431/2002 Z. z.
A számvitelről

Jogszabály adatai

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Forrás:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Jogtípus:
Törvény
Előző változat -
Jelenlegi változat 2026.01.01. - 2026.02.03.

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Forrás:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Jogtípus:
Törvény

Változatok

Törvény a számvitelről
 
431
431
ZÁKON
Törvény
z 18. júna 2002
Kelt: 2002. június 18.
o účtovníctve
A SZÁMVITELRŐL
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ZÁKLADNÉ A VŠEOBECNÉ USTANOVENIA
Alapvető és általános rendelkezések
§ 1
Predmet úpravy
(1)
Tento zákon upravuje
a)
rozsah, spôsob a preukázateľnosť vedenia účtovníctva
1.
právnických osôb,1) ktoré majú sídlo na území Slovenskej republiky,
2.
zahraničných právnických osôb,2) ak na území Slovenskej republiky podnikajú alebo vykonávajú inú činnosť podľa osobitných predpisov,3)
3.
zahraničných fyzických osôb3a) a slovenských fyzických osôb, ktoré podnikajú alebo vykonávajú inú samostatnú zárobkovú činnosť, ak preukazujú svoje výdavky vynaložené na dosiahnutie, zabezpečenie a udržanie príjmov na účely zistenia základu dane z príjmov podľa osobitného predpisu4) okrem zahraničných fyzických osôb a slovenských fyzických osôb, ktoré vedú daňovú evidenciu podľa osobitného predpisu,4a) pričom slovenskou fyzickou osobou sa na účely tohto zákona rozumie fyzická osoba, ktorá má trvalý pobyt4aa) na území Slovenskej republiky,
4.
obchodnej spoločnosti a družstva odo dňa obnovenia zápisu obchodnej spoločnosti a družstva v obchodnom registri z dôvodu nariadenia dodatočnej likvidácie do dňa výmazu obchodnej spoločnosti a družstva z obchodného registra z dôvodu skončenia dodatočnej likvidácie,
b)
rozsah, obsah a preukázateľnosť účtovnej závierky,
c)
register účtovných závierok (ďalej len „register“).
(2)
Osoby podľa odseku 1 písm. a) sa považujú za účtovnú jednotku.
(3)
Tento zákon sa vzťahuje aj na fyzické osoby, ktoré nie sú účtovnými jednotkami,
a)
ktoré majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, ak im vzniknú povinnosti v súvislosti s uchovávaním účtovnej dokumentácie účtovnej jednotky, ktorá zaniká bez právneho nástupcu alebo končí podnikanie alebo inú zárobkovú činnosť, alebo
b)
ktorým vznikla povinnosť uloženia dokumentov podľa § 23a ods. 10.
1. §
A szabályozás tárgya
(1)
Ez a törvény szabályozza
a)
a könyvvezetés terjedelmét, módját és igazolhatóságát
1.
azon jogi személyek esetében,1) amelyek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van,
2.
azon külföldi jogi személyek esetében,2) ha a Szlovák Köztársaság területén vállalkoznak vagy más tevékenységet folytatnak külön jogszabályok szerint,3)
3.
azon külföldi természetes személyek3a) és szlovák természetes személyek esetében, akik vállalkoznak vagy más önálló keresőtevékenységet folytatnak, ha a jövedelem elérésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadásaikat igazolják a jövedelemadó-alap külön jogszabály szerinti megállapítása céljából,4) kivéve azokat a külföldi természetes személyeket és szlovák természetes személyeket, akik külön jogszabály szerint adónyilvántartást vezetnek,4a) miközben e törvény alkalmazásában szlovák természetes személynek az a természetes személy minősül, akinek állandó lakhelye4aa) a Szlovák Köztársaság területén van,
4.
gazdasági társaság és szövetkezet esetében a gazdasági társaság és a szövetkezet cégjegyzékbe való bejegyzésének a pótvégelszámolás elrendelése miatti megújításának napjától a gazdasági társaság és a szövetkezet cégjegyzékből való, a pótvégelszámolás befejezése miatti törlésének napjáig,
b)
a számviteli beszámoló terjedelmét, tartalmát és igazolhatóságát,
c)
a számviteli beszámolók nyilvántartását (a továbbiakban: „nyilvántartás”).
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyek számviteli egységnek minősülnek.
(3)
Ez a törvény azokra a természetes személyekre is vonatkozik, akik nem számviteli egységek,
a)
akiknek állandó lakhelyük van a Szlovák Köztársaság területén, ha egy jogutód nélkül megszűnő, vagy vállalkozását vagy más keresőtevékenységét befejező számviteli egység számviteli dokumentációjának megőrzésével kapcsolatban kötelezettségeik keletkeznek, vagy
b)
akiknek a 23a. § (10) bekezdése szerint iratmegőrzési kötelezettségük keletkezett.
§ 2
Všeobecné ustanovenia
(1)
Účtovná jednotka účtuje v sústave podvojného účtovníctva alebo v sústave jednoduchého účtovníctva (§ 9).
(2)
Predmetom účtovníctva je účtovanie skutočností o
a)
stave a pohybe majetku,
b)
stave a pohybe záväzkov,
c)
rozdiele majetku a záväzkov,
d)
výnosoch,
e)
nákladoch,
f)
príjmoch,
g)
výdavkoch,
h)
výsledku hospodárenia účtovnej jednotky,
(ďalej len „účtovné prípady").
(3)
Predmetom účtovníctva je aj vykazovanie skutočností o účtovných prípadoch podľa odseku 2 v účtovnej závierke, pričom predmetom vykazovania v účtovnej závierke sú aj iné aktíva a iné pasíva.
(4)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
majetkom sú tie aktíva účtovnej jednotky, ktoré sú výsledkom minulých udalostí, je takmer isté, že v budúcnosti zvýšia ekonomické úžitky účtovnej jednotky a dajú sa spoľahlivo oceniť podľa § 24 až 28; vykazujú sa v účtovnej závierke v súvahe alebo vo výkaze o majetku a záväzkoch,
b)
záväzkom existujúca povinnosť účtovnej jednotky, ktorá vznikla z minulých udalostí, je pravdepodobné, že v budúcnosti zníži ekonomické úžitky účtovnej jednotky a dá sa spoľahlivo oceniť podľa § 24 až 28; vykazuje sa v účtovnej závierke v súvahe alebo vo výkaze o majetku a záväzkoch,
c)
výnosom zvýšenie ekonomických úžitkov účtovnej jednotky v účtovnom období, ktoré sa dá spoľahlivo oceniť,
d)
ekonomickým úžitkom možnosť priamo alebo nepriamo prispieť k toku peňažných prostriedkov a ekvivalentov peňažných prostriedkov,
e)
nákladom zníženie ekonomických úžitkov účtovnej jednotky v účtovnom období, ktoré sa dá spoľahlivo oceniť,
f)
príjmom prírastok peňažných prostriedkov alebo prírastok ekvivalentov peňažných prostriedkov účtovnej jednotky,
g)
výdavkom úbytok peňažných prostriedkov alebo úbytok ekvivalentov peňažných prostriedkov účtovnej jednotky,
h)
výsledkom hospodárenia ocenený výsledný efekt činnosti účtovnej jednotky dosiahnutý v účtovnom období,
i)
aktívami ekonomické prostriedky, ktoré sú výsledkom minulých udalostí, od ktorých sa očakáva, že v budúcnosti povedú k zvýšeniu ekonomických úžitkov; aktíva tvoria majetok a iné aktíva,
j)
iným aktívom časť aktív účtovnej jednotky, ktoré nespĺňajú podmienky na ich zaúčtovanie na účtoch hlavnej knihy a ktoré sa vykazujú v účtovnej závierke v poznámkach,
k)
pasívami zdroje majetku, ktoré predstavujú celkovú sumu záväzkov účtovnej jednotky vrátane iných pasív a rozdielu majetku a záväzkov,
l)
iným pasívom povinnosť účtovnej jednotky, ktorá nespĺňa podmienky na jej zaúčtovanie na účtoch hlavnej knihy a ktorá sa vykazuje v účtovnej závierke v poznámkach,
m)
podielovou účasťou aspoň dvadsaťpercentný podiel na základnom imaní v inej účtovnej jednotke, ktorý je držaný, aby tvoril trvalé prepojenie s touto inou účtovnou jednotkou na účel, aby toto prepojenie prispelo k činnosti účtovnej jednotky,
n)
aspektmi udržateľnosti environmentálne faktory, sociálne faktory, faktory týkajúce sa ľudských práv a faktory oblasti správy a riadenia vrátane faktorov udržateľnosti podľa osobitného predpisu,4b)
o)
vykazovaním informácií o udržateľnosti vykazovanie informácií, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti, v súlade s § 20c alebo § 20g.
(5)
Na účely tohto zákona sa obchodná spoločnosť, družstvo, fyzická osoba podľa § 1 ods. 1 písm. a) tretieho bodu účtujúca v sústave podvojného účtovníctva a pozemkové spoločenstvo,4c) triedia do veľkostných skupín takto:
a)
mikro účtovná jednotka,
b)
malá účtovná jednotka alebo
c)
veľká účtovná jednotka.
(6)
Do veľkostnej skupiny mikro účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku nepresiahla 450 000 eur,
b)
čistý obrat nepresiahol 900 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia nepresiahol desať.
(7)
Do veľkostnej skupiny malej účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla sumu 450 000 eur, ale nepresiahla sumu 5 000 000 eur,
b)
čistý obrat presiahol sumu 900 000 eur, ale nepresiahol sumu 10 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 10 a nepresiahol 50.
(8)
Do veľkostnej skupiny veľkej účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla 5 000 000 eur,
b)
čistý obrat presiahol 10 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 50.
(9)
Celkovou sumou majetku podľa odsekov 6 až 8 sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3.
(10)
Účtovné jednotky podľa odseku 5 sa zatriedia do veľkostnej skupiny na základe splnenia podmienok podľa odsekov 6 až 8 k prvému dňu účtovného obdobia, pričom sa posudzuje splnenie podmienok za dve po sebe bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobia. Účtovná jednotka je povinná zmeniť zatriedenie do inej veľkostnej skupiny od nasledujúceho účtovného obdobia po tých dvoch bezprostredne po sebe idúcich účtovných obdobiach, v ktorých presiahne alebo prestane spĺňať podmienky podľa odsekov 6 až 8, ak odseky 11 a 12 neustanovujú inak. Pri posudzovaní podmienok podľa odsekov 6 až 8 sa pri zmene účtovného obdobia neposudzujú podmienky za kratšie účtovné obdobie podľa § 3 ods. 5. Účtovná jednotka, ktorá nespĺňa podmienky zatriedenia do veľkostných skupín podľa odsekov 5 až 8, sa zatriedi ako malá účtovná jednotka. Účtovná jednotka nemení svoje zatriedenie do veľkostnej skupiny po vstupe do likvidácie alebo po vyhlásení konkurzu.
(11)
Novovzniknutá účtovná jednotka sa zatriedi do veľkostnej skupiny na základe vlastného rozhodnutia a zostáva v tejto veľkostnej skupine aj v bezprostredne nasledujúcom účtovnom období, pričom nepostupuje podľa odseku 12. Ak pri premene alebo cezhraničnej premene4d) účtovná jednotka, na ktorú prechádza časť imania4e), alebo ktorá sa stane právnym nástupcom4f) zanikajúcej obchodnej spoločnosti, družstva alebo zanikajúcej zahraničnej právnickej osoby (ďalej len „nástupnícka účtovná jednotka“), nie je novovzniknutou účtovnou jednotkou, je povinná k rozhodnému dňu opätovne prehodnotiť svoje zatriedenie do veľkostných skupín a zohľadniť veľkosť majetku a priemerný prepočítaný počet zamestnancov, ktoré prevzala od premenou alebo cezhraničnou premenou zanikajúcej obchodnej spoločnosti a družstva (ďalej len „premenou zanikajúca účtovná jednotka“) alebo od odštiepením rozdeľovanej obchodnej spoločnosti a družstva (ďalej len „odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka“) alebo od zanikajúcej zahraničnej právnickej osoby alebo od odštiepením rozdeľovanej zahraničnej právnickej osoby.
(12)
Účtovná jednotka, ktorá spĺňa podmienky pre mikro účtovnú jednotku, môže postupovať ako malá účtovná jednotka.
(13)
Odseky 5 až 12 sa nevzťahujú na účtovnú jednotku, ktorá je uvedená v § 17a a 17b alebo je subjektom verejného záujmu, ak § 20c alebo § 20g neustanovuje inak.
(14)
Na účely tohto zákona sa subjektom verejného záujmu rozumie účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu ktoréhokoľvek členského štátu Európskej únie alebo štátu, ktorý je zmluvnou stranou Dohody o Európskom hospodárskom priestore (ďalej len "členský štát"), banka, pobočka zahraničnej banky, Exportno-importná banka Slovenskej republiky, poisťovňa, pobočka zahraničnej poisťovne, zaisťovňa, pobočka zahraničnej zaisťovne, zdravotná poisťovňa, správcovská spoločnosť, pobočka zahraničnej správcovskej spoločnosti, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, Burza cenných papierov, Centrálny depozitár cenných papierov, obchodník s cennými papiermi, platobná inštitúcia, inštitúcia elektronických peňazí, subjekt kolektívneho investovania, dôchodkový fond, pobočka zahraničnej finančnej inštitúcie29db) a účtovná jednotka, ktorá spĺňa podmienky uvedené v § 17a ods. 2.
(15)
Na účely tohto zákona sa do čistého obratu účtovnej jednotky, ktorou je
a)
banka a pobočka zahraničnej banky, zahŕňajú výnosy z úrokov, výnosy z cenných papierov a z podielových účastí, výnosy z odplát a provízií, čistý zisk alebo čistá strata z finančných operácií, iné prevádzkové výnosy,
b)
poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne, zaisťovňa, kaptívna poisťovňa,4g) kaptívna zaisťovňa,4h) Slovenská kancelária poisťovateľov, pobočka poisťovne z iného členského štátu, pobočka zahraničnej poisťovne, pobočka zaisťovne z iného členského štátu a pobočka zahraničnej zaisťovne, zahŕňajú výnosy z poistných služieb,
c)
účtovná jednotka neuvedená v písmenách a) a b), zahŕňajú výnosy dosahované z predaja výrobkov, tovarov a služieb po odpočítaní zliav; do čistého obratu sa zahŕňajú aj iné výnosy po odpočítaní zliav účtovnej jednotky, ktorej predmetom činnosti je dosahovanie iných výnosov ako sú výnosy z predaja výrobkov, tovarov a služieb.
2. §
Általános rendelkezések
(1)
A számviteli egység a kettős könyvvitel rendszerében vagy az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvel (9. §).
(2)
A számvitel tárgya a következőkről szóló tények könyvelése:
a)
a vagyon állapota és mozgása,
b)
a kötelezettségek állapota és mozgása,
c)
a vagyon és a kötelezettségek különbsége,
d)
bevételek,
e)
költségek,
f)
pénzbevételek,
g)
kiadások,
h)
a számviteli egység gazdálkodási eredménye,
(a továbbiakban: „számviteli események”).
(3)
A számvitel tárgya továbbá a (2) bekezdés szerinti számviteli eseményekről szóló tények kimutatása a számviteli beszámolóban, miközben a számviteli beszámolóban való kimutatás tárgyát képezik az egyéb eszközök és egyéb források is.
(4)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
vagyon a számviteli egység azon eszközei, amelyek múltbeli események eredményei, szinte biztos, hogy a jövőben növelni fogják a számviteli egység gazdasági hasznait, és a 24–28. § szerint megbízhatóan értékelhetők; a számviteli beszámolóban a mérlegben vagy a vagyon- és kötelezettségkimutatásban mutatják ki őket,
b)
kötelezettség a számviteli egység fennálló kötelme, amely múltbeli eseményekből keletkezett, valószínű, hogy a jövőben csökkenteni fogja a számviteli egység gazdasági hasznait, és a 24–28. § szerint megbízhatóan értékelhető; a számviteli beszámolóban a mérlegben vagy a vagyon- és kötelezettségkimutatásban mutatják ki,
c)
bevétel a számviteli egység gazdasági hasznainak növekedése a számviteli időszakban, amely megbízhatóan értékelhető,
d)
gazdasági haszon a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek áramlásához való közvetlen vagy közvetett hozzájárulás lehetősége,
e)
költség a számviteli egység gazdasági hasznainak csökkenése a számviteli időszakban, amely megbízhatóan értékelhető,
f)
pénzbevétel a pénzeszközök növekedése vagy a számviteli egység pénzeszköz-egyenértékeseinek növekedése,
g)
kiadás a pénzeszközök csökkenése vagy a számviteli egység pénzeszköz-egyenértékeseinek csökkenése,
h)
gazdálkodási eredmény a számviteli egység tevékenységének a számviteli időszakban elért, értékelt végeredménye,
i)
eszközök olyan gazdasági erőforrások, amelyek múltbeli események eredményei, és amelyektől a jövőben a gazdasági hasznok növekedése várható; az eszközöket a vagyon és az egyéb eszközök alkotják,
j)
egyéb eszköz a számviteli egység eszközeinek azon része, amely nem felel meg a főkönyvi számlákon való elszámolás feltételeinek, és amelyet a számviteli beszámolóban a mellékletben mutatnak ki,
k)
források a vagyon forrásai, amelyek a számviteli egység kötelezettségeinek teljes összegét képviselik, beleértve az egyéb forrásokat és a vagyon és kötelezettségek különbségét,
l)
egyéb forrás a számviteli egység olyan kötelme, amely nem felel meg a főkönyvi számlákon való elszámolás feltételeinek, és amelyet a számviteli beszámolóban a mellékletben mutatnak ki,
m)
részesedés legalább húszszázalékos részesedés egy másik számviteli egység alaptőkéjében, amelyet azért tartanak, hogy tartós kapcsolatot alakítson ki ezzel a másik számviteli egységgel, azzal a céllal, hogy ez a kapcsolat hozzájáruljon a számviteli egység tevékenységéhez,
n)
fenntarthatósági szempontok a környezeti tényezők, a szociális tényezők, az emberi jogokkal kapcsolatos tényezők és az irányítási és igazgatási terület tényezői, beleértve a külön jogszabály szerinti fenntarthatósági tényezőket is,4b)
o)
fenntarthatósági információk kimutatása a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos információk kimutatása a 20c. §-sal vagy a 20g. §-sal összhangban.
(5)
E törvény alkalmazásában a gazdasági társaságot, a szövetkezetet, az 1. § (1) bekezdés a) pontjának harmadik alpontja szerinti, kettős könyvvitelt vezető természetes személyt és a földközösséget4c) a következő méretkategóriákba sorolják:
a)
mikro számviteli egység,
b)
kis számviteli egység vagy
c)
nagy számviteli egység.
(6)
A mikro számviteli egység méretkategóriájába az a számviteli egység sorolandó, amely az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
a vagyon teljes összege nem haladta meg a 450 000 eurót,
b)
a nettó árbevétel nem haladta meg a 900 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma a számviteli időszak alatt nem haladta meg a tízet.
(7)
A kis számviteli egység méretkategóriájába az a számviteli egység sorolandó, amely az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
a vagyon teljes összege meghaladta a 450 000 eurót, de nem haladta meg az 5 000 000 eurót,
b)
a nettó árbevétel meghaladta a 900 000 eurót, de nem haladta meg a 10 000 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma a számviteli időszak alatt meghaladta a 10-et és nem haladta meg az 50-et.
(8)
A nagy számviteli egység méretkategóriájába az a számviteli egység sorolandó, amely az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
a vagyon teljes összege meghaladta az 5 000 000 eurót,
b)
a nettó árbevétel meghaladta a 10 000 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma a számviteli időszak alatt meghaladta az 50-et.
(9)
A (6)–(8) bekezdés szerinti vagyon teljes összege alatt a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel módosított értékelésben szereplő összeg értendő.
(10)
Az (5) bekezdés szerinti számviteli egységeket a (6)–(8) bekezdés szerinti feltételek teljesítése alapján, a számviteli időszak első napjával sorolják be a méretkategóriába, miközben a feltételek teljesülését két, egymást közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozóan vizsgálják. A számviteli egység köteles megváltoztatni a besorolását egy másik méretkategóriába attól a számviteli időszaktól kezdődően, amely azt a két, egymást közvetlenül követő számviteli időszakot követi, amelyben túllépi vagy megszűnik megfelelni a (6)–(8) bekezdés szerinti feltételeknek, ha a (11) és (12) bekezdés másként nem rendelkezik. A (6)–(8) bekezdés szerinti feltételek vizsgálatakor a számviteli időszak megváltozása esetén a 3. § (5) bekezdése szerinti rövidebb számviteli időszakra vonatkozó feltételeket nem vizsgálják. Azt a számviteli egységet, amely nem felel meg az (5)–(8) bekezdés szerinti méretkategóriákba való besorolás feltételeinek, kis számviteli egységként sorolják be. A számviteli egység a felszámolás megkezdése vagy a csődeljárás kihirdetése után nem változtatja meg a méretkategóriába való besorolását.
(11)
Az újonnan létrehozott számviteli egységet saját döntése alapján sorolják be egy méretkategóriába, és ebben a méretkategóriában marad a közvetlenül következő számviteli időszakban is, miközben nem a (12) bekezdés szerint jár el. Ha átalakulás vagy határokon átnyúló átalakulás4d) során az a számviteli egység, amelyre a vagyon egy része átszáll,4e) vagy amely a megszűnő gazdasági társaság, szövetkezet vagy megszűnő külföldi jogi személy jogutódjává válik4f) (a továbbiakban: „jogutód számviteli egység”), nem újonnan létrehozott számviteli egység, köteles a döntő napon újraértékelni a méretkategóriákba való besorolását, és figyelembe venni a vagyon méretét és az alkalmazottak átlagos átszámított létszámát, amelyet az átalakulással vagy határokon átnyúló átalakulással megszűnő gazdasági társaságtól és szövetkezettől (a továbbiakban: „átalakulással megszűnő számviteli egység”) vagy a kiválással szétváló gazdasági társaságtól és szövetkezettől (a továbbiakban: „kiválással szétváló számviteli egység”) vagy a megszűnő külföldi jogi személytől vagy a kiválással szétváló külföldi jogi személytől vett át.
(12)
Az a számviteli egység, amely megfelel a mikro számviteli egység feltételeinek, eljárhat kis számviteli egységként.
(13)
Az (5)–(12) bekezdés nem vonatkozik arra a számviteli egységre, amely a 17a. és 17b. §-ban szerepel, vagy közérdekű gazdálkodó, ha a 20c. § vagy a 20g. § másként nem rendelkezik.
(14)
E törvény alkalmazásában közérdekű gazdálkodónak minősül az a számviteli egység, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat az Európai Unió bármely tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak (a továbbiakban: „tagállam”) a szabályozott piacán kereskedésre befogadták, a bank, a külföldi bank fiókja, a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankja, a biztosító, a külföldi biztosító fiókja, a viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító fiókja, az egészségbiztosító, az alapkezelő társaság, a külföldi alapkezelő társaság fiókja, a nyugdíj-alapkezelő társaság, a kiegészítő nyugdíjpénztár, az Értékpapírtőzsde, a Központi Értékpapír-letétkezelő, az értékpapír-kereskedő, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikus pénzintézmény, a kollektív befektetési szervezet, a nyugdíjalap, a külföldi pénzügyi intézmény fiókja29db) és az a számviteli egység, amely megfelel a 17a. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(15)
E törvény alkalmazásában a számviteli egység nettó árbevételébe, amennyiben az
a)
bank és külföldi bank fiókja, beleszámítanak a kamatbevételek, az értékpapírokból és részesedésekből származó bevételek, a díjakból és jutalékokból származó bevételek, a pénzügyi műveletek nettó nyeresége vagy nettó vesztesége, egyéb üzemi bevételek,
b)
biztosító az egészségbiztosító kivételével, viszontbiztosító, zártkörű biztosító,4g) zártkörű viszontbiztosító,4h) a Szlovák Biztosítók Irodája, más tagállambeli biztosító fiókja, külföldi biztosító fiókja, más tagállambeli viszontbiztosító fiókja és külföldi viszontbiztosító fiókja, beleszámítanak a biztosítási szolgáltatásokból származó bevételek,
c)
az a) és b) pontban nem említett számviteli egység, beleszámítanak a termékek, áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó, az árengedmények levonása utáni bevételek; a nettó árbevételbe beleszámítanak az árengedmények levonása utáni egyéb bevételek is azon számviteli egység esetében, amelynek tevékenységi köre a termékek, áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételektől eltérő bevételek elérése.
§ 3
(1)
Účtovná jednotka účtuje a vykazuje účtovné prípady v období, s ktorým časovo a vecne súvisia (ďalej len „účtovné obdobie"). Ak túto zásadu nemožno dodržať, účtovná jednotka ich zaúčtuje a vykáže v období, keď sa tieto skutočnosti zistili.
(2)
Účtovná jednotka postupuje v účtovnom období v účtovníctve podľa § 4 ods. 2. Náklady a výnosy účtuje účtovná jednotka v tom účtovnom období, v ktorom vznikli, bez ohľadu na deň ich úhrady, inkasa alebo na deň vyrovnania iným spôsobom. Výdavky a príjmy účtuje účtovná jednotka vždy v tom účtovnom období, v ktorom dôjde k ich úhrade alebo inkasu.
(3)
Účtovným obdobím je kalendárny rok, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4)
Účtovným obdobím môže byť aj hospodársky rok. Hospodárskym rokom je obdobie nepretržite po sebe idúcich 12 kalendárnych mesiacov, ktoré nie je zhodné s kalendárnym rokom.
(5)
K zmene účtovného obdobia môže dôjsť len k prvému dňu kalendárneho mesiaca. Pri zmene účtovného obdobia je obdobie od skončenia predchádzajúceho účtovného obdobia do začatia iného účtovného obdobia účtovným obdobím, ktoré je kratšie ako 12 kalendárnych mesiacov. To primerane platí aj pri vzniku alebo zániku účtovnej jednotky, pričom pri vzniku účtovnej jednotky začína prvé účtovné obdobie dňom vzniku účtovnej jednotky a pri zániku účtovnej jednotky končí posledné účtovné obdobie dňom zániku účtovnej jednotky.
(6)
Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, uplatní účtovná jednotka písomným oznámením daňovému úradu
a)
do 30 dní odo dňa vzniku účtovnej jednotky alebo
b)
najmenej 15 dní pred zmenou účtovného obdobia účtovnej jednotky.47a)
(7)
Ak oznámenie podľa odseku 6 nie je daňovému úradu doručené v ustanovenej lehote, účtovná jednotka nesmie uplatniť účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom. Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, musí účtovná jednotka uplatňovať minimálne jedno účtovné obdobie. Obdobne postupuje účtovná jednotka aj pri zmene hospodárskeho roka na kalendárny rok alebo pri zmene hospodárskeho roka na iný hospodársky rok.
(8)
Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, nemôže uplatniť účtovná jednotka, ktorou je subjekt verejnej správy5) (ďalej len „účtovná jednotka verejnej správy"), právnická osoba s majetkovou účasťou štátu založená podľa osobitných predpisov,29b) právnická osoba s majetkovou účasťou obce alebo právnická osoba s majetkovou účasťou vyššieho územného celku a účtovná jednotka uvedená v § 1 ods. 1 písm. a) treťom bode.
3. §
(1)
A számviteli egység a számviteli eseményeket abban az időszakban könyveli és mutatja ki, amelyhez időben és tárgyilag kapcsolódnak (a továbbiakban: „számviteli időszak”). Ha ezt az elvet nem lehet betartani, a számviteli egység abban az időszakban könyveli és mutatja ki őket, amikor ezeket a tényeket megállapították.
(2)
A számviteli egység a számviteli időszakban a könyvelés során a 4. § (2) bekezdése szerint jár el. A költségeket és bevételeket a számviteli egység abban a számviteli időszakban könyveli, amelyben keletkeztek, függetlenül azok megfizetésének, beszedésének vagy más módon történő kiegyenlítésének napjától. A kiadásokat és pénzbevételeket a számviteli egység mindig abban a számviteli időszakban könyveli, amelyben azok megfizetésére vagy beszedésére sor kerül.
(3)
A számviteli időszak a naptári év, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(4)
A számviteli időszak lehet üzleti év is. Az üzleti év egy 12, egymást megszakítás nélkül követő naptári hónapból álló időszak, amely nem esik egybe a naptári évvel.
(5)
A számviteli időszak módosítására csak a naptári hónap első napjával kerülhet sor. A számviteli időszak módosítása esetén az előző számviteli időszak végétől egy másik számviteli időszak kezdetéig tartó időszak egy 12 naptári hónapnál rövidebb számviteli időszaknak minősül. Ez megfelelően érvényes a számviteli egység létrejötte vagy megszűnése esetén is, miközben a számviteli egység létrejöttekor az első számviteli időszak a számviteli egység létrejöttének napjával kezdődik, a számviteli egység megszűnésekor pedig az utolsó számviteli időszak a számviteli egység megszűnésének napjával ér véget.
(6)
A gazdasági évnek minősülő számviteli időszakot a számviteli egység az adóhivatalnak tett írásos bejelentéssel érvényesíti
a)
a számviteli egység létrejöttének napjától számított 30 napon belül, vagy
b)
legalább 15 nappal a számviteli egység számviteli időszakának módosítása előtt.47a)
(7)
Ha a (6) bekezdés szerinti bejelentés a megállapított határidőn belül nem kerül kézbesítésre az adóhivatalnak, a számviteli egység nem alkalmazhatja a gazdasági évnek minősülő számviteli időszakot. A számviteli egységnek a gazdasági évnek minősülő számviteli időszakot legalább egy számviteli időszakon keresztül kell alkalmaznia. Hasonlóan jár el a számviteli egység a gazdasági évről naptári évre való áttéréskor, vagy a gazdasági évről egy másik gazdasági évre való áttéréskor is.
(8)
A gazdasági évnek minősülő számviteli időszakot nem alkalmazhatja az a számviteli egység, amely közigazgatási szerv5) (a továbbiakban: „közigazgatási számviteli egység”), külön jogszabályok szerint alapított állami vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személy,29b) községi vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személy vagy megyei vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személy, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pontjának harmadik alpontjában említett számviteli egység.
§ 4
(1)
Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, vedie účtovníctvo odo dňa svojho vzniku až do dňa svojho zániku s výnimkou podľa odseku 3; účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, vedie účtovníctvo po dobu, počas ktorej podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, ak preukazuje svoje výdavky vynaložené na dosiahnutie, zabezpečenie a udržanie príjmov na účely zistenia základu dane z príjmov.
(2)
Podrobnosti o rámcových účtových osnovách (§ 13) pre jednotlivé skupiny účtovných jednotiek účtujúcich v sústave podvojného účtovníctva, dni uskutočnenia účtovného prípadu, postupoch účtovania, usporiadaní a označovaní položiek individuálnej účtovnej závierky a konsolidovanej účtovnej závierky vo verejnej správe a o obsahovom vymedzení týchto položiek a štruktúre účtovnej závierky, rozsahu údajov určených z účtovnej závierky na zverejnenie, termínoch, spôsoboch, postupoch a mieste ukladania účtovnej závierky a výročnej správy, obsahovom vymedzení účtovných kníh v sústave jednoduchého účtovníctva a v sústave podvojného účtovníctva a tiež o účtovných zásadách a účtovných metódach určujúcich spôsoby oceňovania a ich použitia, o zásadách pre tvorbu a zúčtovanie opravných položiek, odpisovaní, zásadách pre tvorbu a použitie rezerv, zásadách pre členenie majetku a záväzkov, zásadách pre vytváranie analytických účtov a analytickej evidencie, metódach a postupoch konsolidácie vo verejnej správe a účtovných sústavách ustanoví Ministerstvo financií Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo") opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky8) a účtovná jednotka je povinná ho dodržiavať.
(3)
Premenou zanikajúca účtovná jednotka alebo odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka vedie účtovníctvo do dňa, ktorý predchádza rozhodnému dňu. Rozhodný deň na účely účtovníctva je deň určený v projekte podľa osobitného predpisu,8a) ktorý nesmie byť neskorší ako deň účinnosti8b) premeny alebo účinnosti cezhraničnej premeny. Od rozhodného dňa skutočnosti, ktoré sú predmetom účtovníctva premenou zanikajúcej účtovnej jednotky alebo časti imania odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky, sú súčasťou účtovníctva a účtovnej závierky nástupníckej účtovnej jednotky. Ak táto nástupnícka účtovná jednotka ešte nevznikla, vedie účtovníctvo a zostavuje účtovnú závierku za nástupnícku účtovnú jednotku, a to do dňa účinnosti premeny alebo účinnosti cezhraničnej premeny premenou zanikajúca účtovná jednotka alebo odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka. Od rozhodného dňa sa vedie účtovníctvo tak, aby bolo možné jednoznačne vyčísliť majetok, záväzky a výsledok hospodárenia premenou zanikajúcej účtovnej jednotky alebo časť imania odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky, ak nenastanú účinky premeny alebo účinky cezhraničnej premeny. Podľa tohto odseku postupujú primerane aj účtovné jednotky podľa osobitného predpisu.8c)
(4)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostavovať účtovnú závierku za účtovnú jednotku ako celok. Prípady, v ktorých účtovná jednotka musí viesť za seba a za majetok a záväzky iných osôb, s ktorými nakladá vo vlastnom mene, oddelené samostatné účtovníctvo a zostavovať oddelene účtovnú závierku, môžu ustanoviť osobitné predpisy.9)
(5)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo ako sústavu účtovných záznamov podľa § 31. Účtovným záznamom sa rozumie údaj, ktorý je nositeľom informácie týkajúcej sa predmetu účtovníctva alebo spôsobu jeho vedenia. Každú informáciu týkajúcu sa predmetu účtovníctva alebo spôsobu jeho vedenia je účtovná jednotka povinná zaznamenávať len účtovnými záznamami.
(6)
Účtovnými záznamami sú najmä účtovné doklady, účtovné zápisy, účtovné knihy, odpisový plán, inventúrne súpisy, účtový rozvrh, účtovná závierka a výročná správa. Jednotlivé účtovné záznamy sa môžu zoskupovať do účtovných záznamov obsahujúcich súhrnnú informáciu (ďalej len „súhrnné účtovné záznamy"). Účtovná jednotka je povinná účtovné záznamy viesť v rozsahu ustanovenom týmto zákonom.
(7)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostavovať účtovnú závierku v peňažných jednotkách meny euro. V prípade pohľadávok a záväzkov, podielov,10) cenných papierov,11) derivátov,11) cenín a peňažných prostriedkov, ak sú vyjadrené v cudzej mene, je účtovná jednotka povinná účtovať v eurách aj v cudzej mene; táto povinnosť platí aj pri opravných položkách, rezervách a technických rezervách,12) ak majetok a záväzky, ktorých sa týkajú, sú vyjadrené v cudzej mene.
(8)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostaviť účtovnú závierku v štátnom jazyku.13) Účtovný doklad vyhotovený v inom ako štátnom jazyku musí spĺňať podmienku zrozumiteľnosti podľa § 8 ods. 5.
4. §
(1)
A jogi személynek minősülő számviteli egység a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a létrejöttének napjától a megszűnésének napjáig vezeti a könyvelését; a természetes személynek minősülő számviteli egység a vállalkozás vagy más önálló keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt vezeti a könyvelését, ha a jövedelemadó-alap megállapítása céljából igazolja a bevételek elérésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadásait.
(2)
A kettős könyvviteli rendszerben könyvelő számviteli egységek egyes csoportjaira vonatkozó keretszámlatükrökre (13. §), a számviteli esemény megvalósulásának napjára, a könyvelési eljárásokra, a közigazgatásban az egyedi számviteli beszámoló és a konszolidált számviteli beszámoló tételeinek elrendezésére és megjelölésére, valamint e tételek tartalmi meghatározására és a számviteli beszámoló szerkezetére, a számviteli beszámolóból közzétételre szánt adatok körére, a számviteli beszámoló és az éves jelentés letétbe helyezésének határidejére, módjára, eljárásaira és helyére, az egyszeres könyvviteli rendszerben és a kettős könyvviteli rendszerben a könyvelési könyvek tartalmi meghatározására, továbbá az értékelési módokat és azok alkalmazását meghatározó számviteli elvekre és számviteli módszerekre, a helyesbítő tételek képzésének és elszámolásának, az értékcsökkenési leírásnak, a céltartalékok képzésének és felhasználásának, a vagyon és a kötelezettségek tagolásának, az analitikus számlák és az analitikus nyilvántartás létrehozásának elveire, a közigazgatásban alkalmazott konszolidációs módszerekre és eljárásokra, valamint a könyvviteli rendszerekre vonatkozó részletes szabályokat a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium”) intézkedéssel állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában8) való közzétételéről szóló közleménnyel hirdeti ki, és a számviteli egység köteles azt betartani.
(3)
Az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a kiválással szétváló számviteli egység a fordulónapot megelőző napig vezeti a könyvelését. A könyvelés szempontjából fordulónap a külön jogszabály8a) szerinti tervezetben meghatározott nap, amely nem lehet későbbi, mint az átalakulás hatálybalépésének8b) vagy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének napja. A fordulónaptól az átalakulással megszűnő számviteli egység könyvelésének tárgyát képező tények vagy a kiválással szétváló számviteli egység vagyonának egy része a jogutód számviteli egység könyvelésének és számviteli beszámolójának részét képezik. Ha ez a jogutód számviteli egység még nem jött létre, a könyvelést és a számviteli beszámolót a jogutód számviteli egység nevében az átalakulás vagy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének napjáig az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a kiválással szétváló számviteli egység vezeti. A fordulónaptól a könyvelést úgy kell vezetni, hogy egyértelműen számszerűsíthető legyen az átalakulással megszűnő számviteli egység vagyona, kötelezettségei és gazdálkodási eredménye, vagy a kiválással szétváló számviteli egység vagyonának egy része, ha az átalakulás vagy a határokon átnyúló átalakulás joghatásai nem állnak be. E bekezdés szerint járnak el megfelelően a külön jogszabály8c) szerinti számviteli egységek is.
(4)
A számviteli egység köteles a könyvelést és a számviteli beszámolót a számviteli egység egészére vonatkozóan vezetni és összeállítani. Azokat az eseteket, amelyekben a számviteli egységnek önmagára, valamint a saját nevében kezelt más személyek vagyonára és kötelezettségeire vonatkozóan különálló, önálló könyvelést kell vezetnie és külön számviteli beszámolót kell összeállítania, külön jogszabályok9) állapíthatják meg.
(5)
A számviteli egység köteles a könyvelést a 31. § szerinti számviteli bizonylatok rendszereként vezetni. Számviteli bizonylat alatt a könyvelés tárgyára vagy annak vezetési módjára vonatkozó információt hordozó adat értendő. A számviteli egység köteles a könyvelés tárgyára vagy annak vezetési módjára vonatkozó minden információt kizárólag számviteli bizonylatokkal rögzíteni.
(6)
Számviteli bizonylatok különösen a számviteli okmányok, a könyvelési tételek, a könyvelési könyvek, a leírási terv, a leltárjegyzékek, a számlatükör, a számviteli beszámoló és az éves jelentés. Az egyes számviteli bizonylatok összesített információt tartalmazó számviteli bizonylatokba (a továbbiakban: „összesített számviteli bizonylatok”) csoportosíthatók. A számviteli egység köteles a számviteli bizonylatokat e törvényben meghatározott terjedelemben vezetni.
(7)
A számviteli egység köteles a könyvelést és a számviteli beszámolót euró pénznemben vezetni és összeállítani. A követelések és kötelezettségek, részesedések,10) értékpapírok,11) származékos ügyletek,11) értékcikkek és pénzeszközök esetében, ha azok külföldi pénznemben vannak kifejezve, a számviteli egység köteles euróban és külföldi pénznemben is könyvelni; ez a kötelezettség a helyesbítő tételekre, a céltartalékokra és a technikai tartalékokra12) is vonatkozik, ha az általuk érintett vagyon és kötelezettségek külföldi pénznemben vannak kifejezve.
(8)
A számviteli egység köteles a könyvelést és a számviteli beszámolót államnyelven13) vezetni és összeállítani. A nem államnyelven kiállított számviteli okmánynak meg kell felelnie a 8. § (5) bekezdése szerinti érthetőségi feltételnek.
§ 5
(1)
Účtovná jednotka môže poveriť vedením svojho účtovníctva aj inú právnickú osobu alebo fyzickú osobu.
(2)
Poverením podľa odseku 1 sa účtovná jednotka nezbavuje zodpovednosti za vedenie účtovníctva, zostavenie a predloženie účtovnej závierky a za preukázateľnosť účtovníctva v rozsahu podľa tohto zákona.
5. §
(1)
A számviteli egység a könyvelésének vezetésével más jogi személyt vagy természetes személyt is megbízhat.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti megbízás nem mentesíti a számviteli egységet a könyvelés vezetéséért, a számviteli beszámoló összeállításáért és benyújtásáért, valamint a könyvelés e törvény szerinti igazolhatóságáért való felelősség alól.
§ 6
(1)
Účtovná jednotka je povinná doložiť účtovné prípady účtovnými dokladmi (§ 10).
(2)
Účtovanie účtovných prípadov v účtovných knihách vykoná účtovná jednotka účtovným zápisom iba na základe účtovných dokladov.
(3)
Účtovná jednotka je povinná inventarizovať majetok, záväzky a rozdiel majetku a záväzkov podľa § 29 a 30.
(4)
Účtovná jednotka je povinná v súlade s vedeným účtovníctvom zostavovať za účtovnú jednotku individuálnu účtovnú závierku podľa § 17 a 18 alebo zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa § 17a. V prípadoch podľa § 22 a 22a zostavuje účtovnú závierku aj za skupinu účtovných jednotiek, bez ohľadu na ich sídlo (ďalej len „konsolidovaný celok"), ako konsolidovanú účtovnú závierku. Do skupiny účtovných jednotiek patrí materská účtovná jednotka a všetky jej dcérske účtovné jednotky.
(5)
Účtovná jednotka zostavuje
a)
riadnu účtovnú závierku,
b)
mimoriadnu účtovnú závierku,
c)
priebežnú účtovnú závierku (§ 18), ak tak ustanovuje osobitný predpis.14)
6. §
(1)
A számviteli egység köteles a számviteli eseményeket számviteli okmányokkal (10. §) alátámasztani.
(2)
A számviteli események könyvelési könyvekben való elszámolását a számviteli egység könyvelési tétellel, kizárólag számviteli okmányok alapján végzi.
(3)
A számviteli egység köteles leltározni a vagyont, a kötelezettségeket, valamint a vagyon és a kötelezettségek különbözetét a 29. és 30. § szerint.
(4)
A számviteli egység köteles a vezetett könyveléssel összhangban a számviteli egységre vonatkozóan a 17. és 18. § szerinti egyedi számviteli beszámolót összeállítani, vagy a 17a. § szerinti egyedi számviteli beszámolót összeállítani. A 22. és 22a. § szerinti esetekben számviteli beszámolót állít össze a számviteli egységek csoportjára is, székhelyüktől függetlenül (a továbbiakban: „konszolidált egység”), konszolidált számviteli beszámolóként. A számviteli egységek csoportjába tartozik az anyavállalati számviteli egység és annak valamennyi leányvállalati számviteli egysége.
(5)
A számviteli egység összeállít
a)
rendes számviteli beszámolót,
b)
rendkívüli számviteli beszámolót,
c)
közbenső számviteli beszámolót (18. §), ha külön jogszabály14) így rendelkezik.
§ 7
(1)
Účtovná jednotka je povinná účtovať tak, aby účtovná závierka poskytovala verný a pravdivý obraz o skutočnostiach, ktoré sú predmetom účtovníctva, a o finančnej situácii účtovnej jednotky.
(2)
Zobrazenie v účtovnej závierke je verné, ak obsah položiek účtovnej závierky zodpovedá skutočnosti a je v súlade s ustanovenými účtovnými zásadami a účtovnými metódami. Zobrazenie v účtovnej závierke je pravdivé, ak sú pri ňom použité účtovné zásady a účtovné metódy, ktoré vedú k dosiahnutiu verného zobrazenia skutočností v účtovnej závierke.
(3)
Účtovná jednotka musí používať v jednom účtovnom období rovnaké účtovné metódy a účtovné zásady; ak účtovná jednotka zmení doterajšie účtovné zásady a účtovné metódy v priebehu účtovného obdobia, nové účtovné zásady a účtovné metódy musí používať od prvého dňa tohto účtovného obdobia. O zmene účtovných zásad a účtovných metód je účtovná jednotka povinná informovať v účtovnej závierke v poznámkach. Ak účtovná jednotka zistí, že účtovné zásady a účtovné metódy použité v účtovnom období sú nezlučiteľné s požiadavkou verného a pravdivého zobrazenia skutočností, je povinná zostaviť účtovnú závierku tak, aby poskytla verný a pravdivý obraz skutočností. O tom je účtovná jednotka povinná informovať v účtovnej závierke v poznámkach.
(4)
Účtovná jednotka je povinná použiť účtovné zásady a účtovné metódy spôsobom, ktorý vychádza z predpokladu, že bude nepretržite pokračovať vo svojej činnosti a že u nej nenastáva žiadna skutočnosť, ktorá by ju obmedzovala alebo jej zabraňovala v tejto činnosti pokračovať aj v blízkej budúcnosti, minimálne 12 mesiacov od dátumu, ku ktorému sa zostavila riadna účtovná závierka. V prípade, že účtovná jednotka má informáciu o tom, že u nej takáto skutočnosť nastáva, je povinná použiť tomu zodpovedajúci spôsob účtovania, pričom je povinná uviesť informáciu o použitom spôsobe v účtovnej závierke v poznámkach.
(5)
Účtovná jednotka účtuje majetok a záväzky, náklady a výnosy, výdavky a príjmy v účtovných knihách a zobrazuje ich v účtovnej závierke samostatne bez ich vzájomného započítania s výnimkou niektorých prípadov upravených účtovnými zásadami pre účtovné jednotky zriadené podľa osobitných predpisov.15)
7. §
(1)
A számviteli egység köteles úgy könyvelni, hogy a számviteli beszámoló hű és valós képet adjon a könyvelés tárgyát képező tényekről és a számviteli egység pénzügyi helyzetéről.
(2)
A számviteli beszámolóban való megjelenítés akkor hű, ha a számviteli beszámoló tételeinek tartalma megfelel a valóságnak, és összhangban van a megállapított számviteli elvekkel és számviteli módszerekkel. A számviteli beszámolóban való megjelenítés akkor valós, ha olyan számviteli elveket és számviteli módszereket alkalmaznak, amelyek a tények hű megjelenítését eredményezik a számviteli beszámolóban.
(3)
A számviteli egységnek egy számviteli időszakon belül ugyanazokat a számviteli módszereket és számviteli elveket kell alkalmaznia; ha a számviteli egység a számviteli időszak folyamán megváltoztatja az eddigi számviteli elveket és számviteli módszereket, az új számviteli elveket és számviteli módszereket az adott számviteli időszak első napjától kell alkalmaznia. A számviteli elvek és számviteli módszerek változásáról a számviteli egység köteles a számviteli beszámoló kiegészítő mellékletében tájékoztatást adni. Ha a számviteli egység megállapítja, hogy a számviteli időszakban alkalmazott számviteli elvek és számviteli módszerek összeegyeztethetetlenek a tények hű és valós bemutatásának követelményével, köteles a számviteli beszámolót úgy összeállítani, hogy az a tényekről hű és valós képet adjon. Erről a számviteli egység köteles a számviteli beszámoló kiegészítő mellékletében tájékoztatást adni.
(4)
A számviteli egység köteles a számviteli elveket és számviteli módszereket oly módon alkalmazni, amely abból a feltételezésből indul ki, hogy tevékenységét folyamatosan folytatni fogja, és nem áll fenn olyan tény, amely korlátozná vagy megakadályozná e tevékenység folytatását a közeljövőben, legalább a rendes számviteli beszámoló fordulónapjától számított 12 hónapig. Amennyiben a számviteli egységnek tudomása van arról, hogy ilyen tény áll fenn, köteles ennek megfelelő könyvelési módot alkalmazni, és köteles az alkalmazott módról a számviteli beszámoló kiegészítő mellékletében tájékoztatást adni.
(5)
A számviteli egység a vagyont és a kötelezettségeket, a költségeket és a bevételeket, a kiadásokat és a jövedelmeket a könyvelési könyvekben számolja el, és a számviteli beszámolóban külön-külön, egymással való beszámítás nélkül tünteti fel, kivéve a külön jogszabályok15) szerint létrehozott számviteli egységekre vonatkozó számviteli elvek által szabályozott egyes eseteket.
§ 8
(1)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo správne, úplne, preukázateľne, zrozumiteľne a spôsobom zaručujúcim trvalosť účtovných záznamov.
(2)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je správne, ak účtovná jednotka vedie účtovníctvo podľa tohto zákona a ostatných osobitných predpisov.
(3)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je úplné, ak účtovná jednotka zaúčtovala v účtovnom období v účtovných knihách všetky účtovné prípady podľa § 3 a za toto účtovné obdobie zostavila individuálnu účtovnú závierku, konsolidovanú účtovnú závierku, ak ju má povinnosť zostaviť, vyhotovila výročnú správu podľa § 20, prípadne konsolidovanú výročnú správu, zverejnila údaje podľa § 23d, uložila dokumenty podľa § 23a a má o týchto skutočnostiach všetky účtovné záznamy.
(4)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je preukázateľné, ak všetky účtovné záznamy sú preukázateľné (§ 32) a účtovná jednotka vykonala inventarizáciu.
(5)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je zrozumiteľné, ak umožňuje podľa § 4 ods. 8 jednotlivo aj v súvislostiach spoľahlivo a jednoznačne určiť obsah účtovných prípadov v nadväznosti na použité účtovné zásady a účtovné metódy (§ 4 ods. 2) a obsah účtovných záznamov v nadväznosti na použité podoby účtovných záznamov (§ 31 ods. 2).
(6)
Účtovníctvo účtovnej jednotky sa vedie spôsobom zaručujúcim trvalosť účtovných záznamov, ak účtovná jednotka je schopná zabezpečiť trvalosť po celú dobu spracovania a úschovy podľa § 31 až 36.
8. §
(1)
A számviteli egység köteles a könyvelést helyesen, teljes körűen, igazolhatóan, érthetően és a számviteli bizonylatok tartósságát biztosító módon vezetni.
(2)
A számviteli egység könyvelése akkor helyes, ha a számviteli egység a könyvelést e törvény és más külön jogszabályok szerint vezeti.
(3)
A számviteli egység könyvelése akkor teljes körű, ha a számviteli egység a számviteli időszakban a könyvelési könyvekben a 3. § szerinti valamennyi számviteli eseményt elszámolta, és erre a számviteli időszakra összeállította az egyedi számviteli beszámolót, a konszolidált számviteli beszámolót, ha annak összeállítására köteles, elkészítette a 20. § szerinti éves jelentést, adott esetben a konszolidált éves jelentést, közzétette a 23d. § szerinti adatokat, letétbe helyezte a 23a. § szerinti dokumentumokat, és e tényekről minden számviteli bizonylattal rendelkezik.
(4)
A számviteli egység könyvelése akkor igazolható, ha minden számviteli bizonylat igazolható (32. §), és a számviteli egység leltározást végzett.
(5)
A számviteli egység könyvelése akkor érthető, ha a 4. § (8) bekezdése szerint lehetővé teszi a számviteli események tartalmának egyenként és összefüggéseiben is megbízható és egyértelmű meghatározását, kapcsolódva az alkalmazott számviteli elvekhez és számviteli módszerekhez (4. § (2) bek.), valamint a számviteli bizonylatok tartalmának meghatározását, kapcsolódva a számviteli bizonylatok alkalmazott formáihoz (31. § (2) bek.).
(6)
A számviteli egység könyvelését a számviteli bizonylatok tartósságát biztosító módon vezetik, ha a számviteli egység képes biztosítani a tartósságot a 31–36. § szerinti feldolgozás és megőrzés teljes időtartama alatt.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
ÚČTOVNÉ SÚSTAVY, ÚČTOVNÉ DOKLADY, ÚČTOVNÉ ZÁPISY A ÚČTOVNÉ KNIHY
Könyvviteli rendszerek, számviteli okmányok, könyvelési tételek és könyvelési könyvek
§ 9
Účtovné sústavy
(1)
Účtovná jednotka je povinná účtovať v sústave podvojného účtovníctva s výnimkou podľa odseku 2.
(2)
Ak osobitné predpisy16) neustanovujú inak, v sústave jednoduchého účtovníctva môže účtovať
a)
fyzická osoba [§ 1 ods. 1 písm. a) bod 3],
b)
občianske združenie, jeho organizačné jednotky, ak konajú vo svojom mene, organizačné zložky Matice slovenskej, ktoré majú právnu subjektivitu, združenia právnických osôb, spoločenstvá vlastníkov bytov a nebytových priestorov, neinvestičné fondy, poľovnícke organizácie a neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné služby; ak nepodnikajú a ak ich príjmy nedosiahli v predchádzajúcom účtovnom období 200 000 eur, ak nie sú subjektom verejnej správy,5)
c)
cirkev a náboženská spoločnosť, ich orgány a cirkevné inštitúcie, ktoré majú právnu subjektivitu; ak nepodnikajú.
(3)
Prechod zo sústavy jednoduchého účtovníctva do sústavy podvojného účtovníctva je povinný, ak účtovná jednotka nespĺňa podmienky ustanovené v odseku 2 pre účtovanie v sústave jednoduchého účtovníctva. Prechod zo sústavy jednoduchého účtovníctva do sústavy podvojného účtovníctva a zo sústavy podvojného účtovníctva do sústavy jednoduchého účtovníctva sa uskutočňuje vždy len k prvému dňu účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom účtovná jednotka zistila skutočnosti, ktoré sú dôvodom na zmenu účtovnej sústavy.
9. §
Könyvviteli rendszerek
(1)
A számviteli egység a (2) bekezdésben foglalt kivétellel köteles a kettős könyvviteli rendszerben könyvelni.
(2)
Ha külön jogszabályok16) másként nem rendelkeznek, az egyszeres könyvviteli rendszerben könyvelhet
a)
a természetes személy [1. § (1) bek. a) pont 3. alpont],
b)
a civil szervezet, annak szervezeti egységei, ha saját nevükben járnak el, a Matica slovenská jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, jogi személyek társulásai, lakás- és nem lakás célú helyiségek tulajdonosainak társulásai, nem beruházási alapok, vadászszervezetek és közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek; ha nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, és ha bevételük az előző számviteli időszakban nem érte el a 200 000 eurót, feltéve, hogy nem közigazgatási szervek,5)
c)
az egyház és a vallási közösség, azok szervei és a jogi személyiséggel rendelkező egyházi intézmények; ha nem folytatnak vállalkozói tevékenységet.
(3)
Az egyszeres könyvvitel rendszeréről a kettős könyvvitel rendszerére való áttérés kötelező, ha a számviteli egység nem teljesíti a (2) bekezdésben az egyszeres könyvvitel rendszerében való könyvelésre megállapított feltételeket. Az egyszeres könyvvitel rendszeréről a kettős könyvvitel rendszerére és a kettős könyvvitel rendszeréről az egyszeres könyvvitel rendszerére való áttérés mindig csak azon számviteli időszakot követő számviteli időszak első napjával történik, amelyben a számviteli egység megállapította azokat a tényeket, amelyek a könyvviteli rendszer megváltoztatását indokolják.
§ 10
Účtovný doklad
(1)
Účtovný doklad je preukázateľný účtovný záznam, ktorý musí obsahovať
a)
slovné a číselné označenie účtovného dokladu,
b)
obsah účtovného prípadu a označenie jeho účastníkov,
c)
peňažnú sumu alebo údaj o cene za mernú jednotku a vyjadrenie množstva,
d)
dátum vyhotovenia účtovného dokladu,
e)
dátum uskutočnenia účtovného prípadu, ak nie je zhodný s dátumom vyhotovenia,
f)
podpisový záznam osoby zodpovednej za účtovný prípad v účtovnej jednotke, ak overenie účtovného prípadu nie je zabezpečené podľa § 32 ods. 3 písm. b) alebo písm. c).
(2)
Účtovná jednotka je povinná vyhotoviť účtovný doklad bez zbytočného odkladu po zistení skutočnosti, ktorá sa ním preukazuje, a to tak, aby bolo možno určiť obsah každého jednotlivého účtovného prípadu spôsobom podľa § 8 ods. 5.
10. §
Számviteli bizonylat
(1)
A számviteli bizonylat egy igazolható számviteli nyilvántartás, amelynek tartalmaznia kell
a)
a számviteli bizonylat szöveges és számszaki megjelölését,
b)
a gazdasági esemény tartalmát és résztvevőinek megjelölését,
c)
a pénzösszeget vagy a mértékegységre vetített árra vonatkozó adatot és a mennyiség kifejezését,
d)
a számviteli bizonylat kiállításának dátumát,
e)
a gazdasági esemény megtörténtének dátumát, ha az nem egyezik meg a kiállítás dátumával,
f)
a számviteli egységen belül a gazdasági eseményért felelős személy aláírását, ha a gazdasági esemény ellenőrzése nincs a 32. § (3) bek. b) vagy c) pontja szerint biztosítva.
(2)
A számviteli egység köteles a számviteli bizonylatot felesleges késedelem nélkül kiállítani az általa igazolt tény megállapítását követően, mégpedig oly módon, hogy minden egyes gazdasági esemény tartalma a 8. § (5) bekezdése szerinti módon meghatározható legyen.
§ 11
Účtovný zápis
(1)
Účtovný zápis sa zaznamenáva v účtovných knihách.
(2)
Účtovná jednotka je povinná podľa tohto zákona zaznamenávať účtovné zápisy v účtovnom období priebežne.
(3)
Účtovná jednotka nemôže vykonávať účtovné zápisy mimo účtovných kníh, vykonávať účtovný zápis o účtovnom prípade, ktorý jej nevznikol, zatajovať a nezaúčtovať skutočnosť, ktorá je predmetom účtovníctva.
11. §
Könyvelési tétel
(1)
A könyvelési tétel a könyvelési könyvekben kerül rögzítésre.
(2)
A számviteli egység e törvény értelmében köteles a könyvelési tételeket a számviteli időszakban folyamatosan rögzíteni.
(3)
A számviteli egység nem végezhet könyvelési tételeket a könyvelési könyveken kívül, nem végezhet könyvelési tételt olyan gazdasági eseményről, amely nála nem merült fel, nem titkolhat el és nem hagyhat könyvelésen kívül olyan tényt, amely a számvitel tárgyát képezi.
§ 12
Účtovné knihy v sústave podvojného účtovníctva
(1)
Účtovná jednotka účtujúca v sústave podvojného účtovníctva účtuje v týchto účtovných knihách:
a)
v denníku, v ktorom sa účtovné zápisy usporadúvajú chronologicky a ktorým sa preukazuje zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov v účtovnom období,
b)
v hlavnej knihe, v ktorej sa účtovné zápisy usporadúvajú z vecného hľadiska systematicky a v ktorej sa preukazuje zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov na účty majetku, záväzkov, rozdielu majetku a záväzkov, nákladov a výnosov v účtovnom období.
(2)
Hlavná kniha zahŕňa syntetické účty a analytické účty podľa účtového rozvrhu a obsahuje najmä tieto údaje:
a)
stavy účtov ku dňu, ku ktorému sa otvára hlavná kniha,
b)
súhrnné obraty strany Má dať a strany Dal jednotlivých účtov, minimálne za kalendárny mesiac,
c)
zostatky a stavy účtov ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
(3)
Účtovný zápis zaznamenaný na syntetickom účte sa podrobne rozvádza na analytických účtoch.
(4)
V hlavnej knihe musia byť zaúčtované všetky účtovné prípady, o ktorých sa účtovalo v denníku.
(5)
Účtovný zápis, ktorý sa nevykonáva v účtovných knihách podľa odseku 1, sa vykonáva na podsúvahových účtoch.
(6)
Účtovná jednotka nesmie účtovať na účtoch, ktoré nie sú uvedené v účtovom rozvrhu, ani zriaďovať účty mimo účtovných kníh.
12. §
Könyvelési könyvek a kettős könyvvitel rendszerében
(1)
A kettős könyvvitel rendszerében könyvelő számviteli egység a következő könyvelési könyvekben könyvel:
a)
a naplóban, amelyben a könyvelési tételek időrendi sorrendben kerülnek elrendezésre, és amely igazolja az összes gazdasági esemény lekönyvelését a számviteli időszakban,
b)
a főkönyvben, amelyben a könyvelési tételek tárgyi szempontból, rendszerezetten kerülnek elrendezésre, és amelyben igazolásra kerül az összes gazdasági esemény lekönyvelése a vagyon-, kötelezettség-, saját tőke-, költség- és bevételszámlákra a számviteli időszakban.
(2)
A főkönyv a számlatükör szerinti szintetikus számlákat és analitikus számlákat foglalja magában, és különösen a következő adatokat tartalmazza:
a)
a számlák állását a főkönyv megnyitásának napjára vonatkozóan,
b)
az egyes számlák Tartozik és Követel oldalának összesített forgalmát, legalább naptári hónapra lebontva,
c)
a számlák egyenlegeit és állását a számviteli beszámoló összeállításának napjára vonatkozóan.
(3)
A szintetikus számlán rögzített könyvelési tétel az analitikus számlákon kerül részletezésre.
(4)
A főkönyvben le kell könyvelni minden olyan gazdasági eseményt, amelyet a naplóban könyveltek.
(5)
Az a könyvelési tétel, amely nem az (1) bekezdés szerinti könyvelési könyvekben kerül végrehajtásra, a mérlegen kívüli számlákon kerül végrehajtásra.
(6)
A számviteli egység nem könyvelhet olyan számlákra, amelyek nem szerepelnek a számlatükörben, és nem hozhat létre számlákat a könyvelési könyveken kívül.
§ 13
Rámcová účtová osnova a účtový rozvrh
(1)
Rámcová účtová osnova obsahuje usporiadanie účtových tried, prípadne účtových skupín alebo syntetických účtov na účtovanie účtovných prípadov a ich číselné a slovné označenie a podsúvahové účty; toto usporiadanie musí rešpektovať požiadavky na zostavenie účtovnej závierky.
(2)
V súlade s rámcovou účtovou osnovou podľa odseku 1 je účtovná jednotka povinná zostaviť účtový rozvrh, v ktorom uvedie syntetické účty, analytické účty potrebné na zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov účtovného obdobia a na zostavenie účtovnej závierky a podsúvahové účty. V priebehu účtovného obdobia možno účtový rozvrh dopĺňať podľa potrieb účtovnej jednotky. Ak nedochádza k prvému dňu účtovného obdobia k zmene účtového rozvrhu platného v predchádzajúcom účtovnom období, môže postupovať účtovná jednotka podľa tohto účtového rozvrhu aj v nasledujúcom účtovnom období.
13. §
Számlakeret és számlatükör
(1)
A számlakeret tartalmazza a számlaosztályok, esetleg számlacsoportok vagy szintetikus számlák elrendezését a gazdasági események könyvelésére, valamint azok számszaki és szöveges megjelölését és a mérlegen kívüli számlákat; ennek az elrendezésnek tiszteletben kell tartania a számviteli beszámoló összeállítására vonatkozó követelményeket.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti számlakerettel összhangban a számviteli egység köteles számlatükröt összeállítani, amelyben feltünteti a számviteli időszak összes gazdasági eseményének lekönyveléséhez és a számviteli beszámoló összeállításához szükséges szintetikus számlákat, analitikus számlákat és a mérlegen kívüli számlákat. A számviteli időszak folyamán a számlatükör a számviteli egység szükségletei szerint kiegészíthető. Ha a számviteli időszak első napjával nem történik változás az előző számviteli időszakban érvényes számlatükörben, a számviteli egység a következő számviteli időszakban is e számlatükör szerint járhat el.
§ 14
(1)
Peňažné sumy analytických účtov musia zodpovedať príslušným súhrnným peňažným sumám začiatočných stavov, obratov strany Má dať a strany Dal, konečných zostatkov a konečných stavov syntetických účtov, ku ktorým sa analytické účty vedú.
(2)
Analytické účty sú súčasťou analytickej evidencie, ktorá sa vedie v peňažných jednotkách. Ak to povaha majetku vyžaduje, vedie sa analytická evidencia aj v jednotkách množstva a obsahuje aj iné údaje pre potreby účtovnej jednotky.
(3)
Účtovná jednotka je povinná viesť zoznam účtovných kníh a zoznam číselných znakov alebo iných symbolov a skratiek použitých v účtovných knihách a v ostatných účtovných záznamoch s uvedením ich významu.
14. §
(1)
Az analitikus számlák pénzösszegeinek meg kell felelniük azon szintetikus számlák nyitó állományainak, Tartozik és Követel oldali forgalmainak, záró egyenlegeinek és záró állományainak vonatkozó összesített pénzösszegeivel, amelyekhez az analitikus számlákat vezetik.
(2)
Az analitikus számlák a pénzegységekben vezetett analitikus nyilvántartás részét képezik. Ha a vagyon jellege ezt megköveteli, az analitikus nyilvántartás mennyiségi egységekben is vezetendő, és a számviteli egység szükségleteihez igazodó egyéb adatokat is tartalmaz.
(3)
A számviteli egység köteles jegyzéket vezetni a könyvelési könyvekről, valamint a könyvelési könyvekben és egyéb számviteli nyilvántartásokban használt számjelek vagy más szimbólumok és rövidítések jegyzékét, jelentésük feltüntetésével.
§ 15
Účtovné knihy v sústave jednoduchého účtovníctva
(1)
Účtovná jednotka účtujúca v sústave jednoduchého účtovníctva účtuje v týchto účtovných knihách:
a)
v peňažnom denníku,
b)
v knihe pohľadávok,
c)
v knihe záväzkov,
d)
v pomocných knihách, ak je ich vedenie potrebné na preukázanie a vykazovanie predmetu účtovníctva v účtovnej závierke, napríklad pomocná kniha o zložkách majetku, o záväzkoch z pracovnoprávnych vzťahov.
(2)
Peňažný denník obsahuje najmä údaje o
a)
stave peňažných prostriedkov účtovnej jednotky v hotovosti a na účtoch v bankách,
b)
príjmoch v účtovnom období a v členení potrebnom na zistenie základu dane z príjmov,
c)
výdavkoch v účtovnom období a v členení potrebnom na zistenie základu dane z príjmov,
d)
priebežných položkách zachytávajúcich pohyby peňažných prostriedkov, ktoré nie sú ešte príjmom alebo výdavkom podľa písmen b) a c).
(3)
Kniha pohľadávok obsahuje najmä údaje o
a)
dlžníkoch,
b)
pohľadávkach v peňažnom vyjadrení,
c)
poskytnutých preddavkoch,
d)
poskytnutých úveroch,
e)
pohľadávkach dane z príjmov,
f)
pohľadávkach nepriamych daní,
g)
pohľadávkach voči Sociálnej poisťovni,17) a príslušnej zdravotnej poisťovni.19)
(4)
Kniha záväzkov obsahuje najmä údaje o
a)
veriteľoch,
b)
výške záväzku v peňažnom vyjadrení,
c)
prijatých preddavkoch,
d)
prijatých úveroch,
e)
záväzkoch dane z príjmov,
f)
záväzkoch nepriamych daní,
g)
záväzkoch voči Sociálnej poisťovni,17) a príslušnej zdravotnej poisťovni.19)
15. §
Könyvelési könyvek az egyszeres könyvvitel rendszerében
(1)
Az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvelő számviteli egység a következő könyvelési könyvekben könyvel:
a)
a pénztárnaplóban,
b)
a követelések könyvében,
c)
a kötelezettségek könyvében,
d)
a segédkönyvekben, ha azok vezetése szükséges a számvitel tárgyának a számviteli beszámolóban való igazolásához és kimutatásához, például a vagyonelemekről, a munkajogi viszonyokból eredő kötelezettségekről vezetett segédkönyv.
(2)
A pénztárnapló különösen a következőkről tartalmaz adatokat:
a)
a számviteli egység készpénzben és bankszámlákon lévő pénzeszközeinek állásáról,
b)
a számviteli időszak bevételeiről, a jövedelemadó-alap megállapításához szükséges bontásban,
c)
a számviteli időszak kiadásairól, a jövedelemadó-alap megállapításához szükséges bontásban,
d)
az olyan pénzeszközmozgásokat rögzítő átfutó tételekről, amelyek még nem minősülnek a b) és c) pont szerinti bevételnek vagy kiadásnak.
(3)
A követelések könyve különösen a következőkről tartalmaz adatokat:
a)
az adósokról,
b)
a pénzben kifejezett követelésekről,
c)
a nyújtott előlegekről,
d)
a nyújtott hitelekről,
e)
a jövedelemadó-követelésekről,
f)
a közvetett adókból eredő követelésekről,
g)
a Szociális Biztosítóval17) és az illetékes egészségbiztosítóval19) szembeni követelésekről.
(4)
A kötelezettségek könyve különösen a következőkről tartalmaz adatokat:
a)
a jogosultakról,
b)
a kötelezettség pénzben kifejezett összegéről,
c)
a kapott előlegekről,
d)
a kapott hitelekről,
e)
a jövedelemadó-kötelezettségekről,
f)
a közvetett adókból eredő kötelezettségekről,
g)
a Szociális Biztosítóval17) és az illetékes egészségbiztosítóval19) szembeni kötelezettségekről.
§ 16
Otvorenie a uzavretie účtovných kníh
(1)
Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, otvorí účtovné knihy vždy
a)
ku dňu svojho vzniku, s výnimkou podľa odseku 2,
b)
k prvému dňu účtovného obdobia,
c)
k rozhodnému dňu,
d)
ku dňu zmeny právnej formy na právnu formu s inou rámcovou účtovou osnovou.
(2)
K rozhodnému dňu otvorí účtovné knihy nástupnícka účtovná jednotka. Ak táto nástupnícka účtovná jednotka ešte nevznikla, zostaví otváraciu súvahu a otvorí účtovné knihy za nástupnícku účtovnú jednotku premenou zanikajúca účtovná jednotka alebo odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka. Novovzniknutá účtovná jednotka, ktorá je pri cezhraničnej premene nástupníckou účtovnou jednotkou zanikajúcej zahraničnej právnickej osoby alebo odštiepením rozdeľovanej zahraničnej právnickej osoby, zostaví otváraciu súvahu, otvorí účtovné knihy ku dňu účinnosti premeny a ku dňu účinnosti premeny účtuje skutočnosti, ktoré sú predmetom účtovníctva od rozhodného dňa. Pri premene a cezhraničnej premene nástupnícka účtovná jednotka, ktorá nie je novovzniknutou účtovnou jednotkou, pokračuje vo vedení svojich účtovných kníh po doplnení účtov z podkladov otváracej súvahy.
(3)
Účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, otvorí účtovné knihy vždy
a)
ku dňu začatia podnikania alebo inej zárobkovej činnosti,
b)
k prvému dňu účtovného obdobia.
(4)
Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, uzavrie účtovné knihy vždy
a)
ku dňu zániku v prípadoch, ktoré ustanovuje osobitný predpis,20)
b)
k poslednému dňu účtovného obdobia,
c)
ku dňu predchádzajúcemu rozhodnému dňu,
d)
ku dňu predchádzajúcemu deň vstupu do likvidácie alebo deň účinnosti vyhlásenia konkurzu,
e)
ku dňu predchádzajúcemu dňu zmeny právnej formy na právnu formu s inou rámcovou účtovou osnovou,
f)
ku dňu výmazu účtovnej jednotky, ktorá je obchodnou spoločnosťou alebo družstvom, z obchodného registra z dôvodu cezhraničnej zmeny právnej formy20aa) pri zmene sídla do iného cieľového štátu,20ab)
g)
ku dňu zverejnenia oznamu o nadobudnutí právoplatnosti uznesenia o zastavení konkurzného konania pre nedostatok majetku,20a)
h)
ku dňu výmazu účtovnej jednotky z obchodného registra,20b) ak bolo vydané rozhodnutie o zrušení účtovnej jednotky a zverejnené oznámenie o predpoklade úpadku účtovnej jednotky a nebol podaný návrh na ustanovenie likvidátora spolu so zloženým preddavkom a nebol ani podaný návrh na vyhlásenie konkurzu na majetok účtovnej jednotky.20b)
(5)
Pri zmene právnej formy, okrem § 16 ods. 4 písm. e), zostaví účtovná jednotka priebežnú účtovnú závierku, ku dňu predchádzajúcemu dňu účinnosti zmeny právnej formy21) v rozsahu podľa § 18.
(6)
Účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, uzavrie účtovné knihy vždy
a)
k poslednému dňu účtovného obdobia,
b)
ku dňu skončenia podnikania alebo inej zárobkovej činnosti,
c)
ku dňu predchádzajúcemu deň účinnosti vyhlásenia konkurzu.
(7)
Účtovná jednotka v účtovnom období odo dňa vstupu do likvidácie do dňa skončenia likvidácie otvorí účtovné knihy ku dňu vstupu do likvidácie a uzavrie účtovné knihy ku dňu skončenia likvidácie. Ak je počas likvidácie na účtovnú jednotku vyhlásený konkurz, účtovná jednotka postupuje podľa odseku 8. Ak bola nariadená dodatočná likvidácia,21a) účtovné obdobie sa začína dňom obnovenia zápisu účtovnej jednotky v obchodnom registri21a) a končí sa dňom výmazu účtovnej jednotky z obchodného registra z dôvodu skončenia dodatočnej likvidácie.
