282/2015 Z. z.
A telkek és építmények kisajátításáról és a hozzájuk fűződő tulajdonjog kényszerű korlátozásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
Jogszabály adatai
Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Előző változat
-
Jelenlegi változat
2025.04.01.
-
Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Törvény a telkek és építmények kisajátításáról és a hozzájuk fűződő tulajdonjog kényszerű korlátozásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
282
282
ZÁKON
Törvény
z 22. septembra 2015
A TELKEK ÉS ÉPÍTMÉNYEK KISAJÁTÍTÁSÁRÓL ÉS A HOZZÁJUK FŰZŐDŐ TULAJDONJOG KÉNYSZERŰ KORLÁTOZÁSÁRÓL, VALAMINT EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL
o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov
Kelt: 2015. szeptember 22.
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
Čl. I
I. cikk
§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje odňatie vlastníckeho práva, obmedzenie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe, zriadenie, obmedzenie, zrušenie práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe, obmedzenie, zrušenie práv tretích osôb k pozemku alebo ku stavbe, ak je to nevyhnutné pre uskutočnenie stavby alebo opatrenia v nevyhnutnej miere, vo verejnom záujme a na účel podľa osobitných zákonov a za primeranú náhradu.
1. §
A szabályozás tárgya
Ez a törvény a tulajdonjog elvonását, a telekhez vagy építményhez fűződő tulajdonjog korlátozását, a telekhez vagy építményhez fűződő, dologi tehernek megfelelő jog létesítését, korlátozását, megszüntetését, harmadik személyek telekhez vagy építményhez fűződő jogainak korlátozását, megszüntetését szabályozza, amennyiben ez egy építmény vagy intézkedés megvalósításához a szükséges mértékben, közérdekből és külön törvények szerinti célból, méltányos kárpótlás ellenében elengedhetetlen.
Podmienky vyvlastnenia
A kisajátítás feltételei
§ 2
(1)
Vyvlastnenie možno uskutočniť len
a)
v nevyhnutnej miere,
b)
vo verejnom záujme na účel ustanovený zákonom alebo pre verejnoprospešné stavby podľa schválenej územnoplánovacej dokumentácie, pričom verejný záujem na vyvlastnení sa musí preukázať vo vyvlastňovacom konaní,
c)
za primeranú náhradu, a
d)
ak cieľ vyvlastnenia nemožno dosiahnuť dohodou alebo iným spôsobom.
(2)
(3)
Rozsah vyvlastnenia musí byť primeraný účelu, na ktorý sa vyvlastňuje. Nemožno rozhodnúť o prechode vlastníckeho práva tam, kde stačí jeho obmedzenie. Ak by obmedzenie vlastníckeho práva bolo pre vyvlastňovaného nepriaznivejšie ako jeho prechod, rozhodne sa o prechode vlastníckeho práva, ak to vyvlastňovaný uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní, aj keď tento prechod nie je nevyhnutný na dosiahnutie účelu vyvlastnenia. Vyvlastňovaný je ten, proti koho majetku vyvlastnenie smeruje a je vlastníkom alebo spoluvlastníkom vyvlastňovaného pozemku alebo stavby alebo má k tomuto pozemku alebo k tejto stavbe právo zodpovedajúce vecnému bremenu.
(4)
Ak by vyvlastnením malo dôjsť k prechodu vlastníckeho práva iba k časti pozemku alebo k časti stavby a vyvlastňovaný by tak nemohol užívať zostávajúcu časť pozemku alebo zostávajúcu časť stavby, alebo by túto časť mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, rozšíri sa vyvlastnenie aj na zostávajúcu časť pozemku alebo zostávajúcu časť stavby, ak to vyvlastňovaný uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní, aj keď vyvlastnenie tejto zostávajúcej časti pozemku alebo zostávajúcej časti stavby nie je nevyhnutné na dosiahnutie účelu vyvlastnenia. Využiteľnosť zostávajúcej časti pozemku alebo zostávajúcej časti stavby posúdi vyvlastňovací orgán na základe znaleckého posudku.
(5)
Neprimeranými ťažkosťami sú najmä
a)
obmedzenie prístupu k zostávajúcej časti pozemku alebo k časti stavby v dôsledku prekážky vytvorenej na vyvlastnenej časti pozemku,
b)
nemožnosť užívať zostávajúcu časť pozemku alebo zostávajúcu časť stavby doterajším spôsobom,
c)
nemožnosť využívať stavbu na zostávajúcej časti pozemku pre odstránenie vyvlastnených stavieb, ktoré tvorili so zostávajúcou stavbou jeden funkčný celok,
d)
obmedzenie využitia inžinierskych sietí na zostávajúcej časti pozemku alebo zostávajúcej časti stavby.
(6)
Ak by sa vyvlastnením obmedzilo právo zodpovedajúce vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe takým spôsobom, že oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu by na základe takého obmedzenia nemohol užívať iný pozemok alebo inú stavbu, ku ktorým sa viaže vecné bremeno, alebo by ich mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, vyvlastnenie sa uskutoční zrušením práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe, ak túto skutočnosť oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní.
(7)
Ak by sa vyvlastnením obmedzilo alebo zrušilo právo zodpovedajúce vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe takým spôsobom, že oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu by na základe takého obmedzenia alebo zrušenia nemohol užívať iný pozemok alebo inú stavbu, s ktorými je spojené právo zodpovedajúce vecnému bremenu, alebo by ju mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, vyvlastní sa aj pozemok alebo stavba, s ktorou je spojené právo zodpovedajúce vecnému bremenu, ak túto skutočnosť oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní.
2. §
(1)
Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha
a)
a szükséges mértékben,
b)
közérdekből, törvényben meghatározott célból vagy közhasznú építmények céljára a jóváhagyott területrendezési tervdokumentáció szerint, miközben a kisajátításhoz fűződő közérdeket a kisajátítási eljárásban igazolni kell,
c)
méltányos kárpótlás ellenében, és
d)
ha a kisajátítás célja megállapodással vagy más módon nem érhető el.
(2)
A kisajátításnak összhangban kell lennie a területrendezés céljaival és szándékaival, amelyeket a kisajátítási eljárásban a területrendezési szerv kötelező érvényű állásfoglalásával1) kell igazolni, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik.1a)
(3)
A kisajátítás mértékének arányosnak kell lennie azzal a céllal, amelyre a kisajátítás irányul. Nem lehet a tulajdonjog átszállásáról dönteni ott, ahol elegendő annak korlátozása. Ha a tulajdonjog korlátozása a kisajátított számára kedvezőtlenebb lenne, mint annak átszállása, a tulajdonjog átszállásáról kell dönteni, ha a kisajátított ezt kifogásként legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyalásán érvényesítette, még akkor is, ha ez az átszállás nem elengedhetetlen a kisajátítás céljának eléréséhez. Kisajátított az, akinek a vagyona ellen a kisajátítás irányul, és a kisajátítandó telek vagy építmény tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy ehhez a telekhez vagy építményhez dologi tehernek megfelelő joga fűződik.
(4)
Ha a kisajátítás következtében a tulajdonjog csak a telek egy részére vagy az építmény egy részére szállna át, és a kisajátított emiatt nem tudná használni a telek fennmaradó részét vagy az építmény fennmaradó részét, vagy ezt a részt csak aránytalan nehézségek árán tudná használni, a kisajátítást ki kell terjeszteni a telek fennmaradó részére vagy az építmény fennmaradó részére is, ha a kisajátított ezt kifogásként legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyalásán érvényesítette, még akkor is, ha a telek ezen fennmaradó részének vagy az építmény ezen fennmaradó részének kisajátítása nem elengedhetetlen a kisajátítás céljának eléréséhez. A telek fennmaradó részének vagy az építmény fennmaradó részének használhatóságát a kisajátítási hatóság szakértői értékbecslés alapján bírálja el.
(5)
Aránytalan nehézségnek minősül különösen
a)
a telek fennmaradó részéhez vagy az építmény egy részéhez való hozzáférés korlátozása a telek kisajátított részén létrehozott akadály következtében,
b)
a telek fennmaradó részének vagy az építmény fennmaradó részének az eddigi módon történő használatának lehetetlensége,
c)
a telek fennmaradó részén lévő építmény használatának lehetetlensége a kisajátított építmények eltávolítása miatt, amelyek a fennmaradó építménnyel egy funkcionális egységet alkottak,
d)
a közműhálózatok használatának korlátozása a telek fennmaradó részén vagy az építmény fennmaradó részén.
(6)
Ha a kisajátítás oly módon korlátozná a telekhez vagy építményhez fűződő, dologi tehernek megfelelő jogot, hogy a dologi tehernek megfelelő jog jogosultja e korlátozás alapján nem tudna használni egy másik telket vagy építményt, amelyhez a dologi teher kapcsolódik, vagy azokat csak aránytalan nehézségek árán tudná használni, a kisajátítás a telekhez vagy építményhez fűződő, dologi tehernek megfelelő jog megszüntetésével valósul meg, ha ezt a tényt a dologi tehernek megfelelő jog jogosultja kifogásként legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyalásán érvényesítette.
(7)
Ha a kisajátítás oly módon korlátozná vagy szüntetné meg a telekhez vagy építményhez fűződő, dologi tehernek megfelelő jogot, hogy a dologi tehernek megfelelő jog jogosultja e korlátozás vagy megszüntetés alapján nem tudna használni egy másik telket vagy építményt, amellyel a dologi tehernek megfelelő jog összekapcsolódik, vagy azt csak aránytalan nehézségek árán tudná használni, azt a telket vagy építményt is ki kell sajátítani, amellyel a dologi tehernek megfelelő jog összekapcsolódik, ha ezt a tényt a dologi tehernek megfelelő jog jogosultja kifogásként legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyalásán érvényesítette.
§ 3
(1)
Bezvýslednosť pokusu o nadobudnutie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe, o zriadenie, obmedzenie, zrušenie práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo stavbe, obmedzenie, zrušenie práv tretích osôb k pozemku alebo ku stavbe dohodou sa preukazuje
a)
písomným odmietnutím návrhu na uzavretie dohody vyvlastňovaným a písomným zhodnotením spôsobov pokusu vyvlastniteľa o dohodu s vyvlastňovaným; vyvlastniteľ je ten, v prospech koho sa má uskutočniť vyvlastnenie alebo
b)
dôkazom o zaslaní a o doručení návrhu na uzavretie dohody vyvlastňovanému, najmä doručenkou, ak bol vyvlastňovaný nečinný v lehote 90 dní odo dňa, keď mu bol návrh na uzavretie dohody doručený, ak osobitné zákony neustanovujú inú lehotu.2)
(2)
Splnenie podmienky podľa odseku 1 sa nevyžaduje, ak je
a)
vyvlastňovaný neznámy alebo ak nie je známe miesto jeho trvalého pobytu alebo sídlo,
b)
vyvlastňovaný obmedzený v zmluvnej voľnosti zákonmi, rozhodnutím súdu alebo rozhodnutím iného orgánu verejnej moci, ktorým sa mu zakazuje previesť vlastnícke právo k pozemku alebo ku stavbe na iného, alebo
c)
hodnovernosť údajov v katastri nehnuteľnosti spochybnená podľa osobitného zákona.
(3)
Písomný návrh na uzavretie dohody, ktorou chce vyvlastniteľ dosiahnuť cieľ vyvlastnenia dohodou, musí obsahovať návrh náhrady za nadobudnutie, obmedzenie alebo zrušenie práva k pozemku alebo ku stavbe, ku ktorému vyvlastniteľ priloží
a)
upozornenie o tom že, ak vyvlastňovaný neodpovie na návrh na uzavretie dohody v lehote 90 dní odo dňa jeho doručenia, ak osobitné zákony neustanovujú inú lehotu, považuje sa návrh na uzavretie dohody za odmietnutý,
b)
upozornenie o tom, že ak nedôjde k uzavretiu dohody, vlastnícke právo, ktoré je predmetom návrhu na uzavretie dohody, môže byť predmetom vyvlastnenia vo vyvlastňovacom konaní,
c)
odôvodnenie verejného záujmu na uskutočnenie účelu vyvlastnenia a rozsah vyvlastnenia s odôvodnením,
d)
oznámenie miesta, času a spôsobu nahliadnutia do geometrického plánu vymedzujúceho časť pozemku, ak je predmetom dohody len časť pozemku, a do znaleckého posudku, ktorý bol podkladom na určenie náhrady.
(4)
Ak ide o výkup stavby na bývanie, súčasťou písomného návrhu na uzavretie dohody je aj ponuka zabezpečenia náhradného bývania (§ 15 ods. 7).
(5)
Ak vyvlastňovaný požiadal vyvlastniteľa o náhradu za výkup stavby na bývanie obstaraním bytu alebo rodinného domu kúpou alebo výstavbou, súčasťou opakovaného písomného návrhu na uzavretie dohody sú aj podmienky obstarania náhradného bytu alebo náhradného rodinného domu a podmienky prevodu vlastníckeho práva k nemu. To sa nevzťahuje na vyvlastnenie podľa osobitných zákonov.3)
(6)
Písomný návrh na uzavretie dohody sa doručuje doporučene do vlastných rúk vlastníkovi pozemku alebo vlastníkovi stavby, alebo jeho splnomocnencovi na preberanie zásielok.
(7)
Vyvlastňovaný je povinný umožniť znalcovi vykonať miestnu ohliadku pozemku alebo stavby potrebnú na vypracovanie znaleckého posudku; ak tak neurobí znalec, môže vypracovať znalecký posudok aj podľa údajov, ktoré možno zaobstarať inak.
(8)
Náklady spojené s vyhotovením znaleckého posudku predloženého k návrhu na uzavretie dohody znáša vyvlastniteľ.
(9)
Ak vyvlastňovaný príjme návrh na uzavretie dohody, vyvlastniteľ znáša náklady spojené s jej uzavretím a náklady súvisiace s vkladom do katastra nehnuteľností,4) najmä odmenu notára a správne poplatky.
3. §
(1)
A telekhez vagy építményhez fűződő tulajdonjog megszerzésére, a telekhez vagy építményhez fűződő, dologi tehernek megfelelő jog létesítésére, korlátozására, megszüntetésére, harmadik személyek telekhez vagy építményhez fűződő jogainak korlátozására, megszüntetésére irányuló, megállapodással történő kísérlet eredménytelenségét igazolni kell
a)
a megállapodás megkötésére irányuló indítvány kisajátított általi írásbeli elutasításával és a kisajátító által a kisajátítottal való megegyezésre tett kísérletek módjainak írásbeli értékelésével; kisajátító az, akinek a javára a kisajátításnak meg kell történnie, vagy
b)
a megállapodás megkötésére irányuló indítvány kisajátítottnak való elküldésének és kézbesítésének igazolásával, különösen tértivevénnyel, ha a kisajátított a megállapodás megkötésére irányuló indítvány kézbesítésétől számított 90 napos határidőn belül tétlen maradt, hacsak külön törvények más határidőt nem állapítanak meg.2)
(2)
Az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesítése nem szükséges, ha
a)
a kisajátított ismeretlen, vagy ha állandó lakóhelye vagy székhelye ismeretlen,
b)
a kisajátított szerződési szabadságát törvények, bírósági határozat vagy más közhatalmi szerv olyan határozata korlátozza, amely megtiltja számára a telekhez vagy építményhez fűződő tulajdonjog másra történő átruházását, vagy
c)
az ingatlankataszterben szereplő adatok hitelessége külön törvény szerint megkérdőjeleződött.
