+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky
Zákon o voľbách do Národnej rady Slovenskej republiky (333/2004)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 13.05.2004
Platnosť od: 29.05.2004
Účinnosť od: 01.10.2004
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2011. július 1-től 2015. június 30-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 180/2014. sz. jogszabályával)

Tt. 333/2004.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁBA TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSOKRÓL


Kelt: 2004. május 13.


Módosítás:
Tt. 464/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 192/2007., hatályos 2007. június 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 126/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 58/2010., hatályos 2010. március 15-től
Tt. 266/2010., hatályos 2006. június 11-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába a választás az általános, egyenlő és közvetlen választójog gyakorlásával, titkos szavazással történik az arányos képviselet elve alapján.

2. §
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába jogosult választani (a továbbiakban csak „választójoggal bír“) a Szlovák Köztársaság minden állampolgára, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 18. életévét (a továbbiakban csak „választópolgár“).
(2) Akadályoztatást jelent a választójog gyakorlásában
a) ha törvényben meghatározott módon korlátozzák a személyi szabadságot az emberek egészségének védelme érdekében,1)
b) a szabadságvesztés-büntetés töltése,2) különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt,2a)
c) a cselekvőképességtől történt megfosztás.3)

3. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselőjévé (a továbbiakban csak „képviselő”) a Szlovák Köztársaság azon állampolgára választható meg, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 21. életévét, állandó lakhellyel bír a Szlovák Köztársaság területén, nem tölti szabadságvesztés-büntetését2) és nem merült fel nála akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2.§ 2. bek. c) pontja szerint.


MÁSODIK RÉSZ
Választási névjegyzék

Állandó választási névjegyzék

4. §
(1) Állandó választási névjegyzéket (a továbbiakban csak „állandó jegyzék“) a község állítja össze és vezeti, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrész (a későbbiekben csak „község“). Az állandó jegyzékbe a község azokat a választópolgárokat írja be, akiknek állandó lakhelyük van a Szlovák Köztársaság területén.
(2) A község folyamatosan figyeli a tényállást, amely változásokat kíván meg az állandó jegyzékben. A község a változásokat 
a) saját nyilvántartásai,
b) az állami szervek és más községek bejelentései,
c) óvási eljárást követően hajtja végre.
(3) Az állami szervek és községek, melyek az állampolgárok személyi állapotáról döntenek vagy vezetnek nyilvántartást államigazgatási feladatként, kötelesek haladék nélkül tudatni az érintett községgel a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzését vagy elvesztését, a választópolgár elhalálozását vagy halottá nyilvánításának tényét, az utó- vagy családnév megváltozását, a 18. életév betöltését, a cselekvőképességtől való megfosztás tényét vagy az állandó lakhely megváltozását.
(4) A község köteles hivatali munkaidejében lehetővé tenni a polgárnak a betekintést az állandó jegyzékbe, hogy meggyőződhessen arról, hogy szerepel a jegyzékben és hogy a személyes adatai teljesek és valósak.

5. §
(1) Az állandó jegyzékben a választópolgárokat ábécésorrendben vezetik a családnevük alapján.
(2) A választópolgár esetében feltüntetik
a) az utó- és családnevet,
b) a személyi számot,
c) a község nevét, az utca nevét, ha a község utcákra van osztva, az állandó lakhely épületének házszámát.4)
(3) A község kiegészíti az állandó jegyzéket azokkal a személyekkel, akik választásra jogosultak és állandó tartózkodásra jelentkeztek be a községbe.
(4) A község törli az állandó jegyzékből azokat a személyeket, akik
a) elveszítették a Szlovák Köztársaság állampolgárságát,
b) más községbe jelentkeztek be állandó lakhelyre, az érintett község tájékoztatása alapján, illetve
c) elhaláloztak vagy halottá lettek nyilvánítva.
(5) A község módosítást hajt végre az állandó jegyzékben olyan személy esetében, aki megváltoztatta
a) utó- vagy családnevét,
b) állandó lakhelyét a községen belül.
(6) Az állandó jegyzéken elegendő helyet kell hagyni a hibák kijavítására és a választójog gyakorlásában felmerülő akadályoztatás feltüntetésére is.

6. §
A Szlovák Köztársaság polgára, akinek az ország területén állandó lakhelye van és aki választójogát gyakorolhatja, az állandó jegyzékbe az állandó lakhelye szerinti helyen kerül felvételre. Minden választópolgár csak egy állandó jegyzékben szerepelhet.

7. §
Óvási eljárás
(1) A választópolgár a község hivatali munkaidejében meggyőződhet arról, hogy szerepel az állandó jegyzékben, és kérheti adatainak kiegészítését vagy kijavítását. A község köteles eleget tenni a kérésnek, vagy három napon belül jelezni a választópolgárnak, milyen okokból nem tehet eleget a kérésének.
(2) Ha a község maga nem küszöböli ki a hibákat vagy a hiányosságokat az állandó jegyzékben, a választópolgár, akit mindez érint, a választókörzet területileg illetékes járásbíróságán tehet javaslatot a községet az állandó jegyzékben kért javítás vagy kiegészítés megtételére kötelező határozat meghozatala érdekében. Az eljárásra külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.7) A bíróság döntése alapján a község végrehajtja a változtatást az állandó jegyzékben; a választás napján a választásokra jogosult választók névjegyzékében (a továbbiakban csak “választói névjegyzék”) az egyes választókörzetekben a körzeti szavazatszedő bizottság hajtja végre a változások bejegyzését.

8. §
Választói névjegyzék
(1) A választói névjegyzéket a község az állandó jegyzék alapján készíti el.
(2) A község két egyenértékű példányban átadja a választói névjegyzéket a körzeti szavazatszedő bizottságnak, legkésőbb a választások kezdete előtt két órával.
(3) A körzeti szavazatszedő bizottság tagjai kötelesek az általuk feldolgozott személyi adatokkal kapcsolatosan a titoktartásra.8)

9. §
Választói igazolvány
(1) Annak a választópolgárnak, aki a választás napján saját választókörzetében nem vehet részt a választáson, a község saját kérésére választói igazolványt állít ki, és törli őt a választói névjegyzékből azzal a megjegyzéssel, hogy választói igazolványt adott ki neki.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kérelmet a választópolgár személyesen vagy felhatalmazott személy közvetítésével nyújtja be. A választópolgár a választói igazolvány kiadását leghamarabb 30, legkésőbb két nappal a választások előtt kérheti a község hivatali munkaidejében. A község a választói igazolványt a kérelem benyújtásának napján kiadja. A kiadott választói igazolványokról a község nyilvántartást vezet.
(3) A kinyomtatott választói igazolványokat a községnek a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”) biztosítja. Az igazolvány űrlapjának biztonsági elemeket kell tartalmaznia.
(4) A választói igazolvány feljogosítja a választópolgárt, hogy bármely más választókörzetben felvegyék őt a választói névjegyzékbe.

10. §
Speciális választói névjegyzék
(1) A Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok speciális választói névjegyzékét a Pozsony-Ligetfalu Városrész vezeti.
(2) A speciális választói névjegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:
a) utó- és családnév,
b) személyi szám, ha ilyen nincs, a születés pontos dátuma,
c) a külföldi tartózkodási hely postacíme.
(3) A speciális választói névjegyzékbe saját írásos kérelme alapján veszik fel a választópolgárt, melynek legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt kell beérkeznie. A kérelemhez csatolni kell
a) államnyelven egy becsületbeli nyilatkozatot, hogy az érintettnek a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhelye nincs,
b) az érvényes, Szlovák Köztársaság által kiadott útiokmány személyi adatokat tartalmazó részének fénymásolatát vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonylatáról készült fénymásolatot.


HARMADIK RÉSZ
Választókerület és választókörzet

11. §
Választókerület
A Szlovák Köztársaság területe egyetlen választókerületet képez.

12. §
Választókörzetek
(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a község vagy város, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa esetében a városrész8a) polgármestere (a továbbiakban csak „polgármester“) legkésőbb a választások előtt 70 nappal kijelöli a választókörzeteket és meghatározza a választási helyiségeket. 
(2) A választókörzetet úgy alakítják ki, hogy hozzávetőleg 1000 választópolgár tartozzon hozzá.
(3) A választókörzeteket a községben arab számjeggyel írt sorszámmal jelölik meg, folyamatosan egymást követő sorrendben. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában minden városrészben önálló számsorokkal jelölik meg a választókörzeteket. A választókörzetet akkor is meg kell jelölni sorszámmal, ha a községben csak egyetlen választókörzet van.
(4) Az egészségügyi intézményekben, szociális intézetekben és más hasonló intézetekben lévő választópolgárok, a vizsgálati fogságba vett őrizetesek celláiban9) vagy olyan helyeken, ahol fogvatartás vagy szabadságvesztés büntetést töltenek választópolgárok, az intézmény helyszíne szerint illetékes körzeti szavazatszedő bizottság vezetőjével együttműködve teszik lehetővé a választójog gyakorlását. Ha a választópolgár nem abba a választókörzetbe tartozik, amelynek területileg illetékes választókörzetében az intézmény fekszik, választói igazolvánnyal szavazhat, amennyiben azt kikérte.
(5) A 10.§ 1. bekezdése szerinti választópolgároknak a Pozsony Ligetfalu városrész polgármestere hozza létre a választókörzetet és jelöli ki a szavazóhelyiséget.


NEGYEDIK RÉSZ
Választási szervek

Általános rendelkezések

13. §
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások lebonyolítására Központi Választási Bizottságot, kerületi választási bizottságokat és választókörzeti választási bizottságokat hoznak létre.
(2) A választási bizottság tagja kizárólag választópolgár lehet. Az állampolgár csak egy választási bizottságnak lehet a tagja. Képviselőjelölt (a továbbiakban csak „jelölt”) nem lehet tagja semmilyen választási bizottságnak.
(3) A választási bizottságokat azonos számú politikai párt vagy politikai mozgalom (a továbbiakban csak „politikai párt”), vagy politikai pártkoalíció (a továbbiakban csak „koalíció”) képviselőjéből alakítják ki, mint amennyi jelöltlistát nyújtott be. A tag és a póttag utó- és családnevét, valamint pontos lakcímét, melyre számára írásos anyagok küldhetők, a politikai párt vagy koalíció a 15.§ 1. bekezdése, a 16.§ 1. bekezdése és a 17.§ 1. bekezdése szerinti határidőben annak jelenti be, aki a választási bizottság első ülését összehívja. A törvényes határidőn túli bejelentéseket figyelmen kívül hagyják.
(4) A jelöltlista nyilvántartásba vételének elutasítása vagy annak visszavonása a politikai párt vagy koalíció által maga után vonja az ezen politikai párt vagy koalíció képviselője választási bizottsági tagságának megszűnését.
(5) A választási bizottsági tagság megszűnik a tagot delegáló párt vagy koalíció visszahívásról szóló írásos értesítésének kézhez vétele napján, vagy a választási bizottsági tag választási bizottsági elnöknek benyújtott írásos lemondásával, mely esetben a választási bizottság elnöke berendeli a póttagot. A választási bizottság tagság akkor is megszűnik, ha a tag nem teszi le az esküt legkésőbb öt nappal a választások előtt; ez a rendelkezés nem vonatkozik a póttagokra.
(6) A választási bizottság tagja tisztségét a következő fogadalom letételével veszi fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom végezni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.” A fogadalmat a választási bizottság tagja annak a kezébe teszi le, aki a választási bizottság ülését összehívja. A fogadalom letételét a választási bizottság tagja aláírásával igazolja.
(7) A választási bizottság határozatképes, ha az összes tagjának több mint a fele jelen van. Az érvényes határozathoz a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés lefolyásáról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.
(8) A választási bizottság első ülésén sorsolással meghatározza, ki lesz az elnöke és az alelnöke, a sorsolásban az összes tag részt vesz. A sorsolást a választási bizottság jegyzőkönyvvezetője irányítja.
(9) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választási eredmény-feldolgozás előkészítésére és a választási eredmények feldolgozása céljából szavazatösszesítő szakcsoportokat hoz létre a Központi Választási Bizottság és a kerületi választási bizottság részére. A választási bizottságok szakmai szavazatösszesítő szakcsoportjainak tagjai a 6. bekezdésben tárgyaltak szerint fogadalmat tesznek.

14. §
A választási bizottságok jegyzői
(1) A választási bizottság jegyzője a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti. Párhuzamosan biztosítja a szervezési és adminisztratív teendők ellátását a választási bizottság ülésének előkészítése és tanácskozása során. A választási bizottság tanácskozása során a jegyzőnek tanácskozási joga van.
(2) A jegyzők kinevezése és visszahívása
a) a Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki és hívja vissza,
b) a kerületi választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza,
c) a választókörzeti választási bizottság jegyzőjét a polgármester nevezi ki és hívja vissza. 
(3) A Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb 105 nappal a választások napja előtt nevezi ki; a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti jegyzőket az illetékes szerv olyan határidőn belül nevezi ki, hogy az e törvénybe foglalt kötelességeiknek eleget tudjanak tenni.
(4) A jegyző fogadalmat tesz a 13.§ 6. bekezdésébe foglaltak szerint.

15. §
A Központi Választási Bizottság
(1) A Központi Választási Bizottságba a jelöltlistát benyújtó politikai párt vagy koalíció legkésőbb a választások napját megelőző 90. napon egy tagot és egy póttagot delegál.
(2) A Központi Választási Bizottság első ülésére legkésőbb a választások napját megelőző 85. napon kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság kormányfője hívja össze.
(3) A Központi Választási Bizottság
a) megvizsgálja és nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat,
b) figyelemmel kíséri az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét az e törvény szerinti feladataik ellátására,
c) megvitatja a minisztériumtól kapott tájékoztatókat a választások szervezési és műszaki előkészítéséről,
d) megvitatja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának tájékoztatásait az automatikus szavazatösszesítő rendszer előkészítettségéről a választási eredmények feldolgozására,
e) megvitatja a választási kampány során a televíziós és rádiós adásokban nyújtott adásidők egyenlőségével kapcsolatos tájékoztatókat,
f) megállapítja és nyilvánosságra hozza a választások eredményét,
g) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről és átadja azt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének,
h) kiadja a bizonylatot a megválasztott jelölteknek a megválasztásukról,
i) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a minisztériumnak.
(4) A minisztérium a Központi Választási Bizottság feladatainak végzését segítendő szakmai-adminisztratív részleget hoz létre.

16. § 
Kerületi választási bizottság
(1) A kerületi választási bizottságba az a politikai párt vagy koalíció, melynek jelöltlistáját nyilvántartásba vették, legkésőbb 55 nappal a választások előtt egy tagot és egy póttagot delegál.
(2) A kerületi választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókerületi választási bizottság nem az 1. bekezdésbe foglaltak szerint jön létre, vagy ha tagjainak száma a törvényes minimális létszám alá süllyed és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a kerületi hivatal elöljárója nevezi ki.
(3) A kerületi választási bizottság első ülése legkésőbb a választások előtti 40. napon tanácskozik; az ülést a kerületi hivatal elöljárója hívja össze.
(4) A kerületi választási bizottság 
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészülését az ezen törvény szerinti feladatok teljesítésére,
b) megvitatja a kerületi hivatal választások szervezési és műszaki előkészítésével kapcsolatos tájékoztatóit,
c) megvitatja a tájékoztatókat a saját szavazatösszesítő szakmai testülete tevékenységének biztosításáról,
d) felügyeli a választókörzeti szavazási eredmények feldolgozásának menetét,
e) jegyzőkönyvet készít a választások lefolyásáról és eredményéről a Központi Választási Bizottságnak,
f) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a kerületi hivatalnak.

17. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba az a politikai párt vagy koalíció, melynek jelöltlistáját nyilvántartásba vették, legkésőbb 55 nappal a választások előtt egy tagot és egy póttagot delegál.
(2) A választókörzeti választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdésbe foglaltak szerint jön létre, vagy ha tagjainak száma a törvényes minimális létszám alá süllyed és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a polgármester nevezi ki.
(3) A választókörzeti választási bizottság első ülése legkésőbb a választások előtti 40. napon tanácskozik; az ülést a polgármester hívja össze.
(4) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes lefolyását és a rendet a szavazóhelyiségben,
b) kiegészíti a választási névjegyzéket és átveszi a választói igazolványokat,
c) összeszámolja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről, melyet haladék nélkül továbbít a kerületi választási bizottságnak,
d) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a községnek.
(5) A 4. bekezdés b) pontja nem vonatkozik a 12.§ 5. bekezdése szerint kialakított szavazókörzet választókörzeti választási bizottságára.