(8)
Účtovná jednotka v účtovnom období odo dňa účinnosti vyhlásenia konkurzu do dňa právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu otvorí účtovné knihy ku dňu účinnosti vyhlásenia konkurzu a uzavrie účtovné knihy ku dňu právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu. Pri zmene malého konkurzu podľa osobitného predpisu21aa) účtovná jednotka zostaví priebežnú účtovnú závierku.
(9)
Po zostavení účtovnej závierky nemožno otvárať uzavreté účtovné knihy s výnimkou podľa odseku 10, ak tento zákon neustanovuje inak.
(10)
Do schválenia účtovnej závierky možno uzavreté účtovné knihy opäť otvoriť v prípade, ak sa má zabezpečiť pravdivý a verný obraz účtovníctva (§ 7).
(11)
Ak sa zistí po schválení účtovnej závierky, že údaje za predchádzajúce účtovné obdobie nie sú porovnateľné (§ 17 ods. 9), účtovná jednotka ich opraví v účtovnom období, keď tieto skutočnosti zistila, a uvedie to v účtovnej závierke v poznámkach.
(12)
V účtovnej jednotke účtujúcej v sústave podvojného účtovníctva sa musí dodržať zásada, že konečné zostatky účtov, ktoré sa vykazujú v súvahe k poslednému dňu účtovného obdobia, musia byť zhodné so začiatočnými stavmi týchto účtov k prvému dňu bezprostredne nasledujúceho účtovného obdobia. To platí aj pre účty vedené v knihe podsúvahových účtov.
(13)
V účtovnej jednotke účtujúcej v sústave jednoduchého účtovníctva sa musí dodržať zásada, že konečné zostatky majetku a záväzkov v jednotlivých účtovných knihách ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, sa rovnajú začiatočným stavom majetku a záväzkov v jednotlivých účtovných knihách k prvému dňu bezprostredne nasledujúceho účtovného obdobia.
16. §
A könyvelési könyvek megnyitása és lezárása
(1)
A jogi személynek minősülő számviteli egység a könyvelési könyveket mindig megnyitja
a)
a létrejöttének napjával, a (2) bekezdés szerinti kivétellel,
b)
a számviteli időszak első napjával,
c)
a fordulónappal,
d)
a más számlakerettel rendelkező jogi formára történő jogforma-változás napjával.
(2)
A fordulónappal a jogutód számviteli egység nyitja meg a könyvelési könyveket. Ha ez a jogutód számviteli egység még nem jött létre, a nyitómérleget összeállítja és a könyvelési könyveket a jogutód számviteli egység nevében az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a kiválással szétváló számviteli egység nyitja meg. Az újonnan létrejött számviteli egység, amely a határon átnyúló átalakulás során a megszűnő külföldi jogi személy vagy a kiválással szétváló külföldi jogi személy jogutód számviteli egysége, nyitómérleget állít össze, az átalakulás hatálybalépésének napjával megnyitja a könyvelési könyveket, és az átalakulás hatálybalépésének napjával könyveli azokat a tényeket, amelyek a fordulónaptól a számvitel tárgyát képezik. Átalakulás és határon átnyúló átalakulás esetén a jogutód számviteli egység, amely nem újonnan létrejött számviteli egység, a nyitómérleg adatai alapján a számlák kiegészítése után folytatja a könyvelési könyveinek vezetését.
(3)
A természetes személynek minősülő számviteli egység a könyvelési könyveket mindig megnyitja
a)
a vállalkozás vagy más jövedelemszerző tevékenység megkezdésének napjával,
b)
a számviteli időszak első napjával.
(4)
A jogi személynek minősülő számviteli egység a könyvelési könyveket mindig lezárja
a)
a megszűnés napjával, a külön jogszabály20) által meghatározott esetekben,
b)
a számviteli időszak utolsó napjával,
c)
a fordulónapot megelőző nappal,
d)
a felszámolás megkezdésének napját vagy a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napját megelőző nappal,
e)
a más számlakerettel rendelkező jogi formára történő jogforma-változás napját megelőző nappal,
f)
a gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek minősülő számviteli egységnek a cégjegyzékből való törlésének napjával, a székhely más célállamba történő áthelyezésekor bekövetkező határon átnyúló jogforma-változás20aa) miatt,20ab)
g)
a csődeljárás vagyoni fedezet hiánya miatti megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséről szóló közlemény közzétételének napjával,20a)
h)
a számviteli egység cégjegyzékből való törlésének napjával,20b) ha a számviteli egység megszüntetéséről határozat született, és közzétették a számviteli egység fizetésképtelenségének vélelméről szóló közleményt, és nem nyújtottak be indítványt végelszámoló kinevezésére az előleg letétbe helyezésével együtt, és nem nyújtottak be indítványt sem a számviteli egység vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetésére.20b)
(5)
Jogforma-változás esetén, a 16. § (4) bek. e) pontja kivételével, a számviteli egység a jogforma-változás hatálybalépésének napját megelőző napra21) közbenső számviteli beszámolót állít össze a 18. § szerinti terjedelemben.
(6)
A természetes személynek minősülő számviteli egység a könyvelési könyveket mindig lezárja
a)
a számviteli időszak utolsó napjával,
b)
a vállalkozás vagy más jövedelemszerző tevékenység befejezésének napjával,
c)
a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napját megelőző nappal.
(7)
A számviteli egység a felszámolás megkezdésének napjától a felszámolás befejezésének napjáig tartó számviteli időszakban a felszámolás megkezdésének napjával megnyitja a könyvelési könyveket, és a felszámolás befejezésének napjával lezárja a könyvelési könyveket. Ha a felszámolás alatt a számviteli egységre csődeljárást hirdetnek ki, a számviteli egység a (8) bekezdés szerint jár el. Ha pótfelszámolást21a) rendeltek el, a számviteli időszak a számviteli egység cégjegyzékbe való bejegyzésének megújításának napjával21a) kezdődik, és a számviteli egységnek a pótfelszámolás befejezése miatti cégjegyzékből való törlésének napjával ér véget.
(8)
A számviteli egység a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjától a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjáig tartó számviteli időszakban a csődeljárás kihirdetése hatálybalépésének napjával megnyitja a könyvelési könyveket, és a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjával lezárja a könyvelési könyveket. A külön jogszabály21aa) szerinti kis csődeljárás megváltozása esetén a számviteli egység közbenső számviteli beszámolót állít össze.
(9)
A számviteli beszámoló összeállítása után a lezárt könyvelési könyveket nem lehet megnyitni, a (10) bekezdés szerinti kivétellel, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(10)
A számviteli beszámoló jóváhagyásáig a lezárt könyvelési könyvek újra megnyithatók abban az esetben, ha a számvitel megbízható és valós képét kell biztosítani (7. §).
(11)
Ha a számviteli beszámoló jóváhagyása után megállapítást nyer, hogy az előző számviteli időszak adatai nem összehasonlíthatók (17. § (9) bek.), a számviteli egység azokat abban a számviteli időszakban javítja ki, amikor ezeket a tényeket megállapította, és ezt a számviteli beszámoló kiegészítő mellékletében feltünteti.
(12)
A kettős könyvvitel rendszerében könyvelő számviteli egységnél be kell tartani azt az elvet, hogy a mérlegben a számviteli időszak utolsó napjára kimutatott számlák záró egyenlegeinek meg kell egyezniük ezen számlák nyitó állományaival a közvetlenül következő számviteli időszak első napján. Ez vonatkozik a mérlegen kívüli számlák könyvében vezetett számlákra is.
(13)
Az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvelő számviteli egységnél be kell tartani azt az elvet, hogy a vagyon és a kötelezettségek záró egyenlegei az egyes könyvelési könyvekben a számviteli beszámoló összeállításának napjára megegyeznek a vagyon és a kötelezettségek nyitó állományaival az egyes könyvelési könyvekben a közvetlenül következő számviteli időszak első napján.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
ÚČTOVNÁ ZÁVIERKA
Számviteli beszámoló
§ 17
(1)
Účtovná závierka je štruktúrovaná prezentácia skutočností, ktoré sú predmetom účtovníctva, poskytovaná osobám, ktoré tieto informácie využívajú (ďalej len „používatelia"). Účtovná jednotka zostavuje účtovnú závierku v prípadoch ustanovených týmto zákonom v štruktúre, ktorá nadväzuje na sústavu účtovníctva používanú v účtovnej jednotke. Účtovná závierka tvorí jeden celok.
(2)
Účtovná závierka obsahuje tieto všeobecné náležitosti:
a)
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, a fyzické osoby uvedú miesto podnikania,
b)
identifikačné číslo, ak ho má účtovná jednotka pridelené,
c)
deň, ku ktorému sa zostavuje,
d)
deň jej zostavenia,
e)
obdobie, za ktoré sa zostavuje,
f)
iné údaje uvedené na úvodnej strane účtovnej závierky ustanovenej opatrením ministerstva,
g)
podpisový záznam štatutárneho orgánu účtovnej jednotky alebo člena štatutárneho orgánu účtovnej jednotky alebo podpisový záznam fyzickej osoby podľa § 1 ods. 1 písm. a) tretieho bodu.
(3)
Účtovná závierka v sústave podvojného účtovníctva okrem všeobecných náležitostí podľa odseku 2 obsahuje tieto súčasti:
a)
súvahu,
b)
výkaz ziskov a strát,
c)
poznámky.
(4)
Účtovná závierka v sústave jednoduchého účtovníctva okrem všeobecných náležitostí podľa odseku 2 obsahuje tieto súčasti:
a)
výkaz o príjmoch a výdavkoch,
b)
výkaz o majetku a záväzkoch.
(5)
Účtovná jednotka je povinná zostaviť účtovnú závierku, okrem súhrnnej účtovnej závierky podľa § 22a, najneskôr do šiestich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Na zostavenej účtovnej závierke musí byť pripojený podpisový záznam podľa odseku 2 písm. g).
(6)
Účtovná jednotka zostavuje účtovnú závierku vždy, keď uzavrie účtovné knihy podľa § 16. Pri premene a cezhraničnej premene nástupnícka účtovná jednotka, ktorá nie je novovzniknutou účtovnou jednotkou, neuzavrie účtovné knihy, pričom zisťuje konečné stavy účtov na účely zostavenia otváracej súvahy. Ak uzavrie účtovné knihy k poslednému dňu účtovného obdobia, zostavuje účtovnú závierku ako riadnu, v ostatných prípadoch uzavretia účtovných kníh uvedených v § 16 zostavuje účtovnú závierku ako mimoriadnu. Ak deň, ku ktorému sa zostavuje riadna účtovná závierka alebo mimoriadna účtovná závierka, je totožný s dňom priebežnej účtovnej závierky, priebežná účtovná závierka sa nezostavuje. Ak deň, ku ktorému sa zostavuje mimoriadna účtovná závierka, je totožný s dňom riadnej účtovnej závierky, zostavená účtovná závierka sa považuje aj za riadnu účtovnú závierku.
(7)
Účtovná jednotka zostavuje otváraciu súvahu
a)
ku dňu svojho vzniku, s výnimkou účtovnej jednotky, ktorej otváracia súvaha bola zostavená k rozhodnému dňu,
b)
ku dňu vstupu do likvidácie,
c)
ku dňu účinnosti vyhlásenia konkurzu,
d)
k rozhodnému dňu.
(8)
Účtovná jednotka je povinná uvádzať v účtovnej závierke informácie podľa stavu ku dňu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje; to platí obdobne aj pre všetky účtovné zápisy, ktoré sa uskutočňujú iba ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, ak tento zákon ďalej neustanovuje inak. Účtovná jednotka pritom zohľadňuje aj informácie týkajúce sa stavu ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktoré účtovná jednotka získala do dňa zostavenia účtovnej závierky, pričom deň zostavenia účtovnej závierky si určí účtovná jednotka sama.
(9)
Informácie v účtovnej závierke musia byť pre používateľa užitočné, posudzujú sa z hľadiska ich významnosti a musia byť zrozumiteľné, porovnateľné a spoľahlivé. Informácia sa považuje za významnú, ak by jej neuvedenie v účtovnej závierke alebo jej chybné uvedenie v účtovnej závierke mohlo ovplyvniť úsudok alebo rozhodovanie používateľa. Informácie v účtovnej závierke sú zrozumiteľné, ak spĺňajú požiadavky podľa § 8 ods. 5; informácie nemôžu byť vylúčené iba z dôvodu, že sú nezrozumiteľné pre používateľa. Informácie sú porovnateľné, ak spĺňajú požiadavky podľa § 7 ods. 3 a 4. Informácie v účtovnej závierke sú spoľahlivé, ak spĺňajú požiadavky podľa § 7 ods. 1 a ak sú úplné a včasné. Úplnosť informácií v účtovnej závierke sa zabezpečuje s dodržaním významnosti a so zohľadnením nákladov na ich získanie. Informácie v účtovnej závierke sú včasné, ak spĺňajú požiadavky podľa odseku 5.
(10)
Účtovnou závierkou nie je zhromažďovanie alebo vyžadovanie informácií vykonávané na základe osobitného predpisu.22)
17. §
(1)
A számviteli beszámoló a számvitel tárgyát képező tények strukturált bemutatása, amelyet az ezen információkat felhasználó személyek (a továbbiakban: „felhasználók”) számára nyújtanak. A számviteli egység az e törvényben meghatározott esetekben olyan struktúrában állítja össze a számviteli beszámolót, amely a számviteli egységben használt könyvviteli rendszerre épül. A számviteli beszámoló egy egységet képez.
(2)
A számviteli beszámoló a következő általános kellékeket tartalmazza:
a)
a gazdálkodó egység cégnevét vagy megnevezését; a jogi személyek a székhelyüket, a természetes személyek pedig a vállalkozásuk helyét tüntetik fel,
b)
a statisztikai azonosítószámot, amennyiben a gazdálkodó egység rendelkezik ilyennel,
c)
a beszámoló fordulónapját,
d)
az elkészítésének napját,
e)
az időszakot, amelyre vonatkozóan elkészül,
f)
a minisztérium intézkedésében meghatározott számviteli beszámoló címlapján feltüntetett egyéb adatokat,
g)
a gazdálkodó egység statutáris szerve vagy a statutáris szerv tagjának aláírását, vagy az 1. § (1) bek. a) pontjának harmadik alpontja szerinti természetes személy aláírását.
(3)
A kettős könyvviteli rendszerben készített számviteli beszámoló a (2) bekezdés szerinti általános kellékeken kívül a következő részeket tartalmazza:
a)
mérleget,
b)
eredménykimutatást,
c)
kiegészítő mellékletet.
(4)
Az egyszeres könyvviteli rendszerben készített számviteli beszámoló a (2) bekezdés szerinti általános kellékeken kívül a következő részeket tartalmazza:
a)
bevételek és kiadások kimutatását,
b)
vagyon- és kötelezettségkimutatást.
(5)
A gazdálkodó egység köteles a számviteli beszámolót, a 22a. § szerinti összesített számviteli beszámoló kivételével, legkésőbb a számviteli beszámoló fordulónapjától számított hat hónapon belül elkészíteni, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik. Az elkészített számviteli beszámolóhoz csatolni kell a (2) bekezdés g) pontja szerinti aláírást.
(6)
A gazdálkodó egység mindig elkészíti a számviteli beszámolót, amikor a 16. § szerint lezárja a könyvelési könyveket. Átalakulás és határon átnyúló átalakulás esetén a jogutód gazdálkodó egység, amely nem újonnan létrejött gazdálkodó egység, nem zárja le a könyvelési könyveket, miközben a nyitómérleg elkészítése céljából megállapítja a számlák záróegyenlegét. Ha a könyvelési könyveket a számviteli időszak utolsó napjával zárja le, rendes számviteli beszámolót készít, a 16. §-ban felsorolt egyéb könyvelési könyvek lezárási eseteiben rendkívüli számviteli beszámolót készít. Ha a rendes számviteli beszámoló vagy a rendkívüli számviteli beszámoló fordulónapja megegyezik az időközi számviteli beszámoló fordulónapjával, időközi számviteli beszámoló nem készül. Ha a rendkívüli számviteli beszámoló fordulónapja megegyezik a rendes számviteli beszámoló fordulónapjával, az elkészített számviteli beszámoló rendes számviteli beszámolónak is minősül.
(7)
A gazdálkodó egység nyitómérleget készít
a)
a megalakulásának napjára, kivéve azt a gazdálkodó egységet, amelynek nyitómérlege a fordulónapra készült el,
b)
a felszámolási eljárás megindításának napjára,
c)
a csődeljárás kihirdetésének hatálybalépésének napjára,
d)
a fordulónapra.
(8)
A gazdálkodó egység köteles a számviteli beszámolóban a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelő információkat feltüntetni; ez értelemszerűen vonatkozik minden olyan könyvelési tételre is, amely kizárólag a számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozik, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. A gazdálkodó egység eközben figyelembe veszi azokat az információkat is, amelyek a számviteli beszámoló fordulónapjának állapotára vonatkoznak, és amelyeket a gazdálkodó egység a számviteli beszámoló elkészítésének napjáig szerzett meg, miközben a számviteli beszámoló elkészítésének napját a gazdálkodó egység maga határozza meg.
(9)
A számviteli beszámolóban szereplő információknak a felhasználó számára hasznosnak kell lenniük, azokat lényegességük szempontjából kell megítélni, és érthetőnek, összehasonlíthatónak és megbízhatónak kell lenniük. Az információ akkor minősül lényegesnek, ha a számviteli beszámolóban való fel nem tüntetése vagy hibás feltüntetése befolyásolhatná a felhasználó ítéletét vagy döntéshozatalát. A számviteli beszámolóban szereplő információk akkor érthetőek, ha megfelelnek a 8. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek; az információk nem hagyhatók ki csupán azért, mert a felhasználó számára érthetetlenek. Az információk akkor összehasonlíthatóak, ha megfelelnek a 7. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek. A számviteli beszámolóban szereplő információk akkor megbízhatóak, ha megfelelnek a 7. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, valamint ha teljesek és időszerűek. A számviteli beszámolóban szereplő információk teljességét a lényegesség betartásával és a megszerzésük költségeinek figyelembevételével kell biztosítani. A számviteli beszámolóban szereplő információk akkor időszerűek, ha megfelelnek az (5) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(10)
Nem minősül számviteli beszámolónak a külön jogszabály22) alapján végzett információgyűjtés vagy -bekérés.
§ 17a
(1)
Individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov22a) zostavuje účtovná jednotka, ktorou je
a)
banka, správcovská spoločnosť, poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne,19) zaisťovňa, Slovenská kancelária poisťovateľov, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, Burza cenných papierov a účtovná jednotka zriadená osobitným predpisom,22aaa)
b)
pobočka zahraničnej banky, pobočka zahraničnej správcovskej spoločnosti, pobočka poisťovne z iného členského štátu, pobočka zahraničnej poisťovne, pobočka zaisťovne z iného členského štátu a pobočka zahraničnej zaisťovne.
(2)
Účtovná jednotka okrem účtovnej jednotky podľa odseku 1 sa môže rozhodnúť zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) ak je obchodnou spoločnosťou, ktorá najmenej dve po sebe idúce účtovné obdobia spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla 170 000 000 eur, pričom sumou majetku sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení neupravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
b)
čistý obrat presiahol 170 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov v jednotlivom účtovnom období presiahol 2 000.
(3)
Účtovná jednotka okrem účtovnej jednotky podľa odseku 1 sa môže rozhodnúť zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) ak
a)
v účtovnom období emitovala cenné papiere a tieto boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, alebo
b)
je platobnou inštitúciou,22ad) inštitúciou elektronických peňazí, obchodníkom s cennými papiermi, pobočkou zahraničného obchodníka s cennými papiermi a nie je súčasne bankou, pobočkou zahraničnej banky, správcovskou spoločnosťou alebo pobočkou zahraničnej správcovskej spoločnosti, alebo
c)
je nástupníckou účtovnou jednotkou a zanikajúca účtovná jednotka alebo nástupnícka účtovná jednotka pred rozhodným dňom7a) zostavovala individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) alebo
d)
je novovzniknutou dcérskou účtovnou jednotkou a ku dňu, ku ktorému zostavuje prvú individuálnu účtovnú závierku, spĺňa podmienky podľa odseku 2 a zároveň jej materská účtovná jednotka, ktorá podlieha právu niektorého členského štátu, zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a)
e)
je európskou spoločnosťou22ae) so sídlom na území Slovenskej republiky, európskym družstvom22af) so sídlom na území Slovenskej republiky alebo je európskym zoskupením hospodárskych záujmov22ag) so sídlom na území Slovenskej republiky, ak pred premiestnením sídla na územie Slovenskej republiky zostavovali individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov.22a)
(4)
Účtovná jednotka uvedená v odsekoch 1 až 3 zostaví na účely osobitného predpisu22ab) aj individuálnu účtovnú závierku,22a) v ktorej sa cenné papiere a podiely vykážu podľa osobitného predpisu.22ac)
(5)
Účtovná jednotka uvedená v odsekoch 1 až 3, ktorá začne zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) zostavuje takúto účtovnú závierku aj keď zaniknú podmienky uvedené v odsekoch 1 až 3.
(6)
Na účtovné jednotky podľa odsekov 1 až 3 sa vzťahuje tento zákon, ak osobitné predpisy22a) neustanovujú inak.
(7)
Účtovná jednotka zostavujúca účtovnú závierku podľa odsekov 1 až 6 je povinná zostaviť výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky. Rozsah, spôsob, miesto a termíny ukladania výkazu vybraných údajov z účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
17.a §
(1)
Külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót készít az a gazdálkodó egység, amely
a)
bank, alapkezelő társaság, biztosító az egészségbiztosító19) kivételével, viszontbiztosító, a Biztosítók Szlovákiai Irodája, nyugdíj-alapkezelő társaság, kiegészítő nyugdíjpénztár, Értéktőzsde és külön jogszabály22aaa) által létrehozott gazdálkodó egység,
b)
külföldi bank fióktelepe, külföldi alapkezelő társaság fióktelepe, más tagállambeli biztosító fióktelepe, külföldi biztosító fióktelepe, más tagállambeli viszontbiztosító fióktelepe és külföldi viszontbiztosító fióktelepe.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó egységen kívüli gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót készít, ha olyan gazdasági társaság, amely legalább két egymást követő számviteli időszakban az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
az eszközök összértéke meghaladta a 170 000 000 eurót, ahol az eszközök értékén a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel nem korrigált értékelésben szereplő összeget kell érteni,
b)
a nettó árbevétel meghaladta a 170 000 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma az adott számviteli időszakban meghaladta a 2 000 főt.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó egységen kívüli gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót készít, ha
a)
a számviteli időszakban értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre befogadták, vagy
b)
pénzforgalmi intézmény,22ad) elektronikus pénzt kibocsátó intézmény, értékpapír-kereskedő, külföldi értékpapír-kereskedő fióktelepe, és egyidejűleg nem bank, külföldi bank fióktelepe, alapkezelő társaság vagy külföldi alapkezelő társaság fióktelepe, vagy
c)
jogutód gazdálkodó egység, és a megszűnő gazdálkodó egység vagy a jogutód gazdálkodó egység a fordulónap7a) előtt külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót készített, vagy
d)
újonnan létrejött leányvállalat, és az első egyedi számviteli beszámolója fordulónapján megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, és egyúttal a valamely tagállam joga alá tartozó anyavállalata külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót készít,
e)
a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező európai részvénytársaság,22ae) a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező európai szövetkezet22af) vagy a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező európai gazdasági egyesülés,22ag) ha a székhelyüknek a Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése előtt külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót készítettek.
(4)
Az (1)–(3) bekezdésben említett gazdálkodó egység külön jogszabály22ab) céljaira olyan egyedi számviteli beszámolót22a) is készít, amelyben az értékpapírokat és részesedéseket külön jogszabály22ac) szerint mutatja ki.
(5)
Az (1)–(3) bekezdésben említett gazdálkodó egység, amely külön jogszabályok22a) szerinti egyedi számviteli beszámolót kezd készíteni, akkor is ilyen számviteli beszámolót készít, ha az (1)–(3) bekezdésben említett feltételek megszűnnek.
(6)
Az (1)–(3) bekezdés szerinti gazdálkodó egységekre e törvény rendelkezései az irányadók, hacsak külön jogszabályok22a) másként nem rendelkeznek.
(7)
Az (1)–(6) bekezdés szerint számviteli beszámolót készítő gazdálkodó egység köteles a számviteli beszámoló kiválasztott adatainak kimutatását elkészíteni. A számviteli beszámoló kiválasztott adatainak kimutatása letétbe helyezésének terjedelmét, módját, helyét és határidejét a minisztérium intézkedésben állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában közzétett, a kiadásáról szóló közleménnyel hirdeti ki.
§ 17b
(1)
Účtovná jednotka, ktorou je Národná banka Slovenska, vedie účtovníctvo podľa osobitných predpisov.22b)
(2)
Účtovná jednotka, ktorou je Národná banka Slovenska, zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov.22b)
(3)
Na účtovnú jednotku, ktorou je Národná banka Slovenska, sa vzťahuje tento zákon, ak osobitné predpisy22b) alebo medzinárodné účtovné štandardy, ktoré vydáva Rada pre medzinárodné účtovné štandardy so sídlom v Londýne neustanovujú inak.
17.b §
(1)
A Szlovákia Nemzeti Bankja mint gazdálkodó egység a könyvelését külön jogszabályok22b) szerint vezeti.
(2)
A Szlovákia Nemzeti Bankja mint gazdálkodó egység külön jogszabályok22b) szerint készít egyedi számviteli beszámolót.
(3)
A Szlovákia Nemzeti Bankjára mint gazdálkodó egységre e törvény rendelkezései az irányadók, hacsak külön jogszabályok22b) vagy a londoni székhelyű Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kiadott nemzetközi számviteli standardok másként nem rendelkeznek.
§ 18
(1)
Okrem riadnej a mimoriadnej účtovnej závierky zostavuje účtovná jednotka v priebehu účtovného obdobia aj priebežnú účtovnú závierku, ak to vyžaduje osobitný predpis.14) Pri zostavovaní priebežnej účtovnej závierky sa účtovné knihy neuzavrú a inventarizácia sa vykonáva len na účely vyjadrenia ocenenia podľa § 26 ods. 3; ustanovenia tohto zákona upravujúce účtovnú závierku platia rovnako aj na priebežnú účtovnú závierku. Ak osobitný predpis ustanovuje povinnosť zostaviť účtovnú závierku v priebehu účtovného obdobia, na účely tohto zákona sa táto účtovná závierka považuje za priebežnú účtovnú závierku, pričom taká účtovná závierka musí byť zostavená v rozsahu riadnej účtovnej závierky.
(2)
Priebežnú účtovnú závierku zostavuje účtovná jednotka v úplnej štruktúre alebo v skrátenej štruktúre. Priebežná účtovná závierka v skrátenej štruktúre nadväzuje na položky účtovnej závierky v úplnej štruktúre.
(3)
V súvahe riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky sa vykazujú informácie o majetku, záväzkoch a rozdiele majetku a záväzkov účtovnej jednotky ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, a ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. V súvahe priebežnej účtovnej závierky sa v časti bežné účtovné obdobie vykazujú informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka, a v časti bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie sa vykazujú informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje riadna účtovná závierka alebo mimoriadna účtovná závierka za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie.
(4)
Vo výkaze ziskov a strát riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky sa vykazujú náklady, výnosy a výsledok hospodárenia za účtovné obdobie a bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. Vo výkaze ziskov a strát priebežnej účtovnej závierky sa vykazujú informácie od začiatku účtovného obdobia do dňa, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka za účtovné obdobie a informácie za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie.
(5)
V poznámkach sa uvádzajú informácie, ktoré vysvetľujú a dopĺňajú údaje v súvahe a výkaze ziskov a strát, prípadne ďalšie výkazy a údaje, ktoré ich vysvetľujú a dopĺňajú. V poznámkach sa uvádzajú aj informácie, ktoré sa týkajú použitia účtovných zásad a účtovných metód, a ďalšie informácie podľa požiadaviek ustanovených týmto zákonom. V poznámkach uvedie účtovná jednotka tiež informácie o skutočnostiach, ktoré ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, nevykazuje v ostatných súčastiach účtovnej závierky, ale ich dôsledky menia významným spôsobom pohľad na finančnú situáciu účtovnej jednotky.
(6)
Účtovné jednotky podľa § 2 ods. 8 a 14 uvedú v poznámkach aj vymedzenie a sumu vzniknutých nákladov voči štatutárnemu audítorovi alebo audítorskej spoločnosti22c) (ďalej len „audítor“) za účtovné obdobie v členení na náklady za
a)
overenie účtovnej závierky,
b)
uisťovacie audítorské služby s výnimkou overenia účtovnej závierky,
c)
daňové poradenstvo,
d)
ostatné neaudítorské služby.
(7)
Priebežná individuálna účtovná závierka podľa osobitného predpisu22ca) sa doručuje daňovému úradu v termíne na podanie daňového priznania.
18. §
(1)
A rendes és rendkívüli számviteli beszámolón kívül a gazdálkodó egység a számviteli időszak alatt időközi számviteli beszámolót is készít, ha azt külön jogszabály14) előírja. Az időközi számviteli beszámoló elkészítésekor a könyvelési könyveket nem zárják le, és a leltározást csak a 26. § (3) bekezdése szerinti értékelés kifejezése céljából végzik el; e törvénynek a számviteli beszámolóra vonatkozó rendelkezései az időközi számviteli beszámolóra is ugyanúgy vonatkoznak. Ha külön jogszabály a számviteli időszak alatt számviteli beszámoló készítési kötelezettséget ír elő, e törvény alkalmazásában ez a számviteli beszámoló időközi számviteli beszámolónak minősül, és az ilyen számviteli beszámolót a rendes számviteli beszámoló terjedelmében kell elkészíteni.
(2)
Az időközi számviteli beszámolót a gazdálkodó egység teljes vagy egyszerűsített szerkezetben készíti el. Az egyszerűsített szerkezetű időközi számviteli beszámoló a teljes szerkezetű számviteli beszámoló tételeire épül.
(3)
A rendes és a rendkívüli számviteli beszámoló mérlegében a gazdálkodó egység vagyonára, kötelezettségeire, valamint a vagyon és a kötelezettségek különbségére vonatkozó információkat kell kimutatni a számviteli beszámoló fordulónapjára és a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan. Az időközi számviteli beszámoló mérlegének tárgyidőszaki részében az első mondat szerinti információkat az időközi számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan, a közvetlenül megelőző számviteli időszaki részében pedig az első mondat szerinti információkat a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó rendes vagy rendkívüli számviteli beszámoló fordulónapjára vonatkozóan kell kimutatni.
(4)
A rendes és a rendkívüli számviteli beszámoló eredménykimutatásában a számviteli időszak és a közvetlenül megelőző számviteli időszak költségeit, bevételeit és gazdálkodási eredményét kell kimutatni. Az időközi számviteli beszámoló eredménykimutatásában a számviteli időszak kezdetétől az időközi számviteli beszámoló fordulónapjáig terjedő időszakra vonatkozó információkat, valamint a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó információkat kell kimutatni.
(5)
A kiegészítő mellékletben olyan információkat kell feltüntetni, amelyek magyarázzák és kiegészítik a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat, illetve további, azokat magyarázó és kiegészítő kimutatásokat és adatokat. A kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a számviteli alapelvek és módszerek alkalmazására vonatkozó információkat, valamint az e törvény által előírt egyéb információkat is. A kiegészítő mellékletben a gazdálkodó egységnek olyan tényekről is tájékoztatást kell adnia, amelyeket a számviteli beszámoló fordulónapján a számviteli beszámoló egyéb részeiben nem mutat ki, de amelyek következményei jelentősen megváltoztatják a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megítélését.
(6)
A 2. § (8) és (14) bekezdése szerinti gazdálkodó egységek a kiegészítő mellékletben feltüntetik a könyvvizsgálóval vagy a könyvvizsgáló céggel22c) (a továbbiakban: „könyvvizsgáló”) szemben a számviteli időszakban felmerült költségek meghatározását és összegét, a következő bontásban:
a)
a számviteli beszámoló könyvvizsgálata,
b)
a számviteli beszámoló könyvvizsgálatán kívüli, bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálói szolgáltatások,
c)
adótanácsadás,
d)
egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatások.
(7)
A külön jogszabály22ca) szerinti időközi egyedi számviteli beszámolót az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell kézbesíteni az adóhivatalnak.
§ 19
Overovanie účtovnej závierky audítorom
(1)
Riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku musí mať overenú audítorom účtovná jednotka,
a)
ktorá je obchodnou spoločnosťou a družstvom, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie sú splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 4 000 000 eur, pričom sumou majetku sa rozumie suma majetku zistená zo súvahy v ocenení neupravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat presiahol 8 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov v jednom účtovnom období presiahol 50,
b)
obchodná spoločnosť a družstvo, ktorých cenné papiere sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu,
c)
ktorej túto povinnosť ustanovuje osobitný predpis,24)
d)
ktorá zostavuje účtovnú závierku podľa § 17a, pričom audítor musí overiť, či účtovná jednotka, ktorá nie je účtovnou jednotkou, nad ktorou sa vykonáva dohľad podľa osobitných predpisov,24aab) má údaje vo výkaze vybraných údajov z účtovnej závierky v súlade s účtovnou závierkou zostavenou podľa § 17a.
(2)
Audítora na overenie účtovnej závierky a výročnej správy podľa § 20 ods. 3 účtovnej jednotky podľa odseku 1 písm. a), b) a d) schvaľuje a odvoláva valné zhromaždenie alebo členská schôdza. V účtovných jednotkách, ktoré majú zriadený výbor pre audit24aaa) alebo v ktorých dozorná rada vykonáva funkcie výboru pre audit, predkladá predstavenstvo valnému zhromaždeniu alebo členskej schôdzi návrh na schválenie alebo odvolanie audítora na základe odporúčania výboru pre audit alebo dozornej rady. Ak účtovná jednotka nemá predstavenstvo, valné zhromaždenie alebo členskú schôdzu, postup schvaľovania a odvolávania audítora účtovnej jednotky ustanoví osobitný predpis.24aa) Odvolanie audítora musí byť riadne odôvodnené, pričom rozdielnosť názorov na použitie postupov pri zostavovaní účtovnej závierky podľa tohto zákona alebo na použitie audítorských postupov24a) nemôže byť dôvodom na odvolanie audítora. Účtovná jednotka je povinná bez zbytočného odkladu, najneskôr do jedného mesiaca odo dňa odstúpenia alebo odvolania audítora, písomne informovať Úrad pre dohľad nad výkonom auditu o odstúpení alebo odvolaní audítora v priebehu vykonávania auditu a vysvetliť dôvody, ktoré k odstúpeniu alebo odvolaniu viedli.
(3)
Účtovná závierka účtovnej jednotky podľa odseku 1 musí byť audítorom overená do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.25)
(4)
V správe audítora k účtovnej závierke obchodnej spoločnosti, ktorá má povinnosť nechať si overiť účtovnú závierku audítorom podľa odseku 1 písm. a), b) alebo písm. d) alebo podľa § 22 ods. 2, audítor uvedie aj informáciu o tom, či
a)
za účtovné obdobie bezprostredne predchádzajúce účtovnému obdobiu, za ktoré je overovaná účtovná závierka zostavená, vznikla účtovnej jednotke povinnosť uloženia správy s informáciami o dani z príjmov podľa § 21a alebo § 21b,
b)
účtovná jednotka uvedená v písmene a) správu s informáciami o dani z príjmov uložila v súlade s § 23a ods. 11.
(5)
Povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom majú aj právnické osoby vymedzené v osobitnom predpise,26) ktorých suma prijatého podielu zaplatenej dane za účtovné obdobie je vyššia ako 35 000 eur, a to za účtovné obdobie, v ktorom boli tieto finančné prostriedky použité, táto účtovná závierka musí byť overená audítorom do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, ak osobitný predpis neustanovuje inak.26aa)
(6)
Individuálnu priebežnú účtovnú závierku a konsolidovanú priebežnú účtovnú závierku nemusí mať účtovná jednotka overenú audítorom.
19. §
A számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítése
(1)
A rendes egyedi számviteli beszámolót és a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie annak a gazdálkodó egységnek,
a)
amely gazdasági társaság és szövetkezet, ha a számviteli beszámoló fordulónapján és a közvetlenül megelőző számviteli időszakban az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:
1.
az eszközök összértéke meghaladta a 4 000 000 eurót, ahol az eszközök értékén a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel nem korrigált értékelésben szereplő összeget kell érteni,
2.
a nettó árbevétel meghaladta a 8 000 000 eurót,
3.
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma egy számviteli időszakban meghaladta az 50 főt,
b)
gazdasági társaság és szövetkezet, amelynek értékpapírjait valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták,
c)
amely számára ezt a kötelezettséget külön jogszabály írja elő,24)
d)
amely a 17a. § szerint készít számviteli beszámolót, miközben a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell, hogy a számviteli egység, amely nem olyan számviteli egység, amely felett külön jogszabályok24aab) szerint felügyeletet gyakorolnak, a számviteli beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatásában szereplő adatai összhangban vannak-e a 17a. § szerint elkészített számviteli beszámolóval.
(2)
Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti számviteli egység 20. § (3) bekezdése szerinti számviteli beszámolójának és éves jelentésének hitelesítésére a könyvvizsgálót a közgyűlés vagy a taggyűlés hagyja jóvá és hívja vissza. Azokban a számviteli egységekben, amelyek auditbizottságot24aaa) hoztak létre, vagy amelyekben a felügyelőbizottság látja el az auditbizottság feladatait, az igazgatóság az auditbizottság vagy a felügyelőbizottság ajánlása alapján terjeszti a közgyűlés vagy a taggyűlés elé a könyvvizsgáló jóváhagyására vagy visszahívására irányuló javaslatot. Ha a számviteli egységnek nincs igazgatósága, közgyűlése vagy taggyűlése, a számviteli egység könyvvizsgálójának jóváhagyási és visszahívási eljárását külön jogszabály24aa) állapítja meg. A könyvvizsgáló visszahívását megfelelően meg kell indokolni, miközben a jelen törvény szerinti számviteli beszámoló elkészítése során alkalmazott eljárásokkal vagy a könyvvizsgálói eljárások24a) alkalmazásával kapcsolatos véleménykülönbség nem lehet a könyvvizsgáló visszahívásának oka. A számviteli egység köteles felesleges késedelem nélkül, legkésőbb a könyvvizsgáló visszalépésétől vagy visszahívásától számított egy hónapon belül írásban tájékoztatni a Könyvvizsgálói Felügyeleti Hatóságot a könyvvizsgáló visszalépéséről vagy visszahívásáról a könyvvizsgálat végrehajtása során, és megmagyarázni a visszalépéshez vagy visszahíváshoz vezető okokat.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti számviteli egység számviteli beszámolóját a könyvvizsgálónak annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül kell hitelesítenie, amelyre azt elkészítik, hacsak külön jogszabály25) másként nem rendelkezik.
(4)
Az olyan gazdasági társaság számviteli beszámolójához fűzött könyvvizsgálói jelentésben, amely az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja vagy a 22. § (2) bekezdése szerint köteles a számviteli beszámolóját könyvvizsgálóval hitelesíttetni, a könyvvizsgáló azt az információt is feltünteti, hogy
a)
a hitelesített számviteli beszámoló elkészítésének számviteli időszakát közvetlenül megelőző számviteli időszakban a számviteli egységnek keletkezett-e a 21a. § vagy a 21b. § szerinti jövedelemadóval kapcsolatos információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezési kötelezettsége,
b)
az a) pontban említett számviteli egység a jövedelemadóval kapcsolatos információkat tartalmazó jelentést a 23a. § (11) bekezdésével összhangban letétbe helyezte-e.
(5)
A számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége vonatkozik a külön jogszabályban26) meghatározott jogi személyekre is, amelyek esetében a befizetett adó felajánlott részének összege a számviteli időszakban meghaladja a 35 000 eurót, mégpedig arra a számviteli időszakra vonatkozóan, amelyben ezeket a pénzeszközöket felhasználták; ezt a számviteli beszámolót a könyvvizsgálónak a számviteli időszak végétől számított egy éven belül kell hitelesítenie, hacsak külön jogszabály26aa) másként nem rendelkezik.
(6)
A számviteli egységnek nem kell az egyedi időközi számviteli beszámolóját és a konszolidált időközi számviteli beszámolóját könyvvizsgálóval hitelesíttetnie.
§ 20
Výročná správa
(1)
Účtovná jednotka, ktorá musí mať účtovnú závierku overenú audítorom podľa § 19, okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b) a pobočky zahraničného obchodníka s cennými papiermi, je povinná vyhotovovať výročnú správu. Výročná správa obsahuje účtovnú závierku za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa, a správu audítora vrátane dodatku správy audítora26b) (ďalej len „správa audítora“) k tejto účtovnej závierke, ak osobitný predpis neustanovuje inak, a najmä informácie o
a)
vývoji účtovnej jednotky, o stave, v ktorom sa nachádza, a o významných rizikách a neistotách, ktorým je účtovná jednotka vystavená; informácia sa poskytuje vo forme vyváženej a obsiahlej analýzy stavu a prognózy vývoja a obsahuje dôležité finančné a nefinančné ukazovatele vrátane informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť, s poukázaním na príslušné údaje uvedené v účtovnej závierke,
b)
udalostiach osobitného významu, ktoré nastali po skončení účtovného obdobia, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
c)
predpokladanom budúcom vývoji činnosti účtovnej jednotky,
d)
nákladoch na činnosť v oblasti výskumu a vývoja,
e)
nadobúdaní vlastných akcií,27a) dočasných listov, obchodných podielov a akcií, dočasných listov a obchodných podielov materskej účtovnej jednotky podľa § 22,
f)
návrhu na rozdelenie zisku alebo vyrovnanie straty,
g)
údajoch požadovaných podľa osobitných predpisov,
h)
tom, či účtovná jednotka má organizačnú zložku v zahraničí.
(2)
Ak tak ustanovuje tento zákon, výročná správa obsahuje okrem informácií podľa odseku 1 aj správu podľa § 20a a 20b a vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20c. Výročná správa, ktorá obsahuje vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20c, obsahuje aj správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti27b) k tejto výročnej správe. Iný obsah výročnej správy ako je uvedený v odsekoch 1 a 13 môžu ustanoviť osobitné predpisy.28)
(3)
Výročná správa účtovnej jednotky podľa odseku 1 musí poskytovať verný a pravdivý obraz a musí byť overená audítorom do jedného roka od skončenia účtovného obdobia. Audítor musí
a)
vyjadriť názor, či je výročná správa v súlade s účtovnou závierkou okrem výročnej správy podľa osobitných predpisov,27)
b)
vyjadriť názor na informácie uvedené v odseku 6 písm. d) a odseku 7 písm. c) až e), g) a h),
c)
vyjadriť názor, či výročná správa obsahuje informácie podľa osobitného predpisu,28ab)
d)
vyjadriť názor, či výročná správa obsahuje informácie podľa tohto zákona okrem informácií, na ktoré sa vzťahujú požiadavky podľa § 20c,
e)
uviesť, či na základe poznatkov o účtovnej jednotke a situácii v nej získaných počas auditu účtovnej závierky zistil významné nesprávnosti vo výročnej správe a uviesť charakter každej takej významnej nesprávnosti.
(4)
K priebežnej účtovnej závierke sa vyhotovuje priebežná správa, ak tak ustanoví osobitný predpis.28a)
(5)
Ak je to pre posúdenie aktív, pasív a finančnej situácie účtovnej jednotky, ktorá používa nástroje podľa osobitného predpisu11) významné, účtovná jednotka je povinná uviesť vo výročnej správe tiež informácie o
a)
cieľoch a metódach riadenia rizík v účtovnej jednotke vrátane jej politiky pre zabezpečenie hlavných typov plánovaných obchodov, pri ktorých sa použijú zabezpečovacie deriváty,
b)
cenových rizikách, úverových rizikách, rizikách likvidity a rizikách súvisiacich s tokom hotovosti, ktorým je účtovná jednotka vystavená.
(6)
Účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, je povinná vo výročnej správe uviesť ako osobitnú časť výročnej správy vyhlásenie o správe a riadení, ktoré obsahuje
a)
odkaz na kódex o riadení spoločnosti, ktorý sa na ňu vzťahuje alebo ktorý sa rozhodla dodržiavať pri riadení, a údaj o tom, kde je kódex o riadení spoločnosti verejne dostupný,
b)
všetky významné informácie o metódach riadenia a údaj o tom, kde sú informácie o metódach riadenia zverejnené,
c)
informácie o odchýlkach od kódexu o riadení spoločnosti 28c) a dôvody týchto odchýlok alebo informáciu o neuplatňovaní žiadneho kódexu riadenia spoločnosti a dôvody, pre ktoré sa tak rozhodla,
d)
opis hlavných systémov vnútornej kontroly a riadenia rizík vo vzťahu k účtovnej závierke,
e)
informácie o činnosti valného zhromaždenia, jeho právomociach, opis práv akcionárov a postupu ich vykonávania,
f)
informácie o zložení a činnosti orgánov spoločnosti a ich výborov,
g)
informácie podľa odseku 7.
(7)
Ak účtovná jednotka emitovala cenné papiere, a aspoň niektoré z nich sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a týka sa ich ponuka na prevzatie, je povinná vo výročnej správe uviesť aj údaje o
a)
štruktúre základného imania vrátane údajov o cenných papieroch, ktoré nie sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu v žiadnom členskom štáte s uvedením druhov akcií, opisu práv a povinností s nimi spojených pre každý druh akcií a ich percentuálny podiel na celkovom základnom imaní,
b)
obmedzeniach prevoditeľnosti cenných papierov,
c)
kvalifikovanej účasti na základnom imaní podľa osobitného predpisu,28aa)
d)
majiteľoch cenných papierov s osobitnými právami kontroly s uvedením opisu týchto práv,
e)
obmedzeniach hlasovacích práv,
f)
dohodách medzi majiteľmi cenných papierov, ktoré sú jej známe a ktoré môžu viesť k obmedzeniam prevoditeľnosti cenných papierov a obmedzeniam hlasovacích práv,
g)
pravidlách upravujúcich vymenovanie a odvolanie členov jej štatutárneho orgánu a zmenu stanov,
h)
právomociach jej štatutárneho orgánu, najmä ich právomoci rozhodnúť o vydaní akcií alebo spätnom odkúpení akcií,
i)
všetkých významných dohodách, ktorých je zmluvnou stranou a ktoré nadobúdajú účinnosť, menia sa alebo ktorých platnosť sa skončí v dôsledku zmeny jej kontrolných pomerov, ku ktorej došlo v súvislosti s ponukou na prevzatie, a o jej účinkoch s výnimkou prípadu, ak by ju ich zverejnenie vážne poškodilo; táto výnimka sa neuplatní, ak je povinná zverejniť tieto údaje v rámci plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
j)
všetkých dohodách uzatvorených medzi ňou a členmi jej orgánov alebo zamestnancami, na ktorých základe sa im má poskytnúť náhrada, ak sa ich funkcia alebo pracovný pomer skončí vzdaním sa funkcie, výpoveďou zo strany zamestnanca, ich odvolaním, výpoveďou zo strany zamestnávateľa bez uvedenia dôvodu alebo sa ich funkcia alebo pracovný pomer skončí v dôsledku ponuky na prevzatie.
(8)
Členovia predstavenstva účtovnej jednotky, ktorá emitovala cenné papiere a tie sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, predložia valnému zhromaždeniu vysvetľujúcu správu k obsahovým náležitostiam výročnej správy podľa odseku 7.
(9)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c a neuplatňuje postup podľa § 20c ods. 16, je povinná vo výročnej správe uviesť aj informácie o kľúčových nehmotných zdrojoch, ktorými sa na účely tohto zákona rozumejú zdroje bez fyzickej podstaty, od ktorých významne závisí obchodný model účtovnej jednotky a ktoré sú pre účtovnú jednotku zdrojom tvorby hodnoty. Informácie podľa prvej vety obsahujú aj vysvetlenie, akým spôsobom obchodný model účtovnej jednotky závisí od týchto zdrojov a ako tieto zdroje prispievajú k tvorbe hodnoty účtovnou jednotkou.
(10)
Účtovná jednotka, ktorá emitovala akcie a tieto boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu ktoréhokoľvek členského štátu a účtovná jednotka, ktorá emitovala akcie, s ktorými sa obchoduje v mnohostrannom obchodnom systéme28ca) ktoréhokoľvek členského štátu, uvedie vo výročnej správe aj opis politiky rozmanitosti, ktorú uplatňuje vo svojich správnych orgánoch, riadiacich orgánoch a dozorných orgánoch vo vzťahu k pohlaviu a ďalším aspektom, najmä veku, zdravotnému postihnutiu, vzdelaniu a profesijným skúsenostiam členov týchto orgánov, ciele takej politiky, spôsob, akým sa vykonáva, a dosiahnuté výsledky vo vykazovanom období, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, a za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie splnila aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur, pričom sumou majetku na tento účel sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
b)
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 250.
(11)
Účtovná jednotka, ktorá neuvádza vo výročnej správe opis politiky rozmanitosti podľa odseku 10, uvádza vo výročnej správe dôvody, na základe ktorých sa rozhodla neuplatňovať politiku rozmanitosti.
(12)
Povinnosť uvedenia informácií podľa odseku 10 účtovnou jednotkou, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c, sa považuje za splnenú, ak účtovná jednotka uvedie tieto informácie ako súčasť svojho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c a túto skutočnosť uvedie vo vyhlásení o správe a riadení.
(13)
Výročná správa, ktorú vyhotovuje účtovná jednotka, ktorá má povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19 ods. 5, ak osobitné predpisy28) neustanovujú inak, obsahuje najmä
a)
účtovnú závierku za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
b)
správu audítora k účtovnej závierke podľa písmena a),
c)
prehľad vykonávaných činností alebo projektov za účtovné obdobie s uvedením ich vzťahu k účelu založenia účtovnej jednotky,
d)
prehľad výnosov (príjmov) v členení podľa zdrojov,
e)
prehľad nákladov (výdavkov) v členení podľa jednotlivých druhov činností, účelu alebo projektov, s osobitným vyčíslením nákladov (výdavkov) na správu,
f)
návrh vysporiadania výsledku hospodárenia,
g)
informáciu o predpokladanom budúcom vývoji činnosti účtovnej jednotky.
(14)
Výročná správa podľa odseku 13 za účtovné obdobie, za ktoré účtovnej jednotke vznikla povinnosť uložiť výkaz podľa osobitného predpisu,28cb) neobsahuje údaje podľa odseku 13 písm. d) a e).
20. §
Éves jelentés
(1)
Az a számviteli egység, amelynek a 19. § szerint a számviteli beszámolóját könyvvizsgálóval kell hitelesíttetnie, a 17a. § (1) bekezdésének b) pontjában említett számviteli egység és a külföldi értékpapír-kereskedő fióktelepe kivételével, köteles éves jelentést készíteni. Az éves jelentés tartalmazza annak a számviteli időszaknak a számviteli beszámolóját, amelyre az éves jelentés készül, valamint a könyvvizsgálói jelentést, beleértve a könyvvizsgálói jelentés kiegészítését26b) (a továbbiakban: „könyvvizsgálói jelentés”) ehhez a számviteli beszámolóhoz, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik, és különösen a következőkről szóló információkat:
a)
a számviteli egység fejlődéséről, a helyzetéről, amelyben található, valamint a jelentős kockázatokról és bizonytalanságokról, amelyeknek a számviteli egység ki van téve; az információt a helyzet és a fejlődési prognózis kiegyensúlyozott és átfogó elemzése formájában kell megadni, és fontos pénzügyi és nem pénzügyi mutatókat kell tartalmaznia, beleértve a számviteli egység tevékenységének a környezetre és a foglalkoztatottságra gyakorolt hatásáról szóló információkat, hivatkozással a számviteli beszámolóban feltüntetett vonatkozó adatokra,
b)
azokról a különös jelentőségű eseményekről, amelyek annak a számviteli időszaknak a lezárulta után következtek be, amelyre az éves jelentés készül,
c)
a számviteli egység tevékenységének feltételezett jövőbeli fejlődéséről,
d)
a kutatási és fejlesztési tevékenység költségeiről,
e)
a 22. § szerinti saját részvények,27a) ideiglenes részvények, üzletrészek, valamint az anyavállalat számviteli egység részvényeinek, ideiglenes részvényeinek és üzletrészeinek szerzéséről,
f)
a nyereség felosztására vagy a veszteség rendezésére irányuló javaslatról,
g)
a külön jogszabályok által megkövetelt adatokról,
h)
arról, hogy a számviteli egység rendelkezik-e külföldi szervezeti egységgel.
(2)
Ha a jelen törvény így rendelkezik, az éves jelentés az (1) bekezdés szerinti információkon kívül tartalmazza a 20a. és 20b. § szerinti jelentést és a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételét is. Az az éves jelentés, amely a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételét tartalmazza, tartalmazza a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági jelentést27b) is ehhez az éves jelentéshez. Az éves jelentés (1) és (13) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmát külön jogszabályok28) állapíthatják meg.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti számviteli egység éves jelentésének hű és valós képet kell nyújtania, és azt a számviteli időszak végétől számított egy éven belül könyvvizsgálónak kell hitelesítenie. A könyvvizsgálónak
a)
véleményt kell nyilvánítania arról, hogy az éves jelentés – a külön jogszabályok27) szerinti éves jelentés kivételével – összhangban van-e a számviteli beszámolóval,
b)
véleményt kell nyilvánítania a (6) bekezdés d) pontjában és a (7) bekezdés c)–e), g) és h) pontjában említett információkról,
c)
véleményt kell nyilvánítania arról, hogy az éves jelentés tartalmaz-e a külön jogszabály28ab) szerinti információkat,
d)
véleményt kell nyilvánítania arról, hogy az éves jelentés tartalmaz-e a jelen törvény szerinti információkat, kivéve azokat az információkat, amelyekre a 20c. § szerinti követelmények vonatkoznak,
e)
közölnie kell, hogy a számviteli beszámoló könyvvizsgálata során a számviteli egységről és annak helyzetéről szerzett ismeretei alapján talált-e jelentős hibás adatokat az éves jelentésben, és meg kell jelölnie minden ilyen jelentős hibás adat jellegét.
(4)
Az időközi számviteli beszámolóhoz időközi jelentés készül, ha azt külön jogszabály28a) előírja.
(5)
Ha ez a külön jogszabály11) szerinti eszközöket használó számviteli egység eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából jelentős, a számviteli egység köteles az éves jelentésben a következőkről is tájékoztatást adni:
a)
a számviteli egység kockázatkezelési céljairól és módszereiről, beleértve a tervezett ügyletek fő típusainak biztosítására vonatkozó politikáját, amelyeknél fedezeti származékos ügyleteket alkalmaznak,
b)
az árkockázatokról, hitelkockázatokról, likviditási kockázatokról és a cash flow-val kapcsolatos kockázatokról, amelyeknek a számviteli egység ki van téve.
(6)
Az a számviteli egység, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, köteles az éves jelentésben az éves jelentés külön részeként vezetési és irányítási nyilatkozatot közzétenni, amely tartalmazza
a)
a vállalatirányítási kódexre való hivatkozást, amely rá vonatkozik, vagy amelyet az irányítás során követni döntött, valamint azt az adatot, hogy a vállalatirányítási kódex hol érhető el nyilvánosan,
b)
az irányítási módszerekről szóló minden jelentős információt és azt az adatot, hogy az irányítási módszerekről szóló információk hol vannak közzétéve,
c)
a vállalatirányítási kódextől28c) való eltérésekről és ezen eltérések okairól szóló információkat, vagy azt az információt, hogy nem alkalmaz semmilyen vállalatirányítási kódexet, és azokat az okokat, amelyek miatt így döntött,
d)
a számviteli beszámolóval kapcsolatos fő belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek leírását,
e)
a közgyűlés tevékenységéről, hatásköreiről szóló információkat, a részvényesek jogainak és azok gyakorlási módjának leírását,
f)
a társaság szerveinek és bizottságainak összetételéről és tevékenységéről szóló információkat,
g)
a (7) bekezdés szerinti információkat.
(7)
Ha a számviteli egység értékpapírokat bocsátott ki, és azok közül legalább néhányat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadtak, és azokra felvásárlási ajánlat vonatkozik, köteles az éves jelentésben a következőkről is adatokat közölni:
a)
az alaptőke szerkezetéről, beleértve azokat az értékpapírokat, amelyeket egyetlen tagállam szabályozott piacán sem fogadtak el kereskedésre, feltüntetve a részvényfajtákat, az egyes részvényfajtákhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek leírását, valamint a teljes alaptőkéből való százalékos részesedésüket,
b)
az értékpapírok átruházhatóságának korlátozásairól,
c)
a külön jogszabály28aa) szerinti minősített alaptőke-részesedésről,
d)
a különleges ellenőrzési jogokkal rendelkező értékpapír-tulajdonosokról, e jogok leírásának feltüntetésével,
e)
a szavazati jogok korlátozásairól,
f)
az értékpapír-tulajdonosok közötti, általa ismert megállapodásokról, amelyek az értékpapírok átruházhatóságának és a szavazati jogoknak a korlátozásához vezethetnek,
g)
a statutáris szerve tagjainak kinevezését és visszahívását, valamint az alapszabály módosítását szabályozó szabályokról,
h)
a statutáris szervének hatásköreiről, különösen a részvények kibocsátásáról vagy visszavásárlásáról való döntési jogköréről,
i)
minden olyan jelentős megállapodásról, amelyben szerződő fél, és amely a felvásárlási ajánlattal összefüggésben bekövetkezett ellenőrzési viszonyainak megváltozása következtében lép hatályba, módosul vagy szűnik meg, valamint annak hatásairól, kivéve, ha azok közzététele súlyosan károsítaná őt; ez a kivétel nem alkalmazandó, ha köteles ezeket az adatokat a külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítése keretében közzétenni,
j)
minden olyan, közte és szerveinek tagjai vagy alkalmazottai között kötött megállapodásról, amely alapján kártalanításban kell részesülniük, ha tisztségük vagy munkaviszonyuk a tisztségről való lemondással, a munkavállaló általi felmondással, visszahívásukkal, a munkáltató általi indoklás nélküli felmondással, vagy ha tisztségük vagy munkaviszonyuk felvásárlási ajánlat következtében szűnik meg.
(8)
Annak a számviteli egységnek az igazgatósági tagjai, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, a közgyűlés elé terjesztik a (7) bekezdés szerinti éves jelentés tartalmi elemeiről szóló magyarázó jelentést.
(9)
Az a számviteli egység, amely a 20c. § szerint köteles fenntarthatósági információkat közzétenni, és nem alkalmazza a 20c. § (16) bekezdése szerinti eljárást, köteles az éves jelentésben információkat közölni a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokról is, amelyeken e törvény alkalmazásában olyan fizikai formával nem rendelkező erőforrások értendők, amelyektől a számviteli egység üzleti modellje jelentősen függ, és amelyek a számviteli egység számára az értékteremtés forrását jelentik. Az első mondat szerinti információk magyarázatot is tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a számviteli egység üzleti modellje milyen módon függ ezektől az erőforrásoktól, és hogyan járulnak hozzá ezek az erőforrások a számviteli egység általi értékteremtéshez.
(10)
Az a számviteli egység, amely részvényeket bocsátott ki, és azokat bármely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, valamint az a számviteli egység, amely olyan részvényeket bocsátott ki, amelyekkel bármely tagállam többoldalú kereskedési rendszerében28ca) kereskednek, az éves jelentésben leírja azt a sokszínűségi politikát is, amelyet adminisztratív, ügyvezető és felügyelő szerveiben a nemre és más szempontokra, különösen e szervek tagjainak életkorára, fogyatékosságára, képzettségére és szakmai tapasztalatára vonatkozóan alkalmaz, egy ilyen politika céljait, végrehajtásának módját és a beszámolási időszakban elért eredményeket, ha a számviteli beszámoló elkészítésének napján és a közvetlenül megelőző számviteli időszakban az alábbi feltételek közül legalább kettőt teljesített:
a)
az eszközök teljes összege meghaladta a 25 000 000 eurót, miközben e célból az eszközök összegén a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő összeg értendő,
b)
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
c)
az átlagos átszámított munkavállalói létszám meghaladta a 250 főt.
(11)
Az a számviteli egység, amely az éves jelentésében nem közli a (10) bekezdés szerinti sokszínűségi politika leírását, az éves jelentésében feltünteti azokat az okokat, amelyek alapján úgy döntött, hogy nem alkalmaz sokszínűségi politikát.
(12)
A (10) bekezdés szerinti információk közlésének kötelezettsége azon számviteli egység részéről, amelyre a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételének kötelezettsége vonatkozik, teljesítettnek minősül, ha a számviteli egység ezeket az információkat a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételének részeként közli, és ezt a tényt a vezetési és irányítási nyilatkozatban feltünteti.
(13)
Az éves jelentés, amelyet az a gazdálkodó egység készít, amely a 19. § (5) bekezdése szerint köteles a számviteli beszámolóját könyvvizsgálóval hitelesíttetni, amennyiben külön jogszabályok28) másként nem rendelkeznek, különösen a következőket tartalmazza:
a)
annak a számviteli időszaknak a számviteli beszámolóját, amelyről az éves jelentés készül,
b)
a könyvvizsgáló jelentését az a) pont szerinti számviteli beszámolóhoz,
c)
a számviteli időszak alatt végzett tevékenységek vagy projektek áttekintését, feltüntetve azok viszonyát a gazdálkodó egység alapításának céljához,
d)
a bevételek (jövedelmek) áttekintését források szerinti bontásban,
e)
a költségek (kiadások) áttekintését az egyes tevékenységtípusok, célok vagy projektek szerinti bontásban, az igazgatási költségek (kiadások) külön kimutatásával,
f)
a gazdálkodási eredmény elszámolására vonatkozó javaslatot,
g)
tájékoztatást a gazdálkodó egység tevékenységének várható jövőbeli alakulásáról.
(14)
A (13) bekezdés szerinti éves jelentés azon üzleti évre vonatkozóan, amelyre az elszámolási egységnek külön jogszabály alapján kötelezettsége keletkezett a kimutatás benyújtására, nem tartalmazza a (13) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokat.
§ 20a
Ročná správa o platbách orgánom verejnej moci
(1)
Veľká účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou a subjekt verejného záujmu, ktoré pôsobia v ťažobnom priemysle alebo v klčovaní prirodzených lesov, zostavujú a zverejňujú ako súčasť výročnej správy ročnú správu o platbách orgánom verejnej moci (ďalej len „správa o platbách“). Povinnosť zostaviť a zverejniť správu o platbách nemá podnik z členského štátu, ktorý je materskou účtovnou jednotkou alebo dcérskou účtovnou jednotkou, ak materská účtovná jednotka podlieha právu niektorého členského štátu a poskytnuté platby sú zahrnuté v konsolidovanej správe o platbách orgánom verejnej moci (ďalej len „konsolidovaná správa o platbách“).
(2)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
účtovnou jednotkou pôsobiacou v ťažobnom priemysle účtovná jednotka, ktorej činnosti môžu zahŕňať prieskum, nález, prípravu územia na ťažbu alebo ťažbu nerastných surovín podľa osobitného predpisu,28d)
b)
účtovnou jednotkou pôsobiacou v klčovaní prirodzených lesov účtovná jednotka, ktorá vykonáva činnosti podľa osobitného predpisu,28e)
c)
orgánom verejnej moci orgán štátnej správy alebo orgán územnej samosprávy vrátane ním zriadených organizácií a riadených organizácií, štátnych podnikov a obchodných spoločností, v ktorých má orgán verejnej moci práva podľa § 22 ods. 3,
d)
prirodzeným lesom lesný porast pôvodných rastlinných druhov, v ktorom nie sú jasne viditeľné známky ľudskej činnosti a v ktorom ekologické procesy nie sú významne narušené,
e)
projektom prevádzkové činnosti vykonávané na základe konkrétnej zmluvy alebo povolenia, na základe ktorých sa odvodzujú záväzky na platby; ak je viac takých zmlúv a povolení vzájomne prepojených, považujú sa za jeden projekt, pričom účtovná jednotka nesmie prevádzkové činnosti rozdeľovať ani spájať s cieľom vyhnúť sa vypracovaniu správy o platbách a posudzuje podstatu platby, pričom nie je rozhodujúca forma platby,
f)
platbou peňažné plnenie alebo nepeňažné plnenie poskytnuté orgánu verejnej moci.
(3)
Platby sa v správe o platbách uvádzajú v členení podľa štátov, v ktorých má účtovná jednotka prevádzku ťažby nerastných surovín alebo prevádzku klčovania prirodzených lesov.
(4)
Platby sa členia podľa druhu takto:
a)
platba za ťažobné právo,
b)
daň z príjmov právnických osôb a obdobná daň,
c)
dividenda,
d)
licenčný poplatok, vstupný poplatok a iná odplata z nájomnej zmluvy,
e)
prémia za podpísanie zmluvy za nález a ťažbu,
f)
platba za zlepšenie infraštruktúry.
(5)
V správe o platbách sa nemusia zverejňovať platby jedného druhu v jednom štáte, ak ich súhrnná hodnota za účtovné obdobie je nižšia ako 100 000 eur.
20.a §
Éves jelentés a közhatalmi szerveknek teljesített kifizetésekről
(1)
A kitermelőiparban vagy a természetes erdők fakitermelésében tevékenykedő nagy gazdálkodó egység, amely gazdasági társaság, és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység az éves jelentés részeként összeállítja és közzéteszi a közhatalmi szerveknek teljesített kifizetésekről szóló éves jelentést (a továbbiakban: „kifizetésekről szóló jelentés”). A kifizetésekről szóló jelentés összeállításának és közzétételének kötelezettsége nem terheli azt a tagállami vállalkozást, amely anyavállalat vagy leányvállalat, ha az anyavállalat valamely tagállam joga alá tartozik, és a teljesített kifizetések szerepelnek a közhatalmi szerveknek teljesített kifizetésekről szóló konszolidált jelentésben (a továbbiakban: „konszolidált kifizetésekről szóló jelentés”).
(2)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
a kitermelőiparban tevékenykedő gazdálkodó egység: az a gazdálkodó egység, amelynek tevékenységei magukban foglalhatják az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, a terület kitermelésre való előkészítését vagy kitermelését külön jogszabály szerint,28d)
b)
a természetes erdők fakitermelésében tevékenykedő gazdálkodó egység: az a gazdálkodó egység, amely külön jogszabály szerinti tevékenységeket végez,28e)
c)
közhatalmi szerv: államigazgatási szerv vagy területi önkormányzati szerv, beleértve az általa alapított és irányított szervezeteket, állami vállalatokat és gazdasági társaságokat, amelyekben a közhatalmi szerv a 22. § (3) bekezdése szerinti jogokkal rendelkezik,
d)
természetes erdő: őshonos növényfajokból álló erdőállomány, amelyben az emberi tevékenység jelei nem láthatók egyértelműen, és amelyben az ökológiai folyamatok nem sérültek jelentősen,
e)
projekt: konkrét szerződés vagy engedély alapján végzett operatív tevékenységek, amelyek alapján a fizetési kötelezettségek származnak; ha több ilyen szerződés és engedély kölcsönösen összekapcsolódik, azok egy projektnek minősülnek, miközben a gazdálkodó egység az operatív tevékenységeket nem oszthatja fel és nem vonhatja össze a kifizetésekről szóló jelentés elkészítésének elkerülése céljából, és a kifizetés lényegét vizsgálja, miközben a kifizetés formája nem meghatározó,
f)
kifizetés: a közhatalmi szervnek nyújtott pénzbeli teljesítés vagy nem pénzbeli teljesítés.
(3)
A kifizetéseket a kifizetésekről szóló jelentésben azon államok szerinti bontásban kell feltüntetni, amelyekben a gazdálkodó egység ásványi nyersanyagok kitermelését vagy természetes erdők fakitermelését végzi.
(4)
A kifizetések típus szerint a következők szerint tagolódnak:
a)
bányajogdíj,
b)
társasági adó és hasonló adó,
c)
osztalék,
d)
licencdíj, belépési díj és a bérleti szerződésből származó egyéb ellenszolgáltatás,
e)
a feltárásra és kitermelésre vonatkozó szerződés aláírásáért járó prémium,
f)
infrastruktúra-fejlesztési hozzájárulás.
(5)
A kifizetésekről szóló jelentésben nem kell közzétenni az egy államban teljesített egyfajta kifizetéseket, ha azok számviteli időszakra vonatkozó összesített értéke kevesebb, mint 100 000 euró.
§ 20b
Obsah správy o platbách
 
