513/1991 Zb.
Kereskedelmi törvénykönyv
Jogszabály adatai
Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Jogtípus:
Előző változat
-
Jelenlegi változat
2026.01.10.
-
2026.08.16.
Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Jogtípus:
Kereskedelmi törvénykönyv
513
513
ZÁKON
Törvény
z 5. novembra 1991
Kelt: 1991. november 5.
OBCHODNÝ ZÁKONNÍK
KERESKEDELMI TÖRVÉNYKÖNYV
Federálne zhromaždenie Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky sa uznieslo na tomto zákone:
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt fogadta el:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
VŠEOBECNÉ USTANOVENIA
Általános rendelkezések
Hlava I
I. FEJEZET
ZÁKLADNÉ USTANOVENIA
Alapvető rendelkezések
Diel I
I. SZAKASZ
Úvodné ustanovenia
Bevezető rendelkezések
§ 1
Rozsah pôsobnosti
(1)
Tento zákon upravuje postavenie podnikateľov, obchodné záväzkové vzťahy, ako aj niektoré iné vzťahy súvisiace s podnikaním.
(2)
Právne vzťahy uvedené v odseku 1 sa spravujú ustanoveniami tohto zákona. Ak niektoré otázky nemožno riešiť podľa týchto ustanovení, riešia sa podľa predpisov občianskeho práva. Ak ich nemožno riešiť ani podľa týchto predpisov, posúdia sa podľa obchodných zvyklostí, a ak ich niet, podľa zásad, na ktorých spočíva tento zákon.
1. §
Hatály
(1)
E törvény szabályozza a vállalkozók jogállását, a kereskedelmi kötelmi viszonyokat, valamint a vállalkozással összefüggő egyes más viszonyokat.
(2)
Az (1) bekezdésben említett jogviszonyokra e törvény rendelkezései az irányadók. Ha egyes kérdéseket e rendelkezések alapján nem lehet rendezni, a polgári jogi előírások szerint kell eljárni. Ha ezen előírások alapján sem lehet őket rendezni, a kereskedelmi szokásjog szerint kell elbírálni, ennek hiányában pedig az e törvény alapját képező elvek szerint.
§ 2
Podnikanie
(1)
Podnikaním sa rozumie sústavná činnosť vykonávaná samostatne podnikateľom vo vlastnom mene a na vlastnú zodpovednosť za účelom dosiahnutia zisku alebo na účel dosiahnutia merateľného pozitívneho sociálneho vplyvu, ak ide o hospodársku činnosť registrovaného sociálneho podniku podľa osobitného predpisu.
(2)
Podnikateľom podľa tohto zákona je:
a)
osoba zapísaná v obchodnom registri,
b)
osoba, ktorá podniká na základe živnostenského oprávnenia,
c)
osoba, ktorá podniká na základe iného než živnostenského oprávnenia podľa osobitných predpisov,
d)
fyzická osoba, ktorá vykonáva poľnohospodársku výrobu a je zapísaná do evidencie podľa osobitného predpisu.
(3)
Sídlom právnickej osoby a miestom podnikania fyzickej osoby je adresa, ktorá je ako sídlo alebo miesto podnikania zapísaná v obchodnom registri alebo živnostenskom registri, alebo v inej evidencii ustanovenej osobitným zákonom. Právnická osoba alebo fyzická osoba musí preukázať, že má k nehnuteľnosti alebo jej časti, ktorej adresa je ako jej sídlo alebo miesto podnikania zapísaná v obchodnom registri alebo v živnostenskom registri, alebo v inej evidencii ustanovenej osobitným zákonom, vlastnícke právo alebo užívacie právo, ktoré užívanie nehnuteľnosti alebo jej časti ako sídla alebo miesta podnikania nevylučuje, alebo písomný súhlas vlastníka nehnuteľnosti alebo jej časti s úradne osvedčeným podpisom alebo písomný súhlas väčšiny podielových spoluvlastníkov nehnuteľnosti alebo jej časti, ak ide o podielové spoluvlastníctvo k nehnuteľnosti alebo jej časti počítanej podľa veľkosti ich podielov, s úradne osvedčenými podpismi so zápisom nehnuteľnosti alebo jej časti ako sídla alebo miesta podnikania do obchodného registra, živnostenského registra alebo inej evidencie ustanovenej osobitným zákonom; to neplatí, ak právo na užívanie nehnuteľnosti alebo jej časti ako sídla alebo miesta podnikania vyplýva z katastra nehnuteľností.
(4)
Adresou sa rozumie názov obce s uvedením jej poštového smerovacieho čísla, názov ulice alebo iného verejného priestranstva a orientačné číslo, prípadne súpisné číslo, ak sa obec nečlení na ulice.
(5)
Bydliskom fyzickej osoby sa rozumie adresa jej trvalého pobytu podľa osobitného predpisu.
2. §
Vállalkozás
(1)
Vállalkozásnak minősül a vállalkozó által saját nevében és saját felelősségére, haszonszerzés céljából, vagy mérhető pozitív társadalmi hatás elérése céljából önállóan végzett rendszeres tevékenység, amennyiben egy bejegyzett szociális vállalkozás külön jogszabály szerinti gazdasági tevékenységéről van szó.
(2)
E törvény értelmében vállalkozó:
a)
a cégjegyzékbe bejegyzett személy,
b)
az iparűzési engedély alapján vállalkozó személy,
c)
a külön jogszabályok szerint nem iparűzési engedély alapján vállalkozó személy,
d)
a mezőgazdasági termelést folytató és külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett természetes személy.
(3)
A jogi személy székhelye és a természetes személy vállalkozásának helye az a cím, amely székhelyként vagy a vállalkozás helyeként be van jegyezve a cégjegyzékbe vagy az iparűzési nyilvántartásba, vagy más, külön törvény által létrehozott nyilvántartásba. A jogi személynek vagy a természetes személynek igazolnia kell, hogy ahhoz az ingatlanhoz vagy annak részéhez, amelynek címe székhelyként vagy a vállalkozás helyeként be van jegyezve a cégjegyzékbe vagy az iparűzési nyilvántartásba, vagy más, külön törvény által létrehozott nyilvántartásba, tulajdonjoga vagy olyan használati joga van, amely nem zárja ki az ingatlan vagy annak része székhelyként vagy a vállalkozás helyeként való használatát, vagy rendelkezik az ingatlan vagy annak része tulajdonosának hivatalosan hitelesített aláírással ellátott írásbeli hozzájárulásával, vagy az ingatlan vagy annak része résztulajdonosai többségének – ha az ingatlan vagy annak része osztatlan közös tulajdonban van, a tulajdoni hányaduk mérete szerint számítva – hivatalosan hitelesített aláírásokkal ellátott írásbeli hozzájárulásával az ingatlan vagy annak része székhelyként vagy a vállalkozás helyeként a cégjegyzékbe, iparűzési nyilvántartásba vagy más, külön törvény által létrehozott nyilvántartásba történő bejegyzéséhez; ez nem érvényes, ha az ingatlan vagy annak része székhelyként vagy a vállalkozás helyeként való használatának joga az ingatlankataszterből következik.
(4)
Cím alatt a község megnevezése értendő az irányítószám feltüntetésével, az utca vagy más közterület neve és a házszám, esetleg az épületjegyzékszám, ha a község nem tagolódik utcákra.
(5)
A természetes személy lakóhelye alatt a külön jogszabály szerinti állandó lakhelyének címe értendő.
§ 3
(1)
Platnosť právneho úkonu nie je dotknutá tým, že sa určitej osobe zakázalo podnikať alebo že určitá osoba nemá oprávnenie na podnikanie.
(2)
Osoba, ktorá bez oprávnenia na podnikanie vykonáva túto činnosť, a osoby, ktoré túto činnosť uskutočňujú v jej mene a na jej účet, zodpovedajú za škodu, ktorú tým spôsobili. Tým nie je dotknutá ich zodpovednosť podľa osobitných predpisov.
3. §
(1)
A jogcselekmény érvényességét nem érinti az, hogy egy bizonyos személynek megtiltották a vállalkozást, vagy hogy egy bizonyos személynek nincs vállalkozói engedélye.
(2)
Az a személy, aki vállalkozói engedély nélkül végzi ezt a tevékenységet, és azok a személyek, akik ezt a tevékenységet az ő nevében és számlájára végzik, felelősek az általuk okozott kárért. Ez nem érinti a külön jogszabályok szerinti felelősségüket.
§ 3a
(1)
Každý podnikateľ je povinný na svojich obchodných listoch a objednávkach vyhotovených v písomnej alebo elektronickej forme (ďalej len „obchodné dokumenty“) uvádzať obchodné meno, sídlo alebo miesto podnikania, právnu formu právnickej osoby a identifikačné číslo, ak je pridelené. Podnikatelia zapísaní v obchodnom registri alebo v inej evidencii podnikateľov uvádzajú aj označenie registra, ktorý podnikateľa zapísal, a číslo zápisu. Ak podnikateľ na svojich obchodných dokumentoch uvádza výšku základného imania, musí uviesť aj rozsah jeho splatenia.
(2)
Údaje podľa odseku 1 je podnikateľ povinný uvádzať aj v písomnom úradnom styku.
(3)
Údaje podľa odseku 1 je podnikateľ povinný uvádzať aj na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené.
3.a §
(1)
Minden vállalkozó köteles az írásbeli vagy elektronikus formában kiállított üzleti levelein és megrendelésein (a továbbiakban: „üzleti dokumentumok”) feltüntetni a cégnevet, a székhelyet vagy a vállalkozás helyét, a jogi személy jogi formáját és a statisztikai azonosítószámot, ha az ki lett osztva. A cégjegyzékbe vagy más vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett vállalkozók feltüntetik a vállalkozót bejegyző nyilvántartás megnevezését és a bejegyzés számát is. Ha a vállalkozó az üzleti dokumentumain feltünteti az alaptőke összegét, fel kell tüntetnie annak befizetett mértékét is.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti adatokat a vállalkozó köteles az írásbeli hivatali érintkezés során is feltüntetni.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti adatokat a vállalkozó köteles a weboldalán is feltüntetni, ha rendelkezik ilyennel.
§ 4
Ustanoveniami tohto zákona sa spravujú aj vzťahy iných osôb než podnikateľov, ak to ustanovuje tento zákon alebo osobitný zákon.
4. §
E törvény rendelkezései a nem vállalkozó személyek viszonyaira is irányadók, ha ezt e törvény vagy külön törvény előírja.
Diel II
II. SZAKASZ
Podnik a obchodné imanie
A vállalat és a cégvagyon
§ 5
Podnikom sa na účely tohto zákona rozumie súbor hmotných, ako aj osobných a nehmotných zložiek podnikania. K podniku patria veci, práva a iné majetkové hodnoty, ktoré patria podnikateľovi a slúžia na prevádzkovanie podniku alebo vzhľadom na svoju povahu majú tomuto účelu slúžiť.
5. §
Vállalat alatt e törvény alkalmazásában a vállalkozás anyagi, valamint személyi és immateriális összetevőinek összessége értendő. A vállalathoz tartoznak azok a dolgok, jogok és egyéb vagyoni értékek, amelyek a vállalkozó tulajdonát képezik és a vállalat működtetését szolgálják, vagy jellegüknél fogva ezt a célt kell szolgálniuk.
§ 6
(1)
Obchodným majetkom na účely tohto zákona sa rozumie súhrn majetkových hodnôt (vecí, pohľadávok a iných práv a peniazmi oceniteľných iných hodnôt), ktoré patria podnikateľovi a slúžia alebo sú určené na jeho podnikanie.
(2)
Na účely tohto zákona sa súbor obchodného majetku a záväzkov vzniknutých podnikateľovi v súvislosti s podnikaním označuje ako obchodné imanie (ďalej len „imanie“).
(3)
Čistým obchodným imaním je obchodný majetok po odpočítaní záväzkov vzniknutých podnikateľovi v súvislosti s podnikaním.
(4)
Vlastné imanie tvoria vlastné zdroje financovania obchodného majetku podnikateľa podľa osobitného predpisu.
6. §
(1)
Cégvagyon alatt e törvény alkalmazásában a vagyoni értékek (dolgok, követelések és egyéb jogok, valamint pénzben kifejezhető egyéb értékek) összessége értendő, amelyek a vállalkozó tulajdonát képezik és a vállalkozását szolgálják vagy arra vannak szánva.
(2)
E törvény alkalmazásában a cégvagyon és a vállalkozó vállalkozásával összefüggésben keletkezett kötelezettségek összességét üzleti vagyonnak (a továbbiakban: „vagyon”) nevezzük.
(3)
A tiszta üzleti vagyon a cégvagyon a vállalkozó vállalkozásával összefüggésben keletkezett kötelezettségek levonása után.
(4)
A saját tőkét a vállalkozó cégvagyonának külön jogszabály szerinti saját finanszírozási forrásai képezik.
§ 7
Organizačná zložka podniku
(1)
Organizačnou zložkou podniku sa rozumie organizačný útvar podniku podľa tohto zákona alebo osobitného zákona. Pri prevádzkovaní organizačnej zložky podniku sa používa obchodné meno podnikateľa s dodatkom, že ide o organizačnú zložku podniku.
(2)
Organizačnú zložku podniku právnickej osoby možno na návrh zapísať do obchodného registra.
(3)
Prevádzkárňou sa rozumie priestor, v ktorom sa uskutočňuje určitá podnikateľská činnosť. Prevádzkáreň musí byť označená obchodným menom podnikateľa, ku ktorému sa môže pripojiť názov prevádzkárne alebo iné rozlišujúce označenie.
7. §
A vállalat szervezeti egysége
(1)
A vállalat szervezeti egysége alatt a vállalat e törvény vagy külön törvény szerinti szervezeti egysége értendő. A vállalat szervezeti egységének működtetése során a vállalkozó cégnevét kell használni azzal a kiegészítéssel, hogy a vállalat szervezeti egységéről van szó.
(2)
A jogi személy vállalatának szervezeti egysége indítványra bejegyezhető a cégjegyzékbe.
(3)
Telephely alatt az a helyiség értendő, amelyben egy bizonyos vállalkozói tevékenység folyik. A telephelyet fel kell tüntetni a vállalkozó cégnevével, amelyhez csatolható a telephely neve vagy más megkülönböztető jelzés.
Diel III
III. SZAKASZ
Obchodné meno
Cégnév
§ 8
Obchodným menom sa rozumie názov, pod ktorým podnikateľ vykonáva právne úkony pri svojej podnikateľskej činnosti.
8. §
Cégnév alatt az a megnevezés értendő, amely alatt a vállalkozó a vállalkozói tevékenysége során jogcselekményeket végez.
§ 9
(1)
Obchodným menom fyzickej osoby je jej meno a priezvisko (ďalej len „meno“). Obchodné meno fyzickej osoby môže obsahovať dodatok odlišujúci osobu podnikateľa alebo druh podnikania.
(2)
Obchodné meno obchodných spoločností a družstva je názov, pod ktorým sú zapísané v obchodnom registri. To platí aj pre právnické osoby, ktoré sa zapisujú do obchodného registra na základe osobitného zákona. Súčasťou obchodného mena právnických osôb je aj dodatok označujúci ich právnu formu.
(3)
Obchodným menom právnickej osoby, ktorá sa nezapisuje do obchodného registra, je názov, pod ktorým bola zriadená.
(4)
Podnikateľ je povinný uvádzať obchodné meno spolu s dodatkom označujúcim jeho súčasný právny stav, najmä s dodatkom „v likvidácii“, „v konkurze“ alebo „v reštrukturalizácii“.
9. §
(1)
A természetes személy cégneve a kereszt- és vezetékneve (a továbbiakban: „név”). A természetes személy cégneve tartalmazhat kiegészítést, amely megkülönbözteti a vállalkozó személyét vagy a vállalkozás típusát.
(2)
A gazdasági társaságok és a szövetkezet cégneve az a megnevezés, amely alatt a cégjegyzékbe be vannak jegyezve. Ez érvényes azokra a jogi személyekre is, amelyeket külön törvény alapján jegyeznek be a cégjegyzékbe. A jogi személyek cégnevének része a jogi formájukat jelölő kiegészítés is.
(3)
Obchodným menom právnickej osoby, ktorá sa nezapisuje do obchodného registra, je názov, pod ktorým bola zriadená.
(4)
A vállalkozó köteles a cégnevet a jelenlegi jogi állapotát jelző kiegészítéssel együtt feltüntetni, különösen a „felszámolás alatt”, „csődeljárás alatt” vagy „szerkezetátalakítás alatt” kiegészítéssel.
§ 10
(1)
Obchodné meno nesmie byť zameniteľné s obchodným menom iného podnikateľa a nesmie vzbudzovať klamlivú predstavu o podnikateľovi alebo o predmete podnikania.
(2)
Obchodné mená viacerých právnických osôb môžu vyjadrovať spoločnú majetkovú účasť spoločníkov, ak sú navzájom odlíšiteľné.
(3)
Na odlíšenie obchodného mena právnickej osoby nestačí rozdielne označenie právnej formy. Ak ide o fyzickú osobu, stačí na odlíšenie uvedenie iného miesta podnikania. Ak má fyzická osoba rovnaké meno a priezvisko ako iný podnikateľ v tom istom mieste podnikania, je povinná doplniť svoje obchodné meno uvedením dodatku, ktorý sa týka mena alebo druhu podnikania tak, aby sa obchodné mená dali vzájomne odlíšiť.
(4)
Ak podniká spolu viac osôb pod spoločným označením bez založenia právnickej osoby, sú tieto osoby spoločne a nerozdielne povinné splniť záväzky vzniknuté pri podnikaní.
10. §
(1)
A cégnév nem lehet összetéveszthető egy másik vállalkozó cégnevével, és nem kelthet megtévesztő képet a vállalkozóról vagy a vállalkozás tárgyáról.
(2)
Több jogi személy cégneve kifejezheti a társak közös vagyoni részesedését, ha egymástól megkülönböztethetők.
(3)
A jogi személy cégnevének megkülönböztetésére nem elegendő a jogi forma eltérő megjelölése. Természetes személy esetében a megkülönböztetéshez elegendő a vállalkozás más helyének feltüntetése. Ha egy természetes személynek ugyanaz a kereszt- és vezetékneve, mint egy másik vállalkozónak ugyanazon a vállalkozási helyen, köteles a cégnevét egy olyan toldalékkal kiegészíteni, amely a névre vagy a vállalkozás típusára vonatkozik, oly módon, hogy a cégnevek egymástól megkülönböztethetők legyenek.
(4)
Ha több személy közös megnevezés alatt, jogi személy alapítása nélkül vállalkozik együtt, ezek a személyek együttesen és osztatlanul kötelesek teljesíteni a vállalkozás során keletkezett kötelezettségeket.
§ 11
(1)
Kto zdedí podnik po podnikateľovi, ktorý bol fyzickou osobou, môže podnikať pod doterajším obchodným menom s dodatkom označujúcim nástupníctvo a meno nástupcu; to isté platí pri nadobudnutí podniku na základe zmluvy od podnikateľa, ktorý je fyzickou osobou, za podmienok ustanovených v § 481 ods. 2.
(2)
Ak podnikateľom je fyzická osoba, ktorá zmenila svoje meno, môže používať v obchodnom mene aj svoje prvšie meno s dodatkom obsahujúcim nové meno.
(3)
Obchodné meno právnickej osoby prechádza na nástupnícku právnickú osobu s podnikom, ak zaniká pôvodná právnická osoba bez likvidácie a nástupnícka právnická osoba obchodné meno prevezme. Ak nástupnícka právnická osoba má inú právnu formu, musí sa zmeniť dodatok v súlade s jej právnou formou.
(4)
Prevod obchodného mena bez súčasného prevodu podniku je neprípustný. Prevod obchodného mena je možný aj pri prevode časti podniku, ak bude podnikateľ zostávajúcu časť prevádzkovať pod iným obchodným menom alebo táto časť zanikne likvidáciou.
(5)
Ak súčasťou obchodného mena právnickej osoby je meno spoločníka alebo člena, ktorý prestal byť jej spoločníkom alebo členom, môže právnická osoba používať ďalej jeho meno len s jeho súhlasom. Pri smrti spoločníka alebo člena sa vyžaduje súhlas dediča.
11. §
(1)
Aki egy természetes személy vállalkozó után örökli a vállalatot, a korábbi cégnév alatt folytathatja a vállalkozást a jogutódlást és a jogutód nevét jelző kiegészítéssel; ugyanez érvényes a vállalat szerződés alapján történő megszerzésére egy természetes személy vállalkozótól, a 481. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.
(2)
Ha a vállalkozó egy természetes személy, aki megváltoztatta a nevét, a cégnevében használhatja a korábbi nevét is az új nevet tartalmazó kiegészítéssel.
(3)
A jogi személy cégneve a vállalattal együtt átszáll a jogutód jogi személyre, ha az eredeti jogi személy felszámolás nélkül szűnik meg, és a jogutód jogi személy átveszi a cégnevet. Ha a jogutód jogi személynek más a jogi formája, a kiegészítést meg kell változtatni a jogi formájának megfelelően.
(4)
A cégnév átruházása a vállalat egyidejű átruházása nélkül nem megengedett. A cégnév átruházása a vállalat egy részének átruházása esetén is lehetséges, ha a vállalkozó a fennmaradó részt más cégnév alatt fogja működtetni, vagy ez a rész felszámolással megszűnik.
(5)
Ha a jogi személy cégnevének része egy olyan társ vagy tag neve, aki már nem társasági tagja vagy tagja, a jogi személy csak az ő hozzájárulásával használhatja tovább a nevét. A társ vagy tag halála esetén az örökös hozzájárulása szükséges.
§ 12
(1)
Koho práva boli dotknuté alebo ohrozené neoprávneným používaním obchodného mena, môže sa proti neoprávnenému užívateľovi domáhať, aby sa takého konania zdržal a odstránil závadný stav; najmä sa môže domáhať
a)
zničenia neoprávnene vyhotovených tovarov porušujúcich právo k obchodnému menu alebo ich stiahnutia z obehu, alebo
b)
zničenia materiálov a nástrojov použitých pri neoprávnenom porušení práva k obchodnému menu alebo hrozbe porušenia práva k obchodnému menu alebo ich stiahnutia z obehu,
c)
poskytnutia informácií o pôvode a distribúcii tovaru alebo služby porušujúcej právo k obchodnému menu vrátane
1.
údajov o vlastníkovi, výrobcovi, distributérovi, dodávateľovi alebo predajcovi tovaru porušujúcom právo k obchodnému menu alebo o poskytovateľovi služby porušujúcej právo k obchodnému menu,
2.
údajov o vyrobenom, dodanom, poskytnutom, prijatom alebo objednanom množstve alebo cene tovaru alebo služby porušujúcej právo k obchodnému menu.
(2)
Informácie podľa odseku 1 písm. c) je povinná poskytnúť osoba, ktorá
a)
má v držbe tovar porušujúci právo k obchodnému menu,
b)
využíva služby porušujúce právo k obchodnému menu,
c)
poskytuje služby využívané pri porušovaní práva k obchodnému menu,
d)
bola označená osobou uvedenou v písmenách a) až c) ako osoba zúčastnená na výrobe, spracovaní alebo distribúcii tovaru porušujúceho právo k obchodnému menu alebo na poskytovaní služieb porušujúcich právo k obchodnému menu.
(3)
Koho práva boli dotknuté alebo ohrozené neoprávneným používaním obchodného mena, môže požadovať vydanie bezdôvodného obohatenia a primerané zadosťučinenie, ktoré sa môže poskytnúť aj v peniazoch. Ak sa neoprávneným používaním obchodného mena spôsobila škoda, možno sa jej náhrady domáhať podľa tohto zákona. Ak nemožno určiť výšku náhrady inak, určí sa najmenej vo výške odmeny, ktorá by bola v čase neoprávneného použitia podľa licenčnej zmluvy zvyčajná.
(4)
Súd môže účastníkovi, ktorého návrhu sa vyhovelo, priznať v rozsudku právo zverejniť rozsudok na trovy účastníka, ktorý v spore neuspel, a podľa okolností určiť aj rozsah, formu a spôsob zverejnenia.
12. §
(1)
Akit a cégnév jogosulatlan használata jogai gyakorlásában sértett vagy veszélyeztetett, a jogosulatlan felhasználóval szemben követelheti, hogy tartózkodjon az ilyen cselekménytől és szüntesse meg a jogsértő állapotot; különösen követelheti
a)
a cégnévhez fűződő jogot sértő, jogosulatlanul előállított áruk megsemmisítését vagy forgalomból való kivonását, vagy
b)
a cégnévhez fűződő jog jogosulatlan megsértésekor vagy a cégnévhez fűződő jog megsértésének veszélye esetén használt anyagok és eszközök megsemmisítését vagy forgalomból való kivonását,
c)
a cégnévhez fűződő jogot sértő áru vagy szolgáltatás eredetéről és forgalmazásáról szóló információk nyújtását, beleértve
1.
a cégnévhez fűződő jogot sértő áru tulajdonosára, gyártójára, forgalmazójára, szállítójára vagy eladójára, vagy a cégnévhez fűződő jogot sértő szolgáltatás nyújtójára vonatkozó adatokat,
2.
a cégnévhez fűződő jogot sértő áru vagy szolgáltatás gyártott, szállított, nyújtott, átvett vagy megrendelt mennyiségére vagy árára vonatkozó adatokat.
(2)
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti információkat az a személy köteles szolgáltatni, aki
a)
a cégnévhez fűződő jogot sértő árut birtokolja,
b)
a cégnévhez fűződő jogot sértő szolgáltatásokat vesz igénybe,
c)
a cégnévhez fűződő jog megsértése során igénybe vett szolgáltatásokat nyújt,
d)
akit az a)–c) pontban említett személy a cégnévhez fűződő jogot sértő áru gyártásában, feldolgozásában vagy forgalmazásában, vagy a cégnévhez fűződő jogot sértő szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyként jelölt meg.
(3)
Akit a cégnév jogosulatlan használata jogai gyakorlásában sértett vagy veszélyeztetett, követelheti a jogalap nélküli gazdagodás kiadását és megfelelő elégtételt, amely pénzben is nyújtható. Ha a cégnév jogosulatlan használatával kár keletkezett, annak megtérítése e törvény szerint követelhető. Ha a kártérítés összegét másként nem lehet meghatározni, legalább a jogosulatlan használat idején egy licencszerződés szerint szokásos díj összegében kell meghatározni.
(4)
A bíróság annak a félnek, akinek a beadványának helyt adott, az ítéletben jogot adhat az ítélet közzétételére a pervesztes fél költségére, és a körülményeknek megfelelően meghatározhatja a közzététel terjedelmét, formáját és módját is.
Diel IV
IV. SZAKASZ
Konanie podnikateľa
A vállalkozó eljárása
§ 13
(1)
Ak je podnikateľ fyzická osoba, koná osobne alebo za neho koná zástupca. Právnická osoba koná štatutárnym orgánom alebo za ňu koná zástupca.
(2)
Ustanovenia tohto zákona o jednotlivých obchodných spoločnostiach a o družstve určujú štatutárny orgán, ktorého konanie je konaním podnikateľa.
(3)
Podnikateľa zaväzuje konanie osôb vykonávajúcich pôsobnosť štatutárneho orgánu, aj keď prekročili svojím konaním rozsah predmetu jeho podnikania, okrem prípadu, v ktorom sa prekročila pôsobnosť štatutárneho orgánu, ktorú tomuto orgánu zákon zveruje alebo zákon umožňuje zveriť.
(4)
Obmedzenie oprávnenia štatutárneho orgánu konať, nie je účinné voči tretím osobám ani v prípade, keď bolo zverejnené. Ak ide o podnikateľa, ktorý sa zapisuje do obchodného registra, obmedzenie štatutárneho orgánu podľa prvej vety sa do obchodného registra nezapisuje.
(5)
Vedúci organizačnej zložky podniku alebo vedúci podniku zahraničnej osoby, ktorý je zapísaný do obchodného registra, je splnomocnený za podnikateľa robiť všetky právne úkony týkajúce sa tejto organizačnej zložky alebo podniku.
13. §
(1)
Ha a vállalkozó természetes személy, személyesen jár el, vagy képviselő jár el helyette. A jogi személy a statutáris szerv útján jár el, vagy képviselő jár el helyette.
(2)
E törvénynek az egyes gazdasági társaságokra és a szövetkezetre vonatkozó rendelkezései határozzák meg a statutáris szervet, amelynek eljárása a vállalkozó eljárásának minősül.
(3)
A vállalkozót kötelezi a statutáris szerv hatáskörét gyakorló személyek eljárása, még akkor is, ha eljárásukkal túllépték a vállalkozása tárgyának körét, kivéve azt az esetet, amikor a statutáris szerv hatáskörét lépték túl, amelyet a törvény erre a szervre ruház, vagy lehetővé teszi annak ráruházását.
(4)
A statutáris szerv eljárási jogosultságának korlátozása harmadik személyekkel szemben abban az esetben sem hatályos, ha azt nyilvánosságra hozták. Ha cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozóról van szó, a statutáris szerv első mondat szerinti korlátozása nem kerül bejegyzésre a cégjegyzékbe.
(5)
A vállalat szervezeti egységének vezetője vagy a külföldi személy vállalatának vezetője, aki be van jegyezve a cégjegyzékbe, meghatalmazással rendelkezik, hogy a vállalkozó nevében minden, az adott szervezeti egységre vagy vállalatra vonatkozó jogügyletet megtegyen.
§ 13a
(1)
Rozhodnutím súdu alebo rozhodnutím iného orgánu, ktoré je preskúmateľné súdom, ak tak ustanoví osobitný predpis, môže byť určené, že po dobu uvedenú v rozhodnutí, alebo na základe rozhodnutia súdu po dobu troch rokov od právoplatnosti rozhodnutia (ďalej len „rozhodnutie o vylúčení“), fyzická osoba nesmie vykonávať funkciu člena štatutárneho orgánu alebo člena dozorného orgánu v obchodnej spoločnosti alebo družstve (ďalej len „vylúčený zástupca“). To platí rovnako aj pre pôsobenie ako vedúci organizačnej zložky podniku, vedúci podniku zahraničnej osoby, vedúci organizačnej zložky podniku zahraničnej osoby alebo prokurista.
(2)
Rozhodnutím o vylúčení je rozhodnutie, o ktorom tak ustanoví zákon.
(3)
Právoplatnosťou rozhodnutia o vylúčení prestáva byť vylúčený zástupca členom štatutárneho orgánu, členom dozorného orgánu, vedúcim organizačnej zložky podniku, vedúcim podniku zahraničnej osoby, vedúcim organizačnej zložky podniku zahraničnej osoby alebo prokuristom vo všetkých obchodných spoločnostiach a družstvách.
(4)
Vylúčený zástupca je povinný oznámiť svoje vylúčenie bez zbytočného odkladu obchodným spoločnostiam alebo družstvám, ktoré sú tým dotknuté. Ustanovenie § 575 ods. 2 druhá veta platí rovnako.
(5)
Kto osobne alebo prostredníctvom iných osôb koná ako vylúčený zástupca, vyhlasuje veriteľovi, že ho uspokojí, ak jeho nároky neuspokojí obchodná spoločnosť alebo družstvo, v mene alebo na účet ktorého koná. V takom prípade sa práva a povinnosti vylúčeného zástupcu spravujú podľa ustanovení o ručení. Ustanovenie § 308 sa nepoužije.
13.a §
(1)
Bírósági határozattal vagy más szerv bíróság által felülvizsgálható határozatával, ha külön jogszabály így rendelkezik, megállapítható, hogy a határozatban megjelölt időtartamig, vagy bírósági határozat alapján a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig (a továbbiakban: „kizáró határozat”) a természetes személy nem töltheti be a statutáris szerv tagjának vagy a felügyelő szerv tagjának tisztségét gazdasági társaságban vagy szövetkezetben (a továbbiakban: „kizárt képviselő”). Ugyanez vonatkozik a vállalat szervezeti egysége vezetőjeként, a külföldi személy vállalata vezetőjeként, a külföldi személy vállalata szervezeti egységének vezetőjeként vagy cégvezetőként való tevékenységre is.
(2)
Kizáró határozat az a határozat, amelyről a törvény így rendelkezik.
(3)
A kizáró határozat jogerőre emelkedésével a kizárt képviselőnek minden gazdasági társaságban és szövetkezetben megszűnik a statutáris szerv tagjaként, a felügyelő szerv tagjaként, a vállalat szervezeti egysége vezetőjeként, a külföldi személy vállalata vezetőjeként, a külföldi személy vállalata szervezeti egységének vezetőjeként vagy cégvezetőként betöltött tisztsége.
(4)
A kizárt képviselő köteles a kizárását felesleges késedelem nélkül bejelenteni az érintett gazdasági társaságoknak vagy szövetkezeteknek. Az 575. § (2) bekezdésének második mondata értelemszerűen alkalmazandó.
(5)
Aki személyesen vagy más személyek útján kizárt képviselőként jár el, kijelenti a jogosultnak, hogy kielégíti őt, amennyiben a követeléseit nem elégíti ki az a gazdasági társaság vagy szövetkezet, amelynek nevében vagy javára eljár. Ebben az esetben a kizárt képviselő jogaira és kötelezettségeire a kezességre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A 308. § rendelkezése nem alkalmazandó.
§ 14
Prokúra
(1)
Prokúrou splnomocňuje podnikateľ prokuristu na všetky právne úkony, ku ktorým dochádza pri prevádzke podniku, aj keď sa na ne inak vyžaduje osobitné plnomocenstvo. Prokúru možno udeliť len fyzickej osobe.
(2)
V prokúre nie je zahrnuté oprávnenie scudzovať nehnuteľnosti a zaťažovať ich, ibaže je toto oprávnenie výslovne v udelení prokúry uvedené.
(3)
Obmedzenie prokúry vnútornými pokynmi nemá právne následky voči tretím osobám.
(4)
Viacerým osobám možno prokúru udeliť tak, že sú na zastupovanie a podpisovanie oprávnené každá samostatne, alebo tak, že je pritom potrebný súhlasný prejav vôle všetkých prokuristov alebo aspoň dvoch z nich.
(5)
Prokurista podpisuje tým spôsobom, že k obchodnému menu podnikateľa, za ktorého koná, pripojí dodatok označujúci prokúru a svoj podpis.
(6)
Udelenie prokúry je účinné od zápisu do obchodného registra. Návrh na zápis prokúry do obchodného registra musí obsahovať meno a bydlisko prokuristu a spôsob, akým sa za podnikateľa podpisuje. Ak bola prokúra udelená viacerým osobám, musí návrh obsahovať aj určenie, či každý prokurista môže konať samostatne, prípadne koľko prokuristov musí konať spoločne.
14. §
Cégjegyzés
(1)
Cégjegyzési joggal a vállalkozó a cégvezetőt minden olyan jogügylet megtételére felhatalmazza, amely a vállalat működtetése során felmerül, még akkor is, ha azokhoz egyébként külön meghatalmazás szükséges. Cégjegyzési jog csak természetes személynek adható.
(2)
A cégjegyzési jog nem foglalja magában az ingatlanok elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó jogosultságot, kivéve, ha ez a jogosultság a cégjegyzési jog megadásakor kifejezetten rögzítésre kerül.
(3)
A cégjegyzési jog belső utasításokkal való korlátozásának harmadik személyekkel szemben nincs joghatása.
(4)
Több személynek is adható cégjegyzési jog oly módon, hogy a képviseletre és az aláírásra mindegyikük önállóan jogosult, vagy úgy, hogy ahhoz az összes cégvezető vagy legalább kettőjük egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges.
(5)
A cégvezető oly módon ír alá, hogy a vállalkozó cégnevéhez, amelynek nevében eljár, hozzáfűzi a cégjegyzési jogra utaló toldalékot és a saját aláírását.
(6)
A cégjegyzési jog megadása a cégjegyzékbe való bejegyzéstől hatályos. A cégjegyzési jog cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványnak tartalmaznia kell a cégvezető nevét és lakóhelyét, valamint azt a módot, ahogyan a vállalkozó nevében aláír. Ha a cégjegyzési jogot több személynek adták, az indítványnak azt is tartalmaznia kell, hogy minden cégvezető önállóan járhat-e el, illetve hány cégvezetőnek kell együttesen eljárnia.
§ 15
(1)
Kto bol pri prevádzkovaní podniku poverený určitou činnosťou, je splnomocnený na všetky úkony, ku ktorým pri tejto činnosti obvykle dochádza.
(2)
Ak osoba svojím konaním prekročí rozsah poverenia podľa odseku 1, toto konanie podnikateľa zaväzuje len vtedy, ak tretia osoba o prekročení rozsahu poverenia nevedela a s prihliadnutím na všetky okolnosti prípadu ani nemohla vedieť.
15. §
(1)
Aki a vállalat működtetése során egy bizonyos tevékenységgel meg lett bízva, fel van hatalmazva minden olyan cselekményre, amelyre e tevékenység során szokásosan sor kerül.
(2)
Ha a személy eljárásával túllépi az (1) bekezdés szerinti megbízás kereteit, ez az eljárás a vállalkozót csak akkor kötelezi, ha a harmadik személy a megbízás kereteinek túllépéséről nem tudott, és az eset összes körülményére tekintettel nem is tudhatott.
§ 16
Podnikateľa zaväzuje aj konanie inej osoby v jeho prevádzkárni, ak nemohla tretia osoba vedieť, že konajúca osoba na to nie je oprávnená.
16. §
A vállalkozót más személynek az üzlethelyiségében végzett tevékenysége is kötelezi, ha a harmadik személy nem tudhatta, hogy az eljáró személy erre nem jogosult.
Diel V
V. SZAKASZ
Obchodné tajomstvo
Üzleti titok
§ 17
(1)
Predmetom práv patriacich k podniku je aj obchodné tajomstvo. Obchodné tajomstvo tvoria všetky skutočnosti obchodnej, výrobnej alebo technickej povahy súvisiace s podnikom, ktoré majú skutočnú alebo aspoň potenciálnu materiálnu alebo nemateriálnu hodnotu, nie sú v príslušných obchodných kruhoch bežne dostupné, majú byť podľa vôle majiteľa obchodného tajomstva utajené a majiteľ obchodného tajomstva zodpovedajúcim spôsobom ich utajenie zabezpečuje.
(2)
Majiteľ obchodného tajomstva je fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá oprávnene nakladá s obchodným tajomstvom, ktoré sa vzťahuje na podnik prevádzkovaný touto osobou pri výkone podnikania podľa § 2 ods. 1.
(3)
Rušiteľ obchodného tajomstva je fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá porušuje alebo ohrozuje obchodné tajomstvo.
(4)
Tovar porušujúci právo k obchodnému tajomstvu je tovar, ktorého návrh, vlastnosti, fungovanie, výrobný proces alebo uvedenie na trh má podstatné výhody z obchodného tajomstva, ktoré bolo porušené.
17. §
(1)
A vállalathoz tartozó jogok tárgyát képezi az üzleti titok is. Üzleti titkot képez minden, a vállalattal összefüggő kereskedelmi, termelési vagy műszaki jellegű tény, amely tényleges vagy legalább potenciális anyagi vagy nem anyagi értékkel bír, az érintett üzleti körökben nem általánosan hozzáférhető, az üzleti titok tulajdonosának akarata szerint titokban kell tartani, és az üzleti titok tulajdonosa megfelelő módon biztosítja annak titokban tartását.
(2)
Az üzleti titok tulajdonosa az a természetes vagy jogi személy, aki jogszerűen rendelkezik az üzleti titokkal, amely a 2. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás gyakorlása során e személy által működtetett vállalatra vonatkozik.
(3)
Az üzleti titok megsértője az a természetes vagy jogi személy, aki megsérti vagy veszélyezteti az üzleti titkot.
(4)
Az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru az az áru, amelynek tervezése, tulajdonságai, működése, gyártási folyamata vagy piacra bocsátása jelentős előnyöket élvez a megsértett üzleti titokból.
§ 18
Majiteľ obchodného tajomstva prevádzkujúci podnik, na ktorý sa vzťahuje obchodné tajomstvo, má výlučné právo, ak osobitný zákon neustanovuje niečo iné, s týmto tajomstvom nakladať, najmä udeliť dovolenie na jeho využitie a určiť podmienky takého využitia.
18. §
Az üzleti titok tulajdonosának, aki azt a vállalatot működteti, amelyre az üzleti titok vonatkozik, kizárólagos joga van, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik, ezzel a titokkal rendelkezni, különösen engedélyt adni a felhasználására és meghatározni az ilyen felhasználás feltételeit.
§ 19
Právo k obchodnému tajomstvu trvá, pokiaľ trvajú skutočnosti uvedené v § 17 ods. 1.
19. §
Az üzleti titokhoz fűződő jog addig áll fenn, amíg a 17. § (1) bekezdésében említett tények fennállnak.
§ 20
Proti porušeniu alebo ohrozeniu práva na obchodné tajomstvo prislúcha majiteľovi obchodného tajomstva právna ochrana.
20. §
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésével vagy veszélyeztetésével szemben az üzleti titok tulajdonosát jogvédelem illeti meg.
Hlava II
II. FEJEZET
PODNIKANIE ZAHRANIČNÝCH OSÔB
Külföldi személyek vállalkozási tevékenysége
Diel I
I. SZAKASZ
Základné ustanovenia
Bevezető rendelkezések
§ 21
(1)
Zahraničné osoby môžu podnikať na území Slovenskej republiky za rovnakých podmienok a v rovnakom rozsahu ako slovenské osoby, pokiaľ zo zákona nevyplýva niečo iné.
(2)
Zahraničnou osobou sa na účely tohto zákona rozumie fyzická osoba s bydliskom alebo právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej republiky. Slovenskou právnickou osobou na účely tohto zákona sa rozumie právnická osoba so sídlom na území Slovenskej republiky.
(3)
Podnikaním zahraničnej osoby na území Slovenskej republiky sa rozumie na účely tohto zákona podnikanie tejto osoby, ak má podnik alebo jeho organizačnú zložku umiestnenú na území Slovenskej republiky.
(4)
Oprávnenie zahraničnej osoby podnikať na území Slovenskej republiky vzniká ku dňu
a)
vzniku živnostenského oprávnenia alebo iného ako živnostenského oprávnenia podľa osobitných predpisov zahraničnej fyzickej osobe, a to v rozsahu predmetu podnikania zapísaného v živnostenskom registri alebo inej evidencii ustanovenej osobitným zákonom, alebo
b)
zápisu podniku alebo organizačnej zložky podniku zahraničnej právnickej osoby do obchodného registra, a to v rozsahu zapísaného predmetu podnikania; návrh na zápis podáva zahraničná právnická osoba.
(5)
Oprávnenie zahraničnej osoby podnikať na území Slovenskej republiky zaniká ku dňu
a)
zániku živnostenského oprávnenia alebo iného ako živnostenského oprávnenia podľa osobitných predpisov zahraničnej fyzickej osobe, ak dochádza k jeho zániku v rozsahu činnosti, ktorá je vykonávaná a zapísaná ako jediný predmet podnikania v živnostenskom registri alebo inej evidencii ustanovenej osobitným zákonom, alebo
b)
výmazu podniku alebo organizačnej zložky podniku zahraničnej právnickej osoby z obchodného registra; návrh na výmaz podáva zahraničná právnická osoba.
(6)
Zriadiť podnik alebo organizačnú zložku podniku zahraničnej právnickej osoby, ktorá má sídlo v niektorom z členských štátov Európskej únie alebo v niektorom zo zmluvných štátov Dohody o Európskom hospodárskom priestore, možno aj zjednodušeným spôsobom, ak sú splnené tieto podmienky:
a)
podnik alebo organizačná zložka podniku zahraničnej právnickej osoby sa zriaďuje za účelom podnikania,
b)
predmetom podnikania podniku alebo organizačnej zložky podniku zahraničnej právnickej osoby sú len vybrané činnosti zodpovedajúce zoznamu voľných živností podľa osobitného predpisu o živnostenskom podnikaní,
c)
predmet podnikania podniku alebo organizačnej zložky podniku zahraničnej právnickej osoby netvorí viac ako 15 vybraných činností zodpovedajúcich zoznamu voľných živností podľa osobitného predpisu o živnostenskom podnikaní.
(7)
Odsekom 6 nie sú dotknuté ďalšie podmienky na zápis podniku alebo organizačnej zložky podniku zahraničnej právnickej osoby do obchodného registra podľa tohto zákona alebo osobitného predpisu.
(8)
Na obchodných dokumentoch týkajúcich sa podniku zahraničnej osoby alebo jeho organizačnej zložky je zahraničná osoba povinná okrem údajov podľa § 3a uvádzať aj údaj o zápise podniku alebo organizačnej zložky podniku do obchodného registra. Tento údaj je zahraničná osoba povinná uvádzať aj na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené.
(9)
Na obchodných dokumentoch týkajúcich sa podniku zahraničnej osoby alebo jeho organizačnej zložky sa uvádza označenie zahraničného obchodného registra alebo inej evidencie, do ktorej sa zahraničná osoba zapisuje, a údaj o zápise zahraničnej osoby do tohto registra alebo do inej evidencie, ak právo štátu, ktorým sa zahraničná osoba spravuje, povinnosť zápisu do obchodného registra alebo do inej evidencie ukladá.
(10)
Údaje podľa odsekov 8 a 9 je zahraničná osoba povinná uvádzať aj v písomnom úradnom styku, ak sa týka podniku alebo organizačnej zložky podniku.
21. §
(1)
Külföldi személyek a Szlovák Köztársaság területén azonos feltételekkel és azonos mértékben folytathatnak vállalkozási tevékenységet, mint a szlovákiai személyek, hacsak a törvényből más nem következik.
(2)
E törvény alkalmazásában külföldi személynek a Szlovák Köztársaság területén kívüli lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel rendelkező jogi személy értendő. E törvény alkalmazásában szlovákiai jogi személynek a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy értendő.
(3)
E törvény alkalmazásában külföldi személy Szlovák Köztársaság területén folytatott vállalkozási tevékenysége alatt e személy vállalkozási tevékenysége értendő, amennyiben a Szlovák Köztársaság területén vállalattal vagy annak szervezeti egységével rendelkezik.
(4)
A külföldi személynek a Szlovák Köztársaság területén folytatott vállalkozási tevékenységre vonatkozó jogosultsága a következő napon jön létre:
a)
a külföldi természetes személy iparűzési engedélyének vagy külön jogszabályok szerinti, nem iparűzési engedélyének keletkezésének napján, mégpedig az iparűzési nyilvántartásba vagy más, külön törvény által létrehozott nyilvántartásba bejegyzett vállalkozási tárgykörben, vagy
b)
a külföldi jogi személy vállalatának vagy a vállalat szervezeti egységének a cégjegyzékbe való bejegyzésének napján, mégpedig a bejegyzett vállalkozási tárgykörben; a bejegyzésre irányuló indítványt a külföldi jogi személy nyújtja be.
(5)
A külföldi személynek a Szlovák Köztársaság területén folytatott vállalkozási tevékenységre vonatkozó jogosultsága a következő napon szűnik meg:
a)
a külföldi természetes személy iparűzési engedélyének vagy külön jogszabályok szerinti, nem iparűzési engedélyének megszűnésének napján, ha annak megszűnésére olyan tevékenységi körben kerül sor, amelyet egyetlen vállalkozási tárgykörként folytatnak és jegyeztek be az iparűzési nyilvántartásba vagy más, külön törvény által létrehozott nyilvántartásba, vagy
b)
a külföldi jogi személy vállalatának vagy a vállalat szervezeti egységének a cégjegyzékből való törlésének napján; a törlési indítványt a külföldi jogi személy nyújtja be.
(6)
Az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely szerződő államában székhellyel rendelkező külföldi jogi személy vállalatának vagy vállalata szervezeti egységének létesítése egyszerűsített módon is lehetséges, ha a következő feltételek teljesülnek:
a)
a külföldi jogi személy vállalatának vagy vállalata szervezeti egységének létesítése vállalkozási céllal történik,
b)
a külföldi jogi személy vállalatának vagy vállalata szervezeti egységének vállalkozási tárgyát csak az iparűzési vállalkozásról szóló külön jogszabály szerinti szabad iparűzések jegyzékének megfelelő, kiválasztott tevékenységek képezik,
c)
a külföldi jogi személy vállalatának vagy vállalata szervezeti egységének vállalkozási tárgya nem több mint 15, az iparűzési vállalkozásról szóló külön jogszabály szerinti szabad iparűzések jegyzékének megfelelő, kiválasztott tevékenységből áll.
(7)
A (6) bekezdés nem érinti a külföldi jogi személy vállalatának vagy vállalata szervezeti egységének a cégjegyzékbe való bejegyzésére vonatkozó, e törvény vagy külön jogszabály szerinti további feltételeket.
(8)
A külföldi személy vállalatára vagy annak szervezeti egységére vonatkozó üzleti dokumentumokon a külföldi személy köteles a 3a. § szerinti adatokon kívül a vállalat vagy a vállalat szervezeti egysége cégjegyzékbe való bejegyzésének tényét is feltüntetni. Ezt az adatot a külföldi személy köteles a weboldalán is feltüntetni, amennyiben rendelkezik ilyennel.
(9)
A külföldi személy vállalatára vagy annak szervezeti egységére vonatkozó üzleti dokumentumokon fel kell tüntetni annak a külföldi cégjegyzéknek vagy más nyilvántartásnak a megnevezését, amelybe a külföldi személy be van jegyezve, valamint a külföldi személy e jegyzékbe vagy más nyilvántartásba való bejegyzésének tényét, ha annak az államnak a joga, amelynek a külföldi személy alá tartozik, előírja a cégjegyzékbe vagy más nyilvántartásba való bejegyzés kötelezettségét.
(10)
A (8) és (9) bekezdés szerinti adatokat a külföldi személy köteles az írásbeli hivatali érintkezésben is feltüntetni, ha az a vállalatra vagy a vállalat szervezeti egységére vonatkozik.
§ 22
Právnu spôsobilosť, ktorú má iná než zahraničná fyzická osoba podľa právneho poriadku, podľa ktorého bola založená, má takisto v oblasti slovenského právneho poriadku. Právnym poriadkom, podľa ktorého bola táto osoba založená, sa spravujú aj jej vnútorné právne pomery a ručenie členov alebo spoločníkov za jej záväzky.
22. §
Azon jogképességgel, amellyel a külföldi jogi személy rendelkezik az alapítása szerinti jogrend alapján, a szlovák jogrend területén is rendelkezik. Az alapítása szerinti jogrend az irányadó a belső jogviszonyaira és a tagok vagy társasági tagok kötelezettségeiért való helytállására is.
§ 23
Zahraničné osoby, ktoré majú právo podnikať v zahraničí, sa pokladajú za podnikateľa podľa tohto zákona.
23. §
Azok a külföldi személyek, akik külföldön vállalkozási tevékenység folytatására jogosultak, e törvény értelmében vállalkozónak minősülnek.
Diel II
II. SZAKASZ
Majetková účasť zahraničných osôb v slovenských právnických osobách
Külföldi személyek vagyoni részvétele szlovákiai jogi személyekben
§ 24
(1)
Zahraničná osoba sa môže podľa ustanovení tohto zákona za účelom podnikania podieľať na založení slovenskej právnickej osoby alebo sa zúčastňovať ako spoločník alebo člen v slovenskej právnickej osobe už založenej. Môže tiež sama slovenskú právnickú osobu založiť alebo sa stať jediným spoločníkom slovenskej právnickej osoby, pokiaľ tento zákon jediného zakladateľa alebo jediného spoločníka pripúšťa.
(2)
Slovenská právnická osoba môže byť založená len podľa slovenského práva, ak zákon alebo právo Európskej únie neustanovuje inak.
(3)
Vo veciach uvedených v odseku 1 majú zahraničné osoby rovnaké práva a povinnosti ako slovenské osoby.
24. §
(1)
Külföldi személy e törvény rendelkezései szerint vállalkozási céllal részt vehet szlovákiai jogi személy alapításában, vagy társasági tagként vagy tagként részt vehet már megalapított szlovákiai jogi személyben. Szintén alapíthat egyedül szlovákiai jogi személyt, vagy válhat szlovákiai jogi személy egyedüli társasági tagjává, amennyiben e törvény az egyedüli alapítót vagy egyedüli társasági tagot megengedi.
(2)
Szlovákiai jogi személy csak a szlovák jog szerint alapítható, ha a törvény vagy az Európai Unió joga másként nem rendelkezik.
(3)
Az (1) bekezdésben említett ügyekben a külföldi személyek azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a szlovákiai személyek.
Diel III
III. SZAKASZ
Ochrana majetkových záujmov zahraničných osôb pri podnikaní v Slovenskej republike
A külföldi személyek vagyoni érdekeinek védelme a Szlovák Köztársaságban folytatott vállalkozási tevékenység során
§ 25
(1)
Majetok zahraničnej osoby súvisiaci s podnikaním v Slovenskej republike a majetok právnickej osoby so zahraničnou majetkovou účasťou podľa § 24 ods. 1 sa môže v Slovenskej republike vyvlastniť alebo vlastnícke právo obmedziť len na základe zákona a vo verejnom záujme, ktorý nemožno uspokojiť inak.
(2)
Pri opatreniach uvedených v odseku 1 sa musí bez meškania poskytnúť náhrada zodpovedajúca plnej hodnote majetku dotknutého týmito opatreniami v čase, keď sa uskutočnili, ktorá je voľne prevoditeľná do zahraničia v cudzej mene.
(3)
Medzinárodné zmluvy, ktorými je Slovenská republika viazaná a ktoré boli uverejnené v Zbierke zákonov, nie sú dotknuté.
25. §
(1)
A külföldi személynek a Szlovák Köztársaságban folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggő vagyonát és a 24. § (1) bekezdése szerinti külföldi vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személy vagyonát a Szlovák Köztársaságban kisajátítani vagy a tulajdonjogot korlátozni csak törvény alapján és olyan közérdekből lehet, amelyet más módon nem lehet kielégíteni.
(2)
Az (1) bekezdésben említett intézkedések esetén késedelem nélkül olyan kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel az ezen intézkedések által érintett vagyonnak az intézkedések megtételekor fennálló teljes értékének, és amely külföldi pénznemben szabadon átutalható külföldre.
(3)
A nemzetközi szerződéseket, amelyek a Szlovák Köztársaságra nézve kötelezőek és a Törvénytárban közzétételre kerültek, ez nem érinti.
Diel IV
IV. SZAKASZ
Premiestnenie sídla zahraničnej právnickej osoby do tuzemska
Külföldi jogi személy székhelyének belföldre történő áthelyezése
§ 26
(1)
Zahraničná právnická osoba založená na účel podnikania môže premiestniť svoje sídlo zo zahraničia na územie Slovenskej republiky, ak tak ustanoví právo Európskej únie alebo ak to umožňuje medzinárodná zmluva, ktorou je Slovenská republika viazaná a ktorá bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom. To isté platí aj na premiestnenie sídla slovenskej právnickej osoby do zahraničia.
(2)
Premiestnenie sídla podľa odseku 1 je účinné odo dňa jeho zápisu do obchodného registra.
26. §
(1)
Vállalkozási céllal alapított külföldi jogi személy áthelyezheti székhelyét külföldről a Szlovák Köztársaság területére, ha erről az Európai Unió joga rendelkezik, vagy ha ezt olyan nemzetközi szerződés teszi lehetővé, amely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező, és amelyet törvényben meghatározott módon hirdettek ki. Ugyanez vonatkozik a szlovákiai jogi személy székhelyének külföldre történő áthelyezésére is.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti székhelyáthelyezés a cégjegyzékbe való bejegyzésének napjától hatályos.
Hlava III
III. FEJEZET
OBCHODNÝ REGISTER
Cégjegyzék
§ 27
(1)
Obchodný register je verejný zoznam zákonom ustanovených údajov (ďalej len „zapísané údaje“), ktorého súčasťou je zbierka zákonom ustanovených listín (ďalej len „zbierka listín“).
(2)
Do obchodného registra sa zapisujú
a)
právnické osoby založené podľa tohto zákona, a to
1.
verejná obchodná spoločnosť,
2.
komanditná spoločnosť,
3.
spoločnosť s ručením obmedzeným,
4.
jednoduchá spoločnosť na akcie,
5.
akciová spoločnosť,
6.
družstvo,
b)
právnické osoby založené podľa práva Európskej únie, a to
1.
európske zoskupenie hospodárskych záujmov,
2.
európske družstvo,
3.
európska spoločnosť,
c)
právnické osoby zriadené zákonom alebo na základe zákona, ak osobitný zákon ustanovuje, že sa zapisujú do obchodného registra,
d)
štátne podniky,
e)
organizačné zložky podnikov slovenských právnických osôb,
f)
podniky zahraničných právnických osôb a organizačné zložky podnikov zahraničných právnických osôb
(ďalej len „zapísaná osoba“).
(3)
Zapísané údaje sú účinné voči tretím osobám odo dňa ich zverejnenia. Obsah listín, ktorých zverejnenie zákon ustanovuje, je účinný voči tretím osobám odo dňa, keď bolo zverejnené oznámenie o uložení listín do zbierky listín. To neplatí, ak zapísaná osoba preukáže, že tretia osoba o týchto údajoch alebo o obsahu listín vedela. Zapísaná osoba sa však nemôže na tieto údaje alebo obsah listín odvolávať voči tretím osobám do 15 dní odo dňa ich zverejnenia, ak tretie osoby preukážu, že o nich nemohli vedieť.
(4)
Ak je nesúlad medzi zapísanými a zverejnenými údajmi alebo uloženými a zverejnenými listinami, nemožno voči tretím osobám namietať zverejnené znenie. Tretie osoby sa môžu odvolávať na zverejnené znenie, ak zapísaná osoba nepreukáže, že tretím osobám boli známe zapísané údaje alebo obsah listín uložených v zbierke listín.
(5)
Tretie osoby sa vždy môžu odvolávať na obsah listín alebo údajov, ktoré ešte neboli zapísané do obchodného registra alebo uložené do zbierky listín, okrem prípadu, ak ich účinky nastanú až zápisom do obchodného registra.
(6)
Od zverejnenia zápisu štatutárneho orgánu alebo jeho členov do obchodného registra sa zapísaná osoba nemôže voči tretím osobám domáhať porušenia právnych predpisov, spoločenskej zmluvy alebo stanov pri voľbe alebo vymenovaní štatutárnych orgánov alebo ich členov okrem prípadu, že sa preukáže, že tretia osoba o ich porušení vedela.
(7)
Ak je nesúlad medzi údajmi a listinami zverejnenými o zapísanom podniku zahraničnej osoby alebo o zapísanej organizačnej zložke podniku zahraničnej osoby v Slovenskej republike a údajmi a listinami zverejnenými o zahraničnej osobe v štáte, v ktorom má sídlo, pre obchodný styk s podnikom zahraničnej osoby alebo s jeho organizačnou zložkou sú rozhodujúce údaje a listiny zverejnené o podniku zahraničnej osoby alebo o organizačnej zložke podniku zahraničnej osoby v Slovenskej republike.
(8)
Ak je pri listinách uložených do zbierky listín nesúlad medzi znením listiny v štátnom jazyku a znením listiny v inom ako štátnom jazyku, nemožno voči tretím osobám namietať znenie listiny v inom ako štátnom jazyku. Tretie osoby sa môžu odvolávať na znenie listiny v inom ako štátnom jazyku, ak zapísaná osoba nepreukáže, že tretím osobám bolo známe znenie listiny v štátnom jazyku.
27. §
(1)
A cégjegyzék a törvény által meghatározott adatok (a továbbiakban: „bejegyzett adatok”) nyilvános jegyzéke, amelynek részét képezi a törvény által meghatározott okiratok gyűjteménye (a továbbiakban: „okirattár”).
(2)
A cégjegyzékbe a következők jegyzendők be:
a)
az e törvény szerint alapított jogi személyek, mégpedig
1.
közkereseti társaság,
2.
betéti társaság,
3.
korlátolt felelősségű társaság,
4.
egyszerű részvénytársaság,
5.
részvénytársaság,
6.
szövetkezet,
b)
az Európai Unió joga alapján alapított jogi személyek, mégpedig
1.
európai gazdasági érdekeltségi egyesülés,
2.
európai szövetkezet,
3.
európai részvénytársaság,
c)
törvény által vagy törvény alapján létrehozott jogi személyek, ha külön törvény úgy rendelkezik, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendők,
d)
állami vállalatok,
e)
szlovák jogi személyek vállalatai szervezeti egységei,
f)
külföldi jogi személyek vállalatai és külföldi jogi személyek vállalatai szervezeti egységei (a továbbiakban: „bejegyzett személy”).
(3)
A bejegyzett adatok a közzétételük napjától hatályosak harmadik személyekkel szemben. Azon okiratok tartalma, amelyek közzétételét a törvény előírja, attól a naptól hatályos harmadik személyekkel szemben, amikor közzétették az okiratok okirattárba való elhelyezéséről szóló közleményt. Ez nem érvényes, ha a bejegyzett személy bizonyítja, hogy a harmadik személy ezekről az adatokról vagy az okiratok tartalmáról tudott. A bejegyzett személy azonban nem hivatkozhat ezekre az adatokra vagy az okiratok tartalmára harmadik személyekkel szemben a közzétételük napjától számított 15 napig, ha a harmadik személyek bizonyítják, hogy azokról nem tudhattak.
(4)
Ha eltérés van a bejegyzett és a közzétett adatok, vagy az elhelyezett és a közzétett okiratok között, harmadik személyekkel szemben a közzétett szövegezés nem vitatható. A harmadik személyek hivatkozhatnak a közzétett szövegezésre, ha a bejegyzett személy nem bizonyítja, hogy a harmadik személyek ismerték a bejegyzett adatokat vagy az okirattárban elhelyezett okiratok tartalmát.
(5)
A harmadik személyek mindig hivatkozhatnak azon okiratok vagy adatok tartalmára, amelyeket még nem jegyeztek be a cégjegyzékbe vagy nem helyeztek el az okirattárban, kivéve azt az esetet, ha azok joghatásai csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel állnak be.
(6)
A statutáris szerv vagy tagjainak a cégjegyzékbe való bejegyzésének közzétételétől a bejegyzett személy harmadik személyekkel szemben nem hivatkozhat a jogszabályok, a társasági szerződés vagy az alapszabály megsértésére a statutáris szervek vagy tagjaik megválasztása vagy kinevezése során, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a harmadik személy a megsértésükről tudott.
(7)
Ha eltérés van a külföldi személy bejegyzett vállalatáról vagy a külföldi személy vállalatának bejegyzett szervezeti egységéről a Szlovák Köztársaságban közzétett adatok és okiratok, valamint a külföldi személyről a székhelye szerinti államban közzétett adatok és okiratok között, a külföldi személy vállalatával vagy annak szervezeti egységével folytatott üzleti kapcsolatokban a külföldi személy vállalatáról vagy a külföldi személy vállalatának szervezeti egységéről a Szlovák Köztársaságban közzétett adatok és okiratok az irányadók.
(8)
Ha az okirattárba elhelyezett okiratoknál eltérés van az okirat államnyelvű szövegezése és az okirat nem államnyelvű szövegezése között, harmadik személyekkel szemben az okirat nem államnyelvű szövegezése nem vitatható. A harmadik személyek hivatkozhatnak az okirat nem államnyelvű szövegezésére, ha a bejegyzett személy nem bizonyítja, hogy a harmadik személyek ismerték az okirat államnyelvű szövegezését.
Hlava IV
IV. FEJEZET
ÚČTOVNÍCTVO PODNIKATEĽOV
A vállalkozók könyvvitele
§ 35
Podnikatelia sú povinní viesť účtovníctvo v rozsahu a spôsobom ustanoveným osobitným zákonom.
35. §
A vállalkozók kötelesek a külön törvényben meghatározott terjedelemben és módon könyvelést vezetni.
§ 36
Podnikatelia zapísaní v obchodnom registri (ďalej len „zapísaní podnikatelia“) účtujú v sústave podvojného účtovníctva o stave a pohybe obchodného majetku a záväzkov, čistého obchodného imania, o nákladoch, výnosoch a zisku alebo strate podniku.
36. §
A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók (a továbbiakban: „bejegyzett vállalkozók”) a kettős könyvvitel rendszerében könyvelnek a cégvagyon és a kötelezettségek állásáról és mozgásáról, a tiszta cégvagyonról, a vállalat költségeiről, bevételeiről és nyereségéről vagy veszteségéről.
§ 37
(1)
Pokiaľ osobitný zákon neustanovuje inak, účtujú podnikatelia, ktorí nie sú zapísaní v obchodnom registri, v sústave jednoduchého účtovníctva o príjmoch a výdavkoch, obchodnom majetku, ako aj o záväzkoch tak, aby bolo možné zistiť čisté obchodné imanie a výsledok hospodárenia.
(2)
Podnikatelia, ktorí nie sú zapísaní v obchodnom registri, môžu účtovať namiesto v sústave jednoduchého účtovníctva v sústave podvojného účtovníctva, pokiaľ v nej budú účtovať po celé účtovné obdobie.
37. §
(1)
Amennyiben külön törvény másként nem rendelkezik, a cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozók az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvelnek a bevételekről és kiadásokról, a cégvagyonról, valamint a kötelezettségekről oly módon, hogy megállapítható legyen a tiszta cégvagyon és a gazdálkodás eredménye.
(2)
A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozók az egyszeres könyvvitel rendszere helyett a kettős könyvvitel rendszerében is könyvelhetnek, amennyiben abban a teljes számviteli időszak alatt könyvelnek.
§ 39
(1)
Obchodné spoločnosti a družstvá musia mať riadnu účtovnú závierku a mimoriadnu účtovnú závierku overenú audítorom, ak tak ustanovuje osobitný predpis.
(2)
Podnikateľ je povinný pripraviť a poskytnúť audítorovi všetky účtovné písomnosti a vysvetlenia potrebné na overovanie podľa odseku 1.
(3)
Náklady spojené s audítorskou činnosťou uhrádza podnikateľ, ktorého účtovná závierka sa overuje.
39. §
(1)
A gazdasági társaságok és a szövetkezetek kötelesek a rendes számviteli beszámolójukat és a rendkívüli számviteli beszámolójukat könyvvizsgálóval hitelesíttetni, ha külön jogszabály így rendelkezik.
(2)
A vállalkozó köteles előkészíteni és a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátani minden olyan számviteli írásbeliséget és magyarázatot, amely az (1) bekezdés szerinti hitelesítéshez szükséges.
(3)
A könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos költségeket az a vállalkozó téríti meg, akinek a számviteli beszámolóját hitelesítik.
§ 40
(1)
Akciová spoločnosť, jednoduchá spoločnosť na akcie, spoločnosť s ručením obmedzeným, družstvo a štátny podnik sú povinné predložiť riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku na schválenie príslušnému orgánu tak, aby ju tento orgán schválil do 12 mesiacov odo dňa, ku ktorému sa riadna individuálna účtovná závierka a mimoriadna individuálna účtovná závierka zostavuje. Iná zapísaná osoba má tieto povinnosti, len ak jej to ukladá osobitný predpis.
(2)
Osoba podľa odseku 1 je povinná uložiť riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku do zbierky listín do deviatich mesiacov odo dňa jej zostavenia; to neplatí, ak sa do zbierky listín ukladá podľa osobitného predpisu.
(3)
Ak osobitný zákon zapísanej osobe ukladá povinnosť overiť účtovnú závierku audítorom, ukladá sa do zbierky listín účtovná závierka overená audítorom spolu s audítorskou správou, menom, bydliskom fyzickej osoby alebo obchodným menom, sídlom a identifikačným číslom právnickej osoby a s evidenčným číslom zápisu overujúceho audítora v zozname audítorov. Ak sa do zbierky listín ukladá neoverená účtovná závierka, postupuje účtovná jednotka podľa osobitného predpisu. Ak je audítorom právnická osoba, uvádza sa aj meno a bydlisko fyzických osôb, ktoré za audítora vykonali audit. Ak osobitný zákon zapísanej osobe ukladá povinnosť vyhotoviť výročnú správu a táto výročná správa obsahuje účtovnú závierku overenú audítorom, účtovná závierka môže byť uložená ako súčasť výročnej správy.
(4)
Ak osobitný zákon zapísanej osobe ukladá povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom, ukladá sa do zbierky listín spolu s výročnou správou aj správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti s menom, bydliskom fyzickej osoby alebo obchodným menom, sídlom a identifikačným číslom právnickej osoby a s evidenčným číslom zápisu audítora v zozname audítorov v časti pre oblasť udržateľnosti, ktorý vykonal uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti.
(5)
Povinnosť podľa odsekov 1 až 4 sa považuje za splnenú uložením účtovnej závierky v registri účtovných závierok podľa osobitného zákona.
40. §
(1)
A részvénytársaság, az egyszerű részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet és az állami vállalat köteles a rendes egyedi számviteli beszámolót és a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót jóváhagyásra az illetékes szervnek benyújtani oly módon, hogy ez a szerv azt a rendes egyedi számviteli beszámoló és a rendkívüli egyedi számviteli beszámoló összeállításának napjától számított 12 hónapon belül jóváhagyja. Más bejegyzett személyt ezek a kötelezettségek csak akkor terhelik, ha ezt külön jogszabály írja elő számára.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti személy köteles a rendes egyedi számviteli beszámolót és a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót az okirattárban elhelyezni annak összeállításától számított kilenc hónapon belül; ez nem érvényes, ha az okirattárba való elhelyezés külön jogszabály szerint történik.
(3)
Ha külön törvény a bejegyzett személy számára előírja a számviteli beszámoló könyvvizsgálóval történő hitelesítésének kötelezettségét, az okirattárba a könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámolót kell elhelyezni a könyvvizsgálói jelentéssel, a természetes személy nevével, lakóhelyével vagy a jogi személy cégnevével, székhelyével és statisztikai azonosítószámával, valamint a hitelesítő könyvvizsgáló könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő nyilvántartási számával együtt. Ha az okirattárba hitelesítés nélküli számviteli beszámoló kerül elhelyezésre, a számviteli egység külön jogszabály szerint jár el. Ha a könyvvizsgáló jogi személy, fel kell tüntetni azon természetes személyek nevét és lakóhelyét is, akik a könyvvizsgáló nevében elvégezték a könyvvizsgálatot. Ha külön törvény a bejegyzett személy számára előírja az éves jelentés elkészítésének kötelezettségét, és ez az éves jelentés tartalmazza a könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámolót, a számviteli beszámoló az éves jelentés részeként is elhelyezhető.
(4)
Ha külön törvény a bejegyzett személy számára kötelezettséget ír elő annak biztosítására, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági információk közzététele könyvvizsgáló általi fenntarthatósági jelentéstételi bizonyosság tárgyát képezze, az éves jelentéssel együtt az okirattárba elhelyezendő a fenntarthatósági jelentéstételi bizonyosságról szóló jelentés is, a természetes személy nevével, lakóhelyével vagy a jogi személy cégnevével, székhelyével és statisztikai azonosítószámával, valamint a fenntarthatósági jelentéstételi bizonyosságot elvégző könyvvizsgáló könyvvizsgálói névjegyzékének fenntarthatósági területre vonatkozó részében szereplő nyilvántartási számával.
(5)
Az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettség a számviteli beszámolónak a számviteli beszámolók nyilvántartásában külön törvény szerint történő elhelyezésével teljesítettnek minősül.
Hlava V
V. FEJEZET
HOSPODÁRSKA SÚŤAŽ
Gazdasági verseny
Diel I
Diel I
Účasť na hospodárskej súťaži
Részvétel a gazdasági versenyben
§ 41
Fyzické i právnické osoby, ktoré sa zúčastňujú na hospodárskej súťaži, aj keď nie sú podnikateľmi (ďalej len „súťažitelia“), majú právo slobodne rozvíjať svoju súťažnú činnosť v záujme dosiahnutia hospodárskeho prospechu a združovať sa na výkon tejto činnosti; sú však povinné pritom dbať na právne záväzné pravidlá hospodárskej súťaže a nesmú účasť na súťaži zneužívať.
41. §
A gazdasági versenyben részt vevő természetes és jogi személyek, akkor is, ha nem vállalkozók (a továbbiakban: „versenytársak”), jogosultak szabadon fejleszteni versenytevékenységüket gazdasági haszon elérése érdekében és e tevékenység végzésére társulni; azonban kötelesek tiszteletben tartani a gazdasági verseny jogilag kötelező szabályait, és nem élhetnek vissza a versenyben való részvétellel.
§ 42
(1)
Zneužitím účasti na hospodárskej súťaži je nekalé súťažné konanie (ďalej len „nekalá súťaž“) a nedovolené obmedzovanie hospodárskej súťaže.
(2)
Nedovolené obmedzovanie hospodárskej súťaže upravuje osobitný zákon.
42. §
(1)
A gazdasági versenyben való részvétellel való visszaélés a tisztességtelen verseny magatartás (a továbbiakban: „tisztességtelen verseny”) és a gazdasági verseny tiltott korlátozása.
(2)
A gazdasági verseny tiltott korlátozását külön törvény szabályozza.
§ 43
(1)
Pokiaľ z medzinárodných zmlúv, ktorými je Slovenská republika viazaná a ktoré boli uverejnené v Zbierke zákonov, nevyplýva inak, nevzťahuje sa ustanovenie tejto hlavy na konanie v rozsahu, v akom má účinky v zahraničí.
(2)
Slovenským osobám sú, pokiaľ ide o ochranu proti nekalej súťaži, postavené na roveň zahraničné osoby, ktoré v Slovenskej republike podnikajú podľa tohto zákona. Inak sa môžu zahraničné osoby domáhať ochrany podľa medzinárodných zmlúv, ktorými je Slovenská republika viazaná a ktoré boli uverejnené v Zbierke zákonov, a ak ich niet, na základe vzájomnosti.
43. §
(1)
Amennyiben a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező és a Törvénytárban közzétett nemzetközi szerződésekből más nem következik, e fejezet rendelkezése nem vonatkozik a magatartásra olyan mértékben, amilyenben annak külföldön vannak hatásai.
(2)
A tisztességtelen verseny elleni védelem tekintetében a szlovák személyekkel egyenrangúak azok a külföldi személyek, akik a Szlovák Köztársaságban e törvény szerint vállalkoznak. Egyébként a külföldi személyek a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező és a Törvénytárban közzétett nemzetközi szerződések szerint, és ha ilyenek nincsenek, a kölcsönösség alapján követelhetnek védelmet.
Diel II
II. SZAKASZ
Nekalá súťaž
Tisztességtelen verseny
§ 44
Základné ustanovenia
(1)
Nekalou súťažou je konanie v hospodárskej súťaži, ktoré je v rozpore s dobrými mravmi súťaže a je spôsobilé privodiť ujmu iným súťažiteľom alebo spotrebiteľom. Nekalá súťaž sa zakazuje.
(2)
Nekalou súťažou podľa odseku 1 je najmä:
a)
klamlivá reklama,
b)
klamlivé označovanie tovaru a služieb,
c)
vyvolávanie nebezpečenstva zámeny,
d)
parazitovanie na povesti podniku, výrobkov alebo služieb iného súťažiteľa,
e)
podplácanie,
f)
zľahčovanie,
g)
porušenie obchodného tajomstva,
h)
ohrozovanie zdravia spotrebiteľov a životného prostredia.
44. §
Základné ustanovenia
(1)
Tisztességtelen versenynek minősül a gazdasági versenyben tanúsított olyan magatartás, amely ellentétes a verseny jó erkölcsével, és alkalmas arra, hogy kárt okozzon más versenytársaknak vagy a fogyasztóknak. A tisztességtelen verseny tilos.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti tisztességtelen versenynek minősül különösen:
a)
a megtévesztő reklám,
b)
az áruk és szolgáltatások megtévesztő megjelölése,
c)
az összetévesztés veszélyének előidézése,
d)
más versenytárs vállalatának, termékeinek vagy szolgáltatásainak hírnevén való élősködés,
e)
a megvesztegetés,
f)
a becsmérlés,
g)
az üzleti titok megsértése,
h)
a fogyasztók egészségének és a környezetnek a veszélyeztetése.
§ 45
Klamlivá reklama
(1)
Klamlivou reklamou je reklama tovaru, služieb, nehnuteľností, obchodného mena, ochrannej známky, označenia pôvodu výrobkov a iných práv a záväzkov, ktorá uvádza do omylu alebo môže uviesť do omylu osoby, ktorým je určená alebo ku ktorým sa dostane, a ktorá v dôsledku klamlivosti môže ovplyvniť ekonomické správanie týchto osôb alebo ktorá poškodzuje alebo môže poškodiť iného súťažiteľa alebo spotrebiteľa.
(2)
Pri posudzovaní klamlivosti reklamy sa zohľadňujú všetky jej znaky, najmä informácie, ktoré obsahuje, o
a)
tovare a službách, ich dostupnosti, vyhotovení, zložení, spôsobe a dátume výroby alebo dodania, vhodnosti a spôsobe použitia, množstve, zemepisnom alebo obchodnom pôvode alebo o výsledkoch, ktoré možno očakávať od ich použitia, alebo o výsledkoch ich skúšok alebo kontrol,
b)
cene alebo spôsobe, akým je vypočítaná, a o podmienkach, za ktorých sa tovar a služby dodávajú alebo poskytujú,
c)
charakteristických znakoch súťažiteľa reklamy, najmä jeho totožnosti, kvalifikovanosti, jeho chránenom priemyselnom práve, duševnom vlastníctve, ocenení alebo vyznamenaní.
45. §
Megtévesztő reklám
(1)
Megtévesztő reklámnak minősül az áruk, szolgáltatások, ingatlanok, cégnév, védjegy, termékek eredetmegjelölése és egyéb jogok és kötelezettségek olyan reklámja, amely megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akiknek szánják, vagy akikhez eljut, és amely megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy amely sérti vagy sértheti más versenytárs vagy a fogyasztó érdekeit.
(2)
A reklám megtévesztő jellegének megítélésekor figyelembe kell venni minden jellemzőjét, különösen az általa tartalmazott információkat a következőkről:
a)
az árukról és szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről, kivitelezéséről, összetételéről, a gyártás vagy szállítás módjáról és időpontjáról, a felhasználásra való alkalmasságáról és módjáról, mennyiségéről, földrajzi vagy kereskedelmi eredetéről, vagy a használatuktól várható eredményekről, vagy a vizsgálataik vagy ellenőrzéseik eredményeiről,
b)
az árról vagy annak kiszámítási módjáról, és azokról a feltételekről, amelyek mellett az árukat és szolgáltatásokat szállítják vagy nyújtják,
c)
a reklámozó versenytárs jellemzőiről, különösen annak személyazonosságáról, képzettségéről, oltalmazott ipari jogáról, szellemi tulajdonáról, díjairól vagy kitüntetéseiről.
§ 46
Klamlivé označenie tovaru a služieb
(1)
Klamlivým označením tovaru a služieb je každé označenie, ktoré je spôsobilé vyvolať v hospodárskom styku mylnú domnienku, že ním označený tovar alebo služby pochádzajú z určitého štátu, určitej oblasti alebo miesta alebo od určitého výrobcu alebo že vykazujú osobitné charakteristické znaky alebo osobitnú akosť. Nerozhodné je, či označenie bolo uvedené bezprostredne na tovare, obaloch, obchodných písomnostiach a pod. Takisto je nerozhodné, či ku klamlivému označeniu došlo priamo alebo nepriamo a akým prostriedkom sa tak stalo. Ustanovenia osobitného zákona platia obdobne.
(2)
Klamlivým označením je aj také nesprávne označenie tovaru alebo služieb, ku ktorému je pripojený dodatok slúžiaci na odlíšenie od pravého pôvodu, ako výrazy „druh“, „typ“, „spôsob“ a označenie je napriek tomu spôsobilé vyvolať o pôvode alebo povahe tovaru alebo služieb mylnú domnienku.
(3)
Klamlivým označením nie je uvedenie názvu, ktorý sa v hospodárskom styku už všeobecne vžil ako údaj slúžiaci na označovanie druhu alebo akosti tovaru, ibaže by k nemu bol pripojený dodatok spôsobilý klamať o pôvode, ako napríklad „pravý“, „pôvodný“ a pod.
(4)
Týmto ustanovením nie sú dotknuté práva a povinnosti zo zapísaného označenia pôvodu výrobkov, ochranných známok, chránených odrôd rastlín a plemien zvierat ustanovené osobitnými zákonmi.
46. §
Az áruk és szolgáltatások megtévesztő megjelölése
(1)
Az áruk és szolgáltatások megtévesztő megjelölésének minősül minden olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy a gazdasági forgalomban azt a téves látszatot keltse, hogy az azzal megjelölt áru vagy szolgáltatás egy bizonyos államból, egy bizonyos területről vagy helyről, vagy egy bizonyos gyártótól származik, vagy hogy különleges jellemzőkkel vagy különleges minőséggel rendelkezik. Nem releváns, hogy a megjelölést közvetlenül az árun, a csomagoláson, az üzleti iratokon stb. tüntették-e fel. Szintén nem releváns, hogy a megtévesztő megjelölés közvetlenül vagy közvetve, és milyen eszközzel történt. A külön törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2)
Megtévesztő megjelölésnek minősül az áru vagy szolgáltatás olyan helytelen megjelölése is, amelyhez a valódi eredettől való megkülönböztetést szolgáló kiegészítés kapcsolódik, mint például a „fajta”, „típus”, „mód” kifejezések, és a megjelölés ennek ellenére alkalmas arra, hogy az áru vagy szolgáltatás eredetéről vagy jellegéről téves látszatot keltsen.
(3)
Nem minősül megtévesztő megjelölésnek olyan elnevezés feltüntetése, amely a gazdasági forgalomban már általánosan meghonosodott mint az áru fajtájának vagy minőségének megjelölésére szolgáló adat, kivéve, ha ahhoz az eredetről való megtévesztésre alkalmas kiegészítés kapcsolódik, mint például „valódi”, „eredeti” stb.
(4)
E rendelkezés nem érinti a bejegyzett termék-eredetmegjelölésekből, védjegyekből, oltalmazott növényfajtákból és állatfajtákból származó, külön törvények által megállapított jogokat és kötelezettségeket.
§ 47
Vyvolanie nebezpečenstva zámeny
(1)
Vyvolanie nebezpečenstva zámeny je:
a)
použitie obchodného mena alebo osobitného označenia podniku, ktoré používa už právom iný súťažiteľ,
b)
použitie osobitných označení podniku alebo osobitných označení alebo úpravy výrobkov, výkonov alebo obchodných materiálov podniku, ktoré v zákazníckych kruhoch platia pre určitý podnik alebo závod za príznačné (napr. aj označenie obalov, tlačív, katalógov, reklamných prostriedkov),
c)
napodobenie cudzích výrobkov, ich obalov alebo výkonov, ibaže by išlo o napodobenie v prvkoch, ktoré sú už z povahy výrobku funkčne, technicky alebo esteticky predurčené a napodobňovateľ urobil všetky opatrenia, ktoré od neho možno požadovať, aby nebezpečenstvo zámeny vylúčil alebo aspoň podstatne obmedzil,
pokiaľ tieto konania sú spôsobilé vyvolať nebezpečenstvo zámeny s podnikom, obchodným menom, osobitným označením alebo výrobkami alebo výkonmi iného súťažiteľa.
(2)
Vyvolanie nebezpečenstva zámeny okrem prípadov podľa odseku 1 je aj konanie podnikateľa, ktoré spočíva v takej voľbe jeho obchodného mena alebo používania takého označenia podniku, ktoré je objektívne spôsobilé vyvolať u adresátov jeho obchodnej dokumentácie nebezpečenstvo zámeny podnikateľa s verejným registrom alebo inou evidenciou vedenou na základe zákona.
47. §
Az összetévesztés veszélyének előidézése
(1)
Az összetévesztés veszélyének előidézése:
a)
olyan cégnév vagy a vállalat különleges megjelölésének használata, amelyet már jogosan használ egy másik versenytárs,
b)
a vállalat különleges megjelöléseinek, vagy a vállalat termékeinek, teljesítményeinek vagy üzleti anyagainak különleges megjelöléseinek vagy kialakításának használata, amelyek a vevők körében egy bizonyos vállalatra vagy üzemre jellemzőnek számítanak (pl. a csomagolások, nyomtatványok, katalógusok, reklámeszközök megjelölése is),
c)
idegen termékek, azok csomagolásának vagy teljesítményeinek utánzása, kivéve, ha olyan elemek utánzásáról van szó, amelyek a termék természetéből adódóan funkcionálisan, műszakilag vagy esztétikailag már előre meghatározottak, és az utánzó minden olyan intézkedést megtett, amely tőle elvárható, hogy az összetévesztés veszélyét kizárja vagy legalábbis lényegesen csökkentse,
amennyiben ezek a cselekmények alkalmasak arra, hogy egy másik versenytárs vállalatával, cégnevével, különleges megjelölésével, termékeivel vagy teljesítéseivel való összetévesztés veszélyét idézzék elő.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti eseteken kívül az összetévesztés veszélyének előidézésének minősül a vállalkozó olyan cselekménye is, amely cégnevének olyan megválasztásában vagy vállalatának olyan megjelölésének használatában áll, amely objektíve alkalmas arra, hogy üzleti dokumentációjának címzettjeiben a vállalkozónak egy közhiteles nyilvántartással vagy más, törvény alapján vezetett nyilvántartással való összetévesztésének veszélyét keltse.
§ 48
Parazitovanie na povesti
Parazitovaním je využívanie povesti podniku, výrobkov alebo služieb iného súťažiteľa s cieľom získať pre výsledky vlastného alebo cudzieho podnikania prospech, ktorý by súťažiteľ inak nedosiahol.
48. §
A hírnéven való élősködés
Élősködésnek minősül egy másik versenytárs vállalatának, termékeinek vagy szolgáltatásainak hírnevének kihasználása azzal a céllal, hogy a saját vagy idegen vállalkozás eredményei számára olyan előnyt szerezzen, amelyet a versenytárs egyébként nem érne el.
§ 49
Podplácanie
Podplácaním podľa tohto zákona je konanie, ktorým:
a)
súťažiteľ osobe, ktorá je členom štatutárneho alebo iného orgánu iného súťažiteľa alebo je v pracovnom alebo inom obdobnom pomere k inému súťažiteľovi, priamo alebo nepriamo ponúkne, sľúbi alebo poskytne akýkoľvek prospech za tým účelom, aby jej nekalým postupom docielil na úkor iných súťažiteľov pre seba alebo iného súťažiteľa prednosť alebo inú neoprávnenú výhodu v súťaži, alebo
b)
osoba uvedená v písmene a) priamo alebo nepriamo žiada, dá si sľúbiť alebo prijme za rovnakým účelom akýkoľvek prospech.
49. §
Megvesztegetés
E törvény értelmében megvesztegetésnek minősül az a cselekmény, amellyel:
a)
a versenytárs egy másik versenytárs statutáris vagy egyéb szervének tagja, vagy egy másik versenytárssal munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban álló személy részére közvetlenül vagy közvetve bármilyen előnyt felajánl, megígér vagy nyújt abból a célból, hogy annak tisztességtelen eljárásával más versenytársak kárára saját maga vagy egy másik versenytárs számára a versenyben elsőbbséget vagy más jogosulatlan előnyt érjen el, vagy
b)
az a) pontban említett személy ugyanazon célból közvetlenül vagy közvetve bármilyen előnyt kér, magának megígértet vagy elfogad.
§ 50
Zľahčovanie
(1)
Zľahčovaním je konanie, ktorým súťažiteľ uvedie alebo rozširuje o pomeroch, výrobkoch alebo výkonoch iného súťažiteľa nepravdivé údaje spôsobilé tomuto súťažiteľovi privodiť ujmu.
(2)
Zľahčovaním je aj uvedenie a rozširovanie pravdivých údajov o pomeroch, výrobkoch alebo výkonoch iného súťažiteľa, pokiaľ sú spôsobilé tomuto súťažiteľovi privodiť ujmu. Nekalou súťažou však nie je, ak bol súťažiteľ k takému konaniu donútený okolnosťami (oprávnená obrana) alebo ak takéto údaje uviedol v porovnávacej reklame.
50. §
Lejáratás
(1)
Lejáratásnak minősül az a cselekmény, amellyel a versenytárs egy másik versenytárs viszonyairól, termékeiről vagy teljesítéseiről olyan valótlan adatokat állít vagy terjeszt, amelyek alkalmasak arra, hogy e versenytársnak kárt okozzanak.
(2)
Lejáratásnak minősül egy másik versenytárs viszonyairól, termékeiről vagy teljesítéseiről szóló valós adatok állítása és terjesztése is, amennyiben azok alkalmasak arra, hogy e versenytársnak kárt okozzanak. Tisztességtelen versenynek azonban nem minősül, ha a versenytársat a körülmények kényszerítették ilyen cselekményre (jogos védelem), vagy ha ilyen adatokat összehasonlító reklámban tett közzé.
§ 51
Porušenie obchodného tajomstva
(1)
Porušením obchodného tajomstva je konanie rušiteľa obchodného tajomstva spočívajúce v neoprávnenom získaní, využití alebo sprístupnení obchodného tajomstva.
(2)
Neoprávneným získaním obchodného tajomstva je získanie obchodného tajomstva bez súhlasu jeho majiteľa konaním, ktoré je v rozpore so zásadou poctivého obchodného styku, ktoré spočíva v neoprávnenom prístupe k dokumentom, predmetom, materiálom, látkam alebo elektronickým súborom alebo ich častiam, s ktorými oprávnene nakladá majiteľ obchodného tajomstva a ktoré obsahujú obchodné tajomstvo, alebo z ktorých možno obchodné tajomstvo odvodiť, ako aj ich privlastnenie alebo kopírovanie.
(3)
Neoprávneným využitím alebo neoprávneným sprístupnením obchodného tajomstva je využitie alebo sprístupnenie obchodného tajomstva bez súhlasu majiteľa obchodného tajomstva tým, kto
a)
získal obchodné tajomstvo neoprávnene,
b)
porušuje dohodu o zachovaní dôvernosti alebo inú povinnosť týkajúcu sa nesprístupnenia obchodného tajomstva,
c)
porušuje zmluvnú alebo inú povinnosť týkajúcu sa obmedzenia využitia obchodného tajomstva.
(4)
Neoprávneným získaním, využitím alebo sprístupnením obchodného tajomstva je aj konanie osoby, ak v čase získania, využitia alebo sprístupnenia obchodného tajomstva vedela alebo za daných okolností mala vedieť, že obchodné tajomstvo sa získalo priamo alebo nepriamo od osoby, ktorá obchodné tajomstvo neoprávnene využívala alebo neoprávnene sprístupňovala podľa odseku 3.
(5)
Neoprávneným využitím obchodného tajomstva je aj výroba, ponúkanie alebo uvádzanie tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu na trh alebo dovoz, vývoz alebo skladovanie tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu na účel jeho uvedenia na trh, ak osoba, ktorá takéto aktivity vykonávala, vedela alebo za daných okolností mala vedieť, že obchodné tajomstvo sa využívalo neoprávnene podľa odseku 3.
(6)
Získanie obchodného tajomstva nie je neoprávnené, ak k nemu došlo
a)
nezávislým objavom alebo vytvorením,
b)
pozorovaním, skúmaním, demontážou alebo testovaním výrobku alebo predmetu, ktorý bol sprístupnený verejnosti alebo ktorý oprávnene vlastní osoba, ktorá informácie získala a na ktorú sa nevzťahuje právna povinnosť obmedziť získanie obchodného tajomstva,
c)
výkonom práva zamestnancov alebo zástupcov zamestnancov na informácie podľa slovenského právneho poriadku a práva Európskej únie, alebo
d)
iným spôsobom, ktorý je v súlade so zásadou poctivého obchodného styku a súčasne nezasahuje do práv tretích osôb.
(7)
Získanie, využitie alebo sprístupnenie obchodného tajomstva nie je neoprávnené, ak k nemu došlo za účelom ochrany verejného záujmu, najmä v súvislosti s odhalením protiprávneho konania alebo inej protiprávnej činnosti.
(8)
Získanie, využitie alebo sprístupnenie obchodného tajomstva nie je neoprávnené v rozsahu, v akom získanie, využitie alebo sprístupnenie vyžaduje alebo umožňuje slovenský právny poriadok alebo právo Európskej únie.
51. §
Az üzleti titok megsértése
(1)
Az üzleti titok megsértésének minősül az üzleti titok megsértőjének az üzleti titok jogosulatlan megszerzésében, felhasználásában vagy hozzáférhetővé tételében álló cselekménye.
(2)
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének minősül az üzleti titoknak a tulajdonosa hozzájárulása nélkül, a tisztességes üzleti forgalom elvével ellentétes cselekménnyel történő megszerzése, amely olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz, szerekhez vagy elektronikus fájlokhoz vagy azok részeihez való jogosulatlan hozzáférésben áll, amelyekkel az üzleti titok tulajdonosa jogszerűen rendelkezik, és amelyek üzleti titkot tartalmaznak, vagy amelyekből az üzleti titok levezethető, valamint ezek eltulajdonítása vagy másolása.
(3)
Az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának vagy jogosulatlan hozzáférhetővé tételének minősül az üzleti titoknak az üzleti titok tulajdonosának hozzájárulása nélküli felhasználása vagy hozzáférhetővé tétele az által, aki
a)
az üzleti titkot jogosulatlanul szerezte meg,
b)
megszegi a titoktartási megállapodást vagy az üzleti titok hozzáférhetővé tételének tilalmára vonatkozó egyéb kötelezettséget,
c)
megszegi az üzleti titok felhasználásának korlátozására vonatkozó szerződéses vagy egyéb kötelezettséget.
(4)
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy hozzáférhetővé tételének minősül a személy olyan cselekménye is, ha az üzleti titok megszerzésének, felhasználásának vagy hozzáférhetővé tételének időpontjában tudta, vagy az adott körülmények között tudnia kellett volna, hogy az üzleti titkot közvetlenül vagy közvetve olyan személytől szerezték meg, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul használta fel vagy tette jogosulatlanul hozzáférhetővé.
(5)
Az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának minősül továbbá az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru gyártása, kínálása vagy forgalomba hozatala, vagy az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru behozatala, kivitele vagy tárolása annak forgalomba hozatala céljából, ha az ilyen tevékenységet végző személy tudta, vagy az adott körülmények között tudnia kellett volna, hogy az üzleti titkot a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul használták fel.
(6)
Az üzleti titok megszerzése nem jogosulatlan, ha arra az alábbiak szerint került sor:
a)
független felfedezéssel vagy létrehozással,
b)
egy olyan terméknek vagy tárgynak a megfigyelésével, vizsgálatával, szétszerelésével vagy tesztelésével, amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tettek, vagy amely jogszerűen van egy olyan személy birtokában, aki az információt megszerezte, és akire nem vonatkozik az üzleti titok megszerzésének korlátozására irányuló jogi kötelezettség,
c)
a munkavállalók vagy a munkavállalók képviselőinek a szlovák jogrend és az Európai Unió joga szerinti tájékoztatáshoz való jogának gyakorlásával, vagy
d)
más, a tisztességes üzleti forgalom elvével összhangban álló módon, amely egyúttal nem sérti harmadik személyek jogait.
(7)
Az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy hozzáférhetővé tétele nem jogosulatlan, ha arra közérdek védelme céljából került sor, különösen jogellenes cselekmény vagy más jogellenes tevékenység leleplezésével összefüggésben.
(8)
Az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy hozzáférhetővé tétele nem jogosulatlan olyan mértékben, amilyen mértékben a megszerzést, felhasználást vagy hozzáférhetővé tételt a szlovák jogrend vagy az Európai Unió joga megköveteli vagy lehetővé teszi.
§ 52
Ohrozovanie zdravia a životného prostredia
Ohrozovaním zdravia a životného prostredia je konanie, ktorým súťažiteľ skresľuje podmienky hospodárskej súťaže tým, že prevádzkuje výrobu, uvádza na trh výrobky alebo uskutočňuje výkony ohrozujúce záujmy ochrany zdravia alebo životného prostredia chránené zákonom, aby tak získal pre seba alebo pre iného prospech na úkor iných súťažiteľov alebo spotrebiteľov.
52. §
Az egészség és a környezet veszélyeztetése
Az egészség és a környezet veszélyeztetésének minősül az a cselekmény, amellyel a versenytárs torzítja a gazdasági verseny feltételeit azáltal, hogy olyan termelést folytat, olyan termékeket hoz forgalomba vagy olyan teljesítéseket végez, amelyek veszélyeztetik a törvény által védett egészség- vagy környezetvédelmi érdekeket, hogy ezáltal saját maga vagy más számára előnyt szerezzen más versenytársak vagy a fogyasztók kárára.
Diel III
III. SZAKASZ
Právne prostriedky ochrany proti nekalej súťaži
A tisztességtelen verseny elleni védelem jogi eszközei
Oddiel 1
Oddiel 1
Všeobecné ustanovenia
Všeobecné ustanovenia
§ 53
Osoby, ktorých práva boli nekalou súťažou porušené alebo ohrozené, môžu sa proti rušiteľovi domáhať, aby sa tohto konania zdržal a odstránil závadný stav. Ďalej môžu požadovať primerané zadosťučinenie, ktoré sa môže poskytnúť aj v peniazoch, náhradu škody a vydanie bezdôvodného obohatenia.
53. §
Azok a személyek, akiknek jogait a tisztességtelen verseny megsértette vagy veszélyeztette, a jogsértővel szemben követelhetik, hogy ettől a cselekménytől tartózkodjon és a jogsértő állapotot szüntesse meg. Továbbá követelhetnek megfelelő elégtételt, amely pénzben is nyújtható, kártérítést és a jogalap nélküli gazdagodás kiadását.
§ 54
(1)
Právo, aby sa rušiteľ protiprávneho konania zdržal a aby odstránil závadný stav, môže okrem prípadov uvedených v § 48 až 51 uplatniť aj právnická osoba oprávnená hájiť záujmy súťažiteľov alebo spotrebiteľov.
(2)
Len čo sa začalo konanie v spore o zdržanie sa konania alebo o odstránenie závadného stavu alebo sa právoplatne skončilo, nie sú žaloby ďalších oprávnených osôb pre tie isté nároky z tohto istého konania prípustné; to nie je na ujmu práva týchto ďalších osôb pripojiť sa k začatému sporu podľa všeobecných ustanovení ako intervenienti. Právoplatné rozsudky vydané o týchto nárokoch k žalobe i len jedného oprávneného sú účinné aj pre ďalších oprávnených.
54. §
(1)
Azt a jogot, hogy a jogsértő a jogellenes cselekménytől tartózkodjon és a jogsértő állapotot szüntesse meg, a 48–51. §-ban említett eseteken kívül a versenytársak vagy a fogyasztók érdekeinek védelmére jogosult jogi személy is érvényesítheti.
(2)
Amint a cselekménytől való eltiltás vagy a jogsértő állapot megszüntetése iránti perben megindult az eljárás, vagy az jogerősen befejeződött, további jogosult személyek keresetei ugyanazon cselekményből származó ugyanazon igényekre nem megengedettek; ez nem érinti e további személyek azon jogát, hogy a megindított perhez az általános rendelkezések szerint beavatkozóként csatlakozzanak. Az ezen igényekről akár csak egyetlen jogosult keresetére hozott jogerős ítéletek a további jogosultakra is hatályosak.
§ 55
(1)
Pri ústnych pojednávaniach v sporoch podľa predchádzajúcich ustanovení môže byť rozhodnutím súdu na návrh alebo z úradnej moci vylúčená verejnosť, ak by verejným prejednávaním došlo k ohrozeniu obchodného tajomstva alebo verejného záujmu.
(2)
Súd môže účastníkovi, ktorého návrhu sa vyhovelo, priznať v rozsudku právo zverejniť rozsudok na trovy účastníka, ktorý v spore neuspel, a podľa okolností určiť aj rozsah, formu, spôsob zverejnenia a lehotu, v ktorej má byť rozhodnutie zverejnené.
55. §
(1)
Az előző rendelkezések szerinti perek szóbeli tárgyalásain a bíróság határozatával indítványra vagy hivatalból kizárható a nyilvánosság, ha a nyilvános tárgyalás veszélyeztetné az üzleti titkot vagy a közérdeket.
(2)
A bíróság annak a félnek, akinek az indítványának helyt adtak, az ítéletben megadhatja a jogot az ítélet közzétételére a perben alulmaradt fél költségére, és a körülmények szerint meghatározhatja a közzététel terjedelmét, formáját, módját és azt a határidőt is, amelyen belül a határozatot közzé kell tenni.
Oddiel 2
II. alszakasz
Osobitné ustanovenia k právnym prostriedkom ochrany obchodného tajomstva
Különös rendelkezések az üzleti titok védelmének jogi eszközeiről
§ 55a
Ak v tomto oddiele nie je ustanovené inak, použijú sa na ochranu obchodného tajomstva všeobecné ustanovenia o právnych prostriedkoch ochrany proti nekalej súťaži.
55.a §
Ha e szakasz másként nem rendelkezik, az üzleti titok védelmére a tisztességtelen verseny elleni védelem jogi eszközeiről szóló általános rendelkezések alkalmazandók.
§ 55b
Neodkladné opatrenia
(1)
Neodkladným opatrením môže súd na návrh majiteľa obchodného tajomstva nariadiť rušiteľovi obchodného tajomstva jednu alebo viac povinností spočívajúcich v
a)
ukončení alebo zákaze využívania alebo sprístupňovania obchodného tajomstva,
b)
zákaze výroby, ponúkania, uvádzania na trh alebo využívania tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu,
c)
zákaze dovozu, vývozu alebo skladovania tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu na účel jeho výroby, ponúkania, uvádzania na trh alebo využívania,
d)
zaistení alebo odovzdaní tovaru, ktorým bolo porušené právo k obchodnému tajomstvu, vrátane dovážaného tovaru, s cieľom zabrániť jeho uvedeniu na trh alebo obehu na trhu.
(2)
Ak je to so zreteľom na okolnosti prípadu možné a účelné, môže súd uložiť majiteľovi obchodného tajomstva povinnosť zložiť zábezpeku určenú na zabezpečenie náhrady škody alebo inej ujmy, ktorá by vznikla nariadením neodkladného opatrenia podľa odseku 1. Výšku zábezpeky a lehotu na jej zloženie určí súd. Ak majiteľ obchodného tajomstva v lehote určenej súdom zábezpeku nezloží, súd návrh na nariadenie neodkladného opatrenia zamietne.
(3)
Namiesto neodkladného opatrenia podľa odseku 1 môže súd na návrh majiteľa obchodného tajomstva nariadiť rušiteľovi obchodného tajomstva povinnosť zložiť do úschovy súdu zábezpeku na náhradu škody alebo ujmy vzniknutej porušením obchodného tajomstva. Zložením zábezpeky nevzniká rušiteľovi obchodného tajomstva právo domáhať sa sprístupnenia obchodného tajomstva.
(4)
Súd môže majiteľa obchodného tajomstva vyzvať na doplnenie dôkazov potrebných na preukázanie, že
a)
obchodné tajomstvo existuje,
b)
ten, kto podal návrh na nariadenie neodkladného opatrenia, je majiteľom obchodného tajomstva, a
c)
obchodné tajomstvo bolo ohrozené alebo porušené.
(5)
Pri rozhodovaní o návrhu na nariadenie neodkladného opatrenia súd prihliada na
a)
hodnotu a iné špecifické vlastnosti obchodného tajomstva,
b)
opatrenia prijaté na ochranu obchodného tajomstva,
c)
konanie rušiteľa obchodného tajomstva pri jeho získaní, využití alebo sprístupnení a jeho oprávnené záujmy,
d)
spôsob a následok porušenia obchodného tajomstva,
e)
oprávnené záujmy majiteľa obchodného tajomstva a tretích osôb,
f)
verejný záujem a
g)
ochranu práv.
(6)
Ak tento zákon neustanovuje inak, na neodkladné opatrenie sa primerane použijú ustanovenia Civilného sporového poriadku s výnimkou § 327 v časti vety za bodkočiarkou.
55.b §
Ideiglenes intézkedések
(1)
Ideiglenes intézkedéssel a bíróság az üzleti titok tulajdonosának indítványára az üzleti titok megsértőjét egy vagy több, a következőkben álló kötelezettség teljesítésére kötelezheti:
a)
az üzleti titok felhasználásának vagy hozzáférhetővé tételének megszüntetésére vagy megtiltására,
b)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru gyártásának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy felhasználásának megtiltására,
c)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru behozatalának, kivitelének vagy tárolásának megtiltására annak gyártása, kínálása, forgalomba hozatala vagy felhasználása céljából,
d)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru, beleértve a behozott árut is, lefoglalására vagy átadására, azzal a céllal, hogy megakadályozzák annak forgalomba hozatalát vagy piaci forgalmát.
(2)
Ha az eset körülményeire tekintettel lehetséges és célszerű, a bíróság kötelezheti az üzleti titok tulajdonosát olyan biztosíték letételére, amely az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés elrendeléséből eredő kár vagy egyéb sérelem megtérítésének biztosítására szolgál. A biztosíték összegét és a letétel határidejét a bíróság határozza meg. Ha az üzleti titok tulajdonosa a bíróság által meghatározott határidőn belül nem teszi le a biztosítékot, a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt elutasítja.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés helyett a bíróság az üzleti titok tulajdonosának indítványára kötelezheti az üzleti titok megsértőjét, hogy az üzleti titok megsértéséből eredő kár vagy sérelem megtérítésére tegyen le a bírósági letétbe biztosítékot. A biztosíték letétele nem jogosítja fel az üzleti titok megsértőjét arra, hogy követelje az üzleti titok hozzáférhetővé tételét.
(4)
A bíróság felhívhatja az üzleti titok tulajdonosát, hogy egészítse ki a bizonyítékokat, amelyek annak igazolásához szükségesek, hogy
a)
az üzleti titok létezik,
b)
az, aki az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt benyújtotta, az üzleti titok tulajdonosa, és
c)
az üzleti titkot veszélyeztették vagy megsértették.
(5)
Az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványról való döntés során a bíróság figyelembe veszi
a)
az üzleti titok értékét és egyéb sajátos tulajdonságait,
b)
az üzleti titok védelme érdekében hozott intézkedéseket,
c)
az üzleti titok megsértőjének a megszerzés, felhasználás vagy hozzáférhetővé tétel során tanúsított magatartását és jogos érdekeit,
d)
az üzleti titok megsértésének módját és következményét,
e)
az üzleti titok tulajdonosának és harmadik személyeknek a jogos érdekeit,
f)
a közérdeket és
g)
a jogvédelmet.
(6)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, az ideiglenes intézkedésre a Polgári perrendtartás rendelkezései megfelelően alkalmazandók, a 327. § pontosvessző utáni mondatrészének kivételével.
§ 55c
Nápravné opatrenia
(1)
Súd môže na návrh majiteľa obchodného tajomstva v konaní vo veci samej uložiť rušiteľovi obchodného tajomstva jedno alebo viac nápravných opatrení spočívajúcich v
a)
ukončení alebo zákaze využívania alebo sprístupňovania obchodného tajomstva,
b)
zákaze výroby, ponúkania, uvádzania na trh alebo využívania tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu,
c)
zákaze dovozu, vývozu, skladovania tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu na účel jeho výroby, ponúkania, uvádzania na trh alebo využívania,
d)
zničení všetkých dokumentov, predmetov, materiálov, látok alebo elektronických súborov alebo ich častí obsahujúcich alebo tvoriacich obchodné tajomstvo alebo ich odovzdaní majiteľovi obchodného tajomstva.
(2)
Okrem nápravných opatrení podľa odseku 1 sa môže majiteľ obchodného tajomstva domáhať voči rušiteľovi obchodného tajomstva
a)
úpravy tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu tak, aby bola odstránená vlastnosť tohto tovaru porušujúca právo k obchodnému tajomstvu,
b)
stiahnutia tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu z trhu, ak týmto opatrením nedôjde k narušeniu ochrany obchodného tajomstva,
c)
zničenia tovaru porušujúceho právo k obchodnému tajomstvu.
(3)
Ak nie sú dôvody hodné osobitného zreteľa, súd nariadi, aby opatrenia podľa odseku 1 písm. d) a odseku 2 boli vykonané na náklady rušiteľa obchodného tajomstva.
(4)
Namiesto nápravných opatrení podľa odsekov 1 a 2 môže súd uložiť rušiteľovi obchodného tajomstva povinnosť poskytnúť majiteľovi obchodného tajomstva peňažnú náhradu, ak
a)
v čase využitia alebo sprístupnenia nevedel ani nemohol za daných okolností vedieť, že obchodné tajomstvo získal od osoby, ktorá toto obchodné tajomstvo využila alebo sprístupnila neoprávnene,
b)
vykonanie dotknutých opatrení by rušiteľovi obchodného tajomstva spôsobilo neprimeranú ujmu a
c)
peňažná náhrada sa javí ako dostatočne uspokojivá.
(5)
Výška peňažnej náhrady podľa odseku 4 nemôže presiahnuť výšku odmeny alebo poplatkov, ktoré by musel rušiteľ obchodného tajomstva zaplatiť, ak by požiadal o oprávnenie využívať obchodné tajomstvo, a to za obdobie, počas ktorého sa mohlo zakázať využívanie obchodného tajomstva.
(6)
Uplatnením nápravných opatrení podľa odsekov 1 až 4 nie je dotknuté právo majiteľa obchodného tajomstva na náhradu škody.
(7)
Pri rozhodovaní o uložení nápravného opatrenia súd prihliada na skutočnosti uvedené v § 55b ods. 5.
(8)
Nápravné opatrenie podľa odseku 1 písm. a) a b) súd na návrh rušiteľa obchodného tajomstva rozhodnutím zruší, ak obchodné tajomstvo prestalo spĺňať znaky podľa § 17 ods. 1 z dôvodov, ktoré nemožno priamo alebo nepriamo pričítať rušiteľovi obchodného tajomstva, alebo odpadol dôvod, pre ktorý bolo vydané.
55.c §
Korrektív intézkedések
(1)
A bíróság az üzleti titok tulajdonosának indítványára az érdemi eljárásban az üzleti titok megsértőjét egy vagy több, a következőkben álló korrektív intézkedés megtételére kötelezheti:
a)
az üzleti titok felhasználásának vagy hozzáférhetővé tételének megszüntetésére vagy megtiltására,
b)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru gyártásának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy felhasználásának megtiltására,
c)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru behozatalának, kivitelének, tárolásának megtiltására annak gyártása, kínálása, forgalomba hozatala vagy felhasználása céljából,
d)
minden olyan dokumentum, tárgy, anyag, szer vagy elektronikus fájl vagy azok részének megsemmisítésére, amelyek üzleti titkot tartalmaznak vagy képeznek, vagy azoknak az üzleti titok tulajdonosának való átadására.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti korrektív intézkedéseken kívül az üzleti titok tulajdonosa az üzleti titok megsértőjétől a következők teljesítését követelheti:
a)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru olyan módosítását, amellyel megszüntetik az árunak az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő tulajdonságát,
b)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru piacról való kivonását, ha ez az intézkedés nem sérti az üzleti titok védelmét,
c)
az üzleti titokhoz fűződő jogot sértő áru megsemmisítését.
(3)
Ha nincsenek különös méltánylást érdemlő okok, a bíróság elrendeli, hogy az (1) bekezdés d) pontja és a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket az üzleti titok megsértőjének költségére hajtsák végre.
(4)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti korrektív intézkedések helyett a bíróság kötelezheti az üzleti titok megsértőjét, hogy az üzleti titok tulajdonosának pénzbeli kártérítést nyújtson, ha
a)
a felhasználás vagy a hozzáférhetővé tétel időpontjában nem tudta és az adott körülmények között nem is tudhatta, hogy az üzleti titkot olyan személytől szerezte meg, aki ezt az üzleti titkot jogosulatlanul használta fel vagy tette hozzáférhetővé,
b)
az érintett intézkedések végrehajtása az üzleti titok megsértőjének aránytalan sérelmet okozna, és
c)
a pénzbeli kártérítés kellően kielégítőnek tűnik.
(5)
A (4) bekezdés szerinti pénzbeli kártérítés összege nem haladhatja meg annak a díjnak vagy illetéknek az összegét, amelyet az üzleti titok megsértőjének fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az üzleti titok felhasználására, arra az időszakra vonatkozóan, amely alatt az üzleti titok felhasználása megtiltható lett volna.
(6)
Az (1)–(4) bekezdés szerinti korrekciós intézkedések alkalmazása nem érinti az üzleti titok tulajdonosának kártérítésre való jogát.
(7)
A korrekciós intézkedés elrendeléséről való döntés során a bíróság figyelembe veszi az 55b. § (5) bekezdésében felsorolt tényeket.
(8)
Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti korrekciós intézkedést a bíróság az üzleti titok megsértőjének indítványára határozattal megszünteti, ha az üzleti titok a 17. § (1) bekezdése szerinti ismérveknek már nem felel meg olyan okokból, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem róhatók fel az üzleti titok megsértőjének, vagy megszűnt az ok, amely miatt azt elrendelték.
§ 55d
Zverejňovanie súdnych rozhodnutí
(1)
Súd môže na návrh majiteľa obchodného tajomstva uložiť rušiteľovi obchodného tajomstva povinnosť zverejniť rozhodnutie vo veci samej alebo jeho časť na jeho náklady, ak je to potrebné vzhľadom na závažnosť porušenia obchodného tajomstva. Súd môže súčasne určiť jednu alebo viaceré prevádzkarne alebo organizačné zložky rušiteľa obchodného tajomstva, v ktorých má byť rozhodnutie zverejnené.
(2)
Pri rozhodovaní o zverejnení rozhodnutia súd prihliada na hodnotu obchodného tajomstva, konanie rušiteľa obchodného tajomstva, vplyv porušenia obchodného tajomstva a pravdepodobnosť ďalšieho neoprávneného využitia alebo sprístupnenia obchodného tajomstva.
(3)
V rozhodnutí, ktoré má byť zverejnené, sa musia pred zverejnením údaje umožňujúce identifikáciu osoby, ktorá je odlišná od rušiteľa obchodného tajomstva, anonymizovať.
55.d §
A bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala
(1)
A bíróság az üzleti titok tulajdonosának indítványára kötelezheti az üzleti titok megsértőjét az érdemi határozat vagy annak egy részének a saját költségére történő nyilvánosságra hozatalára, ha ez az üzleti titok megsértésének súlyosságára tekintettel szükséges. A bíróság egyúttal meghatározhatja az üzleti titok megsértőjének egy vagy több telephelyét vagy szervezeti egységét, ahol a határozatot nyilvánosságra kell hozni.
(2)
A határozat nyilvánosságra hozataláról való döntés során a bíróság figyelembe veszi az üzleti titok értékét, az üzleti titok megsértőjének magatartását, az üzleti titok megsértésének hatását és az üzleti titok további jogosulatlan felhasználásának vagy hozzáférhetővé tételének valószínűségét.
(3)
A nyilvánosságra hozandó határozatban az üzleti titok megsértőjétől eltérő személy azonosítását lehetővé tévő adatokat a nyilvánosságra hozatal előtt anonimizálni kell.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
OBCHODNÉ SPOLOČNOSTI A DRUŽSTVO
Gazdasági társaságok és szövetkezet
Hlava I
I. FEJEZET
OBCHODNÉ SPOLOČNOSTI
Gazdasági társaságok
Diel I
I. SZAKASZ
Všeobecné ustanovenia
Általános rendelkezések
§ 56
(1)
Obchodná spoločnosť (ďalej len „spoločnosť“) je právnickou osobou založenou za účelom podnikania. Spoločnosťami sú verejná obchodná spoločnosť, komanditná spoločnosť, spoločnosť s ručením obmedzeným, akciová spoločnosť a jednoduchá spoločnosť na akcie. Spoločnosť s ručením obmedzeným a akciová spoločnosť môžu byť založené aj za iným účelom, pokiaľ to osobitný zákon nezakazuje.
(2)
Postavenie obdobné postaveniu spoločností majú aj právnické osoby založené podľa práva Európskej únie.
(3)
Ak zákon neustanovuje inak, môžu byť zakladateľmi spoločnosti a zúčastňovať sa na jej podnikaní fyzické i právnické osoby.
(4)
Činnosť, ktorú podľa osobitných predpisov môžu vykonávať iba fyzické osoby, môže spoločnosť vykonávať iba pomocou osôb, ktoré sú na to oprávnené podľa osobitných predpisov. Zodpovednosť týchto osôb podľa osobitných predpisov nie je dotknutá.
(5)
Fyzická alebo právnická osoba môže byť spoločníkom s neobmedzeným ručením iba v jednej spoločnosti.
(6)
Ustanovenia upravujúce jednotlivé formy spoločností ustanovujú, v akom rozsahu ručia spoločníci za záväzky spoločnosti. Pre ich ručenie sa použijú obdobne ustanovenia o ručení (§ 303 a nasl.), pokiaľ z iných ustanovení tohto zákona nevyplýva niečo iné. Ak je na majetok spoločnosti vyhlásený konkurz, ručia spoločníci za záväzky spoločnosti len do výšky, v ktorej veritelia, ktorí včas prihlásili svoje pohľadávky, neboli uspokojení v konkurznom konaní.
(7)
Po zániku spoločnosti ručia spoločníci za záväzky spoločnosti do výšky svojho podielu na likvidačnom zostatku (§ 61 ods. 4) najmenej však v rozsahu, v ktorom za ne ručili za trvania spoločnosti. Medzi sebou sa spoločníci vyrovnajú tým istým spôsobom ako pri ručení za trvania spoločnosti.
56. §
(1)
A gazdasági társaság (a továbbiakban: „társaság”) vállalkozás céljából alapított jogi személy. Társaságok a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és az egyszerűsített részvénytársaság. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság más célból is alapítható, amennyiben azt külön törvény nem tiltja.
(2)
A társaságok jogállásához hasonló jogállással rendelkeznek azok a jogi személyek is, amelyeket az Európai Unió joga alapján alapítottak.
(3)
Ha a törvény másként nem rendelkezik, a társaság alapítói és vállalkozásában résztvevői természetes és jogi személyek is lehetnek.
(4)
Azt a tevékenységet, amelyet külön előírások szerint csak természetes személyek végezhetnek, a társaság csak olyan személyek segítségével végezheti, akik erre külön előírások szerint jogosultak. Ezen személyek külön előírások szerinti felelősségét ez nem érinti.
(5)
Természetes vagy jogi személy csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag.
(6)
Az egyes társasági formákat szabályozó rendelkezések határozzák meg, hogy a tagok milyen mértékben felelnek a társaság kötelezettségeiért. Kezességükre a kezességre vonatkozó rendelkezéseket (303. § és köv.) kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvény más rendelkezéseiből más nem következik. Ha a társaság vagyonára csődeljárást hirdetnek ki, a tagok a társaság kötelezettségeiért csak abban a mértékben felelnek, amilyen mértékben a követeléseiket időben bejelentő hitelezők a csődeljárás során nem nyertek kielégítést.
(7)
A társaság megszűnése után a tagok a társaság kötelezettségeiért a felszámolási vagyonmaradványból való részesedésük mértékéig (61. § (4) bek.) felelnek, de legalább abban a mértékben, amilyenben a társaság fennállása alatt feleltek értük. A tagok egymás között ugyanúgy számolnak el, mint a társaság fennállása alatti kezesség esetén.
§ 56a
(1)
Zneužitie práv spoločníka, najmä zneužitie väčšiny alebo menšiny hlasov v spoločnosti, sa zakazuje.
(2)
Akékoľvek konanie, ktoré znevýhodňuje niektorého zo spoločníkov zneužívajúcim spôsobom, sa zakazuje.
56.a §
(1)
A tag jogainak visszaélésszerű gyakorlása, különösen a társaságban a szavazati többséggel vagy kisebbséggel való visszaélés, tilos.
(2)
Tilos minden olyan eljárás, amely valamelyik tagot visszaélésszerűen hátrányos helyzetbe hoz.
§ 57
Založenie spoločnosti
(1)
Ak z iných ustanovení tohto zákona nevyplýva niečo iné, zakladá sa spoločnosť spoločenskou zmluvou podpísanou všetkými zakladateľmi. Pravosť podpisov zakladateľov musí byť úradne overená.
(2)
Spoločenskú zmluvu môže uzavrieť aj splnomocnenec vybavený na to plnomocenstvom. Plnomocenstvo s úradne overeným podpisom splnomocniteľa sa pripojí k spoločenskej zmluve.
(3)
Ak tento zákon pripúšťa, aby spoločnosť založil jediný zakladateľ, spoločenskú zmluvu nahrádza zakladateľská listina. Zakladateľská listina musí obsahovať rovnaké podstatné časti ako spoločenská zmluva alebo zakladateľská zmluva.
(4)
Ak to tento zákon pripúšťa, spoločnosť môže byť založená aj zjednodušeným spôsobom prostredníctvom na to určeného elektronického formulára na vytvorenie spoločenskej zmluvy.
57. §
A társaság alapítása
(1)
Ha e törvény más rendelkezéseiből más nem következik, a társaságot társasági szerződéssel alapítják, amelyet minden alapító aláír. Az alapítók aláírásának hitelességét hatóságilag hitelesíttetni kell.
(2)
A társasági szerződést meghatalmazott is megkötheti, aki erre meghatalmazással rendelkezik. A meghatalmazó hatóságilag hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást csatolni kell a társasági szerződéshez.
(3)
Ha e törvény megengedi, hogy a társaságot egyetlen alapító alapítsa, a társasági szerződést alapító okirat helyettesíti. Az alapító okiratnak ugyanazokat a lényeges elemeket kell tartalmaznia, mint a társasági szerződésnek vagy az alapítói szerződésnek.
(4)
Ha e törvény ezt megengedi, a társaság egyszerűsített módon is alapítható a társasági szerződés létrehozására szolgáló, erre a célra kijelölt elektronikus űrlap segítségével.
§ 58
Základné imanie
(1)
Základné imanie spoločnosti je peňažné vyjadrenie súhrnu peňažných i nepeňažných vkladov všetkých spoločníkov do spoločnosti.
(2)
Základné imanie sa vytvára povinne v spoločnosti s ručením obmedzeným, v akciovej spoločnosti a v jednoduchej spoločnosti na akcie. Jeho výška sa zapisuje do obchodného registra.
58. §
Alaptőke
(1)
A társaság alaptőkéje az összes tag által a társaságba bevitt pénzbeli és nem pénzbeli betétek összességének pénzben kifejezett értéke.
(2)
Alaptőkét kötelezően kell képezni a korlátolt felelősségű társaságnál, a részvénytársaságnál és az egyszerűsített részvénytársaságnál. Összegét be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
§ 59
(1)
Vkladom spoločníka je súhrn peňažných prostriedkov (ďalej len „peňažný vklad“) a iných peniazmi oceniteľných hodnôt (ďalej len „nepeňažný vklad“), ktoré spoločník vkladá do spoločnosti a podieľa sa nimi na výsledku podnikania spoločnosti.
(2)
Nepeňažným vkladom môže byť len majetok, ktorého hospodárska hodnota sa dá určiť. Vklady spočívajúce v záväzku vykonať práce alebo poskytnúť služby sa zakazujú. Nepeňažný vklad musí byť splatený pred zápisom výšky základného imania do obchodného registra. Ak spoločnosť nenadobudne právo k predmetu nepeňažného vkladu, je spoločník, ktorý sa zaviazal vložiť do spoločnosti tento vklad, povinný zaplatiť jeho hodnotu v peniazoch a spoločnosť je povinná predmet nepeňažného vkladu spoločníkovi vrátiť. Spoločnosť vyzve písomne spoločníka, aby zaplatil hodnotu nepeňažného vkladu, ku ktorému spoločnosť nenadobudla právo, a spoločník je povinný splniť túto povinnosť do 90 dní odo dňa doručenia výzvy.
(3)
Nepeňažný vklad do spoločnosti a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava na vklad spoločníka, sa musia uviesť v spoločenskej zmluve, zakladateľskej zmluve alebo v zakladateľskej listine, ak tento zákon neustanovuje inak. Hodnota nepeňažného vkladu sa určí znaleckým posudkom, ktorý musí obsahovať aj opis nepeňažného vkladu, spôsob jeho ocenenia, údaj o tom, či jeho hodnota zodpovedá emisnému kurzu upísaných akcií splácaných týmto vkladom alebo hodnote prevzatého záväzku na vklad do spoločnosti.
(4)
Ak sa vkladá podnik alebo jeho časť, použijú sa vo vzťahu k prechodu práv a povinností primerane ustanovenia o zmluve o predaji podniku.
(5)
Ak vklad do spoločnosti alebo jeho časť spočíva v prevode pohľadávky, použijú sa primerane ustanovenia o postúpení pohľadávky. Spoločník, ktorý previedol na spoločnosť ako vklad pohľadávku, ručí za vymožiteľnosť tejto pohľadávky do výšky hodnoty svojho vkladu. Nepeňažným vkladom môže byť aj pohľadávka voči spoločnosti.
(6)
Ak v čase zápisu výšky základného imania do obchodného registra nedosiahne hodnota nepeňažného vkladu sumu určenú pri prevzatí záväzku na vklad, je spoločník, ktorý sa zaviazal vložiť do spoločnosti nepeňažný vklad, povinný doplatiť spoločnosti tento rozdiel v peniazoch.
59. §
(1)
A tag betétje a pénzeszközök (a továbbiakban: „pénzbeli betét”) és más, pénzben kifejezhető értékek (a továbbiakban: „nem pénzbeli betét”) összessége, amelyeket a tag a társaságba bevisz, és amelyekkel a társaság vállalkozásának eredményéből részesedik.
(2)
Nem pénzbeli betét csak olyan vagyon lehet, amelynek gazdasági értéke meghatározható. Tilos a munkavégzésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalásból álló betét. A nem pénzbeli betétet az alaptőke összegének a cégjegyzékbe való bejegyzése előtt be kell szolgáltatni. Ha a társaság nem szerez jogot a nem pénzbeli betét tárgyához, az a tag, aki vállalta, hogy ezt a betétet a társaságba beviszi, köteles annak értékét pénzben megfizetni, a társaság pedig köteles a nem pénzbeli betét tárgyát a tagnak visszaadni. A társaság írásban felszólítja a tagot, hogy fizesse meg annak a nem pénzbeli betétnek az értékét, amelyhez a társaság nem szerzett jogot, és a tag köteles ennek a kötelezettségének a felszólítás kézbesítésétől számított 90 napon belül eleget tenni.
(3)
A társaságba bevitt nem pénzbeli betétet és azt a pénzösszeget, amellyel a nem pénzbeli betétet a tag betétjébe beszámítják, fel kell tüntetni a társasági szerződésben, az alapítói szerződésben vagy az alapító okiratban, ha e törvény másként nem rendelkezik. A nem pénzbeli betét értékét szakértői értékbecsléssel kell meghatározni, amelynek tartalmaznia kell a nem pénzbeli betét leírását, értékelésének módját, valamint adatot arról, hogy értéke megfelel-e az ezen betéttel fizetett, jegyzett részvények kibocsátási értékének vagy a társaságba történő betétre vállalt kötelezettség értékének.
(4)
Ha vállalatot vagy annak egy részét viszik be betétként, a jogok és kötelezettségek átszállására a vállalat adásvételi szerződésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5)
Ha a társaságba bevitt betét vagy annak egy része követelés átruházásából áll, a követelés engedményezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az a tag, aki követelést ruházott át a társaságra betétként, felel e követelés behajthatóságáért betétjének értékéig. Nem pénzbeli betét lehet a társasággal szembeni követelés is.
(6)
Ha az alaptőke összegének a cégjegyzékbe való bejegyzésekor a nem pénzbeli betét értéke nem éri el a betétre vonatkozó kötelezettségvállaláskor meghatározott összeget, az a tag, aki vállalta, hogy nem pénzbeli betétet visz be a társaságba, köteles ezt a különbözetet a társaságnak pénzben megfizetni.
§ 59a
(1)
Ak spoločnosť nadobúda majetok na základe zmluvy uzatvorenej s jej zakladateľom alebo spoločníkom za protihodnotu vo výške najmenej 10 % hodnoty základného imania, musí byť hodnota predmetu zmluvy určená znaleckým posudkom. Táto zmluva nemôže nadobudnúť účinnosť skôr, ako bude uložená spolu so znaleckým posudkom v zbierke listín. Ak je na účinnosť zmluvy potrebný zápis do osobitnej evidencie podľa osobitného zákona, musí byť zmluva spolu so znaleckým posudkom uložená do zbierky listín pred zápisom do osobitnej evidencie.
(2)
Ak spoločnosť uzatvára zmluvu podľa odseku 1 v lehote dvoch rokov odo dňa vzniku spoločnosti, musí návrh tejto zmluvy vopred schváliť valné zhromaždenie spoločnosti.
(3)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa primerane použijú aj na zmluvy, ktoré spoločnosť uzatvára s osobami, ktoré sú blízke zakladateľom alebo spoločníkom spoločnosti alebo ktoré sú ovládajúcimi osobami alebo ovládanými osobami zakladateľov alebo spoločníkov spoločnosti, a ak spoločnosť nadobúda majetok za protihodnotu vo výške najmenej 10 % hodnoty základného imania.
(4)
Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa nevzťahujú na zmluvy uzatvorené pri bežnom obchodnom styku, na nadobudnutie majetku podľa rozhodnutia súdu alebo správneho orgánu a na majetok nadobudnutý na burze za cenu rovnajúcu sa kurzu, ktorý zodpovedá v tom čase danej ponuke a dopytu.
(5)
Ustanovenia odsekov 1 až 4 sa vzťahujú na akciovú spoločnosť.
(6)
Ustanovenie § 59b sa primerane použije aj na stanovenie alebo určenie hodnoty predmetu zmluvy podľa odseku 1.
(7)
Hodnota plnenia poskytnutého podľa zmluvy, ktorá nenadobudla účinnosť, sa musí spoločnosti vrátiť podľa zásad o bezdôvodnom obohatení. Členovia štatutárneho orgánu, ktorí vykonávali funkciu v čase jeho poskytnutia, ručia spoločne a nerozdielne za jeho vrátenie. Spolu s nimi ručia tí, ktorí vykonávali funkciu člena štatutárneho orgánu v období, v ktorom spoločnosť nárok na vrátenie plnenia neuplatňovala a o tejto povinnosti s prihliadnutím na všetky okolnosti vedeli alebo mohli vedieť.
59.a §
(1)
Ha a társaság az alapítójával vagy tagjával kötött szerződés alapján az alaptőke értékének legalább 10%-át elérő ellenérték fejében szerez vagyont, a szerződés tárgyának értékét szakértői értékbecsléssel kell meghatározni. Ez a szerződés nem léphet hatályba azelőtt, hogy a szakértői értékbecsléssel együtt az okirattárba letétbe helyeznék. Ha a szerződés hatálybalépéséhez külön törvény szerinti külön nyilvántartásba vétel szükséges, a szerződést a szakértői értékbecsléssel együtt a külön nyilvántartásba vétel előtt kell az okirattárba letétbe helyezni.
(2)
Ha a társaság az (1) bekezdés szerinti szerződést a társaság létrejöttétől számított két éven belül köti meg, e szerződés tervezetét a társaság közgyűlésének előzetesen jóvá kell hagynia.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azokra a szerződésekre is, amelyeket a társaság olyan személyekkel köt, akik a társaság alapítóinak vagy tagjainak közeli személyei, vagy akik a társaság alapítóinak vagy tagjainak ellenőrző vagy ellenőrzött személyei, és ha a társaság az alaptőke értékének legalább 10%-át elérő ellenérték fejében szerez vagyont.
(4)
Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a szokásos üzleti forgalomban kötött szerződésekre, a bíróság vagy közigazgatási szerv határozata alapján történő vagyonszerzésre, valamint a tőzsdén olyan áron szerzett vagyonra, amely megegyezik az adott időpontban a keresletnek és kínálatnak megfelelő árfolyammal.
(5)
Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései a részvénytársaságra vonatkoznak.
(6)
Az 59b. § rendelkezését az (1) bekezdés szerinti szerződés tárgya értékének megállapítására vagy meghatározására is megfelelően kell alkalmazni.
(7)
A hatályba nem lépett szerződés alapján nyújtott teljesítés értékét a jogalap nélküli gazdagodás elvei szerint vissza kell téríteni a társaságnak. A statutáris szerv tagjai, akik a teljesítés nyújtásakor töltötték be tisztségüket, egyetemlegesen felelnek annak visszatérítéséért. Velük együtt felelnek azok, akik a statutáris szerv tagjaként abban az időszakban töltötték be tisztségüket, amelyben a társaság a teljesítés visszatérítésére vonatkozó igényét nem érvényesítette, és erről a kötelezettségről minden körülményt figyelembe véve tudtak vagy tudhattak volna.
§ 59b
(1)
Orgán spoločnosti oprávnený rozhodovať o zmene výšky základného imania môže rozhodnúť, že hodnota nepeňažného vkladu sa nemusí určiť znaleckým posudkom, ak sa hodnota nepeňažného vkladu určila znaleckým posudkom v súlade s právnymi predpismi platnými pre oceňovanie, a to k dátumu nie staršiemu ako šesť mesiacov pred splatením nepeňažného vkladu. To neplatí, ak by nastali okolnosti, ktoré by ku dňu splatenia výrazne zmenili hodnotu nepeňažného vkladu; na podnet a zodpovednosť štatutárneho orgánu tak vykoná nové ocenenie znalec podľa § 59 ods. 3.
(2)
Ak sa nové ocenenie nevykoná, môže jeden spoločník alebo viac spoločníkov, ktorí vlastnia spolu najmenej 5 % základného imania spoločnosti, v deň prijatia rozhodnutia o zvýšení základného imania žiadať ocenenie znalcom podľa § 59 ods. 3. Toto právo im patrí najneskôr do dňa splatenia nepeňažného vkladu, ak v deň predloženia žiadosti, ako aj v deň prijatia rozhodnutia o zvýšení základného imania stále vlastnia najmenej 5 % základného imania spoločnosti.
(3)
Orgán spoločnosti oprávnený rozhodovať o zmene výšky základného imania môže rozhodnúť, že hodnota nepeňažného vkladu sa nemusí určiť znaleckým posudkom, ak je hodnota vkladu odvodená samostatne pre každý nepeňažný vklad z riadnej účtovnej závierky za predchádzajúce účtovné obdobie, overenej audítorom bez výhrady podľa osobitného predpisu. Ustanovenia o zmene hodnoty nepeňažného vkladu a práva spoločníkov podľa odseku 2 sa použijú primerane.
(4)
Štatutárny orgán vyhotoví písomnú správu, ktorá musí obsahovať opis nepeňažného vkladu, spôsob jeho ocenenia, údaj o tom, či jeho hodnota zodpovedá aspoň emisnému kurzu upísaných akcií splácaných týmto vkladom pri akciovej spoločnosti a jednoduchej spoločnosti na akcie alebo hodnote prevzatého záväzku na vklad do spoločnosti a vyhlásenie, že nenastali okolnosti, ktoré by výrazne zmenili hodnotu nepeňažného vkladu vyjadrenú v pôvodnom ocenení. Štatutárny orgán uloží správu podľa predchádzajúcej vety do zbierky listín do 30 dní odo dňa splatenia vkladu.
59.b §
(1)
A társaság alaptőkéjének összegének módosításáról dönteni jogosult szerve dönthet úgy, hogy a nem pénzbeli betét értékét nem kell szakértői értékbecsléssel meghatározni, ha a nem pénzbeli betét értékét az értékelésre vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban szakértői értékbecsléssel határozták meg, mégpedig a nem pénzbeli betét befizetése előtt legfeljebb hat hónappal korábbi időpontra. Ez nem érvényes, ha olyan körülmények merülnének fel, amelyek a befizetés napjáig jelentősen megváltoztatnák a nem pénzbeli betét értékét; a statutáris szerv kezdeményezésére és felelősségére az 59. § (3) bekezdése szerinti szakértő új értékelést végez.
(2)
Ha nem végeznek új értékelést, egy vagy több tag, akik együttesen a társaság alaptőkéjének legalább 5%-ával rendelkeznek, az alaptőke-emelésről szóló határozat elfogadásának napján kérheti az 59. § (3) bekezdése szerinti szakértői értékelést. Ez a jog legkésőbb a nem pénzbeli betét befizetésének napjáig illeti meg őket, ha a kérelem benyújtásának napján, valamint az alaptőke-emelésről szóló határozat elfogadásának napján továbbra is a társaság alaptőkéjének legalább 5%-ával rendelkeznek.
(3)
A társaság alaptőkéjének összegének módosításáról dönteni jogosult szerve dönthet úgy, hogy a nem pénzbeli betét értékét nem kell szakértői értékbecsléssel meghatározni, ha a betét értékét minden egyes nem pénzbeli betétre külön-külön levezetik az előző számviteli időszak rendes számviteli beszámolójából, amelyet könyvvizsgáló külön előírás szerint korlátozás nélküli záradékkal hitelesített. A nem pénzbeli betét értékének változására és a tagok (2) bekezdés szerinti jogaira vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
(4)
A statutáris szerv írásbeli jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell a nem pénzbeli betét leírását, értékelésének módját, adatot arról, hogy értéke a részvénytársaság és az egyszerűsített részvénytársaság esetében legalább megfelel-e az ezen betéttel fizetett, jegyzett részvények kibocsátási értékének, vagy a társaságba történő betétre vállalt kötelezettség értékének, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy nem merültek fel olyan körülmények, amelyek jelentősen megváltoztatnák a nem pénzbeli betét eredeti értékelésben kifejezett értékét. A statutáris szerv az előző mondat szerinti jelentést a betét befizetésének napjától számított 30 napon belül az okirattárba helyezi letétbe.
§ 60
Správa vkladu
(1)
Časti vkladov spoločníkov splatené pred vznikom spoločnosti spravuje zakladateľ, ktorý je tým poverený v spoločenskej zmluve (ďalej len „správca vkladu“). Spoločenská zmluva môže správou vkladov poveriť aj banku alebo pobočku zahraničnej banky (ďalej len „banka"), aj keď nie je zakladateľom spoločnosti. Vlastnícke práva ku vkladom alebo k ich častiam splateným pred vznikom spoločnosti, prípadne aj iné práva k týmto vkladom prechádzajú na spoločnosť dňom jej vzniku. Vlastnícke právo k nehnuteľnosti nadobúda však spoločnosť až vkladom vlastníckeho práva do katastra nehnuteľností na základe písomného vyhlásenia vkladateľa opatreného osvedčením o pravosti jeho podpisu. Ak sa na prevod práva k predmetu nepeňažného vkladu vyžaduje zápis do osobitnej evidencie podľa osobitného zákona, je štatutárny orgán spoločnosti povinný podať návrh na zápis do tejto evidencie do 15 dní od vzniku spoločnosti.
(2)
Ak je nepeňažným vkladom nehnuteľnosť alebo podnik, prípadne časť podniku, ktorého súčasťou je nehnuteľnosť, je vkladateľ povinný odovzdať správcovi vkladu písomné vyhlásenie podľa odseku 1 pred podaním návrhu na zápis spoločnosti do obchodného registra. Odovzdaním tohto vyhlásenia správcovi vkladu sa vklad považuje za splatený.
(3)
Po vzniku spoločnosti je osoba spravujúca vklady povinná odovzdať ich bez zbytočného odkladu spoločnosti. Ak spoločnosť nevznikne, je povinná ich vrátiť. Za splnenie tejto povinnosti ručia ostatní zakladatelia spoločne a nerozdielne.
(4)
Osoba spravujúca vklady podľa odseku 1 je povinná vydať písomné vyhlásenie o splatení vkladu alebo jeho častí jednotlivými spoločníkmi, ktoré sa prikladá k návrhu na zápis do obchodného registra. Ak správca vkladu uvedie vo vyhlásení vyššiu sumu, než je splatená, ručí do výšky tohto rozdielu voči spoločnosti za splnenie povinnosti spoločníka splatiť vklad a v rovnakej výške voči veriteľom spoločnosti za záväzky spoločnosti. Ručenie správcu vkladu voči veriteľom spoločnosti zaniká splatením vkladov, ktorých sa uvedenie vyššej sumy vo vyhlásení týkalo.
60. §
A betét kezelése
(1)
A társaság létrejötte előtt befizetett tagi betétek részeit a társasági szerződésben erre megbízott alapító kezeli (a továbbiakban: „betétkezelő”). A társasági szerződés a betétek kezelésével bankot vagy külföldi bank fióktelepét (a továbbiakban: „bank”) is megbízhatja, akkor is, ha az nem alapítója a társaságnak. A társaság létrejötte előtt befizetett betétekhez vagy azok részeihez fűződő tulajdonjogok, illetve az ezen betétekhez fűződő egyéb jogok a társaság létrejöttének napján szállnak át a társaságra. Ingatlan tulajdonjogát azonban a társaság csak a tulajdonjognak az ingatlankataszterbe való bejegyzésével szerzi meg, a betétet szolgáltató személy írásbeli nyilatkozata alapján, amelyen aláírásának hitelességét igazolták. Ha a nem pénzbeli betét tárgyához fűződő jog átruházásához külön törvény szerint külön nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, a társaság statutáris szerve köteles a társaság létrejöttétől számított 15 napon belül bejegyzési indítványt benyújtani ebbe a nyilvántartásba.
(2)
Ha a nem pénzbeli betét ingatlan vagy vállalat, illetve olyan vállalatrész, amelynek ingatlan is a része, a betétet szolgáltató személy köteles a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítvány benyújtása előtt átadni a betétkezelőnek az (1) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot. E nyilatkozatnak a betétkezelő részére történő átadásával a betét befizetettnek minősül.
(3)
A társaság létrejöttét követően a betéteket kezelő személy köteles azokat felesleges késedelem nélkül átadni a társaságnak. Ha a társaság nem jön létre, köteles azokat visszaszolgáltatni. E kötelezettség teljesítéséért a többi alapító közösen és egyetemlegesen kezeskedik.
(4)
Az (1) bekezdés szerint a betéteket kezelő személy köteles írásbeli nyilatkozatot kiadni az egyes tagok által a betét vagy annak részeinek befizetéséről, amelyet a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló indítványhoz csatolnak. Ha a betétkezelő a nyilatkozatban a befizetettnél magasabb összeget tüntet fel, e különbözet erejéig kezeskedik a társasággal szemben a tag betétbefizetési kötelezettségének teljesítéséért, és ugyanezen összeg erejéig a társaság hitelezőivel szemben a társaság kötelezettségeiért. A betétkezelő kezessége a társaság hitelezőivel szemben azon betétek befizetésével szűnik meg, amelyekre a nyilatkozatban a magasabb összeg feltüntetése vonatkozott.
§ 61
Podiel
(1)
Podiel je miera účasti spoločníka na čistom obchodnom imaní spoločnosti.
(2)
Pri zániku účasti spoločníka v spoločnosti za trvania spoločnosti vzniká spoločníkovi právo na vyplatenie podielu (ďalej len „vyrovnací podiel“). Výška vyrovnacieho podielu sa určí na základe riadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie predchádzajúce účtovnému obdobiu, v ktorom zaniká účasť spoločníka v spoločnosti, ak spoločenská zmluva neurčuje niečo iné. Vyrovnací podiel sa vyplatí v peniazoch, ak zákon neustanovuje alebo spoločenská zmluva alebo stanovy neurčujú iný spôsob vyrovnania podielu.
(3)
Ak spoločenská zmluva alebo stanovy neurčujú inak, právo na vyplatenie vyrovnacieho podielu je splatné uplynutím troch mesiacov od schválenia riadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie predchádzajúce účtovnému obdobiu, v ktorom zanikla účasť spoločníka v spoločnosti, alebo ak takáto riadna individuálna účtovná závierka schválená nebola, uplynutím troch mesiacov odo dňa, keď mala byť schválená.
(4)
Ak je so zrušením spoločnosti spojená likvidácia, má spoločník právo na podiel na majetkovom zostatku, ktorý vyplynul z likvidácie (podiel na likvidačnom zostatku).
61. §
A részesedés
(1)
A részesedés a tagnak a társaság tiszta kereskedelmi vagyonában való részvételének mértéke.
(2)
A tagnak a társaságban való részvételének a társaság fennállása alatti megszűnése esetén a tagnak joga keletkezik a részesedés kifizetésére (a továbbiakban: „elszámolási hányad”). Az elszámolási hányad összegét a tagnak a társaságban való részvételének megszűnését megelőző számviteli időszakra vonatkozó rendes egyedi számviteli beszámoló alapján kell meghatározni, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Az elszámolási hányadot pénzben kell kifizetni, ha a törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály a részesedés elszámolásának más módját nem írja elő.
(3)
Ha a társasági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, az elszámolási hányad kifizetésére vonatkozó jog a tagnak a társaságban való részvételének megszűnését megelőző számviteli időszakra vonatkozó rendes egyedi számviteli beszámoló jóváhagyásától számított három hónap elteltével esedékes, vagy ha ilyen rendes egyedi számviteli beszámolót nem hagytak jóvá, attól a naptól számított három hónap elteltével, amikor azt jóvá kellett volna hagyni.
(4)
Ha a társaság megszüntetése felszámolással jár, a tagnak joga van a felszámolásból származó vagyoni maradványból való részesedésre (részesedés a felszámolási vagyonból).
§ 62
Vznik spoločnosti
(1)
Spoločnosť vzniká dňom, ku ktorému bola zapísaná do obchodného registra. Návrh na zápis do obchodného registra sa musí podať do 90 dní od založenia spoločnosti (§ 57) alebo od doručenia listiny, ktorou sa preukazuje živnostenské alebo iné podnikateľské oprávnenie.
(2)
Ak pri založení obchodnej spoločnosti nie je výslovne určené, že sa zakladá na dobu určitú, platí, že bola založená na dobu neurčitú.
62. §
A társaság létrejötte
(1)
A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésének napjával jön létre. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló indítványt a társaság alapításától (§ 57) vagy az iparűzési vagy más vállalkozói engedélyt igazoló okirat kézbesítésétől számított 90 napon belül kell benyújtani.
(2)
Ha a gazdasági társaság alapításakor nincs kifejezetten meghatározva, hogy azt határozott időre alapítják, úgy kell tekinteni, hogy határozatlan időre alapították.
§ 63
Právne úkony týkajúce sa založenia, vzniku, zmeny, zrušenia alebo zániku spoločnosti musia mať písomnú formu; zákon ustanovuje, pre ktoré úkony sa vyžaduje forma notárskej zápisnice.
63. §
A társaság alapítására, létrejöttére, módosítására, megszüntetésére vagy megszűnésére vonatkozó jogügyleteket írásba kell foglalni; a törvény határozza meg, hogy mely jogügyletekhez szükséges közjegyzői jegyzőkönyv formája.
§ 64
Konanie v mene spoločnosti pred jej vznikom
(1)
Osoby, ktoré konajú v mene spoločnosti pred jej vznikom, sú z tohto konania zaviazané spoločne a nerozdielne. Ak spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti konanie v mene spoločnosti schváli do troch mesiacov od vzniku spoločnosti, platí, že z tohto konania je spoločnosť zaviazaná od počiatku.
(2)
Spoločnosť nesmie prevziať iné záväzky ako tie, ktoré súvisia so vznikom spoločnosti a z ktorých sú zaviazaní zakladatelia alebo štatutárny orgán, alebo jeho členovia, okrem tých záväzkov, ktoré prevzala s odkladacou podmienkou účinnosti právneho úkonu, ktorou je dodatočné schválenie spoločníkmi alebo príslušným orgánom spoločnosti. Osoby, ktoré prevzali v mene spoločnosti iné záväzky, zodpovedajú za spôsobenú škodu a sú zaviazané z týchto úkonov osobne.
(3)
Osoby, ktoré konali v mene spoločnosti pred jej vznikom, sú povinné vyhotoviť zoznam právnych úkonov, ktoré má spoločnosť schváliť tak, aby boli schválené v lehote podľa odseku 1. Ak spôsobili porušením tejto povinnosti škodu, zodpovedajú za ňu veriteľom spoločne a nerozdielne.
(4)
Štatutárny orgán alebo jeho členovia sú povinní bez zbytočného odkladu oznámiť účastníkom záväzkových vzťahov schválenie právnych úkonov, ktoré boli vykonané pred vznikom spoločnosti.
64. §
Eljárás a társaság nevében annak létrejötte előtt
(1)
Azok a személyek, akik a társaság nevében annak létrejötte előtt járnak el, ezen eljárásból együttesen és osztatlanul kötelezettek. Ha a tagok vagy a társaság illetékes szerve a társaság nevében tett eljárást a társaság létrejöttétől számított három hónapon belül jóváhagyja, úgy tekintendő, hogy ezen eljárásból a társaság kezdettől fogva kötelezett.
(2)
A társaság nem vállalhat más kötelezettségeket, mint amelyek a társaság létrejöttével kapcsolatosak, és amelyekből az alapítók vagy a statutáris szerv, illetve annak tagjai kötelezettek, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyeket a jogügylet hatálybalépésének halasztó hatályú feltételével vállalt, amely a tagok vagy a társaság illetékes szerve általi utólagos jóváhagyás. Azok a személyek, akik a társaság nevében más kötelezettségeket vállaltak, felelősek az okozott kárért, és ezen ügyletekből személyesen kötelezettek.
(3)
Azok a személyek, akik a társaság nevében annak létrejötte előtt jártak el, kötelesek jegyzéket készíteni azokról a jogügyletekről, amelyeket a társaságnak jóvá kell hagynia, oly módon, hogy azok az (1) bekezdés szerinti határidőn belül jóváhagyásra kerüljenek. Ha e kötelezettség megszegésével kárt okoztak, azért a hitelezőkkel szemben együttesen és osztatlanul felelnek.
(4)
A statutáris szerv vagy annak tagjai kötelesek felesleges késedelem nélkül értesíteni a kötelmi jogviszonyok résztvevőit a társaság létrejötte előtt végrehajtott jogügyletek jóváhagyásáról.
§ 65
Zákaz konkurencie
(1)
Ustanovenia o jednotlivých spoločnostiach určujú, ktoré osoby a v akom rozsahu podliehajú zákazu konkurenčného konania.
(2)
Spoločnosť je oprávnená požadovať, aby osoba, ktorá tento zákaz porušila, vydala prospech z obchodu, pri ktorom porušila zákaz konkurencie alebo previedla tomu zodpovedajúce práva na spoločnosť. Tým nie je dotknuté právo na náhradu škody.
(3)
Práva spoločnosti podľa odseku 2 zanikajú, ak sa neuplatnili u zodpovednej osoby do troch mesiacov odo dňa, keď sa spoločnosť o tejto skutočnosti dozvedela, najneskôr však uplynutím jedného roka od ich vzniku. Tým nie je dotknuté právo na náhradu škody.
65. §
Versenytilalom
(1)
Az egyes társaságokra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, hogy mely személyek és milyen mértékben esnek a versenyjogi tilalom alá.
(2)
A társaság jogosult követelni, hogy az a személy, aki e tilalmat megszegte, adja ki a versenytilalom megszegésével kötött üzletből származó hasznot, vagy ruházza át az annak megfelelő jogokat a társaságra. Ez nem érinti a kártérítésre való jogot.
(3)
A társaság (2) bekezdés szerinti jogai megszűnnek, ha azokat a felelős személynél nem érvényesítették attól a naptól számított három hónapon belül, amikor a társaság erről a tényről tudomást szerzett, de legkésőbb a keletkezésüktől számított egy év elteltével. Ez nem érinti a kártérítésre való jogot.
§ 66
(1)
Ak sa osoba, ktorá je jediným štatutárnym orgánom, členom štatutárneho orgánu alebo členom dozornej rady spoločnosti (ďalej len „člen orgánu spoločnosti“), vzdá funkcie, je odvolaná alebo výkon jej funkcie zanikne smrťou alebo sa skončí inak, musí príslušný orgán spoločnosti do troch mesiacov ustanoviť namiesto nej nového člena orgánu spoločnosti.
(2)
Ak zákon neustanovuje alebo spoločenská zmluva alebo stanovy neurčujú inak, je vzdanie sa funkcie účinné odo dňa prvého zasadnutia orgánu, ktorý je oprávnený vymenovať alebo zvoliť nového člena orgánu nasledujúceho po doručení vzdania sa funkcie; ak sa člen orgánu vzdá svojej funkcie na zasadnutí orgánu spoločnosti, ktorý je oprávnený vymenovať alebo zvoliť nového člena orgánu, je vzdanie sa funkcie účinné okamžite. Ak nedošlo k vzdaniu sa funkcie na zasadnutí orgánu spoločnosti, ktorý je oprávnený vymenovať alebo zvoliť nového člena orgánu, vzdanie sa funkcie musí byť písomné a listina s týmto obsahom musí byť vlastnoručne podpísaná v prítomnosti notára alebo ním povereného zamestnanca. Ak orgán spoločnosti, ktorý je oprávnený vymenovať alebo zvoliť nového člena orgánu spoločnosti, nezasadne ani do troch mesiacov od doručenia vzdania sa funkcie, je vzdanie sa funkcie účinné od prvého dňa nasledujúceho po uplynutí tejto lehoty. Ak zákon neustanovuje alebo spoločenská zmluva alebo stanovy neurčujú inak, je odvolanie z funkcie účinné prijatím rozhodnutia príslušným orgánom spoločnosti. Ak spoločnosti hrozí vznik škody, je člen orgánu spoločnosti, ktorý sa vzdal funkcie, bol odvolaný alebo inak sa skončil výkon jeho funkcie, povinný upozorniť spoločnosť, aké opatrenia treba urobiť na jej odvrátenie.
(3)
Ak jediný štatutárny orgán spoločnosti nie je zapísaný do obchodného registra do 60 dní od uplynutia lehoty podľa odseku 1, je ten, kto funkciu jediného štatutárneho orgánu spoločnosti vykonával naposledy, povinný podať do 30 dní návrh na zrušenie spoločnosti.
(4)
Ak podľa osobitného predpisu o živnostenskom podnikaní člen štatutárneho orgánu musí spĺňať podmienky na výkon funkcie, jeho funkcia zanikne ku dňu, keď tieto podmienky prestal spĺňať.
(5)
Ak osobitný predpis neustanovuje inak, aj po zániku funkcie je bývalý štatutárny orgán alebo bývalý člen štatutárneho orgánu spoločnosti za obdobie, v ktorom pôsobil ako štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu spoločnosti, povinný poskytovať primeranú súčinnosť vyžiadanú súdom, správcom dane, Sociálnou poisťovňou, zdravotnou poisťovňou, správcom alebo súdnym exekútorom, a to v rozsahu, v akom možno predpokladať, že môže prispieť k bližšiemu objasneniu otázok, ktorých sa požadovaná súčinnosť týka. Za poskytnutie súčinnosti má bývalý štatutárny orgán alebo bývalý člen štatutárneho orgánu spoločnosti voči spoločnosti právo na náhradu nákladov.
(6)
Vzťah medzi spoločnosťou a členom orgánu spoločnosti alebo spoločníkom pri zariaďovaní záležitostí spoločnosti sa spravuje primerane ustanoveniami o mandátnej zmluve, ak zo zmluvy o výkone funkcie uzatvorenej medzi spoločnosťou a členom orgánu spoločnosti alebo spoločníkom, ak bola zmluva o výkone funkcie uzavretá alebo zo zákona nevyplýva iné určenie práv a povinností. Zmluva o výkone funkcie musí mať písomnú formu a musí ju schváliť valné zhromaždenie spoločnosti alebo písomne všetci spoločníci, ktorí ručia za záväzky spoločnosti neobmedzene. Stanovy akciovej spoločnosti alebo jednoduchej spoločnosti na akcie môžu určiť, že zmluvu o výkone funkcie člena predstavenstva schvaľuje dozorná rada.
(7)
Povinnosti mandatára má aj osoba, ktorá fakticky vykonáva pôsobnosť štatutárneho orgánu alebo člena štatutárneho orgánu bez toho, aby bola do takejto funkcie vymenovaná alebo ustanovená. Taká osoba je najmä povinná konať s odbornou starostlivosťou v súlade so záujmami spoločnosti a všetkých jej spoločníkov. Pri porušení týchto povinností má rovnakú zodpovednosť ako štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu.
(8)
Ak zákon neustanovuje alebo spoločenská zmluva alebo stanovy neurčujú inak, môže sa štatutárny orgán alebo dozorná rada uznášať, len ak je prítomná nadpolovičná väčšina ich členov, na prijatie uznesenia je potrebný súhlas väčšiny prítomných členov. Spoločenská zmluva alebo stanovy môžu určiť hlasovanie mimo zasadania orgánu aj písomnou formu alebo hlasovaním pomocou prostriedkov oznamovacej techniky. Hlasujúci sa pritom považujú za prítomných.
66. §
(1)
Ha az a személy, aki a társaság egyedüli statutáris szerve, a statutáris szerv tagja vagy a felügyelőbizottság tagja (a továbbiakban: „a társasági szerv tagja”), lemond tisztségéről, visszahívják, vagy tisztségének gyakorlása halálával megszűnik, vagy más módon ér véget, a társaság illetékes szerve köteles három hónapon belül helyette új társasági szerv tagot kinevezni.
(2)
Ha a törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a tisztségről való lemondás a lemondás kézbesítését követő, új szervtag kinevezésére vagy megválasztására jogosult szerv első ülésének napjától hatályos; ha a szerv tagja a társaság új szervtag kinevezésére vagy megválasztására jogosult szervének ülésén mond le tisztségéről, a lemondás azonnal hatályos. Ha a tisztségről való lemondásra nem a társaság új szervtag kinevezésére vagy megválasztására jogosult szervének ülésén került sor, a lemondásnak írásban kell történnie, és az ezt tartalmazó okiratot közjegyző vagy az általa megbízott alkalmazott jelenlétében saját kezűleg kell aláírni. Ha a társaság új szervtagjának kinevezésére vagy megválasztására jogosult társasági szerv a lemondás kézbesítésétől számított három hónapon belül sem ül össze, a lemondás e határidő lejártát követő első naptól hatályos. Ha a törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a tisztségből való visszahívás a társaság illetékes szerve által hozott határozat elfogadásával hatályos. Ha a társaságot kár keletkezésének veszélye fenyegeti, a tisztségéről lemondott, visszahívott vagy tisztségének gyakorlását más módon befejező társasági szerv tagja köteles figyelmeztetni a társaságot, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a kár elhárítására.
(3)
Ha a társaság egyedüli statutáris szervét az (1) bekezdés szerinti határidő lejártától számított 60 napon belül nem jegyzik be a cégjegyzékbe, az, aki utoljára látta el a társaság egyedüli statutáris szervének tisztségét, köteles 30 napon belül indítványt benyújtani a társaság megszüntetésére.
(4)
Ha az iparűzési vállalkozásról szóló külön jogszabály szerint a statutáris szerv tagjának meg kell felelnie a tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek, tisztsége azon a napon szűnik meg, amikor e feltételeknek már nem felel meg.
(5)
Ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a tisztség megszűnése után is a volt statutáris szerv vagy a társaság statutáris szervének volt tagja, abban az időszakban, amelyben a társaság statutáris szerveként vagy a statutáris szerv tagjaként tevékenykedett, köteles a bíróság, az adóhatóság, a Szociális Biztosító, az egészségbiztosító, a vagyonkezelő vagy a bírósági végrehajtó által kért arányos együttműködést nyújtani, olyan mértékben, amilyen mértékben feltételezhető, hogy hozzájárulhat a kért együttműködés tárgyát képező kérdések részletesebb tisztázásához. Az együttműködés nyújtásáért a volt statutáris szerv vagy a társaság statutáris szervének volt tagja a társasággal szemben költségtérítésre jogosult.
(6)
A társaság és a társasági szerv tagja vagy a tag közötti, a társaság ügyeinek intézésére vonatkozó jogviszonyra arányosan a megbízási szerződés rendelkezései az irányadók, ha a társaság és a társasági szerv tagja vagy a tag között kötött tisztségviselői szerződésből, amennyiben tisztségviselői szerződést kötöttek, vagy a törvényből más jog- és kötelezettség-meghatározás nem következik. A tisztségviselői szerződést írásba kell foglalni, és azt a társaság közgyűlésének vagy a társaság kötelezettségeiért korlátlanul felelős valamennyi tagnak írásban jóvá kell hagynia. A részvénytársaság vagy az egyszerűsített részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy az igazgatósági tag tisztségviselői szerződését a felügyelőbizottság hagyja jóvá.
(7)
A megbízott kötelezettségei terhelik azt a személyt is, aki ténylegesen ellátja a statutáris szerv vagy a statutáris szerv tagjának hatáskörét anélkül, hogy ilyen tisztségre kinevezték vagy megbízták volna. Az ilyen személy különösen köteles szakmai gondossággal, a társaság és valamennyi tagja érdekeinek megfelelően eljárni. E kötelezettségek megszegése esetén ugyanolyan felelősséggel tartozik, mint a statutáris szerv vagy a statutáris szerv tagja.
(8)
Ha a törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, a statutáris szerv vagy a felügyelőbizottság csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van, a határozat elfogadásához a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. A társasági szerződés vagy az alapszabály előírhatja a szerv ülésén kívüli szavazást írásban vagy távközlési eszközök segítségével is. A szavazókat ebben az esetben jelenlévőnek kell tekinteni.
§ 66a
Ovládaná a ovládajúca osoba
(1)
Ovládaná osoba je spoločnosť, v ktorej má určitá osoba väčšinový podiel na hlasovacích právach preto, že má podiel na spoločnosti alebo akcie spoločnosti, s ktorými je spojená väčšina hlasovacích práv, alebo preto, že na základe dohody s inými oprávnenými osobami môže vykonávať väčšinu hlasovacích práv bez ohľadu na platnosť alebo na neplatnosť takejto dohody (§ 186a).
(2)
Ovládajúca osoba je osoba, ktorá má v ovládanej osobe postavenie podľa odseku 1.
(3)
Podiel na hlasovacích právach podľa odseku 1 sa zvyšuje o hlasovacie práva
a)
spojené s podielmi na ovládanej osobe alebo s akciami ovládanej osoby, ktoré sú v majetku iných osôb ovládaných priamo alebo sprostredkovane ovládajúcou osobou,
b)
vykonávané inými osobami vo vlastnom mene na účet ovládajúcej osoby.
(4)
Podiel na hlasovacích právach podľa odseku 1 sa znižuje o hlasovacie práva spojené s podielmi na ovládanej osobe alebo s akciami ovládanej osoby, ak
a)
ich ovládajúca osoba vykonáva na účet inej osoby, ako je osoba ňou priamo alebo sprostredkovane ovládaná alebo osoba ju ovládajúca,
b)
tieto podiely alebo akcie sú prevedené na ovládajúcu osobu ako zábezpeka a ovládajúca osoba je povinná pri výkone hlasovacích práv riadiť sa pokynmi osoby, ktorá poskytla zábezpeku.
66.a §
Ellenőrzött és ellenőrző személy
(1)
Ellenőrzött személy az a társaság, amelyben egy adott személy a szavazati jogok többségével rendelkezik azért, mert a társaságban olyan részesedéssel vagy részvényekkel rendelkezik, amelyekhez a szavazati jogok többsége kapcsolódik, vagy azért, mert más jogosult személyekkel kötött megállapodás alapján a szavazati jogok többségét gyakorolhatja, függetlenül az ilyen megállapodás érvényességétől vagy érvénytelenségétől (§ 186a).
(2)
Ellenőrző személy az a személy, aki az ellenőrzött személyben az (1) bekezdés szerinti pozícióval rendelkezik.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti szavazati jogok aránya növekszik a szavazati jogokkal
a)
amelyek az ellenőrzött személyben lévő részesedésekhez vagy az ellenőrzött személy részvényeihez kapcsolódnak, és amelyek az ellenőrző személy által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött más személyek tulajdonában vannak,
b)
amelyeket más személyek saját nevükben, az ellenőrző személy javára gyakorolnak.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti szavazati jogok aránya csökken az ellenőrzött személyben lévő részesedésekhez vagy az ellenőrzött személy részvényeihez kapcsolódó szavazati jogokkal, ha
a)
azokat az ellenőrző személy más személy javára gyakorolja, mint az általa közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött személy vagy az őt ellenőrző személy,
b)
ezeket a részesedéseket vagy részvényeket biztosítékként ruházták át az ellenőrző személyre, és az ellenőrző személy a szavazati jogok gyakorlása során köteles a biztosítékot nyújtó személy utasításait követni.
§ 66aa
Zodpovednosť ovládajúcej osoby za úpadok ovládanej osoby
(1)
Ovládajúca osoba zodpovedá veriteľom ovládanej osoby za škodu spôsobenú úpadkom ovládanej osoby, ak svojím konaním podstatne prispela k úpadku ovládanej osoby. Tejto zodpovednosti sa ovládajúca osoba zbaví, ak preukáže, že postupovala informovane a v dobrej viere, že koná v prospech ovládanej osoby.
(2)
Na účel uplatnenia zodpovednosti podľa odseku 1 sa predpokladá, že ovládaná osoba je v úpadku aj vtedy, ak konkurz na majetok ovládanej osoby nemohol byť pre nedostatok majetku vyhlásený alebo bol z takého dôvodu zrušený alebo ak exekúcia alebo obdobné vykonávacie konanie vedené voči ovládanej osobe bolo z takého dôvodu ukončené.
(3)
Nároky veriteľa voči ovládajúcej osobe podľa odseku 1 sa premlčia najskôr uplynutím jedného roka od
a)
zastavenia konkurzného konania vedeného voči ovládanej osobe pre nedostatok majetku,
b)
zrušenia konkurzu vyhláseného na majetok ovládanej osoby pre nedostatok majetku alebo
c)
ukončenia exekúcie alebo obdobného vykonávacieho konania vedeného voči ovládanej osobe pre nedostatok majetku.
(4)
Ak sa nepreukáže iná výška škody, predpokladá sa, že veriteľovi vznikla škoda v rozsahu, v akom jeho pohľadávka nebola uspokojená po zastavení konkurzného konania vedeného voči ovládanej osobe pre nedostatok majetku, zrušení konkurzu vyhláseného na majetok ovládanej osoby pre nedostatok majetku, ukončení exekúcie alebo obdobného vykonávacieho konania vedeného voči ovládanej osobe pre nedostatok majetku alebo zániku ovládanej osoby bez právneho nástupcu.
66.aa §
Az ellenőrző személy felelőssége az ellenőrzött személy fizetésképtelenségéért
(1)
Az ellenőrző személy felel az ellenőrzött személy hitelezőinek az ellenőrzött személy fizetésképtelensége által okozott kárért, ha eljárásával lényegesen hozzájárult az ellenőrzött személy fizetésképtelenségéhez. Az ellenőrző személy mentesül e felelősség alól, ha bizonyítja, hogy tájékozottan és jóhiszeműen járt el, abban a tudatban, hogy az ellenőrzött személy érdekében cselekszik.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti felelősség érvényesítése céljából az ellenőrzött személy akkor is fizetésképtelennek tekintendő, ha az ellenőrzött személy vagyonára a csődeljárást vagyonhiány miatt nem lehetett kihirdetni, vagy ilyen okból megszüntették, vagy ha az ellenőrzött személy ellen folytatott végrehajtás vagy hasonló végrehajtási eljárás ilyen okból befejeződött.
(3)
A jogosultnak az ellenőrző személlyel szembeni, (1) bekezdés szerinti jogigényei leghamarabb egy év elteltével évülnek el
a)
az ellenőrzött személy ellen vagyonhiány miatt folytatott csődeljárás megszüntetésétől,
b)
az ellenőrzött személy vagyonára vagyonhiány miatt kihirdetett csődeljárás megszüntetésétől, vagy
c)
az ellenőrzött személy ellen vagyonhiány miatt folytatott végrehajtás vagy hasonló végrehajtási eljárás befejezésétől.
(4)
Ha a kár más mértéke nem bizonyított, vélelmezni kell, hogy a jogosultnak olyan mértékben keletkezett kára, amilyen mértékben a követelését nem elégítették ki az ellenőrzött személy ellen vagyonhiány miatt folytatott csődeljárás megszüntetését, az ellenőrzött személy vagyonára vagyonhiány miatt kihirdetett csődeljárás megszüntetését, az ellenőrzött személy ellen vagyonhiány miatt folytatott végrehajtás vagy hasonló végrehajtási eljárás befejezését, vagy az ellenőrzött személy jogutód nélküli megszűnését követően.
§ 66b
Konanie v zhode
Za konanie v zhode sa považuje konanie smerujúce k dosiahnutiu rovnakého cieľa uskutočnené medzi
a)
právnickou osobou a jej spoločníkmi alebo členmi, štatutárnym orgánom, členmi štatutárneho orgánu, členmi dozorného orgánu, zamestnancami právnickej osoby, ktorí sú v priamej riadiacej pôsobnosti štatutárneho orgánu alebo jeho člena, prokuristom, likvidátorom, správcom konkurznej podstaty, vyrovnávacím správcom tejto právnickej osoby a osobami im blízkymi alebo medzi ktorýmikoľvek uvedenými osobami,
b)
osobami, ktoré uzavreli dohodu o zhodnom výkone hlasovacích práv v jednej spoločnosti v záležitostiach týkajúcich sa jej riadenia,
c)
ovládajúcou osobou a ovládanou osobou alebo medzi osobami ovládanými priamo alebo sprostredkovane rovnakou ovládajúcou osobou.
66.b §
Összehangolt eljárás
Összehangolt eljárásnak tekintendő az azonos cél elérésére irányuló eljárás, amely a következők között valósul meg:
a)
egy jogi személy és annak tagjai vagy részvényesei, statutáris szerve, a statutáris szerv tagjai, a felügyelő szerv tagjai, a jogi személynek a statutáris szerv vagy annak tagja közvetlen irányítása alá tartozó alkalmazottai, cégvezetője, végelszámolója, csődgondnoka, egyezségi vagyonfelügyelője és a hozzájuk közel álló személyek között, vagy a felsorolt személyek bármelyike között,
b)
olyan személyek között, akik megállapodást kötöttek a szavazati jogok egy társaságban történő összehangolt gyakorlásáról az annak irányítását érintő ügyekben,
c)
az ellenőrző személy és az ellenőrzött személy között, vagy az ugyanazon ellenőrző személy által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött személyek között.
§ 66c
Dohody medzi spoločníkmi
(1)
Písomnou dohodou medzi spoločníkmi si môžu strany dohodnúť vzájomné práva a povinnosti vyplývajúce z ich účasti na spoločnosti, a to najmä
a)
spôsob a podmienky výkonu práv spojených s účasťou na spoločnosti,
b)
spôsob výkonu práv súvisiacich so správou a riadením spoločnosti,
c)
podmienky a rozsah účasti na zmenách základného imania a
d)
vedľajšie dojednania súvisiace s prevodom účasti na spoločnosti.
(2)
Rozpor rozhodnutia orgánu spoločnosti s dohodou medzi spoločníkmi nespôsobuje jeho neplatnosť.
66.c §
A tagok közötti megállapodások
(1)
A tagok közötti írásbeli megállapodásban a felek megállapodhatnak a társaságbeli részesedésükből eredő kölcsönös jogaikról és kötelezettségeikről, különösen
a)
a társaságbeli részesedéssel kapcsolatos jogok gyakorlásának módjáról és feltételeiről,
b)
a társaság igazgatásával és irányításával összefüggő jogok gyakorlásának módjáról,
c)
az alaptőke változásaiban való részvétel feltételeiről és mértékéről, és
d)
a társaságbeli részesedés átruházásával kapcsolatos kapcsolódó megállapodásokról.
(2)
A társaság valamely szervének a tagok közötti megállapodással ellentétes határozata nem okozza annak érvénytelenségét.
§ 67
Rezervný fond
(1)
Ak tento zákon vyžaduje zriadenie rezervného fondu, možno ho použiť v rozsahu, v ktorom sa vytvára podľa tohto zákona povinne, iba na krytie strát spoločnosti, ak osobitný zákon neustanovuje inak.
(2)
Ak zákon neustanovuje povinnosť vytvoriť rezervný fond už pri vzniku spoločnosti, vytvára rezervný fond povinne spoločnosť s ručením obmedzeným a akciová spoločnosť zo zisku bežného účtovného obdobia vykázaného v schválenej riadnej individuálnej účtovnej závierke (ďalej len „čistý zisk"). Rezervný fond možno vytvoriť už pri vzniku spoločnosti alebo pri zvyšovaní základného imania príplatkami spoločníkov nad výšku vkladov alebo nad menovitú hodnotu akcií.
(3)
Podiel na zisku spoločnosti možno určiť až po doplnení rezervného fondu v súlade s týmto zákonom, spoločenskou zmluvou alebo stanovami.
67. §
Tartalékalap
(1)
Ha e törvény előírja a tartalékalap létrehozását, az e törvény szerint kötelezően képzett mértékben csak a társaság veszteségeinek fedezésére használható fel, ha külön törvény másként nem rendelkezik.
(2)
Ha a törvény nem írja elő a tartalékalap létrehozásának kötelezettségét már a társaság megalakulásakor, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság köteles tartalékalapot képezni a jóváhagyott rendes egyedi számviteli beszámolóban kimutatott folyó üzleti év nyereségéből (a továbbiakban: „tiszta nyereség”). A tartalékalap már a társaság megalakulásakor vagy az alaptőke emelésekor is képezhető a tagok pótbefizetéseivel a betétek összegén vagy a részvények névértékén felül.
(3)
A társaság nyereségéből való részesedés csak a tartalékalapnak e törvénnyel, a társasági szerződéssel vagy az alapszabállyal összhangban történő feltöltése után határozható meg.
Kríza
Válság
§ 67a
Spoločnosť v kríze
(1)
Spoločnosť je v kríze, ak je v úpadku alebo jej úpadok hrozí. Ak bola spoločnosť zrušená, má povinnosti spoločnosti v kríze až do vstupu do likvidácie.
(2)
Spoločnosť je v kríze aj vtedy, ak pomer vlastného imania a záväzkov je menej ako 8 ku 100.
67.a §
Válságban lévő társaság
(1)
A társaság válságban van, ha fizetésképtelen, vagy fizetésképtelenség fenyegeti. Ha a társaságot megszüntették, a válságban lévő társaság kötelezettségei terhelik a végelszámolás megkezdéséig.
(2)
A társaság akkor is válságban van, ha a saját tőke és a kötelezettségek aránya kevesebb, mint 8 a 100-hoz.
§ 67c
Plnenie nahradzujúce vlastné zdroje
(1)
Úver alebo obdobné plnenie, ktoré mu hospodársky zodpovedá, poskytnuté spoločnosti v kríze, sa považuje za plnenie nahradzujúce vlastné zdroje jej financovania podľa osobitného predpisu. To platí rovnako pre plnenie poskytnuté spoločnosti pred krízou, ktorého splatnosť bola počas krízy odložená, alebo predĺžená.
(2)
Za plnenie nahradzujúce vlastné zdroje sa považuje plnenie, ktoré poskytne
a)
člen štatutárneho orgánu, zamestnanec v priamej riadiacej pôsobnosti štatutárneho orgánu, prokurista, vedúci organizačnej zložky podniku, člen dozornej rady,
b)
ten, kto má priamy alebo nepriamy podiel predstavujúci aspoň 5 % na základnom imaní spoločnosti alebo hlasovacích právach v spoločnosti alebo má možnosť uplatňovať vplyv na riadenie spoločnosti, ktorý je porovnateľný s vplyvom zodpovedajúcim tomuto podielu,
c)
tichý spoločník,
d)
osoba blízka osobám podľa písmen a), b) alebo c),
e)
osoba konajúca na účet osôb podľa písmen a), b) alebo c).
(3)
Na účely odsekov 1 a 2 sa nezohľadňujú podiely podľa osobitných predpisov o kolektívnom investovaní, o neinvestičných fondoch, o starobnom dôchodkovom sporení, o doplnkovom dôchodkovom sporení a o dlhopisoch.
(4)
Za možnosť uplatňovať vplyv na riadenie spoločnosti podľa odseku 2 písm. b) sa nepovažujú zmluvné dojednania alebo zákonné oprávnenia veriteľa, ktorých účelom je ochrana práv alebo oprávnených záujmov veriteľa v súvislosti s poskytnutím finančných služieb dlžníkovi vrátane ich zábezpeky.
(5)
Ak sa nepreukáže opak, predpokladá sa, že plnenie nahradzujúce vlastné zdroje poskytnuté osobou, pri ktorej nie je možné zistiť konečného užívateľa výhod podľa osobitného predpisu, bolo poskytnuté niektorou z osôb podľa odseku 2.
67.c §
Saját forrásokat helyettesítő teljesítés
(1)
A válságban lévő társaságnak nyújtott hitel vagy annak gazdaságilag megfelelő hasonló teljesítés külön jogszabály szerint a finanszírozás saját forrásait helyettesítő teljesítésnek tekintendő. Ez ugyanúgy vonatkozik a társaságnak a válság előtt nyújtott teljesítésre, amelynek esedékességét a válság alatt elhalasztották vagy meghosszabbították.
(2)
Saját forrásokat helyettesítő teljesítésnek tekintendő az a teljesítés, amelyet a következők nyújtanak:
a)
a statutáris szerv tagja, a statutáris szerv közvetlen irányítása alá tartozó alkalmazott, a cégvezető, a vállalat szervezeti egységének vezetője, a felügyelőbizottság tagja,
b)
az, akinek a társaság alaptőkéjében vagy szavazati jogaiban legalább 5%-os közvetlen vagy közvetett részesedése van, vagy lehetősége van a társaság irányítására olyan befolyást gyakorolni, amely e részesedésnek megfelelő befolyással összehasonlítható,
c)
a csendestárs,
d)
az a), b) vagy c) pont szerinti személyekhez közel álló személy,
e)
az a), b) vagy c) pont szerinti személyek javára eljáró személy.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában nem veszik figyelembe a kollektív befektetésről, a nem befektetési alapokról, az öregségi nyugdíj-előtakarékosságról, a kiegészítő nyugdíj-előtakarékosságról és a kötvényekről szóló külön jogszabályok szerinti részesedéseket.
(4)
A (2) bekezdés b) pontja szerinti, a társaság irányítására való befolyásgyakorlás lehetőségének nem tekintendők a jogosult szerződéses megállapodásai vagy törvényes jogosultságai, amelyek célja a jogosult jogainak vagy jogos érdekeinek védelme a kötelezettnek nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal, beleértve azok biztosítékát is, összefüggésben.
(5)
Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a saját forrásokat helyettesítő teljesítést, amelyet olyan személy nyújtott, akinek a tényleges tulajdonosa külön jogszabály szerint nem állapítható meg, a (2) bekezdés szerinti személyek valamelyike nyújtotta.
§ 67d
Počas krízy sa plnenie považuje za nahradzujúce vlastné zdroje len vtedy, ak v čase jeho poskytnutia
a)
táto okolnosť vyplýva z poslednej zostavenej riadnej účtovnej závierky alebo mimoriadnej účtovnej závierky spoločnosti,
b)
táto okolnosť by vyplynula z účtovnej závierky spoločnosti, ak by bola zostavená včas, alebo
c)
ten, kto plnenie poskytol vedel alebo s prihliadnutím na všetky okolnosti mohol vedieť, že táto okolnosť by vyplynula z priebežnej účtovnej závierky spoločnosti, ak by bola zostavená.
67.d §
A válság ideje alatt a teljesítés csak akkor tekintendő saját forrásokat helyettesítőnek, ha annak nyújtásakor
a)
ez a körülmény a társaság utolsó összeállított rendes számviteli beszámolójából vagy rendkívüli számviteli beszámolójából következik,
b)
ez a körülmény a társaság számviteli beszámolójából következne, ha azt időben összeállították volna, vagy
c)
a teljesítést nyújtó személy tudta, vagy minden körülményt figyelembe véve tudhatta volna, hogy ez a körülmény a társaság időközi számviteli beszámolójából következne, ha azt összeállították volna.
§ 67e
Plnením nahradzujúcim vlastné zdroje nie je
a)
plnenie alebo zábezpeka poskytnutá spoločnosti počas krízy za účelom jej prekonania podľa reštrukturalizačného plánu,
b)
poskytnutie peňažných prostriedkov spoločnosti na dobu nepresahujúcu 60 dní; to neplatí, ak sú poskytnuté opakovane,
c)
odklad splatnosti záväzku z dodania tovaru alebo poskytnutia služby na dobu nepresahujúcu šesť mesiacov; to neplatí, ak je odklad poskytnutý spoločnosti opakovane,
d)
bezodplatné poskytnutie veci, práva alebo inej majetkovej hodnoty spoločnosti.
67.e §
Nem minősül saját forrásokat helyettesítő teljesítésnek
a)
a társaságnak a válság alatt, annak leküzdése céljából, szerkezetátalakítási terv szerint nyújtott teljesítés vagy biztosíték,
b)
a társaságnak 60 napot meg nem haladó időtartamra nyújtott pénzeszközök; ez nem érvényes, ha azokat ismételten nyújtják,
c)
az áruszállításból vagy szolgáltatásnyújtásból eredő kötelezettség lejáratának hat hónapot meg nem haladó időtartamra történő elhalasztása; ez nem érvényes, ha a halasztást a társaságnak ismételten nyújtják,
d)
dolog, jog vagy egyéb vagyoni érték ingyenes nyújtása a társaságnak.
§ 67f
Zákaz vrátenia plnenia nahradzujúceho vlastné zdroje
(1)
Plnenie nahradzujúce vlastné zdroje spolu s príslušenstvom a zmluvnou pokutou nemožno vrátiť, ak je spoločnosť v kríze, alebo ak by sa v dôsledku toho do krízy dostala. Lehoty na vrátenie plnenia nahradzujúceho vlastné zdroje počas tohto obdobia neplynú. V konkurze alebo v reštrukturalizácii možno nárok na vrátenie plnenia nahradzujúceho vlastné zdroje uplatniť ako pohľadávku.
(2)
Hodnota plnenia poskytnutého v rozpore so zákazom podľa odseku 1 sa musí spoločnosti vrátiť. To platí rovnako aj vtedy, ak k takému poskytnutiu došlo započítaním, speňažením zálohu, exekúciou alebo obdobným spôsobom. Členovia štatutárneho orgánu, ktorí vykonávali funkciu v čase poskytnutia plnenia v rozpore so zákazom podľa odseku 1, ručia spoločne a nerozdielne za jeho vrátenie. Spolu s nimi ručia tí, ktorí vykonávali funkciu člena štatutárneho orgánu v období, v ktorom spoločnosť nárok na vrátenie plnenia neuplatňovala, a o tejto povinnosti s prihliadnutím na všetky okolnosti vedeli alebo mohli vedieť.
(3)
Ručenie podľa odseku 2 vzniká voči spoločnosti a voči veriteľom spoločnosti. Ručenie voči veriteľom spoločnosti zaniká vrátením plnenia poskytnutého v rozpore so zákazom podľa odseku 1 späť spoločnosti.
67.f §
A saját forrásokat helyettesítő teljesítés visszafizetésének tilalma
(1)
A saját forrásokat helyettesítő teljesítést, annak tartozékaival és a kötbérrel együtt, nem lehet visszafizetni, ha a társaság válságban van, vagy ha ennek következtében válságba kerülne. A saját forrásokat helyettesítő teljesítés visszafizetésére vonatkozó határidők ezen időszak alatt nem telnek. Csődeljárásban vagy szerkezetátalakítási eljárásban a saját forrásokat helyettesítő teljesítés visszafizetésére vonatkozó igény követelésként érvényesíthető.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti tilalommal ellentétesen nyújtott teljesítés értékét a társaságnak vissza kell fizetni. Ez ugyanúgy érvényes akkor is, ha ilyen nyújtásra beszámítással, a zálog értékesítésével, végrehajtással vagy hasonló módon került sor. A statutáris szerv azon tagjai, akik az (1) bekezdés szerinti tilalommal ellentétes teljesítés nyújtásakor töltötték be tisztségüket, együttesen és osztatlanul kezeskednek annak visszafizetéséért. Velük együtt kezeskednek azok, akik abban az időszakban töltötték be a statutáris szerv tagjának tisztségét, amelyben a társaság a teljesítés visszafizetésére vonatkozó igényét nem érvényesítette, és erről a kötelezettségről minden körülményt figyelembe véve tudtak vagy tudhattak volna.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kezesség a társasággal és a társaság jogosultjaival szemben jön létre. A társaság jogosultjaival szembeni kezesség megszűnik az (1) bekezdés szerinti tilalommal ellentétesen nyújtott teljesítésnek a társaság részére történő visszafizetésével.
§ 67g
Zabezpečenie záväzkov nahradzujúce vlastné zdroje
(1)
Ak osoba podľa § 67c ods. 2 počas krízy zabezpečí záväzok spoločnosti voči veriteľovi ručením, zálohom alebo inou zábezpekou, môže sa veriteľ uspokojiť z takejto zábezpeky bez toho, aby svoje právo musel najprv uplatňovať voči spoločnosti. Na odlišné zmluvné dojednanie sa neprihliada. Ak zaviazaný zo zábezpeky splní záväzok za spoločnosť, nemôže mu byť z toho dôvodu poskytnutá náhrada, ak je spoločnosť v kríze, alebo ak by sa v dôsledku toho do krízy dostala. V konkurze alebo v reštrukturalizácii možno nárok na náhradu plnenia uplatniť ako pohľadávku. Ustanovenia § 67f ods. 2 a 3 platia rovnako.
(2)
Ak veriteľ požaduje od spoločnosti počas jej krízy poskytnutie plnenia, ktoré bolo zabezpečené podľa odseku 1, môže spoločnosť počas krízy, požadovať od zaviazaného zo zábezpeky, aby plnil veriteľovi do výšky hodnoty zábezpeky.
(3)
Ak spoločnosť plnila veriteľovi záväzok zabezpečený podľa odseku 1, požaduje za toto plnenie od zaviazaného zo zábezpeky bez zbytočného odkladu náhradu v hodnote zábezpeky ku dňu plnenia. Zaviazaný zo zábezpeky sa zbaví povinnosti poskytnúť náhradu v hodnote zábezpeky aj tak, že majetok, ktorý veriteľovi slúžil ako zábezpeka prevedie bezodplatne na spoločnosť.
67.g §
Saját forrásokat helyettesítő kötelezettségek biztosítása
(1)
Ha a 67c. § (2) bekezdése szerinti személy a válság alatt a társaság jogosulttal szembeni kötelezettségét kezességgel, záloggal vagy más biztosítékkal biztosítja, a jogosult kielégítést szerezhet az ilyen biztosítékból anélkül, hogy jogát először a társasággal szemben kellene érvényesítenie. Az eltérő szerződéses kikötést figyelmen kívül kell hagyni. Ha a biztosíték kötelezettje teljesíti a kötelezettséget a társaság helyett, ebből az okból nem kaphat megtérítést, ha a társaság válságban van, vagy ha ennek következtében válságba kerülne. Csődeljárásban vagy szerkezetátalakítási eljárásban a teljesítés megtérítésére vonatkozó igény követelésként érvényesíthető. A 67f. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései ugyanúgy alkalmazandók.
(2)
Ha a jogosult a társaságtól annak válsága alatt az (1) bekezdés szerint biztosított teljesítés nyújtását követeli, a társaság a válság alatt követelheti a biztosíték kötelezettjétől, hogy a jogosultnak a biztosíték értékének mértékéig teljesítsen.
(3)
Ha a társaság teljesítette a jogosultnak az (1) bekezdés szerint biztosított kötelezettséget, e teljesítésért a biztosíték kötelezettjétől felesleges késedelem nélkül a teljesítés napján érvényes biztosítéki értékben megtérítést követel. A biztosíték kötelezettje mentesül a biztosíték értékében történő megtérítés nyújtásának kötelezettsége alól azáltal is, hogy a jogosultnak biztosítékul szolgáló vagyont ingyenesen átruházza a társaságra.
§ 67h
Vedomosť veriteľa o kríze
Veriteľ, ktorý poskytol spoločnosti úver alebo obdobné plnenie, ktoré mu hospodársky zodpovedá a v čase vzniku záväzku spoločnosti o jej kríze vedel, alebo z poslednej zverejnenej účtovnej závierky mohol vedieť, počas krízy spoločnosti, alebo do vyhlásenia konkurzu alebo povolenia reštrukturalizácie, môže svoj nárok na majetku spoločnosti zabezpečený podľa § 67g uspokojiť iba v rozsahu, ktorý pripadá na rozdiel medzi výškou pohľadávky a hodnotou zábezpeky.
67.h §
A jogosult tudomása a válságról
Az a jogosult, aki a társaságnak hitelt vagy annak gazdaságilag megfelelő hasonló teljesítést nyújtott, és a társaság kötelezettségének keletkezésekor tudott annak válságáról, vagy az utolsó közzétett számviteli beszámolóból tudhatott volna róla, a társaság válsága alatt, vagy a csődeljárás kihirdetéséig vagy a szerkezetátalakítás engedélyezéséig a 67g. § szerint biztosított igényét a társaság vagyonából csak a követelés összege és a biztosíték értéke közötti különbségre eső mértékben elégítheti ki.
§ 67i
Použitie ustanovení o kríze
(1)
Spoločnosťou v kríze podľa tohto zákona môže byť len spoločnosť s ručením obmedzeným, akciová spoločnosť, jednoduchá spoločnosť na akcie a komanditná spoločnosť, ktorej komplementárom nie je žiadna fyzická osoba.
(2)
Banka, inštitúcia elektronických peňazí, poisťovňa, zaisťovňa, zdravotná poisťovňa, správcovská spoločnosť, obchodník s cennými papiermi, burza cenných papierov, centrálny depozitár cenných papierov, subjekt kolektívneho investovania, prevádzkovateľ platobného systému, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, platobná inštitúcia a veriteľ s povolením na poskytovanie spotrebiteľských úverov bez obmedzenia rozsahu nemôže byť spoločnosťou v kríze podľa tohto zákona.
67.i §
A válságra vonatkozó rendelkezések alkalmazása
(1)
E törvény értelmében válságban lévő társaság csak korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, egyszerű részvénytársaság és olyan betéti társaság lehet, amelynek egyetlen beltagja sem természetes személy.
(2)
Bank, elektronikus pénzintézet, biztosító, viszontbiztosító, egészségbiztosító, alapkezelő társaság, értékpapír-kereskedő, értéktőzsde, központi értéktár, kollektív befektetési forma, fizetési rendszer üzemeltetője, nyugdíjalap-kezelő társaság, kiegészítő nyugdíjpénztár, pénzforgalmi intézmény és korlátozás nélküli fogyasztói hitelnyújtási engedéllyel rendelkező hitelező e törvény értelmében nem lehet válságban lévő társaság.
§ 67j
Zákaz vrátenia vkladu
(1)
Ustanovenia o jednotlivých spoločnostiach určujú, či je zakázané vrátenie vkladu spoločníkom.
(2)
Za vrátenie vkladu sa považuje aj plnenie bez primeraného protiplnenia, poskytnuté spoločnosťou na základe právneho úkonu dojednaného so spoločníkom alebo v jeho prospech, bez ohľadu na formu dojednania alebo platnosť. To platí rovnako pre plnenie spoločnosti poskytnuté z dôvodu ručenia, pristúpenia k záväzku, záložného práva, či inej zábezpeky poskytnutej spoločnosťou na zabezpečenie záväzkov spoločníka alebo v jeho prospech.
(3)
Na účely odseku 2 sa za spoločníka považuje aj
a)
bývalý spoločník, ak k plneniu podľa odseku 2 došlo v lehote dvoch rokov, odkedy prestal byť spoločníkom spoločnosti, alebo
b)
osoba, ktorá sa stala spoločníkom spoločnosti v lehote dvoch rokov od plnenia podľa odseku 2.
(4)
Na účely odseku 2 je plnenie poskytnuté v prospech spoločníka, ak je poskytnuté
a)
tomu, kto má priamy alebo nepriamy podiel predstavujúci aspoň 5 % na základnom imaní spoločníka alebo hlasovacích právach v spoločníkovi alebo má možnosť uplatňovať vplyv na riadenie spoločníka, ktorý je porovnateľný s vplyvom zodpovedajúcim tomuto podielu,
b)
blízkej osobe spoločníka,
c)
osobe konajúcej na účet spoločníka.
(5)
Pri posudzovaní primeranosti protiplnenia podľa odseku 2 je potrebné zohľadniť najmä schopnosť druhej strany ho poskytnúť, obvyklú cenu na trhu, ako aj cenu, za ktorú spoločnosť obvykle poskytuje obdobné plnenia v bežnom obchodnom styku s inými osobami. Ak takých informácií niet, je potrebné zohľadniť jeho najpravdepodobnejšiu cenu ku dňu plnenia v danom mieste a čase, ktorú by bolo možné dosiahnuť na trhu v podmienkach voľnej súťaže, pri poctivom predaji, pri konaní s primeranou opatrnosťou, zohľadnení všetkých dostupných informácií a s predpokladom, že cena nie je ovplyvnená neprimeranou pohnútkou.
67.j §
A betét visszafizetésének tilalma
(1)
Az egyes társaságokra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, hogy tilos-e a betét visszafizetése a tagoknak.
(2)
A betét visszafizetésének tekintendő a megfelelő ellenszolgáltatás nélküli teljesítés is, amelyet a társaság a taggal vagy az ő javára megkötött jogügylet alapján nyújtott, tekintet nélkül a megállapodás formájára vagy érvényességére. Ez ugyanúgy vonatkozik a társaság által kezesség, tartozásátvállalás, zálogjog vagy a társaság által a tag kötelezettségeinek biztosítására vagy az ő javára nyújtott más biztosíték okán nyújtott teljesítésre.
(3)
A (2) bekezdés alkalmazásában tagnak tekintendő
a)
a volt tag is, ha a (2) bekezdés szerinti teljesítésre a társasági tagsági viszonya megszűnésétől számított két éven belül került sor, vagy
b)
az a személy is, aki a (2) bekezdés szerinti teljesítéstől számított két éven belül vált a társaság tagjává.
(4)
A (2) bekezdés alkalmazásában a teljesítés a tag javára nyújtottnak minősül, ha azt a következőknek nyújtják:
a)
annak, akinek a tag alaptőkéjében vagy szavazati jogaiban legalább 5%-os közvetlen vagy közvetett részesedése van, vagy lehetősége van a tag irányítására olyan befolyást gyakorolni, amely e részesedésnek megfelelő befolyással összehasonlítható,
b)
a tag közeli személyének,
c)
a tag javára eljáró személynek.
(5)
A (2) bekezdés szerinti ellenszolgáltatás arányosságának megítélésekor figyelembe kell venni különösen a másik fél képességét annak nyújtására, a piacon szokásos árat, valamint azt az árat, amelyen a társaság általában hasonló teljesítéseket nyújt a szokásos üzleti forgalomban más személyekkel. Ha ilyen információk nem állnak rendelkezésre, figyelembe kell venni annak a teljesítés napján, az adott helyen és időben legvalószínűbb árát, amelyet a piacon szabad verseny feltételei mellett, tisztességes értékesítés során, megfelelő körültekintéssel eljárva, minden rendelkezésre álló információ figyelembevételével el lehetne érni, és azzal a feltételezéssel, hogy az árat nem befolyásolja aránytalan indíték.
§ 67k
(1)
Hodnota vkladu vráteného v rozpore s týmto zákonom sa musí spoločnosti podľa zásad o bezdôvodnom obohatení vrátiť späť, a to v rozsahu rozdielu medzi protiplnením skutočne poskytnutým a protiplnením, ktoré by bolo poskytnuté ako primerané.
(2)
Splnenie povinnosti podľa odseku 1 nemôže spoločnosť odpustiť a štatutárny orgán je povinný ju vymáhať. Členovia štatutárneho orgánu, ktorí vykonávali funkciu v čase vrátenia vkladu v rozpore s týmto zákonom, ručia spoločne a nerozdielne za jeho vrátenie späť. Spolu s nimi ručia tí, ktorí vykonávali funkciu člena štatutárneho orgánu v období, v ktorom spoločnosť nárok na vrátenie vkladu späť neuplatňovala, a o tejto povinnosti s prihliadnutím na všetky okolnosti vedeli alebo mohli vedieť.
(3)
Ručenie podľa odseku 2 vzniká voči spoločnosti a voči veriteľom spoločnosti. Ručenie voči veriteľom spoločnosti zaniká vrátením hodnoty vkladu späť spoločnosti.
(4)
Ak sa nepreukáže opak, predpokladá sa, že plnenie poskytnuté spoločnosťou bez primeraného protiplnenia osobe, pri ktorej nie je možné zistiť konečného užívateľa výhod podľa osobitného predpisu, bolo vrátením vkladu niektorému zo spoločníkov spoločnosti.