(3)
A megállapodás megkötésére irányuló írásbeli indítványnak, amellyel a kisajátító a kisajátítás célját megállapodással kívánja elérni, tartalmaznia kell a telekhez vagy építményhez fűződő jog megszerzéséért, korlátozásáért vagy megszüntetéséért járó kárpótlásra vonatkozó javaslatot, amelyhez a kisajátító csatolja a következőket:
a)
a figyelmeztetést, hogy ha a kisajátított a megállapodás megkötésére irányuló indítványra annak kézbesítésétől számított 90 napos határidőn belül nem válaszol, hacsak külön törvények más határidőt nem állapítanak meg, a megállapodás megkötésére irányuló indítványt elutasítottnak kell tekinteni,
b)
a figyelmeztetést, hogy ha nem jön létre megállapodás, a megállapodás megkötésére irányuló indítvány tárgyát képező tulajdonjog kisajátítási eljárás tárgya lehet,
c)
a kisajátítás céljának megvalósításához fűződő közérdek indoklását és a kisajátítás mértékét indoklással,
d)
a telek egy részét meghatározó geometriai tervbe, ha a megállapodás tárgya csak a telek egy része, és a kárpótlás meghatározásának alapjául szolgáló szakértői értékbecslésbe való betekintés helyének, idejének és módjának közlését.
(4)
Ha lakóépület megvásárlásáról van szó, a megállapodás megkötésére irányuló írásbeli indítvány részét képezi a pótlakás biztosítására vonatkozó ajánlat is (15. § (7) bek.).
(5)
Ha a kisajátított a lakóépület megvásárlásáért cserébe lakás vagy családi ház vásárlással vagy építéssel történő beszerzését kérte a kisajátítótól, a megállapodás megkötésére irányuló ismételt írásbeli indítvány részét képezik a pótlakás vagy pót-családi ház beszerzésének feltételei is, valamint a hozzá fűződő tulajdonjog átruházásának feltételei. Ez nem vonatkozik a külön törvények szerinti kisajátításra.3)
(6)
A megállapodás megkötésére irányuló írásbeli indítványt ajánlott, tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni a telek tulajdonosának vagy az építmény tulajdonosának, vagy a küldemények átvételére meghatalmazott képviselőjének.
(7)
A kisajátított köteles lehetővé tenni a szakértő számára a telek vagy építmény helyszíni szemléjét, amely a szakértői értékbecslés elkészítéséhez szükséges; ha ezt nem teszi meg, a szakértő a szakértői értékbecslést más módon beszerezhető adatok alapján is elkészítheti.
(8)
A megállapodás megkötésére irányuló indítványhoz benyújtott szakértői értékbecslés elkészítésével kapcsolatos költségeket a kisajátító viseli.
(9)
Ha a kisajátított elfogadja a megállapodás megkötésére irányuló indítványt, a kisajátító viseli a megkötésével kapcsolatos költségeket és az ingatlankataszterbe történő bejegyzéssel kapcsolatos költségeket,4) különösen a közjegyzői díjat és az illetékeket.
§ 4
Náhrada za vyvlastnenie
(1)
Vyvlastnenému patrí za vyvlastnenie primeraná náhrada, ktorá sa poskytuje v peniazoch.
(2)
Ak je možné majetkové vyrovnanie za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu pridelením náhradného pozemku alebo náhradnej stavby a vyvlastňovaný s tým súhlasí, tento spôsob vyrovnania má prednosť pred poskytnutím náhrady v peniazoch. Tento spôsob vyrovnania sa nevzťahuje na vyvlastnenie podľa osobitných zákonov.3)
(3)
Podkladom na určenie náhrady za vyvlastnenie je všeobecná hodnota pozemku alebo všeobecná hodnota stavby, alebo všeobecná hodnota práva zodpovedajúceho vecnému bremenu; tá sa určí na základe znaleckého posudku nie staršieho ako dva roky. Náhrada za vyvlastnenie nesmie byť nižšia ako všeobecná hodnota určená znaleckým posudkom.
(4)
Náhrada za vyvlastnenie nehnuteľností, ktorých hodnovernosť údajov o vlastníckom práve bola podľa osobitného predpisu spochybnená z dôvodu duplicitného vlastníctva vyvlastniteľa a iných osôb evidovaných v katastri nehnuteľností, sa zloží maximálne vo výške všeobecnej hodnoty určenej znaleckým posudkom za celý pozemok, a to bez ohľadu na výšku podielov jednotlivých vlastníkov zapísaných v katastri nehnuteľností.
(5)
Ak najneskôr pri prerokovaní návrhu vyvlastniteľa na vyvlastnenie na ústnom pojednávaní účastník konania alebo iná oprávnená osoba namietne skutočnosti, ktoré sú obsahom znaleckého posudku priloženého k návrhu podľa § 9 ods. 2 písm. f), vyvlastňovací orgán zabezpečí odborné vyjadrenie alebo vysvetlenie znalca na účel posúdenia skutočností, ktoré sú dôležité na rozhodnutie o sume náhrady za vyvlastnenie. Náklady spojené s vyhotovením odborného vyjadrenia alebo vysvetlenia znalca sú trovami konania, ktoré znáša vyvlastniteľ.
(6)
Súčasťou náhrady za vyvlastnenie je aj náhrada účelne vynaložených nákladov, ktoré vzniknú vyvlastnenému alebo inému účastníkovi konania v dôsledku alebo v súvislosti s vyvlastňovacím konaním, ako aj vyvlastnením, ktorý si náhradu týchto nákladov uplatňuje.
(7)
Za účelne vynaložené náklady, ktoré vzniknú v dôsledku alebo v súvislosti s vyvlastňovacím konaním, ako aj vyvlastnením, sa považujú najmä
a)
náklady na presťahovanie hnuteľného majetku alebo poľnohospodárskych kultúr z vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby,
b)
náklady spojené so zmenou trvalého bydliska, náklady spojené so zmenou sídla alebo so zmenou miesta podnikania,
c)
náklady spojené s prekládkou technickej infraštruktúry, ktoré vzniknú v dôsledku obmedzenia alebo zrušenia práva zodpovedajúcemu vecnému bremenu,
d)
súdne poplatky, správne poplatky, ako aj odmena notára, ktoré vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba preukázateľne vynaloží v súvislosti s vyvlastnením.
(8)
Sumu náhrady nákladov podľa odseku 6 je povinný preukázať ten účastník konania, ktorý ich uplatnil.
4. §
Kárpótlás a kisajátításért
(1)
A kisajátítottat a kisajátításért méltányos kárpótlás illeti meg, amelyet pénzben nyújtanak.
(2)
Ha a kisajátított telekért vagy építményért a vagyoni elszámolás póttelek vagy pótépítmény juttatásával lehetséges, és a kisajátított ehhez hozzájárul, ez az elszámolási mód elsőbbséget élvez a pénzbeli kárpótlással szemben. Ez az elszámolási mód nem vonatkozik a külön törvények szerinti kisajátításra.3)
(3)
A kisajátításért járó kárpótlás meghatározásának alapja a telek általános értéke, az építmény általános értéke vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános értéke; ezt két évnél nem régebbi szakértői értékbecslés alapján kell meghatározni. A kisajátításért járó kárpótlás nem lehet alacsonyabb a szakértői értékbecsléssel megállapított általános értéknél.
(4)
Az olyan ingatlanok kisajátításáért járó kárpótlást, amelyek tulajdonjogára vonatkozó adatok hitelessége külön jogszabály szerint a kisajátító és az ingatlankataszterben nyilvántartott más személyek duplicitást okozó tulajdonjoga miatt megkérdőjeleződött, legfeljebb a teljes telekre vonatkozó szakértői értékbecsléssel megállapított általános érték összegében kell letétbe helyezni, tekintet nélkül az ingatlankataszterben bejegyzett egyes tulajdonosok részesedésének mértékére.
(5)
Ha legkésőbb a kisajátító kisajátításra irányuló indítványának szóbeli tárgyalásán az eljárás résztvevője vagy más jogosult személy kifogásolja azokat a tényeket, amelyek a 9. § (2) bek. f) pontja szerinti indítványhoz csatolt szakértői értékbecslés tartalmát képezik, a kisajátítási hatóság biztosítja a szakértő szakvéleményét vagy magyarázatát a kisajátításért járó kárpótlás összegéről szóló döntéshez fontos tények megítélése céljából. A szakértő szakvéleményének vagy magyarázatának elkészítésével kapcsolatos költségek az eljárás költségei, amelyeket a kisajátító visel.
(6)
A kisajátításért járó kárpótlás részét képezi a tényleges költségek megtérítése is, amelyek a kisajátítottnál vagy az eljárás más résztvevőjénél a kisajátítási eljárás következtében vagy azzal összefüggésben, valamint a kisajátítással merülnek fel, és aki e költségek megtérítését igényli.
(7)
A kisajátítási eljárás következtében vagy azzal összefüggésben, valamint a kisajátítással felmerülő tényleges költségeknek különösen a következők minősülnek:
a)
az ingó vagyon vagy a mezőgazdasági kultúrák elköltöztetésének költségei a kisajátítandó telekről vagy építményről,
b)
az állandó lakóhely megváltoztatásával kapcsolatos költségek, a székhely vagy a vállalkozás helyének megváltoztatásával kapcsolatos költségek,
c)
a műszaki infrastruktúra áthelyezésével kapcsolatos költségek, amelyek a dologi tehernek megfelelő jog korlátozása vagy megszüntetése következtében merülnek fel,
d)
bírósági illetékek, közigazgatási illetékek, valamint a közjegyzői díj, amelyeket a kisajátított vagy más jogosult személy igazolhatóan a kisajátítással összefüggésben fordít.
(8)
A (6) bekezdés szerinti költségtérítés összegét az az eljárásban részt vevő fél köteles igazolni, aki azt igényelte.
§ 5
(1)
Ak je s vlastníctvom vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby spojené vecné bremeno, od ktorého závisí riadne užívanie iného pozemku alebo inej stavby, poskytne sa oprávnenému z vecného bremena pri jeho obmedzení alebo pri jeho zrušení náhrada za vyvlastnenie zodpovedajúca všeobecnej hodnote práva zodpovedajúceho vecnému bremenu. Obdobne sa postupuje pri obmedzení alebo pri zrušení práva zodpovedajúceho vecnému bremenu bez toho, aby súčasne došlo k vyvlastneniu pozemku alebo stavby, s ktorej vlastníctvom je spojené vecné bremeno.
(2)
Pri zriadení práva zodpovedajúceho vecnému bremenu sa poskytne oprávnenému z vecného bremena za obmedzenie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe, s ktorých vlastníctvom bude spojené vecné bremeno, náhrada za vyvlastnenie zodpovedajúca rozsahu tohto obmedzenia.
5. §
(1)
Ha a kisajátítandó telek vagy építmény tulajdonjogához dologi teher kapcsolódik, amelytől egy másik telek vagy építmény rendes használata függ, a dologi teher jogosultjának annak korlátozása vagy megszüntetése esetén a dologi tehernek megfelelő jog általános értékének megfelelő kisajátítási kárpótlást kell nyújtani. Hasonlóképpen kell eljárni a dologi tehernek megfelelő jog korlátozása vagy megszüntetése esetén is, anélkül, hogy egyidejűleg sor kerülne annak a teleknek vagy építménynek a kisajátítására, amelynek tulajdonjogához a dologi teher kapcsolódik.
(2)
A dologi tehernek megfelelő jog létesítésekor a dologi teher jogosultjának a telekhez vagy építményhez fűződő tulajdonjog korlátozásáért, amelynek tulajdonjogához a dologi teher kapcsolódni fog, e korlátozás mértékének megfelelő kisajátítási kárpótlást kell nyújtani.
§ 6
(1)
Náhradu za odňatie vlastníckeho práva poskytne vyvlastniteľ vyvlastnenému jednorazovo, spôsobom určeným v rozhodnutí o vyvlastnení a v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení, ak osobitný zákon neustanovuje inak.5)
(2)
Náhradu za obmedzenie vlastníckeho práva poskytne vyvlastniteľ vyvlastnenému v lehote určenej v rozhodnutí o vyvlastnení.
(3)
Ak sa poskytuje náhrada za vyvlastnenie stavby na bývanie obstaraním bytu alebo rodinného domu kúpou alebo výstavbou, náhradu poskytne vyvlastniteľ v lehote dvoch rokov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení. Do poskytnutia náhrady je vyvlastnený oprávnený bezodplatne užívať vyvlastnenú nehnuteľnosť primerane doterajším spôsobom. Vyvlastnený znáša náklady spojené s bežným užívaním vyvlastnenej nehnuteľnosti. Ak ide o asanovanú nehnuteľnosť, poskytne sa vyvlastňovanému náhrada nájomného. Ak je náhradou obstaranie bytu alebo rodinného domu kúpou alebo výstavbou, nadobúdateľ vykúpenej nehnuteľnosti uhrádza osobe z asanovaného bytu alebo rodinného domu nájomné alebo podnájomné za dočasné bývanie až do presťahovania do obstaraného bytu alebo rodinného domu.
(4)
Ak na vyvlastňovanom pozemku alebo na vyvlastňovanej stavbe viaznu vecné práva zapísané v katastri nehnuteľností, vyvlastniteľ zloží náhradu za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu na účet cudzích prostriedkov vyvlastňovacieho orgánu do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení.
(5)
Ak vyvlastniteľ k návrhu podľa § 9 ods. 1 nepriloží dohodu vyvlastňovaného o rozdelení náhrady s tretími osobami [§ 9 ods. 2 písm. g)], ktorým na vyvlastňovanom pozemku alebo na vyvlastňovanej stavbe viaznu vecné práva, ktoré vyvlastnením zaniknú, vyvlastňovací orgán uspokojí prihlásené pohľadávky tretích osôb podľa ich výšky. Ak úhrnná výška pohľadávok prevyšuje náhradu za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu, vyvlastňovací orgán uspokojí prihlásené pohľadávky pomerne. Ak je náhrada za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu vyššia ako celkový úhrn prihlásených pohľadávok, poukáže vyvlastňovací orgán zvyšnú časť náhrady vyvlastňovanému.
(6)
Náhradu za vyvlastnenie, ktorú nemožno vyplatiť z dôvodu, že do právoplatnosti rozhodnutia nebolo právoplatne skončené konanie o dedičstve alebo súdne konanie, alebo nebola právoplatne skončená exekúcia, ktorých predmetom je vlastníctvo vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby, zloží vyvlastniteľ v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení do úschovy na súde, v obvode ktorého sa nachádza pozemok alebo stavba.
(7)
Náhradu za vyvlastnenie pozemku okrem lesného pozemku alebo za vyvlastnenie stavby, ktorú nemožno vyplatiť z dôvodu, že vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba nie je známa, alebo nie je známa adresa jej trvalého pobytu alebo adresa jej sídla, zloží vyvlastniteľ v lehote podľa odseku 1 alebo odseku 2 do úschovy Slovenskému pozemkovému fondu podľa osobitného zákona.6)
(8)
Náhradu za vyvlastnenie lesných pozemkov zloží vyvlastniteľ správcovi lesných pozemkov podľa osobitného predpisu,7) ktorý naloží s prijatou náhradou za vyvlastnenie lesných pozemkov rovnako ako Slovenský pozemkový fond.
(9)
Náhradu za vyvlastnenie nehnuteľností, ktorých hodnovernosť údajov zapísaných v katastri nehnuteľností je spochybnená podľa osobitného predpisu, zloží vyvlastniteľ v lehote podľa odsekov 1 a 2 na súde, v ktorého obvode sa nehnuteľnosť nachádza.
