369/1990 Zb.
Törvény a községi önkormányzatról

Jogszabály adatai

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Forrás:
Szlovák Nemzeti Tanács
Jogtípus:
Törvény
Az alábbi szöveg mesterséges intelligencia által készített fordítás.
Előző változat 2024.04.01. - 2025.03.31.
Jelenlegi változat 2026.07.15. -

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Forrás:
Szlovák Nemzeti Tanács
Jogtípus:
Törvény
Az alábbi szöveg mesterséges intelligencia által készített fordítás.

Változatok

A Szlovák Nemzeti Tanács törvénye a községi önkormányzatról
 
369
369
ZÁKON
A Szlovák Nemzeti Tanács
Slovenskej národnej rady
TÖRVÉNYE
zo 6. septembra 1990
Kelt: 1990. szeptember 6.
o obecnom zriadení
a községi önkormányzatról
Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Nemzeti Tanács a következő törvényt fogadta el:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
POSTAVENIE OBCÍ
A KÖZSÉGEK JOGÁLLÁSA
§ 1
Základné ustanovenie
(1)
Obec je samostatný územný samosprávny a správny celok Slovenskej republiky; združuje osoby, ktoré majú na jej území trvalý pobyt.1) Obec je právnickou osobou, ktorá za podmienok ustanovených zákonom samostatne hospodári s vlastným majetkom a s vlastnými príjmami.
(2)
Základnou úlohou obce pri výkone samosprávy je starostlivosť o všestranný rozvoj jej územia a o potreby jej obyvateľov. Obci pri výkone samosprávy možno ukladať povinnosti a obmedzenia len zákonom a na základe medzinárodnej zmluvy.1a)
(3)
Obec má právo združovať sa s inými obcami v záujme dosiahnutia spoločného prospechu.
1. §
Alapvető rendelkezések
(1)
A község a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége, mely a területén állandó lakhellyel bíró személyek összességéből áll.1) A község jogi személynek minősül, amely a törvényben megszabott feltételek mellett önállóan gazdálkodik a saját vagyonával és a saját bevételeivel.
(2)
A község alapvető feladata az önkormányzat gyakorlása során a területének sokoldalú fejlesztéséről és lakosai szükségleteiről való gondoskodás. A községre az önkormányzat gyakorlása során kötelezettségeket és korlátozásokat csak törvény és nemzetközi szerződés alapján lehet kiróni.1a)
(3)
A községnek joga van más községekkel társulni a közös haszon elérése érdekében.
§ 1a
Názov obce
(1)
Obec a jej časť má svoj názov. Názov obce a jej časti sa uvádza v štátnom jazyku.1b) Označovanie obce v inom jazyku upravuje osobitný zákon.1c)
(2)
Názov obce určuje alebo mení vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“) nariadením: názov obce možno zmeniť iba so súhlasom obce. Názvy častí obcí určuje a mení Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) na návrh obce.
(3)
Názov novej obce a jej časti sa určuje spravidla podľa názvu časti obce, názvu miestnej časti, podľa pomenovania významného prírodného útvaru, javu alebo historickej udalosti súvisiacej s územím obce alebo nežijúcej významnej osobnosti.
(4)
Obec, ktorá vznikne zlúčením obcí, má spravidla názov jednej zo zlučovaných obcí. Ak zlučované obce neustanovia v dohode o zlúčení obcí názov novej obce, lebo sa na ňom nedohodli, navrhne ho ministerstvo. Výnimočne možno určiť aj zložený názov obce.
(5)
Obec, ktorá vznikne rozdelením obce, má spravidla názov, ktorý mala ako časť obce. Ak nová obec nevznikla z bývalej časti obce, určí sa jej názov podľa odseku 3.
(6)
Neprípustný je názov obce a názov časti obce, ktorý je dlhý, duplicitný, urážajúci mravnosť, náboženské alebo národnostné cítenie alebo je nepriliehavý vzhľadom na historický vývin územia.
(7)
Ak sa má určiť alebo zmeniť názov obce alebo jej časti v súvislosti so zmenou územia obce, obe zmeny treba vykonať s rovnakou účinnosťou.
1.a §
A község neve
(1)
A községnek és részének saját neve van. A község és részének nevét államnyelven kell feltüntetni.1b) A község más nyelven való megnevezését külön törvény szabályozza.1c)
(2)
A község nevét a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban: „kormány”) rendeletben határozza meg vagy változtatja meg: a község neve csak a község beleegyezésével változtatható meg. A községrészek nevét a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium”) a község javaslatára határozza meg és változtatja meg.
(3)
Az új község és részének nevét általában a községrész neve, a helyi rész neve, a község területéhez kapcsolódó jelentős természeti képződmény, jelenség vagy történelmi esemény elnevezése, vagy egy már nem élő jelentős személyiség neve alapján határozzák meg.
(4)
A községek egyesülésével létrejövő község általában az egyesülő községek egyikének a nevét viseli. Ha az egyesülő községek a községek egyesüléséről szóló megállapodásban nem határozzák meg az új község nevét, mert abban nem egyeztek meg, azt a minisztérium javasolja. Kivételesen összetett községnév is megállapítható.
(5)
A község szétválásával létrejövő község általában azt a nevet viseli, amelyet községrészként viselt. Ha az új község nem egy korábbi községrészből jött létre, a nevét a (3) bekezdés szerint kell meghatározni.
(6)
Megengedhetetlen olyan községnév és községrésznév, amely hosszú, ismétlődő, sérti a közerkölcsöt, a vallási vagy nemzetiségi érzelmeket, vagy nem illeszkedik a terület történelmi fejlődéséhez.
(7)
Ha a község vagy részének nevét a község területének megváltozásával összefüggésben kell meghatározni vagy megváltoztatni, mindkét változtatást azonos hatállyal kell végrehajtani.
§ 1b
Symboly obce
(1)
Obec má právo na vlastné symboly. Obec, ktorá má vlastné symboly, je povinná ich používať pri výkone samosprávy. Symboly obce sú erb obce, vlajka obce, pečať obce, prípadne aj znelka obce. Právnické osoby zriadené alebo založené obcou, iné právnické osoby a fyzické osoby môžu používať symboly obce len so súhlasom obce.
(2)
Právo na vlastné symboly má aj časť obce. Ustanovenia tohto zákona o používaní symbolov obce sa rovnako vzťahujú aj na časť obce, ktorá vykonáva územnú samosprávu.1d)
(3)
Obec označuje erbom obce a vlajkou obce budovu, ktorá je sídlom orgánov obce, zasadaciu miestnosť obecného zastupiteľstva a úradnú miestnosť starostu obce.
(4)
Obec používa odtlačok úradnej pečiatky s erbom obce a názvom obce na rozhodnutia, oprávnenia a osvedčenia skutočností vydaných pri výkone samosprávy.
(5)
Obec predkladá ministerstvu návrh na zápis symbolov obce do Heraldického registra Slovenskej republiky.
1.b §
A község jelképei
(1)
A községnek joga van saját jelképekhez. Az a község, amelynek saját jelképei vannak, köteles azokat az önkormányzat gyakorlása során használni. A község jelképei a község címere, a község zászlaja, a község pecsétje, esetleg a község szignálja is. A község által létrehozott vagy alapított jogi személyek, más jogi személyek és természetes személyek a község jelképeit csak a község beleegyezésével használhatják.
(2)
Saját jelképekhez való joga a községrésznek is van. A jelen törvénynek a község jelképeinek használatára vonatkozó rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak arra a községrészre is, amely területi önkormányzatot gyakorol.1d)
(3)
A község a község címerével és zászlajával jelöli meg azt az épületet, amely a községi szervek székhelye, a községi képviselő-testület üléstermét és a község polgármesterének hivatali helyiségét.
(4)
A község a község címerével és nevével ellátott hivatalos pecsétjének lenyomatát használja az önkormányzat gyakorlása során kiadott határozatokra, jogosultságokra és tények igazolására.
(5)
A község javaslatot terjeszt a minisztérium elé a község jelképeinek a Szlovák Köztársaság Heraldikai Nyilvántartásába való bejegyzésére.
§ 2
Územie obce
(1)
Územie obce je územný celok, ktorý tvorí jedno katastrálne územie alebo viac katastrálnych území.
(2)
Územie obce sa môže členiť na časti obce. Časť obce má vlastný názov; časť obce nemusí mať vlastné katastrálne územie.
(3)
Obec zriaďuje, zrušuje, rozdeľuje alebo obce zlučuje vláda nariadením. Rozhodnúť o tom možno iba so súhlasom obce a na základe stanoviska okresného úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode sa obec nachádza.
(4)
Inou zmenou územia obce ako v odseku 3 je
a)
zmena hraníc územia obce v súvislosti so zmenou priebehu štátnej hranice,
b)
iná zmena hraníc územia obce ako v písmene a),
c)
zriadenie, zrušenie, rozdelenie alebo zlúčenie častí obce.
(5)
Ak osobitný predpis neustanovuje inak, o inej zmene územia obce podľa odseku 4 písm. b) a c) rozhoduje so súhlasom obce okresný úrad v sídle kraja.
(6)
Ministerstvo vedie zoznam obcí a ich častí, ktorý uverejňuje na svojom webovom sídle. Ministerstvo určuje číselné kódy časti obce.
2. §
A község területe
(1)
A község területe olyan területi egység, amelyet egy vagy több kataszteri terület alkot.
(2)
A község területe községrészekre tagolódhat. A községrésznek saját neve van; a községrésznek nem kell saját kataszteri területtel rendelkeznie.
(3)
A község létrehozásáról, megszüntetéséről, szétválasztásáról vagy községek egyesítéséről a kormány rendeletben dönt. Erről dönteni csak a község beleegyezésével és annak a kerületi székhelyű járási hivatalnak a véleménye alapján lehet, amelynek területi illetékességébe a község tartozik.
(4)
A község területének a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő megváltoztatása a következő:
a)
a község területének határainak megváltoztatása az államhatár vonalának megváltozásával összefüggésben,
b)
a község területének határainak az a) pontban foglaltaktól eltérő megváltoztatása,
c)
a községrészek létrehozása, megszüntetése, szétválasztása vagy egyesítése.
(5)
Ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a község területének a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti egyéb megváltoztatásáról a község beleegyezésével a kerületi székhelyű járási hivatal dönt.
(6)
A minisztérium vezeti a községek és részeik jegyzékét, amelyet a honlapján tesz közzé. A minisztérium határozza meg a községrészek számkódjait.
§ 2a
Zlučovanie a rozdelenie obce
(1)
Dve obce alebo viac obcí sa môžu zlúčiť do jednej obce; obec sa môže rozdeliť na dve obce alebo viac obcí. Zlúčením obcí zanikajú zlučované obce a vzniká nová obec; rozdelením obce zaniká rozdeľovaná obec a vznikajú nové obce. Zlúčiť obce alebo rozdeliť obec možno len s účinnosťou ku dňu konania všeobecných volieb do orgánov samosprávy obcí.
(2)
Súčasťou návrhu na zlúčenie obcí je dohoda o zlúčení obcí a údaje o výsledkoch miestneho referenda zlučovaných obcí. Dohoda o zlúčení obcí obsahuje najmä
a)
názvy obcí, ktoré dohodu uzatvárajú,
b)
dátum, ku ktorému sa obce majú zlúčiť,
c)
názov novej obce a sídlo jej orgánov,
d)
označenie katastrálnych území novej obce,
e)
určenie majetku novej obce vrátane finančných prostriedkov, pohľadávok a záväzkov, ako aj označenie právnických osôb novej obce,
f)
zoznam všeobecne záväzných nariadení (ďalej len „nariadenie“) vydaných zlučovanými obcami,
g)
podpisy starostov zlučovaných obcí s uvedením ich mena, priezviska a funkcie.
(3)
Nová obec, ktorá vznikla zlúčením obcí, je právnym nástupcom každej z nich.
(4)
Nová obec zasiela kópiu dohody o zlúčení samosprávnemu kraju, na ktorého území sa táto obec nachádza, Štatistickému úradu Slovenskej republiky, okresnému úradu a daňovému úradu.
(5)
Obec sa môže rozdeliť, ak nové obce budú mať katastrálne územie alebo súbor katastrálnych území tvoriaci súvislý územný celok, najmenej 3 000 obyvateľov, ak urbanisticky nesplynuli s ostatnými časťami obce. Obec nemožno rozdeliť, ak do rozvoja odčleňovanej časti obce boli vložené investície, od ktorých je závislá celá obec.
(6)
Dohodu o rozdelení obce a ďalšie dokumenty podpisuje starosta obce a splnomocnenec petičného výboru alebo osoba určená v petícii.2a) Na rozdelenie obce sa primerane vzťahujú odseky 2 až 4.
2.a §
A község egyesítése és szétválasztása
(1)
Két vagy több község egy községgé egyesülhet; egy község két vagy több községre válhat szét. A községek egyesülésével az egyesülő községek megszűnnek, és új község jön létre; a község szétválásával a szétváló község megszűnik, és új községek jönnek létre. Községeket egyesíteni vagy községet szétválasztani csak a községi önkormányzati szervekbe való általános választások napjával megegyező hatállyal lehet.
(2)
A községek egyesítésére irányuló javaslat részét képezi a községek egyesüléséről szóló megállapodás és az egyesülő községek helyi népszavazásának eredményeiről szóló adatok. A községek egyesüléséről szóló megállapodás különösen a következőket tartalmazza:
a)
a megállapodást megkötő községek nevét,
b)
a községek egyesülésének dátuma,
c)
az új község neve és szerveinek székhelye,
d)
az új község kataszteri területeinek megjelölése,
e)
az új község vagyonának meghatározása, beleértve a pénzeszközöket, követeléseket és kötelezettségeket, valamint az új község jogi személyeinek megjelölése,
f)
az egyesülő községek által kiadott általánosan kötelező érvényű rendeletek (a továbbiakban: „rendelet”) jegyzéke,
g)
az egyesülő községek polgármestereinek aláírása, nevük, családi nevük és tisztségük feltüntetésével.
(3)
A községek egyesülésével létrejött új község mindegyikük jogutódja.
(4)
Az új község megküldi az egyesülési megállapodás másolatát annak a megyei önkormányzatnak, amelynek a területén ez a község található, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, a járási hivatalnak és az adóhivatalnak.
(5)
A község szétválhat, ha az új községeknek kataszteri területe vagy összefüggő területi egységet alkotó kataszteri területek összessége lesz, legalább 3 000 lakosa van, és ha városrendezésileg nem olvadtak össze a község többi részével. A községet nem lehet szétválasztani, ha a község leváló részének fejlesztésébe olyan beruházásokat eszközöltek, amelyektől az egész község függ.
(6)
A község szétválásáról szóló megállapodást és a további dokumentumokat a község polgármestere és a petíciós bizottság meghatalmazottja vagy a petícióban megjelölt személy írja alá.2a) A község szétválására a (2)–(4) bekezdés rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak.
§ 2aa
Pričlenenie obce
(1)
Obec, ktorá po vykonaní dvoch po sebe idúcich volieb do orgánov samosprávy obcí nemá obecné zastupiteľstvo ani starostu obce (ďalej len „nefunkčná obec“), vláda môže nariadením pričleniť k susediacej obci, ktorá sa nachádza v tom istom okrese ako nefunkčná obec, ak s tým susediaca obec súhlasí.
(2)
Okresný úrad v sídle kraja, v ktorého územnom obvode sa nachádza nefunkčná obec, zvolá na podnet ministerstva zhromaždenie obyvateľov nefunkčnej obce, na ktorom prerokuje postup podľa odseku 1, a vypracuje z neho záznam.
(3)
Okresný úrad v sídle kraja písomne vyzve susediacu obec na zabezpečenie súhlasu podľa odseku 1. Susediaca obec oznámi súhlas alebo nesúhlas s pričlenením nefunkčnej obce okresnému úradu v sídle kraja. Ak susediaca obec nesúhlasí s pričlenením nefunkčnej obce, okresný úrad v sídle kraja písomne vyzve ďalšiu susediacu obec na zabezpečenie súhlasu podľa odseku 1, ak nefunkčná obec má viac susediacich obcí. Okresný úrad v sídle kraja pri postupe podľa prvej a tretej vety prihliada na oprávnené záujmy a potreby obyvateľov nefunkčnej obce a osobitne na rešpektovanie regionálneho jazyka alebo menšinového jazyka tak, aby takéto pričlenenie nekládlo prekážky podpore tohto regionálneho jazyka alebo menšinového jazyka.
(4)
Okresný úrad v sídle kraja predloží ministerstvu návrh na pričlenenie nefunkčnej obce k susediacej obci, ktorého prílohou je záznam zo zhromaždenia obyvateľov nefunkčnej obce a doklad o súhlase susediacej obce s pričlenením nefunkčnej obce.
(5)
Nefunkčná obec pričlenením zaniká. Susediaca obec je právnym nástupcom nefunkčnej obce.
(6)
Z rozpočtovej kapitoly ministerstva možno poskytnúť jednorazový finančný príspevok (ďalej len „príspevok“) na podporu plynulého výkonu samosprávy obce, ku ktorej bola pričlenená nefunkčná obec.
(7)
Obec, ku ktorej bola pričlenená nefunkčná obec, môže do 60 dní od účinnosti nariadenia vlády podľa odseku 1 podať písomnú žiadosť o poskytnutie príspevku okresnému úradu v sídle kraja. Žiadosť obsahuje opis účelu, na ktorý sa príspevok žiada, sumu príspevku, číslo bankového účtu a adresu obecného úradu.
(8)
Okresný úrad v sídle kraja žiadosť o poskytnutie príspevku predloží so svojím stanoviskom ministerstvu do 15 dní od jej doručenia.
(9)
Ministerstvo rozhodne o žiadosti o poskytnutie príspevku do 30 dní od jej doručenia okresným úradom v sídle kraja. Ministerstvo pri rozhodovaní o sume príspevku zohľadňuje najmä počet obyvateľov obce a veľkosť jej územia po pričlenení nefunkčnej obce.
(10)
Ministerstvo poskytuje príspevok na základe písomnej zmluvy o poskytnutí príspevku, ktorá obsahuje najmä
a)
označenie zmluvných strán,
b)
opis účelu, na ktorý sa príspevok poskytuje,
c)
sumu poskytovaného príspevku,
d)
podmienky poskytnutia príspevku a podmienky vrátenia príspevku,
e)
číslo bankového účtu, na ktorý sa príspevok poskytuje, a názov banky alebo pobočky zahraničnej banky,
f)
dôvod odstúpenia od zmluvy.
2.aa §
A község hozzácsatolása
(1)
Azt a községet, amely két egymást követő helyi önkormányzati választás után sem rendelkezik helyi képviselő-testülettel, sem polgármesterrel (a továbbiakban: „működésképtelen község”), a kormány rendelettel egy szomszédos községhez csatolhatja, amely ugyanabban a járásban található, mint a működésképtelen község, ha a szomszédos község ezzel egyetért.
(2)
A megyeszékhelyi járási hivatal, amelynek illetékességi területén a működésképtelen község található, a minisztérium kezdeményezésére összehívja a működésképtelen község lakossági gyűlését, amelyen megtárgyalja az (1) bekezdés szerinti eljárást, és arról jegyzőkönyvet készít.
(3)
A megyeszékhelyi járási hivatal írásban felhívja a szomszédos községet az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás biztosítására. A szomszédos község közli a megyeszékhelyi járási hivatallal a működésképtelen község hozzácsatolásával kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését. Ha a szomszédos község nem ért egyet a működésképtelen község hozzácsatolásával, a megyeszékhelyi járási hivatal írásban felhív egy másik szomszédos községet az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás biztosítására, ha a működésképtelen községnek több szomszédos községe is van. A megyeszékhelyi járási hivatal az első és harmadik mondat szerinti eljárás során figyelembe veszi a működésképtelen község lakosainak jogos érdekeit és szükségleteit, és különösen a regionális vagy kisebbségi nyelv tiszteletben tartását oly módon, hogy az ilyen hozzácsatolás ne akadályozza e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatását.
(4)
A megyeszékhelyi járási hivatal előterjeszti a minisztériumnak a működésképtelen község szomszédos községhez való hozzácsatolására vonatkozó javaslatot, amelynek mellékletét képezi a működésképtelen község lakossági gyűléséről készült jegyzőkönyv és a szomszédos községnek a működésképtelen község hozzácsatolásához való hozzájárulását igazoló okirat.
(5)
A működésképtelen község a hozzácsatolással megszűnik. A szomszédos község a működésképtelen község jogutódja.
(6)
A minisztérium költségvetési fejezetéből egyszeri pénzügyi hozzájárulás (a továbbiakban: „hozzájárulás”) nyújtható annak a községnek az önkormányzati feladatainak zökkenőmentes ellátásának támogatására, amelyhez a működésképtelen községet hozzácsatolták.
(7)
Az a község, amelyhez a működésképtelen községet hozzácsatolták, az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül írásbeli kérelmet nyújthat be a hozzájárulás nyújtására a megyeszékhelyi járási hivatalhoz. A kérelem tartalmazza a hozzájárulás igénylésének célját, a hozzájárulás összegét, a bankszámlaszámot és a községi hivatal címét.
(8)
A megyeszékhelyi járási hivatal a hozzájárulás nyújtására irányuló kérelmet állásfoglalásával együtt a kézbesítésétől számított 15 napon belül előterjeszti a minisztériumnak.
(9)
A minisztérium a hozzájárulás nyújtására irányuló kérelemről a megyeszékhelyi járási hivatal általi kézbesítésétől számított 30 napon belül dönt. A minisztérium a hozzájárulás összegéről való döntés során különösen a község lakosainak számát és területének nagyságát veszi figyelembe a működésképtelen község hozzácsatolása után.
(10)
A minisztérium a hozzájárulást a hozzájárulás nyújtásáról szóló írásbeli szerződés alapján nyújtja, amely különösen a következőket tartalmazza:
a)
a szerződő felek megnevezését,
b)
annak a célnak a leírása, amelyre a hozzájárulást nyújtják,
c)
a nyújtott támogatás összegét,
d)
a hozzájárulás nyújtásának és visszatérítésének feltételei,
e)
annak a bankszámlának a száma, amelyre a hozzájárulást nyújtják, valamint a bank vagy külföldi bankfiók neve,
f)
a szerződéstől való elállás indokát.
§ 2b
Označovanie ulíc a iných verejných priestranstiev
(1)
Verejné priestranstvo je ulica, námestie, park, trhovisko a iný priestor prístupný verejnosti bez obmedzenia, ktorý bez ohľadu na vlastnícke vzťahy slúži na všeobecné užívanie, ak osobitný zákon neustanovuje inak.2aa)
(2)
V obci, v ktorej je viac ulíc alebo iných verejných priestranstiev, má každá ulica alebo iné verejné priestranstvo svoj názov.
(3)
Názvy ulíc a iných verejných priestranstiev sa určujú s prihliadnutím na históriu obce, na významné nežijúce osobnosti, na veci a pod. Neprípustné sú názvy po žijúcich osobách, názvy dlhé, duplicitné, urážajúce mravnosť, náboženské alebo národnostné cítenie, jazykovo nesprávne a názvy nepriliehavé vzhľadom na históriu obce. Neprípustné je určiť názov ulice alebo iného verejného priestranstva po predstaviteľoch režimu Slovenskej republiky z rokov 1939 až 1945 alebo iného režimu založeného na fašistickej ideológií alebo nacistickej ideológií2ab) alebo režimu založeného na komunistickej ideológií;2ac) to neplatí, ak ide o predstaviteľov režimu, ktorí sa zapojili do odporu proti takémuto režimu. V prípade pochybností o tom, či sa osoba považuje za predstaviteľa režimu Slovenskej republiky z rokov 1939 až 1945 alebo iného režimu založeného na fašistickej ideológii alebo nacistickej ideológii alebo režimu založeného na komunistickej ideológií, sa príslušný orgán obráti na Ústav pamäti národa,2ad) ktorý je povinný zaslať vyjadrenie v lehote do 90 dní, v ktorom zároveň posúdi aj možnú účasť posudzovanej osoby na protifašistickom odboji alebo inom odpore proti režimu Slovenskej republiky z rokov 1939 až 1945 alebo inému režimu založenému na fašistickej ideológii alebo nacistickej ideológii alebo možný odpor posudzovanej osoby proti komunistickému režimu.
(4)
Označenie ulíc a iných verejných priestranstiev v jazyku národnostnej menšiny upravuje osobitný zákon.2b)
(5)
Označovanie ulíc a iných verejných priestranstiev názvami zabezpečuje obec na vlastné náklady.
(6)
Vlastník stavby je povinný strpieť označenie budovy2c) alebo inej stavby názvom ulice alebo iného verejného priestranstva.
2.b §
Az utcák és más közterületek elnevezése
(1)
Közterület az utca, a tér, a park, a piac és más, a nyilvánosság számára korlátozás nélkül hozzáférhető terület, amely a tulajdonviszonyoktól függetlenül általános használatra szolgál, ha külön törvény másként nem rendelkezik.2aa)
(2)
Abban a községben, ahol több utca vagy más közterület van, minden utcának vagy más közterületnek saját neve van.
(3)
Az utcák és egyéb közterületek elnevezését a község történelmének, a jelentős, már nem élő személyiségeknek, dolgoknak stb. figyelembevételével kell meghatározni. Megengedhetetlenek az élő személyekről való elnevezések, a hosszú, duplikált, az erkölcsöt, a vallási vagy nemzetiségi érzést sértő, nyelvileg helytelen és a község történelméhez nem illő elnevezések. Megengedhetetlen utcát vagy más közterületet elnevezni az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság rendszerének vagy más, fasiszta vagy náci ideológián alapuló rendszer2ab) vagy kommunista ideológián alapuló rendszer2ac) képviselőiről; ez nem érvényes, ha a rendszer olyan képviselőiről van szó, akik részt vettek az ilyen rendszer elleni ellenállásban. Kétség esetén, hogy egy személy az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság rendszerének vagy más, fasiszta vagy náci ideológián alapuló rendszernek vagy kommunista ideológián alapuló rendszernek a képviselőjének minősül-e, az illetékes szerv a Nemzeti Emlékezet Intézetéhez2ad) fordul, amely köteles 90 napon belül állásfoglalást küldeni, amelyben egyúttal megvizsgálja a vizsgált személy esetleges részvételét a fasisztaellenes vagy más ellenállásban az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság rendszere vagy más, fasiszta vagy náci ideológián alapuló rendszer ellen, vagy a vizsgált személy kommunista rendszerrel szembeni esetleges ellenállását.
(4)
Az utcák és egyéb közterületek nemzetiségi kisebbség nyelvén történő megjelöléséről külön törvény rendelkezik.2b)
(5)
Az utcák és egyéb közterületek elnevezéssel való megjelölését a község saját költségén biztosítja.
(6)
Az építmény tulajdonosa köteles eltűrni az épület2c) vagy más építmény utcanévvel vagy más közterület nevével való megjelölését.
§ 2c
Číslovanie budov
(1)
Obec určuje, mení alebo zrušuje súpisné číslo a orientačné číslo budovám, vedie evidenciu súpisných čísiel a evidenciu orientačných čísiel a udržiava ju v aktuálnom stave. Obec zmení alebo zruší súpisné číslo alebo orientačné číslo aj bez žiadosti, ak sa zmení alebo pominie dôvod, pre ktorý bolo určené; to neplatí, ak je iný dôvod na ponechanie súpisného čísla alebo orientačného čísla.
(2)
Na označovanie budov súpisnými číslami obstaráva obec na vlastné náklady tabuľky rovnakého vzoru. Obec môže rozhodnúť o označovaní budov orientačnými číslami na tabuľkách rovnakého vzoru.
(3)
Osoba určená v kolaudačnom osvedčení je povinná požiadať o určenie súpisného čísla a orientačného čísla podľa odsekov 1 a 2 do 30 dní odo dňa právoplatnosti kolaudačného osvedčenia; ak tak neurobí, obec určí súpisné číslo a orientačné číslo podľa odsekov 1 a 2 aj bez žiadosti. Predo dňom právoplatnosti kolaudačného osvedčenia na účel prevodu vlastníctva k budove alebo poistenia budovy obec môže na žiadosť určiť stavebníkovi súpisné číslo a orientačné číslo aj bez kolaudačného osvedčenia.
(4)
Vlastník budovy je povinný mať viditeľne označenú budovu tabuľkou so súpisným číslom a tabuľkou s orientačným číslom, ak je určené. Ak je na správu budovy založené spoločenstvo vlastníkov bytov a nebytových priestorov v dome, povinnosť podľa prvej vety plní toto spoločenstvo. Ak je na správu domu uzatvorená zmluva o výkone správy, povinnosť podľa prvej vety plní správca.
2.c §
Az épületek számozása
(1)
A község határozza meg, módosítja vagy szünteti meg az épületek összeírási számát és házszámát, vezeti az összeírási számok és a házszámok nyilvántartását, és azt naprakészen tartja. A község kérelem nélkül is megváltoztatja vagy megszünteti az összeírási számot vagy a házszámot, ha megváltozik vagy megszűnik az ok, amely miatt azt meghatározták; ez nem érvényes, ha más ok is indokolja az összeírási szám vagy a házszám meghagyását.
(2)
Az épületek összeírási számmal való megjelölésére a község saját költségén szerez be egységes mintájú táblákat. A község dönthet az épületek házszámmal való megjelöléséről egységes mintájú táblákon.
(3)
A használatbavételi engedélyben megjelölt személy köteles kérelmezni az (1) és (2) bekezdés szerinti összeírási szám és házszám meghatározását a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül; ha ezt nem teszi meg, a község az (1) és (2) bekezdés szerint kérelem nélkül is meghatározza az összeírási számot és a házszámot. A használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napja előtt az épület tulajdonjogának átruházása vagy az épület biztosítása céljából a község kérelemre meghatározhatja az építtetőnek az összeírási számot és a házszámot használatbavételi engedély nélkül is.
(4)
Az épület tulajdonosa köteles az épületet láthatóan megjelölni összeírási számot tartalmazó táblával és házszámot tartalmazó táblával, ha az meghatározásra került. Ha az épület kezelésére a házban lakás- és nem lakáscélú helyiségek tulajdonosainak társulása jött létre, az első mondat szerinti kötelezettséget ez a társulás teljesíti. Ha a ház kezelésére kezelési szerződést kötöttek, az első mondat szerinti kötelezettséget a kezelő teljesíti.
§ 2d
 