67.k §
(1)
Az e törvénnyel ellentétesen visszaszolgáltatott betét értékét a jogalap nélküli gazdagodás elvei szerint vissza kell szolgáltatni a társaságnak, mégpedig a ténylegesen nyújtott ellenszolgáltatás és az arányosként nyújtandó ellenszolgáltatás közötti különbség mértékében.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését a társaság nem engedheti el, és a statutáris szerv köteles azt behajtani. A statutáris szerv azon tagjai, akik a betét e törvénnyel ellentétes visszaszolgáltatásának időpontjában töltötték be tisztségüket, közösen és egyetemlegesen kezeskednek annak visszaszolgáltatásáért. Velük együtt kezeskednek azok, akik a statutáris szerv tagjaként abban az időszakban töltötték be tisztségüket, amelyben a társaság a betét visszaszolgáltatására vonatkozó igényét nem érvényesítette, és erről a kötelezettségről minden körülményt figyelembe véve tudtak vagy tudhattak volna.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kezesség a társasággal és a társaság hitelezőivel szemben áll fenn. A társaság hitelezőivel szembeni kezesség a betét értékének a társaságnak történő visszaszolgáltatásával szűnik meg.
(4)
Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a társaság által arányos ellenszolgáltatás nélkül olyan személynek nyújtott teljesítés, akinél a külön jogszabály szerint a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, a társaság valamelyik tagjának nyújtott betét-visszaszolgáltatás volt.
Zrušenie, neplatnosť a zánik spoločnosti
A társaság megszüntetése, érvénytelensége és megszűnése
§ 68
(1)
Spoločnosť zaniká ku dňu výmazu z obchodného registra, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2)
Zániku spoločnosti predchádza jej zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidácie. Spoločnosť sa zrušuje bez likvidácie, ak celé jej imanie prešlo na právneho nástupcu, alebo po jej zrušení súdom nebol zložený preddavok na úhradu odmeny a výdavkov likvidátora (ďalej len „preddavok na likvidáciu“) vo výške ustanovenej osobitným predpisom.
(3)
Spoločnosť sa zrušuje
a)
uplynutím času, na ktorý bola založená,
b)
odo dňa uvedeného v rozhodnutí spoločníkov alebo príslušného orgánu spoločnosti o zrušení spoločnosti a o ustanovení likvidátora, inak odo dňa, keď bolo toto rozhodnutie prijaté.
(4)
Spoločnosť sa tiež zrušuje
a)
právoplatnosťou rozhodnutia súdu o neplatnosti spoločnosti,
b)
odo dňa uvedeného v rozhodnutí súdu o zrušení spoločnosti, inak odo dňa, keď toto rozhodnutie nadobudne právoplatnosť,
c)
ukončením konkurzného konania z dôvodu nedostatku majetku alebo ukončením konkurzu, okrem zrušenia konkurzu z dôvodu, že tu nie sú predpoklady pre konkurz, alebo
d)
z iného dôvodu, ak tak ustanoví tento zákon alebo osobitný zákon.
(5)
Ak v prípade zrušenia spoločnosti podľa odseku 3 písm. a) spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti v lehote 60 dní od zrušenia spoločnosti neustanovia likvidátora alebo nezložia preddavok na likvidáciu, považuje sa spoločnosť márnym uplynutím tejto lehoty za založenú na dobu neurčitú, ak tento zákon alebo osobitný zákon neustanovuje inak.
(6)
V prípade zrušenia spoločnosti podľa odseku 4 písm. c) súd bez zbytočného odkladu vymaže spoločnosť z obchodného registra.
68. §
(1)
A társaság a cégjegyzékből való törlés napjával szűnik meg, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A társaság megszűnését megelőzi annak végelszámolással vagy végelszámolás nélkül történő megszüntetése. A társaság végelszámolás nélkül szűnik meg, ha teljes vagyona a jogutódjára szállt át, vagy ha a bíróság általi megszüntetését követően nem fizették be a végelszámoló díjának és költségeinek fedezésére szolgáló előleget (a továbbiakban: „végelszámolási előleg”) a külön jogszabályban meghatározott összegben.
(3)
A társaság megszűnik
a)
annak az időtartamnak a lejártával, amelyre alapították,
b)
a tagok vagy a társaság illetékes szerve által a társaság megszüntetéséről és a végelszámoló kinevezéséről hozott határozatban megjelölt naptól, egyébként attól a naptól, amikor ezt a határozatot elfogadták.
(4)
A társaság szintén megszűnik
a)
a társaság érvénytelenségéről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésével,
b)
a bíróság társaságot megszüntető határozatában megjelölt naptól, egyébként attól a naptól, amikor e határozat jogerőre emelkedik,
c)
a csődeljárás vagyonhiány miatti befejezésével vagy a csődeljárás befejezésével, kivéve a csődeljárás megszüntetését azon az alapon, hogy a csődeljárás feltételei nem állnak fenn, vagy
d)
más okból, ha e törvény vagy külön jogszabály úgy rendelkezik.
(5)
Ha a társaság (3) bekezdés a) pontja szerinti megszüntetése esetén a tagok vagy a társaság illetékes szerve a társaság megszüntetésétől számított 60 napos határidőn belül nem neveznek ki végelszámolót, vagy nem fizetik be a végelszámolási előleget, e határidő eredménytelen elteltével a társaság határozatlan időre alapítottnak tekintendő, ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(6)
A társaság (4) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetése esetén a bíróság felesleges késedelem nélkül törli a társaságot a cégjegyzékből.
§ 68a
Neplatnosť spoločnosti
(1)
Po vzniku spoločnosti nemožno sa domáhať určenia, že spoločnosť nevznikla.
(2)
Súd môže rozhodnúť o neplatnosti spoločnosti, len ak
a)
nebola uzavretá spoločenská zmluva alebo zakladateľská zmluva alebo nebola vyhotovená zakladateľská listina, alebo nebola dodržaná zákonom ustanovená forma týchto právnych úkonov,
b)
predmet podnikania alebo činnosti je v rozpore so zákonom alebo odporuje dobrým mravom,
c)
v spoločenskej zmluve, zakladateľskej zmluve, zakladateľskej listine alebo v stanovách chýba údaj o obchodnom mene spoločnosti alebo o výške vkladov spoločníkov, alebo o výške základného imania, alebo o predmete podnikania, alebo činnosti, ak tak ustanovuje zákon,
d)
v spoločenskej zmluve, zakladateľskej zmluve, zakladateľskej listine alebo v stanovách nie sú dodržané ustanovenia zákona o minimálnom splatení vkladov,
e)
všetci zakladatelia boli nespôsobilí na právne úkony,
f)
v rozpore so zákonom bol počet zakladateľov menší ako dvaja.
(3)
Právne vzťahy, do ktorých neplatná spoločnosť vstúpila, nie sú rozhodnutím súdu o neplatnosti spoločnosti dotknuté. Povinnosť spoločníkov splatiť vklady trvá, ak to vyžaduje záujem veriteľov na splnení záväzkov neplatnej spoločnosti.
68.a §
A társaság érvénytelensége
(1)
A társaság létrejötte után nem lehet kérni annak megállapítását, hogy a társaság nem jött létre.
(2)
A bíróság csak akkor dönthet a társaság érvénytelenségéről, ha
a)
nem kötöttek társasági szerződést vagy alapító szerződést, vagy nem készítettek alapító okiratot, vagy e jogügyletek esetében nem tartották be a törvény által előírt formát,
b)
a vállalkozás vagy tevékenység tárgya törvénybe ütközik vagy a jó erkölcsbe ütközik,
c)
a társasági szerződésből, alapító szerződésből, alapító okiratból vagy az alapszabályból hiányzik a társaság cégnevére, a tagok betéteinek összegére, az alaptőke összegére, vagy a vállalkozás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó adat, ha a törvény így rendelkezik,
d)
a társasági szerződésben, alapító szerződésben, alapító okiratban vagy az alapszabályban nem tartották be a betétek minimális befizetéséről szóló törvényi rendelkezéseket,
e)
valamennyi alapító cselekvőképtelen volt,
f)
törvénnyel ellentétesen az alapítók száma kettőnél kevesebb volt.
(3)
Azokat a jogviszonyokat, amelyekbe az érvénytelen társaság belépett, a bíróság társaság érvénytelenségéről szóló határozata nem érinti. A tagok betétbefizetési kötelezettsége fennáll, ha azt a hitelezőknek az érvénytelen társaság kötelezettségeinek teljesítéséhez fűződő érdeke megköveteli.
§ 68b
Zrušenie spoločnosti rozhodnutím súdu
(1)
Súd aj bez návrhu rozhodne o zrušení spoločnosti, ak
a)
zanikli predpoklady ustanovené zákonom pre vznik spoločnosti,
b)
orgány spoločnosti nie sú ustanovené v súlade so spoločenskou zmluvou, zakladateľskou zmluvou, zakladateľskou listinou, stanovami alebo týmto zákonom viac ako tri mesiace,
c)
spoločnosť nespĺňa podmienky podľa § 2 ods. 3,
d)
spoločnosť poruší povinnosť vytvoriť alebo doplniť rezervný fond podľa tohto zákona,
e)
je spoločnosť v omeškaní s plnením povinnosti podľa § 40 ods. 2 viac ako šesť mesiacov, alebo
f)
tak ustanoví tento zákon alebo osobitný zákon.
(2)
Ak ide o dôvody na zrušenie spoločnosti podľa odseku 1, dôvod na zrušenie spoločnosti sa predpokladá, ak vyplýva z obchodného registra alebo listín uložených v zbierke listín.
68.b §
A társaság megszüntetése bírósági határozattal
(1)
A bíróság hivatalból is dönt a társaság megszüntetéséről, ha
a)
megszűntek a társaság létrejöttéhez törvényben előírt feltételek,
b)
a társaság szervei több mint három hónapja nincsenek a társasági szerződéssel, alapító szerződéssel, alapító okirattal, alapszabállyal vagy e törvénnyel összhangban kinevezve,
c)
a társaság nem felel meg a 2. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek,
d)
a társaság megszegi az e törvény szerinti tartalékalap létrehozására vagy kiegészítésére vonatkozó kötelezettségét,
e)
a társaság több mint hat hónapja késedelemben van a 40. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével, vagy
f)
e törvény vagy külön jogszabály úgy rendelkezik.
(2)
Ha az (1) bekezdés szerinti társaságmegszüntetési okokról van szó, a társaság megszüntetésének okát vélelmezni kell, ha az a cégjegyzékből vagy az okirattárban elhelyezett iratokból következik.
§ 68c
Nakladanie s majetkom spoločnosti po jej zrušení
(1)
Od zrušenia spoločnosti do jej vstupu do likvidácie podlieha nakladanie s majetkom spoločnosti, ktorého hodnota presahuje 10 % hodnoty základného imania spoločnosti, oceneniu znaleckým posudkom a schváleniu najvyšším orgánom spoločnosti. Právny úkon, ktorým dochádza k nakladaniu s majetkom podľa prvej vety, nemôže nadobudnúť účinnosť skôr, ako bude uložený spolu so znaleckým posudkom v zbierke listín. Ak je na účinnosť právneho úkonu potrebný zápis do osobitnej evidencie podľa osobitného zákona, musí byť právny úkon spolu so znaleckým posudkom uložený do zbierky listín pred zápisom do osobitnej evidencie.
(2)
Hodnota plnenia alebo zábezpeky poskytnutej z právneho úkonu, ktorý nenadobudol účinnosť, sa musí spoločnosti vrátiť podľa zásad o bezdôvodnom obohatení. Členovia štatutárneho orgánu, ktorí vykonávali funkciu v čase poskytnutia plnenia alebo zábezpeky, ručia spoločne a nerozdielne za ich vrátenie. Spolu s nimi ručia tí, ktorí vykonávali funkciu člena štatutárneho orgánu v období, v ktorom spoločnosť nárok na vrátenie plnenia alebo zábezpeky neuplatňovala a o tejto povinnosti s prihliadnutím na všetky okolnosti vedeli alebo mohli vedieť.
68.c §
Gazdálkodás a társaság vagyonával annak megszüntetését követően
(1)
A társaság megszüntetésétől a végelszámolás megkezdéséig a társaság vagyonával való olyan rendelkezés, amelynek értéke meghaladja a társaság alaptőkéje értékének 10%-át, szakértői értékbecsléshez és a társaság legfőbb szervének jóváhagyásához kötött. Az első mondat szerinti vagyonnal való rendelkezésre irányuló jogügylet nem léphet hatályba korábban, mint hogy azt a szakértői értékbecsléssel együtt az okirattárban elhelyezik. Ha a jogügylet hatálybalépéséhez külön törvény szerinti külön nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, a jogügyletet a szakértői értékbecsléssel együtt a külön nyilvántartásba való bejegyzés előtt el kell helyezni az okirattárban.
(2)
A hatályba nem lépett jogügyletből nyújtott teljesítés vagy biztosíték értékét a jogalap nélküli gazdagodás elvei szerint vissza kell szolgáltatni a társaságnak. A statutáris szerv azon tagjai, akik a teljesítés vagy biztosíték nyújtásának időpontjában töltötték be tisztségüket, közösen és egyetemlegesen kezeskednek azok visszaszolgáltatásáért. Velük együtt kezeskednek azok, akik a statutáris szerv tagjaként abban az időszakban töltötték be tisztségüket, amelyben a társaság a teljesítés vagy biztosíték visszaszolgáltatására vonatkozó igényét nem érvényesítette, és erről a kötelezettségről minden körülményt figyelembe véve tudtak vagy tudhattak volna.
§ 69
Premena, cezhraničná premena a zmeny právnej formy
Na premenu, cezhraničnú premenu a zmeny právnej formy obchodných spoločností a družstiev sa použijú ustanovenia osobitného predpisu o premenách obchodných spoločností a družstiev.
69. §
Átalakulás, határon átnyúló átalakulás és jogforma-változtatás
A gazdasági társaságok és szövetkezetek átalakulására, határon átnyúló átalakulására és jogforma-változtatására a gazdasági társaságok és szövetkezetek átalakulásáról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Likvidácia
Végelszámolás
§ 70
(1)
Likvidácia smeruje k uspokojeniu nárokov veriteľov a iných osôb, ktorým prislúcha právo na likvidačný zostatok.
(2)
Likvidáciu vykoná likvidátor.
(3)
Spoločnosť vstupuje do likvidácie zápisom likvidátora do obchodného registra, ak osobitný zákon neustanovuje inak.
(4)
Po dobu likvidácie sa používa obchodné meno spoločnosti s dodatkom „v likvidácii“.
70. §
(1)
A végelszámolás a hitelezők és más, a végelszámolási vagyonmaradványra jogosult személyek igényeinek kielégítésére irányul.
(2)
A végelszámolást a végelszámoló végzi.
(3)
A társaság a végelszámolást a végelszámoló cégjegyzékbe való bejegyzésével kezdi meg, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(4)
A végelszámolás ideje alatt a társaság cégnevét a „v. a.” toldattal kell használni.
§ 71
Ustanovenie likvidátora
(1)
Ak bola spoločnosť zrušená rozhodnutím spoločníkov alebo príslušného orgánu spoločnosti, ustanovia spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti likvidátora súčasne s rozhodnutím o zrušení spoločnosti. V ostatných prípadoch spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti ustanovia likvidátora najneskôr do 60 dní od zrušenia spoločnosti tak, aby spoločnosť vstúpila do likvidácie najneskôr do 90 dní od zrušenia spoločnosti, ak tento zákon alebo osobitný zákon neustanovuje inak.
(2)
Ak spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti neustanovili likvidátora v lehote podľa odseku 1, ustanoví likvidátora, ak je zložený preddavok na likvidáciu, v konaní podľa Civilného mimosporového poriadku súd.
71. §
A végelszámoló kinevezése
(1)
Ha a társaságot a tagok vagy a társaság illetékes szervének határozata szüntette meg, a tagok vagy a társaság illetékes szerve a társaság megszüntetéséről szóló határozattal egyidejűleg nevezik ki a végelszámolót. A többi esetben a tagok vagy a társaság illetékes szerve a társaság megszüntetésétől számított legkésőbb 60 napon belül nevezik ki a végelszámolót úgy, hogy a társaság a végelszámolást a társaság megszüntetésétől számított legkésőbb 90 napon belül megkezdje, ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(2)
Ha a tagok vagy a társaság illetékes szerve az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem neveztek ki végelszámolót, a végelszámolót – ha a végelszámolási előleget befizették – a Polgári nemperes rendtartás szerinti eljárásban a bíróság nevezi ki.
§ 72
Likvidátor
(1)
Likvidátorom môže byť
a)
osoba, ktorá je zapísaná do zoznamu správcov vedeného podľa osobitného zákona (ďalej len „správca konkurznej podstaty“), alebo
b)
iná osoba, ak je zapísaná v registri fyzických osôb, s ustanovením za likvidátora súhlasí a mohla by byť inak ustanovená za člena štatutárneho orgánu spoločnosti.
(2)
Spoločenská zmluva, zakladateľská zmluva, zakladateľská listina, stanovy alebo osobitný zákon môžu určiť, kto má byť ustanovený za likvidátora. Osobitný zákon môže určiť, kto je oprávnený navrhnúť ustanovenie likvidátora.
(3)
Ak likvidátora ustanovuje súd, ustanovenie sa uskutočňuje náhodným výberom z osôb, ktoré by mohli byť pre prípad vyhlásenia konkurzu na majetok spoločnosti ustanovené za správcu konkurznej podstaty, a to aj bez ich súhlasu.
(4)
Ak likvidátora ustanovili spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti, návrh na zápis likvidátora do obchodného registra podáva ustanovený likvidátor. Ak likvidátora ustanoví súd, zapíše ho do obchodného registra bez návrhu.
72. §
A végelszámoló
(1)
Végelszámoló lehet
a)
a külön törvény szerint vezetett vagyonfelügyelői jegyzékben szereplő személy (a továbbiakban: „csődbiztos”), vagy
b)
más személy, ha szerepel a természetes személyek nyilvántartásában, hozzájárul a végelszámolói kinevezéséhez, és egyébként kinevezhető lenne a társaság statutáris szervének tagjává.
(2)
A társasági szerződés, az alapító szerződés, az alapító okirat, az alapszabály vagy külön jogszabály meghatározhatja, hogy kit kell végelszámolónak kinevezni. Külön jogszabály meghatározhatja, hogy ki jogosult a végelszámoló kinevezését javasolni.
(3)
Ha a végelszámolót a bíróság nevezi ki, a kinevezés véletlenszerű kiválasztással történik azon személyek közül, akiket a társaság vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetése esetén csődbiztosnak lehetne kinevezni, mégpedig a hozzájárulásuk nélkül is.
(4)
Ha a végelszámolót a tagok vagy a társaság illetékes szerve nevezte ki, a végelszámoló cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványt a kinevezett végelszámoló nyújtja be. Ha a végelszámolót a bíróság nevezi ki, hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe.
§ 73
Zánik funkcie likvidátora počas likvidácie
(1)
Ten, kto likvidátora do funkcie ustanovil, ho môže aj odvolať.
(2)
Ak je likvidátor odvolaný alebo ak likvidátor zomrie, je vyhlásený za mŕtveho alebo zanikne, musí byť bez zbytočného odkladu ustanovený iný likvidátor, a to spôsobom, ktorým sa ustanovil predchádzajúci likvidátor. Ak nie je možné ustanoviť likvidátora spôsobom, ktorým bol ustanovený predchádzajúci likvidátor, ustanoví likvidátora súd.
(3)
Likvidátor ustanovený spoločníkmi alebo príslušným orgánom spoločnosti sa môže vzdať funkcie. Vzdanie sa funkcie likvidátora je účinné jeho doručením spoločnosti, pričom listina s týmto obsahom musí byť vlastnoručne podpísaná v prítomnosti notára alebo ním povereného zamestnanca. Ustanovenia § 66 ods. 2 piatej vety sa použijú rovnako.
(4)
Bez ohľadu na spôsob ustanovenia likvidátora môže súd na návrh osoby, ktorá na tom osvedčí právny záujem, vrátane likvidátora odvolať likvidátora, ktorý porušuje svoje povinnosti, alebo z iného vážneho dôvodu.
73. §
A végelszámolói tisztség megszűnése a végelszámolás alatt
(1)
Aki a végelszámolót a tisztségébe kinevezte, az vissza is hívhatja.
(2)
Ha a végelszámolót visszahívják, vagy ha a végelszámoló meghal, holttá nyilvánítják vagy megszűnik, felesleges késedelem nélkül másik végelszámolót kell kinevezni, mégpedig azon a módon, ahogyan az előző végelszámolót kinevezték. Ha nem lehetséges az előző végelszámoló kinevezésének módján végelszámolót kinevezni, a végelszámolót a bíróság nevezi ki.
(3)
A tagok vagy a társaság illetékes szerve által kinevezett végelszámoló lemondhat tisztségéről. A végelszámolói tisztségről való lemondás a társaságnak történő kézbesítésével lép hatályba, miközben az ezt tartalmazó okiratot közjegyző vagy az általa megbízott alkalmazott jelenlétében saját kezűleg kell aláírni. A 66. § (2) bekezdésének ötödik mondatának rendelkezései ugyanúgy alkalmazandók.
(4)
A végelszámoló kinevezésének módjára való tekintet nélkül a bíróság olyan személy – beleértve a végelszámolót is –, aki jogi érdeket igazol, indítványára visszahívhatja azt a végelszámolót, aki megszegi kötelezettségeit, vagy más súlyos okból.
§ 74
Zodpovednosť likvidátora
Likvidátor je pri výkone svojej pôsobnosti povinný postupovať s odbornou starostlivosťou v súlade so záujmami spoločnosti a všetkých jej spoločníkov a za výkon svojej pôsobnosti zodpovedá rovnako ako členovia štatutárneho orgánu spoločnosti.
74. §
A végelszámoló felelőssége
A végelszámoló hatáskörének gyakorlása során köteles szakmai gondossággal, a társaság és valamennyi tagjának érdekeivel összhangban eljárni, és hatáskörének gyakorlásáért ugyanúgy felel, mint a társaság statutáris szervének tagjai.
§ 75
Preddavok na likvidáciu
(1)
Ak likvidátora ustanovia spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti, pred zápisom likvidátora do obchodného registra je spoločnosť povinná zložiť do úschovy u notára podľa osobitného predpisu preddavok na likvidáciu.
(2)
Preddavok na likvidáciu nepodlieha exekúcii ani obdobnému vykonávaciemu konaniu a možno ho použiť iba na úhradu odmeny a výdavkov likvidátora ustanoveného spoločnosťou alebo príslušným orgánom spoločnosti.
(3)
Pri vyhlásení konkurzu na majetok spoločnosti preddavok na likvidáciu podlieha konkurzu, ibaže návrh na vyhlásenie konkurzu podal likvidátor; v takom prípade vydá notár hodnotu preddavku na likvidáciu likvidátorovi, ktorý bol v čase vyhlásenia konkurzu zapísaný v obchodnom registri ako likvidátor tejto spoločnosti.
(4)
Výšku preddavku na likvidáciu za výkon funkcie likvidátora ustanoví všeobecne záväzný právny predpis.
75. §
Végelszámolási előleg
(1)
Ha a végelszámolót a tagok vagy a társaság illetékes szerve nevezi ki, a végelszámoló cégjegyzékbe való bejegyzése előtt a társaság köteles a végelszámolási előleget külön jogszabály szerint közjegyzői letétbe helyezni.
(2)
A végelszámolási előleg nem esik végrehajtás alá, sem hasonló végrehajtási eljárás alá, és csak a társaság vagy az illetékes szerv által kinevezett végelszámoló díjának és költségeinek fedezésére használható fel.
(3)
A társaság vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetésekor a végelszámolási előleg a csődeljárás hatálya alá tartozik, kivéve, ha a csődeljárás megindítására irányuló indítványt a végelszámoló nyújtotta be; ebben az esetben a közjegyző a végelszámolási előleg értékét kiadja annak a végelszámolónak, aki a csődeljárás kihirdetésének időpontjában e társaság végelszámolójaként szerepelt a cégjegyzékben.
(4)
A végelszámolói tisztség ellátásáért járó végelszámolási előleg összegét általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 75a
Odmena likvidátora a náhrada výdavkov
(1)
Ak likvidátora ustanovil súd, patrí likvidátorovi odmena a náhrada výdavkov podľa osobitného predpisu. Ak likvidátora ustanovili spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti, patrí likvidátorovi odmena a náhrada výdavkov podľa zmluvy; ustanovenie § 66 ods. 6 sa použije primerane.
(2)
Odmena a náhrada výdavkov likvidátora sa uhrádza z preddavku na likvidáciu a z likvidačnej podstaty. Odmena a náhrada výdavkov likvidátora, ktorá má byť uhradená z preddavku na likvidáciu, je splatná najskôr schválením konečnej správy o priebehu likvidácie, účtovnej závierky a návrhu na rozdelenie majetkového zostatku, ktorý vyplynie z likvidácie (likvidačný zostatok).
(3)
Podrobnosti o určení výšky výdavkov a odmeny za výkon funkcie likvidátora ustanoví všeobecne záväzný právny predpis.
75.a §
A végelszámoló díja és költségtérítése
(1)
Ha a végelszámolót a bíróság nevezte ki, a végelszámolót külön jogszabály szerint illeti meg díj és költségtérítés. Ha a végelszámolót a tagok vagy a társaság illetékes szerve nevezték ki, a végelszámolót a szerződés szerint illeti meg díj és költségtérítés; a 66. § (6) bekezdésének rendelkezése arányosan alkalmazandó.
(2)
A végelszámoló javadalmazását és költségtérítését a felszámolási előlegből és a felszámolási vagyonból térítik meg. A végelszámoló javadalmazása és költségtérítése, amelyet a felszámolási előlegből kell megtéríteni, leghamarabb a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés, a számviteli beszámoló és a végelszámolásból származó vagyonmaradvány (felszámolási maradvány) felosztására vonatkozó javaslat jóváhagyásával válik esedékessé.
(3)
A végelszámolói tisztség ellátásáért járó költségek és javadalmazás összegének meghatározására vonatkozó részleteket rendelet rögzíti.
§ 75b
Účinky vstupu spoločnosti do likvidácie
(1)
Vstupom spoločnosti do likvidácie prechádza na likvidátora pôsobnosť štatutárneho orgánu konať v mene spoločnosti okrem oprávnenia zvolať zasadnutie najvyššieho orgánu spoločnosti.
(2)
Vstupom spoločnosti do likvidácie zanikajú jednostranné právne úkony spoločnosti, najmä jej príkazy, poverenia, splnomocnenia a prokúry okrem splnomocnení udelených na zastupovanie spoločnosti v súdnych konaniach.
(3)
Likvidátor robí v mene spoločnosti len úkony smerujúce k likvidácii spoločnosti. Pri výkone tejto pôsobnosti likvidátor najmä plní záväzky spoločnosti, uplatňuje pohľadávky a prijíma plnenia, koná za spoločnosť pred súdmi a inými orgánmi, uzaviera zmiery a dohody o zmene a zániku práv a záväzkov. Nové zmluvy môže uzavierať len v súvislosti s ukončením doterajších právnych vzťahov.
(4)
Likvidátor ustanovený súdom má pri zisťovaní majetku spoločnosti rovnaké oprávnenia ako správca konkurznej podstaty pri zisťovaní majetku úpadcu podľa osobitného zákona.
75.b §
A társaság végelszámolás alá kerülésének joghatásai
(1)
A társaság végelszámolás alá kerülésével a társaság nevében való eljárásra vonatkozó statutáris szervi hatáskör átszáll a végelszámolóra, kivéve a társaság legfőbb szerve ülésének összehívására vonatkozó jogosultságot.
(2)
A társaság végelszámolás alá kerülésével megszűnnek a társaság egyoldalú jogügyletei, különösen a megbízásai, meghatalmazásai, cégjegyzési meghatalmazásai, kivéve a társaság bírósági eljárásokban való képviseletére adott meghatalmazásokat.
(3)
A végelszámoló a társaság nevében csak a társaság végelszámolására irányuló feladatokat végez. E hatáskörének gyakorlása során a végelszámoló különösen teljesíti a társaság kötelezettségeit, érvényesíti a követeléseket és elfogadja a teljesítéseket, eljár a társaság nevében a bíróságok és más szervek előtt, egyezségeket és megállapodásokat köt a jogok és kötelezettségek módosításáról és megszűnéséről. Új szerződéseket csak a korábbi jogviszonyok lezárásával összefüggésben köthet.
(4)
A bíróság által kinevezett végelszámoló a társaság vagyonának felmérése során azonos jogosultságokkal rendelkezik, mint a csődgondnok az adós vagyonának felmérése során külön törvény szerint.
§ 75c
Oznámenie o vstupe do likvidácie a výzva na prihlásenie pohľadávok
Likvidátor bezodkladne po vstupe spoločnosti do likvidácie oznámi vstup spoločnosti do likvidácie všetkým známym veriteľom a zverejní oznámenie o tom, že spoločnosť vstúpila do likvidácie, a výzvu, aby veritelia spoločnosti a iné osoby a orgány, ktoré sú tým dotknuté, prihlásili svoje pohľadávky a iné práva. Súd môže likvidátorovi uložiť, aby výzvu podľa prvej vety zopakoval, a to najmä pri zmene likvidátora.
75.c §
Értesítés a végelszámolás alá kerülésről és felhívás a követelések bejelentésére
A végelszámoló a társaság végelszámolás alá kerülését követően haladéktalanul értesíti a társaság végelszámolás alá kerüléséről az összes ismert jogosultat, és közzéteszi a hirdetményt arról, hogy a társaság végelszámolás alá került, valamint a felhívást, hogy a társaság jogosultjai és más érintett személyek és szervek jelentsék be követeléseiket és egyéb jogaikat. A bíróság kötelezheti a végelszámolót, hogy az első mondat szerinti felhívást ismételje meg, különösen a végelszámoló személyének megváltozása esetén.
§ 75d
Prihlasovanie pohľadávok do likvidácie
(1)
Veritelia majú právo svoje pohľadávky a iné práva prihlásiť do likvidácie prihláškou, a to bez ohľadu na ich splatnosť.
(2)
Veritelia doručujú prihlášky pohľadávok do likvidácie na adresu nehnuteľnosti určenú likvidátorom v oznámení o vstupe do likvidácie, ktorá sa nachádza na území Slovenskej republiky, a umožňuje doručovanie bez prieťahov. Adresou na doručovanie prihlášok do likvidácie sa spravidla rozumie bydlisko likvidátora fyzickej osoby, adresa kancelárie správcu konkurznej podstaty uvedená v zozname správcov vedenom podľa osobitného zákona alebo sídlo spoločnosti.
(3)
Odsek 2 sa nepoužije, ak ide o likvidáciu alebo dodatočnú likvidáciu obchodnej spoločnosti alebo družstva, v ktorej bol likvidátor ustanovený súdom.
(4)
Neprihlásenie pohľadávky alebo iného práva nemá vplyv na jeho trvanie.
75.d §
A követelések bejelentése a végelszámolásba
(1)
A jogosultak jogosultak követeléseiket és egyéb jogaikat bejelentéssel bejelenteni a végelszámolásba, azok esedékességétől függetlenül.
(2)
A jogosultak a követelések bejelentéseit a végelszámoló által a végelszámolás alá kerülésről szóló értesítésben meghatározott, a Szlovák Köztársaság területén található és a késedelem nélküli kézbesítést lehetővé tevő ingatlan címére kézbesítik. A végelszámolásba történő bejelentések kézbesítési címének általában a természetes személy végelszámoló lakóhelye, a csődgondnoknak a külön törvény szerint vezetett gondnoki jegyzékben feltüntetett irodájának címe vagy a társaság székhelye minősül.
(3)
A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet végelszámolásáról vagy pótvégelszámolásáról van szó, amelyben a végelszámolót a bíróság nevezte ki.
(4)
A követelés vagy egyéb jog be nem jelentése nem befolyásolja annak fennállását.
§ 75e
Zoznam pohľadávok
Prihlásené pohľadávky likvidátor priebežne zapisuje do zoznamu pohľadávok. Základný zoznam prihlásených pohľadávok vyhotoví likvidátor podľa stavu ku dňu uplynutia 45 dní od zverejnenia oznámenia vstupu spoločnosti do likvidácie. Do uplynutia 30 dní od vyhotovenia zoznamu prihlásených pohľadávok ho likvidátor uloží do zbierky listín.
75.e §
A követelések jegyzéke
A bejelentett követeléseket a végelszámoló folyamatosan bejegyzi a követelések jegyzékébe. A bejelentett követelések alapjegyzékét a végelszámoló a társaság végelszámolás alá kerüléséről szóló hirdetmény közzétételétől számított 45 nap leteltének napján fennálló állapot szerint készíti el. A bejelentett követelések jegyzékének elkészítésétől számított 30 napon belül a végelszámoló azt letétbe helyezi az okirattárban.
§ 75f
Mimoriadna účtovná závierka
Likvidátor zostaví mimoriadnu účtovnú závierku podľa stavu ku dňu predchádzajúcemu dňu vstupu spoločnosti do likvidácie.
75.f §
Rendkívüli számviteli beszámoló
A végelszámoló rendkívüli számviteli beszámolót állít össze a társaság végelszámolás alá kerülésének napját megelőző napon fennálló állapot szerint.
§ 75g
Zoznam majetku
Zisťovanie majetku spoločnosti zabezpečuje likvidátor počas celej likvidácie. Likvidátor vyhotoví základný zoznam majetku spoločnosti a uloží ho do zbierky listín v rovnakej lehote ako zoznam prihlásených pohľadávok podľa § 75e. Náležitosti zoznamu majetku ustanoví všeobecne záväzný právny predpis.
75.g §
Vagyonleltár
A társaság vagyonának felmérését a végelszámoló a teljes végelszámolás alatt biztosítja. A végelszámoló elkészíti a társaság vagyonának alapleltárát, és azt a 75e. § szerinti bejelentett követelések jegyzékével azonos határidőn belül letétbe helyezi az okirattárban. A vagyonleltár kellékeit rendelet rögzíti.
§ 75h
Povinnosti likvidátora pri predlžení
Ak likvidátor zistí predlženie spoločnosti, je bez zbytočného odkladu povinný podať návrh na vyhlásenie konkurzu, ibaže konkurzné konanie alebo konkurz voči spoločnosti už boli ukončené pre nedostatok majetku.
75.h §
A végelszámoló kötelezettségei eladósodás esetén
Ha a végelszámoló megállapítja a társaság eladósodását, felesleges késedelem nélkül köteles csődeljárás megindítását indítványozni, kivéve, ha a társasággal szembeni csődeljárás vagy csőd már vagyonhiány miatt befejeződött.
§ 75i
Uspokojovanie pohľadávok
(1)
Likvidátor uspokojuje pohľadávky veriteľov spoločnosti priebežne. Nárok na vrátenie preddavku na likvidáciu uspokojí pred uspokojením iných pohľadávok. Pohľadávky, ktoré by sa v prípade vyhlásenia konkurzu na majetok spoločnosti uspokojovali v poradí ako podriadené, uspokojí až po uspokojení iných pohľadávok.
(2)
Ak známy veriteľ neprihlásil svoju pohľadávku do likvidácie a pohľadávku nie je možné splniť inak, uloží likvidátor peňažné plnenie na trovy veriteľa do úschovy u notára podľa osobitného zákona. Rovnako postupuje, ak veriteľ odoprie súčinnosť potrebnú na splnenie záväzku.
(3)
Spoločníkom nemožno poskytnúť plnenie z dôvodov ich nároku na podiel na likvidačnom zostatku skôr, než sú uspokojené nároky všetkých známych veriteľov spoločnosti. Porušenie tejto povinnosti má následky podľa § 67k.
75.i §
A követelések kielégítése
(1)
A végelszámoló a társaság jogosultjainak követeléseit folyamatosan kielégíti. A felszámolási előleg visszatérítésére vonatkozó igényt más követelések kielégítése előtt elégíti ki. Azokat a követeléseket, amelyeket a társaság vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetése esetén alárendeltként elégítenének ki, csak más követelések kielégítése után elégíti ki.
(2)
Ha egy ismert jogosult nem jelentette be a követelését a végelszámolásba, és a követelést más módon nem lehet teljesíteni, a végelszámoló a pénzbeli teljesítést a jogosult költségére közjegyzői letétbe helyezi külön törvény szerint. Hasonlóan jár el, ha a jogosult megtagadja a kötelezettség teljesítéséhez szükséges együttműködést.
(3)
A tagoknak a felszámolási maradványból való részesedésre vonatkozó igényük alapján nem nyújtható teljesítés azelőtt, hogy a társaság összes ismert jogosultjának igényét kielégítenék. E kötelezettség megszegése a 67k. § szerinti következményekkel jár.
§ 75j
Skončenie likvidácie
(1)
Ku dňu skončenia likvidácie, najskôr však šesť mesiacov po oznámení o vstupe spoločnosti do likvidácie, likvidátor zostaví účtovnú závierku, konečnú správu o priebehu likvidácie a návrh na rozdelenie likvidačného zostatku medzi tých, ktorí majú právo na likvidačný zostatok. Oznámenie o zostavení účtovnej závierky, konečnej správy o priebehu likvidácie a návrhu na rozdelenie likvidačného zostatku (oznámenie o skončení likvidácie) likvidátor bezodkladne zverejní.
(2)
Lehota podľa odseku 1 sa predlžuje o šesť mesiacov, ak likvidátor zistí, že má spoločnosť ku dňu zostavenia účtovnej závierky a konečnej správy o priebehu likvidácie daňový nedoplatok, alebo ak sa u nej vykonáva daňová kontrola.
(3)
Každý spoločník má právo nahliadnuť do účtovnej závierky, konečnej správy o priebehu likvidácie a návrhu na rozdelenie likvidačného zostatku.
(4)
Ak do 60 dní po zverejnení oznámenia o skončení likvidácie spoločníci alebo príslušný orgán spoločnosti nerozhodne inak, považujú sa účtovná závierka, konečná správa o priebehu likvidácie a návrh na rozdelenie likvidačného zostatku márnym uplynutím tejto lehoty za schválené, v opačnom prípade rozhodne súd.
(5)
Po schválení účtovnej závierky, konečnej správy o priebehu likvidácie a návrhu na rozdelenie likvidačného zostatku likvidátor zverejní o tom oznámenie a likvidačný zostatok bezodkladne poukáže tým, ktorým naň vzniklo právo. Ustanovenie § 75i ods. 2 sa použije primerane.
(6)
K návrhu na výmaz spoločnosti z obchodného registra priloží likvidátor účtovnú závierku, konečnú správu o priebehu likvidácie a návrh na rozdelenie likvidačného zostatku. V prípade podľa odseku 2 priloží likvidátor k návrhu na výmaz spoločnosti z obchodného registra aj písomné vyhlásenie o neexistencii daňového nedoplatku a o tom, že daňová kontrola neprebieha.
(7)
Hodnotu preddavku na likvidáciu vydá notár v prospech likvidátora, ktorý bol po uplynutí 30 dní od výmazu spoločnosti z obchodného registra ako posledný zapísaný likvidátor tejto spoločnosti v obchodnom registri.
75.j §
A végelszámolás befejezése
(1)
A végelszámolás befejezésének napjára, de legkorábban hat hónappal a társaság végelszámolás alá kerüléséről szóló értesítés után, a végelszámoló összeállítja a számviteli beszámolót, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentést és a felszámolási maradvány felosztására vonatkozó javaslatot azok között, akik jogosultak a felszámolási maradványra. A számviteli beszámoló, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés és a felszámolási maradvány felosztására vonatkozó javaslat összeállításáról szóló értesítést (értesítés a végelszámolás befejezéséről) a végelszámoló haladéktalanul közzéteszi.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti határidő hat hónappal meghosszabbodik, ha a végelszámoló megállapítja, hogy a társaságnak a számviteli beszámoló és a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés összeállításának napján adóhátraléka van, vagy ha nála adóellenőrzés folyik.
(3)
Minden tag jogosult betekinteni a számviteli beszámolóba, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentésbe és a felszámolási maradvány felosztására vonatkozó javaslatba.
(4)
Ha a végelszámolás befejezéséről szóló értesítés közzétételétől számított 60 napon belül a tagok vagy a társaság illetékes szerve másként nem határoz, a számviteli beszámoló, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés és a felszámolási maradvány felosztására vonatkozó javaslat e határidő eredménytelen elteltével jóváhagyottnak tekintendő, ellenkező esetben a bíróság dönt.
(5)
A számviteli beszámoló, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés és a felszámolási maradvány felosztására vonatkozó javaslat jóváhagyását követően a végelszámoló erről értesítést tesz közzé, és a felszámolási maradványt haladéktalanul átutalja azoknak, akik arra jogosulttá váltak. A 75i. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(6)
A társaság cégjegyzékből való törlésére irányuló indítványhoz a végelszámoló csatolja a számviteli beszámolót, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentést és a felszámolási maradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A (2) bekezdés szerinti esetben a végelszámoló a társaság cégjegyzékből való törlésére irányuló indítványhoz csatolja az adóhátralék fenn nem állásáról és arról szóló írásbeli nyilatkozatot is, hogy adóellenőrzés nem folyik.
(7)
A felszámolási előleg értékét a közjegyző annak a végelszámolónak a javára adja ki, akit a társaság cégjegyzékből való törlésétől számított 30 nap elteltével e társaság utolsó bejegyzett végelszámolójaként tartottak nyilván a cégjegyzékben.
§ 75k
Dodatočná likvidácia
(1)
Ak bola spoločnosť vymazaná z obchodného registra bez právneho nástupcu a ak sa zistí majetok spoločnosti, ktorý mal byť predmetom likvidácie alebo konkurzu, súd na návrh osoby, ktorá osvedčí právny záujem na nariadení dodatočnej likvidácie, rozhodne o nariadení dodatočnej likvidácie majetku spoločnosti a na ten účel ustanoví likvidátora.
(2)
Ten, kto navrhuje dodatočnú likvidáciu, je povinný zložiť preddavok na likvidáciu, inak súd konanie zastaví.
(3)
Ak súd rozhodne o nariadení dodatočnej likvidácie, rozhodne zároveň o ustanovení likvidátora a uznesenie o nariadení dodatočnej likvidácie a o ustanovení likvidátora zverejní. Súd obnoví zápis spoločnosti v obchodnom registri, a to v rozsahu údajov zapísaných do jej výmazu s doplnením údajov o nariadenej dodatočnej likvidácii a údajov o ustanovenom likvidátorovi.
(4)
Po dobu dodatočnej likvidácie sa používa obchodné meno spoločnosti s dodatkom „v dodatočnej likvidácii“.
(5)
Od obnovenia zápisu spoločnosti do obchodného registra sa na právnickú osobu hľadí, akoby nezanikla. Nariadenie dodatočnej likvidácie nemá vplyv na už ukončenú likvidáciu alebo konkurz. Ak však zistený ďalší majetok nepostačuje na uspokojenie veriteľov, musí byť podiel na likvidačnom zostatku, ktorý nebol prijatý dobromyseľne, vrátený.
(6)
Na dodatočnú likvidáciu sa primerane použijú ustanovenia o likvidácii.
(7)
Neuspokojené pohľadávky, prípadne iné práva voči spoločnosti, ktoré existovali v čase zániku spoločnosti, sa rozhodnutím súdu o nariadení dodatočnej likvidácie a ustanovení likvidátora obnovujú. Počas doby, po ktorú bola spoločnosť vymazaná z obchodného registra, premlčacia doba neplynie. Po nariadení dodatočnej likvidácie a obnovení zápisu spoločnosti v obchodnom registri platí, že premlčacia doba nie je kratšia ako jeden rok od nariadenia dodatočnej likvidácie.
(8)
Ak návrh podľa odseku 1 nebol podaný do štyroch rokov od výmazu spoločnosti z obchodného registra, uplynutím tejto lehoty majetkové hodnoty spoločnosti pripadajú do vlastníctva štátu.
75.k §
Pótvégelszámolás
(1)
Ha a társaságot jogutód nélkül törölték a cégjegyzékből, és ha a társaságnak olyan vagyona kerül elő, amely végelszámolás vagy csődeljárás tárgyát kellett volna képeznie, a bíróság olyan személy indítványára, aki igazolja a pótvégelszámolás elrendeléséhez fűződő jogi érdekét, határoz a társaság vagyonának pótvégelszámolásáról, és e célból végelszámolót nevez ki.
(2)
Aki a pótvégelszámolást indítványozza, köteles felszámolási előleget letétbe helyezni, ellenkező esetben a bíróság megszünteti az eljárást.
(3)
Ha a bíróság a pótvégelszámolás elrendeléséről határoz, egyúttal határoz a végelszámoló kinevezéséről is, és a pótvégelszámolás elrendeléséről és a végelszámoló kinevezéséről szóló végzést közzéteszi. A bíróság helyreállítja a társaság cégjegyzékbeli bejegyzését, mégpedig a törléséig bejegyzett adatok körében, kiegészítve az elrendelt pótvégelszámolásra vonatkozó adatokkal és a kinevezett végelszámolóra vonatkozó adatokkal.
(4)
A pótvégelszámolás ideje alatt a társaság cégnevét a „pótvégelszámolás alatt” toldattal kell használni.
(5)
A társaság cégjegyzékbeli bejegyzésének helyreállításától a jogi személyt úgy kell tekinteni, mintha nem szűnt volna meg. A pótvégelszámolás elrendelése nem érinti a már befejezett végelszámolást vagy csődeljárást. Ha azonban az előkerült további vagyon nem elegendő a jogosultak kielégítésére, a felszámolási maradványból való részesedést, amelyet nem jóhiszeműen fogadtak el, vissza kell szolgáltatni.
(6)
A pótvégelszámolásra a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(7)
A társasággal szembeni, a társaság megszűnésekor fennálló, ki nem elégített követelések, illetve egyéb jogok a bíróságnak a pótvégelszámolás elrendeléséről és a végelszámoló kinevezéséről szóló határozatával felélednek. Az alatt az idő alatt, amíg a társaság a cégjegyzékből törölve volt, az elévülési idő nem telik. A pótvégelszámolás elrendelését és a társaság cégjegyzékbeli bejegyzésének helyreállítását követően az érvényes, hogy az elévülési idő nem rövidebb egy évnél a pótvégelszámolás elrendelésétől számítva.
(8)
Ha az (1) bekezdés szerinti indítványt a társaság cégjegyzékből való törlésétől számított négy éven belül nem nyújtották be, e határidő leteltével a társaság vagyoni értékei az állam tulajdonába szállnak.
Diel II
II. SZAKASZ
Verejná obchodná spoločnosť
Közkereseti társaság
Oddiel 1
I. alszakasz
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 76
Verejnou obchodnou spoločnosťou je spoločnosť, v ktorej aspoň dve osoby podnikajú pod spoločným obchodným menom a ručia za záväzky spoločnosti spoločne a nerozdielne všetkým svojím majetkom.
76. §
Közkereseti társaság az a társaság, amelyben legalább két személy közös cégneve alatt vállalkozik, és a társaság kötelezettségeiért teljes vagyonukkal közösen és egyetemlegesen felelnek.
§ 77
Obchodné meno musí obsahovať označenie „verejná obchodná spoločnosť“, ktoré môže byť nahradené skratkou „ver. obch. spol.“ alebo „v. o. s.“. Ak obchodné meno obsahuje priezvisko aspoň jedného zo spoločníkov, postačí dodatok „a spol.“.
77. §
A cégnevének tartalmaznia kell a „verejná obchodná spoločnosť” (közkereseti társaság) megjelölést, amely helyettesíthető a „ver. obch. spol.” vagy a „v. o. s.” rövidítéssel. Ha a cégneve tartalmazza legalább az egyik tag vezetéknevét, elegendő az „és tsa.” toldat.
§ 78
(1)
Spoločenská zmluva musí obsahovať:
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
určenie spoločníkov uvedením názvu a sídla právnickej osoby alebo mena a bydliska fyzickej osoby,
c)
predmet podnikania spoločnosti.
(2)
Návrh na zápis spoločnosti do obchodného registra podávajú a podpisujú všetci spoločníci.
78. §
(1)
A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a tagok meghatározását a jogi személy nevének és székhelyének, vagy a természetes személy nevének és lakóhelyének feltüntetésével,
c)
a társaság vállalkozásának tárgyát.
(2)
A társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványt valamennyi tag benyújtja és aláírja.
Oddiel 2
Oddiel 2
Práva a povinnosti spoločníkov
A tagok jogai és kötelezettségei
§ 79
Práva a povinnosti spoločníkov sa riadia spoločenskou zmluvou. Na jej zmenu je potrebný súhlas všetkých spoločníkov, ak tento zákon alebo spoločenská zmluva neustanovuje inak.
79. §
A tagok jogait és kötelezettségeit a társasági szerződés szabályozza. A módosításához valamennyi tag hozzájárulása szükséges, ha e törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
§ 80
(1)
Peňažné a nepeňažné vklady spoločníkov sa stávajú majetkom spoločnosti. Spoločník je povinný splatiť svoj vklad v lehote určenej v spoločenskej zmluve, inak bez zbytočného odkladu po vzniku spoločnosti.
(2)
Pri oneskorenom splatení peňažného vkladu je spoločník povinný platiť úrok z omeškania vo výške 20 % z dlžnej sumy, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(3)
Spoločník nie je povinný zvýšiť svoj vklad nad hodnotu určenú v spoločenskej zmluve ani doplniť túto hodnotu v prípade strát, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
80. §
(1)
A tagok pénzbeli és nem pénzbeli betétei a társaság tulajdonába kerülnek. A tag köteles a betétjét a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül, egyébként a társaság létrejöttét követően felesleges késedelem nélkül befizetni.
(2)
A pénzbeli betét késedelmes befizetése esetén a tag köteles a tartozás összegének 20%-os mértékében késedelmi kamatot fizetni, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(3)
A tag nem köteles a betétjét a társasági szerződésben meghatározott érték fölé emelni, sem ezt az értéket veszteség esetén kiegészíteni, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
§ 81
(1)
Na obchodné vedenie spoločnosti je oprávnený každý spoločník v rámci zásad medzi nimi dohodnutých.
(2)
Ak spoločníci v spoločenskej zmluve poveria obchodným vedením spoločnosti sčasti alebo úplne jedného alebo viacerých spoločníkov, ostatní spoločníci toto oprávnenie v tomto rozsahu strácajú. Poverený spoločník je povinný sa riadiť rozhodnutím spoločníkov urobeným väčšinou hlasov. Ak spoločenská zmluva neurčuje niečo iné, má každý spoločník jeden hlas.
(3)
Ak spoločenská zmluva neurčuje niečo iné, môže sa poverenie spoločníka odvolať, ak sa na tom dohodnú ostatní spoločníci. Ak poverený spoločník porušuje svoje povinnosti podstatným spôsobom (§ 345 ods. 2), odníme súd poverenie na návrh ktoréhokoľvek spoločníka, aj keď je poverenie podľa zmluvy neodvolateľné. V tomto prípade platí odsek 1, dokiaľ sa spoločníci nedohodnú na novom poverení.
(4)
Spoločník poverený obchodným vedením spoločnosti je povinný na požiadanie informovať ostatných spoločníkov o všetkých záležitostiach spoločnosti. Každý spoločník je oprávnený nahliadať do všetkých dokladov spoločnosti.
81. §
(1)
A társaság üzletvezetésére minden tag jogosult a közöttük megállapodott elvek keretein belül.
(2)
Ha a tagok a társasági szerződésben a társaság üzletvezetésével részben vagy egészben egy vagy több tagot bíznak meg, a többi tag ebben a körben elveszíti e jogosultságát. A megbízott tag köteles a tagok szavazattöbbséggel hozott határozatát követni. Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, minden tagnak egy szavazata van.
(3)
Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a tag megbízása visszavonható, ha a többi tag ebben megegyezik. Ha a megbízott tag lényeges módon megszegi a kötelezettségeit (345. § (2) bek.), a bíróság bármely tag indítványára megvonja a megbízást, akkor is, ha a megbízás a szerződés szerint visszavonhatatlan. Ebben az esetben az (1) bekezdés érvényes, amíg a tagok új megbízásban nem állapodnak meg.
(4)
A társaság üzletvezetésével megbízott tag kérésre köteles a többi tagot a társaság minden ügyéről tájékoztatni. Minden tag jogosult a társaság valamennyi iratába betekinteni.
§ 81a
(1)
Každý spoločník je oprávnený uplatniť v mene spoločnosti nárok na splatenie vkladu alebo právo na náhradu škody, ktoré má spoločnosť voči spoločníkovi alebo spoločníkom. To neplatí, ak spoločnosť už tieto práva uplatňuje. Iná osoba ako spoločník, ktorý žalobu podal, alebo ním splnomocnená osoba nemôže v súdnom konaní robiť úkony za spoločnosť.
(2)
Spoločník, ktorý uplatní v mene spoločnosti nároky podľa odseku 1, je povinný znášať trovy súdneho konania. Ak je spoločnosti priznaná náhrada trov konania, ten, ktorému bola uložená náhrada týchto trov, je povinný uhradiť ju spoločníkovi, ktorý uplatnil nároky za spoločnosť.
81.a §
(1)
Bármely tag jogosult a társaság nevében a betét befizetésére vonatkozó igényt vagy kártérítési jogot érvényesíteni, amellyel a társaság a taggal vagy a tagokkal szemben rendelkezik. Ez nem érvényes, ha a társaság már érvényesíti ezeket a jogokat. A keresetet benyújtó tagon vagy az általa meghatalmazott személyen kívül más személy a bírósági eljárásban a társaság nevében nem végezhet cselekményeket.
(2)
Az a tag, aki a társaság nevében az (1) bekezdés szerinti jogigényeket érvényesíti, köteles viselni a bírósági eljárás költségeit. Ha a társaságnak megítélik a perköltség megtérítését, az, akire e költségek megtérítését kirótták, köteles azt megtéríteni annak a tagnak, aki a társaság nevében a jogigényeket érvényesítette.
§ 82
(1)
Zisk určený na rozdelenie sa delí medzi spoločníkov rovným dielom. Podiel na zisku určený na základe ročnej účtovnej závierky je splatný do troch mesiacov od jej schválenia.
(2)
Ak sa delí zisk medzi spoločníkov rovným dielom, majú spoločníci nárok na úroky z hodnoty svojho splateného vkladu v dohodnutej výške, inak na úroky určené podľa § 502. Nárok na tieto úroky má prednosť pred nárokom na podiel na zisku podľa odseku 1 a vzniká aj pri strate zistenej ročnou účtovnou závierkou.
(3)
Stratu zistenú ročnou účtovnou závierkou znášajú spoločníci rovným dielom.
(4)
Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa použijú, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
82. §
(1)
A felosztásra szánt nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. Az éves számviteli beszámoló alapján megállapított nyereségrészesedés annak jóváhagyásától számított három hónapon belül esedékes.
(2)
Ha a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg, a tagok a befizetett betétjük értéke után a megállapodás szerinti mértékű kamatra jogosultak, egyébként az 502. § szerint meghatározott kamatra. E kamatra vonatkozó igény elsőbbséget élvez az (1) bekezdés szerinti nyereségrészesedésre vonatkozó igénnyel szemben, és az éves számviteli beszámolóval megállapított veszteség esetén is fennáll.
(3)
Az éves számviteli beszámolóval megállapított veszteséget a tagok egyenlő arányban viselik.
(4)
Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
§ 83
Zmenou spoločenskej zmluvy môže do spoločnosti pristúpiť ďalší spoločník alebo môže spoločník zo spoločnosti vystúpiť, ak zostanú v spoločnosti aspoň dvaja spoločníci.
83. §
A társasági szerződés módosításával a társaságba további tag léphet be, vagy egy tag kiléphet a társaságból, feltéve, hogy a társaságban legalább két tag marad.
§ 84
Zákaz konkurencie
Bez dovolenia ostatných spoločníkov nesmie spoločník podnikať v predmete podnikania spoločnosti, a to ani v prospech iných osôb. Spoločenská zmluva môže upraviť zákaz konkurencie inak.
84. §
Versenytilalom
A többi tag engedélye nélkül a tag nem vállalkozhat a társaság vállalkozásának tárgyában, még más személyek javára sem. A társasági szerződés a versenytilalmat másként is szabályozhatja.
Oddiel 3
Oddiel 3
Právne vzťahy k tretím osobám
Harmadik személyekkel fennálló jogviszonyok
§ 85
Štatutárnym orgánom verejnej obchodnej spoločnosti je každý zo spoločníkov, pokiaľ spoločenská zmluva neurčuje, že konajú spoločne. Ak sú na konanie v mene spoločnosti vo všetkých jej záležitostiach spoločenskou zmluvou poverení len niektorí spoločníci, sú len títo spoločníci jej štatutárnym orgánom.
85. §
A közkereseti társaság statutáris szerve minden tag, kivéve, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy közösen járnak el. Ha a társasági szerződés a társaság nevében, annak minden ügyében való eljárásra csak egyes tagokat bíz meg, akkor csak ezek a tagok a társaság statutáris szerve.
Ručenie spoločníka
A tag helytállása
§ 86
Verejná obchodná spoločnosť zodpovedá za svoje záväzky celým svojím majetkom. Spoločníci ručia za záväzky spoločnosti všetkým svojím majetkom spoločne a nerozdielne.
86. §
A közkereseti társaság a kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. A tagok a társaság kötelezettségeiért teljes vagyonukkal közösen és egyetemlegesen állnak helyt.
§ 87
(1)
Spoločník, ktorý do spoločnosti pristúpil, ručí aj za záväzky spoločnosti vzniknuté pred jeho pristúpením. Môže však požadovať od ostatných spoločníkov, aby mu poskytli náhradu za poskytnutie tohto plnenia a nahradili náklady s tým spojené.
(2)
Ak zanikne účasť spoločníka za trvania spoločnosti, ručí len za záväzky, ktoré vznikli pred zánikom jeho účasti.
87. §
(1)
A társaságba belépett tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért is helytáll. Azonban követelheti a többi tagtól, hogy e teljesítésért nyújtsanak neki kárpótlást, és térítsék meg az ezzel járó költségeket.
(2)
Ha a tag tagsági viszonya a társaság fennállása alatt szűnik meg, csak a tagsági viszonya megszűnése előtt keletkezett kötelezettségekért áll helyt.
Oddiel 4
Oddiel 4
Zrušenie a likvidácia spoločnosti
A társaság megszüntetése és felszámolása
§ 88
(1)
Okrem prípadov uvedených v § 68 sa spoločnosť zrušuje:
a)
ak bola zmluva uzavretá na dobu neurčitú, výpoveďou spoločníka podanou najneskôr šesť mesiacov pred uplynutím kalendárneho roka, ak spoločenská zmluva neurčuje niečo iné,
b)
rozhodnutím súdu podľa § 90,
c)
smrťou jedného zo spoločníkov, ibaže spoločenská zmluva pripúšťa, aby sa spoločníkom stal dedič, ten sa o svoju účasť prihlási a v spoločnosti zostávajú aspoň dvaja ďalší spoločníci,
d)
zánikom právnickej osoby, ktorá je spoločníkom,
e)
vyhlásením konkurzu na majetok niektorého zo spoločníkov alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku,
f)
pozbavením alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony niektorého zo spoločníkov,
g)
doručením exekučného príkazu na podiel spoločníka,
h)
z ďalších dôvodov určených v spoločenskej zmluve.
(2)
Pri dôvodoch zrušenia spoločnosti uvedených v odseku 1 písm. a), c), d), e), f) a g) sa môžu zostávajúci spoločníci zmenou spoločenskej zmluvy dohodnúť, že spoločnosť trvá aj naďalej bez spoločníka, ktorého sa dôvod zániku týka. Takúto dohodu o zmene spoločenskej zmluvy je potrebné urobiť v lehote troch mesiacov od zrušenia spoločnosti, inak toto právo zaniká.
(3)
Ak bol konkurz na majetok spoločníka, ktorého účasť v spoločnosti zanikla podľa odseku 1 písm. e), právoplatným rozhodnutím súdu zrušený z iných dôvodov ako po splnení rozvrhového uznesenia alebo pre nedostatok majetku, účasť spoločníka v spoločnosti sa obnovuje. Ak spoločnosť už vyplatila vyrovnací podiel, má nárok na jeho vrátenie. To platí primerane, aj ak bola právoplatným rozhodnutím súdu zastavená exekúcia podľa osobitných zákonov.
(4)
V prípade, ak spoločnosť, ktorá bola zrušená podľa odseku 1 písm. e), f) alebo g), dosiaľ nezanikla, môžu sa spoločníci za splnenia podmienok uvedených v odseku 3 dohodnúť zmenou spoločenskej zmluvy, že spoločnosť naďalej trvá.
88. §
(1)
A 68. §-ban említett eseteken kívül a társaság megszűnik:
a)
ha a szerződést határozatlan időre kötötték, a tag felmondásával, amelyet legkésőbb a naptári év végét megelőző hat hónappal nyújtottak be, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik,
b)
a bíróság 90. § szerinti határozatával,
c)
az egyik tag halálával, kivéve, ha a társasági szerződés megengedi, hogy az örökös taggá váljon, az örökös bejelenti részvételi szándékát, és a társaságban legalább két másik tag marad,
d)
a tagként szereplő jogi személy megszűnésével,
e)
valamelyik tag vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetésével vagy a csődeljárás kihirdetésére irányuló indítvány vagyonhiány miatti elutasításával,
f)
valamelyik tag jogi cselekvőképességétől való megfosztásával vagy annak korlátozásával,
g)
a tag részesedésére vonatkozó végrehajtási parancs kézbesítésével,
h)
a társasági szerződésben meghatározott egyéb okokból.
(2)
Az (1) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontjában említett társaságmegszüntetési okok esetén a megmaradt tagok a társasági szerződés módosításával megállapodhatnak abban, hogy a társaság továbbra is fennáll azon tag nélkül, akit a megszűnés oka érint. A társasági szerződés módosításáról szóló ilyen megállapodást a társaság megszűnésétől számított három hónapon belül kell megkötni, különben ez a jog megszűnik.
(3)
Ha annak a tagnak a vagyonára indított csődeljárást, akinek a társasági tagsági viszonya az (1) bekezdés e) pontja szerint szűnt meg, a bíróság jogerős határozatával a felosztási határozat teljesítésétől vagy a vagyonhiánytól eltérő okból szüntették meg, a tag társasági tagsági viszonya helyreáll. Ha a társaság már kifizette az elszámolási részesedést, jogosult annak visszatérítésére. Ez megfelelően érvényes akkor is, ha a végrehajtást a bíróság jogerős határozatával külön törvények szerint leállították.
(4)
Abban az esetben, ha az (1) bekezdés e), f) vagy g) pontja szerint megszüntetett társaság még nem szűnt meg, a tagok a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén a társasági szerződés módosításával megállapodhatnak abban, hogy a társaság továbbra is fennáll.
§ 88a
(1)
Ak nastanú dôvody zrušenia spoločnosti podľa § 88 ods. 1 písm. a), c), d), e), f) a g) pri jednom spoločníkovi alebo pri viacerých spoločníkoch a ak v spoločnosti zostáva iba jeden spoločník, môže sa tento spoločník rozhodnúť, že prevezme ako právny nástupca imanie zrušenej spoločnosti bez jej likvidácie. Prevziať imanie môže iba osoba zapísaná v registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci.
(2)
Rozhodnutie musí spoločník urobiť do jedného mesiaca odo dňa, keď nastal dôvod podľa odseku 1, inak toto právo zaniká a zrušená spoločnosť vstupuje do likvidácie. Rozhodnutie spoločníka podľa odseku 1 musí mať písomnú formu s osvedčeným podpisom.
(3)
Ak je spoločníkom spoločnosť s ručením obmedzeným, akciová spoločnosť alebo jednoduchá spoločnosť na akcie, vyžaduje sa na rozhodnutie podľa odseku 1 súhlas valného zhromaždenia. Lehota podľa odseku 2 sa predlžuje o čas ustanovený týmto zákonom alebo určený spoločenskou zmluvou alebo stanovami na zvolanie valného zhromaždenia.
(4)
Účinky prevzatia imania spoločnosti spoločníkom nastávajú zápisom do obchodného registra. Zápisom do obchodného registra prechádzajú na spoločníka aj práva a povinnosti zaniknutej spoločnosti vyplývajúce z pracovnoprávnych vzťahov.
(5)
Do obchodného registra sa zapisuje
a)
pri zanikajúcej spoločnosti údaj o tom, že imanie spoločnosti prevzal spoločník, s uvedením jeho obchodného mena, sídla a identifikačného čísla alebo mena, bydliska a rodného čísla,
b)
pri spoločníkovi, ktorý prevzal imanie spoločnosti, údaj o tom, že prevzal imanie spoločnosti, s uvedením jej obchodného mena, sídla a identifikačného čísla, iba ak je zapísaný v obchodnom registri.
(6)
Návrh na zápis do obchodného registra podáva spoločník. Ak je spoločník, ktorý prevzal imanie spoločnosti, zapísaný v obchodnom registri, vykonajú sa zápisy podľa odseku 5 k tomu istému dňu.
88.a §
(1)
Ha a társaság megszüntetésének a 88. § (1) bekezdésének a), c), d), e), f) és g) pontja szerinti okai egy vagy több tagnál bekövetkeznek, és a társaságban csak egy tag marad, ez a tag dönthet úgy, hogy jogutódként átveszi a megszüntetett társaság vagyonát annak felszámolása nélkül. A vagyont csak a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásában szereplő személy veheti át.
(2)
A tagnak a döntést az (1) bekezdés szerinti ok bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell meghoznia, különben ez a jog megszűnik, és a megszüntetett társaság felszámolás alá kerül. A tag (1) bekezdés szerinti döntésének írásbeli formában, hitelesített aláírással kell rendelkeznie.
(3)
Ha a tag korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy egyszerű részvénytársaság, az (1) bekezdés szerinti döntéshez a közgyűlés hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés szerinti határidő meghosszabbodik az e törvény által megállapított vagy a társasági szerződésben vagy az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott idővel.
(4)
A társasági vagyon tag általi átvételének joghatásai a cégjegyzékbe való bejegyzéssel állnak be. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel a megszűnt társaság munkajogi viszonyokból eredő jogai és kötelezettségei is átszállnak a tagra.
(5)
A cégjegyzékbe bejegyzik
a)
a megszűnő társaságnál azt az adatot, hogy a társaság vagyonát a tag vette át, feltüntetve annak cégnevét, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, vagy nevét, lakóhelyét és személyi számát,
b)
a társaság vagyonát átvevő tagnál azt az adatot, hogy átvette a társaság vagyonát, feltüntetve annak cégnevét, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, csak akkor, ha be van jegyezve a cégjegyzékbe.
(6)
A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló indítványt a tag nyújtja be. Ha a társaság vagyonát átvevő tag be van jegyezve a cégjegyzékbe, az (5) bekezdés szerinti bejegyzéseket ugyanazon a napon végzik el.
§ 89
V prípadoch uvedených v § 88 ods. 2 a § 88a vzniká bývalému spoločníkovi alebo jeho dedičovi, prípadne právnemu nástupcovi voči spoločnosti nárok na vyrovnací podiel. Tento podiel sa vypočíta obdobne ako podiel na likvidačnom zostatku (§ 92).
89. §
A 88. § (2) bekezdésében és a 88a. §-ban említett esetekben a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának a társasággal szemben elszámolási részesedésre keletkezik igénye. Ezt a részesedést a felszámolási vagyonhányadhoz (§ 92) hasonlóan számítják ki.
§ 90
Ak niektorý zo spoločníkov poruší podstatným spôsobom spoločenskú zmluvu, môže súd na návrh iného spoločníka spoločnosť zrušiť.
90. §
Ha valamelyik tag súlyosan megszegi a társasági szerződést, a bíróság egy másik tag indítványára a társaságot megszüntetheti.
§ 91
Smrť spoločníka
(1)
Ak smrťou spoločníka nezaniká spoločnosť, môže sa dedič prihlásiť o svoju účasť v spoločnosti do jedného mesiaca od skončenia konania o dedičstve. Prihlásením vstupuje dedič do práv a povinností zomretého spoločníka ku dňu jeho smrti. Prihlásenie musí byť písomné a podpis dediča musí byť úradne overený.
(2)
Dedič, ktorý sa neprihlásil o účasť v spoločnosti, má právo na vyplatenie vyrovnacieho podielu podľa § 89.
(3)
Ak podiel zomretého spoločníka zdedí viac dedičov, platia primerane ustanovenia odsekov 1 a 2 s tým, že práva tam uvedené má každý z dedičov a týkajú sa iba jeho účasti. Podiel zomretého spoločníka sa rozdelí medzi dedičov v pomere, v akom sa podieľajú na dedičstve. Tým dedičom, ktorí sa neprihlásia o účasť v spoločnosti, sa vyplatí časť vyrovnacieho podielu zomretého spoločníka, ktorá im pripadla v rámci dedičstva. Dedičia, ktorí sa k účasti prihlásia, sa stávajú spoločníkmi. Ich podiel je určený výškou časti vyrovnacieho podielu zomretého spoločníka, ktorý im pripadol v rámci dedičstva.
91. §
A tag halála
(1)
Ha a társaság a tag halálával nem szűnik meg, az örökös a hagyatéki eljárás befejezésétől számított egy hónapon belül bejelentheti részvételi szándékát a társaságban. A bejelentéssel az örökös az elhunyt tag halálának napjával belép az elhunyt tag jogaiba és kötelezettségeibe. A bejelentésnek írásban kell történnie, és az örökös aláírását hatóságilag hitelesíteni kell.
(2)
Az az örökös, aki nem jelentette be részvételi szándékát a társaságban, jogosult a 89. § szerinti elszámolási részesedés kifizetésére.
(3)
Ha az elhunyt tag részesedését több örökös örökli, az (1) és (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy az ott említett jogok minden örököst megilletnek, és csak az ő részvételükre vonatkoznak. Az elhunyt tag részesedése az örökösök között olyan arányban oszlik meg, amilyen arányban az örökségből részesednek. Azoknak az örökösöknek, akik nem jelentik be részvételi szándékukat a társaságban, kifizetik az elhunyt tag elszámolási részesedésének azt a részét, amely az örökség keretében rájuk jutott. Azok az örökösök, akik bejelentik részvételi szándékukat, tagokká válnak. Részesedésüket az elhunyt tag elszámolási részesedésének azon részének mértéke határozza meg, amely az örökség keretében rájuk jutott.
§ 92
Vyrovnanie spoločníkov
(1)
Pri zrušení spoločnosti s likvidáciou majú spoločníci nárok na podiel na likvidačnom zostatku. Likvidačný zostatok sa rozdelí medzi spoločníkov najprv do výšky hodnoty ich splatených vkladov. Zvyšok likvidačného zostatku sa rozdelí medzi spoločníkov rovným dielom.
(2)
Ak likvidačný zostatok nestačí na vrátenie splatených vkladov, podieľajú sa na ňom spoločníci v pomere k ich výške.
(3)
Spoločenská zmluva môže upraviť rozdelenie likvidačného zostatku inak.
92. §
A tagok elszámolása
(1)
A társaság felszámolással történő megszüntetésekor a tagoknak joguk van a felszámolási vagyonhányadra. A felszámolási vagyonhányadot először a befizetett betéteik értékének mértékéig osztják fel a tagok között. A felszámolási vagyonhányad fennmaradó részét a tagok között egyenlő arányban osztják fel.
(2)
Ha a felszámolási vagyonhányad nem elegendő a befizetett betétek visszatérítésére, a tagok azok mértékének arányában részesednek belőle.
(3)
A társasági szerződés a felszámolási vagyonhányad felosztását másként is szabályozhatja.
Diel III
III. SZAKASZ
Komanditná spoločnosť
Betéti társaság
Oddiel 1
I. alszakasz
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 93
(1)
Komanditná spoločnosť je spoločnosť, v ktorej jeden alebo viac spoločníkov ručí za záväzky spoločnosti do výšky svojho nesplateného vkladu zapísaného v obchodnom registri (komanditisti) a jeden alebo viac spoločníkov celým svojím majetkom (komplementári).
(2)
Pokiaľ ďalej nie je ustanovené inak, použijú sa na komanditnú spoločnosť primerane ustanovenia tohto zákona o verejnej obchodnej spoločnosti a na právne postavenie komanditistov ustanovenia o spoločnosti s ručením obmedzeným.
(3)
Komanditista je povinný vložiť do spoločnosti vklad vo výške určenej spoločenskou zmluvou, najmenej však vo výške 250 eur. Vklad je povinný splatiť v lehote určenej spoločenskou zmluvou, inak bez zbytočného odkladu po vzniku spoločnosti, prípadne po vzniku svojej účasti v spoločnosti. Spoločnosť nesmie komanditistom vrátiť ich vklady.
93. §
(1)
A betéti társaság olyan társaság, amelyben egy vagy több tag a társaság kötelezettségeiért a cégjegyzékbe bejegyzett, be nem fizetett betétje mértékéig áll helyt (kültagok), és egy vagy több tag a teljes vagyonával áll helyt (beltagok).
(2)
Amennyiben a továbbiakban másként nem rendelkeznek, a betéti társaságra e törvény közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseit, a kültagok jogállására pedig a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3)
A kültag köteles a társaságba a társasági szerződésben meghatározott összegű, de legalább 250 euró értékű betétet befizetni. A betétet a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül, egyébként a társaság létrejöttét, illetve a társasági tagsági viszonyának létrejöttét követően felesleges késedelem nélkül köteles befizetni. A társaság a kültagoknak nem térítheti vissza a betéteiket.
§ 94
Spoločenská zmluva musí obsahovať:
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
určenie spoločníkov uvedením názvu a sídla právnickej osoby alebo mena a bydliska fyzickej osoby,
c)
predmet podnikania,
d)
určenie, ktorí zo spoločníkov sú komplementári a ktorí komanditisti; pri osobách, ktoré sú komplementármi, sa uvádza aj rodné číslo fyzickej osoby alebo identifikačné číslo právnickej osoby, ak bolo pridelené; pri zahraničnej fyzickej osobe sa uvádza dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
e)
výšku vkladu každého komanditistu.
94. §
A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a tagok meghatározását a jogi személy nevének és székhelyének, illetve a természetes személy nevének és lakóhelyének feltüntetésével,
c)
a vállalkozás tárgyát,
d)
annak meghatározását, hogy a tagok közül kik a beltagok és kik a kültagok; a beltagok esetében fel kell tüntetni a természetes személy személyi számát vagy a jogi személy statisztikai azonosítószámát, ha azt kiutalták; külföldi természetes személy esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem utaltak ki,
e)
minden kültag betétjének összegét.
§ 95
Obchodné meno spoločnosti musí obsahovať označenie „komanditná spoločnosť“, postačí však skratka „kom. spol.“ alebo „k. s.“. Ak obchodné meno spoločnosti obsahuje meno komanditistu, ručí tento komanditista za záväzky spoločnosti ako komplementár.
95. §
A társaság cégnevének tartalmaznia kell a „komanditná spoločnosť” (betéti társaság) megjelölést, de elegendő a „kom. spol.” vagy a „k. s.” rövidítés is. Ha a társaság cégneve egy kültag nevét tartalmazza, ez a kültag a társaság kötelezettségeiért beltagként áll helyt.
§ 96
Návrh na zápis komanditnej spoločnosti do obchodného registra podávajú a podpisujú všetci spoločníci.
96. §
A betéti társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványt minden tag benyújtja és aláírja.
Oddiel 2
alszakasz 2
Práva a povinnosti spoločníkov
A tagok jogai és kötelezettségei
§ 97
(1)
Na obchodné vedenie spoločnosti sú oprávnení iba komplementári.
(2)
V ostatných záležitostiach rozhodujú komplementári spoločne s komanditistami väčšinou hlasov, pokiaľ spoločenská zmluva neurčuje inak.
(3)
Pri hlasovaní má každý spoločník jeden hlas, ak spoločenská zmluva neurčuje iný počet hlasov.
(4)
Na zmenu spoločenskej zmluvy je potrebný súhlas všetkých spoločníkov, ak zákon neustanovuje inak. Spoločenská zmluva môže určiť, že na prevod podielu komanditistu na inú osobu sa nevyžaduje súhlas ostatných spoločníkov. Ustanovenia § 115 ods. 1 až 5 platia obdobne.
(5)
Na oprávnenie spoločníka uplatniť v mene spoločnosti právo na splatenie vkladu alebo právo na náhradu škody, ktoré má spoločnosť voči spoločníkovi alebo spoločníkom, sa použije ustanovenie § 81a.
97. §
(1)
A társaság üzletvezetésére csak a beltagok jogosultak.
(2)
Egyéb ügyekben a beltagok a kültagokkal közösen, szavazattöbbséggel döntenek, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(3)
A szavazás során minden tagnak egy szavazata van, hacsak a társasági szerződés más szavazatszámot nem határoz meg.
(4)
A társasági szerződés módosításához minden tag hozzájárulása szükséges, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. A társasági szerződés meghatározhatja, hogy a kültag részesedésének más személyre történő átruházásához nem szükséges a többi tag hozzájárulása. A 115. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezései hasonlóan érvényesek.
(5)
Arra a jogosultságra, hogy a tag a társaság nevében érvényesítse a betét befizetésére vonatkozó jogot vagy a kártérítési jogot, amellyel a társaság a taggal vagy a tagokkal szemben rendelkezik, a 81a. § rendelkezését kell alkalmazni.
§ 98
Komanditista je oprávnený nahliadať do účtovných kníh a účtovných dokladov spoločnosti a má právo na vydanie rovnopisu ročnej účtovnej závierky.
98. §
A kültag jogosult betekinteni a társaság könyvelési könyveibe és könyvelési bizonylataiba, és joga van az éves számviteli beszámoló hiteles átiratának kiadására.
§ 99
Zákaz konkurencie neplatí pre komanditistu, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
99. §
A versenytilalom nem vonatkozik a kültagra, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
§ 100
(1)
Rozdelenie zisku na časť pripadajúcu komanditistom a časť pripadajúcu komplementárom sa určí pomerom určeným v spoločenskej zmluve, inak sa zisk medzi nich delí na polovicu.
(2)
Ak zo spoločenskej zmluvy nevyplýva niečo iné, rozdelia si komplementári časť zisku na nich pripadajúcu rovným dielom a komanditisti podľa výšky splatených vkladov.
100. §
(1)
A nyereség kültagokra jutó és beltagokra jutó részre történő felosztását a társasági szerződésben meghatározott arányban kell meghatározni, egyébként a nyereség felerészben oszlik meg közöttük.
(2)
Ha a társasági szerződésből más nem következik, a beltagok a rájuk jutó nyereségrészt egyenlő arányban, a kültagok pedig a befizetett betéteik mértéke szerint osztják fel egymás között.
Oddiel 3
alszakasz 3
Právne vzťahy k tretím osobám
Harmadik személyekkel fennálló jogviszonyok
§ 101
(1)
Štatutárnym orgánom spoločnosti sú komplementári. Pokiaľ zo spoločenskej zmluvy nevyplýva niečo iné, je každý komplementár oprávnený konať za spoločnosť samostatne.
(2)
Komanditista ručí za záväzky zo zmlúv, ktoré v mene spoločnosti uzavrel bez splnomocnenia, v rovnakom rozsahu ako komplementár.
101. §
(1)
A társaság statutáris szerve a beltagok. Amennyiben a társasági szerződésből más nem következik, minden beltag jogosult a társaság nevében önállóan eljárni.
(2)
A kültag az általa a társaság nevében meghatalmazás nélkül kötött szerződésekből eredő kötelezettségekért ugyanolyan mértékben felel, mint a beltag.
Oddiel 4
alszakasz 4
Zrušenie a likvidácia spoločnosti
A társaság megszüntetése és felszámolása
§ 102
(1)
Smrť komanditistu alebo strata alebo obmedzenie jeho spôsobilosti na právne úkony alebo vyhlásenie konkurzu na jeho majetok alebo zamietnutie návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku nie je dôvodom zrušenia spoločnosti. Spoločnosť sa nezrušuje ani zánikom právnickej osoby, ktorá je komanditistom.
(2)
Pri vyhlásení konkurzu na majetok komanditistu alebo zamietnutí návrhu na jeho vyhlásenie pre nedostatok majetku zaniká účasť komanditistu a jeho nárok na vyrovnací podiel sa stáva súčasťou konkurznej podstaty.
102. §
(1)
A kültag halála, jogi cselekvőképességének elvesztése vagy korlátozása, vagyonára történő csődeljárás kihirdetése vagy a csődeljárás kihirdetésére irányuló indítvány vagyonhiány miatti elutasítása nem képezi a társaság megszűnésének okát. A társaság a kültag jogi személy megszűnésével sem szűnik meg.
(2)
A kültag vagyonára történő csődeljárás kihirdetésekor vagy a kihirdetésére irányuló indítvány vagyonhiány miatti elutasításakor a kültag társasági részesedése megszűnik, és az elszámolási részesedésre vonatkozó igénye a csődvagyon részévé válik.
§ 103
Ak zanikne účasť všetkých komanditistov, môžu sa komplementári dohodnúť, že sa komanditná spoločnosť mení bez likvidácie na verejnú obchodnú spoločnosť.
103. §
Ha valamennyi kültag társasági részesedése megszűnik, a beltagok megállapodhatnak abban, hogy a betéti társaság felszámolás nélkül közkereseti társasággá alakul át.
§ 104
(1)
Pri zrušení spoločnosti s likvidáciou majú spoločníci nárok na podiel na likvidačnom zostatku. Každý zo spoločníkov má nárok na vrátenie hodnoty splateného vkladu. Pokiaľ likvidačný zostatok nestačí na toto vrátenie, majú prednostné právo na vrátenie komanditisti. Zvyšok likvidačného zostatku, ktorý zostal po vrátení hodnoty vkladov, sa rozdelí medzi spoločníkov podľa rovnakých zásad ako zisk.
(2)
Ak likvidačný zostatok nestačí na rozdelenie podľa odseku 1, rozdelí sa medzi spoločníkov podľa rovnakých zásad ako zisk.
(3)
Spoločenská zmluva môže určiť iný spôsob rozdelenia likvidačného zostatku medzi spoločníkov.
104. §
(1)
A társaság felszámolással történő megszűnése esetén a tagok jogosultak a felszámolási vagyonmaradványból való részesedésre. Minden tag jogosult a befizetett törzsbetétje értékének visszatérítésére. Amennyiben a felszámolási vagyonmaradvány erre a visszatérítésre nem elegendő, a kültagoknak van elsőbbségi joguk a visszatérítésre. A törzsbetétek értékének visszatérítése után fennmaradó felszámolási vagyonmaradvány a nyereséggel azonos elvek szerint kerül felosztásra a tagok között.
(2)
Ha a felszámolási vagyonmaradvány nem elegendő az (1) bekezdés szerinti felosztásra, az a nyereséggel azonos elvek szerint kerül felosztásra a tagok között.
(3)
A társasági szerződés a felszámolási vagyonmaradvány tagok közötti felosztásának más módját is meghatározhatja.
Diel IV
IV. SZAKASZ
Spoločnosť s ručením obmedzeným
Korlátolt felelősségű társaság
Oddiel 1
I. alszakasz
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 105
(1)
Spoločnosťou s ručením obmedzeným je spoločnosť, ktorej základné imanie tvoria vopred určené vklady spoločníkov.
(2)
Spoločnosť môže založiť jedna osoba.
(3)
Spoločnosť môže mať najviac 50 spoločníkov.
105. §
(1)
A korlátolt felelősségű társaság olyan társaság, amelynek törzstőkéjét a tagok előre meghatározott törzsbetétei képezik.
(2)
A társaságot egy személy is alapíthatja.
(3)
A társaságnak legfeljebb 50 tagja lehet.
§ 105a
Spoločnosť s jedným spoločníkom nemôže byť jediným zakladateľom alebo jediným spoločníkom inej spoločnosti. Fyzická osoba môže byť jediným spoločníkom najviac v troch spoločnostiach.
105.a §
Egyszemélyes társaság nem lehet más társaság egyetlen alapítója vagy egyetlen tagja. Természetes személy legfeljebb három társaságban lehet egyedüli tag.
§ 105b
(1)
Spoločnosť s ručením obmedzeným nemôže založiť osoba, ktorá je vedená v zozname daňových dlžníkov podľa osobitného zákona alebo má evidované nedoplatky na poistnom na sociálne poistenie podľa osobitného zákona; to neplatí, ak mu príslušný správca dane, ktorým je daňový úrad alebo colný úrad, na založenie spoločnosti udelí súhlas. Súhlas sa prikladá k návrhu na zápis do obchodného registra. Spoločnosť s ručením obmedzeným nemôže založiť ani osoba, ktorá je vedená ako povinný v registri vydaných poverení na vykonanie exekúcie podľa osobitného zákona.
(2)
Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak je zakladateľom zahraničná osoba.
105.b §
(1)
Korlátolt felelősségű társaságot nem alapíthat olyan személy, aki külön törvény szerint szerepel az adóslistán, vagy akinek külön törvény szerint nyilvántartott társadalombiztosítási járuléktartozása van; ez nem érvényes, ha az illetékes adóhatóság, amely az adóhivatal vagy a vámhivatal, hozzájárulását adja a társaság megalapításához. A hozzájárulást csatolni kell a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló indítványhoz. Korlátolt felelősségű társaságot olyan személy sem alapíthat, aki kötelezettként szerepel a végrehajtási megbízások külön törvény szerinti nyilvántartásában.
(2)
Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha az alapító külföldi személy.
§ 106
Spoločnosť zodpovedá za porušenie svojich záväzkov celým svojím majetkom. Spoločník ručí za záväzky spoločnosti do výšky svojho nesplateného vkladu zapísaného v obchodnom registri. Plnenie za spoločnosť poskytnuté z dôvodu ručenia sa započítava na splatenie vkladu, inak môže spoločník požadovať náhradu od spoločnosti. Ak nemôže dosiahnuť túto náhradu, môže požadovať náhradu od každého z ostatných spoločníkov v rozsahu, v akom sa svojím vkladom podieľa na základnom imaní spoločnosti.
106. §
A társaság a kötelezettségei megszegéséért teljes vagyonával felel. A tag a társaság kötelezettségeiért a cégjegyzékbe bejegyzett, be nem fizetett törzsbetétje mértékéig kezeskedik. A kezesség okán a társaság helyett nyújtott teljesítés a törzsbetét törlesztésébe beszámít, egyébként a tag a társaságtól térítést követelhet. Ha ezt a térítést nem tudja elérni, minden más tagtól térítést követelhet olyan mértékben, amilyen arányban a törzsbetétjével a társaság törzstőkéjében részesedik.
§ 107
Obchodné meno spoločnosti musí obsahovať označenie „spoločnosť s ručením obmedzeným“, postačí však skratka „spol. s r. o.“ alebo „s. r. o.“.
107. §
A társaság cégnevének tartalmaznia kell a „spoločnosť s ručením obmedzeným” megjelölést, azonban elegendő a „spol. s r. o.” vagy az „s. r. o.” rövidítés is.
§ 108
(1)
Hodnota základného imania spoločnosti musí byť aspoň 5 000 eur.
(2)
Spoločník nemôže jednostranným právnym úkonom započítať svoju pohľadávku voči spoločnosti proti pohľadávke spoločnosti na splatenie vkladu, ku ktorému sa zaviazal; ustanovenie § 106 tým nie je dotknuté.
108. §
(1)
A társaság törzstőkéjének értéke legalább 5 000 euró kell, hogy legyen.
(2)
A tag egyoldalú jognyilatkozattal nem számíthatja be a társasággal szembeni követelését a társaságnak az általa vállalt törzsbetét befizetésére vonatkozó követelésével szemben; a 106. § rendelkezése ettől érintetlen marad.
§ 109
(1)
Hodnota vkladu spoločníka musí byť aspoň 750 eur.
(2)
Na založení spoločnosti sa môže každý spoločník zúčastniť iba jedným vkladom. Výška vkladu sa môže pre jednotlivých spoločníkov určiť rozdielne, musí však byť vyjadrená kladným celým číslom, ak osobitný zákon neustanovuje inak. Celková hodnota vkladov musí súhlasiť s hodnotou základného imania spoločnosti.
(3)
Ak sa spoločník zaväzuje vložiť do spoločnosti nepeňažný vklad, musí spoločenská zmluva obsahovať určenie predmetu nepeňažného vkladu a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava na vklad spoločníka, ku ktorému sa zaviazal.
109. §
(1)
A tag törzsbetétének értéke legalább 750 euró kell, hogy legyen.
(2)
A társaság alapításában minden tag csak egy törzsbetéttel vehet részt. A törzsbetét összege az egyes tagok számára eltérően is meghatározható, de azt pozitív egész számmal kell kifejezni, ha külön törvény másként nem rendelkezik. A törzsbetétek összértékének meg kell egyeznie a társaság törzstőkéjének értékével.
(3)
Ha a tag nem pénzbeli betét szolgáltatására vállal kötelezettséget a társaságban, a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a nem pénzbeli betét tárgyának meghatározását és annak a pénzösszegnek a meghatározását, amellyel a nem pénzbeli betét a tag által vállalt törzsbetétbe beszámításra kerül.
§ 110
(1)
Spoločenská zmluva musí obsahovať:
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
určenie spoločníkov uvedením názvu a sídla právnickej osoby alebo mena a bydliska fyzickej osoby,
c)
predmet podnikania (činnosti),
d)
výšku základného imania a výšku vkladu každého spoločníka a výšku splatených vkladov pri založení spoločnosti včítane spôsobu a lehoty splácania vkladu, a pokiaľ ide o nepeňažné vklady, aj ich predmet a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava na vklad spoločníka, ku ktorému sa zaviazal,
e)
mená a bydliská a rodné čísla prvých konateľov spoločnosti a spôsob, akým konajú v mene spoločnosti; pri zahraničnej fyzickej osobe sa uvádza dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
f)
mená a bydliská a rodné čísla členov prvej dozornej rady, pokiaľ sa zriaďuje; pri zahraničnej fyzickej osobe sa uvádza dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
g)
určenie správcu vkladov podľa § 60 ods. 1,
h)
výšku rezervného fondu, ak spoločnosť vytvára rezervný fond pri svojom vzniku, a výšku, do ktorej je spoločnosť povinná rezervný fond dopĺňať, a spôsob dopĺňania,
i)
výhody poskytnuté osobám podieľajúcim sa na založení spoločnosti alebo na činnostiach smerujúcich k nadobudnutiu oprávnenia na jej činnosť,
j)
predpokladané náklady spoločnosti súvisiace so založením a vznikom spoločnosti,
k)
ďalšie údaje, ak tak ustanovuje zákon.
(2)
Spoločenská zmluva môže určiť, že spoločnosť vydá stanovy, ktoré upravia vnútornú organizáciu spoločnosti a podrobnejšie niektoré záležitosti obsiahnuté v spoločenskej zmluve.
110. §
(1)
A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a tagok meghatározását jogi személy esetében a név és a székhely, természetes személy esetében pedig a név és a lakcím feltüntetésével,
c)
a vállalkozás (tevékenység) tárgyát,
d)
a törzstőke összegét, az egyes tagok törzsbetétének összegét és a társaság alapításakor befizetett törzsbetétek összegét, beleértve a törzsbetét befizetésének módját és határidejét, a nem pénzbeli betétek esetében pedig azok tárgyát és annak a pénzösszegnek a meghatározását, amellyel a nem pénzbeli betét a tag által vállalt törzsbetétbe beszámításra kerül,
e)
a társaság első ügyvezetőinek nevét, lakcímét és személyi számát, valamint azt a módot, ahogyan a társaság nevében eljárnak; külföldi természetes személy esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem kapott,
f)
az első felügyelőbizottság tagjainak nevét, lakcímét és személyi számát, amennyiben létrehozásra kerül; külföldi természetes személy esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem kapott,
g)
a betétkezelő kijelölését a 60. § (1) bekezdése szerint,
h)
a tartalékalap összegét, ha a társaság a létrejöttekor tartalékalapot hoz létre, valamint azt az összeget, ameddig a társaság köteles a tartalékalapot feltölteni, és a feltöltés módját,
i)
a társaság alapításában vagy a működési engedély megszerzésére irányuló tevékenységekben részt vevő személyeknek nyújtott előnyöket,
j)
a társaság alapításával és létrejöttével kapcsolatos feltételezett költségeket,
k)
további adatokat, ha a törvény így rendelkezik.
(2)
A társasági szerződés előírhatja, hogy a társaság alapszabályt ad ki, amely szabályozza a társaság belső szervezetét és részletesebben rendelkezik a társasági szerződésben foglalt egyes kérdésekről.
§ 110a
Osobitné ustanovenia o zakladaní spoločnosti s ručením obmedzeným zjednodušeným spôsobom
(1)
Spoločnosť s ručením obmedzeným môže byť založená aj zjednodušeným spôsobom prostredníctvom na to určeného elektronického formulára na vytvorenie spoločenskej zmluvy, ktorý ministerstvo zverejní v štátnom jazyku a v anglickom jazyku na svojom webovom sídle.
(2)
Spoločnosť s ručením obmedzeným môže byť založená zjednodušeným spôsobom prostredníctvom na to určeného elektronického formulára na vytvorenie spoločenskej zmluvy, ak sú splnené tieto podmienky:
a)
spoločnosť nemá viac ako päť spoločníkov,
b)
spoločnosť je založená za účelom podnikania,
c)
predmetom podnikania spoločnosti sú len vybrané činnosti zodpovedajúce zoznamu voľných živností podľa osobitného predpisu o živnostenskom podnikaní,
d)
predmet podnikania spoločnosti netvorí viac ako 15 vybraných činností zodpovedajúcich zoznamu voľných živností podľa osobitného predpisu o živnostenskom podnikaní,
e)
obchodné meno spoločnosti musí obsahovať dodatok označujúci právnu formu „s. r. o.“,
f)
vklady spoločníkov spoločnosti sú výlučne peňažné,
g)
správcom vkladu je konateľ a
h)
spoločnosť nemá ustanovenú dozornú radu.
(3)
Odsekom 2 nie sú dotknuté ďalšie podmienky na zápis spoločnosti s ručením obmedzeným do obchodného registra podľa tohto zákona alebo osobitného predpisu.
110.a §
Különös rendelkezések a korlátolt felelősségű társaság egyszerűsített módon történő alapításáról
(1)
A korlátolt felelősségű társaság egyszerűsített módon is megalapítható a társasági szerződés létrehozására szolgáló, erre a célra kialakított elektronikus űrlap segítségével, amelyet a minisztérium államnyelven és angol nyelven tesz közzé a honlapján.
(2)
A korlátolt felelősségű társaság egyszerűsített módon, a társasági szerződés létrehozására szolgáló, erre a célra kialakított elektronikus űrlap segítségével alapítható meg, ha a következő feltételek teljesülnek:
a)
a társaságnak nincs ötnél több tagja,
b)
a társaságot vállalkozási céllal alapítják,
c)
a társaság vállalkozásának tárgyát csak az iparűzési vállalkozásról szóló külön jogszabály szerinti szabad iparűzések jegyzékének megfelelő, kiválasztott tevékenységek képezik,
d)
a társaság vállalkozásának tárgyát nem képezi több mint 15, az iparűzési vállalkozásról szóló külön jogszabály szerinti szabad iparűzések jegyzékének megfelelő, kiválasztott tevékenység,
e)
a társaság cégnevének tartalmaznia kell az „s. r. o.” jogi formát jelölő toldalékot,
f)
a társaság tagjainak betétei kizárólag pénzbeliek,
g)
a betétkezelő az ügyvezető és
h)
a társaságnak nincs felügyelőbizottsága.
(3)
A (2) bekezdés nem érinti a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékbe történő bejegyzésének e törvény vagy külön jogszabály szerinti további feltételeit.
§ 111
(1)
Pred podaním návrhu na zápis spoločnosti do obchodného registra musí sa na každý peňažný vklad splatiť najmenej 30%. Celková hodnota splatených peňažných vkladov spolu s hodnotou odovzdaných nepeňažných vkladov musí však byť aspoň 50 % zo zákonom ustanovenej minimálnej výšky základného imania podľa § 108 ods. 1.
(2)
Ak spoločnosť založil jeden zakladateľ, môže sa zapísať do obchodného registra, len keď je v plnej výške splatené jej základné imanie.
111. §
(1)
A társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítvány benyújtása előtt minden pénzbeli betét legalább 30%-át be kell fizetni. A befizetett pénzbeli betétek összértékének azonban az átadott nem pénzbeli betétek értékével együtt el kell érnie a 108. § (1) bekezdése szerint a törzstőke törvényben meghatározott minimális összegének legalább 50%-át.
(2)
Ha a társaságot egy alapító alapította, csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a törzstőkéje teljes mértékben be van fizetve.
§ 112
Návrh na zápis spoločnosti do obchodného registra podávajú a podpisujú všetci konatelia spoločnosti.
112. §
A társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványt a társaság valamennyi ügyvezetője benyújtja és aláírja.
Oddiel 2
alszakasz 2
Práva a povinnosti spoločníkov
A tagok jogai és kötelezettségei
§ 113
(1)
Spoločník je povinný splatiť vklad za podmienok a v lehote ustanovenej zákonom, prípadne určenej v spoločenskej zmluve, najneskôr však do piatich rokov od vzniku spoločnosti alebo od jeho vstupu do spoločnosti alebo od prevzatia záväzku na nový vklad. Tejto povinnosti nemožno spoločníka zbaviť. Konatelia oznámia registrovému súdu bez zbytočného odkladu splatenie celého vkladu každého spoločníka.
(2)
Spoločník, ktorý v lehote podľa odseku 1 nesplatil predpísanú hodnotu peňažného vkladu, je povinný platiť úrok z omeškania vo výške 20 % z nesplatenej sumy, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(3)
Ak je spoločník s platením vkladu v omeškaní, môže ho spoločnosť pod hrozbou vylúčenia vyzvať, aby svoju povinnosť splnil v lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako tri mesiace.
(4)
Spoločníka, ktorý nesplní svoju povinnosť ani v dodatočnej lehote, môže valné zhromaždenie zo spoločnosti vylúčiť.
(5)
Obchodný podiel (§ 114) vylúčeného spoločníka prechádza na spoločnosť, ktorá ho môže previesť na iného spoločníka alebo tretiu osobu. O prevode rozhoduje valné zhromaždenie.
(6)
Ak sa neprevedie obchodný podiel podľa odseku 5, rozhodne valné zhromaždenie do šiestich mesiacov odo dňa, keď bol spoločník vylúčený, o znížení základného imania o vklad vylúčeného spoločníka; inak môže súd spoločnosť aj bez návrhu zrušiť a nariadiť jej likvidáciu.
113. §
(1)
A tag köteles a törzsbetétet a törvényben, illetve a társasági szerződésben meghatározott feltételekkel és határidőn belül, de legkésőbb a társaság létrejöttétől, a társaságba való belépésétől vagy az új törzsbetétre vonatkozó kötelezettségvállalástól számított öt éven belül befizetni. E kötelezettség alól a tag nem mentesíthető. Az ügyvezetők felesleges késedelem nélkül bejelentik a cégbíróságnak minden egyes tag teljes törzsbetétének befizetését.
(2)
Az a tag, aki az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem fizette be a pénzbeli betét előírt értékét, a be nem fizetett összeg 20%-ának megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(3)
Ha a tag a törzsbetét befizetésével késedelembe esik, a társaság a kizárás terhe mellett felszólíthatja, hogy kötelezettségét egy olyan határidőn belül teljesítse, amely nem lehet rövidebb három hónapnál.
(4)
Azt a tagot, aki kötelezettségét a póthatáridőn belül sem teljesíti, a taggyűlés a társaságból kizárhatja.
(5)
A kizárt tag üzletrésze (114. §) átszáll a társaságra, amely azt átruházhatja egy másik tagra vagy harmadik személyre. Az átruházásról a taggyűlés dönt.
(6)
Ha az üzletrész az (5) bekezdés szerint nem kerül átruházásra, a taggyűlés a tag kizárásától számított hat hónapon belül dönt a törzstőke leszállításáról a kizárt tag törzsbetétjével; ellenkező esetben a bíróság a társaságot indítvány nélkül is megszüntetheti és elrendelheti annak felszámolását.
§ 114
(1)
Obchodný podiel predstavuje práva a povinnosti spoločníka a im zodpovedajúcu účasť na spoločnosti. Jeho výška sa určuje podľa pomeru vkladu spoločníka k základnému imaniu spoločnosti, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(2)
Každý spoločník môže mať iba jeden obchodný podiel. Pokiaľ sa spoločník zúčastňuje ďalším vkladom, zvyšuje sa jeho obchodný podiel v pomere zodpovedajúcom výške ďalšieho vkladu.
(3)
Jeden obchodný podiel môže patriť viacerým osobám. Svoje práva z tohto obchodného podielu môžu tieto osoby vykonávať len prostredníctvom spoločného zástupcu a na splácanie vkladu sú zaviazaní spoločne a nerozdielne. Ak jeden obchodný podiel patrí viacerým osobám, do obchodného registra sa zapíše údaj o výške vkladu, ku ktorému sa tento obchodný podiel viaže, rozsah jeho splatenia, ako aj údaje o spoločnom zástupcovi a jednotlivých osobách, ktorým obchodný podiel patrí, a to v prípade právnických osôb obchodné meno alebo názov a sídlo a v prípade fyzických osôb meno, priezvisko a bydlisko.
114. §
(1)
Az üzletrész a tag jogait és kötelezettségeit, valamint az azoknak megfelelő társasági részesedését testesíti meg. Mértéke a tag törzsbetétének a társaság törzstőkéjéhez viszonyított aránya szerint kerül meghatározásra, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Amennyiben a tag további törzsbetéttel vesz részt, az üzletrésze a további törzsbetét összegének megfelelő arányban növekszik.
(3)
Egy üzletrész több személy tulajdonában is lehet. Ezen üzletrészből fakadó jogaikat e személyek csak közös képviselő útján gyakorolhatják, és a törzsbetét befizetésére közösen és egyetemlegesen kötelesek. Ha egy üzletrész több személy tulajdonában van, a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül az üzletrészhez kapcsolódó törzsbetét összegére, annak befizetett mértékére vonatkozó adat, valamint a közös képviselőre és az egyes személyekre vonatkozó adatok, akiknek az üzletrész a tulajdonában van, mégpedig jogi személyek esetében a cégnév vagy elnevezés és a székhely, természetes személyek esetében pedig a név, vezetéknév és lakcím.
§ 115
(1)
So súhlasom valného zhromaždenia môže spoločník zmluvou previesť svoj obchodný podiel na iného spoločníka, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(2)
Spoločník môže previesť svoj obchodný podiel na inú osobu, ak to spoločenská zmluva pripúšťa. Spoločenská zmluva môže určiť, že na prevod obchodného podielu na inú osobu sa vyžaduje súhlas valného zhromaždenia.
(3)
Spoločník nemôže previesť svoj obchodný podiel na iného spoločníka alebo inú osobu, ak sa voči spoločnosti vedie konanie o jej zrušení, ak je spoločnosť zrušená súdom alebo na základe rozhodnutia súdu, alebo ak voči spoločnosti pôsobia účinky vyhlásenia konkurzu alebo povolenia reštrukturalizácie. Spoločník nemôže previesť svoj obchodný podiel na iného spoločníka alebo inú osobu aj vtedy, ak je ako povinný vedený v registri vydaných poverení na vykonanie exekúcie podľa osobitného zákona.
(4)
Zmluva o prevode obchodného podielu musí mať písomnú formu a podpisy na zmluve sa musia osvedčiť. Nadobúdateľ, ktorý nie je spoločníkom, v nej musí vyhlásiť, že pristupuje k spoločenskej zmluve, prípadne stanovám, ak boli prijaté. Prevodca ručí za splácanie vkladu nadobúdateľom tohto podielu.
(5)
Účinky prevodu obchodného podielu podľa odsekov 1 a 2 nastávajú voči spoločnosti odo dňa doručenia zmluvy o prevode obchodného podielu spoločnosti, ak nenastanú až s neskoršou účinnosťou zmluvy, nie však skôr, ako valné zhromaždenie vysloví súhlas s prevodom obchodného podielu, ak sa podľa zákona alebo spoločenskej zmluvy súhlas valného zhromaždenia na prevod obchodného podielu vyžaduje.
(6)
Nadobudnúť obchodný podiel v spoločnosti s ručením obmedzeným prevodom nemôže osoba, ktorá je ako povinný vedená v registri vydaných poverení na vykonanie exekúcie podľa osobitného zákona; uvedené platí rovnako bez ohľadu na skutočnosť, či nadobúdateľom obchodného podielu má byť iný spoločník spoločnosti alebo iná osoba.
115. §
(1)
A taggyűlés hozzájárulásával a tag szerződéssel átruházhatja üzletrészét egy másik tagra, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
A tag átruházhatja üzletrészét más személyre, ha a társasági szerződés ezt megengedi. A társasági szerződés előírhatja, hogy az üzletrész más személyre történő átruházásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
(3)
A tag nem ruházhatja át üzletrészét másik tagra vagy más személyre, ha a társaság ellen megszüntetési eljárás folyik, ha a társaságot bíróság vagy bírósági határozat alapján szüntették meg, vagy ha a társasággal szemben a csődeljárás kihirdetésének vagy a szerkezetátalakítás engedélyezésének joghatályai állnak fenn. A tag akkor sem ruházhatja át üzletrészét másik tagra vagy más személyre, ha kötelezettként szerepel a végrehajtási megbízások külön törvény szerinti nyilvántartásában.
(4)
Az üzletrész-átruházási szerződést írásba kell foglalni, és a szerződésen szereplő aláírásokat hitelesíttetni kell. A megszerző, aki nem tag, a szerződésben ki kell, hogy jelentse, hogy csatlakozik a társasági szerződéshez, illetve az alapszabályhoz, ha azt elfogadták. Az átruházó kezeskedik ezen üzletrész megszerzője általi törzsbetét-befizetésért.
(5)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti üzletrész-átruházás joghatásai a társasággal szemben az üzletrész-átruházási szerződés társaságnak való kézbesítésének napjától állnak be, hacsak a szerződés későbbi hatálybalépésével nem állnak be, de nem korábban, mint ahogy a taggyűlés hozzájárulását adja az üzletrész átruházásához, amennyiben a törvény vagy a társasági szerződés szerint a taggyűlés hozzájárulása az üzletrész átruházásához szükséges.
(6)
Korlátolt felelősségű társaságban átruházással nem szerezhet üzletrészt olyan személy, aki kötelezettként szerepel a külön törvény szerinti végrehajtási megbízások nyilvántartásában; ez egyaránt érvényes, tekintet nélkül arra, hogy az üzletrész megszerzője a társaság másik tagja vagy más személy.
§ 116
(1)
Zánikom právnickej osoby, ktorá je spoločníkom, prechádza obchodný podiel na jej právneho nástupcu. Spoločenská zmluva môže prechod obchodného podielu na právneho nástupcu vylúčiť.
(2)
Obchodný podiel sa dedí. Spoločenská zmluva môže dedenie obchodného podielu vylúčiť, ak nejde o spoločnosť s jediným spoločníkom. Dedič, ak nie je jediným spoločníkom, sa môže domáhať zrušenia svojej účasti súdom, ak nemožno od neho spravodlivo požadovať, aby bol spoločníkom; ustanovenia § 113 ods. 5 a 6 platia primerane.
(3)
Ak obchodný podiel neprechádza na dediča alebo právneho nástupcu, použijú sa obdobne ustanovenia § 113 ods. 5 a 6.
116. §
(1)
A tagként szereplő jogi személy megszűnésével az üzletrész annak jogutódjára száll át. A társasági szerződés az üzletrész jogutódra való átszállását kizárhatja.
(2)
Az üzletrész örökölhető. A társasági szerződés az üzletrész öröklését kizárhatja, ha nem egyszemélyes társaságról van szó. Az örökös, ha nem ő az egyedüli tag, bíróságtól kérheti tagsági viszonyának megszüntetését, ha tőle méltányosan nem várható el, hogy tag legyen; a 113. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(3)
Ha az üzletrész nem száll át az örökösre vagy a jogutódra, a 113. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 117
(1)
Rozdelenie obchodného podielu je možné len pri jeho prevode alebo prechode na dediča alebo právneho nástupcu spoločníka. Na rozdelenie podielu je potrebný súhlas valného zhromaždenia.
(2)
Rozdelenie obchodného podielu môže spoločenská zmluva vylúčiť.
(3)
Pri rozdelení obchodného podielu musí byť zachovaná výška vkladu uvedená v § 109 ods. 1.
117. §
(1)
Az üzletrész felosztása csak annak átruházásakor vagy a tag örökösére vagy jogutódjára való átszállásakor lehetséges. Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
(2)
Az üzletrész felosztását a társasági szerződés kizárhatja.
(3)
Az üzletrész felosztásakor a 109. § (1) bekezdésében meghatározott törzsbetét mértékét meg kell őrizni.
§ 117a
(1)
Na obchodný podiel možno zriadiť záložné právo. Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na záložné právo na obchodný podiel ustanovenia osobitného zákona.
(2)
Zmluva o zriadení záložného práva na obchodný podiel musí byť písomná a podpisy na nej musia byť osvedčené.
(3)
Obchodný podiel nemôže byť predmetom záložného práva, ak spoločenská zmluva nepripúšťa prevod obchodného podielu. Ak sa obchodný podiel môže prevádzať iba so súhlasom valného zhromaždenia, vyžaduje sa súhlas valného zhromaždenia aj na zriadenie záložného práva na obchodný podiel, inak záložné právo nevznikne; na prevod založeného obchodného podielu pri výkone záložného práva sa súhlas valného zhromaždenia nevyžaduje. Ak sa podľa spoločenskej zmluvy vyžaduje na prevod obchodného podielu splnenie inej podmienky, vyžaduje sa splnenie tejto podmienky aj na vznik záložného práva.
(4)
Záložné právo na obchodný podiel vzniká zápisom do obchodného registra. Návrh na zápis alebo výmaz záložného práva zriadeného zmluvou je oprávnený podať záložný veriteľ alebo záložca.
(5)
Počas trvania záložného práva na obchodný podiel vykonáva práva spojené s účasťou v spoločnosti spoločník.
117.a §
(1)
Az üzletrészre zálogjog alapítható. Ha e törvény másként nem rendelkezik, az üzletrészre alapított zálogjogra a külön törvény rendelkezései vonatkoznak.
(2)
Az üzletrészre zálogjogot alapító szerződést írásba kell foglalni, és a rajta szereplő aláírásokat hitelesíttetni kell.
(3)
Az üzletrész nem lehet zálogjog tárgya, ha a társasági szerződés nem teszi lehetővé az üzletrész átruházását. Ha az üzletrész csak a taggyűlés hozzájárulásával ruházható át, a taggyűlés hozzájárulása az üzletrészre vonatkozó zálogjog alapításához is szükséges, ellenkező esetben a zálogjog nem jön létre; az elzálogosított üzletrésznek a zálogjog végrehajtása során történő átruházásához a taggyűlés hozzájárulása nem szükséges. Ha a társasági szerződés szerint az üzletrész átruházásához más feltétel teljesítése szükséges, e feltétel teljesítése a zálogjog létrejöttéhez is szükséges.
(4)
Az üzletrészre vonatkozó zálogjog a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A szerződéssel alapított zálogjog bejegyzésére vagy törlésére irányuló indítvány benyújtására a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett jogosult.
(5)
Az üzletrészre vonatkozó zálogjog fennállása alatt a társasági tagsággal kapcsolatos jogokat a tag gyakorolja.
§ 118
(1)
Spoločnosť vedie zoznam spoločníkov, do ktorého sa zapisuje meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby spoločníka alebo obchodné meno, alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby spoločníka s uvedením výšky vkladu a rozsahu jeho splatenia. V prípade zahraničnej právnickej osoby sa identifikačné číslo uvádza, ak je pridelené; pri zahraničnej fyzickej osobe sa uvádza jej dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené. Každý spoločník má právo nahliadať do zoznamu spoločníkov; spoločnosť je povinná na žiadosť spoločníka vydať mu výpis zo zoznamu spoločníkov.
(2)
Zmena osoby spoločníka sa zapisuje do zoznamu spoločníkov a do obchodného registra. Zápisom do obchodného registra prechádza ručenie doterajšieho spoločníka za záväzky spoločnosti na nadobúdateľa obchodného podielu.
118. §
(1)
A társaság tagjegyzéket vezet, amelybe bejegyzik a természetes személy tag nevét, lakcímét és személyi számát, vagy a jogi személy tag cégnevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, a törzsbetét mértékének és befizetése mértékének feltüntetésével. Külföldi jogi személy esetében a statisztikai azonosítószámot akkor kell feltüntetni, ha azt kiutalták; külföldi természetes személy esetében a születési dátumát kell feltüntetni, ha személyi számot nem utaltak ki. Minden tagnak joga van betekinteni a tagjegyzékbe; a társaság köteles a tag kérésére a tagjegyzékből kivonatot kiadni neki.
(2)
A tag személyében bekövetkezett változást be kell jegyezni a tagjegyzékbe és a cégjegyzékbe. A cégjegyzékbe való bejegyzéssel a korábbi tag kezessége a társaság kötelezettségeiért átszáll az üzletrész megszerzőjére.
§ 119
Ak sa všetky obchodné podiely spoja v rukách jedného spoločníka, je spoločník povinný do troch mesiacov od spojenia obchodných podielov splatiť úplne všetky peňažné vklady alebo previesť časť obchodného podielu na inú osobu. Ak spoločník poruší túto povinnosť, súd spoločnosť aj bez návrhu zruší a nariadi jej likvidáciu.
119. §
Ha az összes üzletrész egy tag kezében egyesül, a tag köteles az üzletrészek egyesülésétől számított három hónapon belül teljes egészében befizetni az összes pénzbeli betétet, vagy az üzletrész egy részét más személyre átruházni. Ha a tag megszegi ezt a kötelezettségét, a bíróság a társaságot indítvány nélkül is megszünteti, és elrendeli annak felszámolását.
§ 120
(1)
Spoločnosť nemôže nadobúdať vlastné obchodné podiely, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2)
Ak spoločnosť podľa tohto zákona nadobudne vlastný obchodný podiel, nemôže vykonávať práva spoločníka a je povinná postupovať primerane podľa § 113 ods. 5 a 6; ustanovenie § 161d ods. 2 sa použije primerane.
(3)
Ovládaná osoba nemôže nadobúdať obchodný podiel osoby, ktorá ju ovláda; to neplatí, ak nadobudne tento obchodný podiel dedením alebo ak vstupuje ako právny nástupca do všetkých práv a povinností osoby, ktorá bola majiteľom tohto obchodného podielu.
(4)
Ak ovládaná osoba podľa tohto zákona nadobudne obchodný podiel osoby, ktorá ju ovláda, nemôže vykonávať práva spoločníka a je povinná tento obchodný podiel do šiestich mesiacov od jeho nadobudnutia previesť na iného spoločníka alebo na tretiu osobu. Ak tak neurobí, súd ju môže aj bez návrhu zrušiť a nariadiť jej likvidáciu, ak ovládaná osoba v ustanovenej lehote nepodala návrh na zrušenie svojej účasti v spoločnosti súdom podľa § 148; ustanovenia § 68 ods. 6 a 7 sa použijú primerane.
120. §
(1)
A társaság nem szerezhet saját üzletrészeket, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(2)
Ha a társaság e törvény szerint saját üzletrészt szerez, nem gyakorolhatja a tagi jogokat, és köteles a 113. § (5) és (6) bekezdése szerint megfelelően eljárni; a 161d. § (2) bekezdésének rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
(3)
Az ellenőrzött személy nem szerezheti meg az őt ellenőrző személy üzletrészét; ez nem érvényes, ha ezt az üzletrészt örökléssel szerzi meg, vagy ha jogutódként lép be az üzletrész tulajdonosának minden jogába és kötelezettségébe.
(4)
Ha az ellenőrzött személy e törvény szerint megszerzi az őt ellenőrző személy üzletrészét, nem gyakorolhatja a tagi jogokat, és köteles ezt az üzletrészt a megszerzésétől számított hat hónapon belül más tagra vagy harmadik személyre átruházni. Ha ezt nem teszi meg, a bíróság indítvány nélkül is megszüntetheti és elrendelheti a felszámolását, amennyiben az ellenőrzött személy a megállapított határidőn belül nem nyújtott be indítványt a társasági tagságának bíróság általi megszüntetésére a 148. § szerint; a 68. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 121
(1)
Spoločenská zmluva môže určiť, že valné zhromaždenie je oprávnené uložiť spoločníkom povinnosť prispieť na úhradu strát spoločnosti peňažným plnením nad výšku vkladu až do polovice základného imania podľa výšky svojich vkladov. O porušení tejto povinnosti platia ustanovenia § 113 ods. 2 až 4 obdobne.
(2)
Spoločník alebo osoba podľa § 67c ods. 2 môže poskytnúť spoločnosti úver alebo obdobné plnenie, ktoré mu hospodársky zodpovedá, ak ho poskytne inak ako finančnými prostriedkami v hotovosti.
(3)
Splnenie povinnosti uvedenej v odseku 1 alebo poskytnutie plnenia podľa odseku 2 nemajú vplyv na výšku vkladu spoločníka.
121. §
(1)
A társasági szerződés meghatározhatja, hogy a taggyűlés jogosult a tagokat arra kötelezni, hogy a társaság veszteségeinek fedezéséhez a törzsbetétjük mértékén felül, törzsbetéteik arányában, a törzstőke feléig terjedő pénzbeli teljesítéssel járuljanak hozzá. E kötelezettség megszegésére a 113. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2)
A tag vagy a 67c. § (2) bekezdése szerinti személy a társaságnak hitelt vagy annak gazdaságilag megfelelő, hasonló teljesítést nyújthat, ha azt nem készpénzes pénzeszközökkel nyújtja.
(3)
Az (1) bekezdésben említett kötelezettség teljesítése vagy a (2) bekezdés szerinti teljesítés nyújtása nincs hatással a tag törzsbetétének mértékére.
§ 122
(1)
Spoločníci vykonávajú svoje práva týkajúce sa riadenia spoločnosti a kontroly jej činnosti na valnom zhromaždení v rozsahu a spôsobom uvedeným v spoločenskej zmluve, prípadne v stanovách.
(2)
Spoločníci majú najmä právo požadovať od konateľov informácie o záležitostiach spoločnosti a nahliadať do dokladov spoločnosti.
(3)
Každý spoločník je oprávnený v mene spoločnosti uplatniť nároky na náhradu škody alebo iné nároky, ktoré má spoločnosť voči konateľovi, alebo uplatniť nároky na splatenie vkladu proti spoločníkovi, ktorý je v omeškaní so splatením vkladu, prípadne nároky na vrátenie plnenia vyplateného spoločníkovi v rozpore so zákonom. To neplatí, ak spoločnosť už tieto nároky uplatňuje. Iná osoba ako spoločník, ktorý žalobu podal, alebo ním splnomocnená osoba nemôže v súdnom konaní robiť úkony v mene spoločnosti.
(4)
Spoločník, ktorý uplatní v mene spoločnosti nároky podľa odseku 3, je povinný znášať trovy súdneho konania. Ak je spoločnosti priznaná náhrada trov konania, ten, ktorému bola uložená náhrada týchto trov, je povinný uhradiť ju spoločníkovi, ktorý uplatňoval nároky za spoločnosť.
122. §
(1)
A tagok a társaság irányítására és tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó jogaikat a taggyűlésen, a társasági szerződésben, illetve az alapszabályban meghatározott terjedelemben és módon gyakorolják.
(2)
A tagoknak különösen joguk van az ügyvezetőktől a társaság ügyeiről tájékoztatást kérni és a társaság irataiba betekinteni.
(3)
Bármely tag jogosult a társaság nevében kártérítési vagy egyéb igényeket érvényesíteni, amelyek a társaságot az ügyvezetővel szemben megilletik, vagy a törzsbetét befizetésével késedelemben lévő taggal szemben a törzsbetét befizetésére vonatkozó igényeket, illetve a tagnak a törvénnyel ellentétesen kifizetett teljesítés visszatérítésére vonatkozó igényeket érvényesíteni. Ez nem érvényes, ha a társaság már érvényesíti ezeket az igényeket. A keresetet benyújtó tagon vagy az általa meghatalmazott személyen kívül más személy a bírósági eljárásban a társaság nevében nem tehet jogcselekményeket.
(4)
Az a tag, aki a (3) bekezdés szerint a társaság nevében igényeket érvényesít, köteles viselni a bírósági eljárás költségeit. Ha a társaságnak megítélik az eljárási költségek megtérítését, az, akit e költségek megtérítésére köteleztek, köteles azokat megtéríteni annak a tagnak, aki a társaság nevében az igényeket érvényesítette.
§ 123
(1)
Spoločníci majú nárok na podiel zo zisku v pomere zodpovedajúcom ich splateným vkladom, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(2)
Spoločnosť môže vyplácať podiely na zisku alebo rozdeliť iné vlastné zdroje len pri splnení podmienok podľa § 179 ods. 3 a 4 a ak tým s prihliadnutím na všetky okolnosti nespôsobí svoj úpadok. Na tvorbu kapitálového fondu príspevkami spoločníkov a ich použitie na rozdelenie medzi spoločníkov platí § 217a rovnako. Spoločnosť nesmie vyplácať najmä úroky z vkladov do spoločnosti a preddavky na podiely na zisku.
(3)
Spoločnosť nesmie vrátiť spoločníkom ich vklady. Za vrátenie vkladu sa nepovažujú platby spoločníkom poskytnuté pri znížení základného imania a platby poskytnuté spoločníkom pri použití kapitálového fondu z príspevkov (§ 217a).
(4)
Podiel na zisku vyplatený v rozpore s týmito ustanoveniami sú spoločníci povinní spoločnosti vrátiť. Za toto vrátenie ručia spoločne a nerozdielne konatelia, ktorí vyslovili súhlas s touto výplatou.
123. §
(1)
A tagok a befizetett törzsbetéteik arányában jogosultak a nyereségrészesedésre, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
A társaság csak a 179. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén fizethet nyereségrészesedést vagy oszthat fel egyéb saját forrásokat, és ha ezzel – minden körülményt figyelembe véve – nem idézi elő a fizetésképtelenségét. A tőketartalék tagi hozzájárulásokból történő képzésére és annak a tagok közötti felosztására a 217a. § rendelkezései egyaránt vonatkoznak. A társaság különösen nem fizethet kamatot a társasági betétek után és nyereségelőleget.
(3)
A társaság nem adhatja vissza a tagoknak a törzsbetéteiket. Nem minősül a törzsbetét visszaadásának a tagoknak a törzstőke leszállításakor nyújtott kifizetés, valamint a tagoknak a hozzájárulásokból képzett tőketartalék felhasználásakor nyújtott kifizetés (217a. §).
(4)
Az e rendelkezésekkel ellentétesen kifizetett nyereségrészesedést a tagok kötelesek a társaságnak visszaszolgáltatni. E visszaszolgáltatásért együttesen és osztatlanul kezeskednek azok az ügyvezetők, akik a kifizetéshez hozzájárulásukat adták.
§ 124
(1)
Spoločnosť vytvára rezervný fond (§ 67) v čase a vo výške, ktorú určuje spoločenská zmluva; ak sa rezervný fond nevytvorí už pri vzniku spoločnosti, je spoločnosť povinná ho vytvoriť z čistého zisku vykázaného v riadnej účtovnej závierke za rok, v ktorom sa zisk po prvý raz vytvorí, a to vo výške najmenej 5 % z čistého zisku, nie však viac ako 10 % základného imania. Tento fond je povinná každoročne dopĺňať o sumu určenú v spoločenskej zmluve alebo v stanovách, najmenej však vo výške 5 % z čistého zisku vyčísleného v ročnej účtovnej závierke, až do dosiahnutia výšky rezervného fondu určenej v spoločenskej zmluve alebo v stanovách, najmenej však do výšky 10 % základného imania.
(2)
O použití rezervného fondu rozhodujú konatelia v súlade s ustanovením § 67 ods. 1.
124. §
(1)
A társaság a társasági szerződésben meghatározott időpontban és mértékben tartalékalapot (67. §) képez; ha a tartalékalap nem jön létre már a társaság létrejöttekor, a társaság köteles azt a rendes számviteli beszámolóban kimutatott tiszta nyereségből képezni abban az évben, amelyben először keletkezik nyereség, mégpedig a tiszta nyereség legalább 5%-ának megfelelő mértékben, de legfeljebb a törzstőke 10%-áig. Ezt az alapot köteles évente a társasági szerződésben vagy az alapszabályban meghatározott összeggel, de legalább az éves számviteli beszámolóban kimutatott tiszta nyereség 5%-ával kiegészíteni, amíg el nem éri a társasági szerződésben vagy az alapszabályban meghatározott mértéket, de legalább a törzstőke 10%-át.
(2)
A tartalékalap felhasználásáról az ügyvezetők döntenek a 67. § (1) bekezdésének rendelkezésével összhangban.
Oddiel 3
alszakasz 3
Orgány spoločnosti
A társaság szervei
Valné zhromaždenie
Taggyűlés
§ 125
(1)
Valné zhromaždenie spoločníkov je najvyšším orgánom spoločnosti. Do jeho pôsobnosti patrí:
a)
schválenie konaní urobených osobami konajúcimi v mene spoločnosti pred jej vznikom,
b)
schvaľovanie riadnej individuálnej účtovnej závierky a mimoriadnej individuálnej účtovnej závierky a rozhodnutie o rozdelení zisku alebo úhrade strát,
c)
schvaľovanie stanov a ich zmien, ak zákon neustanovuje inak,
d)
rozhodovanie o zmene spoločenskej zmluvy (§ 141), ak je zákonom alebo spoločenskou zmluvou zverené do pôsobnosti valného zhromaždenia,
e)
rozhodovanie o zvýšení alebo znížení základného imania a rozhodovanie o nepeňažnom vklade,
f)
vymenovanie, odvolanie a odmeňovanie konateľov,
g)
vymenovanie, odvolanie a odmeňovanie členov dozornej rady,
i)
rozhodovanie o zrušení spoločnosti alebo o zmene právnej formy, ak to spoločenská zmluva pripúšťa,
j)
rozhodovanie o schválení zmluvy o predaji podniku alebo zmluvy o predaji časti podniku,
k)
ďalšie otázky, ktoré do pôsobnosti valného zhromaždenia zveruje zákon, spoločenská zmluva alebo stanovy spoločnosti.
(2)
Pokiaľ spoločenská zmluva, prípadne stanovy neurčujú inak, rozhoduje valné zhromaždenie aj o vymenovaní a odvolaní prokuristu.
(3)
Valné zhromaždenie si môže vyhradiť rozhodovanie vecí, ktoré inak patria do pôsobnosti iných orgánov spoločnosti.
125. §
(1)
A tagok taggyűlése a társaság legfőbb szerve. Hatáskörébe tartozik:
a)
a társaság nevében annak létrejötte előtt eljáró személyek által tett cselekmények jóváhagyása,
b)
a rendes egyedi számviteli beszámoló és a rendkívüli egyedi számviteli beszámoló jóváhagyása, valamint a nyereség felosztásáról vagy a veszteségek fedezéséről szóló döntés,
c)
az alapszabály és annak módosításainak jóváhagyása, ha a törvény másként nem rendelkezik,
d)
a társasági szerződés módosításáról (141. §) való döntés, ha azt a törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés hatáskörébe utalja,
e)
a törzstőke felemeléséről vagy leszállításáról és a nem pénzbeli betétről való döntés,
f)
az ügyvezetők kinevezése, visszahívása és díjazása,
g)
a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése, visszahívása és díjazása,
h)
a tag kizárása a 113. és 121. § szerint, és a 149. § szerinti indítvány benyújtásáról való döntés,
i)
a társaság megszüntetéséről vagy a jogi forma megváltoztatásáról való döntés, ha azt a társasági szerződés megengedi,
j)
a vállalatértékesítési szerződés vagy a vállalat egy részének értékesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról való döntés,
k)
további kérdések, amelyeket a törvény, a társasági szerződés vagy a társaság alapszabálya a taggyűlés hatáskörébe utal.
(2)
Amennyiben a társasági szerződés, illetve az alapszabály másként nem rendelkezik, a taggyűlés dönt a cégvezető kinevezéséről és visszahívásáról is.
(3)
A taggyűlés fenntarthatja magának a döntési jogot olyan ügyekben, amelyek egyébként a társaság más szerveinek hatáskörébe tartoznak.
§ 126
Spoločník sa zúčastňuje na rokovaní valného zhromaždenia osobne alebo v zastúpení splnomocnencom na základe písomného plnomocenstva. Splnomocnencom nesmie byť konateľ alebo člen dozornej rady spoločnosti.
126. §
A tag a taggyűlés tanácskozásán személyesen vagy írásbeli meghatalmazás alapján meghatalmazott képviseletében vesz részt. A meghatalmazott nem lehet a társaság ügyvezetője vagy felügyelőbizottságának tagja.
§ 127
(1)
Valné zhromaždenie je schopné uznášania, ak sú prítomní spoločníci, ktorí majú aspoň polovicu všetkých hlasov, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(2)
Počet hlasov každého spoločníka sa určuje pomerom hodnoty jeho vkladu k výške základného imania spoločnosti, ak spoločenská zmluva neurčuje iný počet hlasov.
(3)
Valné zhromaždenie rozhoduje prostou väčšinou hlasov prítomných spoločníkov, ak zákon alebo spoločenská zmluva nevyžaduje vyšší počet hlasov.
(4)
Na rozhodnutia podľa § 125 ods. 1 písm. a), c), d) a e) je vždy potrebný súhlas aspoň dvojtretinovej väčšiny všetkých hlasov spoločníkov. Spoločenská zmluva môže určiť vyšší počet hlasov potrebných na prijatie týchto rozhodnutí.
(5)
Spoločník nemôže vykonávať hlasovacie právo, ak valné zhromaždenie rozhoduje o jeho
a)
nepeňažnom vklade,
b)
vylúčení alebo podaní návrhu na jeho vylúčenie zo spoločnosti.
(6)
Pri posudzovaní spôsobilosti valného zhromaždenia uznášať sa a pri hlasovaní na valnom zhromaždení sa neprihliada na hlasy, ktoré spoločník nemôže vykonávať. To platí primerane aj na prijímanie rozhodnutí spoločníkov mimo valného zhromaždenia.
127. §
(1)
A taggyűlés határozatképes, ha jelen vannak azok a tagok, akik az összes szavazat legalább felével rendelkeznek, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
Az egyes tagok szavazatainak számát a törzsbetétje értékének a társaság törzstőkéjének mértékéhez viszonyított aránya alapján határozzák meg, hacsak a társasági szerződés más szavazatszámot nem állapít meg.
(3)
A taggyűlés a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével dönt, hacsak a törvény vagy a társasági szerződés nem ír elő magasabb szavazati arányt.
(4)
A 125. § (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontja szerinti döntésekhez mindig szükséges a tagok összes szavazatának legalább kétharmados többségének hozzájárulása. A társasági szerződés e döntések elfogadásához magasabb szavazati arányt is előírhat.
(5)
A tag nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha a taggyűlés az ő
a)
nem pénzbeli betétjéről,
b)
kizárásáról vagy a társaságból való kizárására irányuló indítvány benyújtásáról dönt.
(6)
A taggyűlés határozatképességének megállapításakor és a taggyűlésen történő szavazáskor nem veszik figyelembe azokat a szavazatokat, amelyeket a tag nem gyakorolhat. Ez megfelelően érvényes a tagok taggyűlésen kívüli döntéshozatalára is.
§ 127a
(1)
Valné zhromaždenie zvolí svojho predsedu a zapisovateľa. Do zvolenia predsedu valného zhromaždenia vedie valné zhromaždenie konateľ alebo iná osoba ním poverená; ak taká osoba nie je na valnom zhromaždení prítomná, môže valné zhromaždenie do zvolenia jeho predsedu viesť ktorýkoľvek zo spoločníkov spoločnosti.
(2)
Zápisnica o valnom zhromaždení obsahuje
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
miesto a čas konania valného zhromaždenia,
c)
meno predsedu valného zhromaždenia a zapisovateľa,
d)
opis prerokovania jednotlivých bodov programu valného zhromaždenia,
e)
rozhodnutie valného zhromaždenia s uvedením výsledku hlasovania.
(3)
Zápisnicu o valnom zhromaždení podpisuje predseda valného zhromaždenia a zapisovateľ; pravosť podpisu predsedu valného zhromaždenia musí byť úradne osvedčená, ak programom valného zhromaždenia boli rozhodnutia podľa § 125 ods. 1 písm. e), f), i), j) a ods. 2 alebo ak sa na zasadnutí valného zhromaždenia člen orgánu spoločnosti vzdal funkcie. K zápisnici sa priložia návrhy a vyhlásenia predložené na valnom zhromaždení na prerokovanie a listina prítomných spoločníkov.
127.a §
(1)
A taggyűlés megválasztja elnökét és jegyzőkönyvvezetőjét. A taggyűlés elnökének megválasztásáig a taggyűlést az ügyvezető vagy az általa megbízott más személy vezeti; ha ilyen személy nincs jelen a taggyűlésen, a taggyűlést annak elnökének megválasztásáig a társaság bármely tagja vezetheti.
(2)
A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a közgyűlés helyét és idejét,
c)
a közgyűlés elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,
d)
a közgyűlés programjának egyes pontjai megtárgyalásának leírását,
e)
a közgyűlés határozatát a szavazás eredményének feltüntetésével.
(3)
A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá; a közgyűlés elnökének aláírását közjegyzőileg hitelesíttetni kell, ha a közgyűlés programja a 125. § (1) bek. e), f), i), j) pontja és (2) bekezdése szerinti határozatokat tartalmazott, vagy ha a közgyűlés ülésén a társaság valamely szervének tagja lemondott tisztségéről. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a közgyűlésen megtárgyalásra előterjesztett javaslatokat és nyilatkozatokat, valamint a jelen lévő tagok listáját.
§ 128
(1)
Ak zákon, spoločenská zmluva, prípadne stanovy neustanovujú kratšiu lehotu, zvolávajú valné zhromaždenie konatelia najmenej raz za rok.
(2)
Ustanovenie § 193 sa použije primerane.
128. §
(1)
Ha a törvény, a társasági szerződés, illetve az alapszabály rövidebb határidőt nem ír elő, a közgyűlést az ügyvezetők évente legalább egyszer összehívják.
(2)
A 193. § rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
§ 129
(1)
Termín a program valného zhromaždenia treba oznámiť spoločníkom v lehote určenej spoločenskou zmluvou, inak najmenej 15 dní pred dňom jeho konania. Valné zhromaždenie sa zvoláva písomnou pozvánkou, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(2)
Požiadať o zvolanie valného zhromaždenia môže každý spoločník, ktorého vklad dosahuje 10 % základného imania. Ak konatelia nezvolajú valné zhromaždenie tak, aby sa konalo do jedného mesiaca od doručenia ich žiadosti, sú spoločníci oprávnení zvolať ho sami.
129. §
(1)
A közgyűlés időpontját és programját a tagokkal a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül, egyébként legalább 15 nappal a megtartása előtt közölni kell. A közgyűlést írásbeli meghívóval hívják össze, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
A közgyűlés összehívását kérheti minden tag, akinek a törzsbetétje eléri az alaptőke 10%-át. Ha az ügyvezetők nem hívják össze a közgyűlést úgy, hogy az a kérelmük kézbesítésétől számított egy hónapon belül megtartásra kerüljön, a tagok jogosultak azt maguk összehívni.
§ 130
Spoločníci môžu prijímať rozhodnutia aj mimo valného zhromaždenia. Návrh uznesenia predkladá spoločníkom na vyjadrenie konateľ alebo spoločník, alebo spoločníci, ktorých vklady dosahujú 10 % základného imania, alebo dozorná rada, ak je zriadená, spolu s oznámením lehoty na písomné vyjadrenie, v ktorej ho spoločníci zasielajú na adresu sídla spoločnosti. Spoločenská zmluva môže určiť, že toto právo má aj spoločník, ktorého výška vkladu je menej ako 10 % základného imania. Ak sa spoločník nevyjadrí v lehote, platí, že nesúhlasí. Konatelia potom oznámia výsledky hlasovania jednotlivým spoločníkom. Väčšina sa počíta z celkového počtu hlasov prislúchajúcich všetkým spoločníkom.
130. §
A tagok közgyűlésen kívül is hozhatnak határozatokat. A határozattervezetet az ügyvezető, vagy a tag, vagy azok a tagok, akiknek a törzsbetétje eléri az alaptőke 10%-át, vagy a felügyelőbizottság, ha létrehozták, terjeszti a tagok elé véleményezésre, az írásbeli véleménynyilvánításra vonatkozó határidő közlésével együtt, amelyen belül a tagok azt a társaság székhelyének címére küldik. A társasági szerződés meghatározhatja, hogy ez a jog megilleti azt a tagot is, akinek a törzsbetétje nem éri el az alaptőke 10%-át. Ha a tag a határidőn belül nem nyilatkozik, úgy tekintendő, hogy nem ért egyet. Az ügyvezetők ezt követően közlik a szavazás eredményét az egyes tagokkal. A többséget az összes tagot megillető szavazatok teljes számából számítják ki.
§ 131
(1)
Každý spoločník, konateľ, likvidátor, správca konkurznej podstaty, vyrovnávací správca alebo člen dozornej rady môže podať návrh na súd na určenie neplatnosti uznesenia valného zhromaždenia, ak je v rozpore so zákonom, spoločenskou zmluvou alebo so stanovami. Rovnaké právo má aj bývalý spoločník alebo konateľ, ak sa ho uznesenie valného zhromaždenia týka. Toto právo však zanikne, ak ho oprávnená osoba neuplatní do troch mesiacov od prijatia uznesenia valného zhromaždenia alebo ak valné zhromaždenie nebolo riadne zvolané, odo dňa, keď sa mohla o uznesení dozvedieť.
(2)
Súd môže na návrh spoločníka určiť neplatnosť uznesenia valného zhromaždenia, len ak porušenie zákona, spoločenskej zmluvy alebo stanov mohlo obmedziť práva spoločníka, ktorý sa určenia neplatnosti domáha.
(3)
V konaní konajú za spoločnosť konatelia; ak sú však účastníkmi konania sami konatelia, zastupuje spoločnosť určený člen (členovia) dozornej rady. Ak žalujú tak konatelia, ako aj členovia dozornej rady, alebo ak nie je dozorná rada zriadená, určí zástupcu spoločnosti valné zhromaždenie. Ak tak neurobí do troch mesiacov od doručenia žaloby spoločnosti, ustanoví súd spoločnosti opatrovníka.
(4)
Neplatnosť uznesenia valného zhromaždenia spoločnosti sa netýka práv nadobudnutých v dobrej viere tretími osobami. V pochybnostiach platí, že tretie osoby nadobudli práva v dobrej viere.
(5)
Právoplatné rozhodnutie súdu podľa odseku 1 je záväzné pre každého.
131. §
(1)
Bármely tag, ügyvezető, végelszámoló, csődgondnok, egyezségi vagyonfelügyelő vagy a felügyelőbizottság tagja beadványt nyújthat be a bírósághoz a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt, ha az ellentétes a törvénnyel, a társasági szerződéssel vagy az alapszabállyal. Ugyanez a jog illeti meg a volt tagot vagy ügyvezetőt is, ha a közgyűlési határozat érinti őt. Ez a jog azonban megszűnik, ha a jogosult személy nem érvényesíti azt a közgyűlési határozat elfogadásától számított három hónapon belül, vagy ha a közgyűlést nem hívták össze szabályszerűen, attól a naptól számítva, amikor a határozatról tudomást szerezhetett.
(2)
A bíróság a tag indítványára csak akkor állapíthatja meg a közgyűlési határozat érvénytelenségét, ha a törvény, a társasági szerződés vagy az alapszabály megsértése korlátozhatta az érvénytelenség megállapítását követelő tag jogait.
(3)
Az eljárásban a társaság nevében az ügyvezetők járnak el; ha azonban maguk az ügyvezetők az eljárás résztvevői, a társaságot a felügyelőbizottság kijelölt tagja (tagjai) képviseli(k). Ha mind az ügyvezetők, mind a felügyelőbizottság tagjai felperesek, vagy ha nincs felügyelőbizottság létrehozva, a társaság képviselőjét a közgyűlés jelöli ki. Ha ezt a kereset társaságnak való kézbesítésétől számított három hónapon belül nem teszi meg, a bíróság gondnokot rendel ki a társaság számára.
(4)
A társaság közgyűlési határozatának érvénytelensége nem érinti a harmadik személyek által jóhiszeműen szerzett jogokat. Kétség esetén úgy kell tekinteni, hogy a harmadik személyek jóhiszeműen szereztek jogokat.
(5)
A bíróság (1) bekezdés szerinti jogerős határozata mindenkire nézve kötelező.
§ 132
(1)
Ak má spoločnosť jediného spoločníka, vykonáva tento spoločník pôsobnosť valného zhromaždenia. Rozhodnutie jediného spoločníka urobené pri výkone pôsobnosti valného zhromaždenia musí mať písomnú formu a musí ho podpísať, ak tento zákon neustanovuje inak. Ak ide o rozhodnutie podľa § 125 ods. 1 písm. e), f), i), j) a ods. 2, pravosť podpisu jediného spoločníka na tomto rozhodnutí musí byť úradne osvedčená.
(2)
Zmluvy uzatvorené medzi spoločnosťou a jej jediným spoločníkom, ak tento spoločník súčasne koná v mene spoločnosti, musia mať písomnú formu.
132. §
(1)
Ha a társaságnak egyetlen tagja van, a közgyűlés hatáskörét ez a tag gyakorolja. Az egyedüli tag közgyűlési hatáskörben hozott határozatát írásba kell foglalni, és azt alá kell írnia, ha e törvény másként nem rendelkezik. Ha a 125. § (1) bek. e), f), i), j) pontja és (2) bekezdése szerinti határozatról van szó, az egyedüli tag e határozaton szereplő aláírásának hitelességét közjegyzőileg hitelesíttetni kell.
(2)
A társaság és annak egyedüli tagja között kötött szerződéseket írásba kell foglalni, ha ez a tag egyúttal a társaság nevében is eljár.
Konatelia
Ügyvezetők
§ 133
(1)
Štatutárnym orgánom spoločnosti je jeden alebo viac konateľov. Ak je konateľov viac, je oprávnený konať v mene spoločnosti každý z nich samostatne, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
(2)
Konateľom spoločnosti môže byť len fyzická osoba, ktorá nie je v čase vykonania zápisu do obchodného registra ako povinný vedená v registri poverení na vykonanie exekúcie podľa osobitného zákona.
(3)
Obmedziť konateľské oprávnenia môže iba spoločenská zmluva alebo valné zhromaždenie. Také obmedzenie je však voči tretím osobám neúčinné.
(4)
Konateľov vymenúva valné zhromaždenie z radov spoločníkov alebo iných fyzických osôb.
133. §
(1)
A társaság statutáris szerve egy vagy több ügyvezető. Ha több ügyvezető van, mindegyikük önállóan jogosult a társaság nevében eljárni, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
A társaság ügyvezetője csak olyan természetes személy lehet, aki a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjában kötelezettként nem szerepel a végrehajtási megbízások külön törvény szerinti nyilvántartásában.
(3)
Az ügyvezetői jogkört csak a társasági szerződés vagy a közgyűlés korlátozhatja. Az ilyen korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(4)
Az ügyvezetőket a közgyűlés nevezi ki a tagok vagy más természetes személyek köréből.
§ 134
Na rozhodnutie o obchodnom vedení spoločnosti, ktoré patrí do pôsobnosti konateľov, sa vyžaduje súhlas väčšiny konateľov, ak spoločenská zmluva neurčí vyšší počet hlasov.
134. §
A társaság üzletvezetéséről szóló, az ügyvezetők hatáskörébe tartozó döntéshez az ügyvezetők többségének hozzájárulása szükséges, ha a társasági szerződés nem ír elő magasabb szavazati arányt.
§ 135
(1)
Konatelia sú povinní zabezpečiť riadne vedenie predpísanej evidencie a účtovníctva, viesť zoznam spoločníkov a informovať spoločníkov o záležitostiach spoločnosti.
(2)
Konatelia predkladajú valnému zhromaždeniu na schválenie riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku a návrh na rozdelenie zisku alebo úhradu strát v súlade so spoločenskou zmluvou a stanovami. Ak osobitný zákon ukladá spoločnosti povinnosť vyhotoviť výročnú správu, konatelia predkladajú valnému zhromaždeniu na prerokovanie spolu s riadnou alebo mimoriadnou individuálnou účtovnou závierkou výročnú správu.
135. §
(1)
Az ügyvezetők kötelesek biztosítani az előírt nyilvántartások és a könyvelés szabályszerű vezetését, vezetni a tagjegyzéket és tájékoztatni a tagokat a társaság ügyeiről.
(2)
Az ügyvezetők a közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra a rendes egyedi számviteli beszámolót és a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót, valamint a nyereség felosztására vagy a veszteségek fedezésére vonatkozó javaslatot a társasági szerződéssel és az alapszabállyal összhangban. Ha külön törvény éves jelentés készítésére kötelezi a társaságot, az ügyvezetők a rendes vagy rendkívüli egyedi számviteli beszámolóval együtt az éves jelentést is a közgyűlés elé terjesztik megtárgyalásra.
§ 135a
(1)
Konatelia sú povinní vykonávať svoju pôsobnosť s odbornou starostlivosťou a v súlade so záujmami spoločnosti a všetkých jej spoločníkov. Najmä sú povinní zaobstarať si a pri rozhodovaní zohľadniť všetky dostupné informácie týkajúce sa predmetu rozhodnutia, zachovávať mlčanlivosť o dôverných informáciách a skutočnostiach, ktorých prezradenie tretím osobám by mohlo spoločnosti spôsobiť škodu alebo ohroziť jej záujmy alebo záujmy jej spoločníkov, a pri výkone svojej pôsobnosti nesmú uprednostňovať svoje záujmy, záujmy len niektorých spoločníkov alebo záujmy tretích osôb pred záujmami spoločnosti.
(2)
Konatelia, ktorí porušili svoje povinnosti pri výkone svojej pôsobnosti, sú povinní spoločne a nerozdielne nahradiť škodu, ktorú tým spoločnosti spôsobili. Najmä sú povinní nahradiť škodu, ktorá spoločnosti vznikla tým, že
a)
poskytli plnenie spoločníkom v rozpore s týmto zákonom,
b)
nadobudli majetok v rozpore s § 59a.
(3)
Konateľ nezodpovedá za škodu, ak preukáže, že postupoval pri výkone svojej pôsobnosti s odbornou starostlivosťou a v dobrej viere, že koná v záujme spoločnosti. Konatelia nezodpovedajú za škodu spôsobenú spoločnosti konaním, ktorým vykonávali uznesenie valného zhromaždenia; to neplatí, ak je uznesenie valného zhromaždenia v rozpore s právnymi predpismi, spoločenskou zmluvou alebo stanovami alebo ak ide o povinnosť podať návrh na vyhlásenie konkurzu. Ak má spoločnosť zriadenú dozornú radu, konateľov nezbavuje zodpovednosti, ak ich konanie dozorná rada schválila.
(4)
Dohody medzi spoločnosťou a konateľom, ktoré vylučujú alebo obmedzujú zodpovednosť konateľa, sú zakázané; spoločenská zmluva ani stanovy nemôžu obmedziť alebo vylúčiť zodpovednosť konateľa. Spoločnosť sa môže vzdať nárokov na náhradu škody voči konateľom alebo uzatvoriť s nimi dohodu o urovnaní najskôr po troch rokoch od ich vzniku, a to len ak s tým vysloví súhlas valné zhromaždenie a ak proti takémuto rozhodnutiu na valnom zhromaždení nevznesie do zápisnice protest spoločník alebo spoločníci, ktorých vklady dosahujú 10 % výšky základného imania.
(5)
Nároky spoločnosti na náhradu škody voči konateľom môže uplatniť vo svojom mene a na vlastný účet veriteľ spoločnosti, ak nemôže uspokojiť svoju pohľadávku z majetku spoločnosti. Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa použijú primerane. Nároky veriteľov spoločnosti voči konateľom nezanikajú, ak sa spoločnosť vzdá nárokov na náhradu škody alebo s nimi uzatvorí dohodu o urovnaní. Ak je na majetok spoločnosti vyhlásený konkurz, uplatňuje nároky veriteľov spoločnosti voči konateľom správca konkurznej podstaty.
135.a §
(1)
Az ügyvezetők kötelesek hatáskörüket szakmai gondossággal, a társaság és valamennyi tagja érdekeivel összhangban gyakorolni. Különösen kötelesek beszerezni és a döntéshozatal során figyelembe venni minden rendelkezésre álló, a döntés tárgyára vonatkozó információt, titoktartási kötelezettséget vállalni a bizalmas információkról és tényekről, amelyek harmadik személyeknek való felfedése kárt okozhatna a társaságnak, vagy veszélyeztetné annak vagy tagjainak érdekeit, és hatáskörük gyakorlása során nem helyezhetik előtérbe saját érdekeiket, csak egyes tagok érdekeit vagy harmadik személyek érdekeit a társaság érdekeivel szemben.
(2)
Azok az ügyvezetők, akik hatáskörük gyakorlása során megszegték kötelezettségeiket, közösen és egyetemlegesen kötelesek megtéríteni az ezzel a társaságnak okozott kárt. Különösen kötelesek megtéríteni azt a kárt, amely a társaságnak abból származott, hogy
a)
e törvénnyel ellentétesen teljesítést nyújtottak a tagoknak,
b)
az 59a. §-sal ellentétesen vagyont szereztek.
(3)
Az ügyvezető nem felel a kárért, ha bizonyítja, hogy hatáskörének gyakorlása során szakmai gondossággal és abban a jóhiszemű meggyőződésben járt el, hogy a társaság érdekében cselekszik. Az ügyvezetők nem felelnek a társaságnak okozott kárért olyan cselekménnyel, amellyel a közgyűlés határozatát hajtották végre; ez nem érvényes, ha a közgyűlés határozata ellentétes a jogszabályokkal, a társasági szerződéssel vagy az alapszabállyal, vagy ha csődeljárás kihirdetésére irányuló indítvány benyújtásának kötelezettségéről van szó. Ha a társaságnak van felügyelőbizottsága, az ügyvezetőket nem mentesíti a felelősség alól, ha cselekményüket a felügyelőbizottság jóváhagyta.
(4)
Tilosak a társaság és az ügyvezető közötti olyan megállapodások, amelyek kizárják vagy korlátozzák az ügyvezető felelősségét; sem a társasági szerződés, sem az alapszabály nem korlátozhatja vagy zárhatja ki az ügyvezető felelősségét. A társaság az ügyvezetőkkel szembeni kártérítési igényeiről lemondhat, vagy velük egyezségi megállapodást köthet legkorábban azok keletkezésétől számított három év elteltével, és csak akkor, ha ehhez a közgyűlés hozzájárul, és ha egy ilyen határozat ellen a közgyűlésen nem emel jegyzőkönyvi tiltakozást az a tag vagy azok a tagok, akiknek a törzsbetétje eléri az alaptőke 10%-át.
(5)
A társaság ügyvezetőkkel szembeni kártérítési igényeit a társaság jogosultja a saját nevében és saját számlájára érvényesítheti, ha követelését nem tudja kielégíteni a társaság vagyonából. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A társaság jogosultjainak az ügyvezetőkkel szembeni igényei nem szűnnek meg, ha a társaság lemond a kártérítési igényekről, vagy velük egyezségi megállapodást köt. Ha a társaság vagyonára csődeljárást hirdetnek ki, a társaság jogosultjainak az ügyvezetőkkel szembeni igényeit a csődgondnok érvényesíti.
§ 136
Zákaz konkurencie
(1)
Pokiaľ zo spoločenskej zmluvy alebo stanov nevyplývajú ďalšie obmedzenia, konateľ nesmie:
a)
vo vlastnom mene alebo na vlastný účet uzavierať obchody, ktoré súvisia s podnikateľskou činnosťou spoločnosti,
b)
sprostredkúvať pre iné osoby obchody spoločnosti,
c)
zúčastňovať sa na podnikaní inej spoločnosti ako spoločník s neobmedzeným ručením a
d)
vykonávať činnosť ako štatutárny orgán alebo člen štatutárneho alebo iného orgánu inej právnickej osoby s podobným predmetom podnikania, ibaže ide o právnickú osobu, na ktorej podnikaní sa zúčastňuje spoločnosť, v ktorej vykonáva pôsobnosť konateľa alebo v ktorej je spoločníkom niektorý z jej spoločníkov alebo osoba, ktorá je ovládaná tou istou osobou ako spoločník.
(2)
Porušenie odseku 1 má dôsledky ustanovené v § 65.
(3)
Spoločenská zmluva alebo stanovy môžu určiť, v akom rozsahu sa zákaz konkurencie vzťahuje aj na spoločníkov.
136. §
Versenytilalom
(1)
Amennyiben a társasági szerződésből vagy az alapszabályból nem következnek további korlátozások, az ügyvezető nem jogosult:
a)
saját nevében vagy saját számlájára a társaság vállalkozási tevékenységével kapcsolatos üzleteket kötni,
b)
más személyek számára a társaság üzleteit közvetíteni,
c)
egy másik társaság vállalkozásában korlátlanul felelős tagként részt venni és
d)
egy másik, hasonló vállalkozási tárgyú jogi személyben statutáris szervként vagy statutáris vagy más szerv tagjaként tevékenységet folytatni, kivéve, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek vállalkozásában az a társaság vesz részt, amelyben ügyvezetői hatáskört gyakorol, vagy amelyben valamelyik tagja tag, vagy olyan személy, amelyet ugyanaz a személy irányít, mint a tagot.
(2)
Az (1) bekezdés megsértése a 65. §-ban meghatározott következményekkel jár.
(3)
A társasági szerződés vagy az alapszabály meghatározhatja, hogy a versenytilalom milyen mértékben vonatkozik a tagokra is.
Dozorná rada
Felügyelő Bizottság
§ 137
Dozorná rada sa zriaďuje, ak tak určuje spoločenská zmluva.
137. §
Felügyelőbizottságot kell létrehozni, ha a társasági szerződés így rendelkezik.
§ 138
(1)
Dozorná rada:
a)
dohliada na činnosť konateľov,
b)
nahliada do obchodných a účtovných kníh a iných dokladov a kontroluje tam obsiahnuté údaje,
c)
preskúmava účtovné závierky, ktoré je spoločnosť povinná vyhotovovať podľa osobitného predpisu a návrh na rozdelenie zisku alebo úhradu strát a predkladá svoje vyjadrenie valnému zhromaždeniu,
d)
podáva správy valnému zhromaždeniu v lehote určenej spoločenskou zmluvou, inak raz ročne.
(2)
Členovia dozornej rady majú právo požadovať od konateľov informácie a vysvetlenia o všetkých záležitostiach spoločnosti a nahliadať do všetkých obchodných a účtovných kníh a iných dokladov spoločnosti.
138. §
(1)
A felügyelőbizottság:
a)
felügyeli az ügyvezetők tevékenységét,
b)
betekint az üzleti és könyvelési könyvekbe és egyéb okiratokba, és ellenőrzi az ott szereplő adatokat,
c)
felülvizsgálja a számviteli beszámolókat, amelyeket a társaság külön jogszabály szerint köteles elkészíteni, valamint a nyereség felosztására vagy a veszteségek fedezésére vonatkozó javaslatot, és véleményét a közgyűlés elé terjeszti,
d)
a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül, egyébként évente egyszer jelentést tesz a közgyűlésnek.
(2)
A felügyelőbizottság tagjai jogosultak az ügyvezetőktől a társaság minden ügyéről tájékoztatást és felvilágosítást kérni, és betekinteni a társaság valamennyi üzleti és könyvelési könyvébe és egyéb okiratába.
§ 139
(1)
Členov dozornej rady volí valné zhromaždenie.
(2)
Členom dozornej rady nemôže byť konateľ spoločnosti.
(3)
Dozorná rada musí mať aspoň troch členov.
139. §
(1)
A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja.
(2)
A felügyelőbizottság tagja nem lehet a társaság ügyvezetője.
(3)
A felügyelőbizottságnak legalább három tagból kell állnia.
(4)
A felügyelőbizottság tagjaira vonatkozik a versenytilalom (136. §), és a 135a. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 140
(1)
Členovia dozornej rady sa zúčastňujú na valnom zhromaždení. Musí sa im udeliť slovo, kedykoľvek o to požiadajú.
(2)
Dozorná rada zvolá valné zhromaždenie, ak to vyžadujú záujmy spoločnosti. Pre spôsob zvolávania valného zhromaždenia platia primerane ustanovenia § 129 ods. 1.
140. §
(1)
A felügyelőbizottság tagjai részt vesznek a közgyűlésen. Bármikor kérik, szót kell nekik adni.
(2)
A felügyelőbizottság összehívja a közgyűlést, ha a társaság érdekei ezt megkívánják. A közgyűlés összehívásának módjára a 129. § (1) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
Oddiel 4
alszakasz 4
Zmena spoločenskej zmluvy
A társasági szerződés módosítása
§ 141
(1)
Na zmenu spoločenskej zmluvy je potrebný súhlas všetkých spoločníkov okrem prípadov, keď zákon alebo spoločenská zmluva na to oprávňuje valné zhromaždenie, ak zákon neustanovuje inak.
(2)
Na platnosť zmeny spoločenskej zmluvy, ktorou sa rozširujú povinnosti uložené spoločenskou zmluvou spoločníkom alebo zužujú, prípadne obmedzujú práva priznané spoločníkom spoločenskou zmluvou, sa vyžaduje súhlas všetkých spoločníkov, ktorých sa táto zmena týka.
(3)
Ak sa prijme rozhodnutie, ktorého dôsledkom je zmena obsahu spoločenskej zmluvy, považuje sa toto rozhodnutie za rozhodnutie o zmene spoločenskej zmluvy, ak bolo prijaté spôsobom, ktorý sa podľa zákona a spoločenskej zmluvy vyžaduje na prijatie rozhodnutia o zmene spoločenskej zmluvy. Konatelia sú povinní po každej zmene spoločenskej zmluvy vyhotoviť bez zbytočného odkladu úplné znenie spoločenskej zmluvy, za ktorého úplnosť a správnosť zodpovedajú.
141. §
(1)
A társasági szerződés módosításához valamennyi tag hozzájárulása szükséges, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény vagy a társasági szerződés erre felhatalmazza a közgyűlést, ha a törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A társasági szerződés olyan módosításának érvényességéhez, amellyel a társasági szerződés által a tagokra rótt kötelezettségek bővülnek, vagy a társasági szerződés által a tagoknak biztosított jogok szűkülnek, illetve korlátozódnak, valamennyi érintett tag hozzájárulása szükséges.
(3)
Ha olyan határozatot fogadnak el, amelynek következménye a társasági szerződés tartalmának megváltozása, ezt a határozatot a társasági szerződés módosításáról szóló határozatnak kell tekinteni, ha azt a törvény és a társasági szerződés szerint a társasági szerződés módosításáról szóló határozat elfogadásához szükséges módon fogadták el. Az ügyvezetők a társasági szerződés minden módosítása után kötelesek felesleges késedelem nélkül elkészíteni a társasági szerződés teljes szövegét, amelynek teljességéért és helyességéért felelősek.
Zvýšenie a zníženie základného imania
Az alaptőke felemelése és leszállítása
§ 142
Zvýšenie základného imania novými peňažnými vkladmi je prípustné, len keď doterajšie peňažné vklady sú úplne splatené. Zvýšenie základného imania nepeňažnými vkladmi je prípustné už pred týmto splatením.
142. §
Az alaptőke új pénzbeli betétekkel történő felemelése csak akkor megengedett, ha a korábbi pénzbeli betéteket teljes egészében befizették. Az alaptőke nem pénzbeli betétekkel történő felemelése már e befizetés előtt is megengedett.
§ 143
(1)
Ak spoločenská zmluva alebo rozhodnutie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania neurčí inak, majú doterajší spoločníci prednostné právo prevziať záväzok na nové vklady v pomere zodpovedajúcom ich doterajším vkladom, a to v lehote určenej spoločenskou zmluvou, inak do jedného mesiaca od prijatia rozhodnutia valného zhromaždenia o zvýšení základného imania.
(2)
Ak sa má základné imanie zvyšovať nepeňažnými vkladmi, schvaľuje valné zhromaždenie nepeňažný vklad a výšku peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započíta na vklad spoločníka.
(3)
Záväzok na nový vklad sa preberá písomným vyhlásením, v ktorom záujemca, ktorý nie je spoločníkom spoločnosti, musí vyhlásiť, že pristupuje k spoločenskej zmluve; podpis záujemcu musí byť úradne overený.
(4)
Na zvýšenie základného imania novými vkladmi sa použijú primerane ustanovenia o splácaní vkladov pri založení spoločnosti.
143. §
(1)
Amennyiben a társasági szerződés vagy a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozata másként nem rendelkezik, az eddigi tagoknak elsőbbségi joguk van az új betétekre vonatkozó kötelezettséget az eddigi betétjeiknek megfelelő arányban átvállalni, mégpedig a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül, egyébként a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozatának elfogadásától számított egy hónapon belül.
(2)
Amennyiben az alaptőkét nem pénzbeli betétekkel kell emelni, a közgyűlés hagyja jóvá a nem pénzbeli betétet és azt a pénzösszeget, amilyen értékben a nem pénzbeli betét a tag betétjébe beszámításra kerül.
(3)
Az új betétre vonatkozó kötelezettségvállalás írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a jelentkezőnek, aki nem tagja a társaságnak, ki kell jelentenie, hogy csatlakozik a társasági szerződéshez; a jelentkező aláírását hatóságilag hitelesíttetni kell.
(4)
Az alaptőke új betétekkel történő emelésére megfelelően alkalmazni kell a társaság alapításakor a betétek befizetésére vonatkozó rendelkezéseket.
§ 144
(1)
Valné zhromaždenie môže rozhodnúť, že nerozdelený zisk alebo iné vlastné zdroje, ktorých použitie nie je zákonom ustanovené, alebo iné vlastné zdroje spoločnosti vykázané v individuálnej účtovnej závierke vo vlastnom imaní spoločnosti sa použijú na zvýšenie základného imania. Spoločnosť môže takto zvýšiť základné imanie iba pri dodržaní podmienok podľa § 179 ods. 3 a 4.
(2)
Zvýšiť základné imanie podľa odseku 1 možno iba na základe schválenej riadnej individuálnej účtovnej závierky, ak ku dňu konania valného zhromaždenia uplynulo najviac šesť mesiacov odo dňa, ku ktorému sa táto účtovná závierka zostavuje. Overenie účtovnej závierky audítorom sa nevyžaduje, ak sa na zvýšenie základného imania použije nerozdelený zisk, ktorý by inak mohol byť vyplatený spoločníkom a hodnota zvýšenia základného imania nepresahuje hodnotu základného imania pred jeho zvýšením.
144. §
(1)
A közgyűlés határozhat úgy, hogy a fel nem osztott nyereséget vagy más, a törvény által felhasználásra nem szabályozott saját forrásokat, vagy a társaság egyedi számviteli beszámolójában a társaság saját tőkéjében kimutatott egyéb saját forrásokat az alaptőke emelésére használják fel. A társaság csak a 179. § (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek betartása mellett emelheti így az alaptőkét.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti alaptőke-emelés csak jóváhagyott rendes egyedi számviteli beszámoló alapján lehetséges, ha a közgyűlés napjáig legfeljebb hat hónap telt el attól a naptól számítva, amelyre ez a számviteli beszámoló készült. A számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítése nem szükséges, ha az alaptőke emelésére olyan fel nem osztott nyereséget használnak fel, amelyet egyébként a tagoknak ki lehetne fizetni, és az alaptőke-emelés értéke nem haladja meg az alaptőke értékét az emelés előtt.
§ 145
Konatelia sú povinní bez zbytočného odkladu podať návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra.
145. §
Az ügyvezetők kötelesek felesleges késedelem nélkül az alaptőke-emelés cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló indítványt benyújtani.
§ 146
O znížení základného imania rozhoduje valné zhromaždenie. Pritom sa nesmie znížiť hodnota základného imania spoločnosti a výška vkladu každého spoločníka pod sumu ustanovenú v § 108 a § 109 ods. 1.
146. §
Az alaptőke leszállításáról a közgyűlés dönt. Ennek során a társaság alaptőkéjének értéke és minden egyes tag betétjének összege nem csökkenthető a 108. §-ban és a 109. § (1) bekezdésében megállapított összeg alá.
§ 147
(1)
Konatelia sú povinní zverejniť zníženie základného imania a jeho výšku do 15 dní po rozhodnutí dvakrát po sebe s časovým odstupom 30 dní. V oznámení sa vyzvú veritelia spoločnosti, aby prihlásili svoje pohľadávky v lehote do 90 dní po poslednom oznámení.
(2)
Spoločnosť je povinná veriteľom, ktorí včas prihlásia svoje pohľadávky, poskytnúť primerané zabezpečenie ich pohľadávok alebo tieto pohľadávky uspokojiť.
(3)
Zníženie základného imania zapíše súd do obchodného registra, len ak je preukázané, že zníženie základného imania sa oznámilo spôsobom uvedeným v odseku 1 a veriteľom sa poskytlo zabezpečenie podľa odseku 2, pokiaľ ich pohľadávky neboli uspokojené.
147. §
(1)
Az ügyvezetők kötelesek a határozatot követő 15 napon belül az alaptőke leszállítását és annak összegét kétszer egymás után, 30 napos időközönként közzétenni. A közleményben fel kell szólítani a társaság hitelezőit, hogy követeléseiket az utolsó közleményt követő 90 napos határidőn belül jelentsék be.
(2)
A társaság köteles a követeléseiket időben bejelentő hitelezőknek követeléseikre megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy e követeléseket kielégíteni.
(3)
Az alaptőke leszállítását a bíróság csak akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha igazolt, hogy az alaptőke leszállítását az (1) bekezdésben meghatározott módon közölték, és a hitelezőknek a (2) bekezdés szerint biztosítékot nyújtottak, amennyiben követeléseiket nem elégítették ki.
Zánik účasti spoločníka v spoločnosti
A tag társasági részesedésének megszűnése
§ 148
Zrušenie účasti spoločníka súdom
(1)
Spoločník nemôže zo spoločnosti vystúpiť. Ak nejde o spoločnosť s jediným spoločníkom, môže spoločník navrhnúť, aby súd zrušil jeho účasť v spoločnosti, ak nemožno od neho spravodlivo požadovať, aby v spoločnosti zotrval. Ustanovenia § 113 ods. 5 a 6 platia obdobne.
(2)
Ak nejde o spoločnosť s jediným spoločníkom, vyhlásenie konkurzu na majetok spoločníka, zastavenie konkurzného konania pre nedostatok majetku alebo zamietnutie návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok jeho majetku má rovnaké účinky ako zrušenie jeho účasti v spoločnosti súdom.
(3)
Ak nejde o spoločnosť s jediným spoločníkom a ak spoločenská zmluva nepripúšťa prevod obchodného podielu alebo ak sa na prevod obchodného podielu vyžaduje súhlas valného zhromaždenia, má doručenie exekučného príkazu spoločnosti na obchodný podiel spoločníka rovnaké účinky ako zrušenie jeho účasti v spoločnosti súdom.
(4)
Ak bol konkurz na majetok spoločníka, ktorého účasť v spoločnosti zanikla podľa odseku 2, právoplatným rozhodnutím súdu zrušený z iných dôvodov ako po splnení rozvrhového uznesenia alebo pre nedostatok majetku a spoločnosť doposiaľ nepoužila jeho obchodný podiel podľa § 113 ods. 5 a 6, účasť spoločníka v spoločnosti sa obnovuje; ak spoločnosť už vyplatila vyrovnací podiel, má nárok na jeho vrátenie. To platí primerane aj vtedy, ak bola právoplatným rozhodnutím súdu zastavená exekúcia podľa osobitného zákona.
148. §
A tag tagsági viszonyának bíróság általi megszüntetése
(1)
A tag nem léphet ki a társaságból. Ha nem egyszemélyes társaságról van szó, a tag javasolhatja, hogy a bíróság szüntesse meg a társasági tagsági viszonyát, ha tőle méltányosan nem várható el, hogy a társaságban maradjon. A 113. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2)
Ha nem egyszemélyes társaságról van szó, a tag vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetése, a csődeljárás vagyonhiány miatt történő megszüntetése vagy a csődeljárás megindítására irányuló indítvány vagyonhiány miatti elutasítása azonos joghatással bír, mint a társasági tagsági viszonyának bíróság általi megszüntetése.
(3)
Ha nem egyszemélyes társaságról van szó, és ha a társasági szerződés nem teszi lehetővé az üzletrész átruházását, vagy ha az üzletrész átruházásához a közgyűlés hozzájárulása szükséges, a tagnak az üzletrészére vonatkozó végrehajtási parancs társaságnak történő kézbesítése azonos joghatással bír, mint a társasági tagsági viszonyának bíróság általi megszüntetése.
(4)
Ha a tag vagyonára indított csődeljárást, akinek a társasági tagsági viszonya a (2) bekezdés szerint szűnt meg, a bíróság jogerős határozatával a felosztási határozat teljesítésétől vagy vagyonhiánytól eltérő okból megszüntették, és a társaság eddig még nem használta fel az üzletrészét a 113. § (5) és (6) bekezdése szerint, a tag társasági tagsági viszonya helyreáll; ha a társaság már kifizette az elszámolási hányadot, jogosult annak visszatérítésére. Ez megfelelően érvényes akkor is, ha a végrehajtást külön törvény szerint a bíróság jogerős határozatával megszüntették.
§ 149
Vylúčenie spoločníka
Spoločnosť sa môže domáhať na súde vylúčenia spoločníka, ktorý porušuje závažným spôsobom svoje povinnosti, hoci na ich plnenie bol vyzvaný a na možnosť vylúčenia bol písomne upozornený. S podaním tohto návrhu musia súhlasiť spoločníci, ktorých vklady predstavujú aspoň jednu polovicu základného imania. Ustanovenie § 113 ods. 4 tým nie je dotknuté. Ustanovenia § 113 ods. 5 a 6 platia obdobne.
149. §
A tag kizárása
A társaság bíróságon követelheti annak a tagnak a kizárását, aki súlyosan megszegi a kötelezettségeit, noha azok teljesítésére felszólították, és a kizárás lehetőségére írásban figyelmeztették. Ezen beadvány benyújtásával egyet kell érteniük azoknak a tagoknak, akiknek a betétjei az alaptőke legalább felét teszik ki. A 113. § (4) bekezdésének rendelkezéseit ez nem érinti. A 113. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 150
Vyrovnanie
(1)
Spoločníkovi, ktorého účasť v spoločnosti súd zrušil, alebo ktorý bol vylúčený, vzniká právo na vyrovnací podiel (§ 61 ods. 2 a 3). Rovnaké právo má dedič alebo právny nástupca spoločníka, pokiaľ naňho neprešiel obchodný podiel (§ 116).
(2)
Vyrovnací podiel sa vypočíta pomerom splateného vkladu spoločníka, ktorého účasť v spoločnosti zanikla, k splateným vkladom všetkých spoločníkov, ak spoločenská zmluva neurčuje inak.
150. §
Elszámolás
(1)
Annak a tagnak, akinek a társasági tagsági viszonyát a bíróság megszüntette, vagy akit kizártak, joga keletkezik az elszámolási hányadra (§ 61 (2) és (3) bek.). Ugyanilyen joga van a tag örökösének vagy jogutódjának, amennyiben az üzletrész nem szállt át rá (§ 116).
(2)
Az elszámolási hányadot a tagsági viszonya megszűnt tag befizetett betétjének az összes tag befizetett betétjéhez viszonyított aránya alapján számítják ki, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
Oddiel 5
Oddiel 5
Zrušenie a likvidácia spoločnosti
A társaság megszüntetése és felszámolása
§ 151
Okrem prípadov uvedených v § 68 sa spoločnosť zrušuje:
a)
rozhodnutím súdu podľa ustanovenia § 152,
b)
z iných dôvodov uvedených v spoločenskej zmluve.
151. §
A 68. §-ban említett eseteken kívül a társaság megszűnik:
a)
a bíróság határozatával a 152. § rendelkezése szerint,
b)
a társasági szerződésben foglalt egyéb okokból.
§ 152
Spoločníci, a ak to ustanovuje spoločenská zmluva alebo stanovy, aj konatelia sa môžu na súde domáhať zrušenia spoločnosti z dôvodov a za podmienok ustanovených v zákone, v spoločenskej zmluve alebo v zakladateľskej listine, prípadne v stanovách.
152. §
A tagok, és ha a társasági szerződés vagy az alapszabály úgy rendelkezik, az ügyvezetők is bíróságon követelhetik a társaság megszüntetését a törvényben, a társasági szerződésben vagy az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított okokból és feltételek mellett.
§ 153
(1)
Pred začatím likvidácie spoločnosti vymenuje valné zhromaždenie likvidátora.
(2)
Pri zrušení spoločnosti s likvidáciou má každý spoločník nárok na podiel na likvidačnom zostatku. Tento podiel sa určuje pomerom vkladu, ktorý spoločník splatil, k splateným vkladom všetkých spoločníkov, ak spoločenská zmluva neurčuje niečo iné.
153. §
(1)
A társaság felszámolásának megkezdése előtt a közgyűlés kinevezi a felszámolási biztost.
(2)
A társaság felszámolással történő megszüntetése esetén minden tag jogosult a felszámolási vagyonmaradványból való részesedésre. Ezt a részesedést a tag által befizetett betétnek az összes tag befizetett betétjéhez viszonyított aránya alapján határozzák meg, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
Diel V
V. SZAKASZ
Akciová spoločnosť
Részvénytársaság
Oddiel 1
alszakasz l 1
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 154
(1)
Akciovou spoločnosťou je spoločnosť, ktorej základné imanie je rozvrhnuté na určitý počet akcií s určitou menovitou hodnotou. Spoločnosť zodpovedá za porušenie svojich záväzkov celým svojím majetkom. Akcionár neručí za záväzky spoločnosti.
(2)
Obchodné meno spoločnosti musí obsahovať označenie „akciová spoločnosť“ alebo skratku „akc. spol.“ alebo skratku „a. s.“.
(3)
Akciová spoločnosť môže byť súkromnou akciovou spoločnosťou alebo verejnou akciovou spoločnosťou. Za verejnú akciovú spoločnosť sa považuje spoločnosť, ktorej všetky akcie alebo časť akcií boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu, ktorý sa nachádza alebo ktorý sa prevádzkuje v niektorom zo zmluvných štátov Dohody o Európskom hospodárskom priestore.
(4)
Verejná akciová spoločnosť môže na valnom zhromaždení so súhlasom dvojtretinovej väčšiny hlasov prítomných akcionárov rozhodnúť, že prestáva obchodovať so svojimi akciami na regulovanom trhu a stane sa súkromnou akciovou spoločnosťou. Rozhodnutie o tom, že spoločnosť prestáva obchodovať so svojimi akciami na regulovanom trhu sa ukladá do zbierky listín a spoločnosť je povinná uverejniť oznámenie o prijatí tohto rozhodnutia v periodickej tlači s celoštátnou pôsobnosťou uverejňujúcej burzové správy. Ak po prijatí tohto rozhodnutia prijme burza akcie spoločnosti na obchodovanie na regulovanom trhu, spoločnosť sa opäť stáva verejnou akciovou spoločnosťou. Ustanoveniami tohto odseku nie sú dotknuté povinnosti podľa osobitných predpisov o cenných papieroch a o regulovaných trhoch, ktoré súvisia so zmenou verejnej akciovej spoločnosti na súkromnú akciovú spoločnosť alebo ktoré súvisia s tým, že spoločnosť prestane obchodovať svoje akcie na regulovanom trhu.
(5)
Verejná výzva na upisovanie akcií je verejná ponuka cenných papierov podľa osobitného predpisu.
154. §
(1)
Részvénytársaság az a társaság, amelynek alaptőkéje meghatározott számú, meghatározott névértékű részvényre van felosztva. A társaság a kötelezettségei megszegéséért teljes vagyonával felel. A részvényes nem felel a társaság kötelezettségeiért.
(2)
A társaság cégnevének tartalmaznia kell az „akciová spoločnosť” megjelölést, vagy az „akc. spol.” vagy az „a. s.” rövidítést.
(3)
A részvénytársaság lehet zártkörűen működő részvénytársaság vagy nyilvánosan működő részvénytársaság. Nyilvánosan működő részvénytársaságnak minősül az a társaság, amelynek valamennyi részvényét vagy részvényeinek egy részét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamelyik szerződő államában található vagy működtetett szabályozott piacon kereskedésre bevezették.
(4)
A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen a jelen lévő részvényesek szavazatainak kétharmados többségének hozzájárulásával dönthet úgy, hogy megszünteti részvényeinek a szabályozott piacon való kereskedését, és zártkörűen működő részvénytársasággá válik. Azt a határozatot, hogy a társaság megszünteti részvényeinek a szabályozott piacon való kereskedését, az okirattárba kell helyezni, és a társaság köteles e határozat elfogadásáról közleményt közzétenni egy tőzsdei híreket közlő, országos hatókörű időszaki kiadványban. Ha e határozat elfogadása után a tőzsde a társaság részvényeit a szabályozott piacon kereskedésre bevezeti, a társaság ismét nyilvánosan működő részvénytársasággá válik. E bekezdés rendelkezései nem érintik az értékpapírokról és a szabályozott piacokról szóló külön jogszabályok szerinti kötelezettségeket, amelyek a nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá történő átalakulásával kapcsolatosak, vagy amelyek azzal függnek össze, hogy a társaság megszünteti részvényeinek a szabályozott piacon való kereskedését.
(5)
A részvényjegyzésre való nyilvános felhívás külön jogszabály szerinti értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel.
§ 155
(1)
Akcia predstavuje práva akcionára ako spoločníka podieľať sa podľa zákona a stanov spoločnosti na jej riadení, zisku a na likvidačnom zostatku po zrušení spoločnosti s likvidáciou, ktoré sú spojené s akciou ako s cenným papierom, ak zákon neustanovuje inak.
(2)
Akcia môže byť vydaná v podobe listinného cenného papiera (ďalej len „listinná akcia“) alebo v podobe zaknihovaného cenného papiera (ďalej len „zaknihovaná akcia“), ak zákon neustanovuje inak.
(3)
Akcia obsahuje
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
menovitú hodnotu,
c)
označenie, či akcia znie na doručiteľa alebo na meno; pri akcii na meno obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby, ktorá je akcionárom; ak je akcionárom zahraničná právnická osoba, identifikačné číslo sa uvádza, ak je pridelené; ak je akcionárom zahraničná fyzická osoba, uvádza sa dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
d)
výšku základného imania a počet všetkých akcií spoločnosti k dátumu vydania emisie akcií, ak osobitný zákon neustanovuje inak,
e)
dátum vydania emisie akcií.
(4)
Listinná akcia obsahuje aj číselné označenie a podpis člena alebo podpisy členov predstavenstva, ktorí sú oprávnení konať za spoločnosť v čase vydania akcie. Listinná akcia ďalej obsahuje aj určenie práv s ňou spojených aspoň s odkazom na úpravu v stanovách.
(5)
Ak spoločnosť vydáva viac druhov akcií, musia akcie obsahovať označenie druhu. Akcie, s ktorými nie sú spojené žiadne osobitné práva (ďalej len „kmeňová akcia“), nemusia obsahovať označenie druhu.
(6)
Vydávanie iných druhov akcií, ako ustanovuje tento zákon, sa zakazuje.
155. §
(1)
A részvény a részvényesnek mint tagnak a törvény és a társaság alapszabálya szerinti azon jogait testesíti meg, hogy részt vegyen a társaság irányításában, nyereségében és a társaság felszámolással történő megszüntetése utáni felszámolási vagyonmaradványban, amelyek a részvényhez mint értékpapírhoz kapcsolódnak, ha a törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A részvény kibocsátható nyomdai úton előállított értékpapír (a továbbiakban: „nyomdai úton előállított részvény”) vagy dematerializált értékpapír (a továbbiakban: „dematerializált részvény”) formájában, ha a törvény másként nem rendelkezik.
(3)
A részvény tartalmazza
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a névértéket,
c)
annak megjelölését, hogy a részvény bemutatóra vagy névre szóló-e; névre szóló részvény esetén a részvényes jogi személy cégnevét vagy elnevezését, székhelyét és azonosító számát, vagy a részvényes természetes személy nevét, lakóhelyét és személyi számát; ha a részvényes külföldi jogi személy, az azonosító számot akkor kell feltüntetni, ha azt kiadták; ha a részvényes külföldi természetes személy, a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem adtak ki,
d)
az alaptőke összegét és a társaság összes részvényének darabszámát a részvénykibocsátás napján, ha külön törvény másként nem rendelkezik,
e)
a részvénykibocsátás dátumát.
(4)
A nyomdai úton előállított részvény tartalmazza a sorszámát és az igazgatóság azon tagjának vagy tagjainak aláírását is, akik a részvény kibocsátásának időpontjában jogosultak a társaság nevében eljárni. A nyomdai úton előállított részvény továbbá tartalmazza a hozzá kapcsolódó jogok meghatározását is, legalább az alapszabályban foglalt szabályozásra való hivatkozással.
(5)
Ha a társaság többfajta részvényt bocsát ki, a részvényeknek tartalmazniuk kell a fajta megjelölését. Azoknak a részvényeknek, amelyekhez nem kapcsolódnak különleges jogok (a továbbiakban: „törzsrészvény”), nem kell tartalmazniuk a fajta megjelölését.
(6)
Az e törvényben meghatározottaktól eltérő fajtájú részvények kibocsátása tilos.
§ 156
(1)
Akcia môže znieť na meno alebo na doručiteľa. Stanovy môžu založiť právo akcionárov na výmenu akcie na meno za akcie na doručiteľa a naopak.
(2)
Akcia na meno môže byť vydaná ako listinná alebo zaknihovaná. Akcia na doručiteľa môže byť vydaná len ako zaknihovaná.
(3)
Prevod zaknihovaných akcií sa uskutočňuje podľa osobitného zákona.
(4)
Prevod listinných akcií na meno sa uskutočňuje rubopisom a odovzdaním akcie. V rubopise sa uvedie obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak je pridelené, alebo meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby, ktorá je nadobúdateľom akcie, podpis akcionára, ktorý akciu na meno prevádza, a deň prevodu akcie na meno. Ak je akcionárom zahraničná fyzická osoba, uvádza sa dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené. Na rubopis sa inak primerane použijú ustanovenia osobitného zákona upravujúce zmenky.
(5)
Akcia na meno môže znieť aj na dve alebo viac osôb. Práva spojené s akciou môže vykonávať ktorákoľvek z nich alebo osoba nimi splnomocnená.
(6)
Pri akciách na meno zabezpečuje spoločnosť vedenie zoznamu akcionárov podľa tohto zákona a osobitných predpisov. Spoločnosť je povinná bez zbytočného odkladu odovzdať zoznam akcionárov centrálnemu depozitárovi cenných papierov. Do zoznamu akcionárov sa zapisuje číselné označenie akcie, jej druh a menovitá hodnota, obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak je pridelené, alebo meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby, ktorá je akcionárom. Ak je akcionárom zahraničná fyzická osoba, uvádza sa dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené. Práva spojené s akciou na meno je voči spoločnosti oprávnená vykonávať osoba zapísaná v zozname akcionárov vedenom podľa osobitných predpisov. Zoznam akcionárov nie je verejný. Akcionár má právo na vlastné náklady požadovať výpis zo zoznamu akcionárov v časti, v ktorej sa ho týka.
(7)
Na účinnosť prevodu akcie na meno voči spoločnosti sa vyžaduje zápis zmeny osoby akcionára v zozname akcionárov vedenom podľa osobitných predpisov. Spoločnosť je povinná zabezpečiť vykonanie zmeny zápisu v zozname akcionárov bezodkladne potom, čo jej bude zmena v osobe akcionára preukázaná. Spoločnosť zodpovedá za škodu, ktorá vznikne akcionárovi, ktorý akciu na meno prevádza, a nadobúdateľovi akcie porušením tejto povinnosti.
(8)
Ustanovenia odsekov 6 a 7 sa nepoužijú, ak podľa zákona alebo stanov evidencia zaknihovaných cenných papierov vedená podľa osobitného zákona nahrádza zoznam akcionárov.
(9)
Stanovy môžu obmedziť, nie však vylúčiť prevoditeľnosť akcií na meno. Ak stanovy podmienia prevoditeľnosť akcií na meno súhlasom spoločnosti, musia ustanoviť aj dôvody, pre ktoré môže spoločnosť odmietnuť udelenie súhlasu a lehotu, v ktorej je spoločnosť povinná rozhodnúť o žiadosti akcionára na udelenie súhlasu a oznámiť toto rozhodnutie akcionárovi. O udelení súhlasu na prevod akcií na meno rozhoduje predstavenstvo, ak stanovy neurčujú inak. Rozhodnutie spoločnosti o udelení alebo neudelení súhlasu akcionárovi na prevod akcií oznámi spoločnosť akcionárovi v písomnej forme. Ak príslušný orgán spoločnosti nerozhodne o žiadosti akcionára o udelenie súhlasu v lehote ustanovenej stanovami, platí, že bol súhlas udelený. Spoločnosť zodpovedá za škodu, ktorá vznikne akcionárovi porušením týchto povinností a v prípade neudelenia súhlasu je zároveň povinná na žiadosť akcionára tieto akcie odkúpiť za cenu primeranú ich hodnote. Právo na odkúpenie akcie môže akcionár uplatniť do jedného mesiaca odo dňa doručenia odmietnutia súhlasu na prevod akcií, inak toto právo zaniká. Prevoditeľnosť akcií, ktoré boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu, nemožno obmedziť.
(10)
Primeraná cena akcie podľa odseku 9 musí byť určená v rovnakej výške za každú akciu, pričom nesmie byť zároveň nižšia ako
a)
hodnota čistého obchodného imania pripadajúca na jednu akciu určená podľa poslednej riadnej účtovnej závierky vyhotovenej pred podaním žiadosti akcionára o udelenie súhlasu s prevodom akcií, zvýšená o hodnotu nehmotného majetku nevykazovaného v súvahe vyčíslenú audítorom,
b)
priemerný kurz akcií spoločnosti, ktorej akcie sú obchodované na regulovanom trhu, dosiahnutý na burze cenných papierov za posledných 12 mesiacov pred podaním žiadosti akcionára o udelenie súhlasu s prevodom akcií.
(11)
Ak stanovy podmienia prevoditeľnosť akcií na meno súhlasom spoločnosti, vyžaduje sa súhlas spoločnosti aj na zriadenie záložného práva k týmto akciám, inak záložné právo nevznikne; na udelenie a oznámenie súhlasu spoločnosti platí odsek 9 primerane. Ak podľa stanov sa na prevod akcií na meno vyžaduje splnenie inej podmienky, vyžaduje sa splnenie tejto podmienky aj na vznik záložného práva. Na prevod založených akcií na meno pri výkone záložného práva sa súhlas spoločnosti, prípadne splnenie inej podmienky, nevyžaduje.
156. §
(1)
A részvény szólhat névre vagy bemutatóra. Az alapszabály megalapozhatja a részvényesek jogát a névre szóló részvény bemutatóra szóló részvényre történő cseréjére és fordítva.
(2)
A névre szóló részvény kibocsátható nyomdai úton előállított vagy dematerializált formában. A bemutatóra szóló részvény csak dematerializált formában bocsátható ki.
(3)
A dematerializált részvények átruházása külön törvény szerint történik.
(4)
A nyomdai úton előállított névre szóló részvények átruházása forgatmánnyal és a részvény átadásával történik. A forgatmányon fel kell tüntetni a részvényt megszerző jogi személy cégnevét vagy elnevezését, székhelyét és azonosító számát, ha azt kiadták, vagy a természetes személy nevét, lakóhelyét és személyi számát, a névre szóló részvényt átruházó részvényes aláírását, valamint a névre szóló részvény átruházásának napját. Ha a részvényes külföldi természetes személy, a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem adtak ki. A forgatmányra egyébként megfelelően alkalmazni kell a váltót szabályozó külön törvény rendelkezéseit.
(5)
A névre szóló részvény két vagy több személy nevére is szólhat. A részvényhez kapcsolódó jogokat bármelyikük vagy az általuk meghatalmazott személy gyakorolhatja.
(6)
Névre szóló részvények esetén a társaság biztosítja a részvényesi jegyzék vezetését e törvény és a külön jogszabályok szerint. A társaság köteles felesleges késedelem nélkül átadni a részvényesi jegyzéket a központi értéktárnak. A részvényesi jegyzékbe be kell jegyezni a részvény sorszámát, fajtáját és névértékét, a részvényes jogi személy cégnevét vagy elnevezését, székhelyét és azonosító számát, ha azt kiadták, vagy a természetes személy nevét, lakóhelyét és személyi számát. Ha a részvényes külföldi természetes személy, a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem adtak ki. A névre szóló részvényhez kapcsolódó jogokat a társasággal szemben a külön jogszabályok szerint vezetett részvényesi jegyzékbe bejegyzett személy jogosult gyakorolni. A részvényesi jegyzék nem nyilvános. A részvényesnek joga van saját költségére kivonatot kérni a részvényesi jegyzék rá vonatkozó részéből.
(7)
A névre szóló részvény átruházásának a társasággal szembeni hatályosságához szükséges a részvényes személyében bekövetkezett változás bejegyzése a külön jogszabályok szerint vezetett részvényesi jegyzékbe. A társaság köteles a részvényesi jegyzékben a bejegyzés módosítását haladéktalanul biztosítani, miután a részvényes személyében bekövetkezett változást számára igazolták. A társaság felel azért a kárért, amely e kötelezettség megszegésével a névre szóló részvényt átruházó részvényesnek és a részvény megszerzőjének keletkezik.
(8)
A (6) és (7) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a törvény vagy az alapszabály szerint a külön törvény alapján vezetett, dematerializált értékpapírokról szóló nyilvántartás helyettesíti a részvényesi jegyzéket.
(9)
Az alapszabály korlátozhatja, de nem zárhatja ki a névre szóló részvények átruházhatóságát. Ha az alapszabály a névre szóló részvények átruházhatóságát a társaság hozzájárulásához köti, meg kell határoznia azokat az okokat is, amelyek miatt a társaság a hozzájárulás megadását megtagadhatja, valamint azt a határidőt, amelyen belül a társaság köteles a részvényes hozzájárulás iránti kérelméről dönteni, és erről a döntésről a részvényest értesíteni. A névre szóló részvények átruházásához való hozzájárulás megadásáról az igazgatóság dönt, ha az alapszabály másként nem rendelkezik. A társaság a részvényes részvényátruházáshoz való hozzájárulásának megadásáról vagy meg nem adásáról szóló döntését írásos formában közli a részvényessel. Ha a társaság illetékes szerve az alapszabályban meghatározott határidőn belül nem dönt a részvényes hozzájárulás iránti kérelméről, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A társaság felelős a részvényesnek e kötelezettségek megszegésével okozott kárért, és a hozzájárulás megadásának megtagadása esetén köteles a részvényes kérésére ezeket a részvényeket azok értékének megfelelő áron megvásárolni. A részvény visszavásárlására vonatkozó jogát a részvényes a részvények átruházásához való hozzájárulás megtagadásának kézbesítésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, ellenkező esetben e jog elvész. A szabályozott piacon kereskedésre elfogadott részvények átruházhatósága nem korlátozható.
(10)
A (9) bekezdés szerinti részvény megfelelő árát minden egyes részvényre azonos összegben kell meghatározni, amely egyúttal nem lehet alacsonyabb, mint
a)
az egy részvényre jutó tiszta kereskedelmi vagyon értéke, amelyet a részvényes részvényátruházáshoz való hozzájárulás iránti kérelmének benyújtása előtt elkészített utolsó rendes számviteli beszámoló alapján határoztak meg, megnövelve a mérlegben ki nem mutatott, könyvvizsgáló által számszerűsített immateriális javak értékével,
b)
a társaság részvényeinek – amelyekkel szabályozott piacon kereskednek – az értéktőzsdén a részvényes részvényátruházáshoz való hozzájárulás iránti kérelmének benyújtását megelőző utolsó 12 hónapban elért átlagárfolyama.
(11)
Ha az alapszabály a névre szóló részvények átruházhatóságát a társaság hozzájárulásához köti, a társaság hozzájárulása e részvényekre vonatkozó zálogjog alapításához is szükséges, ellenkező esetben a zálogjog nem jön létre; a társaság hozzájárulásának megadására és közlésére a (9) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Ha az alapszabály szerint a névre szóló részvények átruházásához más feltétel teljesítése szükséges, e feltétel teljesítése a zálogjog létrejöttéhez is szükséges. A zálogjog végrehajtása során a zálogjoggal terhelt névre szóló részvények átruházásához a társaság hozzájárulása, illetve más feltétel teljesítése nem szükséges.
§ 156a
Rozhodujúci deň
(1)
V prípadoch ustanovených týmto zákonom práva akcionára voči spoločnosti môže uplatňovať iba osoba, ktorá je oprávnená vykonávať tieto práva k rozhodujúcemu dňu určenému na základe zákona alebo v stanovách.
(2)
Zoznam osôb oprávnených vykonávať voči spoločnosti práva akcionára spojené so zaknihovanými akciami je spoločnosť povinná zaobstarať na vlastné náklady.
156.a §
Mérvadó nap
(1)
Az e törvényben meghatározott esetekben a részvényes társasággal szembeni jogait csak az a személy gyakorolhatja, aki e jogok gyakorlására a törvény vagy az alapszabály alapján meghatározott mérvadó napon jogosult.
(2)
A dematerializált részvényekhez kapcsolódó, a társasággal szembeni részvényesi jogok gyakorlására jogosult személyek jegyzékét a társaság köteles saját költségére beszerezni.
§ 157
(1)
Stanovy musia určiť menovitú hodnotu všetkých druhov akcií, ktoré sa majú vydať. Súčet menovitých hodnôt týchto akcií musí zodpovedať výške základného imania. Menovitá hodnota akcie musí byť vyjadrená kladným celým číslom, ak osobitný zákon neustanovuje inak. Menovitá hodnota akcií sa vyjadruje v eurách, ak osobitný zákon neustanovuje inak. Akciová spoločnosť môže vydať akcie, ktoré majú rôznu menovitú hodnotu, ak zákon neustanovuje inak.
(2)
Emisný kurz akcie nesmie byť nižší, ako je menovitá hodnota akcie. Ak je emisný kurz akcie vyšší ako jej menovitá hodnota, suma prevyšujúca menovitú hodnotu akcie je emisné ážio. Ak pri splácaní emisného kurzu akcie platená suma nestačí na splatenie menovitej hodnoty alebo jej časti a emisného ážia, započítava sa najprv na plnenie povinnosti splatiť emisné ážio.
(3)
Spoločnosť môže vydať hromadné akcie. Hromadnou akciou je akcia, ktorá nahrádza viac akcií tohto istého druhu spoločnosti s rovnakou menovitou hodnotou. Spoločnosť je povinná vydať majiteľovi hromadnej akcie jednotlivé akcie, ktoré nahrádza, v zaknihovanej alebo listinnej podobe. Postup určia stanovy spoločnosti.
157. §
(1)
Az alapszabálynak meg kell határoznia a kibocsátandó összes részvényfajta névértékét. E részvények névértékének összege meg kell, hogy feleljen az alaptőke összegének. A részvény névértékét pozitív egész számban kell kifejezni, ha külön törvény másként nem rendelkezik. A részvények névértékét euróban kell kifejezni, ha külön törvény másként nem rendelkezik. A részvénytársaság kibocsáthat különböző névértékű részvényeket, ha a törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A részvény kibocsátási értéke nem lehet alacsonyabb a részvény névértékénél. Ha a részvény kibocsátási értéke magasabb, mint a névértéke, a részvény névértékét meghaladó összeg az ázsió. Ha a részvény kibocsátási értékének befizetésekor a befizetett összeg nem elegendő a névérték vagy annak egy része és az ázsió befizetésére, azt először az ázsió befizetési kötelezettségének teljesítésére kell elszámolni.
(3)
A társaság kibocsáthat gyűjtőrészvényeket. Gyűjtőrészvény az a részvény, amely a társaság több, azonos fajtájú és azonos névértékű részvényét helyettesíti. A társaság köteles a gyűjtőrészvény tulajdonosának kiadni az általa helyettesített egyes részvényeket, dematerializált vagy okirati formában. Az eljárást a társaság alapszabálya határozza meg.
§ 159
(1)
Stanovy môžu určiť vydanie druhu akcií, s ktorými sú spojené prednostné práva týkajúce sa dividendy (prioritné akcie), ak súhrn ich menovitých hodnôt neprekročí polovicu základného imania.
(2)
Vydanie akcií, s ktorými je spojené právo na určitý úrok nezávisle od hospodárskych výsledkov spoločnosti, nie je dovolené.