ÖTÖDIK RÉSZ
A jelöltlisták benyújtása és nyilvántartásba vétele

18. §
A jelöltlista
(1) Jelöltlistát a külön törvény10) szerint bejegyzett politikai párt nyújthat be úgy, hogy az általa meghatalmazott személy közvetítésével két egyenértékű példányban és elektronikus formában legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt kézbesíti azt a Központi Választási Bizottságnak.
(2) A politikai pártok koalícióra léphetnek és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint. A politikai párt, mely koalíció része, nem nyújthat be önálló jelöltlistát.
(3) A jelöltlista tartalmazza
a) a politikai párt vagy koalíció teljes, rövidítésmentes megnevezését,
b) a jelöltek jegyzékét, amely tartalmazza az utó- és családi nevet, a tudományos címet, a születés dátumát, a foglalkozást, a jelölt állandó lakhelyének címét és a jelölt sorszámát a jelöltlistán arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,
c) a politikai párt statutáris szervének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát; koalíció jelöltlistája esetén a koalíciót alkotó összes politikai párt statutáris szervének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.
(4) A jelöltlistához csatolni kell
a) a jelöltlistán szereplő minden egyes jelölt saját kezűleg aláírt írásos nyilatkozatát, hogy egyetért a jelölésével, nem szerepel jelöltként másik listán és nincs tudatában jelöltségét kizáró okoknak,
b) a bizonylatot a 16 596 eurós választási letét (a továbbiakban csak „letét”) befizetéséről,
c) nyilatkozat a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjának személyéről és annak helyetteséről az utó- és családi név, a pontos cím megadásával, ahová írásos anyagok kézbesíthetők a számára.
(5) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció legfeljebb 150 jelöltet tüntethet fel.
(6) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét.
(7) A politikai párt vagy koalíció a választási letétet legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt befizeti. A letétet külön számlára utalják, melyet e célra a minisztérium hoz létre. A számlaszámot a Központi Választási Bizottság jegyzője adja meg a jelöltlistát benyújtani kívánó politikai párt vagy koalíció kérésére. A minisztérium a befizetett letétet a választások eredményének kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti a politikai pártnak vagy koalíciónak, ha a politikai párt vagy koalíció jelöltlistájának nyilvántartásba vételét elutasították a 20.§ szerint, vagy ha a politikai párt vagy koalíció megszerezte legalább az összes leadott érvényes szavazat két százalékát. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.
(8) A politikai párt vagy koalíció meghatalmazottja, sem annak helyettese nem lehet képviselőjelölt. A meghatalmazott döntései a politikai pártokra vagy koalíciókra nézve kötelező érvényűek. A meghatalmazott helyettesének belépését a politikai párt vagy koalíció haladék nélkül írásban jelenti be a Központi Választási Bizottságnak.
(9) A jegyző megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. bekezdés szerinti követelményeket, és hogy mellékelték-e hozzájuk a 4. bekezdés szerinti iratokat. Ha nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy az általa megszabott méltányos határidőben a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.
(10) A jegyző a Központi Választási Bizottság első ülésén beterjeszti a bizottságnak a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre.

19. §
A jelöltlisták felülvizsgálata
(1) A Központi Választási Bizottság legkésőbb 80 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat, és jegyzőkönyvet készít erről. A jelöltlisták felülvizsgálatát a Központi Választási Bizottság a saját szavazatösszesítő testülete közvetítésével végzi. Azt a jelöltlistát, melyhez csatolva van a letét befizetéséről szóló nyilatkozat, a Központi Választási Bizottság nem vizsgálja. 
(2) A Központi Választási Bizottság törli a jelöltlistáról a jelöltet,
a) ha nem felel meg a 3.§ követelményeinek, 
b) ha nem mellékelték a nyilatkozatát a 18.§ 4. bekezdésének a) pontja szerint,
c) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata a 18.§ 4. bekezdésének a) pontja szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik, vagy
d) ha a jelöltlistán a 18.§ 5. bekezdésében megadott legnagyobb jelöltszámot meghaladó helyen szerepel.

20. §
A jelöltlisták nyilvántartásba vétele
(1) A központi Választási Bizottság legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, melyek összhangban állnak ezen törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyeket a 19.§ 2. bekezdése szerint módosítottak. A jelöltlista nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(2) A Központi Választási Bizottság az 1. bekezdés szerint elutasítja annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét, amely nem áll összhangban ezen törvénnyel, valamint annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét is, amelyet nem lehet a 19.§ 2. bekezdése értelmében módosítani.
(3) A Központi Választási Bizottság jegyzője a Központi Választási Bizottság döntésétől számított 24 órán belül kézbesíti az 1. és 2. bekezdés szerinti határozatot az érintett politikai pártnak vagy koalíciónak.
(4) A Központi Választási Bizottság jelöltlista, a 19.§ 2. bekezdése szerint módosított jelöltlista nyilvántartásba vételét érintő és a jelöltlista nyilvántartásba vételét elutasító döntése ellen az érintett politikai párt vagy koalíció indítványt nyújthat be a jelöltlista nyilvántartásba vételének törlésére, a jelölt jelöltlistán való meghagyására vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételének elrendelésére a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához.12) A javaslat a Központi Választási Bizottság döntését követő három napon belül nyújtható be.
(5) A Központi Választási Bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően a jelöltlistákat kézbesíti a minisztériumnak, amely a körzeti hivatalok közvetítésével legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt kézbesíti azokat a községeknek. A községek biztosítják, hogy legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt minden választópolgár megkapja a jelöltek jegyzékét. A postai úton történő szavazás céljaira a minisztérium saját honlapján, legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt a jelöltek jegyzékét közzéteszi.

21. §
A jelöltlisták számozása
A Központi Választási Bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően sorsolással haladéktalanul meghatározza a jelöltlisták számát, melyet feltüntetnek minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján. Annak a jelöltlistának, melyet utólag, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának döntése alapján vesznek nyilvántartásba, a Központi Választási Bizottság határozza meg a számát, mely a legmagasabb kisorolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták kisorsolt sorszámait a Központi Választási Bizottság azonnali hatállyal írásban közli a választásokon induló politikai pártokkal és koalíciókkal, valamint biztosítja a nyilvánosságra hozatalukat.

22. §
A jelöltlista visszavonása, a jelölt visszalépése vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció a választások napját megelőző 48. óráig meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt a választások napját megelőző 48. óráig írásban visszaléphet a jelöltségétől. Ez időpontig a jelölt jelölését visszavonhatja a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.
(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást írásban, két példányban kell kézbesíteni a Központi Választási Bizottság elnökének, aki biztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben és a minisztérium honlapján. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségtől való visszalépést vagy visszahívást visszavonni nem lehet.
(4) Ha a jelölt a jelölőlista nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, az adatai a jelöltlistán maradnak, de a mandátumok elosztásánál figyelmen kívül hagyják őt.

23. §
A szavazólapok
(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették.
(2) A minisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján elegendő mennyiségű szavazólapot készít. A szavazólapon feltüntetett adatok helyességét a Központi Választási Bizottság ellenőrzi. A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a politikai párt vagy koalíció elnevezését, a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni.
(3) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron. A szavazólapokat el kell látni a Központi Választási Bizottság bélyegzőjének lenyomatával.
(4) A minisztérium legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, a körzeti hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községek polgármestereinek. A községek polgármesterei biztosítják, hogy a szavazólapokat legkésőbb a választások napján megkapják a választókörzeti választási bizottságok, kivéve a 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzeti választási bizottságot.
(5) Az a választópolgár, aki a Szlovák Köztársaság területén szavaz, a szavazólapokat a szavazóhelyiségben kapja meg a választások napján.
(6) Ha betiltják a politikai pártot vagy felfüggesztik annak tevékenységét,10) vagy ha a politikai párt a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően visszavonta jelöltlistáját, ezen párt szavazólapját nem nyomtatják ki, ha már kinyomtatásra kerültek, a választási bizottságok garantálják, hogy a választópolgároknak a szavazóhelyiségekben ne kerüljenek kiosztásra; amennyiben már kiosztásra kerültek, a szavazatok összeszámolásakor figyelmen kívül hagyják ezeket. Ugyanez vonatkozik a koalíció által visszavont jelöltlistára, vagy arra az esetre, ha a koalíció valamely pártját betiltották, vagy annak tevékenységét felfüggesztették a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően.

24. §
Politikai reklám sugárzása és politikai plakátok kihelyezése
(1) A Szlovák Rádió13) és a Szlovák Televízió14) legfeljebb 30 perc adásidőt biztosít minden, a választásokon induló politikai pártnak vagy koalíciónak, együttesen azonban nem több mint 10 óra adásidőt politikai reklám közvetítésére. Az igényt az adásidő biztosítására legkésőbb öt nappal a politikai reklámok sugárzásának kezdete előtt kell bejelenteni, különben a jog megszűnik. A politikai reklám tartalmáért a felelősséget a választásokon induló politikai párt vagy koalíció viseli. A Szlovák Rádió és Szlovák Televízió biztosítja, hogy a többi műsortól jól elkülöníthetően és önállóan legyen megjelölve az adás, s közli, hogy fizetett műsorról van szó.
(2) A Szlovák Rádió és Szlovák Televízió az 1. bekezdésben kijelölt időn kívül 10 óra adásidőt biztosít vitaműsorok sugárzására.
(3) Az a műsorszóró, aki engedély birtokában sugároz adásokat15) (a későbbiekben csak „kereskedelmi média”), biztosíthat a választásokon induló politikai pártnak vagy koalíciónak legfeljebb 30 perces adásidőt politikai reklám sugárzására, összességében azonban legfeljebb csak 10 óra terjedelemben. A politikai reklám tartalmáért a felelősséget a választásokon induló politikai párt vagy koalíció viseli. A kereskedelmi média kötelezően biztosítja, hogy a többi műsortól jól elkülöníthetően és önállóan legyen megjelölve az adás, s közli, hogy fizetett műsorról van szó.
(4) A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média az 1-3. bekezdésben taglalt adásidőket egyenlő arányban osztják fel a választásokon induló politikai pártok és koalíciók között úgy, hogy az adásidő meghatározása során egyetlen politikai párt vagy koalíció se kerüljön hátrányba.
(5) A kereskedelmi média a 8. bekezdésben jelzett időszakban a 10. bekezdés szerinti adásokon kívül vitaműsorokat a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók részvételével csak akkor sugározhat, ha ezek besorolását a programszerkezetébe erre az időszakra a Műsorszórási és Retranszmissziós Tanács16) (a későbbiekben csak „frekvenciatanács”) jóváhagyta. A kereskedelmi média ezen esetben köteles legkésőbb 30 nappal a sugárzás megkezdése előtt a frekvenciatanács elé terjeszteni a műsor tervét, melynek többek közt tartalmaznia kell az ilyen viták résztvevőnek kiválasztási módját, hogy egyetlen politikai párt vagy koalíció se kerüljön hátrányos helyzetbe. Az ilyen műsor adásba iktatása nem számít programszolgáltatás-módosításnak.17)
(6) A politikai reklámok sugárzási idejének egyenlő felosztásával vagy a politikai vitaműsorokban való részvétellel kapcsolatos vitákat a Központi Választási Bizottság hivatott elbírálni. A testület döntése ezen ügyekben kötelező érvényű.
(7) A Szlovák Rádióban, Szlovák Televízióban és a kereskedelmi médiában sugárzott politikai reklám költségeit a választásokon induló politikai párt vagy koalíció viseli. A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles azonos üzleti feltételeket biztosítani az adásidő megvételére, azonos árakkal és fizetési feltételek mellett.
(8) A politikai reklám sugárzása 21 nappal a választások napja előtt kezdődik.
(9) Tilos politikai reklámot sugározni abban az időpontban, amely a rádióban és a televízióban reklámidőként van kijelölve. A politikai reklámra fordított adásidőre nem vonatkoznak a külön törvényben18) meghatározott reklámsugárzási időkorlátozások. 
(10) Nem tekinthető politikai reklámnak a hírműsor és a publicisztikai műsor, ha az a 8. bekezdésben taglalt időponton kívül kerül adásba oly módon és körülmények közt, hogy az összhangban áll a programszolgáltatással.17)
(11) A 2., 5. és 10. bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzása, és az 1. és 3. bekezdés szerinti politikai reklám sugárzásán kívül tilos minden olyan más műsor sugárzása, amely a választópolgárok szavazási hajlandóságát valamely politikai párt koalíció érdekében vagy ellen befolyásolná.
(12) A jelen törvény szerinti politikai reklám szabályainak megsértését külön jogszabály szerint büntetik.19)
(13) A község kijelöli azokat a helyeket, ahol 21 nappal a választások előtt választási plakátok és más információhordozók helyezhetők el; a kijelölt helynek teljesítenie kell a választásokon induló politikai pártok és koalíciók esélyegyenlőségének elvét.
(14) A választások napján egészen a szavazás befejeződéséig tilos választási közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni.


HATODIK RÉSZ
A választások

25. §
A választások kihirdetése és időpontja
(1) A választások a Szlovák Köztársaság egész területén egy napon, szombaton zajlanak le.
(2) A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hirdeti ki. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a választások legkésőbb 110 nappal a megtartásuk előtt hirdeti ki, meghatározva annak napját is. A választások kihirdetését közreadja a Szlovák Köztársaság Törvénytára, és közzéteszik a minisztérium honlapján.
(3) A választások az adott napon 7.00 és 22.00 óra között zajlanak. Ha a hely és a körülmények indokolják, a község polgármestere a választások kezdetét korábbi időpontban határozhatja meg, legfeljebb azonban csak 2 órával korábbiban.

26. §
A választópolgárok tájékoztatása
(1) A község legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt meghatározza a választások végrehajtásának helyét és idejét a községben, és ha a község területén több választókörzetet alakítanak ki, meghatározza az egyes körzetekhez tartozó településrészeket is. A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt értesítést küld minden, a választói névjegyzékben szereplő választónak, kivéve a speciális választói névjegyzékben szereplőket, melyben feltünteti a választások időpontját, a választókörzetet és annak helyét, ahol a választópolgár szavazatát leadhatja; az értesítésben felhívja a figyelmet arra a kötelezettségre is, hogy a választópolgárnak a szavazás előtt igazolnia kell kilétét személyazonosító igazolvány felmutatásával, mely e törvény céljai szerint a személyi igazolvány.
(2) A község külön jogszabály értelmében19a) az 1. bekezdésben szereplő értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

27. §
A választások módja
(1) A választópolgár a Szlovák Köztársaság területén választhat
a) a választókörzetében, melynek választói névjegyzékén szerepel, vagy
b) bármely más választókörzetben választási igazolvánnyal, kivéve a 12.§ 5. bekezdése alapján létrehozott választókörzetet.
(2) A Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodó választópolgár postai úton szavazhat.
(3) Postai úton választhat
a) az a választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén és aki saját kérelmére felvételre került a 10.§ szerinti speciális választói névjegyzékbe,
b) az a választópolgár, akinek van állandó lakhelye a Szlovák Köztársaságban, de a választások napján annak területén kívül tartózkodik, és a postai úton történő szavazás lehetőségét kérte a községtől, amelynek területén az állandó lakhelye van.

Választások a Szlovák Köztársaság területén

28. §
A szavazóhelyiség előkészítése
A választások megkezdése előtt a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében ellenőrzi a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát, majd mindkettőt lezárva lepecsételi. Ellenőrzi a szavazóhelyiség felszerelését, hogy megvan-e két egyenértékű példányban a választói névjegyzék, elegendő szavazólap és egyenlő nagyságú nem átlátszó, egyforma színű és minőségű, a község hivatalos bélyegzőjével lepecsételt boríték áll-e rendelkezésre (a későbbiekben csak „boríték”). Ezt követően a szavazást megkezdettnek nyilvánítja.

29. §
A szavazólapok kezelésére szolgáló helyiségek
(1) A választási helyiségeket úgy alakítják ki, hogy biztosítva legyen a választás titkossága. Minden választópolgárnak át kell haladnia a szavazólapokkal egy elkülönített fülkén, amely a szavazólapok kezelésére van fenntartva. E fülkék számát a választókörzetben szavazó választópolgárok számához mérten határozzák meg.
(2) A szavazólapok kezelésére kijelölt fülkében a választópolgáron kívül senki nem lehet jelen, ha a törvény másként nem rendelkezik.

30. §
A szavazás
(1) A választópolgárok személyesen állnak a választókörzeti választási bizottság elé és személyesen szavaznak. Helyettesítés megengedve nincs. A választókörzeti választási bizottság tagjai nem módosíthatják a választópolgárok szavazólapját.
(2) A választópolgár a választási helyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzék mindkét példányába történt bejegyzése után megkapja a szavazólapokat és az üres borítékot a választókörzeti választási bizottságtól. Ha a választópolgár nem mutatja fel személyi igazolványát, a szavazást nem teszik lehetővé számára.
(3) Azt a választópolgárt, aki választói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa bemutatása után felveszi a választói névjegyzék mindkét egyenértékű példányába. A bejegyzést a bizottság elnöke aláírja; a választói igazolványt a választói névjegyzék első példányához csatolják. Ezt követően a bizottság kiadja a szavazólapokat és az üres borítékot a választópolgárnak.
(4) Azt a választópolgárt, aki a választások napján felkeresi az illetékes választási helyiséget az állandó lakhelye szerinti választókörzetben, de a választói névjegyzékben nem szerepel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzék mindkét példányába. A bejegyzést a bizottság elnöke aláírja. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak kiadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(5) Azt követően, hogy a választópolgár megkapta a szavazólapokat és a borítékot, belép a szavazólapok módosítására kijelölt fülkébe. A szavazófülkében a választópolgár az üres borítékba helyezi az egyik szavazólapot. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, a szavazólapon szereplő jelöltek közül legtöbb négy jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le a neve előtt álló sorszám bekarikázásával. Minden más módosítást figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az a választópolgár, aki a szavazólapot egészségkárosodás miatt, vagy azért, mert nem tud olvasni vagy írni, nem tudja módosítani, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe a szavazólap módosítása céljából másik választópolgárt vigyen magával, aki nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja, hogy helyette a szavazólapot az ő utasításai alapján módosítsa és a borítékba helyezze.
(7) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólap módosítására és borítékba helyezésére szolgáló szavazófülke elhagyását követően a borítékot a választókörzeti választási bizottság előtt a szavazóurnába helyezi. Annak a választópolgárnak, aki nem ment be a szavazófülkébe, a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
(8) Komoly, elsősorban egészségügyi okokból a választókörzeti választási bizottság felkérhető arra, hogy a választópolgár a szavazóhelyiségen kívül szavazhasson, mégpedig kizárólag annak a választókörzetnek a körzetébe tartozó területen, amely számára a körzetet létrehozták. Ilyen esetben a választókörzeti választási bizottság a választópolgárhoz kiküldi legalább két tagját a mozgóurnával, a szavazólapokkal és a borítékkal; a választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják, hogy a választás titkossága fennmaradjon. A választókörzeti választási bizottság ezeknek a választópolgároknak a szavazáson való részvételét a kiküldött bizottsági tagok és a mozgóurna választási helyiségbe történt visszaérkezését követően azonnal bejegyzi a választói névjegyzék mindkét példányába.
(9) Annak a választópolgárnak a nevében, aki egészségkárosodás miatt egyedül képtelen a szavazóurnába helyezni a borítékot, felkérésére, a jelenléte mellett egy másik szavazópolgár is megteheti ezt, aki azonban nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja.

31. §
Rendtartás a választási helyiségben
(1) A választási helyiség rendjének fenntartásáért a választókörzeti választási bizottság elnöke felel, távollétében pedig az alelnök.
(2) A választókörzeti választási bizottság elnökének vagy alelnökének a rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítása minden jelenlévőre nézve kötelező.
(3) A választási helyiségben a választókörzeti választási bizottság tagjain, jegyzőjén, a magasabb szintű választási bizottságok tagjain, az ezek adatösszesítő alakulatainak tagjain és a választópolgárokon kívül joguk van jelen lenni olyan más személyeknek is, akik jelezték érdeklődésüket a választások lefolyásának és a szavazatok összeszámolásának megfigyelése iránt, vagy nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelői. Ezek a személyek a választási helyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerül a közrend, vagy a választási helyiség befogadó képessége a jelenlétüket nem teszi lehetővé.
(4) A választási helyiségben tilos meggyőző tevékenységet folytatni valamely, a választásokon induló politikai párt, koalíció vagy jelölt érdekében.

32. §
A szavazás megszakítása
Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a választókörzeti választási bizottság elhalaszthatja a szavazás megkezdését egy későbbi órára vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás 25.§ 3. bekezdésében megszabott össz-időtartama azonban nem rövidíthető le az intézkedéssel. A választókörzeti választási bizottság ilyen intézkedést követően az adott helyen szokásos módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazást megszakítják, a választókörzeti választási bizottság az urnát és a választási dokumentumokat lezárja és lepecsételi. A szavazás újbóli megkezdésekor a választókörzeti választási bizottság meggyőződik a pecsét sértetlenségéről. Az okokat, melyek miatt a szavazást nem lehetett megkezdeni, folytatni vagy befejezni, valamint a pecsét sértetlenségét a választókörzeti választási bizottság feltünteti a jegyzőkönyvben, mely a választókörzeti szavazás lefolyásáról és eredményéről készül.

33. §
A szavazás befejezése
A választásokra meghatározott időtartam leteltét követően már csak azok a választópolgárok adhatják le szavazatukat, akik a választási helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak. Ezt követően a helyiséget bezárják és a választókörzeti választási bizottság elnöke a választásokat befejezettnek nyilvánítja.

34. §
Postai úton történő szavazás azon választópolgárok esetében, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén
(1) Azon választópolgároknak, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén és akik felvételre kerültek a 10.§ szerinti speciális választói névjegyzékben, Pozsony-Ligetfalu városrész legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt a külföldi lakcímükre megküldi
a) a 28.§ szerinti borítékot,
b) a szavazólapokat,
c) a postai visszaküldéshez szükséges borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(2) A visszaküldést szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelezően fel van tüntetve rajta Pozsony-Ligetfalu Városrész Községi Hivatalának mint címzettnek a címe, valamint a 10.§ 2. bekezdése c) pontja szerinti választópolgár mint feladó címe.
(3) A szavazásra a 30.§ 5. bekezdésének rendelkezései arányosan vonatkoznak.
(4) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva beküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(5) A szavazás eredményeihez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat is, amelyek legkésőbb egy nappal a választások napja előtt beérkeztek.
(6) A beérkezett visszaküldésre szolgáló borítékokat és a 10.§ szerinti speciális választói névjegyzéket Pozsony-Ligetfalu városrész a 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzet céljaira létrehozott választókörzeti választási bizottságnak adja át a választások napján.
(7) A 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzet céljaira létrehozott választókörzeti választási bizottság Pozsony-Ligetfalu városrész képviselőjének jelenlétében bekarikázza a speciális választói névjegyzéken az azon választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot, akik beküldték a visszaküldésre szolgáló borítékot. Ezt követően Pozsony-Ligetfalu városrész képviselője a visszaküldő borítékokat felbontja, és a szavazólapot tartalmazó borítékokat belőlük kivéve elhelyezi a szavazóurnában.
(8) A 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzet céljaira alakított választókörzeti választási bizottság a szavazás eredményének megállapítását közvetlenül a borítékok szavazóurnában történt elhelyezését követően megkezdi.
(9) A szavazás eredményeinek megállapítására e választókörzetben a 36-40.§ rendelkezései vonatkoznak.
(10) A postai úton történő választás esetén a választópolgárokra, akiknek állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén nincs, a 28-33.§ rendelkezései nem vonatkoznak.

35. §
Postai úton történő szavazás olyan választópolgárok esetében, akiknek állandó lakhelyük van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások idején a területén kívül tartózkodnak
(1) A választópolgár, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások időpontjában e területen kívül tartózkodik, írásban kérheti az állandó lakhelye szerinti községtől a postai szavazást. A kérvényt legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt kell megkapnia a községnek.
(2) A község legkésőbb 35 nappal a választások előtt elküldi a megadott külföldi címre
a) a 28.§ szerinti borítékot,
b) a szavazólapokat,
c) a postai visszaküldéshez szükséges borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(3) A visszaküldést szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Mint címzettnek fel van tüntetve rajta a község községi hivatala székhelyének címe, valamint a választópolgár mint feladó külföldi címe.
(4) A szavazásra a 30.§ 5. bekezdésének rendelkezései arányosan vonatkoznak.
(5) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva beküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(6) A szavazás eredményeihez az azon szavazólapokon leadott szavazatokat számolják hozzá, amelyek legkésőbb egy munkanappal a választások napja előtt beérkeztek.
(7) A 6. bekezdés szerinti határidőben beérkezett visszaküldésre szolgáló borítékokat a község legkésőbb a szavazások befejezéséig átadja az illetékes választókörzeti választási bizottságnak. 
(8) A választókörzeti választási bizottság a község képviselőjének jelenlétében bekarikázza a választói névjegyzéken a választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot és bejegyzi, hogy postai úton szavaztak. Ezt követően a község képviselője a visszaküldő borítékokat felbontja, és a szavazólapot tartalmazó borítékokat belőlük kivéve elhelyezi a szavazóurnában.

A választások eredményének megállapítása és kihirdetése

36. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottságban
(1) A választások befejezését követően a választókörzeti választási bizottság elnöke lepecsételéssel zároltatja a maradék, fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd felnyittatja a szavazóurnákat. Ha a választókörzeti választási bizottság a szavazópolgárok kérésére mozgóurnát is használt, a szavazóurnák tartalmát a felnyitást követően összekeveri.
(2) A választókörzeti választási bizottság kiveszi az urnából a szavazólapot tartalmazó borítékokat, megszámolja a borítékokat és azok számát összeveti a választói névjegyzéken eszközölt bejegyzések számával. A borítékokat, melyek nem felelnek meg a 28.§ követelményeinek, és a szavazólapokat, amelyek nem borítékban voltak, a választókörzeti választási bizottság kizárja a számlálásból.
(3) A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság csoportosítja és megszámlálja a szavazólapokat, melyeket az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadtak, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy a politikai párt vagy koalíció hány választója adott le elsőbbségi szavazatot. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, melyeket egy-egy jelöltre leadtak a szavazólapokon.
(4) A választókörzeti választási bizottság minden tagja megnézheti az összes szavazólapot. A választókörzeti választási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.

37. §
A szavazólapok elbírálása
(1) Azok a szavazólapok, amelyeken a jelöltek nevét áthúzták, megváltoztatták vagy utólag beírták, érvényesek. Az ilyen beavatkozásokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha a választópolgár a szavazólapon több mint négy elsőbbségi szavazatot adott le, a szavazólapot a politikai pártra vagy koalícióra leadott szavazatként kell elszámolni, az elsőbbségi szavazatok figyelmen kívül hagyása mellett.
(2) Azok a szavazólapok, amelyek nem előírt nyomtatványok, valamint a 23.§ 6. bekezdése szerinti politikai pártok vagy koalíciók szavazólapjai érvénytelenek. Ha a borítékban több szavazólap van különböző politikai pártok vagy koalíciók javára, az összes szavazólap érvénytelen. Ha a borítékban egyetlen politikai párt vagy koalíció több szavazólapja van, egy leadott szavazatnak számít; ha ezen szavazólapok valamelyik elsőbbségi szavazatot is leadtak, azt a szavazólapot tekintik érvényesnek, amelyen a legtöbb elsőbbségi szavazat szerepel; ha azonban több szavazólapon azonos számú, de más-más jelölteket érintő elsőbbségi szavazat került leadásra, az elsőbbségi szavazatokat figyelmen kívül hagyják.
(3) A kétség támad a boríték, a szavazólap vagy az elsőbbségi szavazat hitelességét illetően, a végső döntést a választókörzeti választási bizottság hozza meg.

38. §
Jegyzőkönyv a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről
(1) A választókörzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet aláírja az elnök és a bizottság minden tagja. Ha a választókörzeti választási bizottság valamelyik tagja nem írja alá a jegyzőkönyvet, az aláírás elutasításának okait is fel kell tüntetni.
(2) A jegyzőkönyv a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről tartalmazza
a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleges megszakítását,
b) a választókörzeti választói névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,
c) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
d) a borítékot a 30. § szerint leadó választópolgárok számát,
e) a külföldről visszaküldő borítékot küldő választópolgárok számát,
f) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
g) a politikai párt vagy koalíció elsőbbségi szavazatot leadó választóinak számát,
h) az egyes jelöltekre leadott elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok és koalíciók szerint.

39. §
A választókörzeti választási bizottság tevékenységének befejezése
(1) A szavazatok összeszámolásáról és a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyv egyenértékű két példányának aláírása után a választókörzeti választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét, és a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul kézbesíti a kerületi választási bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére.
(2) A választókörzeti választási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat, a borítékokat és a választói névjegyzék mindkét példányát, majd átadja azokat az összes többi választási dokumentációval együtt a községnek megőrzésre.

40. §
A jegyzőkönyv hitelesítése a kerületi választási bizottság által
A kerületi választási bizottság összegyűjti a választókörzeti választási bizottságok jegyzőkönyveit a szavazatok összeszámolásáról és a választókörzeti választások lefolyásáról, és saját szakmai szavazatösszesítő testülete közreműködésével megvizsgálja a teljességüket. Ha kétségek támadnak a jegyzőkönyvben szereplő adatokkal kapcsolatosan, joga van magyarázatot és más információkat kérni a választókörzeti választási bizottságtól; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy újra üljön össze és küszöbölje ki a hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületek szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre engedélyt adott a kerületi választási bizottság.

41. §
A kerületi választási bizottság jegyzőkönyve a választások lefolyásáról és eredményéről
(1) A kerületi választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választások lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és további tagjai írják alá. Ha a kerületi választási bizottság valamelyik tagja megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, annak okait is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A kerületi választási bizottság jegyzőkönyve a választások lefolyásáról és eredményéről tartalmazza
a) a választókörzetek számát és a választókörzeti választási bizottságok számát, melyek a választások eredményeit beküldték,
b) a választói névjegyzékekben szereplő választópolgárok számát,
c) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
d) a borítékot a 30.§ szerint leadó választók számát,
e) a visszaküldő borítékot külföldről beküldők számát,
f) a politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatok számát,
g) az egyes politikai pártok és koalíciók választópolgárainak leadott elsőbbségi szavazatai számát,
h) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok és koalíciók szerint.
(3) A választások lefolyásáról és eredményeiről elkészített jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a kerületi választási bizottság elnöke haladéktalanul kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Központi Választási Bizottságnak. A többi választási dokumentációt megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

42. §
A mandátumok kiosztásának feltételei
(1) A Központi Választási Bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazatot kapott egy-egy politikai párt vagy koalíció.
(2) A Központi Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy
a) mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből,
b) mely, két vagy három politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint hét százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből,
c) mely, legalább négy politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint 10 százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből.
(3) A választási eredmények további megállapítása és a mandátumok szétosztása során a Központi Választási Bizottság a 2. bekezdés szerinti politikai pártokat vagy koalíciókat és a rájuk leadott szavazatokat figyelmen kívül hagyja.
(4) Ha a Központi Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2. bekezdés szerinti feltételeknek nem felelt meg egyetlen politikai párt vagy koalíció sem, csökkenti
a) politikai pártok esetében az ötszázalékos küszöböt négy százalékra,
b) a 2. bekezdés b) pontja szerinti koalíció esetében a hét százalékos küszöböt hat százalékra,
c) a 2. bekezdés c) pontja szerinti koalíció esetében a tízszázalékos küszöböt kilenc százalékra úgy, hogy a választási eredmények újabb megállapítása és a mandátumok újabb elosztása során már legalább két párt vagy két koalíció, vagy egy párt és egy koalíció számba jöhessen.

43. §
A mandátumok elosztása
(1) A bejutó parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják 151-gyel (a mandátumok száma növelve eggyel). A szám, amely így kijön, egész számra felkerekítve megadja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
(2) Az összes érvényes szavazatot, melyet a politikai párt vagy koalíció kapott, elosztják a megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a megválaszthatósági szám megvan a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat összegében.
(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül kiosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól veszik el, amelynek az esetében az osztás során a legkisebb a maradék. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolás dönt.
(4) Ha ezzel a módszerrel nem kerül kiosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumot neki kiosztottak, a Központi Választási Bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak osztja ki, amelyeknél az osztást követően a legnagyobb a maradék. Egyenlő maradékok esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja meg a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha szavazategyenlőség áll fenn, sorsolás dönt.
(5) Az egyes politikai pártok vagy koalíciók jelöltjei a mandátumot olyan sorrendben kapják meg, amilyenben a jelöltlistán szerepelnek. Ha azonban a választópolgárok, akik e politikai pártra vagy koalícióra szavaztak, éltek az elsőbbségi szavazatok lehetőségével is, először az kap mandátumot, aki az ezen politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatoknak legalább a három százalékát elsőbbségi szavazatként megszerezte. Ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut, és jelöltjei közül többen teljesítik az előző mondatba foglaltakat, a mandátumot fokozatos sorrendben kapják a legtöbb megszerzett elsőbbségi szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatokban, a döntő a jelöltlistán elfoglalt sorrend. 
(6) A mandátumhoz nem jutó jelöltek tartaléknak számítanak.

44. §
A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyve és a választások eredményének kihirdetése
(1) A mandátumok elosztását követően a Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről, melyet az elnök és a bizottság tagjai írnak alá. Ha a Központi Választási Bizottság valamely tagja megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, annak az indokait is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv tartalmazza
a) a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,
b) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
c) a 30.§ leadott borítékot leadó választók számát,
d) a visszaküldő borítékot külföldről leadó választók számát,
e) az egyes jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok számát,
f) az egyes jelöltlistákról képviselővé választott jelöltek utó- és családi nevét, együtt az elsőbbségi szavazatok adataival, valamint a tartalékká vált jelöltek utó- és családi nevét.
(3) A Központi Választási Bizottság az összesített végeredményt a választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírását követően hozza nyilvánosságra; köztes eredményeket folyamatosan közreadhat.

45. §
Bizonylat a megválasztásról
A Központi Választási Bizottság bizonylatot ad ki a megválasztott képviselőknek a megválasztásukról.

46. §
Új választások
Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvényteleníti a választásokat vagy megsemmisíti a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnök új választásokat hirdet meg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába; az új választásokat a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága döntésének a Szlovák Köztársaság Törvénytárában történt megjelenését követő 30 napon belül hirdeti meg.

47. §
Pótképviselők belépése
(1) Ha a megbízatási időszak folyamán megürül egy képviselői mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a tartalékosa lép a helyére olyan sorrendben, amilyenben a jelöltlistán szerepelt.
(2) Ha ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a megbízatási időszak végéig betöltetlen marad.
(3) Ha a politikai pártot betiltották20) a pótképviselő nem léphet be, és a mandátum a megbízatási időszak végéig betöltetlen marad.
(4) Ha a politikai párt tevékenységét felfüggesztették,21) a felfüggesztés idején pótképviselő nem léphet be.
(5) Ha a képviselő mandátuma pihen, mert a képviselőt a Szlovák Köztársaság Kormánya tagjává, a Szlovák Köztársaság Köztársasági Elnöki Irodája vezetőjévé, központi államigazgatási szerv vezetőjévé, de nem a Szlovák Köztársaság Kormányának tagjává, államtitkárrá, a Szlovák Információs Szolgálat igazgatójává22) (a későbbiekben csak „tisztség”) nevezték ki, vagy ha a képviselő börtönbüntetését tölti,23) pótképviselő lép a helyére.
(6) A pótképviselő belépését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke jelenti be 15 nappal azt a napot követően, amikor a mandátum megüresedett, vagy amikor bekövetkezett az 5. bekezdés szerinti esemény. A pótképviselő megkapja a bizonylatot arról, hogy képviselő lett és melyik naptól lett az; az 5. bekezdés szerinti pótképviselő bizonylatában azt is feltüntetik, hogy képviselői mandátuma csak annak a személynek a tisztsége idejéig tart, akinek a pihentetett mandátumát tartalékosként átvette, vagy csak annak a képviselőnek a fogvatartása idejére szól, akinek a mandátumát pótképviselőként átvette. A mandátum megszűnése után a pótképviselő újra tartalékká válik ugyanazon a jelöltlistán az eredeti sorrend szerint.


HETEDIK RÉSZ
Intézkedések a választások biztosítása érdekében

48. §
A választási bizottságok tevékenységéhez szükséges eszközök
(1) A választási bizottságok tevékenységéhez szükséges eszközöket
a) a választókörzeti választási bizottságoknak azon községek biztosítják, amelyek körzetében létrehozták azokat,
b) a kerületi választási bizottságokéit a körzeti hivatalok.
(2) A személyzetet a választások szervezési-technikai előkészítésére és lebonyolítására a községek és a körzeti hivatalok biztosítják.


49. §
A közhatalmi szervek együttműködése
A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni e törvény végrehajtása során.

50. §
A választási bizottságok tagjainak igényei
(1) A választási bizottság tagja tisztsége miatt nem szenvedhet hátrányt munkajogi viszonyaiból vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadó jogaiban és igényeiben, sem állami alkalmazotti státusában; joga van főként fizetett szabadságra vagy átlagkeresetével arányos fizetségre, esetleg ha önfoglalkoztató személyről van szó, olyan térítésre, mely megfelel a munkaviszonyban minimálbéren foglalkoztatott személyek havi bérével arányos kifizetésnek.
(2) Ha a munkáltató bérpótló térítést vagy fizetést adott az 1. bekezdés szerint, jogosult a kifizetett összeg megtérítésére. A munkáltató ennek megtérítését, az önfoglalkoztató pedig az 1. bekezdés szerinti térítést 
a) a belügyminisztériumban érvényesíti, ha Központi Választási Bizottság tagjával kapcsolatos,
b) az illetékes körzeti hivatalban érvényesíti, ha kerületi választási bizottsági tagot érint,
c) az illetékes községben érvényesíti, ha választókörzeti választási bizottsági tagságot érint.
(3) A térítést az 1. bekezdés szerint az illetékes szerv az igény bejelentését követő 30 napon belül kifizeti.
(4) A választókörzeti választási bizottság tagja és jegyzője a választások napján jutalomra jogosult, ha ezen a napon egyébként nem jár neki munkabér vagy fizetés, és térítésre jogosultak az önfoglalkoztatók is az 1. bekezdésbe foglaltak szerint. A választókörzeti választási bizottsági tagságért és jegyzői tevékenységért járó jutalom összege az az összeg, amit egy munkanapon a nemzetgazdasági átlagbért kereső alkalmazott keresett az utolsóelőtti naptári negyedévben, a választásokat megelőzően. A jutalmat a község fizeti ki.
(5) A választási bizottsági tagság és a jegyzői tisztség betöltése a választókörzeti választási bizottságban nem tekinthető más jogszabályok24) szerinti jövedelemszerző tevékenységnek.

51. §
A jelöltek igényei
(1) A tény, hogy valaki jelölt, nem lehet a kárára munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyában, vagy állami alkalmazotti jogviszonyában.
(2) A jelöltnek joga van, hogy neki az, akinél munkaviszonyban vagy ehhez hasonló munkakapcsolatban, vagy állami alkalmazotti jogviszonyban van, munkaszüneti szabadságot adjon vagy lehetőséget teremtsen szabadság kivételére legkevesebb 21 napon át a választások napját megelőzően.

52. §
A választás költségeinek megtérítése
(1) A választás költségeit az állami költségvetés téríti. Az állami költségvetés nem téríti a levélben szavazó választópolgárok szavazólap-beküldési kiadásait.
(2) A választókörzeti választási bizottságok tevékenységének költségeire a község a minisztérium25) költségvetéséből kap pénzt.
(3) Minden politikai párt vagy koalíció maga fizeti a 24.§ szerinti politikai reklámok sugárzásának költségeit.
(4) A képviselőválasztás Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának hitelesítését követően a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumát az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról. Annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely a választásokon a Szlovák Köztársaság területén leadott érvényes szavazatoknak több mint a 3 százalékát szerezte meg, minden egyes érvényes szavazatért a gazdaságban kifizetett nominális havi átlagbér 1 százalékát fizetik ki az állami költségvetésből annak a naptári évnek az adatait véve alapul, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások évét megelőzte.

53. §
Határidők
A határidők múlására e törvényben nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásokban általánosan érvényes jogszabályi előírások.26)

54. §
Intézkedések tétlenség esetén
Ha a község vagy annak szervei a 12.§ 1. és 5. bekezdése, a 14.§ 2. bekezdése c) pontja, a 17.§ 2. és 3. bekezdése, a 23.§ 4. bekezdése, a 24.§ 13. bekezdése, a 26. § és a 48.§ 1. bekezdése a) pontja és 2. bekezdése szerinti feladatok teljesítését nem biztosítja, azok biztosítását haladéktalanul átveszi a körzeti hivatal elöljárója a község költségeinek terhére.


NYOLCADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

55. §
Felhatalmazó rendelkezések
(1) A minisztérium
a) biztosítja a szavazólapok, a módszertani és tájékoztató anyagok, a segédkönyvek és borítékok kinyomtatását,
b) biztosítja a választási helyiségek felszerelését,
c) irányítja a községeket és helyi államigazgatási szerveket
1. a választókörzetek kialakítása,
2. a választói névjegyzékek összeállítása,
3. a szavazólapok és más választási dokumentumok megőrzése során.
(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a minisztériummal történt megállapodás alapján módszertani útmutatót ad ki a szavazás eredményeinek feldolgozására.

56. §
Azokra az intézkedésekre, amelyeket az illetékes államigazgatási szervek és községek hoznak meg ezen törvény végrehajtása érdekében már annak hatályba lépése előtt, ha az nem mond ellen e törvénynek, úgy kell tekinteni, mintha a hatályossága idején hajtották volna végre őket.

56.a §
Annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely a 2010-es választásokon a Szlovák Köztársaság területén leadott érvénye szavazatok több mint a 3 százalékát szerezte meg, minden egyes szavazatért a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből a gazdaságban kifizetett nominális havi átlagbér 0,75 százalékát annak a naptári évnek az adatait véve alapul, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások évét megelőzi; az 52.§ 4. bekezdésének 2. mondatát a 2010-es választásokért járó támogatás kifizetésében nem alkalmazzák.

57. §
Hatálytalanító rendelkezések
Megszűnik a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 80/1990. sz. törvénye a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokról a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 8/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 104/1992. sz. törvénye, az SZK Nemzeti Tanácsa Tt. 518/1992. sz. törvénye, a Tt. 157/1994. sz. törvénye, az SZK Nemzeti Tanácsa Tt. 81/1995. sz. törvénye, 187/1998. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 66/1999. sz. döntése, a Tt. 223/1999. és 515/2003. sz. törvénye értelmében.

58. §
Ez a törvény 2004. október 1-jén lép hatályba.


Pavol Hrušovský, s. k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) Az SZK NT Tt. 272/1994. sz. a közegészség védelméről szóló törvénye 11.§-a. Az SZ NT 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye 14. §-a a későbbi módosítások szerint.
2) A Tt. 475/2005. sz., a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint
2a) A Büntető Törvénykönyv
3) A Polgári Törvénykönyv 10. és 855. §-a
4) A Tt. 135/1982. sz., az állampolgárok tartózkodási helyének nyilvántartásáról szóló törvénye 3.§-a 2. bekezdése.
7) A Polgári perrendtartás 250z §-a.
8) A Tt. 428/2002. sz. személyi adatvédelemről szóló törvénye 18. §-a.
8a) A Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 13.§ 1. bek. és 24.§ 2. bek. a későbbi módosítások értelmében. A Tt. 377/1990. sz., az SZK fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye 17.§-a 1. bek. A Tt. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló törvénye 15.§ 1. bek. a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 171/1993. sz., a rendőrségről szóló törvénye 42. §-a a későbbi módosítások szerint
10) A Tt. 424/1991. sz., a pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
12) A Polgári perrendtartás 250za §-a.
13) A Tt. 619/2003. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
14) A Tt. 16/2004. sz. törvénye a Szlovák Televízióról a későbbi módosítások szerint.
15) A Tt. 308/2000. sz., a sugárzásról és műsorszórásról szóló törvénye 2. §-a . 1. bek. b) pont, a Tt. 195/2000. sz., a távközlésről szóló törvénye.
16) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 4. és 5. §-a.
17) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 3.§-a e)pontja.
18) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 36.§-a 1 – 3. bek., 37. §-a 1. és 2. bek.
19) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 16., 64- 67. §-a a Tt. 206/2002. sz. törvénye értelmében
19a) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbség nyelvének használatáról szóló törvénye a későbbi módosítás szerint.
20) A Tt. 424/1991. sz. törvényének 13. §-a a későbbi módosítások szerint.
21) A Tt. 424/1991. sz. törvényének 14. §-a a Tt. 404/2002.sz. törvénye szerint.
22) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 77. cikkelye, 2. bekezdése. A Tt. 119/1995. sz., a közjogi méltóságok és magas rangú állami tisztségviselők összeférhetetlenségéről szóló alkotmánytörvényének 4. Cikkelye
23) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 78. cikkelye 5. bekezdése.
24) A Munka Törvénykönyvének 83.§-a, a Tt. 312/2001. sz., az állami szolgálatról szóló törvénye 59.§-a a későbbi módosítások szerint . A Tt. 553/2003. sz., a közérdekű munkavégzés jutalmazásáról szóló törvénye és későbbi módosításai.
25) Az SZK NT 303/1995. sz., a költségvetési alapelvekről szóló törvénye 6.§-a 3. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
26) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
Časová verzia účinná od 1. júla 2011 do 30. júna 2015 (predpis bol zrušený predpisom 180/2014 Z. z.)  

333/2004 Z. z.

Zákon
O VOĽBÁCH DO NÁRODNEJ RADY SLOVENSKEJ REPUBLIKY


z 13. mája 2004


Zmena:
464/2005 Z. z. s účinnosťou 1. januára 2006
192/2007 Z. z. s účinnosťou 1. júna 2007
445/2008 Z. z. s účinnosťou 1. januára 2009
126/2009 Z. z. s účinnosťou 1. apríla 2009
58/2010 Z. z. s účinnosťou 15. marca 2010
266/2010 Z. z. s účinnosťou 11. júna 2010
204/2011 Z. z. s účinnosťou 1. júla 2011


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Voľby do Národnej rady Slovenskej republiky sa konajú na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním podľa zásady pomerného zastúpenia.

§ 2
(1) Právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky (ďalej len "právo voliť") má každý občan Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň volieb dovŕšil 18 rokov veku (ďalej len "volič").
(2) Prekážkou vo výkone práva voliť je
a) zákonom ustanovené obmedzenie osobnej slobody z dôvodov ochrany zdravia ľudí,1)
b) výkon trestu odňatia slobody2) uložený za spáchanie obzvlášť závažného zločinu,2a)
c) pozbavenie spôsobilosti na právne úkony.3)

§ 3
Za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky (ďalej len "poslanec") môže byť zvolený občan Slovenskej republiky, ktorý najneskôr v deň volieb dovŕšil 21 rokov veku, má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, nie je vo výkone trestu odňatia slobody2) a nenastala u neho prekážka vo výkone práva voliť podľa § 2 ods. 2 písm. c).


DRUHÁ ČASŤ
Zoznamy voličov

Stály zoznam voličov

§ 4
(1) Stály zoznam voličov (ďalej len "stály zoznam") zostavuje a vedie obec, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislava a v meste Košice mestská časť (ďalej len "obec"). Do stáleho zoznamu zapisuje obec voličov, ktorí majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
(2) Obec priebežne zisťuje skutočnosti, ktoré sú dôvodom na zmeny v stálom zozname. Obec vykonáva zmeny na základe
a) vlastných evidencií,
b) oznámení štátnych orgánov a iných obcí,
c) výsledkov námietkového konania.
(3) Štátne orgány a obce, ktoré rozhodujú o osobnom stave občanov alebo vedú inú evidenciu o občanoch ako výkon štátnej správy, sú povinné bezodkladne oznámiť príslušnej obci nadobudnutie a stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky, úmrtie voliča alebo jeho vyhlásenie za mŕtveho, zmenu mena alebo zmenu priezviska, dovŕšenie 18 rokov veku, pozbavenie spôsobilosti na právne úkony a zmenu trvalého pobytu.
(4) Obec je povinná v úradných hodinách umožniť občanovi nahliadnuť do stáleho zoznamu, aby sa presvedčil, či je v ňom zapísaný a či údaje zapísané o jeho osobe sú úplné a pravdivé.

§ 5
(1) V stálom zozname sa voliči vedú v abecednom poradí podľa priezviska.
(2) U voliča sa uvedie
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo,
c) názov obce, názov ulice, ak sa obec člení na ulice, a číslo domu trvalého pobytu.4)
(3) Obec dopĺňa stály zoznam o osoby, ktoré majú právo voliť a prihlásili sa v obci na trvalý pobyt.
(4) Obec vyčiarkne zo stáleho zoznamu osoby, ktoré
a) stratili štátne občianstvo Slovenskej republiky,
b) sa prihlásili na trvalý pobyt v inej obci na základe oznámenia tejto obce alebo
c) zomreli, alebo boli vyhlásené za mŕtve.
(5) Obec vykoná zmenu v stálom zozname u osoby, ktorá zmenila
a) meno alebo priezvisko, alebo
b) trvalý pobyt v obci.
(6) V stálom zozname musí byť miesto na opravu chýb a vyznačenie prekážky vo výkone volebného práva.

§ 6
Občan Slovenskej republiky, ktorý má na jej území trvalý pobyt a ktorý má právo voliť, sa zapisuje do stáleho zoznamu podľa miesta trvalého pobytu. Každý volič môže byť zapísaný len v jednom stálom zozname.

§ 7
Námietkové konanie
(1) Volič si môže v úradných hodinách obce overiť, či je zapísaný v stálom zozname, a môže požadovať doplnenie údajov alebo vykonanie opráv. Obec je povinná žiadosti vyhovieť alebo do troch dní písomne oznámiť voličovi dôvody, pre ktoré žiadosti nemôže vyhovieť.
(2) Ak obec sama neodstráni chyby alebo nedostatky v stálom zozname, môže sa volič, ktorý je tým dotknutý, obrátiť na okresný súd príslušný podľa volebného okrsku s návrhom na vydanie rozhodnutia o vykonaní opravy alebo o doplnení stáleho zoznamu. Na konanie sa vzťahujú ustanovenia osobitného zákona.7) Na základe rozhodnutia súdu vykoná zmenu v stálom zozname obec; v deň volieb vykoná zmenu v zozname voličov oprávnených hlasovať v jednotlivých volebných okrskoch (ďalej len "zoznam voličov") okrsková volebná komisia.

§ 8
Zoznam voličov
(1) Zoznam voličov vyhotoví obec zo stáleho zoznamu.
(2) Obec odovzdá zoznam voličov okrskovej volebnej komisii v dvoch rovnopisoch najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.
(3) Členovia okrskovej volebnej komisie sú povinní zachovávať mlčanlivosť o osobných údajoch, ktoré spracúvajú.8)

§ 9
Voličský preukaz
(1) Voličovi, ktorý nebude môcť voliť vo volebnom okrsku, v ktorého zozname voličov je zapísaný, vydá obec na jeho žiadosť voličský preukaz a zo zoznamu voličov ho vyčiarkne s poznámkou o vydaní voličského preukazu.
(2) Žiadosť podľa odseku 1 podáva volič osobne alebo prostredníctvom ním splnomocnenej osoby. Volič môže požiadať o vydanie voličského preukazu najskôr 30 dní, najneskôr však dva dni predo dňom volieb v úradných hodinách obce. Obec vydá voličský preukaz v deň podania žiadosti. O vydaných voličských preukazoch vedie obec evidenciu.
(3) Tlačivá voličských preukazov dodá obci Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo"). Tlačivo voličského preukazu musí mať ochranné prvky.
(4) Voličský preukaz oprávňuje voliča na zápis do zoznamu voličov v ktoromkoľvek inom volebnom okrsku.

§ 10
Osobitný zoznam voličov
(1) Osobitný zoznam voličov, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, vedie Mestská časť Bratislava-Petržalka.
(2) Osobitný zoznam voličov obsahuje o voličovi tieto údaje:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo, a ak mu nebolo pridelené, dátum narodenia,
c) adresu miesta pobytu v cudzine.
(3) Do osobitného zoznamu voličov sa volič zapisuje na základe jeho písomnej žiadosti, ktorá musí byť doručená najneskôr 50 dní predo dňom volieb. K žiadosti volič priloží
a) čestné vyhlásenie v štátnom jazyku, že nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky,
b) fotokópiu časti platného cestovného dokladu Slovenskej republiky s osobnými údajmi voliča alebo fotokópiu osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky.


TRETIA ČASŤ
Volebný kraj a volebné okrsky

§ 11
Volebný kraj
Územie Slovenskej republiky tvorí jeden volebný kraj.

§ 12
Volebné okrsky
(1) Na odovzdávanie hlasovacích lístkov a na sčítanie hlasov utvorí starosta obce, primátor mesta, v hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice starosta mestskej časti8a) (ďalej len "starosta") najneskôr 70 dní predo dňom volieb volebné okrsky a určí volebné miestnosti.
(2) Volebný okrsok sa utvorí tak, aby zahŕňal spravidla 1000 voličov.
(3) Volebné okrsky sa označia v rámci obce poradovým číslom v súvislom číselnom rade arabskými číslami. V hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave a v meste Košice sa volebné okrsky očíslujú v samostatných číselných radoch v každej mestskej časti. Poradovým číslom sa volebný okrsok označí aj v prípade, že je v obci vytvorený len jeden volebný okrsok.
(4) Voličom v zdravotníckych zariadeniach, v zariadeniach sociálnych služieb a v obdobných zariadeniach, v celách policajného zaistenia9) alebo v miestach, kde sa vykonáva väzba alebo trest odňatia slobody, zabezpečí možnosť výkonu volebného práva v spolupráci s vedúcim príslušného zariadenia okrsková volebná komisia, v ktorej obvode je toto zariadenie. Ak volič nepatrí do volebného okrsku, v ktorého územnom obvode je zariadenie, volí na základe voličského preukazu, ak si ho vyžiadal.
(5) Pre voličov podľa § 10 ods. 1 utvorí volebný okrsok a určí volebnú miestnosť starosta Mestskej časti Bratislava-Petržalka.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Volebné orgány

Všeobecné ustanovenia

§ 13
(1) Pre voľby do Národnej rady Slovenskej republiky sa zriaďuje Ústredná volebná komisia, obvodné volebné komisie a okrskové volebné komisie.
(2) Členom volebnej komisie môže byť len volič. Občan môže byť členom len jednej volebnej komisie. Kandidát na poslanca (ďalej len "kandidát") nemôže byť členom žiadnej volebnej komisie.
(3) Volebné komisie sa utvoria z rovnakého počtu zástupcov politických strán alebo politických hnutí (ďalej len "politická strana") alebo koalícií politických strán (ďalej len "koalícia"), ktoré podávajú kandidátnu listinu. Meno a priezvisko člena a náhradníka s uvedením presnej adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti, oznamuje politická strana alebo koalícia v lehotách podľa § 15 ods. 1, § 16 ods. 1 a § 17 ods. 1 tomu, kto zvolá prvé zasadanie volebnej komisie. Na oznámenia doručené po zákonom ustanovených lehotách sa neprihliada.
(4) Nezaregistrovanie kandidátnej listiny alebo jej späťvzatie politickou stranou alebo koalíciou má za následok zánik členstva zástupcov tejto politickej strany alebo koalície vo volebných komisiách.
(5) Funkcia člena volebnej komisie zaniká dňom doručenia písomného oznámenia o odvolaní člena politickou stranou alebo koalíciou, ktorá ho delegovala, alebo doručením písomného oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi volebnej komisie, ktorý povolá náhradníka. Funkcia člena volebnej komisie zaniká aj vtedy, ak člen nezloží sľub najneskôr päť dní predo dňom volieb; to sa netýka náhradníkov.
(6) Člen volebnej komisie sa ujíma svojej funkcie zložením sľubu tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť Ústavou Slovenskej republiky a zákonmi.“. Sľub skladá člen volebnej komisie do rúk toho, kto zvolá jej zasadanie. Zloženie sľubu potvrdí člen volebnej komisie svojím podpisom.
(7) Volebná komisia je schopná uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov. Na platnosť uznesenia je potrebná väčšina hlasov prítomných členov. Pri rovnosti hlasov sa návrh považuje za odmietnutý. O priebehu zasadania vyhotovuje volebná komisia zápisnicu.
(8) Volebná komisia si na svojom prvom zasadaní určí svojho predsedu a podpredsedu žrebom zo všetkých členov. Žrebovanie riadi zapisovateľ volebnej komisie.
(9) Štatistický úrad Slovenskej republiky na prípravu spracovania a na spracovanie výsledkov volieb utvára pre Ústrednú volebnú komisiu a obvodné volebné komisie odborné sumarizačné útvary. Členovia odborných sumarizačných útvarov volebných komisií skladajú sľub v znení a spôsobom uvedenými v odseku 6.

§ 14
Zapisovatelia volebných komisií
(1) Zapisovateľ volebnej komisie plní funkciu odborného poradcu volebnej komisie. Zároveň zabezpečuje organizačné a administratívne záležitosti súvisiace s prípravou a priebehom rokovania volebnej komisie. Pri rokovaní volebnej komisie má zapisovateľ poradný hlas.
(2) Zapisovateľa
a) Ústrednej volebnej komisie vymenúva a odvoláva vláda Slovenskej republiky,
b) obvodnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta obvodného úradu,
c) okrskovej volebnej komisie vymenúva a odvoláva starosta.
(3) Zapisovateľa Ústrednej volebnej komisie vymenúva vláda Slovenskej republiky najneskôr 105 dní predo dňom volieb; zapisovateľov podľa odseku 2 písm. b) a c) vymenúva príslušný orgán v dostatočnom predstihu tak, aby mohli plniť úlohy podľa tohto zákona.
(4) Zapisovateľ skladá sľub v znení a spôsobom uvedenými v § 13 ods. 6.

§ 15
Ústredná volebná komisia
(1) Do Ústrednej volebnej komisie deleguje politická strana alebo koalícia, ktorá podáva kandidátnu listinu, najneskôr 90 dní predo dňom volieb jedného člena a jedného náhradníka.
(2) Prvé zasadanie Ústrednej volebnej komisie sa uskutočňuje najneskôr 85 dní predo dňom volieb; zasadanie zvoláva predseda vlády Slovenskej republiky.
(3) Ústredná volebná komisia
a) preskúmava a registruje kandidátne listiny,
b) dohliada na pripravenosť volebných komisií nižších stupňov zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
c) prerokúva informácie ministerstva o organizačnej a technickej príprave volieb,
d) prerokúva informácie Štatistického úradu Slovenskej republiky o príprave projektu automatizovaného spracovania výsledkov volieb,
e) prerokúva informácie o zabezpečení rovnosti pridelenia vysielacích časov v televíznom a rozhlasovom vysielaní počas volebnej kampane,
f) zisťuje a zverejňuje výsledky volieb,
g) vyhotovuje zápisnicu o výsledkoch volieb a odovzdá ju predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky,
h) vydáva zvoleným kandidátom osvedčenia o zvolení,
i) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy ministerstvu.
(4) Ministerstvo utvára na pomoc pri plnení úloh Ústrednej volebnej komisie odborno-administratívny útvar.

§ 16
Obvodná volebná komisia
(1) Do obvodnej volebnej komisie deleguje politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná najneskôr 55 dní predo dňom volieb, jedného člena a jedného náhradníka.
(2) Obvodná volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Ak obvodná volebná komisia nie je utvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod zákonom ustanovený počet a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenuje prednosta obvodného úradu.
(3) Prvé zasadanie obvodnej volebnej komisie sa uskutočňuje najneskôr 40 dní predo dňom volieb; zasadanie zvoláva prednosta obvodného úradu.
(4) Obvodná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) prerokúva informácie obvodného úradu o organizačnej a technickej príprave volieb,
c) prerokúva informácie o zabezpečení činnosti svojho odborného sumarizačného útvaru,
d) dozerá na spracovanie výsledkov hlasovania vo volebných okrskoch,
e) vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania a predkladá ju Ústrednej volebnej komisii,
f) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obvodnému úradu.

§ 17
Okrsková volebná komisia
(1) Do okrskovej volebnej komisie môže delegovať politická strana alebo koalícia, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná najneskôr 55 dní predo dňom volieb, jedného člena a jedného náhradníka.
(2) Okrsková volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Ak okrsková volebná komisia nie je utvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak sa počet jej členov zníži pod zákonom ustanovený počet a nie je náhradník, chýbajúcich členov vymenuje z voličov starosta.
(3) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutočňuje najneskôr 40 dní predo dňom volieb; zasadanie zvoláva starosta.
(4) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje správny priebeh hlasovania a udržiava poriadok vo volebnej miestnosti,
b) dopĺňa zoznam voličov a odoberá voličské preukazy,
c) sčítava hlasy a vyhotovuje zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania, ktorú bezodkladne predkladá príslušnej obvodnej volebnej komisii,
d) odovzdáva volebné dokumenty do úschovy obci.
(5) Ustanovenie odseku 4 písm. b) sa nevzťahuje na činnosť okrskovej volebnej komisie utvorenej pre volebný okrsok podľa § 12 ods. 5.


PIATA ČASŤ
Podávanie a registrácia kandidátnych listín

§ 18
Kandidátna listina
(1) Kandidátnu listinu môže podať politická strana, ktorá je registrovaná podľa osobitného zákona10) tak, že ju doručí prostredníctvom svojho splnomocnenca v dvoch rovnopisoch a v elektronickej forme najneskôr 90 dní predo dňom volieb zapisovateľovi Ústrednej volebnej komisie.
(2) Politické strany môžu utvoriť koalíciu a podať spoločnú kandidátnu listinu podľa odseku 1. Politická strana, ktorá je súčasťou koalície, nemôže podať kandidátnu listinu samostatne.
(3) Kandidátna listina obsahuje
a) neskrátený názov politickej strany alebo názov koalície,
b) zoznam kandidátov, ktorý obsahuje meno, priezvisko, akademický titul, dátum narodenia, zamestnanie, adresu trvalého pobytu kandidáta a poradie na kandidátnej listine vyjadrené arabským číslom pri všetkých kandidátoch,
c) podpis štatutárneho orgánu politickej strany a odtlačok jej pečiatky; na kandidátnej listine koalície sa uvedie podpis štatutárneho orgánu každej politickej strany tvoriacej koalíciu a odtlačky ich pečiatok.
(4) Ku kandidátnej listine musí byť pripojené
a) vlastnoručne podpísané vyhlásenie každého kandidáta uvedeného na kandidátnej listine, že súhlasí so svojou kandidatúrou, nekandiduje na inej kandidátnej listine a nie sú mu známe prekážky voliteľnosti,
b) potvrdenie o uhradení volebnej kaucie 16 596 eur (ďalej len "kaucia"),
c) oznámenie o určení splnomocnenca politickej strany alebo koalície a jeho náhradníka s uvedením ich mena, priezviska a presnej adresy, na ktorú možno doručovať písomnosti.
(5) Na kandidátnej listine môže politická strana alebo koalícia uviesť najviac 150 kandidátov.
(6) Na kandidátnej listine môže politická strana alebo koalícia uviesť svoj grafický znak.
(7) Politická strana alebo koalícia uhradí kauciu najneskôr 90 dní predo dňom volieb. Kaucia sa uhrádza na osobitný účet, ktorý na tento účel zriadi ministerstvo. Číslo účtu oznámi zapisovateľ Ústrednej volebnej komisie na požiadanie tej politickej strane alebo koalícii, ktorá mieni podať kandidátnu listinu. Ministerstvo vráti uhradenú kauciu do jedného mesiaca po vyhlásení výsledku volieb politickej strane alebo koalícii, ak kandidátna listina politickej strany alebo koalície nebola zaregistrovaná podľa § 20 alebo ak politická strana alebo koalícia získala aspoň dve percentá z celkového počtu odovzdaných platných hlasov. Kaucie, ktoré sa nevracajú, sú príjmom štátneho rozpočtu.
(8) Splnomocnencom politickej strany alebo koalície ani jeho náhradníkom nemôže byť kandidát. Úkonmi svojho splnomocnenca vo volebných veciach je politická strana alebo koalícia viazaná. Nastúpenie náhradníka na miesto splnomocnenca oznámi písomne politická strana alebo koalícia Ústrednej volebnej komisii bezodkladne.
(9) Zapisovateľ zisťuje, či predložené kandidátne listiny obsahujú náležitosti podľa odseku 3 a či sú k nim pripojené písomnosti podľa odseku 4. Ak to tak nie je, vyzve splnomocnenca politickej strany alebo koalície, aby v ním určenej primeranej lehote kandidátnu listinu upravil alebo doplnil.
(10) Zapisovateľ predkladá kandidátne listiny Ústrednej volebnej komisii na preskúmanie a registráciu na jej prvom zasadaní.

