446/2001 Z. z.
A megyék vagyonáról

Jogszabály adatai

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Előző változat -
Jelenlegi változat 2024.03.06. -

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-

Változatok

A megyék vagyonáról
 
446
446
ZÁKON
Törvény
z 3. októbra 2001
Kelt: 2001. október 3.
o majetku vyšších územných celkov
A MEGYÉK VAGYONÁRÓL
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ÚVODNÉ USTANOVENIA
Bevezető rendelkezések
§ 1
Predmet zákona
 
Tento zákon upravuje majetok vyššieho územného celku, ktorým je samosprávny kraj, nakladanie s ním a majetkové postavenie vyššieho územného celku a ustanovuje, ktoré veci z majetku vo vlastníctve Slovenskej republiky (ďalej len „majetok štátu“) prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku.
1. §
A törvény tárgya
 
Ez a törvény a megye, azaz a megyei önkormányzat vagyonát, a vele való gazdálkodást és a megye vagyoni jogállását szabályozza, és megállapítja, hogy a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő vagyonból (a továbbiakban: „állami vagyon”) mely vagyontárgyak szállnak át a megye tulajdonába.
§ 2
Majetok vyššieho územného celku
(1)
Majetok vyššieho územného celku tvoria nehnuteľné veci a hnuteľné veci vrátane finančných prostriedkov, ako aj pohľadávky a iné majetkové práva, ktoré sú vo vlastníctve vyššieho územného celku podľa tohto zákona alebo ktoré nadobudne vyšší územný celok do vlastníctva prechodom z majetku štátu na základe tohto zákona alebo osobitného zákona, alebo vlastnou činnosťou.
(2)
Tento zákon sa nevzťahuje na
a)
nakladanie s cennými papiermi, ktoré upravujú osobitné predpisy,1) s výnimkou podľa § 9a ods. 11,
b)
nakladanie s finančnými prostriedkami, ktoré upravujú osobitné predpisy,1a)
c)
nakladanie s majetkom vyššieho územného celku, ktoré upravujú osobitné predpisy.1aa)
2. §
A megye vagyona
(1)
A megye vagyonát az ingatlanok és ingóságok, beleértve a pénzeszközöket, valamint a követelések és egyéb tulajdonosi jogok képezik, amelyek e törvény alapján a megye tulajdonában vannak, vagy amelyeket a megye e törvény vagy külön törvény alapján az állami vagyonból való átszállással, vagy saját tevékenysége révén szerez tulajdonába.
(2)
E törvény hatálya nem terjed ki
a)
az értékpapírokkal való gazdálkodásra, amelyet külön jogszabályok szabályoznak,1) a 9a. § (11) bekezdése szerinti kivétellel,
b)
a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, amelyet külön jogszabályok szabályoznak,1a)
c)
a megye vagyonával való gazdálkodásra, amelyet külön jogszabályok szabályoznak.1aa)
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
PRECHOD MAJETKU ŠTÁTU DO VLASTNÍCTVA VYŠŠIEHO ÚZEMNÉHO CELKU
Az állami vagyon átszállása a megye tulajdonába
§ 3
(1)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu veci v správe
a)
právnických osôb, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitných predpisov,1b)
b)
zriaďovateľov stredísk praktického vyučovania a stredísk odbornej praxe bez právnej subjektivity v užívaní týchto stredísk, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia podľa osobitného predpisu2) na vyšší územný celok,
c)
zriaďovateľov zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity v užívaní týchto zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia podľa osobitného predpisu3) na vyšší územný celok.
(2)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj veci v správe právnických osôb, ak ústredný orgán štátnej správy alebo príslušný orgán miestnej štátnej správy prevedie zriaďovateľskú funkciu k týmto právnickým osobám na vyšší územný celok dohodou alebo ak tak ustanoví osobitný zákon, pričom sa na tento prechod a na tento majetok použijú ustanovenia § 4 a 5 primerane.
3. §
(1)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból a következők igazgatása alatt álló vagyontárgyak:
a)
azon jogi személyek, amelyek esetében az alapítói jogkör külön jogszabályok szerint1b) a megyére száll át,
b)
a nem jogi személy gyakorlati oktatási központok és szakmai gyakorlati központok alapítóinak, e központok használatában, amelyek esetében az alapítói jogkör külön jogszabály szerint2) a megyére száll át,
c)
a nem jogi személy szociális szolgáltató intézmények alapítóinak, ezen intézmények használatában, amelyek esetében az alapítói jogkör külön jogszabály szerint3) a megyére száll át.
(2)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból a jogi személyek igazgatása alatt álló vagyontárgyak is, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv e jogi személyek alapítói jogkörét szerződésben a megyére ruházza át, vagy ha külön törvény így rendelkezik, miközben erre az átszállásra és erre a vagyonra a 4. és 5. § rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni.
§ 3a
(1)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu veci v správe
a)
právnických osôb v oblasti sociálnej pomoci, zdravotníctva a školstva, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitných predpisov,1b)
b)
zriaďovateľov zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity v užívaní týchto zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitného predpisu,3)
c)
zriaďovateľov zdravotníckych zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto zdravotníckych zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitného zákona,3a)
d)
zriaďovateľov škôl a školských zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto škôl alebo zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok podľa osobitného zákona.2)
(2)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu podľa odseku 1 písm. a) veci vrátane rozostavaných stavieb.
(3)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj veci v správe zriaďovateľov právnických osôb uvedených v odseku 1 písm. a), ktoré slúžili na plnenie úloh týchto právnických osôb a ktoré zriaďovateľ nepreviedol do správy týchto právnických osôb.
(4)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj
a)
rozostavané stavby, ktorých správcom je v deň prechodu majetku štátu na vyšší územný celok zriaďovateľ uvedený v odseku 1 písm. b) až d), ak užívateľmi týchto stavieb po ich dokončení mali byť zariadenia uvedené v odseku 1 písm. b) až d),
b)
dokončené stavby, ktoré v deň prechodu majetku štátu na vyšší územný celok ešte neboli odovzdané do užívania, sú v správe zriaďovateľov uvedených v odseku 1 písm. b) až d) a ich užívateľmi by mali byť zariadenia uvedené v odseku 1 písm. b) až d).
3.a §
(1)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból a következők igazgatása alatt álló vagyontárgyak:
a)
a szociális segélyezés, az egészségügy és az oktatásügy területén működő jogi személyek, amelyek esetében az alapítói jogkör külön jogszabályok szerint1b) a megyére száll át,
b)
a nem jogi személy szociális szolgáltató intézmények alapítóinak, ezen intézmények használatában, amelyek esetében az alapítói jogkör külön jogszabály szerint3) a megyére száll át,
c)
a nem jogi személy egészségügyi intézmények alapítóinak, ezen egészségügyi intézmények használatában, amelyek esetében az alapítói jogkör külön törvény szerint3a) a megyére száll át,
d)
a nem jogi személy iskolák és iskolai létesítmények alapítóinak, ezen iskolák vagy létesítmények használatában, amelyek esetében az alapítói jogkör külön törvény szerint2) a megyére száll át.
(2)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból az (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyontárgyak, beleértve a befejezetlen építményeket is.
(3)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból azok a vagyontárgyak is, amelyek az (1) bekezdés a) pontjában említett jogi személyek alapítóinak igazgatása alatt állnak, e jogi személyek feladatainak ellátását szolgálták, és amelyeket az alapító nem ruházott át e jogi személyek igazgatásába.
(4)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból továbbá
a)
a befejezetlen építmények, amelyek kezelője az állami vagyon megyére történő átszállásának napján az (1) bekezdés b)-d) pontjában említett alapító, ha ezen építmények használói a befejezésük után az (1) bekezdés b)-d) pontjában említett intézmények lettek volna,
b)
a befejezett építmények, amelyek az állami vagyon megyére történő átszállásának napján még nem kerültek átadásra használatba vételre, az (1) bekezdés b)-d) pontjában említett alapítók igazgatása alatt állnak, és használóiknak az (1) bekezdés b)-d) pontjában említett intézményeknek kellene lenniük.
§ 3b
(1)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu pozemky pod stavbami3b) vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktoré prešli do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3 a 3a a osobitného predpisu,3c) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.
(2)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu aj pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktoré prešli do jeho vlastníctva dohodou podľa osobitného predpisu,3d) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením tvorí neoddeliteľný celok so stavbou alebo rozostavanou stavbou.
(3)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prejdú dohodou uzavretou medzi obvodným úradom v sídle kraja a vyšším územným celkom z majetku štátu pozemky v dočasnej správe podľa osobitného predpisu3e) pod stavbami vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktoré prešli do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3 a 3a a osobitného predpisu,3c) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.
3.b §
(1)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból a megye tulajdonában lévő építmények3b) alatti telkek, amelyek a 3. és 3a. § és külön jogszabály3c) szerint szálltak át a megye tulajdonába, beleértve a szomszédos területet, amely elhelyezkedésével és hasznosításával elválaszthatatlan egységet képez az építménnyel.
(2)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból továbbá a megye tulajdonában lévő építmények és befejezetlen építmények alatti telkek, amelyek külön jogszabály3d) szerinti szerződéssel szálltak át a tulajdonába, beleértve a szomszédos területet, amely elhelyezkedésével elválaszthatatlan egységet képez az építménnyel vagy a befejezetlen építménnyel.
(3)
A megyeszékhelyen működő körzeti hivatal és a megye között kötött szerződéssel a megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból a külön jogszabály3e) szerinti ideiglenes igazgatás alatt álló telkek a megye tulajdonában lévő építmények alatt, amelyek a 3. és 3a. § és külön jogszabály3c) szerint szálltak át a megye tulajdonába, beleértve a szomszédos területet, amely elhelyezkedésével és hasznosításával elválaszthatatlan egységet képez az építménnyel.
§ 4
(1)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu
a)
pohľadávky a iné majetkové práva v správe právnických osôb uvedených
2.
v § 3 ods. 1 písm. b) a c) súvisiace s činnosťou stredísk praktického vyučovania, stredísk odbornej praxe a zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity,
b)
záväzky súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do majetku vyššieho územného celku podľa § 3 ods. 1, a to do výšky nadobudnutého majetku.
(2)
Do vlastníctva vyššieho územného celku neprechádzajú
a)
záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku štátu, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3 ods. 1, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok podľa tohto zákona,
b)
záväzky na úhradu povinných peňažných plnení podľa osobitných predpisov,4) ktoré bol povinný uhradiť správca majetku štátu podľa osobitných predpisov4) do dňa prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
4. §
(1)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból
a)
az alábbiakban említett jogi személyek igazgatása alatt álló követelések és egyéb tulajdonosi jogok
1.
a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában,
2.
a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, amelyek a nem jogi személy gyakorlati oktatási központok, szakmai gyakorlati központok és szociális szolgáltató intézmények tevékenységével függnek össze,
b)
a 3. § (1) bekezdése szerint a megye vagyonába átszálló vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, mégpedig a megszerzett vagyon értékéig.
(2)
Nem szállnak át a megye tulajdonába
a)
az állami vagyon kezelője által vállalt, áruszállításokért, munkákért és más teljesítésekért fizetendő kötelezettségek, amelyek a 3. § (1) bekezdése szerint a megye tulajdonába átszálló vagyonnal kapcsolatosak, és amelyek lejártak, vagy e törvény szerint az állami vagyon megyére történő átszállásának napjáig nem kerültek kiegyenlítésre,
b)
a külön jogszabályok4) szerinti kötelező pénzbeli teljesítések megfizetésére vonatkozó kötelezettségek, amelyeket az állami vagyon kezelője a külön jogszabályok4) szerint az állami vagyon megyére történő átszállásának napjáig köteles volt megfizetni.
§ 4a
(1)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu
a)
pohľadávky a iné majetkové práva v správe právnických osôb uvedených
2.
v § 3a ods. 1 písm. b) až d) súvisiace s činnosťou zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity, zdravotníckych zariadení bez právnej subjektivity a škôl a školských zariadení bez právnej subjektivity,
3.
v § 3a ods. 3 a 4 súvisiace s majetkom štátu, ktorý prechádza na vyšší územný celok,
b)
záväzky súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do majetku vyššieho územného celku podľa § 3a, a to do hodnoty nadobudnutého majetku a majetkových práv.
(2)
Do vlastníctva vyššieho územného celku neprechádzajú
a)
záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku Slovenskej republiky, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku podľa § 3a, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok podľa tohto zákona,
b)
záväzky na úhradu povinných peňažných plnení podľa osobitných predpisov,4) ktoré bol povinný uhradiť správca majetku Slovenskej republiky podľa osobitných predpisov 4) do dňa prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
4.a §
(1)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból
a)
az alábbiakban említett jogi személyek igazgatása alatt álló követelések és egyéb tulajdonosi jogok
1.
a 3a. § (1) bekezdésének a) pontjában,
2.
a 3a. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában, amelyek a nem jogi személy szociális szolgáltató intézmények, a nem jogi személy egészségügyi intézmények és a nem jogi személy iskolák és iskolai létesítmények tevékenységével függnek össze,
3.
a 3a. § (3) és (4) bekezdésében, amelyek a megyére átszálló állami vagyonnal kapcsolatosak,
b)
a 3a. § szerint a megye vagyonába átszálló vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, mégpedig a megszerzett vagyon és tulajdonosi jogok értékéig.
(2)
Nem szállnak át a megye tulajdonába
a)
a Szlovák Köztársaság vagyonkezelője által vállalt, áruszállításokért, munkákért és más teljesítésekért fizetendő kötelezettségek, amelyek a 3a. § szerint a megye tulajdonába átszálló vagyonnal kapcsolatosak, és amelyek lejártak, vagy e törvény szerint az állami vagyon megyére történő átszállásának napjáig nem kerültek kiegyenlítésre,
b)
a külön jogszabályok4) szerinti kötelező pénzbeli teljesítések megfizetésére vonatkozó kötelezettségek, amelyeket a Szlovák Köztársaság vagyonkezelője a külön jogszabályok4) szerint az állami vagyon megyére történő átszállásának napjáig köteles volt megfizetni.
§ 4b
 