Odo dňa vyhlásenia referenda, volieb do Národnej rady Slovenskej republiky, volieb prezidenta Slovenskej republiky alebo ľudového hlasovania o jeho odvolaní, volieb do Európskeho parlamentu, volieb do orgánov územnej samosprávy alebo miestneho referenda nemožno až do ich vykonania rozhodnúť o územnej zmene a určiť alebo zmeniť názov obce alebo jej časti.
2.d §
 
A népszavazás, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének megválasztására vagy visszahívásáról szóló népszavazás, az Európai Parlamentbe történő választások, a területi önkormányzati szervekbe történő választások vagy a helyi népszavazás kiírásának napjától azok megtartásáig nem lehet területi változásról dönteni, és a község vagy annak részének nevét meghatározni vagy megváltoztatni.
§ 3
Obyvatelia obce
(1)
Obyvateľom obce je osoba, ktorá má na území obce trvalý pobyt.3)
(2)
Obyvateľ obce sa zúčastňuje na samospráve obce. Má právo najmä
a)
voliť orgány samosprávy obce a byť zvolený do orgánu samosprávy obce,
b)
hlasovať o dôležitých otázkach života a rozvoja obce (miestne referendum),
c)
zúčastňovať sa na zhromaždeniach obyvateľov obce a vyjadrovať na nich svoj názor a zúčastňovať sa na zasadnutiach obecného zastupiteľstva,
d)
obracať sa so svojimi podnetmi a sťažnosťami na orgány obce,
e)
používať obvyklým spôsobom obecné zariadenia a ostatný majetok obce slúžiaci pre verejné účely,
f)
požadovať súčinnosť pri ochrane svojej osoby a rodiny a svojho majetku nachádzajúceho sa v obci,
g)
požadovať pomoc v čase náhlej núdze.
(3)
Obyvateľ obce sa podieľa na rozvoji a zveľaďovaní obce a poskytuje pomoc orgánom obce. V súvislosti s tým je povinný
a)
ochraňovať majetok obce a podieľať sa na nákladoch obce, vykonávať menšie obecné služby organizované obcou, ktoré sú určené na zlepšenie života, životného prostredia, ekonomických podmienok a sociálnych podmienok obyvateľov obce a sú vykonávané v záujme obce,
b)
podieľať sa na ochrane a na zveľaďovaní životného prostredia v obci,
c)
napomáhať udržiavať poriadok v obci,
d)
poskytovať osobnú pomoc a vecnú pomoc4) pri záchranných prácach a odstraňovaní následkov mimoriadnej udalosti v obci.
(4)
Obec je povinná poskytnúť obyvateľovi obce nevyhnutnú okamžitú pomoc v jeho náhlej núdzi spôsobenej živelnou pohromou, haváriou alebo inou podobnou udalosťou, najmä zabezpečiť mu prístrešie, stravu alebo inú materiálnu pomoc.
(5)
Obec, ktorá má viac ako 500 obyvateľov, je povinná zabezpečiť, aby bol na verejne prístupnom mieste v obci dostupný aspoň jeden funkčný automatický externý defibrilátor; na každých ďalších 5 000 obyvateľov obce zabezpečí, aby bol dostupný ďalší funkčný automatický externý defibrilátor. Obec zabezpečí, aby každý automatický externý defibrilátor podľa prvej vety bol zaregistrovaný v centrálnom registri automatických externých defibrilátorov.4aa)
(6)
Na samospráve obce má právo podieľať sa aj ten, kto
a)
má na území obce nehnuteľný majetok alebo v obci platí miestnu daň alebo miestny poplatok,
b)
je v obci prihlásený na prechodný pobyt,4a)
c)
má čestné občianstvo obce.
(7)
Na osoby uvedené v odseku 6 sa nevzťahuje odsek 2 písm. a) a b).
(8)
Pravidlá spôsobilosti výkonu oprávnení v odseku 2 písm. a) a b) upravuje osobitný predpis.5)
3. §
A község lakosai
(1)
A község lakosa az a személy, akinek a község területén állandó lakhelye van.3)
(2)
A község lakosa részt vesz a község önkormányzatában. Különösen joga van
a)
a község önkormányzati szerveit választani és a község önkormányzati szervébe megválasztva lenni,
b)
szavazni a község életének és fejlődésének fontos kérdéseiről (helyi népszavazás),
c)
részt venni a község lakosainak gyűlésein és azokon véleményt nyilvánítani, valamint részt venni a helyi képviselő-testület ülésein,
d)
javaslataival és panaszaival a község szerveihez fordulni,
e)
szokásos módon használni a közcélokat szolgáló községi létesítményeket és a község egyéb vagyonát,
f)
együttműködést kérni személyének és családjának, valamint a községben található vagyonának védelmében,
g)
hirtelen vészhelyzet esetén segítséget kérni.
(3)
A község lakosa részt vesz a község fejlesztésében és gyarapításában, és segítséget nyújt a község szerveinek. Ezzel összefüggésben köteles
a)
védeni a község vagyonát és részt venni a község költségeiben, elvégezni a község által szervezett kisebb jelentőségű községi szolgáltatásokat, amelyek a község lakosai életének, környezetének, gazdasági és szociális feltételeinek javítását szolgálják, és amelyeket a község érdekében végeznek,
b)
részt venni a község környezetének védelmében és javításában,
c)
elősegíteni a község rendjének fenntartását,
d)
személyes és anyagi segítséget nyújtani4) a mentési munkálatoknál és a községben bekövetkezett rendkívüli esemény következményeinek elhárításánál.
(4)
A község köteles a község lakosának elengedhetetlen azonnali segítséget nyújtani a természeti csapás, baleset vagy más hasonló esemény által okozott hirtelen szükséghelyzetében, különösen szállást, élelmet vagy más anyagi segítséget biztosítani számára.
(5)
Az 500-nál több lakossal rendelkező község köteles biztosítani, hogy a községben nyilvánosan hozzáférhető helyen legalább egy működőképes automata külső defibrillátor elérhető legyen; minden további 5000 lakosonként a község biztosítja egy további működőképes automata külső defibrillátor elérhetőségét. A község biztosítja, hogy minden, az első mondat szerinti automata külső defibrillátor be legyen jegyezve az automata külső defibrillátorok központi nyilvántartásába.4aa)
(6)
A község önkormányzati tevékenységének gyakorlásában annak is joga van részt venni, aki
a)
a község területén ingatlannal rendelkezik, vagy a községben helyi adót vagy helyi illetéket fizet,
b)
a községben ideiglenes tartózkodásra van bejelentve,4a)
c)
a község díszpolgára.
(7)
A (6) bekezdésben említett személyekre nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontja.
(8)
A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogosultságok gyakorlásának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.5)
§ 4
Samospráva obce
(1)
Obec samostatne rozhoduje a uskutočňuje všetky úkony súvisiace so správou obce a jej majetku, všetky záležitosti, ktoré ako jej samosprávnu pôsobnosť upravuje osobitný zákon, ak takéto úkony podľa zákona nevykonáva štát alebo iná právnická osoba alebo fyzická osoba.
(2)
Samosprávu obce vykonávajú obyvatelia obce
a)
orgánmi obce,
b)
miestnym referendom,
c)
zhromaždením obyvateľov obce.
(3)
Obec pri výkone samosprávy najmä
a)
vykonáva úkony súvisiace s riadnym hospodárením s hnuteľným a nehnuteľným majetkom obce a s majetkom vo vlastníctve štátu prenechaným obci do užívania,
b)
zostavuje a schvaľuje rozpočet obce a záverečný účet obce; vyhlasuje dobrovoľnú zbierku,
c)
rozhoduje vo veciach miestnych daní a miestnych poplatkov5a) a vykonáva ich správu,
d)
usmerňuje ekonomickú činnosť v obci, a ak tak ustanovuje osobitný predpis,5b) vydáva súhlas, záväzné stanovisko, stanovisko alebo vyjadrenie k podnikateľskej a inej činnosti právnických osôb a fyzických osôb a k umiestneniu prevádzky na území obce,
e)
utvára účinný systém kontroly a vytvára vhodné organizačné, finančné, personálne a materiálne podmienky na jeho nezávislý výkon,
f)
zabezpečuje výstavbu a údržbu a vykonáva správu miestnych komunikácií, verejných priestranstiev, obecného cintorína, kultúrnych, športových a ďalších obecných zariadení, kultúrnych pamiatok, pamiatkových území a pamätihodností obce,
g)
zabezpečuje verejnoprospešné služby, najmä nakladanie s komunálnym odpadom a drobným stavebným odpadom,5c) udržiavanie čistoty v obci, správu a údržbu verejnej zelene a verejného osvetlenia, zásobovanie vodou, odvádzanie odpadových vôd, nakladanie s odpadovými vodami zo žúmp a miestnu verejnú dopravu,
h)
utvára a chráni zdravé podmienky a zdravý spôsob života a práce obyvateľov obce, chráni životné prostredie, ako aj utvára podmienky na zabezpečovanie zdravotnej starostlivosti, na vzdelávanie, kultúru, osvetovú činnosť, záujmovú umeleckú činnosť, telesnú kultúru a šport,
i)
plní úlohy na úseku ochrany spotrebiteľa5d) a utvára podmienky na zásobovanie obce; spravuje trhoviská,
j)
obstaráva zadanie a návrh územnoplánovacej dokumentácie obcí a zón, schvaľuje územný plán obce a územný plán zóny vrátane ich zmien a doplnkov, a to spolu s nariadením, ktorým sa vyhlasuje ich záväzná časť, obstaráva a schvaľuje koncepciu rozvoja jednotlivých oblastí života obce a programy rozvoja bývania a spolupôsobí pri utváraní vhodných podmienok na bývanie v obci,
k)
vykonáva vlastnú investičnú činnosť a podnikateľskú činnosť v záujme zabezpečenia potrieb obyvateľov obce a rozvoja obce,
l)
zakladá, zriaďuje, zrušuje a kontroluje podľa osobitných predpisov svoje rozpočtové a príspevkové organizácie, iné právnické osoby a zariadenia,
m)
organizuje miestne referendum o dôležitých otázkach života a rozvoja obce,
n)
zabezpečuje verejný poriadok v obci,
o)
zabezpečuje ochranu kultúrnych pamiatok v rozsahu podľa osobitných predpisov6) a dbá o zachovanie prírodných hodnôt,
p)
plní úlohy na úseku sociálnej pomoci v rozsahu podľa osobitného predpisu,6a)
r)
vykonáva osvedčovanie listín a podpisov na listinách,
s)
vedie obecnú kroniku v štátnom jazyku, prípadne aj v jazyku národnostnej menšiny.6b)
(4)
Ak zákon pri úprave pôsobnosti obce neustanovuje, že ide o výkon prenesenej pôsobnosti štátnej správy, platí, že ide o výkon samosprávnej pôsobnosti obce.
(5)
Obec vo veciach územnej samosprávy
a)
ustanoví nariadením
1.
názvy ulíc a iných verejných priestranstiev, ako aj ich zmeny (§ 2b),
2.
pravidlá na udržiavanie čistoty v obci a ochranu verejnej zelene [odsek 3 písm. g)],
3.
pravidlá času predaja v obchode a času prevádzky služieb [odsek 3 písm. i)],
4.
podrobnosti o organizácii miestneho referenda [odsek 3 písm. m) a § 11a],
5.
činnosti, ktorých vykonávanie je zakázané alebo obmedzené na určitý čas alebo na určitom mieste [odsek 3 písm. n)],
6.
ďalšie podrobnosti, ak tak ustanovuje osobitný zákon,
b)
môže ustanoviť nariadením iné podrobnosti ako v písmene a).
(6)
Obec môže pri výkone samosprávy podľa odseku 2 písm. k) postupovať aj tak, že sa v súvislosti s investičnou činnosťou v obci s investorom písomne dohodne, že súčasťou takejto investičnej činnosti bude aj iná činnosť vykonaná celkom alebo v časti na účet investora a v prospech obce a výsledok takejto inej činnosti bude bezodplatne prevedený na obec. V rozsahu, v akom obec postupuje podľa prvej vety, ide o činnosť obce pri výkone samosprávy obce. Ak je inou činnosťou podľa prvej vety zhotovenie stavby,
a)
stavba musí byť umiestnená v katastrálnom území alebo v jej jednotlivej časti, v ktorej sa vykonáva investičná činnosť, a musí byť určená na niektorý z účelov, na ktorý možno použiť výnos z miestneho poplatku za rozvoj, a
b)
obec je ako orgán územného plánovania dotknutým orgánom podľa Stavebného zákona v konaní o stavebnom zámere a vydáva záväzné stanovisko k súladu dohody podľa prvej vety v časti zhotovenia stavby s návrhom stavebného zámeru.
4. §
A község önkormányzata
(1)
A község önállóan dönt és végrehajt minden, a község és vagyona igazgatásával összefüggő jogi aktust, minden olyan ügyet, amelyet külön törvény az önkormányzati hatáskörébe utal, amennyiben az ilyen jogi aktusokat a törvény szerint nem az állam vagy más jogi vagy természetes személy végzi.
(2)
A község önkormányzatát a község lakosai gyakorolják
a)
a község szervein keresztül,
b)
helyi népszavazással,
c)
a község lakosainak gyűlése útján.
(3)
A község az önkormányzat gyakorlása során különösen
a)
végrehajtja a község ingó és ingatlan vagyonával, valamint a község használatába adott állami tulajdonú vagyonnal való rendes gazdálkodással kapcsolatos jogi aktusokat,
b)
összeállítja és jóváhagyja a község költségvetését és zárszámadását; önkéntes gyűjtést hirdet,
c)
dönt a helyi adók és helyi illetékek ügyében5a), és végzi azok igazgatását,
d)
irányítja a község gazdasági tevékenységét, és ha külön jogszabály így rendelkezik,5b) hozzájárulást, kötelező érvényű állásfoglalást, állásfoglalást vagy véleményt ad ki a jogi és természetes személyek vállalkozói és egyéb tevékenységéhez, valamint a község területén lévő üzem elhelyezéséhez,
e)
hatékony ellenőrzési rendszert alakít ki, és megfelelő szervezeti, pénzügyi, személyi és anyagi feltételeket teremt annak független működéséhez,
f)
biztosítja a helyi utak, közterületek, községi temető, kulturális, sport- és egyéb községi létesítmények, a község kulturális emlékei, műemléki területei és nevezetességei építését és karbantartását, valamint ellátja azok igazgatását,
g)
közhasznú szolgáltatásokat biztosít, különösen a kommunális hulladékkal és az apró építési hulladékkal való gazdálkodást,5c) a község tisztaságának fenntartását, a közterületi zöldfelületek és a közvilágítás igazgatását és karbantartását, a vízellátást, a szennyvízelvezetést, az emésztőgödrökből származó szennyvízzel való gazdálkodást és a helyi tömegközlekedést,
h)
megteremti és védi a község lakosai számára az egészséges élet- és munkakörülményeket és az egészséges életmódot, védi a környezetet, valamint megteremti a feltételeket az egészségügyi ellátás biztosításához, az oktatáshoz, a kultúrához, a közművelődési tevékenységhez, a műkedvelő művészeti tevékenységhez, a testkultúrához és a sporthoz,
i)
feladatokat lát el a fogyasztóvédelem területén5d), és megteremti a község ellátásának feltételeit; igazgatja a piacokat,
j)
kidolgoztatja a községek és övezetek rendezési tervét, jóváhagyja a község rendezési tervét és az övezet rendezési tervét, beleértve azok módosításait és kiegészítéseit, mégpedig azzal a rendelettel együtt, amellyel kihirdetik azok kötelező érvényű részét, kidolgoztatja és jóváhagyja a község életének egyes területeire vonatkozó fejlesztési koncepciót és a lakásfejlesztési programokat, és közreműködik a községben a megfelelő lakhatási feltételek megteremtésében,
k)
saját beruházási és vállalkozói tevékenységet végez a község lakosai szükségleteinek biztosítása és a község fejlesztése érdekében,
l)
külön jogszabályok szerint alapítja, létesíti, megszünteti és ellenőrzi saját költségvetési és hozzájárulásos szervezeteit, más jogi személyeket és létesítményeket,
m)
helyi népszavazást szervez a község életének és fejlődésének fontos kérdéseiről,
n)
biztosítja a közrendet a községben,
o)
külön jogszabályok6) szerinti terjedelemben biztosítja a kulturális műemlékek védelmét, és gondoskodik a természeti értékek megőrzéséről,
p)
külön jogszabály6a) szerinti terjedelemben feladatokat lát el a szociális segélynyújtás területén,
r)
hitelesíti az okiratokat és az okiratokon szereplő aláírásokat,
s)
államnyelven, adott esetben a nemzeti kisebbség nyelvén is vezeti a községi krónikát.6b)
(4)
Ha a törvény a község hatáskörének szabályozása során nem írja elő, hogy az államigazgatás átruházott hatáskörének gyakorlásáról van szó, akkor úgy tekintendő, hogy a község önkormányzati hatáskörének gyakorlásáról van szó.
(5)
A község a területi önkormányzat ügyeiben
a)
rendeletben állapítja meg
1.
az utcák és más közterületek elnevezését, valamint azok módosítását (2.b §),
2.
a község tisztaságának fenntartására és a közzöld védelmére vonatkozó szabályokat [(3) bekezdés g) pont],
3.
az üzletek nyitvatartási idejére és a szolgáltatások üzemidejére vonatkozó szabályokat [(3) bekezdés i) pont],
4.
a helyi népszavazás megszervezésének részleteit [(3) bekezdés m) pont és 11.a §],
5.
azokat a tevékenységeket, amelyek végzése egy bizonyos időre vagy egy bizonyos helyen tilos vagy korlátozott [(3) bekezdés n) pont],
6.
további részleteket, ha külön törvény így rendelkezik,
b)
rendeletben az a) pontban foglaltaktól eltérő egyéb részleteket is megállapíthat.
(6)
A község a (2) bekezdés k) pontja szerinti önkormányzati hatáskörének gyakorlása során úgy is eljárhat, hogy a községben folytatott beruházási tevékenységgel összefüggésben írásban megállapodik a beruházóval abban, hogy e beruházási tevékenység részét képezi egy másik, teljesen vagy részben a beruházó költségére és a község javára végzett tevékenység is, és e másik tevékenység eredménye térítésmentesen a községre száll át. Amennyiben a község az első mondat szerint jár el, a község önkormányzati hatáskörének gyakorlása során végzett tevékenységről van szó. Ha az első mondat szerinti másik tevékenység egy építmény létrehozása,
a)
az építménynek azon a kataszteri területen vagy annak azon részén kell elhelyezkednie, ahol a beruházási tevékenység folyik, és valamely olyan célra kell szolgálnia, amelyre a helyi fejlesztési illetékből származó bevétel felhasználható, és
b)
a község mint területrendezési szerv az Építési törvény szerinti érintett szerv az építési szándékkal kapcsolatos eljárásban, és kötelező érvényű állásfoglalást ad ki az első mondat szerinti megállapodás építmény létrehozására vonatkozó részének az építési szándékra vonatkozó javaslattal való összhangjáról.
§ 5
Vzťah štátu a obce
(1)
Na obec možno zákonom preniesť niektoré úlohy štátnej správy, ak je ich plnenie týmto spôsobom racionálnejšie a efektívnejšie. S prenesením úloh na obec štát poskytne obci potrebné finančné a iné materiálne prostriedky.
(2)
Výkon štátnej správy prenesený na obec zákonom riadi a kontroluje vláda.8a) Obec pri rozhodovaní o právach a povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb vo veciach preneseného výkonu štátnej správy koná podľa zákonov a iných všeobecne záväzných právnych predpisov; v ostatných prípadoch sa riadi aj uzneseniami vlády a internými normatívnymi aktmi ministerstiev a iných ústredných orgánov štátnej správy.
(3)
Ak obec dlhodobo, najmenej šesť mesiacov nevykonáva svoju pôsobnosť pri prenesenom výkone štátnej správy a neurobila v tomto čase žiadne opatrenie na zabezpečenie jej výkonu, najbližší orgán štátnej správy, ktorý vykonáva štátnu správu na príslušnom úseku podľa osobitného zákona, písomne vyzve obec na nápravu a určí jej na to lehotu. Ak obec v určenej lehote nezabezpečila nápravu, je príslušný konať orgán štátnej správy podľa prvej vety. Prvá a druhá veta sa nepoužijú, ak ide o rozhodovanie podľa správneho poriadku.
(4)
Obec je povinná uhradiť orgánu štátnej správy finančné prostriedky za prenesený výkon štátnej správy, ktorý uskutočnil z dôvodu jej nečinnosti.
(5)
Orgány štátnej správy prerokúvajú s obcami alebo s ich združeniami opatrenia týkajúce sa obcí pred ich prijatím a s prijatými opatreniami ich oboznamujú.
(6)
Obce podliehajú dozoru štátu v rozsahu vymedzenom osobitnými zákonmi.8a)
(7)
V záujme plnenia úloh obec spolupracuje s orgánmi štátu. Orgány štátu poskytujú obciam pomoc v odborných veciach a potrebné údaje z jednotlivých evidencií vedených orgánmi štátu a podieľajú sa na odbornej príprave zamestnancov obcí a poslancov obecných zastupiteľstiev (ďalej len „poslanec“). Obce poskytujú orgánom štátu potrebné údaje pre jednotlivé evidencie vedené orgánmi štátu alebo pre úradné konania v rozsahu vymedzenom osobitnými zákonmi.
(8)
Obec poskytuje súčinnosť pri zabezpečovaní kancelárskych priestorov a iných nebytových priestorov pre štátny orgán, ktorý má na jej území sídlo alebo pracovisko.
(9)
Spor z verejnoprávnej zmluvy medzi štátom a obcou, ako aj medzi obcami, rozhoduje súd.
5. §
Az állam és a község kapcsolata
(1)
A községre törvénnyel átruházhatók az államigazgatás egyes feladatai, ha azok teljesítése ilyen módon racionálisabb és hatékonyabb. A feladatok községre történő átruházásával egyidejűleg az állam biztosítja a község számára a szükséges pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket.
(2)
A törvénnyel a községre átruházott államigazgatási hatáskör gyakorlását a kormány irányítja és ellenőrzi.8a) A község a természetes személyek és jogi személyek jogairól és kötelezettségeiről való döntéshozatal során az átruházott államigazgatási hatáskör gyakorlásával kapcsolatos ügyekben a törvények és más általánosan kötelező érvényű jogszabályok szerint jár el; egyéb esetekben a kormány határozatai, valamint a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek belső normatív aktusai is irányadóak számára.
(3)
Ha a község tartósan, legalább hat hónapig nem gyakorolja hatáskörét az átruházott államigazgatási hatáskör gyakorlása során, és ez idő alatt nem tett semmilyen intézkedést annak gyakorlásának biztosítására, a legközelebbi államigazgatási szerv, amely a külön törvény szerint az adott területen államigazgatást gyakorol, írásban felszólítja a községet a jogorvoslatra, és határidőt szab neki erre. Ha a község a megadott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, az első mondat szerinti államigazgatási szerv jogosult eljárni. Az első és a második mondat nem alkalmazandó, ha a közigazgatási rendtartás szerinti döntéshozatalról van szó.
(4)
A község köteles megtéríteni az államigazgatási szervnek az átruházott államigazgatási hatáskör gyakorlásáért felmerült pénzügyi eszközöket, amelyet a község mulasztása miatt végzett el.
(5)
Az államigazgatási szervek a községeket érintő intézkedéseket azok elfogadása előtt megtárgyalják a községekkel vagy azok társulásaival, és tájékoztatják őket az elfogadott intézkedésekről.
(6)
A községek a külön törvényekben8a) meghatározott mértékben állami felügyelet alatt állnak.
(7)
Feladatai teljesítése érdekében a község együttműködik az állami szervekkel. Az állami szervek szakmai kérdésekben segítséget nyújtanak a községeknek, és megadják a szükséges adatokat az állami szervek által vezetett egyes nyilvántartásokból, valamint részt vesznek a községi alkalmazottak és a községi képviselő-testületek tagjainak (a továbbiakban: „képviselő”) szakmai képzésében. A községek a külön törvényekben meghatározott mértékben megadják az állami szerveknek az állami szervek által vezetett egyes nyilvántartásokhoz vagy a hivatali eljárásokhoz szükséges adatokat.
(8)
A község közreműködik irodahelyiségek és egyéb, nem lakáscélú helyiségek biztosításában azon állami szerv számára, amelynek a területén székhelye vagy munkahelye van.
(9)
Az állam és a község, valamint a községek közötti közjogi szerződésből eredő vitában a bíróság dönt.
§ 6
Všeobecne záväzné nariadenia obce
(1)
Obec môže vo veciach územnej samosprávy vydávať nariadenia; nariadenie nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, zákonmi a medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom.
(2)
Vo veciach, v ktorých obec plní úlohy štátnej správy, môže vydávať nariadenie len na základe splnomocnenia zákonom a v jeho medziach. Také nariadenie nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, medzinárodnými zmluvami, ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, so zákonmi, s nariadeniami vlády, so všeobecne záväznými predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy.
(3)
Návrh nariadenia, o ktorom má rokovať obecné zastupiteľstvo, zverejní obec jeho vyvesením na úradnej tabuli v obci najmenej 15 dní pred rokovaním obecného zastupiteľstva o návrhu nariadenia. Návrh nariadenia sa zverejní aj na webovom sídle obce v tej istej lehote.
(4)
Dňom vyvesenia návrhu nariadenia začína plynúť najmenej desaťdňová lehota, počas ktorej môžu fyzické osoby a právnické osoby uplatniť pripomienku k návrhu nariadenia v písomnej forme, elektronicky alebo ústne do zápisnice na obecnom úrade. Pripomienkou možno v určenej lehote navrhnúť nový text alebo odporučiť úpravu textu, a to doplnenie, zmenu, vypustenie alebo spresnenie pôvodného textu. Z pripomienky musí byť zrejmé, kto ju predkladá. Na ostatné podnety nemusí navrhovateľ nariadenia prihliadať, a to najmä vtedy, ak nie sú zdôvodnené.
(5)
V prípade ohrozenia,8ba) mimoriadnej udalosti, odstraňovania následkov mimoriadnej udalosti, ak právny predpis, na základe ktorého sa nariadenie prijíma, nebol včas zverejnený v Zbierke zákonov alebo ak je potrebné zabrániť škodám na majetku, postup podľa odsekov 3 a 4 sa nepoužije.
(6)
Vyhodnotenie pripomienok uskutoční navrhovateľ nariadenia s príslušnou komisiou, ak je zriadená. Vyhodnotenie obsahuje stručný obsah pripomienky, údaje o tom, kto predložil pripomienku, ktorým pripomienkam sa vyhovelo alebo nevyhovelo a z akých dôvodov.
(7)
Vyhodnotenie pripomienok sa musí predložiť poslancom v písomnej forme najneskôr tri dni pred rokovaním obecného zastupiteľstva o návrhu nariadenia.
(8)
Nariadenie sa musí vyhlásiť. Vyhlásenie sa vykoná vyvesením nariadenia na úradnej tabuli v obci najmenej na 15 dní; účinnosť nadobúda pätnástym dňom od vyvesenia, ak v ňom nie je ustanovený neskorší začiatok účinnosti. Ak je to odôvodnené naliehavým verejným záujmom, možno v nariadení výnimočne ustanoviť skorší začiatok jeho účinnosti, najskôr však dňom vyhlásenia.
(9)
Vyvesenie nariadenia na úradnej tabuli v obci je podmienkou jeho platnosti; okrem toho sa nariadenie zverejní aj na webovom sídle obce.
(10)
Nariadenia musia byť každému prístupné na obecnom úrade obce, ktorá ich vydala.
6. §
A község általánosan kötelező érvényű rendeletei
(1)
A község a területi önkormányzat ügyeiben rendeleteket adhat ki; a rendelet nem lehet ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányerejű törvényekkel, a törvényekkel és azokkal a nemzetközi szerződésekkel, amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket a törvényben meghatározott módon ratifikáltak és hirdettek ki.
(2)
Azokban az ügyekben, amelyekben a község államigazgatási feladatokat lát el, csak törvényi felhatalmazás alapján és annak keretein belül adhat ki rendeletet. Az ilyen rendelet nem lehet ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmányerejű törvényekkel, a törvényben meghatározott módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, a törvényekkel, a kormányrendeletekkel, a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek általánosan kötelező érvényű jogszabályaival.
(3)
A rendelettervezetet, amelyről a helyi képviselő-testületnek tárgyalnia kell, a község a helyi képviselő-testület rendelettervezetről szóló tárgyalása előtt legalább 15 nappal a község hirdetőtábláján való kifüggesztéssel teszi közzé. A rendelettervezetet ugyanazon határidőn belül a község honlapján is közzéteszik.
(4)
A rendelettervezet kifüggesztésének napjával kezdődik egy legalább tíznapos határidő, amely alatt a természetes és jogi személyek írásban, elektronikusan vagy a községi hivatalban szóban jegyzőkönyvbe mondva észrevételt tehetnek a rendelettervezethez. Az észrevételben a megadott határidőn belül új szöveget lehet javasolni, vagy a szöveg módosítását lehet ajánlani, mégpedig az eredeti szöveg kiegészítését, megváltoztatását, elhagyását vagy pontosítását. Az észrevételből egyértelműen ki kell derülnie, hogy ki nyújtja be. A rendelet javaslattevőjének nem kell figyelembe vennie a többi beadványt, különösen akkor, ha azok nincsenek megindokolva.
(5)
Veszélyhelyzet,8ba) rendkívüli esemény, rendkívüli esemény következményeinek elhárítása esetén, ha a jogszabályt, amely alapján a rendeletet elfogadják, nem tették közzé időben a Törvénytárban, vagy ha a vagyoni károk megelőzése érdekében szükséges, a (3) és (4) bekezdés szerinti eljárás nem alkalmazandó.
(6)
Az észrevételek kiértékelését a rendelet javaslattevője az illetékes bizottsággal végzi, ha ilyen létre lett hozva. A kiértékelés tartalmazza az észrevétel rövid tartalmát, az észrevételt benyújtó személy adatait, valamint azt, hogy mely észrevételeknek tettek eleget vagy nem tettek eleget, és milyen okokból.
(7)
Az észrevételek kiértékelését legkésőbb három nappal a helyi képviselő-testület rendelettervezetről szóló tárgyalása előtt írásos formában be kell nyújtani a képviselőknek.
(8)
A rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés a rendeletnek a község hirdetőtábláján legalább 15 napra történő kifüggesztésével történik; a kifüggesztéstől számított tizenötödik napon lép hatályba, hacsak abban nincs későbbi hatálybalépési időpont meghatározva. Ha sürgős közérdek indokolja, a rendeletben kivételesen korábbi hatálybalépési időpont is megállapítható, de legkorábban a kihirdetés napján.
(9)
A rendeletnek a község hirdetőtábláján való kifüggesztése az érvényességének feltétele; ezenkívül a rendeletet a község honlapján is közzéteszik.
(10)
A rendeleteknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük az azokat kiadó község községi hivatalában.
§ 6a
(1)
Ak súd na návrh prokurátora rozhodnutím vyslovil, že medzi všeobecne záväzným nariadením vo veciach územnej samosprávy a zákonom je nesúlad a vo veciach pri plnení úloh štátnej správy aj s nariadením vlády a všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy, stráca všeobecne záväzné nariadenie, jeho časť, prípadne niektoré jeho ustanovenia účinnosť dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(2)
Obec, ktorá vydala všeobecne záväzné nariadenie, je povinná do šiestich mesiacov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu uviesť ho vo veciach územnej samosprávy do súladu so zákonom a vo veciach pri plnení úloh štátnej správy aj s nariadením vlády a všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy. Ak tak obec neurobí, všeobecne záväzné nariadenie, jeho časť, prípadne niektoré jeho ustanovenia strácajú platnosť po šiestich mesiacoch od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(3)
Rozhodnutie súdu podľa odseku 1 a podľa osobitného zákona8c) zverejní obec jeho vyvesením na úradnej tabuli a na webovom sídle obce na šesť mesiacov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu. Tým nie je dotknutý postup pri príprave a vydávaní všeobecne záväzného nariadenia podľa § 6.
6.a §
(1)
Ha a bíróság az ügyész javaslatára határozatban kimondta, hogy a területi önkormányzati ügyekben hozott általánosan kötelező érvényű rendelet és a törvény között nincs összhang, és az államigazgatási feladatok ellátása során hozott ügyekben a kormányrendelettel, valamint a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek általánosan kötelező érvényű jogszabályaival sincs összhangban, az általánosan kötelező érvényű rendelet, annak egy része, illetve egyes rendelkezései a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályukat vesztik.
(2)
Az általánosan kötelező érvényű rendeletet kiadó község köteles a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül azt a területi önkormányzati ügyekben összhangba hozni a törvénnyel, és az államigazgatási feladatok ellátása során hozott ügyekben a kormányrendelettel, valamint a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek általánosan kötelező érvényű jogszabályaival is. Ha a község ezt nem teszi meg, az általánosan kötelező érvényű rendelet, annak egy része, illetve egyes rendelkezései a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével érvényüket vesztik.
(3)
A bíróság (1) bekezdés szerinti és külön törvény8c) szerinti határozatát a község a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapra a hirdetőtábláján és a honlapján való kifüggesztéssel teszi közzé. Ez nem érinti az általánosan kötelező érvényű rendelet előkészítésére és kiadására vonatkozó, a 6. § szerinti eljárást.
§ 6b
 