6. §
(1)
A tulajdonjog elvonásáért járó kárpótlást a kisajátító a kisajátítottnak egy összegben, a kisajátítási határozatban meghatározott módon és a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül nyújtja, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik.5)
(2)
A tulajdonjog korlátozásáért járó kárpótlást a kisajátító a kisajátítottnak a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül nyújtja.
(3)
Ha a lakóépület kisajátításáért járó kártalanítást lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével biztosítják, a kártalanítást a kisajátító a kisajátításról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két éven belül nyújtja. A kártalanítás nyújtásáig a kisajátított (személy) jogosult a kisajátított ingatlant az eddigi módon, térítésmentesen használni. A kisajátított (személy) viseli a kisajátított ingatlan rendes használatával járó költségeket. Lebontott ingatlan esetében a kisajátított (személy) részére bérleti díj megtérítését kell nyújtani. Ha a kártalanítás lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történik, a megvásárolt ingatlan megszerzője a lebontott lakásból vagy családi házból származó személynek megtéríti az ideiglenes lakhatás bérleti vagy albérleti díját a biztosított lakásba vagy családi házba való átköltözésig.
(4)
Ha a kisajátítandó telket vagy a kisajátítandó építményt az ingatlankataszterbe bejegyzett dologi jogok terhelik, a kisajátító a kisajátított telekért vagy a kisajátított építményért járó kártalanítást a kisajátításról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül a kisajátítási szerv idegen pénzeszközök számlájára helyezi letétbe.
(5)
Ha a kisajátító a 9. § (1) bekezdése szerinti indítványhoz nem csatolja a kisajátított (személy) megállapodását a kártalanítás felosztásáról azokkal a harmadik személyekkel [9. § (2) bek. g) pont], akiket a kisajátítandó telken vagy a kisajátítandó építményen a kisajátítással megszűnő dologi jogok illetnek meg, a kisajátítási szerv a harmadik személyek bejelentett követeléseit azok összege szerint elégíti ki. Ha a követelések együttes összege meghaladja a kisajátított telekért vagy a kisajátított építményért járó kártalanítást, a kisajátítási szerv a bejelentett követeléseket arányosan elégíti ki. Ha a kisajátított telekért vagy a kisajátított építményért járó kártalanítás magasabb, mint a bejelentett követelések teljes összege, a kisajátítási szerv a kártalanítás fennmaradó részét átutalja a kisajátított (személy) részére.
(6)
Azt a kisajátítási kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mert a határozat jogerőre emelkedéséig nem zárult le jogerősen a hagyatéki eljárás vagy a bírósági eljárás, vagy nem fejeződött be jogerősen a végrehajtás, amelynek tárgya a kisajátítandó telek vagy a kisajátítandó építmény tulajdonjoga, a kisajátító a kisajátításról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül letétbe helyezi annál a bíróságnál, amelynek a körzetében a telek vagy az építmény található.
(7)
Az erdőterületen kívüli telek kisajátításáért vagy az építmény kisajátításáért járó kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mert a kisajátított (személy) vagy más jogosult személy ismeretlen, vagy nem ismert az állandó lakóhelyének címe vagy a székhelyének címe, a kisajátító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határidőn belül a Szlovák Földalapnál helyezi letétbe egy külön törvény6) értelmében.
(8)
Az erdőterületek kisajátításáért járó kártalanítást a kisajátító az erdőterületek kezelőjénél helyezi letétbe egy külön jogszabály7) szerint, aki az erdőterületek kisajátításáért kapott kártalanítással a Szlovák Földalappal azonos módon rendelkezik.
(9)
Azon ingatlanok kisajátításáért járó kártalanítást, amelyeknek az ingatlankataszterbe bejegyzett adatainak hitelessége egy külön jogszabály szerint megkérdőjelezett, a kisajátító az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőn belül annál a bíróságnál helyezi letétbe, amelynek a körzetében az ingatlan található.
Vyvlastňovacie konanie
Kisajátítási eljárás
§ 7
Vyvlastňovacie orgány
(1)
Na konanie o vyvlastnení je príslušný regionálny úrad Úradu pre územné plánovanie a výstavbu Slovenskej republiky (ďalej len „regionálny úrad“), v územnom obvode ktorého sa nachádza pozemok alebo stavba, o ktorej sa má konať, ak osobitný zákon neustanovuje inak.8)
(2)
Úrad pre územné plánovanie a výstavbu Slovenskej republiky (ďalej len „úrad“)
a)
vykonáva štátnu správu v druhom stupni vo veciach vyvlastnenia, v ktorých vo vyvlastňovacom konaní v prvom stupni koná regionálny úrad ako vyvlastňovací orgán,
b)
určuje, ktorý príslušný vyvlastňovací orgán uskutoční vyvlastňovacie konanie a vydáva rozhodnutie o vyvlastnení, ak sa pozemky alebo stavby, ktoré sú predmetom vyvlastnenia, nachádzajú v územnom obvode viacerých regionálnych úradov ako vyvlastňovacích orgánov,
c)
určuje, ktorý príslušný vyvlastňovací orgán uskutoční vyvlastňovacie konanie a vydáva rozhodnutie o vyvlastnení, ak je vyvlastniteľom alebo iným účastníkom vyvlastňovacieho konania regionálny úrad, ktorý je príslušným na vyvlastňovacie konanie,
d)
koordinuje uplatňovanie tohto zákona inými štátnymi orgánmi vykonávajúcimi pôsobnosť vyvlastňovacieho orgánu podľa osobitných predpisov,8)
e)
vyjadruje sa pri prevode majetku štátu podľa osobitného zákona,9) či sú splnené podmienky na vyvlastnenie podľa tohto zákona,
f)
riadi, kontroluje a metodicky usmerňuje činnosť regionálnych úradov ako vyvlastňovacích orgánov.
7. §
Kisajátítási szervek
(1)
A kisajátítási eljárásra a Szlovák Köztársaság Területrendezési és Építésügyi Hivatalának regionális hivatala (a továbbiakban: „regionális hivatal”) illetékes, amelynek területi körzetében a telek vagy az építmény található, amelyről az eljárás folyik, ha külön törvény8) másként nem rendelkezik.
(2)
A Szlovák Köztársaság Területrendezési és Építésügyi Hivatala (a továbbiakban: „hivatal”)
a)
másodfokon lát el államigazgatási feladatokat azokban a kisajátítási ügyekben, amelyekben az elsőfokú kisajátítási eljárásban a regionális hivatal jár el kisajátítási szervként,
b)
meghatározza, hogy melyik illetékes kisajátítási szerv folytatja le a kisajátítási eljárást és adja ki a kisajátításról szóló határozatot, ha a kisajátítás tárgyát képező telkek vagy építmények több regionális hivatal mint kisajátítási szerv területi körzetében találhatók,
c)
meghatározza, hogy melyik illetékes kisajátítási szerv folytatja le a kisajátítási eljárást és adja ki a kisajátításról szóló határozatot, ha a kisajátító vagy a kisajátítási eljárás más résztvevője az a regionális hivatal, amely a kisajátítási eljárásra illetékes,
d)
koordinálja e törvény alkalmazását más, a kisajátítási szerv hatáskörét külön jogszabályok8) szerint ellátó állami szervek által,
e)
az állami vagyon külön törvény9) szerinti átruházásakor nyilatkozik arról, hogy teljesülnek-e a kisajátítás e törvény szerinti feltételei,
f)
irányítja, ellenőrzi és módszertanilag vezeti a regionális hivatalok mint kisajátítási szervek tevékenységét.
§ 8
Účastníci vyvlastňovacieho konania
(1)
Účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú:
a)
vyvlastniteľ,
b)
vyvlastňovaný,
c)
správca konkurznej podstaty,
d)
osoba, ktorej právo môže byť vyvlastnením priamo dotknuté.
(2)
Ak je v katastri nehnuteľností zapísaný ako vlastník vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby vlastník, ktorý je neznámy alebo nie je známe miesto jeho trvalého pobytu alebo sídlo, účastníkom vyvlastňovacieho konania je Slovenský pozemkový fond a ak ide o lesný pozemok jeho správca podľa osobitného predpisu.7)
(3)
Ak vyvlastňovaný zomrie alebo je vyhlásený za mŕtveho a vlastníctvo vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby je predmetom dedičského konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú účastníci konania o dedičstve, a to až do právoplatnosti rozhodnutia súdu o dedičstve.
(4)
Ak vlastnícke právo k vyvlastňovanému pozemku alebo vyvlastňovanej stavbe je predmetom súdneho konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú účastníci súdneho konania, a to až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(5)
Ak je k vyvlastňovanému pozemku alebo k vyvlastňovanej stavbe v katastri nehnuteľností zapísané vlastníctvo viacerých vlastníkov, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú osoby, ktorým vlastníctvo k takémuto pozemku alebo k takejto stavbe vyplýva zo zápisu v liste vlastníctva alebo na základe listín predložených katastru nehnuteľností, a to až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu alebo dohody, kto z týchto osôb je vlastníkom.
(6)
Ak vlastník vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho a pozemok alebo stavba nebola predmetom dedičského konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú osoby, ktoré preukážu, že ako dedičia prichádzajú do úvahy. Vyvlastniteľ však nie je povinný zisťovať domnelých dedičov. Domnelých dedičov až do právoplatnosti rozhodnutia súdu o dedičstve podľa odseku 3 zastupuje Slovenský pozemkový fond.
(7)
Slovenský pozemkový fond alebo správca podľa odseku 2 je účastníkom vyvlastňovacieho konania aj vtedy, ak podľa osobitného zákona6) vyvlastňovaný pozemok alebo vyvlastňovaná stavba nebola vydaná oprávnenej osobe z dôvodu, že sa nerozhodlo o oprávnenej osobe, a to až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým sa určí oprávnená osoba.
8. §
A kisajátítási eljárás résztvevői
(1)
A kisajátítási eljárás résztvevői:
a)
a kisajátító,
b)
a kisajátított (személy),
c)
a csődgondnok,
d)
az a személy, akinek a jogát a kisajátítás közvetlenül érintheti.
(2)
Ha az ingatlankataszterben a kisajátítandó telek vagy a kisajátítandó építmény tulajdonosaként olyan tulajdonos van bejegyezve, aki ismeretlen, vagy akinek az állandó lakóhelye vagy székhelye nem ismert, a kisajátítási eljárás résztvevője a Szlovák Földalap, erdőterület esetében pedig annak külön jogszabály7) szerinti kezelője.
(3)
Ha a kisajátított (személy) elhalálozik vagy holttá nyilvánítják, és a kisajátítandó telek vagy a kisajátítandó építmény tulajdonjoga hagyatéki eljárás tárgyát képezi, a kisajátítási eljárás résztvevői a hagyatéki eljárás résztvevői, egészen a bíróság hagyatékról szóló határozatának jogerőre emelkedéséig.
(4)
Ha a kisajátítandó telekhez vagy a kisajátítandó építményhez fűződő tulajdonjog bírósági eljárás tárgyát képezi, a kisajátítási eljárás résztvevői a bírósági eljárás résztvevői, egészen a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig.
(5)
Ha a kisajátítandó telekhez vagy a kisajátítandó építményhez az ingatlankataszterben több tulajdonos tulajdonjoga van bejegyezve, a kisajátítási eljárás résztvevői azok a személyek, akiknek az ilyen telekhez vagy építményhez fűződő tulajdonjoga a tulajdoni lapon szereplő bejegyzésből vagy az ingatlankataszternek benyújtott okiratok alapján következik, egészen annak a bírósági határozatnak vagy megállapodásnak a jogerőre emelkedéséig, amely meghatározza, hogy e személyek közül ki a tulajdonos.
(6)
Ha a kisajátítandó telek vagy a kisajátítandó építmény tulajdonosa elhalálozott vagy holttá nyilvánították, és a telek vagy az építmény nem volt hagyatéki eljárás tárgya, a kisajátítási eljárás résztvevői azok a személyek, akik igazolják, hogy örökösként számításba jöhetnek. A kisajátító azonban nem köteles a vélelmezett örökösöket felkutatni. A vélelmezett örökösöket a (3) bekezdés szerinti, hagyatékról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedéséig a Szlovák Földalap képviseli.
(7)
A Szlovák Földalap vagy a (2) bekezdés szerinti kezelő akkor is a kisajátítási eljárás résztvevője, ha a külön törvény6) szerint a kisajátítandó telket vagy a kisajátítandó építményt azért nem adták ki a jogosult személynek, mert nem döntöttek a jogosult személyről, egészen annak a határozatnak a jogerőre emelkedéséig, amellyel a jogosult személyt meghatározzák.
§ 9
Začatie vyvlastňovacieho konania
(1)
Vyvlastňovacie konanie sa začína len na písomný návrh vyvlastniteľa.
(2)
Návrh musí obsahovať
a)
údaje o vyvlastniteľovi, a to
1.
meno a priezvisko, dátum narodenia, adresu trvalého pobytu (ďalej len „osobné údaje“) vyvlastniteľa, ak je vyvlastniteľom fyzická osoba,
2.
obchodné meno, adresu trvalého pobytu a adresu sídla, ak miesto podnikania nie je totožné s miestom trvalého pobytu, ak je vyvlastniteľom fyzická osoba – podnikateľ,
3.
názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie a údaje o zápise v obchodnom registri alebo inom obdobnom registri, ak je vyvlastniteľom právnická osoba,
b)
údaje o vyvlastňovanom, a to
1.
dostupné osobné údaje, ak je vyvlastňovaným fyzická osoba,
2.
obchodné meno, adresu trvalého pobytu a adresu sídla, ak miesto podnikania nie je totožné s miestom trvalého pobytu, ak je vyvlastňovaným fyzická osoba – podnikateľ,
3.
názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie a údaje o zápise v obchodnom registri alebo inom obdobnom registri, ak je vyvlastňovaným právnická osoba,
c)
údaje o tretej osobe, ktorej právo môže byť vyvlastnením priamo dotknuté, a to
1.
osobné údaje, ak je tretia osoba fyzickou osobou,
2.
obchodné meno, adresu trvalého pobytu a adresu sídla, ak miesto podnikania nie je totožné s miestom trvalého pobytu, ak je treťou osobou fyzická osoba – podnikateľ,
3.
názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie a údaje o zápise v obchodnom registri alebo inom obdobnom registri, ak je treťou osobou právnická osoba,
d)
označenie pozemku alebo označenie stavby, alebo ich častí, ktoré sú predmetom vyvlastnenia, a to podľa údajov katastra nehnuteľností10) alebo podľa pozemkovej knihy, alebo inej obdobnej evidencie, alebo vyplývajúce z iných listín preukazujúcich vlastníctvo s identifikáciou parcely alebo s písomnou identifikáciou o stave údajov katastra nehnuteľností pozemku a podľa geometrického plánu, ak nehnuteľnosť, ktorá je predmetom vyvlastnenia, nie je zobrazená v katastrálnej mape, alebo ak je predmetom vyvlastnenia časť pozemku alebo časť stavby už zobrazenej v katastrálnej mape alebo pri zriadení vecného bremena k časti pozemku alebo k časti stavby,
e)
prehľad práv tretích osôb zapísaných v katastri nehnuteľností alebo v pozemkovej knihe, alebo inej obdobnej evidencii, alebo, ktoré sú vyvlastniteľovi známe, ktoré sa viažu k pozemku alebo ku stavbe, ktorých sa vyvlastnenie týka, s osobitným označením tých práv, pri ktorých sa navrhuje obmedzenie alebo zánik súčasne s rozhodnutím o vyvlastnení,
f)
údaj o sume predpokladanej náhrady za vyvlastnenie, ktorá pozostáva zo všeobecnej hodnoty pozemku alebo stavby, alebo všeobecnej hodnoty práva zodpovedajúceho vecnému bremenu určenej znaleckým posudkom,
g)
dohodu vyvlastňovaného o rozdelení náhrady s tretími osobami, ktorým na vyvlastňovanom pozemku alebo na vyvlastňovanej stavbe viaznu vecné práva zanikajúce vyvlastnením, pokiaľ táto dohoda bola uzavretá pred podaním návrhu na vyvlastnenie a vyvlastniteľ má túto dohodu k dispozícii,
h)
vymedzenie účelu, na ktorý sa vyvlastnenie vo verejnom záujme navrhuje a odôvodnenie návrhu vyvlastniteľa na vyvlastnenie,
i)
opis skutočností nasvedčujúcich tomu, že sú splnené podmienky vyvlastnenia podľa § 2,
j)
údaj o tom, v akej predpokladanej lehote vyvlastniteľ začne s užívaním vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby na uskutočnenie účelu vyvlastnenia; ak ide o dočasné obmedzenie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe vyvlastnením, aj čas tohto obmedzenia.
