583/2004 Z. z.
Zákon o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy

Podrobnosti zákona

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
-
Zdroj:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Typ zákona:
Törvény
Predchádzajúca verzia 15.12.2024 - 31.12.2025
Aktuálna verzia 01.01.2026 -

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
-
Zdroj:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Typ zákona:
Törvény

História

Zákon o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov
 
583
583
ZÁKON
Törvény
z 23. septembra 2004
Kelt: 2004. szeptember 23.
o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov
a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
Čl. I
I. cikk
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ÚVODNÉ USTANOVENIA
Bevezető rendelkezések
§ 1
Predmet úpravy
(1)
Tento zákon upravuje
a)
rozpočty územnej samosprávy, ktorými sú rozpočet obce1) a rozpočet vyššieho územného celku,2)
b)
rozpočtový proces, pravidlá rozpočtového hospodárenia, zostavovanie a schvaľovanie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku,
c)
finančné vzťahy medzi štátnym rozpočtom a rozpočtami obcí a štátnym rozpočtom a rozpočtami vyšších územných celkov, finančné vzťahy medzi rozpočtami obcí a rozpočtami vyšších územných celkov navzájom, ako aj finančné vzťahy rozpočtov obcí a rozpočtov vyšších územných celkov k iným právnickým osobám a fyzickým osobám.
(2)
Ustanovenia tohto zákona sa vzťahujú na mestské časti, ktoré sú právnickými osobami, v rovnakom rozsahu ako na obce; pri určovaní príjmov a výdavkov rozpočtu mestských častí podľa tohto zákona sa prihliada na podmienky vymedzené štatútom podľa osobitného predpisu.3)
(3)
Na obce a vyššie územné celky a nimi zriadené rozpočtové organizácie a príspevkové organizácie ako súčasti sektora verejnej správy sa vzťahuje osobitný predpis4) s odchýlkami uvedenými v tomto zákone.
1. §
A szabályozás tárgya
(1)
Ez a törvény szabályozza
a)
a területi önkormányzatok költségvetései, amelyek a község költségvetése1) és a megye költségvetése,2)
b)
a költségvetési eljárás, a költségvetési gazdálkodás szabályai, a község zárszámadásának és a megye zárszámadásának összeállítása és jóváhagyása,
c)
az állami költségvetés és a községek költségvetései, valamint az állami költségvetés és a megyék költségvetései közötti pénzügyi kapcsolatok, a községek költségvetései és a megyék költségvetései közötti kölcsönös pénzügyi kapcsolatok, továbbá a községek költségvetéseinek és a megyék költségvetéseinek más jogi személyekkel és természetes személyekkel fennálló pénzügyi kapcsolatai.
(2)
E törvény rendelkezései a jogi személyiséggel rendelkező városkerületekre ugyanolyan mértékben vonatkoznak, mint a községekre; a városkerületek költségvetési bevételeinek és kiadásainak e törvény szerinti meghatározásakor figyelembe kell venni a külön jogszabály szerinti statútumban meghatározott feltételeket.3)
(3)
A községekre és a megyékre, valamint az általuk alapított költségvetési szervekre és dotációs szervezetekre, mint az államháztartási szektor részeire, külön jogszabály4) vonatkozik az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
§ 2
Vymedzenie pojmov
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
návratnými zdrojmi financovania prostriedky rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku z prijatých úverov, pôžičiek, návratných finančných výpomocí, zo zmeniek a z komunálnych obligácií vydaných obcou alebo vyšším územným celkom; na účely ustanovenia § 17 ods. 2 sa za návratné zdroje financovania považujú aj dodávateľské úvery21a) prijaté obcou alebo vyšším územným celkom,
b)
prebytkom rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku kladný rozdiel medzi príjmami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku a výdavkami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku zistený podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b),
c)
schodkom rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku záporný rozdiel medzi príjmami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku a výdavkami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku zistený podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b).