Ak súd uznesením na návrh prokurátora dočasne pozastavil účinnosť všeobecne záväzného nariadenia obce alebo samosprávneho kraja, jeho časti, prípadne niektorého jeho ustanovenia podľa osobitného zákona,8d) obec zverejní právoplatné uznesenie súdu jeho vyvesením na úradnej tabuli, a to až do času, kým nie je zrušené alebo nestratí platnosť. Právoplatné uznesenie súdu zverejní obec aj na webovom sídle obce v tej istej lehote.
6.b §
 
Ha a bíróság az ügyész javaslatára végzéssel ideiglenesen felfüggesztette a község vagy a megyei önkormányzat általánosan kötelező érvényű rendeletének, annak egy részének, illetve egyes rendelkezéseinek hatályát külön törvény8d) szerint, a község a bíróság jogerős végzését a hirdetőtábláján való kifüggesztéssel teszi közzé, egészen addig, amíg azt hatályon kívül nem helyezik, vagy érvényét nem veszti. A bíróság jogerős végzését a község ugyanazon határidőn belül a honlapján is közzéteszi.
§ 7
Financovanie obce
(1)
Obec financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.
(2)
Obec môže na plnenie svojich úloh použiť návratné zdroje financovania a prostriedky mimorozpočtových peňažných fondov.
(3)
Na plnenie rozvojového programu obce alebo na plnenie inej úlohy, na ktorej má štát záujem, možno obci poskytnúť štátnu dotáciu. Použitie štátnej dotácie je preskúmateľné štátnym orgánom podľa osobitných predpisov.
(4)
Obci, ktorej vlastné príjmy nepostačujú na plnenie úloh samosprávy, možno poskytnúť štátnu dotáciu.
(5)
Obec môže svoje úlohy financovať aj z prostriedkov združených s inými obcami, so samosprávnymi krajmi a s inými právnickými osobami alebo fyzickými osobami.
(6)
Obec si môže na plnenie svojich úloh zriadiť mimorozpočtové peňažné fondy. Na plnenie úloh spoločných pre viac obcí alebo z iného dôvodu môžu obce zriadiť spoločný fond; správu fondu vykonáva rada fondu ustanovená obcami, ktoré fond zriadili, a to podľa dohodnutých pravidiel.
7. §
A község finanszírozása
(1)
A község szükségleteit elsősorban saját bevételeiből, az állami költségvetésből származó dotációkból és más forrásokból finanszírozza.
(2)
A község feladatainak teljesítésére visszatérítendő finanszírozási forrásokat és a költségvetésen kívüli pénzalapok eszközeit is felhasználhatja.
(3)
A község fejlesztési programjának teljesítésére vagy más, állami érdekű feladat teljesítésére a községnek állami dotáció nyújtható. Az állami dotáció felhasználását külön jogszabályok szerint állami szerv vizsgálja felül.
(4)
Annak a községnek, amelynek saját bevételei nem elegendőek az önkormányzati feladatok ellátására, állami dotáció nyújtható.
(5)
A község feladatait más községekkel, a megyei önkormányzatokkal és más jogi vagy természetes személyekkel társított eszközökből is finanszírozhatja.
(6)
A község feladatainak teljesítésére költségvetésen kívüli pénzalapokat hozhat létre. Több község közös feladatainak teljesítésére vagy más okból a községek közös alapot hozhatnak létre; az alap kezelését az alapot létrehozó községek által létrehozott alaptanács végzi, a megállapodás szerinti szabályok szerint.
§ 8
Majetok obce
(1)
Majetkom obce sú veci vo vlastníctve obce a majetkové práva obce.
(2)
Majetok obce slúži na plnenie úloh obce.
(3)
Majetok obce sa má zveľaďovať a zhodnocovať a vo svojej celkovej hodnote zásadne nezmenšený zachovať. Darovanie nehnuteľného majetku obce je neprípustné, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(4)
Majetok obce možno použiť najmä na verejné účely, na podnikateľskú činnosť a na výkon samosprávy obce.
(5)
Majetok obce, ktorý slúži na verejné účely (najmä pre miestne komunikácie a iné verejné priestranstvá), je verejne prístupný a možno ho obvyklým spôsobom používať, ak jeho používanie obec neobmedzila.
(6)
Majetok obce a nakladanie s ním upravuje osobitný zákon.9)
8. §
A község vagyona
(1)
A község vagyonát a község tulajdonában lévő dolgok és a község vagyoni jogai képezik.
(2)
A község vagyona a község feladatainak teljesítését szolgálja.
(3)
A község vagyonát gyarapítani és értékelni kell, és összértékét alapvetően csökkentetlenül kell megőrizni. A község ingatlanvagyonának elajándékozása nem megengedett, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(4)
A község vagyona különösen közcélokra, vállalkozói tevékenységre és a községi önkormányzat működésére használható fel.
(5)
A község közcélokat szolgáló vagyona (különösen a helyi utak és más közterületek) nyilvánosan hozzáférhető, és a szokásos módon használható, hacsak a község a használatát nem korlátozta.
(6)
A község vagyonát és a vele való vagyongazdálkodást külön törvény szabályozza.9)
§ 9
Rozpočet obce
(1)
Základom finančného hospodárenia obce je rozpočet obce, ktorý sa zostavuje na obdobie jedného kalendárneho roka.
(2)
Obec zverejní návrh rozpočtu obce a návrh záverečného účtu obce najmenej 15 dní pred rokovaním obecného zastupiteľstva na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce; ustanovenia § 6 ods. 4 až 7 platia rovnako.
(3)
Prebytky rozpočtu obce možno previesť do mimorozpočtového peňažného fondu obce alebo do rozpočtu obce na ďalší kalendárny rok.
(4)
Obec vedie účtovníctvo podľa osobitného zákona.9a) Ročnú účtovnú závierku obce overuje audítor.9b) Audítor overuje aj ďalšie skutočnosti ustanovené osobitným zákonom.10)
(5)
Postavenie rozpočtu obce, jeho tvorbu a obsah, pravidlá rozpočtového hospodárenia, tvorbu a použitie mimorozpočtových zdrojov, spôsob finančného vyrovnávania medzi obcami, vzťahy k štátnemu rozpočtu a k rozpočtu samosprávneho kraja ustanovuje osobitný zákon.10)
9. §
A község költségvetése
(1)
A község pénzügyi gazdálkodásának alapja a község költségvetése, amelyet egy naptári évre állítanak össze.
(2)
A község a költségvetés-tervezetét és a zárszámadás-tervezetét legalább 15 nappal a helyi képviselő-testület ülése előtt közzéteszi a község hirdetőtábláján és honlapján; a 6. § 4–7. bek. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(3)
A község költségvetési többlete átvezethető a község költségvetésen kívüli pénzalapjába vagy a község következő naptári évi költségvetésébe.
(4)
A község a könyvelését külön törvény szerint vezeti.9a) A község éves pénzügyi beszámolóját könyvvizsgáló ellenőrzi.9b) A könyvvizsgáló a külön törvényben meghatározott egyéb tényeket is ellenőrzi.10)
(5)
A községi költségvetés helyzetét, annak létrehozását és tartalmát, a költségvetési gazdálkodás szabályait, a költségvetésen kívüli források képzését és felhasználását, a községek közötti pénzügyi elszámolás módját, az állami költségvetéshez és a megyei önkormányzat költségvetéséhez fűződő viszonyokat külön törvény szabályozza.10)
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
ORGÁNY OBCE
A KÖZSÉG SZERVEI
§ 10
Základné ustanovenie
(1)
Orgánmi obce sú
a)
obecné zastupiteľstvo,
b)
starosta obce (ďalej len „starosta“).
(2)
Obecné zastupiteľstvo môže zriadiť a zrušiť podľa potreby stále alebo dočasné výkonné, kontrolné a poradné orgány, najmä obecnú radu, komisie, obecný mládežnícky parlament, radu seniorov a určuje im náplň práce; môže zriadiť a zrušiť aj ďalšie svoje orgány a útvary, ak tak ustanovuje osobitný zákon.10a)
10. §
Alapvető rendelkezések
(1)
A község szervei
a)
a helyi képviselő-testület,
b)
a község polgármestere (a továbbiakban: „polgármester”).
(2)
A helyi képviselő-testület szükség szerint létrehozhat és megszüntethet állandó vagy ideiglenes végrehajtó, ellenőrző és tanácsadó szerveket, különösen a községi tanácsot, bizottságokat, a községi ifjúsági parlamentet, a szeniorok tanácsát, és meghatározza munkakörüket; létrehozhat és megszüntethet más szerveket és szervezeti egységeket is, ha külön törvény így rendelkezik.10a)
§ 11
Obecné zastupiteľstvo
(1)
Obecné zastupiteľstvo je zastupiteľský zbor obce zložený z poslancov zvolených v priamych voľbách obyvateľmi obce. Volebné pravidlá upravuje osobitný predpis.5) Funkčné obdobie obecného zastupiteľstva sa končí zložením sľubu poslancov novozvoleného obecného zastupiteľstva.
(2)
Funkcia poslanca je nezlučiteľná s funkciou
a)
starostu,
b)
zamestnanca obce, v ktorej bol zvolený; to neplatí, ak zamestnanec obce je dlhodobo uvoľnený na výkon funkcie poslanca,10aa)
c)
štatutárneho orgánu rozpočtovej organizácie alebo príspevkovej organizácie zriadenej obcou, v ktorej bol zvolený,
d)
podľa osobitného zákona.10b)
(3)
Počet poslancov na celé volebné obdobie určí pred voľbami obecné zastupiteľstvo podľa počtu obyvateľov obce takto:
a)
do 40 obyvateľov obce 3 poslanci,
b)
od 41 do 500 obyvateľov obce 3 až 5 poslancov,
c)
od 501 do 1 000 obyvateľov obce 5 až 7 poslancov,
d)
od 1 001 do 3 000 obyvateľov obce 7 až 9 poslancov,
e)
od 3 001 do 5 000 obyvateľov obce 9 až 11 poslancov,
f)
od 5 001 do 10 000 obyvateľov obce 11 až 13 poslancov,
g)
od 10 001 do 20 000 obyvateľov obce 13 až 19 poslancov,
h)
od 20 001 do 50 000 obyvateľov obce 15 až 25 poslancov,
i)
od 50 001 do 100 000 obyvateľov obce 19 až 31 poslancov,
j)
nad 100 000 obyvateľov obce 23 až 41 poslancov.
(4)
Obecné zastupiteľstvo rozhoduje o základných otázkach života obce, najmä je mu vyhradené
a)
určovať zásady hospodárenia a nakladania s majetkom obce a s majetkom štátu, ktorý užíva, schvaľovať najdôležitejšie úkony týkajúce sa tohto majetku a kontrolovať hospodárenie s ním,
b)
schvaľovať rozpočet obce a jeho zmeny, kontrolovať jeho čerpanie a schvaľovať záverečný účet obce, vyhlásiť dobrovoľnú zbierku a ustanoviť jej podmienky, schvaľovať emisiu komunálnych dlhopisov, schvaľovať zmluvu uzavretú podľa § 20 ods. 1, rozhodovať o prijatí úveru alebo pôžičky, o prevzatí záruky za poskytnutie návratnej finančnej výpomoci zo štátneho rozpočtu; v rozsahu určenom zastupiteľstvom môže zmeny rozpočtu vykonávať starosta,
c)
schvaľovať územný plán obce a územný plán zóny vrátane ich zmien a doplnkov, a to spolu s nariadením, ktorým sa vyhlasuje ich záväzná časť a schvaľovať koncepciu rozvoja jednotlivých oblastí života obce,
d)
rozhodovať o zavedení a zrušení miestnej dane a ukladať miestny poplatok,5a)
e)
určovať náležitosti miestnej dane alebo miestneho poplatku,
f)
vyhlasovať miestne referendum o najdôležitejších otázkach života a rozvoja obce a zvolávať zhromaždenie obyvateľov obce,
g)
uznášať sa na nariadeniach,
h)
schvaľovať dohody o medzinárodnej spolupráci a členstvo obce v medzinárodnom združení podľa § 21 ods. 1,
i)
určiť plat starostu podľa osobitného zákona11) a určiť najneskôr 90 dní pred voľbami na celé funkčné obdobie rozsah výkonu funkcie starostu; zmeniť počas funkčného obdobia na návrh starostu rozsah výkonu jeho funkcie,
j)
voliť a odvolávať hlavného kontrolóra obce (ďalej len „hlavný kontrolór“), určiť rozsah výkonu funkcie hlavného kontrolóra a jeho plat, schvaľovať odmenu hlavnému kontrolórovi,
k)
schvaľovať štatút obce, rokovací poriadok obecného zastupiteľstva a zásady odmeňovania poslancov,
l)
zriaďovať, zrušovať a kontrolovať rozpočtové a príspevkové organizácie obce a na návrh starostu vymenúvať a odvolávať ich vedúcich (riaditeľov), zakladať a zrušovať obchodné spoločnosti a iné právnické osoby a schvaľovať zástupcov obce do ich štatutárnych a kontrolných orgánov, ako aj schvaľovať majetkovú účasť obce v právnickej osobe,
m)
schvaľovať združovanie obecných prostriedkov a činností a účasť v združeniach, ako aj zriadenie spoločného regionálneho alebo záujmového fondu,
n)
zriaďovať a zrušovať orgány potrebné na samosprávu obce a určovať náplň ich práce,
o)
udeľovať čestné občianstvo obce, obecné vyznamenania a ceny,
p)
ustanoviť erb obce, vlajku obce, pečať obce, prípadne znelku obce,
q)
vydávať súhlas s pričlenením obce podľa § 2aa ods. 1,
r)
upravovať podrobnosti o zložení, právomociach a úlohách orgánov obecného zastupiteľstva podľa § 10 ods. 2 prvej vety, ako aj o odmeňovaní ich členov,
s)
schvaľovať podnety na obstaranie územnoplánovacej dokumentácie a podnety na jej aktualizáciu, ak ide o pozemok vo vlastníctve obce.
11. §
A helyi képviselő-testület
(1)
A helyi képviselő-testület a község képviseleti szerve, amely a község lakosai által közvetlen választásokon megválasztott képviselőkből áll. A választási szabályokat külön jogszabály szabályozza.5) A helyi képviselő-testület megbízatási ideje az újonnan megválasztott helyi képviselő-testület képviselőinek eskütételével ér véget.
(2)
A képviselői tisztség összeférhetetlen:
a)
a polgármesteri tisztséggel,
b)
a község alkalmazottjának tisztségével, amelyben megválasztották; ez nem érvényes, ha a község alkalmazottja hosszú távra fel van mentve a képviselői tisztség gyakorlása alól,10aa)
c)
a község által létrehozott költségvetési szerv vagy hozzájárulásos szervezet statutárius szervének tisztségével, amelyben megválasztották,
d)
a külön törvény szerinti tisztséggel.10b)
(3)
A képviselők számát a teljes választási időszakra a választások előtt a helyi képviselő-testület határozza meg a község lakosainak száma szerint az alábbiak szerint:
a)
40 lakosig 3 képviselő,
b)
41-től 500 lakosig 3-5 képviselő,
c)
501-től 1 000 lakosig 5-7 képviselő,
d)
1 001-től 3 000 lakosig 7-9 képviselő,
e)
3 001-től 5 000 lakosig 9-11 képviselő,
f)
5 001-től 10 000 lakosig 11-13 képviselő,
g)
10 001-től 20 000 lakosig 13-19 képviselő,
h)
20 001-től 50 000 lakosig 15-25 képviselő,
i)
50 001-től 100 000 lakosig 19-31 képviselő,
j)
100 000 lakos felett 23-41 képviselő.
(4)
A helyi képviselő-testület dönt a község életének alapvető kérdéseiről, különösen a kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)
meghatározza a községi vagyonnal és az általa használt állami vagyonnal való gazdálkodás és kezelés elveit, jóváhagyja az e vagyonnal kapcsolatos legfontosabb jogi aktusokat, és ellenőrzi az azzal való gazdálkodást,
b)
jóváhagyja a község költségvetését és annak módosításait, ellenőrzi annak merítését és jóváhagyja a község zárszámadását, önkéntes gyűjtést hirdet és meghatározza annak feltételeit, jóváhagyja a községi kötvények kibocsátását, jóváhagyja a 20. § 1. bek. szerint kötött szerződést, dönt hitel vagy kölcsön felvételéről, az állami költségvetésből nyújtott visszatérítendő pénzügyi támogatásért való kezességvállalásról; a képviselő-testület által meghatározott terjedelemben a költségvetés módosításait a polgármester is elvégezheti,
c)
jóváhagyja a község rendezési tervét és a zóna rendezési tervét, beleértve azok módosításait és kiegészítéseit, mégpedig azzal a rendelettel együtt, amellyel kihirdetik azok kötelező érvényű részét, és jóváhagyja a község életének egyes területeire vonatkozó fejlesztési koncepciót,
d)
dönt a helyi adó bevezetéséről és megszüntetéséről, és helyi illetéket vet ki,5a)
e)
meghatározza a helyi adó vagy a helyi illeték kellékeit,
f)
helyi népszavazást ír ki a község életének és fejlődésének legfontosabb kérdéseiről, és összehívja a község lakosainak gyűlését,
g)
rendeleteket fogad el,
h)
jóváhagyja a nemzetközi együttműködésről szóló megállapodásokat és a község tagságát egy nemzetközi társulásban a 21. § 1. bek. szerint,
i)
meghatározza a polgármester fizetését külön törvény szerint11), és legkésőbb 90 nappal a választások előtt a teljes hivatali időszakra meghatározza a polgármesteri tisztség gyakorlásának terjedelmét; a hivatali időszak alatt a polgármester javaslatára módosítja tisztsége gyakorlásának terjedelmét,
j)
megválasztja és visszahívja a község főellenőrét (a továbbiakban: „főellenőr”), meghatározza a főellenőri tisztség gyakorlásának terjedelmét és a fizetését, jóváhagyja a főellenőr jutalmát,
k)
jóváhagyja a község alapokmányát, a községi képviselő-testület tárgyalási rendjét és a képviselők díjazásának elveit,
l)
létrehozza, megszünteti és ellenőrzi a község költségvetési és hozzájárulásos szervezeteit, és a polgármester javaslatára kinevezi és visszahívja azok vezetőit (igazgatóit), gazdasági társaságokat és más jogi személyeket alapít és szüntet meg, és jóváhagyja a község képviselőit azok statutárius és ellenőrző szerveibe, valamint jóváhagyja a község vagyoni részesedését egy jogi személyben,
m)
jóváhagyja a községi eszközök és tevékenységek társítását és a társulásokban való részvételt, valamint közös regionális vagy érdekalap létrehozását,
n)
létrehozza és megszünteti a községi önkormányzathoz szükséges szerveket, és meghatározza azok munkakörét,
o)
a község díszpolgári címét, községi kitüntetéseket és díjakat adományoz,
p)
megállapítja a község címerét, zászlaját, pecsétjét, esetlegesen a község szignálját,
q)
hozzájárulást ad a községhez való csatoláshoz a 2.aa § 1. bek. szerint,
r)
szabályozza a községi képviselő-testület szervei összetételének, hatásköreinek és feladatainak részleteit a 10. § 2. bek. első mondata szerint, valamint azok tagjainak díjazását,
s)
jóváhagyja a rendezési terv kidolgozására és frissítésére vonatkozó kezdeményezéseket, ha a község tulajdonában lévő telekről van szó.
§ 11a
(1)
Obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum, ak ide o
a)
zlúčenie obcí, rozdelenie alebo zrušenie obce, ako aj zmenu názvu obce,
b)
odvolanie starostu (§ 13a ods. 3),
c)
petíciu skupiny obyvateľov obce aspoň 30 % oprávnených voličov,12)
 
d)
zmenu označenia obce, alebo
e)
ak tak ustanovuje osobitný zákon.
(2)
Obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum o rozdelení obce podľa odseku 1 písm. a), ak sú splnené podmienky rozdelenia uvedené v tomto zákone.
(3)
Petíciu podľa odseku 1 písm. c) overujú aspoň traja poslanci určení obecným zastupiteľstvom, ktorí nemôžu byť členmi petičného výboru, a starosta; starosta neoveruje petíciu podanú podľa § 13a ods. 3 písm. a). Ak petícia spĺňa náležitosti ustanovené osobitným zákonom2a) a ak ide o rozdelenie obce, aj náležitosti podľa odseku 2, obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum tak, aby sa uskutočnilo do 90 dní od doručenia petície obci; to platí aj v prípade petície podľa § 13a ods. 3 písm. a).
(4)
Obecné zastupiteľstvo môže vyhlásiť miestne referendum aj pred rozhodnutím o ďalších dôležitých veciach samosprávy obce (§ 4).
(5)
Obecné zastupiteľstvo vyhlási miestne referendum podľa odseku 1 písm. a), b), d) a e) a odseku 4 tak, aby sa uskutočnilo do 90 dní od schválenia uznesenia o vyhlásení miestneho referenda.
(6)
Po vyhlásení miestneho referenda obecné zastupiteľstvo bezodkladne zriadi na hlasovanie a sčítavanie hlasov komisiu pre miestne referendum a určí lehotu na jej prvé zasadnutie.
(7)
Obec najneskôr 15 dní pred dňom konania miestneho referenda zverejní oznámenie o vyhlásení miestneho referenda na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ako aj iným spôsobom, ktorý určí obecné zastupiteľstvo. Oznámenie o vyhlásení miestneho referenda obsahuje
a)
dátum schválenia uznesenia obecného zastupiteľstva o vyhlásení miestneho referenda alebo dátum doručenia petície,
b)
otázku alebo otázky, ktoré sa obyvateľom obce predkladajú na rozhodnutie,
c)
miesto, dátum a čas konania miestneho referenda,
d)
spôsob úpravy hlasovacieho lístka.
(8)
Výsledky miestneho referenda sú platné, ak sa na ňom zúčastnila aspoň polovica oprávnených voličov12) a ak bolo rozhodnutie prijaté nadpolovičnou väčšinou platných hlasov účastníkov miestneho referenda. Obec vyhlási výsledky miestneho referenda do troch dní od doručenia zápisnice o výsledkoch hlasovania na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce.
11.a §
(1)
A községi képviselő-testület helyi népszavazást ír ki, ha a következőkről van szó:
a)
községek egyesítése, a község felosztása vagy megszüntetése, valamint a község nevének megváltoztatása,
b)
a polgármester visszahívása (13.a § 3. bek.),
c)
a község választásra jogosult lakosainak legalább 30%-a által támogatott petíció,12)
 
d)
a község megnevezésének megváltoztatása, vagy
e)
ha külön törvény így rendelkezik.
(2)
A községi képviselő-testület helyi népszavazást ír ki a község felosztásáról az 1. bekezdés a) pontja szerint, ha teljesülnek a jelen törvényben meghatározott felosztási feltételek.
(3)
Az 1. bekezdés c) pontja szerinti petíciót a községi képviselő-testület által kijelölt legalább három képviselő, akik nem lehetnek a petíciós bizottság tagjai, és a polgármester hitelesíti; a polgármester nem hitelesíti a 13.a § 3. bek. a) pontja szerint benyújtott petíciót. Ha a petíció megfelel a külön törvényben2a) meghatározott kellékeknek, és ha a község felosztásáról van szó, a 2. bekezdés szerinti kellékeknek is, a községi képviselő-testület úgy írja ki a helyi népszavazást, hogy az a petíciónak a községhez való kézbesítésétől számított 90 napon belül megvalósuljon; ez a 13.a § 3. bek. a) pontja szerinti petíció esetében is érvényes.
(4)
A községi képviselő-testület helyi népszavazást írhat ki a községi önkormányzat egyéb fontos ügyeiről (4. §) való döntés előtt is.
(5)
A községi képviselő-testület az 1. bekezdés a), b), d) és e) pontja, valamint a 4. bekezdés szerint úgy írja ki a helyi népszavazást, hogy az a helyi népszavazás kiírásáról szóló határozat jóváhagyásától számított 90 napon belül megvalósuljon.
(6)
A helyi népszavazás kiírását követően a községi képviselő-testület haladéktalanul létrehoz egy helyi népszavazási bizottságot a szavazásra és a szavazatok összeszámlálására, és meghatározza az első ülésének határidejét.
(7)
A község legkésőbb 15 nappal a helyi népszavazás megtartásának napja előtt közzéteszi a helyi népszavazás kiírásáról szóló hirdetményt a község hivatali hirdetőtábláján és a község weboldalán, valamint a községi képviselő-testület által meghatározott egyéb módon. A helyi népszavazás kiírásáról szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:
a)
a helyi képviselő-testület helyi népszavazás kiírásáról szóló határozata jóváhagyásának dátuma vagy a petíció kézbesítésének dátuma,
b)
a kérdést vagy kérdéseket, amelyeket a község lakosai elé döntésre előterjesztenek,
c)
a helyi népszavazás helyszíne, dátuma és időpontja,
d)
a szavazólap kitöltésének módja.
(8)
A helyi népszavazás eredménye akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak12) legalább fele részt vett, és ha a döntést a helyi népszavazás résztvevőinek érvényes szavazatainak többségével hozták meg. A község a helyi népszavazás eredményét a szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől számított három napon belül a község hirdetőtábláján és a község weboldalán hirdeti ki.
§ 11b
Zhromaždenie obyvateľov obce
 
Obecné zastupiteľstvo alebo starosta môže zvolať zhromaždenie obyvateľov obce alebo jej časti na prerokovanie vecí územnej samosprávy, ak § 2aa ods. 2 neustanovuje inak.
11.b §
A község lakosainak gyűlése
 