(3)
K návrhu vyvlastniteľ priloží
a)
údaje podľa osobitného predpisu10a) potrebné na účel overenia vlastníckeho práva k nehnuteľnosti a výpis z pozemkovej knihy, alebo inej obdobnej evidencie s identifikáciou parciel podľa katastra nehnuteľností, ak vlastnícke právo k nehnuteľnosti nie je zapísané na liste vlastníctva,
b)
iné verejné listiny preukazujúce vlastnícke právo a iné vecné práva k pozemku alebo ku stavbe, ktorá sa navrhuje vyvlastniť, ak ich nemožno zistiť z údajov uvedených v katastri nehnuteľností,
c)
grafickú a písomnú identifikáciu parciel, ak pozemky a stavby nie sú zobrazené v katastrálnej mape,
d)
geometrický plán, ak sa navrhuje vyvlastniť časť pozemku,
e)
dôkaz o tom, že pokus o nadobudnutie práva k pozemku alebo ku stavbe dohodou bol bezvýsledný,
f)
znalecký posudok o všeobecnej hodnote pozemku alebo stavby alebo všeobecnej hodnoty práva zodpovedajúceho vecnému bremenu nie starší ako dva roky,
g)
dokument, ktorým sa preukazuje súlad s cieľmi a zámermi územného plánovania podľa § 2 ods. 2,
h)
iné listiny, ktoré sú potrebné na jednoznačné určenie obsahu a rozsahu vyvlastnenia.
(4)
Z dôvodu hospodárnosti vyvlastňovacieho konania vo veciach, ktoré majú vzájomnú súvislosť v predmete vyvlastňovania alebo osobe vyvlastňovaného, môže vyvlastniteľ podať spoločný návrh na spoločné ústne prejednanie veci. V takom prípade vyvlastňovací orgán podľa povahy veci vydá spoločné rozhodnutie o vyvlastnení alebo samostatné rozhodnutia o vyvlastnení na každého vyvlastňovaného. Ak vyvlastňovací orgán spojí vec v spoločnom rozhodnutí o vyvlastnení, sú právoplatnosť a postup pri opravnom prostriedku podanom proti rozhodnutiu o vyvlastnení posudzované osobitne pri jednotlivých vyvlastňovaných.
(5)
Ak má vyvlastniteľ vedomosť o tom, že vyvlastňovací orgán má k dispozícii dokument, ktorý má tvoriť podľa tohto zákona prílohu návrhu, vyvlastniteľ nie je povinný k návrhu tento dokument priložiť, postačí ak naň v návrhu odkáže. Ak vyvlastňovací orgán tento dokument nemá k dispozícii alebo je potrebný na iné konanie, alebo ak ho na účely daného konania nemôže sprístupniť z dôvodu ochrany práv tretích osôb, vyvlastňovací orgán vyzve vyvlastniteľa na doplnenie návrhu o tento dokument.
9. §
A kisajátítási eljárás megindítása
(1)
A kisajátítási eljárás kizárólag a kisajátító írásbeli indítványára indul.
(2)
Az indítványnak tartalmaznia kell
a)
a kisajátító adatait, mégpedig
1.
a kisajátító nevét és vezetéknevét, születési dátumát, állandó lakóhelyének címét (a továbbiakban: „személyes adatok”), ha a kisajátító természetes személy,
2.
a cégnevet, az állandó lakóhely címét és a székhely címét, ha a vállalkozás helye nem azonos az állandó lakóhelyével, ha a kisajátító természetes személy – vállalkozó,
3.
az elnevezést, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot, valamint a cégjegyzékbe vagy más hasonló nyilvántartásba való bejegyzés adatait, ha a kisajátító jogi személy,
b)
a kisajátított (személy) adatait, mégpedig
1.
a rendelkezésre álló személyes adatokat, ha a kisajátított (személy) természetes személy,
2.
a cégnevet, az állandó lakóhely címét és a székhely címét, ha a vállalkozás helye nem azonos az állandó lakóhelyével, ha a kisajátított (személy) természetes személy – vállalkozó,
3.
az elnevezést, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot, valamint a cégjegyzékbe vagy más hasonló nyilvántartásba való bejegyzés adatait, ha a kisajátított (személy) jogi személy,
c)
annak a harmadik személynek az adatait, akinek a jogát a kisajátítás közvetlenül érintheti, mégpedig
1.
a személyes adatokat, ha a harmadik személy természetes személy,
2.
a cégnevet, az állandó lakóhely címét és a székhely címét, ha a vállalkozás helye nem azonos az állandó lakóhelyével, ha a harmadik személy természetes személy – vállalkozó,
3.
az elnevezést, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot, valamint a cégjegyzékbe vagy más hasonló nyilvántartásba való bejegyzés adatait, ha a harmadik személy jogi személy,
d)
a kisajátítás tárgyát képező telek vagy építmény, vagy azok részeinek megjelölése, mégpedig az ingatlankataszter10) adatai vagy a telekkönyv, vagy más hasonló nyilvántartás szerint, vagy a tulajdonjogot igazoló egyéb okiratokból következően a parcella azonosításával vagy a telek ingatlankataszteri adatainak állapotáról szóló írásos azonosítással és a földmérési terv szerint, ha a kisajátítás tárgyát képező ingatlan nincs ábrázolva a kataszteri térképen, vagy ha a kisajátítás tárgya egy már a kataszteri térképen ábrázolt telek vagy építmény része, vagy egy telek vagy építmény részére történő dologi teher létesítésekor,
e)
az ingatlankataszterbe vagy a telekkönyvbe, vagy más hasonló nyilvántartásba bejegyzett, vagy a kisajátító által ismert, a kisajátítással érintett telekhez vagy építményhez kapcsolódó harmadik személyi jogok áttekintése, külön megjelölve azokat a jogokat, amelyeknek a kisajátításról szóló határozattal egyidejűleg a korlátozását vagy megszüntetését javasolják,
f)
adat a kisajátítási kártalanítás feltételezett összegéről, amely a telek vagy az építmény általános értékéből, vagy a dologi tehernek megfelelő jog szakértői értékbecsléssel megállapított általános értékéből áll,
g)
a kisajátított (személy) megállapodása a kártalanítás felosztásáról azokkal a harmadik személyekkel, akiket a kisajátítandó telken vagy a kisajátítandó építményen a kisajátítással megszűnő dologi jogok illetnek meg, amennyiben ezt a megállapodást a kisajátítási indítvány benyújtása előtt kötötték meg, és ez a megállapodás a kisajátító rendelkezésére áll,
h)
annak a célnak a meghatározása, amelyre a közérdekű kisajátítást javasolják, és a kisajátító kisajátítási indítványának indoklása,
i)
azon tények leírása, amelyek arra utalnak, hogy a 2. § szerinti kisajátítási feltételek teljesülnek,
j)
adat arról, hogy a kisajátító milyen feltételezett határidőn belül kezdi meg a kisajátítandó telek vagy a kisajátítandó építmény használatát a kisajátítás céljának megvalósítására; ha a telekhez vagy az építményhez fűződő tulajdonjog kisajátítással történő ideiglenes korlátozásáról van szó, akkor e korlátozás időtartamát is.
(3)
Az indítványhoz a kisajátító csatolja
a)
a külön jogszabály10a) szerinti, az ingatlan tulajdonjogának hitelesítéséhez szükséges adatokat és a telekkönyvi kivonatot, vagy más hasonló nyilvántartásból származó kivonatot a parcellák azonosításával az ingatlankataszter szerint, ha az ingatlan tulajdonjoga nincs bejegyezve a tulajdoni lapon,
b)
a kisajátításra javasolt telekhez vagy építményhez fűződő tulajdonjogot és más dologi jogokat igazoló egyéb közokiratokat, ha ezek nem állapíthatók meg az ingatlankataszterben szereplő adatokból,
c)
a parcellák grafikus és írásos azonosítását, ha a telkek és építmények nincsenek ábrázolva a kataszteri térképen,
d)
a földmérési tervet, ha egy telek részének kisajátítását javasolják,
e)
a bizonyítékot arról, hogy a telekhez vagy az építményhez fűződő jog megállapodással történő megszerzésére tett kísérlet eredménytelen volt,
f)
a telek vagy az építmény általános értékéről, vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános értékéről szóló, két évnél nem régebbi szakértői értékbecslést,
g)
a 2. § (2) bekezdése szerinti, a területrendezés céljaival és szándékaival való összhangot igazoló dokumentumot,
h)
egyéb, a kisajátítás tartalmának és terjedelmének egyértelmű meghatározásához szükséges okiratokat.
(4)
A kisajátítási eljárás gazdaságossága érdekében azokban az ügyekben, amelyek a kisajátítás tárgyában vagy a kisajátítással érintett személyében kölcsönös összefüggésben állnak, a kisajátítást kérő közös indítványt nyújthat be az ügy közös szóbeli tárgyalására. Ilyen esetben a kisajátítási hatóság az ügy jellegétől függően közös kisajátítási határozatot vagy minden egyes kisajátítással érintettre külön kisajátítási határozatot hoz. Ha a kisajátítási hatóság az ügyet közös kisajátítási határozatban egyesíti, a jogerőt és a kisajátítási határozat ellen benyújtott jogorvoslati eljárást az egyes kisajátítással érintettek esetében külön-külön kell elbírálni.
(5)
Ha a kisajátítást kérőnek tudomása van arról, hogy a kisajátítási hatóság rendelkezésére áll egy olyan dokumentum, amelynek e törvény szerint az indítvány mellékletét kell képeznie, a kisajátítást kérő nem köteles ezt a dokumentumot az indítványhoz csatolni, elegendő, ha az indítványban hivatkozik rá. Ha a kisajátítási hatóság nem rendelkezik ezzel a dokumentummal, vagy az más eljáráshoz szükséges, vagy ha azt az adott eljárás céljaira harmadik személyek jogainak védelme miatt nem teheti hozzáférhetővé, a kisajátítási hatóság felszólítja a kisajátítást kérőt az indítvány e dokumentummal való kiegészítésére.
§ 10
(1)
Vyvlastňovací orgán je povinný informovať verejnosť na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle o začatí vyvlastňovacieho konania do 15 dní odo dňa doručenia návrhu a o skončení vyvlastňovacieho konania do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení.
(2)
Vyvlastňovací orgán v takejto informácii uvedie
a)
účel vyvlastnenia,
b)
údaje o vyvlastniteľovi v rozsahu údajov podľa § 9 ods. 2 písm. a),
c)
katastrálne územie,
d)
parcelné číslo pozemku a súpisné číslo stavby, ktoré sú predmetom vyvlastnenia.
(3)
Informácie podľa odseku 2 zverejní na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle obec, ak ho má zriadené, v ktorej katastrálnom území sa vyvlastňovaný pozemok alebo vyvlastňovaná stavba nachádza.
(4)
Vyvlastňovací orgán je povinný písomne oznámiť začatie vyvlastňovacieho konania všetkým účastníkom vyvlastňovacieho konania, zúčastneným osobám a príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa doručenia návrhu. Oznámenie o začatí vyvlastňovacieho konania musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
(5)
Ak návrh neposkytuje dostatočný podklad na posúdenie splnenia podmienok vyvlastnenia, vyzve vyvlastňovací orgán vyvlastniteľa, aby návrh v primeranej lehote doplnil potrebnými údajmi alebo podkladmi, a upozorní ho, že inak vyvlastňovacie konanie zastaví.
(6)
Vyvlastňovací orgán vyzve osoby, ktoré majú k vyvlastňovanému pozemku alebo k vyvlastňovanej stavbe vecné práva zapísané v katastri nehnuteľností, aby v lehote desiatich dní odo dňa doručenia výzvy prihlásili vyvlastňovaciemu orgánu svoje nároky s určením ich výšky voči náhrade za vyvlastnenie a súčasne ich upozorní, že na neprihlásené nároky alebo na nároky prihlásené po lehote neprihliada. Spolu s prihláškou sú tieto osoby povinné predložiť vyvlastňovaciemu orgánu doklad o tom, že v prospech prihláseného nároku bolo zriadené na vyvlastňovanom pozemku alebo vyvlastňovanej stavbe vecné právo.
(7)
Oznámenie o začatí vyvlastňovacieho konania podľa odseku 4 sa doručuje účastníkom vyvlastňovacieho konania doporučene do vlastných rúk.
(8)
Odo dňa doručenia oznámenia o začatí vyvlastňovacieho konania až do právoplatnosti skončenia vyvlastňovacieho konania je vyvlastňovaný povinný zdržať sa nakladania s vyvlastňovaným pozemkom alebo s vyvlastňovanou stavbou okrem práva uzavrieť nájomnú zmluvu. Právne úkony, ktorými vyvlastňovaný poruší túto povinnosť, okrem práva uzavrieť nájomnú zmluvu, sú neplatné; to neplatí pri zmluve uzavretej s vyvlastniteľom.
(9)
Vyvlastňovací orgán písomne v lehote desiatich dní odo dňa doručenia oznámenia o začatí vyvlastňovacieho konania podľa odseku 8 oznámi príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností, na účely zápisu poznámky do katastra nehnuteľností, deň, od ktorého sa vyvlastňovanému zakazuje nakladať s pozemkom alebo so stavbou.12) Ak zanikne zákaz nakladania s pozemkom alebo so stavbou podľa odseku 8, vyvlastňovací orgán bezodkladne písomne oznámi okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností túto skutočnosť.
(10)
Vyvlastňovací orgán nariadi vždy ústne pojednávanie o návrhu.
(11)
Vyvlastňovací orgán písomne oznámi účastníkom vyvlastňovacieho konania a zúčastneným osobám termín uskutočnenia ústneho pojednávania o návrhu najmenej 15 dní vopred.
(12)
Námietky proti vyvlastneniu musia účastníci vyvlastňovacieho konania, ako aj zúčastnené osoby uplatniť najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní. Na námietky uplatnené neskôr, na námietky, ktoré sa pri prerokúvaní územnoplánovacej dokumentácie zamietli alebo ktoré mohli byť pri tomto prerokúvaní uplatnené a uplatnené neboli, sa neprihliada. Na túto skutočnosť musí upozorniť vyvlastňovací orgán účastníkov konania a zúčastnené osoby v oznámení o začatí vyvlastňovacieho konania.
