Skočiť na hlavný obsah
9/2009 Z. z.
Vyhláška, ktorou sa vykonáva zákon o cestnej premávke

Podrobnosti zákona

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Typ zákona:
Predchádzajúca verzia -
Aktuálna verzia 01.12.2024 - 31.08.2026

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Typ zákona:
Vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, ktorou sa vykonáva zákon o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov
 
9
9
VYHLÁŠKA
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának
Ministerstva vnútra Slovenskej republiky
HIRDETMÉNYE,
z 20. decembra 2008,
Kelt: 2008. december 20.
ktorou sa vykonáva zákon o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov
amely a közúti közlekedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény végrehajtásáról rendelkezik
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“) podľa § 77 ods. 8, § 85, § 91 ods. 16, § 92 ods. 12, § 94 ods. 8, § 101 ods. 8, § 123 ods. 18, § 125 ods. 4, § 128 ods. 4 a § 133 ods. 3 zákona č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov (ďalej len „zákon“) a po dohode s Ministerstvom zdravotníctva Slovenskej republiky podľa § 86 ods. 6, § 87 ods. 10, § 88 ods. 9, § 89 ods. 4, § 91 ods. 11 a 12 a § 91a ods. 8 zákona ustanovuje:
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: belügyminisztérium) a közúti közlekedésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/2009. Tt. számú törvény (a továbbiakban: törvény) 77. § (8) bekezdése, 85. §-a, 91. § (16) bekezdése, 92. § (12) bekezdése, 94. § (8) bekezdése, 101. § (8) bekezdése, 123. § (18) bekezdése, 125. § (4) bekezdése, 128. § (4) bekezdése és 133. § (3) bekezdése alapján, valamint a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumával egyetértésben a törvény 86. § (6) bekezdése, 87. § (10) bekezdése, 88. § (9) bekezdése, 89. § (4) bekezdése, 91. § (11) és (12) bekezdése és 91a. § (8) bekezdése alapján a következőket állapítja meg:
Skúšky z odbornej spôsobilosti (k § 77 ods. 8 a § 85 zákona)
Szakmai alkalmassági vizsgák (a törvény 77. § (8) bekezdéséhez és 85. §-ához)
§ 15
Organizácia vykonávania skúšok z odbornej spôsobilosti
(1)
Žiadateľa o vykonanie skúšky z odbornej spôsobilosti (ďalej len „žiadateľ o vykonanie skúšky“) prihlasuje autoškola podaním vyplnenej prihlášky na skúšku z odbornej spôsobilosti (ďalej len „prihláška“). Spolu s prihláškou sa vždy predkladá úplne a správne vyplnená žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia každého žiadateľa o vykonanie skúšky uvedeného v zozname prihlásených žiadateľov o vykonanie skúšky.
(2)
Prihlášku podľa odseku 1 predkladá osobne prevádzkovateľ autoškoly alebo ním poverený zástupca autoškoly v dvoch výtlačkoch.
(3)
K žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia sa prikladajú tieto doklady, ak sa orgánu Policajného zboru nezaslali prostredníctvom elektronickej služby podľa § 108 ods. 6 zákona alebo prostredníctvom jednotného informačného systému v cestnej doprave:
a)
doklad o zdravotnej spôsobilosti, ak uplynula platnosť potvrdenia o výsledku lekárskej prehliadky v žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo ak je toto potvrdenie nesprávne vyplnené,
b)
doklad o psychickej spôsobilosti, ak tak ustanovuje zákon,
c)
osvedčenie o absolvovaní vodičského kurzu, ak zákon neustanovuje inak,
d)
osvedčenie o absolvovaní osobitného výcviku podľa § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona, ak ide o osobu, ktorá absolvovala takýto osobitný výcvik,
e)
potvrdenie o splnení podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. q), § 78 ods. 5 alebo ods. 6 zákona, ak ide o takú osobu,
f)
potvrdenie o ukončení kurzu základnej kvalifikácie podľa § 78 ods. 7 alebo ods. 8 zákona, ak ide o osobu, ktorá ukončila takýto kurz základnej kvalifikácie.
(4)
Doklady podľa odseku 3 sa prikladajú k žiadosti, len ak ide o osobitnú skúšku, skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia alebo o rozhodovanie o udelení vodičského oprávnenia na základe absolvovania osobitného výcviku.
(5)
Príslušný orgán Policajného zboru pred určením termínu a miesta vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti preverí úplnosť a správnosť vyplnenia žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia vrátane úplnosti a správnosti vypísania dokladov a tlačív, ktorými žiadateľ o vykonanie skúšky preukazuje splnenie ustanovených podmienok. Ak žiadateľ o vykonanie skúšky uvedie v žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia, že študuje na území Slovenskej republiky aspoň šesť mesiacov, orgán Policajného zboru preverí splnenie tejto podmienky v informačnom systéme verejnej správy, pričom výsledok preverenia uvedie v mennom zozname žiadateľov o vykonanie skúšky prihlásených na skúšku z odbornej spôsobilosti.
(6)
Príslušný orgán Policajného zboru určí termín a miesto vykonania skúšky, len ak je žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia vrátane priložených dokladov a tlačív vyplnená úplne a správne. Inak žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia spolu s priloženými dokladmi a tlačivami bezodkladne vráti, čo prevádzkovateľ autoškoly alebo ním poverený zástupca potvrdí v prihláške svojím podpisom a odtlačkom pečiatky autoškoly.
(7)
Príslušný orgán Policajného zboru môže určiť termín vykonania jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti v rôznych termínoch, pričom pre každý takto určený termín sa musí dodržať lehota podľa § 80 ods. 2 zákona.
(8)
Príslušný orgán Policajného zboru termín a miesto vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti uvedie v prihláške. Prevádzkovateľ autoškoly alebo ním poverený zástupca autoškoly potvrdí v prihláške svojím podpisom a odtlačkom pečiatky autoškoly, že bol s určeným termínom a miestom vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti oboznámený.
(9)
Autoškola s určeným termínom a miestom vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti bezodkladne oboznámi tých žiadateľov o vykonanie skúšky, ktorí predložili správne a úplne vyplnenú žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia, ustanovené doklady a tlačivá.
(10)
Žiadateľ o vykonanie skúšky môže vykonať skúšku najskôr v deň dovŕšenia veku predpísaného na udelenie vodičského oprávnenia a vedenie motorového vozidla príslušnej skupiny.
(11)
Ustanovenia odsekov 1 až 3, 5 a 8 sa primerane vzťahujú aj na rozhodovanie o udelení vodičského oprávnenia žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia, ktorý absolvoval osobitný výcvik v autoškole podľa § 76 ods. 7 alebo § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona, pričom žiadateľ podáva čestné vyhlásenie podľa § 77 ods. 4 písm. h) zákona v deň udelenia vodičského oprávnenia.
(12)
Žiadateľ o vykonanie osobitnej skúšky podľa § 76 ods. 7, § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona vykoná len skúšku z vedenia motorových vozidiel.
(13)
Vzor prihlášky na skúšku z odbornej spôsobilosti je uvedený v prílohe č. 2. Vzor prihlášky na osobitnú skúšku je uvedený v prílohe č. 2a. Súčasťou uvedených prihlášok je menný zoznam žiadateľov o udelenie vodičského oprávnenia prihlásených na skúšku z odbornej spôsobilosti alebo na osobitnú skúšku, ktorý je uvedený na druhej strane príslušnej prihlášky. Vzor žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia je uvedený v prílohe č. 2b. Žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia je vyhotovená obojstranne na jednom liste formátu A4.
15. §
A szakmai alkalmassági vizsgák lebonyolításának megszervezése
(1)
A szakmai alkalmassági vizsgára jelentkezőt (a továbbiakban: vizsgára jelentkező) az autósiskola jelenti be a szakmai alkalmassági vizsgára való kitöltött jelentkezési lap (a továbbiakban: jelentkezési lap) benyújtásával. A jelentkezési lappal együtt minden esetben be kell nyújtani a vizsgára jelentkezettek névsorában feltüntetett minden egyes vizsgára jelentkező hiánytalanul és helyesen kitöltött, vezetői engedély kiadására irányuló kérelmét.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti jelentkezési lapot az autósiskola üzemeltetője vagy az általa megbízott képviselője személyesen, két példányban nyújtja be.
(3)
A vezetői engedély kiadására irányuló kérelemhez a következő okmányokat kell csatolni, amennyiben azokat a Rendőr-főkapitányság illetékes szervének nem küldték meg a törvény 108. § (6) bekezdése szerinti elektronikus szolgáltatás útján vagy a közúti közlekedés egységes információs rendszerén keresztül:
a)
az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolás, ha a vezetői engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége lejárt, vagy ha ez az igazolás helytelenül van kitöltve,
b)
a pszichikai alkalmasságról szóló igazolás, ha a törvény így rendelkezik,
c)
a gépjárművezetői tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás, ha a törvény másként nem rendelkezik,
d)
a törvény 76. § (7) bekezdése, 78. § (2) bekezdésének c) pontja vagy (3) bekezdésének c) pontja szerinti különleges képzés elvégzéséről szóló igazolás, ha olyan személyről van szó, aki ilyen különleges képzésen vett részt,
e)
a törvény 77. § (1) bekezdésének q) pontja, 78. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti feltétel teljesítéséről szóló igazolás, ha ilyen személyről van szó,
f)
a törvény 78. § (7) vagy (8) bekezdése szerinti alapképzési tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás, ha olyan személyről van szó, aki ilyen alapképzési tanfolyamot végzett.
(4)
A (3) bekezdés szerinti okmányokat csak akkor kell a kérelemhez csatolni, ha különleges vizsgáról, a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges szakmai alkalmassági vizsgáról vagy a különleges képzés elvégzése alapján a vezetői engedély kiadásáról szóló döntésről van szó.
(5)
A Rendőr-főkapitányság illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga időpontjának és helyszínének meghatározása előtt ellenőrzi a vezetői engedély kiadására irányuló kérelem hiánytalan és helyes kitöltését, beleértve azon okmányok és nyomtatványok hiánytalan és helyes kitöltését is, amelyekkel a vizsgára jelentkező az előírt feltételek teljesítését igazolja. Ha a vizsgára jelentkező a vezetői engedély kiadására irányuló kérelemben feltünteti, hogy legalább hat hónapja a Szlovák Köztársaság területén folytat tanulmányokat, a Rendőr-főkapitányság szerve ellenőrzi e feltétel teljesülését a közigazgatási információs rendszerben, és az ellenőrzés eredményét feltünteti a szakmai alkalmassági vizsgára jelentkezett vizsgázók névsorában.
(6)
A Rendőr-főkapitányság illetékes szerve csak akkor határozza meg a vizsga időpontját és helyszínét, ha a vezetői engedély kiadására irányuló kérelem a csatolt okmányokkal és nyomtatványokkal együtt hiánytalanul és helyesen van kitöltve. Ellenkező esetben a vezetői engedély kiadására irányuló kérelmet a csatolt okmányokkal és nyomtatványokkal együtt felesleges késedelem nélkül visszaküldi, amit az autósiskola üzemeltetője vagy az általa megbízott képviselő a jelentkezési lapon aláírásával és az autósiskola pecsétjével igazol.
(7)
A Rendőr-főkapitányság illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga egyes részeit különböző időpontokra tűzheti ki, azonban minden így kitűzött időpont esetében be kell tartani a törvény 80. § (2) bekezdése szerinti határidőt.
(8)
A Rendőr-főkapitányság illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga időpontját és helyszínét feltünteti a jelentkezési lapon. Az autósiskola üzemeltetője vagy az általa megbízott képviselő a jelentkezési lapon aláírásával és az autósiskola pecsétjével igazolja, hogy a szakmai alkalmassági vizsga kitűzött időpontjáról és helyszínéről tájékoztatást kapott.
(9)
Az autósiskola a szakmai alkalmassági vizsga kitűzött időpontjáról és helyszínéről felesleges késedelem nélkül tájékoztatja azokat a vizsgára jelentkezőket, akik helyesen és hiánytalanul kitöltött, vezetői engedély kiadására irányuló kérelmet, valamint az előírt okmányokat és nyomtatványokat nyújtották be.
(10)
A vizsgára jelentkező leghamarább a vezetői engedély megszerzéséhez és az adott kategóriájú gépjármű vezetéséhez előírt életkor betöltésének napján tehet vizsgát.
(11)
Az (1)–(3), (5) és (8) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók a vezetői engedély kiadásáról szóló döntéshozatalra is azon vezetői engedélyt kérelmező esetében, aki a törvény 76. § (7) bekezdése vagy 78. § (2) bekezdésének c) pontja vagy (3) bekezdésének c) pontja szerinti különleges képzésen vett részt autósiskolában, miközben a kérelmező a törvény 77. § (4) bekezdésének h) pontja szerinti becsületbeli nyilatkozatot a vezetői engedély kiadásának napján teszi meg.
(12)
A törvény 76. § (7) bekezdése, 78. § (2) bekezdésének c) pontja vagy (3) bekezdésének c) pontja szerinti különleges vizsgára jelentkező csak gépjárművezetési vizsgát tesz.
(13)
A szakmai alkalmassági vizsgára való jelentkezési lap mintája a 2. számú mellékletben található. A különleges vizsgára való jelentkezési lap mintája a 2a. számú mellékletben található. Az említett jelentkezési lapok részét képezi a szakmai alkalmassági vizsgára vagy különleges vizsgára jelentkezett, vezetői engedélyt kérelmezők névjegyzéke, amely a vonatkozó jelentkezési lap hátoldalán található. A vezetői engedély kiadására irányuló kérelem mintája a 2b. számú mellékletben található. A vezetői engedély kiadására irányuló kérelem egy A4-es formátumú lap mindkét oldalára van nyomtatva.
§ 16
(1)
Skúška z odbornej spôsobilosti a každá jej časť sa hodnotí klasifikačným stupňom prospel alebo neprospel. Ak je žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia hodnotený z niektorej časti skúšky z odbornej spôsobilosti klasifikačným stupňom neprospel, skúška z odbornej spôsobilosti je hodnotená klasifikačným stupňom neprospel. Celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti a každej jej časti skúšobný komisár zapíše do príslušnej časti záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti.
(2)
Doklady podľa § 15 ods. 3 skúšobný komisár označí odtlačkom pečiatky, uvedie dátum a miesto vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti a údaje potvrdí svojím podpisom.
(3)
Pred začatím skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľ o vykonanie skúšky preukáže svoju totožnosť skúšobnému komisárovi, dôveryhodne preukáže, že má na území Slovenskej republiky zvyčajné bydlisko a vyhlási, že spĺňa podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. m) až r) zákona. Ako dôkaz o splnení podmienky podľa § 77 ods. 1 písm. c) zákona možno pripustiť aj čestné vyhlásenie, pričom splnenie podmienky, že žiadateľ o vykonanie skúšky študuje na území Slovenskej republiky aspoň šesť mesiacov, skúšobný komisár preverí v informačnom systéme verejnej správy.
(4)
Skúška z odbornej spôsobilosti sa vykonáva v poradí
a)
teoretická skúška a
b)
skúška z vedenia motorových vozidiel.
(5)
Ak je žiadateľ o vykonanie skúšky hodnotený z teoretickej skúšky klasifikačným stupňom neprospel, nesmie pokračovať v skúške z odbornej spôsobilosti, a to až do času, kým nebude z teoretickej skúšky hodnotený klasifikačným stupňom prospel.
(6)
Ak žiadateľ o vykonanie skúšky počas skúšky použije písomnosti alebo iné pomôcky bez predchádzajúceho súhlasu skúšobného komisára alebo svojím správaním inak narúša riadne vykonanie skúšky z odbornej spôsobilosti, skúšobný komisár skúšku skončí a žiadateľa o vykonanie skúšky zo skúšky vylúči. Dôvod vylúčenia sa zapíše do záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti. Žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý bol zo skúšky z odbornej spôsobilosti vylúčený, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel.
(7)
Skúšobný komisár po skončení skúšky z odbornej spôsobilosti oboznámi žiadateľa o vykonanie skúšky s jej celkovým hodnotením, ako aj s hodnotením jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti najneskôr v deň skončenia skúšky z odbornej spôsobilosti; ak je žiadateľ o vykonanie skúšky hodnotený klasifikačným stupňom prospel, skúšobný komisár mu najneskôr v deň skončenia skúšky z odbornej spôsobilosti vydá osvedčenie o udelení vodičského oprávnenia. Skúšobný komisár s celkovým hodnotením skúšky z odbornej spôsobilosti oboznámi aj autoškolu. Vzor záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti je uvedený v prílohe č. 2c. Záznam o zisťovaní odbornej spôsobilosti je vyhotovený obojstranne na jednom liste formátu A4. Vzor osvedčenia o udelení vodičského oprávnenia je uvedený v prílohe č. 2d.
16. §
(1)
A szakmai alkalmassági vizsga és annak minden része „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel értékelendő. Ha a vezetői engedélyt kérelmező a szakmai alkalmassági vizsga valamely részéből „nem felelt meg” minősítést kap, a szakmai alkalmassági vizsga „nem felelt meg” minősítést kap. A szakmai alkalmassági vizsga és minden részének összesített értékelését a vizsgabiztos bejegyzi a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyv megfelelő részébe.
(2)
A 15. § (3) bekezdése szerinti okmányokat a vizsgabiztos pecsétlenyomattal látja el, feltünteti a szakmai alkalmassági vizsga dátumát és helyszínét, és az adatokat aláírásával igazolja.
(3)
A szakmai alkalmassági vizsga megkezdése előtt a vizsgára jelentkező igazolja személyazonosságát a vizsgabiztos előtt, hitelt érdemlően igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye a Szlovák Köztársaság területén van, és kijelenti, hogy teljesíti a törvény 77. § (1) bekezdésének m)–r) pontja szerinti feltételeket. A törvény 77. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltétel teljesítésének bizonyítékaként becsületbeli nyilatkozat is elfogadható, miközben annak a feltételnek a teljesülését, hogy a vizsgára jelentkező legalább hat hónapja a Szlovák Köztársaság területén folytat tanulmányokat, a vizsgabiztos ellenőrzi a közigazgatási információs rendszerben.
(4)
A szakmai alkalmassági vizsga a következő sorrendben zajlik:
a)
elméleti vizsga és
b)
gépjárművezetési vizsga.
(5)
Ha a vizsgára jelentkező az elméleti vizsgán „nem felelt meg” minősítést kap, nem folytathatja a szakmai alkalmassági vizsgát, egészen addig, amíg az elméleti vizsgán „megfelelt” minősítést nem szerez.
(6)
Ha a vizsgára jelentkező a vizsga során a vizsgabiztos előzetes hozzájárulása nélkül írásos anyagokat vagy más segédeszközöket használ, vagy magatartásával más módon zavarja a szakmai alkalmassági vizsga rendes lefolyását, a vizsgabiztos a vizsgát befejezi, és a vizsgára jelentkezőt kizárja a vizsgából. A kizárás okát be kell jegyezni a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyvbe. A szakmai alkalmassági vizsgáról kizárt vizsgára jelentkező „nem felelt meg” minősítést kap.
(7)
A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga befejezése után, legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga befejezésének napján tájékoztatja a vizsgára jelentkezőt a vizsga összesített értékeléséről, valamint a szakmai alkalmassági vizsga egyes részeinek értékeléséről; ha a vizsgára jelentkező „megfelelt” minősítést kap, a vizsgabiztos legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga befejezésének napján kiadja neki a vezetői engedély megszerzéséről szóló igazolást. A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga összesített értékeléséről az autósiskolát is tájékoztatja. A szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyv mintája a 2c. számú mellékletben található. A szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyv egy A4-es formátumú lap mindkét oldalára van nyomtatva. A vezetői engedély megszerzéséről szóló igazolás mintája a 2d. számú mellékletben található.
§ 17
(1)
Ak je žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia hodnotený z niektorej časti skúšky z odbornej spôsobilosti klasifikačným stupňom neprospel, môže skúšku z odbornej spôsobilosti opakovať, pričom každá opakovaná skúška sa môže vykonať najskôr po piatich pracovných dňoch odo dňa vykonania neúspešnej skúšky. Opakovaná skúška sa vykonáva len z tej časti skúšky, z ktorej žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia neprospel ak táto vyhláška neustanovuje inak.
(2)
Žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia môže vykonať najviac tri opakované skúšky z odbornej spôsobilosti. Ak neprospeje do šiestich mesiacov odo dňa určeného termínu prvej skúšky z odbornej spôsobilosti alebo v určenom termíne skúšku z odbornej spôsobilosti vôbec nevykoná, žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia môže byť na skúšku z odbornej spôsobilosti opätovne prihlásený len po absolvovaní vodičského kurzu.
(3)
Opakovanú skúšku z odbornej spôsobilosti možno vykonať len v mieste, kde žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia vykonal prvú neúspešnú skúšku z odbornej spôsobilosti.
(4)
Ak žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia preukáže, že sa nemohol na skúške z odbornej spôsobilosti zúčastniť v lehote podľa odseku 2 zo závažných dôvodov, možno túto lehotu predĺžiť najviac o tri mesiace. Lehotu podľa odseku 2 možno predĺžiť len na základe písomnej žiadosti podanej najneskôr v deň uplynutia tejto lehoty na príslušnom orgáne Policajného zboru. Predĺžená lehota začína plynúť dňom uplynutia lehoty podľa odseku 2.
(5)
Ak žiadateľ o udelenie vodičského oprávnenia, ktorý sa nezúčastnil skúšky z odbornej spôsobilosti v určenom termíne, najneskôr v deň vykonania nasledujúcej skúšky z odbornej spôsobilosti nepreukáže závažné dôvody, pre ktoré sa nezúčastnil tejto predchádzajúcej skúšky, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel.
17. §
(1)
Ha a vezetői engedélyt kérelmező a szakmai alkalmassági vizsga valamely részéből „nem felelt meg” minősítést kap, megismételheti a szakmai alkalmassági vizsgát, miközben minden pótvizsgára leghamarább a sikertelen vizsga napjától számított öt munkanap elteltével kerülhet sor. A pótvizsga csak a vizsga azon részéből tehető, amelyből a vezetői engedélyt kérelmező nem felelt meg, hacsak e rendelet másként nem rendelkezik.
(2)
A vezetői engedélyt kérelmező legfeljebb három szakmai alkalmassági pótvizsgát tehet. Ha az első szakmai alkalmassági vizsga kitűzött időpontjától számított hat hónapon belül nem felel meg, vagy a kitűzött időpontban egyáltalán nem teszi le a szakmai alkalmassági vizsgát, a vezetői engedélyt kérelmező csak a gépjárművezetői tanfolyam elvégzése után jelentkezhet újra szakmai alkalmassági vizsgára.
(3)
A szakmai alkalmassági pótvizsgát csak azon a helyen lehet letenni, ahol a vezetői engedélyt kérelmező az első sikertelen szakmai alkalmassági vizsgát tette.
(4)
Ha a vezetői engedélyt kérelmező igazolja, hogy a (2) bekezdés szerinti határidőn belül komoly okokból nem tudott részt venni a szakmai alkalmassági vizsgán, ez a határidő legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. A (2) bekezdés szerinti határidő csak írásbeli kérelem alapján hosszabbítható meg, amelyet legkésőbb e határidő lejártának napján kell benyújtani a Rendőr-főkapitányság illetékes szervénél. A meghosszabbított határidő a (2) bekezdés szerinti határidő lejártának napjával kezdődik.
(5)
Ha a vezetői engedélyt kérelmező, aki a kitűzött időpontban nem vett részt a szakmai alkalmassági vizsgán, legkésőbb a következő szakmai alkalmassági vizsga napján nem igazolja azokat a komoly okokat, amelyek miatt nem vett részt ezen az előző vizsgán, „nem felelt meg” minősítést kap.
§ 17a
Odstúpenie zo skúšky z odbornej spôsobilosti a prerušenie skúšky z odbornej spôsobilosti
(1)
Ak po začatí skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľ o vykonanie skúšky od skúšky z odbornej spôsobilosti odstúpi alebo skúšobný komisár skúšku z odbornej spôsobilosti preruší z iných dôvodov, skúšobný komisár do záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti v časti celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti zapíše odstúpenie od skúšky z odbornej spôsobilosti alebo prerušenie skúšky z odbornej spôsobilosti.
(2)
Ak žiadateľ o vykonanie skúšky pred odstúpením od skúšky z odbornej spôsobilosti alebo pred prerušením skúšky z odbornej spôsobilosti vykonal niektorú časť skúšky z odbornej spôsobilosti a vykonaná časť bola hodnotená klasifikačným stupňom prospel, jej hodnotenie sa zohľadňuje a táto časť skúšky z odbornej spôsobilosti sa pri pokračovaní skúšky z odbornej spôsobilosti nevykoná.
(3)
Orgán Policajného zboru v prípadoch podľa odseku 1 alebo odseku 2 po dohode s autoškolou určí nový termín skúšky z odbornej spôsobilosti, pričom skúška z odbornej spôsobilosti v novom termíne sa nepovažuje za opakovanú skúšku podľa § 17, ak
a)
žiadateľ o vykonanie skúšky najneskôr v deň vykonania skúšky z odbornej spôsobilosti v určenom novom termíne preukáže závažné dôvody, pre ktoré od skúšky z odbornej spôsobilosti odstúpil, alebo
b)
ide o prerušenie skúšky z odbornej spôsobilosti.
(4)
Skúšobný komisár zapíše dôvod odstúpenia alebo prerušenia do záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti v časti celkové hodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti v ten deň, keď závažný dôvod na odstúpenie akceptoval, alebo v deň, keď došlo k prerušeniu skúšky z odbornej spôsobilosti.
(5)
Ak žiadateľ o vykonanie skúšky preukáže závažné dôvody, pre ktoré od skúšky z odbornej spôsobilosti odstúpil, môže sa lehota podľa § 17 ods. 2 predĺžiť podľa § 17 ods. 4. Lehotu podľa § 17 ods. 2 možno predĺžiť len na základe písomnej žiadosti podanej najneskôr v deň uplynutia tejto lehoty na príslušnom orgáne Policajného zboru. Predĺžená lehota začína plynúť dňom uplynutia lehoty podľa § 17 ods. 2.
(6)
Ak skúšku z odbornej spôsobilosti preruší skúšobný komisár, lehota podľa § 17 ods. 2 sa predlžuje o jeden mesiac, pričom predĺžená lehota začína plynúť dňom uplynutia lehoty podľa § 17 ods. 2.
17.a §
Visszalépés a szakmai alkalmassági vizsgától és a szakmai alkalmassági vizsga megszakítása
(1)
Ha a szakmai alkalmassági vizsga megkezdése után a vizsgára jelentkező visszalép a szakmai alkalmassági vizsgától, vagy a vizsgabiztos más okból megszakítja a szakmai alkalmassági vizsgát, a vizsgabiztos a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek a szakmai alkalmassági vizsga összesített értékelésére vonatkozó részébe bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépést vagy a szakmai alkalmassági vizsga megszakítását.
(2)
Ha a vizsgára jelentkező a szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépés vagy a szakmai alkalmassági vizsga megszakítása előtt letette a szakmai alkalmassági vizsga valamely részét, és a letett rész „megfelelt” minősítést kapott, annak értékelését figyelembe kell venni, és a szakmai alkalmassági vizsga ezen részét a szakmai alkalmassági vizsga folytatásakor nem kell letenni.
(3)
A Rendőr-főkapitányság szerve az (1) vagy (2) bekezdés szerinti esetekben az autósiskolával egyetértésben új időpontot tűz ki a szakmai alkalmassági vizsgára, miközben az új időpontban tartott szakmai alkalmassági vizsga nem minősül a 17. § szerinti pótvizsgának, ha
a)
a vizsgára jelentkező legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga kitűzött új időpontjának napján igazolja azokat a komoly okokat, amelyek miatt visszalépett a szakmai alkalmassági vizsgától, vagy
b)
a szakmai alkalmassági vizsga megszakításáról van szó.
(4)
A vizsgabiztos a visszalépés vagy a megszakítás okát a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyvbe, a szakmai alkalmassági vizsga összesített értékelése részbe jegyzi be azon a napon, amelyen a visszalépés súlyos okát elfogadta, vagy azon a napon, amelyen a szakmai alkalmassági vizsga megszakítására sor került.
(5)
Ha a vizsgára jelentkező igazolja azokat a súlyos okokat, amelyek miatt a szakmai alkalmassági vizsgától visszalépett, a 17. § (2) bekezdése szerinti határidő a 17. § (4) bekezdése szerint meghosszabbítható. A 17. § (2) bekezdése szerinti határidő csak a Rendőri Testület illetékes szervénél legkésőbb e határidő lejártának napján benyújtott írásbeli kérelem alapján hosszabbítható meg. A meghosszabbított határidő a 17. § (2) bekezdése szerinti határidő lejártának napjával kezdődik.
(6)
Ha a szakmai alkalmassági vizsgát a vizsgabiztos szakítja meg, a 17. § (2) bekezdése szerinti határidő egy hónappal meghosszabbodik, miközben a meghosszabbított határidő a 17. § (2) bekezdése szerinti határidő lejártának napjával kezdődik.
§ 18
Teoretická skúška
(1)
Teoretická skúška sa vykonáva elektronicky skúšobným testom.
(2)
Skúšobný komisár pred začatím teoretickej skúšky poučí žiadateľa o vykonanie skúšky o spôsobe vykonania teoretickej skúšky.
(3)
Teoretická skúška trvá 30 minút.
(4)
Skúšobný test obsahuje 40 náhodne vybraných otázok, z toho
a)
8 otázok preverujúcich ovládanie pravidiel cestnej premávky iných, ako sú uvedené v písmenách b) až d) a g),
b)
2 otázky preverujúce ovládanie pravidiel o prednosti v jazde alebo o rýchlostných obmedzeniach,
c)
8 otázok preverujúcich vedomosti o dopravných značkách a dopravných zariadeniach,
d)
4 otázky preverujúce schopnosť riešiť situácie v cestnej premávke,
e)
1 otázku preverujúcu ovládanie pravidiel správania sa v prípade dopravnej nehody,
f)
3 otázky preverujúce vedomosti o teórii vedenia vozidla,
g)
2 otázky preverujúce ovládanie predpisov o dokladoch požadovaných pri vedení vozidla v cestnej premávke,
h)
2 otázky preverujúce ovládanie predpisov o podmienkach prevádzky vozidiel v cestnej premávke,
i)
8 otázok preverujúcich vedomosti o zásadách bezpečnej jazdy,
j)
2 otázky preverujúce vedomosti o konštrukcii vozidiel a ich údržbe.
(5)
Skúšobný test na skupiny C1, C1E, C a CE obsahuje jednu otázku o bezpečnostných faktoroch pri preprave nákladu. Táto otázka v skúšobnom teste nahrádza jednu otázku podľa odseku 4 písm. i) a preveruje vedomosti
a)
o umiestnení a upevnení nákladu,
b)
o rôznych druhoch nákladu,
c)
o nakladaní a vykladaní nákladu,
d)
o použití nakladacieho zariadenia.
(6)
Skúšobný test na skupiny D1, D1E, D a DE obsahuje jednu otázku o zodpovednosti vodiča pri preprave cestujúcich. Táto otázka v skúšobnom teste nahrádza jednu otázku podľa odseku 4 písm. i).
(7)
Skúšobný test na skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE obsahuje jednu otázku o organizácii času v doprave.1a) Táto otázka v skúšobnom teste nahrádza jednu otázku podľa odseku 4 písm. g).
(8)
Pri skúšobnom teste na skupiny AM, A1, A2 a A je obsahom otázok podľa odseku 4 písm. j) preverenie vedomostí
a)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v riadení,
b)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v odpružení,
c)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v brzdovom systéme,
d)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch vo výfukovom systéme,
e)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch v svietidlách a svetlometoch vozidla, smerových svietidlách, spätných zrkadlách a odrazových sklách,
f)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch na pneumatikách a o bezpečnostných zásadách výmeny kolies,
g)
o rozpoznaní a odstraňovaní porúch vo zvukových výstražných zariadeniach,
h)
o kontrole a dopĺňaní pohonných látok a motorového oleja, chladiacej kvapaliny a podobne,
i)
o kontrole a odstraňovaní porúch reťazí.
(9)
Pri skúšobnom teste na skupiny B1, B a BE je obsahom otázok podľa odseku 4 písm. j) preverenie vedomostí podľa odseku 8 písm. a) až h) a preverenie vedomostí o rozpoznaní a odstraňovaní porúch
a)
na čelnom skle a stieračoch,
b)
na bezpečnostných pásoch.
(10)
Pri skúšobnom teste na skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE a T je obsahom otázok podľa odseku 4 písm. j) preverenie vedomostí podľa odseku 9 a preverenie vedomostí
a)
o konštrukcii a princípe fungovania spaľovacích motorov,
b)
o konštrukcii a princípe fungovania mazacieho systému,
c)
o konštrukcii a princípe fungovania chladiaceho systému,
d)
o konštrukcii a princípe fungovania palivového systému,
e)
o konštrukcii a princípe fungovania elektrického systému,
f)
o konštrukcii a princípe fungovania brzdového systému, druhoch a používaní brzdového systému s antiblokovacím systémom,
g)
o konštrukcii a princípe fungovania zapaľovania,
h)
o konštrukcii a princípe fungovania spojky a prevodovky,
i)
o konštrukcii, starostlivosti a správnom používaní pneumatík,
j)
o kontrole tesnosti vzduchovej brzdovej sústavy, tlakomera, zásobníkov vzduchu,
k)
o spôsobe ovládania spojky, brzdového systému a zaraďovania prevodových stupňov,
l)
o povinnej výbave vozidla,
m)
o zariadení na pripojenie prípojného vozidla a jeho kontrole, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny CE a DE,
n)
o rozpoznaní a odstraňovaní ostatných porúch s ohľadom na požiadavky hospodárnej premávky motorových vozidiel a prípojných vozidiel a s ohľadom na životné prostredie,
o)
o ovládaní korby, pomocných dverí, núdzových východov, zariadení prvej pomoci, hasiacich prístrojov a iných bezpečnostných zariadení,
p)
o dokladoch vozidiel a prepravných dokladoch požadovaných pri preprave,
q)
o používaní záznamového zariadenia.3)
(11)
Ku každej otázke skúšobného testu sú priradené tri odpovede, z ktorých je len jedna správna.
(12)
Súčasťou každej otázky skúšobného testu je vyjadrenie jej bodovej hodnoty.
(13)
Jednotlivé otázky sa hodnotia jedným bodom, dvoma, tromi alebo štyrmi bodmi. Jedným bodom sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. g), h) a j). Dvoma bodmi sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. c), e) a f). Tromi bodmi sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. a), b) a i). Štyrmi bodmi sa hodnotí otázka podľa odseku 4 písm. d).
(14)
Žiadateľ o vykonanie skúšky je hodnotený klasifikačným stupňom prospel, ak z celkového súčtu 100 bodov zo skúšobného testu dosiahne najmenej 90 bodov.
(15)
Hodnotenie teoretickej skúšky skúšobný komisár označí odtlačkom pečiatky a potvrdí svojím podpisom v príslušnej časti záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti.
(16)
Skúšobný test je v slovenskom jazyku, v anglickom jazyku a v maďarskom jazyku.
18. §
Elméleti vizsga
(1)
Az elméleti vizsga elektronikusan, vizsgateszt formájában történik.
(2)
A vizsgabiztos az elméleti vizsga megkezdése előtt kioktatja a vizsgára jelentkezőt az elméleti vizsga elvégzésének módjáról.
(3)
Az elméleti vizsga 30 percig tart.
(4)
A vizsgateszt 40 véletlenszerűen kiválasztott kérdést tartalmaz, ebből
a)
8 kérdés a b)–d) és g) pontban foglaltakon kívüli közúti közlekedési szabályok ismeretének ellenőrzésére,
b)
2 kérdés az elsőbbségadásra vagy a sebességkorlátozásokra vonatkozó szabályok ismeretének ellenőrzésére,
c)
8 kérdés a közúti jelzőtáblákra és a közúti berendezésekre vonatkozó ismeretek ellenőrzésére,
d)
4 kérdés a közúti közlekedési helyzetek megoldására való képesség ellenőrzésére,
e)
1 kérdés a közlekedési baleset esetén követendő magatartási szabályok ismeretének ellenőrzésére,
f)
3 kérdés a járművezetés elméletére vonatkozó ismeretek ellenőrzésére,
g)
2 kérdés a közúti közlekedésben való járművezetés során megkövetelt okmányokra vonatkozó előírások ismeretének ellenőrzésére,
h)
2 kérdés a járművek közúti közlekedésben való üzemeltetésének feltételeire vonatkozó előírások ismeretének ellenőrzésére,
I.
8 kérdés a biztonságos vezetés alapelveire vonatkozó ismeretek ellenőrzésére,
j)
2 kérdés a járművek szerkezetére és karbantartására vonatkozó ismeretek ellenőrzésére.
(5)
A C1, C1E, C és CE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt egy kérdést tartalmaz az áruszállítás biztonsági tényezőiről. Ez a kérdés a vizsgatesztben a (4) bekezdés i) pontja szerinti egy kérdést helyettesít, és az alábbi ismereteket ellenőrzi:
a)
a rakomány elhelyezése és rögzítése,
b)
a különböző rakományfajták,
c)
a rakomány fel- és lerakodása,
d)
a rakodóberendezés használata.
(6)
A D1, D1E, D és DE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt egy kérdést tartalmaz a járművezető személyszállítás során viselt felelősségéről. Ez a kérdés a vizsgatesztben a (4) bekezdés i) pontja szerinti egy kérdést helyettesít.
(7)
A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt egy kérdést tartalmaz a közlekedésben töltött idő megszervezéséről.1a) Ez a kérdés a vizsgatesztben a (4) bekezdés g) pontja szerinti egy kérdést helyettesít.
(8)
Az AM, A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetében a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések tartalma az alábbi ismeretek ellenőrzése:
a)
a kormányberendezés meghibásodásainak felismerése és elhárítása,
b)
a felfüggesztés meghibásodásainak felismerése és elhárítása,
c)
a fékrendszer meghibásodásainak felismerése és elhárítása,
d)
a kipufogórendszer meghibásodásainak felismerése és elhárítása,
e)
a jármű lámpáinak és fényszóróinak, irányjelzőinek, visszapillantó tükreinek és fényvisszaverőinek meghibásodásainak felismerése és elhárítása,
f)
a gumiabroncsok meghibásodásainak felismerése és elhárítása, valamint a kerékcsere biztonsági alapelvei,
g)
a hangjelző berendezések meghibásodásainak felismerése és elhárítása,
h)
az üzemanyag, a motorolaj, a hűtőfolyadék és hasonlók ellenőrzése és utántöltése,
i)
a láncok ellenőrzése és meghibásodásainak elhárítása.
(9)
A B1, B és BE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetében a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések tartalma a (8) bekezdés a)–h) pontja szerinti ismeretek ellenőrzése, valamint az alábbi meghibásodások felismerésére és elhárítására vonatkozó ismeretek ellenőrzése:
a)
a szélvédőn és az ablaktörlőkön,
b)
a biztonsági öveken.
(10)
A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetében a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések tartalma a (9) bekezdés szerinti ismeretek ellenőrzése, valamint az alábbi ismeretek ellenőrzése:
a)
a belső égésű motorok szerkezete és működési elve,
b)
a kenőrendszer szerkezete és működési elve,
c)
a hűtőrendszer szerkezete és működési elve,
d)
az üzemanyag-ellátó rendszer szerkezete és működési elve,
e)
az elektromos rendszer szerkezete és működési elve,
f)
a fékrendszer szerkezete és működési elve, a blokkolásgátló rendszerrel ellátott fékrendszer típusai és használata,
g)
a gyújtás szerkezete és működési elve,
h)
a tengelykapcsoló és a sebességváltó szerkezete és működési elve,
i)
a gumiabroncsok szerkezete, gondozása és helyes használata,
j)
a légfékrendszer tömítettségének, a nyomásmérőnek, a légtartályoknak az ellenőrzése,
k)
a tengelykapcsoló, a fékrendszer kezelésének és a sebességfokozatok kapcsolásának módja,
l)
a jármű kötelező felszerelése,
m)
a pótkocsi csatlakoztatására szolgáló berendezés és annak ellenőrzése, ha a vizsgára jelentkező a CE és DE kategóriákra kéri a vizsgát,
n)
az egyéb meghibásodások felismerése és elhárítása a gépjárművek és pótkocsik gazdaságos üzemeltetésének követelményeire és a környezetvédelemre tekintettel,
o)
a rakfelület, a kisegítő ajtók, a vészkijáratok, az elsősegélynyújtó felszerelések, a tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági berendezések kezelése,
p)
a szállítás során megkövetelt járműokmányok és fuvarokmányok,
q)
a menetíró készülék használata.3)
(11)
A vizsgateszt minden kérdéséhez három válasz tartozik, amelyek közül csak egy helyes.
(12)
A vizsgateszt minden kérdésének része a pontértékének feltüntetése.
(13)
Az egyes kérdések egy, kettő, három vagy négy ponttal értékelendők. Egy ponttal értékelendő a (4) bekezdés g), h) és j) pontja szerinti kérdés. Két ponttal értékelendő a (4) bekezdés c), e) és f) pontja szerinti kérdés. Három ponttal értékelendő a (4) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti kérdés. Négy ponttal értékelendő a (4) bekezdés d) pontja szerinti kérdés.
(14)
A vizsgára jelentkező „megfelelt” minősítési fokozatot kap, ha a vizsgateszt összesen 100 pontjából legalább 90 pontot elér.
(15)
Az elméleti vizsga értékelését a vizsgabiztos bélyegzőlenyomattal jelöli meg, és aláírásával hitelesíti a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyv megfelelő részében.
(16)
A vizsgateszt szlovák, angol és magyar nyelven áll rendelkezésre.
§ 19
Osobitné ustanovenia k teoretickej skúške
(1)
Čas ustanovený na vykonanie teoretickej skúšky sa predlžuje o 50 %, ak žiadateľ o vykonanie skúšky má preukázanú dyslexiu potvrdením vydaným centrom špeciálno-pedagogického poradenstva alebo centrom pedagogicko-psychologického poradenstva a prevencie.
(2)
Potvrdenie podľa odseku 1 nemá obmedzenú platnosť a žiadateľ o vykonanie skúšky ho predloží skúšobnému komisárovi pred vykonaním teoretickej skúšky. Skúšobný komisár založí kópiu potvrdenia k žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia.
19. §
Különös rendelkezések az elméleti vizsgához
(1)
Az elméleti vizsga elvégzésére megállapított idő 50%-kal meghosszabbodik, ha a vizsgára jelentkező speciális pedagógiai tanácsadó központ vagy pedagógiai-pszichológiai tanácsadó és prevenciós központ által kiállított igazolással bizonyított diszlexiában szenved.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti igazolás érvényessége nem korlátozott, és a vizsgára jelentkező az elméleti vizsga elvégzése előtt bemutatja azt a vizsgabiztosnak. A vizsgabiztos az igazolás másolatát a vezetői engedély iránti kérelemhez csatolja.
Skúška z vedenia motorových vozidiel
Gépjárművezetési vizsga
§ 20
(1)
Skúška z vedenia motorových vozidiel je rozdelená na dve časti, pričom
a)
prvá časť skúšky z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva na autocvičisku alebo na inej vhodnej ploche s vylúčením cestnej premávky,
b)
druhá časť skúšky z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva v podmienkach cestnej premávky vrátane mestskej premávky.
(2)
Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny AM, A1, A2 a A podľa odseku 1 písm. a) sa preveruje
a)
na úseku prípravy a technickej kontroly vozidla vzhľadom na bezpečnosť cestnej premávky najmä schopnosť
1.
vykonať kontrolu stavu pneumatík, bŕzd, riadenia, spínača núdzového zastavenia, ak je ním vozidlo vybavené, reťazí, hladiny motorového oleja, funkčnosti osvetlenia vozidla a zvukového výstražného zariadenia,
2.
správne použiť ochrannú výbavu, ako sú rukavice, obuv, odev a ochranná prilba,
b)
na úseku vedenia motorového vozidla najmä schopnosť
1.
zdvihnúť vozidlo z podpery a tlačiť ho bez použitia motora, zaparkovať vozidlo a zdvihnúť ho na podperu alebo oprieť o podperu; za podperu sa považuje aj stojan alebo iné zariadenie, ktoré slúži na stabilizovanie motocykla počas zastavenia, státia alebo parkovania,
2.
počas jazdy otočiť vozidlo do protismeru, udržiavať rovnováhu pri rôznej rýchlosti jazdy vrátane jazdy pri malej rýchlosti a rozličných dopravných situáciách, ako aj pri prevážaní spolujazdca,
3.
ovládať vozidlo pri malej rýchlosti do 15 km ● h-1 tak, že žiadateľ o vykonanie skúšky vykoná aspoň dva úkony vrátane slalomovej jazdy, pri ktorých musí použiť spojku v spojení s brzdou, pričom musí zachovať rovnováhu, smer pohľadu a polohu na motocykli, ako aj polohu nôh na nožných opierkach,
4.
ovládať vozidlo pri vyššej rýchlosti od 10 km ● h-1 tak, že žiadateľ o vykonanie skúšky vykoná aspoň dva úkony, z ktorých jeden vykonáva pri zaradenom druhom alebo treťom prevodovom stupni pri rýchlosti aspoň 30 km ● h-1 a druhý pri obchádzaní prekážky pri minimálnej rýchlosti 50 km ● h-1, pričom musí zachovať rovnováhu, smer pohľadu a polohu na motocykli, správnu techniku riadenia a správnu techniku zaraďovania prevodových stupňov; minimálna rýchlosť 50 km ● h-1 sa nevzťahuje na skúšku z vedenia motorových vozidiel skupiny AM,
5.
použiť brzdu tak, že žiadateľ o vykonanie skúšky vykoná aspoň dva úkony, z ktorých jeden je náhle použitie brzdy v rýchlosti aspoň 50 km ● h-1, pričom musí zachovať rovnováhu, smer pohľadu a polohu na motocykli; minimálna rýchlosť 50 km ● h-1 sa nevzťahuje na skúšku z vedenia motorových vozidiel skupiny AM.
(3)
Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny A1, A2 a A podľa odseku 1 písm. b) sa preveruje schopnosť dodržiavať pravidlá cestnej premávky, najmä
a)
zaradiť sa do jazdného pruhu z miesta mimo cesty, pohnúť sa zo statickej polohy v jazdnom pruhu na rovine a v stúpaní, odbočiť na miesto mimo cesty,
b)
zachovať smer jazdy, vyhnúť sa vozidlu idúcemu v protismere alebo chodcovi aj v obmedzenom priestore,
c)
viesť vozidlo v zákrute,
d)
prejsť križovatkou,
e)
zmeniť smer jazdy vľavo a vpravo a schopnosť zmeniť jazdný pruh,
f)
zaradiť sa do jazdného pruhu na diaľnici alebo rýchlostnej ceste, ak to trasa jazdy umožňuje, a schopnosť opustiť diaľnicu alebo rýchlostnú cestu, pričom pri týchto úkonoch sa použije pripájací a odbočovací jazdný pruh,
g)
vykonať predchádzanie a obchádzanie,
h)
viesť vozidlo po kruhovom objazde, cez železničné priecestie, priechod pre chodcov, popri zastávke električiek alebo popri zastávke autobusov, v stúpaní, v klesaní, v tuneli, ak to trasa jazdy umožňuje,
i)
bezpečne vystúpiť z vozidla.
(4)
Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny B1, B a BE podľa odseku 1 písm. a) sa preveruje
a)
na úseku prípravy a technickej kontroly vozidla vzhľadom na bezpečnosť cestnej premávky najmä schopnosť
1.
upraviť sedadlo, opierku hlavy, ak je ňou vozidlo vybavené, a spätné zrkadlá do správnej polohy a zabezpečiť potrebný výhľad z vozidla z miesta vodiča,
2.
skontrolovať funkčnosť a nastavenie bezpečnostných pásov alebo iných zadržiavacích zariadení, ak je nimi vozidlo vybavené,
3.
skontrolovať uzatvorenie dverí,
4.
vykonať kontrolu stavu pneumatík, bŕzd, riadenia, hladiny motorového oleja, chladiacej kvapaliny a kvapaliny do ostrekovačov a kontrolu funkčnosti osvetlenia vozidla a zvukového výstražného zariadenia,
5.
skontrolovať bezpečnostné faktory týkajúce sa nákladu vozidla, ako je bezpečné uloženie nákladu a zabezpečenie nákladu pred neoprávneným použitím, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny BE,
6.
skontrolovať spájací mechanizmus, funkčnosť elektrického spojenia s prípojným vozidlom a bŕzd prípojného vozidla, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny BE,
b)
na úseku vedenia motorového vozidla najmä schopnosť
1.
zvládnuť slalomovú jazdu smerom dopredu bez zaradenia spätného chodu,
2.
cúvať priamo, cúvať v zákrute a cúvať so zatáčaním vľavo a vpravo za roh na určené miesto pri zachovaní určeného smeru v priestore simulujúcom jazdný pruh,
3.
otočiť vozidlo do protismeru s použitím prevodového stupňa vpred a spätného chodu,
4.
zaparkovať vozidlo a opustiť parkovacie miesto (pozdĺžne, šikmé alebo kolmé státie k vodiacej čiare) jazdou dopredu alebo dozadu, na rovine, pri stúpaní alebo klesaní,
5.
zastaviť vozidlo s presnosťou zastavenia na určenom mieste,
6.
pripojiť a odpojiť alebo odpojiť a opätovne pripojiť prípojné vozidlo, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny BE, pričom pred pripojením prípojného vozidla nesmú stáť vozidlá v rade za sebou.
(5)
Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny B1, B a BE podľa odseku 1 písm. b) sa preveruje schopnosť vykonať úkony a preukázať správanie podľa odseku 3.
(6)
Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE a T podľa odseku 1 písm. a) sa preveruje
a)
na úseku prípravy a technickej kontroly vozidla vzhľadom na bezpečnosť cestnej premávky najmä schopnosť
1.
upraviť sedadlo, opierku hlavy, ak je ňou vozidlo vybavené, a spätné zrkadlá do správnej polohy a zabezpečiť potrebný výhľad z vozidla z miesta vodiča,
2.
skontrolovať funkčnosť a nastavenie bezpečnostných pásov alebo iných zadržiavacích zariadení, ak je nimi vozidlo vybavené,
3.
vykonať kontrolu stavu pneumatík, bŕzd, riadenia, hladiny motorového oleja, chladiacej kvapaliny a kvapaliny do ostrekovačov a kontrolu funkčnosti osvetlenia vozidla a zvukového výstražného zariadenia,
4.
vykonať kontrolu brzdových a riadiacich systémov s posilňovačom, vykonať kontrolu stavu kolies, matíc na upevnenie kolies, blatníkov, čelného skla, okien a stieračov,
5.
vykonať kontrolu prístrojového panela vrátane ustanoveného záznamového zariadenia3) v prípade žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
6.
používať ustanovené záznamové zariadenie, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE,
7.
vykonať kontrolu tlaku vzduchu, kontrolu zásobníkov vzduchu a pruženia,
8.
skontrolovať bezpečnostné faktory týkajúce sa nákladu vozidla, ako je bezpečné uloženie nákladu a zabezpečenie vozidla a nákladu pred neoprávneným použitím, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE a T,
9.
skontrolovať spájací mechanizmus, funkčnosť elektrického spojenia s prípojným vozidlom a bŕzd prípojného vozidla, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1E, CE, D1E, DE a T,
10.
používať špeciálne bezpečnostné prvky vozidla, zariadenia prvej pomoci, hasiace prístroje a iné bezpečnostné zariadenia, napríklad núdzové východy, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny D1, D1E, D a DE,
b)
na úseku vedenia motorového vozidla najmä schopnosť
1.
cúvať priamo, cúvať v zákrute a cúvať so zatáčaním vľavo a vpravo za roh na určené miesto pri zachovaní určeného smeru v priestore simulujúcom jazdný pruh,
2.
otočiť vozidlo do protismeru s použitím prevodového stupňa vpred a spätného chodu,
3.
zaparkovať vozidlo a opustiť parkovacie miesto (pozdĺžneho, šikmého alebo kolmého státia k vodiacej čiare) jazdou dopredu alebo dozadu, na rovine, pri stúpaní alebo klesaní,
4.
zaparkovať vozidlo pri nakladacej rampe, plošine alebo podobnom zariadení z dôvodu nakladania alebo vykladania nákladu, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1, C1E, C, CE a T,
5.
pripojiť a odpojiť alebo odpojiť a opätovne pripojiť prípojné vozidlo, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny C1E, CE, D1E, DE a T, pričom pred pripojením prípojného vozidla nesmú stáť vozidlá v rade za sebou,
6.
zaparkovať vozidlo tak, aby cestujúci mohli bezpečne vystúpiť z autobusu alebo nastúpiť do autobusu, ak ide o žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny D1, D1E, D a DE.
(7)
Pri vykonávaní skúšky z vedenia motorových vozidiel skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE a T podľa odseku 1 písm. b) sa preveruje schopnosť vykonať úkony a preukázať správanie podľa odseku 3.
(8)
Preverovanie schopností podľa odseku 2 písm. b), odseku 4 písm. b) prvého bodu až piateho bodu alebo odseku 6 písm. b) prvého bodu až štvrtého bodu a šiesteho bodu trvá najviac
a)
10 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny AM, A1, A2, A, B1, B, C1, C, D1, D a T,
b)
15 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky ostatných skupín, ktoré nie sú uvedené v písmene a).
(9)
Skúška z vedenia motorových vozidiel podľa odseku 1 písm. b) trvá najmenej
a)
25 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky skupiny A1, A2, A, B1, B, BE a T,
b)
45 minút u žiadateľa o vykonanie skúšky ostatných skupín, ktoré nie sú uvedené v písmene a).
(10)
Vyhodnotenie skúšky z vedenia motorových vozidiel podľa odseku 1 písm. b) a oboznámenie žiadateľa s hodnotením skúšky nie je zahrnuté v časových limitoch podľa odseku 9.
(11)
Pri približovaní sa k prípojnému vozidlu pri pripájaní prípojného vozidla podľa odseku 6 písm. b) piateho bodu môže žiadateľovi asistovať inštruktor, pričom úkony súvisiace s pripojením prípojného vozidla k motorovému vozidlu vykoná žiadateľ.
(12)
Ak je žiadateľ o vykonanie skúšky nepočujúci alebo nemý, skúšku z vedenia motorových vozidiel možno vykonať pomocou tlmočenia do posunkovej reči,2) ak to umožňuje vybavenie vozidla a ak sa tým neohrozí bezpečnosť cestnej premávky.
20. §
(1)
A gépjárművezetési vizsga két részre oszlik, miközben
a)
a gépjárművezetési vizsga első részére járművezető-gyakorló pályán vagy más, a közúti forgalom kizárásával kialakított, megfelelő területen kerül sor,
b)
a gépjárművezetési vizsga második részére közúti forgalmi körülmények között, beleértve a városi forgalmat is, kerül sor.
(2)
Az AM, A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó gépjárművezetési vizsga (1) bekezdés a) pontja szerinti elvégzése során az alábbiakat ellenőrzik:
a)
a jármű felkészítése és műszaki ellenőrzése terén, a közúti közlekedés biztonságára tekintettel, különösen az alábbi képességeket:
1.
a gumiabroncsok, a fékek, a kormányberendezés, a vészleállító kapcsoló (ha a jármű fel van szerelve vele), a láncok állapotának, a motorolajszintnek, a jármű világításának és a hangjelző berendezés működőképességének ellenőrzése,
2.
a védőfelszerelés, mint a kesztyű, lábbeli, ruházat és védősisak helyes használata,
b)
a gépjárművezetés terén különösen az alábbi képességeket:
1.
a járművet a támaszról leemelni és a motor használata nélkül tolni, a járművet leparkolni és támaszra emelni vagy támasznak nekitámasztani; támasznak minősül a kitámasztó vagy más olyan berendezés is, amely a motorkerékpár megállás, várakozás vagy parkolás közbeni stabilizálására szolgál,
2.
menet közben a járművet az ellenkező irányba fordítani, különböző sebességgel, beleértve az alacsony sebességgel való haladást is, és különböző közlekedési helyzetekben, valamint utas szállítása közben az egyensúlyt megtartani,
3.
a járművet alacsony, legfeljebb 15 km ● h-1 sebességgel úgy kezelni, hogy a vizsgára jelentkező legalább két manővert hajt végre, beleértve a szlalomozást is, amelyek során a tengelykapcsolót a fékkel együtt kell használnia, miközben meg kell tartania az egyensúlyát, a tekintetének irányát és a testhelyzetét a motorkerékpáron, valamint a lábainak helyzetét a lábtartókon,
4.
a járművet nagyobb, 10 km ● h-1 sebességtől kezdve úgy kezelni, hogy a vizsgára jelentkező legalább két manővert hajt végre, amelyek közül az egyiket második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km ● h-1 sebességgel, a másikat pedig egy akadály kikerülésekor, legalább 50 km ● h-1 sebességgel hajtja végre, miközben meg kell tartania az egyensúlyát, a tekintetének irányát és a testhelyzetét a motorkerékpáron, a helyes kormányzástechnikát és a helyes sebességváltási technikát; a legalább 50 km ● h-1 sebesség nem vonatkozik az AM kategóriás gépjárművezetési vizsgára,
5.
a féket úgy használni, hogy a vizsgára jelentkező legalább két manővert hajt végre, amelyek közül az egyik vészfékezés legalább 50 km ● h-1 sebességnél, miközben meg kell tartania az egyensúlyát, a tekintetének irányát és a testhelyzetét a motorkerékpáron; a legalább 50 km ● h-1 sebesség nem vonatkozik az AM kategóriás gépjárművezetési vizsgára.
(3)