Správa o platbách obsahuje
a)
celkovú sumu platieb poskytnutých jednotlivému orgánu verejnej moci v členení podľa druhu platby,
b)
platby vzťahujúce sa k projektu, ak je možné ich priradiť k projektu, ich celkovú sumu a celkovú sumu v členení podľa druhu platby; platby, ku ktorým je účtovná jednotka zaviazaná a nedajú sa priradiť k projektu, sa nemusia priradiť k projektu a môžu sa uviesť osobitne,
c)
platby vykonané nepeňažným plnením vrátane vyjadrenia ich peňažnej hodnoty, pričom sa zverejní aj obsah a rozsah nepeňažného plnenia a popíše sa, ako bolo vyjadrenie peňažnej hodnoty tohto plnenia určené,
d)
vyhlásenie štatutárneho orgánu účtovnej jednotky podpísané oprávnenou osobou, že správa o platbách poskytuje verný obraz o platbách.
20.b §
A kifizetésekről szóló jelentés tartalma
 
A kifizetésekről szóló jelentés a következőket tartalmazza:
a)
az egyes közhatalmi szerveknek nyújtott kifizetések teljes összegét a kifizetés típusa szerinti bontásban,
b)
a projekthez kapcsolódó kifizetéseket, ha azok hozzárendelhetők a projekthez, azok teljes összegét és a teljes összeget a kifizetés típusa szerinti bontásban; azokat a kifizetéseket, amelyekre a gazdálkodó egység kötelezett, és nem rendelhetők hozzá a projekthez, nem kell a projekthez rendelni, és külön is feltüntethetők,
c)
a nem pénzbeli teljesítéssel végrehajtott kifizetéseket, beleértve azok pénzértékének kifejezését, miközben közzé kell tenni a nem pénzbeli teljesítés tartalmát és terjedelmét is, és le kell írni, hogyan határozták meg e teljesítés pénzértékének kifejezését,
d)
a gazdálkodó egység statutáris szervének egy arra jogosult személy által aláírt nyilatkozatát arról, hogy a kifizetésekről szóló jelentés megbízható képet ad a kifizetésekről.
§ 20c
Individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti
(1)
Povinnosť zahrnúť do samostatnej osobitne označenej časti výročnej správy individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti, ktorého súčasťou sú informácie potrebné na pochopenie vplyvu účtovnej jednotky na aspekty udržateľnosti vrátane toho ako aspekty udržateľnosti ovplyvňujú rozvoj, výkonnosť a postavenie účtovnej jednotky, má banka okrem Národnej banky Slovenska, zaisťovňa a poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne, ak
a)
v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur,
2.
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 250 alebo
b)
emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z
1.
podmienok na zatriedenie do veľkostnej skupiny, ktoré sú uvedené v § 2 ods. 7,
2.
týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku presiahla sumu 5 000 000 eur, ale nepresiahla sumu 25 000 000 eur,
2b.
čistý obrat presiahol sumu 10 000 000 eur, ale nepresiahol sumu 50 000 000 eur,
2c.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 50 a nepresiahol 250 alebo
3.
týchto podmienok:
3a.
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur,
3b.
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
3c.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 250.
(2)
Povinnosť podľa odseku 1 má aj účtovná jednotka, okrem účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1, ktorou je obchodná spoločnosť, ak
a)
v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v odseku 1 písm. a),
b)
emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z
1.
podmienok podľa odseku 1 písm. b) prvého bodu alebo druhého bodu alebo
2.
podmienok podľa odseku 1 písm. b) tretieho bodu.
(3)
Na posudzovanie podmienok uvedených v odsekoch 1 a 2 sa § 2 ods. 9 vzťahuje rovnako a § 2 ods. 10 sa vzťahuje primerane.
(4)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na finančné produkty podľa osobitného predpisu.28ea)
(5)
Výročná správa účtovnej jednotky, na ktorú sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, musí byť vyhotovená v elektronickom formáte podľa osobitného predpisu,28eb) pričom účtovná jednotka je povinná svoje individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vrátane informácií zverejňovaných podľa osobitného predpisu28ec) označiť v súlade s osobitným predpisom.29ib)
(6)
Účtovná jednotka podľa odsekov 1 a 2 je povinná vo výročnej správe uviesť aj informácie o postupe, ktorý uplatnila na identifikáciu informácií, ktoré zahrnula do osobitnej časti výročnej správy v súlade s odsekom 1.
(7)
Informácie uvedené v odseku 1 zahŕňajú
a)
stručný opis obchodného modelu a obchodnej stratégie účtovnej jednotky vrátane
1.
odolnosti obchodného modelu a obchodnej stratégie účtovnej jednotky voči rizikám, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti,
2.
príležitostí pre účtovnú jednotku, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti,
3.
plánov účtovnej jednotky vrátane vykonávacích opatrení a súvisiacich finančných plánov a investičných plánov na zabezpečenie toho, aby jej obchodný model a obchodná stratégia boli zlučiteľné s
3a.
prechodom na udržateľné hospodárstvo,
3b.
obmedzením globálneho otepľovania na 1,5 °C v súlade s osobitným predpisom,28ed)
3c.
cieľom dosiahnuť klimatickú neutralitu do roku 2050 podľa osobitného predpisu,28ee)
3d.
vystavením účtovnej jednotky činnostiam súvisiacich s uhlím, ropou a plynom, ak účtovná jednotka je vplyvom z takýchto činností vystavená,
4.
spôsobu, akým obchodný model a obchodná stratégia účtovnej jednotky zohľadňujú záujmy zainteresovaných strán účtovnej jednotky a vplyv účtovnej jednotky na aspekty udržateľnosti,
5.
spôsobu realizácie stratégie účtovnej jednotky s ohľadom na aspekty udržateľnosti,
b)
opis cieľov týkajúcich sa aspektov udržateľnosti, ktoré si účtovná jednotka určila, vrátane termínov na ich dosiahnutie a prípadne aj opis absolútnych cieľov zníženia emisií skleníkových plynov aspoň na roky 2030 a 2050, opis pokroku, ktorý účtovná jednotka dosiahla pri dosahovaní týchto cieľov, a vyhlásenie, či sú ciele účtovnej jednotky týkajúce sa environmentálnych faktorov založené na presvedčivých vedeckých dôkazoch,
c)
opis úlohy správnych orgánov, riadiacich orgánov a dozorných orgánov účtovnej jednotky s ohľadom na aspekty udržateľnosti, ako aj ich odborných znalostí a zručností v súvislosti s plnením tejto úlohy alebo prístupu týchto orgánov k týmto odborným znalostiam a zručnostiam,
d)
opis politík účtovnej jednotky vo vzťahu k aspektom udržateľnosti,
e)
informácie o existencii systémov stimulov spojených s aspektmi udržateľnosti, ktoré účtovná jednotka ponúka členom správnych orgánov, riadiacich orgánov a dozorných orgánov,
f)
opis
1.
postupu náležitej starostlivosti uplatňovaného účtovnou jednotkou vo vzťahu k aspektom udržateľnosti, a ak je to relevantné v súlade s požiadavkami Európskej únie na uplatňovanie postupu náležitej starostlivosti,
2.
hlavných skutočných alebo potenciálnych nepriaznivých vplyvov spojených s vlastnými činnosťami účtovnej jednotky a s jej hodnotovým reťazcom vrátane jeho výrobkov a služieb, obchodných vzťahov a dodávateľského reťazca, opatrení prijatých na identifikáciu a monitorovanie týchto vplyvov a iných nepriaznivých vplyvov, ktoré je účtovná jednotka povinná identifikovať podľa iných požiadaviek Európskej únie na uplatňovanie postupu náležitej starostlivosti,
3.
opatrení, ktoré účtovná jednotka prijala na predchádzanie skutočným alebo potenciálnym nepriaznivým vplyvom, na ich zmierňovanie, nápravu alebo odstraňovanie, ako aj výsledok týchto opatrení,
g)
opis hlavných rizík pre účtovnú jednotku, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti vrátane opisu hlavných závislostí účtovnej jednotky od aspektov udržateľnosti a spôsobu, akým účtovná jednotka tieto riziká riadi,
h)
ukazovatele relevantné pre uvádzanie informácií uvedených v písmenách a) až g).
(8)
Účtovná jednotka je pri uvádzaní informácií uvedených v odseku 7 povinná náležite rozlišovať krátkodobé, strednodobé a dlhodobé časové hľadisko.
(9)
Informácie uvedené v odsekoch 1 a 7 zahŕňajú, ak je to relevantné, aj
a)
informácie o vlastných činnostiach účtovnej jednotky a o jej hodnotovom reťazci vrátane jeho výrobkov a služieb, obchodných vzťahov a dodávateľského reťazca,
b)
odkaz na iné informácie uvedené vo výročnej správe podľa § 20 a odkaz na informácie o sumách vykázaných v individuálnej účtovnej závierke a vysvetlenie týchto informácií.
(10)
Účtovná jednotka nemusí výnimočne uvádzať informácie týkajúce sa jej budúceho vývoja alebo záležitostí, o ktorých ešte nebolo rozhodnuté, ak podľa odôvodneného stanoviska členov správneho orgánu, riadiaceho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky, ktorý je oprávnený na jeho vydanie, by zverejnenie týchto informácií mohlo vážne poškodiť podnikateľskú činnosť účtovnej jednotky, pričom neuvedenie týchto informácií nemá vplyv na správne a vyvážené pochopenie vývoja, výkonnosti, postavenia a vplyvu činnosti účtovnej jednotky.
(11)
Informácie uvedené v odsekoch 1 a 6 až 9 je účtovná jednotka povinná vykazovať v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitných predpisov.28ef)
(12)
Účtovná jednotka uvedená v odseku 1, ktorou je malá a menej zložitá inštitúcia,28eg) kaptívna poisťovňa, kaptívna zaisťovňa, účtovná jednotka uvedená v odseku 1 písm. b) prvom bode a druhom bode a odseku 2 písm. b) prvom bode môže informácie uvedené v odsekoch 1 a 7 uvádzať zjednodušene v rozsahu podľa odseku 13 (ďalej len „zjednodušené vykazovanie informácií o udržateľnosti“).
(13)
Zjednodušené vykazovanie informácií o udržateľnosti zahŕňa tieto informácie:
a)
stručný opis obchodného modelu a obchodnej stratégie účtovnej jednotky,
b)
opis politík účtovnej jednotky vo vzťahu k aspektom udržateľnosti,
c)
hlavné skutočné vplyvy alebo potenciálne nepriaznivé vplyvy účtovnej jednotky na aspekty udržateľnosti a všetky opatrenia prijaté s cieľom identifikovať a monitorovať takéto skutočné alebo potenciálne nepriaznivé vplyvy, predchádzať im, zmierňovať ich alebo ich naprávať,
d)
hlavné riziká pre účtovnú jednotku, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti a spôsob, ako účtovná jednotka tieto riziká riadi,
e)
kľúčové ukazovatele potrebné pre zverejňovanie informácií uvedených v písmenách a) až d).
(14)
Účtovná jednotka, ktorá uplatňuje možnosť zjednodušeného vykazovania informácií o udržateľnosti, je povinná informácie podľa odsekov 6, 8, 9 a 13 vykazovať v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie ustanovujúcim štandardy vykazovania informácií o udržateľnosti pre malé a stredne veľké podniky.
(15)
Uvedením informácií v súlade s odsekom 11 alebo odsekom 14 je splnená povinnosť účtovnej jednotky uvádzať informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť podľa § 20 ods. 1 písm. a).
(16)
Na účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 alebo odseku 2, ktorá je dcérskou účtovnou jednotkou, sa nevzťahujú povinnosti podľa odsekov 1, 2, 11 a 14 (ďalej len „oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti“), ak jej materská účtovná jednotka má sídlo
a)
na území Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s § 20g a § 22 ods. 16,
b)
na území niektorého členského štátu okrem Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s požiadavkami na konsolidovanú výročnú správu a konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa právne záväzného aktu Európskej únie alebo
c)
mimo územia členského štátu a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky, ktoré je vyhotovené v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitných predpisov28ef) alebo spôsobom rovnocenným s týmito štandardmi podľa právne záväzného aktu Európskej únie o rovnocennosti štandardov vykazovania informácií o udržateľnosti, ak § 20i neustanovuje inak.
(17)
Oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 možno uplatniť, ak sú okrem podmienok podľa odseku 16 splnené aj tieto podmienky:
a)
výročná správa dcérskej účtovnej jednotky, ktorá uplatňuje oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16, obsahuje
1.
názov a sídlo materskej účtovnej jednotky, ktorá vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu uvedenú v odseku 16 písm. a) alebo písm. b) alebo konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti uvedené v odseku 16 písm. c),
2.
odkaz na webové sídlo, kde sú prístupné
2a.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 16 písm. a) a správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti,27b)
2b.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 16 písm. b) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, ktoré sú vyhotovené v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie, alebo
2c.
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 16 písm. c) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia podľa písmena b),
3.
informáciu o oslobodení dcérskej účtovnej jednotky od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16,
b)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyjadrený jednou alebo viacerými fyzickými osobami alebo právnickými osobami, ktoré sú oprávnené vyjadriť názor týkajúci sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa práva, ktorým sa riadi táto materská účtovná jednotka, sú dcérskou účtovnou jednotkou, ktorá uplatňuje oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16, uložené do registra a zbierky listín obchodného registra,
c)
informácie podľa osobitného predpisu28ec) týkajúce sa činností vykonávaných dcérskou účtovnou jednotkou uplatňujúcou oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 a jej dcérskymi účtovnými jednotkami sú zahrnuté do výročnej správy tejto dcérskej účtovnej jednotky alebo do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyhotoveného materskou účtovnou jednotkou so sídlom mimo územia členského štátu, ak § 20i neustanovuje inak.
(18)
Na účely uplatnenia oslobodenia od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 sa za dcérsku účtovnú jednotku považuje aj poisťovňa alebo zaisťovňa, ktorá je súčasťou skupiny podľa osobitného predpisu28eh) a podlieha dohľadu podľa osobitného predpisu.28ei)
(19)
Oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 sa uplatňuje aj na subjekt verejného záujmu, na ktorý sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, okrem účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1 písm. b) treťom bode a odseku 2 písm. b) druhom bode.
(20)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, je povinná informovať zástupcov zamestnancov na príslušnej úrovni o tejto povinnosti a prerokovať s nimi príslušné informácie a spôsoby získavania informácií o udržateľnosti vrátane ich kontroly a ak je to potrebné, oznámiť stanovisko zástupcov zamestnancov správnemu orgánu, riadiacemu orgánu alebo dozornému orgánu účtovnej jednotky.
(21)
Podmienka uloženia dokumentov podľa odseku 17 písm. b) do zbierky listín obchodného registra sa považuje za splnenú uložením týchto dokumentov v registri.
20.c §
A fenntarthatósági információkról szóló egyedi jelentéstétel
(1)
Az éves jelentés külön, speciálisan megjelölt részébe a fenntarthatósági információkról szóló egyedi jelentéstétel belefoglalásának kötelezettsége, amelynek részét képezik a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatásának megértéséhez szükséges információk, beleértve azt is, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a gazdálkodó egység fejlődését, teljesítményét és helyzetét, a Szlovákia Nemzeti Bankja kivételével a bankot, a viszontbiztosítót és az egészségbiztosító kivételével a biztosítót terheli, ha
a)
a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
1.
a mérlegfőösszeg meghaladta a 25 000 000 eurót,
2.
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
3.
a számviteli időszak alatti átlagos statisztikai létszám meghaladta a 250 főt, vagy
b)
értékpapírokat bocsátott ki, és azokat egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre befogadták, és a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében legalább két feltételnek megfelel a következők közül:
1.
a 2. § (7) bekezdésében meghatározott, méretkategóriába sorolásra vonatkozó feltételek közül,
2.
az alábbi feltételek közül:
2a.
a mérlegfőösszeg meghaladta az 5 000 000 eurót, de nem haladta meg a 25 000 000 eurót,
2b.
a nettó árbevétel meghaladta a 10 000 000 eurót, de nem haladta meg az 50 000 000 eurót,
2c.
a számviteli időszak alatti átlagos statisztikai létszám meghaladta az 50 főt, és nem haladta meg a 250 főt, vagy
3.
az alábbi feltételek közül:
3a.
a mérlegfőösszeg meghaladta a 25 000 000 eurót,
3b.
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
3c.
a számviteli időszak alatti átlagos statisztikai létszám meghaladta a 250 főt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az (1) bekezdésben említett gazdálkodó egység kivételével azt a gazdálkodó egységet is terheli, amely gazdasági társaság, ha
a)
a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében legalább két feltételnek megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételek közül,
b)
értékpapírokat bocsátott ki, és azokat egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre befogadták, és a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében legalább két feltételnek megfelel a következők közül:
1.
az (1) bekezdés b) pontjának első vagy második alpontja szerinti feltételek közül, vagy
2.
az (1) bekezdés b) pontjának harmadik alpontja szerinti feltételek közül.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben említett feltételek megítélésére a 2. § (9) bekezdése ugyanúgy vonatkozik, és a 2. § (10) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(4)
Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön jogszabály szerinti pénzügyi termékekre.28ea)
(5)
Annak a gazdálkodó egységnek az éves jelentését, amelyre az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, külön jogszabály szerinti elektronikus formátumban kell elkészíteni,28eb) miközben a gazdálkodó egység köteles a fenntarthatósági információkról szóló egyedi jelentéstételét, beleértve a külön jogszabály szerint közzétett információkat,28ec) a külön jogszabálynak megfelelően megjelölni.29ib)
(6)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti gazdálkodó egység köteles az éves jelentésben tájékoztatást adni arról az eljárásról is, amelyet az (1) bekezdéssel összhangban az éves jelentés külön részébe foglalt információk azonosítására alkalmazott.
(7)
Az (1) bekezdésben említett információk magukban foglalják
a)
a gazdálkodó egység üzleti modelljének és üzleti stratégiájának rövid leírását, beleértve
1.
a gazdálkodó egység üzleti modelljének és üzleti stratégiájának ellenálló képességét a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos kockázatokkal szemben,
2.
a gazdálkodó egység számára a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos lehetőségeket,
3.
a gazdálkodó egység terveit, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket annak biztosítására, hogy üzleti modellje és üzleti stratégiája összeegyeztethető legyen a következőkkel:
3a.
a fenntartható gazdaságra való áttéréssel,
3b.
a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával külön jogszabállyal összhangban,28ed)
3c.
a 2050-ig elérendő klímasemlegesség külön jogszabály szerinti céljával,28ee)
3d.
a gazdálkodó egység szénnel, kőolajjal és földgázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettségével, ha a gazdálkodó egység ki van téve az ilyen tevékenységek hatásának,
4.
annak módját, ahogyan a gazdálkodó egység üzleti modellje és üzleti stratégiája figyelembe veszi a gazdálkodó egység érdekelt feleinek érdekeit és a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatását,
5.
a gazdálkodó egység stratégiája megvalósításának módját a fenntarthatósági szempontokra tekintettel,
b)
a gazdálkodó egység által kitűzött, fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos célok leírását, beleértve azok elérésének határidejét, és adott esetben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó abszolút célok leírását is legalább a 2030-as és 2050-es évekre, a gazdálkodó egység által e célok elérése terén elért haladás leírását, és nyilatkozatot arról, hogy a gazdálkodó egység környezeti tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e,
c)
a gazdálkodó egység adminisztratív, ügyvezető és felügyelő szervei szerepének leírását a fenntarthatósági szempontokra tekintettel, valamint azok e feladat ellátásával kapcsolatos szakértelmének és készségeinek, vagy e szervek e szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésének leírását,
d)
a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos politikáinak leírását,
e)
tájékoztatást a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó ösztönző rendszerek meglétéről, amelyeket a gazdálkodó egység az adminisztratív, ügyvezető és felügyelő szervek tagjainak kínál,
f)
a következők leírását:
1.
a gazdálkodó egység által a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatban alkalmazott átvilágítási eljárás, és amennyiben releváns, az Európai Unió átvilágítási eljárás alkalmazására vonatkozó követelményeivel összhangban,
2.
a gazdálkodó egység saját tevékenységeivel és értékláncával, beleértve annak termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát, kapcsolatos főbb tényleges vagy potenciális káros hatások, az e hatások azonosítására és nyomon követésére hozott intézkedések, és egyéb káros hatások, amelyeket a gazdálkodó egység az Európai Unió átvilágítási eljárás alkalmazására vonatkozó egyéb követelményei szerint köteles azonosítani,
3.
az intézkedések, amelyeket a gazdálkodó egység a tényleges vagy potenciális káros hatások megelőzésére, enyhítésére, orvoslására vagy megszüntetésére hozott, valamint ezen intézkedések eredménye,
g)
a gazdálkodó egységet érintő, fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos főbb kockázatok leírását, beleértve a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontoktól való főbb függőségeinek leírását és annak módját, ahogyan a gazdálkodó egység ezeket a kockázatokat kezeli,
h)
az a)–g) pontban említett információk bemutatásához releváns mutatókat.
(8)
A gazdálkodó egység a (7) bekezdésben említett információk bemutatásakor köteles megfelelően megkülönböztetni a rövid, közép- és hosszú távú időtávlatot.
(9)
Az (1) és (7) bekezdésben említett információk, amennyiben releváns, magukban foglalják
a)
a gazdálkodó egység saját tevékenységeire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve annak termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát,
b)
hivatkozást a 20. § szerinti éves jelentésben szereplő egyéb információkra, valamint hivatkozást az egyedi számviteli beszámolóban kimutatott összegekre vonatkozó információkra és ezen információk magyarázatát.
(10)
A gazdálkodó egység kivételes esetekben nem köteles a jövőbeli fejlődésére vagy olyan ügyekre vonatkozó információkat közölni, amelyekben még nem született döntés, ha a gazdálkodó egység adminisztratív, ügyvezető vagy felügyelő szervének annak kiadására jogosult tagjainak indokolt véleménye szerint ezen információk közzététele súlyosan károsíthatná a gazdálkodó egység üzleti tevékenységét, miközben ezen információk közlésének elmaradása nem befolyásolja a gazdálkodó egység fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenysége hatásának helyes és kiegyensúlyozott megértését.
(11)
A gazdálkodó egység köteles az (1) és a (6)–(9) bekezdésben feltüntetett információkat a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardokkal összhangban, különös jogszabályok szerint kimutatni.28ef)
(12)
Az (1) bekezdésben említett gazdálkodó egység, amely kis és kevésbé összetett intézmény,28eg) zártkörű biztosító, zártkörű viszontbiztosító, az (1) bekezdés b) pontjának első és második alpontjában és a (2) bekezdés b) pontjának első alpontjában említett gazdálkodó egység az (1) és (7) bekezdésben feltüntetett információkat a (13) bekezdés szerinti terjedelemben egyszerűsítve is megadhatja (a továbbiakban: „a fenntarthatósági információk egyszerűsített kimutatása”).
(13)
A fenntarthatósági információk egyszerűsített kimutatása a következő információkat foglalja magában:
a)
a gazdálkodó egység üzleti modelljének és üzleti stratégiájának rövid leírása,
b)
a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos politikáinak leírása,
c)
a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt fő tényleges vagy potenciális kedvezőtlen hatásai, valamint az ilyen tényleges vagy potenciális kedvezőtlen hatások azonosítása, figyelemmel kísérése, megelőzése, enyhítése vagy korrekciója céljából hozott valamennyi intézkedés,
d)
a gazdálkodó egységet érintő, a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos fő kockázatok, és az a mód, ahogyan a gazdálkodó egység ezeket a kockázatokat kezeli,
e)
az a)–d) pontban feltüntetett információk közzétételéhez szükséges kulcsfontosságú mutatók.
(14)
Az a gazdálkodó egység, amely a fenntarthatósági információk egyszerűsített kimutatásának lehetőségét alkalmazza, köteles a (6), (8), (9) és (13) bekezdés szerinti információkat az Európai Unió azon jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban kimutatni, amely a kis- és középvállalkozások számára a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardokat állapítja meg.
(15)
A (11) vagy a (14) bekezdéssel összhangban lévő információk megadásával teljesül a gazdálkodó egységnek a 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti azon kötelezettsége, hogy információkat közöljön a gazdálkodó egység tevékenységének a környezetre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról.
(16)
Az (1) vagy (2) bekezdésben említett, leányvállalati gazdálkodó egységnek minősülő gazdálkodó egységre nem vonatkoznak az (1), (2), (11) és (14) bekezdés szerinti kötelezettségek (a továbbiakban: „a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentesség”), ha anyavállalati gazdálkodó egységének székhelye
a)
a Szlovák Köztársaság területén van, és ez a leányvállalati gazdálkodó egység és annak leányvállalati gazdálkodó egységei szerepelnek ennek az anyavállalati gazdálkodó egységnek a konszolidált éves jelentésében, amelyet a 20g. §-sal és a 22. § (16) bekezdésével összhangban készítettek el,
b)
a Szlovák Köztársaságon kívül valamely tagállam területén van, és ez a leányvállalati gazdálkodó egység és annak leányvállalati gazdálkodó egységei szerepelnek ennek az anyavállalati gazdálkodó egységnek a konszolidált éves jelentésében, amelyet az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerinti, a konszolidált éves jelentésre és a fenntarthatósági információk konszolidált kimutatására vonatkozó követelményekkel összhangban készítettek el, vagy
c)
egy tagállam területén kívül van, és ez a leányvállalati gazdálkodó egység és annak leányvállalati gazdálkodó egységei szerepelnek az anyavállalati gazdálkodó egység fenntarthatósági információinak konszolidált kimutatásában, amelyet a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardokkal összhangban, különös jogszabályok szerint28ef) vagy e standardokkal egyenértékű módon, a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardok egyenértékűségéről szóló, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint készítettek el, ha a 20i. § másként nem rendelkezik.
(17)
A fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli, (16) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a (16) bekezdés szerinti feltételeken kívül a következő feltételek is teljesülnek:
a)
a (16) bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentességet alkalmazó leányvállalati gazdálkodó egység éves jelentése tartalmazza
1.
annak az anyavállalati gazdálkodó egységnek a nevét és székhelyét, amely a (16) bekezdés a) vagy b) pontjában említett konszolidált éves jelentést, vagy a (16) bekezdés c) pontjában említett, a fenntarthatósági információk konszolidált kimutatását készíti,
2.
a weboldalra mutató hivatkozást, ahol elérhető
2a.
a (16) bekezdés a) pontjában említett anyavállalati gazdálkodó egység konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági információk kimutatásának bizonyosságáról szóló jelentés,27b)
2b.
a (16) bekezdés b) pontjában említett anyavállalati gazdálkodó egység konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági információk kimutatásának bizonyosságára vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentum, amelyeket az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban készítettek el, vagy
2c.
a (16) bekezdés c) pontjában említett anyavállalati gazdálkodó egység fenntarthatósági információinak konszolidált kimutatása és a b) pont szerinti, a bizonyosságra vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentum,
3.
tájékoztatást a leányvállalati gazdálkodó egységnek a (16) bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentességéről,
b)
a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalati gazdálkodó egység fenntarthatósági információinak konszolidált kimutatását és a fenntarthatósági információk konszolidált kimutatásának bizonyosságára vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentumot, amelyet egy vagy több olyan természetes vagy jogi személy fejezett ki, aki az ezen anyavállalati gazdálkodó egységre irányadó jog szerint jogosult a fenntarthatósági információk kimutatásának bizonyosságára vonatkozó véleményt nyilvánítani, a (16) bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentességet alkalmazó leányvállalati gazdálkodó egység a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezi,
c)
a (16) bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentességet alkalmazó leányvállalati gazdálkodó egység és annak leányvállalati gazdálkodó egységei által végzett tevékenységekre vonatkozó, különös jogszabály28ec) szerinti információk szerepelnek e leányvállalati gazdálkodó egység éves jelentésében vagy a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalati gazdálkodó egység által készített, a fenntarthatósági információk konszolidált kimutatásában, ha a 20i. § másként nem rendelkezik.
(18)
A (16) bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentesség alkalmazása céljából leányvállalati gazdálkodó egységnek minősül az a biztosító vagy viszontbiztosító is, amely egy különös jogszabály28eh) szerinti csoport része, és különös jogszabály28ei) szerinti felügyelet alá tartozik.
(19)
A (16) bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi kimutatásának kötelezettsége alóli mentesség arra a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységre is alkalmazandó, amelyre az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, kivéve az (1) bekezdés b) pontjának harmadik alpontjában és a (2) bekezdés b) pontjának második alpontjában említett gazdálkodó egységet.
(20)
Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettséggel rendelkező gazdálkodó egység köteles a munkavállalók képviselőit a megfelelő szinten tájékoztatni erről a kötelezettségről, és megvitatni velük a vonatkozó információkat és a fenntarthatósági információk megszerzésének módjait, beleértve azok ellenőrzését is, és szükség esetén a munkavállalók képviselőinek álláspontját közölni a gazdálkodó egység igazgatási, ügyvezető vagy felügyelő szervével.
(21)
A (17) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumoknak a cégjegyzék okirattárába történő letétbe helyezésének feltétele e dokumentumoknak a nyilvántartásba történő letétbe helyezésével teljesítettnek minősül.
§ 20d
Správa o udržateľnosti
(1)
Dcérska účtovná jednotka, ktorá je účtovnou jednotkou uvedenou v § 20c ods. 1 alebo ods. 2 a má zahraničný konečný materský subjekt uvedený v § 21 ods. 2 písm. b), ktorého čistý obrat na základe jeho konsolidovanej účtovnej závierky dosiahnutý na území Slovenskej republiky a území ostatných členských štátov (ďalej len „územie Európskej únie“) presiahol v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období sumu 150 000 000 eur, je povinná uložiť správu o udržateľnosti týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu do registra a do zbierky listín obchodného registra.
(2)
Organizačná zložka zahraničného subjektu uvedená v § 21 ods. 2 písm. e) je povinná uložiť správu o udržateľnosti týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu uvedeného v § 21 ods. 2 písm. d) do registra a do zbierky listín obchodného registra, ak v bezprostredne predchádzajúcom účtovnom období jej čistý obrat presiahol sumu 50 000 000 eur a sú splnené tieto podmienky:
a)
zahraničný subjekt, ktorý zriadil organizačnú zložku zahraničného subjektu, je
1.
prepojeným zahraničným subjektom, pričom čistý obrat jeho zahraničného konečného materského subjektu na území Európskej únie presiahol na základe jeho konsolidovanej účtovnej závierky v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období sumu 150 000 000 eur, alebo
2.
zahraničným samostatným subjektom, pričom jeho čistý obrat na území Európskej únie presiahol na základe jeho účtovnej závierky v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období sumu 150 000 000 eur,
b)
zahraničný konečný materský subjekt uvedený v písmene a) prvom bode nemá
1.
dcérsku účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 a
2.
dcérsky subjekt, ktorým je dcérska právnická osoba so sídlom v členskom štáte okrem Slovenskej republiky a s právnou formou obdobnou právnej forme obchodnej spoločnosti spĺňajúca podmienky pre vznik povinnosti uložiť správu o udržateľnosti podľa právne záväzného aktu Európskej únie upravujúceho správu o udržateľnosti.
(3)
Na účely posúdenia vzniku povinnosti podľa odseku 1 alebo odseku 2 sa čistým obratom
a)
zahraničného konečného materského subjektu rozumejú konsolidované výnosy zahraničného konečného materského subjektu uvedené v § 21 ods. 2 písm. g),
b)
zahraničného samostatného subjektu rozumejú výnosy zahraničného samostatného subjektu uvedené v § 21 ods. 2 písm. h).
(4)
Správa o udržateľnosti zahŕňa informácie uvedené v § 20c ods. 7 písm. a) treťom až piatom bode, písm. b) až f) a ak je to relevantné, aj informácie uvedené v § 20c ods. 7 písm. h) týkajúce sa zahraničnej skupiny zahraničného konečného materského subjektu.
(5)
Správa o udržateľnosti sa vyhotovuje
a)
v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie ustanovujúcim štandardy vykazovania informácií o udržateľnosti pre účtovné jednotky uvedené v odsekoch 1 a 2,
b)
v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitných predpisov28ef) alebo
c)
spôsobom rovnocenným so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti uvedenými v písmene b) podľa právne záväzného aktu Európskej únie o rovnocennosti štandardov vykazovania informácií o udržateľnosti.
(6)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť uloženia správy o udržateľnosti podľa odseku 1 alebo odseku 2, ukladá do registra a zbierky listín obchodného registra aj dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti vyjadrený jednou alebo viacerými fyzickými osobami alebo právnickými osobami, ktoré sú oprávnené vyjadriť názor týkajúci sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa práva štátu, v ktorom má zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt sídlo. Ak dokument s názorom podľa prvej vety nie je účtovnej jednotke poskytnutý, je súčasťou správy o udržateľnosti vyhlásenie o tejto skutočnosti.
(7)
Ak účtovná jednotka uvedená v odseku 1 alebo odseku 2 nemá k dispozícii správu o udržateľnosti týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu, požiada svoj zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt, aby jej poskytol všetky informácie potrebné na to, aby mohla splniť povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2. Ak účtovná jednotka uvedená v odseku 1 alebo odseku 2 nezíska od svojho zahraničného konečného materského subjektu alebo od zahraničného samostatného subjektu všetky požadované informácie na uloženie tejto správy, vyhotoví a uloží v súlade s týmto zákonom správu o udržateľnosti, v ktorej uvedie všetky informácie, ktoré má k dispozícii, a súčasne vyhlási, že jej zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt neposkytol potrebné informácie.
(8)
Povinnosť uloženia do zbierky listín obchodného registra podľa odsekov 1, 2, 6 a 7 sa považuje za splnenú uložením správy o udržateľnosti a dokumentu s názorom týkajúcim sa uistenia uvedeného v odseku 6 v registri.
20.d §
Fenntarthatósági jelentés
(1)
Az a leányvállalati gazdálkodó egység, amely a 20c. § (1) vagy (2) bekezdésében említett gazdálkodó egység, és a 21. § (2) bekezdésének b) pontjában említett külföldi végső anyavállalattal rendelkezik, amelynek a konszolidált pénzügyi kimutatásai alapján a Szlovák Köztársaság területén és a többi tagállam területén (a továbbiakban: „az Európai Unió területe”) elért nettó árbevétele a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 000 000 eurót, köteles a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó fenntarthatósági jelentést a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezni.
(2)
A 21. § (2) bekezdésének e) pontjában említett külföldi gazdálkodó egység fióktelepe köteles a külföldi végső anyavállalatára vagy a 21. § (2) bekezdésének d) pontjában említett külföldi önálló gazdálkodó egységre vonatkozó fenntarthatósági jelentést a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezni, ha a közvetlenül megelőző üzleti évben a nettó árbevétele meghaladta az 50 000 000 eurót, és a következő feltételek teljesülnek:
a)
a külföldi gazdálkodó egység fióktelepét létrehozó külföldi gazdálkodó egység
1.
kapcsolt külföldi gazdálkodó egység, miközben külföldi végső anyavállalatának az Európai Unió területén elért nettó árbevétele a konszolidált pénzügyi kimutatásai alapján a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 000 000 eurót, vagy
2.
külföldi önálló gazdálkodó egység, miközben az Európai Unió területén elért nettó árbevétele a pénzügyi kimutatásai alapján a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 000 000 eurót,
b)
az a) pont első alpontjában említett külföldi végső anyavállalat nem rendelkezik
1.
az (1) bekezdésben említett leányvállalati gazdálkodó egységgel és
2.
olyan leányvállalattal, amely a Szlovák Köztársaságon kívüli tagállamban székhellyel rendelkező, a gazdasági társaság jogi formájához hasonló jogi formájú leányvállalati jogi személy, és amely teljesíti a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség keletkezésének feltételeit a fenntarthatósági jelentést szabályozó, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint.
(3)
Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezésének megítélése céljából nettó árbevétel alatt
a)
a külföldi végső anyavállalat esetében a 21. § (2) bekezdésének g) pontjában említett, a külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei értendők,
b)
a külföldi önálló gazdálkodó egység esetében a 21. § (2) bekezdésének h) pontjában említett, a külföldi önálló gazdálkodó egység bevételei értendők.
(4)
A fenntarthatósági jelentés tartalmazza a 20c. § (7) bekezdése a) pontjának harmadik–ötödik alpontjában, b)–f) pontjában, és ha releváns, a 20c. § (7) bekezdésének h) pontjában feltüntetett, a külföldi végső anyavállalat külföldi csoportjára vonatkozó információkat is.
(5)
A fenntarthatósági jelentést
a)
az (1) és (2) bekezdésben említett gazdálkodó egységek számára a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardokat megállapító, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban,
b)
a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardokkal összhangban, különös jogszabályok szerint28ef), vagy
c)
a b) pontban említett, a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardokkal egyenértékű módon, a fenntarthatósági információk kimutatására vonatkozó standardok egyenértékűségéről szóló, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint kell elkészíteni.
(6)
Az (1) vagy (2) bekezdés szerint a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésére kötelezett gazdálkodó egység a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezi a fenntarthatósági információk kimutatásának bizonyosságára vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentumot is, amelyet egy vagy több olyan természetes vagy jogi személy fejezett ki, aki azon állam joga szerint jogosult a fenntarthatósági információk kimutatásának bizonyosságára vonatkozó véleményt nyilvánítani, amelyben a külföldi végső anyavállalat vagy a külföldi önálló gazdálkodó egység székhelye van. Ha az első mondat szerinti véleményt tartalmazó dokumentumot nem bocsátják a gazdálkodó egység rendelkezésére, a fenntarthatósági jelentés részét képezi egy erről a tényről szóló nyilatkozat.
(7)
Ha az (1) vagy (2) bekezdésben említett gazdálkodó egység nem rendelkezik a külföldi végső anyavállalatára vagy a külföldi önálló gazdálkodó egységre vonatkozó fenntarthatósági jelentéssel, felkéri a külföldi végső anyavállalatát vagy a külföldi önálló gazdálkodó egységet, hogy bocsássa rendelkezésére az összes olyan információt, amely ahhoz szükséges, hogy teljesíthesse az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségét. Ha az (1) vagy (2) bekezdésben említett gazdálkodó egység nem kapja meg a külföldi végső anyavállalatától vagy a külföldi önálló gazdálkodó egységtől az e jelentés letétbe helyezéséhez szükséges összes kért információt, e törvénnyel összhangban elkészít és letétbe helyez egy fenntarthatósági jelentést, amelyben feltünteti az összes rendelkezésére álló információt, és egyúttal kijelenti, hogy a külföldi végső anyavállalata vagy a külföldi önálló gazdálkodó egység nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.
(8)
Az (1), (2), (6) és (7) bekezdés szerinti, a cégjegyzék okirattárába történő letétbe helyezési kötelezettség a fenntarthatósági jelentésnek és a (6) bekezdésben említett, a bizonyosságra vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentumnak a nyilvántartásba történő letétbe helyezésével teljesítettnek minősül.
§ 20e
(1)
Správa o udržateľnosti a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia uvedený v § 20d ods. 6 sa zverejňujú uložením do registra. Dokumenty podľa prvej vety sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá je organizačnou zložkou zahraničného subjektu uvedenou v § 21 ods. 2 písm. e) a na ktorú sa vzťahuje povinnosť podľa § 20d ods. 2, 6 alebo ods. 7, súčasne bezplatne zverejní správu o udržateľnosti a ak je to relevantné, aj dokument s názorom týkajúcim sa uistenia uvedený v § 20d ods. 6 na svojom webovom sídle v tom istom elektronickom formáte, rozsahu, jazyku a v tej istej lehote ako bola uložená do registra. Takýmto spôsobom musia byť správa o udržateľnosti a ak je to relevantné, aj dokument s názorom týkajúcim sa uistenia uvedený v § 20d ods. 6, zverejnené minimálne počas piatich bezprostredne po sebe nasledujúcich rokov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré bola správa o udržateľnosti vyhotovená.
20.e §
(1)
A fenntarthatósági jelentést és a 20d. § (6) bekezdésében említett, bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentumot a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az első mondat szerinti dokumentumokat a 23–23c. § szerint helyezik letétbe a nyilvántartásban.
(2)
Az a számviteli egység, amely a 21. § (2) bekezdésének e) pontjában említett külföldi jogalany szervezeti egysége, és amelyre a 20d. § (2), (6) vagy (7) bekezdése szerinti kötelezettség vonatkozik, egyidejűleg díjmentesen közzéteszi a fenntarthatósági jelentést és amennyiben releváns, a 20d. § (6) bekezdésében említett, bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentumot is a honlapján, ugyanolyan elektronikus formátumban, terjedelemben, nyelven és ugyanazon határidőn belül, mint ahogyan azt a nyilvántartásba letétbe helyezték. A fenntarthatósági jelentést és amennyiben releváns, a 20d. § (6) bekezdésében említett, bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentumot is ilyen módon legalább öt, egymást közvetlenül követő éven keresztül közzé kell tenni attól a számviteli időszaktól számítva, amelyre a fenntarthatósági jelentés készült.
§ 20f
(1)
Na účel plnenia povinností podľa § 20d a 20e sú členovia príslušných orgánov účtovnej jednotky uvedenej v § 20d ods. 1 spoločne a nerozdielne zodpovední za zabezpečenie súladu
s týmto zákonom podľa ich najlepších vedomostí a schopností.
(2)
Na účel plnenia povinností podľa § 20d a 20e je účtovná jednotka uvedená v § 20d ods. 2 zodpovedná za zabezpečenie súladu s týmto zákonom podľa jej najlepších vedomostí a schopností.
20.f §
(1)
A 20d. és 20e. § szerinti kötelezettségek teljesítése céljából a 20d. § (1) bekezdésében említett számviteli egység illetékes szerveinek tagjai közösen és egyetemlegesen felelősek a jelen törvénnyel való összhang biztosításáért, legjobb tudásuk és képességeik szerint.
(2)
A 20d. és 20e. § szerinti kötelezettségek teljesítése céljából a 20d. § (2) bekezdésében említett számviteli egység felelős a jelen törvénnyel való összhang biztosításáért, legjobb tudása és képességei szerint.
§ 20g
Konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti
(1)
Materská účtovná jednotka, ktorá je bankou okrem Národnej banky Slovenska, zaisťovňou a poisťovňou okrem zdravotnej poisťovne a ktorá v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) alebo písm. b), je povinná do samostatnej osobitne označenej časti konsolidovanej výročnej správy zahrnúť konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti, ktorého súčasťou sú informácie potrebné na pochopenie vplyvu konsolidovaného celku na aspekty udržateľnosti vrátane toho, ako aspekty udržateľnosti ovplyvňujú rozvoj, výkonnosť a postavenie konsolidovaného celku. Na posudzovanie podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) a b) sa ustanovenie § 2 ods. 10 vzťahuje primerane.
(2)
Povinnosť podľa odseku 1 má aj materská účtovná jednotka okrem materskej účtovnej jednotky podľa odseku 1, ktorá je obchodnou spoločnosťou, ak v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) alebo písm. b). Na posudzovanie podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) a b) sa § 2 ods. 10 vzťahuje primerane.
(3)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na finančné produkty podľa osobitného predpisu.28ea)
(4)
Na informácie podľa odseku 1 sa ustanovenia § 20c ods. 6 až 10 vzťahujú primerane, pričom materská účtovná jednotka uvedená v odseku 1 alebo odseku 2, je povinná tieto informácie vykazovať v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitného predpisu.28ef)
(5)
Ak materská účtovná jednotka podľa odseku 1 alebo odseku 2 identifikuje významné rozdiely medzi rizikami pre konsolidovaný celok alebo vplyvmi konsolidovaného celku a rizikami pre jednu alebo viaceré zo svojich dcérskych účtovných jednotiek alebo vplyvmi jednej alebo viacerých zo svojich dcérskych účtovných jednotiek, uvedie v konsolidovanej výročnej správe, ak je to potrebné, primerané vysvetlenie rizík pre dotknutú dcérsku účtovnú jednotku alebo dotknuté dcérske účtovné jednotky a vysvetlenie vplyvov dotknutej dcérskej účtovnej jednotky alebo dotknutých dcérskych účtovných jednotiek.
(6)
Materská účtovná jednotka podľa odseku 1 alebo odseku 2 v rámci svojho konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti tiež uvádza, ktoré dcérske účtovné jednotky, bez ohľadu na ich sídlo, zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky boli oslobodené od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti a konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti.
(7)
Konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky, na ktorú sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, musí byť vyhotovená v elektronickom formáte podľa osobitného predpisu,28eb) pričom materská účtovná jednotka je povinná svoje konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vrátane informácií zverejňovaných podľa osobitného predpisu28ec) označiť v súlade s osobitným predpisom.29ib)
(8)
Uvedením informácií v súlade s odsekmi 1 a 4 až 6 je splnená povinnosť materskej účtovnej jednotky uvádzať informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť podľa § 20 ods. 1 písm. a) a povinnosť individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c.
(9)
Na materskú účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 alebo odseku 2, ktorá je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou, sa nevzťahujú povinnosti podľa odsekov 1, 2 a 4 až 7 (ďalej len „oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti“), ak jej materská účtovná jednotka má sídlo
a)
na území Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s odsekmi 1 a 4 až 7 a § 22 ods.16,
b)
na území niektorého členského štátu okrem Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s požiadavkami na konsolidovanú výročnú správu a konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa právne záväzného aktu Európskej únie alebo
c)
mimo územia členského štátu a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky, ktoré je vyhotovené v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitného predpisu28ef) alebo spôsobom rovnocenným s týmito štandardmi podľa právne záväzného aktu Európskej únie o rovnocennosti štandardov vykazovania informácií o udržateľnosti, ak § 20i neustanovuje inak.
(10)
Oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 možno uplatniť, ak sú okrem podmienok podľa odseku 9 splnené aj tieto podmienky:
a)
výročná správa materskej účtovnej jednotky uplatňujúcej oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 obsahuje
1.
názov a sídlo materskej účtovnej jednotky, ktorá vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu uvedenú v odseku 9 písm. a) alebo písm. b) alebo konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti uvedené v odseku 9 písm. c),
2.
odkaz na webové sídlo, kde sú prístupné
2a.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 9 písm. a) a správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti,27b)
2b.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 9 písm. b) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, ktoré sú vyhotovené v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie alebo
2c.
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 9 písm. c) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia podľa písmena b),
3.
informáciu, že materská účtovná jednotka je oslobodená od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9,
b)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyjadrený jednou alebo viacerými fyzickými osobami alebo právnickými osobami, ktoré sú oprávnené vyjadriť názor týkajúci sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa práva, ktorým sa riadi táto materská účtovná jednotka, sú materskou účtovnou jednotkou, ktorá uplatňuje oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9, uložené do registra a zbierky listín obchodného registra,
c)
informácie podľa osobitného predpisu28ec) týkajúce sa činností vykonávaných materskou účtovnou jednotkou uplatňujúcou oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 a jej dcérskymi účtovnými jednotkami sú zahrnuté do výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky alebo do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyhotoveného materskou účtovnou jednotkou so sídlom mimo územia členského štátu, ak § 20i neustanovuje inak.
(11)
Oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 môže uplatniť aj subjekt verejného záujmu, na ktorý sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2 okrem materskej účtovnej jednotky, ktorá spĺňa podmienky uvedené v § 20c ods. 1 písm. b) treťom bode a ods. 2 písm. b) druhom bode. Na účely uplatnenia oslobodenia od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 sa § 20c ods. 18 vzťahuje rovnako.
(12)
Na materskú účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 alebo odseku 2 sa § 20c ods. 20 vzťahuje rovnako.
(13)
Podmienka uloženia dokumentov podľa odseku 10 písm. b) do zbierky listín obchodného registra sa považuje za splnenú uložením týchto dokumentov v registri.
20.g §
Konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatás
(1)
Az az anyavállalati számviteli egység, amely a Szlovákia Nemzeti Bankja kivételével bank, viszontbiztosító és az egészségbiztosító kivételével biztosító, és amely a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében megfelel a 22. § (10) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott feltételek közül legalább kettőnek, köteles a konszolidált éves jelentés külön, speciálisan megjelölt részébe belefoglalni a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatást, amely tartalmazza a konszolidált egész fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatásának megértéséhez szükséges információkat, beleértve azt is, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a konszolidált egész fejlődését, teljesítményét és helyzetét. A 22. § (10) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek megítélésére a 2. § (10) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség terheli azt az (1) bekezdés szerinti anyavállalati számviteli egységen kívüli anyavállalati számviteli egységet is, amely gazdasági társaság, ha a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében megfelel a 22. § (10) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott feltételek közül legalább kettőnek. A 22. § (10) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek megítélésére a 2. § (10) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön jogszabály28ea) szerinti pénzügyi termékekre.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti információkra a 20c. § (6)–(10) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, miközben az (1) vagy (2) bekezdésben említett anyavállalati számviteli egység köteles ezeket az információkat a külön jogszabály28ef) szerinti fenntarthatósági adatszolgáltatási standardokkal összhangban közölni.
(5)
Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti anyavállalati számviteli egység jelentős különbségeket azonosít a konszolidált egészre vonatkozó kockázatok vagy a konszolidált egész hatásai és egy vagy több leányvállalati számviteli egységére vonatkozó kockázatok vagy egy vagy több leányvállalati számviteli egységének hatásai között, a konszolidált éves jelentésben szükség esetén feltünteti az érintett leányvállalati számviteli egységre vagy egységekre vonatkozó kockázatok megfelelő magyarázatát és az érintett leányvállalati számviteli egység vagy egységek hatásainak magyarázatát.
(6)
Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti anyavállalati számviteli egység a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatása keretében azt is feltünteti, hogy a konszolidált számviteli beszámolóba bevont leányvállalati számviteli egységek közül melyek mentesültek – székhelyüktől függetlenül – az egyedi fenntarthatósági adatszolgáltatási és a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(7)
Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó anyavállalati számviteli egység konszolidált éves jelentését a külön jogszabály28eb) szerinti elektronikus formátumban kell elkészíteni, miközben az anyavállalati számviteli egység köteles a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatását, beleértve a külön jogszabály28ec) szerint közzétett információkat is, a külön jogszabálynak29ib) megfelelően megjelölni.
(8)
Az (1) és (4)–(6) bekezdéssel összhangban lévő információk feltüntetésével az anyavállalati számviteli egység teljesíti a 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a számviteli egység tevékenységének a környezetre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról szóló tájékoztatási kötelezettségét és a 20c. § szerinti egyedi fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettségét.
(9)
Az (1) vagy (2) bekezdésben említett, egyúttal leányvállalati számviteli egységnek is minősülő anyavállalati számviteli egységre nem vonatkoznak az (1), (2) és (4)–(7) bekezdés szerinti kötelezettségek (a továbbiakban: „mentesség a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alól”), ha az anyavállalati számviteli egységének székhelye
a)
a Szlovák Köztársaság területén van, és ezt a leányvállalati számviteli egységet és annak leányvállalati számviteli egységeit belefoglalták ennek az anyavállalati számviteli egységnek a konszolidált éves jelentésébe, amelyet az (1) és (4)–(7) bekezdéssel és a 22. § (16) bekezdésével összhangban készítettek el,
b)
a Szlovák Köztársaságon kívül valamely tagállam területén van, és ezt a leányvállalati számviteli egységet és annak leányvállalati számviteli egységeit belefoglalták ennek az anyavállalati számviteli egységnek a konszolidált éves jelentésébe, amelyet az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa szerinti, a konszolidált éves jelentésre és a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatásra vonatkozó követelményekkel összhangban készítettek el, vagy
c)
egy tagállam területén kívül van, és ezt a leányvállalati számviteli egységet és annak leányvállalati számviteli egységeit belefoglalták az anyavállalati számviteli egység konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatásába, amelyet a külön jogszabály28ef) szerinti fenntarthatósági adatszolgáltatási standardokkal összhangban vagy e standardokkal egyenértékű módon, a fenntarthatósági adatszolgáltatási standardok egyenértékűségéről szóló, az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa szerint készítettek el, hacsak a 20i. § másként nem rendelkezik.
(10)
A (9) bekezdés szerinti mentesség a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alól akkor alkalmazható, ha a (9) bekezdés szerinti feltételeken kívül a következő feltételek is teljesülnek:
a)
a (9) bekezdés szerinti, a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességet alkalmazó anyavállalati számviteli egység éves jelentése tartalmazza
1.
annak az anyavállalati számviteli egységnek a nevét és székhelyét, amely a (9) bekezdés a) vagy b) pontjában említett konszolidált éves jelentést vagy a (9) bekezdés c) pontjában említett konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatást készíti,
2.
a weboldalra mutató hivatkozást, ahol elérhető
2a.
a (9) bekezdés a) pontjában említett anyavállalati számviteli egység konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági jelentés,27b)
2b.
a (9) bekezdés b) pontjában említett anyavállalati számviteli egység konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági adatszolgáltatás területén bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentum, amelyeket az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusával összhangban készítettek el, vagy
2c.
a (9) bekezdés c) pontjában említett anyavállalati számviteli egység konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatása és a b) pont szerinti, bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentum,
3.
azt az információt, hogy az anyavállalati számviteli egység a (9) bekezdés szerint mentesül a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alól,
b)
a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalati számviteli egység konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatását és a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatás területén bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentumot, amelyet egy vagy több olyan természetes vagy jogi személy nyilvánított ki, aki az anyavállalati számviteli egységre irányadó jog szerint jogosult a fenntarthatósági adatszolgáltatás területén bizonyosságot nyújtó véleményt nyilvánítani, a (9) bekezdés szerinti, a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességet alkalmazó anyavállalati számviteli egység letétbe helyezi a nyilvántartásban és a cégjegyzék okirattárában,
c)
a (9) bekezdés szerinti, a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességet alkalmazó anyavállalati számviteli egység és annak leányvállalati számviteli egységei által végzett tevékenységekre vonatkozó, külön jogszabály28ec) szerinti információkat belefoglalták ennek az anyavállalati számviteli egységnek az éves jelentésébe vagy a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalati számviteli egység által készített konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatásba, hacsak a 20i. § másként nem rendelkezik.
(11)
A (9) bekezdés szerinti, a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentességet az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység is alkalmazhatja, amelyre az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, kivéve azt az anyavállalati számviteli egységet, amely megfelel a 20c. § (1) bekezdése b) pontjának harmadik alpontjában és a (2) bekezdése b) pontjának második alpontjában meghatározott feltételeknek. A (9) bekezdés szerinti, a konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesség alkalmazása céljából a 20c. § (18) bekezdését szintén alkalmazni kell.
(12)
Az (1) vagy (2) bekezdésben említett anyavállalati számviteli egységre a 20c. § (20) bekezdését szintén alkalmazni kell.
(13)
A (10) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumoknak a cégjegyzék okirattárába való letétbe helyezésére vonatkozó feltétel e dokumentumoknak a nyilvántartásba való letétbe helyezésével teljesítettnek minősül.
§ 20h
Uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti
(1)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c, je povinná zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom, ktorým môže byť aj iný audítor ako ten, ktorý vykonáva audit v tejto účtovnej jednotke.
(2)
Audítor, ktorý vykonáva uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 1, musí na základe zákazky na limitované uistenie vyjadriť názor na
a)
súlad vykazovania informácií o udržateľnosti vo výročnej správe s § 20c ods. 11 alebo ods. 14,
b)
postup uplatnený účtovnou jednotkou podľa § 20c ods. 6,
c)
súlad informácií, ktoré účtovná jednotka uvádza ako súčasť vykazovania informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, s osobitným predpisom,28ec)
d)
súlad označovania vykazovania informácií o udržateľnosti vo výročnej správe vrátane informácií, ktoré účtovná jednotka uvádza ako ich súčasť podľa osobitného predpisu,28ec) s osobitným predpisom.29ib)
(3)
Na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1 a 2 sa odsek 1 vzťahuje rovnako a postup podľa odseku 2 sa na audítora vzťahuje primerane.
(4)
Vykazovanie informácií o udržateľnosti účtovnej jednotky uvedenej v odsekoch 1 a 3 musí byť audítorom uistené do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa výročná správa obsahujúca vykazovanie informácií o udržateľnosti vyhotovuje.
(5)
Audítora na uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti týkajúce sa výročnej správy účtovnej jednotky uvedenej v odsekoch 1 a 3 schvaľuje a odvoláva valné zhromaždenie. Odvolanie audítora, ktorý vykonáva uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, musí byť riadne odôvodnené, pričom rozdielnosť názorov na vykazovanie informácií o udržateľnosti alebo na použitie postupov uistenia týchto informácií nemôže byť dôvodom na odvolanie tohto audítora. Účtovná jednotka je povinná bez zbytočného odkladu, najneskôr do jedného mesiaca odo dňa odstúpenia alebo odvolania audítora schváleného na uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, písomne informovať Úrad pre dohľad nad výkonom auditu o odstúpení alebo odvolaní tohto audítora v priebehu vykonávania uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti a vysvetliť dôvody, ktoré k odstúpeniu alebo odvolaniu viedli.
(6)
Za audítora na uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 5 možno schváliť len audítora, ktorý má oprávnenie na vykonávanie uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitného predpisu.28ej)
20.h §
Bizonyosság a fenntarthatósági adatszolgáltatás területén
(1)
Az a számviteli egység, amelyre a 20c. § szerinti fenntarthatósági adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, köteles biztosítani, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági adatszolgáltatása egy könyvvizsgáló által végzett fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálat alá essen, aki lehet más könyvvizsgáló is, mint aki az adott számviteli egységnél a könyvvizsgálatot végzi.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgálónak korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján véleményt kell nyilvánítania a következőkről:
a)
az éves jelentésben szereplő fenntarthatósági adatszolgáltatásnak a 20c. § (11) vagy (14) bekezdésével való összhangja,
b)
a számviteli egység által a 20c. § (6) bekezdése szerint alkalmazott eljárás,
c)
azon információk összhangja, amelyeket a számviteli egység az éves jelentésben a fenntarthatósági adatszolgáltatás részeként tüntet fel, a külön jogszabállyal,28ec)
d)
az éves jelentésben szereplő fenntarthatósági adatszolgáltatás megjelölésének, beleértve azokat az információkat is, amelyeket a számviteli egység a külön jogszabály28ec) szerint annak részeként tüntet fel, a külön jogszabállyal29ib) való összhangja.
(3)
A 20g. § (1) és (2) bekezdésében említett anyavállalati számviteli egység konszolidált fenntarthatósági adatszolgáltatására az (1) bekezdést szintén alkalmazni kell, és a (2) bekezdés szerinti eljárást a könyvvizsgálóra megfelelően kell alkalmazni.
(4)
Az (1) és (3) bekezdésben említett számviteli egység fenntarthatósági adatszolgáltatását a könyvvizsgálónak a fenntarthatósági adatszolgáltatást tartalmazó éves jelentés elkészítésének alapjául szolgáló számviteli időszak végétől számított egy éven belül bizonyossági vizsgálat alá kell vetnie.
(5)
Az (1) és (3) bekezdésben említett számviteli egység éves jelentésére vonatkozó fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgálót a közgyűlés hagyja jóvá és hívja vissza. A fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgáló visszahívását megfelelően meg kell indokolni, miközben a fenntarthatósági adatszolgáltatással vagy ezen információk bizonyossági eljárásainak alkalmazásával kapcsolatos véleménykülönbség nem lehet oka e könyvvizsgáló visszahívásának. A számviteli egység köteles felesleges késedelem nélkül, legkésőbb a fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálatra jóváhagyott könyvvizsgáló visszalépésének vagy visszahívásának napjától számított egy hónapon belül írásban tájékoztatni a Könyvvizsgálói Felügyeleti Hatóságot e könyvvizsgáló visszalépéséről vagy visszahívásáról a fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálat végrehajtása során, és megmagyarázni a visszalépéshez vagy visszahíváshoz vezető okokat.
(6)
Az (5) bekezdés szerinti fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgálónak csak olyan könyvvizsgáló hagyható jóvá, aki a külön jogszabály28ej) szerint jogosult fenntarthatósági adatszolgáltatási bizonyossági vizsgálatot végezni.
§ 20i
(1)
Účtovná jednotka uvedená v § 20c ods. 1 alebo ods. 2 a § 20g ods. 1 alebo ods. 2, ktorá má materskú účtovnú jednotku so sídlom mimo územia členského štátu a je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou, ktorá z dcérskych účtovných jednotiek tejto materskej účtovnej jednotky dosiahla aspoň v jednom z predchádzajúcich piatich účtovných období na území Európskej únie najväčší obrat, môže vyhotovovať konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti v súlade s § 20g. Konsolidované vykazovanie informácií podľa prvej vety zahŕňa všetky dcérske účtovné jednotky materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu, ktoré majú sídlo v niektorom z členských štátov a povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa tohto zákona alebo právne záväzného aktu Európskej únie.
(2)
Konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa odseku 1 môže zahŕňať informácie podľa osobitného predpisu,28ec) ktoré sa vzťahujú na činnosti vykonávané všetkými dcérskymi účtovnými jednotkami materskej účtovnej jednotky so sídlom v niektorom z členských štátov, ktoré majú povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa tohto zákona alebo právne záväzného aktu Európskej únie.
(3)
Na účely § 20c ods. 16 písm. c) a § 20g ods. 9 písm. c) sa vykazovanie v súlade s odsekom 1 považuje za konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskou účtovnou jednotkou so sídlom mimo územia členského štátu, ak do jej konsolidovaného celku je zahrnutá účtovná jednotka uplatňujúca oslobodenie od individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c ods. 16 alebo oslobodenie od konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20g ods. 9.
(4)
Vykazovanie v súlade s odsekom 2 sa považuje za splnenie podmienok uvedených
v § 20c ods. 17 písm. c) a § 20g ods. 10 písm. c).
(5)
Na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa odseku 1 sa ustanovenia § 20c ods. 17 písm. b) a ods. 21 alebo § 20g ods. 10 písm. b) a ods. 13 vzťahujú rovnako.
20.i §
(1)
A 20c. § (1) vagy (2) bekezdésében és a 20g. § (1) vagy (2) bekezdésében említett számviteli egység, amelynek tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalata van, és egyúttal olyan leányvállalat, amely ezen anyavállalat leányvállalatai közül az előző öt számviteli időszak legalább egyikében az Európai Unió területén a legnagyobb árbevételt érte el, a 20g. §-sal összhangban készíthet konszolidált fenntarthatósági jelentéstételt. Az első mondat szerinti konszolidált információszolgáltatás magában foglalja a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalat valamennyi olyan leányvállalatát, amelynek székhelye valamelyik tagállamban található, és e törvény vagy az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa szerint fenntarthatósági információszolgáltatási kötelezettsége van.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstétel tartalmazhat külön jogszabály28ec) szerinti információkat, amelyek a valamely tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalat valamennyi olyan leányvállalata által végzett tevékenységre vonatkoznak, amelyek e törvény vagy az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa szerint fenntarthatósági információszolgáltatási kötelezettséggel rendelkeznek.
(3)
A 20c. § (16) bekezdésének c) pontja és a 20g. § (9) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalat által készített konszolidált fenntarthatósági jelentéstételnek minősül, ha annak konszolidációs körébe olyan számviteli egység tartozik, amely a 20c. § (16) bekezdése szerint az egyedi fenntarthatósági jelentéstétel alóli mentességet, vagy a 20g. § (9) bekezdése szerint a konszolidált fenntarthatósági jelentéstétel alóli mentességet alkalmazza.
(4)
A (2) bekezdés szerinti jelentéstétel a 20c. § (17) bekezdésének c) pontjában és a 20g. § (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének minősül.
(5)
Az (1) bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre a 20c. § (17) bekezdésének b) pontja és (21) bekezdése, illetve a 20g. § (10) bekezdésének b) pontja és (13) bekezdése egyaránt vonatkozik.
Správa s informáciami o dani z príjmov
Jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés
§ 21
(1)
Na účely správy s informáciami o dani z príjmov sa rozumie
a)
konečnou materskou účtovnou jednotkou obchodná spoločnosť, ktorá zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku za najväčšiu skupinu účtovných jednotiek bez ohľadu na ich sídlo,
b)
samostatnou účtovnou jednotkou obchodná spoločnosť, ktorá nie je súčasťou žiadnej skupiny účtovných jednotiek,
c)
prepojenými účtovnými jednotkami dve alebo viaceré účtovné jednotky v rámci skupiny účtovných jednotiek bez ohľadu na ich sídlo.
(2)
Na účely posúdenia vzniku povinnosti podľa § 21b až 21d sa rozumie
a)
zahraničným subjektom zahraničná právnická osoba so sídlom mimo územia členského štátu, ktorej právna forma je obdobná právnej forme obchodnej spoločnosti,
b)
zahraničným konečným materským subjektom zahraničný subjekt, ktorý zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku zahraničnej skupiny,
c)
zahraničnou skupinou najväčšia skupina subjektov, bez ohľadu na ich sídlo, ktorá je súčasťou konsolidovanej účtovnej závierky zahraničného konečného materského subjektu,
d)
zahraničným samostatným subjektom zahraničný subjekt, ktorý nie je súčasťou žiadnej skupiny,
e)
organizačnou zložkou zahraničného subjektu účtovná jednotka, ktorá je organizačnou zložkou podniku zahraničného subjektu a je zapísaná v obchodnom registri,
f)
konsolidovanou účtovnou závierkou zahraničného konečného materského subjektu účtovná závierka zahraničnej skupiny zostavená zahraničným konečným materským subjektom, v ktorej sú aktíva, záväzky, vlastné imanie, výnosy a náklady vykázané tak, ako keby zodpovedali jednému ekonomickému celku,
g)
konsolidovanými výnosmi zahraničného konečného materského subjektu konsolidované výnosy vykázané v jeho konsolidovanej účtovnej závierke zostavenej v súlade s právnymi predpismi štátu, v ktorom bol zahraničný konečný materský subjekt založený,
h)
výnosmi zahraničného samostatného subjektu výnosy vykázané v jeho účtovnej závierke zostavenej v súlade s právnymi predpismi štátu, v ktorom bol zahraničný samostatný subjekt založený.
21. §
(1)
A jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés alkalmazásában
a)
végső anyavállalat az a gazdasági társaság, amely a számviteli egységek legnagyobb csoportjáról, azok székhelyétől függetlenül, konszolidált számviteli beszámolót készít,
b)
önálló számviteli egység az a gazdasági társaság, amely egyetlen vállalatcsoportnak sem része,
c)
kapcsolt vállalkozások egy vállalatcsoporton belüli két vagy több számviteli egység, azok székhelyétől függetlenül.
(2)
A 21b–21d. § szerinti kötelezettség keletkezésének megítélése szempontjából
a)
külföldi gazdálkodó szervezet egy tagállam területén kívüli székhelyű külföldi jogi személy, amelynek jogi formája a gazdasági társaság jogi formájához hasonló,
b)
külföldi végső anyavállalat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely egy külföldi vállalatcsoportról konszolidált számviteli beszámolót készít,
c)
külföldi vállalatcsoport a gazdálkodó szervezetek legnagyobb csoportja, azok székhelyétől függetlenül, amely a külföldi végső anyavállalat konszolidált számviteli beszámolójának részét képezi,
d)
önálló külföldi gazdálkodó szervezet az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely egyetlen csoportnak sem része,
e)
külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe egy olyan számviteli egység, amely egy külföldi gazdálkodó szervezet vállalkozásának fióktelepe, és be van jegyezve a cégjegyzékbe,
f)
a külföldi végső anyavállalat konszolidált számviteli beszámolója a külföldi végső anyavállalat által összeállított, a külföldi vállalatcsoportra vonatkozó számviteli beszámoló, amelyben az eszközök, a kötelezettségek, a saját tőke, a bevételek és a költségek úgy vannak kimutatva, mintha egyetlen gazdasági egységhez tartoznának,
g)
a külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei a külföldi végső anyavállalat alapítása szerinti állam jogszabályaival összhangban összeállított konszolidált számviteli beszámolójában kimutatott konszolidált bevételek,
h)
az önálló külföldi gazdálkodó szervezet bevételei az önálló külföldi gazdálkodó szervezet alapítása szerinti állam jogszabályaival összhangban összeállított számviteli beszámolójában kimutatott bevételek.
§ 21a
(1)
Správu s informáciami o dani z príjmov je povinná vyhotoviť:
a)
konečná materská účtovná jednotka, ak v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach jej konsolidované výnosy28f) vykázané v jej konsolidovanej účtovnej závierke zostavenej podľa osobitných predpisov22a) presiahli sumu 750 000 000 eur,
b)
samostatná účtovná jednotka, ak v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach jej
1.
výnosy vykázané v jej individuálnej účtovnej závierke zostavenej podľa osobitných predpisov22a) presiahli sumu 750 000 000 eur alebo
2.
čistý obrat vykázaný v jej individuálnej účtovnej závierke, ak nezostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov22a), presiahol sumu 750 000 000 eur.
(2)
Konečná materská účtovná jednotka a samostatná účtovná jednotka, ktorým vznikla povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, sú povinné túto správu vyhotoviť za druhé účtovné obdobie z dvoch účtovných období uvedených v odseku 1.
(3)
Povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 zaniká, ak v každom z dvoch účtovných období bezprostredne nasledujúcich po účtovnom období, za ktoré vznikla povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, konsolidované výnosy konečnej materskej účtovnej jednotky a výnosy podľa odseku 1 písm. b) prvého bodu alebo čistý obrat podľa odseku 1 písm. b) druhého bodu samostatnej účtovnej jednotky nepresiahnu sumu 750 000 000 eur.
(4)
Na konečnú materskú účtovnú jednotku a samostatnú účtovnú jednotku sa povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 nevzťahuje, ak
a)
sú tieto účtovné jednotky vrátane ich prepojených účtovných jednotiek a organizačných zložiek, ktoré sú umiestnené mimo územia Slovenskej republiky, rezidentmi na daňové účely len v Slovenskej republike alebo
b)
zverejňujú výročnú správu v súlade s osobitným predpisom,28g) ktorá zahŕňa informácie o všetkých ich činnostiach alebo všetkých činnostiach všetkých prepojených účtovných jednotiek, ktoré sú zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky konečnej materskej účtovnej jednotky.
(5)
Konečná materská účtovná jednotka a samostatná účtovná jednotka, ktoré majú povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, sú povinné ju uložiť do registra v súlade s § 23a ods. 11 a do zbierky listín obchodného registra.
(6)
Náležitosti správy s informáciami o dani z príjmov, ich usporiadanie a označovanie ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
21.a §
(1)
Jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést köteles készíteni:
a)
a végső anyavállalat, ha két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a külön jogszabályok22a) szerint összeállított konszolidált számviteli beszámolójában kimutatott konszolidált bevételei28f) meghaladták a 750 000 000 eurót,
b)
az önálló számviteli egység, ha két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében
1.
a külön jogszabályok22a) szerint összeállított egyedi számviteli beszámolójában kimutatott bevételei meghaladták a 750 000 000 eurót, vagy
2.
az egyedi számviteli beszámolójában kimutatott nettó árbevétele, ha nem készít egyedi számviteli beszámolót a külön jogszabályok22a) szerint, meghaladta a 750 000 000 eurót.
(2)
Az (1) bekezdés szerint jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére kötelezett végső anyavállalat és önálló számviteli egység köteles ezt a jelentést az (1) bekezdésben említett két számviteli időszak közül a második számviteli időszakra vonatkozóan elkészíteni.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére vonatkozó kötelezettség keletkezését követő két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a végső anyavállalat konszolidált bevételei és az önálló számviteli egység (1) bekezdés b) pontjának első alpontja szerinti bevételei vagy az (1) bekezdés b) pontjának második alpontja szerinti nettó árbevétele nem haladja meg a 750 000 000 eurót.
(4)
A végső anyavállalatra és az önálló számviteli egységre nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére vonatkozó kötelezettség, ha
a)
ezek a számviteli egységek, beleértve a Szlovák Köztársaság területén kívül található kapcsolt vállalkozásaikat és fióktelepeiket is, adózási szempontból csak a Szlovák Köztársaságban illetőséggel rendelkezők, vagy
b)
külön jogszabálynak28g) megfelelően olyan éves jelentést tesznek közzé, amely tartalmazza valamennyi tevékenységükre vagy a végső anyavállalat konszolidált számviteli beszámolójába bevont valamennyi kapcsolt vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozó információkat.
(5)
Az (1) bekezdés szerint jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés készítésére kötelezett végső anyavállalat és önálló számviteli egység köteles azt a 23a. § (11) bekezdésével összhangban a nyilvántartásban és a cégjegyzék okirattárában letétbe helyezni.
(6)
A jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés kellékeit, azok elrendezését és megjelölését a minisztérium intézkedésben állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában közzétett, a kiadásáról szóló közleménnyel hirdeti ki.
§ 21b
(1)
Ak veľká dcérska účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, má zahraničný konečný materský subjekt, ktorého konsolidované výnosy vykázané v jeho konsolidovanej účtovnej závierke presiahli v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalent tejto sumy v mene štátu, ktorý nie je členským štátom, po prepočte referenčným výmenným kurzom Európskej centrálnej banky platným k 21. decembru 2021 a zaokrúhlení na najbližšiu tisícku meny (ďalej len „ekvivalentná suma“), je povinná uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu vyhotovenú za druhé účtovné obdobie z uvedených dvoch účtovných období do registra v súlade s § 23a ods. 11 a do zbierky listín obchodného registra.
(2)
Povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa zahraničného konečného materského subjektu podľa odseku 1 zaniká, ak v každom z dvoch účtovných období bezprostredne nasledujúcich po účtovnom období, za ktoré vznikla povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, konsolidované výnosy zahraničného konečného materského subjektu nepresiahnu sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu.
(3)
Ak veľká dcérska účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, má povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 a nemá k dispozícii správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu, požiada svoj zahraničný konečný materský subjekt, aby jej poskytol všetky informácie potrebné na to, aby mohla splniť povinnosť podľa odseku 1. Ak veľká dcérska účtovná jednotka uvedená v odseku 1 nezíska od svojho zahraničného konečného materského subjektu všetky požadované informácie na uloženie tejto správy, vyhotoví a uloží v súlade s odsekom 1 správu s informáciami o dani z príjmov, v ktorej uvedie všetky informácie, ktoré má k dispozícii a súčasne vyhlási, že jej zahraničný konečný materský subjekt neposkytol potrebné informácie.
(4)
Povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 sa vzťahuje aj na obchodnú spoločnosť, ktorá je mikro dcérskou účtovnou jednotkou alebo malou dcérskou účtovnou jednotkou, ak táto účtovná jednotka vykonáva svoju činnosť len za účelom vyhýbania sa tejto povinnosti.
21.b §
(1)
Ha egy nagy leányvállalatnak, amely gazdasági társaság, van olyan külföldi végső anyavállalata, amelynek a konszolidált számviteli beszámolójában kimutatott konszolidált bevételei két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében meghaladták a 750 000 000 eurót vagy ennek az összegnek a nem tagállam pénznemében kifejezett, az Európai Központi Bank 2021. december 21-én érvényes referencia-árfolyamán átszámított és a legközelebbi ezerre kerekített értékét (a továbbiakban: „egyenértékű összeg”), köteles a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó, az említett két számviteli időszak közül a másodikra elkészített jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést a 23a. § (11) bekezdésével összhangban a nyilvántartásban és a cégjegyzék okirattárában letétbe helyezni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti, a külföldi végső anyavállalatra vonatkozó jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség keletkezését követő két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei nem haladják meg a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget.
(3)
Ha egy nagy leányvállalat, amely gazdasági társaság, az (1) bekezdés szerint köteles letétbe helyezni a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést, és nem rendelkezik a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentéssel, felkéri a külföldi végső anyavállalatát, hogy bocsássa rendelkezésére az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi információt. Ha az (1) bekezdésben említett nagy leányvállalat nem kapja meg a külföldi végső anyavállalatától a jelentés letétbe helyezéséhez szükséges valamennyi információt, akkor az (1) bekezdéssel összhangban elkészíti és letétbe helyezi a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést, amelyben feltünteti a rendelkezésére álló összes információt, és egyúttal kijelenti, hogy a külföldi végső anyavállalata nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség arra a gazdasági társaságra is vonatkozik, amely mikro leányvállalat vagy kis leányvállalat, ha ez a számviteli egység tevékenységét kizárólag e kötelezettség kijátszása céljából végzi.
§ 21c
(1)
Organizačná zložka zahraničného subjektu je povinná uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu do registra v súlade s § 23a ods. 11 a do zbierky listín obchodného registra, ak v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach jej čistý obrat presiahne sumu 10 000 000 eur a sú splnené tieto podmienky:
a)
zahraničný subjekt, ktorý zriadil organizačnú zložku zahraničného subjektu, je
1.
prepojeným zahraničným subjektom a konsolidované výnosy vykázané v konsolidovanej účtovnej závierke jeho zahraničného konečného materského subjektu presiahli v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu, alebo
2.
zahraničným samostatným subjektom, ktorého výnosy vykázané v jeho účtovnej závierke v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach presiahli sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu a
b)
zahraničný konečný materský subjekt uvedený v písmene a) prvom bode nemá
1.
veľkú dcérsku účtovnú jednotku uvedenú v § 21b ods. 1 a
2.
dcérsky subjekt, ktorým je dcérska právnická osoba so sídlom v členskom štáte okrem Slovenskej republiky a s právnou formou obdobnou právnej forme obchodnej spoločnosti spĺňajúca veľkostné podmienky pre stredne veľký podnik alebo veľký podnik podľa právne záväzného aktu Európskej únie.
(2)
Povinnosť organizačnej zložky zahraničného subjektu uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 zaniká, ak v každom z dvoch účtovných období bezprostredne nasledujúcich po účtovnom období, za ktoré jej vznikla povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1,
a)
čistý obrat organizačnej zložky zahraničného subjektu nepresiahne sumu 10 000 000 eur alebo
b)
konsolidované výnosy zahraničného konečného materského subjektu alebo výnosy zahraničného samostatného subjektu podľa odseku 1 písm. a) nepresiahnu sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu.
(3)
Ak organizačná zložka zahraničného subjektu uvedená v odseku 1 nemá k dispozícii správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu, požiada svoj zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt, aby jej poskytol všetky informácie potrebné na to, aby mohla splniť povinnosť podľa odseku 1. Ak organizačná zložka zahraničného subjektu uvedená v odseku 1 nezíska od svojho zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu všetky požadované informácie na uloženie tejto správy, vyhotoví a uloží v súlade s odsekom 1 správu s informáciami o dani z príjmov, v ktorej uvedie všetky informácie, ktoré má k dispozícii a súčasne vyhlási, že jej zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt neposkytol potrebné informácie.
(4)
Povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 sa vzťahuje aj na organizačnú zložku zahraničného subjektu, ktorej čistý obrat nepresahuje v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach sumu 10 000 000 eur, ak táto účtovná jednotka vykonáva svoju činnosť len za účelom vyhýbania sa tejto povinnosti.
21.c §
(1)
A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe köteles a külföldi végső anyavállalatára vagy az önálló külföldi gazdálkodó szervezetére vonatkozó jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést a 23a. § (11) bekezdésével összhangban a nyilvántartásban és a cégjegyzék okirattárában letétbe helyezni, ha két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a nettó árbevétele meghaladja a 10 000 000 eurót, és a következő feltételek teljesülnek:
a)
a külföldi gazdálkodó egység fióktelepét létrehozó külföldi gazdálkodó egység
1.
kapcsolt külföldi gazdálkodó szervezet, és a külföldi végső anyavállalatának konszolidált számviteli beszámolójában kimutatott konszolidált bevételei két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében meghaladták a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget, vagy
2.
önálló külföldi gazdálkodó szervezet, amelynek a számviteli beszámolójában kimutatott bevételei két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében meghaladták a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget, és
b)
az a) pont első alpontjában említett külföldi végső anyavállalat nem rendelkezik
1.
a 21b. § (1) bekezdésében említett nagy leányvállalata, és
2.
olyan leányvállalata, amely a Szlovák Köztársaságon kívüli tagállamban székhellyel rendelkező, a gazdasági társaság jogi formájához hasonló jogi formájú leányvállalat, és amely megfelel az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusa szerinti közép- vagy nagyvállalkozásra vonatkozó méretfeltételeknek.
(2)
A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepének az (1) bekezdés szerinti jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettsége megszűnik, ha a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség keletkezését követő két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében
a)
a külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepének nettó árbevétele nem haladja meg a 10 000 000 eurót, vagy
b)
a külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei vagy az önálló külföldi gazdálkodó szervezet (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételei nem haladják meg a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget.
(3)
Ha az (1) bekezdésben említett külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe nem rendelkezik a külföldi végső anyavállalatára vagy az önálló külföldi gazdálkodó szervezetére vonatkozó jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentéssel, felkéri a külföldi végső anyavállalatát vagy az önálló külföldi gazdálkodó szervezetét, hogy bocsássa rendelkezésére az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi információt. Ha az (1) bekezdésben említett külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe nem kapja meg a külföldi végső anyavállalatától vagy az önálló külföldi gazdálkodó szervezetétől a jelentés letétbe helyezéséhez szükséges valamennyi információt, akkor az (1) bekezdéssel összhangban elkészíti és letétbe helyezi a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést, amelyben feltünteti a rendelkezésére álló összes információt, és egyúttal kijelenti, hogy a külföldi végső anyavállalata vagy az önálló külföldi gazdálkodó szervezete nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti, a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés benyújtásának kötelezettsége a külföldi jogalany azon szervezeti egységére is vonatkozik, amelynek nettó árbevétele két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében nem haladja meg a 10 000 000 eurós összeget, ha ez a számviteli egység a tevékenységét kizárólag e kötelezettség kijátszásának céljából végzi.
§ 21d
(1)
Na veľkú dcérsku účtovnú jednotku uvedenú v § 21b sa povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu nevzťahuje, ak táto správa je bezplatne prístupná verejnosti v elektronickom formáte, ktorý je strojovo čitateľný, na webovom sídle jej zahraničného konečného materského subjektu aspoň v jednom úradnom jazyku Európskej únie v lehote najneskôr do 12 mesiacov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré je táto správa vyhotovená a je splnená jedna z týchto podmienok:
a)
táto správa je vyhotovená a uložená v súlade s týmto zákonom a uvádza sa v nej obchodné meno a sídlo jednej veľkej dcérskej účtovnej jednotky, ktorá splnila povinnosť uložiť túto správu, ktorá jej vznikla podľa § 21b alebo
b)
táto správa je vyhotovená a zverejnená v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie a uvádza sa v nej obchodné meno a sídlo jedného dcérskeho subjektu, ktorý túto správu zverejnil.
(2)
Na organizačnú zložku zahraničného subjektu uvedenú v § 21c sa povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu nevzťahuje, ak táto správa je bezplatne prístupná verejnosti v elektronickom formáte, ktorý je strojovo čitateľný, na webovom sídle jej zahraničného konečného materského subjektu alebo jej zahraničného samostatného subjektu aspoň v jednom úradnom jazyku Európskej únie v lehote najneskôr do 12 mesiacov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré je táto správa vyhotovená a je splnená jedna z týchto podmienok:
a)
táto správa je vyhotovená a uložená v súlade s týmto zákonom a uvádza sa v nej označenie a adresa umiestnenia jednej organizačnej zložky zahraničného subjektu, ktorá splnila povinnosť uložiť túto správu, ktorá jej vznikla podľa § 21c alebo
b)
táto správa je vyhotovená a zverejnená v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie a uvádza sa v nej označenie a adresa miesta činnosti jednej organizačnej zložky podniku zahraničného subjektu, ktorá túto správu zverejnila, pričom táto organizačná zložka sa nachádza na území členského štátu okrem Slovenskej republiky a jej zriaďovateľ spĺňa podmienky uvedené v § 21c ods. 1.
(3)
Povinnosť účtovnej jednotky uložiť správu s informáciami o dani z príjmov do zbierky listín obchodného registra podľa § 21a ods. 5, § 21b ods. 1 alebo § 21c ods. 1 sa považuje za splnenú uložením tejto správy v registri podľa § 23a ods. 11.
21.d §
(1)
A 21b. §-ban említett nagy leányvállalati számviteli egységre nem vonatkozik a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó, a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés benyújtásának kötelezettsége, ha ez a jelentés a nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhető géppel olvasható elektronikus formátumban, a külföldi végső anyavállalata honlapján, az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén, legkésőbb azon számviteli időszak végétől számított 12 hónapon belül, amelyre a jelentés készült, és az alábbi feltételek egyike teljesül:
a)
ezt a jelentést e törvénnyel összhangban készítették el és nyújtották be, és feltünteti egy olyan nagy leányvállalati számviteli egység cégnevét és székhelyét, amely eleget tett a 21b. § alapján keletkezett, e jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettségének, vagy
b)
ezt a jelentést az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban készítették el és tették közzé, és feltünteti egy olyan leányvállalat cégnevét és székhelyét, amely ezt a jelentést közzétette.
(2)
A 21c. §-ban említett, külföldi jogalany szervezeti egységére nem vonatkozik a külföldi végső anyavállalatára vagy a külföldi önálló jogalanyra vonatkozó, a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés benyújtásának kötelezettsége, ha ez a jelentés a nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhető géppel olvasható elektronikus formátumban, a külföldi végső anyavállalata vagy a külföldi önálló jogalanya honlapján, az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén, legkésőbb azon számviteli időszak végétől számított 12 hónapon belül, amelyre a jelentés készült, és az alábbi feltételek egyike teljesül:
a)
ezt a jelentést e törvénnyel összhangban készítették el és nyújtották be, és feltünteti egy olyan, külföldi jogalany szervezeti egységének megnevezését és címét, amely eleget tett a 21c. § alapján keletkezett, e jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettségének, vagy
b)
ezt a jelentést az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban készítették el és tették közzé, és feltünteti a külföldi jogalany vállalata egy olyan szervezeti egységének megnevezését és a tevékenység helyének címét, amely ezt a jelentést közzétette, miközben ez a szervezeti egység a Szlovák Köztársaságon kívül egy másik tagállam területén található, és annak alapítója megfelel a 21c. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(3)
A számviteli egységnek a 21a. § (5) bekezdése, a 21b. § (1) bekezdése vagy a 21c. § (1) bekezdése szerinti, a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés cégjegyzék okirattárába történő benyújtására vonatkozó kötelezettsége e jelentésnek a 23a. § (11) bekezdése szerinti nyilvántartásba történő benyújtásával teljesítettnek minősül.
§ 21e
(1)
Správa s informáciami o dani z príjmov sa zverejňuje uložením do registra. Správa s informáciami o dani z príjmov sa ukladá do registra podľa § 23 až 23c.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa § 21a, § 21b alebo § 21c, súčasne zverejní túto správu aj na svojom webovom sídle v tom istom elektronickom formáte, rozsahu, jazyku a v tej istej lehote ako bola uložená do registra podľa § 23a ods. 11. Takýmto spôsobom musí byť správa s informáciami o dani z príjmov zverejnená minimálne počas piatich bezprostredne po sebe nasledujúcich rokov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré bola správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovená.
(3)
Na účtovnú jednotku uvedenú v § 21a až 21c, ktorá má povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov, sa povinnosť zverejniť túto správu podľa odseku 2 nevzťahuje, ak na svojom webovom sídle zverejní odkaz na webové sídlo registra, v ktorom je správa s informáciami o dani z príjmov uložená a bezplatne prístupná verejnosti a poukáže na to, že bola od povinnosti zverejnenia podľa odseku 2 oslobodená. Odkaz a informácia podľa prvej vety musia byť týmto spôsobom zverejnené minimálne počas piatich bezprostredne po sebe nasledujúcich rokov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré bola správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovená.
21.e §
(1)
A jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést a nyilvántartásba való benyújtással teszik közzé. A jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést a 23–23c. § szerint kell benyújtani a nyilvántartásba.
(2)
Az a számviteli egység, amely a 21a. §, a 21b. § vagy a 21c. § szerint köteles a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést benyújtani, ezt a jelentést egyidejűleg a honlapján is közzéteszi, ugyanabban az elektronikus formátumban, terjedelemben, nyelven és ugyanazon határidőn belül, ahogyan azt a 23a. § (11) bekezdése szerint a nyilvántartásba benyújtották. A jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést ilyen módon legalább öt, egymást közvetlenül követő éven keresztül közzé kell tenni, attól a számviteli időszaktól számítva, amelyre a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés készült.
(3)
A 21a–21c. §-ban említett, a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés benyújtására köteles számviteli egységre nem vonatkozik a (2) bekezdés szerinti, e jelentés közzétételére vonatkozó kötelezettség, ha a honlapján közzéteszi a nyilvántartás honlapjára mutató linket, amelyben a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést benyújtották, és az a nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhető, és rámutat arra, hogy mentesült a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség alól. Az első mondat szerinti linket és információt ilyen módon legalább öt, egymást közvetlenül követő éven keresztül közzé kell tenni, attól a számviteli időszaktól számítva, amelyre a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés készült.
§ 21f
 