(13)
Účastník vyvlastňovacieho konania môže uplatniť námietku predpojatosti, ktorá obsahuje skutočnosti nasvedčujúce vylúčenie zamestnanca vyvlastňovacieho orgánu, najneskôr na ústnom pojednávaní alebo do 30 dní odo dňa, keď sa o týchto skutočnostiach dozvedel. V námietke predpojatosti musí byť uvedené proti komu smeruje, dôvod, pre ktorý má byť zamestnanec vyvlastňovacieho orgánu vylúčený, a kedy sa účastník vyvlastňovacieho konania podávajúci námietku predpojatosti o dôvode vylúčenia dozvedel. Vyvlastňovací orgán poučí účastníka vyvlastňovacieho konania o možnosti uplatniť námietku predpojatosti v oznámení o začatí vyvlastňovacieho konania.
10. §
(1)
A kisajátítási hatóság köteles a hirdetőtábláján és a honlapján tájékoztatni a nyilvánosságot a kisajátítási eljárás megindításáról az indítvány kézbesítésétől számított 15 napon belül, valamint a kisajátítási eljárás befejezéséről a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.
(2)
A kisajátítási hatóság ebben a tájékoztatásban feltünteti
a)
a kisajátítás célját,
b)
a kisajátítást kérő adatait a 9. § (2) bek. a) pontja szerinti adatok körében,
c)
a kataszteri területet,
d)
a kisajátítás tárgyát képező telek helyrajzi számát és az építmény épületjegyzékszámát.
(3)
A (2) bekezdés szerinti információkat a hirdetőtábláján és – ha van ilyen – a honlapján közzéteszi az a község, amelynek kataszteri területén a kisajátítással érintett telek vagy a kisajátítással érintett építmény található.
(4)
A kisajátítási hatóság köteles a kisajátítási eljárás megindításáról írásban értesíteni a kisajátítási eljárás valamennyi résztvevőjét, az érintett személyeket és az illetékes járási hivatalt az ingatlankataszteri szakaszon az indítvány kézbesítésétől számított 15 napon belül. A kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésnek tartalmaznia kell a telekre vagy építményre vonatkozó adatokat egy külön törvény szerint.10)
(5)
Ha az indítvány nem szolgáltat elegendő alapot a kisajátítás feltételei teljesülésének megítéléséhez, a kisajátítási hatóság felszólítja a kisajátítást kérőt, hogy az indítványt méltányos határidőn belül egészítse ki a szükséges adatokkal vagy dokumentumokkal, és figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a kisajátítási eljárást megszünteti.
(6)
A kisajátítási hatóság felszólítja azokat a személyeket, akiknek a kisajátítással érintett telekhez vagy a kisajátítással érintett építményhez az ingatlankataszterben bejegyzett dologi jogaik vannak, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül jelentsék be a kisajátítási hatóságnak a kisajátítási kártalanítással szembeni követeléseiket azok összegének megjelölésével, és egyúttal figyelmezteti őket, hogy a be nem jelentett vagy a határidő után bejelentett követeléseket nem veszi figyelembe. A bejelentéssel együtt e személyek kötelesek a kisajátítási hatóságnak benyújtani egy igazolást arról, hogy a bejelentett követelés javára a kisajátítással érintett telken vagy a kisajátítással érintett építményen dologi jogot alapítottak.
(7)
A (4) bekezdés szerinti, a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítést a kisajátítási eljárás résztvevőinek ajánlott küldeményként, saját kézbe kell kézbesíteni.
(8)
A kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésének napjától a kisajátítási eljárás jogerős befejezéséig a kisajátítással érintett köteles tartózkodni a kisajátítással érintett telekkel vagy a kisajátítással érintett építménnyel való rendelkezéstől, a bérleti szerződés megkötésének jogát kivéve. Azok a jogügyletek, amelyekkel a kisajátítással érintett ezt a kötelezettségét megszegi, a bérleti szerződés megkötésének jogát kivéve, érvénytelenek; ez nem vonatkozik a kisajátítást kérővel kötött szerződésre.
(9)
A kisajátítási hatóság a (8) bekezdés szerinti, a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított tíz napon belül írásban értesíti az illetékes járási hivatalt az ingatlankataszteri szakaszon, az ingatlankataszterbe történő feljegyzés bejegyzése céljából, arról a napról, amelytől a kisajátítással érintettnek tilos a telekkel vagy az építménnyel rendelkeznie.12) Ha a (8) bekezdés szerinti, a telekkel vagy az építménnyel való rendelkezési tilalom megszűnik, a kisajátítási hatóság haladéktalanul írásban értesíti erről a tényről a járási hivatalt az ingatlankataszteri szakaszon.
(10)
A kisajátítási hatóság az indítványról mindig szóbeli tárgyalást rendel el.
(11)
A kisajátítási hatóság az indítványról tartandó szóbeli tárgyalás időpontját legalább 15 nappal előre írásban közli a kisajátítási eljárás résztvevőivel és az érintett személyekkel.
(12)
A kisajátítás elleni kifogásokat a kisajátítási eljárás résztvevőinek, valamint az érintett személyeknek legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyaláson történő megvitatásakor kell előterjeszteniük. A később előterjesztett kifogásokat, azokat a kifogásokat, amelyeket a területrendezési dokumentáció megvitatása során elutasítottak, vagy amelyeket e megvitatás során elő lehetett volna terjeszteni, de nem terjesztettek elő, nem veszik figyelembe. Erre a tényre a kisajátítási hatóságnak a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben figyelmeztetnie kell az eljárás résztvevőit és az érintett személyeket.
(13)
A kisajátítási eljárás résztvevője elfogultsági kifogást terjeszthet elő, amely a kisajátítási hatóság alkalmazottjának kizárására utaló tényeket tartalmaz, legkésőbb a szóbeli tárgyaláson vagy attól a naptól számított 30 napon belül, amikor ezekről a tényekről tudomást szerzett. Az elfogultsági kifogásban fel kell tüntetni, hogy ki ellen irányul, az okot, amiért a kisajátítási hatóság alkalmazottját ki kell zárni, és hogy az elfogultsági kifogást benyújtó, a kisajátítási eljárásban részt vevő fél mikor szerzett tudomást a kizárás okáról. A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatja a kisajátítási eljárás résztvevőjét az elfogultsági kifogás előterjesztésének lehetőségéről.
§ 11
(1)
Ak sa vo vyvlastňovacom konaní preukáže, že nie sú splnené podmienky vyvlastnenia, vyvlastňovací orgán návrh zamietne. Vyvlastňovací orgán doručí rozhodnutie o zamietnutí návrhu príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti.
(2)
Vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba má voči vyvlastniteľovi pri zamietnutí návrhu nárok na náhradu škody a účelne vynaložených nákladov, ktoré jej vznikli v súvislosti s vyvlastňovacím konaním alebo v jeho dôsledku. Ak nedôjde k dohode medzi vyvlastňovaným a vyvlastniteľom o uspokojení týchto nárokov a ich výške, rozhodne súd.
11. §
(1)
Ha a kisajátítási eljárás során bebizonyosodik, hogy a kisajátítás feltételei nem teljesülnek, a kisajátítási hatóság az indítványt elutasítja. A kisajátítási hatóság az indítványt elutasító határozatot a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kézbesíti az illetékes járási hivatalnak az ingatlankataszteri szakaszon.
(2)
Az indítvány elutasítása esetén a kisajátítással érintett vagy más jogosult személy a kisajátítást kérővel szemben jogosult a kisajátítási eljárással összefüggésben vagy annak következtében felmerült kárának és tényleges költségeinek megtérítésére. Ha a kisajátítással érintett és a kisajátítást kérő között nem jön létre megállapodás ezen igények kielégítéséről és azok összegéről, a bíróság dönt.
§ 12
Zastavenie vyvlastňovacieho konania
(1)
Vyvlastňovací orgán zastaví vyvlastňovacie konanie, ak
a)
vyvlastniteľ vezme návrh späť,
b)
v priebehu vyvlastňovacieho konania uzavrú vyvlastniteľ a vyvlastňovaný písomnú dohodu o získaní práva k pozemku alebo ku stavbe potrebného na uskutočnenie účelu vyvlastnenia.
(2)
K späťvzatiu návrhu vyvlastniteľom sa nevyžaduje súhlas ostatných účastníkov konania.
(3)
Proti rozhodnutiu o zastavení vyvlastňovacieho konania vydanému podľa odseku 1 sa nemožno odvolať.
(4)
Vyvlastňovací orgán doručí rozhodnutie o zastavení vyvlastňovacieho konania príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti. Rozhodnutie o zastavení vyvlastňovacieho konania musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
(5)
Ak vyvlastňovací orgán zastaví vyvlastňovacie konanie z dôvodu späťvzatia návrhu, má vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba voči vyvlastniteľovi nárok na náhradu škody, ktorá mu vznikla vyvlastňovacím konaním alebo v jeho dôsledku. Ak nedôjde k dohode medzi vyvlastňovaným a vyvlastniteľom o uspokojení nárokov na náhradu škody a ich výške, rozhodne o nich súd.
12. §
A kisajátítási eljárás megszüntetése
(1)
A kisajátítási hatóság megszünteti a kisajátítási eljárást, ha
a)
a kisajátítást kérő visszavonja az indítványt,
b)
a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő és a kisajátítással érintett írásbeli megállapodást köt a kisajátítás céljának megvalósításához szükséges telekhez vagy építményhez fűződő jog megszerzéséről.
(2)
Az indítvány kisajátítást kérő általi visszavonásához nem szükséges az eljárás többi résztvevőjének hozzájárulása.
(3)
Az (1) bekezdés szerint hozott, a kisajátítási eljárást megszüntető határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4)
A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárást megszüntető határozatot a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kézbesíti az illetékes járási hivatalnak az ingatlankataszteri szakaszon. A kisajátítási eljárást megszüntető határozatnak tartalmaznia kell a telekre vagy építményre vonatkozó adatokat egy külön törvény szerint.10)
(5)
Ha a kisajátítási hatóság az indítvány visszavonása miatt szünteti meg a kisajátítási eljárást, a kisajátítással érintett vagy más jogosult személy a kisajátítást kérővel szemben jogosult a kisajátítási eljárás által vagy annak következtében okozott kárának megtérítésére. Ha a kisajátítással érintett és a kisajátítást kérő között nem jön létre megállapodás a kártérítési igények kielégítéséről és azok összegéről, azokról a bíróság dönt.
§ 13
Rozhodnutie o vyvlastnení
(1)
Ak sú splnené podmienky vyvlastnenia ustanovené týmto zákonom, vyvlastňovací orgán rozhodne samostatnými výrokmi o vyvlastnení práv k pozemku alebo ku stavbe a o náhrade za vyvlastnenie a o spôsobe jej úhrady, ak § 13a neustanovuje inak.
(2)
Výrokmi o vyvlastnení práv k pozemku alebo ku stavbe vyvlastňovací orgán
a)
určí účel vyvlastnenia vo verejnom záujme,
b)
rozhodne o
1.
prechode vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe,
2.
obmedzení vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe alebo
3.
vzniku, obmedzení, alebo zániku práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe potrebného na uskutočnenie stavby, alebo opatrenia vo verejnom záujme; opatrením vo verejnom záujme je opatrenie vydané na účel ochrany života, zdravia, bezpečnosti štátu, životného prostredia, nerastného bohatstva, jaskýň, podzemných vôd, prírodných liečivých zdrojov, vodných tokov, kultúrneho dedičstva, ako aj dokončených alebo nedokončených stavieb vo verejnom záujme.
c)
rozhodne o obmedzení alebo zániku práv tretích osôb, len ak by ďalší výkon týchto práv bránil alebo podstatne obmedzoval dosiahnutie účelu, na ktorý sa má vyvlastniť,
d)
rozhodne o rozšírení predmetu vyvlastnenia, ak je to odôvodnené podľa § 2 ods. 4 až 7 ,
e)
určí, v akej lehote a akým spôsobom je vyvlastniteľ povinný začať s užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnila,
f)
rozhodne o námietkach účastníkov vyvlastňovacieho konania týkajúcich sa vyvlastnenia, ak boli uplatnené,
g)
rozhodne o povinnosti nahradiť trovy konania.
(3)
Výrokmi o náhrade za vyvlastnenie vyvlastňovací orgán
a)
určí primeranú náhradu za vyvlastnenie, ktorá prislúcha jednotlivým vyvlastneným a určí lehotu podľa § 6 ods. 1, 2 alebo ods. 3 a spôsob jej zaplatenia, ak nedôjde medzi vyvlastniteľom a vyvlastňovaným k dohode o náhrade za vyvlastnenie, vyvlastňovací úrad určí náhradu za vyvlastnenie v sume zodpovedajúcej všeobecnej hodnote pozemku alebo stavby, alebo všeobecnej hodnote práva zodpovedajúceho vecnému bremenu na základe znaleckého posudku [§ 9 ods. 2 písm. f)]; s požiadavkou na vyššiu náhradu za vyvlastnenie odkáže vyvlastneného bez prerušenia konania na súd,
b)
rozhodne o prihlásených nárokoch tretích osôb, ktoré majú k vyvlastnenému pozemku alebo k vyvlastnenej stavbe vecné práva zapísané v katastri nehnuteľností s určením sumy, v akej majú byť uspokojené z náhrady za vyvlastnenie pozemku alebo stavby.
(4)
Rozhodnutie o vyvlastnení musí obsahovať aj
a)
údaje vyvlastniteľa a vyvlastneného v rozsahu údajov podľa § 9 ods. 2 písm. a) a b),
b)
označenie vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby, alebo ich častí v rozsahu údajov podľa § 9 ods. 2 písm. d),
c)
označenie geometrického plánu, ktorý je podkladom na vyvlastnenie, ak sa navrhuje vyvlastniť časť pozemku alebo časť stavby, alebo ak sa vo vyvlastňovacom konaní navrhuje zlúčenie viacerých pozemkov alebo ich častí, ktoré sú predmetom vyvlastnenia,
d)
poučenie o možnostiach a podmienkach zrušenia vyvlastnenia,
e)
ďalšie náležitosti rozhodnutia, ktoré sú potrebné na jednoznačné určenie obsahu a rozsahu vyvlastnenia a jeho náhrady.
(5)
Rozhodnutie o vyvlastnení nemožno účastníkom vyvlastňovacieho konania oznámiť ústnym vyhlásením.
(6)
Vyvlastňovací orgán doručí rozhodnutie o vyvlastnení príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti. Rozhodnutie o vyvlastnení musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
13. §
A kisajátítási határozat
(1)
Ha az e törvényben meghatározott kisajátítási feltételek teljesülnek, a kisajátítási hatóság külön rendelkező részekben dönt a telekhez vagy építményhez fűződő jogok kisajátításáról és a kisajátítási kártalanításról, valamint annak megfizetési módjáról, ha a 13a. § másként nem rendelkezik.
(2)
A telekhez vagy építményhez fűződő jogok kisajátításáról szóló rendelkező részekben a kisajátítási hatóság
a)
meghatározza a közérdekű kisajátítás célját,
b)
dönt a
1.
telek vagy építmény tulajdonjogának átszállásáról,
2.
a telek vagy építmény tulajdonjogának korlátozásáról, vagy
3.
a közérdekű építmény vagy intézkedés megvalósításához szükséges, a telekhez vagy építményhez kapcsolódó dologi tehernek megfelelő jog keletkezéséről, korlátozásáról vagy megszűnéséről; közérdekű intézkedésnek minősül az élet, az egészség, az állambiztonság, a környezet, az ásványkincs, a barlangok, a felszín alatti vizek, a természetes gyógyforrások, a vízfolyások, a kulturális örökség, valamint a befejezett vagy befejezetlen közérdekű építmények védelme céljából hozott intézkedés.
c)
dönt harmadik személyek jogainak korlátozásáról vagy megszüntetéséről, de csak akkor, ha e jogok további gyakorlása akadályozná vagy lényegesen korlátozná annak a célnak az elérését, amelyre a kisajátítást végzik,
d)
dönt a kisajátítás tárgyának kiterjesztéséről, ha az a 2. § (4)–(7) bekezdése szerint indokolt,
e)
meghatározza, hogy a kisajátítást kérő milyen határidőn belül és milyen módon köteles megkezdeni a telek vagy építmény használatát arra a célra, amelyre azt kisajátították,
f)
dönt a kisajátítási eljárás résztvevőinek a kisajátításra vonatkozó kifogásairól, ha ilyet előterjesztettek,
g)
dönt az eljárási költségek megtérítésének kötelezettségéről.