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú s majetkom štátu podľa § 3b aj súvisiace majetkové práva a do hodnoty nadobudnutého majetku a majetkových práv aj súvisiace záväzky.
4.b §
 
A 3b. § szerinti állami vagyonnal a megye tulajdonába szállnak át a kapcsolódó tulajdonosi jogok is, és a megszerzett vagyon és tulajdonosi jogok értékéig a kapcsolódó kötelezettségek is.
§ 5
(1)
Majetok štátu podľa § 3 ods. 1 prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku, na území ktorého sa nachádza. Majetok štátu podľa § 3 ods. 2 prejde do vlastníctva vyššieho územného celku, na území ktorého sa nachádza, ak osobitný zákon neustanoví inak.
(2)
Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku štátu mal tento majetok štátu v správe, ktorý podľa tohto zákona prechádza na vyšší územný celok, spíše písomný protokol s príslušným vyšším územným celkom o odovzdaní takéhoto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu podľa tohto zákona a podľa osobitného zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve podľa osobitného zákona,5) súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona6) a prípadné vyčíslenie nákladov na nevyhnutné opravy tejto nehnuteľnosti. Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa tohto zákona na vyšší územný celok a štatutárny orgán vyššieho územného celku.
(3)
Vyšší územný celok je povinný do 12 mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
5. §
(1)
A 3. § (1) bekezdése szerinti állami vagyon annak a megyének a tulajdonába száll át, amelynek a területén található. A 3. § (2) bekezdése szerinti állami vagyon annak a megyének a tulajdonába száll át, amelynek a területén található, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik.
(2)
Az átadó jogalany, amely az állami vagyon átszállásának napjáig igazgatta azt az állami vagyont, amely e törvény szerint a megyére száll át, az illetékes megyével írásbeli jegyzőkönyvet vesz fel az ilyen vagyon átadásáról, legkésőbb az állami vagyon e törvény és külön törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a külön törvény5) szerinti könyvelésben nyilvántartott értékét, a kapcsolódó tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az állami vagyon megyére történő átszállásának napján; ingatlan esetében a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény6) szerinti ingatlankataszter adatait is, valamint az ingatlan szükséges javításainak esetleges költségkimutatását. A jegyzőkönyvet annak a jogalanynak a statutáris szerve írja alá, amely az e törvény szerint a megyére átszálló állami vagyont igazgatta, és a megye statutáris szerve.
(3)
A megye köteles az állami vagyon megszerzésének napjától számított 12 hónapon belül az illetékes ingatlankataszternél külön jogszabályok7) szerint benyújtani a tulajdonjog bejegyzésére irányuló indítványt e vagyonra vonatkozóan.
§ 5a
(1)
Majetok štátu podľa § 3a prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku, na území ktorého sa nachádza.
(2)
Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku štátu mal v správe majetok štátu, ktorý podľa tohto zákona prechádza na vyšší územný celok, spíše s vyšším územným celkom písomný protokol o odovzdaní takéhoto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu podľa tohto zákona, ak tento zákon neustanovuje inak. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve a oceneného podľa osobitného zákona5) a výšku oprávok tohto majetku, súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.6) Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa tohto zákona na vyšší územný celok, a štatutárny orgán vyššieho územného celku.
(3)
Vyšší územný celok je povinný do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
5.a §
(1)
A 3a. § szerinti állami vagyon annak a megyének a tulajdonába száll át, amelynek a területén található.
(2)
Az átadó jogalany, amely az állami vagyon átszállásának napjáig igazgatta azt az állami vagyont, amely e törvény szerint a megyére száll át, a megyével írásbeli jegyzőkönyvet vesz fel az ilyen vagyon átadásáról, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a külön törvény5) szerinti könyvelésben nyilvántartott és felértékelt értékét, és e vagyon amortizációjának összegét, a kapcsolódó tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az állami vagyon megyére történő átszállásának napján; ingatlan esetében a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény6) szerinti ingatlankataszter adatait is. A jegyzőkönyvet annak a jogalanynak a statutáris szerve írja alá, amely az e törvény szerint a megyére átszálló állami vagyont igazgatta, és a megye statutáris szerve.
(3)
A megye köteles az állami vagyon megszerzésének napjától számított hat hónapon belül az illetékes ingatlankataszternél külön jogszabályok7) szerint benyújtani a tulajdonjog bejegyzésére irányuló indítványt e vagyonra vonatkozóan.
§ 5b
(1)
Do vlastníctva vyššieho územného celku prechádzajú z majetku štátu veci v správe krajského úradu v nájme neziskovej organizácie slúžiace na zabezpečenie sociálnych služieb, ktorých poskytovanie prevzala nezisková organizácia od 1. januára 2002 od štátnej rozpočtovej organizácie, ako aj pohľadávky, iné majetkové práva a záväzky súvisiace s týmto majetkom.
(2)
Majetok podľa odseku 1 prechádza 1. júlom 2006 do vlastníctva vyššieho územného celku, na ktorého území sa nachádza.
(3)
Vyšší územný celok je povinný zachovať účelové určenie majetku, ktorý nadobudol podľa odseku 1, najmenej desať rokov odo dňa prechodu do vlastníctva vyššieho územného celku.
(4)
Krajský úrad, ktorý do dňa prechodu majetku štátu mal v správe majetok štátu, ktorý podľa odseku 1 prechádza na vyšší územný celok, spíše s vyšším územným celkom písomný protokol o odovzdaní takého majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve a oceneného podľa osobitného zákona5) a výšku oprávok tohto majetku, ako aj súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.6) Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa odseku 1 na vyšší územný celok, a štatutárny orgán vyššieho územného celku.
(5)
Vyšší územný celok je povinný do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
(6)
Na majetok, ktorý prešiel do vlastníctva vyššieho územného celku podľa odseku 1, sa vzťahuje ustanovenie § 8 ods. 4.
5.b §
(1)
A megye tulajdonába szállnak át az állami vagyonból a kerületi hivatal igazgatása alatt álló, egy nonprofit szervezet bérletében lévő vagyontárgyak, amelyek szociális szolgáltatások biztosítására szolgálnak, és amelyek nyújtását a nonprofit szervezet 2002. január 1-jétől egy állami költségvetési szervtől vette át, valamint az e vagyonnal kapcsolatos követelések, egyéb tulajdonosi jogok és kötelezettségek.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti vagyon 2006. július 1-jén átszáll annak a megyének a tulajdonába, amelynek a területén található.
(3)
A megye köteles az (1) bekezdés szerint szerzett vagyon rendeltetését a megye tulajdonába való átszállás napjától számítva legalább tíz évig megőrizni.
(4)
A kerületi hivatal, amely az állami vagyon átszállásának napjáig igazgatta azt az állami vagyont, amely az (1) bekezdés szerint a megyére száll át, a megyével írásbeli jegyzőkönyvet vesz fel az ilyen vagyon átadásáról, legkésőbb az állami vagyon átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a külön törvény5) szerinti könyvelésben nyilvántartott és felértékelt értékét, és e vagyon amortizációjának összegét, valamint a kapcsolódó tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az állami vagyon megyére történő átszállásának napján; ingatlan esetében a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény6) szerinti ingatlankataszter adatait is. A jegyzőkönyvet annak a jogalanynak a statutáris szerve írja alá, amely az (1) bekezdés szerint a megyére átszálló állami vagyont igazgatta, és a megye statutáris szerve.
(5)
A megye köteles az állami vagyon megszerzésének napjától számított hat hónapon belül az illetékes ingatlankataszternél külön jogszabályok7) szerint benyújtani a tulajdonjog bejegyzésére irányuló indítványt e vagyonra vonatkozóan.
(6)
Az (1) bekezdés szerint a megye tulajdonába átszállt vagyonra a 8. § (4) bekezdésének rendelkezése vonatkozik.
§ 5c
(1)
Pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami podľa § 3b ods. 1 a 2 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku, ktorý je vlastníkom stavby alebo rozostavanej stavby.
(2)
Správca majetku štátu, ktorý mal do dňa prechodu majetku podľa § 3b ods. 1 a 2 tento majetok v správe, spíše s vyšším územným celkom písomný protokol o odovzdaní takého majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku štátu podľa tohto zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve, súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok a údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.6) Protokol podpisuje štatutárny orgán vyššieho územného celku a štatutárny orgán správcu majetku štátu, ktorý mal v správe majetok štátu prechádzajúci podľa tohto zákona na vyšší územný celok.
(3)
Prílohou dohody podľa § 3b ods. 3 je písomný protokol o odovzdaní majetku. Protokol podpisuje štatutárny orgán vyššieho územného celku a štatutárny orgán obvodného úradu v sídle kraja, ktorý mal v dočasnej správe majetok štátu, ktorého vlastníctvo prechádza dohodou na vyšší územný celok.
(4)
Vyšší územný celok je povinný do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podľa § 3b podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných predpisov.7)
5.c §
(1)
A 3b. § (1) és (2) bekezdése szerinti építmények és befejezetlen építmények alatti földterületek annak a megyének a tulajdonába szállnak át, amely az építmény vagy a befejezetlen építmény tulajdonosa.
(2)
Az állami vagyon kezelője, amely a 3b. § (1) és (2) bekezdése szerinti vagyon átszállásának napjáig e vagyont kezelte, a megyével írásbeli jegyzőkönyvet vesz fel az ilyen vagyon átadásáról, legkésőbb az állami vagyon e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a könyvelésben nyilvántartott értékét, a kapcsolódó tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az állami vagyon megyére történő átszállásának napján, valamint az ingatlankataszter külön törvény szerinti adatait.6) A jegyzőkönyvet a megye statutáris szerve és az állami vagyon kezelőjének statutáris szerve írja alá, amely az e törvény szerint a megyére átszálló állami vagyont kezelte.
(3)
A 3b. § (3) bekezdése szerinti megállapodás melléklete a vagyon átadásáról szóló írásbeli jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet a megye statutáris szerve és a megyeszékhelyen működő járási hivatal statutáris szerve írja alá, amely ideiglenesen kezelte azt az állami vagyont, amelynek tulajdonjoga megállapodás alapján a megyére száll át.
(4)
A megye köteles az állami vagyon 3b. § szerinti megszerzésének napjától számított hat hónapon belül az illetékes ingatlankataszternél külön előírások szerint bejegyzésre irányuló indítványt benyújtani e vagyonra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésére.7)
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
MAJETKOVÉ POSTAVENIE VYŠŠIEHO ÚZEMNÉHO CELKU
A megye vagyoni jogállása
§ 6
(1)
Vyšší územný celok hospodári so svojím majetkom samostatne alebo prostredníctvom správcu majetku vyššieho územného celku (ďalej len „správca“), ktorým je jeho rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia zriadená podľa osobitného predpisu.8)
(2)
Správa majetku vyššieho územného celku je súhrn oprávnení a povinností správcu k tej časti majetku vyššieho územného celku, ktorú mu vyšší územný celok zveril do správy alebo ktorú správca nadobudol vlastnou činnosťou. Správca je oprávnený a povinný majetok vyššieho územného celku držať, užívať na plnenie úloh v rámci predmetu činnosti alebo v súvislosti s ním, brať z neho úžitky a nakladať s ním v súlade s týmto zákonom a so zásadami hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku.
(3)
Správca nemôže nadobudnúť majetok do svojho vlastníctva. Majetok, ktorý správca nadobúda, je vlastníctvom vyššieho územného celku. Správca vykonáva právne úkony pri nadobúdaní a správe majetku vyššieho územného celku v mene vyššieho územného celku. Správca koná v mene vyššieho územného celku pred súdmi a inými orgánmi vo veciach, ktoré sa týkajú majetku vyššieho územného celku, ktorý spravuje.
(4)
Vyšší územný celok môže svoj majetok vložiť ako vklad do základného imania obchodnej spoločnosti alebo môže zo svojho majetku založiť právnickú osobu.9)
(5)
Vyšší územný celok a správca môžu na základe zmluvy užívať aj majetok obce11) alebo majetok štátu.12)
(6)
Všetky právne úkony spojené s nakladaním s majetkom vyššieho územného celku musia mať písomnú formu, inak sú neplatné.
6. §
(1)
A megye önállóan vagy a megyei vagyon kezelője (a továbbiakban: „kezelő”) útján gazdálkodik a vagyonával, amely a külön előírás szerint létrehozott költségvetési szervezete vagy támogatott szervezete.8)
(2)
A megyei vagyon kezelése a kezelő jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége a megyei vagyon azon részére vonatkozóan, amelyet a megye a kezelésére bízott, vagy amelyet a kezelő saját tevékenységével szerzett meg. A kezelő jogosult és köteles a megyei vagyont birtokolni, a tevékenységi körébe tartozó feladatok teljesítésére vagy azokkal összefüggésben használni, annak hasznait szedni és azzal e törvénnyel és a megyei vagyongazdálkodás alapelveivel összhangban rendelkezni.
(3)
A kezelő nem szerezhet vagyont a saját tulajdonába. A vagyon, amelyet a kezelő szerez, a megye tulajdona. A kezelő a megyei vagyon megszerzése és kezelése során a jogügyleteket a megye nevében végzi. A kezelő a megye nevében jár el a bíróságok és más szervek előtt az általa kezelt megyei vagyont érintő ügyekben.
(4)
A megye vagyonát betétként beviheti egy gazdasági társaság alaptőkéjébe, vagy vagyonából jogi személyt alapíthat.9)
(5)
A megye és a kezelő szerződés alapján használhatja a község vagyonát11) vagy az állam vagyonát is.12)
