Hatályos 2011. július 1-től 2015. június 30-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 180/2014. sz. jogszabályával)

Tt. 333/2004.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSÁBA TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSOKRÓL


Kelt: 2004. május 13.


Módosítás:
Tt. 464/2005., hatályos 2006. január 1-től
Tt. 192/2007., hatályos 2007. június 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 126/2009., hatályos 2009. április 1-től
Tt. 58/2010., hatályos 2010. március 15-től
Tt. 266/2010., hatályos 2006. június 11-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába a választás az általános, egyenlő és közvetlen választójog gyakorlásával, titkos szavazással történik az arányos képviselet elve alapján.

2. §
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába jogosult választani (a továbbiakban csak „választójoggal bír“) a Szlovák Köztársaság minden állampolgára, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 18. életévét (a továbbiakban csak „választópolgár“).
(2) Akadályoztatást jelent a választójog gyakorlásában
a) ha törvényben meghatározott módon korlátozzák a személyi szabadságot az emberek egészségének védelme érdekében,1)
b) a szabadságvesztés-büntetés töltése,2) különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt,2a)
c) a cselekvőképességtől történt megfosztás.3)

3. §
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselőjévé (a továbbiakban csak „képviselő”) a Szlovák Köztársaság azon állampolgára választható meg, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 21. életévét, állandó lakhellyel bír a Szlovák Köztársaság területén, nem tölti szabadságvesztés-büntetését2) és nem merült fel nála akadályoztatás választójoga gyakorlásában a 2.§ 2. bek. c) pontja szerint.


MÁSODIK RÉSZ
Választási névjegyzék

Állandó választási névjegyzék

4. §
(1) Állandó választási névjegyzéket (a továbbiakban csak „állandó jegyzék“) a község állítja össze és vezeti, a Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában a városrész (a későbbiekben csak „község“). Az állandó jegyzékbe a község azokat a választópolgárokat írja be, akiknek állandó lakhelyük van a Szlovák Köztársaság területén.
(2) A község folyamatosan figyeli a tényállást, amely változásokat kíván meg az állandó jegyzékben. A község a változásokat 
a) saját nyilvántartásai,
b) az állami szervek és más községek bejelentései,
c) óvási eljárást követően hajtja végre.
(3) Az állami szervek és községek, melyek az állampolgárok személyi állapotáról döntenek vagy vezetnek nyilvántartást államigazgatási feladatként, kötelesek haladék nélkül tudatni az érintett községgel a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzését vagy elvesztését, a választópolgár elhalálozását vagy halottá nyilvánításának tényét, az utó- vagy családnév megváltozását, a 18. életév betöltését, a cselekvőképességtől való megfosztás tényét vagy az állandó lakhely megváltozását.
(4) A község köteles hivatali munkaidejében lehetővé tenni a polgárnak a betekintést az állandó jegyzékbe, hogy meggyőződhessen arról, hogy szerepel a jegyzékben és hogy a személyes adatai teljesek és valósak.

5. §
(1) Az állandó jegyzékben a választópolgárokat ábécésorrendben vezetik a családnevük alapján.
(2) A választópolgár esetében feltüntetik
a) az utó- és családnevet,
b) a személyi számot,
c) a község nevét, az utca nevét, ha a község utcákra van osztva, az állandó lakhely épületének házszámát.4)
(3) A község kiegészíti az állandó jegyzéket azokkal a személyekkel, akik választásra jogosultak és állandó tartózkodásra jelentkeztek be a községbe.
(4) A község törli az állandó jegyzékből azokat a személyeket, akik
a) elveszítették a Szlovák Köztársaság állampolgárságát,
b) más községbe jelentkeztek be állandó lakhelyre, az érintett község tájékoztatása alapján, illetve
c) elhaláloztak vagy halottá lettek nyilvánítva.
(5) A község módosítást hajt végre az állandó jegyzékben olyan személy esetében, aki megváltoztatta
a) utó- vagy családnevét,
b) állandó lakhelyét a községen belül.
(6) Az állandó jegyzéken elegendő helyet kell hagyni a hibák kijavítására és a választójog gyakorlásában felmerülő akadályoztatás feltüntetésére is.

6. §
A Szlovák Köztársaság polgára, akinek az ország területén állandó lakhelye van és aki választójogát gyakorolhatja, az állandó jegyzékbe az állandó lakhelye szerinti helyen kerül felvételre. Minden választópolgár csak egy állandó jegyzékben szerepelhet.

7. §
Óvási eljárás
(1) A választópolgár a község hivatali munkaidejében meggyőződhet arról, hogy szerepel az állandó jegyzékben, és kérheti adatainak kiegészítését vagy kijavítását. A község köteles eleget tenni a kérésnek, vagy három napon belül jelezni a választópolgárnak, milyen okokból nem tehet eleget a kérésének.
(2) Ha a község maga nem küszöböli ki a hibákat vagy a hiányosságokat az állandó jegyzékben, a választópolgár, akit mindez érint, a választókörzet területileg illetékes járásbíróságán tehet javaslatot a községet az állandó jegyzékben kért javítás vagy kiegészítés megtételére kötelező határozat meghozatala érdekében. Az eljárásra külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.7) A bíróság döntése alapján a község végrehajtja a változtatást az állandó jegyzékben; a választás napján a választásokra jogosult választók névjegyzékében (a továbbiakban csak “választói névjegyzék”) az egyes választókörzetekben a körzeti szavazatszedő bizottság hajtja végre a változások bejegyzését.

8. §
Választói névjegyzék
(1) A választói névjegyzéket a község az állandó jegyzék alapján készíti el.
(2) A község két egyenértékű példányban átadja a választói névjegyzéket a körzeti szavazatszedő bizottságnak, legkésőbb a választások kezdete előtt két órával.
(3) A körzeti szavazatszedő bizottság tagjai kötelesek az általuk feldolgozott személyi adatokkal kapcsolatosan a titoktartásra.8)

9. §
Választói igazolvány
(1) Annak a választópolgárnak, aki a választás napján saját választókörzetében nem vehet részt a választáson, a község saját kérésére választói igazolványt állít ki, és törli őt a választói névjegyzékből azzal a megjegyzéssel, hogy választói igazolványt adott ki neki.
(2) Az 1. bekezdés szerinti kérelmet a választópolgár személyesen vagy felhatalmazott személy közvetítésével nyújtja be. A választópolgár a választói igazolvány kiadását leghamarabb 30, legkésőbb két nappal a választások előtt kérheti a község hivatali munkaidejében. A község a választói igazolványt a kérelem benyújtásának napján kiadja. A kiadott választói igazolványokról a község nyilvántartást vezet.
(3) A kinyomtatott választói igazolványokat a községnek a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium”) biztosítja. Az igazolvány űrlapjának biztonsági elemeket kell tartalmaznia.
(4) A választói igazolvány feljogosítja a választópolgárt, hogy bármely más választókörzetben felvegyék őt a választói névjegyzékbe.

10. §
Speciális választói névjegyzék
(1) A Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok speciális választói névjegyzékét a Pozsony-Ligetfalu Városrész vezeti.
(2) A speciális választói névjegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:
a) utó- és családnév,
b) személyi szám, ha ilyen nincs, a születés pontos dátuma,
c) a külföldi tartózkodási hely postacíme.
(3) A speciális választói névjegyzékbe saját írásos kérelme alapján veszik fel a választópolgárt, melynek legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt kell beérkeznie. A kérelemhez csatolni kell
a) államnyelven egy becsületbeli nyilatkozatot, hogy az érintettnek a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhelye nincs,
b) az érvényes, Szlovák Köztársaság által kiadott útiokmány személyi adatokat tartalmazó részének fénymásolatát vagy a Szlovák Köztársaság állampolgársági bizonylatáról készült fénymásolatot.


HARMADIK RÉSZ
Választókerület és választókörzet

11. §
Választókerület
A Szlovák Köztársaság területe egyetlen választókerületet képez.

12. §
Választókörzetek
(1) A szavazólapok leadása és a szavazatok összeszámolása céljából a község vagy város, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa esetében a városrész8a) polgármestere (a továbbiakban csak „polgármester“) legkésőbb a választások előtt 70 nappal kijelöli a választókörzeteket és meghatározza a választási helyiségeket. 
(2) A választókörzetet úgy alakítják ki, hogy hozzávetőleg 1000 választópolgár tartozzon hozzá.
(3) A választókörzeteket a községben arab számjeggyel írt sorszámmal jelölik meg, folyamatosan egymást követő sorrendben. A Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban és Kassa városában minden városrészben önálló számsorokkal jelölik meg a választókörzeteket. A választókörzetet akkor is meg kell jelölni sorszámmal, ha a községben csak egyetlen választókörzet van.
(4) Az egészségügyi intézményekben, szociális intézetekben és más hasonló intézetekben lévő választópolgárok, a vizsgálati fogságba vett őrizetesek celláiban9) vagy olyan helyeken, ahol fogvatartás vagy szabadságvesztés büntetést töltenek választópolgárok, az intézmény helyszíne szerint illetékes körzeti szavazatszedő bizottság vezetőjével együttműködve teszik lehetővé a választójog gyakorlását. Ha a választópolgár nem abba a választókörzetbe tartozik, amelynek területileg illetékes választókörzetében az intézmény fekszik, választói igazolvánnyal szavazhat, amennyiben azt kikérte.
(5) A 10.§ 1. bekezdése szerinti választópolgároknak a Pozsony Ligetfalu városrész polgármestere hozza létre a választókörzetet és jelöli ki a szavazóhelyiséget.