(3)
A kisajátítási kártalanításról szóló rendelkező részekben a kisajátítási hatóság
a)
meghatározza az egyes kisajátítással érintetteket megillető méltányos kárpótlást a kisajátításért, és meghatározza a 6. § (1), (2) vagy (3) bekezdése szerinti határidőt és a kifizetés módját, ha a kisajátítást kérő és a kisajátítással érintett között nem jön létre megállapodás a kisajátítási kártalanításról, a kisajátítási hivatal a kisajátítási kártalanítást a telek vagy építmény általános értékének, vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános értékének megfelelő összegben, szakértői értékbecslés alapján határozza meg [§ 9. § (2) bek. f) pont]; a magasabb összegű kisajátítási kártalanítás iránti igénnyel a kisajátítással érintettet az eljárás megszakítása nélkül a bírósághoz utalja,
b)
dönt azon harmadik személyek bejelentett igényeiről, akiknek a kisajátított telekhez vagy a kisajátított építményhez az ingatlankataszterben bejegyzett dologi jogaik vannak, meghatározva azt az összeget, amellyel a telek vagy építmény kisajátításáért járó kártalanításból ki kell elégíteni őket.
(4)
A kisajátítási határozatnak tartalmaznia kell továbbá
a)
a kisajátítást kérő és a kisajátítással érintett adatait a 9. § (2) bek. a) és b) pontja szerinti adatok körében,
b)
a kisajátítással érintett telek vagy a kisajátítással érintett építmény, vagy azok részeinek megjelölését a 9. § (2) bek. d) pontja szerinti adatok körében,
c)
annak a földmérési vázrajznak a megjelölését, amely a kisajátítás alapjául szolgál, ha a telek egy részének vagy az építmény egy részének kisajátítását javasolják, vagy ha a kisajátítási eljárásban több, a kisajátítás tárgyát képező telek vagy azok részeinek egyesítését javasolják,
d)
tájékoztatást a kisajátítás megszüntetésének lehetőségeiről és feltételeiről,
e)
a határozat további kellékeit, amelyek a kisajátítás tartalmának és terjedelmének, valamint kártalanításának egyértelmű meghatározásához szükségesek.
(5)
A kisajátítási határozatot a kisajátítási eljárás résztvevőivel szóbeli kihirdetés útján nem lehet közölni.
(6)
A kisajátítási hatóság a kisajátítási határozatot a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kézbesíti az illetékes járási hivatalnak az ingatlankataszteri szakaszon. A kisajátítási határozatnak tartalmaznia kell a telekre vagy építményre vonatkozó adatokat egy külön törvény szerint.10)
§ 13a
Medzitýmne rozhodnutie
(1)
Vyvlastňovací orgán môže vydať medzitýmne rozhodnutie, ktorým rozhodne o vyvlastnení práv k pozemku alebo ku stavbe, ak tak ustanovuje osobitný predpis.12a)
(2)
Po nadobudnutí právoplatnosti medzitýmneho rozhodnutia vydá vyvlastňovací orgán rozhodnutie, ktorým rozhodne o zvyšku veci.
13.a §
Közbenső ítélet
(1)
A kisajátítási hatóság hozhat közbenső ítéletet, amellyel a telekhez vagy építményhez fűződő jogok kisajátításáról dönt, ha külön jogszabály így rendelkezik.12a)
(2)
A közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően a kisajátítási hatóság határozatot hoz, amellyel az ügy fennmaradó részéről dönt.
§ 14
(1)
Na preskúmanie výrokov podľa § 13 ods. 2 v odvolacom konaní je príslušné Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky podľa § 7 ods. 2 písm. a). Zrušením výroku podľa § 13 ods. 2 stráca platnosť aj výrok podľa § 13 ods. 3.
(2)
Včas podané odvolanie proti výroku podľa § 13 ods. 3 nemá odkladný účinok. Na preskúmanie výrokov podľa § 13 ods. 3 je príslušný súd. Žaloba, ktorou sa účastník konania domáha preskúmania výroku podľa § 13 ods. 3 v súdnom konaní, musí byť podaná v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení; zmeškanie lehoty nemožno odpustiť.
14. §
(1)
A 13. § (2) bekezdése szerinti rendelkező részek fellebbezési eljárásban történő felülvizsgálatára a 7. § (2) bek. a) pontja szerint a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma illetékes. A 13. § (2) bekezdése szerinti rendelkező rész hatályon kívül helyezésével a 13. § (3) bekezdése szerinti rendelkező rész is érvényét veszti.
(2)
A 13. § (3) bekezdése szerinti rendelkező rész ellen időben benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A 13. § (3) bekezdése szerinti rendelkező részek felülvizsgálatára a bíróság illetékes. Azt a keresetet, amellyel az eljárás résztvevője a 13. § (3) bekezdése szerinti rendelkező rész bírósági felülvizsgálatát követeli, a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell benyújtani; a határidő elmulasztása nem igazolható.
§ 15
Účinky vyvlastnenia
(1)
Dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení prechádza na vyvlastniteľa vlastnícke právo k pozemku alebo ku stavbe, alebo v jeho prospech vzniká, obmedzuje sa, alebo zaniká právo zodpovedajúce vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe, alebo v jeho prospech sa obmedzuje, alebo zaniká iné právo k pozemku alebo ku stavbe, alebo sa na pozemku alebo na stavbe zriaďujú iné opatrenia.
(2)
Právoplatnosťou rozhodnutia o vyvlastnení zanikajú
a)
záložné právo, ktoré sa viaže k pozemku alebo ku stavbe,
b)
exekučné záložné právo, ktoré sa viaže k pozemku alebo ku stavbe,
c)
daňové záložné právo, ktoré sa viaže k pozemku alebo ku stavbe,
d)
práva účastníkov konkurzného konania, ktoré sa viažu k pozemku alebo ku stavbe,
e)
vecné bremeno k pozemku alebo ku stavbe okrem zákonného vecného bremena,
f)
predkupné právo, ak má účinky vecného práva,
g)
nájom pozemku, stavby alebo ich častí.
(3)
Na základe právoplatného rozhodnutia o vyvlastnení príslušný okresný úrad na úseku katastra nehnuteľností vykoná výmaz práv uvedených v odseku 2 v katastri nehnuteľností.
(4)
Vyvlastňovací orgán rozhodne, že právne vzťahy podľa odseku 2 nezanikajú, ak verejný záujem vyžaduje, aby aj po vyvlastnení pozemok alebo stavbu naďalej zaťažovali alebo ak ďalší výkon práv vyplývajúcich z týchto právnych vzťahov nebráni ani podstatne neobmedzuje dosiahnutie účelu, na ktorý sa má pozemok alebo stavba vyvlastniť.
(5)
Vyvlastnením nezaniká
a)
nájom bytu alebo nebytového priestoru,
b)
právo užívať byt, ktoré nadobudol účastník vyvlastňovacieho konania pred nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení z iného právneho vzťahu ako z nájmu, najmä z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu alebo zo zmluvy o výpožičke.
(6)
Odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení môže vyvlastniteľ vypovedať nájom bytu, ak ďalšie užívanie bytu nájomcom bráni účelu vyvlastnenia; to sa primerane vzťahuje aj na vypovedanie práva užívať byt, ktorý je užívaný podľa odseku 5 písm. b).
(7)
Nájomca bytu má pri vypovedaní nájmu podľa odseku 6 právo na zabezpečenie nájmu náhradného bytu, ktorý je veľkosťou obytnej plochy, vybavením, umiestnením a nájomným primeraný bytu, ktorému nájom skončí na základe výpovede, a to s prihliadnutím na životné a pracovné potreby nájomcu a členov jeho domácnosti. Nájom bytu sa neskočí skôr, než vyvlastniteľ poskytne takýto náhradný byt. Na požiadanie nájomcu je vyvlastniteľ povinný uhradiť nájomcovi nevyhnutné výdavky spojené so sťahovaním. Právo vypovedať nájom bytu nie je dotknuté.
(8)
Právo na zabezpečenie nájmu náhradného bytu podľa odseku 7 sa vzťahuje aj na toho, kto užíva byt podľa odseku 5 písm. b).
(9)
Odsek 5 písm. a) a odseky 6 a 7 sa nevzťahujú na vyvlastnenie podľa osobitných zákonov.3)
15. §
A kisajátítás joghatásai
(1)
A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésének napjával a telek vagy az építmény tulajdonjoga átszáll a kisajátítóra, vagy a javára a telekhez vagy az építményhez fűződő dologi tehernek megfelelő jog keletkezik, korlátozódik vagy megszűnik, vagy a javára a telekhez vagy az építményhez fűződő más jog korlátozódik vagy megszűnik, vagy a telken vagy az építményen más intézkedések létesülnek.
(2)
A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével megszűnnek
a)
a telekhez vagy az építményhez kapcsolódó zálogjog,
b)
a telekhez vagy az építményhez kapcsolódó végrehajtási zálogjog,
c)
a telekhez vagy az építményhez kapcsolódó adóügyi zálogjog,
d)
a csődeljárás résztvevőinek a telekhez vagy az építményhez kapcsolódó jogai,
e)
a telekhez vagy az építményhez fűződő dologi teher, a törvényes dologi teher kivételével,
f)
az elővételi jog, ha dologi jogi hatállyal bír,
g)
a telek, az építmény vagy azok részeinek bérlete.
(3)
A jogerős kisajátítási határozat alapján az illetékes járási hivatal az ingatlankataszteri szakterületen elvégzi a (2) bekezdésben említett jogok törlését az ingatlankataszterből.
(4)
A kisajátítási hatóság úgy határoz, hogy a (2) bekezdés szerinti jogviszonyok nem szűnnek meg, ha a közérdek megköveteli, hogy a kisajátítás után is továbbra is terheljék a telket vagy az építményt, vagy ha az e jogviszonyokból eredő jogok további gyakorlása nem akadályozza és lényegesen nem is korlátozza annak a célnak az elérését, amelyre a telket vagy az építményt ki kell sajátítani.
(5)
Kisajátítással nem szűnik meg
a)
a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlete,
b)
a lakáshasználati jog, amelyet a kisajátítási eljárás résztvevője a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt nem bérleti, hanem más jogviszonyból, különösen dologi tehernek megfelelő jogból vagy kikölcsönzési szerződésből szerzett.
(6)
A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésének napjától a kisajátító felmondhatja a lakásbérletet, ha a lakás bérlő általi további használata akadályozza a kisajátítás célját; ez arányosan vonatkozik az (5) bekezdés b) pontja szerint használt lakás használati jogának felmondására is.
(7)
A lakás bérlője a (6) bekezdés szerinti bérletfelmondás esetén jogosult pótlakás bérletének biztosítására, amely lakóterületének nagysága, felszereltsége, elhelyezkedése és bérleti díja arányos azzal a lakással, amelynek bérlete a felmondás alapján szűnik meg, figyelembe véve a bérlő és háztartása tagjainak élet- és munkakörülményeit. A lakásbérlet nem szűnik meg korábban, mint ahogy a kisajátító ilyen pótlakást biztosít. A bérlő kérésére a kisajátító köteles megtéríteni a bérlőnek a költözéssel kapcsolatos szükséges kiadásait. A lakásbérlet felmondásának joga nem érintett.
(8)
A (7) bekezdés szerinti pótlakás bérletének biztosításához való jog arra is vonatkozik, aki az (5) bekezdés b) pontja szerint használja a lakást.
(9)
Az (5) bekezdés a) pontja és a (6) és (7) bekezdés nem vonatkoznak a külön törvények szerinti kisajátításra.3)
§ 16
Užívanie vyvlastneného pozemku alebo vyvlastnenej stavby
(1)
Vyvlastnený pozemok alebo vyvlastnenú stavbu možno užívať len na účel, na ktorý bola vyvlastnená.
(2)
S užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý boli vyvlastnené, sa musí začať v lehote určenej v rozhodnutí o vyvlastnení; lehota nesmie trvať viac ako dva roky odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení a pri líniovej stavbe13) nesmie trvať viac ako päť rokov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení.
16. §
A kisajátított telek vagy a kisajátított építmény használata
(1)
A kisajátított telket vagy a kisajátított építményt csak arra a célra lehet használni, amelyre kisajátították.
(2)
A telek vagy az építmény használatát arra a célra, amelyre kisajátították, a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül meg kell kezdeni; a határidő nem lehet hosszabb két évnél a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésének napjától, és vonalas létesítmény13) esetében nem lehet hosszabb öt évnél a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésének napjától.
§ 17
Zrušenie vyvlastnenia
(1)
Na návrh vyvlastneného, vyvlastniteľa alebo ich právnych nástupcov zruší vyvlastňovací orgán úplne alebo čiastočne vyvlastnenie, ak sa v lehote podľa § 16 ods. 2 nezačalo s užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnila.
(2)
Na návrh vyvlastneného alebo jeho právneho nástupcu zruší vyvlastňovací orgán úplne alebo čiastočne vyvlastnenie aj vtedy, ak vyvlastniteľ nezaplatí vyvlastnenému náhradu za vyvlastnenie v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyvlastnení.
(3)
Návrh na zrušenie vyvlastnenia z dôvodu, že sa nezačalo v lehote podľa § 16 ods. 2 s užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnila, možno podať do piatich rokov po uplynutí tejto lehoty. Pred uplynutím lehoty podľa § 16 ods. 2 možno podať návrh len vtedy, ak rozhodnutie určujúce využitie pozemku alebo stavby na daný účel stratilo platnosť alebo bolo právoplatne zrušené.
(4)
Návrh na zrušenie vyvlastnenia z dôvodu, že vyvlastniteľ nezaplatil náhradu za vyvlastnenie v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyvlastnení, môže vyvlastnený podať do piatich rokov po uplynutí lehoty na zaplatenie náhrady uvedenej v rozhodnutí o vyvlastnení.
(5)
Vyvlastňovací orgán doručí právoplatné rozhodnutie o zrušení vyvlastnenia príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti; rozhodnutie o zrušení vyvlastnenia musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
(6)
Práva, ktoré boli vyvlastnenému rozhodnutím o vyvlastnení odňaté alebo obmedzené, opäť nadobúda vyvlastnený alebo jeho právny nástupca dňom právoplatnosti rozhodnutia o zrušení vyvlastnenia. Účinky spojené s vyvlastnením, ktoré nastali podľa § 15 ods. 2 zostávajú zachované. Nárok na náhradu škody a nákladov spojených s vyvlastnením, ktoré vznikli účastníkom vyvlastňovacieho konania, zostávajú zachované.
(7)
Ak vyvlastnenie bolo úplne alebo čiastočne zrušené, má vyvlastniteľ nárok na vrátenie poskytnutej náhrady za vyvlastnenie. Ak nedôjde k dohode medzi vyvlastneným alebo jeho právnym nástupcom a vyvlastniteľom o uspokojení týchto nárokov a ich výške, rozhodne o nich súd.