(6)
A megyei vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos minden jogügyletet írásba kell foglalni, különben érvénytelenek.
§ 6a
(1)
Správa majetku vyššieho územného celku vzniká
a)
zverením majetku vyššieho územného celku do správy správcu,
b)
prevodom správy majetku vyššieho územného celku,
c)
nadobudnutím majetku do vlastníctva vyššieho územného celku vlastnou činnosťou správcu.
(2)
Majetok vyššieho územného celku zverený do správy určí vyšší územný celok pri zriadení správcu v zriaďovacej listine.13) Vyšší územný celok môže za podmienok určených v zásadách hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku správcovi zveriť do správy ďalší majetok vyššieho územného celku alebo odňať správu majetku vyššieho územného celku.
(3)
Prevod správy majetku vyššieho územného celku medzi správcami sa uskutočňuje zmluvou o prevode správy. Zmluva o prevode správy musí mať písomnú formu a musí obsahovať okrem náležitostí ustanovených v osobitnom predpise14) aj určenie predmetu prevodu, účel jeho využitia, deň prevodu a dohodnutú cenu, ak je prevod odplatný. Na platnosť zmluvy o prevode správy sa vyžaduje súhlas vyššieho územného celku, ak to určia zásady hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku.
(4)
Správcovia si môžu zmluvou o zámene správy vzájomne vymeniť majetok vyššieho územného celku vo svojej správe. Ustanovenie odseku 3 sa použije aj na zmluvu o zámene správy.
6.a §
(1)
A megyei vagyon kezelése létrejön
a)
a megyei vagyonnak a kezelő kezelésébe adásával,
b)
a megyei vagyonkezelés átruházásával,
c)
a megye tulajdonába a kezelő saját tevékenysége által történő vagyonszerzéssel.
(2)
A kezelésbe adott megyei vagyont a megye a kezelő létrehozásakor az alapító okiratban határozza meg.13) A megye a megyei vagyongazdálkodási alapelvekben meghatározott feltételek mellett a kezelő kezelésébe adhat további megyei vagyont, vagy elvonhatja a megyei vagyon kezelését.
(3)
A megyei vagyon kezelésének átruházása a kezelők között vagyonkezelési szerződéssel valósul meg. A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni, és a külön előírásban14) meghatározott kellékeken kívül tartalmaznia kell az átruházás tárgyának meghatározását, felhasználásának célját, az átruházás napját és a megállapodott árat, ha az átruházás ellenérték fejében történik. A vagyonkezelési szerződés érvényességéhez a megye hozzájárulása szükséges, ha ezt a megyei vagyongazdálkodási alapelvek előírják.
(4)
A kezelők vagyonkezelési csereszerződéssel kölcsönösen elcserélhetik a kezelésükben lévő megyei vagyont. A (3) bekezdés rendelkezését a vagyonkezelési csereszerződésre is alkalmazni kell.
Hospodárenie s majetkom vyššieho územného celku
Gazdálkodás a megyei vagyonnal
§ 7
(1)
Vyšší územný celok a správca sú povinní hospodáriť s majetkom vyššieho územného celku v prospech rozvoja vyššieho územného celku, jeho obyvateľov a ochrany a tvorby životného prostredia.
(2)
Vyšší územný celok a správca sú povinní majetok vyššieho územného celku zveľaďovať, chrániť a zhodnocovať, najmä sú povinní tento majetok
a)
udržiavať a užívať,
b)
chrániť pred poškodením, zničením, stratou alebo zneužitím, používať všetky právne prostriedky na jeho ochranu vrátane včasného uplatňovania svojich práv alebo oprávnených záujmov pred príslušnými orgánmi,
c)
viesť v účtovníctve podľa osobitného predpisu.5)
(3)
Vyšší územný celok môže upustiť od vymáhania majetkových práv vyššieho územného celku len vtedy, ak dôvody pre trvalé alebo dočasné upustenie určí v zásadách hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku.
7. §
(1)
A megye és a kezelő köteles a megyei vagyonnal a megye, annak lakosai fejlesztése, valamint a környezet védelme és alakítása érdekében gazdálkodni.
(2)
A megye és a kezelő köteles a megyei vagyont gyarapítani, védeni és értékét növelni, különösen kötelesek ezt a vagyont
a)
karbantartani és használni,
b)
védeni a károsodástól, megsemmisüléstől, elvesztéstől vagy a vele való visszaéléstől, minden jogi eszközt felhasználni a védelmére, beleértve jogaik vagy jogos érdekeik időben történő érvényesítését az illetékes szervek előtt,
c)
külön előírás szerint a könyvelésben nyilvántartani.5)
(3)
A megye csak akkor tekinthet el a megyei vagyoni jogok behajtásától, ha a végleges vagy ideiglenes eltekintés okait a megyei vagyongazdálkodási alapelvekben meghatározza.
§ 8
(1)
Vyšší územný celok je povinný zachovať účelové určenie majetku, ktorý nadobudol podľa § 3 ods. 1 a § 3a tohto zákona a ktorý ku dňu prechodu majetku štátu na vyšší územný celok slúži na výchovno-vzdelávací proces v oblasti vzdelávania a výchovy a činnosti s nimi bezprostredne súvisiace,10) na zabezpečenie sociálnej pomoci, zdravotnej starostlivosti a kultúrnej činnosti.
(2)
Povinnosť podľa odseku 1 sa skončí na základe rozhodnutia zastupiteľstva vyššieho územného celku (ďalej len „zastupiteľstvo")
a)
o zmene účelového určenia majetku uvedeného v odseku 1,
b)
o vklade majetku uvedeného v odseku 1 do obchodnej spoločnosti alebo o jeho použití na založenie inej právnickej osoby,
c)
o prebytočnosti nehnuteľnej veci uvedenej v odseku 1,
d)
o prebytočnosti alebo neupotrebiteľnosti hnuteľnej veci uvedenej v odseku 1, ak jej zostatková cena je vyššia ako 35 000 eur; pri nižšej zostatkovej cene o prebytočnosti alebo neupotrebiteľnosti takejto hnuteľnej veci rozhoduje zamestnanec určený zásadami prijatými podľa § 9 ods. 2.
(3)
Ak prejde do vlastníctva vyššieho územného celku majetok podľa § 3 ods. 2, môže účelové určenie majetku ustanoviť osobitný predpis.
(4)
Na majetok vo vlastníctve vyššieho územného celku uvedený v odseku 1 nemožno zriadiť záložné právo17) ani zabezpečovací prevod práva,18) uskutočniť výkon rozhodnutia, konkurzné konanie a vyrovnacie konanie podľa osobitných predpisov.19) Obmedzenie podľa prvej vety sa neuplatní na zriadenie záložného práva podľa osobitného predpisu19aaa)a jeho výkon.
8. §
(1)
A megye köteles megőrizni annak a vagyonnak a rendeltetését, amelyet e törvény 3. § (1) bekezdése és 3a. §-a szerint szerzett meg, és amely az állami vagyon megyére történő átszállásának napján az oktatás és nevelés területén a nevelési-oktatási folyamatot és a velük közvetlenül összefüggő tevékenységeket,10) a szociális segély, az egészségügyi ellátás és a kulturális tevékenység biztosítását szolgálja.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a megyei képviselő-testület (a továbbiakban: „képviselő-testület”) határozata alapján szűnik meg
a)
az (1) bekezdésben említett vagyon rendeltetésének megváltoztatásáról,
b)
az (1) bekezdésben említett vagyon gazdasági társaságba történő beviteléről vagy más jogi személy alapítására történő felhasználásáról,
c)
az (1) bekezdésben említett ingatlan feleslegességéről,
d)
az (1) bekezdésben említett ingóság feleslegességéről vagy használhatatlanságáról, ha annak maradványértéke meghaladja a 35 000 eurót; alacsonyabb maradványérték esetén az ilyen ingóság feleslegességéről vagy használhatatlanságáról a 9. § (2) bekezdése szerint elfogadott alapelvekben kijelölt alkalmazott dönt.
(3)
Ha a 3. § (2) bekezdése szerint vagyon száll át a megye tulajdonába, a vagyon rendeltetését külön előírás állapíthatja meg.
(4)
Az (1) bekezdésben említett, a megye tulajdonában lévő vagyonra nem lehet zálogjogot17) alapítani, sem biztosítéki célú jogátruházást18) létesíteni, továbbá nem lehet külön előírások szerint határozat végrehajtását, csődeljárást és kiegyezési eljárást foganatosítani.19) Az első mondat szerinti korlátozás nem alkalmazandó a külön előírás19aaa) szerinti zálogjog alapítására és annak végrehajtására.
§ 9
(1)
Vyšší územný celok a správca sú povinní hospodáriť s majetkom vyššieho územného celku podľa tohto zákona a v súlade so zásadami hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku schválenými zastupiteľstvom.
(2)
Zásady hospodárenia s majetkom vyššieho územného celku upravia najmä
a)
práva a povinnosti správcov,
b)
podmienky odňatia správy majetku vyššieho územného celku správcom,
c)
postup a podmienky prenechávania majetku vyššieho územného celku do užívania iným osobám,
d)
úkony správcov neuvedené v odseku 3, ktoré podliehajú schváleniu zastupiteľstvom,
e)
určenie hodnoty majetku, na ktorú sa pri nakladaní s takýmto majetkom vyžaduje schválenie zastupiteľstvom,
f)
spôsoby výkonu práv vyplývajúcich z vlastníctva cenných papierov a majetkových podielov na právnických osobách založených vyšším územným celkom alebo v ktorých má vyšší územný celok postavenie ovládajúcej osoby alebo rozhodujúci vplyv,19aa) s dôrazom na transparentnosť a efektívnosť nakladania s majetkom.
(3)
Zastupiteľstvo schvaľuje
a)
spôsob prevodu vlastníctva nehnuteľného majetku vyššieho územného celku; to neplatí, ak je vyšší územný celok povinný previesť nehnuteľný majetok podľa osobitného predpisu,1aa)
b)
podmienky obchodnej verejnej súťaže, ak sa má prevod vlastníctva nehnuteľného majetku vyššieho územného celku realizovať na základe obchodnej verejnej súťaže,
c)
prevody vlastníctva nehnuteľného majetku vyššieho územného celku, ak sa realizujú priamym predajom,
d)
prevody vlastníctva hnuteľného majetku vyššieho územného celku nad hodnotu určenú v zásadách podľa odseku 2,
e)
nakladanie s majetkovými právami vyššieho územného celku nad hodnotu určenú v zásadách podľa odseku 2,
f)
vklady majetku vyššieho územného celku do majetku zakladaných alebo existujúcich obchodných spoločností,
g)
koncesné zmluvy na uskutočnenie stavebných prác alebo koncesné zmluvy na poskytnutie služby uzatvorené podľa osobitného predpisu19ab) (ďalej len „koncesná zmluva“), a to trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov,
h)
zámer realizovať zlepšenie energetickej efektívnosti budovy alebo zariadenia vo vlastníctve vyššieho územného celku prostredníctvom energetickej služby s garantovanou úsporou energie poskytovanej na základe zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor.19ac)
9. §
(1)
A megye és a kezelő köteles a megyei vagyonnal e törvény szerint és a képviselő-testület által jóváhagyott megyei vagyongazdálkodási alapelvekkel összhangban gazdálkodni.
(2)
A megyei vagyongazdálkodási alapelvek különösen szabályozzák
a)
a kezelők jogait és kötelezettségeit,
b)
a megyei vagyonkezelés kezelő általi elvonásának feltételeit,
c)
a megyei vagyon más személyek használatába adásának eljárását és feltételeit,
d)
a kezelők (3) bekezdésben nem említett, a képviselő-testület jóváhagyásához kötött cselekményeit,
e)
a vagyon értékének meghatározását, amely érték felett az ilyen vagyonnal való rendelkezéshez a képviselő-testület jóváhagyása szükséges,
f)
a megye által alapított, vagy amelyekben a megye ellenőrző személyi pozícióval vagy döntő befolyással rendelkezik,19aa) jogi személyekben lévő értékpapírok és vagyoni részesedések tulajdonjogából eredő jogok gyakorlásának módjait, a vagyonnal való rendelkezés átláthatóságára és hatékonyságára fektetett hangsúllyal.
(3)
A képviselő-testület jóváhagyja
a)
a megyei ingatlanvagyon tulajdonjogának átruházási módját; ez nem érvényes, ha a megye külön előírás1aa) szerint köteles az ingatlanvagyont átruházni,
b)
a nyilvános üzleti pályázat feltételeit, ha a megyei ingatlanvagyon tulajdonjogának átruházása nyilvános üzleti pályázat alapján valósul meg,
c)
a megyei ingatlanvagyon tulajdonjogának átruházását, ha azok közvetlen értékesítéssel valósulnak meg,
d)
a megyei ingóvagyon tulajdonjogának átruházását a (2) bekezdés szerinti alapelvekben meghatározott értéket meghaladóan,
e)
a megyei vagyoni jogokkal való rendelkezést a (2) bekezdés szerinti alapelvekben meghatározott értéket meghaladóan,
f)
a megyei vagyon alapítandó vagy meglévő gazdasági társaságok vagyonába történő bevitelét,
g)
a külön előírás19ab) szerint kötött, építési munkák elvégzésére vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó koncessziós szerződéseket (a továbbiakban: „koncessziós szerződés”), mégpedig az összes képviselő háromötödös többségével,
h)
a megye tulajdonában lévő épület vagy berendezés energiahatékonyságának javítására irányuló szándékot, garantált energiamegtakarítással járó energiaszolgáltatás útján, amelyet a közszféra energiahatékonyságáról szóló szerződés alapján nyújtanak.19ac)
§ 9a
(1)
Ak tento zákon neustanovuje inak, prevody vlastníctva majetku vyššieho územného celku sa musia vykonať
a)
na základe obchodnej verejnej súťaže,19a)
b)
dobrovoľnou dražbou19b) (ďalej len „dražba“) alebo
c)
priamym predajom najmenej za cenu vo výške všeobecnej hodnoty majetku stanovenej podľa osobitného predpisu.19c)
(2)
Vyšší územný celok zverejní zámer predať svoj majetok a jeho spôsob na svojej úradnej tabuli, na svojej internetovej stránke a v regionálnej tlači. Ak ide o prevod podľa odseku 1 písm. a) a b), musí oznámenie v regionálnej tlači obsahovať aspoň miesto, kde sú zverejnené podmienky obchodnej verejnej súťaže alebo dražby.
(3)
Podmienky obchodnej verejnej súťaže vyšší územný celok uverejní minimálne na 15 dní pred uzávierkou na podávanie návrhov do obchodnej verejnej súťaže.
(4)
Na prevod majetku vyššieho územného celku dražbou sa vzťahuje osobitný zákon.19b)
(5)
Vyšší územný celok zverejní zámer predať svoj majetok priamym predajom najmenej na 15 dní. Zároveň zverejní lehotu na doručenie cenových ponúk záujemcov. Vyšší územný celok nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom, ak všeobecná hodnota majetku stanovená podľa osobitného predpisu19c) presiahne 40 000 eur. Stanovenie všeobecnej hodnoty majetku19c) vyššieho územného celku pri priamom predaji nesmie byť v deň schválenia prevodu zastupiteľstvom vyššieho územného celku staršie ako šesť mesiacov.
(6)
Vyšší územný celok nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na fyzickú osobu, ktorá je v tomto vyššom územnom celku
a)
predsedom vyššieho územného celku,
b)
poslancom zastupiteľstva,
c)
štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu právnickej osoby zriadenej alebo založenej vyšším územným celkom,
 