Na účely uloženia a zverejnenia správy s informáciami o dani z príjmov účtovnou jednotkou uvedenou v § 21b alebo § 21c je táto účtovná jednotka zodpovedná za zabezpečenie súladu tejto správy s týmto zákonom podľa jej najlepších vedomostí a schopností.
21.f §
 
A 21b. §-ban vagy a 21c. §-ban említett számviteli egység a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés benyújtása és közzététele céljából felelős azért, hogy a jelentés legjobb tudása és képességei szerint megfeleljen e törvénynek.
§ 22
Konsolidovaná účtovná závierka
(1)
Konsolidovanou účtovnou závierkou sa rozumie účtovná závierka, ktorá poskytuje informácie o konsolidovanom celku podľa § 6 ods. 4. Konsolidovaná účtovná závierka sa zostavuje podľa metód a zásad ustanovených osobitnými predpismi.22a)
(2)
Konsolidovanú účtovnú závierku zostavuje materská účtovná jednotka. Materská účtovná jednotka, ktorá má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu. Ak tak ustanovuje tento zákon, súčasťou konsolidovanej výročnej správy je aj konsolidovaná správa o platbe podľa odsekov 19 a 20 a konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20g. Konsolidovaná účtovná závierka a konsolidovaná výročná správa musia byť overené audítorom a postup podľa § 20 ods. 3 sa na audítora vzťahuje primerane.
(3)
Materskou účtovnou jednotkou sa na účely tohto zákona rozumie účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, štátnym podnikom, družstvom alebo účtovnou jednotkou verejnej správy a má rozhodujúci vplyv v inej účtovnej jednotke, ktorá je obchodnou spoločnosťou, pričom materská účtovná jednotka má rozhodujúci vplyv, ak
a)
má väčšinu hlasovacích práv v účtovnej jednotke alebo
b)
má právo vymenúvať alebo odvolávať väčšinu členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky a súčasne je jej spoločníkom alebo jej akcionárom, alebo
c)
má právo vykonávať rozhodujúci vplyv v inej účtovnej jednotke, ktorej je spoločníkom alebo akcionárom na základe dohody uzavretej s touto účtovnou jednotkou alebo na základe spoločenskej zmluvy alebo stanov tejto účtovnej jednotky, ak to umožňuje právo štátu, ktorým sa riadi táto účtovná jednotka, alebo
d)
je spoločníkom alebo akcionárom účtovnej jednotky a väčšina členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky vykonávajúcich svoju funkciu v priebehu účtovného obdobia a v bezprostredne predchádzajúcom účtovnom období a až do zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky bola vymenovaná výlučne prostredníctvom výkonu hlasovacích práv spoločníka alebo akcionára, ktorý je materskou účtovnou jednotkou; toto sa neuplatňuje, ak existuje iná, tretia strana disponujúca právami podľa písmen a) až c), alebo
e)
je spoločníkom alebo akcionárom a na základe dohody s inými jej spoločníkmi alebo akcionármi má väčšinu hlasovacích práv.
(4)
Dcérska účtovná jednotka je účtovná jednotka, v ktorej má materská účtovná jednotka rozhodujúci vplyv, a to priamo alebo aj nepriamo prostredníctvom svojich dcérskych účtovných jednotiek.
(5)
Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), b), d) a e) sa k hlasovacím právam a právam na vymenovanie alebo odvolanie členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu pripočítajú
a)
práva inej jej dcérskej účtovnej jednotky,
b)
fyzickej osoby alebo právnickej osoby, ktorá koná vo vlastnom mene, ale na účet materskej účtovnej jednotky alebo inej jej dcérskej účtovnej jednotky.
(6)
Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), b), d) a e) sa od hlasovacích práv odpočítajú tie hlasovacie práva, ktoré súvisia s akciami alebo podielmi, ktoré
a)
sú držané na účet inej účtovnej jednotky ako je materská účtovná jednotka alebo dcérska účtovná jednotka alebo
b)
sú držané ako zábezpeka, ak sa tieto hlasovacie práva vykonávajú podľa pokynov účtovnej jednotky, ktorá zábezpeku poskytla alebo ktoré sú držané v súvislosti s poskytovaním pôžičiek v rámci podnikateľskej činnosti, a to za predpokladu, že hlasovacie práva sa uplatňujú v záujme osoby, ktorá poskytla zábezpeku.
(7)
Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), d) a e) sa od celkového počtu hlasovacích práv spoločníkov alebo akcionárov dcérskej účtovnej jednotky odpočítajú tie, ktoré súvisia s akciami alebo podielmi, ktoré sú držané touto dcérskou účtovnou jednotkou, niektorou z jej dcérskych účtovných jednotiek alebo osobou konajúcou vo vlastnom mene, ale na účet týchto účtovných jednotiek.
(8)
Na materskú účtovnú jednotku, ktorá je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou a jej materská účtovná jednotka podlieha právu niektorého členského štátu, sa nevzťahuje povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu (ďalej len „oslobodenie"), ak jej materská účtovná jednotka má
a)
všetky akcie alebo podiely dcérskej účtovnej jednotky alebo
b)
najmenej 90 % akcií alebo podielov dcérskej účtovnej jednotky a ostatní akcionári alebo spoločníci tejto účtovnej jednotky súhlasili s oslobodením.
(9)
Oslobodenie podľa odseku 8 možno uplatniť, len ak
a)
dcérska účtovná jednotka a všetky jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnované do konsolidovanej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky zostavenej podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
b)
konsolidovaná účtovná závierka materskej účtovnej jednotky uvedená v písmene a) a súlad konsolidovanej výročnej správy materskej účtovnej jednotky vyhotovenej podľa právne záväzných aktov Európskej únie s účtovnou závierkou sa overuje audítorom podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
c)
konsolidovaná účtovná závierka materskej účtovnej jednotky uvedená v písmene a), konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky a správa audítora sa zverejňujú podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
d)
dcérska účtovná jednotka uvádza v poznámkach k individuálnej účtovnej závierke názov a sídlo materskej účtovnej jednotky zostavujúcej konsolidovanú účtovnú závierku uvedenú v písmene a) a poukáže na to, že bola od povinnosti oslobodená.
(10)
Materská účtovná jednotka nemá povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje konsolidovaná účtovná závierka
a)
na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek, nie sú splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 30 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 60 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek za účtovné obdobie presiahol 250 zamestnancov, alebo
b)
za konsolidovaný celok nie sú po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 50 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek za účtovné obdobie presiahol 250 zamestnancov.
(11)
Oslobodenie podľa odseku 8 sa nevzťahuje na materskú účtovnú jednotku, ktorá emitovala cenné papiere a tieto cenné papiere boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a oslobodenie podľa odseku 10 sa nevzťahuje na materskú účtovnú jednotku, ak je subjektom verejného záujmu alebo ak niektorá jej dcérska účtovná jednotka je subjektom verejného záujmu. Materská účtovná jednotka prestane uplatňovať oslobodenie od povinnosti zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky od nasledujúceho účtovného obdobia, ak splní podmienky podľa odseku 10 dve po sebe idúce účtovné obdobia. Pri posudzovaní podmienok oslobodenia od zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky podľa odseku 10 materská účtovná jednotka postupuje takto:
a)
pri posúdení podmienok zahŕňa len tie dcérske účtovné jednotky, ktoré nespĺňajú podmienky podľa odseku 13,
b)
môže sa rozhodnúť, či bude posudzovať podmienky podľa odseku 10 písm. a) alebo odseku 10 písm. b).
(12)
Povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu nemá materská účtovná jednotka, ak zostavením len individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky sa významne neovplyvní úsudok o finančnej situácii, nákladoch, výnosoch a výsledku hospodárenia za konsolidovaný celok; ustanovenia odsekov 10 a 11 sa v takomto prípade nepoužijú.
(13)
Materská účtovná jednotka nemá povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, ak ku dňu, ku ktorému by sa zostavovala konsolidovaná účtovná závierka, má len dcérske účtovné jednotky, ktoré spĺňajú aspoň jednu z týchto podmienok:
a)
existujú dlhodobé prekážky, ktoré závažným spôsobom bránia materskej účtovnej jednotke vo výkone jej práv vo vzťahu k majetku dcérskej účtovnej jednotky alebo práv v riadení dcérskej účtovnej jednotky,
b)
údaje nevyhnutné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky možno získať len za cenu neprimerane vysokých nákladov alebo s nadmerným omeškaním, alebo
c)
podiel v dcérskej účtovnej jednotke drží materská účtovná jednotka len na účel jeho predaja.
(14)
Materská účtovná jednotka je povinná včas oznámiť dcérskym účtovným jednotkám a ostatným účtovným jednotkám zahrnovaným do konsolidovanej účtovnej závierky informáciu, že má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku.
(15)
Dcérske účtovné jednotky a ostatné účtovné jednotky zahrnované do konsolidovanej účtovnej závierky sú povinné včas poskytnúť svoju individuálnu účtovnú závierku a požadované informácie potrebné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotke.
(16)
Na konsolidovanú výročnú správu sa § 20 vzťahuje primerane. Ak má účtovná jednotka povinnosť zostaviť individuálnu výročnú správu a konsolidovanú výročnú správu, možno údaje z individuálnej výročnej správy a údaje z konsolidovanej výročnej správy spojiť do jednej konsolidovanej výročnej správy.
(17)
Na zostavenie mimoriadnej konsolidovanej účtovnej závierky a priebežnej konsolidovanej účtovnej závierky sa odseky 1 až 16 vzťahujú rovnako.
(18)
Účtovná jednotka zostavujúca účtovnú závierku podľa odsekov 1 až 17 je povinná zostaviť výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky. Rozsah, spôsob, miesto a termíny ukladania výkazu vybraných údajov z účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(19)
Účtovná jednotka podľa odseku 20, ktorá má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, zostavuje konsolidovanú správu o platbách, do ktorej sa zahrnú len platby za činnosti podľa § 20a ods. 1. Na konsolidovanú správu o platbách sa § 20a a 20b vzťahujú primerane.
(20)
Materská účtovná jednotka sa považuje za účtovnú jednotku pôsobiacu v ťažobnom priemysle alebo za účtovnú jednotku pôsobiacu v klčovaní prirodzených lesov, ak materská účtovná jednotka alebo jej dcérska účtovná jednotka pôsobí v ťažobnom priemysle alebo v klčovaní prirodzených lesov.
22. §
Konszolidált számviteli beszámoló
(1)
Konszolidált számviteli beszámoló alatt olyan számviteli beszámoló értendő, amely a 6. § (4) bekezdése szerinti konszolidált egészről nyújt tájékoztatást. A konszolidált számviteli beszámolót a külön jogszabályokban22a) meghatározott módszerek és elvek szerint kell összeállítani.
(2)
A konszolidált számviteli beszámolót az anyavállalati számviteli egység állítja össze. Az a anyavállalati számviteli egység, amely köteles konszolidált számviteli beszámolót összeállítani, konszolidált éves jelentést készít. Ha e törvény így rendelkezik, a konszolidált éves jelentés részét képezi a (19) és (20) bekezdés szerinti konszolidált fizetési jelentés is, valamint a 20g. § szerinti konszolidált fenntarthatósági információk közzététele. A konszolidált számviteli beszámolót és a konszolidált éves jelentést könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és a 20. § (3) bekezdése szerinti eljárás a könyvvizsgálóra is megfelelően alkalmazandó.
(3)
E törvény alkalmazásában anyavállalati számviteli egység alatt olyan számviteli egység értendő, amely gazdasági társaság, állami vállalat, szövetkezet vagy a közigazgatás számviteli egysége, és meghatározó befolyással rendelkezik egy másik, gazdasági társaságnak minősülő számviteli egységben, miközben az anyavállalati számviteli egységnek akkor van meghatározó befolyása, ha
a)
a számviteli egységben a szavazati jogok többségével rendelkezik, vagy
b)
joga van kinevezni vagy visszahívni a számviteli egység statutáris szervének vagy felügyelő szervének tagjai többségét, és egyúttal annak tagja vagy részvényese, vagy
c)
joga van meghatározó befolyást gyakorolni egy másik számviteli egységben, amelynek tagja vagy részvényese, az e számviteli egységgel kötött megállapodás alapján vagy e számviteli egység társasági szerződése vagy alapszabálya alapján, ha ezt az e számviteli egységre irányadó állam joga lehetővé teszi, vagy
d)
a számviteli egység tagja vagy részvényese, és a számviteli egység statutáris szervének vagy felügyelő szervének azon tagjai többségét, akik a számviteli időszakban és a közvetlenül megelőző számviteli időszakban, valamint a konszolidált számviteli beszámoló összeállításáig töltötték be tisztségüket, kizárólag az anyavállalati számviteli egységnek minősülő tag vagy részvényes szavazati jogainak gyakorlása révén nevezték ki; ez nem alkalmazandó, ha egy másik, harmadik fél rendelkezik az a)–c) pont szerinti jogokkal, vagy
e)
tag vagy részvényes, és más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik.
(4)
Leányvállalati számviteli egység az a számviteli egység, amelyben az anyavállalati számviteli egység közvetlenül vagy leányvállalati számviteli egységein keresztül közvetve meghatározó befolyással rendelkezik.
(5)
A (3) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámításakor a szavazati jogokhoz, valamint a statutáris szerv vagy a felügyelő szerv tagjainak kinevezésére vagy visszahívására vonatkozó jogokhoz hozzá kell adni
a)
egy másik leányvállalati számviteli egységének jogait,
b)
egy olyan természetes személy vagy jogi személy jogait, aki a saját nevében, de az anyavállalati számviteli egység vagy egy másik leányvállalati számviteli egységének javára jár el.
(6)
A (3) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámításakor a szavazati jogokból le kell vonni azokat a szavazati jogokat, amelyek olyan részvényekhez vagy részesedésekhez kapcsolódnak, amelyeket
a)
az anyavállalati számviteli egységtől vagy a leányvállalati számviteli egységtől eltérő más számviteli egység javára tartanak, vagy
b)
biztosítékként tartanak, ha e szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó számviteli egység utasításai szerint gyakorolják, vagy amelyeket üzleti tevékenység keretében nyújtott kölcsönökkel kapcsolatban tartanak, feltéve, hogy a szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó személy érdekében gyakorolják.
(7)
A (3) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámításakor a leányvállalati számviteli egység tagjainak vagy részvényeseinek összes szavazati jogából le kell vonni azokat, amelyek az e leányvállalati számviteli egység, bármely leányvállalati számviteli egysége vagy egy olyan személy által tartott részvényekhez vagy részesedésekhez kapcsolódnak, aki a saját nevében, de e számviteli egységek javára jár el.
(8)
Arra az anyavállalati számviteli egységre, amely egyben leányvállalati számviteli egység is, és amelynek anyavállalati számviteli egységére valamely tagállam joga az irányadó, nem vonatkozik a konszolidált számviteli beszámoló és a konszolidált éves jelentés összeállításának kötelezettsége (a továbbiakban: „mentesség”), ha annak anyavállalati számviteli egysége
a)
a leányvállalati számviteli egység összes részvényét vagy részesedését birtokolja, vagy
b)
a leányvállalati számviteli egység részvényeinek vagy részesedéseinek legalább 90%-át birtokolja, és e számviteli egység többi részvényese vagy tagja hozzájárult a mentességhez.
(9)
A (8) bekezdés szerinti mentesség csak akkor alkalmazható, ha
a)
a leányvállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egysége szerepelnek az anyavállalati számviteli egység konszolidált számviteli beszámolójában, amelyet az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusai szerint állítottak össze,
b)
az a) pontban említett anyavállalati számviteli egység konszolidált számviteli beszámolóját és az anyavállalati számviteli egységnek az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusai szerint készített konszolidált éves jelentésének a számviteli beszámolóval való összhangját az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusai szerint könyvvizsgáló hitelesíti,
c)
az a) pontban említett anyavállalati számviteli egység konszolidált számviteli beszámolóját, az anyavállalati számviteli egység konszolidált éves jelentését és a könyvvizsgálói jelentést az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusai szerint közzéteszik,
d)
a leányvállalati számviteli egység az egyedi számviteli beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben feltünteti annak az anyavállalati számviteli egységnek a nevét és székhelyét, amely az a) pontban említett konszolidált számviteli beszámolót összeállítja, és rámutat arra, hogy mentesült a kötelezettség alól.
(10)
Az anyavállalati számviteli egység nem köteles konszolidált számviteli beszámolót összeállítani, ha azon a napon, amelyre a konszolidált számviteli beszámoló készül
a)
az anyavállalati számviteli egység egyedi számviteli beszámolója és valamennyi leányvállalati számviteli egységének egyedi számviteli beszámolója alapján nem teljesül az alábbi feltételek közül legalább kettő:
1.
az anyavállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egységének összes eszközértéke meghaladja a 30 000 000 eurót, miközben e célból eszközérték alatt a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközérték értendő,
2.
az anyavállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja a 60 000 000 eurót,
3.
az anyavállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egységének átlagos átszámított munkavállalói létszáma a számviteli időszakban meghaladta a 250 főt, vagy
b)
a konszolidált egészre vonatkozóan a tőke konszolidációja, a számviteli egységek közötti kölcsönös kapcsolatok konszolidációja, a gazdálkodási eredmény konszolidációja, valamint a költségek és bevételek konszolidációja után nem teljesül az alábbi feltételek közül legalább kettő:
1.
az anyavállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egységének összes eszközértéke meghaladja a 25 000 000 eurót, miközben e célból eszközérték alatt a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközérték értendő,
2.
az anyavállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja az 50 000 000 eurót,
3.
az anyavállalati számviteli egység és valamennyi leányvállalati számviteli egységének átlagos átszámított munkavállalói létszáma a számviteli időszakban meghaladta a 250 főt.
(11)
A (8) bekezdés szerinti mentesség nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely értékpapírokat bocsátott ki, és ezeket az értékpapírokat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, és a (10) bekezdés szerinti mentesség nem vonatkozik arra az anyavállalatra, amely közérdekű gazdálkodó egység, vagy ha valamely leányvállalata közérdekű gazdálkodó egység. Az anyavállalat a következő számviteli időszaktól kezdve nem alkalmazza a konszolidált számviteli beszámoló összeállítási kötelezettsége alóli mentességet, ha a (10) bekezdés szerinti feltételeket két egymást követő számviteli időszakban teljesíti. A (10) bekezdés szerinti, a konszolidált számviteli beszámoló összeállítása alóli mentesség feltételeinek megítélésekor az anyavállalat a következőképpen jár el:
a)
a feltételek megítélésekor csak azokat a leányvállalatokat veszi figyelembe, amelyek nem felelnek meg a (13) bekezdés szerinti feltételeknek,
b)
dönthet arról, hogy a (10) bekezdés a) pontja vagy a (10) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket ítéli-e meg.
(12)
Az anyavállalat nem köteles konszolidált számviteli beszámolót és konszolidált éves jelentést összeállítani, ha az anyavállalat csupán egyedi számviteli beszámolójának összeállítása jelentősen nem befolyásolja a konszolidált egész pénzügyi helyzetének, költségeinek, bevételeinek és gazdálkodási eredményének megítélését; a (10) és (11) bekezdés rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazandók.
(13)
Az anyavállalat nem köteles konszolidált számviteli beszámolót összeállítani, ha azon a napon, amelyre a konszolidált számviteli beszámolót összeállítanák, csak olyan leányvállalatai vannak, amelyek az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelelnek:
a)
tartós akadályok állnak fenn, amelyek súlyosan akadályozzák az anyavállalatot a leányvállalat vagyonával kapcsolatos jogainak gyakorlásában vagy a leányvállalat irányításában,
b)
a konszolidált számviteli beszámoló összeállításához szükséges adatok csak aránytalanul magas költségek árán vagy túlzott késedelemmel szerezhetők be, vagy
c)
a leányvállalatban lévő részesedést az anyavállalat kizárólag annak értékesítése céljából birtokolja.
(14)
Az anyavállalat köteles időben közölni a leányvállalatokkal és a konszolidált számviteli beszámolóba bevont egyéb számviteli egységekkel azt az információt, hogy köteles konszolidált számviteli beszámolót összeállítani.
(15)
A leányvállalatok és a konszolidált számviteli beszámolóba bevont egyéb számviteli egységek kötelesek időben rendelkezésre bocsátani egyedi számviteli beszámolójukat és a konszolidált számviteli beszámoló összeállításához szükséges, kért információkat az anyavállalatnak.
(16)
A konszolidált éves jelentésre a 20. § megfelelően alkalmazandó. Ha a számviteli egység köteles egyedi éves jelentést és konszolidált éves jelentést is összeállítani, az egyedi éves jelentés adatai és a konszolidált éves jelentés adatai egyetlen konszolidált éves jelentésben egyesíthetők.
(17)
A rendkívüli konszolidált számviteli beszámoló és az évközi konszolidált számviteli beszámoló összeállítására az (1)–(16) bekezdés ugyanúgy alkalmazandó.
(18)
Az (1)–(17) bekezdés szerint számviteli beszámolót összeállító számviteli egység köteles összeállítani a számviteli beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatását. A számviteli beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatása letétbe helyezésének terjedelmét, módját, helyét és határidejét a minisztérium intézkedéssel állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov) való kiadásáról szóló közleménnyel hirdeti ki.
(19)
A (20) bekezdés szerinti számviteli egység, amely köteles konszolidált számviteli beszámolót összeállítani, konszolidált fizetési jelentést állít össze, amelybe csak a 20a. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekért teljesített kifizetések kerülnek bele. A konszolidált fizetési jelentésre a 20a. és 20b. § megfelelően alkalmazandó.
(20)
Az anyavállalat a kitermelőiparban tevékenykedő számviteli egységnek vagy a természetes erdők irtásában tevékenykedő számviteli egységnek minősül, ha az anyavállalat vagy annak leányvállalata a kitermelőiparban vagy a természetes erdők irtásában tevékenykedik.
§ 22a
Konsolidovaná účtovná závierka účtovnej jednotky verejnej správy, konsolidovaná účtovná závierka ústrednej správy a súhrnná účtovná závierka verejnej správy
(1)
Konsolidovanú účtovnú závierku účtovnej jednotky verejnej správy zostavuje správca kapitoly štátneho rozpočtu (ďalej len „kapitola“), obec alebo vyšší územný celok na základe individuálnych účtovných závierok
a)
zriadených rozpočtových organizácií,
b)
zriadených príspevkových organizácií,
c)
dcérskych účtovných jednotiek podľa § 22 ods. 4,
d)
právnických osôb s majetkovou účasťou štátu založených podľa osobitných predpisov,29b) alebo
e)
štátnych fondov,29ba)
f)
verejných výskumných inštitúcií.29bb)
(2)
Konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy zostavuje ministerstvo za všetky kapitoly na základe konsolidovaných účtovných závierok podľa odseku 1 zostavených správcami kapitol. Ak správca kapitoly nie je povinný zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku podľa odseku 1, použije sa ako základ na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy individuálna účtovná závierka správcu kapitoly.
(3)
Súhrnnú účtovnú závierku verejnej správy zostavuje ministerstvo na základe konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 2, konsolidovaných účtovných závierok účtovných jednotiek verejnej správy podľa odseku 1 a účtovných závierok subjektov verejnej správy,5) ktoré nezostavujú konsolidovanú účtovnú závierku podľa odseku 1. Ministerstvo je povinné zostaviť súhrnnú účtovnú závierku najneskôr do deviatich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa súhrnná účtovná závierka zostavuje. Ministerstvo ukladá súhrnnú účtovnú závierku v registri do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa súhrnná účtovná závierka zostavuje.
(4)
Konsolidovanú účtovnú závierku účtovnej jednotky verejnej správy a konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy overuje audítor.
(5)
Účtovné jednotky zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky podľa odsekov 1 a 2 a účtovné jednotky zahrnuté do súhrnnej účtovnej závierky verejnej správy podľa odseku 3 sú povinné poskytnúť svoju individuálnu účtovnú závierku a ostatné informácie potrebné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy a súhrnnej účtovnej závierky verejnej správy v termíne a v štruktúre určenej účtovnou jednotkou, ktorá zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy a súhrnnú účtovnú závierku verejnej správy, okrem informácií a individuálnej účtovnej závierky, ktorých obsahom sú utajované skutočnosti podľa osobitného predpisu.29c)
(6)
Účtovné jednotky uvedené v odseku 1 písm. a) a b) sú povinné umožniť na základe odôvodnenej žiadosti v písomnej forme prístup do softvéru na vedenie účtovníctva
a)
správcovi kapitoly, obci alebo vyššiemu územnému celku pre účely zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky podľa odseku 1,
b)
ministerstvu pre účely zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 2,
c)
audítorovi pre účely overenia konsolidovanej účtovnej závierky účtovnej jednotky verejnej správy alebo konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 4.
(7)
Povinnosť podľa odseku 6 sa nevzťahuje na Slovenskú informačnú službu, Národný bezpečnostný úrad a Vojenské spravodajstvo,29ca) o ktorom sa účtuje v účtovnej jednotke, ktorou je Ministerstvo obrany Slovenskej republiky.
(8)
Účtovná jednotka, ktorou je obec alebo vyšší územný celok, je povinná umožniť audítorovi na základe odôvodnenej žiadosti v písomnej forme prístup do softvéru na vedenie účtovníctva pre účely overenia konsolidovanej účtovnej závierky účtovnej jednotky verejnej správy podľa odseku 4.
(9)
Žiadosť podľa odsekov 6 a 8 obsahuje
a)
identifikačné údaje žiadateľa, ktorými sú názov právnickej osoby alebo meno a priezvisko fyzickej osoby, sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby a identifikačné číslo osoby,
b)
účel, na ktorý žiadateľ požaduje umožniť prístup do softvéru na vedenie účtovníctva,
c)
rozsah prístupu do softvéru na vedenie účtovníctva a
d)
dobu trvania prístupu do softvéru na vedenie účtovníctva.
(10)
Ak žiadosť podľa odsekov 6 a 8 neobsahuje náležitosti uvedené v odseku 9, účtovná jednotka bezodkladne vyzve žiadateľa, aby v určenej lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako sedem dní, neúplnú žiadosť doplnil. Žiadosť v elektronickej podobe musí byť podpísaná kvalifikovaným elektronickým podpisom29n) alebo kvalifikovanou elektronickou pečaťou,29na) inak ju možno zamietnuť. Na konanie podľa odsekov 6 a 8 sa nevzťahuje správny poriadok.
(11)
Žiadosť podľa odsekov 6 a 8 možno zamietnuť, ak neobsahuje náležitosti uvedené v odseku 9 alebo umožnenie prístupu do softvéru na vedenie účtovníctva by bolo v rozpore s osobitnými predpismi29cb) alebo by umožnilo prístup k informácii týkajúcej sa obrany alebo bezpečnosti Slovenskej republiky, ktorá je spôsobilá jednotlivo alebo v spojení s inou informáciou ohroziť, obmedziť alebo znemožniť obranyschopnosť Slovenskej republiky.
22.a §
A közigazgatási számviteli egység konszolidált számviteli beszámolója, a központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolója és a közigazgatás összesített számviteli beszámolója
(1)
A közigazgatási számviteli egység konszolidált számviteli beszámolóját az állami költségvetés fejezetének kezelője (a továbbiakban: fejezet), a község vagy a megye állítja össze az alábbiak egyedi számviteli beszámolói alapján:
a)
az általa alapított költségvetési szervek,
b)
az általa alapított dotációs szervezetek,
c)
a 22. § (4) bekezdése szerinti leányvállalatok,
d)
külön jogszabályok szerint alapított, állami vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személyek,29b) vagy
e)
állami alapok,29ba)
f)
közcélú kutatóintézetek.29bb)
(2)
A központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolóját a minisztérium állítja össze valamennyi fejezetre vonatkozóan, a fejezetek kezelői által összeállított, (1) bekezdés szerinti konszolidált számviteli beszámolók alapján. Ha a fejezet kezelője nem köteles az (1) bekezdés szerint konszolidált számviteli beszámolót összeállítani, a központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolójának összeállításához a fejezet kezelőjének egyedi számviteli beszámolója szolgál alapul.
(3)
A közigazgatás összesített számviteli beszámolóját a minisztérium állítja össze a (2) bekezdés szerinti központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolója, az (1) bekezdés szerinti közigazgatási számviteli egységek konszolidált számviteli beszámolói és azon közigazgatási szervek5) számviteli beszámolói alapján, amelyek nem állítanak össze konszolidált számviteli beszámolót az (1) bekezdés szerint. A minisztérium köteles az összesített számviteli beszámolót legkésőbb attól a naptól számított kilenc hónapon belül összeállítani, amelyre az összesített számviteli beszámolót összeállítják. A minisztérium az összesített számviteli beszámolót annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül helyezi letétbe a nyilvántartásban, amelyre az összesített számviteli beszámolót összeállítják.
(4)
A közigazgatási számviteli egység konszolidált számviteli beszámolóját és a központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolóját könyvvizsgáló hitelesíti.
(5)
Az (1) és (2) bekezdés szerint a konszolidált számviteli beszámolóba bevont számviteli egységek és a (3) bekezdés szerint a közigazgatás összesített számviteli beszámolójába bevont számviteli egységek kötelesek egyedi számviteli beszámolójukat és a központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolójának és a közigazgatás összesített számviteli beszámolójának összeállításához szükséges egyéb információkat a központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolóját és a közigazgatás összesített számviteli beszámolóját összeállító számviteli egység által meghatározott határidőn belül és struktúrában rendelkezésre bocsátani, kivéve azokat az információkat és egyedi számviteli beszámolókat, amelyek tartalma külön jogszabály szerint minősített adat.29c)
(6)
Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett számviteli egységek kötelesek írásbeli, indokolt kérelem alapján lehetővé tenni a könyvelési szoftverhez való hozzáférést
a)
a fejezet kezelőjének, a községnek vagy a megyének az (1) bekezdés szerinti konszolidált számviteli beszámoló összeállítása céljából,
b)
a minisztériumnak a (2) bekezdés szerinti központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolójának összeállítása céljából,
c)
a könyvvizsgálónak a közigazgatási számviteli egység konszolidált számviteli beszámolójának vagy a központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolójának a (4) bekezdés szerinti hitelesítése céljából.
(7)
A (6) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a Szlovák Információs Szolgálatra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra és a Katonai Hírszerzésre,29ca) amelyről a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma mint számviteli egység könyvel.
(8)
A község vagy megye mint számviteli egység köteles a könyvvizsgálónak írásbeli, indokolt kérelem alapján lehetővé tenni a könyvelési szoftverhez való hozzáférést a közigazgatási számviteli egység konszolidált számviteli beszámolójának a (4) bekezdés szerinti hitelesítése céljából.
(9)
A (6) és (8) bekezdés szerinti kérelem a következőket tartalmazza:
a)
a kérelmező azonosító adatai, amelyek a jogi személy neve vagy a természetes személy neve és vezetékneve, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy vállalkozásának helye és a személy azonosító száma,
b)
a cél, amelyre a kérelmező a könyvelési szoftverhez való hozzáférés lehetővé tételét kéri,
c)
a könyvelési szoftverhez való hozzáférés terjedelme és
d)
a könyvelési szoftverhez való hozzáférés időtartama.
(10)
Ha a (6) és (8) bekezdés szerinti kérelem nem tartalmazza a (9) bekezdésben felsorolt kellékeket, a számviteli egység haladéktalanul felszólítja a kérelmezőt, hogy a hiányos kérelmet egy meghatározott, legalább hét napos határidőn belül egészítse ki. Az elektronikus formában benyújtott kérelmet minősített elektronikus aláírással29n) vagy minősített elektronikus bélyegzővel29na) kell ellátni, ellenkező esetben elutasítható. A (6) és (8) bekezdés szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási rendtartás.
(11)
A (6) és (8) bekezdés szerinti kérelem elutasítható, ha nem tartalmazza a (9) bekezdésben felsorolt kellékeket, vagy ha a könyvelési szoftverhez való hozzáférés lehetővé tétele ellentétes lenne a külön jogszabályokkal,29cb) vagy hozzáférést tenne lehetővé a Szlovák Köztársaság védelmét vagy biztonságát érintő olyan információhoz, amely önmagában vagy más információval együtt alkalmas arra, hogy veszélyeztesse, korlátozza vagy ellehetetlenítse a Szlovák Köztársaság védelmi képességét.
§ 22b
Obsah výročnej správy a konsolidovanej výročnej správy subjektov verejnej správy
(1)
Účtovná jednotka, ktorou je správca kapitoly, obec alebo vyšší územný celok, ktorá musí mať účtovnú závierku overenú audítorom podľa § 19 alebo § 22a, je povinná vyhotovovať výročnú správu, ktorej súlad s účtovnou závierkou zostavenou za to isté účtovné obdobie musí byť overený audítorom.
(2)
Ak má účtovná jednotka zostavujúca konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22a ods. 1 povinnosť zostaviť aj individuálnu výročnú správu, môže údaje z individuálnej výročnej správy uviesť v konsolidovanej výročnej správe a individuálnu výročnú správu nemusí zostaviť ako samostatný dokument.
(3)
Výročná správa a konsolidovaná výročná správa za účtovné obdobie obsahujú účtovnú závierku k poslednému dňu účtovného obdobia, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa, a správu audítora k tejto účtovnej závierke a informácie najmä o
a)
kapitole štátneho rozpočtu, obci, vyššom územnom celku alebo o organizáciách konsolidovaného celku,
b)
geografických údajoch, demografických údajoch, histórii, pamiatkach a symboloch obce alebo o symboloch vyššieho územného celku,
c)
plnení úloh obce alebo vyššieho územného celku v oblasti výchovy a vzdelávania, sociálneho zabezpečenia, zdravotníctva, kultúry, dopravy, územného plánovania a hospodárstva,
d)
plnení úloh ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy,
e)
ostatných významných skutočnostiach, ktoré mali vplyv na hospodárenie a činnosť obce, vyššieho územného celku alebo kapitoly štátneho rozpočtu.
22.b §
A közigazgatási szervek éves jelentésének és konszolidált éves jelentésének tartalma
(1)
Az a számviteli egység, amely a fejezet kezelője, község vagy megye, és amelynek a 19. § vagy a 22a. § szerint a számviteli beszámolóját könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, köteles éves jelentést készíteni, amelynek az ugyanazon számviteli időszakra összeállított számviteli beszámolóval való összhangját könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.
(2)
Ha a 22a. § (1) bekezdése szerint konszolidált számviteli beszámolót összeállító számviteli egység köteles egyedi éves jelentést is összeállítani, az egyedi éves jelentés adatait feltüntetheti a konszolidált éves jelentésben, és az egyedi éves jelentést nem kell külön dokumentumként összeállítania.
(3)
Az éves jelentés és a konszolidált éves jelentés a számviteli időszakra vonatkozóan tartalmazza annak a számviteli időszaknak az utolsó napjára vonatkozó számviteli beszámolót, amelyre az éves jelentést készítik, és az ehhez a számviteli beszámolóhoz tartozó könyvvizsgálói jelentést, valamint különösen az alábbiakról szóló információkat:
a)
az állami költségvetés fejezetéről, a községről, a megyéről vagy a konszolidált egész szervezeteiről,
b)
a község földrajzi adatairól, demográfiai adatairól, történelméről, műemlékeiről és jelképeiről vagy a megye jelképeiről,
c)
a község vagy a megye feladatainak teljesítéséről a nevelés és oktatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a kultúra, a közlekedés, a területrendezés és a gazdaság területén,
d)
a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek feladatainak teljesítéséről,
e)
egyéb jelentős tényekről, amelyek hatással voltak a község, a megye vagy az állami költségvetés fejezetének gazdálkodására és tevékenységére.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
REGISTER
Nyilvántartás
§ 23
(1)
Register je informačným systémom verejnej správy,29d) správcom ktorého je ministerstvo. Prevádzkovateľom registra je rozpočtová organizácia ministerstva DataCentrum (ďalej len "prevádzkovateľ registra"). Správca registra a prevádzkovateľ registra sa považujú za spoločných prevádzkovateľov podľa osobitného predpisu.29daa)
(2)
Do registra sa ukladajú
a)
riadne individuálne účtovné závierky,
b)
mimoriadne individuálne účtovné závierky,
c)
riadne konsolidované účtovné závierky,
d)
mimoriadne konsolidované účtovné závierky,
e)
súhrnné účtovné závierky verejnej správy,
f)
výkazy vybraných údajov z účtovných závierok podľa § 17a a 22,
g)
správy audítorov,
h)
individuálne výročné správy,
i)
konsolidované výročné správy,
j)
ročné finančné správy podľa osobitného predpisu,29da)
k)
oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky,
l)
správy s informáciami o dani z príjmov,
m)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti uvedené v § 20c ods. 17 písm. b) a § 20g ods. 10 písm. b),
n)
správy o udržateľnosti a dokumenty s názorom týkajúcim sa uistenia uvedené v § 20d ods. 6,
o)
správy o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti,
p)
výkazy podľa osobitných predpisov.29daaa)
(3)
Do registra môže účtovná jednotka uložiť aj účtovnú závierku podľa odseku 2, ktorú zostavila z vlastného podnetu. Účtovné jednotky, ktoré zostavujú ročnú finančnú správu podľa osobitného predpisu,29da) ukladajú účtovnú závierku a výročnú správu ako súčasť ročnej finančnej správy v lehote ustanovenej osobitným predpisom.29da)
(4)
Prevádzkovateľ registra
a)
vytvára, udržiava a prevádzkuje register,
b)
zhromažďuje a spracováva údaje z účtovných závierok,
c)
zhromažďuje a spracováva údaje z výročných správ,
d)
poskytuje a sprístupňuje dokumenty podľa odseku 2 a identifikačné údaje podľa odseku 7 v súlade s týmto zákonom orgánom verejnej správy a iným osobám.
(5)
Dokumenty podľa odseku 2 sa uchovávajú v súlade s § 35. Dokumenty podľa odseku 2, ktoré vyhotovuje účtovná jednotka, musia byť vyhotovené v štátnom jazyku. Dokumenty podľa odseku 2 musia byť uložené v štátnom jazyku a na základe rozhodnutia účtovnej jednotky môžu byť uložené aj v cudzom jazyku. Dokumenty podľa odseku 2 písm. m), ktorých preklad do štátneho jazyka nie je úradne overený, obsahujú vyhlásenie o tejto skutočnosti.
(6)
Register sa člení na verejnú časť a neverejnú časť. Verejnú časť registra tvoria dokumenty podľa odseku 2 a voľne dostupný zoznam identifikačných údajov podľa odseku 7. Neverejnú časť registra tvoria dokumenty podľa odseku 2
a)
účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b) a pobočky zahraničnej finančnej inštitúcie,29db)
b)
fyzickej osoby, ktorá je účtovnou jednotkou.
(7)
Prevádzkovateľ registra vedie, aktualizuje a zverejňuje zoznam právnických osôb, zahraničných fyzických osôb a slovenských fyzických osôb, ktoré podnikajú alebo vykonávajú inú samostatnú zárobkovú činnosť, prostredníctvom webového sídla v elektronickej podobe. Do registra sa zapisujú o nich najmä tieto identifikačné údaje:
a)
obchodné meno alebo názov alebo meno a priezvisko,
b)
identifikačné číslo organizácie,
c)
daňové identifikačné číslo,
d)
štatistický kód hlavnej ekonomickej činnosti pridelený podľa spoločnej štatistickej klasifikácie ekonomických činností v Európskej únii,29dc)
e)
adresa sídla alebo miesta podnikania,
f)
právna forma,
g)
počet zamestnancov,
h)
druh vlastníctva,
i)
dátum vzniku, ktorým je dátum vzniku právnickej osoby, dátum vzniku oprávnenia na podnikanie alebo dátum vzniku oprávnenia na výkon činnosti fyzickej osoby,
j)
dátum zániku, ktorým je dátum zániku právnickej osoby, dátum zániku oprávnenia na podnikanie alebo dátum zániku oprávnenia na výkon činnosti fyzickej osoby.
(8)
Identifikačné údaje zahraničnej fyzickej osoby a slovenskej fyzickej osoby, ktorá podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, pričom neuložila žiadne dokumenty podľa odseku 2 a zanikla, sú prístupné v neverejnej časti registra. Identifikačné údaje zahraničnej fyzickej osoby a slovenskej fyzickej osoby, ktorá podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, pričom uložila dokumenty podľa odseku 2 a zanikla, sú po desiatich rokoch od dátumu jej zániku prístupné v neverejnej časti registra. Identifikačné údaje zahraničnej fyzickej osoby a slovenskej fyzickej osoby, ktorá podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť a uložila dokumenty podľa odseku 2 po dátume zániku, a to za účtovné obdobie, ktoré začalo po dátume zániku uvedenom v registri, sú prístupné vo verejnej časti registra po dobu desiatich rokov od konca účtovného obdobia, za ktoré uložila dokumenty podľa odseku 2. Prevádzkovateľ registra uskutoční presun identifikačných údajov do neverejnej časti registra do 12 mesiacov odo dňa, keď sa dozvedel o dátume zániku fyzickej osoby, okrem zverejnenia identifikačných údajov podľa tretej vety.
(9)
Prevádzkovateľ registra je oprávnený poskytovať údaje z neverejnej časti registra na analytické účely a na štatistické účely analytickým útvarom orgánov verejnej správy.
23. §
(1)
A nyilvántartás egy közigazgatási információs rendszer,29d) amelynek kezelője a minisztérium. A nyilvántartás üzemeltetője a minisztérium költségvetési szerve, a DataCentrum (a továbbiakban: a nyilvántartás üzemeltetője). A nyilvántartás kezelője és a nyilvántartás üzemeltetője külön jogszabály szerint közös adatkezelőnek minősül.29daa)
(2)
A nyilvántartásban a következők kerülnek letétbe helyezésre:
a)
rendes egyedi számviteli beszámolók,
b)
rendkívüli egyedi számviteli beszámolók,
c)
rendes konszolidált számviteli beszámolók,
d)
rendkívüli konszolidált számviteli beszámolók,
e)
a közigazgatás összesített számviteli beszámolói,
f)
a 17a. és 22. § szerinti, a számviteli beszámolókból származó kiválasztott adatok kimutatásai,
g)
könyvvizsgálói jelentések,
h)
egyedi éves jelentések,
i)
konszolidált éves jelentések,
j)
külön jogszabály szerinti éves pénzügyi jelentések,29da)
k)
értesítés a számviteli beszámoló jóváhagyásának dátumáról,
l)
jövedelemadóról szóló információs jelentések,
m)
a tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat fenntarthatósági információinak konszolidált közzététele és a fenntarthatósági információk konszolidált közzététele területén a bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentum, a 20c. § (17) bekezdésének b) pontjában és a 20g. § (10) bekezdésének b) pontjában említettek szerint,
n)
a 20d. § (6) bekezdésében említett fenntarthatósági jelentések és a bizonyosságot nyújtó véleményt tartalmazó dokumentumok,
o)
a fenntarthatósági információk közzététele területén bizonyosságot nyújtó jelentések,
p)
kimutatások külön jogszabályok szerint..29daaa)
(3)
A számviteli egység a nyilvántartásban letétbe helyezheti a (2) bekezdés szerinti, saját kezdeményezésére összeállított számviteli beszámolót is. Azok a számviteli egységek, amelyek külön jogszabály29da) szerint éves pénzügyi jelentést állítanak össze, a számviteli beszámolót és az éves jelentést az éves pénzügyi jelentés részeként, a külön jogszabályban29da) meghatározott határidőn belül helyezik letétbe.
(4)
A nyilvántartás üzemeltetője
a)
létrehozza, karbantartja és üzemelteti a nyilvántartást,
b)
gyűjti és feldolgozza a számviteli beszámolókból származó adatokat,
c)
gyűjti és feldolgozza az éves jelentésekből származó adatokat,
d)
e törvénnyel összhangban szolgáltatja és hozzáférhetővé teszi a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat és a (7) bekezdés szerinti azonosító adatokat a közigazgatási szerveknek és más személyeknek.
(5)
A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat a 35. §-sal összhangban kell megőrizni. A (2) bekezdés szerinti, a számviteli egység által kiállított dokumentumokat államnyelven kell kiállítani. A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat államnyelven kell letétbe helyezni, és a számviteli egység döntése alapján idegen nyelven is letétbe helyezhetők. A (2) bekezdés m) pontja szerinti dokumentumok, amelyek államnyelvre történő fordítása nincs hivatalosan hitelesítve, nyilatkozatot tartalmaznak erről a tényről.
(6)
A nyilvántartás nyilvános és nem nyilvános részre tagolódik. A nyilvántartás nyilvános részét a (2) bekezdés szerinti dokumentumok és a (7) bekezdés szerinti azonosító adatok szabadon hozzáférhető jegyzéke képezi. A nyilvántartás nem nyilvános részét a (2) bekezdés szerinti dokumentumok képezik
a)
a 17a. § (1) bekezdésének b) pontjában említett számviteli egység és a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepe,29db)
b)
a számviteli egységnek minősülő természetes személy esetében.
(7)
A nyilvántartás üzemeltetője a honlapján keresztül elektronikus formában vezeti, frissíti és közzéteszi a vállalkozó vagy más önálló keresőtevékenységet folytató jogi személyek, külföldi természetes személyek és szlovák természetes személyek jegyzékét. A nyilvántartásba róluk különösen a következő azonosító adatokat jegyzik be:
a)
cégnév vagy elnevezés, vagy utó- és vezetéknév,
b)
statisztikai azonosítószám,
c)
adószám,
d)
a fő gazdasági tevékenység statisztikai kódja, amelyet az Európai Unió gazdasági tevékenységeinek egységes statisztikai osztályozása szerint állapítottak meg,29dc)
e)
a székhely vagy a vállalkozás helyének címe,
f)
jogi forma,
g)
alkalmazottak száma,
h)
tulajdonosi forma,
i)
a keletkezés dátuma, amely a jogi személy keletkezésének dátuma, a vállalkozási engedély keletkezésének dátuma vagy a természetes személy tevékenység végzésére vonatkozó engedélye keletkezésének dátuma,
j)
a megszűnés dátuma, amely a jogi személy megszűnésének dátuma, a vállalkozási engedély megszűnésének dátuma vagy a természetes személy tevékenység végzésére vonatkozó engedélye megszűnésének dátuma.
(8)
Annak a vállalkozó vagy más önálló keresőtevékenységet folytató külföldi természetes személynek és szlovák természetes személynek az azonosító adatai, aki nem helyezett letétbe a (2) bekezdés szerinti dokumentumot és megszűnt, a nyilvántartás nem nyilvános részében hozzáférhetők. Annak a vállalkozó vagy más önálló keresőtevékenységet folytató külföldi természetes személynek és szlovák természetes személynek az azonosító adatai, aki letétbe helyezte a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat és megszűnt, a megszűnésének dátumától számított tíz év elteltével a nyilvántartás nem nyilvános részében hozzáférhetők. Annak a vállalkozó vagy más önálló keresőtevékenységet folytató külföldi természetes személynek és szlovák természetes személynek az azonosító adatai, aki a megszűnés dátuma után helyezett letétbe a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat, mégpedig a nyilvántartásban feltüntetett megszűnési dátum után kezdődő számviteli időszakra vonatkozóan, a nyilvántartás nyilvános részében hozzáférhetők annak a számviteli időszaknak a végétől számított tíz évig, amelyre a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat letétbe helyezte. A nyilvántartás üzemeltetője az azonosító adatoknak a nyilvántartás nem nyilvános részébe történő áthelyezését a természetes személy megszűnésének dátumáról való tudomásszerzéstől számított 12 hónapon belül végzi el, kivéve a harmadik mondat szerinti azonosító adatok közzétételét.
(9)
A nyilvántartás üzemeltetője jogosult a nyilvántartás nem nyilvános részéből adatokat szolgáltatni elemzési és statisztikai célokra a közigazgatási szervek elemző részlegeinek.
§ 23a
(1)
Účtovná jednotka je povinná ukladať dokumenty podľa § 23 ods. 2 v elektronickej podobe.
(2)
Povinnosť uložiť dokumenty podľa § 23 ods. 2 sa nevzťahuje na Slovenskú informačnú službu a na účtovnú jednotku, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, okrem subjektu verejnej správy, ak nemá povinnosť predkladať daňové priznanie podľa osobitných predpisov29g) alebo ak nemá povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa osobitných predpisov,29h) alebo ak jej povinnosť uloženia dokumentov podľa § 23 ods. 2 neustanovujú osobitné predpisy.29ha)
(3)
Účtovná jednotka ukladá riadnu individuálnu účtovnú závierku, mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku a výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky podľa § 17a ods. 7 v registri najneskôr do šiestich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, ak § 22a ods. 3 alebo osobitný predpis neustanovuje inak.29i) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zostavovať riadnu konsolidovanú účtovnú závierku alebo mimoriadnu konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22 alebo § 22a, je povinná uložiť riadnu konsolidovanú účtovnú závierku, mimoriadnu konsolidovanú účtovnú závierku a výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky podľa § 22 ods. 18 spolu so správou audítora v registri do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa zostavuje riadna konsolidovaná účtovná závierka alebo mimoriadna konsolidovaná účtovná závierka. Dokumenty podľa § 23 ods. 2 ukladá do registra za zanikajúcu účtovnú jednotku nástupnícka účtovná jednotka; do dňa účinkov premeny alebo účinkov cezhraničnej premeny ich môže uložiť zanikajúca účtovná jednotka.
(4)
Ak účtovná jednotka nemá schválenú účtovnú závierku v lehote podľa odseku 3, ukladá neschválenú účtovnú závierku a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky ukladá do registra dodatočne, najneskôr do 15 pracovných dní od jej schválenia. Vzor oznámenia o dátume schválenia účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(5)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania účtovnej závierky audítorom podľa § 19, 22 a 22a, ukladá v registri aj správu audítora. Ak účtovná jednotka nemá účtovnú závierku overenú v lehote podľa odseku 3, ukladá neoverenú účtovnú závierku a správu audítora uloží v registri dodatočne, najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa účtovná závierka zostavuje.
(6)
Ak po uložení účtovnej závierky v registri účtovná jednotka otvorí účtovné knihy v súlade s § 16 ods. 10, uloží do registra novú schválenú účtovnú závierku bez zbytočného odkladu, najneskôr do 15 pracovných dní od jej schválenia. Ak po uložení výročnej správy v registri účtovná jednotka mení obsah výročnej správy, uloží do registra novú výročnú správu bez zbytočného odkladu.
(7)
Schválenú účtovnú závierku alebo oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky musí účtovná jednotka uložiť v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa účtovná závierka zostavuje.
(8)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vyhotovenia individuálnej výročnej správy, je povinná uložiť riadnu individuálnu výročnú správu a mimoriadnu individuálnu výročnú správu v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto individuálna výročná správa vyhotovuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29ha) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vyhotovenia konsolidovanej výročnej správy, je povinná uložiť riadnu konsolidovanú výročnú správu a mimoriadnu konsolidovanú výročnú správu v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa tieto konsolidované výročné správy vyhotovujú. Ukladané výročné správy nemusia obsahovať účtovnú závierku, správu audítora a ak sa vyhotovuje, ani správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, ak tieto dokumenty sú už osobitne uložené v registri.
(9)
Účtovná jednotka je zodpovedná za správnosť uložených dokumentov podľa § 23 ods. 2, ak § 20f alebo § 21f neustanovuje inak. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania podľa § 19 alebo § 22, nesmie zverejniť informácie, ktoré predtým neboli overené audítorom, spôsobom, ktorý by mohol používateľa uviesť do omylu, že audítorom overené boli.
(10)
Ak § 23a ods. 3 neustanovuje inak, dokumenty podľa § 23 ods. 2 po výmaze obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra je povinný uložiť posledný štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu zapísaný v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra, ktorý bol oprávnený konať za obchodnú spoločnosť alebo družstvo v rozsahu zapísanom v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra.
(11)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť uloženia správy s informáciami o dani z príjmov podľa § 21a ods. 5, je povinná ju uložiť v registri podľa vzoru a v elektronickom formáte ustanovenými osobitným predpisom29iaa) najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovuje. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť uloženia správy s informáciami o dani z príjmov podľa § 21b alebo § 21c do registra, je povinná ju uložiť v registri v elektronickom formáte, ktorý ustanoví ministerstvo opatrením, najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovuje. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(12)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom podľa § 20h, ukladá v registri aj správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa výročná správa vyhotovuje.