Az A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó gépjárművezetési vizsga (1) bekezdés b) pontja szerinti elvégzése során a közúti közlekedési szabályok betartására való képességet ellenőrzik, különösen az alábbiakat:
a)
besorolás a forgalmi sávba úton kívüli helyről, elindulás álló helyzetből a forgalmi sávban sík úton és emelkedőn, lekanyarodás úton kívüli helyre,
b)
a menetirány megtartása, a szembejövő jármű vagy gyalogos kikerülése szűk helyen is,
c)
a jármű vezetése kanyarban,
d)
áthaladás kereszteződésen,
e)
a menetirány megváltoztatása balra és jobbra, valamint a forgalmi sáv váltására való képesség,
f)
besorolás az autópálya vagy autóút forgalmi sávjába, ha az útvonal ezt lehetővé teszi, valamint az autópálya vagy autóút elhagyására való képesség, miközben e manőverek során a gyorsító- és lassítósávot kell használni,
g)
előzés és kikerülés végrehajtása,
h)
a jármű vezetése körforgalomban, vasúti átjárón, gyalogos-átkelőhelyen, villamos- vagy autóbusz-megálló mellett, emelkedőn, lejtőn, alagútban, ha az útvonal ezt lehetővé teszi,
i)
biztonságos kiszállás a járműből.
(4)
A B1, B és BE kategóriákra vonatkozó gépjárművezetési vizsga (1) bekezdés a) pontja szerinti elvégzése során az alábbiakat ellenőrzik:
a)
a jármű felkészítése és műszaki ellenőrzése terén, a közúti közlekedés biztonságára tekintettel, különösen az alábbi képességeket:
1.
az ülés, a fejtámla (ha a jármű fel van szerelve vele) és a visszapillantó tükrök helyes beállítása, valamint a vezetőülésből a szükséges kilátás biztosítása,
2.
a biztonsági övek vagy más biztonsági visszatartó rendszerek működőképességének és beállításának ellenőrzése, ha a jármű fel van szerelve velük,
3.
az ajtók zártságának ellenőrzése,
4.
a gumiabroncsok, a fékek, a kormányberendezés állapotának, a motorolajszintnek, a hűtőfolyadék- és az ablakmosófolyadék-szintnek az ellenőrzése, valamint a jármű világításának és a hangjelző berendezés működőképességének ellenőrzése,
5.
a jármű rakományára vonatkozó biztonsági tényezők ellenőrzése, mint például a rakomány biztonságos elhelyezése és illetéktelen használat elleni biztosítása, ha a vizsgára jelentkező a BE kategóriára kéri a vizsgát.
6.
a kapcsolószerkezet, a pótkocsival való elektromos csatlakozás működőképességének és a pótkocsi fékjeinek ellenőrzése, ha a BE kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó,
b)
a gépjárművezetés terén különösen a képességet
1.
előremenetben végzett szlalomozás végrehajtása hátrameneti sebességfokozat használata nélkül,
2.
egyenesen tolatás, kanyarban tolatás, valamint balra és jobbra kanyarodva sarok mögé tolatás egy kijelölt helyre, a kijelölt irány tartása mellett egy forgalmi sávot szimuláló területen,
3.
a jármű megfordítása az ellenkező irányba előremeneti és hátrameneti sebességfokozat használatával,
4.
a járművel való parkolás és a parkolóhely elhagyása (a terelővonalhoz képest párhuzamos, ferde vagy merőleges parkolás) előre- vagy hátramenetben, sík terepen, emelkedőn vagy lejtőn,
5.
a jármű pontos megállítása egy kijelölt helyen,
6.
a pótkocsi fel- és lekapcsolása, vagy le- és újracsatlakoztatása, ha a BE kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó, miközben a pótkocsi felkapcsolása előtt a járművek nem állhatnak egymás mögött sorban.
(5)
A B1, B és BE kategóriás gépjárművezetési vizsga (1) bekezdés b) pontja szerinti végrehajtása során a (3) bekezdés szerinti műveletek elvégzésére és magatartás tanúsítására való képességet ellenőrzik.
(6)
A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T kategóriás gépjárművezetési vizsga (1) bekezdés a) pontja szerinti végrehajtása során ellenőrzik
a)
a jármű előkészítése és műszaki ellenőrzése terén a közúti közlekedés biztonságára tekintettel különösen a képességet
1.
az ülés, a fejtámla – ha a jármű fel van szerelve vele – és a visszapillantó tükrök helyes pozícióba állítására, valamint a járműből a vezetőülésből való szükséges kilátás biztosítására,
2.
a biztonsági övek vagy más visszatartó rendszerek működőképességének és beállításának ellenőrzésére, ha a jármű fel van szerelve velük,
3.
a gumiabroncsok, fékek, kormányberendezés állapotának, a motorolaj, a hűtőfolyadék és az ablakmosó folyadék szintjének, valamint a jármű világítása és a hangjelző berendezés működőképességének ellenőrzésére,
4.
a szervóval ellátott fék- és kormányrendszerek ellenőrzésére, a kerekek, a kerékanyák, a sárvédők, a szélvédő, az ablakok és az ablaktörlők állapotának ellenőrzésére,
5.
a műszerfal ellenőrzésére, beleértve az előírt menetíró készüléket3) a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriás vizsgára jelentkező esetében,
6.
az előírt menetíró készülék használatára, ha a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó,
7.
a légnyomás, a légtartályok és a felfüggesztés ellenőrzésére,
8.
a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzésére, mint például a rakomány biztonságos elhelyezése, valamint a jármű és a rakomány illetéktelen használat elleni biztosítása, ha a C1, C1E, C, CE és T kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó,
9.
a kapcsolószerkezet, a pótkocsival való elektromos csatlakozás működőképességének és a pótkocsi fékjeinek ellenőrzésére, ha a C1E, CE, D1E, DE és T kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó,
10.
a jármű speciális biztonsági elemeinek, az elsősegélynyújtó felszereléseknek, a tűzoltó készülékeknek és más biztonsági berendezéseknek, például a vészkijáratoknak a használatára, ha a D1, D1E, D és DE kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó,
b)
a gépjárművezetés terén különösen a képességet
1.
egyenesen tolatás, kanyarban tolatás, valamint balra és jobbra kanyarodva sarok mögé tolatás egy kijelölt helyre, a kijelölt irány tartása mellett egy forgalmi sávot szimuláló területen,
2.
a jármű megfordítása az ellenkező irányba előremeneti és hátrameneti sebességfokozat használatával,
3.
a járművel való parkolás és a parkolóhely elhagyása (a terelővonalhoz képest párhuzamos, ferde vagy merőleges parkolás) előre- vagy hátramenetben, sík terepen, emelkedőn vagy lejtőn,
4.
a járművel való parkolás rakodórámpánál, emelvényen vagy hasonló berendezésnél rakomány be- vagy kirakodása céljából, ha a C1, C1E, C, CE és T kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó,
5.
a pótkocsi fel- és lekapcsolása, vagy le- és újracsatlakoztatása, ha a C1E, CE, D1E, DE és T kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó, miközben a pótkocsi felkapcsolása előtt a járművek nem állhatnak egymás mögött sorban,
6.
a járművel való olyan parkolás, hogy az utasok biztonságosan ki- vagy beszállhassanak az autóbuszba, ha a D1, D1E, D és DE kategóriás vizsgára jelentkezőről van szó.
(7)
A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T kategóriás gépjárművezetési vizsga (1) bekezdés b) pontja szerinti végrehajtása során a (3) bekezdés szerinti műveletek elvégzésére és magatartás tanúsítására való képességet ellenőrzik.
(8)
A (2) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés b) pontjának első–ötödik pontja vagy a (6) bekezdés b) pontjának első–negyedik és hatodik pontja szerinti képességek ellenőrzése legfeljebb
a)
10 percig tart az AM, A1, A2, A, B1, B, C1, C, D1, D és T kategóriás vizsgára jelentkező esetében,
b)
15 percig tart az a) pontban fel nem tüntetett egyéb kategóriákba tartozó vizsgára jelentkező esetében.
(9)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gépjárművezetési vizsga legalább
a)
25 percig tart az A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriás vizsgára jelentkező esetében,
b)
45 percig tart az a) pontban fel nem tüntetett egyéb kategóriákba tartozó vizsgára jelentkező esetében.
(10)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gépjárművezetési vizsga kiértékelése és a vizsgázó tájékoztatása a vizsga értékeléséről nem tartozik bele a (9) bekezdés szerinti időkeretbe.
(11)
A (6) bekezdés b) pontjának ötödik pontja szerinti pótkocsi felkapcsolásakor a pótkocsihoz való közeledés során a vizsgázónak segíthet az oktató, miközben a pótkocsi gépjárműhöz való csatlakoztatásával kapcsolatos műveleteket a vizsgázó végzi el.
(12)
Ha a vizsgára jelentkező siket vagy néma, a gépjárművezetési vizsga jelnyelvi tolmácsolás segítségével is elvégezhető,2) ha a jármű felszereltsége ezt lehetővé teszi, és ha ez nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát.
§ 21
(1)
Pri skúške z vedenia motorového vozidla sa hodnotí, či žiadateľ preukáže schopnosti a bezpečné a správne zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 v závislosti od skupiny vodičského oprávnenia. Počas skúšky podľa § 20 ods. 1 písm. b) sa vždy hodnotí, či žiadateľ o vykonanie skúšky
a)
sleduje situáciu v cestnej premávke, najmä pokyny policajta a iných osôb oprávnených riadiť cestnú premávku, svetelné signály, dopravné značky a dopravné zariadenia,
b)
dbá na bezpečnosť cestujúcich vo vozidle a bezpečnosť iných účastníkov cestnej premávky,
c)
berie do úvahy vplyv otáčok motora, radenia prevodových stupňov, zrýchľovania a brzdenia na spotrebu paliva a emisií a či vedie motorové vozidlo skupiny B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE tak, aby sa znížila spotreba paliva a emisie počas zvyšovania a znižovania rýchlosti, pri jazde do kopca a z kopca, ak je to potrebné a možné, aj ručným radením prevodových stupňov,
d)
dodržiava pravidlá cestnej premávky,
e)
je počas jazdy schopný včas, správne a bez zásahu inštruktora alebo skúšobného komisára reagovať na situáciu v cestnej premávke,
f)
preukáže predvídavosť vo vzťahu ku konaniu iných účastníkov cestnej premávky,
g)
zohľadňuje stav cesty, poveternostné podmienky, výkon, rozmery, hmotnosť vozidla a iné okolnosti, ktoré s vedením vozidla súvisia.
(2)
Ak pri skúške z vedenia motorových vozidiel žiadateľ o vykonanie skúšky porušil pravidlá cestnej premávky závažným spôsobom alebo tak, že vážne ohrozil alebo mohol ohroziť bezpečnosť cestnej premávky, alebo ak nastala situácia, keď pri vedení motorového vozidla musel zasiahnuť inštruktor alebo skúšobný komisár, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel a skúšobný komisár skúšku skončí.
(3)
Žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý nepreukázal schopnosti a bezpečné a správne zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 v závislosti od skupiny vodičského oprávnenia a správanie podľa odseku 1, je hodnotený klasifikačným stupňom neprospel.
(4)
Skúška z vedenia motorových vozidiel sa vždy začína časťou skúšky podľa § 20 ods. 1 písm. a). Ak je žiadateľ hodnotený klasifikačným stupňom neprospel, v skúške nepokračuje a celá skúška z vedenia motorových vozidiel sa hodnotí klasifikačným stupňom neprospel.
(5)
Ak bol žiadateľ o vykonanie skúšky v druhej časti skúšky z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) hodnotený klasifikačným stupňom neprospel, celá skúška z vedenia motorových vozidiel sa hodnotí klasifikačným stupňom neprospel. Predmetom opakovanej skúšky z vedenia motorových vozidiel je v takom prípade len časť skúšky podľa § 20 ods. 1 písm. b).
(6)
Hodnotenie jednotlivých častí skúšky z vedenia motorových vozidiel a celkové hodnotenie skúšky z vedenia motorových vozidiel skúšobný komisár zaznamená do príslušnej časti záznamu o zisťovaní odbornej spôsobilosti a označí odtlačkom pečiatky a potvrdí svojím podpisom. Ak je žiadateľ o vykonanie skúšky hodnotený klasifikačným stupňom neprospel, skúšobný komisár uvedie aj dôvody takého hodnotenia.
21. §
(1)
A gépjárművezetési vizsga során azt értékelik, hogy a vizsgázó a vezetői engedély kategóriájától függően tanúbizonyságot tesz-e a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti képességeiről és a műveletek biztonságos és helyes elvégzéséről. A 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsga során mindig értékelik, hogy a vizsgára jelentkező
a)
figyelemmel kíséri-e a közúti forgalmi helyzetet, különösen a rendőr és a közúti forgalom irányítására jogosult más személyek utasításait, a fényjelzéseket, a közúti jelzőtáblákat és a közúti berendezéseket,
b)
ügyel-e a járműben utazók és a közúti közlekedés többi résztvevőjének biztonságára,
c)
figyelembe veszi-e a motor fordulatszámának, a sebességváltásnak, a gyorsításnak és a fékezésnek az üzemanyag-fogyasztásra és a károsanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását, és hogy a B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriás gépjárművet úgy vezeti-e, hogy a sebesség növelése és csökkentése során, valamint emelkedőn és lejtőn való haladáskor csökkenjen az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, szükség és lehetőség szerint a sebességfokozatok kézi váltásával is,
d)
betartja-e a közúti közlekedés szabályait,
e)
képes-e vezetés közben időben, helyesen és az oktató vagy a vizsgabiztos beavatkozása nélkül reagálni a közúti forgalmi helyzetre,
f)
tanúsít-e előrelátást a közúti közlekedés többi résztvevőjének cselekedeteivel kapcsolatban,
g)
figyelembe veszi-e az út állapotát, az időjárási viszonyokat, a jármű teljesítményét, méreteit, tömegét és a járművezetéssel összefüggő egyéb körülményeket.
(2)
Ha a gépjárművezetési vizsga során a vizsgára jelentkező súlyosan megsértette a közúti közlekedés szabályait, vagy oly módon, hogy súlyosan veszélyeztette vagy veszélyeztethette a közúti közlekedés biztonságát, vagy ha olyan helyzet állt elő, amelyben a gépjármű vezetése közben az oktatónak vagy a vizsgabiztosnak be kellett avatkoznia, „nem felelt meg” minősítést kap, és a vizsgabiztos befejezi a vizsgát.
(3)
Az a vizsgára jelentkező, aki a vezetői engedély kategóriájától függően nem tett tanúbizonyságot a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti képességeiről és a műveletek biztonságos és helyes elvégzéséről, valamint az (1) bekezdés szerinti magatartásról, „nem felelt meg” minősítést kap.
(4)
A gépjárművezetési vizsga mindig a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgarésszel kezdődik. Ha a vizsgázó „nem felelt meg” minősítést kap, nem folytatja a vizsgát, és a teljes gépjárművezetési vizsga „nem felelt meg” minősítést kap.
(5)
Ha a vizsgára jelentkező a gépjárművezetési vizsga 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti második részében „nem felelt meg” minősítést kapott, a teljes gépjárművezetési vizsga „nem felelt meg” minősítést kap. A gépjárművezetési pótvizsga tárgya ebben az esetben csak a 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgarész.
(6)
A gépjárművezetési vizsga egyes részeinek értékelését és a gépjárművezetési vizsga összesített értékelését a vizsgabiztos rögzíti a szakmai alkalmasság megállapításáról szóló jegyzőkönyv megfelelő részében, és pecsétlenyomattal látja el, valamint aláírásával hitelesíti. Ha a vizsgára jelentkező „nem felelt meg” minősítést kap, a vizsgabiztos az ilyen értékelés indokait is feltünteti.
§ 22
(1)
Skúška z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva na motorovom vozidle alebo jazdnej súprave, ktoré spĺňajú podmienky ustanovené osobitným predpisom4) pre výcvikové vozidlá autoškôl.
(2)
Skúška z vedenia motorových vozidiel
a)
skupiny AM sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny AM s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 25 km ● h-1,
b)
skupiny A1 sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny A1 bez postranného vozíka s objemom valcov spaľovacieho motora najmenej 115 cm3, s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 90 km ● h-1, s výkonom najviac 11 kW a s pomerom výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti najviac 0,1 kW/kg; v prípade elektrického motora musí byť pomer výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti v rozsahu od 0,08 kW/kg do 0,1 kW/kg vrátane,
c)
skupiny A2 sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny A2 bez postranného vozíka s objemom valcov spaľovacieho motora najmenej 250 cm3, s výkonom najmenej 20 kW a najviac 35 kW a s pomerom výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti najviac 0,2 kW/kg; v prípade elektrického motora musí byť pomer výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti v rozsahu od 0,15 kW/kg do 0,2 kW/kg vrátane,
d)
skupiny A sa vykonáva na dvojkolesovom vozidle skupiny A bez postranného vozíka s prevádzkovou hmotnosťou najmenej 180 kg, s objemom valcov spaľovacieho motora najmenej 595 cm3, s výkonom motora najmenej 50 kW; v prípade elektrického motora musí byť pomer výkonu k najväčšej celkovej prípustnej hmotnosti najmenej 0,25 kW/kg,
e)
skupiny B1 sa vykonáva na štvorkolesovom motorovom vozidle skupiny B1, ktorého najväčšia konštrukčná rýchlosť je najmenej 60 km ● h-1,
f)
skupiny B sa vykonáva na štvorkolesovom motorovom vozidle skupiny B, ktorého najväčšia konštrukčná rýchlosť je najmenej 100 km ● h-1,
g)
skupiny BE sa vykonáva na jazdnej súprave s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 100 km ● h-1, ktorá nepatrí do skupiny B a ktorá je zložená z motorového vozidla skupiny B podľa písmena f) a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 000 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg a ktorého nákladný priestor tvorí uzatvorená karoséria široká a vysoká minimálne ako kabína vodiča; uzatvorená karoséria môže byť o trochu užšia ako motorové vozidlo, ak výhľad z miesta vodiča dozadu je možný len s použitím vonkajších spätných zrkadiel motorového vozidla,
h)
skupiny C1 sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny C1 s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 4 000 kg, s dĺžkou najmenej 5 m a najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km ● h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením, ustanoveným záznamovým zariadením3) a s nákladným priestorom tvoreným uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča,
i)
skupiny C1E sa vykonáva na jazdnej súprave s dĺžkou najmenej 8 m zloženej z motorového vozidla skupiny C1 podľa písmena h) a prípojného vozidla, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 250 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg, s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km ● h-1 a nákladným priestorom tvoreným uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča; uzatvorená karoséria môže byť o trochu užšia ako motorové vozidlo, ak výhľad z miesta vodiča dozadu je možný len s použitím vonkajších spätných zrkadiel motorového vozidla,
j)
skupiny C sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny C s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 12 000 kg, skutočnou hmotnosťou najmenej 10 000 kg, dĺžkou najmenej 8 m, šírkou najmenej 2,4 m, najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km ● h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením, prevodovkou umožňujúcou ručné radenie prevodových stupňov a ustanoveným záznamovým zariadením3) a s nákladným priestorom tvoreným uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča,
k)
skupiny CE sa vykonáva na jazdnej súprave zloženej
1.
z motorového vozidla skupiny C a návesu, pričom
1a.
motorové vozidlo skupiny C musí byť vybavené brzdami s antiblokovacím zariadením, prevodovkou umožňujúcou ručné radenie prevodových stupňov a ustanoveným záznamovým zariadením,3)
1b.
náves musí mať nákladný priestor tvorený uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča a
1c.
jazdná súprava musí mať najväčšiu prípustnú hmotnosť najmenej 20 000 kg, skutočnú hmotnosť najmenej 15 000 kg, dĺžku najmenej 14 m, šírku najmenej 2,4 m a najväčšiu konštrukčnú rýchlosť najmenej 80 km ● h-1, alebo
2.
z motorového vozidla skupiny C podľa písmena j) a prípojného vozidla s dĺžkou najmenej 7,5 m, ktoré musí mať nákladný priestor tvorený uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča, pričom jazdná súprava musí mať najväčšiu prípustnú hmotnosť najmenej 20 000 kg, skutočnú hmotnosť najmenej 15 000 kg, dĺžku najmenej 14 m, šírku najmenej 2,4 m a najväčšiu konštrukčnú rýchlosť najmenej 80 km ● h-1,
l)
skupiny D1 sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny D1, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 4 000 kg, dĺžka najmenej 5 m, najväčšia konštrukčná rýchlosť je najmenej 80 km ● h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením a ustanoveným záznamovým zariadením,3)
m)
skupiny D1E sa vykonáva na jazdnej súprave s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km ● h-1, zloženej z motorového vozidla skupiny D1 podľa písmena l) a prípojného vozidla, ktorého nákladný priestor tvorí uzatvorená karoséria vysoká najmenej 2 m a široká najmenej 2 m, najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 250 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg,
n)
skupiny D sa vykonáva na motorovom vozidle skupiny D s dĺžkou najmenej 10 m, šírkou najmenej 2,4 m, najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km ● h-1, vybavenom brzdami s antiblokovacím zariadením a ustanoveným záznamovým zariadením,3)
o)
skupiny DE sa vykonáva na jazdnej súprave s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 80 km ● h-1 a šírkou najmenej 2,4 m, zloženej z motorového vozidla skupiny D podľa písmena n) a prípojného vozidla, ktorého nákladný priestor tvorí uzatvorená karoséria vysoká najmenej 2 m a široká najmenej 2 m, najväčšia prípustná celková hmotnosť je najmenej 1 250 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg,
p)
skupiny T sa vykonáva na kolesovom traktore s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 25 km ● h-1 a najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 3 500 kg, ktorý má najmenej dve nápravy s rázvorom najmenej 1,5 m, ku ktorému je pripojené prípojné vozidlo s najväčšou konštrukčnou rýchlosťou najmenej 25 km ● h-1 a s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou najmenej 3 500 kg; skúška z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. a) sa vykonáva bez prípojného vozidla, okrem úkonov podľa § 20 ods. 6 písm. b) piateho bodu.
(3)
Na účely skúšky z vedenia motorových vozidiel a vodičského oprávnenia sa rozumie
a)
skutočnou hmotnosťou hmotnosť vozidla v čase konania skúšky z vedenia motorových vozidiel,
b)
vozidlom s manuálnou prevodovkou vozidlo, v ktorom je prítomný pedál spojky alebo ručne ovládaná páka spojky pri vozidlách skupiny AM, A1, A2 a A, ktoré vodič takéhoto vozidla musí použiť pri rozjazde alebo zastavení vozidla a pri radení prevodových stupňov,
c)
vozidlom s automatickou prevodovkou vozidlo iné, ako je vozidlo podľa písmena b).
(4)
Ak sa skúška z vedenia motorových vozidiel vykonáva na motorovom vozidle s automatickou prevodovkou, obmedzí sa príslušné vodičské oprávnenie len na vedenie motorových vozidiel s automatickou prevodovkou.
(5)
Ďalšie vodičské oprávnenie skupiny BE sa neobmedzí podľa odseku 4, ak je žiadateľ už oprávnený viesť motorové vozidlo skupiny B s manuálnou prevodovkou.
(6)
Vodičské oprávnenie skupiny B udelené podľa § 76 ods. 7 zákona sa neobmedzí podľa odseku 4, ak je žiadateľ už oprávnený viesť motorové vozidlo skupiny B s manuálnou prevodovkou.
(7)
Ďalšie vodičské oprávnenie skupiny BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 alebo D1E sa neobmedzí podľa odseku 4, ak je žiadateľ už oprávnený viesť motorové vozidlo s manuálnou prevodovkou, ktoré patrí do jednej zo skupín B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 alebo D1E, a v priebehu skúšky z vedenia motorového vozidla preukáže schopnosti podľa § 21 ods. 1 písm. c).
(8)
Obmedzenie vodičského oprávnenia podľa odseku 4 sa zruší, ak držiteľ takto obmedzeného vodičského oprávnenia úspešne vykoná preskúšanie odbornej spôsobilosti v rozsahu skúšky z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou alebo na jazdnej súprave, kde je motorové vozidlo s manuálnou prevodovkou, ktoré patria do tej skupiny, na vedenie ktorej je vodičské oprávnenie obmedzené.
(9)
Obmedzenie vodičského oprávnenia podľa odseku 4 sa zruší aj vtedy, ak držiteľ takto obmedzeného vodičského oprávnenia
a)
skupiny AM úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny A1, A2 alebo A na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
b)
skupiny A1 úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny A2 alebo A na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
c)
skupiny A2 úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny A na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
d)
skupiny B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE úspešne vykoná skúšku z odbornej spôsobilosti na udelenie vodičského oprávnenia skupiny BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D alebo DE na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou,
e)
skupiny B úspešne vykoná osobitnú skúšku podľa § 76 ods. 7 zákona na motorovom vozidle s manuálnou prevodovkou.
(10)
Ak podľa záveru lekárskej prehliadky môže žiadateľ o vykonanie skúšky viesť len motorové vozidlo technicky upravené alebo len s použitím zdravotníckej pomôcky, skúšku z vedenia motorových vozidiel možno vykonať len na takto technicky upravenom motorovom vozidle alebo s takou zdravotníckou pomôckou.
(11)
Počas skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. a) môžu byť vo vozidle prítomní žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý skúšku vykonáva, osoba oprávnená vykonávať výcvik vo vedení týchto motorových vozidiel, ktorá sedí vo výcvikovom vozidle na sedadle pre inštruktora, a skúšobný komisár. V motorovom vozidle, na ktorom sa skúška z vedenia motorových vozidiel vykonáva, môžu sa nachádzať aj žiadatelia o vykonanie skúšky, ktorí budú takú skúšku následne vykonávať; skúšobný komisár v takom prípade zabezpečí, aby tieto osoby nijakým spôsobom nezasahovali do riadneho a bezpečného vykonania skúšky. Spôsob vykonania skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. a) určí skúšobný komisár tak, aby zabezpečil jej objektívne hodnotenie.
(12)
Počas skúšky z vedenia motorového vozidla podľa § 20 ods. 1 písm. b) sú vo vozidle vždy prítomní žiadateľ o vykonanie skúšky, ktorý skúšku vykonáva, osoba oprávnená vykonávať výcvik vo vedení týchto motorových vozidiel, ktorá sedí vo výcvikovom vozidle na sedadle pre inštruktora, a skúšobný komisár. Ak sa skúška z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) vykonáva vo vozidle, ktorého počet miest na sedenie dovoľuje prepravu štyroch a viac osôb, môžu sa vo vozidle nachádzať aj žiadatelia o vykonanie skúšky, ktorí budú takú skúšku následne vykonávať; skúšobný komisár v takom prípade zabezpečí, aby tieto osoby nijakým spôsobom nezasahovali do riadneho a bezpečného vykonania skúšky. Vo vozidle sa môže nachádzať aj osoba vykonávajúca dohľad, hodnotenie a kontrolu podľa § 25b.
(13)
Ak sa skúška z vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) vykonáva na vozidle skupiny A1, A2, A alebo na vozidle inej skupiny, ktoré má len dve miesta na sedenie, skúšobný komisár preverí schopnosť bezpečne viesť motorové vozidlo z iného vozidla idúceho pri vozidle, na ktorom sa skúška vedenia motorových vozidiel podľa § 20 ods. 1 písm. b) vykonáva, alebo za týmto vozidlom, pričom si s osobou oprávnenou vykonávať výcvik vo vedení týchto motorových vozidiel a so žiadateľom o vykonanie skúšky vopred dohodne trasu jazdy a spôsob dorozumievania.
22. §
(1)
A gépjárművezetési vizsgát olyan gépjárművön vagy járműszerelvényen végzik, amely megfelel a külön jogszabályban4) az autósiskolák oktatójárműveire vonatkozóan meghatározott feltételeknek.
(2)
A gépjárművezetési vizsga
a)
az AM kategóriában AM kategóriájú kétkerekű járművön történik, amelynek tervezési sebessége legalább 25 km ● h-1,
b)
az A1 kategóriában A1 kategóriájú, oldalkocsi nélküli kétkerekű járművön történik, amelynek belső égésű motorjának hengerűrtartalma legalább 115 cm3, tervezési sebessége legalább 90 km ● h-1, teljesítménye legfeljebb 11 kW, és a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg aránya legfeljebb 0,1 kW/kg; elektromos motor esetében a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg arányának 0,08 kW/kg és 0,1 kW/kg között kell lennie, beleértve a határértékeket is,
c)
az A2 kategóriában A2 kategóriájú, oldalkocsi nélküli kétkerekű járművön történik, amelynek belső égésű motorjának hengerűrtartalma legalább 250 cm3, teljesítménye legalább 20 kW és legfeljebb 35 kW, és a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg aránya legfeljebb 0,2 kW/kg; elektromos motor esetében a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg arányának 0,15 kW/kg és 0,2 kW/kg között kell lennie, beleértve a határértékeket is,
d)
az A kategóriában A kategóriájú, oldalkocsi nélküli kétkerekű járművön történik, amelynek menetkész tömege legalább 180 kg, belső égésű motorjának hengerűrtartalma legalább 595 cm3, motorteljesítménye legalább 50 kW; elektromos motor esetében a teljesítmény/legnagyobb megengedett össztömeg arányának legalább 0,25 kW/kg-nak kell lennie,
e)
a B1 kategóriában B1 kategóriájú négykerekű gépjárművön történik, amelynek tervezési sebessége legalább 60 km ● h-1,
f)
a B kategóriában B kategóriájú négykerekű gépjárművön történik, amelynek tervezési sebessége legalább 100 km ● h-1,
g)
a BE kategóriában olyan járműszerelvényen történik, amelynek tervezési sebessége legalább 100 km ● h-1, amely nem tartozik a B kategóriába, és amely az f) pont szerinti B kategóriájú gépjárműből és egy pótkocsiból áll, amelynek legnagyobb megengedett össztömege legalább 1 000 kg és tényleges tömege legalább 800 kg, és amelynek rakterét zárt felépítmény alkotja, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a zárt felépítmény lehet valamivel keskenyebb, mint a gépjármű, ha a vezetőülésből a hátrafelé való kilátás csak a gépjármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges,
h)
a C1 kategóriában C1 kategóriájú gépjárművön történik, amelynek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, hossza legalább 5 m és tervezési sebessége legalább 80 km ● h-1, blokkolásgátlóval ellátott fékekkel, előírt menetíró készülékkel3) és zárt felépítményű raktérrel van felszerelve, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke,
i)
a C1E kategória esetében legalább 8 m hosszú járműszerelvényen, amely a h) pont szerinti C1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek legnagyobb megengedett össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg, legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, és raktere zárt felépítményű, amelynek szélessége és magassága legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával megegyezik; a zárt felépítmény lehet valamivel keskenyebb a gépjárműnél, amennyiben a vezetőülésből a hátrafelé való kilátás csak a gépjármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges,
j)
a C kategória esetében C kategóriájú gépjárművön, amelynek legnagyobb megengedett össztömege legalább 12 000 kg, tényleges tömege legalább 10 000 kg, hossza legalább 8 m, szélessége legalább 2,4 m, legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló berendezéssel ellátott fékekkel, kézi sebességfokozat-kapcsolást lehetővé tévő sebességváltóval és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve, és raktere zárt felépítményű, amelynek szélessége és magassága legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával megegyezik,
k)
a CE kategória esetében olyan járműszerelvényen, amely a következőkből áll:
1.
C kategóriájú gépjárműből és félpótkocsiból, amelyben
1a.
a C kategóriájú gépjárműnek blokkolásgátló berendezéssel ellátott fékekkel, kézi sebességfokozat-kapcsolást lehetővé tévő sebességváltóval és előírt menetíró készülékkel3) kell rendelkeznie,
1b.
a félpótkocsinak zárt felépítményű raktérrel kell rendelkeznie, amelynek szélessége és magassága legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával megegyezik, és
1c.
a járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege legalább 20 000 kg, tényleges tömege legalább 15 000 kg, hossza legalább 14 m, szélessége legalább 2,4 m és legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, vagy
2.
a j) pont szerinti C kategóriájú gépjárműből és legalább 7,5 m hosszú pótkocsiból, amelynek zárt felépítményű rakterének szélessége és magassága legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával megegyezik, amelyben a járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege legalább 20 000 kg, tényleges tömege legalább 15 000 kg, hossza legalább 14 m, szélessége legalább 2,4 m és legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h,
l)
a D1 kategória esetében D1 kategóriájú gépjárművön, amelynek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, hossza legalább 5 m, legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, és amely blokkolásgátló berendezéssel ellátott fékekkel és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve,
m)
a D1E kategória esetében legalább 80 km/h legnagyobb tervezési sebességű járműszerelvényen, amely az l) pont szerinti D1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek raktere legalább 2 m magas és legalább 2 m széles zárt felépítményű, legnagyobb megengedett össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg,
n)
a D kategória esetében D kategóriájú gépjárművön, amelynek hossza legalább 10 m, szélessége legalább 2,4 m, legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, és amely blokkolásgátló berendezéssel ellátott fékekkel és előírt menetíró készülékkel3) van felszerelve,
o)
a DE kategória esetében legalább 80 km/h legnagyobb tervezési sebességű és legalább 2,4 m szélességű járműszerelvényen, amely az n) pont szerinti D kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek raktere legalább 2 m magas és legalább 2 m széles zárt felépítményű, legnagyobb megengedett össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg,
p)
a T kategória esetében kerekes traktoron, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h és legnagyobb megengedett össztömege legalább 3 500 kg, amely legalább két tengellyel és legalább 1,5 m tengelytávval rendelkezik, és amelyhez olyan pótkocsi van csatlakoztatva, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h és legnagyobb megengedett össztömege legalább 3 500 kg; a 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti gépjárművezetési vizsgát pótkocsi nélkül végzik, a 20. § (6) bekezdése b) pontjának ötödik alpontja szerinti műveletek kivételével.
(3)
A gépjárművezetési vizsga és a járművezetői jogosultság szempontjából a következők értendők:
a)
tényleges tömeg alatt a jármű tömege a gépjárművezetési vizsga időpontjában,
b)
kézi sebességváltós jármű alatt olyan jármű, amelyben van tengelykapcsoló-pedál, vagy az AM, A1, A2 és A kategóriájú járművek esetében kézzel működtetett tengelykapcsoló-kar, amelyet az ilyen jármű vezetőjének a jármű elindításakor vagy megállításakor és a sebességfokozatok kapcsolásakor használnia kell,
c)
automata sebességváltós jármű alatt a b) pont szerinti járműtől eltérő jármű.
(4)
Ha a gépjárművezetési vizsgát automata sebességváltós gépjárművön végzik, a vonatkozó járművezetői jogosultságot kizárólag automata sebességváltós gépjárművek vezetésére kell korlátozni.
(5)
A további BE kategóriájú járművezetői jogosultság nem korlátozódik a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult kézi sebességváltós B kategóriájú gépjárművet vezetni.
(6)
A törvény 76. §-ának (7) bekezdése szerint megadott B kategóriájú járművezetői jogosultság nem korlátozódik a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult kézi sebességváltós B kategóriájú gépjárművet vezetni.
(7)
A további BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 vagy D1E kategóriájú járművezetői jogosultság nem korlátozódik a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult olyan kézi sebességváltós gépjárművet vezetni, amely a B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 vagy D1E kategóriák valamelyikébe tartozik, és a gépjárművezetési vizsga során igazolja a 21. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti képességeit.
(8)
A járművezetői jogosultság (4) bekezdés szerinti korlátozása megszűnik, ha az így korlátozott járművezetői jogosultság birtokosa sikeresen teljesíti a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a 20. § szerinti gépjárművezetési vizsga terjedelmében olyan kézi sebességváltós gépjárművön vagy olyan járműszerelvényen, amelyben a gépjármű kézi sebességváltós, és amely abba a kategóriába tartozik, amelynek vezetésére a járművezetői jogosultság korlátozva van.
(9)
A járművezetői jogosultság (4) bekezdés szerinti korlátozása akkor is megszűnik, ha az így korlátozott járművezetői jogosultság birtokosa
a)
az AM kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz az A1, A2 vagy A kategóriájú járművezetői jogosultság megszerzésére kézi sebességváltós gépjárművön,
b)
az A1 kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz az A2 vagy A kategóriájú járművezetői jogosultság megszerzésére kézi sebességváltós gépjárművön,
c)
az A2 kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz az A kategóriájú járművezetői jogosultság megszerzésére kézi sebességváltós gépjárművön,
d)
a B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz a BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriájú járművezetői jogosultság megszerzésére kézi sebességváltós gépjárművön,
e)
a B kategória esetében sikeresen teljesíti a törvény 76. §-ának (7) bekezdése szerinti különleges vizsgát kézi sebességváltós gépjárművön.
(10)
Ha az orvosi vizsgálat eredménye szerint a vizsgára jelentkező kérelmező csak műszakilag átalakított gépjárművet vagy csak egészségügyi segédeszköz használatával vezethet, a gépjárművezetési vizsgát csak ilyen műszakilag átalakított gépjárművön vagy ilyen egészségügyi segédeszközzel lehet letenni.
(11)
A 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti gépjárművezetési vizsga alatt a járműben jelen lehet a vizsgázó kérelmező, az ezen gépjárművek vezetésére irányuló képzés végzésére jogosult személy, aki az oktatójárműben az oktatói ülésen ül, és a vizsgabiztos. Abban a gépjárműben, amelyen a gépjárművezetési vizsgát végzik, tartózkodhatnak olyan vizsgára jelentkező kérelmezők is, akik ezt követően tesznek ilyen vizsgát; a vizsgabiztos ebben az esetben biztosítja, hogy ezek a személyek semmilyen módon ne zavarják a vizsga szabályos és biztonságos lefolytatását. A 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti gépjárművezetési vizsga lefolytatásának módját a vizsgabiztos oly módon határozza meg, hogy biztosítsa annak objektív értékelését.
(12)
A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti gépjárművezetési vizsga alatt a járműben mindig jelen van a vizsgázó kérelmező, az ezen gépjárművek vezetésére irányuló képzés végzésére jogosult személy, aki az oktatójárműben az oktatói ülésen ül, és a vizsgabiztos. Ha a 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti gépjárművezetési vizsgát olyan járműben végzik, amelynek ülőhelyeinek száma négy vagy több személy szállítását teszi lehetővé, a járműben tartózkodhatnak olyan vizsgára jelentkező kérelmezők is, akik ezt követően tesznek ilyen vizsgát; a vizsgabiztos ebben az esetben biztosítja, hogy ezek a személyek semmilyen módon ne zavarják a vizsga szabályos és biztonságos lefolytatását. A járműben tartózkodhat a 25b. § szerinti felügyeletet, értékelést és ellenőrzést végző személy is.
(13)
Ha a 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti gépjárművezetési vizsgát A1, A2, A kategóriájú járművön vagy más, csak két ülőhellyel rendelkező kategóriájú járművön végzik, a vizsgabiztos a gépjármű biztonságos vezetésére való képességet egy másik járműből ellenőrzi, amely a 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti gépjárművezetési vizsga járműve mellett vagy mögött halad, miközben az ezen gépjárművek vezetésére irányuló képzés végzésére jogosult személlyel és a vizsgára jelentkező kérelmezővel előre egyezteti a menetútvonalat és a kommunikáció módját.
§ 22a
(1)
Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 76 ods. 7 zákona sa primerane vzťahuje § 15 ods. 1 až 3, 5 a 8 až 11, § 16 ods. 1 až 3, 6 a 7, § 17, § 17a, § 20 ods. 1, 4, 5, ods. 8 písm. b), ods. 9 písm. a), ods. 10 až 12, § 21 a § 22 ods. 1, 3, 10 až 13.
(2)
Osobitná skúška podľa odseku 1 sa vykoná na jazdnej súprave s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou jazdnej súpravy presahujúcou 3 500 kg a nepresahujúcou 4 250 kg, ktorá je zložená z motorového vozidla skupiny B a prípojného vozidla s uzatvorenou karosériou širokou a vysokou minimálne ako kabína vodiča, ktorého najväčšia prípustná celková hmotnosť presahuje 750 kg a skutočná hmotnosť je najmenej 800 kg, pričom uzatvorená karoséria môže byť o trochu užšia ako motorové vozidlo, ak výhľad z miesta vodiča dozadu je možný len s použitím vonkajších spätných zrkadiel motorového vozidla.
(3)
Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 78 ods. 2 písm. c) alebo ods. 3 písm. c) zákona sa primerane vzťahuje § 15 ods. 1 až 3, 5, 8, 9 a 11, § 16 ods. 1 až 3, 6 a 7, § 17, § 17a, § 20 ods. 1 až 3, ods. 8 písm. a), ods. 9 písm. a), ods. 10 a 12, § 21, § 22 ods. 1, 5 až 8. Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 78 ods. 2 písm. c) zákona sa vzťahuje § 22 ods. 2 písm. c). Na vykonanie osobitnej skúšky podľa § 78 ods. 3 písm. c) zákona sa vzťahuje § 22 ods. 2 písm. d).
22.a §
(1)
A törvény 76. §-ának (7) bekezdése szerinti különleges vizsga letételére értelemszerűen vonatkozik a 15. § (1)–(3), (5) és (8)–(11) bekezdése, a 16. § (1)–(3), (6) és (7) bekezdése, a 17. §, a 17a. §, a 20. § (1), (4), (5) bekezdése, (8) bekezdésének b) pontja, (9) bekezdésének a) pontja, (10)–(12) bekezdése, a 21. § és a 22. § (1), (3), (10)–(13) bekezdése.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti különleges vizsgát olyan járműszerelvényen kell letenni, amelynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot, de nem haladja meg a 4 250 kg-ot, és amely B kategóriájú gépjárműből és olyan pótkocsiból áll, amelynek zárt felépítményének szélessége és magassága legalább a vezetőfülke szélességével és magasságával megegyezik, amelynek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 750 kg-ot és tényleges tömege legalább 800 kg, amelyben a zárt felépítmény lehet valamivel keskenyebb a gépjárműnél, amennyiben a vezetőülésből a hátrafelé való kilátás csak a gépjármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges.
(3)
A törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja vagy (3) bekezdésének c) pontja szerinti különleges vizsga letételére értelemszerűen vonatkozik a 15. § (1)–(3), (5), (8), (9) és (11) bekezdése, a 16. § (1)–(3), (6) és (7) bekezdése, a 17. §, a 17a. §, a 20. § (1)–(3) bekezdése, (8) bekezdésének a) pontja, (9) bekezdésének a) pontja, (10) és (12) bekezdése, a 21. §, a 22. § (1), (5)–(8) bekezdése. A törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti különleges vizsga letételére a 22. § (2) bekezdésének c) pontja vonatkozik. A törvény 78. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti különleges vizsga letételére a 22. § (2) bekezdésének d) pontja vonatkozik.
§ 22b
(1)
V protokole vodičských oprávnení sa vedú záznamy súvisiace s rozhodovaním o vodičských oprávneniach.
(2)
Každé hodnotenie jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti v protokole vodičských oprávnení potvrdzuje skúšobný komisár svojím podpisom a odtlačkom pečiatky podľa predtlače. Skúšobný komisár svojím podpisom a odtlačkom pečiatky opatrí aj každú opravu údajov zaznamenaných v protokole vodičských oprávnení.
(3)
Ustanovenia odseku 2 sa primerane použijú aj na osobitnú skúšku a na udelenie vodičského oprávnenia na základe osobitného výcviku.
(4)
Udelenie vodičského oprávnenia skúšobný komisár zaznamená do evidencie vodičov.
(5)
Vzor protokolu vodičských oprávnení je uvedený v prílohe č. 3.
(6)
Ak sa teoretická skúška vykonáva elektronicky, ustanovenia odsekov 1 až 3 a 5 sa nepoužijú, pričom
a)
do evidencie vodičov sa zaznamená dátum vykonania a hodnotenie jednotlivých častí skúšky z odbornej spôsobilosti,
b)
číslo generované evidenciou vodičov vo vzťahu ku konkrétnemu žiadateľovi o udelenie vodičského oprávnenia sa na účely tejto vyhlášky považuje za poradové číslo v protokole vodičských oprávnení alebo za číslo zapísané v protokole vodičských oprávnení.
22.b §
(1)
A járművezetői jogosultságok jegyzőkönyvében kell vezetni a járművezetői jogosultságokról való döntéshozatallal kapcsolatos bejegyzéseket.
(2)
A szakmai alkalmassági vizsga egyes részeinek minden értékelését a járművezetői jogosultságok jegyzőkönyvében a vizsgabiztos az előnyomtatványnak megfelelően aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolja. A vizsgabiztos aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el a járművezetői jogosultságok jegyzőkönyvében rögzített adatok minden javítását is.
(3)
A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a különleges vizsgára és a különleges képzés alapján történő járművezetői jogosultság megadására is.
(4)
A járművezetői jogosultság megadását a vizsgabiztos rögzíti a járművezetői nyilvántartásban.
(5)
A járművezetői jogosultságok jegyzőkönyvének mintája a 3. számú mellékletben található.
(6)
Ha az elméleti vizsgát elektronikusan végzik, az (1)–(3) és (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, amely esetben
a)
a járművezetői nyilvántartásban rögzíteni kell a letétel dátumát és a szakmai alkalmassági vizsga egyes részeinek értékelését,
b)
a járművezetői nyilvántartás által a járművezetői jogosultság megadását kérelmező konkrét személyre vonatkozóan generált szám e rendelet alkalmazásában a járművezetői jogosultságok jegyzőkönyvében szereplő sorszámnak vagy a járművezetői jogosultságok jegyzőkönyvébe bejegyzett számnak minősül.
§ 23
Rozsah odbornej prípravy skúšobných komisárov (k § 85 zákona)
(1)
Odbornú prípravu žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára tvorí z hľadiska jej minimálneho rozsahu a zamerania oblasť
a)
vedomostí o pravidlách cestnej premávky a ovládania predpisov súvisiacich s vedením motorového vozidla, prepravou osôb a nákladu a s prevádzkou motorového vozidla,
b)
bezpečnosti cestnej premávky so zameraním na schopnosť viesť motorové vozidlo tak, že vodič preukáže predvídavosť vo vzťahu ku konaniu iných účastníkov cestnej premávky, zohľadňuje stav cesty, poveternostné podmienky, výkon, rozmery, hmotnosť vozidla a iné okolnosti, ktoré s vedením vozidla súvisia,
c)
schopností objektívne, jednotne a nediskriminačným spôsobom hodnotiť u žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 a preukázanie schopností podľa § 21,
d)
komunikačných schopností potrebných na vykonávanie skúšky z odbornej spôsobilosti, najmä
1.
zrozumiteľnú a zreteľnú komunikáciu so žiadateľom o vykonanie skúšky zahŕňajúcu zhodnotenie skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o vykonanie skúšky takým spôsobom, že mu poskytne spätnú väzbu o jeho výkone a chybách, ktorých sa dopustil počas skúšky,
2.
schopnosť zvoliť primeraný komunikačný jazyk smerom k žiadateľovi o vykonanie skúšky,
3.
schopnosť zaoberať sa otázkami a podnetmi žiadateľov o vykonanie skúšky,
4.
správanie sa k žiadateľom o vykonanie skúšky,
e)
vedomostí o technických a fyzikálnych charakteristikách vozidiel, najmä riadenia, brzdovej sústavy, podvozku, motorových a prevodových častí, svietidiel a svetlometov, samostatne pre vozidlá a samostatne pre motocykle,
f)
dodržiavania zásad bezpečnosti pri nakladaní a vykladaní nákladu a jeho upevňovania,
g)
dodržiavania zásad bezpečnosti pri hromadnej preprave osôb,
h)
poznania základov fyzikálnych charakteristík vozidla, ako je rýchlosť, trenie, dynamika, odpory vplývajúce na jazdu vozidla,
i)
vedomostí o zásadách hospodárneho vedenia motorových vozidiel s ohľadom na životné prostredie,
j)
používania tachografového záznamového zariadenia vo vozidlách a dodržiavania bezpečnostných prestávok a doby odpočinku pri vedení vozidla,1a)
k)
obsahu skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia a spôsobu jej vykonávania,
l)
praktického výcviku zameraného na udržiavanie a rozvíjanie schopností zvládať úkony podľa § 20 ods. 2 až 7 a na udržiavanie a rozvíjanie schopností podľa § 21 ustanovených pre tie skupiny vodičského oprávnenia, pre ktoré žiada vydať preukaz skúšobného komisára.
(2)
Odborná príprava žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára trvá najmenej 60 vyučovacích hodín v takom študijnom programe, aby bol schopný zvládnuť
a)
teóriu správania pri vedení motorového vozidla,
b)
požiadavky na skúšku žiadateľa o vykonanie skúšky,
c)
príslušné právne predpisy v oblasti cestnej dopravy vrátane predpisov Európskej únie,
d)
správne hodnotenie teoretických a praktických vedomostí žiadateľa o vykonanie skúšky,
e)
rozpoznávanie chýb, ktorých sa žiadateľ o vykonanie skúšky môže dopustiť,
f)
jednotnosť a súlad hodnotenia žiadateľa o vykonanie skúšky,
g)
komunikáciu so žiadateľom o vykonanie skúšky,
h)
úctivé správanie voči žiadateľovi o vykonanie skúšky,
i)
technické charakteristiky motorových vozidiel v rozsahu skupiny vodičského oprávnenia, pri ktorej bude vykonávať skúšku z odbornej spôsobilosti, ako je riadenie, pneumatiky, brzdy, osvetlenie,
j)
bezpečnosť pri nakladaní a vykladaní nákladu a nastupovaní a vystupovaní osôb,
k)
vedomosti o fyzikálnych charakteristikách vozidla, ako je rýchlosť, trenie, dynamika, sila,
l)
vedomosti o hospodárnom vedení vozidla z hľadiska spotreby paliva a ochrany životného prostredia.
(3)
Odborná príprava žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára z dôvodu rozšírenia rozsahu preukazu skúšobného komisára trvá najmenej 16 vyučovacích hodín. Na odbornú prípravu sa primerane vzťahujú odseky 1 a 2 podľa toho, na ktoré skupiny motorových vozidiel žiada skúšobný komisár rozšíriť rozsah preukazu skúšobného komisára.
23. §
A vizsgabiztosok szakmai képzésének terjedelme (a törvény 85. §-ához)
(1)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező szakmai képzését minimális terjedelme és iránya szempontjából a következő terület alkotja:
a)
a közúti közlekedés szabályainak ismerete és a gépjárművezetéssel, a személy- és teherszállítással, valamint a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos előírások elsajátítása,
b)
a közúti közlekedés biztonsága, a gépjárművezetés képességére összpontosítva oly módon, hogy a járművezető előrelátást tanúsít a közúti közlekedés többi résztvevőjének cselekedeteivel kapcsolatban, figyelembe veszi az út állapotát, az időjárási viszonyokat, a jármű teljesítményét, méreteit, tömegét és a járművezetéssel összefüggő egyéb körülményeket,
c)
a vezetői engedély kiadását kérelmezőnél a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti feladatok elsajátításának és a 21. § szerinti képességek bizonyításának objektív, egységes és diszkriminációmentes értékelésének képessége,
d)
a szakmai alkalmassági vizsga lebonyolításához szükséges kommunikációs képességek, különösen
1.
érthető és világos kommunikáció a vizsgára jelentkezővel, amely magában foglalja a vizsgára jelentkező szakmai alkalmassági vizsgájának oly módon történő értékelését, hogy visszajelzést ad neki a teljesítményéről és a vizsga során elkövetett hibáiról,
2.
a vizsgára jelentkező felé irányuló megfelelő kommunikációs nyelvezet megválasztásának képessége,
3.
a vizsgára jelentkezők kérdéseivel és javaslataival való foglalkozás képessége,
4.
a vizsgára jelentkezőkkel szembeni viselkedés,
e)
a járművek műszaki és fizikai jellemzőire vonatkozó ismeretek, különösen a kormányzás, a fékrendszer, az alváz, a motor- és sebességváltó-alkatrészek, a lámpák és a fényszórók tekintetében, külön a járművekre és külön a motorkerékpárokra vonatkozóan,
f)
a rakomány be- és kirakodásakor, valamint rögzítésekor a biztonsági elvek betartása,
g)
a személyek tömeges szállítása során a biztonsági elvek betartása,
h)
a jármű fizikai jellemzői alapjainak ismerete, mint a sebesség, súrlódás, dinamika, a jármű haladását befolyásoló ellenállások,
i)
a gépjárművek környezetvédelemre tekintettel történő gazdaságos vezetésének elveire vonatkozó ismeretek,
j)
a járművekben a tachográf használata és a járművezetés közbeni biztonsági szünetek és pihenőidő betartása,1a)
k)
a vezetői engedély kiadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájának tartalma és lebonyolításának módja,
l)
a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti feladatok elsajátítására, valamint a 21. § szerinti képességek fenntartására és fejlesztésére irányuló gyakorlati képzés, azon vezetői engedély-kategóriákra megállapítva, amelyekre a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kéri.
(2)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező szakmai felkészítése legalább 60 tanórát tart olyan képzési program keretében, hogy képes legyen elsajátítani
a)
a gépjárművezetés közbeni viselkedés elméletét,
b)
a vizsgára jelentkező vizsgájára vonatkozó követelményeket,
c)
a közúti közlekedés területére vonatkozó jogszabályokat, beleértve az Európai Unió előírásait is,
d)
a vizsgára jelentkező elméleti és gyakorlati ismereteinek helyes értékelését,
e)
azon hibák felismerését, amelyeket a vizsgára jelentkező elkövethet,
f)
a vizsgára jelentkező értékelésének egységességét és összhangját,
g)
a vizsgára jelentkezővel való kommunikációt,
h)
a vizsgára jelentkezővel szembeni tisztelettudó viselkedést,
i)
a gépjárművek műszaki jellemzőit azon vezetői engedély-kategória mértékében, amelyből szakmai alkalmassági vizsgát fog tenni, mint például a kormányzás, gumiabroncsok, fékek, világítás,
j)
a rakomány be- és kirakodása, valamint a személyek be- és kiszállása során a biztonságot,
k)
a jármű fizikai jellemzőire vonatkozó ismereteket, mint a sebesség, súrlódás, dinamika, erő,
l)
a jármű gazdaságos vezetésére vonatkozó ismereteket az üzemanyag-fogyasztás és a környezetvédelem szempontjából.
(3)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező szakmai felkészítése a vizsgabiztosi igazolvány hatályának kiterjesztése céljából legalább 16 tanórát tart. A szakmai felkészítésre arányosan vonatkozik az (1) és (2) bekezdés attól függően, hogy a vizsgabiztos mely gépjármű-kategóriákra kéri a vizsgabiztosi igazolvány hatályának kiterjesztését.
Skúška na vydanie preukazu skúšobného komisára (k § 85 zákona)
Vizsga a vizsgabiztosi igazolvány kiadásához (a törvény 85. §-ához)
§ 24
(1)
Skúška na vydanie preukazu skúšobného komisára po absolvovaní odbornej prípravy žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára sa skladá
 
a)
z teoretickej skúšky a
b)
zo skúšky z vedenia motorových vozidiel.
(2)
Výsledok každej časti skúšky na vydanie preukazu skúšobného komisára sa hodnotí klasifikačným stupňom prospel alebo neprospel.
(3)
Teoretická skúška sa vykonáva pred trojčlennou komisiou zloženou zo zamestnancov ministerstva vnútra alebo z policajtov, z ktorých jeden je predsedom komisie.
(4)
Skúška z vedenia motorových vozidiel sa vykonáva pred osobou, ktorú poverí ministerstvo vnútra.
(5)
Žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára musí pri teoretickej skúške preukázať zvládnutie vedomostí podľa § 23 ods. 2.
(6)
Žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára musí pri skúške z vedenia motorových vozidiel preukázať zvládnutie úkonov podľa § 20 ods. 2 až 7 a preukázanie schopností podľa § 21.
(7)
Teoretická skúška sa vykonáva pred skúškou z vedenia motorových vozidiel a jej úspešné absolvovanie je podmienkou na vykonanie skúšky z vedenia motorových vozidiel.
(8)
Výsledok skúšky z vedenia motorových vozidiel potvrdí podpisom osoba poverená podľa odseku 4 v zázname o vykonaní skúšky z vedenia motorových vozidiel, kde v prípade, ak je skúška hodnotená klasifikačným stupňom neprospel, uvedie dôvody takého hodnotenia.
(9)
Obsah teoretickej skúšky sa určuje podľa toho, pre ktorú skupinu motorových vozidiel žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára absolvoval odbornú prípravu.
(10)
Skúška z vedenia motorového vozidla sa vykonáva na motorovom vozidle rovnakej skupiny, na ktorú žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára absolvoval odbornú prípravu.
24. §
(1)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsga a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező szakmai felkészítésének elvégzése után a következőkből áll:
a)
elméleti vizsgából és
b)
gépjárművezetési vizsgából.
(2)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsga minden részének eredményét megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik.
(3)
Az elméleti vizsga egy háromtagú bizottság előtt zajlik, amely a belügyminisztérium alkalmazottaiból vagy rendőrökből áll, akik közül az egyik a bizottság elnöke.
(4)
A gépjárművezetési vizsga a belügyminisztérium által megbízott személy előtt zajlik.
(5)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőnek az elméleti vizsgán bizonyítania kell a 23. § (2) bekezdése szerinti ismeretek elsajátítását.
(6)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőnek a gépjárművezetési vizsgán bizonyítania kell a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti feladatok elsajátítását és a 21. § szerinti képességek meglétét.
(7)
Az elméleti vizsga a gépjárművezetési vizsga előtt zajlik, és annak sikeres teljesítése a gépjárművezetési vizsga letételének feltétele.
(8)
A gépjárművezetési vizsga eredményét a (4) bekezdés szerint megbízott személy aláírásával igazolja a gépjárművezetési vizsga lebonyolításáról szóló jegyzőkönyvben, ahol abban az esetben, ha a vizsgát nem felelt meg minősítéssel értékelik, feltünteti az ilyen értékelés okait.
(9)
Az elméleti vizsga tartalmát az alapján határozzák meg, hogy a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező mely gépjármű-kategóriára végezte el a szakmai felkészítést.
(10)
A gépjárművezetési vizsga azonos kategóriájú gépjárművön zajlik, mint amelyre a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező a szakmai felkészítést elvégezte.
§ 25
(1)
Výsledok skúšky na vydanie preukazu skúšobného komisára sa hodnotí stupňom prospel alebo neprospel a zaznamená sa do evidencie skúšobných komisárov a do záznamu o vyhodnotení skúšky žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára, kde sa v prípade, ak je skúška hodnotená klasifikačným stupňom neprospel, uvedú dôvody takého hodnotenia.
(2)
Výsledok skúšky žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára musí byť zapísaný a potvrdený podpisom predsedu a členov skúšobnej komisie v zápisnici o vykonaní skúšky.
(3)
Predseda skúšobnej komisie oboznámi všetkých žiadateľov o vydanie preukazu skúšobného komisára alebo skúšobných komisárov zúčastnených na skúške s jej výsledkom.
(4)
Ak je žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára hodnotený z niektorej časti skúšky klasifikačným stupňom neprospel, môže skúšku jedenkrát opakovať, pričom opakovaná skúška sa môže vykonať najskôr po siedmich dňoch odo dňa vykonania neúspešnej skúšky. Opakovaná skúška sa vykonáva len z tej časti skúšky, z ktorej žiadateľ o vydanie preukazu skúšobného komisára neprospel. Na opakovanú skúšku sa primerane vzťahujú ustanovenia odsekov 1 až 3 a § 24.
25. §
(1)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadásához szükséges vizsga eredményét megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik, és bejegyzik a vizsgabiztosok nyilvántartásába, valamint a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező vizsgájának értékeléséről szóló jegyzőkönyvbe, ahol abban az esetben, ha a vizsgát nem felelt meg minősítéssel értékelik, feltüntetik az ilyen értékelés okait.
(2)
A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező vizsgájának eredményét a vizsgabizottság elnökének és tagjainak be kell jegyezniük és aláírásukkal kell igazolniuk a vizsga lebonyolításáról szóló jegyzőkönyvben.
(3)
A vizsgabizottság elnöke a vizsgán részt vevő összes, vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőt vagy vizsgabiztost tájékoztatja annak eredményéről.
(4)
Ha a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőt a vizsga valamely részéből nem felelt meg minősítéssel értékelik, a vizsgát egyszer megismételheti, miközben a pótvizsgára a sikertelen vizsga napjától számított legkorábban hét nap elteltével kerülhet sor. A pótvizsga csak a vizsga azon részéből tehető, amelyből a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező nem felelt meg. A pótvizsgára arányosan vonatkoznak az (1)–(3) bekezdés és a 24. § rendelkezései.
§ 25a
(1)
Skúšobný komisár sa zúčastňuje pravidelného výcviku zloženého z
a)
výučby teórie v rozsahu 32 hodín v priebehu dvoch rokov a
b)
praktického výcviku v rozsahu 40 hodín v priebehu piatich rokov.
(2)
Výučba teórie je zameraná na udržiavanie a rozvíjanie vedomostí podľa § 23.
(3)
Praktický výcvik je zameraný na udržiavanie a rozvíjanie schopnosti zvládať úkony podľa § 20 ods. 2 až 7 a na udržiavanie a rozvíjanie schopností podľa § 21.
(4)
Skúšobný komisár sa nezúčastňuje pravidelného výcviku v kalendárnom roku, v ktorom absolvoval odbornú prípravu žiadateľa o vydanie preukazu skúšobného komisára, v rozsahu podľa § 23 ods. 1 a 2.
(5)
Absolvovanie odbornej prípravy podľa § 23 ods. 3 sa považuje za účasť na pravidelnom výcviku v rozsahu ôsmich hodín výučby teórie a ôsmich hodín praktického výcviku.
25.a §
(1)
A vizsgabiztos rendszeres képzésen vesz részt, amely a következőkből áll:
a)
32 órás elméleti oktatásból két év alatt és
b)
40 órás gyakorlati képzésből öt év alatt.
(2)
Az elméleti oktatás a 23. § szerinti ismeretek fenntartására és fejlesztésére irányul.
(3)
A gyakorlati képzés a 20. § (2)–(7) bekezdése szerinti feladatok elsajátítására való képesség fenntartására és fejlesztésére, valamint a 21. § szerinti képességek fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4)
A vizsgabiztos nem vesz részt rendszeres képzésen abban a naptári évben, amelyben a 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti terjedelemben elvégezte a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező szakmai felkészítését.
(5)
A 23. § (3) bekezdése szerinti szakmai felkészítés elvégzése nyolcórás elméleti oktatás és nyolcórás gyakorlati képzés terjedelmében a rendszeres képzésen való részvételnek minősül.
§ 25b
(1)
U skúšobného komisára sa po dobu jedného roka od dátumu vydania preukazu skúšobného komisára vykonáva
a)
dohľad nad spôsobom vykonávania skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
b)
hodnotenie vykonaných skúšok z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
c)
metodické usmerňovanie zamerané na vykonávanie skúšok z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia.
(2)
O vykonaní opatrení podľa odseku 1 sa vyhotovuje písomný záznam, ktorý je súčasťou evidencie skúšobných komisárov na ministerstve vnútra.
(3)
Najmenej raz za päť rokov sa u skúšobného komisára vykoná kontrola spôsobu vykonávania skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia. Táto kontrola trvá najmenej šesť hodín.
(4)
Z kontroly vykonanej podľa odseku 3 sa vyhotovuje písomný záznam, ktorý je súčasťou evidencie skúšobných komisárov na ministerstve vnútra.
(5)
Najmenej raz v kalendárnom roku sa u skúšobného komisára vykoná dohľad nad spôsobom vykonávania skúšky z odbornej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia a jej hodnotením; to neplatí, ak boli v kalendárnom roku vykonané opatrenia podľa odseku 1 alebo vykonaná kontrola podľa odseku 3. Z dohľadu sa vyhotovuje písomný záznam, ktorý je súčasťou evidencie skúšobných komisárov na ministerstve vnútra.
25.b §
(1)
A vizsgabiztosnál a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának dátumától számított egy éven keresztül a következőket végzik:
a)
a vezetői engedély kiadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgája lebonyolítási módjának felügyelete,
b)
a vezetői engedély kiadását kérelmező letett szakmai alkalmassági vizsgáinak értékelése,
c)
a vezetői engedély kiadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgáinak lebonyolítására irányuló módszertani iránymutatás.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtásáról írásos jegyzőkönyv készül, amely a belügyminisztérium vizsgabiztosi nyilvántartásának részét képezi.
(3)
Ötévente legalább egyszer ellenőrzik a vizsgabiztosnál a vezetői engedély kiadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgája lebonyolításának módját. Ez az ellenőrzés legalább hat órán át tart.
(4)
A (3) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzésről írásos jegyzőkönyv készül, amely a belügyminisztérium vizsgabiztosi nyilvántartásának részét képezi.
(5)
Naptári évenként legalább egyszer felügyelik a vizsgabiztosnál a vezetői engedély kiadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgája lebonyolításának módját és annak értékelését; ez nem érvényes, ha a naptári évben az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket vagy a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést végeztek. A felügyeletről írásos jegyzőkönyv készül, amely a belügyminisztérium vizsgabiztosi nyilvántartásának részét képezi.
§ 25c
(1)
Skúšobnému komisárovi, u ktorého boli počas dohľadu podľa § 25b ods. 1 písm. a), § 25b ods. 5 alebo počas kontroly podľa § 25b ods. 3 zistené nedostatky v spôsobe vedenia a hodnotenia skúšky z odbornej spôsobilosti alebo osobitnej skúšky, orgán podľa § 81 ods. 7 zákona bezodkladne poskytne metodické poradenstvo zamerané na zistené nedostatky.
(2)
Do šesťdesiatich dní od poskytnutia metodického poradenstva podľa odseku 1 skúšobný komisár absolvuje mimoriadnu skúšku podľa § 24 ods. 1 písm. a).
(3)
Na vykonanie mimoriadnej skúšky a na jej hodnotenie sa primerane vzťahujú § 24 ods. 2, 3 a 5 a § 25.
25.c §
(1)
Annak a vizsgabiztosnak, akinél a 25b. § (1) bekezdés a) pontja, a 25b. § (5) bekezdése szerinti felügyelet vagy a 25b. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzés során hiányosságokat állapítottak meg a szakmai alkalmassági vizsga vagy a külön vizsga levezetésének és értékelésének módjában, a törvény 81. § (7) bekezdése szerinti szerv haladéktalanul a megállapított hiányosságokra irányuló módszertani tanácsadást nyújt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti módszertani tanácsadás nyújtásától számított hatvan napon belül a vizsgabiztos a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli vizsgát tesz.
(3)
A rendkívüli vizsga letételére és annak értékelésére arányosan vonatkozik a 24. § (2), (3) és (5) bekezdése, valamint a 25. §.
§ 26
(1)
Platnosť preukazu skúšobného komisára možno predĺžiť na základe úspešného vykonania skúšky podľa § 24 ods. 1 písm. a).
(2)
Na vykonanie skúšky a na jej hodnotenie sa primerane vzťahujú § 24 ods. 2, 3 a 5 a § 25.
(3)
Obsah teoretickej skúšky sa určuje podľa toho, na ktoré skupiny motorových vozidiel je skúšobný komisár oprávnený vykonávať skúšky z odbornej spôsobilosti.
26. §
(1)
A vizsgabiztosi igazolvány érvényességét a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga sikeres letétele alapján lehet meghosszabbítani.
(2)
A vizsga letételére és annak értékelésére arányosan vonatkozik a 24. § (2), (3) és (5) bekezdése, valamint a 25. §.
(3)
Az elméleti vizsga tartalmát az alapján határozzák meg, hogy a vizsgabiztos mely gépjármű-kategóriákból jogosult szakmai alkalmassági vizsgát tartani.
§ 26a
(1)
Rozsah preukazu skúšobného komisára možno rozšíriť na základe úspešného vykonania skúšky podľa § 24 ods. 1.
(2)
Na vykonanie skúšky podľa odseku 1 a na jej hodnotenie sa primerane vzťahujú § 24 ods. 2 až 10 a § 25.
26.a §
(1)
A vizsgabiztosi igazolvány hatályát a 24. § (1) bekezdése szerinti vizsga sikeres letétele alapján lehet kiterjeszteni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti vizsga letételére és annak értékelésére arányosan vonatkozik a 24. § (2)–(10) bekezdése és a 25. §.
§ 27
Preukaz skúšobného komisára
(1)
Preukaz skúšobného komisára je doklad s rozmermi 9,5 cm x 6,5 cm, má dve strany a je zaliaty v termoplastickej fólii.
(2)
Vzor preukazu skúšobného komisára je vyobrazený v prílohe č. 4.
27. §
Vizsgabiztosi igazolvány
(1)
A vizsgabiztosi igazolvány 9,5 cm x 6,5 cm méretű, kétoldalas, hőre lágyuló fóliába laminált okmány.
(2)
A vizsgabiztosi igazolvány mintája a 4. számú mellékletben található.
Zdravotná a psychická spôsobilosť
Zdravotná a psychická spôsobilosť
§ 28
(k § 86 ods. 6 zákona)
(1)
Minimálne požiadavky na úroveň telesnej schopnosti a duševnej schopnosti viesť motorové vozidlo a spôsob ich posudzovania sú ustanovené v prílohe č. 5.
(2)
Zdravotná spôsobilosť žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia sa zisťuje pred jeho zaradením do výcviku na získanie vodičského oprávnenia.
28. §
(k § 86 ods. 6 zákona)
(1)
A gépjárművezetéshez szükséges testi és szellemi képességek szintjére vonatkozó minimális követelményeket és azok elbírálásának módját az 5. számú melléklet határozza meg.
(2)
A vezetői engedély kiadását kérelmező egészségi alkalmasságát a vezetői engedély megszerzésére irányuló képzésbe való beiratkozása előtt állapítják meg.
§ 29
Lekárska prehliadka (k § 87 ods. 10 zákona)
(1)
Vzor čestného vyhlásenia podľa § 87 ods. 9 zákona je uvedený v prílohe č. 6.
(2)
Osoba, ktorá sa podrobuje lekárskej prehliadke na základe rozhodnutia o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, predloží posudzujúcemu lekárovi aj príslušné rozhodnutie.
(3)
Osoba, ktorá sa podrobuje lekárskej prehliadke na základe záverov odborného psychiatrického vyšetrenia, predloží posudzujúcemu lekárovi aj kópiu dokladu o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva overenú orgánom Policajného zboru, ktorý rozhodol o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva.
(4)
Predmetom lekárskej prehliadky je
a)
posúdenie zdravotného stavu posudzovanej osoby so zameraním na choroby a poruchy, ktoré zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorových vozidiel vylučujú alebo podmieňujú; choroby a poruchy, ktoré zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorových vozidiel vylučujú alebo podmieňujú a spôsob ich posudzovania, sú uvedené v prílohe č. 5,
b)
komplexné fyzikálne vyšetrenie vrátane orientačného vyšetrenia sluchu, zrakovej ostrosti, zorného poľa, rovnováhy a orientačného neurologického vyšetrenia; do úvahy sa berú aj výsledky z preventívnej prehliadky podľa osobitného predpisu.5)
(5)
Posudzujúci lekár na základe čestného vyhlásenia podľa odseku 1, zdravotnej dokumentácie, iného podnetu alebo na základe ním vykonaného vyšetrenia v prípade, že u posudzovanej osoby existuje podozrenie na chorobu alebo poruchu, ktorá by mohla podmieňovať alebo vylúčiť zdravotnú spôsobilosť, požiada o odborné vyšetrenie.5) Odborným vyšetrením sa zisťuje splnenie minimálnych požiadaviek tak, ako je ustanovené v prílohe č. 5.
(6)
Pri vykonaní lekárskej prehliadky osoby, ktorá sa prehliadke podrobuje na základe rozhodnutia o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti, posudzujúci lekár pri rozhodovaní o predmete lekárskej prehliadky podľa odseku 4 a o potrebe odborného vyšetrenia podľa odseku 5 berie do úvahy skutočnosti uvedené v príslušnom rozhodnutí.
(7)
Posudzujúci lekár zaznamená výsledok lekárskej prehliadky do zdravotnej dokumentácie posudzovanej osoby a do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia v časti „Potvrdenie o výsledku lekárskej prehliadky“ alebo do dokladu o zdravotnej spôsobilosti. Výsledok lekárskej prehliadky sa zaznamená do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia spôsobom ustanoveným pre zaznamenanie výsledku lekárskej prehliadky do dokladu o zdravotnej spôsobilosti v prílohe č. 7.
(8)
Ak sa lekárskou prehliadkou nezistí poškodenie zdravia, pre ktoré by posudzovaná osoba nemohla viesť motorové vozidlo určitej skupiny, posudzujúci lekár vo výsledku lekárskej prehliadky uvedie, že posudzovaná osoba je zdravotne spôsobilá viesť vozidlo tejto skupiny.
(9)
Ak sa lekárskou prehliadkou zistí poškodenie zdravia, pre ktoré posudzovaná osoba nie je schopná viesť motorové vozidlo určitej skupiny, posudzujúci lekár vo výsledku lekárskej prehliadky uvedie, že posudzovaná osoba nie je zdravotne spôsobilá viesť motorové vozidlo takej skupiny.
(10)
Ak sa lekárskou prehliadkou zistí poškodenie zdravia, pre ktoré je zdravotná spôsobilosť podmienená podľa § 86 ods. 2 zákona, posudzujúci lekár navrhne obmedzenie vodičského oprávnenia tak, aby toto obmedzenie zodpovedalo zdravotnej spôsobilosti posudzovanej osoby.
(11)
Návrh na obmedzenie vodičského oprávnenia podľa odseku 10 zaznamená posudzujúci lekár prostredníctvom harmonizovaného kódu Európskej únie (ďalej len „harmonizovaný kód“) podľa prílohy č. 9 do zdravotnej dokumentácie a do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo do dokladu o zdravotnej spôsobilosti.
(12)
Ak je zdravotná spôsobilosť posudzovanej osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 písm. c) zákona, posudzujúci lekár určí termín nasledujúcej lekárskej prehliadky a do zdravotnej dokumentácie a do žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo do dokladu o zdravotnej spôsobilosti zaznamená príslušný národný kód.
29. §
Orvosi vizsgálat (a törvény 87. § (10) bekezdéséhez)
(1)
A törvény 87. § (9) bekezdése szerinti becsületbeli nyilatkozat mintája a 6. számú mellékletben található.
(2)
Az a személy, aki az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló határozat alapján esik át orvosi vizsgálaton, a vizsgálatot végző orvosnak bemutatja a vonatkozó határozatot is.
(3)
Az a személy, aki szakpszichiátriai vizsgálat megállapításai alapján esik át orvosi vizsgálaton, a vizsgálatot végző orvosnak bemutatja az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolás másolatát is, különösen az alkohol-, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség tekintetében, amelyet a Rendőri Testület azon szerve hitelesített, amely az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról döntött, különösen az alkohol-, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség tekintetében.
(4)
Az orvosi vizsgálat tárgya
a)
a vizsgált személy egészségi állapotának megítélése, különös tekintettel azokra a betegségekre és rendellenességekre, amelyek a gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságot kizárják vagy feltételhez kötik; a gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságot kizáró vagy feltételhez kötő betegségek és rendellenességek, valamint azok megítélésének módja az 5. sz. mellékletben található,
b)
komplex fizikális vizsgálat, beleértve a hallás, a látásélesség, a látótér, az egyensúly tájékozódó jellegű vizsgálatát és a tájékozódó jellegű neurológiai vizsgálatot; figyelembe kell venni a külön jogszabály5) szerinti megelőző vizsgálat eredményeit is.
(5)
A vizsgálatot végző orvos az (1) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat, az egészségügyi dokumentáció, egyéb kezdeményezés vagy az általa elvégzett vizsgálat alapján, amennyiben a vizsgált személynél olyan betegség vagy rendellenesség gyanúja merül fel, amely az egészségügyi alkalmasságot feltételhez kötheti vagy kizárhatja, szakorvosi vizsgálatot kér.5) A szakorvosi vizsgálat a minimális követelmények teljesülését állapítja meg az 5. sz. mellékletben foglaltak szerint.
(6)
Annak a személynek az orvosi vizsgálata során, aki az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló határozat alapján veti alá magát a vizsgálatnak, a vizsgálatot végző orvos a (4) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat tárgyáról és az (5) bekezdés szerinti szakorvosi vizsgálat szükségességéről való döntés során figyelembe veszi a vonatkozó határozatban feltüntetett tényeket.
(7)
A vizsgálatot végző orvos az orvosi vizsgálat eredményét rögzíti a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában és a vezetői engedély kiadására irányuló kérelem „Igazolás az orvosi vizsgálat eredményéről” című részében, vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolásban. Az orvosi vizsgálat eredményét a vezetői engedély kiadására irányuló kérelemben a 7. sz. mellékletben az orvosi vizsgálat eredményének az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolásba történő rögzítésére előírt módon kell rögzíteni.
(8)
Ha az orvosi vizsgálat nem állapít meg olyan egészségkárosodást, amely miatt a vizsgált személy nem vezethetne egy bizonyos kategóriájú gépjárművet, a vizsgálatot végző orvos az orvosi vizsgálat eredményében feltünteti, hogy a vizsgált személy egészségügyileg alkalmas e kategóriájú jármű vezetésére.
(9)
Ha az orvosi vizsgálat olyan egészségkárosodást állapít meg, amely miatt a vizsgált személy nem képes egy bizonyos kategóriájú gépjárművet vezetni, a vizsgálatot végző orvos az orvosi vizsgálat eredményében feltünteti, hogy a vizsgált személy egészségügyileg nem alkalmas az adott kategóriájú gépjármű vezetésére.
(10)
Ha az orvosi vizsgálat olyan egészségkárosodást állapít meg, amely miatt az egészségügyi alkalmasság a törvény 86. § (2) bekezdése szerint feltételhez kötött, a vizsgálatot végző orvos javaslatot tesz a vezetői engedély korlátozására oly módon, hogy ez a korlátozás megfeleljen a vizsgált személy egészségügyi alkalmasságának.
(11)
A (10) bekezdés szerinti, a vezetői engedély korlátozására vonatkozó javaslatot a vizsgálatot végző orvos a 9. sz. melléklet szerinti, az Európai Unió harmonizált kódjával (a továbbiakban: „harmonizált kód”) rögzíti az egészségügyi dokumentációba és a vezetői engedély kiadására irányuló kérelembe vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolásba.
(12)
Ha a vizsgált személy egészségügyi alkalmassága a törvény 86. § (2) bekezdésének c) pontja szerint feltételhez kötött, a vizsgálatot végző orvos meghatározza a következő orvosi vizsgálat időpontját, és az egészségügyi dokumentációba és a vezetői engedély kiadására irányuló kérelembe vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolásba bejegyzi a megfelelő nemzeti kódot.
§ 29a
Odborné psychiatrické vyšetrenie (k § 91 ods. 11 zákona)
(1)
Zdravotná spôsobilosť osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva na základe rozhodnutia orgánu Policajného zboru podľa § 91 ods. 4 zákona sa preskúmava odborným psychiatrickým vyšetrením, ktoré vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore psychiatria (ďalej len „psychiater“).
(2)
Osoba, ktorá sa podrobuje odbornému psychiatrickému vyšetreniu, predloží psychiatrovi aj rozhodnutie podľa odseku 1.
(3)
Ďalšie podrobnosti o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva sú ustanovené v prílohe č. 5a.
29.a §
Pszichiátriai szakvizsgálat (a törvény 91. § (11) bekezdéséhez)
(1)
Az egészségügyi alkalmasságot, különösen az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség tekintetében, a Rendőr-főkapitányság szervének a törvény 91. § (4) bekezdése szerinti határozata alapján pszichiátriai szakvizsgálattal vizsgálják felül, amelyet pszichiátria szakterületen szakosodott orvos (a továbbiakban: „pszichiáter”) végez.
(2)
A pszichiátriai szakvizsgálatnak alávetett személy a pszichiáternek bemutatja az (1) bekezdés szerinti határozatot is.
(3)
Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatának további részleteit, különösen az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség tekintetében, az 5a. sz. melléklet állapítja meg.
§ 30
Psychologické vyšetrenie (k § 88 ods. 9 zákona)
(1)
Minimálne požiadavky na psychickú spôsobilosť a podmienky pre podmienenie psychickej spôsobilosti podľa § 88 ods. 4 zákona sú ustanovené v prílohe č. 10; posudzujúci psychológ pri posudzovaní psychickej spôsobilosti používa štandardizované psychologické testy, ktoré sú štandardizované na populácii vodičov a ich štandardizácia nie je staršia ako 15 rokov a prihliadne aj na predchádzajúce záznamy v zdravotnej dokumentácii.
(2)
Psychická spôsobilosť žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia, ktorý je podľa zákona povinný podrobiť sa psychologickému vyšetreniu, sa zisťuje pred jeho zaradením do výcviku na získanie vodičského oprávnenia.
(3)
Osoba, ktorá sa podrobuje psychologickému vyšetreniu na základe rozhodnutia o preskúmaní psychickej spôsobilosti, predloží posudzujúcemu psychológovi aj príslušné rozhodnutie.
(4)
Výsledok psychologického vyšetrenia zaznamená posudzujúci psychológ do zdravotnej dokumentácie žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia alebo vodiča a do dokladu o psychickej spôsobilosti.
(5)
Ak sa psychologickým vyšetrením nezistia dôvody, pre ktoré by posudzovaná osoba nebola spôsobilá viesť motorové vozidlo, posudzujúci psychológ v záveroch psychologického vyšetrenia uvedie, že posudzovaná osoba je psychicky spôsobilá viesť motorové vozidlo.
(6)
Ak sa psychologickým vyšetrením zistia dôvody, pre ktoré posudzovaná osoba nie je spôsobilá viesť motorové vozidlo, posudzujúci psychológ v záveroch psychologického vyšetrenia uvedie, že posudzovaná osoba nie je psychicky spôsobilá viesť motorové vozidlo.
(7)
Ak sa psychologickým vyšetrením zistia dôvody, pre ktoré treba psychickú spôsobilosť posudzovanej osoby podmieniť podľa § 88 ods. 4 zákona, posudzujúci psychológ navrhne obmedzenie vodičského oprávnenia prostredníctvom príslušného národného kódu podľa prílohy č. 9, ktorý zaznamená do dokladu o psychickej spôsobilosti.
(8)
Interval medzi jednotlivými psychologickými vyšetreniami podľa § 88 ods. 4 zákona nesmie byť kratší ako 12 mesiacov.
(9)
Vzor čestného vyhlásenia podľa § 88 ods. 8 zákona je uvedený v prílohe č. 11.
30. §
Pszichológiai vizsgálat (a törvény 88. § (9) bekezdéséhez)
(1)
A pszichikai alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket és a pszichikai alkalmasság feltételhez kötésének feltételeit a törvény 88. § (4) bekezdése szerint a 10. sz. melléklet állapítja meg; a vizsgálatot végző pszichológus a pszichikai alkalmasság megítélésekor olyan szabványosított pszichológiai teszteket használ, amelyek a gépjárművezetők populációjára vannak szabványosítva, és amelyek szabványosítása nem régebbi 15 évnél, továbbá figyelembe veszi az egészségügyi dokumentációban szereplő korábbi bejegyzéseket is.
(2)
Annak a vezetői engedélyt kérelmezőnek a pszichikai alkalmasságát, aki a törvény szerint köteles pszichológiai vizsgálatnak alávetni magát, a vezetői engedély megszerzésére irányuló képzésbe való besorolása előtt állapítják meg.
(3)
Az a személy, aki a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló határozat alapján veti alá magát pszichológiai vizsgálatnak, a vizsgálatot végző pszichológusnak bemutatja a vonatkozó határozatot is.
(4)
A pszichológiai vizsgálat eredményét a vizsgálatot végző pszichológus rögzíti a vezetői engedélyt kérelmező vagy a gépjárművezető egészségügyi dokumentációjában és a pszichikai alkalmasságról szóló igazolásban.
(5)
Ha a pszichológiai vizsgálat nem tár fel olyan okokat, amelyek miatt a vizsgált személy ne lenne alkalmas gépjárművezetésre, a vizsgálatot végző pszichológus a pszichológiai vizsgálat következtetéseiben feltünteti, hogy a vizsgált személy pszichikailag alkalmas gépjárművezetésre.
(6)
Ha a pszichológiai vizsgálat olyan okokat tár fel, amelyek miatt a vizsgált személy nem alkalmas gépjárművezetésre, a vizsgálatot végző pszichológus a pszichológiai vizsgálat következtetéseiben feltünteti, hogy a vizsgált személy pszichikailag nem alkalmas gépjárművezetésre.
(7)
Ha a pszichológiai vizsgálat olyan okokat tár fel, amelyek miatt a vizsgált személy pszichikai alkalmasságát a törvény 88. § (4) bekezdése szerint feltételhez kell kötni, a vizsgálatot végző pszichológus a 9. sz. melléklet szerinti megfelelő nemzeti kód segítségével javaslatot tesz a vezetői engedély korlátozására, amelyet rögzít a pszichikai alkalmasságról szóló igazolásban.
(8)
A törvény 88. § (4) bekezdése szerinti egyes pszichológiai vizsgálatok közötti időköz nem lehet rövidebb 12 hónapnál.
(9)
A törvény 88. § (8) bekezdése szerinti becsületbeli nyilatkozat mintája a 11. sz. mellékletben található.
§ 31
Doklad o zdravotnej spôsobilosti a doklad o psychickej spôsobilosti (k § 89 ods. 4 zákona)
(1)
Doklad o zdravotnej spôsobilosti sa vydáva, ak ide o
a)
žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia, ak uplynula platnosť potvrdenia o výsledku lekárskej prehliadky v žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia alebo ak je toto potvrdenie nesprávne vyplnené,
b)
vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti,
c)
vodiča, ktorý má povinnosť podľa § 87 ods. 4, § 89 ods. 1 alebo § 143b zákona,
d)
osobu, na ktorú sa vzťahuje § 87 ods. 5 zákona.
(2)
Platnosť dokladu o zdravotnej spôsobilosti osoby podľa odseku 1 písm. a) a b) a platnosť potvrdenia o výsledku lekárskej prehliadky podľa § 77 ods. 4 písm. f) zákona je jeden rok od dátumu vykonania lekárskej prehliadky; ak je zdravotná spôsobilosť posudzovanej osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 písm. c) zákona, dobu platnosti určuje posudzujúci lekár, najviac na jeden rok. Platnosť dokladu o zdravotnej spôsobilosti podľa odseku 1 písm. d) určuje posudzujúci lekár, najviac na päť rokov; ak je posudzovaná osoba staršia ako 65 rokov, najviac na dva roky.
(3)
Vzor a spôsob vyplnenia dokladu o zdravotnej spôsobilosti osoby podľa odseku 1 písm. a) a b) je uvedený v prílohe č. 7. Doklad o zdravotnej spôsobilosti osoby podľa odseku 1 písm. c) a d) má rozmer 86 mm x 55 mm a jeho vzor a spôsob vyplnenia je uvedený v prílohe č. 8.
(4)
Doklad o psychickej spôsobilosti sa vydáva, ak ide o
a)
žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia,
b)
vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu psychickej spôsobilosti,
c)
vodiča, ktorý má povinnosť podľa § 89 ods. 1 alebo § 143b zákona,
d)
osobu, na ktorú sa vzťahuje § 88 ods. 4 zákona.
(5)
Platnosť dokladu o psychickej spôsobilosti osoby podľa odseku 4 písm. a) a b) je jeden rok od dátumu vykonania psychologického vyšetrenia; ak je psychická spôsobilosť posudzovanej osoby podmienená podľa § 88 ods. 4 zákona, dobu platnosti dokladu určuje posudzujúci psychológ, najviac na jeden rok. Platnosť dokladu o psychickej spôsobilosti podľa odseku 4 písm. d) určuje posudzujúci psychológ, najviac na päť rokov; ak je posudzovaná osoba staršia ako 65 rokov, najviac na dva roky.
(6)
Vzor a spôsob vyplnenia dokladu o psychickej spôsobilosti osoby podľa odseku 4 písm. a) a b) je uvedený v prílohe č. 12. Doklad o psychickej spôsobilosti osoby podľa odseku 4 písm. c) a d) má rozmer 86 mm x 55 mm a jeho vzor a spôsob vyplnenia je uvedený v prílohe č. 13.
31. §
Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolás és a pszichikai alkalmasságról szóló igazolás (a törvény 89. § (4) bekezdéséhez)
(1)
Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást ki kell állítani, ha a következőkről van szó:
a)
vezetői engedélyt kérelmező személy, ha a vezetői engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő, az orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége lejárt, vagy ha ez az igazolás helytelenül van kitöltve,
b)
gépjárművezető, aki egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatnak veti alá magát,
c)
gépjárművezető, akit a törvény 87. § (4) bekezdése, 89. § (1) bekezdése vagy 143b. §-a szerinti kötelezettség terhel,
d)
személy, akire a törvény 87. § (5) bekezdése vonatkozik.
(2)
Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolás érvényessége és a törvény 77. § (4) bekezdésének f) pontja szerinti, az orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége az orvosi vizsgálat elvégzésének napjától számított egy év; ha a vizsgált személy egészségügyi alkalmassága a törvény 86. § (2) bekezdésének c) pontja szerint feltételhez kötött, az érvényességi időt a vizsgálatot végző orvos határozza meg, legfeljebb egy évre. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi alkalmasságról szóló igazolás érvényességét a vizsgálatot végző orvos határozza meg, legfeljebb öt évre; ha a vizsgált személy 65 évnél idősebb, legfeljebb két évre.
(3)
Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolás mintája és kitöltésének módja a 7. sz. mellékletben található. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolás 86 mm x 55 mm méretű, és mintája, valamint kitöltésének módja a 8. sz. mellékletben található.
(4)
A pszichikai alkalmasságról szóló igazolást ki kell állítani, ha a következőkről van szó:
a)
vezetői engedélyt kérelmező személy,
b)
gépjárművezető, aki pszichikai alkalmassági felülvizsgálatnak veti alá magát,
c)
gépjárművezető, akit a törvény 89. § (1) bekezdése vagy 143b. §-a szerinti kötelezettség terhel,
d)
személy, akire a törvény 88. § (4) bekezdése vonatkozik.
(5)
A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás érvényessége a pszichológiai vizsgálat elvégzésének napjától számított egy év; ha a vizsgált személy pszichikai alkalmassága a törvény 88. § (4) bekezdése szerint feltételhez kötött, az igazolás érvényességi idejét a vizsgálatot végző pszichológus határozza meg, legfeljebb egy évre. A (4) bekezdés d) pontja szerinti pszichikai alkalmasságról szóló igazolás érvényességét a vizsgálatot végző pszichológus határozza meg, legfeljebb öt évre; ha a vizsgált személy 65 évnél idősebb, legfeljebb két évre.
(6)
A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás mintája és kitöltésének módja a 12. sz. mellékletben található. A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás 86 mm x 55 mm méretű, és mintája, valamint kitöltésének módja a 13. sz. mellékletben található.
§ 31a
Odborné poradenstvo (k § 91 ods. 11 zákona)
(1)
Odborné poradenstvo je profesionálna odborná činnosť zameraná na osobu, ktorá sa dopustila priestupku alebo trestného činu vedenia motorového vozidla pod vplyvom alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, prípadne na osobu, ktorej taká povinnosť vyplýva zo zákona. Odborné poradenstvo má viesť k zodpovednému a bezpečnému správaniu takej osoby ako účastníka cestnej premávky.
(2)
Odborné poradenstvo, ktorému sa osoba podrobuje, vykonáva po dobu celého trvania rovnaký posudzujúci psychológ.
(3)
Osoba, ktorá sa podrobuje odbornému poradenstvu, môže zmeniť posudzujúceho psychológa iba z dôvodu čerpania materskej alebo rodičovskej dovolenky posudzujúcim psychológom, dlhodobej pracovnej neschopnosti posudzujúceho psychológa, pozastavenia alebo ukončenia odbornej praxe posudzujúceho psychológa alebo úmrtia posudzujúceho psychológa.
(4)
Odborné poradenstvo pozostáva zo štyroch skupinových stretnutí a individuálneho výstupného rozhovoru. Jedno skupinové stretnutie trvá tri hodiny, pričom jedna hodina trvá 45 až 60 minút. Interval, v ktorom sa jednotlivé skupinové stretnutia realizujú, je najmenej 7 a najviac 14 kalendárnych dní. Individuálny výstupný rozhovor trvá najviac jednu hodinu a musí sa absolvovať najneskôr do 30 kalendárnych dní odo dňa posledného skupinového stretnutia.
(5)
Skupinového stretnutia sa môžu zúčastniť v jednej skupine najmenej tri osoby a najviac desať osôb, ktoré sa podrobujú odbornému poradenstvu.
(6)
Ak sa osoba zo závažných dôvodov nemôže zúčastniť skupinového stretnutia, posudzujúci psychológ určí dátum, čas a miesto náhradného skupinového stretnutia. Závažnosť dôvodov posudzuje posudzujúci psychológ, pričom náhradné skupinové stretnutie možno určiť len raz počas odborného poradenstva.
(7)
Osoba, ktorá sa podrobuje odbornému poradenstvu, predloží na začiatku prvého skupinového stretnutia posudzujúcemu psychológovi rozhodnutie o podrobení sa odbornému poradenstvu na účely vyhotovenia jeho kópie posudzujúcim psychológom.
(8)
Podmienkou na vystavenie dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu je absolvovanie všetkých skupinových stretnutí s aktívnou účasťou a absolvovanie individuálneho výstupného rozhovoru.
(9)
Osobe, ktorá sa nedostaví na všetky skupinové stretnutia v čase určenom posudzujúcim psychológom, posudzujúci psychológ nevystaví doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu.
(10)
Osobe, ktorá sa dostaví na skupinové stretnutie alebo individuálny výstupný rozhovor pod vplyvom alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, nebude povolená účasť na skupinovom stretnutí alebo individuálnom výstupnom rozhovore a posudzujúci psychológ jej nevystaví doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu.
(11)
Rozsah a obsah odborného poradenstva je uvedený v prílohe č. 13a.
31.a §
Szakmai tanácsadás (a törvény 91. § (11) bekezdéséhez)
(1)
A szakmai tanácsadás egy professzionális szakmai tevékenység, amely olyan személyre irányul, aki alkohol, más függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt elkövette a gépjárművezetés szabálysértését vagy bűncselekményét, illetve olyan személyre, akinek ez a kötelezettsége a törvényből fakad. A szakmai tanácsadás célja, hogy az ilyen személy felelős és biztonságos magatartást tanúsítson a közúti közlekedés résztvevőjeként.
(2)
A szakmai tanácsadást, amelyen a személy részt vesz, annak teljes időtartama alatt ugyanaz a vizsgálatot végző pszichológus végzi.
(3)
A szakmai tanácsadáson részt vevő személy csak a vizsgálatot végző pszichológus szülési vagy szülői szabadságának igénybevétele, a vizsgálatot végző pszichológus tartós keresőképtelensége, a vizsgálatot végző pszichológus szakmai gyakorlatának felfüggesztése vagy megszüntetése, vagy a vizsgálatot végző pszichológus elhalálozása esetén válthat vizsgálatot végző pszichológust.
(4)
A szakmai tanácsadás négy csoportos foglalkozásból és egy egyéni záróbeszélgetésből áll. Egy csoportos foglalkozás három órán át tart, amelyből egy óra 45-60 percig tart. Az egyes csoportos foglalkozások közötti időköz legalább 7 és legfeljebb 14 naptári nap. Az egyéni záróbeszélgetés legfeljebb egy órán át tart, és azt legkésőbb az utolsó csoportos foglalkozás napjától számított 30 naptári napon belül kell teljesíteni.
(5)
Egy csoportos foglalkozáson egy csoportban legalább három és legfeljebb tíz, szakmai tanácsadáson részt vevő személy vehet részt.
(6)
Ha a személy komoly okokból nem tud részt venni a csoportos foglalkozáson, a vizsgálatot végző pszichológus meghatározza a pótfoglalkozás dátumát, időpontját és helyét. Az okok komolyságát a vizsgálatot végző pszichológus ítéli meg, és a szakmai tanácsadás során csak egyszer lehet pótfoglalkozást tartani.
(7)
A szakmai tanácsadáson részt vevő személy az első csoportos foglalkozás kezdetén bemutatja a vizsgálatot végző pszichológusnak a szakmai tanácsadáson való részvételről szóló határozatot abból a célból, hogy a vizsgálatot végző pszichológus másolatot készítsen róla.
(8)
A szakmai tanácsadáson való részvételről szóló igazolás kiállításának feltétele az összes csoportos foglalkozáson való aktív részvétel és az egyéni záróbeszélgetés teljesítése.
(9)
Annak a személynek, aki nem jelenik meg az összes, a vizsgálatot végző pszichológus által meghatározott időpontban tartott csoportos foglalkozáson, a vizsgálatot végző pszichológus nem állítja ki a szakmai tanácsadáson való részvételről szóló igazolást.
(10)
Annak a személynek, aki alkohol, más függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt jelenik meg a csoportos foglalkozáson vagy az egyéni záróbeszélgetésen, nem engedélyezik a részvételt a csoportos foglalkozáson vagy az egyéni záróbeszélgetésen, és a vizsgálatot végző pszichológus nem állítja ki számára a szakmai tanácsadáson való részvételről szóló igazolást.
(11)
A szakmai tanácsadás terjedelme és tartalma a 13a. sz. mellékletben található.
§ 31b
Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva a doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu (k § 91 ods. 12 zákona)
(1)
Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva vydáva psychiater.
(2)
Vzor dokladu podľa odseku 1 je uvedený v prílohe č. 7a.
(3)
Doklad o podrobení sa odbornému poradenstvu vydáva posudzujúci psychológ.
(4)
Vzor dokladu podľa odseku 3 je uvedený v prílohe č. 13b.
31.b §
Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolás, különösen az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség tekintetében, és a szakmai tanácsadáson való részvételről szóló igazolás (a törvény 91. § (12) bekezdéséhez)
(1)
Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolást, különösen az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség tekintetében, a pszichiáter állítja ki.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti igazolás mintája a 7a. sz. mellékletben található.
(3)
A szakmai tanácsadáson való részvételről szóló igazolást a vizsgálatot végző pszichológus állítja ki.
(4)
A (3) bekezdés szerinti igazolás mintája a 13b. sz. mellékletben található.
§ 31c
Preskúšanie odbornej spôsobilosti
(k § 91 ods. 16 zákona)
(1)
Na vykonanie skúšky z odbornej spôsobilosti z dôvodu preskúšania odbornej spôsobilosti sa primerane vzťahujú § 15, § 16 a 17a až 22b.
(2)
Na protokol o preskúšaní odbornej spôsobilosti sa primerane vzťahuje protokol vodičských oprávnení.
(3)
Vzor dokladu o preskúšaní odbornej spôsobilosti je uvedený v prílohe č. 13c.
31.c §
Preskúšanie odbornej spôsobilosti
(k § 91 ods. 16 zákona)
(1)
A szakmai alkalmasság felülvizsgálata okán letett szakmai alkalmassági vizsgára a 15., 16. § és a 17a–22b. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(2)
A szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyvre a vezetői engedélyekről szóló jegyzőkönyv rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(3)
A szakmai alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolás mintája a 13c. számú mellékletben található.
§ 31d
Rehabilitačný program pre vodičov
(k § 91a ods. 8 zákona)
(1)
Rehabilitačný program pre vodičov je odborná činnosť a reedukačná aktivita zameraná na pozitívne ovplyvnenie postojov a upevnenie zodpovedného správania sa držiteľa vodičského oprávnenia skupiny B, ktorý je povinný podrobiť sa podľa zákona takému programu.
(2)
Rehabilitačný program pre vodičov, ktorému sa osoba podrobuje, vykonáva počas jeho trvania rovnaký posudzujúci psychológ. Osoba môže zmeniť posudzujúceho psychológa iba z dôvodu, ak posudzujúci psychológ čerpá materskú dovolenku alebo rodičovskú dovolenku, je dlhodobo práceneschopný alebo pozastavil alebo ukončil svoju odbornú prax.
(3)
Rehabilitačný program pre vodičov pozostáva z troch skupinových stretnutí. Každé stretnutie trvá 3 hodiny, pričom jedna hodina trvá 50 minút, s aspoň jednou psychohygienickou prestávkou počas jedného stretnutia. Interval, v ktorom sa jednotlivé skupinové stretnutia realizujú, je najmenej 7 dní; rehabilitačný program pre vodičov sa ukončí do 6 týždňov od jeho začatia.
(4)
Skupinového stretnutia sa môžu zúčastniť v jednej skupine najmenej 3 osoby a najviac 10 osôb, ktoré sa podrobujú rehabilitačnému programu pre vodičov.
(5)
Ak sa osoba zo závažných dôvodov nemôže zúčastniť skupinového stretnutia, posudzujúci psychológ určí dátum, čas a miesto náhradného skupinového stretnutia. Závažnosť dôvodov posudzuje posudzujúci psychológ, pričom náhradné skupinové stretnutie možno určiť len raz počas rehabilitačného programu pre vodičov.
(6)
Osoba, ktorá sa podrobuje rehabilitačnému programu pre vodičov, predloží na začiatku prvého skupinového stretnutia posudzujúcemu psychológovi rozhodnutie o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov na účely vyhotovenia jeho kópie posudzujúcim psychológom.
(7)
Podmienkou na vystavenie dokladu o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov posudzujúcim psychológom je absolvovanie všetkých skupinových stretnutí s aktívnou účasťou.
(8)
Osobe, ktorá sa nedostaví na všetky skupinové stretnutia v čase určenom posudzujúcim psychológom, posudzujúci psychológ nevystaví doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov.
(9)
Posudzujúci psychológ neumožní účasť na skupinovom stretnutí osobe, ktorá sa dostaví na skupinové stretnutie pod vplyvom alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, pričom o uvedenej skutočnosti vyhotoví písomný záznam v dokumentácii ním vedenej a osobe nevystaví doklad o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov.
(10)
Rehabilitačného programu pre vodičov individuálnou formou sa môže zúčastniť iba osoba, ktorá neovláda slovenský jazyk na komunikačnej úrovni potrebnej na absolvovanie rehabilitačného programu pre vodičov.
(11)
Rozsah a obsah rehabilitačného programu pre vodičov je uvedený v prílohe č. 13d.
(12)
Vzor dokladu o podrobení sa rehabilitačnému programu pre vodičov je uvedený v prílohe č. 13e.
31.d §
Rehabilitačný program pre vodičov
(k § 91a ods. 8 zákona)
(1)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs program egy olyan szakmai tevékenység és reedukációs aktivitás, amely a B kategóriájú vezetői engedély azon birtokosának attitűdjének pozitív befolyásolására és felelősségteljes magatartásának megerősítésére irányul, aki a törvény értelmében köteles alávetni magát egy ilyen programnak.
(2)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programot, amelyen a személy részt vesz, annak időtartama alatt ugyanaz az értékelő pszichológus vezeti. A személy csak abban az esetben válthat értékelő pszichológust, ha az értékelő pszichológus szülési szabadságon vagy szülői szabadságon van, tartósan keresőképtelen, vagy felfüggesztette vagy befejezte szakmai gyakorlatát.
(3)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs program három csoportos foglalkozásból áll. Minden foglalkozás 3 órán át tart, amelyből egy óra 50 perc, egy foglalkozás alatt legalább egy mentálhigiénés szünettel. Az egyes csoportos foglalkozások közötti időköz legalább 7 nap; a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programot a megkezdésétől számított 6 héten belül be kell fejezni.
(4)
Egy csoportos foglalkozáson egy csoportban legalább 3 és legfeljebb 10 olyan személy vehet részt, aki a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon vesz részt.
(5)
Ha a személy súlyos okokból nem tud részt venni a csoportos foglalkozáson, az értékelő pszichológus meghatározza a pótfoglalkozás dátumát, időpontját és helyét. Az okok súlyosságát az értékelő pszichológus bírálja el, miközben a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs program alatt pótfoglalkozás csak egyszer jelölhető ki.
(6)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon részt vevő személy az első csoportos foglalkozás kezdetén bemutatja az értékelő pszichológusnak a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon való részvételről szóló határozatot abból a célból, hogy arról az értékelő pszichológus másolatot készítsen.
(7)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon való részvételről szóló igazolás értékelő pszichológus általi kiállításának feltétele az összes csoportos foglalkozás aktív részvétellel történő elvégzése.
(8)
Annak a személynek, aki az értékelő pszichológus által meghatározott időpontban nem jelenik meg az összes csoportos foglalkozáson, az értékelő pszichológus nem állítja ki a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon való részvételről szóló igazolást.
(9)
Az értékelő pszichológus nem teszi lehetővé a csoportos foglalkozáson való részvételt annak a személynek, aki a csoportos foglalkozáson alkohol, más függőséget okozó szer vagy gyógyszer befolyása alatt jelenik meg, miközben a jelzett tényről írásos feljegyzést készít az általa vezetett dokumentációban, és a személynek nem állítja ki a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon való részvételről szóló igazolást.
(10)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon egyéni formában csak az a személy vehet részt, aki nem beszéli a szlovák nyelvet a gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs program elvégzéséhez szükséges kommunikációs szinten.
(11)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs program terjedelme és tartalma a 13d. számú mellékletben található.
(12)
A gépjárművezetők számára szervezett rehabilitációs programon való részvételről szóló igazolás mintája a 13e. számú mellékletben található.
§ 32
Vodičský preukaz (k § 94 ods. 8 zákona)
(1)
Vodičský preukaz je doklad s rozmermi 8,56 cm x 5,398 cm vyhotovený z viacvrstvového polykarbonátu s priehľadnou vrstvou na povrchu s ochrannými prvkami. Fyzikálne charakteristiky vodičského preukazu a metódy ich testovania musia byť v súlade s osobitným predpisom.6) Vodičský preukaz má dve strany.
(2)
Predná strana vodičského preukazu obsahuje údaje podľa § 94 ods. 6 zákona a
a)
slová „Vodičský preukaz“ a „Slovenská republika“ vytlačené veľkými písmenami v slovenskom jazyku,
b)
v ľavom hornom rohu obdĺžnik modrej farby s rozmermi 2 cm x 1 cm, v ktorom je kruh vytvorený dvanástimi žltými hviezdičkami; vnútri kruhu sa uvádzajú veľké písmená „SK“,
c)
slová „Vodičský preukaz“ v jazykoch členských štátov Európskej únie vytlačené tak, aby tvorili pozadie vodičského preukazu,
 
Свидетелство за управление на МПС,
 
Permiso de Conducción,
 
Řidičský průkaz,
 
Korekort,
 
Führerschein,
 
Juhiluba,
 
Άδεια Οδήγησης,
 
Driving Licence,
 
Permis de conduire,
 
Ceadúnas Tiomána,
 
Vozačka dozvola,
 
Patente di guida,
 
Vaditaja aplieciba,
 
Vairuotojo pažymejimas,
 
Vezetői engedély,
 
Licenzja tas-Sewqan,
 
Rijbewijs,
 
Prawo Jazdy,
 
Carta de Conduçăo,
 
Permis de conducere,
 
Vodičský preukaz,
 
Vozniško dovoljenje,
 
Ajokortti,
 
Körkort,
d)
slová „VZOR EURÓPSKEJ ÚNIE“ vytlačené tak, aby tvorili pozadie vodičského preukazu.
(3)
Zadná strana vodičského preukazu obsahuje informácie špecifické pre konkrétny vodičský preukaz
a)
9. skupina(y) vozidla(iel), ktoré je držiteľ oprávnený viesť,
b)
10. dátum prvého udelenia vodičského oprávnenia pre každú skupinu vodičského oprávnenia (tento dátum sa znovu uvedie v prípade následnej náhrady alebo výmeny v novom vodičskom preukaze); každé pole v dátume tvoria číslice v tomto poradí: deň.mesiac.rok (DD.MM.RR),
c)
11. dátum uplynutia platnosti vodičského preukazu pre každú skupinu vodičského oprávnenia; každé pole v dátume tvoria číslice v tomto poradí: deň.mesiac.rok (DD.MM.RR).
(4)
Zadná strana vodičského preukazu môže obsahovať aj tieto informácie špecifické pre konkrétny vodičský preukaz:
a)
12. doplnkové informácie alebo obmedzenia vo forme kódov podľa prílohy č. 9 vzťahujúce sa na príslušnú skupinu vozidiel; kódy 600.09 a 600.10 sa vo vodičskom preukaze neuvádzajú a kód 95 sa vo vodičskom preukaze uvádza len pri výmene vodičského preukazu podľa § 104 zákona alebo pri obnovení vodičského preukazu podľa § 105 zákona,
b)
13. záznamy iného štátu,
c)
14. iné záznamy.
(5)
Na zadnej strane vodičského preukazu vpravo sú uvedené doplňujúce texty k číselným kódom č.1, 2, 3, 4a, 4b, 4c, 5, 10, 11 a 12 v znení: „1. Priezvisko 2. Meno 3. Dátum a miesto narodenia 4a. Dátum vydania 4b. Dátum uplynutia platnosti 4c. Vydal 5. Číslo vodičského preukazu 10. Platný od 11. Platný do 12. Kódy“.
(6)
Ak kód podľa odseku 4 písm. a) platí pre všetky skupiny, pre ktoré bol vodičský preukaz vydaný, môže byť zaznamenaný v položkách 9 až 11.
(7)
Údaje vo vodičskom preukaze vrátane podoby tváre a podpisu jeho držiteľa sú personalizované technológiou laserového gravírovania. Dátové údaje vo vodičskom preukaze sú personalizované čiernou farbou písmom latinskej abecedy. Informácie na prednej a zadnej strane vodičského preukazu musia byť čitateľné voľným okom, pričom pre položky 9 až 12 na zadnej strane sa použije veľkosť písma najmenej päť bodov. Farebné referencie použitých farieb na vodičskom preukaze sú v systéme pantone.
(8)
Vzor čistopisu vodičského preukazu je vyobrazený v prílohe č. 14.
32. §
Vezetői engedély (a törvény 94. § (8) bekezdéséhez)
(1)
A vezetői engedély egy 8,56 cm x 5,398 cm méretű okmány, amely többrétegű polikarbonátból készült, felületén átlátszó réteggel, biztonsági elemekkel. A vezetői engedély fizikai jellemzőinek és tesztelési módszereinek meg kell felelniük egy külön rendeletnek.6) A vezetői engedélynek két oldala van.
(2)
A vezetői engedély elülső oldala a törvény 94. § (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza, valamint
a)
a „Vodičský preukaz” és a „Slovenská republika” szavakat szlovák nyelven, nagybetűkkel nyomtatva,
b)
a bal felső sarokban egy 2 cm x 1 cm méretű kék színű téglalapot, amelyben tizenkét sárga csillagból álló kör van; a körön belül az „SK” nagybetűk szerepelnek,
c)
a „Vodičský preukaz” (Vezetői engedély) szavakat az Európai Unió tagállamainak nyelvein úgy nyomtatva, hogy azok a vezetői engedély hátterét képezzék,
 
Свидетелство за управление на МПС,
 
Permiso de Conducción,
 
Řidičský průkaz,
 
Korekort,
 
Führerschein,
 
Juhiluba,
 
Άδεια Οδήγησης,
 
Driving Licence,
 
Permis de conduire,
 
Ceadúnas Tiomána,
 
Vozačka dozvola,
 
Patente di guida,
 
Vaditaja aplieciba,
 
Vairuotojo pažymejimas,
 
Vezetői engedély,
 
Licenzja tas-Sewqan,
 
Rijbewijs,
 
Prawo Jazdy,
 
Carta de Conduçăo,
 
Permis de conducere,
 
Vodičský preukaz,
 
Vozniško dovoljenje,
 
Ajokortti,
 
Körkort,
d)
az „EURÓPAI UNIÓS MINTA” szavakat úgy nyomtatva, hogy azok a vezetői engedély hátterét képezzék.
(3)
A vezetői engedély hátoldala az adott vezetői engedélyre jellemző információkat tartalmazza
a)
9. a jármű(vek) kategóriája(i), amely(ek) vezetésére a birtokos jogosult,
b)
10. a vezetői engedély első kiállításának dátuma minden egyes vezetőiengedély-kategóriára (ezt a dátumot egy új vezetői engedélyben történő későbbi pótlás vagy csere esetén újra fel kell tüntetni); a dátum minden mezőjét számjegyek alkotják a következő sorrendben: nap.hónap.év (NN.HH.ÉÉ),
c)
11. a vezetői engedély érvényességének lejárati dátuma minden egyes vezetőiengedély-kategóriára; a dátum minden mezőjét számjegyek alkotják a következő sorrendben: nap.hónap.év (NN.HH.ÉÉ).
(4)
A vezetői engedély hátoldala a következő, az adott vezetői engedélyre jellemző információkat is tartalmazhatja:
a)
12. a 9. számú melléklet szerinti kódok formájában megadott kiegészítő információk vagy korlátozások, amelyek a vonatkozó járműkategóriára vonatkoznak; a 600.09 és 600.10 kódok a vezetői engedélyben nem szerepelnek, a 95-ös kód pedig csak akkor szerepel a vezetői engedélyben, ha a vezetői engedélyt a törvény 104. §-a szerint cserélik ki, vagy a vezetői engedélyt a törvény 105. §-a szerint újítják meg,
b)
13. más állam bejegyzései,
c)
14. egyéb bejegyzések.
(5)
A vezetői engedély hátoldalán, a jobb oldalon, az 1., 2., 3., 4a., 4b., 4c., 5., 10., 11. és 12. számkódokhoz a következő kiegészítő szövegek szerepelnek: „1. Családi név 2. Utónév 3. Születési dátum és hely 4a. Kiállítás dátuma 4b. Érvényesség lejárata 4c. Kiállító hatóság 5. Vezetői engedély száma 10. Érvényes (-tól) 11. Érvényes (-ig) 12. Kódok”.
(6)
Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kód minden olyan kategóriára érvényes, amelyre a vezetői engedélyt kiállították, a 9–11. rovatokban is feltüntethető.
(7)
A vezetői engedélyen szereplő adatok, beleértve a birtokos arcképét és aláírását, lézergravírozási technológiával vannak megszemélyesítve. A vezetői engedélyen szereplő adatok fekete színnel, latin ábécé betűivel vannak megszemélyesítve. A vezetői engedély elülső és hátoldalán lévő információknak szabad szemmel olvashatónak kell lenniük, miközben a hátoldalon lévő 9–12. rovatok esetében legalább öt pontos betűméretet kell használni. A vezetői engedélyen használt színek színreferenciái a pantone rendszerben vannak megadva.
(8)
A biankó vezetői engedély mintája a 14. számú mellékletben van ábrázolva.
Medzinárodný vodičský preukaz
Nemzetközi vezetői engedély
§ 33
(k § 101 ods. 8 zákona)
(1)
Medzinárodný vodičský preukaz podľa Dohovoru o cestnej premávke podpísaného 8. novembra 1968 vo Viedni (ďalej len „Viedenský dohovor“) je knižka s rozmermi 14,8 cm x 10,5 cm s ochrannými prvkami. Jeho prvý a posledný list, ktoré tvoria obal knižky, sú sivej farby, vnútorné strany sú biele.
(2)
Predtlačené údaje na prednej a zadnej strane obalu knižky sú uvedené v slovenskom jazyku. Predtlačené údaje na vnútorných stranách medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru sa uvádzajú v slovenskom, anglickom, ruskom, španielskom, nemeckom, čínskom jazyku a posledné dve vnútorné strany sú vytlačené vo francúzskom jazyku.
(3)
Jednotlivé údaje sa do medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru vypisujú paličkovým písmom latinskej abecedy alebo anglickou kurzívou. V medzinárodnom vodičskom preukaze podľa Viedenského dohovoru sa uvádzajú osobné údaje o jeho držiteľovi a rozsah vodičského oprávnenia podľa platného vodičského preukazu vrátane prípadného obmedzenia jeho rozsahu a ďalších obmedzujúcich podmienok viesť motorové vozidlá.
(4)
V medzinárodnom vodičskom preukaze podľa Viedenského dohovoru sa uvádzajú skupiny vodičských oprávnení s príslušnými piktogramami, ktorých rozsah sa vyznačuje odtlačkom pečiatky orgánu Policajného zboru. Odtlačok pečiatky musí byť umiestnený pri každej skupine vodičského oprávnenia, ak žiadateľ o vydanie medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru je držiteľom tejto skupiny.
(5)
Medzinárodný vodičský preukaz podľa Viedenského dohovoru ďalej obsahuje fotografiu jeho držiteľa podľa § 101 ods. 5 zákona a jeho podpis.
(6)
Vzor čistopisu medzinárodného vodičského preukazu podľa Viedenského dohovoru je vyobrazený v prílohe č. 15.
33. §
(a törvény 101. § (8) bekezdéséhez)
(1)
A Bécsben, 1968. november 8-án aláírt Közúti Közlekedési Egyezmény (a továbbiakban: „Bécsi Egyezmény”) szerinti nemzetközi vezetői engedély egy 14,8 cm x 10,5 cm méretű, biztonsági elemekkel ellátott füzet. Az első és utolsó lapja, amelyek a füzet borítóját képezik, szürke színűek, a belső oldalak fehérek.
(2)
A füzet borítójának elülső és hátoldalán lévő előnyomtatott adatok szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Bécsi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély belső oldalain lévő előnyomtatott adatok szlovák, angol, orosz, spanyol, német, kínai nyelven vannak feltüntetve, az utolsó két belső oldal pedig francia nyelven van nyomtatva.
(3)
A Bécsi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélybe az egyes adatokat latin ábécé nyomtatott nagybetűivel vagy angol folyóírással töltik ki. A Bécsi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben fel kell tüntetni a birtokos személyes adatait és a vezetői engedély hatályát az érvényes vezetői engedély szerint, beleértve annak hatályának esetleges korlátozását és a gépjárművezetésre vonatkozó egyéb korlátozó feltételeket.
(4)
A Bécsi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben fel kell tüntetni a vezetőiengedély-kategóriákat a hozzájuk tartozó piktogramokkal, amelyek hatályát a Rendőri Testület szervének pecsétlenyomatával jelölik. A pecsétlenyomatot minden vezetőiengedély-kategóriánál el kell helyezni, ha a Bécsi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kiadását kérelmező személy rendelkezik az adott kategóriával.
(5)
A Bécsi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély továbbá tartalmazza a birtokos fényképét a törvény 101. § (5) bekezdése szerint és aláírását.
(6)
A Bécsi Egyezmény szerinti biankó nemzetközi vezetői engedély mintája a 15. számú mellékletben van ábrázolva.
§ 34
(k § 101 ods. 8 zákona)
(1)
Pre medzinárodný vodičský preukaz podľa Dohovoru o cestnej premávke podpísaného 19. septembra 1949 v Ženeve (ďalej len „Ženevský dohovor“) platí § 33 ods. 1, 3 a 5.
(2)
Predtlačené údaje na prednej a zadnej strane obalu knižky sa uvádzajú v slovenskom jazyku. Predtlačené údaje na vnútorných stranách medzinárodného vodičského preukazu podľa Ženevského dohovoru sa uvádzajú v slovenskom, anglickom, vo francúzskom, v ruskom, nemeckom, španielskom a čínskom jazyku.
(3)
V medzinárodnom vodičskom preukaze podľa Ženevského dohovoru sa uvádzajú skupiny vodičských oprávnení, ktorých rozsah sa vyznačuje odtlačkom pečiatky orgánu Policajného zboru. Odtlačok pečiatky musí byť umiestnený pri každej skupine vodičského oprávnenia, ak žiadateľ o vydanie medzinárodného vodičského preukazu podľa Ženevského dohovoru je držiteľom tejto skupiny.
(4)
Vzor čistopisu medzinárodného vodičského preukazu podľa Ženevského dohovoru je vyobrazený v prílohe č. 16.
34. §
(a törvény 101. § (8) bekezdéséhez)
(1)
A Genfben, 1949. szeptember 19-én aláírt Közúti Közlekedési Egyezmény (a továbbiakban: „Genfi Egyezmény”) szerinti nemzetközi vezetői engedélyre a 33. § (1), (3) és (5) bekezdése vonatkozik.
(2)
A füzet borítójának elülső és hátoldalán lévő előnyomtatott adatok szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Genfi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély belső oldalain lévő előnyomtatott adatok szlovák, angol, francia, orosz, német, spanyol és kínai nyelven vannak feltüntetve.
(3)
A Genfi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben fel kell tüntetni a vezetőiengedély-kategóriákat, amelyek hatályát a Rendőri Testület szervének pecsétlenyomatával jelölik. A pecsétlenyomatot minden vezetőiengedély-kategóriánál el kell helyezni, ha a Genfi Egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kiadását kérelmező személy rendelkezik az adott kategóriával.
(4)
A Genfi Egyezmény szerinti biankó nemzetközi vezetői engedély mintája a 16. számú mellékletben van ábrázolva.
Evidenčné číslo
Rendszám
§ 35
(k § 123 ods. 20 zákona)
(1)
Tabuľka s evidenčným číslom má rozmery
a)
52 cm x 11 cm alebo 34 cm x 20 cm prideleným vozidlu kategórie M, N, O, R, nákladnej štvorkolke a osobnej štvorkolke kategórie L7e; ak sa typovým schvaľovacím orgánom6a) povolila výnimka z technických požiadaviek na umiestnenie zadnej tabuľky s evidenčným číslom, tabuľka s evidenčným číslom umiestnená vzadu má rozmery 24 cm × 15 cm,
b)
24 cm x 15 cm prideleným vozidlu kategórie L3e, L4e, L5e, T, C, PS, LS a viacúčelovej štvorkolke kategórie L7e,
c)
14,5 cm x 11 cm prideleným vozidlu kategórie L1e, L2e a L6e.
(2)
Tabuľka s evidenčným číslom prideleným vozidlu kategórie O1, ktorého ťažným vozidlom je vozidlo kategórie L, môže mať aj rozmery 24 cm x 15 cm alebo 14,5 cm x 11 cm.
(3)
Tabuľka s evidenčným číslom prideleným vozidlu kategórie O a R má za štátnym znakom Slovenskej republiky v dvojici písmen evidenčného čísla prvé písmeno Y; to neplatí, ak ide o vozidlo kategórie O1, ktorého ťažným vozidlom je vozidlo kategórie L.
(4)
V odôvodnených prípadoch možno vozidlu kategórie T a C prideliť tabuľku s evidenčným číslom s rozmermi 52 cm x 11 cm, ktorá má za štátnym znakom Slovenskej republiky v dvojici písmen evidenčného čísla prvé písmeno Y.
(5)
Tabuľka s evidenčným číslom prideleným zvláštnym motorovým vozidlám okrem traktorov a tabuľka so zvláštnym evidenčným číslom má rozmery 24 cm x 15 cm; v odôvodnených prípadoch môže mať tabuľka so zvláštnym evidenčným číslom obsahujúca písmeno H alebo písmeno S rozmery 52 cm x 11 cm, 34 cm x 20 cm alebo 14,5 cm x 11 cm.
(6)
Tabuľka s evidenčným číslom vyrobená z priehľadnej zmesi polykarbonátu a polyesteru vyžarujúcej svetlo pri zapnutom osvetlení vozidla má písmená a číslice čiernej farby na bielom podklade a rozmery 52 cm x 11 cm; tabuľka s evidenčným číslom vozidla podľa § 123 ods. 18 zákona môže mať písmená a číslice zelenej farby na bielom podklade.
(7)
Písmená na tabuľke s evidenčným číslom vozidla podľa § 123 ods. 18 zákona začínajú písmenami EL alebo EV.
(8)
Neoddeliteľnou súčasťou základnej fólie tabuľky s evidenčným číslom je modrá plocha s rozlišovacím znakom a hviezdičkami, ktorá je umiestnená na ľavom okraji tabuľky s evidenčným číslom, a štátny znak Slovenskej republiky, ktorý je umiestnený na tabuľke s evidenčným číslom za prvou dvojicou písmen, alebo ak ide o osobitné evidenčné číslo, za písmenom P alebo za prvou dvojicou číslic, alebo za písmenom C, ak ide o zvláštne evidenčné číslo.
(9)
Rozlišovací znak Slovenskej republiky sa skladá z písmen SK bielej farby vysokých najmenej 2 cm, so šírkou čiar 0,4 cm. Nad písmenami je 12 žltých hviezdičiek, ktorých stredy ležia na obvode kruhu s polomerom 1,5 cm; vzdialenosť medzi dvoma protiľahlými vrcholmi tej istej hviezdičky je 0,4 cm až 0,5 cm. Rozlišovací znak a hviezdičky sú vyhotovené na modrej ploche v tvare obdĺžnika vysokého najmenej 9,8 cm a širokého najmenej 4 cm, najviac 5 cm. Ak sa rozmery modrej plochy na tabuľke s evidenčným číslom zmenšia po rozdelení na dva riadky, môžu sa rozmery rozlišovacieho znaku a hviezdičiek proporcionálne zmenšiť.
(10)
Písmená a číslice na tabuľke s evidenčným číslom sú vypuklé a sú čiernej farby na bielom podklade; písmená a číslice na tabuľke s evidenčným číslom vozidla podľa § 123 ods. 18 zákona môžu byť zelenej farby na bielom podklade. Tabuľka s evidenčným číslom má na okraji vylisovanú obvodovú drážku, ktorej farba je totožná s farbou písmen a číslic evidenčného čísla a obsahuje ochranné prvky.
(11)
Tabuľka s evidenčným číslom musí byť na vozidle umiestnená na vonkajšej strane karosérie
a)
pri vozidlách kategórie L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, O, R, PS a pri viacúčelových štvorkolkách kategórie L7e vzadu uprostred alebo na ľavej strane vozidla,
b)
pri vozidlách kategórie M, N a pri nákladných štvorkolkách kategórie L7e vpredu spravidla uprostred a vzadu uprostred alebo na ľavej strane vozidla,
c)
pri vozidlách kategórie C a T tabuľka s rozmermi 24 cm x 15 cm vzadu na ľavej strane, prípadne ak bola pridelená tabuľka s rozmermi 52 cm x 11 cm vzadu uprostred vozidla,
d)
pri vozidlách kategórie LS vzadu spravidla uprostred.
(12)
Tabuľka s evidenčným číslom sa upevňuje na mieste určenom schvaľovacím úradom7) kolmo na strednú pozdĺžnu rovinu vozidla s toleranciou 5o, pričom kde to tvar vozidla vyžaduje, môže mať sklon ku kolmici
a)
maximálne 30o, ak plocha tabuľky je obrátená smerom hore, za podmienky, že horná hrana tabuľky nie je nad rovinou vozovky vyššie ako 120 cm,
b)
maximálne 15o, ak plocha tabuľky je obrátená smerom dole, za podmienky, že horná hrana tabuľky nie je nad rovinou vozovky vyššie ako 120 cm.
(13)
Ak je potrebné tabuľku s evidenčným číslom upevniť na inom mieste, ako určil schvaľovací úrad,7) spodná hrana tabuľky musí byť vpredu najmenej 20 cm a vzadu najmenej 30 cm nad rovinou vozovky. Horná hrana tabuľky nesmie byť nad rovinou vozovky vyššie ako
a)
150 cm pri vozidlách kategórie L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, LS a pri viacúčelových štvorkolkách kategórie L7e,
b)
200 cm pri vozidlách kategórie M, N, O, R, pri nákladných štvorkolkách a osobných štvorkolkách kategórie L7e,
c)
400 cm pri vozidlách kategórie C, T a PS.
(14)
Ak je tabuľka s evidenčným číslom upevnená podľa odseku 13, musia byť dodržané podmienky podľa odseku 12.
(15)
Bočný okraj tabuľky s evidenčným číslom nesmie presahovať zvislú rovinu rovnobežnú s pozdĺžnou rovinou vozidla, ktorá je dotyčnicou vozidla v bode jeho najväčšej šírky.
(16)
Tabuľka s evidenčným číslom musí byť na vozidle umiestnená tak, aby bolo evidenčné číslo čitateľné vodorovne a zľava doprava.
(17)
Vzory tabuliek s evidenčným číslom sú vyobrazené v prílohe č. 17.
35. §
(a törvény 123. § (20) bekezdéséhez)
(1)
A rendszámtábla méretei
a)
52 cm x 11 cm vagy 34 cm x 20 cm az M, N, O, R kategóriájú járműveknek, a teher-négykerekű motorkerékpároknak és az L7e kategóriájú személy-négykerekű motorkerékpároknak kiutalt tábla esetében; ha a típusjóváhagyó hatóság6a) kivételt engedélyezett a hátsó rendszámtábla elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények alól, a hátul elhelyezett rendszámtábla mérete 24 cm × 15 cm,
b)
24 cm x 15 cm az L3e, L4e, L5e, T, C, PS, LS kategóriájú járműveknek és az L7e kategóriájú többcélú négykerekű motorkerékpároknak kiutalt tábla esetében,
c)
14,5 cm x 11 cm az L1e, L2e és L6e kategóriájú járműveknek kiutalt tábla esetében.
(2)
Az O1 kategóriájú járműnek kiutalt rendszámtábla, amelynek vontató járműve L kategóriájú jármű, mérete 24 cm x 15 cm vagy 14,5 cm x 11 cm is lehet.
(3)
Az O és R kategóriájú járműveknek kiutalt rendszámtáblán a Szlovák Köztársaság állami címere után a rendszám betűpárjának első betűje Y; ez nem érvényes, ha O1 kategóriájú járműről van szó, amelynek vontató járműve L kategóriájú jármű.
(4)
Indokolt esetekben a T és C kategóriájú járműveknek kiutalható egy 52 cm x 11 cm méretű rendszámtábla, amelyen a Szlovák Köztársaság állami címere után a rendszám betűpárjának első betűje Y.
(5)
A traktorok kivételével a különleges gépjárműveknek kiutalt rendszámtábla és a különleges rendszámtábla mérete 24 cm x 15 cm; indokolt esetekben a H vagy S betűt tartalmazó különleges rendszámtábla mérete 52 cm x 11 cm, 34 cm x 20 cm vagy 14,5 cm x 11 cm is lehet.
(6)
Az átlátszó polikarbonát és poliészter keverékéből készült rendszámtábla, amely a jármű világításának bekapcsolásakor fényt bocsát ki, fehér alapon fekete színű betűkkel és számjegyekkel rendelkezik, és mérete 52 cm x 11 cm; a törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtáblája fehér alapon zöld színű betűkkel és számjegyekkel is rendelkezhet.
(7)
A törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtábláján lévő betűk EL vagy EV betűkkel kezdődnek.
(8)
A rendszámtábla alapfóliájának elválaszthatatlan részét képezi a megkülönböztető jelzéssel és csillagokkal ellátott kék mező, amely a rendszámtábla bal szélén van elhelyezve, valamint a Szlovák Köztársaság állami címere, amely a rendszámtáblán az első betűpár után, vagy ha különleges rendszámról van szó, a P betű vagy az első számpár után, vagy ha speciális rendszámról van szó, a C betű után van elhelyezve.
(9)
A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzése legalább 2 cm magas, 0,4 cm vonalvastagságú, fehér színű SK betűkből áll. A betűk felett 12 sárga csillag található, amelyek középpontjai egy 1,5 cm sugarú kör kerületén helyezkednek el; ugyanazon csillag két szemközti csúcsa közötti távolság 0,4 cm-től 0,5 cm-ig terjed. A megkülönböztető jelzés és a csillagok egy legalább 9,8 cm magas és legalább 4 cm, legfeljebb 5 cm széles, téglalap alakú kék mezőn vannak kialakítva. Ha a rendszámtáblán lévő kék mező méretei a két sorra osztás miatt csökkennek, a megkülönböztető jelzés és a csillagok méretei arányosan csökkenthetők.
(10)
A rendszámtáblán lévő betűk és számjegyek dombornyomottak és fehér alapon fekete színűek; a törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtábláján lévő betűk és számjegyek fehér alapon zöld színűek lehetnek. A rendszámtábla szélén préselt kerületi horony van, amelynek színe megegyezik a rendszám betűinek és számjegyeinek színével, és biztonsági elemeket tartalmaz.
(11)
A rendszámtáblát a járművön a karosszéria külső oldalán kell elhelyezni
a)
az L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, O, R, PS kategóriájú járműveken és az L7e kategóriájú többcélú négykerekűeken hátul középen vagy a jármű bal oldalán,
b)
az M, N kategóriájú járműveken és az L7e kategóriájú teher-négykerekűeken elöl általában középen, hátul pedig középen vagy a jármű bal oldalán,
c)
a C és T kategóriájú járműveken a 24 cm x 15 cm méretű táblát hátul a bal oldalon, esetleg ha 52 cm x 11 cm méretű táblát utaltak ki, azt hátul a jármű közepén,
d)
az LS kategóriájú járműveken hátul általában középen.
(12)
A rendszámtáblát a jóváhagyó hatóság7) által meghatározott helyen, a jármű közép-hosszsíkjára merőlegesen, 5°-os tűréssel kell rögzíteni, miközben ahol a jármű alakja ezt megköveteli, a merőlegeshez képest dőlhet
a)
legfeljebb 30°-kal, ha a tábla felülete felfelé néz, azzal a feltétellel, hogy a tábla felső éle az úttest síkja felett nincs 120 cm-nél magasabban,
b)
legfeljebb 15°-kal, ha a tábla felülete lefelé néz, azzal a feltétellel, hogy a tábla felső éle az úttest síkja felett nincs 120 cm-nél magasabban.
(13)
Ha a rendszámtáblát a jóváhagyó hatóság7) által meghatározottól eltérő helyen kell rögzíteni, a tábla alsó élének elöl legalább 20 cm-re, hátul pedig legalább 30 cm-re kell lennie az úttest síkja felett. A tábla felső éle az úttest síkja felett nem lehet magasabban, mint
a)
150 cm az L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, LS kategóriájú járműveken és az L7e kategóriájú többcélú négykerekűeken,
b)
200 cm az M, N, O, R kategóriájú járműveken, az L7e kategóriájú teher- és személy-négykerekűeken,
c)
400 cm a C, T és PS kategóriájú járműveken.
(14)
Ha a rendszámtábla a (13) bekezdés szerint van rögzítve, be kell tartani a (12) bekezdés szerinti feltételeket.
(15)
A rendszámtábla oldalsó éle nem nyúlhat túl a jármű hosszirányú síkjával párhuzamos azon függőleges síkon, amely a járművet a legnagyobb szélességének pontjában érinti.
(16)
A rendszámtáblát a járművön úgy kell elhelyezni, hogy a rendszám vízszintesen és balról jobbra olvasható legyen.
(17)
A rendszámtáblák mintái a 17. számú mellékletben láthatók.
§ 37
(k § 125 ods. 4 zákona)
(1)
Značky s písmenami CD a CC sa skladajú z písmen CD alebo CC čiernej farby vysokých najmenej 8 cm, so šírkou čiar najmenej 1 cm; písmená sú vyhotovené na bielom podklade v tvare elipsy, ktorej vodorovná os je dlhá najmenej 17,5 cm a zvislá os najmenej 11,5 cm.
(2)
Vzory značiek s písmenami CD a CC sú vyobrazené v prílohe č. 18.
37. §
(a törvény 125. § (4) bekezdéséhez)
(1)
A CD és CC betűkkel ellátott jelzések legalább 8 cm magas, legalább 1 cm vonalvastagságú, fekete színű CD vagy CC betűkből állnak; a betűk fehér alapon, ellipszis alakban vannak kialakítva, amelynek vízszintes tengelye legalább 17,5 cm, függőleges tengelye pedig legalább 11,5 cm hosszú.
(2)
A CD és CC betűkkel ellátott jelzések mintái a 18. számú mellékletben láthatók.
§ 38
(k § 128 ods. 4 zákona)
 
Vzor tlačiva na vedenie prehľadu o manipulácii s tabuľkami so zvláštnym evidenčným číslom a o ich prideľovaní, tlačiva o pridelení zvláštneho evidenčného čísla a osvedčenia o pridelení zvláštneho evidenčného čísla je vyobrazený v prílohe č. 19.
38. §
(a törvény 128. § (4) bekezdéséhez)
 
A speciális rendszámtáblákkal való kezelésről és azok kiutalásáról szóló nyilvántartás vezetésére szolgáló nyomtatvány, a speciális rendszám kiutalásáról szóló nyomtatvány és a speciális rendszám kiutalásáról szóló igazolás mintája a 19. számú mellékletben látható.
§ 39
Poznávacia značka Slovenskej republiky (k § 133 ods. 3 zákona)
(1)
Poznávacia značka Slovenskej republiky sa skladá z písmen SK čiernej farby vysokých najmenej 8 cm, so šírkou čiar najmenej 1 cm; písmená sú vyhotovené na bielom podklade v tvare elipsy, ktorej vodorovná os je dlhá najmenej 17,5 cm a zvislá os najmenej 11,5 cm.
(2)
Vzor poznávacej značky Slovenskej republiky je vyobrazený v prílohe č. 20.
39. §
A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzése (a törvény 133. § (3) bekezdéséhez)
(1)
A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzése legalább 8 cm magas, legalább 1 cm vonalvastagságú, fekete színű SK betűkből áll; a betűk fehér alapon, ellipszis alakban vannak kialakítva, amelynek vízszintes tengelye legalább 17,5 cm, függőleges tengelye pedig legalább 11,5 cm hosszú.
(2)
A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzésének mintája a 20. számú mellékletben látható.
§ 41
Prechodné ustanovenia
(1)
Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupiny BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE sa môžu do 30. septembra 2013 vykonávať aj na motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa doterajších predpisov.
(2)
Tabuľky s evidenčným číslom podľa doterajších predpisov okrem tabuľky s osobitným evidenčným číslom obsahujúcim písmeno X na prvom mieste za skratkou okresu sa vydávajú držiteľom vozidiel do vyčerpania ich skladových zásob.
(3)
Umiestnenie tabuliek s evidenčným číslom na vozidlách schválených na cestnú premávku podľa doterajších predpisov zostáva v platnosti.
(4)
Na konanie o udelení vodičského oprávnenia sa použijú doterajšie predpisy, ak výcvik žiadateľov o vodičské oprávnenie bol začatý alebo žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia bola podaná pred nadobudnutím účinnosti tejto vyhlášky.
41. §
Átmeneti rendelkezések
(1)
A BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmassági vizsgák 2013. szeptember 30-ig a korábbi előírások szerinti feltételeknek megfelelő gépjárműveken is letehetők.
(2)
A korábbi előírások szerinti rendszámtáblákat, kivéve a járás rövidítése után az első helyen X betűt tartalmazó különleges rendszámtáblát, a járművek üzembentartóinak a raktárkészletük kimerüléséig adják ki.
(3)
A korábbi előírások szerint a közúti forgalomra jóváhagyott járműveken a rendszámtáblák elhelyezése hatályban marad.
(4)
A vezetői engedély megadására irányuló eljárásra a korábbi előírásokat kell alkalmazni, ha a vezetői engedélyt kérelmezők képzése megkezdődött, vagy a vezetői engedély megadása iránti kérelmet e rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be.
§ 41a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 15. septembra 2010
(1)
Dopravné značky umiestnené podľa doterajších predpisov sa musia zosúladiť s podmienkami podľa tejto vyhlášky do 31. decembra 2016.
(2)
Na konanie o udelení vodičského oprávnenia sa použijú doterajšie predpisy, ak výcvik žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia bol začatý alebo žiadosť o udelenie vodičského oprávnenia bola podaná pred nadobudnutím účinnosti tejto vyhlášky.
(3)
Doklady o zdravotnej spôsobilosti a doklady o psychickej spôsobilosti vydané podľa doterajších predpisov sa považujú za doklady vydané podľa tejto vyhlášky.
41.a §
Átmeneti rendelkezések a 2010. szeptember 15-től hatályos módosításokhoz
(1)
A korábbi előírások szerint elhelyezett közúti jelzőtáblákat 2016. december 31-ig összhangba kell hozni e rendelet feltételeivel.
(2)
A vezetői engedély megadására irányuló eljárásra a korábbi előírásokat kell alkalmazni, ha a vezetői engedély megadását kérelmező képzése megkezdődött, vagy a vezetői engedély megadása iránti kérelmet e rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be.
(3)
A korábbi előírások szerint kiállított, egészségi alkalmasságot igazoló okmányok és pszichikai alkalmasságot igazoló okmányok e rendelet szerint kiállított okmányoknak minősülnek.
§ 41b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 19. januára 2013
(1)
U skúšobného komisára, ktorému bol vydaný preukaz skúšobného komisára do 19. januára 2013, sa vykonávajú opatrenia podľa § 25b ods. 1 do 19. januára 2014.
(2)
Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupín BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE sa môžu do 19. januára 2017 vykonávať aj v motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa doterajších predpisov.
(3)
Odborné poradenstvo začaté pred 19. januárom 2013 sa dokončí podľa doterajších predpisov.
41.b §
Átmeneti rendelkezések a 2013. január 19-től hatályos módosításokhoz
(1)
Annál a vizsgabiztosnál, akinek a vizsgabiztosi igazolványt 2013. január 19-ig állították ki, a 25b. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket 2014. január 19-ig hajtják végre.
(2)
A BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmassági vizsgák 2017. január 19-ig a korábbi előírások szerinti feltételeknek megfelelő gépjárműveken is letehetők.
(3)
A 2013. január 19. előtt megkezdett szaktanácsadás a korábbi előírások szerint fejeződik be.
§ 41c
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
(1)
Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupiny A a osobitné skúšky podľa § 78 ods. 3 písm. c) zákona sa môžu do 31. decembra 2018 vykonávať aj na motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, pričom objem valcov spaľovacieho motora týchto motorových vozidiel musí byť najmenej 595 cm3.
(2)
Žiadosti o udelenie vodičského oprávnenia podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013 sa môžu používať do 31. decembra 2015.
(3)
Vzory dokladov o zdravotnej spôsobilosti a dokladov o psychickej spôsobilosti podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013 sa môžu používať do 31. decembra 2014, pričom na nich musí byť uvedené evidenčné číslo a dátum vykonania lekárskej prehliadky alebo psychologického vyšetrenia.
(4)
Vodičské preukazy vydávané podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013 možno vydávať do vyčerpania ich skladových zásob, najneskôr do 31. decembra 2014.
41.c §
Átmeneti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az A kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmassági vizsgák és a törvény 78. § (3) bekezdés c) pontja szerinti külön vizsgák 2018. december 31-ig a 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti feltételeknek megfelelő gépjárműveken is letehetők, miközben e gépjárművek belső égésű motorjának hengerűrtartalma legalább 595 cm3 kell, hogy legyen.
(2)
A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti, vezetői engedély megadása iránti kérelmek 2015. december 31-ig használhatók.
(3)
A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti, egészségi alkalmasságot igazoló okmányok és pszichikai alkalmasságot igazoló okmányok mintái 2014. december 31-ig használhatók, miközben azokon fel kell tüntetni a nyilvántartási számot és az orvosi vizsgálat vagy a pszichológiai vizsgálat elvégzésének dátumát.
(4)
A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerint kiadott vezetői engedélyek a raktárkészletük kimerüléséig, de legkésőbb 2014. december 31-ig adhatók ki.
§ 41d
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2020
 
Skúška z predpisov o cestnej premávke sa do 31. marca 2023 považuje za teoretickú skúšku.
41.d §
Átmeneti rendelkezés a 2020. április 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A közúti közlekedési szabályokból tett vizsga 2023. március 31-ig elméleti vizsgának minősül.
§ 41da
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2022
 
Preukazy skúšobných komisárov vydané do 31. decembra 2021 zostávajú v platnosti do doby v nich uvedenej.
41.da §
Átmeneti rendelkezés a 2022. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 2021. december 31-ig kiállított vizsgabiztosi igazolványok a bennük feltüntetett időpontig hatályban maradnak.
§ 41db
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. augusta 2022
 
Skúšky z odbornej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel skupiny CE sa môžu do 31. decembra 2022 vykonávať aj na motorových vozidlách spĺňajúcich podmienky podľa predpisov účinných do 31. júla 2022.
41.db §
A 2022. augusztus 1-jétől hatályos szabályozásokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés
 
A CE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmassági vizsgák 2022. december 31-ig a 2022. július 31-ig hatályos előírások szerinti feltételeknek megfelelő gépjárműveken is letehetők.
§ 41e
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2023
(1)
Tabuľky s evidenčným číslom, značky s písmenami CD a CC a poznávacie značky Slovenskej republiky podľa predpisov účinných do 31. decembra 2022 zostávajú v platnosti.
(2)
Tabuľky s evidenčným číslom, značky s písmenami CD a CC a poznávacie značky Slovenskej republiky podľa predpisov účinných do 31. decembra 2022 sa vydávajú do vyčerpania ich skladových zásob.
41.e §
Átmeneti rendelkezések a 2023. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2022. december 31-ig hatályos előírások szerinti rendszámtáblák, CD és CC betűkkel ellátott jelzések és a Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzései hatályban maradnak.
(2)
A 2022. december 31-ig hatályos előírások szerinti rendszámtáblákat, CD és CC betűkkel ellátott jelzéseket és a Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzéseit a raktárkészletük kimerüléséig adják ki.
§ 41f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2023
 
V konaní o udelenie vodičského oprávnenia, ktoré sa začalo do 31. marca 2023, sa postupuje podľa tejto vyhlášky v znení účinnom do 31. marca 2023, ak sa dátum vykonania prvej skúšky z odbornej spôsobilosti určil do 31. marca 2023.
41.f §
Átmeneti rendelkezés a 2023. április 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A vezetői engedély megadására irányuló, 2023. március 31-ig megkezdett eljárásban e rendelet 2023. március 31-ig hatályos szövege szerint kell eljárni, ha az első szakmai alkalmassági vizsga időpontját 2023. március 31-ig határozták meg.
§ 41g
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. decembra 2024
 
Vodičské preukazy podľa predpisov účinných do 30. novembra 2024 možno vydávať do vyčerpania ich skladových zásob, najneskôr do 31. decembra 2024.
41.g §
Átmeneti rendelkezés a 2024. december 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 2024. november 30-ig hatályos előírások szerinti vezetői engedélyek a raktárkészletük kimerüléséig, de legkésőbb 2024. december 31-ig adhatók ki.
§ 42
 
Touto vyhláškou sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 21.
42. §
 
Ez a rendelet átveszi a 21. számú mellékletben felsorolt, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusait.
§ 43
Účinnosť
 
Táto vyhláška nadobúda účinnosť 1. februára 2009.
43. §
Hatálybalépés
 
Ez a rendelet 2009. február 1-jén lép hatályba.
Robert Kaliňák v. r.
Robert Kaliňák s. k.
Príloha č. 2 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 2 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 2a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 2a
 