d)
riaditeľom úradu vyššieho územného celku,
 
e)
zamestnancom vyššieho územného celku,
 
f)
hlavným kontrolórom vyššieho územného celku,
 
g)
blízkou osobou19d) osôb uvedených v písmenách a) až f).
 
(7)
Vyšší územný celok nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na právnickú osobu, v ktorej zakladateľom, vlastníkom obchodného podielu, štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, členom riadiaceho, výkonného alebo dozorného orgánu je osoba uvedená v odseku 6; to neplatí, ak ide o právnickú osobu, ktorej zakladateľom je vyšší územný celok alebo v ktorej má vyšší územný celok obchodný podiel.
 
(8)
Ustanovenia odsekov 1 až 7 sa nepoužijú pri prevode majetku vyššieho územného celku, a to
 
a)
nehnuteľného majetku, ktorý je vyšší územný celok povinný previesť podľa osobitného predpisu1aa) alebo ktorým sa realizuje právo na prednostný prevod podľa osobitného predpisu,1aa)
b)
pozemku zastavaného stavbou vo vlastníctve nadobúdateľa vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou,
 
c)
podielu majetku vyššieho územného celku, ktorým sa realizuje zákonné predkupné právo,19f)
 
d)
hnuteľnej veci, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
 
e)
pri prevodoch majetku vyššieho územného celku z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorých zastupiteľstvo vyššieho územného celku rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, pričom osobitný zreteľ musí byť zdôvodnený; zámer previesť majetok týmto spôsobom je vyšší územný celok povinný zverejniť najmenej 15 dní pred schvaľovaním prevodu zastupiteľstvom vyššieho územného celku na svojej úradnej tabuli a na svojej internetovej stránke, pričom tento zámer musí byť zverejnený počas celej tejto doby,
f)
pri prevode nehnuteľného majetku vyššieho územného celku do vlastníctva registrovaného sociálneho podniku ako formy investičnej pomoci.19fa)
(9)
Ak tento alebo osobitný predpis19g) neustanovuje inak, ustanovenia odsekov 1 až 3 a 5 až 7 je vyšší územný celok povinný primerane použiť aj pri prenechávaní majetku vyššieho územného celku do nájmu, a to najmenej za také nájomné, za aké sa v tom čase a na tom mieste obvykle prenechávajú do nájmu na dohodnutý účel veci toho istého druhu alebo porovnateľné veci, okrem
a)
hnuteľnej veci vo vlastníctve vyššieho územného celku, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
 
b)
nájmu majetku vyššieho územného celku, ktorého trvanie s tým istým nájomcom neprekročí desať dní v kalendárnom mesiaci,
 
c)
pri nájmoch majetku vyššieho územného celku z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorých zastupiteľstvo vyššieho územného celku rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, pričom osobitný zreteľ musí byť zdôvodnený; zámer prenajať majetok týmto spôsobom je vyšší územný celok povinný zverejniť najmenej 15 dní pred schvaľovaním nájmu zastupiteľstvom vyššieho územného celku na svojej úradnej tabuli a na svojej internetovej stránke, pričom tento zámer musí byť zverejnený počas celej tejto doby,
d)
nájmu nehnuteľného majetku vyššieho územného celku registrovanému sociálnemu podniku ako formy investičnej pomoci.19fa)
(10)
Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci nie sú týmto zákonom dotknuté.
(11)
Pri nakladaní s cennými papiermi a majetkovými podielmi na právnických osobách, dôsledkom ktorého je zmena vlastníctva, musí vyšší územný celok postupovať podľa odsekov 1 až 7, ak tento postup nevylučuje osobitný predpis.1)
(12)
Fyzická osoba a právnická osoba, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zapisovať sa do registra partnerov verejného sektora,19gb) môže byť nadobúdateľom majetku vyššieho územného celku alebo užívateľom jeho majetku podľa tohto zákona len vtedy, ak je zapísaná v registri partnerov verejného sektora.19gc) Splnenie podmienky podľa predchádzajúcej vety preukazuje v katastrálnom konaní vyšší územný celok.
9.a §
(1)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megyei vagyon tulajdonjogának átruházását a következők szerint kell végrehajtani:
a)
nyilvános üzleti pályázat alapján,19a)
b)
önkéntes árveréssel19b) (a továbbiakban: „árverés”) vagy
c)
közvetlen értékesítéssel, legalább a vagyon külön előírás szerint megállapított általános értékének megfelelő áron.19c)
(2)
A megye a hirdetőtábláján, az internetes oldalán és a regionális sajtóban közzéteszi vagyonának eladási szándékát és annak módját. Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti átruházásról van szó, a regionális sajtóban megjelent közleménynek tartalmaznia kell legalább azt a helyet, ahol a nyilvános üzleti pályázat vagy az árverés feltételeit közzétették.
(3)
A nyilvános üzleti pályázat feltételeit a megye legalább 15 nappal a nyilvános üzleti pályázatra történő ajánlatok benyújtásának határideje előtt közzéteszi.
(4)
A megyei vagyon árveréssel történő átruházására külön törvény vonatkozik.19b)
(5)
A megye legalább 15 napra közzéteszi vagyonának közvetlen értékesítéssel történő eladási szándékát. Ezzel egyidejűleg közzéteszi az érdeklődők árajánlatainak benyújtási határidejét. A megye nem ruházhatja át vagyonának tulajdonjogát közvetlen értékesítéssel, ha a vagyon külön előírás19c) szerint megállapított általános értéke meghaladja a 40 000 eurót. A megyei vagyon általános értékének19c) megállapítása közvetlen értékesítés esetén az átruházás megyei képviselő-testület általi jóváhagyásának napján nem lehet hat hónapnál régebbi.
(6)
A megye nem ruházhatja át vagyonának tulajdonjogát közvetlen értékesítéssel olyan természetes személyre, aki ebben a megyében
a)
a megye elnöke,
b)
a képviselő-testület tagja,
c)
a megye által létrehozott vagy alapított jogi személy statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja,
d)
a megyei hivatal igazgatója,
e)
a megye alkalmazottja,
f)
a megye főellenőre,
g)
az a)–f) pontban felsorolt személyek közel álló személye.19d)
(7)
A megye nem ruházhatja át vagyonának tulajdonjogát közvetlen értékesítéssel olyan jogi személyre, amelyben a (6) bekezdésben említett személy az alapító, az üzletrész tulajdonosa, a statutáris szerv vagy a statutáris szerv tagja, az irányító, végrehajtó vagy felügyelő szerv tagja; ez nem érvényes, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a megye, vagy amelyben a megyének üzletrésze van.
(8)
Az (1)–(7) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a megyei vagyon átruházásakor, mégpedig
a)
olyan ingatlanvagyon esetében, amelyet a megye külön előírás1aa) szerint köteles átruházni, vagy amellyel a külön előírás1aa) szerinti elővásárlási jog valósul meg,
b)
a megszerző tulajdonában lévő építménnyel beépített telek, beleértve a szomszédos területet, amely elhelyezkedésével és hasznosításával az építménnyel elválaszthatatlan egységet képez,
c)
a megye vagyonrészének, amellyel a törvényes elővételi jogot19f) érvényesítik,
d)
olyan ingóság, amelynek maradványértéke 3500 eur-nál alacsonyabb,
e)
a megye vagyonának különös figyelmet érdemlő okból történő átruházása esetén, amelyről a megyei képviselő-testület az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével dönt, a különös figyelmet érdemlő okot pedig indokolni kell; az ilyen módon történő vagyonátruházási szándékot a megye köteles legalább 15 nappal az átruházásnak a megyei képviselő-testület általi jóváhagyása előtt a hirdetőtábláján és a honlapján közzétenni, és e szándéknak a teljes időtartam alatt közzé kell lennie téve,
f)
a megye ingatlanvagyonának bejegyzett szociális vállalkozás tulajdonába történő átruházása esetén beruházási támogatás formájában.19fa)
(9)
Ha e törvény vagy külön jogszabály19g) másként nem rendelkezik, a megye köteles az (1)–(3) és (5)–(7) bekezdés rendelkezéseit arányosan alkalmazni a megye vagyonának bérbeadása esetén is, mégpedig legalább olyan bérleti díjért, amilyenért abban az időben és azon a helyen azonos vagy hasonló jellegű dolgokat a megállapodás szerinti célra szokásosan bérbe adnak, kivéve
a)
a megye tulajdonában lévő olyan ingóság, amelynek maradványértéke 3500 eur-nál alacsonyabb,
b)
a megye vagyonának bérbeadása, amelynek időtartama ugyanazzal a bérlővel nem haladja meg a naptári hónapban a tíz napot,
c)
a megye vagyonának különös figyelmet érdemlő okból történő bérbeadása esetén, amelyről a megyei képviselő-testület az összes képviselő-testületi tag háromötödös többségével dönt, a különös figyelmet érdemlő okot pedig indokolni kell; az ilyen módon történő vagyonbérbeadási szándékot a megye köteles legalább 15 nappal a bérletnek a megyei képviselő-testület általi jóváhagyása előtt a hirdetőtábláján és a honlapján közzétenni, és e szándéknak a teljes időtartam alatt közzé kell lennie téve,
d)
a megye ingatlanvagyonának bejegyzett szociális vállalkozásnak történő bérbeadása beruházási támogatás formájában.19fa)
(10)
Az állami támogatásra vonatkozó külön jogszabályokat e törvény nem érinti.
(11)
Az értékpapírokkal és a jogi személyekben való vagyoni részesedésekkel való rendelkezés során, amelynek következménye a tulajdonosváltás, a megyének az (1)–(7) bekezdés szerint kell eljárnia, ha ezt az eljárást külön jogszabály1) nem zárja ki.
(12)
Az a természetes személy és jogi személy, amelyre vonatkozik a közszféra partnereinek nyilvántartásába19gb) való bejegyzési kötelezettség, e törvény szerint csak akkor lehet a megye vagyonának megszerzője vagy vagyonának használója, ha be van jegyezve a közszféra partnereinek nyilvántartásába.19gc) Az előző mondat szerinti feltétel teljesülését a kataszteri eljárásban a megye igazolja.
§ 9b
 
(1)
Fyzická osoba, ktorá má trvalý pobyt v obci na území vyššieho územného celku, sa môže domáhať neplatnosti právneho úkonu alebo určenia vlastníctva k majetku, ktorý bol vyšším územným celkom prevedený na tretiu osobu, ak prevod majetku vyššieho územného celku nebol realizovaný na základe obchodnej verejnej súťaže,19a) dražbou19b) alebo priamym predajom najmenej za cenu stanovenú podľa osobitného predpisu,19c) okrem prípadov, keď tento zákon iný spôsob prevodu pripúšťa.
 