A helyi képviselő-testület vagy a polgármester összehívhatja a község vagy annak egy része lakosainak gyűlését a területi önkormányzat ügyeinek megtárgyalására, hacsak a 2.aa § 2. bek. másként nem rendelkezik.
§ 12
Rokovanie obecného zastupiteľstva
(1)
Obecné zastupiteľstvo zasadá podľa potreby, najmenej však raz za tri mesiace. Ak požiada o zvolanie zasadnutia obecného zastupiteľstva aspoň tretina poslancov, starosta zvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva tak, aby sa uskutočnilo do 15 dní od doručenia žiadosti na jeho konanie. Ustanovujúce zasadnutie obecného zastupiteľstva zvolá starosta zvolený v predchádzajúcom volebnom období tak, aby sa uskutočnilo do 30 dní od vykonania volieb. Obecné zastupiteľstvo zasadá v obci, v ktorej bolo zvolené.
(2)
Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 prvej vety, zvolá ho zástupca starostu alebo iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom. Ak starosta nie je prítomný alebo odmietne viesť takto zvolané zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho ten, kto zvolal obecné zastupiteľstvo.
(3)
Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 druhej vety, zasadnutie obecného zastupiteľstva sa uskutoční 15. pracovný deň od doručenia žiadosti na jeho konanie. Ak starosta nezvolá zasadnutie obecného zastupiteľstva podľa odseku 1 tretej vety, zasadnutie obecného zastupiteľstva sa uskutoční 30. pracovný deň od vykonania volieb. Ak starosta nie je prítomný alebo odmietne viesť takto zvolané zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho zástupca starostu; ak nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.
(4)
Návrh programu zasadnutia obecného zastupiteľstva sa zverejňuje na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce aspoň tri dni pred zasadnutím obecného zastupiteľstva.
(5)
Obecné zastupiteľstvo schvaľuje návrh programu zasadnutia na začiatku zasadnutia. Najprv sa hlasuje o bodoch návrhu programu podľa odseku 4. Na zmenu návrhu programu zasadnutia obecného zastupiteľstva je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov. Ak starosta odmietne dať hlasovať o návrhu programu zasadnutia obecného zastupiteľstva alebo o jeho zmene, stráca právo viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré ďalej vedie zástupca starostu. Ak zástupca starostu nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.
(6)
Ak na zasadnutí obecného zastupiteľstva požiada v súvislosti s prerokúvaným bodom programu o slovo poslanec, slovo sa mu udelí. Ak starosta neudelí slovo poslancovi, stráca právo viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré ďalej vedie zástupca starostu. Ak zástupca starostu nie je prítomný alebo odmietne viesť zasadnutie obecného zastupiteľstva, vedie ho iný poslanec poverený obecným zastupiteľstvom.
(7)
Obecné zastupiteľstvo rokuje vždy v zbore. Spôsobilé rokovať a uznášať sa je vtedy, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých poslancov. Na prijatie uznesenia obecného zastupiteľstva je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov, ak časť vety za bodkočiarkou, odsek 5, § 13 ods. 8, § 18a ods. 3 a 10, § 20a ods. 4 a § 20b ods. 5 alebo osobitný zákon neustanovuje inak; na prijatie nariadenia je potrebný súhlas trojpätinovej väčšiny prítomných poslancov.
(8)
Rokovania obecného zastupiteľstva sú zásadne verejné. Obecné zastupiteľstvo vyhlási rokovanie vždy za neverejné, ak predmetom rokovania sú informácie alebo veci chránené podľa osobitných zákonov;12a) to neplatí, ak je predmetom rokovania obecného zastupiteľstva
a)
použitie verejných prostriedkov na platy, odmeny a iné náležitosti spojené s výkonom funkcie orgánov obce, členov orgánov obce, zamestnancov obce alebo osôb, ktoré vykonávajú za odplatu činnosť pre obec,
b)
nakladanie s majetkom vo vlastníctve obce, najmä prevod vlastníctva k majetku vo vlastníctve obce, nadobudnutie majetku do vlastníctva obce alebo prenechanie majetku obce do užívania iným osobám.
(9)
Ak na rokovaní požiada o slovo poslanec Národnej rady Slovenskej republiky, poslanec Európskeho parlamentu, zástupca vlády alebo iného štátneho orgánu, slovo sa mu udelí. Môže sa udeliť aj ktorémukoľvek obyvateľovi obce.
(10)
Nariadenie a uznesenie obecného zastupiteľstva podpisuje starosta najneskôr do 10 dní od ich schválenia obecným zastupiteľstvom.
(11)
Podrobné pravidlá o rokovaní obecného zastupiteľstva upraví rokovací poriadok obecného zastupiteľstva.
12. §
A helyi képviselő-testület ülése
(1)
A helyi képviselő-testület szükség szerint, de legalább háromhavonta egyszer ülésezik. Ha a képviselők legalább egyharmada kéri a helyi képviselő-testület ülésének összehívását, a polgármester úgy hívja össze a helyi képviselő-testület ülését, hogy az a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül megvalósuljon. A helyi képviselő-testület alakuló ülését az előző választási időszakban megválasztott polgármester hívja össze úgy, hogy az a választások lebonyolításától számított 30 napon belül megvalósuljon. A helyi képviselő-testület abban a községben ülésezik, ahol megválasztották.
(2)
Ha a polgármester nem hívja össze a helyi képviselő-testület ülését az (1) bekezdés első mondata szerint, azt a polgármester-helyettes vagy a helyi képviselő-testület által megbízott más képviselő hívja össze. Ha a polgármester nincs jelen, vagy megtagadja az így összehívott helyi képviselő-testületi ülés vezetését, azt az vezeti, aki a helyi képviselő-testületet összehívta.
(3)
Ha a polgármester nem hívja össze a helyi képviselő-testület ülését az (1) bekezdés második mondata szerint, a helyi képviselő-testület ülésére a kérelem kézbesítésétől számított 15. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester nem hívja össze a helyi képviselő-testület ülését az (1) bekezdés harmadik mondata szerint, a helyi képviselő-testület ülésére a választások lebonyolításától számított 30. munkanapon kerül sor. Ha a polgármester nincs jelen, vagy megtagadja az így összehívott helyi képviselő-testületi ülés vezetését, azt a polgármester-helyettes vezeti; ha ő sincs jelen, vagy megtagadja a helyi képviselő-testületi ülés vezetését, azt a helyi képviselő-testület által megbízott más képviselő vezeti.
(4)
A helyi képviselő-testület ülésének programjavaslatát legalább három nappal a helyi képviselő-testület ülése előtt közzéteszik a község hirdetőtábláján és a község weboldalán.
(5)
A helyi képviselő-testület az ülés kezdetén hagyja jóvá az ülés programjavaslatát. Először a (4) bekezdés szerinti programjavaslat pontjairól szavaznak. A helyi képviselő-testület ülésének programjavaslata módosításához az összes képviselő többségének egyetértése szükséges. Ha a polgármester megtagadja a helyi képviselő-testület ülésének programjavaslatáról vagy annak módosításáról való szavazást, elveszíti a helyi képviselő-testület ülésének vezetésére vonatkozó jogát, amelyet ezt követően a polgármester-helyettes vezet. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen, vagy megtagadja a helyi képviselő-testület ülésének vezetését, azt a helyi képviselő-testület által megbízott más képviselő vezeti.
(6)
Ha a helyi képviselő-testület ülésén a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban egy képviselő szót kér, a szót meg kell neki adni. Ha a polgármester nem adja meg a szót a képviselőnek, elveszíti a helyi képviselő-testület ülésének vezetésére vonatkozó jogát, amelyet ezt követően a polgármester-helyettes vezet. Ha a polgármester-helyettes nincs jelen, vagy megtagadja a helyi képviselő-testület ülésének vezetését, azt a helyi képviselő-testület által megbízott más képviselő vezeti.
(7)
A helyi képviselő-testület mindig testületként tárgyal. Akkor tárgyalóképes és határozatképes, ha az összes képviselő több mint fele jelen van. A helyi képviselő-testület határozatának elfogadásához a jelen lévő képviselők többségének egyetértése szükséges, hacsak a pontosvessző utáni mondatrész, az (5) bekezdés, a 13. § 8. bek., a 18.a § 3. bek. és 10, a 20.a § 4. bek. és a 20.b § 5. bek. vagy külön törvény másként nem rendelkezik; a rendelet elfogadásához a jelen lévő képviselők háromötödös többségének egyetértése szükséges.
(8)
A helyi képviselő-testület ülései alapvetően nyilvánosak. A helyi képviselő-testület az ülést mindig zártnak nyilvánítja, ha a tárgyalás tárgya külön törvények szerint védett információ vagy dolog;12a) ez nem érvényes, ha a helyi képviselő-testület tárgyalásának tárgya
a)
közpénzek felhasználása a község szervei, a község szerveinek tagjai, a község alkalmazottai vagy a község számára díjazás ellenében tevékenységet végző személyek tisztségének gyakorlásával kapcsolatos fizetésekre, jutalmakra és egyéb járandóságokra,
b)
a község tulajdonát képező vagyonnal való gazdálkodás, különösen a község tulajdonát képező vagyon tulajdonjogának átruházása, vagyon szerzése a község tulajdonába vagy a községi vagyon más személyek használatába adása.
(9)
Ha a tanácskozáson a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője, az Európai Parlament képviselője, a kormány vagy más állami szerv képviselője szót kér, szót kell neki adni. A község bármely lakosa is szót kaphat.
(10)
A helyi képviselő-testület rendeletét és határozatát a polgármester írja alá, legkésőbb a helyi képviselő-testület általi jóváhagyásuktól számított 10 napon belül.
(11)
A helyi képviselő-testület tanácskozásának részletes szabályait a helyi képviselő-testület ügyrendje szabályozza.
Starosta
A polgármester
§ 13
(1)
Predstaviteľom obce a najvyšším výkonným orgánom obce je starosta. Funkcia starostu je verejná funkcia. Funkčné obdobie starostu sa skončí zložením sľubu novozvoleného starostu. Spôsob voľby starostu upravuje osobitný zákon.5)
(2)
Starosta skladá sľub, ktorý znie: „Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy obce a Slovenskej republiky. Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy budem pri výkone svojej funkcie starostu uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.
(3)
Funkcia starostu je nezlučiteľná s funkciou
a)
poslanca,
b)
zamestnanca obce, v ktorej bol zvolený; to neplatí, ak zamestnanec obce je dlhodobo uvoľnený na výkon funkcie starostu,10aa)
c)
štatutárneho orgánu rozpočtovej organizácie alebo príspevkovej organizácie zriadenej obcou, v ktorej bol zvolený,
d)
predsedu samosprávneho kraja,
e)
vedúceho zamestnanca orgánu štátnej správy,
f)
podľa osobitného zákona.10b)
(4)
Starosta
a)
zvoláva a vedie zasadnutia obecného zastupiteľstva a obecnej rady, ak tento zákon neustanovuje inak, a podpisuje ich uznesenia,
b)
vykonáva obecnú správu,
c)
zastupuje obec vo vzťahu k štátnym orgánom, k právnickým a fyzickým osobám,
d)
vydáva pracovný poriadok, organizačný poriadok obecného úradu a poriadok odmeňovania zamestnancov obce;12b) informuje obecné zastupiteľstvo o vydaní a zmenách organizačného poriadku obecného úradu,
e)
rozhoduje vo všetkých veciach správy obce, ktoré nie sú zákonom alebo štatútom obce vyhradené obecnému zastupiteľstvu.
(5)
Starosta je štatutárnym orgánom obce. Starosta môže rozhodovaním o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb v oblasti verejnej správy písomne poveriť zamestnanca obce. Poverený zamestnanec obce rozhoduje v mene obce v rozsahu vymedzenom v písomnom poverení.
(6)
Starosta môže pozastaviť výkon uznesenia obecného zastupiteľstva, ak sa domnieva, že odporuje zákonu alebo je pre obec zjavne nevýhodné tak, že ho nepodpíše v lehote podľa § 12 ods. 10.
(7)
Ustanovenie odseku 6 sa nevzťahuje na uznesenie o voľbe a odvolaní hlavného kontrolóra a na uznesenie o vyhlásení miestneho referenda o odvolaní starostu.
(8)
Ak bol výkon uznesenia obecného zastupiteľstva podľa odseku 6 pozastavený, môže obecné zastupiteľstvo toto uznesenie trojpätinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov potvrdiť; ak obecné zastupiteľstvo uznesenie nepotvrdí do troch mesiacov od jeho schválenia, uznesenie stráca platnosť. Výkon potvrdeného uznesenia starosta nemôže pozastaviť.
(9)
Platové pomery starostu upravuje osobitný zákon.11)
(10)
Starosta si prehlbuje vedomosti potrebné na výkon funkcie starostu.
13. §
(1)
A község képviselője és legfőbb végrehajtó szerve a polgármester. A polgármesteri tisztség köztisztség. A polgármester megbízatási ideje az újonnan megválasztott polgármester eskütételével ér véget. A polgármester-választás módját külön törvény szabályozza.5)
(2)
A polgármester a következő esküt teszi: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimet rendesen teljesítem, védeni fogom a község és a Szlovák Köztársaság érdekeit. A Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmánytörvényeket, a törvényeket és a többi általánosan kötelező érvényű jogszabályt polgármesteri tisztségem gyakorlása során legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom alkalmazni.
(3)
A polgármesteri tisztség összeférhetetlen a következő tisztségekkel:
a)
képviselő,
b)
annak a községnek az alkalmazottja, amelyben megválasztották; ez nem érvényes, ha a község alkalmazottja hosszú távú felmentést kap a polgármesteri tisztség ellátására,10aa)
c)
az őt megválasztó község által létrehozott költségvetési szervezet vagy hozzájárulásos szervezet statutárius szerve,
d)
a megyei önkormányzat elnöke,
e)
államigazgatási szerv vezető alkalmazottja,
f)
külön törvény szerinti tisztség.10b)
(4)
A polgármester
a)
összehívja és vezeti a helyi képviselő-testület és a községi tanács üléseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, és aláírja azok határozatait,
b)
ellátja a községi közigazgatást,
c)
képviseli a községet az állami szervekkel, valamint a jogi és természetes személyekkel való kapcsolatokban,
d)
kiadja a munkarendet, a községi hivatal szervezeti szabályzatát és a község alkalmazottainak javadalmazási szabályzatát;12b) tájékoztatja a helyi képviselő-testületet a községi hivatal szervezeti szabályzatának kiadásáról és módosításairól,
e)
dönt a községi igazgatás minden olyan ügyében, amelyet a törvény vagy a község alapító okirata nem tart fenn a helyi képviselő-testület számára.
(5)
A polgármester a község statutárius szerve. A polgármester a közigazgatás területén a természetes és jogi személyek jogairól, jogilag védett érdekeiről vagy kötelességeiről való döntéssel írásban megbízhatja a község egy alkalmazottját. A megbízott községi alkalmazott a község nevében, az írásos megbízásban meghatározott terjedelemben dönt.
(6)
A polgármester felfüggesztheti a helyi képviselő-testület határozatának végrehajtását, ha úgy véli, hogy az törvényellenes vagy a község számára nyilvánvalóan hátrányos, oly módon, hogy azt nem írja alá a 12. § 10. bek. szerinti határidőn belül.
(7)
A 6. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a főellenőr megválasztásáról és visszahívásáról szóló határozatra, valamint a polgármester visszahívásáról szóló helyi népszavazás kiírásáról szóló határozatra.
(8)
Ha a helyi képviselő-testület határozatának végrehajtását a 6. bekezdés szerint felfüggesztették, a helyi képviselő-testület ezt a határozatot az összes képviselő háromötödös többségének szavazatával megerősítheti; ha a helyi képviselő-testület a határozatot annak jóváhagyásától számított három hónapon belül nem erősíti meg, a határozat érvényét veszti. A megerősített határozat végrehajtását a polgármester nem függesztheti fel.
(9)
A polgármester illetményét külön törvény szabályozza.11)
(10)
A polgármester elmélyíti a polgármesteri tisztség ellátásához szükséges ismereteit.
§ 13a
(1)
Mandát starostu zaniká
a)
odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,
b)
uplynutím funkčného obdobia,
c)
vzdaním sa mandátu,
d)
právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
e)
pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,
f)
vyhlásením výsledku miestneho referenda o odvolaní starostu, ktorým sa rozhodlo o odvolaní starostu,
g)
zmenou trvalého pobytu mimo územia obce; v mestách so samosprávou mestských častí aj v prípade zmeny trvalého pobytu mimo územia mestskej časti, v ktorej vykonáva funkciu,
h)
v prípadoch podľa § 13 ods. 3, ak starosta do 30 dní odo dňa vzniku nezlučiteľnosti funkcií nevykoná právny úkon na odstránenie nezlučiteľnosti funkcií,
i)
smrťou,
j)
zrušením obce.
(2)
Vzdanie sa mandátu starostu sa musí urobiť písomne a jeho účinky nastávajú dňom uvedeným v tomto písomnom úkone, najskôr však dňom doručenia obecnému úradu. Vzdanie sa mandátu nemožno vziať späť.
(3)
Obecné zastupiteľstvo
a)
vyhlási miestne referendum o odvolaní starostu, ak to petíciou požaduje aspoň 30 % oprávnených voličov,12)
b)
môže vyhlásiť miestne referendum o odvolaní starostu, ak neprítomnosť alebo nespôsobilosť starostu na výkon funkcie trvá dlhšie ako šesť mesiacov.
(4)
Starosta je povinný skutočnosti podľa odseku 1 písm. d), g) a h) bezodkladne písomne oznámiť obci.
13.a §
(1)
A polgármesteri megbízatás megszűnik:
a)
az eskü elutasításával vagy fenntartással való letételével,
b)
a megbízatási idő lejártával,
c)
a mandátumról való lemondással,
d)
szándékos bűncselekményért való jogerős elítéléssel vagy bűncselekményért való jogerős elítéléssel, ha a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását nem függesztették fel feltételesen,
e)
a jogi cselekvőképességtől való megfosztással vagy a jogi cselekvőképesség korlátozásával,
f)
a polgármester visszahívásáról szóló helyi népszavazás eredményének kihirdetésével, amely a polgármester visszahívásáról döntött,
g)
az állandó lakhelynek a község területén kívülre történő megváltoztatásával; a városrészi önkormányzattal rendelkező városokban abban az esetben is, ha az állandó lakhelyét annak a városrésznek a területén kívülre helyezi át, amelyben a tisztségét betölti,
h)
a 13. § 3. bek. szerinti esetekben, ha a polgármester a tisztségek összeférhetetlenségének keletkezésétől számított 30 napon belül nem tesz jogi lépést a tisztségek összeférhetetlenségének megszüntetésére,
i)
halállal,
j)
a község megszüntetésével.
(2)
A polgármesteri megbízatásról írásban kell lemondani, és annak hatálya az ezen írásos jognyilatkozatban megjelölt napon áll be, de legkorábban a községi hivatalba való kézbesítés napján. A megbízatásról való lemondást nem lehet visszavonni.
(3)
A helyi képviselő-testület
a)
helyi népszavazást ír ki a polgármester visszahívásáról, ha azt a választásra jogosultak legalább 30%-a petícióban kéri,12)
b)
helyi népszavazást írhat ki a polgármester visszahívásáról, ha a polgármester távolléte vagy hivatalának ellátására való képtelensége hat hónapnál tovább tart.
(4)
A polgármester köteles az (1) bekezdés d), g) és h) pontja szerinti tényeket haladéktalanul írásban közölni a községgel.
§ 13b
Zastupovanie starostu
(1)
Starostu zastupuje zástupca starostu, ktorého spravidla na celé funkčné obdobie poverí zastupovaním starosta do 60 dní od zloženia sľubu starostu; ak tak neurobí, zástupcu starostu zvolí obecné zastupiteľstvo. Zástupca starostu môže byť len poslanec. Ak obec má viac ako 20 000 obyvateľov, starosta môže poveriť zastupovaním dvoch zástupcov starostu, pričom určí ich poradie. Starosta môže zástupcu starostu kedykoľvek odvolať. Ak starosta odvolá zástupcu starostu, poverí zastupovaním ďalšieho poslanca do 60 dní od odvolania zástupcu starostu.
(2)
Ak je v obci zriadená obecná rada, zástupca starostu je jej členom.
(3)
Zástupca starostu zastupuje starostu v rozsahu určenom starostom v písomnom poverení.
(4)
Ak zanikne mandát starostu pred uplynutím funkčného obdobia [§ 13a ods. 1 písm. c) až i)], plní úlohy starostu v plnom rozsahu zástupca starostu; ak sú poverení zastupovaním dvaja zástupcovia starostu, plnia tieto úlohy v poradí, v ktorom boli poverení za zástupcov starostu. Zastupovanie sa skončí zložením sľubu novozvoleného starostu.
(5)
Zástupcovi starostu, ktorý plní úlohy starostu podľa odseku 4, patrí plat podľa osobitného zákona.11)
13.b §
A polgármester helyettesítése
(1)
A polgármestert a polgármester-helyettes helyettesíti, akit a polgármester általában a teljes választási időszakra bíz meg a helyettesítéssel, a polgármesteri eskü letételétől számított 60 napon belül; ha ezt nem teszi meg, a polgármester-helyettest a helyi képviselő-testület választja meg. A polgármester-helyettes csak képviselő lehet. Ha a községnek több mint 20 000 lakosa van, a polgármester két helyettest is megbízhat a helyettesítéssel, miközben meghatározza a sorrendjüket. A polgármester a helyettesét bármikor visszahívhatja. Ha a polgármester visszahívja a helyettesét, a helyettes visszahívásától számított 60 napon belül egy másik képviselőt bíz meg a helyettesítéssel.
(2)
Ha a községben községi tanács van létrehozva, a polgármester-helyettes annak tagja.
(3)
A polgármester-helyettes a polgármestert a polgármester által az írásos megbízásban meghatározott terjedelemben helyettesíti.
(4)
Ha a polgármester megbízatása a választási időszak lejárta előtt megszűnik [13.a § (1) bek. c)-i) pontja], a polgármester feladatait teljes terjedelemben a polgármester-helyettes látja el; ha két polgármester-helyettes van megbízva a helyettesítéssel, ezeket a feladatokat abban a sorrendben látják el, amelyben polgármester-helyettesnek megbízták őket. A helyettesítés az újonnan megválasztott polgármester esküjének letételével ér véget.
(5)
Azt a polgármester-helyettest, aki a (4) bekezdés szerint a polgármester feladatait látja el, külön törvény szerinti fizetés illeti meg.11)
§ 14
Obecná rada
(1)
Obecné zastupiteľstvo môže zriadiť obecnú radu. Obecná rada je zložená z poslancov, ktorých volí obecné zastupiteľstvo na celé funkčné obdobie. Obecnú radu a jej členov môže obecné zastupiteľstvo kedykoľvek odvolať. Spôsob volieb upravuje rokovací poriadok obecného zastupiteľstva.
(2)
Počet členov obecnej rady tvorí najviac tretinu počtu poslancov. V zložení obecnej rady sa prihliada na zastúpenie politických strán, politických hnutí a nezávislých poslancov v obecnom zastupiteľstve.
(3)
Obecná rada je iniciatívnym, výkonným a kontrolným orgánom obecného zastupiteľstva. Plní úlohy podľa rozhodnutia obecného zastupiteľstva. Zároveň plní funkciu poradného orgánu starostu.
(4)
Obecná rada sa schádza podľa potreby, najmenej raz za tri mesiace. Jej zasadnutie zvoláva a vedie starosta alebo zástupca starostu, ak tak neurobí starosta.
(5)
Obecná rada je spôsobilá rokovať, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých členov rady. Na prijatie uznesenia obecnej rady je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých jej členov.
14. §
Községi tanács
(1)
A helyi képviselő-testület községi tanácsot hozhat létre. A községi tanács képviselőkből áll, akiket a helyi képviselő-testület a teljes választási időszakra választ meg. A községi tanácsot és annak tagjait a helyi képviselő-testület bármikor visszahívhatja. A választások módját a helyi képviselő-testület ügyrendje szabályozza.
(2)
A községi tanács tagjainak száma legfeljebb a képviselők számának egyharmadát teszi ki. A községi tanács összetételében figyelembe veszik a politikai pártok, politikai mozgalmak és független képviselők helyi képviselő-testületben való képviseletét.
(3)
A községi tanács a helyi képviselő-testület kezdeményező, végrehajtó és ellenőrző szerve. A helyi képviselő-testület határozata szerinti feladatokat lát el. Egyúttal a polgármester tanácsadó szerveként is működik.
(4)
A községi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta egyszer ülésezik. Az ülését a polgármester vagy a polgármester-helyettes hívja össze és vezeti, ha a polgármester ezt nem teszi meg.
(5)
A községi tanács akkor tárgyalóképes, ha a tanács összes tagjának többsége jelen van. A községi tanács határozatának elfogadásához az összes tagjának többségének beleegyezése szükséges.
§ 15
Komisie
(1)
Obecné zastupiteľstvo môže zriaďovať komisie ako svoje stále alebo dočasné poradné, iniciatívne a kontrolné orgány.
(2)
Komisie sú zložené z poslancov a z ďalších osôb zvolených obecným zastupiteľstvom.
(3)
Zloženie a úlohy komisií vymedzuje obecné zastupiteľstvo.
(4)
Členovi komisie, ktorý nie je poslanec, možno poskytnúť odmenu v kalendárnom roku najviac jednu polovicu mesačného platu starostu bez zvýšenia podľa príslušnej platovej skupiny;13) to sa vzťahuje aj na člena výboru mestskej časti, ktorý nie je poslanec.
15. §
Bizottságok
(1)
A helyi képviselő-testület bizottságokat hozhat létre mint állandó vagy ideiglenes tanácsadó, kezdeményező és ellenőrző szerveit.
(2)
A bizottságok képviselőkből és a helyi képviselő-testület által megválasztott további személyekből állnak.
(3)
A bizottságok összetételét és feladatait a helyi képviselő-testület határozza meg.
(4)
A bizottság azon tagjának, aki nem képviselő, egy naptári évben legfeljebb a polgármester egyhavi fizetésének fele adható jutalomként, a vonatkozó fizetési kategória szerinti emelés nélkül;13) ez vonatkozik a városrészi bizottság azon tagjára is, aki nem képviselő.
§ 16
Obecný úrad
(1)
Obecný úrad zabezpečuje organizačné a administratívne veci obecného zastupiteľstva a starostu, ako aj orgánov zriadených obecným zastupiteľstvom.
(2)
Obecný úrad najmä
a)
zabezpečuje písomnú agendu orgánov obce a orgánov obecného zastupiteľstva a je podateľňou a výpravňou písomností obce,
b)
zabezpečuje odborné podklady a iné písomnosti na rokovanie obecného zastupiteľstva obecnej rady a komisií,
c)
vypracúva písomné vyhotovenia rozhodnutí obce,
d)
vykonáva nariadenia, uznesenia obecného zastupiteľstva a rozhodnutia obce.
(3)
Prácu obecného úradu riadi starosta.
(4)
V obciach s väčším počtom zamestnancov môže byť zriadená funkcia prednostu obecného úradu.
(5)
Organizáciu obecného úradu, počet zamestnancov a ich pracovné činnosti ustanovuje organizačný poriadok obecného úradu.
16. §
Községi Hivatal
(1)
A Községi Hivatal biztosítja a helyi képviselő-testület és a polgármester, valamint a helyi képviselő-testület által létrehozott szervek szervezési és adminisztratív ügyeit.
(2)
A Községi Hivatal különösen
a)
biztosítja a község szerveinek és a helyi képviselő-testület szerveinek írásbeli ügyvitelét, és a község iratainak iktatójaként és expediálójaként működik,
b)
biztosítja a szakmai anyagokat és egyéb iratokat a helyi képviselő-testület, a községi tanács és a bizottságok üléseire,
c)
kidolgozza a község döntéseinek írásos kiadmányait,
d)
végrehajtja a helyi képviselő-testület rendeleteit, határozatait és a község döntéseit.
(3)
A Községi Hivatal munkáját a polgármester irányítja.
(4)
A több alkalmazottal rendelkező községekben létrehozható a községi hivatal elöljárójának tisztsége.
(5)
A Községi Hivatal szervezetét, az alkalmazottak számát és munkaköri tevékenységüket a Községi Hivatal szervezeti szabályzata határozza meg.
§ 17
Prednosta obecného úradu
(1)
Ak je v obci zriadená funkcia prednostu obecného úradu, obecný úrad vedie a jeho prácu organizuje prednosta. Prednostu vymenúva a odvoláva starosta.
(2)
Prednosta obecného úradu je zamestnancom obce, ktorý zodpovedá za svoju činnosť starostovi. Spolu s ním podpisuje zápisnice zo zasadnutí obecného zastupiteľstva.
(3)
Prednosta obecného úradu sa zúčastňuje zasadnutí obecného zastupiteľstva a obecnej rady s hlasom poradným.
17. §
A Községi Hivatal elöljárója
(1)
Ha a községben létrehozták a községi hivatal elöljárójának tisztségét, a Községi Hivatalt az elöljáró vezeti és szervezi annak munkáját. Az elöljárót a polgármester nevezi ki és hívja vissza.
(2)
A Községi Hivatal elöljárója a község alkalmazottja, aki tevékenységéért a polgármesternek felel. A polgármesterrel együtt írja alá a helyi képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket.
(3)
A Községi Hivatal elöljárója tanácskozási joggal vesz részt a helyi képviselő-testület és a községi tanács ülésein.
Hlavný kontrolór
Főellenőr
§ 18
Postavenie hlavného kontrolóra
(1)
Hlavného kontrolóra volí a odvoláva obecné zastupiteľstvo. Hlavný kontrolór je zamestnancom obce a ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahujú sa na neho všetky práva a povinnosti ostatného vedúceho zamestnanca podľa osobitného predpisu.16) Hlavný kontrolór nesmie bez súhlasu obecného zastupiteľstva podnikať alebo vykonávať inú zárobkovú činnosť a byť členom riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánov právnických osôb, ktoré vykonávajú podnikateľskú činnosť. Toto obmedzenie sa nevzťahuje na vedeckú činnosť, pedagogickú činnosť, lektorskú činnosť, prednášateľskú činnosť, prekladateľskú činnosť, publicistickú činnosť, literárnu alebo umeleckú činnosť a na správu vlastného majetku alebo správu majetku svojich maloletých detí. Kontrolnú činnosť vykonáva nezávisle a nestranne v súlade so základnými pravidlami kontrolnej činnosti.16a)
(2)
Funkcia hlavného kontrolóra je nezlučiteľná s funkciou
a)
poslanca,
b)
starostu,
c)
člena orgánu právnickej osoby, ktorej zriaďovateľom alebo zakladateľom je obec,
d)
iného zamestnanca obce,
e)
podľa osobitného zákona.10b)
18. §
A főellenőr jogállása
(1)
A főellenőrt a helyi képviselő-testület választja és hívja vissza. A főellenőr a község alkalmazottja, és ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, rá is vonatkoznak a többi vezető beosztású alkalmazott külön jogszabály szerinti jogai és kötelességei.16) A főellenőr a helyi képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem vállalkozhat, és nem végezhet más keresőtevékenységet, és nem lehet tagja vállalkozói tevékenységet folytató jogi személyek igazgató, ellenőrző vagy felügyelő szerveinek. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tudományos, pedagógiai, lektori, előadói, fordítói, publicisztikai, irodalmi vagy művészeti tevékenységre, valamint a saját vagyon vagy kiskorú gyermekei vagyonának kezelésére. Az ellenőrzési tevékenységet függetlenül és pártatlanul, az ellenőrzési tevékenység alapszabályaival összhangban végzi.16a)
(2)
A főellenőri tisztség összeférhetetlen a következő tisztségekkel:
a)
képviselő,
b)
polgármester,
c)
olyan jogi személy szervének tagja, amelynek alapítója vagy létrehozója a község,
d)
a község más alkalmazottja,
e)
külön törvény szerint.10b)
§ 18a
Predpoklady na výkon funkcie, voľba a skončenie výkonu funkcie
(1)
Kvalifikačným predpokladom na funkciu hlavného kontrolóra je ukončené minimálne úplné stredné vzdelanie.
(2)
Deň konania voľby hlavného kontrolóra vyhlási obecné zastupiteľstvo na úradnej tabuli a spôsobom v mieste obvyklým najmenej 40 dní pred dňom konania voľby tak, aby sa voľba vykonala počas posledných 60 dní funkčného obdobia doterajšieho hlavného kontrolóra. Kandidát na funkciu hlavného kontrolóra musí odovzdať svoju písomnú prihlášku najneskôr 14 dní pred dňom konania voľby na obecnom úrade. Súčasťou prihlášky je aj doklad o vzdelaní a údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.16aa) Údaje podľa tretej vety obec bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
(3)
Na zvolenie hlavného kontrolóra je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov. Ak ani jeden z kandidátov takú väčšinu nezískal, obecné zastupiteľstvo ešte na tej istej schôdzi vykoná druhé kolo volieb, do ktorého postúpia dvaja kandidáti, ktorí získali v prvom kole volieb najväčší počet platných hlasov. V prípade rovnosti hlasov do druhého kola volieb postupujú všetci kandidáti s najväčším počtom platných hlasov. V druhom kole volieb je zvolený ten kandidát, ktorý získal najväčší počet platných hlasov. Pri rovnosti hlasov v druhom kole volieb sa rozhoduje žrebom. Ďalšie podrobnosti o spôsobe a vykonaní voľby hlavného kontrolóra a náležitosti prihlášky ustanoví obec uznesením.
(4)
Ak výkon funkcie hlavného kontrolóra zaniká spôsobom podľa odseku 8 písm. a), b) alebo d), vyhlási zastupiteľstvo nové voľby hlavného kontrolóra tak, aby sa konali najneskôr do 60 dní odo dňa skončenia výkonu funkcie hlavného kontrolóra.
(5)
Hlavného kontrolóra volí obecné zastupiteľstvo na šesť rokov. Jeho funkčné obdobie sa začína dňom, ktorý je určený ako deň nástupu do práce.
(6)
Hlavnému kontrolórovi vzniká po zvolení nárok na uzavretie pracovnej zmluvy s obcou. Pracovný pomer možno dohodnúť aj na kratší pracovný čas,16b) ktorého dĺžku určí obecné zastupiteľstvo pred vyhlásením voľby kontrolóra.
(7)
Starosta je povinný s právoplatne zvoleným hlavným kontrolórom uzavrieť pracovnú zmluvu najneskôr v deň nasledujúci po dni skončenia funkčného obdobia predchádzajúceho hlavného kontrolóra. Deň nástupu do práce sa určí na deň nasledujúci po dni skončenia funkčného obdobia predchádzajúceho hlavného kontrolóra.
(8)
Výkon funkcie hlavného kontrolóra zaniká
a)
vzdaním sa funkcie,
b)
odvolaním z funkcie,
c)
uplynutím jeho funkčného obdobia,
d)
smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho,
e)
dňom nadobudnutia právoplatnosti rozsudku, ktorým bol pozbavený spôsobilosti na právne úkony alebo ktorým bola jeho spôsobilosť na právne úkony obmedzená,
f)
dňom nadobudnutia právoplatnosti rozsudku, ktorým bol odsúdený za úmyselný trestný čin alebo právoplatne odsúdený za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
g)
dňom, keď začal vykonávať funkciu podľa § 18 ods. 2.
(9)
Obecné zastupiteľstvo môže odvolať hlavného kontrolóra z funkcie, ak
a)
opakovane alebo zvlášť hrubým spôsobom poruší povinnosti zamestnanca alebo vedúceho zamestnanca;16) odvolanie musí byť zdôvodnené,
b)
hrubo alebo opakovane zanedbáva povinnosti vyplývajúce z jeho funkcie a bol na to aspoň raz písomne upozornený obecným zastupiteľstvom,
c)
uvedie nepravdivý údaj v čestnom vyhlásení podávanom podľa § 18 ods. 1 alebo v údajoch o svojich majetkových pomeroch.
(10)
Na odvolanie hlavného kontrolóra z funkcie je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov.
(11)
Dňom zániku výkonu funkcie hlavného kontrolóra zaniká aj jeho pracovný pomer.
18.a §
A tisztség betöltésének feltételei, a választás és a tisztség megszűnése
(1)
A főellenőri tisztség betöltésének képesítési feltétele a legalább teljes középfokú végzettség.
(2)
A főellenőr-választás napját a helyi képviselő-testület a hivatali hirdetőtáblán és a helyben szokásos módon hirdeti ki, legalább 40 nappal a választás napja előtt, úgy, hogy a választásra a hivatalban lévő főellenőr megbízatási idejének utolsó 60 napja alatt kerüljön sor. A főellenőri tisztségre pályázó jelöltnek írásbeli jelentkezését legkésőbb 14 nappal a választás napja előtt kell benyújtania a községi hivatalban. A jelentkezéshez csatolni kell az iskolai végzettséget igazoló okiratot és a bűnügyi nyilvántartásból való kivonat igényléséhez szükséges adatokat.16aa) A harmadik mondat szerinti adatokat a község haladéktalanul, elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján megküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségének a bűnügyi nyilvántartásból való kivonat kiadása céljából.
(3)
A főellenőr megválasztásához az összes képviselő több mint felének a szavazata szükséges. Ha egyik jelölt sem szerzi meg ezt a többséget, a helyi képviselő-testület még ugyanazon az ülésen megtartja a választás második fordulóját, amelybe az a két jelölt jut tovább, aki az első fordulóban a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a legtöbb érvényes szavazatot kapott összes jelölt továbbjut a második fordulóba. A második fordulóban az a jelölt lesz a megválasztott, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. A második fordulóban elért szavazategyenlőség esetén sorsolással döntenek. A főellenőr-választás módjának és lebonyolításának további részleteit, valamint a jelentkezés kellékeit a község határozatban állapítja meg.
(4)
Ha a főellenőri tisztség a (8) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerint szűnik meg, a képviselő-testület új főellenőr-választást ír ki úgy, hogy arra legkésőbb a főellenőri tisztség megszűnésének napjától számított 60 napon belül sor kerüljön.
(5)
A főellenőrt a helyi képviselő-testület hat évre választja. Megbízatási ideje a munkába lépés napjával kezdődik.
(6)
A főellenőr megválasztását követően jogosulttá válik a községgel való munkaszerződés megkötésére. A munkaviszony rövidebb munkaidőre is megköthető,16b) amelynek hosszát a helyi képviselő-testület az ellenőrválasztás kiírása előtt határozza meg.
(7)
A polgármester köteles a jogerősen megválasztott főellenőrrel legkésőbb az előző főellenőr megbízatási idejének lejárta utáni napon munkaszerződést kötni. A munkába lépés napját az előző főellenőr megbízatási idejének lejárta utáni napra kell meghatározni.
(8)
A főellenőri tisztség megszűnik
a)
a tisztségről való lemondással,
b)
a tisztségből való visszahívással,
c)
megbízatási idejének lejártával,
d)
halállal vagy holttá nyilvánítással,
e)
annak az ítéletnek a jogerőre emelkedésének napjával, amellyel jogi cselekvőképességétől megfosztották, vagy amellyel jogi cselekvőképességét korlátozták,
f)
annak az ítéletnek a jogerőre emelkedésének napjával, amellyel szándékos bűncselekményért elítélték, vagy bűncselekményért jogerősen elítélték, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
g)
azzal a nappal, amikor a 18. § (2) bekezdése szerinti tisztséget elkezdte betölteni.
(9)
A helyi képviselő-testület visszahívhatja a főellenőrt tisztségéből, ha
a)
ismételten vagy különösen durva módon megszegi az alkalmazotti vagy vezetői beosztású alkalmazotti kötelezettségeit;16) a visszahívást indokolni kell,
b)
durván vagy ismételten elhanyagolja a tisztségéből eredő kötelezettségeit, és erre a helyi képviselő-testület legalább egyszer írásban figyelmeztette,
c)
valótlan adatot közöl a 18. § (1) bekezdése szerint benyújtott becsületbeli nyilatkozatban vagy a vagyoni helyzetéről szóló adatokban.
(10)
A főellenőr tisztségéből való leváltásához az összes képviselő többségének hozzájárulása szükséges.
(11)
A főellenőr tisztségének megszűnése napján a munkaviszonya is megszűnik.
§ 18b
Hlavný kontrolór viacerých obcí
 