2. §
Fogalommeghatározások
E törvény alkalmazásában
a)
visszatérítendő finanszírozási források a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének a felvett hitelekből, kölcsönökből, visszatérítendő pénzügyi segélyekből, a község vagy a megye által kibocsátott váltókból és kommunális kötvényekből származó eszközei; a 17. § (2) bekezdésének alkalmazásában visszatérítendő finanszírozási forrásnak minősülnek a község vagy a megye által felvett szállítói hitelek21a) is,
b)
a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének többlete a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének bevételei és a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének kiadásai közötti, a 10. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint megállapított pozitív különbség,
c)
a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének hiánya a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének bevételei és a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének kiadásai közötti, a 10. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint megállapított negatív különbség.
§ 3
Finančné vzťahy štátu k rozpočtom obcí a k rozpočtom vyšších územných celkov
(1)
Finančné vzťahy štátu k rozpočtom obcí a k rozpočtom vyšších územných celkov sú
a)
podiely na daniach v správe štátu,
b)
dotácie na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy,
c)
ďalšie dotácie v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok.
(2)
Finančné vzťahy podľa odseku 1 písm. a) ustanovuje osobitný predpis5) a zabezpečujú sa prostredníctvom daňových úradov.6) Finančné vzťahy podľa odseku 1 písm. b) sa zabezpečujú prostredníctvom správcu kapitoly štátneho rozpočtu, do ktorého vecnej pôsobnosti patrí výkon štátnej správy, ktorý sa preniesol na obec alebo vyšší územný celok. Finančné vzťahy podľa odseku 1 písm. c) sa zabezpečujú prostredníctvom Ministerstva financií Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo financií“) alebo správcu kapitoly štátneho rozpočtu, do ktorého vecnej pôsobnosti patrí činnosť, ktorá sa má financovať.
(3)
Dotácie podľa odseku 1 písm. b) sa poskytujú na základe osobitných predpisov.7) Na úhradu nákladov, na ktoré sa poskytujú dotácie podľa odseku 1 písm. b), možno poskytnúť preddavok.
(4)
Ak sa zákonom prenáša na obec alebo vyšší územný celok výkon štátnej správy, náklady takto preneseného výkonu štátnej správy sa obci alebo vyššiemu územnému celku uhrádzajú zo štátneho rozpočtu v rozsahu určenom zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok.
(5)
Návrh finančných vzťahov medzi štátnym rozpočtom a rozpočtami obcí a štátnym rozpočtom a rozpočtami vyšších územných celkov prerokúva ministerstvo financií s republikovými združeniami obcí a so zástupcami vyšších územných celkov pred predložením návrhu rozpočtu verejnej správy na rokovanie vlády Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu;4) súčasne sa prerokúva aj predpokladaný vývoj príjmov, výdavkov, prebytku alebo schodku rozpočtov obcí a rozpočtov vyšších územných celkov ako súčasti rozpočtu verejnej správy. Ministerstvo financií najneskôr do 30 dní od schválenia limitu verejných výdavkov Národnou radou Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu4) oznamuje republikovým združeniam obcí a zástupcom vyšších územných celkov limit verejných výdavkov pre obce a vyššie územné celky, ktorý je súčasťou rozpočtu verejnej správy. Na rozpočet obce,1) rozpočet vyššieho územného celku2) a rozpočty nimi zriadených organizácií a založených právnických osôb sa ustanovenia osobitného predpisu4) vo vzťahu k limitu verejných výdavkov nevzťahujú.
(6)
Ak obce zriadia spoločný obecný úrad alebo združenie obcí podľa osobitného predpisu,8) príslušné ministerstvo alebo subjekt ustanovený osobitným predpisom môže za tieto obce poskytnúť dotáciu obci, v ktorej je sídlo spoločného obecného úradu alebo sídlo združenia obcí, po predchádzajúcom súhlase všetkých obcí, ktoré spoločný obecný úrad alebo združenie obcí zriadia.
3. §
Az állam pénzügyi kapcsolatai a községek költségvetéseivel és a megyék költségvetéseivel
(1)
Az állam pénzügyi kapcsolatai a községek költségvetéseivel és a megyék költségvetéseivel a következők:
a)
az állam által kezelt adókból származó részesedések,
b)
az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek fedezésére nyújtott dotációk,
c)
további dotációk az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatokat külön jogszabály5) állapítja meg, és azok az adóhivatalokon6) keresztül valósulnak meg. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatok azon állami költségvetési fejezet kezelőjén keresztül valósulnak meg, amelynek tárgyi hatáskörébe tartozik a községre vagy a megyére átruházott államigazgatási hatáskör. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzügyi kapcsolatok a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumán (a továbbiakban: „Pénzügyminisztérium”) vagy azon állami költségvetési fejezet kezelőjén keresztül valósulnak meg, amelynek tárgyi hatáskörébe a finanszírozandó tevékenység tartozik.
