229/1991 Zb.
A földhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről

Jogszabály adatai

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Előző változat -
Jelenlegi változat 2025.04.01. - 2025.12.31.

Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:

Változatok

A földhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről
 
229
229
ZÁKON
Törvény
z 21. mája 1991
Kelt: 1991. május 21.
o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku
A FÖLDHÖZ ÉS EGYÉB MEZŐGAZDASÁGI VAGYONHOZ FŰZŐDŐ TULAJDONVISZONYOK RENDEZÉSÉRŐL
Federálne zhromaždenie Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky v snahe

zmierniť následky niektorých majetkových krívd, ku ktorým došlo voči vlastníkom poľnohospodárskeho a lesného majetku v období rokov 1948 až 1989,

dosiahnuť zlepšenie starostlivosti o poľnohospodársku a lesnú pôdu obnovením pôvodných vlastníckych vzťahov k pôde a

upraviť vlastnícke vzťahy k pôde v súlade so záujmami hospodárskeho rozvoja vidieka aj v súlade s požiadavkami na tvorbu krajiny a životného prostredia

uznieslo sa na tomto zákone:
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése abbéli igyekezetében, hogy

enyhítse egyes, a mezőgazdasági és erdővagyon tulajdonosait az 1948 és 1989 közötti időszakban ért vagyoni sérelmek következményeit

a földhöz fűződő eredeti tulajdonviszonyok helyreállításával javulást érjen el a mezőgazdasági és erdőterületekkel kapcsolatos gondoskodásban, és

rendezze a földtulajdon-viszonyokat a vidék gazdasági fejlődésének érdekeivel, valamint a táj- és környezetvédelem követelményeivel összhangban