(2)
Žalobu podľa odseku 1 je možné podať na súde do jedného roka odo dňa prevodu vlastníckeho práva z majetku vyššieho územného celku na nadobúdateľa.
9.b §
(1)
Az a természetes személy, akinek a megye területén lévő községben van állandó lakóhelye, követelheti a jogügylet érvénytelenségének megállapítását vagy a vagyon tulajdonjogának megállapítását, amelyet a megye harmadik személyre ruházott át, ha a megye vagyonának átruházása nem nyilvános üzleti pályázat,19a) árverés19b) vagy közvetlen értékesítés útján, legalább a külön jogszabály19c) szerint megállapított áron valósult meg, kivéve azokat az eseteket, amikor e törvény más átruházási módot is megenged.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti keresetet a megye vagyonából a megszerzőre történő tulajdonjog-átruházás napjától számított egy éven belül lehet a bíróságon benyújtani.
§ 9c
(1)
Koncesný majetok je majetok vyššieho územného celku, ktorý užíva koncesionár v rozsahu, za podmienok a v lehote dohodnutej v koncesnej zmluve,19ab) ak riziko vyplývajúce z práva na využívanie stavby alebo služby na dohodnutý čas alebo z tohto práva spojeného s peňažným plnením znáša v prevažnej miere koncesionár.
(2)
Vyšší územný celok nesmie koncesný majetok previesť do vlastníctva iných osôb.
(3)
Obsahom užívania koncesného majetku podľa odseku 1 môže byť
a)
vstup na nehnuteľný majetok vyššieho územného celku,
b)
zriadenie stavby na pozemku vo vlastníctve vyššieho územného celku, ak podľa koncesnej zmluvy sa vlastníkom stavby stane vyšší územný celok najneskôr v lehote podľa koncesnej zmluvy,
c)
prekládka a odstránenie stavby vo vlastníctve vyššieho územného celku,
d)
rekonštrukcia, prevádzka, údržba a oprava majetku vyššieho územného celku,
e)
poskytovanie služieb alebo iné komerčné využitie,
f)
prenechanie majetku vyššieho územného celku do nájmu, výpožičky alebo zriadenie zmluvného vecného bremena na majetok vyššieho územného celku v prospech tretej osoby,
g)
nakladanie s majetkom vyššieho územného celku, ktorý pre svoje úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke alebo z iných závažných dôvodov už nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu,
h)
nakladanie s materiálom vyťaženým na pozemkoch vo vlastníctve vyššieho územného celku za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.19h)
(4)
Koncesionár pri užívaní koncesného majetku koná vo vlastnom mene a nemá postavenie správcu majetku vyššieho územného celku podľa tohto zákona. Koncesionár je povinný koncesný majetok udržiavať v riadnom stave, dodržiavať účel, na ktorý je určený, zabezpečovať jeho údržbu a prevádzku a uhrádzať náklady s tým spojené, zabezpečovať jeho ochranu, informovať vyšší územný celok o koncesnom majetku v rozsahu povinností dohodnutých v koncesnej zmluve a plniť ďalšie povinnosti dohodnuté v koncesnej zmluve.
(5)
Koncesionár nesmie koncesný majetok použiť na zabezpečenie svojich záväzkov alebo záväzkov tretej osoby, ani previesť do vlastníctva iných osôb, ak tento zákon neustanovuje inak.
9.c §
(1)
A koncessziós vagyon a megye azon vagyona, amelyet a koncesszionárius a koncessziós szerződésben19ab) megállapított mértékben, feltételekkel és időtartamra használ, ha az építmény vagy szolgáltatás megállapodás szerinti ideig történő hasznosításának jogából, vagy e jognak a pénzbeli teljesítéssel való összekapcsolásából eredő kockázatot túlnyomórészt a koncesszionárius viseli.
(2)
A megye a koncessziós vagyont nem ruházhatja át más személyek tulajdonába.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti koncessziós vagyon használatának tartalma lehet
a)
a megye ingatlanvagyonára való belépés,
b)
építmény létesítése a megye tulajdonában lévő telken, ha a koncessziós szerződés szerint az építmény tulajdonosává legkésőbb a koncessziós szerződés szerinti határidőn belül a megye válik,
c)
a megye tulajdonában lévő építmény áthelyezése és eltávolítása,
d)
a megye vagyonának rekonstrukciója, üzemeltetése, karbantartása és javítása,
e)
szolgáltatásnyújtás vagy egyéb kereskedelmi hasznosítás,
f)
a megye vagyonának bérbe, haszonkölcsönbe adása vagy szerződéses szolgalom létesítése a megye vagyonára harmadik személy javára,
g)
a megye olyan vagyonával való rendelkezés, amely teljes elhasználódása vagy károsodása, nyilvánvaló elavultsága vagy gazdaságtalan üzemeltetése, vagy más súlyos okokból már nem szolgálhatja a célját vagy rendeltetését,
h)
a megye tulajdonában lévő telkeken kitermelt anyaggal való rendelkezés a külön jogszabályban19h) meghatározott feltételek mellett.
(4)
A koncesszionárius a koncessziós vagyon használata során saját nevében jár el, és e törvény szerint nem minősül a megye vagyonkezelőjének. A koncesszionárius köteles a koncessziós vagyont rendes állapotban tartani, betartani azt a célt, amelyre azt rendelték, biztosítani annak karbantartását és üzemeltetését és megtéríteni az ezzel járó költségeket, biztosítani annak védelmét, tájékoztatni a megyét a koncessziós vagyonról a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségek mértékében, és teljesíteni a koncessziós szerződésben megállapított egyéb kötelezettségeket.
(5)
A koncesszionárius a koncessziós vagyont nem használhatja fel saját vagy harmadik személy kötelezettségeinek biztosítékául, sem ruházhatja át más személyek tulajdonába, ha e törvény másként nem rendelkezik.
§ 9d
(1)
Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár môže prenechať koncesný majetok do nájmu, výpožičky alebo zriadiť zmluvné vecné bremeno v prospech tretej osoby. Nájomnú zmluvu, zmluvu o výpožičke alebo zmluvu o zriadení vecného bremena môže koncesionár uzatvoriť s treťou osobou najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve. Pri prenechaní koncesného majetku do nájmu sa ustanovenie § 9a ods. 9 nepoužije. Nájomné a odplata za zriadenie vecného bremena sa určí dohodou medzi koncesionárom a treťou osobou. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci19i) nie sú týmto dotknuté.
(2)
Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár je po predchádzajúcom písomnom súhlase vyššieho územného celku oprávnený koncesný majetok, ktorý pre úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke alebo z iných závažných dôvodov nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu, predať osobe, ktorá sa zaoberá výkupom druhotných surovín alebo zabezpečiť likvidáciu podľa osobitného predpisu.19j)
(3)
Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, vyšší územný celok môže s koncesionárom uzatvoriť dohodu o splátkach alebo dohodu o odklade platenia pohľadávky vyššieho územného celku, ktorá vznikla z koncesnej zmluvy. Dohodu o odklade platenia možno uzatvoriť najviac na obdobie jedného roka od splatnosti pohľadávky vyššieho územného celku. Úroky z omeškania sa za obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia neuplatňujú a nevymáhajú. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci19i) nie sú týmto dotknuté. Ak koncesionár nezaplatí niektorú splátku riadne a včas alebo ak nezaplatí celý dlh v dohodnutej lehote, vyšší územný celok uplatní voči koncesionárovi pohľadávku vyššieho územného celku vrátane úrokov z omeškania za celé obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia.
9.d §
(1)
Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncesszionárius a koncessziós vagyont bérbe, haszonkölcsönbe adhatja, vagy szerződéses szolgalmat létesíthet harmadik személy javára. A bérleti szerződést, a haszonkölcsön-szerződést vagy a szolgalom létesítéséről szóló szerződést a koncesszionárius harmadik személlyel legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós időtartamra kötheti meg. A koncessziós vagyon bérbeadása esetén a 9a. § (9) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó. A bérleti díjat és a szolgalom létesítéséért járó ellenértéket a koncesszionárius és a harmadik személy közötti megállapodás határozza meg. Az állami támogatásra vonatkozó külön jogszabályokat19i) ez nem érinti.
(2)
Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncesszionárius a megye előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult azt a koncessziós vagyont, amely teljes elhasználódása vagy károsodása, nyilvánvaló elavultsága vagy gazdaságtalan üzemeltetése, vagy más súlyos okokból nem szolgálhatja a célját vagy rendeltetését, eladni másodlagos nyersanyagok felvásárlásával foglalkozó személynek, vagy biztosítani a külön jogszabály19j) szerinti megsemmisítését.
(3)
Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a megye a koncesszionáriussal részletfizetési megállapodást vagy fizetési haladékról szóló megállapodást köthet a megye koncessziós szerződésből eredő követelésére. A fizetési haladékról szóló megállapodás legfeljebb a megye követelésének esedékességétől számított egy évre köthető meg. A késedelmi kamat a részletfizetési megállapodás vagy a fizetési haladékról szóló megállapodás időtartama alatt nem érvényesíthető és nem hajtható be. Az állami támogatásra vonatkozó külön jogszabályokat19i) ez nem érinti. Ha a koncesszionárius valamelyik részletet nem fizeti meg rendben és időben, vagy ha a teljes tartozást nem fizeti meg a megállapodás szerinti határidőn belül, a megye érvényesíti a koncesszionáriussal szembeni követelését, beleértve a késedelmi kamatot is, a részletfizetési megállapodás vagy a fizetési haladékról szóló megállapodás teljes időtartamára.
§ 9e
(1)
Spoločný podnik je právnická osoba, ktorú na účel realizácie koncesie19ab) založil vyšší územný celok spoločne s koncesionárom. Spoločný podnik je aj právnická osoba, ktorú založil koncesionár, do ktorej základného imania bol na základe koncesnej zmluvy vložený majetok vyššieho územného celku.
(2)
Vyšší územný celok môže vložiť majetok vyššieho územného celku ako vklad pri založení spoločného podniku alebo ako vklad do základného imania spoločného podniku, ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve.