(13)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť uloženia správy o udržateľnosti podľa § 20d do registra, je povinná uložiť túto správu spolu s názorom týkajúcim sa uistenia uvedeným v § 20d ods. 6 v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto správa o udržateľnosti vyhotovuje.
(14)
Účtovná jednotka, ktorá postupuje podľa § 20c ods. 16 alebo § 20g ods. 9, ukladá dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. m) v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré uplatňuje oslobodenie od individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti alebo konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti.
(15)
V prípade, ak dokument doručený účtovnou jednotkou obsahuje osobné údaje, prevádzkovateľ registra je oprávnený ich spracúvať v súlade s § 23b ods. 3. Ak dokument doručený účtovnou jednotkou obsahuje osobné údaje, správca registra je oprávnený ich spracúvať v súlade s § 23b ods. 5.
23.a §
(1)
A számviteli egység köteles a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat elektronikus formában letétbe helyezni.
(2)
A 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok letétbe helyezésének kötelezettsége nem vonatkozik a Szlovák Információs Szolgálatra és arra a számviteli egységre, amelyet nem vállalkozási céllal alapítottak vagy hoztak létre, a közigazgatási szerv kivételével, ha külön jogszabályok29g) szerint nem köteles adóbevallást benyújtani, vagy ha külön jogszabályok29h) szerint nem köteles a számviteli beszámolóját könyvvizsgálóval hitelesíttetni, vagy ha a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségét külön jogszabályok29ha) nem írják elő.
(3)
A számviteli egység a rendes egyedi számviteli beszámolót, a rendkívüli egyedi számviteli beszámolót és a 17a. § (7) bekezdése szerinti, a számviteli beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatását legkésőbb a számviteli beszámoló fordulónapjától számított hat hónapon belül helyezi letétbe a nyilvántartásban, hacsak a 22a. § (3) bekezdése vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik.29i) Az a számviteli egység, amely a 22. § vagy a 22a. § szerint köteles rendes konszolidált számviteli beszámolót vagy rendkívüli konszolidált számviteli beszámolót összeállítani, köteles a rendes konszolidált számviteli beszámolót, a rendkívüli konszolidált számviteli beszámolót és a 22. § (18) bekezdése szerinti, a számviteli beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatását a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a nyilvántartásban letétbe helyezni annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre a rendes konszolidált számviteli beszámoló vagy a rendkívüli konszolidált számviteli beszámoló készül. A 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat a megszűnő számviteli egység helyett a jogutód számviteli egység helyezi letétbe a nyilvántartásban; az átalakulás hatálybalépésének vagy a határon átnyúló átalakulás hatálybalépésének napjáig azokat a megszűnő számviteli egység is letétbe helyezheti.
(4)
Ha a számviteli egységnek a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nincs jóváhagyott számviteli beszámolója, a jóvá nem hagyott számviteli beszámolót helyezi letétbe, és a számviteli beszámoló jóváhagyásának dátumáról szóló értesítést utólag, legkésőbb a jóváhagyástól számított 15 munkanapon belül helyezi letétbe a nyilvántartásban. A számviteli beszámoló jóváhagyásának dátumáról szóló értesítés mintáját a minisztérium intézkedéssel állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában közzétett kiadási közleménnyel hirdeti ki.
(5)
Az a számviteli egység, amely a 19., 22. és 22a. § szerint köteles a számviteli beszámolóját könyvvizsgálóval hitelesíttetni, a nyilvántartásban a könyvvizsgálói jelentést is letétbe helyezi. Ha a számviteli egységnek a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nincs hitelesített számviteli beszámolója, a nem hitelesített számviteli beszámolót helyezi letétbe, és a könyvvizsgálói jelentést utólag, legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül helyezi letétbe a nyilvántartásban, amelyre a számviteli beszámoló készül.
(6)
Ha a számviteli beszámoló nyilvántartásban való letétbe helyezése után a számviteli egység a 16. § (10) bekezdésével összhangban megnyitja a könyvelési könyveket, az új, jóváhagyott számviteli beszámolót felesleges késedelem nélkül, legkésőbb annak jóváhagyásától számított 15 munkanapon belül letétbe helyezi a nyilvántartásban. Ha az éves jelentés nyilvántartásban való letétbe helyezése után a számviteli egység megváltoztatja az éves jelentés tartalmát, az új éves jelentést felesleges késedelem nélkül letétbe helyezi a nyilvántartásban.
(7)
A jóváhagyott számviteli beszámolót vagy a számviteli beszámoló jóváhagyásának dátumáról szóló értesítést a számviteli egységnek legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül kell letétbe helyeznie a nyilvántartásban, amelyre a számviteli beszámoló készül.
(8)
Az a számviteli egység, amely köteles egyedi éves jelentést készíteni, köteles a rendes egyedi éves jelentést és a rendkívüli egyedi éves jelentést a nyilvántartásban letétbe helyezni legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre ez az egyedi éves jelentés készül, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik.29ha) Az a számviteli egység, amely köteles konszolidált éves jelentést készíteni, köteles a rendes konszolidált éves jelentést és a rendkívüli konszolidált éves jelentést a nyilvántartásban letétbe helyezni legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre ezek a konszolidált éves jelentések készülnek. A letétbe helyezett éves jelentéseknek nem kell tartalmazniuk a számviteli beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést, és ha készül, a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági jelentést sem, ha ezek a dokumentumok már külön letétbe vannak helyezve a nyilvántartásban.
(9)
A számviteli egység felelős a 23. § (2) bekezdése szerint letétbe helyezett dokumentumok helyességéért, hacsak a 20f. § vagy a 21f. § másként nem rendelkezik. Az a számviteli egység, amely a 19. § vagy a 22. § szerint hitelesítési kötelezettség alá esik, nem tehet közzé olyan információkat, amelyeket korábban nem hitelesített könyvvizsgáló, oly módon, amely a felhasználót abban a tekintetben téveszthetné meg, hogy azokat könyvvizsgáló hitelesítette.
(10)
Hacsak a 23a. § (3) bekezdése másként nem rendelkezik, a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése után az a cégjegyzékbe a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése előtt bejegyzett utolsó statutáris szerv vagy a statutáris szerv tagja köteles letétbe helyezni, aki a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett terjedelemben jogosult volt a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében eljárni.
(11)
Az a számviteli egység, amely a 21a. § (5) bekezdése szerint köteles a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést letétbe helyezni, köteles azt a nyilvántartásban a külön jogszabályban29iaa) meghatározott minta szerint és elektronikus formátumban letétbe helyezni legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre ez a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés készül. Az a számviteli egység, amely a 21b. § vagy a 21c. § szerint köteles a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést a nyilvántartásban letétbe helyezni, köteles azt a nyilvántartásban a minisztérium által intézkedéssel meghatározott elektronikus formátumban letétbe helyezni legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre ez a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés készül. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában közzétett kiadási közleménnyel hirdeti ki.
(12)
Az a számviteli egység, amely köteles biztosítani, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági információk közzététele a 20h. § szerint könyvvizsgáló általi, a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági eljárás alá essen, a nyilvántartásban a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági jelentést is letétbe helyezi annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre az éves jelentés készül.
(13)
Az a számviteli egység, amely a 20d. § szerint köteles a fenntarthatósági jelentést a nyilvántartásban letétbe helyezni, köteles ezt a jelentést a 20d. § (6) bekezdésében említett, a bizonyosságra vonatkozó véleménnyel együtt a nyilvántartásban letétbe helyezni legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre ez a fenntarthatósági jelentés készül.
(14)
A 20c. § (16) bekezdése vagy a 20g. § (9) bekezdése szerint eljáró számviteli egység a 23. § (2) bekezdésének m) pontja szerinti dokumentumokat a nyilvántartásban legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül helyezi letétbe, amelyre az egyedi fenntarthatósági információk közzététele vagy a konszolidált fenntarthatósági információk közzététele alóli mentességet érvényesíti.
(15)
Amennyiben a számviteli egység által kézbesített dokumentum személyes adatokat tartalmaz, a nyilvántartás üzemeltetője jogosult azokat a 23b. § (3) bekezdésével összhangban kezelni. Ha a számviteli egység által kézbesített dokumentum személyes adatokat tartalmaz, a nyilvántartás kezelője jogosult azokat a 23b. § (5) bekezdésével összhangban kezelni.
§ 23b
(1)
Ak odsek 2 neustanovuje inak, dokumenty podľa § 23 ods. 2 vyhotovené v elektronickej podobe sa doručujú prostredníctvom špecializovaného portálu29k) prevádzkovaného Finančným riaditeľstvom Slovenskej republiky (ďalej len „finančné riaditeľstvo“). Ak majú dokumenty podľa § 23 ods. 2 predpísanú štruktúrovanú formu podľa tohto zákona, povinnosť uloženia do registra sa považuje za splnenú iba vtedy, ak sú doručené spôsobom podľa osobitného predpisu.29ia) Finančné riaditeľstvo overí, či doručená účtovná závierka a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky obsahujú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b), vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až f), či účtovná závierka obsahuje všetky súčasti podľa § 17 ods. 3 alebo ods. 4 a overí, či dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. f) až p) obsahujú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b) a postúpi ich bez zbytočného odkladu prevádzkovateľovi registra. Ak účtovná jednotka neuložila dokumenty podľa § 23 ods. 2, neuložila ich v správnej podobe podľa § 23a ods. 1 alebo formáte podľa § 23a ods. 11 alebo osobitného predpisu,29ib) doručené podanie bolo podané na nesprávnom vzore, neobsahuje náležitosti alebo súčasti podľa tretej vety, uložila dokumenty len s vyplnenými všeobecnými náležitosťami bez vyplnenia obsahu dokumentu a účtovná jednotka chyby neodstránila v lehotách podľa § 23a ods. 3 až 8, 11 a 14, daňový úrad ju vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote29ic) a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(2)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek verejnej správy sa doručujú prevádzkovateľovi registra prostredníctvom systému štátnej pokladnice.29j)
(3)
Prevádzkovateľ registra zaradí, zverejní a sprístupní každý doručený dokument podľa § 23 ods. 2, tak ako ho účtovná jednotka uložila, najneskôr do piatich pracovných dní odo dňa doručenia do registra, vo verejnej časti alebo neverejnej časti registra. Zverejnené dokumenty podľa § 23 ods. 2, ktoré sa ukladajú a sú obsahom zbierky listín obchodného registra,29ka) zasiela prevádzkovateľ registra priebežne v lehote do 30 kalendárnych dní odo dňa zverejnenia prostredníctvom Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky do zbierky listín obchodného registra. Tieto dokumenty sa spolu s údajom o dátume ich uloženia zasielajú v elektronickej podobe. Ročnú finančnú správu uloženú podľa § 23 ods. 2 písm. j) súčasne zasiela prevádzkovateľ registra spolu s údajom o dátume jej uloženia prevádzkovateľovi centrálnej evidencie regulovaných informácií.29kb) Rovnako postupuje prevádzkovateľ registra pri dodatočnom doručení oznámenia podľa § 23a ods. 4 a dodatočnom doručení správy audítora podľa § 23a ods. 5.
(4)
Doručením dokumentov podľa § 23 ods. 2 do špecializovaného portálu podľa odseku 1, alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice sa povinnosť uloženia a zverejnenia dokumentov účtovnou jednotkou považuje za splnenú. Ak účtovná jednotka nedostatky podľa odseku 1 v požadovanom rozsahu odstráni v lehote určenej daňovým úradom vo výzve na odstránenie nedostatkov, považuje sa takto doručené podanie za podané bez nedostatkov v deň pôvodného doručenia podania. Ak účtovná jednotka nevyhovie výzve daňového úradu na odstránenie nedostatkov v plnom rozsahu a v určenej lehote, považuje sa podanie dokumentov podľa § 23 ods. 2 za nedoručené.
(5)
Správca registra môže
a)
presunúť dokument podľa § 23 ods. 2 k tej účtovnej jednotke, ktorej sa týka, ak bol uložený k účtovnej jednotke, ktorej sa netýka,
b)
vymazať dokument, ktorý nie je dokumentom podľa § 23 ods. 2.
(6)
Ak vzniknú pochybnosti o správnosti, pravdivosti alebo úplnosti dokumentov, po uložení dokumentov v registri, prevádzkovateľ registra oznámi pochybnosti daňovému úradu a ten účtovnú jednotku vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(7)
Podrobnosti o elektronickej komunikácii a poskytovaní elektronických služieb uverejní prevádzkovateľ registra na svojom webovom sídle.
23.b §
(1)
Amennyiben a (2) bekezdés másként nem rendelkezik, a 23. § (2) bekezdése szerinti, elektronikus formában kiállított dokumentumokat a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága (a továbbiakban: „pénzügyi igazgatóság”) által üzemeltetett szakosított portálon29k) keresztül kell kézbesíteni. Amennyiben a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok e törvény szerint előírt strukturált formátummal rendelkeznek, a nyilvántartásba való letétbe helyezési kötelezettség csak akkor minősül teljesítettnek, ha a kézbesítésük külön jogszabály29ia) szerinti módon történik. A pénzügyi igazgatóság ellenőrzi, hogy a kézbesített számviteli beszámoló és a számviteli beszámoló jóváhagyásának dátumáról szóló értesítés tartalmazza-e a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti helyesen kitöltött általános kellékeket, a 17. § (2) bekezdésének c)–f) pontja szerinti kitöltött általános kellékeket, hogy a számviteli beszámoló tartalmazza-e a 17. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti összes alkotóelemet, és ellenőrzi, hogy a 23. § (2) bekezdésének f)–p) pontja szerinti dokumentumok tartalmazzák-e a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti helyesen kitöltött általános kellékeket, és azokat felesleges késedelem nélkül továbbítja a nyilvántartás üzemeltetőjének. Amennyiben a számviteli egység nem helyezte letétbe a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat, nem a 23a. § (1) bekezdése szerinti helyes formában vagy a 23a. § (11) bekezdése vagy külön jogszabály29ib) szerinti formátumban helyezte letétbe azokat, a kézbesített beadványt nem a megfelelő mintán nyújtották be, nem tartalmazza a harmadik mondat szerinti kellékeket vagy alkotóelemeket, a dokumentumokat csak a kitöltött általános kellékekkel, a dokumentum tartalmának kitöltése nélkül helyezte letétbe, és a számviteli egység a hibákat a 23a. § (3)–(8), (11) és (14) bekezdése szerinti határidőkön belül nem orvosolta, az adóhivatal felszólítja a hiányosságok pótlására az általa meghatározott határidőn belül,29ic) és tájékoztatja a pótlás elmaradásával járó következményekről.
(2)
Az államháztartási számviteli egységek 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumait az államkincstári rendszeren29j) keresztül kell kézbesíteni a nyilvántartás üzemeltetőjének.
(3)
A nyilvántartás üzemeltetője minden beérkezett, 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumot, a számviteli egység általi letétbe helyezés formájában, a beérkezéstől számított legkésőbb öt munkanapon belül besorol, közzétesz és hozzáférhetővé tesz a nyilvántartásban, a nyilvántartás nyilvános vagy nem nyilvános részében. A 23. § (2) bekezdése szerinti közzétett dokumentumokat, amelyeket letétbe helyeznek és a cégjegyzék okirattárának29ka) részét képezik, a nyilvántartás üzemeltetője a közzétételtől számított 30 naptári napon belül folyamatosan megküldi a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumán keresztül a cégjegyzék okirattárába. Ezeket a dokumentumokat a letétbe helyezésük dátumának adatával együtt elektronikus formában kell megküldeni. A 23. § (2) bekezdésének j) pontja szerint letétbe helyezett éves pénzügyi jelentést a nyilvántartás üzemeltetője egyidejűleg, a letétbe helyezés dátumának adatával együtt megküldi a szabályozott információk központi nyilvántartásának üzemeltetőjének.29kb) A nyilvántartás üzemeltetője ugyanígy jár el a 23a. § (4) bekezdése szerinti értesítés utólagos kézbesítése és a 23a. § (5) bekezdése szerinti könyvvizsgálói jelentés utólagos kézbesítése esetén.
(4)
A 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumoknak az (1) bekezdés szerinti szakosított portálra vagy az államkincstári rendszeren keresztül történő kézbesítésével a számviteli egység dokumentumletétbe-helyezési és közzétételi kötelezettsége teljesítettnek minősül. Amennyiben a számviteli egység az (1) bekezdés szerinti hiányosságokat a kért terjedelemben pótolja az adóhivatal által a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőn belül, az így kézbesített beadvány a beadvány eredeti kézbesítésének napján hiánytalanul benyújtottnak minősül. Amennyiben a számviteli egység nem tesz eleget az adóhivatal hiánypótlási felhívásának teljes mértékben és a megadott határidőn belül, a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtása kézbesítetlennek minősül.
(5)
A nyilvántartás kezelője
a)
áthelyezheti a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumot ahhoz a számviteli egységhez, amelyre vonatkozik, ha olyan számviteli egységhez helyezték letétbe, amelyre nem vonatkozik,
b)
törölheti azt a dokumentumot, amely nem a 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentum.
(6)
Amennyiben a dokumentumok helyességével, valódiságával vagy teljességével kapcsolatban a dokumentumok nyilvántartásba való letétbe helyezését követően kétségek merülnek fel, a nyilvántartás üzemeltetője értesíti a kétségekről az adóhivatalt, amely felszólítja a számviteli egységet a hiányosságok pótlására az általa meghatározott határidőn belül, és tájékoztatja a pótlás elmaradásával járó következményekről.
(7)
Az elektronikus kommunikáció és az elektronikus szolgáltatások nyújtásának részleteit a nyilvántartás üzemeltetője a honlapján teszi közzé.
§ 23c
(1)
Prevádzkovateľ registra sprístupní dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek, ktoré sú podľa § 23 ods. 6 uložené vo verejnej časti registra všetkým osobám prostredníctvom webového sídla v elektronickej podobe, tak ako ich účtovná jednotka uložila, bez poplatku.
(2)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek, ktoré sú podľa § 23 ods. 6 uložené v neverejnej časti registra, sa sprístupňujú Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy na účely súvisiace s ich činnosťou a účtovnej jednotke, ktorej sa dokumenty týkajú, pričom Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy sa sprístupňujú prostredníctvom registra a účtovnej jednotke, ktorej sa dokumenty týkajú, na základe písomnej žiadosti prevádzkovateľovi registra. Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy môžu byť v odôvodnených prípadoch sprístupnené aj na základe písomnej žiadosti, a to ak technické podmienky bránia sprístupneniu prostredníctvom registra. Iným osobám tieto dokumenty sprístupní prevádzkovateľ registra, ak tak ustanovuje osobitný predpis.29l) Poskytovanie informácií podľa osobitného predpisu29m) sa nevzťahuje na skutočnosti nachádzajúce sa v dokumentoch podľa § 23 ods. 2 uložených v neverejnej časti registra.
(3)
Žiadosť podľa odseku 2 obsahuje
a)
identifikačné údaje žiadateľa, ktorými sú názov účtovnej jednotky, sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby a identifikačné číslo organizácie,
b)
zoznam dokumentov alebo časti dokumentov, ktoré žiadateľ požaduje sprístupniť,
c)
preukázanie oprávnenia na sprístupnenie požadovaných dokumentov alebo časti dokumentov.
(4)
Dokumenty podľa odseku 2 sa sprístupňujú v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe, pričom v elektronickej podobe sa nespoplatňujú. Žiadosť v elektronickej podobe musí byť podpísaná kvalifikovaným elektronickým podpisom29n) alebo kvalifikovanou elektronickou pečaťou,29na) inak ju možno zamietnuť. Na konanie podľa odseku 2 sa vzťahuje správny poriadok.
(5)
Na základe žiadosti vydá prevádzkovateľ registra žiadateľovi, po zaplatení správneho poplatku, kópiu uloženého dokumentu alebo časti dokumentu podľa § 23 ods. 2 alebo potvrdenie o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu nie je v registri uložený. O vydanie kópie uloženého dokumentu alebo časti dokumentu alebo potvrdenia o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, možno žiadať aj elektronickými prostriedkami. Ak žiadateľ žiada o vydanie elektronickej podoby uloženého dokumentu alebo časti dokumentu alebo elektronickej podoby potvrdenia, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, vydá ich prevádzkovateľ registra elektronickými prostriedkami29d) podpísané kvalifikovaným elektronickým podpisom29n) alebo kvalifikovanou elektronickou pečaťou.29na) Kópiu dokumentu alebo časti dokumentu alebo potvrdenie o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, vydá prevádzkovateľ registra do piatich pracovných dní odo dňa zaplatenia správneho poplatku. Účtovná jednotka môže o kópiu dokumentu alebo časti dokumentu, ktoré sa jej týkajú alebo potvrdenie, že určitý dokument nie je v registri uložený, požiadať osobne aj na okresnom úrade, ktorý plní úlohy jednotného kontaktného miesta podľa osobitného predpisu.29o) Kópiu dokumentu alebo časti dokumentu vydá účtovnej jednotke do uloženia dokumentu v registri daňový úrad.
23.c §
(1)
A nyilvántartás üzemeltetője a 23. § (6) bekezdése szerint a nyilvántartás nyilvános részében letétbe helyezett, számviteli egységek 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumait a honlapján keresztül mindenki számára díjmentesen, elektronikus formában, a számviteli egység általi letétbe helyezés formájában hozzáférhetővé teszi.
(2)
A 23. § (6) bekezdése szerint a nyilvántartás nem nyilvános részében letétbe helyezett, számviteli egységek 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumai a Szlovákia Nemzeti Bankja és a közigazgatási szervek számára a tevékenységükkel összefüggő célokra, valamint az érintett számviteli egység számára hozzáférhetők, mégpedig a Szlovákia Nemzeti Bankja és a közigazgatási szervek számára a nyilvántartáson keresztül, az érintett számviteli egység számára pedig a nyilvántartás üzemeltetőjéhez intézett írásbeli kérelem alapján. A Szlovákia Nemzeti Bankja és a közigazgatási szervek számára indokolt esetben írásbeli kérelem alapján is hozzáférhetővé tehetők, amennyiben a technikai feltételek akadályozzák a nyilvántartáson keresztüli hozzáférést. Más személyek számára ezeket a dokumentumokat a nyilvántartás üzemeltetője akkor teszi hozzáférhetővé, ha azt külön jogszabály29l) írja elő. A külön jogszabály29m) szerinti tájékoztatásnyújtás nem vonatkozik a 23. § (2) bekezdése szerinti, a nyilvántartás nem nyilvános részében letétbe helyezett dokumentumokban szereplő tényekre.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza
a)
a kérelmező azonosító adatait, amelyek a számviteli egység elnevezése, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy vállalkozásának helye és a statisztikai azonosítószám,
b)
azon dokumentumok vagy dokumentumrészek jegyzékét, amelyek hozzáférhetővé tételét a kérelmező kéri,
c)
a kért dokumentumok vagy dokumentumrészek hozzáférhetővé tételéhez való jogosultság igazolását.
(4)
A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat elektronikus vagy okirati formában teszik hozzáférhetővé, az elektronikus forma díjmentes. Az elektronikus formában benyújtott kérelmet minősített elektronikus aláírással29n) vagy minősített elektronikus bélyegzővel29na) kell ellátni, ellenkező esetben elutasítható. A (2) bekezdés szerinti eljárásra a közigazgatási rendtartás vonatkozik.
(5)
Kérelemre a nyilvántartás üzemeltetője a közigazgatási illeték megfizetése után kiadja a kérelmezőnek a 23. § (2) bekezdése szerinti letétbe helyezett dokumentum vagy dokumentumrész másolatát, vagy igazolást arról, hogy egy adott dokumentum vagy dokumentumrész nincs a nyilvántartásban letétbe helyezve. A letétbe helyezett dokumentum vagy dokumentumrész másolatának, vagy annak igazolásának kiadása, hogy egy adott dokumentum vagy dokumentumrész nincs a nyilvántartásban letétbe helyezve, elektronikus úton is kérhető. Amennyiben a kérelmező a letétbe helyezett dokumentum vagy dokumentumrész elektronikus formájának, vagy annak igazolásának elektronikus formájának kiadását kéri, hogy egy adott dokumentum vagy dokumentumrész nincs a nyilvántartásban letétbe helyezve, a nyilvántartás üzemeltetője azokat elektronikus úton,29d) minősített elektronikus aláírással29n) vagy minősített elektronikus bélyegzővel29na) ellátva adja ki. A dokumentum vagy dokumentumrész másolatát, vagy annak igazolását, hogy egy adott dokumentum vagy dokumentumrész nincs a nyilvántartásban letétbe helyezve, a nyilvántartás üzemeltetője a közigazgatási illeték megfizetésétől számított öt munkanapon belül adja ki. A számviteli egység a rá vonatkozó dokumentum vagy dokumentumrész másolatát, vagy annak igazolását, hogy egy adott dokumentum nincs a nyilvántartásban letétbe helyezve, személyesen is kérheti a külön jogszabály29o) szerint az egységes kapcsolattartó pont feladatait ellátó járási hivatalban. A dokumentum vagy dokumentumrész másolatát a számviteli egységnek a dokumentum nyilvántartásba való letétbe helyezéséig az adóhivatal adja ki.
§ 23d
(1)
Individuálna účtovná závierka sa zverejňuje uložením do registra. Konsolidovaná účtovná závierka, ktorej povinnosť zostavenia ustanovuje tento zákon, sa zverejňuje uložením do registra. Individuálna účtovná závierka a konsolidovaná účtovná závierka sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(2)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19, 22 a 22a, zverejňuje správu audítora uložením do registra, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29ha) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom podľa § 20h, zverejňuje správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti uložením do registra. Správa audítora a správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(3)
Individuálna výročná správa a konsolidovaná výročná správa sa zverejňujú uložením do registra. Individuálna výročná správa a konsolidovaná výročná správa sa ukladajú do registra spôsobom a v termínoch podľa § 23 až 23c.
(4)
Konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti uvedené v § 20c ods. 17 písm. b) a § 20g ods. 10 písm. b) sa zverejňujú uložením do registra. Dokumenty podľa prvej vety sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(5)
Účtovná jednotka, ktorá postupuje podľa § 22 ods. 8, je povinná uložiť konsolidovanú účtovnú závierku, ktorá je zostavená podľa § 22 ods. 9 písm. a), spolu so správou audítora a konsolidovanou výročnou správou do zbierky listín obchodného registra do jedného roka od skončenia jej účtovného obdobia, pričom konsolidovaná účtovná závierka môže byť uložená ako súčasť konsolidovanej výročnej správy.
(6)
Účtovná jednotka uvedená v § 17a, okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b), zverejňuje najmenej na jeden rok na svojom webovom sídle informáciu o uložení individuálnej účtovnej závierky v registri; najmenej na jeden rok zverejní na svojom webovom sídle úplnú individuálnu účtovnú závierku v tom istom rozsahu a v tej istej lehote, ako sa ukladá v registri.
(7)
Ak účtovná jednotka má povinnosť podľa osobitných predpisov,29p) aby prvky jej vykazovania informácií o udržateľnosti boli overené akreditovanou nezávislou treťou stranou,29q) zverejní na svojom webovom sídle správu tejto akreditovanej nezávislej tretej strany.
23.d §
(1)
Az egyedi számviteli beszámolót a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. A konszolidált számviteli beszámolót, amelynek összeállítási kötelezettségét e törvény írja elő, a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az egyedi számviteli beszámolót és a konszolidált számviteli beszámolót a 23–23c. § szerint kell a nyilvántartásba letétbe helyezni.
(2)
Az a számviteli egység, amelyre a 19., 22. és 22a. § szerint a számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége vonatkozik, a könyvvizsgálói jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszi közzé, hacsak külön jogszabály29ha) másként nem rendelkezik. Az a számviteli egység, amelyre a 20h. § szerint az a kötelezettség vonatkozik, hogy biztosítsa a fenntarthatósági információk közzétételének könyvvizsgáló általi, a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági ellenőrzését, a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszi közzé. A könyvvizsgálói jelentést és a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági jelentést a 23–23c. § szerint kell a nyilvántartásba letétbe helyezni.
(3)
Az egyedi éves jelentést és a konszolidált éves jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az egyedi éves jelentést és a konszolidált éves jelentést a 23–23c. § szerinti módon és határidőkön belül kell a nyilvántartásba letétbe helyezni.
(4)
A tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalati számviteli egység konszolidált fenntarthatósági információinak közzétételét és a 20c. § (17) bekezdésének b) pontjában és a 20g. § (10) bekezdésének b) pontjában említett, a konszolidált fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos véleményt tartalmazó dokumentumot a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az első mondat szerinti dokumentumokat a 23–23c. § szerint kell a nyilvántartásba letétbe helyezni.
(5)
A 22. § (8) bekezdése szerint eljáró számviteli egység köteles a 22. § (9) bekezdésének a) pontja szerint összeállított konszolidált számviteli beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel és a konszolidált éves jelentéssel együtt a számviteli időszak végétől számított egy éven belül a cégjegyzék okirattárába letétbe helyezni, miközben a konszolidált számviteli beszámoló a konszolidált éves jelentés részeként is letétbe helyezhető.
(6)
A 17a. §-ban említett számviteli egység, a 17a. § (1) bekezdésének b) pontjában említett számviteli egység kivételével, a honlapján legalább egy évig közzéteszi az egyedi számviteli beszámoló nyilvántartásba való letétbe helyezéséről szóló információt; a honlapján legalább egy évig közzéteszi a teljes egyedi számviteli beszámolót ugyanolyan terjedelemben és ugyanolyan határidőn belül, mint ahogyan azt a nyilvántartásba letétbe helyezik.
(7)
Amennyiben a számviteli egységnek külön jogszabályok29p) szerint kötelessége, hogy a fenntarthatósági információk közzétételének elemeit akkreditált független harmadik féllel29q) hitelesíttesse, a honlapján közzéteszi ezen akkreditált független harmadik fél jelentését.
§ 23e
Sprístupnenie informácií na jednotnom európskom mieste prístupu
(1)
Na účely sprístupnenia informácií na jednotnom európskom mieste prístupu vytvorenom a prevádzkovanom Európskym orgánom dohľadu (Európskym orgánom pre cenné papiere a trhy) podľa osobitného predpisu29r) účtovná jednotka podľa § 20c ods. 1 a 2, § 20d ods. 1 a 2 a § 20g ods. 1 a 2 predkladá orgánu zberu údajov,29s) ktorým je ministerstvo, prostredníctvom špecializovaného portálu prevádzkovaného finančným riaditeľstvom podľa § 23b ods. 1 alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice podľa § 23b ods. 2 dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. a) až d), g) až j), n) a o). Pri ukladaní dokumentov podľa prvej vety na účely ich sprístupnenia na jednotnom európskom mieste prístupu účtovná jednotka identifikuje túto povinnosť vyznačením v príslušnom informačnom systéme.
(2)
Národná banka Slovenska zabezpečuje pre orgán zberu údajov podľa odseku 1 plnenie úloh podľa osobitného predpisu.29t)
(3)
Účtovné jednotky uvedené v odseku 1 sú povinné získať identifikátor právnickej osoby.29u)
(4)
Dokumenty sprístupňované podľa odseku 1 musia spĺňať tieto požiadavky:
a)
predkladajú sa vo formáte umožňujúcom extrahovanie údajov29v) alebo v strojovo čitateľnom formáte,29w)
b)
pripojené sú k nim tieto metaúdaje:
1.
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1, ktorá dokumenty ukladá a s ktorou informácie v dokumentoch súvisia a názov materskej účtovnej jednotky, ak účtovná jednotka je uvedená v jej konsolidovanom vykazovaní informácií o udržateľnosti podľa § 20g ods. 6,
2.
identifikátor právnickej osoby, ktorá dokumenty ukladá, a ak účtovná jednotka je uvedená v konsolidovanom vykazovaní informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky podľa § 20g ods. 6 aj identifikátor právnickej osoby tejto materskej účtovnej jednotky, ak je pridelený,
3.
veľkosť účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1 podľa kategórie,29x)
4.
priemyselné odvetvie hospodárskych činností podľa osobitného predpisu29y) účtovnej jednotky, s ktorou informácie v dokumentoch súvisia,
5.
druh dokumentu podľa klasifikácie podľa osobitného predpisu,29z)
6.
poznámka o tom, či dokument obsahuje osobné údaje,
c)
ďalšie údaje podľa osobitného predpisu.29za)
(5)
Na predkladanie dokumentov obsahujúcich informácie dobrovoľne sprístupňované účtovnou jednotkou podľa osobitného predpisu29zb) sa odseky 1, 3, 4 a 8 vzťahujú rovnako.
(6)
Doručením dokumentov podľa odseku 1, ktoré spĺňajú požiadavky podľa odseku 4 písm. a) a b), prostredníctvom špecializovaného portálu prevádzkovaného finančným riaditeľstvom podľa § 23b ods. 1 alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice podľa § 23b ods. 2, sa povinnosť predloženia dokumentov orgánu zberu údajov považuje za splnenú. Na predkladanie dokumentov podľa odseku 1 sa lehoty podľa § 23a vzťahujú rovnako.
(7)
Ak účtovná jednotka identifikovala svoju povinnosť podľa odseku 1, finančné riaditeľstvo overí, či doručený dokument podľa odseku 1 je uložený vo formáte podľa odseku 4 písm. a) a obsahuje metaúdaje podľa odseku 4 písm. b). Ak účtovná jednotka neidentifikovala svoju povinnosť podľa odseku 1, neuložila dokumenty podľa odseku 1, neuložila dokumenty podľa odseku 1 v správnom formáte podľa odseku 4 písm. a) alebo tieto dokumenty neobsahujú metaúdaje podľa odseku 4 písm. b) a účtovná jednotka chyby neodstránila v lehotách podľa § 23a ods. 3 až 8, 12 a 13, daňový úrad ju vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote29ic) a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(8)
Dokumenty podľa odseku 1, ktoré sa sprístupňujú na jednotnom európskom mieste prístupu, zasiela orgán zberu údajov podľa odseku 1 priebežne Národnej banke Slovenska v súlade s odsekom 2, pričom dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. a) a b) sa zasielajú až po ich schválení príslušným orgánom.
23.e §
Információk hozzáférhetővé tétele az egységes európai hozzáférési ponton
(1)
Az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) által külön jogszabály29r) szerint létrehozott és üzemeltetett egységes európai hozzáférési ponton történő információ-hozzáférhetővé tétel céljából a 20c. § (1) és (2) bekezdése, a 20d. § (1) és (2) bekezdése és a 20g. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli egység a 23. § (2) bekezdésének a)–d), g)–j), n) és o) pontja szerinti dokumentumokat a 23b. § (1) bekezdése szerinti, a pénzügyi igazgatóság által üzemeltetett szakosított portálon keresztül vagy a 23b. § (2) bekezdése szerinti államkincstári rendszeren keresztül nyújtja be az adatgyűjtő szervnek,29s) amely a minisztérium. Az első mondat szerinti dokumentumoknak az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférhetővé tétel céljából történő letétbe helyezésekor a számviteli egység ezt a kötelezettséget a megfelelő információs rendszerben való megjelöléssel azonosítja.
(2)
A Szlovákia Nemzeti Bankja biztosítja az (1) bekezdés szerinti adatgyűjtő szerv számára a külön jogszabály29t) szerinti feladatok teljesítését.
(3)
Az (1) bekezdésben említett számviteli egységek kötelesek beszerezni a jogi személy azonosítóját.29u)
(4)
Az (1) bekezdés szerint hozzáférhetővé tett dokumentumoknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:
a)
benyújtásuk adatok kinyerését lehetővé tévő formátumban29v) vagy géppel olvasható formátumban29w) történik,
b)
csatolni kell hozzájuk a következő metaadatokat:
1.
az (1) bekezdésben említett, a dokumentumokat letétbe helyező és a dokumentumokban szereplő információk által érintett számviteli egység cégneve vagy elnevezése, valamint az anyavállalati számviteli egység elnevezése, ha a számviteli egység szerepel annak a 20g. § (6) bekezdése szerinti, a fenntarthatóságról szóló információk konszolidált kimutatásában,
2.
a dokumentumokat letétbe helyező jogi személy azonosítója, és ha a számviteli egység szerepel az anyavállalati számviteli egység 20g. § (6) bekezdése szerinti, a fenntarthatóságról szóló információk konszolidált kimutatásában, ezen anyavállalati számviteli egység jogi személy azonosítója is, amennyiben ki lett osztva,
3.
az (1) bekezdésben említett számviteli egység mérete kategória szerint,29x)
4.
azon számviteli egység gazdasági tevékenységeinek iparága külön jogszabály29y) szerint, amelyre a dokumentumokban szereplő információk vonatkoznak,
5.
a dokumentum típusa a külön jogszabály29z) szerinti besorolás alapján,
6.
megjegyzés arról, hogy a dokumentum tartalmaz-e személyes adatokat,
c)
további adatok külön jogszabály29za) szerint.
(5)
A számviteli egység által külön jogszabály29zb) szerint önkéntesen hozzáférhetővé tett információkat tartalmazó dokumentumok benyújtására az (1), (3), (4) és (8) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.
(6)
Az (1) bekezdés szerinti, a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelményeknek megfelelő dokumentumoknak a pénzügyi igazgatóság által a 23b. § (1) bekezdése szerint üzemeltetett szakosított portálon vagy az államkincstári rendszeren keresztül a 23b. § (2) bekezdése szerint történő kézbesítésével az adatgyűjtő szerv felé fennálló dokumentumbenyújtási kötelezettség teljesítettnek minősül. Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására a 23a. § szerinti határidők értelemszerűen alkalmazandók.
(7)
Ha a számviteli egység azonosította az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, a pénzügyi igazgatóság ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerint kézbesített dokumentum a (4) bekezdés a) pontja szerinti formátumban van-e letétbe helyezve, és tartalmazza-e a (4) bekezdés b) pontja szerinti metaadatokat. Ha a számviteli egység nem azonosította az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, nem helyezte letétbe az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat, nem a (4) bekezdés a) pontja szerinti megfelelő formátumban helyezte letétbe az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat, vagy e dokumentumok nem tartalmazzák a (4) bekezdés b) pontja szerinti metaadatokat, és a számviteli egység a hibákat nem szüntette meg a 23a. § (3)–(8), (12) és (13) bekezdése szerinti határidőkön belül, az adóhivatal felszólítja a hiányosságok megszüntetésére az általa meghatározott határidőn belül,29ic) és tájékoztatja a megszüntetés elmulasztásával járó következményekről.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti, az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett dokumentumokat az (1) bekezdés szerinti adatgyűjtő szerv a (2) bekezdéssel összhangban folyamatosan megküldi a Szlovákia Nemzeti Bankjának, miközben a 23. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti dokumentumokat csak az illetékes szerv általi jóváhagyásukat követően küldik meg.
PIATA ČASŤ
ÖTÖDIK RÉSZ
SPÔSOBY OCEŇOVANIA
Értékelési módszerek
§ 24
(1)
Účtovná jednotka je povinná oceňovať majetok a záväzky ku dňu ocenenia, a to
a)
ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu spôsobmi podľa § 25,
b)
ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, spôsobom podľa § 27,
c)
k inému dňu v priebehu účtovného obdobia spôsobom podľa § 27, ak sa to vyžaduje podľa osobitného predpisu.33)
(2)
Ak tento zákon neustanovuje inak, majetok a záväzky vyjadrené v cudzej mene prepočítava účtovná jednotka na eurá referenčným výmenným kurzom určeným a vyhláseným Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska33a) (ďalej len „referenčný kurz“)
a)
v deň predchádzajúci dňu uskutočnenia účtovného prípadu alebo v iný deň, ak to ustanovuje osobitný predpis,34)
b)
v deň, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka,
c)
v deň, ktorým je rozhodný deň, ku ktorému sa preberá majetok a záväzky od zahraničnej zanikajúcej právnickej osoby.
(3)
Na ocenenie prírastku cudzej meny nakúpenej za menu euro, okrem ocenenia podľa odseku 4, sa použije kurz, za ktorý bola táto cudzia mena nakúpená, alebo referenčný kurz v deň uzavretia obchodu. Na ocenenie prírastku cudzej meny v mene euro nakúpenej za inú cudziu menu, okrem ocenenia podľa odseku 4, sa použije hodnota inej cudzej meny v eurách alebo sa na ocenenie prírastku cudzej meny v eurách použije referenčný kurz v deň uzavretia obchodu.
(4)
Na ocenenie cudzej meny obstarávanej v rámci menového derivátu sa ku dňu ocenenia použije kurz banky alebo pobočky zahraničnej banky, ktorá je zmluvnou stranou tohto menového derivátu, alebo ku dňu ocenenia sa použije referenčný kurz ku dňu ocenenia. Ak zmluvnou stranou menového derivátu nie je banka alebo pobočka zahraničnej banky, použije sa na ocenenie cudzej meny referenčný kurz ku dňu ocenenia.
(5)
Účtovná jednotka prepočíta ku dňu ocenenia (§ 24 ods. 1) referenčným kurzom
a)
cenné papiere znejúce na cudziu menu,
b)
nástroje peňažného trhu ocenené cudzou menou,11)
c)
finančné rozdielové zmluvy ocenené cudzou menou,11)
d)
podkladové nástroje derivátov ocenených cudzou menou okrem podkladových nástrojov menových derivátov,
e)
pohľadávky a záväzky spojené s majetkom podľa písmen a) až d), ktoré sú ocenené rovnakou cudzou menou ako tento majetok.
(6)
Na úbytok rovnakej cudzej meny v hotovosti alebo z devízového účtu sa môže použiť na prepočet cudzej meny na eurá cena zistená váženým aritmetickým priemerom alebo spôsobom, keď prvá cena na ocenenie prírastku cudzej meny v eurách sa použije ako prvá cena na ocenenie úbytku cudzej meny v eurách. Ak je tento úbytok cudzej meny spojený s úhradou záväzku, použije sa hodnota z prepočtu podľa prvej vety na prepočet úhrady záväzku z cudzej meny na eurá. Na ocenenie pohľadávky a záväzkov v cudzej mene spojených s účtovaním poskytnutého alebo prijatého preddavku v cudzej mene sa použije kurz v čase prijatia alebo poskytnutia preddavku.
(7)
Účtovná jednotka použije zvolenú účtovnú metódu používania kurzov na všetky účtovné prípady v rámci daného obchodu a na všetky obchody podľa odsekov 1 až 6 a na ich ocenenie v priebehu účtovného obdobia a v účtovnej závierke.
(8)
Ustanovenie tohto zákona o oceňovaní majetku a záväzkov sa použije primerane aj na oceňovanie iných aktív a iných pasív.
(9)
Odsek 2 sa nepoužije pri prijatých preddavkoch a pri poskytnutých preddavkoch ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
(10)
Kryptoaktívum34a) prepočítava účtovná jednotka na eurá ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu podľa § 25 ods. 1 písm. h). Na kryptoaktívum sa § 4 ods. 7 vzťahuje primerane.
24. §
(1)
A számviteli egység köteles a vagyont és a kötelezettségeket az értékelés napjára értékelni, mégpedig
a)
a számviteli esemény megvalósulásának napjára a 25. § szerinti módszerekkel,
b)
a számviteli beszámoló összeállításának napjára a 27. § szerinti módszerrel,
c)
a számviteli időszak egy másik napjára a 27. § szerinti módszerrel, ha azt külön jogszabály33) előírja.
(2)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a devizában kifejezett vagyont és kötelezettségeket a számviteli egység az Európai Központi Bank vagy a Szlovákia Nemzeti Bankja33a) által meghatározott és kihirdetett referencia-árfolyamon (a továbbiakban: referencia-árfolyam) számítja át euróra
a)
a számviteli esemény megvalósulásának napját megelőző napon, vagy más napon, ha azt külön jogszabály34) írja elő,
b)
a számviteli beszámoló összeállításának napján,
c)
a fordulónapon, amelyen a vagyont és a kötelezettségeket a külföldi megszűnő jogi személytől átveszik.
(3)
A (4) bekezdés szerinti értékelés kivételével az euróért vásárolt devizanövekmény értékelésére azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyen a devizát megvásárolták, vagy az ügylet megkötésének napján érvényes referencia-árfolyamot. A (4) bekezdés szerinti értékelés kivételével a más devizáért vásárolt, euróban kifejezett devizanövekmény értékelésére a másik deviza euróban kifejezett értékét kell alkalmazni, vagy az euróban kifejezett devizanövekmény értékelésére az ügylet megkötésének napján érvényes referencia-árfolyamot kell alkalmazni.
(4)
A devizaderivatíva keretében beszerzett deviza értékelésére az értékelés napján annak a banknak vagy külföldi bank fióktelepének az árfolyamát kell alkalmazni, amely a devizaderivatíva szerződő fele, vagy az értékelés napján az értékelés napjára vonatkozó referencia-árfolyamot kell alkalmazni. Ha a devizaderivatíva szerződő fele nem bank vagy külföldi bank fióktelepe, a deviza értékelésére az értékelés napjára vonatkozó referencia-árfolyamot kell alkalmazni.
(5)
A számviteli egység az értékelés napjára (24. § (1) bek.) referencia-árfolyamon számítja át
a)
a devizára szóló értékpapírokat,
b)
a devizában értékelt pénzpiaci eszközöket,11)
c)
a devizában értékelt pénzügyi különbözeti szerződéseket,11)
d)
a devizában értékelt derivatívák mögöttes eszközeit, a devizaderivatívák mögöttes eszközei kivételével,
e)
az a)–d) pont szerinti vagyonnal kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket, amelyeket ugyanabban a devizában értékelnek, mint ezt a vagyont.
(6)
Az azonos deviza készpénzben vagy devizaszámláról történő csökkenése esetén a deviza euróra történő átszámítására a súlyozott számtani átlaggal megállapított ár vagy az a módszer alkalmazható, amely szerint az euróban kifejezett devizanövekmény értékelésére szolgáló első árat használják fel az euróban kifejezett devizacsökkenés értékelésére szolgáló első árként. Ha ez a devizacsökkenés egy kötelezettség törlesztésével kapcsolatos, az első mondat szerinti átszámításból származó értéket kell használni a devizában fennálló kötelezettség törlesztésének euróra történő átszámítására. A devizában nyújtott vagy kapott előleg elszámolásával kapcsolatos devizakövetelések és -kötelezettségek értékelésére az előleg beérkezésének vagy nyújtásának időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
(7)
A számviteli egység a választott árfolyam-alkalmazási számviteli módszert használja az adott ügyleten belüli összes számviteli eseményre és az (1)–(6) bekezdés szerinti összes ügyletre, valamint azok értékelésére a számviteli időszak alatt és a számviteli beszámolóban.
(8)
E törvénynek a vagyon és a kötelezettségek értékelésére vonatkozó rendelkezését értelemszerűen kell alkalmazni az egyéb eszközök és egyéb források értékelésére is.
(9)
A (2) bekezdés nem alkalmazandó a kapott előlegekre és a nyújtott előlegekre a számviteli beszámoló összeállításának napján.
(10)
A kriptoeszközt34a) a számviteli egység a számviteli esemény megvalósulásának napján a 25. § (1) bekezdésének h) pontja szerint számítja át euróra. A kriptoeszközre a 4. § (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
§ 25
(1)
Z jednotlivých zložiek majetku a záväzkov, ak tento zákon neustanovuje inak, sa oceňuje
a)
obstarávacou cenou
1.
hmotný majetok s výnimkou hmotného majetku vytvoreného vlastnou činnosťou,
2.
zásoby s výnimkou zásob vytvorených vlastnou činnosťou,
3.
podiely na základnom imaní obchodných spoločností, deriváty a cenné papiere okrem cenných papierov, podielov na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenného papiera a derivátov podľa písmena e) tretieho bodu,
4.
pohľadávky pri odplatnom nadobudnutí alebo pohľadávky nadobudnuté vkladom35) do základného imania,
5.
nehmotný majetok s výnimkou nehmotného majetku vytvoreného vlastnou činnosťou,
6.
záväzky pri ich prevzatí,
b)
vlastnými nákladmi
1.
hmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou,
2.
zásoby vytvorené vlastnou činnosťou,
3.
nehmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou,
4.
príchovky a prírastky zvierat,
c)
menovitou hodnotou
1.
peňažné prostriedky, tokeny elektronických peňazí35aaa) a ceniny,
2.
pohľadávky pri ich vzniku,
3.
záväzky pri ich vzniku,
d)
reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2
1.
majetok bezodplatne nadobudnutý okrem peňažných prostriedkov, tokenov elektronických peňazí, cenín a pohľadávok ocenených menovitými hodnotami,
2.
majetok preradený z osobného vlastníctva do podnikania okrem peňažných prostriedkov, tokenov elektronických peňazí, cenín a pohľadávok ocenených menovitými hodnotami,
3.
nehmotný majetok a hmotný majetok novozistený pri inventarizácii a v účtovníctve doteraz nezachytený,
4.
majetok obstaraný verejným obstarávateľom bezodplatne od koncesionára za plnenie vo forme koncesie na stavebné práce podľa osobitného predpisu,35aa)
e)
reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2
1.
majetok a záväzky nadobudnuté kúpou podniku alebo jeho časti,
2.
majetok a záväzky nadobudnuté vkladom podniku alebo jeho časti a majetok a záväzky nadobudnuté zámenou,
3.
cenné papiere, deriváty a podiely na základnom imaní, a to
3a.
cenné papiere určené na obchodovanie,
3b.
cenné papiere v majetku fondu,35a) ak osobitný predpis neustanovuje inak,35ab)
3c.
cenné papiere určené na predaj u obchodníka s cennými papiermi, v platobnej inštitúcii, v inštitúcii elektronických peňazí, ktorí nepostupujú podľa § 17a ods. 3, a v pobočke zahraničnej finančnej inštitúcie29db) okrem pobočky zahraničnej správcovskej spoločnosti,
3d.
deriváty v majetku fondu,35a)
3e.
deriváty u obchodníka s cennými papiermi, v platobnej inštitúcii a v inštitúcii elektronických peňazí, ktorí nepostupujú podľa § 17a ods. 3, a v pobočke zahraničnej finančnej inštitúcie29db) okrem pobočky zahraničnej správcovskej spoločnosti,
3f.
podiely na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenných papierov a sú v majetku fondu,35a)
4.
komodity, s ktorými sa obchoduje na verejnom trhu, ktoré účtovná jednotka sama nevyrobila a nadobudla ich na účel ich ďalšieho predaja na verejnom trhu (ďalej len „komodity"),
5.
drahé kovy v majetku fondu,9)
f)
reálnou hodnotou určenou podľa § 27 ods. 2 majetok a záväzky prevzaté nástupníckou účtovnou jednotkou od premenou zanikajúcej účtovnej jednotky alebo odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky,
g)
reálnou hodnotou určenou podľa § 27 ods. 1 písm. j) nehmotný majetok účtovaný u koncesionára pri koncesii na stavebné práce podľa osobitného predpisu;35aa) takýto nehmotný majetok účtuje koncesionár, ak v prevažnej miere preberá riziko dopytu a verejný obstarávateľ nadobúda vlastnícke právo na začiatku realizácie diela alebo jeho uvedením do užívania,
h)
reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 13
1.
kryptoaktívum, okrem tokenov elektronických peňazí, ktorým je
1a.
odplatne nadobudnuté kryptoaktívum,
1b.
kryptoaktívum nadobudnuté overovaním transakcií v sieti daného kryptoaktíva ku dňu výmeny za iný majetok alebo službu,
1c.
kryptoaktívum nadobudnuté výmenou za iné kryptoaktívum,
1d.
bezodplatne nadobudnuté kryptoaktívum,
2.
služba a majetok nadobudnuté výmenou za kryptoaktívum okrem peňažných prostriedkov, tokenov elektronických peňazí a cenín ocenených menovitými hodnotami.
(2)
Nástupnícka účtovná jednotka ocení reálnou hodnotou podľa tohto zákona preberaný majetok a záväzky od zahraničnej zanikajúcej obchodnej spoločnosti alebo družstva, ak ho zanikajúca obchodná spoločnosť alebo družstvo nemá takto ocenený.
(3)
Pohľadávky fondu35a) obstarané ako investičné nástroje okrem vkladov v bankách a záväzky fondu35a) obstarané na financovanie fondu sa oceňujú súčasnou hodnotou.
(4)
Súčasná hodnota budúcich peňažných príjmov sa vypočítava ako súčet súčinov budúcich peňažných príjmov a príslušných diskontných faktorov. Súčasná hodnota budúcich peňažných výdavkov sa vypočítava ako súčet súčinov budúcich peňažných výdavkov a príslušných diskontných faktorov.
(5)
Ak je to v súlade s požiadavkou verného a pravdivého zobrazenia podľa § 7 ods. 1, pri majetku, ktorým je kryptoaktívum, rovnaký druh zásob vedený na sklade a rovnaký druh cenných papierov vedený v portfóliu účtovnej jednotky, možno za spôsob ocenenia podľa odseku 1 považovať aj ocenenie úbytku cenou zistenou váženým aritmetickým priemerom alebo spôsobom, keď prvá cena na ocenenie prírastku príslušného druhu majetku sa použije ako prvá cena na ocenenie úbytku tohto majetku. Rovnaký druh cenného papiera možno uvedeným spôsobom oceniť len v prípade, ak sú od rovnakého emitenta a znejú na rovnakú menu.