meghozta a következő törvényt:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
§ 1
Rozsah pôsobnosti zákona
(1)
Zákon sa vzťahuje na
a)
pôdu, ktorá tvorí poľnohospodársky pôdny fond alebo do neho patrí,1) a v rozsahu ustanovenom týmto zákonom aj na pôdu, ktorá tvorí lesný pôdny fond,2) (ďalej len „pôda“),
b)
obytné budovy, hospodárske budovy a iné stavby patriace k pôvodnej poľnohospodárskej usadlosti, včítane zastavaných pozemkov,
c)
obytné a hospodárske budovy a stavby slúžiace poľnohospodárskej a lesnej výrobe alebo s ňou súvisiacemu vodnému hospodárstvu, včítane zastavaných pozemkov,
d)
iný poľnohospodársky majetok uvedený v § 20.
(2)
Zákon upravuje práva a povinnosti vlastníkov, pôvodných vlastníkov, užívateľov a nájomcov pôdy, ako aj pôsobnosť štátu pri úprave vlastníckych a užívacích práv k pozemkom.
(3)
Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, spravujú sa právne vzťahy k majetku uvedenému v odseku 1 osobitnými predpismi.
1. §
A törvény hatálya
(1)
A törvény hatálya kiterjed
a)
a mezőgazdasági földalap részét képező vagy ahhoz tartozó földre,1) és e törvényben meghatározott mértékben az erdőalapot képező földre is,2) (a továbbiakban: „föld”),
b)
az eredeti mezőgazdasági birtokhoz tartozó lakóépületekre, gazdasági épületekre és egyéb építményekre, beleértve a beépített telkeket is,
c)
a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelést vagy az azzal összefüggő vízgazdálkodást szolgáló lakó- és gazdasági épületekre és építményekre, beleértve a beépített telkeket is,
d)
a 20. §-ban meghatározott egyéb mezőgazdasági vagyonra.
(2)
A törvény szabályozza a föld tulajdonosainak, eredeti tulajdonosainak, használóinak és bérlőinek jogait és kötelezettségeit, valamint az állam hatáskörét a földterületekhez fűződő tulajdon- és használati jogok rendezése során.
(3)
Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben említett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokra külön jogszabályok vonatkoznak.
Základné ustanovenia
Alapvető rendelkezések
§ 2
(1)
Okrem vlastníka majú právo užívať pôdu iné osoby len na základe zmluvy uzavretej s vlastníkom alebo na základe zmluvy uzavretej s pozemkovým fondom, ak nie je zákonom ustanovené inak alebo, pri náhradných pozemkoch pridelených fyzickej osobe do bezplatného náhradného užívania do vykonania pozemkových úprav,2a) na základe zmluvy s touto osobou.
(2)
Vlastník pozemkov je vlastníkom porastov, ktoré na ňom vzišli; tým nie je dotknuté vlastnícke právo poľnohospodárskych družstiev k porastom na pozemkoch ich členov podľa predpisov o poľnohospodárskom družstevníctve.3) Pri pozemkoch daných zmluvne do užívania je vlastníkom porastov užívateľ, pokiaľ sa s vlastníkom nedohodne inak.
2. §
(1)
A tulajdonoson kívül más személyek csak a tulajdonossal vagy a földalappal kötött szerződés alapján jogosultak a föld használatára, ha a törvény másként nem rendelkezik, vagy a földrendezés elvégzéséig természetes személynek ingyenes cserehasználatba adott csereföldek esetében,2a) az e személlyel kötött szerződés alapján.
(2)
A földterület tulajdonosa a rajta nőtt növényzet tulajdonosa is; ez nem érinti a mezőgazdasági szövetkezeteknek a tagjaik földterületén lévő növényzethez fűződő tulajdonjogát a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló előírások szerint.3) A szerződés alapján használatba adott földterületek esetében a növényzet tulajdonosa a használó, amennyiben a tulajdonossal másként nem állapodik meg.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
§ 4
Oprávnené osoby
(1)
Oprávnenou osobou je štátny občan Slovenskej republiky, ktorý má trvalý pobyt na jej území a ktorého pôda, budovy a stavby patriace k pôvodnej poľnohospodárskej usadlosti prešli na štát alebo na iné právnické osoby v dobe od 25. februára 1948 do 1. januára 1990 spôsobom uvedeným v § 6 ods. 1.
(2)
Ak osoba, ktorej nehnuteľnosť prešla v dobe od 25. februára 1948 do 1. januára 1990 do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby v prípadoch uvedených v § 6 zomrela pred uplynutím lehoty uvedenej v § 13 alebo ak bola pred uplynutím tejto lehoty vyhlásená za mŕtvu, sú oprávnenými osobami, pokiaľ sú štátnymi občanmi Slovenskej republiky a majú trvalý pobyt na jej území, fyzické osoby v tomto poradí:
a)
dedič zo závetu, ktorý bol predložený pri dedičskom konaní, ktorý nadobudol celé dedičstvo,
b)
dedič zo závetu, ktorý nadobudol vlastníctvo, ale iba v miere zodpovedajúcej jeho dedičskému podielu; to neplatí, ak dedičovi podľa závetu pripadli len jednotlivé veci alebo práva; ak bol dedič závetom ustanovený len k určitej časti nehnuteľnosti, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vydania, je oprávnený iba k tejto časti nehnuteľnosti,
c)
deti a manžel osoby uvedenej v odseku 1, všetci rovným dielom; ak dieťa zomrelo pred uplynutím lehoty uvedenej v § 13, sú na jeho mieste oprávnenými osobami jeho deti, a ak niektoré z nich zomrelo, jeho deti,
d)
rodičia osoby uvedenej v odseku 1,
e)
súrodenci osoby uvedenej v odseku 1, a ak niektorý z nich zomrel, sú na jeho mieste oprávnenými jeho deti.
(3)
V prípadoch uvedených v § 6 ods. 1 písm. j) sú oprávnenými osobami osoby tam uvedené; ustanovenia odseku 2 písm. c) až e) platia obdobne.
4. §
Jogosult személyek
(1)
Jogosult személy a Szlovák Köztársaság azon állampolgára, akinek a területén állandó lakóhelye van, és akinek az eredeti mezőgazdasági birtokhoz tartozó földje, épületei és építményei 1948. február 25. és 1990. január 1. közötti időszakban a 6. § (1) bekezdésében meghatározott módon az államra vagy más jogi személyekre szálltak át.
(2)
Ha az a személy, akinek az ingatlana 1948. február 25. és 1990. január 1. közötti időszakban a 6. §-ban meghatározott esetekben az állam vagy más jogi személy tulajdonába került, a 13. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elhunyt, vagy ha e határidő lejárta előtt holttá nyilvánították, jogosult személyek – amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárai és a területén állandó lakóhellyel rendelkeznek – a természetes személyek a következő sorrendben:
a)
a hagyatéki eljárás során bemutatott végrendelet szerinti örökös, aki a teljes örökséget megszerezte,
b)
a végrendeleti örökös, aki tulajdonjogot szerzett, de csak az örökrészének megfelelő mértékben; ez nem érvényes, ha a végrendelet szerint az örökösre csak egyes dolgok vagy jogok szálltak; ha a végrendelet az örököst csak az ingatlan egy bizonyos, kiadási kötelezettség alá eső részére rendelte, csak az ingatlan ezen részére jogosult,
c)
az (1) bekezdésben említett személy gyermekei és házastársa, mindannyian egyenlő arányban; ha a gyermek a 13. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elhunyt, helyette gyermekei a jogosult személyek, és ha valamelyikük elhunyt, annak gyermekei,
d)
az (1) bekezdésben említett személy szülei,
e)
az (1) bekezdésben említett személy testvérei, és ha valamelyikük elhunyt, helyette gyermekei a jogosultak.
(3)
A 6. § (1) bekezdésének j) pontjában említett esetekben az ott említett személyek a jogosultak; a (2) bekezdés c)–e) pontjának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 4a
(1)
Pri presadzovaní nároku sú dotknuté orgány štátnej správy a právnické osoby, na ktoré prešlo vlastnícke alebo užívacie právo, povinné poskytnúť tomu, kto tvrdí, že je oprávnenou osobou, pomoc najmä tým, že jej poskytujú výpisy z evidencie a kópie listín, ako aj iné prostriedky, ktoré môžu prispieť na objasnenie veci.
(2)
Ak osoba uvedená v odseku 1 nemôže jednoznačne preukázať svoj nárok výpisom z úradnej evidencie, zapíše ju okresný úrad ako domnelého vlastníka.
(3)
Na základe žiadosti domnelého vlastníka okresný úrad svojím rozhodnutím môže uznať vlastníctvo k pozemkom, porastom a inému majetku tejto osobe, ak domnelý vlastník:
a)
predloží rozhodnutie o dedičstve alebo zmluvu, ktorou dokladá vlastnícke práva, doklad o zmluve alebo doklad o inom právnom úkone o nadobudnutí vlastníctva touto osobou alebo jej právnym predchodcom, ak nedošlo k právne účinnému prevodu len pre nedostatok zápisu do pozemkovej knihy,
b)
preukáže, že v skutočnosti došlo k deľbe užívania nehnuteľností medzi spoluvlastníkmi alebo k výmene pozemkov, a k prevodu nedošlo len preto, že nebol zachovaný predpísaný úradný postup,
c)
preukáže, že sám alebo jeho právny predchodca mali pozemky, porasty alebo iný majetok v držbe a doklad o vlastníctve nemôže predložiť, pretože buď nebolo realizované zápisové konanie, alebo že došlo k strate alebo poškodeniu alebo zničeniu katastrálnych alebo pozemkových operátov.
4.a §
(1)
Az igény érvényesítése során az érintett államigazgatási szervek és azon jogi személyek, amelyekre a tulajdon- vagy használati jog átszállt, kötelesek segítséget nyújtani annak, aki azt állítja, hogy jogosult személy, különösen azzal, hogy nyilvántartási kivonatokat és okiratmásolatokat, valamint egyéb, az ügy tisztázását elősegítő eszközöket bocsátanak a rendelkezésére.
(2)
Ha az (1) bekezdésben említett személy nem tudja egyértelműen igazolni az igényét hivatalos nyilvántartási kivonattal, a járási hivatal vélelmezett tulajdonosként jegyzi be.
(3)
A vélelmezett tulajdonos kérelme alapján a járási hivatal határozatával elismerheti e személy földterületeihez, növényzetéhez és egyéb vagyonához fűződő tulajdonjogát, ha a vélelmezett tulajdonos:
a)
bemutatja az öröklési határozatot vagy szerződést, amellyel igazolja a tulajdonjogát, az e személy vagy jogelődje általi tulajdonszerzésről szóló szerződésről vagy más jogügyletről szóló okiratot, ha a jogilag hatályos átruházásra csak a telekkönyvi bejegyzés hiánya miatt nem került sor,
b)
igazolja, hogy a valóságban sor került az ingatlanok használatának a társtulajdonosok közötti megosztására vagy földcserére, és az átruházásra csak azért nem került sor, mert nem tartották be az előírt hivatali eljárást,
c)
igazolja, hogy ő maga vagy jogelődje birtokában tartotta a földterületeket, növényzetet vagy egyéb vagyont, és a tulajdonjogról szóló okiratot nem tudja bemutatni, mert vagy nem került sor a bejegyzési eljárásra, vagy mert a kataszteri vagy telekkönyvi operatívák elvesztek, megrongálódtak vagy megsemmisültek.
§ 5
Povinné osoby
(1)
Povinnými osobami sú štát alebo právnické osoby, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona nehnuteľnosť držia, s výnimkou
a)
podnikov so zahraničnou majetkovou účasťou a obchodných spoločností, ktorých spoločníkmi alebo účastníkmi sú výhradne fyzické osoby. Táto výnimka neplatí, ak ide o veci nadobudnuté od právnických osôb po 1. októbri 1990,
b)
cudzích štátov.
(2)
Osobou, ktorá nehnuteľnosť podľa odseku 1 drží, sa rozumie:
a)
právnická osoba, ktorá mala ku dňu účinnosti tohto zákona k nehnuteľnosti vo vlastníctve Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky, Českej republiky alebo Slovenskej republiky právo hospodárenia alebo právo trvalého užívania,
b)
pri ostatných nehnuteľnostiach ich vlastník.
(3)
Povinná osoba je povinná s nehnuteľnosťami až do ich vydania oprávnenej osobe nakladať so starostlivosťou riadneho hospodára,4b) odo dňa účinnosti tohto zákona nemôže tieto veci, ich súčasti a príslušenstvo previesť do vlastníctva iného. Také právne úkony sú neplatné. Právo na náhradu škody, ktorú povinná osoba spôsobí oprávnenej osobe porušením týchto povinností, zostáva ustanovením § 28 nedotknuté.
5. §
Kötelezett személyek
(1)
Kötelezett személyek az állam vagy azok a jogi személyek, amelyek e törvény hatálybalépésének napján az ingatlant birtokolják, kivéve
a)
a külföldi vagyoni részesedéssel működő vállalatokat és azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknek a társai vagy tagjai kizárólag természetes személyek. Ez a kivétel nem érvényes, ha jogi személyektől 1990. október 1-je után szerzett dolgokról van szó,
b)
az idegen államokat.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti ingatlant birtokló személy alatt értendő:
a)
az a jogi személy, amely e törvény hatálybalépésének napján a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő ingatlanhoz gazdálkodási joggal vagy tartós használati joggal rendelkezett,
b)
egyéb ingatlanok esetében azok tulajdonosa.
(3)
A kötelezett személy köteles az ingatlanokkal azok jogosult személynek történő kiadásáig a rendes gazda gondosságával eljárni,4b) e törvény hatálybalépésének napjától e dolgokat, azok alkotórészeit és tartozékait nem ruházhatja át más tulajdonába. Az ilyen jogügyletek érvénytelenek. A kártérítési jogot, amelyet a kötelezett személy e kötelezettségek megszegésével a jogosult személynek okoz, a 28. § rendelkezése nem érinti.
§ 6
Vydanie nehnuteľnosti
(1)
Oprávneným osobám sa vydajú nehnuteľnosti, ktoré prešli na štát alebo na inú právnickú osobu v dôsledku
a)
výroku o prepadnutí majetku, prepadnutí veci alebo zhabaní veci v trestnom konaní, prípadne v trestnom konaní správnom podľa prvších predpisov, ak bol výrok zrušený podľa osobitných predpisov,5)
b)
odňatia bez náhrady postupom podľa zákona č. 142/1947 Zb. o revízii prvej pozemkovej reformy alebo podľa zákona č. 46/1948 Zb. o novej pozemkovej reforme,
c)
postupu podľa § 453a Občianskeho zákonníka alebo podľa § 287a zákona č. 87/1950 Zb. o trestnom konaní súdnom (trestný poriadok) v znení zákona č. 67/1952 Zb.,
d)
odňatia bez náhrady postupom podľa zákona SNR č. 81/1949 Zb. SNR o úprave právnych pomerov pasienkového majetku bývalých urbárnikov, komposesorátov a podobných právnych útvarov,
e)
odňatia bez náhrady postupom podľa zákona SNR č. 2/1958 Zb. SNR o úprave pomerov a obhospodarovaní spoločne užívaných lesov bývalých urbarialistov, komposesorátov a podobných útvarov,
f)
vyhlásenia a zmluvy o postúpení pohľadávok pre prípad vysťahovania (tzv. renunciačné vyhlásenie),
g)
toho, že občan zdržiavajúci sa v cudzine nehnuteľnosť zanechal na území republiky, alebo ktorého majetok prešiel na štát podľa zákona č. 183/1950 Zb. o majetku zanechanom na území Československej republiky osobami, ktoré optovali pre Zväz sovietskych socialistických republík a presídlili na jeho územie,
h)
zmluvy o darovaní nehnuteľností uzavretej darcom v tiesni,
i)
dražobného konania uskutočneného na úhradu pohľadávky štátu,
j)
súdneho rozhodnutia, ktorým sa vyhlásila za neplatnú zmluva o prevode majetku, ktorou občan pred odchodom do cudziny previedol vec na iného, ak dôvodom neplatnosti bolo opustenie republiky, prípadne uznanie takejto zmluvy účastníkmi za neplatnú; v takom prípade je oprávnenou osobou nadobúdateľ podľa uvedenej zmluvy, a to aj pokiaľ táto zmluva nenadobudla účinnosť,
k)
kúpnej zmluvy uzavretej v tiesni za nápadne nevýhodných podmienok,
l)
odmietnutia dedičstva v dedičskom konaní urobeného v tiesni,
m)
vyvlastnenia za náhradu, pokiaľ nehnuteľnosť existuje a nikdy neslúžila účelu, na ktorý bola vyvlastnená,
n)
vyvlastnenia bez vyplatenia náhrady,
o)
znárodnenia vykonaného v rozpore s vtedy platnými zákonnými predpismi alebo bez vyplatenia náhrady,
p)
prevzatia nehnuteľností bez právneho dôvodu,
r)
politickej perzekúcie6) alebo postupu porušujúceho všeobecne uznávané ľudské práva a slobody,7)
s)
odovzdania do vlastníctva družstva podľa osobitných predpisov,8)
t)
prikázania do užívania právnickej osoby na základe zákona č. 55/1947 Zb. o pomoci roľníkom pri uskutočňovaní poľnohospodárskeho výrobného plánu, alebo vládneho nariadenia č. 50/1955 Zb. o niektorých opatreniach na zabezpečenie poľnohospodárskej výroby,
u)
prevodu na štát spoločne užívaných singulárnych lesov a lesných družstiev, pokiaľ členmi družstva boli aj fyzické osoby. Na prevzatie tohto majetku sa použijú osobitné predpisy,5a)
v)
prechodu na štát podľa osobitného predpisu,11) ak sa nachádzajú na území vojenského obvodu Javorina;5b)§ 11 ods. 1 písm. g) sa nepoužije.
(2)
Obdobne sa postupuje aj v prípadoch, keď fyzickým osobám vznikol nárok na vyňatie poľnohospodárskeho majetku z konfiškácie podľa osobitných predpisov.9) Za osoby, ktorým vznikol nárok na vyňatie poľnohospodárskeho majetku z konfiškácie podľa osobitných predpisov,9) treba považovať na účely tohto zákona aj štátnych občanov Slovenskej republiky, ktorí majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorým sa skonfiškoval9a) poľnohospodársky majetok a neboli odsúdené podľa osobitných predpisov.9b) Pokiaľ tento majetok bol už pred rozhodným obdobím pridelený v rámci predpisov o pozemkových reformách, rieši sa nárok týchto oprávnených osôb podľa § 12, ak došlo k odňatiu prídelu postupom uvedeným v odseku 1.
(3)
Pôdu, ktorá prešla na štát alebo inú právnickú osobu podľa odsekov 1 a 2 a podľa osobitného predpisu,9c) možno vydať každej oprávnenej osobe vo výmere najviac 150 ha poľnohospodárskej pôdy alebo 250 ha všetkej pôdy. Obdobne sa postupuje aj v prípadoch, ak oprávnenej osobe vznikol ďalší nárok na vydanie nehnuteľnosti po oprávnenej osobe, ktorá zomrela alebo bola vyhlásená za mŕtvu.
(4)
Oprávnená osoba je povinná po vydaní nehnuteľnosti zaplatiť štátu nedoplatok prídelovej ceny, za ktorú ju pôvodne získala; obdobne je povinná vrátiť kúpnu cenu alebo náhradu, ktorú jej štát alebo iná právnická osoba pri prevode nehnuteľnosti vyplatila. Lehotu na zaplatenie určí okresný úrad.
(5)
Pokiaľ viazli na nehnuteľnosti ku dňu prevzatia štátom pohľadávky peňažných ústavov, zabezpečené na nehnuteľnosti a vyporiadané podľa osobitných predpisov, uhradí oprávnená osoba sumu, ktorú štát takto vyporiadal.
(6)
Ak nehnuteľnosti prešli do vlastníctva obce, má oprávnená osoba právo podľa tohto zákona voči obci.
(7)
Ak nehnuteľnosť vydá iná osoba než štát, vznikne tejto osobe nárok na vrátenie kúpnej ceny, ktorú zaplatila pri kúpe nehnuteľnosti. Tento nárok sa musí uplatniť na príslušnom orgáne štátnej správy republiky.
(8)
Rozhodnutie okresného úradu, ktorým bolo rozhodnuté o nároku oprávnenej osoby, ktorej vznikla povinnosť podľa odsekov 4 alebo 5, zasiela okresný úrad po nadobudnutí jeho právoplatnosti Ministerstvu financií Slovenskej republiky na účely vymáhania pohľadávok štátu.
6. §
Az ingatlan kiadása
(1)
A jogosult személyeknek kiadandók azok az ingatlanok, amelyek az államra vagy más jogi személyre szálltak át a következők következtében:
a)
büntetőeljárásban, illetve a korábbi előírások szerinti közigazgatási büntetőeljárásban hozott vagyonelkobzásról, dologelkobzásról vagy dolog lefoglalásáról szóló ítélet, ha az ítéletet külön jogszabályok szerint hatályon kívül helyezték,5)
b)
az első földreform felülvizsgálatáról szóló 142/1947. sz. Tgy. törvény vagy az új földreformról szóló 46/1948. sz. Tgy. törvény szerinti eljárással történő kártalanítás nélküli elvétel,
c)
a Polgári Törvénykönyv 453a. §-a vagy a bírósági büntetőeljárásról (büntetőeljárási rendtartás) szóló 87/1950. sz. Tgy. törvény 287a. §-a szerinti eljárás, a 67/1952. sz. Tgy. törvény módosításában,
d)
a volt úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelővagyona jogviszonyainak rendezéséről szóló, a SZNT 81/1949. sz. Tgy. törvénye szerinti eljárással történő kártalanítás nélküli elvétel,
e)
a volt úrbéresek, földközösségek és hasonló alakulatok közösen használt erdői viszonyainak rendezéséről és az azokkal való gazdálkodásról szóló, a SZNT 2/1958. sz. Tgy. törvénye szerinti eljárással történő kártalanítás nélküli elvétel,
f)
kitelepítés esetére szóló követelés-engedményezési nyilatkozat és szerződés (ún. lemondó nyilatkozat),
g)
az, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár az ingatlant a köztársaság területén hátrahagyta, vagy akinek a vagyona a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mellett optáló és annak területére áttelepülő személyek által a Csehszlovák Köztársaság területén hátrahagyott vagyonról szóló 183/1950. sz. Tgy. törvény alapján az államra szállt,
h)
az ajándékozó által szorult helyzetben kötött ingatlan-ajándékozási szerződés,
i)
az állam követelésének megtérítésére lefolytatott árverési eljárás,
j)
olyan bírósági határozat, amely érvénytelennek nyilvánított egy vagyonátruházási szerződést, amellyel egy állampolgár külföldre távozása előtt a dolgot másra ruházta át, ha az érvénytelenség oka a köztársaság elhagyása volt, illetve ha a felek egy ilyen szerződést érvénytelennek ismertek el; ilyen esetben a jogosult személy az említett szerződés szerinti szerző fél, még akkor is, ha ez a szerződés nem lépett hatályba,
k)
szorult helyzetben, feltűnően előnytelen feltételek mellett kötött adásvételi szerződés,
l)
a hagyatéki eljárásban szorult helyzetben tett, az örökséget visszautasító nyilatkozat,
m)
kártalanítás ellenében történő kisajátítás, amennyiben az ingatlan létezik, és soha nem szolgált arra a célra, amelyre kisajátították,
n)
kártalanítás kifizetése nélküli kisajátítás,
o)
az akkor hatályos törvényi előírásokkal ellentétben vagy kártalanítás kifizetése nélkül végrehajtott államosítás,
p)
ingatlanok jogalap nélküli átvétele,
r)
politikai üldöztetés6) vagy az általánosan elismert emberi jogokat és szabadságjogokat sértő eljárás,7)
s)
külön jogszabályok szerinti, szövetkezet tulajdonába adás,8)
t)
a földműveseknek a mezőgazdasági termelési terv megvalósításában nyújtott segítségről szóló 55/1947. sz. Tgy. törvény, vagy a mezőgazdasági termelés biztosítására irányuló egyes intézkedésekről szóló 50/1955. sz. Tgy. kormányrendelet alapján jogi személy használatába utalás,
u)
a közösen használt szinguláris erdők és erdőszövetkezetek államra történő átruházása, amennyiben a szövetkezetnek természetes személyek is tagjai voltak. E vagyon átvételére külön jogszabályok alkalmazandók,5a)
v)
külön jogszabály szerinti államra szállás,11) ha a Javorinai katonai körzet területén találhatók;5b) a 11. § (1) bekezdésének g) pontja nem alkalmazandó.
(2)
Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, amikor természetes személyeknek külön jogszabályok szerint joguk keletkezett a mezőgazdasági vagyon elkobzás alóli kivonására.9) E törvény alkalmazásában azoknak a személyeknek is kell tekinteni, akiknek külön jogszabályok szerint joguk keletkezett a mezőgazdasági vagyon elkobzás alóli kivonására,9) a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárokat, akiknek a mezőgazdasági vagyonát elkobozták,9a) és akiket külön jogszabályok szerint nem ítéltek el.9b) Amennyiben ezt a vagyont már a meghatározó időszak előtt a földreformokról szóló előírások keretében kiutalták, e jogosult személyek igényét a 12. § szerint kell rendezni, ha a kiutalás elvételére az (1) bekezdésben meghatározott eljárással került sor.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés, valamint külön jogszabály9c) szerint az államra vagy más jogi személyre átszállt földet minden jogosult személynek legfeljebb 150 ha mezőgazdasági föld vagy 250 ha összes földterület mértékében lehet kiadni. Hasonlóképpen kell eljárni azokban az esetekben is, ha a jogosult személynek egy elhunyt vagy holttá nyilvánított jogosult személy után további joga keletkezett az ingatlan kiadására.