(3)
Prioritný majetok je nehnuteľný majetok vyššieho územného celku, ktorý vyšší územný celok vložil do spoločného podniku. Prioritný majetok nemožno použiť na zabezpečenie záväzkov spoločného podniku, koncesionára alebo tretej osoby, ani previesť do vlastníctva iných osôb. Prioritný majetok nepodlieha výkonu rozhodnutia, exekúcii, nie je súčasťou konkurznej podstaty a ani predmetom likvidácie. Označenie prioritného majetku v katastri nehnuteľností19k) sa vykoná poznámkou na návrh vyššieho územného celku. Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, prioritný majetok možno dať do nájmu, výpožičky alebo na prioritný majetok zriadiť zmluvné vecné bremeno, najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve alebo do dňa zrušenia spoločného podniku bez právneho nástupcu. Prioritný majetok nestráca svoj charakter ani prechodom na právneho nástupcu. Po zániku vecného bremena zapísaného v katastri nehnuteľností je vyšší územný celok povinný dať návrh na výmaz vecného bremena.
(4)
Spoločný podnik je povinný zachovať účelové určenie prioritného majetku, ktorý nadobudol do vlastníctva; táto povinnosť sa vzťahuje aj na právneho nástupcu.
(5)
Vyšší územný celok vedie o prioritnom majetku osobitnú evidenciu, ktorá obsahuje zoznam vecí s uvedením identifikačných údajov a odkaz na účtovný zápis v účtovníctve spoločného podniku; spoločný podnik je povinný poskytnúť tieto údaje vyššiemu územnému celku.
(6)
Oprávnenie konať za spoločný podnik vo veciach prevádzky a údržby prioritného majetku prechádza na vyšší územný celok vyhlásením konkurzu na spoločný podnik; vyšší územný celok pri tom koná v mene spoločného podniku a na vlastný účet. Ak bol na spoločný podnik vyhlásený konkurz, prioritný majetok prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku právoplatnosťou uznesenia súdu o vyhlásení konkurzu alebo právoplatnosťou rozhodnutia, ktorým odvolací súd potvrdil rozhodnutie súdu prvého stupňa o vyhlásení konkurzu za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva vyššieho územného celku do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza vyšší územný celok.
(7)
Dňom zrušenia spoločného podniku likvidáciou prioritný majetok prechádza do vlastníctva vyššieho územného celku za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Likvidátor je povinný odovzdať a vyšší územný celok prevziať tento majetok; o odovzdaní a prevzatí sa spíše zápisnica. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva vyššieho územného celku do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza vyšší územný celok.
9.e §
(1)
A közös vállalat olyan jogi személy, amelyet a koncesszió19ab) megvalósítása céljából a megye a koncesszionáriussal közösen alapított. Közös vállalat az a jogi személy is, amelyet a koncesszionárius alapított, és amelynek alaptőkéjébe a koncessziós szerződés alapján a megye vagyonát bevitték.
(2)
A megye a megye vagyonát apportként beviheti a közös vállalat alapításakor vagy apportként a közös vállalat alaptőkéjébe, ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak.
(3)
A kiemelt vagyon a megye azon ingatlanvagyona, amelyet a megye a közös vállalatba bevitt. A kiemelt vagyon nem használható fel a közös vállalat, a koncesszionárius vagy harmadik személy kötelezettségeinek biztosítékául, sem ruházható át más személyek tulajdonába. A kiemelt vagyon nem képezi határozat végrehajtásának, végrehajtásnak a tárgyát, nem része a csődvagyonnak és nem tárgya a felszámolásnak. A kiemelt vagyon megjelölése az ingatlankataszterben19k) a megye indítványára feljegyzéssel történik. Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a kiemelt vagyon bérbe, haszonkölcsönbe adható, vagy a kiemelt vagyonra szerződéses szolgalom létesíthető, legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós időtartamra vagy a közös vállalat jogutód nélküli megszüntetésének napjáig. A kiemelt vagyon a jogutódra való átszállással sem veszíti el jellegét. Az ingatlankataszterbe bejegyzett szolgalom megszűnése után a megye köteles indítványozni a szolgalom törlését.
(4)
A közös vállalat köteles megőrizni a tulajdonába került kiemelt vagyon rendeltetését; ez a kötelezettség a jogutódra is vonatkozik.
(5)
A megye a kiemelt vagyonról külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a dolgok jegyzékét az azonosító adatok feltüntetésével és a közös vállalat könyvelésében szereplő könyvelési tételre való hivatkozást; a közös vállalat köteles ezeket az adatokat a megye rendelkezésére bocsátani.
(6)
A kiemelt vagyon üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos ügyekben a közös vállalat nevében való eljárás joga a közös vállalattal szembeni csődeljárás kihirdetésével átszáll a megyére; a megye eközben a közös vállalat nevében és saját számlájára jár el. Ha a közös vállalattal szemben csődeljárást hirdettek ki, a kiemelt vagyon a csődeljárás kihirdetéséről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedésével, vagy azon határozat jogerőre emelkedésével, amellyel a fellebbviteli bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság csődeljárás kihirdetéséről szóló határozatát, a koncessziós szerződésben meghatározott térítés ellenében, legfeljebb a szakértői értékbecslésben megállapított áron a megye tulajdonába száll át. A kiemelt vagyon átadás-átvételi jegyzőkönyve a megye tulajdonjogának az ingatlankataszterbe történő bejegyzésére irányuló indítvány mellékletét képezi. A kiemelt vagyont értékelő szakértői értékbecslés elkészítéséért a szakértő díját a megye téríti meg.
(7)
A közös vállalat felszámolással történő megszüntetésének napján a kiemelt vagyon a koncessziós szerződésben meghatározott térítés ellenében, legfeljebb a szakértői értékbecslésben megállapított áron a megye tulajdonába száll át. A felszámolási biztos köteles ezt a vagyont átadni, a megye pedig átvenni; az átadásról és átvételről jegyzőkönyv készül. A kiemelt vagyon átadás-átvételi jegyzőkönyve a megye tulajdonjogának az ingatlankataszterbe történő bejegyzésére irányuló indítvány mellékletét képezi. A kiemelt vagyont értékelő szakértői értékbecslés elkészítéséért a szakértő díját a megye téríti meg.
§ 9f
(1)
Vyšší územný celok je oprávnený na základe zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor19ac) prenechať v nevyhnutne potrebnom rozsahu svoj majetok poskytovateľovi energetickej služby s garantovanou úsporou energie na
a)
obnovu budovy19l) alebo stavebné úpravy budovy, ktorými sa vykonáva zásah najmä do jej obalovej konštrukcie zateplením obvodového plášťa a strešného plášťa a výmenou pôvodných otvorových výplní,
b)
obnovu technického zariadenia budovy,19l)
c)
údržbu a opravy obnovenej časti budovy podľa písmena a),
d)
zriadenie, rekonštrukciu, modernizáciu alebo výmenu technických systémov vykurovania, prípravy teplej vody, vetrania, chladenia, osvetlenia budov a ich kombinácie, energetického zariadenia,19m) osvetľovacieho alebo iného zariadenia, ktoré spotrebúva energiu,
e)
prevádzku, údržbu a opravy zariadenia podľa písmen b) a d),
f)
inštaláciu merania a riadenia,
g)
zabezpečenie likvidácie zariadenia podľa písmen b) a d) podľa osobitných predpisov19j) z dôvodov jeho úplného opotrebenia alebo poškodenia, zrejmej zastaranosti alebo nehospodárnosti v prevádzke, pre ktoré nemôže slúžiť na svoj účel alebo určenie.
(2)
Zmluva o energetickej efektívnosti pre verejný sektor, ktorá umožní prenechanie majetku vyššieho územného celku na iné účely, ako sú uvedené v odseku 1, je v tejto časti neplatná.
(3)
Vyšší územný celok je oprávnený nakladať s majetkom, ktorý je predmetom zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor. S prevodom vlastníctva prechádzajú práva a povinnosti zo zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor na nadobúdateľa tohto majetku, ak sa zmluva o energetickej efektívnosti pre verejný sektor19ac) v súlade s jej podmienkami neukončí.
9.f §
(1)
A megye jogosult a közszféra energiahatékonyságáról szóló szerződés19ac) alapján a feltétlenül szükséges mértékben átengedni a vagyonát a garantált energiamegtakarítást nyújtó energiaszolgáltatónak a következőkre:
a)
épület felújítására19l) vagy épület átalakítására, amellyel beavatkozás történik különösen annak határoló szerkezetébe a külső falazat és a tetőhéjazat hőszigetelésével és az eredeti nyílászárók cseréjével,
b)
az épület műszaki berendezésének felújítására,19l)
c)
az épület a) pont szerinti felújított részének karbantartására és javítására,
d)
az épületek fűtési, melegvíz-készítési, szellőztetési, hűtési, világítási műszaki rendszereinek és ezek kombinációinak, energetikai berendezésnek,19m) világító vagy más energiafogyasztó berendezésnek a létesítésére, rekonstrukciójára, korszerűsítésére vagy cseréjére,
e)
a b) és d) pont szerinti berendezések üzemeltetésére, karbantartására és javítására,
f)
mérő- és szabályozórendszerek telepítésére,
g)
a b) és d) pont szerinti létesítmény felszámolásának biztosítása a külön jogszabályok szerint,19j) a teljes elhasználódása vagy károsodása, nyilvánvaló elavultsága vagy gazdaságtalan üzemeltetése okán, ami miatt nem szolgálhatja célját vagy rendeltetését.
(2)
A közszféra energiahatékonyságáról szóló szerződés, amely lehetővé teszi a megye vagyonának az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő célokra történő átengedését, e részében érvénytelen.
(3)
A megye jogosult a közszféra energiahatékonyságáról szóló szerződés tárgyát képező vagyonnal gazdálkodni. A tulajdonjog átruházásával a közszféra energiahatékonyságáról szóló szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átszállnak e vagyon megszerzőjére, amennyiben a közszféra energiahatékonyságáról szóló szerződés19ac) annak feltételeivel összhangban nem szűnik meg.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
SPOLOČNÉ, PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
§ 10
 