Príloha č. 2b k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 2b k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 2c k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 2c k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 2d k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
OSVEDČENIE O UDELENÍ VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA
Prevziať prílohu - Príloha č. 2d
Príloha č. 3 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 3 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 4 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 4 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 5 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
MINIMÁLNE POŽIADAVKY NA ÚROVEŇ TELESNEJ SCHOPNOSTI A DUŠEVNEJ SCHOPNOSTI NA VEDENIE MOTOROVÝCH VOZIDIEL A SPÔSOB ICH POSUDZOVANIA
I.
Minimálne požiadavky na zrak
(1)
Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 1,
a)
musí mať binokulárnu zrakovú ostrosť s hodnotou aspoň 0,5 pri súčasnom používaní obidvoch očí, a to aj v prípade použitia korekčných šošoviek (vnútroočné šošovky sa nepovažujú za korekčné šošovky) a
b)
zároveň musí mať horizontálne zorné pole binokulárne najmenej 120 stupňov s dostatočným rozsahom najmenej 50 stupňov doľava a doprava a 20 stupňov smerom nahor a nadol, pričom v rozsahu centrálneho zorného poľa 20 stupňov nesmú byť prítomné žiadne výpadky zorného poľa.
(2)
Ak sa u osoby podľa odseku 1 zistí alebo potvrdí očná choroba s progresívnou povahou, zdravotná spôsobilosť osoby sa podmieni povinnosťou pravidelne sa podrobovať lekárskej prehliadke a odbornému očnému vyšetreniu zameraným na túto chorobu.
(3)
Posudzovaná osoba patriaca do skupiny 1, ktorá má úplnú funkčnú stratu zraku na jednom oku alebo používa iba jedno oko (aj v prípade diplopie), musí mať zrakovú ostrosť najmenej 0,5, a to aj v prípadne použitia korekčných šošoviek, pričom stav monokulárneho videnia musí trvať najmenej šesť mesiacov a zorné pole tohto oka musí spĺňať požiadavku podľa odseku 1 písm. b). Posudzujúci lekár v takom prípade vždy požiada o odborné očné vyšetrenie.
(4)
Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 2,
a)
musí mať zrakovú ostrosť s hodnotou aspoň 0,8 na lepšom oku a aspoň 0,1 na horšom oku, a to aj v prípade použitia korekčných šošoviek,
b)
zároveň musí mať binokulárne horizontálne zorné pole najmenej 160 stupňov s dostatočným rozsahom najmenej 70 stupňov doľava a doprava a 30 stupňov smerom nahor a nadol, pričom v rozsahu centrálneho zorného poľa 30 stupňov nesmú byť prítomné žiadne výpadky zorného poľa.
(5)
Ak sa na dosiahnutie hodnôt 0,8 a 0,1 podľa odseku 4 písm. a) používajú korekčné šošovky, minimálna ostrosť (0,8 a 0,1) sa musí dosiahnuť buď pomocou okuliarov so silou nepresahujúcou plus osem dioptrií, alebo pomocou kontaktných šošoviek, pričom korekcia sa musí dobre znášať.
(6)
Zdravotná spôsobilosť osoby patriacej do skupiny 2 je vylúčená, ak má diplopiu alebo poruchu citlivosti na kontrast.
(7)
Osoba patriaca do skupiny 2, u ktorej z rôznych príčin vzniklo výrazné zníženie videnia na jednom oku, môže byť zdravotne spôsobilá na vedenie motorových vozidiel skupiny C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D a DE až po uplynutí najmenej šiestich mesiacov pri splnení podmienok podľa odseku 4, iba ak odborné vyšetrenie potvrdí zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorových vozidiel.
II.
Minimálne požiadavky na sluch
(1)
Pri vyšetrení sluchu sa mimoriadna pozornosť venuje možnosti kompenzácie choroby alebo poruchy sluchu.
(2)
Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 1,
a)
je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu do 50 % podľa Fowlera,
b)
je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu od 51 % do 90 % podľa Fowlera, ak má korekciu sluchu načúvacím prístrojom,
c)
je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu nad 90 % podľa Fowlera na základe individuálneho posúdenia celkového zdravotného stavu.
(3)
Posudzovaná osoba, ktorá patrí do skupiny 2,
a)
je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu do 50 % podľa Fowlera,
b)
je zdravotne spôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu od 51 % do 90 % podľa Fowlera, ak má korekciu sluchu načúvacím prístrojom na jedno ucho alebo obe uši,
c)
je zdravotne nespôsobilá na vedenie motorového vozidla pri strate sluchu viac ako 90 % podľa Fowlera.
(4)
Osoby, ktoré patria do skupiny 2, s implantovanými špeciálnymi implantovateľnými načúvacími prístrojmi pri obojstrannej ťažkej poruche sluchu sa posudzujú individuálne na špecializovanom pracovisku, ktoré operačný výkon vykonalo alebo ktoré operačný výkon vykonáva.
III.
Zdravotná spôsobilosť osôb s obmedzenou pohyblivosťou
(1)
Zdravotne nespôsobilá na vedenie motorových vozidiel je osoba, ktorá trpí na takú poruchu pohybového systému alebo na abnormalitu pohybového systému, ktorá má za následok obmedzenú pohyblivosť a ktorá môže pri vedení motorového vozidla predstavovať nebezpečenstvo pre premávku na pozemných komunikáciách.
(2)
Osoba s obmedzenou pohyblivosťou môže byť uznaná za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel len na základe stanoviska odborného lekára.12) Toto stanovisko musí byť založené na lekárskom vyšetrení poruchy alebo abnormality pohybového systému. Ak je to nevyhnutné v záujme bezpečného ovládania motorového vozidla touto osobou, odborným vyšetrením sa môže zdravotná spôsobilosť tejto osoby podmieniť používaním jednej alebo viacerých zdravotníckych pomôcok alebo jednou alebo viacerými technickými úpravami vozidla.
(3)
Osoba trpiaca na progresívnu chorobu pohybového systému je zdravotne spôsobilá na vedenie motorových vozidiel za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na túto chorobu a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú. Ak ide o nemenné postihnutie pohybového systému, dotknutá osoba sa nemusí pravidelne podrobovať lekárskym prehliadkam.
(4)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti osoby patriacej do skupiny 2 a trpiacej na chorobu, poruchu, abnormalitu alebo postihnutie pohybového systému, ktoré majú za následok obmedzenú pohyblivosť, sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.
IV.
Zdravotná spôsobilosť a kardiovaskulárne choroby
(1)
Choroby, chyby alebo stavy, ktoré sa môžu prejaviť náhlym zlyhaním kardiovaskulárneho systému s následkom náhleho oslabenia alebo zlyhania cerebrálnych funkcií, predstavujú nebezpečenstvo pre cestnú premávku a vylučujú alebo obmedzujú zdravotnú spôsobilosť.
(2)
Choroby, chyby alebo stavy podľa odseku 1, pri ktorých osobu trpiacu na chorobu, chybu alebo stav podľa odseku 1 možno uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorového vozidla na základe záverov odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na takúto chorobu, chybu alebo takýto stav a výsledok lekárskej prehliadky potvrdí vyliečenie alebo zlepšenie takejto choroby, chyby alebo stavu, sú tieto:
a)
u osoby patriacej do skupiny 1
1.
chorobne pomalá činnosť srdca (poškodenie funkcie sínusového uzla a poruchy vedenia) alebo chorobne rýchla činnosť srdca (predsieňová a komorová arytmia) s prípadom alebo prípadmi náhlej straty vedomia v minulosti v dôsledku porúch srdcového rytmu,
2.
chorobne rýchla činnosť srdca (predsieňová a komorová arytmia) spojená so štrukturálnym ochorením srdca a pretrvávajúcou komorovou tachykardiou,
3.
implantácia alebo nahradenie defibrilátora alebo primeraný alebo neprimeraný výboj defibrilátora,
4.
synkopa (prechodná strata vedomia a svalového tonusu charakterizovaná rýchlym nástupom, krátkym trvaním a spontánnym zotavením, ku ktorej dochádza v dôsledku celkového nedokrvenia mozgu a v ktorej prípade sa predpokladá, že je podmienená reflexom, bez známej príčiny, bez akéhokoľvek preukázateľného ochorenia srdca),
5.
akútny koronárny syndróm,
6.
perkutánna koronárna intervencia,
7.
koronárna arteriálna bypassová chirurgia,
8.
mozgová mŕtvica/tranzitórny ischemický atak,
9.
zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association I, II, III,
10.
transplantácia srdca,
11.
zariadenie na podporu srdcovej činnosti,
12.
operácia srdcovej chlopne,
13.
malígna hypertenzia (zvýšenie systolického krvného tlaku na hodnotu ≥ 180 mm Hg alebo diastolického krvného tlaku na hodnotu ≥ 110 mm Hg spojené s hroziacim alebo progresívnym poškodením orgánov),
14.
kongenitálne srdcové ochorenie,
15.
hypertrofická kardiomyopatia, ak je bez synkopy,
16.
syndróm dlhého intervalu Q-T so synkopou, torsade des pointes alebo Q-Tc > 500 ms,
17.
hypertenzia s ťažkým orgánovým poškodením,
18.
závažná komplikácia po srdcovom infarkte,
19.
opakovaný výskyt tranzitórnych mozgových cievnych príhod ischemického alebo embolického pôvodu aj bez trvalejšieho funkčného obmedzenia,
20.
stav po cievnej mozgovej príhode s ťažkým obmedzením fyzických alebo duševných funkcií,
b)
u osoby patriacej do skupiny 2
1.
choroba, chyba alebo stav podľa písmena a) okrem tretieho, deviateho, jedenásteho a pätnásteho až dvadsiateho bodu,
2.
bradyarytmia, poškodenie funkcie sínusového uzla a poruchy predsieňovo-komorového vedenia s Möbitzovou blokádou II. typu druhého stupňa, predsieňovo-komorovou blokádou tretieho stupňa alebo alternujúcou blokádou ramienok,
3.
chorobne rýchla činnosť srdca (predsieňová a komorová arytmia) spojená s indikáciou na implantáciu defibrilátora,
4.
významná stenóza krčnice,
5.
maximálny priemer aorty presahuje 5,5 cm,
6.
zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association I a II v prípadoch, že ejekčná frakcia ľavej komory je viac ako 35 %,
7.
krvný tlak stupňa III (diastolický krvný tlak ≥ 110 mm Hg alebo systolický krvný tlak ≥ 180 mm Hg),
8.
závažné ochorenie srdca a ciev, ako je ťažká forma srdcovej choroby, vrodenej aj získanej, s funkčným obmedzením III. stupňa, závažnejšou poruchou srdcového rytmu alebo prekonanou synkopou,
9.
ťažšia forma obliterujúcej aterosklerózy periférnych tepien s trofickými defektmi alebo hemodynamicky závažnými stenózami karotíd alebo väčšími aneuryzmami aorty,
10.
cievna choroba mozgu s následnými poruchami,
11.
komplikovaný stav po implantácii defibrilátora,
12.
komplikovaný stav pri trvalej kardiostimulácii.
(3)
Kardiovaskulárne choroby, chyby alebo stavy, pri ktorých je zdravotná spôsobilosť vylúčená, sú tieto:
a)
u osoby patriacej do skupiny 1
1.
periférne cievne ochorenie – aneuryzma hrudnej a brušnej aorty, ak maximálny priemer aorty je taký, že hrozí závažné riziko náhleho pretrhnutia a následnej udalosti, ktorá znemožní ovládanie vozidla,
2.
chronické zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association IV,
3.
ochorenie srdcovej chlopne s aortálnou regurgitáciou, aortálnou stenózou, mitrálnou regurgitáciou alebo mitrálnou stenózou, ak sa funkčná schopnosť odhaduje na hodnotu New York Heart Association IV alebo ak nastal prípad synkopy,
4.
Brugadov syndróm so synkopou alebo prerušením náhleho zastavenia srdca,
b)
u osoby patriacej do skupiny 2
1.
choroba, chyba alebo stav podľa písmena a) prvého a štvrtého bodu,
2.
implantácia defibrilátora,
3.
zlyhanie srdca podľa klasifikácie New York Heart Association III a IV,
4.
zavedené zariadenia na podporu srdcovej činnosti,
5.
ochorenie srdcovej chlopne podľa klasifikácie New York Heart Association III alebo IV alebo s ejekčnou frakciou pod 35 %, mitrálnou stenózou a závažnou pľúcnou hypertenziou alebo s echokardiograficky potvrdenou závažnou aortálnou stenózou alebo aortálnou stenózou spôsobujúcou synkopu, s výnimkou úplne asymptomatickej závažnej aortálnej stenózy, ak sú splnené požiadavky záťažového testu,
6.
hypertrofická kardiomyopatia so synkopami alebo ak sú splnené podmienky na implantáciu defibrilátora v rámci primárnej prevencie náhlej kardiálnej smrti,
7.
syndróm dlhého intervalu Q-T so synkopou, torsade des pointes a Q-Tc > 500 ms.
(4)
U žiadateľov alebo vodičov s dobre opísanými kardiomyopatiami (najmä arytmogénnou kardiomyopatiou pravej komory, non-kompaktnou kardiomyopatiou, katecholaminergnou polymorfnou komorovou tachykardiou a syndrómom krátkeho intervalu QT) alebo s novými kardiomyopatiami, ktoré sa môžu odhaliť, sa dôkladne posúdia rizikové udalosti spôsobujúce náhlu neschopnosť a prognostické ukazovatele konkrétnej kardiomyopatie.
(5)
Zdravotná spôsobilosť osoby, ktorá má hypertenziu bez ťažkého orgánového poškodenia, sa musí posudzovať v súvislosti s inými výsledkami lekárskej prehliadky, možnými zdravotnými komplikáciami a nebezpečenstvom, ktoré tieto komplikácie môžu predstavovať pre cestnú premávku.
(6)
Zdravotnú spôsobilosť osoby, ktorá prekonala srdcový infarkt, vždy posudzuje posudzujúci lekár. Takáto osoba môže byť uznaná za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na kardiovaskulárny systém a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(7)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti osoby, ktorá prekonala srdcový infarkt, je súčasťou prvej lekárskej prehliadky zameranej na zistenie zdravotnej spôsobilosti po prekonaní srdcového infarktu aj odborné vyšetrenie zamerané na kardiovaskulárny systém. Takáto osoba môže byť uznaná za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na kardiovaskulárny systém a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(8)
Zdravotná spôsobilosť osoby majúcej hypertenziu bez ťažkého orgánového poškodenia alebo osoby, ktorá prekonala srdcový infarkt, môže byť podľa § 86 ods. 2 písm. d) zákona podmienená aj inak, ako povinnosťou pravidelne sa podrobovať lekárskej prehliadke, najmä podmienením zdravotnej spôsobilosti podľa prílohy č. 9.
(9)
Osobu trpiacu na inú chorobu, chybu alebo majúcu stavy kardiovaskulárneho systému iné, ako sú uvedené v odsekoch 1 až 4, alebo trpiacu na chorobu, chybu alebo majúcu stavy kardiovaskulárneho systému uvedené v odsekoch 1 až 4, ale majúce ľahšiu formu, možno uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorových vozidiel len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na kardiovaskulárny systém a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(10)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu ku kardiovaskulárnemu systému u osoby patriacej do skupiny 2 sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, najmä dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.
V.
Diabetes mellitus a zdravotná spôsobilosť
(1)
Na účely minimálnych požiadaviek na úroveň telesnej schopnosti a duševnej schopnosti na vedenie motorových vozidiel u osôb s diabetes mellitus sa ťažkou hypoglykémiou rozumie stav, keď je potrebná pomoc inej osoby a opakovanou hypoglykémiou sa rozumie druhá ťažká hypoglykémia v priebehu predchádzajúcich 12 mesiacov, aj taká, ktorá nesúvisí s vedením motorového vozidla.
(2)
Osoba, ktorá má diabetes mellitus a užíva lieky, ktoré môžu vyvolať hypoglykémiu, môže byť považovaná za zdravotne spôsobilú, iba ak
a)
sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na diabetes mellitus a
b)
preukáže čestným vyhlásením, že chápe riziko spojené s hypoglykémiou, tento stav dokáže primerane ovládať, čo preukazuje pravidelným denným monitorovaním glukózy.
(3)
Interval medzi jednotlivými lekárskymi prehliadkami sa určuje primerane každému prípadu, pričom nesmie presiahnuť päť rokov.
(4)
Zdravotná spôsobilosť osoby, ktorá má diabetes mellitus, je vylúčená,
a)
ak sa vyskytuje opakovaná ťažká hypoglykémia,
b)
ak taká osoba má diagnostikovaný syndróm neuvedomenia si hypoglykémie, alebo
c)
v prípade opakovanej ťažkej hypoglykémie neuplynuli tri mesiace od poslednej príhody.
(5)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti u osoby patriacej do skupiny 2, ktorá má diabetes mellitus, sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takou osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, najmä dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.
(6)
Osoba, ktorá patrí do skupiny 2 a má diabetes mellitus vyžadujúci liečbu inzulínom alebo inými liekmi, môže byť považovaná za zdravotne spôsobilú na základe stanoviska z odborného vyšetrenia a ak
a)
sa u takej osoby v predchádzajúcich 12 mesiacoch nevyskytla opakovaná ťažká hypoglykémia,
b)
u takej osoby nebol diagnostikovaný syndróm neuvedomenia si hypoglykémie,
c)
taká osoba preukáže čestným vyhlásením, že tento stav dokáže primerane ovládať, a to pravidelným monitorovaním glukózy v krvi najmenej dvakrát denne a v čase, keď vedie motorové vozidlo,
d)
taká osoba preukáže čestným vyhlásením, že si uvedomuje riziko vyplývajúce z hypoglykémie,
e)
u takej osoby neexistujú iné obmedzujúce komplikácie v súvislosti s diabetes mellitus,
f)
sa taká osoba pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na diabetes mellitus a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(7)
Interval medzi jednotlivými lekárskymi prehliadkami sa určuje primerane každému prípadu, pričom nesmie presiahnuť dva roky.
VI.
Zdravotná spôsobilosť a choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy a syndróm obštrukčného spánkového apnoe
(1)
Choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy vylučujúce zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorového vozidla sú také choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, ktoré spôsobujú zdravotné komplikácie alebo odchýlky, ktoré pri vedení motorového vozidla predstavujú nebezpečenstvo pre cestnú premávku
a)
u osoby patriacej do skupiny 1
1.
záchvatové neurologické ochorenia spôsobujúce poruchy vedomia,
2.
hyperkinézy a spasticity ťažkého stupňa,
3.
stavy po chirurgických zákrokoch, úrazoch alebo ochoreniach nervového systému s trvalými neutíšiteľnými bolesťami alebo poruchami pohybu, hlbokej citlivosti alebo ťažkými trofickými zmenami,
4.
choroby alebo stavy po zranení periférnych nervov s trvalými poruchami pohybu, citlivosti alebo trofickými zmenami v takom rozsahu, že zabraňujú bezpečnému vedeniu motorového vozidla,
5.
záchvatové stavy s poruchou vedomia alebo hybnosti, ako je narkolepsia a kataplexia,
b)
u osoby patriacej do skupiny 2
1.
choroby, chyby alebo stavy podľa písmena a),
2.
epilepsia, epileptické syndrómy počas desiatich rokov bez záchvatového obdobia po vysadení antiepileptickej liečby,
3.
a iné ochorenia a poruchy nervového systému ovplyvňujúce spôsobilosť osoby viesť motorové vozidlo.
(2)
Na účely tejto vyhlášky sa epilepsia vymedzuje ako dva alebo viac epileptických záchvatov, ku ktorým došlo v období kratšom ako päť rokov. Vyvolaný epileptický záchvat je na účely tejto vyhlášky vymedzený ako záchvat, ktorý má rozoznateľný príčinný faktor, ktorému je možné sa vyhnúť.
(3)
Choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, ktoré ovplyvňujú bezpečnosť premávky na pozemných komunikáciách, pri ktorých možno osobu patriacu do skupiny 1 uznať za zdravotne spôsobilú len na základe záverov odborného vyšetrenia a pod podmienkou, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú, sú najmä neurologické poruchy spojené s chorobami alebo chirurgickými zákrokmi, ktoré ovplyvňujú centrálny alebo periférny nervový systém a spôsobujú psychické, zmyslové alebo motorické poruchy a majú vplyv na rovnováhu a koordináciu, ako sú
a)
stavy po úrazoch a chorobách centrálnej nervovej sústavy s trvalými neutíšiteľnými bolesťami alebo s poruchami pohybu, kognície (duševné pochody, vnímanie, pamäť, poznanie), hlbokej citlivosti alebo s ťažkými trofickými zmenami,
b)
stavy po zranení alebo chorobe periférnych nervov s trvalými poruchami pohybu, citlivosti alebo s trofickými zmenami, ak obmedzujú schopnosť viesť motorové vozidlo,
c)
vyvolaný epileptický záchvat; posudzovaná osoba, ktorá dostala vyvolaný epileptický záchvat spôsobený rozoznateľným vyvolávajúcim faktorom, ktorý sa pravdepodobne nebude opakovať pri vedení vozidla, môže byť v jednotlivých prípadoch posúdená ako zdravotne spôsobilá, a to len na základe neurologického stanoviska (posudok by mal byť v prípade potreby v súlade s posudkom k inej poruche alebo chorobe uvedenej v tejto prílohe alebo k inému faktoru komorbidity),
d)
prvý alebo jediný nevyvolaný záchvat; posudzovanú osobu, ktorá mala prvý nevyvolaný epileptický záchvat, možno považovať za zdravotne spôsobilú, keď počas dvanástich mesiacov nemala záchvaty a absolvovala zodpovedajúce lekárske posúdenie zahŕňajúce aj EEG vyšetrenie so stimulačnými metódami; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
e)
epilepsia; posudzovanú osobu možno považovať za zdravotne spôsobilú, keď uplynie obdobie jedného roka bez ďalších záchvatov; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
f)
pooperačné stavy chirurgickej liečby epilepsie; postupuje sa podľa písmena e),
g)
záchvaty výlučne počas spánku; posudzovanú osobu, ktorá mala len záchvaty počas spánku, možno považovať za zdravotne spôsobilú, pokiaľ sa tento ustálený stav pozoruje počas obdobia, ktoré nesmie byť kratšie ako obdobie bez záchvatov požadované pri epilepsii; ak sa u posudzovanej osoby vyskytujú záchvaty v bdelom stave, vyžaduje sa, aby v období jedného roka pred vykonaním odborného vyšetrenia nedošlo k ďalšej príhode,
h)
záchvaty bez vplyvu na vedomie alebo schopnosť konať; posudzovanú osobu, ktorá mala len záchvaty, pri ktorých sa výlučne preukázalo, že nemajú vplyv na vedomie a ani nespôsobujú nejakú funkčnú poruchu, možno považovať za zdravotne spôsobilú pod podmienkou, že tento ustálený stav pretrváva počas obdobia, ktoré nesmie byť kratšie ako obdobie bez záchvatu požadované pri epilepsii; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala žiaden iný typ epileptického záchvatu, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením; ak posudzovanú osobu postihne akýkoľvek iný druh záchvatu, vyžaduje sa, aby v období jedného roka pred vykonaním odborného vyšetrenia nedošlo k ďalšej príhode,
i)
záchvaty v dôsledku zmeny liečby na pokyn lekára; posudzovaná osoba sa môže považovať za nespôsobilú viesť motorové vozidlo od začiatku obdobia ukončovania liečby a následne na obdobie šiestich mesiacov po jej skončení; ak sa vyskytnú záchvaty počas obdobia zmeny alebo po prerušení podávania liekov na pokyn lekára, posudzovaná osoba nesmie viesť vozidlo tri mesiace po obnovení liečby, ktorá bola predtým účinná,
j)
iná strata vedomia; strata vedomia by sa mala posudzovať podľa rizika jej opakovania počas vedenia vozidla.
(4)
Choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, ktoré ovplyvňujú bezpečnosť premávky na pozemných komunikáciách, pri ktorých osobu patriacu do skupiny 2 možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe záverov odborného vyšetrenia a pod podmienkou, že sa táto osoba pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby alebo stavy nervovej sústavy, pričom závery lekárskej prehliadky jej zdravotnú spôsobilosť nevylučujú, takými chorobami sú:
a)
choroby, chyby alebo stavy podľa odseku 3,
b)
vyvolaný epileptický záchvat; osoba, u ktorej bol zistený epileptický záchvat podmienený zjavne rozoznateľným príčinným faktorom, ktorý sa pravdepodobne nebude opakovať, môže byť považovaná za zdravotne spôsobilú, iba ak sa podrobí vyšetreniu EEG a neurologickému vyšetreniu s negatívnym záverom; to neplatí, ak bol u nej zistený ojedinelý záchvat alebo strata vedomia,
c)
prvý alebo jediný nevyvolaný záchvat; posudzovanú osobu, ktorá mala prvý nevyvolaný epileptický záchvat, možno považovať za zdravotne spôsobilú, ak bez pomoci protiepileptických liekov nemala nasledujúcich päť rokov epileptický záchvat a ak sa vykonalo vhodné neurologické posúdenie vrátane EEG vyšetrenia; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
d)
epilepsia; je nevyhnutné, aby sa stav, keď sa desať rokov nevyskytli ďalšie záchvaty, dosiahol bez pomoci protiepileptických liekov; skutočnosť, že počas uvedeného obdobia posudzovaná osoba nemala epileptický záchvat, preukáže posudzovaná osoba čestným vyhlásením,
e)
iná strata vedomia; strata vedomia by sa mala posudzovať podľa rizika jej opakovania počas vedenia vozidla; riziko opakovania by nemalo byť vyššie ako 2 % ročne,
f)
ťažšie poruchy spánku ovplyvňujúce najmä schopnosť koncentrácie a rýchlosť reakcie a iné ochorenia a poruchy nervového systému ovplyvňujúce spôsobilosť osoby viesť motorové vozidlo.
(5)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k chorobám, chybám alebo stavom nervovej sústavy u osoby patriacej do skupiny 2 sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takou osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, ako je napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí, možnosť prepravy nadrozmerného nákladu a podobne.
(6)
Posudzovaná osoba patriaca do skupiny 2 nemôže užívať protiepileptické lieky v požadovanom období, v priebehu ktorého sa nevyskytnú u nej epileptické záchvaty. V prípade akútnej príhody je súčasťou posúdenia zdravotného stavu vyšetrenie EEG a neurologické vyšetrenie.
(7)
Osobu patriacu do skupiny 2 nemožno uznať za zdravotne spôsobilú, ak bolo lekárskym vyšetrením preukázané riziko vzniku záchvatu viac ako 2 percentá za 12 mesiacov.
(8)
Na účely tejto vyhlášky sa syndrómom obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného stupňa rozumie index respiračných zmien 15 až 29 apnoe a hypopnoe za hodinu spánku a syndrómom obštrukčného spánkového apnoe závažného stupňa sa rozumie index 30 alebo viac apnoe a hypopnoe za hodinu spánku, pričom obidva stupne sú spojené s nadmernou dennou ospalosťou.
(9)
Osobu s podozrením na syndróm obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného alebo závažného stupňa možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia.
(10)
Osoba so stanovenou diagnózou syndrómu obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného alebo závažného stupňa je zdravotne spôsobilá za predpokladu, že sa pri odbornom vyšetrení preukáže, že
a)
ochorenie má primerane pod kontrolou,
b)
sa podrobuje liečbe,
c)
liečba je účinná.
(11)
Zdravotná spôsobilosť osoby so stanovenou diagnózou syndrómu obštrukčného spánkového apnoe stredne závažného alebo závažného stupňa je podmienená povinnosťou pravidelne sa podrobovať lekárskej prehliadke v intervaloch nepresahujúcich tri roky pri osobách patriacich do skupiny 1 a jeden rok pri osobách patriacich do skupiny 2 s cieľom určiť mieru dodržiavania liečby, potrebu pokračovania v liečbe a zachovávania potrebnej miery bdelosti.
VII.
Zdravotná spôsobilosť a duševné poruchy
(1)
Duševné poruchy vylučujúce zdravotnú spôsobilosť na vedenie motorového vozidla u osoby patriacej do skupiny 1 alebo do skupiny 2 sú choroby alebo stavy, ktoré spôsobujú také zdravotné komplikácie alebo odchýlky, ktoré sú nebezpečné pre premávku na pozemných komunikáciách:
a)
schizofrénia, bipolárna afektívna porucha,
b)
organická porucha osobnosti,
c)
demencia každého druhu,
d)
trvalé ťažké psychické zmeny na podklade somatických ochorení,
e)
psychotické poruchy,
f)
organické poruchy osobnosti, konania, emotivity a myslenia v dôsledku chronickej intoxikácie,
g)
duševná zaostalosť,
h)
a iné.
(2)
Duševné poruchy ovplyvňujúce bezpečnosť premávky na pozemných komunikáciách, pri ktorých možno osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2 uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorového vozidla len na základe záverov odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na duševné poruchy a výsledok lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučuje:
a)
duševné poruchy vrodené spôsobené chorobou, úrazom alebo neurochirurgickými operáciami,
b)
vážne poruchy správania spôsobené starnutím alebo
c)
poruchy osobnosti vedúce k vážnym poruchám úsudku, správania alebo adaptability,
d)
a iné.
(3)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k duševným poruchám u osoby patriacej do skupiny 2 sa musia vždy brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, ako je napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí, možnosť prepravy nadrozmerného nákladu a pod.
VIII.
Zdravotná spôsobilosť a závislosť od alkoholu
(1)
Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti vo vzťahu k závislosti od alkoholu alebo k neschopnosti zdržať sa vedenia motorového vozidla pod vplyvom alkoholu sa musí brať do úvahy spoločenská nebezpečnosť takého stavu alebo konania u vodiča motorového vozidla.
(2)
Zdravotná spôsobilosť na vedenie motorového vozidla je vylúčená u osoby patriacej do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá je závislá od alkoholu alebo nie je schopná zdržať sa vedenia motorového vozidla pod vplyvom alkoholu.
(3)
Za zdravotne spôsobilú možno uznať osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá bola v minulosti závislá od alkoholu len na základe záverov odborného vyšetrenia a za podmienky, že je nespochybniteľné, že dôsledne a trvale abstinuje po dobu aspoň 2 rokov, pravidelne sa podrobuje lekárskej prehliadke na závislosť od alkoholu a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(4)
Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, u ktorej boli zistené opakované akútne intoxikácie v anamnéze, je možné uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na závislosť od alkoholu a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
IX.
Zdravotná spôsobilosť a iné návykové látky a liečivá
(1)
Zdravotná spôsobilosť na vedenie motorového vozidla je vylúčená u osoby patriacej do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá je závislá od iných návykových látok alebo liečiv alebo ich kombinácií alebo pravidelne zneužíva iné návykové látky alebo liečivá alebo ich kombinácie.
(2)
Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá bola v minulosti závislá od iných návykových látok alebo liečiv alebo ich kombinácií alebo v minulosti pravidelne zneužívala iné návykové látky alebo liečivá alebo ich kombinácie, je možné uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na závislosť od návykových látok a liečiv a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
X.
Zdravotná spôsobilosť a choroby, chyby a stavy spôsobené vážnou nedostatočnosťou činnosti obličiek
(1)
Osobu patriacu do skupiny 1, ktorá trpí chorobou, chybou alebo stavom spôsobeným vážnou nedostatočnosťou obličiek, možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby a stavy spôsobené vážnou nedostatočnosťou obličiek a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú.
(2)
Osobu patriacu do skupiny 2, ktorá trpí chorobou, chybou alebo stavom spôsobeným vážnou nedostatočnosťou obličiek, možno uznať za zdravotne spôsobilú len vo výnimočnom prípade a len na základe odborného vyšetrenia a za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na choroby, chyby a stavy spôsobené vážnou nedostatočnosťou obličiek a závery lekárskej prehliadky zdravotnú spôsobilosť nevylučujú. Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti takejto osoby sa vždy musia brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.
XI.
Zdravotná spôsobilosť a stavy súvisiace s transplantáciou orgánu alebo umelého implantátu
 
Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorej bol transplantovaný orgán alebo zavedený umelý implantát, ak táto transplantácia alebo implantácia ovplyvňuje schopnosť viesť motorové vozidlo a jej vplyv nemožno podriadiť iným ustanoveniam tejto prílohy, možno uznať za zdravotne spôsobilú na vedenie motorového vozidla len na základe záverov odborného vyšetrenia a ak je to potrebné, za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na stav súvisiaci s transplantáciou alebo implantáciou. Pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti osoby patriacej do skupiny 2 sa vždy musia brať do úvahy všetky skutočnosti a riziká týkajúce sa vedenia motorového vozidla takouto osobou vzhľadom na špecifikum vyplývajúce z charakteristiky skupiny 2, napríklad dlhá trasa jazdy, preprava cestujúcich, možnosť prepravy nebezpečných vecí alebo možnosť prepravy nadrozmerného nákladu.
XII.
Ďalšie choroby, chyby alebo stavy, ktoré môžu mať vplyv na zdravotnú spôsobilosť
 
Osobu patriacu do skupiny 1 alebo do skupiny 2, ktorá trpí chorobou, chybou alebo stavom, ktoré nie sú uvedené v predchádzajúcich ustanoveniach a ktoré môžu vyústiť do funkčnej neschopnosti predstavujúcej pri vedení motorového vozidla nebezpečenstvo pre premávku na pozemných komunikáciách, možno uznať za zdravotne spôsobilú len na základe odborného vyšetrenia a ak je to potrebné, za podmienky, že sa pravidelne podrobuje lekárskej prehliadke zameranej na túto chorobu, chybu alebo stav.
Príloha č. 5a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
PODROBNOSTI O PRESKÚMANÍ ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI OSOBITNE VO VZŤAHU K ZÁVISLOSTI OD ALKOHOLU, INEJ NÁVYKOVEJ LÁTKY ALEBO LIEČIVA
I.
Preskúmanie zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva sa vykonáva na základe rozhodnutia orgánu Policajného zboru podľa § 91 ods. 4. zákona pre dôvodné podozrenie držiteľa vodičského oprávnenia ako vodiča motorového vozidla z porušenia pravidiel cestnej premávky požitím alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva alebo odmietnutím podrobiť sa vyšetreniu na ich zistenie a vzťahuje sa aj na inú osobu, ktorej taká povinnosť vyplýva zo zákona (ďalej len „povinná osoba“).
II.
Zdravotná spôsobilosť osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva sa preskúmava odborným psychiatrickým vyšetrením.
III.
Účelom odborného psychiatrického vyšetrenia je vylúčiť alebo stanoviť diagnózu závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva (opioidov, kanabinoidov, kokaínu, stimulancií amfetamínového typu, sedatív alebo hypnotík, prchavých látok) alebo kombinovanej závislosti od viacerých psychoaktívnych látok súčasne.
IV.
Odborné psychiatrické vyšetrenie tvorí
1.
samotné psychiatrické vyšetrenie,
2.
orientačné somatické a neurologické vyšetrenie so zameraním na markery chronického etylizmu, chronického užívania drog (alkoholická facies, ascites, pavúčikovité névy, alkoholická polyneuropatia, stopy po injekčných vpichoch, výrazná redukcia váhy a podobne),
3.
fakultatívne klinické psychologické vyšetrenie s použitím špecificky zameraných psychologických testov na skríning problémov súvisiacich s užívaním alkoholu (napríklad AUDIT, MAST, MALT),
4.
toxikologické vyšetrenie (detekcia alkoholu v expirovanom vzduchu, kvalitatívne testy detekcie THC, morfínu, kokaínu, sedatív a hypnotík alebo ďalšie),
5.
biochemické vyšetrenie krvi so zameraním na markery chronickej konzumácie alkoholu (GMT),
6.
hematologické vyšetrenie (krvný obraz so zameraním na markery chronickej konzumácie alkoholu – MCV a na abúzus iných návykových látok – vyšetrenie krvou prenosných infekcií, napríklad protilátok proti HCV).
V.
Záver:
1.
na základe prvotného vyšetrenia pri úplnej jednoznačnosti zistení sa stanoví podľa prílohy č. 1 k zákonu č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov alebo vylúči diagnóza závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, ktoré u povinnej osoby zistil orgán Policajného zboru,
2.
psychiater okrem vlastných klinických zistení zohľadňuje v kontexte psychopatologického rozboru a záveru toxikologický nález orgánu Policajného zboru, dobu od vydania rozhodnutia do času príchodu povinnej osoby na psychiatrické vyšetrenie alebo iné relevantné anamnestické skutočnosti,
3.
na základe opakovaných kontrolných vyšetrení, ak vzhľadom na častú tendenciu k zľahčovaniu a v prípade rozporu medzi subjektívne poskytnutými údajmi a objektívnymi zisteniami z pomocných vyšetrení, nie je možné stanoviť definitívnu diagnózu hneď po prvotnom vyšetrení, povinná osoba absolvuje ambulantné diagnostické sledovanie v týždňových intervaloch počas štyroch týždňov,
4.
v rámci ambulantného diagnostického sledovania sa opakovane hodnotia
a)
zmeny klinického stavu,
b)
toxikologické nálezy,
c)
dodržiavanie termínov vyšetrení.
VI.
Ak psychiater odborným psychiatrickým vyšetrením
1.
nezistí závislosť povinnej osoby od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, v doklade o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vzťahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva neodporučí preskúmanie zdravotnej spôsobilosti; záver vyšetrenia zaznamená do zdravotnej dokumentácie povinnej osoby pod diagnostickým kódom „Z 71.4 Poradenstvo a dohľad pri abúze alkoholu“ alebo „Z 71.5 Poradenstvo a dohľad pri abúze drog“,
2.
zistí závislosť povinnej osoby od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva, v doklade o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vztahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva odporučí preskúmanie jej zdravotnej spôsobilosti.
VII.
Doklad o preskúmaní zdravotnej spôsobilosti osobitne vo vztahu k závislosti od alkoholu, inej návykovej látky alebo liečiva je psychiater povinný zaslať príslušnému orgánu Policajného zboru v lehote ustanovenej zákonom.
Príloha č. 6 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ČESTNÉ VYHLÁSENIE POSUDZOVANEJ OSOBY VO VZŤAHU K JEJ ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI NA VEDENIE MOTOROVÝCH VOZIDIEL
Prevziať prílohu - Príloha č. 6 - I k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
 
II.
 
Forma, obsah a spôsob vypĺňania čestného vyhlásenia posudzovanej osoby vo vzťahu k jej zdravotnej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel
(1)
Úvodná časť čestného vyhlásenia posudzovanej osoby vo vzťahu k jej zdravotnej spôsobilosti na vedenie motorových vozidiel (ďalej len „čestné vyhlásenie posudzovanej osoby“) sa vypĺňa podľa predtlače takto:
1.
meno a priezvisko posudzovanej osoby,
2.
dátum narodenia posudzovanej osoby,
3.
adresa trvalého alebo prechodného pobytu posudzovanej osoby,
 
4.
a)
uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, o udelenie ktorých posudzovaná osoba žiada,
b)
uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom,
c)
uvedie sa skupina, do ktorej posudzovaná osoba patrí v zmysle § 87 ods. 7 zákona č. 8/2009 Z. z.
(2)
Bod 5 čestného vyhlásenia posudzovanej osoby sa vypĺňa podľa poznámok k jednotlivým položkám.
(3)
V bode 6 sa uvedie miesto a dátum spísania čestného vyhlásenia.
(4)
Bod 7 je vyhradený pre podpis posudzovanej osoby podávajúcej čestné vyhlásenie.
Príloha č. 7 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI ŽIADATEĽA O UDELENIE VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA/VODIČA, KTORÝ SA PODROBUJE PRESKÚMANIU ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI
Prevziať prílohu - Príloha č. 7-I k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
 
II.
 
Spôsob vyplnenia dokladu o zdravotnej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti
(1)
Doklad o zdravotnej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu zdravotnej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače.
(2)
Posudzujúci lekár v názve dokladu o zdravotnej spôsobilosti prečiarkne možnosť, ktorá pre posudzovanú osobu nie je relevantná.
(3)
Skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, ktorých posudzovaná osoba nie je držiteľom.
(4)
Skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, o udelenie ktorých posudzovaná osoba nežiada.
(5)
V závere písmena a) sa prečiarkne skupina, do ktorej posudzovaná osoba nepatrí podľa § 87 ods. 7 zákona č. 8/2009 Z. z.
(6)
V závere písmena b) bodoch 1. a 2. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode.
(7)
V závere písmena b) bode 3. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu vodičského oprávnenia alebo pre viacero skupín sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami.
(8)
Dátum uplynutia platnosti dokladu sa uvedie len vtedy, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 zákona č. 8/2009 Z. z.
(9)
Ak v závere písmena b) niektorý z bodov 1. až 3. nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci lekár tento bod prečiarkne.
Príloha č. 7a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 7a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 8 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI VODIČA/DOKLAD O PODMIENENEJ ZDRAVOTNEJ SPÔSOBILOSTI
 
I.
Prevziať prílohu - Vzor 08
 
II.
 
Spôsob vyplnenia dokladu o zdravotnej spôsobilosti vodiča/dokladu o podmienenej zdravotnej spôsobilosti
(1)
Doklad o zdravotnej spôsobilosti vodiča/doklad o podmienenej zdravotnej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače
1.
meno, priezvisko, adresa (sídlo) posudzujúceho lekára (aj vo forme pečiatky, ak táto obsahuje požadované údaje),
2.
meno a priezvisko posudzovanej osoby,
3.
rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
4.
uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom,
 
5.
a)
posudzujúci lekár uvedie skupinu, do ktorej posudzovaná osoba patrí podľa § 87 ods. 7 zákona č. 8/2009 Z. z.,
 
b)
1.
– 2. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode,
3.
posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu vodičského oprávnenia alebo pre viacero skupín sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami,
6.
miesto a dátum vykonania lekárskej prehliadky,
7.
dátum uplynutia platnosti dokladu, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 86 ods. 2 zákona č. 8/2009 Z. z.,
8.
evidenčné číslo,
9.
odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho lekára.
(2)
Ak v bode 5 písm. b) niektorý z bodov 1 až 3 nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci lekár tento bod prečiarkne.
Príloha č. 9 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ĎALŠIE PODMIENKY PRE VODIČA ALEBO ÚPRAVY MOTOROVÉHO VOZIDLA
I.
HARMONIZOVANÉ KÓDY EÚ
A.
VODIČ (zdravotné dôvody)
01.
Korekcia a/alebo ochrana zraku
01.01.
Okuliare
01.02.
Kontaktná šošovka (šošovky)
01.05.
Ochrana očí
01.06.
Okuliare alebo kontaktné šošovky
01.07.
Špecifická optická pomôcka
02.
Sluchová pomôcka/komunikačná pomôcka
03.
Protéza/ortéza končatín
03.01.
Protéza/ortéza hornej končatiny
03.02.
Protéza/ortéza dolnej končatiny
B.
ÚPRAVY VOZIDLA
10.
Modifikované radenie
10.02.
Automatická voľba prevodového pomeru
10.04.
Upravený ovládač prevodu
15.
Modifikovaná spojka
15.01.
Upravený spojkový pedál
15.02.
Ručne ovládaná spojka
15.03.
Automatická spojka
15.04.
Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii spojkového pedálu
20.
Modifikované brzdové systémy
20.01.
Upravený brzdový pedál
20.03.
Brzdový pedál vhodný na používanie ľavou nohou
20.04.
Posuvný brzdový pedál
20.05.
Sklápací brzdový pedál
20.06.
Ručne ovládaná brzda
20.07.
Ovládanie brzdy maximálnou silou … N (*) [napríklad „20.07(300 N)“]
20.09.
Upravená parkovacia brzda
20.12.
Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii brzdového pedálu
20.13.
Brzda ovládaná kolenom
20.14.
Ovládanie brzdového systému s podporou vonkajšej sily
25.
Modifikované akcelerátorové systémy
25.01.
Upravený pedál akcelerátora
25.03.
Sklápací pedál akcelerátora
25.04.
Ručne ovládaný akcelerátor
25.05.
Akcelerátor ovládaný kolenom
25.06.
Ovládanie akcelerátora s podporou vonkajšej sily
25.08.
Pedál akcelerátora vľavo
25.09.
Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii pedálu akcelerátora
31.
Úpravy a zabezpečenie pedálov
31.01.
Ďalší súbor paralelných pedálov
31.02.
Pedále na rovnakej alebo takmer rovnakej úrovni
31.03.
Opatrenie proti zablokovaniu alebo aktivácii pedála akcelerátora a brzdových pedálov, ak nie sú ovládané nohou
31.04.
Zvýšená podlaha
32.
Kombinované systémy prevádzkovej brzdy a akcelerátora
32.01.
Akcelerátor a prevádzková brzda ako kombinovaný systém ovládaný jednou rukou
32.02.
Akcelerátor a prevádzková brzda ako kombinovaný systém ovládaný vonkajšou silou
33.
Kombinované systémy prevádzkovej brzdy, akcelerátora a riadenia
33.01.
Akcelerátor, prevádzková brzda a riadenie ako kombinovaný systém ovládaný vonkajšou silou jednou rukou
33.02.
Akcelerátor, prevádzková brzda a riadenie ako kombinovaný systém ovládaný vonkajšou silou oboma rukami
35.
Modifikované usporiadanie ovládačov (spínače svetiel, stierače/ostrekovače predného okna, klaksón, smerové svetlá atď.)
35.02.
Ovládacie zariadenia ovládateľné bez toho, aby vodič pustil riadenie
35.03.
Ovládacie zariadenia ovládateľné ľavou rukou bez toho, aby vodič pustil riadenie
35.04.
Ovládacie zariadenia ovládateľné pravou rukou bez toho, aby vodič pustil riadenie
35.05.
Ovládacie zariadenia ovládateľné bez toho, aby vodič pustil riadenie, mechanizmy akcelerátora a bŕzd
40.
Modifikovaný mechanizmus riadenia
40.01.
Riadenie s maximálnou ovládacou silou … N (*) [napríklad „40.01 (140 N)“]
40.05.
Upravený volant (rozšírená/hrubšia časť volantu, zmenšený priemer, atď.)
40.06.
Upravené umiestnenie volantu
40.09.
Nožné riadenie
40.11.
Pomocné zariadenie na volante
40.14.
Alternatívny upravený systém riadenia ovládaný jednou rukou/ramenom
40.15.
Alternatívny upravený systém riadenia ovládaný dvoma rukami/ramenami
42.
Modifikované zariadenia na výhľad dozadu a do strán
42.01.
Upravené zariadenie na výhľad dozadu
42.03.
Doplnkové vnútorné zariadenie umožňujúce bočný výhľad
42.05.
Zariadenie umožňujúce výhľad v mŕtvom uhle
43.
Miesto na sedenie vodiča
43.01.
Sedadlo vodiča v normálnej výške výhľadu a normálnej vzdialenosti od volantu a pedálov
43.02.
Sedadlo vodiča prispôsobené tvaru tela
43.03.
Sedadlo vodiča s bočnou podperou na zlepšenie stability
43.04.
Sedadlo vodiča s lakťovou opierkou
43.06.
Úprava bezpečnostného pásu
43.07.
Typ bezpečnostného pásu s opierkou na zlepšenie stability
44.
Modifikácie motocyklov (použitie podkódov je povinné)
44.01.
Samostatne ovládaná brzda
44.02.
Upravená brzda predného kolesa
44.03.
Upravená brzda zadného kolesa
44.04.
Upravený akcelerátor
44.08.
Výška sedadla umožňujúca vodičovi v sediacej polohe, aby mal súčasne obe nohy na zemi a udržiaval rovnováhu motocykla pri zastavení a státí
44.09.
Maximálna ovládacia sila brzdy predného kolesa … N (*) [napríklad „44.09 (140 N)“]
44.10.
Maximálna ovládacia sila brzdy zadného kolesa … N(*) [napríklad „44.10 (240 N)“]
44.11.
Upravená opierka nôh
44.12.
Upravená rukoväť
45.
Len motocykel s postranným vozíkom
46.
Len trojkolky
47.
Len pre vozidlá s viac ako dvoma kolesami, ktoré od vodiča nevyžadujú udržiavať rovnováhu pri štartovaní, zastavení a státí
50.
Len pre špecifické vozidlo/číslo karosérie (identifikačné číslo vozidla, VIN)
Písmená na použitie v kombinácii s kódmi 01 až 44 na účely bližšieho určenia:
 
a ľavé
 
b pravé
 
c ruka
 
d noha
 
e stredné
 
f rameno
 
g palec
C.
KÓDY PRE POUŽÍVANIE S OBMEDZENIAMI
61.
Obmedzenie viesť vozidlo len počas dňa (napríklad v čase od jednej hodiny po východe slnka do jednej hodiny pred západom slnka)
62.
Obmedzenie jazdy v okruhu ... km od miesta bydliska držiteľa preukazu alebo len vnútri mesta/regiónu ...
63.
Vedenie vozidla bez spolucestujúcich
64.
Obmedzenia na jazdu rýchlosťou maximálne … km ∙ h-1
65.
Vedenie vozidla povolené len vtedy, keď je spolucestujúci držiteľom vodičského preukazu minimálne rovnocennej skupiny
66.
Bez prípojného vozidla
67.
Jazda po diaľnici a rýchlostnej ceste nepovolená
68.
Požitie alkoholu nepovolené
69.
Len pre vedenie vozidiel vybavených alkoholovým imobilizérom označeným textom „EN 50436“ s vyznačením dátumu skončenia obmedzenia [napríklad „(69 (01.01.12)“]
D.
ADMINISTRATÍVNE ZÁLEŽITOSTI
70.
Výmena vodičského preukazu č. … vydaného … (poznávacia značka štátu EÚ/OSN v prípade tretieho štátu, napríklad „70.0123456789.NL“)
71.
Duplikát vodičského preukazu č. … (poznávacia značka štátu EÚ/OSN v prípade tretieho štátu, napríklad „71.987654321.HR“)
73.
Len pre vozidlá skupiny B štvorkolky (B1).
78.
Len pre vozidlá s automatickou prevodovkou
79.
[…] Len pre vozidlá, ktoré spĺňajú špecifikácie uvedené v zátvorkách, v súvislosti s uplatňovaním § 102 až 106a zákona
79.01.
Len pre dvojkolesové vozidlá s postranným vozíkom alebo bez neho
79.02.
Len pre trojkolky alebo ľahké štvorkolky skupiny AM
79.03.
Len pre trojkolky
79.04.
Len pre trojkolky s prípojným vozidlom s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou nepresahujúcou 750 kg
79.05.
Motocykel skupiny A1 s pomerom výkonu k hmotnosti nad 0,1 kW/kg
79.06.
Vozidlo skupiny BE, kde najväčšia prípustná celková prípojného vozidla presahuje 3 500 kg
80.
Len pre držiteľov vodičského preukazu na motorovú trojkolku skupiny A, ktorí nedosiahli vek 24 rokov
81.
Len pre držiteľov vodičského preukazu na dvojkolesový motocykel skupiny A, ktorí nedosiahli vek 21 rokov
95.
Vodič, ktorý je držiteľom OOS a spĺňa požiadavku odbornej spôsobilosti uvedenú v zákone č. 280/2006 Z. z. o povinnej základnej kvalifikácii a pravidelnom výcviku niektorých vodičov v znení neskorších predpisov do … [napríklad „95 (01.01.12)“]
96.
Vozidlá skupiny B s prípojným vozidlom s najväčšou prípustnou celkovou hmotnosťou presahujúcou 750 kg, kde najväčšia prípustná celková hmotnosť takejto súpravy presahuje 3 500 kg, ale nepresahuje 4 250 kg
97.
Nie je oprávnený viesť vozidlo skupiny C1, ktoré patrí do rozsahu pôsobnosti nariadenia (EÚ) č. 165/2014
II.
NÁRODNÉ KÓDY
A.
VODIČ (zdravotné dôvody)
500.
Pravidelná lekárska prehliadka podľa § 86 ods. 2 písm. c) zákona
B.
VODIČ (psychická spôsobilosť)
600.
Pravidelné psychologické vyšetrenie podľa § 88 ods. 4 zákona
600.09
Povolené vedenie motorového vozidla s právom prednostnej jazdy a motorového vozidla využívaného na prepravu nebezpečných vecí
600.10
Povolené vedenie motorového vozidla využívaného na zasielateľstvo a taxislužbu a na poskytovanie poštových služieb.
C.
ADMINISTRATÍVNE ZÁLEŽITOSTI
700.
Do dovŕšenia veku 23 rokov povolené viesť len motorové vozidlá v pravidelnej autobusovej doprave, ak trasa autobusovej linky nepresahuje 50 km.
Príloha č. 10 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
KRITÉRIÁ NA POSUDZOVANIE PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI
I.
Minimálna úroveň psychických schopností na vedenie motorového vozidla sa posudzuje štandardizovanými psychologickými testmi, ktoré sú zamerané na:
1.
Všeobecné rozumové schopnosti minimálne na úrovni podpriemeru populácie.
2.
Gramotnosť (alfabetizmus).
3.
Výkonové dispozície minimálne na úrovni podpriemeru populácie (minimálne 33 percentil) v každom z nasledujúcich kritérií:
a)
pozornosť v záťaži,
b)
psychomotorické tempo,
c)
senzomotorická reaktivita a koordinácia (rýchlosť a presnosť senzomotorických reakcií na série vizuálnych a akustických podnetov),
d)
reakcie na vizuálne podnety na dynamickom pozadí (minimálne v rozsahu 160 stupňov), testované pomocou prístroja na meranie periférneho vnímania u vodičov vozidiel s právom prednostnej jazdy a vodičov vozidiel prepravujúcich nebezpečné veci (ADR),
e)
pamäť, vizuálna percepcia a percepčná rýchlosť.
II.
Kontraindikácie v štruktúre osobnosti
1.
Nekritický sebaobraz, neprimerané sebahodnotenie.
2.
Emocionálna labilita.
3.
Nízka úroveň racionálnej regulácie správania a ovládania, resp. tolerancie negatívnych afektov.
4.
Prevažne maladaptívne stratégie zvládania životných situácií, záťaže a vyhodnotenia dopravných situácií
a)
nezodpovedné, ľahkomyseľné, bezohľadné, impulzívne a agresívne správanie, resp. štýl jazdy za volantom,
b)
nízka schopnosť odhadnutia a posúdenia miery rizika a nebezpečenstva, vysoká miera tendencie riskovať,
c)
sociálne neprijateľné správanie voči ostatným účastníkom cestnej premávky, súperivá, nekooperatívna orientácia, intolerancia, neohľaduplnosť.
III.
Anamnestická prítomnosť znakov, príznakov a čŕt, ktoré sú v rozpore so správaním prispôsobeným doprave
a)
dopravné nehody a dopravné priestupky,
b)
zadržaný vodičský preukaz,
c)
celkový a ročný počet najazdených kilometrov,
d)
vyšší počet úrazov,
e)
opakovaná trestná činnosť,
f)
výchovné, výučbové, pracovné a partnerské problémy,
g)
alkoholizmus a závislosť od psychotropných látok,
h)
zdravotné chyby, poruchy a choroby,
i)
neurotické alebo psychotické ochorenia.
IV.
Podmienenie psychickej spôsobilosti
 
Posudzujúci psychológ môže podmieniť psychickú spôsobilosť, ak ide o posudzovanú osobu s
a)
kognitívnymi deficitmi, ktoré sú nižšie ako 33-percentil štandardizovanej psychodiagnostickej metódy,
b)
neistou prognózou z hľadiska rizikových faktorov v profile osobnosti,
c)
neistou prognózou z hľadiska rizík neurotického a/alebo psychotického ochorenia,
d)
neistou prognózou z hľadiska potenciálnych rizík v oblasti sebaregulácie, zvládania rizika, motivácie a vôle v kontexte psychologického profilu posudzovanej osoby,
e)
rizikovými anamnestickými znakmi v kontexte psychologického profilu posudzovanej osoby aj s ohľadom na výkonové predpoklady a charakteristiky v štruktúre a dynamike osobnosti.
Príloha č. 11 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ČESTNÉ VYHLÁSENIE POSUDZOVANEJ OSOBY VO VZŤAHU K JEJ PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI NA VEDENIE MOTOROVÝCH VOZIDIEL
Prevziať prílohu - Príloha č. 11 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 12 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI ŽIADATEĽA O UDELENIE VODIČSKÉHO OPRÁVNENIA/VODIČA, KTORÝ SA PODROBUJE PRESKÚMANIU PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI
Prevziať prílohu - Príloha č. 12-I k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
 
II.
 
Spôsob vyplnenia dokladu o psychickej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu psychickej spôsobilosti
(1)
Doklad o psychickej spôsobilosti žiadateľa o udelenie vodičského oprávnenia/vodiča, ktorý sa podrobuje preskúmaniu psychickej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače.
(2)
Posudzujúci psychológ v názve prečiarkne možnosť, ktorá pre posudzujúcu osobu nie je relevantná.
(3)
Skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, ktorých posudzovaná osoba nie je držiteľom.
(4)
Skupiny vodičských oprávnení, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, sa označia takým spôsobom, že sa zakrúžkujú skupiny vodičského oprávnenia, o ktorých udelenie posudzovaná osoba žiada, a v tvare X sa prečiarknu skupiny vodičského oprávnenia, o udelenie ktorých posudzovaná osoba nežiada.
(5)
V závere bodoch 1. a 2. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode; kódy 600.09 a 600.10 sa vždy zaznamenajú v bode 1.
(6)
V závere bode 3. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu alebo pre viacero skupín vodičského oprávnenia sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami.
(7)
Dátum uplynutia platnosti dokladu sa uvedie len vtedy, ak je psychická spôsobilosť osoby podmienená podľa § 88 ods. 4 zákona č. 8/2009 Z. z.
(8)
Ak v závere niektorý z bodov 1. až 3. nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci psychológ tento bod prečiarkne.
Príloha č. 13 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
DOKLAD O PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI VODIČA/DOKLAD O PODMIENENEJ PSYCHICKEJ SPÔSOBILOSTI
 
I.
Prevziať prílohu - Vzor 13
 
II.
 