(4)
A jogosult személy köteles az ingatlan kiadása után megfizetni az államnak a kiutalási ár hátralékát, amelyen azt eredetileg megszerezte; hasonlóképpen köteles visszafizetni a vételárat vagy kártalanítást, amelyet az állam vagy más jogi személy az ingatlan átruházásakor kifizetett neki. A fizetési határidőt a járási hivatal határozza meg.
(5)
Amennyiben az ingatlant az állam általi átvétel napján pénzintézetek követelései terhelték, amelyek az ingatlanon voltak biztosítva és amelyeket külön jogszabályok szerint rendeztek, a jogosult személy megtéríti azt az összeget, amelyet az állam így rendezett.
(6)
Ha az ingatlanok a község tulajdonába kerültek, a jogosult személynek e törvény szerint a községgel szemben van joga.
(7)
Ha az ingatlant nem az állam, hanem más személy adja ki, e személynek joga keletkezik az ingatlan megvásárlásakor fizetett vételár visszatérítésére. Ezt az igényt a köztársaság illetékes államigazgatási szervénél kell érvényesíteni.
(8)
A járási hivatal határozatát, amellyel a (4) vagy (5) bekezdés szerint kötelezetté vált jogosult személy igényéről döntöttek, a járási hivatal annak jogerőre emelkedését követően megküldi a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának az állami követelések behajtása céljából.
§ 7
(1)
Zmiernenie niektorých ďalších majetkových krívd, ktoré vznikli v dôsledku platnosti alebo osobitného použitia niektorých právnych predpisov alebo na základe iných dôvodov len na území Českej republiky alebo Slovenskej republiky, upraví Česká národná rada alebo Slovenská národná rada osobitným zákonom.
(2)
Česká národná rada sa splnomocňuje, aby zákonom upravila reštitúciu majetku česko-slovenských občanov trvale žijúcich na území Českej republiky, ktorí stratili majetok podľa dekrétov prezidenta republiky č. 12/1945 Zb. o konfiškácii a urýchlenom rozdelení poľnohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov českého a slovenského národa alebo č. 108/1945 Zb. o konfiškácii nepriateľského majetku a Fondoch národnej obnovy, neprevinili sa proti česko-slovenskému štátu a nadobudli späť občianstvo podľa zákona č. 245/1948 Zb. o štátnom občianstve osôb maďarskej národnosti, zákona č. 194/1949 Zb. o nadobúdaní a strácaní československého štátneho občianstva alebo zákona č. 34/1953 Zb., ktorým niektoré osoby nadobúdajú československé štátne občianstvo, pokiaľ sa tak nestalo už ústavným dekrétom prezidenta republiky č. 33/1945 Zb. o úprave československého štátneho občianstva osôb nemeckej a maďarskej národnosti.
7. §
(1)
Egyes további vagyoni sérelmek enyhítését, amelyek egyes jogszabályok érvényessége vagy különös alkalmazása következtében, vagy más okokból kizárólag a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területén keletkeztek, a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvénnyel szabályozza.
(2)
A Cseh Nemzeti Tanács felhatalmazást kap arra, hogy törvényben szabályozza a Cseh Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező csehszlovák állampolgárok vagyonának visszaszolgáltatását, akik a köztársasági elnök 12/1945. Tt. sz., a németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított felosztásáról szóló dekrétuma vagy a 108/1945. Tt. sz., az ellenséges vagyon elkobzásáról és a Nemzeti Újjáépítési Alapokról szóló dekrétuma alapján veszítették el vagyonukat, nem vétettek a csehszlovák állam ellen, és a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságáról szóló 245/1948. Tt. sz. törvény, a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 194/1949. Tt. sz. törvény vagy a 34/1953. Tt. sz. törvény alapján, amellyel egyes személyek csehszlovák állampolgárságot szereznek, visszaszerezték állampolgárságukat, feltéve, hogy ez nem történt meg már a köztársasági elnök 33/1945. Tt. sz., a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről szóló alkotmányerejű dekrétumával.
§ 8
(1)
Na návrh oprávnenej osoby súd rozhodne, že na ňu prechádza vlastnícke právo k nehnuteľnosti vo vlastníctve fyzickej osoby, ktorá ju nadobudla od štátu alebo inej právnickej osoby, ktoré ju získali za okolností uvedených v § 6, a to v prípadoch, keď fyzická osoba nadobudla nehnuteľnosť buď v rozpore s vtedy platnými predpismi, alebo na základe protiprávneho zvýhodnenia nadobúdateľa, ďalej aj osoby blízke tejto fyzickej osobe, pokiaľ na ne prešlo alebo bolo prevedené vlastníctvo alebo osobné užívanie k týmto nehnuteľnostiam. Návrh sa musí uplatniť do 31. decembra 1992, inak právo zaniká.
(2)
Fyzická osoba, ktorej vlastnícke právo prešlo na oprávnenú osobu podľa odseku 1, má voči štátu nárok na vrátenie kúpnej ceny a na úhradu nákladov účelne vynaložených na nehnuteľnosť. Nárok sa uplatňuje na príslušnom ústrednom orgáne štátnej správy republiky. Štát má v takom prípade voči oprávnenej osobe nárok na náhradu nákladov účelne vynaložených na nehnuteľnosť, ktorú uhradil fyzickej osobe podľa prvej vety.
8. §
(1)
A jogosult személy indítványára a bíróság úgy dönt, hogy rá száll át a tulajdonjog egy olyan természetes személy tulajdonában lévő ingatlanra, aki azt az államtól vagy más jogi személytől szerezte meg, amelyek a 6. §-ban meghatározott körülmények között jutottak hozzá, mégpedig azokban az esetekben, amikor a természetes személy az ingatlant vagy az akkor hatályos előírásokkal ellentétben, vagy a megszerző jogellenes előnyben részesítése alapján szerezte meg, továbbá e természetes személyhez közel álló személyek esetében is, amennyiben rájuk szállt át vagy ruházták át ezen ingatlanok tulajdonjoga vagy személyes használati joga. Az indítványt 1992. december 31-ig kell benyújtani, ellenkező esetben a jog megszűnik.
(2)
Az a természetes személy, akinek a tulajdonjoga az (1) bekezdés szerint a jogosult személyre szállt át, az állammal szemben jogosult a vételár visszatérítésére és az ingatlanra célirányosan ráfordított költségek megtérítésére. Az igényt a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél kell érvényesíteni. Az állam ilyen esetben a jogosult személlyel szemben jogosult az ingatlanra célirányosan ráfordított költségek megtérítésére, amelyeket az első mondat szerint a természetes személynek megtérített.
§ 9
(1)
Nárok uplatní oprávnená osoba na okresnom úrade a zároveň vyzve povinnú osobu na vydanie nehnuteľnosti. Povinná osoba uzavrie s oprávnenou osobou do 60 dní od podania výzvy dohodu o vydaní nehnuteľnosti.
(2)
Dohoda podlieha schváleniu okresným úradom formou rozhodnutia vydaného v správnom konaní.
(3)
Ak k dohode podľa odseku 1 nedôjde, rozhodne o vlastníctve oprávnenej osoby k nehnuteľnosti okresný úrad.
(4)
Pokiaľ je to nevyhnutne potrebné, môže okresný úrad zriadiť alebo zrušiť na prevádzanej nehnuteľnosti vecné bremeno, prípadne uložiť iné opatrenia na ochranu životného prostredia alebo dôležitých záujmov iných vlastníkov.
(5)
K nehnuteľnostiam vydaným podľa § 6 ods. 1 písm. v) vzniká v prospech povinnej osoby vecné bremeno tak, aby určenie nehnuteľnosti na obranu štátu ostalo zachované. Podkladom na vykonanie záznamu o vzniku vecného bremena v katastri nehnuteľností je rozhodnutie okresného úradu podľa odseku 2.
(6)
Okresným úradom príslušným na konanie vo veci vydania nehnuteľností, ktoré prešli na štát podľa § 6 ods. 1 písm. v) je Okresný úrad Kežmarok.
9. §
(1)
A jogosult személy az igényét a járási hivatalnál érvényesíti, és egyúttal felszólítja a kötelezett személyt az ingatlan kiadására. A kötelezett személy a felszólítás benyújtásától számított 60 napon belül megállapodást köt a jogosult személlyel az ingatlan kiadásáról.
(2)
A megállapodás a járási hivatal jóváhagyásához kötött, amely közigazgatási eljárásban hozott határozat formájában történik.
(3)
Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a jogosult személy ingatlanhoz fűződő tulajdonjogáról a járási hivatal dönt.
(4)
Amennyiben ez feltétlenül szükséges, a járási hivatal az átruházott ingatlanon dologi terhet létesíthet vagy szüntethet meg, illetve a környezetvédelem vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek védelmében egyéb intézkedéseket rendelhet el.
(5)
A 6. § (1) bekezdésének v) pontja szerint kiadott ingatlanokon a kötelezett személy javára dologi teher keletkezik oly módon, hogy az ingatlan honvédelmi célú rendeltetése megmaradjon. A dologi teher keletkezésének az ingatlankataszterbe történő bejegyzésének alapja a járási hivatal (2) bekezdés szerinti határozata.
(6)
A 6. § (1) bekezdésének v) pontja szerint állami tulajdonba került ingatlanok kiadásának ügyében az eljárásra a Késmárki Járási Hivatal illetékes.
§ 11
(1)
Pozemky alebo ich časti nemožno vydať v prípade, že
a)
pozemok je vo vlastníctve fyzickej osoby alebo k pozemku bolo zriadené právo osobného užívania, s výnimkou prípadov uvedených v § 8,
b)
na pozemku sa nachádza cintorín,
c)
pozemok sa nachádza v pásme hygienickej ochrany vodných zdrojov prvého stupňa, alebo tvorí koryto vodného toku, alebo na pozemku sú prírodné liečivé zdroje a zdroje prirodzene sa vyskytujúcich stolových minerálnych vôd,9e)
d)
pozemok bol po prechode alebo prevode do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby zastavaný; pozemok možno vydať, ak stavba nebráni poľnohospodárskemu alebo lesnému využitiu pozemku,
e)
na pozemku bola zriadená záhradková alebo chatová osada,10) botanická záhrada a arborétum zamerané na záchranu a zachovanie genofondu alebo les určený na lesný výskum10a) alebo pozemok slúži výlučne na vypestovanie nových šľachtiteľských odrôd a semenných sadov lesných drevín,
f)
na pozemku sú telovýchovné a športové zariadenia,
g)
pozemok možno vo verejnom záujme vyvlastniť,10b)
h)
pozemok sa nachádza v obvode projektu pozemkových úprav a jeho vykonanie bolo schválené.10c)
(2)
V prípade uvedenom v odseku 1 sa oprávnenej osobe prevedú bezodplatne do vlastníctva iné pozemky vo vlastníctve štátu v primeranej výmere a kvalite, ako boli jej pôvodné pozemky a to
a)
v prvom poradí v tom istom katastrálnom území, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok alebo v inom katastrálnom území obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok,
b)
v druhom poradí v katastrálnych územiach obcí bezprostredne susediacich s obcou, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok, alebo
c)
v treťom poradí v okrese, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok,
ak s tým oprávnená osoba súhlasí. Ak oprávnená osoba s náhradným pozemkom trikrát nesúhlasí, poskytne sa jej náhrada v peniazoch. Náhradný pozemok sa prevedie na oprávnenú osobu, ak jej bol rozhodnutím priznaný nárok na náhradu za pozemky alebo za spoluvlastnícky podiel k pozemkom, ak výška takého nároku predstavuje výmeru nad 400 m2, a ak nárok v peniazoch je väčší ako 166 eur. Ak oprávnená osoba nespĺňa podmienky na priznanie nároku na náhradu za pozemky, náhrada za pozemky sa poskytne v peniazoch.
(3)
Ak sa pôvodný pozemok oprávnenej osoby nachádzal v okrese Bratislava I, Bratislava II, Bratislava III, Bratislava IV alebo Bratislava V, alebo v okrese Košice I, Košice II, Košice III alebo Košice IV a oprávnenej osobe nemožno poskytnúť náhradný pozemok podľa odseku 2, pozemkový fond môže po dohode s oprávnenou osobou poskytnúť náhradný pozemok v kraji, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok; odsek 2 sa použije primerane.
(4)
Pozemkový fond neposkytne oprávnenej osobe ako náhradu pozemok, ktorý nemožno vydať podľa odseku 1, a ani pozemok, na ktorý sa vzťahuje zákaz prevodu vlastníckeho práva štátu podľa osobitných predpisov.10d) Rovnako pozemkový fond nemôže poskytnúť oprávnenej osobe ako náhradu ani pozemok, ktorý
a)
je podľa záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie určený na umiestnenie stavby vo verejnom záujme,10e)
b)
možno vo verejnom záujme vyvlastniť,10b)
c)
je určený na umiestnenie priemyselného parku,10f)
d)
je súčasťou podnikového pozemku,10g)
e)
bol pred návrhom oprávnenej osoby určený pozemkovým fondom na iné využitie podľa osobitných predpisov.10h)
(5)
V prípade, že podľa osobitných predpisov došlo po prechode alebo prevode do vlastníctva štátu alebo inej právnickej osoby k obmedzeniu užívania pozemku tým, že pozemok alebo jeho časť je určený pre obranu štátu11) alebo je určený na ťažbu nerastov12) alebo sa stal podľa osobitných predpisov13) súčasťou lesného pôdneho fondu v národnom parku alebo je na území štátnej prírodnej rezervácie, chráneného náleziska, chráneného parku, chránenej záhrady, chránenej študijnej plochy, alebo chráneného prírodného výtvoru, alebo sú významným krajinným prvkom, je na vôli oprávnenej osoby, či bude požadovať vydanie pôvodného pozemku alebo prevod iného pozemku vo vlastníctve štátu. Pokiaľ oprávnená osoba požiada o prevod iného pozemku, postupuje sa podľa odseku 2.
(6)
Obytnú budovu, hospodársku budovu a inú stavbu patriacu k pôvodnej poľnohospodárskej usadlosti, nemožno vydať v prípade, že zásadnou prestavbou stavba stratila svoj pôvodný stavebno-technický charakter tak, že už nesúvisí s predmetom poľnohospodárskej výroby alebo je vo vlastníctve fyzickej osoby, s výnimkou prípadov, keď fyzická osoba nadobudla stavbu do vlastníctva za okolností uvedených v § 8.
(7)
Nehnuteľnosť, ktorá je vyhlásená za národnú kultúrnu pamiatku, nemožno vydať až do doby prijatia zákonov upravujúcich správu a ochranu kultúrnych pamiatok.
(8)
O ponuke náhradného pozemku sa uskutočňuje prerokovanie, ktorého podrobnosti upravuje nariadenie vlády Slovenskej republiky vydané podľa § 16 ods. 6. Ak oprávnená osoba požaduje náhradu v primeranom náhradnom pozemku, môže sama takýto pozemok písomne navrhnúť najneskôr päť pracovných dní pred prerokovaním ponuky náhradného pozemku pozemkovým fondom. Na návrhy doručené po tejto lehote pozemkový fond neprihliada. Navrhnutý pozemok musí byť v poradí
a)
v prvom poradí v tom istom katastrálnom území, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok alebo inom katastrálnom území obce, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok,
b)
v druhom poradí v katastrálnych územiach obcí bezprostredne susediacich s obcou, v ktorej katastrálnom území sa nachádzal pôvodný pozemok, alebo
c)
v treťom poradí v okrese, v ktorom sa nachádzal pôvodný pozemok.
(9)
Náhrada za pozemky sa poskytne v peniazoch, ak oprávnená osoba
a)
nenavrhla sama náhradný pozemok a nesúhlasí s prevodom ponúknutého náhradného pozemku alebo
b)
ako náhradný pozemok sama navrhla taký pozemok, ktorý podľa odseku 4 nemožno poskytnúť, a ak nesúhlasí s prevodom ponúknutého náhradného pozemku.
(10)
Ak ide o bezodplatný prevod pozemku z vlastníctva štátu do vlastníctva oprávnenej osoby, ustanovenie § 140 Občianskeho zákonníka sa nepoužije.
(11)
Pôdu, ktorú pozemkový fond poskytne oprávnenej osobe ako náhradný pozemok, možno počas piatich rokov odo dňa prevodu vlastníctva na oprávnenú osobu využívať len na účel, na ktorý je využívaná ku dňu prevodu vlastníctva na oprávnenú osobu; to neplatí, ak ide o vybudovanie stavby vo verejnom záujme.
(12)
Ak je oprávnená osoba zastúpená na základe plnomocenstva, jej podpis na ňom musí byť osvedčený.
11. §
(1)
A földterületek vagy azok részei nem adhatók ki abban az esetben, ha
a)
a földterület természetes személy tulajdonában van, vagy a földterületre személyes használati jogot létesítettek, a 8. §-ban említett esetek kivételével,
b)
a földterületen temető található,
c)
a földterület elsőfokú vízbázis-védelmi övezetben található, vagy vízfolyás medrét képezi, vagy a földterületen természetes gyógyforrások és természetes előfordulású asztali ásványvizek forrásai vannak,9e)
d)
a földterületet az állam vagy más jogi személy tulajdonába való átszállása vagy átruházása után beépítették; a földterület kiadható, ha az építmény nem akadályozza a földterület mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítását,
e)
a földterületen kertészeti vagy üdülőtelepet,10) a génállomány megmentésére és megőrzésére irányuló botanikus kertet és arborétumot vagy erdészeti kutatásra kijelölt erdőt10a) létesítettek, vagy a földterület kizárólag új nemesített fajták és erdei fafajok magtermesztő ültetvényeinek termesztésére szolgál,
f)
a földterületen testnevelési és sportlétesítmények vannak,
g)
a földterület közérdekből kisajátítható,10b)
h)
a földterület telekalakítási projekt körzetében található, és annak végrehajtását jóváhagyták.10c)
(2)
Az (1) bekezdésben említett esetben a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen más, állami tulajdonban lévő földterületeket ruháznak át, az eredeti földterületeivel megegyező, megfelelő méretben és minőségben, mégpedig
a)
első sorban ugyanabban a kataszteri területen, amelyben az eredeti földterület volt, vagy annak a községnek egy másik kataszteri területén, amelynek kataszteri területén az eredeti földterület volt,
b)
második sorban annak a községnek a közvetlenül szomszédos községeinek kataszteri területein, amelynek kataszteri területén az eredeti földterület volt, vagy
c)
harmadik sorban abban a járásban, amelyben az eredeti földterület volt,
ha a jogosult személy ezzel egyetért. Ha a jogosult személy a csereingatlannal háromszor nem ért egyet, pénzbeli kártérítésben részesül. A csereingatlant a jogosult személyre ruházzák át, ha határozattal elismerték a földterületekért vagy a földterületekhez fűződő tulajdoni hányadért járó kártérítési igényét, ha az ilyen igény mértéke meghaladja a 400 m2-t, és ha a pénzbeli igény nagyobb, mint 166 euró. Ha a jogosult személy nem felel meg a földterületekért járó kártérítési igény elismerésének feltételeinek, a földterületekért járó kártérítést pénzben nyújtják.
(3)
Ha a jogosult személy eredeti földterülete a Pozsony I., Pozsony II., Pozsony III., Pozsony IV. vagy Pozsony V. járásban, vagy a Kassa I., Kassa II., Kassa III. vagy Kassa IV. járásban volt, és a jogosult személynek a (2) bekezdés szerint nem lehet csereingatlant biztosítani, a földalap a jogosult személlyel való megegyezés alapján csereingatlant biztosíthat abban a megyében, amelyben az eredeti földterület volt; a (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(4)
A földalap nem ad a jogosult személynek kártérítésként olyan földterületet, amelyet az (1) bekezdés szerint nem lehet kiadni, sem olyan földterületet, amelyre külön előírások szerint az állam tulajdonjog-átruházási tilalma vonatkozik.10d) Ugyanígy a földalap nem adhat a jogosult személynek kártérítésként olyan földterületet sem, amely
a)
a területrendezési terv kötelező része szerint közérdekű építmény elhelyezésére van kijelölve,10e)
b)
közérdekből kisajátítható,10b)
c)
ipari park elhelyezésére van kijelölve,10f)
d)
vállalati telek része,10g)
e)
a jogosult személy indítványa előtt a földalap külön előírások szerint más hasznosításra jelölte ki.10h)
(5)
Abban az esetben, ha külön előírások szerint az állam vagy más jogi személy tulajdonába való átszállást vagy átruházást követően a földterület használatának korlátozására került sor azáltal, hogy a földterület vagy annak egy része honvédelmi célokra11) vagy ásványkincsek bányászatára12) van kijelölve, vagy külön előírások13) szerint nemzeti parkban az erdőgazdasági földalap részévé vált, vagy állami természetvédelmi területen, védett lelőhelyen, védett parkban, védett kertben, védett tanulmányi területen vagy védett természeti képződmény területén van, vagy jelentős tájképi elem, a jogosult személy döntése, hogy az eredeti földterület kiadását vagy egy másik, állami tulajdonban lévő földterület átruházását kéri-e. Amennyiben a jogosult személy más földterület átruházását kéri, a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
(6)
Az eredeti mezőgazdasági birtokhoz tartozó lakóépület, gazdasági épület és egyéb építmény nem adható ki abban az esetben, ha az építmény alapvető átépítéssel elvesztette eredeti építészeti-műszaki jellegét oly módon, hogy már nem kapcsolódik a mezőgazdasági termelés tárgyához, vagy természetes személy tulajdonában van, kivéve azokat az eseteket, amikor a természetes személy a 8. §-ban meghatározott körülmények között szerezte meg az építmény tulajdonjogát.
(7)
A nemzeti kulturális műemlékké nyilvánított ingatlan nem adható ki a kulturális műemlékek kezelését és védelmét szabályozó törvények elfogadásáig.
(8)
A csereingatlan-ajánlatról tárgyalást tartanak, amelynek részleteit a Szlovák Köztársaság kormányának a 16. § (6) bekezdése alapján kiadott rendelete szabályozza. Ha a jogosult személy megfelelő csereingatlanban kéri a kártérítést, maga is javasolhat ilyen földterületet írásban, legkésőbb öt munkanappal a földalap által tett csereingatlan-ajánlat megtárgyalása előtt. Az e határidő után beérkezett javaslatokat a földalap nem veszi figyelembe. A javasolt földterületnek sorrendben
a)
első sorban ugyanabban a kataszteri területen kell lennie, amelyben az eredeti földterület volt, vagy annak a községnek egy másik kataszteri területén, amelynek kataszteri területén az eredeti földterület volt,
b)
második sorban annak a községnek a közvetlenül szomszédos községeinek kataszteri területein, amelynek kataszteri területén az eredeti földterület volt, vagy
c)
harmadik sorban abban a járásban, amelyben az eredeti földterület volt.
(9)
A földterületekért járó kártérítést pénzben nyújtják, ha a jogosult személy
a)
maga nem javasolt csereingatlant, és nem ért egyet a felajánlott csereingatlan átruházásával, vagy
b)
csereingatlanként maga olyan földterületet javasolt, amelyet a (4) bekezdés szerint nem lehet biztosítani, és ha nem ért egyet a felajánlott csereingatlan átruházásával.
(10)
Ha a földterület az állam tulajdonából a jogosult személy tulajdonába térítésmentesen kerül átruházásra, a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése nem alkalmazandó.
(11)
Azt a földet, amelyet a földalap a jogosult személynek csereingatlanként biztosít, a tulajdonjog jogosult személyre történő átruházásának napjától számított öt évig csak arra a célra lehet használni, amelyre a tulajdonjog jogosult személyre történő átruházásának napján használják; ez nem érvényes, ha közérdekű építmény építéséről van szó.
(12)
Ha a jogosult személyt meghatalmazás alapján képviselik, az azon szereplő aláírását hitelesíteni kell.
§ 12
Súbeh nárokov
 