Hlavný kontrolór môže vykonávať kontrolnú činnosť pre viaceré obce. Hlavného kontrolóra volí a odvoláva obecné zastupiteľstvo každej obce, v ktorej hlavný kontrolór má vykonávať kontrolnú činnosť.
18.b §
Több község főellenőre
 
A főellenőr több község számára is végezhet ellenőrzési tevékenységet. A főellenőrt minden olyan község képviselő-testülete választja és hívja vissza, amelyben a főellenőrnek ellenőrzési tevékenységet kell végeznie.
§ 18c
Plat hlavného kontrolóra
(1)
Plat hlavného kontrolóra je súčin priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky za predchádzajúci kalendárny rok a koeficientu podľa počtu obyvateľov obce k 31. decembru predchádzajúceho kalendárneho roka podľa údajov Štatistického úradu Slovenskej republiky, ktorý je v obci
a) do500 obyvateľov1,15
b)od 501do1 000 obyvateľov1,28
c)od 1 001do3 000 obyvateľov1,54
d)od 3 001do5 000 obyvateľov1,68
e)od 5 001do10 000 obyvateľov1,82
f)od 10 001do20 000 obyvateľov1,96
g)od 20 001do50 000 obyvateľov2,24
h)od 50 001do100 000 obyvateľov2,47
i) nad100 000 obyvateľov2,78
(2)
Ak má hlavný kontrolór obce dohodnutý pracovný pomer na kratší pracovný čas, jeho plat sa určí podľa odseku 1 v závislosti od dĺžky pracovného času.
(3)
Ak hlavný kontrolór obce vykonáva činnosť pre viaceré obce, každá obec mu určí plat podľa odseku 1 v závislosti od dĺžky dohodnutého pracovného času.
(4)
Plat hlavného kontrolóra obce je zaokrúhľovaný na celé eurá smerom hore.
(5)
Obecné zastupiteľstvo môže hlavnému kontrolórovi schváliť mesačnú odmenu až do výšky 30 % z mesačného platu hlavného kontrolóra podľa odseku 1.
(6)
Na základe dohody obcí môžu obecné zastupiteľstvá schváliť mesačnú odmenu hlavnému kontrolórovi, ktorý vykonáva kontrolnú činnosť pre viaceré obce, až do výšky 30 % z jeho mesačného platu určeného podľa odseku 3.
18.c §
A főellenőr fizetése
(1)
A főellenőr fizetése a Szlovák Köztársaság gazdaságában dolgozó alkalmazott előző naptári évre vonatkozó havi átlagbérének és a községnek a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint az előző naptári év december 31-i lakosságszáma alapján meghatározott szorzószámnak a szorzata, amely a községben
a) -ig500 lakos1,15
b)501-től-ig1 000 lakos1,28
c)1 001-től-ig3 000 lakos1,54
d)3 001-től-ig5 000 lakos1,68
e)5 001-től-ig10 000 lakos1,82
f)10 001-től-ig20 000 lakos1,96
g)20 001-től-ig50 000 lakos2,24
h)50 001-től-ig100 000 lakos2,47
i) felett100 000 lakos2,78
(2)
Ha a község főellenőre rövidebb munkaidőre szóló munkaviszonyt létesített, a fizetését az (1) bekezdés szerint, a munkaidő hosszától függően kell megállapítani.
(3)
Ha a község főellenőre több község számára is végez tevékenységet, minden község az (1) bekezdés szerint, a megállapodás szerinti munkaidő hosszától függően állapítja meg a fizetését.
(4)
A község főellenőrének fizetését egész euróra, felfelé kell kerekíteni.
(5)
A képviselő-testület a főellenőrnek az (1) bekezdés szerinti havi fizetésének legfeljebb 30%-áig terjedő havi jutalmat hagyhat jóvá.
(6)
A községek megállapodása alapján a képviselő-testületek a több község számára ellenőrzési tevékenységet végző főellenőrnek a (3) bekezdés szerint megállapított havi fizetésének legfeljebb 30%-áig terjedő havi jutalmat hagyhatnak jóvá.
§ 18d
Rozsah kontrolnej činnosti
(1)
Kontrolnou činnosťou sa rozumie kontrola zákonnosti, účinnosti, hospodárnosti a efektívnosti pri hospodárení a nakladaní s majetkom a majetkovými právami obce, ako aj s majetkom, ktorý obec užíva podľa osobitných predpisov,16c) kontrola príjmov, výdavkov a finančných operácií obce, kontrola vybavovania sťažností16d) a petícií,16e) kontrola dodržiavania všeobecne záväzných právnych predpisov vrátane nariadení obce, kontrola plnenia uznesení obecného zastupiteľstva, kontrola dodržiavania interných predpisov obce a kontrola plnenia ďalších úloh ustanovených osobitnými predpismi.16f)
(2)
Kontrolnej činnosti podľa tohto zákona podlieha
a)
obecný úrad,
b)
rozpočtové a príspevkové organizácie zriadené obcou,
c)
právnické osoby, v ktorých má obec majetkovú účasť, a iné osoby, ktoré nakladajú s majetkom obce alebo ktorým bol majetok obce prenechaný na užívanie, a to v rozsahu dotýkajúcom sa tohto majetku,
d)
osoby, ktorým boli poskytnuté z rozpočtu obce účelové dotácie alebo návratné finančné výpomoci, či nenávratné finančné výpomoci podľa osobitného predpisu10) v rozsahu nakladania s týmito prostriedkami.
(3)
Kontrolná činnosť podľa odseku 1 sa nevzťahuje na konanie, v ktorom v oblasti verejnej správy obec rozhoduje o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb.
18.d §
Az ellenőrzési tevékenység terjedelme
(1)
Ellenőrzési tevékenység alatt a község vagyonával és vagyoni jogaival, valamint a község által külön jogszabályok szerint használt vagyonnal16c) való gazdálkodás és rendelkezés törvényességének, hatékonyságának, gazdaságosságának és eredményességének ellenőrzése, a község bevételeinek, kiadásainak és pénzügyi műveleteinek ellenőrzése, a panaszok16d) és petíciók16e) elintézésének ellenőrzése, az általánosan kötelező érvényű jogszabályok, beleértve a községi rendeletek betartásának ellenőrzése, a képviselő-testület határozatai teljesítésének ellenőrzése, a község belső előírásai betartásának ellenőrzése és a külön jogszabályokban meghatározott további feladatok teljesítésének ellenőrzése értendő.16f)
(2)
A jelen törvény szerinti ellenőrzési tevékenység hatálya alá tartozik
a)
a községi hivatal,
b)
a község által alapított költségvetési és hozzájárulásos szervezetek,
c)
azon jogi személyek, amelyekben a község vagyoni részesedéssel bír, és más személyek, akik a község vagyonával rendelkeznek, vagy akiknek a község vagyonát használatra átengedték, e vagyonra vonatkozó terjedelemben,
d)
azon személyek, akiknek a község költségvetéséből céltámogatásokat vagy visszatérítendő pénzügyi támogatásokat, illetve külön jogszabály szerint10) vissza nem térítendő pénzügyi támogatásokat nyújtottak, ezen eszközökkel való rendelkezés terjedelmében.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenység nem terjed ki arra az eljárásra, amelyben a község a közigazgatás területén természetes és jogi személyek jogairól, jogilag védett érdekeiről vagy kötelezettségeiről dönt.
§ 18e
Pravidlá kontrolnej činnosti
 
Hlavný kontrolór pri výkone kontrolnej činnosti postupuje podľa pravidiel, ktoré ustanovuje osobitný zákon.16a) Ďalšie podrobnosti o pravidlách kontrolnej činnosti môže ustanoviť obec uznesením.
18.e §
Az ellenőrzési tevékenység szabályai
 
A főellenőr az ellenőrzési tevékenység végzése során a külön törvényben16a) meghatározott szabályok szerint jár el. Az ellenőrzési tevékenység szabályainak további részleteit a község határozatban állapíthatja meg.
§ 18f
Úlohy hlavného kontrolóra
(1)
Hlavný kontrolór
a)
vykonáva kontrolu v rozsahu ustanovení § 18d,
b)
predkladá obecnému zastupiteľstvu raz za šesť mesiacov návrh plánu kontrolnej činnosti, ktorý musí byť najneskôr 15 dní pred prerokovaním v zastupiteľstve zverejnený spôsobom v obci obvyklým,
c)
vypracúva odborné stanoviská k návrhu rozpočtu obce a k návrhu záverečného účtu obce pred jeho schválením v obecnom zastupiteľstve,
d)
predkladá správu o výsledkoch kontroly priamo obecnému zastupiteľstvu na jeho najbližšom zasadnutí,
e)
predkladá obecnému zastupiteľstvu najmenej raz ročne správu o kontrolnej činnosti, a to do 60 dní po uplynutí kalendárneho roku,
f)
spolupracuje so štátnymi orgánmi vo veciach kontroly hospodárenia s prostriedkami pridelenými obci zo štátneho rozpočtu alebo zo štrukturálnych fondov Európskej únie,
g)
vybavuje sťažnosti, ak tak ustanovuje štatút obce,
h)
je povinný vykonať kontrolu, ak ho o to požiada obecné zastupiteľstvo alebo starosta, ak vec neznesie odklad,
i)
je povinný vykonať za predchádzajúci kalendárny rok kontrolu prevodov nehnuteľného majetku obce, ktorého všeobecná hodnota majetku prevýšila 20 000 eur, a to do 60 dní od uplynutia kalendárneho roka; obec zverejní výsledky tejto kontroly do 30 dní po predložení správy o výsledkoch kontroly obecnému zastupiteľstvu na svojej úradnej tabuli a na webovom sídle obce, ak ho má obec zriadené,
j)
plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.
(2)
Hlavný kontrolór sa zúčastňuje na zasadnutiach obecného zastupiteľstva a obecnej rady s hlasom poradným; môže sa zúčastňovať aj na zasadnutiach komisií zriadených obecným zastupiteľstvom.
(3)
Hlavný kontrolór je oprávnený nahliadať do dokladov, ako aj do iných dokumentov v rozsahu kontrolnej činnosti podľa § 18d.
(4)
Hlavný kontrolór je povinný na požiadanie bezodkladne sprístupniť výsledky kontrol poslancom alebo starostovi.
18.f §
A főellenőr feladatai
(1)
A főellenőr
a)
ellenőrzést végez a 18.d § rendelkezéseinek terjedelmében,
b)
félévente egyszer a képviselő-testület elé terjeszti az ellenőrzési tevékenység tervjavaslatát, amelyet legkésőbb 15 nappal a képviselő-testületi tárgyalás előtt a községben szokásos módon közzé kell tenni,
c)
szakvéleményt dolgoz ki a község költségvetés-tervezetéhez és a község zárszámadás-tervezetéhez, azok képviselő-testület általi jóváhagyása előtt,
d)
az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentést közvetlenül a képviselő-testületnek nyújtja be annak legközelebbi ülésén,
e)
a helyi képviselő-testület elé évente legalább egyszer jelentést terjeszt az ellenőrzési tevékenységről, mégpedig a naptári év leteltét követő 60 napon belül,
f)
együttműködik az állami szervekkel a községnek az állami költségvetésből vagy az Európai Unió strukturális alapjaiból juttatott eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzésének ügyében,
g)
intézi a panaszokat, ha a község statútuma így rendelkezik,
h)
köteles ellenőrzést végezni, ha erre a helyi képviselő-testület, vagy, ha az ügy nem tűr halasztást, a polgármester kéri,
i)
köteles az előző naptári évre vonatkozóan ellenőrizni a község ingatlanvagyonának átruházását, amelynek általános értéke meghaladta a 20 000 eurót, mégpedig a naptári év leteltét követő 60 napon belül; a község ezen ellenőrzés eredményeit az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentés helyi képviselő-testület elé terjesztését követő 30 napon belül közzéteszi a hivatali hirdetőtábláján és a honlapján, ha ilyennel rendelkezik,
j)
teljesíti a külön törvényben meghatározott további feladatokat.
(2)
A főellenőr tanácskozási joggal részt vesz a helyi képviselő-testület és a községi tanács ülésein; részt vehet a helyi képviselő-testület által létrehozott bizottságok ülésein is.
(3)
A főellenőr jogosult betekinteni az iratokba, valamint más dokumentumokba a 18.d § szerinti ellenőrzési tevékenység keretében.
(4)
A főellenőr köteles kérésre haladéktalanul hozzáférhetővé tenni az ellenőrzések eredményeit a képviselőknek vagy a polgármesternek.
§ 18g
Útvar hlavného kontrolóra
(1)
Obec si môže zriadiť útvar hlavného kontrolóra, ktorý je súčasťou obecného úradu.
(2)
Útvar hlavného kontrolóra riadi a za jeho činnosť zodpovedá hlavný kontrolór.
(3)
Útvar hlavného kontrolóra zabezpečuje odborné, administratívne a organizačné veci súvisiace s plnením úloh hlavného kontrolóra.
18.g §
A főellenőr szervezeti egysége
(1)
A község létrehozhatja a főellenőr szervezeti egységét, amely a községi hivatal részét képezi.
(2)
A főellenőr szervezeti egységét a főellenőr irányítja és felel annak tevékenységéért.
(3)
A főellenőr szervezeti egysége szakmai, adminisztratív és szervezési támogatást nyújt a főellenőr feladatainak teljesítéséhez.
§ 19
Obecná polícia
 
Zriadenie, postavenie a úlohy obecnej polície upravuje osobitný zákon.10a)
19. §
Községi rendőrség
 