(3)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti dotációkat külön jogszabályok7) alapján nyújtják. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti dotációkkal fedezett költségek megtérítésére előleg nyújtható.
(4)
Ha törvény államigazgatási hatáskört ruház át a községre vagy a megyére, az így átruházott államigazgatási hatáskör költségeit a községnek vagy a megyének az állami költségvetésből térítik meg az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben.
(5)
Az állami költségvetés és a községek költségvetései, valamint az állami költségvetés és a megyék költségvetései közötti pénzügyi kapcsolatok tervezetét a Pénzügyminisztérium a községek országos társulásaival és a megyék képviselőivel megvitatja, mielőtt az államháztartás költségvetésének tervezetét a Szlovák Köztársaság Kormánya ülése elé terjesztené külön jogszabály4) szerint; egyidejűleg megvitatásra kerül a községek költségvetéseinek és a megyék költségvetéseinek, mint az államháztartás költségvetése részének, a bevételei, kiadásai, többlete vagy hiánya várható alakulása is. A Pénzügyminisztérium legkésőbb 30 napon belül attól, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa külön jogszabály4) szerint jóváhagyta az államháztartási kiadási limitet, közli a községek országos társulásaival és a megyék képviselőivel a községekre és a megyékre vonatkozó államháztartási kiadási limitet, amely az államháztartás költségvetésének részét képezi. A község költségvetésére,1) a megye költségvetésére2) és az általuk alapított szervezetek és jogi személyek költségvetéseire a külön jogszabály4) rendelkezései az államháztartási kiadási limit tekintetében nem vonatkoznak.
(6)
Ha a községek külön jogszabály8) szerint közös községi hivatalt vagy községek egyesületét hozzák létre, az illetékes minisztérium vagy a külön jogszabály által meghatározott szubjektum e községek nevében dotációt nyújthat annak a községnek, amelyben a közös községi hivatal vagy a községek egyesületének székhelye található, a közös községi hivatalt vagy a községek egyesületét létrehozó valamennyi község előzetes hozzájárulásával.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
ROZPOČTY ÚZEMNEJ SAMOSPRÁVY
A területi önkormányzatok költségvetései
§ 4
Postavenie a obsah rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku
(1)
Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku je základným nástrojom finančného hospodárenia v príslušnom rozpočtovom roku, ktorým sa riadi financovanie úloh a funkcií obce a vyššieho územného celku v príslušnom rozpočtovom roku. Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku je súčasťou rozpočtu sektora verejnej správy.9)
(2)
Rozpočtový rok je zhodný s kalendárnym rokom.
(3)
Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku vyjadruje samostatnosť hospodárenia obce a vyššieho územného celku. Obsahuje príjmy a výdavky, v ktorých sú vyjadrené finančné vzťahy k právnickým osobám a fyzickým osobám - podnikateľom pôsobiacim na území obce alebo vyššieho územného celku, ako aj k obyvateľom žijúcim na tomto území vyplývajúce pre ne zo zákonov a z iných všeobecne záväzných právnych predpisov, zo všeobecne záväzných nariadení obce a všeobecne záväzných nariadení vyššieho územného celku, ako aj zo zmlúv. Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku zahŕňa aj finančné vzťahy podľa § 3 ods. 1.
(4)
Súčasťou rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku sú rozpočty príjmov a výdavkov rozpočtových organizácií a príspevky príspevkovým organizáciám zriadených obcou alebo vyšším územným celkom podľa osobitného predpisu,4) ako aj finančné vzťahy k právnickým osobám, ktorých je zakladateľom. Na hospodárenie rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií sa vzťahuje osobitný predpis.4)
(5)
Rozpočet obce obsahuje aj zámery a ciele, ktoré bude obec realizovať z výdavkov rozpočtu obce (ďalej len „program obce"), to neplatí, ak obecné zastupiteľstvo obce s počtom obyvateľov do 2 000 rozhodne o neuplatňovaní programu obce. Rozpočet vyššieho územného celku obsahuje aj zámery a ciele, ktoré bude vyšší územný celok realizovať z výdavkov rozpočtu vyššieho územného celku (ďalej len „program vyššieho územného celku").