(3)
Stanovy môžu určiť vydanie prioritných akcií, s ktorými nie je spojené právo hlasovania na valnom zhromaždení. Ich majitelia majú všetky ostatné práva spojené s akciami. Odo dňa, ktorý nasleduje po dni prijatia rozhodnutia valného zhromaždenia o tom, že prednostná dividenda nebude vyplatená, alebo odo dňa omeškania s výplatou prednostnej dividendy nadobúda akcionár hlasovacie právo, a to až do času, keď valné zhromaždenie rozhodne o vyplatení prednostnej dividendy, a ak bola spoločnosť v omeškaní s výplatou prednostnej dividendy, až do dňa jej vyplatenia. Majitelia prioritných akcií majú právo hlasovať na valnom zhromaždení, ktoré rozhodne o vyplatení prednostnej dividendy, v plnom rozsahu. Hlasovacie právo majiteľa prioritných akcií podľa tretej a štvrtej vety nevzniká, ak ide o prioritné akcie vydané bankou.
159. §
(1)
Az alapszabály rendelkezhet olyan részvényfajta kibocsátásáról, amelyhez az osztalékra vonatkozó elsőbbségi jogok kapcsolódnak (elsőbbségi részvények), feltéve, hogy azok névértékének összege nem haladja meg az alaptőke felét.
(2)
Olyan részvények kibocsátása, amelyekhez a társaság gazdasági eredményeitől független, meghatározott kamatra való jogosultság kapcsolódik, nem megengedett.
(3)
Az alapszabály rendelkezhet olyan elsőbbségi részvények kibocsátásáról, amelyekhez nem kapcsolódik szavazati jog a közgyűlésen. Tulajdonosaik a részvényekhez kapcsolódó minden egyéb joggal rendelkeznek. Attól a naptól kezdve, amely a közgyűlés azon határozatának elfogadását követi, hogy az elsőbbségi osztalék nem kerül kifizetésre, vagy az elsőbbségi osztalék kifizetésével való késedelem napjától a részvényes szavazati jogot szerez, egészen addig, amíg a közgyűlés az elsőbbségi osztalék kifizetéséről nem dönt, és ha a társaság késedelemben volt az elsőbbségi osztalék kifizetésével, annak kifizetésének napjáig. Az elsőbbségi részvények tulajdonosai teljes körű szavazati joggal rendelkeznek azon a közgyűlésen, amely az elsőbbségi osztalék kifizetéséről dönt. Az elsőbbségi részvény tulajdonosának a harmadik és negyedik mondat szerinti szavazati joga nem keletkezik, ha bank által kibocsátott elsőbbségi részvényekről van szó.
§ 160
(1)
Spoločnosť môže na základe rozhodnutia valného zhromaždenia vydať dlhopisy, s ktorými je spojené právo na ich výmenu za akcie spoločnosti (ďalej len „vymeniteľný dlhopis“) alebo právo na prednostné upísanie akcií spoločnosti (ďalej len „prioritný dlhopis“), ak valné zhromaždenie súčasne rozhodne o podmienenom zvýšení základného imania. Na rozhodovanie valného zhromaždenia o vydaní vymeniteľných dlhopisov alebo prioritných dlhopisov platí ustanovenie § 202 ods. 1.
(2)
Ak valné zhromaždenie poverí predstavenstvo, aby za podmienok určených stanovami vydalo nové akcie, môže súčasne poveriť predstavenstvo, aby za podmienok určených stanovami vydalo vymeniteľné dlhopisy alebo prioritné dlhopisy, ak predstavenstvo súčasne rozhodne o podmienenom zvýšení základného imania.
(3)
Právo na výmenu vymeniteľného dlhopisu za akcie spoločnosti a právo na prednostné upísanie akcií spoločnosti môžu byť predmetom samostatného prevodu.
(4)
Ak osoba, na ktorú bolo právo na výmenu vymeniteľného dlhopisu za akcie spoločnosti samostatne prevedené, toto právo uplatní, zaniká právo majiteľa vymeniteľného dlhopisu na výplatu menovitej hodnoty vymeniteľného dlhopisu a výnosu z neho.
(5)
Akcionári spoločnosti majú právo na prednostné nadobudnutie vymeniteľných dlhopisov a prioritných dlhopisov vydávaných spoločnosťou; ustanovenia § 204a sa použijú obdobne.
(6)
Na vymeniteľné dlhopisy a prioritné dlhopisy sa vzťahujú osobitné predpisy, ak tento zákon neustanovuje inak.
160. §
(1)
A társaság a közgyűlés határozata alapján kibocsáthat olyan kötvényeket, amelyekhez a társaság részvényeire való átváltási jog (a továbbiakban: „átváltoztatható kötvény”) vagy a társaság részvényeinek előjegyzési joga (a továbbiakban: „elsőbbségi kötvény”) kapcsolódik, feltéve, hogy a közgyűlés egyidejűleg dönt az alaptőke feltételes felemeléséről. Az átváltoztatható kötvények vagy elsőbbségi kötvények kibocsátásáról szóló közgyűlési döntéshozatalra a 202. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2)
Ha a közgyűlés megbízza az igazgatóságot, hogy az alapszabályban meghatározott feltételek mellett új részvényeket bocsásson ki, egyidejűleg megbízhatja az igazgatóságot, hogy az alapszabályban meghatározott feltételek mellett átváltoztatható kötvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsásson ki, feltéve, hogy az igazgatóság egyidejűleg dönt az alaptőke feltételes felemeléséről.
(3)
Az átváltoztatható kötvény társasági részvényekre való átváltásának joga és a társasági részvények előjegyzési joga önálló átruházás tárgyát képezheti.
(4)
Ha az a személy, akire az átváltoztatható kötvény társasági részvényekre való átváltásának jogát önállóan átruházták, e jogát érvényesíti, megszűnik az átváltoztatható kötvény tulajdonosának joga az átváltoztatható kötvény névértékének és hozamának kifizetésére.
(5)
A társaság részvényeseinek elővásárlási joga van a társaság által kibocsátott átváltoztatható kötvényekre és elsőbbségi kötvényekre; a 204a. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(6)
Az átváltoztatható kötvényekre és az elsőbbségi kötvényekre külön jogszabályok vonatkoznak, ha e törvény másként nem rendelkezik.
§ 161
(1)
Spoločnosť nesmie upisovať akcie vytvárajúce jej základné imanie.
(2)
Ak akcie spoločnosti upíše osoba, ktorá koná vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti, platí, že akcie upísala na svoj účet a je povinná splatiť emisný kurz týchto akcií.
(3)
Zakladatelia spoločnosti alebo v prípade zvýšenia základného imania členovia predstavenstva sú povinní spoločne a nerozdielne splatiť emisný kurz akcií, ktoré boli upísané v rozpore s ustanovením odseku 1, a ručia spoločne a nerozdielne za splatenie emisného kurzu akcií osobami podľa odseku 2.
(4)
Zakladateľ spoločnosti alebo člen predstavenstva sa môže zbaviť záväzku podľa odseku 3, ak preukáže, že nevedel a ani vedieť nemohol, že akcie boli upísané v rozpore s ustanovením odseku 1 alebo osobou, ktorá koná vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti.
(5)
Po zápise základného imania do obchodného registra, pri ktorého vytváraní bolo porušené ustanovenie odseku 1, sa z tohto dôvodu nemožno domáhať určenia, že upísanie akcií v rozpore s ustanovením odseku 1 je neplatné.
161. §
(1)
A társaság nem jegyezhet az alaptőkéjét képező részvényeket.
(2)
Ha a társaság részvényeit olyan személy jegyzi, aki saját nevében, de a társaság számlájára jár el, úgy kell tekinteni, hogy a részvényeket saját számlájára jegyezte, és köteles e részvények kibocsátási értékét befizetni.
(3)
A társaság alapítói vagy alaptőke-emelés esetén az igazgatóság tagjai kötelesek közösen és egyetemlegesen befizetni az (1) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen jegyzett részvények kibocsátási értékét, és közösen és egyetemlegesen kezeskednek a (2) bekezdés szerinti személyek által jegyzett részvények kibocsátási értékének befizetéséért.
(4)
A társaság alapítója vagy az igazgatóság tagja mentesülhet a (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy a részvényeket az (1) bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen vagy olyan személy jegyezte, aki saját nevében, de a társaság számlájára jár el.
(5)
Az alaptőke cégjegyzékbe való bejegyzését követően, amelynek képzése során az (1) bekezdés rendelkezését megsértették, ezen az alapon nem lehet kérni annak megállapítását, hogy az (1) bekezdés rendelkezésével ellentétes részvényjegyzés érvénytelen.
§ 161a
(1)
Spoločnosť alebo osoba konajúca vo vlastnom mene a na účet spoločnosti môže nadobúdať vlastné akcie spoločnosti iba za podmienok ustanovených zákonom.
(2)
Spoločnosť alebo osoba konajúca vo vlastnom mene a na účet spoločnosti môže nadobúdať vlastné akcie podľa odseku 1, ak
a)
nadobudnutie akcií schváli valné zhromaždenie, ktoré súčasne určí podmienky, za ktorých môže spoločnosť vlastné akcie nadobudnúť, najmä najvyšší počet akcií, ktoré môže spoločnosť nadobudnúť, lehotu, počas ktorej môže spoločnosť akcie nadobudnúť, ktorá nesmie presiahnuť 18 mesiacov, a pri odplatnom nadobudnutí akcií najnižšiu a najvyššiu cenu, za ktorú môže spoločnosť akcie nadobudnúť,
b)
nadobudnutím akcií neklesne vlastné imanie spoločnosti pod hodnotu základného imania spolu s rezervným fondom (§ 217), prípadne ďalšími fondmi vytváranými spoločnosťou povinne podľa zákona zníženú o hodnotu nesplateného základného imania, ak táto hodnota ešte nie je zahrnutá v aktívach uvedených v súvahe podľa osobitného zákona,
c)
emisný kurz nadobúdaných akcií je úplne splatený.
(3)
Predstavenstvo je povinné zabezpečiť splnenie podmienok podľa ustanovení odseku 2 písm. b) až c).
(4)
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie odseku 2 písm. a) sa nepoužije, ak nadobudnutie vlastných akcií spoločnosti je nevyhnutné na odvrátenie veľkej škody bezprostredne hroziacej spoločnosti. Predstavenstvo je potom povinné oboznámiť valné zhromaždenie na jeho najbližšom zasadnutí o dôvodoch a cieľoch nadobudnutia vlastných akcií, o počte a menovitej hodnote takto nadobudnutých akcií, o podiele ich menovitej hodnoty na základnom imaní spoločnosti a o cene, ktorú spoločnosť za takto nadobudnuté akcie zaplatila.
(5)
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie odseku 2 písm. a) sa nepoužije na nadobudnutie vlastných akcií spoločnosti na účel ich prevodu na zamestnancov spoločnosti. Takto nadobudnuté akcie musia byť prevedené na zamestnancov spoločnosti do 12 mesiacov od ich nadobudnutia spoločnosťou.
161.a §
(1)
A társaság vagy a saját nevében és a társaság számlájára eljáró személy a társaság saját részvényeit csak a törvényben meghatározott feltételek mellett szerezheti meg.
(2)
A társaság vagy a saját nevében és a társaság számlájára eljáró személy az (1) bekezdés szerint szerezhet saját részvényeket, ha
a)
a részvények megszerzését a közgyűlés jóváhagyja, amely egyúttal meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a társaság saját részvényeket szerezhet, különösen a társaság által megszerezhető részvények legmagasabb számát, azt az időtartamot, amely alatt a társaság a részvényeket megszerezheti, amely nem haladhatja meg a 18 hónapot, valamint a részvények visszterhes megszerzése esetén a legalacsonyabb és legmagasabb árat, amelyen a társaság a részvényeket megszerezheti,
b)
a részvények megszerzésével a társaság saját tőkéje nem csökken az alaptőke és a tartalékalap (217. §), illetve a társaság által törvény alapján kötelezően képzett további alapok együttes értéke alá, csökkentve a be nem fizetett alaptőke értékével, ha ez az érték még nem szerepel a külön törvény szerinti mérlegben kimutatott eszközök között,
c)
a megszerzendő részvények kibocsátási értéke teljes mértékben be van fizetve.
(3)
Az igazgatóság köteles biztosítani a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feltételek teljesülését.
(4)
Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a (2) bekezdés a) pontjának rendelkezése nem alkalmazandó, ha a társaság saját részvényeinek megszerzése elengedhetetlen a társaságot közvetlenül fenyegető jelentős kár elhárításához. Az igazgatóság ezután köteles a közgyűlést annak legközelebbi ülésén megismertetni a saját részvények megszerzésének okaival és céljaival, az így megszerzett részvények számával és névértékével, azok névértékének a társaság alaptőkéjében való részesedésével, valamint azzal az árral, amelyet a társaság az így megszerzett részvényekért fizetett.
(5)
Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a (2) bekezdés a) pontjának rendelkezése nem alkalmazandó a társaság saját részvényeinek a társaság munkavállalóira történő átruházás céljából történő megszerzésére. Az így megszerzett részvényeket a társaság általi megszerzésüktől számított 12 hónapon belül át kell ruházni a társaság munkavállalóira.
§ 161b
(1)
Aj bez splnenia podmienok podľa § 161a ods. 2 môže spoločnosť nadobúdať vlastné akcie, ak
a)
v súlade s týmto zákonom a stanovami znižuje základné imanie alebo
b)
vstupuje ako právny nástupca do všetkých práv a povinností osoby, ktorá bola majiteľom týchto akcií, alebo
c)
ide o akcie, ktoré spoločnosť nadobudla na základe povinnosti ustanovenej v zákone alebo na základe rozhodnutia súdu o ochrane menšinových akcionárov, alebo
d)
ide o akcie, ktorých emisný kurz je úplne splatený a spoločnosť ich nadobúda bezodplatne, alebo
e)
ide o akcie, ktorých emisný kurz je úplne splatený a ktoré spoločnosť nadobudla v dražbe v rámci súdneho výkonu rozhodnutia, ktorým spoločnosť vymáhala pohľadávky voči majiteľovi akcií, alebo
f)
ide o akcie, ktoré spoločnosť nadobudla podľa § 177 ods. 5.
(2)
Akcie nadobudnuté podľa odseku 1 písm. b) až f) je spoločnosť povinná previesť do troch rokov od ich nadobudnutia; to neplatí, ak menovité hodnoty všetkých vlastných akcií nadobudnutých spoločnosťou vrátane akcií, ktoré získala osoba konajúca vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti, nepresahujú 10 % základného imania spoločnosti. Ak spoločnosť tieto akcie v ustanovenej lehote neprevedie, je povinná znížiť základné imanie o sumu rovnajúcu sa ich menovitej hodnote a tieto akcie vziať z obehu. Ak spoločnosť nesplní povinnosť znížiť základné imanie, môže ju súd aj bez návrhu zrušiť a nariadiť jej likvidáciu; ustanovenia § 68 ods. 6 a 7 sa použijú primerane.
161.b §
(1)
A 161a. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesítése nélkül is szerezhet a társaság saját részvényeket, ha
a)
e törvénnyel és az alapszabállyal összhangban csökkenti az alaptőkét, vagy
b)
jogutódként belép az e részvények tulajdonosának minden jogába és kötelezettségébe, vagy
c)
olyan részvényekről van szó, amelyeket a társaság törvényben meghatározott kötelezettség alapján vagy a kisebbségi részvényesek védelméről szóló bírósági határozat alapján szerzett meg, vagy
d)
olyan részvényekről van szó, amelyek kibocsátási értéke teljes mértékben be van fizetve, és a társaság azokat térítésmentesen szerzi meg, vagy
e)
olyan részvényekről van szó, amelyek kibocsátási értéke teljes mértékben be van fizetve, és amelyeket a társaság olyan bírósági határozat végrehajtása keretében tartott árverésen szerzett meg, amellyel a társaság a részvények tulajdonosával szembeni követeléseit hajtotta be, vagy
f)
olyan részvényekről van szó, amelyeket a társaság a 177. § (5) bekezdése szerint szerzett meg.
(2)
Az (1) bekezdés b)–f) pontja szerint megszerzett részvényeket a társaság köteles a megszerzésüktől számított három éven belül átruházni; ez nem érvényes, ha a társaság által megszerzett összes saját részvény névértéke, beleértve azokat a részvényeket is, amelyeket a saját nevében, de a társaság számlájára eljáró személy szerzett, nem haladja meg a társaság alaptőkéjének 10%-át. Ha a társaság ezeket a részvényeket a meghatározott határidőn belül nem ruházza át, köteles az alaptőkét azok névértékével megegyező összeggel csökkenteni, és ezeket a részvényeket a forgalomból kivonni. Ha a társaság nem tesz eleget az alaptőke-csökkentési kötelezettségének, a bíróság indítvány nélkül is megszüntetheti és elrendelheti a felszámolását; a 68. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 161c
(1)
Právny úkon, ktorý je v rozpore s ustanoveniami § 161a a 161b, sa považuje za platný.
(2)
Akcie nadobudnuté v rozpore s ustanoveniami § 161a a 161b musia byť v lehote jedného roka od ich nadobudnutia prevedené. Ak tieto akcie v tejto ustanovenej lehote nebudú prevedené, spoločnosť je povinná znížiť základné imanie o sumu rovnajúcu sa ich menovitej hodnote a tieto akcie vziať z obehu. Ak spoločnosť nesplní povinnosť znížiť základné imanie, môže ju súd aj bez návrhu zrušiť a nariadiť jej likvidáciu; ustanovenia § 68 ods. 6 a 7 sa použijú primerane.
161.c §
(1)
A 161a. és 161b. § rendelkezéseivel ellentétes jogügylet érvényesnek tekintendő.
(2)
A 161a. és 161b. § rendelkezéseivel ellentétesen megszerzett részvényeket a megszerzésüktől számított egy éven belül át kell ruházni. Ha ezeket a részvényeket e meghatározott határidőn belül nem ruházzák át, a társaság köteles az alaptőkét azok névértékével megegyező összeggel csökkenteni, és ezeket a részvényeket a forgalomból kivonni. Ha a társaság nem tesz eleget az alaptőke-csökkentési kötelezettségének, a bíróság indítvány nélkül is megszüntetheti és elrendelheti a felszámolását; a 68. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 161d
(1)
Ak má spoločnosť v majetku vlastné akcie, nemožno vykonávať hlasovacie práva s nimi spojené. Ak spoločnosť účtuje vlastné akcie na strane aktív súvahy, musí vytvoriť osobitný rezervný fond v rovnakej výške, ktorý môže znížiť alebo zrušiť iba v prípade, ak časť vlastných akcií alebo všetky vlastné akcie prevedie na inú osobu alebo ak zníži základné imanie vzatím časti vlastných akcií alebo všetkých vlastných akcií z obehu. Ustanovenia § 217 tým nie sú dotknuté.
(2)
Ak spoločnosť alebo osoby konajúce vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti, nadobudnú vlastné akcie spoločnosti, spoločnosť je povinná v správe podľa § 192 ods. 2 uviesť
a)
dôvody nadobudnutia vlastných akcií spoločnosťou alebo osobou konajúcou v mene a na účet spoločnosti v priebehu účtovného roka,
b)
počet a menovitú hodnotu vlastných akcií, ktoré spoločnosť alebo osoba konajúca vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti v priebehu účtovného roka nadobudla a previedla na inú osobu, ako aj podiel ich menovitých hodnôt na základnom imaní spoločnosti,
c)
pri odplatnom nadobudnutí alebo prevode vlastných akcií na inú osobu aj protihodnotu, za ktorú spoločnosť akcie nadobudla alebo previedla,
d)
počet a menovitú hodnotu akcií, ktoré spoločnosť alebo osoba konajúca vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti nadobudla a má vo svojom majetku, ako aj podiel ich menovitej hodnoty na základnom imaní spoločnosti.
161.d §
(1)
Ha a társaság vagyonában saját részvények vannak, az azokkal kapcsolatos szavazati jogok nem gyakorolhatók. Ha a társaság a saját részvényeket a mérleg aktív oldalán számolja el, azonos összegű külön tartalékalapot kell képeznie, amelyet csak abban az esetben csökkenthet vagy szüntethet meg, ha a saját részvények egy részét vagy egészét más személyre ruházza át, vagy ha a saját részvények egy részének vagy egészének forgalomból való bevonásával csökkenti az alaptőkét. A 217. § rendelkezései ezáltal nem érintettek.
(2)
Ha a társaság vagy a saját nevükben, de a társaság számlájára eljáró személyek a társaság saját részvényeit szerzik meg, a társaság köteles a 192. § (2) bekezdése szerinti jelentésben feltüntetni
a)
a saját részvényeknek a társaság vagy a társaság nevében és számlájára eljáró személy általi megszerzésének indokait a számviteli év folyamán,
b)
azon saját részvények darabszámát és névértékét, amelyeket a társaság vagy a saját nevében, de a társaság számlájára eljáró személy a számviteli év folyamán megszerzett és más személyre átruházott, valamint ezek névértékének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányát,
c)
a saját részvények ellenérték fejében történő megszerzése vagy más személyre történő átruházása esetén azt az ellenértéket is, amelyért a társaság a részvényeket megszerezte vagy átruházta,
d)
azon részvények darabszámát és névértékét, amelyeket a társaság vagy a saját nevében, de a társaság számlájára eljáró személy megszerzett és a vagyonában tart, valamint ezek névértékének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított arányát.
§ 161e
Finančná asistencia
(1)
Spoločnosť môže poskytovať priamo alebo nepriamo preddavky, pôžičky, úvery alebo zábezpeky s cieľom nadobúdať jej akcie treťou osobou (ďalej len „finančná asistencia“) ak tak určia stanovy spoločnosti a za splnenia aspoň nasledovných podmienok
a)
finančná asistencia musí byť poskytnutá za spravodlivých trhových podmienok, najmä ak ide o úrok vyplatený spoločnosti a zábezpeku poskytnutú spoločnosti za finančnú asistenciu, ktorá je preddavkom, pôžičkou alebo úverom; transakcia je vykonaná za spravodlivých trhových podmienok aj ak je spoločnosti poskytnuté primerané protiplnenie podľa § 67j,
b)
predstavenstvo preverí finančnú spôsobilosť každej tretej strany, ktorej alebo prostredníctvom ktorej má byť finančná asistencia poskytovaná,
c)
poskytnutím finančnej asistencie neklesne vlastné imanie spoločnosti pod hodnotu upísaného základného imania zvýšenú o rezervný fond a iné fondy, ktoré spoločnosť vytvára povinne podľa zákona a ktoré podľa zákona alebo stanov nie je možné rozdeliť medzi akcionárov a zníženú o hodnotu nesplateného upísaného základného imania, ak toto nesplatené upísané základné imanie ešte nie je zúčtované v aktívach uvedených v súvahe, a to ani s prihliadnutím k prípadnému zníženiu vlastného imania, ku ktorému môže dôjsť, ak svoje vlastné akcie nadobúda spoločnosť alebo iná osoba konajúca na jej účet,
d)
spoločnosť vytvorí vo výške poskytovanej finančnej asistencie osobitný rezervný fond.
(2)
Predstavenstvo vypracuje a predloží valnému zhromaždeniu písomnú správu, ktorá obsahuje najmä
a)
dôvody poskytnutia finančnej asistencie,
b)
odôvodnenie poskytnutia finančnej asistencie v záujme spoločnosti,
c)
podmienky vykonania finančnej asistencie,
d)
posúdenie rizík súvisiacich s finančnou asistenciou, ak ide o likviditu spoločnosti a jej platobnú schopnosť a
e)
cenu nadobudnutia akcií spoločnosti treťou osobou.
(3)
Dozorná rada vypracuje a predloží valnému zhromaždeniu písomnú správu, v ktorej posúdi, či poskytnutie finančnej asistencie nie je v rozpore s najlepším záujmom spoločnosti a tiež posúdi správu predstavenstva podľa odseku 2, ak má byť finančná asistencia poskytnutá
a)
členovi predstavenstva,
b)
ovládajúcej osobe alebo členovi jej štatutárneho orgánu, alebo
c)
osobe konajúcej vo vlastnom mene, ale na účet člena predstavenstva alebo ovládajúcej osoby.
(4)
Ak tretia osoba nadobúda s finančnou asistenciou spoločnosti vlastné akcie tejto spoločnosti alebo upisuje akcie vydané v dôsledku zvyšovania upísaného základného imania, musí byť takéto nadobudnutie alebo upisovanie uskutočnené za primeranú cenu.
(5)
Na schválenie rozhodnutia valného zhromaždenia o poskytnutí finančnej asistencie je potrebná dvojtretinová väčšina hlasov prítomných akcionárov.
(6)
Správu predstavenstva podľa odseku 2 a správu dozornej rady podľa odseku 3 uloží spoločnosť do zbierky listín bez zbytočného odkladu po tom, čo valné zhromaždenie schváli rozhodnutie o poskytnutí finančnej asistencie.
(7)
Ustanovenia odsekov 1 až 6 sa nevzťahujú na bežnú činnosť bánk, v rámci ktorej banky poskytujú iným osobám prostriedky na poskytnutie finančnej asistencie a na právne úkony vykonané v súvislosti s nadobudnutím akcií zamestnancami spoločnosti alebo pre zamestnancov spoločnosti za predpokladu, že v dôsledku týchto úkonov neklesne vlastné imanie spoločnosti pod hodnotu základného imania spolu s rezervným fondom, ktorý spoločnosť vytvára povinne podľa zákona.
161.e §
Pénzügyi segítségnyújtás
(1)
A társaság közvetlenül vagy közvetve nyújthat előlegeket, kölcsönöket, hiteleket vagy biztosítékokat azzal a céllal, hogy egy harmadik személy megszerezze a részvényeit (a továbbiakban: „pénzügyi segítségnyújtás”), ha a társaság alapszabálya így rendelkezik, és legalább a következő feltételek teljesülnek
a)
a pénzügyi segítségnyújtást méltányos piaci feltételek mellett kell nyújtani, különösen ami a társaságnak fizetett kamatot és a társaságnak nyújtott biztosítékot illeti az előlegnek, kölcsönnek vagy hitelnek minősülő pénzügyi segítségnyújtásért; az ügylet akkor is méltányos piaci feltételek mellett valósul meg, ha a társaságnak a 67j. § szerinti megfelelő ellenszolgáltatást nyújtanak,
b)
az igazgatóság ellenőrzi minden olyan harmadik fél pénzügyi képességét, akinek vagy aki által a pénzügyi segítségnyújtás történik,
c)
a pénzügyi segítségnyújtás nyújtásával a társaság saját tőkéje nem csökken a jegyzett alaptőke értéke alá, amelyet megnövelnek a tartalékalappal és más, a társaság által törvényileg kötelezően képzett alapokkal, amelyeket a törvény vagy az alapszabály szerint nem lehet a részvényesek között felosztani, és csökkentenek a be nem fizetett jegyzett alaptőke értékével, ha ez a be nem fizetett jegyzett alaptőke még nincs elszámolva a mérlegben feltüntetett eszközök között, még a saját tőke esetleges csökkenésének figyelembevételével sem, amely akkor következhet be, ha a társaság vagy más, a nevében eljáró személy saját részvényeket szerez,
d)
a társaság a nyújtott pénzügyi segítségnyújtás összegében külön tartalékalapot képez.
(2)
Az igazgatóság írásbeli jelentést készít és terjeszt a közgyűlés elé, amely különösen a következőket tartalmazza
a)
a pénzügyi segítségnyújtás indokait,
b)
a pénzügyi segítségnyújtásnak a társaság érdekében történő nyújtásának indoklását,
c)
a pénzügyi segítségnyújtás végrehajtásának feltételeit,
d)
a pénzügyi segítségnyújtással kapcsolatos kockázatok felmérését, ami a társaság likviditását és fizetőképességét illeti, és
e)
a társaság részvényeinek harmadik személy általi megszerzésének árát.
(3)
A felügyelőbizottság írásbeli jelentést készít és terjeszt a közgyűlés elé, amelyben felméri, hogy a pénzügyi segítségnyújtás nem ellentétes-e a társaság legjobb érdekeivel, és felméri az igazgatóság (2) bekezdés szerinti jelentését is, ha a pénzügyi segítségnyújtást a következőknek kell nyújtani
a)
az igazgatóság tagjának,
b)
uralkodó befolyással rendelkező személynek vagy annak statutáris szerve tagjának, vagy
c)
az igazgatóság tagjának vagy az uralkodó befolyással rendelkező személynek a számlájára, de saját nevében eljáró személynek.
(4)
Ha egy harmadik személy a társaság pénzügyi segítségnyújtásával szerzi meg e társaság saját részvényeit, vagy a jegyzett alaptőke emelése következtében kibocsátott részvényeket jegyez, az ilyen megszerzésnek vagy jegyzésnek megfelelő áron kell történnie.
(5)
A közgyűlés pénzügyi segítségnyújtásról szóló határozatának jóváhagyásához a jelen lévő részvényesek kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
(6)
Az igazgatóság (2) bekezdés szerinti jelentését és a felügyelőbizottság (3) bekezdés szerinti jelentését a társaság felesleges késedelem nélkül elhelyezi az okirattárban, miután a közgyűlés jóváhagyta a pénzügyi segítségnyújtásról szóló határozatot.
(7)
Az (1)–(6) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a bankok szokásos tevékenységére, amelynek keretében a bankok más személyeknek pénzügyi segítségnyújtáshoz nyújtanak eszközöket, valamint a társaság munkavállalói által vagy a társaság munkavállalói számára történő részvényszerzéssel kapcsolatos jogügyletekre, feltéve, hogy ezen ügyletek következtében a társaság saját tőkéje nem csökken az alaptőke és a társaság által törvényileg kötelezően képzett tartalékalap együttes értéke alá.
§ 161f
(1)
Ustanovenia § 161a, § 161b ods. 1, § 161d a 161e sa primerane použijú aj na zriadenie záložného práva k vlastným akciám spoločnosti.
(2)
Ustanovenia § 161, § 161a ods. 1 až 4, § 161b ods. 1 písm. b) až f) a ods. 2 , § 161c až 161e a § 161f ods. 1 sa primerane použijú aj na upisovanie alebo nadobúdanie akcií alebo na zriadenie záložného práva k akciám ovládajúcej osoby ovládanou osobou.
(3)
Ustanovenie odseku 2 sa nepoužije, ak ovládaná osoba
a)
koná na účet inej osoby okrem prípadu, ak koná na účet ovládajúcej osoby alebo spoločnosti, ktorá je ovládaná tou istou ovládajúcou osobou,
b)
je obchodníkom s cennými papiermi a ide o úkony, ktoré sa uskutočňujú v rámci jej podnikania ako obchodníka s cennými papiermi, alebo
c)
získala postavenie ovládanej osoby až po nadobudnutí akcií.
(4)
S akciami nadobudnutými ovládanou osobou podľa odseku 3 nemožno vykonávať hlasovacie práva. Akcie nadobudnuté podľa odseku 3 sa na účely určenia, či je splnená podmienka podľa § 161a ods. 2 písm. b), považujú za vlastné akcie ovládajúcej osoby.
161.f §
(1)
A 161a. §, a 161b. § (1) bekezdése, a 161d. § és a 161e. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a társaság saját részvényeire vonatkozó zálogjog létesítésére is.
(2)
A 161. §, a 161a. § (1)–(4) bekezdése, a 161b. § (1) bekezdésének b)–f) pontja és (2) bekezdése, a 161c–161e. § és a 161f. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az uralkodó befolyással rendelkező személy részvényeinek az ellenőrzött személy általi jegyzésére vagy megszerzésére, vagy azokra vonatkozó zálogjog létesítésére is.
(3)
A (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha az ellenőrzött személy
a)
más személy számlájára jár el, kivéve, ha az uralkodó befolyással rendelkező személy vagy egy olyan társaság számlájára jár el, amelyet ugyanaz az uralkodó befolyással rendelkező személy ellenőriz,
b)
értékpapír-kereskedő, és olyan ügyletekről van szó, amelyek az értékpapír-kereskedői vállalkozása keretében valósulnak meg, vagy
c)
az ellenőrzött személy jogállását csak a részvények megszerzése után szerezte meg.
(4)
A (3) bekezdés szerint az ellenőrzött személy által megszerzett részvényekkel szavazati jog nem gyakorolható. A (3) bekezdés szerint megszerzett részvények a 161a. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülésének megállapítása céljából az uralkodó befolyással rendelkező személy saját részvényeinek minősülnek.
Oddiel 2
Oddiel 2
Založenie a vznik spoločnosti
A társaság alapítása és létrejötte
§ 162
(1)
Spoločnosť môže založiť jeden zakladateľ, ak je zakladateľ právnickou osobou, inak dvaja alebo viacerí zakladatelia.
(2)
Ak spoločnosť zakladajú dvaja alebo viacerí zakladatelia, uzavrú zakladateľskú zmluvu. Ak spoločnosť zakladá jeden zakladateľ, nahrádza zakladateľskú zmluvu zakladateľská listina. Zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina musí sa vyhotoviť vo forme notárskej zápisnice o právnom úkone. Súčasťou zakladateľskej zmluvy a zakladateľskej listiny je návrh stanov.
(3)
Hodnota základného imania spoločnosti musí byť aspoň 25 000 eur.
162. §
(1)
A társaságot egy alapító is alapíthatja, ha az alapító jogi személy, egyébként két vagy több alapító.
(2)
Ha a társaságot két vagy több alapító alapítja, alapító szerződést kötnek. Ha a társaságot egy alapító alapítja, az alapító szerződést alapító okirat helyettesíti. Az alapító szerződést vagy alapító okiratot a jogügyletről szóló közjegyzői okirat formájában kell elkészíteni. Az alapító szerződés és az alapító okirat részét képezi az alapszabály-tervezet.
(3)
A társaság alaptőkéjének értéke legalább 25 000 euró kell, hogy legyen.
§ 163
Zakladateľská zmluva
(1)
Zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina musí obsahovať:
a)
obchodné meno, sídlo a predmet podnikania (činnosti),
b)
navrhované základné imanie,
c)
počet akcií, ich menovitú hodnotu, formu a podobu; ak sa majú vydať akcie rôznych druhov, ich názov a opis práv s nimi spojených; údaj o obmedzení prevoditeľnosti akcií, ak majú byť vydané akcie na meno, ktorých prevoditeľnosť je obmedzená,
d)
emisný kurz, za ktorý spoločnosť akcie vydáva,
e)
počet akcií, ktoré upisujú jednotliví zakladatelia,
f)
určenie predmetu nepeňažného vkladu a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava za plnenie emisného kurzu akcií, ktoré zakladateľ upísal, ak sa zakladateľ zaväzuje vložiť do spoločnosti nepeňažný vklad,
g)
určenie správcu vkladov podľa § 60 ods. 1,
h)
predpokladané náklady spoločnosti súvisiace s jej založením a vznikom.
(2)
Ak sa má spoločnosť založiť na základe výzvy na upisovanie akcií, musí zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina ďalej obsahovať:
a)
čas a miesto upisovania akcií,
b)
postup pri upísaní akcií prevyšujúcich navrhované základné imanie, najmä určenie, či zakladatelia po upísaní navrhovaného základného imania umožnia upisovanie ďalších akcií; ak sa pripúšťa upisovanie akcií prevyšujúcich navrhované základné imanie, určenie, či sa o upísané akcie prevyšujúce navrhované základné imanie zvýši výška navrhovaného základného imania alebo či sa bude krátiť počet upísaných akcií jednotlivým upisovateľom v pomere, v akom upísali akcie pri zachovaní navrhovanej výšky základného imania, prípadne čiastočnom zvýšení navrhovaného základného imania; zakladateľská zmluva môže určiť aj iný postup pri upísaní akcií prevyšujúcich navrhované základné imanie,
c)
miesto a čas na splatenie časti upísaných akcií a jej výšky,
d)
spôsob zvolania ustanovujúceho valného zhromaždenia upisovateľov.
(3)
Každá výhoda, ktorá môže byť poskytnutá osobám, ktoré sa podieľali na založení spoločnosti alebo na činnostiach smerujúcich k nadobudnutiu oprávnenia na jej činnosť, musí byť dohodnutá v zakladateľskej zmluve; iné zvýhodnenie nemožno poskytnúť.
(4)
Ak má byť spoločnosť založená na základe výzvy na upisovanie akcií, môže zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina výslovne pripustiť možnosť účinného upisovania akcií, ak do konca lehoty vyhlásenej vo výzve na upisovanie akcií nedosiahne hodnota upísaných akcií výšku navrhovaného základného imania, dosiahne však najmenej hodnotu základného imania ustanovenú zákonom.
163. §
Alapító szerződés
(1)
Az alapító szerződésnek vagy alapító okiratnak tartalmaznia kell:
a)
a cégnevet, a székhelyet és a vállalkozás tárgyát (tevékenységét),
b)
a tervezett alaptőkét,
c)
a részvények darabszámát, névértékét, formáját és fajtáját; ha különböző fajtájú részvényeket bocsátanak ki, azok megnevezését és a hozzájuk fűződő jogok leírását; a részvények átruházhatóságának korlátozására vonatkozó adatot, ha olyan névre szóló részvényeket bocsátanak ki, amelyek átruházhatósága korlátozott,
d)
a kibocsátási árfolyamot, amelyen a társaság a részvényeket kibocsátja,
e)
az egyes alapítók által jegyzett részvények darabszámát,
f)
a nem pénzbeli betét tárgyának meghatározását és annak a pénzösszegnek a meghatározását, amelyben a nem pénzbeli betét az alapító által jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának teljesítéseként beszámításra kerül, ha az alapító kötelezettséget vállal arra, hogy nem pénzbeli betétet helyez el a társaságban,
g)
a betétkezelő kijelölését a 60. § (1) bekezdése szerint,
h)
a társaság alapításával és létrejöttével kapcsolatos feltételezett költségeket.
(2)
Ha a társaságot részvényjegyzési felhívás alapján kell megalapítani, az alapító szerződésnek vagy alapító okiratnak a továbbiakban tartalmaznia kell:
a)
a részvényjegyzés idejét és helyét,
b)
az eljárást a tervezett alaptőkét meghaladó részvényjegyzés esetén, különösen annak meghatározását, hogy az alapítók a tervezett alaptőke lejegyzése után lehetővé teszik-e további részvények jegyzését; ha a tervezett alaptőkét meghaladó részvényjegyzés megengedett, annak meghatározását, hogy a tervezett alaptőkét meghaladóan jegyzett részvényekkel megemelik-e a tervezett alaptőke összegét, vagy csökkentik-e az egyes jegyzők által jegyzett részvények számát a részvényjegyzésük arányában, a tervezett alaptőke összegének megtartása, illetve a tervezett alaptőke részleges megemelése mellett; az alapító szerződés más eljárást is meghatározhat a tervezett alaptőkét meghaladó részvényjegyzés esetén,
c)
a jegyzett részvények egy részének befizetésére szolgáló helyet és időt, valamint annak összegét,
d)
a jegyzők alakuló közgyűlésének összehívásának módját.
(3)
Minden olyan előnyt, amely a társaság alapításában vagy a tevékenységére vonatkozó jogosultság megszerzésére irányuló tevékenységekben részt vevő személyeknek nyújtható, az alapító szerződésben kell rögzíteni; más kedvezmény nem nyújtható.
(4)
Ha a társaságot részvényjegyzési felhívás alapján kell megalapítani, az alapító szerződés vagy alapító okirat kifejezetten megengedheti a részvényjegyzés hatályosságát, ha a részvényjegyzési felhívásban meghirdetett határidő végéig a jegyzett részvények értéke nem éri el a tervezett alaptőke összegét, de eléri legalább a törvény által előírt alaptőke értékét.
Založenie spoločnosti na základe výzvy na upisovanie akcií
A társaság megalapítása részvényjegyzési felhívás alapján
§ 164
(1)
Zakladatelia zabezpečujú vytvorenie základného imania prevyšujúceho ich vklady výzvou na upisovanie akcií, ktorá musí obsahovať údaje uvedené v zakladateľskej zmluve (§ 163).
(2)
Výzva na upisovanie akcií sa vhodným spôsobom uverejní a jej obsah možno meniť až po márnom uplynutí lehoty ustanovenej pre upisovanie akcií.
(3)
Návrh stanov musí byť na nahliadnutie v každom upisovacom mieste.
164. §
(1)
Az alapítók a betéteiket meghaladó alaptőke létrehozását részvényjegyzési felhívással biztosítják, amelynek tartalmaznia kell az alapító szerződésben (163. §) megadott adatokat.
(2)
A részvényjegyzési felhívást megfelelő módon közzé kell tenni, és annak tartalma csak a részvényjegyzésre megállapított határidő eredménytelen letelte után módosítható.
(3)
Az alapszabály-tervezetnek minden jegyzési helyen betekintésre rendelkezésre kell állnia.
§ 165
(1)
K upísaniu akcie dochádza zápisom do listiny upisovateľov alebo doručením písomného prejavu vôle upisovateľa. Zápis do listiny upisovateľov alebo iný písomný prejav vôle upisovateľa musí obsahovať aspoň
a)
obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak je pridelené, alebo meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby, ktorá upisuje akcie; ak je upisovateľom zahraničná fyzická osoba, uvádza sa dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
b)
počet, menovitú hodnotu, formu, prípadne druh upisovaných akcií,
c)
emisný kurz upisovaných akcií,
d)
lehoty na splácanie upísaných akcií,
e)
podpis upisovateľa.
(2)
Na základe výzvy na upisovanie akcií nemožno upisovať akcie nepeňažnými vkladmi.
(3)
Ak ide o peňažné vklady, je upisovateľ povinný splatiť aspoň 10 % menovitej hodnoty upísaných akcií v čase a na účet v banke, ktoré sú určené zakladateľovi vo výzve na upisovanie. Ak upisovateľ nesplní túto povinnosť, je upísanie neúčinné.
165. §
(1)
A részvényjegyzés a jegyzők jegyzékébe való bejegyzéssel vagy a jegyző írásbeli szándéknyilatkozatának kézbesítésével jön létre. A jegyzők jegyzékébe való bejegyzésnek vagy a jegyző más írásbeli szándéknyilatkozatának legalább a következőket kell tartalmaznia
a)
a részvényt jegyző jogi személy cégnevét vagy megnevezését, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, ha van ilyen, vagy a természetes személy nevét, lakcímét és személyi számát; ha a jegyző külföldi természetes személy, a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi számot nem kapott,
b)
a jegyzett részvények darabszámát, névértékét, formáját, illetve fajtáját,
c)
a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamát,
d)
a jegyzett részvények befizetési határidőit,
e)
a jegyző aláírását.
(2)
Részvényjegyzési felhívás alapján nem lehet részvényeket nem pénzbeli betétekkel jegyezni.
(3)
Pénzbeli betétek esetén a jegyző köteles a jegyzett részvények névértékének legalább 10%-át a jegyzési felhívásban az alapító által meghatározott időben és bankszámlára befizetni. Ha a jegyző ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyzés hatálytalan.
§ 166
(1)
Po upísaní navrhovaného základného imania zakladatelia ďalšie upisovanie odmietnu, ak zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina neurčuje inak.
(2)
Ak sa upíšu akcie prevyšujúce navrhované základné imanie a zakladatelia prijali podľa § 163 ods. 2 písm. b) upísanie akcií jednotlivými upisovateľmi len v určitom rozsahu, sú zakladatelia povinní spoločne a nerozdielne bez zbytočného odkladu vrátiť upisovateľovi vklad alebo časť vkladu splateného pri upísaní akcií spolu s úrokom vo výške úroku obvykle poskytovaného bankami v mieste sídla spoločnosti, a to podľa zmluvy o bežnom účte ku dňu vzniku povinnosti vrátiť zaplatenú sumu.
166. §
(1)
A tervezett alaptőke lejegyzése után az alapítók a további jegyzést elutasítják, hacsak az alapító szerződés vagy alapító okirat másként nem rendelkezik.
(2)
Ha a tervezett alaptőkét meghaladó részvényeket jegyeznek, és az alapítók a 163. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyes jegyzők részvényjegyzését csak bizonyos mértékben fogadták el, az alapítók kötelesek közösen és egyetemlegesen, felesleges késedelem nélkül visszafizetni a jegyzőnek a részvényjegyzéskor befizetett betétet vagy annak egy részét, a társaság székhelyén a bankok által általában nyújtott kamat mértékének megfelelő kamattal együtt, a folyószámla-szerződés szerint a befizetett összeg visszafizetési kötelezettsége keletkezésének napján.
§ 167
(1)
Upisovanie akcií je neúčinné, ak do konca lehoty vyhlásenej vo výzve na upisovanie akcií nedosiahne hodnota upísaných akcií výšku navrhovaného základného imania, ibaže akcie chýbajúce do tejto výšky sú do jedného mesiaca dodatočne upísané zakladateľmi alebo niektorými z nich alebo zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina výslovne pripúšťa možnosť účinného upisovania akcií podľa § 163 ods. 4 a hodnota upísaných akcií dosiahla do konca lehoty vyhlásenej vo výzve najmenej hodnotu základného imania ustanovenú zákonom.
(2)
Ak je upisovanie akcií neúčinné, zanikajú práva a povinnosti upisovateľa z upísania akcií a zakladatelia sú povinní spoločne a nerozdielne bez zbytočného odkladu vrátiť upisovateľovi vklad alebo časť vkladu splatenú pri upísaní akcií. Pri peňažnom vklade sú zakladatelia povinní vrátiť ho aj s úrokom vo výške obvykle poskytovanej bankami v mieste sídla spoločnosti, a to podľa zmluvy o bežnom účte ku dňu vzniku povinnosti vrátiť zaplatenú sumu.
167. §
(1)
A részvényjegyzés hatálytalan, ha a részvényjegyzési felhívásban meghirdetett határidő végéig a jegyzett részvények értéke nem éri el a tervezett alaptőke összegét, kivéve, ha az ezen összegig hiányzó részvényeket egy hónapon belül az alapítók vagy azok némelyike utólagosan lejegyzik, vagy ha az alapító szerződés vagy alapító okirat kifejezetten megengedi a részvényjegyzés hatályosságát a 163. § (4) bekezdése szerint, és a jegyzett részvények értéke a felhívásban meghirdetett határidő végéig elérte legalább a törvény által előírt alaptőke értékét.
(2)
Ha a részvényjegyzés hatálytalan, a jegyző részvényjegyzésből származó jogai és kötelezettségei megszűnnek, az alapítók pedig kötelesek együttesen és osztatlanul, felesleges késedelem nélkül visszatéríteni a jegyzőnek a részvényjegyzéskor befizetett betétet vagy a betét egy részét. Pénzbeli betét esetén az alapítók kötelesek azt kamattal együtt visszatéríteni, amelynek mértéke megegyezik a társaság székhelye szerinti bankok által általában nyújtott kamattal, a folyószámla-szerződés szerint, a befizetett összeg visszatérítési kötelezettsége keletkezésének napján.
§ 168
(1)
Upisovatelia sú povinní splácať upísané akcie v lehotách ustanovených v listine upisovateľov. Aspoň 30% menovitej hodnoty upísaných akcií, ktoré sa majú splatiť peňažnými vkladmi, sú upisovatelia povinní splatiť najneskôr do začatia ustanovujúceho valného zhromaždenia.
(2)
Pred zápisom spoločnosti do obchodného registra sú zakladatelia povinní vydať upisovateľovi akcií písomné potvrdenie o splatení vkladu alebo jeho časti, ktoré obsahuje najmä
a)
obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak je pridelené, alebo meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby, ktorá upisuje akcie; ak je upisovateľom zahraničná fyzická osoba, uvádza sa dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
b)
počet, menovitú hodnotu, formu, prípadne druh upísaných akcií,
c)
emisný kurz upísaných akcií,
d)
rozsah splatenia vkladov,
e)
lehoty na splácanie upísaných akcií,
f)
podpis zakladateľa alebo zakladateľov.
(3)
Po zápise spoločnosti do obchodného registra spoločnosť vymení toto potvrdenie za dočasný list alebo za akciu, ak je splatená celá jej menovitá hodnota.
168. §
(1)
A jegyzők kötelesek a jegyzett részvényeket a jegyzési íven megállapított határidőkön belül befizetni. A pénzbeli betétekkel fizetendő jegyzett részvények névértékének legalább 30%-át a jegyzők legkésőbb az alakuló közgyűlés megkezdéséig kötelesek befizetni.
(2)
A társaság cégjegyzékbe való bejegyzése előtt az alapítók kötelesek a részvényjegyzőnek írásbeli igazolást kiadni a betét vagy annak egy részének befizetéséről, amely különösen a következőket tartalmazza:
a)
a jogi személy cégneve vagy elnevezése, székhelye és statisztikai azonosítószáma, ha ki lett osztva, vagy a részvényt jegyző természetes személy neve, lakóhelye és személyi száma; ha a jegyző külföldi természetes személy, a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi szám nem lett kiutalva,
b)
a jegyzett részvények darabszámát, névértékét, formáját, esetleg fajtáját,
c)
a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamát,
d)
a betétek befizetésének mértékét,
e)
a jegyzett részvények befizetési határidőit,
f)
az alapító vagy az alapítók aláírását.
(3)
A társaság cégjegyzékbe való bejegyzését követően a társaság ezt az igazolást ideiglenes részvényre vagy részvényre cseréli, amennyiben annak teljes névértéke befizetésre került.
Ustanovujúce valné zhromaždenie
Alakuló közgyűlés
§ 169
(1)
(2)
Ak zakladatelia nedodržia lehotu ustanovenú v odseku 1, považuje sa upisovanie akcií za neúčinné a nastanú účinky § 167 ods. 2.
169. §
(1)
Azok a jegyzők, akik teljesítették a 165. és 168. §-ban megállapított kötelezettséget, jogosultak részt venni az alakuló közgyűlésen. Az alapítók úgy hívják össze az alakuló közgyűlést, hogy az a javasolt alaptőke lejegyzésének napjától számított 60 napon belül kerüljön megrendezésre.
(2)
Ha az alapítók nem tartják be az (1) bekezdésben megállapított határidőt, a részvényjegyzés hatálytalannak minősül, és a 167. § (2) bekezdésének joghatásai állnak be.
§ 170
(1)
Ustanovujúce valné zhromaždenie sa môže konať, len ak boli upísané akcie v hodnote navrhovaného základného imania ak tento zákon neustanovuje inak a splatilo sa najmenej 30 % menovitej hodnoty peňažných vkladov.
(2)
Ustanovujúce valné zhromaždenie je schopné uznášať sa, ak sú na ňom prítomní upisovatelia, ktorí upísali akcie s menovitou hodnotou predstavujúcou spolu viac ako 50 % celkovej menovitej hodnoty upísaných akcií a ktorí splnili svoju povinnosť splatiť určenú časť ich menovitej hodnoty. Ustanovujúcemu valnému zhromaždeniu predsedá pri začatí zakladateľ splnomocnený ostatnými zakladateľmi alebo jeho zástupca, dokiaľ nie je zvolený predseda ustanovujúceho valného zhromaždenia.
(3)
Na rozhodnutie ustanovujúceho valného zhromaždenia sa vyžaduje súhlas upisovateľov, ktorí upísali akcie s menovitou hodnotou predstavujúcou spolu viac ako 50 % menovitej hodnoty akcií, ktoré spolu upísali upisovatelia prítomní na jeho zasadnutí. Rozhodnutie schválené touto väčšinou môže určiť, v ktorých prípadoch sa vyžaduje iná väčšina alebo súhlas všetkých prítomných upisovateľov oprávnených na hlasovanie.
170. §
(1)
Az alakuló közgyűlés csak akkor tartható meg, ha a javasolt alaptőke értékében részvényeket jegyeztek, hacsak e törvény másként nem rendelkezik, és a pénzbeli betétek névértékének legalább 30%-a befizetésre került.
(2)
Az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha jelen vannak olyan jegyzők, akik a jegyzett részvények teljes névértékének együttesen több mint 50%-át képviselő névértékű részvényeket jegyeztek, és akik teljesítették a névértékük meghatározott részének befizetésére vonatkozó kötelezettségüket. Az alakuló közgyűlés kezdetén a többi alapító által meghatalmazott alapító vagy annak képviselője elnököl, amíg az alakuló közgyűlés elnökét meg nem választják.
(3)
Az alakuló közgyűlés határozatához olyan jegyzők hozzájárulása szükséges, akik az ülésén jelen lévő jegyzők által együttesen jegyzett részvények névértékének több mint 50%-át képviselő névértékű részvényeket jegyeztek. Az ezzel a többséggel jóváhagyott határozat meghatározhatja, hogy mely esetekben szükséges másfajta többség vagy az összes jelen lévő, szavazásra jogosult jegyző hozzájárulása.
§ 171
(1)
Ustanovujúce valné zhromaždenie:
a)
rozhoduje o založení spoločnosti,
b)
schvaľuje stanovy spoločnosti,
c)
volí orgány spoločnosti, ktoré je podľa stanov oprávnené voliť valné zhromaždenie.
(2)
Od zakladateľskej zmluvy alebo zakladateľskej listiny sa môže okrem zmeny výšky základného imania ustanovujúce valné zhromaždenie odchýliť len so súhlasom všetkých prítomných upisovateľov.
(3)
O konaní ustanovujúceho valného zhromaždenia sa vyhotovuje zápisnica, ktorá má formu notárskej zápisnice. Zápisnica z konania ustanovujúceho valného zhromaždenia musí obsahovať uznesenia prijaté ustanovujúcim valným zhromaždením a úplné znenie schválených stanov. Prílohu zápisnice tvorí listina prítomných upisovateľov. Pre obsah listiny prítomných upisovateľov platí primerane ustanovenie § 185 ods. 1.
171. §
(1)
Az alakuló közgyűlés:
a)
dönt a társaság megalapításáról,
b)
jóváhagyja a társaság alapszabályát,
c)
megválasztja a társaság azon szerveit, amelyeket az alapszabály szerint a közgyűlés jogosult megválasztani.
(2)
Az alapító szerződéstől vagy alapító okirattól az alakuló közgyűlés – az alaptőke összegének megváltoztatásán kívül – csak az összes jelen lévő jegyző hozzájárulásával térhet el.
(3)
Az alakuló közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyv készül, amely közjegyzői jegyzőkönyv formájában jön létre. Az alakuló közgyűlés lefolyásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alakuló közgyűlés által elfogadott határozatokat és a jóváhagyott alapszabály teljes szövegét. A jegyzőkönyv mellékletét a jelen lévő jegyzők listája képezi. A jelen lévő jegyzők listájának tartalmára a 185. § (1) bekezdésének rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
Založenie spoločnosti bez výzvy na upísanie akcií
A társaság megalapítása részvényjegyzési felhívás nélkül
§ 172
(1)
Ak sa zakladatelia v zakladateľskej zmluve dohodnú, že v určitom pomere splatia celé základné imanie spoločnosti, nevyžaduje sa výzva na upisovanie akcií a konanie ustanovujúceho valného zhromaždenia.
(2)
Ak sa spoločnosť zakladá bez výzvy na upisovanie akcií, musí zakladateľská zmluva obsahovať rozhodnutia zakladateľov podľa § 171 ods. 1. Notárska zápisnica, v ktorej je vyhotovená zakladateľská zmluva, obsahuje aj schválené stanovy.
(3)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 platia obdobne, ak spoločnosť zakladá bez výzvy na upisovanie akcií jedna právnická osoba.
172. §
(1)
Ha az alapítók az alapító szerződésben megállapodnak abban, hogy a társaság teljes alaptőkéjét meghatározott arányban befizetik, nem szükséges részvényjegyzési felhívás és alakuló közgyűlés tartása.
(2)
Ha a társaságot részvényjegyzési felhívás nélkül alapítják, az alapító szerződésnek tartalmaznia kell az alapítók 171. § (1) bekezdése szerinti döntéseit. A közjegyzői jegyzőkönyv, amelyben az alapító szerződés készült, tartalmazza a jóváhagyott alapszabályt is.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, ha a társaságot egyetlen jogi személy alapítja részvényjegyzési felhívás nélkül.
Stanovy
Alapszabály
§ 173
(1)
Stanovy musia obsahovať:
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
predmet podnikania (činnosti),
c)
d)
počet akcií, ich menovitú hodnotu a podobu, ako aj určenie, či akcie znejú na meno alebo na doručiteľa, ak spoločnosť vydáva akcie v oboch formách, počet akcií na doručiteľa a počet akcií na meno, prípadne uvedenie obmedzenia prevoditeľnosti akcií na meno,
e)
spôsob zvolávania valného zhromaždenia, jeho pôsobnosť a spôsob jeho rozhodovania,
f)
počet členov predstavenstva, dozornej rady alebo iných orgánov, ako aj vymedzenie ich pôsobnosti a spôsob rozhodovania,
g)
výšku začiatočného rezervného fondu a výšku, do ktorej je spoločnosť povinná ho dopĺňať, a spôsob dopĺňania,
h)
spôsob rozdelenia zisku,
i)
dôsledky porušenia povinnosti splatiť včas upísané akcie,
j)
spôsob zvyšovania a znižovania základného imania a
k)
postup pri dopĺňaní a zmene stanov,
l)
ďalšie údaje, ak to ustanovuje zákon.
(2)
Ak prijme valné zhromaždenie rozhodnutie, ktorého dôsledkom je zmena obsahu stanov, považuje sa toto rozhodnutie za rozhodnutie o zmene stanov, ak bolo prijaté spôsobom, ktorý sa podľa zákona a stanov vyžaduje na prijatie rozhodnutia o zmene stanov.
(3)
Predstavenstvo je povinné po každej zmene stanov vyhotoviť bez zbytočného odkladu úplné znenie stanov, za ktorého úplnosť a správnosť zodpovedá. V prípade podmieneného zvýšenia základného imania vyhotoví predstavenstvo úplné znenie stanov s uvedením výšky základného imania, ktorá vyplynula z uplatnenia práv spojených s vymeniteľnými dlhopismi alebo prioritnými dlhopismi ich majiteľmi v priebehu predchádzajúceho kalendárneho roka do jedného mesiaca po skončení kalendárneho roka.
173. §
(1)
Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a vállalkozás tárgyát (tevékenységét),
c)
az alaptőke összegét és a részvények befizetésének módját; adott esetben a feltételes alaptőke összegét is, ha a közgyűlés az alaptőke feltételes emeléséről döntött (207. §), vagy a jóváhagyott alaptőke összegét, ha a közgyűlés megbízta az igazgatótanácsot az alaptőke emelésével (210. §),
d)
a részvények számát, névértékét és formáját, valamint annak meghatározását, hogy a részvények névre vagy bemutatóra szólnak-e, ha a társaság mindkét formában bocsát ki részvényeket, a bemutatóra szóló részvények és a névre szóló részvények számát, adott esetben a névre szóló részvények átruházhatóságának korlátozását,
e)
a közgyűlés összehívásának módját, hatáskörét és döntéshozatalának módját,
f)
az igazgatótanács, a felügyelőbizottság vagy más szervek tagjainak számát, valamint hatáskörük meghatározását és a döntéshozatal módját,
g)
a kezdeti tartalékalap összegét és azt az összeget, ameddig a társaság köteles azt feltölteni, valamint a feltöltés módját,
h)
a nyereség felosztásának módját,
i)
a jegyzett részvények időben történő befizetésére vonatkozó kötelezettség megszegésének következményeit,
j)
az alaptőke emelésének és csökkentésének módját és
k)
az alapszabály kiegészítésének és módosításának eljárását,
l)
további adatokat, ha a törvény úgy rendelkezik.
(2)
Ha a közgyűlés olyan határozatot hoz, amelynek következménye az alapszabály tartalmának megváltozása, ez a határozat az alapszabály módosításáról szóló határozatnak minősül, ha azt a törvény és az alapszabály szerint az alapszabály módosításáról szóló határozat elfogadásához megkövetelt módon hozták meg.
(3)
Az igazgatótanács köteles az alapszabály minden módosítása után felesleges késedelem nélkül elkészíteni az alapszabály teljes szövegét, amelynek teljességéért és helyességéért felel. Az alaptőke feltételes emelése esetén az igazgatótanács elkészíti az alapszabály teljes szövegét, feltüntetve az alaptőke összegét, amely az átváltoztatható kötvényekkel vagy elsőbbségi kötvényekkel kapcsolatos jogoknak a tulajdonosaik által az előző naptári év folyamán történt érvényesítéséből adódott, a naptári év végétől számított egy hónapon belül.
§ 174
Stanovy podľa potreby takisto upravia:
a)
vydávanie rôznych druhov akcií, ich označenie, počet a práva s nimi spojené a
b)
pravidlá pre vydávanie dlhopisov podľa § 160 a práva s dlhopismi spojené.
174. §
Az alapszabály szükség szerint szintén szabályozza:
a)
a különböző fajtájú részvények kibocsátását, azok megjelölését, számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat, és
b)
a 160. § szerinti kötvénykibocsátás szabályait és a kötvényekhez kapcsolódó jogokat.
Vznik spoločnosti
A társaság létrejötte
§ 175
(1)
Pred vznikom spoločnosti musí byť upísaná celá hodnota základného imania a splatených najmenej 30 % z peňažných vkladov; ustanovenie § 59 ods. 2 tým nie je dotknuté.
(2)
Návrh na zápis do obchodného registra podáva predstavenstvo a podpisujú ho všetci členovia predstavenstva.
175. §
(1)
A társaság létrejötte előtt le kell jegyezni az alaptőke teljes értékét, és be kell fizetni a pénzbeli betétek legalább 30%-át; ez az 59. § (2) bekezdésének rendelkezését nem érinti.
(2)
A cégjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet az igazgatótanács nyújtja be, és azt az igazgatótanács minden tagja aláírja.
Dočasný list
Ideiglenes részvény
§ 176
(1)
Ak upisovateľ nesplatil pred zápisom do obchodného registra celý emisný kurz akcií, vydá spoločnosť bezodkladne po zápise spoločnosti do obchodného registra akcionárovi dočasný list.
(2)
Dočasný list obsahuje
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
výšku základného imania spoločnosti,
c)
obchodné meno alebo názov, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo meno, bydlisko a rodné číslo fyzickej osoby, ktorá je akcionárom; pri zahraničnej právnickej osobe sa identifikačné číslo uvádza, ak je pridelené; pri zahraničnej fyzickej osobe sa uvádza dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené,
d)
počet, menovitú hodnotu a formu upísaných akcií, ktoré dočasný list nahrádza, prípadne určenie ich druhu,
e)
výšku splatnej časti emisného kurzu akcií, ktoré nahrádza, a lehoty splácania emisného kurzu,
f)
dátum vydania emisie dočasného listu,
g)
podpis člena alebo podpisy členov predstavenstva, ktorí sú oprávnení konať v mene spoločnosti v čase vydania dočasného listu, ak sa dočasný list vydáva v listinnej podobe.
(3)
Dočasný list je cenný papier, ktorý znie na meno a sú s ním spojené práva vyplývajúce z akcií, ktoré nahrádza, a povinnosť splatiť ich emisný kurz. Na prevod dočasného listu sa vzťahujú primerane ustanovenia o prevode akcií na meno. Ak akcionár prevedie dočasný list na inú osobu pred splatením menovitej hodnoty akcií, ručí za splatenie zvyšku upísanej hodnoty akcií.
(4)
Ak dočasný list znie na meno niekoľkých osôb, platí § 156 ods. 5 obdobne. Na splatenie menovitej hodnoty akcií sú tieto osoby zaviazané spoločne a nerozdielne.
(5)
Dočasný list vymení spoločnosť akcionárovi za akcie po splatení menovitej hodnoty akcií, ktoré dočasný list nahrádza.
176. §
(1)
Ha a jegyző a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt nem fizette be a részvények teljes kibocsátási árfolyamát, a társaság a cégjegyzékbe való bejegyzést követően haladéktalanul ideiglenes részvényt ad ki a részvényesnek.
(2)
Az ideiglenes részvény tartalmazza
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a társaság alaptőkéjének összegét,
c)
a részvényes jogi személy cégnevét vagy elnevezését, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, vagy a részvényes természetes személy nevét, lakóhelyét és személyi számát; külföldi jogi személy esetében a statisztikai azonosítószámot fel kell tüntetni, ha ki lett osztva; külföldi természetes személy esetében a születési dátumot kell feltüntetni, ha személyi szám nem lett kiutalva,
d)
az ideiglenes részvény által helyettesített jegyzett részvények számát, névértékét és formáját, adott esetben fajtájuk meghatározását,
e)
az általa helyettesített részvények kibocsátási árfolyama esedékes részének összegét és a kibocsátási árfolyam befizetési határidőit,
f)
az ideiglenes részvény kibocsátásának dátumát,
g)
az igazgatótanács azon tagjának vagy tagjainak aláírását, akik az ideiglenes részvény kiadásakor a társaság nevében jogosultak eljárni, ha az ideiglenes részvényt okirati formában bocsátják ki.
(3)
Az ideiglenes részvény névre szóló értékpapír, amelyhez az általa helyettesített részvényekből eredő jogok és azok kibocsátási árfolyamának befizetési kötelezettsége kapcsolódik. Az ideiglenes részvény átruházására a névre szóló részvények átruházására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók. Ha a részvényes az ideiglenes részvényt a részvények névértékének befizetése előtt más személyre ruházza át, kezeskedik a részvények jegyzett értékének fennmaradó részének befizetéséért.
(4)
Ha az ideiglenes részvény több személy nevére szól, a 156. § (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. E személyek a részvények névértékének befizetéséért együttesen és osztatlanul kötelesek.
(5)
A társaság az ideiglenes részvényt az általa helyettesített részvények névértékének befizetését követően kicseréli a részvényesnek részvényekre.
Oddiel 3
Oddiel 3
Práva a povinnosti akcionárov
A részvényesek jogai és kötelezettségei
§ 176a
(1)
Zápisom akciovej spoločnosti do obchodného registra nadobúda upisovateľ akcií práva akcionára ako spoločníka akciovej spoločnosti zodpovedajúce akciám, ktoré upísal.
(2)
Ustanovenie odseku 1 sa použije primerane aj pri zvýšení základného imania spoločnosti, ak zákon neustanovuje skoršie účinky zvýšenia základného imania.
(3)
Výkon práv akcionára môže byť obmedzený alebo pozastavený len na základe tohto zákona alebo osobitného zákona.
(4)
Výkon práv akcionára sa nemôže pred konaním valného zhromaždenia podmieniť uložením akcií akcionára na účet inej osoby, prevedením na inú osobu alebo vykonaním ich registrácie na meno inej osoby podľa osobitného predpisu.
176.a §
(1)
A részvénytársaság cégjegyzékbe való bejegyzésével a részvényjegyző megszerzi a részvényesnek mint a részvénytársaság tagjának az általa jegyzett részvényeknek megfelelő jogait.
(2)
Az (1) bekezdés rendelkezése megfelelően alkalmazandó a társaság alaptőkéjének emelésekor is, hacsak a törvény nem állapít meg korábbi joghatásokat az alaptőke-emelésre vonatkozóan.
(3)
A részvényesi jogok gyakorlása csak e törvény vagy külön törvény alapján korlátozható vagy függeszthető fel.
(4)
A részvényesi jogok gyakorlása a közgyűlés megtartása előtt nem szabható feltételül a részvényes részvényeinek más személy számláján történő letétbe helyezéséhez, más személyre történő átruházásához vagy azoknak külön előírás szerint más személy nevére történő bejegyzéséhez.
§ 176b
(1)
Akcionár nesmie vykonávať práva akcionára na ujmu práv a oprávnených záujmov ostatných akcionárov.
(2)
Spoločnosť musí zaobchádzať za rovnakých podmienok so všetkými akcionármi rovnako.
176.b §
(1)
A részvényes nem gyakorolhatja részvényesi jogait a többi részvényes jogainak és jogos érdekeinek sérelmére.
(2)
A társaság azonos feltételek mellett minden részvényessel egyenlően köteles bánni.
§ 177
(1)
Akcionár je povinný splatiť emisný kurz akcií, ktoré upísal, v čase určenom v stanovách najneskôr do jedného roka od vzniku spoločnosti. Tým nie sú dotknuté ustanovenia § 59 ods. 2 a § 170 ods. 1.
(2)
Akcionára nemožno zbaviť záväzku splatiť emisný kurz akcií, ktoré upísal. Ustanovenie § 176 ods. 3 a ustanovenia o znížení základného imania tým nie sú dotknuté. Akcionár nemôže jednostranným právnym úkonom započítať svoju pohľadávku voči spoločnosti proti pohľadávke spoločnosti na splatenie emisného kurzu akcií, ktoré upísal.
(3)
Pri porušení povinnosti splatiť emisný kurz akcií alebo jeho časti podľa odseku 1 je akcionár povinný zaplatiť úroky z omeškania zo sumy, s ktorou je akcionár v omeškaní, určené v stanovách, inak vo výške 20 % ročne.
(4)
Ak je akcionár v omeškaní so splácaním emisného kurzu akcií alebo jeho časti, vyzve ho predstavenstvo písomne, aby svoju povinnosť splnil v lehote určenej stanovami, inak v lehote 60 dní od doručenia výzvy predstavenstva. Výzva obsahuje aj upozornenie na vylúčenie podľa odseku 5.
(5)
Po márnom uplynutí lehoty podľa odseku 4 spoločnosť vylúči akcionára zo spoločnosti. O vylúčení akcionára zo spoločnosti rozhoduje predstavenstvo. Rozhodnutie o vylúčení akcionára zo spoločnosti predstavenstvo doručí akcionárovi a uloží do zbierky listín. Doručením rozhodnutia o vylúčení akcionára zo spoločnosti prechádzajú akcie vylúčeného akcionára na spoločnosť.
(6)
Po prevode akcií vylúčeného akcionára alebo po znížení základného imania o akcie vylúčeného akcionára podľa § 161b spoločnosť vyplatí vylúčenému akcionárovi peňažnú sumu vo výške ním splatenej časti emisného kurzu zníženú o náklady, ktoré spoločnosti vznikli z porušenia povinnosti podľa odsekov 1 a 3 vylúčeným akcionárom, a výdavky spoločnosti s tým spojené. Ak spoločnosť prevedie akcie vylúčeného akcionára za cenu nižšiu, ako bol emisný kurz akcií, vyplatí spoločnosť vylúčenému akcionárovi len peňažnú sumu presahujúcu výšku emisného kurzu zníženú o náklady, ktoré spoločnosti vznikli z porušenia povinnosti podľa odsekov 1 a 3 vylúčeným akcionárom, a výdavky spoločnosti s tým spojené. Ak spoločnosť zníži základné imanie o akcie vylúčeného akcionára, vyplatí spoločnosť vylúčenému akcionárovi peňažnú sumu vo výške ním splatenej časti emisného kurzu zníženú o náklady, ktoré spoločnosti vznikli z porušenia povinnosti podľa odseku 1 a 3 vylúčeným akcionárom, a výdavky spoločnosti s tým spojené a o podiel na strate spoločnosti.
(7)
Ak spoločnosť vydala listinné dočasné listy, je súčasťou rozhodnutia o vylúčení akcionára aj vyhlásenie dočasného listu za neplatný. Nadobúdateľovi akcií podľa odseku 6 vydá spoločnosť nový dočasný list alebo akcie, ak je emisný kurz akcií splatený.
177. §
(1)
A részvényes köteles az általa jegyzett részvények kibocsátási árfolyamát az alapszabályban meghatározott időben, de legkésőbb a társaság létrejöttétől számított egy éven belül befizetni. Ez nem érinti az 59. § (2) bekezdésének és a 170. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.
(2)
A részvényest nem lehet mentesíteni az általa jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának befizetési kötelezettsége alól. Ez nem érinti a 176. § (3) bekezdésének és az alaptőke csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket. A részvényes egyoldalú jognyilatkozattal nem számíthatja be a társasággal szembeni követelését a társaságnak az általa jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának befizetésére vonatkozó követelésébe.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti, a részvények kibocsátási árfolyamának vagy annak egy részének befizetésére vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a részvényes köteles az alapszabályban meghatározott, egyébként évi 20%-os mértékű késedelmi kamatot fizetni abból az összegből, amellyel a részvényes késedelemben van.
(4)
Ha a részvényes késedelembe esik a részvények kibocsátási árfolyamának vagy annak egy részének befizetésével, az igazgatótanács írásban felszólítja, hogy kötelezettségét az alapszabályban meghatározott, egyébként az igazgatótanács felszólításának kézbesítésétől számított 60 napos határidőn belül teljesítse. A felszólítás tartalmazza az (5) bekezdés szerinti kizárásra vonatkozó figyelmeztetést is.
(5)
A (4) bekezdés szerinti határidő eredménytelen leteltét követően a társaság kizárja a részvényest a társaságból. A részvényes társaságból való kizárásáról az igazgatótanács dönt. A részvényes társaságból való kizárásáról szóló határozatot az igazgatótanács kézbesíti a részvényesnek, és elhelyezi az okirattárban. A részvényes társaságból való kizárásáról szóló határozat kézbesítésével a kizárt részvényes részvényei átszállnak a társaságra.
(6)
A kizárt részvényes részvényeinek átruházását vagy az alaptőkének a kizárt részvényes részvényeivel történő csökkentését követően a 161b. § szerint a társaság kifizeti a kizárt részvényesnek a kibocsátási érték általa befizetett részének megfelelő pénzösszeget, csökkentve a kizárt részvényes (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségszegéséből eredő költségekkel és a társaság ezzel kapcsolatos kiadásaival. Ha a társaság a kizárt részvényes részvényeit a részvények kibocsátási értékénél alacsonyabb áron ruházza át, a társaság a kizárt részvényesnek csak a kibocsátási érték összegét meghaladó pénzösszeget fizeti ki, csökkentve a kizárt részvényes (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségszegéséből eredő költségekkel és a társaság ezzel kapcsolatos kiadásaival. Ha a társaság az alaptőkét a kizárt részvényes részvényeivel csökkenti, a társaság kifizeti a kizárt részvényesnek a kibocsátási érték általa befizetett részének megfelelő pénzösszeget, csökkentve a kizárt részvényes (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségszegéséből eredő költségekkel, a társaság ezzel kapcsolatos kiadásaival és a társaság veszteségéből való részesedéssel.
(7)
Ha a társaság okirati formában kibocsátott ideiglenes részvényeket bocsátott ki, a részvényes kizárásáról szóló határozat részét képezi az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánítása is. A (6) bekezdés szerinti részvényszerzőnek a társaság új ideiglenes részvényt vagy részvényeket ad ki, ha a részvények kibocsátási értéke befizetésre került.
§ 178
(1)
Akcionár má právo na podiel zo zisku spoločnosti (dividendu), ktorý valné zhromaždenie podľa výsledku hospodárenia určilo na rozdelenie. Pokiaľ z ustanovení stanov týkajúcich sa akcií s odlišným nárokom na podiel zo zisku nevyplýva niečo iné, určuje sa tento podiel pomerom menovitej hodnoty jeho akcií k menovitej hodnote akcií všetkých akcionárov. Spoločnosť môže akcionárom vyplácať dividendu len pri splnení podmienok ustanovených v § 179 ods. 3 až 5.
(2)
Právo na dividendu môže byť predmetom samostatného prevodu odo dňa rozhodnutia valného zhromaždenia o rozdelení zisku akcionárom.
(3)
Podiel členov predstavenstva a členov dozornej rady na zisku (tantiému) môže určiť valné zhromaždenie zo zisku určeného na rozdelenie.
(4)
Pokiaľ osobitný zákon neustanovuje inak, môžu sa zamestnanci spoločnosti v zhode so stanovami podieľať na rozdelení zisku. Stanovy alebo valné zhromaždenie môže určiť, že tento podiel na zisku možno použiť na získanie akcií zamestnancami spoločnosti.
(5)
Rozhodujúci deň na určenie osoby oprávnenej uplatniť právo na dividendu určí valné zhromaždenie, ktoré rozhodlo o rozdelení zisku spoločnosti; ak valné zhromaždenie rozhodujúci deň neurčí, je týmto dňom deň uplatnenia práva na dividendu akcionárom. Vo verejnej akciovej spoločnosti a spoločnosti, ktorá vydala všetky akcie alebo časť akcií na základe verejnej výzvy na upisovanie akcií, nemôže byť tento deň určený na skorší deň, ako je piaty deň nasledujúci po dni konania valného zhromaždenia a na neskorší deň, ako je 30. deň od konania valného zhromaždenia; ak valné zhromaždenie verejnej akciovej spoločnosti alebo spoločnosti, ktorá vydala všetky akcie alebo časť akcií na základe verejnej výzvy na upisovanie akcií rozhodujúci deň neurčí, považuje sa za takýto deň 30. deň od konania valného zhromaždenia.
(6)
Spôsob a miesto výplaty dividendy určí valné zhromaždenie, ktoré rozhodlo o rozdelení zisku. Vo verejných akciových spoločnostiach a spoločnostiach, ktoré vydali všetky akcie alebo časť akcií na základe verejnej výzvy na upisovanie akcií, je dividenda splatná najneskôr do 60 dní od rozhodujúceho dňa určeného podľa odseku 5. Spoločnosť je povinná vyplatiť dividendu akcionárom na svoje náklady a nebezpečenstvo.
(7)
Akcionár má právo nazerať do zápisníc z rokovania dozornej rady; o takto získaných informáciách je povinný zachovávať mlčanlivosť.
178. §
(1)
A részvényesnek joga van a társaság nyereségéből való részesedésre (osztalékra), amelyet a közgyűlés a gazdálkodás eredménye alapján felosztásra meghatározott. Amennyiben az alapszabálynak a nyereségrészesedésre vonatkozó eltérő jogcímmel rendelkező részvényekre vonatkozó rendelkezéseiből más nem következik, ez a részesedés a részvényei névértékének az összes részvényes részvényeinek névértékéhez viszonyított arányában kerül meghatározásra. A társaság csak a 179. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén fizethet osztalékot a részvényeseknek.
(2)
Az osztalékhoz való jog a közgyűlésnek a nyereség részvényesek közötti felosztásáról szóló határozatának napjától önálló átruházás tárgyát képezheti.
(3)
Az igazgatótanács tagjainak és a felügyelőbizottság tagjainak a nyereségből való részesedését (tantiém) a közgyűlés a felosztásra szánt nyereségből határozhatja meg.
(4)
Amennyiben külön törvény másként nem rendelkezik, a társaság munkavállalói az alapszabállyal összhangban részesedhetnek a nyereség felosztásából. Az alapszabály vagy a közgyűlés meghatározhatja, hogy ez a nyereségrészesedés a társaság munkavállalói által történő részvényszerzésre használható fel.
(5)
Az osztalékra való jogosultság érvényesítésére jogosult személy meghatározásának fordulónapját a társaság nyereségének felosztásáról döntő közgyűlés határozza meg; ha a közgyűlés nem határozza meg a fordulónapot, akkor ez a nap a részvényes által az osztalékra való jogosultság érvényesítésének napja. Nyilvános részvénytársaság és olyan társaság esetében, amely a részvények egészét vagy egy részét nyilvános részvényjegyzési felhívás alapján bocsátotta ki, ez a nap nem határozható meg a közgyűlés napját követő ötödik napnál korábbi és a közgyűlés napjától számított 30. napnál későbbi napra; ha a nyilvános részvénytársaság vagy az olyan társaság közgyűlése, amely a részvények egészét vagy egy részét nyilvános részvényjegyzési felhívás alapján bocsátotta ki, nem határozza meg a fordulónapot, akkor ilyen napnak a közgyűlés napjától számított 30. nap tekintendő.
(6)
Az osztalék kifizetésének módját és helyét a nyereség felosztásáról döntő közgyűlés határozza meg. A nyilvános részvénytársaságoknál és azoknál a társaságoknál, amelyek a részvények egészét vagy egy részét nyilvános részvényjegyzési felhívás alapján bocsátották ki, az osztalék legkésőbb az (5) bekezdés szerint meghatározott fordulónaptól számított 60 napon belül esedékes. A társaság köteles az osztalékot a részvényeseknek saját költségére és kockázatára kifizetni.
(7)
A részvényesnek joga van betekinteni a felügyelőbizottság üléseiről készült jegyzőkönyvekbe; az így szerzett információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli.
§ 179
(1)
Akcionár nie je povinný vrátiť spoločnosti dividendu prijatú dobromyseľne.
(2)
Spoločnosť nesmie vrátiť akcionárom ich vklady.
(3)
Do zrušenia spoločnosti môže byť medzi akcionárov rozdelený vždy len čistý zisk
a)
znížený o prídely do rezervného fondu, prípadne ďalších fondov, ktoré spoločnosť vytvára podľa zákona, a o neuhradenú stratu z minulých období,
b)
zvýšený o nerozdelený zisk z minulých období a iné vlastné zdroje, ktorých použitie nie je v zákone ustanovené.
(4)
Spoločnosť nemôže rozdeliť medzi akcionárov čistý zisk alebo iné vlastné zdroje spoločnosti, ak tým s prihliadnutím na všetky okolnosti spôsobí svoj úpadok, a ak vlastné imanie zistené podľa schválenej riadnej účtovnej závierky je alebo by bolo v dôsledku rozdelenia zisku alebo iných vlastných zdrojov nižšie ako hodnota základného imania spolu s rezervným fondom (§ 217), prípadne ďalšími fondmi vytváranými spoločnosťou, ktoré sa podľa zákona alebo stanov nesmú použiť na plnenie akcionárom, znížená o hodnotu nesplateného základného imania, ak táto hodnota ešte nie je zahrnutá v aktívach uvedených v súvahe podľa osobitného zákona.
(5)
Spoločnosť nesmie vyplácať akcionárom najmä úroky z vkladov do spoločnosti, príspevkov do kapitálových fondov spoločnosti a preddavky na dividendu.
(6)
Za vrátenie vkladov akcionárom sa nepovažuje plnenie spoločnosti
a)
pri nadobudnutí vlastných akcií spoločnosťou, ak to zákon pripúšťa,
b)
pri vyhlásení dočasného listu za neplatný.
(7)
Ustanovenia odsekov 2 až 5 sa nevzťahujú na zníženie základného imania spoločnosti a na použitie kapitálového fondu z príspevkov (§ 217a), ak zákon neustanovuje inak.
(8)
Po zrušení spoločnosti s likvidáciou má akcionár právo na podiel na likvidačnom zostatku.
(9)
Akékoľvek plnenia poskytnuté akcionárom v rozpore s týmto zákonom alebo osobitným zákonom, alebo stanovami sú akcionári povinní vrátiť spoločnosti; ustanovenie odseku 1 tým nie je dotknuté. Splnenie tejto povinnosti nemôže spoločnosť odpustiť a predstavenstvo je povinné ju vymáhať.
179. §
(1)
A részvényes nem köteles a társaságnak a jóhiszeműen felvett osztalékot visszafizetni.
(2)
A társaság nem fizetheti vissza a részvényeseknek a betéteiket.
(3)
A társaság megszűnéséig a részvényesek között mindig csak a tiszta nyereség osztható fel,
a)
csökkentve a tartalékalapba, illetve a társaság által törvény alapján létrehozott további alapokba történő juttatásokkal, valamint a múltbeli időszakokból származó, fedezetlen veszteséggel,
b)
növelve a múltbeli időszakokból származó felosztatlan nyereséggel és egyéb saját forrásokkal, amelyek felhasználásáról a törvény nem rendelkezik.
(4)
A társaság nem oszthatja fel a részvényesek között a tiszta nyereséget vagy a társaság egyéb saját forrásait, ha ezzel – valamennyi körülmény figyelembevételével – a fizetésképtelenségét okozza, és ha a jóváhagyott rendes számviteli beszámoló szerint megállapított saját tőke a nyereség vagy egyéb saját források felosztása következtében alacsonyabb, mint az alaptőke és a tartalékalap (217. §), illetve a társaság által létrehozott további alapok együttes értéke, amelyeket a törvény vagy az alapszabály szerint nem lehet a részvényeseknek nyújtott teljesítésre felhasználni, vagy alacsonyabb lenne annál, csökkentve a be nem fizetett alaptőke értékével, amennyiben ez az érték még nem szerepel a külön törvény szerinti mérlegben feltüntetett eszközök között.
(5)
A társaság a részvényeseknek különösen nem fizethet kamatot a társaságba befizetett betétek, a társaság tőkealapjaiba történő befizetések után, és nem fizethet osztalékelőleget.
(6)
Nem minősül a részvényesek betétei visszafizetésének a társaság teljesítése
a)
a társaság saját részvényeinek megszerzésekor, ha azt a törvény megengedi,
b)
az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánításakor.
(7)
A (2)–(5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a társaság alaptőkéjének csökkentésére és a befizetésekből származó tőkealap felhasználására (217a. §), ha a törvény másként nem rendelkezik.
(8)
A társaság felszámolással történő megszüntetése után a részvényesnek joga van a felszámolási vagyonból való részesedésre.
(9)
A részvényesek kötelesek a társaságnak visszatéríteni minden olyan teljesítést, amelyet e törvénnyel, külön törvénnyel vagy az alapszabállyal ellentétesen nyújtottak nekik; ez nem érinti az (1) bekezdés rendelkezését. E kötelezettség teljesítését a társaság nem engedheti el, és az igazgatótanács köteles azt behajtani.
§ 180
(1)
Akcionár je oprávnený zúčastniť sa na valnom zhromaždení, hlasovať na ňom, požadovať na ňom informácie a vysvetlenia týkajúce sa záležitostí spoločnosti alebo záležitostí osôb ovládaných spoločnosťou, ktoré súvisia s predmetom rokovania valného zhromaždenia, a uplatňovať na ňom návrhy. Počet hlasov akcionára sa určuje pomerom menovitej hodnoty jeho akcií k výške základného imania. Spôsob hlasovania určujú stanovy. Stanovy alebo osobitný zákon môžu obmedziť výkon hlasovacieho práva určením najvyššieho počtu hlasov jedného akcionára alebo odstupňovaním počtu hlasov v závislosti od určitých menovitých hodnôt akcií; obmedzenie výkonu hlasovacieho práva v stanovách sa musí vzťahovať v rovnakom rozsahu na všetkých akcionárov.
(2)
Na uplatnenie práv podľa odseku 1 je pri akciách vydaných v zaknihovanej podobe rozhodujúcim dňom deň určený v pozvánke na valné zhromaždenie alebo v oznámení o konaní valného zhromaždenia. Týmto dňom môže byť deň konania valného zhromaždenia alebo deň, ktorý mu predchádza, najviac však päť dní pred dňom konania tohto valného zhromaždenia. Ak rozhodujúci deň nie je takýmto spôsobom určený, považuje sa za rozhodujúci deň vždy deň konania valného zhromaždenia. Rozhodujúcim dňom na uplatnenie práv pri akciách verejnej akciovej spoločnosti je tretí deň predchádzajúci dňu konania valného zhromaždenia.
(3)
Predstavenstvo je povinné každému akcionárovi poskytnúť na požiadanie na valnom zhromaždení úplné a pravdivé informácie a vysvetlenia, ktoré súvisia s predmetom rokovania valného zhromaždenia. Ak predstavenstvo nie je schopné poskytnúť akcionárovi na valnom zhromaždení úplnú informáciu alebo ak o to akcionár na valnom zhromaždení požiada, je predstavenstvo povinné poskytnúť ich akcionárovi písomne najneskôr do 15 dní od konania valného zhromaždenia. Písomnú informáciu zasiela predstavenstvo akcionárovi na adresu ním uvedenú, inak ju poskytne v mieste sídla spoločnosti. Predstavenstvo môže akcionára vo svojej písomnej informácii alebo v odpovedi priamo na rokovaní valného zhromaždenia odkázať na webové sídlo spoločnosti, ak ho má zriadené, a to za podmienky, že toto obsahuje odpoveď na jeho žiadosť vo formáte otázka – odpoveď. Ak webové sídlo spoločnosti neobsahuje požadovanú informáciu alebo obsahuje neúplnú informáciu, rozhodne súd na základe návrhu akcionára o povinnosti spoločnosti požadovanú informáciu poskytnúť.
(4)
Poskytnutie informácie sa môže odmietnuť, iba ak by sa jej poskytnutím porušil zákon alebo ak zo starostlivého posúdenia obsahu informácie vyplýva, že jej poskytnutie by mohlo spôsobiť spoločnosti alebo ňou ovládanej spoločnosti ujmu; nemožno odmietnuť poskytnúť informácie týkajúce sa hospodárenia a majetkových pomerov spoločnosti. O odmietnutí poskytnutia informácie rozhoduje predstavenstvo počas rokovania valného zhromaždenia. Ak predstavenstvo odmietne poskytnúť informáciu, rozhodne na žiadosť akcionára o povinnosti predstavenstva poskytnúť požadovanú informáciu počas rokovania valného zhromaždenia dozorná rada; na čas nevyhnutný na prijatie rozhodnutia dozornej rady môže predseda valného zhromaždenia na žiadosť dozornej rady prerušiť rokovanie valného zhromaždenia. Ak dozorná rada rozhodne, že nesúhlasí s poskytnutím informácie, rozhodne súd na základe návrhu akcionára o tom, či je spoločnosť povinná požadovanú informáciu poskytnúť.
(5)
Ak akcionár nepožiadal dozornú radu o rozhodnutie o poskytnutí informácie alebo dozorná rada rozhodne o tom, že nesúhlasí s poskytnutím informácie, nemožno z dôvodu neposkytnutia tejto informácie vyhlásiť uznesenie valného zhromaždenia za neplatné v súvislosti s predmetom, ktorého sa požadovaná informácia týkala.
(6)
Právo akcionára podľa odseku 3 poslednej vety a podľa odseku 4 poslednej vety zanikne, ak ho akcionár neuplatní do jedného mesiaca od konania valného zhromaždenia, na ktorom požiadal predstavenstvo spoločnosti alebo dozornú radu spoločnosti o poskytnutie informácie.
180. §
(1)
A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, ott szavazni, a társaság ügyeire vagy a társaság által irányított személyek ügyeire vonatkozó, a közgyűlés napirendi pontjával összefüggő tájékoztatást és felvilágosítást kérni, valamint ott javaslatokat tenni. A részvényes szavazatainak számát a részvényei névértékének az alaptőke nagyságához viszonyított aránya határozza meg. A szavazás módját az alapszabály határozza meg. Az alapszabály vagy külön törvény korlátozhatja a szavazati jog gyakorlását egy részvényes szavazatainak legmagasabb számának meghatározásával vagy a szavazatok számának a részvények bizonyos névértékétől függő lépcsőzetes megállapításával; a szavazati jog gyakorlásának alapszabályban történő korlátozása minden részvényesre azonos mértékben kell, hogy vonatkozzon.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlására a dematerializált formában kibocsátott részvények esetében a közgyűlési meghívóban vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményben meghatározott nap a fordulónap. Ez a nap lehet a közgyűlés napja vagy az azt megelőző nap, de legfeljebb öt nappal a közgyűlés napja előtt. Ha a fordulónap nincs ilyen módon meghatározva, fordulónapnak mindig a közgyűlés napja tekintendő. A nyilvános részvénytársaság részvényeihez fűződő jogok gyakorlásának fordulónapja a közgyűlés napját megelőző harmadik nap.
(3)
Az igazgatótanács köteles minden részvényesnek kérésére a közgyűlésen teljes körű és valós tájékoztatást és felvilágosítást adni, amely a közgyűlés napirendi pontjával összefügg. Ha az igazgatótanács nem képes a részvényesnek a közgyűlésen teljes körű tájékoztatást adni, vagy ha a részvényes ezt a közgyűlésen kéri, az igazgatótanács köteles azt a részvényesnek írásban, legkésőbb a közgyűlés napjától számított 15 napon belül megadni. Az írásbeli tájékoztatást az igazgatótanács a részvényes által megadott címre küldi meg, egyébként a társaság székhelyén bocsátja rendelkezésre. Az igazgatótanács az írásbeli tájékoztatásában vagy a közgyűlésen adott válaszában a részvényest a társaság honlapjára utalhatja, ha van ilyen, feltéve, hogy az tartalmazza a kérésére adott választ kérdés-felelet formátumban. Ha a társaság honlapja nem tartalmazza a kért tájékoztatást, vagy hiányos tájékoztatást tartalmaz, a bíróság a részvényes beadványa alapján dönt a társaság kötelezettségéről a kért tájékoztatás megadására.
(4)
A tájékoztatás megadása csak akkor tagadható meg, ha annak megadásával törvényt sértene, vagy ha a tájékoztatás tartalmának gondos mérlegeléséből az következik, hogy annak megadása a társaságnak vagy az általa irányított társaságnak kárt okozhatna; a társaság gazdálkodására és vagyoni helyzetére vonatkozó tájékoztatás megadása nem tagadható meg. A tájékoztatás megadásának megtagadásáról az igazgatótanács a közgyűlés ülése alatt dönt. Ha az igazgatótanács megtagadja a tájékoztatás megadását, a részvényes kérelmére a felügyelőbizottság dönt az igazgatótanács kötelezettségéről a kért tájékoztatás megadására a közgyűlés ülése alatt; a felügyelőbizottság döntésének meghozatalához szükséges időre a közgyűlés elnöke a felügyelőbizottság kérelmére felfüggesztheti a közgyűlés ülését. Ha a felügyelőbizottság úgy dönt, hogy nem ért egyet a tájékoztatás megadásával, a bíróság a részvényes beadványa alapján dönt arról, hogy a társaság köteles-e a kért tájékoztatást megadni.
(5)
Ha a részvényes nem kérte a felügyelőbizottságot, hogy döntsön a tájékoztatás megadásáról, vagy a felügyelőbizottság úgy dönt, hogy nem ért egyet a tájékoztatás megadásával, e tájékoztatás megadásának elmulasztása miatt nem lehet a közgyűlés határozatát érvénytelenné nyilvánítani azon tárgykörrel kapcsolatban, amelyre a kért tájékoztatás vonatkozott.
(6)
A részvényes (3) bekezdés utolsó mondata és (4) bekezdés utolsó mondata szerinti joga megszűnik, ha azt a részvényes nem érvényesíti a közgyűlés napjától számított egy hónapon belül, amelyen a társaság igazgatótanácsától vagy felügyelőbizottságától tájékoztatást kért.
§ 181
(1)
Akcionár alebo akcionári, ktorí majú akcie, ktorých menovitá hodnota dosahuje najmenej 5 % základného imania, môžu s uvedením dôvodov písomne požadovať zvolanie mimoriadneho valného zhromaždenia na prerokovanie navrhovaných záležitostí. Stanovy môžu určiť, že toto právo má tiež akcionár alebo akcionári, ktorí majú akcie, ktorých menovitá hodnota je menšia ako 5 % základného imania.
(2)
Predstavenstvo zvolá mimoriadne valné zhromaždenie tak, aby sa konalo najneskôr do 40 dní odo dňa, keď mu bola doručená žiadosť o jeho zvolanie. Predstavenstvo nie je oprávnené meniť navrhovaný program valného zhromaždenia. Predstavenstvo je oprávnené navrhovaný program valného zhromaždenia doplniť iba so súhlasom osôb, ktoré požiadali o zvolanie mimoriadneho valného zhromaždenia podľa odseku 1.
(3)
Ak predstavenstvo nesplní povinnosť podľa odseku 2, rozhodne súd na návrh akcionára alebo akcionárov podľa odseku 1 o tom, že ich poveruje zvolať v lehote podľa odseku 2 mimoriadne valné zhromaždenie a poveruje ich na všetky s tým súvisiace úkony. Súčasne súd na návrh akcionárov určí predsedu valného zhromaždenia, ktorý bude viesť valné zhromaždenie do zvolenia jeho predsedu. Ak spoločnosť vydala akcie na meno, súd na návrh akcionára alebo akcionárov podľa odseku 1 uloží členom predstavenstva povinnosť poskytnúť na zabezpečenie konania valného zhromaždenia povereným akcionárom zoznam akcionárov. Ak tak predstavenstvo v lehote určenej súdom neurobí, použijú sa primerane ustanovenia osobitného zákona.
(4)
Pozvánka na mimoriadne valné zhromaždenie alebo oznámenie o jeho konaní podľa odseku 3 musí obsahovať výrok rozhodnutia s uvedením súdu, ktorý rozhodnutie vydal, a dňa, keď sa rozhodnutie stalo vykonateľným.
(5)
Ak súd splnomocní akcionárov na zvolanie valného zhromaždenia, uhrádza trovy súdneho konania a náklady konania valného zhromaždenia spoločnosť. Za záväzok uhradiť trovy súdneho konania a konania valného zhromaždenia ručia členovia predstavenstva spoločne a nerozdielne. Spoločnosť má právo na náhradu škody, ktorá jej vznikla úhradou trov súdneho konania voči členom predstavenstva.
(6)
Žiadosti akcionárov podľa odseku 1 možno vyhovieť len vtedy, ak títo akcionári preukážu, že sú majiteľmi akcií najmenej tri mesiace pred uplynutím lehoty na zvolanie mimoriadneho valného zhromaždenia predstavenstvom podľa odseku 2.
181. §
(1)
Az a részvényes vagy részvényesek, akiknek részvényeinek névértéke eléri az alaptőke legalább 5%-át, az okok megjelölésével írásban kérhetik rendkívüli közgyűlés összehívását a javasolt ügyek megtárgyalására. Az alapszabály előírhatja, hogy ez a jog megilleti azt a részvényest vagy részvényeseket is, akiknek részvényeinek névértéke kevesebb, mint az alaptőke 5%-a.
(2)
Az igazgatótanács úgy hívja össze a rendkívüli közgyűlést, hogy az legkésőbb az összehívására irányuló kérelem kézbesítésétől számított 40 napon belül megtartásra kerüljön. Az igazgatótanács nem jogosult a közgyűlés javasolt napirendjét megváltoztatni. Az igazgatótanács a közgyűlés javasolt napirendjét csak az (1) bekezdés szerint a rendkívüli közgyűlés összehívását kérő személyek hozzájárulásával egészítheti ki.
(3)
Ha az igazgatótanács nem teljesíti a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét, a bíróság az (1) bekezdés szerinti részvényes vagy részvényesek beadványára úgy dönt, hogy megbízza őket a rendkívüli közgyűlésnek a (2) bekezdés szerinti határidőn belüli összehívásával, és megbízza őket minden ezzel kapcsolatos teendővel. Ezzel egyidejűleg a bíróság a részvényesek beadványára kijelöli a közgyűlés elnökét, aki a közgyűlést annak elnökének megválasztásáig vezeti. Ha a társaság névre szóló részvényeket bocsátott ki, a bíróság az (1) bekezdés szerinti részvényes vagy részvényesek beadványára kötelezi az igazgatótanács tagjait, hogy a közgyűlés megtartásának biztosítása érdekében bocsássák a megbízott részvényesek rendelkezésére a részvényesek jegyzékét. Ha az igazgatótanács ezt a bíróság által meghatározott határidőn belül nem teszi meg, a külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)
A (3) bekezdés szerinti rendkívüli közgyűlésre szóló meghívónak vagy annak megtartásáról szóló hirdetménynek tartalmaznia kell a határozat rendelkező részét, a határozatot hozó bíróság megjelölésével és a határozat végrehajthatóvá válásának napjával.
(5)
Ha a bíróság felhatalmazza a részvényeseket a közgyűlés összehívására, a bírósági eljárás költségeit és a közgyűlés megtartásának költségeit a társaság téríti meg. A bírósági eljárás és a közgyűlés megtartása költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettségért az igazgatótanács tagjai közösen és egyetemlegesen kezeskednek. A társaságnak joga van az igazgatótanács tagjaival szemben a bírósági eljárás költségeinek megtérítéséből eredő kárának megtérítésére.
(6)
Az (1) bekezdés szerinti részvényesi kérelemnek csak akkor lehet helyt adni, ha ezek a részvényesek igazolják, hogy legalább három hónappal a rendkívüli közgyűlésnek az igazgatótanács által a (2) bekezdés szerint történő összehívására vonatkozó határidő lejárta előtt a részvények tulajdonosai.
§ 182
(1)
Na žiadosť akcionárov uvedených v § 181 ods. 1:
a)
predstavenstvo zaradí nimi určenú záležitosť na program rokovania valného zhromaždenia; valné zhromaždenie je povinné túto záležitosť prerokovať; žiadosť o doplnenie programu musí byť odôvodnená alebo k nej musí byť pripojený návrh uznesenia valného zhromaždenia, inak sa valné zhromaždenie nemusí takouto žiadosťou zaoberať,
b)
ak žiadosť o zaradenie nimi určenej záležitosti bola doručená po zaslaní pozvánky na valné zhromaždenie alebo po uverejnení oznámenia o konaní valného zhromaždenia, zašle alebo uverejní predstavenstvo doplnenie programu valného zhromaždenia spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia najmenej desať dní pred konaním valného zhromaždenia; ak takéto oznámenie doplnenia programu valného zhromaždenia nie je možné, možno zaradiť určenú záležitosť na program rokovania valného zhromaždenia len podľa § 185 ods. 2; predstavenstvo je povinné oznámenie doplnenia programu zaslať alebo uverejniť do 10 dní pred konaním valného zhromaždenia vždy, ak ho akcionári podľa § 181 ods. 1 doručia najneskôr 20 dní pred konaním valného zhromaždenia,
c)
dozorná rada preskúma výkon pôsobnosti predstavenstva v určených záležitostiach,
d)
predstavenstvo uplatní v mene spoločnosti nároky na splatenie emisného kurzu akcií proti akcionárom, ktorí sú v omeškaní s jeho splácaním, alebo uplatní nároky spoločnosti na vrátenie plnenia, ktoré spoločnosť vyplatila akcionárom v rozpore s týmto zákonom,
e)
dozorná rada uplatní v mene spoločnosti nároky na náhradu škody, prípadne iné nároky, ktoré má spoločnosť proti členom predstavenstva,
f)
dozorná rada uplatní v mene spoločnosti nároky na splatenie emisného kurzu akcií, ak spoločnosť v rozpore s týmto zákonom upísala akcie vytvárajúce jej základné imanie (§ 161),
g)
dozorná rada uplatní v mene spoločnosti nároky, ktoré má spoločnosť voči členom predstavenstva ako ručiteľom podľa tohto zákona.
(2)
Ak predstavenstvo alebo dozorná rada bez zbytočného odkladu nesplní žiadosť akcionárov, môžu akcionári podľa § 181 ods. 1 uplatniť nároky podľa odseku 1 v mene spoločnosti. Iná osoba ako akcionár, ktorý návrh na súd podal, alebo ním splnomocnená osoba nemôže v súdnom konaní robiť úkony v mene spoločnosti.
(3)
Akcionári, ktorí uplatnia v mene spoločnosti nároky podľa odseku 2, sú povinní znášať trovy súdneho konania za spoločnosť. Ak je spoločnosti priznaná náhrada trov konania, ten, ktorému bola uložená náhrada týchto trov, je povinný uhradiť ju akcionárovi, ktorý uplatňoval nároky v mene spoločnosti.
182. §
(1)
A 181. § (1) bekezdésében említett részvényesek kérelmére:
a)
az igazgatóság az általuk meghatározott ügyet felveszi a közgyűlés napirendjére; a közgyűlés köteles ezt az ügyet megtárgyalni; a napirend kiegészítésére irányuló kérelmet meg kell indokolni, vagy ahhoz csatolni kell a közgyűlés határozati javaslatát, ellenkező esetben a közgyűlésnek nem kell az ilyen kérelemmel foglalkoznia,
b)
ha az általuk meghatározott ügy napirendre vételére irányuló kérelmet a közgyűlési meghívó elküldését vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény közzétételét követően kézbesítették, az igazgatóság a közgyűlés napirendjének kiegészítését a törvény által előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon, legalább tíz nappal a közgyűlés megtartása előtt elküldi vagy közzéteszi; ha a közgyűlés napirendje kiegészítésének ilyen közlése nem lehetséges, a meghatározott ügyet a közgyűlés napirendjére csak a 185. § (2) bekezdése szerint lehet felvenni; az igazgatóság köteles a napirend kiegészítéséről szóló közleményt a közgyűlés megtartása előtt 10 napon belül elküldeni vagy közzétenni, amennyiben azt a részvényesek a 181. § (1) bekezdése szerint legkésőbb 20 nappal a közgyűlés megtartása előtt kézbesítik,
c)
a felügyelőbizottság felülvizsgálja az igazgatóság hatáskörének gyakorlását a meghatározott ügyekben,
d)
az igazgatóság a társaság nevében érvényesíti a részvények kibocsátási értékének befizetésére vonatkozó követeléseket azokkal a részvényesekkel szemben, akik annak befizetésével késedelemben vannak, vagy érvényesíti a társaság azon követeléseit, hogy térítsék vissza a teljesítést, amelyet a társaság e törvénnyel ellentétben fizetett ki a részvényeseknek,
e)
a felügyelőbizottság a társaság nevében érvényesíti a kártérítési igényeket, illetve más követeléseket, amelyek a társaságot az igazgatóság tagjaival szemben megilletik,
f)
a felügyelőbizottság a társaság nevében érvényesíti a részvények kibocsátási értékének befizetésére vonatkozó követeléseket, ha a társaság e törvénnyel ellentétben az alaptőkéjét képező részvényeket jegyzett (161. §),
g)
a felügyelőbizottság a társaság nevében érvényesíti azokat a követeléseket, amelyek a társaságot az igazgatóság tagjaival mint e törvény szerinti kezesekkel szemben megilletik.
(2)
Ha az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság felesleges késedelem nélkül nem teljesíti a részvényesek kérelmét, a 181. § (1) bekezdése szerinti részvényesek az (1) bekezdés szerinti követeléseket a társaság nevében érvényesíthetik. A bírósághoz beadványt benyújtó részvényesen vagy az általa meghatalmazott személyen kívül más személy a bírósági eljárásban a társaság nevében nem tehet jognyilatkozatot.
(3)
Azok a részvényesek, akik a (2) bekezdés szerint a társaság nevében követeléseket érvényesítenek, kötelesek viselni a társaság helyett a bírósági eljárás költségeit. Ha a társaságnak megítélik az eljárási költségek megtérítését, az, akit e költségek megtérítésére köteleztek, köteles azt megtéríteni annak a részvényesnek, aki a követeléseket a társaság nevében érvényesítette.
§ 183
O vyhlásení rozhodnutia valného zhromaždenia za neplatné platia obdobne ustanovenia § 131. Akcionár, ktorý sa zúčastnil valného zhromaždenia, sa môže domáhať práva podľa § 131 ods. 1 iba ak podal protest do zápisnice z valného zhromaždenia.
183. §
A közgyűlési határozat érvénytelenné nyilvánítására a 131. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. Az a részvényes, aki a közgyűlésen részt vett, a 131. § (1) bekezdése szerinti jogát csak akkor érvényesítheti, ha a közgyűlési jegyzőkönyvbe foglaltan tiltakozott.
§ 183a
Akcionár má právo nahliadnuť v sídle spoločnosti do listín, ktoré sa ukladajú do zbierky listín alebo do registra účtovných závierok podľa osobitného zákona a vyžiadať si kópie týchto listín alebo ich zaslanie na ním uvedenú adresu, a to na svoje náklady a nebezpečenstvo.
183.a §
A részvényes jogosult a társaság székhelyén betekinteni azokba az okiratokba, amelyeket külön törvény szerint az okirattárban vagy a számviteli beszámolók nyilvántartásában helyeznek el, és kérheti ezen okiratok másolatát vagy azoknak az általa megadott címre történő elküldését, saját költségére és kockázatára.
Oddiel 4
alszakaszl 4
Orgány spoločnosti
A társaság szervei
Valné zhromaždenie
Taggyűlés
§ 184
(1)
Najvyšším orgánom spoločnosti je valné zhromaždenie. Akcionár sa zúčastňuje na valnom zhromaždení osobne alebo v zastúpení na základe písomného splnomocnenia (ďalej len „prítomný akcionár“). Ak akcionár udelí splnomocnenie na výkon hlasovacích práv spojených s tými istými akciami na jednom valnom zhromaždení viacerým splnomocnencom, spoločnosť umožní hlasovanie tomu splnomocnencovi, ktorý sa na valnom zhromaždení zapísal do listiny prítomných skôr. Splnomocnencom akcionára nemôže byť člen dozornej rady spoločnosti, ak tento zákon neustanovuje inak. Ak viacerí akcionári udelili písomné splnomocnenie na zastupovanie jednému splnomocnencovi, tento môže na valnom zhromaždení hlasovať za každého takto zastúpeného akcionára samostatne.
(2)
Valné zhromaždenie sa koná najmenej raz za rok v lehote určenej stanovami a zvoláva ho predstavenstvo, ak zákon neustanovuje inak, a to spôsobom a v lehotách určených stanovami. Ak zákon ustanovuje povinnosť zvolať valné zhromaždenie a predstavenstvo sa na jeho zvolaní bez zbytočného odkladu neuznieslo alebo dlhší čas nie je schopné uznášať sa, valné zhromaždenie je oprávnený zvolať ktorýkoľvek člen predstavenstva.
(3)
Pri spoločnosti s akciami na meno zasiela predstavenstvo pozvánku všetkým akcionárom na adresu sídla alebo bydliska uvedenú v zozname akcionárov najmenej 30 dní pred konaním valného zhromaždenia. Pri spoločnosti s akciami na doručiteľa sa uverejňuje v tejto lehote oznámenie o konaní valného zhromaždenia v periodickej tlači s celoštátnou pôsobnosťou uverejňujúcej burzové správy, ak stanovy neurčujú periodickú tlač s celoštátnou pôsobnosťou. Stanovy môžu určiť aj iný spôsob uverejňovania. Spoločnosť zašle doporučeným listom majiteľovi akcie na doručiteľa oznámenie o konaní valného zhromaždenia v tej istej lehote na ním uvedenú adresu a na jeho náklady, ak majiteľ akcie na doručiteľa zriadil ako zábezpeku na úhradu nákladov s tým spojených záložné právo v prospech spoločnosti aspoň na jednu akciu spoločnosti. Verejné akciové spoločnosti sú povinné uverejňovať oznámenie o konaní valného zhromaždenia v periodickej tlači s celoštátnou pôsobnosťou uverejňujúcej burzové správy, pričom verejné akciové spoločnosti s akciami na doručiteľa sú povinné oznámenie uverejniť aj v prostriedkoch, ktoré umožnia šírenie oznámenia o konaní valného zhromaždenia vo všetkých zmluvných štátoch Dohody o Európskom hospodárskom priestore v lehote podľa prvej vety. Náklady spojené so zvolaním a s konaním valného zhromaždenia znáša spoločnosť.
(4)
Pozvánka na valné zhromaždenie alebo oznámenie o konaní valného zhromaždenia obsahuje aspoň:
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
miesto, dátum a hodinu konania valného zhromaždenia,
c)
označenie, či sa zvoláva riadne alebo mimoriadne valné zhromaždenie,
d)
program rokovania valného zhromaždenia,
e)
rozhodujúci deň na uplatnenie práva účasti na valnom zhromaždení, ak spoločnosť vydala zaknihované akcie.
(5)
Ak stanovy neurčujú inak, valné zhromaždenie sa koná v mieste sídla spoločnosti. Miesto, dátum a hodina konania valného zhromaždenia sa musia určiť tak, aby čo najmenej obmedzovali možnosť akcionárov zúčastniť sa na valnom zhromaždení.
(6)
Ak je v programe valného zhromaždenia zaradená zmena stanov, pozvánka na valné zhromaždenie alebo oznámenie o jeho konaní musí obsahovať aspoň podstatu navrhovaných zmien. Návrh zmien stanov a ak má byť na programe valného zhromaždenia voľba členov orgánov spoločnosti mená osôb, ktoré sa navrhujú za členov jednotlivých orgánov spoločnosti, musia byť akcionárom poskytnuté na nahliadnutie v sídle spoločnosti v lehote určenej na zvolanie valného zhromaždenia.
(7)
Akcionár má právo vyžiadať si kópie návrhu stanov a zoznamu osôb, ktoré sa navrhujú za členov jednotlivých orgánov spoločnosti s uvedením navrhovanej funkcie, prípadne ich zaslanie na ním uvedenú adresu na svoje náklady a nebezpečenstvo. Na práva podľa odseku 6 a tohto odseku musia byť akcionári upozornení v pozvánke na valné zhromaždenie alebo v oznámení o konaní valného zhromaždenia.
(8)
Stanovy môžu určiť aj ďalší spôsob, akým je predstavenstvo povinné poskytnúť akcionárom návrhy pred konaním valného zhromaždenia. Stanovy môžu tiež určiť, že predstavenstvo, prípadne dozorná rada je povinná poskytnúť akcionárom aj ďalšie návrhy uznesení, ktoré predkladajú na valné zhromaždenie, a to spôsobom určeným v stanovách. Ak sa návrhy predložené predstavenstvom, prípadne dozornou radou na valnom zhromaždení odlišujú od návrhov, ktoré boli poskytnuté akcionárom pred konaním valného zhromaždenia alebo ak pred konaním valného zhromaždenia predstavenstvo, prípadne dozorná rada neposkytla tieto návrhy, nie je to dôvodom na vyslovenie neplatnosti týchto uznesení valného zhromaždenia, ak tieto skutočnosti predstavenstvo, prípadne dozorná rada na valnom zhromaždení vecne odôvodní.
184. §
(1)
A társaság legfőbb szerve a közgyűlés. A részvényes a közgyűlésen személyesen vagy írásbeli meghatalmazás alapján képviselő útján vesz részt (a továbbiakban: „jelen lévő részvényes”). Ha a részvényes ugyanazon részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok gyakorlására egy közgyűlésen több meghatalmazottnak ad meghatalmazást, a társaság annak a meghatalmazottnak teszi lehetővé a szavazást, aki a közgyűlésen korábban írta alá a jelenléti ívet. A részvényes meghatalmazottja nem lehet a társaság felügyelőbizottságának tagja, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. Ha több részvényes ad írásbeli meghatalmazást a képviseletre egy meghatalmazottnak, az a közgyűlésen minden egyes így képviselt részvényes nevében külön-külön szavazhat.
(2)
A közgyűlést évente legalább egyszer, az alapszabályban meghatározott határidőn belül kell megtartani, és azt az igazgatóság hívja össze, ha a törvény másként nem rendelkezik, az alapszabályban meghatározott módon és határidőkön belül. Ha a törvény előírja a közgyűlés összehívásának kötelezettségét, és az igazgatóság annak összehívásáról felesleges késedelem nélkül nem hozott határozatot, vagy hosszabb ideig nem határozatképes, a közgyűlés összehívására az igazgatóság bármely tagja jogosult.
(3)
Névre szóló részvényekkel rendelkező társaság esetében az igazgatóság a közgyűlési meghívót valamennyi részvényesnek a részvényesi jegyzékben szereplő székhelyére vagy lakóhelyére küldi meg, legalább 30 nappal a közgyűlés megtartása előtt. Bemutatóra szóló részvényekkel rendelkező társaság esetében e határidőn belül a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményt egy tőzsdei híreket közlő, országos hatáskörű időszaki kiadványban teszik közzé, hacsak az alapszabály nem jelöl meg más országos hatáskörű időszaki kiadványt. Az alapszabály más közzétételi módot is meghatározhat. A társaság a bemutatóra szóló részvény tulajdonosának a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményt ajánlott levélben, ugyanezen határidőn belül, az általa megadott címre és az ő költségére küldi meg, amennyiben a bemutatóra szóló részvény tulajdonosa az ezzel járó költségek fedezésére biztosítékként a társaság javára legalább egy társasági részvényre zálogjogot alapított. A nyilvános részvénytársaságok kötelesek a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményt egy tőzsdei híreket közlő, országos hatáskörű időszaki kiadványban közzétenni, míg a bemutatóra szóló részvényekkel rendelkező nyilvános részvénytársaságok kötelesek a hirdetményt olyan eszközökön is közzétenni, amelyek lehetővé teszik a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény terjesztését az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamennyi szerződő államában az első mondat szerinti határidőn belül. A közgyűlés összehívásával és megtartásával kapcsolatos költségeket a társaság viseli.
(4)
A közgyűlési meghívó vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény legalább a következőket tartalmazza:
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a közgyűlés helyét, dátumát és időpontját,
c)
annak megjelölését, hogy rendes vagy rendkívüli közgyűlést hívnak-e össze,
d)
a közgyűlés napirendjét,
e)
a közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásának fordulónapját, ha a társaság dematerializált részvényeket bocsátott ki.
(5)
Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a közgyűlést a társaság székhelyén tartják. A közgyűlés helyét, dátumát és időpontját úgy kell meghatározni, hogy a lehető legkevésbé korlátozzák a részvényesek részvételi lehetőségét a közgyűlésen.
(6)
Ha a közgyűlés napirendjén szerepel az alapszabály módosítása, a közgyűlési meghívónak vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetménynek tartalmaznia kell legalább a javasolt módosítások lényegét. Az alapszabály-módosítás tervezetét, és ha a közgyűlés napirendjén a társasági szervek tagjainak megválasztása szerepel, az egyes társasági szervek tagjainak javasolt személyek nevét a közgyűlés összehívására meghatározott határidőn belül a társaság székhelyén a részvényesek számára betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.
(7)
A részvényes jogosult másolatot kérni az alapszabály tervezetéről és az egyes társasági szervek tagjainak javasolt személyek listájáról a javasolt tisztség megjelölésével, illetve kérheti ezek elküldését az általa megadott címre, saját költségére és kockázatára. A (6) bekezdés és e bekezdés szerinti jogokra a részvényesek figyelmét fel kell hívni a közgyűlési meghívóban vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményben.
(8)
Az alapszabály más módot is meghatározhat, ahogyan az igazgatóság köteles a javaslatokat a közgyűlés megtartása előtt a részvényesek rendelkezésére bocsátani. Az alapszabály azt is előírhatja, hogy az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság köteles a részvényesek rendelkezésére bocsátani a közgyűlés elé terjesztett további határozati javaslatokat is, az alapszabályban meghatározott módon. Ha az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság által a közgyűlésen előterjesztett javaslatok eltérnek a közgyűlés megtartása előtt a részvényesek rendelkezésére bocsátott javaslatoktól, vagy ha a közgyűlés megtartása előtt az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság nem bocsátotta rendelkezésre ezeket a javaslatokat, ez nem ad okot e közgyűlési határozatok érvénytelenné nyilvánítására, amennyiben ezeket a tényeket az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság a közgyűlésen tárgyilagosan megindokolja.
§ 184a
Osobitné ustanovenia k valnému zhromaždeniu verejnej akciovej spoločnosti
(1)
Pozvánka na valné zhromaždenie alebo oznámenie o konaní valného zhromaždenia verejnej akciovej spoločnosti obsahuje okrem náležitostí podľa § 184 ods. 4 aj
a)
poučenie akcionára o práve účasti na valnom zhromaždení a o práve hlasovať na ňom,
b)
poučenie o práve akcionára požadovať na valnom zhromaždení informácie a vysvetlenia podľa § 180 ods. 1 a o práve zaradiť ním určenú záležitosť do programu rokovania valného zhromaždenia podľa § 181 ods. 1 vrátane lehôt na ich uplatnenie; ak webové sídlo spoločnosti obsahuje poučenie o týchto právach, stačí, ak pozvánka na valné zhromaždenie alebo oznámenie o konaní valného zhromaždenia obsahuje lehoty na uplatnenie daných práv akcionára spolu s informáciou o uverejnení poučenia na webovom sídle spoločnosti,
c)
poučenie o možnosti zúčastniť sa valného zhromaždenia v zastúpení na základe písomného splnomocnenia podľa § 184 ods. 1 a § 190e; k poučeniu sa pripojí vzor tlačiva, ktoré sa pri hlasovaní prostredníctvom splnomocnenca môže použiť s uvedením spôsobu a elektronických prostriedkov, ktorými spoločnosť prijíma oznámenia o vymenovaní, o zmene udeleného splnomocnenia a o odvolaní splnomocnenca,
d)
poučenie o možnosti hlasovať s využitím poštových služieb pred konaním valného zhromaždenia (ďalej len „korešpondenčné hlasovanie“) podľa § 190a a o možnosti účasti a hlasovania na valnom zhromaždení prostredníctvom elektronických prostriedkov podľa § 190d, ak je takáto účasť a hlasovanie na valnom zhromaždení upravené v stanovách spoločnosti; k poučeniu sa pripojí vzor tlačiva hlasovacieho lístka s uvedením adresy pre doručovanie, ak spoločnosť takýto vzor vydala,
e)
určenie spôsobu, miesta a času na získanie úplného znenia dokumentov a návrhy prípadných uznesení valného zhromaždenia, ktoré sa budú prerokúvať v rámci určeného programu rokovania valného zhromaždenia,
f)
uvedenie adresy webového sídla, na ktorom sú uverejnené údaje a dokumenty podľa odseku 2 písm. c) až e),
g)
uvedenie elektronického prostriedku, ktorého prostredníctvom spoločnosť uverejňuje informácie podľa osobitného predpisu.
(2)
Spoločnosť uverejní najmenej 30 dní pred konaním valného zhromaždenia na svojom webovom sídle okrem údajov podľa § 184 ods. 4 aspoň
a)
pozvánku na valné zhromaždenie alebo oznámenie o zvolaní valného zhromaždenia podľa odseku 1 a § 184 ods. 4,
b)
celkový počet akcií a hlasovacích práv, ktoré sú s akciami spojené ku dňu zaslania pozvánky na valné zhromaždenie alebo uverejnenia oznámenia o konaní valného zhromaždenia; ak je základné imanie spoločnosti rozdelené na viac druhov akcií, spoločnosť uvedie pre každý druh akcie ich počet vrátane hlasovacích práv, ktoré sú spojené s jednotlivým druhom akcií,
c)
úplné znenie všetkých dokumentov, ktoré sa budú prerokúvať v rámci určeného programu rokovania valného zhromaždenia,
d)
návrhy prípadných uznesení valného zhromaždenia podľa jednotlivých bodov programu rokovania valného zhromaždenia a stanovisko predstavenstva ku každému bodu programu rokovania valného zhromaždenia, ku ktorému sa nepredkladá návrh uznesenia,
e)
vzor tlačiva písomného splnomocnenia, ktoré sa môže použiť pri hlasovaní v zastúpení na základe splnomocnenia podľa § 184 ods. 1 a § 190e vydaného podľa § 190f ods. 1, a vzor tlačiva hlasovacieho lístka pri korešpondenčnom hlasovaní, ak spoločnosť tento vydala podľa § 190a ods. 4,
f)
spôsob a prostriedky, ktorými spoločnosť prijíma oznámenia o vymenovaní splnomocnenca, o zmene udeleného splnomocnenia a o odvolaní splnomocnenca prostredníctvom elektronických prostriedkov, ako aj s tým súvisiace technické náležitosti.
(3)
Údaje a dokumenty podľa odseku 2 musia byť uverejnené na webovom sídle spoločnosti nepretržite až do konania valného zhromaždenia.
(4)
Ak spoločnosť nebude môcť z technických príčin vzory tlačív uvedené v odseku 2 písm. e) uverejniť na svojom webovom sídle, uvedie na ňom informáciu, ako možno tlačivá získať v listinnej podobe. Spoločnosť zašle vzor tlačiva na vlastné náklady každému akcionárovi, ktorý o to požiada, a to na adresu ním na tento účel uvedenú.
(5)
Ak bol spoločnosti doručený prejav vôle, ktorý je výkonom práva akcionára zúčastniť sa a hlasovať na valnom zhromaždení, ale tento bol urobený v inej forme ako s použitím vzorov tlačív uverejnených alebo zaslaných akcionárovi spoločnosťou, nemožno tento prejav vôle vyhlásiť za neplatný len z tohto dôvodu.
(6)
Skutočnosť, že vzor tlačiva bol akcionárovi zaslaný podľa odseku 4 druhej vety tak, že tento ho nemohol použiť pri výkone svojho práva zúčastniť sa a hlasovať na valnom zhromaždení, nie je dôvodom na vyslovenie neplatnosti prijatých uznesení valného zhromaždenia.
(7)
(8)
Ustanovenie § 184 ods. 6 a 7 a § 192 ods. 1 sa na obsah pozvánky na valné zhromaždenie alebo oznámenia o konaní valného zhromaždenia a obsah webového sídla spoločnosti použije rovnako.
(9)
Ustanovenie § 184 ods. 8 tretej vety sa nepoužije na verejné akciové spoločnosti.
184.a §
Különös rendelkezések a nyilvános részvénytársaság közgyűlésére vonatkozóan
(1)
A nyilvános részvénytársaság közgyűlési meghívója vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény a 184. § (4) bekezdése szerinti kellékeken túl a következőket is tartalmazza:
a)
a részvényes tájékoztatását a közgyűlésen való részvételi jogáról és az ottani szavazati jogáról,
b)
tájékoztatást a részvényes azon jogáról, hogy a közgyűlésen a 180. § (1) bekezdése szerint információkat és felvilágosítást kérjen, valamint azon jogáról, hogy az általa meghatározott ügyet a 181. § (1) bekezdése szerint a közgyűlés napirendjére vegyék, beleértve ezek érvényesítésének határidejét is; ha a társaság honlapja tartalmazza az e jogokról szóló tájékoztatást, elegendő, ha a közgyűlési meghívó vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény tartalmazza a részvényes adott jogainak érvényesítésére vonatkozó határidőket, valamint a tájékoztatásnak a társaság honlapján való közzétételéről szóló információt,
c)
tájékoztatást a közgyűlésen való részvétel lehetőségéről képviselet útján, a 184. § (1) bekezdése és a 190e. § szerinti írásbeli meghatalmazás alapján; a tájékoztatáshoz csatolni kell egy nyomtatványmintát, amely a meghatalmazott útján történő szavazáskor használható, megjelölve azt a módot és azokat az elektronikus eszközöket, amelyeken keresztül a társaság fogadja a meghatalmazott kinevezéséről, a megadott meghatalmazás módosításáról és a meghatalmazott visszahívásáról szóló értesítéseket,
d)
tájékoztatást a közgyűlés előtt postai szolgáltatások igénybevételével történő szavazás lehetőségéről (a továbbiakban: „levélszavazás”) a 190a. § szerint, valamint a közgyűlésen való részvétel és szavazás lehetőségéről elektronikus eszközök útján a 190d. § szerint, ha az ilyen részvételt és szavazást a társaság alapszabálya szabályozza; a tájékoztatáshoz csatolni kell a szavazólap nyomtatványmintáját a kézbesítési cím megjelölésével, ha a társaság ilyen mintát adott ki,
e)
a közgyűlés meghatározott napirendje keretében megtárgyalandó dokumentumok teljes szövegének és az esetleges közgyűlési határozati javaslatoknak a megszerzésére szolgáló mód, hely és időpont meghatározását,
f)
annak a honlapcímnek a megadását, amelyen a (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti adatok és dokumentumok közzé vannak téve,
g)
annak az elektronikus eszköznek a megadását, amelyen keresztül a társaság külön jogszabály szerint információkat tesz közzé.
(2)
A társaság legalább 30 nappal a közgyűlés megtartása előtt a honlapján közzéteszi a 184. § (4) bekezdése szerinti adatokon kívül legalább a következőket:
a)
a közgyűlési meghívót vagy a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményt az (1) bekezdés és a 184. § (4) bekezdése szerint,
b)
a részvények és a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok teljes számát a közgyűlési meghívó elküldésének vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény közzétételének napján; ha a társaság alaptőkéje több részvényfajtára oszlik, a társaság minden részvényfajta esetében feltünteti azok számát, beleértve az egyes részvényfajtákhoz kapcsolódó szavazati jogokat is,
c)
a közgyűlés meghatározott napirendje keretében megtárgyalandó valamennyi dokumentum teljes szövegét,
d)
az esetleges közgyűlési határozati javaslatokat a közgyűlés napirendi pontjai szerint, valamint az igazgatóság álláspontját a közgyűlés minden olyan napirendi pontjához, amelyhez nem terjesztenek elő határozati javaslatot,
e)
a 190f. § (1) bekezdése szerint kiadott, a 184. § (1) bekezdése és a 190e. § szerinti meghatalmazás alapján történő képviseleti szavazáskor használható írásbeli meghatalmazás nyomtatványmintáját, valamint a levélszavazáshoz használt szavazólap nyomtatványmintáját, ha a társaság azt a 190a. § (4) bekezdése szerint kiadta,
f)
azt a módot és azokat az eszközöket, amelyeken keresztül a társaság elektronikus úton fogadja a meghatalmazott kinevezéséről, a megadott meghatalmazás módosításáról és a meghatalmazott visszahívásáról szóló értesítéseket, valamint az ezzel kapcsolatos műszaki követelményeket.
(3)
A (2) bekezdés szerinti adatokat és dokumentumokat a társaság honlapján a közgyűlés megtartásáig folyamatosan közzé kell tenni.
(4)
Ha a társaság műszaki okokból nem tudja a (2) bekezdés e) pontjában említett nyomtatványmintákat a honlapján közzétenni, akkor ott tájékoztatást ad arról, hogyan lehet a nyomtatványokat papíralapú formában beszerezni. A társaság a nyomtatványmintát saját költségén megküldi minden részvényesnek, aki azt kéri, az általa e célból megadott címre.
(5)
Ha a társaságnak olyan akaratnyilatkozatot kézbesítettek, amely a részvényes közgyűlésen való részvételi és szavazati jogának gyakorlását jelenti, de ezt a társaság által közzétett vagy a részvényesnek megküldött nyomtatványminták használatától eltérő formában tették meg, ezt az akaratnyilatkozatot csak ebből az okból nem lehet érvénytelennek nyilvánítani.
(6)
Az a tény, hogy a nyomtatványmintát a (4) bekezdés második mondata szerint úgy küldték meg a részvényesnek, hogy az nem tudta azt a közgyűlésen való részvételi és szavazati jogának gyakorlása során felhasználni, nem ad okot a közgyűlés által elfogadott határozatok érvénytelenségének kimondására.
(7)
A 183. § második mondatának rendelkezése nem alkalmazandó, ha a részvényes a 190a. § szerint levélben szavazott, vagy a 190d. § szerint elektronikus eszközök útján szavazott, amelyek nem teszik lehetővé a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvbe valós időben történő tiltakozás benyújtását.
(8)
A 184. § (6) és (7) bekezdésének és a 192. § (1) bekezdésének rendelkezése a közgyűlési meghívó vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény tartalmára és a társaság honlapjának tartalmára ugyanúgy alkalmazandó.
(9)
A 184. § (8) bekezdésének harmadik mondata nem alkalmazandó a nyilvános részvénytársaságokra.
§ 185
(1)
Prítomní akcionári sa zapisujú do listiny prítomných, ktorá obsahuje názov a sídlo právnickej osoby alebo meno a bydlisko fyzickej osoby, ktorá je akcionárom, prípadne splnomocnenca, čísla listinných akcií a menovitú hodnotu akcií, ktoré ju oprávňujú na hlasovanie, prípadne údaj o tom, že akcie neoprávňujú na hlasovanie. Správnosť listiny prítomných potvrdzujú svojimi podpismi predseda valného zhromaždenia a zapisovateľ zvolení podľa stanov. Ak spoločnosť odmietne vykonať zápis určitej osoby do listiny prítomných, uvedie túto skutočnosť do listiny prítomných spolu s dôvodmi odmietnutia. Listina prítomných je prílohou zápisnice z konania valného zhromaždenia. Akcionári verejnej akciovej spoločnosti korešpondenčne hlasujúci alebo zúčastňujúci sa valného zhromaždenia prostredníctvom elektronických prostriedkov sa považujú na účely zápisu do listiny prítomných za prítomných akcionárov. Spoločnosť je povinná vykonať ich zápis do listiny prítomných; ustanovenie tretej vety tým nie je dotknuté.
(2)
O záležitostiach, ktoré neboli zaradené do navrhovaného programu rokovania valného zhromaždenia, možno rozhodnúť len za účasti a so súhlasom všetkých akcionárov spoločnosti.
185. §
(1)
A jelen lévő részvényeseket bejegyzik a jelenléti ívbe, amely tartalmazza a jogi személy cégnevét és székhelyét vagy a természetes személy részvényes nevét és lakóhelyét, adott esetben a meghatalmazott adatait, a nyomdai úton előállított részvények sorszámát és a szavazásra jogosító részvények névértékét, adott esetben azt az adatot, hogy a részvények nem jogosítanak szavazásra. A jelenléti ív helyességét az alapszabály szerint megválasztott közgyűlési elnök és jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a társaság megtagadja egy adott személy bejegyzését a jelenléti ívbe, ezt a tényt az elutasítás indokaival együtt feltünteti a jelenléti ívben. A jelenléti ív a közgyűlésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A nyilvános részvénytársaság levélben szavazó vagy a közgyűlésen elektronikus eszközök útján részt vevő részvényesei a jelenléti ívbe történő bejegyzés céljából jelen lévő részvényeseknek minősülnek. A társaság köteles őket a jelenléti ívbe bejegyezni; a harmadik mondat rendelkezése ettől nem érintett.
(2)
Olyan ügyekben, amelyeket nem vettek fel a közgyűlés javasolt napirendjére, csak a társaság összes részvényesének részvétele és hozzájárulása mellett lehet dönteni.
§ 186
(1)
Valné zhromaždenie rozhoduje väčšinou hlasov prítomných akcionárov, pokiaľ tento zákon alebo stanovy nevyžadujú inú väčšinu.
(2)
Na rozhodnutie valného zhromaždenia o zmene práv spojených s niektorým druhom akcií a o obmedzení prevoditeľnosti akcií na meno sa vyžaduje aj súhlas dvojtretinovej väčšiny hlasov akcionárov, ktorí vlastnia tieto akcie. Stanovy môžu určiť vyšší počet hlasov akcionárov, ktorí majú tieto akcie, potrebný na prijatie uznesenia valného zhromaždenia.
(3)
Pri hlasovaní na valnom zhromaždení sa neprihliada na akcie, s ktorými akcionár nemôže vykonávať hlasovacie právo.
186. §
(1)
A közgyűlés a jelen lévő részvényesek szavazatainak többségével határoz, amennyiben e törvény vagy az alapszabály más többséget nem ír elő.
(2)
A közgyűlésnek a valamely részvényfajtához kapcsolódó jogok módosításáról és a névre szóló részvények átruházhatóságának korlátozásáról szóló határozatához szükséges az ezen részvényekkel rendelkező részvényesek szavazatainak kétharmados többségének hozzájárulása is. Az alapszabály az ezen részvényekkel rendelkező részvényeseknek a közgyűlési határozat elfogadásához szükséges magasabb szavazati arányát is meghatározhatja.
(3)
A közgyűlésen történő szavazás során nem veszik figyelembe azokat a részvényeket, amelyekkel a részvényes nem gyakorolhatja szavazati jogát.
§ 186a
(1)
Zakázané sú dohody, ktorými sa akcionár zaväzuje voči spoločnosti alebo niektorému z jej orgánov, alebo členovi jej orgánov
a)
dodržovať pri hlasovaní pokyny spoločnosti alebo niektorého z jej orgánov o tom, ako má hlasovať,
b)
hlasovať za návrhy predkladané orgánmi spoločnosti alebo
c)
uplatniť hlasovacie právo určitým spôsobom, alebo nehlasovať ako protiplnenie za výhody poskytnuté spoločnosťou.
(2)
Ustanovenia stanov, ktoré zaväzujú akcionára k postupu podľa odseku 1, sú neplatné.
186.a §
(1)
Tilosak azok a megállapodások, amelyekben a részvényes a társasággal, annak valamely szervével vagy valamely szervének tagjával szemben kötelezettséget vállal arra, hogy
a)
a szavazás során a társaság vagy valamely szervének arra vonatkozó utasításait követi, hogy hogyan szavazzon,
b)
a társaság szervei által előterjesztett javaslatokra szavaz, vagy
c)
szavazati jogát meghatározott módon gyakorolja, vagy nem szavaz a társaság által nyújtott előnyök ellentételezéseként.
(2)
Az alapszabály azon rendelkezései, amelyek a részvényest az (1) bekezdés szerinti eljárásra kötelezik, érvénytelenek.
§ 187
(1)
Do pôsobnosti valného zhromaždenia patrí:
a)
zmena stanov, ak zákon neustanovuje inak,
b)
rozhodnutie o zvýšení a znížení základného imania, o poverení predstavenstva zvýšiť základné imanie podľa § 210 a vydanie prioritných dlhopisov alebo vymeniteľných dlhopisov,
c)
voľba a odvolanie členov predstavenstva, pokiaľ stanovy neurčujú, že ich volí a odvoláva dozorná rada (§ 194 ods. 1),
d)
voľba a odvolanie členov dozornej rady a iných orgánov určených stanovami, s výnimkou členov dozornej rady volených a odvolávaných podľa § 200,
e)
schválenie riadnej individuálnej účtovnej závierky a mimoriadnej individuálnej účtovnej závierky, rozhodnutie o rozdelení zisku alebo úhrade strát a určení tantiém,
f)
rozhodnutie o premene akcií vydaných ako listinné cenné papiere na zaknihované cenné papiere a naopak,
g)
rozhodnutie o zrušení spoločnosti a o zmene právnej formy,
h)
rozhodnutie o skončení obchodovania s akciami spoločnosti na burze a rozhodnutie o tom, že spoločnosť prestáva byť verejnou akciovou spoločnosťou,
i)
schvaľovanie pravidiel odmeňovania členov orgánov spoločnosti (ďalej len „pravidlá odmeňovania“) a ich zmien; stanovy spoločnosti, ktorá nie je verejnou akciovou spoločnosťou, môžu určiť, že pravidlá odmeňovania schvaľuje dozorná rada,
j)
rozhodovanie o schválení zmluvy o prevode podniku alebo zmluvy o prevode časti podniku,
k)
rozhodnutie o ďalších otázkach, ktoré zákon alebo stanovy zahŕňajú do pôsobnosti valného zhromaždenia,
l)
rozhodnutie o poskytnutí finančnej asistencie.
(2)
Na schválenie rozhodnutia valného zhromaždenia o zmene stanov, zvýšení alebo znížení základného imania, o poverení predstavenstva na zvýšenie základného imania podľa § 210, vydaní prioritných dlhopisov alebo vymeniteľných dlhopisov, zrušení spoločnosti je potrebná dvojtretinová väčšina hlasov prítomných akcionárov a musí sa o tom vyhotoviť notárska zápisnica. Dvojtretinová väčšina hlasov prítomných akcionárov je potrebná aj na schválenie rozhodnutia valného zhromaždenia o skončení obchodovania na burze s akciami spoločnosti a rozhodnutia valného zhromaždenia, že spoločnosť prestáva byť verejnou akciovou spoločnosťou a stáva sa súkromnou akciovou spoločnosťou. Stanovy môžu určiť vyšší počet hlasov potrebných na prijatie uznesenia valného zhromaždenia.
187. §
(1)
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a)
az alapszabály módosítása, ha a törvény másként nem rendelkezik,
b)
döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról, az igazgatótanács felhatalmazásáról az alaptőke 210. § szerinti felemelésére, valamint elsőbbségi kötvények vagy átváltoztatható kötvények kibocsátásáról,
c)
az igazgatótanács tagjainak megválasztása és visszahívása, amennyiben az alapszabály nem rendelkezik úgy, hogy őket a felügyelőbizottság választja és hívja vissza (194. § (1) bek.),
d)
a felügyelőbizottság és az alapszabály által meghatározott más szervek tagjainak megválasztása és visszahívása, kivéve a 200. § szerint választott és visszahívott felügyelőbizottsági tagokat,
e)
a rendes egyedi számviteli beszámoló és a rendkívüli egyedi számviteli beszámoló jóváhagyása, döntés a nyereség felosztásáról vagy a veszteségek fedezéséről és a tantiémek meghatározásáról,
f)
döntés a nyomdai úton előállított értékpapírként kibocsátott részvények dematerializált értékpapírokká történő átalakításáról és fordítva,
g)
döntés a társaság megszüntetéséről és a jogi forma megváltoztatásáról,
h)
döntés a társaság részvényeivel folytatott tőzsdei kereskedés megszüntetéséről, és döntés arról, hogy a társaság megszűnik nyilvános részvénytársaság lenni,
i)
a társaság szervei tagjai javadalmazási szabályzatának (a továbbiakban: „javadalmazási szabályzat”) és módosításainak jóváhagyása; a nem nyilvános részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy a javadalmazási szabályzatot a felügyelőbizottság hagyja jóvá,
j)
döntés a vállalat átruházásáról szóló szerződés vagy a vállalat egy részének átruházásáról szóló szerződés jóváhagyásáról,
k)
döntés egyéb kérdésekben, amelyeket a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,
l)
döntés pénzügyi segítségnyújtásról.
(2)
A közgyűlésnek az alapszabály módosításáról, az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról, az igazgatótanács felhatalmazásáról az alaptőke 210. § szerinti felemelésére, elsőbbségi kötvények vagy átváltoztatható kötvények kibocsátásáról, a társaság megszüntetéséről szóló határozatának jóváhagyásához a jelen lévő részvényesek szavazatainak kétharmados többsége szükséges, és erről közjegyzői jegyzőkönyvet kell készíteni. A jelen lévő részvényesek szavazatainak kétharmados többsége szükséges a közgyűlésnek a társaság részvényeivel folytatott tőzsdei kereskedés megszüntetéséről szóló határozatának, valamint a közgyűlés azon határozatának jóváhagyásához is, hogy a társaság megszűnik nyilvános részvénytársaság lenni, és zártkörűen működő részvénytársasággá válik. Az alapszabály a közgyűlési határozat elfogadásához szükséges magasabb szavazati arányt is meghatározhatja.
§ 188
(1)
Valné zhromaždenie zvolí svojho predsedu, zapisovateľa, dvoch overovateľov zápisnice a osoby poverené sčítaním hlasov. Do zvolenia predsedu valného zhromaždenia poverí predstavenstvo jeho vedením svojho člena alebo inú osobu, ak zákon neustanovuje inak; ak taká osoba nie je na valnom zhromaždení prítomná, môže valné zhromaždenie do zvolenia jeho predsedu viesť ktorýkoľvek z akcionárov spoločnosti.
(2)
Zápisnica o valnom zhromaždení obsahuje:
a)
obchodné meno a sídlo spoločnosti,
b)
miesto a čas konania valného zhromaždenia,
c)
meno predsedu valného zhromaždenia, zapisovateľa, overovateľov zápisnice a osôb poverených sčítaním hlasov,
d)
opis prerokovania jednotlivých bodov programu valného zhromaždenia,
e)
rozhodnutie valného zhromaždenia s uvedením výsledku hlasovania pri každom bode programu valného zhromaždenia,
f)
obsah protestu akcionára, člena predstavenstva alebo dozornej rady týkajúceho sa rozhodnutia valného zhromaždenia, ak o to protestujúci požiada.
(3)
Zápisnica z valného zhromaždenia musí vo vzťahu k výsledku hlasovania pri každom bode programu valného zhromaždenia okrem náležitostí podľa odseku 2 obsahovať údaj o
a)
počte akcií, za ktoré boli odovzdané platné hlasy,
b)
pomernej časti základného imania, ktorú odovzdané platné hlasy predstavujú,
c)
celkovom počte odovzdaných platných hlasov,
d)
počte hlasov za a proti jednotlivým návrhom uznesení vrátane informácie o počte akcionárov, ktorí sa zdržali hlasovania.
(4)
Spoločnosť si môže v stanovách upraviť, že zápisnica z valného zhromaždenia nemusí obsahovať údaje podľa odseku 3, iba ak akcionár na valnom zhromaždení požiada o uvedenie týchto údajov v zápisnici z valného zhromaždenia.
(5)
Spoločnosť uverejní výsledky hlasovania na svojom webovom sídle, ak ho má zriadené, podľa odsekov 3 a 4, a to v lehote 15 dní od skončenia valného zhromaždenia. Každý akcionár verejnej akciovej spoločnosti má právo, aby mu predstavenstvo verejnej akciovej spoločnosti najneskôr do 15 dní od požiadania, nie však skôr, ako bolo povinné vyhotoviť zápisnicu o valnom zhromaždení podľa § 189 ods. 1, vydalo potvrdenie, ako spoločnosť vyhodnotila a započítala hlasy spojené s jeho akciami do výsledku hlasovania pri každom bode programu valného zhromaždenia; to neplatí, ak na webovom sídle spoločnosti alebo vo vyžiadanej kópii zápisnice alebo jej časti spolu s prílohami zápisnice sú uvedené výsledky hlasovania v požadovanej forme a štruktúre.
(6)
K zápisnici sa priložia návrhy a vyhlásenia predložené na valnom zhromaždení na prerokovanie.
188. §
(1)
A közgyűlés megválasztja elnökét, jegyzőkönyvvezetőjét, két jegyzőkönyv-hitelesítőt és a szavazatszámlálással megbízott személyeket. A közgyűlés elnökének megválasztásáig az igazgatótanács a levezetéssel megbízza valamely tagját vagy más személyt, ha a törvény másként nem rendelkezik; ha ilyen személy nincs jelen a közgyűlésen, a közgyűlést az elnök megválasztásáig a társaság bármelyik részvényese levezetheti.
(2)
A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza
a)
a társaság cégnevét és székhelyét,
b)
a közgyűlés helyét és idejét,
c)
a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv-hitelesítőknek és a szavazatszámlálással megbízott személyeknek a nevét,
d)
a közgyűlés napirendi pontjai megtárgyalásának leírását,
e)
a közgyűlés határozatát a közgyűlés minden napirendi pontjánál a szavazás eredményének feltüntetésével,
f)
a részvényes, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság tagjának a közgyűlés határozatával kapcsolatos tiltakozásának tartalmát, ha a tiltakozó ezt kéri.
(3)
A közgyűlésről készült jegyzőkönyvnek a (2) bekezdés szerinti kellékeken túl a közgyűlés minden napirendi pontjánál a szavazás eredményére vonatkozóan tartalmaznia kell a következő adatokat:
a)
azon részvények számát, amelyekre érvényes szavazatokat adtak le,
b)
az alaptőke azon arányos részét, amelyet a leadott érvényes szavazatok képviselnek,
c)
a leadott érvényes szavazatok teljes számát,
d)
az egyes határozati javaslatok mellett és ellen leadott szavazatok számát, beleértve a szavazástól tartózkodó részvényesek számára vonatkozó információt is.
(4)
A társaság az alapszabályában rendelkezhet úgy, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyvnek nem kell tartalmaznia a (3) bekezdés szerinti adatokat, kivéve, ha egy részvényes a közgyűlésen kéri ezen adatoknak a közgyűlésről készült jegyzőkönyvben való feltüntetését.
(5)
A társaság a (3) és (4) bekezdés szerint közzéteszi a szavazás eredményét a honlapján, ha rendelkezik ilyennel, a közgyűlés befejezésétől számított 15 napon belül. A nyilvános részvénytársaság minden részvényesének joga van ahhoz, hogy a nyilvános részvénytársaság igazgatótanácsa a kérelemtől számított legkésőbb 15 napon belül, de nem korábban, mint amikor a 189. § (1) bekezdése szerint köteles volt elkészíteni a közgyűlésről szóló jegyzőkönyvet, igazolást adjon ki neki arról, hogy a társaság hogyan értékelte és számította be a részvényeihez kapcsolódó szavazatokat a közgyűlés minden egyes napirendi pontjánál a szavazás eredményébe; ez nem érvényes, ha a társaság honlapján vagy a kért jegyzőkönyvmásolaton vagy annak egy részén a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt a szavazás eredményei a kért formában és szerkezetben fel vannak tüntetve.
(6)
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a közgyűlésen megtárgyalásra előterjesztett javaslatokat és nyilatkozatokat.
§ 189
(1)
Predstavenstvo zabezpečuje vyhotovenie zápisnice o valnom zhromaždení do 15 dní od jeho ukončenia. Zápisnicu podpisuje zapisovateľ a predseda zasadania valného zhromaždenia a dvaja zvolení overovatelia.
(2)
Každý akcionár môže požiadať predstavenstvo o vydanie kópie zápisnice alebo jej časti spolu s prílohami zápisnice. Predstavenstvo je povinné na žiadosť akcionára bez zbytočného odkladu zaslať túto kópiu akcionárovi na ním uvedenú adresu alebo mu ju poskytnúť iným spôsobom podľa dohody s akcionárom; inak je povinné ju poskytnúť v mieste sídla spoločnosti. Ak stanovy neurčujú inak, znáša náklady na vyhotovenie a zaslanie kópie zápisnice z valného zhromaždenia alebo jej časti spolu s prílohami zápisnice akcionár, ktorý o vydanie tejto kópie požiadal. Stanovy môžu určiť aj ďalší spôsob, akým je spoločnosť povinná poskytnúť akcionárom kópiu zápisnice alebo jej časti spolu s prílohami zápisnice.
(3)
Zápisnice o valnom zhromaždení spolu s oznámením o konaní valného zhromaždenia alebo s pozvánkou na valné zhromaždenie a zoznam prítomných akcionárov spoločnosť uschováva po celý čas jej trvania. Pri zániku spoločnosti bez právneho nástupcu ich spoločnosť odovzdá príslušnému štátnemu archívu.
189. §
(1)
Az igazgatótanács biztosítja a közgyűlésről készült jegyzőkönyv elkészítését annak befejezésétől számított 15 napon belül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a közgyűlés elnöke és két megválasztott hitelesítő írja alá.
(2)
Bármely részvényes kérheti az igazgatótanácstól a jegyzőkönyv vagy annak egy részének másolatát a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt. Az igazgatótanács köteles a részvényes kérésére felesleges késedelem nélkül megküldeni ezt a másolatot a részvényesnek az általa megadott címre, vagy a részvényessel kötött megállapodás szerint más módon rendelkezésére bocsátani; egyébként köteles azt a társaság székhelyén rendelkezésre bocsátani. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a közgyűlésről készült jegyzőkönyv vagy annak egy része másolatának elkészítésével és megküldésével járó költségeket a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt az a részvényes viseli, aki e másolat kiadását kérte. Az alapszabály más módot is meghatározhat, ahogyan a társaság köteles a részvényesek rendelkezésére bocsátani a jegyzőkönyv vagy annak egy része másolatát a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt.
(3)
A közgyűlésről készült jegyzőkönyveket a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetménnyel vagy a közgyűlési meghívóval és a jelen lévő részvényesek jegyzékével együtt a társaság a fennállásának teljes ideje alatt megőrzi. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság ezeket átadja az illetékes állami levéltárnak.
§ 190
(1)
Ak má spoločnosť len jediného akcionára, vykonáva pôsobnosť valného zhromaždenia tento akcionár. Tento akcionár môže kedykoľvek zvolať valné zhromaždenie, ktorého pôsobnosť vykonáva, pričom neplatí § 184 ods. 3. Rozhodnutie jediného akcionára urobené pri výkone pôsobnosti valného zhromaždenia musí mať písomnú formu a musí ho podpísť; notárska zápisnica sa vyžaduje v prípadoch ustanovených v § 187 ods. 2; ustanovenie § 189 ods. 3 platí primerane.
(2)
Jediný akcionár je oprávnený požadovať, aby sa rozhodovania podľa odseku 1 zúčastnilo predstavenstvo a dozorná rada. Písomné rozhodnutie jediného akcionára podľa odseku 1 sa musí doručiť predstavenstvu a dozornej rade.
(3)
Zmluvy uzatvorené medzi spoločnosťou a jej jediným akcionárom, ak tento akcionár súčasne koná v mene spoločnosti, musia mať písomnú formu.
190. §
(1)
Ha a társaságnak csak egyetlen részvényese van, a közgyűlés hatáskörét ez a részvényes gyakorolja. Ez a részvényes bármikor összehívhatja a közgyűlést, amelynek hatáskörét gyakorolja, miközben a 184. § (3) bekezdése nem érvényes. Az egyetlen részvényesnek a közgyűlés hatáskörének gyakorlása során hozott határozatát írásba kell foglalni, és alá kell írnia; a 187. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben közjegyzői jegyzőkönyv szükséges; a 189. § (3) bekezdésének rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
(2)
Az egyetlen részvényes jogosult kérni, hogy az (1) bekezdés szerinti döntéshozatalban részt vegyen az igazgatótanács és a felügyelőbizottság. Az egyetlen részvényes (1) bekezdés szerinti írásbeli határozatát kézbesíteni kell az igazgatótanácsnak és a felügyelőbizottságnak.
(3)
A társaság és annak egyetlen részvényese között kötött szerződéseket, ha ez a részvényes egyúttal a társaság nevében is eljár, írásba kell foglalni.
Osobitné ustanovenia o účasti a hlasovaní na valnom zhromaždení verejnej akciovej spoločnosti
Különös rendelkezések a nyilvános részvénytársaság közgyűlésén való részvételről és szavazásról
§ 190a
Korešpondenčné hlasovanie
(1)
Spoločnosť môže v stanovách upraviť právo akcionárov hlasovať korešpondenčne. Na zmenu stanov súvisiacu so zavedením možnosti korešpondenčného hlasovania sa vyžaduje súhlas trojpätinovej väčšiny hlasov všetkých akcionárov.
(2)
Korešpondenčné hlasovanie sa vykonáva prostredníctvom hlasovacieho lístka.
(3)
Hlasovací lístok musí obsahovať aspoň tieto náležitosti:
a)
názov a sídlo akcionára, ktorý je právnickou osobou, alebo meno a priezvisko, miesto podnikania alebo bydlisko akcionára, ktorý je fyzickou osobou; v prípade účasti na valnom zhromaždení v zastúpení na základe splnomocnenia rovnako údaje o osobe splnomocnenca,
b)
počet akcií, ich menovitú hodnotu a podobu, ako aj označenie, či akcie znejú na meno alebo na doručiteľa, ak spoločnosť vydala akcie v oboch formách, a počet akcií na doručiteľa a počet akcií na meno, pri ktorých akcionár vykonáva hlasovacie práva,
c)
označenie programu valného zhromaždenia, ku ktorému sa predmetný hlasovací lístok vzťahuje, s uvedením dňa jeho vyhotovenia, spôsobu hlasovania akcionára ku všetkým bodom programu a návrhom uznesení valného zhromaždenia,
d)
miesto, dátum a čas vyhotovenia hlasovacieho lístka,
e)
iné skutočnosti súvisiace s výkonom práva hlasovať.
(4)
Spoločnosť môže vydať vzor tlačiva hlasovacieho lístka. Na zmenu stanov súvisiacu s vydaním alebo zmenou vzoru tlačiva hlasovacieho lístka sa vyžaduje súhlas trojpätinovej väčšiny hlasov všetkých akcionárov.
(5)
Pravosť podpisu akcionára alebo splnomocnenca na hlasovacom lístku podľa odsekov 2 a 3 musí byť úradne osvedčená.
190.a §
Levélszavazás
(1)
A társaság az alapszabályában szabályozhatja a részvényesek levélszavazati jogát. A levélszavazás lehetőségének bevezetésével összefüggő alapszabály-módosításhoz az összes részvényes szavazatának háromötödös többségének hozzájárulása szükséges.
(2)
A levélszavazás szavazólap útján történik.
(3)
A szavazólapnak legalább a következő kellékeket kell tartalmaznia:
a)
a jogi személy részvényes cégnevét és székhelyét, vagy a természetes személy részvényes nevét és vezetéknevét, vállalkozásának helyét vagy lakóhelyét; a közgyűlésen meghatalmazás alapján történő képviselet esetén ugyanúgy a meghatalmazott személy adatait,
b)
a részvények számát, névértékét és formáját, valamint annak megjelölését, hogy a részvények névre vagy bemutatóra szólnak-e, ha a társaság mindkét formában bocsátott ki részvényeket, és a bemutatóra szóló részvények és a névre szóló részvények számát, amelyekkel a részvényes a szavazati jogát gyakorolja,
c)
annak a közgyűlésnek a napirendjének megjelölését, amelyre a szóban forgó szavazólap vonatkozik, a kiállítás napjának feltüntetésével, a részvényes szavazásának módját a napirend minden pontjára és a közgyűlés határozati javaslataira vonatkozóan,
d)
a szavazólap kiállításának helyét, dátumát és idejét,
e)
a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egyéb tényeket.
(4)
A társaság kiadhatja a szavazólap nyomtatványmintáját. A szavazólap nyomtatványmintájának kiadásával vagy módosításával kapcsolatos alapszabály-módosításhoz az összes részvényes szavazatának háromötödös többségének hozzájárulása szükséges.
(5)
A részvényes vagy a meghatalmazott (2) és (3) bekezdés szerinti szavazólapon szereplő aláírásának hitelességét hivatalosan hitelesíttetni kell.
§ 190b
(1)
Pri korešpondenčnom hlasovaní možno hlasovací lístok doručiť iba do vlastných rúk podľa osobitného predpisu, náhradné doručenie podľa osobitného predpisu je vylúčené. Skutočnosť, že poštová zásielka obsahuje hlasovací lístok, musí byť na obálke jasne a viditeľne vyznačená.
(2)
Poštovú zásielku s hlasovacím lístkom môže otvoriť len osoba poverená sčítaním hlasov za prítomnosti jedného overovateľa zápisnice valného zhromaždenia, a to len na rokovaní valného zhromaždenia bezprostredne pred hlasovaním. Hlasovacie lístky sú prílohou zápisnice z konania valného zhromaždenia.
(3)
Poštová zásielka obsahujúca hlasovací lístok, ktorým akcionár vykonáva svoje hlasovacie právo podľa § 180 ods. 1, musí byť spoločnosti doručená podľa odseku 1 najneskôr v deň bezprostredne predchádzajúci dňu konania valného zhromaždenia.
190.b §
(1)
Levelezési szavazás esetén a szavazólapot kizárólag külön jogszabály szerint, saját kézbe lehet kézbesíteni, a külön jogszabály szerinti helyettes átvétel kizárt. Azt a tényt, hogy a postai küldemény szavazólapot tartalmaz, a borítékon egyértelműen és láthatóan fel kell tüntetni.
(2)
A szavazólapot tartalmazó postai küldeményt csak a szavazatszámlálással megbízott személy nyithatja fel a közgyűlési jegyzőkönyv egy hitelesítőjének jelenlétében, mégpedig kizárólag a közgyűlés ülésén, közvetlenül a szavazás előtt. A szavazólapok a közgyűlésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik.
(3)
Azt a szavazólapot tartalmazó postai küldeményt, amellyel a részvényes a 180. § (1) bekezdése szerint gyakorolja szavazati jogát, az (1) bekezdés szerint legkésőbb a közgyűlés napját közvetlenül megelőző napon kell a társasághoz kézbesíteni.
§ 190c
(1)
Korešpondenčne hlasovať môže aj splnomocnenec zastupujúci akcionára na základe písomného splnomocnenia. Splnomocnenec je povinný pripojiť k hlasovaciemu lístku, ktorým sa vykonávajú hlasovacie práva spojené s akciami, aj splnomocnenie s úradne osvedčeným podpisom splnomocniteľa.
(2)
Na skôr vykonané korešpondenčné hlasovanie sa neprihliada, ak sa akcionár zúčastní valného zhromaždenia osobne alebo v zastúpení na základe splnomocnenia. Uvedené platí rovnako, ak spoločnosť umožní svojim akcionárom výkon práva účasti na valnom zhromaždení a práva hlasovať prostredníctvom elektronických prostriedkov podľa § 190d.
(3)
Odmietnutie prevzatia poštovej zásielky s vyznačeným korešpondenčným hlasovaním podľa § 190b ods. 1 je dôvodom, pre ktorý súd vyhlási uznesenie valného zhromaždenia za neplatné na základe návrhu akcionára, ktorého zásielku spoločnosť odmietla prevziať.
(4)
Ak boli spoločnosti po sebe doručené poštové zásielky s hlasovacími lístkami obsahujúcimi hlasovanie toho istého akcionára k tomu istému bodu programu alebo návrhu uznesenia valného zhromaždenia, pre určenie výsledku hlasovania valného zhromaždenia je rozhodujúci ten hlasovací lístok, ktorý je podľa uvedeného dátumu a času vyhotovený najneskôr.
190.c §
(1)
Levelezés útján a részvényest írásbeli meghatalmazás alapján képviselő meghatalmazott is szavazhat. A meghatalmazott köteles a szavazólaphoz, amellyel a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat gyakorolják, a megbízó hivatalosan hitelesített aláírásával ellátott meghatalmazást is csatolni.
(2)
A korábban leadott levelezési szavazatot nem kell figyelembe venni, ha a részvényes személyesen vagy meghatalmazás alapján képviseltetve magát vesz részt a közgyűlésen. A fentiek ugyanúgy érvényesek, ha a társaság a 190d. § szerint lehetővé teszi részvényeseinek a közgyűlésen való részvételi jog és a szavazati jog elektronikus eszközök útján történő gyakorlását.
(3)
A 190b. § (1) bekezdése szerinti, levelezési szavazást tartalmazó postai küldemény átvételének megtagadása olyan ok, amely miatt a bíróság annak a részvényesnek a beadványa alapján, akinek a küldeményét a társaság megtagadta átvenni, érvénytelennek nyilvánítja a közgyűlés határozatát.
(4)
Ha a társasághoz egymás után kézbesítettek olyan szavazólapokat tartalmazó postai küldeményeket, amelyek ugyanazon részvényes szavazatát tartalmazzák a közgyűlés ugyanazon napirendi pontjára vagy határozati javaslatára vonatkozóan, a közgyűlési szavazás eredményének megállapításához az a szavazólap a mérvadó, amelyet a feltüntetett dátum és idő szerint a legkésőbb állítottak ki.
§ 190d
Účasť a hlasovanie akcionára na valnom zhromaždení prostredníctvom elektronických prostriedkov
(1)
Spoločnosť môže v stanovách povoliť účasť na valnom zhromaždení a hlasovanie akcionára na valnom zhromaždení prostredníctvom elektronických prostriedkov. Na zmenu stanov súvisiacu so zavedením a ustanovením podmienok účasti na valnom zhromaždení a hlasovania akcionára na valnom zhromaždení prostredníctvom elektronických prostriedkov sa vyžaduje súhlas trojpätinovej väčšiny hlasov všetkých akcionárov. Zmena podmienok účasti na valnom zhromaždení a hlasovania akcionára na valnom zhromaždení spoločnosti prostredníctvom elektronických prostriedkov podlieha rovnako súhlasu trojpätinovej väčšiny hlasov všetkých akcionárov.
(2)
Ak spoločnosť umožní akcionárom účasť na valnom zhromaždení a hlasovanie na valnom zhromaždení prostredníctvom elektronických prostriedkov, každý výkon hlasovacieho práva akcionára musí byť podpísaný kvalifikovaným elektronickým podpisom, ktorého kvalifikovaný certifikát musí spĺňať podmienky, ktoré sa vyžadujú v styku s orgánmi verejnej moci, a opatrený kvalifikovanou elektronickou časovou pečiatkou. Za akcionára, ktorý je právnickou osobou, podpisuje právny úkon, ktorým dochádza k výkonu práva hlasovať, osoba oprávnená konať v mene akcionára. Spoločnosť je povinná uskutočniť všetky opatrenia potrebné na zabezpečenie riadneho a nerušeného priebehu hlasovania prostredníctvom elektronických prostriedkov.
(3)
Výkon hlasovacieho práva, ktorý bol urobený prostredníctvom elektronických prostriedkov a spĺňa podmienky podľa odseku 2, môže byť zmenený akcionárom na rokovaní valného zhromaždenia, na ktorom sa akcionár zúčastní osobne alebo v zastúpení na základe splnomocnenia. Ak akcionár urobí nové hlasovanie počas prenosu rokovania valného zhromaždenia v reálnom čase, na skôr vykonané hlasovanie sa neprihliada.
(4)
Ak spoločnosť umožní akcionárom hlasovať na valnom zhromaždení prostredníctvom elektronických prostriedkov, je povinná prijímať hlasy prostredníctvom elektronických prostriedkov odo dňa uverejnenia oznámenia o konaní valného zhromaždenia. Podrobnosti o postupe orgánov spoločnosti a akcionárov pri realizácii ich práv podľa odseku 1 prostredníctvom elektronických prostriedkov upraví spoločnosť vo svojich stanovách. Náklady súvisiace so sprístupnením rokovania valného zhromaždenia podľa odseku 1 znáša spoločnosť okrem nákladov, ktoré vzniknú na strane akcionára v dôsledku výkonu hlasovacieho práva prostredníctvom elektronických prostriedkov podľa odseku 2.
(5)
Na obsahové náležitosti prejavu vôle, ktorý je výkonom hlasovacieho práva, urobeného prostredníctvom elektronických prostriedkov sa ustanovenie § 190a ods. 3 použije rovnako.
(6)
Na priebeh hlasovania prostredníctvom elektronických prostriedkov sa primerane použije ustanovenie § 190b ods. 1 poslednej vety.
(7)
Spoločnosť bez zbytočného odkladu potvrdí prostredníctvom elektronických prostriedkov prijatie hlasov tomu, kto vykonal hlasovacie práva na valnom zhromaždení podľa odsekov 1 až 6; ustanovenie odseku 2 prvej vety sa použije rovnako.
190.d §
A részvényes részvétele és szavazása a közgyűlésen elektronikus eszközök útján
(1)
A társaság az alapszabályban engedélyezheti a közgyűlésen való részvételt és a részvényes közgyűlési szavazását elektronikus eszközök útján. A közgyűlésen való részvétel és a részvényes közgyűlési szavazása elektronikus eszközök útján történő feltételeinek bevezetésével és megállapításával kapcsolatos alapszabály-módosításhoz az összes részvényes szavazatának háromötödös többségének hozzájárulása szükséges. A társaság közgyűlésén való részvétel és a részvényes közgyűlési szavazása elektronikus eszközök útján történő feltételeinek módosítása szintén az összes részvényes szavazatának háromötödös többségének hozzájárulásához kötött.
(2)
Ha a társaság lehetővé teszi a részvényesek számára a közgyűlésen való részvételt és a közgyűlési szavazást elektronikus eszközök útján, a részvényes minden szavazati joggyakorlását minősített elektronikus aláírással kell ellátni, amelynek minősített tanúsítványának meg kell felelnie a közhatalmi szervekkel való kapcsolattartás során megkövetelt feltételeknek, és minősített elektronikus időbélyegzővel kell ellátni. A jogi személy részvényes nevében a szavazati jog gyakorlását megvalósító jogügyletet a részvényes nevében eljárni jogosult személy írja alá. A társaság köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elektronikus eszközök útján történő szavazás rendes és zavartalan lefolyásának biztosítására.
(3)
Az elektronikus eszközök útján megtett és a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő szavazati joggyakorlást a részvényes megváltoztathatja a közgyűlés ülésén, amelyen a részvényes személyesen vagy meghatalmazás alapján képviseltetve magát vesz részt. Ha a részvényes a közgyűlés ülésének valós idejű közvetítése során új szavazatot ad le, a korábban leadott szavazatot nem kell figyelembe venni.
(4)
Ha a társaság lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy a közgyűlésen elektronikus eszközök útján szavazzanak, köteles a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény közzétételének napjától elektronikus eszközök útján fogadni a szavazatokat. A társaság szerveinek és a részvényesek (1) bekezdés szerinti jogaik elektronikus eszközök útján történő megvalósítása során követendő eljárásának részleteit a társaság az alapszabályában szabályozza. Az (1) bekezdés szerinti közgyűlési ülés hozzáférhetővé tételével kapcsolatos költségeket a társaság viseli, kivéve azokat a költségeket, amelyek a részvényes oldalán a (2) bekezdés szerinti, elektronikus eszközök útján történő szavazati joggyakorlás következtében merülnek fel.
(5)
Az elektronikus eszközök útján tett, szavazati joggyakorlásnak minősülő akaratnyilatkozat tartalmi kellékeire a 190a. § (3) bekezdésének rendelkezéseit ugyanúgy alkalmazni kell.
(6)
Az elektronikus eszközök útján történő szavazás lefolyására a 190b. § (1) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.
(7)
A társaság felesleges késedelem nélkül, elektronikus eszközök útján visszaigazolja a szavazatok beérkezését annak, aki a közgyűlésen az (1)–(6) bekezdés szerint gyakorolta szavazati jogát; a (2) bekezdés első mondatának rendelkezését ugyanúgy alkalmazni kell.
§ 190e
Účasť akcionára na valnom zhromaždení v zastúpení na základe splnomocnenia
(1)
Obmedzenie podľa § 184 ods. 1 vo vzťahu k splnomocneniu člena dozornej rady sa pri zastupovaní akcionára verejnej akciovej spoločnosti nepoužije. Člen dozornej rady však musí akcionárovi oznámiť všetky skutočnosti, ktoré by mohli mať vplyv na rozhodnutie akcionára o udelení splnomocnenia na zastupovanie na valnom zhromaždení spoločnosti členovi dozornej rady. Súčasťou splnomocnenia musia byť konkrétne pokyny na hlasovanie o každom uznesení alebo bode programu valného zhromaždenia, o ktorom má člen dozornej rady ako splnomocnenec hlasovať v mene akcionára.
(2)
Ak má akcionár verejnej akciovej spoločnosti akcie na viac ako jednom účte cenných papierov podľa osobitného predpisu, spoločnosť musí umožniť jeho zastúpenie jedným splnomocnencom za každý takýto účet cenných papierov podľa osobitného predpisu.
190.e §
A részvényes részvétele a közgyűlésen meghatalmazás alapján történő képviselet útján
(1)
A 184. § (1) bekezdése szerinti, a felügyelőbizottsági tag meghatalmazására vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesének képviselete esetén. A felügyelőbizottság tagjának azonban közölnie kell a részvényessel minden olyan tényt, amely befolyásolhatja a részvényes döntését arról, hogy a felügyelőbizottság tagjának meghatalmazást adjon a társaság közgyűlésén való képviseletre. A meghatalmazásnak konkrét szavazási utasításokat kell tartalmaznia a közgyűlés minden egyes határozatára vagy napirendi pontjára vonatkozóan, amelyről a felügyelőbizottság tagjának meghatalmazottként a részvényes nevében szavaznia kell.
(2)
Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesének külön jogszabály szerint több értékpapírszámlán is vannak részvényei, a társaságnak lehetővé kell tennie, hogy minden egyes ilyen, külön jogszabály szerinti értékpapírszámlára vonatkozóan egy meghatalmazott képviselje.
§ 190f
(1)
Predstavenstvo vydá vzor tlačiva písomného splnomocnenia tak, aby to bolo v súlade so všeobecnými náležitosťami tohto úkonu podľa osobitného predpisu.
(2)
Spoločnosť je povinná prijímať oznámenie o vymenovaní splnomocnenca aj prostredníctvom elektronických prostriedkov.
(3)
Spoločnosť môže v súvislosti s udelením splnomocnenia, oznámením o vymenovaní splnomocnenca, ako aj v súvislosti so zmenou udeleného splnomocnenia uložiť akcionárovi len také povinnosti, ktoré sú potrebné na zabezpečenie overenia jeho totožnosti a na zabezpečenie možnosti overiť rozsah splnomocnenia a obsah pokynov na hlasovanie, a to len v rozsahu, v akom sú na tento účel primerané.
(4)
Ustanovenia odsekov 2 a 3 sa použijú primerane aj na odvolanie udeleného splnomocnenia.
190.f §
(1)
Az igazgatóság kiadja az írásbeli meghatalmazás nyomtatványmintáját oly módon, hogy az összhangban legyen e jogcselekmény külön jogszabály szerinti általános kellékeivel.
(2)
A társaság köteles a meghatalmazott kijelöléséről szóló értesítést elektronikus eszközök útján is fogadni.
(3)
A társaság a meghatalmazás megadásával, a meghatalmazott kijelöléséről szóló értesítéssel, valamint a megadott meghatalmazás módosításával kapcsolatban csak olyan kötelezettségeket róhat a részvényesre, amelyek a személyazonosságának ellenőrzéséhez és a meghatalmazás terjedelmének, valamint a szavazási utasítások tartalmának ellenőrzési lehetőségének biztosításához szükségesek, és csak olyan mértékben, amilyen mértékben azok e célra arányosak.
(4)
A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a megadott meghatalmazás visszavonására is megfelelően alkalmazni kell.
Predstavenstvo
Igazgatóság
§ 191
(1)
Predstavenstvo je štatutárnym orgánom spoločnosti, ktorý riadi činnosť spoločnosti a koná v jej mene. Predstavenstvo rozhoduje o všetkých záležitostiach spoločnosti, pokiaľ nie sú týmto zákonom alebo stanovami vyhradené do pôsobnosti valného zhromaždenia alebo dozornej rady. Pokiaľ stanovy neurčia inak, je oprávnený konať v mene spoločnosti každý člen predstavenstva. Členovia predstavenstva, ktorí konajú v mene spoločnosti, a spôsob, ktorým tak robia, sa zapisujú do obchodného registra.
(2)
Stanovy, rozhodnutia valného zhromaždenia alebo dozornej rady môžu obmedziť právo predstavenstva konať v mene spoločnosti, ale tieto obmedzenia nie sú účinné voči tretím osobám.
191. §
(1)
Az igazgatóság a társaság statutáris szerve, amely irányítja a társaság tevékenységét és a nevében eljár. Az igazgatóság dönt a társaság minden ügyében, amennyiben azokat e törvény vagy az alapszabály nem utalja a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe. Amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik, az igazgatóság minden tagja jogosult a társaság nevében eljárni. Az igazgatóság azon tagjait, akik a társaság nevében eljárnak, és az eljárásuk módját be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
(2)
Az alapszabály, a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság határozatai korlátozhatják az igazgatóság társaság nevében történő eljárási jogát, de ezek a korlátozások harmadik személyekkel szemben nem hatályosak.
§ 192
(1)
Predstavenstvo zabezpečuje riadne vedenie účtovníctva spoločnosti, uloženie výročnej správy do zbierky listín, zostavenie a uloženie konsolidovanej účtovnej závierky, konsolidovanej výročnej správy spoločnosti, vyhotovenie a uloženie správy s informáciami o dani z príjmov do zbierky listín, ak má spoločnosť takú povinnosť, a predkladá valnému zhromaždeniu na schválenie riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku, ktoré je spoločnosť povinná vyhotovovať podľa osobitného predpisu, a návrh na rozdelenie zisku alebo úhradu strát v súlade so stanovami. Táto závierka sa zasiela akcionárom, ktorí vlastnia akcie na meno najmenej 30 dní pred dňom konania valného zhromaždenia. Ak spoločnosť vydala akcie na doručiteľa, hlavné údaje tejto účtovnej závierky sa v tej istej lehote uverejnia spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia. Účtovná závierka sa musí tiež akcionárom poskytnúť na nahliadnutie v sídle spoločnosti v lehote ustanovenej zákonom a určenej stanovami na zvolanie valného zhromaždenia. Akcionár, ktorý je majiteľom akcií na doručiteľa a ktorý zriadil na akcie spoločnosti záložné právo v prospech spoločnosti podľa § 184 ods. 3, má právo vyžiadať si zaslanie kópie účtovnej závierky na svoj náklad a nebezpečenstvo na ním uvedenú adresu. Na tieto práva musia byť akcionári upozornení v pozvánke na valné zhromaždenie alebo v oznámení o konaní valného zhromaždenia. Stanovy môžu určiť aj ďalší spôsob, akým je spoločnosť povinná poskytnúť akcionárom účtovnú závierku.
(2)
Predstavenstvo predkladá valnému zhromaždeniu na prerokovanie spolu s riadnou individuálnou účtovnou závierkou alebo mimoriadnou individuálnou účtovnou závierkou výročnú správu vyhotovenú podľa osobitného predpisu. V lehotách určených stanovami, najmenej však jedenkrát ročne, ako súčasť výročnej správy predkladá predstavenstvo valnému zhromaždeniu na prerokovanie správu o podnikateľskej činnosti spoločnosti a o stave jej majetku.
(3)
Povinnosť uloženia výročnej správy, konsolidovanej účtovnej závierky, konsolidovanej výročnej správy a správy s informáciami o dani z príjmov do zbierky listín podľa odseku 1 sa považuje za splnenú ich uložením v registri účtovných závierok podľa osobitného zákona.
192. §
(1)
Az igazgatóság biztosítja a társaság számvitelének rendes vezetését, az éves jelentés irattárba helyezését, a konszolidált számviteli beszámoló, a társaság konszolidált éves jelentésének összeállítását és irattárba helyezését, a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés elkészítését és irattárba helyezését, ha a társaságnak ilyen kötelezettsége van, és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti a rendes egyedi számviteli beszámolót és a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót, amelyeket a társaság külön jogszabály szerint köteles elkészíteni, valamint a nyereség felosztására vagy a veszteségek fedezésére vonatkozó javaslatot az alapszabállyal összhangban. Ezt a beszámolót legalább 30 nappal a közgyűlés napja előtt meg kell küldeni a névre szóló részvényekkel rendelkező részvényeseknek. Ha a társaság bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki, e számviteli beszámoló főbb adatait ugyanabban a határidőben a törvény által előírt és az alapszabály által a közgyűlés összehívására meghatározott módon közzé kell tenni. A számviteli beszámolót a részvényesek számára a társaság székhelyén betekintésre is rendelkezésre kell bocsátani a törvény által előírt és az alapszabály által a közgyűlés összehívására meghatározott határidőn belül. A bemutatóra szóló részvények tulajdonosa, aki a 184. § (3) bekezdése szerint a társaság részvényeire a társaság javára zálogjogot alapított, jogosult kérni a számviteli beszámoló másolatának megküldését saját költségére és kockázatára az általa megadott címre. Ezekre a jogokra a részvényeseket a közgyűlési meghívóban vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményben figyelmeztetni kell. Az alapszabály más módot is meghatározhat, ahogyan a társaság köteles a számviteli beszámolót a részvényesek rendelkezésére bocsátani.
(2)
Az igazgatóság a rendes egyedi számviteli beszámolóval vagy a rendkívüli egyedi számviteli beszámolóval együtt megvitatásra a közgyűlés elé terjeszti a külön jogszabály szerint elkészített éves jelentést. Az alapszabályban meghatározott határidőkön belül, de legalább évente egyszer, az éves jelentés részeként az igazgatóság megvitatásra a közgyűlés elé terjeszti a társaság üzleti tevékenységéről és vagyoni helyzetéről szóló jelentést.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti, az éves jelentés, a konszolidált számviteli beszámoló, a konszolidált éves jelentés és a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés irattárba helyezési kötelezettsége azoknak a külön törvény szerinti számviteli beszámolók nyilvántartásába történő letétbe helyezésével teljesítettnek minősül.
§ 193
(1)
Predstavenstvo je povinné písomne predložiť dozornej rade najmenej raz do roka informácie o zásadných zámeroch obchodného vedenia spoločnosti na budúce obdobie, ako aj o predpokladanom vývoji stavu majetku, financií a výnosov spoločnosti a na žiadosť a v lehote určenej dozornou radou písomnú správu o stave podnikateľskej činnosti a o majetku spoločnosti v porovnaní s predpokladaným vývojom. Predstavenstvo je tiež povinné bezodkladne informovať dozornú radu o všetkých skutočnostiach, ktoré môžu podstatne ovplyvniť vývoj podnikateľskej činnosti a stav majetku spoločnosti, najmä jej likviditu. Členovia predstavenstva sú povinní na požiadanie dozornej rady alebo jej členov zúčastniť sa zasadnutia dozornej rady a podať jej členom v požadovanom rozsahu doplňujúce informácie k predloženým správam.
(2)
Predstavenstvo zvolá mimoriadne valné zhromaždenie, ak zistí, že strata spoločnosti presiahla hodnotu jednej tretiny základného imania alebo to možno predpokladať a predloží valnému zhromaždeniu návrhy opatrení. O týchto skutočnostiach upovedomí bez odkladu dozornú radu.
193. §
(1)
Az igazgatóság köteles évente legalább egyszer írásban a felügyelőbizottság elé terjeszteni a társaság üzletvezetésének a jövőbeni időszakra vonatkozó alapvető szándékairól szóló információkat, valamint a társaság vagyoni helyzetének, pénzügyeinek és bevételeinek várható alakulásáról szóló információkat, és a felügyelőbizottság kérésére és az általa meghatározott határidőn belül írásbeli jelentést a társaság üzleti tevékenységének és vagyonának helyzetéről a várható alakuláshoz képest. Az igazgatóság köteles haladéktalanul tájékoztatni a felügyelőbizottságot minden olyan tényről, amely lényegesen befolyásolhatja a társaság üzleti tevékenységének alakulását és vagyoni helyzetét, különösen a likviditását. Az igazgatóság tagjai kötelesek a felügyelőbizottság vagy annak tagjai kérésére részt venni a felügyelőbizottság ülésén, és a kért terjedelemben kiegészítő információkat nyújtani a tagjainak a benyújtott jelentésekhez.
(2)
Az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hív össze, ha megállapítja, hogy a társaság vesztesége meghaladta az alaptőke egyharmadának értékét, vagy ez feltételezhető, és intézkedési javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé. Ezekről a tényekről haladéktalanul értesíti a felügyelőbizottságot.
§ 194
(1)
Členov predstavenstva volí a odvoláva valné zhromaždenie z akcionárov alebo iných osôb na dobu určenú v stanovách, ktorá nesmie presiahnuť päť rokov. Stanovy môžu určiť, že členov predstavenstva volí a odvoláva dozorná rada spôsobom v nich uvedeným.
(2)
Orgán, ktorý volí členov predstavenstva, určí zároveň, ktorý z členov predstavenstva je predsedom predstavenstva. Ak volí členov predstavenstva dozorná rada, zvolia osoby zvolené za prvých členov dozornej rady prvých členov predstavenstva pred podaním návrhu na zápis spoločnosti do obchodného registra. Na rozhodovanie prvých členov dozornej rady sa použije primerane ustanovenie § 194 ods. 1. Členom predstavenstva môže byť iba fyzická osoba.
(3)
Stanovy môžu určiť, že valné zhromaždenie volí členov predstavenstva spôsobom ustanoveným v § 200 ods. 2.
(4)
Stanovy môžu určiť, že predstavenstvo, ktorého počet členov zvolených príslušným orgánom spoločnosti neklesol pod polovicu, môže vymenovať náhradných členov do najbližšieho zasadnutia príslušného orgánu.
(5)
Členovia predstavenstva sú povinní vykonávať svoju pôsobnosť s náležitou starostlivosťou, ktorá zahŕňa povinnosť vykonávať ju s odbornou starostlivosťou a v súlade so záujmami spoločnosti a všetkých jej akcionárov. Najmä sú povinní zaobstarať si a pri rozhodovaní zohľadniť všetky dostupné informácie týkajúce sa predmetu rozhodnutia, zachovávať mlčanlivosť o dôverných informáciách a skutočnostiach, ktorých prezradenie tretím osobám by mohlo spoločnosti spôsobiť škodu alebo ohroziť jej záujmy alebo záujmy jej akcionárov, a pri výkone svojej pôsobnosti nesmú uprednostňovať svoje záujmy, záujmy len niektorých akcionárov alebo záujmy tretích osôb pred záujmami spoločnosti.
(6)
Členovia predstavenstva, ktorí porušili svoje povinnosti pri výkone svojej pôsobnosti, sú povinní spoločne a nerozdielne nahradiť škodu, ktorú tým spoločnosti spôsobili. Najmä sú povinní nahradiť škodu, ktorá spoločnosti vznikne tým, že
a)
poskytne plnenie akcionárom v rozpore s týmto zákonom,
b)
nadobudne majetok v rozpore s ustanovením § 59a,
c)
poskytne plnenie v rozpore s ustanovením § 196a,
d)
upíše, nadobudne alebo vezme do zálohu vlastné akcie alebo akcie inej spoločnosti v rozpore s týmto zákonom,
e)
vydá akcie v rozpore s týmto zákonom,
f)
nezverejní výročnú správu, konsolidovanú výročnú správu a správu s informáciami o dani z príjmov, ak osobitný predpis ukladá povinnosť ju vyhotoviť,
g)
nevypracuje pravidlá odmeňovania alebo ich nepredloží na rokovanie valného zhromaždenia verejnej akciovej spoločnosti,
h)
nevypracuje správu o odmeňovaní podľa § 201e v súlade s pravidlami odmeňovania alebo túto neuverejní podľa § 201e ods. 5, ak ide o verejnú akciovú spoločnosť,
i)
poskytne plnenie alebo zábezpeku v rozpore s ustanoveniami § 220ga až 220gc, ak ide o verejnú akciovú spoločnosť.
(7)
Člen predstavenstva nezodpovedá za škodu, ak preukáže, že postupoval pri výkone svojej pôsobnosti s odbornou starostlivosťou a v dobrej viere, že koná v záujme spoločnosti. Členovia predstavenstva nezodpovedajú za škodu spôsobenú spoločnosti konaním, ktorým vykonávali uznesenie valného zhromaždenia; to neplatí, ak je uznesenie valného zhromaždenia v rozpore s právnymi predpismi alebo stanovami spoločnosti alebo ak ide o povinnosť podať návrh na vyhlásenie konkurzu. Členov predstavenstva nezbavuje zodpovednosti, ak ich konanie schválila dozorná rada.
(8)
Dohody medzi spoločnosťou a členom predstavenstva vylučujúce alebo obmedzujúce zodpovednosť člena predstavenstva sú zakázané; stanovy nemôžu obmedziť alebo vylúčiť zodpovednosť člena predstavenstva. Spoločnosť sa môže vzdať nárokov na náhradu škody voči členom predstavenstva alebo uzatvoriť s nimi dohodu o urovnaní najskôr po troch rokoch od ich vzniku, a to len ak s tým vysloví súhlas valné zhromaždenie a ak proti takémuto rozhodnutiu na valnom zhromaždení nevznesie do zápisnice protest menšina akcionárov s akciami, ktorých menovitá hodnota dosahuje najmenej 5 % základného imania.
(9)
Nároky spoločnosti na náhradu škody voči členom predstavenstva môže uplatniť vo svojom mene a na vlastný účet veriteľ spoločnosti, ak nemôže uspokojiť svoju pohľadávku z majetku spoločnosti. Ustanovenia odsekov 6 až 8 sa použijú primerane. Nároky veriteľov spoločnosti voči členom predstavenstva nezanikajú, ak sa spoločnosť vzdá nárokov na náhradu škody alebo s nimi uzatvorí dohodu o urovnaní. Ak je na majetok spoločnosti vyhlásený konkurz, uplatňuje nároky veriteľov spoločnosti voči členom predstavenstva správca konkurznej podstaty.
194. §
(1)
Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja és hívja vissza a részvényesek vagy más személyek közül az alapszabályban meghatározott időtartamra, amely nem haladhatja meg az öt évet. Az alapszabály meghatározhatja, hogy az igazgatóság tagjait a felügyelőbizottság választja és hívja vissza az abban meghatározott módon.
(2)
Az a szerv, amely az igazgatóság tagjait választja, egyúttal meghatározza, hogy az igazgatóság tagjai közül ki az igazgatóság elnöke. Ha az igazgatóság tagjait a felügyelőbizottság választja, a felügyelőbizottság első tagjainak megválasztott személyek választják meg az igazgatóság első tagjait a társaság cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló indítvány benyújtása előtt. A felügyelőbizottság első tagjainak döntéshozatalára a 194. § (1) bekezdésének rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. Az igazgatóság tagja csak természetes személy lehet.
(3)
Az alapszabály meghatározhatja, hogy a közgyűlés az igazgatóság tagjait a 200. § (2) bekezdésében meghatározott módon választja.
(4)
Az alapszabály meghatározhatja, hogy az igazgatóság, amelynek a társaság illetékes szerve által megválasztott tagjainak száma nem csökkent a felére, póttagokat nevezhet ki az illetékes szerv legközelebbi üléséig.
(5)
Az igazgatóság tagjai kötelesek hatáskörüket kellő gondossággal gyakorolni, amely magában foglalja a szakmai gondossággal, valamint a társaság és valamennyi részvényese érdekeivel összhangban történő eljárás kötelezettségét. Különösen kötelesek a döntés tárgyára vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló információt beszerezni és a döntéshozatal során figyelembe venni, titoktartási kötelezettséget betartani a bizalmas információkkal és tényekkel kapcsolatban, amelyeknek harmadik személyek tudomására hozatala a társaságnak kárt okozhatna, vagy veszélyeztethetné annak vagy részvényeseinek érdekeit, és hatáskörük gyakorlása során nem helyezhetik előtérbe saját érdekeiket, csak egyes részvényesek érdekeit vagy harmadik személyek érdekeit a társaság érdekeivel szemben.
(6)
Az igazgatóság azon tagjai, akik hatáskörük gyakorlása során megszegték kötelezettségeiket, kötelesek közösen és egyetemlegesen megtéríteni az általuk a társaságnak okozott kárt. Különösen kötelesek megtéríteni azt a kárt, amely a társaságnak abból ered, hogy
a)
e törvénnyel ellentétben teljesítést nyújt a részvényeseknek,
b)
az 59a. § rendelkezésével ellentétben vagyont szerez,
c)
a 196a. § rendelkezésével ellentétben teljesítést nyújt,
d)
e törvénnyel ellentétben saját részvényeket vagy más társaság részvényeit jegyzi le, szerzi meg vagy veszi zálogba,
e)
e törvénnyel ellentétben részvényeket bocsát ki,
f)
nem teszi közzé az éves jelentést, a konszolidált éves jelentést és a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést, ha külön jogszabály előírja annak elkészítését,
g)
nem dolgozza ki a javadalmazási szabályzatot, vagy azt nem terjeszti a nyilvános részvénytársaság közgyűlése elé,
h)
nem dolgozza ki a 201e. § szerinti javadalmazási jelentést a javadalmazási szabályzattal összhangban, vagy azt nem teszi közzé a 201e. § (5) bekezdése szerint, ha nyilvános részvénytársaságról van szó,
i)
a 220ga–220gc. § rendelkezéseivel ellentétben teljesítést vagy biztosítékot nyújt, ha nyilvános részvénytársaságról van szó.
(7)
Az igazgatóság tagja nem felel a kárért, ha bizonyítja, hogy hatáskörének gyakorlása során szakmai gondossággal és abban a jóhiszemű meggyőződésben járt el, hogy a társaság érdekében cselekszik. Az igazgatóság tagjai nem felelnek a társaságnak a közgyűlés határozatának végrehajtásával okozott kárért; ez nem érvényes, ha a közgyűlés határozata ellentétes a jogszabályokkal vagy a társaság alapszabályával, vagy ha csődeljárás kihirdetésére irányuló indítvány benyújtásának kötelezettségéről van szó. Az igazgatóság tagjait nem mentesíti a felelősség alól, ha eljárásukat a felügyelőbizottság jóváhagyta.
(8)
A társaság és az igazgatóság tagja között az igazgatósági tag felelősségét kizáró vagy korlátozó megállapodások tilosak; az alapszabály nem korlátozhatja vagy zárhatja ki az igazgatósági tag felelősségét. A társaság lemondhat az igazgatóság tagjaival szembeni kártérítési igényeiről, vagy megegyezést köthet velük leghamarább azok keletkezésétől számított három év elteltével, és csak akkor, ha ehhez a közgyűlés hozzájárul, és ha az ilyen határozat ellen a közgyűlésen nem emel jegyzőkönyvi tiltakozást a részvényesek olyan kisebbsége, amelynek részvényeinek névértéke eléri az alaptőke legalább 5%-át.
(9)
A társaság igazgatósági tagokkal szembeni kártérítési igényeit a társaság hitelezője a saját nevében és saját számlájára érvényesítheti, ha követelését a társaság vagyonából nem tudja kielégíteni. A (6)–(8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A társaság hitelezőinek az igazgatóság tagjaival szembeni igényei nem szűnnek meg, ha a társaság lemond a kártérítési igényekről, vagy megegyezést köt velük. Ha a társaság vagyonára csődeljárást hirdetnek ki, a társaság hitelezőinek az igazgatóság tagjaival szembeni igényeit a csődbiztos érvényesíti.
§ 195
(1)
O priebehu zasadania predstavenstva a o jeho rozhodnutiach sa vyhotovujú zápisnice podpísané predsedom predstavenstva a zapisovateľom.
(2)
Každý člen predstavenstva má právo, aby v zápisnici bol uvedený jeho odlišný názor na prerokúvanú záležitosť.
195. §
(1)
Az igazgatóság ülésének lefolyásáról és határozatairól az igazgatóság elnöke és a jegyzőkönyvvezető által aláírt jegyzőkönyvek készülnek.
(2)
Az igazgatóság minden tagjának joga van ahhoz, hogy a jegyzőkönyvben feltüntessék a tárgyalt üggyel kapcsolatos eltérő véleményét.
§ 196
Zákaz konkurencie
(1)
Pokiaľ zo stanov nevyplývajú ďalšie obmedzenia, člen predstavenstva nesmie:
a)
vo vlastnom mene alebo na vlastný účet uzavierať obchody, ktoré súvisia s podnikateľskou činnosťou spoločnosti,
b)
sprostredkúvať pre iné osoby obchody spoločnosti,
c)
zúčastňovať sa na podnikaní inej spoločnosti ako spoločník s neobmedzeným ručením a
d)
vykonávať činnosť ako štatutárny orgán alebo člen štatutárneho alebo iného orgánu inej právnickej osoby s podobným predmetom podnikania, ibaže ide o spoločnosť, na ktorej podnikaní sa zúčastňuje spoločnosť, ktorej štatutárneho orgánu je členom alebo v ktorej je akcionárom niektorý z jej akcionárov alebo osoba, ktorá je ovládaná tou istou osobou ako akcionár.
(2)
Porušenie týchto ustanovení má dôsledky uvedené v § 65.
196. §
Versenytilalom
(1)
Amennyiben az alapszabályból nem következnek további korlátozások, az igazgatóság tagja nem jogosult:
a)
saját nevében vagy saját számlájára a társaság vállalkozási tevékenységével összefüggő ügyleteket kötni,
b)
más személyek számára a társaság ügyleteit közvetíteni,
c)
más társaság vállalkozásában korlátlanul felelős tagként részt venni, és
d)
más, hasonló vállalkozási tárgyú jogi személy statutáris szerveként vagy statutáris vagy más szervének tagjaként tevékenységet folytatni, kivéve, ha olyan társaságról van szó, amelynek vállalkozásában az a társaság is részt vesz, amelynek statutáris szervének a tagja, vagy amelyben annak valamelyik részvényese vagy a részvényessel azonos személy által ellenőrzött személy a részvényes.
(2)
E rendelkezések megszegése a 65. §-ban meghatározott következményekkel jár.
§ 196a
(1)
Spoločnosť môže poskytnúť úver, pôžičku, previesť alebo poskytnúť do užívania majetok spoločnosti alebo zabezpečiť záväzok členovi predstavenstva, prokuristovi alebo inej osobe, ktorá je oprávnená konať za spoločnosť, a osobám im blízkym alebo osobám, ktoré konajú na ich účet, len na základe predchádzajúceho súhlasu dozornej rady a za podmienok obvyklých v bežnom obchodnom styku. Ustanovenia predchádzajúcej vety sa na verejnú akciovú spoločnosť použijú v prípade, ak verejnou akciovou spoločnosťou poskytovaný úver, pôžička, prevod alebo poskytnutie majetku spoločnosti do užívania alebo zabezpečenie záväzku nespĺňa podmienky podľa § 220ga.
(2)
Ak sú osoby podľa odseku 1 oprávnené konať aj za iné osoby, použije sa ustanovenie odseku 1 primerane aj na plnenia tam uvedené v prospech tejto inej osoby. Súhlas dozornej rady sa nevyžaduje, ak ide o plnenie ovládajúcej osoby v prospech ovládanej osoby.
196.a §
(1)
A társaság csak a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulásával és a szokásos üzleti forgalomban szokásos feltételek mellett nyújthat hitelt, kölcsönt, ruházhatja át vagy adhatja használatba a társaság vagyonát, vagy biztosíthat kötelezettséget az igazgatóság tagjának, a cégvezetőnek vagy a társaság nevében eljárni jogosult más személynek, valamint a hozzájuk közel álló személyeknek vagy a nevükben eljáró személyeknek. Az előző mondat rendelkezéseit a nyilvános részvénytársaságra abban az esetben kell alkalmazni, ha a nyilvános részvénytársaság által nyújtott hitel, kölcsön, a társaság vagyonának átruházása vagy használatba adása, illetve a kötelezettség biztosítása nem felel meg a 220ga. § szerinti feltételeknek.
(2)
Ha az (1) bekezdés szerinti személyek más személyek nevében is jogosultak eljárni, az (1) bekezdés rendelkezését megfelelően kell alkalmazni az ott említett, e másik személy javára történő teljesítésekre is. A felügyelőbizottság hozzájárulása nem szükséges, ha az uralkodó személy az ellenőrzött személy javára teljesít.
Dozorná rada
A felügyelőbizottság:
§ 197
(1)
Dozorná rada dohliada na výkon pôsobnosti predstavenstva a uskutočňovanie podnikateľskej činnosti spoločnosti.
(2)
Členovia dozornej rady sú oprávnení nahliadať do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa činnosti spoločnosti a kontrolujú, či účtovné záznamy sú riadne vedené v súlade so skutočnosťou a či sa podnikateľská činnosť spoločnosti uskutočňuje v súlade s právnymi predpismi, stanovami a pokynmi valného zhromaždenia.
197. §
(1)
A felügyelőbizottság felügyeli az igazgatóság hatáskörének gyakorlását és a társaság vállalkozási tevékenységének folytatását.
(2)
A felügyelőbizottság tagjai jogosultak betekinteni a társaság tevékenységével kapcsolatos valamennyi iratba és nyilvántartásba, és ellenőrzik, hogy a könyvelési nyilvántartásokat a valóságnak megfelelően, rendben vezetik-e, és hogy a társaság vállalkozási tevékenysége a jogszabályokkal, az alapszabállyal és a közgyűlés utasításaival összhangban történik-e.