A községi rendőrség létrehozását, jogállását és feladatait külön törvény szabályozza.10a)
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
SPOLUPRÁCA OBCÍ
A KÖZSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
Vnútroštátna spolupráca
Belföldi együttműködés
§ 20
Formy a zásady spolupráce
(1)
Obce môžu spolupracovať na základe zmluvy uzavretej na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti, na základe zmluvy o zriadení združenia obcí, zriadením alebo založením právnickej osoby podľa osobitného zákona.16g)
(2)
Majetok, ktorý obce získajú na základe zmluvy uzavretej na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti, alebo z činnosti právnickej osoby, ktorú založili podľa osobitného zákona, stáva sa spoluvlastníctvom všetkých obcí, ktoré sú účastníkmi zmluvy. Podiel na majetku získanom spoločnou činnosťou zodpovedá sume vložených prostriedkov, ak sa obce nedohodnú inak.
(3)
Spolupráca obcí sa riadi zásadami zákonnosti, vzájomnej výhodnosti a súladu s potrebami obyvateľov obcí. Obce majú pri vzájomnej spolupráci rovnaké postavenie.
20. §
Az együttműködés formái és elvei
(1)
A községek együttműködhetnek egy konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződés alapján, községi társulás létrehozásáról szóló szerződés alapján, vagy külön törvény szerinti jogi személy létrehozásával vagy alapításával.16g)
(2)
Az a vagyon, amelyet a községek egy konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződés alapján, vagy az általuk külön törvény szerint alapított jogi személy tevékenységéből szereznek, a szerződésben részt vevő valamennyi község közös tulajdonába kerül. A közös tevékenységgel szerzett vagyonból a befektetett eszközök összegével arányos módon részesülnek, ha a községek másként nem állapodnak meg.
(3)
A községek együttműködése a törvényesség, a kölcsönös előnyösség és a községek lakosainak szükségleteivel való összhang elvein alapul. A községek a kölcsönös együttműködés során egyenlő jogállásúak.
§ 20a
Zmluvy
(1)
Zmluva uzavretá na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti sa uzatvára na určitý čas alebo na neurčitý čas. Jej predmetom nemôže byť vznik právnickej osoby. Zmluva musí mať písomnú formu, inak je neplatná.
(2)
Zmluva musí obsahovať
a)
označenie účastníkov zmluvy,
b)
vymedzenie predmetu zmluvy,
c)
vymedzenie času, na ktorý sa uzatvára,
d)
práva a povinnosti účastníkov zmluvy,
e)
podiel každej obce na majetku získanom spoločnou činnosťou,
f)
spôsob využitia stavby, ak je predmetom zmluvy,
g)
spôsob odstúpenia od zmluvy a vyporiadania majetkových a finančných záväzkov.
(3)
Ak je predmetom zmluvy zriadenie spoločného obecného úradu, zmluva musí obsahovať
a)
určenie sídla spoločného obecného úradu; ak spoločný obecný úrad zabezpečuje prenesený výkon štátnej správy pre obec, ktorá ho uskutočňuje podľa osobitného predpisu aj pre iné obce, je jeho sídlom táto obec,
b)
spôsob financovania jeho nákladov a jeho organizáciu,
c)
určenie starostu, ktorý bude štatutárnym orgánom v majetkovoprávnych veciach týkajúcich sa spoločného obecného úradu a v pracovnoprávnych veciach týkajúcich sa zamestnancov v spoločnom obecnom úrade.
(4)
Na platnosť zmluvy je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov každej obce, ktorá je účastníkom zmluvy. Za záväzky vzniknuté voči tretím osobám zo zmluvy uzavretej na účel uskutočnenia konkrétnej úlohy alebo činnosti účastníci zmluvy zodpovedajú spoločne a nerozdielne, ak zmluva neustanovuje inak.
(5)
Obec, ktorá je sídlom spoločného obecného úradu, predkladá správu o činnosti a hospodárení spoločného obecného úradu ministerstvu do 31. marca za dva predchádzajúce kalendárne roky; obsah správy určí ministerstvo v súčinnosti s Ministerstvom financií Slovenskej republiky a zverejní na svojom webovom sídle.
20.a §
Szerződések
(1)
A konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződés határozott vagy határozatlan időre jön létre. Tárgya nem lehet jogi személy létrehozása. A szerződést írásba kell foglalni, ellenkező esetben érvénytelen.
(2)
A szerződésnek tartalmaznia kell
a)
a szerződő felek megnevezését,
b)
a szerződés tárgyának meghatározását,
c)
annak az időtartamnak a meghatározását, amelyre kötik,
d)
a szerződő felek jogait és kötelezettségeit,
e)
az egyes községek részesedését a közös tevékenységgel szerzett vagyonból,
f)
az építmény hasznosításának módját, ha az a szerződés tárgya,
g)
a szerződéstől való elállás módját, valamint a vagyoni és pénzügyi kötelezettségek rendezését.
(3)
Ha a szerződés tárgya közös községi hivatal létrehozása, a szerződésnek tartalmaznia kell
a)
a közös községi hivatal székhelyének meghatározását; ha a közös községi hivatal átruházott államigazgatási hatáskört lát el egy olyan község számára, amely azt külön előírás szerint más községek számára is végzi, akkor a székhelye ez a község,
b)
költségei finanszírozásának módját és a szervezetét,
c)
annak a polgármesternek a kijelölését, aki a közös községi hivatalt érintő vagyonjogi ügyekben és a közös községi hivatal alkalmazottait érintő munkajogi ügyekben statutárius szervként jár el.
(4)
A szerződés érvényességéhez minden, a szerződésben részt vevő község összes képviselője több mint felének a hozzájárulása szükséges. A konkrét feladat vagy tevékenység megvalósítása céljából kötött szerződésből harmadik személyekkel szemben keletkezett kötelezettségekért a szerződő felek egyetemlegesen felelnek, ha a szerződés másként nem rendelkezik.
(5)
A közös községi hivatal székhelyéül szolgáló község az előző két naptári évről március 31-ig jelentést terjeszt a minisztérium elé a közös községi hivatal tevékenységéről és gazdálkodásáról; a jelentés tartalmát a minisztérium a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumával együttműködve határozza meg, és közzéteszi a honlapján.
Združenie obcí
Községek társulása
§ 20b
(1)
Obce môžu zriaďovať združenia obcí.
(2)
Združenie obcí je právnická osoba.
(3)
Združenie obcí vzniká dňom registrácie v registri združení obcí okresným úradom v sídle kraja.
(4)
Predmetom činnosti združenia obcí je najmä oblasť sociálnych vecí, starostlivosti o životné prostredie (predovšetkým zhromažďovanie, odvoz a spracúvanie komunálneho odpadu, odvádzanie a čistenie odpadových vôd), miestna doprava, oblasť školstva, kultúry a miestny cestovný ruch; svojou činnosťou združenie obcí napomáha vytvárať podmienky na plnenie úloh obcí, ako aj úloh vyššieho územného celku.
(5)
Na platnosť zmluvy o zriadení združenia obcí je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov každej obce, ktorá je účastníkom zmluvy. Súčasťou zmluvy o zriadení združenia obcí sú jeho stanovy.
20.b §
(1)
A községek községi társulásokat hozhatnak létre.
(2)
A községek társulása jogi személy.
(3)
A községek társulása a megyeszékhelyi járási hivatal által a községek társulásainak nyilvántartásába való bejegyzés napján jön létre.
(4)
A községek társulása tevékenységének tárgya különösen a szociális ügyek területe, a környezetvédelem (mindenekelőtt a kommunális hulladék gyűjtése, elszállítása és feldolgozása, a szennyvíz elvezetése és tisztítása), a helyi közlekedés, az oktatásügy, a kultúra területe és a helyi idegenforgalom; tevékenységével a községek társulása elősegíti a községek, valamint a magasabb területi egység feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését.
(5)
A községek társulása létrehozásáról szóló szerződés érvényességéhez minden egyes, a szerződésben részes félként szereplő község összes képviselőjének többségi hozzájárulása szükséges. A községek társulása létrehozásáról szóló szerződés részét képezik annak alapszabályai.
§ 20c
(1)
Návrh na registráciu združenia obcí sa podáva okresnému úradu v sídle kraja, v ktorého územnom obvode sa nachádza sídlo združenia.
(2)
K návrhu na registráciu sa prikladajú tieto doklady:
a)
zmluva o zriadení združenia obcí podpísaná starostami všetkých obcí, ktoré sa stávajú členmi združenia obcí, s uvedením ich mena, priezviska, rodného čísla, adresy trvalého pobytu, funkcie a názvu obce,
b)
uznesenia o schválení zmluvy obcami, ktoré sú jej účastníkmi,
c)
oznámenie o tom, kto je splnomocnencom oprávneným konať v mene združenia obcí,
d)
stanovy združenia, v ktorých sa uvádza
1.
názov združenia obcí,
2.
sídlo,
3.
predmet činnosti,
4.
orgány združenia obcí, spôsob ich ustanovenia, určenie orgánov oprávnených konať v mene združenia obcí,
5.
zásady hospodárenia,
6.
spôsob zrušenia, naloženia s majetkom a vyporiadania všetkých záväzkov združenia obcí,
e)
meno, priezvisko a adresa osoby splnomocnenej na podanie návrhu na registráciu združenia obcí.
(3)
Názov združenia obcí sa musí líšiť od názvu právnickej osoby, ktorá už vyvíja činnosť na území Slovenskej republiky, a musí obsahovať slová „združenie obcí“.
(4)
Ak návrh na registráciu nemá náležitosti podľa odsekov 2 a 3 alebo ak údaje v ňom uvedené sú neúplné alebo nepresné, okresný úrad v sídle kraja určí lehotu najviac 10 dní na odstránenie nedostatkov návrhu a konanie preruší. Ak navrhovateľ nedostatky návrhu na registráciu v určenej lehote neodstráni, okresný úrad v sídle kraja konanie zastaví.
20.c §
(1)
A községek társulása bejegyzésére irányuló kérelmet ahhoz a megyeszékhelyi járási hivatalhoz kell benyújtani, amelynek területi illetékességébe a társulás székhelye tartozik.
(2)
A bejegyzési kérelemhez a következő iratokat kell csatolni:
a)
a községek társulása létrehozásáról szóló, a községek társulásának tagjává váló minden község polgármestere által aláírt szerződés, feltüntetve nevüket, családi nevüket, személyi azonosító számukat, állandó lakcímüket, tisztségüket és a község nevét,
b)
a szerződésben részes községeknek a szerződés jóváhagyásáról szóló határozatai,
c)
értesítés arról, hogy ki a községek társulása nevében eljárni jogosult meghatalmazott,
d)
a társulás alapszabálya, amelyben fel kell tüntetni
1.
a községek társulásának nevét,
2.
a székhelyét,
3.
a tevékenység tárgyát,
4.
a községek társulásának szerveit, létrehozásuk módját, a községek társulása nevében eljárni jogosult szervek meghatározását,
5.
a gazdálkodás elveit,
6.
a községek társulásának megszüntetési módját, a vagyonnal való rendelkezést és minden kötelezettségének rendezését,
e)
a községek társulása bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására meghatalmazott személy nevét, családi nevét és címét.
(3)
A községek társulásának nevének el kell térnie a Szlovák Köztársaság területén már tevékenységet folytató jogi személy nevétől, és tartalmaznia kell a „községek társulása” szavakat.
(4)
Ha a bejegyzési kérelem nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeknek, vagy ha a benne feltüntetett adatok hiányosak vagy pontatlanok, a megyeszékhelyi járási hivatal legfeljebb 10 napos határidőt szab a kérelem hiányosságainak pótlására, és az eljárást felfüggeszti. Ha a kérelmező a bejegyzési kérelem hiányosságait a megadott határidőn belül nem pótolja, a megyeszékhelyi járási hivatal az eljárást megszünteti.
§ 20d
(1)
Okresný úrad v sídle kraja registráciu odmietne, ak z predloženej zmluvy alebo zo stanov vyplýva, že činnosť združenia obcí nie je v súlade
a)
s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, so zákonmi a s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná, alebo s verejným záujmom,
(2)
O odmietnutí registrácie rozhodne okresný úrad v sídle kraja do 30 dní od začatia konania.
(3)
Ak správny súd zruší rozhodnutie o odmietnutí registrácie združenia obcí, deň právoplatnosti rozhodnutia správneho súdu je dňom registrácie združenia obcí. Okresný úrad v sídle kraja na vyžiadanie zašle jedno vyhotovenie stanov splnomocnencovi združenia obcí, na ktorom vyznačí deň registrácie.
(4)
Ak splnomocnencovi združenia obcí nebolo do 60 dní od začatia konania doručené rozhodnutie okresného úradu v sídle kraja o odmietnutí registrácie, združenie obcí nadobúda právnu subjektivitu dňom nasledujúcom po uplynutí tejto lehoty; tento deň je dňom registrácie. Okresný úrad v sídle kraja zašle splnomocnencovi združenia obcí jedno vyhotovenie stanov, na ktorom vyznačí deň registrácie.
20.d §
(1)
A megyeszékhelyi járási hivatal a bejegyzést elutasítja, ha a benyújtott szerződésből vagy az alapszabályból az következik, hogy a községek társulásának tevékenysége nincs összhangban
a)
a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmánytörvényekkel, a törvényekkel és a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződésekkel, vagy a közérdekkel,
(2)
A bejegyzés elutasításáról a megyeszékhelyi járási hivatal az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül dönt.
(3)
Ha a közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezi a községek társulása bejegyzésének elutasításáról szóló határozatot, a közigazgatási bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napja a községek társulása bejegyzésének napja. A megyeszékhelyi járási hivatal kérésre megküldi az alapszabály egy példányát a községek társulása meghatalmazottjának, amelyen feltünteti a bejegyzés napját.
(4)
Ha a községek társulása meghatalmazottjának az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül nem kézbesítették a megyeszékhelyi járási hivatalnak a bejegyzés elutasításáról szóló határozatát, a községek társulása e határidő lejártát követő napon jogalanyiságot szerez; ez a nap a bejegyzés napja. A megyeszékhelyi járási hivatal megküldi a községek társulása meghatalmazottjának az alapszabály egy példányát, amelyen feltünteti a bejegyzés napját.
§ 20e
(1)
Ak okresný úrad v sídle kraja nezistí dôvod na odmietnutie registrácie, vykoná do 30 dní od začatia konania registráciu a v tejto lehote zašle splnomocnencovi združenia obcí jedno vyhotovenie stanov s vyznačením dňa registrácie. O registrácii sa nevydáva rozhodnutie.
(2)
Vznik združenia obcí ako právnickej osoby, jeho názov a sídlo oznámi okresný úrad v sídle kraja do 7 dní od registrácie Štatistickému úradu Slovenskej republiky; to platí aj pre vznik združenia obcí podľa § 20d ods. 3 a 4.
(3)
Na konanie o registrácii sa vzťahuje správny poriadok, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4)
Okresný úrad v sídle kraja vedie register združení obcí. Register združení obcí je verejný zoznam, do ktorého sa zapisujú
a)
názov a sídlo združenia obcí,
b)
predmet činnosti združenia obcí,
c)
názvy obcí, ktoré sú zriaďovateľmi združenia obcí,
d)
orgán oprávnený konať v mene združenia obcí; meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu osoby, ktorá vykonáva túto pôsobnosť,
e)
dátum a číslo registrácie združenia obcí,
f)
dátum a dôvod zrušenia združenia obcí,
g)
vstup združenia obcí do likvidácie a skončenie likvidácie; meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu likvidátora,
h)
vyhlásenie konkurzu a skončenie konkurzného konania alebo zamietnutie návrhu na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok majetku; meno, priezvisko a adresa trvalého pobytu správcu konkurznej podstaty,
i)
dátum a dôvod výmazu združenia obcí z registra združení obcí,
j)
zmeny údajov uvedených v písmenách a), b) a d).
(5)
Údaje v registri združení obcí sú účinné voči každému dňom vykonania zápisu.
20.e §
(1)
Ha a megyeszékhelyi járási hivatal nem talál okot a bejegyzés elutasítására, az eljárás megkezdésétől számított 30 napon belül elvégzi a bejegyzést, és e határidőn belül megküldi a községek társulása meghatalmazottjának az alapszabály egy példányát a bejegyzés napjának feltüntetésével. A bejegyzésről nem adnak ki határozatot.
(2)
A községek társulásának mint jogi személynek a létrejöttét, nevét és székhelyét a megyeszékhelyi járási hivatal a bejegyzéstől számított 7 napon belül bejelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának; ez a községek társulásának a 20.d § (3) és (4) bekezdése szerinti létrejöttére is vonatkozik.
(3)
A bejegyzési eljárásra a közigazgatási eljárásrend vonatkozik, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(4)
A megyeszékhelyi járási hivatal vezeti a községek társulásainak nyilvántartását. A községek társulásainak nyilvántartása egy nyilvános jegyzék, amelybe bejegyzik
a)
a községek társulásának nevét és székhelyét,
b)
a községek társulása tevékenységének tárgyát,
c)
a községek társulását alapító községek neveit,
d)
a községek társulása nevében eljárni jogosult szervet; e hatáskört gyakorló személy nevét, családi nevét és állandó lakcímét,
e)
a községek társulása bejegyzésének dátumát és számát,
f)
a községek társulása megszüntetésének dátumát és okát,
g)
a községi társulás felszámolásának megkezdése és a felszámolás befejezése; a felszámoló neve, családi neve és állandó lakhelyének címe,
h)
a csődeljárás megindítása és a csődeljárás befejezése, vagy a csődeljárás megindítására irányuló javaslat elutasítása vagyonhiány miatt; a csődeljárási vagyonkezelő neve, családi neve és állandó lakhelyének címe,
i)
a községi társulás községi társulások nyilvántartásából való törlésének dátuma és oka,
j)
az a), b) és d) pontban feltüntetett adatok változásai.
(5)
A községi társulások nyilvántartásában szereplő adatok a bejegyzés napjától mindenkivel szemben hatályosak.
§ 20f
(1)
Združenie obcí sa zrušuje
a)
dobrovoľným rozpustením alebo zlúčením s iným združením obcí,
b)
právoplatným rozhodnutím okresného úradu v sídle kraja o jeho rozpustení.
(2)
Pri zrušení združenia obcí podľa odseku 1 písm. a) jeho štatutárny orgán oznámi zrušenie združenia do 15 dní príslušnému okresnému úradu v sídle kraja. Pri zrušení združenia obcí podľa odseku 1 písm. b) okresný úrad v sídle kraja vymenuje likvidátora.
(3)
Ak okresný úrad v sídle kraja zistí, že združenie obcí vyvíja činnosť uvedenú v § 20d ods. 1, bezodkladne ho na to upozorní a vyzve ho, aby do jedného mesiaca od doručenia upozornenia od takej činnosti upustilo. Ak združenie obcí v tejto činnosti po určenej lehote pokračuje, okresný úrad v sídle kraja vydá rozhodnutie o jeho rozpustení.
(4)
Správna žaloba proti rozhodnutiu o rozpustení združenia obcí má odkladný účinok.
(5)
Združenie obcí sa zrušuje s likvidáciou okrem zrušenia združenia obcí zlúčením s iným združením obcí. Na likvidáciu združenia obcí sa primerane vzťahuje osobitný predpis.17a)
(6)
Združenie obcí zaniká dňom jeho výmazu z registra združení obcí okresným úradom v sídle kraja.
20.f §
(1)
A községi társulás megszűnik
a)
önkéntes feloszlással vagy más községi társulással való egyesüléssel,
b)
a kerületi székhelyű járási hivatal jogerős feloszlató határozatával.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti községi társulás megszüntetése esetén annak statutárius szerve a megszüntetést 15 napon belül bejelenti az illetékes kerületi székhelyű járási hivatalnak. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti községi társulás megszüntetése esetén a kerületi székhelyű járási hivatal felszámolót nevez ki.
(3)
Ha a kerületi székhelyű járási hivatal megállapítja, hogy a községi társulás a 20.d § (1) bekezdésében említett tevékenységet folytat, haladéktalanul figyelmezteti erre, és felszólítja, hogy a figyelmeztetés kézbesítésétől számított egy hónapon belül hagyjon fel az ilyen tevékenységgel. Ha a községi társulás a meghatározott határidő után is folytatja ezt a tevékenységet, a kerületi székhelyű járási hivatal határozatot ad ki a feloszlatásáról.
(4)
A községi társulás feloszlatásáról szóló határozat elleni közigazgatási keresetnek halasztó hatálya van.
(5)
A községi társulás felszámolással szűnik meg, kivéve a községi társulás más községi társulással való egyesüléssel történő megszüntetését. A községi társulás felszámolására külön jogszabály vonatkozik.17a)
(6)
A községi társulás a kerületi székhelyű járási hivatal által a községi társulások nyilvántartásából való törlésének napjával szűnik meg.
§ 21
Medzinárodná spolupráca
(1)
Obec môže v rozsahu svojej pôsobnosti spolupracovať s územnými a správnymi celkami alebo s úradmi iných štátov vykonávajúcimi miestne funkcie. Má právo stať sa členom medzinárodného združenia územných celkov alebo územných orgánov.
(2)
Dohoda alebo členstvo v medzinárodnom združení nesmie byť v rozpore s Ústavou Slovenskej republiky, ústavnými zákonmi, so zákonmi a s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenská republika viazaná, alebo s verejným záujmom.
(3)
Ak je nevyhnutné zriadiť dohodou osobitný orgán, ten môže mať len súkromnoprávnu povahu.
(4)
Ak o to obec požiada, okresný úrad v sídle kraja posúdi návrh dohody alebo členstvo v medzinárodnom združení. Na požiadanie okresného úradu v sídle kraja sú príslušné orgány štátnej správy povinné bezodkladne poskytnúť súčinnosť pri vypracúvaní stanoviska.
(5)
Obec zasiela rovnopis uzatvorenej dohody alebo dokladu o členstve v medzinárodnom združení okresnému úradu v sídle kraja, ktorý vedie ich evidenciu.
(6)
Okresný úrad v sídle kraja podá na príslušný súd návrh na určenie povinnosti obce vypovedať dohodu alebo členstvo v medzinárodnom združení z dôvodu ich rozporu s odsekom 2.
21. §
Nemzetközi együttműködés
(1)
A község hatáskörén belül együttműködhet más államok területi és közigazgatási egységeivel vagy helyi feladatokat ellátó hivatalaival. Jogosult területi egységek vagy területi szervek nemzetközi társulásának tagjává válni.
(2)
A megállapodás vagy a nemzetközi társulásban való tagság nem lehet ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányával, az alkotmánytörvényekkel, a törvényekkel és a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező erejű nemzetközi szerződésekkel, illetve a közérdekkel.
(3)
Ha a megállapodással külön szerv létrehozása szükséges, az csak magánjogi jellegű lehet.
(4)
Ha a község ezt kéri, a kerületi székhelyű járási hivatal felülvizsgálja a megállapodás tervezetét vagy a nemzetközi társulásban való tagságot. A kerületi székhelyű járási hivatal kérésére az illetékes államigazgatási szervek kötelesek haladéktalanul együttműködni az állásfoglalás kidolgozásában.
(5)
A község a megkötött megállapodás másolatát vagy a nemzetközi társulásban való tagságot igazoló okiratot megküldi a kerületi székhelyű járási hivatalnak, amely nyilvántartást vezet róluk.
(6)
A kerületi székhelyű járási hivatal a (2) bekezdéssel való ellentét miatt javaslatot nyújt be az illetékes bírósághoz a község kötelezettségének megállapítására a megállapodás vagy a nemzetközi társulásban való tagság felmondására.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
MESTÁ
VÁROSOK
§ 22
Vyhlásenie obce za mesto
(1)
Národná rada Slovenskej republiky môže vždy k 1. januáru na návrh vlády vyhlásiť za mesto obec, ktorá
a)
je hospodárskym, administratívnym a kultúrnym centrom alebo centrom cestovného ruchu, alebo kúpeľným miestom,
b)
zabezpečuje služby aj pre obyvateľov okolitých obcí,
c)
má zabezpečené dopravné spojenie s okolitými obcami,
d)
má aspoň v časti územia mestský charakter zástavby,18)
e)
má najmenej 5 000 obyvateľov.
(2)
Obec možno vyhlásiť za mesto, aj keď nespĺňa podmienku počtu obyvateľov, ak je to opodstatnené vzhľadom na splnenie ostatných predpokladov uvedených v odseku 1.
(3)
Návrh na vyhlásenie obce za mesto podáva vláda Národnej rade Slovenskej republiky na základe žiadosti obce.
(4)
Obec podáva žiadosť o vyhlásenie obce za mesto prostredníctvom okresného úradu v sídle kraja; k žiadosti priloží územný plán obce a ďalšiu dokumentáciu o tom, že spĺňa predpoklady uvedené v odseku 1. Okresný úrad v sídle kraja postúpi žiadosť obce spolu so svojím stanoviskom ministerstvu.
(5)
Uznesenie Národnej rady Slovenskej republiky o vyhlásení obce za mesto sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(6)
Na základe uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky vláda vydá osvedčenie o vyhlásení obce za mesto.
(7)
Po rozdelení obce vyhlásenej za mesto Národná rada Slovenskej republiky na návrh vlády uznesením odníme štatút mesta tej z nových obcí, ktorá prestala spĺňať predpoklady uvedené v odseku 1.
(8)
Mestá spolu s názvom používajú označenie „mesto“.
22. §
A község várossá nyilvánítása
(1)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormány javaslatára minden év január 1-jével várossá nyilváníthatja azt a községet, amely
a)
gazdasági, közigazgatási és kulturális központ, vagy idegenforgalmi központ, vagy gyógyfürdőhely,
b)
a környező községek lakosai számára is biztosít szolgáltatásokat,
c)
biztosított közlekedési összeköttetéssel rendelkezik a környező községekkel,
d)
területének legalább egy részén városias jellegű beépítettséggel rendelkezik,18)
e)
legalább 5000 lakosa van.
(2)
A község akkor is várossá nyilvánítható, ha nem felel meg a lakosságszámra vonatkozó feltételnek, amennyiben ez az (1) bekezdésben említett egyéb feltételek teljesítésére tekintettel indokolt.
(3)
A község várossá nyilvánítására irányuló javaslatot a kormány a község kérelme alapján nyújtja be a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának.
(4)
A község a várossá nyilvánítás iránti kérelmet a kerületi székhelyű járási hivatalon keresztül nyújtja be; a kérelemhez csatolja a község rendezési tervét és egyéb dokumentációt arról, hogy megfelel az (1) bekezdésben említett feltételeknek. A kerületi székhelyű járási hivatal a község kérelmét állásfoglalásával együtt továbbítja a minisztériumnak.
(5)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a község várossá nyilvánításáról szóló határozatát a Szlovák Köztársaság Törvénytárában teszik közzé.
(6)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján a kormány igazolást ad ki a község várossá nyilvánításáról.
(7)
A várossá nyilvánított község felosztása után a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormány javaslatára határozattal megvonja a városi rangot attól az új községtől, amely már nem felel meg az (1) bekezdésben említett feltételeknek.
(8)
A városok a nevükkel együtt a „város” megjelölést használják.
§ 22a
(1)
Právne postavenie, územné usporiadanie a orgány samosprávy miest s počtom obyvateľov nad 200 000 upravuje osobitný zákon.
(2)
Osobitné postavenie hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy, štruktúru a postavenie jeho orgánov upravuje osobitný zákon.18a)
22.a §
(1)
A 200 000-nél több lakosú városok jogállását, területi elrendezését és önkormányzati szerveit külön törvény szabályozza.
(2)
A Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak a különleges jogállását, szerveinek struktúráját és jogállását külön törvény szabályozza.18a)
§ 23
Výbory v mestských častiach
(1)
Mesto môže zriaďovať v mestských častiach výbory. Členmi výborov sú všetci poslanci mestského zastupiteľstva zvolení v mestskej časti; členmi výborov môžu byť aj obyvatelia mesta s trvalým pobytom v mestskej časti zvolení mestským zastupiteľstvom. Na čele výboru je predseda, ktorým je člen výboru zvolený výborom.
(2)
Výbory v mestských častiach reprezentujú obyvateľov mestskej časti a podieľajú sa na samospráve mesta.
(3)
Oprávnenia a povinnosti výboru pri samospráve mesta, vzťahy výboru a mestského zastupiteľstva, štruktúru výboru a ďalšie potrebné veci upraví štatút mesta.
23. §
Városrészi bizottságok
(1)
A város a városrészekben bizottságokat hozhat létre. A bizottságok tagjai a városi képviselő-testületnek a városrészben megválasztott összes képviselője; a bizottságok tagjai lehetnek a városi képviselő-testület által megválasztott, a városrészben állandó lakhellyel rendelkező városlakók is. A bizottság élén az elnök áll, aki a bizottság által megválasztott bizottsági tag.
(2)
A városrészi bizottságok képviselik a városrész lakosait és részt vesznek a város önkormányzati tevékenységének gyakorlásában.
(3)
A bizottság jogait és kötelességeit a város önkormányzati tevékenységében, a bizottság és a városi képviselő-testület viszonyát, a bizottság szerkezetét és a további szükséges dolgokat a város statútuma szabályozza.
§ 24
Orgány mesta
(1)
Mestské zastupiteľstvo je orgánom samosprávy mesta. Na jeho postavenie sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona o obecnom zastupiteľstve. Okrem toho mestské zastupiteľstvo najmä
a)
rozhoduje o zriadení výborov v mestských častiach a o vymedzení ich oprávnení,
b)
ustanovuje erb mesta, vlajku mesta, pečať mesta, prípadne znelku mesta,
c)
schvaľuje štatút mesta.
(2)
Predstaviteľom mesta a jeho najvyšším výkonným orgánom je primátor mesta. Na jeho postavenie sa vzťahujú ustanovenia tohto zákona o starostovi. Okrem toho primátor
a)
uchováva vlajku mesta a pečať mesta,
b)
používa mestské insígnie.
(3)
Úlohy obecnej rady a obecného úradu plní v mestách mestská rada a mestský úrad.
24. §
A város szervei
(1)
A városi képviselő-testület a város önkormányzati szerve. Jogállására a jelen törvénynek a helyi képviselő-testületre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ezenkívül a városi képviselő-testület különösen
a)
dönt a városrészi bizottságok létrehozásáról és jogkörük meghatározásáról,
b)
megállapítja a város címerét, a város zászlaját, a város pecsétjét, esetleg a város szignálját,
c)
jóváhagyja a város statútumát.
(2)
A város képviselője és legfelsőbb végrehajtó szerve a polgármester. Jogállására a jelen törvénynek a községi polgármesterre vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ezenkívül a polgármester
a)
őrzi a város zászlaját és a város pecsétjét,
b)
használja a városi jelvényeket.
(3)
A helyi tanács és a községi hivatal feladatait a városokban a városi tanács és a városi hivatal látja el.
PIATA ČASŤ
ÖTÖDIK RÉSZ
POSLANCI
KÉPVISELŐK
§ 25
Povinnosti a oprávnenia poslancov
(1)
Poslanec je povinný najmä
a)
zložiť sľub na prvom zasadnutí obecného zastupiteľstva, ktorého sa zúčastní,
b)
zúčastňovať sa zasadnutí obecného zastupiteľstva a jeho orgánov, do ktorých bol zvolený,
c)
dodržiavať štatút obce, rokovací poriadok obecného zastupiteľstva a zásady odmeňovania poslancov,
d)
obhajovať záujmy obce a jej obyvateľov,
e)
informovať na požiadanie voličov o svojej činnosti a činnosti obecného zastupiteľstva,
f)
prehlbovať si vedomosti potrebné na výkon funkcie poslanca.
(2)
Mandát poslanca zaniká
a)
odmietnutím sľubu alebo zložením sľubu s výhradou,
b)
uplynutím funkčného obdobia,
c)
vzdaním sa mandátu,
d)
právoplatným odsúdením za úmyselný trestný čin alebo právoplatným odsúdením za trestný čin, ak výkon trestu odňatia slobody nebol podmienečne odložený,
e)
pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo obmedzením spôsobilosti na právne úkony,
f)
zmenou trvalého pobytu mimo územia obce; v mestách so samosprávou mestských častí aj v prípade zmeny trvalého pobytu mimo územia mestskej časti, v ktorej vykonáva funkciu,
g)
ak počas jedného roka sa nezúčastní ani raz na zasadnutiach obecného zastupiteľstva,
h)
v prípadoch podľa § 11 ods. 2, ak poslanec do 30 dní odo dňa vzniku nezlučiteľnosti funkcií nevykoná právny úkon na odstránenie nezlučiteľnosti funkcií,
i)
zrušením obce alebo
j)
smrťou.
Mandát poslanca zanikne vzdaním sa len vtedy, ak vzdanie sa bolo urobené ústne do zápisnice alebo písomne; pri písomnom vzdaní sa mandátu jeho účinky nastávajú doručením obecnému úradu. Vzdanie sa mandátu nemožno vziať späť.
(3)
Poslanec je povinný skutočnosti podľa odseku 2 písm. d), f) a h) bezodkladne písomne oznámiť obci.
(4)
Poslanec je oprávnený najmä
a)
predkladať obecnému zastupiteľstvu i ostatným orgánom návrhy,
b)
interpelovať starostu a členov obecnej rady vo veciach týkajúcich sa výkonu ich práce,
c)
požadovať od riaditeľov právnických osôb založených alebo zriadených obcou vysvetlenie vo veciach týkajúcich sa ich činnosti,
d)
požadovať informácie a vysvetlenia od fyzických a právnických osôb, ktoré vykonávajú v obci podnikateľskú činnosť, vo veciach týkajúcich sa dôsledkov ich podnikania v obci,
e)
zúčastňovať sa na previerkach, na kontrolách, na vybavovaní sťažností a oznámení, ktoré uskutočňujú orgány obce,
f)
požadovať vysvetlenia od štátnych orgánov vo veciach potrebných pre riadny výkon poslaneckej funkcie.
(5)
Funkcia poslanca sa zásadne vykonáva bez prerušenia pracovného alebo obdobného pomeru. Poslancovi patrí náhrada skutočných výdavkov, ktoré mu v súvislosti s výkonom funkcie poslanca vznikli, podľa osobitných predpisov platných pre zamestnancov v pracovnom pomere.
(6)
Poslanec nesmie byť pre výkon svojej funkcie ukrátený na právach ani nárokoch vyplývajúcich z pracovného alebo obdobného pomeru. Zamestnávatelia umožňujú poslancom výkon funkcie podľa osobitných predpisov; to platí aj o členoch komisií, ktorí nie sú poslancami. Obec uhrádza zamestnávateľom na požiadanie náhradu za vyplatenú náhradu mzdy alebo inej odmeny za prácu. Poslancom, ktorí nie sú v pracovnom alebo obdobnom pomere, obec poskytuje náhradu ušlého zárobku.
(7)
Poslancovi, ktorý je dlhodobo uvoľnený zo zamestnania na výkon funkcie zástupcu starostu, patrí plat od obce určený starostom podľa vecnej a časovej náročnosti výkonu funkcie, najviac vo výške 70 % mesačného platu starostu;18ab) jeho pracovný pomer v doterajšom zamestnaní zostáva zachovaný za podmienok podľa osobitného predpisu.10aa) Poslanec podľa prvej vety sa považuje na účely tvorby a použitia sociálneho fondu, dovolenky a cestovných náhrad za zamestnanca v pracovnom pomere a obec sa považuje za zamestnávateľa. Poslancovi, ktorý vykonáva funkciu zástupcu starostu podľa § 13b ods. 3 a nie je dlhodobo uvoľnený zo zamestnania, patrí mesačná odmena podľa vecnej a časovej náročnosti výkonu funkcie určená starostom, najviac vo výške 70 % mesačného platu starostu bez zvýšenia podľa príslušnej platovej skupiny.13) Tým nie je dotknutá odmena podľa odseku 8. Na sociálne poistenie a zdravotné poistenie poslanca podľa prvej vety a tretej vety sa vzťahujú osobitné predpisy.18b) Plat určený podľa prvej vety a odmenu určenú podľa tretej vety obec zverejní na webovom sídle obce do 30 dní od ich určenia starostom.
(8)
Poslancovi možno poskytnúť odmenu najmä vzhľadom na úlohy a časovú náročnosť výkonu funkcie podľa zásad odmeňovania poslancov, najviac však v kalendárnom roku jeden mesačný plat starostu bez zvýšenia podľa príslušnej platovej skupiny.13) Poslancovi, ktorý vykonáva činnosti podľa osobitného predpisu,18baa) môže nad rámec odmeny podľa prvej vety patriť ďalšia odmena určená v zásadách odmeňovania poslancov.
25. §
A képviselők kötelességei és jogai
(1)
A képviselő különösen köteles
a)
esküt tenni a helyi képviselő-testület első ülésén, amelyen részt vesz,
b)
részt venni a helyi képviselő-testület és szervei ülésein, amelyekbe megválasztották,
c)
betartani a község statútumát, a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjét és a képviselők díjazásának alapelveit,
d)
védeni a község és lakosai érdekeit,
e)
a választók kérésére tájékoztatást nyújtani saját tevékenységéről és a helyi képviselő-testület tevékenységéről,
f)
elmélyíteni a képviselői tisztség ellátásához szükséges tudását.
(2)
A képviselői mandátum megszűnik
a)
az eskü megtagadásával vagy az eskü fenntartással való letételével,
b)
a megbízatási idő lejártával,
c)
a mandátumról való lemondással,
d)
szándékos bűncselekményért való jogerős elítéléssel vagy bűncselekményért való jogerős elítéléssel, ha a szabadságvesztés-büntetést nem függesztették fel,
e)
a jogi cselekvőképességtől való megfosztással vagy a jogi cselekvőképesség korlátozásával,
f)
az állandó lakhelynek a község területén kívülre történő megváltoztatásával; a városrészi önkormányzattal rendelkező városokban abban az esetben is, ha az állandó lakhelyét azon városrész területén kívülre helyezi át, amelyben a tisztségét betölti,
g)
ha egy éven keresztül egyszer sem vesz részt a helyi képviselő-testület ülésein,
h)
a 11. § (2) bek. szerinti esetekben, ha a képviselő a tisztségek összeférhetetlenségének keletkezésétől számított 30 napon belül nem tesz jogi lépést a tisztségek összeférhetetlenségének megszüntetésére,
i)
a község megszüntetésével vagy
j)
halállal.
A képviselői mandátum lemondással csak akkor szűnik meg, ha a lemondás szóban, jegyzőkönyvbe mondva vagy írásban történt; a mandátumról való írásbeli lemondás esetén annak joghatásai a községi hivatalba való kézbesítéssel állnak be. A mandátumról való lemondást nem lehet visszavonni.
(3)
A képviselő köteles a (2) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti tényeket haladéktalanul írásban bejelenteni a községnek.
(4)
A képviselő különösen jogosult
a)
javaslatokat előterjeszteni a helyi képviselő-testületnek és más szerveknek is,
b)
interpellálni a polgármestert és a helyi tanács tagjait munkájuk végzésével kapcsolatos ügyekben,
c)
a község által alapított vagy létrehozott jogi személyek igazgatóitól magyarázatot kérni tevékenységükkel kapcsolatos ügyekben,
d)
tájékoztatást és magyarázatot kérni azoktól a természetes és jogi személyektől, akik a községben vállalkozói tevékenységet folytatnak, vállalkozásuk községre gyakorolt hatásaival kapcsolatos ügyekben,
e)
részt venni az átvilágításokon, az ellenőrzéseken, a panaszok és bejelentések elintézésében, amelyeket a község szervei végeznek,
f)
magyarázatot kérni az állami szervektől a képviselői tisztség megfelelő ellátásához szükséges ügyekben.
(5)
A képviselői tisztséget alapvetően a munka- vagy hasonló viszony megszakítása nélkül látják el. A képviselőt megilleti a képviselői tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült tényleges kiadásainak megtérítése, a munkaviszonyban álló alkalmazottakra vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(6)
A képviselőt tisztsége ellátása miatt nem érheti sérelem a munka- vagy hasonló viszonyból eredő jogaiban és igényeiben. A munkáltatók külön jogszabályok szerint lehetővé teszik a képviselők számára tisztségük ellátását; ez vonatkozik a bizottságok azon tagjaira is, akik nem képviselők. A község kérésre megtéríti a munkáltatóknak a kifizetett bérpótlékot vagy egyéb munkadíjat. Azoknak a képviselőknek, akik nem állnak munka- vagy hasonló viszonyban, a község megtéríti az elmaradt jövedelmet.
(7)
A képviselőt, aki a polgármester-helyettesi tisztség ellátása érdekében tartósan fel van mentve a munkavégzés alól, a községtől a polgármester által a tisztség ellátásának tárgyi és időbeli igénybevételének megfelelően meghatározott fizetés illeti meg, legfeljebb a polgármester havi fizetésének 70%-a;18ab) korábbi munkahelyén a munkaviszonya külön jogszabályban foglalt feltételek mellett fennmarad.10aa) Az első mondat szerinti képviselő a szociális alap létrehozása és felhasználása, a szabadság és az utazási költségtérítés szempontjából munkaviszonyban álló alkalmazottnak, a község pedig munkáltatónak tekintendő. A képviselőt, aki a 13.b § 3. bekezdése szerint látja el a polgármester-helyettesi tisztséget, és nincs tartósan felmentve a munkavégzés alól, a polgármester által a tisztség ellátásának tárgyi és időbeli igénybevételének megfelelően meghatározott havi jutalom illeti meg, legfeljebb a polgármester havi fizetésének 70%-a, a vonatkozó fizetési osztály szerinti emelés nélkül.13) Ez nem érinti a (8) bekezdés szerinti jutalmat. Az első és a harmadik mondat szerinti képviselő társadalombiztosítására és egészségbiztosítására külön jogszabályok vonatkoznak.18b) Az első mondat szerint meghatározott fizetést és a harmadik mondat szerint meghatározott jutalmat a község a polgármester általi meghatározásuktól számított 30 napon belül közzéteszi a község honlapján.
(8)
A képviselőnek jutalom nyújtható, különösen a tisztség ellátásával járó feladatokra és időbeli igénybevételre való tekintettel, a képviselők díjazásának elvei szerint, de naptári évenként legfeljebb a polgármester egy havi fizetésének megfelelő összegben, a vonatkozó fizetési osztály szerinti emelés nélkül.13) A képviselőt, aki külön jogszabály szerint végez tevékenységet,18baa) az első mondat szerinti jutalmon felül a képviselők díjazásának elveiben meghatározott további jutalom illetheti meg.
§ 26
 
