Ez a törvény szabályozza

Ez a törvény szabályozza a társtulajdonosok tulajdonában lévő, olyan közös ingatlannal való rendelkezést is, amelynek közössége megszűnt.

Földközösségnek minősül

A közös ingatlan tulajdonosainak és a közösen megművelt ingatlanok tulajdonosainak jogaira és kötelezettségeire a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, ha a 8. § (1) bekezdése, a 9. § (1)–(3) és (7)–(12) bekezdése, a 10. § (4) bekezdése és a 15. § (2)–(5) bekezdése másként nem rendelkeznek.

A közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányad átruházása és átszállása során nem keletkezhet olyan közös tulajdoni hányad, amely 2000 m2-nél kisebb területnek felel meg; a tulajdoni hányadok egyesítésével keletkezhet olyan tulajdoni hányad, amely 2000 m2-nél kisebb területnek felel meg.

Az e törvény szerinti közösség jogi személy.5)

Az e törvény szerinti közösséget a közös ingatlan tulajdonosai vagy a közösen megművelt ingatlanok tulajdonosai által kötött földközösségi szerződéssel (a továbbiakban: „közösségi szerződés”) alapítják. A közösség megalapításáról a közös ingatlan tulajdonosai a közös tulajdoni hányadok mérete szerint számított szavazattöbbséggel, vagy a közösen megművelt ingatlanná váló egyes földrészleteken fennálló közös tulajdoni hányadok mérete szerint számított szavazattöbbséggel döntenek;5a) a közösség megalapításáról és a közösség szervei tagjainak megválasztásáról közjegyzői jegyzőkönyv készül, amelynek részét képezi az ingatlanok tulajdonosainak vagy a szavazáson jelen lévő képviselőiknek a jelenléti íve. A közös ingatlan tulajdoni hányadának az a tulajdonosa, aki nem kíván a közösség tagja lenni, a közösség megalapításakor felajánlhatja tulajdoni hányadát átruházásra a közös ingatlan tulajdoni hányadának egy másik tulajdonosának.

Az (1) bekezdés szerinti közösség a közösségnek a nyilvántartásba való bejegyzésének napjával jön létre.

A közösség elnevezésének tartalmaznia kell a „pozemkové spoločenstvo” megjelölést vagy a „pozem. spol.” vagy a „p. s.” rövidítést. A közösség elnevezése nem lehet azonos más közösség elnevezésével.

A közösségi szerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell

A közösség alapszabályt ad ki, amely részletesebben szabályozza különösen a közösség tagjainak jogait és kötelezettségeit, a közösség belső szervezetét, szerveinek hatáskörét, a közgyűlés (a továbbiakban: „gyűlés”) összehívásának módját és megszervezését, a gyűlés szavazási rendjét és a közösség gazdálkodásának elveit, ha ezeket a tényeket a közösségi szerződés nem szabályozza.

A közösségi szerződés részét képezi továbbá

A közösség kérésre kiadja a közösség tagjának a közösségi szerződés egy példányát és az alapszabály egy példányát, ha a közösség kiadta azt; a közösségi szerződés vagy az alapszabály egy példányát a közösség tagjának okirati vagy elektronikus formában lehet kiadni.

A közösség megszűnik

A közösség tagja a bíróságnál indítványozhatja a közösség megszüntetését, ha

Ha a közösség végelszámolással szűnik meg, a közösség végelszámolására a Kereskedelmi Törvénykönyvnek a kereskedelmi társaságok végelszámolására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,6) ha ez a törvény másként nem rendelkezik.

A megszűnő közösség csak a megszűnésére irányuló cselekményeket végezhet. A megszűnő közösség a közösség megszűnésének napjától számított 30 napon belül köteles biztosítani a mezőgazdasági földterület gondozását7) vagy erdőgazdálkodót kijelölni.8)

A közösség a nyilvántartásból való törlés napjával szűnik meg. A közösség nem változtathatja meg jogi formáját szövetkezetté vagy kereskedelmi társasággá9) vagy más jogi személlyé;10) ez nem érinti a közösség tagjainak azon jogát, hogy szövetkezetet, kereskedelmi társaságot vagy más jogi személyt alapítsanak.

E törvény alkalmazásában közös ingatlannak egyetlen ingatlan dolog minősül, amely több földrészletből állhat, és amelyre különös jogszabályok vonatkoztak.2) A közös ingatlan közös tulajdonát különös jogszabály szerint lehet megszüntetni és elszámolni.11) Építmény nem minősül közös ingatlannak.

A közös ingatlanhoz tartozó földrészlettől vagy földrészletektől a közös ingatlan társtulajdonosainak gyűlésen hozott határozata alapján le lehet választani egy újonnan létrehozott földrészletet (a továbbiakban: „a közös ingatlan leválasztott része”). A közös ingatlan leválasztott része az ingatlankataszterbe való bejegyzés napjával megszűnik közös ingatlannak lenni. A közös ingatlan leválasztott része közösen megművelt ingatlanná válik, hacsak a tulajdonosai másként nem döntenek.

Új, a közös ingatlanhoz tartozó földrészlet létrehozása nem minősül a közös ingatlan egy részének leválasztásának.

A 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti közösség tagjai a közös ingatlan tulajdoni hányadainak valamennyi tulajdonosa. A gyűlés döntéshozatala során az alap gyakorolja a közösség azon tagjának jogait, akinek a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint kezeli vagy azzal rendelkezik, csak akkor, ha a gyűlés a 14. § (7) bekezdés a), b), d), e), i) és j) pontja szerint dönt.

A közösségi tagság a közös ingatlan tulajdoni hányadához fűződő tulajdonjog átruházásával vagy átszállásával jön létre és szűnik meg.

A közös ingatlan tulajdoni hányadához fűződő tulajdonjog megszerzője a megszerzett tulajdoni hányad mértékében belép a közösség tagjának jogaiba és kötelezettségeibe, és a közösség tagjának jogaiba és kötelezettségeibe való belépés napjával a megszerzett tulajdoni hányad mértékében a közösségi szerződéshez is csatlakozik.

A közösség tagjainak a közösségi tagságból eredő jogok gyakorlásában és kötelezettségek teljesítésében való részvételi arányát a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadok fejezik ki.

Ha a közös ingatlan az ingatlankataszterben több tulajdoni lapon van bejegyezve, és a közösség tagjainak a közösségi tagságból eredő jogok gyakorlásában és kötelezettségek teljesítésében való részvételi aránya a (4) bekezdés szerint nem határozható meg, azt a közösség tagjainak megállapodásával vagy a gyűlés határozatával lehet meghatározni.

Ha a közös ingatlan tulajdonosainak tulajdoni hányadainak mértéke a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti közösségben nem igazolható, tulajdoni hányadaikat egyenlőnek kell tekinteni.14)

A közös ingatlan tulajdoni hányadának a közös ingatlan társtulajdonosai közötti átruházására nem vonatkozik az elővásárlási jogról szóló általános rendelkezés,15) kivéve, ha a 11. § (2) bekezdése szerinti átruházásról van szó.

Ha a közös ingatlan tulajdoni hányadának tulajdonosa a közös tulajdoni hányadát harmadik személyre ruházza át, köteles azt felajánlani a közös ingatlan tulajdoni hányadainak többi tulajdonosának; a tulajdoni hányadot a választmányon keresztül lehet felajánlani. Ha a tulajdoni hányad iránt a többi tulajdoni hányad tulajdonosa vagy nevükben a közösség a (10) bekezdés szerint nem mutat érdeklődést, azt harmadik személyre lehet átruházni.

A közös ingatlanhoz tartozó tulajdoni hányadhoz fűződő tulajdonjog átruházása vagy átszállása csak a közös ingatlanhoz tartozó egyes földrészletekre vonatkozóan tilos.

Ha a választmány a közös ingatlan társtulajdonosainak nevében szerződést köt a közös ingatlan tulajdoni hányadának tulajdonjogának átruházásáról, a tulajdoni hányad megszerzőjévé a közös ingatlan valamennyi tulajdonosa válik tulajdoni hányadaik mértékének arányában, és a vételárat a közösség fizeti.

A közös ingatlanhoz vagy a közösen megművelt ingatlanhoz fűződő tulajdoni hányad tulajdonjogának a közösségre történő átruházása vagy átszállása tilos, ha a közösség részesedése a közös ingatlanból vagy a közösen megművelt ingatlanból meghaladná a 49%-ot.

A közös ingatlan leválasztott részének tulajdonjog-átruházási szerződését azonos feltételek mellett a közös ingatlan valamennyi tulajdonosával külön-külön, több okiraton is meg lehet kötni; ez nem érinti a különös jogszabály rendelkezéseit.16)

A közös ingatlan leválasztott részének eladásából származó bevétel a közös ingatlan azon tulajdonosainak bevétele, akik csatlakoztak a közös ingatlan leválasztott részének tulajdonjog-átruházási szerződéséhez. A közös ingatlan leválasztott részének azon tulajdoni hányadaival való rendelkezésre, amelyeket az alap kezel vagy amelyekkel rendelkezik, különös jogszabály vonatkozik.17)

Szerződéssel történő szolgalom alapítására és a tulajdonjog kisajátítással történő korlátozására a (12) és (13) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A közös ingatlan tulajdonosai a közös ingatlant vagy annak egy részét bérbe adhatják.

Az Alap kezeli az állam tulajdonában lévő közös ingatlan tulajdoni hányadait.

Az Alap rendelkezik a közös ingatlan azon tulajdoni hányadaival,

Az Alap nem használhatja az (1) és (2) bekezdés szerinti közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedéseknek megfelelő földterületeket, hanem azokat a közösség használja; az Alap a 20. § szerint nyereségrészesedést vagy bérleti díjból származó részesedést kap.

Az Alap a közösség tagjának jogait csak akkor gyakorolja, ha a közgyűlés a 14. § (7) bekezdésének a), b), d), e), i) és j) pontja szerint dönt, amennyiben a 15. § (2) bekezdése másként nem rendelkezik.

Az Alap a bíróság vagy közigazgatási szerv előtti eljárásban az (1) és (2) bekezdés szerinti közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonosainak nevében jár el a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonjogának ügyeiben, még abban az esetben is, ha ezen tulajdonosok tulajdonjoga vitatott.

Az állam védelmi feladatainak biztosításához szükséges területeken20) található közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések kezelésére, valamint a külön jogszabály21) szerint állami tulajdonba került közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések kezelésére az (1) bekezdés nem vonatkozik. Ezen közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések kezelését külön jogszabályok22) szerinti jogi személy végzi.

Az (1) bekezdés nem vonatkozik az állami tulajdonban lévő közös tulajdonú ingatlanon fennálló azon részesedések kezelésére, amelyeket külön jogszabály22a) szerint a természet- és tájvédelmi szervezet kezel. A természet- és tájvédelmi szervezetnek a birtokközösségben fennálló jogállására arányosan alkalmazandók e törvénynek az Alapra vonatkozó rendelkezései.

Az Alap a 10. § (1) bekezdése szerint általa kezelt, állami tulajdonban lévő közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedéseknek megfelelő területmértékű azon földterületeket, amelyekre vonatkozóan nem érvényesítettek kárpótlási igényeket,23) más személyek tulajdonába ruházhatja át. Az állami tulajdonban lévő közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonjogának átruházására külön jogszabályok24) szerinti korlátozások vonatkoznak. A közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések és a rajta lévő növényzet értékét a tulajdonjog átruházásakor külön jogszabály25) szerint kell meghatározni.

A közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonosait elővételi jog illeti meg a 10. § (1) bekezdése szerint az Alap által kezelt közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedésekre. Ha az Alap az (1) bekezdés szerint jár el, a választmányon keresztül felajánlja a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonosainak az állami tulajdonban lévő közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedés eladását, és megfelelő határidőt szab a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedés átruházására irányuló írásbeli kérelem benyújtására.

Az Alap a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedés tulajdonosának írásbeli kérelme, vagy a közösségnek a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonosainak nevében benyújtott írásbeli kérelme alapján a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonosával vagy a nevükben eljáró közösséggel szerződést köt a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések átruházásáról.

A közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések árát a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított legkésőbb tízéves határidőn belül részletekben lehet megfizetni. A vevőnek a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettségét az Alap zálogszerződéssel biztosítja, és indítványt nyújt be feljegyzés bejegyzésére az ingatlankataszterbe.

Ha a közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai közül senki, és a nevükben eljáró közösség sem nyilvánít érdeklődést a megadott határidőn belül a (3) bekezdés szerinti közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések megvásárlása iránt, az Alap nyilvános üzleti pályázatot26) hirdethet, de csak ugyanolyan feltételekkel, mint az (1) bekezdés szerinti közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések tulajdonjogának átruházására vonatkozó ajánlat esetében.

A tulajdonjog ingatlankataszterbe történő bejegyzésére irányuló indítványt az Alap a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések átruházásáról szóló szerződés megkötését és annak külön jogszabályok27) szerinti közzétételét követően nyújtja be. A tulajdonjog megszerzője az (1) bekezdés szerinti közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedéseket a vételár megfizetéséig28) nem ruházhatja át más személy tulajdonába, nem alapíthat rajtuk dologi terhet, és más módon sem terhelheti meg azokat; ezt a korlátozást fel kell tüntetni a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések átruházásáról szóló szerződésben.

A közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések értékének meghatározásával, a műszaki dokumentáció biztosításával és a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedések átruházásához szükséges illetékek megfizetésével kapcsolatos költségeket a megszerző viseli.

Ha a közösség tagja külön jogszabály29) szerint jogosult személy, az Alap az eredeti földterületért kártalanítást nyújthat a 10. § (1) bekezdése szerint általa kezelt közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedés ingyenes átruházása formájában. Erre az átruházásra nem vonatkozik az elővételi jogra vonatkozó általános rendelkezés.15)

A 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti közösség tagjai a közösen kezelt ingatlanok összes tulajdonosa. A 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti közösség tagjaivá válhatnak a közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai is.

Az (1) bekezdés szerinti közösen kezelt ingatlan tulajdonosa ezt az ingatlant a 19. § szerinti célokra, közös kezelés és használat céljából a közösségre bízza, miközben sem közös tulajdonú ingatlan, sem az ingatlanon fennálló tulajdonközösség nem jön létre.

A közösen kezelt ingatlan tulajdonosa a közösség tagjaival való megegyezést követően elállhat a közösségi szerződéstől, felmondhatja azt, vagy kiléphet a közösségből. A közösen kezelt ingatlan tulajdonosa, aki elállt a közösségi szerződéstől, felmondta azt vagy kilépett a közösségből, köteles a közösséggel megtéríteni vagy elszámolni a közösen kezelt ingatlan kezelésére a közös kezelés időtartama alatt ténylegesen és célirányosan ráfordított költségeket; ez a kötelezettség nem terheli az Alapot, ha az nem értett egyet a közösségi szerződéstől való elállással, annak felmondásával vagy a közösségből való kilépéssel.

A 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti közösségben a tagság a közösen kezelt ingatlan tulajdonjogának átruházásával vagy átszállásával, vagy a (3) bekezdés szerint jön létre és szűnik meg. A közösen kezelt ingatlan tulajdonjogának megszerzője a tulajdonjog átruházásával vagy átszállásával a közösség tagjává válik, és a megszerzett ingatlan mértékében belép a közösség tagjának jogaiba és kötelezettségeibe.

A 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti közösség tagjának a közösségi tagságból eredő jogok és kötelezettségek gyakorlásában való részvételi arányát a közösség tagjához tartozó ingatlan területmértékének a közösség összes tagja közösen kezelt ingatlanainak teljes területmértékéhez viszonyított aránya fejezi ki, hacsak a közösségi szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés határozatából más nem következik.

A közösség szervei:

Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közösségi szervekbe olyan 18. életévüket betöltött természetes személyek vagy jogi személyek választhatók, akik a közösség tagjai, és legkésőbb a választás napján írásban bejelentették a közösségnek a jelöltségüket. A felügyelőbizottság tagja lehet olyan természetes személy is, aki nem tagja a közösségnek. Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közösségi szervekben a tagság a közösségi szerv megbízatási idejének lejártával, visszahívással, a természetes személy halálával, a jogi személy megszűnésével vagy a tagságról való lemondásról szóló írásbeli bejelentéssel szűnik meg.

Ha az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közösségi szerv tagja jogi személy, a közösségi szerv tagjának jogait és kötelezettségeit annak képviselője gyakorolja; a jogi személy képviselőjének cseréje nem minősül a közösségi szerv tagjának megváltozásának. Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közösségi szerv tagjaként működő jogi személy köteles haladéktalanul bejelenteni a közösségnek a képviselőjének cseréjét.

A közösségi szervek megbízatási időszaka legfeljebb öt év; a közösségi szervek megbízatási időszakának hosszát a közösségi szerződés vagy az alapszabály határozza meg. Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közösségi szerv megbízatási időszaka legkorábban a közösségi szerv megválasztását követő napon kezdődik; a közösségi szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés a megbízatási időszak kezdőnapjaként későbbi időpontot is meghatározhat. Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti közösségi szerv megbízatási időszakának hossza nem haladhatja meg a megbízatási időszakának hosszát. Ha a közösségi szervben megüresedett helyre póttag lép, vagy a közösségi szervbe új tagot választanak, annak megbízatási ideje a közösségi szerv megbízatási idejének végéig tart.

A közösségi szervekre, azok létrehozásának módjára, e szervekben a tagság keletkezésére és megszűnésére, e szervek tagjainak póttagokkal való helyettesítésére és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a közösségi szerződés vagy az alapszabály szabályozza.

A közösség legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a közösség valamennyi tagjából áll.

A közgyűlés ülését a választmány évente legalább egyszer hívja össze. A választmány köteles a közgyűlés ülésének időpontja előtt legalább 30 nappal meghívni a közgyűlés ülésére a közösség valamennyi tagját, az Alapot, ha az Alap a közös tulajdonú ingatlanon vagy a közösen kezelt ingatlanon fennálló részesedéseket kezeli vagy azokkal rendelkezik, valamint a kezelőt, ha a kezelő a közösen kezelt ingatlanon fennálló részesedésekhez fűződő tulajdonosi jogokat gyakorolja. A választmány a közgyűlés ülésének időpontja előtt legalább 25 nappal közzéteszi a közgyűlés üléséről szóló hirdetményt (a továbbiakban: „hirdetmény”) a közzététel szokásos helyén, a honlapján vagy egy országos hatókörű médiában; a közzététel szokásos helyét a közösség az alapszabályban határozza meg. A választmány köteles a közgyűlés üléséről annak megtartásától számított 30 napon belül tájékoztatni a járási hivatalt.

A választmány a hirdetményben és a közgyűlés ülésére szóló meghívóban (a továbbiakban: „meghívó”) feltünteti a közösség nevét és székhelyét, a közgyűlés ülésének helyét, dátumát és időpontját, azt az adatot, hogy részgyűlésről vagy a közgyűlés rendkívüli üléséről van-e szó, a közgyűlés ülésének napirendjét, valamint tájékoztatást arról, hogy az ülésen meghatalmazás alapján képviselő útján is részt lehet venni. A választmány a meghívóban feltüntetheti, hogy ha a közgyűlés ülésén a 15. § (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalához nem lesz elegendő a részvétel, ez az ülés az első részgyűlésnek minősül; egyúttal feltünteti a további részgyűlések helyét, dátumát és időpontját. Ha a közös tulajdonú ingatlanon fennálló részesedés tulajdonosa a 9. § (8) bekezdése szerint a választmányon keresztül felajánlja a részesedését, vagy ha az Alap a 11. § (2) bekezdése szerint átruházza az állami tulajdonban lévő részesedést, a választmány ezt feltünteti a közgyűlés ülésének napirendjében.

Ha a meghívóban és a hirdetményben nincs feltüntetve a (7) bekezdés i) vagy j) pontja szerinti napirendi pont, a közgyűlés ülésén a napirendet ilyen ponttal kiegészíteni nem lehet.

A választmány köteles összehívni a közgyűlés ülését, ha erre írásban kérik a közösség azon tagjai, akiknek a szavazatai a közösség valamennyi tagja szavazatainak legalább egynegyedét teszik ki, a közösség tagjai által javasolt időpontban. Ha a választmány nem hívja össze a közgyűlés ülését, vagy ha azt olyan más időpontra hívja össze, amelyben nem egyezett meg a közgyűlés ülésének összehívását kérő közösségi tagokkal, a közgyűlés ülését a közösség tagjainak meghatalmazott képviselője vagy a felügyelőbizottság hívja össze; a közösség tagjainak meghatalmazott képviselőjét vagy a felügyelőbizottságot megilletik a választmány (2)–(4) és (6) bekezdés szerinti jogai és terhelik a választmány kötelezettségei.

A választmány dönthet a közgyűlés ülésének levelezési szavazás formájában történő megtartásáról, ha ez a közösségi szerződésből vagy az alapszabályból következik. A választmány a meghívóhoz csatolja azokat az anyagokat, amelyekről a közgyűlésnek tárgyalnia kell, a szavazólapokat és a válaszborítékot, és a meghívóban feltünteti azt a dátumot, ameddig a szavazólapot tartalmazó válaszborítékot el kell küldeni, valamint tájékoztatást a szavazás módjáról és a szavazólap kitöltéséről. A közgyűlés ülésének levelezési szavazás formájában történő összehívására arányosan alkalmazandó a (2)–(4) bekezdés.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

A (2) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételére vagy a meghívó elküldésére vonatkozó határidő be nem tartása nem érinti a közgyűlés határozatának érvényességét, ha az a 15. § (1)–(3) bekezdése szerint döntött.

A közgyűlés döntéshozatalakor a közbirtokosság minden tagja olyan arányú szavazattal rendelkezik, amilyen a közbirtokosság tagjának a 9. § (4) bekezdése szerinti jogok és kötelezettségek gyakorlásában való részvételi aránya. Az a közbirtokosság, amely saját magának is tagja, a közgyűlés döntéshozatalakor nem rendelkezik szavazattal.

A közgyűlés a 14. § (7) bekezdésének a), b), i) és j) pontja szerint a közbirtokosság összes tagja szavazatának több mint felével dönt; a 14. § (7) bekezdésének c), f), g), h) és k) pontja szerinti ügyekben a közgyűlés a közbirtokosság azon tagjai szavazatának több mint felével dönt, akiknek a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát nem az alap kezeli, vagy azzal nem az alap rendelkezik a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint, és akiknek a közösen kezelt ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát nem a kezelő kezeli, vagy azzal nem a kezelő rendelkezik. A 14. § (7) bekezdésének d) és e) pontja szerinti ügyekben csak a közös ingatlan tulajdonosai döntenek az összes szavazat több mint felével; a közös ingatlan egy részének a 14. § (7) bekezdésének d) pontja szerinti leválasztásáról olyan célra, amelyre a telek különös jogszabályok szerint kisajátítható,29ab) csak a közös ingatlan azon tulajdonosai szavazatának több mint felével döntenek, akiknek a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát nem az alap kezeli, vagy azzal nem az alap rendelkezik a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint. A leszavazott közbirtokossági tagoknak joguk van a bírósághoz fordulni, hogy az a közgyűlés határozatának érvénytelenségéről döntsön.

Az ismeretlen közbirtokossági tag szavazatát, akinek a tulajdoni hányadát sem az alap, sem a kezelő nem kezeli, és azzal nem is rendelkezik, a közgyűlés döntéshozatalakor nem kell figyelembe venni.

A közgyűlés részgyűlések formájában is ülésezhet, ha a választmány így dönt, miközben a részgyűlések egy közgyűlési ülés részét képezik. A részgyűlések programjának azonosnak kell lennie. A közbirtokosság minden tagja csak az egyik részgyűlésen szavazhat. A döntéshozatal során az összes részgyűlésen leadott szavazatot összesítik. A részgyűlés összehívására arányosan vonatkozik a 14. § (2)–(4) és (6) bekezdése.

A választmány rendkívüli közgyűlési ülést hívhat össze, ha a közgyűlési szavazáson nem vesznek részt a (2) bekezdés szerinti szavazatok több mint felével rendelkező közbirtokossági tagok. A rendkívüli közgyűlési ülés összehívására arányosan vonatkozik a 14. § (2)–(4) és (6) bekezdése. A rendkívüli közgyűlési ülésen a közgyűlés a jelen lévő közbirtokossági tagok szavazatának több mint felével dönt. A közgyűlés a rendkívüli ülésen nem dönthet a 14. § (7) bekezdésének a), b), d), e), i) és j) pontja szerinti ügyekben.

A választmány a közbirtokosság végrehajtó és statutáris szerve. Irányítja a közbirtokosság tevékenységét, és dönt minden olyan ügyben, amelyről ez a törvény, a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály rendelkezik, vagy amelyről a közgyűlés így dönt, ha azok e törvény által nincsenek a közbirtokosság más szerveinek hatáskörébe utalva.

A választmány

A választmánynak legalább három tagja van. A választmány üléseit a közbirtokosság elnöke szervezi és vezeti. A közbirtokosság elnökét a választmány választja a tagjai közül, ha a közbirtokossági szerződés vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.

A választmány a tevékenységéért a közgyűlésnek felel. Ha a közbirtokossági szerződésből vagy az alapszabályból más nem következik, a választmány nevében kifelé a közbirtokosság elnöke jár el. Ha a választmány által tett jogcselekményre írásbeli forma van előírva, az elnök aláírása szükséges.

A közbirtokosság elnökét távollétében a nyilvántartásba bejegyzett, megbízott választmányi tag helyettesíti.

A választmány tagjának a tisztsége ellátásáért javadalmazás adható. A javadalmazás összegét a közgyűlés határozza meg.

Az a választmány, amelynek a megbízatási időszaka lejárt, és új választmányt nem választottak, vagy amelynek a (3) bekezdés szerint nincs legalább három tagja, és a megüresedett helyre nem lépett póttag, az új választmány vagy választmányi tag megválasztásáig csak az alábbiakat végezheti:

A felügyelőbizottság ellenőrzi a közbirtokosság tevékenységét, és megtárgyalja a tagjainak panaszait. A felügyelőbizottság a tevékenységének ellátásáért a közgyűlésnek felel.

A felügyelőbizottságnak legalább három tagja van. A felügyelőbizottság azon tagjainak száma, akik nem tagjai a közbirtokosságnak, kevesebb kell, hogy legyen, mint a felügyelőbizottság azon tagjainak száma, akik tagjai a közbirtokosságnak. A felügyelőbizottsági tagság összeférhetetlen a választmányi tagsággal.

A felügyelőbizottság élén a felügyelőbizottság elnöke áll. A felügyelőbizottság elnökét a felügyelőbizottság választja a felügyelőbizottság tagjai közül.

A felügyelőbizottság tagjának a tisztsége ellátásáért javadalmazás adható. A javadalmazás összegét a közgyűlés határozza meg.

A felügyelőbizottságnak joga van összehívni a közgyűlés ülését, ha a közbirtokosság vagyonának ok nélküli csökkenése következik be vagy már bekövetkezett, vagy ha felmerül a gyanú, hogy megsértették ezt a törvényt vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabályokat, vagy a közbirtokossági szerződést vagy az alapszabályt; a felügyelőbizottságot ilyen esetben a választmány 14. § (2)–(4) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségei terhelik. A felügyelőbizottság összehívja a közgyűlés ülését, ha erre a közbirtokosság tagjainak a 14. § (5) bekezdése szerinti meghatalmazott képviselője kéri.

Az a felügyelőbizottság, amelynek a megbízatási időszaka lejárt, és új felügyelőbizottságot nem választottak, és az a felügyelőbizottság, amelynek a (2) bekezdés szerinti taglétszáma nincs meg, és a megüresedett helyre nem lépett póttag, az új felügyelőbizottság vagy felügyelőbizottsági tag megválasztásáig csak az (5) bekezdés szerinti jogosultságokat gyakorolhatja és ellenőrizheti a választmány tevékenységét a 16. § (7) bekezdése szerint.

A közbirtokosság az ingatlankataszter adatai szerint tagjegyzéket vezet. A tagjegyzékbe bejegyzendő a természetes személy neve, családi neve, állandó lakhelye és születési dátuma, a jogi személy megnevezése, székhelye és statisztikai azonosítószáma, a közbirtokossági tagságból eredő jogok és kötelezettségek gyakorlásában való közbirtokossági tagi részvétel aránya, a közbirtokossági tagság keletkezésének dátuma, a közbirtokossági tag jogelődje és a tagjegyzékbe való bejegyzés dátuma. A tagjegyzékbe bejegyezhető a tagság keletkezésének jogcíme és a nyereségből és a közbirtokosság tagjai között felosztásra szánt vagyonból való részesedés kifizetésének módja is, ha ez a közbirtokossági szerződésből következik.

A közbirtokosság ingatlanjegyzéket vezet. Az ingatlanjegyzékbe bejegyzendő a kataszteri terület, a tulajdoni lapok vagy más okiratok száma, amelyeken az ingatlankataszterben a közös ingatlan vagy a közösen kezelt ingatlanok be vannak jegyezve, a közös ingatlanhoz vagy a közösen kezelt ingatlanokhoz tartozó telkek helyrajzi száma, művelési ága és területe.

A tagjegyzékbe és az ingatlanjegyzékbe bejegyzendők a nyilvántartott tények változásai, beleértve a közbirtokossági tagságban bekövetkezett változásokat és a közös ingatlanra vagy a közösen kezelt ingatlanokra vonatkozó adatok változásait. A közbirtokosság tagjai, az alap és a kezelő kötelesek a nyilvántartott tények minden változását a keletkezésük napjától számított két hónapon belül bejelenteni a közbirtokosságnak. A közbirtokosság köteles a nyilvántartott tények változásait a bejelentésük napjától számított öt napon belül bejegyezni a tagjegyzékbe és az ingatlanjegyzékbe.

A közbirtokosság tagjának, az alapnak és a kezelőnek joga van betekinteni a tagjegyzékbe és az ingatlanjegyzékbe, azokból kivonatokat kérni és azokból kivonatokat készíteni. A közbirtokosság azon szerve, amely a tagjegyzéket és az ingatlanjegyzéket vezeti, köteles

A közbirtokosság a közös ingatlanon vagy a közösen kezelt ingatlanokon folytatott vállalkozási tevékenység, azok közös használata és a hozzájuk fűződő tulajdonjogból eredő közös ügyek intézése céljából

A közbirtokosság az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket különös jogszabályokkal összhangban végzi.30)

A közbirtokosság különös jogszabályok szerint más vállalkozási tevékenységet is végezhet.31)

A közbirtokosság tagjának a nyereségből és a közbirtokosság tagjai között felosztásra szánt vagyonból való részesedése a közbirtokosság tagjának a jogok és kötelezettségek gyakorlásában való részvételi aránya szerint kerül meghatározásra, ha a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés határozatából más nem következik.

A közbirtokosság a közgyűlés 14. § (7) bekezdésének h) pontja szerinti határozatának napjától számított 30 napon belül köteles ezt a határozatot bejelenteni az alapnak és a kezelőnek.

A közbirtokosság tagjának, az alapnak és a kezelőnek a nyereségből és a vagyonból való részesedése oly módon kerül megtérítésre, amelyet a közbirtokosság tagja, az alap és a kezelő meghatározott, amely a tagjegyzékben szerepel, vagy amely a közbirtokossági szerződésből, az alapszabályból vagy a közgyűlés

A választmány a közgyűlés elé terjeszti az éves számviteli beszámolóval32) együtt a nyereség felosztásának módjára vagy a veszteség fedezésének módjára vonatkozó javaslatot is.

A közbirtokosság tagjainak, az alapnak és a kezelőnek joguk van betekinteni a közbirtokosság gazdálkodásával kapcsolatos iratokba, és azokról másolatot kérni.

A közbirtokosság a közbirtokosság tagjától, az alaptól vagy a kezelőtől kérheti a (2) bekezdés szerinti iratok másolatainak elkészítéséhez szükséges tényleges költségek megtérítését; ez arányosan vonatkozik a 18. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti tagjegyzékből és ingatlanjegyzékből való kivonat elkészítésére is.

A járási hivatal a 23. § szerinti adatokat az erdőgazdálkodási információs rendszeren keresztül jegyzi be a nyilvántartásba.32a)

A nyilvántartásba való bejegyzésre az a járási hivatal illetékes helyileg, amelynek a területi illetékességébe tartozik a közös ingatlan vagy a közösen kezelt ingatlan. Ha a helyi illetékesség így nem határozható meg, az a járási hivatal illetékes helyileg, amelynek területi illetékességébe tartozik a közös ingatlan vagy a közösen kezelt ingatlan területileg legnagyobb része. A nyilvántartásban szereplő adatok változásának bejegyzésére és a közbirtokosság megszüntetésének bejegyzésére az a járási hivatal illetékes helyileg, amely a közbirtokosságot a nyilvántartásba bejegyezte.

A járási hivatal a közbirtokosság nyilvántartásba vételéről haladéktalanul értesíti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát,33) és a statisztikai azonosítószám kiadása céljából bejelenti neki a közbirtokosság megalakulását, annak megnevezését, székhelyét, a közbirtokosság elnökének nevét és családi nevét, valamint lakcímét, és azt az adatot, hogy a közbirtokosság végez-e a 19. § (3) bekezdése szerinti vállalkozási tevékenységet. A járási hivatal haladéktalanul bejelenti a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának a megadott adatok változását és a közbirtokosság megszűnését is.

A járási hivatal a közbirtokosság nyilvántartásba vételéről haladéktalanul értesíti az illetékes adóhivatalt.

A nyilvántartásba a következő adatok és azok változásai jegyzendők be:

A nyilvántartásba bejegyzésre kerül továbbá

A nyilvántartás az erdőgazdálkodási információs rendszeren keresztül nyilvánosan hozzáférhető, a születési dátumra és a személyi számra vonatkozó adatok kivételével. A járási hivatal, a 22. § (2) bekezdése szerinti helyi illetékességére való tekintet nélkül, köteles a kérelmezőnek a nyilvántartásból kivonatot kiadni; a nyilvántartási kivonat az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza, a személyi számra vonatkozó adatok kivételével.

A közösség nyilvántartásba vételére irányuló indítványt az indítványozó nyújtja be, aki a közösség elnöke.

Az (1) bekezdés szerinti bejegyzési indítványnak tartalmaznia kell a 23. § (1) bekezdésének a), b) és d)–h) pontja szerinti adatokat és a mellékleteket, amelyek a következők:

A közösség 6. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti okból történő megszüntetésének bejegyzésére irányuló indítványt az indítványozó nyújtja be, aki a közösség elnöke. Az indítványozó köteles a közösség megszüntetésének bejegyzésére irányuló indítványt a közgyűlésnek a közösség megszüntetéséről szóló határozatának napjától számított 60 napon belül benyújtani.

A közösség megszüntetésének bejegyzésére irányuló indítványnak tartalmaznia kell a közösség megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosítószámát, a végelszámoló kinevezését, amennyiben a közösség felszámolással szűnik meg, vagy azt az adatot, hogy a közösség felszámolás nélkül szűnik meg, és mellékletként a közgyűlésnek a közösség megszüntetéséről szóló határozatát.

A nyilvántartásba bejegyzett adatok változásáról szóló bejelentést a közösség elnöke teszi meg, kivéve azokat az adatokat, amelyeket a járási hivatal külön jogszabályok34) szerint hivatalból szerez be. A felszámolás befejezéséről szóló bejelentést a végelszámoló teszi meg.

A nyilvántartásba bejegyzett adatok változásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a közösség megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosítószámát, azokat az adatokat, amelyeket a nyilvántartásból törölni kell, és amelyeket a nyilvántartásba be kell jegyezni, valamint a mellékleteket, amelyek a következők:

A felszámolás befejezéséről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a közösség megnevezését, székhelyét, statisztikai azonosítószámát és a felszámolás befejezésének dátumát.

A közösség elnöke köteles a járási hivatalnak a nyilvántartásba bejegyzett adatok változását a következő naptól számított 30 napon belül bejelenteni:

A végelszámoló köteles a járási hivatalnak a felszámolás befejezését a felszámolás befejezésének napjától számított 30 napon belül bejelenteni.

A közösség nyilvántartásba vételéről szóló eljárás résztvevője a 24. § (1) bekezdése szerinti indítványozó és a közösség tagjai. A 24a. § szerinti, a közösség megszüntetésének bejegyzéséről szóló eljárás résztvevője a közösség és a közösség tagjai.

A járási hivatal ellenőrzi, hogy

Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a járási hivatal dönt a következő bejegyzéséről:

A közösség nyilvántartásba vételéről és a közösség megszüntetésének nyilvántartásba vételéről a járási hivatal nem készít írásbeli határozatot. A járási hivatal a bejegyzést feltünteti az iratban, az indítványozónak pedig igazolást ad ki, amelyben feltünteti a járási hivatal megjelölését, a közösség megnevezését, az igazolás kiadásának dátumát és a nyilvántartásba bejegyzett adatokat. A járási hivatal a bejegyzés napjától számított 10 napon belül bejegyzési értesítést küld a nyilvántartásba bejegyzett adatok feltüntetésével az alapnak, ha az a 10. § (1) bekezdése szerint kezeli a közös ingatlanon fennálló részesedéseket vagy a 10. § (2) bekezdése szerint rendelkezik velük, vagy a kezelőnek, ha a közösen kezelt ingatlanon fennálló részesedés tulajdonosának jogait gyakorolja.

A járási hivatal hirdetményi kézbesítést alkalmaz, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásokban 20-nál több résztvevő van.

A járási hivatal a 25. § szerinti bejelentés kézbesítésének napjától számított 30 napon belül bejegyzi a nyilvántartásba a 23. § (1) bekezdésének a), b) és d)–h) pontja szerinti adatok változását.

A járási hivatal haladéktalanul

Ha a felszámolással megszűnő közösség nem nevez ki végelszámolót, a járási hivatal végelszámolóként bejegyzi a nyilvántartásba bejegyzett választmányt vagy a választmány tagjai közül az elsőt, vagy ha a választmány nem ismert, azt a személyt, aki a közösség nevében az államigazgatási szervek előtt eljárt.

A járási hivatal haladéktalanul törli a közösséget a nyilvántartásból

A járási hivatal állami felügyeletet gyakorol a közösségek felett. A közösségek feletti állami felügyelet a járási hivatal jogosultsága arra, hogy saját kezdeményezésére vagy más személy kezdeményezésére megállapítsa és ellenőrizze a 13. § (4) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 18. § (1)–(3) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, a 24a. § (1) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése és a 32a. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségek betartását.

A járási hivatal figyelmezteti a közösséget a kötelezettségszegésre, és kötelezi a hiányosságok méltányos határidőn belüli megszüntetésére, ha a közösség

A járási hivatal 100 eurótól 3 000 euróig terjedő bírságot szab ki a közösségre, ha az

A járási hivatal megszünteti az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság kiszabására irányuló eljárást, ha a közösség megszünteti azt a hiányosságot, amely miatt a bírság kiszabására irányuló eljárás megindult.

A járási hivatal a bírság kiszabásakor figyelembe veszi a jogellenes cselekmény súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit.

A bírság kiszabására irányuló eljárás attól a naptól számított két éven belül indítható meg, amikor a járási hivatal a kötelezettségszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban a kötelezettségszegés napjától számított három éven belül.

A bírság a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül esedékes.

A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevétele.

A 26. § és a 27–29. § szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály37) vonatkozik, ha e törvény másként nem rendelkezik.

A korábbi előírások szerint jogi személyiséggel rendelkező közösségek e törvény szerinti közösségeknek minősülnek. A korábbi előírások szerint alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek az (5) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséig a korábbi előírások szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek minősülnek.

A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma 2013. június 30-ig átadja a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának a külön jogszabály38) szerint alapított közösségek dokumentációját.

A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma a (2) bekezdés szerinti dokumentációt 2013. július 31-ig átadja az illetékes körzeti erdészeti hivataloknak a közösség nyilvántartásba vétele céljából.

A korábbi előírások szerint alapított közösségek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek kötelesek 2013. július 31-ig megküldeni a körzeti erdészeti hivatalnak a 2013. május 1-jei állapot szerint frissített jegyzéket.

A korábbi előírások szerint alapított közösségek kötelesek 2014. június 30-ig jogviszonyaikat e törvény rendelkezéseihez igazítani, és a 24. § szerinti bejegyzési indítványt benyújtani, ha nincsenek bejegyezve a nyilvántartásba, vagy a 25. § (2) bekezdése szerinti bejegyzési indítványt, ha be vannak jegyezve a nyilvántartásba.

A korábbi előírások szerint alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek kötelesek 2014. június 30-ig a 24. § szerinti bejegyzési indítványt benyújtani.

A közösség az (5) és (6) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételét az igazolás kézbesítésének napjától számított 14 napon belül köteles bejelenteni annak a szervnek, amelynél a közösséget eddig bejegyezték vagy nyilvántartották, ha nem a körzeti erdészeti hivatalról van szó. Ez a szerv a bejelentés alapján a nyilvántartásba vétel napjával törli azt a nyilvántartásából.

A korábbi előírások szerint alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező közösség tagja vagy tagjai, amelyet a 26. § (3) bekezdésének a) pontja szerint bejegyeztek a nyilvántartásba, és akik egyrészt résztvevői egy bíróság vagy közigazgatási szerv előtti, közös ingatlant érintő, 2013. április 30-ig megindított eljárásnak, felesleges késedelem nélkül bejelentik az eljárást lefolytató szervnek, hogy nevükben a választmány jár el. Az írásbeli küldemények ezen eljárásban történő kézbesítése céljából bejelentik a bíróságnak vagy a közigazgatási szervnek a választmány tagjainak címét is. Ha a bíróságnak vagy a közigazgatási szervnek az eljárás résztvevőinek kell kézbesítenie az írásbeli küldeményeket, elegendő, ha azokat a választmány tagjainak a címükre kézbesíti; ez nem érvényes, ha az eljárás résztvevőjének az eljárás során személyesen kell valamit végrehajtania. A választmány tagjai, akiknek a bíróság vagy a közigazgatási szerv írásbeli küldeményét kézbesítették, kötelesek azok tartalmáról a közösség tagjait a szokásos módon tájékoztatni. Az első mondat szerinti eljárásokban hozott határozatokban elegendő résztvevőként a közösséget a nevével megjelölni, és feltüntetni a közösség tagjai nevében eljáró választmányi tagok megjelölését.

Ha a közbirtokosság nem teljesíti az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét, a közbirtokossági szerződés érvényét veszti, és a közbirtokosság megszűnik. A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságot a nyilvántartásba „felszámolás alatt” toldattal jegyzi be, és a közbirtokosság csak a megszűnésére irányuló cselekményeket végezheti. A közbirtokosság köteles 2014. október 1-jéig végelszámolót kinevezni, és a körzeti erdészeti hivatallal közölni annak utó- és családi nevét, valamint az állandó lakcímét. Ha a közbirtokosság e kötelezettségének nem tesz eleget, a körzeti erdészeti hivatal végelszámolóként a nyilvántartásban bejegyzett statutáris szervét vagy a statutáris szerv tagjai közül az elsőt, vagy ha a statutáris szerv nem ismert, azt a személyt jegyzi be, aki a közbirtokosság nevében az államigazgatási szervek előtt eljárt.

Ha a korábbi előírások szerint alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező közbirtokosság nem teljesíti a (6) bekezdés szerinti kötelezettségét, megszűnik.

A megszűnt közbirtokosság tagjai sorába tartozó társtulajdonosok tulajdonában lévő közös ingatlannal való rendelkezésre a 8. és 11. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A közbirtokosság alapításáról szóló eddigi szerződések e törvény értelmében közbirtokossági szerződésnek minősülnek.

A körzeti erdészeti hivatal a közbirtokosságokról szóló, a 23. § szerinti adatokat 2013. augusztus 31-ig megküldi az alapnak.

A jogi személyiséggel nem rendelkező közbirtokosságból létrejött közbirtokosságra a nyilvántartásba vétel napjával csak azok a jogok és kötelezettségek szállnak át, amelyek a közös ingatlanon fennálló részesedések egyes tulajdonosainál annak kezelésével összefüggésben keletkeztek.

A jogi személyiséggel nem rendelkező közbirtokosság által a korábbi törvény szerint képzett, erdőnevelési tevékenységre szolgáló tartalék maradványa e törvény értelmében a közbirtokosság tartalékának minősül a tulajdonosok által a közbirtokosságba befektetett és erdőnevelési tevékenységre, valamint erdővédelemre szánt pénzeszközök összegében.

A közbirtokosság nyilvántartásba vétele és az adatváltozás nyilvántartásba vétele iránti, 2013. május 1-je előtt megkezdett és le nem zárt eljárásokat e törvény szerint kell befejezni.

Az a közbirtokosság, amelynek elnevezése megegyezik egy korábban létrejött másik közbirtokosság elnevezésével, köteles 2019. június 30-ig megváltoztatni az elnevezését.

A közbirtokosság köteles a közbirtokossági szerződést vagy az alapszabályt 2019. június 30-ig e törvénnyel összhangba hozni, és a 25. § szerinti bejelentést megtenni a járási hivatalnál.

A 2018. június 30-ig megszűnt közbirtokosság 2018. augusztus 31-ig köteles biztosítani a mezőgazdasági földterületről7) való gondoskodást, vagy erdőgazdálkodót8) kijelölni.

Ha a közgyűlés 2018. június 30-ig szövetkezetté, gazdasági társasággá vagy más jogi személlyé történő jogforma-változásról döntött, a jogforma-változást a korábbi törvény szerint kell befejezni. A közbirtokosság köteles a közgyűlés jogforma-változásról szóló határozatát 2018. augusztus 31-ig bejelenteni a járási hivatalnak; ez nem érvényes, ha a közbirtokosság e tényről a korábbi törvény szerint adatváltozás nyilvántartásba vételére irányuló indítványt nyújtott be. Az a jogi személy, amelyre a közbirtokosság átalakult, köteles a jogforma-változást a jogforma-változás napjától számított 30 napon belül bejelenteni a járási hivatalnak.

Ha a közbirtokosság 2018. június 30-ig szövetkezetté, gazdasági társasággá vagy más jogi személlyé alakult át, az a jogi személy, amelyre a közbirtokosság átalakult, köteles a jogforma-változást 2018. augusztus 31-ig bejelenteni a járási hivatalnak.

A közbirtokosság (4) bekezdés szerinti bejelentésére a 25. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A jogi személy (4) és (5) bekezdés szerinti bejelentése tartalmazza

Az alap és a közbirtokosság között 2018. június 30-ig megkötött bérleti szerződés, amelynek tárgya közös ingatlan vagy közösen kezelt ingatlan, érvényben marad a bérletre megállapított időtartam lejártáig, vagy a bérlet minimális időtartamának lejártáig, vagy annak külön jogszabály39) szerinti felmondással történő megszüntetéséig, vagy annak külön jogszabály40) szerinti megszüntetéséig, vagy ha nem következik be más, a bérleti szerződés megszűnését okozó tény.

A közös ingatlan leválasztott részén lévő, az alap által kezelt részesedések tulajdonosának vagy jogutódjának arra a jogára, hogy az alapnál érvényesítse a közös ingatlan leválasztott részén lévő részesedések 2018. június 30-ig történt eladásából származó bevétel kiadására vonatkozó jogát, a 2018. június 30-ig hatályos előírás vonatkozik.

A közbirtokosság 13. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti szervei a 2018. június 30-ig hatályos előírás szerint fejezik be megbízatási időszakukat.

A közbirtokosság nyilvántartásba vétele iránti eljárást és az adatváltozás nyilvántartásba vétele iránti eljárást, amely 2018. június 30-ig megkezdődött és jogerősen nem fejeződött be, a 2018. június 30-ig hatályos előírás szerint kell befejezni.

A 28. § (1) bekezdése szerinti bírság kiszabására irányuló eljárás nem indítható meg, ha a 2018. június 30-ig hatályos előírás szerinti határidő, amely hat hónap attól a naptól számítva, amikor a járási hivatal a kötelességszegésről tudomást szerzett, 2018. június 30-ig letelt.

Ha a COVID-19 veszélyes fertőző emberi betegség terjedésével összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet,41) vészhelyzet42) vagy kivételes állapot43) miatt a mozgás és a tartózkodás szabadsága vagy a békés gyülekezés joga korlátozott, a közgyűlés határozata nem szükséges azokhoz a cselekményekhez, amelyekhez a közbirtokossági szerződés, az alapszabály vagy a közgyűlés határozata szerint szükséges lenne, ha azok elvégzésének elmulasztása az általánosan kötelező érvényű jogszabályokban megállapított határidők elmulasztásával vagy a kötelezettség elmulasztása miatti szankció kiszabásával fenyegetne; ez nem vonatkozik azokra a cselekményekre, amelyek elvégzésének határidejét külön jogszabály44) meghosszabbítja.

Az (1) bekezdés szerinti cselekményekre a választmány, beleértve a 16. § (7) bekezdése szerinti választmányt is, jogosult.

Ha a közbirtokosságnak nincs választmánya, az (1) bekezdés szerinti cselekményekre és a 16. § (7) bekezdése szerinti cselekményekre a COVID-19 veszélyes fertőző emberi betegség terjedésével összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet, vészhelyzet vagy kivételes állapot idején a felügyelőbizottság, beleértve a 17. § (6) bekezdése szerinti felügyelőbizottságot is, jogosult.

A választmány és a felügyelőbizottság köteles az (1) és (3) bekezdés szerinti cselekményekről a közbirtokosság tagjait a közgyűlés legközelebbi ülésén tájékoztatni.

A járási hivatal nem indítja meg vagy leállítja a 28. § (1) bekezdése d) pontjának második vagy harmadik alpontja szerinti bírság kiszabására irányuló eljárást, ha a közbirtokosság

A közbirtokosság köteles 2023. január 31-ig bejelenteni a járási hivatalnak a 23. § (1) bekezdése e) pontjának első alpontja és f) pontja szerinti személyi számokra vonatkozó adatokat.

Az (1) bekezdés szerint bejelentett személyi számra vonatkozó adat nyilvántartásba vétele díjmentes.

Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a földközösségekről szóló 181/1995. Tt. sz. törvénye a 217/2004. Tt. sz. törvény és az 549/2004. Tt. sz. törvény módosításainak szövegezésében.

Ez a törvény 2013. május 1-jén lép hatályba, kivéve a 28. és 29. §-t, amelyek 2013. október 1-jén lépnek hatályba.