§ 19
Preskúmavanie kandidátnych listín
(1) Ústredná volebná komisia preskúmava predložené kandidátne listiny najneskôr 80 dní predo dňom volieb a vyhotovuje o tom zápisnicu. Preskúmavanie kandidátnych listín vykonáva Ústredná volebná komisia prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru. Kandidátnu listinu, ku ktorej nie je pripojené potvrdenie o uhradení kaucie, Ústredná volebná komisia nepreskúmava.
(2) Ústredná volebná komisia vyčiarkne z kandidátnej listiny kandidáta,
a) ktorý nespĺňa podmienky uvedené v § 3,
b) pri ktorom nie je pripojené vyhlásenie podľa § 18 ods. 4 písm. a),
c) ak je uvedený na kandidátnych listinách viacerých politických strán alebo koalícií na tej kandidátnej listine, ku ktorej nie je pripojené vyhlásenie podľa § 18 ods. 4 písm. a); ak kandidát podpísal vyhlásenie k viacerým kandidátnym listinám, vyčiarkne ho na všetkých kandidátnych listinách, alebo
d) ktorý je uvedený na kandidátnej listine nad najvyššie ustanovený počet podľa § 18 ods. 5.

§ 20
Registrácia kandidátnych listín
(1) Ústredná volebná komisia zaregistruje najneskôr 70 dní predo dňom volieb kandidátne listiny, ktoré sú v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátne listiny, ktoré boli upravené podľa § 19 ods. 2. Registrácia kandidátnych listín je podmienkou vytlačenia hlasovacích lístkov.
(2) Ústredná volebná komisia v lehote podľa odseku 1 odmietne registráciu kandidátnej listiny, ktorá nie je v súlade s týmto zákonom, ako aj kandidátnu listinu, ktorú nemožno upraviť podľa § 19 ods. 2.
(3) Zapisovateľ Ústrednej volebnej komisie do 24 hodín od rozhodnutia Ústrednej volebnej komisie doručí rozhodnutie podľa odsekov 1 a 2 dotknutej politickej strane alebo koalícii.
(4) Proti rozhodnutiu Ústrednej volebnej komisie o registrácii kandidátnej listiny, o registrácii kandidátnej listiny s úpravami podľa § 19 ods. 2 a proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie kandidátnej listiny môže dotknutá kandidujúca politická strana alebo koalícia podať návrh na vydanie rozhodnutia o zrušení registrácie kandidátnej listiny, o ponechaní kandidáta na kandidátnej listine alebo návrh na vydanie rozhodnutia o zaregistrovaní kandidátnej listiny na Najvyšší súd Slovenskej republiky.12) Návrh možno podať do troch dní odo dňa rozhodnutia Ústrednej volebnej komisie.
(5) Ústredná volebná komisia po zaregistrovaní kandidátnych listín doručuje zoznam kandidátov ministerstvu, ktoré ho prostredníctvom obvodných úradov doručí obciam najneskôr 40 dní predo dňom volieb. Obce zabezpečia, aby najneskôr 25 dní predo dňom volieb zoznam kandidátov dostal každý volič. Na účely voľby poštou uverejní ministerstvo zoznam kandidátov najneskôr 40 dní predo dňom volieb na svojej internetovej stránke.

§ 21
Číslovanie kandidátnych listín
Ústredná volebná komisia bezodkladne po zaregistrovaní kandidátnych listín určí žrebom číslo, ktorým sa označí kandidátna listina každej politickej strany alebo koalície. Kandidátnej listine, ktorá je dodatočne zaregistrovaná na základe rozhodnutia Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, pridelí Ústredná volebná komisia číslo, ktoré nasleduje za najvyšším vyžrebovaným číslom. Vyžrebované čísla kandidátnych listín bezodkladne písomne oznámi Ústredná volebná komisia kandidujúcim politickým stranám a koalíciám a zabezpečí ich zverejnenie.

§ 22
Späťvzatie kandidátnej listiny, vzdanie sa a odvolanie kandidatúry
(1) Politická strana alebo koalícia môže do 48 hodín pred začatím volieb písomne prostredníctvom splnomocnenca vziať späť svoju kandidátnu listinu.
(2) Kandidát sa môže do 48 hodín pred začatím volieb svojej kandidatúry písomne vzdať. Do tohto času môže jeho kandidatúru písomne odvolať aj politická strana alebo koalícia, ktorá ho kandidovala.
(3) Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry treba dvojmo doručiť predsedovi Ústrednej volebnej komisie, ktorý zabezpečí jeho uverejnenie vo volebných miestnostiach a na internetovej stránke ministerstva. Späťvzatie kandidátnej listiny politickou stranou alebo koalíciou, vzdanie sa alebo odvolanie kandidatúry nemožno vziať späť.
(4) Ak sa kandidát vzdal alebo bol odvolaný po zaregistrovaní kandidátnej listiny, zostávajú údaje o ňom na kandidátnej listine, ale pri prideľovaní mandátov sa na neho neprihliada.

§ 23
Hlasovacie lístky
(1) Hlasovací lístok sa vyhotoví pre každú politickú stranu a koalíciu, ktorej kandidátna listina bola zaregistrovaná.
(2) Ministerstvo zabezpečí na základe zaregistrovaných kandidátnych listín potrebný počet hlasovacích lístkov. Správnosť údajov, ktoré sa uvedú na hlasovacom lístku, overuje Ústredná volebná komisia. Na hlasovacom lístku musí byť uvedené vyžrebované číslo kandidátnej listiny, názov politickej strany alebo koalície, meno a priezvisko kandidáta, akademický titul, vek, zamestnanie a obec jeho trvalého pobytu. Poradie kandidátov na hlasovacom lístku musí byť zhodné s poradím na kandidátnej listine. Ak politická strana alebo koalícia na kandidátnej listine uviedla svoj grafický znak, uvedie sa aj na hlasovacom lístku.
(3) Hlasovacie lístky musia byť vytlačené písmom toho istého druhu a rovnakej veľkosti, na papieri rovnakej farby a akosti a tých istých rozmerov. Hlasovacie lístky sú opatrené odtlačkom pečiatky Ústrednej volebnej komisie.
(4) Ministerstvo doručuje hlasovacie lístky starostom obcí prostredníctvom obvodných úradov najneskôr 40 dní predo dňom volieb. Starostovia obcí zabezpečia, aby boli hlasovacie lístky doručené najneskôr v deň volieb okrskovým volebným komisiám okrem okrskovej volebnej komisie utvorenej pre volebný okrsok podľa § 12 ods. 5.
(5) Volič, ktorý hlasuje na území Slovenskej republiky, dostane hlasovacie lístky vo volebnej miestnosti v deň konania volieb.
(6) Ak dôjde k zrušeniu politickej strany alebo k pozastaveniu jej činnosti,10) alebo k späťvzatiu kandidátnej listiny politickou stranou v čase po zaregistrovaní kandidátnej listiny, hlasovacie lístky tejto politickej strany sa nevytlačia, a ak sú vytlačené, volebné komisie zabezpečia, aby sa voličom vo volebných miestnostiach nerozdávali; ak už boli rozdané, pri sčítaní hlasov sa na ne neprihliada. To sa vzťahuje aj na späťvzatie kandidátnej listiny koalíciou alebo na zrušenie, alebo pozastavenie činnosti niektorej z politických strán tvoriacich koalíciu po zaregistrovaní kandidátnej listiny.

§ 24
Vysielanie politickej reklamy a umiestňovanie volebných plagátov
(1) Slovenský rozhlas13) a Slovenská televízia14) vyhradia najviac po 30 minút vysielacieho času pre kandidujúcu politickú stranu alebo koalíciu, spolu však najviac desať hodín vysielacieho času na vysielanie politickej reklamy. Nárok na vysielací čas sa musí uplatniť najneskôr päť dní pred začiatkom vysielania politickej reklamy, inak zaniká. Zodpovednosť za obsah politickej reklamy majú kandidujúce politické strany alebo koalície. Slovenský rozhlas a Slovenská televízia zabezpečia zreteľné označenie a oddelenie tohto vysielania od ostatných relácií odvysielaním oznamu, že ide o platené vysielanie.
(2) Slovenský rozhlas a Slovenská televízia vyhradia okrem času podľa odseku 1 desať hodín vysielacieho času na diskusné relácie.
(3) Vysielateľ, ktorý má oprávnenie na vysielanie na základe licencie15) (ďalej len "vysielateľ s licenciou"), môže vyhradiť na vysielanie politickej reklamy najviac po 30 minút vysielacieho času pre kandidujúcu politickú stranu alebo koalíciu, spolu však najviac desať hodín vysielacieho času. Zodpovednosť za obsah politickej reklamy majú kandidujúce politické strany alebo koalície. Vysielateľ s licenciou zabezpečí zreteľné označenie a oddelenie tohto vysielania od ostatných relácií odvysielaním oznamu, že ide o platené vysielanie.
(4) Slovenský rozhlas, Slovenská televízia a vysielateľ s licenciou rozdelia časy podľa odsekov 1 až 3 rovnomerne medzi kandidujúce politické strany alebo koalície tak, aby určením času vysielania nebola žiadna politická strana alebo koalícia znevýhodnená.
(5) Vysielateľ s licenciou môže v období podľa odseku 8 vysielať okrem relácií podľa odseku 10 diskusné relácie so zástupcami kandidujúcich politických strán alebo koalícií len v prípade, ak ich zaradenie do programovej štruktúry na toto obdobie schválila Rada pre vysielanie a retransmisiu16) (ďalej len "rada"). Vysielateľ s licenciou je v tom prípade povinný predložiť rade najneskôr 30 dní pred začiatkom vysielania projekt relácie, ktorý musí okrem iného obsahovať aj spôsob takého výberu účastníkov diskusií, aby nebola žiadna politická strana alebo koalícia znevýhodnená. Zaradenie takejto relácie sa nepovažuje za zmenu programovej služby.17)
(6) Spory týkajúce sa rovnosti rozdelenia a určenia času na vysielanie politickej reklamy alebo na účasť v diskusných reláciách rieši Ústredná volebná komisia. Jej rozhodnutie v tejto veci je záväzné.
(7) Náklady na politickú reklamu vo vysielaní Slovenského rozhlasu, Slovenskej televízie a vysielateľa s licenciou uhrádzajú kandidujúce politické strany alebo koalície. Slovenský rozhlas, Slovenská televízia a vysielateľ s licenciou sú povinní zabezpečiť pre všetky kandidujúce politické strany alebo koalície rovnaké podmienky nákupu vysielacieho času a rovnaké cenové a platobné podmienky.
(8) Vysielanie politickej reklamy sa začína 21 dní predo dňom volieb.
(9) Politickú reklamu je zakázané vysielať v čase, ktorý je v rozhlasovom a televíznom vysielaní vyhradený na reklamu. Na čas poskytnutý vo vysielaní politickej reklame sa nevzťahujú obmedzenia časového rozsahu vysielanej reklamy podľa osobitného predpisu.18)
(10) Za politickú reklamu sa nepovažuje vysielanie spravodajských a publicistických relácií, ak sa realizujú spôsobom a za okolností ako v čase mimo obdobia podľa odseku 8 a sú v súlade s programovou službou.17)
(11) Vysielanie iných relácií okrem spravodajských a publicistických relácií podľa odsekov 2, 5 a 10 a vysielanie politickej reklamy podľa odsekov 1 a 3, ktoré by mohli ovplyvniť hlasovanie voličov v prospech alebo v neprospech kandidujúcej politickej strany alebo koalície, je zakázané.
(12) Porušenie pravidiel vysielania politickej reklamy podľa tohto zákona sa postihuje podľa osobitných predpisov.19)
(13) Obec vyhradí miesta, na ktorých možno 21 dní pred voľbami umiestňovať volebné plagáty a iné nosiče informácií; vyhradená plocha musí zodpovedať zásadám rovnosti kandidujúcich politických strán alebo koalícií.
(14) V deň volieb je až do skončenia hlasovania zakázané zverejňovať výsledky volebných prieskumov.


ŠIESTA ČASŤ
VOĽBY

§ 25
Vyhlásenie volieb a čas ich konania
(1) Voľby sa konajú na celom území Slovenskej republiky v jeden deň v sobotu.
(2) Voľby vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási voľby a určí deň volieb najneskôr 110 dní pred ich konaním. Vyhlásenie volieb sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky a na internetovej stránke ministerstva.
(3) Voľby sa konajú v určený deň od 7.00 do 22.00 hodiny. Ak to miestne podmienky vyžadujú, môže starosta určiť začiatok hlasovania na skoršiu hodinu, najviac však o dve hodiny.

§ 26
Informovanie voličov
(1) Obec najneskôr 50 dní predo dňom volieb určí čas a miesto konania volieb v obci, a ak sa na území obce zriadilo viac volebných okrskov, určí aj časti obce patriace k jednotlivým volebným okrskom. Obec najneskôr 25 dní predo dňom volieb zašle každému voličovi zapísanému v zozname voličov, okrem voliča, ktorý je zapísaný v osobitnom zozname voličov, oznámenie, v ktorom uvedie čas konania volieb, volebný okrsok a miesto, kde môže volič voliť; v oznámení upozorní aj na povinnosť preukázať sa pred hlasovaním preukazom totožnosti, ktorým je na účely tohto zákona občiansky preukaz.
(2) Obec podľa osobitného predpisu19a) zašle oznámenie podľa odseku 1 v štátnom jazyku a v jazyku národnostnej menšiny.

§ 27
Spôsob voľby
(1) Volič môže voliť na území Slovenskej republiky
a) vo volebnom okrsku, v ktorého zozname voličov je zapísaný, alebo
b) v ktoromkoľvek inom volebnom okrsku na základe voličského preukazu okrem volebného okrsku utvoreného podľa § 12 ods. 5.
(2) Mimo územia Slovenskej republiky môže volič voliť prostredníctvom pošty.
(3) Prostredníctvom pošty môže voliť
a) volič, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorý bol na základe žiadosti zapísaný do osobitného zoznamu voličov podľa § 10,
b) volič, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, v čase volieb sa zdržiava mimo jej územia a o voľbu prostredníctvom pošty požiada obec, v ktorej má trvalý pobyt.

Voľby na území Slovenskej republiky

§ 28
Prípravy vo volebnej miestnosti
Pred začiatkom volieb predseda okrskovej volebnej komisie za prítomnosti členov komisie skontroluje volebnú schránku a prenosnú volebnú schránku a potom obidve schránky zapečatí. Skontroluje aj vybavenie volebnej miestnosti, či sú pripravené dva rovnopisy zoznamu voličov a dostačujúci počet hlasovacích lístkov a nepriehľadných obálok rovnakej veľkosti, akosti a farby, opatrených odtlačkom úradnej pečiatky obce (ďalej len "obálka"). Potom vyhlási hlasovanie za začaté.