 
(6)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
obstarávacou cenou cena, za ktorú sa majetok obstaral vrátane nákladov súvisiacich s obstaraním a všetky zníženia tejto obstarávacej ceny,
b)
vlastnými nákladmi
1.
pri zásobách vytvorených vlastnou činnosťou priame náklady vynaložené na výrobu alebo inú činnosť, prípadne aj časť nepriamych nákladov, ktorá sa vzťahuje na výrobu alebo na inú činnosť,
2.
pri hmotnom majetku okrem zásob a nehmotnom majetku okrem pohľadávok vytvorenom vlastnou činnosťou priame náklady vynaložené na výrobu alebo inú činnosť a nepriame náklady, ktoré sa vzťahujú na výrobu alebo inú činnosť,
c)
menovitou hodnotou cena, ktorá je uvedená na peňažných prostriedkoch a ceninách, alebo suma, na ktorú pohľadávka alebo záväzok znie.
(7)
Mikro účtovná jednotka, účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, a účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva, neoceňuje majetok a záväzky podľa odseku 1 písm. e) tretieho bodu.
(8)
Účtovná jednotka ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) až c) okrem cenných papierov uvedených v odseku 1 písm. e) treťom bode môže oceniť cenné papiere a podiely určené na predaj reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2.
(9)
Ocenenie majetku a záväzkov obstarávacou cenou, vlastnými nákladmi alebo reálnou hodnotou európskou spoločnosťou, európskym družstvom a európskym zoskupením hospodárskych záujmov pred premiestnením sídla na územie Slovenskej republiky sa považuje za ocenenie obstarávacou cenou, vlastnými nákladmi alebo reálnou hodnotou aj po premiestnení sídla na územie Slovenskej republiky.
25. §
(1)
Az egyes vagyon- és kötelezettségelemek közül, ha e törvény másként nem rendelkezik, értékelendő
a)
beszerzési áron
1.
a tárgyi eszköz, a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszköz kivételével,
2.
a készletek, a saját tevékenységgel létrehozott készletek kivételével,
3.
a gazdasági társaságok törzstőkéjében való részesedések, a derivatívák és az értékpapírok, az e) pont harmadik alpontja szerinti értékpapírok, értékpapír formájában meg nem testesülő, gazdasági társaságok törzstőkéjében való részesedések és derivatívák kivételével,
4.
a visszterhes szerzéskor keletkezett követelések vagy a törzstőkébe történő apportálással35) szerzett követelések,
5.
az immateriális javak, a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak kivételével,
6.
a kötelezettségek átvállalásukkor,
b)
előállítási költségen
1.
a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszköz,
2.
a saját tevékenységgel létrehozott készletek,
3.
a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak,
4.
az állatok szaporulata és növekménye,
c)
névértéken
1.
a pénzeszközök, az elektronikuspénz-tokenek35aaa) és az értékjegyek,
2.
a követelések keletkezésükkor,
3.
a kötelezettségek keletkezésükkor,
d)
a 27. § (2) bekezdése szerinti valós értéken
1.
az ingyenesen szerzett vagyon, a névértéken értékelt pénzeszközök, elektronikuspénz-tokenek, értékjegyek és követelések kivételével,
2.
a személyes tulajdonból a vállalkozásba átsorolt vagyon, a névértéken értékelt pénzeszközök, elektronikuspénz-tokenek, értékjegyek és követelések kivételével,
3.
a leltározás során újonnan feltárt és a könyvelésben eddig nem szereplő immateriális javak és tárgyi eszközök,
4.
az ajánlatkérő által a koncesszionáriustól külön jogszabály35aa) szerinti építési koncesszió formájában történő teljesítésért ingyenesen beszerzett vagyon,
e)
a 27. § (2) bekezdése szerinti valós értéken
1.
vállalat vagy annak egy részének megvásárlásával szerzett vagyon és kötelezettségek,
2.
vállalat vagy annak egy részének apportálásával szerzett vagyon és kötelezettségek, valamint cserével szerzett vagyon és kötelezettségek,
3.
az értékpapírok, a derivatívák és a törzstőke-részesedések, mégpedig
3a.
a kereskedési célú értékpapírok,
3b.
az alap35a) vagyonában lévő értékpapírok, ha külön jogszabály35ab) másként nem rendelkezik,
3c.
az értékpapír-kereskedőnél, a pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, amelyek nem a 17a. § (3) bekezdése szerint járnak el, és a külföldi pénzügyi intézmény29db) fióktelepénél – a külföldi alapkezelő társaság fióktelepe kivételével – eladásra szánt értékpapírok,
3d.
az alap35a) vagyonában lévő derivatívák,
3e.
az értékpapír-kereskedőnél, a pénzforgalmi intézménynél és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, amelyek nem a 17a. § (3) bekezdése szerint járnak el, és a külföldi pénzügyi intézmény29db) fióktelepénél – a külföldi alapkezelő társaság fióktelepe kivételével – lévő derivatívák,
3f.
a gazdasági társaságok törzstőkéjében való, értékpapír formájában meg nem testesülő részesedések, amelyek az alap35a) vagyonában vannak,
4.
a nyilvános piacon forgalmazott áruk, amelyeket a számviteli egység nem maga állított elő, és a nyilvános piacon történő további értékesítés céljából szerzett meg (a továbbiakban: áruk),
5.
az alap9) vagyonában lévő nemesfémek,
f)
a 27. § (2) bekezdése szerint meghatározott valós értéken a jogutód számviteli egység által az átalakulással megszűnő számviteli egységtől vagy a szétváló számviteli egység kiválásával átvett vagyon és kötelezettségek,
g)
a 27. § (1) bekezdésének j) pontja szerint meghatározott valós értéken a koncesszionáriusnál külön jogszabály35aa) szerinti építési koncesszió esetén elszámolt immateriális javak; ilyen immateriális javakat a koncesszionárius számol el, ha túlnyomórészt ő viseli a keresleti kockázatot, és az ajánlatkérő a mű megvalósításának kezdetén vagy annak üzembe helyezésével szerez tulajdonjogot,
h)
a 27. § (13) bekezdése szerinti valós értéken
1.
a kriptoeszköz, az elektronikuspénz-tokenek kivételével, amely
1a.
visszterhesen szerzett kriptoeszköz,
1b.
az adott kriptoeszköz hálózatában végzett tranzakciók hitelesítésével szerzett kriptoeszköz, a más vagyontárgyra vagy szolgáltatásra történő csere napján,
1c.
más kriptoeszközre történő cserével szerzett kriptoeszköz,
1d.
ingyenesen szerzett kriptoeszköz,
2.
a kriptoeszközért cserébe szerzett szolgáltatás és vagyon, a névértéken értékelt pénzeszközök, elektronikuspénz-tokenek és értékjegyek kivételével.
(2)
A jogutód számviteli egység e törvény szerint valós értéken értékeli a külföldi megszűnő gazdasági társaságtól vagy szövetkezettől átvett vagyont és kötelezettségeket, ha a megszűnő gazdasági társaság vagy szövetkezet nem így értékelte azokat.
(3)
Az alap35a) befektetési eszközként beszerzett követelései – a bankbetétek kivételével – és az alap35a) finanszírozására beszerzett kötelezettségei jelenértéken értékelendők.
(4)
A jövőbeli pénzbevételek jelenértéke a jövőbeli pénzbevételek és a vonatkozó diszkonttényezők szorzatainak összegeként számítandó ki. A jövőbeli pénzkiadások jelenértéke a jövőbeli pénzkiadások és a vonatkozó diszkonttényezők szorzatainak összegeként számítandó ki.
(5)
Ha ez összhangban van a 7. § (1) bekezdése szerinti megbízható és valós kép követelményével, a kriptoeszköznek minősülő vagyon, a raktáron lévő azonos típusú készletek és a számviteli egység portfóliójában lévő azonos típusú értékpapírok esetében az (1) bekezdés szerinti értékelési módszernek tekinthető a csökkenés súlyozott számtani átlaggal megállapított áron történő értékelése is, vagy az a módszer, amely szerint az adott vagyontípus növekményének értékelésére szolgáló első árat használják fel e vagyon csökkenésének értékelésére szolgáló első árként. Azonos típusú értékpapír csak akkor értékelhető az említett módon, ha ugyanattól a kibocsátótól származik és ugyanarra a pénznemre szól.
(6)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
beszerzési áron az az ár, amelyen a vagyont beszerezték, beleértve a beszerzéssel kapcsolatos költségeket és e beszerzési ár minden csökkentését,
b)
előállítási költségen
1.
a saját tevékenységgel létrehozott készletek esetében a termelésre vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek, adott esetben a termeléshez vagy más tevékenységhez kapcsolódó közvetett költségek egy része is,
2.
a készletek kivételével a tárgyi eszközök és a követelések kivételével az immateriális javak esetében, amelyeket saját tevékenységgel hoztak létre, a termelésre vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek és a termeléshez vagy más tevékenységhez kapcsolódó közvetett költségek,
c)
névértéken a pénzeszközökön és értékpapírokon feltüntetett ár, vagy az az összeg, amelyre a követelés vagy a kötelezettség szól.
(7)
A mikrogazdálkodó, a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott számviteli egység és az egyszeres könyvvitelt vezető számviteli egység nem értékeli a vagyont és a kötelezettségeket az (1) bekezdés e) pontjának harmadik alpontja szerint.
(8)
A számviteli egység a 24. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti értékelés napján, az (1) bekezdés e) pontjának harmadik alpontjában említett értékpapírok kivételével, értékelheti az eladásra szánt értékpapírokat és részesedéseket a 27. § (2) bekezdése szerinti valós értéken.
(9)
A vagyon és a kötelezettségek beszerzési áron, előállítási költségen vagy valós értéken történő értékelése az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet és az európai gazdasági egyesülés által a székhely Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése előtt, beszerzési áron, előállítási költségen vagy valós értéken történő értékelésnek minősül a székhely Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése után is.
§ 26
(1)
Ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, sú budúce ekonomické úžitky zásob nižšie ako ich ocenenie v účtovníctve, ocenia sa v čistej realizačnej hodnote. Čistou realizačnou hodnotou sa rozumie predpokladaná predajná cena zásob znížená o predpokladané náklady na ich dokončenie a náklady súvisiace s ich predajom.
(2)
Ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, je suma záväzkov vyššia ako ich výška v účtovníctve, uvedú sa záväzky v účtovnej závierke vo zvýšenom ocenení a pri dlhodobých záväzkoch fondu35a) sa prehodnotí diskontný faktor.
(3)
Ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, je účtovná jednotka povinná upraviť ocenenie hodnoty majetku, vytvoriť rezervy a odpisovať majetok v súlade s účtovnými zásadami a účtovnými metódami.
(4)
Ocenenie majetku sa upraví opravnými položkami, ak existuje opodstatnený predpoklad zníženia hodnoty majetku pod jeho účtovnú hodnotu. Opravné položky sa zrušia alebo sa zmení ich výška, ak nastane zmena predpokladu zníženia hodnoty.
(5)
Rezervy sú záväzky s neistým časovým vymedzením alebo výškou.
(6)
Na účely tohto zákona sa škodou na majetku rozumie neodstrániteľné poškodenie, zničenie, odcudzenie alebo strata majetku. Inventarizáciou zistené odcudzenie alebo zistená strata majetku je manko.
(7)
Odseky 1 až 4 nepoužije účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva s výnimkou odpisovania majetku a tvorby rezerv, ktoré sú uznaným daňovým výdavkom podľa osobitného predpisu.35b) Ustanovenia odsekov 1 až 4 nie je povinná použiť účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, okrem odpisovania majetku, pri ktorom môže použiť odpisovanie podľa osobitného predpisu.35c)
26. §
(1)
Ha a beszámoló készítésének napján a készletek jövőbeli gazdasági hasznai alacsonyabbak, mint a könyv szerinti értékük, azokat nettó realizálható értéken kell értékelni. Nettó realizálható érték alatt a készletek becsült eladási ára, csökkentve a befejezésük becsült költségeivel és az eladásukkal kapcsolatos költségekkel értendő.
(2)
Ha a beszámoló készítésének napján a kötelezettségek összege magasabb, mint a könyv szerinti értékük, a kötelezettségeket a beszámolóban magasabb értéken kell kimutatni, és az alap35a) hosszú lejáratú kötelezettségei esetében a diszkonttényezőt felül kell vizsgálni.
(3)
A beszámoló készítésének napján a számviteli egység köteles módosítani a vagyon értékét, céltartalékokat képezni és a vagyont leírni a számviteli elvekkel és módszerekkel összhangban.
(4)
A vagyon értékét értékhelyesbítéssel kell módosítani, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a vagyon értéke a könyv szerinti értéke alá csökken. Az értékhelyesbítéseket meg kell szüntetni vagy összegüket módosítani kell, ha az értékcsökkenés feltételezésében változás áll be.
(5)
A céltartalékok olyan kötelezettségek, amelyek időbeli ütemezése vagy összege bizonytalan.
(6)
E törvény alkalmazásában vagyonkár alatt a vagyon helyrehozhatatlan károsodása, megsemmisülése, eltulajdonítása vagy elvesztése értendő. A leltározással megállapított eltulajdonítás vagy megállapított vagyonvesztés hiány.
(7)
Az (1)–(4) bekezdést nem alkalmazza az egyszeres könyvvitelt vezető számviteli egység, kivéve a vagyon leírását és a céltartalékok képzését, amelyek külön jogszabály35b) szerint elismert adókiadásnak minősülnek. Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott számviteli egység, a vagyon leírása kivételével, amelynél alkalmazhatja a külön jogszabály35c) szerinti leírást.
§ 27
(1)
Ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. b) alebo písm. c) sa jednotlivé zložky majetku alebo záväzkov alebo súbor rovnorodých zložiek majetku alebo súbor rovnorodých zložiek záväzkov oceňujú takto:
a)
cenné papiere a podiely na základnom imaní reálnou hodnotou okrem cenných papierov držaných do splatnosti, cenných papierov emitovaných účtovnou jednotkou a podielov na základnom imaní v obchodných spoločnostiach, pre ktoré je účtovná jednotka materskou účtovnou jednotkou alebo v ktorých má účtovná jednotka podielovú účasť, okrem majetkovej účasti v realitnej spoločnosti podľa osobitného predpisu37a) a podielov na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenného papiera a sú nadobudnuté do majetku špeciálneho podielového fondu alternatívnych investícií podľa osobitného predpisu,37b)
b)
deriváty reálnou hodnotou,
c)
v premenou zanikajúcej účtovnej jednotke alebo odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotke, ak nástupníckou účtovnou jednotkou sa stáva účtovná jednotka, reálnou hodnotou, pričom v odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotke sa reálnou hodnotou ocenia iba tie jednotlivé zložky majetku a záväzkov alebo súbor rovnorodých zložiek majetku a súbor rovnorodých zložiek záväzkov predstavujúce časť imania odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky, ktoré preberá nástupnícka účtovná jednotka,
d)
reálnou hodnotou, ak sú zabezpečené derivátmi na zabezpečenie ich reálnej hodnoty,
e)
nehnuteľnosti v špeciálnom podielovom fonde nehnuteľností a nehnuteľnosti, v ktorých sú umiestnené prostriedky technických rezerv účtovných jednotiek, ktoré sú poisťovňami podľa osobitného predpisu,19) reálnou hodnotou,
f)
komodity trhovou cenou,
g)
drahé kovy v majetku fondu9) trhovou cenou,
h)
podielový list v majetku fondu35a) jeho podielom na hodnote čistého majetku v príslušnom fonde,
i)
záväzky, ktoré sú súčasťou portfólia finančných nástrojov na obchodovanie reálnou hodnotou,
j)
hodnotou zhotoveného diela koncesionárom pre verejného obstarávateľa, za ktorú koncesionár nadobúda nehmotný majetok uvedený v § 25 ods. 1 písm. g).
(2)
Na účely tohto zákona sa reálnou hodnotou jednotlivej zložky majetku alebo záväzkov alebo súboru rovnorodých zložiek majetku alebo súboru rovnorodých zložiek záväzkov rozumie
a)
trhová cena,
b)
hodnota zistená oceňovacím modelom, ktorý využíva prevažne informácie z operácií alebo z kotácií na aktívnom trhu, ak nie je cena podľa písmena a) známa,
c)
hodnota zistená oceňovacím modelom, ktorý využíva prevažne informácie z operácií alebo z kotácií na inom ako aktívnom trhu, ak nie sú na aktívnom trhu informácie, ktoré by bolo možné použiť v oceňovacom modeli podľa písmena b), alebo
d)
posudok znalca, ak pre oceňovanú položku majetku nie je možné zistiť jeho reálnu hodnotu podľa písmen a) až c), alebo pre oceňovanú položku majetku nie je dostupný oceňovací model odhadujúci s postačujúcou spoľahlivosťou cenu majetku, za ktorú by sa v danom čase predal, alebo jeho použitie by vyžadovalo od účtovnej jednotky vynaloženie neprimeraného úsilia alebo nákladov v pomere s prínosom jeho použitia pre kvalitu zobrazenia finančnej pozície účtovnej jednotky v účtovnej závierke.
(3)
Trhová cena je
a)
záverečná cena vyhlásená na burze v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1 za predpokladu, ak trh s príslušným majetkom, ktorý burza organizuje, je aktívnym trhom, alebo
b)
najpočetnejšia cena ponuky, alebo ak táto nie je reprezentatívna, medián cien ponúk na inom aktívnom trhu v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1, ak nie je možné použiť ocenenie podľa písmena a); ak náklady na dopravu kúpeného majetku z miesta jeho uloženia na účely obchodovania na aktívnom trhu na miesto jeho použitia u kupujúceho nie sú zanedbateľné, prirátajú sa k trhovej cene.
(4)
Ak jednotlivý trh nezverejňuje záverečné ceny alebo iné ceny na ňom realizované, použijú sa kotácie cien na ňom alebo iné formy cenových ponúk, ak nemajú formu kotácií, ak tento trh spĺňa podmienky aktívneho trhu podľa odseku 5 písm. a) a b).
(5)
Aktívny trh je trh, na ktorom
a)
sa obchoduje s majetkom podľa druhu majetku s podobnými vlastnosťami za obdobných podmienok,
b)
sú obvykle osoby ochotné kúpiť alebo predať za cenu ponúkanú na tomto trhu,
c)
informácia o cenách je dostupná verejnosti.
(6)
Ak sa s majetkom neobchoduje na tuzemskej burze, ale obchoduje sa s ním na zahraničných regulovaných verejných trhoch, rozumie sa trhovou cenou podľa odseku 3 písm. a) záverečná cena vyhlásená na rozhodujúcom regulovanom trhu. Ak sa na rozhodujúcom regulovanom trhu s majetkom, ktorý je predmetom ocenenia, v deň ocenenia neobchodovalo, rozumie sa trhovou cenou podľa odseku 3 písm. a) najvyššia cena zo záverečných cien vyhlásená na zahraničných regulovaných verejných trhoch, na ktorých je účtovnej jednotke dostupná účasť na obchodovaní.
(7)
Oceňovacie modely vychádzajú z
a)
trhového prístupu, ktorý používa informácie vytvárané operáciami na trhu, ako napríklad
1.
cenu podobného majetku dosiahnutú na aktívnom trhu, pričom sa jeho cena upraví o vplyv charakteristík majetku, v ktorých a v akom rozsahu sa líši od charakteristík oceňovaného majetku,
2.
cenu majetku, s vývojom cien ktorého vývoj ceny oceňovaného majetku vykazuje štatistickú závislosť,
3.
pri dlhovom majetku úrokovú sadzbu, výnosovú krivku, rizikovú maržu alebo ďalšie zložky ocenenia podobného druhu dlhového nástroja, s podobnou splatnosťou a podobným dlžníkom,
b)
výdavkového prístupu, ktorý vychádza z peňažnej sumy, ktorú by bolo potrebné vydať na obstaranie majetku, ktorý by mal pre účtovnú jednotku porovnateľný prínos ako oceňovaný majetok, pričom tento prístup sa používa najmä na ocenenie nefinančného majetku; zohľadňujú sa pri tom informácie z operácií alebo cenové ponuky z trhu z hľadiska jeho druhu a miesta, na ktorom by sa majetok pravdepodobne obstaral, vrátane maloobchodného trhu,
c)
príjmového prístupu, napríklad model súčasnej hodnoty, ktorý je založený na súčasnej hodnote budúcich peňažných príjmov z majetku a budúcich peňažných výdavkov na majetok, pričom diskontná sadzba sa určí ako vnútorná miera návratnosti požadovaná investormi pre daný druh majetku ku dňu jeho ocenenia, ktorý nesie danú mieru rizika.
(8)
Akcie a podiely v dcérskej účtovnej jednotke alebo v účtovnej jednotke s podielovou účasťou sa môžu oceňovať metódou vlastného imania. Pri použití metódy vlastného imania sa hodnota akcií a podielov porovnáva s hodnotou zodpovedajúcou miere účasti na vlastnom imaní v dcérskej účtovnej jednotke a v účtovnej jednotke s podielovou účasťou a hodnota akcií a podielov sa upraví na hodnotu zodpovedajúcu miere účasti na vlastnom imaní v dcérskej účtovnej jednotke a v účtovnej jednotke s podielovou účasťou. Ak účtovná jednotka použije túto metódu ocenenia, je povinná ju použiť na ocenenie všetkých takých akcií a podielov a za predpokladu, že môže určiť ocenenie metódou vlastného imania. Účtovná jednotka, v ktorej má iná účtovná jednotka podielovú účasť, poskytuje informácie o aktuálnej štruktúre svojho vlastného imania v takom čase, aby účtovná jednotka mohla oceniť akcie a podiely metódou vlastného imania.
(9)
Pri dlhových cenných papieroch a iných úročených pohľadávkach sa ich ocenenie odo dňa vyrovnania ich nákupu do dňa ich splatnosti alebo ich prevodu na inú osobu zvyšuje o prirastený dohodnutý úrok a znižuje o splátku istiny a splátku úroku. Pri dlhových cenných papieroch emitovaných účtovnou jednotkou a iných úročených záväzkoch sa ich ocenenie odo dňa ich prvotného zaúčtovania do dňa splatnosti alebo ich postúpenia na inú osobu zvyšuje o prirastený dohodnutý úrok a znižuje o splátku istiny a splátku úroku.
(10)
Účtovná jednotka, ktorá ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) neoceňuje cenné papiere a podiely podľa § 25 ods. 8 reálnou hodnotou, neoceňuje tieto cenné papiere a podiely reálnou hodnotou ani ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. b) a c).
(11)
Mikro účtovná jednotka, účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania a účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva, ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, neoceňuje majetok a záväzky reálnou hodnotou okrem majetku a záväzkov podľa odseku 1 písm. c) a neoceňuje majetok metódou vlastného imania podľa odseku 8.
(12)
Ocenenie reálnou hodnotou sa ku dňu ocenenia nevykoná, ak nie je možné spoľahlivo určiť reálnu hodnotu.
(13)
Reálna hodnota kryptoaktíva je trhová cena v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) zistená spôsobom určeným účtovnou jednotkou zo zvoleného verejného trhu s kryptoaktívom. V priebehu účtovného obdobia účtovná jednotka používa rovnaký spôsob určenia reálnej hodnoty pre dané kryptoaktívum.
27. §
(1)
A 24. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti értékelés napján a vagyon vagy a kötelezettségek egyes elemeit, vagy a vagyon egynemű elemeinek összességét, vagy a kötelezettségek egynemű elemeinek összességét a következők szerint kell értékelni:
a)
az értékpapírokat és az alaptőke-részesedéseket valós értéken, kivéve a lejáratig tartott értékpapírokat, a számviteli egység által kibocsátott értékpapírokat és a gazdasági társaságokban lévő alaptőke-részesedéseket, amelyek esetében a számviteli egység anyavállalat, vagy amelyekben a számviteli egységnek részesedése van, kivéve a külön jogszabály37a) szerinti ingatlanvállalkozásban lévő vagyoni részesedést és a gazdasági társaságok alaptőkéjében lévő olyan részesedéseket, amelyek nem értékpapír formájában léteznek, és amelyeket külön jogszabály37b) szerinti alternatív befektetési alap speciális részvényalapjának vagyonába szereztek meg,
b)
a származékos ügyleteket valós értéken,
c)
az átalakulással megszűnő számviteli egységben vagy a kiválással szétváló számviteli egységben, ha a jogutód számviteli egység számviteli egységgé válik, valós értéken, miközben a kiválással szétváló számviteli egységben csak a vagyon és a kötelezettségek azon egyes elemeit, vagy a vagyon egynemű elemeinek összességét és a kötelezettségek egynemű elemeinek összességét értékelik valós értéken, amelyek a kiválással szétváló számviteli egység vagyonának egy részét képezik, amelyet a jogutód számviteli egység átvesz,
d)
valós értéken, ha származékos ügyletekkel vannak biztosítva a valós értékük biztosítására,
e)
a speciális ingatlanalapban lévő ingatlanokat és azokat az ingatlanokat, amelyekben a számviteli egységek technikai tartalékainak eszközei vannak elhelyezve, amelyek külön jogszabály19) szerint biztosítók, valós értéken,
f)
az árukat piaci áron,
g)
az alap9) vagyonában lévő nemesfémeket piaci áron,
h)
az alap35a) vagyonában lévő befektetési jegyet a megfelelő alap nettó eszközértékéből való részesedésével,
i)
a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok portfóliójának részét képező kötelezettségeket valós értéken,
j)
a koncesszionárius által az ajánlatkérő számára elkészített mű értékével, amelyért a koncesszionárius megszerzi a 25. § (1) bekezdésének g) pontjában említett immateriális javakat.
(2)
E törvény alkalmazásában a vagyon vagy a kötelezettségek egyes elemeinek, vagy a vagyon egynemű elemei összességének, vagy a kötelezettségek egynemű elemei összességének valós értékén a következők értendők
a)
a piaci ár,
b)
egy értékelési modellel megállapított érték, amely túlnyomórészt az aktív piacon végrehajtott műveletekből vagy jegyzésekből származó információkat használja fel, ha az a) pont szerinti ár nem ismert,
c)
egy értékelési modellel megállapított érték, amely túlnyomórészt nem aktív piacon végrehajtott műveletekből vagy jegyzésekből származó információkat használja fel, ha az aktív piacon nincsenek olyan információk, amelyeket a b) pont szerinti értékelési modellben fel lehetne használni, vagy
d)
szakértői értékbecslés, ha az értékelt vagyontárgy valós értéke az a)–c) pont szerint nem állapítható meg, vagy ha az értékelt vagyontárgyra nem áll rendelkezésre olyan értékelési modell, amely kellő megbízhatósággal megbecsüli a vagyon árát, amelyen azt az adott időpontban eladnák, vagy ha annak használata a számviteli egységtől aránytalan erőfeszítést vagy költséget igényelne ahhoz a haszonhoz képest, amelyet a használata a számviteli egység pénzügyi helyzetének a beszámolóban való minőségi bemutatásához nyújtana.
(3)
A piaci ár
a)
a tőzsdén a 24. § (1) bekezdése szerinti értékelés napján kihirdetett záróár, feltéve, hogy az adott vagyon piaca, amelyet a tőzsde szervez, aktív piac, vagy
b)
a leggyakoribb ajánlati ár, vagy ha ez nem reprezentatív, az ajánlati árak mediánja egy másik aktív piacon a 24. § (1) bekezdése szerinti értékelés napján, ha az a) pont szerinti értékelés nem alkalmazható; ha a megvásárolt vagyon szállítási költségei az aktív piacon történő kereskedés céljából való tárolási helyéről a vevőnél lévő felhasználási helyére nem elhanyagolhatók, azokat hozzá kell adni a piaci árhoz.
(4)
Ha egy adott piac nem teszi közzé a záróárakat vagy az ott realizált egyéb árakat, az ottani árjegyzéseket vagy az árajánlatok egyéb formáit kell használni, ha azok nem jegyzés formájában léteznek, feltéve, hogy ez a piac megfelel az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti aktív piac feltételeinek.
(5)
Aktív piac az a piac, amelyen
a)
a vagyon típusa szerint hasonló tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgyakkal kereskednek hasonló feltételek mellett,
b)
a személyek általában hajlandóak vásárolni vagy eladni az ezen a piacon kínált áron,
c)
az árakról szóló információ a nyilvánosság számára hozzáférhető.
(6)
Ha a vagyonnal nem hazai tőzsdén, hanem külföldi szabályozott nyilvános piacokon kereskednek, a (3) bekezdés a) pontja szerinti piaci ár alatt a meghatározó szabályozott piacon kihirdetett záróár értendő. Ha az értékelés tárgyát képező vagyonnal a meghatározó szabályozott piacon az értékelés napján nem kereskedtek, a (3) bekezdés a) pontja szerinti piaci ár alatt a külföldi szabályozott nyilvános piacokon kihirdetett záróárak közül a legmagasabb ár értendő, amelyeken a számviteli egység számára elérhető a kereskedésben való részvétel.
(7)
Az értékelési modellek a következőkön alapulnak
a)
a piaci megközelítésen, amely a piaci műveletek által generált információkat használja, mint például
1.
egy hasonló vagyon aktív piacon elért ára, miközben az árát módosítják a vagyon jellemzőinek hatásával, amelyekben és amilyen mértékben eltér az értékelt vagyon jellemzőitől,
2.
egy olyan vagyon ára, amelynek árváltozásával az értékelt vagyon árváltozása statisztikai függőséget mutat,
3.
a hitelviszonyt megtestesítő vagyon esetében a kamatláb, a hozamgörbe, a kockázati felár vagy egy hasonló típusú, hasonló lejáratú és hasonló adóssal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő instrumentum értékelésének egyéb összetevői,
b)
a költségalapú megközelítésen, amely abból a pénzösszegből indul ki, amelyet egy olyan vagyon beszerzésére kellene fordítani, amely a számviteli egység számára az értékelt vagyonnal összehasonlítható hasznot hozna, miközben ezt a megközelítést főként a nem pénzügyi vagyon értékelésére használják; figyelembe veszik a piaci műveletekből származó információkat vagy árajánlatokat a vagyon típusa és a beszerzés valószínű helye szempontjából, beleértve a kiskereskedelmi piacot is,
c)
a jövedelemalapú megközelítésen, például a jelenérték-modellen, amely a vagyonból származó jövőbeli pénzbevételek és a vagyonra fordítandó jövőbeli pénzkiadások jelenértékén alapul, miközben a diszkontrátát a befektetők által az adott vagyontípusra az értékelés napján megkövetelt belső megtérülési rátaként határozzák meg, amely az adott kockázati szintet hordozza.
(8)
A leányvállalatban vagy a részesedési viszonyban álló számviteli egységben lévő részvények és részesedések a tőkemódszerrel értékelhetők. A tőkemódszer alkalmazásakor a részvények és részesedések értékét összehasonlítják a leányvállalatban és a részesedési viszonyban álló számviteli egység saját tőkéjében való részesedés mértékének megfelelő értékkel, és a részvények és részesedések értékét a leányvállalatban és a részesedési viszonyban álló számviteli egység saját tőkéjében való részesedés mértékének megfelelő értékre módosítják. Ha a számviteli egység ezt az értékelési módszert alkalmazza, köteles azt minden ilyen részvény és részesedés értékelésére használni, feltéve, hogy meg tudja határozni az értékelést a tőkemódszerrel. Az a számviteli egység, amelyben egy másik számviteli egységnek részesedése van, tájékoztatást nyújt a saját tőkéjének aktuális szerkezetéről oly módon, hogy a számviteli egység a részvényeket és részesedéseket a tőkemódszerrel értékelhesse.
(9)
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb kamatozó követelések esetében azok értékelése a vásárlásuk elszámolásának napjától a lejáratuk vagy más személyre történő átruházásuk napjáig növekszik a felhalmozott, megállapodás szerinti kamattal, és csökken a tőketörlesztéssel és a kamattörlesztéssel. A számviteli egység által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb kamatozó kötelezettségek esetében azok értékelése az első könyvelésük napjától a lejáratuk vagy más személyre történő átruházásuk napjáig növekszik a felhalmozott, megállapodás szerinti kamattal, és csökken a tőketörlesztéssel és a kamattörlesztéssel.
(10)
Az a számviteli egység, amely a 24. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékelés napján nem értékeli a 25. § (8) bekezdése szerinti értékpapírokat és részesedéseket valós értéken, ezeket az értékpapírokat és részesedéseket nem értékeli valós értéken a 24. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti értékelés napján sem.
(11)
A mikrogazdálkodó, a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott számviteli egység és az egyszerűsített könyvviteli rendszerben könyvelő számviteli egység a számviteli beszámoló összeállításának napjára a vagyont és a kötelezettségeket nem értékeli valós értéken, az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyon és kötelezettségek kivételével, és a vagyont nem értékeli a (8) bekezdés szerinti sajáttőke-módszerrel.
(12)
A valós értéken történő értékelés az értékelés napjára nem végezhető el, ha a valós érték nem határozható meg megbízhatóan.
(13)
A kriptoeszköz valós értéke a 24. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékelés napján érvényes piaci ár, amelyet a számviteli egység által meghatározott módon, egy kiválasztott, kriptoeszközökkel foglalkozó nyilvános piacról állapítanak meg. A számviteli időszak alatt a számviteli egység ugyanazt a módszert alkalmazza a valós érték meghatározására az adott kriptoeszköz esetében.
§ 28
(1)
Účtovná jednotka, ak nie je ďalej ustanovené inak, odpisuje hmotný majetok okrem zásob a nehmotný majetok okrem pohľadávok v súlade s účtovnými zásadami a účtovnými metódami, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Ak ide o zmluvu o výpožičke41) počas doby zabezpečenia záväzku prevodom práva42) alebo ak sa vlastnícke právo k veciam nadobúda iným spôsobom ako prevzatím veci,43) ako aj v ďalších prípadoch ustanovených osobitnými predpismi, o majetku účtuje a odpisuje ho účtovná jednotka, ktorá ho používa.
(2)
Pozemky, predmety z drahých kovov a iný majetok vymedzený osobitnými predpismi44) sa neodpisujú.
(3)
Účtovná jednotka uvedená v odseku 1 je povinná zostaviť si odpisový plán, na základe ktorého vykonáva odpisovanie majetku. Uvedený majetok sa odpisuje len do výšky jeho ocenenia v účtovníctve. Účtovná jednotka podľa § 9 ods. 2 účtujúca v sústave jednoduchého účtovníctva a účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, si môže určiť v odpisovom pláne odpisy podľa osobitného predpisu,35c) ak sú v tomto osobitnom predpise určené inak ako podľa tohto zákona.
(4)
Hmotný majetok okrem zásob a nehmotný majetok okrem pohľadávok odpisuje účtovná jednotka počas predpokladanej doby používania zodpovedajúcej spotrebe budúcich ekonomických úžitkov z majetku. Ak sa nedá životnosť goodwillu a aktivovaných nákladov na vývoj spoľahlivo odhadnúť, musí ich účtovná jednotka odpísať najneskôr do piatich rokov od ich obstarania. Ak neboli aktivované náklady na vývoj úplne odpísané, môže účtovná jednotka rozdeliť zisk, ak úhrnná výška rezervných fondov a iných zložiek vlastného imania, ktoré sú k dispozícii na vyplácanie, je vyššia ako celková výška neodpísaných aktivovaných nákladov na vývoj. Nehmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou sa neaktivuje okrem softvéru a nákladov na vývoj, ktoré sa aktivujú v súlade s postupmi účtovania.
(5)
Na základe splatenia príspevkov do kapitálového fondu z príspevkov sa účtuje v obchodnej spoločnosti a u spoločníka alebo akcionára vytvorenie kapitálového fondu z príspevkov podľa osobitného predpisu.44a) V účtovníctve spoločníka alebo akcionára sa splatené príspevky do kapitálového fondu z príspevkov účtujú ako súčasť ocenenia cenného papieru alebo podielu na základnom imaní.
(6)
Účtovná jednotka je povinná dodržať podmienku zákazu vrátenia plnenia nahrádzajúceho vlastné zdroje, ak je spoločnosť v kríze podľa § 67a Obchodného zákonníka. Na účely posúdenia, či je spoločnosť v kríze, sa rozumie
a)
vlastným imaním suma položky vlastné imanie vykázaná v súvahe účtovnej závierky alebo suma, ktorá by bola vykázaná, ak by účtovná jednotka zostavila účtovnú závierku,
b)
záväzkami suma položky záväzkov vykázaná v súvahe účtovnej jednotky alebo suma záväzkov, ktorá by bola vykázaná, ak by účtovná jednotka zostavila účtovnú závierku; mikro účtovná jednotka od sumy záväzkov odpočíta sumu vykázanú na účtoch časového rozlíšenia nákladov a výnosov na strane pasív súvahy.
28. §
(1)
A számviteli egység, ha a továbbiakban másként nem rendelkeznek, a tárgyi eszközöket a készletek kivételével és az immateriális javakat a követelések kivételével a számviteli alapelvekkel és módszerekkel összhangban írja le, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. Kikölcsönzési szerződés41) esetén a kötelezettség biztosítéki célú jogátruházással történő biztosításának időtartama alatt,42) vagy ha a dolgokhoz fűződő tulajdonjogot a dolog átvételétől eltérő módon szerzik meg,43) valamint a külön jogszabályokban meghatározott további esetekben a vagyont az azt használó számviteli egység könyveli és írja le.
(2)
A földterületek, a nemesfémből készült tárgyak és a külön jogszabályok által meghatározott egyéb vagyon44) nem írható le.
(3)
Az (1) bekezdésben említett számviteli egység köteles értékcsökkenési leírási tervet összeállítani, amely alapján a vagyon értékcsökkenési leírását végzi. Az említett vagyon csak a könyvelésben szereplő értékelésének mértékéig írható le. A 9. § (2) bekezdése szerinti, az egyszerűsített könyvviteli rendszerben könyvelő számviteli egység és a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott számviteli egység az értékcsökkenési leírási tervben külön jogszabály szerinti értékcsökkenési leírást is meghatározhat,35c) ha azokat ebben a külön jogszabályban e törvénytől eltérően határozzák meg.
(4)
A tárgyi eszközöket a készletek kivételével és az immateriális javakat a követelések kivételével a számviteli egység a feltételezett használati idő alatt írja le, amely megfelel a vagyonból származó jövőbeli gazdasági hasznok felhasználásának. Ha a goodwill és az aktivált fejlesztési költségek élettartama nem becsülhető meg megbízhatóan, a számviteli egységnek legkésőbb a beszerzésüktől számított öt éven belül le kell írnia azokat. Ha az aktivált fejlesztési költségeket nem írták le teljesen, a számviteli egység nyereséget oszthat fel, ha a tartalékalapok és a saját tőke egyéb, kifizetésre rendelkezésre álló elemeinek együttes összege magasabb, mint a le nem írt aktivált fejlesztési költségek teljes összege. A saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak nem aktiválhatók, a szoftver és a fejlesztési költségek kivételével, amelyeket a könyvelési eljárásokkal összhangban aktiválnak.
(5)
A hozzájárulásokból képzett tőkealapba történő hozzájárulások befizetése alapján a gazdasági társaságnál és a tagnál vagy részvényesnél könyvelik a hozzájárulásokból képzett tőkealap létrehozását külön jogszabály szerint.44a) A tag vagy részvényes könyvelésében a hozzájárulásokból képzett tőkealapba befizetett hozzájárulásokat az értékpapír vagy az alaptőkén való részesedés értékelésének részeként könyvelik.
(6)
A számviteli egység köteles betartani a saját forrásokat helyettesítő teljesítés visszaszolgáltatása tilalmának feltételét, ha a társaság a Kereskedelmi Törvénykönyv 67a. §-a szerint válságban van. Annak megítélése céljából, hogy a társaság válságban van-e, a következők értendők
a)
saját tőke alatt a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke tétel összege vagy az az összeg, amelyet akkor mutatnának ki, ha a számviteli egység számviteli beszámolót állítana össze,
b)
kötelezettségek alatt a számviteli egység mérlegében kimutatott kötelezettségek tétel összege vagy a kötelezettségek azon összege, amelyet akkor mutatnának ki, ha a számviteli egység számviteli beszámolót állítana össze; a mikrogazdálkodó a kötelezettségek összegéből levonja a mérleg forrásoldalán a költségek és bevételek időbeli elhatárolásának számláin kimutatott összeget.
ŠIESTA ČASŤ
HATODIK RÉSZ
INVENTARIZÁCIA
Leltározás
§ 29
(1)
Inventarizáciou overuje účtovná jednotka, či stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov v účtovníctve zodpovedá skutočnosti.
(2)
Inventarizáciu účtovná jednotka vykonáva ku dňu, ku ktorému zostavuje riadnu alebo mimoriadnu účtovnú závierku. Účtovná jednotka pre potreby zostavenia priebežnej účtovnej závierky vykonáva inventarizáciu len na účely vyjadrenia ocenenia podľa § 26 ods. 3. Ustanovenia o vykonávaní inventarizácií podľa osobitných predpisov45) nie sú týmto dotknuté.
(3)
Pri hmotnom majetku okrem zásob a peňažných prostriedkov v hotovosti môže účtovná jednotka vykonať inventarizáciu v inej lehote, ako je ustanovená v odseku 2, ktorá však nesmie prekročiť štyri roky, okrem účtovnej jednotky, ktorou je štátna rozpočtová organizácia, štátna príspevková organizácia, štátny fond, obec, vyšší územný celok a rozpočtová organizácia a príspevková organizácia v ich zriaďovateľskej pôsobnosti, ktoré vykonávajú inventarizáciu v lehote ustanovenej v odseku 2. Peňažné prostriedky v hotovosti musí účtovná jednotka inventarizovať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
29. §
(1)
Leltározással a számviteli egység ellenőrzi, hogy a könyvelésben szereplő vagyon, kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének állománya megfelel-e a valóságnak.
(2)
A számviteli egység a leltározást arra a napra végzi el, amelyre a rendes vagy rendkívüli számviteli beszámolót összeállítja. Az időközi számviteli beszámoló összeállításának céljából a számviteli egység a leltározást csak a 26. § (3) bekezdése szerinti értékelés kifejezése céljából végzi el. A külön jogszabályok szerinti leltározások elvégzésére vonatkozó rendelkezéseket45) ez nem érinti.
(3)
A tárgyi eszközök esetében a készletek és a készpénz kivételével a számviteli egység a leltározást a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő időpontban is elvégezheti, amely azonban nem haladhatja meg a négy évet, kivéve azokat a számviteli egységeket, amelyek állami költségvetési szervek, állami dotációs szervezetek, állami alapok, községek, megyék, valamint az alapítói hatáskörükbe tartozó költségvetési és dotációs szervezetek, amelyek a leltározást a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül végzik el. A készpénzt a számviteli egységnek arra a napra kell leltároznia, amelyre a számviteli beszámolót összeállítja.
§ 30
(1)
Skutočný stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov sa zisťuje inventúrou. Pri majetku hmotnej povahy a nehmotnej povahy sa skutočný stav zisťuje fyzickou inventúrou; pri záväzkoch, rozdiele majetku a záväzkov a pri tých druhoch majetku, pri ktorých nemožno vykonať fyzickú inventúru, sa skutočný stav zisťuje dokladovou inventúrou; ak je to možné, používa sa kombinácia fyzickej a dokladovej inventúry.
(2)
Inventúrny súpis je účtovný záznam, ktorý zabezpečuje preukázateľnosť účtovníctva (§ 8 ods. 4). Inventúrny súpis musí obsahovať tieto údaje:
a)
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, fyzické osoby bydlisko a miesto podnikania, ak sa líši od miesta bydliska,
b)
deň začatia inventúry, deň, ku ktorému bola inventúra vykonaná, a deň skončenia inventúry,
c)
stav majetku s uvedením jednotiek množstva a ceny podľa § 25,
d)
miesto uloženia majetku,
e)
meno, priezvisko a podpisový záznam hmotne zodpovednej osoby alebo zodpovednej osoby za príslušný druh majetku,
f)
zoznam záväzkov a ich ocenenie podľa § 25,
g)
zoznam skutočného stavu rozdielu majetku a záväzkov,
h)
odporúčania na posúdenie reálnosti ocenenia majetku a záväzkov k dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, zistené pri vykonávaní inventúry na účely úpravy ocenenia majetku a záväzkov podľa § 26 a 27, ak sú takéto skutočnosti známe osobám, ktoré vykonali inventúru,
i)
meno, priezvisko a podpisový záznam osôb zodpovedných za zistenie skutočného stavu majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov,
j)
poznámky.
(3)
Stav majetku, záväzkov, rozdielu majetku a záväzkov v inventúrnych súpisoch sa porovnáva so stavom majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov v účtovníctve a výsledky porovnania sa uvedú v inventarizačnom zápise. Inventarizačný zápis je účtovný záznam, ktorým sa preukazuje vecná správnosť účtovníctva a ktorý musí obsahovať
a)
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, fyzické osoby bydlisko a miesto podnikania, ak sa líši od miesta bydliska,
b)
výsledky vyplývajúce z porovnania skutočného stavu majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov s účtovným stavom,
c)
výsledky vyplývajúce z posúdenia reálnosti ocenenia majetku a záväzkov podľa § 26 a 27,
d)
meno, priezvisko a podpisový záznam osoby alebo osôb zodpovedných za vykonanie inventarizácie v účtovnej jednotke.
(4)
Fyzickú inventúru hmotného majetku okrem zásob, ktorú nemožno vykonať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, možno vykonávať v priebehu posledných troch mesiacov účtovného obdobia, prípadne v prvom mesiaci nasledujúceho účtovného obdobia. Fyzickú inventúru zásob môže účtovná jednotka vykonávať kedykoľvek v priebehu účtovného obdobia, prípadne v prvom mesiaci nasledujúceho účtovného obdobia. Pritom sa musí preukázať stav hmotného majetku ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, údajmi fyzickej inventúry upravenými o prírastky a úbytky uvedeného majetku za dobu od skončenia fyzickej inventúry do konca účtovného obdobia, prípadne za dobu od začiatku nasledujúceho účtovného obdobia do dňa skončenia fyzickej inventúry v prvom mesiaci tohto účtovného obdobia.
(5)
Inventarizačný rozdiel môže mať dvojaký charakter, a to
a)
manko, ak zistený skutočný stav je nižší ako stav v účtovníctve a ak ho nemožno preukázať účtovným záznamom; pri peňažných prostriedkoch a ceninách sa označuje ako schodok,
b)
prebytok, ak zistený skutočný stav je vyšší ako stav v účtovníctve a ak ho nemožno preukázať účtovným záznamom.
(6)
Rozdiely vyplývajúce z úpravy ocenenia podľa § 26 a 27 sa neposudzujú ako inventarizačné rozdiely.
(7)
Inventarizačný rozdiel zaúčtuje účtovná jednotka do účtovného obdobia, za ktoré sa inventarizáciou overuje stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov.
30. §
(1)
A vagyon, a kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének tényleges állapotát leltárral állapítják meg. A tárgyi és immateriális jellegű vagyon esetében a tényleges állapotot fizikai leltárral állapítják meg; a kötelezettségek, a vagyon és kötelezettségek különbözete, valamint azon vagyontípusok esetében, amelyeknél fizikai leltár nem végezhető, a tényleges állapotot bizonylati leltárral állapítják meg; ha lehetséges, a fizikai és a bizonylati leltár kombinációját alkalmazzák.
(2)
A leltárív olyan számviteli bizonylat, amely biztosítja a könyvelés igazolhatóságát (8. § (4) bek.). A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)
a számviteli egység cégneve vagy megnevezése; a jogi személyek feltüntetik a székhelyüket, a természetes személyek a lakóhelyüket és a vállalkozás helyét, ha az eltér a lakóhelytől,
b)
a leltár megkezdésének napja, az a nap, amelyre a leltárt elvégezték, és a leltár befejezésének napja,
c)
a vagyon állománya a mennyiségi egységek és a 25. § szerinti ár feltüntetésével,
d)
a vagyon tárolási helye,
e)
az anyagi felelősséggel tartozó személy vagy az adott vagyontípusért felelős személy neve, családi neve és aláírása,
f)
a kötelezettségek jegyzéke és azok 25. § szerinti értékelése,
g)
a vagyon és a kötelezettségek különbözetének tényleges állapotáról készült jegyzék,
h)
javaslatok a vagyon és a kötelezettségek értékelésének valódiságának megítélésére arra a napra, amelyre a számviteli beszámolót összeállítják, amelyeket a leltározás során állapítottak meg a vagyon és a kötelezettségek értékelésének a 26. és 27. § szerinti kiigazítása céljából, ha ilyen tények a leltárt végző személyek tudomására jutottak,
i)
a vagyon, a kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének tényleges állapotának megállapításáért felelős személyek neve, családi neve és aláírása,
j)
megjegyzések.
(3)
A leltárívekben szereplő vagyon, kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének állapotát összehasonlítják a könyvelésben szereplő vagyon, kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének állapotával, és az összehasonlítás eredményeit a leltározási jegyzőkönyvben tüntetik fel. A leltározási jegyzőkönyv olyan számviteli bizonylat, amellyel a könyvelés tárgyi helyességét igazolják, és amelynek tartalmaznia kell
a)
a számviteli egység cégneve vagy megnevezése; a jogi személyek feltüntetik a székhelyüket, a természetes személyek a lakóhelyüket és a vállalkozás helyét, ha az eltér a lakóhelytől,
b)
a vagyon, a kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének tényleges állapotának a könyv szerinti állapottal való összehasonlításából eredő eredményeket,
c)
a vagyon és a kötelezettségek értékelése valódiságának a 26. és 27. § szerinti megítéléséből eredő eredményeket,
d)
a leltározás elvégzéséért felelős személy vagy személyek neve, családi neve és aláírása a számviteli egységben.
(4)
A tárgyi eszközök (a készletek kivételével) fizikai leltárát, amelyet nem lehet elvégezni a számviteli beszámoló összeállításának napjára, el lehet végezni a számviteli időszak utolsó három hónapjában, illetve a következő számviteli időszak első hónapjában. A készletek fizikai leltárát a számviteli egység a számviteli időszak során bármikor elvégezheti, illetve a következő számviteli időszak első hónapjában. Eközben igazolni kell a tárgyi eszközök állapotát a számviteli beszámoló összeállításának napjára, a fizikai leltár adataival, amelyeket kiigazítottak az említett vagyon növekményeivel és csökkenéseivel a fizikai leltár befejezésétől a számviteli időszak végéig terjedő időszakra, illetve a következő számviteli időszak kezdetétől a fizikai leltár e számviteli időszak első hónapjában történő befejezésének napjáig terjedő időszakra.
(5)
A leltárkülönbözet kétféle jellegű lehet, mégpedig
a)
leltárhiány, ha a megállapított tényleges állapot alacsonyabb, mint a könyv szerinti állapot, és ha azt nem lehet számviteli bizonylattal igazolni; a készpénz és az értékcikkek esetében hiánynak nevezik,
b)
leltártöbblet, ha a megállapított tényleges állapot magasabb, mint a könyv szerinti állapot, és ha azt nem lehet számviteli bizonylattal igazolni.
(6)
A 26. és 27. § szerinti értékelés kiigazításából eredő különbségek nem minősülnek leltárkülönbözetnek.
(7)
A leltárkülönbözetet a számviteli egység abba a számviteli időszakba könyveli le, amelyre a leltározással a vagyon, a kötelezettségek, valamint a vagyon és kötelezettségek különbözetének állapotát ellenőrzik.
SIEDMA ČASŤ
HETEDIK RÉSZ
ÚČTOVNÁ DOKUMENTÁCIA
Számviteli dokumentáció
§ 31
Účtovný záznam
(1)
Účtovnú dokumentáciu účtovnej jednotky tvorí súhrn všetkých účtovných záznamov vytváraných podľa § 4 ods. 5.
(2)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
listinným účtovným záznamom účtovný záznam vyhotovený na papieri a tiež vytlačený účtovný záznam vyhotovený pomocou softvéru, ktorý je zaslaný a prijatý ako listina, alebo vyhotovený na interné účely účtovnej jednotky ako listina,
b)
elektronickým účtovným záznamom účtovný záznam vyhotovený
1.
v elektronickom formáte a prijatý alebo sprístupnený v elektronickom formáte, pričom elektronický formát určuje vyhotoviteľ účtovného záznamu alebo je určený na základe dohody s prijímateľom účtovného záznamu,
2.
v súlade s § 33 ods. 3 zaslaný elektronicky, pričom môže tvoriť prílohu elektronickej pošty,
3.
v elektronickom formáte na interné účely účtovnej jednotky.
(3)
Účtovná jednotka je povinná zabezpečiť vierohodnosť pôvodu, neporušenosť obsahu a čitateľnosť účtovného záznamu od okamihu vyhotovenia účtovného záznamu alebo od okamihu prijatia alebo sprístupnenia účtovného záznamu až do ukončenia doby ustanovenej v § 35 ods. 3, pričom táto povinnosť sa vzťahuje aj na prenos účtovného záznamu inej osobe podľa odseku 7.
(4)
Vierohodnosť pôvodu účtovného záznamu je zabezpečená, ak účtovná jednotka, ktorou je
a)
vyhotoviteľ, je schopná preukázať, že účtovný záznam naozaj vyhotovila,
b)
prijímateľ, je schopná preukázať, že prijatý účtovný záznam je od vyhotoviteľa.
(5)
Neporušenosť obsahu účtovného záznamu je zabezpečená, ak zaslaním alebo sprístupnením účtovného záznamu alebo transformáciou účtovného záznamu v účtovnej jednotke nenastala zmena obsahu skutočností, ktoré sa účtovným záznamom zaznamenávajú.
(6)
Čitateľnosť účtovného záznamu je zabezpečená, ak obsah účtovného záznamu je čitateľný ľudským okom. Účtovná jednotka je povinná pri zabezpečení čitateľnosti účtovného záznamu dodržať neporušenosť jeho obsahu.
(7)
Ak účtovná jednotka elektronický účtovný záznam zasiela alebo inak sprístupňuje inej osobe, použitie elektronického účtovného záznamu podlieha
a)
písomnej dohode medzi zúčastnenými stranami o určení technických požiadaviek potrebných na prijímanie účtovných záznamov alebo
b)
potvrdenému súhlasu prijímateľa účtovného záznamu; za potvrdený súhlas sa považuje informácia o akceptovaní účtovného záznamu, napríklad informácia o zaplatení požadovanej sumy.
(8)
Pre potreby overovania účtovnej závierky audítorom (§ 19), zverejňovania (§ 23d) a pre potreby daňového úradu (§ 38) je účtovná jednotka povinná na výzvu daňového úradu alebo na požiadanie oprávnených osôb umožniť im oboznámiť sa s obsahom nimi určených účtovných záznamov. Daňový úrad vyzve účtovnú jednotku na predloženie účtovných záznamov v ním určenej lehote29ic) a poučí ju o následkoch nepredloženia účtovných záznamov. Účtovná jednotka je povinná predložiť určené účtovné záznamy v podobe, v akej ich vedie a uchováva. Účtovná jednotka účtujúca v sústave podvojného účtovníctva, ktorá vedie účtovníctvo spôsobom využívajúcim programové vybavenie, je povinná daňovému úradu alebo oprávneným osobám umožniť prístup do softvéru na vedenie účtovníctva a preukázať účtovným záznamom označenie účtov, na ktorých sú účtovné prípady v účtovnej jednotke účtované. Tieto povinnosti má účtovná jednotka po dobu, počas ktorej je povinná viesť alebo uchovávať účtovné záznamy.
31. §
Számviteli bizonylat
(1)
A számviteli egység számviteli dokumentációját a 4. § (5) bekezdése szerint létrehozott összes számviteli bizonylat összessége képezi.
(2)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
papíralapú számviteli bizonylat alatt a papíron kiállított számviteli bizonylat, valamint a szoftver segítségével kiállított nyomtatott számviteli bizonylat, amelyet okiratként küldenek és fogadnak, vagy amelyet a számviteli egység belső céljaira okiratként állítanak ki,
b)
elektronikus számviteli bizonylat alatt a kiállított számviteli bizonylat, amely
1.
elektronikus formátumban készült, és elektronikus formátumban fogadták vagy tették hozzáférhetővé, miközben az elektronikus formátumot a számviteli bizonylat kiállítója határozza meg, vagy a számviteli bizonylat átvevőjével kötött megállapodás alapján határozzák meg,
2.
a 33. § (3) bekezdésével összhangban elektronikusan küldtek, miközben elektronikus levél mellékletét képezheti,
3.
elektronikus formátumban készült a számviteli egység belső céljaira.
(3)
A számviteli egység köteles biztosítani a számviteli bizonylat eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát a számviteli bizonylat kiállításának pillanatától, illetve a számviteli bizonylat átvételének vagy hozzáférhetővé tételének pillanatától a 35. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam végéig, miközben ez a kötelezettség a számviteli bizonylatnak a (7) bekezdés szerinti más személy részére történő továbbítására is vonatkozik.
(4)
A számviteli bizonylat eredetének hitelessége akkor biztosított, ha a számviteli egység, amely
a)
kiállító, képes igazolni, hogy a számviteli bizonylatot valóban ő állította ki,
b)
átvevő, képes igazolni, hogy az átvett számviteli bizonylat a kiállítótól származik.
(5)
A számviteli bizonylat tartalmának sértetlensége akkor biztosított, ha a számviteli bizonylat elküldésével vagy hozzáférhetővé tételével, vagy a számviteli bizonylatnak a számviteli egységen belüli átalakításával nem változott meg a számviteli bizonylattal rögzített tények tartalma.
(6)
A számviteli bizonylat olvashatósága akkor biztosított, ha a számviteli bizonylat tartalma emberi szemmel olvasható. A számviteli egység köteles a számviteli bizonylat olvashatóságának biztosítása során megőrizni annak tartalmi sértetlenségét.
(7)
Ha a számviteli egység az elektronikus számviteli bizonylatot más személynek küldi el vagy teszi más módon hozzáférhetővé, az elektronikus számviteli bizonylat használata a következők függvénye:
a)
az érintett felek közötti írásbeli megállapodás a számviteli bizonylatok fogadásához szükséges műszaki követelmények meghatározásáról, vagy
b)
a számviteli bizonylat átvevőjének megerősített hozzájárulása; megerősített hozzájárulásnak minősül a számviteli bizonylat elfogadásáról szóló információ, például a kért összeg kifizetéséről szóló információ.
(8)
A számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítése (§ 19), a közzététel (§ 23d) és az adóhivatal (§ 38) igényeinek kielégítése céljából a gazdálkodó egység köteles az adóhivatal felszólítására vagy a jogosult személyek kérésére lehetővé tenni számukra, hogy megismerkedjenek az általuk meghatározott számviteli bizonylatok tartalmával. Az adóhivatal felszólítja a gazdálkodó egységet a számviteli bizonylatok általa meghatározott határidőn belüli29ic) benyújtására, és tájékoztatja a számviteli bizonylatok be nem nyújtásának következményeiről. A gazdálkodó egység köteles a meghatározott számviteli bizonylatokat abban a formában benyújtani, ahogyan azokat vezeti és megőrzi. A kettős könyvviteli rendszerben könyvelő gazdálkodó egység, amely a könyvelést szoftver segítségével vezeti, köteles az adóhivatalnak vagy a jogosult személyeknek hozzáférést biztosítani a könyvelés vezetésére szolgáló szoftverhez, és számviteli bizonylattal igazolni azon számlák megjelölését, amelyeken a gazdasági eseményeket a gazdálkodó egységben könyvelik. Ezek a kötelezettségek a gazdálkodó egységet azon időszak alatt terhelik, amely alatt köteles a számviteli bizonylatokat vezetni vagy megőrizni.
§ 32
Preukázateľnosť účtovného záznamu
(1)
Na účely tohto zákona sa za preukázateľný účtovný záznam považuje iba účtovný záznam, ktorého obsah priamo dokazuje skutočnosť alebo ktorého obsah dokazuje skutočnosť nepriamo obsahom iných preukázateľných účtovných záznamov. Pri zaznamenaní a spracovaní týchto skutočností musí účtovný záznam spĺňať požiadavky podľa § 31 ods. 3.
(2)
Podpisovým záznamom sa rozumie vlastnoručný podpis, kvalifikovaný elektronický podpis alebo obdobný preukázateľný podpisový záznam nahrádzajúci vlastnoručný podpis v elektronickej podobe, ktorý umožňuje jednoznačnú preukázateľnú identifikáciu osoby, ktorá podpisový záznam vyhotovila.
(3)
Vierohodnosť pôvodu účtovného záznamu a neporušenosť obsahu účtovného záznamu možno zabezpečiť
a)
podpisovým záznamom zodpovednej osoby,
b)
elektronickou výmenou údajov alebo
c)
vnútorným kontrolným systémom účtovných záznamov.
(4)
Účtovná jednotka je povinná upraviť podrobnosti o oprávnení, povinnosti a o zodpovednosti osôb v účtovnej jednotke, na ktoré sa vzťahuje pripájanie podpisového záznamu, a to takým spôsobom, aby bolo možné určiť nezávisle od seba zodpovednosť jednotlivých osôb za obsah účtovného záznamu, ku ktorému boli ich podpisové záznamy pripojené.
(5)
Na účely tohto zákona sa elektronickou výmenou údajov rozumie výmena štruktúrovaných správ medzi počítačmi alebo počítačovými aplikáciami, v rámci ktorej nastáva spracovanie rôznych elektronických formátov účtovných záznamov, ktoré prechádzajú procesom overovania, koordinácie, schvaľovania a zaúčtovania bez možnosti ľudského zásahu do obsahu účtovného záznamu.
(6)
Na účely tohto zákona sa vnútorným kontrolným systémom účtovných záznamov rozumie určenie osôb zodpovedných za kontrolu procesu spracovania účtovných záznamov, pričom kontrola musí byť dostatočná na preukázanie skutočnosti, ktorá je účtovným záznamom zaznamenaná. Spôsob kontroly určený účtovnou jednotkou je súčasťou účtovného záznamu na vedenie účtovníctva a spracovanie účtovných záznamov.
32. §
A számviteli bizonylat igazolhatósága
(1)
E törvény alkalmazásában igazolható számviteli bizonylatnak csak az a számviteli bizonylat minősül, amelynek tartalma közvetlenül bizonyít egy tényt, vagy amelynek tartalma más igazolható számviteli bizonylatok tartalmával közvetve bizonyít egy tényt. E tények rögzítése és feldolgozása során a számviteli bizonylatnak meg kell felelnie a 31. § (3) bekezdése szerinti követelményeknek.
(2)
Aláírási záradék alatt a saját kezű aláírás, a minősített elektronikus aláírás vagy a saját kezű aláírást elektronikus formában helyettesítő hasonló, igazolható aláírási záradék értendő, amely lehetővé teszi az aláírási záradékot készítő személy egyértelmű, igazolható azonosítását.
(3)
A számviteli bizonylat eredetének hitelessége és tartalmának sértetlensége biztosítható
a)
a felelős személy aláírási záradékával,
b)
elektronikus adatcserével vagy
c)
a számviteli bizonylatok belső ellenőrzési rendszerével.
(4)
A gazdálkodó egység köteles szabályozni a gazdálkodó egységen belüli azon személyek jogosultságára, kötelezettségére és felelősségére vonatkozó részleteket, akikre az aláírási záradék csatolása vonatkozik, oly módon, hogy egymástól függetlenül megállapítható legyen az egyes személyek felelőssége azon számviteli bizonylat tartalmáért, amelyhez az aláírási záradékukat csatolták.
(5)
E törvény alkalmazásában elektronikus adatcserén a számítógépek vagy számítógépes alkalmazások közötti strukturált üzenetváltás értendő, amelynek keretében a számviteli bizonylatok különböző elektronikus formátumainak feldolgozása történik, amelyek hitelesítési, koordinációs, jóváhagyási és könyvelési folyamaton mennek keresztül anélkül, hogy emberi beavatkozás történne a számviteli bizonylat tartalmába.
(6)
E törvény alkalmazásában a számviteli bizonylatok belső ellenőrzési rendszerén a számviteli bizonylatok feldolgozási folyamatának ellenőrzéséért felelős személyek kijelölése értendő, miközben az ellenőrzésnek elegendőnek kell lennie a számviteli bizonylattal rögzített tény igazolására. A gazdálkodó egység által meghatározott ellenőrzési mód a könyvelés vezetésére és a számviteli bizonylatok feldolgozására szolgáló számviteli bizonylat részét képezi.
§ 33
Transformácia účtovného záznamu
(1)
Na účely tohto zákona sa transformáciou účtovného záznamu rozumie zmena podoby účtovného záznamu pri spracovaní účtovného záznamu v účtovnej jednotke, pričom neporušenosť obsahu účtovného záznamu zostáva zachovaná. Zmenou podoby účtovného záznamu je zmena z listinnej podoby účtovného záznamu na elektronickú podobu účtovného záznamu alebo zmena elektronickej podoby účtovného záznamu na listinnú podobu účtovného záznamu.
(2)
Účtovná jednotka môže vykonať transformáciu účtovného záznamu, len ak účtovný záznam je preukázateľný. V súlade so zvoleným spôsobom uchovávania účtovných záznamov účtovná jednotka môže vykonať transformáciu účtovného záznamu, ktorý ešte nebol predmetom transformácie, pričom je povinná uchovávať účtovný záznam v podobe, ktorá je výsledkom transformácie účtovného záznamu.
(3)
Účtovná jednotka môže vykonať transformáciu účtovného záznamu z listinnej podoby do elektronickej podoby zaručenou konverziou v súlade s osobitnými predpismi45aa) alebo spôsobom podľa odseku 5.
(4)
Účtovná jednotka, ktorá neuchováva účtovné záznamy v elektronickej podobe, môže vykonať transformáciu účtovného záznamu z elektronickej podoby do listinnej podoby zaručenou konverziou v súlade s osobitnými predpismi45aa) alebo spôsobom podľa odseku 6, ak účtovný záznam neobsahuje kvalifikovaný elektronický podpis alebo kvalifikovanú elektronickú pečať.
(5)
Pri transformácii účtovného záznamu skenovaním do súborového formátu v rastrovej grafickej forme účtovná jednotka zabezpečí
a)
úplnosť účtovného záznamu v pôvodnej podobe a v novej podobe,
b)
obsahovú zhodu a vizuálnu zhodu účtovného záznamu v novej podobe s jeho pôvodnou podobou,
c)
čitateľnosť celej plochy účtovného záznamu v novej podobe,
d)
neporušenosť obsahu účtovného záznamu podľa § 31 ods. 5.
(6)
Transformáciu účtovného záznamu, ktorý neobsahuje kvalifikovaný elektronický podpis alebo kvalifikovanú elektronickú pečať, z elektronickej podoby do listinnej podoby účtovná jednotka vykoná použitím výstupného zariadenia výpočtovej techniky, ktoré umožňuje jeho vytlačenie na papier spôsobom zaručujúcim neporušenosť a čitateľnosť obsahu účtovného záznamu.
(7)
Účtovný záznam, ktorého podoba je výsledkom transformácie účtovného záznamu podľa odsekov 2 až 6, sa považuje za preukázateľný, pričom sa nevyžaduje predloženie účtovného záznamu v pôvodnej podobe, ak osobitné predpisy45ab) neustanovujú inak.
33. §
A számviteli bizonylat átalakítása
(1)
E törvény alkalmazásában a számviteli bizonylat átalakításán a számviteli bizonylat formátumának megváltoztatása értendő a számviteli bizonylat gazdálkodó egységen belüli feldolgozása során, miközben a számviteli bizonylat tartalmának sértetlensége megmarad. A számviteli bizonylat formátumának megváltoztatása a számviteli bizonylat papíralapú formátumáról elektronikus formátumra való áttérés, vagy a számviteli bizonylat elektronikus formátumáról papíralapú formátumra való áttérés.
(2)
A gazdálkodó egység csak akkor végezheti el a számviteli bizonylat átalakítását, ha a számviteli bizonylat igazolható. A számviteli bizonylatok megőrzésének választott módjával összhangban a gazdálkodó egység elvégezheti egy olyan számviteli bizonylat átalakítását, amely még nem volt átalakítás tárgya, miközben köteles a számviteli bizonylatot a számviteli bizonylat átalakításának eredményeként létrejött formátumban megőrizni.
(3)
A gazdálkodó egység a számviteli bizonylat papíralapú formátumáról elektronikus formátumra történő átalakítását hiteles konverzióval, a különös jogszabályokkal45aa) összhangban, vagy az (5) bekezdés szerinti módon végezheti el.
(4)
Az a gazdálkodó egység, amely nem őrzi meg a számviteli bizonylatokat elektronikus formátumban, a számviteli bizonylat elektronikus formátumáról papíralapú formátumra történő átalakítását hiteles konverzióval, a különös jogszabályokkal45aa) összhangban, vagy a (6) bekezdés szerinti módon végezheti el, ha a számviteli bizonylat nem tartalmaz minősített elektronikus aláírást vagy minősített elektronikus bélyegzőt.
(5)
A számviteli bizonylat szkenneléssel raszteres grafikus formátumú fájlformátumba történő átalakítása során a gazdálkodó egység biztosítja
a)
a számviteli bizonylat teljességét az eredeti és az új formátumban,
b)
a számviteli bizonylat új formátumának tartalmi és vizuális egyezését az eredeti formátummal,
c)
a számviteli bizonylat teljes felületének olvashatóságát az új formátumban,
d)
a számviteli bizonylat tartalmának sértetlenségét a 31. § (5) bekezdése szerint.
(6)
A minősített elektronikus aláírást vagy minősített elektronikus bélyegzőt nem tartalmazó számviteli bizonylat elektronikus formátumáról papíralapú formátumra történő átalakítását a gazdálkodó egység olyan számítástechnikai kimeneti eszköz használatával végzi el, amely lehetővé teszi annak papírra történő kinyomtatását oly módon, amely garantálja a számviteli bizonylat tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát.
(7)
Az a számviteli bizonylat, amelynek formátuma a (2)–(6) bekezdés szerinti számviteli bizonylat átalakításának eredménye, igazolhatónak minősül, miközben nem szükséges a számviteli bizonylat eredeti formátumban történő benyújtása, hacsak a különös jogszabályok45ab) másként nem rendelkeznek.
§ 34
Oprava účtovného záznamu
(1)
Ak účtovná jednotka zistí, že niektorý účtovný záznam jej účtovníctva je neúplný, nepreukázateľný, nesprávny alebo nezrozumiteľný, je povinná vykonať bez zbytočného odkladu jeho opravu spôsobom podľa odseku 2.
(2)
Oprava sa musí vykonať tak, aby bolo možné určiť zodpovednú osobu, ktorá vykonala príslušnú opravu, deň jej vykonania a obsah opravovaného účtovného záznamu pred opravou aj po oprave. Oprava v účtovnom zázname nesmie viesť k neúplnosti, nepreukázateľnosti, nesprávnosti, nezrozumiteľnosti alebo neprehľadnosti účtovníctva.
(3)
Na opravu účtovného zápisu treba vždy vyhotoviť účtovný doklad.
(4)
Deň v účtovnom zázname treba zaznamenať s takou presnosťou, aby neistota v určení času nemala za následok neistotu v určení obsahu účtovných prípadov.
(5)
Účtovný záznam, ktorý je nečitateľný alebo ho nemožno previesť do čitateľnej podoby, sa hodnotí, ako keby ho účtovná jednotka neviedla.
34. §
A számviteli bizonylat javítása
(1)
Ha a gazdálkodó egység megállapítja, hogy a könyvelésének valamely számviteli bizonylata hiányos, nem igazolható, helytelen vagy érthetetlen, köteles annak javítását felesleges késedelem nélkül elvégezni a (2) bekezdés szerinti módon.
(2)
A javítást úgy kell elvégezni, hogy megállapítható legyen a javítást végző felelős személy, a javítás elvégzésének napja, valamint a javított számviteli bizonylat tartalma a javítás előtt és után is. A számviteli bizonylatban végzett javítás nem vezethet a könyvelés hiányosságához, igazolhatatlanságához, helytelenségéhez, érthetetlenségéhez vagy átláthatatlanságához.
(3)
A könyvelési tétel javításához mindig számviteli bizonylatot kell kiállítani.
(4)
A napot a számviteli bizonylatban olyan pontossággal kell rögzíteni, hogy az időpont meghatározásának bizonytalansága ne eredményezze a gazdasági események tartalmának meghatározásában rejlő bizonytalanságot.
(5)
Az olvashatatlan vagy olvasható formátumba nem konvertálható számviteli bizonylatot úgy kell tekinteni, mintha a gazdálkodó egység nem vezette volna.
§ 35
Uchovávanie a ochrana účtovnej dokumentácie
(1)
Účtovná jednotka je povinná zabezpečiť ochranu účtovnej dokumentácie proti strate, odcudzeniu, zničeniu alebo poškodeniu. Účtovná jednotka je tiež povinná zabezpečiť ochranu použitých technických prostriedkov, nosičov informácií a programového vybavenia pred ich zneužitím, poškodením, zničením, neoprávnenými zásahmi do nich, neoprávneným prístupom k nim, stratou alebo odcudzením.
(2)
Účtovná jednotka je povinná uchovávať účtovnú dokumentáciu počas doby ustanovenej v odseku 3. Na nakladanie s účtovnou dokumentáciou sa vzťahujú všeobecné predpisy o archívnictve.
(3)
Účtovné záznamy sa uchovávajú takto:
a)
účtovná závierka, výkazy vybraných údajov z účtovných závierok podľa § 17a a 22 a výročná správa počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
b)
správa s informáciami o dani z príjmov a správa o udržateľnosti počas piatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
c)
účtovné doklady, účtovné knihy, zoznamy účtovných kníh, zoznamy číselných znakov alebo iných symbolov a skratiek použitých v účtovníctve, odpisový plán, inventúrne súpisy, inventarizačné zápisy, účtový rozvrh počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
d)
účtovné záznamy, ktoré sú nositeľmi informácie týkajúcej sa spôsobu vedenia účtovníctva, a účtovné záznamy, ktorými sa určuje systém uchovávania účtovnej dokumentácie, počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, v ktorom sa naposledy použili,
e)
ostatné účtovné záznamy počas doby určenej v registratúrnom pláne účtovnej jednotky tak, aby neboli porušené ostatné ustanovenia tohto zákona a osobitných predpisov,
f)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti uvedené v § 20c ods. 17 písm. b) a § 20g ods. 10 písm. b) počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú.
(4)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania účtovnej závierky audítorom podľa § 19 alebo § 22, je povinná uchovávať správu audítora počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa overovanie audítorom týka. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom podľa § 20h, je povinná uchovávať správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa uistenie audítorom týka.
(5)
Účtovná jednotka je povinná dodržiavať určený spôsob uchovávania účtovnej dokumentácie. Elektronickým uchovávaním účtovnej dokumentácie sa rozumie uloženie účtovnej dokumentácie na dátovom nosiči. Účtovná jednotka je tiež povinná zabezpečiť splnenie požiadaviek podľa § 31 ods. 3, ak uchováva len účtovné záznamy, ktorých podoba je výsledkom transformácie účtovného záznamu.
(6)
Účtovná jednotka je povinná pred svojím zánikom bez právneho nástupcu alebo pred skončením podnikania alebo inej zárobkovej činnosti informovať daňový úrad o preukázateľnom zabezpečení uchovania jej účtovnej dokumentácie inou účtovnou jednotkou alebo fyzickou osobou podľa § 1 ods. 3 písm. a) s uvedením identifikačných údajov v rozsahu podľa odseku 7. Ak si účtovná jednotka nesplní povinnosť podľa prvej vety, povinnosť uchovania účtovnej dokumentácie má posledný štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu oprávnený konať za účtovnú jednotku pred jej zánikom alebo skončením podnikania. Iná účtovná jednotka a fyzická osoba podľa § 1 ods. 3 písm. a) sú povinné pri uchovávaní účtovnej dokumentácie podľa prvej vety dodržiavať ustanovenia odsekov 1 až 5 a § 31 ods. 8.
(7)
Identifikačnými údajmi
a)
inej účtovnej jednotky sú obchodné meno alebo názov, jej sídlo alebo miesto podnikania a identifikačné číslo organizácie,
b)
fyzickej osoby podľa § 1 ods. 3 písm. a) sú meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu a rodné číslo alebo dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené.
(8)
Povinnosť informovať daňový úrad o preukázateľnom zabezpečení uchovania účtovnej dokumentácie podľa odseku 6 u účtovnej jednotky uvedenej v § 1 ods. 1 písm. a) treťom bode pri úmrtí prechádza na dediča alebo na príslušnú štátnu rozpočtovú organizáciu, ak dedičstvo pripadlo štátu, a to v lehote troch kalendárnych mesiacov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti uznesenia o dedičstve.45ac)
35. §
A számviteli dokumentáció megőrzése és védelme
(1)
A gazdálkodó egység köteles biztosítani a számviteli dokumentáció védelmét az elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés vagy megrongálódás ellen. A gazdálkodó egység köteles továbbá biztosítani az alkalmazott technikai eszközök, adathordozók és szoftverek védelmét a velük való visszaélés, megrongálódásuk, megsemmisülésük, az azokba történő jogosulatlan beavatkozás, a hozzájuk való jogosulatlan hozzáférés, elvesztésük vagy eltulajdonításuk ellen.
(2)
A gazdálkodó egység köteles a számviteli dokumentációt a (3) bekezdésben meghatározott ideig megőrizni. A számviteli dokumentáció kezelésére a levéltárügyre vonatkozó általános előírások vonatkoznak.
(3)
A számviteli bizonylatokat a következők szerint kell megőrizni:
a)
a számviteli beszámolót, a számviteli beszámolókból származó kiválasztott adatok kimutatásait a 17a. és 22. § szerint, valamint az éves jelentést a vonatkozó évet követő tíz évig,
b)
a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést és a fenntarthatósági jelentést a vonatkozó évet követő öt évig,
c)
a számviteli bizonylatokat, a könyvelési könyveket, a könyvelési könyvek jegyzékeit, a könyvelésben használt számjelek vagy más szimbólumok és rövidítések jegyzékeit, a leírási tervet, a leltárjegyzékeket, a leltározási jegyzőkönyveket, a számlatükröt a vonatkozó évet követő tíz évig,
d)
a könyvelés vezetésének módjára vonatkozó információkat hordozó számviteli bizonylatokat és a számviteli dokumentáció megőrzési rendszerét meghatározó számviteli bizonylatokat az utolsó felhasználásuk évét követő tíz évig,
e)
az egyéb számviteli bizonylatokat a gazdálkodó egység irattári tervében meghatározott ideig, oly módon, hogy e törvény és a különös jogszabályok egyéb rendelkezései ne sérüljenek,
f)
a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentéstételét és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságot érintő véleményt tartalmazó dokumentumot, amelyek a 20c. § (17) bekezdésének b) pontjában és a 20g. § (10) bekezdésének b) pontjában szerepelnek, a vonatkozó évet követő tíz évig.
(4)
Az a gazdálkodó egység, amelyre a 19. § vagy a 22. § szerint a számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége vonatkozik, köteles a könyvvizsgálói jelentést a könyvvizsgálói hitelesítéssel érintett évet követő tíz évig megőrizni. Az a gazdálkodó egység, amelyre a 20h. § szerint az a kötelezettség vonatkozik, hogy biztosítsa, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági jelentéstétel a könyvvizsgáló által a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságnak legyen alávetve, köteles a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságról szóló jelentést a könyvvizsgáló általi bizonyossággal érintett évet követő tíz évig megőrizni.
(5)
A gazdálkodó egység köteles betartani a számviteli dokumentáció megőrzésének meghatározott módját. A számviteli dokumentáció elektronikus megőrzésén a számviteli dokumentáció adathordozón történő tárolása értendő. A gazdálkodó egység köteles továbbá biztosítani a 31. § (3) bekezdése szerinti követelmények teljesítését, ha csak olyan számviteli bizonylatokat őriz meg, amelyek formátuma a számviteli bizonylat átalakításának eredménye.
(6)
A gazdálkodó egység köteles a jogutód nélküli megszűnése vagy a vállalkozási vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységének befejezése előtt tájékoztatni az adóhivatalt arról, hogy a számviteli dokumentációjának megőrzését igazolható módon egy másik gazdálkodó egység vagy az 1. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti természetes személy biztosítja, a (7) bekezdés szerinti terjedelemben megadva az azonosító adatokat. Ha a gazdálkodó egység nem tesz eleget az első mondat szerinti kötelezettségének, a számviteli dokumentáció megőrzésének kötelezettsége az utolsó statutáris szervet vagy a statutáris szervnek a gazdálkodó egység megszűnése vagy a vállalkozás befejezése előtt a gazdálkodó egység nevében eljárni jogosult tagját terheli. A másik gazdálkodó egység és az 1. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti természetes személy köteles az első mondat szerinti számviteli dokumentáció megőrzése során betartani az (1)–(5) bekezdés és a 31. § (8) bekezdésének rendelkezéseit.
(7)
Azonosító adatok
a)
egy másik gazdálkodó egység esetében a cégnév vagy elnevezés, annak székhelye vagy a vállalkozás helye és a statisztikai azonosítószám,
b)
az 1. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti természetes személy esetében a név, vezetéknév, az állandó lakhely címe és a személyi szám, vagy a születési dátum, ha személyi számot nem állapítottak meg.
(8)
Az 1. § (1) bekezdése a) pontjának harmadik alpontjában említett gazdálkodó egység esetében az adóhivatalnak a számviteli dokumentáció megőrzésének a (6) bekezdés szerinti igazolható biztosításáról való tájékoztatási kötelezettsége elhalálozás esetén az örökösre vagy az illetékes állami költségvetési szervre száll át, ha az örökség az államra szállt, mégpedig az öröklési végzés jogerőre emelkedésének napjától számított három naptári hónapon belül.45ac)
§ 36
Ostatné ustanovenia o účtovnej dokumentácii
(1)
Účtovné záznamy, ktoré sa týkajú správneho konania, trestného konania, konania pred súdom alebo iného konania, ktoré sa neskončilo, uchováva účtovná jednotka do konca účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom sa skončila lehota na ich preskúmanie. Účtovné záznamy, podľa ktorých sa zisťuje alebo preveruje základ dane alebo iné skutočnosti rozhodujúce pre správne určenie dane alebo vznik daňovej povinnosti, sa uchovávajú v lehote podľa tohto zákona, najmenej však v lehote na zánik práva vyrubiť daň alebo rozdiel dane podľa osobitného predpisu47a) alebo v lehote ustanovenej osobitnými predpismi.45a)
(2)
Účtovná jednotka môže ako účtovné záznamy použiť aj mzdové listy, daňové doklady alebo inú dokumentáciu vyplývajúcu z osobitných predpisov. Takto použitá dokumentácia musí spĺňať požiadavky kladené týmto zákonom na účtovné záznamy. Túto dokumentáciu uchováva účtovná jednotka počas doby ustanovenej v § 35 ods. 3 podľa toho, akú funkciu plní pri vedení účtovníctva.
(3)
Účtovné doklady a iné účtovné záznamy, ktoré sa týkajú záručných lehôt a reklamačných konaní, uchováva účtovná jednotka počas doby, počas ktorej záručné lehoty alebo reklamačné konania trvajú; účtovné záznamy, ktoré sa týkajú nezinkasovaných pohľadávok alebo nezaplatených záväzkov, uchováva účtovná jednotka do konca účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom došlo k ich inkasu alebo zaplateniu.
(4)
Knihy analytickej evidencie pohľadávok a knihy analytickej evidencie záväzkov, účtovné doklady a iné účtovné záznamy, ktoré vyplývajú z priameho styku s cudzinou z doby pred 1. januárom 1949, a účtovnú závierku vzťahujúcu sa na prevod majetku na iné právnické osoby alebo fyzické osoby, vykonaný podľa osobitného predpisu,46) uchováva účtovná jednotka do doby, kým ministerstvo z vlastného podnetu alebo na žiadosť účtovnej jednotky nedá súhlas na vyradenie tejto dokumentácie.
36. §
A számviteli dokumentációra vonatkozó egyéb rendelkezések
(1)
A közigazgatási eljárással, büntetőeljárással, bírósági eljárással vagy más, még le nem zárult eljárással kapcsolatos számviteli bizonylatokat a gazdálkodó egység annak a számviteli időszaknak a végéig őrzi meg, amely azt a számviteli időszakot követi, amelyben a felülvizsgálatukra vonatkozó határidő lejárt. Azokat a számviteli bizonylatokat, amelyek alapján az adóalapot vagy az adó helyes megállapításához vagy az adókötelezettség keletkezéséhez szükséges egyéb tényeket állapítják meg vagy ellenőrzik, e törvény szerinti határidőig, de legalább az adó vagy adókülönbözet kivetésére vonatkozó jog elévülésének különös jogszabály47a) szerinti határidejéig, vagy a különös jogszabályokban45a) meghatározott határidőig kell megőrizni.
(2)
A gazdálkodó egység számviteli bizonylatként használhat bérlapokat, adóügyi bizonylatokat vagy a különös jogszabályokból eredő egyéb dokumentációt is. Az így felhasznált dokumentációnak meg kell felelnie az e törvény által a számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. Ezt a dokumentációt a gazdálkodó egység a 35. § (3) bekezdésében meghatározott ideig őrzi meg, attól függően, hogy milyen funkciót tölt be a könyvelés vezetésében.
(3)
A jótállási időkre és a reklamációs eljárásokra vonatkozó számviteli bizonylatokat és egyéb számviteli nyilvántartásokat a számviteli egység a jótállási idők vagy a reklamációs eljárások időtartama alatt őrzi meg; a be nem hajtott követelésekre vagy a ki nem fizetett kötelezettségekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat a számviteli egység a behajtásuk vagy kifizetésük szerinti számviteli időszakot követő számviteli időszak végéig őrzi meg.
(4)
A követelések analitikus nyilvántartási könyveit és a kötelezettségek analitikus nyilvántartási könyveit, az 1949. január 1-je előtti időszakból származó, külfölddel való közvetlen kapcsolatból eredő számviteli bizonylatokat és egyéb számviteli nyilvántartásokat, valamint a vagyonnak más jogi személyekre vagy természetes személyekre történő, külön jogszabály46) szerint végrehajtott átruházására vonatkozó számviteli beszámolót a számviteli egység addig őrzi meg, amíg a minisztérium saját kezdeményezésére vagy a számviteli egység kérelmére nem ad hozzájárulást e dokumentáció kiselejtezéséhez.
§ 37
(1)
Podrobnosti o inom obsahovom vymedzení položiek majetku a jeho vykázanie v účtovnej závierke môže ministerstvo ustanoviť z dôvodov osobitného charakteru majetku pre
a)
ozbrojené sily Slovenskej republiky v spolupráci s Ministerstvom obrany Slovenskej republiky, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky,
b)
ozbrojené bezpečnostné zbory v spolupráci s Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky,
c)
Zbor väzenskej a justičnej stráže v spolupráci s Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky,
d)
Slovenskú informačnú službu,
e)
Správu štátnych hmotných rezerv.
(2)
Opatrenie podľa § 4 ods. 2, ktorým sa ustanovujú postupy účtovania a rámcová účtová osnova pre banky,47) pobočky zahraničných bánk,47) Národnú banku Slovenska a Fond ochrany vkladov, vydá ministerstvo po prerokovaní s Národnou bankou Slovenska.
37. §
(1)
A vagyontételek eltérő tartalmi meghatározásának részleteit és azoknak a számviteli beszámolóban való kimutatását a minisztérium a vagyon különleges jellege miatt előírhatja a következők számára:
a)
a Szlovák Köztársaság fegyveres erői, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával és a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériumával együttműködve,
b)
a fegyveres rendvédelmi testületek, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával és a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériumával együttműködve,
c)
a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával együttműködve,
d)
a Szlovák Információs Szolgálat,
e)
az Állami Tartalékalap Igazgatósága.
(2)
A 4. § (2) bekezdése szerinti intézkedést, amely a bankok,47) a külföldi bankok fiókjai,47) a Szlovákia Nemzeti Bankja és a Betétvédelmi Alap számára a számviteli eljárásokat és a keretszámlatükröt állapítja meg, a minisztérium a Szlovákia Nemzeti Bankjával való megtárgyalást követően adja ki.
ÔSMA ČASŤ
NYOLCADIK RÉSZ
OSOBITNÉ USTANOVENIA NA ÚČELY PRECHODU ZO SLOVENSKEJ MENY NA EURO
Különleges rendelkezések a szlovák valutáról az euróra való átállás céljából
§ 37a
(1)
Ku dňu, ktorý bezprostredne predchádza dňu zavedenia meny euro v Slovenskej republike47aa) (ďalej len „zavedenie eura“), účtovné knihy uzavrú a priebežnú účtovnú závierku v úplnej štruktúre v rozsahu riadnej účtovnej závierky zostavia účtovné jednotky
a)
s účtovným obdobím, ktoré je hospodárskym rokom,
b)
s účtovným obdobím kratším ako 12 kalendárnych mesiacov z dôvodu zmeny účtovného obdobia,
c)
v konkurze,
d)
v likvidácii.
(2)
Na účtovnú jednotku, ktorá zostavuje priebežnú účtovnú závierku podľa odseku 1, sa nevzťahuje povinnosť mať overenú túto účtovnú závierku audítorom podľa § 19 vrátane jej zverejňovania a povinnosť vyhotovenia priebežnej správy podľa § 20 ods. 4.
(3)
V priebežnej účtovnej závierke podľa odseku 1 sa údaje za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie nevykazujú, ak súčasne nejde o účtovnú závierku, ktorej zostavenie sa vyžaduje podľa osobitného predpisu.14)
(4)
Účtovná jednotka ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, prepočíta na slovenskú menu
a)
majetok a záväzky vyjadrené v mene euro s výnimkou prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov konverzným kurzom,47ab)
b)
majetok a záväzky vyjadrené v inej cudzej mene ako v eure s výnimkou prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov kurzom vyhláseným Národnou bankou Slovenska platným ku dňu bezprostredne predchádzajúcemu dňu zavedenia eura.
(5)
Na výkon inventarizácie ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura účtovnou jednotkou, ktorá zostavuje priebežnú účtovnú závierku podľa odseku 1, sa ustanovenie § 29 ods. 2 druhej vety nepoužije.
(6)
Ak účtovná jednotka nevykonala inventarizáciu v inej lehote podľa § 29 ods. 3, možno fyzickú inventúru hmotného majetku okrem zásob, ktorú nemožno vykonať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, vykonať v priebehu posledných troch mesiacov pred dňom, ktorý bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura. Fyzickú inventúru zásob možno vykonávať v období od začiatku účtovného obdobia do dňa, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura. Pritom sa musí preukázať stav hmotného majetku ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, údajmi fyzickej inventúry upravenými o prírastky a úbytky hmotného majetku za dobu od skončenia fyzickej inventúry do dňa, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura.
37.a §
(1)
Az euró pénznem Szlovák Köztársaságban történő bevezetésének napját47aa) közvetlenül megelőző napon (a továbbiakban: „az euró bevezetése”) a számviteli könyveket lezárják, és a rendes számviteli beszámolóval megegyező terjedelemben, teljes szerkezetű időközi számviteli beszámolót készítenek a következő számviteli egységek:
a)
amelyek számviteli időszaka a gazdasági év,
b)
amelyek számviteli időszaka a számviteli időszak módosítása miatt 12 naptári hónapnál rövidebb,
c)
amelyek csődeljárás alatt állnak,
d)
amelyek felszámolás alatt állnak.
(2)
Az (1) bekezdés szerint időközi számviteli beszámolót készítő számviteli egységre nem vonatkozik a 19. § szerinti, e számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítésére vonatkozó kötelezettség, beleértve annak közzétételét, valamint a 20. § (4) bekezdése szerinti időközi jelentés készítésének kötelezettsége.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti időközi számviteli beszámolóban a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó adatok nem kerülnek kimutatásra, kivéve, ha egyúttal olyan számviteli beszámolóról van szó, amelynek elkészítését külön jogszabály14) írja elő.
(4)
A számviteli egység a számviteli beszámoló készítésének napján, amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, szlovák valutára számítja át
a)
az euró pénznemben kifejezett vagyont és kötelezettségeket, a kapott és a nyújtott előlegek kivételével, a konverziós árfolyamon,47ab)
b)
az eurón kívüli más külföldi pénznemben kifejezett vagyont és kötelezettségeket, a kapott és a nyújtott előlegek kivételével, a Szlovákia Nemzeti Bankja által az euró bevezetésének napját közvetlenül megelőző napon érvényesnek kihirdetett árfolyamon.
(5)
Az (1) bekezdés szerint időközi számviteli beszámolót készítő számviteli egység által a számviteli beszámoló készítésének napján, amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, végzett leltározásra a 29. § (2) bekezdésének második mondata nem alkalmazandó.
(6)
Ha a számviteli egység a 29. § (3) bekezdése szerint nem végzett leltározást más határidőn belül, a készletek kivételével a tárgyi eszközök fizikai leltára, amelyet nem lehet elvégezni a számviteli beszámoló készítésének napján, amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, elvégezhető az euró bevezetésének napját közvetlenül megelőző nap előtti utolsó három hónap folyamán. A készletek fizikai leltára a számviteli időszak kezdetétől a számviteli beszámoló készítésének napjáig, amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, terjedő időszakban végezhető el. Eközben a tárgyi eszközök állományát a számviteli beszámoló készítésének napján, amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, a fizikai leltár adataival kell igazolni, amelyeket a fizikai leltár befejezésétől a számviteli beszámoló készítésének napjáig, amely egyúttal közvetlenül megelőzi az euró bevezetésének napját, terjedő időszakban a tárgyi eszközök növekményeivel és csökkenéseivel korrigáltak.
§ 37b
(1)
Účtovná jednotka otvorí ku dňu zavedenia eura účtovné knihy a podsúvahové účty v mene euro a informatívne aj v slovenských korunách.
(2)
Účtovná jednotka prepočíta ku dňu zavedenia eura jednotlivé zložky aktív a pasív zo slovenských korún na eurá konverzným kurzom s výnimkou podľa odsekov 3 až 5. Účtovná jednotka podľa § 37a ods. 1 prepočíta ku dňu zavedenia eura konverzným kurzom zo slovenských korún na eurá aj konečné stavy nákladov, konečné stavy výnosov, súhrnné stavy príjmov a súhrnné stavy výdavkov.
(3)
Účtovná jednotka prepočíta ku dňu zavedenia eura jednotlivé zložky prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov vyjadrené v eurách na hodnotu jednotlivých zložiek prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov v eurách v čase prijatia preddavku a poskytnutia preddavku.
(4)
Ku dňu zavedenia eura sa na prepočet jednotlivých zložiek účtov časového rozlíšenia, ktoré vznikli ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu v eurách, odsek 3 vzťahuje primerane.
(5)
Účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou alebo družstvom, prepočíta ku dňu zavedenia eura základné imanie vyjadrené v eurách na hodnotu základného imania zapísaného do obchodného registra v eurách.
(6)
Účtovná jednotka postupuje ku dňu zavedenia eura pri zaokrúhľovaní prepočítaných peňažných súm v súlade s osobitným predpisom.47ac)
37.b §
(1)
A számviteli egység az euró bevezetésének napján megnyitja a számviteli könyveket és a mérlegen kívüli számlákat euró pénznemben, valamint tájékoztató jelleggel szlovák koronában is.
(2)
A számviteli egység az euró bevezetésének napján az eszközök és források egyes összetevőit szlovák koronáról euróra a konverziós árfolyamon számítja át, a (3)–(5) bekezdés szerinti kivételekkel. A 37a. § (1) bekezdése szerinti számviteli egység az euró bevezetésének napján a konverziós árfolyamon szlovák koronáról euróra számítja át a költségek záró állományait, a bevételek záró állományait, a bevételek összesített állományait és a kiadások összesített állományait is.
(3)
A számviteli egység az euró bevezetésének napján a kapott előlegek és a nyújtott előlegek euróban kifejezett egyes összetevőit a kapott előlegek és a nyújtott előlegek egyes összetevőinek az előleg kézhezvételének és az előleg nyújtásának időpontjában euróban fennálló értékére számítja át.
(4)
Az euró bevezetésének napján a (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó az időbeli elhatárolási számlák azon egyes összetevőinek átszámítására, amelyek a gazdasági esemény euróban történő megvalósulásának napján keletkeztek.
(5)
A gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek minősülő számviteli egység az euró bevezetésének napján az euróban kifejezett alaptőkét a cégjegyzékbe euróban bejegyzett alaptőke értékére számítja át.
(6)
A számviteli egység az euró bevezetésének napján az átszámított pénzösszegek kerekítésekor a külön jogszabálynak47ac) megfelelően jár el.
§ 37c
 