Ak dôjde k súbehu nárokov oprávnených osôb podľa § 6 ods. 1, prislúcha právo na vydanie pôvodných nehnuteľností tej z nich, ktorá svoje vlastníctvo stratila v dôsledku jednostranného aktu štátu. Pokiaľ týmto spôsobom stratilo svoje vlastníctvo postupne viac oprávnených osôb, prislúcha toto právo tej z nich, ktorá vlastníctvo stratila skôr, pokiaľ sa nedohodnú inak. Ostatné oprávnené osoby majú v takom prípade právo na prevod pozemkov podľa § 11 ods. 2, prípadne na finančnú náhradu.
12. §
Igények egybeesése
 
Ha a 6. § (1) bekezdése szerinti jogosult személyek igényei egybeesnek, az eredeti ingatlanok kiadásának joga azt a személyt illeti meg, aki az állam egyoldalú aktusa következtében veszítette el tulajdonát. Amennyiben ilyen módon több jogosult személy is fokozatosan veszítette el tulajdonát, ez a jog azt illeti meg, aki korábban veszítette el a tulajdonát, hacsak másként nem állapodnak meg. A többi jogosult személy ilyen esetben a 11. § (2) bekezdése szerinti földterületek átruházására, illetve pénzbeli kártérítésre jogosult.
§ 13
Lehoty na uplatnenie nároku
(1)
Právo na vydanie nehnuteľnosti podľa § 6 môže oprávnená osoba uplatniť do 31. decembra 1992. V prípade uvedenom v § 6 ods. 1 písm. a) začne osemnásťmesačná lehota plynúť až odo dňa právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bol výrok zrušený, ak dôjde k tomuto rozhodnutiu po dátume účinnosti tohto zákona. Neuplatnením práva v lehote právo zanikne. Lehoty na predkladanie písomných dôkazov v konaní pred okresným úradom sa spravujú všeobecnými predpismi o správnom konaní.
(2)
Ak nehnuteľnosť bola vydaná podľa § 9, môžu osoby, ktorých nároky uplatnené v lehote uvedenej v odseku 1 neboli uspokojené, tieto nároky uplatniť na súde voči osobám, ktorým bola nehnuteľnosť vydaná, do šiestich mesiacov odo dňa skončenia lehoty uvedenej v odseku 1.
(3)
Právo na vydanie nehnuteľnosti podľa § 6 ods. 1 písm. v) môže oprávnená osoba uplatniť do 31. decembra 2004. Neuplatnením práva v lehote právo zanikne.
13. §
Az igény érvényesítésének határideje
(1)
A 6. § szerinti ingatlan kiadására vonatkozó jogot a jogosult személy 1992. december 31-ig érvényesítheti. A 6. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tizennyolc hónapos határidő csak annak a határozatnak a jogerőre emelkedésének napjától kezdődik, amellyel a döntést hatályon kívül helyezték, ha ez a határozat e törvény hatálybalépésének napja után születik. A jog határidőn belüli érvényesítésének elmulasztása a jog megszűnését vonja maga után. A járási hivatal előtti eljárásban az írásbeli bizonyítékok benyújtására vonatkozó határidőkre a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások az irányadók.
(2)
Ha az ingatlant a 9. § szerint adták ki, azok a személyek, akiknek az (1) bekezdésben említett határidőn belül érvényesített igényeit nem elégítették ki, ezeket az igényeket az (1) bekezdésben említett határidő lejártától számított hat hónapon belül bíróságon érvényesíthetik azokkal a személyekkel szemben, akiknek az ingatlant kiadták.
(3)
A 6. § (1) bekezdésének v) pontja szerinti ingatlan kiadására vonatkozó jogot a jogosult személy 2004. december 31-ig érvényesítheti. A jog határidőn belüli érvényesítésének elmulasztása a jog megszűnését vonja maga után.
Náhrady
Kártérítések
§ 14
(1)
Oprávnenej osobe patrí náhrada za obytné budovy, hospodárske budovy a iné stavby, ktoré podľa tohto zákona nemožno vydať alebo ktoré zanikli alebo boli prevedené na osobu, ktorá nie je povinná ich vydať. Obdobne oprávnenej osobe patrí náhrada za pozemok, ktorý sa podľa tohto zákona nevydá a za ktorý sa neposkytol iný pozemok.
(2)
Ak obytná budova, hospodárska budova alebo iná stavba, ktorá má byť vydaná, je podstatne zhodnotená tak, že jej cena určená ku dňu účinnosti tohto zákona prevyšuje cenu budovy v čase prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou, je na vôli oprávnenej osoby, či prevezme budovu a uhradí povinnej osobe rozdiel medzi cenami alebo požiada o náhradu.
(3)
Ak vydávaná obytná budova, hospodárska budova alebo iná stavba je znehodnotená tak, že jej cena určená ku dňu účinnosti tohto zákona je podstatne nižšia než cena pôvodnej budovy v čase prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou, je na vôli oprávnenej osoby, či prevezme budovu a požiada o náhradu vo výške rozdielu medzi cenou budovy v čase prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou a cenou ku dňu účinnosti tohto zákona alebo požiada o náhradu.
(4)
Podľa odseku 2 sa postupuje aj v prípadoch, keď sa obytná budova, hospodárska budova alebo iná stavba stala súčasťou inej budovy alebo stavby.
(5)
Ceny sa určia podľa cenových predpisov platných ku dňu účinnosti tohto zákona.
(6)
V prípade, že oprávnená osoba získala nehnuteľnosť do vlastníctva ako prídel od štátu, poskytne sa náhrada za nehnuteľnosti uvedené v odseku 1 len do výšky uhradenej prídelovej ceny.
14. §
(1)
A jogosult személyt kártérítés illeti meg azokért a lakóépületekért, gazdasági épületekért és egyéb építményekért, amelyeket e törvény szerint nem lehet kiadni, vagy amelyek megszűntek, vagy olyan személyre ruházták át őket, aki nem köteles azokat kiadni. Hasonlóképpen, a jogosult személyt kártérítés illeti meg azért a földterületért, amelyet e törvény szerint nem adnak ki, és amelyért nem biztosítottak másik földterületet.
(2)
Ha a kiadandó lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény értéke oly mértékben megnövekedett, hogy az e törvény hatálybalépésének napján megállapított ára meghaladja az épületnek az állam vagy más jogi személy általi átvételekor fennálló árát, a jogosult dönthet úgy, hogy átveszi az épületet és megtéríti a kötelezettnek az árak közötti különbséget, vagy kártérítést kér.
(3)
Ha a kiadandó lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény értéke oly mértékben lecsökkent, hogy az e törvény hatálybalépésének napján megállapított ára lényegesen alacsonyabb, mint az eredeti épületnek az állam vagy más jogi személy általi átvételekor fennálló ára, a jogosult dönthet úgy, hogy átveszi az épületet és kártérítést kér az épületnek az állam vagy más jogi személy általi átvételekor fennálló ára és az e törvény hatálybalépésének napján érvényes ára közötti különbség összegében, vagy kártérítést kér.
(4)
A (2) bekezdés szerint kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény egy másik épület vagy építmény részévé vált.
(5)
Az árakat az e törvény hatálybalépésének napján hatályos árrendeletek szerint kell megállapítani.
(6)
Abban az esetben, ha a jogosult az ingatlant állami juttatásként szerezte tulajdonába, az (1) bekezdésben említett ingatlanokért csak a megfizetett juttatási ár összegéig nyújtható kártérítés.
§ 15
(1)
Oprávnenej osobe prislúcha právo na náhradu za trvalý porast, ktorý na pozemku bol v čase jeho prevzatia štátom alebo inou právnickou osobou, ak v čase vydania pozemku na ňom nie je iný porovnateľný trvalý porast tej istej kultúry.
(2)
Za porovnateľný lesný porast sa považuje porast, ktorý bez ohľadu na vek a drevinové zloženie umožňuje výnos, ak takýto porast bol na pozemku v čase jeho prevzatia štátom.
(3)
Ak na pozemku nie je porast podľa odseku 2, oprávnenej osobe sa môže poskytnúť s jej súhlasom náhrada podľa odseku 1 výnimočne aj formou náhrady nákladov na starostlivosť o jestvujúci porast až do času, kým bude poskytovať výnos podľa odseku 2.
(4)
Ak na pozemku, ktorý má byť vydaný podľa tohto zákona, je trvalý porast, hoci v čase prevzatia pozemku štátom alebo inou právnickou osobou na pozemku porovnateľný trvalý porast tej istej kultúry nebol, je na vôli oprávnenej osoby, či prevezme pozemok a uhradí finančnú náhradu alebo či požiada o vydanie iného pozemku; v takom prípade sa postupuje podľa § 11 ods. 2.
(5)
Ceny sa určia podľa cenových predpisov platných ku dňu účinnosti tohto zákona.
(6)
Ak na pozemku, ktorý má byť vydaný podľa tohto zákona, je lesný porast, hoci v čase prevzatia pozemku štátom alebo inou právnickou osobou na pozemku takýto porast nebol, oprávnenej osobe sa vydá pozemok s lesným porastom bez povinnosti jeho náhrady.
15. §
(1)
A jogosultat kártérítés illeti meg a tartós növényzetért, amely a telken volt annak az állam vagy más jogi személy általi átvételekor, ha a telek kiadásakor azon nincs más, azonos kultúrájú, összehasonlítható tartós növényzet.
(2)
Összehasonlítható erdőállománynak az az állomány tekintendő, amely korára és fafaj-összetételére való tekintet nélkül hozamot tesz lehetővé, ha ilyen állomány volt a telken annak állam általi átvételekor.
(3)
Ha a telken nincs a (2) bekezdés szerinti növényzet, a jogosultnak az (1) bekezdés szerinti kártérítés – a hozzájárulásával – kivételesen a meglévő növényzet gondozási költségeinek megtérítése formájában is nyújtható, amíg az a (2) bekezdés szerinti hozamot nem biztosítja.
(4)
Ha az e törvény szerint kiadandó telken tartós növényzet van, noha a telek állam vagy más jogi személy általi átvételekor a telken nem volt azonos kultúrájú, összehasonlítható tartós növényzet, a jogosult dönthet úgy, hogy átveszi a telket és pénzbeli kártérítést fizet, vagy más telek kiadását kéri; ebben az esetben a 11. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(5)
Az árakat az e törvény hatálybalépésének napján hatályos árrendeletek szerint kell megállapítani.
(6)
Ha az e törvény szerint kiadandó telken erdőállomány van, noha a telek állam vagy más jogi személy általi átvételekor a telken ilyen állomány nem volt, a jogosultnak a telket az erdőállománnyal együtt, annak megtérítési kötelezettsége nélkül kell kiadni.
§ 16
(1)
Náhradu za pozemky, ktoré sa podľa tohto zákona nevydávajú a za ktoré nebol poskytnutý oprávnenej osobe iný pozemok, poskytne štát. Výšku náhrady v hotovosti upraví vláda Českej republiky a vláda Slovenskej republiky svojím nariadením.
(2)
Ostatné náhrady podľa § 14 a 15 poskytne právnická osoba (právny nástupca), ktorá vec drží alebo ju držala v čase zániku nehnuteľnosti alebo ju previedla na osobu, ktorá nehnuteľnosť podľa tohto zákona nevydáva. Ak túto osobu nemožno zistiť alebo ak touto osobou je rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia, náhradu poskytne štát prostredníctvom pozemkového fondu (§ 17 ods. 1) podľa všeobecne záväzného právneho predpisu.13a) Taktiež náhradu podľa § 14 a 15 poskytne štát, ak bývalé národné výbory alebo Zbor povereníkov previedli hospodárske budovy a rodinné domčeky do vlastníctva fyzických osôb.
(3)
Oprávnená osoba vyzve na vydanie náhrady najneskôr v lehotách uvedených v § 13. Ak právo na náhradu závisí od rozhodnutia okresného úradu alebo súdu, končí sa táto lehota uplynutím troch rokov od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, inak právo oprávnenej osoby na náhradu zaniká.
(4)
Náhrada sa poskytne oprávnenej osobe do šiestich mesiacov odo dňa doručenia výzvy. Náhrada spočíva vo veciach, ktoré osoba povinná na poskytnutie náhrady vlastní, prípadne v podiele na imaní tejto osoby, a to až do výšky hodnoty pôvodných nehnuteľností a trvalých porastov, ak sa účastníci nedohodnú inak. Ak sa náhrada poskytne prevodom nehnuteľností, postupuje sa podľa osobitných predpisov13b); dane a poplatky súvisiace s takýmto prevodom sa nevyrubujú.
(5)
Spôsob náhrady sa musí dohodnúť do 60 dní od podania písomnej výzvy oprávnenou osobou, ak nárok nebol uspokojený skôr. So súhlasom oprávnenej osoby možno záväzky voči nej vyporiadať aj po tomto termíne. Ak sa náhrada poskytuje v pozemkoch, nárok oprávnenej osoby na náhradu nemožno previesť na tretiu osobu.
(6)
Postup pozemkového fondu pri poskytovaní náhradných pozemkov podrobnejšie upraví vláda Slovenskej republiky nariadením.
16. §
(1)
Azokért a telkekért, amelyeket e törvény szerint nem adnak ki, és amelyekért a jogosult nem kapott más telket, az állam nyújt kártérítést. A készpénzbeli kártérítés összegét a Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya rendeletben szabályozza.
(2)
A 14. és 15. § szerinti egyéb kártérítést az a jogi személy (jogutód) nyújtja, amely a dolgot birtokolja, vagy az ingatlan megszűnésekor birtokolta, vagy átruházta egy olyan személyre, aki az ingatlant e törvény szerint nem adja ki. Ha ez a személy nem állapítható meg, vagy ha ez a személy költségvetési szerv vagy támogatott szervezet, a kártérítést az állam nyújtja a földalap (17. § (1) bek.) útján, általános érvényű jogszabály szerint.13a) A 14. és 15. § szerinti kártérítést szintén az állam nyújtja, ha a volt nemzeti bizottságok vagy a Megbízottak Testülete gazdasági épületeket és családi házakat természetes személyek tulajdonába ruháztak át.
(3)
A jogosult legkésőbb a 13. §-ban megjelölt határidőkön belül felszólít a kártérítés kiadására. Ha a kártérítéshez való jog a járási hivatal vagy a bíróság döntésétől függ, ez a határidő a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével jár le, egyébként a jogosult kártérítéshez való joga megszűnik.
(4)
A kártérítést a jogosultnak a felszólítás kézbesítésének napjától számított hat hónapon belül kell nyújtani. A kártérítés a kártérítés nyújtására kötelezett személy tulajdonában lévő dolgokban, esetleg e személy vagyonából való részesedésben áll, mégpedig az eredeti ingatlanok és tartós növényzetek értékének összegéig, ha a felek másként nem állapodnak meg. Ha a kártérítést ingatlanok átruházásával nyújtják, a külön jogszabályok szerint kell eljárni13b); az ilyen átruházással kapcsolatos adók és illetékek nem vethetők ki.
(5)
A kártérítés módjában a jogosult által benyújtott írásbeli felszólítástól számított 60 napon belül meg kell állapodni, ha a jogigényt korábban nem elégítették ki. A jogosult hozzájárulásával a vele szemben fennálló kötelezettségek e határidő után is elszámolhatók. Ha a kártérítést telkekben nyújtják, a jogosult kártérítésre vonatkozó jogigénye harmadik személyre nem ruházható át.
(6)
A földalapnak a pótföldek nyújtására vonatkozó eljárását a Szlovák Köztársaság kormánya rendeletben szabályozza részletesebben.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
§ 17
Pozemkový fond
(1)
Nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu uvedené v § 1 ods. 1 spravuje právnická osoba zriadená zákonom (ďalej len „pozemkový fond") s výnimkou
a)
pozemkov,
1.
na ktorých sa nachádza cintorín,
2.
ktoré sú určené na obranu štátu,14)
3.
ktoré sú chránené podľa osobitných predpisov,16)
4.
ktoré sú súčasťou lesného pôdneho fondu,
5.
podľa osobitného predpisu,16aa)
6.
na ktorých hospodária Národný žrebčín Topoľčianky, štátny podnik, Závodisko, štátny podnik Bratislava, Agrokomplex – Výstavníctvo Nitra, štátny podnik, Plemenárske služby Slovenskej republiky, štátny podnik a LESY Slovenskej republiky, štátny podnik,
7.
ktoré spravuje organizácia ochrany prírody a krajiny,16ab)
b)
nehnuteľností uvedených v § 1 ods. 1 písm. b) a c), s ktorými hospodári Národný žrebčín Topoľčianky, štátny podnik, a Závodisko, štátny podnik Bratislava, Agrokomplex – Výstavníctvo Nitra, štátny podnik, Plemenárske služby Slovenskej republiky, štátny podnik a LESY Slovenskej republiky, štátny podnik a ktoré spravuje organizácia ochrany prírody a krajiny,
c)
pozemkov, ktoré tvoria poľnohospodársky pôdny fond alebo do neho patria, a nehnuteľností podľa § 1 ods. 1, s ktorými na území bývalého Vojenského obvodu Javorina hospodária Vojenské lesy a majetky Slovenskej republiky, štátny podnik.
(2)
Pozemkový fond nespravuje obytné budovy, hospodárske budovy a iné stavby slúžiace lesnej výrobe alebo vodnému hospodárstvu, ktoré s ňou súvisia a ktoré spravujú právnické osoby podľa osobitného predpisu.16a)
(3)
Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, postupuje pozemkový fond pri prevode nehnuteľného majetku štátu podľa osobitných predpisov.17) Do schválenia privatizačného projektu alebo v súlade s ním môže pozemkový fond nehnuteľný majetok dať do užívania iným osobám.
(4)
Ak má o nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu záujem viac fyzických osôb, majú prednosť pri postupe podľa odseku 2 doterajší užívatelia a ďalej samostatne hospodáriaci roľníci. Z ostatných záujemcov majú prednosť osoby trvale bývajúce v obci, v ktorej katastrálnom území sú nehnuteľnosti.
(5)
Pri pochybnostiach o tom, či ide o nehnuteľnosti, na ktoré sa vzťahuje tento zákon, rozhodujú príslušné ústredné orgány štátnej správy republiky.
17. §
A Földalap
(1)
Az 1. § (1) bekezdésében említett, állami tulajdonban lévő ingatlanokat egy törvénnyel létrehozott jogi személy (a továbbiakban: „földalap”) kezeli, kivéve
a)
a telkeket,
1.
amelyeken temető található,
2.
amelyek honvédelmi célokat szolgálnak,14)
3.
amelyek külön jogszabályok szerint védettek,16)
4.
amelyek az erdőgazdálkodási földalap részét képezik,
5.
egy külön jogszabály szerint,16aa)
6.
amelyeken a Národný žrebčín Topoľčianky, állami vállalat, a Závodisko, állami vállalat, Pozsony, az Agrokomplex – Výstavníctvo Nitra, állami vállalat, a Plemenárske služby Slovenskej republiky, állami vállalat és a LESY Slovenskej republiky, állami vállalat gazdálkodik,
7.
amelyeket a természet- és tájvédelmi szervezet kezel,16ab)
b)
az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett ingatlanokat, amelyekkel a Národný žrebčín Topoľčianky, állami vállalat, a Závodisko, állami vállalat, Pozsony, az Agrokomplex – Výstavníctvo Nitra, állami vállalat, a Plemenárske služby Slovenskej republiky, állami vállalat és a LESY Slovenskej republiky, állami vállalat gazdálkodik, és amelyeket a természet- és tájvédelmi szervezet kezel,
c)
a mezőgazdasági földalapot képező vagy ahhoz tartozó telkeket, és az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokat, amelyekkel a volt Javorina Katonai Körzet területén a Vojenské lesy a majetky Slovenskej republiky, állami vállalat gazdálkodik.
(2)
A földalap nem kezeli azokat a lakóépületeket, gazdasági épületeket és más, erdőgazdálkodási vagy vízgazdálkodási célokat szolgáló, azokkal összefüggő építményeket, amelyeket külön jogszabály szerint jogi személyek kezelnek.16a)
(3)
Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, a földalap az állami ingatlanvagyon átruházása során külön jogszabályok szerint jár el.17) A privatizációs projekt jóváhagyásáig vagy azzal összhangban a földalap az ingatlanvagyont más személyek használatába adhatja.
(4)
Ha az állami tulajdonban lévő ingatlan iránt több természetes személy is érdeklődik, a (2) bekezdés szerinti eljárás során elsőbbséget élveznek az eddigi használók, majd az önállóan gazdálkodó parasztok. A többi érdeklődő közül azok a személyek élveznek elsőbbséget, akik állandó lakóhellyel rendelkeznek abban a községben, amelynek kataszteri területén az ingatlanok találhatók.
(5)
Kétség esetén arról, hogy e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokról van-e szó, a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervei döntenek.
§ 18
 
Pokiaľ nie je známy vlastník nehnuteľnosti, je pozemkový fond alebo správca lesného majetku vo vlastníctve štátu17a) (ďalej len „správca“) oprávnený dať nehnuteľnosť do užívania vhodným záujemcom; odplata za toto užívanie je príjmom fondu alebo správcu dovtedy, než vlastník uplatní svoje práva k tejto nehnuteľnosti.
18. §
 
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa ismeretlen, a földalap vagy az állami tulajdonban lévő erdővagyon kezelője17a) (a továbbiakban: „kezelő”) jogosult az ingatlant megfelelő érdeklődők használatába adni; e használat ellenértéke az alap vagy a kezelő bevétele mindaddig, amíg a tulajdonos nem érvényesíti ezen ingatlanhoz fűződő jogait.
§ 19
Pozemkové úpravy
(1)
Pozemkovými úpravami sú zmeny v usporiadaní pozemkov na určitom území vykonané za účelom vytvorenia pôdne ucelených hospodárskych jednotiek podľa potrieb jednotlivých vlastníkov pôdy a s ich súhlasom a podľa celospoločenských požiadaviek na tvorbu krajiny, životného prostredia a na investičnú výstavbu.
(2)
O vykonaní pozemkových úprav a v súvislosti s tým o výmene alebo prechode vlastníckych práv, o určení hraníc pozemkov alebo o zriadení, prípadne zrušení vecného bremena k dotknutým pozemkom rozhoduje okresný úrad na základe dohody vlastníkov. V prípade, že sa vlastníci nedohodnú, rozhoduje okresný úrad za podmienok ustanovených zákonom. Rozhodnutie okresného úradu preskúma na návrh účastníka súd.
(3)
Konanie o pozemkových úpravách upravujú zákony národných rád.
19. §
Földrendezés
(1)
A földrendezés a telkek elrendezésének megváltoztatása egy adott területen, amelynek célja mezőgazdaságilag egységes gazdasági egységek létrehozása az egyes földtulajdonosok szükségletei és hozzájárulásuk szerint, valamint a tájrendezésre, a környezetvédelemre és a beruházási építkezésekre vonatkozó össztársadalmi követelményeknek megfelelően.
(2)
A földrendezés végrehajtásáról és ezzel összefüggésben a tulajdonjogok cseréjéről vagy átszállásáról, a telkek határainak meghatározásáról vagy az érintett telkeken fennálló dologi teher létesítéséről, illetve megszüntetéséről a járási hivatal dönt a tulajdonosok megállapodása alapján. Abban az esetben, ha a tulajdonosok nem állapodnak meg, a járási hivatal a törvényben meghatározott feltételek mellett dönt. A járási hivatal határozatát a fél indítványára a bíróság felülvizsgálja.
(3)
A földrendezési eljárást a nemzeti tanácsok törvényei szabályozzák.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
OSOBITNÉ, PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
Különleges, átmeneti és záró rendelkezések
§ 20
Náhrada živého a mŕtveho inventára
(1)
Na zabezpečenie prevádzky poľnohospodárskej alebo lesnej výroby má pôvodný vlastník živého a mŕtveho inventára, ako aj zásob právo na ich náhradu, pokiaľ ich vniesol do poľnohospodárskeho družstva alebo mu boli odňaté v období od 25. februára 1948 do 1. januára 1990. Ak pôvodný vlastník zomrel alebo ak bol vyhlásený za mŕtveho, má právo požadovať náhradu na zabezpečenie prevádzky poľnohospodárskej alebo lesnej výroby ďalšia oprávnená osoba uvedená v § 4 ods. 2.
(2)
Povinnosť poskytnúť náhradu podľa odseku 1 má právnická osoba, ktorá tieto veci prevzala, alebo jej právny nástupca, a to v lehote 60 dní, ak sa účastníci nedohodnú inak. Ak túto osobu nemožno zistiť, poskytne náhradu štát prostredníctvom pozemkového fondu podľa osobitného predpisu.13a) V prípade, že táto právnická osoba uhradila štátu hodnotu živého a mŕtveho inventára a zásob, má právo na preplatenie sumy, ktorú ako náhradu zaplatila, voči štátu; tento nárok možno uplatniť na príslušnom ústrednom orgáne štátnej správy republiky v lehote 60 dní od poskytnutia náhrady.
(3)
Náhrada sa poskytne vo veciach toho istého alebo porovnateľného druhu, akosti a v množstve primeranom prevzatej časti nehnuteľnosti na zabezpečenie prevádzky poľnohospodárskej alebo lesnej výroby; ak to nie je možné, poskytne sa náhrada v službách na zabezpečenie poľnohospodárskej alebo lesnej výroby, prípadne podielom na imaní právnickej osoby uvedenej v odseku 2, a to až do výšky hodnoty odňatých vecí v cenách ku dňu účinnosti tohto zákona, prípadne náhrada v inej forme. Od ustanovenej náhrady sa odpočíta náhrada za živý a mŕtvy inventár a za zásoby, vyplatená pred účinnosťou tohto zákona. Ak nedôjde k dohode, rozhodne na návrh súd.
(4)
V prípade, že nehnuteľnosti nie sú v užívaní právnickej osoby podľa odseku 2, ktorá má poskytnúť náhradu podľa odseku 1, môže oprávnená osoba žiadať od tejto právnickej osoby náhradu odňatého živého a mŕtveho inventára na zabezpečenie poľnohospodárskej výroby bez obmedzení uvedených v odseku 3.
(5)
Právo na náhradu zaniká, ak sa neuplatní v lehotách uvedených v § 13. Ak náhradu poskytuje štát prostredníctvom pozemkového fondu, právo na náhradu zaniká, ak sa neuplatní na pozemkovom fonde do šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona. Ak oprávnená osoba neuplatnila nárok pre pochybnosť, kto je povinnou osobou, právo na náhradu zaniká, ak sa neuplatní u povinnej osoby do šiestich mesiacov odo dňa právoplatnosti rozhodnutia Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“) podľa § 21b ods. 2.
(6)
Vláda Českej republiky a vláda Slovenskej republiky ustanovia spôsob výpočtu výšky náhrad za veci uvedené v odseku 1 pre prípad, keď nemožno preukázať odňatie alebo vnesenie týchto vecí alebo nemožno určiť ich súčasnú hodnotu.
20. §
Az élő- és holtleltár megtérítése
(1)
A mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés működésének biztosítása érdekében az élő- és holtleltár, valamint a készletek eredeti tulajdonosának joga van azok megtérítésére, amennyiben azokat bevitte a mezőgazdasági szövetkezetbe, vagy azokat tőle 1948. február 25. és 1990. január 1. közötti időszakban elvették. Ha az eredeti tulajdonos elhunyt, vagy holttá nyilvánították, a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés működésének biztosítására a 4. § (2) bekezdésében említett további jogosult személy jogosult kártérítést követelni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kártérítés nyújtásának kötelezettsége azt a jogi személyt vagy jogutódját terheli, amely ezeket a dolgokat átvette, mégpedig 60 napos határidőn belül, ha a felek másként nem állapodnak meg. Ha ez a személy nem állapítható meg, a kártérítést az állam nyújtja a földalap útján, külön jogszabály szerint.13a) Abban az esetben, ha ez a jogi személy megtérítette az államnak az élő- és holtleltár, valamint a készletek értékét, joga van az állammal szemben visszatéríttetni azt az összeget, amelyet kártérítésként kifizetett; ezt az igényt a köztársaság illetékes központi államigazgatási szervénél lehet érvényesíteni a kártérítés nyújtásától számított 60 napon belül.
(3)
A kártérítést azonos vagy összehasonlítható fajtájú, minőségű dolgokban, az átvett ingatlanrészhez arányos mennyiségben kell nyújtani a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés működésének biztosítására; ha ez nem lehetséges, a kártérítést a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelés biztosítására szolgáló szolgáltatásokban, esetleg a (2) bekezdésben említett jogi személy vagyonából való részesedésben kell nyújtani, mégpedig az elvett dolgoknak az e törvény hatálybalépésének napján érvényes árakon számított értékéig, esetleg más formában. A megállapított kártérítésből le kell vonni az élő- és holtleltárért, valamint a készletekért e törvény hatálybalépése előtt kifizetett kártérítést. Ha nem jön létre megállapodás, indítványra a bíróság dönt.
(4)
Abban az esetben, ha az ingatlanok nem a (2) bekezdés szerinti, az (1) bekezdés szerinti kártérítés nyújtására kötelezett jogi személy használatában vannak, a jogosult személy kérheti ettől a jogi személytől az elvett élő- és holtleltár megtérítését a mezőgazdasági termelés biztosítására a (3) bekezdésben említett korlátozások nélkül.
(5)
A kártérítéshez való jog megszűnik, ha azt nem érvényesítik a 13. §-ban megjelölt határidőkön belül. Ha a kártérítést az állam nyújtja a földalap útján, a kártérítéshez való jog megszűnik, ha azt nem érvényesítik a földalapnál e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül. Ha a jogosult személy azért nem érvényesítette igényét, mert kétséges volt, hogy ki a kötelezett személy, a kártérítéshez való jog megszűnik, ha azt nem érvényesítik a kötelezett személynél a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának (a továbbiakban: „minisztérium”) a 21b. § (2) bekezdése szerinti határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül.
(6)
A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya megállapítja az (1) bekezdésben említett dolgokért járó kártérítések összegének kiszámítási módját arra az esetre, ha e dolgok elvételét vagy bevitelét nem lehet bizonyítani, vagy ha azok jelenlegi értékét nem lehet meghatározni.
§ 21
 
Ak oprávnených osôb je viac a nárok na vydanie veci uplatnia len niektoré z nich, vydá sa im vec celá.
21. §
 
Ha több jogosult személy van, és a dolog kiadására vonatkozó igényt csak néhányuk érvényesíti, a dolgot teljes egészében nekik adják ki.
§ 21a
(1)
Správne a notárske poplatky súvisiace s vydaním nehnuteľnosti sa nevyrubujú.
(2)
Oprávnená osoba domáhajúca sa svojho práva podľa tohto zákona proti povinnej osobe je oslobodená od súdnych poplatkov. Oslobodená od súdnych poplatkov je aj osoba domáhajúca sa svojho práva podľa § 8, ak súd rozhodol v jej prospech.
(3)
Nevyhnutné náklady spojené s rozhodovacou činnosťou a vydávaním náhradných pozemkov spojené s ocenením vecí, identifikáciou parciel a vymeraním pozemkov uhrádza štát prostredníctvom pozemkového fondu.
21.a §
(1)
Az ingatlan kiadásával kapcsolatos közigazgatási és közjegyzői illetékek nem vethetők ki.
(2)
Az e törvény szerint a kötelezett személlyel szemben jogát érvényesítő jogosult személy mentesül a bírósági illetékek alól. Mentesül a bírósági illetékek alól az a személy is, aki a 8. § szerint érvényesíti jogát, ha a bíróság a javára döntött.
(3)
A döntéshozatali tevékenységgel és a pótföldek kiadásával kapcsolatos, a dolgok értékelésével, a földrészletek azonosításával és a telkek kimérésével összefüggő elkerülhetetlen költségeket az állam téríti a földalap útján.
§ 21b
(1)
Ak je pochybnosť o tom, kto je povinnou osobou podľa § 5 a 16 ods. 2, rozhodne príslušný okresný úrad.
(2)
Ak je pochybnosť o tom, kto je povinnou osobou na poskytnutie náhrady podľa § 20, rozhodne ministerstvo.
(3)
Rozhodnutia podľa odsekov 1 a 2 vydané v správnom konaní nepodliehajú preskúmaniu súdom.
(4)
Ak sa v konaní podľa odsekov 1 a 2 nezistí povinná osoba, náhradu poskytne štát prostredníctvom pozemkového fondu v súčinnosti s právnickými osobami podľa osobitného zákona,16) ak ide o náhradu za pozemok, ktorý tvorí súčasť lesného pôdneho fondu2) podľa všeobecne záväzného právneho predpisu.13a)
21.b §
(1)
Ha kétség merül fel afelől, hogy ki a kötelezett személy az 5. § és a 16. § (2) bekezdése szerint, az illetékes járási hivatal dönt.
(2)
Ha kétség merül fel afelől, hogy ki a 20. § szerinti kártérítés nyújtására kötelezett személy, a minisztérium dönt.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés szerint közigazgatási eljárásban hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának nincs helye.
(4)
Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban a kötelezett személy nem állapítható meg, a kártérítést az állam nyújtja a Földalapon keresztül, a külön törvény16) szerinti jogi személyekkel együttműködve, amennyiben olyan földterületért járó kártérítésről van szó, amely az általános érvényű jogszabály13a) szerint az erdőgazdasági földalap2) részét képezi.
§ 22
Zánik niektorých užívacích práv
(1)
Dňom účinnosti tohto zákona zanikajú tieto práva k majetku uvedenému v § 1 ods. 1:
a)
právo družstevného užívania k združeným pozemkom vlastníkov, ktorí nie sú členmi poľnohospodárskeho družstva,18)
b)
právo užívania pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby,19)
c)
právo užívania na zabezpečenie lesnej výroby a ostatných funkcií lesa,20)
d)
právo bezplatného užívania rybníkov,21)
e)
právo trvalého užívania nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu,22)
f)
právo hospodárenia k nehnuteľnostiam vo vlastníctve štátu.23)
(2)
Ak medzi doterajším užívateľom a vlastníkom poľnohospodárskeho a lesného pozemku nedošlo k inej dohode, vznikne dňom účinnosti tohto zákona alebo dňom, keď bol pozemok podľa druhej časti tohto zákona vydaný, medzi nimi nájomný vzťah, ktorý možno vypovedať k 1. októbru bežného roka; to neplatí, ak ide o lesné pozemky, na ktoré sa vzťahujú odseky 3 a 4. V roku 1991 a 1992 môžu vlastníci na vykonávanie poľnohospodárskej výroby vypovedať nájomný vzťah k 1. októbru 1991 alebo k 1. októbru 1992 výpoveďou doručenou najneskôr do jedného mesiaca pred týmto dňom.
(3)
Nájomný vzťah k lesnému pozemku, ktorý vznikol podľa odseku 2, zaniká
a)
výpoveďou vlastníka,
b)
dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o schválení vykonania projektu pozemkových úprav alebo neskorším dňom uvedeným v tomto rozhodnutí,23a) alebo
c)
dohodou.
(4)
Nájomný vzťah k lesnému pozemku, ktorý vznikol podľa odseku 2, možno vypovedať k 1. januáru, ak § 34e ods. 2 neustanovuje inak. Výpovedná lehota je jeden rok, ak odsek 5 neustanovuje inak.
(5)
Ak sa na pozemku nachádzajú trvalé kultúry patriace k nevyhnutnému rastlinnému genofondu, ak pozemok slúži výlučne na vyšľachtenie nových odrôd rastlín23b) alebo ak sú na pozemku semenné sady lesných drevín alebo lesnícke arboréta, výpovedná lehota pri výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, podanej vlastníkom sa nemôže skončiť skôr, ako sa dosiahne účel, na ktorý sa pozemok užíval k 1. februáru 1992.
(6)
Na lesný pozemok, ku ktorému vznikol nájomný vzťah podľa odseku 2, sa primerane vzťahuje § 5 ods. 3.
(7)
Podielový spoluvlastník, ktorý nevlastní nadpolovičný spoluvlastnícky podiel na lesnom pozemku, je povinný predložiť k výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, písomný súhlas spoluvlastníkov, ktorých spoluvlastnícky podiel spolu s jeho spoluvlastníckym podielom dosiahne nadpolovičný spoluvlastnícky podiel. Ak podielový spoluvlastník vlastní nadpolovičný spoluvlastnícky podiel k lesnému pozemku, súhlas podľa prvej vety nie je potrebný. Pri ucelenej lesnej časti podľa § 22a ods. 1 je vlastník alebo združenie vlastníkov23c) alebo pozemkové spoločenstvo23d) (ďalej len „združenie“) povinné predložiť k výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, písomný súhlas spoluvlastníkov podľa prvej vety k nadpolovičnej výmere pozemkov v ucelenej lesnej časti.
(8)
K výpovedi z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, sú vlastník alebo združenie okrem písomného súhlasu podľa odseku 7 povinní predložiť aj doklady preukazujúce údaje o vlastníctve s uvedením názvu katastrálneho územia, čísla parcely a označenia vlastníka k lesnému pozemku alebo pozemkom, ktoré v celosti dosiahnu minimálnu výmeru podľa § 22a ods. 1.
(9)
Výška nájomného za lesný pozemok z nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, sa určí podľa všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorý vydá ministerstvo.
(10)
Ak nájomný vzťah k lesnému pozemku, ktorý vznikol podľa odseku 2, zanikne podľa odseku 3 písm. b), vlastník môže požiadať o úhradu nájomného podľa odseku 9 v lehote odo dňa nariadenia vykonania projektu pozemkových úprav23e) do dňa nadobudnutia vlastníctva k novým pozemkom.23f)
(11)
Ak medzi doterajším užívateľom a vlastníkom nehnuteľností okrem poľnohospodárskeho pozemku a lesného pozemku nedošlo k inej dohode, vznikne dňom účinnosti tohto zákona alebo dňom, keď bola nehnuteľnosť podľa druhej časti tohto zákona vydaná, medzi nimi nájomný vzťah, ktorý možno kedykoľvek vypovedať. Výpovedná lehota je tri mesiace. Výpovedná lehota začne plynúť prvým dňom mesiaca nasledujúceho po doručení výpovede.
(12)
Na uplatňovanie práv podľa odsekov 1 až 11 sa primerane vzťahuje § 4a ods. 1.
22. §
Egyes használati jogok megszűnése
(1)
E törvény hatálybalépésének napjával megszűnnek az 1. § (1) bekezdésében említett vagyonhoz fűződő alábbi jogok:
a)
a mezőgazdasági szövetkezetnek18) nem tagjai olan tulajdonosok egyesített földterületeihez fűződő szövetkezeti használati jog,
b)
a föld és más mezőgazdasági vagyon termelés biztosítására szolgáló használati joga,19)
c)
az erdőgazdálkodási termelés és az erdő egyéb funkcióinak biztosítására szolgáló használati jog,20)
d)
a halastavak ingyenes használati joga,21)
e)
az állami tulajdonban lévő ingatlan tartós használati joga,22)
f)
az állami tulajdonban lévő ingatlanokhoz fűződő gazdálkodási jog.23)
(2)
Amennyiben az eddigi használó és a mezőgazdasági és erdőterület tulajdonosa között más megállapodás nem jött létre, e törvény hatálybalépésének napjával vagy azzal a nappal, amelyen a földterületet e törvény második része szerint kiadták, bérleti viszony jön létre közöttük, amely a folyó év október 1-jével mondható fel; ez nem érvényes, ha olyan erdőterületekről van szó, amelyekre a (3) és (4) bekezdés vonatkozik. 1991-ben és 1992-ben a tulajdonosok a mezőgazdasági termelés végzése céljából a bérleti viszonyt 1991. október 1-jével vagy 1992. október 1-jével mondhatják fel, legkésőbb e nap előtt egy hónappal kézbesített felmondással.
(3)
A (2) bekezdés szerint létrejött, erdőterületre vonatkozó bérleti viszony megszűnik
a)
a tulajdonos felmondásával,
b)
a telekrendezési projekt végrehajtásának jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával vagy az e határozatban megjelölt későbbi nappal,23a) vagy
c)
megállapodással.
(4)
A (2) bekezdés szerint létrejött, erdőterületre vonatkozó bérleti viszony január 1-jével mondható fel, ha a 34e. § (2) bekezdése másként nem rendelkezik. A felmondási idő egy év, ha az (5) bekezdés másként nem rendelkezik.
(5)
Ha a földterületen az elengedhetetlen növényi génállományhoz tartozó évelő kultúrák találhatók, ha a földterület kizárólag új növényfajták nemesítésére23b) szolgál, vagy ha a földterületen erdei fafajok magtermő gyümölcsösei vagy erdészeti arborétumok vannak, a (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony tulajdonos általi felmondása esetén a felmondási idő nem érhet véget korábban, mint ahogy elérik azt a célt, amelyre a földterületet 1992. február 1-jén használták.
(6)
A (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszonnyal érintett erdőterületre megfelelően alkalmazandó az 5. § (3) bekezdése.
(7)
Az az osztott társtulajdonos, aki nem rendelkezik az erdőterület többségi tulajdoni hányadával, köteles a (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony felmondásához benyújtani azon társtulajdonosok írásbeli hozzájárulását, akiknek tulajdoni hányada az ő tulajdoni hányadával együtt eléri a többségi tulajdoni hányadot. Ha az osztott társtulajdonos rendelkezik az erdőterület többségi tulajdoni hányadával, az első mondat szerinti hozzájárulás nem szükséges. A 22a. § (1) bekezdése szerinti egybefüggő erdőrész esetében a tulajdonos vagy a tulajdonosok társulása23c) vagy a birtokossági társulat23d) (a továbbiakban: „társulás”) köteles a (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony felmondásához benyújtani a társtulajdonosok első mondat szerinti írásbeli hozzájárulását az egybefüggő erdőrészben lévő földterületek többségi területnagyságához.
(8)
A (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony felmondásához a tulajdonos vagy a társulás a (7) bekezdés szerinti írásbeli hozzájáruláson kívül köteles benyújtani a tulajdonjogra vonatkozó adatokat igazoló okmányokat is, feltüntetve a kataszteri terület megnevezését, a parcella számát és a tulajdonos megjelölését azon erdőterületre vagy földterületekre vonatkozóan, amelyek együttesen elérik a 22a. § (1) bekezdése szerinti minimális területnagyságot.
(9)
A (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszonyból származó erdőterület bérleti díjának összegét a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály szerint kell meghatározni.
(10)
Ha a (2) bekezdés szerint létrejött, erdőterületre vonatkozó bérleti viszony a (3) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, a tulajdonos a (9) bekezdés szerinti bérleti díj megtérítését a telekrendezési projekt végrehajtásának elrendelésének napjától23e) az új földterületek tulajdonjogának megszerzésének napjáig23f) terjedő határidőn belül kérheti.
(11)
Amennyiben az eddigi használó és a mezőgazdasági és erdőterületen kívüli ingatlanok tulajdonosa között más megállapodás nem jött létre, e törvény hatálybalépésének napjával vagy azzal a nappal, amelyen az ingatlant e törvény második része szerint kiadták, bérleti viszony jön létre közöttük, amely bármikor felmondható. A felmondási idő három hónap. A felmondási idő a felmondás kézbesítését követő hónap első napjával kezdődik.
(12)
Az (1)–(11) bekezdés szerinti jogok érvényesítésére megfelelően alkalmazandó a 4a. § (1) bekezdése.
§ 22a
(1)
Lesné pozemky užívané podľa doterajších predpisov sa odovzdávajú vlastníkom predovšetkým v ucelených lesných častiach, ktorými sú jednotky priestorového rozdelenia lesa podľa osobitného predpisu,23g) bez vyznačovania jednotlivých pozemkov. Najmenšia odovzdávaná výmera pozemku alebo ucelenej lesnej časti je 0,5 ha,23h) ak odsek 10 neustanovuje inak.
(2)
Na obstaranie spoločných vecí súvisiacich s odovzdaním lesného pozemku podľa odseku 1 si vlastníci môžu založiť združenie. Na ďalšie využívanie odovzdaného lesného pozemku sa uplatňuje osobitný predpis.23i)
(3)
Ak je daná výpoveď podľa § 22 ods. 3 písm. a), o odovzdaní a prevzatí lesného pozemku sa medzi doterajším užívateľom a vlastníkom alebo združením uzatvorí písomná dohoda o odovzdaní a prevzatí lesného pozemku (ďalej len „dohoda o odovzdaní a prevzatí“), ktorá obsahuje
a)
spôsob úhrady nájomného,
b)
lehotu na úhradu nájomného, ktorá nesmie presiahnuť 60 dní odo dňa jej uzatvorenia, ak nie je dohodnuté inak,
c)
kópiu nájomnej zmluvy podľa odseku 13, ak súčasťou odovzdávaných lesných pozemkov sú pozemky alebo podiely vo vlastníctve štátu alebo nezistených vlastníkov,23j)
d)
spôsob zabezpečenia úloh podľa osobitného predpisu23k) a
e)
dátum, ku ktorému dôjde k odovzdaniu a prevzatiu obhospodarovania lesa.
(4)
Na účely uzatvorenia dohody o odovzdaní a prevzatí je vlastník alebo združenie povinné zabezpečiť súčinnosť na spoločnom vyznačení23l) alebo vytýčení23m) hranice obhospodarovania lesa v teréne; o vyznačení alebo vytýčení hranice sa vyhotoví záznam.
(5)
Ak nedôjde k dohode o vyznačení priebehu hranice obhospodarovania lesa, náklady na vytýčenie hranice obhospodarovania lesa znáša vlastník alebo združenie a doterajší užívateľ rovnakým dielom.
(6)
Doterajší užívateľ do 60 dní odo dňa doručenia výpovede podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo odo dňa doručenia oznámenia podľa § 34e ods. 1 alebo 2 preskúma doklady predložené vlastníkom alebo združením a ak je to potrebné, vyzve vlastníka alebo združenie na ich doplnenie alebo opravu v lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa doručenia výzvy, a súčasne vlastníka alebo združenie poučí o právnych následkoch nekonania.
(7)
Ak nedôjde k uzatvoreniu dohody o odovzdaní a prevzatí, výpovedná lehota uplynula a nevzniká iný nájomný vzťah, orgán štátnej správy lesného hospodárstva na základe oznámenia doterajšieho užívateľa rozhodne o osobitnom obhospodarovaní lesa;23n) doterajší užívateľ je do vykonateľnosti tohto rozhodnutia povinný zabezpečiť odborné hospodárenie v lesoch.
(8)
Pri odovzdávaní lesného pozemku podľa odseku 1 sa vysporiadajú so združením reštitučné nároky vlastníka a štátu; na postup združenia sa primerane vzťahujú odseky 2 až 7, 9 až 14 a § 22.
(9)
Postup podľa odsekov 7 a 8 sa primerane vzťahuje aj na zánik nájomného vzťahu podľa § 22 ods. 3 písm. c).
(10)
Lesné pozemky sa nemusia odovzdať v ucelených častiach, ak vznikne iný nájomný vzťah alebo ak vlastník alebo združenie preukáže doterajšiemu užívateľovi, že bezprostredne po zániku nájomného vzťahu, ktorý vznikol podľa odseku 2, zabezpečí odborné hospodárenie v lese podľa osobitného predpisu23i) odborným lesným hospodárom,23o) ktorý zabezpečuje túto činnosť v poraste na bezprostredne susediacom lesnom pozemku alebo lesných pozemkoch, pričom spoločná výmera týchto pozemkov v poraste dosiahne v celosti minimálne výmeru podľa odseku 1.
(11)
Postup podľa odseku 1 sa nepoužije, ak odovzdaním lesných pozemkov nedôjde k narušeniu racionálneho lesného hospodárenia alebo k narušeniu trvalej udržateľnosti pozemkov ako prírodného zdroja. K narušeniu podľa prvej vety nedôjde, ak odovzdávaný lesný pozemok alebo lesné pozemky dosiahnu spolu s bezprostredne susedným lesným pozemkom v celosti výmeru podľa odseku 1; to neplatí, ak ide o samostatné lesné pozemky mimo súvislého komplexu lesných pozemkov.
(12)
Vlastník alebo združenie, ktoré predložilo doklady podľa § 22 ods. 7 alebo 8, môže počas plynutia výpovednej lehoty obmedziť rozsah užívania lesného pozemku doterajším užívateľom. Užívanie lesného pozemku doterajším užívateľom nemožno obmedziť v rozsahu, v ktorom sa týka plnenia povinnosti podľa osobitného predpisu.23p)
(13)
Ak sa v ucelenej časti podľa odseku 1 odovzdávajú užívacie práva aj k lesnému pozemku alebo jeho časti, ktorý je vo vlastníctve štátu alebo vo vlastníctve nezistených vlastníkov,23j) doterajší užívateľ, ktorý ho má v správe, uzatvorí s vlastníkom alebo združením, ktorému sa užívacie práva k tomuto lesnému pozemku alebo jeho časti odovzdávajú, nájomnú zmluvu; nájomná zmluva podľa osobitného predpisu23q) musí byť uzatvorená najneskôr pri podpise dohody o odovzdaní a prevzatí.
(14)
Na uplatňovanie práv podľa odsekov 1 až 13 sa primerane vzťahuje § 4a ods. 1.
22.a §
(1)
Az eddigi előírások szerint használt erdőterületek a tulajdonosoknak elsősorban egybefüggő erdőrészekben kerülnek átadásra, amelyek a külön előírás23g) szerinti erdő területi felosztásának egységei, az egyes földterületek kijelölése nélkül. A földterület vagy az egybefüggő erdőrész legkisebb átadandó területnagysága 0,5 ha,23h) ha a (10) bekezdés másként nem rendelkezik.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti erdőterület átadásával kapcsolatos közös ügyek intézésére a tulajdonosok társulást alapíthatnak. Az átadott erdőterület további hasznosítására külön előírás23i) vonatkozik.
(3)
Ha a 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerint felmondás történik, az erdőterület átadásáról és átvételéről az eddigi használó és a tulajdonos vagy a társulás között írásbeli megállapodás jön létre az erdőterület átadásáról és átvételéről (a továbbiakban: „átadás-átvételi megállapodás”), amely tartalmazza
a)
a bérleti díj megfizetésének módját,
b)
a bérleti díj megfizetésének határidejét, amely nem haladhatja meg a megkötésétől számított 60 napot, ha másként nem állapodnak meg,
c)
a (13) bekezdés szerinti bérleti szerződés másolatát, ha az átadandó erdőterületek részét képezik állami tulajdonban vagy azonosítatlan tulajdonosok23j) tulajdonában lévő földterületek vagy tulajdoni hányadok,
d)
a külön előírás23k) szerinti feladatok biztosításának módját és
e)
az erdőgazdálkodás átadásának és átvételének időpontját.
(4)
Az átadás-átvételi megállapodás megkötése céljából a tulajdonos vagy a társulás köteles biztosítani az együttműködést az erdőgazdálkodási határ közös kijelölésénél23l) vagy kitűzésénél23m) a terepen; a határ kijelöléséről vagy kitűzéséről jegyzőkönyv készül.
(5)
Ha nem jön létre megállapodás az erdőgazdálkodási határvonal kijelöléséről, az erdőgazdálkodási határ kitűzésének költségeit a tulajdonos vagy a társulás és az eddigi használó egyenlő arányban viseli.
(6)
Az eddigi használó a 22. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felmondás kézbesítésétől vagy a 34e. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti értesítés kézbesítésétől számított 60 napon belül felülvizsgálja a tulajdonos vagy a társulás által benyújtott okmányokat, és ha szükséges, felszólítja a tulajdonost vagy a társulást azok kiegészítésére vagy kijavítására a felszólítás kézbesítésétől számított legalább 30 napos határidőn belül, és egyúttal tájékoztatja a tulajdonost vagy a társulást a mulasztás jogkövetkezményeiről.
(7)
Ha nem jön létre átadás-átvételi megállapodás, a felmondási idő lejárt, és nem jön létre más bérleti viszony, az erdőgazdálkodási államigazgatási szerv az eddigi használó bejelentése alapján határoz a különleges erdőgazdálkodásról;23n) az eddigi használó e határozat végrehajthatóságáig köteles biztosítani a szakszerű erdőgazdálkodást.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti erdőterület átadásakor a társulással elszámolásra kerülnek a tulajdonos és az állam restitúciós igényei; a társulás eljárására megfelelően alkalmazandó a (2)–(7), (9)–(14) bekezdés és a 22. §.
(9)
A (7) és (8) bekezdés szerinti eljárás megfelelően alkalmazandó a 22. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti bérleti viszony megszűnésére is.
(10)
Az erdőterületeket nem kell egybefüggő részekben átadni, ha más bérleti viszony jön létre, vagy ha a tulajdonos vagy a társulás bizonyítja az eddigi használónak, hogy a (2) bekezdés szerint létrejött bérleti viszony megszűnése után közvetlenül biztosítja a szakszerű erdőgazdálkodást a külön előírás23i) szerint egy olyan szakszerű erdőgazdálkodóval,23o) aki ezt a tevékenységet a közvetlenül szomszédos erdőterületen vagy erdőterületeken lévő faállományban biztosítja, miközben ezen földterületek közös területnagysága a faállományban együttesen eléri legalább az (1) bekezdés szerinti minimális területnagyságot.
(11)
Az (1) bekezdés szerinti eljárás nem alkalmazandó, ha az erdőterületek átadása nem vezet a racionális erdőgazdálkodás megzavarásához vagy a földterületek mint természeti erőforrás fenntarthatóságának megzavarásához. Az első mondat szerinti megzavarás nem következik be, ha az átadandó erdőterület vagy erdőterületek a közvetlenül szomszédos erdőterülettel együtt elérik az (1) bekezdés szerinti területnagyságot; ez nem érvényes, ha az egybefüggő erdőterület-komplexumon kívüli önálló erdőterületekről van szó.
(12)
A 22. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti okmányokat benyújtó tulajdonos vagy társulás a felmondási idő alatt korlátozhatja az erdőterület eddigi használó általi használatának terjedelmét. Az erdőterület eddigi használó általi használata nem korlátozható olyan mértékben, amely a külön előírás23p) szerinti kötelezettség teljesítését érinti.
(13)
Ha az (1) bekezdés szerinti egybefüggő részben olyan erdőterülethez vagy annak részéhez fűződő használati jogok is átadásra kerülnek, amely állami tulajdonban vagy azonosítatlan tulajdonosok23j) tulajdonában van, az azt kezelő eddigi használó bérleti szerződést köt azzal a tulajdonossal vagy társulással, amelynek ezen erdőterülethez vagy annak részéhez fűződő használati jogok átadásra kerülnek; a külön előírás23q) szerinti bérleti szerződést legkésőbb az átadás-átvételi megállapodás aláírásakor kell megkötni.
(14)
Az (1)–(13) bekezdés szerinti jogok érvényesítésére megfelelően alkalmazandó a 4a. § (1) bekezdése.
§ 22b
(1)
Investičná lesná cesta je na účely tohto zákona lesná cesta alebo jej časť vrátane stavieb a zariadení, ktoré s ňou súvisia, ktorá bola doterajším užívateľom vybudovaná ako inžinierska stavba23r) alebo ako investícia a je evidovaná v účtovníctve podľa osobitného predpisu.23s)
(2)
Doterajší užívateľ, ktorý spravuje investičnú lesnú cestu, vydá v lehote desiatich pracovných dní odo dňa doručenia žiadosti vlastníka potvrdenie, že lesná cesta sa považuje za investičnú lesnú cestu.
(3)
K vydaným lesným pozemkom alebo k lesným pozemkom, ktoré sa odovzdajú vlastníkom podľa § 9, § 22 a 22a alebo podľa osobitného predpisu,23t) možno bezodplatne odovzdať aj investičné lesné cesty alebo ich časti.
(4)
Doterajší užívateľ, ktorý spravuje investičnú lesnú cestu, môže na základe žiadosti vlastníka alebo združenia podľa § 22a ods. 2 dohodou o vydaní majetku bezodplatne odovzdať vlastníkovi investičnú lesnú cestu alebo jej časť do vlastníctva. Doterajší užívateľ môže ponúknuť odovzdanie investičnej lesnej cesty alebo jej časti vlastníkovi alebo združeniu.
(5)
Doterajší užívateľ, ktorý spravuje investičnú lesnú cestu alebo jej časť, v lehote šiestich mesiacov odo dňa uzatvorenia dohody podľa odseku 4 účtovne vysporiada takto odovzdaný majetok postupom podľa osobitného predpisu.23s)
(6)
Investičná lesná cesta alebo jej časť prechádzajúca pozemkami viacerých vlastníkov prechádza po jej odovzdaní do ich podielového spoluvlastníctva23u) podľa veľkosti podielu investičnej lesnej cesty na lesnom pozemku vlastníka.
(7)
Na nakladanie s majetkom, ktorý tvoria odovzdané investičné lesné cesty alebo ich časti sa vzťahuje osobitný predpis.23v)
(8)
Na postup podľa odsekov 1 až 7 sa primerane vzťahuje § 4a ods. 1.
(9)
Postup podľa odsekov 1 až 8 sa primerane použije na odovzdanie turistického chodníka, ktorý je evidovaný v účtovníctve ako investícia podľa osobitného predpisu.23s)
22.b §
(1)
E törvény alkalmazásában beruházási erdészeti út az az erdészeti út vagy annak része, beleértve a hozzá kapcsolódó építményeket és berendezéseket, amelyet az eddigi használó mérnöki létesítményként23r) vagy beruházásként épített ki, és a külön előírás23s) szerint a könyvelésben nyilvántartott.
(2)
A beruházási erdészeti utat kezelő eddigi használó a tulajdonos kérelmének kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül igazolást ad ki arról, hogy az erdészeti út beruházási erdészeti útnak minősül.
(3)
A 9. §, 22. § és 22a. § vagy a külön előírás23t) szerint a tulajdonosoknak átadandó kiadott erdőterületekhez vagy erdőterületekhez térítésmentesen átadhatók a beruházási erdészeti utak vagy azok részei is.
(4)
A beruházási erdészeti utat kezelő eddigi használó a tulajdonos vagy a 22a. § (2) bekezdése szerinti társulás kérelme alapján vagyonkiadási megállapodással térítésmentesen átadhatja a tulajdonosnak a beruházási erdészeti utat vagy annak részét tulajdonba. Az eddigi használó felajánlhatja a beruházási erdészeti út vagy annak része átadását a tulajdonosnak vagy a társulásnak.
(5)
A beruházási erdészeti utat vagy annak részét kezelő eddigi használó a (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésétől számított hat hónapon belül könyvelésileg elszámolja az így átadott vagyont a külön előírás23s) szerinti eljárással.
(6)
A több tulajdonos földterületén áthaladó beruházási erdészeti út vagy annak része az átadását követően az ő osztott közös tulajdonukba23u) kerül a beruházási erdészeti út tulajdonos erdőterületén lévő hányadának nagysága szerint.
(7)
Az átadott beruházási erdészeti utakat vagy azok részeit képező vagyonnal való rendelkezésre külön előírás23v) vonatkozik.
(8)
Az (1)–(7) bekezdés szerinti eljárásra megfelelően alkalmazandó a 4a. § (1) bekezdése.
(9)
Az (1)–(8) bekezdés szerinti eljárás megfelelően alkalmazandó a külön előírás23s) szerint beruházásként a könyvelésben nyilvántartott turistaútvonal átadására is.
§ 23
 