Vyšší územný celok sa pri nadobúdaní majetku a nakladaní s ním riadi osobitnými predpismi,20) ak tento zákon neustanovuje inak.
10. §
 
A megye a vagyon megszerzése és az azzal való gazdálkodás során külön jogszabályok20) szerint jár el, ha e törvény másként nem rendelkezik.
§ 11
 
Spory, ktoré vzniknú pri prechode vlastníckeho práva, majetkových práv a záväzkov štátu na vyššie územné celky, rozhodujú súdy.
11. §
 
Az állam tulajdonjogának, tulajdonosi jogainak és tartozásainak a megyékre történő átszállása során felmerülő vitákról a bíróság dönt.
§ 12
(1)
Veci uvedené v § 3 ods. 1 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok; tento deň je dňom prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
(2)
Veci uvedené v § 3 ods. 2 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom uvedeným v dohode alebo dňom ustanoveným v osobitnom predpise.
12. §
(1)
A 3. § (1) bekezdésében említett vagyontárgyak azon külön törvény hatálybalépésének napján kerülnek a megye tulajdonába, amellyel az alapítói jogkör a megyére száll át; ez a nap az állami vagyon megyére történő átszállásának napja.
(2)
A 3. § (2) bekezdésében említett vagyontárgyak a megállapodásban rögzített napon vagy a külön jogszabályban meghatározott napon kerülnek a megye tulajdonába.
§ 12a
(1)
Veci uvedené v § 3a prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na vyšší územný celok; tento deň je dňom prechodu majetku štátu na vyšší územný celok.
(2)
Ak je odovzdávajúcim subjektom okresný úrad, spíše písomný protokol podľa § 5a ods. 2 krajský úrad a protokol podpíše štatutárny orgán krajského úradu.
(3)
Povinnosť podľa § 8 ods. 1 a obmedzenia podľa § 8 ods. 4 sa vzťahujú na majetok, ktorý slúži na zabezpečenie zdravotnej starostlivosti, do 31. decembra 2004.
12.a §
(1)
A 3a. §-ban említett vagyontárgyak azon külön törvény hatálybalépésének napján kerülnek a megye tulajdonába, amellyel az alapítói jogkör a megyére száll át; ez a nap az állami vagyon megyére történő átszállásának napja.
(2)
Ha az átadó szerv a járási hivatal, az 5a. § (2) bekezdése szerinti írásbeli jegyzőkönyvet a kerületi hivatal veszi fel, és a jegyzőkönyvet a kerületi hivatal statutáris szerve írja alá.
(3)
A 8. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség és a 8. § (4) bekezdése szerinti korlátozások az egészségügyi ellátás biztosítására szolgáló vagyonra 2004. december 31-ig vonatkoznak.
§ 12b
 
Veci uvedené v § 3b ods. 1 a 2 prechádzajú do vlastníctva vyššieho územného celku 1. júla 2009. Veci uvedené v § 3b ods. 3 prejdú do vlastníctva vyššieho územného celku dňom uvedeným v dohode.
12.b §
 
A 3b. § (1) és (2) bekezdésében említett vagyontárgyak 2009. július 1-jén a megye tulajdonába kerülnek. A 3b. § (3) bekezdésében említett vagyontárgyak a megállapodásban rögzített napon kerülnek a megye tulajdonába.
§ 13
 
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2002.
13. §
 
Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
Rudolf Schuster v. r.