Na účtovnú jednotku, ktorá zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa § 17a, sa ustanovenia § 37a a 37b vzťahujú, ak osobitné predpisy22a) neustanovujú inak.
37.c §
 
A 17a. § szerint egyedi számviteli beszámolót készítő számviteli egységre a 37a. és 37b. § rendelkezései alkalmazandók, hacsak a külön jogszabályok22a) másként nem rendelkeznek.
§ 37d
 
Na ocenenie prírastku a úbytku majetku, ktorým sú peňažné prostriedky v slovenských korunách v pokladnici účtovnej jednotky, sa v období duálneho hotovostného peňažného obehu47ad) použije konverzný kurz.
37.d §
 
A számviteli egység pénztárában lévő, szlovák koronában tartott pénzeszközökből álló vagyon növekményének és csökkenésének értékelésére a kettős készpénzforgalom időszakában47ad) a konverziós árfolyamot kell alkalmazni.
DEVIATA ČASŤ
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
Záró rendelkezések
§ 38
(1)
Správneho deliktu sa dopustí účtovná jednotka, ak
a)
neviedla účtovníctvo podľa § 4 ods. 1 alebo nezostavila účtovnú závierku podľa § 6 ods. 4,
b)
neotvorila účtovné knihy alebo neuzavrela účtovné knihy podľa § 16,
c)
neuložila dokumenty podľa § 23a ods. 1 až 9, 12, 13 a 23b, nezverejnila dokumenty podľa § 23d alebo nevyhovela výzve podľa § 23b ods. 1 alebo ods. 6 v určenej lehote alebo určenom rozsahu,
d)
nezabezpečila
1.
overenie účtovnej závierky audítorom a tým porušila ustanovenia § 19, 22 alebo § 22a,
2.
overenie výročnej správy podľa § 20 ods. 3 alebo § 22 ods. 16 audítorom a tým porušila ustanovenia § 20 alebo § 22,
3.
overenie súladu výročnej správy podľa § 22b ods. 1 s účtovnou závierkou a tým porušila § 22b alebo
4.
uistenie vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c alebo § 20g vo výročnej správe audítorom a tým porušila ustanovenia § 20h,
e)
nedala schváliť alebo nedala odvolať audítora podľa § 19 ods. 2 alebo § 20h ods. 5 alebo ods. 6,
f)
neviedla účtovníctvo podľa § 8 a toto porušenie malo vplyv na nesprávne vykázanie skutočností v účtovnej závierke,
g)
neviedla účtovníctvo podľa § 8 a toto porušenie nemalo vplyv na vykázanie skutočností v účtovnej závierke,
h)
porušila ustanovenia § 9,
i)
porušila ustanovenia § 17,
j)
nedodržala oceňovanie podľa § 24 až 28,
k)
porušila ustanovenia § 31 až 33 alebo nevyhovela výzve podľa § 31 ods. 8 v určenej lehote alebo určenom rozsahu,
l)
porušila ustanovenia § 34,
m)
porušila ustanovenia § 18 ods. 7 alebo § 35,
n)
porušila ustanovenie § 11 ods. 3,
o)
uložila správu s informáciami o dani z príjmov, ktorá neobsahuje náležitosti ustanovené opatrením vydaným podľa § 21a ods. 6 alebo usporiadanie a označovanie týchto náležitostí je v rozpore s opatrením vydaným podľa § 21a ods. 6 alebo porušila ustanovenie § 21e alebo § 23a ods. 11,
p)
porušila ustanovenia § 20 až 20i,
q)
porušila ustanovenia § 23e ods. 1, 3 alebo ods. 4 alebo nevyhovela výzve podľa § 23e ods. 7 v určenej lehote alebo určenom rozsahu.
(2)
Daňový úrad uloží pokutu za správny delikt
a)
podľa odseku 1 písm. a) a n) od 1 000 eur do 3 000 000 eur,
b)
podľa odseku 1 písm. b) až f) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1.
v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac však 1 000 000 eur,
2.
vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac 1 000 000 eur,
c)
podľa odseku 1 písm. h) až l) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1.
v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac 100 000 eur,
2.
vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac však 100 000 eur,
d)
podľa odseku 1 písm. g) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1.
v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac 1 000 eur,
2.
vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac však 1 000 eur,
e)
podľa odseku 1 písm. c) a k) od 100 eur do 10 000 eur, ak nie je možné zistiť celkovú sumu majetku alebo účtovná jednotka nevykazuje žiaden majetok,
f)
podľa odseku 1 písm. m), p) a q) od 100 eur do 100 000 eur,
g)
podľa odseku 1 písm. o) od 100 eur do 10 000 eur.
(3)
Správneho deliktu sa dopustí fyzická osoba podľa
a)
§ 1 ods. 3 písm. a), ak porušila ustanovenie § 35 ods. 6,
b)
§ 1 ods. 3 písm. b), ak porušila ustanovenie § 23a ods. 10.
(4)
Daňový úrad za správny delikt podľa odseku 3 uloží pokutu od 100 eur do 100 000 eur.
(5)
Opakované spáchanie správneho deliktu podľa odseku 1 písm. a) alebo písm. n) sa považuje za osobitne závažné porušenie tohto zákona.
(6)
Daňový úrad pri opakovanom zistení spáchania správneho deliktu podľa odseku 1 písm. a) alebo písm. n) uloží pokutu podľa odseku 2 písm. a) a môže podať podnet na zrušenie živnostenského oprávnenia.47ae)
(7)
Porušením povinností ustanovených týmto zákonom nie je účtovanie a vykazovanie, ktoré je v súlade s osobitnými predpismi,22a) v účtovných jednotkách, ktorým táto povinnosť vyplýva z § 17a.
(8)
Daňový úrad je oprávnený vykonávať kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona. Na vykonávanie kontroly, na konanie o uložení pokuty vrátane jej vymáhania a na opravné prostriedky proti rozhodnutiu o uložení pokuty sa primerane vzťahuje daňový poriadok. Pokutu za správny delikt uloží daňový úrad, ktorý vykonal kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona.
(9)
Pri ukladaní pokuty podľa odsekov 2 a 4 daňový úrad prihliada na závažnosť, mieru zavinenia, čas trvania, následky a okolnosti spáchania správneho deliktu. Daňový úrad pri ukladaní pokuty za kontrolované účtovné obdobia prihliada na skutočnosť, či účtovná jednotka v súlade s § 3 ods. 1 vykonala účtovanie opravy chyby za kontrolované účtovné obdobie v iných účtovných obdobiach. Daňový úrad prihliada aj na to, ak účtovná jednotka do začatia kontroly podľa osobitného predpisu48) písomne oznámi daňovému úradu obsah a sumu vykonanej opravy chyby za kontrolované účtovné obdobie účtovanej v bežnom účtovom období.
(10)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2 nemožno uložiť do registra za účtovné obdobie, za ktoré sa vykonáva kontrola dodržiavania ustanovení tohto zákona, odo dňa doručenia oznámenia o jej začatí alebo oznámenia o rozšírení daňovej kontroly o kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona do dňa ukončenia tejto kontroly.
(11)
Daňový úrad uloží pokutu podľa odsekov 2 a 4 do jedného roka odo dňa, keď sa o správnom delikte dozvedel, najneskôr však do šiestich rokov od skončenia účtovného obdobia, v ktorom k správnemu deliktu došlo alebo ktorého sa splnenie povinností týka.
(12)
Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
38. §
(1)
Közigazgatási szabálysértést követ el a számviteli egység, ha
a)
nem a 4. § (1) bekezdése szerint vezette a könyvelést, vagy nem a 6. § (4) bekezdése szerint készítette el a számviteli beszámolót,
b)
nem a 16. § szerint nyitotta meg vagy zárta le a számviteli könyveket,
c)
nem helyezte letétbe a dokumentumokat a 23a. § (1)–(9), (12), (13) bekezdése és a 23b. § szerint, nem tette közzé a dokumentumokat a 23d. § szerint, vagy nem tett eleget a 23b. § (1) vagy (6) bekezdése szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a megadott terjedelemben,
d)
nem biztosította
1.
a számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítését, és ezzel megsértette a 19., 22. vagy 22a. § rendelkezéseit,
2.
az éves jelentésnek a 20. § (3) bekezdése vagy a 22. § (16) bekezdése szerinti könyvvizsgáló általi hitelesítését, és ezzel megsértette a 20. vagy 22. § rendelkezéseit,
3.
a 22b. § (1) bekezdése szerinti éves jelentés és a számviteli beszámoló összhangjának ellenőrzését, és ezzel megsértette a 22b. §-t, vagy
4.
a 20c. vagy 20g. § szerinti fenntarthatósági információk éves jelentésben való kimutatásának könyvvizsgáló általi megerősítését, és ezzel megsértette a 20h. § rendelkezéseit,
e)
nem hagyatta jóvá vagy nem hívatta vissza a könyvvizsgálót a 19. § (2) bekezdése vagy a 20h. § (5) vagy (6) bekezdése szerint,
f)
nem a 8. § szerint vezette a könyvelést, és ez a jogsértés a tényeknek a számviteli beszámolóban való helytelen kimutatását eredményezte,
g)
nem a 8. § szerint vezette a könyvelést, és ez a jogsértés nem volt hatással a tényeknek a számviteli beszámolóban való kimutatására,
h)
megsértette a 9. § rendelkezéseit,
i)
megsértette a 17. § rendelkezéseit,
j)
nem tartotta be a 24–28. § szerinti értékelést,
k)
megsértette a 31–33. § rendelkezéseit, vagy nem tett eleget a 31. § (8) bekezdése szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a megadott terjedelemben,
l)
megsértette a 34. § rendelkezéseit,
m)
megsértette a 18. § (7) bekezdésének vagy a 35. §-nak a rendelkezéseit,
n)
megsértette a 11. § (3) bekezdésének rendelkezését,
o)
olyan jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést helyezett letétbe, amely nem tartalmazza a 21a. § (6) bekezdése szerint kiadott intézkedésben megállapított kellékeket, vagy e kellékek elrendezése és megjelölése ellentétes a 21a. § (6) bekezdése szerint kiadott intézkedéssel, vagy megsértette a 21e. § vagy a 23a. § (11) bekezdésének rendelkezését,
p)
megsértette a 20–20i. § rendelkezéseit,
q)
megsértette a 23e. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének rendelkezéseit, vagy nem tett eleget a 23e. § (7) bekezdése szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a megadott terjedelemben.
(2)
Az adóhivatal a közigazgatási szabálysértésért bírságot szab ki
a)
az (1) bekezdés a) és n) pontja szerint 1 000 eurótól 3 000 000 euróig terjedő összegben,
b)
az (1) bekezdés b)–f) pontja szerint a kimutatott vagyon teljes összegének 2%-áig terjedő összegben
1.
az ellenőrzött számviteli időszakra készített mérlegben, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésben; legfeljebb azonban 1 000 000 euró,
2.
az ellenőrzött számviteli időszakra készített vagyon- és kötelezettségkimutatásban; legfeljebb 1 000 000 euró,
c)
az (1) bekezdés h)–l) pontja szerint a kimutatott vagyon teljes összegének 2%-áig terjedő összegben
1.
az ellenőrzött számviteli időszakra készített mérlegben, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésben; legfeljebb 100 000 euró,
2.
az ellenőrzött számviteli időszakra készített vagyon- és kötelezettségkimutatásban; legfeljebb azonban 100 000 euró,
d)
az (1) bekezdés g) pontja szerint a kimutatott vagyon teljes összegének 2%-áig terjedő összegben
1.
az ellenőrzött számviteli időszakra készített mérlegben, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésben; legfeljebb 1 000 euró,
2.
az ellenőrzött számviteli időszakra készített vagyon- és kötelezettségkimutatásban; legfeljebb azonban 1 000 euró,
e)
az (1) bekezdés c) és k) pontja szerint 100 eurótól 10 000 euróig terjedő összegben, ha a vagyon teljes összege nem állapítható meg, vagy a számviteli egység nem mutat ki vagyont,
f)
az (1) bekezdés m), p) és q) pontja szerint 100 eurótól 100 000 euróig terjedő összegben,
g)
az (1) bekezdés o) pontja szerint 100 eurótól 10 000 euróig terjedő összegben.
(3)
Közigazgatási szabálysértést követ el a természetes személy a következők szerint:
a)
az 1. § (3) bekezdésének a) pontja, ha megsértette a 35. § (6) bekezdésének rendelkezését,
b)
az 1. § (3) bekezdésének b) pontja, ha megsértette a 23a. § (10) bekezdésének rendelkezését.
(4)
Az adóhivatal a (3) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértésért 100 eurótól 100 000 euróig terjedő bírságot szab ki.
(5)
Az (1) bekezdés a) vagy n) pontja szerinti közigazgatási szabálysértés ismételt elkövetése e törvény különösen súlyos megsértésének minősül.
(6)
Az adóhivatal az (1) bekezdés a) vagy n) pontja szerinti közigazgatási szabálysértés elkövetésének ismételt megállapítása esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szab ki, és kezdeményezheti az iparűzési engedély visszavonását.47ae)
(7)
Nem minősül az e törvényben megállapított kötelezettségek megsértésének az a könyvelés és kimutatás, amely összhangban van a külön jogszabályokkal,22a) azon számviteli egységek esetében, amelyek számára ez a kötelezettség a 17a. §-ból ered.
(8)
Az adóhivatal jogosult e törvény rendelkezései betartásának ellenőrzésére. Az ellenőrzés lefolytatására, a bírság kiszabására irányuló eljárásra, beleértve annak behajtását is, valamint a bírságot kiszabó határozat elleni jogorvoslatra megfelelően az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozik. A közigazgatási szabálysértésért a bírságot az az adóhivatal szabja ki, amely e törvény rendelkezései betartásának ellenőrzését végezte.
(9)
A (2) és (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor az adóhivatal figyelembe veszi a közigazgatási szabálysértés súlyosságát, a vétkesség mértékét, időtartamát, következményeit és elkövetésének körülményeit. Az adóhivatal az ellenőrzött számviteli időszakokra vonatkozó bírság kiszabásakor figyelembe veszi azt a tényt, hogy a számviteli egység a 3. § (1) bekezdésével összhangban elvégezte-e az ellenőrzött számviteli időszakra vonatkozó hiba kijavításának könyvelését más számviteli időszakokban. Az adóhivatal azt is figyelembe veszi, ha a számviteli egység a külön jogszabály48) szerinti ellenőrzés megkezdése előtt írásban értesíti az adóhivatalt az ellenőrzött számviteli időszakra vonatkozó, a folyó számviteli időszakban könyvelt hiba kijavításának tartalmáról és összegéről.
(10)
A 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat nem lehet letétbe helyezni a nyilvántartásba arra a számviteli időszakra vonatkozóan, amelyre e törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése folyik, az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítés vagy az adóellenőrzésnek e törvény rendelkezései betartásának ellenőrzésével való kiterjesztéséről szóló értesítés kézbesítésének napjától ezen ellenőrzés befejezésének napjáig.
(11)
Az adóhivatal a (2) és (4) bekezdés szerinti bírságot a közigazgatási jogszabálysértésről való tudomásszerzés napjától számított egy éven belül, legkésőbb azonban annak a számviteli időszaknak a végétől számított hat éven belül szabja ki, amelyben a közigazgatási jogszabálysértésre sor került, vagy amelyre a kötelezettségek teljesítése vonatkozik.
(12)
A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.
§ 38a
 
Ak daňový úrad zistí porušenie predpisov v oblasti účtovníctva platných do 1. januára 2003, môže uložiť pokutu až do výšky 33 193,91 eura, ak toto porušenie malo za následok neúplnosť, nepreukázateľnosť alebo nesprávnosť účtovníctva.
38.a §
 
Ha az adóhivatal a 2003. január 1-jéig hatályos számviteli jogszabályok megsértését állapítja meg, 33 193,91 euróig terjedő bírságot szabhat ki, ha e jogsértés következtében a számvitel hiányossá, bizonyíthatatlanná vagy helytelenné vált.
§ 39
 
Lehota na uchovávanie účtovných písomností a záznamov, ktorá sa ku dňu účinnosti tohto zákona neskončila, plynie podľa doterajšieho predpisu.
39. §
 
A számviteli írásbeliségek és feljegyzések megőrzési ideje, amely e törvény hatálybalépésének napján még nem járt le, a korábbi jogszabály szerint telik.
§ 39b
(1)
Podľa tohto zákona sa konsolidovaná účtovná závierka zostavuje prvýkrát za prvé účtovné obdobie, ktoré sa začína najskôr 1. januára 2005.
(2)
Podľa § 17a sa individuálna účtovná závierka zostavuje prvýkrát za prvé účtovné obdobie, ktoré sa začína najskôr 1. januára 2006; do tohto obdobia sa na účtovné jednotky nevzťahuje § 38 ods. 3.
(3)
Podľa § 17b ods. 2 zostavuje Národná banka Slovenska účtovnú závierku prvýkrát za prvé účtovné obdobie, v ktorom Slovenská republika zavedie euro ako svoju menu.
(4)
Na konania začaté pred 1. januárom 2005 sa vzťahuje doterajší predpis.
39.b §
(1)
E törvény szerint a konszolidált számviteli beszámolót első alkalommal arra az első számviteli időszakra kell elkészíteni, amely legkorábban 2005. január 1-jén kezdődik.
(2)
A 17a. § szerint az egyedi számviteli beszámolót első alkalommal arra az első számviteli időszakra kell elkészíteni, amely legkorábban 2006. január 1-jén kezdődik; ezen időszakig a számviteli egységekre nem vonatkozik a 38. § (3) bekezdése.
(3)
A 17b. § (2) bekezdése szerint a Szlovákia Nemzeti Bankja a számviteli beszámolót első alkalommal arra az első számviteli időszakra készíti el, amelyben a Szlovák Köztársaság bevezeti az eurót mint pénznemet.
(4)
A 2005. január 1-je előtt indult eljárásokra a korábbi jogszabály alkalmazandó.
§ 39c
 
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.
39.c §
 
Ez a törvény átveszi az Európai Unió mellékletben felsorolt, jogilag kötelező erejű jogi aktusait.
§ 39d
(1)
Vyhlásenie o správe a riadení spoločnosti uvádza účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, ako osobitnú časť výročnej správy podľa § 20 ods. 6 až 8 prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2007 a neskôr.
(2)
Konsolidovaná účtovná závierka ústrednej správy a konsolidované účtovné závierky účtovných jednotiek verejnej správy sa zostavujú prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2009.
(3)
Súhrnná účtovná závierka verejnej správy sa zostavuje prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2010.
(4)
Na konania podľa § 38 začaté pred 1. januárom 2008 sa vzťahujú predpisy účinné do 31. decembra 2007.
39.d §
(1)
A társaság vezetéséről és irányításáról szóló nyilatkozatot az a számviteli egység, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, a 20. § (6)–(8) bekezdése szerint az éves jelentés külön részeként első alkalommal a 2007. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakra tünteti fel.
(2)
A központi közigazgatás konszolidált számviteli beszámolóját és a közigazgatási számviteli egységek konszolidált számviteli beszámolóit első alkalommal a 2009. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra kell elkészíteni.
(3)
A közigazgatás összesített számviteli beszámolóját első alkalommal a 2010. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra kell elkészíteni.
(4)
A 38. § szerinti, 2008. január 1-je előtt indult eljárásokra a 2007. december 31-ig hatályos jogszabályok alkalmazandók.
§ 39e
 
Ustanovenie § 9 ods. 2 v znení účinnom od 1. decembra 2008 sa použije pri zostavovaní účtovnej uzávierky, ktorá sa zostavuje po dni účinnosti tohto zákona.
39.e §
 
A 9. § (2) bekezdésének 2008. december 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését az e törvény hatálybalépésének napja után készített számviteli zárlat elkészítésekor kell alkalmazni.
§ 39f
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. marca 2009
(1)
Fyzická osoba, ktorá bola do 28. februára 2009 účtovnou jednotkou a po 1. marci 2009 sa rozhodla viesť daňovú evidenciu podľa osobitného predpisu,4a) uzavrie účtovné knihy k 28. februáru 2009; účtovná závierka sa nezostavuje. Informácie z účtovných kníh prevedie táto fyzická osoba do daňovej evidencie v rozsahu potrebnom na účely vedenia daňovej evidencie podľa osobitného predpisu.4a)
(2)
Ustanovenia § 9, 19, 22 a 28 v znení účinnom od 1. marca 2009 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. marcu 2009 a neskôr.
39.f §
Átmeneti rendelkezések a 2009. március 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a természetes személy, aki 2009. február 28-ig számviteli egység volt, és 2009. március 1-je után úgy döntött, hogy külön jogszabály4a) szerint adóügyi nyilvántartást vezet, 2009. február 28-i dátummal lezárja a könyvelési könyveket; számviteli beszámoló nem készül. A könyvelési könyvekből származó információkat ez a természetes személy a külön jogszabály4a) szerinti adóügyi nyilvántartás vezetéséhez szükséges mértékben átvezeti az adóügyi nyilvántartásba.
(2)
A 9., 19., 22. és 28. § 2009. március 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseket a 2009. március 1-jei vagy későbbi fordulónappal készített számviteli beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni.
§ 39g
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2010
(1)
Na odpisovanie goodwillu alebo záporného goodwillu, ktorý vznikol do 31. decembra 2009, sa použijú ustanovenia zákona v znení účinnom do 31. decembra 2009.
(2)
Ustanovenie § 19 v znení účinnom od 1. januára 2010 sa prvýkrát použije na overenie riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky akciovej spoločnosti, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2010 a neskôr.
39.g §
Átmeneti rendelkezések a 2010. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2009. december 31-ig keletkezett goodwill vagy negatív goodwill leírására a törvény 2009. december 31-ig hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
A 19. § 2010. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezést első alkalommal a részvénytársaság 2010. január 1-jei vagy későbbi fordulónappal készített rendes számviteli beszámolójának és rendkívüli számviteli beszámolójának hitelesítésére kell alkalmazni.
§ 39h
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2010
 
Ustanovenie § 22 ods. 12 v znení účinnom od 31. decembra 2010 sa prvýkrát použije pri posudzovaní povinnosti zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu, ktoré sa zostavujú k 31. decembru 2010 a neskôr.
39.h §
Átmeneti rendelkezés a 2010. december 31-től hatályos módosításokhoz
 
A 22. § (12) bekezdésének 2010. december 31-től hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését első alkalommal a 2010. december 31-i vagy későbbi fordulónappal készített konszolidált számviteli beszámoló és konszolidált éves jelentés elkészítésére vonatkozó kötelezettség megítélésekor kell alkalmazni.
§ 39i
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2012
(1)
Pozemkové spoločenstvo, ktoré účtovalo v sústave jednoduchého účtovníctva, začne účtovať v sústave podvojného účtovníctva 1. januára 2012, ak má účtovné obdobie kalendárny rok, alebo prvým dňom účtovného obdobia, ktoré začína po 1. januári 2012, ak má účtovné obdobie hospodársky rok.
(2)
Ustanovenie § 22 ods. 10 v znení účinnom od 1. januára 2012 sa prvýkrát použije pri posudzovaní podmienok na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky a konsolidovanej výročnej správy za účtovné obdobie začínajúce sa 1. januára 2012 a neskôr.
(3)
Ustanovenie § 23a sa prvýkrát použije na uloženie dokumentov, ktoré sa týkajú účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 31. decembru 2013 a neskôr.
(4)
Na konania podľa § 38 začaté pred 1. januárom 2012 sa vzťahujú predpisy účinné do 31. decembra 2011. Na pokuty za porušenie ustanovení tohto zákona, ku ktorému došlo pred 1. januárom 2012, sa použijú ustanovenia tohto zákona v znení účinnom od 1. januára 2012, ak sú pre účtovnú jednotku priaznivejšie.
39.i §
Átmeneti rendelkezések a 2012. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a földközösség, amely az egyszeres könyvviteli rendszerben könyvelt, 2012. január 1-jén kezdi meg a könyvelést a kettős könyvviteli rendszerben, ha a számviteli időszaka a naptári év, vagy a 2012. január 1-je után kezdődő számviteli időszak első napján, ha a számviteli időszaka a gazdasági év.
(2)
A 22. § (10) bekezdésének 2012. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését első alkalommal a 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakra vonatkozó konszolidált számviteli beszámoló és konszolidált éves jelentés elkészítési feltételeinek megítélésekor kell alkalmazni.
(3)
A 23a. § rendelkezését első alkalommal a 2013. december 31-i vagy későbbi fordulónappal készített számviteli beszámolóra vonatkozó dokumentumok letétbe helyezésére kell alkalmazni.
(4)
A 38. § szerinti, 2012. január 1-je előtt indult eljárásokra a 2011. december 31-ig hatályos jogszabályok alkalmazandók. E törvény rendelkezéseinek 2012. január 1-je előtt történt megsértéséért kiszabott bírságokra e törvény 2012. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azok a számviteli egység számára kedvezőbbek.
§ 39j
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
(1)
Ustanovenia § 2 ods. 5 až 7 v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použijú v účtovnom období, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr.
(2)
Ustanovenia § 17a ods. 2 písm. a) a b) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2014 a neskôr.
(3)
Ustanovenia § 17a ods. 3 písm. c) a d) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2014 a neskôr.
(4)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19 ods. 4, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o sumu ročného podielu prijatej dane, ktorá bola prijatá do 31. decembra 2013.
(5)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia súvahy a výkazu ziskov a strát v Obchodnom vestníku podľa § 21 ods. 2 v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o zverejňovanie súvahy a výkazu ziskov a strát za účtovné obdobie končiace najneskôr 31. decembra 2008.
(6)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia súvahy a výkazu ziskov a strát v Obchodnom vestníku podľa § 21 ods. 2 v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa § 23b, ak ide o zverejnenie súvahy a výkazu ziskov a strát za účtovné obdobie končiace v období od 1. januára 2009 do 31. decembra 2012.
(7)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia účtovnej závierky overenej audítorom v Obchodnom vestníku podľa osobitného predpisu29h) v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o zverejňovanie účtovnej závierky overenej audítorom za účtovné obdobie končiace najneskôr 31. decembra 2008.
(8)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia účtovnej závierky overenej audítorom v Obchodnom vestníku podľa osobitného predpisu29h) v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa § 23b, ak ide o zverejnenie účtovnej závierky overenej audítorom za účtovné obdobie končiace v období od 1. januára 2009 do 31. decembra 2012.
(9)
Ustanovenia § 23 ods. 2 písm. h) a i) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použijú na uloženie výročných správ, ktoré sa vyhotovujú za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2013 a neskôr.
(10)
Ustanovenia § 25 ods. 7 a § 27 ods. 11 sa prvýkrát použijú v účtovnom období, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr. Zmena metódy oceňovania sa vykáže v účtovnej závierke za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr.
39.j §
Átmeneti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2. § (5)–(7) bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit első alkalommal a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakban kell alkalmazni.
(2)
A 17a. § (2) bekezdés a) és b) pontjának 2014. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit a 2014. január 1-jei vagy későbbi fordulónappal készített számviteli beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni.
(3)
A 17a. § (3) bekezdés c) és d) pontjának 2014. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit a 2014. január 1-jei vagy későbbi fordulónappal készített számviteli beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni.
(4)
Az a számviteli egység, amelyre a 19. § (4) bekezdése szerint a számviteli beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettségének 2014. január 1-je utáni teljesítésekor a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint jár el, ha a 2013. december 31-ig befogadott adó éves részesedésének összegéről van szó.
(5)
Az a számviteli egység, amelyre a 21. § (2) bekezdésének 2013. december 31-ig hatályos szövegezése szerint a mérleg, valamint az eredménykimutatás Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettségének 2014. január 1-je utáni teljesítésekor a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint jár el, ha a legkésőbb 2008. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó mérleg és eredménykimutatás közzétételéről van szó.
(6)
Az a számviteli egység, amelyre a 21. § (2) bekezdésének 2013. december 31-ig hatályos szövegezése szerint a mérleg, valamint az eredménykimutatás Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettségének 2014. január 1-je utáni teljesítésekor a 23b. § szerint jár el, ha a 2009. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakban végződő számviteli időszakra vonatkozó mérleg és eredménykimutatás közzétételéről van szó.
(7)
Az a számviteli egység, amelyre a külön jogszabály29h) 2013. december 31-ig hatályos szövegezése szerint a könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámoló Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettségének 2014. január 1-je utáni teljesítésekor a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint jár el, ha a legkésőbb 2008. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámoló közzétételéről van szó.
(8)
Az a számviteli egység, amelyre a külön jogszabály29h) 2013. december 31-ig hatályos szövegezése szerint a könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámoló Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettségének 2014. január 1-je utáni teljesítésekor a 23b. § szerint jár el, ha a 2009. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakban végződő számviteli időszakra vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámoló közzétételéről van szó.
(9)
A 23. § (2) bekezdés h) és i) pontjának 2014. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit első alkalommal a 2013. december 31-én vagy azt követően végződő számviteli időszakra készített éves jelentések letétbe helyezésére kell alkalmazni.
(10)
A 25. § (7) bekezdésének és a 27. § (11) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakban kell alkalmazni. Az értékelési módszer megváltoztatását a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakra vonatkozó számviteli beszámolóban kell kimutatni.
§ 39k
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2015
(1)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie kalendárny rok, postupuje podľa § 2 ods. 5 až 14 v znení účinnom od 1. januára 2015 prvýkrát od 1. januára 2015, pričom posudzuje splnenie podmienok podľa § 2 ods. 5 až 14 k 31. decembru 2014.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 2 ods. 5 až 14 v znení účinnom od 1. januára 2015 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2015, pričom posudzuje splnenie podmienok podľa § 2 ods. 5 až 14 ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka v priebehu roka 2015.
(3)
Účtovná jednotka, ktorá sa v roku 2014 považovala za mikro účtovnú jednotku, sa považuje za mikro účtovnú jednotku podľa zákona v znení účinnom od 1. januára 2015.
(4)
Účtovná jednotka, ktorá podľa zákona v znení účinnom do 31. decembra 2014 sa rozhodla, že sa nebude považovať za mikro účtovnú jednotku, sa od 1. januára 2015 považuje za malú účtovnú jednotku.
39.k §
Átmeneti rendelkezések a 2015. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a naptári év, a 2. § (5)–(14) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint első alkalommal 2015. január 1-jétől jár el, miközben a 2. § (5)–(14) bekezdése szerinti feltételek teljesülését 2014. december 31-i állapot szerint ítéli meg.
(2)
Az a számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a gazdasági év, a 2. § (5)–(14) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint első alkalommal a 2015-ös év folyamán kezdődő gazdasági évben jár el, miközben a 2. § (5)–(14) bekezdése szerinti feltételek teljesülését a 2015-ös év folyamán készített számviteli beszámoló fordulónapja szerinti állapot szerint ítéli meg.
(3)
Az a számviteli egység, amely 2014-ben mikro számviteli egységnek minősült, a törvény 2015. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint mikro számviteli egységnek minősül.
(4)
Az a számviteli egység, amely a törvény 2014. december 31-ig hatályos szövegezése szerint úgy döntött, hogy nem minősül mikro számviteli egységnek, 2015. január 1-jétől kis számviteli egységnek minősül.
§ 39l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
(1)
Ustanovenie § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. júla 2015 sa prvýkrát použije v účtovnom období, ktoré končí najskôr 31. decembra 2015. Ak účtovná jednotka, ktorej účtovné obdobie začína po 1. januári 2015, zostavuje mimoriadnu účtovnú závierku, použije prvýkrát ustanovenie § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. júla 2015 pri jej zostavovaní po 30. júni 2015.
(2)
Na konanie podľa § 38 začaté a právoplatne neukončené pred 1. júlom 2015 sa vzťahujú predpisy účinné do 30. júna 2015.
39.l §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2. § (10) bekezdésének 2015. július 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését első alkalommal a legkorábban 2015. december 31-én végződő számviteli időszakban kell alkalmazni. Ha az a számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka 2015. január 1-je után kezdődik, rendkívüli számviteli beszámolót készít, a 2. § (10) bekezdésének 2015. július 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését első alkalommal annak 2015. június 30-a utáni elkészítésekor alkalmazza.
(2)
A 38. § szerinti, 2015. július 1-je előtt indult és jogerősen le nem zárt eljárásra a 2015. június 30-ig hatályos jogszabályok alkalmazandók.
§ 39m
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, oceňuje majetok podľa § 25 ods. 1 písm. d) a majetok a záväzky podľa § 27 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, vyhotovuje výročnú správu, správu o platbách, konsolidovanú výročnú správu a konsolidovanú správu o platbách prvýkrát za hospodársky rok, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(3)
Materská účtovná jednotka zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát za hospodársky rok, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(4)
Ustanovenie § 28 ods. 4 v znení účinnom od 1. januára 2016 sa použije na goodwill a aktivované náklady na vývoj obstarané od 1. januára 2016.
39.m §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a gazdasági év, a vagyont a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerint, a vagyont és a kötelezettségeket pedig a 27. § szerint, a 2016. január 1-jétől hatályos szövegezésükben, első alkalommal a 2016-os év folyamán kezdődő gazdasági évben értékeli.
(2)
Az a számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a gazdasági év, az éves jelentést, a kifizetésekről szóló jelentést, a konszolidált éves jelentést és a konszolidált kifizetésekről szóló jelentést első alkalommal a 2016-os év folyamán kezdődő gazdasági évre készíti el.
(3)
Az anyavállalati számviteli egység a konszolidált számviteli beszámolót a 22. § 2016. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint első alkalommal a 2016-os év folyamán kezdődő gazdasági évre készíti el.
(4)
A 28. § (4) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését a 2016. január 1-jétől beszerzett goodwillre és aktivált fejlesztési költségekre kell alkalmazni.
§ 39n
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2016.
(2)
Materská účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie kalendárny rok, postupuje podľa § 22 ods. 11 v znení účinnom od 1. januára 2016 pri zostavovaní konsolidovanej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí 31. decembra 2016.
(3)
Materská účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 22 ods. 11 v znení účinnom od 1. januára 2016 pri zostavovaní konsolidovanej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí v priebehu roka 2017.
39.n §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a gazdasági év, a 2. § (10) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint első alkalommal a 2016-os év folyamán kezdődő gazdasági évben jár el.
(2)
Az az anyavállalati számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a naptári év, a 2016. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó konszolidált számviteli beszámoló elkészítésekor a 22. § (11) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint jár el.
(3)
Az az anyavállalati számviteli egység, amelynek a számviteli időszaka a gazdasági év, a 2017-es év folyamán végződő számviteli időszakra vonatkozó konszolidált számviteli beszámoló elkészítésekor a 22. § (11) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint jár el.
§ 39o
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 17. júna 2016
 
Na konania podľa § 38 ods. 1 písm. f) začaté pred 17. júnom 2016 sa vzťahuje predpis účinný do 16. júna 2016.
39.o §
Átmeneti rendelkezés a 2016. június 17-től hatályos módosításokhoz
 
A 38. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 2016. június 17-e előtt indult eljárásokra a 2016. június 16-ig hatályos jogszabály alkalmazandó.
§ 39p
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2018
(1)
Ustanovenia § 35 ods. 3 písm. b) a c) v znení účinnom od 1. januára 2018 sa použijú aj na uchovávanie účtovných záznamov, pri ktorých ich doba uchovávania začala plynúť pred 1. januárom 2018 a neuplynula do 31. decembra 2017.
(2)
Ustanovenia § 38 ods. 3 a 4 v znení účinnom od 1. januára 2018 sa použijú na správne delikty spáchané po 31. decembri 2017.
39.p §
Átmeneti rendelkezések a 2018. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 35. § (3) bekezdés b) és c) pontjának 2018. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit olyan számviteli feljegyzések megőrzésére is alkalmazni kell, amelyek megőrzési ideje 2018. január 1-je előtt kezdődött és 2017. december 31-ig nem járt le.
(2)
A 38. § (3) és (4) bekezdésének 2018. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit a 2017. december 31-e után elkövetett közigazgatási jogszabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39q
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. októbra 2018
 
Ustanovenia § 24 ods. 10, § 25 ods. 1 písm. h) a § 27 ods. 13 sa prvýkrát použijú na ocenenie majetku a záväzkov pri zostavovaní účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí k 1. októbru 2018.
39.q §
Átmeneti rendelkezés a 2018. október 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 24. § (10) bekezdésének, a 25. § (1) bekezdés h) pontjának és a 27. § (13) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal a 2018. október 1-jén végződő számviteli időszakra vonatkozó számviteli beszámoló elkészítésekor kell a vagyon és a kötelezettségek értékelésére alkalmazni.
§ 39r
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2019
 
Ustanovenia § 20 ods. 9 písm. b) a ods. 13 v znení účinnom od 31. decembra 2019 sa prvýkrát použijú pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2019.
39.r §
Átmeneti rendelkezés a 2019. december 31-től hatályos módosításokhoz
 
A 20. § (9) bekezdés b) pontjának és (13) bekezdésének 2019. december 31-től hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit első alkalommal a 2019. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
§ 39s
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2020
 
Ustanovenie § 19 v znení účinnom od 1. januára 2020 sa prvýkrát použije na overenie riadnej individuálnej účtovnej závierky a overenie mimoriadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2020, pričom splnenie podmienok podľa § 19 ods. 1 písm. a) prvého bodu a druhého bodu v znení účinnom do 31. decembra 2019 sa za účtovné obdobie končiace najneskôr k 31. decembru 2019 posudzuje podľa predpisu účinného do 31. decembra 2019.
39.s §
Átmeneti rendelkezés a 2020. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 19. § 2020. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezést első alkalommal a legkorábban 2020. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra vonatkozó rendes egyedi számviteli beszámoló és a rendkívüli egyedi számviteli beszámoló hitelesítésére kell alkalmazni, miközben a 19. § (1) bekezdés a) pont első és második pontja szerinti feltételek teljesülését a 2019. december 31-ig hatályos szövegezésében a legkésőbb 2019. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozóan a 2019. december 31-ig hatályos előírás szerint kell elbírálni.
§ 39t
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. októbra 2020
(1)
Ustanovenie § 16 ods. 7 sa použije pre účtovnú jednotku, ktorej bola nariadená dodatočná likvidácia po 30. septembri 2020.
(2)
Pri zrušení účtovnej jednotky bez likvidácie podľa osobitného predpisu49) sa účtovné obdobie končí dňom výmazu obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra. Za toto účtovné obdobie podáva účtovnú závierku v lehote podľa § 17 ods. 5 posledný štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu zapísaný v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra oprávnený konať za obchodnú spoločnosť alebo družstvo v rozsahu zapísanom v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra.
39.t §
Átmeneti rendelkezések a 2020. október 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 16. § (7) bekezdésének rendelkezése arra a számviteli egységre alkalmazandó, amelynek pótvégelszámolását 2020. szeptember 30-a után rendelték el.
(2)
A számviteli egység külön előírás49) szerinti végelszámolás nélküli megszüntetése esetén a számviteli időszak a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlésének napjával ér véget. Erre a számviteli időszakra a számviteli beszámolót a 17. § (5) bekezdése szerinti határidőn belül a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett utolsó statutáris szerv vagy a statutáris szerv azon tagja nyújtja be, aki a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett terjedelemben jogosult volt a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében eljárni.
§ 39u
Prechodné ustanovenia účinné od 1. januára 2021
(1)
Pre účtovné obdobie, ktoré sa začína od 1. januára 2021, je
a)
suma podľa § 19 ods. 1 písm. a) prvého bodu 3 000 000 eur,
b)
suma podľa § 19 ods. 1 písm. a) druhého bodu 6 000 000 eur,
(2)
Pre účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2020, sa posudzujú podmienky podľa § 19 ods. 1 písm. a) v znení účinnom do 31. decembra 2020.
(3)
Účtovná jednotka, ktorej účtovným obdobím je hospodársky rok, postupuje podľa odseku 1 v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2021, a postupuje podľa odseku 2 v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2020.
39.u §
Prechodné ustanovenia účinné od 1. januára 2021
(1)
A 2021. január 1-jétől kezdődő számviteli időszakra
a)
a 19. § (1) bekezdés a) pontjának első pontja szerinti összeg 3 000 000 euró,
b)
a 19. § (1) bekezdés a) pontjának második pontja szerinti összeg 6 000 000 euró,
c)
a 19. § (1) bekezdés a) pontjának harmadik pontja szerinti létszám 40.
(2)
A 2020. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra a 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket a 2020. december 31-ig hatályos szövegezésük szerint kell elbírálni.
(3)
Az a számviteli egység, amelynek számviteli időszaka a gazdasági év, a 2021-es év folyamán kezdődő gazdasági évben az (1) bekezdés szerint, a 2020-as év folyamán kezdődő gazdasági évben pedig a (2) bekezdés szerint jár el.
§ 39v
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2022
(1)
Pre účtovné obdobie, ktoré sa začína od 1. januára 2021, sa posudzujú podmienky podľa § 19 ods. 1 písm. a) v znení účinnom do 31. decembra 2021.
(2)
Účtovná jednotka, ktorej účtovným obdobím je hospodársky rok, postupuje podľa § 19 ods. 1 písm. a) v znení účinnom od 1. januára 2022 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2022, a postupuje podľa odseku 1 v hospodárskom roku, ktorý sazačína v priebehu roka 2021.
39.v §
Átmeneti rendelkezések a 2022. január 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
(1)
A 2021. január 1-jétől kezdődő számviteli időszakra a 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket a 2021. december 31-ig hatályos szövegezésük szerint kell elbírálni.
(2)
Az a számviteli egység, amelynek számviteli időszaka a gazdasági év, a 19. § (1) bekezdés a) pontjának 2022. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint első alkalommal a 2022-es év folyamán kezdődő gazdasági évben jár el, a 2021-es év folyamán kezdődő gazdasági évben pedig az (1) bekezdés szerint jár el.
§ 39w
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2022
(1)
Ustanovenie § 20 ods. 16 sa prvýkrát použije pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2022.
(2)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2, ktoré sa týkajú účtovných období končiacich najneskôr k 31. decembru 2021 a hospodárskeho roku, ktorý sa začal v priebehu roka 2021, sa ukladajú do tej časti registra, do ktorej sa ukladali podľa § 23 ods. 6 v znení účinnom do 31. decembra 2021.
(3)
Účtovná jednotka postupuje podľa § 23a ods. 1 v znení účinnom od 1. januára 2022 pri všetkých podaniach vykonaných po 31. decembri 2021.
(4)
Ustanovenie § 35 v znení účinnom od 1. januára 2022 sa môže použiť aj na uchovávanie a ochranu účtovnej dokumentácie, ktorá vznikla pred 1. januárom 2022 za predpokladu, že sa dodržia ustanovenia § 31 až 33 v znení účinnom od 1. januára 2022.
(5)
Ustanovenia § 38 ods. 2 písm. a), e) a f), ods. 4 a ods. 8 až 10 v znení účinnom od 1. januára 2022 sa použijú na správne delikty spáchané po 31. decembri 2021.
39.w §
Átmeneti rendelkezések a 2022. január 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
(1)
A 20. § (16) bekezdésének rendelkezését első alkalommal a 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
(2)
A 23. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat, amelyek a legkésőbb 2021. december 31-én végződő számviteli időszakokra és a 2021-es év folyamán kezdődött gazdasági évre vonatkoznak, a nyilvántartás azon részébe kell letétbe helyezni, ahová a 23. § (6) bekezdésének 2021. december 31-ig hatályos szövegezése szerint letétbe helyezték őket.
(3)
A számviteli egység a 23a. § (1) bekezdésének 2022. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint jár el minden 2021. december 31-e után tett beadvány esetében.
(4)
A 35. § 2022. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezés a 2022. január 1-je előtt keletkezett számviteli dokumentáció megőrzésére és védelmére is alkalmazható, feltéve, hogy betartják a 31–33. § 2022. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseket.
(5)
A 38. § (2) bekezdés a), e) és f) pontjának, (4) bekezdésének és (8)–(10) bekezdésének 2022. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit a 2021. december 31-e után elkövetett közigazgatási jogszabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39x
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2022
 
Účtovná jednotka, ktorá nezostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) postupuje podľa § 17a ods. 2 v znení účinnom od 1. septembra 2022 pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje najskôr k 1. januáru 2023.
39.x §
Átmeneti rendelkezés a 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
Az a számviteli egység, amely nem készít egyedi számviteli beszámolót külön előírások22a) szerint, a 17a. § (2) bekezdésének 2022. szeptember 1-jétől hatályos szövegezése szerint jár el a legkorábban 2023. január 1-jei fordulónappal összeállított számviteli beszámoló összeállításakor.
§ 39y
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2022
 
Ustanovenia § 20 ods. 7 až 17 v znení účinnom od 31. decembra 2022 sa prvýkrát použijú pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2022.
39.y §
Átmeneti rendelkezés a 2022. december 31-étől hatályos szabályozásokhoz
 