Spôsob vyplnenia dokladu o psychickej spôsobilosti vodiča/dokladu o podmienenej psychickej spôsobilosti
(1)
Doklad o psychickej spôsobilosti vodiča/doklad o podmienenej psychickej spôsobilosti sa vypĺňa podľa predtlače
1.
meno, priezvisko, adresa (sídlo) posudzujúceho psychológa (aj vo forme pečiatky, ak táto obsahuje požadované údaje),
2.
meno a priezvisko posudzovanej osoby,
3.
rodné číslo posudzovanej osoby, ak ho má pridelené alebo dátum narodenia posudzovanej osoby, ak rodné číslo nemá pridelené,
4.
uvedú sa skupiny vodičských oprávnení, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom,
 
5.
1.
– 2. posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode; kódy 600.09 a 600.10 sa vždy zaznamenajú v bode 1.,
3.
posudzujúci psychológ uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode, takým spôsobom, že uvedie príslušný kód (prípadne kódy) podľa prílohy č. 9 k vyhláške Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 9/2009 Z. z., slovo „pre“ a označenie skupiny vodičského oprávnenia (napríklad „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). V prípade zaznamenania jedného kódu pre viacero skupín, viacerých kódov pre jednu skupinu alebo pre viacero skupín vodičského oprávnenia sa kódy a skupiny vodičského oprávnenia oddelia čiarkami,
6.
miesto a dátum vykonania psychologického vyšetrenia,
7.
dátum uplynutia platnosti dokladu, ak je zdravotná spôsobilosť osoby podmienená podľa § 88 ods. 4 zákona č. 8/2009 Z. z.,
8.
evidenčné číslo,
9.
odtlačok pečiatky a podpis posudzujúceho psychológa.
(2)
Ak v bode 5 niektorý z bodov 1 až 3 nie je pre posudzovanú osobu relevantný, posudzujúci psychológ tento bod prečiarkne.
(3)
Posudzujúci psychológ v názve dokladu o psychickej spôsobilosti prečiarkne možnosť, ktorá pre posudzovanú osobu nie je relevantná.
Príloha č. 13a k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
ROZSAH A OBSAH ODBORNÉHO PORADENSTVA
I.
Odborné poradenstvo so zameraním na alkohol
1.
stretnutie
 
Predstavenie psychológa, zákonná úprava odborného poradenstva, pravidlá odborného poradenstva, organizačné pokyny, administratíva, zoznámenie sa v rámci skupiny.
 
Očakávania a obavy účastníkov skupiny, opis okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu z hľadiska samotných účastníkov skupiny, štatistika nehodovosti, somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky dopravnej nehody.
 
Vysvetlenie modelu „učenie – správanie – zvyky“, zhodnotenie prvých dojmov účastníkmi odborného poradenstva, zadanie domácej úlohy.
2.
stretnutie
 
Analýza okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu účastníkmi odborného poradenstva, skupinová diskusia.
 
Analýza motívov porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu účastníkmi odborného poradenstva, vodičská anamnéza.
 
Somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom alkoholu konkrétnym účastníkom odborného poradenstva, možné následky pretrvávajúceho správania.
3.
stretnutie
 
Pôsobenie alkoholu na fyziologickej, kognitívnej a behaviorálnej úrovni, analýza motívov pitia jednotlivých účastníkov odborného poradenstva, rola alkoholu v spoločnosti a skupinové procesy.
 
Koncentrácia alkoholu v krvi, problematika zvyškového alkoholu, odhadová výpočtová formulka podľa Widmarka.
 
Narušenie dopravného správania pod vplyvom alkoholu, nebezpečenstvá a riziká v cestnej premávke.
4.
stretnutie
 
Požívanie, zneužívanie, závislosť od alkoholu, stratégie odmietnutia alkoholu, konkrétne techniky odmietnutia alkoholu.
 
Sebaobraz a ako ma vnímajú druhí vzhľadom k aktuálnej situácii, individuálne zvyklosti pri pití alkoholu, kognitívne preštruktúrovanie, situácie s vysokým rizikom recidívy.
 
Priestor na doplňujúce otázky, témy, pripomienky a podobne; vyhodnotenie očakávaní a obáv, vzájomná spätná väzba účastníkov skupiny a posudzujúceho psychológa.
 
Výstupný individuálny rozhovor.
 
Prínos odborného poradenstva pre účastníka a jeho využitie pri vedení motorového vozidla v cestnej premávke, vyhodnotenie aktivity účastníka, vystavenie dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu.
II.
Odborné poradenstvo so zameraním na iné návykové látky a liečivá
1.
stretnutie
 
Predstavenie psychológa, zákonná úprava odborného poradenstva, pravidlá odborného poradenstva, organizačné pokyny, administratíva, zoznámenie sa v rámci skupiny.
 
Očakávania a obavy účastníkov skupiny, opis okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva z hľadiska samotných účastníkov skupiny, štatistika nehodovosti, somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky dopravnej nehody.
 
Vysvetlenie modelu „učenie – správanie – zvyky“, zhodnotenie prvých dojmov účastníkmi odborného poradenstva, zadanie domácej úlohy.
2.
stretnutie
 
Analýza okolností porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva účastníkmi odborného poradenstva, skupinová diskusia.
 
Analýza motívov porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva účastníkmi odborného poradenstva, vodičská anamnéza.
 
Somatické, psychické, sociálne a právne dôsledky porušenia pravidiel cestnej premávky a zákonných ustanovení pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva konkrétnym účastníkom odborného poradenstva, možné následky pretrvávajúceho správania.
3.
stretnutie
 
Rozdelenie iných návykových látok a liečiv a ich pôsobenie na fyziologickej, kognitívnej a behaviorálnej úrovni, analýza motívov požívania inej návykovej látky alebo liečiva jednotlivých účastníkov odborného poradenstva, rola inej návykovej látky alebo liečiva v spoločnosti a skupinové procesy.
 
Narušenie dopravného správania pod vplyvom inej návykovej látky alebo liečiva, nebezpečenstvá a riziká v cestnej premávke.
4.
stretnutie
 
Požívanie, zneužívanie, závislosť od inej návykovej látky alebo liečiva, stratégie odmietnutia inej návykovej látky alebo liečiva, konkrétne techniky odmietnutia inej návykovej látky alebo liečiva.
 
Sebaobraz a ako ma vnímajú druhí vzhľadom k aktuálnej situácii, individuálne zvyklosti pri požívaní inej návykovej látky alebo liečiva, kognitívne preštruktúrovanie, situácie s vysokým rizikom recidívy.
 
Priestor na doplňujúce otázky, témy, pripomienky a podobne; vyhodnotenie očakávaní a obáv, vzájomná spätná väzba účastníkov skupiny a posudzujúceho psychológa.
 
Výstupný individuálny rozhovor.
 
Prínos odborného poradenstva pre účastníka a jeho využitie pri vedení motorového vozidla v cestnej premávke, vyhodnotenie aktivity účastníka, vystavenie dokladu o podrobení sa odbornému poradenstvu.
Príloha č. 13b k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 13b k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 13c k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 13c k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 13d k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 13d k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 13e k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 13e k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 14
k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR VODIČSKÉHO PREUKAZU
1.
Predná strana
 
2.
Zadná strana
 
Príloha č. 15 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 15 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 16 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR ČISTOPISU MEDZINÁRODNÉHO VODIČSKÉHO PREUKAZU PODĽA ŽENEVSKÉHO DOHOVORU
Prevziať prílohu - Vzor 16
Príloha č. 17 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZORY TABULIEK S EVIDENČNÝM ČÍSLOM
1.
Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 52 cm × 11 cm

 
2.
Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 34 cm × 20 cm

 
3.
Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 24 cm × 15 cm

 
4.
Tabuľky s evidenčným číslom s rozmermi 14,5 cm × 11 cm

 
Príloha č. 18 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZORY ZNAČIEK S PÍSMENAMI CD A CC
 
Značky s písmenami CD a CC

 
Príloha č. 19 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR TLAČIVA NA VEDENIE PREHĽADU O MANIPULÁCII S TABUĽKAMI SO ZVLÁŠTNYM EVIDENČNÝM ČÍSLOM A O ICH PRIDEĽOVANÍ, TLAČIVA O PRIDELENÍ ZVLÁŠTNEHO EVIDENČNÉHO ČÍSLA A OSVEDČENIA O PRIDELENÍ ZVLÁŠTNEHO EVIDENČNÉHO ČÍSLA
Prevziať prílohu - Príloha č. 19 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
 
Príloha č. 20 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
VZOR POZNÁVACEJ ZNAČKY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
 
Poznávacia značka Slovenskej republiky

 
Príloha č. 21 k vyhláške č. 9/2009 Z. z.
Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie
1.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES z 20. decembra 2006 o vodičských preukazoch (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 403, 30. 12. 2006) v znení smernice Komisie 2009/113/ES z 25. augusta 2009 (Ú. v. EÚ L 223, 26. 08. 2009), smernice Komisie 2011/94/EÚ z 28. novembra 2011 (Ú. v. EÚ L 314, 29. 11. 2011), smernice Komisie 2012/36/EÚ z 19. novembra 2012 (Ú. v. EÚ L 101, 10. 04. 2013), smernice Rady 2013/22/EÚ z 13. mája 2013 (Ú. v. EÚ L 158, 10. 06. 2013) a smernice Komisie 2013/47/EÚ z 2. októbra 2013 (Ú. V. EÚ L 261, 03. 10. 2013).
2.
Smernica Komisie 2014/85/EÚ z 1. júla 2014, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 194, 2. 7. 2014).
3.
Smernica Komisie (EÚ) 2015/653 z 24. apríla 2015, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 107, 25. 4. 2015).
4.
Smernica Komisie (EÚ) 2016/1106 zo 7. júla 2016, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 183, 8. 7. 2016).
5.
Smernica Komisie (EÚ) 2020/612 zo 4. mája 2020, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES o vodičských preukazoch (Ú. v. EÚ L 141, 5. 5. 2020).
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2. számú melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2. számú melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2a. számú melléklete
Melléklet letöltése - 2a. számú melléklet
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2b. számú melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2b. számú melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2c. számú melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2c. számú melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 2d. számú melléklete
IGAZOLÁS A VEZETŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRÓL
Melléklet letöltése - 2d. számú melléklet
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 3. számú melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 3. számú melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 4. számú melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 4. számú melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 5. számú melléklete
A GÉPJÁRMŰVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES TESTI ÉS SZELLEMI ALKALMASSÁG SZINTJÉRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK ÉS AZOK VIZSGÁLATÁNAK MÓDJA
I.
A látásra vonatkozó minimális követelmények
(1)
Az 1. csoportba tartozó vizsgált személynek,
a)
mindkét szem egyidejű használata mellett legalább 0,5 értékű binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie, korrekciós lencsék használata esetén is (a szembeültetett lencsék nem minősülnek korrekciós lencséknek), és
b)
egyúttal legalább 120 fokos binokuláris horizontális látótérrel kell rendelkeznie, amelynek kiterjedése balra és jobbra legalább 50 fok, felfelé és lefelé pedig 20 fok, miközben a 20 fokos központi látótér tartományában nem lehetnek látótérkiesések.
(2)
Ha az (1) bekezdés szerinti személynél progresszív jellegű szembetegséget állapítanak meg vagy erősítenek meg, a személy egészségi alkalmassága ahhoz a kötelezettséghez kötődik, hogy rendszeresen vegyen részt erre a betegségre irányuló orvosi vizsgálaton és szakorvosi szemvizsgálaton.
(3)
Az 1. csoportba tartozó vizsgált személynek, akinek az egyik szemén teljes funkcionális látásvesztése van, vagy csak az egyik szemét használja (kettőslátás esetén is), legalább 0,5-ös látásélességgel kell rendelkeznie, korrekciós lencsék használata esetén is, miközben a monokuláris látás állapotának legalább hat hónapig kell tartania, és e szem látóterének meg kell felelnie az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelménynek. A vizsgáló orvos ilyen esetben mindig szakorvosi szemvizsgálatot kér.
(4)
A 2. csoportba tartozó vizsgált személynek,
a)
a jobban látó szemen legalább 0,8, a gyengébben látó szemen pedig legalább 0,1 értékű látásélességgel kell rendelkeznie, korrekciós lencsék használata esetén is,
b)
egyidejűleg legalább 160 fokos binokuláris horizontális látótérrel kell rendelkeznie, amelynek kiterjedése balra és jobbra legalább 70 fok, felfelé és lefelé pedig legalább 30 fok, és a 30 fokos centrális látótér tartományában nem lehet látótérkiesés.
(5)
Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti 0,8 és 0,1 értékek eléréséhez korrekciós lencséket használnak, a minimális látásélességet (0,8 és 0,1) vagy plusz nyolc dioptriát meg nem haladó erősségű szemüveggel, vagy kontaktlencsével kell elérni, miközben a korrekciónak jól tolerálhatónak kell lennie.
(6)
A 2. csoportba tartozó személy egészségi alkalmassága kizárt, ha diplópiája vagy kontrasztérzékenységi zavara van.
(7)
Az a 2. csoportba tartozó személy, akinél különböző okokból az egyik szem látása jelentősen csökkent, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetésére csak legalább hat hónap elteltével lehet egészségileg alkalmas, a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesülése mellett, és csak akkor, ha a szakorvosi vizsgálat megerősíti a gépjárművezetésre való egészségi alkalmasságot.
A vizsgált személy gépjárművezetésre való egészségi alkalmasságára vonatkozó becsületbeli nyilatkozatának formája, tartalma és kitöltésének módja
Minimálne požiadavky na sluch
(1)
A hallásvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a hallásbetegség vagy -zavar kompenzálásának lehetőségére.
(2)
Az 1. csoportba tartozó vizsgált személynek,
a)
gépjárművezetésre egészségileg alkalmas legfeljebb 50%-os Fowler szerinti hallásvesztés esetén,
b)
gépjárművezetésre egészségileg alkalmas 51%-tól 90%-ig terjedő Fowler szerinti hallásvesztés esetén, ha hallását hallókészülékkel korrigálja,
c)
gépjárművezetésre egészségileg alkalmas 90% feletti Fowler szerinti hallásvesztés esetén, az általános egészségi állapot egyéni elbírálása alapján.
(3)
A 2. csoportba tartozó vizsgált személynek,
a)
gépjárművezetésre egészségileg alkalmas legfeljebb 50%-os Fowler szerinti hallásvesztés esetén,
b)
gépjárművezetésre egészségileg alkalmas 51%-tól 90%-ig terjedő Fowler szerinti hallásvesztés esetén, ha hallását egy vagy mindkét fülön hallókészülékkel korrigálja,
c)
gépjárművezetésre egészségileg alkalmatlan 90%-ot meghaladó Fowler szerinti hallásvesztés esetén.
(4)
A 2. csoportba tartozó, kétoldali súlyos halláskárosodás miatt beültetett speciális, implantálható hallókészülékkel rendelkező személyek egyéni elbírálás alá esnek a műtéti beavatkozást elvégző vagy végző szakosított munkahelyen.
III.
A mozgáskorlátozott személyek egészségi alkalmassága
(1)
Gépjárművezetésre egészségileg alkalmatlan az a személy, aki olyan mozgásszervi rendellenességben vagy abnormalitásban szenved, amely mozgáskorlátozottságot eredményez, és amely a gépjárművezetés során veszélyt jelenthet a közúti forgalomra.
(2)
A mozgáskorlátozott személy csak szakorvosi vélemény alapján minősíthető gépjárművezetésre egészségileg alkalmasnak.12) Ennek a véleménynek a mozgásszervi rendellenesség vagy abnormalitás orvosi vizsgálatán kell alapulnia. Ha ez e személy általi biztonságos gépjárművezetés érdekében elengedhetetlen, a szakorvosi vizsgálat e személy egészségi alkalmasságát egy vagy több egészségügyi segédeszköz használatához vagy a jármű egy vagy több műszaki átalakításához kötheti.
(3)
A progresszív mozgásszervi betegségben szenvedő személy azzal a feltétellel alkalmas gépjárművezetésre, hogy rendszeresen részt vesz az e betegségre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai nem zárják ki az egészségi alkalmasságot. Ha a mozgásszervi károsodás állandósult, az érintett személynek nem kell rendszeres orvosi felülvizsgálaton részt vennie.
(4)
A 2. csoportba tartozó és mozgáskorlátozottságot eredményező mozgásszervi betegségben, rendellenességben, abnormalitásban vagy károsodásban szenvedő személy egészségi alkalmasságának elbírálásakor mindig figyelembe kell venni minden olyan tényt és kockázatot, amely az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, például a hosszú útvonalra, a személyszállításra, a veszélyes áruk szállításának lehetőségére vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetőségére.
IV.
Egészségi alkalmasság és szív- és érrendszeri betegségek
(1)
Azok a betegségek, rendellenességek vagy állapotok, amelyek a szív- és érrendszer hirtelen elégtelenségében nyilvánulhatnak meg, az agyi funkciók hirtelen gyengülését vagy elégtelenségét eredményezve, veszélyt jelentenek a közúti forgalomra, és kizárják vagy korlátozzák az egészségi alkalmasságot.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti betegségek, rendellenességek vagy állapotok, amelyek esetében az (1) bekezdés szerinti betegségben, rendellenességben vagy állapotban szenvedő személy szakorvosi vizsgálat megállapításai alapján gépjárművezetésre egészségileg alkalmasnak minősíthető, azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz az ilyen betegségre, rendellenességre vagy állapotra irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat eredménye megerősíti az ilyen betegség, rendellenesség vagy állapot gyógyulását vagy javulását, a következők:
a)
az 1. csoportba tartozó személy esetében
1.
kórosan lassú szívműködés (szinuszcsomó-diszfunkció és vezetési zavarok) vagy kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia), a múltban előfordult egy vagy több, szívritmuszavarok következtében fellépő hirtelen eszméletvesztéssel,
2.
strukturális szívbetegséggel és tartós kamrai tachycardiával társuló kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia),
3.
defibrillátor beültetése vagy cseréje, vagy a defibrillátor adekvát vagy inadekvát kisülése,
4.
syncope (átmeneti eszmélet- és izomtónus-vesztés, amelyet gyors kezdet, rövid időtartam és spontán felépülés jellemez, amely az agy általános vérellátási zavara következtében lép fel, és amelyről feltételezhető, hogy reflexesen, ismert ok nélkül, bármilyen kimutatható szívbetegség nélkül következik be),
5.
akut koronária szindróma,
6.
perkután koronária intervenció,
7.
koszorúér-bypass műtét,
8.
stroke/tranziens iszkémiás attack,
9.
szívelégtelenség a New York Heart Association I., II., III. osztályozása szerint,
10.
szívátültetés,
11.
szívműködést támogató eszköz,
12.
szívbillentyűműtét,
13.
malignus hypertonia (a szisztolés vérnyomás ≥ 180 Hgmm-re vagy a diasztolés vérnyomás ≥ 110 Hgmm-re való emelkedése, amely fenyegető vagy progresszív szervkárosodással jár),
14.
veleszületett szívbetegség,
15.
hipertrófiás kardiomiopátia, ha syncope nélkül jelentkezik,
16.
hosszú QT-szindróma syncopéval, torsade de pointes-szal vagy Q-Tc > 500 ms-mal,
17.
súlyos szervkárosodással járó hypertonia,
18.
szívinfarktus utáni súlyos szövődmény,
19.
iszkémiás vagy emboliás eredetű tranziens agyi keringési zavarok ismétlődő előfordulása, még tartósabb funkcionális korlátozottság nélkül is,
20.
stroke utáni állapot a fizikai vagy mentális funkciók súlyos korlátozottságával,
b)
a 2. csoportba tartozó személy esetében
1.
az a) pont szerinti betegség, rendellenesség vagy állapot, a harmadik, kilencedik, tizenegyedik és tizenötödiktől huszadik pontig terjedő pontok kivételével,
2.
bradyarrhythmia, szinuszcsomó-diszfunkció és pitvar-kamrai vezetési zavarok másodfokú, II. típusú Mobitz-blokkal, harmadfokú pitvar-kamrai blokkal vagy alternáló szárblokkal,
3.
defibrillátor beültetésének indikációjával járó kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia),
4.
jelentős carotis stenosis,
5.
az aorta maximális átmérője meghaladja az 5,5 cm-t,
6.
szívelégtelenség a New York Heart Association I. és II. osztályozása szerint azokban az esetekben, amikor a bal kamrai ejekciós frakció több mint 35%,
7.
III. stádiumú vérnyomás (diasztolés vérnyomás ≥ 110 Hgmm vagy szisztolés vérnyomás ≥ 180 Hgmm),
8.
súlyos szív- és érrendszeri betegség, mint például a veleszületett és szerzett szívbetegség súlyos formája, III. fokú funkcionális korlátozottsággal, súlyosabb szívritmuszavarral vagy átélt syncopéval,
9.
a perifériás artériák obliteráló ateroszklerózisának súlyosabb formája trófikus defektusokkal vagy hemodinamikailag jelentős carotis stenosisokkal vagy nagyobb aorta aneurizmákkal,
10.
következményes rendellenességekkel járó agyi érbetegség,
11.
defibrillátor beültetése utáni komplikált állapot,
12.
tartós szívritmus-szabályozás melletti komplikált állapot.
(3)
Azok a szív- és érrendszeri betegségek, rendellenességek vagy állapotok, amelyek esetében az egészségi alkalmasság kizárt, a következők:
a)
az 1. csoportba tartozó személy esetében
1.
perifériás érbetegség – mellkasi és hasi aorta aneurizma, ha az aorta maximális átmérője olyan, hogy fennáll a hirtelen repedés és egy olyan következményes esemény súlyos kockázata, amely lehetetlenné teszi a jármű irányítását,
2.
krónikus szívelégtelenség a New York Heart Association IV. osztályozása szerint,
3.
szívbillentyű-betegség aorta regurgitációval, aorta stenosissal, mitrális regurgitációval vagy mitrális stenosissal, ha a funkcionális képesség a New York Heart Association IV. értékére becsülhető, vagy ha syncope esete fordult elő,
4.
Brugada-szindróma syncopéval vagy megszakított hirtelen szívmegállással,
b)
a 2. csoportba tartozó személy esetében
1.
az a) pont első és negyedik pontja szerinti betegség, rendellenesség vagy állapot,
2.
defibrillátor beültetése,
3.
szívelégtelenség a New York Heart Association III. és IV. osztályozása szerint,
4.
beültetett szívműködést támogató eszközök,
5.
szívbillentyű-betegség a New York Heart Association III. vagy IV. osztályozása szerint, vagy 35% alatti ejekciós frakcióval, mitrális stenosissal és súlyos pulmonális hypertoniával, vagy echokardiográfiával igazolt súlyos aorta stenosissal vagy syncopét okozó aorta stenosissal, a teljesen tünetmentes súlyos aorta stenosis kivételével, ha a terheléses teszt követelményei teljesülnek,
6.
hipertrófiás kardiomiopátia syncopéval, vagy ha a hirtelen szívhalál elsődleges megelőzése keretében teljesülnek a defibrillátor beültetésének feltételei,
7.
hosszú QT-szindróma syncopéval, torsade de pointes-szal és Q-Tc > 500 ms-mal.
(4)
A jól leírt kardiomiopátiákkal (különösen aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia, non-kompakt kardiomiopátia, katekolaminerg polimorf kamrai tachycardia és rövid QT-szindróma) vagy újonnan felfedezhető kardiomiopátiákkal rendelkező kérelmezők vagy járművezetők esetében alaposan fel kell mérni a hirtelen cselekvőképtelenséget okozó kockázati eseményeket és az adott kardiomiopátia prognosztikai mutatóit.
(5)
A súlyos szervkárosodás nélküli hypertoniában szenvedő személy egészségi alkalmasságát az orvosi felülvizsgálat egyéb eredményeivel, a lehetséges egészségügyi szövődményekkel és azzal a veszéllyel összefüggésben kell elbírálni, amelyet ezek a szövődmények a közúti forgalomra jelenthetnek.
(6)
A szívinfarktuson átesett személy egészségi alkalmasságát mindig a vizsgáló orvos bírálja el. Az ilyen személy gépjárművezetésre egészségileg alkalmasnak minősíthető azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszerre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai nem zárják ki az egészségi alkalmasságot.
(7)
A szívinfarktuson átesett személy egészségi alkalmasságának elbírálásakor a szívinfarktus utáni egészségi alkalmasság megállapítására irányuló első orvosi felülvizsgálat részét képezi a szív- és érrendszerre irányuló szakorvosi vizsgálat is. Az ilyen személy gépjárművezetésre egészségileg alkalmasnak minősíthető azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszerre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai nem zárják ki az egészségi alkalmasságot.
(8)
A súlyos szervkárosodás nélküli hypertoniában szenvedő vagy szívinfarktuson átesett személy egészségi alkalmassága a törvény 86. § (2) bekezdésének d) pontja szerint a rendszeres orvosi felülvizsgálaton való részvétel kötelezettségén kívül más feltételhez is köthető, különösen az egészségi alkalmasság 9. számú melléklet szerinti feltételekhez kötésével.
(9)
Az (1)–(4) bekezdésben felsoroltaktól eltérő, a szív- és érrendszert érintő betegségben, rendellenességben vagy állapotban szenvedő, vagy az (1)–(4) bekezdésben felsorolt, a szív- és érrendszert érintő betegségben, rendellenességben vagy állapotban szenvedő, de annak enyhébb formájában érintett személy gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak kizárólag szakorvosi vizsgálat alapján minősíthető, azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszerre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki.
(10)
A 2. csoportba tartozó személy szív- és érrendszerrel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságának megítélésekor mindig figyelembe kell venni az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos összes tényt és kockázatot, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, különösen a hosszú útvonalra, a személyszállításra, a veszélyes áruk szállításának lehetőségére vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetőségére.
V.
Cukorbetegség (Diabetes mellitus) és az egészségügyi alkalmasság
(1)
A cukorbetegségben szenvedő személyek gépjárművezetéshez szükséges testi és szellemi képességeinek minimális követelményei szempontjából súlyos hipoglikémiának az az állapot minősül, amikor más személy segítségére van szükség, ismétlődő hipoglikémiának pedig az előző 12 hónap során bekövetkezett második súlyos hipoglikémia minősül, beleértve azt is, amely nem a gépjárművezetéssel függ össze.
(2)
Az a személy, aki cukorbetegségben szenved és hipoglikémiát okozható gyógyszereket szed, csak akkor minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, ha
a)
rendszeresen részt vesz cukorbetegségre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és
b)
becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy megérti a hipoglikémiával járó kockázatot, és ezt az állapotot megfelelően tudja kezelni, amit a rendszeres napi glükózmonitorozással bizonyít.
(3)
Az egyes orvosi felülvizsgálatok közötti időtartamot minden esetben egyedileg kell meghatározni, de az nem haladhatja meg az öt évet.
(4)
A cukorbetegségben szenvedő személy egészségügyi alkalmassága kizárt,
a)
ha ismétlődő súlyos hipoglikémia fordul elő,
b)
ha az ilyen személynél a hipoglikémia-tudatosság zavarának szindrómáját diagnosztizálták, vagy
c)
ismétlődő súlyos hipoglikémia esetén nem telt el három hónap az utolsó esemény óta.
(5)
A 2. csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő személy egészségügyi alkalmasságának megítélésekor mindig figyelembe kell venni az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos összes tényt és kockázatot, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, különösen a hosszú útvonalra, a személyszállításra, a veszélyes áruk szállításának lehetőségére vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetőségére.
(6)
A 2. csoportba tartozó, inzulin- vagy egyéb gyógyszeres kezelést igénylő cukorbetegségben szenvedő személy szakorvosi vizsgálat véleménye alapján és akkor minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, ha
a)
az ilyen személynél az előző 12 hónapban nem fordult elő ismétlődő súlyos hipoglikémia,
b)
az ilyen személynél nem diagnosztizálták a hipoglikémia-tudatosság zavarának szindrómáját,
c)
az ilyen személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy ezt az állapotot megfelelően tudja kezelni, mégpedig a vércukorszint rendszeres, naponta legalább kétszeri és a gépjárművezetés idején történő monitorozásával,
d)
az ilyen személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy tudatában van a hipoglikémiából eredő kockázatnak,
e)
az ilyen személynél nem állnak fenn a cukorbetegséggel összefüggő egyéb korlátozó szövődmények,
f)
az ilyen személy rendszeresen részt vesz cukorbetegségre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki.
(7)
Az egyes orvosi felülvizsgálatok közötti időtartamot minden esetben egyedileg kell meghatározni, de az nem haladhatja meg a két évet.
VI.
Egészségügyi alkalmasság és az idegrendszer betegségei, rendellenességei vagy állapotai, valamint az obstruktív alvási apnoe szindróma
(1)
A gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságot kizáró idegrendszeri betegségek, rendellenességek vagy állapotok olyan idegrendszeri betegségek, rendellenességek vagy állapotok, amelyek olyan egészségügyi szövődményeket vagy eltéréseket okoznak, amelyek a gépjárművezetés során veszélyt jelentenek a közúti forgalomra
a)
az 1. csoportba tartozó személy esetében
1.
tudatzavart okozó, rohamokkal járó neurológiai betegségek,
2.
súlyos fokú hiperkinézis és spaszticitás,
3.
idegrendszeri sebészeti beavatkozások, sérülések vagy betegségek utáni állapotok tartós, csillapíthatatlan fájdalommal vagy mozgászavarral, mélyérzés-zavarral vagy súlyos trofikus elváltozásokkal,
4.
perifériás idegsérülés utáni betegségek vagy állapotok tartós mozgás-, érzékelési vagy trofikus zavarokkal, olyan mértékben, hogy az megakadályozza a biztonságos gépjárművezetést,
5.
tudat- vagy mozgászavarral járó rohamok, mint például a narkolepszia és a kataplexia,
b)
a 2. csoportba tartozó személy esetében
1.
az a) pont szerinti betegségek, rendellenességek vagy állapotok,
2.
epilepszia, epilepsziás szindrómák az antiepileptikus kezelés abbahagyását követő tízéves rohammentes időszak alatt,
3.
és egyéb idegrendszeri betegségek és rendellenességek, amelyek befolyásolják a személy gépjárművezetésre való alkalmasságát.
(2)
E rendelet alkalmazásában az epilepszia öt évnél rövidebb időszakon belül bekövetkezett két vagy több epilepsziás rohamként határozható meg. A provokált epilepsziás roham e rendelet alkalmazásában olyan rohamként határozható meg, amelynek felismerhető, elkerülhető kiváltó tényezője van.
(3)
A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló idegrendszeri betegségek, rendellenességek vagy állapotok, amelyek esetében az 1. csoportba tartozó személy kizárólag szakorvosi vizsgálat megállapításai alapján minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, és azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz az idegrendszeri betegségekre, rendellenességekre vagy állapotokra irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki, különösen a betegségekkel vagy sebészeti beavatkozásokkal összefüggő neurológiai rendellenességek, amelyek a központi vagy perifériás idegrendszert érintik, és pszichés, érzékszervi vagy motoros zavarokat okoznak, valamint befolyásolják az egyensúlyt és a koordinációt, mint például
a)
a központi idegrendszer sérülései és betegségei utáni állapotok tartós, csillapíthatatlan fájdalommal vagy mozgás-, kognitív (gondolkodási folyamatok, észlelés, memória, megismerés), mélyérzés-zavarral vagy súlyos trofikus elváltozásokkal,
b)
perifériás idegsérülés vagy -betegség utáni állapotok tartós mozgás-, érzékelési vagy trofikus zavarokkal, ha azok korlátozzák a gépjárművezetésre való képességet,
c)
provokált epilepsziás roham; az a vizsgált személy, akinél olyan felismerhető kiváltó tényező által okozott provokált epilepsziás roham jelentkezett, amely valószínűleg nem fog megismétlődni a járművezetés során, egyedi esetekben egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, de csak neurológiai szakvélemény alapján (a szakvéleménynek szükség esetén összhangban kell lennie a mellékletben felsorolt egyéb rendellenességre vagy betegségre, illetve egyéb komorbiditási tényezőre vonatkozó szakvéleménnyel),
d)
első vagy egyetlen nem provokált roham; az a vizsgált személy, akinek első nem provokált epilepsziás rohama volt, egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, ha tizenkét hónapon keresztül nem volt rohama, és megfelelő orvosi vizsgálaton esett át, beleértve a stimulációs módszerekkel végzett EEG-vizsgálatot is; azt a tényt, hogy a vizsgált személynek az említett időszak alatt nem volt epilepsziás rohama, a vizsgált személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
e)
epilepszia; a vizsgált személy egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, ha letelt egy egyéves, további rohamoktól mentes időszak; azt a tényt, hogy a vizsgált személynek az említett időszak alatt nem volt epilepsziás rohama, a vizsgált személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
f)
az epilepszia sebészeti kezelése utáni posztoperatív állapotok; az e) pont szerint kell eljárni,
g)
kizárólag alvás közbeni rohamok; az a vizsgált személy, akinek csak alvás közben voltak rohamai, egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, amennyiben ez a stabil állapot egy olyan időszakon keresztül figyelhető meg, amely nem lehet rövidebb az epilepszia esetében megkövetelt rohammentes időszaknál; ha a vizsgált személynél ébrenléti állapotban is jelentkeznek rohamok, megkövetelt, hogy a szakorvosi vizsgálatot megelőző egyéves időszakban ne forduljon elő további esemény,
h)
a tudatot vagy a cselekvőképességet nem befolyásoló rohamok; az a vizsgált személy, akinek csak olyan rohamai voltak, amelyekről kizárólagosan bebizonyosodott, hogy nem befolyásolják a tudatot és nem okoznak semmilyen funkcionális zavart, egészségügyileg alkalmasnak minősíthető azzal a feltétellel, hogy ez a stabil állapot egy olyan időszakon keresztül fennáll, amely nem lehet rövidebb az epilepszia esetében megkövetelt rohammentes időszaknál; azt a tényt, hogy a vizsgált személynek az említett időszak alatt nem volt más típusú epilepsziás rohama, a vizsgált személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja; ha a vizsgált személyt bármilyen más típusú roham éri, megkövetelt, hogy a szakorvosi vizsgálatot megelőző egyéves időszakban ne forduljon elő további esemény,
i)
orvosi utasításra történő kezelésváltás következtében fellépő rohamok; a vizsgált személy a kezelés leállítási időszakának kezdetétől és azt követően a befejezésétől számított hat hónapos időszakra gépjárművezetésre alkalmatlannak minősíthető; ha a változtatás időszaka alatt vagy az orvosi utasításra történő gyógyszerszedés megszakítása után rohamok lépnek fel, a vizsgált személy a korábban hatásos kezelés újraindítását követő három hónapig nem vezethet járművet,
j)
egyéb eszméletvesztés; az eszméletvesztést a járművezetés közbeni megismétlődésének kockázata szerint kell megítélni.
(4)
A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló idegrendszeri betegségek, rendellenességek vagy állapotok, amelyek esetében a 2. csoportba tartozó személy kizárólag szakorvosi vizsgálat megállapításai alapján minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, és azzal a feltétellel, hogy ez a személy rendszeresen részt vesz az idegrendszeri betegségekre, rendellenességekre vagy állapotokra irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat megállapításai az egészségügyi alkalmasságát nem zárják ki, az ilyen betegségek a következők:
a)
a (3) bekezdés szerinti betegségek, rendellenességek vagy állapotok,
b)
provokált epilepsziás roham; az a személy, akinél egyértelműen felismerhető, valószínűleg nem ismétlődő kiváltó tényező által okozott epilepsziás rohamot állapítottak meg, csak akkor minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, ha negatív eredménnyel záruló EEG- és neurológiai vizsgálaton esik át; ez nem érvényes, ha nála egyedi rohamot vagy eszméletvesztést állapítottak meg,
c)
első vagy egyetlen nem provokált roham; az a vizsgált személy, akinek első nem provokált epilepsziás rohama volt, egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, ha antiepileptikumok segítsége nélkül a következő öt évben nem volt epilepsziás rohama, és ha megfelelő neurológiai vizsgálatot végeztek, beleértve az EEG-vizsgálatot is; azt a tényt, hogy a vizsgált személynek az említett időszak alatt nem volt epilepsziás rohama, a vizsgált személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
d)
epilepszia; elengedhetetlen, hogy a tízéves, további rohamoktól mentes állapotot antiepileptikumok segítsége nélkül érjék el; azt a tényt, hogy a vizsgált személynek az említett időszak alatt nem volt epilepsziás rohama, a vizsgált személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,
e)
egyéb eszméletvesztés; az eszméletvesztést a járművezetés közbeni megismétlődésének kockázata szerint kell megítélni; a megismétlődés kockázata nem haladhatja meg az évi 2%-ot,
f)
súlyosabb alvászavarok, amelyek különösen a koncentrációs képességet és a reakciósebességet befolyásolják, valamint egyéb idegrendszeri betegségek és rendellenességek, amelyek befolyásolják a személy gépjárművezetésre való alkalmasságát.
(5)
A 2. csoportba tartozó személy idegrendszeri betegségeivel, rendellenességeivel vagy állapotaival kapcsolatos egészségügyi alkalmasságának megítélésekor mindig figyelembe kell venni az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos összes tényt és kockázatot, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, mint például a hosszú útvonal, a személyszállítás, a veszélyes áruk szállításának lehetősége, a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.
(6)
A 2. csoportba tartozó vizsgált személy nem szedhet antiepileptikumokat abban a megkövetelt időszakban, amely alatt nem jelentkeznek nála epilepsziás rohamok. Akut esemény esetén az egészségi állapot felmérésének része az EEG-vizsgálat és a neurológiai vizsgálat.
(7)
A 2. csoportba tartozó személy nem minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, ha az orvosi vizsgálat 12 hónap alatt több mint 2 százalékos rohamkockázatot mutatott ki.
(8)
E rendelet alkalmazásában közepesen súlyos obstruktív alvási apnoe szindróma alatt a légzési változások 15-29 apnoe és hypopnoe/alvásóra indexe, súlyos obstruktív alvási apnoe szindróma alatt pedig a 30 vagy annál magasabb apnoe és hypopnoe/alvásóra indexe értendő, miközben mindkét fokozat túlzott nappali álmossággal jár.
(9)
A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoe szindróma gyanújával élő személy kizárólag szakorvosi vizsgálat alapján minősíthető egészségügyileg alkalmasnak.
(10)
A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómával diagnosztizált személy egészségügyileg alkalmas, feltéve, hogy a szakorvosi vizsgálat kimutatja, hogy
a)
a betegségét megfelelően kontroll alatt tartja,
b)
kezelés alatt áll,
c)
a kezelés hatékony.
(11)
A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómával diagnosztizált személy egészségügyi alkalmasságának feltétele, hogy az 1. csoportba tartozó személyek esetében legfeljebb hároméves, a 2. csoportba tartozó személyek esetében pedig legfeljebb egyéves időközönként rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyen részt a kezelés betartásának mértéke, a kezelés folytatásának szükségessége és a szükséges éberségi szint fenntartásának megállapítása céljából.
VII.
Egészségügyi alkalmasság és mentális zavarok
(1)
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében a gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságot kizáró mentális zavarok olyan betegségek vagy állapotok, amelyek a közúti közlekedésre veszélyes egészségügyi szövődményeket vagy eltéréseket okoznak:
a)
szkizofrénia, bipoláris affektív zavar,
b)
organikus személyiségzavar,
c)
bármilyen típusú demencia,
d)
szomatikus betegségek következtében kialakuló tartós, súlyos pszichés változások,
e)
pszichotikus zavarok,
f)
a személyiség, a viselkedés, az érzelmi élet és a gondolkodás organikus zavarai krónikus intoxikáció következtében,
g)
mentális retardáció,
h)
és egyéb.
(2)
A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló mentális zavarok, amelyek esetében az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy kizárólag szakorvosi vizsgálat következtetései alapján, és azzal a feltétellel minősíthető gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz mentális zavarokra irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat eredménye nem zárja ki az egészségügyi alkalmasságot:
a)
betegség, sérülés vagy idegsebészeti műtét által okozott veleszületett mentális zavarok,
b)
az öregedés által okozott súlyos viselkedési zavarok, vagy
c)
az ítélőképesség, a viselkedés vagy az alkalmazkodóképesség súlyos zavaraihoz vezető személyiségzavarok,
d)
és egyéb.
(3)
A 2. csoportba tartozó személy esetében a mentális zavarokkal összefüggésben az egészségügyi alkalmasság megítélésekor mindig figyelembe kell venni minden, az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos tényt és kockázatot, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, mint például a hosszú útvonal, személyszállítás, veszélyes áruk szállításának lehetősége, túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.
VIII.
Egészségügyi alkalmasság és alkoholfüggőség
(1)
Az alkoholfüggőséggel vagy az ittas állapotban történő gépjárművezetéstől való tartózkodás képtelenségével kapcsolatos egészségügyi alkalmasság megítélésekor figyelembe kell venni az ilyen állapot vagy cselekedet társadalomra való veszélyességét a gépjárművezető esetében.
(2)
A gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasság kizárt az 1. vagy a 2. csoportba tartozó olyan személy esetében, aki alkoholfüggő, vagy nem képes tartózkodni az ittas állapotban történő gépjárművezetéstől.
(3)
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó, a múltban alkoholfüggő személy kizárólag szakorvosi vizsgálat következtetései alapján, és azzal a feltétellel minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, hogy kétségbevonhatatlanul legalább 2 éve következetesen és tartósan absztinens, rendszeresen részt vesz alkoholfüggőségre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat következtetései nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.
(4)
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy, akinek a kórtörténetében ismételt akut intoxikáció szerepel, kizárólag szakorvosi vizsgálat alapján, és azzal a feltétellel minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz alkoholfüggőségre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat következtetései nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.
IX.
Egészségügyi alkalmasság és egyéb függőséget okozó anyagok és gyógyszerek
(1)
A gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasság kizárt az 1. vagy a 2. csoportba tartozó olyan személy esetében, aki más függőséget okozó anyagoktól vagy gyógyszerektől, illetve ezek kombinációitól függ, vagy rendszeresen visszaél más függőséget okozó anyagokkal vagy gyógyszerekkel, illetve ezek kombinációival.
(2)
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy, aki a múltban más függőséget okozó anyagoktól vagy gyógyszerektől, illetve ezek kombinációitól függött, vagy a múltban rendszeresen visszaélt más függőséget okozó anyagokkal vagy gyógyszerekkel, illetve ezek kombinációival, kizárólag szakorvosi vizsgálat alapján, és azzal a feltétellel minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz függőséget okozó anyagokra és gyógyszerekre irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat következtetései nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.
X.
ZEgészségügyi alkalmasság és a súlyos veseelégtelenség által okozott betegségek, rendellenességek és állapotok
(1)
Az 1. csoportba tartozó személy, aki súlyos veseelégtelenség okozta betegségben, rendellenességben vagy állapotban szenved, kizárólag szakorvosi vizsgálat alapján, és azzal a feltétellel minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz a súlyos veseelégtelenség okozta betegségekre, rendellenességekre és állapotokra irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat következtetései nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.
(2)
A 2. csoportba tartozó személy, aki súlyos veseelégtelenség okozta betegségben, rendellenességben vagy állapotban szenved, kizárólag kivételes esetben, szakorvosi vizsgálat alapján, és azzal a feltétellel minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz a súlyos veseelégtelenség okozta betegségekre, rendellenességekre és állapotokra irányuló orvosi felülvizsgálaton, és az orvosi felülvizsgálat következtetései nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot. Az ilyen személy egészségügyi alkalmasságának megítélésekor mindig figyelembe kell venni minden, az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos tényt és kockázatot, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, például a hosszú útvonalra, személyszállításra, veszélyes áruk szállításának lehetőségére vagy túlméretes rakomány szállításának lehetőségére.
XI.
Egészségügyi alkalmasság és a szervátültetéssel vagy mesterséges implantátummal kapcsolatos állapotok
 