§ 29
Priestory na úpravu hlasovacích lístkov
(1) Volebné miestnosti sú upravené tak, aby bola zaručená tajnosť hlasovania. Každý volič s hlasovacími lístkami musí prejsť osobitným priestorom vyhradeným na ich úpravu. Počet týchto priestorov určí obec s prihliadnutím na počet voličov vo volebnom okrsku.
(2) V priestore na úpravu hlasovacích lístkov nesmie byť súčasne s voličom nikto prítomný, ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 30
Hlasovanie
(1) Voliči predstupujú pred okrskovú volebnú komisiu a hlasujú osobne. Zastúpenie nie je prípustné. Členovia okrskovej volebnej komisie nesmú voličom upravovať hlasovacie lístky.
(2) Volič po príchode do volebnej miestnosti preukáže svoju totožnosť a po zázname v oboch rovnopisoch zoznamu voličov dostane od okrskovej volebnej komisie hlasovacie lístky a prázdnu obálku. Ak volič nepredloží občiansky preukaz, hlasovanie sa mu neumožní.
(3) Voliča, ktorý sa dostavil do volebnej miestnosti s voličským preukazom, zapíše okrsková volebná komisia po predložení občianskeho preukazu do oboch rovnopisov zoznamu voličov. Zápis podpíše predseda komisie; voličský preukaz sa pripojí k prvému rovnopisu zoznamu voličov. Potom komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(4) Voliča, ktorý sa v deň volieb dostaví do príslušnej volebnej miestnosti podľa miesta trvalého pobytu a nie je zapísaný v zozname voličov, dopíše okrsková volebná komisia do oboch rovnopisov zoznamu voličov na základe predloženého občianskeho preukazu. Zápis podpíše predseda komisie. Potom komisia vydá voličovi hlasovacie lístky a prázdnu obálku.
(5) Po tom, čo volič dostal hlasovacie lístky a obálku, vstúpi do priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov. V priestore na úpravu hlasovacích lístkov vloží volič do obálky jeden hlasovací lístok. Na hlasovacom lístku, ktorý vkladá do obálky, môže zakrúžkovaním poradového čísla najviac u štyroch kandidátov uvedených na jednom hlasovacom lístku vyznačiť, ktorému z kandidátov dáva prednosť. Na iné úpravy hlasovacieho lístka sa neprihliada.
(6) Volič, ktorý nemôže sám upraviť hlasovací lístok pre zdravotné postihnutie alebo preto, že nemôže čítať alebo písať, má právo vziať so sebou do priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov iného voliča, nie však člena okrskovej volebnej komisie, aby zaňho hlasovací lístok podľa jeho pokynov upravil a vložil do obálky.
(7) Volič hlasuje tak, že po opustení priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov vloží obálku pred okrskovou volebnou komisiou do volebnej schránky. Voličovi, ktorý sa neodobral do tohto priestoru, komisia hlasovanie neumožní.
(8) Zo závažných, najmä zdravotných dôvodov možno okrskovú volebnú komisiu požiadať o to, aby volič mohol hlasovať mimo volebnej miestnosti, a to len v územnom obvode volebného okrsku, pre ktorý bola okrsková volebná komisia zriadená. V takom prípade okrsková volebná komisia vyšle k voličovi aspoň dvoch svojich členov s prenosnou volebnou schránkou, hlasovacími lístkami a obálkou; vyslaní členovia okrskovej volebnej komisie zabezpečia, aby bola zachovaná tajnosť hlasovania. Okrsková volebná komisia vyznačí účasť týchto voličov na hlasovaní v oboch rovnopisoch zoznamu voličov ihneď po návrate členov komisie vyslaných s prenosnou volebnou schránkou do volebnej miestnosti.
(9) Za voliča, ktorý nemôže pre zdravotné postihnutie sám vložiť obálku do volebnej schránky, môže ju na jeho požiadanie a v jeho prítomnosti do nej vložiť iný volič, nie však člen okrskovej volebnej komisie.

§ 31
Poriadok vo volebnej miestnosti
(1) Za poriadok vo volebnej miestnosti zodpovedá predseda okrskovej volebnej komisie, počas jeho neprítomnosti jej podpredseda.
(2) Pokyny predsedu okrskovej volebnej komisie alebo jej podpredsedu na zachovanie poriadku vo volebnej miestnosti a dôstojný priebeh hlasovania sú záväzné pre všetkých prítomných.
(3) Vo volebnej miestnosti majú právo byť prítomné, okrem členov okrskovej volebnej komisie, jej zapisovateľa, členov volebných komisií vyšších stupňov, členov ich odborných sumarizačných útvarov a voličov, aj iné osoby, ktoré prejavili záujem o sledovanie priebehu volieb a sčítania hlasov, a pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami. Tieto osoby možno z volebnej miestnosti vylúčiť, len ak by bol ohrozený verejný poriadok, alebo z dôvodov kapacitných možností volebnej miestnosti.
(4) Vo volebnej miestnosti je neprípustné presviedčanie v prospech kandidujúcich politických strán, koalícií alebo kandidátov.

§ 32
Prerušenie hlasovania
Ak nastanú okolnosti, ktoré znemožňujú začať hlasovanie, pokračovať v ňom alebo ho skončiť, môže okrsková volebná komisia odročiť začatie hlasovania na neskoršiu hodinu alebo predĺžiť čas hlasovania. Celkový čas hlasovania ustanovený v § 25 ods. 3 sa však týmto opatrením nesmie skrátiť. Okrsková volebná komisia o takom opatrení upovedomí voličov spôsobom v mieste obvyklým. Ak sa hlasovanie preruší, zapečatí okrsková volebná komisia volebné dokumenty a volebné schránky. Pri opätovnom začatí hlasovania okrsková volebná komisia overí neporušenosť pečatí. Okolnosti, ktoré znemožnili začať hlasovanie, pokračovať v ňom alebo ho skončiť, ako aj neporušenosť pečatí uvedie okrsková volebná komisia v zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku.

§ 33
Skončenie hlasovania
Po uplynutí času určeného na hlasovanie môžu hlasovať už len tí voliči, ktorí sú vo volebnej miestnosti alebo pred ňou. Potom sa volebná miestnosť uzavrie a predseda okrskovej volebnej komisie vyhlási hlasovanie za skončené.

§ 34
Voľba poštou voličmi, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky
(1) Voličom, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a ktorí boli zapísaní do osobitného zoznamu voličov podľa § 10, zašle Mestská časť Bratislava-Petržalka najneskôr 35 dní predo dňom volieb na adresu miesta pobytu v cudzine
a) obálku podľa § 28,
b) hlasovacie lístky,
c) návratnú obálku,
d) poučenie o spôsobe hlasovania.
(2) Návratná obálka musí byť označená heslom "VOĽBA POŠTOU". Musí byť na nej uvedená adresa sídla Miestneho úradu Mestskej časti Bratislava-Petržalka ako adresáta a adresa voliča podľa § 10 ods. 2 písm. c) ako odosielateľa.
(3) Na hlasovanie sa ustanovenie § 30 ods. 5 vzťahuje primerane.
(4) Po vložení hlasovacieho lístka do obálky vloží volič zalepenú obálku do návratnej obálky a odošle ju poštou. Poštovné uhrádza volič.
(5) Do výsledku hlasovania sa započítavajú hlasy na hlasovacích lístkoch, ktoré boli doručené najneskôr v posledný pracovný deň predo dňom volieb.
(6) Doručené návratné obálky a osobitný zoznam voličov podľa § 10 odovzdá Mestská časť Bratislava-Petržalka okrskovej volebnej komisii utvorenej pre volebný okrsok podľa § 12 ods. 5 v deň volieb.
(7) Okrsková volebná komisia utvorená pre volebný okrsok podľa § 12 ods. 5 za prítomnosti zástupcu Mestskej časti Bratislava-Petržalka zakrúžkuje v osobitnom zozname voličov poradové čísla voličov, ktorí zaslali návratnú obálku. Potom otvorí návratné obálky a po vybratí obálok s hlasovacími lístkami zástupca Mestskej časti Bratislava-Petržalka tieto obálky vloží do volebnej schránky.
(8) Okrsková volebná komisia utvorená pre volebný okrsok podľa § 12 ods. 5 začne zisťovať výsledky hlasovania bezprostredne po vložení obálok do volebnej schránky.
(9) Na postup pri zisťovaní výsledkov hlasovania vo volebnom okrsku sa vzťahujú ustanovenia § 36 až 40.
(10) Pri voľbe poštou voličmi, ktorí nemajú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, sa ustanovenia § 28 až 33 nepoužijú.

§ 35
Voľba poštou voličmi, ktorí majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a v čase volieb sa zdržiavajú mimo jej územia
(1) Volič, ktorý má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a v čase volieb sa zdržiava mimo jej územia, môže písomne požiadať obec trvalého pobytu o voľbu poštou. Žiadosť musí byť doručená najneskôr 50 dní predo dňom volieb.
(2) Obec zašle voličovi najneskôr 35 dní predo dňom volieb na ním určenú adresu pobytu v cudzine
a) obálku podľa § 28,
b) hlasovacie lístky,
c) návratnú obálku,
d) poučenie o spôsobe hlasovania.
(3) Návratná obálka musí byť označená heslom "VOĽBA POŠTOU". Musí byť na nej uvedená adresa sídla obecného úradu obce ako adresáta a adresa voliča v cudzine ako odosielateľa.
(4) Na hlasovanie sa ustanovenie § 30 ods. 5 vzťahuje primerane.
(5) Po vložení hlasovacieho lístka do obálky vloží volič zalepenú obálku do návratnej obálky a odošle ju poštou. Poštovné uhrádza volič.
(6) Do výsledku hlasovania sa započítavajú hlasy na hlasovacích lístkoch, ktoré boli doručené najneskôr v posledný pracovný deň predo dňom volieb.
(7) Návratné obálky doručené v lehote podľa odseku 6 odovzdá obec príslušnej okrskovej volebnej komisii najneskôr do skončenia hlasovania.
(8) Okrsková volebná komisia za prítomnosti zástupcu obce zakrúžkuje poradové čísla voličov a vyznačí voľbu poštou v zozname voličov. Potom otvorí návratné obálky a po vybratí obálok s hlasovacími lístkami zástupca obce tieto obálky vloží do volebnej schránky.

Zistenie a vyhlásenie výsledkov hlasovania

§ 36
Sčítanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
(1) Po skončení hlasovania dá predseda okrskovej volebnej komisie zapečatiť zvyšné nepoužité hlasovacie lístky a obálky a otvoriť volebnú schránku. Ak okrsková volebná komisia na žiadosť občanov použila aj prenosnú volebnú schránku, obsah schránok po ich otvorení zmieša.
(2) Okrsková volebná komisia vyberie obálky s hlasovacími lístkami z volebnej schránky, sčíta obálky a porovná ich počet so záznamami v zozname voličov. Obálky, ktoré nemajú náležitosti podľa § 28, a hlasovacie lístky, ktoré neboli v obálke, okrsková volebná komisia vylúči.
(3) Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok okrsková volebná komisia rozdelí a sčíta hlasovacie lístky, ktoré boli odovzdané pre jednotlivé politické strany alebo koalície, vylúči neplatné hlasovacie lístky a zistí, koľko voličov politickej strany alebo koalície využilo právo prednostného hlasu. Ďalej okrsková volebná komisia sčíta prednostné hlasy, ktoré boli odovzdané jednotlivým kandidátom na hlasovacích lístkoch.
(4) Každý člen okrskovej volebnej komisie môže nazrieť do hlasovacích lístkov. Predseda okrskovej volebnej komisie kontroluje správnosť sčítania hlasov.

§ 37
Posudzovanie hlasovacích lístkov
(1) Hlasovacie lístky, na ktorých sú mená kandidátov prečiarknuté, menené alebo dopisované, sú platné. Na také úpravy sa neprihliada. Ak volič dal na hlasovacom lístku prednostný hlas viac ako štyrom kandidátom, taký hlasovací lístok sa počíta v prospech politickej strany alebo koalície, na prednostné hlasy sa však neprihliada.
(2) Hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive, a hlasovacie lístky politických strán alebo koalícií podľa § 23 ods. 6 sú neplatné. Ak je v obálke niekoľko hlasovacích lístkov v prospech rôznych politických strán alebo koalícií, sú všetky tieto hlasovacie lístky neplatné. Ak je v obálke viac hlasovacích lístkov tej istej politickej strany alebo koalície, počítajú sa ako jeden hlas; ak sa na niektorom z týchto hlasovacích lístkov vykonala prednostná voľba, prihliada sa na ten hlasovací lístok, na ktorom bolo odovzdaných viac prednostných hlasov; ak však bol odovzdaný na viacerých hlasovacích lístkoch rovnaký počet prednostných hlasov, nie však pre tých istých kandidátov, na prednostné hlasy sa neprihliada.
(3) Ak vzniknú pochybnosti o platnosti obálky, hlasovacieho lístka alebo prednostného hlasu, rozhoduje s konečnou platnosťou okrsková volebná komisia.

§ 38
Zápisnica o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku
(1) Okrsková volebná komisia vyhotovuje dvojmo zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Zápisnicu podpisuje predseda a ostatní členovia komisie.
(2) Zápisnica o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku obsahuje
a) čas začiatku a skončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenie,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov vo volebnom okrsku,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 30,
e) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
g) počet voličov politickej strany alebo koalície, ktorí využili právo prednostného hlasu,
h) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.

§ 39
Skončenie činnosti v okrskovej volebnej komisii
(1) Po sčítaní hlasov a podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku predseda okrskovej volebnej komisie oznamuje výsledky hlasovania a jedno vyhotovenie zápisnice doručuje bezodkladne obvodnej volebnej komisii a počká na jej pokyn na skončenie činnosti.
(2) Okrsková volebná komisia zapečatí odovzdané hlasovacie lístky, obálky a oba rovnopisy zoznamu voličov a odovzdá ich spolu s ostatnými volebnými dokumentmi obci do úschovy.

§ 40
Overovanie zápisníc obvodnou volebnou komisiou
Obvodná volebná komisia zhromažďuje zápisnice okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku a prostredníctvom svojho odborného sumarizačného útvaru overí ich úplnosť. Ak vzniknú pochybnosti o údajoch uvedených v zápisnici, má právo vyžiadať si od okrskovej volebnej komisie vysvetlivky a iné informácie; zjavné chyby opraví po dohode s okrskovou volebnou komisiou sama, inak požiada okrskovú volebnú komisiu, aby sa znova zišla a odstránila nedostatky. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní členovia a zapisovatelia volebných komisií, členovia ich odborných sumarizačných útvarov, pozorovatelia vyslaní medzinárodnými organizáciami a iné osoby, ktorým na to dala povolenie obvodná volebná komisia.

§ 41
Zápisnica obvodnej volebnej komisie o priebehu a výsledku hlasovania
(1) Obvodná volebná komisia vyhotovuje dvojmo zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania. Zápisnicu podpisuje predseda a ostatní členovia komisie. Ak niektorý z členov obvodnej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, uvedie dôvody nepodpísania.
(2) Zápisnica obvodnej volebnej komisie o priebehu a výsledku hlasovania obsahuje
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré zaslali výsledok hlasovania,
b) počet voličov zapísaných v zozname voličov,
c) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
d) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 30,
e) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre každú politickú stranu alebo koalíciu,
g) počet voličov politickej strany alebo koalície, ktorí využili právo prednostného hlasu,
h) počet platných prednostných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov podľa politických strán alebo koalícií.
(3) Po podpísaní oboch vyhotovení zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania predseda obvodnej volebnej komisie doručuje bezodkladne jedno vyhotovenie zápisnice Ústrednej volebnej komisii. Ostatné volebné dokumenty odovzdáva do úschovy obvodnému úradu.