Poslanec skladá sľub, ktorý znie: „Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem riadne plniť svoje povinnosti, ochraňovať záujmy obce, dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy, a pri výkone svojej funkcie poslanca obecného zastupiteľstva ich budem uplatňovať podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia.".
26. §
 
A képviselő esküt tesz, amely így hangzik: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességeimet rendesen teljesítem, védeni fogom a község érdekeit, betartom a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmánytörvényeket, a törvényeket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat, és a helyi képviselő-testületi képviselői tisztségem gyakorlása során legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint fogom azokat alkalmazni.”.
ŠIESTA ČASŤ
HATODIK RÉSZ
ZÁVEREČNÉ, PRECHODNÉ A ZRUŠOVACIE USTANOVENIA
ZÁRÓ, ÁTMENETI ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
§ 27
(1)
Ak obec rozhoduje v správnom konaní v prvom stupni, odvolací orgán ustanovuje osobitný predpis.18ba)
(2)
Ak Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlási voľby do orgánu územnej samosprávy za neplatné alebo zruší ich výsledok,19) úkony orgánu územnej samosprávy, ktorého sa rozhodnutie Ústavného súdu Slovenskej republiky týka, a ktoré vykonal do rozhodnutia Ústavného súdu Slovenskej republiky, sa považujú za úkony vykonané oprávneným orgánom.
27. §
(1)
Ha a község első fokon közigazgatási eljárásban dönt, a fellebbviteli szervet külön jogszabály határozza meg.18ba)
(2)
Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága a területi önkormányzati szervbe történő választásokat érvénytelennek nyilvánítja vagy azok eredményét megsemmisíti,19) annak a területi önkormányzati szervnek a jogi aktusai, amelyre a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata vonatkozik, és amelyeket a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata előtt hajtott végre, a jogosult szerv által végrehajtott jogi aktusoknak tekintendők.
§ 27a
(1)
Ministerstvo ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom podrobnosti o označovaní ulíc a iných verejných priestranstiev a o číslovaní budov.
(2)
Na rozhodovanie o názvoch obcí a názvoch častí obcí, o inej zmene územia obce ako v § 2 ods. 3 a o určení súpisného čísla a orientačného čísla sa nevzťahuje správny poriadok.
27.a §
(1)
A minisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabállyal állapítja meg az utcák és egyéb közterületek megjelölésének és az épületek számozásának részleteit.
(2)
A községek és községrészek elnevezéséről, a község területének a 2. § 3. bekezdésében foglaltaktól eltérő megváltoztatásáról, valamint a házszám és a sorszám meghatározásáról való döntésre nem vonatkozik a közigazgatási rendtartás.
§ 27b
Správne delikty
(1)
Správneho deliktu sa dopustí právnická osoba alebo fyzická osoba – podnikateľ, ak
a)
poruší nariadenie,
b)
neudržuje čistotu a poriadok na užívanom pozemku alebo na inej nehnuteľnosti, a tým naruší vzhľad alebo prostredie obce, alebo ak znečistí verejné priestranstvo alebo odkladá veci mimo vyhradených miest,
c)
poruší povinnosť podľa § 2b ods. 6,
d)
poruší povinnosť podľa § 2c ods. 3,
e)
poruší povinnosť podľa § 2c ods. 4, alebo
f)
poruší povinnosť podľa § 30e.
(2)
Obec uloží pokutu za správne delikty podľa odseku 1 do 6 638 eur.
(3)
Obec pri ukladaní pokuty prihliada na závažnosť, spôsob, trvanie a následky protiprávneho konania, na porušenie viacerých povinností a na opakované porušenie povinností.
(4)
Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa obec dozvedela o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa porušenia povinnosti.
(5)
Výnosy pokút sú príjmom rozpočtu obce.
27.b §
Közigazgatási szabálysértések
(1)
Közigazgatási szabálysértést követ el a jogi személy vagy a vállalkozó természetes személy, ha
a)
megszegi a rendeletet,
b)
nem tartja fenn a tisztaságot és a rendet a használt telken vagy más ingatlanon, és ezzel megzavarja a község arculatát vagy környezetét, vagy ha beszennyezi a közterületet vagy a kijelölt helyeken kívül helyez el dolgokat,
c)
megszegi a 2.b § 6. bekezdése szerinti kötelezettséget,
d)
megszegi a 2.c § 3. bekezdése szerinti kötelezettséget,
e)
megszegi a 2.c § 4. bekezdése szerinti kötelezettséget, vagy
f)
megszegi a 30.e § szerinti kötelezettséget.
(2)
A község az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértésekért 6 638 euróig terjedő bírságot szab ki.
(3)
A község a bírság kiszabásakor figyelembe veszi a jogellenes cselekmény súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit, több kötelezettség megszegését és a kötelezettségek ismételt megszegését.
(4)
A bírság attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a község tudomást szerzett a kötelezettségszegésről, legkésőbb azonban a kötelezettségszegés napjától számított három éven belül.
(5)
A bírságokból származó bevétel a község költségvetésének bevétele.
§ 27c
Priestupky
(1)
Priestupku sa dopustí ten, kto poruší povinnosť podľa § 2c ods. 3.
(2)
Priestupku sa dopustí vlastník stavby, ak
a)
poruší povinnosť podľa § 2b ods. 6,
b)
poruší povinnosť podľa § 2c ods. 4.
(3)
Priestupku sa dopustí ten, kto neudržuje čistotu a poriadok na užívanom pozemku alebo inej nehnuteľnosti, a tým naruší vzhľad alebo prostredie obce, alebo ak znečistí verejné priestranstvo alebo odkladá veci mimo vyhradených miest.
(4)
Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 250 eur.
(5)
Za priestupky podľa odseku 2 možno uložiť pokutu do 150 eur.
(6)
Za priestupok podľa odseku 3 možno uložiť pokutu do 300 eur.
(7)
Priestupky podľa tohto zákona prejednáva obec.
(8)
Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje osobitný predpis.19a)
 
27.c §
Szabálysértések
(1)
Szabálysértést követ el az, aki megszegi a 2.c § 3. bekezdése szerinti kötelezettséget.
(2)
Szabálysértést követ el az építmény tulajdonosa, ha
a)
megszegi a 2.b § 6. bekezdése szerinti kötelezettséget,
b)
megszegi a 2.c § 4. bekezdése szerinti kötelezettséget.
(3)
Szabálysértést követ el az, aki nem tartja fenn a tisztaságot és a rendet a használt telken vagy más ingatlanon, és ezzel megzavarja a község arculatát vagy környezetét, vagy ha beszennyezi a közterületet vagy a kijelölt helyeken kívül helyez el dolgokat.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésért 250 euróig terjedő bírság szabható ki.
(5)
A (2) bekezdés szerinti szabálysértésekért 150 euróig terjedő bírság szabható ki.
(6)
A (3) bekezdés szerinti szabálysértésért 300 euróig terjedő bírság szabható ki.
(7)
A jelen törvény szerinti szabálysértéseket a község tárgyalja meg.
(8)
A szabálysértésekre és azok megtárgyalására külön jogszabály vonatkozik.19a)
 
§ 28
(1)
Na obce prechádzajú pôsobnosti, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona patrili podľa osobitných predpisov miestnym a mestským národným výborom, ak ich osobitný zákon nezveruje orgánom štátu.20)
(2)
Na obce prechádzajú v rozsahu ustanovenom v prílohách A a B tohto zákona aj pôsobnosti, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona patrili podľa osobitných predpisov okresným a krajským národným výborom.
28. §
(1)
A községekre szállnak át azok a hatáskörök, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének napjáig külön jogszabályok szerint a helyi és városi nemzeti bizottságokhoz tartoztak, ha azokat külön törvény nem utalja az állami szervek hatáskörébe.20)
(2)
A községekre a jelen törvény A és B mellékletében meghatározott terjedelemben azok a hatáskörök is átszállnak, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének napjáig külön jogszabályok szerint a járási és kerületi nemzeti bizottságokhoz tartoztak.
§ 29
 
Majetok obce, jeho nadobúdanie, nakladanie a hospodárenie s ním upravia osobitné zákony.
29. §
 
A község vagyonát, annak megszerzését, a vele való rendelkezést és a vagyongazdálkodást külön törvények szabályozzák.
§ 29a
 
Ak sa v tomto zákone alebo osobitnom predpise používa slovo „obec“, rozumie sa tým aj mesto, ak z tohto zákona alebo z osobitného predpisu nevyplýva, že ich ustanovenia sa vzťahujú len na obec alebo len na mesto.
29.a §
 
Ha a jelen törvényben vagy külön jogszabályban a „község” szó szerepel, azon várost is érteni kell, ha a jelen törvényből vagy külön jogszabályból nem következik, hogy rendelkezései csak a községre vagy csak a városra vonatkoznak.
§ 30
Prechodné ustanovenia
(1)
Obec, ktorá nepredložila ministerstvu svoje symboly na zapísanie do Heraldického registra Slovenskej republiky, urobí tak do 31. decembra 2006.
(2)
Pri ukladaní pokuty za konanie podľa § 13 ods. 8, ku ktorému došlo pred 1. januárom 2002, ak starosta do 31. decembra 2001 konanie nezačal, postupuje sa podľa tohto zákona. Na konanie o uložení pokuty podľa § 13 ods. 8 začaté pred 31. decembrom 2001 sa vzťahujú doterajšie predpisy.
(3)
Dohody o spolupráci uzatvorené pred 1. januárom 2002 predloží obec do 31. marca 2002 krajskému úradu; v tejto lehote predloží aj doklad o členstve v medzinárodnom združení, ak vzniklo pred 31. decembrom 2001.
(4)
Obec vyhlásená za mesto do 31. decembra 2001 je mestom podľa tohto zákona.
(5)
Združenie obcí, ktoré vzniklo do 31. decembra 2001, je združením obcí podľa tohto zákona.
(6)
Výkon funkcie hlavného kontrolóra obce zvoleného do funkcie pred 31. decembrom 2001 sa skončí zvolením hlavného kontrolóra obce do funkcie po 1. januári 2002, najneskôr však 31. marca 2003. Pracovnoprávny vzťah hlavného kontrolóra obce zvoleného pred 31. decembrom 2001 k obci sa nekončí.
30. §
Átmeneti rendelkezések
(1)
Az a község, amely nem terjesztette a minisztérium elé jelképeit a Szlovák Köztársaság Heraldikai Nyilvántartásába való bejegyzés céljából, ezt 2006. december 31-ig megteszi.
(2)
A 13. § 8. bekezdése szerinti cselekményért, amelyre 2002. január 1. előtt került sor, kiszabott bírság esetén, ha a polgármester 2001. december 31-ig nem indította meg az eljárást, a jelen törvény szerint kell eljárni. A 13. § 8. bekezdése szerinti bírság kiszabására irányuló, 2001. december 31. előtt megindított eljárásra az addig hatályos jogszabályok vonatkoznak.
(3)
A 2002. január 1. előtt kötött együttműködési megállapodásokat a község 2002. március 31-ig benyújtja a kerületi hivatalnak; ezen határidőn belül benyújtja a nemzetközi társulásban való tagságot igazoló okiratot is, ha az 2001. december 31. előtt jött létre.
(4)
A 2001. december 31-ig várossá nyilvánított község a jelen törvény értelmében városnak minősül.
(5)
A 2001. december 31-ig létrejött községi társulás a jelen törvény értelmében községi társulásnak minősül.
(6)
A 2001. december 31. előtt hivatalba választott községi főellenőr tisztségének gyakorlása a községi főellenőr 2002. január 1. utáni hivatalba választásával ér véget, legkésőbb azonban 2003. március 31-én. A 2001. december 31. előtt választott községi főellenőr községgel fennálló munkajogi viszonya nem szűnik meg.
§ 30a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2004
(1)
V obciach, v ktorých je zvolený hlavný kontrolór podľa predpisov platných a účinných do 30. júna 2004, sa vykoná nová voľba hlavného kontrolóra podľa tohto zákona po uplynutí jeho funkčného obdobia.
(2)
Obce, v ktorých hlavný kontrolór nie je zvolený, alebo obce, v ktorých nevykonáva činnosť hlavný kontrolór viacerých obcí, zvolia hlavného kontrolóra podľa tohto zákona v lehote do 1. januára 2005. Starosta je povinný s právoplatne zvoleným hlavným kontrolórom uzavrieť pracovnú zmluvu v lehote 14 dní odo dňa voľby.
(3)
V obciach, kde je zvolený hlavný kontrolór, sa jeho platové pomery upravia podľa tohto zákona do 1. januára 2005.
(4)
Hlavný kontrolór, ktorý je zvolený do funkcie podľa predpisov platných do 30. júna 2004 a nespĺňa podmienku dosiahnutého vzdelania podľa § 18a ods. 1, zostáva naďalej vo funkcii. Vzdelanie podľa § 18a ods. 1 je tento hlavný kontrolór povinný dosiahnuť najneskôr do 30. júna 2009, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.
(5)
Hlavný kontrolór, ktorý nespĺňa povinnosti ostatného vedúceho zamestnanca16) alebo ktorý nespĺňa podmienky podľa § 18 ods. 1 tretej vety a ods. 2, je povinný ich splniť do 1. októbra 2004, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.
30.a §
A 2004. július 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok
(1)
Azokban a községekben, ahol a főellenőrt a 2004. június 30-ig érvényes és hatályos előírások szerint választották meg, a főellenőr új választására a jelen törvény szerint kerül sor megbízatási idejének lejárta után.
(2)
Azok a községek, ahol nincs megválasztva a főellenőr, vagy azok a községek, ahol nem több község főellenőre látja el a tevékenységet, 2005. január 1-jéig megválasztják a főellenőrt a jelen törvény szerint. A polgármester köteles a jogerősen megválasztott főellenőrrel a választás napjától számított 14 napon belül munkaszerződést kötni.
(3)
Azokban a községekben, ahol a főellenőr meg van választva, bérviszonyait 2005. január 1-jéig a jelen törvény szerint kell módosítani.
(4)
A főellenőr, akit a 2004. június 30-ig hatályos előírások szerint választottak hivatalba, és nem felel meg a 18.a § 1. bek. szerinti végzettségi feltételnek, továbbra is hivatalban marad. E főellenőr köteles a 18.a § 1. bek. szerinti végzettséget legkésőbb 2009. június 30-ig megszerezni, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy ezen a napon lemondott tisztségéről.
(5)
A főellenőr, aki nem teljesíti az egyéb vezető beosztású alkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeket16), vagy aki nem felel meg a 18. § 1. bek. harmadik mondata és 2. bek. szerinti feltételeknek, köteles azokat 2004. október 1-jéig teljesíteni, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy ezen a napon lemondott tisztségéről.
§ 30b
(1)
Postupom podľa § 2 ods. 5 a 6 nie sú dotknuté vlastnícke vzťahy.
(2)
Príslušná správa katastra vykoná opatrenia vyplývajúce z územných zmien podľa § 2 ods. 5 a 6.
30.b §
(1)
A 2. § 5. és 6. bekezdése szerinti eljárás nem érinti a tulajdonviszonyokat.
(2)
Az illetékes kataszteri hivatal végrehajtja a 2. § 5. és 6. bekezdése szerinti területi változásokból eredő intézkedéseket.
§ 30c
 
Hlavný kontrolór, ktorý je zvolený podľa predpisov platných do 30. júna 2004 a nespĺňa podmienku podľa § 18 ods. 1 tretej vety, je povinný ju splniť do 1. marca 2005, inak sa má za to, že sa v tento deň svojej funkcie vzdal.
30.c §
 
A főellenőr, akit a 2004. június 30-ig hatályos előírások szerint választottak meg, és nem felel meg a 18. § 1. bek. harmadik mondatának feltételének, köteles azt 2005. március 1-jéig teljesíteni, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy ezen a napon lemondott tisztségéről.
§ 30d
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2010
 
Obec upraví rokovací poriadok obecného zastupiteľstva v súlade s § 12 ods. 1 až 6 do 30. septembra 2010.
30.d §
Átmeneti rendelkezés a 2010. április 1-től hatályos módosításokhoz
 
A község 2010. szeptember 30-ig módosítja a helyi képviselő-testület tárgyalási rendjét a 12. § 1-6. bekezdésével összhangban.
§ 30e
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
 
Ak ide o budovu, ktorej nebolo do 30. júna 2015 určené súpisné číslo a orientačné číslo, vlastník budovy je povinný podať žiadosť o určenie súpisného čísla a orientačného čísla, ak sa určuje, do 31. decembra 2015. Ak vlastník budovy v lehote podľa prvej vety žiadosť nepodá, obec rozhodne o určení súpisného čísla a orientačného čísla aj bez žiadosti.
30.e §
A 2015. július 1-től hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok
 
Olyan épület esetében, amelynek 2015. június 30-ig nem lett meghatározva a házszáma és a sorszáma, az épület tulajdonosa köteles 2015. december 31-ig kérelmet benyújtani a házszám és a sorszám meghatározására, ha az meghatározásra kerül. Ha az épület tulajdonosa az első mondat szerinti határidőn belül nem nyújtja be a kérelmet, a község kérelem nélkül is dönt a házszám és a sorszám meghatározásáról.
§ 30f
Prechodné ustanovenia súvisiace s krízovou situáciou
spôsobenou ochorením COVID-19
(1)
Počas mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 (ďalej len „krízová situácia“) lehoty ustanovené v § 11a ods. 3, § 14 ods. 4, § 18a ods. 2 prvej vete a ods. 4 neplynú.
(2)
Rokovanie obecného zastupiteľstva podľa § 12 možno počas krízovej situácie uskutočniť prostredníctvom videokonferencie alebo inými prostriedkami komunikačnej technológie. Z rokovania obecného zastupiteľstva podľa prvej vety obec vyhotoví obrazovo-zvukový alebo zvukový záznam, ktorý do 48 hodín po ukončení rokovania zverejní na webovom sídle obce, ak ho má zriadené, a do piatich dní po ukončení rokovania v podobe zápisnice na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ak ho má zriadené. Obrazovo-zvukový alebo zvukový záznam podľa predchádzajúcej vety obec komukoľvek bezodkladne sprístupní po skončení rokovania.
(3)
Vo výnimočných prípadoch, keď existujú vážne dôvody, pre ktoré nie je možné uskutočniť rokovanie obecného zastupiteľstva podľa odseku 2 alebo podľa § 12, môže obecné zastupiteľstvo počas krízovej situácie prijať uznesenie korešpondenčným hlasovaním v listinnej podobe alebo hlasovaním prostredníctvom elektronických prostriedkov s použitím e-mailových adries poslancov, ktoré boli na tento účel preukázateľne oznámené, ak sa má hlasovanie uskutočniť prostredníctvom elektronickej pošty. Hlasovaním podľa prvej vety možno prijať uznesenie iba
a)
vo veciach bezprostredne súvisiacich so zabezpečením opatrení na riešenie krízovej situácie,
b)
vo veciach, ktoré z dôvodu hroziacej škody neznesú odklad.
(4)
Obecné zastupiteľstvo nemôže hlasovaním podľa odseku 3 prijať uznesenie vo veciach
a)
koncesnej zmluvy na uskutočnenie stavebných prác alebo koncesných zmlúv na poskytnutie služby uzatvorenej podľa osobitného predpisu,21)
b)
priameho predaja podľa osobitného predpisu,22)
c)
prevodu majetku obce alebo nájmu majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa podľa osobitného predpisu,23)
d)
obchodnej verejnej súťaže,24)
e)
dobrovoľnej dražby,25)
f)
prijatia investičného úveru,
g)
prevodu hnuteľnej veci nad hodnotu určenú osobitným predpisom,
h)
prenájmu majetku obce na dobu neurčitú alebo na dobu určitú na čas dlhší ako tri mesiace s výnimkou prenájmu nájomného bytu,
i)
kúpy majetku do vlastníctva obce, ak je ku kúpe potrebný súhlas obecného zastupiteľstva s výnimkou obstarania majetku vyplývajúceho z implementácie projektu financovaného z európskych štrukturálnych a investičných fondov.26)
(5)
Návrh uznesenia so všetkými súvisiacimi dokumentmi obec zverejní na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ak ho má zriadené, a doručí poslancom najmenej päť pracovných dní pred uskutočnením hlasovania podľa odseku 3. Obec rovnakým spôsobom zverejní dôvody podľa odseku 3 prvej vety a uvedie, či ide o postup podľa odseku 3 druhej vety písm. a) alebo písm. b). Spolu s návrhom uznesenia obec informuje poslancov o spôsobe a o forme podávania a schvaľovania pozmeňujúcich a doplňujúcich návrhov a o spôsobe hlasovania o návrhu uznesenia a tieto informácie zverejní na úradnej tabuli a webovom sídle obce, ak ho má zriadené. Podané pozmeňujúce a doplňujúce návrhy obec zverejní na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ak ho má zriadené, a doručí ich poslancom najmenej dva pracovné dni pred uskutočnením hlasovania podľa odseku 3. V lehote podľa predchádzajúcej vety obec na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ak ho má zriadené, zverejní a doručí poslancom aj všetky pripomienky verejnosti k návrhu uznesenia, ktoré jej boli doručené. O návrhoch uznesení a o pozmeňujúcich a doplňujúcich návrhoch, ktoré neboli zverejnené a doručené poslancom v lehotách a spôsobom podľa tohto odseku, nie je možné hlasovať. Na prijatie uznesenia je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov, ak tento alebo iný zákon neustanovuje pre schválenie uznesenia vyššie kvórum. Na prijatie nariadenia je potrebný súhlas trojpätinovej väčšiny všetkých poslancov. Na prijatie pozmeňujúceho alebo doplňujúceho návrhu je potrebná taká väčšina hlasov poslancov, aká sa vyžaduje na prijatie uznesenia alebo nariadenia, ktorého sa týkajú. Prijaté uznesenie spolu s informáciou o menovitom hlasovaní poslancov o pozmeňujúcich a doplňujúcich návrhoch a o návrhu uznesenia zverejní obec na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ak ho má zriadené, najneskôr v najbližší pracovný deň nasledujúci po uskutočnení hlasovania podľa odseku 3.
(6)
Funkčné obdobie hlavného kontrolóra, ktoré uplynulo alebo uplynie počas krízovej situácie, sa predlžuje až do uplynutia 60 dní od odvolania krízovej situácie, ak nový hlavný kontrolór nie je zvolený do nadobudnutia účinnosti tohto zákona. Ak obecné zastupiteľstvo zvolí nového hlavného kontrolóra, výkon funkcie doterajšieho hlavného kontrolóra zaniká dňom nasledujúcim po dni, v ktorom bol nový hlavný kontrolór zvolený.
(7)
Správu podľa § 20a ods. 5 za rok 2018 a za rok 2019 predloží obec ministerstvu do 30. septembra 2020.
30.f §
A COVID-19 megbetegedés által okozott válsághelyzettel
kapcsolatos átmeneti rendelkezések
(1)
A COVID-19 megbetegedéssel összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy kivételes állapot (a továbbiakban: „válsághelyzet”) idején a 11.a § 3. bek., 14. § 4. bek., 18.a § 2. bek. első mondatában és a 4. bek.-ben meghatározott határidők felfüggesztetnek.
(2)
A helyi képviselő-testület ülése a 12. § szerint válsághelyzet idején videokonferencia vagy más kommunikációs technológiai eszközök útján is megtartható. Az első mondat szerinti képviselő-testületi ülésről a község kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készít, amelyet az ülés befejezésétől számított 48 órán belül közzétesz a község honlapján, ha rendelkezik ilyennel, és az ülés befejezésétől számított öt napon belül jegyzőkönyv formájában a község hirdetőtábláján és a község honlapján, ha rendelkezik ilyennel. Az előző mondat szerinti kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt a község az ülés befejezése után haladéktalanul bárki számára hozzáférhetővé teszi.
(3)
Kivételes esetekben, amikor súlyos okok miatt a helyi képviselő-testület ülését a (2) bekezdés vagy a 12. § szerint nem lehet megtartani, a helyi képviselő-testület válsághelyzet idején határozatot hozhat írásbeli levelezési szavazással vagy elektronikus eszközök útján történő szavazással a képviselők e-mail címeinek felhasználásával, amelyeket erre a célra igazolhatóan bejelentettek, ha a szavazásnak elektronikus levél útján kell megtörténnie. Az első mondat szerinti szavazással határozatot hozni csak
a)
a válsághelyzet megoldását célzó intézkedések biztosításával közvetlenül összefüggő ügyekben,
b)
olyan ügyekben, amelyek fenyegető kár miatt nem tűrnek halasztást.
(4)
A helyi képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti szavazással nem hozhat határozatot
a)
külön jogszabály21) szerint megkötött, építési munkák elvégzésére vonatkozó koncessziós szerződés vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó koncessziós szerződések,
b)
külön jogszabály22) szerinti közvetlen értékesítés,
c)
a községi vagyonnak külön jogszabály23) szerinti, különleges elbírálásra érdemes okból történő átruházása vagy bérbeadása,
d)
nyilvános kereskedelmi pályázat,24)
e)
önkéntes árverés,25)
f)
beruházási hitel felvétele,
g)
külön jogszabályban meghatározott értéket meghaladó ingó dolog átruházása,
h)
a községi vagyon határozatlan időre vagy három hónapnál hosszabb határozott időre történő bérbeadása, a bérlakás bérbeadása kivételével,
i)
vagyon vásárlása a község tulajdonába, ha a vásárláshoz a helyi képviselő-testület jóváhagyása szükséges, kivéve az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott projekt megvalósításából eredő vagyon beszerzését.26)
(5)
A határozattervezetet az összes kapcsolódó dokumentummal együtt a község közzéteszi a község hirdetőtábláján és a község honlapján, ha rendelkezik ilyennel, és legalább öt munkanappal a (3) bekezdés szerinti szavazás megtartása előtt kézbesíti a képviselőknek. A község ugyanígy közzéteszi a (3) bekezdés első mondata szerinti okokat, és feltünteti, hogy a (3) bekezdés második mondatának a) vagy b) pontja szerinti eljárásról van-e szó. A határozattervezettel együtt a község tájékoztatja a képviselőket a módosító és kiegészítő javaslatok benyújtásának és jóváhagyásának módjáról és formájáról, valamint a határozattervezetről való szavazás módjáról, és ezeket az információkat közzéteszi a község hirdetőtábláján és honlapján, ha rendelkezik ilyennel. A benyújtott módosító és kiegészítő javaslatokat a község közzéteszi a község hirdetőtábláján és a község honlapján, ha rendelkezik ilyennel, és legalább két munkanappal a (3) bekezdés szerinti szavazás megtartása előtt kézbesíti azokat a képviselőknek. Az előző mondat szerinti határidőn belül a község a község hirdetőtábláján és a község honlapján, ha rendelkezik ilyennel, közzéteszi és a képviselőknek kézbesíti a határozattervezethez beérkezett összes lakossági észrevételt is. Azokról a határozattervezetekről és módosító, illetve kiegészítő javaslatokról, amelyeket nem tettek közzé és nem kézbesítettek a képviselőknek a jelen bekezdés szerinti határidőkön belül és módon, nem lehet szavazni. A határozat elfogadásához az összes képviselő többségének a beleegyezése szükséges, hacsak ez vagy más törvény nem ír elő magasabb kvórumot a határozat jóváhagyásához. A rendelet elfogadásához az összes képviselő háromötödös többségének a beleegyezése szükséges. A módosító vagy kiegészítő javaslat elfogadásához a képviselők olyan szavazattöbbsége szükséges, amilyen a határozat vagy rendelet elfogadásához szükséges, amelyre vonatkoznak. Az elfogadott határozatot, a képviselőknek a módosító és kiegészítő javaslatokról, valamint a határozattervezetről való név szerinti szavazásáról szóló információval együtt, a község közzéteszi a község hirdetőtábláján és a község honlapján, ha rendelkezik ilyennel, legkésőbb a (3) bekezdés szerinti szavazás megtartását követő legközelebbi munkanapon.
(6)
A főellenőr megbízatási ideje, amely a válsághelyzet alatt járt le vagy jár le, a válsághelyzet visszavonásától számított 60 nap elteltéig meghosszabbodik, ha az új főellenőrt a jelen törvény hatálybalépéséig nem választják meg. Ha a községi képviselő-testület új főellenőrt választ, a korábbi főellenőr tisztségének gyakorlása az új főellenőr megválasztásának napját követő napon megszűnik.
(7)
A 2018-as és a 2019-es évre vonatkozó, 20.a § 5. bek. szerinti jelentést a község 2020. szeptember 30-ig nyújtja be a minisztériumnak.
§ 30g
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. decembra 2020
 