Jozef Migaš v. r.

Mikuláš Dzurinda v. r.
Rudolf Schuster s. k.

Jozef Migaš s. k.

Mikuláš Dzurinda s. k.
1)
Napríklad zákon č. 530/1990 Zb. o dlhopisoch v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník, zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch) v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. o kolektívnom investovaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1a)
Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov. 
Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1aa)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
1b)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve v znení neskorších predpisov, zákon č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
2)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
3)
Zákon č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3a)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3b)
§ 43 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
3c)
§ 24b zákona č. 135/1961 Zb. v znení zákona č. 524/2003 Z. z.
3d)
§ 18d ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení zákona č. 161/2003 Z. z.
3e)
§ 5 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4)
Napríklad zákon č. 366/1999 Z. z. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 273/1994 Z. z. o zdravotnom poistení, financovaní zdravotného poistenia, o zriadení Všeobecnej zdravotnej poisťovne a o zriaďovaní rezortných, odvetvových, podnikových a občianskych zdravotných poisťovní v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1994 Z. z. o Sociálnej poisťovni v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 387/1996 Z. z. o zamestnanosti v znení neskorších predpisov.
5)
Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve.
6)
§ 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon).
7)
§ 34 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z.
8)
§ 21 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
9)
Napríklad § 56 Obchodného zákonníka, zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov.
10)
Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení neskorších predpisov. 
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach v znení neskorších predpisov.
11)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
12)
§ 13 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
13)
§ 21 ods. 9 písm. g) zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
14)
§ 43 až 51 Občianskeho zákonníka.
15)
Napríklad zákon č. 115/1998 Z. z. o múzeách a galériách a o ochrane predmetov múzejnej hodnoty a galerijnej hodnoty.
16)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 183/2000 Z. z. o knižniciach, o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti a o zmene a doplnení zákona č. 68/1997 Z. z. o Matici slovenskej.
17)
§ 151a až 151m Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
18)
§ 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
19)
Napríklad zákon č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov a zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení neskorších predpisov.
19a)
§ 281 až 288 Obchodného zákonníka.
19aa)
Napríklad § 66a Obchodného zákonníka, § 8 ods. 1 písm. b) zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19aaa)
Zákon č. 150/2013 Z. z. o Štátnom fonde rozvoja bývania v znení neskorších predpisov.
19ab)
Zákon č. 25/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19ac)
§ 18 zákona č. 321/2014 Z. z. o energetickej efektívnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 4/2019 Z. z.
19b)
Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
19c)
Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
19d)
§ 116 Občianskeho zákonníka.
19f)
Napríklad § 140 Občianskeho zákonníka.
19fa)
§ 17 ods. 1 písm. f) zákona č. 112/2018 Z. z. o sociálnej ekonomike a sociálnych podnikoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19g)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 189/1992 Zb. o úprave niektorých pomerov súvisiacich s nájmom bytov a s bytovými náhradami v znení neskorších predpisov.
19gb)
Zákon č. 315/2016 Z. z. o registri partnerov verejného sektora a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19gc)
§ 18 zákona č. 315/2016 Z. z.
19h)
Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
 
19i)
Napríklad zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov, čl. 107 až 109 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010).
19j)
Zákon č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
19k)
§ 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19l)
Napríklad § 2 ods. 7 zákona č. 555/2005 Z. z. o energetickej hospodárnosti budov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 300/2012 Z. z., § 9 ods. 2 zákona č. 321/2014 Z. z.
19m)
§ 12 ods. 1 zákona č. 251/2012 Z. z. o energetike v znení neskorších predpisov.
20)
Napríklad Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov.
1)
Például az 530/1990. sz. Tgy. a kötvényekről, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Kereskedelmi Törvénykönyv, az 566/2001. sz. Tt. az értékpapírokról és a befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (értékpapírtörvény), a későbbi előírások szerinti módosításában, az 594/2003. sz. Tt. a kollektív befektetésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
1a)
Az 523/2004. sz. Tt. a közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában. Az 583/2004. sz. Tt. a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
1aa)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 182/1993. sz. Tt. a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogáról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
1b)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 542/1990. sz. Tgy. az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatról, a későbbi előírások szerinti módosításában, az 195/1998. sz. Tt. a szociális segélyről, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 277/1994. sz. Tt. az egészségügyi ellátásról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
2)
A Szlovák Nemzeti Tanács 542/1990. sz. Tgy. a későbbi előírások szerinti módosításában.
3)
Az 195/1998. sz. Tt. a későbbi előírások szerinti módosításában.
3a)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 277/1994. sz. Tt. a későbbi előírások szerinti módosításában.
3b)
Az 50/1976. sz. Tgy. a területrendezésről és az építési rendtartásról (építési törvény) 43. §-a, a későbbi előírások szerinti módosításában.
3c)
A 135/1961. sz. Tgy. 24b. §-a, az 524/2003. sz. Tt. által módosított szövegében.
3d)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. Tt. 18d. §-ának (1) bekezdése, a 161/2003. sz. Tt. által módosított szövegében.
3e)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. Tt. 5. §-a, a későbbi előírások szerinti módosításában.
4)
Például a 366/1999. sz. Tt. a jövedelemadókról, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 273/1994. sz. Tt. az egészségbiztosításról, az egészségbiztosítás finanszírozásáról, az Általános Egészségbiztosító létrehozásáról és a szakmai, ágazati, vállalati és polgári egészségbiztosítók létrehozásáról, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 274/1994. sz. Tt. a Szociális Biztosítóról, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 387/1996. sz. Tt. a foglalkoztatásról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
5)
A 431/2002. sz. Tt. a számvitelről.
6)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. Tt. az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) 42. §-a.
7)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. Tt. 34. §-a.
8)
Az 523/2004. sz. Tt. 21. §-a, az 584/2005. sz. Tt. által módosított szövegében.
9)
Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 56. §-a, a 213/1997. sz. Tt. a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
10)
A 29/1984. sz. Tgy. az alap- és középiskolák rendszeréről (iskolatörvény), a későbbi előírások szerinti módosításában. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 279/1993. sz. Tt. az iskolai létesítményekről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
11)
A Szlovák Nemzeti Tanács 138/1991. sz. Tgy. a községek vagyonáról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
12)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. Tt. az állami vagyon kezeléséről 13. §-ának (1) bekezdése, a későbbi előírások szerinti módosításában.
13)
Az 523/2004. sz. Tt. 21. §-a (9) bekezdésének g) pontja, az 584/2005. sz. Tt. által módosított szövegében.
14)
A Polgári Törvénykönyv 43–51. §-ai.
15)
Például a 115/1998. sz. Tt. a múzeumokról és galériákról, valamint a múzeumi és galériai értékű tárgyak védelméről.
16)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 277/1994. sz. Tt. a későbbi előírások szerinti módosításában, a 183/2000. sz. Tt. a könyvtárakról, a Szlovák Nemzeti Tanács 27/1987. sz. Tgy. az állami műemlékvédelemről szóló törvényének kiegészítéséről, valamint a 68/1997. sz. Tt. a Matica slovenskáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről.
17)
A Polgári Törvénykönyv 151a–151m. §-ai, a későbbi előírások szerinti módosításában.
18)
A Polgári Törvénykönyv 553. §-a, az 509/1991. sz. Tgy. által módosított szövegében.
19)
Például a 65/2001. sz. Tt. a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 233/1995. sz. Tt. a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtási rendtartás), valamint további törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában, és a 328/1991. sz. Tgy. a csődről és az egyezségről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19a)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 281–288. §-ai.
19aa)
Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 66a. §-a, a 25/2006. sz. Tt. a közbeszerzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja.
19aaa)
A 150/2013. sz. Tt. az Állami Lakásfejlesztési Alapról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19ab)
A 25/2006. sz. Tt. a későbbi előírások szerinti módosításában.
19ac)
A 321/2014. sz. Tt. az energiahatékonyságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 18. §-a, a 4/2019. sz. Tt. által módosított szövegében.
19b)
Az 527/2002. sz. Tt. az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanács 323/1992. sz. Tgy. a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről (Közjegyzői Rendtartás) szóló törvényének kiegészítéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19c)
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 492/2004. sz. Tt. rendelete a vagyon általános értékének megállapításáról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19d)
A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
19f)
Például a Polgári Törvénykönyv 140. §-a.
19fa)
A 112/2018. sz. Tt. a szociális gazdaságról és a szociális vállalkozásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja.
19g)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 189/1992. sz. Tgy. a lakásbérlettel és a lakáspótlással összefüggő egyes viszonyok rendezéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19gb)
A 315/2016. sz. Tt. a közszféra partnereinek nyilvántartásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
19gc)
A 315/2016. sz. Tt. 18. §-a.
19h)
Például a 44/1988. sz. Tgy. az ásványkincs védelméről és hasznosításáról (bányatörvény), a későbbi előírások szerinti módosításában, a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1988. sz. Tgy. a bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19i)
Például a 231/1999. sz. Tt. az állami támogatásról, a későbbi előírások szerinti módosításában, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikke (EU H. L. C 83., 2010.3.30.).
19j)
A 223/2001. sz. Tt. a hulladékokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19k)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. Tt. 38. és 39. §-a, a későbbi előírások szerinti módosításában.
19l)
Például az 555/2005. sz. Tt. az épületek energiagazdálkodásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény 2. §-ának (7) bekezdése, a 300/2012. sz. Tt. által módosított szövegében, a 321/2014. sz. Tt. 9. §-ának (2) bekezdése.
19m)
A 251/2012. sz. Tt. az energetikáról szóló törvény 12. §-ának (1) bekezdése, a későbbi előírások szerinti módosításában.
20)
Például a Polgári Törvénykönyv, a későbbi előírások szerinti módosításában, a Kereskedelmi Törvénykönyv, a későbbi előírások szerinti módosításában.
 
 
Probléma bejelentése