17. §
A kisajátítás megszüntetése
(1)
A kisajátított, a kisajátító vagy jogutódaik indítványára a kisajátítási hatóság teljesen vagy részlegesen megszünteti a kisajátítást, ha a 16. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül nem kezdték meg a telek vagy az építmény használatát arra a célra, amelyre kisajátították.
(2)
A kisajátított vagy jogutódja indítványára a kisajátítási hatóság akkor is teljesen vagy részlegesen megszünteti a kisajátítást, ha a kisajátító nem fizeti meg a kisajátítottnak a kisajátítási kártalanítást a kisajátítási határozatban megjelölt határidőn belül.
(3)
A kisajátítás megszüntetésére irányuló indítványt azon az alapon, hogy a 16. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül nem kezdték meg a telek vagy az építmény használatát arra a célra, amelyre kisajátították, e határidő lejárta után öt éven belül lehet benyújtani. A 16. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt indítványt csak akkor lehet benyújtani, ha a telek vagy az építmény adott célra történő hasznosítását meghatározó határozat érvényét vesztette vagy jogerősen megszüntették.
(4)
A kisajátítás megszüntetésére irányuló indítványt azon az alapon, hogy a kisajátító nem fizette meg a kisajátítási kártalanítást a kisajátítási határozatban megjelölt határidőn belül, a kisajátított a kisajátítási határozatban megjelölt kártalanítás-fizetési határidő lejárta után öt éven belül nyújthatja be.
(5)
A kisajátítási hatóság a kisajátítás megszüntetéséről szóló jogerős határozatot a jogerőre emelkedés napjától számított 15 napon belül kézbesíti az illetékes járási hivatalnak az ingatlankataszteri szakterületen; a kisajátítás megszüntetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a telekre vagy az építményre vonatkozó adatokat a külön törvény szerint.10)
(6)
Azokat a jogokat, amelyeket a kisajátítottól a kisajátítási határozattal elvontak vagy korlátoztak, a kisajátított vagy jogutódja a kisajátítás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával ismét megszerzi. A 15. § (2) bekezdése szerint bekövetkezett, a kisajátítással kapcsolatos joghatások fennmaradnak. A kisajátítási eljárás résztvevőinél felmerült, a kisajátítással kapcsolatos kár és költségek megtérítésére vonatkozó igény fennmarad.
(7)
Ha a kisajátítást teljesen vagy részlegesen megszüntették, a kisajátító jogosult a nyújtott kisajátítási kártalanítás visszatérítésére. Ha a kisajátított vagy jogutódja és a kisajátító között nem jön létre megállapodás ezen igények kielégítéséről és azok összegéről, azokról a bíróság dönt.
§ 18
Spoločné ustanovenia
(1)
Na vyvlastňovacie konanie sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní,14) ak tento zákon neustanovuje inak
(2)
Vyvlastnenie a vyvlastňovacie konanie upravené osobitnými zákonmi15) nie sú týmto zákonom dotknuté.
(3)
Ak sa má podľa zákona zisťovať pobyt vyvlastňovaného, zisťuje vyvlastňovací orgán údaje o jeho pobyte z registra vedeného podľa osobitného predpisu.16)
18. §
Közös rendelkezések
(1)
A kisajátítási eljárásra az általános közigazgatási eljárási rendelet14) vonatkozik, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A külön törvényekkel15) szabályozott kisajátítást és kisajátítási eljárást e törvény nem érinti.
(3)
Ha a törvény szerint meg kell állapítani a kisajátítandó személy tartózkodási helyét, a kisajátítási hatóság a tartózkodási helyére vonatkozó adatokat a külön rendelet16) szerint vezetett nyilvántartásból állapítja meg.
§ 19
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
Konania o vyvlastnení začaté a právoplatne neukončené pred 1. júlom 2016 sa dokončia podľa predpisu účinného do 30. júna 2016.
19. §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
A 2016. július 1. előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt kisajátítási eljárásokat a 2016. június 30-ig hatályos rendelet szerint kell befejezni.
§ 19a
Prechodné ustanovenie súvisiace s krízovou situáciou
spôsobenou ochorením COVID-19
spôsobenou ochorením COVID-19
Počas mimoriadnej situácie, výnimočného stavu alebo núdzového stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19 vyvlastňovací orgán
a)
vykonáva ústne pojednávanie len v nevyhnutnom rozsahu alebo v prípade, že na uskutočnení ústneho pojednávania trvá niektorý z účastníkov konania,
b)
môže predĺžiť lehotu na vykonanie úkonu a lehotu na vydanie rozhodnutia bez predchádzajúceho súhlasu odvolacieho orgánu; vyvlastňovací orgán je povinný o predĺžení lehoty na vykonanie úkonu a lehoty na vydanie rozhodnutia s uvedením dôvodu upovedomiť všetkých účastníkov konania,
c)
vybaví bez zbytočného odkladu podanie, pri ktorom môže vykonať úkony na základe písomne predloženého návrhu, ktorý poskytuje dostatočný podklad na posúdenie podania bez osobného kontaktu s účastníkmi konania.
19.a §
A COVID-19 megbetegedés által okozott válsághelyzettel kapcsolatos átmeneti rendelkezés
A COVID-19 megbetegedéssel összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet, kivételes állapot vagy szükségállapot idején a kisajátítási hatóság
a)
szóbeli tárgyalást csak a szükséges mértékben tart, vagy abban az esetben, ha a szóbeli tárgyalás megtartásához az eljárás valamelyik résztvevője ragaszkodik,
b)
a fellebbviteli szerv előzetes hozzájárulása nélkül meghosszabbíthatja a cselekmény elvégzésére és a határozat kiadására vonatkozó határidőt; a kisajátítási hatóság köteles a cselekmény elvégzésére és a határozat kiadására vonatkozó határidő meghosszabbításáról az indok megjelölésével értesíteni az eljárás valamennyi résztvevőjét,
c)
felesleges késedelem nélkül elintézi azt a beadványt, amely esetében a cselekményeket olyan írásban benyújtott javaslat alapján végezheti el, amely elegendő alapot biztosít a beadvány elbírálásához az eljárás résztvevőivel való személyes kapcsolatfelvétel nélkül.
§ 19b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2024
(1)
Konania o vyvlastnení začaté a právoplatne neukončené do 31. marca 2024 sa dokončia podľa predpisu účinného do 31. marca 2024. Konania podľa prvej vety dokončí na prvom stupni regionálny úrad a na druhom stupni úrad.
(2)
Do 31. marca 2025 sa na účely § 2 ods. 2 záväzným stanoviskom obce alebo mestskej časti rozumie záväzné stanovisko orgánu územného plánovania vydané na žiadosť podľa všeobecného predpisu o územnom plánovaní.
19.b §
Átmeneti rendelkezések a 2024. április 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2024. március 31-ig megkezdett és jogerősen le nem zárt kisajátítási eljárásokat a 2024. március 31-ig hatályos rendelet szerint kell befejezni. Az első mondat szerinti eljárásokat első fokon a regionális hivatal, másodfokon pedig a hivatal fejezi be.
(2)
2025. március 31-ig a 2. § (2) bekezdésének alkalmazásában a község vagy a városrész kötelező érvényű állásfoglalásán a területrendezési szervnek az általános területrendezési rendelet szerinti kérelemre kiadott kötelező érvényű állásfoglalása értendő.
§ 19c
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. apríla 2025
(1)
Konania o vyvlastnení začaté a právoplatne neukončené do 31. marca 2025 sa dokončia podľa predpisu účinného do 31. marca 2025 a podľa odseku 3.
(2)
Ak ide o konanie o vyvlastnení, ktoré sa začalo po 31. marci 2025 a ktoré sa vedie na účely získania práva k pozemku alebo k stavbe a toto právo sa bude preukazovať na účely konania, ktoré sa podľa Stavebného zákona dokončí podľa predpisov účinných do 31. marca 2025, na takéto konanie o vyvlastnení sa použije predpis účinný do 31. marca 2025 a odsek 3. Konanie podľa prvej vety vedie na prvom stupni regionálny úrad a na druhom stupni úrad.
(3)
Ak ide o nehnuteľnosť, ktorá bola predmetom územného rozhodnutia vydaného podľa všeobecne záväzných právnych predpisov účinných do 31. marca 2025, na účely § 2 ods. 2 možno súlad s cieľmi a zámermi územného plánovania preukázať aj takýmto územným rozhodnutím.
19.c §
Átmeneti rendelkezések a 2025. április 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2025. március 31-ig megkezdett és jogerősen le nem zárt kisajátítási eljárásokat a 2025. március 31-ig hatályos rendelet és a (3) bekezdés szerint kell befejezni.
(2)
Ha olyan kisajátítási eljárásról van szó, amely 2025. március 31. után indult, és amelyet a telekhez vagy az építményhez fűződő jog megszerzése céljából folytatnak, és ezt a jogot egy olyan eljárás céljából kell igazolni, amelyet az Építési törvény szerint a 2025. március 31-ig hatályos rendeletek szerint fejeznek be, az ilyen kisajátítási eljárásra a 2025. március 31-ig hatályos rendelet és a (3) bekezdés alkalmazandó. Az első mondat szerinti eljárást első fokon a regionális hivatal, másodfokon pedig a hivatal folytatja le.
(3)
Ha olyan ingatlanról van szó, amely a 2025. március 31-ig hatályos általános érvényű jogszabályok szerint kiadott területrendezési határozat tárgyát képezte, a 2. § (2) bekezdésének alkalmazásában a területrendezési tervezés céljaival és szándékaival való összhangot ilyen területrendezési határozattal is igazolni lehet.
Čl. II
Čl. II
Zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1969 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 139/1982 Zb., zákona č. 27/1984 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 160/1996 Z. z., zákona č. 58/1997 Z. z., zákona č. 395/1998 Z. z., zákona č. 343/1999 Z. z., zákona č. 388/2000 Z. z., zákona č. 416/2001 Z. z., zákona č. 439/2001 Z. z., zákona č. 524/2003 Z. z., zákona č. 534/2003 Z. z., zákona č. 639/2004 Z. z., zákona č. 725/2004 Z. z., zákona č. 93/2005 Z. z., zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 25/2007 Z. z., zákona č. 275/2007 Z. z., zákona č. 664/2007 Z. z., zákona č. 86/2008 Z. z., zákona č. 8/2009 Z. z., zákona č. 70/2009 Z. z., zákona č. 60/2010 Z. z., zákona č. 144/2010 Z. z., zákona č. 249/2011 Z. z., zákona č. 317/2012 Z. z., zákona č. 345/2012 Z. z., zákona č. 180/2013 Z. z., zákona č. 368/2013 Z. z., zákona č. 388/2013 Z. z., zákona č. 488/2013 Z. z. a zákona č. 293/2014 Z. z. sa mení takto:
Zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1969 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 139/1982 Zb., zákona č. 27/1984 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 160/1996 Z. z., zákona č. 58/1997 Z. z., zákona č. 395/1998 Z. z., zákona č. 343/1999 Z. z., zákona č. 388/2000 Z. z., zákona č. 416/2001 Z. z., zákona č. 439/2001 Z. z., zákona č. 524/2003 Z. z., zákona č. 534/2003 Z. z., zákona č. 639/2004 Z. z., zákona č. 725/2004 Z. z., zákona č. 93/2005 Z. z., zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 25/2007 Z. z., zákona č. 275/2007 Z. z., zákona č. 664/2007 Z. z., zákona č. 86/2008 Z. z., zákona č. 8/2009 Z. z., zákona č. 70/2009 Z. z., zákona č. 60/2010 Z. z., zákona č. 144/2010 Z. z., zákona č. 249/2011 Z. z., zákona č. 317/2012 Z. z., zákona č. 345/2012 Z. z., zákona č. 180/2013 Z. z., zákona č. 368/2013 Z. z., zákona č. 388/2013 Z. z., zákona č. 488/2013 Z. z. a zákona č. 293/2014 Z. z. sa mení takto:
1.
V § 17 ods. 1 prvá veta znie:
„Písomná výzva na uzavretie dohody, ktorá obsahuje náležitosti podľa všeobecného predpisu o vyvlastňovaní,6c) sa doručuje do vlastných rúk vlastníkovi nehnuteľnosti alebo jeho splnomocnencovi na preberanie zásielok (ďalej len „adresát“), a to prostredníctvom poštového podniku ako doporučená zásielka s doručenkou a poznámkou „do vlastných rúk“.
Poznámka pod čiarou k odkazu 6c znie:
„6c)
§ 4 ods. 3 zákona č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
1.
V § 17 ods. 1 prvá veta znie:
"Písomná výzva na uzavretie dohody, ktorá obsahuje náležitosti podľa všeobecného predpisu o vyvlastňovaní,6c) sa doručuje do vlastných rúk vlastníkovi nehnuteľnosti alebo jeho splnomocnencovi na preberanie zásielok (ďalej len "adresát"), a to prostredníctvom poštového podniku ako doporučená zásielka s doručenkou a poznámkou "do vlastných rúk".
Poznámka pod čiarou k odkazu 6c znie:
"6c)
§ 4 ods. 3 zákona č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
2.
§ 17a znie:
„Z dôvodu výstavby a správy diaľnic, ciest a miestnych komunikácii vrátane zriadenia ich ochranných pásiem a na vybudovanie súvisiacich vyvolaných úprav možno vlastnícke právo k nehnuteľnostiam vo verejnom záujme za náhradu obmedziť alebo nehnuteľnosti za odplatu vyvlastniť. Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahuje sa na vyvlastnenie všeobecný predpis o vyvlastňovaní.“.
2.
§ 17a znie:
"Z dôvodu výstavby a správy diaľnic, ciest a miestnych komunikácii vrátane zriadenia ich ochranných pásiem a na vybudovanie súvisiacich vyvolaných úprav možno vlastnícke právo k nehnuteľnostiam vo verejnom záujme za náhradu obmedziť alebo nehnuteľnosti za odplatu vyvlastniť. Ak tento zákon neustanovuje inak, vzťahuje sa na vyvlastnenie všeobecný predpis o vyvlastňovaní.".
3.
Poznámka pod čiarou k odkazu 6d znie:
„6d)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z. o niektorých opatreniach na urýchlenie prípravy výstavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá v znení neskorších predpisov, zákon č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov, zákon č. 282/2015 Z. z.“.
3.
Poznámka pod čiarou k odkazu 6d znie:
"6d)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z. o niektorých opatreniach na urýchlenie prípravy výstavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá v znení neskorších predpisov, zákon č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov, zákon č. 282/2015 Z. z.".
Čl. III
Čl. III
Zákon č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 580/2003 Z. z., zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 561/2005 Z. z., zákona č. 193/2007 Z. z., zákona č. 500/2007 Z. z., zákona č. 179/2008 Z. z., zákona č. 435/2008 Z. z., zákona č. 191/2009 Z. z., zákona č. 469/2009 Z. z., zákona č. 556/2010 Z. z., zákona č. 133/2013 Z. z., zákona č. 402/2013 Z. z., zákona č. 35/2014 Z. z. a zákona č. 259/2015 Z. z. sa dopĺňa takto:
Zákon č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 580/2003 Z. z., zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 561/2005 Z. z., zákona č. 193/2007 Z. z., zákona č. 500/2007 Z. z., zákona č. 179/2008 Z. z., zákona č. 435/2008 Z. z., zákona č. 191/2009 Z. z., zákona č. 469/2009 Z. z., zákona č. 556/2010 Z. z., zákona č. 133/2013 Z. z., zákona č. 402/2013 Z. z., zákona č. 35/2014 Z. z. a zákona č. 259/2015 Z. z. sa dopĺňa takto:
V § 5 ods. 2 sa na konci pripája veta:
V § 5 ods. 2 sa na konci pripája veta:
„Z dôvodu zriadenia alebo prevádzkovania prístavov určených na verejné používanie možno vlastnícke právo k nehnuteľnostiam vo verejnom záujme za náhradu obmedziť alebo nehnuteľnosti za odplatu vyvlastniť.1c)“.