§ 42
Podmienky prideľovania mandátov
(1) Ústredná volebná komisia zisťuje, koľko platných hlasov celkove bolo odovzdaných pre každú politickú stranu a koalíciu.
(2) Ústredná volebná komisia ďalej zistí,
a) ktoré politické strany získali menej ako päť percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov,
b) ktoré koalície zložené z dvoch alebo troch politických strán získali menej ako sedem percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov,
c) ktoré koalície zložené najmenej zo štyroch politických strán získali menej ako desať percent z celkového počtu odovzdaných platných hlasov.
(3) Pri ďalšom zisťovaní volebných výsledkov a prideľovaní mandátov na politické strany a koalície podľa odseku 2 a hlasy pre ne odovzdané Ústredná volebná komisia neprihliada.
(4) Ak Ústredná volebná komisia zistí, že požiadavky podľa odseku 2 nesplnila žiadna politická strana a žiadna koalícia, zníži,
a) ak ide o politické strany, hranicu piatich percent na hranicu štyroch percent,
b) ak ide o koalície podľa odseku 2 písm. b), hranicu siedmich percent na hranicu šiestich percent,
c) ak ide o koalície podľa odseku 2 písm. c), hranicu desiatich percent na hranicu deviatich percent tak, aby sa pri ďalšom zisťovaní volebných výsledkov a prideľovaní mandátov mohlo prihliadať aspoň na dve politické strany alebo na dve koalície alebo aspoň na jednu politickú stranu a na jednu koalíciu.

§ 43
Prideľovanie mandátov
(1) Súčet platných hlasov odovzdaných pre postupujúce politické strany alebo koalície sa vydelí číslom 151 (počet mandátov zväčšený o číslo jeden). Číslo, ktoré vyšlo týmto delením, zaokrúhlené na celé číslo je republikovým volebným číslom.
(2) Celkový počet platných hlasov, ktorý dostala politická strana alebo koalícia, sa delí republikovým volebným číslom a politickej strane alebo koalícii sa pridelí toľko mandátov, koľkokrát je republikové volebné číslo obsiahnuté v súčte platných hlasov, ktoré táto politická strana alebo koalícia získala.
(3) Ak sa takým spôsobom pridelil o jeden mandát viac, než sa mal prideliť, odpočíta sa prebytočný mandát tej politickej strane alebo koalícii, ktorá vykázala najmenší zostatok delenia. Pri rovnakom zostatku delenia sa mandát odpočíta politickej strane alebo koalícii, ktorá získala menší počet hlasov. Ak je počet platných hlasov rovnaký, rozhodne žreb.
(4) Ak neboli tým spôsobom pridelené všetky mandáty alebo ak politická strana alebo koalícia kandidovala menej kandidátov, ako jej má byť pridelených mandátov, Ústredná volebná komisia pridelí tieto mandáty postupne tým politickým stranám alebo koalíciám, ktoré majú najväčší zostatok delenia. Pri rovnosti zostatkov hlasov sa pridelí mandát politickej strane alebo koalícii, ktorá získala väčší počet hlasov. Ak je aj počet hlasov rovnaký, rozhodne žreb.
(5) V rámci jednotlivých politických strán alebo koalícií kandidáti dostanú mandáty pridelené strane v poradí, v akom sú uvedení na hlasovacom lístku. Ak však voliči, ktorí odovzdali platný hlas pre túto politickú stranu alebo koalíciu, využili právo prednostného hlasu, dostane najskôr mandát ten z kandidátov, ktorý získal najmenej tri percentá prednostných hlasov z celkového počtu platných hlasov odovzdaných pre politickú stranu alebo koalíciu. Ak politickej strane alebo koalícii je pridelených viac mandátov a viac kandidátov splnilo podmienku podľa predchádzajúcej vety, mandáty dostanú kandidáti postupne v poradí podľa najvyššieho počtu získaných prednostných hlasov. Ak je rovnosť prednostných hlasov, je rozhodujúce poradie na hlasovacom lístku.
(6) Kandidáti, ktorí nedostali mandát, sa stávajú náhradníkmi.

§ 44
Zápisnica Ústrednej volebnej komisie a zverejnenie výsledkov volieb
(1) Po rozdelení mandátov Ústredná volebná komisia vyhotovuje o výsledkoch volieb zápisnicu, ktorú podpisuje predseda a ostatní členovia komisie. Ak niektorý z členov Ústrednej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, uvedie dôvody nepodpísania.
(2) Zápisnica o výsledku volieb obsahuje
a) počet voličov zapísaných v zoznamoch voličov,
b) počet voličov, ktorí sa zúčastnili na hlasovaní,
c) počet voličov, ktorí odovzdali obálku podľa § 30,
d) počet voličov, ktorí zaslali návratnú obálku z cudziny,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre každú kandidátnu listinu,
f) mená a priezviská kandidátov, ktorí boli z jednotlivých kandidátnych listín zvolení za poslancov, spolu s údajmi o výsledkoch prednostného hlasovania, ako aj mená a priezviská kandidátov, ktorí sa stali náhradníkmi.
(3) Ústredná volebná komisia zverejňuje celkové výsledky volieb po podpísaní zápisnice o výsledkoch volieb; môže zverejňovať aj priebežné výsledky volieb.

§ 45
Osvedčenie o zvolení
Ústredná volebná komisia vydá kandidátom zvoleným za poslancov osvedčenie o zvolení.

§ 46
Nové voľby
Ak Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlási voľby za neplatné alebo zruší výsledok volieb, predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási nové voľby do Národnej rady Slovenskej republiky; nové voľby vyhlási do 30 dní od uverejnenia nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.

§ 47
Nastupovanie náhradníkov
(1) Ak sa uprázdni počas volebného obdobia mandát, nastupuje náhradník tej istej politickej strany alebo koalície podľa poradia, v akom bol uvedený na kandidátnej listine. Ak však boli na kandidátnej listine uplatnené prednostné hlasy, nastupuje z kandidátov, ktorí získali aspoň tri percentá prednostných hlasov, ten kandidát, ktorý dostal najvyšší počet prednostných hlasov.
(2) Ak nie je náhradník tej istej politickej strany alebo koalície, zostane mandát neobsadený do konca volebného obdobia.
(3) Ak bola politická strana zrušená,20) náhradník nenastupuje a mandát zostáva neobsadený až do konca volebného obdobia.
(4) Ak bola činnosť politickej strany pozastavená,21) v čase pozastavenia náhradník nenastupuje.
(5) Ak sa mandát poslanca neuplatňuje, pretože poslanec bol vymenovaný do funkcie člena vlády Slovenskej republiky, vedúceho Kancelárie prezidenta Slovenskej republiky, vedúceho ústredného orgánu štátnej správy, ktorý nie je členom vlády Slovenskej republiky, štátneho tajomníka, riaditeľa Slovenskej informačnej služby22) (ďalej len "funkcia"), alebo ak je poslanec vo výkone väzby,23) nastupuje náhradník.
(6) Nastúpenie náhradníka vyhlási predseda Národnej rady Slovenskej republiky do 15 dní po dni, v ktorom sa mandát uprázdnil, alebo keď nastala skutočnosť podľa odseku 5. Náhradníkovi odovzdá osvedčenie o tom, že sa stal poslancom, a od ktorého dňa; náhradníkovi podľa odseku 5 sa v osvedčení uvedie aj to, že jeho mandát poslanca trvá len počas výkonu funkcie tej osoby, na ktorej neuplatňovaný mandát nastúpil ako náhradník, alebo len počas výkonu väzby toho poslanca, na ktorého neuplatňovaný mandát nastúpil ako náhradník. Po zániku mandátu náhradníka zostáva náhradník na tej istej kandidátnej listine a v pôvodnom poradí.


SIEDMA ČASŤ
Opatrenia na zabezpečenie volieb

§ 48
Prostriedky na činnosť volebných komisií
(1) Prostriedky potrebné na činnosť volebných komisií zabezpečujú
a) pre okrskové volebné komisie obce, v ktorých obvode sú zriadené,
b) pre obvodné volebné komisie obvodné úrady.
(2) Osoby na organizačnú a technickú prípravu volieb a na ich vykonanie zabezpečujú obce a obvodné úrady.

§ 49
Spolupráca orgánov verejnej moci
Orgány verejnej moci sú povinné spolupracovať pri vykonávaní tohto zákona.

§ 50
Nároky členov volebných komisií
(1) Člen volebnej komisie nesmie byť pre výkon svojej funkcie obmedzený v právach a nárokoch vyplývajúcich z jeho pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu, alebo štátnozamestnaneckého pomeru; predovšetkým má nárok na pracovné voľno s náhradou mzdy alebo platu v sume jeho priemerného zárobku, prípadne ak ide o samostatne zárobkovo činnú osobu, na náhradu, ktorá sa rovná pomernej časti minimálnej mzdy zamestnancov v pracovnom pomere odmeňovaných mesačnou mzdou.
(2) Zamestnávateľ, ktorý vyplatil náhradu mzdy alebo platu podľa odseku 1, má nárok, aby mu bola vyplatená suma uhradená. Zamestnávateľ nárok na jej úhradu a samostatne zárobkovo činná osoba nárok na náhradu podľa odseku 1 uplatnia
a) na ministerstve vnútra, ak ide o členov Ústrednej volebnej komisie,
b) na príslušnom obvodnom úrade, ak ide o členov obvodnej volebnej komisie,
c) v príslušnej obci, ak ide o členov okrskovej volebnej komisie.
(3) Náhradu podľa odseku 1 vyplatí príslušný orgán do 30 dní od uplatnenia nároku.
(4) Člen a zapisovateľ okrskovej volebnej komisie majú v deň konania volieb nárok na odmenu, ak v tento deň nemajú nárok na náhradu mzdy alebo platu, a samostatne zárobkovo činné osoby nárok na náhradu podľa odseku 1. Výška odmeny za výkon funkcie člena a zapisovateľa okrskovej volebnej komisie na deň konania volieb sa ustanovuje v sume, ktorá pripadá na jeden pracovný deň z priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v národnom hospodárstve za predposledný kalendárny štvrťrok pred kalendárnym štvrťrokom, v ktorom sa konajú voľby. Odmenu vypláca obec.
(5) Výkon funkcie člena volebnej komisie a výkon funkcie zapisovateľa okrskovej volebnej komisie nie je výkonom inej zárobkovej činnosti podľa osobitného predpisu.24)

§ 51
Nároky kandidátov
(1) Okolnosť, že niekto je kandidátom, mu nesmie byť na ujmu v jeho pracovnoprávnych alebo obdobných vzťahoch, alebo štátnozamestnaneckých vzťahoch.
(2) Kandidát má právo, aby mu ten, u koho je v pracovnom pomere alebo v obdobnom pracovnom vzťahu, alebo štátnozamestnaneckom pomere, poskytol pracovné voľno alebo umožnil čerpať dovolenku v rozsahu najmenej 21 dní predo dňom konania volieb.

§ 52
Úhrada výdavkov spojených s voľbami
(1) Výdavky spojené s voľbami sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu. Zo štátneho rozpočtu sa neuhrádzajú výdavky voličov spojené s doručovaním hlasovacích lístkov poštou.
(2) Výdavky na činnosť okrskovej volebnej komisie sa poskytujú obci z rozpočtu ministerstva.25)
(3) Každá politická strana alebo koalícia znáša náklady na vysielanie politickej reklamy podľa § 24.
(4) Po overení volieb poslancov Národnou radou Slovenskej republiky oznámi predseda Národnej rady Slovenskej republiky Ministerstvu financií Slovenskej republiky údaje o počtoch platných hlasov odovzdaných pre jednotlivé politické strany alebo koalície. Politickej strane alebo koalícii, ktorá vo voľbách získala viac ako tri percentá z celkového počtu odovzdaných platných hlasov v rámci Slovenskej republiky, uhradí sa za každý takýto hlas zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky príspevok vo výške 1% priemernej nominálnej mesačnej mzdy v hospodárstve za kalendárny rok predchádzajúci roku, v ktorom sa konajú voľby do Národnej rady Slovenskej republiky.

§ 53
Lehoty
Na plynutie lehôt podľa tohto zákona sa nevzťahujú ustanovenia všeobecných predpisov o správnom konaní.26)

§ 54
Opatrenia proti nečinnosti
Ak obec alebo jej orgány nesplnia úlohy podľa § 12 ods. 1 a 5, § 14 ods. 2 písm. c), § 17 ods. 2 a 3, § 23 ods. 4, § 24 ods. 13, § 26 a § 48 ods. 1 písm. a) a ods. 2, bezodkladne zabezpečí ich splnenie prednosta obvodného úradu na náklady obce.


ÔSMA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 55
Splnomocňovacie ustanovenia
(1) Ministerstvo
a) zabezpečuje tlač hlasovacích lístkov, metodických a informačných materiálov, príručiek a obálky,
b) zabezpečuje vybavenie volebných miestností,
c) usmerňuje obce a orgány miestnej štátnej správy pri
1. utváraní volebných okrskov,
2. zostavovaní zoznamov voličov,
3. úschove hlasovacích lístkov a iných volebných dokumentov.
(2) Štatistický úrad Slovenskej republiky po dohode s ministerstvom vydáva metodiku spracovania výsledkov hlasovania.

§ 56
Na opatrenia vykonané príslušnými orgánmi štátnej správy a obcami na prípravu vykonania tohto zákona už v čase pred začiatkom jeho účinnosti, ak neodporujú tomuto zákonu, sa hľadí tak, akoby boli vykonané za jeho účinnosti.

§ 56a
Politickej strane alebo koalícii, ktorá vo voľbách v roku 2010 získala viac ako tri percentá z celkového počtu odovzdaných platných hlasov v rámci Slovenskej republiky, uhradí sa za každý takýto hlas zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky príspevok vo výške 0,75% priemernej nominálnej mesačnej mzdy v hospodárstve za kalendárny rok predchádzajúci roku, v ktorom sa konajú voľby do Národnej rady Slovenskej republiky; ustanovenie § 52 ods. 4 druhej vety sa na úhradu príspevku za voľby vykonané v roku 2010 nepoužije.

§ 57
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon Slovenskej národnej rady č. 80/1990 Zb. o voľbách do Slovenskej národnej rady v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 8/1992 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 104/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 518/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 157/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 81/1995 Z. z., zákona č. 187/1998 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č.66/1999 Z. z., zákona č. 223/1999 Z. z. a zákona č. 515/2003 Z. z.

§ 58
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. októbra 2004.


Pavol Hrušovský v.r.
Mikuláš Dzurinda v.r.


1) § 11 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1994 Z. z. o ochrane zdravia ľudí.
§ 14 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
2) Zákon č. 475/2005 Z. z. o výkone trestu odňatia slobody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2a) Trestný zákon.
3) § 10 a 855 Občianskeho zákonníka.
4) § 3 ods. 2 zákona č. 135/1982 Zb. o hlásení a evidencii pobytu občanov.
7) § 250z Občianskeho súdneho poriadku.
8) § 18 zákona č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov.
8a) § 13 ods. 1 a § 24 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
§ 17 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
§ 15 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
9) § 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
10) Zákon č. 424/1991 Zb. o združovaní v politických stranách a v politických hnutiach v znení neskorších predpisov.
12) § 250za Občianskeho súdneho poriadku.
13) Zákon č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase.
14) Zákon č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii.
15) § 2 ods. 1 písm. b) zákona č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách.
16) § 4 a 5 zákona č. 308/2000 Z. z.
17) § 3 písm. e) zákona č. 308/2000 Z. z.
18) § 36 ods. 1 až 3 a § 37 ods. 1 a 2 zákona č. 308/2000 Z. z.
19) § 16, § 64 až 67 zákona č. 308/2000 Z. z. v znení zákona č. 206/2002 Z. z.
19a) Zákon č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov.
20) § 13 zákona č. 424/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
21) § 14 zákona č. 424/1991 Zb. v znení zákona č. 404/2002 Z. z.
22) Čl. 77 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky.
Čl. 4 ústavného zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 119/1995 Z. z. o zamedzení rozporu záujmov pri výkone funkcií ústavných činiteľov a vyšších štátnych funkcionárov.
23) Čl. 78 ods. 5 Ústavy Slovenskej republiky.
24) § 83 Zákonníka práce.
§ 59 zákona č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone prác vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
25) § 6 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov.
26) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.