NEGYEDIK RÉSZ
Választási szervek

Általános rendelkezések

13. §
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások lebonyolítására Központi Választási Bizottságot, kerületi választási bizottságokat és választókörzeti választási bizottságokat hoznak létre.
(2) A választási bizottság tagja kizárólag választópolgár lehet. Az állampolgár csak egy választási bizottságnak lehet a tagja. Képviselőjelölt (a továbbiakban csak „jelölt”) nem lehet tagja semmilyen választási bizottságnak.
(3) A választási bizottságokat azonos számú politikai párt vagy politikai mozgalom (a továbbiakban csak „politikai párt”), vagy politikai pártkoalíció (a továbbiakban csak „koalíció”) képviselőjéből alakítják ki, mint amennyi jelöltlistát nyújtott be. A tag és a póttag utó- és családnevét, valamint pontos lakcímét, melyre számára írásos anyagok küldhetők, a politikai párt vagy koalíció a 15.§ 1. bekezdése, a 16.§ 1. bekezdése és a 17.§ 1. bekezdése szerinti határidőben annak jelenti be, aki a választási bizottság első ülését összehívja. A törvényes határidőn túli bejelentéseket figyelmen kívül hagyják.
(4) A jelöltlista nyilvántartásba vételének elutasítása vagy annak visszavonása a politikai párt vagy koalíció által maga után vonja az ezen politikai párt vagy koalíció képviselője választási bizottsági tagságának megszűnését.
(5) A választási bizottsági tagság megszűnik a tagot delegáló párt vagy koalíció visszahívásról szóló írásos értesítésének kézhez vétele napján, vagy a választási bizottsági tag választási bizottsági elnöknek benyújtott írásos lemondásával, mely esetben a választási bizottság elnöke berendeli a póttagot. A választási bizottság tagság akkor is megszűnik, ha a tag nem teszi le az esküt legkésőbb öt nappal a választások előtt; ez a rendelkezés nem vonatkozik a póttagokra.
(6) A választási bizottság tagja tisztségét a következő fogadalom letételével veszi fel: „Becsületemre fogadom, hogy lelkiismeretesen és pártatlanul fogom végezni tisztségemet, a Szlovák Köztársaság Alkotmányához és törvényeihez igazodva.” A fogadalmat a választási bizottság tagja annak a kezébe teszi le, aki a választási bizottság ülését összehívja. A fogadalom letételét a választási bizottság tagja aláírásával igazolja.
(7) A választási bizottság határozatképes, ha az összes tagjának több mint a fele jelen van. Az érvényes határozathoz a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az ülés lefolyásáról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.
(8) A választási bizottság első ülésén sorsolással meghatározza, ki lesz az elnöke és az alelnöke, a sorsolásban az összes tag részt vesz. A sorsolást a választási bizottság jegyzőkönyvvezetője irányítja.
(9) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választási eredmény-feldolgozás előkészítésére és a választási eredmények feldolgozása céljából szavazatösszesítő szakcsoportokat hoz létre a Központi Választási Bizottság és a kerületi választási bizottság részére. A választási bizottságok szakmai szavazatösszesítő szakcsoportjainak tagjai a 6. bekezdésben tárgyaltak szerint fogadalmat tesznek.

14. §
A választási bizottságok jegyzői
(1) A választási bizottság jegyzője a választási bizottság szakmai tanácsadójának szerepét is betölti. Párhuzamosan biztosítja a szervezési és adminisztratív teendők ellátását a választási bizottság ülésének előkészítése és tanácskozása során. A választási bizottság tanácskozása során a jegyzőnek tanácskozási joga van.
(2) A jegyzők kinevezése és visszahívása
a) a Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki és hívja vissza,
b) a kerületi választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki és hívja vissza,
c) a választókörzeti választási bizottság jegyzőjét a polgármester nevezi ki és hívja vissza. 
(3) A Központi Választási Bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb 105 nappal a választások napja előtt nevezi ki; a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti jegyzőket az illetékes szerv olyan határidőn belül nevezi ki, hogy az e törvénybe foglalt kötelességeiknek eleget tudjanak tenni.
(4) A jegyző fogadalmat tesz a 13.§ 6. bekezdésébe foglaltak szerint.

15. §
A Központi Választási Bizottság
(1) A Központi Választási Bizottságba a jelöltlistát benyújtó politikai párt vagy koalíció legkésőbb a választások napját megelőző 90. napon egy tagot és egy póttagot delegál.
(2) A Központi Választási Bizottság első ülésére legkésőbb a választások napját megelőző 85. napon kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság kormányfője hívja össze.
(3) A Központi Választási Bizottság
a) megvizsgálja és nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat,
b) figyelemmel kíséri az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségét az e törvény szerinti feladataik ellátására,
c) megvitatja a minisztériumtól kapott tájékoztatókat a választások szervezési és műszaki előkészítéséről,
d) megvitatja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának tájékoztatásait az automatikus szavazatösszesítő rendszer előkészítettségéről a választási eredmények feldolgozására,
e) megvitatja a választási kampány során a televíziós és rádiós adásokban nyújtott adásidők egyenlőségével kapcsolatos tájékoztatókat,
f) megállapítja és nyilvánosságra hozza a választások eredményét,
g) jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről és átadja azt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének,
h) kiadja a bizonylatot a megválasztott jelölteknek a megválasztásukról,
i) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a minisztériumnak.
(4) A minisztérium a Központi Választási Bizottság feladatainak végzését segítendő szakmai-adminisztratív részleget hoz létre.

16. § 
Kerületi választási bizottság
(1) A kerületi választási bizottságba az a politikai párt vagy koalíció, melynek jelöltlistáját nyilvántartásba vették, legkésőbb 55 nappal a választások előtt egy tagot és egy póttagot delegál.
(2) A kerületi választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókerületi választási bizottság nem az 1. bekezdésbe foglaltak szerint jön létre, vagy ha tagjainak száma a törvényes minimális létszám alá süllyed és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a kerületi hivatal elöljárója nevezi ki.
(3) A kerületi választási bizottság első ülése legkésőbb a választások előtti 40. napon tanácskozik; az ülést a kerületi hivatal elöljárója hívja össze.
(4) A kerületi választási bizottság 
a) felügyeli a választókörzeti választási bizottságok felkészülését az ezen törvény szerinti feladatok teljesítésére,
b) megvitatja a kerületi hivatal választások szervezési és műszaki előkészítésével kapcsolatos tájékoztatóit,
c) megvitatja a tájékoztatókat a saját szavazatösszesítő szakmai testülete tevékenységének biztosításáról,
d) felügyeli a választókörzeti szavazási eredmények feldolgozásának menetét,
e) jegyzőkönyvet készít a választások lefolyásáról és eredményéről a Központi Választási Bizottságnak,
f) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a kerületi hivatalnak.

17. §
Választókörzeti választási bizottság
(1) A választókörzeti választási bizottságba az a politikai párt vagy koalíció, melynek jelöltlistáját nyilvántartásba vették, legkésőbb 55 nappal a választások előtt egy tagot és egy póttagot delegál.
(2) A választókörzeti választási bizottság legalább öttagú. Ha a választókörzeti választási bizottság nem az 1. bekezdésbe foglaltak szerint jön létre, vagy ha tagjainak száma a törvényes minimális létszám alá süllyed és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a polgármester nevezi ki.
(3) A választókörzeti választási bizottság első ülése legkésőbb a választások előtti 40. napon tanácskozik; az ülést a polgármester hívja össze.
(4) A választókörzeti választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes lefolyását és a rendet a szavazóhelyiségben,
b) kiegészíti a választási névjegyzéket és átveszi a választói igazolványokat,
c) összeszámolja a szavazatokat, és jegyzőkönyvet készít a szavazás lefolyásáról és eredményéről, melyet haladék nélkül továbbít a kerületi választási bizottságnak,
d) átadja a választási dokumentációt megőrzésre a községnek.
(5) A 4. bekezdés b) pontja nem vonatkozik a 12.§ 5. bekezdése szerint kialakított szavazókörzet választókörzeti választási bizottságára.


ÖTÖDIK RÉSZ
A jelöltlisták benyújtása és nyilvántartásba vétele

18. §
A jelöltlista
(1) Jelöltlistát a külön törvény10) szerint bejegyzett politikai párt nyújthat be úgy, hogy az általa meghatalmazott személy közvetítésével két egyenértékű példányban és elektronikus formában legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt kézbesíti azt a Központi Választási Bizottságnak.
(2) A politikai pártok koalícióra léphetnek és közös jelöltlistát nyújthatnak be az 1. bekezdés szerint. A politikai párt, mely koalíció része, nem nyújthat be önálló jelöltlistát.
(3) A jelöltlista tartalmazza
a) a politikai párt vagy koalíció teljes, rövidítésmentes megnevezését,
b) a jelöltek jegyzékét, amely tartalmazza az utó- és családi nevet, a tudományos címet, a születés dátumát, a foglalkozást, a jelölt állandó lakhelyének címét és a jelölt sorszámát a jelöltlistán arab számjeggyel minden egyes jelölt esetében,
c) a politikai párt statutáris szervének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát; koalíció jelöltlistája esetén a koalíciót alkotó összes politikai párt statutáris szervének aláírását és hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.
(4) A jelöltlistához csatolni kell
a) a jelöltlistán szereplő minden egyes jelölt saját kezűleg aláírt írásos nyilatkozatát, hogy egyetért a jelölésével, nem szerepel jelöltként másik listán és nincs tudatában jelöltségét kizáró okoknak,
b) a bizonylatot a 16 596 eurós választási letét (a továbbiakban csak „letét”) befizetéséről,
c) nyilatkozat a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottjának személyéről és annak helyetteséről az utó- és családi név, a pontos cím megadásával, ahová írásos anyagok kézbesíthetők a számára.
(5) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció legfeljebb 150 jelöltet tüntethet fel.
(6) A jelöltlistán a politikai párt vagy koalíció feltüntetheti a grafikai jelét.
(7) A politikai párt vagy koalíció a választási letétet legkésőbb 90 nappal a választások napja előtt befizeti. A letétet külön számlára utalják, melyet e célra a minisztérium hoz létre. A számlaszámot a Központi Választási Bizottság jegyzője adja meg a jelöltlistát benyújtani kívánó politikai párt vagy koalíció kérésére. A minisztérium a befizetett letétet a választások eredményének kihirdetését követő egy hónapon belül visszafizeti a politikai pártnak vagy koalíciónak, ha a politikai párt vagy koalíció jelöltlistájának nyilvántartásba vételét elutasították a 20.§ szerint, vagy ha a politikai párt vagy koalíció megszerezte legalább az összes leadott érvényes szavazat két százalékát. A vissza nem térített letétek az állami költségvetés bevételét képezik.
(8) A politikai párt vagy koalíció meghatalmazottja, sem annak helyettese nem lehet képviselőjelölt. A meghatalmazott döntései a politikai pártokra vagy koalíciókra nézve kötelező érvényűek. A meghatalmazott helyettesének belépését a politikai párt vagy koalíció haladék nélkül írásban jelenti be a Központi Választási Bizottságnak.
(9) A jegyző megvizsgálja, hogy a benyújtott jelöltlisták tartalmazzák-e a 3. bekezdés szerinti követelményeket, és hogy mellékelték-e hozzájuk a 4. bekezdés szerinti iratokat. Ha nem, felszólítja a politikai párt vagy koalíció meghatalmazottját, hogy az általa megszabott méltányos határidőben a jelöltlistát módosítsa vagy egészítse ki.
(10) A jegyző a Központi Választási Bizottság első ülésén beterjeszti a bizottságnak a jelöltlistákat felülvizsgálatra és nyilvántartásba vételre.

19. §
A jelöltlisták felülvizsgálata
(1) A Központi Választási Bizottság legkésőbb 80 nappal a választások napja előtt felülvizsgálja az előterjesztett jelöltlistákat, és jegyzőkönyvet készít erről. A jelöltlisták felülvizsgálatát a Központi Választási Bizottság a saját szavazatösszesítő testülete közvetítésével végzi. Azt a jelöltlistát, melyhez csatolva van a letét befizetéséről szóló nyilatkozat, a Központi Választási Bizottság nem vizsgálja. 
(2) A Központi Választási Bizottság törli a jelöltlistáról a jelöltet,
a) ha nem felel meg a 3.§ követelményeinek, 
b) ha nem mellékelték a nyilatkozatát a 18.§ 4. bekezdésének a) pontja szerint,
c) ha több politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján szerepel, arról a listáról, amelyhez nincs mellékelve a nyilatkozata a 18.§ 4. bekezdésének a) pontja szerint; ha a jelölt több jelöltlistához írt alá nyilatkozatot, minden jelöltlistáról törlik, vagy
d) ha a jelöltlistán a 18.§ 5. bekezdésében megadott legnagyobb jelöltszámot meghaladó helyen szerepel.

20. §
A jelöltlisták nyilvántartásba vétele
(1) A központi Választási Bizottság legkésőbb 70 nappal a választások napja előtt nyilvántartásba veszi a jelöltlistákat, melyek összhangban állnak ezen törvénnyel, valamint azokat a jelöltlistákat, amelyeket a 19.§ 2. bekezdése szerint módosítottak. A jelöltlista nyilvántartásba vétele a szavazólapok kinyomtatásának feltétele.
(2) A Központi Választási Bizottság az 1. bekezdés szerint elutasítja annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét, amely nem áll összhangban ezen törvénnyel, valamint annak a jelöltlistának a nyilvántartásba vételét is, amelyet nem lehet a 19.§ 2. bekezdése értelmében módosítani.
(3) A Központi Választási Bizottság jegyzője a Központi Választási Bizottság döntésétől számított 24 órán belül kézbesíti az 1. és 2. bekezdés szerinti határozatot az érintett politikai pártnak vagy koalíciónak.
(4) A Központi Választási Bizottság jelöltlista, a 19.§ 2. bekezdése szerint módosított jelöltlista nyilvántartásba vételét érintő és a jelöltlista nyilvántartásba vételét elutasító döntése ellen az érintett politikai párt vagy koalíció indítványt nyújthat be a jelöltlista nyilvántartásba vételének törlésére, a jelölt jelöltlistán való meghagyására vagy a jelöltlista nyilvántartásba vételének elrendelésére a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához.12) A javaslat a Központi Választási Bizottság döntését követő három napon belül nyújtható be.
(5) A Központi Választási Bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően a jelöltlistákat kézbesíti a minisztériumnak, amely a körzeti hivatalok közvetítésével legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt kézbesíti azokat a községeknek. A községek biztosítják, hogy legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt minden választópolgár megkapja a jelöltek jegyzékét. A postai úton történő szavazás céljaira a minisztérium saját honlapján, legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt a jelöltek jegyzékét közzéteszi.

21. §
A jelöltlisták számozása
A Központi Választási Bizottság a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően sorsolással haladéktalanul meghatározza a jelöltlisták számát, melyet feltüntetnek minden politikai párt vagy koalíció jelöltlistáján. Annak a jelöltlistának, melyet utólag, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának döntése alapján vesznek nyilvántartásba, a Központi Választási Bizottság határozza meg a számát, mely a legmagasabb kisorolt szám után következő szám lesz. A jelöltlisták kisorsolt sorszámait a Központi Választási Bizottság azonnali hatállyal írásban közli a választásokon induló politikai pártokkal és koalíciókkal, valamint biztosítja a nyilvánosságra hozatalukat.

22. §
A jelöltlista visszavonása, a jelölt visszalépése vagy visszahívása
(1) A politikai párt vagy koalíció a választások napját megelőző 48. óráig meghatalmazottján keresztül írásban visszavonhatja jelöltlistáját.
(2) A jelölt a választások napját megelőző 48. óráig írásban visszaléphet a jelöltségétől. Ez időpontig a jelölt jelölését visszavonhatja a politikai párt vagy koalíció is, mely őt jelölte.
(3) A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségről való lemondást vagy visszahívást írásban, két példányban kell kézbesíteni a Központi Választási Bizottság elnökének, aki biztosítja ennek közzétételét a szavazóhelyiségekben és a minisztérium honlapján. A jelöltlista politikai párt vagy koalíció általi visszavonását, a jelöltségtől való visszalépést vagy visszahívást visszavonni nem lehet.
(4) Ha a jelölt a jelölőlista nyilvántartásba vételét követően lép vissza vagy kerül visszahívásra, az adatai a jelöltlistán maradnak, de a mandátumok elosztásánál figyelmen kívül hagyják őt.

23. §
A szavazólapok
(1) Szavazólapot minden politikai pártnak és koalíciónak készítenek, amelynek a jelöltlistáját nyilvántartásba vették.
(2) A minisztérium a nyilvántartásba vett jelöltlisták alapján elegendő mennyiségű szavazólapot készít. A szavazólapon feltüntetett adatok helyességét a Központi Választási Bizottság ellenőrzi. A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltlista kisorsolt sorszámát, a politikai párt vagy koalíció elnevezését, a jelölt utó- és családi nevét, tudományos címét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelye településnevét. A jelöltek sorrendjének a szavazólapon azonosnak kell lennie a jelöltlistán szereplő sorrenddel. Ha a politikai párt vagy koalíció a jelöltlistán feltüntette grafikai jelét, azt a szavazólapon is fel kell tüntetni.
(3) A szavazólapokat azonos betűtípussal és azonos nagyságú betűkkel kell kinyomtatni, azonos színű, minőségű és méretű papíron. A szavazólapokat el kell látni a Központi Választási Bizottság bélyegzőjének lenyomatával.
(4) A minisztérium legkésőbb 40 nappal a választások napja előtt, a körzeti hivatalok közreműködésével eljuttatja a szavazólapokat a községek polgármestereinek. A községek polgármesterei biztosítják, hogy a szavazólapokat legkésőbb a választások napján megkapják a választókörzeti választási bizottságok, kivéve a 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzeti választási bizottságot.
(5) Az a választópolgár, aki a Szlovák Köztársaság területén szavaz, a szavazólapokat a szavazóhelyiségben kapja meg a választások napján.
(6) Ha betiltják a politikai pártot vagy felfüggesztik annak tevékenységét,10) vagy ha a politikai párt a jelöltlista nyilvántartásba vételét követően visszavonta jelöltlistáját, ezen párt szavazólapját nem nyomtatják ki, ha már kinyomtatásra kerültek, a választási bizottságok garantálják, hogy a választópolgároknak a szavazóhelyiségekben ne kerüljenek kiosztásra; amennyiben már kiosztásra kerültek, a szavazatok összeszámolásakor figyelmen kívül hagyják ezeket. Ugyanez vonatkozik a koalíció által visszavont jelöltlistára, vagy arra az esetre, ha a koalíció valamely pártját betiltották, vagy annak tevékenységét felfüggesztették a jelöltlisták nyilvántartásba vételét követően.

24. §
Politikai reklám sugárzása és politikai plakátok kihelyezése
(1) A Szlovák Rádió13) és a Szlovák Televízió14) legfeljebb 30 perc adásidőt biztosít minden, a választásokon induló politikai pártnak vagy koalíciónak, együttesen azonban nem több mint 10 óra adásidőt politikai reklám közvetítésére. Az igényt az adásidő biztosítására legkésőbb öt nappal a politikai reklámok sugárzásának kezdete előtt kell bejelenteni, különben a jog megszűnik. A politikai reklám tartalmáért a felelősséget a választásokon induló politikai párt vagy koalíció viseli. A Szlovák Rádió és Szlovák Televízió biztosítja, hogy a többi műsortól jól elkülöníthetően és önállóan legyen megjelölve az adás, s közli, hogy fizetett műsorról van szó.
(2) A Szlovák Rádió és Szlovák Televízió az 1. bekezdésben kijelölt időn kívül 10 óra adásidőt biztosít vitaműsorok sugárzására.
(3) Az a műsorszóró, aki engedély birtokában sugároz adásokat15) (a későbbiekben csak „kereskedelmi média”), biztosíthat a választásokon induló politikai pártnak vagy koalíciónak legfeljebb 30 perces adásidőt politikai reklám sugárzására, összességében azonban legfeljebb csak 10 óra terjedelemben. A politikai reklám tartalmáért a felelősséget a választásokon induló politikai párt vagy koalíció viseli. A kereskedelmi média kötelezően biztosítja, hogy a többi műsortól jól elkülöníthetően és önállóan legyen megjelölve az adás, s közli, hogy fizetett műsorról van szó.
(4) A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média az 1-3. bekezdésben taglalt adásidőket egyenlő arányban osztják fel a választásokon induló politikai pártok és koalíciók között úgy, hogy az adásidő meghatározása során egyetlen politikai párt vagy koalíció se kerüljön hátrányba.
(5) A kereskedelmi média a 8. bekezdésben jelzett időszakban a 10. bekezdés szerinti adásokon kívül vitaműsorokat a választásokon induló politikai pártok vagy koalíciók részvételével csak akkor sugározhat, ha ezek besorolását a programszerkezetébe erre az időszakra a Műsorszórási és Retranszmissziós Tanács16) (a későbbiekben csak „frekvenciatanács”) jóváhagyta. A kereskedelmi média ezen esetben köteles legkésőbb 30 nappal a sugárzás megkezdése előtt a frekvenciatanács elé terjeszteni a műsor tervét, melynek többek közt tartalmaznia kell az ilyen viták résztvevőnek kiválasztási módját, hogy egyetlen politikai párt vagy koalíció se kerüljön hátrányos helyzetbe. Az ilyen műsor adásba iktatása nem számít programszolgáltatás-módosításnak.17)
(6) A politikai reklámok sugárzási idejének egyenlő felosztásával vagy a politikai vitaműsorokban való részvétellel kapcsolatos vitákat a Központi Választási Bizottság hivatott elbírálni. A testület döntése ezen ügyekben kötelező érvényű.
(7) A Szlovák Rádióban, Szlovák Televízióban és a kereskedelmi médiában sugárzott politikai reklám költségeit a választásokon induló politikai párt vagy koalíció viseli. A Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a kereskedelmi média köteles azonos üzleti feltételeket biztosítani az adásidő megvételére, azonos árakkal és fizetési feltételek mellett.
(8) A politikai reklám sugárzása 21 nappal a választások napja előtt kezdődik.
(9) Tilos politikai reklámot sugározni abban az időpontban, amely a rádióban és a televízióban reklámidőként van kijelölve. A politikai reklámra fordított adásidőre nem vonatkoznak a külön törvényben18) meghatározott reklámsugárzási időkorlátozások. 
(10) Nem tekinthető politikai reklámnak a hírműsor és a publicisztikai műsor, ha az a 8. bekezdésben taglalt időponton kívül kerül adásba oly módon és körülmények közt, hogy az összhangban áll a programszolgáltatással.17)
(11) A 2., 5. és 10. bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzása, és az 1. és 3. bekezdés szerinti politikai reklám sugárzásán kívül tilos minden olyan más műsor sugárzása, amely a választópolgárok szavazási hajlandóságát valamely politikai párt koalíció érdekében vagy ellen befolyásolná.
(12) A jelen törvény szerinti politikai reklám szabályainak megsértését külön jogszabály szerint büntetik.19)
(13) A község kijelöli azokat a helyeket, ahol 21 nappal a választások előtt választási plakátok és más információhordozók helyezhetők el; a kijelölt helynek teljesítenie kell a választásokon induló politikai pártok és koalíciók esélyegyenlőségének elvét.
(14) A választások napján egészen a szavazás befejeződéséig tilos választási közvélemény-kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni.


HATODIK RÉSZ
A választások

25. §
A választások kihirdetése és időpontja
(1) A választások a Szlovák Köztársaság egész területén egy napon, szombaton zajlanak le.
(2) A választásokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hirdeti ki. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a választások legkésőbb 110 nappal a megtartásuk előtt hirdeti ki, meghatározva annak napját is. A választások kihirdetését közreadja a Szlovák Köztársaság Törvénytára, és közzéteszik a minisztérium honlapján.
(3) A választások az adott napon 7.00 és 22.00 óra között zajlanak. Ha a hely és a körülmények indokolják, a község polgármestere a választások kezdetét korábbi időpontban határozhatja meg, legfeljebb azonban csak 2 órával korábbiban.

26. §
A választópolgárok tájékoztatása
(1) A község legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt meghatározza a választások végrehajtásának helyét és idejét a községben, és ha a község területén több választókörzetet alakítanak ki, meghatározza az egyes körzetekhez tartozó településrészeket is. A község legkésőbb 25 nappal a választások napja előtt értesítést küld minden, a választói névjegyzékben szereplő választónak, kivéve a speciális választói névjegyzékben szereplőket, melyben feltünteti a választások időpontját, a választókörzetet és annak helyét, ahol a választópolgár szavazatát leadhatja; az értesítésben felhívja a figyelmet arra a kötelezettségre is, hogy a választópolgárnak a szavazás előtt igazolnia kell kilétét személyazonosító igazolvány felmutatásával, mely e törvény céljai szerint a személyi igazolvány.
(2) A község külön jogszabály értelmében19a) az 1. bekezdésben szereplő értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

27. §
A választások módja
(1) A választópolgár a Szlovák Köztársaság területén választhat
a) a választókörzetében, melynek választói névjegyzékén szerepel, vagy
b) bármely más választókörzetben választási igazolvánnyal, kivéve a 12.§ 5. bekezdése alapján létrehozott választókörzetet.
(2) A Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodó választópolgár postai úton szavazhat.
(3) Postai úton választhat
a) az a választópolgár, akinek nincs állandó lakhelye a Szlovák Köztársaság területén és aki saját kérelmére felvételre került a 10.§ szerinti speciális választói névjegyzékbe,
b) az a választópolgár, akinek van állandó lakhelye a Szlovák Köztársaságban, de a választások napján annak területén kívül tartózkodik, és a postai úton történő szavazás lehetőségét kérte a községtől, amelynek területén az állandó lakhelye van.

Választások a Szlovák Köztársaság területén

28. §
A szavazóhelyiség előkészítése
A választások megkezdése előtt a választókörzeti választási bizottság elnöke a bizottsági tagok jelenlétében ellenőrzi a szavazóurnát és a mozgó szavazóurnát, majd mindkettőt lezárva lepecsételi. Ellenőrzi a szavazóhelyiség felszerelését, hogy megvan-e két egyenértékű példányban a választói névjegyzék, elegendő szavazólap és egyenlő nagyságú nem átlátszó, egyforma színű és minőségű, a község hivatalos bélyegzőjével lepecsételt boríték áll-e rendelkezésre (a későbbiekben csak „boríték”). Ezt követően a szavazást megkezdettnek nyilvánítja.

29. §
A szavazólapok kezelésére szolgáló helyiségek
(1) A választási helyiségeket úgy alakítják ki, hogy biztosítva legyen a választás titkossága. Minden választópolgárnak át kell haladnia a szavazólapokkal egy elkülönített fülkén, amely a szavazólapok kezelésére van fenntartva. E fülkék számát a választókörzetben szavazó választópolgárok számához mérten határozzák meg.
(2) A szavazólapok kezelésére kijelölt fülkében a választópolgáron kívül senki nem lehet jelen, ha a törvény másként nem rendelkezik.

30. §
A szavazás
(1) A választópolgárok személyesen állnak a választókörzeti választási bizottság elé és személyesen szavaznak. Helyettesítés megengedve nincs. A választókörzeti választási bizottság tagjai nem módosíthatják a választópolgárok szavazólapját.
(2) A választópolgár a választási helyiségbe érkezve igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzék mindkét példányába történt bejegyzése után megkapja a szavazólapokat és az üres borítékot a választókörzeti választási bizottságtól. Ha a választópolgár nem mutatja fel személyi igazolványát, a szavazást nem teszik lehetővé számára.
(3) Azt a választópolgárt, aki választói igazolvánnyal érkezett a szavazóhelyiségbe, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa bemutatása után felveszi a választói névjegyzék mindkét egyenértékű példányába. A bejegyzést a bizottság elnöke aláírja; a választói igazolványt a választói névjegyzék első példányához csatolják. Ezt követően a bizottság kiadja a szavazólapokat és az üres borítékot a választópolgárnak.
(4) Azt a választópolgárt, aki a választások napján felkeresi az illetékes választási helyiséget az állandó lakhelye szerinti választókörzetben, de a választói névjegyzékben nem szerepel, a választókörzeti választási bizottság a személyi igazolványa felmutatását követően bejegyzi a választói névjegyzék mindkét példányába. A bejegyzést a bizottság elnöke aláírja. Ezt követően a bizottság a választópolgárnak kiadja a szavazólapokat és az üres borítékot.
(5) Azt követően, hogy a választópolgár megkapta a szavazólapokat és a borítékot, belép a szavazólapok módosítására kijelölt fülkébe. A szavazófülkében a választópolgár az üres borítékba helyezi az egyik szavazólapot. A szavazólapon, melyet a borítékba helyez, a szavazólapon szereplő jelöltek közül legtöbb négy jelölt esetében elsőbbségi szavazatot adhat le a neve előtt álló sorszám bekarikázásával. Minden más módosítást figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az a választópolgár, aki a szavazólapot egészségkárosodás miatt, vagy azért, mert nem tud olvasni vagy írni, nem tudja módosítani, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe a szavazólap módosítása céljából másik választópolgárt vigyen magával, aki nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja, hogy helyette a szavazólapot az ő utasításai alapján módosítsa és a borítékba helyezze.
(7) A választópolgár úgy szavaz, hogy a szavazólap módosítására és borítékba helyezésére szolgáló szavazófülke elhagyását követően a borítékot a választókörzeti választási bizottság előtt a szavazóurnába helyezi. Annak a választópolgárnak, aki nem ment be a szavazófülkébe, a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
(8) Komoly, elsősorban egészségügyi okokból a választókörzeti választási bizottság felkérhető arra, hogy a választópolgár a szavazóhelyiségen kívül szavazhasson, mégpedig kizárólag annak a választókörzetnek a körzetébe tartozó területen, amely számára a körzetet létrehozták. Ilyen esetben a választókörzeti választási bizottság a választópolgárhoz kiküldi legalább két tagját a mozgóurnával, a szavazólapokkal és a borítékkal; a választókörzeti választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják, hogy a választás titkossága fennmaradjon. A választókörzeti választási bizottság ezeknek a választópolgároknak a szavazáson való részvételét a kiküldött bizottsági tagok és a mozgóurna választási helyiségbe történt visszaérkezését követően azonnal bejegyzi a választói névjegyzék mindkét példányába.
(9) Annak a választópolgárnak a nevében, aki egészségkárosodás miatt egyedül képtelen a szavazóurnába helyezni a borítékot, felkérésére, a jelenléte mellett egy másik szavazópolgár is megteheti ezt, aki azonban nem lehet a választókörzeti választási bizottság tagja.

31. §
Rendtartás a választási helyiségben
(1) A választási helyiség rendjének fenntartásáért a választókörzeti választási bizottság elnöke felel, távollétében pedig az alelnök.
(2) A választókörzeti választási bizottság elnökének vagy alelnökének a rend megtartására és a választások méltóságának megőrzésére felszólító utasítása minden jelenlévőre nézve kötelező.
(3) A választási helyiségben a választókörzeti választási bizottság tagjain, jegyzőjén, a magasabb szintű választási bizottságok tagjain, az ezek adatösszesítő alakulatainak tagjain és a választópolgárokon kívül joguk van jelen lenni olyan más személyeknek is, akik jelezték érdeklődésüket a választások lefolyásának és a szavazatok összeszámolásának megfigyelése iránt, vagy nemzetközi szervezetek kiküldött megfigyelői. Ezek a személyek a választási helyiségből csak akkor rekeszthetők ki, ha veszélybe kerül a közrend, vagy a választási helyiség befogadó képessége a jelenlétüket nem teszi lehetővé.
(4) A választási helyiségben tilos meggyőző tevékenységet folytatni valamely, a választásokon induló politikai párt, koalíció vagy jelölt érdekében.

32. §
A szavazás megszakítása
Ha olyan körülmények állnak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szavazás megkezdését, annak folytatását vagy befejezését, a választókörzeti választási bizottság elhalaszthatja a szavazás megkezdését egy későbbi órára vagy meghosszabbíthatja a szavazás idejét. A szavazás 25.§ 3. bekezdésében megszabott össz-időtartama azonban nem rövidíthető le az intézkedéssel. A választókörzeti választási bizottság ilyen intézkedést követően az adott helyen szokásos módon tájékoztatja a választópolgárokat. Ha a szavazást megszakítják, a választókörzeti választási bizottság az urnát és a választási dokumentumokat lezárja és lepecsételi. A szavazás újbóli megkezdésekor a választókörzeti választási bizottság meggyőződik a pecsét sértetlenségéről. Az okokat, melyek miatt a szavazást nem lehetett megkezdeni, folytatni vagy befejezni, valamint a pecsét sértetlenségét a választókörzeti választási bizottság feltünteti a jegyzőkönyvben, mely a választókörzeti szavazás lefolyásáról és eredményéről készül.

33. §
A szavazás befejezése
A választásokra meghatározott időtartam leteltét követően már csak azok a választópolgárok adhatják le szavazatukat, akik a választási helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak. Ezt követően a helyiséget bezárják és a választókörzeti választási bizottság elnöke a választásokat befejezettnek nyilvánítja.

34. §
Postai úton történő szavazás azon választópolgárok esetében, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén
(1) Azon választópolgároknak, akiknek nincs állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén és akik felvételre kerültek a 10.§ szerinti speciális választói névjegyzékben, Pozsony-Ligetfalu városrész legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt a külföldi lakcímükre megküldi
a) a 28.§ szerinti borítékot,
b) a szavazólapokat,
c) a postai visszaküldéshez szükséges borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(2) A visszaküldést szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Kötelezően fel van tüntetve rajta Pozsony-Ligetfalu Városrész Községi Hivatalának mint címzettnek a címe, valamint a 10.§ 2. bekezdése c) pontja szerinti választópolgár mint feladó címe.
(3) A szavazásra a 30.§ 5. bekezdésének rendelkezései arányosan vonatkoznak.
(4) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva beküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(5) A szavazás eredményeihez hozzászámolják az azon szavazólapokon leadott szavazatokat is, amelyek legkésőbb egy nappal a választások napja előtt beérkeztek.
(6) A beérkezett visszaküldésre szolgáló borítékokat és a 10.§ szerinti speciális választói névjegyzéket Pozsony-Ligetfalu városrész a 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzet céljaira létrehozott választókörzeti választási bizottságnak adja át a választások napján.
(7) A 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzet céljaira létrehozott választókörzeti választási bizottság Pozsony-Ligetfalu városrész képviselőjének jelenlétében bekarikázza a speciális választói névjegyzéken az azon választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot, akik beküldték a visszaküldésre szolgáló borítékot. Ezt követően Pozsony-Ligetfalu városrész képviselője a visszaküldő borítékokat felbontja, és a szavazólapot tartalmazó borítékokat belőlük kivéve elhelyezi a szavazóurnában.
(8) A 12.§ 5. bekezdése szerinti választókörzet céljaira alakított választókörzeti választási bizottság a szavazás eredményének megállapítását közvetlenül a borítékok szavazóurnában történt elhelyezését követően megkezdi.
(9) A szavazás eredményeinek megállapítására e választókörzetben a 36-40.§ rendelkezései vonatkoznak.
(10) A postai úton történő választás esetén a választópolgárokra, akiknek állandó lakhelyük a Szlovák Köztársaság területén nincs, a 28-33.§ rendelkezései nem vonatkoznak.

35. §
Postai úton történő szavazás olyan választópolgárok esetében, akiknek állandó lakhelyük van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások idején a területén kívül tartózkodnak
(1) A választópolgár, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, de a választások időpontjában e területen kívül tartózkodik, írásban kérheti az állandó lakhelye szerinti községtől a postai szavazást. A kérvényt legkésőbb 50 nappal a választások napja előtt kell megkapnia a községnek.
(2) A község legkésőbb 35 nappal a választások előtt elküldi a megadott külföldi címre
a) a 28.§ szerinti borítékot,
b) a szavazólapokat,
c) a postai visszaküldéshez szükséges borítékot,
d) a szavazás módjáról szóló tájékoztatót.
(3) A visszaküldést szolgáló boríték tartalmazza a „VOĽBA POŠTOU” (’választás postai úton’) feliratot. Mint címzettnek fel van tüntetve rajta a község községi hivatala székhelyének címe, valamint a választópolgár mint feladó külföldi címe.
(4) A szavazásra a 30.§ 5. bekezdésének rendelkezései arányosan vonatkoznak.
(5) A szavazólap borítékba helyezését követően a választópolgár a borítékot leragasztja, s azt a visszaküldésre szolgáló borítékba teszi, és postán feladva beküldi. A postai díjat a választópolgár fizeti.
(6) A szavazás eredményeihez az azon szavazólapokon leadott szavazatokat számolják hozzá, amelyek legkésőbb egy munkanappal a választások napja előtt beérkeztek.
(7) A 6. bekezdés szerinti határidőben beérkezett visszaküldésre szolgáló borítékokat a község legkésőbb a szavazások befejezéséig átadja az illetékes választókörzeti választási bizottságnak. 
(8) A választókörzeti választási bizottság a község képviselőjének jelenlétében bekarikázza a választói névjegyzéken a választópolgárok neve előtt szereplő sorszámot és bejegyzi, hogy postai úton szavaztak. Ezt követően a község képviselője a visszaküldő borítékokat felbontja, és a szavazólapot tartalmazó borítékokat belőlük kivéve elhelyezi a szavazóurnában.

A választások eredményének megállapítása és kihirdetése

36. §
Szavazatszámlálás a választókörzeti választási bizottságban
(1) A választások befejezését követően a választókörzeti választási bizottság elnöke lepecsételéssel zároltatja a maradék, fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd felnyittatja a szavazóurnákat. Ha a választókörzeti választási bizottság a szavazópolgárok kérésére mozgóurnát is használt, a szavazóurnák tartalmát a felnyitást követően összekeveri.
(2) A választókörzeti választási bizottság kiveszi az urnából a szavazólapot tartalmazó borítékokat, megszámolja a borítékokat és azok számát összeveti a választói névjegyzéken eszközölt bejegyzések számával. A borítékokat, melyek nem felelnek meg a 28.§ követelményeinek, és a szavazólapokat, amelyek nem borítékban voltak, a választókörzeti választási bizottság kizárja a számlálásból.
(3) A szavazólapok borítékból való kivételét követően a választókörzeti választási bizottság csoportosítja és megszámlálja a szavazólapokat, melyeket az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadtak, kizárja közülük az érvénytelen szavazólapokat, és megállapítja, hogy a politikai párt vagy koalíció hány választója adott le elsőbbségi szavazatot. Ezt követően a választókörzeti választási bizottság összeszámolja az elsőbbségi szavazatokat, melyeket egy-egy jelöltre leadtak a szavazólapokon.
(4) A választókörzeti választási bizottság minden tagja megnézheti az összes szavazólapot. A választókörzeti választási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.

37. §
A szavazólapok elbírálása
(1) Azok a szavazólapok, amelyeken a jelöltek nevét áthúzták, megváltoztatták vagy utólag beírták, érvényesek. Az ilyen beavatkozásokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha a választópolgár a szavazólapon több mint négy elsőbbségi szavazatot adott le, a szavazólapot a politikai pártra vagy koalícióra leadott szavazatként kell elszámolni, az elsőbbségi szavazatok figyelmen kívül hagyása mellett.
(2) Azok a szavazólapok, amelyek nem előírt nyomtatványok, valamint a 23.§ 6. bekezdése szerinti politikai pártok vagy koalíciók szavazólapjai érvénytelenek. Ha a borítékban több szavazólap van különböző politikai pártok vagy koalíciók javára, az összes szavazólap érvénytelen. Ha a borítékban egyetlen politikai párt vagy koalíció több szavazólapja van, egy leadott szavazatnak számít; ha ezen szavazólapok valamelyik elsőbbségi szavazatot is leadtak, azt a szavazólapot tekintik érvényesnek, amelyen a legtöbb elsőbbségi szavazat szerepel; ha azonban több szavazólapon azonos számú, de más-más jelölteket érintő elsőbbségi szavazat került leadásra, az elsőbbségi szavazatokat figyelmen kívül hagyják.
(3) A kétség támad a boríték, a szavazólap vagy az elsőbbségi szavazat hitelességét illetően, a végső döntést a választókörzeti választási bizottság hozza meg.

38. §
Jegyzőkönyv a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről
(1) A választókörzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet aláírja az elnök és a bizottság minden tagja. Ha a választókörzeti választási bizottság valamelyik tagja nem írja alá a jegyzőkönyvet, az aláírás elutasításának okait is fel kell tüntetni.
(2) A jegyzőkönyv a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről tartalmazza
a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleges megszakítását,
b) a választókörzeti választói névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,
c) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
d) a borítékot a 30. § szerint leadó választópolgárok számát,
e) a külföldről visszaküldő borítékot küldő választópolgárok számát,
f) az egyes politikai pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok számát,
g) a politikai párt vagy koalíció elsőbbségi szavazatot leadó választóinak számát,
h) az egyes jelöltekre leadott elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok és koalíciók szerint.

39. §
A választókörzeti választási bizottság tevékenységének befejezése
(1) A szavazatok összeszámolásáról és a választókörzeti választások lefolyásáról és eredményéről szóló jegyzőkönyv egyenértékű két példányának aláírása után a választókörzeti választási bizottság elnöke kihirdeti a választások eredményét, és a jegyzőkönyv egyik példányát haladéktalanul kézbesíti a kerületi választási bizottságnak, majd megvárja annak utasítását a tevékenység befejezésére.
(2) A választókörzeti választási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat, a borítékokat és a választói névjegyzék mindkét példányát, majd átadja azokat az összes többi választási dokumentációval együtt a községnek megőrzésre.

40. §
A jegyzőkönyv hitelesítése a kerületi választási bizottság által
A kerületi választási bizottság összegyűjti a választókörzeti választási bizottságok jegyzőkönyveit a szavazatok összeszámolásáról és a választókörzeti választások lefolyásáról, és saját szakmai szavazatösszesítő testülete közreműködésével megvizsgálja a teljességüket. Ha kétségek támadnak a jegyzőkönyvben szereplő adatokkal kapcsolatosan, joga van magyarázatot és más információkat kérni a választókörzeti választási bizottságtól; a nyilvánvaló hibákat a választókörzeti választási bizottsággal együttműködve maga javítja ki, más esetekben felkéri a választókörzeti választási bizottságot, hogy újra üljön össze és küszöbölje ki a hiányosságokat. E tevékenységnél jelen lehetnek a választási bizottságok tagjai és jegyzői, a szavazatösszesítő testületek szakemberei, a nemzetközi szervezetek megfigyelői és más személyek, akiknek erre engedélyt adott a kerületi választási bizottság.

41. §
A kerületi választási bizottság jegyzőkönyve a választások lefolyásáról és eredményéről
(1) A kerületi választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a választások lefolyásáról és eredményéről. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és további tagjai írják alá. Ha a kerületi választási bizottság valamelyik tagja megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, annak okait is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A kerületi választási bizottság jegyzőkönyve a választások lefolyásáról és eredményéről tartalmazza
a) a választókörzetek számát és a választókörzeti választási bizottságok számát, melyek a választások eredményeit beküldték,
b) a választói névjegyzékekben szereplő választópolgárok számát,
c) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
d) a borítékot a 30.§ szerint leadó választók számát,
e) a visszaküldő borítékot külföldről beküldők számát,
f) a politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatok számát,
g) az egyes politikai pártok és koalíciók választópolgárainak leadott elsőbbségi szavazatai számát,
h) az egyes jelöltekre leadott érvényes elsőbbségi szavazatok számát politikai pártok és koalíciók szerint.
(3) A választások lefolyásáról és eredményeiről elkészített jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a kerületi választási bizottság elnöke haladéktalanul kézbesíti a jegyzőkönyv egyik példányát a Központi Választási Bizottságnak. A többi választási dokumentációt megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

42. §
A mandátumok kiosztásának feltételei
(1) A Központi Választási Bizottság megállapítja, összesen hány érvényes szavazatot kapott egy-egy politikai párt vagy koalíció.
(2) A Központi Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy
a) mely politikai pártok szereztek kevesebb, mint öt százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből,
b) mely, két vagy három politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint hét százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből,
c) mely, legalább négy politikai pártból álló koalíciók szereztek kevesebb, mint 10 százalékot az összes leadott érvényes szavazatmennyiségből.
(3) A választási eredmények további megállapítása és a mandátumok szétosztása során a Központi Választási Bizottság a 2. bekezdés szerinti politikai pártokat vagy koalíciókat és a rájuk leadott szavazatokat figyelmen kívül hagyja.
(4) Ha a Központi Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2. bekezdés szerinti feltételeknek nem felelt meg egyetlen politikai párt vagy koalíció sem, csökkenti
a) politikai pártok esetében az ötszázalékos küszöböt négy százalékra,
b) a 2. bekezdés b) pontja szerinti koalíció esetében a hét százalékos küszöböt hat százalékra,
c) a 2. bekezdés c) pontja szerinti koalíció esetében a tízszázalékos küszöböt kilenc százalékra úgy, hogy a választási eredmények újabb megállapítása és a mandátumok újabb elosztása során már legalább két párt vagy két koalíció, vagy egy párt és egy koalíció számba jöhessen.

43. §
A mandátumok elosztása
(1) A bejutó parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják 151-gyel (a mandátumok száma növelve eggyel). A szám, amely így kijön, egész számra felkerekítve megadja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
(2) Az összes érvényes szavazatot, melyet a politikai párt vagy koalíció kapott, elosztják a megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a megválaszthatósági szám megvan a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat összegében.
(3) Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül kiosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól veszik el, amelynek az esetében az osztás során a legkisebb a maradék. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolás dönt.
(4) Ha ezzel a módszerrel nem kerül kiosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumot neki kiosztottak, a Központi Választási Bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak osztja ki, amelyeknél az osztást követően a legnagyobb a maradék. Egyenlő maradékok esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja meg a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha szavazategyenlőség áll fenn, sorsolás dönt.
(5) Az egyes politikai pártok vagy koalíciók jelöltjei a mandátumot olyan sorrendben kapják meg, amilyenben a jelöltlistán szerepelnek. Ha azonban a választópolgárok, akik e politikai pártra vagy koalícióra szavaztak, éltek az elsőbbségi szavazatok lehetőségével is, először az kap mandátumot, aki az ezen politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatoknak legalább a három százalékát elsőbbségi szavazatként megszerezte. Ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut, és jelöltjei közül többen teljesítik az előző mondatba foglaltakat, a mandátumot fokozatos sorrendben kapják a legtöbb megszerzett elsőbbségi szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatokban, a döntő a jelöltlistán elfoglalt sorrend. 
(6) A mandátumhoz nem jutó jelöltek tartaléknak számítanak.

44. §
A Központi Választási Bizottság jegyzőkönyve és a választások eredményének kihirdetése
(1) A mandátumok elosztását követően a Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvet készít a választások eredményéről, melyet az elnök és a bizottság tagjai írnak alá. Ha a Központi Választási Bizottság valamely tagja megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, annak az indokait is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A választások eredményéről szóló jegyzőkönyv tartalmazza
a) a választói névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,
b) a választásokon részt vett választópolgárok számát,
c) a 30.§ leadott borítékot leadó választók számát,
d) a visszaküldő borítékot külföldről leadó választók számát,
e) az egyes jelöltlistákra leadott érvényes szavazatok számát,
f) az egyes jelöltlistákról képviselővé választott jelöltek utó- és családi nevét, együtt az elsőbbségi szavazatok adataival, valamint a tartalékká vált jelöltek utó- és családi nevét.
(3) A Központi Választási Bizottság az összesített végeredményt a választások eredményeiről szóló jegyzőkönyv aláírását követően hozza nyilvánosságra; köztes eredményeket folyamatosan közreadhat.

45. §
Bizonylat a megválasztásról
A Központi Választási Bizottság bizonylatot ad ki a megválasztott képviselőknek a megválasztásukról.

46. §
Új választások
Ha a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága érvényteleníti a választásokat vagy megsemmisíti a választások eredményét, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnök új választásokat hirdet meg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába; az új választásokat a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága döntésének a Szlovák Köztársaság Törvénytárában történt megjelenését követő 30 napon belül hirdeti meg.

47. §
Pótképviselők belépése
(1) Ha a megbízatási időszak folyamán megürül egy képviselői mandátum, ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak a tartalékosa lép a helyére olyan sorrendben, amilyenben a jelöltlistán szerepelt.
(2) Ha ugyanannak a politikai pártnak vagy koalíciónak nincs pótképviselője, a mandátum a megbízatási időszak végéig betöltetlen marad.
(3) Ha a politikai pártot betiltották20) a pótképviselő nem léphet be, és a mandátum a megbízatási időszak végéig betöltetlen marad.
(4) Ha a politikai párt tevékenységét felfüggesztették,21) a felfüggesztés idején pótképviselő nem léphet be.
(5) Ha a képviselő mandátuma pihen, mert a képviselőt a Szlovák Köztársaság Kormánya tagjává, a Szlovák Köztársaság Köztársasági Elnöki Irodája vezetőjévé, központi államigazgatási szerv vezetőjévé, de nem a Szlovák Köztársaság Kormányának tagjává, államtitkárrá, a Szlovák Információs Szolgálat igazgatójává22) (a későbbiekben csak „tisztség”) nevezték ki, vagy ha a képviselő börtönbüntetését tölti,23) pótképviselő lép a helyére.
(6) A pótképviselő belépését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke jelenti be 15 nappal azt a napot követően, amikor a mandátum megüresedett, vagy amikor bekövetkezett az 5. bekezdés szerinti esemény. A pótképviselő megkapja a bizonylatot arról, hogy képviselő lett és melyik naptól lett az; az 5. bekezdés szerinti pótképviselő bizonylatában azt is feltüntetik, hogy képviselői mandátuma csak annak a személynek a tisztsége idejéig tart, akinek a pihentetett mandátumát tartalékosként átvette, vagy csak annak a képviselőnek a fogvatartása idejére szól, akinek a mandátumát pótképviselőként átvette. A mandátum megszűnése után a pótképviselő újra tartalékká válik ugyanazon a jelöltlistán az eredeti sorrend szerint.


HETEDIK RÉSZ
Intézkedések a választások biztosítása érdekében

48. §
A választási bizottságok tevékenységéhez szükséges eszközök
(1) A választási bizottságok tevékenységéhez szükséges eszközöket
a) a választókörzeti választási bizottságoknak azon községek biztosítják, amelyek körzetében létrehozták azokat,
b) a kerületi választási bizottságokéit a körzeti hivatalok.
(2) A személyzetet a választások szervezési-technikai előkészítésére és lebonyolítására a községek és a körzeti hivatalok biztosítják.


49. §
A közhatalmi szervek együttműködése
A közhatalmi szervek kötelesek együttműködni e törvény végrehajtása során.

50. §
A választási bizottságok tagjainak igényei
(1) A választási bizottság tagja tisztsége miatt nem szenvedhet hátrányt munkajogi viszonyaiból vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadó jogaiban és igényeiben, sem állami alkalmazotti státusában; joga van főként fizetett szabadságra vagy átlagkeresetével arányos fizetségre, esetleg ha önfoglalkoztató személyről van szó, olyan térítésre, mely megfelel a munkaviszonyban minimálbéren foglalkoztatott személyek havi bérével arányos kifizetésnek.
(2) Ha a munkáltató bérpótló térítést vagy fizetést adott az 1. bekezdés szerint, jogosult a kifizetett összeg megtérítésére. A munkáltató ennek megtérítését, az önfoglalkoztató pedig az 1. bekezdés szerinti térítést 
a) a belügyminisztériumban érvényesíti, ha Központi Választási Bizottság tagjával kapcsolatos,
b) az illetékes körzeti hivatalban érvényesíti, ha kerületi választási bizottsági tagot érint,
c) az illetékes községben érvényesíti, ha választókörzeti választási bizottsági tagságot érint.
(3) A térítést az 1. bekezdés szerint az illetékes szerv az igény bejelentését követő 30 napon belül kifizeti.
(4) A választókörzeti választási bizottság tagja és jegyzője a választások napján jutalomra jogosult, ha ezen a napon egyébként nem jár neki munkabér vagy fizetés, és térítésre jogosultak az önfoglalkoztatók is az 1. bekezdésbe foglaltak szerint. A választókörzeti választási bizottsági tagságért és jegyzői tevékenységért járó jutalom összege az az összeg, amit egy munkanapon a nemzetgazdasági átlagbért kereső alkalmazott keresett az utolsóelőtti naptári negyedévben, a választásokat megelőzően. A jutalmat a község fizeti ki.
(5) A választási bizottsági tagság és a jegyzői tisztség betöltése a választókörzeti választási bizottságban nem tekinthető más jogszabályok24) szerinti jövedelemszerző tevékenységnek.

51. §
A jelöltek igényei
(1) A tény, hogy valaki jelölt, nem lehet a kárára munkajogi vagy ehhez hasonló jogviszonyában, vagy állami alkalmazotti jogviszonyában.
(2) A jelöltnek joga van, hogy neki az, akinél munkaviszonyban vagy ehhez hasonló munkakapcsolatban, vagy állami alkalmazotti jogviszonyban van, munkaszüneti szabadságot adjon vagy lehetőséget teremtsen szabadság kivételére legkevesebb 21 napon át a választások napját megelőzően.

52. §
A választás költségeinek megtérítése
(1) A választás költségeit az állami költségvetés téríti. Az állami költségvetés nem téríti a levélben szavazó választópolgárok szavazólap-beküldési kiadásait.
(2) A választókörzeti választási bizottságok tevékenységének költségeire a község a minisztérium25) költségvetéséből kap pénzt.
(3) Minden politikai párt vagy koalíció maga fizeti a 24.§ szerinti politikai reklámok sugárzásának költségeit.
(4) A képviselőválasztás Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának hitelesítését követően a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumát az egyes politikai pártokra vagy koalíciókra leadott érvényes szavazatok számáról. Annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely a választásokon a Szlovák Köztársaság területén leadott érvényes szavazatoknak több mint a 3 százalékát szerezte meg, minden egyes érvényes szavazatért a gazdaságban kifizetett nominális havi átlagbér 1 százalékát fizetik ki az állami költségvetésből annak a naptári évnek az adatait véve alapul, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások évét megelőzte.

53. §
Határidők
A határidők múlására e törvényben nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásokban általánosan érvényes jogszabályi előírások.26)

54. §
Intézkedések tétlenség esetén
Ha a község vagy annak szervei a 12.§ 1. és 5. bekezdése, a 14.§ 2. bekezdése c) pontja, a 17.§ 2. és 3. bekezdése, a 23.§ 4. bekezdése, a 24.§ 13. bekezdése, a 26. § és a 48.§ 1. bekezdése a) pontja és 2. bekezdése szerinti feladatok teljesítését nem biztosítja, azok biztosítását haladéktalanul átveszi a körzeti hivatal elöljárója a község költségeinek terhére.


NYOLCADIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

55. §
Felhatalmazó rendelkezések
(1) A minisztérium
a) biztosítja a szavazólapok, a módszertani és tájékoztató anyagok, a segédkönyvek és borítékok kinyomtatását,
b) biztosítja a választási helyiségek felszerelését,
c) irányítja a községeket és helyi államigazgatási szerveket
1. a választókörzetek kialakítása,
2. a választói névjegyzékek összeállítása,
3. a szavazólapok és más választási dokumentumok megőrzése során.
(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a minisztériummal történt megállapodás alapján módszertani útmutatót ad ki a szavazás eredményeinek feldolgozására.

56. §
Azokra az intézkedésekre, amelyeket az illetékes államigazgatási szervek és községek hoznak meg ezen törvény végrehajtása érdekében már annak hatályba lépése előtt, ha az nem mond ellen e törvénynek, úgy kell tekinteni, mintha a hatályossága idején hajtották volna végre őket.

56.a §
Annak a politikai pártnak vagy koalíciónak, amely a 2010-es választásokon a Szlovák Köztársaság területén leadott érvénye szavazatok több mint a 3 százalékát szerezte meg, minden egyes szavazatért a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből a gazdaságban kifizetett nominális havi átlagbér 0,75 százalékát annak a naptári évnek az adatait véve alapul, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások évét megelőzi; az 52.§ 4. bekezdésének 2. mondatát a 2010-es választásokért járó támogatás kifizetésében nem alkalmazzák.

57. §
Hatálytalanító rendelkezések
Megszűnik a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 80/1990. sz. törvénye a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokról a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 8/1992. sz., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 104/1992. sz. törvénye, az SZK Nemzeti Tanácsa Tt. 518/1992. sz. törvénye, a Tt. 157/1994. sz. törvénye, az SZK Nemzeti Tanácsa Tt. 81/1995. sz. törvénye, 187/1998. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Tt. 66/1999. sz. döntése, a Tt. 223/1999. és 515/2003. sz. törvénye értelmében.

58. §
Ez a törvény 2004. október 1-jén lép hatályba.


Pavol Hrušovský, s. k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) Az SZK NT Tt. 272/1994. sz. a közegészség védelméről szóló törvénye 11.§-a. Az SZ NT 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye 14. §-a a későbbi módosítások szerint.
2) A Tt. 475/2005. sz., a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye és más jogszabályok a későbbi módosítások szerint
2a) A Büntető Törvénykönyv
3) A Polgári Törvénykönyv 10. és 855. §-a
4) A Tt. 135/1982. sz., az állampolgárok tartózkodási helyének nyilvántartásáról szóló törvénye 3.§-a 2. bekezdése.
7) A Polgári perrendtartás 250z §-a.
8) A Tt. 428/2002. sz. személyi adatvédelemről szóló törvénye 18. §-a.
8a) A Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 13.§ 1. bek. és 24.§ 2. bek. a későbbi módosítások értelmében. A Tt. 377/1990. sz., az SZK fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye 17.§-a 1. bek. A Tt. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló törvénye 15.§ 1. bek. a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 171/1993. sz., a rendőrségről szóló törvénye 42. §-a a későbbi módosítások szerint
10) A Tt. 424/1991. sz., a pártokról és politikai mozgalmakról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
12) A Polgári perrendtartás 250za §-a.
13) A Tt. 619/2003. sz., a Szlovák Rádióról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
14) A Tt. 16/2004. sz. törvénye a Szlovák Televízióról a későbbi módosítások szerint.
15) A Tt. 308/2000. sz., a sugárzásról és műsorszórásról szóló törvénye 2. §-a . 1. bek. b) pont, a Tt. 195/2000. sz., a távközlésről szóló törvénye.
16) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 4. és 5. §-a.
17) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 3.§-a e)pontja.
18) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 36.§-a 1 – 3. bek., 37. §-a 1. és 2. bek.
19) A Tt. 308/2000. sz. törvényének 16., 64- 67. §-a a Tt. 206/2002. sz. törvénye értelmében
19a) A Tt. 184/1999. sz., a nemzeti kisebbség nyelvének használatáról szóló törvénye a későbbi módosítás szerint.
20) A Tt. 424/1991. sz. törvényének 13. §-a a későbbi módosítások szerint.
21) A Tt. 424/1991. sz. törvényének 14. §-a a Tt. 404/2002.sz. törvénye szerint.
22) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 77. cikkelye, 2. bekezdése. A Tt. 119/1995. sz., a közjogi méltóságok és magas rangú állami tisztségviselők összeférhetetlenségéről szóló alkotmánytörvényének 4. Cikkelye
23) A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 78. cikkelye 5. bekezdése.
24) A Munka Törvénykönyvének 83.§-a, a Tt. 312/2001. sz., az állami szolgálatról szóló törvénye 59.§-a a későbbi módosítások szerint . A Tt. 553/2003. sz., a közérdekű munkavégzés jutalmazásáról szóló törvénye és későbbi módosításai.
25) Az SZK NT 303/1995. sz., a költségvetési alapelvekről szóló törvénye 6.§-a 3. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
26) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.