Právo na náhradu podľa ustanovení § 14 a 16 má aj vlastník obytnej alebo hospodárskej budovy, ktorá bola odstránená alebo znehodnotená v čase užívania organizáciou podľa osobitných predpisov.24) V prípade, že túto budovu odstránila alebo znehodnotila iná právnická osoba než štát, má vlastník právo na finančnú náhradu voči tejto právnickej osobe, pokiaľ sa nedohodnú na inom spôsobe náhrady.
23. §
 
A 14. és 16. § rendelkezései szerinti kártérítésre jogosult az olyan lakó- vagy gazdasági épület tulajdonosa is, amelyet a külön előírások24) szerinti szervezet általi használat idején eltávolítottak vagy értékét csökkentették. Abban az esetben, ha ezt az épületet az államtól eltérő jogi személy távolította el vagy csökkentette az értékét, a tulajdonos pénzbeli kártérítésre jogosult e jogi személlyel szemben, amennyiben nem állapodnak meg más kártérítési módban.
§ 24
Náhrady za trvalé porasty
(1)
V prípade, že trvalé porasty vzišli na pozemkoch v čase ich užívania poľnohospodárskymi alebo lesnými organizáciami podľa osobitných predpisov,24) stávajú sa vlastníctvom vlastníka pozemku dňom skončenia práva užívania; užívateľovi pozemku však patria úžitky z nich po dobu užívania.
(2)
V prípade, že pred prevzatím do užívania poľnohospodárskou alebo lesnou organizáciou neboli na pozemku vysadené iné porovnateľné trvalé porasty tej istej kultúry, má užívateľ právo na náhradu hodnoty novovysadených trvalých porastov v cene ku dňu účinnosti tohto zákona, ak nejde o trvalé porasty vysadené z prostriedkov štátu.
(3)
Na návrh vlastníka, ktorý má uhradiť doterajšiemu užívateľovi hodnotu trvalých porastov podľa odseku 2, vymení pozemkový fond jeho pozemok za iný pozemok vo vlastníctve štátu. Povinnosť nahradiť hodnotu trvalých porastov prechádza v takom prípade na štát.
(4)
Ak na pozemku nie sú ku dňu skončenia práva užívania porovnateľné trvalé porasty, ktoré na ňom boli ku dňu vzniku práva užívania, vlastníkovi patrí náhrada za trvalý porast podľa § 15 ods. 1 až 3.
24. §
Az évelő növényekért járó kártérítés
(1)
Abban az esetben, ha az évelő növények a földterületeken a külön előírások24) szerinti mezőgazdasági vagy erdészeti szervezetek általi használatuk idején létesültek, a használati jog megszűnésének napjával a földterület tulajdonosának tulajdonába kerülnek; a földterület használóját azonban a használat idejére megilletik azok hasznai.
(2)
Amennyiben a mezőgazdasági vagy erdészeti szervezet általi használatbavétel előtt a telken nem telepítettek más, azonos kultúrájú, összehasonlítható évelő növényzetet, a használó jogosult az újonnan telepített évelő növényzet értékének megtérítésére e törvény hatálybalépésének napján érvényes áron, amennyiben nem állami eszközökből telepített évelő növényzetről van szó.
(3)
Annak a tulajdonosnak az indítványára, akinek a (2) bekezdés szerint meg kell térítenie a korábbi használónak az évelő növényzet értékét, a földalap a telkét egy másik, állami tulajdonban lévő telekre cseréli. Az évelő növényzet értékének megtérítési kötelezettsége ilyen esetben az államra száll át.
(4)
Ha a használati jog megszűnésének napján a telken nincsenek olyan összehasonlítható évelő növényzetek, amelyek a használati jog keletkezésének napján rajta voltak, a tulajdonost a 15. § (1)–(3) bekezdése szerinti térítés illeti meg az évelő növényzetért.
Práva vlastníkov a užívateľov budov a pozemkov
Az épületek és telkek tulajdonosainak és használóinak jogai
§ 25
(1)
Vlastník vstupuje do práv a záväzkov prenajímateľa vyplývajúcich z dohody o odovzdaní a prevzatí bytu, z nájmu pozemku alebo zo zmluvy o nájme nebytového priestoru v prevzatej nehnuteľnosti.
(2)
Doterajší užívatelia bytov, pozemkov a nebytových priestorov v prevádzaných nehnuteľnostiach, ktoré slúžia
a)
činnosti diplomatických a konzulárnych misií,
b)
poskytovaniu zdravotníckych a sociálnych služieb,
c)
školstvu,
d)
prevádzke kultúrnych a telovýchovných zariadení,
e)
na pracovnú rehabilitáciu a zamestnanie zdravotne postihnutých osôb,
majú nárok voči vlastníkovi na uzavretie dohody o užívaní bytu, pozemku alebo nájmu nebytových priestorov. V týchto prípadoch môže vlastník dohodu vypovedať najskôr po uplynutí 10 rokov odo dňa účinnosti tohto zákona, ak sa účastníci nedohodnú inak; tento záväzok prechádza na všetkých ďalších vlastníkov v uvedenej dobe.
(3)
Ak sa o výške nájomného a podmienkach jeho platenia vlastník s užívateľom bytu, pozemku alebo nebytových priestorov uvedených v odseku 2 nedohodne, rozhodne o výške nájomného príslušný orgán štátnej správy podľa všeobecne platných cenových predpisov.
25. §
(1)
A tulajdonos belép a bérbeadó azon jogaiba és kötelezettségeibe, amelyek a lakás átadás-átvételéről szóló megállapodásból, a telek bérletéből vagy az átvett ingatlanban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletéről szóló szerződésből erednek.
(2)
Az átruházott ingatlanokban lévő lakások, telkek és nem lakás céljára szolgáló helyiségek korábbi használói, amelyek
a)
diplomáciai és konzuli képviseletek tevékenységét szolgálják,
b)
egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtására szolgálnak,
c)
oktatási célokat szolgálnak,
d)
kulturális és testnevelési létesítmények működtetésére szolgálnak,
e)
egészségkárosult személyek munkarehabilitációjára és foglalkoztatására szolgálnak,
jogosultak a tulajdonossal szemben a lakás, a telek használatáról vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló megállapodás megkötésére. Ezekben az esetekben a tulajdonos a megállapodást leghamarabb e törvény hatálybalépésének napjától számított 10 év elteltével mondhatja fel, hacsak a felek másként nem állapodnak meg; ez a kötelezettség a megadott időn belül minden további tulajdonosra átszáll.
(3)
Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben említett lakás, telek vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használójával nem állapodik meg a bérleti díj összegéről és fizetésének feltételeiről, a bérleti díj összegéről az illetékes államigazgatási szerv dönt az általánosan érvényes ár-előírások szerint.
§ 26
(1)
Dopĺňa sa ustanovenie § 9 ods. 2 zákona č. 116/1990 Zb. o nájme a podnájme nebytových priestorov v znení neskorších predpisov tak, že sa vkladá nové písmeno i), ktoré znie:
„i)
ide o nájom nebytového priestoru v nehnuteľnosti prevedenej pôvodnému vlastníkovi podľa zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku.“.
(2)
Na návrh vlastníka obytnej budovy patriacej k poľnohospodárskej usadlosti uplatnený do troch rokov od účinnosti tohto zákona zruší príslušný orgán právo užívania k bytu alebo rozhodne o jeho vyprataní, ak ho vlastník potrebuje pre seba a osoby blízke na vykonávanie poľnohospodárskej výroby.
26. §
(1)
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és albérletéről szóló 116/1990. Tt. sz. törvény 9. § (2) bekezdése a későbbi előírások szerint módosított szövegében egy új i) ponttal egészül ki, amely a következőképpen szól:
"i)
a földhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló 229/1991. Tt. sz. törvény szerint az eredeti tulajdonosra átruházott ingatlanban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletéről van szó.”.
(2)
A mezőgazdasági birtokhoz tartozó lakóépület tulajdonosának e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül benyújtott indítványára az illetékes szerv megsemmisíti a lakás használati jogát, vagy dönt a kiürítéséről, ha a tulajdonosnak saját maga és közeli személyek számára szüksége van rá a mezőgazdasági termelés folytatásához.
§ 27
(1)
Užívateľ bytu, nebytových priestorov, budovy alebo stavby, ktorý v súlade so stavebnými predpismi vykonal na vlastné náklady úpravy, ktorými sa byt, nebytový priestor, budova alebo stavba zhodnotili, má nárok na náhradu zhodnotenia, ak mu skončí právo ich užívania.
(2)
Ak byt, nebytový priestor, budova alebo stavba sú ku dňu skončenia práva užívania znehodnotené viac, než zodpovedá bežnému opotrebeniu, je užívateľ týchto priestorov povinný uhradiť vlastníkovi bytu, nebytových priestorov, budovy alebo stavby náhradu za toto znehodnotenie.
(3)
Náhrady sa určia podľa cenových predpisov platných ku dňu skončenia práva užívania.
27. §
(1)
Az a lakás-, nem lakás céljára szolgáló helyiség-, épület- vagy építményhasználó, aki az építési előírásokkal összhangban saját költségén olyan átalakításokat végzett, amelyekkel a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, az épület vagy az építmény értékét növelte, jogosult az értéknövelés megtérítésére, ha a használati joguk megszűnik.
(2)
Ha a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, az épület vagy az építmény a használati jog megszűnésének napján a rendes elhasználódás mértékét meghaladóan értékcsökkent, e helyiségek használója köteles megtéríteni a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiség, az épület vagy az építmény tulajdonosának ezt az értékcsökkenést.
(3)
A térítéseket a használati jog megszűnésének napján érvényes ár-előírások szerint kell meghatározni.
§ 28
 
Povinná osoba nemôže proti oprávnenej osobe uplatňovať žiadne finančné alebo iné nároky súvisiace s vydávanými vecami. Takisto oprávnená osoba, ktorej bola vec vydaná, nemôže proti povinnej osobe uplatňovať iné nároky súvisiace s vydávanou vecou, než sú uvedené v tomto zákone.
28. §
 
A kötelezett személy a jogosult személlyel szemben nem érvényesíthet semmilyen, a kiadandó dolgokkal kapcsolatos pénzügyi vagy egyéb követelést. Hasonlóképpen, az a jogosult személy, akinek a dolgot kiadták, a kötelezett személlyel szemben nem érvényesíthet a kiadott dologgal kapcsolatban más követeléseket, mint amelyeket e törvény meghatároz.
§ 28a
 
Pokiaľ tento zákon neustanovuje inak, poskytujú sa náhrady podľa tohto zákona v cenách platných k 24. júnu 1991.
28.a §
 
Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti térítéseket az 1991. június 24-én érvényes árakon kell nyújtani.
§ 29
Majetok cirkví
 
Majetok, ktorého pôvodným vlastníkom boli cirkve, náboženské spoločnosti, rády a kongregácie, nemožno prevádzať do vlastníctva iným osobám do prijatia zákonov o tomto majetku. Vo výnimočných prípadoch možno tento majetok previesť do vlastníctva iných právnických osôb a fyzických osôb len so súhlasom pôvodného vlastníka a Ministerstva financií Slovenskej republiky.
29. §
Az egyházak vagyona
 
Azt a vagyont, amelynek eredeti tulajdonosai egyházak, vallási közösségek, rendek és kongregációk voltak, az e vagyonról szóló törvények elfogadásáig nem lehet más személyek tulajdonába átruházni. Kivételes esetekben ez a vagyon csak az eredeti tulajdonos és a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának hozzájárulásával ruházható át más jogi és természetes személyek tulajdonába.
§ 30
 
Pre postup podľa druhej časti tohto zákona sa za majetok uvedený v § 1 ods. 1 považuje aj majetok, ktorý sa v čase odňatia vlastníckeho práva na tieto účely užíval.
30. §
 
E törvény második része szerinti eljárás céljából az 1. § (1) bekezdésében említett vagyonnak minősül az a vagyon is, amelyet a tulajdonjog elvonásának idején e célokra használtak.
§ 31
 
Ustanovenia druhej časti a § 20 nemožno použiť pre prípady, keď vec získali v čase neslobody osoby štátne nespoľahlivé, alebo v dôsledku rasovej perzekúcie.
31. §
 
A második rész és a 20. § rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az esetekre, amikor a dolgot a szabadság hiányának időszakában államilag megbízhatatlan személyek szerezték meg, vagy faji üldöztetés következtében.
§ 32
Osobitné ustanovenia o pozemkových reformách
 
Odo dňa účinnosti tohto zákona sa nepoužijú ustanovenia zákona č. 215/1919 Zb. o zabraní veľkého pozemkového majetku v znení neskorších predpisov, nariadenia Slovenskej národnej rady č. 104/1945 Zb. SNR o konfiškovaní a urýchlenom rozdelení pôdohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov slovenského národa v znení neskorších predpisov, § 1 ods. 2 nariadenia Zboru povereníkov č. 26/1948 Zb. SNR, ktorým sa upravuje vyňatie pôdohospodárskeho majetku osôb maďarskej národnosti z konfiškácie, zákona č. 142/1947 Zb. o revízii prvej pozemkovej reformy v znení neskorších predpisov a zákona č. 46/1948 Zb. o novej pozemkovej reforme.
32. §
Különös rendelkezések a földreformokról
 
E törvény hatálybalépésének napjától nem alkalmazandók a nagybirtokok elkobzásáról szóló 215/1919. Tt. sz. törvény későbbi előírásokkal módosított rendelkezései, a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945. SzNT T. sz., a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulóinak és ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított felosztásáról szóló rendeletének későbbi előírásokkal módosított szövege, a Megbízottak Testületének 26/1948. SzNT T. sz. rendeletének 1. § (2) bekezdése, amellyel a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának a konfiskálás alóli kivonását szabályozzák, az első földreform felülvizsgálatáról szóló 142/1947. Tt. sz. törvény későbbi előírásokkal módosított szövege és az új földreformról szóló 46/1948. Tt. sz. törvény.
§ 33
(1)
Ak oprávnenej osobe vznikol podľa tohto zákona nárok na vydanie nehnuteľnosti vo výmere podľa § 6 ods. 3 a doteraz sa jej tieto nehnuteľnosti vydali v menšej výmere, okresný úrad rozhodne o zvyšnom nároku v konaní podľa § 9 ods. 3, ak oprávnená osoba podá návrh na vydanie rozhodnutia do šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona.
(2)
Ak si oprávnená osoba uplatnila podľa doterajších predpisov nárok na vydanie nehnuteľnosti vo väčšej výmere, ako je uvedené v § 6 ods. 3, a o nároku sa do účinnosti tohto zákona právoplatne nerozhodlo, nehnuteľnosť možno vydať v rozsahu podľa tohto zákona.
(3)
Nárok na vydanie nehnuteľnosti podľa § 6 ods. 1 písm. u) a na náhradu podľa § 16 ods. 2 môžu oprávnené osoby uplatniť na okresnom úrade do šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona. Nárok všetkých oprávnených osôb je uplatnený včas, ak ho v tejto lehote uplatnila aspoň jedna oprávnená osoba. Lehoty na predkladanie písomných dôkazov o uplatnenom nároku sa spravujú všeobecnými predpismi o správnom konaní; dôkazy možno okresnému úradu predložiť najneskôr do 31. decembra 1995, inak právo zanikne. Do vydania nehnuteľností je doterajší vlastník povinný s týmito nehnuteľnosťami nakladať podľa § 5 ods. 3.
(4)
V konaní podľa tohto zákona je účastník povinný uvádzať svoje meno, priezvisko, rodné priezvisko, trvalý pobyt, rodné číslo a dátum narodenia.
(5)
Ak rozhodnutie, ktorým bolo priznané právo na náhradu, nadobudlo právoplatnosť pred 1. januárom 2008, lehota na uplatnenie výzvy na náhradu sa skončí 1. januára 2009, lehota sa však neskončí skôr ako tri roky od právoplatnosti rozhodnutia, inak právo zaniká.
33. §
(1)
Ha a jogosult személynek e törvény szerint a 6. § (3) bekezdése szerinti területű ingatlan kiadására keletkezett jogosultsága, és eddig ezeket az ingatlanokat kisebb területen adták ki neki, a járási hivatal a 9. § (3) bekezdése szerinti eljárásban dönt a fennmaradó jogosultságról, ha a jogosult személy e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül beadványt nyújt be a határozat kiadására.
(2)
Ha a jogosult személy a korábbi előírások szerint a 6. § (3) bekezdésében meghatározottnál nagyobb területű ingatlan kiadására vonatkozó jogosultságot érvényesített, és a jogosultságról e törvény hatálybalépéséig nem született jogerős döntés, az ingatlan e törvény szerinti mértékben adható ki.
(3)
A 6. § (1) bekezdésének u) pontja szerinti ingatlan kiadására és a 16. § (2) bekezdése szerinti kártérítésre vonatkozó jogosultságukat a jogosult személyek e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a járási hivatalnál érvényesíthetik. Valamennyi jogosult személy jogosultsága időben érvényesítettnek minősül, ha azt e határidőn belül legalább egy jogosult személy érvényesítette. Az érvényesített jogosultságra vonatkozó írásbeli bizonyítékok benyújtására vonatkozó határidőkre a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások az irányadók; a bizonyítékokat legkésőbb 1995. december 31-ig lehet benyújtani a járási hivatalhoz, ellenkező esetben a jog elvész. Az ingatlanok kiadásáig a korábbi tulajdonos köteles ezekkel az ingatlanokkal az 5. § (3) bekezdése szerint rendelkezni.
(4)
Az e törvény szerinti eljárásban a résztvevő köteles megadni a nevét, családi nevét, leánykori családi nevét, állandó lakhelyét, személyi számát és születési dátumát.
(5)
Ha a határozat, amellyel a térítésre való jogot megítélték, 2008. január 1. előtt emelkedett jogerőre, a térítési felhívás érvényesítésére vonatkozó határidő 2009. január 1-jén jár le, a határidő azonban nem jár le korábban, mint a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év, ellenkező esetben a jog elvész.
§ 34
Zrušovacie ustanovenie
 
Zrušujú sa
1.
zákon č. 123/1975 Zb. o užívaní pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby v znení zákona č. 95/1988 Zb. a zákona č. 114/1990 Zb.,
2.
§ 12 až 19 zákona č. 61/1977 Zb. o lesoch,
3.
§ 4 zákona č. 102/1963 Zb. o rybárstve,
4.
§ 50 ods. 2, 4 a 5 a § 51 zákona č. 162/1990 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve,
5.
zákon SNR č. 81/1949 Zb. SNR o úprave právnych pomerov pasienkového majetku bývalých urbárnikov, komposesorátov a podobných právnych útvarov,
6.
zákon SNR č. 2/1958 Zb. SNR o úprave pomerov a obhospodarovaní spoločne užívaných lesov bývalých urbarialistov, komposesorátov a podobných útvarov.
34. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés
 
Hatályon kívül helyezendők
1.
a föld és egyéb mezőgazdasági vagyon termelési célú használatáról szóló 123/1975. Tt. sz. törvény a 95/1988. Tt. sz. törvény és a 114/1990. Tt. sz. törvény által módosított szövegében,
2.
az erdőkről szóló 61/1977. Tt. sz. törvény 12–19. §-a,
3.
a halászatról szóló 102/1963. Tt. sz. törvény 4. §-a,
4.
a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990. Tt. sz. törvény 50. § (2), (4) és (5) bekezdése és 51. §-a,
5.
az SzNT 81/1949. SzNT T. sz. törvénye a volt úrbéresek, földközösségek és hasonló jogi alakulatok legelővagyonának jogviszonyainak rendezéséről,
6.
az SzNT 2/1958. SzNT T. sz. törvénye a volt úrbéresek, földközösségek és hasonló alakulatok közösen használt erdei viszonyainak rendezéséről és gazdálkodásáról.
§ 34a
 
Majetok podniku alebo tie časti majetku, ktoré nebolo možné z akýchkoľvek dôvodov privatizovať od 19. augusta 1991 a podnik bol zrušený a vymazaný z obchodného registra,25) Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky ho vráti do správy fondu.
34.a §
 
A vállalat vagyonát vagy a vagyon azon részeit, amelyeket 1991. augusztus 19-től bármilyen okból nem lehetett privatizálni, és a vállalatot megszüntették és törölték a cégjegyzékből,25) a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma visszaadja az alap kezelésébe.
§ 34b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2010
 
Pozemkový fond je povinný ponúknuť nový náhradný pozemok oprávnenej osobe, ktorej ponúkol náhradný pozemok do 31. mája 2010; to neplatí, ak bola s oprávnenou osobou uzatvorená dohoda podľa § 16 ods. 5 ku konkrétnemu pozemku, ktorý je ku dňu účinnosti tohto zákona vo vlastníctve štátu. Prerokovanie tejto novej ponuky náhradného pozemku postupom podľa § 11 ods. 8 sa môže uskutočniť najskôr 1. septembra 2010.
34.b §
Átmeneti rendelkezés a 2010. június 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A Földalap köteles új cseretelket felajánlani annak a jogosult személynek, akinek 2010. május 31-ig cseretelket ajánlott fel; ez nem érvényes, ha a jogosult személlyel a 16. § (5) bekezdése szerint megállapodást kötöttek egy konkrét telekre vonatkozóan, amely e törvény hatálybalépésének napján állami tulajdonban van. Ezen új cseretelek-ajánlat megtárgyalására a 11. § (8) bekezdése szerinti eljárásban leghamarabb 2010. szeptember 1-jén kerülhet sor.
§ 34c
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2011
(1)
Rokovania o návrhoch náhradných pozemkov oprávnenými osobami podľa § 11 ods. 8 alebo rokovania o ponukách náhradných pozemkov pozemkovým fondom oprávnenej osobe podľa § 11, ktoré neboli do 28. februára 2011 ukončené podpísaním návrhu zmluvy územným organizačným útvarom26) alebo zmluvy medzi pozemkovým fondom a oprávnenou osobou sa dokončia podľa predpisov účinných do 1. marca 2011.
(2)
Vecné bremeno, zriadené v prospech povinnej osoby k nehnuteľnostiam vydaným podľa § 6 ods. 1 písm. v), zaniká.
(3)
Práva a povinnosti povinnej osoby na vydanie nehnuteľností, ktoré prešli na štát podľa § 6 ods. 1 písm. v) prechádzajú na právnickú osobu podľa osobitného predpisu.27)
34.c §
Átmeneti rendelkezés a 2011. március 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A jogosult személyek által a 11. § (8) bekezdése szerint a cseretelke-javaslatokról folytatott tárgyalásokat, vagy a Földalap által a jogosult személynek a 11. § szerint tett cseretelek-ajánlatokról szóló tárgyalásokat, amelyek 2011. február 28-ig nem zárultak le a szerződéstervezet területi szervezeti egység általi26) vagy a Földalap és a jogosult személy közötti szerződés aláírásával, a 2011. március 1-jéig hatályos előírások szerint fejezik be.
(2)
A 6. § (1) bekezdésének v) pontja szerint kiadott ingatlanokon a kötelezett személy javára létesített dologi teher megszűnik.
(3)
A kötelezett személynek a 6. § (1) bekezdésének v) pontja szerint az államra átszállt ingatlanok kiadására vonatkozó jogai és kötelezettségei a külön előírás szerinti jogi személyre szállnak át.27)
§ 34d
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
 
Ustanovenie § 11 ods. 11 sa vzťahuje aj na prevod vlastníctva k pôde, ak do 30. júna 2015 došlo k dohode alebo k uzavretiu zmluvy podľa § 16 ods. 5 v znení účinnom do 30. júna 2015.
34.d §
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 11. § (11) bekezdésének rendelkezése a földtulajdon átruházására is vonatkozik, ha 2015. június 30-ig a 16. § (5) bekezdésének 2015. június 30-ig hatályos szövegezése szerint megállapodás született vagy szerződést kötöttek.
§ 34e
Prechodné ustanovenia k úprave účinnej od 1. júla 2019
(1)
Doterajší užívateľ lesného pozemku28) do 30. júna 2021 zverejní na svojom webovom sídle a na úradnej tabuli obce, v ktorej katastrálnom území sa lesný pozemok nachádza, na 60 dní výzvu pre vlastníkov lesných pozemkov, ktorí do zverejnenia výzvy nepožiadali o navrátenie užívacích práv k lesným pozemkom, na uplatnenie postupu podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo c). Vlastníci lesných pozemkov podľa prvej vety môžu uplatniť postup podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo c) v lehote šiestich mesiacov od uplynutia lehoty podľa prvej vety; ak vlastník v uvedenej lehote neuplatní postup podľa § 22 ods. 3 písm. a) alebo c), nájomný vzťah podľa § 22 ods. 2 trvá.
(2)
Doterajší užívateľ lesného pozemku do 30. júna 2021 zverejní na svojom webovom sídle a na úradnej tabuli obce, v ktorej katastrálnom území sa lesný pozemok nachádza, na 60 dní výzvu pre vlastníkov, ktorí do 30. júna 2019 požiadali o navrátenie užívacích práv podľa § 22 a svoje podania nedoplnili alebo neopravili, aby v lehote šiestich mesiacov od uplynutia lehoty zverejnenia výzvy oznámili doterajšiemu užívateľovi lesného pozemku, či trvajú na pokračovaní v konaní o odovzdaní užívacích práv k lesným pozemkom. Ak z oznámenia vlastníka podľa prvej vety vyplýva, že vlastník dáva výpoveď, výpovedná lehota začína plynúť dňom doručenia tohto oznámenia. Uplynutím lehoty na oznámenie podľa prvej vety sa na nedoplnené alebo neopravené podanie hľadí, akoby nebolo podané, a nájomný vzťah podľa § 22 ods. 2 trvá.
(3)
Obec je povinná na žiadosť doterajšieho užívateľa lesného pozemku bezodplatne zverejniť na úradnej tabuli obce výzvu podľa odseku 1 a 2. Na zverejnenie výzvy podľa odseku 1 sa použije postup podľa správneho poriadku.29) Na podania doručené doterajšiemu užívateľovi lesného pozemku podľa odsekov 1 a 2 sa vzťahuje postup podľa § 22 a 22a.
34.e §
Átmeneti rendelkezések a 2019. július 1-jétől hatályos módosításhoz
(1)
Az erdőterület eddigi használója28) 2021. június 30-ig a honlapján és annak a községnek a hirdetőtábláján, amelynek kataszteri területén az erdőterület található, 60 napra felhívást tesz közzé azon erdőterület-tulajdonosok számára, akik a felhívás közzétételéig nem kérték az erdőterületek használati jogának visszaadását, a 22. § (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti eljárás alkalmazására. Az első mondat szerinti erdőterület-tulajdonosok az első mondat szerinti határidő lejártától számított hat hónapon belül alkalmazhatják a 22. § (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti eljárást; ha a tulajdonos a megadott határidőn belül nem alkalmazza a 22. § (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti eljárást, a 22. § (2) bekezdése szerinti bérleti viszony fennmarad.
(2)
Az erdőterület eddigi használója 2021. június 30-ig a honlapján és annak a községnek a hirdetőtábláján, amelynek kataszteri területén az erdőterület található, 60 napra felhívást tesz közzé azon tulajdonosok számára, akik 2019. június 30-ig a 22. § szerint kérték a használati jogok visszaadását, és beadványaikat nem egészítették ki vagy nem javították ki, hogy a felhívás közzétételének határidejétől számított hat hónapon belül közöljék az erdőterület eddigi használójával, hogy ragaszkodnak-e az erdőterületek használati jogának átadására irányuló eljárás folytatásához. Ha a tulajdonos első mondat szerinti közléséből az következik, hogy a tulajdonos felmond, a felmondási idő e közlés kézbesítésének napjával kezdődik. Az első mondat szerinti közlésre vonatkozó határidő lejártával a ki nem egészített vagy ki nem javított beadványt úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották volna, és a 22. § (2) bekezdése szerinti bérleti viszony fennmarad.
(3)
A község köteles az erdőterület eddigi használójának kérésére az (1) és (2) bekezdés szerinti felhívást térítésmentesen közzétenni a község hirdetőtábláján. Az (1) bekezdés szerinti felhívás közzétételére a közigazgatási rendtartás szerinti eljárást kell alkalmazni.29) Az (1) és (2) bekezdés szerint az erdőterület eddigi használójának kézbesített beadványokra a 22. és 22a. § szerinti eljárás vonatkozik.
§ 34f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2022
 
Pri poskytovaní náhradných pozemkov podľa tohto zákona v znení účinnom do 28. februára 2011 sa za územný organizačný útvar považuje pozemkový fond. Územná pôsobnosť fondu sa určí podľa osobitného predpisu.30)
34.f §
Átmeneti rendelkezés a 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
Az e törvény 2011. február 28-ig hatályos szövegezése szerinti cseretelke nyújtása során területi szervezeti egységnek a földalap minősül. Az alap területi hatáskörét külön előírás szerint kell meghatározni.30)
§ 35
Účinnosť
 
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.
35. §
Hatálybalépés
 
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Havel v. r.

Dubček v. r.

Čalfa v. r.
Havel v. r.

Dubček v. r.

Čalfa v. r.
1)
§ 1 zákona č. 53/1966 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu v znení zákona č. 75/1976 Zb.
2)
§ 2 zákona č. 61/1977 Zb. o lesoch.
2a)
§ 15 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách.
3)
§ 46 ods. 4 zákona č. 162/1990 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve.
4b)
§ 8 zákona Slovenskej národnej rady č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 510/1991 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 183/1993 Z. z. Zákon Slovenskej národnej rady č. 307/1992 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu.
5)
Zákon č. 82/1968 Zb. o súdnej rehabilitácii v znení neskorších predpisov. 
Zákon č. 119/1990 Zb. o súdnej rehabilitácii v znení zákona č. 47/1991 Zb. a zákona č. 633/1992 Zb. 
Zákon č. 87/1991 Zb. o mimosúdnych rehabilitáciách v znení zákona č. 264/1992 Zb., zákona č. 267/1992 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1993 Z. z.
5a)
§ 37 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 293/1992 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 187/1993 Z. z.
5b)
Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch v znení zákona č. 131/1970 Zb.
6)
§ 2 ods. 2 zákona č. 87/1991 Zb.
7)
§ 2 ods. 3 prvá veta zákona č. 87/1991 Zb.
8)
Napr. zákon č. 49/1959 Zb. o jednotných roľníckych družstvách, zákon č. 122/1975 Zb. o poľnohospodárskom družstevníctve.
9)
Napr. nariadenie Zboru povereníkov č. 26/1948 Zb. SNR, ktorým sa upravuje vyňatie poľnohospodárskeho majetku osôb maďarskej národnosti z konfiškácie.
9a)
Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 104/1945 Zb. SNR o konfiškovaní a urýchlenom rozdelení pôdohospodárskeho majetku Nemcov, Maďarov, ako aj zradcov a nepriateľov slovenského národa v znení neskorších predpisov. 
Dekrét prezidenta republiky č. 108/1945 Zb. o konfiškácii nepriateľského majetku a o Fondoch národnej obnovy.
9b)
Nariadenie SNR č. 33/1945 Zb. SNR o potrestaní fašistických zločincov, okupantov, zradcov a kolaborantov a o zriadení ľudového súdnictva v znení neskorších predpisov.
9c)
Nariadenie Slovenskej národnej rady č. 52/1945 Zb. SNR, ktorým sa zrušujú nadobudnutia nehnuteľností spadajúcich pod československú pozemkovú reformu, ktoré sa uskutočnili na území dočasne okupovanom maďarským štátom.
9e)
Čl. 4 Ústavy Slovenskej republiky.
§ 19 a 31 zákona č. 138/1973 Zb. o vodách (vodný zákon).
10)
§ 52 až 58 vyhlášky č. 83/1976 Zb. o všeobecných technických požiadavkách na výstavbu v znení vyhlášky č. 45/1979 Zb.
10a)
§ 7 zákona Slovenskej národnej rady č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody. 
Zákon č. 17/1992 Zb. o ochrane životného prostredia. § 1 ods. 3 písm. g) vyhlášky Ministerstva lesného a vodného hospodárstva Slovenskej socialistickej republiky č. 14/1978 Zb. o kategorizácii lesov, spôsoboch hospodárenia a hospodárskej úprave lesov v znení neskorších predpisov.
10b)
Zákon č. 282/2015 Z. z. o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10c)
§ 14 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
10d)
Napríklad § 62 zákona č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení neskorších predpisov.
10e)
§ 5 písm. w) zákona č. 200/2022 Z. z. o územnom plánovaní.
10f)
Zákon č. 193/2001 Z. z. o podpore na zriadenie priemyselných parkov a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
10g)
Zákon č. 175/1999 Z. z. o niektorých opatreniach týkajúcich sa prípravy významných investícií a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10h)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
11)
§ 8 zákona č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.
12)
§ 6 a 7 zákona č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon).
13)
Zákon č. 40/1956 Zb. o štátnej ochrane prírody v znení neskorších predpisov.
Zákon SNR č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody v znení neskorších predpisov.
13a)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 75/1993 Z. z., ktorým sa podrobnejšie upravuje postup pri uplatňovaní a vyporiadaní reštitučných nárokov k poľnohospodárskemu majetku.
13b)
Občiansky zákonník.
Zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam. Zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike.
14)
§ 8 zákona č. 169/1949 Zb.
16)
§ 2, 4 a 5 zákona ČNR č. 20/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti.
§ 2, 4 a 5 zákona SNR č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti.
16a)
§ 50 ods. 3 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch. 
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 58/2003 Z. z., ktorým sa vyhlasuje Tatranský národný park.
16aa)
§ 5 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení zákona č. 72/1999 Z. z.
16ab)
§ 65 ods. 1 písm. k), § 65a a § 65b zákona č. 543/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17)
Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby.Zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
17a)
§ 2 písm. q) zákona č. 326/2005 Z. z.
18)
§ 46 zákona č. 162/1990 Zb.
19)
§ 1 zákona č. 123/1975 Zb. o užívaní pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby v znení neskorších predpisov.
20)
§ 12 zákona č. 61/1977 Zb.
21)
§ 4 zákona č. 102/1963 Zb. o rybárstve.
22)
§ 70 Hospodárskeho zákonníka.
23)
§ 64 Hospodárskeho zákonníka.
23a)
§ 14 ods. 8 zákona č. 330/1991 Zb. v neskorších predpisov.
23b)
Čl. 6 nariadenia Rady (ES) č. 2100/94 z 27. júla 1994 o právach spoločenstva k odrodám rastlín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 3/zv. 16; Ú. v. ES L 227, 1. 9. 1994) v platnom znení.
23c)
§ 2 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov.
§ 829 Občianskeho zákonníka.
23d)
Zákon č. 97/2013 Z. z. o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov.
23e)
§ 14 ods. 1 zákona č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
23f)
§ 14 ods. 4 zákona č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
23g)
§ 39 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení zákona č. 182/2014 Z. z.
23h)
§ 39 ods. 6 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 158/2019 Z. z.
23i)
Zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23j)
§ 13 zákona č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
23k)
§ 37 a 43 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 11 vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja Slovenskej republiky č. 297/2011 Z. z. o lesnej hospodárskej evidencii.
23l)
§ 36 ods. 2 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23m)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
23n)
§ 51d zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 158/2019 Z. z.
23o)
§ 47 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23p)
§ 25 ods. 2 a § 28 ods. 1 písm. a) a b) a zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
23q)
§ 51b ods. 4 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 158/2019 Z. z.
23r)
§ 4 Stavebného zákona.
23s)
Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
23t)
Zákon č. 503/2003 Z. z. o navrátení vlastníctva k pozemkom a o zmene a doplnení zákona č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
23u)
§ 137 až 142 Občianskeho zákonníka.
23v)
§ 25 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
24)
Napríklad zákon č. 123/1975 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 61/1977 Zb.
25)
§ 47 ods. 1 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
26)
§ 34 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
27)
§ 50 ods. 3 zákona č. 326/2005 Z. z.
28)
§ 2 písm. q) zákona č. 326/2005 Z. z.
29)
§ 26 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
30)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 237/2010 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o postupe Slovenského pozemkového fondu pri poskytovaní náhradných pozemkov v znení neskorších predpisov.
1)
A mezőgazdasági termőföldalap védelméről szóló 53/1966. Tt. sz. törvény 1. §-a a 75/1976. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
2)
Az erdőkről szóló 61/1977. Tt. sz. törvény 2. §-a.
2a)
A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. Tt. sz., a telekrendezésről, a földtulajdon rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a birtoktársulásokról szóló törvényének 15. § (2) bekezdése.
3)
A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990 Tt. számú törvény 46. § (4) bekezdése.
4b)
A Szlovák Nemzeti Tanács 100/1977 Tt. számú, az erdőgazdálkodásról és az erdőgazdálkodás állami igazgatásáról szóló törvényének 8. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanács 510/1991 Tt. számú törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 183/1993 Tt. számú törvényével módosított szövegében. A Szlovák Nemzeti Tanács 307/1992 Tt. számú törvénye a mezőgazdasági földalap védelméről.
5)
A bírósági rehabilitációról szóló 82/1968 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegében. A bírósági rehabilitációról szóló 119/1990 Tt. számú törvény a 47/1991 Tt. számú törvénnyel és a 633/1992 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében. A bíróságon kívüli rehabilitációkról szóló 87/1991 Tt. számú törvény a 264/1992 Tt. számú törvénnyel, a 267/1992 Tt. számú törvénnyel és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1993 Tt. számú törvényével módosított szövegében.
5a)
A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991 Tt. számú, a telekrendezésről, a földtulajdon rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről szóló törvényének 37. §-a, a Szlovák Nemzeti Tanács 293/1992 Tt. számú törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 323/1992 Tt. számú törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 187/1993 Tt. számú törvényével módosított szövegében.
5b)
A katonai körzetekről szóló 169/1949 Tt. számú törvény a 131/1970 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében.
6)
A 87/1991 Tt. számú törvény 2. § (2) bekezdése.
7)
A 87/1991 Tt. számú törvény 2. § (3) bekezdésének első mondata.
8)
Pl. a 49/1959 Tt. számú törvény az egységes földműves-szövetkezetekről, a 122/1975 Tt. számú törvény a mezőgazdasági szövetkezetekről.
9)
Pl. a Megbízotti Testület 26/1948 SZNT Tt. számú rendelete, amely a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának a konfiskálás alóli kivonását szabályozza.
9a)
A Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945 SZNT Tt. számú rendelete a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulóinak és ellenségeinek mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított felosztásáról, a későbbi előírások szövegében. A köztársasági elnök 108/1945 Tt. számú dekrétuma az ellenséges vagyon elkobzásáról és a Nemzeti Újjáépítési Alapokról.
9b)
Az SZNT 33/1945 SZNT Tt. számú rendelete a fasiszta bűnözők, megszállók, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és a népbíráskodás létrehozásáról, a későbbi előírások szövegében.
9c)
A Szlovák Nemzeti Tanács 52/1945 SZNT Tt. számú rendelete, amely megszünteti a csehszlovák földreform hatálya alá tartozó ingatlanok megszerzését, amelyek a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen valósultak meg.
9e)
A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 4. cikkelye. A vizekről szóló 138/1973 Tt. számú törvény (vízügyi törvény) 19. és 31. §-a.
10)
Az építkezés általános műszaki követelményeiről szóló 83/1976 Tt. számú rendelet 52-58. §-ai, a 45/1979 Tt. számú rendelettel módosított szövegében.
10a)
A Szlovák Nemzeti Tanács 1/1955 SZNT Tt. számú, az állami természetvédelemről szóló törvényének 7. §-a. A 17/1992 Tt. számú törvény a környezetvédelemről. A Szlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának 14/1978 Tt. számú, az erdők kategorizálásáról, a gazdálkodási módokról és az erdők gazdasági szabályozásáról szóló rendeletének 1. § (3) bekezdés g) pontja, a későbbi előírások szövegében.
10b)
A 282/2015 Tt. számú törvény a telkek és építmények kisajátításáról és a hozzájuk fűződő tulajdonjog kényszerű korlátozásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szövegében.
10c)
A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991 Tt. számú, a telekrendezésről, a földtulajdon rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről szóló törvényének 14. § (4) bekezdése, a későbbi előírások szövegében.
10d)
Például a természet- és tájvédelemről szóló 543/2002 Tt. számú törvény 62. §-a, a későbbi előírások szövegében.
10e)
A területrendezésről szóló 200/2022 Tt. számú törvény 5. § w) pontja.
10f)
A 193/2001 Tt. számú törvény az ipari parkok létrehozásának támogatásáról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a földtulajdon rendezését célzó egyes intézkedésekről szóló 180/1995 Tt. számú törvényének kiegészítéséről, a későbbi előírások szövegében.
10g)
A 175/1999 Tt. számú törvény a jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos egyes intézkedésekről és egyes törvények kiegészítéséről, a későbbi előírások szövegében.
10h)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a földtulajdon rendezését célzó egyes intézkedésekről szóló 180/1995 Tt. számú törvénye a későbbi előírások szövegében, a Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991 Tt. számú törvénye a későbbi előírások szövegében.
11)
A katonai körzetekről szóló 169/1949 Tt. számú törvény 8. §-a.
12)
Az ásványkincs védelméről és hasznosításáról szóló 44/1988 Tt. számú törvény (bányatörvény) 6. és 7. §-a.
13)
Az állami természetvédelemről szóló 40/1956 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegében. Az SZNT 1/1955 SZNT Tt. számú törvénye az állami természetvédelemről, a későbbi előírások szövegében.
13a)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 75/1993 Tt. számú rendelete, amely részletesebben szabályozza a mezőgazdasági vagyonra vonatkozó visszaszolgáltatási igények érvényesítése és elszámolása során követendő eljárást.
13b)
Polgári Törvénykönyv. A 265/1992 Tt. számú törvény az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog és egyéb dologi jogok bejegyzéséről. A Szlovák Nemzeti Tanács 266/1992 Tt. számú törvénye a Szlovák Köztársaság ingatlankataszteréről.
14)
A 169/1949 Tt. számú törvény 8. §-a.
16)
A CSZNT 20/1987 Tt. számú, az állami műemlékvédelemről szóló törvényének 2., 4. és 5. §-a. Az SZNT 27/1987 Tt. számú, az állami műemlékvédelemről szóló törvényének 2., 4. és 5. §-a.
16a)
Az erdőkről szóló 326/2005 Tt. számú törvény 50. § (3) bekezdése. A Szlovák Köztársaság Kormányának 58/2003 Tt. számú rendelete, amellyel kihirdetik a Tátrai Nemzeti Parkot.
16aa)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló 278/1993 Tt. számú törvénye 5. § (3) bekezdése, a 72/1999 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében.
16ab)
Az 543/2002 Tt. számú törvény 65. § (1) bekezdés k) pontja, 65a. §-a és 65b. §-a, a későbbi előírások szövegében.
17)
A 92/1991 Tt. számú törvény az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről. A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991 Tt. számú törvénye.
17a)
A 326/2005 Tt. számú törvény 2. § q) pontja.
18)
A 162/1990 Tt. számú törvény 46. §-a.
19)
A föld és egyéb mezőgazdasági vagyon termelésbiztosítási célú használatáról szóló 123/1975 Tt. számú törvény 1. §-a, a későbbi előírások szövegében.
20)
A 61/1977 Tt. számú törvény 12. §-a.
21)
A halászatról szóló 102/1963 Tt. számú törvény 4. §-a.
22)
A Gazdasági Törvénykönyv 70. §-a.
23)
A Gazdasági Törvénykönyv 64. §-a.
23a)
A 330/1991 Tt. számú törvény 14. § (8) bekezdése, a későbbi előírások szövegében.
23b)
A növényfajta-oltalom közösségi jogáról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (HL EU Különkiadás, 3. fejezet, 16. kötet; EK H. L. L 227., 1994.9.1.) 6. cikke, hatályos szövegében.
23c)
A polgárok egyesülési jogáról szóló 83/1990 Tt. számú törvény 2. §-a, a későbbi előírások szövegében. A Polgári Törvénykönyv 829. §-a.
23d)
A földközösségekről szóló 97/2013 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegében.
23e)
A 330/1991 Tt. számú törvény 14. § (1) bekezdése, a későbbi előírások szövegében.
23f)
A 330/1991 Tt. számú törvény 14. § (4) bekezdése, a későbbi előírások szövegében.
23g)
Az erdőkről szóló 326/2005 Tt. számú törvény 39. § (1) bekezdése, a 182/2014 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében.
23h)
A 326/2005 Tt. számú törvény 39. § (6) bekezdése, a 158/2019 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében.
23i)
A 326/2005 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegében.
23j)
A földtulajdon rendezését célzó egyes intézkedésekről szóló 180/1995 Tt. számú törvény 13. §-a, a későbbi előírások szövegében.
23k)
A 326/2005 Tt. számú törvény 37. és 43. §-a, a későbbi előírások szövegében. A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának az erdőgazdasági nyilvántartásról szóló 297/2011 Tt. számú rendeletének 11. §-a.
23l)
A 326/2005 Tt. számú törvény 36. § (2) bekezdése, a későbbi előírások szövegében.
23m)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995 Tt. számú törvénye az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény), a későbbi előírások szövegében.
23n)
A 326/2005 Tt. számú törvény 51d. §-a, a 158/2019 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében.
23o)
A 326/2005 Tt. számú törvény 47. §-a, a későbbi előírások szövegében.
23p)
A 326/2005 Tt. számú törvény 25. § (2) bekezdése és 28. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a későbbi előírások szövegében.
23q)
A 326/2005 Tt. számú törvény 51b. § (4) bekezdése, a 158/2019 Tt. számú törvénnyel módosított szövegében.
23r)
Az Építési törvény 4. §-a.
23s)
A számvitelről szóló 431/2002 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegében.
23t)
Az 503/2003 Tt. számú törvény a földtulajdon visszaszolgáltatásáról, valamint a földtulajdon rendezését célzó egyes intézkedésekről szóló 180/1995 Tt. számú törvény módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi előírások szövegében.
23u)
A Polgári Törvénykönyv 137-142. §-ai.
23v)
A 326/2005 Tt. számú törvény 25. §-a, a későbbi előírások szövegében. A 135/1961 Tt. számú törvény a közutakról (közúti törvény), a későbbi előírások szövegében.
24)
Például a 123/1975 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegében, a 61/1977 Tt. számú törvény.
25)
Az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről szóló 92/1991 Tt. számú törvény 47. § (1) bekezdése, a későbbi előírások szövegében.
26)
A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991 Tt. számú törvényének 34. § (1) bekezdése.
27)
A 326/2005 Tt. számú törvény 50. § (3) bekezdése.
28)
A 326/2005 Tt. számú törvény 2. § q) pontja.
29)
A közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás) szóló 71/1967 Tt. számú törvény 26. §-a, a későbbi előírások szövegében.
30)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 237/2010 Tt. számú rendelete, amely megállapítja a Szlovák Földalap csereingatlanok biztosítása során követendő eljárásának részleteit, a későbbi előírások szövegében.
 
 
Probléma bejelentése