(6)
Rozpočet obce môže obsahovať finančné vzťahy k rozpočtom iných obcí, ako aj finančné vzťahy k rozpočtu vyššieho územného celku, do ktorého územia obec patrí, ak plnia spoločné úlohy. Rozpočet vyššieho územného celku môže obsahovať finančné vzťahy k rozpočtom iných vyšších územných celkov, ako aj finančné vzťahy k rozpočtom obcí na jeho území.
(7)
Pre potreby vyčíslenia schodku rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku alebo prebytku rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku ako subjektov verejnej správy sa uplatňuje jednotná metodika platná pre Európsku úniu. V rozpočte obce a v rozpočte vyššieho územného celku sa uplatňuje rozpočtová klasifikácia v súlade s osobitným predpisom.10)
4. §
A község költségvetésének és a megye költségvetésének jogállása és tartalma
(1)
A község költségvetése és a megye költségvetése a pénzügyi gazdálkodás alapvető eszköze az adott költségvetési évben, amely az adott költségvetési évben a község és a megye feladatainak és funkcióinak finanszírozását irányítja. A község költségvetése és a megye költségvetése az államháztartási szektor költségvetésének részét képezi.9)
(2)
A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.
(3)
A község költségvetése és a megye költségvetése a község és a megye gazdálkodásának önállóságát fejezi ki. Tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat, amelyekben kifejezésre jutnak a község vagy a megye területén működő jogi személyekkel és vállalkozó természetes személyekkel, valamint az e területen élő lakosokkal fennálló pénzügyi kapcsolatok, amelyek számukra a törvényekből és más általános érvényű jogszabályokból, a község általános érvényű rendeleteiből és a megye általános érvényű rendeleteiből, valamint a szerződésekből fakadnak. A község költségvetése és a megye költségvetése magában foglalja a 3. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi kapcsolatokat is.
(4)
A község költségvetésének és a megye költségvetésének részét képezik a község vagy a megye által külön jogszabály4) szerint alapított költségvetési szervek bevételi és kiadási költségvetései és a dotációs szervezeteknek nyújtott hozzájárulások, valamint az általa alapított jogi személyekkel fennálló pénzügyi kapcsolatok. A költségvetési szervek és a dotációs szervezetek gazdálkodására külön jogszabály4) vonatkozik.
(5)
A község költségvetése tartalmazza azokat a szándékokat és célokat is, amelyeket a község a község költségvetésének kiadásaiból fog megvalósítani (a továbbiakban: „a község programja”), ez nem érvényes, ha a 2000 fő alatti lakosságszámú község helyi képviselő-testülete a község programjának mellőzéséről dönt. A megye költségvetése tartalmazza azokat a szándékokat és célokat is, amelyeket a megye a megye költségvetésének kiadásaiból fog megvalósítani (a továbbiakban: „a megye programja”).
(6)
A község költségvetése tartalmazhat más községek költségvetéseivel fennálló pénzügyi kapcsolatokat, valamint annak a megyének a költségvetésével fennálló pénzügyi kapcsolatokat, amelynek területéhez a község tartozik, ha közös feladatokat látnak el. A megye költségvetése tartalmazhat más megyék költségvetéseivel fennálló pénzügyi kapcsolatokat, valamint a területén lévő községek költségvetéseivel fennálló pénzügyi kapcsolatokat.
(7)
A község költségvetése és a megye költségvetése mint államháztartási szubjektumok hiányának vagy többletének számszerűsítése céljából az Európai Unióban érvényes egységes módszertan alkalmazandó. A község költségvetésében és a megye költségvetésében a költségvetési osztályozást külön jogszabállyal10) összhangban kell alkalmazni.
§ 5
Príjmy rozpočtu obce
(1)
Príjmy rozpočtu obce sú:
a)
výnosy miestnych daní a poplatkov podľa osobitného predpisu,11)
b)
nedaňové príjmy z vlastníctva a z prevodu vlastníctva majetku obce a z činnosti obce a jej rozpočtových organizácií podľa tohto alebo osobitného zákona,
c)
úroky a iné príjmy z finančných prostriedkov obce,
d)
sankcie za porušenie finančnej disciplíny uložené obcou,
e)
dary a výnosy dobrovoľných zbierok v prospech obce,
f)
podiely na daniach v správe štátu podľa osobitného predpisu,5)
g)
dotácie zo štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok a dotácie zo štátnych fondov,
h)
ďalšie dotácie zo štátneho rozpočtu v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok,
i)
účelové dotácie z rozpočtu vyššieho územného celku alebo z rozpočtu inej obce na realizáciu zmlúv podľa osobitných predpisov,12)
j)
prostriedky z Európskej únie a iné prostriedky zo zahraničia poskytnuté na konkrétny účel,
k)
iné príjmy ustanovené osobitnými predpismi.
(2)
Obec môže na plnenie svojich úloh použiť aj
a)
prostriedky mimorozpočtových peňažných fondov (ďalej len „peňažné fondy“),
b)
prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi z podnikateľskej činnosti po zdanení,
c)
návratné zdroje financovania,
d)
združené prostriedky.
(3)
Za vlastné príjmy rozpočtu obce sa považujú príjmy rozpočtu obce podľa odseku 1 písm. a) až f). Za vlastné príjmy sa považujú aj príjmy podľa odseku 1 písm. k), ak tak ustanoví osobitný predpis. O použití vlastných príjmov rozpočtu obce rozhoduje obec samostatne. To neplatí pri dare, ak darca určí účel, na ktorý sa majú darované prostriedky použiť. Príjmy rozpočtu obce podľa odseku 1 písm. g) až j) môže obec použiť len v súlade s účelom, na ktorý sa prostriedky poskytli.
5. §
A község költségvetésének bevételei
(1)
A község költségvetésének bevételei a következők:
a)
a helyi adókból és illetékekből származó bevételek külön jogszabály11) szerint,
b)
a községi vagyon tulajdonjogából és tulajdonjogának átruházásából, valamint a község és költségvetési szervei tevékenységéből származó nem adójellegű bevételek e törvény vagy külön törvény szerint,
c)
a község pénzeszközeiből származó kamatok és egyéb bevételek,
d)
a község által a pénzügyi fegyelem megsértéséért kiszabott szankciók,
e)
a község javára nyújtott ajándékok és önkéntes gyűjtések bevételei,
f)
az állam által kezelt adókból származó részesedések külön jogszabály5) szerint,
g)
az állami költségvetésből az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek fedezésére nyújtott dotációk az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban, valamint az állami alapokból származó dotációk,
h)
további dotációk az állami költségvetésből az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban,
i)
célirányos dotációk a megye költségvetéséből vagy más község költségvetéséből külön jogszabályok12) szerinti szerződések megvalósítására,
j)
az Európai Unióból származó eszközök és más külföldi források, amelyeket konkrét célra nyújtottak,
k)
külön jogszabályok által meghatározott egyéb bevételek.
(2)
A község feladatainak teljesítésére felhasználhatja továbbá
a)
a költségvetésen kívüli pénzalapok eszközeit (a továbbiakban: „pénzalapok”),
b)
a vállalkozói tevékenységből származó bevételek és költségek különbségéből származó, adózás utáni eszközöket,
c)
visszatérítendő finanszírozási forrásokat,
d)
társított eszközöket.
(3)
A község költségvetésének saját bevételeinek az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti bevételek minősülnek. Saját bevételnek minősülnek az (1) bekezdés k) pontja szerinti bevételek is, ha külön jogszabály így rendelkezik. A község költségvetésének saját bevételei felhasználásáról a község önállóan dönt. Ez nem vonatkozik az ajándékra, ha az ajándékozó meghatározza azt a célt, amelyre az ajándékozott eszközöket fel kell használni. A község az (1) bekezdés g)–j) pontja szerinti költségvetési bevételeket csak azzal a céllal összhangban használhatja fel, amelyre az eszközöket nyújtották.