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy, akinek szervet ültettek át vagy mesterséges implantátumot helyeztek be, ha ez az átültetés vagy beültetés befolyásolja a gépjárművezetői képességet, és hatása nem sorolható e melléklet más rendelkezései alá, kizárólag szakorvosi vizsgálat következtetései alapján, és szükség esetén azzal a feltétellel minősíthető gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz az átültetéssel vagy beültetéssel kapcsolatos állapotra irányuló orvosi felülvizsgálaton. A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmasságának megítélésekor mindig figyelembe kell venni minden, az ilyen személy általi gépjárművezetéssel kapcsolatos tényt és kockázatot, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből adódó sajátosságokra, például a hosszú útvonalra, személyszállításra, veszélyes áruk szállításának lehetőségére vagy túlméretes rakomány szállításának lehetőségére.
XII.
Ďalšie choroby, chyby alebo stavy, ktoré môžu mať vplyv na zdravotnú spôsobilosť
 
Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy, aki olyan, az előző rendelkezésekben nem említett betegségben, rendellenességben vagy állapotban szenved, amely a közúti közlekedésre veszélyt jelentő funkcionális képtelenséghez vezethet, kizárólag szakorvosi vizsgálat alapján, és szükség esetén azzal a feltétellel minősíthető egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz az adott betegségre, rendellenességre vagy állapotra irányuló orvosi felülvizsgálaton.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RÉSZLETEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALKOHOLTÓL, MÁS FÜGGŐSÉGET OKOZÓ ANYAGTÓL VAGY GYÓGYSZERTŐL VALÓ FÜGGŐSÉGRE
 
I.
Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatára, különös tekintettel az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőségre, a Rendőr-főkapitányság szervének a törvény 91. § (4) bekezdése szerinti határozata alapján kerül sor, a gépjárművezetői engedély birtokosával mint gépjárművezetővel szemben a közúti közlekedési szabályok alkohol, más függőséget okozó anyag vagy gyógyszer fogyasztásával történő megsértésének, vagy ezek kimutatására irányuló vizsgálat megtagadásának megalapozott gyanúja miatt, és kiterjed más olyan személyre is, akinek ilyen kötelezettsége a törvényből fakad (a továbbiakban: „kötelezett személy”).
II.
Az egészségügyi alkalmasságot, különös tekintettel az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőségre, szakorvosi pszichiátriai vizsgálattal vizsgálják felül.
III.
A szakorvosi pszichiátriai vizsgálat célja az alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől (opioidok, kannabinoidok, kokain, amfetamin típusú stimulánsok, szedatívumok vagy hipnotikumok, illékony anyagok) való függőség, vagy több pszichoaktív anyagtól való egyidejű kombinált függőség diagnózisának kizárása vagy megállapítása.
IV.
A szakorvosi pszichiátriai vizsgálat a következőkből áll:
1.
maga a pszichiátriai vizsgálat,
2.
tájékozódó jellegű szomatikus és neurológiai vizsgálat, a krónikus alkoholizmus, a krónikus kábítószer-használat markereire összpontosítva (alkoholos facies, ascites, póknaevusok, alkoholos polyneuropathia, injekciós tűszúrások nyomai, jelentős súlycsökkenés és hasonlók),
3.
fakultatív klinikai pszichológiai vizsgálat, az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák szűrésére irányuló specifikus pszichológiai tesztek alkalmazásával (például AUDIT, MAST, MALT),
4.
toxikológiai vizsgálat (alkohol kimutatása a kilélegzett levegőből, a THC, morfin, kokain, szedatívumok és hipnotikumok kimutatására szolgáló kvalitatív tesztek vagy egyéb),
5.
biokémiai vérvizsgálat, a krónikus alkoholfogyasztás markereire összpontosítva (GGT),
6.
hematológiai vizsgálat (vérkép, a krónikus alkoholfogyasztás markereire – MCV – és más függőséget okozó anyagokkal való visszaélésre – vérrel terjedő fertőzések, például HCV elleni antitestek vizsgálata – összpontosítva).
V.
Következtetés:
1.
az első vizsgálat alapján, a megállapítások teljes egyértelműsége esetén, az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátás nyújtásával összefüggő szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, későbbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 576/2004. sz. Tt. törvény 1. sz. melléklete szerint megállapításra vagy kizárásra kerül a Rendőr-főkapitányság szerve által a kötelezett személynél megállapított alkoholtól, más függőséget okozó anyagtól vagy gyógyszertől való függőség diagnózisa,
2.
a pszichiáter a saját klinikai megállapításain kívül a pszichopatológiai elemzés és következtetés kontextusában figyelembe veszi a Rendőr-főkapitányság szervének toxikológiai leletét, a határozat kiadásától a kötelezett személy pszichiátriai vizsgálatra való megérkezéséig eltelt időt vagy más releváns kórtörténeti tényeket,
3.
ismételt kontrollvizsgálatok alapján, ha a bagatellizálásra való gyakori hajlamra tekintettel, valamint a szubjektíven szolgáltatott adatok és a kiegészítő vizsgálatokból származó objektív megállapítások közötti ellentmondás esetén nem lehetséges a végleges diagnózist azonnal az első vizsgálat után felállítani, a kötelezett személy négy héten keresztül heti időközönként ambuláns diagnosztikai megfigyelésen vesz részt,
4.
az ambuláns diagnosztikai megfigyelés keretében ismételten értékelésre kerülnek
a)
a klinikai állapot változásai,
b)
a toxikológiai leletek,
c)
a vizsgálati időpontok betartása.
VI.
Ha a pszichiáter a szakorvosi pszichiátriai vizsgálattal
1.
nem állapítja meg a kötelezett személy alkohol-, más függőséget okozó anyag- vagy gyógyszerfüggőségét, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolásban, különösen az alkohol-, más függőséget okozó anyag- vagy gyógyszerfüggőségre tekintettel, nem javasolja az egészségi alkalmasság felülvizsgálatát; a vizsgálat eredményét a kötelezett személy egészségügyi dokumentációjában a „Z 71.4 Tanácsadás és felügyelet alkoholabúzus esetén” vagy a „Z 71.5 Tanácsadás és felügyelet drogabúzus esetén” diagnosztikai kód alatt rögzíti,
2.
megállapítja a kötelezett személy alkohol-, más függőséget okozó anyag- vagy gyógyszerfüggőségét, az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolásban, különösen az alkohol-, más függőséget okozó anyag- vagy gyógyszerfüggőségre tekintettel, javasolja az egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát.
VII.
Az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról szóló igazolást, különösen az alkohol-, más függőséget okozó anyag- vagy gyógyszerfüggőségre tekintettel, a pszichiáter köteles a törvényben meghatározott határidőn belül megküldeni a Rendőr-főkapitányság illetékes szervének.
A VIZSGÁLT SZEMÉLY BECSÜLETBELI NYILATKOZATA A GÉPJÁRMŰVEZETÉSRE VALÓ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁRÓL
Melléklet letöltése – A 9/2009. sz. Tt. rendelet 6 - I. sz. melléklete
II.
 
II.
 
A vizsgált személy gépjárművezetésre való egészségi alkalmasságára vonatkozó becsületbeli nyilatkozatának formája, tartalma és kitöltésének módja
(1)
A vizsgált személy gépjárművezetésre való egészségi alkalmasságára vonatkozó becsületbeli nyilatkozatának (a továbbiakban: „a vizsgált személy becsületbeli nyilatkozata”) bevezető része az előnyomtatott minta szerint a következők szerint töltendő ki:
1.
a vizsgált személy utó- és családi neve,
2.
a vizsgált személy születési dátuma,
3.
a vizsgált személy állandó vagy ideiglenes lakcíme,
 
4.
a)
fel kell tüntetni azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy kéri,
b)
fel kell tüntetni azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik,
c)
fel kell tüntetni azt a csoportot, amelybe a vizsgált személy a 8/2009. sz. Tt. törvény 87. § (7) bekezdése értelmében tartozik.
(2)
A vizsgált személy becsületbeli nyilatkozatának 5. pontja az egyes tételekhez fűzött megjegyzések szerint töltendő ki.
(3)
A 6. pontban a becsületbeli nyilatkozat kiállításának helyét és dátumát kell feltüntetni.
(4)
A 7. pont a becsületbeli nyilatkozatot tevő vizsgált személy aláírása számára van fenntartva.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 7. sz. melléklete
IGAZOLÁS A VEZETŐI ENGEDÉLYT IGÉNYLŐ SZEMÉLY/AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ALÁ VETETT GÉPJÁRMŰVEZETŐ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁRÓL
Melléklet letöltése – A 9/2009. sz. Tt. rendelet 7-I. sz. melléklete
 
II.
 
A vezetői engedélyt igénylő személy/az egészségi alkalmassági felülvizsgálat alá vetett gépjárművezető egészségi alkalmasságáról szóló igazolás kitöltésének módja
(1)
A vezetői engedélyt igénylő személy/az egészségi alkalmassági felülvizsgálat alá vetett gépjárművezető egészségi alkalmasságáról szóló igazolás az előnyomtatott minta szerint töltendő ki.
(2)
A vizsgáló orvos az egészségi alkalmasságról szóló igazolás címében áthúzza azt a lehetőséget, amely a vizsgált személyre nem vonatkozik.
(3)
Azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, oly módon kell megjelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és X-szel áthúzzák azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy nem rendelkezik.
(4)
Azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy kéri, oly módon kell megjelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy kéri, és X-szel áthúzzák azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy nem kéri.
(5)
Az a) betű végén áthúzandó az a csoport, amelybe a vizsgált személy a 8/2009. sz. Tt. törvény 87. § (7) bekezdése szerint nem tartozik.
(6)
A b) betű 1. és 2. pontjának végén a vizsgáló orvos feltünteti azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyek megadását kéri, és amelyekre az e pontban szereplő megállapítás vonatkozik.
(7)
A b) betű 3. pontjának végén a vizsgáló orvos oly módon tünteti fel azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyek megadását kéri, és amelyekre az e pontban szereplő megállapítás vonatkozik, hogy feltünteti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009. sz. Tt. rendelete 9. sz. melléklete szerinti megfelelő kódot (esetleg kódokat), a „pre” [részére] szót és a vezetői engedély kategóriájának megjelölését (például „01.06. pre C”, „01.06, 61. pre C, CE”). Abban az esetben, ha egy kódot több kategóriára, több kódot egy vezetői engedély kategóriára vagy több kategóriára jegyeznek be, a kódokat és a vezetői engedély kategóriákat vesszővel kell elválasztani.
(8)
Az igazolás érvényességének lejárati dátumát csak akkor kell feltüntetni, ha a személy egészségi alkalmassága a 8/2009. sz. Tt. törvény 86. § (2) bekezdése szerint feltételhez kötött.
(9)
Ha a b) betű végén az 1–3. pontok valamelyike nem vonatkozik a vizsgált személyre, a vizsgáló orvos ezt a pontot áthúzza.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 7a. sz. melléklete
Melléklet letöltése – A 9/2009. sz. Tt. rendelet 7a. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 8. sz. melléklete
IGAZOLÁS A GÉPJÁRMŰVEZETŐ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁRÓL/IGAZOLÁS A FELTÉTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGRÓL
 
I.
Melléklet letöltése – 08. sz. minta
 
II.
 
A gépjárművezető egészségi alkalmasságáról szóló igazolás/a feltételes egészségi alkalmasságról szóló igazolás kitöltésének módja
(1)
A gépjárművezető egészségi alkalmasságáról szóló igazolás/a feltételes egészségi alkalmasságról szóló igazolás az előnyomtatott minta szerint töltendő ki
1.
a vizsgáló orvos utó- és családi neve, címe (székhelye) (pecsét formájában is, ha az tartalmazza a szükséges adatokat),
2.
a vizsgált személy utó- és családi neve,
3.
a vizsgált személy személyi száma, ha rendelkezik vele, vagy a vizsgált személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
4.
fel kell tüntetni azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik,
 
5.
a)
a vizsgáló orvos feltünteti azt a csoportot, amelybe a vizsgált személy a 8/2009. sz. Tt. törvény 87. § (7) bekezdése szerint tartozik,
 
b)
1.
– 2. posudzujúci lekár uvedie tie skupiny vodičského oprávnenia, ktorých je posudzovaná osoba držiteľom a o ktorých udelenie žiada, na ktoré sa vzťahuje záver uvedený v tomto bode,
3.
a vizsgáló orvos oly módon tünteti fel azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyek megadását kéri, és amelyekre az e pontban szereplő megállapítás vonatkozik, hogy feltünteti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009. sz. Tt. rendelete 9. sz. melléklete szerinti megfelelő kódot (esetleg kódokat), a „pre” [részére] szót és a vezetői engedély kategóriájának megjelölését (például „01.06. pre C”, „01.06, 61. pre C, CE”). Abban az esetben, ha egy kódot több kategóriára, több kódot egy vezetői engedély kategóriára vagy több kategóriára jegyeznek be, a kódokat és a vezetői engedély kategóriákat vesszővel kell elválasztani,
6.
az orvosi vizsgálat elvégzésének helye és dátuma,
7.
az igazolás érvényességének lejárati dátuma, ha a személy egészségi alkalmassága a 8/2009. sz. Tt. törvény 86. § (2) bekezdése szerint feltételhez kötött,
8.
nyilvántartási szám,
9.
a vizsgáló orvos pecsétlenyomata és aláírása.
(2)
Ha az 5. pont b) betűjében az 1–3. pontok valamelyike nem vonatkozik a vizsgált személyre, a vizsgáló orvos ezt a pontot áthúzza.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 9. sz. melléklete
TOVÁBBI FELTÉTELEK A GÉPJÁRMŰVEZETŐ SZÁMÁRA VAGY A GÉPJÁRMŰ ÁTALAKÍTÁSAI
I.
HARMONIZÁLT EU-KÓDOK
A.
GÉPJÁRMŰVEZETŐ (zdravotné dôvody)
01.
Látáskorrekció és/vagy -védelem
01.01.
Szemüveg
01.02.
Kontaktlencse (kontaktlencsék)
01.05.
Szemvédelem
01.06.
Szemüveg vagy kontaktlencse
01.07.
Különleges optikai segédeszköz
02.
Hallókészülék/kommunikációs segédeszköz
03.
Végtagprotézis/ortézis
03.01.
Felső végtag protézis/ortézis
03.02.
Alsó végtag protézis/ortézis
B.
A GÉPJÁRMŰ ÁTALAKÍTÁSAI
10.
Módosított sebességváltó
10.02.
Automatikus sebességfokozat-választás
10.04.
Átalakított sebességváltó-vezérlő
15.
Módosított tengelykapcsoló
15.01.
Átalakított tengelykapcsoló-pedál
15.02.
Kézi működtetésű tengelykapcsoló
15.03.
Automatikus tengelykapcsoló
15.04.
A tengelykapcsoló-pedál blokkolását vagy aktiválását megakadályozó intézkedés
20.
Módosított fékrendszerek
20.01.
Átalakított fékpedál
20.03.
Bal lábbal történő használatra alkalmas fékpedál
20.04.
Csúsztatható fékpedál
20.05.
Felhajtható fékpedál
20.06.
Kézi működtetésű fék
20.07.
A fék működtetése legfeljebb … N (*) erővel [például „20.07(300 N)”]
20.09.
Átalakított rögzítőfék
20.12.
A fékpedál blokkolását vagy aktiválását megakadályozó intézkedés
20.13.
Térddel működtetett fék
20.14.
Külső erővel támogatott fékrendszer-működtetés
25.
Módosított gázpedálrendszerek
25.01.
Átalakított gázpedál
25.03.
Felhajtható gázpedál
25.04.
Kézi működtetésű gázpedál
25.05.
Térddel működtetett gázpedál
25.06.
Külső erővel támogatott gázpedál-működtetés
25.08.
Bal oldali gázpedál
25.09.
A gázpedál blokkolását vagy aktiválását megakadályozó intézkedés
31.
A pedálok átalakítása és biztosítása
31.01.
További párhuzamos pedálsor
31.02.
Azonos vagy közel azonos szinten lévő pedálok
31.03.
A gázpedál és a fékpedálok blokkolását vagy aktiválását megakadályozó intézkedés, ha nem lábbal működtetik őket
31.04.
Megemelt padló
32.
Kombinált üzemi fék- és gázpedálrendszerek
32.01.
Gázpedál és üzemi fék mint egy kézzel működtetett kombinált rendszer
32.02.
Gázpedál és üzemi fék mint külső erővel működtetett kombinált rendszer
33.
Kombinált üzemi fék-, gázpedál- és kormányrendszerek
33.01.
Gázpedál, üzemi fék és kormányzás mint egy kézzel, külső erővel működtetett kombinált rendszer
33.02.
Gázpedál, üzemi fék és kormányzás mint két kézzel, külső erővel működtetett kombinált rendszer
35.
A kezelőszervek módosított elrendezése (világításkapcsolók, ablaktörlők/ablakmosók, kürt, irányjelzők stb.)
35.02.
A kormány elengedése nélkül működtethető kezelőszervek
35.03.
Bal kézzel, a kormány elengedése nélkül működtethető kezelőszervek
35.04.
Jobb kézzel, a kormány elengedése nélkül működtethető kezelőszervek
35.05.
A kormány, a gázpedál és a fékmechanizmusok elengedése nélkül működtethető kezelőszervek
40.
Módosított kormánymechanizmus
40.01.
Kormányzás legfeljebb … N (*) működtető erővel [például „40.01 (140 N)”]
40.05.
Átalakított kormánykerék (szélesített/vastagított kormánykerékrész, csökkentett átmérő stb.)
40.06.
A kormánykerék átalakított elhelyezése
40.09.
Lábbal történő kormányzás
40.11.
Segédberendezés a kormánykeréken
40.14.
Egy kézzel/karral működtetett alternatív, átalakított kormányrendszer
40.15.
Két kézzel/karral működtetett alternatív, átalakított kormányrendszer
42.
Módosított hátra- és oldalra látást biztosító berendezések
42.01.
Átalakított hátralátást biztosító berendezés
42.03.
Kiegészítő belső berendezés, amely lehetővé teszi az oldalra látást
42.05.
Holttérbe való belátást lehetővé tévő berendezés
43.
A vezető ülőhelye
43.01.
A vezetőülés normál kilátási magasságban és a kormánykeréktől és a pedáloktól normál távolságra
43.02.
A testalkathoz igazított vezetőülés
43.03.
A stabilitás javítását szolgáló oldaltámasszal ellátott vezetőülés
43.04.
Kartámasszal ellátott vezetőülés
43.06.
A biztonsági öv átalakítása
43.07.
A stabilitás javítását szolgáló támasztékkal ellátott biztonsági öv típusa
44.
Motorkerékpárok módosításai (alkódok használata kötelező)
44.01.
Külön működtetett fék
44.02.
Átalakított első kerékfék
44.03.
Átalakított hátsó kerékfék
44.04.
Átalakított gázpedál
44.08.
Olyan ülésmagasság, amely lehetővé teszi a járművezető számára, hogy ülő helyzetben mindkét lábával egyszerre a földön legyen, és megálláskor, valamint álló helyzetben megtartsa a motorkerékpár egyensúlyát
44.09.
Az első kerék fékjének maximális működtető ereje … N (*) [például: „44.09 (140 N)”]
44.10.
A hátsó kerék fékjének maximális működtető ereje … N (*) [például: „44.10 (240 N)”]
44.11.
Átalakított lábtartó
44.12.
Átalakított markolat
45.
Csak oldalkocsis motorkerékpár
46.
Csak háromkerekű motorkerékpárok
47.
Csak olyan, kettőnél több kerekű járművekre, amelyeknél a járművezetőnek nem szükséges az egyensúlyát megtartania indításkor, megálláskor és álló helyzetben
50.
Csak meghatározott járműre/alvázszámra (járműazonosító szám, VIN)
A 01–44. kódokkal kombinálva, a pontosítás céljából használandó betűk:
 
a bal
 
b jobb
 
c kéz
 
d láb
 
e középső
 
f kar
 
g hüvelykujj
C.
KORLÁTOZÁSOKKAL HASZNÁLANDÓ KÓDOK
61.
Vezetés korlátozása csak nappalra (például napkeltétől számított egy órától napnyugtát megelőző egy óráig)
62.
Vezetés korlátozása az engedély birtokosának lakóhelyétől számított ... km-es körzetre, vagy csak ... városon/régión belülre
63.
Vezetés utasok nélkül
64.
Vezetés korlátozása legfeljebb … km ∙ h-1 sebességre
65.
Vezetés csak akkor engedélyezett, ha az utas legalább egyenértékű kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkezik
66.
Pótkocsi nélkül
67.
Autópályán és autóúton való közlekedés nem engedélyezett
68.
Alkoholfogyasztás nem engedélyezett
69.
Csak olyan, „EN 50436” szöveggel megjelölt alkoholszondás indításgátlóval felszerelt járművek vezetésére, a korlátozás lejártának dátumával [például: „(69 (01.01.12)”]
D.
ADMINISZTRATÍV ÜGYEK
70.
A … által kibocsátott … számú vezetői engedély cseréje (EU/ENSZ-tagállam megkülönböztető jele harmadik ország esetében, például: „70.0123456789.NL”)
71.
A … számú vezetői engedély másodpéldánya (EU/ENSZ-tagállam megkülönböztető jele harmadik ország esetében, például: „71.987654321.HR”)
73.
Csak B kategóriájú négykerekű motorkerékpárokra (B1).
78.
Csak automata sebességváltóval rendelkező járművekre
79.
[…] Csak olyan járművekre, amelyek megfelelnek a zárójelben feltüntetett előírásoknak, a törvény 102–106a. §-ának alkalmazásával összefüggésben
79.01.
Csak oldalkocsival vagy anélkül közlekedő kétkerekű járművekre
79.02.
Csak az AM kategóriába tartozó háromkerekű motorkerékpárokra vagy könnyű négykerekű motorkerékpárokra
79.03.
Csak háromkerekű motorkerékpárokra
79.04.
Csak olyan pótkocsis háromkerekű motorkerékpárokra, amelyeknél a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot
79.05.
A1 kategóriájú motorkerékpár, amelynek teljesítmény/tömeg aránya meghaladja a 0,1 kW/kg-ot
79.06.
BE kategóriájú jármű, amelynél a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot
80.
Csak az A kategóriájú háromkerekű motorkerékpárra érvényes vezetői engedély olyan birtokosaira, akik még nem töltötték be a 24. életévüket
81.
Csak az A kategóriájú kétkerekű motorkerékpárra érvényes vezetői engedély olyan birtokosaira, akik még nem töltötték be a 21. életévüket
95.
Olyan járművezető, aki rendelkezik SZKV-val, és megfelel az egyes járművezetők kötelező alapképesítéséről és rendszeres továbbképzéséről szóló 280/2006. sz. Tt. törvény későbbi módosításaival összhangban meghatározott szakmai alkalmassági követelménynek …-ig [például: „95 (01.01.12)”]
96.
B kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival, ahol az ilyen járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot, de nem haladja meg a 4 250 kg-ot
97.
Nem jogosult a 165/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó C1 kategóriájú járművet vezetni
II.
NEMZETI KÓDOK
A.
GÉPJÁRMŰVEZETŐ (egészségügyi okok)
500.
Rendszeres orvosi vizsgálat a törvény 86. § (2) bekezdésének c) pontja szerint
B.
JÁRMŰVEZETŐ (pszichikai alkalmasság)
600.
Rendszeres pszichológiai vizsgálat a törvény 88. § (4) bekezdése szerint
600.09
Engedélyezett a megkülönböztető jelzést használó gépjármű és a veszélyes áruk szállítására használt gépjármű vezetése
600.10
Engedélyezett a szállítmányozásra, taxiszolgáltatásra és postai szolgáltatások nyújtására használt gépjármű vezetése.
C.
ADMINISZTRATÍV ÜGYEK
700.
A 23. életév betöltéséig csak a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben részt vevő gépjárművek vezetése engedélyezett, amennyiben az autóbuszjárat útvonala nem haladja meg az 50 km-t.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 10. sz. melléklete
A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG MEGBÍRÁLÁSÁNAK KRITÉRIUMAI
I.
A gépjárművezetéshez szükséges pszichikai képességek minimális szintjének megbírálása szabványosított pszichológiai tesztekkel történik, amelyek a következőkre irányulnak
1.
Általános értelmi képességek legalább a populáció átlaga alatti szinten.
2.
Írástudás (alfabetizmus).
3.
Teljesítménybeli diszpozíciók legalább a populáció átlaga alatti szinten (legalább 33 percentilis) az alábbi kritériumok mindegyikében:
a)
figyelem terhelés alatt,
b)
pszichomotoros tempó,
c)
szenzomotoros reaktivitás és koordináció (a vizuális és akusztikus ingersorozatokra adott szenzomotoros reakciók sebessége és pontossága),
d)
reakciók dinamikus háttér előtti vizuális ingerekre (legalább 160 fokos tartományban), a perifériás észlelés mérésére szolgáló készülékkel tesztelve a megkülönböztető jelzést használó járművek vezetőinél és a veszélyes árukat szállító járművek vezetőinél (ADR),
e)
memória, vizuális percepció és percepciós sebesség.
II.
Ellenjavallatok a személyiség szerkezetében
1.
Kritikátlan énkép, aránytalan önértékelés.
2.
Érzelmi labilitás.
3.
A racionális viselkedésszabályozás és önkontroll, illetve a negatív affektusok toleranciájának alacsony szintje.
4.
Túlnyomórészt maladaptív stratégiák az élethelyzetek, a terhelés és a közlekedési helyzetek kiértékelésének kezelésére
a)
felelőtlen, könnyelmű, meggondolatlan, impulzív és agresszív viselkedés, illetve vezetési stílus a volán mögött,
b)
a kockázat és a veszély mértékének felbecsülésére és megítélésére való alacsony képesség, magas szintű kockázatvállalási hajlam,
c)
társadalmilag elfogadhatatlan viselkedés a közúti közlekedés többi résztvevőjével szemben, versengő, nem együttműködő orientáció, intolerancia, tapintatlanság.
III.
A közlekedéshez igazodó viselkedéssel ellentétes jelek, tünetek és vonások anamnesztikus jelenléte
a)
közlekedési balesetek és közlekedési szabálysértések,
b)
bevont vezetői engedély,
c)
a megtett kilométerek teljes és éves száma,
d)
magasabb számú sérülés,
e)
ismételt bűncselekmény,
f)
nevelési, tanulási, munkahelyi és párkapcsolati problémák,
g)
alkoholizmus és pszichotróp anyagoktól való függőség,
h)
egészségügyi hibák, rendellenességek és betegségek,
i)
neurotikus vagy pszichotikus megbetegedések.
IV.
Podmienenie psychickej spôsobilosti
 
A vizsgáló pszichológus feltételhez kötheti a pszichikai alkalmasságot, ha a vizsgált személy rendelkezik a következőkkel:
a)
a szabványosított pszichodiagnosztikai módszer 33. percentilisénél alacsonyabb kognitív hiányosságokkal,
b)
bizonytalan prognózissal a személyiségprofilban lévő kockázati tényezők szempontjából,
c)
bizonytalan prognózissal a neurotikus és/vagy pszichotikus megbetegedések kockázatai szempontjából,
d)
bizonytalan prognózissal az önszabályozás, a kockázatkezelés, a motiváció és az akarat területén fennálló lehetséges kockázatok szempontjából, a vizsgált személy pszichológiai profiljának kontextusában,
e)
kockázatos anamnesztikus jelekkel a vizsgált személy pszichológiai profiljának kontextusában, tekintettel a személyiség szerkezetében és dinamikájában rejlő teljesítménybeli előfeltételekre és jellemzőkre is.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 11. sz. melléklete
A VIZSGÁLT SZEMÉLY BECSÜLETBELI NYILATKOZATA A GÉPJÁRMŰVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES PSZICHIKAI ALKALMASSÁGÁRA VONATKOZÓAN
Melléklet letöltése – A 9/2009. sz. Tt. rendelet 11. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 12. sz. melléklete
IGAZOLÁS A VEZETŐI ENGEDÉLYT IGÉNYLŐ SZEMÉLY/A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁN RÉSZT VEVŐ JÁRMŰVEZETŐ PSZICHIKAI ALKALMASSÁGÁRÓL
Melléklet letöltése – A 9/2009. sz. Tt. rendelet 12-I. sz. melléklete
 
II.
 
A vezetői engedélyt igénylő személy/a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatán részt vevő járművezető pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás kitöltésének módja
(1)
A vezetői engedélyt igénylő személy/a pszichikai alkalmasság felülvizsgálatán részt vevő járművezető pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás kitöltése a nyomtatvány szerint történik.
(2)
A vizsgáló pszichológus a címben áthúzza azt a lehetőséget, amely a vizsgált személyre nem vonatkozik.
(3)
Azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, úgy kell megjelölni, hogy bekarikázzák azokat a kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és X-szel áthúzzák azokat a kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy nem rendelkezik.
(4)
Azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy kéri, oly módon kell megjelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy kéri, és X-szel áthúzzák azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyek megadását a vizsgált személy nem kéri.
(5)
A konklúzió 1. és 2. pontjában a vizsgáló pszichológus feltünteti azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyek kiadását kéri, és amelyekre az e pontban foglalt konklúzió vonatkozik; a 600.09 és 600.10 kódokat mindig az 1. pontban kell rögzíteni.
(6)
A konklúzió 3. pontjában a vizsgáló pszichológus azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyek kiadását kéri, és amelyekre az e pontban foglalt konklúzió vonatkozik, úgy tünteti fel, hogy feltünteti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009. sz. Tt. rendelete 9. sz. melléklete szerinti megfelelő kódot (vagy kódokat), a „pre” [számára] szót és a vezetői engedély kategóriájának megjelölését (például „600. pre C”, „600.09, 600.10. pre B”). Egy kód több kategóriára, több kód egy kategóriára vagy több kategóriára történő rögzítése esetén a kódokat és a vezetői engedély kategóriáit vesszővel kell elválasztani.
(7)
Az igazolás érvényességének lejárati dátumát csak akkor kell feltüntetni, ha a személy pszichikai alkalmassága a 8/2009. sz. Tt. törvény 88. § (4) bekezdése szerint feltételhez kötött.
(8)
Ha a konklúzióban az 1–3. pontok valamelyike nem vonatkozik a vizsgált személyre, a vizsgáló pszichológus ezt a pontot áthúzza.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13. sz. melléklete
IGAZOLÁS A JÁRMŰVEZETŐ PSZICHIKAI ALKALMASSÁGÁRÓL/IGAZOLÁS A FELTÉTELES PSZICHIKAI ALKALMASSÁGRÓL
 
I.
Melléklet letöltése – 13. sz. minta
 
II.
 
A járművezető pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás/a feltételes pszichikai alkalmasságról szóló igazolás kitöltésének módja
(1)
A járművezető pszichikai alkalmasságáról szóló igazolás/a feltételes pszichikai alkalmasságról szóló igazolás kitöltése a nyomtatvány szerint történik
1.
a vizsgáló pszichológus neve, családi neve, címe (székhelye) (bélyegző formájában is, ha az tartalmazza a szükséges adatokat),
2.
a vizsgált személy utó- és családi neve,
3.
a vizsgált személy személyi száma, ha rendelkezik vele, vagy a vizsgált személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi számmal,
4.
fel kell tüntetni azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik,
 
5.
1.
– 2. a vizsgáló pszichológus feltünteti azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyekre az e pontban foglalt konklúzió vonatkozik; a 600.09 és 600.10 kódokat mindig az 1. pontban kell rögzíteni,
3.
a vizsgáló pszichológus azokat a vezetői engedély kategóriákat, amelyekkel a vizsgált személy rendelkezik, és amelyekre az e pontban foglalt konklúzió vonatkozik, úgy tünteti fel, hogy feltünteti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009. sz. Tt. rendelete 9. sz. melléklete szerinti megfelelő kódot (vagy kódokat), a „pre” [számára] szót és a vezetői engedély kategóriájának megjelölését (például „600. pre C”, „600.09, 600.10. pre B”). Egy kód több kategóriára, több kód egy kategóriára vagy több kategóriára történő rögzítése esetén a kódokat és a vezetői engedély kategóriáit vesszővel kell elválasztani,
6.
a pszichológiai vizsgálat helye és dátuma,
7.
az okmány érvényességének lejárati dátuma, ha a személy egészségügyi alkalmassága a 8/2009. sz. Tt. törvény 88. § (4) bekezdése szerint feltételhez kötött,
8.
nyilvántartási szám,
9.
a vizsgáló pszichológus pecsétlenyomata és aláírása.
(2)
Ha az 5. pontban az 1–3. pontok valamelyike a vizsgált személyre nem vonatkozik, a vizsgáló pszichológus ezt a pontot áthúzza.
(3)
A vizsgáló pszichológus a pszichikai alkalmasságról szóló igazolás megnevezésében áthúzza azt a lehetőséget, amely a vizsgált személyre nem vonatkozik.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13a. sz. melléklete
A SZAKTANÁCSADÁS HATÓKÖRE ÉS TARTALMA
I.
Alkoholra fókuszáló szaktanácsadás
1.
találkozó
 
A pszichológus bemutatkozása, a szaktanácsadás törvényi szabályozása, a szaktanácsadás szabályai, szervezési utasítások, adminisztráció, ismerkedés a csoporton belül.
 
A csoport résztvevőinek elvárásai és aggodalmai, a közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek alkoholos befolyásoltság alatt történő megsértése körülményeinek leírása maguk a csoport résztvevői szemszögéből, baleseti statisztika, a közlekedési baleset szomatikus, pszichikai, szociális és jogi következményei.
 
A „tanulás – viselkedés – szokások” modell magyarázata, az első benyomások értékelése a szaktanácsadás résztvevői által, házi feladat kiadása.
2.
találkozó
 
A közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek alkoholos befolyásoltság alatt történő megsértése körülményeinek elemzése a szaktanácsadás résztvevői által, csoportos megbeszélés.
 
A közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek alkoholos befolyásoltság alatt történő megsértése motívumainak elemzése a szaktanácsadás résztvevői által, gépjárművezetői anamnézis.
 
A közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek alkoholos befolyásoltság alatt történő megsértésének szomatikus, pszichikai, szociális és jogi következményei a szaktanácsadás konkrét résztvevője esetében, a tartós viselkedés lehetséges következményei.
3.
találkozó
 
Az alkohol hatása fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten, a szaktanácsadás egyes résztvevői ivásának motívumainak elemzése, az alkohol szerepe a társadalomban és a csoportfolyamatok.
 
Véralkoholszint, a maradékalkohol problematikája, a Widmark-féle becslési képlet.
 
A közlekedési magatartás zavara alkoholos befolyásoltság alatt, veszélyek és kockázatok a közúti közlekedésben.
4.
találkozó
 
Alkoholfogyasztás, -abúzus, alkoholfüggőség, az alkohol elutasításának stratégiái, az alkohol elutasításának konkrét technikái.
 
Énkép és hogyan látnak mások a jelenlegi helyzetre való tekintettel, egyéni alkoholfogyasztási szokások, kognitív átstrukturálás, a visszaesés magas kockázatával járó helyzetek.
 
Tér kiegészítő kérdésekre, témákra, észrevételekre és hasonlókra; az elvárások és aggodalmak kiértékelése, a csoport résztvevőinek és a vizsgáló pszichológusnak a kölcsönös visszajelzése.
 
Záró egyéni beszélgetés.
 
A szaktanácsadás haszna a résztvevő számára és annak hasznosítása a közúti közlekedésben való gépjárművezetés során, a résztvevő aktivitásának kiértékelése, a szaktanácsadáson való részvételről szóló igazolás kiállítása.
II.
Egyéb függőséget okozó anyagokra és gyógyszerekre fókuszáló szaktanácsadás
1.
találkozó
 
A pszichológus bemutatkozása, a szaktanácsadás törvényi szabályozása, a szaktanácsadás szabályai, szervezési utasítások, adminisztráció, ismerkedés a csoporton belül.
 
A csoport résztvevőinek elvárásai és aggodalmai, a közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt történő megsértése körülményeinek leírása maguk a csoport résztvevői szemszögéből, baleseti statisztika, a közlekedési baleset szomatikus, pszichikai, szociális és jogi következményei.
 
A „tanulás – viselkedés – szokások” modell magyarázata, az első benyomások értékelése a szaktanácsadás résztvevői által, házi feladat kiadása.
2.
találkozó
 
A közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt történő megsértése körülményeinek elemzése a szaktanácsadás résztvevői által, csoportos megbeszélés.
 
A közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt történő megsértése motívumainak elemzése a szaktanácsadás résztvevői által, gépjárművezetői anamnézis.
 
A közúti közlekedés szabályainak és a törvényi rendelkezéseknek egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt történő megsértésének szomatikus, pszichikai, szociális és jogi következményei a szaktanácsadás konkrét résztvevője esetében, a tartós viselkedés lehetséges következményei.
3.
találkozó
 
Az egyéb függőséget okozó anyagok és gyógyszerek felosztása és hatásuk fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten, a szaktanácsadás egyes résztvevői egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer fogyasztásának motívumainak elemzése, az egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer szerepe a társadalomban és a csoportfolyamatok.
 
A közlekedési magatartás zavara egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer hatása alatt, veszélyek és kockázatok a közúti közlekedésben.
4.
találkozó
 
Egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer fogyasztása, azzal való visszaélés, attól való függőség, az egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer elutasításának stratégiái, az egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer elutasításának konkrét technikái.
 
Énkép és hogyan látnak mások a jelenlegi helyzetre való tekintettel, egyéni szokások egyéb függőséget okozó anyag vagy gyógyszer fogyasztásakor, kognitív átstrukturálás, a visszaesés magas kockázatával járó helyzetek.
 
Tér kiegészítő kérdésekre, témákra, észrevételekre és hasonlókra; az elvárások és aggodalmak kiértékelése, a csoport résztvevőinek és a vizsgáló pszichológusnak a kölcsönös visszajelzése.
 
Záró egyéni beszélgetés.
 
A szaktanácsadás haszna a résztvevő számára és annak hasznosítása a közúti közlekedésben való gépjárművezetés során, a résztvevő aktivitásának kiértékelése, a szaktanácsadáson való részvételről szóló igazolás kiállítása.
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13b. sz. melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13b. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13c. sz. melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13c. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13d. sz. melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13d. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13e. sz. melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 13e. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 14. sz. melléklete
VEZETŐIENGEDÉLY-MINTA
1.
Előlap
 
2.
Hátlap
 
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 15. sz. melléklete
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 15. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 16. sz. melléklete
A GENFI EGYEZMÉNY SZERINTI NEMZETKÖZI VEZETŐI ENGEDÉLY TISZTÁZATI MINTÁJA
Melléklet letöltése - 16. minta
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 17. sz. melléklete
RENDSZÁMTÁBLA-MINTÁK
1.
52 cm × 11 cm méretű rendszámtáblák

 
2.
34 cm × 20 cm méretű rendszámtáblák

 
3.
24 cm × 15 cm méretű rendszámtáblák

 
4.
14,5 cm × 11 cm méretű rendszámtáblák

 
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 18. sz. melléklete
A CD ÉS CC BETŰJELZÉSŰ JELZÉSEK MINTÁI
 
CD és CC betűjelzésű jelzések

 
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 19. sz. melléklete
A KÜLÖNLEGES RENDSZÁMTÁBLÁKKAL VALÓ MANIPULÁCIÓRÓL ÉS KIADÁSUKRÓL SZÓLÓ NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉRE SZOLGÁLÓ NYOMTATVÁNYMINTA, A KÜLÖNLEGES RENDSZÁM KIADÁSÁRÓL SZÓLÓ NYOMTATVÁNY ÉS A KÜLÖNLEGES RENDSZÁM KIADÁSÁRÓL SZÓLÓ IGAZOLÁS MINTÁJA
Melléklet letöltése - A 9/2009. sz. Tt. rendelet 19. sz. melléklete
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 20. sz. melléklete
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉSÉNEK MINTÁJA
 
A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzése

 
A 9/2009. sz. Tt. rendelet 21. sz. melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1.
A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott változat) (HL L 403., 2006.12.30.), a 2009. augusztus 25-i 2009/113/EK bizottsági irányelvvel (HL L 223., 2009.8.26.), a 2011. november 28-i 2011/94/EU bizottsági irányelvvel (HL L 314., 2011.11.29.), a 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelvvel (HL L 101., 2013.4.10.), a 2013. május 13-i 2013/22/EU tanácsi irányelvvel (HL L 158., 2013.6.10.) és a 2013. október 2-i 2013/47/EU bizottsági irányelvvel (HL L 261., 2013.10.3.) módosított szövege.
2.
A Bizottság 2014. július 1-jei 2014/85/EU irányelve a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 194., 2014.7.2.).
3.
A Bizottság 2015. április 24-i (EU) 2015/653 irányelve a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 107., 2015.4.25.).
4.
A Bizottság 2016. július 7-i (EU) 2016/1106 irányelve a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 183., 2016.7.8.).
5.
A Bizottság 2020. május 4-i (EU) 2020/612 irányelve a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 141., 2020.5.5.).
1a)
Zákon č. 462/2007 Z. z. o organizácii pracovného času v doprave a o zmene a doplnení zákona č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 309/2007 Z. z.
2)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 149/1995 Z. z. o posunkovej reči nepočujúcich osôb.
3)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 165/2014 zo 4. februára 2014 o tachografoch v cestnej doprave, ktorým sa ruší nariadenie Rady (EHS) č. 3821/85 o záznamovom zariadení v cestnej doprave a mení nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 561/2006 o harmonizácii niektorých právnych predpisov v sociálnej oblasti, ktoré sa týkajú cestnej dopravy (Ú. v. EÚ L 60, 28. 2. 2014) v platnom znení.
4)
§ 5 vyhlášky Ministerstva dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky č. 45/2016 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon č. 93/2005 Z. z. o autoškolách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5)
§ 2 zákona č. 577/2004 Z. z. o rozsahu zdravotnej starostlivosti uhrádzanej na základe verejného zdravotného poistenia a o úhradách za služby súvisiace s poskytovaním zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
6)
Príloha I bod 1 smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/126/ES z 20. decembra 2006 o vodičských preukazoch (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 403, 30. 12. 2006) v platnom znení.
6a)
§ 136 ods. 2 písm. a) bod 44 zákona č. 106/2018 Z. z.
7)
§ 136 ods. 2 písm. a) a § 138 písm. a) zákona č. 106/2018 Z. z. o prevádzke vozidiel v cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 12/2008 Z. z. o používaní profesijných titulov a ich skratiek viažucich sa na odbornú spôsobilosť na výkon zdravotníckeho povolania.
1a)
) A közlekedésben alkalmazott munkaidő-szervezésről, valamint a munkavédelmi felügyeletről szóló 125/2006. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről, és az illegális munkavégzésről és illegális foglalkoztatásról szóló 82/2005. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 462/2007. sz. Tt. törvény a 309/2007. sz. Tt. törvény által módosított szövegében.
2)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a siket személyek jelnyelvéről szóló 149/1995. sz. Tt. törvénye.
3)
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 4-i 165/2014/EU rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28.) hatályos szövegében.
4)
A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumának 45/2016. sz. Tt. rendeletének 5. §-a, amellyel az autósiskolákról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 93/2005. sz. Tt. törvényt hajtják végre a későbbi előírások szerint.
5)
A kötelező egészségbiztosítás alapján térített egészségügyi ellátás terjedelméről és az egészségügyi ellátás nyújtásával összefüggő szolgáltatásokért fizetendő térítésekről szóló 577/2004. sz. Tt. törvény 2. §-a a későbbi előírások szerint.
6)
A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott változat) (HL L 403., 2006.12.30.) I. mellékletének 1. pontja hatályos szövegében.
6a)
) A 106/2018. sz. Tt. törvény 136. § (2) bekezdés a) pont 44. alpontja.
7)
A járművek közúti forgalomban való üzemeltetéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 106/2018. sz. Tt. törvény 136. § (2) bekezdés a) pontja és 138. § a) pontja.
12)
A Szlovák Köztársaság Kormányának az egészségügyi hivatás gyakorlásához szükséges szakmai alkalmassághoz kötődő szakmai címek és rövidítéseik használatáról szóló 12/2008. sz. Tt. rendelete.