"Z dôvodu zriadenia alebo prevádzkovania prístavov určených na verejné používanie možno vlastnícke právo k nehnuteľnostiam vo verejnom záujme za náhradu obmedziť alebo nehnuteľnosti za odplatu vyvlastniť.1c)".
Poznámka pod čiarou k odkazu 1c znie:
Poznámka pod čiarou k odkazu 1c znie:
„1c)
"1c)
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
Čl. IV
Čl. IV
Zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 208/2009 Z. z., zákona č. 262/2011 Z. z., zákona č. 180/2013 Z. z., zákona č. 38/2014 Z. z. a zákona č. 104/2014 Z. z. sa mení takto:
Zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení zákona č. 479/2005 Z. z., zákona č. 208/2009 Z. z., zákona č. 262/2011 Z. z., zákona č. 180/2013 Z. z., zákona č. 38/2014 Z. z. a zákona č. 104/2014 Z. z. sa mení takto:
V § 43a odsek 1 znie:
V § 43a odsek 1 znie:
„(1)
"(1)
Ak je ohrozené zachovanie a riadne užívanie nehnuteľnej kultúrnej pamiatky, môže krajský pamiatkový úrad alebo iná osoba dať príslušnému vyvlastňovaciemu úradu návrh na jej vyvlastnenie vo verejnom záujme. Na vyvlastňovacie konanie sa vzťahuje všeobecný predpis o vyvlastňovaní.38a)“.
Ak je ohrozené zachovanie a riadne užívanie nehnuteľnej kultúrnej pamiatky, môže krajský pamiatkový úrad alebo iná osoba dať príslušnému vyvlastňovaciemu úradu návrh na jej vyvlastnenie vo verejnom záujme. Na vyvlastňovacie konanie sa vzťahuje všeobecný predpis o vyvlastňovaní.38a)".
Poznámka pod čiarou k odkazu 38a znie:
Poznámka pod čiarou k odkazu 38a znie:
„38a)
"38a)
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
Čl. V
Čl. V
Zákon č. 7/2005 Z. z. o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 7/2005 Z. z., zákona č. 353/2005 Z. z., zákona č. 520/2005 Z. z., zákona č. 198/2007 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 270/2008 Z. z., zákona č. 552/2008 Z. z., zákona č. 477/2008 Z. z., zákona č. 276/2009 Z. z., zákona č. 492/2009 Z. z., zákona č. 224/2010 Z. z., zákona č. 130/2011 Z. z., zákona č. 348/2011 Z. z., zákona č. 371/2014 Z. z., zákona č. 87/2015 a zákona č. 117/2015 Z. z. sa dopĺňa takto:
Zákon č. 7/2005 Z. z. o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 7/2005 Z. z., zákona č. 353/2005 Z. z., zákona č. 520/2005 Z. z., zákona č. 198/2007 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 270/2008 Z. z., zákona č. 552/2008 Z. z., zákona č. 477/2008 Z. z., zákona č. 276/2009 Z. z., zákona č. 492/2009 Z. z., zákona č. 224/2010 Z. z., zákona č. 130/2011 Z. z., zákona č. 348/2011 Z. z., zákona č. 371/2014 Z. z., zákona č. 87/2015 a zákona č. 117/2015 Z. z. sa dopĺňa takto:
1.
V § 47 ods. 2 sa za slová „colné konanie,“ vkladajú slová „vyvlastňovacie konanie“.
1.
V § 47 ods. 2 sa za slová "colné konanie," vkladajú slová "vyvlastňovacie konanie".
2.
V § 47 sa za odsek 2 vkladá nový odsek 3, ktorý znie:
„(3)
Na vyvlastňovaný pozemok alebo na vyvlastňovanú stavbu, ktorá je súčasťou konkurznej podstaty, vzniká zo zákona predkupné právo vyvlastniteľovi dňom začatia vyvlastňovacieho konania. Predkupné právo vyvlastniteľa sa zapíše do katastra nehnuteľností na návrh vyvlastniteľa; prílohou návrhu je autorizačne a úradne osvedčený geometrický plán.“.
Doterajšie odseky 3 a 4 sa označujú ako odseky 4 a 5.
2.
V § 47 sa za odsek 2 vkladá nový odsek 3, ktorý znie:
"(3)
Na vyvlastňovaný pozemok alebo na vyvlastňovanú stavbu, ktorá je súčasťou konkurznej podstaty, vzniká zo zákona predkupné právo vyvlastniteľovi dňom začatia vyvlastňovacieho konania. Predkupné právo vyvlastniteľa sa zapíše do katastra nehnuteľností na návrh vyvlastniteľa; prílohou návrhu je autorizačne a úradne osvedčený geometrický plán.".
Doterajšie odseky 3 a 4 sa označujú ako odseky 4 a 5.
Čl. VI
Čl. VI
Zákon č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 86/2008 Z. z., zákona č. 540/2008 Z. z., zákona č. 235/2011 Z. z., zákona č. 70/2012 Z. z. a zákona č. 368/2013 Z. z. sa mení takto:
Zákon č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 86/2008 Z. z., zákona č. 540/2008 Z. z., zákona č. 235/2011 Z. z., zákona č. 70/2012 Z. z. a zákona č. 368/2013 Z. z. sa mení takto:
1.
V § 6 sa vypúšťajú odseky 2 a 4.
Doterajší odsek 3 sa označuje ako odsek 2 a doterajšie odseky 5 až 7 sa označujú ako odseky 3 až 5.
1.
V § 6 sa vypúšťajú odseky 2 a 4.
Doterajší odsek 3 sa označuje ako odsek 2 a doterajšie odseky 5 až 7 sa označujú ako odseky 3 až 5.
2.
V § 6 ods. 4 sa nahrádzajú slová „odseku 4 alebo odseku 5“ slovami „odseku 3“.
2.
V § 6 ods. 4 sa nahrádzajú slová "odseku 4 alebo odseku 5" slovami "odseku 3".
3.
V § 9a ods. 3 v druhej vete sa slová „stavebného zákona“ nahrádzajú slovami „všeobecného predpisu o vyvlastňovaní“.
3.
V § 9a ods. 3 v druhej vete sa slová "stavebného zákona" nahrádzajú slovami "všeobecného predpisu o vyvlastňovaní".
4.
Poznámka pod čiarou k odkazu 12 znie:
„12)
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
4.
Poznámka pod čiarou k odkazu 12 znie:
"12)
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
5.
Poznámka pod čiarou k odkazu 14 znie:
„14)
§ 17 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
§ 4 zákona č. 282/2015 Z. z.“.
§ 4 zákona č. 282/2015 Z. z.“.
5.
Poznámka pod čiarou k odkazu 14 znie:
"14)
§ 17 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
§ 4 zákona č. 282/2015 Z. z.".
§ 4 zákona č. 282/2015 Z. z.".
Čl. VII
Čl. VII
Zákon č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 433/2010 Z. z., zákona č. 547/2010 Z. z., zákona č. 393/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 352/2013 Z. z., zákona č. 402/2013 Z. z., zákona č. 432/2013 Z. z., zákona č. 152/2014 Z. z. a zákona č. 259/2015 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 433/2010 Z. z., zákona č. 547/2010 Z. z., zákona č. 393/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 352/2013 Z. z., zákona č. 402/2013 Z. z., zákona č. 432/2013 Z. z., zákona č. 152/2014 Z. z. a zákona č. 259/2015 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
Za § 10 sa vkladá § 10a, ktorý vrátane nadpisu znie:
㤠10a
Výkup nehnuteľností
Písomný návrh na uzavretie dohody, ktorý obsahuje náležitosti podľa všeobecného predpisu o vyvlastňovaní4a) sa doručuje do vlastných rúk vlastníkovi nehnuteľnosti alebo jeho splnomocnencovi na preberanie zásielok, a to prostredníctvom poštového podniku ako doporučená zásielka s doručenkou a poznámkou „do vlastných rúk“. Súčasťou písomného návrhu na uzavretie dohody je aj upozornenie o tom, že ak sa vlastník nehnuteľnosti nevyjadrí k návrhu na uzavretie dohody do 15 dní odo dňa doručenia, považuje sa návrh na uzavretie dohody za odmietnutý.“.
Poznámka pod čiarou k odkazu 4a znie:
„4a)
§ 3 ods. 3 zákona č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
1.
Za § 10 sa vkladá § 10a, ktorý vrátane nadpisu znie:
"§ 10a
Výkup nehnuteľností
Písomný návrh na uzavretie dohody, ktorý obsahuje náležitosti podľa všeobecného predpisu o vyvlastňovaní4a) sa doručuje do vlastných rúk vlastníkovi nehnuteľnosti alebo jeho splnomocnencovi na preberanie zásielok, a to prostredníctvom poštového podniku ako doporučená zásielka s doručenkou a poznámkou "do vlastných rúk". Súčasťou písomného návrhu na uzavretie dohody je aj upozornenie o tom, že ak sa vlastník nehnuteľnosti nevyjadrí k návrhu na uzavretie dohody do 15 dní odo dňa doručenia, považuje sa návrh na uzavretie dohody za odmietnutý.".
Poznámka pod čiarou k odkazu 4a znie:
"4a)
§ 3 ods. 3 zákona č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
2.
V § 11 ods. 2 sa slová „upravujú všeobecné predpisy“ nahrádzajú slovami „upravuje všeobecný predpis o vyvlastňovaní.5)“.
Poznámka pod čiarou k odkazu 5 znie:
„5)
Zákon č. 282/2015 Z. z.“.
2.
V § 11 ods. 2 sa slová "upravujú všeobecné predpisy" nahrádzajú slovami "upravuje všeobecný predpis o vyvlastňovaní.5)".
Poznámka pod čiarou k odkazu 5 znie:
"5)
Zákon č. 282/2015 Z. z.".
Čl. VIII
VIII. cikk
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. júla 2016.
Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
Andrej Kiska v. r.
Peter Pellegrini v. r.
Robert Fico v. r.
Peter Pellegrini v. r.
Robert Fico v. r.
Andrej Kiska s. k.
Peter Pellegrini s. k.
Robert Fico s. k.
Peter Pellegrini s. k.
Robert Fico s. k.
1)
§ 24 zákona č. 200/2022 Z. z. o územnom plánovaní v znení neskorších predpisov.
§ 21 ods. 5 Stavebného zákona.
§ 21 ods. 5 Stavebného zákona.
1a)
§ 11 ods. 10 zákona č. 371/2021 Z. z. o významných investíciách.
2)
§ 17 ods. 1 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
§ 10a zákona č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 10a zákona č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3)
§ 17a zákona č. 135/1961 Zb. o v znení neskorších predpisov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z. o niektorých opatreniach na urýchlenie prípravy výstavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá v znení neskorších predpisov.
§ 31 zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 5 zákona č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 6 zákona č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
§ 11 zákona č. 513/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z. o niektorých opatreniach na urýchlenie prípravy výstavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá v znení neskorších predpisov.
§ 31 zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 5 zákona č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 6 zákona č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
§ 11 zákona č. 513/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4)
§ 28 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5)
§ 8 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z.
6)
§ 17 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
7)
§ 50 ods. 6 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
8)
Napríklad § 41a ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov, § 23 zákona č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
9)
§ 8 ods. 3 a 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
10)
§ 42 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
10a)
§ 60 ods. 3 vyhlášky Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 461/2009 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
12)
§ 38 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12a)
Zákon č. 142/2024 Z. z. o mimoriadnych opatreniach pre strategické investície a pre výstavbu transeurópskej dopravnej siete a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13)
§ 4 ods. 3 Stavebného zákona.
14)
Zákon č. 71/1967 Zb. v znení neskorších predpisov.
15)
Napríklad zákon č. 319/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 569/2007 Z. z. o geologických prácach (geologický zákon) v znení neskorších predpisov.
16)
Napríklad zákon č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1)
területrendezésről szóló 200/2022. sz. Tt. törvény 24. §-a a későbbi előírások szerint. Az Építési törvény 21. §-ának (5) bekezdése.
1a)
) A jelentős beruházásokról szóló 371/2021. sz. Tt. törvény 11. §-ának (10) bekezdése.
2)
A közutakról (közúti törvény) szóló 135/1961. sz. Tt. törvény 17. §-ának (1) bekezdése a későbbi előírások szerint. A vasutakról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 513/2009. sz. Tt. törvény 10a. §-a a későbbi előírások szerint.
3)
A 135/1961. sz. Tt. törvény 17a. §-a a későbbi előírások szerint. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az autópályák és autóutak építésének előkészítését felgyorsító egyes intézkedésekről szóló 129/1996. sz. Tt. törvényének 8. §-a a későbbi előírások szerint. A polgári repülésről (repülési törvény) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 143/1998. sz. Tt. törvény 31. §-a a későbbi előírások szerint. A belvízi hajózásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 338/2000. sz. Tt. törvény 5. §-a a későbbi előírások szerint. Az autópályák és autóutak egyes építményeinek előkészítésére vonatkozó egyszeri rendkívüli intézkedésekről és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről (kataszteri törvény) szóló 162/1995. sz. Tt. törvényének a későbbi előírások szerinti módosításáról szóló 669/2007. sz. Tt. törvény 6. §-a a későbbi előírások szerint. Az 513/2009. sz. Tt. törvény 11. §-a a későbbi előírások szerint.
4)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. Tt. törvényének 28. §-a a későbbi előírások szerint.
5)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 129/1996. sz. Tt. törvényének 8. §-a (3) bekezdése.
6)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a telektulajdon rendezésére irányuló egyes intézkedésekről szóló 180/1995. sz. Tt. törvényének 17. §-a (2) bekezdése a későbbi előírások szerint.
7)
Az erdőkről szóló 326/2005. sz. Tt. törvény 50. §-ának (6) bekezdése a későbbi előírások szerint.
8)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács a bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról szóló 51/1988. sz. Tt. törvényének 41a. §-a (3) bekezdése a későbbi előírások szerint, a Szlovák Köztársaság védelméről szóló 319/2002. sz. Tt. törvény 23. §-a a későbbi előírások szerint.
9)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló 278/1993. sz. Tt. törvényének 8. §-a (3) és (4) bekezdése a későbbi előírások szerint.
10)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és a tulajdonjogok és egyéb, ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) szóló 162/1995. sz. Tt. törvényének 42. §-a (2) bekezdése a későbbi előírások szerint.
10a)
) A Szlovák Köztársaság Földmérési, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának 461/2009. sz. Tt. rendeletének 60. §-a (3) bekezdése, amellyel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és a tulajdonjogok és egyéb, ingatlanokhoz fűződő jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) szóló 162/1995. sz. Tt. törvényét hajtják végre a későbbi előírások szerint.
12)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz. Tt. törvényének 38. §-a a későbbi előírások szerint.
12a)
) A stratégiai beruházásokra és a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésére vonatkozó rendkívüli intézkedésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 142/2024. sz. Tt. törvény.
13)
Az Építési törvény 4. §-ának (3) bekezdése.
14)
A 71/1967. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerint.
15)
Például a 319/2002. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerint, a geológiai munkálatokról (geológiai törvény) szóló 569/2007. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerint.
16)
Például a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakossági nyilvántartásáról szóló 253/1998. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerint, a jogi személyek, vállalkozók és közhatalmi szervek nyilvántartásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 272/2015. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerint.