138/1991 Zb.
Törvény a községek vagyonáról
Jogszabály adatai
Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Forrás:
Jogtípus:
Az alábbi szöveg mesterséges intelligencia által készített fordítás.
Előző változat
2024.03.06.
-
2024.12.31.
Jelenlegi változat
2025.01.01.
-
Elfogadás dátuma:
Kihirdetés dátuma:
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
-
Forrás:
Jogtípus:
Az alábbi szöveg mesterséges intelligencia által készített fordítás.
A Szlovák Nemzeti Tanács törvénye a községek vagyonáról
ZÁKON
TÖRVÉNY
o majetku obcí
a községek vagyonáról
Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Nemzeti Tanács a következő törvényt fogadta el:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ÚVODNÉ USTANOVENIA
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
§ 1
Účel zákona
(1)
Účelom tohto zákona je ustanoviť, ktoré veci z majetku Slovenskej republiky prechádzajú do vlastníctva obcí,1) a upraviť majetkové postavenie a hospodárenie obcí s ich majetkom.
(2)
Majetok obce tvoria nehnuteľné veci a hnuteľné veci vrátane finančných prostriedkov, ako aj pohľadávky a iné majetkové práva, ktoré sú vo vlastníctve obce podľa tohto zákona alebo ktoré nadobudne obec do vlastníctva prechodom z majetku Slovenskej republiky na základe tohto zákona alebo osobitného predpisu, alebo vlastnou činnosťou.
(3)
Tento zákon sa nevzťahuje na
a)
nakladanie s cennými papiermi, ktoré upravujú osobitné predpisy,2) s výnimkou podľa § 9ab ods. 2,
b)
nakladanie s finančnými prostriedkami, ktoré upravujú osobitné predpisy,2a)
c)
nakladanie s majetkom obce, ktoré upravujú osobitné predpisy.2b)
1. §
A törvény célja
(1)
A jelen törvény célja meghatározni, hogy a Szlovák Köztársaság vagyonából mely dolgok kerülnek a községek tulajdonába,1) valamint szabályozni a községek vagyoni helyzetét és a vagyonukkal való gazdálkodást.
(2)
A község vagyonát képezik az ingatlanok és ingóságok, beleértve a pénzeszközöket, valamint a követelések és egyéb vagyoni jogok, amelyek e törvény értelmében a község tulajdonát képezik, vagy amelyeket a község a Szlovák Köztársaság vagyonából e törvény vagy külön jogszabály alapján, vagy saját tevékenysége révén szerez tulajdonába.
(3)
A jelen törvény nem vonatkozik a
a)
az értékpapírokkal való rendelkezésre, amelyet külön jogszabályok szabályoznak,2) a 9ab. § 2. bekezdése szerinti kivétellel,
b)
a pénzeszközökkel való rendelkezésre, amelyet külön jogszabályok szabályoznak,2a)
c)
a község vagyonával való gazdálkodásra, amelyet külön jogszabályok szabályoznak.2b)
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
PRECHOD VLASTNÍCTVA NA OBCE A MAJETKOVÉ POSTAVENIE OBCÍ
A TULAJDONJOG ÁTSZÁLLÁSA A KÖZSÉGEKRE ÉS A KÖZSÉGEK VAGYONI HELYZETE
§ 2
Prechod vlastníctva na obce
(1)
Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky veci, okrem hnuteľností patriacich orgánom miestnej štátnej správy, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia národným výborom, na území ktorých sa nachádzajú.
(2)
Veci, ku ktorým patrilo právo hospodárenia štátnym podnikom, rozpočtovým, príspevkovým organizáciám a drobným prevádzkárňam národných výborov,6) ku ktorým prešla zakladateľská alebo zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného predpisu,7) prechádzajú z majetku Slovenskej republiky do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú. Obce si vzájomné práva a povinnosti upravia zmluvne.
(3)
Veci, ku ktorým patrilo právo hospodárenia štátnym podnikom, rozpočtovým a príspevkovým organizáciám a ku ktorým prešla zakladateľská a zriaďovateľská funkcia na ústredný orgán štátnej správy alebo na príslušný orgán miestnej štátnej správy, prechádzajú z majetku Slovenskej republiky do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú, ak ústredný orgán štátnej správy alebo príslušný orgán miestnej štátnej správy prenesie svoju zakladateľskú alebo zriaďovateľskú funkciu na obec na základe dohody8) alebo ak tak ustanoví osobitný predpis.
(4)
Do vlastníctva obcí prechádzajú aj historické radnice, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona sú v majetku Slovenskej republiky.
(5)
Nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia Stavoinveste, bývalej Výstavbe hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a bývalým okresným národným výborom za účelom zabezpečenia systému komplexnej bytovej výstavby, účelovej investičnej výstavby a individuálnej bytovej výstavby, prechádzajú do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú, okrem časti majetku, ktorý sa podľa § 3 písm. e) a f) tohto zákona nestáva majetkom obce.
(6)
Veci uvedené v odseku 2 podliehajúce prevodom vlastníctva na iné právnické a fyzické osoby podľa osobitných predpisov,9) sa stanú majetkom obce potom, čo sa podľa týchto predpisov rozhodne, že sa nezaradia do zoznamu10) prevádzkových jednotiek určených na účely prevodu vlastníctva alebo ak sa z tohto zoznamu vylúčia, ako aj tie veci, ktoré sa nevydražia ani v opakovanej dražbe. Tieto veci nadobudne obec odovzdaním a ich prevzatím. Ustanovenia iných osobitných predpisov11) sa v týchto prípadoch nepoužijú. Obec môže rozhodnúť, že uplatní postup podľa osobitných predpisov.11a)
(7)
Veci a majetkové práva podľa odsekov 1, 2 a 5 nadobúda obec dňom účinnosti tohto zákona.
2. §
A tulajdonjog átszállása a községekre
(1)
A Szlovák Köztársaság vagyonából a községek tulajdonába szállnak azok a dolgok, amelyek a területükön találhatók, és amelyekkel a külön jogszabály3) hatálybalépésének napján a nemzeti bizottságok rendelkeztek gazdálkodási joggal, kivéve a helyi államigazgatási szervekhez tartozó ingatlanokat.
(2)
Azok a dolgok, amelyekkel az állami vállalatok, a költségvetési, a hozzájárulásos szervezetek és a nemzeti bizottságok kis üzemei6) rendelkeztek gazdálkodási joggal, és amelyek esetében az alapítói vagy létrehozói funkció külön jogszabály7) szerint a községre szállt át, a Szlovák Köztársaság vagyonából annak a községnek a tulajdonába szállnak át, amelynek a területén találhatók. A községek kölcsönös jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben rendezik.
(3)
Azok a dolgok, amelyekkel az állami vállalatok, a költségvetési és a hozzájárulásos szervezetek rendelkeztek gazdálkodási joggal, és amelyek esetében az alapítói és létrehozói funkció a központi államigazgatási szervre vagy az illetékes helyi államigazgatási szervre szállt át, a Szlovák Köztársaság vagyonából annak a községnek a tulajdonába szállnak át, amelynek a területén találhatók, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv megállapodás8) alapján átruházza alapítói vagy létrehozói funkcióját a községre, vagy ha külön jogszabály így rendelkezik.
(4)
A községek tulajdonába szállnak a történelmi városházák is, amelyek e törvény hatálybalépésének napján a Szlovák Köztársaság vagyonát képezik.
(5)
Azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok, amelyekkel a külön jogszabály3) hatálybalépésének napján a Stavoinvest, a volt Szlovák Köztársaság Fővárosa Pozsony Építési Vállalat és a volt járási nemzeti bizottságok rendelkeztek gazdálkodási joggal a komplex lakásépítés, a célirányos beruházási építkezés és az egyéni lakásépítés rendszerének biztosítása céljából, annak a községnek a tulajdonába szállnak át, amelynek a területén találhatók, kivéve a vagyon azon részét, amely e törvény 3. § e) és f) pontja szerint nem válik a község vagyonává.
(6)
A (2) bekezdésben említett dolgok, amelyek külön jogszabályok9) szerint más jogi és természetes személyekre történő tulajdonátruházás tárgyát képezik, azt követően válnak a község vagyonává, hogy e jogszabályok szerint úgy döntenek, hogy nem kerülnek be a tulajdonátruházás céljára kijelölt üzemi egységek jegyzékébe10), vagy ha ebből a jegyzékből kizárják őket, valamint azok a dolgok, amelyeket ismételt árverésen sem árvereznek el. Ezeket a dolgokat a község átadással és átvétellel szerzi meg. Más külön jogszabályok11) rendelkezései ezekben az esetekben nem alkalmazandók. A község dönthet úgy, hogy a külön jogszabályok11a) szerinti eljárást alkalmazza.
(7)
Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti dolgokat és vagyoni jogokat a község e törvény hatálybalépésének napjával szerzi meg.
§ 2a
(1)
Nehnuteľné veci štátu, ku ktorým zaniká právo trvalého užívania telovýchovných jednôt podľa osobitného predpisu,11b) prechádzajú dňom nadobudnutia jeho účinnosti do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú. Obec je povinná zachovať účelové určenie takejto nehnuteľnosti.
(2)
Ustanovenie § 14 zákona sa použije primerane. Písomné protokoly sú povinné spísať obce s obvodnými úradmi. Návrh na zápis do katastra nehnuteľností sú obce povinné podať do 12 mesiacov od prevzatia nehnuteľných vecí.
2.a §
(1)
Azok az állami ingatlanok, amelyek esetében a testnevelési egységek tartós használati joga külön jogszabály11b) szerint megszűnik, annak hatálybalépésének napjával annak a községnek a tulajdonába szállnak át, amelynek a területén találhatók. A község köteles megőrizni az ilyen ingatlan rendeltetését.
(2)
A törvény 14. §-ának rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A községek kötelesek írásbeli jegyzőkönyvet felvenni a körzeti hivatalokkal. A községek az ingatlanok átvételétől számított 12 hónapon belül kötelesek benyújtani az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló kérelmet.
§ 2b
(1)
Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky veci v správe
a)
právnických osôb, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitných zákonov,11c)
b)
zriaďovateľov škôl a školských zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto škôl alebo zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného zákona,11d)
c)
zriaďovateľov zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity v užívaní týchto zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného zákona.11e)
(2)
Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky aj veci v správe právnických osôb, ak ústredný orgán štátnej správy alebo príslušný orgán miestnej štátnej správy prevedie zriaďovateľskú funkciu k týmto právnickým osobám na obec dohodou alebo ak tak ustanoví osobitný zákon, pričom sa na tento prechod a tento majetok použijú ustanovenia § 4a a 14b primerane.
(3)
Veci uvedené v odseku 1 prechádzajú do vlastníctva obcí, na území ktorých sa nachádzajú. Veci uvedené v odseku 2 prechádzajú do vlastníctva obcí, na území ktorých sa nachádzajú, ak osobitný zákon neustanoví inak.
2.b §
(1)
A községek tulajdonába szállnak a Szlovák Köztársaság vagyonából a ... kezelésében lévő dolgok
a)
jogi személyek, amelyek alapítói funkciója külön törvények11c) értelmében a községre száll át,
b)
jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák és iskolai létesítmények alapítói ezen iskolák vagy létesítmények használatában, amelyek alapítói funkciója külön törvény11d) értelmében a községre száll át,
c)
jogi személyiséggel nem rendelkező szociális szolgáltató létesítmények alapítói ezen létesítmények használatában, amelyek alapítói funkciója külön törvény11e) értelmében a községre száll át.
(2)
A Szlovák Köztársaság vagyonából a községek tulajdonába szállnak át a jogi személyek kezelésében lévő dolgok is, ha az államigazgatás központi szerve vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv megállapodás alapján a községre ruházza át ezen jogi személyek alapítói funkcióját, vagy ha külön törvény így rendelkezik, miközben erre az átruházásra és erre a vagyonra értelemszerűen alkalmazandók a 4.a § és a 14b rendelkezései.
(3)
Az (1) bekezdésben említett dolgok azon községek tulajdonába szállnak át, amelyek területén találhatók. A (2) bekezdésben említett dolgok azon községek tulajdonába szállnak át, amelyek területén találhatók, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik.
§ 2c
(1)
Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky veci v správe
a)
právnických osôb v oblasti zdravotníctva, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitných zákonov,11f)
b)
zriaďovateľa zdravotníckych zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto zdravotníckych zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného zákona.11f)
(2)
Veci uvedené v odseku 1 vrátane rozostavaných stavieb prechádzajú do vlastníctva obcí, na území ktorých sa nachádzajú.
2.c §
(1)
A községek tulajdonába kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából a kezelésben lévő dolgok
a)
az egészségügy területén működő jogi személyeké, amelyek alapítói funkciója külön törvények értelmében a községre száll át,11f)
b)
a jogi személyiséggel nem rendelkező egészségügyi létesítmények alapítójáé, amelyek ezen egészségügyi létesítmények használatában vannak, és amelyek alapítói funkciója külön törvény értelmében a községre száll át.11f)
(2)
Az (1) bekezdésben felsorolt dolgok, beleértve a befejezetlen építményeket is, azon községek tulajdonába kerülnek, amelyeknek a területén találhatók.
§ 2d
(1)
(2)
Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky aj pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami vo vlastníctve obce, ktoré prešli do jej vlastníctva dohodou podľa osobitného zákona,11h) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou alebo rozostavanou stavbou.
(3)
Pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami podľa odsekov 1 a 2 prechádzajú do vlastníctva tej obce, ktorá je vlastníkom stavby alebo rozostavanej stavby.
(4)
Do vlastníctva obcí prejdú dohodou uzavretou medzi obvodným úradom v sídle kraja a obcou z majetku Slovenskej republiky pozemky v dočasnej správe podľa osobitného predpisu11i) pod stavbami vo vlastníctve obce, ktoré prešli do vlastníctva obce podľa § 2 až 2c, vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.
2.d §
(1)
A Szlovák Köztársaság vagyonából a községek tulajdonába kerülnek a község tulajdonában lévő azon építmények11g) alatti telkek, amelyek a 2–2.c § szerint kerültek a község tulajdonába, beleértve a szomszédos területet is, amely fekvése és kihasználtsága alapján oszthatatlan egységet alkot az építménnyel.
(2)
A Szlovák Köztársaság vagyonából a községek tulajdonába kerülnek azok a telkek is, amelyek a község tulajdonában lévő, külön törvény11h) szerinti megállapodás alapján a tulajdonába került épületek és építés alatt álló épületek alatt fekszenek, beleértve a szomszédos területet is, amely fekvésével és kihasználtságával oszthatatlan egységet alkot az épülettel vagy az építés alatt álló épülettel.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti épületek és építés alatt álló épületek alatti telkek annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amely az épület vagy az építés alatt álló épület tulajdonosa.
(4)
A kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a község között kötött megállapodás alapján a községek tulajdonába kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából a külön jogszabály11i) szerinti ideiglenes kezelésben lévő, a 2 – 2.c § szerint a község tulajdonába került épületek alatti telkek, beleértve a szomszédos területet is, amely fekvésével és kihasználtságával oszthatatlan egységet alkot az épülettel.
§ 3
Vlastníctvom obcí sa nestáva
a)
majetok, ktorý môže byť výlučne vo vlastníctve štátu,12)
b)
pozemky v osobnom užívaní občanov,13)
c)
d)
majetok škôl, školských a iných zariadení v štátnom vlastníctve, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia národným výborom a ku ktorým neprešla zriaďovateľská funkcia podľa osobitného predpisu15) na obec, s výnimkou nehnuteľností patriacich predškolským zariadeniam, základným školám a školským budovám, ktoré sa nevyužívajú na vyučovanie (vyučovací proces) alebo činnosť s týmto procesom súvisiacu,
e)
nehnuteľný majetok, ktorý sa používa na výkon diplomatických a konzulárnych činností zahraničných zastupiteľských misií ako i zahraničných kultúrnych a informačných stredísk na území Slovenskej republiky,
f)
majetková účasť štátneho podniku na podnikaní iných právnických osôb, ak ide o štátny podnik, voči ktorému vykonával zakladateľskú funkciu národný výbor alebo obec,15a) ak na ňu podľa osobitného predpisu7) prešla zakladateľská funkcia; s touto majetkovou účasťou naloží štátny podnik podľa osobitného predpisu,11a)
g)
majetková účasť štátu na podnikaní iných právnických osôb, ktoré boli založené zo zrušených štátnych podnikov,15b) voči ktorým vykonával zakladateľskú funkciu národný výbor alebo obec; práva štátu týkajúce sa tejto majetkovej účasti vykonáva obvodný úrad príslušný podľa sídla zrušeného štátneho podniku a naloží s nimi podľa osobitného predpisu,11a)
h)
účelové objekty pre potreby civilnej ochrany obyvateľstva, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia národným výborom.
3. §
Nem kerül a községek tulajdonába
a)
az a vagyon, amely kizárólag állami tulajdonban lehet,12)
b)
az állampolgárok által személyesen használt telkek,13)
c)
d)
az állami tulajdonban lévő iskolák, iskolai és egyéb létesítmények vagyona, amelyekkel kapcsolatban a külön jogszabály3) hatálybalépésének napján a nemzeti bizottságokat illette meg a gazdálkodási jog, és amelyek esetében az alapítói funkció a külön jogszabály15) szerint nem szállt át a községre, kivéve az óvodai intézményekhez, alapiskolákhoz és iskolai épületekhez tartozó ingatlanokat, amelyeket nem használnak oktatásra (oktatási folyamatra) vagy ezzel a folyamattal összefüggő tevékenységre,
e)
az az ingatlanvagyon, amelyet a Szlovák Köztársaság területén a külföldi képviseleti missziók, valamint a külföldi kulturális és információs központok diplomáciai és konzuli tevékenységeik végzésére használnak,
f)
az állami vállalat vagyoni részesedése más jogi személyek vállalkozásában, ha olyan állami vállalatról van szó, amellyel szemben a nemzeti bizottság vagy a község gyakorolta az alapítói funkciót,15a) ha rá a külön jogszabály7) szerint átszállt az alapítói funkció; ezzel a vagyoni részesedéssel az állami vállalat a külön jogszabály11a) szerint rendelkezik,
g)
az állam vagyoni részesedése más jogi személyek vállalkozásában, amelyeket megszüntetett állami vállalatokból alapítottak,15b) amelyekkel szemben a nemzeti bizottság vagy a község gyakorolta az alapítói funkciót; az állam e vagyoni részesedéssel kapcsolatos jogait a megszüntetett állami vállalat székhelye szerint illetékes körzeti hivatal gyakorolja, és a külön jogszabály11a) szerint rendelkezik velük,
h)
a lakosság polgári védelmének szükségleteire szolgáló célobjektumok, amelyekkel kapcsolatban a külön jogszabály3) hatálybalépésének napján a nemzeti bizottságokat illette meg a gazdálkodási jog.
§ 4
Prechod ďalšieho majetku a záväzkov na obce
(1)
Do majetku obcí prechádzajú i súvisiace majetkové práva, ku ktorým mali právo hospodárenia národné výbory, štátne podniky, rozpočtové a príspevkové organizácie a drobné prevádzkárne národných výborov uvedené v § 2 ods. 1 až 6 tohto zákona. To platí i pri prechode investorskej funkcie Stavoinvesty.16) Tieto majetkové práva prechádzajú na obecné podniky, rozpočtové, príspevkové a iné organizácie (ďalej len „organizácie“), ku ktorým zakladateľská a zriaďovateľská funkcia prešla na obec podľa osobitného predpisu. Organizáciám vznikne k týmto majetkovým právam právo správy.
(2)
Do výšky nadobúdaného majetku prechádzajú na obec všetky súvisiace záväzky. Obdobne prechádzajú všetky súvisiace záväzky priamo na organizácie.
(3)
Majetkovými právami podľa tohto zákona sú pohľadávky a iné majetkové práva.
4. §
További vagyon és kötelezettségek átruházása a községekre
(1)
A községek vagyonába átszállnak azok a kapcsolódó vagyoni jogok is, amelyekkel kapcsolatban a jelen törvény 2. § 1-6. bek.-ében felsorolt nemzeti bizottságok, állami vállalatok, költségvetési és hozzájárulásos szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok kisüzemei rendelkeztek gazdálkodási joggal. Ez érvényes a Stavoinvesta beruházói funkciójának átszállására is.16) Ezek a vagyoni jogok átszállnak a községi vállalatokra, költségvetési, hozzájárulásos és egyéb szervezetekre (a továbbiakban: „szervezetek”), amelyek esetében az alapítói és létrehozói funkció külön jogszabály szerint a községre szállt át. A szervezeteknek e vagyoni jogokhoz kezelési joga keletkezik.
(2)
A megszerzett vagyon értékéig a községre szállnak át az összes kapcsolódó kötelezettségek. Hasonlóképpen, az összes kapcsolódó kötelezettség közvetlenül a szervezetekre száll át.
(3)
A jelen törvény értelmében vagyoni jogoknak a követelések és egyéb vagyoni jogok minősülnek.
§ 4a
(1)
Do vlastníctva obcí prechádzajú s majetkom Slovenskej republiky podľa § 2b ods. 1 aj súvisiace majetkové práva a do výšky nadobúdaného majetku aj súvisiace záväzky.
(2)
Na obec neprechádzajú
a)
záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku štátu, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva obce podľa § 2b ods. 1, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec podľa tohto zákona,
4.a §
(1)
A községek tulajdonába a Szlovák Köztársaság 2.b § 1. bek.-e szerinti vagyonával együtt átszállnak a kapcsolódó vagyoni jogok is, valamint a megszerzett vagyon értékéig a kapcsolódó kötelezettségek is.
(2)
Nem szállnak át a községre
a)
az állami vagyon kezelője által vállalt, áruk, munkák és egyéb szolgáltatások szállításának megtérítésére vonatkozó kötelezettségek, amelyek a község tulajdonába a 2.b § 1. bek. szerint átszálló vagyonnal kapcsolatosak, és amelyek lejárt esedékességűek vagy nem lettek megtérítve a Szlovák Köztársaság vagyonának a jelen törvény szerinti községre való átszállásának napjáig,
§ 4b
(1)
Do vlastníctva obcí prechádzajú s majetkom Slovenskej republiky podľa § 2c aj súvisiace majetkové práva a do hodnoty nadobúdaného majetku a majetkových práv aj súvisiace záväzky.
(2)
Na obec neprechádzajú
a)
záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku Slovenskej republiky, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva obce podľa § 2c ods. 1, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec podľa tohto zákona,
4.b §
(1)
A községek tulajdonába a Szlovák Köztársaság 2.c §-a szerinti vagyonával együtt átszállnak a kapcsolódó vagyoni jogok is, valamint a megszerzett vagyon és vagyoni jogok értékéig a kapcsolódó kötelezettségek is.
(2)
Nem szállnak át a községre
a)
a Szlovák Köztársaság vagyonának kezelője által vállalt, áruk, munkák és egyéb szolgáltatások szállításának megtérítésére vonatkozó kötelezettségek, amelyek a község tulajdonába a 2.c § 1. bek. szerint átszálló vagyonnal kapcsolatosak, és amelyek lejárt esedékességűek vagy nem lettek megtérítve a Szlovák Köztársaság vagyonának a jelen törvény szerinti községre való átszállásának napjáig,
§ 4c
Do vlastníctva obcí prechádzajú s majetkom Slovenskej republiky podľa § 2d aj súvisiace majetkové práva a do hodnoty nadobúdaného majetku a majetkových práv aj súvisiace záväzky.
4.c §
A községek tulajdonába a Szlovák Köztársaság 2.d §-a szerinti vagyonával együtt átszállnak a kapcsolódó vagyoni jogok is, valamint a megszerzett vagyon és vagyoni jogok értékéig a kapcsolódó kötelezettségek is.
§ 5
Vec môže byť v spoluvlastníctve obcí alebo obce a inej právnickej alebo fyzickej osoby.17)
5. §
A dolog lehet községek, vagy egy község és más jogi vagy természetes személy közös tulajdonában.17)
§ 6
(1)
Obec hospodári so svojím majetkom samostatne alebo prostredníctvom správcu majetku obce (ďalej len „správca“), ktorým je jej rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia zriadená podľa osobitného predpisu.18)
(2)
(3)
Správa majetku obce je súhrn oprávnení a povinností správcu alebo mestskej časti k tej časti majetku, ktorú im obec zverila do správy alebo ktorú správca nadobudol vlastnou činnosťou. Správca alebo mestská časť sú oprávnení a povinní majetok obce držať, užívať na plnenie úloh v rámci predmetu činnosti alebo v súvislosti s ním, brať z neho úžitky, udržiavať ho v užívaniaschopnom stave, zhodnocovať ho a nakladať s ním v súlade s týmto zákonom a so zásadami hospodárenia s majetkom obce; mestská časť19) tiež v súlade so štatútom mesta.
(4)
Správca nemôže nadobudnúť majetok do svojho vlastníctva. Majetok, ktorý správca nadobúda, je vlastníctvom obce. Správca alebo mestská časť vykonáva právne úkony pri správe majetku obce v mene obce. Správca alebo mestská časť koná v mene obce pred súdmi a inými orgánmi vo veciach, ktoré sa týkajú majetku obce, ktorý spravuje.
(5)
(6)
Všetky právne úkony spojené s nakladaním s majetkom obce musia mať písomnú formu, inak sú neplatné.
(7)
Na hospodárenie s majetkom vo vlastníctve mestskej časti19) sa primerane vzťahujú odseky 1, 3 až 6, § 6a, § 7 a 7a, § 9 ods. 1 a 2, § 9a až 12.
6. §
(1)
A község önállóan gazdálkodik a vagyonával, vagy a községi vagyon kezelője (a továbbiakban: „kezelő”) útján, amely a község külön jogszabály szerint létrehozott költségvetési vagy hozzájárulásos szervezete.18)
(2)
(3)
A községi vagyon kezelése a kezelő vagy a városrész jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége a vagyon azon részére vonatkozóan, amelyet a község a kezelésükbe adott, vagy amelyet a kezelő saját tevékenységével szerzett. A kezelő vagy a városrész jogosult és köteles a község vagyonát birtokolni, a tevékenységi körén belüli vagy azzal összefüggő feladatok teljesítésére használni, hasznait szedni, használható állapotban tartani, értékelni, és azzal a jelen törvénnyel és a községi vagyongazdálkodás elveivel összhangban rendelkezni; a városrész19) a város statútumával összhangban is.
(4)
A kezelő nem szerezhet vagyont a saját tulajdonába. A vagyon, amelyet a kezelő szerez, a község tulajdonát képezi. A kezelő vagy a városrész a községi vagyon kezelése során a község nevében tesz jogi aktusokat. A kezelő vagy a városrész a község nevében jár el a bíróságok és más szervek előtt az általa kezelt községi vagyont érintő ügyekben.
(5)
(6)
A községi vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos minden jogi aktust írásba kell foglalni, különben érvénytelenek.
(7)
A városrész tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodásra19) megfelelően vonatkozik az (1), (3)-(6) bekezdés, a 6.a §, a 7. és 7.a §, a 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 9.a-12. §.
§ 6a
(1)
Správa majetku obce vzniká
a)
zverením majetku obce do správy správcu alebo mestskej časti,19)
b)
prevodom správy majetku obce,
c)
nadobudnutím majetku do vlastníctva obce vlastnou činnosťou správcu.
(2)
Majetok obce zverený do správy určí obec pri zriadení správcu v zriaďovacej listine.19c) Obec môže za podmienok určených v zásadách hospodárenia s majetkom obce správcovi zveriť do správy ďalší majetok obce alebo odňať správu majetku obce. Mestská časť má právo na primeranú náhradu za zhodnotenie spravovaného majetku obce, iba ak hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava alebo mesto Košice dali mestskej časti predchádzajúci písomný súhlas so zhodnotením svojho majetku, určili, čo sa považuje za zhodnotenie majetku a odňali mestskej časti správu majetku obce, ktorý v čase odňatia mestská časť využívala na účel, na ktorý jej bol zverený. Nehnuteľný majetok obce môže hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava darovať svojej mestskej časti; rovnako môže mestská časť darovať svoj nehnuteľný majetok hlavnému mestu Slovenskej republiky Bratislava. Nehnuteľný majetok obce môže mesto Košice darovať svojej mestskej časti; rovnako môže mestská časť darovať svoj nehnuteľný majetok mestu Košice. Darovať nehnuteľný majetok podľa štvrtej vety a piatej vety možno len z dôvodov uvedených v zásadách hospodárenia, o čom rozhoduje obecné zastupiteľstvo trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov; postup podľa § 9a zákona sa nepoužije.
(3)
Prevod správy majetku obce medzi správcami sa uskutočňuje zmluvou o prevode správy. Zmluva o prevode správy musí mať písomnú formu a musí obsahovať okrem náležitostí ustanovených v osobitnom predpise19d) aj určenie predmetu prevodu, účel jeho využitia, deň prevodu a dohodnutú cenu, ak je prevod odplatný. Na platnosť zmluvy o prevode správy sa vyžaduje súhlas obce, ak to určia zásady hospodárenia s majetkom obce.
(4)
Správcovia si môžu zmluvou o zámene správy vzájomne vymeniť majetok obce vo svojej správe. Ustanovenie odseku 3 sa použije aj na zmluvu o zámene správy.
6.a §
(1)
A községi vagyon kezelése létrejön
a)
a községi vagyon vagyonkezelő vagy városrész kezelésébe adásával,19)
b)
a községi vagyon kezelésének átruházásával,
c)
a vagyonkezelő saját tevékenysége által a község tulajdonába kerülő vagyon megszerzésével.
(2)
A kezelésbe adott községi vagyont a község a vagyonkezelő létrehozásakor az alapító okiratban határozza meg.19c) A község a községi vagyonnal való gazdálkodás elveiben meghatározott feltételek mellett a vagyonkezelő kezelésébe adhat további községi vagyont, vagy megvonhatja a községi vagyon kezelését. A városrész jogosult megfelelő kárpótlásra a kezelt községi vagyon felértékeléséért, de csak akkor, ha a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony vagy Kassa városa előzetes írásbeli hozzájárulását adta a városrésznek vagyonának felértékeléséhez, meghatározták, mi minősül a vagyon felértékelésének, és megvonták a városrésztől a községi vagyon kezelését, amelyet a megvonás időpontjában a városrész arra a célra használt, amelyre rábízták. A község ingatlanvagyonát a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony ajándékozhatja a városrészének; ugyanígy a városrész is ajándékozhatja ingatlanvagyonát a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak. A község ingatlanvagyonát Kassa városa ajándékozhatja a városrészének; ugyanígy a városrész is ajándékozhatja ingatlanvagyonát Kassa városának. A negyedik és ötödik mondat szerinti ingatlanvagyon-ajándékozásra csak a gazdálkodási elvekben meghatározott okokból kerülhet sor, amiről a helyi képviselő-testület az összes képviselő háromötödös többségével dönt; a törvény 9.a §-a szerinti eljárás nem alkalmazandó.
(3)
A községi vagyon kezelésének átruházása a vagyonkezelők között a kezelés átruházásáról szóló szerződéssel történik. A kezelés átruházásáról szóló szerződést írásba kell foglalni, és a külön jogszabályban19d) meghatározott kellékeken kívül tartalmaznia kell az átruházás tárgyának meghatározását, felhasználásának célját, az átruházás napját és a megállapodás szerinti árat, ha az átruházás ellenérték fejében történik. A kezelés átruházásáról szóló szerződés érvényességéhez a község hozzájárulása szükséges, ha a községi vagyonnal való gazdálkodás elvei így rendelkeznek.
(4)
A vagyonkezelők a kezelés cseréjéről szóló szerződéssel kölcsönösen elcserélhetik a kezelésükben lévő községi vagyont. A (3) bekezdés rendelkezése a kezelés cseréjéről szóló szerződésre is alkalmazandó.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
HOSPODÁRENIE S MAJETKOM OBCE
A KÖZSÉGI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS
§ 7
(1)
Orgány obce a organizácie sú povinné hospodáriť s majetkom obce v prospech rozvoja obce a jej občanov a ochrany a tvorby životného prostredia.
(2)
Orgány obce a organizácie sú povinné majetok obce zveľaďovať, chrániť a zhodnocovať. Sú povinné najmä
a)
udržiavať a užívať majetok,
b)
chrániť majetok pred poškodením, zničením, stratou alebo zneužitím,
c)
používať všetky právne prostriedky na ochranu majetku, vrátane včasného uplatňovania svojich práv alebo oprávnených záujmov pred príslušnými orgánmi,
d)
viesť majetok v účtovníctve podľa osobitného predpisu.21)
7. §
(1)
A község szervei és szervezetei kötelesek a község vagyonával a község és polgárai fejlődésének, valamint a környezet védelmének és alakításának érdekében gazdálkodni.
(2)
A község szervei és szervezetei kötelesek a községi vagyont gyarapítani, védeni és felértékelni. Különösen kötelesek
a)
a vagyont karbantartani és használni,
b)
a vagyont a károsodástól, megsemmisüléstől, elvesztéstől vagy a vele való visszaéléstől védeni,
c)
a vagyon védelme érdekében minden jogi eszközt felhasználni, beleértve jogaik vagy jogos érdekeik időben történő érvényesítését az illetékes szervek előtt,
d)
a vagyont a könyvelésben külön jogszabály szerint nyilvántartani.21)
§ 7a
(1)
Obec je povinná zachovať účelové určenie majetku, ktorý nadobudla podľa § 2b ods. 1 a § 2c a ktorý ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec slúži na výchovno-vzdelávací proces v oblasti vzdelávania a výchovy a činnosti s nimi bezprostredne súvisiace a na zabezpečenie sociálnej pomoci a zdravotnej starostlivosti.
(2)
Povinnosť podľa odseku 1 sa skončí na základe rozhodnutia obecného zastupiteľstva
a)
o zmene účelového určenia majetku uvedeného v odseku 1,
b)
o vklade majetku uvedeného v odseku 1 do obchodnej spoločnosti alebo o jeho použití na založenie inej právnickej osoby,
c)
o prebytočnosti nehnuteľnej veci uvedenej v odseku 1,
d)
o prebytočnosti alebo neupotrebiteľnosti hnuteľnej veci uvedenej v odseku 1, ak jej zostatková cena je vyššia ako 3 500 eur; pri nižšej zostatkovej cene o prebytočnosti alebo o neupotrebiteľnosti takejto hnuteľnej veci rozhoduje zamestnanec určený zásadami prijatými podľa § 9 ods. 1.
(3)
Ak prejde do vlastníctva obcí majetok Slovenskej republiky podľa § 2b ods. 2, môže účelové určenie majetku ustanoviť osobitný zákon.
(4)
Na majetok vo vlastníctve obce uvedený v odseku 1 nemožno zriadiť záložné právo21c) ani zabezpečovací prevod práva,21d) uskutočniť výkon rozhodnutia, konkurzné konanie a vyrovnacie konanie podľa osobitných zákonov.21e) Obmedzenie podľa prvej vety sa neuplatní na zriadenie záložného práva podľa osobitného predpisu21f) a jeho výkon.
7.a §
(1)
A község köteles megőrizni annak a vagyonnak a rendeltetését, amelyet a 2.b § (1) bekezdése és a 2.c § szerint szerzett meg, és amely a Szlovák Köztársaság vagyonának a községre való átszállásának napján az oktatás és nevelés területén a nevelési-oktatási folyamatot és a velük közvetlenül összefüggő tevékenységeket, továbbá a szociális segítségnyújtás és az egészségügyi ellátás biztosítását szolgálja.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a helyi képviselő-testület határozata alapján szűnik meg, amely
a)
az (1) bekezdésben említett vagyon rendeltetésének megváltoztatásáról,
b)
az (1) bekezdésben említett vagyon gazdasági társaságba történő beviteléről vagy más jogi személy alapítására való felhasználásáról,
c)
az (1) bekezdésben említett ingatlan feleslegessé nyilvánításáról,
d)
az (1) bekezdésben említett ingóság feleslegessé vagy használhatatlanná nyilvánításáról szól, ha annak maradványértéke meghaladja a 3 500 eurót; alacsonyabb maradványérték esetén az ilyen ingóság feleslegessé vagy használhatatlanná nyilvánításáról a 9. § (1) bekezdése szerint elfogadott elvek által kijelölt alkalmazott dönt.
(3)
Ha a Szlovák Köztársaság vagyona a 2.b § (2) bekezdése szerint a községek tulajdonába kerül, a vagyon rendeltetését külön törvény szabályozhatja.
(4)
Az (1) bekezdésben említett, községi tulajdonban lévő vagyonra nem lehet zálogjogot21c) alapítani, sem biztosítéki jogátruházást,21d) sem határozat-végrehajtást, csődeljárást és egyezségi eljárást lefolytatni külön törvények szerint.21e) Az első mondat szerinti korlátozás nem alkalmazandó a külön jogszabály21f) szerinti zálogjog alapítására és annak érvényesítésére.
§ 8
(1)
Hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice určia v štatúte mesta rozsah majetku nadobudnutého podľa § 2 až 2d zvereného mestským častiam do správy.22) Mestským častiam sa spravidla nezverí majetok, ktorý prevažne alebo celkom slúži celomestským potrebám alebo zabezpečuje plnenie funkcií hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a mesta Košice.
(2)
Nakladanie so zbierkovými predmetmi múzeí a galérií a s knižničnými fondami knižníc upravia osobitné predpisy.
8. §
(1)
A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa a város statútumában határozzák meg a 2-2.d § szerint megszerzett azon vagyon terjedelmét, amelyet a városrészek kezelésébe adnak.22) A városrészek kezelésébe általában nem adják azt a vagyont, amely túlnyomórészt vagy teljes egészében összvárosi szükségleteket szolgál, vagy a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa funkcióinak ellátását biztosítja.
(2)
A múzeumok és galériák gyűjteményi tárgyaival és a könyvtárak könyvtári állományával való gazdálkodásról külön jogszabályok rendelkeznek.
§ 9
(1)
Zásady hospodárenia s majetkom obce, ktoré určí obecné zastupiteľstvo, upravia najmä
a)
práva a povinnosti organizácií, ktoré obec zriadila, pri správe majetku obce,
b)
podmienky odňatia majetku organizáciám, ktoré obec zriadila,
c)
postup prenechávania majetku do užívania,
d)
nakladanie s cennými papiermi,
e)
ktoré úkony organizácií podliehajú schváleniu orgánmi obce,
f)
spôsoby výkonu práv vyplývajúcich z vlastníctva cenných papierov a majetkových podielov na právnických osobách založených obcou alebo v ktorých má obec postavenie ovládajúcej osoby alebo rozhodujúci vplyv22aa) s dôrazom na transparentnosť a efektívnosť nakladania s majetkom,
g)
kritériá na určenie majetku obce za prebytočný alebo neupotrebiteľný,
h)
podmienky, za ktorých bude možné znížiť kúpnu cenu oproti všeobecnej hodnote majetku pri prevodoch majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa a podmienky pre zníženie nájomného pri nájmoch majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa,
i)
dôvody hodné osobitného zreteľa, najmä prevody a nájmy nehnuteľností s malou výmerou a nízkou hodnotou alebo podporujúce všeobecne akceptovateľný verejnoprospešný účel,
j)
právomoci a úlohy orgánov obce pri nakladaní s majetkom obce; tým nie je dotknutá právomoc obecného zastupiteľstva podľa odseku 2.
(2)
Obecné zastupiteľstvo schvaľuje
a)
spôsob prevodu vlastníctva nehnuteľného majetku obce; to neplatí, ak je obec povinná previesť nehnuteľný majetok podľa osobitného predpisu,22a)
b)
podmienky obchodnej verejnej súťaže, ak sa má prevod vlastníctva nehnuteľného majetku obce realizovať na základe obchodnej verejnej súťaže; podmienky obchodnej verejnej súťaže musia zabezpečiť požiadavky na transparentnú a nediskriminačnú súťaž a nesmú brániť vytvoreniu čestného súťažného prostredia,
c)
prevody vlastníctva nehnuteľného majetku obce, ak sa realizujú priamym predajom alebo obchodnou verejnou súťažou, ak v podmienkach tejto súťaže nebola určená požadovaná cena nehnuteľného majetku obce,
d)
prevody vlastníctva hnuteľného majetku obce nad hodnotu určenú obecným zastupiteľstvom,
e)
nakladanie s majetkovými právami nad hodnotu určenú v zásadách hospodárenia,
f)
vklady majetku obce do majetku zakladaných alebo existujúcich obchodných spoločností,
g)
koncesné zmluvy na uskutočnenie stavebných prác alebo koncesné zmluvy na poskytnutie služby uzatvorené podľa osobitného predpisu22ab) (ďalej len „koncesná zmluva“), a to trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov,
h)
zámer realizovať zlepšenie energetickej efektívnosti budovy alebo zariadenia vo vlastníctve obce prostredníctvom energetickej služby s garantovanou úsporou energie poskytovanej na základe zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor.22ac)
(3)
Hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice podrobnejšie upravia v štatúte mesta,
a)
v akom rozsahu a v ktorých prípadoch podliehajú zmluvné prevody vlastníctva nehnuteľného majetku zvereného do správy mestským častiam len schváleniu miestnymi zastupiteľstvami mestských častí; predtým je potrebný súhlas primátora,
b)
podmienky odňatia majetku mestským častiam, ktorý im bol zverený do správy.
9. §
(1)
A községi vagyonnal való gazdálkodás alapelvei, amelyeket a helyi képviselő-testület határoz meg, különösen a következőket szabályozzák:
a)
a község által alapított szervezetek jogait és kötelességeit a községi vagyon kezelése során,
b)
a község által alapított szervezetektől történő vagyonelvonás feltételeit,
c)
a vagyon használatba adására vonatkozó eljárást,
d)
az értékpapírokkal való gazdálkodást,
e)
a szervezetek mely jogi aktusai esnek a község szerveinek jóváhagyása alá,
f)
a község által alapított, vagy olyan jogi személyekben, amelyekben a község ellenőrző személyi pozícióval vagy döntő befolyással bír22aa), meglévő értékpapír-tulajdonból és vagyoni részesedésekből fakadó jogok gyakorlásának módjait, a vagyongazdálkodás átláthatóságára és hatékonyságára fektetett hangsúllyal,
g)
a községi vagyon feleslegessé vagy használhatatlanná nyilvánításának kritériumait,
h)
azokat a feltételeket, amelyek mellett a községi vagyon átruházásakor a vételár a vagyon általános értékéhez képest különleges elbírálásra érdemes okból csökkenthető, valamint a községi vagyon bérbeadásakor a bérleti díj különleges elbírálásra érdemes okból történő csökkentésének feltételeit,
i)
a különleges elbírálásra érdemes okokat, különösen a kis területű és alacsony értékű ingatlanok átruházását és bérbeadását, vagy az általánosan elfogadott közhasznú célt támogató eseteket,
j)
a község szerveinek hatásköreit és feladatait a községi vagyonnal való gazdálkodás során; ez nem érinti a helyi képviselő-testület (2) bekezdés szerinti hatáskörét.
(2)
A helyi képviselő-testület jóváhagyja
a)
a község ingatlanvagyona tulajdonjog-átruházásának módját; ez nem érvényes, ha a község külön jogszabály szerint köteles az ingatlanvagyont átruházni,22a)
b)
a nyilvános kereskedelmi versenypályázat feltételeit, ha a község ingatlanvagyona tulajdonjogának átruházására nyilvános kereskedelmi versenypályázat alapján kerül sor; a nyilvános kereskedelmi versenypályázat feltételeinek biztosítaniuk kell az átlátható és diszkriminációmentes verseny követelményeit, és nem akadályozhatják a tisztességes versenykörnyezet kialakulását,
c)
a község ingatlanvagyona tulajdonjogának átruházását, ha az közvetlen értékesítés vagy nyilvános kereskedelmi versenypályázat útján valósul meg, amennyiben e versenypályázat feltételeiben nem határozták meg a község ingatlanvagyonának kért árát,
d)
a község ingóvagyona tulajdonjogának átruházását a helyi képviselő-testület által meghatározott értéket meghaladóan,
e)
a vagyoni jogokkal való gazdálkodást a gazdálkodási alapelvekben meghatározott értéket meghaladóan,
f)
a községi vagyon beviteleit alapítandó vagy meglévő gazdasági társaságok vagyonába,
g)
az építési munkálatok elvégzésére vagy a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, külön jogszabály22ab) szerint kötött koncessziós szerződéseket (a továbbiakban: „koncessziós szerződés”), mégpedig az összes képviselő háromötödös többségével,
h)
a község tulajdonában lévő épület vagy létesítmény energiahatékonyságának javítására irányuló szándékot, garantált energiamegtakarítással járó energiaszolgáltatás révén, amelyet a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés alapján nyújtanak.22ac)
(3)
A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa a város statútumában részletesebben szabályozzák,
a)
milyen mértékben és mely esetekben esnek a városrészek kezelésébe bízott ingatlanvagyon tulajdonjogának szerződéses átruházásai kizárólag a városrészek helyi képviselő-testületeinek jóváhagyása alá; ezt megelőzően a főpolgármester jóváhagyása szükséges,
b)
a városrészektől a kezelésükbe bízott vagyon elvonásának feltételeit.
§ 9a
(1)
Ak tento zákon neustanovuje inak, prevody vlastníctva majetku obce sa musia vykonať
a)
na základe obchodnej verejnej súťaže,22b)
b)
dobrovoľnou dražbou22c) (ďalej len „dražba“) alebo
c)
priamym predajom najmenej za cenu vo výške všeobecnej hodnoty majetku stanovenej podľa osobitného predpisu.22d)
(2)
Obec zverejní zámer predať svoj majetok a jeho spôsob na svojej úradnej tabuli, na webovom sídle obce, ak ho má obec zriadené, a iným vhodným spôsobom. Ak ide o prevod podľa odseku 1 písm. a) a b), musí zverejnenie podľa prvej vety obsahovať aspoň miesto, kde sú zverejnené podmienky obchodnej verejnej súťaže alebo dražby.
(3)
Podmienky obchodnej verejnej súťaže obec uverejní minimálne na 15 dní pred uzávierkou na podávanie návrhov do obchodnej verejnej súťaže.
(4)
Návrhy do obchodnej verejnej súťaže sa podávajú v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe, pričom o podobe podania návrhu rozhoduje záujemca; obec je povinná zabezpečiť mlčanlivosť o údajoch z podaných návrhov až do uplynutia lehoty na ich predkladanie. Všetky návrhy podané do obchodnej verejnej súťaže obec zverejňuje do 10 pracovných dní od uplynutia lehoty na predkladanie návrhov, po dobu minimálne 30 dní, na úradnej tabuli obce a na webovom sídle obce, ak ho má obec zriadené.
(5)
Obec prevedie svoj majetok záujemcovi, ktorý splní podmienky obchodnej verejnej súťaže a ktorého návrh je najvýhodnejší.
(6)
Obec neprihliada k návrhom predloženým do obchodnej verejnej súťaže, ktoré nesplnia podmienky obchodnej verejnej súťaže. Obec oznámi záujemcovi vylúčenie jeho návrhu z obchodnej verejnej súťaže spolu s odôvodnením v lehote 30 dní od vyhodnotenia návrhov.
(7)
Obec môže zrušiť obchodnú verejnú súťaž, ak si to v podmienkach obchodnej verejnej súťaže vyhradila. Obec môže zrušiť obchodnú verejnú súťaž aj vtedy, ak sa podstatne zmenili okolnosti, za ktorých sa vyhlásila obchodná verejná súťaž alebo ak sa v priebehu obchodnej verejnej súťaže vyskytli výnimočné dôvody, pre ktoré nemožno od obce požadovať, aby v obchodnej verejnej súťaži pokračovala, pričom o zrušení obchodnej verejnej súťaže rozhoduje obecné zastupiteľstvo nadpolovičnou väčšinou všetkých poslancov. Obec zruší obchodnú verejnú súťaž, ak obecné zastupiteľstvo neschválilo prevod vlastníctva majetku, na ktorý sa podľa § 9 ods. 2 písm. c) vyžaduje jeho súhlas.
(8)
Obec je povinná bezodkladne upovedomiť všetkých záujemcov o zrušení obchodnej verejnej súťaže s uvedením odôvodnenia jej zrušenia. Informáciu o zrušení obchodnej verejnej súťaže spolu s odôvodnením obec uverejňuje spôsobom, ktorým vyhlásila podmienky obchodnej verejnej súťaže.
(9)
(10)
Obec zverejní zámer predať svoj majetok priamym predajom najmenej na 15 dní. Zároveň zverejní lehotu na doručenie cenových ponúk záujemcov; táto lehota nesmie byť kratšia ako 30 dní a začína plynúť od zverejnenia zámeru na úradnej tabuli obce, ak obec v zámere neurčí neskorší začiatok plynutia lehoty. Obec nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom, ak všeobecná hodnota majetku stanovená podľa osobitného predpisu
22d) presiahne 40 000 eur. Nehnuteľnosť musí byť jednoznačne identifikovaná tak, aby nebola zameniteľná s inou nehnuteľnosťou. Stanovenie všeobecnej hodnoty majetku obce
22d) pri priamom predaji nesmie byť v deň schválenia prevodu obecným zastupiteľstvom staršie ako šesť mesiacov.
(11)
Cenové ponuky na odkúpenie majetku obce sa doručujú v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe, pričom o podobe doručenia cenovej ponuky rozhoduje záujemca; obec je povinná zabezpečiť mlčanlivosť o údajoch z doručených cenových ponúk až do uplynutia lehoty na ich predkladanie. Cenové ponuky všetkých záujemcov na odkúpenie majetku obce priamym predajom je obec povinná zverejniť do 10 pracovných dní od uplynutia lehoty na doručovanie cenových ponúk, po dobu minimálne 30 dní, na úradnej tabuli a na webovom sídle obce, ak ho má obec zriadené.
(12)
Obec prevedie majetok obce priamym predajom záujemcovi, ktorý ponúkne najvyššiu cenu.
(13)
Obec nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na fyzickú osobu, ktorá je v tejto obci
a)
starostom obce,
b)
poslancom obecného zastupiteľstva,
c)
štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu právnickej osoby zriadenej alebo založenej obcou,
d)
prednostom obecného úradu,
e)
zamestnancom obce,
f)
hlavným kontrolórom obce,
g)
(14)
Obec nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na právnickú osobu, v ktorej zakladateľom, vlastníkom obchodného podielu, štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, členom riadiaceho, výkonného alebo dozorného orgánu je osoba uvedená v odseku 13; to neplatí, ak ide o právnickú osobu, v ktorej má obec väčšinový obchodný podiel.
(15)
Obec nie je povinná vykonať obchodnú verejnú súťaž, dražbu a ani priamy predaj pri prevode
a)
b)
pozemku zastavaného stavbou vo vlastníctve nadobúdateľa vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou,
c)
d)
hnuteľnej veci, ktorej zostatková cena je nižšia ako 5 000 eur,
e)
nehnuteľného majetku obce do vlastníctva registrovaného sociálneho podniku ako formy investičnej pomoci,
f)
majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorom obecné zastupiteľstvo rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, ak sú splnené tieto podmienky:
1.
zámer previesť majetok obce týmto spôsobom a všeobecnú hodnotu prevádzaného majetku obec zverejní na úradnej tabuli, na svojom webovom sídle, ak ho má obec zriadené, a iným vhodným spôsobom najmenej 15 dní pred schvaľovaním prevodu a tieto údaje sú zverejnené najmenej do schválenia prevodu,
2.
osobitný zreteľ je zdôvodnený v súlade so zásadami hospodárenia s majetkom obce a
3.
všeobecná hodnota prevádzaného majetku je stanovená znaleckým posudkom,22d) ktorý v deň schválenia prevodu nie je starší ako deväť mesiacov; stanovenie všeobecnej hodnoty prevádzaného majetku znaleckým posudkom sa nevyžaduje, ak hodnota majetku obce neprevyšuje 3 000 eur alebo pri obciach nad 30 000 obyvateľov hodnota majetku obce neprevyšuje 7 500 eur na základe preukázateľného porovnania s obdobným majetkom obce alebo inou verejne dostupnou ponukou na predaj obdobnej veci, ak osobitné predpisy o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave4) a meste Košice5) neustanovujú inak.
(16)
Pri prevode majetku obce podľa odseku 15 je obec povinná dohodnúť kúpnu cenu najmenej vo výške všeobecnej hodnoty majetku,22d) okrem prevodu majetku obce podľa odseku 15 písm. e) a f), kedy je obec oprávnená dohodnúť nižšiu kúpnu cenu než je všeobecná hodnota majetku alebo hodnota majetku obce zistená na základe porovnateľného porovnania podľa odseku 15 písm. f) tretieho bodu. Pri prevode majetku obce podľa odseku 15 sa ustanovenia odsekov 13 a 14 nepoužijú.
9.a §
(1)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a községi vagyon tulajdonjogának átruházását a következők szerint kell végrehajtani:
a)
nyilvános kereskedelmi versenypályázat alapján,22b)
b)
önkéntes árverésen22c) (a továbbiakban: „árverés”) vagy
c)
közvetlen értékesítéssel, legalább a vagyon külön jogszabály szerint megállapított általános értékének megfelelő áron.22d)
(2)
A község a vagyoneladási szándékát és annak módját közzéteszi a hirdetőtábláján, a község honlapján, ha a község rendelkezik ilyennel, és más megfelelő módon. Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti átruházásról van szó, az első mondat szerinti közzétételnek tartalmaznia kell legalább azt a helyet, ahol a nyilvános kereskedelmi versenypályázat vagy az árverés feltételeit közzétették.
(3)
A nyilvános kereskedelmi versenypályázat feltételeit a község legalább 15 nappal a nyilvános kereskedelmi versenypályázatra való ajánlattételi határidő lejárta előtt közzéteszi.
(4)
A nyilvános kereskedelmi versenypályázatra az ajánlatokat elektronikus vagy papíralapú formában kell benyújtani, az ajánlat benyújtásának formájáról az érdeklődő dönt; a község köteles biztosítani a benyújtott ajánlatok adatainak titkosságát a benyújtási határidő lejártáig. A nyilvános kereskedelmi versenypályázatra benyújtott összes ajánlatot a község az ajánlattételi határidő lejártától számított 10 munkanapon belül, legalább 30 napos időtartamra közzéteszi a község hirdetőtábláján és a község honlapján, ha a község rendelkezik ilyennel.
(5)
A község annak az érdeklődőnek ruházza át a vagyonát, aki teljesíti a nyilvános kereskedelmi pályázat feltételeit és akinek a javaslata a legelőnyösebb.
(6)
A község nem veszi figyelembe a nyilvános kereskedelmi pályázatra benyújtott azon javaslatokat, amelyek nem teljesítik a nyilvános kereskedelmi pályázat feltételeit. A község a javaslatok kiértékelésétől számított 30 napon belül, az indoklással együtt értesíti az érdeklődőt javaslatának a nyilvános kereskedelmi pályázatból való kizárásáról.
(7)
A község megszüntetheti a nyilvános kereskedelmi pályázatot, ha ezt a nyilvános kereskedelmi pályázat feltételeiben kikötötte. A község akkor is megszüntetheti a nyilvános kereskedelmi pályázatot, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a nyilvános kereskedelmi pályázatot meghirdették, vagy ha a nyilvános kereskedelmi pályázat folyamán olyan kivételes okok merültek fel, amelyek miatt a községtől nem várható el, hogy a nyilvános kereskedelmi pályázatot folytassa, miközben a nyilvános kereskedelmi pályázat megszüntetéséről a helyi képviselő-testület az összes képviselő többségi szavazatával dönt. A község megszünteti a nyilvános kereskedelmi pályázatot, ha a helyi képviselő-testület nem hagyta jóvá annak a vagyonnak a tulajdonjog-átruházását, amelyhez a 9. § 2. bek. c) pontja szerint a jóváhagyása szükséges.
(8)
A község köteles haladéktalanul értesíteni minden érdeklődőt a nyilvános kereskedelmi pályázat megszüntetéséről, a megszüntetés indoklásának megadásával. A nyilvános kereskedelmi pályázat megszüntetéséről szóló információt az indoklással együtt a község ugyanazon a módon teszi közzé, ahogyan a nyilvános kereskedelmi pályázat feltételeit meghirdette.
(9)
(10)
A község legalább 15 napra közzéteszi a vagyonának közvetlen értékesítésére vonatkozó szándékát. Ezzel egyidejűleg közzéteszi az érdeklődők árajánlatainak benyújtási határidejét; ez a határidő nem lehet rövidebb 30 napnál, és a szándék községi hirdetőtáblán való közzétételétől kezd telni, hacsak a község a szándéknyilatkozatban nem határoz meg egy későbbi kezdő időpontot a határidőre. A község nem ruházhatja át vagyonának tulajdonjogát közvetlen értékesítéssel, ha a vagyon külön jogszabály szerint megállapított általános értéke
22d) meghaladja a 40 000 eurót. Az ingatlant egyértelműen azonosítani kell, hogy ne legyen összetéveszthető más ingatlannal. A községi vagyon általános értékének megállapítása
22d) közvetlen értékesítés esetén az átruházás helyi képviselő-testület általi jóváhagyásának napján nem lehet hat hónapnál régebbi.
(11)
A községi vagyon megvásárlására vonatkozó árajánlatokat elektronikus vagy papíralapú formában kell benyújtani, miközben az árajánlat benyújtásának formájáról az érdeklődő dönt; a község köteles biztosítani a beérkezett árajánlatokban szereplő adatok titkosságát a benyújtási határidő lejártáig. A község köteles a községi vagyon közvetlen értékesítéssel történő megvásárlására vonatkozó összes érdeklődő árajánlatát az árajánlatok benyújtási határidejének lejártától számított 10 munkanapon belül, legalább 30 napos időtartamra közzétenni a község hirdetőtábláján és honlapján, ha a község rendelkezik ilyennel.
(12)
A község a községi vagyont közvetlen értékesítéssel annak az érdeklődőnek ruházza át, aki a legmagasabb árat ajánlja.
(13)
A község nem ruházhatja át vagyonának tulajdonjogát közvetlen értékesítéssel olyan természetes személynek, aki ebben a községben
a)
polgármester,
b)
a helyi képviselő-testület tagja,
c)
a község által létrehozott vagy alapított jogi személy képviseleti szerve vagy képviseleti szervének tagja,
d)
a községi hivatal elöljárója,
e)
a község alkalmazottja,
f)
a község főellenőre,
g)
(14)
A község nem ruházhatja át vagyonának tulajdonjogát közvetlen értékesítéssel olyan jogi személynek, amelyben a (13) bekezdésben említett személy alapító, üzletrész-tulajdonos, képviseleti szerv vagy képviseleti szerv tagja, vezető, végrehajtó vagy felügyelő szerv tagja; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha olyan jogi személyről van szó, amelyben a község többségi üzletrésszel rendelkezik.
(15)
A község nem köteles nyilvános kereskedelmi pályázatot, árverést vagy közvetlen értékesítést végezni a következő esetekben történő átruházáskor:
a)
b)
a megszerző tulajdonában lévő építménnyel beépített telek, beleértve a szomszédos területet is, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel,
c)
d)
olyan ingóság, amelynek maradványértéke alacsonyabb, mint 5 000 euró,
e)
a község ingatlanvagyonának bejegyzett szociális vállalkozás tulajdonába történő átruházása beruházási támogatás formájában,
f)
a községi vagyon különleges elbírálásra érdemes okból történő átruházása, amelyről a helyi képviselő-testület az összes képviselő háromötödös többségével dönt, ha a következő feltételek teljesülnek:
1.
a község a vagyonának ilyen módon történő átruházására irányuló szándékát és az átruházandó vagyon általános értékét az átruházás jóváhagyása előtt legalább 15 nappal közzéteszi a hivatali hirdetőtábláján, a honlapján, ha rendelkezik ilyennel, és más megfelelő módon, és ezek az adatok legalább az átruházás jóváhagyásáig közzé vannak téve,
2.
a különleges elbírálásra érdemes ok a község vagyongazdálkodási elveivel összhangban indokolt és
3.
az átruházandó vagyon általános értékét szakértői vélemény22d) állapítja meg, amely az átruházás jóváhagyásának napján nem régebbi kilenc hónapnál; az átruházandó vagyon általános értékének szakértői véleménnyel történő megállapítása nem szükséges, ha a községi vagyon értéke nem haladja meg a 3 000 eurót, vagy a 30 000-nél több lakosú községek esetében a községi vagyon értéke nem haladja meg a 7 500 eurót a község hasonló vagyonával vagy hasonló dolog eladására vonatkozó más, nyilvánosan elérhető ajánlattal való igazolható összehasonlítás alapján, ha a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról4) és Kassa városáról5) szóló külön jogszabályok másként nem rendelkeznek.
(16)
A községi vagyon (15) bekezdés szerinti átruházása esetén a község köteles legalább a vagyon általános értékének22d) megfelelő vételárban megállapodni, kivéve a községi vagyon (15) bekezdés e) és f) pontja szerinti átruházását, amikor a község jogosult a vagyon általános értékénél vagy a (15) bekezdés f) pontjának harmadik alpontja szerinti összehasonlítás alapján megállapított községi vagyonértéknél alacsonyabb vételárban megállapodni. A községi vagyon (15) bekezdés szerinti átruházása esetén a (13) és (14) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.
§ 9aa
(1)
Ak tento alebo osobitný predpis22g) neustanovuje inak, ustanovenia § 9a ods. 1 až 8 a 10 až 14 je obec povinná primerane použiť aj pri prenechávaní majetku obce do nájmu.
(2)
Ustanovenie odseku 1 sa nepoužije pri nájme
a)
hnuteľnej veci vo vlastníctve obce, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
b)
majetku obce, ktorého trvanie s tým istým nájomcom neprekročí desať dní v kalendárnom mesiaci,
c)
majetku obce, ak úhrn súm nájomného počas celej doby nájmu nepresiahne 20 000 eur,
d)
nehnuteľného majetku obce registrovanému sociálnemu podniku ako formy investičnej pomoci,22fa)
e)
majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorom obecné zastupiteľstvo rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, ak sú splnené tieto podmienky:
1.
zámer prenajať majetok obce týmto spôsobom a všeobecnú hodnotu nájomného obec zverejní na úradnej tabuli, na svojom webovom sídle, ak ho má obec zriadené, a iným vhodným spôsobom najmenej 15 dní pred schvaľovaním nájmu, pričom tieto údaje sú zverejnené najmenej do schválenia nájmu,
2.
osobitný zreteľ je zdôvodnený v súlade so zásadami hospodárenia s majetkom obce a
3.
všeobecná hodnota nájomného je stanovená znaleckým posudkom,22d) ktorý v deň schvaľovania nájmu nie je starší ako deväť mesiacov; stanovenie všeobecnej hodnoty nájomného znaleckým posudkom sa nevyžaduje, ak hodnota nájomného v úhrne za celé obdobie nájmu neprevyšuje 7 500 eur alebo pri obciach nad 30 000 obyvateľov hodnota nájomného v úhrne za celé obdobie nájmu neprevyšuje 15 000 eur na základe preukázateľného porovnania s obdobným nájmom alebo inou verejne dostupnou ponukou na nájom obdobnej veci, ak osobitné predpisy o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave4) a meste Košice5) neustanovujú inak,
f)
majetku obce obstaraného z verejných prostriedkov podľa osobitných predpisov,22ga) ak ich poskytnutie bolo podmienené povinnosťou obce zabezpečiť využitie tohto majetku v súlade s podmienkami, za ktorých sa verejné prostriedky poskytli.
(3)
Obec je povinná prenechať majetok obce do nájmu najmenej za také nájomné, za aké sa v tom čase a na tom mieste obvykle prenechávajú do nájmu na dohodnutý účel veci toho istého druhu alebo porovnateľné veci; to neplatí pri nájme majetku obce podľa odseku 2 písm. d) až f), kedy obec môže prenechať svoj majetok do nájmu aj za nižšie nájomné než je hodnota nájomného zistená na základe porovnania alebo všeobecná hodnota nájomného. Obec môže prenechať svoj majetok do nájmu aj za nižšie nájomné než je hodnota nájomného zistená na základe porovnania alebo všeobecná hodnota nájomného aj pri nájme majetku obce podľa odseku 2 písm. a) alebo písm. b), ak ide o nájom na podporu všeobecne prospešných služieb.22gaa)
(4)
Hodnota nájomného na účely odseku 2 písm. c) a e) sa určí ako úhrn plnení poskytovaných obci počas celej doby nájmu, pričom
a)
hodnota nájomného sa zaratúva bez dane z pridanej hodnoty, ak sa táto uplatňuje,
b)
hodnota nájomného prijímaná spoluvlastníkmi predmetu sa rozpočítava podľa veľkosti ich podielov; ak veľkosti podielov nie sú určené alebo ich nemožno určiť, považujú sa za rovnaké,
c)
prijímané hodnoty nájomného na základe viacerých zmlúv sa nesčítavajú,
d)
do hodnoty nájomného sa zaratúva aj predĺženie trvania zmluvy na dobu určitú, ak nájomná zmluva umožňuje jednostranné predĺženie jej trvania,
e)
pri nájme na dobu neurčitú sa predpokladá, že nájom je uzatvorený na dobu 10 rokov,
f)
zmluvné sankcie a náklady spojené s užívaním majetku obce sa nezohľadňujú,
g)
sa predpokladá, že bude poskytnutá najvyššia možná hodnota plnenia z nájomnej zmluvy.
(5)
Ustanovenia odseku 4 sa na jednorazovo poskytnuté plnenie podľa odseku 2 písm. c) a e) použijú rovnako.
9.aa §
(1)
Ha ez vagy külön jogszabály22g) másként nem rendelkezik, a község köteles a 9.a § (1)–(8) és (10)–(14) bekezdésének rendelkezéseit a községi vagyon bérbeadása esetén is megfelelően alkalmazni.
(2)
Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó a bérbeadásra
a)
a község tulajdonában lévő ingó dolog, amelynek maradványértéke alacsonyabb, mint 3 500 euró,
b)
a községi vagyon, amelynek bérbeadása ugyanazzal a bérlővel egy naptári hónapban a tíz napot nem haladja meg,
c)
a községi vagyon, ha a bérleti díjak összege a bérlet teljes időtartama alatt nem haladja meg a 20 000 eurót,
d)
a bejegyzett szociális vállalkozásnak beruházási támogatás formájában22fa) bérbe adott községi ingatlanvagyon,
e)
a községi vagyon, különleges elbírálásra érdemes okból, amelyről a községi képviselő-testület az összes képviselő háromötödös többségével dönt, ha a következő feltételek teljesülnek:
1.
a község a vagyonának ilyen módon történő bérbeadására irányuló szándékát és a bérleti díj általános értékét legalább 15 nappal a bérbeadás jóváhagyása előtt közzéteszi a hivatali hirdetőtábláján, a honlapján, ha rendelkezik ilyennel, és más megfelelő módon, és ezek az adatok legalább a bérbeadás jóváhagyásáig közzé vannak téve,
2.
a különleges elbírálásra érdemes ok a község vagyongazdálkodási elveivel összhangban indokolt és
3.
a bérleti díj általános értékét szakértői vélemény22d) állapítja meg, amely a bérbeadás jóváhagyásának napján nem régebbi kilenc hónapnál; a bérleti díj általános értékének szakértői véleménnyel történő megállapítása nem szükséges, ha a bérleti díj összege a bérlet teljes időtartama alatt nem haladja meg a 7 500 eurót, vagy a 30 000-nél több lakosú községek esetében a bérleti díj összege a bérlet teljes időtartama alatt nem haladja meg a 15 000 eurót, hasonló bérlettel vagy hasonló dolog bérbeadására vonatkozó más, nyilvánosan elérhető ajánlattal való igazolható összehasonlítás alapján, ha a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról4) és Kassa városáról5) szóló külön jogszabályok másként nem rendelkeznek,
f)
a községi vagyon, amelyet külön jogszabályok22ga) szerint közpénzből szereztek be, ha annak nyújtását a község azon kötelezettségéhez kötötték, hogy biztosítsa e vagyon hasznosítását összhangban azokkal a feltételekkel, amelyek mellett a közpénzt nyújtották.
(3)
A község köteles a községi vagyont legalább olyan bérleti díjért bérbe adni, amilyenért abban az időben és azon a helyen azonos vagy hasonló jellegű dolgokat a megállapodás szerinti célra általában bérbe adnak; ez nem vonatkozik a községi vagyon (2) bekezdés d)–f) pontja szerinti bérbeadására, amikor a község a vagyonát az összehasonlítás alapján megállapított bérleti díj értékénél vagy a bérleti díj általános értékénél alacsonyabb bérleti díjért is bérbe adhatja. A község a vagyonát az összehasonlítás alapján megállapított bérleti díj értékénél vagy a bérleti díj általános értékénél alacsonyabb bérleti díjért a községi vagyon (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bérbeadása esetén is bérbe adhatja, ha a bérbeadás közhasznú szolgáltatások támogatását szolgálja.22gaa)
(4)
A (2) bekezdés c) és e) pontja alkalmazásában a bérleti díj értéke a községnek a bérlet teljes időtartama alatt nyújtott teljesítések összességeként kerül meghatározásra, azzal, hogy
a)
a bérleti díj értékét hozzáadottérték-adó nélkül kell beszámítani, ha azt felszámítják,
b)
a tárgy társtulajdonosai által kapott bérleti díj értékét a tulajdoni hányaduk arányában kell felosztani; ha a tulajdoni hányadok nincsenek meghatározva, vagy nem lehet őket meghatározni, akkor azokat egyenlőnek kell tekinteni,
c)
a több szerződés alapján kapott bérleti díj értékek nem adódnak össze,
d)
a bérleti díj értékébe beleszámít a határozott idejű szerződés időtartamának meghosszabbítása is, ha a bérleti szerződés lehetővé teszi annak egyoldalú meghosszabbítását,
e)
határozatlan idejű bérlet esetén feltételezendő, hogy a bérlet 10 évre jött létre,
f)
a szerződéses szankciók és a községi vagyon használatával kapcsolatos költségek nincsenek figyelembe véve,
g)
feltételezendő, hogy a bérleti szerződésből származó teljesítés lehető legmagasabb értékét nyújtják.
(5)
A (4) bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti egyszeri teljesítésre ugyanúgy alkalmazandók.
§ 9ab
(1)
Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci nie sú týmto zákonom dotknuté.
(2)
Pri nakladaní s cennými papiermi a majetkovými podielmi na právnických osobách, dôsledkom ktorého je zmena vlastníctva, musí obec postupovať podľa § 9a ods. 1 až 14, ak tento postup nevylučuje osobitný predpis.
(3)
Fyzická osoba a právnická osoba, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zapisovať sa do registra partnerov verejného sektora,
22gb) môže byť nadobúdateľom majetku obce alebo užívateľom jej majetku podľa tohto zákona len vtedy, ak je zapísaná v registri partnerov verejného sektora.
22gc) Splnenie podmienky podľa prvej vety preukazuje v katastrálnom konaní obec.
9.ab §
(1)
Az állami támogatás területére vonatkozó külön jogszabályokat a jelen törvény nem érinti.
(2)
Az értékpapírok és jogi személyekben lévő vagyoni részesedések kezelésekor, amelynek következménye a tulajdonjog megváltozása, a községnek a következő rendelkezések szerint kell eljárnia: a 9.a § (1)-(14) bekezdései szerint, ha ezt az eljárást külön jogszabály nem zárja ki.
(3)
Az a természetes személy és jogi személy, amelyre vonatkozik a közszféra partnereinek nyilvántartásába való bejegyzési kötelezettség,
22gb) a jelen törvény szerint csak akkor lehet a község vagyonának megszerzője vagy vagyonának használója, ha be van jegyezve a közszféra partnereinek nyilvántartásába.
22gc) Az első mondat szerinti feltétel teljesítését a kataszteri eljárásban a község igazolja.
§ 9b
(1)
Fyzická osoba, ktorá má v obci trvalý pobyt alebo vlastní v obci nehnuteľnosť alebo osoba, ktorá má na veci právny záujem, sa môže domáhať neplatnosti právneho úkonu alebo určenia vlastníctva obce k majetku, ktorý bol obcou prevedený na tretiu osobu, ak prevod majetku obce nebol realizovaný v súlade s § 9a a 9ab.
(2)
Žalobu podľa odseku 1 je možné podať na súde do jedného roka odo dňa prevodu vlastníckeho práva z majetku obce na nadobúdateľa.
9.b §
(1)
Az a természetes személy, akinek a községben állandó lakhelye van, vagy a községben ingatlannal rendelkezik, vagy az a személy, akinek az ügyhöz jogi érdeke fűződik, kérheti a jogügylet megsemmisítését vagy a község tulajdonjogának megállapítását azon vagyon felett, amelyet a község harmadik személyre ruházott át, ha a községi vagyon átruházása nem a 9.a § és 9ab-vel összhangban történt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti keresetet a községi vagyon tulajdonjogának a megszerzőre történő átruházásától számított egy éven belül lehet benyújtani a bíróságon.
§ 9c
(1)
Koncesný majetok je majetok obce, ktorý užíva koncesionár v rozsahu, za podmienok a v lehote dohodnutej v koncesnej zmluve,22ab) ak riziko vyplývajúce z práva na využívanie stavby alebo služby na dohodnutý čas alebo z tohto práva spojeného s peňažným plnením znáša v prevažnej miere koncesionár.
(2)
Obec nesmie koncesný majetok previesť do vlastníctva iných osôb.
(3)
Obsahom užívania koncesného majetku podľa odseku 1 môže byť
a)
vstup na nehnuteľný majetok obce,
b)
zriadenie stavby na pozemku vo vlastníctve obce, ak podľa koncesnej zmluvy sa vlastníkom stavby stane obec najneskôr v lehote podľa koncesnej zmluvy,
c)
prekládka a odstránenie stavby vo vlastníctve obce,
d)
rekonštrukcia, prevádzka, údržba a oprava majetku obce,
e)
poskytovanie služieb alebo iné komerčné využitie,
f)
prenechanie majetku obce do nájmu, výpožičky alebo zriadenie zmluvného vecného bremena na majetok obce v prospech tretej osoby,
g)
nakladanie s majetkom obce, ktorý pre svoje úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke, alebo z iných závažných dôvodov už nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu,
h)
nakladanie s materiálom vyťaženým na pozemkoch vo vlastníctve obce za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.22h)
(4)
Koncesionár pri užívaní koncesného majetku koná vo vlastnom mene a nemá postavenie správcu majetku obce podľa tohto zákona. Koncesionár je povinný koncesný majetok udržiavať v riadnom stave, dodržiavať účel, na ktorý je určený, zabezpečovať jeho údržbu a prevádzku a uhrádzať náklady s tým spojené, zabezpečovať jeho ochranu, informovať obec o koncesnom majetku v rozsahu povinností dohodnutých v koncesnej zmluve a plniť ďalšie povinnosti dohodnuté v koncesnej zmluve.
(5)
Koncesionár nesmie koncesný majetok použiť na zabezpečenie svojich záväzkov alebo záväzkov tretej osoby, ani previesť do vlastníctva iných osôb, ak tento zákon neustanovuje inak.
9.c §
(1)
Koncessziós vagyon a község azon vagyona, amelyet a koncessziós jogosult a koncessziós szerződésben megállapított terjedelemben, feltételekkel és határidőn belül használ,22ab) ha az építmény vagy szolgáltatás megállapított időre történő használatának jogából, vagy e jogból és a kapcsolódó pénzbeli teljesítésből eredő kockázatot túlnyomórészt a koncessziós jogosult viseli.
(2)
A község a koncessziós vagyont nem adhatja más személyek tulajdonába.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti koncessziós vagyon használatának tartalma lehet
a)
a község ingatlanvagyonára való belépés,
b)
építmény létesítése a község tulajdonában lévő telken, ha a koncessziós szerződés szerint az építmény tulajdonosává legkésőbb a koncessziós szerződés szerinti határidőn belül a község válik,
c)
a község tulajdonában lévő építmény áthelyezése és eltávolítása,
d)
a községi vagyon rekonstrukciója, üzemeltetése, karbantartása és javítása,
e)
szolgáltatásnyújtás vagy egyéb kereskedelmi hasznosítás,
f)
a községi vagyon bérbe, haszonkölcsönbe adása vagy a községi vagyonra harmadik személy javára szerződéses szolgalom létesítése,
g)
olyan községi vagyonnal való gazdálkodás, amely teljes elhasználódása vagy sérülése, nyilvánvaló elavultsága vagy gazdaságtalan üzemeltetése, vagy más súlyos okokból már nem szolgálhatja célját vagy rendeltetését,
h)
a község tulajdonában lévő telkeken kitermelt anyaggal való gazdálkodás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett.22h)
(4)
A koncessziós jogosult a koncessziós vagyon használata során saját nevében jár el, és a jelen törvény szerint nem rendelkezik a községi vagyonkezelő jogállásával. A koncessziós jogosult köteles a koncessziós vagyont rendes állapotban tartani, betartani a rendeltetési célját, biztosítani a karbantartását és üzemeltetését és fedezni az ezzel járó költségeket, biztosítani a védelmét, tájékoztatni a községet a koncessziós vagyonról a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségek mértékében, és teljesíteni a koncessziós szerződésben megállapított egyéb kötelezettségeket.
(5)
A koncessziós jogosult a koncessziós vagyont nem használhatja saját vagy harmadik személy kötelezettségeinek biztosítékaként, sem más személyek tulajdonába nem adhatja, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik.
§ 9d
(1)
Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár môže prenechať koncesný majetok do nájmu, výpožičky alebo zriadiť zmluvné vecné bremeno v prospech tretej osoby. Nájomnú zmluvu, zmluvu o výpožičke alebo zmluvu o zriadení vecného bremena môže koncesionár uzatvoriť s treťou osobou najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve. Pri prenechaní koncesného majetku do nájmu sa ustanovenie § 9aa nepoužije. Nájomné a odplata za zriadenie vecného bremena sa určí dohodou medzi koncesionárom a treťou osobou. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci22i) nie sú týmto dotknuté.
(2)
Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár je po predchádzajúcom písomnom súhlase obce oprávnený koncesný majetok, ktorý pre úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke alebo z iných závažných dôvodov nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu, predať osobe, ktorá sa zaoberá výkupom druhotných surovín alebo zabezpečiť likvidáciu podľa osobitného predpisu.22j)
(3)
Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, obec môže s koncesionárom uzatvoriť dohodu o splátkach alebo dohodu o odklade platenia pohľadávky obce, ktorá vznikla z koncesnej zmluvy. Dohodu o odklade platenia možno uzatvoriť najviac na obdobie jedného roka od splatnosti pohľadávky obce. Úroky z omeškania sa za obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia neuplatňujú a nevymáhajú. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci22i) nie sú týmto dotknuté. Ak koncesionár nezaplatí niektorú splátku riadne a včas alebo ak nezaplatí celý dlh v dohodnutej lehote, obec uplatní voči koncesionárovi pohľadávku obce vrátane úrokov z omeškania za celé obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia.
9.d §
(1)
Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncessziós jogosult a koncessziós vagyont bérbe, haszonkölcsönbe adhatja, vagy harmadik személy javára szerződéses szolgalmat létesíthet. Bérleti szerződést, haszonkölcsön-szerződést vagy szolgalomlétesítési szerződést a koncessziós jogosult harmadik személlyel legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós időtartamra köthet. A koncessziós vagyon bérbeadásakor a 9.aa § rendelkezése nem alkalmazandó. A bérleti díjat és a szolgalom létesítéséért járó ellenértéket a koncessziós jogosult és a harmadik személy közötti megállapodás határozza meg. Az állami támogatás területére vonatkozó külön jogszabályokat22i) ez nem érinti.
(2)
Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a koncessziós jogosult a község előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a koncessziós vagyont, amely a teljes elhasználódás, sérülés, nyilvánvaló elavulás vagy gazdaságtalan üzemeltetés, illetve egyéb súlyos okok miatt nem tudja betölteni célját vagy rendeltetését, eladni egy olyan személynek, aki másodlagos nyersanyagok felvásárlásával foglalkozik, vagy gondoskodni a külön jogszabály szerinti megsemmisítéséről.22j)
(3)
Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a község a koncessziós jogosulttal részletfizetési megállapodást vagy a koncessziós szerződésből eredő községi követelés fizetésének elhalasztásáról szóló megállapodást köthet. A fizetési halasztásról szóló megállapodás legfeljebb a község követelésének esedékességétől számított egy évre köthető. A részletfizetési megállapodás vagy a fizetési halasztásról szóló megállapodás időtartama alatt késedelmi kamat nem érvényesíthető és nem hajtható be. Az állami támogatásokra vonatkozó külön jogszabályok22i) rendelkezései ezzel nincsenek érintve. Ha a koncessziós jogosult valamely részletet nem fizeti meg rendben és időben, vagy ha a teljes tartozást nem fizeti meg a megállapodott határidőn belül, a község érvényesíti a koncessziós jogosulttal szembeni követelését, beleértve a késedelmi kamatot is a részletfizetési megállapodás vagy a fizetési halasztásról szóló megállapodás teljes időtartamára.
§ 9e
(1)
Spoločný podnik je právnická osoba, ktorú na účel realizácie koncesie22aa) založila obec spoločne s koncesionárom. Spoločný podnik je aj právnická osoba, ktorú založil koncesionár, do ktorej základného imania bol na základe koncesnej zmluvy vložený majetok obce.
(2)
Obec môže vložiť majetok obce ako vklad pri založení spoločného podniku alebo ako vklad do základného imania spoločného podniku, ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve.
(3)
Prioritný majetok je nehnuteľný majetok obce, ktorý obec vložila do spoločného podniku. Prioritný majetok nemožno použiť na zabezpečenie záväzkov spoločného podniku, koncesionára alebo tretej osoby ani previesť do vlastníctva iných osôb. Prioritný majetok nepodlieha výkonu rozhodnutia, exekúcii, nie je súčasťou konkurznej podstaty a ani predmetom likvidácie. Označenie prioritného majetku v katastri nehnuteľností22k) sa vykoná poznámkou na návrh obce. Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, prioritný majetok možno dať do nájmu, výpožičky alebo na prioritný majetok zriadiť zmluvné vecné bremeno, najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve alebo do dňa zrušenia spoločného podniku bez právneho nástupcu. Prioritný majetok nestráca svoj charakter ani prechodom na právneho nástupcu. Po zániku vecného bremena zapísaného v katastri nehnuteľností je obec povinná dať návrh na výmaz vecného bremena.
(4)
Spoločný podnik je povinný zachovať účelové určenie prioritného majetku, ktorý nadobudol do vlastníctva; táto povinnosť sa vzťahuje aj na právneho nástupcu.
(5)
Obec vedie o prioritnom majetku osobitnú evidenciu, ktorá obsahuje zoznam vecí s uvedením identifikačných údajov a odkaz na účtovný zápis v účtovníctve spoločného podniku; spoločný podnik je povinný poskytnúť tieto údaje obci.
(6)
Oprávnenie konať za spoločný podnik vo veciach prevádzky a údržby prioritného majetku prechádza na obec vyhlásením konkurzu na spoločný podnik; obec pri tom koná v mene spoločného podniku a na vlastný účet. Ak bol na spoločný podnik vyhlásený konkurz, prioritný majetok prechádza do vlastníctva obce právoplatnosťou uznesenia súdu o vyhlásení konkurzu alebo právoplatnosťou rozhodnutia, ktorým odvolací súd potvrdil rozhodnutie súdu prvého stupňa o vyhlásení konkurzu za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva obce do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza obec.
(7)
Dňom zrušenia spoločného podniku likvidáciou prioritný majetok prechádza do vlastníctva obce za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Likvidátor je povinný odovzdať a obec prevziať tento majetok; o odovzdaní a prevzatí sa spíše zápisnica. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva obce do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza obec.
9.e §
(1)
A közös vállalat olyan jogi személy, amelyet a koncesszió megvalósítása céljából22aa) a község a koncessziós jogosulttal közösen alapított. Közös vállalat az a jogi személy is, amelyet a koncessziós jogosult alapított, és amelynek alaptőkéjébe a koncessziós szerződés alapján a község vagyonát apportálták.
(2)
A község a közös vállalat alapításakor vagy a közös vállalat alaptőkéjébe apportként beviheti a község vagyonát, ha erről a koncessziós szerződésben megállapodtak.
(3)
A kiemelt vagyon a község azon ingatlanvagyona, amelyet a község a közös vállalatba apportált. A kiemelt vagyon nem használható fel a közös vállalat, a koncessziós jogosult vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként, és nem ruházható át más személyek tulajdonába. A kiemelt vagyon nem képezheti határozat-végrehajtás, végrehajtás tárgyát, nem része a csődvagyonnak, és nem képezi felszámolás tárgyát sem. A kiemelt vagyon ingatlan-nyilvántartásban22k) való megjelölése a község javaslatára feljegyzés formájában történik. Ha a koncessziós szerződésben erről megállapodtak, a kiemelt vagyon bérbe vagy haszonkölcsönbe adható, vagy a kiemelt vagyonra szerződéses szolgalmi jog alapítható, legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós időtartamra vagy a közös vállalat jogutód nélküli megszűnésének napjáig. A kiemelt vagyon jogutódra való átszállással sem veszíti el jellegét. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jog megszűnését követően a község köteles javaslatot tenni a szolgalmi jog törlésére.
(4)
A közös vállalat köteles megőrizni a tulajdonába került kiemelt vagyon rendeltetését; ez a kötelezettség a jogutódra is vonatkozik.
(5)
A község a kiemelt vagyonról külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a dolgok jegyzékét az azonosító adatok feltüntetésével és a közös vállalat könyvelésében szereplő könyvelési tételre való hivatkozást; a közös vállalat köteles ezeket az adatokat a község rendelkezésére bocsátani.
(6)
A kiemelt vagyon üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos ügyekben a közös vállalat nevében való eljárás joga a közös vállalat elleni csődeljárás megindításával átszáll a községre; a község eközben a közös vállalat nevében és saját számlájára jár el. Ha a közös vállalat ellen csődeljárást indítottak, a kiemelt vagyon a bíróság csődhatározatának jogerőre emelkedésével vagy azon határozat jogerőre emelkedésével, amellyel a fellebbviteli bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság csődeljárást megindító határozatát, a koncessziós szerződésben meghatározott térítés ellenében, legfeljebb a szakértői véleményben megállapított áron a község tulajdonába kerül. A kiemelt vagyon átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyv a község tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló javaslat mellékletét képezi. A kiemelt vagyon értékét megállapító szakértői vélemény elkészítéséért a szakértő díját a község fizeti.
(7)
A közös vállalat felszámolással történő megszűnésének napján a kiemelt vagyon a koncessziós szerződésben meghatározott térítés ellenében, legfeljebb a szakértői véleményben megállapított áron a község tulajdonába kerül. A felszámoló köteles ezt a vagyont átadni, a község pedig átvenni; az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni. A kiemelt vagyon átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyv a község tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló javaslat mellékletét képezi. A kiemelt vagyon értékét megállapító szakértői vélemény elkészítéséért a szakértő díját a község fizeti.
§ 9f
(1)
Obec je oprávnená na základe zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor22ac) prenechať v nevyhnutne potrebnom rozsahu svoj majetok poskytovateľovi energetickej služby s garantovanou úsporou energie na
a)
obnovu budovy22l) alebo stavebné úpravy budovy, ktorými sa vykonáva zásah najmä do jej obalovej konštrukcie zateplením obvodového plášťa a strešného plášťa a výmenou pôvodných otvorových výplní,
b)
obnovu technického zariadenia budovy,22l)
c)
údržbu a opravy obnovenej časti budovy podľa písmena a),
d)
zriadenie, rekonštrukciu, modernizáciu alebo výmenu technických systémov vykurovania, prípravy teplej vody, vetrania, chladenia, osvetlenia budov a ich kombinácie, energetického zariadenia,22m) osvetľovacieho alebo iného zariadenia, ktoré spotrebúva energiu,
e)
prevádzku, údržbu a opravy zariadenia podľa písmen b) a d),
f)
inštaláciu merania a riadenia,
g)
zabezpečenie likvidácie zariadenia podľa písmen b) a d) podľa osobitných predpisov22j) z dôvodov jeho úplného opotrebenia alebo poškodenia, zrejmej zastaranosti alebo nehospodárnosti v prevádzke, pre ktoré nemôže slúžiť na svoj účel alebo určenie.
(2)
Zmluva o energetickej efektívnosti pre verejný sektor, ktorá umožní prenechanie majetku obce na iné účely, ako sú uvedené v odseku 1, je v tejto časti neplatná.
(3)
Obec je oprávnená s majetkom, ktorý je predmetom zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor, nakladať. S prevodom vlastníctva prechádzajú práva a povinnosti zo zmluvy o energetickej efektívnosti pre verejný sektor na nadobúdateľa tohto majetku, ak sa zmluva o energetickej efektívnosti pre verejný sektor22ac) v súlade s jej podmienkami neukončí.
9.f §
(1)
A község jogosult a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés22ac) alapján a feltétlenül szükséges mértékben átengedni a vagyonát a garantált energiamegtakarítással járó energiaszolgáltatás szolgáltatójának a következőkre:
a)
épületfelújítás22l) vagy az épület olyan építési módosításai, amelyekkel beavatkozás történik különösen a határoló szerkezetébe a külső falazat és a tetőszerkezet hőszigetelésével, valamint az eredeti nyílászárók cseréjével,
b)
az épület műszaki berendezésének felújítását,22l)
c)
az épület a) pont szerinti felújított részének karbantartását és javítását,
d)
fűtési, melegvíz-készítési, szellőztetési, hűtési, épületvilágítási műszaki rendszerek és ezek kombinációinak, energetikai berendezések,22m) világító- vagy egyéb energiafogyasztó berendezések létesítését, rekonstrukcióját, korszerűsítését vagy cseréjét,
e)
a b) és d) pont szerinti berendezések üzemeltetését, karbantartását és javítását,
f)
mérő- és szabályozórendszerek telepítését,
g)
a b) és d) pont szerinti berendezések külön jogszabályok22j) szerinti megsemmisítésének biztosítását annak teljes elhasználódása vagy sérülése, nyilvánvaló elavultsága vagy gazdaságtalan üzemeltetése miatt, amiért már nem tudja betölteni célját vagy rendeltetését.
(2)
A közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés, amely lehetővé teszi a község vagyonának az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő célokra történő átengedését, e részében érvénytelen.
(3)
A község jogosult a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés tárgyát képező vagyon kezelésére. A tulajdonjog átruházásával a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átszállnak e vagyon megszerzőjére, ha a közszféra energiahatékonyságát szolgáló szerződés22ac) annak feltételeivel összhangban nem szűnik meg.
§ 10
Obec môže upustiť od vymáhania majetkových práv obce len vtedy, ak dôvody pre trvalé alebo dočasné upustenie určí v zásadách hospodárenia s majetkom obce.
10. §
A község csak akkor tekinthet el a község vagyoni jogainak kikényszerítésétől, ha a tartós vagy ideiglenes eltekintés okait a község vagyongazdálkodási alapelveiben meghatározza.
§ 11
(1)
Obce musia pri územných zmenách23) usporiadať svoje majetkovoprávne vzťahy.
(2)
Dohoda o majetkovoprávnom vyrovnaní obcí musí obsahovať rozdelenie organizácií, vecí, finančných prostriedkov, práv a záväzkov obcí.
(3)
Majetkovoprávne vyrovnanie obcí sa vykoná ku dňu účinnosti týchto zmien, najneskôr k prvému dňu nasledujúceho kalendárneho roka.
11. §
(1)
A községeknek területi változások23) esetén rendezniük kell vagyoni-jogi viszonyaikat.
(2)
A községek vagyoni-jogi elszámolásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a községek szervezeteinek, dolgainak, pénzeszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek felosztását.
(3)
A községek vagyoni-jogi elszámolását e változások hatálybalépésének napjával, de legkésőbb a következő naptári év első napjával kell végrehajtani.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
SPOLOČNÉ, PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
KÖZÖS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Spoločné ustanovenia
Közös rendelkezések
§ 12
Ak nie je v tomto zákone ustanovené inak alebo ak to nevylučuje povaha veci, riadi sa obec pri nadobúdaní majetku a nakladaní s ním osobitnými predpismi.24)
12. §
Hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik, vagy ha a dolog természete ezt nem zárja ki, a község a vagyonszerzés és a vagyongazdálkodás során külön jogszabályok24) szerint jár el.
§ 13
Spory, ktoré vzniknú pri prechode vlastníckeho práva, majetkových práv a záväzkov štátu na obec, rozhodujú súdy.
13. §
Az állam tulajdonjogának, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a községre való átszállása során keletkező vitákban a bíróságok döntenek.
Prechodné a záverečné ustanovenia
Átmeneti és záró rendelkezések
§ 14
(1)
O prechode vlastníctva vecí, postúpení majetkových práv a záväzkov sú povinné spísať odovzdávajúce a nadobúdajúce právnické osoby písomné protokoly. O prechode práva hospodárenia k veciam a postúpení majetkových práv a záväzkov do správy organizácií spíšu protokoly orgány miestnej štátnej správy, obecné zastupiteľstvá a organizácie.
(2)
Zápis prechodu vlastníckeho práva štátu na obec vykonajú príslušné strediská geodézie na základe zoznamov potvrdených orgánom miestnej štátnej správy a obecným zastupiteľstvom.25)
(3)
Organizácie založené alebo zriadené obcou, ktoré vykonávajú správu nehnuteľného majetku obce podľa tohto zákona, navrhujú na strediská geodézie zapísať správu majetku obce.
(4)
Obce, mestá, mestské časti a organizácie založené alebo zriadené obcou sú povinné podať do 12 mesiacov od účinnosti tohto zákona návrh na zápis do evidencie nehnuteľností. Ak sa nadobudnutie majetku viaže na ďalšie podmienky,26) sú povinné podať návrh do 12 mesiacov od prevzatia majetku.
14. §
(1)
A dolgok tulajdonjogának átszállásáról, a vagyoni jogok és kötelezettségek átruházásáról az átadó és a megszerző jogi személyek kötelesek írásos jegyzőkönyvet felvenni. A dolgok feletti gazdálkodási jog átszállásáról, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek a szervezetek kezelésébe történő átruházásáról a helyi államigazgatási szervek, a községi képviselő-testületek és a szervezetek vesznek fel jegyzőkönyvet.
(2)
Az állam tulajdonjogának a községre való átszállásának bejegyzését az illetékes földmérési központok végzik el a helyi államigazgatási szerv és a községi képviselő-testület által megerősített jegyzékek alapján.25)
(3)
A község által alapított vagy létrehozott szervezetek, amelyek a jelen törvény szerint a község ingatlanvagyonának kezelését végzik, javasolják a földmérési központoknak a községi vagyonkezelés bejegyzését.
(4)
A községek, városok, városrészek és a község által alapított vagy létrehozott szervezetek kötelesek a jelen törvény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül kérelmet benyújtani az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre. Ha a vagyonszerzés további feltételekhez kötött,26) a vagyon átvételétől számított 12 hónapon belül kötelesek kérelmet benyújtani.
§ 14a
Ak do majetku obce prešla nehnuteľnosť, ktorej časť slúžila ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) potrebám civilnej ochrany obyvateľstva, obec je povinná zachovať účelové určenie tejto časti nehnuteľnosti. Užívanie tejto časti nehnuteľnosti je obec povinná upraviť dohodou podľa osobitného predpisu.26a)
14.a §
Ha a község vagyonába olyan ingatlan került, amelynek egy része egy külön jogszabály3) hatálybalépésének napján a lakosság polgári védelmének szükségleteit szolgálta, a község köteles megőrizni az ingatlannak ezen részének rendeltetését. Az ingatlannak ezen részének használatát a község köteles külön jogszabály26a) szerinti megállapodással rendezni.
§ 14b
(1)
Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku Slovenskej republiky mal tento majetok v správe, ktorý podľa § 2b ods. 1 tohto zákona prechádza na obce, spíše písomný protokol s príslušnou obcou o odovzdaní tohto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku Slovenskej republiky podľa tohto zákona a podľa osobitného zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve podľa osobitného zákona,21) súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona26b) a prípadné vyčíslenie nákladov na nevyhnutné opravy tejto nehnuteľnosti. Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok, ktorého vlastníctvo prechádza podľa tohto zákona na obec a štatutárny orgán obce.
(2)
(3)
Veci uvedené v § 2b ods. 1 prechádzajú do vlastníctva obcí dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec; tento deň je dňom prechodu majetku Slovenskej republiky na obec. Veci uvedené v § 2b ods. 2 prechádzajú do vlastníctva obcí dňom uvedeným v dohode alebo dňom ustanoveným v osobitnom zákone.
14.b §
(1)
Az az átadó jogalany, amely a Szlovák Köztársaság vagyonának átszállásának napjáig ezt a vagyont kezelte, amely a jelen törvény 2.b § (1) bek. szerint a községekre száll át, a jelen törvény és külön törvény szerinti vagyonátszállás napjától számított legkésőbb két hónapon belül írásos jegyzőkönyvet vesz fel az illetékes községgel e vagyon átadásáról. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a külön törvény21) szerinti könyvelésben vezetett értékét, a kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának a községre való átszállásának napján; ingatlan esetében a jegyzőkönyv tartalmazza a külön törvény26b) szerinti ingatlan-nyilvántartási adatokat és az ingatlan szükséges javítási költségeinek esetleges számszerűsítését is. A jegyzőkönyvet annak a jogalanynak a statutárius szerve írja alá, amelynek kezelésében volt az a vagyon, amelynek tulajdonjoga a jelen törvény szerint a községre száll át, valamint a község statutárius szerve.
(2)
(3)
A 2.b § (1) bekezdésében feltüntetett dolgok annak a külön törvénynek a hatálybalépésének napján kerülnek a községek tulajdonába, amellyel az alapítói funkció a községre száll át; ez a nap a Szlovák Köztársaság vagyonának a községre való átszállásának napja. A 2.b § (2) bekezdésében feltüntetett dolgok a megállapodásban feltüntetett napon vagy a külön törvényben meghatározott napon kerülnek a községek tulajdonába.
§ 14c
(1)
Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku Slovenskej republiky mal v správe majetok, ktorý podľa tohto zákona prechádza na obec, spíše s obcou písomný protokol o odovzdaní tohto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku Slovenskej republiky podľa tohto zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve a oceneného podľa osobitného zákona21) a výšku oprávok tohto majetku, súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.26b) Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok, ktorého vlastníctvo prechádza podľa tohto zákona na obec, a štatutárny orgán obce.
(2)
Obce sú povinné do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku podľa tohto zákona podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných zákonov.26c)
(3)
Veci uvedené v § 2c prechádzajú do vlastníctva obcí dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec; tento deň je dňom prechodu majetku Slovenskej republiky na obec.
14.c §
(1)
Az az átadó jogalany, amely a Szlovák Köztársaság vagyonának átszállásának napjáig azt a vagyont kezelte, amely e törvény értelmében a községre száll át, a községgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel e vagyon átadásáról, legkésőbb a Szlovák Köztársaság vagyonának e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a könyvelésben nyilvántartott, külön törvény21) szerint felértékelt értékét, e vagyon értékcsökkenésének mértékét, a kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának a községre való átszállásának napján; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza az ingatlan-nyilvántartás adatait is a külön törvény szerint.26b) A jegyzőkönyvet annak a jogalanynak a statutárius szerve írja alá, amely azt a vagyont kezelte, amelynek tulajdonjoga e törvény értelmében a községre száll át, valamint a község statutárius szerve.
(2)
A községek kötelesek e törvény szerinti vagyonszerzés napjától számított hat hónapon belül az illetékes ingatlan-nyilvántartásnál benyújtani a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet e vagyonra vonatkozóan a külön törvények szerint.26c)
(3)
A 2.c §-ban feltüntetett dolgok annak a külön törvénynek a hatálybalépésének napján kerülnek a községek tulajdonába, amellyel az alapítói funkció a községre száll át; ez a nap a Szlovák Köztársaság vagyonának a községre való átszállásának napja.
§ 14d
(1)
Správca majetku Slovenskej republiky, ktorý mal do dňa prechodu majetku podľa § 2d ods. 1 a 2 tento majetok v správe, spíše písomný protokol s príslušnou obcou o odovzdaní tohto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku Slovenskej republiky podľa tohto zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve podľa osobitného zákona,21) súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec a údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného predpisu.26b) Protokol podpisuje štatutárny orgán obce a štatutárny orgán správcu majetku Slovenskej republiky, ktorý mal v správe majetok Slovenskej republiky, ktorého vlastníctvo prechádza podľa tohto zákona na obec.
(2)
Prílohou dohody podľa § 2d ods. 4 je písomný protokol o odovzdaní majetku. Protokol podpisuje štatutárny orgán obce a štatutárny orgán obvodného úradu v sídle kraja, ktorý mal v dočasnej správe majetok štátu, ktorého vlastníctvo prechádza dohodou na obec.
(3)
(4)
Majetok Slovenskej republiky uvedený v § 2d ods. 1 a 2 prechádza do vlastníctva obcí 1. júla 2009. Majetok Slovenskej republiky uvedený v § 2d ods. 4 prejde do vlastníctva obce dňom uvedeným v dohode.
14.d §
(1)
A Szlovák Köztársaság vagyonkezelője, amely a 2.d § (1) és (2) bekezdése szerinti vagyonátszállás napjáig ezt a vagyont kezelte, az illetékes községgel írásos jegyzőkönyvet vesz fel e vagyon átadásáról, legkésőbb a Szlovák Köztársaság vagyonának e törvény szerinti átszállásának napjától számított két hónapon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza az átadott vagyon pontos meghatározását és a külön törvény21) szerinti könyvelésben nyilvántartott értékét, a kapcsolódó vagyoni jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának a községre való átszállásának napján, és az ingatlan-nyilvántartás adatait a külön jogszabály szerint.26b) A jegyzőkönyvet a község statutárius szerve és a Szlovák Köztársaság azon vagyonkezelőjének statutárius szerve írja alá, amely a Szlovák Köztársaság azon vagyonát kezelte, amelynek tulajdonjoga e törvény értelmében a községre száll át.
(2)
A 2.d § (4) bekezdése szerinti szerződésnek része a vagyon átadásáról szóló írásos jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet a község statutárius szerve és a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal statutárius szerve írja alá, amely ideiglenesen kezelte az állam azon vagyonát, amelynek tulajdonjoga megállapodás alapján a községre száll át.
(3)
(4)
A Szlovák Köztársaság 2.d § (1) és (2) bekezdésében feltüntetett vagyona 2009. július 1-jén a községek tulajdonába kerül. A Szlovák Köztársaság 2.d § (4) bekezdésében feltüntetett vagyona a megállapodásban feltüntetett napon kerül a község tulajdonába.
§ 15
Nehnuteľnosti, ktoré k 31. decembru 194927) vlastnili obce a ktoré slúžili pre administratívne účely obecných orgánov (radnice, obecné domy) a pokiaľ sú v majetku Slovenskej republiky, sú organizácie, ktoré majú k týmto nehnuteľnostiam právo hospodárenia, povinné na žiadosť obce previesť do jej vlastníctva v lehote 6 mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona. V takom prípade je obec povinná dohodnúť sa s organizáciou o ďalšom užívaní objektu.
15. §
Azok az ingatlanok, amelyek 1949. december 31-én27) a községek tulajdonában voltak, és amelyek a községi szervek adminisztratív céljait szolgálták (városházák, községházák), és amennyiben a Szlovák Köztársaság vagyonát képezik, azokat a szervezetek, amelyek ezen ingatlanok felett gazdálkodási joggal rendelkeznek, kötelesek a község kérésére annak tulajdonába adni e törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül. Ilyen esetben a község köteles megegyezni a szervezettel az objektum további használatáról.
§ 15a
(1)
Poľnohospodárska a nepoľnohospodárska pôda, ktorá bola vo vlastníctve obcí k 31. decembru 1949 a pokiaľ sa nachádza ku dňu účinnosti tohto zákona v majetku Slovenskej republiky, prechádza do vlastníctva obce, z majetku ktorej sa previedla do národného majetku podľa osobitného predpisu27) a ak už do jej vlastníctva neprešla podľa § 2.
(2)
Ak obec uvedená v odseku 1 zanikla, prechádza vlastníctvo podľa odseku 1 na obec, ktorá sa stala jej právnym nástupcom. Ak je právnym nástupcom viac obcí, prechádza pôda podľa odseku 1 do ich vlastníctva rovnakým dielom. To isté platí, ak sa obec uvedená v odseku 1 rozdelila na dve alebo viac obcí.
(3)
S lesnou pôdou podľa odseku 1 prechádzajú do vlastníctva obcí aj lesné porasty nachádzajúce sa na tejto pôde ku dňu účinnosti tohto zákona a investičné lesné cesty alebo ich časti vybudované po 31. decembri 1949.
(4)
Investičné lesné cesty alebo ich časti odovzdá do vlastníctva štátna organizácia lesného hospodárstva, ktorá ich spravuje, na základe žiadosti vlastníka pozemku dohodou o vydaní majetku.
(5)
Investičná lesná cesta alebo jej časť prechádzajúca lesnými pozemkami viacerých vlastníkov prechádza do podielového spoluvlastníctva27a) podľa veľkosti podielu investičnej lesnej cesty na lesnom pozemku vlastníka.
15.a §
(1)
Az a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület, amely 1949. december 31-én a községek tulajdonában volt, és amennyiben e törvény hatálybalépésének napján a Szlovák Köztársaság vagyonát képezi, annak a községnek a tulajdonába kerül, amelynek vagyonából külön jogszabály27) szerint nemzeti vagyonba került át, és ha a 2. § szerint még nem került a tulajdonába.
(2)
Ha az (1) bekezdésben említett község megszűnt, az (1) bekezdés szerinti tulajdonjog arra a községre száll át, amely a jogutódja lett. Ha több község a jogutód, az (1) bekezdés szerinti földterület egyenlő arányban kerül a tulajdonukba. Ugyanez érvényes, ha az (1) bekezdésben említett község két vagy több községre oszlott.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti erdőterülettel együtt a községek tulajdonába kerülnek az ezen a földterületen e törvény hatálybalépésének napján található erdőállományok is, valamint az 1949. december 31. után épített beruházási erdészeti utak vagy azok részei.
(4)
A beruházási erdei utakat vagy azok részeit az azokat kezelő erdőgazdálkodási állami szervezet a telektulajdonos kérelme alapján, a vagyon kiadásáról szóló megállapodás útján tulajdonba adja.
(5)
A több tulajdonos erdőterületén áthaladó beruházási erdei út vagy annak része az egyes tulajdonosok erdőterületére eső részének arányában közös tulajdonba kerül27a).
§ 15b
(1)
Spolu s pôdou a porastami podľa § 15a prechádzajú na obec aj hospodárske budovy a stavby slúžiace poľnohospodárskej a lesnej výrobe alebo s ňou súvisiacemu vodnému hospodárstvu, vrátane zastavaných pozemkov, ak tieto boli vo vlastníctve obcí k 31. decembru 1949 a pokiaľ ku dňu účinnosti tohto zákona sú majetkom Slovenskej republiky.
(2)
Ak do vlastníctva obce prechádzajú veci podľa odseku 1, je obec povinná umožniť doterajšiemu užívateľovi, ktorý s nimi hospodáril do účinnosti tohto zákona, užívať ich bez náhrady do 1. októbra 1992, ak nedôjde medzi obcou a doterajším užívateľom k inej dohode. Úžitky z užívania patria doterajšiemu užívateľovi.
(3)
Finančné náhrady a rozdiely v stave vydávaných nehnuteľností sa neposkytujú.
15.b §
(1)
A 15.a § szerinti földterülettel és növényzettel együtt a községre szállnak át a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelést vagy az azzal összefüggő vízgazdálkodást szolgáló gazdasági épületek és építmények is, beleértve a beépített telkeket, ha ezek 1949. december 31-éig a községek tulajdonában voltak, és amennyiben e törvény hatálybalépésének napján a Szlovák Köztársaság vagyonát képezik.
(2)
Ha az (1) bekezdés szerinti dolgok a község tulajdonába kerülnek, a község köteles lehetővé tenni az eddigi használónak, aki e törvény hatálybalépéséig gazdálkodott velük, hogy azokat 1992. október 1-jéig térítésmentesen használja, ha a község és az eddigi használó között más megállapodás nem születik. A használatból származó hasznok az eddigi használót illetik.
(3)
Pénzbeli kártérítés és a kiadott ingatlanok állapotában lévő különbségek megtérítése nem jár.
§ 15c
(1)
Popri majetku, ktorý sa nestáva vlastníctvom obcí podľa § 3, neprechádzajú z majetku Slovenskej republiky do ich vlastníctva podľa § 15a a 15b ani pozemky
a)
b)
alebo ich časti, ktoré sa oprávneným osobám poskytli podľa osobitných predpisov na výmenu alebo ako náhradné za tie, ktoré sa im nemohli vydať,28)
c)
na ktorých bola zriadená záhradkárska alebo chatová osada,
d)
na ktorých sú telovýchovné a športové zariadenia,
e)
ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona sa stali súčasťou majetku určeného na privatizáciu na základe už schváleného privatizačného projektu alebo základného imania schváleného transformačného projektu podľa osobitných predpisov,29)
f)
na ktorých sa nachádzajú ložiská nerastov,30)
g)
ktoré do vlastníctva štátu prešli z obcí, ktoré zanikli podľa osobitného predpisu.31)
15.c §
(1)
A 3. § szerint a községek tulajdonába nem kerülő vagyonon kívül a Szlovák Köztársaság vagyonából a 15.a és 15.b § szerint nem kerülnek tulajdonukba a telkek sem
a)
b)
vagy azok részei, amelyeket a jogosult személyeknek külön jogszabályok szerint cserébe vagy azok helyett pótlásként nyújtottak, amelyeket nem lehetett nekik kiadni,28)
c)
amelyeken kertészeti vagy hétvégi házas telep létesült,
d)
amelyeken testnevelési és sportlétesítmények vannak,
e)
amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig külön jogszabályok szerint egy már jóváhagyott privatizációs projekt alapján a privatizációra szánt vagyon részévé, vagy egy jóváhagyott átalakítási projekt alaptőkéjének részévé váltak,29)
f)
amelyeken ásványlelőhelyek találhatók,30)
g)
amelyek olyan községektől kerültek az állam tulajdonába, amelyek külön jogszabály szerint megszűntek.31)
§ 15d
(1)
(2)
Ustanovenia § 14 zákona sa použijú primerane. Písomné protokoly sú povinné spísať obce s doterajšími užívateľmi. Návrh na zápis do evidencie nehnuteľností sú obce povinné podať do 12 mesiacov od prevzatia majetku.
15.d §
(1)
(2)
A törvény 14. §-ának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. A községek kötelesek írásbeli jegyzőkönyveket felvenni az eddigi használókkal. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló kérelmet a községek a vagyon átvételétől számított 12 hónapon belül kötelesek benyújtani.
§ 15e
§ 15f
(1)
Rozostavané stavby a dokončené stavby, ku ktorým prešla investorská funkcia na obec podľa osobitného zákona,33a) prechádzajú dňom 1. januára 2004 do vlastníctva obce, ktorá je k 31. decembru 2003 ich investorom.
(2)
Do 1. júla 2004 obce uvedú do súladu s § 6 ods. 3 svoje právne vzťahy k právnickým osobám, ktoré založili do 31. decembra 2001.
(3)
Povinnosť podľa § 7a ods. 1 a obmedzenia podľa § 7a ods. 4 sa vzťahujú na majetok, ktorý slúži na zabezpečenie zdravotnej starostlivosti, do 31. decembra 2004.
15.f §
(1)
A folyamatban lévő építkezések és a befejezett építmények, amelyeknél a beruházói funkció külön törvény szerint a községre szállt át,33a) 2004. január 1-jei hatállyal annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amely 2003. december 31-én a beruházójuk.
(2)
2004. július 1-jéig a községek összhangba hozzák a 6. § (3) bek.-ével a 2001. december 31-éig alapított jogi személyekkel fennálló jogviszonyaikat.
(3)
A 7.a § (1) bek. szerinti kötelezettség és a 7.a § (4) bek. szerinti korlátozások 2004. december 31-éig arra a vagyonra vonatkoznak, amely az egészségügyi ellátás biztosítását szolgálja.
§ 15g
Predaj majetku obce podľa § 9a ods. 1 písm. a) a c) alebo prenechávanie majetku obce do užívania podľa § 9aa ods. 1 nedokončené do 31. decembra 2024 sa dokončí podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2024.
15.g §
A községi vagyon 9.a § (1) bek. a) pontja és c) pontja szerinti értékesítését vagy a községi vagyon 9.aa § (1) bek. szerinti használatba adását, amelyet 2024. december 31-éig nem fejeztek be, e törvény 2024. december 31-éig hatályos szövegezése szerint kell befejezni.
§ 16
(1)
Vlastníctvom obcí, počnúc 1. novembrom 1994, je aj majetok podľa odseku 2, ktorého vlastníkom sa Slovenská republika stala 1. januára 1993 podľa osobitného predpisu.34)
(2)
Majetkom, na ktorý sa vzťahuje odsek 1, sú pozemky vo vojenských obvodoch, ktoré boli vo vlastníctve obcí k 31. decembru 1949 27) a boli vo vlastníctve Slovenskej republiky k 31. októbru 1994.
(4)
Na účel posúdenia hospodárenia sa zástupcom obcí umožní vstup do vymedzených priestorov za podmienok zaručujúcich ochranu zdravia a života.
(5)
Obce sú povinné zachovávať účelové určenie majetku podľa odseku 2 na obranu štátu.
(6)
Vlastnícke právo obcí a vlastnícke právo Slovenskej republiky sa zapíše do katastra nehnuteľností.37)
16. §
(1)
1994. november 1-jétől kezdődően a községek tulajdonát képezi a (2) bekezdés szerinti vagyon is, amelynek a Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jén külön jogszabály szerint lett a tulajdonosa.34)
(2)
Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagyon a katonai körzetekben lévő azon telkek, amelyek 1949. december 31-éig a községek tulajdonában voltak 27) és 1994. október 31-én a Szlovák Köztársaság tulajdonában voltak.
(4)
A gazdálkodás felmérése céljából a községek képviselői számára lehetővé kell tenni a belépést a kijelölt területekre az élet- és egészségvédelmet garantáló feltételek mellett.
(5)
A községek kötelesek megőrizni a (2) bekezdés szerinti vagyon államvédelmi rendeltetését.
(6)
A községek tulajdonjoga és a Szlovák Köztársaság tulajdonjoga bejegyzésre kerül az ingatlankataszterbe.37)
§ 18
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť prvým dňom mesiaca nasledujúceho po dni jeho vyhlásenia.
18. §
Hatálybalépés
A jelen törvény a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.
F. Mikloško v. r.
V. Mečiar v. r.
V. Mečiar v. r.
F. Mikloško s. k.
V. Mečiar s. k.
V. Mečiar s. k.
1)
Čl. 4 ods. 7 ústavného zákona č. 143/1968 Zb. o československej federácii v znení neskorších predpisov.
2)
Napríklad zákon č. 530/1990 Zb. o dlhopisoch v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník, zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch) v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. o kolektívnom investovaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2a)
Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2b)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
3)
Zákon SNR č. 369/1990 Zb.
4)
Zákon SNR č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb.
5)
Zákon SNR č. 401/1990 Zb. o meste Košice.
6)
§ 1 nariadenia vlády SSR č. 233/1988 Zb. o drobných prevádzkárňach národných výborov ako právnických osobách.
7)
§ 2 ods. 1 a § 3 ods. 1 a § 4 a 5 ods. 1 zákona SNR č. 518/1990 Zb. o prechode zakladateľskej alebo zriaďovateľskej funkcie národných výborov na obec, ústredné orgány štátnej správy a orgány miestnej štátnej správy.
8)
§ 5 ods. 1 zákona SNR č. 518/1990 Zb.
9)
Zákon č. 427/1990 Zb. o prevodoch vlastníctva štátu k niektorým veciam na iné právnické alebo fyzické osoby.
Zákon SNR č. 474/1990 Zb. o pôsobnosti orgánov Slovenskej republiky vo veciach prevodov niektorých vecí vo vlastníctve štátu do vlastníctva fyzických alebo právnických osôb.
Zákon SNR č. 474/1990 Zb. o pôsobnosti orgánov Slovenskej republiky vo veciach prevodov niektorých vecí vo vlastníctve štátu do vlastníctva fyzických alebo právnických osôb.
10)
§ 4 ods. 3 zákona č. 427/1990 Zb.
§ 6 ods. 3 zákona SNR č. 474/1990 Zb.
§ 6 ods. 3 zákona SNR č. 474/1990 Zb.
11)
§ 4 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby.
11a)
Zákon č. 92/1991 Zb. v znení zákona č. 92/1992 Zb.
11b)
§ 18 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu.
11c)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve v znení neskorších predpisov, zákon č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov.
11d)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
11e)
Zákon č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11f)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
11g)
§ 43 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
11h)
§ 18d ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení zákona č. 161/2003 Z. z.
11i)
§ 5 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12)
Napr. čl. 10 Ústavy ČSFR č. 100/1960 Zb. v znení neskorších ústavných zákonov, § 11a zákona č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení zákona č. 171/1990 Zb. a zákona č. 522/1990 Zb., § 46a zákona SNR č. 126/1985 Zb. o požiarnej ochrane v znení zákona SNR č. 525/1990 Zb.
13)
§ 198 a nasl. Občianskeho zákonníka.
14)
§ 70 Hospodárskeho zákonníka.
§ 10 vyhlášky Federálneho ministerstva financií č. 119/1988 Zb. o hospodárení s národným majetkom.
§ 10 vyhlášky Federálneho ministerstva financií č. 119/1988 Zb. o hospodárení s národným majetkom.
15)
§ 3 ods. 3 písm. h) a i) zákona SNR č. 518/1990 Zb.
15a)
Zákonné opatrenie Predsedníctva Federálneho zhromaždenia č. 364/1990 Zb. o nakladaní s majetkom zvereným štátnemu podniku.
§ 45 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
§ 45 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
15b)
§ 32 ods. 3 zákona č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku.
16)
§ 3 ods. 2 písm. d) zákona SNR č. 518/1990 Zb.
16a)
Napríklad zákon č. 366/1999 Z. z. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 273/1994 Z. z. o zdravotnom poistení, financovaní zdravotného poistenia, o zriadení Všeobecnej zdravotnej poisťovne a o zriaďovaní rezortných, odvetvových, podnikových a občianskych zdravotných poisťovní v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1994 Z. z. o Sociálnej poisťovni v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 387/1996 Z. z. o zamestnanosti v znení neskorších predpisov.
17)
Napr. § 12 a nasl. Hospodárskeho zákonníka a § 136 a nasl. Občianskeho zákonníka.
18)
§ 21 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
19)
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
19a)
§ 56 Obchodného zákonníka.
19b)
Napríklad § 56 Obchodného zákonníka, zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov.
19c)
§ 21 ods. 9 písm. g) zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
19d)
§ 43 až 51 Občianskeho zákonníka.
21)
Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve.
21a)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
21b)
§ 66 písm. j) zákona č. 195/1998 Z. z. v znení zákona č. 450/2000 Z. z.
21c)
§ 151a až 151m Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
21d)
§ 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
21e)
Napríklad zákon č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov a zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení neskorších predpisov.
21f)
Zákon č. 150/2013 Z. z. o Štátnom fonde rozvoja bývania v znení neskorších predpisov.
22)
§ 2 ods. 2 a § 3 zákona SNR č. 377/1990 Zb. v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb.
§ 2 ods. 2 zákona SNR č. 401/1990 Zb.
§ 2 ods. 2 zákona SNR č. 401/1990 Zb.
22a)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
22aa)
Napríklad § 66a Obchodného zákonníka, § 8 ods. 1 písm. b) zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22ab)
Zákon č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22ac)
§ 18 zákona č. 321/2014 Z. z. o energetickej efektívnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 4/2019 Z. z.
22b)
§ 281 až 288 Obchodného zákonníka.
22c)
Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
22d)
Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
22e)
§ 116 Občianskeho zákonníka.
22f)
Napríklad § 140 Občianskeho zákonníka.
22fa)
§ 17 ods. 1 písm. f) zákona č. 112/2018 Z. z. o sociálnej ekonomike a sociálnych podnikoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22g)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 189/1992 Zb. o úprave niektorých pomerov súvisiacich s nájmom bytov a s bytovými náhradami v znení neskorších predpisov.
22ga)
Napríklad zákon č. 292/2014 Z. z. o príspevku poskytovanom z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 368/2021 Z. z. o mechanizme na podporu obnovy a odolnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 121/2022 Z. z. o príspevkoch z fondov Európskej únie a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22gaa)
Napríklad § 2 ods. 2 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
22gb)
Zákon č. 315/2016 Z. z. o registri partnerov verejného sektora a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22gc)
§ 18 zákona č. 315/2016 Z. z.
22h)
Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
22i)
Napríklad zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov, čl. 107 až 109 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010).
22j)
Zákon č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22k)
§ 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
22l)
Napríklad § 2 ods. 7 zákona č. 555/2005 Z. z. o energetickej hospodárnosti budov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 300/2012 Z. z., § 9 ods. 2 zákona č. 321/2014 Z. z.
22m)
§ 12 ods. 1 zákona č. 251/2012 Z. z. o energetike v znení neskorších predpisov.
23)
§ 2 zákona SNR č. 369/1990 Zb.
§ 4 zákona SNR č. 517/1990 Zb. o územnom členení Slovenskej republiky.
§ 4 zákona SNR č. 517/1990 Zb. o územnom členení Slovenskej republiky.
24)
Napr. zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov (úplné znenie č. 47/1992 Zb.), zákon č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník,
§ 25 devízového zákona č. 528/1990 Zb. v znení zákona č. 228/1992 Zb. (úplné znenie č. 457/1992 Zb.).
§ 25 devízového zákona č. 528/1990 Zb. v znení zákona č. 228/1992 Zb. (úplné znenie č. 457/1992 Zb.).
25)
§ 1 zákona SNR č. 472/1990 Zb. o organizácii miestnej štátnej správy.
§ 11 zákona SNR č. 369/1990 Zb.
§ 11 zákona SNR č. 377/1990 Zb. v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb.
§ 10 zákona SNR č. 401/1990 Zb.
§ 11 zákona SNR č. 369/1990 Zb.
§ 11 zákona SNR č. 377/1990 Zb. v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb.
§ 10 zákona SNR č. 401/1990 Zb.
26)
§ 4 a nasl. zákona č. 427/1990 Zb.
26a)
§ 659 a nasl. Občianskeho zákonníka.
26b)
§ 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon).
26c)
§ 34 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z.
27)
Zákon č. 279/1949 Zb. o finančnom hospodárení národných výborov.
27a)
§ 137 až 142 Občianskeho zákonníka.
28)
§ 12a zákona č. 123/1975 Zb. o užívaní pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby v znení zákona č. 95/1988 Zb. a zákona č. 114/1990 Zb.
§ 11 ods. 2 a 3 zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku v znení zákona č. 93/1992 Zb.
§ 11 ods. 2 a 3 zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku v znení zákona č. 93/1992 Zb.
29)
Zákon č. 92/1991 Zb. v znení zákona č. 92/1992 Zb.
Zákon č. 42/1992 Zb. o úprave majetkových vzťahov a vyporiadaní majetkových nárokov v družstvách.
Zákon č. 42/1992 Zb. o úprave majetkových vzťahov a vyporiadaní majetkových nárokov v družstvách.
30)
§ 4 a 5 zákona č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení zákona SNR č. 498/1991 Zb.
31)
Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.
32)
Napr.:
Zákon SNR č. 11/1949 Zb. SNR o Tatranskom národnom parku.
Zákon SNR č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody v znení zákona SNR č. 100/1977 Zb. a zákona SNR č. 72/1986 Zb.
Zákon SNR č. 7/1958 Zb. SNR o kultúrnych pamiatkach.
Zákon SNR č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti.
Zákon č. 61/1977 Zb. o lesoch v znení zákona č. 229/1991 Zb.
Zákon č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení zákona SNR č. 131/1991 Zb. a zákona SNR č. 510/1991 Zb.
Zákon č. 44/1988 Zb. v znení zákona SNR č. 498/1991 Zb.
Zákon SNR č. 11/1949 Zb. SNR o Tatranskom národnom parku.
Zákon SNR č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody v znení zákona SNR č. 100/1977 Zb. a zákona SNR č. 72/1986 Zb.
Zákon SNR č. 7/1958 Zb. SNR o kultúrnych pamiatkach.
Zákon SNR č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti.
Zákon č. 61/1977 Zb. o lesoch v znení zákona č. 229/1991 Zb.
Zákon č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení zákona SNR č. 131/1991 Zb. a zákona SNR č. 510/1991 Zb.
Zákon č. 44/1988 Zb. v znení zákona SNR č. 498/1991 Zb.
33)
§ 76 a nasl. zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
33a)
§ 3 ods. 2 písm. d) bod 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 518/1990 Zb.
34)
Ústavný zákon č. 541/1992 Zb. o delení majetku Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky medzi Českú republiku a Slovenskú republiku a jeho prechode na Českú republiku a Slovenskú republiku.Ústavný zákon č. 542/1992 Zb. o zániku Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky.
35)
§ 611 Občianskeho zákonníka.
36)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení neskorších predpisov (úplné znenie č. 15/1994 Z. z.).
37)
Zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike.
38)
§ 19 zákona Slovenskej národnej rady č. 347/1990 Zb. o organizácii ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy Slovenskej republiky v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 2/1993 Z. z. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 83/1994 Z. z.
Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.
Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.