Na názov ulice alebo iného verejného priestranstva podľa § 2b ods. 3 určený do 30. novembra 2020 sa vzťahujú doterajšie predpisy.
30.g §
Átmeneti rendelkezés a 2020. december 1-jétől hatályos szabályozáshoz
 
A 2020. november 30-ig meghatározott, 2.b § 3. bek. szerinti utcanévre vagy más közterület nevére az addig hatályos jogszabályok vonatkoznak.
§ 30h
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2023
 
Obec splní povinnosť podľa § 3 ods. 5 tohto zákona v znení účinnom od 1. septembra 2023 najneskôr do 31. decembra 2024.
30.h §
Átmeneti rendelkezés a 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A község a jelen törvény 3. § 5. bek. szerinti kötelezettségét a 2023. szeptember 1-jétől hatályos változat szerint legkésőbb 2024. december 31-ig teljesíti.
§ 30i
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2024
(1)
Ustanovenie § 4 ods. 6 písm. b) sa do 31. marca 2025 nepoužije.
(2)
Do 31. marca 2025 je obec dotknutým orgánom vo veci posúdenia súladu dokumentácie navrhovanej stavby s dohodou uzatvorenou v spojení s investičnou činnosťou v záujme zabezpečenia potrieb obyvateľov obce a rozvoja obce a vydáva vo veci tohto súladu záväzné stanovisko v konaní o vydanie stavebného povolenia.
30.i §
A 2024. április 1-jétől hatályos rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok
(1)
A 4. § 6. bek. b) pontjának rendelkezése 2025. március 31-ig nem alkalmazandó.
(2)
2025. március 31-ig a község érintett szerv a javasolt építmény dokumentációjának a község lakosai szükségleteinek biztosítása és a község fejlesztése érdekében a beruházási tevékenységgel összefüggésben kötött megállapodással való összhangja elbírálásának ügyében, és ezen összhang ügyében kötelező érvényű állásfoglalást ad ki az építési engedély kiadására irányuló eljárásban.
§ 31
Zrušujú sa
1.
zákon č. 69/1967 Zb. o národných výboroch v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1969 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 115/1970 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1970 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 34/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 62/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 121/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 52/1982 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 139/1982 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 107/1988 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1990 Zb.;
2.
čl. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1969 Zb. o niektorých opatreniach v organizácii a pôsobnosti národných výborov Slovenskej socialistickej republiky v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 34/1971 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb.;
3.
zákon Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb. o zriadení krajských národných výborov v Slovenskej socialistickej republike a o opatreniach s tým súvisiacich v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 34/1971 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb.;
4.
čl. II zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch a upravuje pôsobnosť národných výborov na niektorých úsekoch štátnej správy;
5.
čl. VI zákona Slovenskej národnej rady č. 52/1982 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch a upravuje pôsobnosť miestnych národných výborov v strediskových obciach;
6.
čl. II a III zákona Slovenskej národnej rady č. 139/1982 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch a upravuje pôsobnosť mestských národných výborov na niektorých úsekoch štátnej správy;
7.
čl. II zákona Slovenskej národnej rady č. 107/1988 Zb., ktorým sa mení a dopĺňa zákon o národných výboroch;
8.
vládne nariadenie č. 305/1948 Zb. o niektorých presunoch pôsobností vo verejnej správe;
9.
vládne nariadenie č. 116/1949 Zb. o ďalších presunoch pôsobnosti vo verejnej správe;
10.
vládne nariadenie č. 122/1951 Zb. o ďalších presunoch pôsobnosti a o iných zjednodušeniach verejnej správy v znení vládneho nariadenia č. 47/1953 Zb.;
11.
vládne nariadenie č. 12/1968 Zb. o úprave odmien a náhrad a niektorých ďalších pomerov poslancov národných výborov a členov komisií a aktívov národných výborov v znení nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 128/1971 Zb. a nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 229/1988 Zb.;
12.
nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 18/1972 Zb. o inšpekcii verejného poriadku národných výborov v znení nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 157/1982 Zb.;
13.
nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 156/1982 Zb., ktorým sa ustanovujú významné veľké mestá a kúpeľné mestá, v znení nariadenia vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 28/1989 Zb.;
14.
nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 60/1984 Zb. o čestnom uznaní Za rozvoj národných výborov.
31. §
Hatályon kívül helyezendők
1.
a nemzeti bizottságokról szóló 69/1967 Zb. sz. törvény, a Szlovák Nemzeti Tanács 72/1969 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 115/1970 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 130/1970 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 34/1971 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 62/1971 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 121/1971 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 52/1982 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 139/1982 Zb. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 107/1988 Zb. sz. törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács 130/1990 Zb. sz. törvényével módosított szövege;
2.
a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzeti bizottságainak szervezetében és hatáskörében hozott egyes intézkedésekről szóló, a Szlovák Nemzeti Tanács 72/1969 Zb. sz. törvényének 2. cikkelye, a Szlovák Nemzeti Tanács 34/1971 Zb. sz. törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971 Zb. sz. törvényével módosított szövege;
3.
a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970 Zb. sz. törvénye a Szlovák Szocialista Köztársaságban a kerületi nemzeti bizottságok létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, a Szlovák Nemzeti Tanács 34/1971 Zb. sz. törvényével és a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971 Zb. sz. törvényével módosított szövege;
4.
a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971 Zb. sz. törvényének II. cikkelye, amellyel módosításra és kiegészítésre kerül a nemzeti bizottságokról szóló törvény, és amely szabályozza a nemzeti bizottságok hatáskörét az államigazgatás egyes területein;
5.
a Szlovák Nemzeti Tanács 52/1982 Zb. sz. törvényének VI. cikkelye, amellyel módosításra és kiegészítésre kerül a nemzeti bizottságokról szóló törvény, és amely szabályozza a helyi nemzeti bizottságok hatáskörét a központi községekben;
6.
a Szlovák Nemzeti Tanács 139/1982 Zb. sz. törvényének II. és III. cikkelye, amellyel módosításra és kiegészítésre kerül a nemzeti bizottságokról szóló törvény, és amely szabályozza a városi nemzeti bizottságok hatáskörét az államigazgatás egyes területein;
7.
a Szlovák Nemzeti Tanács 107/1988 Zb. sz. törvényének II. cikkelye, amellyel módosításra és kiegészítésre kerül a nemzeti bizottságokról szóló törvény;
8.
a 305/1948 Zb. sz. kormányrendelet a közigazgatásban történő egyes hatáskör-átruházásokról;
9.
a 116/1949 Zb. sz. kormányrendelet a közigazgatásban történő további hatáskör-átruházásokról;
10. bek.
a 122/1951 Zb. sz. kormányrendelet a további hatáskör-átruházásokról és a közigazgatás egyéb egyszerűsítéseiről, a 47/1953 Zb. sz. kormányrendelettel módosított szövege;
11.
a 12/1968 Zb. sz. kormányrendelet a nemzeti bizottságok képviselői, valamint a nemzeti bizottságok bizottságainak és aktíváinak tagjai díjazásának és költségtérítésének, valamint egyes egyéb viszonyainak szabályozásáról, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 128/1971 Zb. sz. rendeletével és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 229/1988 Zb. sz. rendeletével módosított szövege;
12.
a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 18/1972 Zb. sz. rendelete a nemzeti bizottságok közrendvédelmi felügyeletéről, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 157/1982 Zb. sz. rendeletével módosított szövege;
13.
a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 156/1982 Zb. sz. rendelete, amely meghatározza a jelentős nagyvárosokat és a fürdővárosokat, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 28/1989 Zb. sz. rendeletével módosított szövege;
14.
a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 60/1984 Zb. sz. rendelete a „Nemzeti bizottságok fejlesztéséért” tiszteletbeli elismerésről.
§ 31a
Zrušovacie ustanovenia účinné od 1. apríla 2018
 
Zrušujú sa:
1.
zákon č. 80/1920 Sb. o pamětních knihách obecních,
2.
vládní nařízení č. 169/1932 Sb. o pamětních knihách obecních.
31.a §
2018. április 1-jétől hatályos hatályon kívül helyező rendelkezések
 
Hatályon kívül helyezendők:
1.
a 80/1920 Sb. sz. törvény a községi emlékkönyvekről,
2.
a 169/1932 Sb. sz. kormányrendelet a községi emlékkönyvekről.
§ 32
 
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom volieb do orgánov samosprávy obcí v roku 1990; ustanovenie § 30 ods. 1 tohto zákona nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
32. §
 
A jelen törvény az 1990-es községi önkormányzati szervekbe való választások napján lép hatályba; a jelen törvény 30. § 1. bekezdésének rendelkezése a kihirdetése napján lép hatályba.
F. Mikloško v. r.

V. Mečiar v. r.
F. Mikloško s. k.

V. Mečiar s. k.
Príloha B zákona SNR č. 369/1990 Zb.
Pol.na úseku štátnej správyprechádza pôsobnosť z okresných národných výborov na obce
podľapredmet pôsobnosti
predpis§ (čl.)
16.dopravyzákon č. 68/1979 Zb. v znení zákona č. 118/1990Zb.20 ods. 1umiestňovanie zastávok verejnej pravidelnej hromadnej dopravy v obci
17.-"--"-34 ods. 2povoľovanie predĺženia alebo zavedenia liniek mestskej autobusovej dopravy mimo územia mesta
A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 369/1990. sz. törvényének B melléklete.
Tétel.az államigazgatás területéna hatáskör átszáll a járási nemzeti bizottságokról a községekre
szerinta hatáskör tárgya
jogszabály§ (cikk)
16.közlekedésa Tgy. 68/1979. sz. törvénye a Tgy. 118/1990. sz. törvényének olvasatában.20. § 1. bek.a rendszeres tömegközlekedési megállók elhelyezése a községben
17.-"--"-34. § 2. bek.a városi autóbuszjáratok meghosszabbításának vagy bevezetésének engedélyezése a város területén kívülre
1)
Čl. 64a Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
1a)
Čl. 67 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
1b)
§ 3 ods. 3 písm. d) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky.
1c)
Zákon č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov.
1d)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
2a)
Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení neskorších predpisov.
2aa)
Napríklad § 30 ods. 2 zákona č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady v znení zákona č. 538/2007 Z. z.
2ab)
§ 6a zákona č. 487/2013 Z. z. o protifašistickom odboji, postavení a pôsobnosti Slovenského zväzu protifašistických bojovníkov v znení zákona č. 338/2020 Z. z.
2ac)
§ 7a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 125/1996 Z. z. o nemorálnosti a protiprávnosti komunistického systému a ktorým sa menia a dopĺňajú niektoré zákony v znení zákona č. 338/2020 Z. z.
2ad)
§ 7 ods. 1 zákona č. 553/2002 Z. z. o sprístupnení dokumentov o činnosti bezpečnostných zložiek štátu 1939 – 1989 a o založení Ústavu pamäti národa a o doplnení niektorých zákonov (zákon o pamäti národa) v znení neskorších predpisov.
2b)
§ 4 ods. 1 zákona č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín.
2c)
§ 3 Stavebného zákona.
3)
§ 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
§ 42 ods. 2 a § 63 ods. 2 zákona č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
 
4)
Napríklad § 21 a 23 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov, § 41 ods. 2 písm. c) zákona č. 7/2010 Z. z. o ochrane pred povodňami.
4a)
§ 8 zákona č. 253/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 20 zákona č. 404/2011 Z. z.
 
4aa)
§ 3 ods. 3 písm. k) zákona č. 579/2004 Z. z. o záchrannej zdravotnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 285/2023 Z. z.
5)
Zákon č. 180/2014 Z. z. o podmienkach výkonu volebného práva a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5a)
Napríklad zákon č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady v znení neskorších predpisov, zákon č. 447/2015 Z. z. o miestnom poplatku za rozvoj a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5b)
Napríklad § 34 ods. 2 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 279/2001 Z. z., § 3 ods. 1 zákona č. 178/1998 Z. z. o podmienkach predaja výrobkov a poskytovania služieb na trhových miestach a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov, § 8 ods. 5 písm. a) zákona č. 215/2001 Z. z. o ochrane genetických zdrojov rastlín pre výživu a poľnohospodárstvo, § 16 ods. 1 písm. k) zákona č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 21 ods. 3 písm. d), ods. 4 písm. c), ods. 5 písm. i) a ods. 7 písm. c) zákona č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 23 ods. 4 zákona č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 27 ods. 1 písm. c) zákona č. 137/2010 Z. z. o ovzduší, § 44 písm. c) zákona č. 56/2012 Z. z. o cestnej doprave, § 12 ods. 4 písm. b) deviaty bod zákona č. 251/2012 Z. z. o energetike a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5c)
Zákon č. 79/2015 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5d)
Zákon č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
6)
Zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov.
6a)
Zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
6b)
§ 3 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z. z.
8a)
Článok 71 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
8b)
Napríklad § 4 písm. c) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky.
8ba)
§ 3 ods. 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení zákona č. 117/1998 Z. z.
8c)
§ 8a ods. 4 zákona č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov.
8d)
§ 362 Správneho súdneho poriadku.
9)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
9a)
Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
9b)
Zákon č. 423/2015 Z. z. o štatutárnom audite a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
10)
Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
10a)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb. o obecnej polícii v znení neskorších predpisov.
10aa)
§ 136 ods. 2 Zákonníka práce v znení zákona č. 210/2003 Z. z.
10b)
Napríklad zákon č. 154/2001 Z. z. o prokurátoroch a právnych čakateľoch prokuratúry.
11)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 253/1994 Z. z. o právnom postavení a platových pomeroch starostov obcí a primátorov miest v znení neskorších predpisov.
11a)
Zákon č. 143/1992 Zb. o plate a odmene za pracovnú pohotovosť v rozpočtových a v niektorých ďalších organizáciách a orgánoch v znení neskorších predpisov.
12)
§ 163 zákona č. 180/2014 Z. z.
12a)
Napríklad § 17 až 20 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník, § 91 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 11 zákona č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 122/2013 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 84/2014 Z. z.
12b)
§ 1 ods. 3 písm. b) zákona č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13)
§ 4 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 253/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16)
Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme.
16a)
§ 20 až 27 zákona č. 357/2015 Z. z. o finančnej kontrole a audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16aa)
§ 10 ods. 4 písm. a) zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
16b)
§ 49 a 50 Zákonníka práce.
16c)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
16d)
Zákon č. 9/2010 Z. z. o sťažnostiach v znení neskorších predpisov.
16e)
Zákon č. 85/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
16f)
Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16g)
Napríklad Obchodný zákonník v znení neskorších predpisov, zákon č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17a)
§ 70 až 75a Obchodného zákonníka v znení neskorších predpisov.
18)
§ 139a ods. 6 zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
18a)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
18aa)
Napríklad zákon č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
18ab)
§ 4 ods. 1 a 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 253/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
18b)
Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 580/2004 Z. z. o zdravotnom poistení a o zmene a doplnení zákona č. 95/2002 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
18ba)
§ 4 ods. 2 písm. d) zákona č. 180/2013 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
18baa)
Napríklad § 4 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19)
§ 63 ods. 1 písm. a) až c) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 38/1993 Z. z. o organizácii Ústavného súdu Slovenskej republiky, o konaní pred ním a o postavení jeho sudcov.
19a)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
20)
§ 14 ods. 5 zákona Slovenskej národnej rady č. 472/1990 Zb. o organizácii miestnej štátnej správy. 
§ 13 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 595/1990 Zb. o štátnej správe pre životné prostredie.
21)
§ 9 ods. 2 písm. g) zákona č. 138/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
22)
§ 9a ods. 1 písm. c) zákona č. 138/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
23)
§ 9a ods. 8 písm. e) a § 9a ods. 9 písm. c) zákona č. 138/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
24)
§ 281 až 288 Obchodného zákonníka.
25)
Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
26)
Napríklad zákon č. 323/2015 Z. z. o finančných nástrojoch financovaných z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1)
A Szlovák Köztársaság Tgy. 460/1992. sz. Alkotmányának 64.a cikkelye a Tt. 90/2001. sz. alkotmányerejű törvényének olvasatában.
1a)
A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 67. cikkelye 2. bekezdése a Tt. 90/2001. sz. alkotmányerejű törvényének olvasatában.
1c)
A Tt. 184/1999. számú törvénye a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról, többször módosított.
1d)
A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 377/1990. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról, többször módosított.
A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 401/1990. sz. törvénye Kassa városáról, többször módosított.
2a)
A Tgy. 85/1990. sz. törvénye a petíciós jogról, többször módosított.
2aa)
Például a Tt. 582/2004. sz., a helyi adókról és a kommunális hulladékért és az apró építkezési hulladékért fizetendő helyi illetékről szóló törvényének 30. § 2. bekezdése a Tt. 538/2007. sz. törvényének olvasatában.
2ab)
A Tt. 487/2013. sz. törvényének 6.a §-a az antifasiszta ellenállásról, a Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének jogállásáról és hatásköréről, a Tt. 338/2020. sz. törvényének olvasatában.
2ac)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 125/1996. sz. törvényének 7.a §-a a kommunista rendszer erkölcstelenségéről és jogellenességéről, és amellyel egyes törvények módosulnak és kiegészülnek, a Tt. 338/2020. sz. törvényének olvasatában.
2ad)
A Tt. 553/2002. sz. törvényének 7. § 1. bekezdése az 1939–1989-es időszak állami biztonsági szervei tevékenységéről szóló dokumentumok hozzáférhetővé tételéről, a Nemzeti Emlékezet Intézetének létrehozásáról és egyes törvények kiegészítéséről (a nemzet emlékezetéről szóló törvény), többször módosított.
2b)
A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvényének 4. § 1. bekezdése.
2c)
Az Építési törvény 3. §-a.
3)
A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai lakóhelyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakossági nyilvántartásáról szóló törvényének 3. §-a, többször módosított.
A Tt. 404/2011. sz. törvényének 42. § 2. bekezdése és 63. § 2. bekezdése a külföldiek tartózkodásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
 
4)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a polgári védelemről szóló, többször módosított, Tt. 42/1994. sz. törvényének 21. §-a 23, valamint az árvízvédelemről szóló Tt. 7/2010. sz. törvénye 41. § 2. bek. c) pontja.
4a)
A Tt. 253/1998. sz. törvényének 8. §-a, többször módosított.
A Tt. 404/2011. sz. törvényének 20. §-a.
 
4aa)
A Tt. 579/2004. sz. törvényének 3. § 3. bek. k) pontja a mentőszolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a Tt. 285/2023. sz. törvényének olvasatában.
5)
A Tt. 180/2014. sz. törvénye a választójog gyakorlásának feltételeiről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, többször módosított.
5a)
Például a Tt. 582/2004. sz. törvénye a helyi adókról és a kommunális hulladékért és az apró építkezési hulladékért fizetendő helyi illetékről, többször módosított, a Tt. 447/2015. sz. törvénye a fejlesztési helyi illetékről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
5b)
Például a vállalkozói tevékenységről (vállalkozói törvény) szóló Tgy. 455/1991. sz. törvény 34. § 2. bek. a Tt. 279/2001. sz. törvény olvasatában, a termékek árusításának és a szolgáltatások nyújtásának feltételeiről a vásárhelyeken, valamint a vállalkozói tevékenységről (vállalkozói törvény) szóló, többször módosított Tgy. 455/1991. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 178/1998. sz. törvény 3. § 1. bek., a növényi genetikai erőforrások élelmezési és mezőgazdasági célú védelméről szóló Tt. 215/2001. sz. törvény 8. § 5. bek. a) pontja, az iskolai államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 596/2003. sz. törvény 16. § 1. bek. k) pontja, a szerencsejátékokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 171/2005. sz. törvény 21. § 3. bek. d) pontja, 4. bek. c) pontja, 5. bek. i) pontja és 7. bek. c) pontja, a környezeti hatásvizsgálatról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 24/2006. sz. törvény 23. § 4. bek., a levegőről szóló Tt. 137/2010. sz. törvény 27. § 1. bek. c) pontja, a közúti közlekedésről szóló Tt. 56/2012. sz. törvény 44. § c) pontja, az energetikáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 251/2012. sz. törvény 12. § 4. bek. b) pontjának kilencedik alpontja.
5c)
A hulladékokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 79/2015. sz. törvény.
5d)
A fogyasztóvédelemről, valamint a szabálysértésekről szóló, többször módosított Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 372/1990. sz. törvényének módosításáról szóló, többször módosított Tt. 250/2007. sz. törvény.
6)
A műemlékvédelmi alapról szóló, többször módosított Tt. 49/2002. sz. törvény.
6a)
A szociális szolgáltatásokról, valamint a vállalkozói tevékenységről (vállalkozói törvény) szóló, többször módosított Tgy. 455/1991. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 448/2008. sz. törvény.
8a)
A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 71. cikkelye 2. bek. a Tt. 90/2001. sz. alkotmányerejű törvényének olvasatában.
8b)
Például a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivataláról szóló Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 39/1993. sz. törvénye 4. § c) pontja.
8c)
A magasabb területi egységek önkormányzatáról (megyei önkormányzatokról szóló törvény) szóló, többször módosított Tt. 302/2001. sz. törvény 8.a § 4. bek.
9)
A községi vagyonról szóló, többször módosított Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 138/1991. sz. törvénye.
9a)
A számvitelről szóló, többször módosított Tt. 431/2002. sz. törvény.
9b)
A könyvvizsgálatról, valamint a számvitelről szóló, többször módosított Tt. 431/2002. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 423/2015. sz. törvény a Tt. 91/2016. sz. törvény olvasatában.
10)
Például a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 583/2004. sz. törvény, a közigazgatás költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 523/2004. sz. törvény.
10a)
Például a községi rendőrségről szóló, többször módosított Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 564/1991. sz. törvénye.
10b)
Például az ügyészekről és az ügyészségi fogalmazókról szóló Tt. 154/2001. sz. törvény.
11)
A községi elöljárók és a városi polgármesterek jogállásáról és fizetési viszonyairól szóló, többször módosított Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 253/1994. sz. törvénye.
11a)
A költségvetési és egyes más szervezetekben és szervekben a munkakészenlétért járó fizetésről és jutalomról szóló, többször módosított Tgy. 143/1992. sz. törvény.
12a)
Például a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Tgy. 513/1991. sz. törvény 17–20. §-a, a bankokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 483/2001. sz. törvény 91. §-a, az adóigazgatásról (adótörvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított Tt. 563/2009. sz. törvény 11. §-a, a személyes adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 122/2013. sz. törvény a Tt. 84/2014. sz. törvény olvasatában.
12b)
Az egyes közérdekű munkát végző alkalmazottak díjazásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 553/2003. sz. törvény 1. § 3. bek. b) pontja.
16)
A közérdekű munkavégzésről szóló Tt. 552/2003. sz. törvény.
16a)
A pénzügyi ellenőrzésről és könyvvizsgálatról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló Tt. 357/2015. sz. törvény 20–27. §-a.
16c)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 278/1993. sz., az állami vagyon kezeléséről szóló, többször módosított törvénye.
16d)
A Tt. 9/2010. sz., a panaszokról szóló, többször módosított törvénye.
16e)
A Tgy. 85/1990. sz. törvénye, többször módosított.
16f)
Például a Tt. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény.
16g)
Például a többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv, a többször módosított Tt. 523/2004. sz. törvénye.
17a)
A többször módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 70–75a. §-a.
18a)
A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló, többször módosított törvénye.
18aa)
Például a Tt. 171/2005. sz., a szerencsejátékokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény.
18ab)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, Tt. 253/1994. sz. törvényének 4. § 1. bek. és 2
18b)
A Tt. 461/2003. sz., a társadalombiztosításról szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 580/2004. sz., az egészségbiztosításról és a Tt. 95/2002. sz., a biztosításügyről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
18baa)
Például a Tt. 36/2005. sz. törvény 4. § 1. bek. a családról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
19)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 38/1993. sz., a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának szervezetéről, az előtte folyó eljárásról és bíráinak jogállásáról szóló törvényének 63. § 1. bek. a)–c) pontja.
19a)
A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. Tgy., a szabálysértésekről szóló, többször módosított törvénye.
21)
A többször módosított Tgy. 138/1991. sz. törvényének 9. § 2. bek. g) pontja.
22)
A többször módosított Tgy. 138/1991. sz. törvényének 9a. § 1. bek. c) pontja.
23)
A többször módosított Tgy. 138/1991. sz. törvényének 9a. § 8. bek. e) pontja és 9a. § 9. bek. c) pontja.
25)
A Tt. 527/2002. sz., az önkéntes árverésekről és a Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 323/1992. sz., a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről (Közjegyzői Rendtartás) szóló, többször módosított törvényének kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
26)
Például a Tt. 323/2015. sz., az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott pénzügyi eszközökről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvény.
 
 
Probléma bejelentése