A 20. § (7)–(17) bekezdésének 2022. december 31-étől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit első alkalommal a 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
§ 39z
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2023
 
Ustanovenia § 38 ods. 1 písm. k) a ods. 2 písm. e) v znení účinnom od 1. januára 2023 sa použijú na správne delikty spáchané po 31. decembri 2022.
39.z §
A 2023. január 1-jétől hatályos szabályozásokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés
 
A 38. § (1) bekezdés k) pontjának és (2) bekezdés e) pontjának 2023. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit a 2022. december 31-e után elkövetett közigazgatási jogszabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39za
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 22. júna 2023
(1)
Ustanovenie § 19 ods. 4 v znení účinnom od 22. júna 2023 sa prvýkrát použije pri správe audítora k účtovnej závierke, ktorá sa zostavuje za účtovné obdobie začínajúce 22. júna 2025.
(2)
Ustanovenia § 21 až 21f v znení účinnom od 22. júna 2023 sa prvýkrát použijú pri ukladaní správy s informáciami o dani z príjmov za účtovné obdobie začínajúce 22. júna 2024.
(3)
Ustanovenia § 38 ods. 1 písm. o) a ods. 2 písm. g) v znení účinnom od 22. júna 2023 sa použijú na správne delikty spáchané po 21. júni 2023.
39.za §
Átmeneti rendelkezések a 2023. június 22-étől hatályos szabályozásokhoz
(1)
A 19. § (4) bekezdésének 2023. június 22-étől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezését első alkalommal a 2025. június 22-én kezdődő számviteli időszakra összeállított számviteli beszámolóhoz fűzött könyvvizsgálói jelentésre kell alkalmazni.
(2)
A 21–21f. § 2023. június 22-étől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit első alkalommal a 2024. június 22-én kezdődő számviteli időszakra vonatkozó jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésekor kell alkalmazni.
(3)
A 38. § (1) bekezdés o) pontjának és (2) bekezdés g) pontjának 2023. június 22-étől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit a 2023. június 21-e után elkövetett közigazgatási jogszabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39zb
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2024
 
Na účtovanie zániku bez likvidácie zlúčením, splynutím alebo rozdelením, ak bol schválený návrh zmluvy o zlúčení, návrh zmluvy o splynutí a návrh projektu rozdelenia pred 1. marcom 2024, sa použijú ustanovenia zákona v znení účinnom do 29. februára 2024.
39.zb §
Átmeneti rendelkezés a 2024. március 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
 
Az egyesüléssel, összeolvadással vagy szétválással történő végelszámolás nélküli megszűnés elszámolására, ha az egyesülési szerződés tervezetét, az összeolvadási szerződés tervezetét és a szétválási terv tervezetét 2024. március 1-je előtt hagyták jóvá, a törvény 2024. február 29-ig hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.
§ 39zc
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júna 2024
(1)
Ustanovenia § 2 ods. 6 písm. a) a b), ods. 7 písm. a) a b), ods. 8 písm. a) a b), § 20 ods. 10 písm. a) a b), § 21c ods. 1, ods. 2 písm. a) a ods. 4, § 22 ods. 10 písm. a) prvého bodu a druhého bodu a § 22 ods. 10 písm. b) prvého bodu a druhého bodu v znení účinnom od 1. júna 2024 sa prvýkrát použijú na posudzovanie veľkostných podmienok za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023.
(2)
Ustanovenie § 20c sa prvýkrát použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2024, účtovnej jednotky uvedenej v § 20c ods. 1 a 2 písm. b), ktorá nie je subjektom verejného záujmu uvedeným v odseku 7, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a
a)
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
b)
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat presiahol 40 000 000 eur.
(3)
Ustanovenie § 20g sa prvýkrát použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2024, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a
a)
na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 30 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 60 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 24 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 48 000 000 eur alebo
b)
za konsolidovaný celok po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 50 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 40 000 000 eur.
(4)
Ustanovenie § 20g sa prvýkrát použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 
1. januára 2024, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 2, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a
a)
na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 30 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 60 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 24 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 48 000 000 eur alebo
b)
za konsolidovaný celok po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 50 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 40 000 000 eur.
(5)
Ustanovenie § 20c sa prvýkrát použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce
1. januára 2027, účtovnej jednotky uvedenej v
a)
§ 20c ods. 1 písm. a) a b) treťom bode, ktorá nepostupuje podľa odseku 2 a nie je subjektom verejného záujmu uvedeným v odseku 7 písm. a),
c)
§ 20c ods. 2 písm. b) druhom bode, ktorá nepostupuje podľa odseku 2.
(6)
Ustanovenie § 20g sa prvýkrát použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2027, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1 a 2, ktorá nepostupuje podľa odseku 3 alebo odseku 4, ak v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) alebo písm. b).
(7)
Ustanovenie § 20c sa prvýkrát použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2028, účtovnej jednotky uvedenej v
a)
§ 20c ods. 1, ktorá je malou a menej zložitou inštitúciou, kaptívnou poisťovňou a kaptívnou zaisťovňou,
(8)
Účtovná jednotka uvedená v § 20c ods. 1 písm. b) prvom bode a druhom bode a ods. 2 písm. b) prvom bode nemusí vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce pred 1. januárom 2028, uviesť informácie podľa § 20c ods. 1, ak v príslušnej výročnej správe uvedie odôvodnenie neuvedenia týchto informácií.
(9)
Ustanovenia § 20d až 20f sa prvýkrát použijú pri ukladaní správy o udržateľnosti za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2028.
(10)
Účtovná jednotka postupuje podľa § 20i poslednýkrát za účtovné obdobie, ktoré končí najneskôr 6. januára 2030.
(11)
Ak účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c alebo § 20g, nemá v priebehu účtovného obdobia, za ktoré uvádza informácie podľa § 20c ods. 1 a 6 až 9, k dispozícii všetky potrebné informácie týkajúce sa jej hodnotového reťazca, uvedie vo výročnej správe informáciu o úsilí, ktoré vynaložila na získanie potrebných informácií o svojom hodnotovom reťazci a dôvody, prečo nebolo možné získať tieto informácie vrátane plánov na získanie potrebných informácií v budúcnosti. Postup podľa prvej vety môže účtovná jednotka uplatniť na výročné správy, ktoré sa vyhotovujú za prvé tri bezprostredne po sebe nasledujúce účtovné obdobia, počnúc účtovným obdobím, ktoré začína
a)
1. januára 2024, pre účtovné jednotky uvedené v odsekoch 2, 3 a 4,
b)
1. januára 2025, pre účtovné jednotky uvedené v odsekoch 5 a 6,
c)
1. januára 2026, pre účtovné jednotky uvedené v odseku 7.
(12)
Na výročnú správu, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktorým je hospodársky rok končiaci v priebehu roka 2024, sa uplatnia ustanovenia § 20 ods. 3, 9 až 13 a 16 a § 22 ods. 2 v znení účinnom do 31. mája 2024.
(13)
Prevádzkovateľ registra zosúladí register s § 23 ods. 8 v znení účinnom od 1. júna 2024 najneskôr do 31. mája 2025.
(14)
Ustanovenie § 38 ods. 1 písm. d) tretieho bodu a písm. p) v znení účinnom od 1. júna 2024 sa použije na správne delikty spáchané po 31. máji 2024.
(15)
Ustanovenia § 38 ods. 10 a 11 v znení účinnom od 1. júna 2024 sa prvýkrát použijú v konaní začatom po 31. máji 2024.
39.zc §
Átmeneti rendelkezések a 2024. június 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
(1)
A 2. § (6) bekezdés a) és b) pontjának, (7) bekezdés a) és b) pontjának, (8) bekezdés a) és b) pontjának, a 20. § (10) bekezdés a) és b) pontjának, a 21c. § (1) bekezdésének, (2) bekezdés a) pontjának és (4) bekezdésének, a 22. § (10) bekezdés a) pont első és második pontjának és a 22. § (10) bekezdés b) pont első és második pontjának 2024. június 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit első alkalommal a közvetlenül megelőző, 2023. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó méretkategóriára vonatkozó feltételek elbírálására kell alkalmazni.
(2)
A 20c. § rendelkezését első alkalommal a 20c. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában említett, a (7) bekezdésben említett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak nem minősülő számviteli egység 2024. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni, ha az átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt, és
a)
az első közvetlenül megelőző, 2023. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
1.
a teljes eszközérték meghaladta a 25 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű összeget kell érteni,
2.
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
b)
a második közvetlenül megelőző, 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
1.
a teljes eszközérték meghaladta a 20 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű összeget kell érteni,
2.
a nettó árbevétel meghaladta a 40 000 000 eurót.
(3)
A 20g. § rendelkezését első alkalommal a 20g. § (1) bekezdésében említett anyavállalat számviteli egység 2024. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha az átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt, és
a)
az anyavállalat számviteli egység egyedi számviteli beszámolója és valamennyi leányvállalat számviteli egységének egyedi számviteli beszámolója alapján
1.
az első közvetlenül megelőző, 2023. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
1a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 30 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
1b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja a 60 000 000 eurót,
2.
a második közvetlenül megelőző, 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
2a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 24 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
2b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja a 48 000 000 eurót, vagy
b)
a konszolidált egészre a tőke konszolidációja, a számviteli egységek közötti kölcsönös kapcsolatok konszolidációja, az üzleti eredmény konszolidációja, valamint a költségek és bevételek konszolidációja után
1.
az első közvetlenül megelőző, 2023. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
1a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 25 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
1b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja az 50 000 000 eurót,
2.
a második közvetlenül megelőző, 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
2a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 20 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
2b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja a 40 000 000 eurót.
(4)
A 20g. § rendelkezését első alkalommal a 20g. § (2) bekezdésében említett, értékpapírokat kibocsátó, és azokat egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre befogadott anyavállalat számviteli egység 2024. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha az átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt, és
a)
az anyavállalat számviteli egység egyedi számviteli beszámolója és valamennyi leányvállalat számviteli egységének egyedi számviteli beszámolója alapján
1.
az első közvetlenül megelőző, 2023. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
1a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 30 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
1b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja a 60 000 000 eurót,
2.
a második közvetlenül megelőző, 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
2a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 24 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
2b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja a 48 000 000 eurót, vagy
b)
a konszolidált egészre a tőke konszolidációja, a számviteli egységek közötti kölcsönös kapcsolatok konszolidációja, az üzleti eredmény konszolidációja, valamint a költségek és bevételek konszolidációja után
1.
az első közvetlenül megelőző, 2023. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
1a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 25 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
1b.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele meghaladja az 50 000 000 eurót,
2.
a második közvetlenül megelőző, 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra egyidejűleg az alábbi feltételek egyike is teljesül:
2a.
az anyavállalat számviteli egység és valamennyi leányvállalat számviteli egységének teljes eszközértéke meghaladja a 20 000 000 eurót, miközben eszközérték alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésű eszközértéket kell érteni,
2b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele meghaladja a 40 000 000 eurót.
(5)
A 20c. § rendelkezését első alkalommal a 2027. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésben szereplő fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni a következőkben meghatározott gazdálkodó egység esetében:
a)
a 20c. § (1) bekezdés a) pontjának és b) pontjának harmadik alpontjában meghatározott, amely nem a (2) bekezdés szerint jár el, és nem a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység,
b)
a 20c. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott,
c)
a 20c. § (2) bekezdés b) pontjának második alpontjában meghatározott, amely nem a (2) bekezdés szerint jár el.
(6)
A 20g. § rendelkezését első alkalommal a 2027. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésben szereplő fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni a 20g. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott anyavállalat esetében, amely nem a (3) vagy (4) bekezdés szerint jár el, ha a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesíti a 22. § (10) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételek közül legalább kettőt.
(7)
A 20c. § rendelkezését első alkalommal a 2028. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésben szereplő fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni a következőkben meghatározott gazdálkodó egység esetében:
a)
a 20c. § (1) bekezdésében meghatározott, amely kis és kevésbé összetett intézmény, zártkörű biztosító és zártkörű viszontbiztosító,
b)
a 20c. § (1) bekezdés b) pontjának első és második alpontjában meghatározott,
c)
a 20c. § (2) bekezdés b) pontjának első alpontjában meghatározott.
(8)
A 20c. § (1) bekezdés b) pontjának első és második alpontjában, valamint a (2) bekezdés b) pontjának első alpontjában meghatározott gazdálkodó egység a 2028. január 1-je előtt kezdődő számviteli időszakra készített éves jelentésében nem köteles feltüntetni a 20c. § (1) bekezdése szerinti információkat, ha a vonatkozó éves jelentésben megindokolja ezen információk fel nem tüntetését.
(9)
A 20d–20f. § rendelkezéseit első alkalommal a 2028. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra vonatkozó fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésekor kell alkalmazni.
(10)
A gazdálkodó egység utolsó alkalommal a legkésőbb 2030. január 6-án végződő számviteli időszakra vonatkozóan jár el a 20i. § szerint.
(11)
Ha a gazdálkodó egység, amelyre a 20c. § vagy a 20g. § szerinti fenntarthatósági információszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, azon számviteli időszak alatt, amelyre a 20c. § (1) és (6)–(9) bekezdése szerinti információkat közli, nem rendelkezik az értékláncára vonatkozó minden szükséges információval, az éves jelentésben tájékoztatást nyújt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett, valamint azokról az okokról, amelyek miatt nem volt lehetséges ezen információk megszerzése, beleértve a szükséges információk jövőbeni megszerzésére vonatkozó terveket is. Az első mondat szerinti eljárást a gazdálkodó egység az első három, közvetlenül egymást követő számviteli időszakra készített éves jelentésekre alkalmazhatja, kezdve azzal a számviteli időszakkal, amely
a)
2024. január 1-jén kezdődik, a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott gazdálkodó egységek esetében,
b)
2025. január 1-jén kezdődik, az (5) és (6) bekezdésben meghatározott gazdálkodó egységek esetében,
c)
2026. január 1-jén kezdődik, a (7) bekezdésben meghatározott gazdálkodó egységek esetében.
(12)
Arra az éves jelentésre, amelyet a 2024. év folyamán végződő üzleti évnek minősülő számviteli időszakra készítenek, a 20. § (3), (9)–(13) és (16) bekezdésének, valamint a 22. § (2) bekezdésének 2024. május 31-ig hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13)
A nyilvántartás üzemeltetője legkésőbb 2025. május 31-ig összhangba hozza a nyilvántartást a 23. § (8) bekezdésének 2024. június 1-jétől hatályos szövegezésével.
(14)
A 38. § (1) bekezdés d) pontja harmadik alpontjának és p) pontjának 2024. június 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezést a 2024. május 31-e után elkövetett közigazgatási jogszabálysértésekre kell alkalmazni.
(15)
A 38. § (10) és (11) bekezdésének 2024. június 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2024. május 31-e után indult eljárásban kell alkalmazni.
§ 39zd
Prechodné ustanovenia účinné od 10. júla 2025
(1)
Ustanovenie § 20c sa použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2025, ale najneskôr v priebehu roka 2026, účtovnej jednotky uvedenej v § 20c ods. 1 a ods. 2 písm. b), ktorá nie je subjektom verejného záujmu uvedeným v § 39zc ods. 7, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a zároveň v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období bola splnená aspoň jedna podmienka z podmienok uvedených v § 20c ods. 1 písm. a) prvom bode alebo druhom bode.
(2)
Ustanovenie § 20g sa použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2025, ale najneskôr v priebehu roka 2026, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1, ak priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek presiahol 500 zamestnancov a zároveň v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období bola splnená aspoň jedna podmienka z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) prvom bode alebo druhom bode alebo v § 22 ods. 10 písm. b) prvom bode alebo druhom bode.
(3)
Ustanovenie § 20g sa použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2025, ale najneskôr v priebehu roka 2026, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 2, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, ak priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek presiahol 500 zamestnancov a zároveň v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období bola splnená aspoň jedna podmienka z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) prvom bode alebo druhom bode alebo v § 22 ods. 10 písm. b) prvom bode alebo druhom bode.
(4)
Povinnosť prvýkrát zahrnúť vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20c alebo § 20g zákona do výročnej správy, ktorá sa vyhotovuje po 9. júli 2025 za účtovné obdobie začínajúce najskôr 1. januára 2025 a končiace najneskôr 9. júla 2025, sa nevzťahuje na účtovnú jednotku uvedenú v § 39zc ods. 5 alebo ods. 6 v znení účinnom do 9. júla 2025.
39.zd §
2025. július 10-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1)
A 20c. § rendelkezését a fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni abban az éves jelentésben, amelyet a legkorábban 2025. január 1-jén, de legkésőbb a 2026. év folyamán kezdődő számviteli időszakra készítenek, a 20c. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott gazdálkodó egység esetében, amely nem a 39zc. § (7) bekezdésében meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az alkalmazottainak átlagos átszámított létszáma meghaladta az 500 főt, és egyúttal a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesült a 20c. § (1) bekezdés a) pontjának első vagy második alpontjában meghatározott feltételek közül legalább egy.
(2)
A 20g. § rendelkezését a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni abban az éves jelentésben, amelyet a legkorábban 2025. január 1-jén, de legkésőbb a 2026. év folyamán kezdődő számviteli időszakra készítenek, a 20g. § (1) bekezdésében meghatározott anyavállalat esetében, ha az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának alkalmazottainak átlagos átszámított létszáma meghaladta az 500 főt, és egyúttal a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesült a 22. § (10) bekezdés a) pontjának első vagy második alpontjában, vagy a 22. § (10) bekezdés b) pontjának első vagy második alpontjában meghatározott feltételek közül legalább egy.
(3)
A 20g. § rendelkezését a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni abban az éves jelentésben, amelyet a legkorábban 2025. január 1-jén, de legkésőbb a 2026. év folyamán kezdődő számviteli időszakra készítenek, a 20g. § (2) bekezdésében meghatározott anyavállalat esetében, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán kereskedésre befogadták, ha az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának alkalmazottainak átlagos átszámított létszáma meghaladta az 500 főt, és egyúttal a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesült a 22. § (10) bekezdés a) pontjának első vagy második alpontjában, vagy a 22. § (10) bekezdés b) pontjának első vagy második alpontjában meghatározott feltételek közül legalább egy.
(4)
Az a kötelezettség, hogy a törvény 20c. §-a vagy 20g. §-a szerinti fenntarthatósági információk közzétételét első alkalommal bele kell foglalni abba az éves jelentésbe, amelyet 2025. július 9-e után készítenek a legkorábban 2025. január 1-jén kezdődő és legkésőbb 2025. július 9-én végződő számviteli időszakra, nem vonatkozik a 39zc. § (5) vagy (6) bekezdésének 2025. július 9-ig hatályos szövegezésében meghatározott gazdálkodó egységre.
§ 39ze
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2026
(1)
Ustanovenia § 23e ods. 1, 3, 4 a 6 až 8 sa prvýkrát použijú na sprístupňovanie dokumentov podľa § 23e ods. 4 po 9. januári 2028.
(2)
Ustanovenie § 23e ods. 5 sa prvýkrát použije na dobrovoľné sprístupňovanie dokumentov podľa § 23e ods. 4 po 9. januári 2030.
(3)
Ustanovenie § 38 ods. 1 písm. q) v znení účinnom od 1. januára 2026 sa použije na správne delikty spáchané po 9. januári 2028.
39.ze §
Átmeneti rendelkezések a 2026. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 23e. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal a 23e. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok 2028. január 9-e utáni hozzáférhetővé tételére kell alkalmazni.
(2)
A 23e. § (5) bekezdésének rendelkezését első alkalommal a 23e. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok 2030. január 9-e utáni önkéntes hozzáférhetővé tételére kell alkalmazni.
(3)
A 38. § (1) bekezdés q) pontjának 2026. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezést a 2028. január 9-e után elkövetett közigazgatási jogszabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39zf
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2026
(1)
Ustanovenie § 20 ods. 14 sa prvýkrát použije pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie začínajúce najskôr 1. januára 2026.
(2)
Účtovná jednotka, ktorej vznikla pred 1. januárom 2026 povinnosť predkladať výročnú správu a záznamy z valných zhromaždení podľa § 23d ods. 7 a 8 v znení účinnom do 31. decembra 2025, výročnú správu a záznamy z valných zhromaždení po 31. decembri 2025 nepredkladá.
§ 39zf
Átmeneti rendelkezések a 2026. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 23e. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdésének rendelkezéseit első alkalommal a 23e. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok 2028. január 9-e utáni hozzáférhetővé tételére kell alkalmazni.
(2)
A 23e. § (5) bekezdésének rendelkezését első alkalommal a 23e. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok 2030. január 9-e utáni önkéntes hozzáférhetővé tételére kell alkalmazni.
§ 40
 
Zrušuje sa zákon č. 563/1991 Zb. o účtovníctve v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1996 Z. z., zákona č. 173/1998 Z. z., zákona č. 336/1999 Z. z., zákona č. 387/2001 Z. z., zákona č. 483/2001 Z. z. a zákona č. 247/2002 Z. z.
40. §
 
Hatályát veszti a számvitelről szóló 563/1991 Tt. sz. törvény a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 272/1996 Tt. sz. törvénye, a 173/1998 Tt. sz. törvény, a 336/1999 Tt. sz. törvény, a 387/2001 Tt. sz. törvény, a 483/2001 Tt. sz. törvény és a 247/2002 Tt. sz. törvény módosításai szerinti szövegezésében.
§ 41
 
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2003 okrem § 3 ods. 4 až 7, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2004.
41. §
 
E törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 3. § (4)–(7) bekezdését, amelyek 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
Rudolf Schuster v. r.

Jozef Migaš v. r.

Mikuláš Dzurinda v. r.
Rudolf Schuster s. k.

Jozef Migaš s. k.

Mikuláš Dzurinda s. k.
Príloha k zákonu č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1.
Smernica Rady 86/635/EHS z 8. decembra 1986 o ročnej účtovnej závierke a konsolidovaných účtoch bánk a iných finančných inštitúcií (Ú. v. ES L 372, 31. 12. 1986; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 1) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006).
2.
Smernica Rady 91/674/EHS z 19. decembra 1991 o ročných účtovných závierkach a konsolidovaných účtovných závierkach poisťovní (Ú. v. ES L 374, 31. 12. 1991; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 1) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006).
3.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/25/ES z 21. apríla 2004 o ponukách na prevzatie (Ú. v. EÚ L 142, 30. 4. 2004; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 2).
4.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES zo 17. mája 2006 o štatutárnom audite ročných účtovných závierok a konsolidovaných účtovných závierok, ktorou sa menia a dopĺňajú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS a ktorou sa zrušuje smernica Rady 84/253/EHS (Ú. v. EÚ L 157, 9. 6. 2006) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/30/ES z 11. marca 2008 (Ú. v. EÚ L 81, 20. 3. 2008).
5.
Smernica Komisie 2006/111/ES zo 16. novembra 2006 o transparentnosti finančných vzťahov členských štátov a verejných podnikov a o finančnej transparentnosti v niektorých podnikoch (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 318, 17. 11. 2006).
6.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ z 26. júna 2013 o ročných účtovných závierkach, konsolidovaných účtovných závierkach a súvisiacich správach určitých druhov podnikov, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES a zrušujú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS (Ú. v. EÚ L 182, 29. 6. 2013).
7.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2014/56/EÚ zo 16. apríla 2014, ktorou sa mení smernica 2006/43/ES o štatutárnom audite ročných účtovných závierok a konsolidovaných účtovných závierok (Ú. v. EÚ L 158, 27. 5. 2014).
8.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2014/95/EÚ z 22. októbra 2014, ktorou sa mení smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o zverejňovanie nefinančných informácií a informácií týkajúcich sa rozmanitosti niektorými veľkými podnikmi a skupinami (Ú. v. EÚ L 330, 15. 11. 2014).
9.
Smernica Rady 2014/102/EÚ zo 7. novembra 2014, ktorou sa upravuje smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ o ročných účtovných závierkach, konsolidovaných účtovných závierkach a súvisiacich správach určitých druhov podnikov z dôvodu pristúpenia Chorvátskej republiky (Ú. v. EÚ L 334, 21. 11. 2014).
10.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/1132 zo 14. júna 2017 týkajúca sa niektorých aspektov práva obchodných spoločností (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 169, 30. 6. 2017) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/1023 z 20. júna 2019 (Ú. v. EÚ L 172, 26. 6. 2019) a smernice Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/1151 z 20. júna 2019 (Ú. v. EÚ L 186, 11. 7. 2019).
11.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2021/2101 z 24. novembra 2021, ktorou sa mení smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o zverejňovanie informácií o dani z príjmov určitými podnikmi a pobočkami (Ú. v. EÚ L 429, 1. 12. 2021).
12.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2022/2464 zo 14. decembra 2022, ktorou sa mení nariadenie (EÚ) č. 537/2014, smernica 2004/109/ES, smernica 2006/43/ES a smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o vykazovanie informácií o udržateľnosti podnikov (Ú. v. EÚ L 322, 16. 12. 2022).
13.
Delegovaná smernica Komisie (EÚ) 2023/2775 zo 17. októbra 2023, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o úpravy veľkostných kritérií pre mikropodniky, malé, stredné a veľké podniky alebo skupiny (Ú. v. EÚ L, 2023/2775, 21. 12. 2023).
14.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/2864 z 13. decembra 2023, ktorou sa menia určité smernice, pokiaľ ide o zriadenie a fungovanie jednotného európskeho miesta prístupu (Ú. v. EÚ L, 2023/2864, 20. 12. 2023).
15.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2025/794 zo 14. apríla 2025, ktorou sa menia smernice (EÚ) 2022/2464 a (EÚ) 2024/1760, pokiaľ ide o dátumy, od ktorých majú členské štáty uplatňovať určité požiadavky na vykazovanie informácií o udržateľnosti podnikov a náležitú starostlivosť podnikov v oblasti udržateľnosti (Ú. v. EÚ L, 2025/794, 16. 4. 2025).
16.
Smernica Komisie (EÚ) 2025/1442 z 18. júla 2025, ktorou sa mení smernica 2006/111/ES, pokiaľ ide o vykazovacie povinnosti (Ú. v. EÚ L, 2025/1442, 21. 7. 2025).
Melléklet a 431/2002 Tt. sz. törvényhez a későbbi jogszabályok szövegezésében
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1.
A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankok és egyéb pénzügyi intézmények éves pénzügyi kimutatásairól és konszolidált beszámolóiról (HL L 372., 1986.12.31.; EU HL Különkiadás, 6. fejezet, 1. kötet), az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/51/EK irányelvével (HL L 178., 2003.7.17.; EU HL Különkiadás, 17. fejezet, 1. kötet) és az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelvével (HL L 224., 2006.8.16.) módosított szövegezésében.
2.
A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítók éves pénzügyi kimutatásairól és konszolidált pénzügyi kimutatásairól (HL L 374., 1991.12.31.; EU HL Különkiadás, 6. fejezet, 1. kötet), az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/51/EK irányelvével (HL L 178., 2003.7.17.; EU HL Különkiadás, 17. fejezet, 1. kötet) és az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelvével (HL L 224., 2006.8.16.) módosított szövegezésében.
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a felvásárlási ajánlatokról (HL L 142., 2004.4.30.; EU HL Különkiadás, 17. fejezet, 2. kötet).
4.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves pénzügyi kimutatások és a konszolidált pénzügyi kimutatások jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9.), az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 2008/30/EK irányelvével (HL L 81., 2008.3.20.) módosított szövegezésében.
5.
A Bizottság 2006. november 16-i 2006/111/EK irányelve a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (kodifikált változat) (HL L 318., 2006.11.17.).
6.
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve az egyes vállalkozástípusok éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó jelentésekről, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29.).
7.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/56/EU irányelve az éves pénzügyi kimutatások és a konszolidált pénzügyi kimutatások jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (HL L 158., 2014.5.27.).
8.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 2014/95/EU irányelve a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak az egyes nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15.).
9.
A Tanács 2014. november 7-i 2014/102/EU irányelve az egyes vállalkozástípusok éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó jelentésekről szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Horvát Köztársaság csatlakozása miatti kiigazításáról (HL L 334., 2014.11.21.).
10.
Az Európai Parlament és a Tanács 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 irányelve a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált változat) (HL L 169., 2017.6.30.), az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 irányelvével (HL L 172., 2019.6.26.) és az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i (EU) 2019/1151 irányelvével (HL L 186., 2019.7.11.) módosított szövegezésében.
11.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve (2021. november 24.) a 2013/34/EU irányelvnek a jövedelemadóval kapcsolatos információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról (EU H. L. L 429., 2021. 12. 1.).
12.
Az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 irányelve az 537/2014/EU rendelet, a 2004/109/EK irányelv, a 2006/43/EK irányelv és a 2013/34/EU irányelv módosításáról a vállalatok fenntarthatósági adatszolgáltatása tekintetében (HL L 322., 2022.12.16.).
13.
A Bizottság 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 felhatalmazáson alapuló irányelve a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok, illetve -csoportok méretkategóriáira vonatkozó kritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2775, 2023.12.21.).
14.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2864 irányelve (2023. december 13.) egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról (EU H. L., 2023/2864, 2023. 12. 20.).
15.
Az Európai Parlament és a Tanács 2025. április 14-i (EU) 2025/794 irányelve az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek azon időpontok tekintetében történő módosításáról, amelyektől a tagállamoknak alkalmazniuk kell a vállalatok fenntarthatósági adatszolgáltatására és a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos kellő gondosságára vonatkozó bizonyos követelményeket (HL L, 2025/794, 2025.4.16.).
16.

A Bizottság (EU) 2025/1442 irányelve (2025. július 18.) a 2006/111/EK irányelv módosításáról a jelentéstételi kötelezettségek tekintetében (HL L, 2025/1442., 2025. 7. 21.).

1)
§ 18 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
2)
§ 21 ods. 4 písm. b) Obchodného zákonníka.
3)
Napríklad zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
3a)
§ 21 ods. 4 písm. a) Obchodného zákonníka.
4)
Zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov.
4a)
§ 6 ods. 11 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4aa)
§ 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
§ 42 zákona č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4b)
Čl. 2 bod 24 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/2088 z 27. novembra 2019 o zverejňovaní informácií o udržateľnosti v sektore finančných služieb (Ú. v. EÚ L 317, 9. 12. 2019) v platnom znení.
4c)
Zákon č. 97/2013 Z. z. o pozemkových spoločenstvách.
4d)
§ 2 ods. 1 a 2 zákona č. 309/2023 Z. z. o premenách obchodných spoločností a družstiev a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4e)
§ 2 ods. 9 zákona č. 309/2023 Z. z.
4f)
§ 2 ods. 17 písm. g) zákona č. 309/2023 Z. z.
4g)
§ 4 ods. 2 zákona č. 39/2015 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4h)
§ 4 ods. 8 zákona č. 39/2015 Z. z.
5)
§ 3 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7a)
Napríklad § 69 ods. 6 písm. d) Obchodného zákonníka.
8)
§ 18 zákona č. 400/2015 Z. z. o tvorbe právnych predpisov a o Zbierke zákonov Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 134/2020 Z. z.
8a)
§ 8 písm. d) zákona č. 309/2023 Z. z.
8b)
§ 4 ods. 1 a 2 zákona č. 309/2023 Z. z.
8c)
Napríklad § 2 zákona č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 346/2018 Z. z., § 2 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
9)
Napríklad § 56 zákona č. 43/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 40 zákona č. 203/2011 Z. z. v znení neskorších predpisov.
10)
§ 61 ods. 1 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
11)
Zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch).
12)
Zákon č. 39/2015 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku v znení neskorších predpisov.
14)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 14 zákona č. 595/2003 Z. z.
15)
Napríklad § 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov, § 3 zákona č. 594/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16)
Napríklad § 14 zákona č. 112/2018 Z. z. o sociálnej ekonomike a sociálnych podnikoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 12 zákona č. 170/2018 Z. z. o zájazdoch, spojených službách cestovného ruchu, niektorých podmienkach podnikania v cestovnom ruchu a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 198/2020 Z. z.
17)
Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
19)
Zákon č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20)
Napríklad § 12 zákona č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z.
20a)
§ 20 ods. 5 zákona č. 7/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 68 ods. 4 písm. c) Obchodného zákonníka.
20aa)
§ 2 ods. 15 zákona č. 309/2023 Z. z.
20ab)
§ 2 ods. 17 písmeno d) zákona č. 309/2023 Z. z.
20b)
§ 309d až 309h Civilného mimosporového poriadku.
§ 68 a 68b Obchodného zákonníka.
21)
§ 4 ods. 1 zákona č. 309/2023 Z. z.
21a)
§ 75k Obchodného zákonníka.
21aa)
§ 106j zákona č. 7/2005 Z. z. o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 421/2020 Z. z.
22)
Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
22a)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1606/2002 z 19. júla 2002 o uplatňovaní medzinárodných účtovných noriem (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 29; Ú. v. ES L 243, 11. 9. 2002) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 297/2008 z 11. marca 2008 (Ú. v. EÚ L 97, 9. 4. 2008).
Nariadenie Komisie (ES) č. 1126/2008 z 3. novembra 2008, ktorým sa v súlade s nariadením Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1606/2002 prijímajú určité medzinárodné účtovné štandardy (Ú. v. EÚ L 320, 29. 11. 2008) v platnom znení.
22aaa)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 258/1993 Z. z. o Železniciach Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
22ab)
Napríklad § 17 ods.1 písm. c) zákona č. 595/2003 Z. z. v znení zákona č. 534/2005 Z. z., Obchodný zákonník.
22ac)
Medzinárodný účtovný štandard 27 bod 38, Medzinárodné účtovné štandardy 28 a 31 Prílohy k nariadeniu (ES) č. 1126/2008 v platnom znení.
22ad)
Zákon č. 492/2009 Z. z. o platobných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22ae)
§ 4 zákona č. 562/2004 Z. z. o európskej spoločnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22af)
§ 4 zákona č. 91/2007 Z. z. o európskom družstve.
22ag)
§ 2 zákona č. 177/2004 Z. z. o európskom zoskupení hospodárskych záujmov, ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov.
22b)
Protokol o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky, príloha č. 18 k Zmluve o založení Európskeho spoločenstva (oznámenie č. 185/2004 Z. z.).
22c)
§ 2 zákona č. 423/2015 Z. z. o štatutárnom audite a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
22ca)
§ 14 ods. 2 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
24)
Napríklad § 40 zákona č. 483/2001 Z. z., § 34 ods. 3 zákona č. 34/2002 Z. z.
24a)
§ 19 zákona č. 423/2015 Z. z.
24aa)
Zákon č. 80/1997 Z. z. o Exportno-importnej banke Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
24aaa)
§ 34 zákona č. 423/2015 Z. z.
24aab)
Nariadenie Rady (EÚ) č. 1024/2013 z 15. októbra 2013, ktorým sa Európska centrálna banka poveruje osobitnými úlohami, pokiaľ ide o politiky týkajúce sa prudenciálneho dohľadu nad úverovými inštitúciami (Ú. v. EÚ L 287, 29. 10. 2013).
§ 1 ods. 3 písm. a) zákona č. 747/2004 Z. z. o dohľade nad finančným trhom a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
25)
Napríklad § 40 zákona č. 483/2001 Z. z., § 35 ods. 4 zákona č. 34/2002 Z. z.
26)
§ 50 zákona č. 595/2003 Z. z.
26aa)
Napríklad § 25 zákona č. 147/1997 Z. z., § 34 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
26b)
§ 27 ods. 6 zákona č. 423/2015 Z. z.
27)
Napríklad § 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. v znení neskorších predpisov, § 9 ods. 13 zákona č. 396/2012 Z. z. o Fonde na podporu vzdelávania v znení zákona č. 175/2022 Z. z.
27a)
§161d ods. 2 Obchodného zákonníka.
27b)
§ 34c zákona č. 423/2015 Z. z. v znení zákona č. 105/2024 Z. z.
28)
Napríklad § 25 ods. 3 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 34 ods. 2 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení zákona č. 112/2018 Z. z., § 35 ods. 2 zákona č. 34/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28a)
Napríklad zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28aa)
§ 8 písm. f ) zákona č. 566/2001 Z. z.
28ab)
Napríklad § 15 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 76 zákona č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28c)
Napríklad § 18 zákona č. 429/2002 Z. z. o burze cenných papierov v znení neskorších predpisov.
28ca)
§ 51 ods. 1 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28cb)
§ 6b ods. 6 zákona č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
§ 17b ods. 7 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
28d)
Príloha č. 1 sekcia B divízia 05 až 08 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1893/2006 z 20. decembra 2006, ktorým sa zavádza štatistická klasifikácia ekonomických činností NACE Revision 2 a ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie Rady (EHS) č. 3037/90 a niektoré nariadenia ES o osobitných oblastiach štatistiky (Ú. v. EÚ L 393, 30. 12. 2006) v platnom znení.
28e)
Príloha č. 1 sekcia A divízia 02 skupina 02.2 nariadenia (ES) č. 1893/2006 v platnom znení.
28ea)
Čl. 2 bod 12 písm. b) a f) nariadenia (EÚ) 2019/2088 v platnom znení.
28eb)
Čl. 3 delegovaného nariadenia Komisie (EÚ) 2019/815 zo 17. decembra 2018, ktorým sa dopĺňa smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2004/109/ES, pokiaľ ide o regulačné technické predpisy o špecifikácii jednotného elektronického formátu vykazovania (Ú. v. EÚ L 143, 29. 5. 2019) v platnom znení.
28ec)
Čl. 8 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2020/852 z 18. júna 2020 o vytvorení rámca na uľahčenie udržateľných investícií a o zmene nariadenia (EÚ) 2019/2088 (Ú. v. EÚ L 198, 22. 6. 2020).
28ed)
Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí Slovenskej republiky o prijatí Parížskej dohody (oznámenie č. 99/2017 Z. z.).
28ee)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2021/1119 z 30. júna 2021, ktorým sa stanovuje rámec na dosiahnutie klimatickej neutrality a menia nariadenia (ES) č. 401/2009 a (EÚ) 2018/1999 (európsky právny predpis v oblasti klímy) (Ú. v. EÚ L 243, 9. 7. 2021).
28ef)
Napríklad delegované nariadenie Komisie (EÚ) 2023/2772 z 31. júla 2023, ktorým sa dopĺňa smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o štandardy vykazovania informácií o udržateľnosti (Ú. v. EÚ L, 2023/2772, 22. 12. 2023).
28eg)
Čl. 4 ods. 1 bod 145 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 575/2013 z 26. júna 2013 o prudenciálnych požiadavkách na úverové inštitúcie a o zmene nariadenia (EÚ) č. 648/2012 (Ú. v. EÚ L 176, 27. 6. 2013) v platnom znení.
28eh)
§ 81 ods. 1 písm. c) zákona č. 39/2015 Z. z.
28ei)
§ 82 ods. 2 písm. a) až c) zákona č. 39/2015 Z. z.
28ej)
§ 8a a 8b zákona č. 423/2015 Z. z. v znení zákona č. 105/2024 Z. z.
28f)
Medzinárodný účtovný štandard 1 body 102 a 103 Prílohy k nariadeniu (ES) č. 1126/2008 v platnom znení.
28g)
§ 37 ods. 6 zákona č. 483/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29b)
Napríklad zákon č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 258/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ba)
§ 5 zákona č. 523/2004 Z. z.
29bb)
Zákon č. 243/2017 Z. z. o verejnej výskumnej inštitúcii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 346/2021 Z. z.
29c)
§ 2 zákona č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29ca)
Zákon č. 500/2022 Z. z. o Vojenskom spravodajstve.
29cb)
Napríklad zákon č. 215/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29d)
Zákon č. 95/2019 Z. z. o informačných technológiách vo verejnej správe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29da)
§ 34 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29daa)
Čl. 26 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016).
29daaa)
§ 6b zákona č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
§ 17b zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
§ 25a zákona č. 147/1997 Z. z. v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
§ 34a zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 35a zákona č. 34/2002 Z. z. v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
29db)
§ 5 písm. ab) zákona č. 483/2001 Z. z. v znení zákona č. 213/2014 Z. z.
29dc)
§ 3 ods. 1 písm. q), ods. 2 písm. l), ods. 3 písm. m) a ods. 5 písm. d) zákona č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 302/2023 Z. z.
29g)
§ 41 ods. 1 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 15 zákona č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29h)
Napríklad § 24 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 33 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ha)
Napríklad § 25 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 34 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 35 zákona č. 34/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29i)
Napríklad § 24 ods. 3 zákona č. 147/1997 Z. z., § 33 ods. 4 zákona č. 213/1997 Z. z., zákon č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ia)
§ 13 ods. 5 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29iaa)
Vykonávacie nariadenie Komisie (EÚ) 2024/2952 z 29. novembra 2024, ktorým sa stanovuje spoločný vzor a elektronické formáty na podávanie správ na účely uplatňovania smernice Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o informácie, ktoré sa majú predkladať v správach s informáciami o dani z príjmov (Ú. v. EÚ L, 2024/2952, 2. 12. 2024).
29ib)
Delegované nariadenie (EÚ) 2019/815 v platnom znení.
29ic)
§ 27 až 29 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29j)
§ 2 ods. 2 písm. h) zákona č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29k)
§ 33 ods. 2 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ka)
§ 3 zákona č. 530/2003 Z. z. o obchodnom registri a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29kb)
§ 48 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29l)
Napríklad zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29m)
Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
29n)
Čl. 3 bod 12 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 910/2014 z 23. júla 2014 o elektronickej identifikácii a dôveryhodných službách pre elektronické transakcie na vnútornom trhu a o zrušení smernice 1999/93/ES (Ú. v. EÚ L 257, 28. 8. 2014).
29na)
Čl. 3 bod 27 nariadenia (EÚ) č. 910/2014.
29o)
§ 66b ods. 3 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
29p)
Napríklad čl. 3 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/821 zo 17. mája 2017, ktorým sa ustanovujú povinnosti náležitej starostlivosti v dodávateľskom reťazci dovozcov Únie dovážajúcich cín, tantal a volfrám, ich rudy a zlato s pôvodom v oblastiach zasiahnutých konfliktom a vo vysokorizikových oblastiach (Ú. v. EÚ L 130, 19. 5. 2017) v platnom znení.
29q)
Napríklad čl. 2 bod 20 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1221/2009 z 25. novembra 2009 o dobrovoľnej účasti organizácií v schéme Spoločenstva pre environmentálne manažérstvo a audit (EMAS), ktorým sa zrušuje nariadenie (ES) č. 761/2001 a rozhodnutia Komisie 2001/681/ES a 2006/193/ES (Ú. v. EÚ L 342, 22. 12. 2009) v platnom znení, čl. 6 nariadenia (EÚ) 2017/821 v platnom znení, § 19 zákona č. 53/2023 Z. z. o akreditácii orgánov posudzovania zhody.
29r)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/2859 z 13. decembra 2023, ktorým sa zriaďuje jednotné európske miesto prístupu, ktoré poskytuje centralizovaný prístup k verejne dostupným informáciám týkajúcim sa finančných služieb, kapitálových trhov a udržateľnosti (Ú. v. EÚ L, 2023/2859, 20. 12. 2023) v platnom znení.
29s)
Čl. 2 ods. 2 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29t)
Čl. 5 ods. 1 písm. e) a ods. 3 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29u)
Čl. 7 ods. 4 písm. b) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29v)
Čl. 2 ods. 3 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29w)
Čl. 2 ods. 4 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29x)
Čl. 7 ods. 4 písm. d) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29y)
Čl. 7 ods. 4 písm. e) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29z)
Čl. 7 ods. 4 písm. c) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29za)
Čl. 7 ods. 3 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29zb)
Čl. 3 ods. 1 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
33)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33a)
Čl. 219 ods. 1 až 3 Zmluvy o fungovaní Európskej únie v platnom znení (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010). 
Čl. 12 ods. 12.1 Protokolu o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010). 
§ 28 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov.
34)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z., zákon č. 566/2001 Z. z.
34a)
Čl. 3 ods. 1 bod 5 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/1114 z 31. mája 2023 o trhoch s kryptoaktívami a o zmene nariadení (EÚ) č. 1093/2010 a (EÚ) č. 1095/2010 a smerníc 2013/36/EÚ a (EÚ) 2019/1937 (Ú. v. EÚ L 150, 9. 6. 2023) v platnom znení.
35)
§ 59 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
35a)
Zákon č. 43/2004 Z. z. o starobnom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 650/2004 Z. z. o doplnkovom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 203/2011 Z. z. o kolektívnom investovaní v znení neskorších predpisov.
35aa)
§ 4 ods. 1 zákona č. 343/2015 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
35aaa)
Čl. 3 ods. 1 bod 7 nariadenia (EÚ) 2023/1114 v platnom znení.
35ab)
§ 88b zákona č. 43/2004 Z. z. v znení zákona č. 334/2011 Z. z.
35b)
§ 20 ods. 9 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
35c)
§ 22 až 29 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37a)
§ 73a až 73j zákona č. 594/2003 Z. z. v znení zákona č. 213/2006 Z. z.
37b)
§ 119 zákona č. 203/2011 Z. z.
41)
§ 659 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
42)
§ 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
43)
§ 133 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
44)
Napríklad zákon č. 183/2000 Z. z. o knižniciach, o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti a o zmene a doplnení zákona č. 68/1997 Z. z. o Matici slovenskej v znení neskorších predpisov, zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov, zákon č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon č. 618/2003 Z. z. o autorskom práve a právach súvisiacich s autorským právom (autorský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 206/2009 Z. z. o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
44a)
§ 123 ods. 2 a § 217a Obchodného zákonníka.
45)
§ 184 Zákonníka práce.
45a)
Napríklad zákon č. 222/2004 Z. z. o dani z pridanej hodnoty v znení neskorších predpisov, zákon č. 105/2004 Z. z. o spotrebnej dani z liehu a o zmene a doplnení zákona č. 467/2002 Z. z. o výrobe a uvádzaní liehu na trh v znení zákona č. 211/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
45aa)
§ 35 ods. 2 zákona č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
Vyhláška Ministerstva investícií, regionálneho rozvoja a informatizácie Slovenskej republiky č. 70/2021 Z. z. o zaručenej konverzii.
45ab)
Napríklad § 16 ods. 2 písm. e) zákona č. 395/2002 Z. z. o archívoch a registratúrach a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 38 ods. 1 zákona č. 305/2013 Z. z. v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
45ac)
§ 203 Civilného mimosporového poriadku.
46)
Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
47)
§ 2 ods. 1 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z.
47a)
Zákon č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
47aa)
§ 1 ods. 2 písm. e) zákona č. 659/2007 Z. z. o zavedení meny euro v Slovenskej republike a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
47ab)
§ 1 ods. 2 písm. c) zákona č. 659/2007 Z. z.
47ac)
Vyhláška Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 75/2008 Z. z., ktorou sa ustanovujú pravidlá vykazovania, prepočtu a zaokrúhľovania peňažných súm v súvislosti s prechodom na menu euro na účely účtovníctva, daní a colné účely.
47ad)
§ 1 ods. 2 písm. f) zákona č. 659/2007 Z. z.
47ae)
§ 58 ods. 1 písm. c) zákona č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
48)
§ 46 zákona č. 563/2009 Z. z.
49)
§ 768s ods. 2 písm. b) a c) a ods. 9 Obchodného zákonníka.
1)
A Polgári Törvénykönyv 18. §-a az 509/1991 Tt. sz. törvény szövegezésében.
2)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 21. § (4) bekezdés b) pontja.
3)
Például az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002 Tt. sz. törvény a későbbi jogszabályok szövegezésében.
3a)
) A Kereskedelmi Törvénykönyv 21. § (4) bekezdés a) pontja.
4)
A jövedelemadóról szóló 595/2003 Tt. sz. törvény a későbbi jogszabályok szövegezésében.
4a)
) Az 595/2003 Tt. sz. törvény 6. § (11) bekezdése a későbbi jogszabályok szövegezésében.
4aa)

A Szlovák Köztársaság polgárai lakóhelyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakossági nyilvántartásáról szóló 253/1998 Tt. sz. törvény 3. §-a a későbbi jogszabályok szövegezésében. A külföldiek tartózkodásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 404/2011 Tt. sz. törvény 42. §-a.
 

4b)
) A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 317., 2019.12.9.) 2. cikkelyének 24. pontja, hatályos szövegében.
4c)
) A földközösségekről szóló 97/2013. sz. Tt. törvény.
4d)
) A kereskedelmi társaságok és szövetkezetek átalakulásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 309/2023. sz. Tt. törvény 2. §-ának (1) és (2) bekezdése.
4e)
) A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. §-ának (9) bekezdése.
4f)
) A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § (17) bekezdésének g) pontja.
4g)
) A biztosításügyről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 39/2015. sz. Tt. törvény 4. §-ának (2) bekezdése.
4h)
) A 39/2015. sz. Tt. törvény 4. §-ának (8) bekezdése.
5)
A közigazgatás költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 523/2004. sz. Tt. törvény 3. §-a.
7a)
) Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 69. § (6) bekezdésének d) pontja.
8)
A jogszabályalkotásról és a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 400/2015. sz. Tt. törvény 18. §-a, a 134/2020. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
8a)
) A 309/2023. sz. Tt. törvény 8. §-ának d) pontja.
8b)
) A 309/2023. sz. Tt. törvény 4. §-ának (1) és (2) bekezdése.
8c)
) Például az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002. sz. Tt. törvény 2. §-a, a későbbi előírások és a 346/2018. sz. Tt. törvény módosításában, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló 213/1997. sz. Tt. törvény 2. §-a, a 35/2002. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
9)
Például a 43/2004. sz. Tt. törvény 56. §-a, a későbbi előírások értelmében, a 203/2011. sz. Tt. törvény 40. §-a, a későbbi előírások értelmében.
10)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 61. §-ának (1) bekezdése, az 500/2001. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
11)
Az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 566/2001. sz. Tt. törvény (értékpapírtörvény).
12)
A 39/2015. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
13)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az államnyelvről szóló 270/1995. sz. Tt. törvénye, a későbbi előírások értelmében.
14)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 14 zákona č. 595/2003 Z. z.
15)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovákia Nemzeti Bankjáról szóló 566/1992. sz. Tgy. törvénye 1. §-a, a későbbi előírások értelmében, az 594/2003. sz. Tt. törvény 3. §-a, a későbbi előírások értelmében.
16)
Például a szociális gazdaságról és a szociális vállalkozásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 112/2018. sz. Tt. törvény 14. §-a, az utazási csomagokról, a kapcsolódó utazási szolgáltatásokról, az idegenforgalmi vállalkozás egyes feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 170/2018. sz. Tt. törvény 12. §-a, a 198/2020. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
17)
A társadalombiztosításról szóló 461/2003. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
19)
Az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás feletti felügyeletről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 581/2004. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
20)
Például a nem befektetési alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996. sz. Tt. törvénye kiegészítéséről szóló 147/1997. sz. Tt. törvény 12. §-a.
20a)
A 7/2005. sz. Tt. törvény 20. §-ának (5) bekezdése, a későbbi előírások értelmében.
20aa)
) A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. §-ának (15) bekezdése.
20ab)
) A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § (17) bekezdésének d) pontja.
20b)
A Polgári nemperes rendtartás 309d–309h. §-ai.
21)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 4. §-ának (1) bekezdése.
21a)
) A Kereskedelmi Törvénykönyv 75k. §-a.
21aa)
) A csődeljárásról és szerkezetátalakításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 7/2005. sz. Tt. törvény 106j. §-a, a 421/2020. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
22)
Az állami statisztikáról szóló 540/2001. sz. Tt. törvény.
22a)
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL EU, Különkiadás, 13. fejezet, 29. kötet; EK H. L. L 243., 2002.9.11.), a 2008. március 11-i 297/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 97., 2008.4.9.) módosított szövegében.
22aaa)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság Vasutairól szóló 258/1993. sz. Tt. törvénye, a későbbi előírások értelmében.
22ab)
) Például az 595/2003. sz. Tt. törvény 17. § (1) bekezdésének c) pontja, az 534/2005. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében, a Kereskedelmi Törvénykönyv.
22ac)
) A 27. Nemzetközi Számviteli Standard 38. pontja, a 28. és 31. Nemzetközi Számviteli Standardok, az 1126/2008/EK rendelet mellékletének, hatályos szövegében.
22ad)
) A fizetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 492/2009. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
22ae)
) Az európai részvénytársaságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 562/2004. sz. Tt. törvény 4. §-a.
22af)
) Az európai szövetkezetről szóló 91/2007. sz. Tt. törvény 4. §-a.
22ag)
) Az európai gazdasági érdekegyesülésről szóló 177/2004. sz. Tt. törvény 2. §-a, amellyel módosításra és kiegészítésre kerül a jövedelemadóról szóló 595/2003. sz. Tt. törvény.
22b)
) Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányáról, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 18. sz. melléklete (185/2004. sz. Tt. hirdetmény).
22c)
) A könyvvizsgálatról, valamint a számvitelről szóló 431/2002. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 423/2015. sz. Tt. törvény 2. §-a, a későbbi előírások értelmében.
22ca)
) Az 595/2003. sz. Tt. törvény 14. §-ának (2) bekezdése, a későbbi előírások értelmében.
24)
Például a 483/2001. sz. Tt. törvény 40. §-a, a 34/2002. sz. Tt. törvény 34. §-ának (3) bekezdése.
24a)
) A 423/2015. sz. Tt. törvény 19. §-a.
24aa)
) A Szlovák Köztársaság Export-Import Bankjáról szóló 80/1997. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
24aaa)
) A 423/2015. sz. Tt. törvény 34. §-a.
24aab)
A Tanács 2013. október 15-i 1024/2013/EU rendelete, amellyel az Európai Központi Bankot a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal bízzák meg (HL L 287., 2013.10.29.).
25)
Például a 483/2001. sz. Tt. törvény 40. §-a, a 34/2002. sz. Tt. törvény 35. §-ának (4) bekezdése.
26)
Az 595/2003. sz. Tt. törvény 50. §-a.
26aa)
) Például a 147/1997. sz. Tt. törvény 25. §-a, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló 213/1997. sz. Tt. törvény 34. §-a, a 35/2002. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
26b)
) A 423/2015. sz. Tt. törvény 27. §-ának (6) bekezdése.
27)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 566/1992. sz. Tgy. törvénye 39. §-a, a későbbi előírások értelmében, az Oktatást Támogató Alapról szóló 396/2012. sz. Tt. törvény 9. §-ának (13) bekezdése, a 175/2022. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
27a)
) A Kereskedelmi Törvénykönyv 161d. §-ának (2) bekezdése.
27b)
) A 423/2015. sz. Tt. törvény 34c. §-a, a 105/2024. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
28)
Például a 147/1997. sz. Tt. törvény 25. §-ának (3) bekezdése, a későbbi előírások értelmében, a 213/1997. sz. Tt. törvény 34. §-ának (2) bekezdése, a 112/2018. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében, a 34/2002. sz. Tt. törvény 35. §-ának (2) bekezdése, a későbbi előírások értelmében.
28a)
) Például az 581/2004. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
28aa)
) Az 566/2001. sz. Tt. törvény 8. §-ának f) pontja.
28ab)
) Például a 429/2002. sz. Tt. törvény 15. §-a, a későbbi előírások értelmében, az 566/2001. sz. Tt. törvény 76. §-a, a későbbi előírások értelmében.
28c)
) Például az értéktőzsdéről szóló 429/2002. sz. Tt. törvény 18. §-a, a későbbi előírások értelmében.
28ca)
) A 429/2002. sz. Tt. törvény 51. §-ának (1) bekezdése, a későbbi előírások értelmében.
28cb)

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nemzetközi elemmel működő szervezetek tevékenységi feltételeiről szóló 1985. évi 116. sz. törvény 6b. §-ának (6) bekezdése, a 2025. évi 109. sz. törvénnyel módosított szöveg szerint. Az egyesülési jogról szóló 1990. évi 83. sz. törvény 17b. §-ának (7) bekezdése, a 2025. évi 109. sz. törvénnyel módosított szöveg szerint.

28d)
) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, a NACE Rev. 2 létrehozásáról, valamint a 3037/90/EGK tanácsi rendelet és egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 393., 2006.12.30.) 1. mellékletének B. szakasza 05–08. ágazata, hatályos szövegében.
28e)
) Az 1893/2006/EK rendelet 1. mellékletének A. szakasza, 02. ágazat, 02.2. csoportja, hatályos szövegében.
28ea)
) A 2019/2088 (EU) rendelet 2. cikkely 12. pontjának b) és f) alpontja, hatályos szövegében.
28eb)
) A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a jelentések egységes elektronikus formátumának meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében kiegészítő, 2018. december 17-i (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 143., 2019.5.29.) 3. cikkelye, hatályos szövegében.
28ec)
) A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 198., 2020.6.22.) 8. cikkelye.
28ed)
) A Szlovák Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának közleménye a Párizsi Megállapodás elfogadásáról (99/2017. sz. Tt. hirdetmény).
28ee)
) A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról, valamint a 401/2009/EK és az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9.).
28ef)
) Például a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet a fenntarthatósági jelentéstételi standardok tekintetében kiegészítő, 2023. július 31-i (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L, 2023/2772, 2023.12.22.).
28eg)
) A hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2013.6.27.) 4. cikkely (1) bekezdésének 145. pontja, hatályos szövegében.
28eh)
) A 39/2015. sz. Tt. törvény 81. § (1) bekezdésének c) pontja.
28ei)
) A 39/2015. sz. Tt. törvény 82. § (2) bekezdésének a)–c) pontja.
28ej)
) A 423/2015. sz. Tt. törvény 8a. és 8b. §-a, a 105/2024. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
28f)
) Az 1126/2008/EK rendelet mellékletének 1. Nemzetközi Számviteli Standard 102. és 103. pontja, hatályos szövegében.
28g)
) A 483/2001. sz. Tt. törvény 37. §-ának (6) bekezdése, a későbbi előírások értelmében.
29b)
) Például az állami vállalatról szóló 111/1990. sz. Tgy. törvény, a későbbi előírások értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 258/1993. sz. Tt. törvénye, a későbbi előírások értelmében.
29ba)
) Az 523/2004. sz. Tt. törvény 5. §-a.
29bb)
) A nyilvános kutatóintézetről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 243/2017. sz. Tt. törvény, a 346/2021. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
29c)
) A minősített adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. sz. Tt. törvény 2. §-a, a későbbi előírások értelmében.
29ca)
) A Katonai Hírszerzésről szóló 500/2022. sz. Tt. törvény.
29cb)
) Például a 215/2004. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
29d)
) A közigazgatásban alkalmazott információs technológiákról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 95/2019. sz. Tt. törvény, a későbbi előírások értelmében.
29da)
) A 429/2002. sz. Tt. törvény 34. §-a, a későbbi előírások értelmében.
29daa)
) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4.) 26. cikkelye.
29daaa)
A nemzetközi elemmel rendelkező szervezetek Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folytatott tevékenységének feltételeiről szóló 116/1985. sz. Tgy. törvény 6b. §-a, a 109/2025. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
29db)
) A 483/2001. sz. Tt. törvény 5. §-ának ab) pontja, a 213/2014. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
29dc)
) A jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2015. évi 272. Tt. sz. törvény 3. § (1) bekezdés q) pontja, (2) bekezdés l) pontja, (3) bekezdés m) pontja és (5) bekezdés d) pontja a 2023. évi 302. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
29g)

A 2003. évi 595. Tt. sz. törvény 41. § (1) bekezdése későbbi módosításai szerint.
Az adóigazgatásról (adótörvénykönyv) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2009. évi 563. Tt. sz. törvény 15. §-a későbbi módosításai szerint.
 

29h)
) Például a 1997. évi 147. Tt. sz. törvény 24. §-a későbbi módosításai szerint, a 1997. évi 213. Tt. sz. törvény 33. §-a későbbi módosításai szerint.
29ha)
) Például a 1997. évi 147. Tt. sz. törvény 25. §-a későbbi módosításai szerint, a 1997. évi 213. Tt. sz. törvény 34. §-a későbbi módosításai szerint, a 2002. évi 34. Tt. sz. törvény 35. §-a későbbi módosításai szerint.
29i)
) Például a 1997. évi 147. Tt. sz. törvény 24. § (3) bekezdése, a 1997. évi 213. Tt. sz. törvény 33. § (4) bekezdése, a 2003. évi 595. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
29ia)
) A 2009. évi 563. Tt. sz. törvény 13. § (5) bekezdése későbbi módosításai szerint.
29iaa)
) A Bizottság (EU) 2024/2952 végrehajtási rendelete (2024. november 29.) a jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentésekben benyújtandó információk tekintetében a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása céljából a jelentéstétel közös mintájának és elektronikus formátumainak megállapításáról (HL L, 2024/2952, 2024.12.2.).
29ib)
) Az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályos szövegében.
29ic)
) A 2009. évi 563. Tt. sz. törvény 27–29. §-ai későbbi módosításai szerint.
29j)
) Az Államkincstárról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2002. évi 291. Tt. sz. törvény 2. § (2) bekezdés h) pontja későbbi módosításai szerint.
29k)
) A 2009. évi 563. Tt. sz. törvény 33. § (2) bekezdése későbbi módosításai szerint.
29ka)
) A cégjegyzékről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2003. évi 530. Tt. sz. törvény 3. §-a későbbi módosításai szerint.
29kb)
) A 2002. évi 429. Tt. sz. törvény 48. §-a későbbi módosításai szerint.
29l)
) Például a műsorszolgáltatásról és a retranszmisszióról és a távközlésről szóló 195/2000. évi 195. Tt. sz. törvény módosításáról szóló 2000. évi 308. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a 2001. évi 566. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
29m)
) Az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2000. évi 211. Tt. sz. törvény (információszabadságról szóló törvény) későbbi módosításai szerint.
29n)
) A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 12. pontja (HL L 257., 2014.8.28.).
29na)
) A 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontja.
29o)
) Az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló 1991. évi 455. Tgy. sz. törvény 66b. § (3) bekezdése későbbi módosításai szerint.
29p)
) Például a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 130., 2017.5.19.) 3. cikke hatályos szövegében.
29q)
) Például a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről, valamint a 761/2001/EK rendelet és a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 342., 2009.12.22.) 2. cikkének 20. pontja hatályos szövegében, az (EU) 2017/821 rendelet 6. cikke hatályos szövegében, a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásáról szóló 2023. évi 53. Tt. sz. törvény 19. §-a.
29r)
) A pénzügyi szolgáltatásokra, a tőkepiacokra és a fenntarthatóságra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont (ESAP) létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L, 2023/2859, 2023.12.20.) hatályos szövegében.
29s)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikk (2) bekezdése hatályos szövegében.
29t)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontja és (3) bekezdése hatályos szövegében.
29u)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontja hatályos szövegében.
29v)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikk (3) bekezdése hatályos szövegében.
29w)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikk (4) bekezdése hatályos szövegében.
29x)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontja hatályos szövegében.
29y)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés e) pontja hatályos szövegében.
29z)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontja hatályos szövegében.
29za)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (3) bekezdése hatályos szövegében.
29zb)
) Az (EU) 2023/2859 rendelet 3. cikk (1) bekezdése hatályos szövegében.
33)
Például a 2001. évi 483. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a 2001. évi 566. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a 2003. évi 594. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
33a)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatályos szövegének 219. cikk (1)–(3) bekezdése (HL C 83., 2010.3.30.).A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 12. cikk 12.1. pontja (HL C 83., 2010.3.30.).A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovákia Nemzeti Bankjáról szóló 566/1992. sz. Tt. törvénye 28. § (2) bekezdése a későbbi jogszabályok szövegében.
 

34)
Például a 2001. évi 483. Tt. sz. törvény, a 2001. évi 566. Tt. sz. törvény.
34a)
) A kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 150., 2023.6.9.) 3. cikk (1) bekezdés 5. pontja hatályos szövegében.
35)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 59. §-a a 2001. évi 500. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
35a)

Az öregségi nyugdíj-előtakarékosságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2004. évi 43. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.A kiegészítő nyugdíj-előtakarékosságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2004. évi 650. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.A kollektív befektetésről szóló 2011. évi 203. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
 

35aa)
) A közbeszerzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2015. évi 343. Tt. sz. törvény 4. § (1) bekezdése.
35aaa)
) Az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikk (1) bekezdés 7. pontja hatályos szövegében.
35ab)
) A 2004. évi 43. Tt. sz. törvény 88b. §-a a 2011. évi 334. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
35b)
) A 2003. évi 595. Tt. sz. törvény 20. § (9) bekezdése későbbi módosításai szerint.
35c)
) A 2003. évi 595. Tt. sz. törvény 22–29. §-ai későbbi módosításai szerint.
37a)
) A 2003. évi 594. Tt. sz. törvény 73a–73j. §-ai a 2006. évi 213. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
37b)
) A 2011. évi 203. Tt. sz. törvény 119. §-a.
41)
A Polgári Törvénykönyv 659. §-a az 1991. évi 509. Tgy. sz. törvény által módosított szövegében.
42)
A Polgári Törvénykönyv 553. §-a az 1991. évi 509. Tgy. sz. törvény által módosított szövegében.
43)
A Polgári Törvénykönyv 133. §-a az 1991. évi 509. Tgy. sz. törvény által módosított szövegében.
44)
Például a könyvtárakról, az állami műemlékvédelemről szóló, a Szlovák Nemzeti Tanács 1987. évi 27. Tgy. sz. törvényének kiegészítéséről és a Matica slovenskáról szóló 1997. évi 68. Tt. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 2000. évi 183. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a műemlékalap védelméről szóló 2002. évi 49. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a Szlovák Köztársaság védelméről szóló 2002. évi 319. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a szerzői jogról és a szerzői joggal szomszédos jogokról (szerzői jogi törvény) szóló 2003. évi 618. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a 2004. évi 581. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a múzeumokról és galériákról, valamint a kulturális értékű tárgyak védelméről és a szabálysértésekről szóló, a Szlovák Nemzeti Tanács 1990. évi 372. Tgy. sz. törvényének módosításáról szóló 2009. évi 206. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
44a)
) A Kereskedelmi Törvénykönyv 123. § (2) bekezdése és 217a. §-a.
45)
A Munka Törvénykönyve 184. §-a.
45a)
) Például az általános forgalmi adóról szóló 2004. évi 222. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint, a szesz jövedéki adójáról és a szesz gyártásáról és forgalomba hozataláról szóló 2002. évi 467. Tt. sz. törvénynek a 2003. évi 211. Tt. sz. törvény által módosított szövegének módosításáról és kiegészítéséről szóló 2004. évi 105. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
45aa)

A közhatalmi szervek hatáskörének elektronikus formában történő gyakorlásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2013. évi 305. Tt. sz. törvény (e-kormányzati törvény) 35. § (2) bekezdése a 2015. évi 273. Tt. sz. törvény által módosított szövegében. A Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériumának 70/2021. Tt. sz. rendelete a garantált konverzióról.
 

45ab)
) Például a levéltárakról és irattárakról, valamint egyes törvények kiegészítéséről szóló 2002. évi 395. Tt. sz. törvény 16. § (2) bekezdés e) pontja későbbi módosításai szerint, a 2013. évi 305. Tt. sz. törvény 38. § (1) bekezdése a 2015. évi 273. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
45ac)
) A Polgári nemperes rendtartás 203. §-a.
46)
Az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről szóló 1991. évi 92. Tgy. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
47)
A 2001. évi 483. Tt. sz. törvény 2. § (1) és (8) bekezdése.
47a)
) A 2009. évi 563. Tt. sz. törvény későbbi módosításai szerint.
47aa)
) Az euró pénznem Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2007. évi 659. Tt. sz. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja.
47ab)
) A 2007. évi 659. Tt. sz. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja.
47ac)
) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 75/2008. Tt. sz. rendelete, amely megállapítja a pénzösszegek kimutatásának, átszámításának és kerekítésének szabályait az euró pénznemre való áttéréssel összefüggésben számviteli, adó- és vámcélokra.
47ad)
) A 2007. évi 659. Tt. sz. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja.
47ae)
) Az 1991. évi 455. Tgy. sz. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja későbbi módosításai szerint.
48)
A 2009. évi 563. Tt. sz. törvény 46. §-a.
49)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 768s. § (2) bekezdés b) és c) pontja és (9) bekezdése.
 
 
Probléma bejelentése