§ 198
Dozorná rada preskúmava účtovné závierky, ktoré je spoločnosť povinná vyhotovovať podľa osobitného predpisu a návrh na rozdelenie zisku alebo na úhradu strát a predkladá svoje vyjadrenie valnému zhromaždeniu.
198. §
A felügyelőbizottság felülvizsgálja a számviteli beszámolókat, amelyeket a társaság külön jogszabály szerint köteles elkészíteni, valamint a nyereség felosztására vagy a veszteségek fedezésére vonatkozó javaslatot, és nyilatkozatát a közgyűlés elé terjeszti.
§ 199
(1)
Dozorná rada zvoláva valné zhromaždenie, ak to vyžadujú záujmy spoločnosti, a na valnom zhromaždení navrhuje potrebné opatrenia. Pre spôsob zvolávania valného zhromaždenia platia primerane ustanovenia § 184.
(2)
Dozorná rada určí svojho člena, ktorý zastupuje spoločnosť v konaní pred súdmi a inými orgánmi proti členovi predstavenstva.
199. §
(1)
A felügyelőbizottság összehívja a közgyűlést, ha a társaság érdekei ezt megkívánják, és a közgyűlésen javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. A közgyűlés összehívásának módjára a 184. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(2)
A felügyelőbizottság kijelöli azt a tagját, aki a társaságot a bíróságok és más szervek előtti, az igazgatóság tagja elleni eljárásban képviseli.
§ 200
(1)
Dozorná rada musí mať najmenej troch členov. Dve tretiny členov dozornej rady volí a odvoláva valné zhromaždenie a jednu tretinu zamestnanci spoločnosti, ak má spoločnosť viac ako 50 zamestnancov v hlavnom pracovnom pomere v čase voľby. Stanovy môžu určiť vyšší počet členov dozornej rady volených zamestnancami, ale tento počet nesmie byť väčší než počet členov volených valným zhromaždením; môžu takisto určiť, že zamestnanci volia časť členov dozornej rady aj pri menšom počte zamestnancov spoločnosti.
(2)
Členovia dozornej rady sa volia na dobu určenú stanovami, ktorá však nesmie byť dlhšia ako päť rokov. Pri voľbe členov dozornej rady sa hlasuje o návrhoch jednotlivých osôb za členov dozornej rady súčasne. Zo všetkých predložených návrhov za členov dozornej rady sa zostavuje listina kandidátov. Akcionári volia členov dozornej rady tak, že určia počet hlasov z celkového počtu svojich hlasov, ktorými hlasujú za jednotlivých kandidátov, pričom môžu hlasovať najviac za taký počet kandidátov, koľko členov dozornej rady má byť na valnom zhromaždení zvolených. Členmi dozornej rady sa stávajú kandidáti, ktorí získali najväčší počet hlasov v poradí; ustanovenie § 186 ods. 1 sa nepoužije. Stanovy môžu určiť iný spôsob voľby členov dozornej rady.
(3)
Pre členov dozornej rady platia obdobne ustanovenia § 194 ods. 4 až 8, § 196 a 196a.
(4)
Členom dozornej rady môže byť len fyzická osoba. Člen dozornej rady nesmie byť zároveň členom predstavenstva, prokuristom alebo osobou oprávnenou podľa zápisu v obchodnom registri konať v mene spoločnosti. Členom dozornej rady voleným zamestnancami môže byť len ten, kto je v pracovnom pomere so spoločnosťou; to neplatí, ak osobitné predpisy vyžadujú osobitné predpoklady na výkon funkcie člena dozornej rady.
(5)
Právo voliť členov dozornej rady majú len zamestnanci, ktorí sú k spoločnosti v čase voľby v pracovnom pomere (ďalej len „oprávnený volič“). Voľby členov dozornej rady volených oprávnenými voličmi organizuje predstavenstvo v spolupráci s odborovou organizáciou tak, aby sa voľby mohol zúčastniť čo najvyšší počet oprávnených voličov alebo ich splnomocnených zástupcov. Ak v spoločnosti nie je zriadená odborová organizácia, organizuje voľby členov dozornej rady volených zamestnancami spoločnosti predstavenstvo v spolupráci s oprávnenými voličmi alebo ich splnomocnenými zástupcami. Návrh na voľbu alebo odvolanie členov dozornej rady volených zamestnancami spoločnosti je oprávnená podať predstavenstvu odborová organizácia alebo spoločne aspoň 10 % oprávnených voličov. Ak predstavenstvo nezorganizuje voľbu alebo odvolanie do 60 dní od doručenia takéhoto návrhu, sú odborová organizácia alebo splnomocnení zástupcovia oprávnených voličov oprávnení zorganizovať voľbu sami. Na platnosť voľby alebo odvolania členov dozornej rady volených zamestnancami spoločnosti sa vyžaduje, aby hlasovanie oprávnených voličov alebo ich splnomocnených zástupcov bolo tajné a aby sa volieb zúčastnila aspoň polovica oprávnených voličov alebo ich splnomocnení zástupcovia disponujúci aspoň polovicou hlasov oprávnených voličov. Členmi dozornej rady sa stávajú kandidáti, ktorí v poradí získali najväčší počet hlasov prítomných oprávnených voličov alebo ich splnomocnených zástupcov, ak volebný poriadok neustanovuje inak. Splnomocnení zástupcovia oprávnených voličov volia členov dozornej rady tak, že určia počet hlasov z celkového počtu svojich hlasov, ktorými hlasujú za jednotlivých kandidátov, pričom môžu hlasovať najviac za taký počet kandidátov, koľko členov dozornej rady má byť zvolených zamestnancami spoločnosti. Pri voľbe splnomocnených zástupcov oprávnených voličov sa postupuje obdobne.
(6)
Volebný poriadok pre voľby a odvolanie členov dozornej rady volených zamestnancami spoločnosti pripravuje a schvaľuje odborová organizácia. Ak v spoločnosti nie je zriadená odborová organizácia, pripravuje a schvaľuje volebný poriadok predstavenstvo v spolupráci s oprávnenými voličmi.
200. §
(1)
A felügyelőbizottságnak legalább három tagból kell állnia. A felügyelőbizottság tagjainak kétharmadát a közgyűlés, egyharmadát pedig a társaság munkavállalói választják és hívják vissza, ha a társaságnak a választás időpontjában több mint 50 főállású munkavállalója van. Az alapszabály a munkavállalók által választott felügyelőbizottsági tagok magasabb számát is meghatározhatja, de ez a szám nem haladhatja meg a közgyűlés által választott tagok számát; azt is meghatározhatja, hogy a munkavállalók a társaság alacsonyabb munkavállalói létszáma esetén is választanak felügyelőbizottsági tagokat.
(2)
A felügyelőbizottság tagjait az alapszabályban meghatározott időtartamra választják, amely azonban nem lehet hosszabb öt évnél. A felügyelőbizottsági tagok megválasztásakor az egyes személyekre vonatkozó javaslatokról egyidejűleg szavaznak. A felügyelőbizottsági tagságra benyújtott valamennyi javaslatból jelöltlista készül. A részvényesek úgy választják meg a felügyelőbizottság tagjait, hogy a teljes szavazatszámukból meghatározzák az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, miközben legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak, ahány felügyelőbizottsági tagot a közgyűlésen meg kell választani. A felügyelőbizottság tagjai a sorrendben legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek; a 186. § (1) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó. Az alapszabály a felügyelőbizottsági tagok megválasztásának más módját is meghatározhatja.
(3)
A felügyelőbizottság tagjaira a 194. § (4)–(8) bekezdésének, a 196. §-nak és a 196a. §-nak a rendelkezései értelemszerűen irányadók.
(4)
A felügyelőbizottság tagja csak természetes személy lehet. A felügyelőbizottság tagja egyidejűleg nem lehet az igazgatóság tagja, cégvezető vagy a cégjegyzékbeli bejegyzés szerint a társaság nevében eljárni jogosult személy. A munkavállalók által választott felügyelőbizottsági tag csak az lehet, aki a társasággal munkaviszonyban áll; ez nem érvényes, ha külön jogszabályok a felügyelőbizottsági tagi tisztség betöltéséhez különleges feltételeket írnak elő.
(5)
A felügyelőbizottság tagjainak megválasztására csak azok a munkavállalók jogosultak, akik a választás időpontjában a társasággal munkaviszonyban állnak (a továbbiakban: „szavazásra jogosult”). A szavazásra jogosultak által választott felügyelőbizottsági tagok választását az igazgatóság a szakszervezettel együttműködve szervezi meg oly módon, hogy a választáson a lehető legtöbb szavazásra jogosult vagy azok meghatalmazott képviselője részt vehessen. Ha a társaságnál nincs szakszervezet, a társaság munkavállalói által választott felügyelőbizottsági tagok választását az igazgatóság a szavazásra jogosultakkal vagy azok meghatalmazott képviselőivel együttműködve szervezi meg. A társaság munkavállalói által választott felügyelőbizottsági tagok megválasztására vagy visszahívására a szakszervezet vagy a szavazásra jogosultak legalább 10%-a közösen jogosult javaslatot benyújtani az igazgatóságnak. Ha az igazgatóság az ilyen javaslat kézbesítésétől számított 60 napon belül nem szervezi meg a választást vagy a visszahívást, a szakszervezet vagy a szavazásra jogosultak meghatalmazott képviselői jogosultak a választást maguk megszervezni. A társaság munkavállalói által választott felügyelőbizottsági tagok megválasztásának vagy visszahívásának érvényességéhez szükséges, hogy a szavazásra jogosultak vagy meghatalmazott képviselőik szavazása titkos legyen, és a választáson a szavazásra jogosultak legalább fele, vagy a szavazásra jogosultak szavazatainak legalább felével rendelkező meghatalmazott képviselőik részt vegyenek. A felügyelőbizottság tagjai a jelenlévő szavazásra jogosultak vagy meghatalmazott képviselőik szavazatainak sorrendjében legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek, hacsak a választási szabályzat másként nem rendelkezik. A szavazásra jogosultak meghatalmazott képviselői úgy választják meg a felügyelőbizottság tagjait, hogy a teljes szavazatszámukból meghatározzák az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, miközben legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak, ahány felügyelőbizottsági tagot a társaság munkavállalóinak meg kell választania. A szavazásra jogosultak meghatalmazott képviselőinek megválasztására értelemszerűen kell eljárni.
(6)
A társaság munkavállalói által választott felügyelőbizottsági tagok megválasztására és visszahívására vonatkozó választási szabályzatot a szakszervezet készíti elő és hagyja jóvá. Ha a társaságnál nincs szakszervezet, a választási szabályzatot az igazgatóság a szavazásra jogosultakkal együttműködve készíti elő és hagyja jóvá.
§ 201
(1)
Členovia dozornej rady sa zúčastňujú na valnom zhromaždení spoločnosti a sú povinní oboznámiť valné zhromaždenie s výsledkami svojej kontrolnej činnosti.
(2)
Rozdielny názor členov dozornej rady zvolených zamestnancami spoločnosti a stanovisko menšiny členov dozornej rady, ak títo o to požiadajú, sa oznámi valnému zhromaždeniu spolu so závermi ostatných členov dozornej rady.
(3)
Dozorná rada rozhoduje väčšinou hlasov svojich členov určenou stanovami, inak väčšinou hlasov všetkých jej členov. O zasadaní dozornej rady sa vyhotovuje zápisnica podpísaná jej predsedom. V zápisnici sa uvedú aj stanoviská menšiny členov, ak títo o to požiadajú; vždy sa uvedie rozdielny názor členov dozornej rady zvolených zamestnancami spoločnosti.
201. §
(1)
A felügyelőbizottság tagjai részt vesznek a társaság közgyűlésén, és kötelesek tájékoztatni a közgyűlést ellenőrző tevékenységük eredményeiről.
(2)
A társaság munkavállalói által választott felügyelőbizottsági tagok eltérő véleményét és a felügyelőbizottsági tagok kisebbségének álláspontját, ha ezt kérik, a felügyelőbizottság többi tagjának következtetéseivel együtt közölni kell a közgyűléssel.
(3)
A felügyelőbizottság az alapszabályban meghatározott szavazattöbbséggel, egyébként valamennyi tagjának szavazattöbbségével határoz. A felügyelőbizottság üléséről az elnök által aláírt jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a tagok kisebbségének álláspontját is, ha ezt kérik; a társaság munkavállalói által választott felügyelőbizottsági tagok eltérő véleményét mindig fel kell tüntetni.
Osobitné ustanovenia o odmeňovaní členov orgánov verejnej akciovej spoločnosti
Különös rendelkezések a nyilvános részvénytársaság szervei tagjainak javadalmazásáról
§ 201a
Pravidlá odmeňovania
(1)
Spoločnosť je povinná vypracovať pravidlá odmeňovania. Spoločnosť je povinná vyplácať odmeny členom orgánov v súlade so schválenými pravidlami odmeňovania.
(2)
Členom orgánu spoločnosti sa na účely osobitných ustanovení o odmeňovaní členov orgánov verejnej akciovej spoločnosti rozumie
a)
člen predstavenstva,
b)
člen dozornej rady,
c)
osoba pôsobiaca na najvyššom stupni riadenia spoločnosti, ak takáto pozícia v spoločnosti existuje, a jej zástupca, ak nie sú členmi predstavenstva alebo dozornej rady spoločnosti.
(3)
Ustanovenie odseku 1 druhej vety sa nepoužije vo výnimočných prípadoch výslovne upravených pravidlami odmeňovania, a to v rozsahu určenia postupu a jednotlivých ich ustanovení, od ktorých je možné sa dočasne odchýliť, ak je to v záujme udržateľnosti spoločnosti a v súlade s jej dlhodobými cieľmi.
201.a §
Javadalmazási szabályzat
(1)
A társaság köteles javadalmazási szabályzatot kidolgozni. A társaság köteles a szervek tagjainak a jóváhagyott javadalmazási szabályzattal összhangban javadalmazást fizetni.
(2)
A társaság szervének tagja alatt a nyilvános részvénytársaság szervei tagjainak javadalmazására vonatkozó különös rendelkezések alkalmazásában a következőket kell érteni:
a)
az igazgatóság tagja,
b)
a felügyelőbizottság tagja,
c)
a társaság legfelsőbb szintű vezetésében tevékenykedő személy, ha a társaságnál létezik ilyen pozíció, és annak helyettese, ha nem tagjai a társaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának.
(3)
Az (1) bekezdés második mondatának rendelkezése nem alkalmazandó a javadalmazási szabályzatban kifejezetten szabályozott kivételes esetekben, mégpedig az eljárás és azon egyes rendelkezések meghatározásának mértékében, amelyektől ideiglenesen el lehet térni, ha ez a társaság fenntarthatóságának érdekében áll és összhangban van annak hosszú távú céljaival.
§ 201b
(1)
Pravidlá odmeňovania musia byť vypracované v súlade s obchodnou stratégiou spoločnosti, jej dlhodobými cieľmi, záujmom udržateľnosti, musia byť jasné a zrozumiteľné a musia zahŕňať aj opatrenia na zabránenie konfliktu záujmov. Pravidlá odmeňovania musia ďalej obsahovať
a)
opis pevnej zložky celkovej odmeny,
b)
opis pohyblivej zložky celkovej odmeny, ak spoločnosť túto priznáva,
c)
opis všetkých príplatkov a iných výhod v akejkoľvek forme, ktoré možno členom orgánov spoločnosti poskytnúť,
d)
určenie pomerného podielu jednotlivých zložiek odmeny podľa písmen a) až c) na celkovej odmene člena orgánu spoločnosti,
e)
dobu trvania zmluvy o výkone funkcie alebo zmluvy, ktorou sa spravuje výkon funkcie člena orgánov spoločnosti a uplatniteľné výpovedné lehoty,
f)
opis základných charakteristík systému doplnkového dôchodkového zabezpečenia alebo práv spojených s odchodom do predčasného starobného dôchodku,
g)
podmienky ukončenia zmluvy o výkone funkcie a platieb spojených s jej ukončením,
h)
opis rozhodovacieho procesu uplatňovaného na schválenie, preskúmanie a vykonávanie pravidiel odmeňovania vrátane opatrení na predchádzanie konfliktom záujmov a ich riešenie,
i)
určenie a opis pôsobnosti výboru pre odmeňovanie alebo iných dotknutých výborov, ak sú spoločnosťou zriadené alebo ak sa zriaďujú podľa osobitného zákona,
j)
odôvodnenie, ako sa pri príprave a vypracúvaní pravidiel odmeňovania zohľadnili mzdové podmienky a pracovné podmienky zamestnancov spoločnosti.
(2)
Ak spoločnosť umožňuje priznať pohyblivú zložku celkovej odmeny podľa odseku 1 písm. b), musia pravidlá odmeňovania pri jej určení a opise obsahovať
a)
jasné, úplné a štruktúrované podmienky priznania pohyblivej zložky celkovej odmeny,
b)
určenie zohľadnených finančných kritérií a nefinančných kritérií výkonnosti člena orgánu spoločnosti,
c)
určenie kritérií súvisiacich so sociálnou zodpovednosťou podnikov,
d)
určenie, ako kritériá podľa písmen b) a c) prispievajú k dosahovaniu cieľov podľa odseku 1 prvej vety,
e)
určenie metód, ktoré sa majú uplatniť na stanovenie, do akej miery boli kritériá výkonnosti splnené,
f)
určenie možných období odkladu výplaty pohyblivej zložky celkovej odmeny a určenie o tom, ako môže spoločnosť spätne vymáhať vyplatenú pohyblivú zložku celkovej odmeny.
(3)
Ak spoločnosť udeľuje pohyblivú zložku celkovej odmeny prostredníctvom akcií, pravidlá odmeňovania musia obsahovať
a)
určenie lehoty rozhodnej pre dohodnutú výhradu vlastníctva,
b)
určenie podmienok na zadržanie jej výplaty po uplynutí rozhodnej lehoty podľa písmena a),
c)
vysvetlenie, ako odmeňovanie prostredníctvom akcií prispieva k dosahovaniu cieľov podľa odseku 1.
(4)
Ustanoveniami odsekov 1 až 3 nie sú dotknuté ustanovenia osobitných predpisov o zriadení, pôsobnosti a činnosti výboru pre odmeňovanie členov orgánov spoločností alebo o osobe zodpovednej za systém odmeňovania.
201.b §
(1)
A javadalmazási szabályzatot a társaság üzleti stratégiájával, hosszú távú céljaival, a fenntarthatóság érdekével összhangban kell kidolgozni, világosnak és érthetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell az érdekellentétek megelőzésére irányuló intézkedéseket is. A javadalmazási szabályzatnak továbbá tartalmaznia kell
a)
a teljes javadalmazás fix összetevőjének leírását,
b)
a teljes javadalmazás mozgó összetevőjének leírását, ha a társaság ilyet megállapít,
c)
minden pótlék és egyéb, bármilyen formában nyújtott juttatás leírását, amelyek a társaság testületi tagjainak nyújthatók,
d)
az a)–c) pont szerinti egyes javadalmazási összetevők arányos részesedésének meghatározását a társaság testületi tagjának teljes javadalmazásából,
e)
a tisztségviselői szerződés vagy a társaság testületi tagja tisztségének ellátását szabályozó szerződés időtartamát és az alkalmazandó felmondási időket,
f)
a kiegészítő nyugdíjbiztosítási rendszer vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjba vonulással kapcsolatos jogok alapvető jellemzőinek leírását,
g)
a tisztségviselői szerződés megszüntetésének feltételeit és a megszüntetésével kapcsolatos kifizetéseket,
h)
a javadalmazási szabályzat jóváhagyására, felülvizsgálatára és végrehajtására alkalmazott döntéshozatali folyamat leírását, beleértve az érdekellentétek megelőzésére és megoldására irányuló intézkedéseket,
i)
a javadalmazási bizottság vagy más érintett bizottságok hatáskörének meghatározását és leírását, ha a társaság hozta létre őket, vagy ha külön törvény alapján hozzák létre őket,
j)
annak indokolását, hogy a javadalmazási szabályzat előkészítése és kidolgozása során hogyan vették figyelembe a társaság alkalmazottainak bér- és munkakörülményeit.
(2)
Ha a társaság lehetővé teszi az (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes javadalmazás mozgó összetevőjének megállapítását, a javadalmazási szabályzatnak annak meghatározásakor és leírásakor tartalmaznia kell
a)
a teljes javadalmazás mozgó összetevője megállapításának világos, teljes és strukturált feltételeit,
b)
a társaság testületi tagja teljesítményére vonatkozó, figyelembe vett pénzügyi és nem pénzügyi kritériumok meghatározását,
c)
a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos kritériumok meghatározását,
d)
annak meghatározását, hogy a b) és c) pont szerinti kritériumok hogyan járulnak hozzá az (1) bekezdés első mondata szerinti célok eléréséhez,
e)
azon módszerek meghatározását, amelyeket annak megállapítására kell alkalmazni, hogy a teljesítménykritériumok milyen mértékben teljesültek,
f)
a teljes javadalmazás mozgó összetevője kifizetésének lehetséges halasztási időszakainak meghatározását, és annak meghatározását, hogy a társaság hogyan követelheti vissza a teljes javadalmazás kifizetett mozgó összetevőjét.
(3)
Ha a társaság a teljes javadalmazás mozgó összetevőjét részvények útján nyújtja, a javadalmazási szabályzatnak tartalmaznia kell
a)
a megállapodás szerinti tulajdonjog-fenntartásra mértékadó határidő meghatározását,
b)
a kifizetésnek az a) pont szerinti mértékadó határidő lejárta utáni visszatartására vonatkozó feltételek meghatározását,
c)
annak magyarázatát, hogy a részvények útján történő javadalmazás hogyan járul hozzá az (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez.
(4)
Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem érintik a társaságok testületi tagjainak javadalmazásával foglalkozó bizottság létrehozásáról, hatásköréről és tevékenységéről, vagy a javadalmazási rendszerért felelős személyről szóló külön jogszabályok rendelkezéseit.
§ 201c
Publicita pravidiel odmeňovania
Spoločnosť bez zbytočného odkladu uverejní schválené pravidlá odmeňovania na svojom webovom sídle spolu s uvedením dátumu konania valného zhromaždenia a výsledkom hlasovania. Pravidlá odmeňovania musia byť na webovom sídle spoločnosti uverejnené počas celej doby ich platnosti a prístup k nim musí byť bezodplatný.
201.c §
A javadalmazási szabályzat nyilvánossága
A társaság felesleges késedelem nélkül közzéteszi a jóváhagyott javadalmazási szabályzatot a honlapján a közgyűlés időpontjának és a szavazás eredményének feltüntetésével együtt. A javadalmazási szabályzatot a társaság honlapján a hatályának teljes időtartama alatt közzé kell tenni, és a hozzáférésnek díjmentesnek kell lennie.
§ 201d
Platnosť pravidiel odmeňovania a ich zmeny
(1)
Platnosť pravidiel odmeňovania je najviac štyri roky odo dňa ich schválenia na valnom zhromaždení; pred uplynutím tejto lehoty je predstavenstvo spoločnosti povinné vypracovať nový návrh pravidiel odmeňovania a predložiť ho na schválenie na najbližšie valné zhromaždenie.
(2)
Návrh nových pravidiel odmeňovania musí obsahovať opis a vysvetlenie všetkých navrhovaných zmien. Predstavenstvo je povinné po každej zmene pravidiel odmeňovania vyhotoviť bez zbytočného odkladu úplné znenie pravidiel odmeňovania. Úplné znenie pravidiel odmeňovania musí okrem náležitostí podľa § 201b ods. 1 až 3 obsahovať aj vyjadrenie predstavenstva k spôsobu zohľadnenia hlasov a rozdielnych názorov akcionárov prednesených na valnom zhromaždení k schváleným zmenám a všetky správy o odmeňovaní podľa § 201e od posledného hlasovania o pravidlách odmeňovania na valnom zhromaždení.
(3)
Ak spoločnosť nemá vypracované pravidlá odmeňovania a predložený návrh pravidiel odmeňovania nebol schválený na valnom zhromaždení, vypláca spoločnosť odmeny členom orgánov spoločnosti v súlade so zavedenou praxou. Predstavenstvo je povinné predložiť nový návrh pravidiel odmeňovania na schválenie na najbližšie valné zhromaždenie.
(4)
Ak spoločnosť má schválené pravidlá odmeňovania a valné zhromaždenie neschváli nový návrh pravidiel odmeňovania, vypláca spoločnosť odmeny členom orgánov spoločnosti v súlade s doterajšími schválenými pravidlami odmeňovania. Predstavenstvo je povinné predložiť nový návrh pravidiel odmeňovania na schválenie na najbližšie valné zhromaždenie.
201.d §
A javadalmazási szabályzat hatálya és módosításai
(1)
A javadalmazási szabályzat hatálya a közgyűlésen történő jóváhagyásának napjától számított legfeljebb négy év; e határidő lejárta előtt a társaság igazgatósága köteles új javadalmazási szabályzattervezetet kidolgozni és azt a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyásra.
(2)
Az új javadalmazási szabályzattervezetnek tartalmaznia kell az összes javasolt módosítás leírását és magyarázatát. Az igazgatóság köteles a javadalmazási szabályzat minden módosítása után felesleges késedelem nélkül elkészíteni a javadalmazási szabályzat teljes szövegét. A javadalmazási szabályzat teljes szövegének a 201b. § (1)–(3) bekezdése szerinti kellékeken kívül tartalmaznia kell az igazgatóság nyilatkozatát arról, hogy a jóváhagyott módosításokkal kapcsolatban a közgyűlésen elhangzott részvényesi szavazatokat és eltérő véleményeket hogyan vették figyelembe, valamint a 201e. § szerinti összes javadalmazási jelentést a javadalmazási szabályzatról a közgyűlésen tartott utolsó szavazás óta.
(3)
Ha a társaságnak nincs kidolgozott javadalmazási szabályzata, és a benyújtott javadalmazási szabályzattervezetet a közgyűlés nem hagyta jóvá, a társaság a kialakult gyakorlatnak megfelelően fizeti ki a javadalmazást a társaság testületi tagjainak. Az igazgatóság köteles új javadalmazási szabályzattervezetet benyújtani jóváhagyásra a legközelebbi közgyűlésen.
(4)
Ha a társaságnak van jóváhagyott javadalmazási szabályzata, és a közgyűlés nem hagyja jóvá az új javadalmazási szabályzattervezetet, a társaság a korábbi jóváhagyott javadalmazási szabályzattal összhangban fizeti ki a javadalmazást a társaság testületi tagjainak. Az igazgatóság köteles új javadalmazási szabályzattervezetet benyújtani jóváhagyásra a legközelebbi közgyűlésen.
§ 201e
Správa o odmeňovaní
(1)
Predstavenstvo je povinné vypracovať jasnú a zrozumiteľnú správu o odmeňovaní, ktorá poskytne úplný prehľad odmien vrátane všetkých výhod v akejkoľvek forme priznaných alebo splatných za predchádzajúce účtovné obdobie jednotlivým členom orgánov spoločnosti vrátane novovymenovaných členov, odvolaných členov, ako aj členov, ktorí sa vzdali funkcie, a to v súlade s pravidlami odmeňovania a predložiť ju valnému zhromaždeniu na prerokovanie raz ročne ako súčasť výročnej správy.
(2)
Správa o odmeňovaní musí obsahovať jednotlivo za každého člena orgánu spoločnosti
a)
prehľad všetkých zložiek celkovej odmeny,
b)
pomerný podiel pevnej a pohyblivej zložky na celkovej odmene,
c)
vysvetlenie, ako celková odmena zodpovedá schváleným pravidlám odmeňovania vrátane toho, ako prispieva k dlhodobej výkonnosti spoločnosti, a informácie o tom, ako boli uplatnené kritériá hodnotenia výkonnosti,
d)
ročný súhrn odmien, ročný vývoj v hodnotení výkonnosti spoločnosti a priemerný ročný súhrn odmien určený na základe porovnania príjmu z odmien člena orgánu spoločnosti a príjmu zamestnancov spoločnosti, ktorí nie sú členmi orgánov spoločnosti a majú ustanovený týždenný pracovný čas podľa osobitného zákona, a to za najmenej päť predchádzajúcich účtovných období,
e)
každú odmenu bez ohľadu na jej formu získanú členom orgánu spoločnosti od ktorejkoľvek spoločnosti podľa osobitného zákona,
f)
počet akcií a opcií na akcie poskytnutých alebo ponúknutých v súvislosti s výkonom funkcie a hlavné podmienky výkonu práv vrátane ceny a dátumu realizácie a akékoľvek ich zmeny,
g)
informácie o využívaní možnosti spätného vymáhania pohyblivej zložky celkovej odmeny,
h)
informácie o všetkých prípadoch podľa § 201a ods. 3 vrátane vysvetlenia povahy výnimočných prípadov a uvedenia konkrétnych ustanovení, od ktorých sa dočasne odchýlili.
(3)
Správa o odmeňovaní musí okrem náležitostí podľa odseku 2 obsahovať aj vyjadrenie, ako spoločnosť pri jej vypracovaní zohľadnila návrhy akcionárov uplatnené pri prerokovaní predchádzajúcej správy o odmeňovaní na valnom zhromaždení spoločnosti v prípade, ak takéto návrhy boli akcionármi na valnom zhromaždení spoločnosti prednesené.
(4)
Audítor v správe podľa § 40 uvedie vyjadrenie, či v správe o odmeňovaní boli poskytnuté informácie vyžadované podľa odsekov 1 až 3 a 5 až 7.
(5)
Spoločnosť uverejní prerokovanú správu o odmeňovaní na svojom webovom sídle. Prerokovaná správa o odmeňovaní musí byť na webovom sídle spoločnosti uverejnená desať rokov odo dňa jej prerokovania valným zhromaždením spoločnosti a prístup k nej musí byť bezodplatný. Správa o odmeňovaní môže byť uverejnená na webovom sídle spoločnosti po dobu dlhšiu ako desať rokov, len ak neobsahuje osobné údaje členov orgánov spoločnosti podľa osobitného zákona.
(6)
Spoločnosť spracúva osobné údaje členov orgánov spoločnosti v rozsahu podľa osobitného zákona nevyhnutnom na účely zlepšenia informovanosti akcionárov o odmeňovaní členov orgánov spoločnosti, posilnenia zodpovednosti členov orgánov spoločnosti pri výkone ich pôsobnosti a posilnenia účasti akcionárov na tvorbe pravidiel odmeňovania členov orgánov spoločnosti.
(7)
Spoločnosť pri spracúvaní osobných údajov členov svojich orgánov nesmie v správe o odmeňovaní uvádzať osobitné kategórie osobných údajov podľa osobitného predpisu a osobné údaje týkajúce sa rodinnej situácie jednotlivých členov orgánov spoločnosti.
201.e §
Javadalmazási jelentés
(1)
Az igazgatóság köteles világos és érthető javadalmazási jelentést készíteni, amely teljes áttekintést nyújt a javadalmazásról, beleértve a bármilyen formában nyújtott összes juttatást, amelyet az előző számviteli időszakban a társaság egyes testületi tagjai, beleértve az újonnan kinevezett tagokat, a visszahívott tagokat, valamint a tisztségükről lemondott tagokat, számára megállapítottak vagy amely esedékes volt, a javadalmazási szabályzattal összhangban, és azt évente egyszer az éves jelentés részeként a közgyűlés elé terjeszteni megvitatásra.
(2)
A javadalmazási jelentésnek a társaság minden egyes testületi tagjára vonatkozóan külön-külön tartalmaznia kell
a)
a teljes javadalmazás összes összetevőjének áttekintését,
b)
a fix és a mozgó összetevő arányos részesedését a teljes javadalmazásból,
c)
annak magyarázatát, hogy a teljes javadalmazás hogyan felel meg a jóváhagyott javadalmazási szabályzatnak, beleértve azt is, hogy hogyan járul hozzá a társaság hosszú távú teljesítményéhez, és tájékoztatást arról, hogy a teljesítményértékelési kritériumokat hogyan alkalmazták,
d)
a javadalmazás éves összesítését, a társaság teljesítményértékelésének éves alakulását és a javadalmazás átlagos éves összesítését, amelyet a társaság testületi tagjának javadalmazásából származó jövedelme és a társaság azon alkalmazottainak jövedelme közötti összehasonlítás alapján határoztak meg, akik nem tagjai a társaság testületeinek és akiknek a heti munkaidejét külön törvény állapítja meg, legalább az öt megelőző számviteli időszakra vonatkozóan,
e)
minden, formájától független javadalmazást, amelyet a társaság testületi tagja bármely, külön törvény szerinti társaságtól szerzett,
f)
a tisztség ellátásával összefüggésben nyújtott vagy felajánlott részvények és részvényopciók számát, és a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve az árat és a lehívás dátumát, valamint azok bármilyen változását,
g)
tájékoztatást a teljes javadalmazás mozgó összetevője visszakövetelésének lehetőségéről,
h)
tájékoztatást a 201a. § (3) bekezdése szerinti összes esetről, beleértve a kivételes esetek jellegének magyarázatát és azon konkrét rendelkezések feltüntetését, amelyektől ideiglenesen eltértek.
(3)
A javadalmazási jelentésnek a (2) bekezdés szerinti kellékeken kívül tartalmaznia kell egy nyilatkozatot is arról, hogy a társaság a kidolgozása során hogyan vette figyelembe a részvényesek javaslatait, amelyeket az előző javadalmazási jelentésnek a társaság közgyűlésén történő megvitatásakor tettek, abban az esetben, ha a részvényesek ilyen javaslatokat terjesztettek elő a társaság közgyűlésén.
(4)
A könyvvizsgáló a 40. § szerinti jelentésben nyilatkozatot tesz arról, hogy a javadalmazási jelentésben megadták-e az (1)–(3) és (5)–(7) bekezdés szerint megkövetelt információkat.
(5)
A társaság a megvitatott javadalmazási jelentést közzéteszi a honlapján. A megvitatott javadalmazási jelentést a társaság honlapján a társaság közgyűlésén történő megvitatásának napjától számított tíz évig kell közzétenni, és a hozzáférésnek díjmentesnek kell lennie. A javadalmazási jelentés tíz évnél hosszabb ideig is közzétehető a társaság honlapján, csak akkor, ha nem tartalmazza a társaság testületi tagjainak külön törvény szerinti személyes adatait.
(6)
A társaság a társaság testületi tagjainak személyes adatait a külön törvény szerint szükséges mértékben kezeli a részvényeseknek a társaság testületi tagjainak javadalmazásáról való tájékozottságának javítása, a társaság testületi tagjai felelősségének hatáskörük gyakorlása során történő megerősítése, valamint a részvényeseknek a társaság testületi tagjai javadalmazási szabályzatának kialakításában való részvételének megerősítése céljából.
(7)
A társaság a testületi tagjai személyes adatainak kezelése során a javadalmazási jelentésben nem tüntetheti fel a külön jogszabály szerinti különleges személyesadat-kategóriákat és a társaság egyes testületi tagjainak családi állapotára vonatkozó személyes adatokat.
Oddiel 5
alszakaszl 5
Zvýšenie základného imania
Alaptőke-emelés
§ 202
(1)
O zvýšení základného imania rozhoduje valné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov prítomných akcionárov. Ak bolo vydaných viac druhov akcií, vyžaduje sa táto väčšina hlasov u prítomných akcionárov každého druhu akcií. Uznesenie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania sa ukladá do zbierky listín. Uznesenie valného zhromaždenia možno uložiť do zbierky listín najneskôr spolu s návrhom na zápis zvýšenia základného imania v obchodnom registri.
(2)
V pozvánke na valné zhromaždenie alebo oznámení o konaní valného zhromaždenia sa okrem náležitostí podľa § 184 ods. 4 uvedú
a)
dôvody navrhovaného zvýšenia základného imania,
b)
spôsob a výška navrhovaného zvýšenia základného imania,
c)
navrhovaný počet, menovitá hodnota, podoba, forma a druh akcií, ak sa majú vydať nové akcie; ak sa má zvýšiť menovitá hodnota doterajších akcií, ich nová menovitá hodnota,
d)
navrhovaná výška emisného kurzu alebo spôsob jeho určenia, ak sa zvýšenie základného imania má vykonať upísaním nových akcií,
e)
dôvody, prečo sa navrhuje obmedzenie alebo vylúčenie práva podľa § 204a, ak sa tak navrhuje,
f)
práva spojené s novým druhom akcií a dôsledky, ktoré bude mať ich vydanie na práva spojené s akciami skôr vydanými, ak sa navrhuje vydanie nového druhu akcií.
Ak je súčasťou pozvánky na valné zhromaždenie alebo oznámenia o konaní valného zhromaždenia návrh uznesenia valného zhromaždenia o zvýšení základného imania, v pozvánke alebo oznámení sa nemusia osobitne uviesť náležitosti podľa písmen b), c), d), a f).
(3)
Ak zvýšenie základného imania zahŕňa nepeňažný vklad, uvedie sa v pozvánke alebo oznámení jeho predmet a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava za plnenie emisného kurzu akcií. Valnému zhromaždeniu sa predloží znalecký posudok, ktorý preukazuje, že hodnota nepeňažného vkladu zodpovedá emisnému kurzu akcií, ktoré sa majú splatiť týmto vkladom, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4)
Účinky zvýšenia základného imania nastávajú odo dňa jeho zápisu do obchodného registra, ak zákon neustanovuje inak.
202. §
(1)
Az alaptőke-emelésről a közgyűlés a jelen lévő részvényesek szavazatainak kétharmados többségével dönt. Ha több részvényfajtát bocsátottak ki, ez a szavazattöbbség minden egyes részvényfajta jelen lévő részvényeseinél megkövetelt. A közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozatát az okirattárban kell elhelyezni. A közgyűlés határozatát legkésőbb az alaptőke-emelés cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítvánnyal együtt lehet elhelyezni az okirattárban.
(2)
A közgyűlési meghívóban vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményben a 184. § (4) bekezdése szerinti kellékeken kívül fel kell tüntetni
a)
a javasolt alaptőke-emelés indokait,
b)
a javasolt alaptőke-emelés módját és összegét,
c)
a részvények javasolt számát, névértékét, megjelenési formáját, formáját és fajtáját, ha új részvényeket kell kibocsátani; ha a korábbi részvények névértékét kell emelni, azok új névértékét,
d)
a kibocsátási érték javasolt összegét vagy annak meghatározási módját, ha az alaptőke-emelést új részvények jegyzésével kell végrehajtani,
e)
az indokokat, amiért a 204a. § szerinti jog korlátozását vagy kizárását javasolják, ha ezt javasolják,
f)
az új részvényfajtához kapcsolódó jogokat és azokat a következményeket, amelyeket a kibocsátásuk a korábban kibocsátott részvényekhez kapcsolódó jogokra gyakorol, ha új részvényfajta kibocsátását javasolják.
Ha a közgyűlési meghívó vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény része a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozattervezete, a meghívóban vagy a hirdetményben nem kell külön feltüntetni a b), c), d) és f) pont szerinti kellékeket.
(3)
Ha az alaptőke-emelés nem pénzbeli hozzájárulást is magában foglal, a meghívóban vagy a hirdetményben fel kell tüntetni annak tárgyát és annak a pénzösszegnek a meghatározását, amelyben a nem pénzbeli hozzájárulást a részvények kibocsátási értékének teljesítéseként beszámítják. A közgyűlés elé szakértői véleményt kell terjeszteni, amely igazolja, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke megfelel az ezen hozzájárulással befizetendő részvények kibocsátási értékének, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(4)
Az alaptőke-emelés joghatásai a cégjegyzékbe való bejegyzésének napjától állnak be, hacsak a törvény másként nem rendelkezik.
Zvýšenie základného imania upísaním nových akcií
Alaptőke-emelés új részvények jegyzésével
§ 203
(1)
Zvýšenie základného imania upísaním nových akcií je prípustné, ak akcionári splatili emisný kurz všetkých skôr upísaných akcií okrem akcií vydaných zamestnancom spoločnosti. Toto obmedzenie sa netýka zvýšenia základného imania nepeňažnými vkladmi, a ak sa majú akcie vydať zamestnancom spoločnosti.
(2)
Uznesenie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania upísaním akcií obsahuje najmä
a)
sumu, o ktorú sa zvyšuje základné imanie,
b)
počet, menovitú hodnotu, podobu, formu a druh upisovaných akcií,
c)
opis práv spojených s novým druhom akcií, ak valné zhromaždenie rozhodne o vydaní nového druhu akcií,
d)
výšku emisného kurzu upisovaných akcií alebo spôsob jeho určenia,
e)
určenie rozhodujúceho dňa na uplatnenie práva podľa § 204a, ak spoločnosť vydala zaknihované akcie,
f)
lehotu, spôsob a miesto na vykonanie práva podľa § 204a, ktorá nesmie byť kratšia ako 14 dní,
g)
spôsob upisovania akcií, ktoré neboli upísané s využitím práva podľa § 204a, lehotu a miesto na ich upísanie,
h)
spôsob upisovania akcií, lehotu a miesto na ich upísanie, ak valné zhromaždenie rozhodne o obmedzení alebo vylúčení práva podľa § 204a,
i)
určenie časti menovitej hodnoty upísaných akcií, ktorú je upisovateľ, ktorý sa zaviazal k peňažnému vkladu, povinný splatiť podľa § 204 ods. 2 a lehotu na jeho splatenie,
j)
schválenie predmetu nepeňažného vkladu a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava za plnenie emisného kurzu upísaných akcií, ak sa má základné imanie zvyšovať nepeňažnými vkladmi.
(3)
Ak v lehote určenej valným zhromaždením na upisovanie akcií nedosiahne hodnota upísaných akcií výšku navrhovaného základného imania, môže sa základné imanie zvýšiť len o upísané akcie, ak túto skutočnosť schválilo valné zhromaždenie a bola výslovne uvedená vo výzve na upisovanie akcií.
(4)
Po upísaní navrhovaného základného imania predstavenstvo ďalšie upisovanie odmietne, ak valné zhromaždenie nerozhodne inak. Ak uznesenie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania pripúšťa upísanie akcií prevyšujúcich navrhované základné imanie, použijú sa primerane ustanovenia § 163 ods. 2 písm. b) a § 166 ods. 2 a táto skutočnosť sa musí uviesť vo výzve na upisovanie akcií.
(5)
Výzvu na upisovanie akcií predstavenstvo vhodným spôsobom uverejní, ak sa základné imanie zvyšuje na základe verejnej výzvy na upisovanie akcií. Výzva na upisovanie akcií musí obsahovať údaje z uznesenia valného zhromaždenia o zvýšení základného imania podľa odseku 2, prípadne skutočnosti podľa odsekov 3 a 4.
203. §
(1)
Az alaptőke-emelés új részvények jegyzésével akkor megengedett, ha a részvényesek befizették az összes korábban jegyzett részvény kibocsátási értékét, kivéve a társaság alkalmazottainak kibocsátott részvényeket. Ez a korlátozás nem vonatkozik az alaptőke nem pénzbeli hozzájárulásokkal történő emelésére, és ha a részvényeket a társaság alkalmazottainak kell kibocsátani.
(2)
A közgyűlésnek az alaptőke részvényjegyzéssel történő emeléséről szóló határozata különösen a következőket tartalmazza:
a)
az összeget, amellyel az alaptőke emelkedik,
b)
a jegyzett részvények számát, névértékét, megjelenési formáját, formáját és fajtáját,
c)
az új részvényfajtához kapcsolódó jogok leírását, ha a közgyűlés új részvényfajta kibocsátásáról dönt,
d)
a jegyzett részvények kibocsátási értékének összegét vagy annak meghatározási módját,
e)
a 204a. § szerinti jog gyakorlására vonatkozó mértékadó nap meghatározását, ha a társaság dematerializált részvényeket bocsátott ki,
f)
a 204a. § szerinti jog gyakorlásának határidejét, módját és helyét, amely nem lehet 14 napnál rövidebb,
g)
a 204a. § szerinti jog érvényesítésével le nem jegyzett részvények jegyzésének módját, a jegyzésük határidejét és helyét,
h)
a részvények jegyzésének módját, a jegyzésük határidejét és helyét, amennyiben a közgyűlés a 204a. § szerinti jog korlátozásáról vagy kizárásáról dönt,
i)
a jegyzett részvények névértéke azon részének meghatározását, amelyet a pénzbeli betétre kötelezettséget vállaló jegyző a 204. § (2) bekezdése szerint köteles befizetni, valamint a befizetés határidejét,
j)
a nem pénzbeli betét tárgyának jóváhagyását és annak a pénzösszegnek a meghatározását, amilyen értékben a nem pénzbeli betét a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának teljesítéseként beszámításra kerül, amennyiben az alaptőkét nem pénzbeli betétekkel kell emelni.
(3)
Ha a közgyűlés által a részvényjegyzésre meghatározott határidőn belül a jegyzett részvények értéke nem éri el a javasolt alaptőke összegét, az alaptőke csak a jegyzett részvények értékével emelhető, amennyiben ezt a tényt a közgyűlés jóváhagyta, és ez a részvényjegyzési felhívásban kifejezetten szerepelt.
(4)
A javasolt alaptőke lejegyzése után az igazgatóság a további jegyzést elutasítja, hacsak a közgyűlés másként nem határoz. Ha a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozata megengedi a javasolt alaptőkét meghaladó részvények jegyzését, a 163. § (2) bekezdésének b) pontja és a 166. § (2) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók, és ezt a tényt fel kell tüntetni a részvényjegyzési felhívásban.
(5)
A részvényjegyzési felhívást az igazgatóság megfelelő módon közzéteszi, ha az alaptőke-emelés nyilvános részvényjegyzési felhívás alapján történik. A részvényjegyzési felhívásnak tartalmaznia kell a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló, (2) bekezdés szerinti határozatának adatait, adott esetben a (3) és (4) bekezdés szerinti tényeket.
§ 204
(1)
Na upisovanie akcií a splácanie ich emisného kurzu pri zvýšení základného imania sa použijú primerane ustanovenia na upisovanie akcií a splácanie ich emisného kurzu pri založení spoločnosti, ak zákon neustanovuje inak. Na základe verejnej výzvy nemožno upisovať akcie nepeňažnými vkladmi.
(2)
Ak sa upisovateľ zaviazal k peňažnému vkladu, je povinný splatiť časť menovitej hodnoty ním upísaných akcií v lehote a vo výške určenej uznesením valného zhromaždenia, najmenej však vo výške 30 % menovitej hodnoty akcií na účet v banke, ktorý určí upisovateľom predstavenstvo. Pri spoločnostiach, ktorých akcie burza prijala na obchodovanie, vyžaduje sa v tejto lehote splatenie celého emisného kurzu akcií.
(3)
Upisovateľ sa môže zaviazať iba k nepeňažnému vkladu, ktorého predmet a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započíta za plnenie emisného kurzu upísaných akcií, schválilo valné zhromaždenie; nepeňažný vklad sa započítava za plnenie emisného kurzu upísaných akcií vo výške peňažnej sumy určenej valným zhromaždením.
(4)
Uznesenie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania môže schváliť, že určitý počet akcií môžu zamestnanci spoločnosti nadobudnúť za cenu nižšiu ako emisný kurz akcií, ak bude tento rozdiel spoločnosť kryť z vlastných zdrojov. Podmienky upisovania a splácania akcií zamestnancami spoločnosti určí uznesenie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania.
204. §
(1)
Az alaptőke-emelés során a részvények jegyzésére és kibocsátási árfolyamuk befizetésére megfelelően alkalmazni kell a társaság alapításakor a részvények jegyzésére és kibocsátási árfolyamuk befizetésére vonatkozó rendelkezéseket, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. Nyilvános felhívás alapján nem lehet részvényeket nem pénzbeli betétekkel jegyezni.
(2)
Ha a jegyző pénzbeli betétre vállalt kötelezettséget, köteles az általa jegyzett részvények névértékének egy részét a közgyűlés határozatában meghatározott határidőn belül és összegben, de legalább a részvények névértékének 30%-át az igazgatóság által a jegyzők számára meghatározott bankszámlára befizetni. Azon társaságok esetében, amelyek részvényeit a tőzsde kereskedésre befogadta, ezen határidőn belül a részvények teljes kibocsátási árfolyamának befizetése szükséges.
(3)
A jegyző csak olyan nem pénzbeli betétre vállalhat kötelezettséget, amelynek tárgyát és azt a pénzösszeget, amilyen értékben a nem pénzbeli betét a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának teljesítéseként beszámításra kerül, a közgyűlés jóváhagyta; a nem pénzbeli betét a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának teljesítéseként a közgyűlés által meghatározott pénzösszeg értékében kerül beszámításra.
(4)
A közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozata jóváhagyhatja, hogy a társaság alkalmazottai meghatározott számú részvényt a részvények kibocsátási árfolyamánál alacsonyabb áron szerezhessenek, ha ezt a különbözetet a társaság saját forrásaiból fedezi. A részvényeknek a társaság alkalmazottai általi jegyzésének és befizetésének feltételeit a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozata határozza meg.
§ 204a
(1)
Ak spoločnosť zvyšuje základné imanie peňažnými vkladmi, doterajší akcionári majú právo na prednostné upisovanie akcií na zvýšenie základného imania, a to v pomere menovitej hodnoty ich akcií k výške doterajšieho základného imania.
(2)
Výzvu na uplatnenie práva na prednostné upisovanie akcií predstavenstvo zverejní. Ak spoločnosť vydala všetky akcie ako akcie na meno, predstavenstvo namiesto zverejnenia zašle výzvu všetkým akcionárom. Výzva musí obsahovať údaje z uznesenia valného zhromaždenia o zvýšení základného imania podľa § 203 ods. 2, najmä spôsob, miesto a lehotu na uplatnenie práva na prednostné upisovanie akcií.
(3)
Rozhodujúci deň na určenie osoby, ktorá má právo na prednostné upísanie akcií, určí valné zhromaždenie v rozhodnutí o zvýšení základného imania, pričom tento deň nesmie byť určený na skorší deň ako piaty deň nasledujúci po dni konania valného zhromaždenia, a neskorší deň ako prvý deň lehoty určenej na vykonanie práva na prednostné upísanie akcií.
(4)
Právo na prednostné upísanie akcií podľa odseku 1 môže byť predmetom samostatného prevodu odo dňa rozhodnutia valného zhromaždenia o zvýšení základného imania.
(5)
Právo akcionárov na prednostné upísanie akcií nemožno stanovami obmedziť ani vylúčiť. Obmedziť alebo vylúčiť právo na prednostné upísanie akcií možno len uznesením valného zhromaždenia o zvýšení základného imania, ak to vyžadujú dôležité záujmy spoločnosti alebo ak to vyžaduje osobitný predpis. Ak sa navrhuje obmedziť alebo vylúčiť právo akcionárov na prednostné upísanie akcií, musí predstavenstvo predložiť valnému zhromaždeniu písomnú správu, v ktorej odôvodní návrh na obmedzenie alebo vylúčenie prednostného práva na upísanie akcií a navrhovanú výšku emisného kurzu akcií; predstavenstvo je povinné v čase medzi zvolaním valného zhromaždenia, ktoré o obmedzení alebo vylúčení práva rozhoduje, a jeho konaním bezodkladne na požiadanie akcionára poskytnúť mu túto písomnú správu, inak pred otvorením tohto valného zhromaždenia. Ustanovenia § 184 ods. 6 až 8 sa použijú primerane.
(6)
Za obmedzenie alebo vylúčenie práva na prednostné upisovanie akcií sa nepovažuje, ak podľa uznesenia valného zhromaždenia upíše všetky akcie obchodník s cennými papiermi na základe zmluvy o obstaraní vydania cenných papierov, ak táto zmluva obsahuje záväzok obchodníka s cennými papiermi, že predá osobám, ktoré majú právo na prednostné upisovanie akcií, na ich žiadosť, za cenu a v lehote určenej uznesením valného zhromaždenia akcie v rozsahu ich práva na prednostné upísanie akcií. Na postup pri predaji akcií obchodníkom s cennými papiermi sa použijú primerane ustanovenia odsekov 1 až 4.
(7)
Ak je podľa uznesenia valného zhromaždenia účelom zvýšenia základného imania vydanie akcií zamestnancom spoločnosti, je to dôležitý záujem spoločnosti, aby sa obmedzili alebo vylúčili práva na prednostné upisovanie akcií podľa odseku 5.
204.a §
(1)
Ha a társaság pénzbeli betétekkel emeli az alaptőkét, az eddigi részvényeseknek elsőbbségi joguk van az alaptőke emelésére szolgáló részvények jegyzésére, mégpedig a részvényeik névértékének az eddigi alaptőke összegéhez viszonyított arányában.
(2)
Az elsőbbségi részvényjegyzési jog gyakorlására vonatkozó felhívást az igazgatóság közzéteszi. Ha a társaság minden részvényt névre szóló részvényként bocsátott ki, az igazgatóság a közzététel helyett minden részvényesnek megküldi a felhívást. A felhívásnak tartalmaznia kell a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló, 203. § (2) bekezdése szerinti határozatának adatait, különösen az elsőbbségi részvényjegyzési jog gyakorlásának módját, helyét és határidejét.
(3)
Az elsőbbségi részvényjegyzésre jogosult személy meghatározásának fordulónapját a közgyűlés az alaptőke-emelésről szóló határozatában határozza meg, amely nap nem lehet korábbi, mint a közgyűlés napját követő ötödik nap, és nem lehet későbbi, mint az elsőbbségi részvényjegyzési jog gyakorlására meghatározott határidő első napja.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti elsőbbségi részvényjegyzési jog a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozatának napjától önálló átruházás tárgya lehet.
(5)
A részvényesek elsőbbségi részvényjegyzési jogát az alapszabály nem korlátozhatja és nem zárhatja ki. Az elsőbbségi részvényjegyzési jogot csak a közgyűlés alaptőke-emelésről szóló határozatával lehet korlátozni vagy kizárni, ha azt a társaság fontos érdekei megkövetelik, vagy ha azt külön jogszabály írja elő. Ha a részvényesek elsőbbségi részvényjegyzési jogának korlátozását vagy kizárását javasolják, az igazgatóságnak írásbeli jelentést kell a közgyűlés elé terjesztenie, amelyben megindokolja az elsőbbségi részvényjegyzési jog korlátozására vagy kizárására vonatkozó javaslatot és a részvények javasolt kibocsátási árfolyamát; az igazgatóság köteles a jog korlátozásáról vagy kizárásáról döntő közgyűlés összehívása és megtartása közötti időben a részvényes kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátani ezt az írásbeli jelentést, egyébként e közgyűlés megnyitása előtt. A 184. § (6)–(8) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(6)
Nem minősül az elsőbbségi részvényjegyzési jog korlátozásának vagy kizárásának, ha a közgyűlés határozata szerint az összes részvényt egy értékpapír-kereskedő jegyzi le értékpapír-kibocsátás beszerzéséről szóló szerződés alapján, amennyiben ez a szerződés tartalmazza az értékpapír-kereskedő kötelezettségvállalását, hogy az elsőbbségi részvényjegyzési joggal rendelkező személyeknek kérésükre, a közgyűlés határozatában meghatározott áron és határidőn belül eladja a részvényeket az elsőbbségi részvényjegyzési joguk mértékéig. Az értékpapír-kereskedő általi részvényértékesítés eljárására az (1)–(4) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(7)
Ha a közgyűlés határozata szerint az alaptőke-emelés célja a társaság alkalmazottainak történő részvénykibocsátás, a társaság fontos érdekének minősül az (5) bekezdés szerinti elsőbbségi részvényjegyzési jogok korlátozása vagy kizárása.
§ 205
(1)
Ak sa všetci akcionári písomne dohodnú o rozsahu ich účasti na celom zvýšení základného imania, táto dohoda nahrádza listinu upisovateľov. Ustanovenie § 202 tým nie je dotknuté, ustanovenia § 203 a 204 platia obdobne.
(2)
Dohoda akcionárov podľa odseku 1 obsahuje určenie počtu, druhu, formy, podoby a menovitej hodnoty akcií upisovaných každým akcionárom, výšku emisného kurzu a lehotu na jeho splatenie. Ak sa má základné imanie zvyšovať nepeňažnými vkladmi, dohoda obsahuje aj určenie predmetu nepeňažného vkladu a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava na plnenie emisného kurzu upísaných akcií.
205. §
(1)
Ha minden részvényes írásban megállapodik a teljes alaptőke-emelésben való részvételük mértékéről, ez a megállapodás helyettesíti a jegyzési ívet. A 202. § rendelkezéseit ez nem érinti, a 203. és 204. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti részvényesi megállapodás tartalmazza az egyes részvényesek által jegyzett részvények darabszámának, fajtájának, formájának, megjelenési formájának és névértékének meghatározását, a kibocsátási árfolyam összegét és a befizetés határidejét. Ha az alaptőkét nem pénzbeli betétekkel kell emelni, a megállapodás tartalmazza a nem pénzbeli betét tárgyának meghatározását is, és annak a pénzösszegnek a meghatározását, amilyen értékben a nem pénzbeli betét a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának teljesítéseként beszámításra kerül.
§ 206
(1)
Predstavenstvo môže podať návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra po upísaní akcií zodpovedajúcich tomuto zvýšeniu a splatení aspoň 30 % ich menovitej hodnoty, ak ide o peňažné vklady.
(2)
Ak predstavenstvo uvedie vo vyhlásení o splatení vkladov alebo ich častí jednotlivými upisovateľmi vyššiu sumu, ako bola splatená, ručia členovia predstavenstva spoločne a nerozdielne do výšky tohto rozdielu voči spoločnosti za splnenie povinnosti akcionára splatiť vklad a v rovnakej výške voči veriteľom spoločnosti za záväzky spoločnosti. Ručenie člena predstavenstva voči veriteľom spoločnosti zaniká splatením vkladov, ktorých sa uvedenie vyššej sumy vo vyhlásení týkalo.
(3)
Ak predstavenstvo nepodá návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra do 90 dní odo dňa upísania akcií, upísanie akcií je neúčinné, zanikajú práva a povinnosti upisovateľa z upísania akcií a spoločnosť je povinná vrátiť upisovateľovi vklad alebo časť vkladu splatenú pri upísaní akcií; pri peňažnom vklade spolu s úrokom vo výške úroku obvykle poskytovaného bankami v mieste sídla spoločnosti podľa zmluvy o bežnom účte ku dňu vzniku povinnosti vrátiť zaplatenú sumu.
(4)
Ak spoločnosť zvyšuje základné imanie výlučne peňažnými vkladmi a sú splnené podmienky podľa § 203 ods. 3, zvyšuje sa základné imanie splatením menovitej hodnoty upísaných akcií alebo jej časti upisovateľom podľa § 204 ods. 2. Predstavenstvo je povinné podať návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra do 30 dní odo dňa uplynutia lehoty určenej uznesením valného zhromaždenia na splatenie menovitej hodnoty upísaných akcií alebo jej časti; odsek 3 sa nepoužije.
206. §
(1)
Az igazgatóság az alaptőke-emelés cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványt az emelésnek megfelelő részvények lejegyzése és – pénzbeli betétek esetén – névértékük legalább 30%-ának befizetése után nyújthat be.
(2)
Ha az igazgatóság az egyes jegyzők által befizetett betétekről vagy azok részeiről szóló nyilatkozatban a ténylegesen befizetettnél magasabb összeget tüntet fel, az igazgatóság tagjai e különbözet erejéig együttesen és osztatlanul kezeskednek a társasággal szemben a részvényes betétbefizetési kötelezettségének teljesítéséért, és ugyanezen összeg erejéig a társaság hitelezőivel szemben a társaság kötelezettségeiért. Az igazgatósági tag kezessége a társaság hitelezőivel szemben azon betétek befizetésével szűnik meg, amelyekre a nyilatkozatban a magasabb összeg feltüntetése vonatkozott.
(3)
Ha az igazgatóság a részvények lejegyzésétől számított 90 napon belül nem nyújt be indítványt az alaptőke-emelés cégjegyzékbe való bejegyzésére, a részvényjegyzés hatálytalan, a jegyzőnek a részvényjegyzésből származó jogai és kötelezettségei megszűnnek, és a társaság köteles a jegyzőnek visszafizetni a részvényjegyzéskor befizetett betétet vagy annak egy részét; pénzbeli betét esetén a befizetett összeg visszafizetési kötelezettségének keletkezése napján a társaság székhelye szerinti bankok által folyószámla-szerződés alapján általában nyújtott kamat mértékével megegyező kamattal együtt.
(4)
Ha a társaság kizárólag pénzbeli betétekkel emeli az alaptőkét és a 203. § (3) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek, az alaptőke a jegyzett részvények névértékének vagy annak egy részének a jegyző általi, a 204. § (2) bekezdése szerinti befizetésével emelkedik. Az igazgatóság köteles az alaptőke-emelés cégjegyzékbe való bejegyzésére irányuló indítványt a közgyűlés határozatában a jegyzett részvények névértékének vagy annak egy részének befizetésére meghatározott határidő lejártától számított 30 napon belül benyújtani; a (3) bekezdés nem alkalmazandó.
Podmienené zvýšenie základného imania
Feltételes alaptőke-emelés
§ 207
(1)
Ak valné zhromaždenie rozhodlo o vydaní vymeniteľných dlhopisov alebo prioritných dlhopisov, rozhodne súčasne o zvýšení základného imania, ktoré sa vykoná v rozsahu, v akom sa uplatnia práva na vydanie akcií spoločnosti spojené s vymeniteľnými dlhopismi alebo práva na upísanie akcií spojené s prioritnými dlhopismi (ďalej len „podmienené zvýšenie základného imania“).
(2)
Výška podmieneného zvýšenia základného imania nesmie byť vyššia ako polovica základného imania spoločnosti v čase prijatia uznesenia valného zhromaždenia o podmienenom zvýšení základného imania.
(3)
Uznesenie valného zhromaždenia o podmienenom zvýšení základného imania obsahuje:
a)
dôvody a výšku podmieneného zvýšenia základného imania,
b)
určenie, či podmienené zvýšenie základného imania je určené na splnenie záväzkov spoločnosti z vymeniteľných dlhopisov alebo prioritných dlhopisov,
c)
maximálny rozsah podmieneného zvýšenia základného imania a menovitú hodnotu, formu, druh a podobu akcií, ktoré spoločnosť vydá na zvýšenie základného imania,
d)
ak valné zhromaždenie rozhodne o vydaní nového druhu akcií, aj opis práv s nimi spojených,
e)
spôsob, miesto a lehotu na uplatnenie práv na vydanie akcií spoločnosti spojených s vymeniteľnými dlhopismi alebo práv na upísanie akcií spojených s prioritnými dlhopismi,
f)
počet, menovitú hodnotu, formu, druh a podobu akcií, ktoré možno vymeniť za jeden vymeniteľný dlhopis alebo upísať s jedným prioritným dlhopisom,
g)
určenie výmenného kurzu vymeniteľného dlhopisu za akcie; menovitá hodnota akcií, ktoré možno vymeniť za vymeniteľný dlhopis, nemôže byť vyššia ako emisný kurz dlhopisu,
h)
určenie emisného kurzu akcií upisovaných s uplatnením práva na prednostné upísanie akcií spojeného s prioritným dlhopisom alebo spôsob jeho určenia a určenie časti emisného kurzu upísaných akcií, ktorú je upisovateľ povinný splatiť podľa § 204 ods. 2, a lehotu na jeho splatenie.
(4)
Uznesenie valného zhromaždenia, ktoré odporuje už prijatému uzneseniu valného zhromaždenia o podmienenom zvýšení základného imania, je neplatné.
(5)
Rozhodnutie o podmienenom zvýšení základného imania s uvedením výšky podmieneného zvýšenia základného imania sa zapisuje do obchodného registra; ustanovenie § 202 ods. 1 tým nie je dotknuté. Pred zápisom rozhodnutia o zvýšení základného imania do obchodného registra nemôže spoločnosť začať vydávať akcie za vymeniteľné dlhopisy alebo upisovať akcie za prioritné dlhopisy.
(6)
Ak uznesenie valného zhromaždenia neurčí iný spôsob uplatnenia práv spojených s vymeniteľným dlhopisom, uplatňuje sa právo na výmenu vymeniteľného dlhopisu za akcie doručením písomnej žiadosti o výmenu dlhopisu za akcie spoločnosti. Doručenie žiadosti o výmenu dlhopisu za akcie spoločnosti nahrádza upísanie a splatenie akcií. Právo na prednostné upísanie akcií spojené s prioritným dlhopisom sa uplatňuje upísaním akcií spoločnosti; na upisovanie akcií sa použijú ustanovenia § 204; upísanie akcií nepeňažným vkladom sa zakazuje.
(7)
Právo na výmenu vymeniteľných dlhopisov za akcie možno uplatniť až po splatení emisného kurzu dlhopisov, s ktorými je spojené uplatňované právo. Uplatnením práva na výmenu vymeniteľných dlhopisov za akcie spoločnosti sa zvyšuje základné imanie spoločnosti a majiteľ vymeniteľného dlhopisu získava práva akcionára.
(8)
Uplatnením práva na prednostné upísanie akcií spojeného s prioritným dlhopisom a splatením emisného kurzu upísaných akcií alebo jeho časti, ktorú upisovateľ, ktorý sa zaviazal na peňažný vklad, je povinný splatiť podľa odseku 3 písm. h), zvyšuje sa základné imanie spoločnosti a majiteľ prioritného dlhopisu získava práva akcionára.
(9)
Pred účinnosťou zvýšenia základného imania podľa odsekov 7 a 8 nesmie spoločnosť vydať majiteľom vymeniteľných dlhopisov alebo prioritných dlhopisov akcie. Predstavenstvo je povinné najneskôr do jedného mesiaca po ukončení kalendárneho roka podať návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra v rozsahu, v akom sa základné imanie v priebehu predchádzajúceho kalendárneho roka zvýšilo podľa odsekov 7 a 8.
207. §
(1)
Ha a közgyűlés átváltható kötvények vagy elsőbbségi kötvények kibocsátásáról döntött, egyúttal dönt az alaptőke-emelésről is, amely olyan mértékben valósul meg, amilyen mértékben az átváltható kötvényekhez kapcsolódó, a társaság részvényeinek kibocsátására vonatkozó jogokat vagy az elsőbbségi kötvényekhez kapcsolódó részvényjegyzési jogokat érvényesítik (a továbbiakban: „feltételes alaptőke-emelés”).
(2)
A feltételes alaptőke-emelés összege nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének felét a közgyűlés feltételes alaptőke-emelésről szóló határozatának elfogadásakor.
(3)
A közgyűlés feltételes alaptőke-emelésről szóló határozata tartalmazza:
a)
a feltételes alaptőke-emelés indokait és összegét,
b)
annak meghatározását, hogy a feltételes alaptőke-emelés a társaság átváltható kötvényekből vagy elsőbbségi kötvényekből származó kötelezettségeinek teljesítésére szolgál-e,
c)
a feltételes alaptőke-emelés maximális mértékét, valamint a társaság által az alaptőke emelésére kibocsátandó részvények névértékét, formáját, fajtáját és megjelenési formáját,
d)
ha a közgyűlés új fajtájú részvények kibocsátásáról dönt, a hozzájuk kapcsolódó jogok leírását is,
e)
az átváltható kötvényekhez kapcsolódó, a társaság részvényeinek kibocsátására vonatkozó jogok vagy az elsőbbségi kötvényekhez kapcsolódó részvényjegyzési jogok érvényesítésének módját, helyét és határidejét,
f)
azon részvények darabszámát, névértékét, formáját, fajtáját és megjelenési formáját, amelyeket egy átváltható kötvényre lehet cserélni, vagy egy elsőbbségi kötvénnyel lehet jegyezni,
g)
az átváltható kötvény részvényekre történő átváltási árfolyamának meghatározását; az átváltható kötvényre cserélhető részvények névértéke nem lehet magasabb a kötvény kibocsátási árfolyamánál,
h)
az elsőbbségi kötvényhez kapcsolódó elsőbbségi részvényjegyzési jog érvényesítésével jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának vagy annak meghatározási módjának meghatározását, valamint a jegyzett részvények kibocsátási árfolyama azon részének meghatározását, amelyet a jegyző a 204. § (2) bekezdése szerint köteles befizetni, és a befizetés határidejét.
(4)
A közgyűlés azon határozata, amely ellentétes a közgyűlés már elfogadott, feltételes alaptőke-emelésről szóló határozatával, érvénytelen.
(5)
A feltételes alaptőke-emelésről szóló határozatot a feltételes alaptőke-emelés összegének feltüntetésével be kell jegyezni a cégjegyzékbe; a 202. § (1) bekezdésének rendelkezéseit ez nem érinti. Az alaptőke-emelésről szóló határozat cégjegyzékbe való bejegyzése előtt a társaság nem kezdheti meg a részvények kibocsátását átváltható kötvényekért cserébe, vagy részvények jegyzését elsőbbségi kötvényekért.
(6)
Ha a közgyűlés határozata nem határoz meg más módot az átváltható kötvényhez kapcsolódó jogok érvényesítésére, az átváltható kötvény részvényekre történő átváltásának jogát a kötvény részvényekre történő átváltására irányuló írásbeli kérelemnek a társasághoz történő kézbesítésével lehet érvényesíteni. A kötvény részvényekre történő átváltására irányuló kérelem kézbesítése helyettesíti a részvények jegyzését és befizetését. Az elsőbbségi kötvényhez kapcsolódó elsőbbségi részvényjegyzési jogot a társaság részvényeinek jegyzésével lehet érvényesíteni; a részvényjegyzésre a 204. § rendelkezései alkalmazandók; a részvények nem pénzbeli betéttel történő jegyzése tilos.
(7)
Az átváltható kötvények részvényekre történő átváltásának jogát csak azon kötvények kibocsátási árfolyamának befizetése után lehet érvényesíteni, amelyekhez az érvényesített jog kapcsolódik. Az átváltható kötvényeknek a társaság részvényeire történő átváltására vonatkozó jog érvényesítésével a társaság alaptőkéje megemelkedik, és az átváltható kötvény tulajdonosa részvényesi jogokat szerez.
(8)
Az elsőbbségi kötvényhez kapcsolódó elsőbbségi részvényjegyzési jog érvényesítésével és a jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának vagy annak azon részének befizetésével, amelyet a pénzbeli betétre kötelezettséget vállaló jegyző a (3) bekezdés h) pontja szerint köteles befizetni, a társaság alaptőkéje megemelkedik, és az elsőbbségi kötvény tulajdonosa részvényesi jogokat szerez.
(9)
A (7) és (8) bekezdés szerinti alaptőke-emelés hatálybalépése előtt a társaság nem bocsáthat ki részvényeket az átváltható vagy elsőbbségi kötvények tulajdonosai számára. Az igazgatóság köteles a naptári év végét követő egy hónapon belül bejegyzésre irányuló indítványt benyújtani a cégjegyzékbe az alaptőke-emelésről, olyan mértékben, amilyenben az alaptőke az előző naptári év folyamán a (7) és (8) bekezdés szerint emelkedett.
Zvýšenie základného imania z majetku spoločnosti
Az alaptőke emelése a társaság vagyonából
§ 208
(1)
Valné zhromaždenie môže rozhodnúť, že nerozdelený zisk alebo fondy vytvorené zo zisku, ktorých použitie nie je zákonom ustanovené, alebo iné vlastné zdroje spoločnosti vykázané v individuálnej účtovnej závierke vo vlastnom imaní spoločnosti sa použijú na zvýšenie základného imania. Spoločnosť môže takto zvýšiť základné imanie iba pri dodržaní podmienok podľa § 179 ods. 3 a 4.
(2)
Zvýšiť základné imanie podľa odseku 1 možno iba na základe schválenej riadnej individuálnej účtovnej závierky, ak ku dňu konania valného zhromaždenia uplynulo najviac šesť mesiacov odo dňa, ku ktorému sa táto účtovná závierka zostavuje.
(3)
Uznesenie valného zhromaždenia o zvýšení základného imania z majetku spoločnosti obsahuje
a)
sumu, o ktorú sa zvyšuje základné imanie,
b)
označenie vlastného zdroja spoločnosti, ktorý sa použije na zvýšenie základného imania,
c)
určenie, či sa zvýši menovitá hodnota akcií s uvedením, o koľko sa zvýši, alebo či budú vydané nové akcie s uvedením počtu a menovitej hodnoty nových akcií spoločnosti,
d)
určenie lehoty na výmenu akcií alebo vyznačenie vyššej menovitej hodnoty na akciách, ak spoločnosť vydala listinné akcie a zvýšenie základného imania sa vykoná zvýšením menovitej hodnoty doterajších akcií.
(4)
Na zvýšení základného imania sa podieľajú akcionári podľa menovitých hodnôt upísaných akcií. Na zvýšení základného imania sa podieľajú aj vlastné akcie, ktoré má spoločnosť v majetku, akcie, ktoré nadobudla tretia osoba vo vlastnom mene, ale na účet spoločnosti, a akcie, ktoré sú v majetku ovládanej spoločnosti.
208. §
(1)
A közgyűlés határozhat arról, hogy a fel nem osztott nyereséget vagy a nyereségből képzett alapokat, amelyek felhasználását törvény nem írja elő, vagy a társaság egyéb, az egyedi számviteli beszámolóban a saját tőkében kimutatott saját forrásait az alaptőke emelésére használják fel. A társaság csak a 179. § (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek betartása mellett emelheti így az alaptőkét.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti alaptőke-emelésre csak jóváhagyott, rendes egyedi számviteli beszámoló alapján kerülhet sor, ha a közgyűlés napjáig legfeljebb hat hónap telt el attól a naptól számítva, amelyre ez a számviteli beszámoló készült.
(3)
A közgyűlésnek a társaság vagyonából történő alaptőke-emelésről szóló határozata tartalmazza
a)
az összeget, amellyel az alaptőke emelkedik,
b)
a társaság azon saját forrásának megjelölését, amelyet az alaptőke emelésére használnak fel,
c)
annak meghatározását, hogy a részvények névértéke emelkedik-e, megjelölve, hogy mennyivel, vagy hogy új részvényeket bocsátanak-e ki, megjelölve a társaság új részvényeinek számát és névértékét,
d)
a részvények cseréjére vagy a magasabb névérték részvényeken való feltüntetésére vonatkozó határidő meghatározását, ha a társaság okirati formában kibocsátott részvényeket bocsátott ki, és az alaptőke-emelés a korábbi részvények névértékének emelésével történik.
(4)
Az alaptőke-emelésben a részvényesek a jegyzett részvényeik névértéke szerint vesznek részt. Az alaptőke-emelésben részt vesznek a társaság tulajdonában lévő saját részvények, a harmadik személy által saját nevében, de a társaság számlájára szerzett részvények, valamint az ellenőrzött társaság tulajdonában lévő részvények is.
§ 209
(1)
Zvýšenie sa vykoná buď vydaním nových akcií a ich bezplatným rozdelením medzi akcionárov podľa podielu nimi upísaných akcií na doterajšom základnom imaní, alebo zvýšením menovitej hodnoty doterajších akcií.
(2)
Zvýšenie menovitej hodnoty doterajších listinných akcií sa vykoná buď ich výmenou, alebo vyznačením vyššej menovitej hodnoty na doterajších akciách s podpisom člena alebo s podpismi členov predstavenstva oprávnených konať za spoločnosť. Predstavenstvo vyzve akcionárov spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia, aby predložili akcie na účel ich výmeny alebo vyznačenia zvýšenia ich menovitej hodnoty.
(3)
Ak akcionár v lehote podľa § 208 ods. 3 písm. d) akcie nepredloží, predstavenstvo vyzve akcionárov spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia, aby predložili akcie na účel výmeny alebo vyznačenia zvýšenia ich menovitej hodnoty v dodatočnej primeranej lehote, ktorú určí, s upozornením, že inak budú akcie vyhlásené za neplatné.
(4)
Predstavenstvo vyhlási akcie, ktoré neboli napriek výzve v dodatočnej lehote predložené, za neplatné a vydá za ne nové akcie. Vyhlásenie akcií za neplatné predstavenstvo zverejní a oznámi akcionárom, ktorých akcie boli vyhlásené za neplatné, spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia.
(5)
Nové akcie vydané namiesto akcií, ktoré boli vyhlásené za neplatné, predá predstavenstvo iným osobám bez zbytočného odkladu. Výťažok z predaja akcií po započítaní pohľadávok spoločnosti, ktoré jej vznikli v súvislosti s vyhlásením akcií za neplatné a s ich predajom, spoločnosť bez zbytočného odkladu vyplatí dotknutej osobe, ktorej akcie boli vyhlásené za neplatné, alebo výťažok uloží do úschovy podľa osobitného zákona.
(6)
Zvýšenie menovitej hodnoty zaknihovaných akcií sa vykoná zmenou zápisu o výške ich menovitej hodnoty v evidencii cenných papierov ustanovenej osobitným zákonom.
209. §
(1)
Az emelésre vagy új részvények kibocsátásával és azoknak a részvényesek közötti ingyenes szétosztásával kerül sor a korábbi alaptőkéből való, általuk jegyzett részvények arányában, vagy a korábbi részvények névértékének emelésével.
(2)
A korábbi, okirati formában kibocsátott részvények névértékének emelése vagy azok cseréjével, vagy a magasabb névértéknek a korábbi részvényeken való feltüntetésével történik, a társaság nevében eljárni jogosult igazgatósági tag vagy tagok aláírásával. Az igazgatóság a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon felhívja a részvényeseket, hogy nyújtsák be részvényeiket azok cseréje vagy névérték-emelésük feltüntetése céljából.
(3)
Ha a részvényes a 208. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti határidőn belül nem nyújtja be a részvényeket, az igazgatóság a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon felhívja a részvényeseket, hogy egy általa meghatározott póthatáridőn belül nyújtsák be a részvényeket azok cseréje vagy névérték-emelésük feltüntetése céljából, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben a részvényeket érvénytelennek nyilvánítják.
(4)
Az igazgatóság érvénytelennek nyilvánítja azokat a részvényeket, amelyeket a felhívás ellenére a póthatáridőn belül nem nyújtottak be, és helyettük új részvényeket bocsát ki. A részvények érvénytelennek nyilvánítását az igazgatóság a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon közzéteszi és közli azokkal a részvényesekkel, akiknek a részvényeit érvénytelennek nyilvánították.
(5)
Az érvénytelennek nyilvánított részvények helyett kibocsátott új részvényeket az igazgatóság felesleges késedelem nélkül eladja más személyeknek. A részvények eladásából származó bevételt, a társaságnak a részvények érvénytelennek nyilvánításával és eladásával kapcsolatban keletkezett követeléseinek beszámítása után, a társaság felesleges késedelem nélkül kifizeti az érintett személynek, akinek a részvényeit érvénytelennek nyilvánították, vagy a bevételt külön törvény szerint letétbe helyezi.
(6)
A dematerializált részvények névértékének emelése a névértékük összegéről szóló bejegyzés módosításával történik a külön törvényben meghatározott értékpapír-nyilvántartásban.
§ 209a
Kombinované zvýšenie základného imania
(1)
Ak spoločnosť zvyšuje základné imanie upísaním nových akcií, valné zhromaždenie môže rozhodnúť, že časť emisného kurzu upisovaných akcií bude krytá z vlastných zdrojov spoločnosti vykázaných v účtovnej závierke vo vlastnom imaní spoločnosti. Zvýšenie základného imania nepeňažnými vkladmi alebo obmedzenie alebo vylúčenie práva akcionárov na prednostné upisovanie nových akcií je v tomto prípade vylúčené.
(2)
Uznesenie valného zhromaždenia o kombinovanom zvýšení základného imania obsahuje
a)
sumu, o ktorú sa zvyšuje základné imanie,
b)
počet, menovitú hodnotu, podobu, formu a druh upisovaných akcií,
c)
opis práv spojených s novým druhom akcií, ak valné zhromaždenie rozhodne o ich vydaní,
d)
výšku emisného kurzu upisovaných akcií alebo spôsob jeho určenia a určenie časti emisného kurzu akcií, ktorý nepodlieha splateniu upisovateľmi,
e)
označenie vlastného zdroja spoločnosti, ktorý sa použije na krytie časti emisného kurzu akcií, ktorá nepodlieha splateniu upisovateľmi,
f)
určenie rozhodujúceho dňa na uplatnenie práva podľa § 204a, ak spoločnosť vydala zaknihované akcie,
g)
lehotu, spôsob a miesto na vykonanie práva podľa § 204a, ktorá nesmie byť kratšia ako 14 dní,
h)
spôsob upisovania akcií, ktoré neboli upísané s využitím práva podľa § 204a, lehotu a miesto na ich upísanie, v prípade upisovania akcií na základe verejnej výzvy miesto upisovania akcií,
i)
určenie časti menovitej hodnoty upísaných akcií, ktorú upisovateľ, ktorý sa zaviazal na peňažný vklad, je povinný splatiť podľa odseku 3, a lehotu na jeho splatenie.
(3)
Upisovateľ je povinný splatiť menovitú hodnotu ním upísaných akcií v lehote a vo výške určenej uznesením valného zhromaždenia na účet v banke, ktorý upisovateľom určí predstavenstvo.
(4)
Predstavenstvo môže podať návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra po upísaní akcií zodpovedajúcich tomuto zvýšeniu a splatení ich menovitej hodnoty vo výške určenej uznesením valného zhromaždenia upisovateľmi.
(5)
Na kombinované zvýšenie základného imania sa inak použijú primerane ustanovenia § 203 ods. 1 a 3, § 204 ods. 1 a 4, § 204a ods. 1 až 4 a ods. 6, § 205, § 206 ods. 3 a 4 a § 208 ods. 1 a 2.
209.a §
Kombinált alaptőke-emelés
(1)
Ha a társaság új részvények jegyzésével emeli az alaptőkét, a közgyűlés határozhat arról, hogy a jegyzett részvények kibocsátási értékének egy részét a társaság számviteli beszámolójában a saját tőkében kimutatott saját forrásaiból fedezik. Az alaptőke nem pénzbeli betétekkel történő emelése, illetve a részvényesek új részvényekre vonatkozó előjegyzési jogának korlátozása vagy kizárása ebben az esetben kizárt.
(2)
A közgyűlésnek a kombinált alaptőke-emelésről szóló határozata tartalmazza
a)
az összeget, amellyel az alaptőke emelkedik,
b)
a jegyzett részvények számát, névértékét, megjelenési formáját, formáját és fajtáját,
c)
az új részvényfajtához kapcsolódó jogok leírását, ha a közgyűlés a kibocsátásukról dönt,
d)
a jegyzett részvények kibocsátási értékének összegét vagy annak meghatározási módját, valamint a részvények kibocsátási értékének azon részének meghatározását, amelyet a jegyzőknek nem kell befizetniük,
e)
a társaság azon saját forrásának megjelölését, amelyet a részvények kibocsátási értékének a jegyzők által nem fizetendő részének fedezésére használnak fel,
f)
a 204a. § szerinti jog gyakorlására vonatkozó fordulónap meghatározását, ha a társaság dematerializált részvényeket bocsátott ki,
g)
a 204a. § szerinti jog gyakorlásának határidejét, módját és helyét, amely nem lehet rövidebb 14 napnál,
h)
a 204a. § szerinti jog gyakorlásával nem jegyzett részvények jegyzésének módját, a jegyzésükre vonatkozó határidőt és helyet, nyilvános felhívás alapján történő részvényjegyzés esetén a részvényjegyzés helyét,
i)
a jegyzett részvények névértékének azon részének meghatározását, amelyet a pénzbeli betétre kötelezettséget vállaló jegyző a (3) bekezdés szerint köteles befizetni, valamint a befizetés határidejét.
(3)
A jegyző köteles az általa jegyzett részvények névértékét a közgyűlés határozatában meghatározott határidőn belül és összegben befizetni arra a bankszámlára, amelyet az igazgatóság a jegyzők számára meghatároz.
(4)
Az igazgatóság az alaptőke-emelésnek megfelelő részvények lejegyzése és névértéküknek a közgyűlés határozatában a jegyzők által meghatározott összegben történő befizetése után nyújthat be bejegyzésre irányuló indítványt az alaptőke-emelés cégjegyzékbe történő bejegyzésére.
(5)
A kombinált alaptőke-emelésre egyebekben a 203. § (1) és (3) bekezdésének, a 204. § (1) és (4) bekezdésének, a 204a. § (1)–(4) és (6) bekezdésének, a 205. §-nak, a 206. § (3) és (4) bekezdésének, valamint a 208. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
§ 210
Zvýšenie základného imania predstavenstvom
(1)
Stanovy alebo valné zhromaždenie môžu poveriť predstavenstvo, aby za podmienok ustanovených zákonom a určených stanovami rozhodlo o zvýšení základného imania do určitej výšky (ďalej len „schválená výška základného imania“). Poverenie zvýšiť základné imanie možno udeliť najviac na päť rokov; valné zhromaždenie môže poverenie aj opakovane predĺžiť, vždy najviac o päť rokov. Na rozhodovanie valného zhromaždenia o poverení predstavenstva zvýšiť základné imanie platí ustanovenie § 202 ods. 1. Rozhodnutie valného zhromaždenia o poverení predstavenstva zvýšiť základné imanie sa zapisuje do obchodného registra s uvedením schválenej výšky základného imania; uznesenie valného zhromaždenia sa ukladá do zbierky listín. Predstavenstvo nemôže rozhodnúť o zvýšení základného imania pred zápisom rozhodnutia valného zhromaždenia o poverení predstavenstva zvýšiť základné imanie do obchodného registra.
(2)
Poverenie podľa odseku 1 určuje najvyššiu sumu, o ktorú možno zvýšiť základné imanie, spôsob, akým možno zvýšenie základného imania vykonať, menovitú hodnotu, formu, druh a podobu akcií, ktoré môžu byť vydané na zvýšenie základného imania; ak sa pripúšťa upísanie akcií nepeňažnými vkladmi, aj určenie, ktorý orgán spoločnosti schváli predmet nepeňažného vkladu a jeho ocenenie určené znaleckým posudkom a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava na plnenie emisného kurzu akcií, ak tento zákon neustanovuje inak. Predstavenstvo môže v rámci poverenia zvýšiť základné imanie aj viackrát, ak sa neprekročí celková výška základného imania, o ktorú možno podľa poverenia zvýšiť základné imanie.
(3)
Rozhodnutie predstavenstva o zvýšení základného imania sa ukladá do zbierky listín. Na postup pri zvyšovaní základného imania sa inak použijú primerane ustanovenia § 203 až 209a, ak zákon neustanovuje inak.
(4)
Upisovatelia akcií sú povinní splatiť celý emisný kurz akcií v lehote určenej rozhodnutím predstavenstva na účet v banke, ktorý im určí predstavenstvo, ustanovenie § 204 ods. 2 sa nepoužije; ustanovenie § 204 ods. 4 tým nie je dotknuté. Splatením emisného kurzu všetkých akcií upísaných na zvýšenie základného imania, alebo ak sa zvyšuje základné imanie s použitím ustanovenia § 204 ods. 4, splatením časti emisného kurzu upísaných akcií určenej rozhodnutím predstavenstva sa zvyšuje základné imanie spoločnosti a upisovatelia akcií získavajú práva akcionára.
(5)
Pred účinnosťou zvýšenia základného imania podľa odseku 4 nesmie spoločnosť vydať upisovateľom akcie. Predstavenstvo je povinné najneskôr do jedného mesiaca po ukončení kalendárneho roka podať návrh na zápis zvýšenia základného imania do obchodného registra v rozsahu, v akom sa základné imanie v priebehu kalendárneho roka zvýšilo podľa odseku 4.
210. §
Az alaptőke emelése az igazgatóság által
(1)
Az alapszabály vagy a közgyűlés felhatalmazhatja az igazgatóságot, hogy a törvényben előírt és az alapszabályban meghatározott feltételek mellett döntsön az alaptőke egy bizonyos összegig történő emeléséről (a továbbiakban: „jóváhagyott alaptőke-összeg”). Az alaptőke-emelésre vonatkozó felhatalmazás legfeljebb öt évre adható; a közgyűlés a felhatalmazást ismételten meghosszabbíthatja, minden alkalommal legfeljebb öt évvel. A közgyűlésnek az igazgatóság alaptőke-emelésre való felhatalmazásáról szóló döntésére a 202. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A közgyűlésnek az igazgatóság alaptőke-emelésre való felhatalmazásáról szóló döntését a jóváhagyott alaptőke-összeg megjelölésével be kell jegyezni a cégjegyzékbe; a közgyűlés határozatát az okirattárban kell elhelyezni. Az igazgatóság nem dönthet az alaptőke emeléséről a közgyűlésnek az igazgatóság alaptőke-emelésre való felhatalmazásáról szóló döntésének cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazás meghatározza azt a legmagasabb összeget, amellyel az alaptőke emelhető, az alaptőke-emelés végrehajtásának módját, az alaptőke-emelésre kibocsátható részvények névértékét, formáját, fajtáját és megjelenési formáját; ha a részvények nem pénzbeli betétekkel történő jegyzése megengedett, akkor annak a társasági szervnek a meghatározását is, amely jóváhagyja a nem pénzbeli betét tárgyát és annak szakértői értékbecsléssel megállapított értékelését, valamint annak a pénzösszegnek a meghatározását, amelyben a nem pénzbeli betétet a részvények kibocsátási értékének teljesítésébe beszámítják, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az igazgatóság a felhatalmazás keretein belül többször is emelheti az alaptőkét, ha nem lépi túl azt a teljes alaptőke-összeget, amellyel a felhatalmazás szerint az alaptőke emelhető.
(3)
Az igazgatóság alaptőke-emelésről szóló döntését az okirattárban kell elhelyezni. Az alaptőke-emelés eljárására egyebekben a 203–209a. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik.
(4)
A részvényjegyzők kötelesek a részvények teljes kibocsátási értékét az igazgatóság döntésében meghatározott határidőn belül befizetni az igazgatóság által számukra meghatározott bankszámlára, a 204. § (2) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó; ez nem érinti a 204. § (4) bekezdésének rendelkezését. Az alaptőke-emelésre jegyzett összes részvény kibocsátási értékének befizetésével, vagy ha az alaptőke-emelésre a 204. § (4) bekezdésének alkalmazásával kerül sor, a jegyzett részvények kibocsátási értékének az igazgatóság döntésében meghatározott részének befizetésével a társaság alaptőkéje megemelkedik, és a részvényjegyzők részvényesi jogokat szereznek.
(5)
A (4) bekezdés szerinti alaptőke-emelés hatálybalépése előtt a társaság nem bocsáthat ki részvényeket a jegyzőknek. Az igazgatóság köteles a naptári év végét követő egy hónapon belül bejegyzésre irányuló indítványt benyújtani a cégjegyzékbe az alaptőke-emelésről, olyan mértékben, amilyenben az alaptőke a naptári év folyamán a (4) bekezdés szerint emelkedett.
Oddiel 6
alszakasz 6
Zníženie základného imania
Az alaptőke leszállítása
§ 211
(1)
O znížení základného imania rozhoduje, ak osobitný zákon neustanovuje inak, na návrh predstavenstva valné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov prítomných akcionárov. Ak bolo vydaných viac druhov akcií, vyžaduje sa táto väčšina hlasov prítomných akcionárov každého druhu akcií.
(2)
V rozhodnutí valného zhromaždenia o znížení základného imania podľa odseku 1 sa uvedie
a)
dôvod a účel jeho zníženia,
b)
rozsah jeho zníženia,
c)
spôsob, ktorým sa má vykonať,
d)
spôsob použitia zdrojov získaných znížením základného imania,
e)
určenie výšky plnenia akcionárom, ak zdroje získané znížením základného imania sa majú rozdeliť medzi akcionárov; určenie, či tieto zdroje sa použijú na odpustenie povinnosti akcionárov splatiť nesplatenú časť emisného kurzu akcií, ak emisný kurz akcie nie je úplne splatený,
f)
lehotu na predloženie akcií na ich výmenu za akcie s nižšou menovitou hodnotou alebo vyznačenie nižšej menovitej hodnoty na akciách alebo na predloženie akcií, ktoré sa sťahujú z obehu, ak spoločnosť vydala listinné akcie.
(3)
Základné imanie nemožno znížiť pod jeho minimálnu výšku ustanovenú v § 162 ods. 3, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4)
Uznesenie valného zhromaždenia o znížení základného imania sa ukladá do zbierky listín. Uznesenie valného zhromaždenia možno uložiť do zbierky listín najneskôr spolu s návrhom na zápis zníženia základného imania do obchodného registra.
(5)
Zníženie základného imania sa nesmie dotknúť práv majiteľov dlhopisov (§ 160).
211. §
(1)
Az alaptőke leszállításáról, ha külön törvény másként nem rendelkezik, az igazgatóság javaslatára a közgyűlés dönt a jelen lévő részvényesek kétharmados szavazattöbbségével. Ha több részvényfajtát bocsátottak ki, ez a többség minden részvényfajta jelen lévő részvényeseinek szavazataiból szükséges.
(2)
A közgyűlésnek az (1) bekezdés szerinti alaptőke-leszállításról szóló döntésében fel kell tüntetni
a)
a leszállítás okát és célját,
b)
a leszállítás mértékét,
c)
a végrehajtás módját,
d)
az alaptőke-leszállításból származó források felhasználásának módját,
e)
a részvényeseknek nyújtandó teljesítés összegének meghatározását, ha az alaptőke-leszállításból származó forrásokat a részvényesek között kell felosztani; annak meghatározását, hogy ezeket a forrásokat a részvényeseknek a részvények kibocsátási értékének be nem fizetett részének befizetési kötelezettsége alóli mentesítésére használják-e fel, ha a részvény kibocsátási értéke nincs teljes mértékben befizetve,
f)
a részvények alacsonyabb névértékű részvényekre történő cseréje, vagy az alacsonyabb névérték részvényeken való feltüntetése, vagy a forgalomból kivont részvények benyújtására vonatkozó határidőt, ha a társaság okirati formában kibocsátott részvényeket bocsátott ki.
(3)
Az alaptőkét nem lehet a 162. § (3) bekezdésében meghatározott minimális összege alá csökkenteni, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(4)
A közgyűlés alaptőke-leszállításról szóló határozatát az okirattárban kell elhelyezni. A közgyűlés határozatát legkésőbb az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló indítvánnyal együtt lehet elhelyezni az okirattárban.
(5)
Az alaptőke leszállítása nem érintheti a kötvénytulajdonosok jogait (160. §).
§ 212
V pozvánke na valné zhromaždenie alebo v oznámení o konaní valného zhromaždenia sa okrem náležitostí podľa § 184 ods. 4 uvedú najmä:
a)
dôvod a účel navrhovaného zníženia základného imania,
b)
navrhovaný rozsah zníženia základného imania,
c)
navrhovaný spôsob zníženia základného imania,
d)
spôsob použitia zdrojov získaných znížením základného imania.
Ak je súčasťou pozvánky na valné zhromaždenie alebo oznámenia o konaní valného zhromaždenia návrh uznesenia valného zhromaždenia o znížení základného imania, v pozvánke alebo v oznámení sa nemusia osobitne uviesť náležitosti podľa písmen a) až d).
212. §
A közgyűlési meghívóban vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményben a 184. § (4) bekezdése szerinti kellékeken túlmenően különösen fel kell tüntetni:
a)
a javasolt alaptőke-leszállítás okát és célját,
b)
a javasolt alaptőke-leszállítás mértékét,
c)
a javasolt alaptőke-leszállítás módját,
d)
az alaptőke-leszállításból származó források felhasználásának módját.
Ha a közgyűlési meghívó vagy a közgyűlés megtartásáról szóló hirdetmény részét képezi a közgyűlés alaptőke-leszállításról szóló határozatának tervezete, a meghívóban vagy a hirdetményben nem kell külön feltüntetni az a)–d) pont szerinti kellékeket.
§ 213
(1)
Zníženie základného imania sa vykoná znížením menovitej hodnoty akcií alebo tým, že sa vezme z obehu určitý počet akcií.
(2)
Zníženie menovitej hodnoty listinných akcií sa vykoná výmenou za nové akcie s nižšou menovitou hodnotou alebo vyznačením nižšej menovitej hodnoty na doterajšej akcii s podpisom člena alebo členov predstavenstva oprávnených konať za spoločnosť alebo inej osoby podľa osobitného zákona.
(3)
Zníženie menovitej hodnoty zaknihovaných akcií sa vykoná zmenou zápisu o výške ich menovitej hodnoty v evidencii cenných papierov ustanovenej osobitným zákonom.
(4)
Z obehu možno vziať akcie na základe dohody s akcionármi, ktorí sa prihlásia na výzvu predstavenstva, alebo akcie určené na základe zásad prijatých valným zhromaždením, alebo vyžrebované akcie. Ak má spoločnosť vo svojom majetku vlastné akcie, valné zhromaždenie môže rozhodnúť, že zníženie základného imania sa vykoná úplne alebo čiastočne vzatím týchto akcií z obehu. Valné zhromaždenie určí podrobnosti postupu vzatia akcií z obehu.
(5)
Inak ako na základe dohody s akcionármi možno vziať akcie z obehu iba za primeranú odplatu, a ak takýto spôsob výslovne pripúšťajú a upravujú stanovy v čase upisovania akcií.
(6)
Listinné akcie, ktoré sa majú vziať z obehu, sú akcionári povinní predložiť spoločnosti na zničenie.
(7)
Akcie v zaknihovanej podobe sa vezmú z obehu ich zrušením v evidencii zaknihovaných cenných papierov ustanovenej osobitným zákonom. Zrušenie zaknihovaných akcií zabezpečí predstavenstvo bez zbytočného odkladu po zápise zníženia základného imania do obchodného registra.
213. §
(1)
Az alaptőke leszállítása a részvények névértékének csökkentésével vagy bizonyos számú részvény forgalomból való kivonásával történik.
(2)
Az okirati formában kibocsátott részvények névértékének csökkentése alacsonyabb névértékű új részvényekre történő cserével vagy az alacsonyabb névértéknek a korábbi részvényen való feltüntetésével történik, a társaság nevében eljárni jogosult igazgatósági tag vagy tagok, vagy külön törvény szerinti más személy aláírásával.
(3)
A dematerializált részvények névértékének csökkentése a névértékük összegéről szóló bejegyzés módosításával történik a külön törvényben meghatározott értékpapír-nyilvántartásban.
(4)
A részvények a részvényesekkel kötött megállapodás alapján, akik az igazgatóság felhívására jelentkeznek, vagy a közgyűlés által elfogadott elvek alapján meghatározott részvények, vagy kisorsolt részvények alapján vonhatók be a forgalomból. Ha a társaság saját tulajdonában saját részvényekkel rendelkezik, a közgyűlés dönthet úgy, hogy az alaptőke-leszállítás teljes egészében vagy részben ezen részvények forgalomból történő bevonásával valósul meg. A közgyűlés határozza meg a részvények forgalomból történő bevonása eljárásának részleteit.
(5)
A részvényesekkel kötött megállapodástól eltérően a részvények csak megfelelő ellenérték fejében vonhatók be a forgalomból, és ha ezt a módszert az alapszabály a részvényjegyzés időpontjában kifejezetten megengedi és szabályozza.
(6)
A forgalomból bevonandó, okirati formában kibocsátott részvényeket a részvényesek kötelesek a társaságnak megsemmisítés céljából benyújtani.
(7)
A dematerializált formájú részvényeket a külön törvény által létrehozott dematerializált értékpapírok nyilvántartásából való törlésükkel vonják be a forgalomból. A dematerializált részvények törlését az igazgatóság az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzését követően felesleges késedelem nélkül biztosítja.
§ 214
(1)
Predstavenstvo vyzve akcionárov spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia, aby predložili akcie na ich výmenu alebo vyznačenie zníženia ich menovitej hodnoty, alebo na účel ich vzatia z obehu.
(2)
Predstavenstvo vyhlási listinné akcie, ktoré neboli v lehote podľa § 211 ods. 2 písm. f) predložené spoločnosti na účel vzatia z obehu, za neplatné. Vyhlásenie akcií za neplatné predstavenstvo zverejní a oznámi akcionárom, ktorých akcie boli vyhlásené za neplatné, spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia.
(3)
Ak akcionár nepredloží v lehote určenej uznesením valného zhromaždenia akcie na výmenu alebo vyznačenie zníženia ich menovitej hodnoty, predstavenstvo vyzve akcionárov spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia, aby predložili akcie v dodatočnej primeranej lehote, s upozornením, že inak budú akcie vyhlásené za neplatné.
(4)
Predstavenstvo vyhlási akcie, ktoré neboli napriek výzve podľa odseku 3 v dodatočnej lehote predložené, za neplatné a vydá za ne nové akcie. Vyhlásenie akcií za neplatné predstavenstvo zverejní a oznámi akcionárom, ktorých akcie boli vyhlásené za neplatné, spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia.
(5)
Nové akcie vydané namiesto akcií, ktoré boli vyhlásené podľa odseku 4 za neplatné, predstavenstvo bez zbytočného odkladu predá. Výťažok z predaja akcií po započítaní pohľadávok spoločnosti, ktoré jej vznikli v súvislosti s vyhlásením akcií za neplatné a s ich predajom, spoločnosť bez zbytočného odkladu vyplatí dotknutej osobe, ktorej akcie boli vyhlásené za neplatné, alebo výťažok uloží do úschovy podľa osobitného zákona.
214. §
(1)
Az igazgatóság a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon felszólítja a részvényeseket, hogy nyújtsák be a részvényeket azok cseréje, névértékük csökkentésének feltüntetése vagy forgalomból történő bevonásuk céljából.
(2)
Az igazgatóság érvénytelennek nyilvánítja azokat az okirati formában kibocsátott részvényeket, amelyeket a 211. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti határidőn belül nem nyújtottak be a társaságnak forgalomból történő bevonás céljából. A részvények érvénytelennek nyilvánítását az igazgatóság közzéteszi, és erről értesíti azokat a részvényeseket, akiknek a részvényeit érvénytelennek nyilvánították, a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon.
(3)
Ha a részvényes a közgyűlés határozatában megállapított határidőn belül nem nyújtja be a részvényeket azok cseréjére vagy névértékük csökkentésének feltüntetésére, az igazgatóság a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon felszólítja a részvényeseket, hogy pótlólagos méltányos határidőn belül nyújtsák be a részvényeket, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben a részvényeket érvénytelennek nyilvánítják.
(4)
Az igazgatóság érvénytelennek nyilvánítja azokat a részvényeket, amelyeket a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére a póthatáridőn belül nem nyújtottak be, és helyettük új részvényeket bocsát ki. A részvények érvénytelennek nyilvánítását az igazgatóság közzéteszi, és erről értesíti azokat a részvényeseket, akiknek a részvényeit érvénytelennek nyilvánították, a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon.
(5)
A (4) bekezdés szerint érvénytelennek nyilvánított részvények helyett kibocsátott új részvényeket az igazgatóság felesleges késedelem nélkül eladja. A részvények eladásából származó bevételt, a társaság azon követeléseinek beszámítása után, amelyek a részvények érvénytelennek nyilvánításával és eladásával kapcsolatban keletkeztek, a társaság felesleges késedelem nélkül kifizeti az érintett személynek, akinek a részvényeit érvénytelennek nyilvánították, vagy a bevételt külön törvény szerint letétbe helyezi.
§ 215
(1)
Predstavenstvo je povinné do 30 dní odo dňa zverejnenia oznámenia o uložení uznesení valného zhromaždenia o znížení základného imania do zbierky listín oznámiť známym veriteľom spoločnosti, ktorým vznikli pohľadávky voči spoločnosti pred zverejnením, zníženie základného imania a jeho rozsah spolu s upovedomením o ich právach podľa odseku 3.
(2)
Oznámenie podľa odseku 1 sa okrem toho zverejní najmenej dvakrát za sebou s aspoň tridsaťdenným odstupom.
(3)
Veritelia spoločnosti, ktorí majú voči spoločnosti ku dňu zverejnenia oznámenia o uložení uznesenia valného zhromaždenia o znížení základného imania do zbierky listín nesplatné pohľadávky sú oprávnení požadovať do 90 dní odo dňa, keď dostali oznámenie o znížení základného imania, inak do 90 dní odo dňa druhého zverejnenia, aby splnenie ich neuhradených pohľadávok bolo dostatočným spôsobom zabezpečené. Toto právo nemá veriteľ, ktorého pohľadávka je už primerane zabezpečená.
(4)
Ak medzi veriteľmi a spoločnosťou nedôjde k dohode o spôsobe zabezpečenia pohľadávky, rozhodne o dostatočnom zabezpečení súd s ohľadom na druh a výšku pohľadávky.
(5)
Akcionárom nemožno poskytnúť plnenie z dôvodu zníženia základného imania pred uplynutím lehôt podľa odseku 3, a ak všetkým oprávneným veriteľom spoločnosti, ktorí včas uplatnili právo podľa odseku 3, neposkytlo sa dostatočné zabezpečenie a neskončili sa právoplatným rozhodnutím súdne konania podľa odseku 4; ustanovenie § 216 ods. 3 tým nie je dotknuté.
(6)
Ak spoločnosť poskytne akcionárom plnenie v rozpore s ustanovením odseku 4, členovia predstavenstva ručia spoločne a nerozdielne za záväzky spoločnosti voči veriteľom, ktorých pohľadávky voči spoločnosti neboli zabezpečené v súlade s ustanovením odseku 3, ak ich nemožno uspokojiť z majetku spoločnosti.
215. §
(1)
Az igazgatóság köteles az alaptőke-leszállításról szóló közgyűlési határozatok okirattárban való elhelyezéséről szóló közlemény közzétételétől számított 30 napon belül értesíteni a társaság ismert hitelezőit, akiknek a közzététel előtt keletkeztek követeléseik a társasággal szemben, az alaptőke-leszállításról és annak mértékéről, valamint a (3) bekezdés szerinti jogaikról szóló tájékoztatással együtt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti értesítést ezenfelül legalább kétszer egymás után, legalább harmincnapos időközönként közzé kell tenni.
(3)
A társaság hitelezői, akiknek az alaptőke-leszállításról szóló közgyűlési határozat okirattárban való elhelyezéséről szóló közlemény közzétételének napján le nem járt követeléseik vannak a társasággal szemben, jogosultak az alaptőke-leszállításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 90 napon belül, egyébként a második közzétételtől számított 90 napon belül követelni, hogy ki nem elégített követeléseik teljesítését megfelelő módon biztosítsák. Ez a jog nem illeti meg azt a hitelezőt, akinek a követelése már megfelelően biztosítva van.
(4)
Ha a hitelezők és a társaság között nem jön létre megállapodás a követelés biztosításának módjáról, a megfelelő biztosításról a bíróság dönt a követelés fajtájára és összegére való tekintettel.
(5)
A részvényeseknek az alaptőke-leszállítás okán nem nyújtható teljesítés a (3) bekezdés szerinti határidők lejárta előtt, és amíg a társaság minden jogosult hitelezőjének, aki a (3) bekezdés szerinti jogát időben érvényesítette, nem nyújtottak megfelelő biztosítékot, és a (4) bekezdés szerinti bírósági eljárások jogerős határozattal nem zárultak le; a 216. § (3) bekezdésének rendelkezése ezáltal nem érintett.
(6)
Ha a társaság a (4) bekezdés rendelkezésével ellentétben teljesítést nyújt a részvényeseknek, az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek a társaság azon hitelezőkkel szembeni kötelezettségeiért, akiknek a társasággal szembeni követelései nem voltak biztosítva a (3) bekezdés rendelkezésével összhangban, amennyiben azokat a társaság vagyonából nem lehet kielégíteni.
§ 215a
(1)
Ustanovenia § 215 sa nemusia použiť, ak sa znižuje základné imanie znížením menovitej hodnoty akcií výlučne na účel krytia strát, ktoré spoločnosť vykazuje. Tento účel zníženia základného imania musí byť v uznesení valného zhromaždenia výslovne uvedený, inak je uznesenie valného zhromaždenia neplatné.
(2)
Zdroje získané znížením základného imania podľa odseku 1 možno použiť iba v súlade s účelom zníženia základného imania a nesmú sa použiť na plnenie akcionárom ani na odpustenie povinnosti akcionárov splatiť nesplatenú časť emisného kurzu akcií.
(3)
Akcionári sú povinní vrátiť spoločnosti plnenie poskytnuté v rozpore s ustanovením odseku 2; ustanovenie § 179 ods. 1 tým nie je dotknuté. Za splnenie tohto záväzku ručia členovia predstavenstva spoločne a nerozdielne.
215.a §
(1)
A 215. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az alaptőke-leszállítás a részvények névértékének csökkentésével, kizárólag a társaság által kimutatott veszteségek fedezése céljából történik. Az alaptőke-leszállítás ezen célját a közgyűlés határozatában kifejezetten fel kell tüntetni, ellenkező esetben a közgyűlés határozata érvénytelen.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti alaptőke-leszállításból származó forrásokat csak az alaptőke-leszállítás céljával összhangban lehet felhasználni, és nem használhatók fel a részvényeseknek történő teljesítésre, sem a részvényeseknek a részvények kibocsátási értékének be nem fizetett része befizetésére vonatkozó kötelezettségének elengedésére.
(3)
A részvényesek kötelesek visszaszolgáltatni a társaságnak a (2) bekezdés rendelkezésével ellentétben nyújtott teljesítést; a 179. § (1) bekezdésének rendelkezése ezáltal nem érintett. E kötelezettség teljesítéséért az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek.
§ 215b
(1)
Ustanovenia § 215 sa nemusia použiť, ak sa znižuje základné imanie vzatím akcií z obehu a ak akcie, ktorých emisný kurz bol úplne splatený,
a)
poskytnú akcionári na zníženie základného imania bezodplatne alebo
b)
budú vzaté z obehu za odplatu, ktorú možno uskutočniť len z čistého zisku podľa § 179 ods. 3 a 4.
(2)
Ak sa znižuje základné imanie podľa odseku 1, musí sa o výšku menovitých hodnôt akcií vzatých z obehu doplniť rezervný fond.
215.b §
(1)
A 215. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az alaptőke-leszállítás részvények forgalomból történő bevonásával történik, és ha a részvények, amelyek kibocsátási értékét teljes mértékben befizették,
a)
a részvényesek ingyenesen bocsátják rendelkezésre az alaptőke-leszállítás céljára, vagy
b)
ellenérték fejében vonják be a forgalomból, amely csak a 179. § (3) és (4) bekezdése szerinti tiszta nyereségből teljesíthető.
(2)
Ha az alaptőke-leszállítás az (1) bekezdés szerint történik, a tartalékalapot ki kell egészíteni a forgalomból bevont részvények névértékének összegével.
§ 215c
(1)
Valné zhromaždenie môže rozhodnúť o znížení základného imania aj pod jeho minimálnu výšku ustanovenú zákonom, ak súčasne rozhodne o jeho zvýšení na najmenej minimálnu výšku ustanovenú zákonom; rozhodnutie o zvýšení základného imania pritom vychádza z výšky základného imania zníženého podľa uznesenia valného zhromaždenia o znížení základného imania.
(2)
Uznesenia valného zhromaždenia o znížení základného imania a o jeho zvýšení podľa odseku 1 sa uložia do zbierky listín súčasne so zápisom zvýšenia základného imania do obchodného registra. Do obchodného registra sa zapisuje len výška základného imania podľa uznesenia valného zhromaždenia o zvýšení základného imania; účinky zníženia základného imania nastávajú súčasne s účinkami zvýšenia základného imania. Ustanovenie § 216 ods. 2 sa nepoužije.
(3)
Na zníženie a zvýšenie základného imania podľa odseku 1 sa inak použijú primerane ustanovenia o znížení a zvýšení základného imania.
215.c §
(1)
A közgyűlés dönthet az alaptőke leszállításáról a törvényben meghatározott minimális összege alá is, ha egyidejűleg dönt annak legalább a törvényben meghatározott minimális összegre történő felemeléséről; az alaptőke-felemelésről szóló döntés eközben az alaptőke-leszállításról szóló közgyűlési határozat szerint leszállított alaptőke összegét veszi alapul.
(2)
Az alaptőke leszállításáról és annak (1) bekezdés szerinti felemeléséről szóló közgyűlési határozatokat az alaptőke-felemelés cégjegyzékbe történő bejegyzésével egyidejűleg kell elhelyezni az okirattárban. A cégjegyzékbe csak az alaptőke-felemelésről szóló közgyűlési határozat szerinti alaptőke összege kerül bejegyzésre; az alaptőke-leszállítás joghatásai az alaptőke-felemelés joghatásaival egyidejűleg állnak be. A 216. § (2) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti alaptőke-leszállításra és -felemelésre egyébként az alaptőke-leszállításra és -felemelésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
§ 216
(1)
K zníženiu základného imania dochádza odo dňa jeho zápisu do obchodného registra.
(2)
Pred zápisom zníženia základného imania do obchodného registra nemožno akcionárom poskytnúť plnenie z dôvodu zníženia základného imania alebo z toho dôvodu odpustiť alebo znížiť nesplatené časti menovitých hodnôt ich akcií.
216. §
(1)
Az alaptőke-leszállítás a cégjegyzékbe történő bejegyzésének napjával következik be.
(2)
Az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényeseknek nem nyújtható teljesítés az alaptőke-leszállítás okán, és ezen okból nem engedhető el vagy csökkenthető a részvényeik névértékének be nem fizetett része.
Oddiel 7
Oddiel 7
Rezervný fond a kapitálový fond z príspevkov
Tartalékalap és hozzájárulásokból származó tőkealap
§ 217
Rezervný fond
(1)
Spoločnosť vytvára pri svojom vzniku rezervný fond vo výške najmenej 10 % základného imania. Tento fond je povinná každoročne dopĺňať o sumu určenú v stanovách, najmenej však vo výške 10 % z čistého zisku vyčísleného v riadnej účtovnej závierke, až do dosiahnutia výšky rezervného fondu určenej v stanovách, najmenej však do výšky 20 % základného imania.
(2)
O použití rezervného fondu rozhoduje predstavenstvo, ak stanovy neurčujú inak.
(3)
Ak sa rezervný fond vytvára splácaním vyššej sumy, než zodpovedá upísanej menovitej hodnote akcií (emisné ážio), a platená suma nestačí na zaplatenie menovitej hodnoty akcií i emisného ážia, započítava sa najprv na plnenie povinnosti zaplatiť emisné ážio.
217. §
Tartalékalap
(1)
A társaság megalakulásakor az alaptőke legalább 10%-ának megfelelő összegű tartalékalapot hoz létre. Ezt az alapot köteles évente kiegészíteni az alapszabályban meghatározott összeggel, de legalább a rendes számviteli beszámolóban kimutatott tiszta nyereség 10%-ával, amíg el nem éri az alapszabályban meghatározott, de legalább az alaptőke 20%-ának megfelelő összeget.
(2)
A tartalékalap felhasználásáról az igazgatóság dönt, ha az alapszabály másként nem rendelkezik.
(3)
Ha a tartalékalapot a részvények jegyzett névértékét meghaladó összeg (ázsió) befizetésével hozzák létre, és a befizetett összeg nem elegendő a részvények névértékének és az ázsiónak a kifizetésére, akkor azt először az ázsió befizetési kötelezettségének teljesítésére kell beszámítani.
§ 217a
Kapitálový fond z príspevkov
(1)
Spoločnosť môže vytvoriť kapitálový fond z príspevkov akcionárov. Vytvorenie kapitálového fondu z príspevkov akcionárov musí byť upravené v zakladateľskej zmluve alebo v stanovách. Ak ide o vytvorenie kapitálového fondu z príspevkov akcionárov pri vzniku spoločnosti, musia ho schváliť zakladatelia. Ak ide o vytvorenie kapitálového fondu z príspevkov akcionárov za trvania spoločnosti, musí ho schváliť valné zhromaždenie. Na splatenie príspevku akcionára do kapitálového fondu sa primerane použijú ustanovenia o vkladoch a za kapitálový fond sa považujú okamihom splatenia.
(2)
Ak osobitný predpis neustanovuje inak, splatený kapitálový fond z príspevkov akcionárov možno použiť na prerozdelenie medzi akcionárov alebo na zvýšenie základného imania, ak tak ustanovuje zakladateľská zmluva alebo stanovy, a to na základe rozhodnutia valného zhromaždenia. Kapitálový fond z príspevkov akcionárov nemožno použiť na prerozdelenie medzi akcionárov, ak je spoločnosť v kríze alebo ak by sa v dôsledku prerozdelenia kapitálového fondu z príspevkov akcionárov dostala do krízy.
(3)
Ak sa má splatený kapitálový fond z príspevkov akcionárov použiť na prerozdelenie medzi akcionárov, najneskôr 60 dní vopred sa musí zverejniť oznámenie o výške jeho prerozdelenia. Ustanovenie § 179 ods. 4 tým nie je dotknuté.
(4)
Na kapitálový fond z príspevkov akcionárov použitý na prerozdelenie akcionárom v rozpore s týmto zákonom sa použije primerane ustanovenie § 67f ods. 2 a 3. Akcionár nie je povinný vrátiť plnenie z prerozdelenia kapitálového fondu z príspevkov akcionárov, ak preukáže, že plnenie prijal dobromyseľne.
217.a §
Hozzájárulásokból származó tőkealap
(1)
A társaság létrehozhat hozzájárulásokból származó tőkealapot a részvényesektől. A részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealap létrehozását az alapító okiratban vagy az alapszabályban kell szabályozni. Ha a részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealap létrehozására a társaság megalakulásakor kerül sor, azt az alapítóknak kell jóváhagyniuk. Ha a részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealap létrehozására a társaság fennállása alatt kerül sor, azt a közgyűlésnek kell jóváhagynia. A részvényes tőkealapba történő hozzájárulásának befizetésére a betétekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, és a befizetés pillanatától tőkealapnak minősülnek.
(2)
Ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a részvényesi hozzájárulásokból származó befizetett tőkealap felhasználható a részvényesek közötti szétosztásra vagy az alaptőke felemelésére, ha az alapító okirat vagy az alapszabály így rendelkezik, a közgyűlés határozata alapján. A részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealap nem használható fel a részvényesek közötti szétosztásra, ha a társaság válsághelyzetben van, vagy ha a részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealap szétosztása következtében válsághelyzetbe kerülne.
(3)
Ha a részvényesi hozzájárulásokból származó befizetett tőkealapot a részvényesek között kívánják szétosztani, legkésőbb 60 nappal előtte közleményt kell közzétenni a szétosztás összegéről. A 179. § (4) bekezdésének rendelkezése ezáltal nem érintett.
(4)
A részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealapnak a részvényesek közötti, e törvénnyel ellentétes szétosztására a 67f. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. A részvényes nem köteles visszaszolgáltatni a részvényesi hozzájárulásokból származó tőkealap szétosztásából származó teljesítést, ha bizonyítja, hogy a teljesítést jóhiszeműen fogadta el.
Oddiel 8
alszakasz 8
Zrušenie spoločnosti
A társaság megszüntetése
§ 218
O zrušení spoločnosti rozhoduje valné zhromaždenie.
218. §
A társaság megszüntetéséről a közgyűlés dönt.
Likvidácia spoločnosti
A társaság végelszámolása
§ 219
(1)
Likvidátora vymenúva valné zhromaždenie.
(2)
Pokiaľ zo stanov nevyplýva niečo iné, môžu akcionári podľa § 181 ods. 1 požiadať s uvedením dôvodov súd, aby odvolal likvidátora vymenovaného valným zhromaždením a nahradil ho inou osobou.
(3)
Likvidátora, ktorého nevymenoval súd, môže valné zhromaždenie odvolať a nahradiť iným likvidátorom.
219. §
(1)
A végelszámolót a közgyűlés nevezi ki.
(2)
Amennyiben az alapszabályból más nem következik, a 181. § (1) bekezdése szerinti részvényesek az indokok megjelölésével kérhetik a bíróságtól, hogy a közgyűlés által kinevezett végelszámolót hívja vissza, és helyettesítse más személlyel.
(3)
A nem bíróság által kinevezett végelszámolót a közgyűlés visszahívhatja és más végelszámolóval helyettesítheti.
§ 220
(1)
Po uspokojení všetkých veriteľov sa likvidačný zostatok rozdelí medzi akcionárov v pomere zodpovedajúcom menovitej hodnote ich akcií, pokiaľ zo stanov nevyplýva niečo iné.
(2)
Ak akcie neboli úplne splatené, vyplatí sa akcionárom suma, ktorú splatili, a až zvyšok sa rozdelí medzi akcionárov v pomere k výške menovitej hodnoty ich akcií.
(3)
Ak likvidačný zostatok nestačí na úhradu menovitej hodnoty akcií, delia sa akcionári v pomere zodpovedajúcom splatenej menovitej hodnote ich akcií.
(4)
Právo na podiel na likvidačnom zostatku môže byť predmetom samostatného prevodu odo dňa, ku ktorému bol schválený návrh na rozdelenie likvidačného zostatku.
220. §
(1)
Az összes hitelező kielégítése után a végelszámolási vagyonmaradványt a részvényesek között a részvényeik névértékének megfelelő arányban kell felosztani, amennyiben az alapszabályból más nem következik.
(2)
Ha a részvényeket nem fizették be teljes egészében, a részvényeseknek kifizetik az általuk befizetett összeget, és csak a fennmaradó részt osztják fel a részvényesek között a részvényeik névértékének arányában.
(3)
Ha a végelszámolási vagyonmaradvány nem elegendő a részvények névértékének fedezésére, a részvényesek a részvényeik befizetett névértékének megfelelő arányban osztoznak.
(4)
A végelszámolási vagyonmaradványból való részesedéshez való jog önálló átruházás tárgya lehet attól a naptól kezdve, amelyen a végelszámolási vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot jóváhagyták.
§ 220a
(1)
Ak spoločnosť vydala listinné akcie, likvidátor po schválení účtovnej závierky, konečnej správy o priebehu likvidácie a návrhu na rozdelenie likvidačného zostatku vyzve akcionárov spôsobom ustanoveným zákonom a určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia, aby v ustanovenej lehote predložili akcie na zničenie. Predložením akcií vzniká akcionárovi nárok na vyplatenie podielu na likvidačnom zostatku. Predložené akcie likvidátor zničí.
(2)
Ak akcionár listinné akcie na výzvu likvidátora nepredloží, likvidátor postupuje primerane podľa § 214 ods. 2 a podiel na likvidačnom zostatku pripadajúci na akcie vyhlásené za neplatné uloží do úschovy podľa osobitného zákona.
(3)
Ak spoločnosť vydala zaknihované akcie, likvidátor po schválení účtovnej závierky, konečnej správy o priebehu likvidácie a návrhu na rozdelenie likvidačného zostatku zabezpečí ich zrušenie v evidencii zaknihovaných cenných papierov ustanovenej osobitným zákonom. Zrušením akcií v evidencii cenných papierov ustanovenej osobitným zákonom vzniká akcionárovi nárok na vyplatenie podielu na likvidačnom zostatku.
(4)
Registrový súd vykoná výmaz spoločnosti z obchodného registra, iba ak sa preukáže, že všetky listinné akcie spoločnosti boli zničené alebo vyhlásené za neplatné, alebo všetky zaknihované akcie boli zrušené.
220.a §
(1)
Ha a társaság okirati formában kibocsátott részvényeket bocsátott ki, a végelszámoló a számviteli beszámoló, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés és a végelszámolási vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslat jóváhagyása után a törvényben előírt és az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon felszólítja a részvényeseket, hogy a megállapított határidőn belül nyújtsák be a részvényeket megsemmisítésre. A részvények benyújtásával a részvényesnek joga keletkezik a végelszámolási vagyonmaradványból való részesedés kifizetésére. A benyújtott részvényeket a végelszámoló megsemmisíti.
(2)
Ha a részvényes a végelszámoló felszólítására nem nyújtja be az okirati formában kibocsátott részvényeket, a végelszámoló a 214. § (2) bekezdése szerint jár el megfelelően, és az érvénytelennek nyilvánított részvényekre eső, a végelszámolási vagyonmaradványból származó részesedést külön törvény szerint letétbe helyezi.
(3)
Ha a társaság dematerializált részvényeket bocsátott ki, a végelszámoló a számviteli beszámoló, a végelszámolás lefolyásáról szóló zárójelentés és a végelszámolási vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslat jóváhagyása után biztosítja azok törlését a külön törvény által létrehozott dematerializált értékpapírok nyilvántartásából. A részvényeknek a külön törvény által létrehozott értékpapír-nyilvántartásból való törlésével a részvényesnek joga keletkezik a végelszámolási vagyonmaradványból való részesedés kifizetésére.
(4)
A cégbíróság csak akkor törli a társaságot a cégjegyzékből, ha igazolást nyer, hogy a társaság valamennyi okirati formában kibocsátott részvényét megsemmisítették vagy érvénytelennek nyilvánították, vagy valamennyi dematerializált részvényét megszüntették.
Oddiel 9
alszakasz 9
Osobitné ustanovenia o akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním
A változó alaptőkéjű részvénytársaságra vonatkozó különös rendelkezések
§ 220b
(1)
Akciová spoločnosť s premenlivým základným imaním je akciová spoločnosť, ktorej základné imanie je rozvrhnuté na určitý počet akcií bez menovitej hodnoty.
(2)
Hodnota základného imania akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním sa rovná jej čistému obchodnému imaniu. Minimálna výška základného imania je 125 000 eur, ak osobitný predpis neustanoví inak. Stanovy môžu určiť vyššiu výšku minimálneho základného imania. Do obchodného registra sa zapisuje hodnota minimálnej výšky základného imania určená stanovami (ďalej len „zapisované základné imanie“); zapisované základné imanie sa uvedie v stanovách namiesto základného imania.
(3)
Podiel akcionára na základnom imaní spoločnosti sa určí vynásobením hodnoty čistého obchodného imania relatívnym podielom počtu akcií, ktorých je majiteľom, k celkovému počtu vydaných akcií. Ak spoločnosť vytvára podfondy, podiel akcionára na podfonde sa určí ako podiel počtu akcií, ktorých je majiteľom, k celkovému počtu vydaných akcií podfondu. Ak osobitný predpis vyžaduje určenie podielu akcionára na základnom imaní, pri akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním sa namiesto podielu na menovitej hodnote základného imania alebo na menovitej hodnote vydaných akcií použije podiel akcionára vypočítaný podľa prvej vety.
(4)
Obchodné meno akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním musí obsahovať označenie „investičný fond s premenlivým základným imaním“.
(5)
Akciovú spoločnosť s premenlivým základným imaním možno založiť len na účely vykonávania kolektívneho investovania podľa osobitného predpisu.
(6)
Akciovú spoločnosť s premenlivým základným imaním nemožno založiť na základe výzvy na upisovanie akcií.
(7)
Ak osobitný predpis vyžaduje uvedenie menovitej hodnoty, pri akcii akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním sa uvedie informácia o tom, že ide o akciu bez menovitej hodnoty.
(8)
Akciová spoločnosť s premenlivým základným imaním nevytvára rezervný fond.
(9)
Akciová spoločnosť s premenlivým základným imaním, ktorej valné zhromaždenie rozhodlo o tom, že s jej akciami sa prestane obchodovať na regulovanom trhu, nie je povinná uskutočniť ponuku na prevzatie podľa osobitného predpisu.
(10)
Akciová spoločnosť s premenlivým základným imaním nesmie poskytovať plnenia uvedené v § 196a.
(11)
Ustanovenia § 157 ods. 1 a 2, § 161a až 161d a 161e sa na akciovú spoločnosť s premenlivým základným imaním nepoužijú.
220.b §
(1)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság olyan részvénytársaság, amelynek alaptőkéje meghatározott számú, névérték nélküli részvényre van felosztva.
(2)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság alaptőkéjének értéke megegyezik a nettó üzleti vagyonával. Az alaptőke minimális összege 125 000 euró, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. Az alapszabály az alaptőke magasabb minimális összegét is meghatározhatja. A cégjegyzékbe az alapszabályban meghatározott minimális alaptőke értékét jegyzik be (a továbbiakban: „bejegyzett alaptőke”); a bejegyzett alaptőkét az alapszabályban az alaptőke helyett kell feltüntetni.
(3)
A részvényesnek a társaság alaptőkéjéből való részesedését a nettó üzleti vagyon értékének a tulajdonában lévő részvények számának a kibocsátott részvények teljes számához viszonyított arányával való szorzásával határozzák meg. Ha a társaság alalapokat hoz létre, a részvényes alalapból való részesedését a tulajdonában lévő részvények számának az alalap által kibocsátott részvények teljes számához viszonyított arányaként határozzák meg. Ha külön jogszabály megköveteli a részvényes alaptőkéből való részesedésének meghatározását, a változó alaptőkéjű részvénytársaság esetében az alaptőke névértékéből vagy a kibocsátott részvények névértékéből való részesedés helyett az első mondat szerint kiszámított részvényesi részesedést kell alkalmazni.
(4)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság cégnevének tartalmaznia kell a „változó alaptőkéjű befektetési alap” megjelölést.
(5)
Változó alaptőkéjű részvénytársaságot csak abból a célból lehet alapítani, hogy külön jogszabály szerint kollektív befektetési tevékenységet végezzen.
(6)
Változó alaptőkéjű részvénytársaságot nem lehet részvényjegyzési felhívás alapján alapítani.
(7)
Ha külön jogszabály megköveteli a névérték feltüntetését, a változó alaptőkéjű részvénytársaság részvénye esetében fel kell tüntetni azt az információt, hogy névérték nélküli részvényről van szó.
(8)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság nem képez tartalékalapot.
(9)
Az a változó alaptőkéjű részvénytársaság, amelynek közgyűlése úgy határozott, hogy részvényeivel a szabályozott piacon való kereskedés megszűnik, nem köteles külön jogszabály szerint vételi ajánlatot tenni.
(10)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság nem nyújthatja a 196a. §-ban meghatározott teljesítéseket.
(11)
A 157. § (1) és (2) bekezdésének, a 161a–161d. §-nak és a 161e. §-nak a rendelkezései a változó alaptőkéjű részvénytársaságra nem alkalmazandók.
§ 220c
(1)
S akciou akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním je spojené právo na odkúpenie na účet spoločnosti za podmienok podľa osobitného predpisu. Akcia odkúpením alebo iným nadobudnutím na účet akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním zaniká.
(2)
Akcie akciovej spoločnosti s premenlivým základným imaním nad rámec zapisovaného základného imania možno vydať len na základe verejnej výzvy na ich upisovanie, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(3)
Akciu vydáva akciová spoločnosť s premenlivým základným imaním za cenu určenú podľa osobitného predpisu. Na vydávanie a odkupovanie akcií sa použijú ustanovenia osobitného predpisu primerane.
(4)
Akciová spoločnosť s premenlivým základným imaním nesmie vydávať iné cenné papiere ako akcie.
220.c §
(1)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság részvényéhez a társaság számlájára történő visszavásárlási jog kapcsolódik a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint. A részvény a változó alaptőkéjű részvénytársaság számlájára történő visszavásárlással vagy egyéb megszerzéssel megszűnik.
(2)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság részvényeit a bejegyzett alaptőkét meghaladóan csak a jegyzésükre vonatkozó nyilvános felhívás alapján lehet kibocsátani, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(3)
A részvényt a változó alaptőkéjű részvénytársaság a külön jogszabály szerint meghatározott áron bocsátja ki. A részvények kibocsátására és visszavásárlására a külön jogszabály rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(4)
A változó alaptőkéjű részvénytársaság részvényeken kívül más értékpapírt nem bocsáthat ki.
§ 220d
(1)
(2)
Maximálne základné imanie sa určí v stanovách uvedením najvyššieho počtu akcií, ktoré môže spoločnosť vydať.
(3)
Zvýšenie základného imania v rozmedzí zapisovaného základného imania a maximálneho základného imania sa vykonáva na základe žiadosti investora o vydanie akcie a je účinné splatením emisného kurzu vydávanej akcie vypočítanej podľa osobitného predpisu.
(4)
Zvýšiť zapisované základné imanie možno, len ak výška zapisovaného základného imania po tomto zvýšení nepresiahne 10 % hodnoty základného imania ku dňu rozhodnutia o zvýšení zapisovaného základného imania. Zvýšenie zapisovaného základného imania podľa prvej vety sa vykoná bez vydania nových akcií.
220.d §
(1)
A változó alaptőkéjű részvénytársaságra a 202. és 210. § rendelkezései csak a bejegyzett alaptőke emelésére és a maximális alaptőke emelésére alkalmazandók.
(2)
A maximális alaptőkét az alapszabályban a társaság által kibocsátható részvények legmagasabb számának feltüntetésével kell meghatározni.
(3)
Az alaptőke emelése a bejegyzett alaptőke és a maximális alaptőke közötti tartományban a befektető részvénykibocsátásra irányuló kérelme alapján történik, és a kibocsátott részvény külön jogszabály szerint kiszámított kibocsátási értékének befizetésével lép hatályba.
(4)
A bejegyzett alaptőkét csak akkor lehet emelni, ha a bejegyzett alaptőke összege ezen emelést követően nem haladja meg az alaptőke értékének 10%-át a bejegyzett alaptőke emeléséről szóló határozat napján. A bejegyzett alaptőke első mondat szerinti emelése új részvények kibocsátása nélkül történik.
(5)
A maximális alaptőke emeléséről szóló határozatnál a 204a. és 205. § rendelkezései nem alkalmazandók.
§ 220e
(1)
Na akciovú spoločnosť s premenlivým základným imaním sa ustanovenie § 211 použije len na zníženie zapisovaného základného imania a na zníženie maximálneho základného imania.
(2)
Zníženie základného imania v rozmedzí zapisovaného základného imania a maximálneho základného imania sa vykonáva na základe žiadosti investora o odkúpenie akcie a je účinné plným vyplatením ceny akcie vypočítanej podľa osobitného predpisu.
(3)
Pri znížení zapisovaného základného imania podľa odseku 1 sa ustanovenia § 213 až 215 sa nepoužijú.
(4)
Maximálne základné imanie nemožno znížiť pod aktuálnu úroveň základného imania ku dňu rozhodnutia o znížení zapisovaného základného imania.
220.e §
(1)
A változó alaptőkéjű részvénytársaságra a 211. § rendelkezései csak a bejegyzett alaptőke csökkentésére és a maximális alaptőke csökkentésére alkalmazandók.
(2)
Az alaptőke csökkentése a bejegyzett alaptőke és a maximális alaptőke közötti tartományban a befektető részvény-visszavásárlásra irányuló kérelme alapján történik, és a külön jogszabály szerint kiszámított részvényár teljes kifizetésével lép hatályba.
(3)
A bejegyzett alaptőke (1) bekezdés szerinti csökkentésénél a 213–215. § rendelkezései nem alkalmazandók.
(4)
A maximális alaptőke nem csökkenthető az alaptőkének a bejegyzett alaptőke csökkentéséről szóló határozat napján fennálló aktuális szintje alá.
Oddiel 10
alszakasz 10
Osobitné ustanovenia o významných obchodných transakciách verejnej akciovej spoločnosti
A nyilvános részvénytársaság jelentős üzleti tranzakcióira vonatkozó különös rendelkezések
§ 220ga
Významné obchodné transakcie
(1)
Významné obchodné transakcie verejnej akciovej spoločnosti musia byť schválené valným zhromaždením. Ten, kto je účastníkom významnej obchodnej transakcie ako osoba spriaznená s verejnou akciovou spoločnosťou, nezúčastňuje sa rokovania valného zhromaždenia ani na ňom nemôže vykonávať hlasovacie práva.
(2)
Významnou obchodnou transakciou sa na účely odseku 1 rozumie plnenie alebo poskytnutie zábezpeky na základe zmluvy, ak ide o plnenie alebo zábezpeku poskytnutú verejnou akciovou spoločnosťou v prospech osoby spriaznenej s verejnou akciovou spoločnosťou a hodnota plnenia alebo zábezpeky presahuje 10 % hodnoty základného imania verejnej akciovej spoločnosti. Plnenia alebo poskytnuté zábezpeky v jednom účtovnom období alebo v priebehu 12 mesiacov v prospech jednej spriaznenej osoby sa posudzujú ako významná obchodná transakcia, ak ich hodnota v súhrne presahuje 10 % hodnoty základného imania verejnej akciovej spoločnosti.
(3)
Na účely odseku 2 je osobou spriaznenou s verejnou akciovou spoločnosťou
a)
člen štatutárneho orgánu, vedúci zamestnanec, prokurista alebo člen dozornej rady verejnej akciovej spoločnosti,
b)
fyzická osoba alebo iná právnická osoba, ktorá má vo verejnej akciovej spoločnosti kvalifikovanú účasť,
c)
štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu, vedúci zamestnanec, prokurista alebo člen dozornej rady právnickej osoby uvedenej v písmene b),
d)
blízka osoba fyzickej osoby uvedenej v písmenách a) až c),
e)
iná právnická osoba, v ktorej má verejná akciová spoločnosť alebo niektorá z osôb uvedených v písmenách a) až d) kvalifikovanú účasť.
(4)
Kvalifikovanou účasťou sa na účely odseku 3 písm. b) a e) rozumie priamy alebo nepriamy podiel predstavujúci aspoň 5 % na základnom imaní právnickej osoby alebo hlasovacích právach v právnickej osobe alebo možnosť uplatňovania vplyvu na riadení právnickej osoby, ktorý je porovnateľný s vplyvom zodpovedajúcim tomuto podielu; nepriamym podielom sa na účely tohto odseku rozumie podiel držaný sprostredkovane prostredníctvom právnických osôb, v ktorých má držiteľ nepriameho podielu kvalifikovanú účasť.
220.ga §
Jelentős üzleti tranzakciók
(1)
A nyilvános részvénytársaság jelentős üzleti tranzakcióit a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. Aki a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személyként vesz részt a jelentős üzleti tranzakcióban, nem vesz részt a közgyűlés ülésén, és azon nem gyakorolhatja szavazati jogát.
(2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában jelentős üzleti tranzakciónak minősül a szerződés alapján történő teljesítés vagy biztosítéknyújtás, ha a nyilvános részvénytársaság által a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személy javára nyújtott teljesítésről vagy biztosítékról van szó, és a teljesítés vagy a biztosíték értéke meghaladja a nyilvános részvénytársaság alaptőkéje értékének 10%-át. Az egy számviteli időszakban vagy 12 hónapon belül egy kapcsolt személy javára nyújtott teljesítések vagy biztosítékok jelentős üzleti tranzakciónak minősülnek, ha összértékük meghaladja a nyilvános részvénytársaság alaptőkéje értékének 10%-át.
(3)
A (2) bekezdés alkalmazásában a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személynek minősül
a)
a nyilvános részvénytársaság statutáris szervének tagja, vezető alkalmazottja, cégvezetője vagy felügyelőbizottságának tagja,
b)
az a természetes személy vagy más jogi személy, aki a nyilvános részvénytársaságban minősített részesedéssel rendelkezik,
c)
a b) pontban említett jogi személy statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, vezető alkalmazottja, cégvezetője vagy felügyelőbizottságának tagja,
d)
az a)–c) pontban említett természetes személy közel álló személye
e)
más jogi személy, amelyben a nyilvános részvénytársaság vagy az a)–d) pontban említett személyek valamelyike minősített részesedéssel rendelkezik.
(4)
A (3) bekezdés b) és e) pontjának alkalmazásában minősített részesedésnek minősül a jogi személy alaptőkéjének vagy szavazati jogainak legalább 5%-át kitevő közvetlen vagy közvetett részesedés, vagy a jogi személy irányítására gyakorolt olyan befolyásolás lehetősége, amely az ilyen részesedésnek megfelelő befolyással összehasonlítható; e bekezdés alkalmazásában közvetett részesedésnek minősül az olyan jogi személyeken keresztül közvetve birtokolt részesedés, amelyekben a közvetett részesedés birtokosa minősített részesedéssel rendelkezik.
§ 220gb
Publicita významnej obchodnej transakcie
(1)
Spoločnosť je povinná uložiť oznámenie o významnej obchodnej transakcii spolu s jej návrhom do zbierky listín. Oznámenie o uložení listiny v zbierke listín musí byť zverejnené najneskôr v čase uzavretia významnej obchodnej transakcie. Povinnosť uložiť oznámenie o významnej obchodnej transakcii spolu s jej návrhom do zbierky listín podľa prvej vety môže spoločnosť splniť aj zverejnením oznámenia o významnej obchodnej transakcii spolu s jej návrhom v Obchodnom vestníku; k zverejneniu musí dôjsť v lehote podľa predchádzajúcej vety.
(2)
Oznámenie významnej obchodnej transakcie podľa odseku 1 obsahuje aspoň
a)
určenie povahy vzťahu s osobou spriaznenou s verejnou akciovou spoločnosťou, a to najmenej odkazom na príslušné ustanovenie § 220ga ods. 3,
b)
meno a priezvisko osoby spriaznenej s verejnou akciovou spoločnosťou, ak ide o fyzickú osobu, názov alebo obchodné meno osoby spriaznenej s verejnou akciovou spoločnosťou, ak ide o právnickú osobu,
c)
dátum uzavretia významnej obchodnej transakcie,
d)
hodnotu významnej obchodnej transakcie,
e)
uvedenie iných informácií potrebných na posúdenie toho, či je významná obchodná transakcia spravodlivá a primeraná z pohľadu spoločnosti a akcionárov, ktorí nie sú osobou spriaznenou s verejnou akciovou spoločnosťou, vrátane akcionárov podľa § 181 ods. 1.
(3)
Ustanovenie odseku 1 sa použije rovnako aj na významnú obchodnú transakciu uzavretú medzi osobou spriaznenou s verejnou akciovou spoločnosťou podľa § 220ga ods. 3 a inou právnickou osobou, v ktorej má verejná akciová spoločnosť kvalifikovanú účasť podľa § 220ga ods. 4. Ustanovenie § 220gc ods. 1 a 3 sa použije primerane aj na významné obchodné transakcie podľa predchádzajúcej vety.
220.gb §
jelentős üzleti tranzakció nyilvánossága
(1)
A társaság köteles a jelentős üzleti tranzakcióról szóló közleményt annak tervezetével együtt az okirattárban letétbe helyezni. Az okirat okirattárban való letétbe helyezéséről szóló közleményt legkésőbb a jelentős üzleti tranzakció megkötésének időpontjában közzé kell tenni. A társaság az első mondat szerinti, a jelentős üzleti tranzakcióról szóló közleménynek annak tervezetével együtt az okirattárban való letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségét a jelentős üzleti tranzakcióról szóló közleménynek annak tervezetével együtt a Cégközlönyben való közzétételével is teljesítheti; a közzétételnek az előző mondat szerinti határidőn belül kell megtörténnie.
(2)
OAz (1) bekezdés szerinti jelentős üzleti tranzakcióról szóló közlemény legalább a következőket tartalmazza:
a)
a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személlyel fennálló kapcsolat jellegének meghatározása, legalább a 220ga. § (3) bekezdésének vonatkozó rendelkezésére való hivatkozással,
b)
a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személy utó- és családi neve, ha természetes személyről van szó, illetve a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személy elnevezése vagy cégneve, ha jogi személyről van szó,
c)
a jelentős üzleti tranzakció megkötésének dátuma,
d)
a jelentős üzleti tranzakció értékét,
e)
egyéb, annak elbírálásához szükséges információk feltüntetése, hogy a jelentős üzleti tranzakció méltányos és arányos-e a társaság és azon részvényesek szempontjából, akik nem minősülnek a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személynek, beleértve a 181. § (1) bekezdése szerinti részvényeseket is.
(3)
Az (1) bekezdés rendelkezése ugyanúgy alkalmazandó a 220ga. § (3) bekezdése szerinti, a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személy és egy másik olyan jogi személy között megkötött jelentős üzleti tranzakcióra is, amelyben a nyilvános részvénytársaság a 220ga. §
§ 220gc
(1)
a)
v rámci bežného obchodného styku a za bežných trhových podmienok, ktoré zohľadňujú obvyklé podmienky na trhu, ako aj podmienky, za ktorých spoločnosť obvykle poskytuje obdobné plnenia v bežnom obchodnom styku s inými osobami,
b)
uzavreté verejnou akciovou spoločnosťou, ktorá je bankou alebo zahraničnou bankou na základe jej uložených opatrení na nápravu, nútenej správy a opatrení včasnej intervencie podľa osobitného zákona,
c)
ktorých uzavretie bolo navrhnuté všetkým akcionárom spoločnosti ako osobám spriazneným s verejnou akciovou spoločnosťou za rovnakých podmienok,
d)
poskytované ako odmena členom orgánov spoločnosti podľa § 201a ods. 2,
e)
uzavreté s osobou spriaznenou s verejnou akciovou spoločnosťou, ktorá je spoločnosťou, v ktorej má verejná akciová spoločnosť podiel alebo akcie, s ktorými sú spojené všetky hlasovacie práva.
(2)
Pravidlá posudzovania významnej obchodnej transakcie ako transakcie podľa odseku 1 písm. a) je povinná prijať dozorná rada. Posúdenie, či významné obchodné transakcie spĺňajú podmienky podľa odseku 1 písm. a), uskutočňuje dozorná rada v pravidelných časových úsekoch, najmenej raz ročne. Druhá veta § 220ga ods. 1 sa použije primerane.
(3)
Ustanoveniami tohto oddielu nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu o zverejňovaní dôverných informácií verejnosti.
220.gc §
(1)
UA 220ga. és 220gb. § rendelkezései nem alkalmazandók, ha olyan jelentős üzleti tranzakciókról van szó, amelyek
a)
a szokásos üzletmenet keretében és szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre, amelyek figyelembe veszik a piacon szokásos feltételeket, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a társaság a szokásos üzletmenetben más személyekkel hasonló teljesítéseket nyújt,
b)
amelyeket egy olyan nyilvános részvénytársaság köt, amely bank vagy külföldi bank, a számára előírt korrekciós intézkedések, a kényszerfelügyelet és a korai beavatkozási intézkedések alapján, külön törvény szerint,
c)
amelyek megkötését a társaság valamennyi részvényesének mint a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt személynek azonos feltételek mellett javasolták,,
d)
amelyeket a 201a. § (2) bekezdése szerint a társaság szervei tagjainak javadalmazásként nyújtanak
e)
melyeket a nyilvános részvénytársasággal kapcsolt olyan személlyel kötnek, amely olyan társaság, amelyben a nyilvános részvénytársaság olyan részesedéssel vagy részvényekkel rendelkezik, amelyekkel az összes szavazati jogot gyakorolja.
(2)
A jelentős üzleti tranzakciónak az (1) bekezdés a) pontja szerinti tranzakcióként való elbírálásának szabályait a felügyelőbizottság köteles elfogadni. Annak elbírálását, hogy a jelentős üzleti tranzakciók megfelelnek-e az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, a felügyelőbizottság rendszeres időközönként, de legalább évente egyszer elvégzi. A 220ga. §
(3)
E szakasz rendelkezései nem érintik a bennfentes információk nyilvánosságra hozataláról szóló külön jogszabály rendelkezéseit.
§ 220gd
Hodnota významnej obchodnej transakcie, ktorá nespĺňa podmienky podľa § 220ga a 220gb, sa musí verejnej akciovej spoločnosti vrátiť podľa zásad o bezdôvodnom obohatení. Členovia predstavenstva, ktorí vykonávali funkciu v čase jej uzavretia, ručia spoločne a nerozdielne za jej vrátenie. Spolu s nimi ručia tí, ktorí vykonávali funkciu člena predstavenstva v období, v ktorom verejná akciová spoločnosť nárok na vrátenie plnenia alebo poskytnutej zábezpeky neuplatňovala a o tejto povinnosti s prihliadnutím na všetky okolnosti vedeli alebo vedieť mohli.
220.gd §
HA 220ga. és 220gb. § szerinti feltételeknek nem megfelelő jelentős üzleti tranzakció értékét a jogalap nélküli gazdagodás elvei szerint vissza kell téríteni a nyilvános részvénytársaságnak. Az igazgatóság azon tagjai, akik a tranzakció megkötésének időpontjában tisztségben voltak, közösen és egyetemlegesen felelnek annak visszatérítéséért. Velük együtt felelnek azok is, akik abban az időszakban töltötték be az igazgatósági tagi tisztséget, amelyben a nyilvános részvénytársaság a teljesítés vagy a nyújtott biztosíték visszatérítése iránti igényét nem érvényesítette, és erről a kötelezettségről minden körülményt figyelembe véve tudtak vagy tudhattak volna.
Oddiel 11
alszakasz 11
Sprístupnenie informácií na jednotnom európskom mieste prístupu
Információk hozzáférhetővé tétele az egységes európai hozzáférési ponton
§ 220ge
Na účely sprístupnenia informácií na jednotnom európskom mieste prístupu vytvorenom a prevádzkovanom Európskym orgánom dohľadu (Európsky orgán pre cenné papiere a trhy) predkladá Národnej banke Slovenska verejná akciová spoločnosť informácie podľa § 188 ods. 5, § 201c, § 201e ods. 5 a listiny uložené do zbierky listín podľa § 220gb ods. 1 a 3 súbežne pri ich uverejňovaní alebo uložení listiny do zbierky listín. Informácie sa predkladajú spôsobom a vo forme podľa osobitného predpisu.
220.ge §
Az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) által létrehozott és működtetett egységes európai hozzáférési ponton történő információ-hozzáférhetővé tétel céljából a nyilvános részvénytársaság a 188. § (5) bekezdése, a 201c. §, a 201e. § (5) bekezdése szerinti információkat és a 220gb. § (1) és (3) bekezdése szerint az okirattárban letétbe helyezett okiratokat azok közzétételével vagy az okirat okirattárban való letétbe helyezésével egyidejűleg benyújtja a Szlovákia Nemzeti Bankjának. Az információkat a külön jogszabályban meghatározott módon és formában kell benyújtani.
DIEL VI
VI. SZAKASZ
JEDNODUCHÁ SPOLOČNOSŤ NA AKCIE
Egyszerűsített részvénytársaság
Oddiel 1
alszakasz 1
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 220h
(1)
Jednoduchá spoločnosť na akcie je spoločnosť, ktorej základné imanie je rozvrhnuté na určitý počet akcií s určitou menovitou hodnotou. Spoločnosť zodpovedá za porušenie svojich záväzkov celým svojím majetkom. Akcionár neručí za záväzky spoločnosti.
(2)
Obchodné meno spoločnosti musí obsahovať označenie „jednoduchá spoločnosť na akcie“ alebo skratku „j. s. a.“.
(3)
Ak sa v tomto diele neustanovuje inak, použijú sa na jednoduchú spoločnosť na akcie primerane ustanovenia piateho dielu tejto časti zákona o akciovej spoločnosti.
(4)
Ustanovenia § 155 ods. 1, 5 a 6, § 161d ods. 2, § 178 ods. 7, § 191, 193, 196, § 200 ods. 1 druhej vety a tretej vety a odseky 5 a 6 a osobitné ustanovenia o verejnej akciovej spoločnosti sa na jednoduchú spoločnosť na akcie nepoužijú.
220.h §
(1)
Az egyszerű részvénytársaság olyan társaság, amelynek alaptőkéje meghatározott számú, meghatározott névértékű részvényre van felosztva. A társaság a kötelezettségei megszegéséért a teljes vagyonával felel. A részvényes nem felel a társaság kötelezettségeiért.
(2)
A társaság cégnevének tartalmaznia kell az „egyszerű részvénytársaság” megjelölést vagy a „j. s. a.” rövidítést.
(3)
Amennyiben ezen fejezet másként nem rendelkezik, az egyszerű részvénytársaságra e törvény ezen részének a részvénytársaságról szóló ötödik fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(4)
A 155. § (1), (5) és (6) bekezdésének, a 161d. § (2) bekezdésének, a 178. § (7) bekezdésének, a 191., 193., 196. §-nak, a 200. § (1) bekezdése második és harmadik mondatának, valamint (5) és (6) bekezdésének, továbbá a nyilvános részvénytársaságra vonatkozó különös rendelkezések nem alkalmazandók az egyszerű részvénytársaságra.
§ 220i
Osobitné ustanovenia o akciách spoločnosti
(1)
Akcie spoločnosti môžu mať len zaknihovanú podobu a môžu znieť len na meno. S akciami spoločnosti sú spojené práva akcionára ako spoločníka podieľať sa podľa zákona a stanov spoločnosti na jej riadení, zisku a na likvidačnom zostatku po zrušení spoločnosti s likvidáciou.
(2)
Zakladateľská listina, zakladateľská zmluva alebo stanovy spoločnosti môžu určiť, že menovitá hodnota akcií sa vyjadruje v eurocentoch alebo v kombinácii eur a eurocentov.
(3)
Spoločnosť môže vydávať kmeňové akcie a akcie s osobitnými právami. Osobitné práva môžu spočívať najmä v určení
a)
rozsahu nároku na podiel zo zisku alebo na likvidačnom zostatku inak ako pomerom menovitej hodnoty akcií k menovitej hodnote akcií všetkých akcionárov; rozsah nároku môže byť určený najmä ako pevný, prednostný, podriadený,
b)
počtu hlasov akcionára inak ako pomerom menovitej hodnoty akcií k výške základného imania,
c)
rozsahu práva na poskytovanie informácií o spoločnosti.
(4)
Ak spoločnosť vydá akcie s osobitnými právami, musia obsahovať označenie ich druhu, ich počtu a odkaz na ustanovenie stanov, v ktorom sú upravené osobitné práva. Akcie, s ktorými sú spojené rovnaké osobitné práva, tvoria jeden druh akcií. S akciami s rovnakou menovitou hodnotou môžu byť spojené rôzne osobitné práva.
(5)
Spoločnosť môže vydávať akcie, s ktorými nie sú spojené hlasovacie práva, len ak je aspoň s jednou akciou spoločnosti spojené hlasovacie právo.
(6)
Súd aj bez návrhu zruší spoločnosť a nariadi jej likvidáciu, ak spoločnosť nemá aspoň jedného akcionára, ktorý je majiteľom akcie, s ktorou sú spojené hlasovacie práva, alebo v spoločnosti nemožno hlasovacie práva vykonávať.
(7)
Ak sa podľa tohto zákona na valnom zhromaždení o určitej záležitosti vyžaduje hlasovanie podľa druhu akcií, majiteľ akcií bez hlasovacieho práva je oprávnený o tejto záležitosti na valnom zhromaždení hlasovať.
220.i §
A társaság részvényeire vonatkozó különös rendelkezések
(1)
A társaság részvényei csak dematerializált formájúak és csak névre szólóak lehetnek. A társaság részvényeihez fűződnek a részvényesnek mint társasági tagnak a jogai, hogy a törvény és a társaság alapszabálya szerint részt vegyen annak irányításában, nyereségében és a társaság végelszámolással történő megszüntetése utáni felszámolási vagyonmaradványban.
(2)
Az alapító okirat, a társasági szerződés vagy a társaság alapszabálya meghatározhatja, hogy a részvények névértéke eurocentben vagy euró és eurocent kombinációjában fejezendő ki.
(3)
A társaság bocsáthat ki törzsrészvényeket és különleges jogokat biztosító részvényeket. A különleges jogok különösen a következők meghatározásában állhatnak:
a)
a nyereségből való részesedésre vagy a felszámolási vagyonmaradványra vonatkozó igény mértékének, a részvények névértékének az összes részvényes részvényeinek névértékéhez viszonyított arányától eltérően; az igény mértéke meghatározható különösen fix, elsőbbségi, alárendelt formában,
b)
a részvényes szavazatainak számának, a részvények névértékének az alaptőke összegéhez viszonyított arányától eltérően,
c)
a társaságról való tájékoztatáshoz való jog mértékének.
(4)
Ha a társaság különleges jogokat biztosító részvényeket bocsát ki, azoknak tartalmazniuk kell a fajtájuk, számuk megjelölését és utalást az alapszabály azon rendelkezésére, amelyben a különleges jogok szabályozva vannak. Az azonos különleges jogokkal rendelkező részvények egy részvényfajtát alkotnak. Azonos névértékű részvényekhez különböző különleges jogok fűződhetnek.
(5)
A társaság csak akkor bocsáthat ki szavazati joggal nem rendelkező részvényeket, ha a társaság legalább egy részvényéhez szavazati jog fűződik.
(6)
A bíróság indítvány nélkül is megsemmisíti a társaságot és elrendeli a végelszámolását, ha a társaságnak nincs legalább egy olyan részvényese, aki szavazati joggal rendelkező részvény tulajdonosa, vagy ha a társaságban a szavazati jogok nem gyakorolhatók.
(7)
Ha e törvény szerint a közgyűlésen egy adott ügyben részvényfajtánkénti szavazás szükséges, a szavazati joggal nem rendelkező részvény tulajdonosa jogosult ebben az ügyben a közgyűlésen szavazni.
§ 220j
Register akcionárov
Spoločnosť zabezpečuje vedenie registra akcionárov, ktorý nahrádza zoznam akcionárov podľa tohto zákona a osobitných predpisov.
220.j §
Részvényesi nyilvántartás
A társaság biztosítja a részvényesi nyilvántartás vezetését, amely e törvény és a különös jogszabályok szerinti részvényesek jegyzékét helyettesíti.
Obmedzenie a vylúčenie prevoditeľnosti akcií
A részvények átruházhatóságának korlátozása és kizárása
§ 220k
(1)
Stanovy môžu obmedziť alebo vylúčiť prevoditeľnosť akcií alebo niektorých druhov akcií spoločnosti.
(2)
Ustanovenia stanov, týkajúce sa obmedzenia alebo vylúčenia prevoditeľnosti akcií a podmienok odkúpenia týchto akcií spoločnosťou, sa môžu zmeniť iba so súhlasom dvojtretinovej väčšiny hlasov akcionárov, ktorí sú majiteľmi týchto akcií.
(3)
Právny úkon, ktorým sa akcie previedli v rozpore s obmedzením alebo vylúčením podľa odseku 1, je neplatný.
220.k §
(1)
Az alapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja a társaság részvényeinek vagy egyes részvényfajtáinak átruházhatóságát.
(2)
Az alapszabálynak a részvények átruházhatóságának korlátozására vagy kizárására, valamint ezen részvények társaság általi visszavásárlásának feltételeire vonatkozó rendelkezései csak az ezen részvények tulajdonát képező részvényesek szavazatainak kétharmados többségének hozzájárulásával módosíthatók.
(3)
Az a jogcselekmény, amellyel a részvényeket az (1) bekezdés szerinti korlátozással vagy kizárással ellentétesen ruházták át, érvénytelen.
§ 220l
Vylúčenie prevoditeľnosti akcií
(1)
Ak je prevoditeľnosť akcií alebo niektorého druhu akcií vylúčená, uplynutím štyroch rokov od splatenia ich emisného kurzu vzniká akcionárovi právo požadovať odkúpenie týchto akcií spoločnosťou. Stanovy môžu určiť kratšiu dobu.
(2)
Právo požadovať od spoločnosti odkúpenie akcií, ktorých prevoditeľnosť je vylúčená, sa nepremlčuje.
220.l §
A részvények átruházhatóságának kizárása
(1)
Ha a részvények vagy valamely részvényfajta átruházhatósága ki van zárva, a kibocsátási értékük befizetésétől számított négy év elteltével a részvényesnek joga keletkezik követelni ezen részvények társaság általi visszavásárlását. Az alapszabály rövidebb időt is meghatározhat.
(2)
A társaságtól azon részvények visszavásárlásának követelésére vonatkozó jog, amelyek átruházhatósága ki van zárva, nem évül el.
§ 220m
Obmedzenie prevoditeľnosti akcií
(1)
Ak stanovy podmienia prevoditeľnosť akcií súhlasom spoločnosti, musia ustanoviť aj dôvody, pre ktoré spoločnosť môže alebo musí odmietnuť udelenie súhlasu alebo je súhlas povinná udeliť, a lehotu, do ktorej je spoločnosť povinná rozhodnúť o žiadosti akcionára na udelenie súhlasu, a rozhodnutie oznámiť akcionárovi.
(2)
O udelení súhlasu na prevod akcií rozhoduje predstavenstvo, ak stanovy neurčujú, že o ňom rozhoduje iný orgán spoločnosti. Ak stanovy určujú, že o udelení súhlasu rozhoduje valné zhromaždenie, stanovy nemusia určiť dôvody, pre ktoré spoločnosť môže alebo musí odmietnuť udelenie súhlasu alebo je súhlas povinná udeliť.
(3)
Ak príslušný orgán spoločnosti v lehote určenej stanovami nerozhodne o žiadosti akcionára o udelenie súhlasu alebo neoznámi svoje rozhodnutie akcionárovi, platí, že bol súhlas udelený.
(4)
Ak spoločnosť odmietla udeliť súhlas na prevod akcií a povinnosť odmietnuť súhlas na prevod akcií nevyplývala zo stanov alebo zo zákona, vzniká akcionárovi právo požadovať odkúpenie týchto akcií spoločnosťou. Právo na odkúpenie akcií môže akcionár uplatniť do jedného mesiaca odo dňa oznámenia o odmietnutí udelenia súhlasu na prevod akcií spoločnosťou akcionárovi, inak zaniká.
(5)
Ak spoločnosť odmietla udeliť súhlas na prevod akcií v rozpore so zákonom alebo so stanovami, môže sa akcionár do jedného roka namiesto odkúpenia akcií domáhať voči spoločnosti, aby prejav vôle spoločnosti bol nahradený súdnym rozhodnutím.
(6)
Spoločnosť zodpovedá za škodu, ktorá vznikne akcionárovi porušením povinnosti udeliť súhlas na prevod akcií. Ak stanovy neurčujú inak, nárok akcionára na náhradu škody podľa predchádzajúcej vety nezaniká, ak akcionár uplatní právo podľa odseku 4 alebo odseku 5.
220.m §
A részvények átruházhatóságának korlátozása
(1)
Ha az alapszabály a részvények átruházhatóságát a társaság hozzájárulásához köti, meg kell határoznia azokat az okokat is, amelyek miatt a társaság megtagadhatja vagy meg kell tagadnia a hozzájárulás megadását, vagy köteles a hozzájárulást megadni, valamint azt a határidőt, amelyen belül a társaság köteles dönteni a részvényes hozzájárulás megadására irányuló kérelméről, és a döntést közölni a részvényessel.
(2)
A részvények átruházásához való hozzájárulás megadásáról az igazgatóság dönt, hacsak az alapszabály nem írja elő, hogy arról a társaság más szerve dönt. Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulás megadásáról a közgyűlés dönt, az alapszabálynak nem kell meghatároznia azokat az okokat, amelyek miatt a társaság megtagadhatja vagy meg kell tagadnia a hozzájárulás megadását, vagy köteles a hozzájárulást megadni.
(3)
Ha a társaság illetékes szerve az alapszabályban meghatározott határidőn belül nem dönt a részvényes hozzájárulás megadására irányuló kérelméről, vagy nem közli döntését a részvényessel, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(4)
Ha a társaság megtagadta a részvények átruházásához való hozzájárulás megadását, és a hozzájárulás megtagadásának kötelezettsége nem következett az alapszabályból vagy a törvényből, a részvényesnek joga keletkezik követelni ezen részvények társaság általi visszavásárlását. A részvények visszavásárlására vonatkozó jogát a részvényes a társaság által a részvények átruházásához való hozzájárulás megadásának megtagadásáról szóló értesítés kézbesítésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, egyébként a jog megszűnik.
(5)
Ha a társaság a törvénnyel vagy az alapszabállyal ellentétesen tagadta meg a részvények átruházásához való hozzájárulás megadását, a részvényes egy éven belül a részvények visszavásárlása helyett követelheti a társasággal szemben, hogy a társaság szándéknyilatkozatát bírósági határozat pótolja.
(6)
A társaság felel azért a kárért, amely a részvényesnél a részvények átruházásához való hozzájárulás megadására vonatkozó kötelezettség megszegése miatt keletkezik. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a részvényesnek az előző mondat szerinti kártérítési igénye nem szűnik meg, ha a részvényes a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti jogát érvényesíti.
§ 220n
Odkúpenie akcií spoločnosťou
(1)
Ak akcionárovi vzniklo právo požadovať odkúpenie akcií spoločnosťou a akcionár o odkúpenie akcií spoločnosť požiada, je spoločnosť povinná akcie za primeranú cenu odkúpiť.
(2)
Podrobnosti o spôsobe určenia primeranej ceny a podmienky odkúpenia akcií spoločnosťou určia stanovy.
(3)
Rozhodujúcim dňom na určenie primeranej ceny akcií je deň doručenia žiadosti akcionára o udelenie súhlasu na prevod akcií, inak deň doručenia žiadosti akcionára o odkúpenie akcií.
220.n §
A részvények társaság általi visszavásárlása
(1)
Ha a részvényesnek joga keletkezett a részvények társaság általi visszavásárlását követelni, és a részvényes kéri a társaságtól a részvények visszavásárlását, a társaság köteles a részvényeket méltányos áron visszavásárolni.
(2)
A méltányos ár meghatározásának módjára vonatkozó részleteket és a részvények társaság általi visszavásárlásának feltételeit az alapszabály határozza meg.
(3)
A részvények méltányos árának meghatározásához a mértékadó nap a részvényesnek a részvények átruházásához való hozzájárulás megadására irányuló kérelme kézbesítésének napja, egyébként a részvényes részvényvisszavásárlási kérelme kézbesítésének napja.
§ 220o
Vylúčenie práva požadovať odkúpenie akcií spoločnosťou
(1)
Právo akcionára požadovať odkúpenie akcií spoločnosťou nemožno vykonať, ak
a)
vlastné imanie spoločnosti by v dôsledku odkúpenia akcií bolo nižšie ako hodnota základného imania spolu s rezervným fondom (§ 217), prípadne ďalšími fondmi vytváranými spoločnosťou, ktoré sa podľa zákona alebo stanov nesmú použiť na plnenie akcionárom, znížená o hodnotu nesplateného základného imania, ak táto hodnota ešte nie je zahrnutá v aktívach uvedených v súvahe podľa osobitného zákona,
b)
spoločnosť je v kríze, úpadku alebo v dôsledku odkúpenia akcií by sa do krízy alebo úpadku dostala,
c)
spoločnosť by v dôsledku odkúpenia akcií nemala aspoň jedného akcionára.
(2)
Pri odkúpení akcií v rozpore s odsekom 1 sa § 67k použije primerane.
220.o §
A részvények társaság általi visszavásárlásának követeléséhez való jog kizárása
(1)
A részvényesnek a részvények társaság általi visszavásárlásának követelésére vonatkozó joga nem gyakorolható, ha
a)
a társaság saját tőkéje a részvények visszavásárlása következtében alacsonyabb lenne, mint az alaptőke és a tartalékalap (217. §), illetve a társaság által létrehozott egyéb, a törvény vagy az alapszabály szerint a részvényeseknek történő teljesítésre fel nem használható alapok együttes értéke, csökkentve a be nem fizetett alaptőke értékével, ha ez az érték még nem szerepel a külön törvény szerinti mérlegben kimutatott eszközök között,
b)
a társaság válságban van, fizetésképtelen, vagy a részvények visszavásárlása következtében válságba vagy fizetésképtelen helyzetbe kerülne,
c)
a társaságnak a részvények visszavásárlása következtében nem lenne legalább egy részvényese.
(2)
Az (1) bekezdéssel ellentétes részvényvisszavásárlás esetén a 67k. § megfelelően alkalmazandó.
§ 220p
Zriadenie niektorých práv k akciám s obmedzenou alebo vylúčenou prevoditeľnosťou
(1)
Ak je prevoditeľnosť akcií obmedzená, vyžaduje sa splnenie podmienok prevoditeľnosti aj na zriadenie zmluvného záložného práva, predkupného práva, práva pridať sa k prevodu akcií a práva požadovať prevod akcií.
(2)
Ak je prevoditeľnosť akcií podmienená súhlasom spoločnosti, na udelenie súhlasu na zriadenie práv podľa odseku 1 platí § 220m primerane. Ak bol súhlas spoločnosti udelený pri zriadení práv podľa odseku 1, pri výkone týchto práv sa súhlas spoločnosti nevyžaduje.
(3)
Práva podľa odseku 1 možno zriadiť na akciách, ktorých prevoditeľnosť bola vylúčená, ak vzniklo právo na odkúpenie akcií spoločnosťou podľa § 220l ods. 1 a ak na ich zriadenie spoločnosť udelila súhlas. Na udelenie súhlasu spoločnosti platí § 220m primerane.
220.p §
Egyes jogok alapítása korlátozott vagy kizárt átruházhatóságú részvényekhez
(1)
Ha a részvények átruházhatósága korlátozott, az átruházhatósági feltételek teljesítése szükséges a szerződéses zálogjog, az elővásárlási jog, a részvények átruházásához való csatlakozási jog és a részvények átruházásának követelésére vonatkozó jog alapításához is.
(2)
Ha a részvények átruházhatósága a társaság hozzájárulásától függ, az (1) bekezdés szerinti jogok alapításához való hozzájárulás megadására a 220m. § megfelelően alkalmazandó. Ha a társaság hozzájárulását az (1) bekezdés szerinti jogok alapításakor megadták, ezen jogok gyakorlása során a társaság hozzájárulása nem szükséges.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti jogok olyan részvényeken is alapíthatók, amelyek átruházhatósága ki volt zárva, ha a 220l. § (1) bekezdése szerint keletkezett a részvények társaság általi visszavásárlására vonatkozó jog, és ha azok alapításához a társaság hozzájárulását adta. A társaság hozzájárulásának megadására a 220m. § megfelelően alkalmazandó.
§ 220q
Smrť akcionára, konkurz na majetok akcionára a exekúcia postihujúca akcie s obmedzenou alebo vylúčenou prevoditeľnosťou
(1)
Stanovy môžu dedenie akcií alebo niektorých druhov akcií vylúčiť, ak nejde o spoločnosť s jediným akcionárom. Ak je dedenie vylúčené, smrťou akcionára prechádzajú akcie tohto akcionára na spoločnosť.
(2)
Ak je prevoditeľnosť akcií vylúčená alebo podmienená súhlasom spoločnosti, vyhlásením konkurzu na majetok akcionára alebo doručením exekučného príkazu spoločnosti postihujúceho takéto akcie, prechádzajú akcie na spoločnosť.
(3)
Prechodom akcií na spoločnosť vzniká spoločnosti povinnosť zaplatiť primeranú hodnotu akcií. Ustanovenie § 61 ods. 3 sa na splatnosť primeranej hodnoty akcií použije primerane.
220.q §
A részvényes halála, a részvényes vagyona elleni csődeljárás és a korlátozott vagy kizárt átruházhatóságú részvényeket érintő végrehajtás
(1)
Az alapszabály kizárhatja a részvények vagy egyes részvényfajták öröklését, hacsak nem egyszemélyes társaságról van szó. Ha az öröklés ki van zárva, a részvényes halálával e részvényes részvényei átszállnak a társaságra.
(2)
Ha a részvények átruházhatósága ki van zárva vagy a társaság hozzájárulásától függ, a részvényes vagyona elleni csődeljárás kihirdetésével vagy az ilyen részvényeket érintő végrehajtási parancs társaságnak történő kézbesítésével a részvények átszállnak a társaságra.
(3)
A részvények társaságra való átszállásával a társaságnak kötelezettsége keletkezik a részvények méltányos értékének megfizetésére. A részvények méltányos értékének esedékességére a 61. § (3) bekezdésének rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
§ 220r
Osobitné ustanovenia týkajúce sa akcií pre zamestnancov a iné fyzické osoby vykonávajúce činnosť pre spoločnosť
(1)
Spoločnosť môže upisovať akcie vytvárajúce jej základné imanie za podmienok ustanovených zákonom, ak
a)
upisovanie akcií schváli valné zhromaždenie, ktoré zároveň určí podmienky, za ktorých môže spoločnosť akcie vytvárajúce jej základné imanie upísať, najmä najvyššiu menovitú hodnotu akcií, ktoré môže spoločnosť upísať, a lehotu, počas ktorej môže spoločnosť akcie upísať, tá nesmie presiahnuť 18 mesiacov,
b)
akcie sú určené na prevod na zamestnancov spoločnosti a na iné fyzické osoby podnikajúce na základe živnostenského oprávnenia alebo na základe iného než živnostenského oprávnenia, ktorých výsledky činnosti pre spoločnosť sú predmetom práv duševného vlastníctva; akcie upísané spoločnosťou sa musia previesť do piatich rokov od ich upísania spoločnosťou,
c)
upísaním akcií neklesne vlastné imanie spoločnosti pod hodnotu základného imania spolu s rezervným fondom (§ 217), prípadne ďalšími fondmi vytváranými spoločnosťou povinne podľa zákona, zníženú o hodnotu nesplateného základného imania, ak táto hodnota ešte nie je zahrnutá v aktívach uvedených v súvahe podľa osobitného zákona a
d)
súčet ich menovitých hodnôt nepresiahne 20 % základného imania spoločnosti.
(2)
Predstavenstvo je povinné zabezpečiť splnenie podmienok podľa ustanovení odseku 1 písm. b), c) a d).
(3)
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie odseku 1 písm. a) sa nepoužije; v takom prípade musia stanovy určiť podmienky, za ktorých môže spoločnosť akcie vytvárajúce jej základné imanie upísať, najmä najvyššiu menovitú hodnotu akcií, ktoré môže spoločnosť upísať, a lehotu nie dlhšiu ako 18 mesiacov, počas ktorej môže spoločnosť akcie upísať.
(4)
Prevod akcií upísaných spoločnosťou na iné osoby, ako podľa odseku 1 písm. b), je možný iba za kúpnu cenu vo výške ich menovitej hodnoty, spolu s emisným ážiom, s dohodnutou výhradou vlastníctva k akciám, inak je prevod neplatný.
(5)
Pri upísaní akcií vytvárajúcich základné imanie spoločnosti v rozpore s ustanoveniami odsekov 1 a 3 sa ustanovenia § 161 ods. 2 až 5 použijú primerane.
220.r §
Különös rendelkezések a munkavállalóknak és a társaság számára tevékenységet végző más természetes személyeknek szánt részvényekről
(1)
A társaság a törvényben meghatározott feltételek mellett jegyezhet az alaptőkéjét képező részvényeket, ha
a)
a részvényjegyzést a közgyűlés jóváhagyja, amely egyúttal meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a társaság az alaptőkéjét képező részvényeket jegyezheti, különösen a társaság által jegyezhető részvények legmagasabb névértékét, és azt a határidőt, amely alatt a társaság a részvényeket jegyezheti, amely nem haladhatja meg a 18 hónapot,
b)
a részvényeket a társaság munkavállalóira és más, iparűzési engedély vagy nem iparűzési engedély alapján vállalkozó természetes személyekre történő átruházásra szánják, akiknek a társaság számára végzett tevékenységének eredményei a szellemi tulajdonjogok tárgyát képezik; a társaság által jegyzett részvényeket a társaság általi jegyzéstől számított öt éven belül át kell ruházni,
c)
a részvényjegyzéssel a társaság saját tőkéje nem csökken az alaptőke és a tartalékalap (217. §), illetve a társaság által a törvény szerint kötelezően létrehozott egyéb alapok együttes értéke alá, csökkentve a be nem fizetett alaptőke értékével, ha ez az érték még nem szerepel a külön törvény szerinti mérlegben kimutatott eszközök között, és
d)
a névértékük összege nem haladja meg a társaság alaptőkéjének 20%-át.
(2)
Az igazgatóság köteles biztosítani az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti feltételek teljesülését.
(3)
Az alapszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése nem alkalmazandó; ebben az esetben az alapszabálynak meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek mellett a társaság az alaptőkéjét képező részvényeket jegyezheti, különösen a társaság által jegyezhető részvények legmagasabb névértékét, és egy 18 hónapot meg nem haladó határidőt, amely alatt a társaság a részvényeket jegyezheti.
(4)
A társaság által jegyzett részvényeknek az (1) bekezdés b) pontjában említettektől eltérő személyekre történő átruházása csak a névértéküknek megfelelő vételáron, a kibocsátási felárral együtt, a részvényekre vonatkozóan kikötött tulajdonjog-fenntartással lehetséges, egyébként az átruházás érvénytelen.
(5)
A társaság alaptőkéjét képező részvényeknek az (1) és (3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétes jegyzése esetén a 161. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 220s
(1)
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie § 161a ods. 2 písm. a) sa nepoužije na nadobudnutie vlastných akcií spoločnosti na účel ich prevodu na osoby uvedené v § 220r ods. 1 písm. b). Takto nadobudnuté akcie sa musia previesť do piatich rokov od ich nadobudnutia spoločnosťou.
(2)
Obmedzenie a vylúčenie prevoditeľnosti akcií na základe stanov sa nevzťahuje na nadobúdanie vlastných akcií podľa odseku 1.
(3)
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie § 161e ods. 7 sa primerane vzťahuje aj na fyzické osoby podľa § 220r ods. 1 písm. b).
220.s §
(1)
Az alapszabály előírhatja, hogy a 161a. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó a társaság saját részvényeinek a 220r. § (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre történő átruházás céljából történő megszerzésére. Az így megszerzett részvényeket a társaság általi megszerzéstől számított öt éven belül át kell ruházni.
(2)
A részvények átruházhatóságának alapszabályon alapuló korlátozása és kizárása nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti saját részvények megszerzésére.
(3)
Az alapszabály előírhatja, hogy a 161e. § (7) bekezdésének rendelkezése megfelelően vonatkozik a 220r. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti természetes személyekre is.
Oddiel 2
Oddiel 2
Založenie a vznik spoločnosti
A társaság alapítása és létrejötte
§ 220t
(1)
Spoločnosť môže založiť jedna osoba alebo viacero osôb.
(2)
Hodnota základného imania spoločnosti musí byť aspoň 1 euro.
(3)
Spoločnosť nemôže byť založená na základe výzvy na upisovanie akcií.
(4)
Pred vznikom spoločnosti musí byť upísaná celá hodnota základného imania a splatené všetky vklady.
(5)
Zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina sa musí vyhotoviť vo forme notárskej zápisnice o právnom úkone.
220.t §
(1)
A társaságot egy vagy több személy alapíthatja.
(2)
A társaság alaptőkéjének értéke legalább 1 euró kell, hogy legyen.
(3)
A társaság nem alapítható részvényjegyzési felhívás alapján.
(4)
A társaság létrejötte előtt az alaptőke teljes értékét jegyezni kell, és minden betétet be kell fizetni.
(5)
A társasági szerződést vagy az alapító okiratot jogcselekményről szóló közjegyzői jegyzőkönyv formájában kell elkészíteni.
§ 220u
Zakladateľská zmluva
(1)
Zakladateľská zmluva alebo zakladateľská listina musí obsahovať
a)
obchodné meno, sídlo a predmet podnikania (činnosti),
b)
navrhované základné imanie,
c)
počet akcií, ich menovitú hodnotu; ak sa majú vydať akcie rôznych druhov, ich názov,
d)
emisný kurz, za ktorý spoločnosť akcie vydáva,
e)
počet akcií, ktoré upisujú jednotliví zakladatelia,
f)
určenie predmetu nepeňažného vkladu a určenie peňažnej sumy, v akej sa nepeňažný vklad započítava na plnenie emisného kurzu akcií, ktoré zakladateľ upísal, ak sa zakladateľ zaväzuje vložiť do spoločnosti nepeňažný vklad,
g)
určenie správcu vkladov podľa § 60 ods. 1,
h)
rozhodnutie o založení spoločnosti,
i)
rozhodnutie o schválení stanov spoločnosti,
j)
rozhodnutie o členoch orgánov spoločnosti, ktorých je podľa stanov oprávnené voliť valné zhromaždenie.
(2)
Súčasťou zakladateľskej zmluvy alebo zakladateľskej listiny sú stanovy spoločnosti.
220.u §
Társasági szerződés
(1)
Az alapító szerződésnek vagy alapító okiratnak tartalmaznia kell:
a)
cégjegyzéknév, székhely és a vállalkozás (tevékenység) tárgya,
b)
a javasolt alaptőke,
c)
a részvények száma, azok névértéke; ha különböző fajtájú részvények kerülnek kibocsátásra, azok megnevezése,
d)
a kibocsátási árfolyam, amelyen a társaság a részvényeket kibocsátja,
e)
az egyes alapítók által jegyzett részvények száma,
f)
a nem pénzbeli betét tárgyának meghatározása és annak a pénzösszegnek a meghatározása, amelyen a nem pénzbeli betét az alapító által jegyzett részvények kibocsátási árfolyamának teljesítésére beszámításra kerül, ha az alapító kötelezettséget vállal arra, hogy a társaságba nem pénzbeli betétet visz be,
g)
a betétek kezelőjének kijelölése a 60. § (1) bekezdése szerint,
h)
a társaság megalapításáról szóló határozat,
i)
a társaság alapszabályának jóváhagyásáról szóló határozat,
j)
a társaság azon szerveinek tagjairól szóló határozat, amelyeket az alapszabály szerint a közgyűlés jogosult megválasztani.
(2)
Az alapító szerződésnek vagy az alapító okiratnak a részét képezi a társaság alapszabálya.
§ 220v
Stanovy
(1)
Ak spoločnosť vydáva akcie rôznych druhov, stanovy musia obsahovať okrem náležitostí podľa § 173 ods. 1 aj označenie vydávaných druhov akcií, určenie obsahu práv spojených s jednotlivými druhmi akcií a spôsob ich výkonu.
(2)
Obmedzenia výkonu hlasovacieho práva v stanovách sa musia vzťahovať v rovnakom rozsahu na všetky akcie rovnakého druhu.
220.v §
Alapszabály
(1)
Ha a társaság különböző fajtájú részvényeket bocsát ki, az alapszabálynak a 173. § (1) bekezdése szerinti kellékeken kívül tartalmaznia kell a kibocsátott részvényfajták megjelölését, az egyes részvényfajtákhoz kapcsolódó jogok tartalmának meghatározását és azok gyakorlásának módját is.
(2)
Az alapszabályban foglalt, a szavazati jog gyakorlására vonatkozó korlátozásoknak azonos mértékben kell vonatkozniuk minden azonos fajtájú részvényre.
Oddiel 3
Oddiel 3
Vedľajšie dojednania k akcionárskej zmluve
A részvényesi megállapodáshoz kapcsolódó megállapodások
§ 220w
(1)
V dohode akcionárov podľa § 66c (ďalej len „akcionárska zmluva“) môžu akcionári jednoduchej spoločnosti na akcie dohodnúť právo
a)
pridať sa k prevodu akcií,
b)
požadovať prevod akcií,
c)
požadovať nadobudnutie akcií.
(2)
Podpisy na akcionárskej zmluve sa musia úradne osvedčiť. Akcionárska zmluva nenadobudne účinnosť skôr ako dňom úradného osvedčenia pravosti podpisov zmluvných strán.
(3)
Právo pridať sa k prevodu akcií a právo požadovať prevod akcií môžu byť dohodnuté aj ako práva, ktoré vznikajú registráciou podľa osobitného predpisu. V takom prípade sa na ich zriadenie vyžaduje notárska zápisnica.
(4)
Právo pridať sa k prevodu akcií a právo požadovať prevod akcií, ktoré boli registrované podľa osobitného predpisu, sa nepremlčujú a v rozsahu stanovenom týmto zákonom pôsobia pri prevode akcií na základe zmluvy aj voči právnym nástupcom majiteľa akcií, s ktorými je spojená povinnosť zodpovedajúca týmto právam; ak ich oprávnený nevykoná, zostávajú mu zachované aj voči právnemu nástupcovi majiteľa akcií, s ktorými je spojená povinnosť zodpovedajúca týmto právam.
(5)
S právami podľa odseku 1 možno nakladať len zároveň s dotknutými akciami.
(6)
S jednou akciou môže byť spojené len jedno predkupné právo, jedno právo pridať sa k prevodu, jedno právo požadovať prevod a jedno právo požadovať nadobudnutie akcií. Z jedného predkupného práva, jedného práva pridať sa k prevodu, jedného práva požadovať prevod a jedného práva požadovať nadobudnutie akcií môže byť oprávnených viacero osôb. Časti akcionárskej zmluvy, na ktorých základe má vzniknúť ďalšie právo v rozpore s obmedzeniami podľa tohto odseku, sú neplatné.
(7)
Ak bolo na akcie, s ktorými je spojená povinnosť zodpovedajúca právu pridať sa k prevodu akcií alebo právu požadovať prevod akcií, registrovanému podľa osobitného predpisu, zriadené zmluvné záložné právo alebo takéto akcie sa stali predmetom zabezpečovacieho prevodu práva s písomným súhlasom oprávneného akcionára, veriteľ môže vykonať tieto zabezpečovacie práva bez ohľadu na existenciu povinnosti zodpovedajúcej takýmto právam. Tieto práva prevodom na nadobúdateľa akcií na základe výkonu záložného práva alebo zabezpečovacieho prevodu práva zanikajú.
(8)
Ustanovenia § 289 až 292 sa na ustanovenia akcionárskej zmluvy, ktoré upravujú práva podľa odseku 1, nepoužijú.
(9)
Právo pridať sa k prevodu akcií a právo požadovať prevod akcií, ktoré boli registrované podľa osobitného predpisu, zanikajú
a)
ak sa vykonali,
b)
zánikom akcií, s ktorými sú spojené,
c)
uplynutím času, na ktorý boli zriadené,
d)
registráciou vzdania sa práva,
e)
registráciou dohody oprávneného a povinného,
f)
zmenou právnej formy spoločnosti,
g)
zlúčením alebo splynutím spoločnosti, ak právnym nástupcom nie je jednoduchá spoločnosť na akcie,
h)
nadobudnutím akcií z konkurznej podstaty alebo v exekúcii,
i)
iným spôsobom uvedeným v zákone alebo dohodnutým v akcionárskej zmluve.
220.w §
(1)
A 66c. § szerinti részvényesi megállapodásban (a továbbiakban: „részvényesi megállapodás”) az egyszerűsített részvénytársaság részvényesei megállapodhatnak a következő jogokban:
a)
a részvényátruházáshoz való csatlakozás joga,
b)
a részvényátruházás követelésének joga,
c)
a részvények megszerzésének követelésének joga.
(2)
A részvényesi megállapodáson szereplő aláírásokat hivatalosan hitelesíttetni kell. A részvényesi megállapodás legkorábban a szerződő felek aláírásai hitelességének hivatalos igazolásának napján lép hatályba.
(3)
A részvényátruházáshoz való csatlakozás joga és a részvényátruházás követelésének joga olyan jogokként is kiköthetők, amelyek külön jogszabály szerinti bejegyzéssel jönnek létre. Ebben az esetben a létrehozásukhoz közjegyzői jegyzőkönyv szükséges.
(4)
A külön jogszabály szerint bejegyzett, a részvényátruházáshoz való csatlakozás joga és a részvényátruházás követelésének joga nem évülnek el, és e törvény által meghatározott mértékben a részvények szerződés alapján történő átruházásakor a részvények tulajdonosának jogutódjaival szemben is hatályosak, amelyekhez e jogoknak megfelelő kötelezettség kapcsolódik; ha a jogosult nem gyakorolja azokat, azok a részvények tulajdonosának jogutódjával szemben is megmaradnak, amelyekhez e jogoknak megfelelő kötelezettség kapcsolódik.
(5)
Az (1) bekezdés szerinti jogokkal csak az érintett részvényekkel együtt lehet rendelkezni.
(6)
Egy részvényhez csak egy elővételi jog, egy, a részvényátruházáshoz való csatlakozási jog, egy, a részvényátruházás követelésére vonatkozó jog és egy, a részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jog kapcsolódhat. Egy elővételi jogból, egy, a részvényátruházáshoz való csatlakozási jogból, egy, a részvényátruházás követelésére vonatkozó jogból és egy, a részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jogból több személy is jogosult lehet. A részvényesi megállapodás azon részei, amelyek alapján e bekezdés szerinti korlátozásokkal ellentétben további jog keletkezne, érvénytelenek.
(7)
Ha azokra a részvényekre, amelyekhez a külön jogszabály szerint bejegyzett, a részvényátruházáshoz való csatlakozás jogának vagy a részvényátruházás követelése jogának megfelelő kötelezettség kapcsolódik, szerződéses zálogjogot alapítottak, vagy az ilyen részvények a jogosult részvényes írásbeli hozzájárulásával biztosítéki célú jogátruházás tárgyává váltak, a jogosult ezeket a biztosítéki jogokat az ilyen jogoknak megfelelő kötelezettség fennállására tekintet nélkül végrehajthatja. Ezek a jogok a zálogjog végrehajtása vagy a biztosítéki célú jogátruházás alapján a részvények megszerzőjére történő átruházással megszűnnek.
(8)
A 289–292. § rendelkezései nem alkalmazandók a részvényesi megállapodás azon rendelkezéseire, amelyek az (1) bekezdés szerinti jogokat szabályozzák.
(9)
A külön jogszabály szerint bejegyzett, a részvényátruházáshoz való csatlakozás joga és a részvényátruházás követelésének joga megszűnnek,
a)
ha végrehajtották azokat,
b)
az azokhoz kapcsolódó részvények megszűnésével,
c)
annak az időnek a leteltével, amelyre létrehozták őket,
d)
a jogról való lemondás bejegyzésével,
e)
a jogosult és a kötelezett megállapodásának bejegyzésével,
f)
a társaság jogi formájának megváltozásával,
g)
a társaság egyesülésével vagy összeolvadásával, ha a jogutód nem egyszerűsített részvénytársaság,
h)
a részvények csődvagyonból vagy végrehajtás során történő megszerzésével,
i)
a törvényben meghatározott vagy a részvényesi megállapodásban kikötött más módon.
§ 220x
Právo pridať sa k prevodu akcií
(1)
Právo pridať sa k prevodu akcií oprávňuje akcionára (oprávnený) previesť svoje akcie zároveň s akciami iného akcionára (povinný).
(2)
Právu pridať sa k prevodu akcií zodpovedá povinnosť povinného, ktorý sa zaviazal, že pri prevode svojich akcií na základe zmluvy umožní zároveň previesť akcie oprávneného na tretiu osobu za rovnakých podmienok.
(3)
Dojednanie o práve pridať sa k prevodu akcií musí obsahovať
a)
určenie podmienok na jeho výkon,
b)
určenie rozsahu alebo spôsob určenia rozsahu, v akom ho oprávnený môže vykonať,
c)
lehotu alebo spôsob určenia lehoty, v ktorej ho možno po splnení podmienok podľa písmena a) vykonať.
(4)
Povinný je pred prevodom svojich akcií na základe zmluvy povinný informovať tretiu osobu o existencii a podmienkach práva pridať sa k prevodu akcií.
(5)
Ak bolo porušené právo pridať sa k prevodu akcií registrované podľa osobitného predpisu
a)
môže sa oprávnený domáhať, aby tretia osoba, ktorá nadobudla akcie povinného, nadobudla dotknuté akcie oprávneného za podmienok, za ktorých nadobudla akcie od povinného,
b)
môže sa oprávnený domáhať, aby povinný nadobudol dotknuté akcie od oprávneného za podmienok, za ktorých previedol svoje akcie na tretiu osobu,
c)
oprávnenému zostane právo pridať sa k prevodu akcií zachované, ak neuplatní práva podľa písmen a) a b).
(6)
Ak ide o právo pridať sa k prevodu akcií, ktoré nebolo registrované podľa osobitného predpisu, oprávnený má právo podľa odseku 5 písm. b).
(7)
Právo podľa odseku 5 písm. a) a b) a odseku 6 zanikne, ak ho oprávnený neuplatní do jedného roka od prevodu akcií povinného na tretiu osobu.
220.x §
A részvényátruházáshoz való csatlakozás joga
(1)
A részvényátruházáshoz való csatlakozás joga feljogosítja a részvényest (a jogosultat), hogy egy másik részvényes (a kötelezett) részvényeivel együtt átruházza a saját részvényeit.
(2)
A részvényátruházáshoz való csatlakozás jogának a kötelezett azon kötelezettsége felel meg, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját részvényeinek szerződés alapján történő átruházásakor lehetővé teszi a jogosult részvényeinek egyidejű átruházását egy harmadik személyre, azonos feltételek mellett.
(3)
A részvényátruházáshoz való csatlakozás jogáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell
a)
a gyakorlására vonatkozó feltételek meghatározását,
b)
annak a mértéknek a meghatározását vagy a mérték meghatározásának módját, amelyben a jogosult azt gyakorolhatja,
c)
azt a határidőt vagy a határidő meghatározásának módját, amelyen belül azt az a) pont szerinti feltételek teljesülése után gyakorolni lehet.
(4)
A kötelezett a saját részvényeinek szerződés alapján történő átruházása előtt köteles tájékoztatni a harmadik személyt a részvényátruházáshoz való csatlakozás jogának fennállásáról és feltételeiről.
(5)
Ha a külön jogszabály szerint bejegyzett, a részvényátruházáshoz való csatlakozás jogát megsértették,
a)
a jogosult követelheti, hogy a kötelezett részvényeit megszerző harmadik személy szerezze meg a jogosult érintett részvényeit azon feltételek mellett, amelyekkel a kötelezettől a részvényeket megszerezte,
b)
a jogosult követelheti, hogy a kötelezett szerezze meg az érintett részvényeket a jogosulttól azon feltételek mellett, amelyekkel a saját részvényeit a harmadik személyre átruházta,
c)
a jogosult számára a részvényátruházáshoz való csatlakozás joga megmarad, ha nem érvényesíti az a) és b) pont szerinti jogokat.
(6)
Ha olyan, a részvényátruházáshoz való csatlakozás jogáról van szó, amelyet nem jegyeztek be külön jogszabály szerint, a jogosultat az (5) bekezdés b) pontja szerinti jog illeti meg.
(7)
Az (5) bekezdés a) és b) pontja és a (6) bekezdés szerinti jog megszűnik, ha a jogosult azt a kötelezett részvényeinek a harmadik személyre történő átruházásától számított egy éven belül nem érvényesíti.
§ 220y
Právo požadovať prevod akcií
(1)
Právo požadovať prevod akcií oprávňuje akcionára (oprávnený) požadovať od iného akcionára (povinný), aby zároveň s prevodom akcií oprávneného previedol na tretiu osobu svoje akcie.
(2)
Právu požadovať prevod akcií zodpovedá povinnosť povinného, ktorý sa zaviazal, že zároveň s prevodom akcií oprávneného na základe zmluvy prevedie svoje akcie na tretiu osobu za rovnakých podmienok.
(3)
Dojednanie o práve požadovať prevod akcií musí obsahovať
a)
určenie podmienok na jeho výkon a
b)
určenie rozsahu alebo spôsob určenia rozsahu, v akom ho oprávnený môže vykonať.
(4)
Ak sú splnené podmienky na výkon práva požadovať prevod akcií, ktoré bolo registrované podľa osobitného predpisu, a kúpna cena pre povinného je zložená do notárskej úschovy alebo je v prospech povinného otvorený neodvolateľný akreditív a splnenie týchto podmienok osvedčil notár, oprávnený môže dotknuté akcie povinného previesť na tretiu osobu, konajúc v mene a na účet povinného.
(5)
Ak bolo porušené právo požadovať prevod akcií, ktoré nebolo registrované podľa osobitného predpisu,
a)
nadobúdateľ akcií sa môže domáhať, aby povinný na neho previedol dotknuté akcie v súlade s právom požadovať prevod akcií, a to za podmienok, za ktorých nadobudol akcie oprávneného, alebo
b)
nadobúdateľovi akcií zostane právo požadovať prevod akcií zachované.
(6)
Právo podľa odseku 5 písm. a) zanikne, ak ho nadobúdateľ akcií neuplatní do jedného roka od prevodu akcií oprávneného.
220.y §
A részvényátruházás követelésének joga
(1)
A részvényátruházás követelésének joga feljogosítja a részvényest (a jogosultat), hogy egy másik részvényestől (a kötelezettől) követelje, hogy a jogosult részvényeinek átruházásával egyidejűleg a saját részvényeit is átruházza egy harmadik személyre.
(2)
A részvényátruházás követelésének jogának a kötelezett azon kötelezettsége felel meg, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy a jogosult részvényeinek szerződés alapján történő átruházásával egyidejűleg a saját részvényeit is átruházza egy harmadik személyre, azonos feltételek mellett.
(3)
A részvényátruházás követelésének jogáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell
a)
a gyakorlására vonatkozó feltételek meghatározását és
b)
annak a mértéknek a meghatározását vagy a mérték meghatározásának módját, amelyben a jogosult azt gyakorolhatja.
(4)
Ha a külön jogszabály szerint bejegyzett, a részvényátruházás követelésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei teljesülnek, és a kötelezett számára járó vételárat közjegyzői letétbe helyezték, vagy a kötelezett javára visszavonhatatlan akkreditívet nyitottak, és e feltételek teljesülését a közjegyző igazolta, a jogosult a kötelezett érintett részvényeit a kötelezett nevében és javára eljárva átruházhatja a harmadik személyre.
(5)
Ha a külön jogszabály szerint be nem jegyzett, a részvényátruházás követelésére vonatkozó jogot megsértették,
a)
a részvények megszerzője követelheti, hogy a kötelezett a részvényátruházás követelésének jogával összhangban ruházza át rá az érintett részvényeket, mégpedig azon feltételek mellett, amelyekkel a jogosult részvényeit megszerezte, vagy
b)
a részvények megszerzője számára a részvényátruházás követelésének joga megmarad.
(6)
Az (5) bekezdés a) pontja szerinti jog megszűnik, ha a részvények megszerzője azt a jogosult részvényeinek átruházásától számított egy éven belül nem érvényesíti.
§ 220z
Právo požadovať nadobudnutie akcií
(1)
Právo požadovať nadobudnutie akcií oprávňuje akcionára (oprávnený) určiť cenu jednej akcie a žiadať od iného akcionára (povinný), aby na neho previedol akcie za takto určenú cenu. Za oprávneného sa považuje akcionár, ktorý ako prvý doručí svoj návrh s určením ceny za jednu akciu inému akcionárovi.
(2)
Ak povinný predložený návrh oprávneného neprijme v lehote a spôsobom určeným v akcionárskej zmluve, platí, že je za rovnakých podmienok povinný nadobudnúť akcie od oprávneného.
(3)
Dojednanie o práve požadovať nadobudnutie akcií musí obsahovať určenie podmienok na jeho výkon.
(4)
Ak povinný v súlade s podmienkami výkonu práva požadovať nadobudnutie akcií neuzavrie zmluvu o nadobudnutí akcií oprávneného, možno sa do jedného roka domáhať na súde, aby prejav vôle povinného bol nahradený súdnym rozhodnutím.
220.z §
A részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jog
(1)
A részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jog feljogosítja a részvényest (a jogosultat), hogy meghatározza egy részvény árát, és kérje egy másik részvényestől (a kötelezettől), hogy az így meghatározott áron ruházza át rá a részvényeket. Jogosultnak az a részvényes tekintendő, aki elsőként kézbesíti egy másik részvényesnek az egy részvény árát meghatározó javaslatát.
(2)
Ha a kötelezett a jogosult által előterjesztett javaslatot a részvényesi megállapodásban meghatározott határidőn belül és módon nem fogadja el, úgy tekintendő, hogy azonos feltételek mellett köteles megszerezni a részvényeket a jogosulttól.
(3)
A részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jogról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a gyakorlására vonatkozó feltételek meghatározását.
(4)
Ha a kötelezett a részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeivel összhangban nem köt szerződést a jogosult részvényeinek megszerzéséről, egy éven belül bírósághoz lehet fordulni annak érdekében, hogy a kötelezett szándéknyilatkozatát bírósági határozat pótolja.
Oddiel 4
alszakasz 4
Orgány spoločnosti
A társaság szervei
Valné zhromaždenie
Taggyűlés
§ 220za
(1)
O záležitostiach, ktoré neboli zaradené do navrhovaného programu rokovania valného zhromaždenia, možno rozhodnúť len za účasti a so súhlasom všetkých akcionárov spoločnosti, ktorí sú oprávnení hlasovať.
(2)
Na rozhodnutie valného zhromaždenia o zmene práv spojených s niektorým druhom akcií a o obmedzení prevoditeľnosti akcií sa vyžaduje súhlas najmenej dvojtretinovej väčšiny hlasov akcionárov, ktorí vlastnia tieto akcie. Pravosť podpisu predsedu valného zhromaždenia musí byť úradne osvedčená.
(3)
Na schválenie rozhodnutia valného zhromaždenia o zmene stanov, zvýšení alebo znížení základného imania, o poverení predstavenstva na zvýšenie základného imania podľa § 210, vydaní prioritných dlhopisov alebo vymeniteľných dlhopisov, zrušení spoločnosti je potrebná najmenej dvojtretinová väčšina hlasov prítomných akcionárov. Pravosť podpisu predsedu valného zhromaždenia musí byť úradne osvedčená.
(4)
Ak tento zákon vyžaduje pri rozhodnutiach valného zhromaždenia úradné osvedčenie pravosti podpisu predsedu valného zhromaždenia, rozhodnutie jediného akcionára urobené pri výkone pôsobnosti valného zhromaždenia musí mať úradné osvedčenie pravosti podpisu jediného akcionára; ustanovenie § 190 platí primerane.
220.za §
(1)
Olyan ügyekben, amelyeket nem vettek fel a közgyűlés javasolt napirendjére, csak a társaság valamennyi szavazásra jogosult részvényesének részvételével és hozzájárulásával lehet dönteni.
(2)
A közgyűlésnek a valamely részvényfajtához kapcsolódó jogok megváltoztatásáról és a részvények átruházhatóságának korlátozásáról szóló határozatához az ezen részvényekkel rendelkező részvényesek szavazatainak legalább kétharmados többségének hozzájárulása szükséges. A közgyűlés elnöke aláírásának hitelességét hivatalosan igazolni kell.
(3)
A közgyűlésnek az alapszabály módosításáról, az alaptőke emeléséről vagy csökkentéséről, az igazgatóság 210. § szerinti alaptőke-emelésre való felhatalmazásáról, elsőbbségi vagy átváltható kötvények kibocsátásáról, a társaság megszüntetéséről szóló határozatának jóváhagyásához a jelen lévő részvényesek szavazatainak legalább kétharmados többsége szükséges. A közgyűlés elnöke aláírásának hitelességét hivatalosan igazolni kell.
(4)
Ha e törvény a közgyűlés határozatai esetében a közgyűlés elnöke aláírása hitelességének hivatalos igazolását írja elő, az egyedüli részvényesnek a közgyűlés hatáskörében hozott határozatának rendelkeznie kell az egyedüli részvényes aláírása hitelességének hivatalos igazolásával; a 190. § rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
§ 220zb
(1)
Stanovy môžu určiť, že akcionári môžu prijať rozhodnutia aj mimo valného zhromaždenia, a to na základe návrhu rozhodnutia, ktoré všetkým akcionárom zašle predstavenstvo.
(2)
Návrh rozhodnutia podľa odseku 1 obsahuje
a)
znenie navrhovaného rozhodnutia a odôvodnenie návrhu,
b)
lehotu na doručenie vyjadrenia akcionára, ktorá je 30 dní, ak stanovy neurčujú inak; lehota začína plynúť oznámením návrhu rozhodnutia akcionárovi spôsobom určeným v stanovách, inak doručením,
c)
podklady potrebné na schválenie rozhodnutia,
d)
ďalšie informácie a prílohy podľa stanov.
(3)
Ak akcionár v lehote podľa odseku 2 písm. b) nedoručí súhlas s návrhom rozhodnutia, platí, že s návrhom rozhodnutia nesúhlasí.
(4)
Predstavenstvo oznámi výsledky hlasovania do 15 dní od uplynutia lehoty podľa odseku 2 písm. b), ak stanovy neurčujú kratšiu lehotu.
(5)
Väčšina, ktorou sa prijíma navrhované rozhodnutie, sa počíta z celkového počtu hlasov prislúchajúcich všetkým akcionárom.
(6)
Ak tento zákon vyžaduje pri rozhodnutiach valného zhromaždenia úradné osvedčenie pravosti podpisu predsedu valného zhromaždenia, úradne sa osvedčí pravosť podpisov členov predstavenstva.
220.zb §
(1)
Az alapszabály előírhatja, hogy a részvényesek a közgyűlésen kívül is hozhatnak határozatokat, mégpedig egy határozattervezet alapján, amelyet az igazgatóság küld meg valamennyi részvényesnek.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti határozattervezet tartalmazza
a)
a javasolt határozat szövegét és a javaslat indokolását,
b)
a részvényes nyilatkozatának kézbesítésére vonatkozó határidőt, amely 30 nap, ha az alapszabály másként nem rendelkezik; a határidő a határozattervezetnek a részvényessel az alapszabályban meghatározott módon történő közlésével, egyébként a kézbesítéssel kezdődik,
c)
a határozat jóváhagyásához szükséges dokumentumokat,
d)
az alapszabály szerinti további információkat és mellékleteket.
(3)
Ha a részvényes a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem kézbesíti a határozattervezethez való hozzájárulását, úgy tekintendő, hogy a határozattervezettel nem ért egyet.
(4)
Az igazgatóság a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidő lejártától számított 15 napon belül közli a szavazás eredményét, ha az alapszabály rövidebb határidőt nem állapít meg.
(5)
A javasolt határozat elfogadásához szükséges többség valamennyi részvényesre jutó szavazatok teljes számából számítandó.
(6)
Ha e törvény a közgyűlés határozatai esetében a közgyűlés elnöke aláírása hitelességének hivatalos igazolását írja elő, az igazgatóság tagjai aláírásának hitelességét hivatalosan igazolni kell.
§ 220zc
Predstavenstvo
(1)
Predstavenstvo je štatutárnym orgánom spoločnosti, ktorý riadi činnosť spoločnosti a koná v jej mene. Predstavenstvo rozhoduje o všetkých záležitostiach spoločnosti, ak nie sú týmto zákonom alebo stanovami vyhradené do pôsobnosti valného zhromaždenia alebo iného orgánu spoločnosti. Ak stanovy neurčia inak, je oprávnený konať v mene spoločnosti každý člen predstavenstva. Členovia predstavenstva a spôsob, akým konajú v mene spoločnosti, sa zapisuje do obchodného registra. Ak môžu v mene spoločnosti konať len niektorí z nich, uvedie sa to v obchodnom registri.
(2)
Stanovy môžu určiť, že
a)
funkčné obdobie členov predstavenstva nie je obmedzené,
b)
dohody medzi členom predstavenstva a spoločnosťou podliehajú súhlasu valného zhromaždenia, dozornej rady alebo iného orgánu spoločnosti.
(3)
Ak predstavenstvo zistí, že strata spoločnosti presiahla hodnotu jednej tretiny základného imania alebo to možno predpokladať, bez zbytočného odkladu o tom informuje akcionárov.
(4)
Ak spoločnosť nezriadila dozornú radu, majú akcionári právo nad rámec práva požadovať informácie a vysvetlenia podľa § 180 ods. 1, ako aj právo písomne požadovať od predstavenstva informácie o záležitostiach spoločnosti. Ak predstavenstvo odmietne poskytnúť informáciu, rozhodne súd na základe návrhu akcionára o tom, či je spoločnosť povinná požadovanú informáciu poskytnúť.
220.zc §
Igazgatóság
(1)
Az igazgatóság a társaság statutáris szerve, amely irányítja a társaság tevékenységét és a nevében eljár. Az igazgatóság dönt a társaság minden ügyében, ha azokat e törvény vagy az alapszabály nem utalja a közgyűlés vagy a társaság más szervének hatáskörébe. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az igazgatóság minden tagja jogosult a társaság nevében eljárni. Az igazgatóság tagjait és a társaság nevében való eljárásuk módját be kell jegyezni a cégjegyzékbe. Ha a társaság nevében csak néhányuk járhat el, ezt fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
(2)
Az alapszabály előírhatja, hogy
a)
az igazgatóság tagjainak hivatali ideje nem korlátozott,
b)
az igazgatóság tagja és a társaság közötti megállapodások a közgyűlés, a felügyelőbizottság vagy a társaság más szervének hozzájárulásától függenek.
(3)
Ha az igazgatóság megállapítja, hogy a társaság vesztesége meghaladta az alaptőke egyharmadának értékét, vagy ez feltételezhető, erről felesleges késedelem nélkül tájékoztatja a részvényeseket.
(4)
Ha a társaság nem hozott létre felügyelőbizottságot, a részvényesek a 180. § (1) bekezdése szerinti információ- és felvilágosításkérési jogon túlmenően jogosultak írásban is tájékoztatást kérni az igazgatóságtól a társaság ügyeiről. Ha az igazgatóság megtagadja az információ nyújtását, a bíróság a részvényes indítványa alapján dönt arról, hogy a társaság köteles-e a kért információt megadni.
§ 220zd
Členovia predstavenstva sú povinní písomne informovať spoločnosť, ak budú
a)
vo vlastnom mene alebo na vlastný účet uzavierať obchody, ktoré súvisia s podnikateľskou činnosťou spoločnosti,
b)
sprostredkúvať pre iné osoby obchody spoločnosti,
c)
zúčastňovať sa na podnikaní inej spoločnosti ako spoločník s neobmedzeným ručením,
d)
vykonávať činnosť ako štatutárny orgán alebo člen štatutárneho alebo iného orgánu inej právnickej osoby s podobným predmetom podnikania, ibaže ide o spoločnosť, na ktorej podnikaní sa zúčastňuje spoločnosť, ktorej štatutárneho orgánu je členom.
220.zd §
Az igazgatóság tagjai kötelesek írásban tájékoztatni a társaságot, ha
a)
saját nevükben vagy saját számlájukra a társaság vállalkozási tevékenységével összefüggő üzleteket kötnek,
b)
más személyek számára a társaság üzleteit közvetítik,
c)
egy másik társaság vállalkozásában korlátlanul felelős tagként vesznek részt,
d)
hasonló vállalkozási tárgykörrel rendelkező más jogi személy statutáris szerveként vagy statutáris, illetve egyéb szervének tagjaként tevékenységet végeznek, kivéve, ha olyan társaságról van szó, amelynek vállalkozásában az a társaság is részt vesz, amelynek statutáris szervének a tagjai.
§ 220ze
Dozorná rada
(1)
Stanovy môžu určiť, že sa zriaďuje dozorná rada spoločnosti, ktorá dohliada na výkon pôsobnosti predstavenstva a na uskutočňovanie podnikateľskej činnosti spoločnosti. Členov dozornej rady volí a odvoláva valné zhromaždenie spoločnosti.
(2)
Pre členov dozornej rady sa ustanovenie § 220zc ods. 2 písm. b) použije rovnako.
220.ze §
A felügyelőbizottság:
(1)
Az alapszabály előírhatja, hogy a társaságnál felügyelőbizottságot kell létrehozni, amely felügyeli az igazgatóság hatáskörének gyakorlását és a társaság vállalkozási tevékenységének megvalósítását. A felügyelőbizottság tagjait a társaság közgyűlése választja és hívja vissza.
(2)
A felügyelőbizottság tagjaira a 220zc. § (2) bekezdésének b) pontja hasonlóképpen alkalmazandó.
Oddiel 5
alszakasz 5
Zmena základného imania
Az alaptőke módosítása
§ 220zf
(1)
Zvýšenie základného imania upísaním nových akcií na základe verejnej výzvy sa nepripúšťa.
(2)
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie § 202 ods. 1 prvej a druhej vety sa nepoužijú. V takom prípade sa na zvýšenie základného imania vyžaduje dvojtretinová väčšina všetkých akcionárov bez ohľadu na druh akcií.
(3)
Stanovy môžu obmedziť alebo vylúčiť právo majiteľov akcií alebo niektorých druhov akcií na prednostné upisovanie akcií na zvýšenie základného imania.
(4)
Ak sa majú akcie vydať osobám podľa § 220r ods. 1 písm. b), ustanovenia § 203 ods. 1 druhej vety, § 204 ods. 1 a § 204a ods. 7 sa použijú primerane.
220.zf §
(1)
Az alaptőke nyilvános felhívás alapján történő új részvények jegyzésével való emelése nem megengedett.
(2)
Az alapszabály előírhatja, hogy a 202. § (1) bekezdésének első és második mondata nem alkalmazandó. Ilyen esetben az alaptőke-emeléshez az összes részvényes kétharmados többsége szükséges, a részvények fajtájára való tekintet nélkül.
(3)
Az alapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja a részvénytulajdonosok vagy egyes részvényfajták tulajdonosainak az alaptőke-emeléskor történő részvényjegyzési előjogát.
(4)
Ha a részvényeket a 220r. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyeknek kell kibocsátani, a 203. § (1) bekezdésének második mondata, a 204. § (1) bekezdése és a 204a. § (7) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
§ 220zg
Stanovy môžu určiť, že ustanovenie § 211 ods. 1 sa nepoužije. V tomto prípade sa na prijatie rozhodnutia o znížení základného imania vyžaduje dvojtretinová väčšina všetkých akcionárov bez ohľadu na druh akcií.
220.zg §
Az alapszabály előírhatja, hogy a 211. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben az alaptőke leszállításáról szóló határozat elfogadásához az összes részvényes kétharmados többsége szükséges, a részvények fajtájára való tekintet nélkül.
Oddiel 6
alszakasz 6
Zrušenie spoločnosti
A társaság megszüntetése
§ 220zh
(1)
Okrem prípadov uvedených v § 68 sa spoločnosť zrušuje
a)
rozhodnutím súdu podľa ustanovenia odseku 2,
b)
z dôvodov uvedených v zakladateľskej listine, zakladateľskej zmluve alebo v stanovách.
(2)
Akcionári, a ak to ustanovuje zakladateľská listina, zakladateľská zmluva alebo stanovy, aj členovia predstavenstva, sa môžu na súde domáhať zrušenia spoločnosti z dôvodov a za podmienok ustanovených v zákone, zakladateľskej listine, zakladateľskej zmluve, alebo v stanovách.
220.zh §
(1)
A 68. §-ban említett eseteken kívül a társaság megszűnik:
a)
a (2) bekezdés rendelkezései szerinti bírósági határozattal,
b)
az alapító okiratban, a társasági szerződésben vagy az alapszabályban meghatározott okokból.
(2)
A részvényesek, és ha az alapító okirat, a társasági szerződés vagy az alapszabály úgy rendelkezik, az igazgatóság tagjai is, a törvényben, az alapító okiratban, a társasági szerződésben vagy az alapszabályban meghatározott okokból és feltételekkel kérhetik a bíróságtól a társaság megszüntetését.
Hlava II
II. FEJEZET
DRUŽSTVO
Szövetkezet
Diel I
szakasz I
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 221
(1)
Družstvo je spoločenstvom neuzavretého počtu osôb založeným za účelom podnikania alebo zabezpečovania hospodárskych, sociálnych alebo iných potrieb svojich členov.
(2)
Obchodné meno družstva musí obsahovať označenie „družstvo“.
(3)
Družstvo musí mať najmenej päť členov; to neplatí, ak sú jeho členmi aspoň dve právnické osoby. Na trvanie družstva nemá vplyv pristúpenie ďalších členov alebo zánik členstva doterajších členov, ak družstvo spĺňa podmienky predchádzajúcej vety.
221. §
(1)
A szövetkezet nyitott tagságú személyi közösség, amelyet vállalkozás céljából vagy tagjai gazdasági, szociális vagy egyéb szükségleteinek biztosítására alapítottak.
(2)
A szövetkezet cégnevének tartalmaznia kell a „szövetkezet” megjelölést.
(3)
A szövetkezetnek legalább öt taggal kell rendelkeznie; ez nem érvényes, ha tagjai között legalább két jogi személy van. A szövetkezet fennállását nem érinti további tagok belépése vagy a meglévő tagok tagságának megszűnése, ha a szövetkezet megfelel az előző mondatban foglalt feltételeknek.
§ 222
(1)
Družstvo je právnickou osobou. Za porušenie svojich záväzkov zodpovedá celým svojím majetkom.
(2)
Členovia neručia za záväzky družstva. Stanovy môžu určiť, že členovia družstva alebo niektorí z nich majú na základe rozhodnutia členskej schôdze voči družstvu do určitej výšky uhradzovacie povinnosti presahujúce členský vklad na krytie strát družstva.
222. §
(1)
A szövetkezet jogi személy. Kötelezettségeinek megszegéséért teljes vagyonával felel.
(2)
A tagok nem felelnek a szövetkezet kötelezettségeiért. Az alapszabály előírhatja, hogy a szövetkezet tagjainak vagy némelyiküknek a taggyűlés határozata alapján a szövetkezettel szemben egy bizonyos összegig a tagi hozzájárulást meghaladó pótbefizetési kötelezettségük van a szövetkezet veszteségeinek fedezésére.
§ 223
(1)
Základné imanie družstva tvorí súhrn členských vkladov, na ktorých splatenie sa zaviazali členovia družstva.
(2)
Členský podiel predstavuje mieru účasti člena na družstve. Jeho výška sa určuje podľa pomeru členského vkladu k základnému imaniu družstva, ak stanovy neurčujú inak. Každý člen môže mať v družstve len jeden členský podiel. Výška členského vkladu sa môže pre jednotlivých členov určiť rozdielne, musí však byť vyjadrená kladným celým číslom, ak zákon neustanovuje inak. Celkový súčet menovitých hodnôt členských vkladov do družstva sa musí rovnať menovitej hodnote základného imania družstva.
(3)
Stanovy určujú výšku základného imania družstva, ktoré sa zapisuje do obchodného registra (zapisované základné imanie). Zapisované základné imanie musí byť najmenej 1 250 eur.
(4)
Podmienkou vzniku členstva je splatenie členského vkladu určeného stanovami (základný členský vklad) alebo v stanovách určenej časti základného členského vkladu (vstupný vklad). Stanovy môžu určiť odlišnú výšku základného členského vkladu alebo vstupného vkladu pre fyzické osoby a pre právnické osoby.
(5)
Členovia družstva sa môžu zaviazať, pokiaľ to stanovy pripúšťajú, k ďalšiemu členskému vkladu a k ďalšej majetkovej účasti na podnikaní družstva za podmienok určených stanovami.
(6)
Nepeňažné vklady sa ocenia spôsobom určeným stanovami alebo pri založení družstva dohodnutým všetkými členmi. Ak sú predmetom nepeňažného vkladu podielnické listy vydané družstvom podľa osobitného zákona, započítajú sa členovi na vklad v ich menovitej hodnote. Ustanovenie § 59 ods. 3 druhá veta sa v tom prípade neuplatní.
(7)
Člen je povinný splatiť členský vklad presahujúci vstupný vklad do troch rokov, ak stanovy neurčia kratšiu lehotu. Stanovy môžu určiť, že členovia sú povinní, ak to vyžaduje strata družstva, splatiť na základe rozhodnutia členskej schôdze nesplatenú časť členského vkladu ešte pred dobou jej splatnosti.
(8)
Družstvo nesmie vrátiť svojim členom členské vklady ani vyplácať úroky z členských vkladov, ak zákon neustanovuje inak.
(9)
Stanovy družstva alebo členská schôdza môže poveriť predstavenstvo, aby rozhodlo o zvýšení základného imania družstva do určitej výšky z čistého zisku alebo z iných zdrojov vlastného imania družstva, ktoré nie sú účelovo viazané v nedeliteľnom fonde alebo v iných fondoch družstva. Na zvýšení sa podieľajú členovia družstva podľa výšky ich doterajších vkladov, ak stanovy neurčujú iný spôsob zvýšenia podielu členov na základnom imaní družstva. Ak je to nevyhnutné na krytie straty družstva, ktorú nemožno kryť z iných zdrojov vlastného imania, členská schôdza môže rozhodnúť o znížení základného imania a o pomernom znížení členských vkladov členov družstva.
(10)
V prípade smrti fyzickej osoby, ktorá je členom družstva, družstvo zníži základné imanie o vklad tohto člena, ak členstvo neprešlo na dediča, prípadne na inú právnickú osobu alebo fyzickú osobu. Pri zániku právnickej osoby, ktorá je členom družstva, družstvo zníži základné imanie o vklad tohto člena, ak členstvo neprešlo na inú fyzickú osobu alebo právnickú osobu.
(11)
Družstvo zníži základné imanie o členské vklady, ktoré spočívali v majetkových právach alebo v iných peniazmi oceniteľných hodnotách, ak člen na požiadanie družstva nepreukázal, že ich nadobudol v súlade s právnym poriadkom.
223. §
(1)
A szövetkezet alaptőkéjét a tagi hozzájárulások összessége képezi, amelyek befizetésére a szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak.
(2)
A tagsági részesedés a tag szövetkezetben való részvételének mértékét jelenti. Ennek nagysága a tagi hozzájárulásnak a szövetkezet alaptőkéjéhez viszonyított aránya szerint kerül meghatározásra, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik. Minden tagnak csak egy tagsági részesedése lehet a szövetkezetben. A tagi hozzájárulás összege az egyes tagok számára eltérően is meghatározható, de azt pozitív egész számban kell kifejezni, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. A szövetkezetbe befizetett tagi hozzájárulások névértékének teljes összege meg kell, hogy egyezzen a szövetkezet alaptőkéjének névértékével.
(3)
Az alapszabály határozza meg a szövetkezet alaptőkéjének összegét, amely a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül (jegyzett alaptőke). A jegyzett alaptőkének legalább 1 250 eurónak kell lennie.
(4)
A tagsági viszony létrejöttének feltétele az alapszabályban meghatározott tagi hozzájárulás (alapvető tagi hozzájárulás) vagy az alapszabályban meghatározott részének (belépési hozzájárulás) befizetése. Az alapszabály a természetes személyek és a jogi személyek számára eltérő összegű alapvető tagi hozzájárulást vagy belépési hozzájárulást állapíthat meg.
(5)
A szövetkezet tagjai, amennyiben az alapszabály ezt megengedi, az alapszabályban meghatározott feltételek mellett további tagi hozzájárulásra és a szövetkezet vállalkozásában való további vagyoni részesedésre kötelezhetik magukat.
(6)
A nem pénzbeli hozzájárulásokat az alapszabályban meghatározott módon, vagy a szövetkezet alapításakor valamennyi tag által elfogadott módon kell értékelni. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát a szövetkezet által külön törvény szerint kibocsátott részjegyek képezik, azokat a tagnak a hozzájárulásába névértékükön számítják be. Az 59. § (3) bekezdésének második mondata ebben az esetben nem alkalmazandó.
(7)
A tag köteles a belépési hozzájárulást meghaladó tagi hozzájárulást három éven belül befizetni, hacsak az alapszabály rövidebb határidőt nem állapít meg. Az alapszabály előírhatja, hogy a tagok kötelesek, ha a szövetkezet vesztesége ezt megköveteli, a taggyűlés határozata alapján a tagi hozzájárulás be nem fizetett részét még annak esedékessége előtt befizetni.
(8)
A szövetkezet nem adhatja vissza tagjainak a tagi hozzájárulásokat, és nem fizethet kamatot a tagi hozzájárulások után, hacsak a törvény másként nem rendelkezik.
(9)
A szövetkezet alapszabálya vagy a taggyűlés megbízhatja az igazgatóságot, hogy döntsön a szövetkezet alaptőkéjének egy bizonyos összegig történő emeléséről a tiszta nyereségből vagy a szövetkezet saját tőkéjének egyéb forrásaiból, amelyek nincsenek célhoz kötve a feloszthatatlan alapban vagy a szövetkezet egyéb alapjaiban. Az emelésben a szövetkezet tagjai eddigi hozzájárulásaik arányában vesznek részt, hacsak az alapszabály nem határoz meg más módot a tagok alaptőke-részesedésének növelésére. Ha ez a szövetkezet olyan veszteségének fedezésére szükséges, amelyet a saját tőke más forrásaiból nem lehet fedezni, a taggyűlés dönthet az alaptőke leszállításáról és a szövetkezet tagjainak tagi hozzájárulásainak arányos csökkentéséről.
(10)
A szövetkezet tagját képező természetes személy halála esetén a szövetkezet leszállítja az alaptőkét e tag hozzájárulásával, ha a tagság nem szállt át az örökösre, illetve más jogi vagy természetes személyre. A szövetkezet tagját képező jogi személy megszűnése esetén a szövetkezet leszállítja az alaptőkét e tag hozzájárulásával, ha a tagság nem szállt át más természetes vagy jogi személyre.
(11)
A szövetkezet leszállítja az alaptőkét azokkal a tagi hozzájárulásokkal, amelyek vagyoni jogokból vagy más, pénzben kifejezhető értékekből álltak, ha a tag a szövetkezet kérésére nem igazolta, hogy azokat a jogrenddel összhangban szerezte meg.
§ 224
Založenie družstva
(1)
Na založenie družstva sa vyžaduje konanie ustanovujúcej schôdze družstva.
(2)
Ustanovujúca schôdza družstva:
a)
určuje zapisované základné imanie,
b)
schvaľuje stanovy,
c)
volí predstavenstvo a kontrolnú komisiu.
(3)
Na ustanovujúcej schôdzi družstva sú oprávnené hlasovať osoby, ktoré podali prihlášku do družstva. Pred rozhodovaním o veciach uvedených v odseku 2 zvolí ustanovujúca členská schôdza svojho predsedajúceho. Do jeho zvolenia vedie schôdzu zvolávateľ.
(4)
Ustanovujúca schôdza družstva volí a prijíma uznesenie väčšinou prítomných. Uchádzač o členstvo môže vziať svoju prihlášku späť ihneď po hlasovaní o stanovách, ak hlasoval proti ich prijatiu.
(5)
Ustanovujúca schôdza družstva vedie k jeho založeniu, ak sa na nej uchádzači o členstvo zaviazali k členským vkladom dosahujúcim určenú sumu zapisovaného základného imania. Základný členský alebo vstupný vklad sa musí splatiť do 15 dní od konania ustanovujúcej schôdze družstva určenému členovi predstavenstva spôsobom určeným členskou schôdzou.
(6)
Priebeh ustanovujúcej schôdze družstva sa osvedčuje notárskou zápisnicou, ktorá obsahuje aj zoznam členov a výšku jednotlivých členských vkladov, ku ktorým sa na schôdzi družstva zaviazali. Prílohu zápisnice tvoria stanovy v schválenom znení.
224. §
A szövetkezet alapítása
(1)
A szövetkezet alapításához a szövetkezet alakuló ülésének megtartása szükséges.
(2)
A szövetkezet alakuló ülése:
a)
meghatározza a jegyzett alaptőkét,
b)
jóváhagyja az alapszabályt,
c)
megválasztja az igazgatóságot és az ellenőrző bizottságot.
(3)
A szövetkezet alakuló ülésén azok a személyek jogosultak szavazni, akik belépési kérelmet nyújtottak be a szövetkezetbe. A (2) bekezdésben felsorolt ügyekben való döntéshozatal előtt az alakuló taggyűlés megválasztja az elnökét. Megválasztásáig az ülést az összehívó vezeti.
(4)
A szövetkezet alakuló ülése a jelenlévők többségével választ és hoz határozatot. A tagságra pályázó személy közvetlenül az alapszabályról való szavazás után visszavonhatja belépési kérelmét, ha annak elfogadása ellen szavazott.
(5)
A szövetkezet alakuló ülése a szövetkezet megalapításához vezet, ha azon a tagságra pályázók a jegyzett alaptőke meghatározott összegét elérő tagi hozzájárulásokra vállaltak kötelezettséget. Az alapvető tagi vagy belépési hozzájárulást a szövetkezet alakuló ülésének napjától számított 15 napon belül kell befizetni az igazgatóság kijelölt tagjának a taggyűlés által meghatározott módon.
(6)
A szövetkezet alakuló ülésének lefolyását közjegyzői jegyzőkönyvvel kell igazolni, amely tartalmazza a tagok jegyzékét és az egyes tagi hozzájárulások összegét is, amelyekre a szövetkezet ülésén kötelezettséget vállaltak. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az alapszabály jóváhagyott szövegezésében.
§ 225
(1)
Družstvo vzniká dňom zápisu do obchodného registra. Pred podaním návrhu na tento zápis musí byť splatená aspoň polovica zapisovaného základného imania.
(2)
Návrh na zápis je povinné podať predstavenstvo. Návrh na zápis podpisujú všetci členovia predstavenstva.
225. §
(1)
A szövetkezet a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával jön létre. E bejegyzési indítvány benyújtása előtt a jegyzett alaptőke legalább felét be kell fizetni.
(2)
A bejegyzési indítványt az igazgatóság köteles benyújtani. A bejegyzési indítványt az igazgatóság valamennyi tagja aláírja.
§ 226
(1)
Stanovy družstva musia obsahovať:
a)
obchodné meno a sídlo družstva,
b)
predmet podnikania (činnosti),
c)
vznik a zánik členstva, práva a povinnosti členov k družstvu a družstva k členom,
d)
výšku základného členského vkladu, prípadne aj výšku vstupného vkladu, spôsob splácania členských vkladov a vyporiadanie členského podielu pri zániku členstva,
e)
orgány družstva a počet ich členov, dĺžku ich funkčného obdobia, spôsob ustanovovania, pôsobnosť a spôsob ich zvolávania a rokovania,
f)
spôsob použitia zisku a úhrady prípadnej straty,
g)
tvorbu a použitie nedeliteľného fondu,
h)
ďalšie ustanovenia, ak to vyplýva z tohto zákona.
(2)
Ak podľa stanov je podmienkou členstva tiež pracovný vzťah člena k družstvu, môžu stanovy obsahovať úpravu tohto vzťahu. Táto úprava nesmie odporovať pracovnoprávnym predpisom, ibaže úprava je pre člena výhodnejšia. Ak nie je osobitná úprava v stanovách, platia pracovnoprávne predpisy.
(3)
O zmene stanov rozhoduje členská schôdza, ak zákon neustanovuje inak.
226. §
(1)
A szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell:
a)
a szövetkezet cégnevét és székhelyét,
b)
a vállalkozás (tevékenység) tárgyát,
c)
a tagsági viszony keletkezését és megszűnését, a tagoknak a szövetkezettel szembeni, valamint a szövetkezetnek a tagokkal szembeni jogait és kötelezettségeit,
d)
az alapvető tagi hozzájárulás összegét, adott esetben a belépési hozzájárulás összegét is, a tagi hozzájárulások befizetésének módját és a tagsági részesedés elszámolását a tagsági viszony megszűnésekor,
e)
a szövetkezet szerveit és tagjaik számát, megbízatási idejük hosszát, létrehozásuk módját, hatáskörüket, valamint összehívásuk és tanácskozásuk módját,
f)
a nyereség felhasználásának és az esetleges veszteség fedezésének módját,
g)
a feloszthatatlan alap képzését és felhasználását,
h)
további rendelkezéseket, ha ez e törvényből következik.
(2)
Ha az alapszabály szerint a tagság feltétele a tag és a szövetkezet közötti munkaviszony is, az alapszabály tartalmazhatja e viszony szabályozását. Ez a szabályozás nem lehet ellentétes a munkajogi előírásokkal, kivéve, ha a szabályozás a tag számára kedvezőbb. Ha az alapszabályban nincs külön szabályozás, a munkajogi előírások az irányadók.
(3)
Az alapszabály módosításáról a taggyűlés dönt, hacsak a törvény másként nem rendelkezik.
Diel II
II. SZAKASZ
Vznik a zánik členstva
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
§ 227
(1)
Členmi družstva môžu byť fyzické i právnické osoby. Ak podľa stanov je členstvo podmienené pracovným vzťahom k družstvu, môže sa členom stať fyzická osoba, ktorá skončila povinnú školskú dochádzku a dosiahla 15 rokov svojho veku.
(2)
Po splnení podmienok vyplývajúcich zo zákona a stanov vzniká členstvo:
a)
pri založení družstva dňom vzniku družstva,
b)
za trvania družstva prijatím za člena na základe písomnej členskej prihlášky,
c)
prevodom členstva alebo
d)
iným spôsobom ustanoveným zákonom.
(3)
Ak podľa stanov je podmienkou členstva pracovný vzťah člena k družstvu a ak zo stanov nevyplýva niečo iné, vzniká členstvo dňom, ktorý sa dojednal ako deň vzniku pracovného vzťahu, a zaniká dňom zániku pracovného vzťahu člena k družstvu.
(4)
Členstvo nevzniká pred zaplatením vstupného vkladu.
(5)
Podrobnejšiu úpravu členstva, jeho vzniku a zániku upravujú stanovy.
227. §
(1)
A szövetkezet tagjai természetes és jogi személyek lehetnek. Ha az alapszabály szerint a tagság a szövetkezettel fennálló munkaviszonyhoz kötött, az a természetes személy válhat taggá, aki befejezte a kötelező iskolai tanulmányait és betöltötte a 15. életévét.
(2)
A törvényből és az alapszabályból következő feltételek teljesítése után a tagsági viszony létrejön:
a)
a szövetkezet alapításakor a szövetkezet létrejöttének napjával,
b)
a szövetkezet fennállása alatt írásbeli tagfelvételi kérelem alapján történő tagfelvétellel,
c)
a tagsági viszony átruházásával vagy
d)
a törvény által meghatározott egyéb módon.
(3)
Ha az alapszabály szerint a tagság feltétele a tag és a szövetkezet közötti munkaviszony, és ha az alapszabályból más nem következik, a tagsági viszony azon a napon jön létre, amelyet a munkaviszony keletkezésének napjaként kötöttek ki, és a tag és a szövetkezet közötti munkaviszony megszűnésének napjával szűnik meg.
(4)
A tagsági viszony nem jön létre a belépési hozzájárulás befizetése előtt.
(5)
A tagsági viszony, annak keletkezésének és megszűnésének részletesebb szabályozását az alapszabály rendezi.
§ 228
Družstvo vedie zoznam všetkých svojich členov. Do zoznamu sa zapisuje okrem názvu a sídla právnickej osoby alebo mena a bydliska fyzickej osoby ako člena aj výška jej členského vkladu a výška, v ktorej bol splatený. Do zoznamu sa bez zbytočného odkladu vyznačia všetky zmeny evidovaných skutočností. Predstavenstvo umožní každému, kto osvedčí právny záujem, aby do zoznamu nahliadol. Člen družstva má právo do zoznamu nahliadať a družstvo je povinné na žiadosť člena vydať mu osvedčenie o členstve a o obsahu jeho zápisu v zozname.
228. §
A szövetkezet valamennyi tagjáról jegyzéket vezet. A jegyzékbe a jogi személy nevének és székhelyének, illetve a természetes személy nevének és lakóhelyének feltüntetése mellett be kell jegyezni a tagi hozzájárulásának összegét és a befizetett összeg nagyságát is. A jegyzékben felesleges késedelem nélkül fel kell tüntetni a nyilvántartott tények minden változását. Az igazgatóság mindenkinek, aki jogi érdekeltségét igazolja, lehetővé teszi, hogy a jegyzékbe betekintsen. A szövetkezet tagjának joga van a jegyzékbe betekinteni, és a szövetkezet köteles a tag kérésére igazolást kiadni neki a tagságáról és a jegyzékben szereplő bejegyzésének tartalmáról.
§ 229
(1)
Členské práva a povinnosti môže člen previesť na iného člena družstva, pokiaľ to stanovy nevylučujú. Dohoda o prevode členských práv a povinností na inú osobu podlieha súhlasu predstavenstva. Stanovy môžu určiť dôvody, ktoré prevod vylučujú. Proti zamietavému rozhodnutiu sa môže člen odvolať na členskú schôdzu. Rozhodnutím predstavenstva alebo členskej schôdze o schválení dohody o prevode členských práv a povinností sa stáva nadobúdateľ členských práv a povinností členom družstva v rozsahu práv a povinností prevádzajúceho člena.
(2)
Stanovy môžu určiť prípady, keď predstavenstvo nesmie odmietnuť súhlas s prevodom členských práv a povinností alebo sa nevyžaduje súhlas predstavenstva.
229. §
(1)
A tagsági jogokat és kötelezettségeket a tag átruházhatja a szövetkezet egy másik tagjára, amennyiben az alapszabály ezt nem zárja ki. A tagsági jogok és kötelezettségek más személyre történő átruházásáról szóló megállapodás az elnökség jóváhagyásához kötött. Az alapszabály meghatározhatja azokat az okokat, amelyek az átruházást kizárják. Az elutasító határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet. A tagsági jogok és kötelezettségek átruházásáról szóló megállapodás jóváhagyásáról szóló elnökségi vagy közgyűlési határozattal a tagsági jogok és kötelezettségek megszerzője az átruházó tag jogainak és kötelezettségeinek körében a szövetkezet tagjává válik.
(2)
Az alapszabály meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az elnökség nem tagadhatja meg a tagsági jogok és kötelezettségek átruházásához való hozzájárulást, vagy amikor az elnökség hozzájárulása nem szükséges.
§ 230
Prevod práv a povinností spojených s členstvom v bytovom družstve na základe dohody nepodlieha súhlasu predstavenstva. Členské práva a povinnosti spojené s členstvom prechádzajú na nadobúdateľa vo vzťahu k družstvu predložením zmluvy o prevode členstva príslušnému družstvu alebo neskorším dňom uvedeným v tejto zmluve. Tie isté účinky ako predloženie zmluvy o prevode členstva nastávajú, len čo príslušné družstvo dostane písomné oznámenie doterajšieho člena o prevode členstva a písomný súhlas nadobúdateľa členstva.
230. §
A lakásszövetkezeti tagsággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek megállapodás alapján történő átruházása nem igényel elnökségi jóváhagyást. A tagsággal kapcsolatos tagsági jogok és kötelezettségek a szövetkezettel való viszonyban a tagság átruházásáról szóló szerződésnek az illetékes szövetkezetnél történő benyújtásával vagy a szerződésben megjelölt későbbi időpontban szállnak át a megszerzőre. A tagság átruházásáról szóló szerződés benyújtásával azonos joghatások állnak be, amint az illetékes szövetkezet megkapja a korábbi tag írásbeli értesítését a tagság átruházásáról és a tagság megszerzőjének írásbeli hozzájárulását.
§ 231
(1)
Členstvo zaniká písomnou dohodou, vystúpením, vylúčením, vyhlásením konkurzu na majetok člena, zamietnutím návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku člena alebo zánikom družstva.
(2)
Vystúpením zaniká členstvo v čase určenom stanovami, najdlhšie však uplynutím šiestich mesiacov odo dňa, keď člen písomne oznámil vystúpenie predstavenstvu družstva.
(3)
Člen môže byť vylúčený, ak opätovne a napriek výstrahe porušuje členské povinnosti, alebo z iných dôležitých dôvodov uvedených v stanovách. Fyzická osoba môže byť vylúčená tiež, ak bola právoplatne odsúdená pre úmyselný trestný čin, ktorý spáchala proti družstvu alebo členovi družstva. O vylúčení, ktoré sa musí členovi písomne oznámiť, rozhoduje, pokiaľ stanovy neurčujú inak, predstavenstvo. Proti rozhodnutiu o vylúčení má právo podať člen odvolanie na členskú schôdzu.
(4)
Súd na návrh člena, ktorého sa rozhodnutie týka, vyhlási rozhodnutie členskej schôdze o vylúčení za neplatné, ak je v rozpore s právnymi predpismi alebo stanovami.
231. §
(1)
A tagság megszűnik írásbeli megállapodással, kilépéssel, kizárással, a tag vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetésével, a csődeljárás megindítására irányuló indítvány vagyonhiány miatti elutasításával vagy a szövetkezet megszűnésével.
(2)
Kilépéssel a tagság az alapszabályban meghatározott időpontban szűnik meg, legfeljebb azonban hat hónap elteltével attól a naptól számítva, amikor a tag írásban bejelentette kilépését a szövetkezet elnökségének.
(3)
A tag kizárható, ha ismételten és a figyelmeztetés ellenére is megszegi a tagsági kötelezettségeit, vagy az alapszabályban meghatározott más alapos okból. Természetes személy akkor is kizárható, ha a szövetkezet vagy a szövetkezet tagja ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték. A kizárásról, amelyet a taggal írásban kell közölni, amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik, az elnökség dönt. A kizárásról szóló határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet.
(4)
A bíróság az érintett tag indítványára a közgyűlés kizárásról szóló határozatát érvénytelennek nyilvánítja, ha az ellentétes a jogszabályokkal vagy az alapszabállyal.
§ 232
(1)
Členstvo fyzickej osoby zaniká smrťou. Dedič členských práv a povinností poručiteľa môže požiadať družstvo o členstvo. Zákon alebo stanovy môžu určiť, kedy predstavenstvo nesmie dedičovo členstvo odmietnuť alebo kedy sa nevyžaduje súhlas predstavenstva s nadobudnutím členských práv a povinností dedičom.
(2)
Súhlas predstavenstva sa nevyžaduje, ak dedič nadobudol práva a povinnosti spojené s členstvom v bytovom družstve.
(3)
Dedič, ktorý sa nestal členom, má nárok na vyrovnací podiel člena, ktorého členstvo zaniklo.
(4)
Členstvo právnickej osoby v družstve zaniká jej vstupom do likvidácie alebo vyhlásením konkurzu, prípadne jej zánikom. Ak má právnická osoba právneho nástupcu, vstupuje nástupca do všetkých doterajších jej členských práv a povinností.
(5)
Ak bol konkurz na majetok člena, ktorého účasť v družstve zanikla podľa odseku 4, právoplatným rozhodnutím súdu zrušený z iných dôvodov ako po splnení rozvrhového uznesenia alebo pre nedostatok majetku, účasť člena v družstve sa obnovuje; ak družstvo už vyplatilo vyrovnací podiel, má nárok na jeho vrátenie. To platí primerane aj vtedy, ak bola právoplatným rozhodnutím súdu zastavená exekúcia podľa osobitného zákona.
232. §
(1)
A természetes személy tagsága az elhalálozással szűnik meg. Az örökhagyó tagsági jogainak és kötelezettségeinek örököse kérheti a szövetkezettől a tagságot. A törvény vagy az alapszabály meghatározhatja, hogy az elnökség mikor nem utasíthatja el az örökös tagságát, vagy mikor nincs szükség az elnökség hozzájárulására a tagsági jogok és kötelezettségek örökös általi megszerzéséhez.
(2)
Nincs szükség az elnökség hozzájárulására, ha az örökös a lakásszövetkezeti tagsággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szerezte meg.
(3)
Az örökös, aki nem vált taggá, jogosult annak a tagnak az elszámolási részesedésére, akinek a tagsága megszűnt.
(4)
A jogi személy szövetkezeti tagsága a felszámolási eljárás alá kerülésével vagy csődeljárás kihirdetésével, illetve a megszűnésével szűnik meg. Ha a jogi személynek jogutódja van, a jogutód belép annak valamennyi korábbi tagsági jogába és kötelezettségébe.
(5)
Ha annak a tagnak a vagyonára vonatkozó csődeljárást, akinek a szövetkezeti részvétele a (4) bekezdés szerint megszűnt, a bíróság jogerős határozatával a felosztási határozat teljesítését követőn vagy vagyonhiány miattitól eltérő okokból megszüntették, a tag szövetkezeti részvétele helyreáll; ha a szövetkezet már kifizette az elszámolási részesedést, jogosult annak visszatérítésére. Ez megfelelően érvényes akkor is, ha a végrehajtást külön törvény szerint a bíróság jogerős határozatával leállították.
§ 233
(1)
Pri zániku členstva za trvania družstva má doterajší člen nárok na vyrovnací podiel.
(2)
Vyrovnací podiel sa určí pomerom splateného členského vkladu doterajšieho člena násobeného počtom ukončených rokov jeho členstva k súhrnu splatených členských vkladov všetkých členov násobených ukončenými rokmi ich členstva.
(3)
Pre určenie vyrovnacieho podielu je rozhodný stav čistého obchodného imania družstva podľa riadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré predchádza účtovnému obdobiu, v ktorom členstvo zaniklo. Pri určovaní výšky vyrovnacieho podielu sa neprihliada na imanie, ktoré je v nedeliteľnom fonde, a ak to vyplýva zo stanov, aj v iných zabezpečovacích fondoch. Takisto sa neprihliada na vklady členov s kratším ako ročným členstvom predo dňom, ku ktorému sa ročná účtovná závierka zostavuje.
(4)
Právo na vyplatenie vyrovnacieho podielu je splatné uplynutím troch mesiacov od schválenia riadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie predchádzajúce účtovnému obdobiu, v ktorom zanikla účasť spoločníka v spoločnosti, alebo ak takáto riadna účtovná závierka schválená nebola, tak uplynutím troch mesiacov odo dňa, keď mala byť schválená. Nárok na podiel na zisku vzniká len za obdobie trvania členstva.
(5)
Ustanovenia odsekov 2 až 4 sa použijú, len pokiaľ stanovy neurčujú inak.
233. §
(1)
A tagság megszűnésekor a szövetkezet fennállása alatt a korábbi tag jogosult az elszámolási részesedésre.
(2)
Az elszámolási részesedés a korábbi tag befizetett tagsági hozzájárulásának a tagsága lezárt éveinek számával megszorzott összegének az összes tag befizetett tagsági hozzájárulásának a tagságuk lezárt éveinek számával megszorzott összegéhez viszonyított aránya alapján kerül meghatározásra.
(3)
Az elszámolási részesedés meghatározásához a szövetkezet nettó üzleti vagyonának a tagság megszűnését megelőző számviteli időszakra vonatkozó rendes egyedi számviteli beszámoló szerinti állapota az irányadó. Az elszámolási részesedés összegének meghatározásakor nem veszik figyelembe az oszthatatlan alapban lévő vagyont, és ha ez az alapszabályból következik, más biztosítéki alapokban lévő vagyont sem. Ugyancsak nem veszik figyelembe azon tagok hozzájárulásait, akiknek a tagsága az éves számviteli beszámoló összeállításának napját megelőzően egy évnél rövidebb ideig tartott.
(4)
Az elszámolási részesedés kifizetésére vonatkozó jog a társasági tag társasági részvételének megszűnését megelőző számviteli időszakra vonatkozó rendes egyedi számviteli beszámoló jóváhagyásától számított három hónap elteltével esedékes, vagy ha ilyen rendes számviteli beszámolót nem hagytak jóvá, akkor attól a naptól számított három hónap elteltével, amikor azt jóvá kellett volna hagyni. A nyereségrészesedésre való jogosultság csak a tagság időtartamára keletkezik.
(5)
A (2)-(4) bekezdés rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha az alapszabály másként nem rendelkezik.
§ 234
(1)
Vyrovnací podiel sa uhrádza v peniazoch, ak zákon alebo stanovy neurčujú iný spôsob vyrovnania. Stanovy môžu určiť, že v prípadoch, keď členský vklad spočíval úplne alebo sčasti v prevode vlastníckeho práva k nehnuteľnosti na družstvo, môže člen žiadať vyporiadanie vrátením tejto nehnuteľnosti, a to v hodnote, ktorá je evidovaná v majetku družstva v čase zániku jeho členstva. Ak je výška vyrovnacieho podielu menšia, než je hodnota vrátenej nehnuteľnosti, je nadobúdajúci člen povinný uhradiť družstvu rozdiel v peniazoch. Stanovy môžu určiť, že obdobne sa postupuje aj v prípade, keď spočíval členský vklad v poskytnutí iného vecného plnenia. Družstvo zodpovedá členovi, ak nakladá s majetkom družstva spôsobom, ktorý by toto vrátenie znemožňoval.
(2)
Nárok podľa odseku 1 na vrátenie poľnohospodárskej pôdy vloženej do družstva má člen aj v prípade, že tento nárok stanovy neurčujú.
234. §
(1)
Az elszámolási részesedést pénzben kell megtéríteni, hacsak a törvény vagy az alapszabály más elszámolási módot nem ír elő. Az alapszabály előírhatja, hogy azokban az esetekben, amikor a tagsági hozzájárulás teljesen vagy részben ingatlan tulajdonjogának a szövetkezetre történő átruházásából állt, a tag kérheti az elszámolást ezen ingatlan visszaszolgáltatásával, mégpedig a tagsága megszűnésének időpontjában a szövetkezet vagyonában nyilvántartott értéken. Ha az elszámolási részesedés összege kisebb, mint a visszaszolgáltatott ingatlan értéke, a megszerző tag köteles a különbözetet pénzben megtéríteni a szövetkezetnek. Az alapszabály előírhatja, hogy hasonlóan kell eljárni abban az esetben is, ha a tagsági hozzájárulás más nem pénzbeli teljesítés nyújtásából állt. A szövetkezet felel a tagnak, ha a szövetkezet vagyonával oly módon rendelkezik, amely ezt a visszaszolgáltatást lehetetlenné tenné.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti, a szövetkezetbe bevitt mezőgazdasági földterület visszaszolgáltatására vonatkozó jog a tagot abban az esetben is megilleti, ha ezt a jogot az alapszabály nem írja elő.
§ 235
Nedeliteľný fond
(1)
Družstvo je povinné pri svojom vzniku zriadiť nedeliteľný fond najmenej vo výške 10 % zapisovaného základného imania. Tento fond družstvo dopĺňa najmenej o 10 % ročného čistého zisku, a to až do doby, než výška nedeliteľného fondu dosiahne sumu rovnajúcu sa polovici zapisovaného základného imania družstva. Stanovy môžu určiť, že sa vytvára vyšší nedeliteľný fond alebo ďalšie zabezpečovacie fondy.
(2)
Nedeliteľný fond sa nesmie použiť za trvania družstva na rozdelenie medzi členov. Nedeliteľný fond možno použiť v rozsahu, v ktorom sa podľa tohto zákona vytvára povinne, iba na hospodárske účely určené stanovami družstva, na prekonanie nepriaznivého priebehu hospodárenia družstva alebo na krytie strát družstva, ak osobitný zákon neustanovuje inak. O použití nedeliteľného fondu rozhoduje predstavenstvo družstva.
235. §
Oszthatatlan alap
(1)
A szövetkezet köteles megalakulásakor a bejegyzett alaptőke legalább 10%-ának megfelelő összegű oszthatatlan alapot létrehozni. Ezt az alapot a szövetkezet az éves tiszta nyereség legalább 10%-ával tölti fel, amíg az oszthatatlan alap összege el nem éri a szövetkezet bejegyzett alaptőkéjének felét. Az alapszabály előírhatja magasabb összegű oszthatatlan alap vagy további biztosítéki alapok létrehozását.
(2)
Az oszthatatlan alap a szövetkezet fennállása alatt nem használható fel a tagok közötti felosztásra. Az oszthatatlan alap, abban a mértékben, amelyben e törvény szerint kötelezően képződik, csak a szövetkezet alapszabályában meghatározott gazdasági célokra, a szövetkezet kedvezőtlen gazdálkodásának leküzdésére vagy a szövetkezet veszteségeinek fedezésére használható fel, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik. Az oszthatatlan alap felhasználásáról a szövetkezet elnöksége dönt.
§ 236
Rozdelenie zisku
(1)
Na určení zisku, ktorý sa má rozdeliť medzi členov, sa uznáša členská schôdza pri prerokovaní individuálnej účtovnej závierky.
(2)
Ak zo stanov nevyplýva niečo iné, určí sa podiel člena na zisku určenom na rozdelenie medzi členov pomerom výšky jeho splateného vkladu k splateným vkladom všetkých členov; u členov, ktorých členstvo v rozhodnom roku trvalo len časť roka, sa tento podiel pomerne kráti.
(3)
Stanovy družstva alebo uznesenie členskej schôdze, ak to stanovy pripúšťajú, môžu určiť iný spôsob vymedzenia podielu člena na zisku, ktorý sa má rozdeliť medzi členov.
236. §
A nyereség felosztása
(1)
A tagok között felosztandó nyereség meghatározásáról a közgyűlés határoz az egyedi számviteli beszámoló megtárgyalásakor.
(2)
Ha az alapszabályból más nem következik, a tag részesedése a tagok között felosztandó nyereségből a befizetett hozzájárulásának az összes tag befizetett hozzájárulásához viszonyított aránya alapján kerül meghatározásra; azon tagok esetében, akiknek a tagsága a tárgyévben csak az év egy részében állt fenn, ez a részesedés arányosan csökken.
(3)
A szövetkezet alapszabálya vagy a közgyűlés határozata, ha az alapszabály ezt megengedi, meghatározhatja a tagok között felosztandó nyereségből a tagot megillető részesedés meghatározásának más módját.
Diel III
III. SZAKASZ
Orgány družstva
A szövetkezet szervei
§ 237
Orgánmi družstva sú:
a)
členská schôdza,
b)
predstavenstvo,
c)
kontrolná komisia,
d)
ďalšie orgány družstva podľa stanov.
237. §
A szövetkezet szervei:
a)
közgyűlés,
b)
elnökség,
c)
ellenőrző bizottság,
d)
a szövetkezet további szervei az alapszabály szerint.
§ 238
(1)
Do orgánov družstva môžu byť volení len členovia družstva starší ako 18 rokov a zástupcovia právnických osôb, ktoré sú členmi družstva.
(2)
Ak je členom družstva právnická osoba, je povinná splnomocniť fyzickú osobu konať za ňu v orgáne družstva.
(3)
Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, vyžaduje sa na platnosť uznesenia členskej schôdze, predstavenstva a kontrolnej komisie ich riadne zvolanie, prítomnosť nadpolovičnej väčšiny členov a súhlas väčšiny hlasov prítomných členov. Tento zákon alebo stanovy určujú, pre ktoré uznesenia je potrebný súhlas kvalifikovanej väčšiny.
238. §
(1)
A szövetkezet szerveibe csak a 18. életévüket betöltött szövetkezeti tagok és a szövetkezet tagjait képező jogi személyek képviselői választhatók meg.
(2)
Ha a szövetkezet tagja jogi személy, köteles egy természetes személyt meghatalmazni, hogy a nevében a szövetkezet szervében eljárjon.
(3)
Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, a közgyűlés, az elnökség és az ellenőrző bizottság határozatának érvényességéhez szükséges azok szabályszerű összehívása, a tagok több mint felének jelenléte és a jelenlévő tagok szavazatainak többsége. E törvény vagy az alapszabály határozza meg, hogy mely határozatokhoz szükséges minősített többségű hozzájárulás.
Členská schôdza
Közgyűlés
§ 239
(1)
Najvyšším orgánom družstva je schôdza členov družstva (ďalej len „členská schôdza“).
(2)
Členská schôdza sa schádza v lehotách určených stanovami, najmenej raz za rok. Zvolanie členskej schôdze sa musí členom oznámiť spôsobom určeným stanovami.
(3)
Členská schôdza sa musí zvolať, ak o to požiada písomne aspoň jedna tretina všetkých členov družstva, kontrolná komisia, ako aj v ďalších prípadoch, ak tak určujú stanovy.
(4)
Do pôsobnosti členskej schôdze patrí:
a)
zmena stanov, ak zákon neustanovuje inak,
b)
voliť a odvolávať členov predstavenstva a kontrolnej komisie,
c)
schvaľovať riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku,
d)
rozhodovať o rozdelení a použití zisku, prípadne spôsobe úhrady straty,
e)
rozhodovať o zvýšení alebo znížení zapisovaného základného imania,
f)
rozhodovať o základných otázkach koncepcie rozvoja družstva,
g)
rozhodovať o splynutí, zlúčení, rozdelení a o inom zrušení družstva alebo zmene právnej formy.
(5)
Členská schôdza rozhoduje o ďalších záležitostiach týkajúcich sa družstva a jeho činnosti, pokiaľ tak ustanovuje tento zákon, stanovy, prípadne pokiaľ si rozhodovanie o niektorej veci vyhradila.
(6)
Stanovy družstva môžu určiť, že členské schôdze sa budú konať formou čiastkových schôdzí. Pri rozhodovaní sa sčítajú hlasy odovzdané na všetkých čiastkových členských schôdzach. Čiastkové členské schôdze nemôžu rozhodovať o zrušení družstva, zmene právnej formy družstva a v ďalších prípadoch, ak tak určujú stanovy.
(7)
Ak s ohľadom na rozsah družstva nie je dobre možné zvolávať členskú schôdzu, môžu stanovy určiť, že v rozsahu nimi určenom plní pôsobnosť členskej schôdze zhromaždenie delegátov. Každý z delegátov sa volí rovnakým počtom hlasov. Stanovy môžu určiť odchýlky, pokiaľ sú potrebné vzhľadom na organizačné usporiadanie družstva.
(8)
Ak členská schôdza nie je schopná uznášať sa, zvolá predstavenstvo náhradnú členskú schôdzu tak, aby sa konala do troch týždňov odo dňa, keď sa mala konať členská schôdza pôvodne zvolaná. Náhradná členská schôdza musí mať nezmenený program rokovania a je schopná uznášať sa bez ohľadu na ustanovenie § 238 ods. 3. Obdobne sa postupuje pri čiastkových členských schôdzach a pri schôdzach delegátov.
239. §
(1)
A szövetkezet legfőbb szerve a szövetkezet tagjainak gyűlése (a továbbiakban: „közgyűlés”).
(2)
A közgyűlés az alapszabályban meghatározott határidőkön belül, de évente legalább egyszer összeül. A közgyűlés összehívását a tagokkal az alapszabályban meghatározott módon kell közölni.
(3)
A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a szövetkezet összes tagjának legalább egyharmada, az ellenőrző bizottság írásban kéri, valamint más esetekben, ha az alapszabály így rendelkezik.
(4)
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a)
az alapszabály módosítása, ha a törvény másként nem rendelkezik,
b)
az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)
a rendes egyedi számviteli beszámoló és a rendkívüli egyedi számviteli beszámoló jóváhagyása,
d)
a nyereség felosztásáról és felhasználásáról, illetve a veszteség fedezésének módjáról való döntés,
e)
a bejegyzett alaptőke emeléséről vagy csökkentéséről való döntés,
f)
a szövetkezet fejlesztési koncepciójának alapvető kérdéseiről való döntés,
g)
a szövetkezet összeolvadásáról, egyesüléséről, szétválásáról és más módon történő megszüntetéséről vagy jogi formájának megváltoztatásáról való döntés.
(5)
A közgyűlés dönt a szövetkezetet és annak tevékenységét érintő további ügyekben is, amennyiben e törvény, az alapszabály így rendelkezik, illetve amennyiben valamely ügyben a döntést magának tartotta fenn.
(6)
A szövetkezet alapszabálya előírhatja, hogy a közgyűléseket részgyűlések formájában tartják. A döntéshozatal során az összes részgyűlésen leadott szavazatot összesítik. A részgyűlések nem dönthetnek a szövetkezet megszüntetéséről, a szövetkezet jogi formájának megváltoztatásáról és más esetekben, ha az alapszabály így rendelkezik.
(7)
Ha a szövetkezet méretére való tekintettel a közgyűlés összehívása nem megoldható, az alapszabály előírhatja, hogy az általa meghatározott körben a közgyűlés hatáskörét a küldöttgyűlés gyakorolja. Minden küldöttet azonos számú szavazattal választanak meg. Az alapszabály eltéréseket állapíthat meg, amennyiben azok a szövetkezet szervezeti felépítése miatt szükségesek.
(8)
Ha a közgyűlés nem határozatképes, az elnökség megismételt közgyűlést hív össze úgy, hogy az az eredetileg összehívott közgyűlés napjától számított három héten belül kerüljön megrendezésre. A megismételt közgyűlésnek változatlan napirenddel kell rendelkeznie, és a 238. § (3) bekezdésének rendelkezésére való tekintet nélkül határozatképes. Hasonlóan kell eljárni a részgyűlések és a küldöttgyűlések esetében is.
§ 240
(1)
Pri hlasovaní má každý člen jeden hlas, pokiaľ stanovy neurčujú inak. Stanovy nemôžu určiť inak, ak ide o rozhodovanie podľa § 239 ods. 4 písm. g) alebo rozhodovanie o zrušení družstva s likvidáciou.
(2)
Ak to stanovy pripúšťajú, môže člen družstva splnomocniť iného člena družstva, aby ho na členskej schôdzi zastupoval. Tým nie sú dotknuté predpisy o zastúpení zo zákona alebo na základe súdneho rozhodnutia.
240. §
(1)
A szavazás során minden tagnak egy szavazata van, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik. Az alapszabály nem rendelkezhet másként, ha a 239. § (4) bekezdésének g) pontja szerinti döntésről vagy a szövetkezet felszámolással történő megszüntetéséről szóló döntésről van szó.
(2)
Ha az alapszabály ezt megengedi, a szövetkezet tagja meghatalmazhat egy másik szövetkezeti tagot, hogy a közgyűlésen képviselje őt. Ez nem érinti a törvényen vagy bírósági határozaton alapuló képviseletre vonatkozó előírásokat.
§ 241
(1)
O každej členskej schôdzi sa vyhotovuje zápisnica, ktorá musí obsahovať:
a)
dátum a miesto konania schôdze,
b)
prijaté uznesenia,
c)
výsledky hlasovania,
d)
neprijaté námietky členov, ktorí požiadali o ich zaprotokolovanie.
(2)
Prílohu zápisnice tvorí zoznam účastníkov schôdze, pozvánka na ňu a podklady, ktoré boli predložené k prerokúvaným bodom.
(3)
Každý člen má právo vyžiadať si zápisnicu a jej prílohy na nahliadnutie.
241. §
(1)
Minden közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell:
a)
a gyűlés időpontját és helyszínét,
b)
a meghozott határozatokat,
c)
a szavazás eredményét,
d)
azon tagok el nem fogadott ellenvetéseit, akik kérték azok jegyzőkönyvbe vételét.
(2)
A jegyzőkönyv mellékletét képezi a gyűlés résztvevőinek listája, a meghívó és a megtárgyalt pontokhoz benyújtott anyagok.
(3)
Minden tag jogosult betekintés céljából kikérni a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit.
§ 242
Na návrh člena vysloví súd neplatnosť uznesenia členskej schôdze, pokiaľ uznesenie je v rozpore s právnymi predpismi alebo stanovami družstva. Návrh súdu môže člen podať, ak požiadal o zaprotokolovanie námietky na členskej schôdzi, ktorá uznesenie prijala, alebo ak námietku oznámil predstavenstvu do jedného mesiaca od konania tejto schôdze. Návrh možno na súd podať len do jedného mesiaca odo dňa, keď člen požiadal o zaprotokolovanie námietky, alebo od oznámenia námietky predstavenstvu.
242. §
A tag indítványára a bíróság érvénytelennek nyilvánítja a közgyűlés határozatát, amennyiben a határozat ellentétes a jogszabályokkal vagy a szövetkezet alapszabályával. A tag akkor nyújthat be beadványt a bírósághoz, ha a határozatot elfogadó közgyűlésen kérte az ellenvetés jegyzőkönyvbe vételét, vagy ha az ellenvetést a gyűlés megtartásától számított egy hónapon belül bejelentette az elnökségnek. A beadványt a bírósághoz csak attól a naptól számított egy hónapon belül lehet benyújtani, amikor a tag kérte az ellenvetés jegyzőkönyvbe vételét, vagy az ellenvetés elnökségnek történő bejelentésétől számítva.
§ 243
Predstavenstvo
(1)
Predstavenstvo riadi činnosť družstva a rozhoduje o všetkých záležitostiach družstva, ktoré tento zákon alebo stanovy nevyhradili inému orgánu.
(2)
Predstavenstvo je štatutárnym orgánom družstva.
(3)
Predstavenstvo plní uznesenia členskej schôdze a zodpovedá jej za svoju činnosť. Ak zo stanov nevyplýva niečo iné, za predstavenstvo koná navonok predseda alebo podpredseda. Ak je však pre právny úkon, ktorý robí predstavenstvo, predpísaná písomná forma, je potrebný podpis aspoň dvoch členov predstavenstva.
(4)
Predstavenstvo sa schádza podľa potreby. Musí sa zísť do 10 dní od doručenia podnetu kontrolnej komisie, ak na jej výzvu nedošlo k náprave nedostatkov.
(5)
Predstavenstvo volí zo svojich členov predsedu družstva (predstavenstva), prípadne podpredsedu, pokiaľ stanovy neurčujú, že ich volí členská schôdza. Podpredseda zastupuje predsedu v čase jeho neprítomnosti. Zastupovaním môžu byť poverení aj ďalší členovia predstavenstva v určitom poradí určenom predstavenstvom.
(6)
Predseda družstva organizuje a riadi rokovanie predstavenstva. Ak tak stanovy určujú, organizuje a riadi aj bežnú činnosť družstva.
(7)
Stanovy môžu určiť, že bežnú činnosť družstva organizuje a riadi riaditeľ vymenúvaný a odvolávaný predstavenstvom.
243. §
Elnökség
(1)
Az elnökség irányítja a szövetkezet tevékenységét, és dönt a szövetkezet minden olyan ügyében, amelyet e törvény vagy az alapszabály nem tartott fenn más szerv számára.
(2)
Az elöljáróság a szövetkezet statutáris szerve.
(3)
Az elöljáróság végrehajtja a taggyűlés határozatait, és tevékenységéért a taggyűlésnek felel. Ha az alapszabályból más nem következik, az elöljáróság nevében kifelé az elnök vagy az alelnök jár el. Ha azonban az elöljáróság által tett jogcselekményhez írásbeli forma van előírva, legalább két elöljárósági tag aláírása szükséges.
(4)
Az elöljáróság szükség szerint ülésezik. Az ellenőrző bizottság kezdeményezésének kézbesítésétől számított 10 napon belül össze kell ülnie, ha annak felhívására a hiányosságok korrekciója nem történt meg.
(5)
Az elöljáróság tagjai közül választja meg a szövetkezet (az elöljáróság) elnökét, esetleg alelnökét, amennyiben az alapszabály nem rendelkezik úgy, hogy őket a taggyűlés választja. Az alelnök az elnököt annak távollétében helyettesíti. A helyettesítéssel az elöljáróság által meghatározott sorrendben az elöljáróság további tagjai is megbízhatók.
(6)
A szövetkezet elnöke szervezi és irányítja az elöljáróság tanácskozását. Ha az alapszabály így rendelkezik, szervezi és irányítja a szövetkezet szokásos tevékenységét is.
(7)
Az alapszabály meghatározhatja, hogy a szövetkezet szokásos tevékenységét az elöljáróság által kinevezett és visszahívott igazgató szervezi és irányítja.
§ 243a
(1)
Členovia predstavenstva sú povinní vykonávať svoju funkciu s odbornou starostlivosťou a v súlade so záujmami družstva a všetkých jej členov. Najmä sú povinní zaobstarať si a pri rozhodovaní zohľadniť všetky dostupné informácie týkajúce sa predmetu rozhodnutia, zachovávať mlčanlivosť o dôverných informáciách a skutočnostiach, ktorých prezradenie tretím osobám by mohlo družstvu spôsobiť škodu alebo ohroziť jeho záujmy, alebo záujmy jeho členov, a pri výkone svojej pôsobnosti nesmú uprednostňovať svoje záujmy, záujmy len niektorých členov alebo záujmy tretích osôb pred záujmom družstva.
(2)
Členovia predstavenstva, ktorí porušili svoje povinnosti pri výkone svojej funkcie, sú zodpovední spoločne a nerozdielne za škodu, ktorú tým družstvu spôsobili. Člen predstavenstva nezodpovedá za škodu, ak preukáže, že pri výkone svojej funkcie postupoval s odbornou starostlivosťou a v dobrej viere, že koná v záujme družstva a všetkých jeho členov. Členovia predstavenstva nezodpovedajú za škodu spôsobenú družstvu konaním, ktorým vykonávali uznesenie členskej schôdze; to neplatí, ak je uznesenie členskej schôdze v rozpore s právnymi predpismi alebo so stanovami družstva alebo ak ide o povinnosť podať návrh na vyhlásenie konkurzu. Členov predstavenstva nezbavuje zodpovednosti, ak ich konanie kontrolná komisia schválila.
(3)
Dohody medzi družstvom a členom predstavenstva obmedzujúce alebo vylučujúce zodpovednosť člena predstavenstva sú zakázané; stanovy družstva nemôžu obmedziť alebo vylúčiť zodpovednosť člena predstavenstva. Družstvo sa môže vzdať nárokov na náhradu škody voči členom predstavenstva alebo uzatvoriť s nimi dohodu o urovnaní najskôr po troch rokoch od ich vzniku, a to len ak s tým vysloví súhlas členská schôdza.
(4)
Nároky družstva na náhradu škody voči členom predstavenstva môže uplatniť vo svojom mene a na vlastný účet veriteľ družstva, ak nemôže uspokojiť svoju pohľadávku z majetku družstva. Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa použijú primerane. Nároky veriteľov družstva voči členom predstavenstva nezanikajú, ak sa družstvo vzdá nárokov na náhradu škody alebo s nimi uzatvorí dohodu o urovnaní. Ak je na majetok družstva vyhlásený konkurz, nároky veriteľov družstva voči členom predstavenstva uplatňuje správca konkurznej podstaty.
243.a §
(1)
Az elöljáróság tagjai kötelesek tisztségüket szakmai gondossággal, a szövetkezet és valamennyi tagja érdekeivel összhangban ellátni. Különösen kötelesek a döntés tárgyára vonatkozó valamennyi elérhető információt beszerezni és a döntéshozatal során figyelembe venni, titoktartási kötelezettséget tartani a bizalmas információkról és tényekről, amelyeknek harmadik személyek részére történő felfedése a szövetkezetnek kárt okozhatna, vagy veszélyeztethetné annak érdekeit vagy tagjainak érdekeit, és hatáskörük gyakorlása során nem részesíthetik előnyben saját érdekeiket, csak egyes tagok érdekeit vagy harmadik személyek érdekeit a szövetkezet érdekeivel szemben.
(2)
Az elöljáróság tagjai, akik tisztségük gyakorlása során megszegték kötelezettségeiket, együttesen és osztatlanul felelnek az ezzel a szövetkezetnek okozott kárért. Az elöljáróság tagja nem felel a kárért, ha bizonyítja, hogy tisztsége gyakorlása során szakmai gondossággal és abban a jóhiszeműségben járt el, hogy a szövetkezet és valamennyi tagja érdekében cselekszik. Az elöljáróság tagjai nem felelnek a szövetkezetnek okozott kárért olyan cselekménnyel, amellyel a taggyűlés határozatát hajtották végre; ez nem érvényes, ha a taggyűlés határozata ellentétes a jogszabályokkal vagy a szövetkezet alapszabályával, vagy ha csődeljárás kihirdetésére irányuló indítvány benyújtásának kötelezettségéről van szó. Az elöljáróság tagjait nem mentesíti a felelősség alól, ha cselekményüket az ellenőrző bizottság jóváhagyta.
(3)
A szövetkezet és az elöljáróság tagja között az elöljárósági tag felelősségét korlátozó vagy kizáró megállapodások tilosak; a szövetkezet alapszabálya nem korlátozhatja vagy zárhatja ki az elöljárósági tag felelősségét. A szövetkezet az elöljáróság tagjaival szembeni kártérítési igényeiről lemondhat, vagy velük egyezségi megállapodást köthet leghamarább azok keletkezésétől számított három év elteltével, és csak akkor, ha ehhez a taggyűlés hozzájárulását adja.
(4)
A szövetkezetnek az elöljáróság tagjaival szembeni kártérítési igényeit a szövetkezet jogosultja a saját nevében és saját számlájára érvényesítheti, ha követelését a szövetkezet vagyonából nem tudja kielégíteni. Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A szövetkezet jogosultjainak az elöljáróság tagjaival szembeni igényei nem szűnnek meg, ha a szövetkezet lemond a kártérítési igényekről, vagy velük egyezségi megállapodást köt. Ha a szövetkezet vagyonára csődeljárást hirdettek ki, a szövetkezet jogosultjainak az elöljáróság tagjaival szembeni igényeit a csődbiztos érvényesíti.
§ 244
Kontrolná komisia
(1)
Kontrolná komisia je oprávnená kontrolovať všetku činnosť družstva a prerokúva sťažnosti jeho členov. Zodpovedá iba členskej schôdzi a je nezávislá od ostatných orgánov družstva. Kontrolná komisia má najmenej troch členov.
(2)
Kontrolná komisia sa vyjadruje k účtovným závierkam, ktoré je družstvo povinné vyhotovovať podľa osobitného predpisu a k návrhu na rozdelenie zisku alebo k návrhu úhrady straty družstva.
(3)
Na zistené nedostatky upozorňuje kontrolná komisia predstavenstvo a vyžaduje zaistenie nápravy.
(4)
Kontrolná komisia sa schádza podľa potreby, najmenej raz za tri mesiace.
(5)
Kontrolná komisia volí zo svojich členov predsedu, prípadne podpredsedu, pokiaľ stanovy neurčujú, že ich volí členská schôdza.
(6)
Kontrolná komisia je oprávnená vyžadovať si u predstavenstva akékoľvek informácie o hospodárení družstva. Predstavenstvo je povinné bez zbytočného odkladu oznámiť kontrolnej komisii všetky skutočnosti, ktoré môžu mať závažné dôsledky v hospodárení alebo postavení družstva a jeho členov. To isté platí aj vo vzťahu k riaditeľovi.
(7)
Na jednotlivé úkony môže kontrolná komisia poveriť jedného alebo viacerých členov, ktorí v tejto veci majú oprávnenie žiadať informácie v rozsahu oprávnení kontrolnej komisie.
(8)
Na povinnosti členov kontrolnej komisie a na ich zodpovednosť platia primerane ustanovenia § 243a.
244. §
Ellenőrző bizottság
(1)
Az ellenőrző bizottság jogosult a szövetkezet minden tevékenységét ellenőrizni, és megvitatja tagjainak panaszait. Kizárólag a taggyűlésnek felelős, és független a szövetkezet többi szervétől. Az ellenőrző bizottságnak legalább három tagja van.
(2)
Az ellenőrző bizottság véleményt nyilvánít a számviteli beszámolókról, amelyeket a szövetkezet külön jogszabály szerint köteles elkészíteni, valamint a nyereség felosztására vagy a szövetkezet veszteségének fedezésére vonatkozó javaslatról.
(3)
A feltárt hiányosságokra az ellenőrző bizottság figyelmezteti az elöljáróságot, és követeli a korrekció biztosítását.
(4)
Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de legalább háromhavonta egyszer ülésezik.
(5)
Az ellenőrző bizottság tagjai közül választja meg az elnököt, esetleg az alelnököt, amennyiben az alapszabály nem rendelkezik úgy, hogy őket a taggyűlés választja.
(6)
Az ellenőrző bizottság jogosult az elöljáróságtól a szövetkezet gazdálkodásáról bármilyen információt bekérni. Az elöljáróság köteles felesleges késedelem nélkül közölni az ellenőrző bizottsággal minden olyan tényt, amely súlyos következményekkel járhat a szövetkezet és tagjai gazdálkodására vagy helyzetére nézve. Ugyanez érvényes az igazgatóval való viszonyban is.
(7)
Egyes feladatokra az ellenőrző bizottság megbízhat egy vagy több tagot, akik ebben az ügyben az ellenőrző bizottság jogosultságainak mértékében jogosultak információt kérni.
(8)
Az ellenőrző bizottság tagjainak kötelezettségeire és felelősségére a 243a. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 245
Orgány malého družstva
(1)
V družstve, ktoré má menej ako 50 členov, môžu stanovy určiť, že pôsobnosť predstavenstva a kontrolnej komisie plní členská schôdza.
(2)
Štatutárnym orgánom je predseda, prípadne ďalší člen poverený členskou schôdzou. Ustanovenia § 243a platia primerane.
(3)
V družstvách s členstvom právnických osôb, ktoré majú menej ako päť členov, určia spôsob rozhodovania a štatutárny orgán stanovy.
(4)
Na štatutárne orgány podľa odsekov 2 a 3 sa ustanovenie § 243 ods. 3 nepoužije.
245. §
A kis szövetkezet szervei
(1)
Az 50-nél kevesebb taggal rendelkező szövetkezetben az alapszabály meghatározhatja, hogy az elöljáróság és az ellenőrző bizottság hatáskörét a taggyűlés látja el.
(2)
A statutáris szerv az elnök, esetleg a taggyűlés által megbízott további tag. A 243a. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(3)
Az öt tagnál kevesebb, jogi személyek tagságával működő szövetkezetekben a döntéshozatal módját és a statutáris szervet az alapszabály határozza meg.
(4)
A (2) és (3) bekezdés szerinti statutáris szervekre a 243. § (3) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó.
Spoločné ustanovenia o členstve v orgánoch družstva
Közös rendelkezések a szövetkezeti szervekben való tagságról
§ 246
(1)
Funkčné obdobie členov orgánov družstva určujú stanovy, nesmie však presiahnuť päť rokov.
(2)
Členovia prvých orgánov po založení družstva môžu byť volení len na obdobie najviac troch rokov.
(3)
Ak stanovy neurčujú inak, môžu byť členovia orgánov družstva volení opätovne.
(4)
Zástupcovia právnických osôb, ktorí sú členmi orgánov družstva, majú rovnakú zodpovednosť, akoby boli členmi týchto orgánov osobne. Za ich záväzky z tejto zodpovednosti ručí právnická osoba, ktorá ich splnomocnila.
246. §
(1)
A szövetkezeti szervek tagjainak megbízatási idejét az alapszabály határozza meg, de az nem haladhatja meg az öt évet.
(2)
A szövetkezet megalapítása utáni első szervek tagjai legfeljebb hároméves időszakra választhatók.
(3)
Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a szövetkezeti szervek tagjai újraválaszthatók.
(4)
A jogi személyek képviselői, akik a szövetkezeti szervek tagjai, ugyanolyan felelősséggel tartoznak, mintha személyesen lennének e szervek tagjai. E felelősségből eredő kötelezettségeikért az őket meghatalmazó jogi személy kezeskedik.
§ 247
(1)
Funkcie člena predstavenstva a člena kontrolnej komisie sú navzájom nezlučiteľné.
(2)
Stanovy môžu určiť ďalšie prípady nezlučiteľnosti funkcií alebo okolnosti, pre ktoré člen družstva nemôže byť členom niektorého voleného orgánu družstva.
247. §
(1)
Az elöljárósági tagság és az ellenőrző bizottsági tagság tisztségei egymással összeférhetetlenek.
(2)
Az alapszabály meghatározhatja a tisztségek összeférhetetlenségének további eseteit vagy olyan körülményeket, amelyek miatt a szövetkezet tagja nem lehet a szövetkezet valamely választott szervének tagja.
§ 248
(1)
Člen družstva, ktorý je do svojej funkcie zvolený, môže z funkcie odstúpiť, je však povinný oznámiť to orgánu, ktorého je členom. Jeho funkcia sa skončí dňom, keď odstúpenie prerokoval orgán oprávnený na to podľa stanov. Ak stanovy neurčujú inak, prerokuje odstúpenie orgán, ktorý ho zvolil. Príslušný orgán musí prerokovať odstúpenie na svojom najbližšom zasadaní po tom, čo sa o odstúpení dozvedel, najdlhšie však do troch mesiacov. Po márnom uplynutí tejto lehoty sa odstúpenie pokladá za prerokované.
(2)
Ak stanovy určujú, že sa volia náhradníci členov orgánov družstva, nastupuje namiesto odstupivšieho člena dňom účinnosti odstúpenia náhradník podľa určeného poradia.
(3)
Ak náhradník nie je zvolený, môže orgán povolať zastupujúceho člena až do doby, keď sa môže vykonať riadna voľba nového člena. Zastupujúci člen má práva a povinnosti riadneho člena.
(4)
Ustanovenia odsekov 2 a 3 platia aj v prípade, že členstvo v orgáne zanikne smrťou.
248. §
(1)
A szövetkezet tagja, akit tisztségébe megválasztottak, lemondhat tisztségéről, de köteles ezt bejelenteni annak a szervnek, amelynek tagja. Tisztsége azon a napon szűnik meg, amikor a lemondást az alapszabály szerint erre jogosult szerv megvitatta. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a lemondást az őt megválasztó szerv vitatja meg. Az illetékes szervnek a lemondást a lemondásról való tudomásszerzést követő legközelebbi ülésén, de legkésőbb három hónapon belül meg kell vitatnia. E határidő eredménytelen elteltét követően a lemondás megvitatottnak tekintendő.
(2)
Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti szervek tagjainak póttagokat választanak, a lemondott tag helyébe a lemondás hatálybalépésének napján a meghatározott sorrend szerinti póttag lép.
(3)
Ha póttagot nem választottak, a szerv helyettesítő tagot hívhat be addig az időpontig, amíg az új tag rendes megválasztására sor kerülhet. A helyettesítő tag a rendes tag jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik.
(4)
A (2) és (3) bekezdés rendelkezései akkor is érvényesek, ha a szervben való tagság halállal szűnik meg.
§ 249
Zákaz konkurencie
Členovia predstavenstva a kontrolnej komisie družstva, prokuristi a riaditeľ nesmú byť podnikateľmi ani členmi štatutárnych a dozorných orgánov právnických osôb s obdobným predmetom činnosti. Stanovy môžu upraviť rozsah zákazu konkurencie inak.
249. §
Versenytilalom
A szövetkezet elöljáróságának és ellenőrző bizottságának tagjai, a cégvezetők és az igazgató nem lehetnek vállalkozók, sem hasonló tevékenységi körrel rendelkező jogi személyek statutáris és felügyelő szerveinek tagjai. Az alapszabály a versenytilalom terjedelmét ettől eltérően is szabályozhatja.
§ 250
Hlasovanie v predstavenstve a kontrolnej komisii
(1)
Každému členovi predstavenstva a kontrolnej komisie družstva patrí jeden hlas. Hlasuje sa verejne, ak stanovy neurčujú, že o určitých otázkach sa hlasuje tajne. Na tajnom hlasovaní sa môže v jednotlivých prípadoch uzniesť rokujúci orgán.
(2)
Ak tak stanovy pripúšťajú, možno uznesenie prijať hlasovaním uskutočneným písomne alebo pomocou prostriedkov oznamovacej techniky, ak s týmto spôsobom hlasovania prejavia súhlas všetci členovia orgánu. Pre tento prípad sa hlasujúci pokladajú za prítomných (§ 238 ods. 3).
250. §
Szavazás az elöljáróságban és az ellenőrző bizottságban
(1)
A szövetkezet elöljáróságának és ellenőrző bizottságának minden tagját egy szavazat illeti meg. A szavazás nyilvános, kivéve, ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy bizonyos kérdésekben titkosan szavaznak. Titkos szavazásról egyes esetekben a tanácskozó szerv határozhat.
(2)
Ha az alapszabály ezt megengedi, a határozat elfogadható írásban vagy hírközlési technikai eszközök segítségével lefolytatott szavazással, ha a szavazás e módjához a szerv valamennyi tagja hozzájárulását adja. Ebben az esetben a szavazók jelenlévőnek tekintendők (238. § (3) bek.).
§ 251
(1)
Nároky družstva zo zodpovednosti členov orgánov družstva za škodu uplatňuje predstavenstvo. Voči členom predstavenstva uplatňuje nároky družstva kontrolná komisia prostredníctvom ňou určeného člena.
(2)
Každý člen družstva je oprávnený podať v mene družstva žalobu o náhradu škody proti členovi predstavenstva, ktorý zodpovedá družstvu za ním spôsobenú škodu, a žalobu o splatenie vkladu proti členovi družstva, ktorý je v omeškaní so splatením vkladu, ak členská schôdza nerozhodla o jeho vylúčení. Iná osoba ako člen družstva, ktorý žalobu podal, alebo ním splnomocnená osoba nemôže v súdnom konaní robiť úkony za družstvo alebo v jeho mene.
(3)
Členovia družstva, ktorí uplatnia v mene družstva nároky podľa odseku 2, sú povinní znášať trovy súdneho konania za družstvo. Ak je družstvu priznaná náhrada trov konania, ten, ktorému bola uložená náhrada týchto trov, je povinný uhradiť ju členovi družstva, ktorý uplatňoval nároky za družstvo.
251. §
(1)
A szövetkezetnek a szövetkezeti szervek tagjainak kárfelelősségéből eredő igényeit az elöljáróság érvényesíti. Az elöljáróság tagjaival szemben a szövetkezet igényeit az ellenőrző bizottság érvényesíti az általa kijelölt tagon keresztül.
(2)
A szövetkezet bármely tagja jogosult a szövetkezet nevében kártérítési keresetet benyújtani az elöljáróság azon tagja ellen, aki a szövetkezetnek az általa okozott kárért felelős, valamint a betét befizetésére irányuló keresetet a szövetkezet azon tagja ellen, aki a betét befizetésével késedelemben van, ha a taggyűlés nem döntött a kizárásáról. A keresetet benyújtó szövetkezeti tagon vagy az általa meghatalmazott személyen kívül más személy a bírósági eljárásban a szövetkezetért vagy annak nevében nem járhat el.
(3)
A szövetkezet tagjai, akik a (2) bekezdés szerint a szövetkezet nevében igényeket érvényesítenek, kötelesek viselni a bírósági eljárás költségeit a szövetkezet helyett. Ha a szövetkezetnek megítélik az eljárási költségek megtérítését, az, akit e költségek megtérítésére köteleztek, köteles azt megtéríteni a szövetkezet azon tagjának, aki az igényeket a szövetkezet nevében érvényesítette.
Diel IV
IV. SZAKASZ
Ročná účtovná závierka a výročná správa o hospodárení
Éves számviteli beszámoló és éves gazdálkodási jelentés
§ 252
(1)
Družstvo je povinné zostaviť individuálnu účtovnú závierku.
(2)
Predstavenstvo predkladá členskej schôdzi na schválenie riadnu individuálnu účtovnú závierku, mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku a návrh na rozdelenie zisku alebo úhradu strát v súlade so stanovami.
(3)
Členovia družstva si môžu vyžiadať riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku a návrh na rozdelenie zisku a úhrady strát na nahliadnutie.
252. §
(1)
A szövetkezet köteles egyedi számviteli beszámolót összeállítani.
(2)
Az elöljáróság a taggyűlés elé jóváhagyásra előterjeszti a rendes egyedi számviteli beszámolót, a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót, valamint a nyereség felosztására vagy a veszteségek fedezésére vonatkozó javaslatot az alapszabállyal összhangban.
(3)
A szövetkezet tagjai betekintésre kikérhetik a rendes egyedi számviteli beszámolót és a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót, valamint a nyereség felosztására és a veszteségek fedezésére vonatkozó javaslatot.
§ 253
Ak osobitný zákon ukladá družstvu povinnosť vyhotoviť výročnú správu, predstavenstvo predkladá členskej schôdzi na prerokovanie spolu s riadnou individuálnou účtovnou závierkou alebo mimoriadnou individuálnou účtovnou závierkou výročnú správu. Ak tak určujú stanovy, predstavenstvo zabezpečí vypracovanie výročnej správy o hospodárení družstva, ktorá obsahuje prehľad obchodnej činnosti v uplynulom roku a predpoklady jeho ďalšieho podnikania, ako aj ďalšie skutočnosti určené stanovami. Výročnú správu o hospodárení družstva predkladá predstavenstvo spolu s riadnou individuálnou účtovnou závierkou alebo mimoriadnou individuálnou účtovnou závierkou na prerokovanie členskej schôdzi. Výročnú správu predkladá predstavenstvo spolu s ročnou účtovnou závierkou na prerokovanie členskej schôdzi.
253. §
Ha külön törvény kötelezettséget ró a szövetkezetre éves jelentés készítésére, az elöljáróság a rendes egyedi számviteli beszámolóval vagy a rendkívüli egyedi számviteli beszámolóval együtt megvitatásra a taggyűlés elé terjeszti az éves jelentést. Ha az alapszabály így rendelkezik, az elöljáróság biztosítja a szövetkezet éves gazdálkodási jelentésének kidolgozását, amely tartalmazza az elmúlt év üzleti tevékenységének áttekintését és további vállalkozásának előfeltételeit, valamint az alapszabály által meghatározott további tényeket. A szövetkezet éves gazdálkodási jelentését az elöljáróság a rendes egyedi számviteli beszámolóval vagy a rendkívüli egyedi számviteli beszámolóval együtt megvitatásra a taggyűlés elé terjeszti. Az éves jelentést az elöljáróság az éves számviteli beszámolóval együtt megvitatásra a taggyűlés elé terjeszti.
Diel V
V. SZAKASZ
Zrušenie a likvidácia družstva
A szövetkezet megszüntetése és felszámolása
§ 254
(1)
Družstvo zaniká výmazom z obchodného registra.
(2)
Družstvo sa zrušuje:
a)
uznesením členskej schôdze, ak ide o zrušenie družstva s likvidáciou alebo o zrušenie družstva bez likvidácie s právnym nástupcom,
b)
ukončením konkurzného konania z dôvodu nedostatku majetku alebo ukončením konkurzu, okrem zrušenia konkurzu z dôvodu, že tu nie sú predpoklady pre konkurz,
c)
rozhodnutím súdu,
d)
uplynutím doby, na ktorú bolo družstvo zriadené,
e)
dosiahnutím účelu, na ktorý bolo družstvo zriadené.
(3)
Rozhodnutie členskej schôdze o zrušení sa osvedčuje notárskou zápisnicou.
254. §
(1)
A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
(2)
A szövetkezet megszűnik:
a)
a taggyűlés határozatával, ha a szövetkezet felszámolással történő megszüntetéséről vagy a szövetkezet jogutóddal, felszámolás nélkül történő megszüntetéséről van szó,
b)
a csődeljárás vagyonhiány miatti befejezésével vagy a csődeljárás befejezésével, kivéve a csődeljárás megszüntetését azon az alapon, hogy a csődeljárás feltételei nem állnak fenn,
c)
bírósági határozattal,
d)
annak az időtartamnak a lejártával, amelyre a szövetkezetet létrehozták,
e)
annak a célnak az elérésével, amelyre a szövetkezetet létrehozták.
(3)
A taggyűlés megszüntetésről szóló határozatát közjegyzői jegyzőkönyvvel kell hitelesíteni.
§ 257
Súd na návrh štátneho orgánu, orgánu alebo člena družstva, alebo na návrh osoby, ktorá osvedčí právny záujem, alebo aj z vlastného podnetu rozhodne o zrušení družstva, ak
a)
počet členov družstva klesol pod počet určený v § 221 ods. 3,
b)
súhrn členských vkladov klesol pod sumu ustanovenú v § 223 ods. 2,
c)
sa v príslušnom kalendárnom roku nekonala členská schôdza družstva alebo orgány družstva nie sú ustanovené v súlade so stanovami alebo týmto zákonom viac ako tri mesiace,
d)
družstvo porušilo povinnosť vytvárať nedeliteľný fond,
e)
z iného dôvodu, ak tak ustanoví tento zákon alebo osobitný zákon,
f)
založením, splynutím alebo zlúčením družstva sa porušil zákon,
g)
je v omeškaní s plnením povinnosti podľa § 40 ods. 2 viac ako šesť mesiacov.
257. §
A bíróság állami szerv, a szövetkezet valamely szerve vagy tagja indítványára, vagy jogi érdeket igazoló személy indítványára, vagy hivatalból is dönt a szövetkezet megszüntetéséről, ha
a)
a szövetkezet tagjainak száma a 221. § (3) bekezdésében meghatározott szám alá csökkent,
b)
a tagi betétek összege a 223. § (2) bekezdésében megállapított összeg alá csökkent,
c)
a vonatkozó naptári évben nem tartottak taggyűlést, vagy a szövetkezet szervei több mint három hónapja nincsenek az alapszabállyal vagy e törvénnyel összhangban létrehozva,
d)
a szövetkezet megszegte az oszthatatlan alap képzésére vonatkozó kötelezettségét,
e)
más okból, ha e törvény vagy külön törvény így rendelkezik,
f)
a szövetkezet alapításával, összeolvadásával vagy egyesülésével törvényt sértettek,
g)
a 40. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével több mint hat hónapja késedelemben van.
§ 258
(1)
Členská schôdza môže rozhodnúť, že družstvo zriadené na dobu určitú bude v činnosti pokračovať aj po skončení tejto doby.
(2)
Toto rozhodnutie sa však musí urobiť skôr, ako družstvo vstúpilo do likvidácie.
258. §
(1)
A taggyűlés dönthet úgy, hogy a határozott időre létrehozott szövetkezet ezen időtartam lejárta után is folytatja tevékenységét.
(2)
Ezt a határozatot azonban még azelőtt kell meghozni, hogy a szövetkezet felszámolási eljárás alá került volna.
§ 259
(1)
Ak stanovy družstva neurčia inak, likvidátora ustanoví členská schôdza.
(2)
Návrh na rozdelenie likvidačného zostatku schvaľuje členská schôdza.
(3)
Likvidačný zostatok sa rozdelí medzi členov spôsobom určeným v stanovách. Ak stanovy neurčia inak, vyplatí sa členom splatená časť ich členského vkladu. Zvyšok likvidačného zostatku sa rozdelí medzi členov, ktorých členstvo ku dňu zrušenia družstva trvalo aspoň jeden rok. Ak stanovy neurčujú inak, rozdelí sa zvyšok likvidačného zostatku medzi týchto členov podľa rozsahu, v akom sa podieľajú na základnom imaní družstva. Na vracanie nepeňažných vkladov sa použije primerane ustanovenie § 234 ods. 1.
(4)
Každý člen družstva alebo iná oprávnená osoba môže do troch mesiacov odo dňa konania členskej schôdze navrhnúť, aby súd vyhlásil uznesenie členskej schôdze o rozdelení likvidačného zostatku za neplatné pre rozpor s právnymi predpismi alebo stanovami. Ak súd návrhu vyhovie, rozhodne zároveň o rozdelení likvidačného zostatku. Do uplynutia lehoty troch mesiacov alebo do právoplatného rozhodnutia súdu nesmie sa likvidačný zostatok rozdeliť.
259. §
(1)
Ha a szövetkezet alapszabálya másként nem rendelkezik, a végelszámolót a közgyűlés jelöli ki.
(2)
A felszámolási vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot a közgyűlés hagyja jóvá.
(3)
A felszámolási vagyonmaradvány a tagok között az alapszabályban meghatározott módon kerül felosztásra. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a tagoknak kifizetésre kerül a tagsági betétjük befizetett része. A felszámolási vagyonmaradvány fennmaradó része azon tagok között kerül felosztásra, akiknek a tagsági viszonya a szövetkezet megszűnésének napján legalább egy éve fennállt. Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási vagyonmaradvány fennmaradó része ezen tagok között a szövetkezet alaptőkéjében való részesedésük arányában kerül felosztásra. A nem pénzbeli betétek visszaszolgáltatására a 234. § (1) bekezdésének rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
(4)
A szövetkezet bármely tagja vagy más jogosult személy a közgyűlés napjától számított három hónapon belül indítványozhatja, hogy a bíróság a közgyűlésnek a felszámolási vagyonmaradvány felosztásáról szóló határozatát a jogszabályokkal vagy az alapszabállyal való ellentét miatt érvénytelennek nyilvánítsa. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, egyúttal dönt a felszámolási vagyonmaradvány felosztásáról is. A három hónapos határidő lejártáig vagy a bíróság jogerős határozatáig a felszámolási vagyonmaradvány nem osztható fel.
§ 260
Použitie predpisov o obchodných spoločnostiach
Ak sa v tejto hlave neustanovuje inak, použijú sa na družstvo primerane ustanovenia prvej hlavy prvého dielu tejto časti zákona.
260. §
A gazdasági társaságokra vonatkozó előírások alkalmazása
Ha ez a fejezet másként nem rendelkezik, a szövetkezetre e törvény ezen részének első szakasza első fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
OBCHODNÉ ZÁVÄZKOVÉ VZŤAHY
Kereskedelmi kötelmi viszonyok
Hlava I
FEJEZET I
VŠEOBECNÉ USTANOVENIA
Általános rendelkezések
Diel I
alszakasz I
Predmet právnej úpravy a jej povaha
A jogi szabályozás tárgya és jellege
§ 261
(1)
Táto časť zákona upravuje záväzkové vzťahy medzi podnikateľmi, ak pri ich vzniku je zrejmé s prihliadnutím na všetky okolnosti, že sa týkajú ich podnikateľskej činnosti.
(2)
Touto časťou zákona sa spravujú takisto záväzkové vzťahy medzi subjektom verejného práva, ak sa týkajú zabezpečovania verejných potrieb alebo vlastnej prevádzky a podnikateľmi pri ich podnikateľskej činnosti.
(3)
Na účely odseku 2 subjektom verejného práva je
a)
štátny orgán,
b)
obec,
c)
vyšší územný celok,
d)
právnická osoba, ktorá spĺňa požiadavky podľa odseku 4,
e)
združenie právnických osôb, ktorého členom je aspoň jeden zo subjektov verejného práva uvedených v písmenách a) až d).
(4)
Právnická osoba podľa odseku 3 písm. d) je osoba založená alebo zriadená na účel plnenia potrieb všeobecného záujmu, ktoré nemajú výrobný alebo obchodný charakter, a
a)
je úplne alebo z väčšej časti financovaná subjektom verejného práva podľa odseku 3 písm. a) až d),
b)
je kontrolovaná subjektom verejného práva podľa odseku 3 písm. a) až d) alebo
c)
subjekt verejného práva podľa odseku 3 písm. a) až d) vymenúva alebo volí viac ako polovicu členov jej riadiaceho orgánu alebo kontrolného orgánu.
(5)
Na účely odseku 2 subjektom verejného práva sú aj štátne organizácie, ktoré nie sú podnikateľmi, pri uzavieraní zmlúv, z ktorých vyplýva, že ich obsahom je uspokojovanie verejných potrieb, a to aj keď nespĺňajú podmienky podľa odsekov 3 a 4.
(6)
Touto časťou zákona sa spravujú bez ohľadu na povahu účastníkov záväzkové vzťahy:
a)
medzi zakladateľmi obchodných spoločností, medzi spoločníkom a obchodnou spoločnosťou, ako aj medzi spoločníkmi navzájom, pokiaľ ide o vzťahy týkajúce sa účasti na spoločnosti, ako aj vzťahy zo zmlúv, ktorými sa prevádza podiel spoločníka, medzi štatutárnym orgánom alebo členom štatutárnych a dozorných orgánov spoločnosti a obchodnou spoločnosťou, ako aj vzťahy medzi spoločníkom a obchodnou spoločnosťou pri zariaďovaní záležitostí spoločnosti a záväzkové vzťahy medzi prokuristom a spoločnosťou pri výkone jeho poverenia,
b)
medzi zakladateľmi družstva a medzi členom a družstvom, pokiaľ vyplývajú z členského vzťahu v družstve, ako aj zo zmlúv o prevode členských práv a povinností, záväzkové vzťahy medzi členom štatutárneho orgánu a kontrolným orgánom družstva a záväzkové vzťahy medzi prokuristom a družstvom pri výkone jeho poverenia,
c)
z burzových obchodov a ich sprostredkovania (§ 642) a ďalej z odplatných zmlúv týkajúcich sa cenných papierov,
d)
zo zmluvy o predaji podniku alebo jeho častí (§ 476), zmluvy o úvere (§ 497), zmluvy o kontrolnej činnosti (§ 591), zasielateľskej zmluvy (§ 601), zmluvy o prevádzke dopravného prostriedku (§ 638), zmluvy o tichom spoločenstve (§ 673), zmluvy o otvorení akreditívu (§ 682), zmluvy o inkase (§ 692), zmluvy o bankovom uložení veci (§ 700), zmluvy o bežnom účte (§ 708) a zmluvy o vkladovom účte (§ 716),
(7)
Touto časťou zákona sa spravujú aj vzťahy, ktoré vznikli pri zabezpečení plnenia záväzkov v záväzkových vzťahoch, ktoré sa spravujú touto časťou zákona podľa predchádzajúcich odsekov, ako aj záložné právo k nehnuteľnostiam pri zabezpečení práv spojených s dlhopismi a záložné právo k cenným papierom v rozsahu ustanovenom osobitným zákonom.
(8)
Pri použití tejto časti zákona podľa odsekov 1 a 2 je rozhodujúca povaha účastníkov pri vzniku záväzkového vzťahu.
(9)
Zmluvy medzi osobami uvedenými v odsekoch 1 a 2, ktoré nie sú upravené v hlave II tejto časti zákona, a sú upravené ako zmluvný typ v Občianskom zákonníku, spravujú sa príslušnými ustanoveniami o tomto zmluvnom type v Občianskom zákonníku a týmto zákonom.
261. §
(1)
E törvény ezen része a vállalkozók közötti kötelmi viszonyokat szabályozza, ha azok létrejöttekor minden körülményre tekintettel nyilvánvaló, hogy azok a vállalkozói tevékenységükkel kapcsolatosak.
(2)
E törvény ezen része szabályozza továbbá a közjogi jogalanyok és a vállalkozók között a vállalkozói tevékenységük során létrejött kötelmi viszonyokat, amennyiben azok a közszükségletek biztosítására vagy a közjogi jogalany saját működésére vonatkoznak.
(3)
A (2) bekezdés alkalmazásában közjogi jogalanynak minősül
a)
az állami szerv,
b)
a község,
c)
a nagyobb területi egység,
d)
a jogi személy, amely megfelel a (4) bekezdés szerinti követelményeknek,
e)
jogi személyek társulása, amelynek legalább egy tagja az a)–d) pontban felsorolt közjogi jogalanyok közül való.
(4)
A (3) bekezdés d) pontja szerinti jogi személy olyan, közérdekű szükségletek kielégítése céljából alapított vagy létrehozott személy, amelyek nem termelési vagy kereskedelmi jellegűek, és
a)
teljes egészében vagy nagyrészt a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti közjogi jogalany finanszírozza,
b)
a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti közjogi jogalany ellenőrzése alatt áll, vagy
c)
a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti közjogi jogalany nevezi ki vagy választja meg az irányító vagy felügyelő szervének tagjainak több mint a felét.
(5)
A (2) bekezdés alkalmazásában közjogi jogalanynak minősülnek azok az állami szervezetek is, amelyek nem vállalkozók, olyan szerződések megkötésekor, amelyekből kitűnik, hogy tartalmuk közszükségletek kielégítése, még akkor is, ha nem felelnek meg a (3) és (4) bekezdés szerinti feltételeknek.
(6)
A résztvevők jellegére való tekintet nélkül e törvény ezen részének hatálya alá tartoznak a következő kötelmi viszonyok:
a)
a gazdasági társaságok alapítói között, a tag és a gazdasági társaság között, valamint a tagok között egymással, amennyiben a társaságban való részvétellel kapcsolatos viszonyokról van szó, valamint a tag részesedésének átruházására irányuló szerződésekből eredő viszonyok, a statutáris szerv vagy a társaság statutáris és felügyelő szerveinek tagja és a gazdasági társaság között, valamint a tag és a gazdasági társaság közötti viszonyok a társaság ügyeinek intézése során, és a cégvezető és a társaság közötti kötelmi viszonyok a megbízatásának teljesítése során,
b)
a szövetkezet alapítói között, és a tag és a szövetkezet között, amennyiben a szövetkezeti tagsági viszonyból erednek, valamint a tagsági jogok és kötelezettségek átruházásáról szóló szerződésekből, a szövetkezet statutáris szervének és felügyelő szervének tagja közötti kötelmi viszonyok, és a cégvezető és a szövetkezet közötti kötelmi viszonyok a megbízatásának teljesítése során,
c)
a tőzsdei ügyletekből és azok közvetítéséből (642. §), továbbá az értékpapírokra vonatkozó visszterhes szerződésekből,
d)
a vállalat vagy annak részeinek adásvételéről szóló szerződésből (476. §), a hitelszerződésből (497. §), az ellenőrzési tevékenységről szóló szerződésből (591. §), a szállítmányozási szerződésből (601. §), a szállítóeszköz üzemeltetéséről szóló szerződésből (638. §), a csendestársi szerződésből (673. §), az akkreditív megnyitásáról szóló szerződésből (682. §), a beszedési megbízásról szóló szerződésből (692. §), a banki letéti szerződésből (700. §), a folyószámla-szerződésből (708. §) és a betétszámla-szerződésből (716. §),
e)
a bankgaranciából (313. §), az utazási csekkből (720. §) és a kártalanítási ígéretből (725. §).
(7)
E törvény ezen részének hatálya alá tartoznak azok a viszonyok is, amelyek az előző bekezdések szerint e törvény ezen része által szabályozott kötelmi viszonyokban a kötelezettségek teljesítésének biztosítása során jöttek létre, valamint a kötvényekkel kapcsolatos jogok biztosításakor az ingatlanokra vonatkozó zálogjog és az értékpapírokra vonatkozó zálogjog a külön törvényben meghatározott mértékben.
(8)
E törvény ezen részének az (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmazásakor a kötelmi viszony létrejöttekor a résztvevők jellege a meghatározó.
(9)
Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek közötti szerződésekre, amelyeket e törvény ezen részének II. fejezete nem szabályoz, de amelyeket a Polgári Törvénykönyv szerződéstípusként szabályoz, a Polgári Törvénykönyvnek az adott szerződéstípusra vonatkozó megfelelő rendelkezései és ez a törvény az irányadó.
§ 262
(1)
Strany si môžu dohodnúť, že ich záväzkový vzťah, ktorý nespadá pod vzťahy uvedené v § 261, sa spravuje týmto zákonom.
(2)
Dohoda podľa odseku 1 vyžaduje písomnú formu.
(3)
Touto časťou zákona sa spravujú aj vzťahy, ktoré vznikli pri zabezpečení záväzkov zo zmlúv, pre ktoré si strany zvolili použitie tohto zákona podľa odseku 1, ak osoba poskytujúca zabezpečenie s tým prejaví súhlas alebo v čase vzniku zabezpečenia vie, že zabezpečovaný záväzok sa spravuje touto časťou zákona.
262. §
(1)
A felek megállapodhatnak abban, hogy a 261. §-ban említett viszonyok közé nem tartozó kötelmi viszonyukra ez a törvény az irányadó.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti megállapodáshoz írásbeli forma szükséges.
(3)
E törvény ezen része szabályozza azokat a viszonyokat is, amelyek olyan szerződésekből eredő kötelezettségek biztosítása során jöttek létre, amelyekre a felek az (1) bekezdés szerint e törvény alkalmazását választották, ha a biztosítékot nyújtó személy ehhez hozzájárul, vagy a biztosíték létrejöttekor tudja, hogy a biztosított kötelemre e törvény ezen része az irányadó.
§ 263
(1)
Strany sa môžu odchýliť od ustanovení tejto časti zákona alebo jej jednotlivé ustanovenia vylúčiť s výnimkou ustanovení § 261 a § 262 ods. 2, § 263 až 272, § 273 ods. 1, § 276 až 289, 301, 303, 304, § 306 ods. 2 a 3, § 308, § 311 ods. 1, § 312, 313, § 321 ods. 4, § 324, 340a, 340b, 341, 365, 369 až 369d, 370, 371, 376, 382, 384, 386 až 408, 408a, 444, 458, 459, 477, 478, § 479 ods. 2, § 480, 481, § 483 ods. 3, § 488, 493, 499, § 509 ods. 1, § 592, 597, § 655 ods. 1, § 655a, § 660 ods. 2 až 4, § 668 ods. 3, § 668a, 669, 669a, 672a, 675, 676 ods. 1 a 2, § 711, 720, 725, 729, 743 a 771c.
(2)
Strany sa nemôžu odchýliť od základných ustanovení uvedených pre jednotlivé zmluvné typy v tejto časti a od ustanovení, ktoré ustanovujú povinnú písomnú formu právneho úkonu.
263. §
(1)
A felek eltérhetnek e törvény ezen részének rendelkezéseitől, vagy annak egyes rendelkezéseit kizárhatják, a 261. § és a 262. § (2) bekezdése, a 263–272. §, a 273. § (1) bekezdése, a 276–289. §, a 301., 303., 304. §, a 306. § (2) és (3) bekezdése, a 308. §, a 311. § (1) bekezdése, a 312., 313. §, a 321. § (4) bekezdése, a 324., 340a., 340b., 341., 365. §, a 369–369d. §, a 370., 371., 376., 382., 384. §, a 386–408. §, a 408a., 444., 458., 459., 477., 478. §, a 479. § (2) bekezdése, a 480., 481. §, a 483. § (3) bekezdése, a 488., 493., 499. §, az 509. § (1) bekezdése, az 592., 597. §, a 655. § (1) bekezdése, a 655a. §, a 660. § (2)–(4) bekezdése, a 668. § (3) bekezdése, a 668a., 669., 669a., 672a., 675. §, a 676. § (1) és (2) bekezdése, a 711., 720., 725., 729., 743. és 771c. § rendelkezéseinek kivételével.
(2)
A felek nem térhetnek el az e részben az egyes szerződéstípusokra vonatkozóan meghatározott alapvető rendelkezésektől, és azoktól a rendelkezésektől, amelyek a jogügylet kötelező írásbeli formáját írják elő.
§ 264
(1)
Pri určení práv a povinností zo záväzkového vzťahu sa prihliada aj na obchodné zvyklosti zachovávané všeobecne v príslušnom obchodnom odvetví, pokiaľ nie sú v rozpore s obsahom zmluvy alebo so zákonom.
(2)
Obchodné zvyklosti, na ktoré sa má prihliadať podľa zmluvy, sa použijú pred tými ustanoveniami tohto zákona, ktoré nemajú donucovaciu povahu.
264. §
(1)
A kötelmi viszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározásakor figyelembe kell venni az adott kereskedelmi ágazatban általánosan betartott kereskedelmi szokásokat is, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a szerződés tartalmával vagy a törvénnyel.
(2)
Azokat a kereskedelmi szokásokat, amelyeket a szerződés szerint figyelembe kell venni, e törvény nem kógens jellegű rendelkezései előtt kell alkalmazni.
§ 265
Výkon práva, ktorý je v rozpore so zásadami poctivého obchodného styku, nepožíva právnu ochranu.
265. §
A tisztességes üzleti forgalom elveivel ellentétes joggyakorlás nem élvez jogi védelmet.
Diel II
II. SZAKASZ
Niektoré ustanovenia o právnych úkonoch
Egyes rendelkezések a jogügyletekről
§ 266
(1)
Prejav vôle sa vykladá podľa úmyslu konajúcej osoby, ak tento úmysel bol strane, ktorej je prejav vôle určený, známy alebo jej musel byť známy.
(2)
V prípadoch, keď prejav vôle nemožno vyložiť podľa odseku 1, vykladá sa prejav vôle podľa významu, ktorý by mu spravidla prikladala osoba v postavení osoby, ktorej bol prejav vôle určený. Výrazy používané v obchodnom styku sa vykladajú podľa významu, ktorý sa im spravidla v tomto styku prikladá.
(3)
Pri výklade vôle podľa odsekov 1 a 2 sa vezme náležitý zreteľ na všetky okolnosti súvisiace s prejavom vôle, včítane rokovania o uzavretí zmluvy a praxe, ktorú strany medzi sebou zaviedli, ako aj následného správania strán, pokiaľ to pripúšťa povaha vecí.
(4)
Prejav vôle, ktorý obsahuje výraz pripúšťajúci rôzny výklad, treba pri pochybnostiach vykladať na ťarchu strany, ktorá ako prvá v konaní tento výraz použila.
(5)
Pri pochybnostiach o obsahu právnych vzťahov medzi dodávateľom a spotrebiteľom, ktoré sa spravujú týmto zákonom, sa použije výklad, ktorý je pre spotrebiteľa priaznivejší.
(6)
Ak podľa tejto časti zákona je rozhodné sídlo, miesto podnikania, miesto závodu alebo prevádzkárne alebo bydlisko strany zmluvy, je rozhodné miesto, ktoré je v zmluve uvedené, dokiaľ nie je zmena oznámená druhej strane.
266. §
(1)
Az akaratnyilvánítást a cselekvő személy szándéka szerint kell értelmezni, ha ez a szándék ismert volt azon fél előtt, amelynek az akaratnyilvánítás szólt, vagy annak ismernie kellett.
(2)
Azokban az esetekben, amikor az akaratnyilvánítást nem lehet az (1) bekezdés szerint értelmezni, az akaratnyilvánítást azon jelentés szerint kell értelmezni, amelyet általában egy olyan személy tulajdonítana neki, aki abban a helyzetben van, mint az a személy, akinek az akaratnyilvánítás szólt. Az üzleti forgalomban használt kifejezéseket azon jelentés szerint kell értelmezni, amelyet általában ebben a forgalomban tulajdonítanak nekik.
(3)
Az akarat (1) és (2) bekezdés szerinti értelmezésekor kellő figyelmet kell fordítani minden, az akaratnyilvánítással összefüggő körülményre, beleértve a szerződés megkötéséről folytatott tárgyalásokat és a felek által egymás között kialakított gyakorlatot, valamint a felek későbbi magatartását, amennyiben a dolgok természete ezt megengedi.
(4)
Azt az akaratnyilvánítást, amely többféleképpen értelmezhető kifejezést tartalmaz, kétség esetén annak a félnek a terhére kell értelmezni, amely az eljárás során elsőként használta ezt a kifejezést.
(5)
A szolgáltató és a fogyasztó közötti, e törvény hatálya alá tartozó jogviszonyok tartalmával kapcsolatos kétségek esetén a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni.
(6)
Ha e törvény ezen része szerint a szerződő fél székhelye, vállalkozásának helye, telephelye vagy üzemegysége, vagy lakóhelye a meghatározó, a szerződésben feltüntetett hely az irányadó, amíg a változást nem közlik a másik féllel.
§ 267
(1)
Ak je neplatnosť právneho úkonu ustanovená na ochranu niektorého účastníka, môže sa tejto neplatnosti dovolávať iba tento účastník. To neplatí pre zmluvy uzatvorené podľa druhej časti tohto zákona.
(2)
Vo vzťahoch upravených týmto zákonom neplatia ustanovenia § 49 Občianskeho zákonníka.
(3)
Ak je súčasťou inak neplatnej zmluvy dohoda o voľbe práva alebo tohto zákona (§ 262) alebo dohoda o riešení sporu medzi zmluvnými stranami, tieto dohody neplatné iba v prípade, že sa na ne vzťahuje dôvod neplatnosti. Neplatnosť týchto dohôd sa naopak netýka neplatnosti zmluvy, ktorej sú súčasťou.
267. §
(1)
Ha a jogügylet érvénytelenségét valamelyik résztvevő védelmére állapították meg, erre az érvénytelenségre csak ez a résztvevő hivatkozhat. Ez nem vonatkozik e törvény második része szerint kötött szerződésekre.
(2)
Az e törvény által szabályozott viszonyokban a Polgári Törvénykönyv 49. §-ának rendelkezései nem alkalmazandók.
(3)
Ha egy egyébként érvénytelen szerződés részét képezi a jogválasztásról vagy e törvény választásáról szóló megállapodás (262. §), vagy a szerződő felek közötti jogvita rendezéséről szóló megállapodás, ezek a megállapodások csak abban az esetben érvénytelenek, ha rájuk is vonatkozik az érvénytelenség oka. E megállapodások érvénytelensége viszont nem érinti annak a szerződésnek az érvénytelenségét, amelynek részét képezik.
§ 268
Kto spôsobil neplatnosť právneho úkonu, je povinný nahradiť škodu osobe, ktorej bol právny úkon určený, ibaže táto osoba o neplatnosti právneho úkonu vedela. Pre náhradu tejto škody platia obdobne ustanovenia o náhrade škody spôsobenej porušením zmluvnej povinnosti (§ 373 a nasl.).
268. §
Aki a jogügylet érvénytelenségét okozta, köteles megtéríteni a kárt annak a személynek, akinek a jogügylet szólt, kivéve, ha ez a személy tudott a jogügylet érvénytelenségéről. E kár megtérítésére a szerződéses kötelezettség megszegésével okozott kár megtérítésére vonatkozó rendelkezések (373. § és köv.) értelemszerűen alkalmazandók.
Diel III
III. SZAKASZ
Niektoré ustanovenia o uzavieraní zmluvy
Egyes rendelkezések a szerződéskötésről
Oddiel 1
Oddiel 1
Rokovanie o uzavretí zmluvy
Tárgyalás a szerződés megkötéséről
§ 269
(1)
Ustanovenia upravujúce v hlave II tejto časti zákona jednotlivé typy zmlúv sa použijú len na zmluvy, ktorých obsah dohodnutý stranami zahŕňa podstatné časti zmluvy ustanovené v základnom ustanovení pre každú z týchto zmlúv.
(2)
Účastníci môžu uzavrieť aj takú zmluvu, ktorá nie je upravená ako typ zmluvy. Ak však účastníci dostatočne neurčia predmet svojich záväzkov, zmluva nie je uzavretá.
(3)
Dohoda o určitej časti zmluvy sa môže nahradiť dohodou strán o spôsobe umožňujúcom dodatočné určenie obsahu záväzku, ak tento spôsob nezávisí len od vôle jednej strany. Ak má chýbajúcu časť zmluvy určiť súd alebo určitá osoba, vyžaduje sa, aby dohoda mala písomnú formu, a platí obdobne § 291.
269. §
(1)
E törvény ezen része II. fejezetének az egyes szerződéstípusokat szabályozó rendelkezései csak azokra a szerződésekre alkalmazandók, amelyeknek a felek által megállapodott tartalma magában foglalja a szerződésnek az e szerződések mindegyikére vonatkozó alapvető rendelkezésben meghatározott lényeges elemeit.
(2)
A résztvevők köthetnek olyan szerződést is, amelyet a törvény nem szabályoz szerződéstípusként. Ha azonban a résztvevők nem határozzák meg kellőképpen kötelezettségeik tárgyát, a szerződés nem jön létre.
(3)
A szerződés egy bizonyos részéről szóló megállapodás helyettesíthető a felek olyan módról szóló megállapodásával, amely lehetővé teszi a kötelem tartalmának utólagos meghatározását, ha ez a mód nem függ kizárólag az egyik fél akaratától. Ha a szerződés hiányzó részét bíróságnak vagy egy meghatározott személynek kell meghatároznia, a megállapodáshoz írásbeli forma szükséges, és a 291. § értelemszerűen alkalmazandó.
§ 270
(1)
Dohoda pri uzavieraní zmluvy, že určitá nepodstatná časť zmluvy sa medzi stranami dohodne dodatočne po jej uzavretí, sa považuje za podmienku platnosti dohodnutej časti zmluvy, ibaže strany dali pred jej uzavretím nepochybne najavo, že nedosiahnutie dodatočnej dohody o doplnení obsahu zmluvy nemá mať vplyv na platnosť uzavretej zmluvy. Pri pochybnostiach má podmienka odkladacie účinky.
(2)
Ak sa strany písomne dohodnú v prípadoch uvedených v odseku 1, že chýbajúci obsah zmluvy má určiť súd alebo osoba určená v dohode, platí ustanovenie § 291. Dohodnutá časť zmluvy nenadobudne účinnosť, dokiaľ nie je dohodnutý alebo určený chýbajúci obsah zmluvy, a jej platnosť zaniká zánikom záväzku dohodnúť chýbajúci obsah zmluvy (§ 292 ods. 4 a 5), ibaže sa strany dohodli, že dojednaná časť zmluvy má zostať v platnosti.
270. §
(1)
A szerződéskötéskor létrejött megállapodás, miszerint a szerződés egy bizonyos, nem lényeges részéről a felek a szerződés megkötése után utólag állapodnak meg, a szerződés megállapodott részének érvényességi feltételének minősül, kivéve, ha a felek a szerződés megkötése előtt kétségtelenül kinyilvánították, hogy a szerződés tartalmának kiegészítéséről szóló utólagos megállapodás elmaradása nem befolyásolja a megkötött szerződés érvényességét. Kétség esetén a feltétel halasztó hatályú.
(2)
Ha a felek az (1) bekezdésben említett esetekben írásban megállapodnak abban, hogy a szerződés hiányzó tartalmát a bíróság vagy a megállapodásban meghatározott személy határozza meg, a 291. § rendelkezése az irányadó. A szerződés megállapodott része nem lép hatályba, amíg a szerződés hiányzó tartalmáról nem állapodnak meg, vagy azt nem határozzák meg, és érvényessége megszűnik a szerződés hiányzó tartalmáról való megállapodásra irányuló kötelezettség megszűnésével (292. § (4) és (5) bekezdés), kivéve, ha a felek abban állapodtak meg, hogy a szerződés megállapodott része hatályban marad.
§ 271
(1)
Ak si strany pri rokovaní o uzavretí zmluvy navzájom poskytnú informácie označené ako dôverné, nesmie strana, ktorej sa tieto informácie poskytli, prezradiť ich tretej osobe a ani ich použiť v rozpore s ich účelom pre svoje potreby, a to bez ohľadu na to, či dôjde k uzavretiu zmluvy, alebo nie. Kto poruší túto povinnosť, je povinný na náhradu škody, obdobne podľa ustanovení § 373 a nasl.
(2)
Informácie označené ako dôverné v zmluve, ktorá sa má zverejniť podľa zákona, sa nepovažujú za dôverné podľa odseku 1.
271. §
(1)
Ha a felek a szerződés megkötéséről folytatott tárgyalások során bizalmasnak minősített információkat adnak át egymásnak, az a fél, akinek ezeket az információkat átadták, nem adhatja ki azokat harmadik személynek, és nem használhatja fel azokat céljukkal ellentétesen a saját szükségleteire, függetlenül attól, hogy a szerződés megkötésére sor kerül-e vagy sem. Aki ezt a kötelezettséget megszegi, a 373. § és azt követő rendelkezéseknek megfelelően kártérítéssel tartozik.
(2)
A törvény szerint közzéteendő szerződésben bizalmasnak minősített információk nem minősülnek bizalmasnak az (1) bekezdés szerint.
§ 272
(1)
Zmluva vyžaduje pre platnosť písomnú formu iba v prípadoch ustanovených v zákone, alebo keď aspoň jedna strana pri rokovaní o uzavretí zmluvy prejaví vôľu, aby sa zmluva uzavrela v písomnej forme.
(2)
Ak písomne uzavretá zmluva obsahuje ustanovenie, že sa môže meniť alebo zrušiť iba dohodou strán v písomnej forme, môže sa zmluva meniť alebo zrušiť iba písomne.
272. §
(1)
A szerződés érvényességéhez csak a törvényben meghatározott esetekben szükséges írásbeli forma, vagy ha legalább az egyik fél a szerződés megkötéséről folytatott tárgyalások során kinyilvánítja akaratát, hogy a szerződést írásban kössék meg.
(2)
Ha az írásban megkötött szerződés olyan rendelkezést tartalmaz, hogy azt csak a felek írásbeli megállapodásával lehet módosítani vagy megszüntetni, a szerződést csak írásban lehet módosítani vagy megszüntetni.
§ 273
(1)
Časť obsahu zmluvy možno určiť aj odkazom na všeobecné obchodné podmienky vypracované odbornými alebo záujmovými organizáciami alebo odkazom na iné obchodné podmienky, ktoré sú stranám uzavierajúcim zmluvu známe alebo k návrhu priložené.
(2)
Odchylné dojednania v zmluve majú prednosť pred znením obchodných podmienok uvedených v odseku 1.
(3)
Na uzavretie zmluvy možno použiť zmluvné formuláre používané v obchodnom styku.
273. §
(1)
A szerződés tartalmának egy része meghatározható szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek által kidolgozott általános üzleti feltételekre való hivatkozással, vagy más olyan üzleti feltételekre való hivatkozással is, amelyeket a szerződést kötő felek ismernek, vagy amelyeket a tervezethez csatoltak.
(2)
A szerződésben foglalt eltérő megállapodások elsőbbséget élveznek az (1) bekezdésben említett üzleti feltételek szövegével szemben.
(3)
A szerződés megkötéséhez felhasználhatók az üzleti forgalomban használt szerződéses formanyomtatványok.
§ 274
Ak strany použijú v zmluve niektorú z doložiek upravených v používaných vykladacích pravidlách, predpokladá sa, že strany zamýšľali dosiahnuť touto doložkou právne účinky určené vykladacími pravidlami, na ktoré sa strany v zmluve odvolali, inak vykladacími pravidlami, ktoré s prihliadnutím na povahu zmluvy sa obvykle používajú.
274. §
Ha a felek a szerződésben az alkalmazott értelmezési szabályokban szabályozott záradékok valamelyikét használják, vélelmezni kell, hogy a felek e záradékkal azokat a joghatásokat kívánták elérni, amelyeket azok az értelmezési szabályok határoznak meg, amelyekre a felek a szerződésben hivatkoztak, egyébként pedig azok az értelmezési szabályok, amelyeket a szerződés jellegére tekintettel általában alkalmaznak.
§ 275
(1)
Ak sú uzavreté viaceré zmluvy pri tom istom rokovaní alebo zahrnuté do jednej listiny, posudzuje sa každá z týchto zmlúv samostatne.
(2)
Ak však z povahy alebo stranám známeho účelu zmlúv uvedených v odseku 1 pri ich uzavretí zrejme vyplýva, že tieto zmluvy sú na sebe vzájomne závislé, vznik každej z týchto zmlúv je podmienkou vzniku ostatných zmlúv. Zánik jednej z týchto zmlúv iným spôsobom než splnením alebo spôsobom nahrádzajúcim splnenie spôsobuje zánik ostatných závislých zmlúv, a to s obdobnými právnymi účinkami.
(3)
Ustanovenie odseku 2 sa použije obdobne, ak z povahy alebo účelu zmlúv vyplýva, že iba jedna alebo viaceré tieto zmluvy závisia od jednej alebo viacerých iných zmlúv.
(4)
S prihliadnutím na obsah návrhu na uzavretie zmluvy alebo v dôsledku praxe, ktorú strany medzi sebou zaviedli, alebo s prihliadnutím na zvyklosti rozhodné podľa tohto zákona, môže osoba, ktorej je návrh určený, vyjadriť súhlas s návrhom vykonaním určitého úkonu (napr. odoslaním tovaru alebo zaplatením kúpnej ceny) bez upovedomenia navrhovateľa. V tomto prípade je prijatie návrhu účinné v okamihu, keď sa tento úkon urobil, ak došlo k nemu pred uplynutím lehoty rozhodnej pre prijatie návrhu.
275. §
(1)
Ha ugyanazon tárgyalás során több szerződést kötnek, vagy azokat egy okiratba foglalják, e szerződések mindegyikét önállóan kell elbírálni.
(2)
Ha azonban az (1) bekezdésben említett szerződések jellegéből vagy a felek által ismert céljából megkötésükkor nyilvánvalóan az következik, hogy e szerződések kölcsönösen függnek egymástól, e szerződések mindegyikének létrejötte a többi szerződés létrejöttének feltétele. E szerződések egyikének a teljesítéstől vagy a teljesítést helyettesítő módtól eltérő módon történő megszűnése a többi függő szerződés megszűnését okozza, mégpedig hasonló joghatásokkal.
(3)
A (2) bekezdés rendelkezését értelemszerűen kell alkalmazni, ha a szerződések jellegéből vagy céljából az következik, hogy csak egy vagy több ezen szerződések közül függ egy vagy több másik szerződéstől.
(4)
A szerződéskötési ajánlat tartalmára tekintettel, vagy a felek által egymás között kialakított gyakorlat következtében, vagy az e törvény szerint irányadó szokásokra tekintettel az a személy, akinek az ajánlatot címezték, az ajánlattal való egyetértését egy bizonyos cselekmény elvégzésével (pl. az áru elküldésével vagy a vételár megfizetésével) is kifejezheti az ajánlattevő értesítése nélkül. Ebben az esetben az ajánlat elfogadása abban a pillanatban hatályos, amikor ezt a cselekményt elvégezték, feltéve, hogy ez az ajánlat elfogadására irányadó határidő lejárta előtt történt.
Oddiel 2
Oddiel 2
Verejný návrh na uzavretie zmluvy a jeho účinky
Nyilvános szerződéskötési ajánlat és annak joghatásai
§ 276
(1)
Prejav vôle, ktorým sa navrhovateľ obracia na neurčité osoby za účelom uzavretia zmluvy, je verejným návrhom na uzavretie zmluvy (ďalej len „verejný návrh“), ak obsah zodpovedá § 269.
(2)
Podnet na uzavretie zmluvy, ktorý nemá náležitosti uvedené v odseku 1, sa považuje iba za výzvu na podávanie návrhov na uzavretie zmluvy.
276. §
(1)
Az a szándéknyilatkozat, amellyel az ajánlattevő szerződéskötés céljából meghatározatlan személyekhez fordul, nyilvános szerződéskötési ajánlatnak (a továbbiakban: „nyilvános ajánlat”) minősül, ha a tartalma megfelel a 269. §-nak.
(2)
A szerződéskötésre irányuló kezdeményezés, amely nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett kellékekkel, csupán szerződéskötési ajánlatok tételére való felhívásnak minősül.
§ 277
Verejný návrh možno odvolať, ak navrhovateľ odvolanie oznámi pred prijatím verejného návrhu spôsobom, ktorým sa verejný návrh zverejnil.
277. §
A nyilvános ajánlat visszavonható, ha az ajánlattevő a visszavonást a nyilvános ajánlat elfogadása előtt azon a módon közli, ahogyan a nyilvános ajánlatot közzétették.
§ 278
Na základe verejného návrhu je zmluva uzavretá s osobou, ktorá v súlade s obsahom verejného návrhu a v lehote v ňom určenej, inak v primeranej lehote, najskôr navrhovateľovi oznámi, že návrh prijíma, a navrhovateľ jej uzavretie zmluvy potvrdí. Ak verejný návrh prijme súčasne niekoľko osôb, môže navrhovateľ zvoliť, ktorému príjemcovi uzavretie zmluvy potvrdí.
278. §
A nyilvános ajánlat alapján a szerződés azzal a személlyel jön létre, aki a nyilvános ajánlat tartalmával összhangban és az abban meghatározott határidőn belül, egyébként méltányos határidőn belül, elsőként közli az ajánlattevővel, hogy az ajánlatot elfogadja, és az ajánlattevő megerősíti számára a szerződés megkötését. Ha a nyilvános ajánlatot egyidejűleg több személy fogadja el, az ajánlattevő kiválaszthatja, hogy melyik elfogadónak erősíti meg a szerződés megkötését.
§ 279
(1)
Uzavretie zmluvy je navrhovateľ povinný potvrdiť príjemcovi bez zbytočného odkladu po tom, čo mu došlo prijatie návrhu podľa § 278.
(2)
Ak navrhovateľ potvrdí príjemcovi uzavretie zmluvy neskôr, než ustanovuje odsek 1, zmluva nevznikne, ak príjemca odmietne uzavretie zmluvy a správu o tom zašle navrhovateľovi bez zbytočného odkladu po tom, čo mu došlo oneskorené potvrdenie navrhovateľa o uzavretí zmluvy.
279. §
(1)
A szerződés megkötését az ajánlattevő köteles felesleges késedelem nélkül megerősíteni az elfogadónak, miután a 278. § szerinti ajánlatelfogadás megérkezett hozzá.
(2)
Ha az ajánlattevő az (1) bekezdésben foglaltaknál később erősíti meg az elfogadónak a szerződés megkötését, a szerződés nem jön létre, amennyiben az elfogadó elutasítja a szerződés megkötését, és erről felesleges késedelem nélkül értesítést küld az ajánlattevőnek, miután megkapta az ajánlattevő késedelmes megerősítését a szerződés megkötéséről.
§ 280
Ak to výslovne verejný návrh určuje, je zmluva uzavretá so všetkými osobami, ktoré verejný návrh prijali v lehote v ňom určenej.
280. §
Ha a nyilvános ajánlat ezt kifejezetten meghatározza, a szerződés mindazokkal a személyekkel megkötöttnek tekintendő, akik a nyilvános ajánlatot az abban meghatározott határidőn belül elfogadták.
Oddiel 3
Oddiel 3
Obchodná verejná súťaž
Nyilvános üzleti pályázat
§ 281
Kto vyhlási neurčitým osobám súťaž (ďalej len „vyhlasovateľ“) o najvhodnejší návrh na uzavretie zmluvy (obchodná verejná súťaž), robí tým výzvu na podávanie návrhov na uzavretie zmluvy (ďalej len „návrh“).
281. §
Aki meghatározatlan személyek számára pályázatot hirdet (a továbbiakban: „kiíró”) a legmegfelelőbb szerződéskötési ajánlatra (nyilvános üzleti pályázat), az ezzel felhívást tesz közzé szerződéskötési ajánlatok benyújtására (a továbbiakban: „ajánlat”).
§ 282
(1)
Na vyhlásenie verejnej obchodnej súťaže (ďalej len „súťaž“) sa vyžaduje, aby sa písomne všeobecným spôsobom vymedzili predmet požadovaného záväzku a zásady ostatného obsahu zamýšľanej zmluvy, na ktorom navrhovateľ trvá, určil spôsob podávania návrhov, určila lehota, do ktorej možno návrhy podávať, a lehota na oznámenie vybraného návrhu (ďalej len „podmienky súťaže“).
(2)
Obsah podmienok súťaže sa musí vhodným spôsobom uverejniť.
282. §
(1)
A nyilvános üzleti pályázat (a továbbiakban: „pályázat”) kiírásához szükséges, hogy írásban, általános módon meghatározzák a kívánt kötelezettség tárgyát és a tervezett szerződés egyéb tartalmának alapelveit, amelyekhez a kiíró ragaszkodik, meghatározzák az ajánlatok benyújtásának módját, az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint a kiválasztott ajánlat közlésének határidejét (a továbbiakban: „pályázati feltételek”).
(2)
A pályázati feltételek tartalmát megfelelő módon közzé kell tenni.
§ 283
Vyhlasovateľ nemôže uverejnené podmienky súťaže meniť alebo súťaž zrušiť, ibaže si toto právo v uverejnených podmienkach súťaže vyhradil a zmenu alebo zrušenie uverejnil spôsobom, ktorým vyhlásil podmienky súťaže.
283. §
A kiíró nem módosíthatja a közzétett pályázati feltételeket, és nem vonhatja vissza a pályázatot, kivéve, ha ezt a jogot a közzétett pályázati feltételekben fenntartotta magának, és a módosítást vagy a visszavonást azon a módon tette közzé, ahogyan a pályázati feltételeket kihirdette.
§ 284
(1)
Návrh možno zahrnúť do súťaže, len keď jeho obsah zodpovedá uverejneným podmienkam súťaže. Od podmienok súťaže sa návrh môže odchýliť len v rozsahu, ktorý podmienky súťaže pripúšťajú.
(2)
Do súťaže nemožno zahrnúť návrh, ktorý sa predložil po lehote určenej v podmienkach súťaže.
(3)
Navrhovatelia majú nárok na náhradu nákladov spojených s účasťou na súťaži, len keď im toto právo priznávajú podmienky súťaže.
284. §
(1)
Az ajánlatot csak akkor lehet bevonni a pályázatba, ha annak tartalma megfelel a közzétett pályázati feltételeknek. Az ajánlat a pályázati feltételektől csak abban a mértékben térhet el, amelyet a pályázati feltételek megengednek.
(2)
A pályázatba nem vonható be olyan ajánlat, amelyet a pályázati feltételekben meghatározott határidő után nyújtottak be.
(3)
Az ajánlattevők a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségeik megtérítésére csak akkor jogosultak, ha ezt a jogot a pályázati feltételek elismerik számukra.
§ 285
(1)
Predložený návrh nemožno odvolať po uplynutí lehoty určenej v podmienkach súťaže pre predkladanie návrhov, ibaže podmienky súťaže priznávajú navrhovateľom právo návrh odvolať aj po uplynutí tejto lehoty. Podmienky súťaže môžu určiť, že návrh nemožno odvolať už po jeho predložení.
(2)
Návrh možno meniť alebo dopĺňať len v čase, keď podľa odseku 1 možno návrh odvolať, ibaže ide len o opravu chýb, ktoré vznikli pri vyhotovovaní návrhu, a podmienky súťaže túto opravu nevylučujú. Návrh možno meniť alebo dopĺňať aj v prípadoch určených v podmienkach súťaže.
285. §
(1)
A benyújtott ajánlatot a pályázati feltételekben az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után nem lehet visszavonni, kivéve, ha a pályázati feltételek jogot biztosítanak az ajánlattevőknek az ajánlat visszavonására e határidő lejárta után is. A pályázati feltételek meghatározhatják, hogy az ajánlatot már a benyújtása után sem lehet visszavonni.
(2)
Az ajánlatot csak abban az időszakban lehet módosítani vagy kiegészíteni, amikor az (1) bekezdés szerint az ajánlat visszavonható, kivéve, ha csupán olyan hibák javításáról van szó, amelyek az ajánlat elkészítése során keletkeztek, és a pályázati feltételek ezt a javítást nem zárják ki. Az ajánlatot a pályázati feltételekben meghatározott esetekben is lehet módosítani vagy kiegészíteni.
§ 286
(1)
Vyhlasovateľ vyberie najvhodnejší z predložených návrhov a oznámi jeho prijatie spôsobom a v lehote, ktoré určujú podmienky súťaže.
(2)
Ak v podmienkach súťaže nie je určený spôsob výberu najvhodnejšieho návrhu, je vyhlasovateľ oprávnený vybrať si návrh, ktorý mu najlepšie vyhovuje.
286. §
(1)
A kiíró kiválasztja a benyújtott ajánlatok közül a legmegfelelőbbet, és annak elfogadását a pályázati feltételekben meghatározott módon és határidőn belül közli.
(2)
Ha a pályázati feltételek nem határozzák meg a legmegfelelőbb ajánlat kiválasztásának módját, a kiíró jogosult azt az ajánlatot kiválasztani, amely neki a legjobban megfelel.
§ 287
(1)
Vyhlasovateľ je povinný prijať návrh, ktorý sa vybral spôsobom uvedeným v § 286. Ak vyhlasovateľ oznámi prijatie návrhu po lehote určenej v podmienkach súťaže, zmluva nevznikne, ak vybraný účastník súťaže oznámi vyhlasovateľovi bez zbytočného odkladu po dôjdení oznámenia o prijatí návrhu, že odmieta zmluvu uzavrieť.
(2)
Vyhlasovateľ je oprávnený odmietnuť všetky predložené návrhy, ak si toto právo vyhradil v podmienkach súťaže.
287. §
(1)
A kiíró köteles elfogadni a 286. §-ban meghatározott módon kiválasztott ajánlatot. Ha a kiíró az ajánlat elfogadását a pályázati feltételekben meghatározott határidő után közli, a szerződés nem jön létre, amennyiben a pályázat kiválasztott résztvevője az ajánlat elfogadásáról szóló értesítés megérkezése után felesleges késedelem nélkül közli a kiíróval, hogy elutasítja a szerződés megkötését.
(2)
A kiíró jogosult az összes benyújtott ajánlatot elutasítani, ha ezt a jogot a pályázati feltételekben fenntartotta magának.
§ 288
Vyhlasovateľ je povinný bez zbytočného odkladu po ukončení súťaže upovedomiť účastníkov súťaže, ktorí v súťaži neuspeli, že ich návrhy sa odmietli.
288. §
A kiíró köteles a pályázat lezárása után felesleges késedelem nélkül értesíteni a pályázat sikertelen résztvevőit arról, hogy ajánlataikat elutasították.
Diel IV
IV. SZAKASZ
Zmluva o uzavretí budúcej zmluvy
Előszerződés
§ 289
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o uzavretí budúcej zmluvy sa zaväzuje jedna alebo obe zmluvné strany uzavrieť v určenej dobe budúcu zmluvu s predmetom plnenia, ktorý je určený aspoň všeobecným spôsobom.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu.
289. §
Általános rendelkezések
(1)
Az előszerződéssel az egyik vagy mindkét szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időn belül jövőbeni szerződést köt, amelynek teljesítési tárgyát legalább általános módon meghatározták.
(2)
A szerződés írásbeli formát igényel.
§ 290
(1)
Zaviazaná strana je povinná uzavrieť zmluvu bez zbytočného odkladu po tom, čo ju na to vyzvala oprávnená strana v súlade so zmluvou o uzavretí budúcej zmluvy.
(2)
Ak zaviazaná strana nesplní záväzok uzavrieť zmluvu podľa odseku 1, môže oprávnená strana požadovať, aby obsah zmluvy určil súd alebo osoba určená v zmluve, alebo môže požadovať náhradu škody spôsobenej jej porušením záväzku uzavrieť zmluvu. Nárok na náhradu škody popri určení obsahu zmluvy môže oprávnená strana požadovať iba v prípade, keď zaviazaná strana neoprávnene odmietla rokovať o uzavretí zmluvy.
290. §
(1)
A kötelezett fél köteles felesleges késedelem nélkül megkötni a szerződést, miután a jogosult fél erre az előszerződéssel összhangban felszólította.
(2)
Ha a kötelezett fél nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettségét, a jogosult fél követelheti, hogy a szerződés tartalmát a bíróság vagy a szerződésben meghatározott személy állapítsa meg, vagy követelheti a szerződéskötési kötelezettség megszegésével okozott kárának megtérítését. A szerződés tartalmának meghatározása mellett a jogosult fél kártérítési igényt csak abban az esetben érvényesíthet, ha a kötelezett fél jogosulatlanul elutasította a szerződés megkötéséről szóló tárgyalást.
§ 291
Ustanovenia § 290 a 292 ods. 1 a 2 sa použijú primerane aj na písomnú dohodu strán o tom, že uzavretá zmluva sa doplní ešte o úpravu určitých otázok, ak chýbajúci obsah zmluvy má podľa tejto dohody určiť súd alebo iná osoba určená stranami v prípade, keby nedošlo k jeho dojednaniu stranami. Záväzok doplniť chýbajúci obsah zmluvy môže prevziať jedna alebo obe strany; pri pochybnostiach sa predpokladá, že záväzok vznikol obom stranám.
291. §
A 290. § és a 292. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a felek azon írásbeli megállapodására is, hogy a megkötött szerződést bizonyos kérdések szabályozásával még kiegészítik, amennyiben a szerződés hiányzó tartalmát e megállapodás szerint a bíróságnak vagy a felek által meghatározott más személynek kell megállapítania abban az esetben, ha a felek nem állapodnának meg benne. A szerződés hiányzó tartalmának kiegészítésére vonatkozó kötelezettséget az egyik vagy mindkét fél átvállalhatja; kétség esetén vélelmezni kell, hogy a kötelezettség mindkét felet terheli.
§ 292
(1)
Obsah zmluvy sa určí podľa účelu zrejme sledovaného uzavretím budúcej zmluvy, pričom sa prihliadne na okolnosti, za ktorých sa dojednala zmluva o uzavretí budúcej zmluvy, ako aj na zásadu poctivého obchodného styku.
(2)
Právo na určenie obsahu budúcej zmluvy súdom alebo osobou určenou v zmluve a nárok na náhradu škody podľa § 290 ods. 2 sa premlčujú uplynutím jedného roka odo dňa, keď oprávnená strana vyzvala zaviazanú stranu na uzavretie zmluvy podľa § 290 ods. 1, ak zmluva o uzavretí budúcej zmluvy neurčuje inú lehotu. Dojednaná lehota však nesmie byť dlhšia než premlčacia doba vyplývajúca z § 391 a nasl. tohto zákona.
(3)
Záväzok uzavrieť budúcu zmluvu zaniká, ak oprávnená strana nevyzve zaviazanú stranu splniť tento záväzok v čase určenom v zmluve o uzavretí budúcej zmluvy.
(4)
Záväzok doplniť chýbajúci obsah zmluvy zaniká, ak oprávnená strana nevyzve zaviazanú stranu splniť tento záväzok v čase určenom v dohode o doplnení obsahu zmluvy (§ 291), inak do jedného roka od uzavretia tejto dohody.
(5)
Záväzok uzavrieť budúcu zmluvu alebo doplniť chýbajúci obsah zmluvy tiež zaniká, ak okolnosti, z ktorých strany zrejme vychádzali pri vzniku tohto záväzku, sa do tej miery zmenili, že nemožno od zaviazanej strany rozumne požadovať, aby zmluvu uzavrela. K zániku však dochádza, len keď zaviazaná strana túto zmenu okolností oznámila bez zbytočného odkladu oprávnenej strane.
292. §
(1)
A szerződés tartalmát a jövőbeni szerződés megkötésével nyilvánvalóan követett cél szerint kell meghatározni, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek között az előszerződést megkötötték, valamint a tisztességes üzleti forgalom elvét.
(2)
A jövőbeni szerződés tartalmának bíróság vagy a szerződésben meghatározott személy általi meghatározására vonatkozó jog és a 290. § (2) bekezdése szerinti kártérítési igény egy év elteltével elévül attól a naptól számítva, amikor a jogosult fél a 290. § (1) bekezdése szerint felszólította a kötelezett felet a szerződés megkötésére, hacsak az előszerződés más határidőt nem állapít meg. A megállapított határidő azonban nem lehet hosszabb, mint az e törvény 391. §-ából és azt követő rendelkezéseiből eredő elévülési idő.
(3)
A jövőbeni szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a jogosult fél nem szólítja fel a kötelezett felet e kötelezettség teljesítésére az előszerződésben meghatározott időn belül.
(4)
A szerződés hiányzó tartalmának kiegészítésére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a jogosult fél nem szólítja fel a kötelezett felet e kötelezettség teljesítésére a szerződés tartalmának kiegészítéséről szóló megállapodásban (291. §) meghatározott időn belül, egyébként e megállapodás megkötésétől számított egy éven belül.
(5)
A jövőbeni szerződés megkötésére vagy a szerződés hiányzó tartalmának kiegészítésére vonatkozó kötelezettség szintén megszűnik, ha azok a körülmények, amelyekből a felek e kötelezettség keletkezésekor nyilvánvalóan kiindultak, oly mértékben megváltoztak, hogy a kötelezett féltől ésszerűen nem várható el, hogy a szerződést megkösse. A megszűnésre azonban csak akkor kerül sor, ha a kötelezett fél e körülményváltozást felesleges késedelem nélkül közölte a jogosult féllel.
Diel V
V. SZAKASZ
Niektoré ustanovenia o spoločných záväzkoch a spoločných právach
Néhány rendelkezés az együttes kötelezettségekről és az együttes jogokról
§ 293
Ak je na to isté plnenie spoločne zaviazaných niekoľko osôb, pri pochybnostiach sa predpokladá, že sú zaviazané spoločne a nerozdielne. Veriteľ môže požadovať plnenie od ktorejkoľvek z nich, ale plnenie ponúknuté iným spoločným dlžníkom je povinný prijať.
293. §
Ha ugyanarra a teljesítésre több személy együttesen kötelezett, kétség esetén vélelmezni kell, hogy együttesen és osztatlanul kötelezettek. A jogosult bármelyiküktől követelheti a teljesítést, de köteles elfogadni a másik egyetemleges kötelezett által felajánlott teljesítést.
§ 294
Ak zo zmluvy alebo z povahy záväzku vyplýva, že dlžníci nie sú na to isté plnenie zaviazaní spoločne a nerozdielne, je každý spoludlžník zaviazaný iba v rozsahu svojho podielu na záväzku. Pri pochybnostiach sú spoludlžníci zaviazaní rovným dielom.
294. §
Ha a szerződésből vagy a kötelezettség jellegéből az következik, hogy a kötelezettek ugyanarra a teljesítésre nem együttesen és osztatlanul kötelezettek, minden adóstárs csak a kötelezettségből rá eső rész erejéig kötelezett. Kétség esetén az adóstársak egyenlő arányban kötelezettek.
§ 295
Ak niekoľko osôb prevezme záväzok, z ktorého povahy vyplýva, že ho možno splniť iba súčinnosťou všetkých spoludlžníkov, sú spoludlžníci povinní plniť záväzok spoločne.
295. §
Ha több személy olyan kötelezettséget vállal, amelynek jellegéből az következik, hogy azt csak az összes adóstárs közreműködésével lehet teljesíteni, az adóstársak kötelesek a kötelezettséget közösen teljesíteni.
§ 296
Ak je dlžník zaviazaný súčasne viacerým veriteľom na nedeliteľné plnenie, môže plnenie požadovať ktorýkoľvek z veriteľov, ak zo zákona alebo zmluvy nevyplýva niečo iné.
296. §
Ha a kötelezett egyidejűleg több jogosultnak oszthatatlan teljesítésre kötelezett, a teljesítést bármelyik jogosult követelheti, hacsak a törvényből vagy a szerződésből más nem következik.
Diel VI
VI. SZAKASZ
Zabezpečenie záväzku
A kötelem biztosítása
Oddiel 2
alszakasz 2
Niektoré ustanovenia o zmluvnej pokute
Néhány rendelkezés a kötbérről
§ 300
Okolnosti vylučujúce zodpovednosť (§ 374) nemajú vplyv na povinnosť platiť zmluvnú pokutu.
300. §
A felelősséget kizáró körülmények (374. §) nincsenek hatással a kötbérfizetési kötelezettségre.
§ 301
Neprimerane vysokú zmluvnú pokutu môže súd znížiť s prihliadnutím na hodnotu a význam zabezpečovanej povinnosti, a to až do výšky škody, ktorá vznikla do doby súdneho rozhodnutia porušením zmluvnej povinnosti, na ktorú sa vzťahuje zmluvná pokuta. Na náhradu škody, ktorá vznikla neskôr, je poškodený oprávnený do výšky zmluvnej pokuty podľa § 373 a nasl.
301. §
Az aránytalanul magas kötbért a bíróság csökkentheti a biztosított kötelezettség értékére és jelentőségére tekintettel, mégpedig a kötbérrel érintett szerződéses kötelezettség megszegésével a bírósági határozat meghozataláig keletkezett kár összegéig. A később keletkezett kár megtérítésére a károsult a 373. § és az azt követő rendelkezések szerint a kötbér összegéig jogosult.
§ 302
Odstúpenie od zmluvy sa nedotýka nároku na zaplatenie zmluvnej pokuty.
302. §
A szerződéstől való elállás nem érinti a kötbér megfizetésére vonatkozó igényt.
Oddiel 3
alszakasz 3
Ručenie
Kezesség
§ 303
Kto veriteľovi písomne vyhlási, že ho uspokojí, ak dlžník voči nemu nesplnil určitý záväzok, stáva sa dlžníkovým ručiteľom.
303. §
Aki a jogosultnak írásban kijelenti, hogy kielégíti őt, ha a kötelezett egy bizonyos kötelezettséget nem teljesített vele szemben, a kötelezett kezesévé válik.
§ 304
(1)
Ručením možno zabezpečiť len platný záväzok dlžníka alebo jeho časť. Vzniku ručenia však nebráni, ak záväzok dlžníka je neplatný len pre nedostatok spôsobilosti dlžníka brať na seba záväzky, o ktorom ručiteľ v čase svojho vyhlásenia o ručení vedel.
(2)
Ručením možno zabezpečiť aj záväzok, ktorý vznikne v budúcnosti alebo ktorého vznik závisí od splnenia podmienky.
304. §
(1)
Kezességgel csak a kötelezett érvényes kötelezettsége vagy annak egy része biztosítható. A kezesség létrejöttét azonban nem akadályozza, ha a kötelezett kötelezettsége csak a kötelezett kötelezettségvállalási képességének hiánya miatt érvénytelen, amelyről a kezes a kezességi nyilatkozata idején tudott.
(2)
Kezességgel olyan kötelezettség is biztosítható, amely a jövőben keletkezik, vagy amelynek keletkezése egy feltétel teljesülésétől függ.
§ 305
Veriteľ je povinný bez zbytočného odkladu oznámiť ručiteľovi na požiadanie výšku svojej zabezpečenej pohľadávky.
305. §
A jogosult köteles kérésre felesleges késedelem nélkül közölni a kezessel a biztosított követelésének összegét.
§ 306
(1)
Veriteľ je oprávnený domáhať sa splnenia záväzku od ručiteľa len v prípade, že dlžník nesplnil svoj splatný záväzok v primeranej dobe po tom, čo ho na to veriteľ písomne vyzval. Toto vyzvanie nie je potrebné, ak ho veriteľ nemôže uskutočniť alebo ak je nepochybné, že dlžník svoj záväzok nesplní, najmä pri vyhlásení konkurzu.
(2)
Ručiteľ môže voči veriteľovi uplatniť všetky námietky, na ktorých uplatnenie je oprávnený dlžník, a použiť na započítanie pohľadávky dlžníka voči veriteľovi, ak na započítanie by bol oprávnený dlžník, keby veriteľ vymáhal svoju pohľadávku voči nemu. Ručiteľ môže použiť na započítanie aj svoje pohľadávky voči veriteľovi.
(3)
Ak ručiteľ uplatní voči veriteľovi neúspešné námietky, ktoré mu oznámil dlžník, je dlžník povinný nahradiť ručiteľovi náklady, ktoré mu tým vznikli.
306. §
(1)
A jogosult csak abban az esetben jogosult a kötelezettség teljesítését a kezestől követelni, ha a kötelezett nem teljesítette esedékes kötelezettségét méltányos időn belül, miután a jogosult erre írásban felszólította. Erre a felszólításra nincs szükség, ha a jogosult azt nem tudja megtenni, vagy ha kétségtelen, hogy a kötelezett nem fogja teljesíteni a kötelezettségét, különösen csődeljárás kihirdetésekor.
(2)
A kezes a jogosulttal szemben érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek érvényesítésére a kötelezett jogosult, és beszámításra felhasználhatja a kötelezettnek a jogosulttal szembeni követeléseit, amennyiben a beszámításra a kötelezett is jogosult lenne, ha a jogosult vele szemben hajtaná be a követelését. A kezes beszámításra felhasználhatja a jogosulttal szembeni saját követeléseit is.
(3)
Ha a kezes a jogosulttal szemben olyan sikertelen kifogásokat érvényesít, amelyeket a kötelezett közölt vele, a kötelezett köteles megtéríteni a kezesnek az ebből eredő költségeit.
§ 307
(1)
Ak sa za ten istý záväzok zaručí viac ručiteľov, ručí každý z nich za celý záväzok. Ručiteľ má voči ostatným ručiteľom rovnaké práva ako spoludlžník.
(2)
Ak je ručením zabezpečená iba časť záväzku, neznižuje sa rozsah ručenia čiastočným plnením záväzku, ak záväzok zostáva nesplnený vo výške, v akej je zabezpečený ručením.
(3)
Pri postúpení zabezpečenej pohľadávky prechádzajú práva z ručenia na postupníka v čase, keď postúpenie oznámil ručiteľovi postupca alebo preukázal postupník.
307. §
(1)
Ha ugyanazért a kötelemért több kezes vállal kezességet, mindegyikük az egész kötelemért kezeskedik. A kezesnek a többi kezessel szemben azonos jogai vannak, mint az adóstársnak.
(2)
Ha a kezesség a kötelemnek csak egy részét biztosítja, a kezesség terjedelme nem csökken a kötelem részleges teljesítésével, amennyiben a kötelem abban az összegben marad teljesítetlen, amilyen mértékben a kezesség biztosítja.
(3)
A biztosított követelés engedményezésekor a kezességből eredő jogok akkor szállnak át az engedményesre, amikor az engedményezést az engedményező közölte a kezessel, vagy azt az engedményes igazolta.
§ 308
Ručiteľ, ktorý splní záväzok, za ktorý ručí, nadobúda voči dlžníkovi práva veriteľa a je oprávnený požadovať všetky doklady a pomôcky, ktoré má veriteľ a ktoré sú potrebné na uplatnenie nároku voči dlžníkovi.
308. §
Az a kezes, aki teljesíti a kötelmet, amelyért kezeskedik, megszerzi a jogosultnak a kötelezettel szembeni jogait, és jogosult követelni mindazokat az okmányokat és segédeszközöket, amelyek a jogosult birtokában vannak, és amelyek a kötelezettel szembeni jogigény érvényesítéséhez szükségesek.
§ 309
Ak ručiteľ uspokojí veriteľa bez vedomia dlžníka, môže dlžník uplatniť voči ručiteľovi všetky námietky, ktoré bol oprávnený uplatniť voči veriteľovi, keby od neho veriteľ splnenie vymáhal. Dlžník však nemôže voči ručiteľovi uplatniť námietky, na ktoré dlžník ručiteľa neupozornil bez zbytočného odkladu po doručení správy, že veriteľ uplatnil nároky z ručenia.
309. §
Ha a kezes a kötelezett tudta nélkül elégíti ki a jogosultat, a kötelezett a kezessel szemben érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a jogosulttal szemben érvényesíthetett volna, ha a jogosult tőle hajtaná be a teljesítést. A kötelezett azonban nem érvényesítheti a kezessel szemben azokat a kifogásokat, amelyekre a kötelezett nem figyelmeztette a kezest felesleges késedelem nélkül azt követően, hogy kézbesítették neki az értesítést arról, hogy a jogosult érvényesítette a kezességből eredő jogigényeit.
§ 310
Právo veriteľa voči ručiteľovi sa nepremlčí pred premlčaním práva voči dlžníkovi.
310. §
A jogosult kezessel szembeni joga nem évül el a kötelezettel szembeni jog elévülése előtt.
§ 311
(1)
Ručenie zaniká zánikom záväzku, ktorý ručenie zabezpečuje.
(2)
Ručenie však nezaniká, ak záväzok zanikol pre nemožnosť plnenia dlžníka a záväzok je splniteľný ručiteľom alebo pre zánik právnickej osoby, ktorá je dlžníkom.
311. §
(1)
A kezesség a kezességgel biztosított kötelem megszűnésével szűnik meg.
(2)
A kezesség azonban nem szűnik meg, ha a kötelem a kötelezett teljesítésének lehetetlenné válása miatt szűnt meg, és a kötelem a kezes által teljesíthető, vagy a kötelezett jogi személy megszűnése miatt.
§ 312
Ustanovenia § 305 až 311 platia primerane aj pre ručenie, ktoré vzniklo zo zákona.
312. §
A 305–311. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók a törvény alapján létrejött kezességre is.
Oddiel 4
alszakasz 4
Banková záruka
Bankgarancia
§ 313
Základné ustanovenie
Banková záruka vzniká písomným vyhlásením banky v záručnej listine, že uspokojí veriteľa do výšky určitej peňažnej sumy podľa obsahu záručnej listiny, ak určitá tretia osoba (dlžník) nesplní určitý záväzok alebo sa splnia iné podmienky určené v záručnej listine.
313. §
Alapvető rendelkezés
A bankgarancia a banknak a garancialevélben tett írásbeli nyilatkozatával jön létre, amely szerint a garancialevél tartalmának megfelelően egy meghatározott pénzösszeg erejéig kielégíti a jogosultat, ha egy meghatározott harmadik személy (a kötelezett) nem teljesít egy meghatározott kötelmet, vagy ha a garancialevélben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek.
§ 314
Ak je bankovou zárukou zabezpečená nepeňažná pohľadávka, predpokladá sa, že do výšky sumy určenej v záručnej listine je zabezpečený peňažný nárok, ktorý by mal veriteľ voči dlžníkovi, v prípade, že by dlžník porušil záväzok, ktorého plnenie je zabezpečené bankovou zárukou.
314. §
Ha a bankgarancia nem pénzbeli követelést biztosít, vélelmezni kell, hogy a garancialevélben meghatározott összeg erejéig az a pénzbeli igény van biztosítva, amely a jogosultat a kötelezettel szemben megilletné abban az esetben, ha a kötelezett megszegné azt a kötelmet, amelynek teljesítését a bankgarancia biztosítja.
§ 315
(1)
Ak bankovú záruku potvrdí iná banka, môže veriteľ uplatniť nároky z bankovej záruky voči ktorejkoľvek z týchto bánk.
(2)
Ak banka, ktorá potvrdila bankovú záruku, poskytla na jej základe plnenie, má nárok na toto plnenie voči banke, ktorá ju o potvrdenie bankovej záruky požiadala.
(3)
Ak banka oznámi, že iná banka poskytla záruku, nevzniká oznamujúcej banke záväzok zo záruky. Oznamujúca banka však zodpovedá za škodu spôsobenú nesprávnosťou svojho oznámenia.
315. §
(1)
Ha a bankgaranciát egy másik bank megerősíti, a jogosult a bankgaranciából eredő igényeit e bankok bármelyikével szemben érvényesítheti.
(2)
Ha a bankgaranciát megerősítő bank annak alapján teljesítést nyújtott, jogosult erre a teljesítésre azzal a bankkal szemben, amely a bankgarancia megerősítésére felkérte.
(3)
Ha egy bank közli, hogy egy másik bank garanciát nyújtott, a közlést tevő banknak nem keletkezik kötelme a garanciából. A közlést tevő bank azonban felel a közlésének valótlansága által okozott kárért.
§ 316
(1)
Banka ručí za splnenie zabezpečeného záväzku do výšky sumy a za podmienok určených v záručnej listine. Banka môže voči veriteľovi uplatniť iba námietky, ktorých uplatnenie záručná listina pripúšťa.
(2)
Na bankovú záruku nemá účinok čiastočné plnenie záväzku dlžníkom, ak nesplnený zvyšok záväzku je rovnaký alebo vyšší, než je suma, na ktorú znie záručná listina.
316. §
(1)
A bank a biztosított kötelem teljesítéséért a garancialevélben meghatározott összeg erejéig és feltételek mellett kezeskedik. A bank a jogosulttal szemben csak azokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyek érvényesítését a garancialevél megengedi.
(2)
A bankgaranciát nem érinti a kötelezett által történő részleges teljesítés, ha a kötelem teljesítetlen része megegyezik a garancialevélben szereplő összeggel, vagy annál magasabb.
§ 317
Ak zo záručnej listiny nevyplýva niečo iné, nemôže banka uplatniť námietky, ktoré by bol oprávnený voči veriteľovi uplatniť dlžník, a banka je povinná plniť svoje povinnosti, keď ju o to písomne požiadal veriteľ. Predchádzajúca výzva, aby dlžník splnil svoj záväzok, sa vyžaduje, len keď to určuje záručná listina.
317. §
Ha a garancialevélből más nem következik, a bank nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett a jogosulttal szemben érvényesíthetne, és a bank köteles teljesíteni kötelezettségeit, amikor a jogosult erre írásban felkérte. A kötelezettnek a kötelme teljesítésére való előzetes felszólítása csak akkor követelmény, ha ezt a garancialevél írja elő.
§ 318
Ak podľa záručnej listiny je veriteľ oprávnený uplatniť svoje práva z bankovej záruky, len keď dlžník nesplní svoj záväzok, môže veriteľ postúpiť svoje práva z bankovej záruky iba s postúpením pohľadávky zabezpečenej bankovou zárukou.
318. §
Ha a garancialevél szerint a jogosult csak akkor érvényesítheti a bankgaranciából eredő jogait, ha a kötelezett nem teljesíti a kötelmét, a jogosult a bankgaranciából eredő jogait csak a bankgaranciával biztosított követelés engedményezésével együtt engedményezheti.
§ 319
Banka plní svoj záväzok z bankovej záruky, len keď ju na to písomne vyzval veriteľ. Ak je plnenie banky z bankovej záruky podmienené v záručnej listine predložením určitých dokumentov, musia sa tieto dokumenty predložiť pri tejto výzve alebo bez zbytočného odkladu po nej.
319. §
A bank a bankgaranciából eredő kötelmét csak akkor teljesíti, ha a jogosult erre írásban felszólította. Ha a bank bankgaranciából eredő teljesítése a garancialevélben bizonyos dokumentumok bemutatásától függ, ezeket a dokumentumokat e felszólítással egyidejűleg vagy azt követően felesleges késedelem nélkül be kell mutatni.
§ 320
Ak je banka povinná podľa záručnej listiny plniť v prospech oprávneného inej banke, je povinná plniť na účet oprávneného v tejto banke.
320. §
Ha a bank a garancialevél szerint egy másik bank jogosultja javára köteles teljesíteni, akkor a jogosultnak az adott banknál vezetett számlájára köteles teljesíteni.
§ 321
(1)
Ak je doba platnosti v záručnej listine obmedzená, banková záruka zanikne, ak veriteľ neoznámi banke písomne svoje nároky z bankovej záruky počas jej platnosti.
(2)
Dlžník je povinný zaplatiť banke to, čo banka plnila podľa svojej povinnosti zo záručnej listiny vystavenej v súlade so zmluvou uzavretou s dlžníkom.
(3)
Dlžník nemôže voči banke uplatniť námietky, ktoré by mohol uplatniť voči veriteľovi, ak zmluva medzi bankou a dlžníkom neobsahovala povinnosť banky zahrnúť do záručnej listiny uplatnenie týchto námietok voči veriteľovi.
(4)
Veriteľ, ktorý dosiahol na základe bankovej záruky plnenie, na ktoré nemal voči dlžníkovi nárok, vráti dlžníkovi toto plnenie a nahradí mu škodu tým spôsobenú.
321. §
(1)
Ha a garancialevélben az érvényességi idő korlátozott, a bankgarancia megszűnik, ha a jogosult a bankgaranciából eredő igényeit annak érvényességi ideje alatt írásban nem közli a bankkal.
(2)
A kötelezett köteles megfizetni a banknak azt, amit a bank a kötelezettel kötött szerződéssel összhangban kiállított garancialevélből eredő kötelezettsége szerint teljesített.
(3)
A kötelezett nem érvényesítheti a bankkal szemben azokat a kifogásokat, amelyeket a jogosulttal szemben érvényesíthetne, ha a bank és a kötelezett közötti szerződés nem tartalmazta a bank azon kötelezettségét, hogy a garancialevélbe belefoglalja e kifogásoknak a jogosulttal szembeni érvényesítését.
(4)
Az a jogosult, aki a bankgarancia alapján olyan teljesítést ért el, amelyre a kötelezettel szemben nem volt jogosult, köteles ezt a teljesítést a kötelezettnek visszatéríteni, és az ebből eredő kárát megtéríteni.
§ 322
(1)
Na bankovú záruku sa inak použijú primerane ustanovenia o ručení.
(2)
Vzťah medzi bankou a dlžníkom sa spravuje podľa ustanovení o mandátnej zmluve.
322. §
(1)
A bankgaranciára egyébként a kezességre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(2)
A bank és a kötelezett közötti viszonyra a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Oddiel 5
alszakasz 5
Uznanie záväzku
A kötelem elismerése
§ 323
(1)
Ak niekto písomne uzná svoj určitý záväzok, predpokladá sa, že v uznanom rozsahu tento záväzok trvá v čase uznania. Tieto účinky nastávajú aj v prípade, keď pohľadávka veriteľa bola v čase uznania už premlčaná.
(2)
Za uznanie nepremlčaného záväzku sa považujú aj právne úkony uvedené v § 407 ods. 2 a 3.
(3)
Uznanie záväzku má účinky aj voči ručiteľovi.
323. §
(1)
Ha valaki írásban elismeri egy meghatározott kötelmét, vélelmezni kell, hogy ez a kötelem az elismert mértékben az elismerés időpontjában fennáll. E joghatások akkor is beállnak, ha a jogosult követelése az elismerés időpontjában már elévült.
(2)
Az el nem évült kötelem elismerésének minősülnek a 407. § (2) és (3) bekezdésében említett jogcselekmények is.
(3)
A kötelem elismerése a kezesre is kihat.
Diel VII
HETEDIK RÉSZ
Zánik záväzku jeho splnením
A kötelem megszűnése teljesítéssel
Oddiel 1
alszakasz 1
Spôsob plnenia
A teljesítés módja
§ 324
(1)
Záväzok zanikne, ak sa veriteľovi splní včas a riadne.
(2)
Záväzok zaniká tiež neskorým plnením dlžníka, ibaže pred týmto plnením záväzok už zanikol odstúpením veriteľa od zmluvy.
(3)
Ak dlžník poskytne vadné plnenie a veriteľ nemá právo odstúpiť od zmluvy alebo toto právo nevyužije, mení sa obsah záväzku spôsobom, ktorý zodpovedá nárokom veriteľa vzniknutým z vadného plnenia, a záväzok zaniká ich uspokojením.
(4)
Ustanovenia odsekov 2 a 3 sa nedotýkajú nárokov na náhradu škody a na zmluvnú pokutu.
324. §
(1)
A kötelem megszűnik, ha azt a jogosultnak időben és rendben teljesítik.
(2)
A kötelem a kötelezett késedelmes teljesítésével is megszűnik, kivéve, ha e teljesítés előtt a kötelem a jogosult szerződéstől való elállása miatt már megszűnt.
(3)
Ha a kötelezett hibásan teljesít, és a jogosult nem jogosult a szerződéstől elállni, vagy e jogával nem él, a kötelem tartalma a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő igényeinek megfelelő módon változik meg, és a kötelem azok kielégítésével szűnik meg.
(4)
A (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem érintik a kártérítési és kötbérigényeket.
§ 325
Ak strany majú vzájomné záväzky, môže sa splnenia záväzku druhou stranou domáhať len tá strana, ktorá svoj záväzok už splnila alebo je pripravená a schopná ho splniť súčasne s druhou stranou, ibaže zo zmluvy, zo zákona alebo z povahy niektorého záväzku vyplýva niečo iné.
325. §
Ha a feleknek kölcsönös kötelmeik vannak, a másik fél kötelmének teljesítését csak az a fél követelheti, aki a saját kötelmét már teljesítette, vagy kész és képes azt a másik féllel egyidejűleg teljesíteni, kivéve, ha a szerződésből, a törvényből vagy valamely kötelem jellegéből más következik.
§ 326
(1)
Ak je strana povinná plniť záväzok pred plnením záväzku druhej strany, môže svoje plnenie odoprieť až do doby, keď sa jej poskytne alebo dostatočne zabezpečí plnenie druhej strany, ak po uzavretí zmluvy sa stane zrejmým, že druhá strana nesplní svoj záväzok vzhľadom na nedostatok svojej spôsobilosti poskytnúť plnenie alebo vzhľadom na svoje správanie pri príprave plnenia záväzku.
(2)
V prípadoch uvedených v odseku 1 môže oprávnená strana určiť druhej strane primeranú lehotu na dodatočné zabezpečenie plnenia a po uplynutí tejto lehoty môže od zmluvy odstúpiť. Bez poskytnutia tejto lehoty môže strana od zmluvy odstúpiť, ak na majetok druhej strany je vyhlásený konkurz.
(3)
Pokiaľ z odsekov 1 a 2 nevyplýva niečo iné, nie je žiadna zo strán oprávnená odoprieť plnenie alebo odstúpiť od zmluvy z dôvodu, že záväzok druhej strany z inej zmluvy sa nesplnil riadne alebo včas.
326. §
(1)
Ha egy fél a másik fél kötelmének teljesítése előtt köteles teljesíteni, megtagadhatja a teljesítését addig az időpontig, amíg a másik fél teljesítését neki nem nyújtják vagy kellőképpen nem biztosítják, amennyiben a szerződés megkötése után nyilvánvalóvá válik, hogy a másik fél a teljesítési képességének hiánya vagy a kötelem teljesítésének előkészítése során tanúsított magatartása miatt nem fogja teljesíteni a kötelmét.
(2)
Az (1) bekezdésben említett esetekben a jogosult fél a másik félnek megfelelő határidőt szabhat a teljesítés utólagos biztosítására, és e határidő letelte után elállhat a szerződéstől. E határidő biztosítása nélkül a fél elállhat a szerződéstől, ha a másik fél vagyonára csődeljárást hirdettek ki.
(3)
Amennyiben az (1) és (2) bekezdésből más nem következik, egyik fél sem jogosult a teljesítést megtagadni vagy a szerződéstől elállni azon az alapon, hogy a másik fél egy másik szerződésből eredő kötelme nem teljesült rendben vagy időben.
§ 327
(1)
Ak záväzok možno splniť niekoľkými spôsobmi, má právo určiť spôsob plnenia dlžník, ak zo zmluvy nevyplýva, že toto právo prislúcha veriteľovi. Ak však veriteľ neurčí tento spôsob v čase určenom v zmluve, inak do doby určenej na plnenie, môže dlžník určiť spôsob plnenia.
(2)
Ak na základe svojho práva dlžník alebo veriteľ, ktorý je na to oprávnený, zvolí spôsob plnenia a oznámi ho druhej strane, nemôže bez súhlasu druhej strany tento spôsob zmeniť.
327. §
(1)
Ha a kötelem többféleképpen is teljesíthető, a teljesítés módjának meghatározására a kötelezett jogosult, hacsak a szerződésből nem következik, hogy ez a jog a jogosultat illeti meg. Ha azonban a jogosult ezt a módot a szerződésben meghatározott időben, egyébként a teljesítésre meghatározott időpontig nem határozza meg, a teljesítés módját a kötelezett határozhatja meg.
(2)
Ha a kötelezett vagy az erre jogosult jogosult a joga alapján megválasztja a teljesítés módját és azt közli a másik féllel, ezen a módon a másik fél hozzájárulása nélkül nem változtathat.
§ 328
Ak je predmetom plnenia záväzku vec určená podľa druhu, je dlžník povinný poskytnúť veriteľovi vec, ktorá sa hodí na účely, na ktoré sa vec toho istého druhu spravidla používa na základe obdobných zmlúv.
328. §
Ha a kötelem teljesítésének tárgya fajta szerint meghatározott dolog, a kötelezett köteles a jogosultnak olyan dolgot szolgáltatni, amely alkalmas azokra a célokra, amelyekre az azonos fajtájú dolgot hasonló szerződések alapján általában használják.
§ 329
Veriteľ je povinný prijať aj čiastočné plnenie záväzku, pokiaľ čiastočné plnenie neodporuje povahe záväzku alebo hospodárskemu účelu sledovanému veriteľom pri uzavretí zmluvy, ak tento účel je v zmluve vyjadrený alebo v čase uzavretia zmluvy dlžníkovi známy.
329. §
A jogosult köteles a kötelem részleges teljesítését is elfogadni, amennyiben a részleges teljesítés nem ellentétes a kötelem jellegével vagy a jogosult által a szerződés megkötésekor követett gazdasági céllal, ha ez a cél a szerződésben ki van fejezve, vagy a szerződés megkötésének időpontjában a kötelezett számára ismert volt.
§ 330
(1)
Ak má veriteľovi splniť ten istý dlžník niekoľko záväzkov a poskytnuté plnenie nestačí na splnenie všetkých záväzkov, je splnený záväzok určený pri plnení dlžníkom. Ak dlžník neurčí, ktorý záväzok plní, je splnený záväzok najskôr splatný, a to najprv jeho príslušenstvo.
(2)
Pri plnení peňažného záväzku sa započíta platenie najprv na úroky a potom na istinu, ak dlžník neurčí inak.
(3)
Ak má dlžník voči veriteľovi niekoľko peňažných záväzkov a dlžník neurčí, ktorý záväzok plní, platenie sa týka najskôr záväzku, ktorého splnenie nie je zabezpečené alebo je najmenej zabezpečené, inak záväzku najskôr splatného.
(4)
Platenie sa týka náhrady škody až vtedy, keď bol splnený peňažný záväzok, z ktorého porušenia vznikla povinnosť na náhradu škody, pokiaľ dlžník neurčí účel platenia.
330. §
(1)
Ha ugyanannak a kötelezettnek több kötelmet kell teljesítenie a jogosult felé, és a nyújtott teljesítés nem elegendő az összes kötelem teljesítésére, a kötelezett által a teljesítéskor meghatározott kötelem teljesül. Ha a kötelezett nem határozza meg, hogy melyik kötelmet teljesíti, a leghamarabb esedékes kötelem teljesül, mégpedig először annak tartozékai.
(2)
Pénzbeli kötelem teljesítésekor a fizetés először a kamatokra, majd a tőkére számítandó el, hacsak a kötelezett másként nem rendelkezik.
(3)
Ha a kötelezettnek több pénzbeli kötelme van a jogosulttal szemben, és a kötelezett nem határozza meg, hogy melyik kötelmet teljesíti, a fizetés elsősorban arra a kötelemre vonatkozik, amelynek a teljesítése nincs biztosítva vagy a legkevésbé van biztosítva, egyébként a leghamarabb esedékes kötelemre.
(4)
A fizetés csak akkor vonatkozik a kártérítésre, ha teljesült az a pénzbeli kötelem, amelynek megszegéséből a kártérítési kötelezettség keletkezett, hacsak a kötelezett nem határozza meg a fizetés célját.
§ 331
Ak dlžník plní svoj záväzok pomocou inej osoby, zodpovedá tak, akoby záväzok plnil sám, ak tento zákon neustanovuje inak.
331. §
Ha a kötelezett a kötelmét egy másik személy segítségével teljesíti, úgy felel, mintha a kötelmet maga teljesítette volna, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
§ 332
(1)
Ak plnenie záväzku nie je viazané na osobné vlastnosti dlžníka, je veriteľ povinný prijať plnenie jeho záväzku ponúknuté treťou osobou, ak s tým dlžník súhlasí. Súhlas dlžníka nie je potrebný, ak tretia osoba za záväzok ručí alebo jeho splnenie iným spôsobom zabezpečuje a dlžník svoj záväzok porušil.
(2)
Ak z právneho vzťahu medzi dlžníkom a treťou osobou nevyplýva niečo iné, vstupuje tretia osoba splnením dlžníkovho záväzku do práv veriteľa, ktorý je povinný jej vydať a na ňu previesť všetky svoje dôkazné prostriedky.
332. §
(1)
Ha a kötelem teljesítése nincs a kötelezett személyes tulajdonságaihoz kötve, a jogosult köteles elfogadni a kötelmének harmadik személy által felajánlott teljesítését, ha ezzel a kötelezett egyetért. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személy a kötelemért kezeskedik, vagy annak teljesítését más módon biztosítja, és a kötelezett a kötelmét megszegte.
(2)
Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik, a harmadik személy a kötelezett kötelmének teljesítésével belép a jogosult jogaiba, aki köteles neki kiadni és rá átruházni minden bizonyítási eszközét.
§ 333
(1)
Ak plnenie preberá priamo veriteľ, je dlžník oprávnený požadovať od neho potvrdenie o predmete a rozsahu plnenia a odoprieť ho, dokiaľ sa mu potvrdenie súčasne nevydá.
(2)
Ak dlžník poskytne plnenie osobe, ktorá predloží potvrdenie veriteľa o prijatí plnenia, má plnenie účinky, ako keby dlžník plnil veriteľovi.
333. §
(1)
Ha a teljesítést közvetlenül a jogosult veszi át, a kötelezett jogosult tőle igazolást követelni a teljesítés tárgyáról és terjedelméről, és megtagadhatja a teljesítést, amíg az igazolást egyidejűleg ki nem adják neki.
(2)
Ha a kötelezett olyan személynek nyújt teljesítést, aki bemutatja a jogosult igazolását a teljesítés elfogadásáról, a teljesítés olyan hatályú, mintha a kötelezett a jogosultnak teljesített volna.
§ 334
Otvorenie akreditívu, ako aj vystavenie zmenky alebo šeku, prostredníctvom ktorých sa má podľa zmluvy splniť peňažný záväzok, nemajú vplyv na trvanie tohto záväzku. Veriteľ je však oprávnený požadovať splnenie peňažného záväzku od dlžníka podľa zmluvy, len keď nemôže dosiahnuť jeho splnenie z akreditívu, zmenky alebo šeku.
334. §
Az akkreditív megnyitása, valamint a váltó vagy csekk kiállítása, amelyek révén a szerződés szerint egy pénzbeli kötelmet kell teljesíteni, nem befolyásolják e kötelem fennállását. A jogosult azonban csak akkor követelheti a pénzbeli kötelem teljesítését a kötelezettől a szerződés szerint, ha nem tudja elérni annak teljesítését az akkreditívből, a váltóból vagy a csekkből.
Oddiel 2
alszakasz 2
Miesto plnenia
A teljesítés helye
§ 335
Na riadne splnenie záväzku sa vyžaduje, aby záväzok bol splnený v určenom mieste.
335. §
A kötelem rendes teljesítéséhez megköveteltetik, hogy a kötelmet a meghatározott helyen teljesítsék.
§ 336
Ak miesto plnenia nie je určené v zmluve a ak nevyplýva niečo iné z povahy záväzku, je dlžník povinný plniť záväzok v mieste, kde mal v čase uzavretia zmluvy svoje sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko. Ak však záväzok vznikol v súvislosti s prevádzkou závodu alebo prevádzkárne dlžníka, je dlžník povinný splniť záväzok v mieste tohto závodu alebo tejto prevádzkárne.
336. §
Ha a teljesítés helye nincs a szerződésben meghatározva, és ha a kötelem jellegéből más nem következik, a kötelezett köteles a kötelmet azon a helyen teljesíteni, ahol a szerződés megkötésének időpontjában a székhelye vagy vállalkozásának helye, illetve lakóhelye volt. Ha azonban a kötelem a kötelezett üzemének vagy telephelyének működésével összefüggésben jött létre, a kötelezett köteles a kötelmet ennek az üzemnek vagy telephelynek a helyén teljesíteni.
§ 337
(1)
Peňažný záväzok plní dlžník na svoje nebezpečenstvo a náklady v sídle alebo mieste podnikania, prípadne bydlisku veriteľa, ak zmluva alebo tento zákon neustanovujú inak.
(2)
Ak veriteľ zmení po uzavretí zmluvy sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko, znáša zvýšené náklady a zvýšené nebezpečenstvo spojené s platením peňažného záväzku, ktoré tým dlžníkovi vzniknú.
337. §
(1)
A pénzbeli kötelmet a kötelezett a saját kockázatára és költségére a jogosult székhelyén vagy vállalkozásának helyén, illetve lakóhelyén teljesíti, hacsak a szerződés vagy e törvény másként nem rendelkezik.
(2)
Ha a jogosult a szerződés megkötése után megváltoztatja a székhelyét vagy vállalkozásának helyét, illetve lakóhelyét, ő viseli a pénzbeli kötelem kifizetésével járó megnövekedett költségeket és megnövekedett kockázatot, amelyek ebből a kötelezettnél keletkeznek.
§ 338
Ak peňažný záväzok vznikol v súvislosti s prevádzkou závodu alebo prevádzkárne veriteľa, je dlžník povinný záväzok splniť v mieste tohto závodu alebo prevádzkárne, ak plnenie peňažného záväzku sa má uskutočniť súčasne s plnením druhej strany v mieste tohto závodu alebo tejto prevádzkárne.
338. §
Ha a pénzbeli kötelem a jogosult üzemének vagy telephelyének működésével összefüggésben keletkezett, a kötelezett köteles a kötelmet ezen üzem vagy telephely helyén teljesíteni, amennyiben a pénzbeli kötelem teljesítésére a másik fél teljesítésével egyidejűleg, ezen üzem vagy ezen telephely helyén kell, hogy sor kerüljön.
§ 339
(1)
Peňažný záväzok možno tiež platiť v banke veriteľa v prospech jeho účtu, ak to nie je v rozpore s platobnými podmienkami dojednanými medzi stranami.
(2)
Peňažný záväzok platený prostredníctvom banky alebo prostredníctvom poštového podniku je splnený pripísaním sumy peňažného záväzku na účet veriteľa v jeho banke alebo vyplatením sumy peňažného záväzku veriteľovi v hotovosti, ak osobitný zákon neustanovuje inak alebo ak sa veriteľ a dlžník nedohodnú inak.
339. §
(1)
A pénzbeli kötelem a jogosult bankjánál, a számlája javára is teljesíthető, amennyiben ez nem ellentétes a felek között megállapodott fizetési feltételekkel.
(2)
A bankon vagy postai szolgáltatón keresztül fizetett pénzbeli kötelem a pénzbeli kötelem összegének a jogosult bankjában vezetett számláján történő jóváírásával, vagy a pénzbeli kötelem összegének a jogosult részére készpénzben történő kifizetésével minősül teljesítettnek, ha külön törvény másként nem rendelkezik, vagy ha a jogosult és a kötelezett másként nem állapodnak meg.
Oddiel 3
alszakasz 3
Čas plnenia
A teljesítés ideje
§ 340
(1)
Dlžník je povinný záväzok splniť v čase určenom v zmluve.
(2)
Ak čas plnenia nie je v zmluve určený, je veriteľ oprávnený požadovať plnenie záväzku ihneď po uzavretí zmluvy a dlžník je povinný záväzok splniť bez zbytočného odkladu po tom, čo ho veriteľ o plnenie požiadal.
340. §
(1)
A kötelezett köteles a kötelmet a szerződésben meghatározott időben teljesíteni.
(2)
Ha a teljesítés ideje a szerződésben nincs meghatározva, a jogosult a szerződés megkötése után azonnal jogosult a kötelem teljesítését követelni, a kötelezett pedig köteles a kötelmet felesleges késedelem nélkül teljesíteni, miután a jogosult a teljesítésre felszólította.
§ 340a
Čas plnenia peňažného záväzku dlžníka
(1)
Zmluvne určená lehota na splnenie peňažného záväzku dlžníka z dodania tovaru alebo poskytnutia služby nesmie presiahnuť 60 dní odo dňa doručenia faktúry alebo inej výzvy veriteľa podobnej povahy, ktorou požaduje splnenie peňažného záväzku (ďalej len „doklad“), alebo 60 dní odo dňa, keď veriteľ plnil, podľa toho, ktorý z týchto dní nastal neskôr. To neplatí, ak sa strany o dlhšej lehote splatnosti výslovne dohodnú a takáto dohoda nie je v hrubom nepomere k právam a povinnostiam vyplývajúcim zo záväzkového vzťahu pre veriteľa podľa § 369d. Ustanovenia prvej a druhej vety sa nepoužijú, ak osobitný zákon ustanovuje kratšiu lehotu splatnosti.
(2)
Ak sa po plnení veriteľa má uskutočniť prehliadka plnenia na účel zistenia, či veriteľ plnil riadne, začína lehota na splnenie peňažného záväzku dlžníka plynúť dňom nasledujúcim po dni, v ktorom sa skončila prehliadka, ktorou sa zistilo riadne plnenie. Ustanovenie odseku 1 sa na zmluvne určenú lehotu splatnosti použije rovnako.
(3)
Dohoda o dlhšej lehote prehliadky podľa odseku 2 ako 30 dní odo dňa, v ktorom došlo k poskytnutiu plnenia veriteľom, je platná, len ak je výslovná a nie je v hrubom nepomere k právam a povinnostiam vyplývajúcim zo záväzkového vzťahu pre veriteľa podľa § 369d.
(4)
Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa nepoužijú, ak sa strany dohodnú na plnení peňažného záväzku dlžníka v splátkach a na záväzkové vzťahy, ktorých zmluvnou stranou je spotrebiteľ.
340.a §
A kötelezett pénzbeli kötelme teljesítésének ideje
(1)
A kötelezettnek az áru szállításából vagy szolgáltatás nyújtásából eredő pénzbeli kötelme teljesítésére szerződésben meghatározott határidő nem haladhatja meg a számla vagy a jogosult más, hasonló jellegű, a pénzbeli kötelem teljesítését követelő felszólítása (a továbbiakban: „bizonylat”) kézbesítésének napjától számított 60 napot, vagy a jogosult teljesítésének napjától számított 60 napot, attól függően, hogy e napok közül melyik következett be később. Ez nem érvényes, ha a felek kifejezetten hosszabb esedékességi határidőben állapodnak meg, és egy ilyen megállapodás a 369d. § szerint nem mutat durva aránytalanságot a jogosult számára a kötelmi jogviszonyból eredő jogokhoz és kötelezettségekhez képest. Az első és második mondat rendelkezései nem alkalmazandók, ha külön törvény rövidebb esedékességi határidőt állapít meg.
(2)
Ha a jogosult teljesítését követően a teljesítés átvizsgálására kerül sor annak megállapítása céljából, hogy a jogosult rendben teljesített-e, a kötelezett pénzbeli kötelme teljesítésére vonatkozó határidő az átvizsgálás befejezésének napját követő napon kezdődik, amellyel a rendben történő teljesítést megállapították. Az (1) bekezdés rendelkezése a szerződésben meghatározott esedékességi határidőre ugyanúgy alkalmazandó.
(3)
A (2) bekezdés szerinti, a jogosult általi teljesítés napjától számított 30 napnál hosszabb átvizsgálási határidőről szóló megállapodás csak akkor érvényes, ha az kifejezett, és a 369d. § szerint nem mutat durva aránytalanságot a jogosult számára a kötelmi jogviszonyból eredő jogokhoz és kötelezettségekhez képest.
(4)
Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a felek a kötelezett pénzbeli kötelmének részletekben történő teljesítésében állapodnak meg, valamint azokra a kötelmi jogviszonyokra, amelyekben a szerződő fél fogyasztó.
§ 340b
Osobitné ustanovenia pre čas plnenia peňažného záväzku dlžníka, ktorým je subjekt verejného práva
(1)
Ak je dlžníkom subjekt verejného práva podľa § 261 ods. 3 a 5, je tento povinný splniť peňažný záväzok z dodania tovaru alebo poskytnutia služby v lehote splatnosti 30 dní odo dňa doručenia dokladu alebo 30 dní odo dňa poskytnutia riadneho plnenia veriteľom, podľa toho, ktorý z týchto dní nastal neskôr. Ustanovenie predchádzajúcej vety neplatí, ak výslovné zmluvné dojednanie dlhšej lehoty na splnenie peňažného záväzku nie je v hrubom nepomere k právam a povinnostiam vyplývajúcim zo záväzkového vzťahu pre veriteľa podľa § 369d, takéto osobitné dojednanie odôvodňuje povaha predmetu plnenia záväzku a dohodnutá lehota splatnosti nepresiahne 60 dní.
(2)
Dohoda o dátume doručenia dokladu podľa odseku 1 nie je prípustná.
(3)
Ak sa po plnení veriteľa má uskutočniť prehliadka plnenia na účel zistenia, či veriteľ plnil riadne, je subjekt verejného práva podľa § 261 ods. 3 a 5 povinný plniť peňažný záväzok v lehote splatnosti 30 dní odo dňa skončenia prehliadky, ktorou sa zistilo riadne plnenie, ibaže sa strany výslovne dohodli na dlhšej lehote splatnosti, toto dojednanie nie je v hrubom nepomere k právam a povinnostiam vyplývajúcim zo záväzkového vzťahu pre veriteľa podľa § 369d, takéto dojednanie odôvodňuje povaha predmetu plnenia záväzku a dohodnutá lehota splatnosti nepresiahne 60 dní.
(4)
Dohoda o dlhšej lehote prehliadky podľa odseku 3 ako 30 dní odo dňa, v ktorom došlo k poskytnutiu plnenia veriteľom, je platná, len ak záujem na takomto osobitnom dojednaní vyplýval zo súťažných podkladov a dojednanie nie je v hrubom nepomere k právam a povinnostiam vyplývajúcim zo záväzkového vzťahu pre veriteľa podľa § 369d.
(5)
Dlžník, ktorý je subjektom verejného práva a zároveň poskytovateľom zdravotnej starostlivosti podľa osobitného zákona, si môže v zmluve dohodnúť dlhšiu lehotu splatnosti ako podľa odseku 1 prvej vety, najviac však v trvaní 60 dní.
(6)
Ustanovenia odsekov 1 až 5 sa nepoužijú, ak sa strany dohodnú na plnení peňažného záväzku dlžníka v splátkach a na záväzkové vzťahy, ktorých zmluvnou stranou je spotrebiteľ.
(7)
Na účely odsekov 1 až 6 sú subjektom verejného práva aj osoby zapísané v registri partnerov verejného sektora, pokiaľ ide o plnenie záväzkov z dodania tovaru a služieb, pri ktorých je s prihliadnutím na všetky okolnosti zrejmé, že sú poskytované v prospech subjektu verejného práva.
340.b §
Különös rendelkezések a közjogi jogalanynak minősülő kötelezett pénzbeli kötelme teljesítésének idejére
(1)
Ha a kötelezett a 261. § (3) és (5) bekezdése szerinti közjogi jogalany, köteles az áru szállításából vagy szolgáltatás nyújtásából eredő pénzbeli kötelmét 30 napos esedékességi határidőn belül teljesíteni a bizonylat kézbesítésének napjától vagy a jogosult általi rendes teljesítés napjától számítva, attól függően, hogy e napok közül melyik következett be később. Az előző mondat rendelkezése nem érvényes, ha a pénzbeli kötelem teljesítésére vonatkozó hosszabb határidőről szóló kifejezett szerződéses megállapodás a 369d. § szerint nem mutat durva aránytalanságot a jogosult számára a kötelmi jogviszonyból eredő jogokhoz és kötelezettségekhez képest, az ilyen különös megállapodást a kötelem teljesítése tárgyának jellege indokolja, és a megállapodott esedékességi határidő nem haladja meg a 60 napot.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti bizonylat kézbesítési dátumáról szóló megállapodás nem megengedett.
(3)
Ha a jogosult teljesítését követően a teljesítés átvizsgálására kerül sor annak megállapítása céljából, hogy a jogosult rendben teljesített-e, a 261. § (3) és (5) bekezdése szerinti közjogi jogalany köteles a pénzbeli kötelmet 30 napos esedékességi határidőn belül teljesíteni az átvizsgálás befejezésének napjától, amellyel a rendben történő teljesítést megállapították, kivéve, ha a felek kifejezetten hosszabb esedékességi határidőben állapodtak meg, ez a megállapodás a 369d. § szerint nem mutat durva aránytalanságot a jogosult számára a kötelmi jogviszonyból eredő jogokhoz és kötelezettségekhez képest, az ilyen megállapodást a kötelem teljesítése tárgyának jellege indokolja, és a megállapodott esedékességi határidő nem haladja meg a 60 napot.
(4)
A (3) bekezdés szerinti, a jogosult általi teljesítés napjától számított 30 napnál hosszabb átvizsgálási határidőről szóló megállapodás csak akkor érvényes, ha az ilyen különös megállapodáshoz fűződő érdek a pályázati dokumentációból eredt, és a megállapodás a 369d. § szerint nem mutat durva aránytalanságot a jogosult számára a kötelmi jogviszonyból eredő jogokhoz és kötelezettségekhez képest.
(5)
Az a kötelezett, aki közjogi jogalany és egyúttal külön törvény szerinti egészségügyi szolgáltató, a szerződésben az (1) bekezdés első mondatában foglaltaknál hosszabb, de legfeljebb 60 napos esedékességi határidőben állapodhat meg.
(6)
Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a felek a kötelezett pénzbeli kötelmének részletekben történő teljesítésében állapodnak meg, valamint azokra a kötelmi jogviszonyokra, amelyekben a szerződő fél fogyasztó.
(7)
Az (1)–(6) bekezdés alkalmazásában közjogi jogalanynak minősülnek a közszféra partnereinek nyilvántartásába bejegyzett személyek is, az áruk és szolgáltatások szállításából eredő kötelmek teljesítése tekintetében, amelyeknél minden körülményt figyelembe véve nyilvánvaló, hogy azokat közjogi jogalany javára nyújtják.
§ 341
Ak podľa zmluvy je dlžník oprávnený, aby určil čas plnenia, a ak ho neurčí v primeranom čase, určí čas plnenia súd na návrh veriteľa s prihliadnutím na povahu a miesto plnenia, ako aj na dôvod, prečo sa určenie času plnenia prenechalo dlžníkovi.
341. §
Ha a szerződés szerint a kötelezett jogosult a teljesítés idejét meghatározni, és azt méltányos időn belül nem határozza meg, a teljesítés idejét a jogosult indítványára a bíróság határozza meg, a teljesítés jellegére és helyére, valamint arra az okra tekintettel, amiért a teljesítés idejének meghatározását a kötelezettre bízták.
§ 342
(1)
Ak zo zmluvy alebo z ustanovení tohto zákona nevyplýva niečo iné, je rozhodujúci úmysel strán prejavený pri uzavretí zmluvy alebo povaha plnenia pre určenie, či čas plnenia je určený v prospech oboch strán, alebo len v prospech jednej z nich.
(2)
Ak je čas plnenia určený v prospech dlžníka, pred týmto časom nie je veriteľ oprávnený požadovať plnenie, ale dlžník je oprávnený plniť svoj záväzok.
(3)
Ak je čas plnenia určený v prospech veriteľa, je pred týmto časom veriteľ oprávnený požadovať plnenie, ale dlžník nie je oprávnený plniť svoj záväzok.
(4)
Ak je čas plnenia určený v prospech oboch strán, nie je pred týmto časom veriteľ oprávnený požadovať plnenie a dlžník plniť svoj záväzok.
342. §
(1)
Ha a szerződésből vagy e törvény rendelkezéseiből más nem következik, annak meghatározásához, hogy a teljesítés ideje mindkét fél, vagy csak az egyik fél javára van-e meghatározva, a feleknek a szerződés megkötésekor kinyilvánított szándéka vagy a teljesítés jellege a mérvadó.
(2)
Ha a teljesítés ideje a kötelezett javára van meghatározva, ezen időpont előtt a jogosult nem jogosult a teljesítést követelni, de a kötelezett jogosult a kötelmét teljesíteni.
(3)
Ha a teljesítés ideje a jogosult javára van meghatározva, ezen időpont előtt a jogosult jogosult a teljesítést követelni, de a kötelezett nem jogosult a kötelmét teljesíteni.
(4)
Ha a teljesítés ideje mindkét fél javára van meghatározva, ezen időpont előtt a jogosult nem jogosult a teljesítést követelni, és a kötelezett nem jogosult a kötelmét teljesíteni.
§ 343
Ak dlžník splní peňažný záväzok pred určeným časom plnenia, nie je oprávnený bez súhlasu veriteľa odpočítať od dlžnej sumy úrok zodpovedajúci času, o ktorý plnil skôr.
343. §
Ha a kötelezett a pénzbeli kötelmet a teljesítésre meghatározott idő előtt teljesíti, a jogosult hozzájárulása nélkül nem jogosult a tartozás összegéből levonni a korábbi teljesítés idejének megfelelő kamatot.
Diel VIII
VIII. SZAKASZ
Niektoré ustanovenia o zániku nesplneného záväzku
Egyes rendelkezések a nem teljesített kötelem megszűnéséről
Oddiel 1
alszakasz 1
Odstúpenie od zmluvy
Elállás a szerződéstől
§ 344
Od zmluvy možno odstúpiť iba v prípadoch, ktoré ustanovuje zmluva alebo tento alebo iný zákon.
344. §
A szerződéstől csak a szerződésben, vagy ebben vagy más törvényben meghatározott esetekben lehet elállni.
§ 345
(1)
(2)
Na účely tohto zákona je porušenie zmluvy podstatné, ak strana porušujúca zmluvu vedela v čase uzavretia zmluvy alebo v tomto čase bolo rozumné predvídať s prihliadnutím na účel zmluvy, ktorý vyplynul z jej obsahu alebo z okolností, za ktorých bola zmluva uzavretá, že druhá strana nebude mať záujem na plnení povinností pri takom porušení zmluvy. Pri pochybnostiach sa predpokladá, že porušenie zmluvy nie je podstatné.
(3)
Ak strana oprávnená požadovať plnenie zmluvnej povinnosti druhej strany oznámi, že na splnení tejto povinnosti trvá, alebo ak nevyužije včas právo odstúpiť od zmluvy podľa odseku 1, je oprávnená odstúpiť od zmluvy len spôsobom ustanoveným pre nepodstatné porušenie zmluvnej povinnosti; ak pre dodatočné plnenie určí lehotu, vzniká jej právo odstúpiť od zmluvy po uplynutí tejto lehoty.
345. §
(1)
Ha a kötelezett (§ 365) vagy a jogosult (§ 370) késedelme a szerződéses kötelezettségének lényeges megszegését jelenti, a másik fél jogosult a szerződéstől elállni, ha ezt a késedelemben lévő féllel felesleges késedelem nélkül közli, miután erről a szerződésszegésről tudomást szerzett.
(2)
E törvény alkalmazásában a szerződésszegés lényegesnek minősül, ha a szerződést megszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában tudta, vagy ebben az időpontban a szerződés tartalmából vagy a szerződéskötés körülményeiből következő céljára tekintettel ésszerűen előre látható volt, hogy a másik félnek ilyen szerződésszegés esetén nem fog érdeke fűződni a kötelezettségek teljesítéséhez. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a szerződésszegés nem lényeges.
(3)
Ha a másik fél szerződéses kötelezettsége teljesítésének követelésére jogosult fél közli, hogy ragaszkodik e kötelezettség teljesítéséhez, vagy ha nem él időben az (1) bekezdés szerinti elállási jogával, csak a szerződéses kötelezettség nem lényeges megszegésére megállapított módon jogosult elállni a szerződéstől; ha a pótteljesítésre határidőt szab, az elállási joga e határidő letelte után keletkezik.
§ 346
(1)
Ak omeškanie dlžníka alebo veriteľa znamená nepodstatné porušenie zmluvnej povinnosti, môže druhá strana odstúpiť od zmluvy v prípade, že strana, ktorá je v omeškaní, nesplní svoju povinnosť ani v dodatočnej primeranej lehote, ktorá jej na to bola poskytnutá.
(2)
Ak však strana, ktorá je v omeškaní, vyhlási, že svoj záväzok nesplní, môže druhá strana od zmluvy odstúpiť bez poskytnutia dodatočnej primeranej lehoty na plnenie alebo pred jej uplynutím.
346. §
(1)
Ha a kötelezett vagy a jogosult késedelme a szerződéses kötelezettség nem lényeges megszegését jelenti, a másik fél elállhat a szerződéstől abban az esetben, ha a késedelemben lévő fél a számára erre biztosított pótlólagos, méltányos határidőn belül sem teljesíti kötelezettségét.
(2)
Ha azonban a késedelemben lévő fél kijelenti, hogy kötelmét nem fogja teljesíteni, a másik fél pótlólagos, méltányos teljesítési határidő biztosítása nélkül vagy annak lejárta előtt elállhat a szerződéstől.
§ 347
(1)
Ak sa omeškanie dlžníka alebo veriteľa týka iba časti splatného záväzku, je druhá strana oprávnená odstúpiť od zmluvy len ohľadne plnenia, ktoré sa týka tejto časti záväzku.
(2)
Pri zmluvách s postupným čiastkovým plnením možno odstúpiť od zmluvy iba ohľadne čiastkového plnenia, s ktorým je dlžník v omeškaní.
(3)
Ohľadne časti plnenia, pri ktorom nenastalo omeškanie, alebo ohľadne čiastkového plnenia, ktoré už bolo prijaté alebo sa má uskutočniť až v budúcnosti, možno odstúpiť od zmluvy, ak táto časť plnenia alebo toto čiastkové plnenie nemá zrejme vzhľadom na svoju povahu pre oprávnenú stranu hospodársky význam bez zvyšku plnenia, pri ktorom nastalo omeškanie, alebo neplnenie záväzku ako celku znamená podstatné porušenie zmluvy.
347. §
(1)
Ha a kötelezett vagy a jogosult késedelme csak az esedékes kötelem egy részét érinti, a másik fél csak a kötelem e részét érintő teljesítés tekintetében jogosult elállni a szerződéstől.
(2)
A fokozatos részleges teljesítésű szerződéseknél csak azon részleges teljesítés tekintetében lehet elállni a szerződéstől, amellyel a kötelezett késedelemben van.
(3)
A teljesítés azon része tekintetében, amelynél nem következett be késedelem, vagy a már átvett vagy csak a jövőben esedékes részleges teljesítés tekintetében akkor lehet elállni a szerződéstől, ha a teljesítés ezen részének vagy e részleges teljesítésnek a jellege miatt a jogosult fél számára nyilvánvalóan nincs gazdasági jelentősége a teljesítés azon maradéka nélkül, amelynél késedelem következett be, vagy ha a kötelem egészének nemteljesítése a szerződés lényeges megszegését jelenti.
§ 348
(1)
Ohľadne povinnosti, ktorá sa má plniť v budúcnosti, možno od zmluvy odstúpiť, keď zo správania povinnej strany alebo z iných okolností nepochybne vyplýva ešte pred časom určeným na plnenie zmluvnej povinnosti, že táto povinnosť bude porušená podstatným spôsobom, a povinná strana neposkytne po vyzvaní oprávnenej strany bez zbytočného odkladu dostatočnú zábezpeku.
(2)
Ohľadne povinnosti, ktorá sa má plniť v budúcnosti, možno odstúpiť od zmluvy aj v prípade, keď povinná strana vyhlási, že svoju povinnosť nesplní.
348. §
(1)
A jövőben teljesítendő kötelezettség tekintetében el lehet állni a szerződéstől, ha a kötelezett fél magatartásából vagy más körülményekből még a szerződéses kötelezettség teljesítésére meghatározott idő előtt kétségtelenül következik, hogy ezt a kötelezettséget lényeges módon meg fogják szegni, és a kötelezett fél a jogosult fél felszólítására felesleges késedelem nélkül nem nyújt megfelelő biztosítékot.
(2)
A jövőben teljesítendő kötelezettség tekintetében abban az esetben is el lehet állni a szerződéstől, ha a kötelezett fél kijelenti, hogy kötelezettségét nem fogja teljesíteni.
§ 349
(1)
Odstúpením od zmluvy zmluva zaniká, keď v súlade s týmto zákonom prejav vôle oprávnenej strany odstúpiť od zmluvy je doručený druhej strane; po tejto dobe nemožno účinky odstúpenia od zmluvy odvolať alebo meniť bez súhlasu druhej strany.
(2)
Oprávnená strana nemôže odstúpiť od zmluvy po tom, čo jej bola doručená správa, že už bola splnená povinnosť, ktorej porušenie bolo dôvodom na odstúpenie od zmluvy.
(3)
Ak z obsahu zmluvy vyplýva, že veriteľ nemá záujem na splnení záväzku po dobe určenej pre jeho plnenie, nastanú účinky odstúpenia od zmluvy začiatkom omeškania dlžníka, ak veriteľ neoznámi pred touto dobou, že trvá na plnení záväzku.
349. §
(1)
A szerződéstől való elállással a szerződés megszűnik, amikor a jogosult félnek a szerződéstől való elállásra irányuló szándéknyilatkozatát e törvénnyel összhangban kézbesítik a másik félnek; ezen időpont után a szerződéstől való elállás joghatásait a másik fél hozzájárulása nélkül nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni.
(2)
A jogosult fél nem állhat el a szerződéstől, miután kézbesítették neki azt az értesítést, hogy már teljesítették azt a kötelezettséget, amelynek megszegése okot adott a szerződéstől való elállásra.
(3)
Ha a szerződés tartalmából az következik, hogy a jogosultnak nem fűződik érdeke a kötelem teljesítéséhez a teljesítésre meghatározott idő után, a szerződéstől való elállás joghatásai a kötelezett késedelmének kezdetével állnak be, ha a jogosult ezen időpont előtt nem közli, hogy ragaszkodik a kötelem teljesítéséhez.
§ 350
(1)
Ak je dodatočná lehota poskytnutá na plnenie neprimeraná a oprávnená strana odstúpi od zmluvy po jej uplynutí, alebo oprávnená strana odstúpi od zmluvy bez poskytnutia dodatočnej lehoty pre plnenie, nastávajú účinky odstúpenia až po márnom uplynutí primeranej dodatočnej lehoty, ktorá sa mala poskytnúť na plnenie povinností.
(2)
Pri poskytnutí dodatočnej lehoty môže oprávnená strana druhej strane vyhlásiť, že odstupuje od zmluvy, ak druhá strana nesplní svoju povinnosť v tejto lehote. V tomto prípade nastávajú účinky odstúpenia márnym uplynutím tejto lehoty, ak je primeraná, alebo uplynutím primeranej lehoty, ak určená lehota nebola primeraná.
350. §
(1)
Ha a teljesítésre biztosított póthatáridő aránytalan, és a jogosult fél annak lejárta után áll el a szerződéstől, vagy a jogosult fél a teljesítésre vonatkozó póthatáridő biztosítása nélkül áll el a szerződéstől, az elállás joghatásai csak azon méltányos póthatáridő eredménytelen letelte után állnak be, amelyet a kötelezettségek teljesítésére kellett volna biztosítani.
(2)
A póthatáridő biztosításakor a jogosult fél kijelentheti a másik félnek, hogy eláll a szerződéstől, ha a másik fél e határidőn belül nem teljesíti kötelezettségét. Ebben az esetben az elállás joghatásai e határidő eredménytelen leteltével állnak be, ha az méltányos, vagy egy méltányos határidő leteltével, ha a megállapított határidő nem volt méltányos.
§ 351
(1)
Odstúpením od zmluvy zanikajú všetky práva a povinnosti strán zo zmluvy. Odstúpenie od zmluvy sa však nedotýka nároku na náhradu škody vzniknutej porušením zmluvy, ani zmluvných ustanovení týkajúcich sa voľby práva alebo voľby tohto zákona podľa § 262, riešenia sporov medzi zmluvnými stranami a iných ustanovení, ktoré podľa prejavenej vôle strán alebo vzhľadom na svoju povahu majú trvať aj po ukončení zmluvy.
(2)
Strana, ktorej pred odstúpením od zmluvy poskytla plnenie druhá strana, toto plnenie vráti; pri peňažnom záväzku spolu s úrokmi vo výške dojednanej v zmluve pre tento prípad, inak ustanovenej podľa § 502. Ak vracia plnenie strana, ktorá odstúpila od zmluvy, má nárok na úhradu nákladov s tým spojených.
351. §
(1)
A szerződéstől való elállással a felek szerződésből eredő minden joga és kötelezettsége megszűnik. A szerződéstől való elállás azonban nem érinti a szerződésszegésből eredő kártérítési igényt, sem a 262. § szerinti jogválasztásra vagy e törvény választására vonatkozó szerződéses rendelkezéseket, a szerződő felek közötti viták rendezését és más olyan rendelkezéseket, amelyeknek a felek kinyilvánított akarata szerint vagy jellegüknél fogva a szerződés megszűnése után is fenn kell maradniuk.
(2)
Az a fél, akinek a szerződéstől való elállás előtt a másik fél teljesített, ezt a teljesítést visszaszolgáltatja; pénzbeli kötelem esetén a szerződésben erre az esetre megállapodott összegű kamatokkal együtt, egyébként az 502. § szerint megállapított mértékben. Ha a teljesítést a szerződéstől elálló fél szolgáltatja vissza, jogosult az ezzel kapcsolatos költségeinek megtérítésére.
Oddiel 2
alszakasz 2
Niektoré ustanovenia o dodatočnej nemožnosti plnenia
Egyes rendelkezések a pótlólagos teljesítési lehetetlenségről
§ 352
(1)
Záväzok sa považuje za splniteľný aj v prípade, ak ho možno splniť pomocou inej osoby.
(2)
Záväzok sa stáva nesplniteľným tiež v prípade, keď právne predpisy, ktoré boli vydané po uzavretí zmluvy a ktorých účinnosť nie je časovo ohraničená, dlžníkovi zakazujú správanie, na ktoré je zaviazaný, alebo vyžadujú úradné povolenie, ktoré nebolo dlžníkovi udelené, hoci sa oň riadne usiloval.
(3)
Veriteľ môže odstúpiť od zmluvy ohľadne časti plnenia, ktoré sa nestalo nemožným, ak táto časť stráca pre veriteľa vzhľadom na svoju povahu alebo s prihliadnutím na účel zmluvy, ktorý vyplýva z jej obsahu alebo bol druhej strane známy v čase uzavretia zmluvy, hospodársky význam bez poskytnutia plnenia, ktoré sa stalo nemožným. To isté platí ohľadne čiastkového plnenia.
(4)
Nemožnosť plnenia je povinný preukázať dlžník.
352. §
(1)
A kötelem abban az esetben is teljesíthetőnek minősül, ha azt más személy segítségével lehet teljesíteni.
(2)
A kötelem abban az esetben is lehetetlenné válik, amikor a szerződés megkötése után kiadott, időben nem korlátozott hatályú jogszabályok megtiltják a kötelezettnek azt a magatartást, amelyre kötelezett, vagy olyan hatósági engedélyt írnak elő, amelyet a kötelezettnek nem adtak meg, bár azt rendben megkísérelte megszerezni.
(3)
A jogosult elállhat a szerződéstől a teljesítés azon része tekintetében, amely nem vált lehetetlenné, ha ez a rész a jogosult számára – jellegére való tekintettel vagy a szerződés céljának figyelembevételével, amely annak tartalmából következik, vagy a másik fél számára a szerződés megkötésének időpontjában ismert volt – a lehetetlenné vált teljesítés nélkül elveszíti gazdasági jelentőségét. Ugyanez érvényes a részleges teljesítésre is.
(4)
A teljesítés lehetetlenné válását a kötelezett köteles bizonyítani.
§ 353
Dlžník, ktorého záväzok zanikol pre nemožnosť plnenia, je povinný uhradiť škodu tým spôsobenú veriteľovi, ibaže nemožnosť plnenia bola spôsobená okolnosťami vylučujúcimi zodpovednosť (§ 374). Pre náhradu škody sa použije obdobne ustanovenie § 373 a nasl.
353. §
Az a kötelezett, akinek a kötelme a teljesítés lehetetlenné válása miatt szűnt meg, köteles megtéríteni az ezzel a jogosultnak okozott kárt, kivéve, ha a teljesítés lehetetlenné válását felelősséget kizáró körülmények okozták (374. §). A kártérítésre a 373. § és az azt követő rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
§ 354
Pri zániku záväzku pre nemožnosť plnenia alebo jeho časti nastávajú obdobne účinky uvedené v § 351.
354. §
A kötelemnek a teljesítés vagy annak egy részének lehetetlenné válása miatti megszűnésekor a 351. §-ban foglalt joghatások megfelelően beállnak.
Oddiel 3
alszakasz 3
Odstupné
Elállási díj
§ 355
(1)
Ak strany zahrnú do zmluvy dojednanie, že jedna zo strán alebo ktorákoľvek zo strán je oprávnená zmluvu zrušiť zaplatením určitej sumy ako odstupného, zrušuje sa zmluva od doby svojho uzavretia, keď oprávnená osoba oznámi druhej strane, že svoje právo využíva a určené odstupné zaplatí. Ustanovenie § 351 ods. 1 platí primerane pre účinky zrušenia zmluvy.
(2)
Oprávnenie podľa odseku 1 nemá strana, ktorá už prijala plnenie záväzku druhej strany alebo jeho časti, alebo ktorá splnila svoj záväzok alebo jeho časť.
355. §
(1)
Ha a felek a szerződésbe foglalnak egy olyan megállapodást, hogy az egyik fél vagy bármelyik fél jogosult a szerződést egy meghatározott összeg elállási díjként való megfizetésével megszüntetni, a szerződés a megkötésének időpontjától szűnik meg, amikor a jogosult személy közli a másik féllel, hogy él a jogával, és a meghatározott elállási díjat megfizeti. A 351. § (1) bekezdésének rendelkezése a szerződés megszüntetésének joghatásaira megfelelően érvényes.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti jogosultsággal nem rendelkezik az a fél, aki már elfogadta a másik fél kötelezettségének teljesítését vagy annak egy részét, vagy aki teljesítette a saját kötelezettségét vagy annak egy részét.
Oddiel 4
alszakasz 4
Zmarenie účelu zmluvy
A szerződés céljának meghiúsulása
§ 356
(1)
Ak sa po uzavretí zmluvy zmarí jej základný účel, ktorý bol v nej výslovne vyjadrený, v dôsledku podstatnej zmeny okolností, za ktorých sa zmluva uzavrela, môže strana dotknutá zmarením účelu zmluvy od nej odstúpiť.
(2)
Za zmenu okolností podľa odseku 1 sa nepovažuje zmena majetkových pomerov niektorej strany a zmena hospodárskej alebo trhovej situácie.
356. §
(1)
Ha a szerződés megkötése után meghiúsul annak alapvető célja, amelyet abban kifejezetten rögzítettek, azon körülmények lényeges megváltozása következtében, amelyek között a szerződést megkötötték, a szerződés céljának meghiúsulása által érintett fél elállhat a szerződéstől.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti körülményváltozásnak nem minősül valamelyik fél vagyoni helyzetének megváltozása és a gazdasági vagy piaci helyzet megváltozása.
§ 357
357. §
A 356. § szerint a szerződéstől elálló fél köteles megtéríteni a másik félnek azt a kárt, amely a szerződéstől való elállással keletkezik. A szerződéstől való elállás joghatásaira a 351. § megfelelően érvényes.
Diel IX
IX. SZAKASZ
Niektoré ustanovenia o započítaní pohľadávok
Néhány rendelkezés a követelések beszámításáról
§ 358
Na započítanie sú spôsobilé pohľadávky, ktoré možno uplatniť na súde. Započítaniu však nebráni, ak je pohľadávka premlčaná, ale premlčanie nastalo až po dobe, keď sa pohľadávky stali spôsobilými na započítanie.
358. §
Beszámításra alkalmasak azok a követelések, amelyeket bíróságon lehet érvényesíteni. A beszámításnak azonban nem akadálya, ha a követelés elévült, de az elévülés csak azután az időpont után következett be, amikor a követelések beszámításra alkalmassá váltak.
§ 359
Proti splatnej pohľadávke nemožno započítať nesplatnú pohľadávku, ibaže ide o pohľadávku voči dlžníkovi, ktorý nie je schopný plniť svoje peňažné záväzky.
359. §
Esedékes követeléssel szemben nem lehet beszámítani nem esedékes követelést, kivéve, ha olyan kötelezettel szembeni követelésről van szó, aki nem képes teljesíteni a pénzbeli kötelezettségeit.
§ 360
Započítať možno aj pohľadávku, ktorá nie je splatná len preto, že veriteľ na žiadosť dlžníka odložil dobu splatnosti jeho záväzku bez toho, aby sa zmenil jeho obsah.
360. §
Beszámítható az a követelés is, amely csak azért nem esedékes, mert a jogosult a kötelezett kérésére elhalasztotta kötelmének esedékességét anélkül, hogy annak tartalma megváltozott volna.
§ 361
Strana, ktorá vedie na základe zmluvy pre druhú stranu bežný alebo vkladový účet, môže použiť peňažné prostriedky na týchto účtoch iba na započítanie svojej vzájomnej pohľadávky, ktorú má voči majiteľovi účtu podľa zmluvy o vedení týchto účtov.
361. §
Az a fél, aki szerződés alapján a másik fél számára folyó- vagy betétszámlát vezet, az ezeken a számlákon lévő pénzeszközöket csak az ezen számlák vezetéséről szóló szerződés szerint a számlatulajdonossal szemben fennálló kölcsönös követelésének beszámítására használhatja fel.
§ 362
Peňažné pohľadávky znejúce na rôzne meny sú započítateľné, len keď tieto meny sú voľne zameniteľné. Pre započítateľnú výšku týchto pohľadávok je rozhodujúci stredný devízový kurz platný v deň, keď sa pohľadávky stali spôsobilými na započítanie. Rozhodný je devízový kurz platný v mieste sídla alebo v mieste podnikania, prípadne bydliska strany, ktorá prejavila vôľu pohľadávky započítať.
362. §
A különböző pénznemekben fennálló pénzkövetelések csak akkor számíthatók be, ha ezek a pénznemek szabadon átválthatók. Ezen követelések beszámítható összegére az azon a napon érvényes közép devizaárfolyam az irányadó, amikor a követelések beszámításra alkalmassá váltak. Irányadó a követelések beszámítására irányuló szándékát kinyilvánító fél székhelyén vagy vállalkozásának helyén, illetve lakóhelyén érvényes devizaárfolyam.
§ 363
Ak pohľadávka bola postupne prevedená na niekoľko osôb, môže dlžník použiť na započítanie iba pohľadávku, ktorú mal v čase prevodu voči prvému veriteľovi, a pohľadávku, ktorú má voči poslednému veriteľovi.
363. §
Ha a követelést fokozatosan több személyre ruházták át, a kötelezett beszámításra csak azt a követelést használhatja fel, amely az átruházás időpontjában az első jogosulttal szemben állt fenn, és azt a követelést, amely az utolsó jogosulttal szemben áll fenn.
§ 364
Na základe dohody strán možno započítať akékoľvek vzájomné pohľadávky.
364. §
A felek megállapodása alapján bármilyen kölcsönös követelés beszámítható.
Diel X
X. SZAKASZ
Porušenie zmluvných povinností a jeho následky
A szerződéses kötelezettségek megszegése és annak következményei
Oddiel 1
alszakasz 1
Omeškanie dlžníka
A kötelezett késedelme
§ 365
(1)
Dlžník je v omeškaní, ak nesplní riadne a včas svoj záväzok, a to až do doby poskytnutia riadneho plnenia alebo do doby, keď záväzok zanikne iným spôsobom.
(2)
Dlžník, ktorého záväzok spočíva v peňažnom plnení, je v omeškaní, ak nesplní riadne a najneskôr do 30 dní odo dňa doručenia dokladu alebo do 30 dní odo dňa poskytnutia plnenia veriteľom, podľa toho, ktorý z týchto dní nastal neskôr, ak zo zmluvy nevyplýva iná lehota splatnosti. Ak je deň doručenia dokladu neistý, dlžník je v omeškaní uplynutím 30. dňa odo dňa poskytnutia plnenia veriteľom. Dlžník je v omeškaní, a to až do doby poskytnutia riadneho plnenia alebo do doby, keď záväzok zanikne iným spôsobom.
(3)
Dlžník, ktorého záväzok spočíva v peňažnom plnení, je v omeškaní, ak nesplní riadne a najneskôr do 30 dní odo dňa skončenia prehliadky plnenia veriteľa, ak zo zmluvy nevyplýva iná lehota splatnosti a ak sa po plnení veriteľa má uskutočniť jeho prehliadka na účel zistenia, či veriteľ plnil riadne. Dlžník je v omeškaní, a to až do doby poskytnutia riadneho plnenia alebo do doby, keď záväzok zanikne iným spôsobom.
(4)
Dlžník však nie je v omeškaní, pokiaľ nemôže plniť svoj záväzok v dôsledku omeškania veriteľa.
365. §
(1)
A kötelezett késedelembe esik, ha kötelezettségét nem teljesíti rendben és időben, egészen a rendes teljesítésig, vagy addig az időpontig, amíg a kötelem más módon meg nem szűnik.
(2)
Az a kötelezett, akinek a kötelme pénzbeli teljesítésben áll, késedelembe esik, ha nem teljesít rendben és legkésőbb az okirat kézbesítésének napjától vagy a jogosult általi teljesítés napjától számított 30 napon belül, attól függően, hogy e napok közül melyik következett be később, ha a szerződésből más esedékességi határidő nem következik. Ha az okirat kézbesítésének napja bizonytalan, a kötelezett a jogosult általi teljesítés napjától számított 30. nap elteltével esik késedelembe. A kötelezett késedelemben van, egészen a rendes teljesítésig, vagy addig az időpontig, amíg a kötelem más módon meg nem szűnik.
(3)
Az a kötelezett, akinek a kötelme pénzbeli teljesítésben áll, késedelembe esik, ha nem teljesít rendben és legkésőbb a jogosult teljesítése felülvizsgálatának befejezésétől számított 30 napon belül, ha a szerződésből más esedékességi határidő nem következik, és ha a jogosult teljesítése után annak felülvizsgálatára kerül sor annak megállapítása céljából, hogy a jogosult rendben teljesített-e. A kötelezett késedelemben van, egészen a rendes teljesítésig, vagy addig az időpontig, amíg a kötelem más módon meg nem szűnik.
(4)
A kötelezett azonban nincs késedelemben, amíg a jogosult késedelme miatt nem tudja teljesíteni a kötelezettségét.
§ 366
Pokiaľ zákon neustanovuje pre jednotlivé druhy zmlúv niečo iné, môže veriteľ pri omeškaní dlžníka trvať na riadnom plnení záväzku.
366. §
Amennyiben a törvény az egyes szerződéstípusokra másként nem rendelkezik, a jogosult a kötelezett késedelme esetén ragaszkodhat a kötelezettség rendes teljesítéséhez.
§ 367
Veriteľ je oprávnený pri omeškaní dlžníka požadovať od neho náhradu škody podľa § 373 a nasl. Odstúpiť od zmluvy je oprávnený v prípadoch, ktoré ustanovuje zákon alebo zmluva.
367. §
A jogosult a kötelezett késedelme esetén jogosult tőle kártérítést követelni a 373. § és az azt követő rendelkezések szerint. A szerződéstől a törvény vagy a szerződés által meghatározott esetekben jogosult elállni.
§ 368
(1)
Ak je dlžník v omeškaní s odovzdaním alebo vrátením veci veriteľovi alebo ak nakladá s vecou, ktorú má odovzdať alebo vrátiť veriteľovi, v rozpore s povinnosťami vyplývajúcimi zo záväzkového vzťahu, prechádza na neho po dobu, po ktorú je v omeškaní alebo porušuje tieto povinnosti, nebezpečenstvo škody na veci, ak toto nebezpečenstvo neznášal už predtým.
(2)
Škodou na veci podľa tohto zákona je strata, zničenie, poškodenie alebo znehodnotenie veci bez ohľadu na to, z akých príčin k nim došlo.
(3)
Dlžník nahradí veriteľovi škodu na veci, ak k nej došlo v čase, keď znášal nebezpečenstvo škody na veci, ibaže túto škodu spôsobil veriteľ alebo vlastník veci alebo by k nej došlo aj pri splnení povinnosti dlžníka. Pre náhradu je rozhodujúce zníženie hodnoty veci s prihliadnutím na cenové pomery v čase vzniku škody na veci. Nárok na náhradu inej škody podľa § 373 a nasl. tým nie je dotknutý.
368. §
(1)
Ha a kötelezett késedelemben van a dolognak a jogosult részére történő átadásával vagy visszaadásával, vagy ha azzal a dologgal, amelyet a jogosultnak át kell adnia vagy vissza kell adnia, a kötelmi viszonyból eredő kötelezettségekkel ellentétesen rendelkezik, arra az időre, amíg késedelemben van vagy e kötelezettségeket megszegi, átszáll rá a dologban keletkezett kár veszélye, ha ezt a veszélyt már korábban nem ő viselte.
(2)
E törvény értelmében a dologban keletkezett kár a dolog elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása vagy értékcsökkenése, függetlenül attól, hogy milyen okból következtek be.
(3)
A kötelezett megtéríti a jogosultnak a dologban keletkezett kárt, ha az abban az időben következett be, amikor a dologban keletkezett kár veszélyét ő viselte, kivéve, ha ezt a kárt a jogosult vagy a dolog tulajdonosa okozta, vagy az a kötelezett kötelezettségének teljesítése esetén is bekövetkezett volna. A kártérítés szempontjából a dolog értékcsökkenése irányadó, a dologban keletkezett kár időpontjában fennálló árviszonyok figyelembevételével. Ez nem érinti a 373. § és az azt követő rendelkezések szerinti egyéb kár megtérítésére vonatkozó igényt.
§ 369
(1)
Ak je dlžník v omeškaní so splnením peňažného záväzku alebo jeho časti, vzniká veriteľovi, ktorý si splnil svoje zákonné a zmluvné povinnosti, právo požadovať z nezaplatenej sumy úroky z omeškania vo výške dohodnutej v zmluve, a to bez potreby osobitného upozornenia.
(2)
Ak výška úrokov z omeškania nebola dohodnutá, dlžník je povinný platiť úroky z omeškania v sadzbe, ktorú ustanoví vláda Slovenskej republiky nariadením.
(3)
Ak záväzok vznikol zo spotrebiteľskej zmluvy a dlžníkom je spotrebiteľ, možno dohodnúť úroky z omeškania najviac do výšky ustanovenej podľa predpisov občianskeho práva.
369. §
(1)
Ha a kötelezett egy pénzbeli kötelezettség vagy annak egy részének teljesítésével késedelembe esik, a törvényi és szerződéses kötelezettségeit teljesítő jogosultnak joga keletkezik a meg nem fizetett összeg után a szerződésben megállapodott mértékű késedelmi kamatot követelni, mégpedig külön figyelmeztetés szükségessége nélkül.
(2)
Ha a késedelmi kamat mértékében nem állapodtak meg, a kötelezett köteles a Szlovák Köztársaság kormánya által rendeletben megállapított mértékű késedelmi kamatot fizetni.
(3)
Ha a kötelem fogyasztói szerződésből jött létre és a kötelezett fogyasztó, legfeljebb a polgári jogi előírások szerint megállapított mértékű késedelmi kamatban lehet megállapodni.
§ 369a
Osobitné ustanovenie o sadzbe úrokov z omeškania pri omeškaní dlžníka, ktorým je subjekt verejného práva
Dlžník, ktorým je subjekt verejného práva podľa § 261 ods. 3 a 5, ktorý je v omeškaní so splnením peňažného záväzku alebo jeho časti, je povinný platiť z nezaplatenej sumy úroky z omeškania najmenej v sadzbe podľa § 369 ods. 2.
369.a §
Külön rendelkezés a késedelmi kamat mértékéről közjogi jogalanynak minősülő kötelezett késedelme esetén
A 261. § (3) és (5) bekezdése szerinti közjogi jogalanynak minősülő kötelezett, aki egy pénzbeli kötelezettség vagy annak egy részének teljesítésével késedelembe esik, köteles a meg nem fizetett összeg után legalább a 369. § (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot fizetni.
§ 369b
Veriteľ má nárok na náhradu škody spôsobenej omeškaním so splnením peňažného záväzku, len ak táto škoda nie je krytá úrokmi z omeškania alebo paušálnou náhradou nákladov spojených s uplatnením pohľadávky alebo ich súčtom.
369.b §
A jogosult a pénzbeli kötelezettség teljesítésével való késedelem által okozott kár megtérítésére csak akkor jogosult, ha ezt a kárt nem fedezi a késedelmi kamat vagy a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánytérítése, vagy ezek összege.
§ 369c
(1)
Omeškaním dlžníka vzniká veriteľovi okrem nárokov podľa § 369, 369a a 369b aj právo na paušálnu náhradu nákladov spojených s uplatnením pohľadávky, a to bez potreby osobitného upozornenia. Výšku paušálnej náhrady nákladov spojených s uplatnením pohľadávky ustanoví vláda Slovenskej republiky nariadením.
(2)
Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije, ak záväzok vznikol zo spotrebiteľskej zmluvy a dlžníkom je spotrebiteľ.
369.c §
(1)
A kötelezett késedelmével a jogosultnak a 369., 369a. és 369b. § szerinti igényeken felül joga keletkezik a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánytérítésére is, mégpedig külön figyelmeztetés szükségessége nélkül. A követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánytérítésének összegét a Szlovák Köztársaság kormánya rendeletben állapítja meg.
(2)
Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó, ha a kötelem fogyasztói szerződésből jött létre és a kötelezett fogyasztó.
§ 369d
(1)
Zmluvné dojednanie týkajúce sa splatnosti peňažného záväzku, sadzby úroku z omeškania alebo paušálnej náhrady nákladov spojených s uplatnením pohľadávky, ktoré je v hrubom nepomere k právam a povinnostiam vyplývajúcim zo záväzkového vzťahu pre veriteľa bez toho, aby preň existoval spravodlivý dôvod (ďalej len „nekalá zmluvná podmienka“), je neplatné.
(2)
Obchodná prax, ktorú si strany medzi sebou zaviedli, týkajúca sa splatnosti peňažného záväzku, sadzby úroku z omeškania alebo paušálnej náhrady nákladov spojených s uplatnením pohľadávky, ktorá zakladá hrubý nepomer v právach a povinnostiach vyplývajúcich zo záväzkového vzťahu pre veriteľa bez toho, aby pre ňu existoval spravodlivý dôvod (ďalej len „nekalá obchodná prax“), je zakázaná.
(3)
Zmluvné dojednanie alebo obchodná prax vylučujúca vznik nároku na úroky z omeškania alebo zmluvné dojednanie, alebo obchodná prax, ktorá vedie k tomu, že sa veriteľ vzdá nároku na úroky z omeškania ešte pred porušením zmluvnej povinnosti, sa považuje za nekalú zmluvnú podmienku alebo nekalú obchodnú prax. To platí rovnako aj pre zmluvné dojednanie alebo obchodnú prax vylučujúcu vznik nároku na paušálnu náhradu nákladov spojených s uplatnením pohľadávky podľa § 369c ods. 1, ak sa nepreukáže opak.
(4)
Neplatnosti nekalej zmluvnej podmienky alebo zákazu uplatňovania nekalej obchodnej praxe sa môže domáhať aj právnická osoba založená alebo zriadená na ochranu záujmov podnikateľov.
(5)
Ak súd vyhlásil zmluvné dojednanie za nekalú zmluvnú podmienku alebo zakázal nekalú obchodnú prax, je zmluvná strana, ktorá spôsobila neplatnosť zmluvného dojednania alebo uplatňovala nekalú obchodnú prax, povinná zdržať sa ďalšieho používania nekalej zmluvnej podmienky alebo uplatňovania nekalej obchodnej praxe v záväzkových vzťahoch s ďalšími podnikateľmi; rovnakú povinnosť má aj jeho právny nástupca.
(6)
Len čo sa začalo konanie v spore o zdržanie sa ďalšieho používania nekalej zmluvnej podmienky alebo uplatňovania nekalej obchodnej praxe alebo sa právoplatne skončilo rozhodnutím vo veci samej v prospech žalobcu, nie sú žaloby ďalších osôb z tých istých dôvodov v rozsahu priznaného nároku na zdržanie sa ďalšieho používania nekalej zmluvnej podmienky alebo uplatňovania nekalej obchodnej praxe prípustné; tieto osoby sú však oprávnené zúčastniť sa konania ako intervenienti na strane žalobcu.
(7)
Ak je zmluvné dojednanie neplatné alebo obchodná prax zakázaná, použijú sa na úpravu práv a povinností strán záväzkového vzťahu ustanovenia tohto zákona.
(8)
Na posúdenie, či ide o nekalú zmluvnú podmienku alebo nekalú obchodnú prax sú rozhodujúce všetky okolnosti, prípadu najmä
a)
súlad so zásadou poctivého obchodného styku,
b)
povaha predmetu plnenia záväzku,
c)
existencia spravodlivého dôvodu pre odchýlenie sa dlžníka od
1.
sadzby úroku z omeškania podľa § 369 ods. 2 a 369a,
2.
3.
výšky náhrady nákladov spojených s uplatnením pohľadávky podľa § 369c ods. 1 druhej vety.
369.d §
(1)
A pénzbeli kötelezettség esedékességére, a késedelmi kamat mértékére vagy a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánytérítésére vonatkozó szerződéses kikötés, amely a jogosult számára a kötelmi viszonyból eredő jogokhoz és kötelezettségekhez képest durva aránytalanságot mutat anélkül, hogy arra méltányos ok létezne (a továbbiakban: „tisztességtelen szerződési feltétel”), érvénytelen.
(2)
A felek által egymás között kialakított, a pénzbeli kötelezettség esedékességére, a késedelmi kamat mértékére vagy a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánytérítésére vonatkozó üzleti gyakorlat, amely a jogosult számára a kötelmi viszonyból eredő jogokban és kötelezettségekben durva aránytalanságot teremt anélkül, hogy arra méltányos ok létezne (a továbbiakban: „tisztességtelen üzleti gyakorlat”), tilos.
(3)
A késedelmi kamatra vonatkozó igény keletkezését kizáró szerződéses kikötés vagy üzleti gyakorlat, vagy az a szerződéses kikötés vagy üzleti gyakorlat, amely ahhoz vezet, hogy a jogosult még a szerződéses kötelezettség megszegése előtt lemond a késedelmi kamatra vonatkozó igényéről, tisztességtelen szerződési feltételnek vagy tisztességtelen üzleti gyakorlatnak minősül. Ugyanez érvényes a 369c. § (1) bekezdése szerinti, a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánytérítésére vonatkozó igény keletkezését kizáró szerződéses kikötésre vagy üzleti gyakorlatra is, ha az ellenkezője nem bizonyított.
(4)
A tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségét vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlat alkalmazásának tilalmát a vállalkozók érdekeinek védelmére alapított vagy létrehozott jogi személy is követelheti.
(5)
Ha a bíróság a szerződéses kikötést tisztességtelen szerződési feltételnek nyilvánította, vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlatot megtiltotta, az a szerződő fél, amely a szerződéses kikötés érvénytelenségét okozta vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlatot alkalmazta, köteles tartózkodni a tisztességtelen szerződési feltétel további használatától vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlat alkalmazásától más vállalkozókkal fennálló kötelmi viszonyokban; ugyanez a kötelezettség terheli a jogutódját is.
(6)
Amint a tisztességtelen szerződési feltétel további használatától vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlat alkalmazásától való tartózkodás iránti peres eljárás megindult, vagy az ügy érdemében hozott határozattal a felperes javára jogerősen befejeződött, más személyek ugyanazon okokból indított keresetei a tisztességtelen szerződési feltétel további használatától vagy a tisztességtelen üzleti gyakorlat alkalmazásától való tartózkodásra vonatkozó elismert igény mértékében nem megengedettek; ezek a személyek azonban jogosultak az eljárásban beavatkozóként a felperes oldalán részt venni.
(7)
Ha a szerződéses kikötés érvénytelen vagy az üzleti gyakorlat tilos, a kötelmi viszonyban álló felek jogainak és kötelezettségeinek szabályozására e törvény rendelkezései alkalmazandók.
(8)
Annak megítéléséhez, hogy tisztességtelen szerződési feltételről vagy tisztességtelen üzleti gyakorlatról van-e szó, az eset minden körülménye irányadó, különösen
a)
a tisztességes üzleti forgalom elvével való összhang,
b)
a kötelem teljesítése tárgyának jellege,
c)
méltányos ok fennállása arra, hogy a kötelezett eltérjen a
1.
369. § (2) bekezdése és a 369a. § szerinti késedelmi kamat mértékétől,
2.
kötelezett pénzbeli kötelezettségének a 340a. § (1) és (2) bekezdése, a 340b. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti esedékességétől,
3.
követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek megtérítésének a 369c. § (1) bekezdésének második mondata szerinti összegétől.
Oddiel 2
alszakasz 2
Omeškanie veriteľa
A jogosult késedelme
§ 370
Veriteľ je v omeškaní, ak v rozpore so svojimi povinnosťami vyplývajúcimi zo záväzkového vzťahu neprevezme riadne ponúknuté plnenie alebo neposkytne spolupôsobenie potrebné na to, aby dlžník mohol splniť svoj záväzok.
370. §
A jogosult késedelembe esik, ha a kötelmi viszonyból eredő kötelezettségeivel ellentétben nem veszi át a rendben felajánlott teljesítést, vagy nem nyújtja azt a közreműködést, amely ahhoz szükséges, hogy a kötelezett teljesíthesse kötelezettségét.
§ 371
(1)
Od veriteľa, ktorý je v omeškaní, môže dlžník požadovať splnenie jeho povinnosti, pokiaľ zákon neustanovuje niečo iné.
(2)
Dlžník je oprávnený požadovať od veriteľa, ktorý je v omeškaní, náhradu škody podľa § 373 a nasl. Odstúpiť od zmluvy môže dlžník v prípadoch ustanovených zákonom alebo zmluvou.
371. §
(1)
A késedelemben lévő jogosulttól a kötelezett követelheti kötelezettségének teljesítését, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A kötelezett jogosult a késedelemben lévő jogosulttól kártérítést követelni a 373. § és az azt követő rendelkezések szerint. A szerződéstől a kötelezett a törvényben vagy a szerződésben meghatározott esetekben állhat el.
§ 372
(1)
Ak je predmetom plnenia vec, ktorú veriteľ neprevezme v rozpore so svojimi povinnosťami, prechádza na veriteľa po dobu jeho omeškania nebezpečenstvo škody na veci (§ 368 ods. 2), ak predtým toto nebezpečenstvo znášal dlžník.
(2)
Ak škoda na veci vznikla v čase, keď ju znášal veriteľ, nie je dlžník povinný na jej náhradu alebo na jej odstránenie, ibaže škoda bola spôsobená porušením povinností dlžníka.
372. §
(1)
Ha a teljesítés tárgya egy dolog, amelyet a jogosult a kötelezettségeivel ellentétben nem vesz át, késedelmének idejére átszáll a jogosultra a dologban keletkezett kár veszélye (368. § (2) bek.), ha korábban ezt a veszélyt a kötelezett viselte.
(2)
Ha a dologban a kár abban az időben keletkezett, amikor azt a jogosult viselte, a kötelezett nem köteles annak megtérítésére vagy kiküszöbölésére, kivéve, ha a kárt a kötelezett kötelezettségszegése okozta.
Oddiel 3
alszakasz 3
Náhrada škody
Kártérítés
§ 373
Kto poruší svoju povinnosť zo záväzkového vzťahu, je povinný nahradiť škodu tým spôsobenú druhej strane, ibaže preukáže, že porušenie povinností bolo spôsobené okolnosťami vylučujúcimi zodpovednosť.
373. §
Aki a kötelmi viszonyból eredő kötelezettségét megszegi, köteles az ebből eredő kárt a másik félnek megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kötelezettségszegést a felelősséget kizáró körülmények okozták.
§ 374
(1)
Za okolnosti vylučujúce zodpovednosť sa považuje prekážka, ktorá nastala nezávisle od vôle povinnej strany a bráni jej v splnení jej povinnosti, ak nemožno rozumne predpokladať, že by povinná strana túto prekážku alebo jej následky odvrátila alebo prekonala, a ďalej, že by v čase vzniku záväzku túto prekážku predvídala.
(2)
Zodpovednosť nevylučuje prekážka, ktorá vznikla až v čase, keď povinná strana bola v omeškaní s plnením svojej povinnosti, alebo vznikla z jej hospodárskych pomerov.
(3)
Účinky vylučujúce zodpovednosť sú obmedzené iba na dobu, dokiaľ trvá prekážka, s ktorou sú tieto účinky spojené.
374. §
(1)
Felelősséget kizáró körülménynek minősül az az akadály, amely a kötelezett fél akaratától függetlenül merült fel, és akadályozza őt kötelezettsége teljesítésében, ha ésszerűen nem feltételezhető, hogy a kötelezett fél ezt az akadályt vagy annak következményeit elhárította vagy leküzdötte volna, továbbá, hogy a kötelem keletkezésének idején ezt az akadályt előre látta volna.
(2)
A felelősséget nem zárja ki az az akadály, amely csak akkor merült fel, amikor a kötelezett fél már késedelemben volt kötelezettsége teljesítésével, vagy amely a gazdasági helyzetéből adódott.
(3)
A felelősséget kizáró joghatások csak arra az időtartamra korlátozódnak, ameddig az akadály, amelyhez e joghatások kapcsolódnak, fennáll.
§ 375
Ak porušenie povinnosti zo záväzkového vzťahu spôsobila tretia osoba, ktorej povinná strana zverila plnenie svojej povinnosti, je u povinnej strany vylúčená zodpovednosť len v prípade, keď je u nej vylúčená zodpovednosť podľa § 374 a tretia osoba by takisto podľa tohto ustanovenia nebola zodpovedná, keby oprávnenej strane bola priamo zaviazaná namiesto povinnej strany.
375. §
Ha a kötelmi viszonyból eredő kötelezettségszegést egy harmadik személy okozta, akit a kötelezett fél a kötelezettsége teljesítésével megbízott, a kötelezett fél felelőssége csak abban az esetben kizárt, ha a felelőssége a 374. § szerint kizárt, és a harmadik személy sem lenne felelős e rendelkezés szerint, ha a jogosult fél felé a kötelezett fél helyett közvetlenül lenne kötelezett.
§ 376
Poškodená strana nemá nárok na náhradu škody, ak nesplnenie povinností povinnej strany bolo spôsobené konaním poškodenej strany alebo nedostatkom súčinnosti, na ktorú bola poškodená strana povinná.
376. §
A károsult fél nem jogosult kártérítésre, ha a kötelezett fél kötelezettségeinek nemteljesítését a károsult fél cselekménye vagy az együttműködés hiánya okozta, amelyre a károsult fél köteles volt.
§ 377
(1)
Strana, ktorá porušuje svoju povinnosť alebo ktorá s prihliadnutím na všetky okolnosti má vedieť, že poruší svoju povinnosť zo záväzkového vzťahu, je povinná oznámiť druhej strane povahu prekážky, ktorá jej bráni alebo bude brániť v plnení povinnosti, a o jej dôsledkoch. Správa sa musí podať bez zbytočného odkladu po tom, čo sa povinná strana o prekážke dozvedela alebo pri náležitej starostlivosti mohla dozvedieť.
(2)
Ak povinná strana túto povinnosť nesplní alebo oprávnenej strane nie je správa včas doručená, má poškodená strana nárok na náhradu škody, ktorá jej tým vznikla.
377. §
(1)
Az a fél, aki megszegi a kötelezettségét, vagy akinek minden körülményt figyelembe véve tudnia kell, hogy meg fogja szegni a kötelmi viszonyból eredő kötelezettségét, köteles a másik felet értesíteni annak az akadálynak a jellegéről, amely a kötelezettség teljesítésében akadályozza vagy akadályozni fogja, valamint annak következményeiről. Az értesítést felesleges késedelem nélkül kell megtenni azután, hogy a kötelezett fél az akadályról tudomást szerzett, vagy kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna.
(2)
Ha a kötelezett fél ezt a kötelezettségét nem teljesíti, vagy az értesítést a jogosult félnek nem kézbesítik időben, a károsult fél jogosult az ebből eredő kárának megtérítésére.
§ 378
Škoda sa nahrádza v peniazoch; ak však o to oprávnená strana požiada a ak to je možné a obvyklé, nahrádza sa škoda uvedením do predošlého stavu.
378. §
A kárt pénzben kell megtéríteni; ha azonban a jogosult fél ezt kéri, és ez lehetséges és szokásos, a kárt az eredeti állapot helyreállításával kell megtéríteni.
§ 379
Ak tento zákon neustanovuje inak, nahrádza sa skutočná škoda a ušlý zisk. Nenahrádza sa škoda, ktorá prevyšuje škodu, ktorú povinná strana v čase vzniku záväzkového vzťahu ako možný dôsledok porušenia svojej povinnosti predvídala alebo ktorú bolo možné predvídať s prihliadnutím na skutočnosti, ktoré v uvedenom čase povinná strana poznala alebo mala poznať pri obvyklej starostlivosti.
379. §
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tényleges kár és az elmaradt haszon térítendő meg. Nem térítendő meg az a kár, amely meghaladja azt a kárt, amelyet a kötelezett fél a kötelmi viszony keletkezésének időpontjában kötelezettségszegésének lehetséges következményeként előre látott, vagy amelyet előre lehetett látni, figyelembe véve azokat a tényeket, amelyeket a kötelezett fél az adott időpontban ismert, vagy a szokásos gondosság mellett ismernie kellett volna.
§ 380
Za škodu sa považuje tiež ujma, ktorá poškodenej strane vznikla tým, že musela vynaložiť náklady v dôsledku porušenia povinnosti druhej strany.
380. §
Kárnak minősül az a kár is, amely a károsult félnél azért keletkezett, mert a másik fél kötelezettségszegése következtében költségeket kellett fordítania.
§ 381
(1)
Namiesto skutočne ušlého zisku môže poškodená strana požadovať náhradu zisku dosahovaného spravidla v poctivom obchodnom styku za podmienok obdobných podmienkam porušenej zmluvy v okruhu podnikania, v ktorom podniká.
(2)
Ak ide o škodu spôsobenú porušením obchodného tajomstva, možno požadovať náhradu škody vo výške zodpovedajúcej minimálnej výške odmeny alebo poplatkov, ktoré by musel rušiteľ obchodného tajomstva zaplatiť, ak by požiadal o oprávnenie využívať obchodné tajomstvo.
381. §
(1)
A ténylegesen elmaradt haszon helyett a károsult fél követelheti annak a haszonnak a megtérítését, amelyet a tisztességes üzleti forgalomban, a megszegett szerződés feltételeihez hasonló feltételek mellett általában elérnek abban a vállalkozási körben, amelyben tevékenykedik.
(2)
Ha üzleti titok megsértésével okozott kárról van szó, a kár megtérítése olyan összegben követelhető, amely megfelel annak a minimális díjnak vagy illetéknek, amelyet az üzleti titok megsértőjének fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az üzleti titok felhasználására.
§ 382
Poškodená strana nemá nárok na náhradu tej časti škody, ktorá bola spôsobená nesplnením jej povinnosti ustanovenej právnymi predpismi vydanými za účelom predchádzania vzniku škody alebo obmedzenia jej rozsahu.
382. §
A károsult fél nem jogosult a kár azon részének megtérítésére, amelyet a kár keletkezésének megelőzése vagy terjedelmének korlátozása céljából kiadott jogszabályokban megállapított kötelezettségének elmulasztása okozott.
§ 383
Ak je na náhradu škody zaviazaných niekoľko osôb, sú tieto osoby povinné nahradiť škodu spoločne a nerozdielne a medzi sebou sa vyporiadajú podľa rozsahu svojej zodpovednosti.
383. §
Ha a kár megtérítésére több személy kötelezett, ezek a személyek kötelesek a kárt együttesen és osztatlanul megtéríteni, és egymás között felelősségük mértéke szerint számolnak el.
§ 384
(1)
Osoba, ktorej hrozí škoda, je povinná s prihliadnutím na okolnosti prípadu urobiť opatrenia potrebné na odvrátenie škody alebo na jej zmiernenie. Povinná osoba nie je povinná nahradiť škodu, ktorá vznikla tým, že poškodený túto povinnosť nesplnil.
(2)
Povinná strana má povinnosť nahradiť náklady, ktoré vznikli druhej strane pri plnení povinnosti podľa odseku 1.
384. §
(1)
Az a személy, akit kár fenyeget, köteles az eset körülményeire tekintettel megtenni a kár elhárításához vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket. A kötelezett személy nem köteles megtéríteni azt a kárt, amely azért keletkezett, mert a károsult ezt a kötelezettségét nem teljesítette.
(2)
A kötelezett fél köteles megtéríteni azokat a költségeket, amelyek a másik félnél az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során merültek fel.
§ 385
Ak poškodená strana odstúpila pri porušení zmluvnej povinnosti druhej strany od zmluvy, nemá nárok na náhradu škody, ktorá vznikla tým, že nevyužila včas možnosť uzavrieť náhradnú zmluvu na účel, na ktorý mala slúžiť zmluva, od ktorej poškodená strana odstúpila.
385. §
Ha a károsult fél a másik fél szerződéses kötelezettségének megszegése esetén elállt a szerződéstől, nem jogosult annak a kárnak a megtérítésére, amely azért keletkezett, mert nem használta ki időben a lehetőséget, hogy helyettesítő szerződést kössön arra a célra, amelyre a szerződésnek, amelytől a károsult fél elállt, szolgálnia kellett volna.
§ 386
(1)
Nároku na náhradu škody sa nemožno vzdať pred porušením povinnosti, z ktorého môže škoda vzniknúť.
(2)
Náhradu škody nemôže súd znížiť.
386. §
(1)
A kártérítési igényről nem lehet lemondani a kötelezettségszegés előtt, amelyből a kár keletkezhet.
(2)
A kártérítés összegét a bíróság nem csökkentheti.
Diel XI
XI. SZAKASZ
Premlčanie
Elévülés
Oddiel 1
Oddiel 1
Predmet premlčania
Az elévülés tárgya
§ 387
(1)
Právo sa premlčí uplynutím premlčacej doby ustanovenej zákonom.
(2)
Premlčaniu podliehajú všetky práva zo záväzkových vzťahov s výnimkou práva vypovedať zmluvu uzavretú na dobu neurčitú.
387. §
(1)
A jog a törvényben meghatározott elévülési idő leteltével évül el.
(2)
Elévülés alá esik minden kötelmi viszonyból eredő jog, kivéve a határozatlan időre kötött szerződés felmondásának jogát.
Oddiel 2
Oddiel 2
Účinky premlčania
Az elévülés joghatásai
§ 388
(1)
Premlčaním právo na plnenie povinnosti druhej strany nezaniká, nemôže ho však priznať alebo uznať súd, ak povinná osoba namietne premlčanie po uplynutí premlčacej doby.
(2)
Aj po uplynutí premlčacej doby môže však oprávnená strana uplatniť svoje právo pri obrane alebo pri započítaní, ak
a)
obe práva sa vzťahujú na tú istú zmluvu alebo na niekoľké zmluvy uzavreté na základe jedného rokovania alebo niekoľkých súvisiacich rokovaní, alebo
b)
právo sa mohlo použiť kedykoľvek pred uplynutím premlčacej doby na započítanie voči nároku uplatnenému druhou stranou.
388. §
(1)
Az elévüléssel a másik fél kötelezettségének teljesítésére vonatkozó jog nem szűnik meg, de a bíróság nem ítélheti meg és nem ismerheti el, ha a kötelezett személy az elévülési idő lejárta után elévülési kifogást emel.
(2)
Az elévülési idő lejárta után is érvényesítheti azonban a jogosult fél a jogát védekezésként vagy beszámításként, ha
a)
mindkét jog ugyanarra a szerződésre vagy egyetlen tárgyalás, illetve több összefüggő tárgyalás alapján kötött több szerződésre vonatkozik, vagy
b)
a jogot az elévülési idő lejárta előtt bármikor fel lehetett volna használni a másik fél által érvényesített követeléssel szembeni beszámításra.
§ 389
Ak dlžník splnil svoj záväzok po uplynutí premlčacej doby, nie je oprávnený požadovať vrátenie toho, čo plnil, aj keď nevedel v čase plnenia, že premlčacia doba už uplynula.
389. §
Ha a kötelezett az elévülési idő lejárta után teljesítette kötelezettségét, nem jogosult az általa teljesített szolgáltatás visszakövetelésére, még akkor sem, ha a teljesítés időpontjában nem tudta, hogy az elévülési idő már lejárt.
§ 390
Ak sa premlčí právo uskutočniť právny úkon, účinky tohto právneho úkonu nenastanú voči osobe, ktorá namietne premlčanie.
390. §
Ha a jogügylet megtételére vonatkozó jog elévül, e jogügylet joghatásai nem állnak be azzal a személlyel szemben, aki elévülési kifogást emel.
Oddiel 3
alszakasz 3
Začiatok a trvanie premlčacej doby
Az elévülési idő kezdete és tartama
§ 391
(1)
Pri právach vymáhateľných na súde začína plynúť premlčacia doba odo dňa, keď sa právo mohlo uplatniť na súde, ak tento zákon neustanovuje niečo iné.
(2)
Pri právach uskutočniť právny úkon plynie premlčacia doba odo dňa, keď sa právny úkon mohol urobiť, ak tento zákon neustanovuje niečo iné.
391. §
(1)
A bíróságon érvényesíthető jogok esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a jogot a bíróságon érvényesíteni lehetett volna, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A jogügylet megtételére vonatkozó jogok esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a jogügyletet meg lehetett volna tenni, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
§ 392
(1)
Pri práve na plnenie záväzku plynie premlčacia doba odo dňa, keď sa mal záväzok splniť alebo sa malo začať s jeho plnením (doba splatnosti). Ak obsah záväzku spočíva v povinnosti nepretržite vykonávať určitú činnosť, zdržať sa určitej činnosti alebo niečo strpieť, začína premlčacia doba plynúť od porušenia tejto povinnosti.
(2)
Pri práve na čiastkové plnenie plynie premlčacia doba pre každé čiastkové plnenie samostatne. Ak sa pre nesplnenie niektorého čiastkového záväzku stane splatný celý záväzok, plynie premlčacia doba od doby splatnosti nesplneného záväzku.
392. §
(1)
A kötelem teljesítésére vonatkozó jog esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a kötelmet teljesíteni kellett volna, vagy a teljesítést meg kellett volna kezdeni (esedékesség napja). Ha a kötelem tartalma egy bizonyos tevékenység folyamatos végzésére, egy bizonyos tevékenységtől való tartózkodásra vagy valaminek a tűrésére irányuló kötelezettség, az elévülési idő e kötelezettség megszegésétől kezdődik.
(2)
A részleges teljesítésre vonatkozó jog esetében az elévülési idő minden egyes részleges teljesítésre külön-külön kezdődik. Ha valamely részleges kötelezettség nemteljesítése miatt az egész kötelem esedékessé válik, az elévülési idő a nem teljesített kötelezettség esedékességének napjától kezdődik.
§ 393
(1)
Pri právach vzniknutých z porušenia povinnosti začína premlčacia doba plynúť dňom, keď bola povinnosť porušená, ak nie je pre premlčanie niektorých týchto práv ustanovená osobitná úprava.
(2)
Pri právach z vád vecí plynie premlčacia doba odo dňa ich odovzdania oprávnenému alebo osobe ním určenej alebo odo dňa, keď bola porušená povinnosť vec prevziať. Pri nárokoch zo záruky za akosť plynie premlčacia doba vždy odo dňa včasného oznámenia vady počas záručnej doby a pri nárokoch z právnych vád od uplatnenia práva treťou osobou.
393. §
(1)
A kötelezettségszegésből eredő jogok esetében az elévülési idő a kötelezettségszegés napján kezdődik, hacsak e jogok némelyikének elévülésére nincs különös szabályozás megállapítva.
(2)
A dologhibából eredő jogok esetében az elévülési idő a jogosultnak vagy az általa kijelölt személynek történő átadás napjától, vagy attól a naptól kezdődik, amikor a dolog átvételére vonatkozó kötelezettséget megszegték. A minőségi garanciából eredő igények esetében az elévülési idő mindig a hiba jótállási időn belüli időben történő bejelentésének napjától, a jogi hibákból eredő igények esetében pedig a jog harmadik személy általi érvényesítésétől kezdődik.
§ 394
(1)
Pri právach, ktoré vznikajú odstúpením od zmluvy, plynie premlčacia doba odo dňa, keď oprávnený od zmluvy odstúpil.
(2)
Pri práve na vrátenie plnenia uskutočneného podľa neplatnej zmluvy začína premlčacia doba plynúť odo dňa, keď k plneniu došlo.
(3)
Pri práve na náhradu škody podľa § 268 začína premlčacia doba plynúť odo dňa, keď sa právny úkon stal neplatným.
394. §
(1)
A szerződéstől való elállással keletkező jogok esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a jogosult elállt a szerződéstől.
(2)
Az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszatérítésére vonatkozó jog esetében az elévülési idő a teljesítés napjától kezdődik.
(3)
A 268. § szerinti kártérítési jog esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a jogügylet érvénytelenné vált.
§ 395
Pri práve požadovať vydanie uloženej alebo skladovanej veci a vydanie predmetov podľa zmluvy o uložení cenných papierov a iných hodnôt začína premlčacia doba plynúť odo dňa zániku zmluvy o uložení veci, zmluvy o skladovaní alebo zmluvy o uložení cenných papierov alebo iných hodnôt. Tým nie je dotknuté právo požadovať vydanie veci na základe vlastníckeho práva.
395. §
A letétbe helyezett vagy raktározott dolog kiadását, valamint az értékpapírok és egyéb értékek letétbe helyezéséről szóló szerződés szerinti tárgyak kiadását követelő jog esetében az elévülési idő a dologletéti szerződés, a raktározási szerződés vagy az értékpapírok és egyéb értékek letétbe helyezéséről szóló szerződés megszűnésének napjától kezdődik. Ez nem érinti a dolog tulajdonjog alapján történő kiadásának követelésére vonatkozó jogot.
§ 396
Pri práve na peňažné prostriedky uložené na bežnom alebo vkladovom účte plynie premlčacia doba odo dňa zániku zmluvy o vedení týchto účtov.
396. §
A folyó- vagy betétszámlán elhelyezett pénzeszközökhöz fűződő jog esetében az elévülési idő e számlák vezetéséről szóló szerződés megszűnésének napjától kezdődik.
§ 397
Ak zákon neustanovuje pre jednotlivé práva inak, je premlčacia doba štyri roky.
397. §
Ha a törvény az egyes jogokra másként nem rendelkezik, az elévülési idő négy év.
§ 398
Pri práve na náhradu škody plynie premlčacia doba odo dňa, keď sa poškodený dozvedel alebo mohol dozvedieť o škode a o tom, kto je povinný na jej náhradu; končí sa však najneskôr uplynutím 10 rokov odo dňa, keď došlo k porušeniu povinnosti.
398. §
A kártérítési jog esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a károsult a kárról és arról, hogy ki köteles annak megtérítésére, tudomást szerzett vagy szerezhetett volna; azonban legkésőbb a kötelezettségszegés napjától számított 10 év elteltével végződik.
§ 399
Práva vzniknuté zo škody na dopravovaných veciach a z oneskoreného doručenia zásielky voči zasielateľovi a voči dopravcovi sa premlčujú uplynutím jedného roka. Pri právach vzniknutých z celkového zničenia alebo straty zásielky plynie premlčacia doba odo dňa, keď zásielka mala byť doručená príjemcovi, pri ostatných právach odo dňa, keď zásielka bola doručená. Pre škodu vedome spôsobenú platí všeobecná premlčacia doba ustanovená v § 397.
399. §
A szállított dolgokban keletkezett kárból és a küldemény késedelmes kézbesítéséből eredő, a szállítmányozóval és a fuvarozóval szembeni jogok egy év elteltével évülnek el. A küldemény teljes megsemmisüléséből vagy elvesztéséből eredő jogok esetében az elévülési idő attól a naptól kezdődik, amikor a küldeményt a címzettnek kézbesíteni kellett volna, a többi jog esetében pedig attól a naptól, amikor a küldeményt kézbesítették. A szándékosan okozott kárra a 397. §-ban megállapított általános elévülési idő vonatkozik.
§ 400
Zmena v osobe dlžníka alebo veriteľa nemá vplyv na plynutie premlčacej doby.
400. §
A kötelezett vagy a jogosult személyében bekövetkezett változás nincs hatással az elévülési idő folyására.
§ 401
Strana, voči ktorej sa právo premlčuje, môže písomným vyhlásením druhej strane predĺžiť premlčaciu dobu, a to aj opakovane; celková premlčacia doba nesmie byť dlhšia ako 10 rokov od doby, keď začala po prvý raz plynúť. Toto vyhlásenie možno urobiť aj pred začiatkom plynutia premlčacej doby.
401. §
Az a fél, akivel szemben a jog elévül, a másik félnek tett írásbeli nyilatkozattal meghosszabbíthatja az elévülési időt, akár ismételten is; a teljes elévülési idő nem lehet hosszabb 10 évnél attól az időponttól számítva, amikor először elkezdődött. Ezt a nyilatkozatot az elévülési idő megkezdődése előtt is meg lehet tenni.
Oddiel 4
alszakasz 4
Spočívanie a pretrhnutie premlčacej doby
Az elévülési idő nyugvása és megszakadása
§ 402
Premlčacia doba prestáva plynúť, keď veriteľ za účelom uspokojenia alebo určenia svojho práva urobí akýkoľvek právny úkon, ktorý sa považuje podľa predpisu upravujúceho súdne konanie za jeho začatie alebo za uplatnenie práva v už začatom konaní.
402. §
Az elévülési idő nyugszik, ha a jogosult a jogának kielégítése vagy megállapítása céljából bármilyen olyan jogcselekményt tesz, amely a bírósági eljárást szabályozó előírás szerint az eljárás megindításának vagy a már megindított eljárásban a jog érvényesítésének minősül.
§ 403
(1)
Premlčacia doba prestáva plynúť, ak veriteľ začne na základe platnej rozhodcovskej zmluvy rozhodcovské konanie spôsobom ustanoveným v rozhodcovskej zmluve alebo v pravidlách, ktorými sa rozhodcovské konanie spravuje.
(2)
Ak nemožno určiť začiatok rozhodcovského konania podľa odseku 1, považuje sa rozhodcovské konanie za začaté dňom, keď návrh, aby sa rozhodlo v rozhodcovskom konaní, je doručený druhej strane do jej sídla alebo miesta podnikania, prípadne bydliska.
403. §
(1)
Az elévülési idő nyugszik, ha a jogosult érvényes választottbírósági szerződés alapján a választottbírósági szerződésben vagy a választottbírósági eljárást szabályozó szabályzatban meghatározott módon választottbírósági eljárást indít.
(2)
Ha a választottbírósági eljárás kezdetét az (1) bekezdés szerint nem lehet meghatározni, a választottbírósági eljárás azon a napon tekintendő megindítottnak, amikor a választottbírósági eljárásban való döntésre irányuló beadványt a másik fél székhelyére vagy vállalkozása helyére, illetve lakóhelyére kézbesítik.
§ 404
(1)
Ak bolo právo, ktoré podlieha premlčaniu, uplatnené v súdnom alebo rozhodcovskom konaní vo forme protinároku, prestáva pri ňom plynúť premlčacia doba dňom, keď sa začalo súdne alebo rozhodcovské konanie ohľadne práva, proti ktorému protinárok smeruje, ak sa tak nárok, ako aj protinárok vzťahujú na tú istú zmluvu alebo na niekoľké zmluvy uzavreté na základe jedného rokovania alebo niekoľkých súvisiacich rokovaní.
(2)
V prípadoch, na ktoré sa nevzťahuje odsek 1, považuje sa protinárok za uplatnený v deň, keď bol v súdnom alebo rozhodcovskom konaní podaný návrh na jeho prejednanie.
404. §
(1)
Ha az elévülés alá eső jogot bírósági vagy választottbírósági eljárásban viszontkereset formájában érvényesítették, az elévülési idő azon a napon nyugszik, amikor a bírósági vagy választottbírósági eljárás megindult azon jog tekintetében, amely ellen a viszontkereset irányul, feltéve, hogy mind a kereset, mind a viszontkereset ugyanarra a szerződésre vagy egyetlen tárgyalás, illetve több összefüggő tárgyalás alapján kötött több szerződésre vonatkozik.
(2)
Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a viszontkereset azon a napon tekintendő érvényesítettnek, amikor a bírósági vagy választottbírósági eljárásban benyújtották a tárgyalására irányuló indítványt.
§ 405
(1)
Ak právo bolo uplatnené pred premlčaním podľa § 402 až 404, ale v tomto konaní sa nerozhodlo vo veci samej, platí, že premlčacia doba neprestala plynúť.
(2)
Ak v čase skončenia súdneho alebo rozhodcovského konania uvedeného v odseku 1 premlčacia doba už uplynula alebo ak do jej skončenia zostáva menej ako rok, predlžuje sa premlčacia doba tak, že sa neskončí skôr než jeden rok odo dňa, keď sa skončilo súdne alebo rozhodcovské konanie.
405. §
(1)
Ha a jogot az elévülés előtt a 402-404. § szerint érvényesítették, de ebben az eljárásban érdemben nem döntöttek, úgy tekintendő, hogy az elévülési idő nem nyugodott.
(2)
Ha az (1) bekezdésben említett bírósági vagy választottbírósági eljárás befejezésének időpontjában az elévülési idő már lejárt, vagy ha annak lejártáig kevesebb mint egy év van hátra, az elévülési idő úgy hosszabbodik meg, hogy nem jár le hamarabb, mint egy évvel a bírósági vagy választottbírósági eljárás befejezésének napjától számítva.
§ 406
(1)
Súdne alebo rozhodcovské konanie začaté proti jednému spoludlžníkovi spôsobuje, že prestala plynúť premlčacia doba proti inému spoludlžníkovi, ktorý je s ním ohľadne uplatneného nároku zaviazaný spoločne a nerozdielne, ak ho veriteľ upovedomí písomne o začatom konaní pred uplynutím premlčacej doby.
(2)
Ak proti veriteľovi, ktorého právo sa premlčuje, začala súdne alebo rozhodcovské konanie tretia osoba ohľadne záväzku, na ktorého splnenie použil veriteľ plnenie poskytnuté dlžníkom, prestane plynúť premlčacia doba ohľadne práva veriteľa, ak oznámi písomne dlžníkovi pred uplynutím premlčacej doby, že sa proti nemu začalo uvedené konanie.
(3)
Ak sa konanie uvedené v odsekoch 1 a 2 skončí, platí, že premlčacia doba ohľadne práva veriteľa neprestala plynúť, neuplynie však skôr ako jeden rok po skončení tohto konania.
406. §
(1)
Az egyik adóstárs ellen indított bírósági vagy választottbírósági eljárás azt eredményezi, hogy az elévülési idő nyugszik a másik adóstárssal szemben is, aki vele az érvényesített követelés tekintetében együttesen és osztatlanul kötelezett, feltéve, hogy a jogosult az elévülési idő lejárta előtt írásban értesíti őt a megindított eljárásról.
(2)
Ha a jogosulttal szemben, akinek a joga elévül, harmadik személy bírósági vagy választottbírósági eljárást indított olyan kötelem tekintetében, amelynek teljesítésére a jogosult a kötelezett által nyújtott teljesítést használta fel, a jogosult jogára vonatkozó elévülési idő nyugszik, ha az elévülési idő letelte előtt írásban értesíti a kötelezettet arról, hogy ellene a nevezett eljárás megindult.
(3)
Ha az (1) és (2) bekezdésben említett eljárás befejeződik, úgy tekintendő, hogy a jogosult jogára vonatkozó elévülési idő nem nyugodott, azonban az nem telhet le korábban, mint egy évvel az eljárás befejezését követően.
§ 407
(1)
Ak dlžník písomne uzná svoj záväzok, plynie nová štvorročná premlčacia doba od tohto uznania. Ak sa uznanie týka iba časti záväzku, plynie nová premlčacia doba ohľadne tejto časti.
(2)
Platenie úrokov sa považuje za uznanie záväzku ohľadne sumy, z ktorej sa úroky platia.
(3)
Ak dlžník plní čiastočne svoj záväzok, má toto plnenie účinky uznania zvyšku dlhu, ak možno usudzovať na to, že plnením dlžník uznáva aj zvyšok záväzku.
(4)
Účinky uznania záväzku spôsobom uvedeným v odseku 1 nastávajú aj v prípade, keď jemu zodpovedajúce právo bolo v čase uznania už premlčané.
407. §
(1)
Ha a kötelezett írásban elismeri kötelezettségét, ettől az elismeréstől új, négyéves elévülési idő kezdődik. Ha az elismerés a kötelemnek csak egy részére vonatkozik, az új elévülési idő e rész tekintetében kezdődik.
(2)
A kamatfizetés annak az összegnek a tekintetében, amely után a kamatot fizetik, a kötelem elismerésének minősül.
(3)
Ha a kötelezett részben teljesíti kötelezettségét, ennek a teljesítésnek a tartozás fennmaradó részének elismerésére vonatkozó joghatása van, ha abból arra lehet következtetni, hogy a teljesítéssel a kötelezett a kötelem fennmaradó részét is elismeri.
(4)
A kötelem (1) bekezdésben meghatározott módon történő elismerésének joghatásai abban az esetben is beállnak, ha a neki megfelelő jog az elismerés időpontjában már elévült.
Oddiel 5
alszakasz 5
Všeobecne obmedzenie premlčacej doby
Az elévülési idő általános korlátozása
§ 408
(1)
Bez ohľadu na iné ustanovenia tohto zákona sa skončí premlčacia doba najneskôr po uplynutí 10 rokov odo dňa, keď začala po prvý raz plynúť. Ak ide o premlčanie nárokov z porušenia alebo ohrozenia obchodného tajomstva, skončí sa premlčacia doba najneskôr po uplynutí šiestich rokov odo dňa, keď začala po prvý raz plynúť. Námietku premlčania však nemožno uplatniť v súdnom alebo rozhodcovskom konaní, ktoré sa začalo pred uplynutím tejto lehoty.
(2)
Ak bolo právo právoplatne priznané v súdnom alebo rozhodcovskom konaní neskôr ako tri mesiace pred uplynutím premlčacej doby alebo po jej uplynutí, možno rozhodnutie súdne vykonať, ak sa konanie o jeho výkone začalo do troch mesiacov odo dňa, keď sa mohlo začať.
408. §
(1)
E törvény egyéb rendelkezéseire tekintet nélkül az elévülési idő legkésőbb 10 év elteltével ér véget attól a naptól számítva, amikor először elkezdődött. Ha üzleti titok megsértéséből vagy veszélyeztetéséből származó igények elévüléséről van szó, az elévülési idő legkésőbb hat év elteltével ér véget attól a naptól számítva, amikor először elkezdődött. Az elévülési kifogás azonban nem érvényesíthető olyan bírósági vagy választottbírósági eljárásban, amely e határidő lejárta előtt indult.
(2)
Ha a jogot bírósági vagy választottbírósági eljárásban jogerősen később ismerték el, mint három hónappal az elévülési idő lejárta előtt vagy annak lejárta után, a határozat bírósági úton végrehajtható, ha a végrehajtására irányuló eljárás attól a naptól számított három hónapon belül megindult, amikor megindulhatott volna.
DIEL XII
XII. SZAKASZ
Záväzok podriadenosti
Alárendelt kötelem
§ 408a
(1)
Zmluvné strany sa môžu dohodnúť, že v prípade úpadku dlžníka alebo jeho zrušenia s likvidáciou sa pohľadávky veriteľa uspokoja až po uspokojení pohľadávok ostatných veriteľov dlžníka (ďalej len „záväzok podriadenosti“).
(2)
Zmluva, ktorá obsahuje záväzok podriadenosti, musí byť vyhotovená v písomnej forme.
(3)
Zmluvu podľa odseku 1 možno uzavrieť na určitý čas, najmenej však na tri roky, alebo na neurčitý čas.
(4)
V zmluve, ktorá obsahuje záväzok podriadenosti, nemožno dohodnúť podmienky, ktoré vedú k jej zániku pred uplynutím času dohodnutého podľa odseku 3.
(5)
Zmluvu, ktorá obsahuje záväzok podriadenosti, nemožno, ak ide o záväzok podriadenosti, meniť ani dopĺňať, odstúpiť od nej pred uplynutím lehoty na plnenie, meniť čas jej platnosti, ak bola uzavretá na určitý čas, ani meniť čas jej platnosti z určitého času na čas neurčitý.
(6)
Pohľadávky veriteľa zo zmluvy, ktorá obsahuje záväzok podriadenosti, nemožno započítať so záväzkami dlžníka alebo záväzky dlžníka z takejto zmluvy s pohľadávkami veriteľa.
(7)
Plnenie pohľadávok podľa odseku 1 nemožno nijakým spôsobom zabezpečiť.
(8)
K záväzku dlžníka zo zmluvy, ktorá obsahuje záväzok podriadenosti, nemožno pristúpiť ani ho prevziať. Záväzok podriadenosti však v celom rozsahu prechádza na postupníka pri postúpení pohľadávky, s ktorou je spojený záväzok podriadenosti; rovnako záväzok podriadenosti v celom rozsahu prechádza na nadobúdateľa pohľadávky pri inom odplatnom alebo bezodplatnom prevode alebo prechode pohľadávky, s ktorou je spojený záväzok podriadenosti.
(9)
Zmluva podľa odseku 1 zaniká
a)
uplynutím času, na ktorý bola uzavretá; ak je však pred jeho uplynutím na majetok dlžníka vyhlásený konkurz, povolené vyrovnanie alebo dlžník vstúpi do likvidácie, zmluva nemôže zaniknúť pred zrušením konkurzu, splnením vyrovnania alebo pred skončením likvidácie,
b)
uplynutím troch rokov od doručenia výpovede, ak bola uzavretá na neurčitý čas; ak je však pred uplynutím lehoty troch rokov na majetok dlžníka vyhlásený konkurz, povolené vyrovnanie alebo dlžník vstúpi do likvidácie, zmluva nemôže zaniknúť pred zrušením konkurzu, splnením vyrovnania alebo pred skončením likvidácie,
c)
zrušením dlžníka bez likvidácie, ak je ním banka.
408.a §
(1)
A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett fizetésképtelensége vagy felszámolással történő megszüntetése esetén a jogosult követelései csak a kötelezett többi jogosultja követeléseinek kielégítése után kerülnek kielégítésre (a továbbiakban: „alárendelt kötelem”).
(2)
Az alárendelt kötelmet tartalmazó szerződést írásba kell foglalni.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti szerződés megköthető határozott időre, de legalább három évre, vagy határozatlan időre.
(4)
Az alárendelt kötelmet tartalmazó szerződésben nem lehet olyan feltételeket kikötni, amelyek a (3) bekezdés szerint megállapított idő lejárta előtti megszűnéséhez vezetnek.
(5)
Az alárendelt kötelmet tartalmazó szerződést, amennyiben alárendelt kötelemről van szó, nem lehet módosítani vagy kiegészíteni, attól a teljesítési határidő lejárta előtt elállni, érvényességének idejét módosítani, ha határozott időre kötötték, sem érvényességének idejét határozott időről határozatlan időre változtatni.
(6)
A jogosultnak az alárendelt kötelmet tartalmazó szerződésből származó követeléseit nem lehet beszámítani a kötelezett kötelezettségeibe, sem a kötelezettnek egy ilyen szerződésből származó kötelezettségeit a jogosult követeléseibe.
(7)
Az (1) bekezdés szerinti követelések teljesítését semmilyen módon nem lehet biztosítani.
(8)
A kötelezettnek az alárendelt kötelmet tartalmazó szerződésből származó kötelméhez nem lehet csatlakozni, sem azt átvállalni. Az alárendelt kötelem azonban teljes terjedelmében átszáll az engedményesre azon követelés engedményezésekor, amellyel az alárendelt kötelem kapcsolatos; ugyanígy az alárendelt kötelem teljes terjedelmében átszáll a követelés megszerzőjére a követelés más, ellenérték fejében vagy ingyenesen történő átruházása vagy átszállása esetén, amellyel az alárendelt kötelem kapcsolatos.
(9)
Az (1) bekezdés szerinti szerződés megszűnik
a)
annak az időnek a leteltével, amelyre kötötték; ha azonban annak lejárta előtt a kötelezett vagyonára csődeljárást hirdetnek ki, egyezséget engedélyeznek, vagy a kötelezett felszámolási eljárás alá kerül, a szerződés nem szűnhet meg a csődeljárás megszüntetése, az egyezség teljesítése vagy a felszámolás befejezése előtt,
b)
a felmondás kézbesítésétől számított három év elteltével, ha határozatlan időre kötötték; ha azonban a hároméves határidő lejárta előtt a kötelezett vagyonára csődeljárást hirdetnek ki, egyezséget engedélyeznek, vagy a kötelezett felszámolási eljárás alá kerül, a szerződés nem szűnhet meg a csődeljárás megszüntetése, az egyezség teljesítése vagy a felszámolás befejezése előtt,
c)
a kötelezett felszámolás nélküli megszüntetésével, ha az bank.
Hlava II
II. FEJEZET
OSOBITNÉ USTANOVENIA O NIEKTORÝCH OBCHODNÝCH ZÁVÄZKOVÝCH VZŤAHOCH
Külön rendelkezések egyes kereskedelmi kötelmi viszonyokról
Diel I
szakasz I
Kúpna zmluva
Adásvételi szerződés
Oddiel 1
alszakasz1
Vymedzenie kúpnej zmluvy
Az adásvételi szerződés meghatározása
§ 409
Základné ustanovenia
(1)
Kúpnou zmluvou sa predávajúci zaväzuje dodať kupujúcemu hnuteľnú vec (tovar) určenú jednotlivo alebo čo do množstva a druhu a previesť na neho vlastnícke právo k tejto veci a kupujúci sa zaväzuje zaplatiť kúpnu cenu.
(2)
V zmluve musí byť kúpna cena dohodnutá alebo musí v nej byť aspoň určený spôsob jej dodatočného určenia, ibaže strany v zmluve prejavia vôľu ju uzavrieť aj bez určenia kúpnej ceny. V tomto prípade je kupujúci povinný zaplatiť kúpnu cenu ustanovenú podľa § 448.
409. §
Alapvető rendelkezések
(1)
Adásvételi szerződéssel az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a vevőnek egyedileg vagy mennyiség és fajta szerint meghatározott ingó dolgot (árut) szállít, és arra átruházza e dolog tulajdonjogát, a vevő pedig kötelezettséget vállal a vételár megfizetésére.
(2)
A szerződésben a vételárat meg kell állapítani, vagy legalább az utólagos meghatározásának módját rögzíteni kell, kivéve, ha a felek a szerződésben kinyilvánítják szándékukat annak a vételár meghatározása nélküli megkötésére. Ebben az esetben a vevő köteles a 448. § szerint megállapított vételárat megfizetni.
§ 410
(1)
Zmluva o dodaní tovaru, ktorý sa má ešte len vyrobiť, sa považuje za kúpnu zmluvu, ibaže strana, ktorej sa má tovar dodať, sa zaviazala odovzdať druhej strane podstatnú časť vecí, ktoré sú potrebné na výrobu tovaru.
(2)
Za kúpnu zmluvu sa nepovažuje zmluva, podľa ktorej prevažná časť záväzku strany, ktorá má tovar dodať, spočíva vo vykonaní činnosti alebo záväzok tejto strany zahŕňa montáž tovaru.
410. §
(1)
A még csak legyártandó áru szállításáról szóló szerződés adásvételi szerződésnek minősül, kivéve, ha az a fél, akinek az árut szállítani kell, kötelezettséget vállalt arra, hogy a másik félnek átadja az áru gyártásához szükséges dolgok jelentős részét.
(2)
Nem minősül adásvételi szerződésnek az a szerződés, amely szerint az árut szállító fél kötelezettségének túlnyomó része tevékenység végzésében áll, vagy e fél kötelezettsége magában foglalja az áru összeszerelését.
Oddiel 2
alszakasz 2
Povinnosti predávajúceho
Az eladó kötelezettségei
§ 411
Predávajúci je povinný kupujúcemu dodať tovar, odovzdať doklady, ktoré sa na tovar vzťahujú, a umožniť kupujúcemu nadobudnúť vlastnícke právo k tovaru v súlade so zmluvou a týmto zákonom.
411. §
Az eladó köteles a vevőnek az árut leszállítani, az áruhoz kapcsolódó okmányokat átadni, és lehetővé tenni a vevő számára, hogy az áru felett a szerződésnek és e törvénynek megfelelően tulajdonjogot szerezzen.
Dodanie tovaru
Az áru szállítása
§ 412
(1)
Ak predávajúci nie je povinný podľa zmluvy dodať tovar v určitom mieste, uskutočňuje sa dodanie tovaru jeho odovzdaním prvému dopravcovi na prepravu pre kupujúceho, ak zmluva určuje odoslanie tovaru predávajúcim. Predávajúci umožní kupujúcemu uplatniť práva z prepravnej zmluvy voči dopravcovi, pokiaľ tieto práva nemá kupujúci na základe prepravnej zmluvy.
(2)
Ak zmluva nemá ustanovenie o odoslaní tovaru predávajúcim a tovar je v zmluve jednotlivo určený alebo určený podľa druhu, ale má byť dodaný z určitých zásob alebo sa má vyrobiť, a strany v čase uzavretia zmluvy vedeli, kde sa nachádza alebo kde sa má vyrobiť, uskutočňuje sa dodanie, keď sa kupujúcemu umožní nakladať s tovarom v tomto mieste.
(3)
V prípadoch, na ktoré sa nevzťahujú odseky 1 a 2, splní predávajúci povinnosť dodať tovar tým, že umožní kupujúcemu nakladať s tovarom v mieste, kde má predávajúci svoje sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko alebo organizačnú zložku, ak predávajúci jej miesto včas kupujúcemu oznámi.
412. §
(1)
Ha az eladó a szerződés szerint nem köteles az árut egy meghatározott helyen leszállítani, a szállítás az árunak az első fuvarozónak a vevő részére történő fuvarozásra való átadásával valósul meg, ha a szerződés az áru eladó általi elküldését írja elő. Az eladó lehetővé teszi a vevő számára, hogy a fuvarozási szerződésből eredő jogait a fuvarozóval szemben érvényesítse, amennyiben ezek a jogok a vevőt a fuvarozási szerződés alapján nem illetik meg.
(2)
Ha a szerződés nem rendelkezik az áru eladó általi elküldéséről, és az áru a szerződésben egyedileg vagy fajta szerint van meghatározva, de egy bizonyos készletből kell szállítani vagy le kell gyártani, és a felek a szerződés megkötésekor tudták, hogy hol található vagy hol kell legyártani, a szállítás akkor valósul meg, amikor a vevőnek lehetővé teszik, hogy ezen a helyen rendelkezzen az áruval.
(3)
Azokban az esetekben, amelyekre az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik, az eladó az áruszállítási kötelezettségét azzal teljesíti, hogy lehetővé teszi a vevő számára, hogy az áruval azon a helyen rendelkezzen, ahol az eladó székhelye vagy vállalkozásának helye, esetleg lakóhelye vagy szervezeti egysége található, ha az eladó annak helyét időben közli a vevővel.
§ 413
Ak sa dodanie tovaru uskutočňuje jeho odoslaním a tovar odovzdávaný dopravcovi nie je zjavne a dostatočne označený ako zásielka pre kupujúceho, nastanú účinky dodania, len keď predávajúci bez zbytočného odkladu oznámi kupujúcemu odoslanie tovaru a odoslaný tovar v oznámení bližšie určí. Ak tak predávajúci neurobí, uskutočňuje sa dodanie až odovzdaním tovaru dopravcom kupujúcemu.
413. §
Ha az áru szállítása annak elküldésével valósul meg, és a fuvarozónak átadott áru nincs egyértelműen és kellőképpen a vevő részére szóló küldeményként megjelölve, a szállítás joghatásai csak akkor állnak be, ha az eladó felesleges késedelem nélkül értesíti a vevőt az áru elküldéséről, és az elküldött árut az értesítésben közelebbről meghatározza. Ha az eladó ezt nem teszi meg, a szállítás csak az árunak a fuvarozó által a vevőnek történő átadásával valósul meg.
§ 414
(1)
Predávajúci je povinný dodať tovar:
a)
v deň, ktorý je v zmluve určený alebo určený spôsobom určeným v zmluve,
b)
kedykoľvek počas lehoty, ktorá je v zmluve určená alebo určená spôsobom určeným v zmluve, ibaže zo zmluvy alebo z účelu zmluvy, ktorý bol predávajúcemu známy pri uzavretí zmluvy, vyplýva, že dobu dodania v rámci tejto lehoty určuje kupujúci.
(2)
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, začína lehota, v ktorej sa má tovar dodať, plynúť odo dňa uzavretia zmluvy. Ak však podľa zmluvy má kupujúci splniť určité povinnosti ešte pred dodaním tovaru (napr. predložiť nákresy potrebné na výrobu tovaru, zaplatiť kúpnu cenu alebo jej časť alebo zabezpečiť jej zaplatenie), začína táto lehota plynúť až odo dňa splnenia tejto povinnosti.
(3)
Ak predávajúci dodá tovar pred určenou dobou, je kupujúci oprávnený tovar prevziať alebo ho odmietnuť.
414. §
(1)
Az eladó köteles az árut leszállítani:
a)
a szerződésben meghatározott vagy a szerződésben meghatározott módon megállapított napon,
b)
bármikor a szerződésben meghatározott vagy a szerződésben meghatározott módon megállapított határidőn belül, kivéve, ha a szerződésből vagy a szerződés céljából, amely az eladó számára a szerződés megkötésekor ismert volt, az következik, hogy a szállítás időpontját e határidőn belül a vevő határozza meg.
(2)
Ha a szerződésből más nem következik, az a határidő, amelyen belül az árut le kell szállítani, a szerződés megkötésének napjától kezdődik. Ha azonban a szerződés szerint a vevőnek bizonyos kötelezettségeket még az áru leszállítása előtt teljesítenie kell (pl. az áru gyártásához szükséges rajzokat benyújtani, a vételárat vagy annak egy részét megfizetni, vagy annak megfizetését biztosítani), ez a határidő csak e kötelezettség teljesítésének napjától kezdődik.
(3)
Ha az eladó az árut a meghatározott idő előtt szállítja le, a vevő jogosult az árut átvenni vagy azt visszautasítani.
§ 415
Pokiaľ z obchodných zvyklostí alebo z ustálenej predchádzajúcej praxe medzi stranami nevyplýva niečo iné, rozumie sa pre určenie času plnenia v zmluve výrazom:
a)
„začiatkom obdobia“ prvých 10 dní tohto obdobia,
b)
„v polovici mesiaca“ od 10. do 20. dňa mesiaca,
c)
„v polovici štvrťroka“ druhý mesiac štvrťroka,
d)
„koncom obdobia“ posledných 10 dní obdobia,
e)
„ihneď“ pri potravinách a surovinách do dvoch dní, pri strojárskych výrobkoch 10 dní, pri ostatnom tovare päť dní.
415. §
Amennyiben a kereskedelmi szokásokból vagy a felek között kialakult korábbi gyakorlatból más nem következik, a szerződésben a teljesítési idő meghatározására a következő kifejezések értendők:
a)
„az időszak eleje”: az adott időszak első 10 napja,
b)
„a hónap közepe”: a hónap 10. és 20. napja között,
c)
„a negyedév közepe”: a negyedév második hónapja,
d)
„az időszak vége”: az időszak utolsó 10 napja,
e)
„azonnal”: élelmiszerek és nyersanyagok esetében két napon belül, gépipari termékek esetében 10 nap, egyéb áruk esetében öt nap.
§ 416
Ak nie je doba dodania tovaru dohodnutá, je predávajúci povinný bez vyzvania kupujúceho dodať tovar v primeranej lehote s prihliadnutím na povahu tovaru a na miesto dodania.
416. §
Ha az áru szállítási ideje nincs megállapítva, az eladó köteles a vevő felszólítása nélkül az árut méltányos határidőn belül leszállítani, tekintettel az áru jellegére és a szállítás helyére.
Doklady vzťahujúce sa na tovar
Az áruhoz kapcsolódó okmányok
§ 417
Predávajúci je povinný odovzdať kupujúcemu doklady, ktoré sú potrebné na prevzatie a na užívanie tovaru, ako aj ďalšie doklady ustanovené v zmluve.
417. §
Az eladó köteles átadni a vevőnek azokat az okmányokat, amelyek az áru átvételéhez és használatához szükségesek, valamint a szerződésben meghatározott további okmányokat.
§ 418
Odovzdanie dokladov, na ktoré sa nevzťahuje § 419, sa uskutočňuje v čase a mieste určenom v zmluve, inak pri dodaní tovaru v mieste tohto dodania. Ak predávajúci odovzdal doklady pred určenou dobou, môže až do tejto doby odstrániť vady dokladov, ak tým nespôsobí kupujúcemu neprimerané ťažkosti alebo výdavky. Nárok na náhradu škody tým nie je dotknutý.
418. §
Azon okmányok átadása, amelyekre a 419. § nem vonatkozik, a szerződésben meghatározott időben és helyen, egyébként az áru leszállításakor, a szállítás helyén történik. Ha az eladó az okmányokat a meghatározott idő előtt adta át, ezen időpontig kiküszöbölheti az okmányok hibáit, ha ezzel nem okoz a vevőnek aránytalan nehézséget vagy költséget. A kártérítési igényt ez nem érinti.
§ 419
(1)
Doklady, ktoré sú potrebné na prevzatie prepravovaného tovaru alebo na voľné nakladanie s tovarom alebo pri dovoze na jeho preclenie, je predávajúci povinný odovzdať kupujúcemu v mieste platenia kúpnej ceny, ak k odovzdaniu má dôjsť pri tomto platení, inak v sídle alebo mieste podnikania, prípadne v bydlisku kupujúceho.
(2)
Doklady uvedené v odseku 1 odovzdá predávajúci kupujúcemu včas tak, aby kupujúci mohol s tovarom voľne nakladať alebo prevziať prepravovaný tovar v čase jeho dôjdenia do miesta určenia a dovezený tovar bez zbytočného odkladu precliť.
419. §
(1)
Azokat az okmányokat, amelyek a fuvarozott áru átvételéhez vagy az áruval való szabad rendelkezéshez, vagy behozatal esetén annak vámkezeléséhez szükségesek, az eladó köteles a vevőnek a vételár fizetésének helyén átadni, ha az átadásnak e fizetéskor kell megtörténnie, egyébként a vevő székhelyén vagy vállalkozásának helyén, esetleg lakóhelyén.
(2)
Az (1) bekezdésben említett okmányokat az eladó időben adja át a vevőnek, hogy a vevő az áruval szabadon rendelkezhessen, vagy a fuvarozott árut a rendeltetési helyre érkezésekor átvehesse, és a behozott árut felesleges késedelem nélkül vámkezelhesse.
Množstvo, akosť, vyhotovenie a obal tovaru
Az áru mennyisége, minősége, kivitelezése és csomagolása
§ 420
(1)
Predávajúci je povinný dodať tovar v množstve, akosti a vyhotovení, ktoré určuje zmluva, a musí ho zabaliť alebo vybaviť na prepravu spôsobom určeným v zmluve.
(2)
Ak zmluva neurčuje akosť alebo vyhotovenie tovaru, je predávajúci povinný dodať tovar v akosti a vyhotovení, ktoré sa hodí na účel určený v zmluve, alebo ak tento účel nie je v zmluve určený, na účel, na ktorý sa taký tovar spravidla používa.
(3)
Ak sa má tovar dodať podľa vzorky alebo predlohy, je predávajúci povinný dodať tovar s vlastnosťami vzorky alebo predlohy, ktoré predložil kupujúcemu. Ak je rozpor medzi určením akosti alebo vyhotovením tovaru podľa tejto vzorky alebo predlohy a určením tovaru opísaným v zmluve, je rozhodujúce určenie opísané v zmluve. Ak v týchto určeniach nie je rozpor, má mať tovar vlastnosti podľa oboch týchto určení.
(4)
Ak zmluva neurčuje, ako sa má tovar zabaliť alebo vybaviť na prepravu, je predávajúci povinný tovar zabaliť alebo vybaviť na prepravu spôsobom, ktorý je obvyklý pre taký tovar v obchodnom styku, alebo ak nemožno tento spôsob určiť, spôsobom potrebným na uchovanie a ochranu tovaru.
420. §
(1)
Az eladó köteles az árut a szerződésben meghatározott mennyiségben, minőségben és kivitelezésben szállítani, és azt a szerződésben meghatározott módon becsomagolni vagy fuvarozásra előkészíteni.
(2)
Ha a szerződés nem határozza meg az áru minőségét vagy kivitelezését, az eladó köteles az árut olyan minőségben és kivitelezésben szállítani, amely a szerződésben meghatározott célra alkalmas, vagy ha ez a cél a szerződésben nincs meghatározva, arra a célra, amelyre az ilyen árut általában használják.
(3)
Ha az árut minta vagy mustra szerint kell szállítani, az eladó köteles az árut a vevőnek bemutatott minta vagy mustra tulajdonságaival szállítani. Ha ellentmondás van az áru minőségének vagy kivitelezésének e minta vagy mustra szerinti meghatározása és a szerződésben leírt árumeghatározás között, a szerződésben leírt meghatározás az irányadó. Ha e meghatározások között nincs ellentmondás, az árunak mindkét meghatározás szerinti tulajdonságokkal kell rendelkeznie.
(4)
Ha a szerződés nem határozza meg, hogyan kell az árut becsomagolni vagy fuvarozásra előkészíteni, az eladó köteles az árut a kereskedelmi forgalomban az ilyen árura szokásos módon, vagy ha ez a mód nem határozható meg, az áru megőrzéséhez és védelméhez szükséges módon becsomagolni vagy fuvarozásra előkészíteni.
§ 421
(1)
Ak zo zmluvy vyplýva, že množstvo tovaru je určené v zmluve iba približne, je predávajúci oprávnený určiť presné množstvo tovaru, ktorý sa má dodať, ibaže zmluva priznáva toto právo kupujúcemu. Pokiaľ zo zmluvy nevyplýva niečo iné, nesmie odchýlka presiahnuť 5 % množstva určeného v zmluve.
(2)
Ak z povahy tovaru vyplýva, že jeho množstvo určené v zmluve je iba približné, môže byť rozdiel medzi množstvom tovaru určeným v zmluve a množstvom tovaru skutočne dodaným najviac 5 % množstva uvedeného v zmluve, pokiaľ zo zmluvy alebo z predchádzajúcej praxe medzi stranami alebo z obchodných zvyklostí nevyplýva niečo iné.
(3)
V prípadoch, na ktoré sa vzťahujú odseky 1 a 2, má predávajúci nárok na zaplatenie kúpnej ceny za tovar skutočne dodaný.
421. §
(1)
Ha a szerződésből az következik, hogy az áru mennyisége a szerződésben csak hozzávetőlegesen van meghatározva, az eladó jogosult meghatározni a szállítandó áru pontos mennyiségét, kivéve, ha a szerződés ezt a jogot a vevőnek ismeri el. Amennyiben a szerződésből más nem következik, az eltérés nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott mennyiség 5%-át.
(2)
Ha az áru jellegéből az következik, hogy a szerződésben meghatározott mennyisége csak hozzávetőleges, a szerződésben meghatározott árumennyiség és a ténylegesen szállított árumennyiség közötti különbség legfeljebb a szerződésben megadott mennyiség 5%-a lehet, amennyiben a szerződésből, a felek közötti korábbi gyakorlatból vagy a kereskedelmi szokásokból más nem következik.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben az eladó jogosult a ténylegesen szállított áru vételárának megfizetésére.
Vady tovaru
Az áru hibái
§ 422
(1)
Ak predávajúci poruší povinnosti ustanovené v § 420, má tovar vady. Za vady tovaru sa považuje aj dodanie iného tovaru, než určuje zmluva, a vady v dokladoch potrebných na užívanie tovaru.
(2)
Ak z prepravného dokladu, dokladu o odovzdaní tovaru alebo z vyhlásenia predávajúceho vyplýva, že dodáva tovar v menšom množstve alebo len časť tovaru, nevzťahujú sa na chýbajúci tovar ustanovenia o vadách tovaru.
422. §
(1)
Ha az eladó megszegi a 420. §-ban megállapított kötelezettségeit, az áru hibás. Az áru hibájának minősül a szerződésben meghatározottól eltérő áru szállítása és az áru használatához szükséges okmányok hibái is.
(2)
Ha a szállítási okmányból, az áruátadási bizonylatból vagy az eladó nyilatkozatából az következik, hogy az árut kisebb mennyiségben vagy csak az áru egy részét szállítja, a hiányzó árura nem vonatkoznak az áru hibáira vonatkozó rendelkezések.
§ 423
Ak sa podľa zmluvy použili pri výrobe tovaru veci, ktoré odovzdal kupujúci, nezodpovedá predávajúci za vady tovaru, ktoré boli spôsobené použitím týchto vecí, ak predávajúci pri vynaložení odbornej starostlivosti nemohol odhaliť nevhodnosť týchto vecí pre výrobu tovaru alebo na ňu kupujúceho upozornil, ale kupujúci trval na ich použití.
423. §
Ha a szerződés szerint az áru gyártásához a vevő által átadott dolgokat használták fel, az eladó nem felel az áru olyan hibáiért, amelyeket e dolgok felhasználása okozott, ha az eladó a szakmai gondosság tanúsítása mellett sem fedezhette fel e dolgoknak az áru gyártására való alkalmatlanságát, vagy erre a vevőt figyelmeztette, de a vevő ragaszkodott a felhasználásukhoz.
§ 424
Predávajúci nezodpovedá za vady tovaru, o ktorých kupujúci v čase uzavretia zmluvy vedel alebo s prihliadnutím na okolnosti, za ktorých sa zmluva uzavrela, musel vedieť, ibaže sa vady týkajú vlastností tovaru, ktoré tovar mal mať podľa zmluvy.
424. §
Az eladó nem felel az áru olyan hibáiért, amelyekről a vevő a szerződés megkötésének időpontjában tudott, vagy a szerződéskötés körülményeire tekintettel tudnia kellett, kivéve, ha a hibák az áru olyan tulajdonságait érintik, amelyekkel az árunak a szerződés szerint rendelkeznie kellett volna.
§ 425
(1)
Predávajúci zodpovedá za vadu, ktorú má tovar v okamihu, keď prechádza nebezpečenstvo škody na tovare na kupujúceho, aj keď sa vada stane zjavnou až po tomto čase. Povinnosti predávajúceho vyplývajúce zo záruky za akosť tovaru tým nie sú dotknuté.
(2)
Predávajúci zodpovedá takisto za akúkoľvek vadu, ktorá vznikne po dobe uvedenej v odseku 1, ak je spôsobená porušením jeho povinností.
425. §
(1)
Az eladó felel azért a hibáért, amellyel az áru abban a pillanatban rendelkezik, amikor az árun keletkező kár veszélye átszáll a vevőre, még akkor is, ha a hiba csak ezen időpont után válik nyilvánvalóvá. Ez nem érinti az eladónak az áru minőségéért vállalt jótállásból eredő kötelezettségeit.
(2)
Az eladó szintén felel minden olyan hibáért, amely az (1) bekezdésben megjelölt időpont után keletkezik, ha azt a kötelezettségei megszegése okozta.
§ 426
Ak predávajúci dodá tovar so súhlasom kupujúceho pred dobou určenou na jeho dodanie, môže až do tejto doby dodať chýbajúcu časť alebo chýbajúce množstvo dodaného tovaru alebo dodať náhradný tovar za dodaný vadný tovar alebo vady dodaného tovaru opraviť, ak výkon tohto práva nespôsobí kupujúcemu neprimerané ťažkosti alebo neprimerané výdavky. Kupujúcemu je však zachovaný nárok na náhradu škody.
426. §
Ha az eladó a vevő hozzájárulásával a szállításra meghatározott időpont előtt szállítja le az árut, ezen időpontig leszállíthatja a leszállított áru hiányzó részét vagy hiányzó mennyiségét, vagy a leszállított hibás áru helyett csereárut szállíthat, vagy a leszállított áru hibáit kijavíthatja, ha e jog gyakorlása nem okoz a vevőnek aránytalan nehézségeket vagy aránytalan kiadásokat. A vevő kártérítési igénye azonban fennmarad.
§ 427
(1)
Kupujúci je povinný prezrieť tovar podľa možnosti čo najskôr po prechode nebezpečenstva škody na tovare, pričom sa prihliadne na povahu tovaru.
(2)
Ak zmluva určuje odoslanie tovaru predávajúcim, môže sa prehliadka odložiť až do doby, keď je tovar dopravený do miesta určenia. Ak je však tovar smerovaný počas prepravy do iného miesta určenia alebo ho kupujúci znova odosiela bez toho, aby mal kupujúci možnosť primeranú povahe tovaru si ho prezrieť, a v čase uzavretia zmluvy predávajúci vedel alebo musel vedieť o možnosti takej zmeny miesta určenia alebo takého opätovného odoslania, prehliadka sa môže odložiť až do doby, keď je tovar dopravený do nového miesta určenia.
(3)
Ak kupujúci tovar neprezrie alebo nezariadi, aby sa prezrel v čase prechodu nebezpečenstva škody na tovare, môže uplatniť nároky z vád zistiteľných pri tejto prehliadke, len keď preukáže, že tieto vady mal tovar už v čase prechodu nebezpečenstva škody na tovare.
427. §
(1)
A vevő köteles az árut lehetőség szerint minél hamarabb megvizsgálni az árun keletkező kár veszélyének átszállása után, figyelembe véve az áru jellegét.
(2)
Ha a szerződés az áru eladójának elküldését írja elő, a vizsgálat elhalasztható addig az időpontig, amíg az árut a rendeltetési helyre szállítják. Ha azonban az árut a szállítás során más rendeltetési helyre irányítják, vagy a vevő újra elküldi anélkül, hogy a vevőnek az áru jellegének megfelelő lehetősége lett volna azt megvizsgálni, és a szerződés megkötésének időpontjában az eladó tudott vagy tudnia kellett a rendeltetési hely ilyen megváltoztatásának vagy az ilyen újra elküldésnek a lehetőségéről, a vizsgálat elhalasztható addig az időpontig, amíg az árut az új rendeltetési helyre szállítják.
(3)
Ha a vevő az árut nem vizsgálja meg, vagy nem intézkedik annak megvizsgálásáról az árun keletkező kár veszélyének átszállásakor, az e vizsgálat során megállapítható hibákból eredő igényeit csak akkor érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy ezekkel a hibákkal az áru már az árun keletkező kár veszélyének átszállásakor is rendelkezett.
§ 428
(1)
Právo kupujúceho z vád tovaru sa nemôže priznať v súdnom konaní, ak kupujúci nepodá správu predávajúcemu o vadách tovaru bez zbytočného odkladu po tom, čo
a)
kupujúci vady zistil,
b)
kupujúci pri vynaložení odbornej starostlivosti mal vady zistiť pri prehliadke, ktorú je povinný uskutočniť podľa § 427 ods. 1 a 2, alebo
c)
sa vady mohli zistiť neskôr pri vynaložení odbornej starostlivosti, najneskôr však do dvoch rokov od doby dodania tovaru, prípadne od dôjdenia tovaru do miesta určenia určeného v zmluve. Pri vadách, na ktoré sa vzťahuje záruka za akosť, platí namiesto tejto lehoty záručná doba.
(2)
Na účinky ustanovené v odseku 1 sa prihliadne, len ak predávajúci namietne v súdnom konaní, že kupujúci nesplnil včas svoju povinnosť oznámiť vady tovaru.
(3)
Účinky odsekov 1 a 2 nenastávajú, ak vady tovaru sú dôsledkom skutočností, o ktorých predávajúci vedel alebo musel vedieť v čase dodania tovaru.
428. §
(1)
A vevőnek az áru hibáiból eredő joga bírósági eljárásban nem ismerhető el, ha a vevő nem értesíti az eladót az áru hibáiról felesleges késedelem nélkül azután, hogy
a)
a vevő a hibákat megállapította,
b)
a vevőnek a szakmai gondosság tanúsítása mellett a hibákat meg kellett volna állapítania a 427. § (1) és (2) bekezdése szerint kötelezően elvégzendő vizsgálat során, vagy
c)
a hibákat később, a szakmai gondosság tanúsítása mellett meg lehetett volna állapítani, de legkésőbb az áru leszállításának időpontjától, illetve az árunak a szerződésben meghatározott rendeltetési helyre való megérkezésétől számított két éven belül. A minőségi jótállás hatálya alá tartozó hibák esetében e határidő helyett a jótállási idő az irányadó.
(2)
Az (1) bekezdésben megállapított joghatásokat csak akkor veszik figyelembe, ha az eladó a bírósági eljárásban kifogásolja, hogy a vevő nem teljesítette időben az áru hibáinak bejelentésére vonatkozó kötelezettségét.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés joghatásai nem állnak be, ha az áru hibái olyan tények következményei, amelyekről az eladó az áru leszállításának időpontjában tudott vagy tudnia kellett.
Záruka za akosť
Minőségi jótállás
§ 429
(1)
Zárukou za akosť tovaru preberá predávajúci písomne záväzok, že dodaný tovar bude po určitú dobu spôsobilý na použitie na dohodnutý, inak na obvyklý účel alebo že si zachová dohodnuté, inak obvyklé vlastnosti.
(2)
Prevzatie záväzku zo záruky môže vyplynúť zo zmluvy alebo z vyhlásenia predávajúceho, najmä vo forme záručného listu. Účinky prevzatia tohto záväzku má aj vyznačenie dĺžky záručnej doby alebo doby trvanlivosti alebo použiteľnosti dodaného tovaru na jeho obale. Ak je v zmluve alebo v záručnom vyhlásení predávajúceho uvedená odlišná záručná doba, platí táto doba.
429. §
(1)
Az áru minőségéért vállalt jótállással az eladó írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a leszállított áru egy bizonyos ideig a megállapodás szerinti, egyébként a szokásos célra való használatra alkalmas lesz, vagy hogy megőrzi a megállapodás szerinti, egyébként szokásos tulajdonságait.
(2)
A jótállási kötelezettségvállalás következhet a szerződésből vagy az eladó nyilatkozatából, különösen garancialevél formájában. E kötelezettségvállalás joghatásaival bír a jótállási idő hosszának, illetve a leszállított áru minőségmegőrzési vagy felhasználhatósági idejének a göngyölegén való feltüntetése is. Ha a szerződésben vagy az eladó jótállási nyilatkozatában eltérő jótállási idő van megadva, ez az idő az irányadó.
§ 430
Ak z obsahu zmluvy alebo záručného vyhlásenia nevyplýva niečo iné, začína záručná doba plynúť odo dňa dodania tovaru. Ak je predávajúci povinný odoslať tovar, plynie záručná doba odo dňa dôjdenia tovaru do miesta určenia. Záručná doba neplynie po dobu, po ktorú kupujúci nemôže užívať tovar pre jeho vady, za ktoré zodpovedá predávajúci.
430. §
Ha a szerződés tartalmából vagy a jótállási nyilatkozatból más nem következik, a jótállási idő az áru leszállításának napjától kezdődik. Ha az eladó köteles az árut elküldeni, a jótállási idő az árunak a rendeltetési helyre való megérkezésének napjától kezdődik. A jótállási idő nem telik azon időszak alatt, amíg a vevő az árut annak hibái miatt, amelyekért az eladó felel, nem tudja használni.
§ 431
Zodpovednosť predávajúceho za vady, na ktoré sa vzťahuje záruka za akosť, nevzniká, ak tieto vady boli spôsobené po prechode nebezpečenstva škody na tovare vonkajšími udalosťami a nespôsobil ich predávajúci alebo osoby, s ktorých pomocou predávajúci plnil svoj záväzok.
431. §
Az eladónak a minőségi jótállás hatálya alá tartozó hibákért való felelőssége nem áll fenn, ha ezeket a hibákat az árun keletkező kár veszélyének átszállása után külső események okozták, és nem az eladó vagy azok a személyek okozták, akiknek a segítségével az eladó a kötelezettségét teljesítette.
§ 432
Pre vady tovaru, na ktoré sa vzťahuje záruka, platia tiež ustanovenia § 426 až 428 a § 436 až 441.
432. §
A jótállás hatálya alá tartozó áruhibákra szintén alkalmazandók a 426–428. § és a 436–441. § rendelkezései.
Právne vady tovaru
Az áru joghibái
§ 433
(1)
Tovar má právne vady, ak predaný tovar je zaťažený právom tretej osoby, ibaže kupujúci s týmto obmedzením prejavil súhlas.
(2)
Ak právo tretej osoby, ktorým je tovar zaťažený, vyplýva z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva, má tovar právne vady,
a)
ak toto právo požíva právnu ochranu podľa právneho poriadku štátu, na ktorého území má predávajúci sídlo, alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko, alebo
b)
ak predávajúci v čase uzavretia zmluvy vedel alebo musel vedieť, že toto právo požíva právnu ochranu podľa právneho poriadku štátu, na ktorého území má kupujúci sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko, alebo podľa právneho poriadku štátu, kam sa mal tovar ďalej predať alebo kde sa mal používať, a predávajúci o tomto predaji alebo mieste používania v čase uzavretia zmluvy vedel.
433. §
(1)
Az árunak joghibái vannak, ha az eladott árut harmadik személy joga terheli, kivéve, ha a vevő ehhez a korlátozáshoz hozzájárulását adta.
(2)
Ha a harmadik személy joga, amellyel az áru terhelt, ipari vagy más szellemi tulajdonból ered, az árunak joghibái vannak,
a)
ha ez a jog jogvédelmet élvez azon állam jogrendje szerint, amelynek területén az eladónak székhelye, vállalkozásának helye, illetve lakóhelye van, vagy
b)
ha az eladó a szerződés megkötésének időpontjában tudta vagy tudnia kellett, hogy ez a jog jogvédelmet élvez azon állam jogrendje szerint, amelynek területén a vevőnek székhelye, vállalkozásának helye, illetve lakóhelye van, vagy azon állam jogrendje szerint, ahová az árut tovább kellett adni, vagy ahol használni kellett, és az eladó erről az eladásról vagy a felhasználás helyéről a szerződés megkötésének időpontjában tudott.
§ 434
Nárok z právnych vád nevzniká, ak kupujúci o práve tretej osoby vedel v čase uzavretia zmluvy alebo predávajúci podľa zmluvy bol povinný pri plnení svojich povinností postupovať podľa podkladov, ktoré mu predložil kupujúci.
434. §
Joghibákból eredő igény nem keletkezik, ha a vevő a harmadik személy jogáról a szerződés megkötésének időpontjában tudott, vagy ha az eladó a szerződés szerint köteles volt kötelezettségei teljesítése során a vevő által neki benyújtott dokumentáció szerint eljárni.
§ 435
(1)
Uplatnenie práva uvedeného v § 433 treťou osobou s uvedením jeho povahy je kupujúci povinný oznámiť predávajúcemu bez zbytočného odkladu po tom, čo sa o ňom dozvedel.
(2)
Práva kupujúceho z právnych vád tovaru sa nemôžu priznať v súdnom konaní, ak kupujúci nesplní povinnosť ustanovenú v odseku 1 a predávajúci v súdnom konaní namietne nesplnenie tejto povinnosti kupujúcim.
(3)
Tieto účinky nenastávajú, ak predávajúci o uplatnení práva treťou osobou vedel v čase, keď sa o ňom dozvedel kupujúci.
(4)
Pre nároky kupujúceho z právnych vád tovaru platia ustanovenia § 436 až 441.
435. §
(1)
A 433. §-ban említett jog harmadik személy általi érvényesítését, annak jellegének megjelölésével, a vevő köteles bejelenteni az eladónak felesleges késedelem nélkül azután, hogy arról tudomást szerzett.
(2)
A vevőnek az áru joghibáiból eredő jogai bírósági eljárásban nem ismerhetők el, ha a vevő nem teljesíti az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségét, és az eladó a bírósági eljárásban kifogásolja e kötelezettség vevő általi nemteljesítését.
(3)
E joghatások nem állnak be, ha az eladó a harmadik személy jogának érvényesítéséről abban az időben tudott, amikor arról a vevő tudomást szerzett.
(4)
A vevőnek az áru joghibáiból eredő igényeire a 436–441. § rendelkezései alkalmazandók.
Nároky z vád tovaru
Az áru hibáiból eredő igények
§ 436
(1)
Ak je dodaním tovaru s vadami porušená zmluva podstatným spôsobom (§ 345 ods. 2), môže kupujúci:
a)
požadovať odstránenie vád dodaním náhradného tovaru za vadný tovar, dodanie chýbajúceho tovaru a požadovať odstránenie právnych vád,
b)
požadovať odstránenie vád opravou tovaru, ak sú vady opraviteľné,
c)
požadovať primeranú zľavu z kúpnej ceny alebo
d)
odstúpiť od zmluvy.
(2)
Voľba medzi nárokmi uvedenými v odseku 1 kupujúcemu patrí, len ak ju oznámi predávajúcemu vo včas zaslanom oznámení vád alebo bez zbytočného odkladu po tomto oznámení. Uplatnený nárok nemôže kupujúci meniť bez súhlasu predávajúceho. Ak sa však ukáže, že vady tovaru sú neopraviteľné alebo že s ich opravou by boli spojené neprimerané náklady, môže kupujúci požadovať dodanie náhradného tovaru, ak o to predávajúceho požiada bez zbytočného odkladu po tom, čo mu predávajúci oznámil túto skutočnosť. Ak predávajúci neodstráni vady tovaru v primeranej dodatočnej lehote alebo ak oznámi pred jej uplynutím, že vady neodstráni, môže kupujúci odstúpiť od zmluvy alebo požadovať primeranú zľavu z kúpnej ceny.
(3)
Ak kupujúci neoznámi voľbu svojho nároku v lehote uvedenej v odseku 2, má nároky z vád tovaru ako pri nepodstatnom porušení zmluvy.
(4)
Popri nárokoch ustanovených v odseku 1 má kupujúci nárok na náhradu škody, ako aj na zmluvnú pokutu, ak je dojednaná.
436. §
(1)
Ha a hibás áru leszállításával a szerződést lényegesen megszegik (345. § (2) bek.), a vevő:
a)
követelheti a hibák kiküszöbölését a hibás áru helyett csereáru szállításával, a hiányzó áru leszállítását, és követelheti a joghibák kiküszöbölését,
b)
követelheti a hibák kiküszöbölését az áru kijavításával, ha a hibák kijavíthatók,
c)
megfelelő árengedményt követelhet a vételárból, vagy
d)
elállhat a szerződéstől.
(2)
Az (1) bekezdésben felsorolt igények közötti választás joga a vevőt csak akkor illeti meg, ha azt az eladóval az időben elküldött hibabejelentésben vagy e bejelentést követően felesleges késedelem nélkül közli. Az érvényesített igényt a vevő az eladó hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg. Ha azonban kiderül, hogy az áru hibái kijavíthatatlanok, vagy hogy azok kijavítása aránytalan költségekkel járna, a vevő követelheti a csereáru szállítását, ha ezt az eladótól felesleges késedelem nélkül kéri, miután az eladó ezt a tényt közölte vele. Ha az eladó az áru hibáit megfelelő póthatáridőn belül nem küszöböli ki, vagy annak lejárta előtt közli, hogy a hibákat nem fogja kiküszöbölni, a vevő elállhat a szerződéstől, vagy megfelelő árengedményt követelhet a vételárból.
(3)
Ha a vevő a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem közli igényének választását, az áru hibáiból eredő igényei olyanok, mint a szerződés nem lényeges megszegése esetén.
(4)
Az (1) bekezdésben megállapított igényeken felül a vevőnek kártérítési igénye, valamint, ha kikötötték, kötbérre is igénye van.
§ 437
(1)
Ak je dodaním tovaru s vadami zmluva porušená nepodstatným spôsobom, môže kupujúci požadovať buď dodanie chýbajúceho tovaru a odstránenie ostatných vád tovaru, alebo zľavu z kúpnej ceny.
(2)
Dokiaľ kupujúci neuplatní nárok na zľavu z kúpnej ceny alebo neodstúpi od zmluvy podľa odseku 5, je predávajúci povinný dodať chýbajúci tovar a odstrániť právne vady tovaru. Ostatné vady je povinný odstrániť podľa svojej voľby opravou tovaru alebo dodaním náhradného tovaru; zvoleným spôsobom odstránenia vád však nesmie spôsobiť kupujúcemu vynaloženie neprimeraných nákladov.
(3)
Ak kupujúci požaduje odstránenie vád tovaru, nemôže pred uplynutím dodatočnej primeranej lehoty, ktorú je povinný poskytnúť na tento účel predávajúcemu, uplatniť iné nároky z vád tovaru, okrem nároku na náhradu škody a na zmluvnú pokutu, ibaže predávajúci oznámi kupujúcemu, že nesplní svoje povinnosti v tejto lehote.
(4)
Dokiaľ kupujúci neurčí lehotu podľa odseku 3 alebo neuplatní nárok na zľavu z kúpnej ceny, môže predávajúci oznámiť kupujúcemu, že vady odstráni v určitej lehote. Ak kupujúci bez zbytočného odkladu po tom, čo dostal toto oznámenie, neoznámi predávajúcemu svoj nesúhlas, má toto oznámenie účinok určenia lehoty podľa odseku 3.
(5)
Ak predávajúci neodstráni vady tovaru v lehote vyplývajúcej z odseku 3 alebo 4, môže kupujúci uplatniť nárok na zľavu z kúpnej ceny alebo od zmluvy odstúpiť, ak upozorní predávajúceho na úmysel odstúpiť od zmluvy pri určení lehoty podľa odseku 3 alebo v primeranej lehote pred odstúpením od zmluvy. Zvolený nárok nemôže kupujúci bez súhlasu predávajúceho meniť.
437. §
(1)
Ha a hibás áru leszállításával a szerződést nem lényegesen szegik meg, a vevő követelheti vagy a hiányzó áru leszállítását és az áru többi hibájának kiküszöbölését, vagy árengedményt a vételárból.
(2)
Amíg a vevő nem érvényesíti a vételárból való árengedményre vonatkozó igényét, vagy nem áll el a szerződéstől az (5) bekezdés szerint, az eladó köteles leszállítani a hiányzó árut és kiküszöbölni az áru joghibáit. A többi hibát választása szerint az áru kijavításával vagy csereáru szállításával köteles kiküszöbölni; a hibák kiküszöbölésének választott módja azonban nem okozhat a vevőnek aránytalan költségeket.
(3)
Ha a vevő az áru hibáinak kiküszöbölését követeli, a megfelelő póthatáridő lejárta előtt, amelyet e célból köteles az eladónak biztosítani, nem érvényesíthet más, az áru hibáiból eredő igényt, kivéve a kártérítési és kötbérigényt, hacsak az eladó nem közli a vevővel, hogy e határidőn belül nem teljesíti kötelezettségeit.
(4)
Amíg a vevő nem szab határidőt a (3) bekezdés szerint, vagy nem érvényesíti a vételárból való árengedményre vonatkozó igényét, az eladó közölheti a vevővel, hogy a hibákat egy bizonyos határidőn belül kiküszöböli. Ha a vevő e közlés kézhezvételét követően felesleges késedelem nélkül nem közli az eladóval az egyet nem értését, e közlés a (3) bekezdés szerinti határidő-megállapítás hatályával bír.
(5)
Ha az eladó az áru hibáit a (3) vagy (4) bekezdésből eredő határidőn belül nem küszöböli ki, a vevő érvényesítheti a vételárból való árengedményre vonatkozó igényét, vagy elállhat a szerződéstől, ha a (3) bekezdés szerinti határidő megállapításakor vagy a szerződéstől való elállás előtt megfelelő határidőn belül figyelmezteti az eladót a szerződéstől való elállási szándékára. A választott igényt a vevő az eladó hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg.
§ 438
Pri dodaní náhradného tovaru je predávajúci oprávnený požadovať, aby mu na jeho náklady kupujúci vrátil vymieňaný tovar v stave, v akom sa mu dodal. Ustanovenie § 441 platí obdobne.
438. §
Csereáru szállítása esetén az eladó jogosult követelni, hogy a vevő az ő költségére visszaszolgáltassa a kicserélt árut abban az állapotban, amelyben azt leszállították neki. A 441. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 439
(1)
Nárok na zľavu z kúpnej ceny zodpovedá rozdielu medzi hodnotou, ktorú by mal tovar bez vád, a hodnotou, ktorú mal tovar dodaný s vadami, pričom pre určenie hodnôt je rozhodujúci čas, v ktorom sa malo uskutočniť riadne plnenie.
(2)
Kupujúci môže o zľavu znížiť kúpnu cenu platenú predávajúcemu; ak kúpna cena bola už zaplatená, môže kupujúci požadovať jej vrátenie do výšky zľavy spolu s úrokmi dojednanými v zmluve, inak s určenými obdobne podľa § 502.
(3)
Ak vada nebola včas oznámená (§ 428 ods. 1 a § 435 ods. 1), môže kupujúci iba so súhlasom predávajúceho vykonať práva podľa odseku 2 alebo použiť právo na zľavu na započítanie s pohľadávkou predávajúceho. Toto obmedzenie neplatí, ak predávajúci o vadách vedel v čase dodania tovaru; pri právnych vadách je rozhodujúca doba ustanovená v § 435 ods. 1.
(4)
Do doby odstránenia vád nie je kupujúci povinný platiť časť kúpnej ceny, ktorá by zodpovedala jeho nároku na zľavu, ak by vady neboli odstránené.
439. §
(1)
A vételárból való árengedményre vonatkozó igény megfelel a hibátlan áru értéke és a hibásan szállított áru értéke közötti különbségnek, miközben az értékek meghatározásánál az az időpont az irányadó, amelyben a rendes teljesítésnek meg kellett volna történnie.
(2)
A vevő az árengedménnyel csökkentheti az eladónak fizetendő vételárat; ha a vételár már kifizetésre került, a vevő követelheti annak visszatérítését az árengedmény mértékéig, a szerződésben kikötött kamatokkal együtt, egyébként az 502. § szerint megfelelően meghatározott kamatokkal.
(3)
Ha a hibát nem jelentették be időben (428. § (1) bek. és 435. § (1) bek.), a vevő csak az eladó hozzájárulásával gyakorolhatja a (2) bekezdés szerinti jogokat, vagy használhatja az árengedményre vonatkozó jogot az eladó követelésével szembeni beszámításra. Ez a korlátozás nem érvényes, ha az eladó a hibákról az áru leszállításának időpontjában tudott; joghibák esetén a 435. § (1) bekezdésében megállapított időpont az irányadó.
(4)
A hibák kiküszöböléséig a vevő nem köteles megfizetni a vételár azon részét, amely megfelelne az árengedményre vonatkozó igényének, ha a hibákat nem küszöbölnék ki.
§ 440
(1)
Nároky z vád tovaru sa nedotýkajú nároku na náhradu škody alebo na zmluvnú pokutu. Kupujúci, ktorému vznikol nárok na zľavu z kúpnej ceny, nie je oprávnený požadovať náhradu zisku ušlého v dôsledku nedostatku vlastnosti tovaru, na ktorý sa zľava vzťahuje.
(2)
Uspokojenie, ktoré možno dosiahnuť uplatnením niektorého z nárokov z vád tovaru podľa § 436 a 437, nemožno dosiahnuť uplatnením nároku z iného právneho dôvodu.
440. §
(1)
Az áru hibáiból eredő igények nem érintik a kártérítési igényt vagy a kötbért. Az a vevő, akinek a vételárból való árengedményre vonatkozó igénye keletkezett, nem jogosult követelni az áru azon tulajdonságának hiánya következtében elmaradt haszon megtérítését, amelyre az árengedmény vonatkozik.
(2)
A kielégítés, amely a 436. és 437. § szerinti, az áru hibáiból eredő valamely igény érvényesítésével elérhető, nem érhető el más jogalapból származó igény érvényesítésével.
§ 441
(1)
Kupujúci nemôže odstúpiť od zmluvy, ak vady včas neoznámil predávajúcemu.
(2)
Účinky odstúpenia od zmluvy nevzniknú alebo zaniknú, ak kupujúci nemôže vrátiť tovar v stave, v akom ho dostal.
(3)
Ustanovenie odseku 2 však neplatí,
a)
ak nemožnosť vrátenia tovaru v stave tam uvedenom nie je spôsobená konaním alebo opomenutím kupujúceho, alebo
b)
ak k zmene stavu tovaru došlo v dôsledku prehliadky riadne vykonanej za účelom zistenia vád tovaru.
(4)
Ustanovenie odseku 2 takisto neplatí, ak pred objavením vád kupujúci tovar alebo jeho časť predal alebo tovar úplne alebo sčasti spotreboval alebo ho pozmenil pri jeho obvyklom použití. V tomto prípade je povinný vrátiť nepredaný alebo nespotrebovaný tovar alebo pozmenený tovar a poskytnúť predávajúcemu náhradu do výšky, v ktorej mal z uvedeného použitia tovaru prospech.
441. §
(1)
A vevő nem állhat el a szerződéstől, ha a hibákat nem jelentette be időben az eladónak.
(2)
A szerződéstől való elállás joghatásai nem jönnek létre vagy megszűnnek, ha a vevő nem tudja visszaszolgáltatni az árut abban az állapotban, amelyben kapta.
(3)
A (2) bekezdés rendelkezése azonban nem érvényes,
a)
ha az áru ott megjelölt állapotban való visszaszolgáltatásának lehetetlenségét nem a vevő cselekedete vagy mulasztása okozta, vagy
b)
ha az áru állapotának megváltozása az áru hibáinak megállapítása céljából rendben elvégzett vizsgálat következtében történt.
(4)
A (2) bekezdés rendelkezése szintén nem érvényes, ha a hibák felfedezése előtt a vevő az árut vagy annak egy részét eladta, vagy az árut teljesen vagy részben felhasználta, vagy azt a szokásos használat során megváltoztatta. Ebben az esetben köteles visszaszolgáltatni az eladatlan vagy fel nem használt árut vagy a megváltoztatott árut, és az eladónak olyan mértékű kártérítést nyújtani, amilyen mértékben az áru említett felhasználásából haszna származott.
Dodanie väčšieho množstva tovaru
Nagyobb mennyiségű áru szállítása
§ 442
(1)
Ak predávajúci dodá väčšie množstvo tovaru, než je určené v zmluve, môže kupujúci dodávku prijať alebo môže odmietnuť prijatie prebytočného množstva tovaru.
(2)
Ak kupujúci prijme dodávku všetkého alebo časti prebytočného tovaru, je povinný zaň zaplatiť kúpnu cenu zodpovedajúcu kúpnej cene určenej v zmluve.
442. §
(1)
Ha az eladó a szerződésben meghatározottnál nagyobb mennyiségű árut szállít, a vevő a szállítmányt átveheti, vagy elutasíthatja a többletmennyiségű áru átvételét.
(2)
Ha a vevő a többletáru egészét vagy egy részét átveszi, köteles érte a szerződésben meghatározott vételárnak megfelelő vételárat fizetni.
Oddiel 3
Oddiel 3
Nadobudnutie vlastníckeho práva
A tulajdonjog megszerzése
§ 443
(1)
Kupujúci nadobúda vlastnícke právo k tovaru, len čo je mu dodaný tovar odovzdaný.
(2)
Pred odovzdaním nadobúda kupujúci vlastnícke právo k prepravovanému tovaru, keď získa oprávnenie nakladať so zásielkou.
443. §
(1)
A vevő megszerzi az áru tulajdonjogát, amint a leszállított árut átadják neki.
(2)
Az átadás előtt a vevő megszerzi a szállított áru tulajdonjogát, amikor megszerzi a szállítmánnyal való rendelkezési jogot.
§ 444
Strany si môžu písomne dojednať, že kupujúci nadobudne vlastnícke právo pred dobou uvedenou v § 443, ak predmetom kúpy je tovar jednotlivo určený alebo tovar určený podľa druhu a v čase prechodu vlastníckeho práva bude dostatočne označený na odlíšenie od iného tovaru, a to spôsobom dojednaným medzi stranami, inak bez zbytočného odkladu oznámeným kupujúcemu.
444. §
A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a vevő a 443. §-ban meghatározott időpont előtt szerzi meg a tulajdonjogot, ha a vétel tárgya egyedileg meghatározott áru vagy fajta szerint meghatározott áru, és a tulajdonjog átszállásának időpontjában kellően meg van jelölve a más áruktól való megkülönböztetés céljából, mégpedig a felek által megállapodott módon, egyébként a vevővel felesleges késedelem nélkül közölt módon.
§ 445
Strany si môžu písomne dohodnúť, že kupujúci nadobudne vlastnícke právo k tovaru neskôr, než je ustanovené v § 443. Ak z obsahu tejto výhrady vlastníckeho práva nevyplýva niečo iné, predpokladá sa, že kupujúci má nadobudnúť vlastnícke právo až úplným zaplatením kúpnej ceny.
445. §
A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a vevő a 443. §-ban meghatározottnál később szerzi meg az áru tulajdonjogát. Ha e tulajdonjog-fenntartás tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a vevő a tulajdonjogot csak a vételár teljes megfizetésével szerzi meg.
§ 446
Kupujúci nadobúda vlastnícke právo aj v prípade, keď predávajúci nie je vlastníkom predávaného tovaru, ibaže v čase, keď kupujúci mal vlastnícke právo nadobudnúť, vedel, že predávajúci nie je vlastníkom a že nie je ani oprávnený s tovarom nakladať za účelom jeho predaja.
446. §
A vevő abban az esetben is megszerzi a tulajdonjogot, ha az eladó nem tulajdonosa az eladott árunak, kivéve, ha abban az időpontban, amikor a vevőnek meg kellett volna szereznie a tulajdonjogot, tudta, hogy az eladó nem tulajdonos, és hogy nem jogosult az áruval annak eladása céljából rendelkezni.
Oddiel 4
alszakasz 4
Povinnosti kupujúceho
A vevő kötelezettségei
§ 447
Kupujúci je povinný zaplatiť za tovar kúpnu cenu a prevziať dodaný tovar v súlade so zmluvou.
447. §
A vevő köteles megfizetni az áru vételárát és a szerződésnek megfelelően átvenni a leszállított árut.
§ 448
(1)
Kupujúci je povinný zaplatiť dohodnutú kúpnu cenu.
(2)
Ak cena nie je v zmluve dohodnutá a nie je určený ani spôsob jej určenia a ak je zmluva platná s prihliadnutím na § 409 ods. 2, môže predávajúci požadovať zaplatenie kúpnej ceny, za ktorú sa predával obvykle taký alebo porovnateľný tovar v čase uzavretia zmluvy za zmluvných podmienok obdobných obsahu tejto zmluvy.
(3)
Ak je kúpna cena určená podľa hmotnosti tovaru, je pri pochybnosti rozhodujúca jeho čistá hmotnosť.
448. §
(1)
A vevő köteles megfizetni a megállapodás szerinti vételárat.
(2)
Ha a vételárban a szerződésben nem állapodtak meg, és annak meghatározási módja sincs rögzítve, és ha a szerződés a 409. § (2) bekezdésére tekintettel érvényes, az eladó követelheti annak a vételárnak a megfizetését, amelyen a szerződés megkötésének időpontjában azonos vagy hasonló árut általában értékesítettek a jelen szerződés tartalmához hasonló szerződéses feltételek mellett.
(3)
Ha a vételár az áru súlya alapján van meghatározva, kétség esetén annak nettó súlya a mérvadó.
§ 449
Ak sa má kúpna cena platiť pri odovzdaní tovaru alebo dokladov, je kupujúci povinný kúpnu cenu zaplatiť v mieste tohto odovzdania.
449. §
Ha a vételárat az áru vagy az okmányok átadásakor kell megfizetni, a vevő köteles a vételárat az átadás helyén megfizetni.
§ 450
(1)
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, je kupujúci povinný zaplatiť kúpnu cenu, keď predávajúci v súlade so zmluvou a týmto zákonom umožní kupujúcemu nakladať s tovarom alebo s dokladmi umožňujúcimi kupujúcemu nakladať s tovarom. Predávajúci môže robiť odovzdanie tovaru alebo dokladov závislým od zaplatenia kúpnej ceny.
(2)
Ak má predávajúci podľa zmluvy odoslať tovar, môže tak urobiť s podmienkou, že tovar alebo doklady umožňujúce nakladanie s tovarom sa odovzdajú kupujúcemu len pri zaplatení kúpnej ceny, ibaže táto podmienka je v rozpore s dohodnutým spôsobom platenia kúpnej ceny.
(3)
Kupujúci nie je povinný zaplatiť kúpnu cenu, dokiaľ nemá možnosť si tovar prezrieť, ibaže dohodnutý spôsob dodania tovaru alebo platenia kúpnej ceny by s tým boli v rozpore.
450. §
(1)
Ha a szerződésből más nem következik, a vevő köteles megfizetni a vételárat, amikor az eladó a szerződésnek és e törvénynek megfelelően lehetővé teszi a vevő számára, hogy rendelkezzen az áruval vagy az áruval való rendelkezést lehetővé tevő okmányokkal. Az eladó az áru vagy az okmányok átadását a vételár megfizetésétől teheti függővé.
(2)
Ha az eladónak a szerződés szerint el kell küldenie az árut, ezt azzal a feltétellel teheti meg, hogy az árut vagy az áruval való rendelkezést lehetővé tevő okmányokat csak a vételár megfizetése ellenében adják át a vevőnek, kivéve, ha ez a feltétel ellentétes a vételár megfizetésének megállapodott módjával.
(3)
A vevő nem köteles megfizetni a vételárat, amíg nincs lehetősége az árut megvizsgálni, kivéve, ha az áru szállításának vagy a vételár megfizetésének megállapodott módja ezzel ellentétes lenne.
§ 451
Kupujúci je povinný urobiť úkony, ktoré sú potrebné podľa zmluvy a tohto zákona na to, aby predávajúci mohol dodať tovar. Dodaný tovar je kupujúci povinný prevziať, pokiaľ zo zmluvy alebo z tohto zákona nevyplýva, že jeho prevzatie môže odmietnuť.
451. §
A vevő köteles megtenni azokat a cselekményeket, amelyek a szerződés és e törvény szerint szükségesek ahhoz, hogy az eladó leszállíthassa az árut. A vevő köteles a leszállított árut átvenni, amennyiben a szerződésből vagy e törvényből nem következik, hogy annak átvételét megtagadhatja.
§ 452
(1)
Ak má kupujúci podľa zmluvy určiť dodatočne formu, veľkosť alebo vlastnosti tovaru a neurobí tak v dohodnutej lehote, a ak nie je lehota dohodnutá, v primeranej lehote po dôjdení žiadosti predávajúceho, môže ich predávajúci sám určiť s prihliadnutím na potreby kupujúceho, pokiaľ sú mu známe. Tým nie sú dotknuté iné nároky predávajúceho.
(2)
Ak predávajúci vykonal určenie sám, musí oznámiť podrobné údaje o tom kupujúcemu a určiť primeranú lehotu, v ktorej môže kupujúci oznámiť predávajúcemu odchylné určenie. Ak tak kupujúci neurobí po dôjdení takého oznámenia v určenej lehote, je určenie oznámené predávajúcim záväzné.
452. §
(1)
Ha a vevőnek a szerződés szerint utólag kell meghatároznia az áru formáját, méretét vagy tulajdonságait, és ezt a megállapodott határidőn belül nem teszi meg, és ha nincs határidő megállapodva, az eladó kérésének beérkezését követő méltányos határidőn belül, azokat az eladó maga is meghatározhatja a vevő szükségleteire tekintettel, amennyiben azok számára ismertek. Ez nem érinti az eladó egyéb igényeit.
(2)
Ha az eladó maga végezte el a meghatározást, erről részletes adatokat kell közölnie a vevővel, és méltányos határidőt kell szabnia, amelyen belül a vevő közölheti az eladóval az eltérő meghatározást. Ha a vevő ezt az értesítés beérkezését követően a megadott határidőn belül nem teszi meg, az eladó által közölt meghatározás kötelező érvényű.
§ 453
Predávajúci môže požadovať, aby kupujúci zaplatil kúpnu cenu, prevzal tovar a splnil iné svoje povinnosti, dokiaľ predávajúci neuplatnil právo z porušenia zmluvy, ktoré je nezlučiteľné s touto požiadavkou.
453. §
Az eladó követelheti, hogy a vevő fizesse meg a vételárat, vegye át az árut és teljesítse egyéb kötelezettségeit, amíg az eladó nem érvényesítette a szerződésszegésből eredő, ezzel a követeléssel összeegyeztethetetlen jogát.
§ 454
Ak bolo dohodnuté zabezpečenie záväzku zaplatiť kúpnu cenu, je kupujúci povinný v dohodnutej dobe, inak včas pred dobou dojednanou na dodanie tovaru, odovzdať predávajúcemu doklady preukazujúce, že zaplatenie kúpnej ceny bolo zabezpečené v súlade so zmluvou. Ak kupujúci nesplní túto povinnosť, môže predávajúci odoprieť dodanie tovaru do doby odovzdania týchto dokladov. Ak kupujúci nezabezpečí zaplatenie kúpnej ceny v dodatočne primeranej lehote určenej predávajúcim, môže predávajúci od zmluvy odstúpiť.
454. §
Ha a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettség biztosításáról állapodtak meg, a vevő köteles a megállapodott időben, egyébként időben az áru szállítására megállapodott időpont előtt, átadni az eladónak azokat az okmányokat, amelyek igazolják, hogy a vételár megfizetése a szerződésnek megfelelően biztosítva lett. Ha a vevő nem teljesíti ezt a kötelezettségét, az eladó megtagadhatja az áru szállítását ezen okmányok átadásáig. Ha a vevő az eladó által meghatározott pótlólagos méltányos határidőn belül nem biztosítja a vételár megfizetését, az eladó elállhat a szerződéstől.
Oddiel 5
alszakasz 5
Nebezpečenstvo škody na tovare
A kárveszély az áruban
§ 455
Nebezpečenstvo škody na tovare (§ 368 ods. 2) prechádza na kupujúceho v čase, keď prevezme tovar od predávajúceho, alebo ak tak neurobí včas, v čase, keď mu predávajúci umožní nakladať s tovarom a kupujúci poruší zmluvu tým, že tovar neprevezme.
455. §
A kárveszély az áruban (368. § (2) bek.) átszáll a vevőre abban az időpontban, amikor az árut átveszi az eladótól, vagy ha ezt nem teszi meg időben, abban az időpontban, amikor az eladó lehetővé teszi számára, hogy az áruval rendelkezzen, és a vevő azzal szegi meg a szerződést, hogy az árut nem veszi át.
§ 456
Ak má kupujúci prevziať tovar od inej osoby, než je predávajúci, prechádza nebezpečenstvo škody na tovare na kupujúceho v čase určenom na dodanie tovaru, ak sa v tomto čase umožnilo kupujúcemu nakladať s tovarom a o tejto možnosti kupujúci vedel. Ak sa kupujúcemu umožní nakladať s tovarom alebo ak sa dozvie o tejto možnosti až neskôr, prechádza nebezpečenstvo v čase, keď má túto možnosť a dozvie sa o nej.
456. §
Ha a vevőnek az eladótól eltérő személytől kell átvennie az árut, a kárveszély az áruban az áru szállítására meghatározott időpontban száll át a vevőre, ha ebben az időpontban lehetővé tették a vevő számára, hogy az áruval rendelkezzen, és a vevő erről a lehetőségről tudott. Ha a vevő számára később teszik lehetővé az áruval való rendelkezést, vagy ha erről a lehetőségről csak később szerez tudomást, a kárveszély abban az időpontban száll át, amikor ez a lehetőség a rendelkezésére áll, és erről tudomást szerez.
§ 457
Ak je predávajúci povinný podľa zmluvy odovzdať tovar dopravcovi v určitom mieste na prepravu tovaru kupujúcemu, prechádza na kupujúceho nebezpečenstvo škody na tovare jeho odovzdaním dopravcovi v tomto mieste. Ak kúpna zmluva zahŕňa povinnosť predávajúceho odoslať tovar, ale predávajúci nie je povinný odovzdať tovar dopravcovi v určitom mieste, prechádza nebezpečenstvo škody na tovare na kupujúceho, keď sa tovar odovzdá prvému dopravcovi na prepravu do miesta určenia. Skutočnosť, že predávajúci nakladá s dokladmi vzťahujúcimi sa na prepravovaný tovar, nemá vplyv na prechod nebezpečenstva škody na tovare.
457. §
Ha az eladó a szerződés szerint köteles az árut egy meghatározott helyen átadni a fuvarozónak a vevőhöz történő szállítás céljából, a kárveszély az áruban annak ezen a helyen a fuvarozónak történő átadásával száll át a vevőre. Ha az adásvételi szerződés magában foglalja az eladó kötelezettségét az áru elküldésére, de az eladó nem köteles az árut egy meghatározott helyen átadni a fuvarozónak, a kárveszély az áruban akkor száll át a vevőre, amikor az árut átadják az első fuvarozónak a rendeltetési helyre történő szállítás céljából. Az a tény, hogy az eladó a szállított árura vonatkozó okmányokkal rendelkezik, nincs hatással a kárveszély átszállására az áruban.
§ 458
Nebezpečenstvo škody na tovare určenom podľa druhu a kupujúcim neprevzatom však neprechádza na kupujúceho, dokiaľ tovar nie je jasne vyznačený na účel zmluvy označením na tovare alebo prepravnými dokladmi alebo určený v správe zaslanej kupujúcemu alebo inak vymedzený.
458. §
A fajta szerint meghatározott és a vevő által át nem vett áruban lévő kárveszély azonban nem száll át a vevőre, amíg az áru nincs egyértelműen megjelölve a szerződés céljára az árun lévő jelöléssel vagy a fuvarokmányokkal, vagy a vevőnek küldött értesítésben meghatározva, vagy más módon körülhatárolva.
§ 459
Strany si môžu dohodnúť, že nebezpečenstvo škody na tovare prechádza pred dobou uvedenou v § 455 až 458 len pri tovare jednotlivo určenom alebo pri tovare určenom podľa druhu, ak tento tovar je v čase prechodu nebezpečenstva škody dostatočne oddelený a odlíšený od iného tovaru toho istého druhu.
459. §
A felek megállapodhatnak abban, hogy a kárveszély az áruban a 455-458. §-ban meghatározott időpont előtt száll át, csak az egyedileg meghatározott áru esetében vagy a fajta szerint meghatározott áru esetében, ha ez az áru a kárveszély átszállásának időpontjában kellően el van különítve és meg van különböztetve más, azonos fajtájú árutól.
§ 460
Ak sa tovar v čase uzavretia zmluvy už prepravuje, prechádza nebezpečenstvo škody na tovare jeho odovzdaním prvému dopravcovi. Ak však predávajúci pri uzavretí zmluvy vedel alebo s prihliadnutím na všetky okolnosti mal vedieť, že už došlo ku škode na tovare, znáša túto škodu predávajúci.
460. §
Ha az áru a szerződés megkötésének időpontjában már szállítás alatt van, a kárveszély az áruban annak az első fuvarozónak történő átadásával száll át. Ha azonban az eladó a szerződés megkötésekor tudta, vagy minden körülményt figyelembe véve tudnia kellett, hogy az áruban már kár keletkezett, ezt a kárt az eladó viseli.
§ 461
(1)
Škoda na tovare, ktorá vznikla po prechode jej nebezpečenstva na kupujúceho, nemá vplyv na jeho povinnosť zaplatiť kúpnu cenu, ibaže ku škode na tovare došlo v dôsledku porušenia povinnosti predávajúceho.
(2)
Účinky odseku 1 nenastanú, ak kupujúci využil svoje právo požadovať dodanie náhradného tovaru alebo právo odstúpiť od zmluvy.
461. §
(1)
Az áruban keletkezett kár, amely a kárveszély vevőre történő átszállása után keletkezett, nincs hatással a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettségére, kivéve, ha az áruban keletkezett kár az eladó kötelezettségszegésének következménye.
(2)
Az (1) bekezdés hatálya nem áll be, ha a vevő élt a csereáru szállítását követelő jogával vagy a szerződéstől való elállás jogával.
Oddiel 6
alszakasz 6
Uchovanie tovaru
Az áru megőrzése
§ 462
Ak je kupujúci v omeškaní s prevzatím tovaru alebo so zaplatením kúpnej ceny v prípadoch, keď sa dodanie tovaru a zaplatenie kúpnej ceny má uskutočniť súčasne, a predávajúci má tovar u seba alebo s ním môže inak nakladať, musí predávajúci urobiť opatrenia primerané okolnostiam na uchovanie tovaru. Predávajúci je oprávnený tovar zadržiavať, dokiaľ mu kupujúci neuhradí primerané náklady, ktoré predávajúcemu pri tom vznikli.
462. §
Ha a vevő késedelembe esik az áru átvételével vagy a vételár megfizetésével azokban az esetekben, amikor az áru szállításának és a vételár megfizetésének egyidejűleg kell megtörténnie, és az eladó birtokában van az áru, vagy más módon rendelkezhet vele, az eladónak a körülményeknek megfelelő intézkedéseket kell tennie az áru megőrzésére. Az eladó jogosult az árut visszatartani, amíg a vevő meg nem téríti az eladónak az ezzel kapcsolatban felmerült ésszerű költségeit.
§ 463
Ak kupujúci prevzal tovar a zamýšľa ho odmietnuť, je povinný urobiť opatrenia primerané okolnostiam na uchovanie tovaru. Dokiaľ predávajúci neuhradí primerané náklady, ktoré kupujúcemu pri tom vznikli, je kupujúci oprávnený zadržiavať tovar, ktorý sa má vrátiť predávajúcemu.
463. §
Ha a vevő átvette az árut és szándékában áll azt elutasítani, köteles a körülményeknek megfelelő intézkedéseket tenni az áru megőrzésére. Amíg az eladó meg nem téríti a vevőnek az ezzel kapcsolatban felmerült ésszerű költségeit, a vevő jogosult visszatartani az eladónak visszaküldendő árut.
§ 464
Ak kupujúci má možnosť po dopravení tovaru do miesta určenia s ním nakladať a uplatní právo ho odmietnuť, je povinný tovar prevziať a mať ho u seba na účet predávajúceho, ak tak môže urobiť bez zaplatenia kúpnej ceny a bez neprimeraných ťažkostí a výdavkov. Táto povinnosť však kupujúcemu nevzniká, ak v mieste určenia je prítomný predávajúci alebo osoba, ktorú predávajúci poveril starostlivosťou o tovar. Pri prevzatí tovaru kupujúcim sa spravujú jeho práva a povinnosti podľa § 463.
464. §
Ha a vevőnek lehetősége van az áru rendeltetési helyre történő szállítása után azzal rendelkezni, és él az elutasítás jogával, köteles az árut átvenni és az eladó számlájára magánál tartani, ha ezt a vételár megfizetése nélkül, valamint aránytalan nehézségek és költségek nélkül megteheti. Ez a kötelezettség azonban nem terheli a vevőt, ha a rendeltetési helyen jelen van az eladó vagy az eladó által az áru gondozásával megbízott személy. Az áru vevő általi átvételekor jogaira és kötelezettségeire a 463. § rendelkezései az irányadók.
§ 465
Povinnosti podľa § 462 až 464 môže povinná strana splniť aj uložením tovaru v skladisku tretej osoby na účet druhej strany a môže požadovať úhradu primeraných nákladov, ktoré jej pritom vznikli.
465. §
A 462-464. § szerinti kötelezettségeket a kötelezett fél teljesítheti az árunak egy harmadik személy raktárában a másik fél számlájára történő elhelyezésével is, és követelheti az ezzel kapcsolatban felmerült ésszerű költségeinek megtérítését.
§ 466
Stranu, ktorá je v omeškaní s prevzatím alebo so spätným prevzatím tovaru alebo s platením kúpnej ceny, ktoré sa má uskutočniť pri prevzatí tovaru, alebo s platením nákladov spojených s plnením povinností podľa § 462 až 464, možno vyzvať na splnenie tejto povinnosti. Druhá strana je oprávnená vo výzve na prevzatie tovaru určiť na to primeranú lehotu a po jej márnom uplynutí tovar predať vhodným spôsobom. Pred týmto predajom je však povinná upozorniť stranu, ktorá je v omeškaní, na úmysel tovar predať. Tento úmysel možno oznámiť aj pri určení lehoty na prevzatie.
466. §
Azt a felet, amely késedelembe esik az áru átvételével vagy visszavételével, vagy az áru átvételekor esedékes vételár megfizetésével, vagy a 462-464. § szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségek megfizetésével, fel lehet szólítani e kötelezettség teljesítésére. A másik fél jogosult az áru átvételére vonatkozó felszólításban erre méltányos határidőt szabni, és annak eredménytelen elteltét követően az árut megfelelő módon értékesíteni. Ezen értékesítés előtt azonban köteles a késedelemben lévő felet figyelmeztetni az áru értékesítési szándékáról. Ezt a szándékot az átvételi határidő meghatározásakor is lehet közölni.
§ 467
Ak tovar podlieha rýchlej skaze alebo ak sú s jeho uchovaním spojené neprimerané náklady, strana, ktorá má povinnosti podľa § 462 až 464, musí urobiť primerané opatrenia na jeho predaj, a pokiaľ je to možné, druhú stranu o zamýšľanom predaji upovedomiť.
467. §
Ha az áru gyorsan romló, vagy ha annak megőrzése aránytalan költségekkel jár, a 462-464. § szerint kötelezett fél köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak értékesítésére, és amennyiben lehetséges, a másik felet a tervezett értékesítésről értesíteni.
§ 468
Strana, ktorá tovar predala, je oprávnená ponechať si z výťažku predaja sumu zodpovedajúcu primeraným nákladom spojeným s plnením povinností podľa § 462 až 464 a s predajom tovaru. Zvyšok získaného výťažku je povinná druhej strane bez zbytočného odkladu uhradiť.
468. §
Az a fél, amely az árut értékesítette, jogosult az értékesítésből származó bevételből megtartani egy összeget, amely megfelel a 462-464. § szerinti kötelezettségek teljesítésével és az áru értékesítésével kapcsolatos ésszerű költségeknek. A fennmaradó bevételt köteles a másik félnek felesleges késedelem nélkül megtéríteni.
Oddiel 7
alszakasz 7
Osobitné ustanovenia o náhrade škody
Különös rendelkezések a kártérítésről
§ 469
Ak niektorá strana v súlade s týmto zákonom odstúpila od zmluvy a v primeranej dobe od odstúpenia primeraným spôsobom kupujúci uskutočnil náhradnú kúpu alebo predávajúci náhradný predaj tovaru, na ktorý sa odstúpenie od zmluvy vzťahovalo, nárok na náhradu škody vzniknutý podľa tohto zákona zahŕňa rozdiel medzi kúpnou cenou, ktorá sa mala platiť na základe zmluvy, a cenou dohodnutou v náhradnom obchode. Pri určení tohto rozdielu sa prihliadne na obsah zmluvy. Nárok na náhradu škody, ktorá zvýšila, tým nie je dotknutý.
469. §
Ha valamelyik fél e törvénnyel összhangban elállt a szerződéstől, és az elállástól számított méltányos időn belül, megfelelő módon a vevő pótvételt hajtott végre, vagy az eladó póteladást hajtott végre azon áru tekintetében, amelyre a szerződéstől való elállás vonatkozott, az e törvény szerint keletkezett kártérítési igény magában foglalja a szerződés alapján fizetendő vételár és a pótügyletben megállapodott ár közötti különbséget. E különbség meghatározásakor figyelembe kell venni a szerződés tartalmát. Az ezt meghaladó kártérítési igényt ez nem érinti.
§ 470
(1)
V prípadoch, na ktoré sa nevzťahuje § 469, zahŕňa nárok na náhradu škody strany, ktorá odstúpila od zmluvy týkajúcej sa tovaru s bežnou cenou, rozdiel medzi kúpnou cenou, ktorá sa má platiť na základe zmluvy, a bežnou cenou dosahovanou pri tovare toho istého druhu a tej istej alebo porovnateľnej akosti za obdobných zmluvných podmienok. Nárok na náhradu škody, ktorá zvýšila, tým nie je dotknutý.
(2)
Rozhodujúce sú ceny dosahované v čase odstúpenia od zmluvy; ak však tovar bol prevzatý pred odstúpením od zmluvy, sú rozhodujúce bežné ceny dosahované v čase tohto prevzatia.
470. §
(1)
Azokban az esetekben, amelyekre a 469. § nem vonatkozik, a szokásos árú árura vonatkozó szerződéstől elállt fél kártérítési igénye magában foglalja a szerződés alapján fizetendő vételár és az azonos fajtájú és azonos vagy hasonló minőségű áruért hasonló szerződéses feltételek mellett elérhető szokásos ár közötti különbséget. Az ezt meghaladó kártérítési igényt ez nem érinti.
(2)
A szerződéstől való elállás időpontjában elérhető árak a mérvadók; ha azonban az árut a szerződéstől való elállás előtt átvették, az átvétel időpontjában elérhető szokásos árak a mérvadók.
Diel II
II. SZAKASZ
Dojednania v súvislosti s kúpnou zmluvou
Az adásvételi szerződéssel kapcsolatos megállapodások
Oddiel 1
alszakasz 1
Kúpa na skúšku
Próbára vétel
§ 471
Kúpa na skúšku vzniká uzavretím kúpnej zmluvy s podmienkou, že kupujúci do uplynutia skúšobnej doby tovar schváli. Ak skúšobná doba nie je v zmluve určená, predpokladá sa, že je tri mesiace od uzavretia zmluvy.
471. §
A próbavétel az adásvételi szerződés megkötésével jön létre, azzal a feltétellel, hogy a vevő a próbaidő lejártáig az árut jóváhagyja. Ha a próbaidőt a szerződés nem határozza meg, az a szerződés megkötésétől számított három hónapnak tekintendő.
§ 472
(1)
Ak kupujúci tovar neprevzal, má podmienka povahu odkladacej podmienky a táto podmienka sa považuje za zmarenú, ak kupujúci neoznámi predávajúcemu v skúšobnej dobe, že tovar schvaľuje.
(2)
Ak kupujúci prevzal tovar, má podmienka povahu rozväzovacej podmienky a platí, že kupujúci tovar schválil, ak ho písomne neodmietne v skúšobnej dobe.
(3)
Kupujúci nemá právo tovar odmietnuť, ak nemôže tovar vrátiť v stave, v akom ho prevzal.
472. §
(1)
Ha a vevő az árut nem vette át, a feltétel halasztó hatályú feltétel jellegű, és ez a feltétel meghiúsultnak tekintendő, ha a vevő a próbaidőn belül nem közli az eladóval, hogy az árut jóváhagyja.
(2)
Ha a vevő átvette az árut, a feltétel felbontó hatályú feltétel jellegű, és úgy tekintendő, hogy a vevő az árut jóváhagyta, ha azt a próbaidőn belül írásban nem utasítja el.
(3)
A vevő nem jogosult az árut elutasítani, ha nem tudja azt abban az állapotban visszaadni, amelyben átvette.
Oddiel 2
alszakasz 2
Cenová doložka
Árklauzula
§ 473
Ak strany dohodnú pri určení ceny, že jej výška sa má dodatočne upraviť s prihliadnutím na výrobné náklady, a ak neurčia, ktoré zložky výrobných nákladov sú rozhodné, mení sa kúpna cena v pomere k cenovým zmenám hlavných surovín potrebných na výrobu predávaného tovaru.
473. §
Ha a felek az ár meghatározásakor megállapodnak abban, hogy annak összegét a termelési költségek figyelembevételével utólag módosítani kell, és ha nem határozzák meg, hogy a termelési költségek mely összetevői a mérvadóak, a vételár az eladott áru előállításához szükséges fő nyersanyagok árváltozásainak arányában változik.
§ 474
(1)
Ak strany v zmluve neurčia, ktorý čas je rozhodujúci pre posudzovanie cenových zmien, prihliada sa na ceny v čase uzavretia zmluvy a v čase, keď mal predávajúci tovar dodať. Ak sa má dodanie tovaru uskutočniť v priebehu určitej lehoty, je rozhodný čas skutočného včasného plnenia, inak koniec tejto lehoty.
(2)
Ak predávajúci je v omeškaní s dodaním tovaru a v čase skutočného dodania sú ceny pri rozhodných zložkách výrobných nákladov nižšie ako ceny v čase určenom podľa odseku 1, prihliada sa na tieto nižšie ceny.
474. §
(1)
Ha a felek a szerződésben nem határozzák meg, hogy mely időpont a mérvadó az árváltozások megítélésénél, a szerződés megkötésének időpontjában és abban az időpontban érvényes árakat kell figyelembe venni, amikor az eladónak az árut le kellett volna szállítania. Ha az áru szállításának egy bizonyos határidőn belül kell megtörténnie, a tényleges, időben történő teljesítés időpontja a mérvadó, egyébként e határidő vége.
(2)
Ha az eladó késedelembe esik az áru szállításával, és a tényleges szállítás időpontjában a termelési költségek mérvadó összetevőinek árai alacsonyabbak, mint az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban érvényes árak, ezeket az alacsonyabb árakat kell figyelembe venni.
§ 475
Práva a povinnosti strán z doložky zanikajú, ak oprávnená strana svoje práva neuplatní u druhej strany bez zbytočného odkladu po dodaní tovaru.
475. §
A felek klauzulából eredő jogai és kötelezettségei megszűnnek, ha a jogosult fél jogait az áru leszállítása után felesleges késedelem nélkül nem érvényesíti a másik félnél.
Diel III
III. SZAKASZ
Zmluva o predaji podniku
Vállalat adásvételi szerződése
§ 476
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o predaji podniku sa predávajúci zaväzuje previesť na kupujúceho vlastnícke právo k veciam, iné práva a iné majetkové hodnoty, ktoré slúžia prevádzkovaniu podniku, a kupujúci sa zaväzuje prevziať záväzky predávajúceho súvisiace s podnikom a zaplatiť kúpnu cenu.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu a osvedčené podpisy predávajúceho a kupujúceho.
476. §
Általános rendelkezések
(1)
A vállalat adásvételi szerződésével az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a vevőre átruházza a vállalat működtetését szolgáló dolgok tulajdonjogát, más jogokat és egyéb vagyoni értékeket, a vevő pedig kötelezettséget vállal arra, hogy átveszi az eladó vállalattal kapcsolatos kötelezettségeit és megfizeti a vételárat.
(2)
A szerződés írásbeli formát és az eladó, valamint a vevő hitelesített aláírását igényli.
§ 477
(1)
Na kupujúceho prechádzajú všetky práva a záväzky, na ktoré sa predaj vzťahuje.
(2)
Prechod pohľadávok sa inak spravuje ustanoveniami o postúpení pohľadávok.
(3)
Na prechod záväzku sa nevyžaduje súhlas veriteľa, predávajúci však ručí za splnenie prevedených záväzkov kupujúcim.
(4)
Kupujúci je povinný bez zbytočného odkladu oznámiť veriteľom prevzatie záväzkov a predávajúci dlžníkom prechod pohľadávok na kupujúceho.
477. §
(1)
A vevőre átszállnak mindazon jogok és kötelezettségek, amelyekre az adásvétel vonatkozik.
(2)
A követelések átszállására egyébként a követelések engedményezéséről szóló rendelkezések az irányadók.
(3)
A kötelezettség átszállásához nem szükséges a jogosult hozzájárulása, az eladó azonban kezeskedik az átruházott kötelezettségek vevő általi teljesítéséért.
(4)
A vevő köteles felesleges késedelem nélkül értesíteni a jogosultakat a kötelezettségek átvételéről, az eladó pedig a kötelezetteket a követelések vevőre történő átszállásáról.
§ 478
(1)
Ak sa predajom podniku nepochybne zhorší vymožiteľnosť pohľadávky veriteľa, môže sa veriteľ domáhať podaním odporu na súde do 60 dní odo dňa, keď sa dozvedel o predaji podniku, najneskôr však do šiestich mesiacov odo dňa, keď bol predaj zapísaný do obchodného registra (§ 488 ods. 1), aby súd určil, že voči nemu je prevod záväzku predávajúceho na kupujúceho neúčinný.
(2)
Ak predávajúci nie je zapísaný v obchodnom registri, môže byť podaný odpor na súde do 60 dní odo dňa, keď sa veriteľ dozvie o predaji podniku, najneskôr však do šiestich mesiacov odo dňa uzavretia zmluvy.
(3)
Ak veriteľ úspešne uplatní právo podľa odseku 1 alebo 2, je predávajúci povinný voči nemu splniť záväzok v dobe splatnosti a je oprávnený požadovať od kupujúceho poskytnuté plnenie s príslušenstvom.
478. §
(1)
Ha a vállalat eladásával a jogosult követelésének behajthatósága kétségtelenül rosszabbodik, a jogosult a vállalat eladásáról való tudomásszerzés napjától számított 60 napon belül, legkésőbb azonban attól a naptól számított hat hónapon belül, amikor az eladást bejegyezték a cégjegyzékbe (488. § (1) bek.), a bíróságon benyújtott kifogással követelheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy vele szemben az eladó kötelezettségének a vevőre történő átruházása hatálytalan.
(2)
Ha az eladó nincs bejegyezve a cégjegyzékbe, a bíróságon a jogosultnak a vállalat eladásáról való tudomásszerzésétől számított 60 napon belül, legkésőbb azonban a szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nyújtható be kifogás.
(3)
Ha a jogosult sikeresen érvényesíti az (1) vagy (2) bekezdés szerinti jogát, az eladó köteles vele szemben a kötelezettséget az esedékesség időpontjában teljesíteni, és jogosult a vevőtől a nyújtott teljesítést annak tartozékaival együtt követelni.
§ 479
(1)
Na kupujúceho prechádzajú všetky práva vyplývajúce z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva, ktoré sa týkajú podnikateľskej činnosti predávaného podniku. Ak je pre nadobudnutie alebo zachovanie týchto práv rozhodné uskutočňovanie určitej podnikateľskej činnosti, započítava sa do tejto činnosti nadobúdateľa uskutočnenej po predaji podniku aj činnosť uskutočnená pri prevádzke podniku pred jeho predajom.
(2)
K prechodu práva podľa odseku 1 však nedochádza, ak by to odporovalo zmluve o poskytnutí výkonu práv z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva alebo povahe týchto práv.
479. §
(1)
A vevőre átszállnak mindazon, az ipari vagy egyéb szellemi tulajdonból eredő jogok, amelyek az eladott vállalat vállalkozói tevékenységére vonatkoznak. Ha e jogok megszerzéséhez vagy megőrzéséhez egy bizonyos vállalkozói tevékenység folytatása mérvadó, a megszerzőnek a vállalat eladása után végzett ezen tevékenységébe a vállalat eladása előtt a vállalat működtetése során végzett tevékenység is beszámít.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti jog átszállására azonban nem kerül sor, ha ez ellentétes lenne az ipari vagy egyéb szellemi tulajdonból eredő jogok gyakorlásának biztosításáról szóló szerződéssel vagy e jogok jellegével.
§ 480
Práva a povinnosti vyplývajúce z pracovnoprávnych vzťahov k zamestnancom podniku prechádzajú z predávajúceho na kupujúceho.
480. §
A vállalat alkalmazottaival szembeni munkajogi viszonyokból eredő jogok és kötelezettségek átszállnak az eladóról a vevőre.
§ 481
(1)
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, prechádza na kupujúceho aj oprávnenie používať obchodné meno spojené s predávaným podnikom, ibaže by to bolo v rozpore so zákonom alebo s právom tretej osoby. Tomuto prevodu nebráni zmena označenia právnej formy osoby oprávnenej podnikať.
(2)
Ak sa podnik predáva medzi fyzickými osobami, môže kupujúci používať obchodné meno predávajúceho, ak to zmluva určuje, a to len s dodatkom označujúcim nástupníctvo v podnikaní.
481. §
(1)
Ha a szerződésből más nem következik, a vevőre átszáll az eladott vállalattal kapcsolatos cégnevet használatának joga is, kivéve, ha ez ellentétes lenne a törvénnyel vagy egy harmadik személy jogával. Ezt az átruházást nem akadályozza a vállalkozásra jogosult személy jogi formájának megváltozása.
(2)
Ha a vállalatot természetes személyek között adják el, a vevő használhatja az eladó cégnevét, ha a szerződés így rendelkezik, de csak a vállalkozásban való jogutódlást jelző kiegészítéssel.
§ 482
Predpokladá sa, že kúpna cena je určená na základe údajov o súhrne vecí, práv a záväzkov uvedených v účtovnej evidencii predávaného podniku ku dňu uzavretia zmluvy a na základe ďalších hodnôt uvedených v zmluve, pokiaľ nie sú zahrnuté do účtovnej evidencie. Ak má zmluva nadobudnúť účinnosť k neskoršiemu dátumu, mení sa výška kúpnej ceny s prihliadnutím na zvýšenie alebo zníženie imania, ku ktorému došlo v medziobdobí.
482. §
Feltételezhető, hogy a vételár meghatározása az eladott vállalatnak a szerződés megkötésének napján érvényes könyvelésében szereplő dolgok, jogok és kötelezettségek összességére vonatkozó adatok, valamint a szerződésben feltüntetett egyéb értékek alapján történik, amennyiben azok nem szerepelnek a könyvelésben. Ha a szerződésnek egy későbbi időpontban kell hatályba lépnie, a vételár összege a köztes időszakban bekövetkezett vagyonnövekedés vagy -csökkenés figyelembevételével változik.
§ 483
(1)
Ku dňu účinnosti zmluvy je povinný predávajúci odovzdať a kupujúci prevziať veci zahrnuté do predaja. O prevzatí sa spíše zápisnica podpísaná oboma stranami.
(2)
Prevzatím vecí prechádza nebezpečenstvo škody na týchto veciach z predávajúceho na kupujúceho.
(3)
Vlastnícke právo k veciam, ktoré sú zahrnuté do predaja, prechádza z predávajúceho na kupujúceho účinnosťou zmluvy. Vlastnícke právo k nehnuteľnostiam prechádza vkladom do katastra nehnuteľností. Ustanovenia § 444 až 446 platia obdobne.
483. §
(1)
A szerződés hatálybalépésének napján az eladó köteles átadni, a vevő pedig átvenni az adásvétel tárgyát képező dolgokat. Az átvételről mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2)
A dolgok átvételével e dolgok kárveszélye az eladóról a vevőre száll át.
(3)
Az adásvétel tárgyát képező dolgok tulajdonjoga a szerződés hatálybalépésével száll át az eladóról a vevőre. Az ingatlanok tulajdonjoga az ingatlankataszterbe történő bejegyzéssel száll át. A 444–446. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 484
Predávajúci je povinný najneskôr v zápisnici spísanej podľa § 483 ods. 1 upozorniť kupujúceho na všetky vady prevádzaných vecí, práv alebo iných majetkových hodnôt, o ktorých vie alebo musí vedieť, inak zodpovedá za škody, ktorým bolo možné týmto upozornením zabrániť.
484. §
Az eladó köteles legkésőbb a 483. § (1) bekezdése szerint felvett jegyzőkönyvben figyelmeztetni a vevőt az átruházott dolgok, jogok vagy egyéb vagyoni értékek minden olyan hibájára, amelyről tud vagy tudnia kell, egyébként felel azokért a károkért, amelyeket ezzel a figyelmeztetéssel meg lehetett volna előzni.
§ 485
V zápisnici o prevzatí vecí spísanej podľa § 483 ods. 1 sa uvedú chýbajúce veci a vadné veci. Za chýbajúce sa považujú veci, ktoré predávajúci neodovzdal kupujúcemu, hoci tieto veci podľa účtovnej evidencie a zmluvy majú byť súčasťou imania predávaného podniku. Pri posudzovaní vadnosti vecí sa prihliadne na ich schopnosť slúžiť prevádzke podniku a na dobu ich používania podľa účtovných záznamov.
485. §
A 483. § (1) bekezdése szerint felvett, a dolgok átvételéről szóló jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a hiányzó és a hibás dolgokat. Hiányzónak tekintendők azok a dolgok, amelyeket az eladó nem adott át a vevőnek, noha ezeknek a dolgoknak a könyvelés és a szerződés szerint az eladott vállalat vagyonának részét kell képezniük. A dolgok hibásságának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy alkalmasak-e a vállalat működtetésére, valamint a könyvelési nyilvántartások szerinti használati idejüket.
§ 486
(1)
Kupujúci má právo na primeranú zľavu z kúpnej ceny zodpovedajúcu chýbajúcim alebo vadným veciam. Ak chýbajúce veci alebo zistiteľné vady veci neboli zachytené v zápisnici podľa § 483 ods. 1, nemôže sa právo na zľavu priznať v súdnom konaní, ibaže predávajúci o nich vedel v čase odovzdania veci. Pri vadách zistiteľných až pri prevádzke podniku nastávajú tieto účinky, ak tieto vady kupujúci neoznámi predávajúcemu bez zbytočného odkladu po tom, čo ich zistil alebo pri odbornej starostlivosti mohol zistiť, najneskôr však po uplynutí šiestich mesiacov odo dňa účinnosti zmluvy (§ 482). Ustanovenia § 428 ods. 2 a § 439 platia obdobne.
(2)
Kupujúci je oprávnený odstúpiť od zmluvy, ak podnik nie je spôsobilý na prevádzku určenú v zmluve a vady včas oznámené sú neodstrániteľné alebo ich predávajúci neodstráni v dodatočnej primeranej lehote, ktorú mu kupujúci určí. Ustanovenia § 441 platia primerane.
(3)
Kupujúci môže uplatniť nárok na zľavu z kúpnej ceny ohľadne záväzkov, ktoré na neho prešli a neboli zachytené v účtovnej evidencii v dobe účinnosti zmluvy (§ 482), ibaže o nich kupujúci v čase uzavretia zmluvy vedel.
(4)
Pre právne vady predávaného podniku platia obdobne § 433 až 435. Ak vlastnícke právo k nehnuteľnosti tvoriacej súčasť podniku neprejde na kupujúceho a predávajúci neodstráni túto vadu v primeranej dodatočnej lehote, ktorú mu kupujúci určí, môže kupujúci od zmluvy odstúpiť.
(5)
Práva podľa predchádzajúcich odsekov sa nedotýkajú nárokov na náhradu škody. Ustanovenia § 440 platia obdobne.
486. §
(1)
A vevő jogosult a vételárból a hiányzó vagy hibás dolgoknak megfelelő árengedményre. Ha a hiányzó dolgokat vagy a dolgok felismerhető hibáit nem rögzítették a 483. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben, az árengedményre való jog bírósági eljárásban nem ismerhető el, kivéve, ha az eladó a dolog átadásakor tudott róluk. A vállalat működtetése során felfedezhető hibák esetében ezek a joghatások akkor állnak be, ha a vevő ezeket a hibákat felesleges késedelem nélkül nem jelenti be az eladónak, miután azokat észlelte, vagy a szakmai gondosság mellett észlelhette volna, legkésőbb azonban a szerződés hatálybalépésének napjától (482. §) számított hat hónap elteltével. A 428. § (2) bekezdésének és a 439. §-nak a rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2)
A vevő jogosult elállni a szerződéstől, ha a vállalat nem alkalmas a szerződésben meghatározott működésre, és az időben bejelentett hibák nem orvosolhatók, vagy az eladó nem orvosolja azokat a vevő által számára meghatározott póthatáridőn belül. A 441. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(3)
A vevő árengedményre tarthat igényt a vételárból olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek rá átszálltak, és a szerződés hatálybalépésének időpontjában (482. §) nem szerepeltek a könyvelésben, kivéve, ha a vevő a szerződés megkötésekor tudott róluk.
(4)
Az eladott vállalat jogi hibáira értelemszerűen alkalmazandók a 433–435. § rendelkezései. Ha a vállalat részét képező ingatlan tulajdonjoga nem száll át a vevőre, és az eladó ezt a hibát nem orvosolja a vevő által számára meghatározott méltányos póthatáridőn belül, a vevő elállhat a szerződéstől.
(5)
Az előző bekezdések szerinti jogok nem érintik a kártérítési igényeket. A 440. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 487
Ustanovenia § 477 až 486 platia aj pre zmluvy, ktorými sa predáva časť podniku tvoriaca samostatnú organizačnú zložku.
487. §
A 477–486. § rendelkezései azokra a szerződésekre is vonatkoznak, amelyekkel a vállalat egy önálló szervezeti egységet képező részét adják el.
§ 488
(1)
Ak predá podnik osoba zapísaná v obchodnom registri, navrhne vykonanie zápisu o predaji podniku alebo jeho časti v tomto registri.
(2)
Právnická osoba, ktorá predala podnik tvoriaci jej imanie, môže ukončiť svoju likvidáciu a byť vymazaná z obchodného registra až po uplynutí jedného roka po tomto predaji, ak sa v tejto dobe nezačalo súdne konanie podľa § 478, alebo neskôr, keď sa zabezpečili alebo uspokojili nároky, ktoré boli v tomto konaní úspešne uplatnené.
488. §
(1)
Ha a vállalatot cégjegyzékbe bejegyzett személy adja el, javasolja a vállalat vagy annak egy részének eladásáról szóló bejegyzés végrehajtását ebbe a jegyzékbe.
(2)
Az a jogi személy, amely eladta a vagyonát képező vállalatot, a felszámolását csak az eladást követő egy év elteltével fejezheti be és törölhető a cégjegyzékből, ha ezen idő alatt nem indult bírósági eljárás a 478. § szerint, vagy később, amikor az ebben az eljárásban sikeresen érvényesített igényeket biztosították vagy kielégítették.
Diel IV
IV. SZAKASZ
Zmluva o kúpe prenajatej veci
Bérelt dolog adásvételi szerződése
§ 489
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o kúpe prenajatej veci si strany dojednajú v nájomnej zmluve alebo po jej uzavretí, že nájomca je oprávnený kúpiť prenajatú vec alebo prenajatý súbor vecí počas platnosti nájomnej zmluvy alebo po jej zániku.
(2)
Zmluva o kúpe prenajatej veci vyžaduje písomnú formu.
489. §
Általános rendelkezések
(1)
A bérelt dolog adásvételi szerződésével a felek a bérleti szerződésben vagy annak megkötése után megállapodnak abban, hogy a bérlő jogosult a bérelt dolgot vagy a bérelt dolgok összességét a bérleti szerződés érvényessége alatt vagy annak megszűnése után megvásárolni.
(2)
A bérelt dolog adásvételi szerződése írásbeli formát igényel.
§ 490
Ak nájomca je oprávnený podľa zmluvy na kúpu prenajatej veci počas platnosti nájomnej zmluvy, doručením písomného oznámenia o uplatnení tohto práva v súlade so zmluvou o kúpe prenajatej veci nájomná zmluva zaniká, aj keď bola dojednaná na určitú dobu.
490. §
Ha a bérlő a szerződés szerint jogosult a bérelt dolog megvásárlására a bérleti szerződés érvényessége alatt, e jog érvényesítéséről szóló, a bérelt dolog adásvételi szerződésével összhangban lévő írásbeli értesítés kézbesítésével a bérleti szerződés megszűnik, még akkor is, ha azt határozott időre kötötték.
§ 491
Ak je nájomca oprávnený podľa zmluvy na kúpu prenajatej veci po ukončení nájomnej zmluvy, zaniká toto právo, ak oprávnená strana neoznámi druhej strane písomne vôľu kúpiť prenajatú vec bez zbytočného odkladu po zániku nájomnej zmluvy.
491. §
Ha a bérlő a szerződés szerint jogosult a bérelt dolog megvásárlására a bérleti szerződés megszűnése után, ez a jog megszűnik, ha a jogosult fél a bérleti szerződés megszűnése után felesleges késedelem nélkül írásban nem közli a másik féllel a bérelt dolog megvásárlására irányuló szándékát.
§ 492
Ak oprávnená strana v súlade so zmluvou o kúpe prenajatej veci oznámi písomne druhej strane, že uplatňuje právo na kúpu veci, ktorá je alebo bola predmetom nájomnej zmluvy, vzniká ohľadne tejto veci doručením tohto oznámenia kúpna zmluva. Oprávnená strana má postavenie kupujúceho a druhá strana postavenie predávajúceho.
492. §
Ha a jogosult fél a bérelt dolog adásvételi szerződésével összhangban írásban közli a másik féllel, hogy érvényesíti a bérleti szerződés tárgyát képező vagy képezett dolog megvásárlására vonatkozó jogát, ezen értesítés kézbesítésével e dolog tekintetében adásvételi szerződés jön létre. A jogosult fél vevői, a másik fél pedig eladói pozícióba kerül.
§ 493
(1)
Vznikom kúpnej zmluvy (§ 492) prechádza na kupujúceho vlastnícke právo k hnuteľnej veci. Vlastnícke právo k nehnuteľnostiam prechádza vkladom do katastra nehnuteľností.
(2)
Nebezpečenstvo škody na veci prechádza na kupujúceho vznikom kúpnej zmluvy (§ 492).
493. §
(1)
Az adásvételi szerződés létrejöttével (492. §) az ingó dolog tulajdonjoga átszáll a vevőre. Az ingatlanok tulajdonjoga az ingatlankataszterbe történő bejegyzéssel száll át.
(2)
A dolog kárveszélye az adásvételi szerződés létrejöttével (492. §) száll át a vevőre.
§ 494
(1)
Ak v dojednaní nie je určená kúpna cena rozhodná pri využití práva prenajatú vec kúpiť a ani spôsob jej určenia, je kupujúci povinný zaplatiť kúpnu cenu určenú podľa § 448 ods. 2. Na určenie kúpnej ceny nemá vplyv poškodenie alebo väčšie opotrebenie veci, za ktoré je zodpovedný nájomca.
(2)
Kúpnu cenu je kupujúci povinný zaplatiť bez zbytočného odkladu po vzniku kúpnej zmluvy.
494. §
(1)
Ha a megállapodás nem határozza meg a bérelt dolog megvásárlására vonatkozó jog gyakorlásakor mérvadó vételárat, sem annak meghatározási módját, a vevő köteles a 448. § (2) bekezdése szerint meghatározott vételárat megfizetni. A vételár meghatározását nem befolyásolja a dolognak az a károsodása vagy nagyobb mértékű elhasználódása, amelyért a bérlő felelős.
(2)
A vételárat a vevő az adásvételi szerződés létrejötte után felesleges késedelem nélkül köteles megfizetni.
§ 495
(1)
Pre posudzovanie vád veci sú rozhodné vlastnosti, ktoré mala mať prenajatá vec.
(2)
Lehoty na oznámenie vád kúpenej veci sa počítajú odo dňa, keď nájomca prevzal prenajatú vec.
(3)
Ak vlastnícke právo k prenajatej veci neprejde na kupujúceho a predávajúci neodstráni túto vadu v primeranej dodatočnej dobe, ktorú mu kupujúci určí, môže kupujúci od zmluvy odstúpiť.
495. §
(1)
A dolog hibáinak megítélésénél azok a tulajdonságok a mérvadóak, amelyekkel a bérelt dolognak rendelkeznie kellett volna.
(2)
A megvásárolt dolog hibáinak bejelentésére vonatkozó határidők attól a naptól számítandók, amikor a bérlő átvette a bérelt dolgot.
(3)
Ha a bérelt dolog tulajdonjoga nem száll át a vevőre, és az eladó ezt a hibát nem orvosolja a vevő által számára meghatározott méltányos póthatáridőn belül, a vevő elállhat a szerződéstől.
§ 496
(1)
Zmluva môže určiť, že po určitej dobe platnosti nájomnej zmluvy je nájomca oprávnený nadobudnúť bezplatne vlastnícke právo k prenajatej veci, ak toto právo uplatní voči prenajímateľovi.
(2)
Nadobúdateľ vlastníckeho práva podľa odseku 1 nie je oprávnený pri prenajatej veci uplatňovať jej vady s výnimkou právnych vád, ibaže je mu poskytnutá záruka za akosť.
496. §
(1)
A szerződés meghatározhatja, hogy a bérleti szerződés érvényességének egy bizonyos időtartama után a bérlő jogosult ingyenesen tulajdonjogot szerezni a bérelt dolog felett, ha ezt a jogát a bérbeadóval szemben érvényesíti.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti tulajdonjog megszerzője a bérelt dolog hibáit – a jogi hibák kivételével – nem érvényesítheti, kivéve, ha minőségi garanciát kapott.
Diel V
V. SZAKASZ
Zmluva o úvere
Hitelszerződés
§ 497
Základné ustanovenie
Zmluvou o úvere sa zaväzuje veriteľ, že na požiadanie dlžníka poskytne v jeho prospech peňažné prostriedky do určitej sumy, a dlžník sa zaväzuje poskytnuté peňažné prostriedky vrátiť a zaplatiť úroky.
497. §
Alapvető rendelkezés
A hitelszerződéssel a hitelező kötelezettséget vállal arra, hogy az adós kérésére a javára egy bizonyos összegig pénzeszközöket bocsát rendelkezésre, az adós pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket visszafizeti és kamatot fizet.
§ 498
Strany môžu určiť peňažné prostriedky, ktoré sú predmetom zmluvy, aj v inej než mene euro, pokiaľ to nie je v rozpore s devízovými predpismi. Pokiaľ sa strany nedohodnú inak, je dlžník povinný vrátiť peňažné prostriedky v mene, v ktorej sa mu poskytli, a v tej istej mene platiť úroky.
498. §
A felek a szerződés tárgyát képező pénzeszközöket az eurótól eltérő pénznemben is meghatározhatják, amennyiben ez nem ellentétes a devizaszabályokkal. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, az adós köteles a pénzeszközöket abban a pénznemben visszafizetni, amelyben azokat rendelkezésére bocsátották, és ugyanabban a pénznemben fizetni a kamatokat.
§ 499
Za dojednanie záväzku veriteľa poskytnúť na požiadanie peňažné prostriedky možno dojednať odplatu, ak poskytovanie úveru je predmetom podnikania veriteľa.
499. §
A hitelező azon kötelezettségvállalásának kikötéséért, hogy kérésre pénzeszközöket bocsát rendelkezésre, díjazás köthető ki, ha a hitelnyújtás a hitelező vállalkozásának tárgya.
§ 500
(1)
Dlžník je oprávnený uplatniť nárok na poskytnutie peňažných prostriedkov v lehote určenej v zmluve. Ak táto lehota nie je v zmluve určená, môže dlžník tento nárok uplatniť, dokiaľ poskytnutie úveru niektorá strana nevypovie.
(2)
Ak zmluva neurčuje alebo osobitný zákon neustanovuje inú výpovednú lehotu, môže poskytnutie úveru vypovedať dlžník s okamžitou účinnosťou a veriteľ ku koncu kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom bola výpoveď doručená dlžníkovi.
500. §
(1)
Az adós jogosult a pénzeszközök nyújtására vonatkozó igényét a szerződésben meghatározott határidőn belül érvényesíteni. Ha ez a határidő nincs a szerződésben meghatározva, az adós ezt az igényt mindaddig érvényesítheti, amíg a hitel nyújtását valamelyik fél fel nem mondja.
(2)
Ha a szerződés nem határoz meg vagy külön törvény nem ír elő más felmondási időt, a hitel nyújtását az adós azonnali hatállyal, a jogosult pedig a felmondás adósnak való kézbesítését követő naptári hónap végére mondhatja fel.
§ 501
(1)
Veriteľ je povinný dlžníkovi peňažné prostriedky poskytnúť, ak ho o to dlžník v súlade so zmluvou požiadal, a to v dobe určenej v požiadavke, inak bez zbytočného odkladu.
(2)
Ak zmluva určuje, že úver možno použiť iba na určitý účel, môže veriteľ obmedziť poskytnutie peňažných prostriedkov iba na plnenie záväzkov dlžníka prevzatých v súvislosti s týmto účelom.
501. §
(1)
A jogosult köteles az adósnak a pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani, ha az adós azt a szerződéssel összhangban kérte, mégpedig a kérelemben meghatározott időben, egyébként felesleges késedelem nélkül.
(2)
Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a hitel csak meghatározott célra használható fel, a jogosult a pénzeszközök nyújtását csak az adósnak az e céllal összefüggésben vállalt kötelezettségei teljesítésére korlátozhatja.
§ 502
(1)
Od doby poskytnutia peňažných prostriedkov je dlžník povinný platiť z nich úroky v dojednanej výške, inak v najvyššej prípustnej výške ustanovenej zákonom alebo na základe zákona. Ak úroky nie sú takto určené, je dlžník povinný platiť obvyklé úroky požadované za úvery, ktoré poskytujú banky v mieste sídla dlžníka v čase uzavretia zmluvy. Ak strany dojednajú úroky vyššie než prípustné podľa zákona alebo na základe zákona, je dlžník povinný platiť úroky v najvyššie prípustnej výške.
(2)
Pri pochybnostiach sa predpokladá, že dojednaná výška úrokov sa týka ročného obdobia.
502. §
(1)
A pénzeszközök nyújtásának időpontjától az adós köteles azok után a megállapodás szerinti mértékű kamatot fizetni, egyébként a törvény által vagy törvény alapján megállapított legmagasabb megengedett mértékben. Ha a kamatok nincsenek így meghatározva, az adós köteles a szerződés megkötésének időpontjában az adós székhelyén a bankok által nyújtott hitelekért felszámított szokásos kamatokat fizetni. Ha a felek a törvény szerint vagy törvény alapján megengedettnél magasabb kamatokban állapodnak meg, az adós köteles a legmagasabb megengedett mértékű kamatot fizetni.
(2)
Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a megállapodás szerinti kamatmérték éves időszakra vonatkozik.
§ 503
(1)
Záväzok platiť úroky je splatný spolu so záväzkom vrátiť použité peňažné prostriedky. Ak lehota na vrátenie poskytnutých peňažných prostriedkov je dlhšia ako rok, sú úroky splatné koncom každého kalendárneho roka. V čase, keď sa má vrátiť zvyšok poskytnutých peňažných prostriedkov, sú splatné aj úroky, ktoré sa ho týkajú.
(2)
Ak sa poskytnuté peňažné prostriedky majú vrátiť v splátkach, sú v deň splatnosti každej splátky splatné aj úroky z tejto splátky.
(3)
Dlžník je oprávnený vrátiť poskytnuté peňažné prostriedky pred dobou určenou v zmluve. Úroky je povinný zaplatiť len za dobu od poskytnutia do vrátenia peňažných prostriedkov.
503. §
(1)
A kamatfizetési kötelezettség a felhasznált pénzeszközök visszafizetésére vonatkozó kötelezettséggel együtt esedékes. Ha a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök visszafizetésének határideje egy évnél hosszabb, a kamatok minden naptári év végén esedékesek. Amikor a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök fennmaradó részét kell visszafizetni, az arra vonatkozó kamatok is esedékesek.
(2)
Ha a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket részletekben kell visszafizetni, az egyes részletek esedékességének napján az adott részlet kamatai is esedékesek.
(3)
Az adós jogosult a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket a szerződésben meghatározott idő előtt visszafizetni. Kamatot csak a pénzeszközök nyújtásától a visszafizetésig terjedő időszakra köteles fizetni.
§ 504
Dlžník je povinný vrátiť poskytnuté peňažné prostriedky v dojednanej lehote, inak do jedného mesiaca odo dňa, keď ho o ich vrátenie veriteľ požiadal.
504. §
Az adós köteles a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket a megállapodás szerinti határidőn belül visszafizetni, egyébként attól a naptól számított egy hónapon belül, hogy a jogosult a visszafizetésüket kérte.
§ 505
Ak zanikne alebo ak sa zhorší za trvania zmluvy zabezpečenie záväzku vrátiť poskytnuté peňažné prostriedky, je dlžník povinný doplniť zabezpečenie na pôvodný rozsah. Ak tak dlžník neurobí v primeranej lehote, môže veriteľ od zmluvy odstúpiť a požadovať, aby dlžník vrátil dlžnú sumu s úrokmi.
505. §
Ha a szerződés fennállása alatt a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök visszafizetésére vonatkozó kötelezettség biztosítéka megszűnik vagy megromlik, az adós köteles a biztosítékot az eredeti mértékére kiegészíteni. Ha az adós ezt méltányos határidőn belül nem teszi meg, a jogosult elállhat a szerződéstől, és követelheti, hogy az adós a tartozás összegét kamatokkal együtt fizesse vissza.
§ 506
Ak je dlžník v omeškaní s vrátením viac než dvoch splátok alebo jednej splátky po dobu dlhšiu ako tri mesiace, je veriteľ oprávnený od zmluvy odstúpiť a požadovať, aby dlžník vrátil dlžnú sumu s úrokmi.
506. §
Ha az adós kettőnél több részlet, vagy egy részlet visszafizetésével három hónapnál hosszabb ideig késedelembe esik, a jogosult jogosult a szerződéstől elállni, és követelni, hogy az adós a tartozás összegét kamatokkal együtt fizesse vissza.
§ 507
Ak má dlžník poskytnuté peňažné prostriedky podľa zmluvy použiť iba na určitý účel a dlžník ich použije na iný účel alebo ak ich na dohodnutý účel nemožno použiť, je veriteľ oprávnený od zmluvy odstúpiť a požadovať, aby dlžník vrátil bez zbytočného odkladu použité a nevrátené prostriedky s úrokmi.
507. §
Ha az adósnak a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket a szerződés szerint csak meghatározott célra kell felhasználnia, és az adós azokat más célra használja fel, vagy ha azokat a megállapodás szerinti célra nem lehet felhasználni, a jogosult jogosult a szerződéstől elállni, és követelni, hogy az adós felesleges késedelem nélkül fizesse vissza a felhasznált és vissza nem fizetett eszközöket kamatokkal együtt.
Diel VI
FEJEZET VI
Licenčná zmluva na predmety priemyselného vlastníctva
Licencszerződés ipari tulajdon tárgyaira
§ 508
Základné ustanovenia
(1)
Licenčnou zmluvou na predmety priemyselného vlastníctva oprávňuje poskytovateľ nadobúdateľa v dojednanom rozsahu a na dojednanom území na výkon práv z priemyselného vlastníctva (ďalej len „právo“) a nadobúdateľ sa zaväzuje na poskytovanie určitej odplaty alebo inej majetkovej hodnoty.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu.
508. §
Általános rendelkezések
(1)
Az ipari tulajdon tárgyaira vonatkozó licencszerződéssel az engedélyező feljogosítja a megszerzőt a megállapodás szerinti terjedelemben és a megállapodás szerinti területen az ipari tulajdonból eredő jogok (a továbbiakban: „jog”) gyakorlására, a megszerző pedig kötelezettséget vállal meghatározott ellenérték vagy más vagyoni érték nyújtására.
(2)
A szerződés írásbeli formát igényel.
§ 509
(1)
Ak tak ustanovuje osobitný predpis, vyžaduje sa na výkon práva poskytnutého na základe zmluvy zápis do príslušného registra týchto práv.
(2)
Ak trvanie práva závisí od jeho výkonu, je nadobúdateľ na tento výkon povinný.
509. §
(1)
Ha külön jogszabály így rendelkezik, a szerződés alapján biztosított jog gyakorlásához e jogok illetékes nyilvántartásába való bejegyzés szükséges.
(2)
Ha a jog fennállása annak gyakorlásától függ, a megszerző köteles azt gyakorolni.
§ 510
Poskytovateľ je povinný po dobu trvania zmluvy udržiavať právo, pokiaľ to povaha tohto práva vyžaduje.
510. §
Az engedélyező köteles a szerződés fennállása alatt a jogot fenntartani, amennyiben e jog természete ezt megköveteli.
§ 511
(1)
Poskytovateľ je naďalej oprávnený na výkon práva, ktoré je predmetom zmluvy, a na poskytnutie jeho výkonu iným osobám.
(2)
Nadobúdateľ nie je oprávnený prenechať výkon práva iným osobám.
511. §
(1)
Az engedélyező továbbra is jogosult a szerződés tárgyát képező jog gyakorlására és annak gyakorlását más személyeknek átengedni.
(2)
A megszerző nem jogosult a jog gyakorlását más személyeknek átengedni.
§ 512
Poskytovateľ je povinný bez zbytočného odkladu po uzavretí zmluvy poskytnúť nadobúdateľovi všetky podklady a informácie, ktoré sú potrebné na výkon práva podľa zmluvy.
512. §
Az engedélyező köteles a szerződés megkötését követően felesleges késedelem nélkül a megszerző rendelkezésére bocsátani minden olyan háttéranyagot és információt, amely a szerződés szerinti jog gyakorlásához szükséges.
§ 513
Nadobúdateľ je povinný utajovať poskytnuté podklady a informácie pred tretími osobami, ibaže zo zmluvy alebo z povahy poskytnutých podkladov a informácií vyplýva, že poskytovateľ nemá záujem na ich utajovaní. Za tretie osoby sa nepovažujú osoby, ktoré sa zúčastňujú na podnikaní podnikateľa a ktoré podnikateľ zaviazal mlčanlivosťou. Po zániku zmluvy je nadobúdateľ povinný poskytnuté podklady vrátiť a ďalej utajovať poskytnuté informácie do doby, keď sa stanú všeobecne známymi.
513. §
A megszerző köteles a rendelkezésre bocsátott háttéranyagokat és információkat harmadik személyek előtt titokban tartani, kivéve, ha a szerződésből vagy a rendelkezésre bocsátott háttéranyagok és információk természetéből az következik, hogy az engedélyezőnek nem áll érdekében azok titokban tartása. Nem minősülnek harmadik személynek azok a személyek, akik a vállalkozó vállalkozásában részt vesznek, és akiket a vállalkozó titoktartásra kötelezett. A szerződés megszűnését követően a megszerző köteles a rendelkezésre bocsátott háttéranyagokat visszaszolgáltatni, és a rendelkezésre bocsátott információkat mindaddig titokban tartani, amíg azok köztudomásúvá nem válnak.
§ 514
(1)
Ak nadobúdateľa obmedzujú vo výkone práva iné osoby alebo ak zistí, že iné osoby toto právo porušujú, je povinný bez zbytočného odkladu podať o tom správu poskytovateľovi.
(2)
Poskytovateľ je povinný bez zbytočného odkladu urobiť potrebné právne opatrenia na ochranu výkonu práva nadobúdateľom. Pri týchto opatreniach je nadobúdateľ povinný poskytnúť poskytovateľovi potrebné spolupôsobenie.
514. §
(1)
Ha a megszerzőt a jog gyakorlásában más személyek korlátozzák, vagy ha megállapítja, hogy más személyek ezt a jogot megsértik, köteles erről felesleges késedelem nélkül jelentést tenni az engedélyezőnek.
(2)
Az engedélyező köteles felesleges késedelem nélkül megtenni a szükséges jogi intézkedéseket a megszerző joggyakorlásának védelme érdekében. Ezen intézkedések során a megszerző köteles az engedélyezőnek a szükséges közreműködést megadni.
§ 515
Ak sa zmluva nedojednala na dobu určitú, možno ju vypovedať. Ak zmluva neurčuje inú výpovednú lehotu, nadobúda výpoveď účinnosť uplynutím jedného roka od konca kalendárneho mesiaca, v ktorom bola výpoveď doručená druhej strane.
515. §
Ha a szerződést nem határozott időre kötötték, azt fel lehet mondani. Ha a szerződés más felmondási időt nem határoz meg, a felmondás annak a naptári hónapnak a végétől számított egy év elteltével lép hatályba, amelyben a felmondást a másik félnek kézbesítették.
Diel VII
VII. SZAKASZ
Zmluva o uložení veci
Letéti szerződés
§ 516
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o uložení sa zaväzuje opatrovateľ, že bude pre uložiteľa dočasne bezplatne opatrovať vec, ktorú má u seba v súvislosti s obchodným stykom s uložiteľom.
(2)
Ak v zmluve nie je uvedené, či sa vec má opatrovať za odplatu alebo bezplatne, a opatrovanie veci nie je predmetom podnikania opatrovateľa, platí, že strany uzavreli zmluvu o uložení veci.
516. §
Általános rendelkezések
(1)
Letéti szerződéssel a letéteményes kötelezettséget vállal arra, hogy a letevő számára ideiglenesen, térítésmentesen őriz egy dolgot, amely a letevővel folytatott üzleti kapcsolatával összefüggésben van nála.
(2)
Ha a szerződésben nincs feltüntetve, hogy a dolgot ellenérték fejében vagy térítésmentesen kell-e őrizni, és a dolog őrzése nem képezi a letéteményes vállalkozásának tárgyát, úgy tekintendő, hogy a felek letéti szerződést kötöttek.
§ 517
Opatrovateľ je povinný vec starostlivo opatrovať a dbať s prihliadnutím na jej povahu a svoje možnosti, aby na nej nevznikla škoda. Ak opatrovanie veci vyžaduje osobitné opatrenia, je opatrovateľ povinný ich urobiť, ak sú uvedené v zmluve alebo ak ho na ne upozornil uložiteľ pred uzavretím zmluvy. Opatrovateľ je povinný dať veci poistiť proti škodám, len keď to určuje zmluva.
517. §
A letéteményes köteles a dolgot gondosan őrizni, és annak természetére és saját lehetőségeire tekintettel ügyelni arra, hogy abban kár ne keletkezzen. Ha a dolog őrzése különleges intézkedéseket igényel, a letéteményes köteles azokat megtenni, ha azok a szerződésben szerepelnek, vagy ha a letevő a szerződés megkötése előtt erre figyelmeztette. A letéteményes csak akkor köteles a dolgot károk ellen bebiztosíttatni, ha a szerződés így rendelkezik.
§ 518
Aj keď sa opatrovateľ zaviazal v zmluve opatrovať vec určitým spôsobom, môže sa od tohto spôsobu odchýliť, ak nastanú okolnosti, ktoré opatrovateľ nemohol v čase uzavretia zmluvy predvídať a ktoré robia plnenie záväzku pre neho neprimerane ťažkým. O vzniku týchto okolností je opatrovateľ povinný včas upovedomiť uložiteľa.
518. §
Még ha a letéteményes a szerződésben kötelezettséget is vállalt a dolog meghatározott módon történő őrzésére, ettől a módtól eltérhet, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyeket a letéteményes a szerződés megkötésekor nem láthatott előre, és amelyek a kötelezettség teljesítését számára aránytalanul nehézzé teszik. E körülmények felmerüléséről a letéteményes köteles a letevőt időben értesíteni.
§ 519
(1)
Ak opatrovateľ bez súhlasu uložiteľa zverí opatrovanie veci tretej osobe, zodpovedá, akoby vec opatroval sám. Ak toto urobí so súhlasom uložiteľa, zodpovedá ako mandatár.
(2)
Ak opatrovateľ zverí opatrovanie veci tretej osobe v rozpore so zmluvou, prechádza na opatrovateľa nebezpečenstvo škody na veci. Ustanovenie § 518 tým nie je dotknuté.
519. §
(1)
Ha a letéteményes a letevő hozzájárulása nélkül a dolog őrzését harmadik személyre bízza, úgy felel, mintha a dolgot maga őrizné. Ha ezt a letevő hozzájárulásával teszi, megbízottként felel.
(2)
Ha a letéteményes a dolog őrzését a szerződéssel ellentétben harmadik személyre bízza, a dologban keletkezett kár veszélye a letéteményesre száll át. Az 518. § rendelkezései ettől érintetlenek maradnak.
§ 520
Opatrovateľ nesmie bez súhlasu uložiteľa užívať vec alebo umožniť jej užívanie tretej osobe.
520. §
A letéteményes a letevő hozzájárulása nélkül nem használhatja a dolgot, és nem teheti lehetővé annak harmadik személy általi használatát.
§ 521
(1)
Uložiteľ je povinný nahradiť opatrovateľovi škodu spôsobenú mu uloženou vecou, pokiaľ ju nemohol opatrovateľ odvrátiť vynaložením starostlivosti uvedenej v § 517. Ďalej je uložiteľ povinný uhradiť náklady, ktoré opatrovateľ nevyhnutne alebo účelne vynaložil pri plnení svojej povinnosti.
(2)
Pri mimoriadnych nákladoch, ktoré boli nepredvídateľné v čase uzavretia zmluvy, je opatrovateľ povinný vyžiadať si súhlas uložiteľa pred ich vynaložením, ak je to možné. Ak uložiteľ neoznámi opatrovateľovi bez zbytočného odkladu svoj nesúhlas, predpokladá sa, že s vynaložením nákladov súhlasí.
(3)
Ak opatrovateľ vynaloží náklady uvedené v odseku 2 bez toho, aby si vopred vyžiadal potrebný súhlas uložiteľa, a ten s ich vynaložením neprejaví dodatočne súhlas, môže opatrovateľ požadovať úhradu nákladov v rozsahu, v ktorom sa uložiteľ o úsporu týchto nákladov obohatil.
(4)
Náklady, na ktorých úhradu je opatrovateľ oprávnený, je uložiteľ povinný uhradiť bez zbytočného odkladu po tom, čo ho o to opatrovateľ požiadal, najneskôr však pri prevzatí veci.
521. §
(1)
A letevő köteles megtéríteni a letéteményesnek a letétbe helyezett dolog által okozott kárt, amennyiben azt a letéteményes az 517. §-ban említett gondosság tanúsításával nem tudta elhárítani. Továbbá a letevő köteles megtéríteni azokat a költségeket, amelyeket a letéteményes kötelezettsége teljesítése során elkerülhetetlenül vagy célirányosan ráfordított.
(2)
A szerződés megkötésekor előre nem látható rendkívüli költségek esetén a letéteményes köteles azok felmerülése előtt a letevő hozzájárulását kérni, ha ez lehetséges. Ha a letevő felesleges késedelem nélkül nem közli a letéteményessel az egyet nem értését, vélelmezni kell, hogy a költségek felmerülésével egyetért.
(3)
Ha a letéteményes a (2) bekezdésben említett költségeket anélkül fordítja rá, hogy előzetesen kérte volna a letevő szükséges hozzájárulását, és az utólag sem adja hozzájárulását azok felmerüléséhez, a letéteményes olyan mértékben követelheti a költségek megtérítését, amilyenben a letevő e költségek megtakarításával gazdagodott.
(4)
Azokat a költségeket, amelyek megtérítésére a letéteményes jogosult, a letevő köteles felesleges késedelem nélkül megtéríteni, miután a letéteményes erre kérte, de legkésőbb a dolog átvételekor.
§ 522
Opatrovateľ je povinný uloženú vec uložiteľovi vydať v mieste, kde vec mala byť podľa zmluvy uložená, inak vo svojom sídle alebo v mieste podnikania, prípadne bydlisku alebo v mieste, kde je jeho organizačná zložka opatrujúca vec.
522. §
A letéteményes köteles a letétbe helyezett dolgot a letevőnek azon a helyen kiadni, ahol a dolgot a szerződés szerint letétbe kellett volna helyezni, egyébként a székhelyén vagy a vállalkozásának helyén, esetleg a lakóhelyén vagy azon a helyen, ahol a dolgot őrző szervezeti egysége található.
§ 523
(1)
Aj keď sa dohodla doba, po ktorú má byť vec uložená, je opatrovateľ povinný vec vydať bez zbytočného odkladu po tom, čo ho o to uložiteľ požiadal.
(2)
Opatrovateľ je oprávnený domáhať sa od uložiteľa, aby prevzal uloženú vec bez zbytočného odkladu ešte pred uplynutím dohodnutej doby uloženia, ak by ďalšie plnenie povinností spôsobilo opatrovateľovi neprimerané ťažkosti, ktoré nemohol v čase uzavretia zmluvy predvídať, alebo ak sa tretia osoba domáha vydania uloženej veci.
523. §
(1)
Még ha meg is állapodtak abban az időtartamban, ameddig a dolgot letétbe kell helyezni, a letéteményes köteles a dolgot felesleges késedelem nélkül kiadni, miután a letevő erre kérte.
(2)
A letéteményes jogosult követelni a letevőtől, hogy a letétbe helyezett dolgot felesleges késedelem nélkül, még a megállapodás szerinti letéti idő lejárta előtt vegye át, ha a kötelezettségek további teljesítése a letéteményesnek olyan aránytalan nehézségeket okozna, amelyeket a szerződés megkötésekor nem láthatott előre, vagy ha harmadik személy követeli a letétbe helyezett dolog kiadását.
§ 524
Ak nie je dojednané a ani z okolností, za ktorých bola zmluva uzavretá, nevyplýva, ako dlho má byť vec uložená, je opatrovateľ povinný vydať vec uložiteľovi, len čo ho o to uložiteľ požiada, a uložiteľ je povinný prevziať vec bez zbytočného odkladu po tom, čo ho na to opatrovateľ vyzval.
524. §
Ha nincs megállapodás, és a szerződéskötés körülményeiből sem következik, hogy a dolgot mennyi ideig kell letétben tartani, a letéteményes köteles a dolgot a letevőnek kiadni, amint a letevő erre kéri, a letevő pedig köteles a dolgot felesleges késedelem nélkül átvenni, miután a letéteményes erre felszólította.
§ 525
Ak uložiteľ neprevezme vec včas, môže mu opatrovateľ na to určiť primeranú lehotu. Po jej márnom uplynutí môže opatrovateľ od zmluvy odstúpiť, a ak uložiteľa na to upozorní pri určení dodatočnej lehoty, je oprávnený vec na účet uložiteľa vhodným spôsobom predať alebo na náklady uložiteľa uskladniť u tretej osoby.
525. §
Ha a letevő a dolgot nem veszi át időben, a letéteményes erre méltányos határidőt szabhat neki. Annak eredménytelen elteltével a letéteményes elállhat a szerződéstől, és ha a póthatáridő kitűzésekor erre figyelmezteti a letevőt, jogosult a dolgot a letevő számlájára megfelelő módon eladni, vagy a letevő költségére harmadik személynél raktározni.
§ 526
Ustanoveniami § 517 až 525 sa spravuje primerane určenie práv a povinností strán aj v prípadoch, keď podľa ustanovení tohto zákona, týkajúcich sa iných zmlúv než zmluvy o uložení veci, je jedna strana povinná bez nároku na odplatu starať sa druhej strane o vec, ktorú má u seba, ibaže z týchto ustanovení vyplýva odlišná úprava.
526. §
Az 517–525. § rendelkezései értelemszerűen irányadók a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározására azokban az esetekben is, amikor e törvénynek a letéti szerződéstől eltérő szerződésekre vonatkozó rendelkezései szerint az egyik fél köteles ellenértékre való jogosultság nélkül gondoskodni a másik fél nála lévő dolgáról, kivéve, ha e rendelkezésekből eltérő szabályozás következik.
Diel VIII
VIII. SZAKASZ
Zmluva o skladovaní
Raktározási szerződés
§ 527
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o skladovaní sa skladovateľ zaväzuje prevziať vec, aby ju uložil a opatroval, a ukladateľ sa zaväzuje zaplatiť mu za to odplatu (skladné).
(2)
Ak v zmluve nie je uvedené, či sa má vec opatrovať za odplatu alebo bezplatne, a opatrovanie veci je predmetom podnikania skladovateľa, platí, že strany uzavreli zmluvu o skladovaní.
527. §
Általános rendelkezések
(1)
Raktározási szerződéssel a raktározó kötelezettséget vállal egy dolog átvételére annak elhelyezése és őrzése céljából, a letevő pedig kötelezettséget vállal, hogy ezért ellenértéket (raktárdíjat) fizet neki.
(2)
Ha a szerződésben nincs feltüntetve, hogy a dolgot ellenérték fejében vagy térítésmentesen kell-e őrizni, és a dolog őrzése a raktározó vállalkozásának tárgyát képezi, úgy tekintendő, hogy a felek raktározási szerződést kötöttek.
§ 528
(1)
Skladovateľ je povinný vec prevziať pri jej odovzdaní ukladateľom a prevzatie tovaru písomne potvrdiť.
(2)
Potvrdenie o prevzatí veci na skladovanie môže mať povahu cenného papiera, s ktorým je spojené právo požadovať vydanie skladovanej veci (skladištný list).
(3)
Skladištný list môže znieť na doručiteľa alebo na meno. Ak znie na doručiteľa, je skladovateľ povinný vydať tovar osobe, ktorá skladištný list predloží. Ak znie na meno, je povinný vydať vec osobe uvedenej v skladištnom liste. Skladištný list na meno môže oprávnená osoba prevádzať rubopisom na iné osoby, pokiaľ v ňom nie je prevod vylúčený. O rubopise platia obdobne predpisy upravujúce zmenky.
(4)
Osoba oprávnená domáhať sa na základe skladištného listu vydania veci má postavenie ukladateľa a je povinná na požiadanie skladovateľa potvrdiť na skladištnom liste prevzatie skladovanej veci.
528. §
(1)
A raktározó köteles a dolgot a letevő általi átadáskor átvenni, és az áru átvételét írásban igazolni.
(2)
A dolog raktározásra történő átvételéről szóló igazolás lehet értékpapír jellegű, amelyhez a raktározott dolog kiadásának követelésére vonatkozó jog kapcsolódik (közraktárjegy).
(3)
A közraktárjegy szólhat bemutatóra vagy névre. Ha bemutatóra szól, a raktározó köteles az árut annak a személynek kiadni, aki a közraktárjegyet bemutatja. Ha névre szól, köteles a dolgot a közraktárjegyen feltüntetett személynek kiadni. A névre szóló közraktárjegyet a jogosult személy forgatmánnyal más személyekre ruházhatja át, amennyiben az átruházás abban nincs kizárva. A forgatmányra a váltókat szabályozó előírások értelemszerűen vonatkoznak.
(4)
A közraktárjegy alapján a dolog kiadását követelni jogosult személy a letevő jogállásával rendelkezik, és köteles a raktározó kérésére a közraktárjegyen igazolni a raktározott dolog átvételét.
§ 529
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, zmluva zaniká, ak ukladateľ neodovzdá skladovateľovi vec na uskladnenie do doby určenej v zmluve, inak do šiestich mesiacov po uzavretí zmluvy.
529. §
Ha a szerződésből más nem következik, a szerződés megszűnik, ha a letevő a dolgot a szerződésben meghatározott időn belül, egyébként a szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem adja át a raktározónak raktározásra.
§ 530
Skladovateľ je povinný uložiť vec oddelene od ostatných skladovaných vecí s označením, že ide o veci ukladateľa. Ukladateľ má právo kontrolovať stav skladovanej veci a brať z nej vzorky.
530. §
A raktározó köteles a dolgot a többi raktározott dologtól elkülönítve tárolni, azzal a jelzéssel, hogy az a letevő dolga. A letevőnek joga van a raktározott dolog állapotát ellenőrizni és abból mintát venni.
§ 531
(1)
Ukladateľ platí skladné odo dňa prevzatia veci vo výške a spôsobom dohodnutým v zmluve.
(2)
Ak výška skladného nie je dojednaná v zmluve, je ukladateľ povinný zaplatiť skladné obvyklé v čase uzavretia zmluvy s prihliadnutím na povahu veci, dĺžku a spôsob skladovania.
(3)
Ak skladovanie trvá dlhšie ako šesť mesiacov, platí sa skladné polročne pozadu. Skladné za neukončené šesťmesačné obdobie a skladné za kratšiu dobu skladovania sa platí pri vyzdvihnutí skladovanej veci. Aj po ukončení zmluvy má skladovateľ právo na skladné za dobu, po ktorú bola skladovaná vec u neho uložená z dôvodu, že ju ukladateľ včas nevyzdvihol.
(4)
Skladné kryje všetky náklady spojené so skladovaním, nezahŕňa však náklady na poistenie; skladovateľ má na ne nárok, ak je povinný podľa zmluvy dať vec poistiť.
531. §
(1)
A letevő a dolog átvételének napjától a szerződésben megállapodott összegű és módon fizet raktárdíjat.
(2)
Ha a raktárdíj összegében a szerződésben nem állapodtak meg, a letevő köteles a szerződés megkötésének időpontjában szokásos raktárdíjat fizetni, tekintettel a dolog természetére, a raktározás időtartamára és módjára.
(3)
Ha a raktározás hat hónapnál tovább tart, a raktározási díj félévente utólag fizetendő. A be nem fejezett hathónapos időszakra eső raktározási díj és a rövidebb raktározási időre eső raktározási díj a raktározott dolog átvételekor fizetendő. A szerződés megszűnése után is jogosult a megőrző raktározási díjra arra az időre, ameddig a raktározott dolog azért volt nála elhelyezve, mert a letevő azt nem vette át időben.
(4)
A raktározási díj fedezi a raktározással kapcsolatos összes költséget, de nem foglalja magában a biztosítás költségeit; a megőrző ezekre akkor jogosult, ha a szerződés szerint köteles a dolgot bebiztosíttatni.
§ 532
(1)
Ak je skladovanie dojednané na určitú dobu, môže ukladateľ veci vyzdvihnúť ešte pred jej uplynutím, musí však predtým zaplatiť skladné pripadajúce na celú dohodnutú dobu. Pred uplynutím dojednanej doby môže ukladateľ požiadať znovu o prevzatie veci na uskladnenie do konca tejto doby a je povinný uhradiť skladovateľovi náklady s tým spojené.
(2)
Ak nie je uvedená lehota, na ktorú sa zmluva uzaviera, predpokladá sa, že sa uzaviera na neurčitú dobu. Ukladateľ môže požadovať kedykoľvek vydanie veci a je povinný zaplatiť skladné za dobu, keď vec bola skladovaná. Vyzdvihnutím veci zmluva zaniká.
(3)
Skladovateľ je oprávnený zmluvu vypovedať jednomesačnou výpoveďou. Výpovedná lehota začína plynúť prvým dňom mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom bola výpoveď doručená ukladateľovi.
532. §
(1)
Ha a raktározást határozott időre kötötték ki, a letevő a dolgokat még annak lejárta előtt is átveheti, de előtte meg kell fizetnie a teljes kikötött időre eső raktározási díjat. A kikötött idő lejárta előtt a letevő kérheti a dolog ismételt átvételét raktározásra ezen időszak végéig, és köteles megtéríteni a megőrzőnek az ezzel kapcsolatos költségeket.
(2)
Ha nincs megadva az az időtartam, amelyre a szerződést kötik, úgy kell tekinteni, hogy azt határozatlan időre kötik. A letevő bármikor kérheti a dolog kiadását, és köteles megfizetni a raktározási díjat arra az időre, amíg a dolgot raktározták. A dolog átvételével a szerződés megszűnik.
(3)
A megőrző jogosult a szerződést egyhónapos felmondással felmondani. A felmondási idő annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely a felmondás letevőnek való kézbesítését követi.
§ 533
(1)
Skladovateľ zodpovedá za škodu na skladovanej veci, ktorá vznikla po prevzatí veci, a to až do jej vydania, ibaže túto škodu nemohol odvrátiť pri vynaložení odbornej starostlivosti.
(2)
Skladovateľ nezodpovedá za škodu na veci, len keď bola spôsobená
a)
ukladateľom alebo vlastníkom veci,
b)
vadou alebo prirodzenou povahou uloženej veci alebo
c)
vadným obalom, na ktorý skladovateľ pri prevzatí veci ukladateľa upozornil a toto upozornenie zahrnul do potvrdenia o prevzatí veci; ak skladovateľ na vadnosť obalu neupozornil, nezodpovedá za škodu na veci len vtedy, keď vadnosť obalu nebola poznateľná.
(3)
Ak škoda vznikla spôsobom uvedeným v odseku 2, je skladovateľ povinný vynaložiť odbornú starostlivosť, aby škoda bola čo najmenšia.
533. §
(1)
A megőrző felel a raktározott dologban a dolog átvétele után keletkezett kárért, egészen annak kiadásáig, kivéve, ha ezt a kárt a szakmai gondosság tanúsítása mellett sem tudta elhárítani.
(2)
A megőrző csak akkor nem felel a dologban keletkezett kárért, ha azt
a)
a letevő vagy a dolog tulajdonosa,
b)
az elhelyezett dolog hibája vagy természetes tulajdonsága, vagy
c)
hibás csomagolás okozta, amelyre a megőrző a dolog átvételekor a letevőt figyelmeztette, és ezt a figyelmeztetést belefoglalta az átvételi elismervénybe; ha a megőrző nem figyelmeztetett a csomagolás hibájára, csak akkor nem felel a dologban keletkezett kárért, ha a csomagolás hibája nem volt felismerhető.
(3)
Ha a kár a (2) bekezdésben említett módon keletkezett, a megőrző köteles szakmai gondosságot tanúsítani annak érdekében, hogy a kár a lehető legkisebb legyen.
§ 534
(1)
Skladovateľ môže odstúpiť od zmluvy
a)
ak ukladateľ zatajil nebezpečnú povahu veci a ak hrozí z nej skladovateľovi značná škoda,
b)
ak ukladateľ dlhuje skladné za najmenej tri mesiace,
c)
ak hrozí vznik podstatnej škody na uloženej veci, ktorú skladovateľ nemôže odvrátiť, alebo
d)
ak ukladateľ nevyzdvihne vec po skončení doby, po ktorú je skladovateľ povinný vec skladovať.
(2)
Skladovateľ môže po odstúpení od zmluvy určiť primeranú lehotu na vyzdvihnutie veci s upozornením, že inak tovar predá. Po márnom uplynutí tejto lehoty môže skladovateľ skladovaný tovar predať vhodným spôsobom na účet ukladateľa. Od výťažku z predaja, ktorý je skladovateľ povinný bez zbytočného odkladu ukladateľovi vydať, môže si odpočítať okrem skladného aj vynaložené náklady spojené s predajom.
534. §
(1)
A megőrző elállhat a szerződéstől,
a)
ha a letevő eltitkolta a dolog veszélyes jellegét, és abból a megőrzőre jelentős kár hárulhat,
b)
ha a letevő legalább háromhavi raktározási díjjal tartozik,
c)
ha az elhelyezett dologban olyan lényeges kár keletkezése fenyeget, amelyet a megőrző nem tud elhárítani, vagy
d)
ha a letevő nem veszi át a dolgot annak az időnek a letelte után, ameddig a megőrző köteles a dolgot raktározni.
(2)
A megőrző a szerződéstől való elállás után méltányos határidőt szabhat a dolog átvételére azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben az árut eladja. E határidő eredménytelen elteltével a megőrző a raktározott árut megfelelő módon a letevő számlájára eladhatja. Az eladásból származó bevételből, amelyet a megőrző köteles felesleges késedelem nélkül a letevőnek kiadni, a raktározási díjon felül levonhatja az eladással kapcsolatos ráfordított költségeket is.
§ 535
Skladovateľ má na zabezpečenie svojich nárokov zo zmluvy o skladovaní zádržné právo na skladovaných veciach, dokiaľ sa u neho nachádzajú.
535. §
A megőrzőnek a raktározási szerződésből eredő követeléseinek biztosítására zálogjoga van a raktározott dolgokon, amíg azok nála vannak.
Diel IX
IX. SZAKASZ
Zmluva o dielo
Vállalkozási szerződés
Oddiel 1
alszakasz1
Základné ustanovenia
Általános rendelkezések
§ 536
(1)
Zmluvou o dielo sa zaväzuje zhotoviteľ vykonať určité dielo a objednávateľ sa zaväzuje zaplatiť cenu za jeho vykonanie.
(2)
Dielom sa rozumie zhotovenie určitej veci, pokiaľ nespadá pod kúpnu zmluvu, montáž určitej veci, jej údržba, vykonanie dohodnutej opravy alebo úpravy určitej veci alebo hmotne zachytený výsledok inej činnosti. Dielom sa rozumie vždy zhotovenie, montáž, údržba, oprava alebo úprava stavby alebo jej časti.
(3)
Cena musí byť v zmluve dohodnutá alebo v nej musí byť aspoň určený spôsob jej určenia, ibaže strany v zmluve prejavia vôľu uzavrieť zmluvu aj bez tohto určenia.
536. §
(1)
Vállalkozási szerződéssel a vállalkozó egy bizonyos mű elkészítésére, a megrendelő pedig az elkészítéséért járó díj megfizetésére kötelezi magát.
(2)
Műnek minősül egy bizonyos dolog elkészítése, amennyiben az nem esik adásvételi szerződés hatálya alá, egy bizonyos dolog összeszerelése, karbantartása, egy bizonyos dolog megegyezés szerinti javításának vagy átalakításának elvégzése, vagy más tevékenység tárgyiasult eredménye. Műnek minősül mindig egy építmény vagy annak részének elkészítése, összeszerelése, karbantartása, javítása vagy átalakítása.
(3)
A díjat a szerződésben ki kell kötni, vagy legalább a meghatározásának módját meg kell benne határozni, kivéve, ha a felek a szerződésben kinyilvánítják szándékukat a szerződés e meghatározás nélküli megkötésére is.
Oddiel 2
alszakasz 2
Vykonanie diela
A mű elkészítése
§ 537
(1)
Zhotoviteľ je povinný vykonať dielo na svoje náklady a na svoje nebezpečenstvo v dojednanom čase, inak v čase primeranom s prihliadnutím na povahu diela. Ak zo zmluvy alebo z povahy diela nevyplýva niečo iné, môže zhotoviteľ vykonať dielo ešte pred dojednaným časom.
(2)
Objednávateľ je povinný vykonané dielo prevziať.
(3)
Pri vykonávaní diela postupuje zhotoviteľ samostatne a nie je pri určení spôsobu vykonania diela viazaný pokynmi objednávateľa, ibaže sa výslovne zaviazal plniť ich.
537. §
(1)
A vállalkozó köteles a művet a saját költségére és a saját kockázatára a kikötött időben, egyébként a mű jellegére tekintettel méltányos időn belül elkészíteni. Ha a szerződésből vagy a mű jellegéből más nem következik, a vállalkozó a művet a kikötött idő előtt is elkészítheti.
(2)
A megrendelő köteles az elkészített művet átvenni.
(3)
A mű elkészítése során a vállalkozó önállóan jár el, és a mű elkészítésének módjának meghatározásakor nincs a megrendelő utasításaihoz kötve, kivéve, ha kifejezetten kötelezettséget vállalt azok teljesítésére.
§ 538
Zhotoviteľ diela môže poveriť jeho vykonaním inú osobu, ak zo zmluvy alebo z povahy diela nevyplýva nič iné. Pri vykonávaní diela inou osobou má zhotoviteľ zodpovednosť, akoby dielo vykonával sám.
538. §
A mű vállalkozója megbízhat annak elkészítésével más személyt, ha a szerződésből vagy a mű jellegéből más nem következik. A mű más személy általi elkészítése esetén a vállalkozó úgy felel, mintha a művet maga készítette volna el.
Oddiel 3
alszakasz 3
Veci určené na vykonanie diela
A mű elkészítéséhez szükséges dolgok
§ 539
(1)
Veci, ktoré má objednávateľ podľa zmluvy obstarať na vykonanie diela, je povinný odovzdať zhotoviteľovi v čase určenom v zmluve, inak bez zbytočného odkladu po uzavretí zmluvy. Pri pochybnostiach sa predpokladá, že o cenu týchto vecí sa neznižuje cena za vykonanie diela.
(2)
Ak veci neobstará objednávateľ včas, môže mu na to zhotoviteľ poskytnúť primeranú lehotu a po jej márnom uplynutí môže sám po predchádzajúcom upozornení obstarať veci na účet objednávateľa. Objednávateľ je povinný uhradiť ich cenu a účelné náklady s tým spojené bez zbytočného odkladu po tom, čo ho o to zhotoviteľ požiada.
(3)
Veci, ktoré sú potrebné na vykonanie diela a na ktorých obstaranie nie je podľa zmluvy zaviazaný objednávateľ, je povinný obstarať zhotoviteľ.
539. §
(1)
Azokat a dolgokat, amelyeket a szerződés szerint a megrendelőnek kell beszereznie a mű elkészítéséhez, köteles a vállalkozónak a szerződésben meghatározott időben, egyébként a szerződés megkötése után felesleges késedelem nélkül átadni. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy e dolgok árával a mű elkészítésének díja nem csökken.
(2)
Ha a megrendelő a dolgokat nem szerzi be időben, a vállalkozó méltányos határidőt szabhat neki erre, és annak eredménytelen elteltével előzetes figyelmeztetés után maga is beszerezheti a dolgokat a megrendelő számlájára. A megrendelő köteles megtéríteni azok árát és az ezzel kapcsolatos célirányos költségeket felesleges késedelem nélkül, miután a vállalkozó erre felszólítja.
(3)
Azokat a dolgokat, amelyek a mű elkészítéséhez szükségesek, és amelyek beszerzésére a szerződés szerint a megrendelő nem köteles, a vállalkozó köteles beszerezni.
§ 540
(1)
Objednávateľ znáša nebezpečenstvo škody na veciach, ktoré obstaral na vykonanie diela, a zostáva ich vlastníkom až do doby, keď sa spracovaním stanú súčasťou predmetu diela.
(2)
Za vec prevzatú od objednávateľa do opatrovania za účelom jej spracovania pri vykonávaní diela alebo za účelom jej opravy alebo úpravy zodpovedá zhotoviteľ ako skladovateľ.
(3)
Po dokončení diela alebo po zániku záväzku dielo vykonať je zhotoviteľ povinný bez zbytočného odkladu vrátiť objednávateľovi veci od neho prevzaté, ktoré sa nespracovali pri vykonávaní diela.
540. §
(1)
A megrendelő viseli a kárveszélyt azokon a dolgokon, amelyeket a mű elkészítéséhez beszerzett, és azoknak a tulajdonosa marad mindaddig, amíg a feldolgozással a mű tárgyának részévé nem válnak.
(2)
A megrendelőtől a mű elkészítése során történő feldolgozás céljából, vagy javítása, illetve átalakítása céljából megőrzésre átvett dologért a vállalkozó megőrzőként felel.
(3)
A mű befejezése után vagy a mű elkészítésére vonatkozó kötelezettség megszűnése után a vállalkozó köteles felesleges késedelem nélkül visszaadni a megrendelőnek a tőle átvett dolgokat, amelyeket a mű elkészítése során nem dolgoztak fel.
§ 541
Ohľadne vecí, ktoré zhotoviteľ obstaral na vykonanie diela, má postavenie predávajúceho, pokiaľ z ustanovení upravujúcich zmluvu o dielo nevyplýva niečo iné. Pri pochybnostiach sa predpokladá, že kúpna cena týchto vecí je zahrnutá v cene za vykonanie diela.
541. §
Azon dolgok tekintetében, amelyeket a vállalkozó a mű elkészítéséhez szerzett be, eladói jogállású, amennyiben a vállalkozási szerződést szabályozó rendelkezésekből más nem következik. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy e dolgok vételára benne foglaltatik a mű elkészítésének díjában.
Oddiel 4
alszakasz 4
Vlastnícke právo k zhotovovanej veci a nebezpečenstvo škody na nej
Tulajdonjog a készülő dologhoz és a benne rejlő kárveszély
§ 542
(1)
Ak zhotoviteľ zhotovuje vec u objednávateľa, na jeho pozemku alebo na pozemku, ktorý objednávateľ obstaral, objednávateľ znáša nebezpečenstvo škody na zhotovovanej veci a je jej vlastníkom, ak zmluva neurčuje niečo iné.
(2)
V prípadoch, na ktoré sa nevzťahuje odsek 1, znáša zhotoviteľ nebezpečenstvo škody na zhotovovanej veci a je jej vlastníkom. Pre určenie prechodu nebezpečenstva škody na zhotovovanej veci zo zhotoviteľa na objednávateľa sa použijú obdobne ustanovenia o prechode nebezpečenstva škody na tovare z predávajúceho na kupujúceho.
(3)
Na zhotoviteľa neprechádza nebezpečenstvo škody na veci, ktorá je predmetom údržby, opravy alebo úpravy, ani vlastnícke právo k nej.
542. §
(1)
Ha a vállalkozó a dolgot a megrendelőnél, annak telkén vagy a megrendelő által beszerzett telken készíti el, a készülő dolog kárveszélyét a megrendelő viseli, és annak ő a tulajdonosa, ha a szerződés másként nem rendelkezik.
(2)
Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a készülő dolog kárveszélyét a vállalkozó viseli, és annak ő a tulajdonosa. A készülő dolog kárveszélyének a vállalkozóról a megrendelőre való átszállásának meghatározására értelemszerűen az áru kárveszélyének az eladóról a vevőre való átszállására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)
A vállalkozóra nem száll át a kárveszély a karbantartás, javítás vagy átalakítás tárgyát képező dologra, sem az ahhoz fűződő tulajdonjog.
§ 543
(1)
Ak má k zhotovenej veci vlastnícke právo zhotoviteľ a záväzok vykonať dielo zanikne z dôvodu, za ktorý nezodpovedá objednávateľ, je objednávateľ oprávnený požadovať zaplatenie ceny vecí prevzatých od neho zhotoviteľom, ktoré zhotoviteľ spracoval pri vykonaní diela alebo ktoré nemožno vrátiť. Nárok objednávateľa na náhradu škody tým nie je dotknutý.
(2)
Ak zanikol záväzok vykonať dielo z dôvodu, za ktorý zodpovedá objednávateľ, je objednávateľ oprávnený požadovať úhradu toho, o čo sa zhotoviteľ obohatil.
543. §
(1)
Ha az elkészített dolog tulajdonjoga a vállalkozót illeti meg, és a mű elkészítésére vonatkozó kötelezettség olyan okból szűnik meg, amelyért a megrendelő nem felelős, a megrendelő jogosult követelni a vállalkozó által tőle átvett azon dolgok árának megfizetését, amelyeket a vállalkozó a mű elkészítése során feldolgozott, vagy amelyeket nem lehet visszaadni. A megrendelő kártérítésre vonatkozó igényét ez nem érinti.
(2)
Ha a mű elkészítésére vonatkozó kötelezettség olyan okból szűnt meg, amelyért a megrendelő felelős, a megrendelő jogosult annak megtérítését követelni, amivel a vállalkozó gazdagodott.
§ 544
(1)
Ak má k zhotovovanej veci vlastnícke právo objednávateľ a vec nemožno vzhľadom na jej povahu vrátiť alebo odovzdať zhotoviteľovi, je objednávateľ povinný uhradiť zhotoviteľovi to, o čo sa objednávateľ zhotovovaním veci obohatil, ak záväzok zanikol z dôvodu, za ktorý objednávateľ nezodpovedá.
(2)
Ak záväzok zanikol v prípadoch uvedených v odseku 1 z dôvodov, za ktoré zodpovedá objednávateľ, môže zhotoviteľ požadovať úhradu ceny vecí, ktoré účelne obstaral a ktoré sa spracovaním stali súčasťou zhotovovanej veci, pokiaľ cena týchto vecí nie je zahrnutá v nároku zhotoviteľa podľa § 548 ods. 2.
544. §
(1)
Ha a készülő dolog tulajdonjoga a megrendelőt illeti meg, és a dolgot annak jellege miatt nem lehet visszaadni vagy a vállalkozónak átadni, a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak azt, amivel a megrendelő a dolog elkészítésével gazdagodott, ha a kötelezettség olyan okból szűnt meg, amelyért a megrendelő nem felelős.
(2)
Ha a kötelezettség az (1) bekezdésben említett esetekben olyan okokból szűnt meg, amelyekért a megrendelő felelős, a vállalkozó követelheti azon dolgok árának megtérítését, amelyeket célirányosan szerzett be, és amelyek a feldolgozással a készülő dolog részévé váltak, amennyiben e dolgok ára nem foglaltatik benne a vállalkozó 548. § (2) bekezdése szerinti igényében.
§ 545
Ustanovenia § 544 platia obdobne v prípadoch, keď predmetom diela je montáž, údržba, oprava alebo úprava veci.
545. §
Az 544. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azokban az esetekben is, amikor a mű tárgya egy dolog összeszerelése, karbantartása, javítása vagy átalakítása.
Oddiel 5
alszakasz 5
Cena za dielo
A mű díja
§ 546
(1)
Objednávateľ je povinný zhotoviteľovi zaplatiť cenu dohodnutú v zmluve alebo určenú spôsobom určeným v zmluve. Ak nie je cena takto dohodnutá alebo určiteľná a zmluva je napriek tomu platná (§ 536 ods. 3), je objednávateľ povinný zaplatiť cenu, ktorá sa obvykle platí za porovnateľné dielo v čase uzavretia zmluvy za obdobných obchodných podmienok.
(2)
Dojednanie a poskytnutie preddavkov na cenu za dielo sa nedotýka účinkov podľa § 548 a 549.
546. §
(1)
A megrendelő köteles megfizetni a vállalkozónak a szerződésben kikötött vagy a szerződésben meghatározott módon megállapított díjat. Ha a díj nincs így kikötve vagy meghatározható, és a szerződés ennek ellenére érvényes (536. § (3) bek.), a megrendelő köteles azt a díjat megfizetni, amely a szerződés megkötésének időpontjában hasonló műért hasonló üzleti feltételek mellett szokásosan fizetendő.
(2)
A mű díjára vonatkozó előlegek kikötése és nyújtása nem érinti az 548. és 549. § szerinti joghatásokat.
§ 547
Cena podľa rozpočtu
(1)
Na výšku ceny nemá vplyv, že cena bola určená na základe rozpočtu, ktorý je súčasťou zmluvy alebo ho objednávateľovi oznámil zhotoviteľ do uzavretia zmluvy.
(2)
Ak však bola cena určená na základe rozpočtu, ohľadne ktorého zo zmluvy vyplýva, že sa nezaručuje jeho úplnosť, môže sa zhotoviteľ domáhať primeraného zvýšenia ceny, ak sa pri vykonávaní diela objaví potreba činností nezahrnutých do rozpočtu, pokiaľ tieto činnosti neboli predvídateľné v čase uzavretia zmluvy.
(3)
Ak cena bola určená na základe rozpočtu, ktorý sa podľa zmluvy považuje za nezáväzný, môže sa zhotoviteľ domáhať, aby sa určilo zvýšenie ceny o sumu, o ktorú nevyhnutne prevýši náklady účelne vynaložené zhotoviteľom, náklady zahrnuté do rozpočtu.
(4)
Ak objednávateľ nesúhlasí so zvýšením ceny, určí jej zvýšenie súd na návrh zhotoviteľa.
(5)
Objednávateľ môže bez zbytočného odkladu odstúpiť od zmluvy, ak zhotoviteľ požaduje zvýšenie ceny podľa odsekov 2 a 3 o sumu, ktorá presahuje o viac ako 10 % cenu určenú na základe rozpočtu. V tomto prípade je objednávateľ povinný nahradiť zhotoviteľovi časť ceny zodpovedajúcu rozsahu čiastočného vykonania diela podľa rozpočtu.
(6)
Zhotoviteľovi zaniká nárok na určenie zvýšenia ceny podľa odsekov 2 a 3, ak neoznámi potrebu prekročenia rozpočtovanej sumy a výšku požadovaného zvýšenia ceny bez zbytočného odkladu po tom, čo sa ukázalo, že je nevyhnutné prekročenie ceny, ktorá bola určená na základe rozpočtu.
547. §
Költségvetés szerinti díj
(1)
A díj összegét nem befolyásolja, hogy a díjat olyan költségvetés alapján határozták meg, amely a szerződés részét képezi, vagy amelyet a vállalkozó a szerződés megkötéséig közölt a megrendelővel.
(2)
Ha azonban a díjat olyan költségvetés alapján határozták meg, amelynek teljességét a szerződés szerint nem garantálják, a vállalkozó a díj arányos növelését követelheti, ha a mű elkészítése során a költségvetésbe nem foglalt tevékenységek szükségessége merül fel, amennyiben ezek a tevékenységek a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előre láthatóak.
(3)
Ha a díjat olyan költségvetés alapján határozták meg, amely a szerződés szerint nem kötelező érvényűnek minősül, a vállalkozó követelheti a díj növelésének megállapítását azzal az összeggel, amellyel a vállalkozó által célirányosan ráfordított költségek szükségszerűen meghaladják a költségvetésbe foglalt költségeket.
(4)
Ha a megrendelő nem ért egyet a díj növelésével, annak növelését a vállalkozó indítványára a bíróság állapítja meg.
(5)
A megrendelő felesleges késedelem nélkül elállhat a szerződéstől, ha a vállalkozó a (2) és (3) bekezdés szerint olyan összegű díjnövelést követel, amely több mint 10%-kal meghaladja a költségvetés alapján meghatározott díjat. Ebben az esetben a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a díjnak a mű részleges, költségvetés szerinti elkészítésének mértékével arányos részét.
(6)
A vállalkozó elveszíti a (2) és (3) bekezdés szerinti díjnövelés megállapítására vonatkozó igényét, ha a költségvetésben szereplő összeg túllépésének szükségességét és a kért díjnövelés mértékét nem közli felesleges késedelem nélkül azután, hogy a költségvetés alapján meghatározott díj túllépésének szükségessége nyilvánvalóvá vált.
§ 548
(1)
Objednávateľ je povinný zaplatiť zhotoviteľovi cenu v čase dojednanom v zmluve. Pokiaľ zo zmluvy alebo z tohto zákona nevyplýva niečo iné, vzniká nárok na cenu vykonaním diela.
(2)
Ak zhotoviteľ odstúpil od zmluvy pre omeškanie objednávateľa a ak prekážka pre splnenie povinnosti objednávateľa nespočíva v okolnostiach vylučujúcich zodpovednosť (§ 374), patrí zhotoviteľovi cena, na ktorú má nárok na základe zmluvy. Od tejto ceny sa však odpočíta to, čo zhotoviteľ ušetril nevykonaním diela v plnom rozsahu.
548. §
(1)
A megrendelő köteles megfizetni a vállalkozónak a díjat a szerződésben kikötött időben. Amennyiben a szerződésből vagy e törvényből más nem következik, a díjra való jogosultság a mű elkészítésével keletkezik.
(2)
Ha a vállalkozó a megrendelő késedelme miatt állt el a szerződéstől, és ha a megrendelő kötelezettségének teljesítését akadályozó körülmény nem a felelősséget kizáró körülményekben (374. §) rejlik, a vállalkozót megilleti az a díj, amelyre a szerződés alapján jogosult. Ebből a díjból azonban le kell vonni azt, amit a vállalkozó a mű teljes körű el nem készítésével megtakarított.
§ 549
(1)
Ak sa strany po uzavretí zmluvy dohodnú na obmedzení rozsahu diela a ak nedojednajú jeho dôsledky na výšku ceny, je objednávateľ povinný zaplatiť len cenu primerane zníženú; ak sa týmto spôsobom dohodnú na rozšírení diela, je objednávateľ povinný zaplatiť cenu primerane zvýšenú.
(2)
Ak sa strany po uzavretí zmluvy dohodnú na zmene diela a ak nedojednajú jej dôsledky na výšku ceny, je objednávateľ povinný zaplatiť cenu zvýšenú alebo zníženú s prihliadnutím na rozdiel v rozsahu potrebnej činnosti a v účelných nákladoch spojených so zmeneným vykonávaním diela.
549. §
(1)
Ha a felek a szerződés megkötése után a mű terjedelmének korlátozásában állapodnak meg, és nem kötik ki annak a díj összegére gyakorolt következményeit, a megrendelő csak arányosan csökkentett díjat köteles fizetni; ha ilyen módon a mű bővítésében állapodnak meg, a megrendelő arányosan növelt díjat köteles fizetni.
(2)
Ha a felek a szerződés megkötése után a mű módosításában állapodnak meg, és nem kötik ki annak a díj összegére gyakorolt következményeit, a megrendelő köteles a szükséges tevékenység terjedelmének és a mű módosított elkészítésével kapcsolatos célirányos költségeknek a különbségére tekintettel növelt vagy csökkentett díjat fizetni.
Oddiel 6
alszakasz 6
Spôsob vykonávania diela
A mű elkészítésének módja
§ 550
Objednávateľ je oprávnený kontrolovať vykonávanie diela. Ak objednávateľ zistí, že zhotoviteľ vykonáva dielo v rozpore so svojimi povinnosťami, je objednávateľ oprávnený dožadovať sa toho, aby zhotoviteľ odstránil vady vzniknuté vadným vykonávaním a dielo vykonával riadnym spôsobom. Ak tak zhotoviteľ diela neurobí ani v primeranej lehote mu na to poskytnutej a postup zhotoviteľa by viedol nepochybne k podstatnému porušeniu zmluvy (§ 345), je objednávateľ oprávnený odstúpiť od zmluvy.
550. §
A megrendelő jogosult a mű elkészítését ellenőrizni. Ha a megrendelő megállapítja, hogy a vállalkozó a művet kötelezettségeivel ellentétesen készíti el, a megrendelő jogosult követelni, hogy a vállalkozó a hibás elkészítésből eredő hibákat kiküszöbölje, és a művet rendes módon készítse el. Ha a mű vállalkozója ezt az erre biztosított méltányos határidőn belül sem teszi meg, és a vállalkozó eljárása kétségtelenül a szerződés lényeges megszegéséhez (345. §) vezetne, a megrendelő jogosult elállni a szerződéstől.
§ 551
(1)
Zhotoviteľ je povinný upozorniť objednávateľa bez zbytočného odkladu na nevhodnú povahu vecí prevzatých od objednávateľa alebo pokynov daných mu objednávateľom na vykonanie diela, ak zhotoviteľ mohol túto nevhodnosť zistiť pri vynaložení odbornej starostlivosti. Ak nevhodné veci alebo pokyny prekážajú v riadnom vykonávaní diela, je zhotoviteľ povinný jeho vykonávanie v nevyhnutnom rozsahu prerušiť do doby výmeny vecí alebo zmeny pokynov objednávateľa alebo písomného oznámenia, že objednávateľ trvá na vykonávaní diela s použitím odovzdaných vecí a daných pokynov. O dobu, po ktorú bolo potrebné vykonávanie diela prerušiť, sa predlžuje lehota určená na jeho dokončenie. Zhotoviteľ má takisto nárok na úhradu nákladov spojených s prerušením vykonávania diela alebo s použitím nevhodných vecí do doby, keď sa ich nevhodnosť mohla zistiť.
(2)
Zhotoviteľ, ktorý splnil povinnosť uvedenú v odseku 1, nezodpovedá za nemožnosť dokončenia diela alebo za vady dokončeného diela spôsobené nevhodnými vecami alebo pokynmi, ak objednávateľ na ich použití pri vykonávaní diela písomne trval. Pri nedokončení diela má zhotoviteľ nárok na cenu zníženú o to, čo ušetril tým, že nevykonal dielo v plnom rozsahu.
(3)
Zhotoviteľ, ktorý nesplnil povinnosť uvedenú v odseku 1, zodpovedá za vady diela spôsobené použitím nevhodných vecí odovzdaných objednávateľom alebo pokynov daných mu objednávateľom.
551. §
(1)
A kivitelező köteles felesleges késedelem nélkül figyelmeztetni a megbízót a megbízótól átvett dolgok alkalmatlan jellegére vagy a megbízó által a mű elvégzésére adott utasításokra, ha a kivitelező ezt az alkalmatlanságot a szakmai gondosság tanúsítása mellett megállapíthatta. Ha az alkalmatlan dolgok vagy utasítások akadályozzák a mű rendes elvégzését, a kivitelező köteles annak elvégzését a szükséges mértékben felfüggeszteni a dolgok kicseréléséig, a megbízó utasításainak megváltoztatásáig, vagy amíg írásban nem jelenti be, hogy a megbízó ragaszkodik a mű elvégzéséhez az átadott dolgok és az adott utasítások felhasználásával. A mű elvégzésének befejezésére meghatározott határidő meghosszabbodik azzal az idővel, ameddig a mű elvégzését fel kellett függeszteni. A kivitelező szintén jogosult a mű elvégzésének felfüggesztésével vagy az alkalmatlan dolgok használatával kapcsolatos költségek megtérítésére addig az időpontig, amíg azok alkalmatlanságát meg lehetett állapítani.
(2)
Az (1) bekezdésben említett kötelezettségét teljesítő kivitelező nem felel a mű befejezésének lehetetlenségéért vagy a befejezett mű alkalmatlan dolgok vagy utasítások által okozott hibáiért, ha a megbízó írásban ragaszkodott azok felhasználásához a mű elvégzése során. A mű befejezetlensége esetén a kivitelező jogosult az árra, csökkentve azzal az összeggel, amelyet azáltal takarított meg, hogy a művet nem végezte el teljes mértékben.
(3)
Az (1) bekezdésben említett kötelezettségét nem teljesítő kivitelező felel a megbízó által átadott alkalmatlan dolgok vagy a megbízó által adott utasítások felhasználása által okozott hibákért.
§ 552
(1)
Ak zhotoviteľ zistí pri vykonávaní diela skryté prekážky týkajúce sa veci, na ktorej sa má vykonať oprava alebo úprava, alebo miesta, kde sa má dielo vykonať, a tieto prekážky znemožňujú vykonanie diela dohodnutým spôsobom, je zhotoviteľ povinný oznámiť to bez zbytočného odkladu objednávateľovi a navrhnúť mu zmenu diela. Do dosiahnutia dohody o zmene diela je zhotoviteľ oprávnený vykonávanie diela prerušiť. Ak sa strany v primeranej lehote nedohodnú na zmene zmluvy, môže ktorákoľvek zo strán od zmluvy odstúpiť.
(2)
Ak zhotoviteľ neporušil svoju povinnosť zistiť pred začatím vykonávania diela prekážky uvedené v odseku 1, nemá žiadna zo strán nárok na náhradu škody; zhotoviteľ má nárok na cenu za časť diela, ktoré bolo vykonané do doby, než prekážky mohol odhaliť pri vynaložení odbornej starostlivosti.
552. §
(1)
Ha a kivitelező a mű elvégzése során rejtett akadályokat fedez fel a javítandó vagy átalakítandó dologgal, vagy a mű elvégzésének helyével kapcsolatban, és ezek az akadályok lehetetlenné teszik a mű megállapodás szerinti elvégzését, a kivitelező köteles erről felesleges késedelem nélkül értesíteni a megbízót, és javaslatot tenni neki a mű módosítására. A mű módosításáról szóló megállapodás létrejöttéig a kivitelező jogosult a mű elvégzését felfüggeszteni. Ha a felek méltányos határidőn belül nem állapodnak meg a szerződés módosításában, bármelyik fél elállhat a szerződéstől.
(2)
Ha a kivitelező nem szegte meg az (1) bekezdésben említett akadályoknak a mű elvégzésének megkezdése előtti felderítésére vonatkozó kötelezettségét, egyik félnek sincs kártérítési igénye; a kivitelező jogosult a mű azon részének árára, amelyet addig az időpontig végzett el, amíg az akadályokat a szakmai gondosság tanúsítása mellett fel nem fedezhette.
§ 553
(1)
Ak zmluva určuje, že objednávateľ je oprávnený skontrolovať predmet diela na určitom stupni jeho vykonávania, je zhotoviteľ povinný včas objednávateľa pozvať na vykonanie kontroly.
(2)
Ak zhotoviteľ nesplní povinnosť uvedenú v odseku 1, je povinný umožniť objednávateľovi vykonanie dodatočnej kontroly a znášať náklady s tým spojené.
(3)
Ak sa objednávateľ nedostavil na kontrolu, na ktorú bol riadne pozvaný alebo ktorá sa mala konať podľa dohodnutého časového rozvrhu, môže zhotoviteľ pokračovať vo vykonávaní diela. Ak však účasť na kontrole znemožnila objednávateľovi prekážka, ktorú nemohol odvrátiť, môže objednávateľ bez zbytočného odkladu požadovať vykonanie dodatočnej kontroly, je však povinný zhotoviteľovi nahradiť náklady spôsobené oneskorením kontroly.
553. §
(1)
Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a megbízó jogosult a mű tárgyát annak elvégzésének egy bizonyos szakaszában ellenőrizni, a kivitelező köteles a megbízót időben meghívni az ellenőrzés elvégzésére.
(2)
Ha a kivitelező nem teljesíti az (1) bekezdésben említett kötelezettségét, köteles lehetővé tenni a megbízó számára a pótlólagos ellenőrzés elvégzését, és viselni az ezzel járó költségeket.
(3)
Ha a megbízó nem jelent meg az ellenőrzésen, amelyre rendben meghívták, vagy amelynek a megállapodás szerinti ütemterv szerint kellett volna lezajlania, a kivitelező folytathatja a mű elvégzését. Ha azonban a megbízót elháríthatatlan akadály gátolta meg az ellenőrzésen való részvételben, a megbízó felesleges késedelem nélkül kérheti a pótlólagos ellenőrzés elvégzését, de köteles megtéríteni a kivitelezőnek az ellenőrzés késedelme által okozott költségeket.
Oddiel 7
alszakasz 7
Vykonanie diela
A mű elkészítése
§ 554
(1)
Zhotoviteľ splní svoju povinnosť vykonať dielo jeho riadnym ukončením a odovzdaním predmetu diela objednávateľovi v dohodnutom mieste, inak v mieste ustanovenom týmto zákonom. Ak je miestom odovzdania iné miesto, než je uvedené v odsekoch 2 a 4, vyzve zhotoviteľ objednávateľa, aby prevzal dielo.
(2)
Ak toto miesto nie je dohodnuté a zmluva zahŕňa povinnosť zhotoviteľa odoslať predmet diela, uskutočňuje sa odovzdanie predmetu diela jeho odovzdaním prvému dopravcovi, ktorý má uskutočniť prepravu do miesta určenia. Zhotoviteľ umožní objednávateľovi uplatnenie práv z prepravnej zmluvy, pokiaľ tieto práva nemá objednávateľ už na základe tejto zmluvy.
(3)
Ak zmluva neurčuje miesto odovzdania a ani povinnosť zhotoviteľa odoslať predmet diela, uskutočňuje sa odovzdanie v mieste, v ktorom sa podľa zmluvy malo dielo vykonávať; ak v zmluve nie je toto miesto určené, uskutočňuje sa odovzdanie v mieste, o ktorom objednávateľ vedel alebo musel vedieť v čase uzavretia zmluvy, že v ňom bude zhotoviteľ dielo vykonávať.
(4)
V prípadoch, na ktoré sa nevzťahujú odseky 1 až 3, uskutočňuje sa odovzdanie diela v mieste, kde má zhotoviteľ sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko alebo organizačnú zložku, ak jej miesto včas objednávateľovi oznámi.
(5)
Odovzdaním zhotovenej veci nadobúda k nej objednávateľ vlastnícke právo, ak ho do tejto doby mal zhotoviteľ, a na objednávateľa prechádza nebezpečenstvo škody na zhotovenej veci, ak ho do tejto doby znášal zhotoviteľ. Ustanovenia § 444 až 446, § 455 až 459 a § 461 platia obdobne.
(6)
Ak o to požiada ktorákoľvek strana, spíše sa o odovzdaní predmetu diela zápisnica, ktorú podpíšu obe strany.
554. §
(1)
A kivitelező a mű elvégzésére vonatkozó kötelezettségét annak rendes befejezésével és a mű tárgyának a megbízó részére a megállapodás szerinti helyen, egyébként a jelen törvény által meghatározott helyen történő átadásával teljesíti. Ha az átadás helye a (2) és (4) bekezdésben említettektől eltérő hely, a kivitelező felszólítja a megbízót a mű átvételére.
(2)
Ha ez a hely nincs meghatározva, és a szerződés magában foglalja a kivitelező kötelezettségét a mű tárgyának elküldésére, a mű tárgyának átadása az első szállítmányozónak történő átadással valósul meg, akinek a szállítást a rendeltetési helyre kell végeznie. A kivitelező lehetővé teszi a megbízó számára a szállítási szerződésből eredő jogok érvényesítését, amennyiben ezek a jogok a megbízót e szerződés alapján már nem illetik meg.
(3)
Ha a szerződés nem határozza meg az átadás helyét, sem a kivitelező kötelezettségét a mű tárgyának elküldésére, az átadás azon a helyen történik, ahol a szerződés szerint a művet el kellett végezni; ha a szerződésben ez a hely nincs meghatározva, az átadás azon a helyen történik, amelyről a megbízó a szerződés megkötésekor tudott vagy tudnia kellett, hogy a kivitelező ott fogja a művet elvégezni.
(4)
Azokban az esetekben, amelyekre az (1)–(3) bekezdés nem vonatkozik, a mű átadása a kivitelező székhelyén vagy vállalkozásának helyén, esetleg lakóhelyén vagy szervezeti egységénél történik, ha annak helyét időben közli a megbízóval.
(5)
Az elkészített dolog átadásával a megbízó tulajdonjogot szerez felette, ha addig az a kivitelezőt illette meg, és a megbízóra száll át az elkészített dolog kárveszélye, ha azt addig a kivitelező viselte. A 444–446. §, a 455–459. § és a 461. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(6)
Ha bármelyik fél kéri, a mű tárgyának átadásáról jegyzőkönyv készül, amelyet mindkét fél aláír.
§ 555
(1)
Ak zmluva nezahŕňa povinnosť zhotoviteľa predmet diela odoslať, splní zhotoviteľ svoju povinnosť vykonať dielo, ak umožní objednávateľovi nakladať s predmetom diela riadne vykonaným v mieste ustanovenom v § 554. Ak záväzok zhotoviteľa zahŕňa vykonať montáž ním zhotovenej, opravenej alebo upravenej veci, je záväzok splnený riadnym vykonaním tejto montáže.
(2)
Ak sa podľa zmluvy má riadne vykonanie diela preukázať vykonaním dohodnutých skúšok, považuje sa vykonanie diela za dokončené až vtedy, keď sa tieto skúšky úspešne vykonali. Na účasť na nich je zhotoviteľ povinný objednávateľa včas pozvať.
(3)
Neúčasť objednávateľa na skúškach, na ktorých vykonanie bol objednávateľ včas pozvaný, nebráni vykonaniu skúšok. Ustanovenie § 553 ods. 3 o opakovaní skúšok platí obdobne.
(4)
Výsledok skúšok sa zachytí v zápisnici podpísanej oboma stranami. Ak objednávateľ nie je prítomný, podpíše zápisnicu namiesto neho hodnoverná a nestranná osoba, ktorá sa na skúškach zúčastnila.
555. §
(1)
Ha a szerződés nem foglalja magában a kivitelező kötelezettségét a mű tárgyának elküldésére, a kivitelező akkor teljesíti a mű elvégzésére vonatkozó kötelezettségét, ha lehetővé teszi a megbízó számára, hogy az 554. §-ban meghatározott helyen rendelkezzen a rendben elvégzett mű tárgyával. Ha a kivitelező kötelezettsége magában foglalja az általa készített, javított vagy átalakított dolog szerelését, a kötelezettség e szerelés rendes elvégzésével teljesül.
(2)
Ha a szerződés szerint a mű rendes elvégzését megállapodás szerinti próbák elvégzésével kell igazolni, a mű elvégzése csak akkor tekinthető befejezettnek, ha ezeket a próbákat sikeresen elvégezték. A kivitelező köteles a megbízót időben meghívni a próbákon való részvételre.
(3)
A megbízó távolmaradása a próbáktól, amelyek elvégzésére a megbízót időben meghívták, nem akadályozza a próbák elvégzését. Az 553. § (3) bekezdésének rendelkezése a próbák megismétléséről értelemszerűen alkalmazandó.
(4)
A próbák eredményét mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a megbízó nincs jelen, a jegyzőkönyvet helyette egy hiteles és pártatlan személy írja alá, aki részt vett a próbákon.
§ 556
Ak dielo spočíva v inom výsledku činnosti než v zhotovení veci, montáži, údržbe, oprave alebo úprave veci, je zhotoviteľ povinný pri tejto činnosti postupovať v rámci určenom zmluvou s odbornou starostlivosťou tak, aby sa dosiahol hmotne zachytený výsledok činnosti určený v zmluve. Zhotoviteľ je povinný hmotne zachytený výsledok odovzdať objednávateľovi.
556. §
Ha a mű a dolog elkészítésén, szerelésén, karbantartásán, javításán vagy átalakításán kívüli más tevékenység eredményében áll, a kivitelező köteles e tevékenység során a szerződésben meghatározott keretek között, szakmai gondossággal eljárni úgy, hogy a szerződésben meghatározott, anyagi formában rögzített tevékenységi eredményt elérje. A kivitelező köteles az anyagi formában rögzített eredményt átadni a megbízónak.
§ 557
Výsledok činnosti, ktorá je predmetom diela podľa § 556, je zhotoviteľ oprávnený poskytnúť aj iným osobám než objednávateľovi, pokiaľ to zmluva dovoľuje. Ak zmluva neobsahuje zákaz tohto poskytnutia, je naň zhotoviteľ oprávnený, ak to vzhľadom na povahu diela nie je v rozpore so záujmami objednávateľa.
557. §
Az 556. § szerinti mű tárgyát képező tevékenység eredményét a kivitelező jogosult a megbízón kívül más személyeknek is nyújtani, amennyiben a szerződés ezt megengedi. Ha a szerződés nem tartalmazza e nyújtás tilalmát, a kivitelező jogosult rá, ha ez a mű jellegére tekintettel nem ellentétes a megbízó érdekeivel.
§ 558
Ak je predmetom diela podľa § 556 výsledok činnosti, ktorý je chránený právom z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva, je objednávateľ oprávnený použiť ho len na účel vyplývajúci z uzavretej zmluvy o dielo. Na iné účely je oprávnený ho použiť len so súhlasom zhotoviteľa.
558. §
Ha az 556. § szerinti mű tárgya olyan tevékenység eredménye, amelyet ipari vagy egyéb szellemi tulajdonjog véd, a megbízó csak a megkötött vállalkozási szerződésből eredő célra jogosult azt felhasználni. Más célokra csak a kivitelező hozzájárulásával jogosult felhasználni.
§ 559
Zhotoviteľ zodpovedá za porušenie práva inej osoby z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva v dôsledku použitia predmetu diela, ak k tomuto porušeniu dôjde podľa slovenského právneho poriadku alebo podľa právneho poriadku štátu, kde sa má predmet diela využiť, a zhotoviteľ o tom vedel v čase uzavretia zmluvy. Pre právne vady diela platia primerane § 434 a 435.
559. §
A kivitelező felel más személy ipari vagy egyéb szellemi tulajdonjogának a mű tárgyának felhasználása következtében történő megsértéséért, ha ez a jogsértés a szlovák jogrend vagy azon állam jogrendje szerint következik be, ahol a mű tárgyát fel kell használni, és a kivitelező erről a szerződés megkötésekor tudott. A mű joghibáira a 434. és 435. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
Oddiel 8
alszakasz 8
Vady diela
A mű hibái
§ 560
(1)
Dielo má vady, ak vykonanie diela nezodpovedá výsledku určenému v zmluve.
(2)
Zhotoviteľ zodpovedá za vady, ktoré má dielo v čase jeho odovzdania (§ 554); ak však nebezpečenstvo škody na zhotovenej veci prechádza na objednávateľa neskôr, je rozhodujúci čas tohto prechodu. Za vady diela, na ktoré sa vzťahuje záruka za akosť, zodpovedá zhotoviteľ v rozsahu tejto záruky.
(3)
Zhotoviteľ zodpovedá za vady diela vzniknuté po čase uvedenom v odseku 2, ak boli spôsobené porušením jeho povinností.
(4)
Ak spočíva dielo v zhotovení veci, platia obdobne ustanovenia § 420 až 422 a § 426.
560. §
(1)
A műnek hibái vannak, ha a mű elvégzése nem felel meg a szerződésben meghatározott eredménynek.
(2)
A kivitelező felel azokért a hibákért, amelyek a műnek az átadása (§ 554) időpontjában vannak; ha azonban az elkészített dolog kárveszélye később száll át a megbízóra, ezen átszállás időpontja a mérvadó. A minőségi garancia hatálya alá tartozó hibákért a kivitelező e garancia keretein belül felel.
(3)
A kivitelező felel a (2) bekezdésben említett időpont után keletkezett hibákért, ha azokat kötelezettségei megszegése okozta.
(4)
Ha a mű dolog elkészítésében áll, a 420–422. § és a 426. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 561
Zhotoviteľ nezodpovedá za vady diela, ak tieto vady spôsobilo použitie vecí odovzdaných mu na spracovanie objednávateľom v prípade, že zhotoviteľ ani pri vynaložení odbornej starostlivosti nevhodnosť týchto vecí nemohol zistiť alebo na ne objednávateľa upozornil a objednávateľ na ich použití trval. Zhotoviteľ takisto nezodpovedá za vady spôsobené dodržaním nevhodných pokynov daných mu objednávateľom, ak zhotoviteľ na nevhodnosť týchto pokynov upozornil a objednávateľ na ich dodržaní trval alebo ak zhotoviteľ túto nevhodnosť nemohol zistiť.
561. §
A kivitelező nem felel a mű hibáiért, ha ezeket a hibákat a megbízó által feldolgozásra átadott dolgok használata okozta, abban az esetben, ha a kivitelező a szakmai gondosság tanúsítása mellett sem tudta megállapítani e dolgok alkalmatlanságát, vagy figyelmeztette rá a megbízót, és a megbízó ragaszkodott azok használatához. A kivitelező szintén nem felel a megbízó által adott alkalmatlan utasítások betartása által okozott hibákért, ha a kivitelező figyelmeztetett ezen utasítások alkalmatlanságára, és a megbízó ragaszkodott azok betartásához, vagy ha a kivitelező ezt az alkalmatlanságot nem tudta megállapítani.
§ 562
(1)
Objednávateľ je povinný predmet diela prezrieť alebo zariadiť jeho prehliadku podľa možnosti čo najskôr po odovzdaní predmetu diela.
(2)
Súd neprizná objednávateľovi právo z vád diela, ak objednávateľ neoznámi vady diela
a)
bez zbytočného odkladu po tom, čo ich zistí,
b)
bez zbytočného odkladu po tom, čo ich mal zistiť pri vynaložení odbornej starostlivosti pri prehliadke uskutočnenej podľa odseku 1,
c)
bez zbytočného odkladu po tom, čo mohli byť zistené neskôr pri vynaložení odbornej starostlivosti, najneskôr však do dvoch rokov a pri stavbách do piatich rokov od odovzdania predmetu diela. Pri vadách, na ktoré sa vzťahuje záruka, platí namiesto tejto lehoty záručná doba.
(3)
Ustanovenie § 428 ods. 2 a 3 sa použijú obdobne na účinky uvedené v odseku 2.
562. §
(1)
A megbízó köteles a mű tárgyát megvizsgálni vagy annak megvizsgálását megszervezni a mű tárgyának átadása után a lehető leghamarabb.
(2)
A bíróság nem ismeri el a megbízó mű hibáiból eredő jogát, ha a megbízó a mű hibáit nem jelenti be
a)
felesleges késedelem nélkül, miután azokat észlelte,
b)
felesleges késedelem nélkül, miután azokat az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során a szakmai gondosság tanúsítása mellett észlelnie kellett volna,
c)
felesleges késedelem nélkül, miután azok később a szakmai gondosság tanúsítása mellett megállapíthatók lettek volna, legkésőbb azonban a mű tárgyának átadásától számított két éven, építmények esetében pedig öt éven belül. A garancia hatálya alá tartozó hibák esetében e határidő helyett a jótállási idő az irányadó.
(3)
A 428. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a (2) bekezdésben említett joghatásokra.
§ 563
(1)
Záručná doba týkajúca sa diela začína plynúť odovzdaním diela.
(2)
Pre záruku za akosť diela inak platia primerane ustanovenia § 429 až 431.
563. §
(1)
A műre vonatkozó jótállási idő a mű átadásával kezdődik.
(2)
A mű minőségi garanciájára egyébként a 429–431. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 564
Pri vadách diela platia primerane § 436 až 441. Objednávateľ však nie je oprávnený požadovať vykonanie náhradného diela, ak predmet diela vzhľadom na jeho povahu nemožno vrátiť alebo odovzdať zhotoviteľovi.
564. §
A mű hibái esetén a 436–441. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A megbízó azonban nem jogosult pótmű elvégzését követelni, ha a mű tárgyát annak jellege miatt nem lehet visszaszolgáltatni vagy átadni a kivitelezőnek.
§ 565
565. §
Ha a megbízó az 564. §-ban említett rendelkezések szerint él a szerződéstől való elállás jogával egy olyan mű tárgya tekintetében, amelyet nem lehet visszaszolgáltatni vagy átadni a kivitelezőnek, a 441. § nem alkalmazandó. A megbízó azonban nem jogosult elállni a szerződéstől, ha a mű hibáit nem jelentette be időben a kivitelezőnek.
Diel X
X. SZAKASZ
Mandátna zmluva
Megbízási szerződés
§ 566
(1)
Mandátnou zmluvou sa mandatár zaväzuje, že pre mandanta na jeho účet zariadi za odplatu určitú obchodnú záležitosť uskutočnením právnych úkonov v mene mandanta alebo uskutočnením inej činnosti a mandant sa zaväzuje zaplatiť mu za to odplatu.
(2)
Ak je zariadenie záležitosti predmetom podnikateľskej činnosti mandatára, predpokladá sa, že odplata bola dohodnutá.
566. §
(1)
Megbízási szerződéssel a megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízó számára, annak számlájára, díjazás ellenében egy meghatározott kereskedelmi ügyet intéz el a megbízó nevében tett jogügyletekkel vagy más tevékenység végzésével, a megbízó pedig kötelezettséget vállal arra, hogy ezért díjat fizet neki.
(2)
Ha az ügy elintézése a megbízott vállalkozási tevékenységének tárgya, vélelmezni kell, hogy a díjazásban megállapodtak.
§ 567
(1)
Mandatár je povinný postupovať pri zariaďovaní záležitosti s odbornou starostlivosťou.
(2)
Činnosť, na ktorú sa mandatár zaviazal, je povinný uskutočňovať podľa pokynov mandanta a v súlade s jeho záujmami, ktoré mandatár pozná alebo musí poznať. Mandatár je povinný oznámiť mandantovi všetky okolnosti, ktoré zistil pri zariaďovaní záležitosti a ktoré môžu mať vplyv na zmenu pokynov mandanta.
(3)
Od pokynov mandanta sa môže mandatár odchýliť, len ak je to naliehavo nevyhnutné v záujme mandanta a mandatár nemôže včas dostať jeho súhlas. Ani v týchto prípadoch sa však mandatár nesmie od pokynov odchýliť, ak to zakazuje zmluva alebo mandant.
567. §
(1)
A megbízott köteles az ügy intézése során szakmai gondossággal eljárni.
(2)
A megbízott a vállalt tevékenységet a megbízó utasításai szerint és az általa ismert vagy ismernie kellett érdekeivel összhangban köteles végezni. A megbízott köteles a megbízóval közölni minden olyan körülményt, amelyet az ügy intézése során megállapított, és amely befolyásolhatja a megbízó utasításainak megváltozását.
(3)
A megbízott csak akkor térhet el a megbízó utasításaitól, ha ez a megbízó érdekében sürgősen szükséges, és a megbízott nem tudja időben megszerezni a hozzájárulását. Azonban ezekben az esetekben sem térhet el az utasításoktól, ha azt a szerződés vagy a megbízó tiltja.
§ 568
(1)
Mandatár je povinný zariadiť záležitosť osobne, len ak to určuje zmluva. Ak túto povinnosť poruší, zodpovedá za škodu tým spôsobenú mandantovi.
(2)
Mandant je povinný odovzdať včas mandatárovi veci a informácie, ktoré sú potrebné na zariadenie záležitosti, pokiaľ z ich povahy nevyplýva, že ich má obstarať mandatár.
(3)
Ak zariadenie záležitosti vyžaduje uskutočnenie právnych úkonov v mene mandanta, je mandant povinný vystaviť včas mandatárovi písomne potrebné plnomocenstvo.
(4)
Ak plnomocenstvo nie je obsiahnuté v zmluve, nenahrádza ho prevzatie zmluvného záväzku mandatárom konať v mene mandanta, a to ani v prípade, že osoba, s ktorou mandatár rokuje, o tomto záväzku vie.
568. §
(1)
A megbízott csak akkor köteles személyesen elintézni az ügyet, ha a szerződés így rendelkezik. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, felel az ezzel a megbízónak okozott kárért.
(2)
A megbízó köteles időben átadni a megbízottnak az ügy elintézéséhez szükséges dolgokat és információkat, hacsak azok jellegéből nem következik, hogy azokat a megbízottnak kell beszereznie.
(3)
Ha az ügy elintézése a megbízó nevében tett jogügyleteket igényel, a megbízó köteles időben írásbeli meghatalmazást kiállítani a megbízott részére.
(4)
Ha a meghatalmazást a szerződés nem tartalmazza, azt nem helyettesíti a megbízott szerződéses kötelezettségvállalása a megbízó nevében történő eljárásra, még abban az esetben sem, ha az a személy, akivel a megbízott tárgyal, tud erről a kötelezettségvállalásról.
§ 569
Mandatár je povinný odovzdať bez zbytočného odkladu mandantovi veci, ktoré za neho prevzal pri vybavovaní záležitosti.
569. §
A megbízott köteles felesleges késedelem nélkül átadni a megbízónak azokat a dolgokat, amelyeket az ügy intézése során helyette átvett.
§ 570
Mandatár zodpovedá za škodu na veciach prevzatých od mandanta na zariadenie záležitosti a na veciach prevzatých pri jej zariaďovaní od tretích osôb, ibaže túto škodu nemohol odvrátiť ani pri vynaložení odbornej starostlivosti. Tieto veci je mandatár povinný dať včas poistiť, len keď to určuje zmluva alebo keď ho mandant o to požiada, a to na účet mandanta.
570. §
A megbízott felel a megbízótól az ügy elintézésére átvett dolgokban, valamint az ügy elintézése során harmadik személyektől átvett dolgokban keletkezett kárért, kivéve, ha ezt a kárt a szakszerű gondosság tanúsítása mellett sem tudta elhárítani. Ezeket a dolgokat a megbízott csak akkor köteles időben bebiztosíttatni, ha ezt a szerződés előírja, vagy ha a megbízó erre kéri, mégpedig a megbízó költségére.
§ 571
(1)
Ak výška odplaty nie je určená v zmluve, je mandant povinný zaplatiť mandatárovi odplatu, ktorá je obvyklá v čase uzavretia zmluvy za činnosť obdobnú činnosti, ktorú mandatár uskutočnil pri zariadení záležitosti.
(2)
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, vznikne mandatárovi nárok na odplatu, keď riadne vykoná činnosť, na ktorú bol povinný, a to bez ohľadu na to, či priniesla očakávaný výsledok alebo nie. Ak možno očakávať, že v súvislosti s vybavovaním záležitosti vzniknú mandatárovi značné náklady, môže mandatár požadovať po uzavretí zmluvy primeraný preddavok.
571. §
(1)
Ha a díjazás mértékét a szerződés nem határozza meg, a megbízó köteles a megbízottnak olyan díjazást fizetni, amely a szerződés megkötésének időpontjában a megbízott által az ügy elintézése során végzett tevékenységhez hasonló tevékenységért szokásos.
(2)
Ha a szerződésből más nem következik, a megbízott díjazásra jogosulttá válik, amint a tevékenységet, amelyre köteles volt, rendben elvégzi, függetlenül attól, hogy az meghozta-e a várt eredményt vagy sem. Ha várható, hogy az ügy elintézésével kapcsolatban a megbízottnak jelentős költségei merülnek fel, a megbízott a szerződés megkötése után megfelelő előleget követelhet.
§ 572
Mandant je povinný uhradiť mandatárovi náklady, ktoré mandatár nevyhnutne alebo účelne vynaložil pri plnení svojho záväzku, ibaže z ich povahy vyplýva, že sú už zahrnuté v odplate.
572. §
A megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak azokat a költségeket, amelyeket a megbízott kötelezettsége teljesítése során elkerülhetetlenül vagy célirányosan ráfordított, kivéve, ha azok jellegéből az következik, hogy már benne foglaltatnak a díjazásban.
§ 573
Mandatár nezodpovedá za porušenie záväzku osoby, s ktorou uzavrel zmluvu pri zariaďovaní záležitosti, ibaže sa v zmluve zaručil za splnenie záväzkov prevzatých inými osobami v súvislosti so zariaďovaním záležitosti.
573. §
A megbízott nem felel annak a személynek a kötelezettségszegéséért, akivel az ügy elintézése során szerződést kötött, kivéve, ha a szerződésben kezességet vállalt az ügy elintézésével kapcsolatban más személyek által vállalt kötelezettségek teljesítéséért.
§ 574
(1)
Mandant môže zmluvu kedykoľvek čiastočne alebo v celom rozsahu vypovedať.
(2)
Ak výpoveď neurčuje neskoršiu účinnosť, nadobúda účinnosť dňom, keď sa o nej mandatár dozvedel alebo mohol dozvedieť.
(3)
Od účinnosti výpovede je mandatár povinný nepokračovať v činnosti, na ktorú sa výpoveď vzťahuje. Je však povinný mandanta upozorniť na opatrenia potrebné na to, aby sa zabránilo vzniku škody bezprostredne hroziacej mandantovi nedokončením činnosti súvisiacej so zariaďovaním záležitosti.
(4)
Za činnosť riadne uskutočnenú do účinnosti výpovede má mandatár nárok na úhradu nákladov vynaložených podľa § 572 a na primeranú časť odplaty.
574. §
(1)
A megbízó a szerződést bármikor részben vagy egészben felmondhatja.
(2)
Ha a felmondás nem határoz meg későbbi hatálybalépést, akkor azon a napon lép hatályba, amikor a megbízott tudomást szerzett róla, vagy tudomást szerezhetett volna róla.
(3)
A felmondás hatálybalépésétől a megbízott köteles nem folytatni azt a tevékenységet, amelyre a felmondás vonatkozik. Köteles azonban a megbízót figyelmeztetni azokra az intézkedésekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megelőzzék a megbízót az ügy elintézésével kapcsolatos tevékenység befejezetlensége miatt közvetlenül fenyegető kár keletkezését.
(4)
A felmondás hatálybalépéséig rendben elvégzett tevékenységért a megbízott jogosult az 572. § szerint ráfordított költségek megtérítésére és a díjazás arányos részére.
§ 575
(1)
Mandatár môže zmluvu vypovedať s účinnosťou ku koncu kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom bola výpoveď doručená mandantovi, ak z výpovede nevyplýva neskorší čas.
(2)
Ku dňu účinnosti výpovede zaniká záväzok mandatára uskutočňovať činnosť, na ktorú sa zaviazal. Ak by týmto prerušením činnosti vznikla mandantovi škoda, je mandatár povinný ho upozorniť, aké opatrenia treba urobiť na jej odvrátenie. Ak mandant tieto opatrenia nemôže urobiť ani pomocou iných osôb a požiada mandatára, aby ich urobil sám, je mandatár na to povinný.
(3)
Záväzok mandatára zaniká jeho smrťou, ak je fyzickou osobou, alebo jeho zánikom, ak je právnickou osobou.
(4)
Ohľadne činnosti uskutočnenej odo dňa výpovede do jej účinnosti a uskutočnenej podľa odseku 2 má mandatár nárok na úhradu nákladov podľa § 572 a na časť odplaty primeranej výsledku dosiahnutému pri zariaďovaní záležitosti.
575. §
(1)
A megbízott a szerződést a felmondásnak a megbízó részére történő kézbesítését követő naptári hónap végére szóló hatállyal mondhatja fel, ha a felmondásból nem következik későbbi időpont.
(2)
A felmondás hatálybalépésének napjával megszűnik a megbízottnak a vállalt tevékenység végzésére vonatkozó kötelezettsége. Ha a tevékenység ezen megszakításával a megbízónak kára keletkezne, a megbízott köteles őt figyelmeztetni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni annak elhárítására. Ha a megbízó ezeket az intézkedéseket más személyek segítségével sem tudja megtenni, és a megbízottat kéri, hogy azokat ő maga tegye meg, a megbízott erre köteles.
(3)
A megbízott kötelezettsége megszűnik a halálával, ha természetes személy, vagy a megszűnésével, ha jogi személy.
(4)
A felmondás napjától annak hatálybalépéséig elvégzett, valamint a (2) bekezdés szerint elvégzett tevékenység tekintetében a megbízott jogosult az 572. § szerinti költségtérítésre és a díjazásnak az ügy elintézése során elért eredménnyel arányos részére.
§ 576
Ustanovenia § 567 až 575 sa použijú primerane v prípadoch, keď je povinnosť podľa iných ustanovení tohto zákona zariadiť určitú záležitosť na účet iného, ibaže z týchto iných ustanovení vyplýva niečo iné.
576. §
Az 567-575. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók azokban az esetekben, amikor e törvény más rendelkezései szerint kötelesség egy bizonyos ügyet más költségére elintézni, kivéve, ha ezen más rendelkezésekből más következik.
Diel XI
XI. SZAKASZ
Komisionárska zmluva
A bizományi szerződés
§ 577
Základné ustanovenie
Komisionárskou zmluvou sa komisionár zaväzuje, že zariadi vo vlastnom mene pre komitenta na jeho účet určitú obchodnú záležitosť, a komitent sa zaväzuje zaplatiť mu odplatu.
577. §
Alapvető rendelkezés
Bizományi szerződéssel a bizományos kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízó számára, annak költségére, a saját nevében elintéz egy bizonyos kereskedelmi ügyet, a megbízó pedig kötelezettséget vállal arra, hogy díjazást fizet neki.
§ 578
(1)
Komisionár je povinný pri zariaďovaní záležitosti konať s potrebnou odbornou starostlivosťou podľa pokynov komitenta.
(2)
Od pokynov komitenta sa môže komisionár odchýliť, len keď je to v záujme komitenta a keď si nemôže vyžiadať jeho včasný súhlas. Pri porušení tejto povinnosti nemusí komitent uznať konanie za uskutočnené na svoj účet, ak účinnosť konania pre seba odmietol bez zbytočného odkladu po tom, čo sa o obsahu konania dozvedel.
578. §
(1)
A bizományos köteles az ügy elintézése során a szükséges szakszerű gondossággal, a megbízó utasításai szerint eljárni.
(2)
A megbízó utasításaitól a bizományos csak akkor térhet el, ha ez a megbízó érdekében áll, és nem tudja időben kikérni a hozzájárulását. E kötelezettség megszegése esetén a megbízónak nem kell az eljárást a saját költségére végrehajtottnak elismernie, ha az eljárás hatályát saját magára nézve felesleges késedelem nélkül elutasította, miután az eljárás tartalmáról tudomást szerzett.
§ 579
(1)
Komisionár je povinný chrániť jemu známe záujmy komitenta súvisiace so zariaďovaním záležitosti a oznámiť mu všetky okolnosti, ktoré môžu mať vplyv na zmenu komitentových príkazov. Poistenie je komisionár povinný obstarať, len keď to určuje zmluva alebo keď dostal na to príkaz od komitenta, a to na účet komitenta.
(2)
Komisionár je povinný podávať komitentovi správy o zariaďovaní záležitosti spôsobom určeným v zmluve, inak na výzvu komitenta.
579. §
(1)
A bizományos köteles védeni a megbízó általa ismert, az ügy elintézésével kapcsolatos érdekeit, és közölni vele minden olyan körülményt, amely befolyásolhatja a megbízó utasításainak megváltozását. A bizományos csak akkor köteles biztosítást kötni, ha ezt a szerződés előírja, vagy ha erre utasítást kapott a megbízótól, mégpedig a megbízó költségére.
(2)
A bizományos köteles a megbízónak az ügy elintézéséről a szerződésben meghatározott módon, egyébként a megbízó felhívására jelentést tenni.
§ 580
(1)
Ak zmluva neurčuje niečo iné, je komisionár povinný použiť na splnenie zmluvy inú osobu, ak nemôže svoj záväzok splniť sám.
(2)
Ak komisionár použije na splnenie záväzku inú osobu, zodpovedá akoby záležitosť obstaral sám.
580. §
(1)
Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a bizományos köteles a szerződés teljesítéséhez más személyt igénybe venni, ha kötelezettségét maga nem tudja teljesíteni.
(2)
Ha a bizományos a kötelezettség teljesítéséhez más személyt vesz igénybe, úgy felel, mintha az ügyet maga intézte volna el.
§ 581
Z konania komisionára nevznikajú komitentovi vo vzťahu k tretím osobám ani práva, ani povinnosti. Komitent však môže priamo od tretej osoby požadovať vydanie veci alebo splnenie záväzku, ktoré pre neho obstaral komisionár, ak tak nemôže urobiť komisionár pre okolnosti, ktoré sa týkajú jeho osoby.
581. §
A bizományos eljárásából a megbízónak harmadik személyekkel szemben sem jogai, sem kötelezettségei nem keletkeznek. A megbízó azonban közvetlenül követelheti a harmadik személytől a dolog kiadását vagy a kötelezettség teljesítését, amelyet a bizományos szerzett meg számára, ha a bizományos ezt a személyét érintő körülmények miatt nem teheti meg.
§ 582
Komitent môže požadovať od komisionára splnenie záväzku tretej osoby bez toho, aby táto splnila svoj záväzok voči komisionárovi, len pokiaľ komisionár tento záväzok písomne prevzal alebo ak porušil príkazy komitenta týkajúce sa osoby, s ktorou sa mala zmluva na účet komitenta uzavrieť. V takom prípade platia primerane ustanovenia o ručení.
582. §
A megbízó csak akkor követelheti a bizományostól a harmadik személy kötelezettségének teljesítését anélkül, hogy az teljesítette volna a bizományossal szembeni kötelezettségét, amennyiben a bizományos ezt a kötelezettséget írásban átvállalta, vagy ha megszegte a megbízó utasításait arra a személyre vonatkozóan, akivel a szerződést a megbízó költségére meg kellett volna kötni. Ebben az esetben a kezességre vonatkozó rendelkezések megfelelően érvényesek.
§ 583
(1)
K hnuteľným veciam zvereným komisionárovi na predaj má komitent vlastnícke právo, dokiaľ ho nenadobudne tretia osoba. Vlastnícke právo k hnuteľným veciam získaným pre komitenta nadobúda komitent ich odovzdaním komisionárovi.
(2)
Za škodu na veciach uvedených v odseku 1 zodpovedá komisionár podľa ustanovení o zmluve o skladovaní.
583. §
(1)
Az eladásra a bizományosra bízott ingó dolgok felett a megbízónak tulajdonjoga van, amíg azt egy harmadik személy meg nem szerzi. A megbízó számára szerzett ingó dolgok feletti tulajdonjogot a megbízó azoknak a bizományosnak történő átadásával szerzi meg.
(2)
Az (1) bekezdésben említett dolgokban keletkezett kárért a bizományos a letéti szerződésről szóló rendelkezések szerint felel.
§ 584
(1)
Po zariadení záležitosti je komisionár povinný o výsledku podať komitentovi správu a vykonať vyúčtovanie.
(2)
V správe komisionár označí osobu, s ktorou zmluvu uzavrel. Ak tak neurobí, je komitent oprávnený vymáhať voči komisionárovi nárok na plnenie záväzku z tejto zmluvy.
584. §
(1)
Az ügy elintézése után a bizományos köteles a megbízónak jelentést tenni az eredményről és elszámolást végezni.
(2)
A jelentésben a bizományos megjelöli azt a személyt, akivel a szerződést megkötötte. Ha ezt nem teszi meg, a megbízó jogosult a bizományossal szemben behajtani az e szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére vonatkozó igényt.
§ 585
Komisionár je povinný bez zbytočného odkladu previesť na komitenta práva získané pri zariaďovaní záležitosti a vydať mu všetko, čo pritom získal, a komitent je povinný ich prevziať.
585. §
A bizományos köteles felesleges késedelem nélkül átruházni a megbízóra az ügy elintézése során szerzett jogokat, és kiadni neki mindent, amit közben szerzett, a megbízó pedig köteles azokat átvenni.
§ 586
Ak osoba, s ktorou komisionár uzavrel zmluvu pri zariaďovaní záležitosti, poruší svoje záväzky, je komisionár povinný na účet komitenta splnenie týchto záväzkov vymáhať, alebo ak s tým komitent súhlasí, postúpiť mu pohľadávky zodpovedajúce týmto záväzkom.
586. §
Ha az a személy, akivel a bizományos az ügy elintézése során szerződést kötött, megszegi a kötelezettségeit, a bizományos köteles a megbízó költségére ezen kötelezettségek teljesítését behajtani, vagy ha a megbízó ehhez hozzájárul, engedményezni neki az ezen kötelezettségeknek megfelelő követeléseket.
§ 587
(1)
Ak sa výška odplaty nedojednala, prislúcha komisionárovi odplata primeraná uskutočnenej činnosti a dosiahnutému výsledku s prihliadnutím na odplatu obvykle poskytovanú za obdobnú činnosť v čase uzavretia zmluvy.
(2)
Komisionárovi vzniká nárok na odplatu, len čo splní povinnosti ustanovené v § 584 až 586.
587. §
(1)
Ha a díjazás mértékében nem állapodtak meg, a bizományost az elvégzett tevékenységgel és az elért eredménnyel arányos díjazás illeti meg, figyelembe véve a szerződés megkötésének időpontjában hasonló tevékenységért szokásosan nyújtott díjazást.
(2)
A bizományos díjazásra jogosulttá válik, amint teljesíti az 584-586. §-ban előírt kötelezettségeket.
§ 588
Zároveň s odplatou je komitent povinný uhradiť komisionárovi náklady, ktoré komisionár nevyhnutne alebo užitočne vynaložil pri plnení svojho záväzku. Pri pochybnostiach sa predpokladá, že v odplate je obsiahnutá aj náhrada nákladov.
588. §
A díjazással egyidejűleg a megbízó köteles megtéríteni a bizományosnak azokat a költségeket, amelyeket a bizományos kötelezettsége teljesítése során elkerülhetetlenül vagy hasznosan ráfordított. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a díjazás a költségtérítést is magában foglalja.
§ 589
Pre komisionársku zmluvu platia obdobne ustanovenia § 574 a 575.
589. §
A bizományi szerződésre értelemszerűen érvényesek az 574. és 575. § rendelkezései.
§ 590
Ak je predmetom záväzku komisionára trvalá činnosť, použijú sa na vzťah medzi komitentom a komisionárom primerane tiež ustanovenia upravujúce zmluvu o obchodnom zastúpení.
590. §
Ha a bizományos kötelezettségének tárgya tartós tevékenység, a megbízó és a bizományos közötti kapcsolatra megfelelően alkalmazandók a kereskedelmi képviseleti szerződést szabályozó rendelkezések is.
Diel XII
XII. SZAKASZ
Zmluva o kontrolnej činnosti
Az ellenőrzési tevékenységről szóló szerződés
§ 591
Základné ustanovenie
Zmluvou o kontrolnej činnosti sa vykonávateľ kontroly zaväzuje vykonať nestranne zistenie stavu určitej veci alebo overenie výsledku určitej činnosti a vydať o tom kontrolné osvedčenie a objednávateľ kontroly sa zaväzuje zaplatiť mu za to odplatu.
591. §
Alapvető rendelkezés
Az ellenőrzési tevékenységről szóló szerződéssel az ellenőrzést végző kötelezettséget vállal egy bizonyos dolog állapotának pártatlan megállapítására vagy egy bizonyos tevékenység eredményének ellenőrzésére, és erről ellenőrzési tanúsítvány kiállítására, az ellenőrzés megrendelője pedig kötelezettséget vállal arra, hogy ezért díjazást fizet neki.
§ 592
(1)
Vykonávateľ kontroly je povinný vykonať kontrolu nestranným spôsobom a zistený stav opísať v kontrolnom osvedčení.
(2)
Ustanovenia zmluvy, ktorými sa ukladajú vykonávateľovi kontroly povinnosti, ktoré by mohli ovplyvniť nestrannosť vykonávanej kontroly alebo správnosť kontrolného osvedčenia, sú neplatné.
592. §
(1)
Az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzést pártatlan módon elvégezni, és a megállapított állapotot az ellenőrzési tanúsítványban leírni.
(2)
A szerződés azon rendelkezései, amelyek az ellenőrzést végzőre olyan kötelezettségeket rónak, amelyek befolyásolhatnák az elvégzett ellenőrzés pártatlanságát vagy az ellenőrzési tanúsítvány helyességét, érvénytelenek.
§ 593
Vykonávateľ kontroly je povinný vykonávať kontrolu s vynaložením odbornej starostlivosti s prihliadnutím na určený spôsob kontroly, na čas, miesto a rozsah kontroly, ako aj na stav, v akom sa nachádzal predmet kontroly v čase jej vykonávania.
593. §
Az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzést szakszerű gondossággal végezni, figyelembe véve az ellenőrzés meghatározott módját, idejét, helyét és terjedelmét, valamint azt az állapotot, amelyben az ellenőrzés tárgya annak elvégzésének időpontjában volt.
§ 594
(1)
Vykonávateľ kontroly je povinný ju vykonať v rozsahu a spôsobom určeným v zmluve, inak v rozsahu a spôsobom obvyklým pri obdobných kontrolách.
(2)
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, predpokladá sa, že sa kontrola má uskutočniť bez zbytočného odkladu v mieste, kde sa podľa zmluvy nachádza predmet kontroly. Ak toto miesto nie je v zmluve uvedené, je objednávateľ povinný oznámiť včas vykonávateľovi kontroly čas a miesto, kde sa má kontrola uskutočniť.
594. §
(1)
Az ellenőrzést végző köteles azt a szerződésben meghatározott terjedelemben és módon, egyébként a hasonló ellenőrzések esetén szokásos terjedelemben és módon elvégezni.
(2)
Ha a szerződésből más nem következik, vélelmezni kell, hogy az ellenőrzést felesleges késedelem nélkül azon a helyen kell elvégezni, ahol a szerződés szerint az ellenőrzés tárgya található. Ha ez a hely nincs a szerződésben feltüntetve, a megrendelő köteles időben közölni az ellenőrzést végzővel azt az időt és helyet, ahol az ellenőrzést el kell végezni.
§ 595
(1)
Vykonávateľ kontroly má nárok na odplatu po splnení povinnosti vykonať kontrolu a vydať kontrolné osvedčenie.
(2)
Ak odplata nie je dohodnutá, je objednávateľ povinný zaplatiť odplatu obvyklú v čase uzavretia zmluvy so zreteľom na predmet, rozsah, spôsob a miesto kontroly.
(3)
Popri odplate je objednávateľ povinný uhradiť vykonávateľovi kontroly aj nevyhnutné a účelne vynaložené náklady vzniknuté pri vykonaní kontroly, pokiaľ z ich povahy nevyplýva, že sú už zahrnuté v odplate.
595. §
(1)
Az ellenőrzést végző az ellenőrzés elvégzésére és az ellenőrzési tanúsítvány kiállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése után jogosult díjazásra.
(2)
Ha a díjazásban nem állapodtak meg, a megrendelő köteles a szerződés megkötésének időpontjában szokásos díjazást fizetni, tekintettel az ellenőrzés tárgyára, terjedelmére, módjára és helyére.
(3)
A díjazáson felül a megrendelő köteles megtéríteni az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés elvégzése során felmerült elkerülhetetlen és célirányosan ráfordított költségeket is, amennyiben azok jellegéből nem következik, hogy már benne foglaltatnak a díjazásban.
§ 596
Objednávateľ je povinný poskytnúť vykonávateľovi kontroly súčinnosť potrebnú na vykonanie kontroly, najmä mu umožniť potrebný prístup k predmetu kontroly.
596. §
A megrendelő köteles az ellenőrzést végzőnek megadni az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges együttműködést, különösen lehetővé tenni számára a szükséges hozzáférést az ellenőrzés tárgyához.
§ 597
Vykonanie kontroly sa nedotýka právnych pomerov medzi objednávateľom a inými osobami, najmä osobami, ktorým je určený alebo od ktorých pochádza predmet kontroly.
597. §
Az ellenőrzés elvégzése nem érinti a megrendelő és más személyek, különösen azok a személyek közötti jogviszonyokat, akiknek az ellenőrzés tárgyát szánták, vagy akiktől az származik.
§ 598
Ak vykonávateľ kontroly nevykonal kontrolu riadne, nevznikajú mu nároky podľa § 595 a objednávateľ môže po uplynutí doby určenej na vykonanie kontroly od zmluvy odstúpiť.
598. §
Ha az ellenőrzést végző az ellenőrzést nem végezte el rendben, nem illetik meg az 595. § szerinti igények, és a megrendelő az ellenőrzés elvégzésére meghatározott idő lejárta után elállhat a szerződéstől.
§ 599
Vykonávateľ kontroly je povinný nahradiť škodu spôsobenú porušením povinnosti vykonať riadne kontrolu, len pokiaľ sa táto škoda nemôže nahradiť uplatnením nároku objednávateľa voči osobe zodpovednej za vadné plnenie, ktoré je predmetom kontroly. Ako náhradu škody však nemôže objednávateľ požadovať náhradu toho, čo opomenul včas oznámiť alebo vymáhať voči osobe zodpovednej za vadné plnenie predmetu kontroly, alebo čo objednávateľ nemôže vymáhať vzhľadom na dojednanie uzavreté s touto osobou, ktoré taký nárok po vykonanej kontrole vylučuje.
599. §
Az ellenőrzést végző csak annyiban köteles megtéríteni az ellenőrzés rendes elvégzésére vonatkozó kötelezettség megszegésével okozott kárt, amennyiben ez a kár nem téríthető meg a megrendelőnek az ellenőrzés tárgyát képező hibás teljesítésért felelős személlyel szembeni igényének érvényesítésével. Kártérítésként azonban a megrendelő nem követelheti annak megtérítését, amit elmulasztott időben bejelenteni vagy behajtani az ellenőrzés tárgyának hibás teljesítéséért felelős személlyel szemben, vagy amit a megrendelő nem hajthat be az e személlyel kötött olyan megállapodásra tekintettel, amely az elvégzett ellenőrzés után kizár egy ilyen igényt.
§ 600
Ak je vykonávateľ kontroly podľa § 599 povinný na náhradu škody, prechádzajú na neho zaplatením tejto náhrady nároky, ktoré má objednávateľ voči osobe zodpovednej za vadné plnenie predmetu kontroly tak, akoby mu boli tieto nároky postúpené.
600. §
Ha az ellenőrzést végző az 599. § szerint kártérítésre köteles, e kártérítés megfizetésével átszállnak rá azok az igények, amelyek a megrendelőt az ellenőrzés tárgyának hibás teljesítéséért felelős személlyel szemben megilletik, úgy, mintha ezeket az igényeket rá engedményezték volna.
Diel XIII
XIII. SZAKASZ
Zasielateľská zmluva
A szállítmányozási szerződés
§ 601
Základné ustanovenia
(1)
Zasielateľskou zmluvou sa zaväzuje zasielateľ príkazcovi, že mu vo vlastnom mene na jeho účet obstará prepravu vecí z určitého miesta do určitého iného miesta, a príkazca sa zaväzuje zaplatiť zasielateľovi odplatu.
(2)
Zasielateľ je oprávnený žiadať, aby mu bol daný písomne príkaz na obstaranie prepravy (zasielateľský príkaz), ak zmluva nemá písomnú formu.
601. §
Základné ustanovenia
(1)
Szállítmányozási szerződéssel a szállítmányozó kötelezettséget vállal a megbízóval szemben, hogy a saját nevében, a megbízó költségére megszervezi a dolgok szállítását egy bizonyos helyről egy másik bizonyos helyre, a megbízó pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szállítmányozónak díjazást fizet.
(2)
A szállítmányozó jogosult kérni, hogy a szállítás megszervezésére írásbeli megbízást (szállítmányozási megbízás) kapjon, ha a szerződés nem írásbeli formában jött létre.
§ 602
(1)
V rámci zmluvy je zasielateľ povinný plniť pokyny príkazcu. Zasielateľ je povinný upozorniť príkazcu na zjavnú nesprávnosť jeho pokynov. Ak zasielateľ nedostane od príkazcu potrebné pokyny, je povinný požiadať príkazcu o ich doplnenie. Pri nebezpečenstve z omeškania je však povinný postupovať aj bez týchto pokynov tak, aby boli čo najviac chránené záujmy príkazcu, ktoré sú zasielateľovi známe.
(2)
Ak zmluva určuje, že pred vydaním zásielky alebo dokladu umožňujúcich nakladať so zásielkou zasielateľ vyberie určitú peňažnú sumu od príjemcu alebo uskutoční iný inkasný úkon, platia primerane ustanovenia o bankovom dokumentárnom inkase (§ 697 a nasl.).
602. §
(1)
A szerződés keretében a szállítmányozó köteles a megbízó utasításait teljesíteni. A szállítmányozó köteles figyelmeztetni a megbízót utasításainak nyilvánvaló helytelenségére. Ha a szállítmányozó nem kapja meg a megbízótól a szükséges utasításokat, köteles kérni a megbízótól azok kiegészítését. Késedelem veszélye esetén azonban köteles ezen utasítások nélkül is úgy eljárni, hogy a szállítmányozó számára ismert megbízói érdekek a lehető legjobban védve legyenek.
(2)
Ha a szerződés előírja, hogy a küldemény vagy a küldeménnyel való rendelkezést lehetővé tevő okmány kiadása előtt a szállítmányozó a címzettől egy bizonyos pénzösszeget szed be, vagy más beszedési műveletet hajt végre, a banki okmányos beszedvényre vonatkozó rendelkezések (697. § és köv.) megfelelően érvényesek.
§ 603
(1)
Pri plnení záväzku je zasielateľ povinný s vynaložením odbornej starostlivosti dojednať spôsob a podmienky prepravy zodpovedajúce čo najlepšie záujmom príkazcu, ktoré vyplývajú zo zmluvy a jeho príkazov alebo sú zasielateľovi inak známe.
(2)
Zasielateľ zodpovedá za škodu na prevzatej zásielke vzniknutú pri obstarávaní prepravy, ibaže ju nemohol odvrátiť pri vynaložení odbornej starostlivosti.
(3)
Zasielateľ je povinný zásielku poistiť, len keď to určuje zmluva.
603. §
(1)
A kötelezettség teljesítése során a szállítmányozó köteles szakszerű gondossággal megállapodni a szállítás olyan módjáról és feltételeiről, amelyek a lehető legjobban megfelelnek a megbízó érdekeinek, amelyek a szerződésből és annak utasításaiból következnek, vagy a szállítmányozó számára más módon ismertek.
(2)
A szállítmányozó felel az átvett szállítmányban a szállítás lebonyolítása során keletkezett kárért, kivéve, ha azt a szakmai gondosság tanúsítása mellett sem tudta elhárítani.
(3)
A szállítmányozó csak akkor köteles a szállítmányt biztosítani, ha a szerződés így rendelkezik.
§ 604
Príkazca je povinný poskytnúť zasielateľovi správne údaje o obsahu zásielky a jeho povahe, ako aj o iných skutočnostiach potrebných na uzavretie zmluvy o preprave a zodpovedá za škodu, ktorá zasielateľovi vznikne porušením tejto povinnosti.
604. §
A megbízó köteles a szállítmányozónak helyes adatokat szolgáltatni a szállítmány tartalmáról és jellegéről, valamint a szállítási szerződés megkötéséhez szükséges más tényekről, és felel azért a kárért, amely a szállítmányozónál e kötelezettség megszegésével keletkezik.
§ 605
(1)
Ak to neodporuje zmluve alebo ak to nezakáže príkazca najneskôr do začiatku uskutočňovania prepravy, môže zasielateľ prepravu, ktorú má obstarať, uskutočniť sám.
(2)
Ak zasielateľ použije na obstaranie prepravy ďalšieho zasielateľa (medzizasielateľa), zodpovedá pritom, akoby prepravu obstaral sám.
605. §
(1)
Ha ez nem ellentétes a szerződéssel, vagy ha a megbízó legkésőbb a szállítás megkezdéséig ezt nem tiltja meg, a szállítmányozó a lebonyolítandó szállítást maga is elvégezheti.
(2)
Ha a szállítmányozó a szállítás lebonyolítására egy másik szállítmányozót (közbenső szállítmányozót) vesz igénybe, úgy felel, mintha a szállítást maga bonyolította volna le.
§ 606
(1)
Zasielateľ je povinný podať príkazcovi správu o škode, ktorá zásielke hrozí alebo ktorá na nej vznikla, len čo sa o tom dozvie, inak zodpovedá za škodu vzniknutú príkazcovi tým, že túto povinnosť nesplnil.
(2)
Ak hrozí bezprostredne podstatná škoda na zásielke a ak nie je čas vyžiadať si pokyny príkazcu alebo ak váha príkazca s takými pokynmi, môže zasielateľ zásielku predať vhodným spôsobom na účet príkazcu.
606. §
(1)
A szállítmányozó köteles a megbízónak jelentést tenni a szállítmányt fenyegető vagy a benne keletkezett kárról, amint arról tudomást szerez, ellenkező esetben felel azért a kárért, amely a megbízónál amiatt keletkezett, hogy e kötelezettségének nem tett eleget.
(2)
Ha a szállítmányban közvetlen és jelentős kár fenyeget, és nincs idő a megbízó utasításait kikérni, vagy ha a megbízó késlekedik az ilyen utasításokkal, a szállítmányozó a szállítmányt megfelelő módon a megbízó számlájára eladhatja.
§ 607
(1)
Zasielateľovi prislúcha zmluvná odplata, alebo ak nebola dohodnutá, odplata obvyklá v čase dojednania zmluvy pri obstaraní obdobnej prepravy. Okrem toho má zasielateľ nárok na úhradu potrebných a užitočných nákladov, ktoré zasielateľ vynaložil za účelom splnenia svojich záväzkov. Okrem toho má zasielateľ nárok na úhradu nákladov, ktoré účelne vynaložil pri plnení svojho záväzku.
(2)
Príkazca je povinný poskytnúť zasielateľovi primeraný preddavok na náklady spojené s plnením záväzku zasielateľa, a to skôr, než zasielateľ začne s jeho plnením.
(3)
Príkazca je povinný zaplatiť zasielateľovi odplatu a vzniknuté náklady bez zbytočného odkladu po tom, čo zasielateľ zabezpečil obstaranie prepravy uzavretím potrebných zmlúv s dopravcami, prípadne medzizasielateľmi a podal o tom správu príkazcovi.
607. §
(1)
A szállítmányozót szerződéses díj illeti meg, vagy ha abban nem állapodtak meg, a szerződés megkötésének idején hasonló szállítás lebonyolítása esetén szokásos díj. Ezenkívül a szállítmányozó jogosult a kötelezettségei teljesítése érdekében felmerült szükséges és hasznos költségeinek megtérítésére. Ezenkívül a szállítmányozó jogosult azon költségek megtérítésére, amelyeket kötelezettsége teljesítése során célirányosan fordított.
(2)
A megbízó köteles a szállítmányozónak megfelelő előleget nyújtani a szállítmányozó kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségekre, még mielőtt a szállítmányozó megkezdené annak teljesítését.
(3)
A megbízó köteles a szállítmányozónak a díjat és a felmerült költségeket felesleges késedelem nélkül megfizetni, miután a szállítmányozó a szállítmányozókkal, illetve a közbenső szállítmányozókkal való szükséges szerződések megkötésével biztosította a szállítás lebonyolítását, és erről jelentést tett a megbízónak.
§ 608
Na zabezpečenie svojich nárokov voči príkazcovi má zasielateľ zádržné právo k zásielke, dokiaľ je zásielka u zasielateľa.
608. §
A megbízóval szembeni igényeinek biztosítására a szállítmányozót zálogjog illeti meg a szállítmányon, amíg a szállítmány a szállítmányozónál van.
§ 609
Na zasielateľskú zmluvu sa použijú podporne ustanovenia o komisionárskej zmluve.
609. §
A szállítmányozási szerződésre kisegítő jelleggel a bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
Diel XIV
XIV. SZAKASZ
Zmluva o preprave veci
Dologszállítási szerződés
§ 610
Základné ustanovenie
Zmluvou o preprave veci sa dopravca zaväzuje odosielateľovi, že prepraví vec (zásielku) z určitého miesta (miesto odoslania) do určitého iného miesta (miesto určenia), a odosielateľ sa zaväzuje zaplatiť mu odplatu (prepravné).
610. §
Alapvető rendelkezés
A dologszállítási szerződéssel a szállítmányozó kötelezettséget vállal a szállíttatónak, hogy egy dolgot (szállítmányt) egy meghatározott helyről (feladási hely) egy másik meghatározott helyre (rendeltetési hely) elszállít, a szállíttató pedig kötelezettséget vállal, hogy díjat (fuvardíjat) fizet neki.
§ 611
(1)
Dopravca je oprávnený požadovať, aby mu odosielateľ potvrdil požadovanú prepravu v prepravnom doklade, a odosielateľ je oprávnený požadovať, aby mu dopravca písomne potvrdil prevzatie zásielky.
(2)
Ak sú na vykonanie prepravy potrebné osobitné listiny, je odosielateľ povinný odovzdať ich dopravcovi najneskôr pri odovzdaní zásielky na prepravu. Odosielateľ zodpovedá za škodu spôsobenú dopravcovi neodovzdaním týchto listín alebo ich nesprávnosťou.
(3)
Ak nevyplýva zo zmluvy niečo iné, zmluva zaniká, ak odosielateľ nepožiadal dopravcu o prevzatie zásielky v čase určenom v zmluve, inak do šiestich mesiacov od uzavretia zmluvy.
611. §
(1)
A szállítmányozó jogosult követelni, hogy a szállíttató a fuvarokmányban igazolja neki a kért szállítást, a szállíttató pedig jogosult követelni, hogy a szállítmányozó írásban igazolja neki a szállítmány átvételét.
(2)
Ha a szállítás elvégzéséhez különleges okmányok szükségesek, a szállíttató köteles azokat a szállítmányozónak legkésőbb a szállítmány szállításra való átadásakor átadni. A szállíttató felel azért a kárért, amelyet a szállítmányozónak ezen okmányok át nem adásával vagy azok helytelenségével okozott.
(3)
Ha a szerződésből más nem következik, a szerződés megszűnik, ha a szállíttató nem kérte a szállítmányozót a szállítmány átvételére a szerződésben meghatározott időben, egyébként a szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül.
§ 612
(1)
Podľa zmluvy môže byť dopravca povinný vydať odosielateľovi pri prevzatí zásielky na prepravu náložný list.
(2)
Náložný list je listina, s ktorou je spojené právo požadovať od dopravcu vydanie zásielky v súlade s obsahom tejto listiny. Dopravca je povinný zásielku vydať osobe oprávnenej podľa náložného listu, ak mu táto osoba náložný list predloží a potvrdí na ňom prevzatie zásielky.
612. §
(1)
A szerződés szerint a szállítmányozó köteles lehet a szállítmány szállításra való átvételekor a szállíttatónak rakományjegyet kiadni.
(2)
A rakományjegy olyan okirat, amelyhez az a jog fűződik, hogy a szállítmányozótól a szállítmány kiadását ezen okirat tartalmával összhangban követeljék. A szállítmányozó köteles a szállítmányt a rakományjegy szerint jogosult személynek kiadni, ha ez a személy a rakományjegyet bemutatja neki, és azon igazolja a szállítmány átvételét.
§ 613
(1)
Náložný list môže znieť na doručiteľa, na meno určitej osoby alebo na jej rad.
(2)
Práva z náložného listu na doručiteľa sa prevádzajú odovzdaním náložného listu osobe, ktorá má tieto práva nadobudnúť. Práva z náložného listu na meno možno previesť na inú osobu podľa ustanovení o postúpení pohľadávky. Práva z náložného listu vystaveného na rad oprávnenej osoby možno previesť vyplneným alebo nevyplneným rubopisom. Ak nie je v náložnom liste uvedené, na čí rad je vydaný, platí, že je vydaný na rad odosielateľa.
613. §
(1)
A rakományjegy szólhat bemutatóra, egy meghatározott személy nevére vagy annak rendeletére.
(2)
A bemutatóra szóló rakományjegyből származó jogok a rakományjegynek az e jogokat megszerző személy részére történő átadásával ruházhatók át. A névre szóló rakományjegyből származó jogok az engedményezésre vonatkozó rendelkezések szerint ruházhatók át más személyre. A jogosult személy rendeletére kiállított rakományjegyből származó jogok kitöltött vagy üres forgatmánnyal ruházhatók át. Ha a rakományjegyen nincs feltüntetve, hogy kinek a rendeletére állították ki, úgy tekintendő, hogy a szállíttató rendeletére állították ki.
§ 614
(1)
Dopravca je povinný v náložnom liste uviesť:
a)
názov a sídlo právnickej osoby alebo meno a miesto podnikania, prípadne bydlisko fyzickej osoby dopravcu,
b)
názov a sídlo právnickej osoby alebo meno a miesto podnikania, prípadne bydlisko fyzickej osoby odosielateľa,
c)
označenie prepravovanej veci,
d)
údaj, či bol náložný list vydaný na doručiteľa alebo na meno príjemcu, prípadne údaj, že bol vydaný na jeho rad,
e)
miesto určenia,
f)
miesto a deň vydania náložného listu a podpis dopravcu.
(2)
Ak bol náložný list vydaný vo viacerých rovnopisoch, vyznačí sa ich počet na každom z nich. Po vydaní zásielky oprávnenej osobe na jeden rovnopis strácajú ostatné rovnopisy platnosť.
614. §
(1)
A szállítmányozó köteles a rakományjegyen feltüntetni:
a)
a szállítmányozó jogi személy nevének és székhelyének, vagy természetes személy nevének és vállalkozása helyének, illetve lakóhelyének megjelölését,
b)
a szállíttató jogi személy nevének és székhelyének, vagy természetes személy nevének és vállalkozása helyének, illetve lakóhelyének megjelölését,
c)
a szállított dolog megjelölését,
d)
azt az adatot, hogy a rakományjegyet bemutatóra vagy a címzett nevére állították-e ki, illetve azt az adatot, hogy annak rendeletére állították ki,
e)
a rendeltetési helyet,
f)
a rakományjegy kiállításának helyét és napját, valamint a szállítmányozó aláírását.
(2)
Ha a rakományjegyet több hiteles átiratban állították ki, mindegyiken fel kell tüntetni azok számát. A szállítmány jogosult személynek egy hiteles átirat ellenében történő kiadása után a többi hiteles átirat érvényét veszti.
§ 615
Za zničený alebo stratený náložný list je povinný dopravca vydať odosielateľovi nový náložný list s vyznačením, že ide o náhradný náložný list. V prípade zneužitia pôvodného náložného listu je odosielateľ povinný uhradiť škodu, ktorá tým bola dopravcovi spôsobená.
615. §
A megsemmisült vagy elveszett rakományjegy helyett a szállítmányozó köteles a szállíttatónak új rakományjegyet kiadni azzal a jelzéssel, hogy az pótrakományjegy. Az eredeti rakományjeggyel való visszaélés esetén a szállíttató köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet ezzel a szállítmányozónak okoztak.
§ 616
Obsah náložného listu je rozhodný pre nároky osoby oprávnenej podľa náložného listu. Dopravca sa môže voči nej odvolávať na ustanovenia zmluvy uzavretej s odosielateľom, len pokiaľ sú obsiahnuté v náložnom liste alebo pokiaľ sa na tieto ustanovenia v ňom výslovne odkazuje. Voči osobe oprávnenej podľa náložného listu môže dopravca uplatniť len námietky, ktoré vyplývajú z obsahu náložného listu alebo zo vzťahu dopravcu k oprávnenej osobe. Ustanovenie § 627 tým nie je dotknuté.
616. §
A rakományjegy tartalma az irányadó a rakományjegy szerint jogosult személy igényeire. A szállítmányozó vele szemben csak annyiban hivatkozhat a szállíttatóval kötött szerződés rendelkezéseire, amennyiben azokat a rakományjegy tartalmazza, vagy amennyiben azokra a rakományjegy kifejezetten utal. A rakományjegy szerint jogosult személlyel szemben a szállítmányozó csak olyan kifogásokat érvényesíthet, amelyek a rakományjegy tartalmából vagy a szállítmányozó és a jogosult személy közötti viszonyból erednek. A 627. § rendelkezése ezáltal nem érintett.
§ 617
(1)
Dopravca je povinný prepravu vykonať do miesta určenia s odbornou starostlivosťou v dohodnutej lehote, inak bez zbytočného odkladu. Pri pochybnostiach začína lehota plynúť dňom nasledujúcim po prevzatí zásielky dopravcom.
(2)
Ak je dopravcovi známy príjemca zásielky, je povinný doručiť mu zásielku, alebo ak má podľa zmluvy príjemca zásielku v mieste určenia vyzdvihnúť, oznámiť mu ukončenie prepravy.
617. §
(1)
A szállítmányozó köteles a szállítást a rendeltetési helyre szakmai gondossággal, a megállapodás szerinti határidőn belül, egyébként felesleges késedelem nélkül elvégezni. Kétség esetén a határidő a szállítmány szállítmányozó általi átvételét követő napon kezdődik.
(2)
Ha a szállítmányozó ismeri a szállítmány címzettjét, köteles a szállítmányt kézbesíteni neki, vagy ha a szerződés szerint a címzettnek a szállítmányt a rendeltetési helyen kell átvennie, értesítenie kell őt a szállítás befejezéséről.
§ 618
(1)
Dokiaľ dopravca zásielku nevydal príjemcovi, je odosielateľ oprávnený požadovať, aby preprava bola prerušená a zásielka mu bola vrátená, alebo aby s ňou bolo naložené inak, a uhradí účelne vynaložené náklady s tým spojené. Ak však bol vydaný náložný list, môže to odosielateľ požadovať len na základe náložného listu. Ak bol náložný list už odovzdaný osobe oprávnenej požadovať vydanie zásielky, môže také príkazy udeliť len táto osoba. Ak bolo vydaných viac rovnopisov náložného listu, vyžaduje sa predloženie všetkých rovnopisov.
(2)
Ak zmluva určuje, že pred vydaním zásielky dopravca vyberie od príjemcu určitú peňažnú sumu alebo uskutoční iný inkasný úkon, platia primerane ustanovenia o bankovom dokumentárnom inkase (§ 697 a nasl.).
618. §
(1)
Amíg a szállítmányozó a szállítmányt nem adta ki a címzettnek, a szállíttató jogosult követelni, hogy a szállítást szakítsák félbe és a szállítmányt szolgáltassák vissza neki, vagy hogy azzal másként rendelkezzenek, és megtéríti az ezzel kapcsolatos, célirányosan felmerült költségeket. Ha azonban rakományjegyet állítottak ki, a szállíttató ezt csak a rakományjegy alapján követelheti. Ha a rakományjegyet már átadták a szállítmány kiadását követelni jogosult személynek, ilyen utasításokat csak ez a személy adhat. Ha a rakományjegyből több hiteles átiratot állítottak ki, valamennyi hiteles átirat bemutatása szükséges.
(2)
Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a szállítmány kiadása előtt a szállítmányozó a címzettől egy bizonyos pénzösszeget beszed vagy más beszedési megbízást teljesít, a banki okmányos beszedésre vonatkozó rendelkezések (§ 697 és köv.) értelemszerűen alkalmazandók.
§ 619
Ak je v zmluve určený príjemca zásielky, nadobúda práva zo zmluvy, keď požiada o vydanie zásielky po jej dôjdení do miesta určenia alebo po uplynutí lehoty, keď tam mala dôjsť. Týmto okamihom prechádzajú na príjemcu aj nároky týkajúce sa škody na zásielke. Dopravca však zásielku príjemcovi nevydá, ak by to bolo v rozpore s pokynmi danými mu odosielateľom podľa § 618. V tomto prípade má naďalej právo nakladať so zásielkou odosielateľ. Ak určí odosielateľ dopravcovi inú osobu ako príjemcu, nadobúda táto osoba práva zo zmluvy tým istým spôsobom ako pôvodný príjemca.
619. §
Ha a szerződésben meg van jelölve a szállítmány címzettje, a szerződésből származó jogokat akkor szerzi meg, amikor a szállítmány kiadását kéri, miután az megérkezett a rendeltetési helyre, vagy azon határidő letelte után, amikorra meg kellett volna érkeznie. Ettől a pillanattól kezdve a szállítmányban keletkezett kárral kapcsolatos igények is átszállnak a címzettre. A szállítmányozó azonban nem adja ki a szállítmányt a címzettnek, ha ez ellentétes lenne a szállíttató által a 618. § szerint adott utasításokkal. Ebben az esetben továbbra is a szállíttató jogosult a szállítmánnyal rendelkezni. Ha a szállíttató a szállítmányozónak más személyt jelöl meg címzettként, ez a személy a szerződésből származó jogokat ugyanúgy szerzi meg, mint az eredeti címzett.
§ 620
(1)
Ak bol vydaný náložný list, má právo domáhať sa vydania zásielky pri jeho predložení osoba oprávnená na to podľa náložného listu. Touto osobou je:
a)
podľa náložného listu na meno osoba v ňom určená,
b)
podľa náložného listu na rad osoba, na ktorej rad bol náložný list vystavený, ak nebol prevedený rubopisom alebo ak bol náložný list prevedený, osoba, ktorá je uvedená ako posledná v neprerušenom rade rubopisov, alebo doručiteľ náložného listu s posledným nevyplneným rubopisom,
c)
podľa náložného listu na doručiteľa osoba, ktorá náložný list predloží dopravcovi.
(2)
Ak bol náložný list prevedený rubopisom, zbavuje sa dopravca záväzku, ak dobromyseľne vydá zásielku osobe, ktorá nadobudla náložný list na základe rubopisu bez ohľadu na to, či sa na ňu previedli nároky zo zmluvy. O rubopise platia obdobne ustanovenia o zmenkách.
620. §
(1)
Ha rakományjegyet állítottak ki, a szállítmány kiadását annak bemutatásával a rakományjegy szerint erre jogosult személy követelheti. Ez a személy:
a)
a névre szóló rakományjegy szerint a benne megjelölt személy,
b)
a rendeletre szóló rakományjegy szerint az a személy, akinek a rendeletére a rakományjegyet kiállították, ha azt nem ruházták át forgatmánnyal, vagy ha a rakományjegyet átruházták, az a személy, aki a forgatmányok megszakítatlan sorában utolsóként van feltüntetve, vagy a rakományjegy bemutatója az utolsó üres forgatmánnyal,
c)
a bemutatóra szóló rakományjegy szerint az a személy, aki a rakományjegyet a szállítmányozónak bemutatja.
(2)
Ha a rakományjegyet forgatmánnyal ruházták át, a szállítmányozó mentesül a kötelezettség alól, ha jóhiszeműen kiadja a szállítmányt annak a személynek, aki a rakományjegyet forgatmány alapján szerezte meg, tekintet nélkül arra, hogy a szerződésből származó igények átszálltak-e rá. A forgatmányra a váltókra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
§ 621
Dopravca môže svoj záväzok plniť pomocou ďalšieho dopravcu a zodpovedá pritom, akoby prepravu uskutočňoval sám.
621. §
A szállítmányozó a kötelezettségét egy másik szállítmányozó segítségével is teljesítheti, és eközben úgy felel, mintha a szállítást maga végezte volna.
§ 622
(1)
Dopravca zodpovedá za škodu na zásielke, ktorá vznikla po jej prevzatí dopravcom až do jej vydania príjemcovi, ibaže ju dopravca nemohol odvrátiť pri vynaložení odbornej starostlivosti.
(2)
Za škodu na zásielke však dopravca nezodpovedá, ak preukáže, že bola spôsobená:
a)
odosielateľom, príjemcom alebo vlastníkom zásielky,
b)
vadou alebo prirodzenou povahou obsahu zásielky včítane obvyklého úbytku, alebo
c)
vadným obalom, na ktorý dopravca upozornil odosielateľa pri prevzatí zásielky na prepravu, a ak bol vydaný nákladný alebo náložný list, bola v ňom vadnosť obalu poznamenaná; ak neupozornil dopravca na vadnosť obalu, nezodpovedá dopravca za škodu na zásielke vzniknutú v dôsledku tejto vadnosti len vtedy, ak vadnosť nebola pri prevzatí zásielky poznateľná.
(3)
Pri škode na zásielke vzniknutej podľa odseku 2 je dopravca povinný vynaložiť odbornú starostlivosť, aby škoda bola čo najmenšia.
(4)
Ustanovenia zmluvy, ktorou sa obmedzuje zodpovednosť dopravcu ustanovená podľa odsekov 1 až 3, sú neplatné.
622. §
(1)
A szállítmányozó felel a szállítmányban keletkezett kárért, amely annak a szállítmányozó általi átvételétől a címzettnek való kiadásáig keletkezett, kivéve, ha a szállítmányozó azt a szakmai gondosság tanúsítása mellett sem tudta elhárítani.
(2)
A szállítmányban keletkezett kárért azonban a szállítmányozó nem felel, ha bizonyítja, hogy azt:
a)
a szállíttató, a címzett vagy a szállítmány tulajdonosa okozta,
b)
a szállítmány tartalmának hibája vagy természetes jellege, beleértve a szokásos apadást, okozta, vagy
c)
hibás csomagolás okozta, amelyre a szállítmányozó a szállítmány szállításra való átvételekor figyelmeztette a szállíttatót, és ha fuvarlevelet vagy rakományjegyet állítottak ki, abban a csomagolás hibáját feltüntették; ha a szállítmányozó nem figyelmeztetett a csomagolás hibájára, a szállítmányozó csak akkor nem felel a szállítmányban e hiba következtében keletkezett kárért, ha a hiba a szállítmány átvételekor nem volt felismerhető.
(3)
A (2) bekezdés szerint keletkezett, a szállítmányban esett kár esetén a szállítmányozó köteles szakmai gondosságot tanúsítani, hogy a kár a lehető legkisebb legyen.
(4)
A szerződés azon rendelkezései, amelyek az (1)-(3) bekezdés szerint megállapított szállítmányozói felelősséget korlátozzák, érvénytelenek.
§ 623
(1)
Dopravca je povinný urýchlene podať odosielateľovi správu o škode na zásielke vzniknutej do jej odovzdania príjemcovi. Ak však príjemca nadobudol právo na vydanie zásielky, je povinný túto správu podať príjemcovi. Dopravca zodpovedá za škodu spôsobenú odosielateľovi alebo príjemcovi porušením tejto povinnosti.
(2)
Ak hrozí bezprostredne podstatná škoda na zásielke a ak nie je čas vyžiadať si pokyny odosielateľa alebo ak váha odosielateľ s takými pokynmi, môže dopravca zásielku vhodným spôsobom predať na účet odosielateľa.
623. §
(1)
A szállítmányozó köteles haladéktalanul jelentést tenni a szállíttatónak a szállítmányban a címzettnek való átadásáig keletkezett kárról. Ha azonban a címzett megszerezte a szállítmány kiadására vonatkozó jogot, köteles ezt a jelentést a címzettnek megtenni. A szállítmányozó felel azért a kárért, amelyet a szállíttatónak vagy a címzettnek e kötelezettség megszegésével okozott.
(2)
Ha a szállítmányban közvetlen és jelentős kár fenyeget, és nincs idő a szállíttató utasításait kikérni, vagy ha a szállíttató késlekedik az ilyen utasításokkal, a szállítmányozó a szállítmányt megfelelő módon a szállíttató számlájára eladhatja.
§ 624
(1)
Pri strate alebo zničení zásielky je dopravca povinný nahradiť cenu, ktorú zásielka mala v čase, keď bola odovzdaná dopravcovi.
(2)
Pri poškodení alebo znehodnotení zásielky je dopravca povinný nahradiť rozdiel medzi cenou, ktorú mala zásielka v čase jej prevzatia dopravcom, a cenou, ktorú by v tomto čase mala poškodená alebo znehodnotená zásielka.
624. §
(1)
A szállítmány elvesztése vagy megsemmisülése esetén a szállítmányozó köteles megtéríteni azt az árat, amellyel a szállítmány a szállítmányozónak való átadásakor rendelkezett.
(2)
A szállítmány károsodása vagy értékcsökkenése esetén a szállítmányozó köteles megtéríteni a szállítmány szállítmányozó általi átvételének időpontjában fennálló ára és a károsodott vagy értékcsökkent szállítmány ezen időpontban fennálló ára közötti különbséget.
§ 625
(1)
Dopravcovi prislúcha dohodnutá odplata, alebo ak nebola dohodnutá, odplata obvyklá v čase uzavretia zmluvy s prihliadnutím na obsah záväzku dopravcu.
(2)
Dopravcovi vzniká nárok na prepravné po vykonaní prepravy do miesta určenia, ak zmluva neurčuje za rozhodnú inú dobu.
(3)
Ak nemôže dopravca dokončiť prepravu pre skutočnosti, za ktoré nezodpovedá, má nárok na pomernú časť prepravného s prihliadnutím na už uskutočnenú prepravu.
625. §
(1)
A szállítmányozót a megállapodás szerinti díj illeti meg, vagy ha abban nem állapodtak meg, a szerződés megkötésének idején szokásos díj, a szállítmányozó kötelezettségének tartalmára való tekintettel.
(2)
A szállítmányozó fuvardíjra való jogosultsága a szállítás rendeltetési helyre történő elvégzése után keletkezik, ha a szerződés nem határoz meg más időpontot irányadónak.
(3)
Ha a szállítmányozó olyan tények miatt nem tudja befejezni a szállítást, amelyekért nem felelős, a fuvardíj arányos részére jogosult, a már elvégzett szállításra való tekintettel.
§ 626
Odosielateľ je povinný poskytnúť dopravcovi správne údaje o obsahu zásielky a jeho povahe a zodpovedá za škodu spôsobenú dopravcovi porušením tejto povinnosti.
626. §
A szállíttató köteles a szállítmányozónak helyes adatokat szolgáltatni a szállítmány tartalmáról és jellegéről, és felel a szállítmányozónak e kötelezettség megszegésével okozott kárért.
§ 627
Prijatím zásielky preberá príjemca ručenie za úhradu pohľadávok dopravcu voči odosielateľovi zo zmluvy týkajúcej sa prepravy prevzatej zásielky, ak o týchto pohľadávkach príjemca vedel alebo musel vedieť.
627. §
A szállítmány átvételével a címzett kezességet vállal a szállítmányozónak a szállíttatóval szembeni, az átvett szállítmány szállítására vonatkozó szerződésből eredő követeléseinek megtérítéséért, ha a címzett ezekről a követelésekről tudott vagy tudnia kellett.
§ 628
Dopravca má na zabezpečenie svojich nárokov vyplývajúcich zo zmluvy zádržné právo k zásielke, dokiaľ s ňou môže nakladať.
628. §
A szállítmányozót a szerződésből eredő igényeinek biztosítására zálogjog illeti meg a szállítmányon, amíg azzal rendelkezhet.
§ 629
Vykonávacie predpisy môžu upraviť odchylne železničnú, leteckú, cestnú, vnútrozemskú vodnú a námornú prepravu, pokiaľ ide o vznik zmluvy, prepravné doklady, vylúčenie veci z prepravy, preberanie zásielky dopravcom a jej vydávanie príjemcovi, rozsah nárokov voči dopravcovi a ich uplatnenie; táto úprava však nesmie obmedziť zodpovednosť dopravcu pri škode na zásielke ustanovenú v § 622 a 624.
629. §
A végrehajtási rendeletek eltérően szabályozhatják a vasúti, légi, közúti, belvízi és tengeri szállítást a szerződés létrejötte, a fuvarokmányok, a dolgok szállításból való kizárása, a szállítmány szállítmányozó általi átvétele és annak a címzettnek való kiadása, a szállítmányozóval szembeni igények terjedelme és azok érvényesítése tekintetében; ez a szabályozás azonban nem korlátozhatja a szállítmányozónak a szállítmányban keletkezett kárért való, a 622. és 624. §-ban megállapított felelősségét.
Diel XV
XV. SZAKASZ
Zmluva o nájme dopravného prostriedku
Közlekedési eszköz bérletéről szóló szerződés
§ 630
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o nájme dopravného prostriedku sa prenajímateľ zaväzuje prenechať nájomcovi dopravný prostriedok na dočasné užívanie a nájomca sa zaväzuje zaplatiť odplatu.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu.
630. §
Základné ustanovenia
(1)
A közlekedési eszköz bérletéről szóló szerződéssel a bérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlőnek ideiglenes használatra átenged egy közlekedési eszközt, a bérlő pedig kötelezettséget vállal az ellenérték megfizetésére.
(2)
A szerződés írásbeli formát igényel.
§ 631
(1)
Prenajímateľ je povinný odovzdať nájomcovi dopravný prostriedok spolu s potrebnými dokladmi v čase určenom v zmluve, inak bez zbytočného odkladu po uzavretí zmluvy. Dopravný prostriedok musí byť spôsobilý na prevádzku a na užívanie určené v zmluve, inak na užívanie, na ktoré dopravný prostriedok obvykle slúži.
(2)
Prenajímateľ zodpovedá za škody spôsobené nájomcovi tým, že dopravný prostriedok nie je spôsobilý podľa odseku 1. Tejto zodpovednosti sa prenajímateľ zbaví, ak preukáže, že nemohol zistiť ani predvídať nespôsobilosť dopravného prostriedku pri zachovaní odbornej starostlivosti do jeho prevzatia nájomcom.
631. §
(1)
A bérbeadó köteles a közlekedési eszközt a szükséges okmányokkal együtt a szerződésben meghatározott időben, egyébként a szerződés megkötését követően felesleges késedelem nélkül átadni a bérlőnek. A közlekedési eszköznek alkalmasnak kell lennie az üzemeltetésre és a szerződésben meghatározott használatra, egyébként arra a használatra, amelyre a közlekedési eszköz általában szolgál.
(2)
A bérbeadó felel azokért a károkért, amelyeket a bérlőnek az okozott, hogy a közlekedési eszköz az (1) bekezdés szerint nem alkalmas. E felelősség alól a bérbeadó mentesül, ha bizonyítja, hogy a közlekedési eszköz alkalmatlanságát a szakmai gondosság betartása mellett a bérlő általi átvételéig nem tudta megállapítani és előre sem láthatta.
§ 632
(1)
Nájomca je oprávnený užívať dopravný prostriedok na účely uvedené v § 631 ods. 1.
(2)
Ak neurčuje zmluva niečo iné, nesmie nájomca prenechať užívanie dopravného prostriedku inej osobe.
(3)
Nájomca je povinný starať sa o to, aby na dopravnom prostriedku nevznikla škoda. Škodu na dopravnom prostriedku znáša prenajímateľ, ibaže škoda bola spôsobená nájomcom alebo osobami, ktorým nájomca umožnil prístup k dopravnému prostriedku. Nájomca je povinný dať dopravný prostriedok poistiť, len keď to určuje zmluva.
(4)
Právo prenajímateľa na náhradu škody na dopravnom prostriedku zanikne, ak prenajímateľ nepožaduje túto náhradu od nájomcu do šiestich mesiacov po vrátení dopravného prostriedku.
632. §
(1)
A bérlő jogosult a közlekedési eszközt a 631. § (1) bekezdésében meghatározott célokra használni.
(2)
Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a bérlő a közlekedési eszköz használatát más személynek nem engedheti át.
(3)
A bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a közlekedési eszközben ne keletkezzen kár. A közlekedési eszközben keletkezett kárt a bérbeadó viseli, kivéve, ha a kárt a bérlő vagy olyan személyek okozták, akiknek a bérlő hozzáférést biztosított a közlekedési eszközhöz. A bérlő csak akkor köteles a közlekedési eszközt bebiztosíttatni, ha a szerződés így rendelkezik.
(4)
A bérbeadó a közlekedési eszközben keletkezett kár megtérítésére vonatkozó joga megszűnik, ha a bérbeadó ezt a kártérítést a közlekedési eszköz visszaadásától számított hat hónapon belül nem követeli a bérlőtől.
§ 633
(1)
Nájomca je povinný udržiavať dopravný prostriedok na účet prenajímateľa v stave, v akom dopravný prostriedok prevzal, s prihliadnutím na obvyklé opotrebenie.
(2)
Nájomca je povinný potrebu opráv, na ktorých vykonanie je povinný podľa odseku 1, oznámiť bez zbytočného odkladu prenajímateľovi. Ak túto povinnosť nesplní, stráca právo na úhradu nákladov, môže však požadovať, o čo sa prenajímateľ opravou obohatil.
(3)
Právo na náklady podľa odseku 1 musí nájomca uplatniť u prenajímateľa do troch mesiacov po ich vynaložení, ak tak neurobí, nemôže sa právo priznať v súdnom konaní, ak prenajímateľ oprávnene namietne, že právo nebolo uplatnené včas.
633. §
(1)
A bérlő köteles a közlekedési eszközt a bérbeadó költségére olyan állapotban tartani, amilyenben azt átvette, a szokásos elhasználódásra való tekintettel.
(2)
A bérlő köteles a javítások szükségességét, amelyek elvégzésére az (1) bekezdés szerint köteles, felesleges késedelem nélkül bejelenteni a bérbeadónak. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, elveszíti a költségek megtérítésére vonatkozó jogát, azonban követelheti azt, amivel a bérbeadó a javítás révén gazdagodott.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti költségekre vonatkozó jogot a bérlőnek a bérbeadónál kell érvényesítenie azok felmerülésétől számított három hónapon belül; ha ezt elmulasztja, a jog bírósági eljárásban nem ismerhető el, amennyiben a bérbeadó jogosan kifogásolja, hogy a jogot nem érvényesítették időben.
§ 634
(1)
Nájomca je povinný platiť nájomné v dohodnutej výške, inak nájomné obvyklé v čase uzavretia zmluvy s prihliadnutím na povahu prenajatého dopravného prostriedku a určený spôsob jeho užívania.
(2)
Ak neurčuje zmluva inak, je nájomca povinný platiť nájomné po ukončení užívania dopravného prostriedku, ak je však nájomná zmluva uzavretá na dobu dlhšiu ako tri mesiace, koncom každého kalendárneho mesiaca, v ktorom sa dopravný prostriedok užíval.
634. §
(1)
A bérlő köteles a bérleti díjat a megállapodott összegben fizetni, egyébként a szerződés megkötésének időpontjában szokásos bérleti díjat, a bérelt közlekedési eszköz jellegére és annak meghatározott használati módjára való tekintettel.
(2)
Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a bérlő a bérleti díjat a közlekedési eszköz használatának befejezése után köteles megfizetni; ha azonban a bérleti szerződést három hónapnál hosszabb időre kötötték, akkor minden olyan naptári hónap végén, amelyben a közlekedési eszközt használták.
§ 635
(1)
Nájomca nie je povinný platiť nájomné za čas, v ktorom nemohol dopravný prostriedok užívať pre nespôsobilosť dopravného prostriedku alebo potrebu jeho opravy, ibaže nemožnosť užívať dopravný prostriedok spôsobil nájomca alebo osoby, ktorým nájomca umožnil k dopravnému prostriedku prístup.
(2)
Ak neoznámi nájomca nemožnosť užívania dopravného prostriedku bez zbytočného odkladu prenajímateľovi, jeho povinnosť platiť nájomné trvá.
635. §
(1)
A bérlő nem köteles bérleti díjat fizetni arra az időre, amely alatt a közlekedési eszközt annak alkalmatlansága vagy javítási szükségessége miatt nem tudta használni, kivéve, ha a közlekedési eszköz használatának lehetetlenségét a bérlő vagy olyan személyek okozták, akiknek a bérlő hozzáférést biztosított a közlekedési eszközhöz.
(2)
Ha a bérlő a közlekedési eszköz használatának lehetetlenségét felesleges késedelem nélkül nem jelenti be a bérbeadónak, a bérleti díj fizetési kötelezettsége fennmarad.
§ 636
(1)
Právo užívať dopravný prostriedok zaniká uplynutím doby, na ktorú bola zmluva dojednaná, alebo zničením dopravného prostriedku.
(2)
Zmluvu o nájme dopravného prostriedku dojednanú na dobu neurčitú možno ukončiť výpoveďou.
(3)
Výpoveď nadobúda účinnosť uplynutím 30 dní, ak neurčuje zmluva o nájme dopravného prostriedku inú výpovednú lehotu alebo z výpovede nevyplýva neskoršia doba. Zmluva môže určiť, že ju možno ukončiť už doručením výpovede.
636. §
(1)
A közlekedési eszköz használati joga megszűnik annak az időnek a leteltével, amelyre a szerződést megkötötték, vagy a közlekedési eszköz megsemmisülésével.
(2)
A határozatlan időre kötött, közlekedési eszköz bérletéről szóló szerződést felmondással lehet megszüntetni.
(3)
A felmondás 30 nap elteltével lép hatályba, ha a közlekedési eszköz bérletéről szóló szerződés más felmondási időt nem határoz meg, vagy a felmondásból nem következik későbbi időpont. A szerződés rendelkezhet úgy, hogy már a felmondás kézbesítésével megszüntethető.
§ 637
Po zániku práva užívať dopravný prostriedok je nájomca povinný vrátiť dopravný prostriedok do miesta, kde ho prevzal, pokiaľ zo zmluvy nevyplýva niečo iné.
637. §
A közlekedési eszköz használati jogának megszűnése után a bérlő köteles a közlekedési eszközt arra a helyre visszaadni, ahol azt átvette, amennyiben a szerződésből más nem következik.
Diel XVI
XVI. SZAKASZ
Zmluva o prevádzke dopravného prostriedku
Közlekedési eszköz üzemeltetéséről szóló szerződés
§ 638
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o prevádzke dopravného prostriedku sa zaväzuje poskytovateľ prevádzky dopravného prostriedku (prevádzkovateľ) prepraviť náklad určený objednávateľom prevádzky dopravného prostriedku a na ten účel s dopravným prostriedkom buď vykonať jednu alebo viac vopred určených ciest, alebo v priebehu dohodnutej doby vykonať cesty podľa určenia objednávateľa a objednávateľ sa zaväzuje zaplatiť odplatu.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu.
638. §
Základné ustanovenia
(1)
A közlekedési eszköz üzemeltetéséről szóló szerződéssel a közlekedési eszköz üzemeltetésének szolgáltatója (üzemeltető) kötelezettséget vállal arra, hogy a közlekedési eszköz üzemeltetésének megrendelője által meghatározott rakományt elszállítja, és e célból a közlekedési eszközzel vagy egy vagy több előre meghatározott utat tesz meg, vagy a megállapodott időtartam alatt a megrendelő utasításai szerinti utakat tesz meg, a megrendelő pedig kötelezettséget vállal az ellenérték megfizetésére.
(2)
A szerződés írásbeli formát igényel.
§ 639
(1)
Prevádzkovateľ je povinný zabezpečiť, aby dopravný prostriedok bol spôsobilý na cesty, ktoré sú predmetom zmluvy, a použiteľný na prepravu určenú v zmluve. Pre zodpovednosť prevádzkovateľa platí obdobne § 631.
(2)
Prevádzkovateľ je povinný vybaviť dopravný prostriedok spôsobilou posádkou a pohonnými látkami a ďalšími vecami potrebnými na dohodnuté cesty.
639. §
(1)
Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy a közlekedési eszköz alkalmas legyen a szerződés tárgyát képező utakra, és használható legyen a szerződésben meghatározott szállításra. Az üzemeltető felelősségére a 631. § értelemszerűen alkalmazandó.
(2)
Az üzemeltető köteles a közlekedési eszközt megfelelő személyzettel, üzemanyaggal és a megállapodott utakhoz szükséges egyéb dolgokkal felszerelni.
§ 640
Oprávnenie požadovať dohodnutú prevádzku dopravného prostriedku môže objednávateľ postúpiť inej osobe.
640. §
A közlekedési eszköz megállapodás szerinti üzemeltetésének követelésére való jogosultságot a megrendelő más személyre engedményezheti.
§ 641
Ak podľa zmluvy preberá náklad na prepravu prevádzkovateľ lode, použijú sa pre určenie práv a povinností strán primerane ustanovenia upravujúce zmluvu o preprave, pokiaľ to povaha zmluvy o prevádzke dopravného prostriedku pripúšťa.
641. §
Ha a szerződés szerint a rakományt szállításra a hajó üzemeltetője veszi át, a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározására a szállítási szerződést szabályozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók, amennyiben a közlekedési eszköz üzemeltetéséről szóló szerződés jellege ezt megengedi.
Diel XVII
XVII. SZAKASZ
Zmluva o sprostredkovaní
Közvetítői szerződés
§ 642
Základné ustanovenie
Zmluvou o sprostredkovaní sa sprostredkovateľ zaväzuje, že bude vyvíjať činnosť smerujúcu k tomu, aby záujemca mal príležitosť uzavrieť určitú zmluvu s treťou osobou, a záujemca sa zaväzuje zaplatiť sprostredkovateľovi odplatu (províziu).
642. §
Alapvető rendelkezés
A közvetítői szerződéssel a közvetítő kötelezettséget vállal arra, hogy olyan tevékenységet fejt ki, amely arra irányul, hogy az érdeklődőnek lehetősége legyen egy bizonyos szerződést kötni egy harmadik személlyel, az érdeklődő pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a közvetítőnek ellenértéket (jutalékot) fizet.
§ 643
Sprostredkovateľ je povinný bez zbytočného odkladu oznamovať záujemcovi okolnosti dôležité pre jeho rozhodovanie o uzavretí sprostredkúvanej zmluvy a záujemca je povinný oznamovať sprostredkovateľovi skutočnosti, ktoré majú pre neho rozhodný význam pre uzavretie tejto zmluvy.
643. §
A közvetítő köteles felesleges késedelem nélkül közölni az érdeklődővel a közvetített szerződés megkötéséről való döntéshozatala szempontjából fontos körülményeket, az érdeklődő pedig köteles közölni a közvetítővel azokat a tényeket, amelyek számára e szerződés megkötése szempontjából döntő jelentőségűek.
§ 644
Sprostredkovateľovi vzniká nárok na províziu, ak je uzavretá zmluva, ktorá je predmetom sprostredkovania.
644. §
A közvetítő jutalékra jogosult, ha a közvetítés tárgyát képező szerződés megkötésre kerül.
§ 645
Ak zo zmluvy vyplýva, že sprostredkovateľ je povinný len zaobstarať pre záujemcu príležitosť uzavrieť s treťou osobou zmluvu s určitým obsahom, vzniká sprostredkovateľovi nárok na províziu už zaobstaraním tejto príležitosti.
645. §
Ha a szerződésből az következik, hogy a közvetítő csak arra köteles, hogy az érdeklődő számára lehetőséget teremtsen egy harmadik személlyel meghatározott tartalmú szerződést kötni, a közvetítő már e lehetőség megteremtésével jogosulttá válik a jutalékra.
§ 646
Ak podľa zmluvy vzniká sprostredkovateľovi nárok na províziu až splnením záväzku tretej osoby zo sprostredkúvanej zmluvy, vzniká sprostredkovateľovi tento nárok takisto v prípade, keď záväzok tretej osoby voči záujemcovi zanikol alebo splnenie záväzku tretej osoby sa oddialilo z dôvodov, za ktoré zodpovedá záujemca. Ak je základom pre určenie výšky provízie rozsah plneného záväzku tretej osoby, započítava sa do tohto základu aj plnenie neuskutočnené z dôvodov, za ktoré zodpovedá záujemca.
646. §
Ha a szerződés szerint a közvetítő csak a harmadik személynek a közvetített szerződésből eredő kötelezettsége teljesítésével válik jogosulttá a jutalékra, a közvetítő erre a jogra akkor is jogosulttá válik, ha a harmadik személynek az érdeklődővel szembeni kötelezettsége megszűnt, vagy a harmadik személy kötelezettségének teljesítése olyan okokból szenvedett késedelmet, amelyekért az érdeklődő felelős. Ha a jutalék összegének meghatározásának alapja a harmadik személy teljesített kötelezettségének mértéke, ebbe az alapba beleszámít az olyan okokból nem teljesített teljesítés is, amelyekért az érdeklődő felelős.
§ 647
(1)
Sprostredkovateľ má nárok na dojednanú províziu, inak obvyklú za sprostredkovanie obdobných zmlúv v čase uzavretia zmluvy o sprostredkovaní. Sprostredkovateľovi však nevzniká nárok na províziu, ak zmluva s treťou osobou bola uzavretá bez jeho súčinnosti alebo ak v rozpore so zmluvou bol činný ako sprostredkovateľ tiež pre osobu, s ktorou sa uzavrela sprostredkúvaná zmluva.
(2)
Nárok na úhradu nákladov spojených so sprostredkovaním má sprostredkovateľ popri provízii, len keď to bolo výslovne dojednané, a pri pochybnostiach len pri vzniku nároku na províziu.
647. §
(1)
A közvetítő a megállapodott jutalékra jogosult, egyébként a közvetítői szerződés megkötésének időpontjában a hasonló szerződések közvetítéséért szokásos jutalékra. A közvetítő azonban nem jogosult jutalékra, ha a harmadik személlyel kötött szerződés az ő közreműködése nélkül jött létre, vagy ha a szerződéssel ellentétben közvetítőként járt el annak a személynek is, akivel a közvetített szerződést megkötötték.
(2)
A közvetítő a jutalékon felül a közvetítéssel kapcsolatos költségek megtérítésére csak akkor jogosult, ha ebben kifejezetten megállapodtak, kétség esetén pedig csak a jutalékra való jogosultság keletkezésekor.
§ 648
Sprostredkovateľ je povinný pre potrebu záujemcu uschovať doklady, ktoré nadobudol v súvislosti so sprostredkovateľskou činnosťou, a to po dobu, po ktorú môžu byť tieto doklady významné pre ochranu záujmov záujemcu.
648. §
A közvetítő köteles az érdeklődő számára megőrizni azokat az okmányokat, amelyeket a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett, mégpedig addig az ideig, ameddig ezek az okmányok az érdeklődő érdekeinek védelme szempontjából jelentősek lehetnek.
§ 649
(1)
Sprostredkovateľ neručí za splnenie záväzku tretích osôb, s ktorými sprostredkoval uzavretie zmluvy; nesmie však navrhovať záujemcovi uzavretie zmluvy s osobou, ohľadne ktorej vie alebo musí vedieť, že je dôvodná pochybnosť, že splní riadne a včas svoje záväzky zo sprostredkovanej zmluvy.
(2)
Ak o to záujemca požiada, je sprostredkovateľ povinný oznámiť mu údaje potrebné na posúdenie dôveryhodnosti osoby, s ktorou sprostredkovateľ navrhuje uzavrieť zmluvu.
649. §
(1)
A közvetítő nem kezeskedik azon harmadik személyek kötelezettségének teljesítéséért, akikkel a szerződés megkötését közvetítette; azonban nem javasolhatja az érdeklődőnek szerződéskötést olyan személlyel, akiről tudja vagy tudnia kell, hogy alapos kétség merül fel afelől, hogy a közvetített szerződésből eredő kötelezettségeit rendben és időben teljesíti.
(2)
Ha az érdeklődő ezt kéri, a közvetítő köteles közölni vele annak a személynek a megbízhatósága megítéléséhez szükséges adatokat, akivel a közvetítő szerződéskötést javasol.
§ 650
Zmluva o sprostredkovaní zaniká, ak zmluva, ktorá je predmetom sprostredkovania, nie je uzavretá v čase určenom v zmluve o sprostredkovaní. Ak nie je tento čas takto určený, môže ktorákoľvek strana zmluvu ukončiť tým, že to oznámi druhej strane.
650. §
A közvetítői szerződés megszűnik, ha a közvetítés tárgyát képező szerződés a közvetítői szerződésben meghatározott időn belül nem kerül megkötésre. Ha ez az idő nincs így meghatározva, bármelyik fél megszüntetheti a szerződést azzal, hogy ezt közli a másik féllel.
§ 651
651. §
A közvetítő jutalékra való jogosultságának keletkezését nem akadályozza az a tény, hogy a harmadik személlyel csak a közvetítői szerződés megszűnése után kötnek szerződést (644. §), illetve teljesítik a szerződést (646. §), amelyre a közvetítői tevékenysége vonatkozott.
Diel XVIII
XVIII. SZAKASZ
Zmluva o obchodnom zastúpení
Kereskedelmi képviseleti szerződés
§ 652
(1)
Zmluvou o obchodnom zastúpení sa obchodný zástupca ako podnikateľ zaväzuje pre zastúpeného vyvíjať činnosť smerujúcu k uzatvoreniu určitého druhu zmlúv (ďalej len „obchody“) alebo dojednávať a uzatvárať obchody v mene zastúpeného a na jeho účet a zastúpený sa zaväzuje zaplatiť obchodnému zástupcovi províziu.
(2)
Obchodný zástupca nie je
a)
osoba, ktorá môže ako orgán zaväzovať zastúpeného,
b)
spoločník alebo člen družstva zákonom splnomocnený zaväzovať ostatných spoločníkov alebo členov družstva, ak je zastúpeným družstvo, alebo
c)
likvidátor, správca na výkon nútenej správy, správca konkurznej podstaty, osobitný správca alebo vyrovnávací správca zastúpeného.
(3)
Ustanovenia o obchodnom zastúpení sa nepoužijú na osoby, ktoré pôsobia na burze cenných papierov alebo na komoditnej burze.
(4)
Zmluva musí mať písomnú formu.
(5)
Ak v tomto diele nie je ustanovené inak, na zmluvu o obchodnom zastúpení sa použijú ustanovenia zmluvy o sprostredkovaní.
652. §
(1)
A kereskedelmi képviseleti szerződéssel a kereskedelmi képviselő mint vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a képviselt számára olyan tevékenységet fejt ki, amely egy bizonyos típusú szerződés (a továbbiakban: „ügyletek”) megkötésére irányul, vagy hogy a képviselt nevében és számlájára ügyleteket tárgyal és köt, a képviselt pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kereskedelmi képviselőnek jutalékot fizet.
(2)
Kereskedelmi képviselő nem lehet
a)
olyan személy, aki szervként kötelezettséget vállalhat a képviselt nevében,
b)
társasági tag vagy szövetkezeti tag, akit a törvény felhatalmaz a többi társasági tag vagy szövetkezeti tag nevében kötelezettséget vállalni, ha a képviselt egy szövetkezet, vagy
c)
a képviselt végelszámolója, kényszergondnoka, csődgondnoka, különleges vagyonfelügyelője vagy egyezségi vagyonfelügyelője.
(3)
A kereskedelmi képviseletre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók azokra a személyekre, akik az értéktőzsdén vagy az árutőzsdén tevékenykednek.
(4)
A szerződésnek írásbeli formában kell létrejönnie.
(5)
Ha e rész másként nem rendelkezik, a kereskedelmi képviseleti szerződésre a közvetítői szerződés rendelkezései alkalmazandók.
§ 653
Obchodný zástupca je povinný v určenej územnej oblasti vyvíjať s odbornou starostlivosťou činnosť, ktorá je predmetom jeho záväzku. Ak nie je v zmluve táto územná oblasť určená, predpokladá sa, že obchodný zástupca má vyvíjať činnosť na území Slovenskej republiky.
653. §
A kereskedelmi képviselő köteles a meghatározott területi egységen szakmai gondossággal kifejteni azt a tevékenységet, amely a kötelezettségének tárgya. Ha a szerződésben ez a területi egység nincs meghatározva, vélelmezni kell, hogy a kereskedelmi képviselőnek a Szlovák Köztársaság területén kell tevékenységét kifejtenie.
§ 654
(1)
Predmetom záväzku obchodného zástupcu je vyhľadávanie záujemcov o uzavretie obchodov, ktoré sú vymedzené v zmluve.
(2)
Ak zmluva určuje, že obchodný zástupca robí právne úkony v mene zastúpeného, spravujú sa práva a povinnosti s tým súvisiace ustanoveniami o mandátnej zmluve.
(3)
Bez udeleného plnomocenstva nie je obchodný zástupca oprávnený v mene zastúpeného uzavierať obchody, čokoľvek pre neho prijímať alebo robiť iné právne úkony.
654. §
(1)
A kereskedelmi képviselő kötelezettségének tárgya a szerződésben meghatározott ügyletek megkötése iránt érdeklődők felkutatása.
(2)
Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a kereskedelmi képviselő a képviselt nevében tesz jogügyleteket, az ezzel kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre a megbízási szerződés rendelkezései az irányadók.
(3)
Meghatalmazás nélkül a kereskedelmi képviselő nem jogosult a képviselt nevében ügyleteket kötni, számára bármit elfogadni vagy más jogügyleteket tenni.
§ 655
(1)
Obchodný zástupca je povinný uskutočňovať činnosť podľa § 652 ods. 1 s vynaložením odbornej starostlivosti a v dobrej viere, je povinný dbať na záujmy zastúpeného, konať v súlade s jeho poverením a rozumnými pokynmi zastúpeného a poskytovať zastúpenému potrebné a dostupné informácie.
(2)
Obchodný zástupca podáva zastúpenému správu o vývoji trhu a všetkých okolnostiach dôležitých pre záujmy zastúpeného, najmä pre jeho rozhodovanie súvisiace s uzavieraním obchodov.
(3)
Ak zmluva zahŕňa i uzavieranie obchodov obchodným zástupcom v mene zastúpeného, je obchodný zástupca povinný uzavierať tieto obchody len za obchodných podmienok určených zastúpeným, ak neprejavil zastúpený súhlas s iným postupom.
(4)
Ak nemôže zástupca vykonávať svoju činnosť, musí o tom bez zbytočného odkladu podať správu zastúpenému.
655. §
(1)
A kereskedelmi képviselő köteles a 652. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szakmai gondossággal és jóhiszeműen végezni, köteles ügyelni a képviselt érdekeire, a képviselt megbízásával és ésszerű utasításaival összhangban eljárni, és a képviseltnek a szükséges és rendelkezésre álló információkat megadni.
(2)
A kereskedelmi képviselő jelentést tesz a képviseltnek a piac alakulásáról és a képviselt érdekei szempontjából fontos minden körülményről, különösen az ügyletek megkötésével kapcsolatos döntéshozatalához.
(3)
Ha a szerződés magában foglalja az ügyleteknek a kereskedelmi képviselő által a képviselt nevében történő megkötését is, a kereskedelmi képviselő köteles ezeket az ügyleteket csak a képviselt által meghatározott üzleti feltételek mellett megkötni, hacsak a képviselt nem járult hozzá más eljáráshoz.
(4)
Ha a képviselő nem tudja végezni a tevékenységét, erről felesleges késedelem nélkül jelentést kell tennie a képviseltnek.
§ 655a
(1)
Vo vzťahoch s obchodným zástupcom je zastúpený povinný konať poctivo a v dobrej viere. Najmä je povinný
a)
poskytovať obchodnému zástupcovi nevyhnutné údaje, ktoré sa vzťahujú na predmet obchodov, a
b)
obstarať obchodnému zástupcovi informácie nevyhnutné na plnenie záväzkov vyplývajúcich zo zmluvy, najmä v primeranej lehote oznámiť obchodnému zástupcovi, že predpokladá podstatné zníženie rozsahu činnosti oproti tomu, čo by mohol obchodný zástupca za normálnych podmienok očakávať.
(2)
Zastúpený je povinný informovať obchodného zástupcu v primeranej lehote o tom, že prijal, odmietol alebo neuskutočnil obchod obstaraný zástupcom.
655.a §
(1)
A kereskedelmi képviselővel való kapcsolatokban a képviselt köteles tisztességesen és jóhiszeműen eljárni. Különösen köteles
a)
a kereskedelmi képviselőnek megadni az ügyletek tárgyára vonatkozó szükséges adatokat, és
b)
a kereskedelmi képviselő számára biztosítani a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információkat, különösen méltányos határidőn belül közölni a kereskedelmi képviselővel, hogy a tevékenység mértékének jelentős csökkenését feltételezi ahhoz képest, amit a kereskedelmi képviselő normális körülmények között elvárhatna.
(2)
A képviselt köteles méltányos határidőn belül tájékoztatni a kereskedelmi képviselőt arról, hogy a képviselő által közvetített ügyletet elfogadta, elutasította vagy nem valósította meg.
§ 656
Obchodný zástupca je povinný spolupôsobiť v rámci svojho záväzku pri uskutočňovaní uzavretých obchodov podľa pokynov zastúpeného a v záujme zastúpeného, ktoré sú alebo musia byť obchodnému zástupcovi známe, najmä pri riešení nezrovnalostí, ktoré vzniknú z uzavretých obchodov.
656. §
A kereskedelmi képviselő köteles a kötelezettségvállalása keretében közreműködni a megkötött ügyletek megvalósításában a megbízó utasításai szerint és a megbízó érdekében, amelyeket a kereskedelmi képviselő ismer vagy ismernie kell, különösen a megkötött ügyletekből eredő ellentmondások megoldásában.
§ 657
Obchodný zástupca nesmie oznámiť údaje získané od zastúpeného pri svojej činnosti bez súhlasu zastúpeného iným osobám alebo ich využiť pre seba alebo pre iné osoby, pokiaľ by to bolo v rozpore so záujmami zastúpeného. Táto povinnosť trvá aj po ukončení zmluvy o obchodnom zastúpení.
657. §
A kereskedelmi képviselő a tevékenysége során a megbízótól szerzett adatokat a megbízó hozzájárulása nélkül nem közölheti más személyekkel, és nem használhatja fel azokat saját maga vagy más személyek számára, amennyiben ez ellentétes lenne a megbízó érdekeivel. Ez a kötelezettség a kereskedelmi képviseleti szerződés megszűnése után is fennáll.
§ 658
(1)
Obchodný zástupca je povinný navrhovať uzavretie obchodov alebo uzavierať obchody len s osobami, u ktorých sú predpoklady, že svoje záväzky splnia.
(2)
Zástupca ručí za splnenie povinností treťou osobou, s ktorou navrhol zastúpenému uzavretie obchodu alebo s ktorou v mene zastúpeného uzavrel obchod, len keď sa na to písomne zaviazal a ak dostane za prevzatie záruky osobitnú odmenu. V takom prípade sa jeho práva a povinnosti spravujú podľa ustanovení o ručení.
658. §
(1)
A kereskedelmi képviselő köteles ügyletek megkötését javasolni vagy ügyleteket kötni csak olyan személyekkel, akiknél feltételezhető, hogy kötelezettségeiket teljesíteni fogják.
(2)
A képviselő csak akkor kezeskedik a harmadik személy kötelezettségeinek teljesítéséért, akivel a megbízónak ügyletkötést javasolt, vagy akivel a megbízó nevében ügyletet kötött, ha erre írásban kötelezettséget vállalt, és ha a kezességvállalásért külön díjazásban részesül. Ebben az esetben jogai és kötelezettségei a kezességre vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.
§ 659
(1)
Obchodný zástupca má nárok na províziu dojednanú alebo zodpovedajúcu zvyklostiam v odbore činnosti podľa miesta jej výkonu s prihliadnutím na druh obchodu, ktorý je predmetom zmluvy. Províziou je aj odmeňovanie obchodného zástupcu vykonávané v závislosti od počtu alebo od úrovne obchodov.
(2)
Nárok na úhradu nákladov spojených so svojou činnosťou má obchodný zástupca popri provízii, len keď to bolo dojednané a ak nevyplýva zo zmluvy niečo iné, len keď mu vznikol nárok na províziu z obchodu, ktorého sa náklady týkajú.
(3)
Nárok na províziu a na dohodnutú úhradu nákladov nevzniká v prípadoch, keď obchodný zástupca bol pri uzavieraní obchodu činný ako obchodný zástupca alebo sprostredkovateľ pre osobu, s ktorou zastúpený uzavrel obchod.
659. §
(1)
A kereskedelmi képviselő a megállapodás szerinti vagy a tevékenységi körben a teljesítés helye szerinti szokásoknak megfelelő jutalékra jogosult, a szerződés tárgyát képező ügylet fajtájára való tekintettel. Jutaléknak minősül a kereskedelmi képviselőnek az ügyletek számától vagy szintjétől függően történő díjazása is.
(2)
A kereskedelmi képviselő a jutalékon felül csak akkor jogosult a tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítésére, ha erről megállapodtak, és ha a szerződésből más nem következik, csak akkor, ha jogosulttá vált az ügyletből származó jutalékra, amelyre a költségek vonatkoznak.
(3)
Nem keletkezik jogosultság jutalékra és a megállapodás szerinti költségtérítésre azokban az esetekben, amikor a kereskedelmi képviselő az ügylet megkötésekor kereskedelmi képviselőként vagy közvetítőként járt el annak a személynek, akivel a megbízó az ügyletet megkötötte.
§ 659a
Obchodný zástupca má nárok na províziu za obchody uskutočnené počas trvania zmluvného vzťahu, ak
a)
obchod sa uzatvoril v dôsledku jeho činnosti,
b)
obchod sa uzatvoril s treťou osobou, ktorú ešte pred uzavretím obchodu získal na účel uskutočňovania obchodov tohto druhu.
659.a §
A kereskedelmi képviselő a szerződéses jogviszony fennállása alatt megvalósult ügyletekért jutalékra jogosult, ha
a)
az ügylet az ő tevékenységének következtében jött létre,
b)
az ügylet olyan harmadik személlyel jött létre, akit még az ügylet megkötése előtt megnyert az ilyen jellegű ügyletek megvalósítása céljából.
§ 659b
Obchodný zástupca nemá nárok na províziu podľa § 659a, ak má na ňu nárok predchádzajúci obchodný zástupca a vzhľadom na okolnosti nie je spravodlivé rozdeliť províziu medzi oboch obchodných zástupcov.
659.b §
A kereskedelmi képviselő a 659a. § szerint nem jogosult jutalékra, ha arra az előző kereskedelmi képviselő jogosult, és a körülményekre tekintettel nem méltányos a jutalékot a két kereskedelmi képviselő között megosztani.
§ 660
(1)
Nárok na províziu, ak nebola uzatvorená dohoda podľa § 661, vzniká v okamihu, keď
a)
zastúpený splnil záväzok vyplývajúci z obchodu alebo
b)
zastúpený bol povinný splniť záväzok vyplývajúci z obchodu uskutočneného s treťou osobou, alebo
c)
tretia osoba splnila záväzok vyplývajúci z obchodu.
(2)
Nárok na províziu vzniká najneskôr v okamihu, keď tretia osoba splnila svoju časť záväzku alebo bola povinná ju splniť, ak zastúpený splnil svoju časť. Ak však tretia osoba má splniť svoj záväzok až po uplynutí viac ako šiestich mesiacov po uzavretí obchodu, obchodnému zástupcovi vzniká nárok na províziu po uzavretí obchodu.
(3)
Provízia je splatná najneskôr v posledný deň mesiaca, ktorý nasleduje po skončení štvrťroka, v ktorom na ňu vznikol nárok.
(4)
Zastúpený vydá obchodnému zástupcovi aj bez jeho požiadania najneskôr v posledný deň mesiaca, ktorý nasleduje po skončení štvrťroka, v ktorom sa stala provízia splatnou, písomné potvrdenie s rozpisom hlavných položiek potrebných na výpočet provízie. Tým nie je dotknuté oprávnenie obchodného zástupcu požadovať informácie dostupné zastúpenému a potrebné na kontrolu výpočtu provízie.
(5)
Ak základom určenia provízie je rozsah splneného záväzku treťou osobou, do tohto základu sa započítava aj plnenie neuskutočnené z dôvodu, za ktorý zodpovedá zastúpený.
660. §
(1)
A jutalékra való jogosultság, ha a 661. § szerinti megállapodás nem jött létre, abban a pillanatban keletkezik, amikor
a)
a megbízó teljesítette az ügyletből eredő kötelezettségét, vagy
b)
a megbízó köteles volt teljesíteni a harmadik személlyel megvalósult ügyletből eredő kötelezettségét, vagy
c)
a harmadik személy teljesítette az ügyletből eredő kötelezettségét.
(2)
A jutalékra való jogosultság legkésőbb abban a pillanatban keletkezik, amikor a harmadik személy teljesítette a kötelezettségének rá eső részét, vagy köteles volt azt teljesíteni, ha a megbízó teljesítette a saját részét. Ha azonban a harmadik személynek a kötelezettségét csak az ügylet megkötését követő több mint hat hónap elteltével kell teljesítenie, a kereskedelmi képviselőnek a jutalékra való jogosultsága az ügylet megkötése után keletkezik.
(3)
A jutalék legkésőbb annak a negyedévnek a végét követő hónap utolsó napján esedékes, amelyben a rá való jogosultság keletkezett.
(4)
A megbízó a kereskedelmi képviselőnek kérése nélkül is, legkésőbb annak a negyedévnek a végét követő hónap utolsó napján, amelyben a jutalék esedékessé vált, írásbeli igazolást ad ki a jutalék kiszámításához szükséges főbb tételek részletezésével. Ez nem érinti a kereskedelmi képviselő azon jogosultságát, hogy a megbízó számára elérhető és a jutalék kiszámításának ellenőrzéséhez szükséges információkat kérjen.
(5)
Ha a jutalék meghatározásának alapja a harmadik személy által teljesített kötelezettség mértéke, ebbe az alapba beszámít az olyan okból meg nem valósult teljesítés is, amelyért a megbízó felel.
§ 661
Ak vyplýva zo zmluvy, že obchodný zástupca je povinný iba obstarať pre zastúpeného príležitosť, aby zastúpený mohol s treťou osobou uzavrieť obchod s určitým obsahom, vzniká obchodnému zástupcovi nárok na províziu už zaobstaraním tejto príležitosti.
661. §
Ha a szerződésből az következik, hogy a kereskedelmi képviselő csak arra köteles, hogy a megbízó számára lehetőséget teremtsen arra, hogy a megbízó egy harmadik személlyel meghatározott tartalmú ügyletet kössön, a kereskedelmi képviselőnek a jutalékra való jogosultsága már e lehetőség megteremtésével keletkezik.
§ 662
(1)
Nárok na províziu zanikne, ak je zrejmé, že obchod medzi zastúpeným a treťou osobou sa neuskutoční a ak jeho neuskutočnenie nie je dôsledkom okolností, za ktoré zodpovedá zastúpený, ak z obchodu nevyplýva niečo iné.
(2)
Provízia, ktorá už bola uhradená, musí sa vrátiť, ak nárok na ňu zanikol podľa odseku 1.
(3)
Dohodou len v prospech obchodného zástupcu možno upraviť aj inak zánik nároku na províziu podľa odseku 1.
662. §
(1)
A jutalékra való jogosultság megszűnik, ha nyilvánvaló, hogy a megbízó és a harmadik személy közötti ügylet nem valósul meg, és ha annak meg nem valósulása nem olyan körülmények következménye, amelyekért a megbízó felel, hacsak az ügyletből más nem következik.
(2)
A már kifizetett jutalékot vissza kell fizetni, ha a rá való jogosultság az (1) bekezdés szerint megszűnt.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti jutalékra való jogosultság megszűnését megállapodással másként is lehet szabályozni, de csak a kereskedelmi képviselő javára.
§ 663
(1)
Zastúpený je povinný odovzdať obchodnému zástupcovi všetky podklady a pomôcky potrebné na plnenie záväzku obchodného zástupcu.
(2)
Podklady a pomôcky nevyhnutné podľa odseku 1 zostávajú majetkom zastúpeného a obchodný zástupca je povinný ich vrátiť po ukončení zmluvy, pokiaľ ich obchodný zástupca, vzhľadom na ich povahu, nespotreboval pri plnení svojho záväzku.
(3)
Obchodný zástupca je povinný pre potrebu zastúpeného uschovať doklady, ktoré nadobudol v súvislosti so svojou činnosťou, a to po dobu, po ktorú tieto doklady môžu byť významné pre ochranu záujmov zastúpeného.
663. §
(1)
A megbízó köteles átadni a kereskedelmi képviselőnek minden, a kereskedelmi képviselő kötelezettségének teljesítéséhez szükséges háttéranyagot és segédeszközt.
(2)
Az (1) bekezdés szerint szükséges háttéranyagok és segédeszközök a megbízó tulajdonában maradnak, és a kereskedelmi képviselő köteles azokat a szerződés megszűnése után visszaszolgáltatni, amennyiben a kereskedelmi képviselő azokat jellegükre tekintettel nem használta fel kötelezettségének teljesítése során.
(3)
A kereskedelmi képviselő köteles a megbízó szükségleteihez megőrizni azokat az okmányokat, amelyeket tevékenységével összefüggésben szerzett, mégpedig addig az ideig, ameddig ezek az okmányok a megbízó érdekeinek védelme szempontjából jelentősek lehetnek.
§ 664
Nevýhradné obchodné zastúpenie
Ak zo zmluvy nevyplýva niečo iné, môže zastúpený poveriť aj iné osoby obchodným zastúpením, ktoré dojednal s obchodným zástupcom, a obchodný zástupca môže vykonávať činnosť, na ktorú sa zaviazal voči zastúpenému, aj pre iné osoby alebo uzavierať obchody, ktoré sú predmetom obchodného zastúpenia, na vlastný účet alebo účet inej osoby.
664. §
Nem kizárólagos kereskedelmi képviselet
Ha a szerződésből más nem következik, a megbízó más személyeket is megbízhat azzal a kereskedelmi képviselettel, amelyről a kereskedelmi képviselővel megállapodott, és a kereskedelmi képviselő is végezheti azt a tevékenységet, amelyre a megbízóval szemben kötelezettséget vállalt, más személyek számára is, vagy köthet a kereskedelmi képviselet tárgyát képező ügyleteket saját vagy más személy számlájára.
Výhradné obchodné zastúpenie
Kizárólagos kereskedelmi képviselet
§ 665
Ak bolo dojednané výhradné zastúpenie, je zastúpený povinný v určenej územnej oblasti a pre určený okruh obchodov nepoužívať iného obchodného zástupcu a obchodný zástupca nie je oprávnený v tomto rozsahu vykonávať obchodné zastúpenie pre iné osoby alebo uzavierať obchody na vlastný účet alebo účet inej osoby.
665. §
Ha kizárólagos képviseletről állapodtak meg, a megbízó köteles egy meghatározott földrajzi területen és egy meghatározott ügyletkörre más kereskedelmi képviselőt nem igénybe venni, a kereskedelmi képviselő pedig nem jogosult ebben a körben más személyek számára kereskedelmi képviseletet ellátni, vagy saját vagy más személy számlájára ügyleteket kötni.
§ 666
Zastúpený je oprávnený uzavierať obchody, na ktoré sa vzťahuje výhradné obchodné zastúpenie aj bez súčinnosti obchodného zástupcu, je však povinný, pokiaľ zmluva neurčuje niečo iné, platiť z týchto obchodov obchodnému zástupcovi províziu tak, ako keby sa tieto obchody uzavreli s jeho súčinnosťou.
666. §
A megbízó jogosult a kizárólagos kereskedelmi képviselet hatálya alá tartozó ügyleteket a kereskedelmi képviselő közreműködése nélkül is megkötni, azonban köteles, hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, ezen ügyletek után a kereskedelmi képviselőnek jutalékot fizetni, úgy, mintha ezek az ügyletek az ő közreműködésével jöttek volna létre.
Zánik obchodného zastúpenia
A kereskedelmi képviselet megszűnése
§ 667
Záväzok obchodného zástupcu zaniká uplynutím času, na ktorý bola zmluva uzatvorená. Ak sa po uplynutí tohto času zmluvné strany naďalej zmluvou spravujú, predpokladá sa, že platnosť zmluvy sa predĺžila bez obmedzenia.
667. §
A kereskedelmi képviselő kötelezettsége annak az időnek a leteltével szűnik meg, amelyre a szerződést kötötték. Ha ezen idő letelte után a szerződő felek továbbra is a szerződés szerint járnak el, vélelmezni kell, hogy a szerződés érvényessége korlátozás nélkül meghosszabbodott.
§ 668
(1)
Zmluva je dohodnutá na neurčitý čas, ak to určuje zmluva alebo ak zmluva neobsahuje ustanovenie o čase, na ktorý má byť uzavretá, alebo ak z účelu zmluvy nevyplýva časové obmedzenie.
(2)
Zmluvu dohodnutú na neurčitý čas môže ukončiť ktorákoľvek zo strán výpoveďou.
(3)
Dĺžka výpovednej lehoty pri výpovedi danej v priebehu prvého roka trvania zmluvy je jeden mesiac, pri výpovedi danej v priebehu druhého roka je dva mesiace a ak zmluva trvá tri a viac rokov, je výpovedná lehota tri mesiace. Zmluvné strany sa môžu dohodnúť na predĺžení výpovednej lehoty.
(4)
Ak si zmluvné strany dohodnú dlhšie výpovedné lehoty, ako sú uvedené v odseku 3, nesmie byť lehota, ktorou je viazaný zastúpený, kratšia ako lehota, ktorú musí dodržať obchodný zástupca.
(5)
Ak z obsahu zmluvy nevyplýva niečo iné, výpovedná lehota uplynie ku koncu kalendárneho mesiaca.
(6)
Ustanovenia odsekov 2 až 5 sa použijú aj na zmluvu uzavretú na určitý čas, ktorá sa zmenila na zmluvu uzatvorenú na neurčitý čas podľa § 667, s tým, že výpovedná lehota podľa odseku 3 sa bude počítať s prihliadnutím na čas trvania zmluvného vzťahu, ktorá predchádzala zmene na zmluvu na neurčitý čas.
668. §
(1)
A szerződés határozatlan időre jön létre, ha ezt a szerződés meghatározza, vagy ha a szerződés nem tartalmaz rendelkezést arról az időtartamról, amelyre meg kell kötni, vagy ha a szerződés céljából nem következik időbeli korlátozás.
(2)
A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél felmondással megszüntetheti.
(3)
A felmondási idő hossza a szerződés fennállásának első évében történő felmondás esetén egy hónap, a második évben történő felmondás esetén két hónap, és ha a szerződés három vagy több éve áll fenn, a felmondási idő három hónap. A szerződő felek megállapodhatnak a felmondási idő meghosszabbításában.
(4)
Ha a szerződő felek a (3) bekezdésben foglaltaknál hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízót kötő határidő nem lehet rövidebb annál a határidőnél, amelyet a kereskedelmi képviselőnek be kell tartania.
(5)
Ha a szerződés tartalmából más nem következik, a felmondási idő a naptári hónap végén jár le.
(6)
A (2)–(5) bekezdés rendelkezései a határozott időre kötött szerződésre is alkalmazandók, amely a 667. § szerint határozatlan idejű szerződéssé alakult át, azzal, hogy a (3) bekezdés szerinti felmondási időt a szerződéses jogviszony határozatlan idejűvé válását megelőző időtartam figyelembevételével kell számítani.
§ 668a
Obchodný zástupca má právo na náhradu škody, ktorá vznikla v dôsledku skončenia zmluvných vzťahov so zastúpeným, ak obchodnému zástupcovi
a)
nebola vyplatená provízia, ktorá mu patrí z dôvodu výkonu obchodného zastúpenia v súlade s § 655 ods. 1, hoci zastúpenému svojou činnosťou priniesol podstatné výhody,
b)
neboli uhradené náklady podľa § 659 ods. 2.
668.a §
A kereskedelmi képviselő kártérítésre jogosult a megbízóval fennálló szerződéses jogviszony megszűnésének következtében keletkezett kárért, ha a kereskedelmi képviselőnek
a)
nem fizették ki azt a jutalékot, amely a 655. § (1) bekezdésével összhangban végzett kereskedelmi képviseleti tevékenysége alapján megilleti, noha tevékenységével a megbízónak jelentős előnyöket hozott,
b)
nem térítették meg a 659. § (2) bekezdése szerinti költségeit.
§ 669
(1)
Obchodný zástupca má v prípade skončenia zmluvy právo na odstupné, ak
a)
pre zastúpeného získal nových zákazníkov alebo významne rozvinul obchod s doterajšími zákazníkmi a zastúpený má podstatné výhody vyplývajúce z obchodov s nimi a
b)
vyplatenie odstupného s prihliadnutím na všetky okolnosti, najmä na províziu, ktorú obchodný zástupca stráca a ktorá vyplýva z obchodov uskutočnených s týmito zákazníkmi, je spravodlivé; tieto okolnosti zahŕňajú aj použitie alebo nepoužitie konkurenčnej doložky podľa § 672a.
(2)
Výška odstupného nesmie prekročiť priemernú ročnú províziu vypočítanú z priemeru provízií získaných obchodným zástupcom v priebehu posledných piatich rokov; ak zmluva trvala menej ako päť rokov, výška odstupného sa vypočíta z priemeru provízií za celé zmluvné obdobie.
(3)
Priznaním odstupného nie je dotknuté právo obchodného zástupcu na náhradu škody podľa § 668a.
(4)
Rovnako vznikne právo na odstupné aj v prípade, ak skončenie zmluvy nastane v dôsledku smrti obchodného zástupcu.
(5)
Právo obchodného zástupcu na odstupné podľa odseku 1 zanikne, ak do jedného roka od skončenia zmluvy neoznámi zastúpenému, že uplatňuje svoje práva.
669. §
(1)
A kereskedelmi képviselő a szerződés megszűnése esetén végkielégítésre jogosult, ha
a)
a megbízó számára új ügyfeleket szerzett, vagy a meglévő ügyfelekkel folytatott üzletet jelentősen fejlesztette, és a megbízónak az velük kötött ügyletekből jelentős előnyei származnak, és
b)
a végkielégítés kifizetése minden körülményre, különösen a kereskedelmi képviselő által elvesztett, ezen ügyfelekkel megvalósított ügyletekből származó jutalékra tekintettel méltányos; e körülmények magukban foglalják a 672a. § szerinti versenytilalmi záradék alkalmazását vagy annak mellőzését is.
(2)
A végkielégítés összege nem haladhatja meg a kereskedelmi képviselő által az utolsó öt év során szerzett jutalékok átlagából számított átlagos éves jutalékot; ha a szerződés öt évnél rövidebb ideig állt fenn, a végkielégítés összegét a teljes szerződéses időszakra vonatkozó jutalékok átlagából kell kiszámítani.
(3)
A végkielégítés megítélése nem érinti a kereskedelmi képviselő 668a. § szerinti kártérítési jogát.
(4)
A végkielégítésre való jogosultság akkor is fennáll, ha a szerződés megszűnése a kereskedelmi képviselő halála következtében áll be.
(5)
A kereskedelmi képviselő (1) bekezdés szerinti végkielégítésre való joga megszűnik, ha a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül nem közli a megbízóval, hogy érvényesíti jogait.
§ 669a
Právo na odstupné nevznikne, ak
a)
zastúpený odstúpil od zmluvy pre porušenie zmluvného záväzku obchodným zástupcom, ktoré zakladá právo na odstúpenie od zmluvy,
b)
obchodný zástupca skončil zmluvu a toto skončenie nie je odôvodnené okolnosťami na strane zastúpeného alebo vekom, invaliditou, alebo chorobou obchodného zástupcu a ak od neho nemožno spravodlivo požadovať pokračovanie v činnosti,
c)
podľa dohody so zastúpeným obchodný zástupca prevedie práva a povinnosti zo zmluvy na tretiu osobu.
669.a §
Nem keletkezik jogosultság végkielégítésre, ha
a)
a megbízó a kereskedelmi képviselő olyan szerződéses kötelezettségszegése miatt állt el a szerződéstől, amely megalapozza a szerződéstől való elállás jogát,
b)
a kereskedelmi képviselő szüntette meg a szerződést, és ez a megszüntetés nem indokolt a megbízó oldalán felmerülő körülményekkel, vagy a kereskedelmi képviselő életkorával, rokkantságával vagy betegségével, és ha tőle méltányosan nem várható el a tevékenység folytatása,
c)
a megbízóval kötött megállapodás alapján a kereskedelmi képviselő a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket egy harmadik személyre ruházza át.
§ 670
Ak bolo výhradné zastúpenie dojednané na dobu určitú, môže ktorákoľvek strana vypovedať zmluvu spôsobom ustanoveným v § 668 ods. 3, ak objem obchodu nedosiahol v priebehu posledných 12 mesiacov objem obchodov určený v zmluve, inak primeraný odbytovým možnostiam. Nárok podľa § 669 patrí obchodnému zástupcovi aj pri výpovedi zmluvy zastúpeným podľa tohto ustanovenia.
670. §
Ha a kizárólagos képviseletet határozott időre kötötték, bármelyik fél felmondhatja a szerződést a 668. § (3) bekezdésében meghatározott módon, ha az üzletkötések volumene az utolsó 12 hónapban nem érte el a szerződésben meghatározott, egyébként az értékesítési lehetőségeknek megfelelő volument. A 669. § szerinti jogosultság a kereskedelmi képviselőt a megbízó e rendelkezés szerinti felmondása esetén is megilleti.
§ 671
Obchodný zástupca má po zániku svojho záväzku podľa § 668 alebo § 670 nárok na províziu aj v prípade, ak
a)
bol obchod uskutočnený predovšetkým v dôsledku činnosti obchodného zástupcu a v primeranej lehote po skončení zmluvy,
b)
v súlade s podmienkami uvedenými v ustanovení § 659a objednávku tretej osoby dostal zastúpený alebo obchodný zástupca pred skončením zmluvy,
c)
záväzok tretej osoby bol splnený až po skončení zmluvy.
671. §
A kereskedelmi képviselő a 668. § vagy a 670. § szerinti kötelezettségének megszűnése után is jogosult jutalékra, ha
a)
az ügylet elsősorban a kereskedelmi képviselő tevékenységének következtében és a szerződés megszűnését követő méltányos határidőn belül valósult meg,
b)
a 659a. § rendelkezéseiben foglalt feltételekkel összhangban a harmadik személy megrendelését a megbízó vagy a kereskedelmi képviselő a szerződés megszűnése előtt megkapta,
c)
a harmadik személy kötelezettségét csak a szerződés megszűnése után teljesítették.
§ 672
(1)
Ak pri dojednaní výhradného obchodného zastúpenia používa zastúpený iného obchodného zástupcu, je oprávnený obchodný zástupca odstúpiť od zmluvy.
(2)
Ak pri dojednaní výhradného obchodného zastúpenia vykonáva obchodný zástupca činnosť, ktorá je predmetom jeho záväzku voči zastúpenému, aj pre iné osoby, môže zastúpený odstúpiť od zmluvy.
672. §
(1)
Ha a kizárólagos kereskedelmi képviselet megkötésekor a megbízó más kereskedelmi képviselőt vesz igénybe, a kereskedelmi képviselő jogosult elállni a szerződéstől.
(2)
Ha a kizárólagos kereskedelmi képviselet megkötésekor a kereskedelmi képviselő a megbízóval szembeni kötelezettségének tárgyát képező tevékenységet más személyek számára is végzi, a megbízó elállhat a szerződéstől.
§ 672a
(1)
V zmluve možno písomne dohodnúť, že obchodný zástupca nesmie najdlhšie dva roky po skončení zmluvy na určenom území alebo voči určenému okruhu zákazníkov na tomto území vykonávať na vlastný alebo cudzí účet činnosť, ktorá bola predmetom obchodného zastúpenia, alebo inú činnosť, ktorá by mala súťažnú povahu voči podnikaniu zastúpeného.
(2)
V prípade pochybností môže súd konkurenčnú doložku, ktorá by obmedzovala obchodného zástupcu viac, ako vyžaduje potrebná miera ochrany zastúpeného, obmedziť alebo vyhlásiť za neplatnú.
672.a §
(1)
A szerződésben írásban meg lehet állapodni arról, hogy a kereskedelmi képviselő a szerződés megszűnését követően legfeljebb két évig egy meghatározott területen vagy ezen a területen egy meghatározott ügyfélkörrel szemben nem végezhet saját vagy idegen számlára olyan tevékenységet, amely a kereskedelmi képviselet tárgya volt, vagy más olyan tevékenységet, amely a megbízó vállalkozásával szemben verseny jellegű lenne.
(2)
Kétség esetén a bíróság korlátozhatja vagy érvénytelennek nyilváníthatja azt a versenytilalmi záradékot, amely a kereskedelmi képviselőt a megbízó szükséges mértékű védelménél jobban korlátozná.
Diel XIX
XIX. SZAKASZ
Zmluva o tichom spoločenstve
Csendestársi szerződés
§ 673
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o tichom spoločenstve sa zaväzuje tichý spoločník poskytnúť podnikateľovi určitý vklad a podieľať sa ním na jeho podnikaní a podnikateľ sa zaväzuje na platenie časti zisku vyplývajúcej z podielu tichého spoločníka na výsledku podnikania.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu.
673. §
Általános rendelkezések
(1)
Csendestársi szerződéssel a csendestárs kötelezettséget vállal arra, hogy a vállalkozónak meghatározott betétet szolgáltat, és azzal részt vesz a vállalkozásában, a vállalkozó pedig kötelezettséget vállal a nyereségnek a csendestárs vállalkozás eredményéből való részesedéséből eredő részének kifizetésére.
(2)
A szerződés írásbeli formát igényel.
§ 674
(1)
Predmetom vkladu môže byť určitá peňažná suma, určitá vec, právo alebo iná majetková hodnota využiteľná pri podnikaní.
(2)
Tichý spoločník je povinný predmet vkladu odovzdať podnikateľovi alebo mu umožniť jeho využitie pri podnikaní v dohodnutej dobe, inak bez zbytočného odkladu po uzavretí zmluvy.
(3)
Ak sa zmluvou neurčuje inak, stáva sa podnikateľ prevzatím veci, s výnimkou nehnuteľných vecí, jej vlastníkom. Ak je predmetom vkladu nehnuteľná vec, je podnikateľ oprávnený na jej užívanie po dobu trvania zmluvy. Ak je predmetom vkladu právo a zmluva neurčuje niečo iné, je podnikateľ oprávnený po dobu trvania zmluvy na jeho výkon.
674. §
(1)
A betét tárgya lehet meghatározott pénzösszeg, meghatározott dolog, jog vagy a vállalkozás során hasznosítható más vagyoni érték.
(2)
A csendestárs köteles a betét tárgyát a vállalkozónak átadni, vagy lehetővé tenni annak a vállalkozás során történő hasznosítását a megállapodás szerinti időben, egyébként a szerződés megkötését követően felesleges késedelem nélkül.
(3)
Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a vállalkozó a dolog átvételével, az ingatlanok kivételével, annak tulajdonosává válik. Ha a betét tárgya ingatlan, a vállalkozó jogosult annak használatára a szerződés időtartama alatt. Ha a betét tárgya jog, és a szerződés mást nem határoz meg, a vállalkozó a szerződés időtartama alatt jogosult annak gyakorlására.
§ 675
(1)
Tichý spoločník je oprávnený nahliadať do všetkých obchodných dokladov a účtovných záznamov týkajúcich sa podnikania, na ktorom sa podieľa svojím vkladom podľa zmluvy o tichom spoločenstve.
(2)
Podnikateľ je povinný poskytnúť tichému spoločníkovi na požiadanie informácie o podnikateľskom zámere na budúce obdobie a o predpokladanom vývoji stavu majetku a financií týkajúcich sa podnikania, na ktorom sa tichý spoločník podieľa svojím vkladom podľa zmluvy o tichom spoločenstve. Podnikateľ je povinný na požiadanie poskytnúť tichému spoločníkovi kópiu účtovnej závierky, ak zákon ukladá podnikateľovi povinnosť mať účtovnú závierku overenú audítorom, a výročnú správu.
(3)
Ak zo zmluvy medzi podnikateľom a tichým spoločníkom nevyplýva iný spôsob poskytnutia informácií a listín podľa odseku 2, podnikateľ je povinný na žiadosť tichého spoločníka zaslať požadované informácie alebo kópie listín tichému spoločníkovi na ním uvedenú adresu na vlastné náklady, inak je povinný ich poskytnúť v mieste svojho sídla.
675. §
(1)
A csendestárs jogosult betekinteni valamennyi, a vállalkozással kapcsolatos üzleti okmányba és könyvelési nyilvántartásba, amelyben a csendestársi szerződés szerint a betétjével részt vesz.
(2)
A vállalkozó köteles a csendestársnak kérésére tájékoztatást nyújtani a jövőbeni üzleti szándékról és a vagyon és a pénzügyek állapotának várható alakulásáról, amely a csendestársi szerződés szerint a csendestárs betétjével érintett vállalkozásra vonatkozik. A vállalkozó köteles kérésre a csendestársnak átadni a számviteli beszámoló másolatát, ha a törvény kötelezi a vállalkozót a számviteli beszámoló könyvvizsgálóval történő hitelesítésére, valamint az éves jelentést.
(3)
Ha a vállalkozó és a csendestárs közötti szerződésből nem következik a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás és okiratok nyújtásának más módja, a vállalkozó köteles a csendestárs kérésére a kért tájékoztatást vagy az okiratok másolatát a csendestársnak az általa megadott címre saját költségén megküldeni, egyébként köteles azokat a székhelyén rendelkezésre bocsátani.
§ 676
(1)
Pre určenie podielu tichého spoločníka na výsledku podnikania je rozhodná ročná účtovná závierka.
(2)
Tichému spoločníkovi vzniká nárok na podiel zo zisku do 30 dní po vyhotovení ročnej účtovnej závierky. Ak je podnikateľom právnická osoba, plynie táto lehota od schválenia tejto závierky v súlade s jej stanovami, spoločenskou zmluvou alebo zákonom.
(3)
Pri neskoršej strate nie je spoločník povinný prijatý podiel na zisku vracať.
676. §
(1)
A csendestársnak a vállalkozás eredményéből való részesedésének meghatározásához az éves számviteli beszámoló az irányadó.
(2)
A csendestársnak az éves számviteli beszámoló kiállítását követő 30 napon belül jogosultsága keletkezik a nyereségrészesedésre. Ha a vállalkozó jogi személy, ez a határidő e beszámoló alapszabályával, társasági szerződésével vagy a törvénnyel összhangban történő jóváhagyásától kezdődik.
(3)
Későbbi veszteség esetén a társ nem köteles a kapott nyereségrészesedést visszaszolgáltatni.
§ 677
(1)
O podiel na strate sa znižuje vklad tichého spoločníka. O podiel na zisku v ďalších rokoch sa znížený vklad zvyšuje a nárok na podiel na zisku vzniká spoločníkovi po dosiahnutí pôvodnej výšky vkladu.
(2)
Tichý spoločník nie je povinný pri podiele na strate z podnikania svoj vklad dopĺňať a na strate sa zúčastňuje len do výšky svojho vkladu.
677. §
(1)
A veszteségrészesedéssel csökken a csendestárs betétje. A következő évek nyereségrészesedésével a csökkentett betét növekszik, és a társnak a nyereségrészesedésre való jogosultsága a betét eredeti összegének elérése után keletkezik.
(2)
A csendestárs a vállalkozás veszteségéből való részesedés esetén nem köteles a betétjét kiegészíteni, és a veszteségben csak a betétje összegéig vesz részt.
§ 678
(1)
Práva a povinnosti voči tretím osobám z podnikania vznikajú iba podnikateľovi.
(2)
Tichý spoločník však ručí za záväzky podnikateľa, ak
a)
jeho meno je obsiahnuté v obchodnom mene podnikateľa, alebo
b)
vyhlási osobe, s ktorou rokuje podnikateľ o uzavretí zmluvy, že obaja podnikajú spoločne.
678. §
(1)
A vállalkozásból származó, harmadik személyekkel szembeni jogok és kötelezettségek csak a vállalkozónál keletkeznek.
(2)
A csendestárs azonban kezeskedik a vállalkozó kötelezettségeiért, ha
a)
a neve szerepel a vállalkozó cégnevében, vagy
b)
kijelenti annak a személynek, akivel a vállalkozó szerződéskötésről tárgyal, hogy mindketten közösen vállalkoznak.
§ 679
(1)
Účasť tichého spoločníka na podnikaní zaniká:
a)
uplynutím doby, na ktorú bola uzavretá,
b)
výpoveďou, ak nebola zmluva uzavretá na dobu určitú,
c)
ak dosiahne podiel tichého spoločníka na strate výšku jeho vkladu,
d)
ukončením podnikania, na ktoré sa zmluva vzťahuje,
e)
vyhlásením konkurzu na majetok podnikateľa alebo zamietnutím návrhu na vyhlásenie tohto konkurzu pre nedostatok majetku.
(2)
Ak zmluva neurčuje inú výpovednú lehotu, možno zmluvu vypovedať najneskôr šesť mesiacov pred koncom kalendárneho roka.
679. §
(1)
A csendestárs vállalkozásban való részvétele megszűnik:
a)
annak az időnek a leteltével, amelyre kötötték,
b)
felmondással, ha a szerződést nem kötötték határozott időre,
c)
ha a csendestárs veszteségrészesedése eléri a betétje összegét,
d)
annak a vállalkozásnak a befejezésével, amelyre a szerződés vonatkozik,
e)
a vállalkozó vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetésével vagy e csődeljárás kihirdetésére irányuló indítvány vagyonhiány miatti elutasításával.
(2)
Ha a szerződés más felmondási időt nem határoz meg, a szerződést legkésőbb hat hónappal a naptári év vége előtt lehet felmondani.
§ 680
Do 30 dní po zániku zmluvy je podnikateľ povinný vrátiť tichému spoločníkovi vklad zvýšený alebo znížený o jeho podiel na výsledku podnikania.
680. §
A szerződés megszűnését követő 30 napon belül a vállalkozó köteles a csendestársnak visszaszolgáltatni a betétet, megnövelve vagy csökkentve annak a vállalkozás eredményéből való részesedésével.
§ 681
Pokiaľ z ustanovení § 673 až 680 nevyplýva niečo iné, má tichý spoločník ohľadne svojho vkladu právne postavenie, aké má veriteľ ohľadne svojej pohľadávky, nie je však oprávnený požadovať vrátenie svojho vkladu pred zánikom zmluvy.
681. §
Amennyiben a 673–680. § rendelkezéseiből más nem következik, a csendestársnak a betétjét illetően olyan jogi helyzete van, amilyen a jogosultnak van a követelését illetően, azonban nem jogosult a betétje visszaszolgáltatását a szerződés megszűnése előtt követelni.
Diel XX
XX. SZAKASZ
Zmluva o otvorení akreditívu
Akkreditívnyitási szerződés
§ 682
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o otvorení akreditívu sa zaväzuje banka príkazcovi, že na základe jeho žiadosti poskytne určitej osobe (oprávnenému) na účet príkazcu určité plnenie, ak oprávnený splní do určitej doby určené podmienky, a príkazca sa zaväzuje zaplatiť banke odplatu.
(2)
Zmluva vyžaduje písomnú formu.
682. §
Základné ustanovenia
(1)
Akkreditívnyitási szerződéssel a bank kötelezettséget vállal a megbízóval szemben, hogy az ő kérelme alapján egy meghatározott személynek (a kedvezményezettnek) a megbízó számlájára meghatározott teljesítést nyújt, ha a kedvezményezett egy meghatározott időn belül a meghatározott feltételeket teljesíti, és a megbízó kötelezettséget vállal, hogy a banknak díjat fizet.
(2)
A szerződés írásbeli formát igényel.
§ 683
(1)
Banka v súlade so zmluvou písomne oznámi oprávnenému, že v jeho prospech otvára akreditív, a oznámi mu jeho obsah. V akreditívnej listine musí byť určené plnenie, na ktoré sa banka zaväzuje, doba platnosti akreditívu a akreditívne podmienky, ktoré má oprávnený v tejto dobe splniť preto, aby sa mohol domáhať plnenia voči banke.
(2)
Oznámenie podľa odseku 1 banka urobí bez zbytočného odkladu po uzavretí zmluvy, ibaže zo zmluvy vyplýva, že tak má urobiť až v čase, keď jej na to dá príkazca pokyn.
(3)
Záväzok banky voči oprávnenému vzniká oznámením uvedeným v odseku 1.
(4)
Záväzok príkazcu voči banke vzniká otvorením akreditívu.
(5)
Akreditívna listina môže najmä obsahovať povinnosť banky zaplatiť určitú sumu alebo prijať zmenku.
683. §
(1)
A bank a szerződéssel összhangban írásban értesíti a kedvezményezettet, hogy a javára akkreditívet nyit, és közli vele annak tartalmát. Az akkreditív okiratban meg kell határozni a teljesítést, amelyre a bank kötelezettséget vállal, az akkreditív érvényességi idejét és az akkreditív feltételeit, amelyeket a kedvezményezettnek ezen idő alatt teljesítenie kell ahhoz, hogy a bankkal szemben teljesítést követelhessen.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti értesítést a bank a szerződés megkötését követően felesleges késedelem nélkül megteszi, kivéve, ha a szerződésből az következik, hogy ezt csak akkor kell megtennie, amikor a megbízó erre utasítást ad.
(3)
A bank kedvezményezettel szembeni kötelezettsége az (1) bekezdésben említett értesítéssel keletkezik.
(4)
A megbízó bankkal szembeni kötelezettsége az akkreditív megnyitásával keletkezik.
(5)
Az akkreditív okirat különösen tartalmazhatja a bank kötelezettségét egy meghatározott összeg kifizetésére vagy váltó elfogadására.
§ 684
Ak nie je odplata za otvorenie akreditívu dohodnutá, je príkazca povinný zaplatiť banke odplatu obvyklú v čase uzavretia zmluvy.
684. §
Ha az akkreditív megnyitásáért járó díjban nem állapodtak meg, a megbízó köteles a banknak a szerződés megkötésének időpontjában szokásos díjat fizetni.
Vzťah banky k oprávnenému
A bank és a kedvezményezett viszonya
§ 685
Záväzok banky z akreditívu je nezávislý od právneho vzťahu medzi príkazcom a oprávneným.
685. §
A bank akkreditívből származó kötelezettsége független a megbízó és a kedvezményezett közötti jogviszonytól.
§ 686
(1)
Ak neustanovuje akreditívna listina, že akreditív je odvolateľný, môže banka akreditív zmeniť alebo zrušiť len so súhlasom oprávneného a príkazcu.
(2)
Ak akreditívna listina ustanovuje, že akreditív je odvolateľný, môže ho banka vo vzťahu k oprávnenému zmeniť alebo zrušiť do doby, než oprávnený splní podmienky určené v akreditívnej listine.
(3)
Zmeniť alebo zrušiť akreditív možno iba písomne.
686. §
(1)
Ha az akkreditív okirat nem rendelkezik arról, hogy az akkreditív visszavonható, a bank az akkreditívet csak a kedvezményezett és a megbízó hozzájárulásával módosíthatja vagy szüntetheti meg.
(2)
Ha az akkreditív okirat úgy rendelkezik, hogy az akkreditív visszavonható, a bank azt a kedvezményezettel szemben módosíthatja vagy megszüntetheti addig az időpontig, amíg a kedvezményezett nem teljesíti az akkreditív okiratban meghatározott feltételeket.
(3)
Az akkreditívet módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.
§ 687
(1)
Ak neodvolateľný akreditív je z podnetu banky, ktorá je ním viazaná, potvrdený ďalšou bankou, vzniká oprávnenému nárok na plnenie voči tejto banke od doby, keď oprávnenému potvrdenie akreditívu oznámi. Banka, ktorá požiadala o potvrdenie akreditívu, a banka, ktorá akreditív potvrdila, sú zaviazané voči oprávnenému spoločne a nerozdielne.
(2)
Na zmenu alebo zrušenie akreditívu potvrdeného ďalšou bankou sa vyžaduje aj súhlas potvrdzujúcej banky.
(3)
Ak banka, ktorá akreditív potvrdila, poskytla plnenie oprávnenému v súlade s obsahom akreditívu, má nárok na toto plnenie voči banke, ktorá o potvrdenie akreditívu požiadala.
687. §
(1)
Ha a visszavonhatatlan akkreditívet az általa kötelezett bank kezdeményezésére egy másik bank megerősíti, a kedvezményezettnek e bankkal szemben teljesítésre vonatkozó jogosultsága keletkezik attól az időponttól, amikor a kedvezményezettel az akkreditív megerősítését közli. Az akkreditív megerősítését kérő bank és az akkreditívet megerősítő bank a kedvezményezettel szemben együttesen és osztatlanul kötelezettek.
(2)
A másik bank által megerősített akkreditív módosításához vagy megszüntetéséhez a megerősítő bank hozzájárulása is szükséges.
(3)
Ha az akkreditívet megerősítő bank az akkreditív tartalmával összhangban teljesítést nyújtott a kedvezményezettnek, jogosult erre a teljesítésre azzal a bankkal szemben, amely az akkreditív megerősítését kérte.
§ 688
Banka, ktorá iba oznamuje oprávnenému, že iná banka pre neho otvorila akreditív, zodpovedá za škodu spôsobenú za nesprávnosť tohto oznámenia, nevzniká jej však záväzok z akreditívu.
688. §
Az a bank, amely csak közli a kedvezményezettel, hogy egy másik bank a számára akkreditívet nyitott, felel e közlés helytelenségéért okozott kárért, azonban nem keletkezik kötelezettsége az akkreditívből.
Dokumentárny akreditív
Okmányos akkreditív
§ 689
Pri dokumentárnom akreditíve je banka povinná poskytnúť oprávnenému plnenie, ak sú banke riadne predložené v priebehu platnosti akreditívu dokumenty určené v akreditívnej listine.
689. §
Okmányos akkreditív esetén a bank köteles a kedvezményezettnek teljesítést nyújtani, ha az akkreditív érvényességi ideje alatt a banknak rendben bemutatják az akkreditív okiratban meghatározott okmányokat.
§ 690
(1)
Banka je povinná preskúmať s odbornou starostlivosťou vzájomnú súvislosť predložených dokumentov a či ich obsah zjavne zodpovedá podmienkam určeným v akreditívnej listine.
(2)
Banka zodpovedá za škodu spôsobenú príkazcovi stratou, zničením alebo poškodením dokumentov prevzatých od oprávneného, ibaže túto škodu nemohla odvrátiť ani pri vynaložení odbornej starostlivosti.
690. §
(1)
A bank köteles szakmai gondossággal megvizsgálni a bemutatott okmányok kölcsönös összefüggését, és hogy tartalmuk nyilvánvalóan megfelel-e az akkreditív okiratban meghatározott feltételeknek.
(2)
A bank felel a megbízónak a kedvezményezettől átvett okmányok elvesztésével, megsemmisülésével vagy megrongálódásával okozott kárért, kivéve, ha ezt a kárt szakmai gondosság tanúsítása mellett sem tudta elhárítani.
§ 691
Iné akreditívy
Ustanovenia § 689 a 690 platia primerane aj na akreditívy, podľa ktorých sa možno domáhať plnenia pri splnení iných podmienok, než je predloženie dokumentov.
691. §
Egyéb akkreditívek
A 689. és 690. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók azokra az akkreditívekre is, amelyek szerint az okmányok bemutatásától eltérő feltételek teljesítése esetén követelhető teljesítés.
Diel XXI
XXI. SZAKASZ
Zmluva o inkase
Beszedési megbízási szerződés
§ 692
Základné ustanovenia
Zmluvou o inkase sa zaväzuje banka obstarať pre príkazcu prijatie plnenia určitej peňažnej pohľadávky od určitého dlžníka alebo obstarať iný inkasný úkon.
692. §
Általános rendelkezések
Beszedési megbízási szerződéssel a bank kötelezettséget vállal, hogy a megbízó számára elintézi egy meghatározott pénzkövetelés teljesítésének elfogadását egy meghatározott kötelezettől, vagy más beszedési műveletet intéz el.
§ 693
(1)
Banka požiada dlžníka o zaplatenie peňažnej sumy alebo o vykonanie úkonu vyžadovaného podľa zmluvy uzavretej s príkazcom. Ak dlžník odmietne požadovanú sumu zaplatiť alebo uskutočniť požadovaný právny úkon alebo ak tak neurobí bez zbytočného odkladu, podá o tom banka ihneď správu príkazcovi.
(2)
Pri obstaraní inkasa je banka povinná postupovať s odbornou starostlivosťou podľa pokynu príkazcu, nezodpovedá však za to, že inkaso sa neuskutoční.
693. §
(1)
A bank felkéri a kötelezettet a pénzösszeg megfizetésére vagy a megbízóval kötött szerződés szerint megkövetelt jogcselekmény végrehajtására. Ha a kötelezett megtagadja a kért összeg megfizetését vagy a kért jogcselekmény végrehajtását, vagy ha ezt nem teszi meg felesleges késedelem nélkül, a bank erről haladéktalanul értesíti a megbízót.
(2)
A beszedés elintézése során a bank köteles szakmai gondossággal, a megbízó utasítása szerint eljárni, azonban nem felel azért, hogy a beszedés nem valósul meg.
§ 694
Prijatú peňažnú sumu alebo cenné papiere, ktoré boli predmetom inkasného úkonu, je banka povinná odovzdať bez zbytočného odkladu príkazcovi. Banka zodpovedá za škodu spôsobenú stratou, zničením alebo poškodením týchto dokumentov, ibaže im nemohla zabrániť pri vynaložení odbornej starostlivosti.
694. §
Az átvett pénzösszeget vagy értékpapírokat, amelyek a beszedési művelet tárgyát képezték, a bank köteles felesleges késedelem nélkül átadni a megbízónak. A bank felel ezen okmányok elvesztésével, megsemmisülésével vagy megrongálódásával okozott kárért, kivéve, ha azokat szakmai gondosság tanúsítása mellett nem tudta megakadályozni.
§ 695
Ak má podľa zmluvy banka obstarať inkaso prostredníctvom inej banky určenej príkazcom, uskutočňuje sa inkaso touto bankou na účet a nebezpečenstvo príkazcu.
695. §
Ha a szerződés szerint a banknak a beszedést a megbízó által kijelölt másik bankon keresztül kell elintéznie, a beszedést ez a bank végzi a megbízó számlájára és kockázatára.
§ 696
Ak nie je odplata za obstaranie inkasa určená v zmluve, je príkazca povinný zaplatiť banke odplatu obvyklú v čase uzavretia zmluvy.
§ 696
Ha a beszedés (inkasszó) lebonyolításáért járó díjazást a szerződés nem határozza meg, az utasító köteles a bank részére a szerződés megkötésekor szokásos díjat megfizetni.
Bankové dokumentárne inkaso
Banki okmányos beszedés
§ 697
Zmluvou o bankovom dokumentárnom inkase sa zaväzuje banka vydať tretej osobe dokumenty oprávňujúce nakladať s tovarom alebo iné doklady, ak sa pri ich vydaní zaplatí určitá peňažná suma alebo vykoná iný inkasný úkon.
697. §
Banki okmányos beszedési szerződéssel a bank kötelezettséget vállal, hogy harmadik személynek kiadja az áruval való rendelkezésre jogosító okmányokat vagy más okiratokat, ha azok kiadásakor egy meghatározott pénzösszeget megfizetnek vagy más beszedési műveletet hajtanak végre.
§ 698
(1)
Dokumenty uvedené v zmluve je banka povinná prevziať a opatrovať s odbornou starostlivosťou.
698. §
(1)
A szerződésben említett okmányokat a bank köteles átvenni és szakmai gondossággal őrizni.
§ 699
Práva a povinnosti strán sa spravujú podporne ustanoveniami o mandátnej zmluve.
699. §
A felek jogaira és kötelezettségeire kisegítő jelleggel a megbízási szerződés rendelkezései az irányadók.
Diel XXII
XXII. SZAKASZ
Zmluva o bankovom uložení veci
Banki letéti szerződés
§ 700
Zmluvou o bankovom uložení veci sa zaväzuje banka prevziať určité veci okrem cenných papierov (predmet uloženia), aby ich uložila a spravovala, a uložiteľ sa zaväzuje platiť za to odplatu.
700. §
Banki letéti szerződéssel a bank kötelezettséget vállal, hogy átvesz meghatározott dolgokat az értékpapírok kivételével (a letét tárgya), hogy azokat letétbe helyezze és kezelje, és a letevő kötelezettséget vállal, hogy ezért díjat fizet.
§ 701
(1)
Banka je povinná predmet uloženia prevziať a s vynaložením odbornej starostlivosti ho chrániť pred stratou, zničením, poškodením alebo znehodnotením.
(2)
Ak výška odplaty nie je dojednaná, je banka oprávnená požadovať odplatu obvyklú v čase uzavretia zmluvy.
701. §
(1)
A bank köteles a letét tárgyát átvenni és szakmai gondosság tanúsításával megvédeni azt az elvesztéstől, megsemmisüléstől, megrongálódástól vagy értékvesztéstől.
(2)
Ha a díj összegében nem állapodtak meg, a bank jogosult a szerződés megkötésének időpontjában szokásos díjat követelni.
§ 702
(1)
S prihliadnutím na povahu predmetu uloženia je banka povinná s odbornou starostlivosťou urobiť všetky úkony, ktoré sú potrebné na výkon a zachovanie práv, ktoré uložiteľovi vyplývajú z predmetu uloženia, a odovzdať mu bez zbytočného odkladu, čo prijala z uplatnenia týchto práv.
(2)
Uložiteľ je povinný banke vystaviť plnomocenstvo, ktoré je potrebné na právne úkony uvedené v odseku 1, a uhradiť výdavky, ktoré banke vznikli pri plnení jej povinnosti.
702. §
(1)
A letét tárgyának jellegére tekintettel a bank köteles szakmai gondossággal megtenni minden olyan intézkedést, amely szükséges a letevőt a letét tárgyából megillető jogok gyakorlásához és megőrzéséhez, és felesleges késedelem nélkül átadni neki, amit e jogok érvényesítéséből kapott.
(2)
A letevő köteles a banknak kiállítani az (1) bekezdésben említett jogcselekményekhez szükséges meghatalmazást, és megtéríteni azokat a kiadásokat, amelyek a bankánál a kötelezettsége teljesítése során merültek fel.
§ 703
Uložiteľ je oprávnený kedykoľvek požiadať o vydanie uloženého predmetu alebo jeho časti a uložiť ho späť, ak zmluva medzitým nezanikla. Po vydaní predmetu uloženia až do jeho vrátenia nemá banka povinnosti ustanovené v § 701 a 702.
703. §
A letevő jogosult bármikor kérni a letétbe helyezett tárgy vagy annak egy részének kiadását és azt újra letétbe helyezni, ha a szerződés időközben nem szűnt meg. A letét tárgyának kiadása után annak visszaszolgáltatásáig a bankot nem terhelik a 701. és 702. §-ban meghatározott kötelezettségek.
§ 704
Banka zodpovedá za škodu spôsobenú uložiteľovi stratou, zničením alebo poškodením predmetu uloženia, ibaže ich nemohla odvrátiť pri vynaložení odbornej starostlivosti.
704. §
A bank felel a letevőnek a letét tárgyának elvesztésével, megsemmisülésével vagy megrongálódásával okozott kárért, kivéve, ha azokat szakmai gondosság tanúsítása mellett nem tudta elhárítani.
§ 705
Obe strany môžu kedykoľvek s okamžitou účinnosťou zmluvu vypovedať. Zmluva takisto zaniká, ak si uložiteľ vyzdvihol všetky veci, ktoré sú predmetom uloženia, a neprejavil vôľu, aby zmluva ďalej trvala.
705. §
Mindkét fél bármikor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A szerződés szintén megszűnik, ha a letevő átvette az összes dolgot, amely a letét tárgyát képezi, és nem nyilvánította ki szándékát, hogy a szerződés továbbra is fennmaradjon.
§ 706
Po zániku zmluvy je banka povinná vydať uložiteľovi predmet uloženia a uložiteľ je povinný ho bez zbytočného odkladu prevziať a vyrovnať dlžnú odplatu za dobu uloženia.
706. §
A szerződés megszűnése után a bank köteles kiadni a letevőnek a letét tárgyát, és a letevő köteles azt felesleges késedelem nélkül átvenni és kiegyenlíteni a letét idejére tartozott díjat.
§ 707
Banka má na zabezpečenie svojich práv zo zmluvy o uložení iných hodnôt zádržné právo k predmetu uloženia, dokiaľ sa v nej nachádza.
707. §
A banknak az egyéb értékek letétbe helyezéséről szóló szerződésből származó jogainak biztosítására zálogjoga van a letét tárgyára, amíg az nála van.
Diel XXIII
XXIII. SZAKASZ
Zmluva o bežnom účte
Folyószámla-szerződés
§ 708
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o bežnom účte sa zaväzuje banka zriadiť od určitej doby na určitú menu bežný účet pre jeho majiteľa.
(2)
Na uzavretie zmluvy sa vyžaduje písomná forma.
708. §
Základné ustanovenia
(1)
Folyószámla-szerződéssel a bank kötelezettséget vállal, hogy egy meghatározott időponttól egy meghatározott pénznemben folyószámlát hoz létre a tulajdonosa számára.
(2)
A szerződés megkötéséhez írásbeli forma szükséges.
§ 709
(1)
Banka je povinná prijímať na bežný účet v mene, na ktorú znie, peňažné vklady alebo platby uskutočnené v prospech majiteľa účtu a z peňažných prostriedkov na bežnom účte podľa písomného príkazu majiteľa účtu alebo pri splnení podmienok určených v zmluve vyplatiť mu požadovanú sumu alebo uskutočniť v jeho mene platby ním určeným osobám. Banka je povinná prijímať platby na bežný účet, vykonávať platby z bežného účtu a vykonávať zúčtovanie uskutočnených platieb v súlade so zmluvou o bežnom účte a v lehotách a za ďalších zákonom ustanovených podmienok pre poskytovanie platobných služieb.
(2)
Ak je zriadený bežný účet pre niekoľko osôb, má každá z nich postavenie majiteľa účtu.
709. §
(1)
A bank köteles a folyószámlára abban a pénznemben, amelyre az szól, pénzbetéteket vagy a számlatulajdonos javára teljesített fizetéseket elfogadni, és a folyószámlán lévő pénzeszközökből a számlatulajdonos írásbeli megbízása alapján vagy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a kért összeget kifizetni neki, vagy a nevében az általa megjelölt személyeknek fizetéseket teljesíteni. A bank köteles a folyószámlára fizetéseket elfogadni, a folyószámláról fizetéseket teljesíteni és a teljesített fizetések elszámolását a folyószámla-szerződéssel összhangban, a fizetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó határidőkön belül és a törvényben meghatározott további feltételek mellett elvégezni.
(2)
Ha a folyószámla több személy részére jött létre, mindegyikük számlatulajdonosi jogállással rendelkezik.
§ 710
Ak je v zmluve určené, že banka vykoná do určitej sumy príkazy na platby, aj keď nemá na to potrebné peňažné prostriedky na účte, spravujú sa práva a povinnosti strán pri uskutočnení týchto platieb zmluvou o úvere (§ 497 a nasl.).
710. §
Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a bank egy bizonyos összegig akkor is teljesíti a fizetési megbízásokat, ha a számlán nincsenek meg hozzá a szükséges pénzeszközök, a felek jogait és kötelezettségeit ezen fizetések teljesítésekor a hitelszerződés (§ 497 és köv.) szabályozza.
§ 711
(1)
Za vykonanie platieb je banka oprávnená požadovať úhradu nákladov s tým spojených a použiť na ich započítanie peňažné prostriedky na účte.
(2)
Banka opraví bez zbytočného odkladu chybné účtovanie; opravu chybného zúčtovania platieb je banka povinná vykonať v lehotách a za ďalších zákonom ustanovených podmienok pre poskytovanie platobných služieb. Nárok na náhradu škody tým nie je dotknutý.
711. §
(1)
A fizetések teljesítéséért a bank jogosult az azzal kapcsolatos költségek megtérítését követelni, és azok beszámítására a számlán lévő pénzeszközöket felhasználni.
(2)
A bank felesleges késedelem nélkül kijavítja a hibás könyvelést; a fizetések hibás elszámolásának javítását a bank köteles a fizetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó határidőkön belül és a törvényben meghatározott további feltételek mellett elvégezni. A kártérítési igényt ez nem érinti.
§ 712
(1)
Banka je povinná oznámiť majiteľovi účtu údaje o prijatých a vykonaných platbách v lehotách a za ďalších zákonom ustanovených podmienok pre poskytovanie platobných služieb.
(2)
Majiteľ účtu je oprávnený požadovať, aby mu banka preukázala vykonanie platieb.
712. §
(1)
A bank köteles a számlatulajdonossal a beérkezett és teljesített fizetések adatait a fizetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó határidőkön belül és a törvényben meghatározott további feltételek mellett közölni.
(2)
A számlatulajdonos jogosult követelni, hogy a bank igazolja neki a fizetések teljesítését.
§ 713
(1)
Banka je povinná pripísať v prospech bežného účtu jeho majiteľa peňažné prostriedky ku dňu, kedy banka získala právo s nimi nakladať, a od tohto dňa patria majiteľovi účtu úroky z týchto prostriedkov.
(2)
Peňažné prostriedky použité majiteľom účtu podľa § 709 účtuje banka na ťarchu účtu dňom, keď tieto peňažné prostriedky vyplatila alebo platby uskutočnila, a za tento deň nepatria majiteľovi účtu úroky z čerpaných peňažných prostriedkov.
713. §
(1)
A bank köteles a pénzeszközöket a számlatulajdonos folyószámláján azon a napon jóváírni, amikor a bank jogot szerzett a velük való rendelkezésre, és ettől a naptól kezdve a számlatulajdonost ezen eszközök után kamatok illetik meg.
(2)
A számlatulajdonos által a 709. § szerint felhasznált pénzeszközöket a bank azon a napon könyveli a számla terhére, amikor ezeket a pénzeszközöket kifizette vagy a fizetéseket teljesítette, és erre a napra a számlatulajdonost a felvett pénzeszközök után nem illetik meg kamatok.
§ 714
(1)
Zo zostatku účtu platí banka úrok. Úroky sú splatné, ak nie je v zmluve určené niečo iné, koncom každého kalendárneho štvrťroka a pripisujú sa v prospech bežného účtu.
(2)
Ak nie je výška úroku dojednaná v zmluve, je banka povinná platiť úroky ustanovené zákonom alebo na základe zákona, inak úroky obvyklé pre účty vedené za podobných podmienok.
714. §
(1)
A számlaegyenleg után a bank kamatot fizet. A kamatok, ha a szerződés másként nem rendelkezik, minden naptári negyedév végén esedékesek, és a folyószámlán jóváírják őket.
(2)
Ha a kamat mértéke nincs a szerződésben kikötve, a bank köteles a törvény által vagy törvény alapján megállapított kamatokat fizetni, egyébként a hasonló feltételek mellett vezetett számlákra szokásos kamatokat.
§ 715
(1)
Zmluvu môže majiteľ účtu kedykoľvek s okamžitou účinnosťou písomne vypovedať.
(2)
Banka môže zmluvu písomne vypovedať s účinnosťou ku koncu kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom sa výpoveď doručila majiteľovi účtu.
(3)
Zostatok bežného účtu banka vyplatí majiteľovi účtu alebo podľa jeho príkazu prevedie na iný účet v banke alebo po odpočítaní nákladov s tým spojených na účet v inej banke.
(4)
Banka je povinná oznámiť bez zbytočného odkladu majiteľovi účtu výšku zostatku jeho účtu ku koncu kalendárneho roka.
(5)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na vypovedanie zmluvy o bežnom účte, ktorý slúži ako platobný účet podľa osobitného zákona o platobných službách.
715. §
(1)
A szerződést a számlatulajdonos bármikor, azonnali hatállyal, írásban felmondhatja.
(2)
A bank a szerződést írásban felmondhatja a felmondás számlatulajdonosnak való kézbesítését követő naptári hónap végére szóló hatállyal.
(3)
A folyószámla egyenlegét a bank kifizeti a számlatulajdonosnak, vagy megbízása alapján átutalja egy másik, a banknál vezetett számlára, vagy az ezzel kapcsolatos költségek levonása után egy másik banknál vezetett számlára.
(4)
A bank köteles felesleges késedelem nélkül közölni a számlatulajdonossal a számlája egyenlegének összegét a naptári év végén.
(5)
Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak annak a folyószámla-szerződésnek a felmondására, amely a fizetési szolgáltatásokról szóló külön törvény szerint fizetési számlaként szolgál.
Diel XXIV
XXIV. SZAKASZ
Zmluva o vkladovom účte
Betétszámla-szerződés
§ 716
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o vkladovom účte sa zaväzuje banka zriadiť tento účet pre jeho majiteľa v určitej mene a platiť z peňažných prostriedkov na účte úroky a majiteľ účtu sa zaväzuje vložiť na účet peňažné prostriedky a prenechať ich využitie banke.
(2)
Ak nie je mena v zmluve určená, platí, že sa účet zriaďuje v eurách.
(3)
Na uzavretie zmluvy sa vyžaduje písomná forma.
716. §
Általános rendelkezések
(1)
A betétszámla-szerződéssel a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos részére egy bizonyos pénznemben számlát hoz létre, és a számlán lévő pénzeszközök után kamatot fizet, a számlatulajdonos pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a számlára pénzeszközöket helyez el, és azok felhasználását átengedi a banknak.
(2)
Ha a pénznem a szerződésben nincs meghatározva, úgy tekintendő, hogy a számla euróban jön létre.
(3)
A szerződés megkötéséhez írásbeli forma szükséges.
§ 717
(1)
Ak majiteľ účtu nakladá s peňažnými prostriedkami na účte pred dobou určenou v zmluve, alebo ak nie je v nej táto doba určená, pred uplynutím výpovednej lehoty, nárok na úroky zaniká alebo sa zníži spôsobom určeným v zmluve. Ak nevyplýva zo zmluvy iná účinnosť výpovednej lehoty, je výpoveď účinná po troch mesiacoch odo dňa, keď majiteľ účtu doručil banke písomnú výpoveď. Vypovedať možno aj časť vkladu. Účinky zániku alebo zníženia nároku na úroky sa týkajú len úroku zo sumy, pri ktorej nebola dodržaná výpovedná lehota.
(2)
Ak to určuje zmluva, nie je majiteľ účtu oprávnený nakladať s peňažnými prostriedkami na účte pred uplynutím doby ustanovenej v odseku 1.
717. §
(1)
Ha a számlatulajdonos a számlán lévő pénzeszközökkel a szerződésben meghatározott idő előtt, vagy ha ez az idő nincs meghatározva, a felmondási idő lejárta előtt rendelkezik, a kamatigény a szerződésben meghatározott módon megszűnik vagy csökken. Ha a szerződésből a felmondási időre vonatkozóan más hatály nem következik, a felmondás attól a naptól számított három hónap elteltével hatályos, amikor a számlatulajdonos az írásbeli felmondást a banknak kézbesítette. A betét egy része is felmondható. A kamatigény megszűnésének vagy csökkenésének hatálya csak annak az összegnek a kamatára vonatkozik, amelynél a felmondási időt nem tartották be.
(2)
Ha a szerződés így rendelkezik, a számlatulajdonos nem jogosult a számlán lévő pénzeszközökkel az (1) bekezdésben meghatározott idő lejárta előtt rendelkezni.
§ 718
(1)
Banka je povinná platiť úrok vo výške určenej v zmluve, alebo ak nie je dohodnutá, vo výške ustanovenej zákonom alebo na základe zákona, inak v obvyklej výške s prihliadnutím na dĺžku doby, počas ktorej boli peňažné prostriedky na účte viazané.
(2)
Úroky sú splatné po uplynutí lehoty, počas ktorej sú peňažné prostriedky na účte viazané, alebo po účinnosti výpovede podľa § 717 ods. 1. Ak nebol vkladový účet dojednaný na určitú dobu, alebo ak bol dojednaný na dobu dlhšiu ako jeden rok, sú úroky splatné najneskôr koncom každého kalendárneho roka.
(3)
Ak sú peňažné prostriedky uložené na dobu dlhšiu ako jeden rok, je banka povinná na žiadosť majiteľa účtu úroky vyplatiť po uplynutí kalendárneho roka.
(4)
Úroky sa počítajú odo dňa, keď banka získala právo nakladať s peňažnými prostriedkami. Za deň, keď majiteľ účtu nakladá s peňažnými prostriedkami, mu úroky nepatria.
718. §
(1)
A bank köteles a kamatot a szerződésben meghatározott mértékben, vagy ha az nincs kikötve, a törvény által vagy törvény alapján megállapított mértékben, egyébként pedig a szokásos mértékben fizetni, figyelembe véve azt az időtartamot, amely alatt a pénzeszközök a számlán le voltak kötve.
(2)
A kamatok annak a határidőnek a lejárta után esedékesek, amely alatt a pénzeszközök a számlán le vannak kötve, vagy a 717. § (1) bekezdése szerinti felmondás hatálybalépése után. Ha a betétszámla nem volt határozott időre, vagy ha egy évnél hosszabb időre volt kikötve, a kamatok legkésőbb minden naptári év végén esedékesek.
(3)
Ha a pénzeszközök egy évnél hosszabb időre vannak elhelyezve, a bank köteles a számlatulajdonos kérésére a kamatokat a naptári év letelte után kifizetni.
(4)
A kamatokat attól a naptól számítják, amikor a bank jogot szerzett a pénzeszközökkel való rendelkezésre. Arra a napra, amikor a számlatulajdonos a pénzeszközökkel rendelkezik, nem illetik meg kamatok.
§ 719
(1)
Po uplynutí určenej doby alebo účinnosti výpovede podľa § 717 ods. 1 je banka povinná uvoľnené peňažné prostriedky vyplatiť majiteľovi účtu alebo previesť na jeho účet v inej banke.
(2)
Ak sa výpoveď podľa § 717 ods. 1 týka iba časti peňažných prostriedkov na účte, nastávajú účinky ustanovené v odseku 1 ohľadne tejto časti.
719. §
(1)
A meghatározott idő lejárta vagy a 717. § (1) bekezdése szerinti felmondás hatálybalépése után a bank köteles a felszabadult pénzeszközöket a számlatulajdonosnak kifizetni vagy egy másik banknál vezetett számlájára átutalni.
(2)
Ha a 717. § (1) bekezdése szerinti felmondás csak a számlán lévő pénzeszközök egy részét érinti, az (1) bekezdésben meghatározott hatályok ezen rész tekintetében állnak be.
§ 719a
Na zmluvu o vkladovom účte a na prijímanie platieb na vkladový účet, vykonávanie platieb z vkladového účtu, na zúčtovávanie vykonaných platieb a na opravu chybného zúčtovania platieb sa primerane vzťahujú ustanovenia tohto zákona o zmluve o bežnom účte, ak v § 716 až 719 nie je ustanovené inak.
719.a §
A betétszámla-szerződésre és a betétszámlára történő fizetések elfogadására, a betétszámláról történő fizetések teljesítésére, a teljesített fizetések elszámolására és a fizetések hibás elszámolásának javítására megfelelően alkalmazandók e törvénynek a folyószámla-szerződésre vonatkozó rendelkezései, ha a 716–719. § másként nem rendelkezik.
Diel XXV
XXV. SZAKASZ
Cestovný šek
Utazási csekk
§ 720
Základné ustanovenie
Cestovný šek je cenný papier, ktorý oprávňuje osobu v ňom uvedenú na prijatie sumy v ňom určenej pri jeho predložení na výplatu, a to podľa podmienok určených vystaviteľom šeku.
720. §
Alapvető rendelkezés
Az utazási csekk olyan értékpapír, amely a benne megnevezett személyt a benne meghatározott összeg átvételére jogosítja fel annak kifizetésre való bemutatásakor, a csekk kibocsátója által meghatározott feltételek szerint.
§ 721
Osoba, ktorá cestovný šek vydala, je povinná cestovný šek vyplatiť alebo obstarať jeho vyplatenie.
721. §
Az a személy, aki az utazási csekket kibocsátotta, köteles az utazási csekket kifizetni vagy annak kifizetéséről gondoskodni.
§ 722
(1)
Cestovný šek musí obsahovať:
a)
označenie, že ide o cestovný šek,
b)
príkaz alebo sľub vyplatiť určitú sumu oprávnenej osobe,
c)
meno vystaviteľa, jeho podpis alebo dostatočnú náhradu podpisu.
(2)
Ak cestovný šek obsahuje príkaz na platenie, musí obsahovať aj označenie osoby, ktorej je príkaz určený.
(3)
Ak nie je v cestovnom šeku uvedené označenie oprávnenej osoby, môže vyplatenie šeku požadovať ten, kto šek predloží.
(4)
Cestovný šek možno vystaviť aj na inú menu, než je mena euro.
722. §
(1)
Az utazási csekknek tartalmaznia kell:
a)
annak megjelölését, hogy utazási csekkről van szó,
b)
utasítást vagy ígéretet egy bizonyos összegnek a jogosult személy részére történő kifizetésére,
c)
a kibocsátó nevét, aláírását vagy az aláírás megfelelő helyettesítőjét.
(2)
Ha az utazási csekk fizetési utasítást tartalmaz, tartalmaznia kell annak a személynek a megjelölését is, akinek az utasítás szól.
(3)
Ha az utazási csekkben nincs feltüntetve a jogosult személy megjelölése, a csekk kifizetését az követelheti, aki a csekket bemutatja.
(4)
Az utazási csekk az eurótól eltérő pénznemre is kiállítható.
§ 723
(1)
Pri predložení cestovného šeku je vyplácajúca osoba oprávnená požadovať preukaz totožnosti predkladateľa a jeho kontrolný podpis na cestovnom šeku.
(2)
Vyplatenie šeku musí byť na ňom potvrdené podpisom oprávnenej osoby.
723. §
(1)
Az utazási csekk bemutatásakor a kifizető személy jogosult kérni a bemutató személyazonosságának igazolását és ellenőrző aláírását az utazási csekken.
(2)
A csekk kifizetését azon a jogosult személy aláírásával kell igazolni.
§ 724
Na cestovný šek sa nevzťahujú právne predpisy upravujúce zmenky a šeky.
724. §
Az utazási csekkre nem vonatkoznak a váltókat és a csekkeket szabályozó jogszabályok.
Diel XXVI
XXVI. SZAKASZ
Sľub odškodnenia
Kártalanítási ígéret
§ 725
Základné ustanovenia
(1)
Sľubom odškodnenia sa zaväzuje sľubujúci, že nahradí príjemcovi sľubu škodu, ktorá mu vznikne z určitého jeho konania, o ktoré ho sľubujúci žiada a na ktoré nie je príjemca sľubu povinný.
(2)
Sľub odškodnenia sa musí urobiť písomne.
725. §
Általános rendelkezések
(1)
Kártalanítási ígérettel az ígérettevő kötelezettséget vállal arra, hogy megtéríti az ígéret címzettjének azt a kárát, amely egy olyan cselekedetéből származik, amelyre az ígérettevő kéri, és amelyre az ígéret címzettje nem köteles.
(2)
A kártalanítási ígéretet írásban kell megtenni.
§ 726
(1)
Záväzok sľubujúceho vzniká doručením písomného vyhlásenia sľubujúceho jeho príjemcovi.
(2)
Príjemca sľubu je povinný uskutočniť konanie, o ktoré ho sľubujúci žiada, len keď sa na to zaviazal.
726. §
(1)
Az ígérettevő kötelezettsége az ígérettevő írásbeli nyilatkozatának a címzett részére történő kézbesítésével keletkezik.
(2)
Az ígéret címzettje csak akkor köteles végrehajtani azt a cselekedetet, amelyre az ígérettevő kéri, ha erre kötelezettséget vállalt.
§ 727
Sľubujúci je povinný nahradiť náklady a všetku škodu, ktoré príjemcovi sľubu vzniknú v súvislosti s konaním, o ktoré sľubujúci požiadal.
727. §
Az ígérettevő köteles megtéríteni azokat a költségeket és minden olyan kárt, amelyek az ígéret címzettjénél az ígérettevő által kért cselekedettel összefüggésben keletkeznek.
§ 728
Príjemca sľubu je povinný na účet sľubujúceho vykonať včas opatrenia potrebné na odvrátenie škody alebo jej obmedzenie na najnutnejšiu mieru.
728. §
Az ígéret címzettje köteles az ígérettevő terhére időben megtenni a kár elhárításához vagy annak a legszükségesebb mértékre való korlátozásához szükséges intézkedéseket.
Hlava III
III. FEJEZET
OSOBITNÉ USTANOVENIA PRE ZÁVÄZKOVÉ VZŤAHY V MEDZINÁRODNOM OBCHODE
Különös rendelkezések a nemzetközi kereskedelemben lévő kötelmi jogviszonyokra
Diel I
Diel I
Predmet úpravy
A szabályozás tárgya
§ 729
Ustanovenia tejto hlavy sa použijú popri ostatných ustanoveniach tohto zákona na záväzkové vzťahy uvedené v § 261 a 262, na ktorých vzniku sa podieľa aspoň jeden účastník, ktorý má sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území iného štátu ako ostatní účastníci, ak sa tieto vzťahy spravujú slovenským právnym poriadkom.
729. §
E fejezet rendelkezései e törvény egyéb rendelkezései mellett alkalmazandók a 261. és 262. §-ban említett kötelmi jogviszonyokra, amelyek létrejöttében legalább egy olyan fél részt vesz, akinek székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye a többi féltől eltérő állam területén van, ha ezekre a jogviszonyokra a szlovák jogrend az irányadó.
Diel II
II. SZAKASZ
Všeobecné ustanovenia
lapvető rendelkezések
§ 730
Zvyklosti
Podľa § 264 sa prihliadne na obchodné zvyklosti všeobecne zachovávané v medzinárodnom obchode v príslušnom obchodnom odvetví.
730. §
Szokványok
A 264. § szerint figyelembe kell venni a nemzetközi kereskedelemben az érintett kereskedelmi ágazatban általánosan betartott kereskedelmi szokványokat.
§ 731
Úradné povolenie
(1)
Dlžník je povinný riadne požiadať o vývozné povolenie, povolenie tranzitu alebo iné úradné povolenie, ktoré sa vyžaduje pre splnenie jeho záväzku v mieste plnenia.
(2)
Veriteľ je povinný riadne požiadať o dovozné povolenie alebo iné úradné povolenie, ktoré sa vyžaduje na prijatie plnenia v určenom mieste plnenia.
(3)
Povinnosť podľa odseku 1 vzniká, ak v ňom uvedené povolenia sú vyžadované v čase plnenia bez ohľadu na to, či boli vyžadované už v čase uzavretia zmluvy.
(4)
Ak je žiadateľovi právoplatne zamietnutá žiadosť o udelenie povolenia, nastávajú účinky nemožnosti plnenia. Strana, ktorá o povolenie neúspešne požiadala, je povinná druhej strane nahradiť škodu spôsobenú zánikom záväzku, ibaže zmluva bola uzavretá s odkladacou podmienkou udelenia povolenia.
(5)
Na záväzkové vzťahy upravené týmto dielom zákona sa nepoužije § 47 Občianskeho zákonníka.
731. §
Hivatalos engedély
(1)
A kötelezett köteles szabályszerűen kérelmezni a kiviteli engedélyt, a tranzitengedélyt vagy más olyan hivatalos engedélyt, amely a kötelezettsége teljesítéséhez a teljesítés helyén szükséges.
(2)
A jogosult köteles szabályszerűen kérelmezni a behozatali engedélyt vagy más olyan hivatalos engedélyt, amely a teljesítés elfogadásához a meghatározott teljesítési helyen szükséges.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor keletkezik, ha az abban említett engedélyek a teljesítés időpontjában szükségesek, függetlenül attól, hogy már a szerződés megkötésének időpontjában is szükségesek voltak-e.
(4)
Ha a kérelmező engedély iránti kérelmét jogerősen elutasítják, a teljesítés lehetetlenné válásának joghatásai állnak be. Az a fél, aki sikertelenül kérelmezte az engedélyt, köteles a másik félnek a kötelezettség megszűnése által okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha a szerződést az engedély megadásának halasztó hatályú feltételével kötötték meg.
(5)
A törvény ezen része által szabályozott kötelmi jogviszonyokra a Polgári Törvénykönyv 47. §-a nem alkalmazandó.
§ 732
Mena peňažného záväzku
(1)
Dlžník je povinný splniť svoj peňažný záväzok v mene, v ktorej sa peňažný záväzok dojednal. Pri pochybnostiach je povinný v tej istej mene nahradiť škodu, na ktorú je zaviazaný pri porušení zmluvy alebo zániku záväzku.
(2)
Ak právne predpisy štátu, na ktorého území má dlžník sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko, alebo iné rozhodné právne predpisy bránia plateniu v mene uvedenej v odseku 1, je dlžník povinný nahradiť škodu, ktorá veriteľovi vznikla platením v inej mene.
732. §
A pénzbeli kötelezettség pénzneme
(1)
A kötelezett köteles pénzbeli kötelezettségét abban a pénznemben teljesíteni, amelyben a pénzbeli kötelezettséget kikötötték. Kétség esetén köteles ugyanabban a pénznemben megtéríteni azt a kárt, amelyre a szerződés megszegése vagy a kötelezettség megszűnése esetén köteles.
(2)
Ha annak az államnak a jogszabályai, amelynek területén a kötelezettnek székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye van, vagy más irányadó jogszabályok akadályozzák az (1) bekezdésben említett pénznemben történő fizetést, a kötelezett köteles megtéríteni azt a kárt, amely a jogosultnak a más pénznemben történő fizetésből keletkezett.
§ 733
Prepočet mien
Ak je peňažné plnenie dojednané stranami v určitej mene a dlžník podľa zmluvy uzavretej s veriteľom alebo podľa medzinárodnej zmluvy alebo inej právnej úpravy má svoj záväzok plniť v inej mene, je pre menový prepočet rozhodujúci stredný kurz medzi oboma menami platný v čase, keď sa poskytuje peňažné plnenie v mieste určenom v zmluve, inak v mieste, kde má veriteľ svoje sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko.
733. §
Pénznemek átváltása
Ha a pénzbeli teljesítést a felek egy bizonyos pénznemben kötötték ki, és a kötelezettnek a jogosulttal kötött szerződés, nemzetközi szerződés vagy más jogi szabályozás szerint a kötelezettségét más pénznemben kell teljesítenie, a pénznemek átváltásához a két pénznem közötti, a pénzbeli teljesítés nyújtásának időpontjában a szerződésben meghatározott helyen, egyébként pedig a jogosult székhelyének vagy vállalkozási helyének, illetve lakóhelyének helyén érvényes középárfolyam az irányadó.
§ 734
Obvyklá cena alebo odplata
Ak tento zákon ustanovuje, že pre výšku peňažného záväzku je obvyklá cena alebo odplata, prihliada sa na ceny a odplaty obvyklé na medzinárodnom trhu.
734. §
Szokásos ár vagy ellenérték
Ha e törvény úgy rendelkezik, hogy a pénzbeli kötelezettség összegére a szokásos ár vagy ellenérték az irányadó, a nemzetközi piacon szokásos árakat és ellenértékeket kell figyelembe venni.
§ 736
Okolnosti vylučujúce zodpovednosť
Za okolnosti vylučujúce zodpovednosť sa nepovažuje neudelenie úradného povolenia, o ktoré sa má požiadať podľa § 731.
736. §
A felelősséget kizáró körülmények
Nem minősül a felelősséget kizáró körülménynek a 731. § szerint kérelmezendő hivatalos engedély meg nem adása.
§ 737
(1)
Pri použití § 381 sa prihliada na výšku zisku spravidla dosahovaného v štáte, kde má sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko oprávnená osoba.
(2)
Pri použití § 470 je rozhodujúca bežná cena, ktorá sa dojednáva v mieste, kde má byť tovar dodaný, alebo ak tam nie je taká cena, bežná cena v porovnateľnom inom mieste, pričom sa vezme zreteľ na rozdiel v dopravných nákladoch.
737. §
(1)
A 381. § alkalmazásakor figyelembe kell venni a rendszerint abban az államban elért nyereség mértékét, ahol a jogosult személy székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye van.
(2)
A 470. § alkalmazásakor az a szokásos ár az irányadó, amelyet azon a helyen kötnek ki, ahol az árut szállítani kell, vagy ha ott nincs ilyen ár, egy összehasonlítható más helyen szokásos ár, figyelembe véve a szállítási költségek különbségét.
§ 738
Ak má obchodný zástupca sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko mimo územia Slovenskej republiky, je pri použití § 653 rozhodujúce územie štátu, na ktorého území má obchodný zástupca v čase uzavretia zmluvy o obchodnom zastúpení sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko.
738. §
Ha a kereskedelmi képviselő székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül van, a 653. § alkalmazásakor annak az államnak a területe az irányadó, amelynek területén a kereskedelmi képviselőnek a kereskedelmi képviseleti szerződés megkötésének időpontjában székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye van.
Diel III
III. SZAKASZ
Osobitné dojednania
Különös kikötések
Oddiel 1
alszakasz 1
Zákaz ďalšieho vývozu
További kivitel tilalma
§ 739
Ak je v kúpnej zmluve písomne určené, že sa kupujúcemu zakazuje spätný vývoz (reexport) kúpeného tovaru, zodpovedá kupujúci predávajúcemu v prípade, že by tovar ktokoľvek vyviezol z určenej oblasti. Kupujúci je povinný nahradiť predávajúcemu škodu spôsobenú mu porušením tohto záväzku bez ohľadu na to, či tovar vyviezol sám kupujúci alebo niekto iný, a bez ohľadu na to, či kupujúci zaviazal potrebným spôsobom ďalších nadobúdateľov tovar nevyvážať.
739. §
Ha az adásvételi szerződésben írásban rögzítették, hogy a vevőnek tilos a megvásárolt áru visszakivitele (reexportja), a vevő felel az eladónak abban az esetben, ha az árut bárki kivinné a meghatározott területről. A vevő köteles megtéríteni az eladónak az e kötelezettség megszegésével okozott kárt, tekintet nélkül arra, hogy az árut maga a vevő vagy valaki más vitte-e ki, és tekintet nélkül arra, hogy a vevő a további megszerzőket a szükséges módon kötelezte-e az áru ki nem vitelére.
§ 740
Kupujúci, ktorý prevzal povinnosť tovar nevyvážať, je povinný na vyzvanie predávajúceho preukázať, kde sa tovar nachádza alebo že bol spotrebovaný bez toho, aby bol vyvezený.
740. §
Az a vevő, aki kötelezettséget vállalt az áru ki nem vitelére, az eladó felszólítására köteles igazolni, hogy az áru hol található, vagy hogy azt anélkül használták fel, hogy kivitték volna.
§ 741
Ak je pochybné, z ktorého územia je spätný vývoz zakázaný, predpokladá sa, že je to územie štátu, kam mal tovar predávajúci podľa kúpnej zmluvy odoslať, inak územie štátu, v ktorom mal kupujúci v čase dodania tovaru sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko.
741. §
Ha kétséges, hogy mely területről tilos a visszakivitel, vélelmezni kell, hogy ez annak az államnak a területe, ahová az eladónak az adásvételi szerződés szerint az árut küldenie kellett, egyébként annak az államnak a területe, amelyben a vevőnek az áru leszállításának időpontjában székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye volt.
Oddiel 2
alszakasz 2
Dojednanie o obmedzení predaja
Az értékesítés korlátozásáról szóló megállapodás
§ 742
(1)
Dojednaním o obmedzení predaja sa predávajúci zaväzuje, že nebude určitý tovar predávať určitému okruhu zákazníkov alebo do určitého štátu, alebo že tento tovar bude predávať len v obmedzenej miere alebo za podmienok určených v dojednaní.
(2)
Toto dojednanie vyžaduje písomnú formu a jeho platnosť je závislá od platnosti kúpnej zmluvy, ktorej je súčasťou alebo v súvislosti s ktorou bolo dohodnuté.
742. §
(1)
Az értékesítés korlátozásáról szóló megállapodással az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy egy bizonyos árut nem fog értékesíteni egy bizonyos vevőkörnek vagy egy bizonyos államba, vagy hogy ezt az árut csak korlátozott mértékben vagy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett fogja értékesíteni.
(2)
Ez a megállapodás írásbeli formát igényel, és érvényessége függ annak az adásvételi szerződésnek az érvényességétől, amelynek részét képezi, vagy amellyel kapcsolatban megkötötték.
§ 743
Ak nie je účelom dojednania podľa § 742 plnenie povinností ustanovené medzinárodnou zmluvou alebo predchádzanie tomu, aby došlo k porušeniu práv z priemyselného alebo iného duševného vlastníctva, zaniká záväznosť tohto dojednania porušením zmluvy kupujúcim alebo najneskôr uplynutím dvoch rokov od dodania tovaru.
743. §
Ha a 742. § szerinti megállapodás célja nem a nemzetközi szerződésben megállapított kötelezettségek teljesítése vagy az ipari vagy egyéb szellemi tulajdonból eredő jogok megsértésének megelőzése, e megállapodás kötelező ereje a szerződés vevő általi megszegésével vagy legkésőbb az áru leszállításától számított két év elteltével megszűnik.
Oddiel 3
alszakasz 3
Menová doložka
Valutazáradék
§ 744
(1)
Ak zmluva určuje, že cena alebo iný peňažný záväzok sa rozumie pri určitom kurze meny, v ktorej sa má záväzok plniť (zabezpečovaná mena), vo vzťahu k určitej inej mene (zabezpečujúca mena), a ak dôjde po uzavretí zmluvy k zmene kurzového pomeru oboch mien, je dlžník povinný zaplatiť sumu zníženú alebo zvýšenú tak, aby suma v zabezpečujúcej mene zostala nezmenená.
(2)
Ak nie je v zmluve určené, na ktoré menové kurzy sa prihliada, predpokladá sa, že sú rozhodné stredné devízové kurzy platné v štáte, v ktorom má dlžník sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko, a to v čase uzavretia zmluvy a v čase, keď sa peňažný záväzok plní.
(3)
Ak sa v doložke použije na zabezpečenie viac mien, je rozhodujúci priemer kurzov medzi zabezpečovanou menou a zabezpečujúcimi menami, pokiaľ z doložky nevyplýva niečo iné.
744. §
(1)
Ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy az ár vagy más pénzbeli kötelezettség egy bizonyos valutaárfolyamon értendő, amelyben a kötelezettséget teljesíteni kell (biztosított valuta), egy másik meghatározott valutához (biztosító valuta) viszonyítva, és ha a szerződés megkötése után a két valuta árfolyamviszonya megváltozik, a kötelezett köteles olyan csökkentett vagy növelt összeget fizetni, hogy a biztosító valutában kifejezett összeg változatlan maradjon.
(2)
Ha a szerződés nem határozza meg, hogy mely valutaárfolyamokat kell figyelembe venni, vélelmezni kell, hogy az abban az államban érvényes középdeviza-árfolyamok az irányadók, amelyben a kötelezettnek székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye van, mégpedig a szerződés megkötésének időpontjában és a pénzbeli kötelezettség teljesítésének időpontjában.
(3)
Ha a záradékban a biztosításhoz több valutát használnak, a biztosított valuta és a biztosító valuták közötti árfolyamok átlaga az irányadó, hacsak a záradékból más nem következik.
Oddiel 4
alszakasz 4
Zmluva o výhradnom predaji
Kizárólagos értékesítési szerződés
§ 745
Základné ustanovenia
(1)
Zmluvou o výhradnom predaji sa zaväzuje dodávateľ, že tovar určený v zmluve nebude v určitej oblasti dodávať inej osobe než odberateľovi.
(2)
Ak zmluva nie je dojednaná písomne alebo ak nie je v nej určená oblasť alebo druhy tovaru, na ktoré sa zmluva vzťahuje, je neplatná.
745. §
Általános rendelkezések
(1)
A kizárólagos értékesítési szerződéssel a szállító kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott árut egy bizonyos területen a vevőn kívül más személynek nem fogja szállítani.
(2)
Ha a szerződést nem írásban kötik meg, vagy ha abban nincs meghatározva a terület vagy az árufajták, amelyekre a szerződés vonatkozik, a szerződés érvénytelen.
§ 746
Dodávateľ nesmie po dobu platnosti zmluvy dodávať určený tovar priamo ani nepriamo nikomu inému vo vyhradenej oblasti než odberateľovi, prípadne osobám, ktorým to zmluva dovoľuje. Zmluva nezbavuje dodávateľa práva vykonávať propagáciu a prieskum trhu vo vyhradenej oblasti.
746. §
A szállító a szerződés érvényességi ideje alatt a meghatározott árut a fenntartott területen sem közvetlenül, sem közvetve nem szállíthatja senki másnak, csak a vevőnek, illetve azoknak a személyeknek, akiknek ezt a szerződés megengedi. A szerződés nem fosztja meg a szállítót attól a jogától, hogy a fenntartott területen promóciót és piackutatást végezzen.
§ 747
Jednotlivé predaje v rámci zmluvy o výhradnom predaji sa uskutočňujú na základe samostatných kúpnych zmlúv. Časť obsahu týchto zmlúv sa môže dohodnúť už v zmluve o výhradnom predaji.
747. §
A kizárólagos értékesítési szerződés keretében történő egyes értékesítések önálló adásvételi szerződések alapján valósulnak meg. E szerződések tartalmának egy részéről már a kizárólagos értékesítési szerződésben is meg lehet állapodni.
§ 748
Ak v zmluve nie je určené, na akú dobu sa uzaviera, zaniká zmluva po uplynutí jedného roka po jej uzavretí. Ak zo zmluvy vyplýva, že ju strany zamýšľali uzavrieť na dobu neurčitú a nedohodli výpovednú lehotu, môže ju ktorákoľvek zo strán ukončiť výpoveďou, ktorá nadobúda účinnosť ku koncu kalendárneho mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom sa výpoveď doručila druhej strane.
748. §
Ha a szerződésben nincs meghatározva, hogy milyen időtartamra kötik, a szerződés a megkötésétől számított egy év elteltével megszűnik. Ha a szerződésből az következik, hogy a felek határozatlan időre szándékoztak azt megkötni, és nem állapodtak meg felmondási időben, azt bármelyik fél felmondással megszüntetheti, amely annak a hónapnak a végét követő naptári hónap végén lép hatályba, amelyben a felmondást a másik félnek kézbesítették.
§ 749
(1)
Ak odberateľ nedodržal časové rozvrhnutie odberu tovaru predpokladané v zmluve alebo ak odoberá tovar, ktorý je predmetom zmluvy o výhradnom predaji, od iného dodávateľa, hoci mu toto právo nebolo v zmluve priznané, môže dodávateľ od zmluvy odstúpiť, nemá však nárok na náhradu škody.
(2)
Ak dodávateľ dodáva v rozpore so zmluvou iným odberateľom, môže odberateľ odstúpiť od zmluvy.
749. §
(1)
Ha a vevő nem tartotta be a szerződésben előirányzott áruátvételi ütemtervet, vagy ha a kizárólagos értékesítési szerződés tárgyát képező árut más szállítótól veszi át, bár ez a jog a szerződésben nem illette meg, a szállító elállhat a szerződéstől, de kártérítésre nem jogosult.
(2)
Ha a szállító a szerződéssel ellentétben más vevőknek is szállít, a vevő elállhat a szerződéstől.
Oddiel 5
alszakasz 5
Zmluvy o viazaných obchodoch
Kapcsolt ügyletekről szóló szerződések
§ 750
Závislé zmluvy
Ak vyplýva zo zmluvy alebo z okolností, za ktorých bola zmluva uzavretá a ktoré sú pri uzavretí zmluvy známe obom stranám, že plnenie z tejto zmluvy (hlavnej zmluvy) závisí od plnenia inej zmluvy (vedľajšej zmluvy), predpokladá sa, že plnenie z vedľajšej zmluvy tvorí odkladaciu podmienku účinnosti hlavnej zmluvy. Ak sa má alebo ak sa z hlavnej zmluvy plní vopred, má nesplnenie vedľajšej zmluvy povahu rozväzovacej podmienky.
750. §
Függő szerződések
Ha a szerződésből vagy a szerződéskötés körülményeiből, amelyek a szerződés megkötésekor mindkét fél előtt ismertek, az következik, hogy e szerződés (főszerződés) teljesítése egy másik szerződés (mellékszerződés) teljesítésétől függ, vélelmezni kell, hogy a mellékszerződés teljesítése a főszerződés hatálybalépésének halasztó hatályú feltételét képezi. Ha a főszerződés alapján előre kell teljesíteni, vagy előre teljesítenek, a mellékszerződés nemteljesítése felbontó hatályú feltétel jellegű.
Viacstranné výmenné obchody
Többoldalú csereügyletek
§ 751
Za viacstranné výmenné obchody na účely tohto zákona sa považujú obchody, pri ktorých uzaviera niekoľko osôb jednu zmluvu alebo niekoľko spolu súvisiacich zmlúv, podľa ktorých má dôjsť k vzájomnému dodaniu tovaru medzi účastníkmi majúcimi sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území rôznych štátov, kúpna cena však má byť vyrovnaná iba medzi účastníkmi, ktorí majú sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území toho istého štátu.
751. §
E törvény alkalmazásában többoldalú csereügyletnek minősülnek azok az ügyletek, amelyek során több személy egy szerződést vagy több, egymással összefüggő szerződést köt, amelyek szerint a különböző államok területén székhellyel vagy vállalkozási hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező résztvevők között kölcsönös áruszállításra kell sor kerülnie, a vételárat azonban csak azon résztvevők között kell kiegyenlíteni, akiknek székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye ugyanazon állam területén van.
§ 752
Vzťahy vznikajúce z viacstranných výmenných obchodov sa spravujú podľa ustanovení o kúpnej zmluve. Každý z účastníkov má nárok na plnenie určené mu zmluvou podľa ustanovení o zmluvách v prospech tretieho. Účastníci však nemôžu zmluvu zrušiť alebo zmeniť bez súhlasu účastníka, ktorému je určené plnenie dotknuté zrušením alebo zmenu.
752. §
A többoldalú csereügyletekből eredő kapcsolatokra az adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Minden résztvevő jogosult a szerződésben számára meghatározott teljesítésre a harmadik személy javára szóló szerződésekre vonatkozó rendelkezések szerint. A résztvevők azonban nem szüntethetik meg vagy módosíthatják a szerződést annak a résztvevőnek a hozzájárulása nélkül, akinek a teljesítését a megszüntetés vagy a módosítás érinti.
§ 753
Žiadny z účastníkov viacstranného výmenného obchodu nemôže odkladať dodanie tovaru voči účastníkovi, ktorý má sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území iného štátu, len preto, že mu nesplnil iný účastník, ktorý má s ním sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území toho istého štátu.
753. §
A többoldalú csereügylet egyik résztvevője sem halaszthatja el az áruszállítást egy másik állam területén székhellyel vagy vállalkozási hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező résztvevővel szemben, csak azért, mert egy másik, vele azonos állam területén székhellyel vagy vállalkozási hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező résztvevő nem teljesített neki.
§ 754
Účastníci viacstranného výmenného obchodu, ktorí majú sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území toho istého štátu, ručia spoločne a nerozdielne za splnenie záväzku každého z nich voči účastníkom, ktorí majú sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území iného štátu.
754. §
A többoldalú csereügylet azon résztvevői, akiknek székhelye vagy vállalkozási helye, illetve lakóhelye ugyanazon állam területén van, együttesen és osztatlanul kezeskednek mindegyikük kötelezettségének teljesítéséért a más állam területén székhellyel vagy vállalkozási hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező résztvevőkkel szemben.
§ 755
Účastník viacstranného výmenného obchodu nie je oprávnený odstúpiť od zmluvy pri omeškaní niektorého z ostatných účastníkov, ak niektorý iný účastník už splnil svoj záväzok, ibaže účastník odstupujúci od zmluvy nahradí škodu spôsobenú odstúpením od zmluvy účastníkovi, ktorý už splnil svoj záväzok.
755. §
A többoldalú csereügylet résztvevője nem jogosult elállni a szerződéstől a többi résztvevő valamelyikének késedelme esetén, ha egy másik résztvevő már teljesítette a kötelezettségét, kivéve, ha a szerződéstől elálló résztvevő megtéríti a szerződéstől való elállással okozott kárt annak a résztvevőnek, aki már teljesítette a kötelezettségét.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
SPOLOČNÉ, PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
§ 756
Ustanovenia tohto zákona sa použijú, len pokiaľ medzinárodná zmluva, ktorá je pre Slovenskú republiku záväzná a bola uverejnená v Zbierke zákonov, neobsahuje odlišnú úpravu.
756. §
E törvény rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező erejű és a Törvénytárban közzétett nemzetközi szerződés nem tartalmaz eltérő szabályozást.
§ 756a
(1)
Spoločnosť alebo družstvo môže podať návrh ceny a iné návrhy v konaní o cenovej regulácii pred Úradom pre reguláciu sieťových odvetví a Radou pre reguláciu podľa osobitného zákona iba na základe uznesenia najvyššieho orgánu spoločnosti alebo družstva alebo spoločníkov verejnej obchodnej spoločnosti alebo spoločníkov komanditnej spoločnosti; inými návrhmi v konaní o cenovej regulácii sú návrh na zmenu cenového rozhodnutia, doplnenie návrhu v konaní o cenovej regulácii z podnetu regulovaného subjektu, ak má toto doplnenie vplyv na zmenu ceny, a odvolanie v konaní o cenovej regulácii.
(2)
Najvyšší orgán spoločnosti alebo družstva alebo spoločníci verejnej obchodnej spoločnosti alebo komanditnej spoločnosti môžu preniesť právomoc schvaľovania návrhu ceny a iných návrhov v konaní o cenovej regulácii na štatutárny orgán spoločnosti alebo družstva; na takýto úkon sa vyžaduje súhlas dvojtretinovej väčšiny hlasov všetkých členov najvyššieho orgánu spoločnosti alebo družstva.
756.a §
(1)
A társaság vagy a szövetkezet az árszabályozási eljárásban a Hálózati Ágazatok Szabályozásáért Felelős Hivatal és a Szabályozási Tanács előtt külön törvény szerint árjavaslatot és egyéb javaslatokat kizárólag a társaság vagy a szövetkezet legfőbb szervének, vagy a közkereseti társaság tagjainak, vagy a betéti társaság tagjainak határozata alapján nyújthat be; az árszabályozási eljárásban egyéb javaslatnak minősül az árhatározat módosítására irányuló javaslat, az árszabályozási eljárásban benyújtott javaslat kiegészítése a szabályozott alany kezdeményezésére, ha ez a kiegészítés hatással van az árváltozásra, valamint az árszabályozási eljárásban benyújtott fellebbezés.
(2)
A társaság vagy a szövetkezet legfőbb szerve, vagy a közkereseti társaság vagy a betéti társaság tagjai átruházhatják az árszabályozási eljárásban az árjavaslat és egyéb javaslatok jóváhagyásának hatáskörét a társaság vagy a szövetkezet statutáris szervére; egy ilyen jogcselekményhez a társaság vagy a szövetkezet legfőbb szerve összes tagja szavazatának kétharmados többségének hozzájárulása szükséges.
§ 757
Pre zodpovednosť za škodu spôsobenú porušením povinností ustanovených týmto zákonom platia obdobne ustanovenia § 373 a nasl.
757. §
Az e törvényben megállapított kötelezettségek megszegésével okozott kárért való felelősségre a 373. § és a következő §-ok rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 758
(1)
Pri uzavieraní zmlúv, ktorých stranami sú len osoby majúce sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území Slovenskej republiky, uplatnia sa ustanovenia tohto zákona o určení ceny alebo odplaty poskytovanej za plnenie, len pokiaľ toto určenie nie je v rozpore so všeobecne záväznými právnymi predpismi o cenách. Inak vzniká povinnosť platiť cenu alebo odplatu vo výške najviac prípustnej podľa týchto predpisov.
(2)
Ceny, odplaty a iné peňažné plnenia, ktoré sú predmetom záväzkov podľa zmlúv upravených týmto zákonom a sú predmetom úpravy predpisov uvedených v odseku 1, sa považujú za ceny podľa týchto predpisov.
758. §
(1)
Olyan szerződések megkötésekor, amelyekben a felek kizárólag a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozási hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező személyek, e törvénynek a teljesítésért nyújtott ár vagy ellenérték meghatározására vonatkozó rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben ez a meghatározás nem ellentétes az árakra vonatkozó általános érvényű jogszabályokkal. Ellenkező esetben az ezen előírások szerint legfeljebb megengedett összegű ár vagy ellenérték fizetésének kötelezettsége keletkezik.
(2)
Az árak, ellenértékek és egyéb pénzbeli teljesítések, amelyek az e törvény által szabályozott szerződések szerinti kötelezettségek tárgyát képezik, és amelyek az (1) bekezdésben említett előírások szabályozásának tárgyát képezik, ezen előírások szerinti áraknak minősülnek.
§ 759
Pokiaľ v zmluve, ktorej stranami sú osoby majúce sídlo alebo miesto podnikania, prípadne bydlisko na území Slovenskej republiky, alebo ktoré majú na tomto území podnik alebo jeho organizačnú zložku, je určená akosť vecí v rozpore s ustanoveniami právnych predpisov, platia pre určenie akosti ustanovenia týchto predpisov o akosti prípustnej na užívanie; to neplatí, pokiaľ zo zmluvy alebo z vyhlásenia strany, ktorá má vec nadobudnúť, alebo z predmetu jej podnikania vyplýva, že sa vec má vyviezť.
759. §
Amennyiben egy olyan szerződésben, amelynek felei a Szlovák Köztársaság területén székhellyel vagy vállalkozási hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező személyek, vagy akiknek ezen a területen vállalatuk vagy annak szervezeti egysége van, a dolgok minőségét a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen határozzák meg, a minőség meghatározására ezen előírásoknak a használatra megengedett minőségre vonatkozó rendelkezései az irányadók; ez nem érvényes, amennyiben a szerződésből vagy a dolgot megszerző fél nyilatkozatából, vagy vállalkozásának tárgyából az következik, hogy a dolgot ki kell vinni.
§ 760
Ustanovenia tohto zákona o záväzkových vzťahoch, ktoré sa týkajú uplatnenia práva na súde, súdneho konania alebo súdneho rozhodnutia, použijú sa primerane aj pre uplatnenie práva pred rozhodcom, pre rozhodcovské konanie alebo rozhodcovský nález, iba ak sa opierajú o platnú rozhodcovskú zmluvu.
760. §
E törvénynek a kötelmi viszonyokra vonatkozó rendelkezései, amelyek a jog bíróság előtti érvényesítésére, a bírósági eljárásra vagy a bírósági határozatra vonatkoznak, megfelelően alkalmazandók a jog választottbíró előtti érvényesítésére, a választottbírósági eljárásra vagy a választottbírósági ítéletre is, de csak akkor, ha azok érvényes választottbírósági megállapodáson alapulnak.
§ 761
(2)
Ustanovenia § 70 až 75k sa použijú obdobne aj na likvidáciu iných právnických osôb než obchodných spoločností, ak nemajú právneho nástupcu a z právnych predpisov, ktoré ich upravujú, nevyplýva niečo iné.
(3)
Ustanovenia § 72 ods. 3, § 73 ods. 2 až 4, § 74, § 75b ods. 3 a 4, § 75i ods. 3, § 75j ods. 4 až 6, ako aj § 75k tohto zákona platia aj pre likvidáciu štátneho podniku.
(4)
Ustanovenia § 70 až 75k tohto zákona sa použijú aj na likvidáciu banky, pobočky zahraničnej banky, obchodníka s cennými papiermi, poisťovne, zaisťovne, správcovskej spoločnosti, dôchodkovej správcovskej spoločnosti, doplnkovej dôchodkovej spoločnosti alebo inej finančnej inštitúcie, pokiaľ osobitné zákony v oblasti finančného trhu, ktorými sa tieto finančné inštitúcie spravujú, neustanovujú inak.
761. §
(2)
A 70–75k. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a gazdasági társaságoktól eltérő más jogi személyek felszámolására is, ha nincs jogutódjuk, és az őket szabályozó jogszabályokból más nem következik.
(3)
E törvény 72. § (3) bekezdésének, 73. § (2)–(4) bekezdésének, 74. §-ának, 75b. § (3) és (4) bekezdésének, 75i. § (3) bekezdésének, 75j. § (4)–(6) bekezdésének, valamint 75k. §-ának rendelkezései az állami vállalat felszámolására is érvényesek.
(4)
E törvény 70–75k. §-ának rendelkezései alkalmazandók a bank, a külföldi bank fiókja, az értékpapír-kereskedő, a biztosító, a viszontbiztosító, a vagyonkezelő társaság, a nyugdíj-előtakarékossági társaság, a kiegészítő nyugdíjpénztár vagy más pénzügyi intézmény felszámolására is, amennyiben a pénzügyi piac területén hatályos külön törvények, amelyek e pénzügyi intézményekre vonatkoznak, másként nem rendelkeznek.
§ 762
Ustanovenia upravujúce bankovú záruku, zmluvu o otvorení akreditívu, zmluvu o inkase, zmluvu o bankovom uložení veci, zmluvu o bežnom účte, zmluvu o vkladovom účte platia aj pre prípady, keď namiesto banky bankovú záruku poskytuje a uvedené zmluvy uzaviera iná osoba, ktorá je na to oprávnená.
762. §
A bankgaranciát, az akkreditívnyitási szerződést, a beszedési megbízásról szóló szerződést, a banki letéti szerződést, a folyószámla-szerződést, a betétszámla-szerződést szabályozó rendelkezések azokra az esetekre is érvényesek, amikor a bank helyett más, erre jogosult személy nyújt bankgaranciát és köti meg az említett szerződéseket.
§ 763
(1)
Týmto zákonom sa spravujú právne vzťahy, ktoré vznikli odo dňa jeho účinnosti. Právne vzťahy vzniknuté predo dňom účinnosti tohto zákona a práva z nich vzniknuté, ako aj práva zo zodpovednosti za porušenie záväzkov z hospodárskych a iných zmlúv uzavretých predo dňom účinnosti tohto zákona sa spravujú doterajšími predpismi. Zmluvy o bežnom účte, zmluvy o vkladovom účte, zmluvy o uložení cenných papierov a iných hodnôt sa však spravujú týmto zákonom odo dňa jeho účinnosti, aj keď k ich uzavretiu došlo pred týmto dňom.
(2)
Podľa doterajších predpisov sa až do svojho zakončenia posudzujú všetky lehoty, ktoré začali plynúť predo dňom účinnosti tohto zákona, ako aj lehoty pre uplatnenie práv, ktoré sa podľa predchádzajúceho odseku spravujú doterajšími predpismi, aj keď začnú plynúť po účinnosti tohto zákona.
763. §
(1)
E törvény hatálya alá tartoznak a hatálybalépésének napjától keletkezett jogviszonyok. Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogviszonyokra és az azokból eredő jogokra, valamint az e törvény hatálybalépésének napja előtt kötött gazdasági és egyéb szerződésekből eredő kötelezettségek megszegéséért való felelősségből eredő jogokra a korábbi előírások az irányadók. A folyószámla-szerződésekre, a betétszámla-szerződésekre, az értékpapírok és egyéb értékek letétbe helyezéséről szóló szerződésekre azonban e törvény a hatálybalépésének napjától irányadó, még akkor is, ha megkötésükre e nap előtt került sor.
(2)
A korábbi előírások szerint kell elbírálni lejáratukig mindazokat a határidőket, amelyek e törvény hatálybalépésének napja előtt kezdődtek, valamint azon jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket is, amelyekre az előző bekezdés szerint a korábbi előírások az irányadók, még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépése után kezdődnek.
§ 763a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. februára 2004
Práva zo zodpovednosti za porušenie záväzkov zo zmlúv uzavretých pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona sa spravujú podľa doterajších predpisov.
763.a §
Átmeneti rendelkezés a 2004. február 1-jétől hatályos módosításokhoz
Az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződésekből eredő kötelezettségek megszegéséért való felelősségből eredő jogokra a korábbi előírások az irányadók.
§ 764
(1)
Právna povaha verejných obchodných spoločností, komanditných spoločností, spoločností s ručením obmedzeným a akciových spoločností, ktoré vznikli podľa doterajších predpisov, sa spravuje ustanoveniami tohto zákona odo dňa jeho účinnosti.
(2)
Ustanovenia spoločenskej zmluvy, prípadne stanov obchodných spoločností uvedených v odseku 1, ktoré odporujú donucovacím ustanoveniam tohto zákona, strácajú záväznosť dňom nadobudnutia jeho účinnosti; spoločníci, prípadne orgány obchodných spoločností prispôsobia do jedného roka od tohto dňa spoločenské zmluvy, prípadne stanovy úprave tohto zákona a zašlú ich registrovému súdu. Ak tak neurobia, vyzve ich na to registrový súd, ktorý vo výzve zároveň určí dodatočnú primeranú lehotu. Po márnom uplynutí tejto dodatočnej lehoty súd spoločnosť zruší a nariadi jej likvidáciu.
(3)
Akcie vydané pred účinnosťou tohto zákona, s ktorými sú spojené výhody, ktoré tento zákon nepripúšťa, strácajú tieto výhody dňom účinnosti tohto zákona.
764. §
(1)
A korábbi előírások szerint létrejött közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok jogi természetére e törvény hatálybalépésének napjától e törvény rendelkezései az irányadók.
(2)
Az (1) bekezdésben említett gazdasági társaságok társasági szerződésének, illetve alapszabályának a jelen törvény kógens rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései a törvény hatálybalépésének napjával elveszítik kötelező erejüket; a tagok, illetve a gazdasági társaságok szervei ettől a naptól számított egy éven belül a társasági szerződéseket, illetve az alapszabályokat hozzáigazítják a jelen törvény szabályozásához, és megküldik azokat a cégbíróságnak. Ha ezt elmulasztják, a cégbíróság felszólítja őket erre, amely a felszólításban egyúttal további méltányos határidőt is megállapít. E további határidő eredménytelen elteltét követően a bíróság a társaságot megszünteti és elrendeli a felszámolását.
(3)
A jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátott részvények, amelyekhez a jelen törvény által nem engedélyezett előnyök kapcsolódnak, ezen előnyöket a jelen törvény hatálybalépésének napjával elveszítik.
§ 765
(1)
Družstvá, ktoré vznikli pred účinnosťou tohto zákona, sa premieňajú na spoločnosti alebo družstvá podľa tohto zákona spôsobom, ktorý ustanovuje osobitný zákon.
(2)
Družstvá premenené podľa odseku 1 prispôsobia svoje stanovy tomuto zákonu v lehote ustanovenej osobitným zákonom uvedeným v odseku 1. Do tejto doby predložia svoje stanovy prispôsobené úprave družstiev podľa tohto zákona registrovému súdu so žiadosťou o vykonanie potrebných zmien v obchodnom registri. S prispôsobenými stanovami predložia súčasne zápisnicu o členskej schôdzi, na ktorej bola schválená zmena stanov. Zápisnica zahrnie schválenú výšku zapisovaného základného imania a podiely členov na ňom. Zapísaním zmien sa pokladajú doterajšie družstvá za družstvá založené podľa tohto zákona.
(3)
Právna povaha družstiev uvedených v odseku 1 sa spravuje do zápisu zmien v obchodnom registri podľa odseku 2 doterajšími právnymi predpismi a stanovami.
(4)
Ak družstvá uvedené v odseku 1 nepožiadajú o vykonanie zmien v obchodnom registri v ustanovenej lehote a neurobia tak ani po výzve súdu, nariadi súd likvidáciu družstva.
(5)
Ustanovenia osobitného zákona uvedeného v odseku 1, ktoré upravujú majetkové podiely na čistom obchodnom imaní družstva, sa použijú aj pre určenie podielu na likvidačnom zostatku. Ak rozdelenie neschváli valné zhromaždenie oprávnených osôb, rozhodne o rozdelení súd.
765. §
(1)
A jelen törvény hatálybalépése előtt létrejött szövetkezetek a jelen törvény szerinti társaságokká vagy szövetkezetekké alakulnak át, külön törvényben meghatározott módon.
(2)
Az (1) bekezdés szerint átalakult szövetkezetek az (1) bekezdésben említett külön törvényben megállapított határidőn belül alapszabályukat hozzáigazítják a jelen törvényhez. Ezen időpontig a jelen törvény szerinti szövetkezetekre vonatkozó szabályozáshoz igazított alapszabályukat benyújtják a cégbírósághoz a cégjegyzékben szükséges változtatások végrehajtására irányuló kérelemmel együtt. A hozzáigazított alapszabállyal egyidejűleg benyújtják a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, amelyen az alapszabály módosítását jóváhagyták. A jegyzőkönyv tartalmazza a bejegyzett alaptőke jóváhagyott összegét és a tagok abból való részesedését. A változások bejegyzésével az eddigi szövetkezetek a jelen törvény szerint alapított szövetkezeteknek tekintendők.
(3)
Az (1) bekezdésben említett szövetkezetek jogi jellegére a (2) bekezdés szerinti változások cégjegyzékbe történő bejegyzéséig az eddigi jogszabályok és az alapszabályok az irányadók.
(4)
Ha az (1) bekezdésben említett szövetkezetek a megállapított határidőn belül nem kérik a cégjegyzékben a változások végrehajtását, és ezt a bíróság felszólítására sem teszik meg, a bíróság elrendeli a szövetkezet felszámolását.
(5)
Az (1) bekezdésben említett külön törvénynek a szövetkezet tiszta kereskedelmi vagyonából való vagyoni részesedéseket szabályozó rendelkezéseit a felszámolási vagyonmaradványból való részesedés meghatározására is alkalmazni kell. Ha a felosztást a jogosult személyek közgyűlése nem hagyja jóvá, a felosztásról a bíróság dönt.
§ 766
(1)
Zakladatelia družstevných podnikov podľa zákona č. 162/1990 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve, zákona č. 176/1990 Zb. o bytovom, spotrebnom, výrobnom a inom družstevníctve, zriaďovatelia podnikov (hospodárskych zariadení) občianskych združení a účastníci spoločných podnikov podľa Hospodárskeho zákonníka prevedú uvedené podniky na obchodné spoločnosti alebo družstvá podľa tohto zákona, a to najneskôr do jedného roka odo dňa nadobudnutia jeho účinnosti, alebo ich do tejto doby zrušia. Ak sa tak nestane, súd aj bez návrhu nariadi likvidáciu uvedených podnikov. To isté platí pre komanditné spoločnosti na akcie. Ustanovenia § 69 sa použijú primerane.
(2)
Právna povaha a vnútorné pomery právnických osôb uvedených v odseku 1 až do premeny na obchodné spoločnosti alebo družstvá, prípadne do zrušenia sa spravujú doterajšími právnymi predpismi.
(3)
Ak je zakladateľom právnických osôb uvedených v odseku 1 družstvo, začína lehota jedného roka ustanovená v odseku 1 plynúť od nadobudnutia účinnosti osobitného zákona (§ 765 ods. 1).
766. §
(1)
A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990 Tt. sz. törvény, a lakás-, fogyasztási, termelő- és egyéb szövetkezetekről szóló 176/1990 Tt. sz. törvény szerinti szövetkezeti vállalatok alapítói, a civil szervezetek vállalkozásainak (gazdasági létesítményeinek) alapítói és a Gazdasági Törvénykönyv szerinti közös vállalatok résztvevői az említett vállalatokat a jelen törvény szerinti gazdasági társaságokká vagy szövetkezetekké alakítják át, mégpedig legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül, vagy ezen időn belül megszüntetik azokat. Ha ez nem történik meg, a bíróság hivatalból is elrendeli az említett vállalatok felszámolását. Ugyanez vonatkozik a részvényes betéti társaságokra is. A 69. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(2)
Az (1) bekezdésben említett jogi személyek jogi jellegére és belső viszonyaira a gazdasági társaságokká vagy szövetkezetekké való átalakulásukig, illetve megszüntetésükig az eddigi jogszabályok az irányadók.
(3)
Ha az (1) bekezdésben említett jogi személyek alapítója szövetkezet, az (1) bekezdésben megállapított egyéves határidő a külön törvény (765. § (1) bek.) hatálybalépésétől kezdődik.
§ 767
(1)
Likvidácia právnických osôb podľa § 764 a 766 sa vykonáva podľa ustanovení tohto zákona. Likvidačný zostatok sa však rozdeľuje podľa doterajších predpisov, stanov, zakladacej listiny, spoločenskej alebo inej zmluvy; ak nie je rozdelenie takto upravené, použijú sa primerane ustanovenia tohto zákona, ktoré svojím obsahom sú najbližšie forme likvidovanej právnickej osoby.
(2)
Trvanie iných právnických osôb vyvíjajúcich podnikateľskú činnosť, než ktoré sú uvedené v § 764 až 766 a ktoré vznikli pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona podľa prvších právnych predpisov, zostáva týmto zákonom nedotknuté. Ich právna povaha a vnútorné právne pomery sa spravujú právnymi predpismi, podľa ktorých boli zriadené.
767. §
(1)
A 764. és 766. § szerinti jogi személyek felszámolása a jelen törvény rendelkezései szerint történik. A felszámolási vagyonmaradvány felosztása azonban az eddigi előírások, az alapszabály, az alapító okirat, a társasági vagy egyéb szerződés szerint történik; ha a felosztás nincs így szabályozva, a jelen törvény azon rendelkezései alkalmazandók megfelelően, amelyek tartalmuk szerint a legközelebb állnak a felszámolt jogi személy formájához.
(2)
A 764–766. §-ban említettektől eltérő, vállalkozói tevékenységet folytató, a jelen törvény hatálybalépése előtt korábbi jogszabályok szerint létrejött más jogi személyek fennállását a jelen törvény nem érinti. Jogi jellegükre és belső jogviszonyaikra azon jogszabályok az irányadók, amelyek alapján létrehozták őket.
§ 768
(1)
Zápisy v podnikovom registri vedenom podľa doterajších predpisov sa považujú za zápisy v obchodnom registri podľa tohto zákona.
(2)
Právnické osoby, ktoré sa podľa doterajších predpisov zapisujú do podnikového registra, sa od účinnosti tohto zákona zapisujú do obchodného registra.
(3)
Zápisy v podnikovom registri, ktoré nezodpovedajú ustanoveniam tohto zákona, musia byť uvedené do súladu s týmto zákonom do jedného roka od jeho účinnosti. Pokiaľ tak zapísaná osoba neurobí, súd ju vyzve na úpravu zápisu a určí primeranú lehotu. To sa netýka právnických osôb uvedených v § 766.
(4)
Právnické osoby alebo ich organizačné zložky, ktoré sa podľa tohto zákona zapisujú do obchodného registra a nie sú zapísané ku dňu nadobudnutia účinnosti tohto zákona do podnikového registra, sú povinné podať návrh na zápis do šiestich mesiacov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
768. §
(1)
Az eddigi előírások szerint vezetett vállalatjegyzékben szereplő bejegyzések a jelen törvény szerinti cégjegyzékbe tett bejegyzéseknek tekintendők.
(2)
Azok a jogi személyek, amelyeket az eddigi előírások szerint a vállalatjegyzékbe jegyeznek be, a jelen törvény hatálybalépésétől a cégjegyzékbe kerülnek bejegyzésre.
(3)
A vállalatjegyzékben szereplő, a jelen törvény rendelkezéseinek nem megfelelő bejegyzéseket a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül összhangba kell hozni a jelen törvénnyel. Amennyiben a bejegyzett személy ezt nem teszi meg, a bíróság felszólítja a bejegyzés módosítására és méltányos határidőt szab. Ez nem vonatkozik a 766. §-ban említett jogi személyekre.
(4)
Azok a jogi személyek vagy szervezeti egységeik, amelyeket a jelen törvény szerint a cégjegyzékbe kell bejegyezni, és a jelen törvény hatálybalépésének napján nincsenek bejegyezve a vállalatjegyzékbe, kötelesek a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül bejegyzési kérelmet benyújtani.
§ 768a
(1)
Spoločnosti s ručením obmedzeným založené v období pred 1. januárom 1997 sú povinné do šiestich mesiacov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona oznámiť príslušnému registrovému súdu, či vykonávajú podnikateľskú činnosť, a ak ju prestali vykonávať, urobiť opatrenia smerujúce k zániku spoločnosti.
(2)
Spoločnosti s ručením obmedzeným založené pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona sú povinné do šiestich mesiacov od nadobudnutia jeho účinnosti upraviť svoje spoločenské zmluvy a stanovy tak, aby boli v súlade s týmto zákonom.
768.a §
(1)
Az 1997. január 1. előtt alapított korlátolt felelősségű társaságok kötelesek a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül bejelenteni az illetékes cégbíróságnak, hogy folytatnak-e vállalkozói tevékenységet, és ha beszüntették azt, megtenni a társaság megszűnésére irányuló intézkedéseket.
(2)
A jelen törvény hatálybalépése előtt alapított korlátolt felelősségű társaságok kötelesek a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül úgy módosítani társasági szerződéseiket és alapszabályaikat, hogy azok összhangban legyenek a jelen törvénnyel.
§ 768b
(1)
Akciové spoločnosti sú povinné do 31. decembra 1999 uviesť formu a podobu svojich akcií do súladu s týmto zákonom. Akciové spoločnosti, ktoré sú k 1. júlu 1999 zapísané v obchodnom registri, sú povinné prispôsobiť svoje stanovy tomuto zákonu do 31. decembra 1999. Ustanovenia stanov, ktoré sú v rozpore s ustanoveniami tohto zákona, po uplynutí tejto lehoty strácajú platnosť.
(2)
Majiteľ listinnej akcie na meno je povinný na výzvu spoločnosti oznámiť jej bez zbytočného odkladu všetky údaje podľa § 156 ods. 4. Majiteľovi listinnej akcie na meno spoločnosť vyplatí výnos vyplývajúci z akcie vtedy, ak si túto povinnosť splní.
(3)
Akciová spoločnosť, ktorá vydala listinné akcie na meno, je povinná zabezpečiť, aby zoznam akcionárov obsahoval všetky údaje podľa § 156 ods. 4, a takýto zoznam odovzdať stredisku cenných papierov do 31. decembra 1999. Ak akciová spoločnosť nesplní túto povinnosť, súd ju aj bez návrhu zruší a nariadi jej likvidáciu.
768.b §
(1)
A részvénytársaságok kötelesek 1999. december 31-ig részvényeik formáját és alakját összhangba hozni a jelen törvénnyel. Azok a részvénytársaságok, amelyek 1999. július 1-jén be vannak jegyezve a cégjegyzékbe, kötelesek alapszabályukat 1999. december 31-ig hozzáigazítani a jelen törvényhez. Az alapszabálynak a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései e határidő lejárta után érvényüket vesztik.
(2)
A névre szóló, okirati formában kibocsátott részvény tulajdonosa köteles a társaság felhívására felesleges késedelem nélkül közölni vele a 156. § (4) bekezdése szerinti összes adatot. A társaság a névre szóló, okirati formában kibocsátott részvény tulajdonosának akkor fizeti ki a részvényből származó hozamot, ha ez a tulajdonos e kötelezettségének eleget tesz.
(3)
A névre szóló, okirati formában kibocsátott részvényeket kibocsátó részvénytársaság köteles biztosítani, hogy a részvényesi jegyzék tartalmazza a 156. § (4) bekezdése szerinti összes adatot, és ezt a jegyzéket 1999. december 31-ig átadni az értékpapír-központnak. Ha a részvénytársaság nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a bíróság hivatalból is megszünteti és elrendeli a felszámolását.
§ 768c
(1)
Ak ďalej nie je ustanovené inak, ustanoveniami tohto zákona sa spravujú aj právne vzťahy vzniknuté pred 1. januárom 2002; vznik týchto právnych vzťahov, ako aj nároky z nich vzniknuté pred 1. januárom 2002 sa však posudzujú podľa doterajších predpisov.
(2)
Fyzické osoby, ktoré sú podnikateľmi a majú k 1. januáru 2002 rovnaké meno a priezvisko ako iný podnikateľ v tom istom mieste podnikania, ktorý získal oprávnenie na podnikanie skôr, sú povinné do 1. januára 2003 doplniť svoje obchodné meno uvedením dodatku týkajúceho sa mena alebo druhu podnikania tak, aby obchodné mená boli odlíšiteľné.
(3)
Ak tento zákon ukladá povinnosť vykonať v obchodnom registri zápis údajov, ktoré sa nezapisovali do 1. januára 2002, osoba, ktorej sa zápis týka, je povinná podať návrh na zápis týchto údajov najneskôr do 1. januára 2003, ak tento zákon neustanovuje inak. Ak túto povinnosť v ustanovenej lehote nesplní, postupuje sa podľa § 28b ods. 3.
(4)
Úplné znenia zakladateľských listín, spoločenských zmlúv alebo stanov, ktoré sa ukladajú do zbierky listín podľa tohto zákona, je zapísaná osoba povinná uložiť do zbierky listín do 31. decembra 2002, ak tento zákon neustanovuje inak. Ak túto povinnosť v ustanovenej lehote nesplní, postupuje sa podľa § 28b ods. 3.
(5)
Obchodné dokumenty vyhotovené do 1. januára 2002 bez náležitostí predpísaných týmto zákonom možno používať najneskôr do 1. januára 2003.
(6)
Pri založení spoločnosti pred 1. januárom 2002 sa postupuje podľa doterajších predpisov až do vzniku spoločnosti, ak sa zakladatelia nedohodnú na postupe podľa tohto zákona.
(7)
Ak sa pred 1. januárom 2002 rozhodlo o zvýšení základného imania alebo o znížení základného imania spoločnosti, postupuje sa až do zapísania zmeny do obchodného registra podľa doterajších predpisov, ak valné zhromaždenie do 1. januára 2003 nerozhodne, že sa bude postupovať podľa tohto zákona. Toto rozhodnutie môže valné zhromaždenie prijať iba dovtedy, kým spoločnosť nepodala návrh na súd na zápis zvýšenia alebo zníženia základného imania do obchodného registra.
(8)
Ak sa pred 1. januárom 2002 rozhodlo o premene alebo o zrušení spoločnosti, postupuje sa až do zapísania zmeny do obchodného registra podľa doterajších predpisov, ak valné zhromaždenie do 1. januára 2003 nerozhodne, že sa bude postupovať podľa tohto zákona. Toto rozhodnutie môže valné zhromaždenie prijať iba dovtedy, kým spoločnosť nepodala na súd návrh na zápis príslušných zmien do obchodného registra. Dôvody, ktoré vylučujú možnosť podania žaloby pre neplatnosť uznesenia valného zhromaždenia, použijú sa aj na rozhodnutie o zrušení spoločnosti bez likvidácie, ktoré bolo prijaté pred dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(9)
Ak pred 1. januárom 2002 bolo spoločnosti doručené oznámenie o odstúpení z funkcie podľa § 66 ods. 1, postupuje sa podľa doterajších predpisov.
(10)
Ak pred 1. januárom 2002 bolo začaté konanie o zrušení podľa § 68 ods. 6, súd pokračuje v konaní podľa doterajších predpisov.
(11)
Ustanovenia tohto zákona o forme spoločenskej zmluvy, zakladateľskej zmluvy, zakladateľskej listiny, stanov a ich zmien sa nevzťahujú na spoločenské zmluvy, zakladateľské zmluvy, zakladateľské listiny, stanovy a ich zmeny, ktoré boli dohodnuté pred 1. januárom 2002.
(12)
Ustanovenia § 120 ods. 2 a 3 sa od 1. januára 2002 vzťahujú aj na obchodné podiely nadobudnuté spoločnosťou alebo ňou ovládanou osobou pred účinnosťou tohto zákona.
(13)
(14)
Spoločnosti sú povinné spoločenské zmluvy a stanovy uviesť do súladu s týmto zákonom do 1. januára 2003, ak z ustanovení tohto zákona nevyplýva niečo iné; inak môže súd aj bez návrhu spoločnosť zrušiť a nariadiť jej likvidáciu. Spoločník, ktorý zneužije svoje postavenie v spoločnosti alebo bude viazať prispôsobenie spoločenskej zmluvy alebo stanov na neoprávnené výhody a v dôsledku toho zmarí prispôsobenie spoločenskej zmluvy alebo stanov požiadavkám tohto zákona, zodpovedá ostatným spoločníkom a veriteľom spoločnosti za škodu, ktorá im v dôsledku tohto konania vznikla.
(15)
Ak tento zákon neustanovuje inak, ustanovenia spoločenských zmlúv a stanov upravujúcich práva a povinnosti spoločníkov alebo spoločnosti v rozpore s donucujúcimi ustanoveniami tohto zákona strácajú platnosť 1. januára 2002.
(16)
Ak majiteľ akcie na meno požiadal orgán spoločnosti o udelenie súhlasu s prevodom akcie pred 1. januárom 2002 a príslušný orgán spoločnosti nerozhodne o žiadosti do 1. apríla 2002, platí, že súhlas bol daný.
(17)
Doterajšie zamestnanecké akcie prestávajú byť osobitným druhom akcií dňom, keď valné zhromaždenie rozhodne o zmene zamestnaneckých akcií; valné zhromaždenie je povinné tak rozhodnúť najneskôr do 1. januára 2004. Počas tejto lehoty sa na zamestnanecké akcie použijú doterajšie predpisy.
(18)
Ak v dôsledku použitia tohto zákona vznikne medzi určitými osobami vzťah ovládajúcej osoby a ovládanej osoby, hoci podľa doterajšej úpravy takými osobami neboli, sú povinné uviesť svoje vzájomné vzťahy do súladu s týmto zákonom do 31. decembra 2002. Ovládaná osoba je povinná previesť obchodný podiel alebo akcie ovládajúcej osoby, ktoré má vo svojom obchodnom majetku, do 31. decembra 2002; inak ju súd môže aj bez návrhu zrušiť a nariadiť jej likvidáciu.
(19)
Ak bolo zvolané pred 1. januárom 2002 valné zhromaždenie na deň, ktorý nasleduje po 1. januári 2002, na zvolávanie valného zhromaždenia sa použijú doterajšie predpisy.
(20)
Ustanovenia tohto zákona týkajúce sa dohôd o výkone hlasovacích práv sa použijú aj na dohody o výkone hlasovacích práv, ktoré boli uzavreté pred 1. januárom 2002.
(21)
Ustanovenia tohto zákona týkajúce sa dôkazov vo vzťahu k preukazovaniu splnenia povinnosti náležitej alebo odbornej starostlivosti sa nevzťahujú na konania, ku ktorým došlo pred 1. januárom 2002.
(22)
Ak akciová spoločnosť nerozhodne, že ňou vydané akcie, ktoré sa k 1. januáru 2002 považujú za verejne obchodovateľné cenné papiere podľa osobitného predpisu, prestanú byť verejne obchodovateľné, považuje sa za verejnú akciovú spoločnosť až do 1. apríla 2002, aj keď nie sú splnené podmienky § 154 ods. 3. Ustanovenie § 154 ods. 4 tým nie je dotknuté.
(23)
Platnosť zmlúv o obchodnom zastúpení, ktoré boli uzavreté pred 1. januárom 2002, posudzuje sa podľa doterajších predpisov. Práva a povinnosti zmluvných strán z takých zmlúv sa upravujú týmto zákonom, ak zákon nepripúšťa, aby si zmluvné strany dohodli niečo iné.
(24)
Ak k 1. januáru 2002 jedna fyzická osoba je jediným spoločníkom vo viacerých ako v troch spoločnostiach s ručením obmedzeným alebo ak je spoločnosť s jediným spoločníkom jediným spoločníkom inej spoločnosti s ručením obmedzeným, je povinná uviesť svoje právne postavenie do súladu s týmto zákonom do 31. decembra 2003, inak môže súd aj bez návrhu všetky tieto spoločnosti zrušiť a nariadiť ich likvidáciu. Ustanovenia § 68 ods. 7 a 8 sa použijú primerane.
768.c §
(1)
Ha a továbbiakban másként nem rendelkezik, a jelen törvény rendelkezései a 2002. január 1. előtt keletkezett jogviszonyokra is irányadók; e jogviszonyok keletkezését, valamint a belőlük 2002. január 1. előtt származó igényeket azonban az eddigi előírások szerint kell elbírálni.
(2)
Azok a vállalkozó természetes személyek, akik 2002. január 1-jén azonos utó- és vezetéknévvel rendelkeznek, mint egy másik, ugyanazon a vállalkozási helyen működő vállalkozó, aki korábban szerzett vállalkozói engedélyt, kötelesek 2003. január 1-ig cégnevüket a névre vagy a vállalkozás típusára vonatkozó toldattal kiegészíteni úgy, hogy a cégnevek megkülönböztethetők legyenek.
(3)
Ha a jelen törvény olyan adatok cégjegyzékbe történő bejegyzését írja elő, amelyeket 2002. január 1-jéig nem jegyeztek be, az a személy, akire a bejegyzés vonatkozik, köteles ezen adatok bejegyzésére irányuló kérelmet legkésőbb 2003. január 1-jéig benyújtani, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. Ha e kötelezettségének a megállapított határidőn belül nem tesz eleget, a 28b. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
(4)
Az alapító okiratok, társasági szerződések vagy alapszabályok teljes, egységes szerkezetbe foglalt szövegét, amelyet a jelen törvény szerint az okirattárba kell helyezni, a bejegyzett személy köteles 2002. december 31-ig az okirattárba helyezni, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. Ha e kötelezettségének a megállapított határidőn belül nem tesz eleget, a 28b. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
(5)
A 2002. január 1-jéig a jelen törvény által előírt kellékek nélkül kiállított üzleti okiratok legkésőbb 2003. január 1-jéig használhatók.
(6)
A 2002. január 1. előtti társaságalapítás esetén a társaság létrejöttéig az eddigi előírások szerint kell eljárni, hacsak az alapítók nem állapodnak meg a jelen törvény szerinti eljárásban.
(7)
Ha 2002. január 1. előtt a társaság alaptőkéjének emeléséről vagy leszállításáról döntöttek, a változás cégjegyzékbe történő bejegyzéséig az eddigi előírások szerint kell eljárni, hacsak a közgyűlés 2003. január 1-jéig nem dönt úgy, hogy a jelen törvény szerint kell eljárni. Ezt a döntést a közgyűlés csak addig hozhatja meg, amíg a társaság nem nyújtott be kérelmet a bírósághoz az alaptőke emelésének vagy leszállításának cégjegyzékbe történő bejegyzésére.
(8)
Ha 2002. január 1. előtt a társaság átalakulásáról vagy megszüntetéséről döntöttek, a változás cégjegyzékbe történő bejegyzéséig az eddigi előírások szerint kell eljárni, hacsak a közgyűlés 2003. január 1-jéig nem dönt úgy, hogy a jelen törvény szerint kell eljárni. Ezt a döntést a közgyűlés csak addig hozhatja meg, amíg a társaság nem nyújtott be kérelmet a bírósághoz a vonatkozó változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére. A közgyűlési határozat érvénytelensége miatti keresetindítás lehetőségét kizáró okok a társaság felszámolás nélküli megszüntetéséről szóló, a jelen törvény hatálybalépésének napja előtt hozott határozatra is alkalmazandók.
(9)
Ha 2002. január 1. előtt a társaságnak a 66. § (1) bekezdése szerinti, tisztségről való lemondásról szóló értesítést kézbesítettek, az eddigi előírások szerint kell eljárni.
(10)
Ha 2002. január 1. előtt a 68. § (6) bekezdése szerinti megszüntetési eljárás indult, a bíróság az eljárást az eddigi előírások szerint folytatja.
(11)
A jelen törvénynek a társasági szerződés, az alapító szerződés, az alapító okirat, az alapszabály és ezek módosításainak formájára vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak azokra a társasági szerződésekre, alapító szerződésekre, alapító okiratokra, alapszabályokra és azok módosításaira, amelyeket 2002. január 1. előtt kötöttek meg.
(12)
A 120. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései 2002. január 1-jétől a társaság vagy az általa ellenőrzött személy által a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerzett üzletrészekre is vonatkoznak.
(13)
Ha 2002. január 1. előtt a 131., 183. vagy 242. § szerint eljárás indult, a bíróság az eljárást a jelen törvény szerint fejezi be.
(14)
A társaságok kötelesek társasági szerződéseiket és alapszabályaikat 2003. január 1-jéig összhangba hozni a jelen törvénnyel, hacsak a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik; ellenkező esetben a bíróság hivatalból is megszüntetheti a társaságot és elrendelheti a felszámolását. Az a tag, aki visszaél a társaságban betöltött helyzetével, vagy a társasági szerződés vagy az alapszabály hozzáigazítását jogosulatlan előnyökhöz köti, és ennek következtében meghiúsítja a társasági szerződés vagy az alapszabály hozzáigazítását a jelen törvény követelményeihez, felel a többi tagnak és a társaság hitelezőinek az ezen eljárás következtében keletkezett kárért.
(15)
Hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik, a társasági szerződéseknek és alapszabályoknak a tagok vagy a társaság jogait és kötelezettségeit a jelen törvény kógens rendelkezéseivel ellentétesen szabályozó rendelkezései 2002. január 1-jén érvényüket vesztik.
(16)
Ha a névre szóló részvény tulajdonosa 2002. január 1. előtt a társaság szervétől a részvény átruházásához való hozzájárulás megadását kérte, és a társaság illetékes szerve 2002. április 1-jéig nem dönt a kérelemről, úgy tekintendő, hogy a hozzájárulást megadták.
(17)
Az eddigi dolgozói részvények azon a napon szűnnek meg különleges részvényfajtának lenni, amikor a közgyűlés dönt a dolgozói részvények módosításáról; a közgyűlés köteles legkésőbb 2004. január 1-jéig így dönteni. E határidő alatt a dolgozói részvényekre az eddigi előírásokat kell alkalmazni.
(18)
Ha a jelen törvény alkalmazásának következtében bizonyos személyek között uralkodó személy és ellenőrzött személy közötti viszony jön létre, noha az eddigi szabályozás szerint nem minősültek ilyen személyeknek, kötelesek kölcsönös viszonyaikat 2002. december 31-ig összhangba hozni a jelen törvénnyel. Az ellenőrzött személy köteles az uralkodó személynek a kereskedelmi vagyonában lévő üzletrészét vagy részvényeit 2002. december 31-ig átruházni; ellenkező esetben a bíróság hivatalból is megszüntetheti és elrendelheti a felszámolását.
(19)
Ha 2002. január 1. előtt a 2002. január 1-jét követő napra hívtak össze közgyűlést, a közgyűlés összehívására az eddigi előírásokat kell alkalmazni.
(20)
A jelen törvénynek a szavazati jogok gyakorlásáról szóló megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseit a 2002. január 1. előtt megkötött, szavazati jogok gyakorlásáról szóló megállapodásokra is alkalmazni kell.
(21)
E törvénynek a kellő vagy szakmai gondosság kötelezettsége teljesítésének igazolására vonatkozó bizonyítékokkal kapcsolatos rendelkezései nem alkalmazandók a 2002. január 1-je előtt lezajlott eljárásokra.
(22)
Ha a részvénytársaság nem dönt úgy, hogy az általa kibocsátott, külön jogszabály szerint 2002. január 1-jén nyilvánosan forgalmazható értékpapírnak minősülő részvényei megszűnnek nyilvánosan forgalmazhatónak lenni, 2002. április 1-jéig nyilvános részvénytársaságnak minősül, még akkor is, ha a 154. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek. A 154. § (4) bekezdésének rendelkezései ettől érintetlenek maradnak.
(23)
A 2002. január 1-je előtt kötött kereskedelmi képviseleti szerződések érvényességét a korábbi előírások szerint kell megítélni. Az ilyen szerződésekből eredő szerződő felek jogait és kötelezettségeit e törvény szabályozza, kivéve, ha a törvény lehetővé teszi, hogy a szerződő felek másként állapodjanak meg.
(24)
Ha 2002. január 1-jén egy természetes személy háromnál több korlátolt felelősségű társaságban egyedüli tag, vagy ha egy egyszemélyes társaság egy másik korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagja, köteles jogi helyzetét 2003. december 31-ig e törvénnyel összhangba hozni, ellenkező esetben a bíróság indítvány nélkül is megszüntetheti mindezen társaságokat és elrendelheti felszámolásukat. A 68. § (7) és (8) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
§ 768d
V prípade rozdelenia spoločnosti, o ktorom sa rozhodlo pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona a ktorého účinky rozdelenia nastanú až po nadobudnutí účinnosti tohto zákona, ručenie nástupníckych spoločností sa spravuje týmto zákonom.
768.d §
A társaság olyan szétválása esetén, amelyről e törvény hatálybalépése előtt döntöttek, és amelynek szétválási joghatásai csak e törvény hatálybalépése után állnak be, a jogutód társaságok felelősségére e törvény rendelkezései az irányadók.
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2008
Átmeneti rendelkezés a 2008. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
§ 768da
Splynutie alebo zlúčenie akciových spoločností, ktoré začalo do nadobudnutia účinnosti tohto zákona, sa spravuje podľa doterajších právnych predpisov, ak ďalej nie je ustanovené inak (§ 768db a § 768dc).
768.da §
Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett részvénytársasági összeolvadásra vagy beolvadásra a korábbi jogszabályok az irányadók, hacsak a továbbiakban másként nem rendelkezik (768db. § és 768dc. §).
§ 768db
(1)
Akcionár nástupníckej spoločnosti, na ktorú pri zlúčení spoločností podľa doterajších predpisov prešlo alebo prechádza imanie zanikajúcich spoločností, má právo uplatniť si právo na vyrovnanie podľa § 218i ods. 1, ak
a)
bol akcionárom niektorej zo spoločností podieľajúcej sa na zlúčení v čase konania valného zhromaždenia, ktoré rozhodlo o zlúčení spoločností a do podania návrhu na súd nepreviedol žiadne akcie nástupníckej spoločnosti, a
b)
nevzdal sa práva na vyrovnanie.
(2)
Návrh na začatie konania podľa odseku 1 možno podať najneskôr do jedného roka odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(3)
Rozhodnutie súdu, ktorým sa akcionárovi priznalo alebo prizná právo na peňažný doplatok, je pre nástupnícku spoločnosť v určení priznaného práva akcionára záväzné aj voči ostatným akcionárom a nástupnícka spoločnosť je povinná vyplatiť akcionárom rovnaký peňažný doplatok.
768.db §
(1)
Annak a jogutód társaságnak a részvényese, amelyre a társaságok korábbi előírások szerinti beolvadása során a megszűnő társaságok vagyona átszállt vagy átszáll, a 218i. § (1) bekezdése szerinti elszámolásra jogosult, ha
a)
a társaságok beolvadásáról döntő közgyűlés időpontjában a beolvadásban részt vevő társaságok valamelyikének részvényese volt, és a bírósági beadvány benyújtásáig nem ruházta át a jogutód társaság egyetlen részvényét sem, és
b)
nem mondott le az elszámoláshoz való jogáról
(2)
Az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítására irányuló indítványt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül lehet benyújtani.
(3)
A bíróságnak az a határozata, amellyel a részvényesnek pénzbeli kiegészítéshez való jogot ítéltek meg vagy ítélnek meg, a jogutód társaságra nézve a részvényes elismert jogának meghatározásában a többi részvényessel szemben is kötelező érvényű, és a jogutód társaság köteles a részvényeseknek azonos összegű pénzbeli kiegészítést fizetni.
§ 768dc
(1)
Akcionár nástupníckej spoločnosti, na ktorú podľa doterajších predpisov pri zlúčení spoločností prešlo alebo prechádza imanie zanikajúcich spoločností podľa doterajších predpisov, má právo požadovať, aby nástupnícka spoločnosť od neho odkúpila akcie, ak bol akcionárom spoločnosti podieľajúcej sa na zlúčení spoločností v čase konania valného zhromaždenia, ktoré rozhodlo o schválení zmluvy o zlúčení spoločností, bol na tomto valnom zhromaždení prítomný, hlasoval proti schváleniu zmluvy o zlúčení spoločností a požiadal o zápis svojho nesúhlasného stanoviska do zápisnice z valného zhromaždenia. V prípade, ak pozvánka na valné zhromaždenie nebola zaslaná alebo oznámenie valného zhromaždenia nebolo zverejnené pred účinnosťou tohto zákona, musí byť na toto právo upozornený v pozvánke na valné zhromaždenie alebo v oznámení o konaní valného zhromaždenia, ktoré má rozhodovať o schválení zmluvy o zlúčení spoločností.
(2)
Nástupnícka spoločnosť je povinná zaslať alebo uverejniť návrh zmluvy na odkúpenie akcií od oprávneného akcionára spôsobom určeným stanovami na zvolávanie valného zhromaždenia do jedného mesiaca od zverejnenia zápisu zlúčenia spoločností v obchodnom registri. Toto neplatí v prípade, ak zlúčenie spoločností nadobudlo účinnosť. Ak sa návrh zmluvy uverejňuje, použijú sa primerane ustanovenia o verejnom návrhu zmluvy (§ 276).
(3)
Oprávnenému akcionárovi sa musí poskytnúť lehota najmenej 14 dní na prijatie návrhu zmluvy podľa odseku 2.
(4)
Kúpna cena akcií musí byť primeraná vzťahu k hodnote výmenného pomeru akcií nástupníckej spoločnosti za akcie zanikajúcej spoločnosti a výške prípadného doplatku v peniazoch a musí byť určená v rovnakej výške za každú akciu. Určenie výšky kúpnej ceny je súčasťou zmluvy o splynutí alebo zmluvy o zlúčení spoločností.
(5)
Ak nie je kúpna cena primeraná, každý z akcionárov, ktorí prijali návrh zmluvy podľa odseku 2, má právo na vyrovnanie vo forme peňažného doplatku; ustanovenia § 768db ods. 2 a 3 sa použijú primerane.
768.dc §
(1)
Annak a jogutód társaságnak a részvényese, amelyre a korábbi előírások szerint a társaságok beolvadása során a megszűnő társaságok vagyona átszállt vagy átszáll, jogosult követelni, hogy a jogutód társaság vásárolja meg tőle a részvényeit, ha a társaságok beolvadási szerződésének jóváhagyásáról döntő közgyűlés időpontjában a beolvadásban részt vevő társaság részvényese volt, ezen a közgyűlésen jelen volt, a társaságok beolvadási szerződésének jóváhagyása ellen szavazott, és kérte ellenvéleményének a közgyűlési jegyzőkönyvbe vételét. Abban az esetben, ha a közgyűlési meghívót e törvény hatálybalépése előtt nem küldték meg, vagy a közgyűlési hirdetményt nem tették közzé, erről a jogról a közgyűlési meghívóban vagy a társaságok beolvadási szerződésének jóváhagyásáról döntő közgyűlés megtartásáról szóló hirdetményben figyelmeztetni kell.
(2)
A jogutód társaság köteles a jogosult részvényestől a részvények visszavásárlására vonatkozó szerződéstervezetet az alapszabályban a közgyűlés összehívására meghatározott módon, a társaságok beolvadásának a cégjegyzékbe történő bejegyzésének közzétételétől számított egy hónapon belül megküldeni vagy közzétenni. Ez nem érvényes abban az esetben, ha a társaságok beolvadása hatályba lépett. Ha a szerződéstervezetet közzéteszik, a nyilvános szerződésajánlatra vonatkozó rendelkezéseket (276. §) kell megfelelően alkalmazni.
(3)
A jogosult részvényesnek legalább 14 napos határidőt kell biztosítani a (2) bekezdés szerinti szerződéstervezet elfogadására.
(4)
A részvények vételárának arányosnak kell lennie a jogutód társaság részvényeinek a megszűnő társaság részvényeire való átváltási arányának értékével és az esetleges pénzbeli kiegészítés összegével, és minden részvényre azonos összegben kell meghatározni. A vételár összegének meghatározása a társaságok összeolvadási vagy beolvadási szerződésének részét képezi.
(5)
Ha a vételár nem arányos, minden olyan részvényes, aki a (2) bekezdés szerinti szerződéstervezetet elfogadta, jogosult pénzbeli kiegészítés formájában történő elszámolásra; a 768db. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni
§ 768e
Prechodné ustanovenia účinné od 1. januára 2008
V rámci prípravy na zavedenie eura v Slovenskej republike a prechodu zo slovenskej meny na euro sú spoločnosti (§ 56 ods. 1) a družstvá povinné zabezpečiť a vykonať premenu, prepočet a zaokrúhlenie menovitej hodnoty svojho základného imania a menovitej hodnoty vkladov do svojho základného imania vrátane menovitých hodnôt akcií, ak ide o akciovú spoločnosť, zo slovenskej meny na eurá v súlade s týmto zákonom a osobitnými predpismi o zavedení eura v Slovenskej republike.
768.e §
Átmeneti rendelkezések, hatályos 2008. január 1-jétől
A Szlovák Köztársaságban az euró bevezetésére való felkészülés és a szlovák koronáról az euróra való áttérés keretében a társaságok (56. § (1) bek.) és a szövetkezetek kötelesek biztosítani és elvégezni alaptőkéjük névértékének és az alaptőkéjükbe befizetett betétek névértékének, részvénytársaság esetében beleértve a részvények névértékét is, szlovák koronáról euróra történő átváltását, átszámítását és kerekítését e törvénnyel és a Szlovák Köztársaságban az euró bevezetéséről szóló külön jogszabályokkal összhangban.
§ 768f
Prechodné ustanovenie účinné od 15. januára 2009
Ustanovenia účinné od 15. januára 2009 sa nevzťahujú na omeškanie, ktoré vzniklo pred 15. januárom 2009.
768.f §
Átmeneti rendelkezés, hatályos 2009. január 15-től
A 2009. január 15-től hatályos rendelkezések nem vonatkoznak a 2009. január 15-e előtt keletkezett késedelemre.
§ 768g
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. decembra 2009
(1)
Na priebeh valného zhromaždenia, ktoré bolo zvolané pred 1. decembrom 2009, sa použijú ustanovenia predpisov účinných do 30. novembra 2009. Ustanovenia predpisov účinných do 30. novembra 2009 sa rovnako uplatnia aj na práva a povinnosti akcionára verejnej akciovej spoločnosti, predstavenstva verejnej akciovej spoločnosti a dozornej rady verejnej akciovej spoločnosti pri konaní valného zhromaždenia, ktoré bolo zvolané pred 1. decembrom 2009.
(2)
Verejná akciová spoločnosť je povinná prispôsobiť svoje stanovy úprave tohto zákona najneskôr do 1. mája 2010.
768.g §
Átmeneti rendelkezések a 2009. december 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2009. december 1-je előtt összehívott közgyűlés lefolyására a 2009. november 30-ig hatályos előírások rendelkezései alkalmazandók. A 2009. november 30-ig hatályos előírások rendelkezései ugyanúgy alkalmazandók a nyilvános részvénytársaság részvényesének, a nyilvános részvénytársaság igazgatóságának és a nyilvános részvénytársaság felügyelőbizottságának jogaira és kötelezettségeire is a 2009. december 1-je előtt összehívott közgyűlés megtartása során.
(2)
A nyilvános részvénytársaság köteles alapszabályát e törvény rendelkezéseinek megfelelően legkésőbb 2010. május 1-jéig módosítani.
§ 768h
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2011
Ustanovenia tohto zákona sa vzťahujú na zmluvu, ktorá sa má zverejniť podľa zákona, uzavretú po 1. januári 2011.
768.h §
Átmeneti rendelkezés a 2011. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
E törvény rendelkezései a 2011. január 1-je után kötött, törvény szerint közzéteendő szerződésekre vonatkoznak.
§ 768i
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 30. júna 2011
Ak súd nezrušil spoločnosť podľa § 768b do 30. júna 2011, môže tak po 30. júni 2011 urobiť, len ak si spoločnosť nesplní povinnosť podľa § 768b ods. 3 ani v novej súdom určenej lehote. Súd však spoločnosť nezruší, ak si spoločnosť splnila povinnosť podľa § 768b ods. 3 do 30. júna 2011.
768.i §
Átmeneti rendelkezés a 2011. június 30-tól hatályos módosításokhoz
Ha a bíróság 2011. június 30-ig nem szüntette meg a társaságot a 768b. § szerint, 2011. június 30-a után ezt csak akkor teheti meg, ha a társaság a 768b. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének a bíróság által meghatározott új határidőn belül sem tesz eleget. A bíróság azonban nem szünteti meg a társaságot, ha a társaság 2011. június 30-ig eleget tett a 768b. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének.
§ 768j
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. októbra 2012
Konanie vo veciach zápisu spoločnosti s ručením obmedzeným do obchodného registra a konanie vo veciach zápisu zmeny v osobe spoločníka spoločnosti s ručením obmedzeným do obchodného registra začaté pred 1. októbrom 2012 sa dokončí podľa predpisov účinných do 30. septembra 2012.
768.j §
Átmeneti rendelkezés a 2012. október 1-jétől hatályos módosításokhoz
A 2012. október 1-je előtt indított, korlátolt felelősségű társaság cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló eljárást és a korlátolt felelősségű társaság tagjának személyében bekövetkezett változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló eljárást a 2012. szeptember 30-ig hatályos előírások szerint kell befejezni.
§ 768k
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. februára 2013
(1)
Voľba členov dozornej rady volených zamestnancami spoločnosti v pracovnom pomere k akciovej spoločnosti v čase voľby, ktorá nebola uskutočnená pred 1. februárom 2013, sa spravuje ustanoveniami tohto zákona účinnými od 1. februára 2013.
(2)
Práva a povinnosti zo zodpovednosti za porušenie záväzkov zo zmlúv uzavretých pred 1. februárom 2013 sa spravujú podľa predpisov účinných do 31. januára 2013.
(3)
Ustanovenia o čase plnenia peňažného záväzku dlžníka (§ 340a), osobitné ustanovenia pre čas plnenia peňažného záväzku dlžníka, ktorým je subjekt verejného práva (§ 340b), ustanovenia o omeškaní dlžníka (§ 365) a ustanovenia o nekalých zmluvných podmienkach a nekalej obchodnej praxi (§ 369d) účinné od 1. februára 2013 sa nevzťahujú na záväzkové vzťahy uzavreté pred 1. februárom 2013.
(4)
Ak sa podľa § 127a ods. 3 a § 132 ods. 1 vyžaduje osvedčenie pravosti podpisu a valné zhromaždenie sa uskutočnilo alebo rozhodnutie jediného spoločníka bolo prijaté pred 1. februárom 2013 a návrh na zápis zmeny do obchodného registra bol podaný do 1. apríla 2013, pravosť podpisu predsedu valného zhromaždenia alebo jediného spoločníka nemusí byť úradne osvedčená.
768.k §
Átmeneti rendelkezések a 2013. február 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A felügyelőbizottság azon tagjainak megválasztására, akiket a választás időpontjában a részvénytársasággal munkaviszonyban álló alkalmazottak választanak, és amelyre 2013. február 1-je előtt nem került sor, e törvény 2013. február 1-jétől hatályos rendelkezései az irányadók.
(2)
A 2013. február 1-je előtt kötött szerződésekből eredő kötelezettségek megszegéséért való felelősségből eredő jogokra és kötelezettségekre a 2013. január 31-ig hatályos előírások az irányadók.
(3)
A kötelezett pénzbeli kötelezettsége teljesítésének idejére vonatkozó rendelkezések (340a. §), a közjogi jogalanynak minősülő kötelezett pénzbeli kötelezettsége teljesítésének idejére vonatkozó különös rendelkezések (340b. §), a kötelezett késedelmére vonatkozó rendelkezések (365. §), valamint a tisztességtelen szerződési feltételekre és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések (369d. §), amelyek 2013. február 1-jétől hatályosak, nem alkalmazandók a 2013. február 1-je előtt létrejött kötelmi jogviszonyokra.
(4)
Ha a 127a. § (3) bekezdése és a 132. § (1) bekezdése szerint az aláírás hitelesítése szükséges, és a közgyűlésre 2013. február 1-je előtt került sor, vagy az egyedüli tag határozatát 2013. február 1-je előtt hozták meg, és a változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló indítványt 2013. április 1-jéig benyújtották, a közgyűlés elnökének vagy az egyedüli tagnak az aláírását nem kell hitelesíttetni.
§ 768l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. decembra 2013
(1)
Ak bola spoločnosť založená pred 1. decembrom 2013 a návrh na zápis spoločnosti do obchodného registra bol podaný najneskôr do 28. februára 2014, práva a povinnosti zakladateľov spoločnosti a správcu vkladu pri založení a vzniku spoločnosti a správe vkladu sa spravujú predpismi účinnými do 30. novembra 2013.
(2)
Účinky rozdelenia väčšinového obchodného podielu podľa § 115 ods. 7 prevodom, ktoré sa uskutočnilo pred 1. decembrom 2013, zostávajú zachované, ak k podaniu návrhu na zápis zmeny v osobe spoločníka spoločnosti s ručením obmedzeným do obchodného registra v dôsledku rozdelenia väčšinového obchodného podielu prevodom dôjde najneskôr do 31. decembra 2013.
(3)
Konania o zrušenie spoločnosti alebo družstva podľa § 68 ods. 9, v ktorých došlo k zverejneniu oznámenia v Obchodnom vestníku, že sa vedie konanie o zrušení spoločnosti alebo družstva bez likvidácie pred 1. decembrom 2013, sa dokončia podľa tohto zákona v znení účinnom do 30. novembra 2013.
(4)
Na prevod založeného obchodného podielu, pri ktorom bolo záložné právo do obchodného registra zapísané pred 1. decembrom 2013, sa nepoužijú ustanovenia § 115 ods. 5 až 10 tohto zákona.
768.l §
Átmeneti rendelkezések a 2013. december 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Ha a társaságot 2013. december 1-je előtt alapították, és a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló indítványt legkésőbb 2014. február 28-ig benyújtották, a társaság alapítóinak és a betétkezelőnek a társaság alapításával és létrejöttével, valamint a betét kezelésével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a 2013. november 30-ig hatályos előírások az irányadók.
(2)
A többségi üzletrész 115. § (7) bekezdése szerinti, 2013. december 1-je előtt végrehajtott, átruházással történő felosztásának joghatásai fennmaradnak, ha a többségi üzletrész átruházással történő felosztása következtében a korlátolt felelősségű társaság tagjának személyében bekövetkezett változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló indítvány benyújtására legkésőbb 2013. december 31-ig sor kerül.
(3)
Azokat a 68. § (9) bekezdése szerinti, társaság vagy szövetkezet megszüntetésére irányuló eljárásokat, amelyekben 2013. december 1-je előtt a Cégközlönyben közzétették a hirdetményt arról, hogy a társaság vagy szövetkezet felszámolás nélküli megszüntetésére irányuló eljárás van folyamatban, e törvény 2013. november 30-ig hatályos szövege szerint kell befejezni.
(4)
Az olyan elzálogosított üzletrész átruházására, amely esetében a zálogjogot 2013. december 1-je előtt jegyezték be a cégjegyzékbe, nem alkalmazandók e törvény 115. § (5)-(10) bekezdésének rendelkezései.
§ 768m
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
(1)
Ručenie podľa § 59a ods. 7 vzniká pri zmluvách uzatvorených po 1. júli 2015.
(2)
Ručenie podľa § 67k ods. 3 a 4 vzniká pri vklade vrátenom po 1. júli 2015.
768.m §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az 59a. § (7) bekezdése szerinti kezesség a 2015. július 1-je után kötött szerződések esetében keletkezik.
(2)
A 67k. § (3) és (4) bekezdése szerinti kezesség a 2015. július 1-je után visszatérített betét esetében keletkezik.
§ 768n
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2016
Pomer podľa § 67a ods. 2 sa prvýkrát použije v roku 2018; pomer podľa § 67a ods. 2 v roku
a)
2016 je 4 ku 100,
b)
2017 je 6 ku 100.
768.n §
Átmeneti rendelkezés a 2016. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
A 67a. § (2) bekezdése szerinti arányt először 2018-ban kell alkalmazni; a 67a. § (2) bekezdése szerinti arány a következő években:
a)
2016-ban 4 a 100-hoz,
b)
2017-ben 6 a 100-hoz.
§ 768o
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 18. marca 2016
Obchodná spoločnosť alebo družstvo so sídlom na území Slovenskej republiky, ktorí boli k 17. marcu 2016 subjektom kolektívneho investovania podľa osobitného predpisu, sú oprávnení do 31. decembra 2016 rozhodnúť o zmene právnej formy na akciovú spoločnosť s premenlivým základným imaním.
768.o §
Átmeneti rendelkezés a 2016. március 18-tól hatályos módosításokhoz
A Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely 2016. március 17-én külön jogszabály szerint kollektív befektetési szervezetnek minősült, 2016. december 31-ig jogosult dönteni a jogi forma változó alaptőkéjű részvénytársasággá történő megváltoztatásáról.
§ 768p
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným dňom vyhlásenia
Na splynutie, zlúčenie a rozdelenie spoločnosti sa použijú doterajšie predpisy, ak bol návrh zmluvy o splynutí, zmluvy o zlúčení alebo projektu rozdelenia spoločnosti schválený predo dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona a návrh na zápis splynutia, zlúčenia alebo rozdelenia spoločnosti do obchodného registra bol podaný najneskôr do 90 dní odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona. Ak sa podľa predpisov o ochrane hospodárskej súťaže vyžaduje rozhodnutie príslušného orgánu, predlžuje sa lehota na zápis splynutia, zlúčenia alebo rozdelenia spoločnosti do obchodného registra podľa prvej vety o šesť mesiacov.
768.p §
Átmeneti rendelkezés a kihirdetés napjától hatályos módosításokhoz
A társaság összeolvadására, beolvadására és szétválására a korábbi előírásokat kell alkalmazni, ha az összeolvadási szerződés, a beolvadási szerződés vagy a szétválási tervezet tervezetét e törvény hatálybalépésének napja előtt jóváhagyták, és a társaság összeolvadásának, beolvadásának vagy szétválásának a cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló indítványt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül benyújtották. Ha a gazdasági verseny védelméről szóló előírások szerint az illetékes hatóság határozata szükséges, az első mondat szerinti, a társaság összeolvadásának, beolvadásának vagy szétválásának a cégjegyzékbe történő bejegyzésére vonatkozó határidő hat hónappal meghosszabbodik.
§ 768q
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2018
(1)
Konanie vo veciach zápisu zmeny v osobe spoločníka spoločnosti s ručením obmedzeným do obchodného registra začaté pred 1. januárom 2018 sa dokončí podľa predpisov účinných do 31. decembra 2017.
(2)
Ustanovenia § 123 ods. 2 a § 217a sa použijú len na príspevky do kapitálového fondu poskytnuté po 1. januári 2018.
(3)
Konanie vo veciach podľa § 20 v znení účinnom do 31. decembra 2017 začaté pred 1. januárom 2018 sa dokončí podľa predpisov účinných do 31. decembra 2017.
(4)
Družstvo uvedie stanovy do súladu s § 240 ods. 1 najneskôr do 30. júna 2018.
768.q §
Átmeneti rendelkezések a 2018. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2018. január 1-je előtt indított, korlátolt felelősségű társaság tagjának személyében bekövetkezett változás cégjegyzékbe történő bejegyzésére irányuló eljárást a 2017. december 31-ig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(2)
A 123. § (2) bekezdésének és a 217a. §-nak a rendelkezéseit csak a 2018. január 1-je után nyújtott, tőkealapba történő hozzájárulásokra kell alkalmazni.
(3)
A 2017. december 31-ig hatályos 20. § szerinti ügyekben 2018. január 1-je előtt indított eljárást a 2017. december 31-ig hatályos előírások szerint kell befejezni.
(4)
A szövetkezet legkésőbb 2018. június 30-ig köteles alapszabályát a 240. § (1) bekezdésével összhangba hozni.
§ 768r
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2019
(1)
Verejná akciová spoločnosť je povinná vypracovať alebo upraviť doterajšie pravidlá odmeňovania s podmienkami podľa § 201a až 201b a predložiť ich na schválenie valnému zhromaždeniu tak, aby tieto boli schválené valným zhromaždením a uverejnené podľa § 201c najneskôr do 31. marca 2020.
(2)
Predstavenstvo verejnej akciovej spoločnosti je povinné prvýkrát predložiť valnému zhromaždeniu na prerokovanie správu o odmeňovaní podľa § 201e za účtovné obdobie, ktoré začne po 1. júli 2019.
(3)
Verejná akciová spoločnosť a iné osoby podľa § 201a ods. 2 sú najneskôr do 31. decembra 2019 povinné zabezpečiť zosúladenie ustanovení pracovných zmlúv, mandátnych zmlúv alebo ich iných vzájomných zmlúv, v ktorých sú dohodnuté podmienky odmeňovania alebo iné požitky v prospech osôb podľa § 201a ods. 2, s týmto zákonom; ak verejná akciová spoločnosť a iné osoby podľa § 201a ods. 2 nezosúladia niektoré ustanovenia ich vzájomných zmlúv s týmto zákonom do 31. decembra 2019, tieto ustanovenia strácajú platnosť 1. januára 2020.
(4)
Obchodné transakcie dojednané pred 1. júlom 2019 sa posudzujú podľa predpisov účinných do 30. júna 2019.
(5)
Potvrdenie podľa § 188 ods. 5 a § 190d ods. 7 je verejná akciová spoločnosť povinná vydať len vo vzťahu k hlasovaniu na valnom zhromaždení, ktoré bolo zvolané po 30. júni 2019.
768.r §
Átmeneti rendelkezések a 2019. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A nyilvános részvénytársaság köteles a 201a-201b. § szerinti feltételekkel kidolgozni vagy módosítani a jelenlegi javadalmazási szabályzatát, és azt a közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyásra oly módon, hogy azt a közgyűlés jóváhagyja és a 201c. § szerint legkésőbb 2020. március 31-ig közzétegyék.
(2)
A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága köteles a 2019. július 1-je után kezdődő számviteli időszakra vonatkozóan a 201e. § szerinti javadalmazási jelentést első alkalommal a közgyűlés elé terjeszteni megvitatásra.
(3)
A nyilvánosan működő részvénytársaság és a 201a. § (2) bekezdése szerinti egyéb személyek legkésőbb 2019. december 31-ig kötelesek biztosítani a munkaszerződések, megbízási szerződések vagy egyéb kölcsönös szerződéseik azon rendelkezéseinek összehangolását ezzel a törvénnyel, amelyekben a 201a. § (2) bekezdése szerinti személyek javára javadalmazási feltételeket vagy egyéb juttatásokat állapítottak meg; ha a nyilvánosan működő részvénytársaság és a 201a. § (2) bekezdése szerinti egyéb személyek kölcsönös szerződéseik egyes rendelkezéseit 2019. december 31-ig nem hangolják össze ezzel a törvénnyel, e rendelkezések 2020. január 1-jén hatályukat vesztik.
(4)
A 2019. július 1-je előtt megkötött kereskedelmi ügyletek a 2019. június 30-ig hatályos előírások szerint ítélendők meg.
(5)
A nyilvánosan működő részvénytársaság a 188. § (5) bekezdése és a 190d. § (7) bekezdése szerinti igazolást csak a 2019. június 30-a után összehívott közgyűlésen történő szavazással kapcsolatban köteles kiadni.
§ 768s
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. októbra 2020
(1)
Odštepný závod alebo iný organizačný útvar podniku zapísaný do obchodného registra podľa predpisov účinných do 30. septembra 2020 sa považuje za organizačnú zložku podniku podľa predpisov účinných od 1. októbra 2020.
(2)
Registrový súd podľa osobitného zákona (ďalej len „registrový súd“) v spolupráci s Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky vymaže z obchodného registra zapísané
a)
osoby, ktoré sa podľa predpisov účinných od 1. októbra 2020 do obchodného registra nezapisujú, a to
1.
osoby, ku ktorých zápisu do obchodného registra došlo podľa predpisov účinných od 1. januára 2002 a ktoré sa v obchodnom registri vedú podľa § 768 ods. 1,
2.
fyzické osoby,
3.
podniky a organizačné zložky podnikov zahraničných fyzických osôb,
b)
osoby, ktoré vstúpili do likvidácie pred 1. októbrom 2016 a podľa odseku 9 sa predpokladá ich úpadok,
c)
osoby, ktoré si nesplnili povinnosť premeny menovitej hodnoty vkladov a menovitej hodnoty základného imania zo slovenskej meny na euro podľa osobitných predpisov ani do 1. decembra 2020,
d)
podniky zahraničných právnických osôb, organizačné zložky podnikov zahraničných právnických osôb, organizačné zložky podnikov slovenských právnických osôb, ktoré do 30. septembra 2021 nepotvrdia zapísané údaje v obchodnom registri podľa osobitného zákona alebo nenavrhnú zmenu zapísaných údajov v obchodnom registri podľa osobitného zákona.
(3)
Zoznam zapísaných osôb, ktoré sa majú podľa odseku 2 vymazať z obchodného registra, Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky zverejní po dobu šiestich mesiacov v Obchodnom vestníku.
(4)
Registrový súd v spolupráci s Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky vymaže zapísané osoby uvedené v zozname podľa odseku 3 z obchodného registra, ibaže
a)
voči zapísanej osobe prebieha konkurzné konanie; v takom prípade postupuje registrový súd podľa jeho výsledku,
b)
osoba, ktorá preukáže právny záujem na likvidácii, navrhne ustanovenie likvidátora a zloží preddavok na likvidáciu v lehote podľa odseku 3,
c)
registrový súd na odôvodnený návrh zapísanej osoby podaný v lehote podľa odseku 3 rozhodne, že zapísaná osoba je uvedená v zozname podľa odseku 3 nedôvodne; v takom prípade upovedomí o tom Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky.
(5)
Zapísané osoby podľa odseku 2 písm. a) prvého bodu výmazom z obchodného registra nezanikajú. Pri zapísaných osobách podľa odseku 2 písm. c) platí, že boli ku dňu ich výmazu z obchodného registra zrušené bez likvidácie.
(6)
Zahraničným fyzickým osobám výmazom ich podniku alebo organizačnej zložky podniku z obchodného registra podľa odseku 2 písm. a) tretieho bodu nezaniká oprávnenie podnikať na území Slovenskej republiky v rozsahu predmetu podnikania, ktorý bol v obchodnom registri zapísaný k 30. septembru 2020, ak osobitný zákon neustanovuje inak.
(7)
Ak odseky 8 a 9 neustanovujú inak, likvidácie, v ktorých bol likvidátor zapísaný do obchodného registra do 30. septembra 2020, sa dokončia podľa tohto zákona v znení účinnom do 30. septembra 2020.
(8)
Likvidátor ustanovený v likvidáciách podľa odseku 7 je povinný najneskôr do 31. decembra 2020 uložiť do zbierky listín zoznam majetku vyhotovený podľa tohto zákona v znení účinnom od 1. októbra 2020, a to podľa stavu majetku zisteného do 30. septembra 2020.
(9)
Ak likvidátor povinnosť podľa odseku 8 nesplní včas, predpokladá sa úpadok spoločnosti alebo družstva.
(10)
Ustanovenie § 68 ods. 4 písm. c) v znení účinnom od 1. októbra 2020 sa použije rovnako aj na likvidácie, ktoré sú do 30. septembra 2020 prerušené.
(11)
Lehota podľa § 75k ods. 8 pri spoločnostiach a družstvách, ktoré boli vymazané z obchodného registra do 30. septembra 2020, plynie od 1. októbra 2020.
(12)
Fyzické osoby oprávnené konať v mene zapísanej osoby, ktorá má v obchodnom registri zapísané obmedzenie štatutárneho orgánu konať za právnickú osobu podľa predpisov účinných do 30. septembra 2020, sú povinné zosúladiť zápis v obchodnom registri s týmto zákonom pri podaní najbližšieho návrhu na zápis zmeny zapísaných údajov, najneskôr však do 30. septembra 2021.
(13)
Ak najbližším návrhom na zápis zmeny zapísaných údajov podľa odseku 12 nedôjde k zosúladeniu zápisu spôsobom podľa odseku 12, registrový súd vyzve navrhovateľa na odstránenie nedostatkov v lehote 15 dní od doručenia výzvy s poučením o následkoch neodstránenia nedostatkov. Márne uplynutie lehoty podľa predchádzajúcej vety má za následok, že súd na návrh neprihliada. Konanie podľa predchádzajúcej vety sa považuje za konanie zastavené pre nedostatok právomoci.
768.s §
Átmeneti rendelkezések a 2020. október 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2020. szeptember 30-ig hatályos előírások szerint a cégjegyzékbe bejegyzett fióktelep vagy a vállalat más szervezeti egysége a 2020. október 1-jétől hatályos előírások szerint a vállalat szervezeti egységének minősül.
(2)
A külön törvény szerinti cégbíróság (a továbbiakban: „cégbíróság”) a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával együttműködve törli a cégjegyzékből a bejegyzett
a)
személyeket, amelyeket a 2020. október 1-jétől hatályos előírások szerint nem jegyeznek be a cégjegyzékbe, mégpedig
1.
azokat a személyeket, amelyeknek a cégjegyzékbe való bejegyzésére a 2002. január 1-jétől hatályos előírások szerint került sor, és amelyeket a cégjegyzékben a 768. § (1) bekezdése szerint tartanak nyilván,
2.
a természetes személyeket,
3.
a külföldi természetes személyek vállalatait és vállalataik szervezeti egységeit,
b)
azokat a személyeket, amelyek 2016. október 1-je előtt felszámolás alá kerültek, és amelyek esetében a (9) bekezdés szerint feltételezhető a fizetésképtelenségük,
c)
azokat a személyeket, amelyek a betétek névértékének és a törzstőke névértékének szlovák koronáról euróra történő átváltására vonatkozó kötelezettségüknek külön előírások szerint 2020. december 1-jéig sem tettek eleget,
d)
a külföldi jogi személyek vállalatait, a külföldi jogi személyek vállalatainak szervezeti egységeit, a szlovák jogi személyek vállalatainak szervezeti egységeit, amelyek 2021. szeptember 30-ig nem erősítik meg a cégjegyzékben szereplő bejegyzett adatokat külön törvény szerint, vagy nem javasolják a cégjegyzékben szereplő bejegyzett adatok módosítását külön törvény szerint.
(3)
A (2) bekezdés szerint a cégjegyzékből törlendő bejegyzett személyek jegyzékét a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma hat hónapos időtartamra közzéteszi a Kereskedelmi Közlönyben.
(4)
A cégbíróság a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával együttműködve törli a (3) bekezdés szerinti jegyzékben szereplő bejegyzett személyeket a cégjegyzékből, kivéve, ha
a)
a bejegyzett személlyel szemben csődeljárás van folyamatban; ebben az esetben a cégbíróság annak eredménye szerint jár el,
b)
a felszámoláson jogi érdeket igazoló személy a (3) bekezdés szerinti határidőn belül javasolja a felszámolási biztos kinevezését és letétbe helyezi a felszámolási előleget,
c)
a cégbíróság a bejegyzett személy (3) bekezdés szerinti határidőn belül benyújtott indokolt beadványára úgy dönt, hogy a bejegyzett személy indokolatlanul szerepel a (3) bekezdés szerinti jegyzékben; ebben az esetben erről értesíti a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumát.
(5)
A (2) bekezdés a) pontjának első alpontja szerinti bejegyzett személyek a cégjegyzékből való törléssel nem szűnnek meg. A (2) bekezdés c) pontja szerinti bejegyzett személyek esetében az érvényes, hogy a cégjegyzékből való törlésük napjával felszámolás nélkül szűntek meg.
(6)
A külföldi természetes személyeknek a vállalatuk vagy vállalatuk szervezeti egységének a (2) bekezdés a) pontjának harmadik alpontja szerinti cégjegyzékből való törlésével nem szűnik meg a Szlovák Köztársaság területén való vállalkozási jogosultságuk a 2020. szeptember 30-án a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás tárgyának körében, ha külön törvény másként nem rendelkezik.
(7)
Ha a (8) és (9) bekezdés másként nem rendelkezik, azok a felszámolások, amelyekben a felszámolási biztost 2020. szeptember 30-ig bejegyezték a cégjegyzékbe, e törvény 2020. szeptember 30-ig hatályos szövegezése szerint fejezendők be.
(8)
A (7) bekezdés szerinti felszámolásokban kinevezett felszámolási biztos köteles legkésőbb 2020. december 31-ig az okirattárba letétbe helyezni az e törvény 2020. október 1-jétől hatályos szövegezése szerint elkészített vagyonjegyzéket, mégpedig a 2020. szeptember 30-ig megállapított vagyonállapot szerint.
(9)
Ha a felszámolási biztos a (8) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti időben, feltételezhető a társaság vagy szövetkezet fizetésképtelensége.
(10)
A 68. § (4) bekezdésének c) pontja 2020. október 1-jétől hatályos szövegezésében ugyanúgy alkalmazandó azokra a felszámolásokra is, amelyeket 2020. szeptember 30-ig megszakítottak.
(11)
A 75k. § (8) bekezdése szerinti határidő a 2020. szeptember 30-ig a cégjegyzékből törölt társaságok és szövetkezetek esetében 2020. október 1-jétől kezdődik.
(12)
A bejegyzett személy nevében eljárni jogosult természetes személyek, amely személy cégjegyzékében a 2020. szeptember 30-ig hatályos előírások szerint a statutáris szerv jogi személy nevében való eljárásának korlátozása van bejegyezve, kötelesek a cégjegyzékben szereplő bejegyzést összehangolni ezzel a törvénnyel a bejegyzett adatok módosítására irányuló következő bejegyzési indítvány benyújtásakor, legkésőbb azonban 2021. szeptember 30-ig.
(13)
Ha a (12) bekezdés szerinti következő, a bejegyzett adatok módosítására irányuló bejegyzési indítvánnyal nem történik meg a bejegyzés összehangolása a (12) bekezdés szerinti módon, a cégbíróság felszólítja az indítványozót a hiányosságok pótlására a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napos határidőn belül, a hiányosságok pótlásának elmaradásának következményeiről való tájékoztatással. Az előző mondat szerinti határidő eredménytelen leteltének következménye, hogy a bíróság a beadványt figyelmen kívül hagyja. Az előző mondat szerinti eljárás hatáskör hiánya miatt megszüntetett eljárásnak minősül.
§ 768t
(1)
Ak bola spoločnosť vymazaná z obchodného registra podľa § 768s ods. 2 písm. c) a sú splnené podmienky podľa odseku 2, registrový súd na návrh osoby, ktorá osvedčí právny záujem na obnovení jej zápisu v obchodnom registri, podaný najneskôr do 31. januára 2022, rozhodne bezodkladne o obnovení jej zápisu v obchodnom registri bez nariadenia dodatočnej likvidácie a bez toho, aby sa vyžadovalo zloženie preddavku na likvidáciu.
(2)
Osoba, ktorá podáva návrh podľa odseku 1, je povinná osvedčiť splnenie podmienok pre obnovenie zápisu spoločnosti v obchodnom registri. Na tento účel k návrhu podľa odseku 1 priloží
a)
rozhodnutie osôb, ktoré boli spoločníkmi v spoločnosti ku dňu jej výmazu z obchodného registra, o premene menovitej hodnoty vkladov a menovitej hodnoty základného imania zo slovenskej meny na euro a úplné znenie spoločenskej zmluvy alebo stanov,
b)
riadnu účtovnú závierku spoločnosti za posledné účtovné obdobie pred jej výmazom z obchodného registra,
c)
čestné vyhlásenie osoby, ktorá bola ku dňu výmazu spoločnosti z obchodného registra osobou oprávnenou konať za spoločnosť, že spoločnosť mala ku dňu výmazu z obchodného registra obchodný majetok,
d)
čestné vyhlásenie osoby, ktorá bola ku dňu výmazu spoločnosti z obchodného registra osobou oprávnenou konať za spoločnosť, že na zrušenie spoločnosti neboli ku dňu jej výmazu z obchodného registra iné dôvody ako dôvody podľa § 768s ods. 2 písm. c).
(3)
Ak nie sú splnené podmienky podľa odseku 2 alebo návrh podľa odseku 1 nie je podaný včas, registrový súd pred zamietnutím návrhu podľa odsek 1 vyzve toho, kto návrh podľa odseku 1 podal, na zloženie preddavku na likvidáciu a ak je zložený, rozhodne o nariadení dodatočnej likvidácie.
(4)
Proti rozhodnutiu o návrhu podľa odseku 1 nie je prípustný opravný prostriedok. Ak registrový súd návrhu vyhovie, obnoví zápis spoločnosti v obchodnom registri len čo rozhodnutie o obnovení zápisu spoločnosti vydal. Obnovenie zápisu spoločnosti ako aj premenu menovitej hodnoty vkladov a menovitej hodnoty základného imania zo slovenskej meny na euro registrový súd zapíše do obchodného registra aj bez návrhu.
(5)
(6)
Na konanie o obnovení zápisu spoločnosti v obchodnom registri sa primerane použijú ustanovenia Civilného mimosporového poriadku o konaniach v niektorých veciach právnických osôb.
(7)
Počas obdobia od výmazu spoločnosti do obnovenia jej zápisu v obchodnom registri sa plynutie lehôt podľa osobitných predpisov považuje za prerušené. Povinnosti podľa predpisov verejného práva, ktoré sa mali plniť, a práva podľa predpisov verejného práva, ktoré sa mohli uplatniť počas obdobia od výmazu spoločnosti do obnovenia jej zápisu, sa musia dodatočne splniť alebo sa môžu dodatočne uplatniť do 30 dní po obnovení zápisu v obchodnom registri. Na účinky alebo následky, ktoré osobitné predpisy spájajú so zánikom spoločnosti, sa hľadí ako by nenastali, ak dôjde k obnoveniu jej zápisu v obchodnom registri.
768.t §
(1)
Ha a társaságot a 768s. § (2) bekezdésének c) pontja szerint törölték a cégjegyzékből, és a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a cégbíróság a cégjegyzékbe való bejegyzésének megújításán jogi érdeket igazoló személy legkésőbb 2022. január 31-ig benyújtott beadványára haladéktalanul dönt a cégjegyzékbe való bejegyzésének megújításáról pótfelszámolás elrendelése és a felszámolási előleg letétbe helyezésének megkövetelése nélkül.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti beadványt benyújtó személy köteles igazolni a társaság cégjegyzékbe való bejegyzése megújításához szükséges feltételek teljesülését. Ebből a célból az (1) bekezdés szerinti beadványhoz csatolja
a)
a társaság cégjegyzékből való törlésének napján a társaság tagjainak minősülő személyek határozatát a betétek névértékének és a törzstőke névértékének szlovák koronáról euróra történő átváltásáról, valamint a társasági szerződés vagy az alapszabály teljes szövegét,
b)
a társaság rendes számviteli beszámolóját a cégjegyzékből való törlését megelőző utolsó számviteli időszakra vonatkozóan,
c)
a társaság cégjegyzékből való törlésének napján a társaság nevében eljárni jogosult személy becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy a társaságnak a cégjegyzékből való törlésének napján kereskedelmi vagyona volt,
d)
a társaság cégjegyzékből való törlésének napján a társaság nevében eljárni jogosult személy becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy a társaság megszüntetésére a cégjegyzékből való törlésének napján a 768s. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti okokon kívül más okok nem álltak fenn.
(3)
Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, vagy az (1) bekezdés szerinti beadvány nincs időben benyújtva, a cégbíróság az (1) bekezdés szerinti beadvány elutasítása előtt felszólítja az (1) bekezdés szerinti beadványt benyújtó személyt a felszámolási előleg letétbe helyezésére, és ha azt letétbe helyezték, dönt a pótfelszámolás elrendeléséről.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti beadványról hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cégbíróság a beadványnak helyt ad, a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését megújítja, amint a társaság bejegyzésének megújításáról szóló határozatot kiadta. A társaság bejegyzésének megújítását, valamint a betétek névértékének és a törzstőke névértékének szlovák koronáról euróra történő átváltását a cégbíróság beadvány nélkül is bejegyzi a cégjegyzékbe.
(5)
A 75k. § (3) bekezdésének, valamint a 75k. § (5) és (7) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(6)
A társaság cégjegyzékbe való bejegyzésének megújítására irányuló eljárásra a Polgári nemperes rendtartás jogi személyek egyes ügyeiben folytatott eljárásokról szóló rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(7)
A társaság törlésétől a cégjegyzékbe való bejegyzésének megújításáig tartó időszak alatt a külön előírások szerinti határidők telése megszakítottnak tekintendő. A közjogi előírások szerinti kötelezettségeket, amelyeket teljesíteni kellett volna, és a közjogi előírások szerinti jogokat, amelyeket a társaság törlésétől a bejegyzésének megújításáig tartó időszak alatt érvényesíteni lehetett volna, a cégjegyzékbe való bejegyzés megújítását követő 30 napon belül utólag teljesíteni kell, illetve utólag érvényesíteni lehet. Azokra a joghatásokra vagy következményekre, amelyeket külön előírások a társaság megszűnéséhez fűznek, úgy kell tekinteni, mintha nem következtek volna be, ha a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését megújítják.
§ 768u
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 10. januára 2026
Ustanovenie § 220ge sa prvýkrát použije pri sprístupňovaní informácií po 9. januári 2030.
768.u §
Átmeneti rendelkezés a 2026. január 10-től hatályos módosításhoz
A 220ge. § rendelkezése első alkalommal a 2030. január 9-e utáni információk hozzáférhetővé tételekor alkalmazandó.
§ 769
(1)
Ak odsek 2 neustanovuje inak, povinnosť zverejnenia údajov ustanovená týmto zákonom je splnená ich zverejnením v Obchodnom vestníku.
(2)
Ak ide o likvidáciu alebo dodatočnú likvidáciu obchodnej spoločnosti alebo družstva, v ktorej ustanovil likvidátora súd, povinnosť zverejnenia údajov je splnená ich zverejnením prostredníctvom registra predinsolvenčných, likvidačných a insolvenčných konaní podľa všeobecného predpisu o konkurznom konaní.
769. §
(1)
Ha a (2) bekezdés másként nem rendelkezik, az e törvény által előírt adatközlési kötelezettség a Kereskedelmi Közlönyben való közzététellel teljesül.
(2)
Ha olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet felszámolásáról vagy pótfelszámolásáról van szó, amelyben a felszámolási biztost a bíróság nevezte ki, az adatközlési kötelezettség a csődeljárásról szóló általános előírás szerinti, a fizetésképtelenséget megelőző, felszámolási és fizetésképtelenségi eljárások nyilvántartásán keresztül történő közzététellel teljesül.
§ 770
Vláda Slovenskej republiky nariadením ustanoví spôsob a podmienky zverejňovania údajov, ktoré vyžaduje tento zákon alebo osobitný zákon. Zverejňovať osobné údaje, ktoré sú chránene osobitným zákonom, sa zakazuje.
770. §
A Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben állapítja meg az e törvény vagy külön törvény által megkövetelt adatok közzétételének módját és feltételeit. A külön törvény által védett személyes adatok közzététele tilos.
§ 771
Vláda Slovenskej republiky vydá nariadením vykonávacie predpisy podľa § 629.
771. §
A Szlovák Köztársaság Kormánya rendeletben adja ki a 629. § szerinti végrehajtási rendeleteket.
§ 771a
Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky vydá vykonávací predpis podľa § 75 ods. 4, § 75a ods. 3 a § 75g.
771.a §
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma kiadja a 75. § (4) bekezdése, a 75a. § (3) bekezdése és a 75g. § szerinti végrehajtó rendeletet.
§ 771b
Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky všeobecne záväzným právnym predpisom ustanoví metódy na stanovenie hodnoty akcií spoločností podieľajúcich sa na zlúčení alebo splynutí spoločností a spôsob vypracovania znaleckého posudku podľa § 218i.
771.b §
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma általánosan kötelező érvényű jogszabállyal állapítja meg a társaságok egyesülésében vagy összeolvadásában részt vevő társaságok részvényei értékének meghatározására szolgáló módszereket és a 218i. § szerinti szakértői értékbecslés kidolgozásának módját.
§ 771c
Ustanovenia § 271 ods. 2 a § 768h sa použijú bez ohľadu na právo, ktoré je inak podľa predpisov medzinárodného práva súkromného rozhodným pre zmluvu.
771.c §
A 271. § (2) bekezdésének és a 768h. §-nak a rendelkezései alkalmazandók, tekintet nélkül arra a jogra, amely egyébként a nemzetközi magánjog előírásai szerint a szerződésre irányadó.
§ 771d
Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky uverejní na svojom webovom sídle informáciu o aktuálnej výške úrokov z omeškania určenej podľa § 369 ods. 2. Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky môže na svojom webovom sídle uverejniť aj historický prehľad vývoja výšky úrokov z omeškania určenej podľa § 369 ods. 2.
771.d §
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a honlapján közzéteszi a 369. § (2) bekezdése szerint meghatározott késedelmi kamat aktuális mértékéről szóló tájékoztatást. A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a honlapján közzéteheti a 369. § (2) bekezdése szerint meghatározott késedelmi kamat mértékének alakulásáról szóló történeti áttekintést is.
§ 771e
Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky a registrové súdy pri vedení obchodného registra spolupracujú a dbajú o to, aby v obchodnom registri boli vedené len osoby zapisované do obchodného registra a údaje o zapisovaných osobách zodpovedali referenčným hodnotám týchto údajov podľa referenčných registrov.
771.e §
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és a cégbíróságok a cégjegyzék vezetése során együttműködnek, és ügyelnek arra, hogy a cégjegyzékben csak a cégjegyzékbe bejegyzendő személyeket tartsák nyilván, és a bejegyzett személyekre vonatkozó adatok megfeleljenek ezen adatok referencia-nyilvántartások szerinti referenciaértékeinek.
§ 772
Zrušujú sa:
1.
§ 352 Občianskeho zákonníka č. 141/1950 Zb.,
2.
zákon č. 101/1963 Zb. o právnych vzťahoch v medzinárodnom obchodnom styku (Zákonník medzinárodného obchodu),
3.
Hospodársky zákonník č. 109/1964 Zb. v znení zákona č. 82/1966 Zb., zákonného opatrenia č. 13/1967 Zb., zákona č. 69/1967 Zb., zákona č. 72/1970 Zb., zákona č. 138/1970 Zb., zákona č. 144/1975 Zb., zákona č. 165/1982 Zb., zákona č. 98/1988 Zb. a zákona č. 103/1990 Zb.,
4.
zákon č. 173/1988 Zb. o podniku so zahraničnou majetkovou účasťou v znení zákona č. 112/1990 Zb.,
5.
zákon č. 67/1989 Zb. o národohospodárskom plánovaní,
6.
zákon č. 104/1990 Zb. o akciových spoločnostiach,
7.
zákon č. 162/1990 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve,
8.
zákon č. 176/1990 Zb. o bytovom, spotrebnom, výrobnom a inom družstevníctve,
9.
§ 1 ods. 2, § 3 ods. 2 a § 4 zákona č. 174/1950 Zb. o dražbách mimo exekúcie,
10.
zákon č. 42/1980 Zb. o hospodárskych stykoch so zahraničím v znení zákona č. 102/1988 Zb. a zákona č. 113/1990 Zb. s výnimkou ustanovení § 2, 3, 13 až 16, § 17 ods. 2 písm. c),§ 18 ods. 1, § 19 ods. 1 písm. i), § 22 písm. j), § 43 až 56,58 a 64,
11.
§ 13 ods. 1 a § 16 ods. 3 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov,
12.
nariadenie vlády Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky č. 81/1989 Zb. o povinnom prerokúvaní dodávateľsko-odberateľských vzťahov a konkretizácii záväzných výstupov štátneho plánu pri dodávkach produkcie,
13.
nariadenie vlády Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky č. 256/1990 Zb., ktorým sa ustanovujú vývozy a dovozy vecí a ďalšie činnosti, na ktorých vykonávanie sa vyžaduje povolenie na zahraničnoobchodnú činnosť,
14.
nariadenie vlády Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky č. 132/1991 Zb., ktorým sa ustanovujú prípady, keď môže podnik so zahraničnou majetkovou účasťou vzniknúť bez povolenia,
15.
vyhláška Ministerstva národnej obrany č. 118/1964 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky výrobkov a vývojových prác určených na zabezpečenie obranyschopnosti štátu, v znení vyhlášky č. 144/1989 Zb.,
16.
vyhláška ministerstiev všeobecného strojárstva a ťažkého strojárstva č. 135/1964 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky strojárskych výrobkov, v znení vyhlášky č. 57/1972 Zb., č. 107/1981 Zb. a č. 28/1990 Zb.,
17.
vyhláška Ministerstva všeobecného strojárstva č. 136/1964 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky opráv strojárskych výrobkov, v znení vyhlášky č. 27/1990 Zb.,
18.
vyhláška Ministerstva všeobecného strojárstva č. 137/1964 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky opráv cestných vozidiel pre motorovú dopravu, v znení vládneho nariadenia č. 38/1966 Zb. a vyhlášky č. 26/1990 Zb.,
19.
vyhláška Správy štátnych hmotných rezerv č. 174/1964 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky štátnych rezerv, v znení vyhlášky č. 181/1989 Zb.,
20.
vyhláška Štátnej komisie pre techniku, Ministerstva financií a hlavného arbitra Československej socialistickej republiky č. 87/1966 Zb. o niektorých ekonomických opatreniach v investičnej výstavbe v znení nariadenia vlády Československej socialistickej republiky č. 136/1973 Zb.,
21.
vyhláška Ministerstva poľnohospodárstva a výživy a Ministerstva lesného a vodného hospodárstva č. 73/1967 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky opráv poľnohospodárskych a lesných mechanizačných prostriedkov, poľných a zemných prác, chemizácie a iných poľnohospodárskych prác, v znení vyhlášky č. 147/1989 Zb.,
22.
vyhláška ministerstiev chemického priemyslu, stavebníctva, spotrebného priemyslu, ťažkého priemyslu a zahraničného obchodu č. 187/1968 Zb., ktorou sa ustanovujú záručné doby pri dodávkach na výstavbu budov na bývanie,
23.
vyhláška Federálneho ministerstva dopravy č. 152/1971 Zb. o hospodárskych záväzkoch v cestnej nákladnej doprave,
24.
vyhláška Federálneho ministerstva dopravy č. 156/1971 Zb. o hospodárskych záväzkoch vo vnútroštátnej vodnej nákladnej doprave,
25.
vyhláška predsedu Štátnej banky československej a Federálneho ministerstva financií č. 118/1972 Zb. o pokladničných operáciách v socialistických organizáciách,
26.
vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj č. 101/1973 Zb. o projektových súťažiach v znení vyhlášky č. 124/1991 Zb.,
27.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 104/1973 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky stavebných prác,
28.
vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj a Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 77/1977 Zb. o centrálnej regulácii výrobkov a materiálov vo výstavbe,
29.
vyhláška Federálneho ministerstva hutníctva a ťažkého strojárstva č. 82/1977 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky hutníckych výrobkov, rúd, magnezitových výrobkov a kovového odpadu, v znení vyhlášky č. 30/1990 Zb.,
30.
vyhláška Federálneho ministerstva palív a energetiky č. 106/1977 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky tuhých palív, v znení vyhlášky č. 1/1987 Zb. a vyhlášky č. 3/1990 Zb.,
31.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 44/1978 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky výrobkov chemického priemyslu, v znení vyhlášok č. 26/1982 Zb. a č. 12/1988 Zb.,
32.
vyhláška Federálneho ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 84/1978 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky opráv poľnohospodárskej techniky, v znení vyhlášky č. 148/1989 Zb.,
33.
vyhláška Federálneho ministerstva dopravy č. 1/1980 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky leteckých prác v poľnohospodárstve, lesnom a vodnom hospodárstve, v znení vyhlášky č. 37/1990 Zb.,
34.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 28/1980 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky polygrafických výrobkov, v znení vyhlášky č. 199/1989 Zb.,
35.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 38/1980 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky výrobkov dodávaných organizáciami vnútorného obchodu, v znení vyhlášky č. 200/1989 Zb.,
36.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 61/1980 Zb. o zriaďovaní a činnosti organizačných zložiek československých právnických osôb v zahraničí,
37.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 62/1980 Zb. o kontrole zahraničnoobchodnej činnosti,
38.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu a Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj č. 64/1980 Zb. o postupe pri nakladaní s priemyselnými právami a výrobnotechnickými poznatkami vo vzťahu k zahraničiu,
39.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 140/1980 Zb. o preventívnej kontrole vyvážaného a dovážaného tovaru a o preukaze o použití a využití dovezeného tovaru,
40.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 27/1981 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky zdravotníckych a veterinárnych výrobkov, v znení vyhlášky č. 142/1989 Zb.,
41.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 53/1981 Zb. o podmienkach poskytovania zahraničnohospodárskych služieb v oblasti dopravy,
42.
vyhláška Ministerstva kultúry Českej socialistickej republiky č. 57/1981 Zb. o udeľovaní, zmene a odnímaní povolení na poskytovanie zahraničnohospodárskych služieb v oblasti kultúry a o kontrole týchto služieb,
43.
vyhláška Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 61/1981 Zb. o udieľaní, zmene a odnímaní povolení na poskytovanie zahraničnohospodárskych služieb v oblasti kultúry a o kontrole týchto služieb,
44.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 91/1981 Zb., ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky zeleniny a ovocia medzi organizáciami vnútorného obchodu a na priemyselné spracovanie, v znení vyhlášky č. 180/1989 Zb.,
45.
vyhláška Federálneho ministerstva financií č. 179/1982 Zb. o rozsahu a podmienkach zmluvného poistenia socialistických organizácií,
46.
vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj č. 181/1982 Zb. o základných podmienkach dodávky na zabezpečenie vedecko-technického rozvoja v znení vyhlášky č. 154/1989 Zb.,
47.
vyhláška Ministerstva zdravotníctva Českej socialistickej republiky č. 23/1983 Zb. o udeľovaní, zmene a odnímaní povolení na poskytovanie zahraničnohospodárskych služieb v oblasti kúpeľnej liečby a o kontrole týchto služieb,
48.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 24/1983 Zb. o základných podmienkach dodávky zberných surovín v znení vyhlášky č. 140/1989 Zb.,
49.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 104/1983 Zb. o dovoze investičných celkov,
50.
vyhláška Federálneho ministerstva dopravy č. 8/1984 Zb. o základných podmienkach niektorých činností vykonávaných Československými štátnymi dráhami v súvislosti s prepravou,
51.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 11/1984 Zb. o základných podmienkach dodávky stavebných látok a dielcov,
52.
vyhláška Ministerstva zdravotníctva Slovenskej socialistickej republiky č. 61/1984 Zb. o udieľaní, zmene a odnímaní povolení na poskytovanie zahraničnohospodárskych služieb v oblasti kúpeľnej liečby a o kontrole týchto služieb,
53.
vyhláška Federálneho ministerstva hutníctva a ťažkého strojárstva, Federálneho ministerstva všeobecného strojárstva a Federálneho ministerstva elektrotechnického priemyslu č. 13/1985 Zb. o základných podmienkach strojárskych a elektrotechnických dodávok uskutočňovaných vyššími dodávateľskými formami a niektorých ďalších dodávok určených pre tuzemsko v znení vyhlášky č. 29/1990 Zb.,
54.
vyhláška Federálneho štatistického úradu č. 49/1985 Zb. o základných podmienkach dodávky prác a služieb v oblasti automatizovaného spracovania dát v znení vyhlášky č. 170/1989 Zb.,
55.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu, Federálneho ministerstva hutníctva a ťažkého strojárstva, Federálneho ministerstva všeobecného strojárstva a Federálneho ministerstva elektrotechnického priemyslu č. 31/1986 Zb. o základných podmienkach dodávky vývozných investičných celkov,
56.
vyhláška Federálneho ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 130/1988 Zb. o zásadách predaja poľnohospodárskych výrobkov členom a pracovníkom socialistických organizácií s poľnohospodárskou výrobou,
57.
vyhláška Federálneho ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 155/1988 Zb. o základných podmienkach dodávky poľnohospodárskych výrobkov,
58.
vyhláška Federálneho ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 156/1988 Zb. o základných podmienkach dodávky potravinárskych a niektorých iných výrobkov,
59.
vyhláška Federálneho ministerstva dopravy a spojov č. 143/1989 Zb. o zmluve o príprave prepráv železničných vozňových zásielok,
60.
vyhláška Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 57/1990 Zb. o prechodnej odchylnej úprave hospodárskych záväzkov od ustanovenia § 295 ods. 2 Hospodárskeho zákonníka pre odvetvia Federálneho ministerstva hutníctva, strojárstva a elektrotechniky, Ministerstva výstavby a stavebníctva Českej socialistickej republiky a Ministerstva výstavby a stavebníctva Slovenskej socialistickej republiky,
61.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 265/1990 Zb. o zriaďovaní a prevádzkovaní obchodných zastupiteľstiev zahraničných osôb,
62.
vyhláška Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 533/1990 Zb. o udeľovaní povolení na zahraničnoobchodnú činnosť, o vykonávaní zahraničnoobchodnej činnosti bez registrácie alebo povolenia a o vykonávaní zahraničnoobchodnej činnosti zahraničnými osobami, v znení vyhlášky č. 27/1991 Zb.,
63.
vyhláška Štátnej banky česko-slovenskej č. 386/1991 Zb. o platobnom styku a zúčtovaní,
64.
vyhláška Štátnej banky česko-slovenskej č. 414/1991 Zb. o medzibankovom platobnom styku a zúčtovaní,
65.
výnos Federálneho ministerstva dopravy č. 17.525/1981 o postupe československých organizácií pri poskytovaní zahraničnohospodárskych služieb pri preprave vecí (registrované v čiastke 33/1981 Zb.),
66.
úprava Štátnej arbitráže Československej socialistickej republiky č. 2/1984 z 15. novembra 1984, ktorou sa ustanovuje odchylná úprava hospodárskych záväzkov pre stavby jadrovo energetických častí elektrárne Temelín (reg. v čiastke 1/1985 Zb.),
67.
vyhláška Ministerstva vnútorného obchodu č. 4/1952 Ú. l., ktorou sa vydávajú podrobnejšie predpisy o dražbách mimo exekúcie,
68.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných organizáciami zahraničného obchodu Chemapol Praha a Chemapol Bratislava vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 12/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
69.
základné podmienky dodávky výrobkov dovážaných organizáciami zahraničného obchodu Chemapol Praha a Chemapol Bratislava vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení doplnkov z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 10/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
70.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných organizáciami zahraničného obchodu Metalimex a Kerametal vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 27/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
71.
základné podmienky dodávky výrobkov dovážaných organizáciami zahraničného obchodu Metalimex a Kerametal vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 26/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
72.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných podnikom zahraničného obchodu Pragoexport vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 11/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
73.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných organizáciami zahraničného obchodu Ligna Praha a Drevoúnia Bratislava vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 13/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
74.
základné podmienky dodávky výrobkov dovážaných organizáciami zahraničného obchodu Ligna Praha a Drevoúnia Bratislava vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 9/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
75.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných podnikom zahraničného obchodu Československá keramika vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 25/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
76.
základné podmienky dodávky výrobkov dovážaných podnikom zahraničného obchodu Československá keramika vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 24/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
77.
základné podmienky dodávky strojárskych výrobkov pre vývoz vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 5/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
78.
základné podmienky dodávky strojárskych výrobkov z dovozu vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 5/1980 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
79.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných organizáciami zahraničného obchodu Centrotex, Exico a Karaexport vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 6/1979 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
80.
základné podmienky dodávky surovín, materiálov a výrobkov dovážaných organizáciami zahraničného obchodu Centrotex, Exico a Karaexport vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 5/1979 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
81.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných podnikom zahraničného obchodu Ferromet vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 7/1978 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
82.
základné podmienky dodávky výrobkov dovážaných podnikom zahraničného obchodu Artia a a. s. Slovart vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 19/1981 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
83.
základné podmienky dodávky výrobkov vyvážaných podnikom zahraničného obchodu Artia a a. s. Slovart vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 18/1981 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
84.
základné podmienky dodávky pre vývoz potravín a poľnohospodárskych výrobkov vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 33/1977 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
85.
základné podmienky dodávky potravín a poľnohospodárskych výrobkov z dovozu vydané ministrom zahraničného obchodu 25. júla 1964 v znení zmien a doplnkov vykonaných doplnkom z 30. marca 1965 a úpravou Federálneho ministerstva zahraničného obchodu č. 19/1983 Vestníka Federálneho ministerstva zahraničného obchodu,
86.
úprava Federálneho ministerstva zahraničného obchodu zo 7. júla 1978, ktorou sa vydávajú základné podmienky dodávky sklárskych výrobkov vyvážaných akciovou spoločnosťou Skloexport.
772. §
Hatályon kívül helyezendők:
1.
a 141/1950 Tt. számú Polgári Törvénykönyv 352. §-a,
2.
a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban fennálló jogviszonyokról szóló 101/1963 Tt. számú törvény (Nemzetközi Kereskedelmi Törvénykönyv),
3.
a 109/1964 Tt. számú Gazdasági Törvénykönyv, a 82/1966 Tt. számú törvény, a 13/1967 Tt. számú törvényerejű rendelet, a 69/1967 Tt. számú törvény, a 72/1970 Tt. számú törvény, a 138/1970 Tt. számú törvény, a 144/1975 Tt. számú törvény, a 165/1982 Tt. számú törvény, a 98/1988 Tt. számú törvény és a 103/1990 Tt. számú törvény által módosított szövegében,
4.
a külföldi vagyoni részesedéssel működő vállalatról szóló 173/1988 Tt. számú törvény, a 112/1990 Tt. számú törvény által módosított szövegében,
5.
a népgazdasági tervezésről szóló 67/1989 Tt. számú törvény,
6.
a részvénytársaságokról szóló 104/1990 Tt. számú törvény,
7.
a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990 Tt. számú törvény,
8.
a lakás-, fogyasztási, termelő- és egyéb szövetkezetekről szóló 176/1990 Tt. számú törvény,
9.
a végrehajtáson kívüli árverésekről szóló 174/1950 Tt. számú törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 3. §-ának (2) bekezdése és 4. §-a.
10.
a külfölddel folytatott gazdasági kapcsolatokról szóló 42/1980 Tt. számú törvény a 102/1988 Tt. számú törvény és a 113/1990 Tt. számú törvény módosításainak értelmében, kivéve a 2., 3., 13–16. §, a 17. § (2) bekezdés c) pontja, a 18. § (1) bekezdése, a 19. § (1) bekezdés i) pontja, a 22. § j) pontja, valamint a 43–56., 58. és 64. § rendelkezéseit,
11.
A polgárok egyesülési jogáról szóló 83/1990 Tt. számú törvény 13. § (1) bekezdése és 16. § (3) bekezdése,
12.
a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányának a szállítói-vevői kapcsolatok kötelező megtárgyalásáról és az állami terv kötelező kimeneteinek a termelés szállításai során történő konkretizálásáról szóló 81/1989 Tt. számú rendelete,
13.
a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányának 256/1990 Tt. számú rendelete, amely meghatározza azokat a dologkiviteleket és -behozatalokat, valamint további tevékenységeket, amelyek végzéséhez külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedély szükséges,
14.
a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormányának 132/1991 Tt. számú rendelete, amely meghatározza azokat az eseteket, amikor a külföldi vagyoni részesedéssel rendelkező vállalat engedély nélkül is létrejöhet,
15.
a Nemzetvédelmi Minisztérium 118/1964 Tt. számú rendelete, amely kiadja az állam védelmi képességének biztosítására szánt termékek és fejlesztési munkák szállításának alapvető feltételeit, a 144/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
16.
az Általános Gépipari Minisztérium és a Nehézgépipari Minisztérium 135/1964 Tt. számú rendelete, amely kiadja a gépipari termékek szállításának alapvető feltételeit, az 57/1972 Tt. számú, a 107/1981 Tt. számú és a 28/1990 Tt. számú rendeletek módosításainak értelmében,
17.
az Általános Gépipari Minisztérium 136/1964 Tt. számú rendelete, amely kiadja a gépipari termékek javításának szállítására vonatkozó alapvető feltételeket, a 27/1990 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
18.
az Általános Gépipari Minisztérium 137/1964 Tt. számú rendelete, amely kiadja a közúti gépjárművek javításának szállítására vonatkozó alapvető feltételeket, a 38/1966 Tt. számú kormányrendelet és a 26/1990 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
19.
az Állami Anyagi Tartalékok Hivatalának 174/1964 Tt. számú rendelete, amely kiadja az állami tartalékok szállításának alapvető feltételeit, a 181/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
20.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Technikai Állami Bizottságának, Pénzügyminisztériumának és főválasztottbírójának a beruházási építkezések egyes gazdasági intézkedéseiről szóló 87/1966 Tt. számú rendelete, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának 136/1973 Tt. számú rendelete módosításainak értelmében,
21.
a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium 73/1967 Tt. számú rendelete, amely kiadja a mezőgazdasági és erdészeti gépesítési eszközök javításának, a szántóföldi és földmunkáknak, a kemizálásnak és egyéb mezőgazdasági munkáknak a szállítására vonatkozó alapvető feltételeket, a 147/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
22.
a Vegyipari, Építésügyi, Fogyasztási Cikkek Ipari, Nehézipari és Külkereskedelmi Minisztériumok 187/1968 Tt. számú rendelete, amely megállapítja a lakóépületek építésére irányuló szállítások szavatossági idejét,
23.
a Szövetségi Közlekedési Minisztérium 152/1971 Tt. számú rendelete a közúti teherszállításban fennálló gazdasági kötelezettségekről,
24.
a Szövetségi Közlekedési Minisztérium 156/1971 Tt. számú rendelete a belföldi vízi teherszállításban fennálló gazdasági kötelezettségekről,
25.
a Csehszlovák Állami Bank elnökének és a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak a 118/1972 Tt. számú rendelete a szocialista szervezetek pénztári műveleteiről,
26.
a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium 101/1973 Tt. számú rendelete a tervpályázatokról, a 124/1991 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
27.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 104/1973 Tt. számú rendelete, amely kiadja az építési munkálatok szállításának alapvető feltételeit,
28.
a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 77/1977 Tt. számú rendelete az építőiparban felhasznált termékek és anyagok központi szabályozásáról,
29.
a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium 82/1977 Tt. számú rendelete, amely kiadja a kohászati termékek, ércek, magnezit termékek és fémhulladék szállításának alapvető feltételeit, a 30/1990 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
30.
a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaipari Minisztérium 106/1977 Tt. számú rendelete, amely kiadja a szilárd tüzelőanyagok szállításának alapvető feltételeit, az 1/1987 Tt. számú rendelet és a 3/1990 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
31.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 44/1978 Tt. számú rendelete, amely kiadja a vegyipari termékek szállításának alapvető feltételeit, a 26/1982 Tt. számú és a 12/1988 Tt. számú rendeletek módosításainak értelmében,
32.
a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 84/1978 Tt. számú rendelete, amely kiadja a mezőgazdasági technika javításának szállítására vonatkozó alapvető feltételeket, a 148/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
33.
a Szövetségi Közlekedési Minisztérium 1/1980 Tt. számú rendelete, amely kiadja a mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban végzett légi munkálatok szállításának alapvető feltételeit, a 37/1990 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
34.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 28/1980 Tt. számú rendelete, amely kiadja a nyomdaipari termékek szállításának alapvető feltételeit, a 199/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
35.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 38/1980 Tt. számú rendelete, amely kiadja a belkereskedelmi szervezetek által szállított termékek szállításának alapvető feltételeit, a 200/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
36.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 61/1980 Tt. számú rendelete a csehszlovák jogi személyek külföldi szervezeti egységeinek létrehozásáról és működéséről,
37.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 62/1980 Tt. számú rendelete a külkereskedelmi tevékenység ellenőrzéséről,
38.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium és a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium 64/1980 Tt. számú rendelete az ipari jogokkal és a gyártástechnikai ismeretekkel való külföldi viszonylatú gazdálkodás eljárásáról,
39.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 140/1980 Tt. számú rendelete az exportált és importált áruk megelőző ellenőrzéséről, valamint az importált áruk felhasználásáról és hasznosításáról szóló igazolásról,
40.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 27/1981 Tt. számú rendelete, amely kiadja az egészségügyi és állatgyógyászati termékek szállításának alapvető feltételeit, a 142/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
41.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 53/1981 Tt. számú rendelete a közlekedés területén nyújtott külkereskedelmi szolgáltatások feltételeiről,
42.
a Cseh Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 57/1981 Tt. számú rendelete a kulturális területen nyújtott külkereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó engedélyek megadásáról, módosításáról és visszavonásáról, valamint e szolgáltatások ellenőrzéséről,
43.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 61/1981 Tt. számú rendelete a kulturális területen nyújtott külkereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó engedélyek megadásáról, módosításáról és visszavonásáról, valamint e szolgáltatások ellenőrzéséről,
44.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 91/1981 Tt. számú rendelete, amely kiadja a belkereskedelmi szervezetek közötti, valamint az ipari feldolgozásra szánt zöldség- és gyümölcsszállítás alapvető feltételeit, a 180/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
45.
a Szövetségi Pénzügyminisztérium 179/1982 Tt. számú rendelete a szocialista szervezetek szerződéses biztosításának terjedelméről és feltételeiről,
46.
a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium 181/1982 Tt. számú rendelete a tudományos-műszaki fejlesztés biztosítására irányuló szállítás alapvető feltételeiről, a 154/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
47.
a Cseh Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 23/1983 Tt. számú rendelete a gyógyfürdői kezelés területén nyújtott külkereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó engedélyek megadásáról, módosításáról és visszavonásáról, valamint e szolgáltatások ellenőrzéséről,
48.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 24/1983 Tt. számú rendelete a másodnyersanyagok szállításának alapvető feltételeiről, a 140/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
49.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 104/1983 Tt. számú rendelete a beruházási egységek behozataláról,
50.
a Szövetségi Közlekedési Minisztérium 8/1984 Tt. számú rendelete a Csehszlovák Államvasutak által a szállítással összefüggésben végzett egyes tevékenységek alapvető feltételeiről,
51.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 11/1984 Tt. számú rendelete az építőanyagok és -elemek szállításának alapvető feltételeiről,
52.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 61/1984 Tt. számú rendelete a gyógyfürdői kezelés területén nyújtott külkereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó engedélyek megadásáról, módosításáról és visszavonásáról, valamint e szolgáltatások ellenőrzéséről,
53.
a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium, a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium és a Szövetségi Elektrotechnikai Ipari Minisztérium 13/1985 Tt. számú rendelete a magasabb szintű szállítási formákban megvalósuló gépipari és elektrotechnikai szállítások, valamint egyes további, belföldre szánt szállítások alapvető feltételeiről, a 29/1990 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
54.
a Szövetségi Statisztikai Hivatal 49/1985 Tt. számú rendelete az automatizált adatfeldolgozás területén végzett munkák és szolgáltatások szállításának alapvető feltételeiről, a 170/1989 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
55.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium, a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium, a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium és a Szövetségi Elektrotechnikai Ipari Minisztérium 31/1986 Tt. számú rendelete az export beruházási egységek szállításának alapvető feltételeiről,
56.
a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 130/1988 Tt. számú rendelete a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szocialista szervezetek tagjainak és dolgozóinak történő mezőgazdasági termékértékesítés elveiről,
57.
a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 155/1988 Tt. számú rendelete a mezőgazdasági termékek szállításának alapvető feltételeiről,
58.
a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 156/1988 Tt. számú rendelete az élelmiszeripari és egyes egyéb termékek szállításának alapvető feltételeiről,
59.
a Szövetségi Közlekedési és Hírközlési Minisztérium 143/1989 Tt. számú rendelete a vasúti kocsirakományú küldemények szállításának előkészítéséről szóló szerződésről,
60.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 57/1990 Tt. számú rendelete a gazdasági kötelezettségeknek a Gazdasági Törvénykönyv 295. § (2) bekezdésének rendelkezésétől való átmeneti eltérő szabályozásáról a Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium, a Cseh Szocialista Köztársaság Építésügyi Minisztériuma és a Szlovák Szocialista Köztársaság Építésügyi Minisztériuma ágazatai számára,
61.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 265/1990 Tt. számú rendelete a külföldi személyek kereskedelmi képviseleteinek létrehozásáról és működtetéséről,
62.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 533/1990 Tt. számú rendelete a külkereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélyek megadásáról, a külkereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétel vagy engedély nélküli végzéséről, valamint a külkereskedelmi tevékenység külföldi személyek általi végzéséről, a 27/1991 Tt. számú rendelet módosításainak értelmében,
63.
a Cseh-szlovák Állami Bank 386/1991 Tt. számú rendelete a pénzforgalomról és elszámolásról,
64.
a Cseh-szlovák Állami Bank 414/1991 Tt. számú rendelete a bankközi pénzforgalomról és elszámolásról,
65.
a Szövetségi Közlekedési Minisztérium 17.525/1981 számú rendelkezése a csehszlovák szervezetek eljárásáról a dolgok szállításával kapcsolatos külkereskedelmi szolgáltatások nyújtása során (nyilvántartva a Törvénytár 33/1981 számú részében),
66.
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Választottbíróságának 1984. november 15-i 2/1984 számú szabályozása, amely eltérő szabályozást állapít meg a temelíni atomerőmű atomenergetikai részeinek építésére vonatkozó gazdasági kötelezettségekre (nyilv. a Törvénytár 1/1985 számú részében),
67.
a Belkereskedelmi Minisztérium 4/1952 H. K. számú rendelete, amely részletesebb előírásokat ad ki a végrehajtáson kívüli árverésekről,
68.
a Chemapol Praha és a Chemapol Bratislava külkereskedelmi szervezetek által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 12/1977 számú szabályozásával végrehajtott módosítások és kiegészítések értelmében.
69.
a Chemapol Praha és a Chemapol Bratislava külkereskedelmi szervezetek által importált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítésekkel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 10/1977. számú módosításával egységes szerkezetben,
70.
a Metalimex és a Kerametal külkereskedelmi szervezetek által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 27/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
71.
a Metalimex és a Kerametal külkereskedelmi szervezetek által importált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 26/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
72.
a Pragoexport külkereskedelmi vállalat által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 11/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
73.
a Ligna Praha és a Drevoúnia Bratislava külkereskedelmi szervezetek által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 13/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
74.
a Ligna Praha és a Drevoúnia Bratislava külkereskedelmi szervezetek által importált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 9/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
75.
a Československá keramika külkereskedelmi vállalat által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 25/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
76.
a Československá keramika külkereskedelmi vállalat által importált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 24/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
77.
az exportra szánt gépipari termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 5/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
78.
az importból származó gépipari termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 5/1980. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
79.
a Centrotex, az Exico és a Karaexport külkereskedelmi szervezetek által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 6/1979. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
80.
a Centrotex, az Exico és a Karaexport külkereskedelmi szervezetek által importált nyersanyagok, anyagok és termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 5/1979. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
81.
a Ferromet külkereskedelmi vállalat által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 7/1978. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
82.
az Artia külkereskedelmi vállalat és a Slovart r.t. által importált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 19/1981. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
83.
az Artia külkereskedelmi vállalat és a Slovart r.t. által exportált termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 18/1981. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
84.
az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó szállítás alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 33/1977. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
85.
az importból származó élelmiszerek és mezőgazdasági termékek szállításának alapvető feltételei, amelyeket a külkereskedelmi miniszter adott ki 1964. július 25-én, az 1965. március 30-i kiegészítéssel és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium Közlönyének 19/1983. számú módosításával végrehajtott módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben,
86.
a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 1978. július 7-i módosítása, amellyel kiadásra kerülnek a Skloexport részvénytársaság által exportált üvegipari termékek szállításának alapvető feltételei.
§ 773
Ustanovenia prepravných poriadkov a vykonávacích predpisov k zákonu č. 61/1952 Zb. o námornej plavbe, o zodpovednosti za škodu na zásielke sú nepoužiteľné, pokiaľ sú v rozpore s § 622 a 624 tohto zákona; ostatné ustanovenia týchto predpisov zostávajú nedotknuté.
773. §
A tengerhajózásról szóló 61/1952 Tt. sz. törvényhez kapcsolódó szállítási rendtartások és végrehajtási rendeletek szállítmányban okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, amennyiben ellentétesek e törvény 622. és 624. §-ával; ezen előírások egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak.
§ 774
Vyhláška Federálneho ministerstva financií č. 63/1989 Zb. o overovateľoch (audítoroch) a ich činnosti sa použije po účinnosti tohto zákona i pre činnosť audítorov podľa § 39 tohto zákona, a to až do novej zákonnej úpravy.
774. §
A Szövetségi Pénzügyminisztérium a könyvvizsgálókról (auditorokról) és tevékenységükről szóló 63/1989 Tt. sz. rendelete e törvény hatálybalépését követően az e törvény 39. §-a szerinti auditorok tevékenységére is alkalmazandó, egészen az új törvényi szabályozásig.
§ 774a
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.
774.a §
Ez a törvény átveszi az Európai Unió mellékletben felsorolt, jogilag kötelező erejű jogi aktusait.
§ 775
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januárom 1992.
775. §
Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.
Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
Havel v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
Dubček v. r.
Čalfa v. r.
Príloha k zákonu č. 513/1991 Zb. v znení neskorších predpisov
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1.
Smernica Rady 86/653/EHS z 18. decembra 1986 o koordinácii právnych predpisov členských štátov týkajúcich sa samostatných obchodných zástupcov (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1, Ú. v. ES L 382, 31. 12. 1986).
2.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/48/ES z 29. apríla 2004 o vymožiteľnosti práv duševného vlastníctva (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 2, Ú. v. EÚ L 157, 30. 4. 2004).
3.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006, ktorou sa mení a dopĺňa smernica Rady 78/660/EHS o ročnej účtovnej závierke niektorých typov spoločností, smernica Rady 83/349/EHS o konsolidovaných účtovných závierkach, smernica Rady 86/635/EHS o ročnej účtovnej závierke a konsolidovaných účtoch bánk a iných finančných inštitúcií a smernica Rady 91/674/EHS o ročných účtovných závierkach a konsolidovaných účtovných závierkach poisťovní (Ú. v. EÚ L 224/zv. 1, 16. 8. 2006).
4.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/114/ES z 12. decembra 2006 o klamlivej a porovnávacej reklame (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 376, 27. 12. 2006).
5.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2007/36/ES z 11. júla 2007 o výkone určitých práv akcionárov spoločností registrovaných na regulovanom trhu (Ú. v. EÚ L 184/17, 14. 7. 2007).
6.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2009/102/ES zo 16. septembra 2009 v oblasti práva obchodných spoločností o spoločnostiach s ručením obmedzeným s jediným spoločníkom (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 258/20, 1. 10. 2009).
7.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2011/7/EÚ zo 16. februára 2011 o boji proti oneskoreným platbám v obchodných transakciách (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 48, 23. 2. 2011).
8.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/943 z 8. júna 2016 o ochrane nesprístupneného know-how a obchodných informácií (obchodného tajomstva) (Ú. v. EÚ L 157, 15. 6. 2016).
9.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/828 zo 17. mája 2017, ktorou sa mení smernica 2007/36/ES, pokiaľ ide o podnietenie dlhodobého zapojenia akcionárov (Ú. v. EÚ L 132, 20. 5. 2017).
10.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/1132 zo 14. júna 2017 týkajúca sa niektorých aspektov práva obchodných spoločností (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 169/46, 30. 6. 2017).
11.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2021/2101 z 24. novembra 2021, ktorou sa mení smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o zverejňovanie informácií o dani z príjmov určitými podnikmi a pobočkami (Ú. v. EÚ L 429, 1. 12. 2021).
12.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/1151 z 20. júna 2019, ktorou sa mení smernica (EÚ) 2017/1132, pokiaľ ide o používanie digitálnych nástrojov a postupov v rámci práva obchodných spoločností (Ú. v. EÚ L 186, 11. 7. 2019).
13.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2022/2464 zo 14. decembra 2022, ktorou sa mení nariadenie (EÚ) č. 537/2014, smernica 2004/109/ES, smernica 2006/43/ES a smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o vykazovanie informácií o udržateľnosti podnikov (Ú. v. EÚ L 322, 16. 12. 2022).
14.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/2864 z 13. decembra 2023, ktorou sa menia určité smernice, pokiaľ ide o zriadenie a fungovanie jednotného európskeho miesta prístupu (Ú. v. EÚ L, 2023/2864, 20. 12. 2023).
Melléklet az 513/1991 Tt. sz. törvényhez a későbbi előírások szerinti szövegében
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1.
A Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról (HL L, Különkiadás, 6. fejezet/1. kötet, EK H. L. L 382., 1986. 12. 31.).
2.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L, Különkiadás, 17. fejezet/2. kötet, EU H. L. L 157., 2004. 4. 30.).
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) az egyes társasági formák éves számviteli beszámolóiról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelv, az összevont (konszolidált) éves beszámolókról szóló 83/349/EGK tanácsi irányelv, a bankok és egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 86/635/EGK tanácsi irányelv, valamint a biztosítók éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról (EU H. L. L 224/1. kötet, 2006. 8. 16.).
4.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (kodifikált szöveg) (EU H. L. L 376., 2006. 12. 27.).
5.
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei egyes jogainak gyakorlásáról (EU H. L. L 184/17., 2007. 7. 14.).
6.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról (kodifikált szöveg) (EU H. L. L 258/20., 2009. 10. 1.).
7.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (átdolgozott változat) (EU H. L. L 48., 2011. 2. 23.).
8.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) védelméről (EU H. L. L 157., 2016. 6. 15.).
9.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/828 irányelve (2017. május 17.) a 2007/36/EK irányelvnek a részvényesek hosszú távú szerepvállalásának ösztönzése tekintetében történő módosításáról (EU H. L. L 132., 2017. 5. 20.).
10.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (EU H. L. L 169/46., 2017. 6. 30.).
11.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve (2021. november 24.) a 2013/34/EU irányelvnek a jövedelemadóval kapcsolatos információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról (EU H. L. L 429., 2021. 12. 1.).
12.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151 irányelve (2019. június 20.) az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és eljárások társasági jogi használata tekintetében történő módosításáról (EU H. L. L 186., 2019. 7. 11.).
13.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (EU H. L. L 322., 2022. 12. 16.).
14.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2864 irányelve (2023. december 13.) egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról (EU H. L., 2023/2864, 2023. 12. 20.).