§ 6
Príjmy rozpočtu vyššieho územného celku
(1)
Príjmy rozpočtu vyššieho územného celku sú:
a)
nedaňové príjmy z vlastníctva a z prevodu vlastníctva majetku vyššieho územného celku a z činnosti vyššieho územného celku a jeho rozpočtových organizácií podľa tohto alebo osobitného zákona,
b)
úroky a iné príjmy z finančných prostriedkov vyššieho územného celku,
c)
sankcie za porušenie finančnej disciplíny uložené vyšším územným celkom,
d)
dary a výnosy dobrovoľných zbierok v prospech vyššieho územného celku,
e)
podiely na iných daniach v správe štátu podľa osobitného predpisu,5)
f)
dotácie zo štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok a dotácie zo štátnych fondov,
g)
ďalšie dotácie zo štátneho rozpočtu v súlade so zákonom o štátnom rozpočte na príslušný rozpočtový rok,
h)
účelové dotácie z rozpočtu obce alebo z rozpočtu iného vyššieho územného celku na realizáciu zmlúv podľa osobitných predpisov,13)
i)
prostriedky z Európskej únie a iné prostriedky zo zahraničia poskytnuté na konkrétny účel,
j)
iné príjmy ustanovené osobitnými predpismi.
(2)
Vyšší územný celok môže na plnenie svojich úloh použiť aj
a)
prostriedky peňažných fondov,
b)
prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi z podnikateľskej činnosti po zdanení,
c)
návratné zdroje financovania,
d)
združené prostriedky.
(3)
Za vlastné príjmy rozpočtu vyššieho územného celku sa považujú príjmy rozpočtu vyššieho územného celku podľa odseku 1 písm. a) až e). Za vlastné príjmy sa považujú aj príjmy podľa odseku 1 písm. j), ak tak ustanoví osobitný predpis. O použití vlastných príjmov rozpočtu vyššieho územného celku rozhoduje vyšší územný celok samostatne. To neplatí pri dare, ak darca určí účel, na ktorý sa majú darované prostriedky použiť. Príjmy rozpočtu vyššieho územného celku podľa odseku 1 písm. f) až i) môže vyšší územný celok použiť len v súlade s účelom, na ktorý sa prostriedky poskytli.
6. §
A megye költségvetésének bevételei
(1)
A megye költségvetésének bevételei a következők:
a)
a megyei vagyon tulajdonjogából és tulajdonjogának átruházásából, valamint a megye és költségvetési szervei tevékenységéből származó nem adójellegű bevételek e törvény vagy külön törvény szerint,
b)
a megye pénzeszközeiből származó kamatok és egyéb bevételek,
c)
a megye által a pénzügyi fegyelem megsértéséért kiszabott szankciók,
d)
a megye javára nyújtott ajándékok és önkéntes gyűjtések bevételei,
e)
az állam által kezelt egyéb adókból származó részesedések külön jogszabály5) szerint,
f)
az állami költségvetésből az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek fedezésére nyújtott dotációk az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban, valamint az állami alapokból származó dotációk,
g)
további dotációk az állami költségvetésből az adott költségvetési évre vonatkozó állami költségvetésről szóló törvénnyel összhangban,
h)
célirányos dotációk a község költségvetéséből vagy más megye költségvetéséből külön jogszabályok13) szerinti szerződések megvalósítására,
i)
az Európai Unióból származó eszközök és más külföldi források, amelyeket konkrét célra nyújtottak,
j)
külön jogszabályok által meghatározott egyéb bevételek.
(2)
A megye feladatainak teljesítésére felhasználhatja továbbá
a)
a pénzalapok eszközeit,
b)
a vállalkozói tevékenységből származó bevételek és költségek különbségéből származó, adózás utáni eszközöket,
c)
visszatérítendő finanszírozási forrásokat,
d)
társított eszközöket.
(3)
A megye költségvetésének saját bevételeinek az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti bevételek minősülnek. Saját bevételnek minősülnek az (1) bekezdés j) pontja szerinti bevételek is, ha külön jogszabály így rendelkezik. A megye költségvetésének saját bevételei felhasználásáról a megye önállóan dönt. Ez nem vonatkozik az ajándékra, ha az ajándékozó meghatározza azt a célt, amelyre az ajándékozott eszközöket fel kell használni. A megye az (1) bekezdés f)–i) pontja szerinti költségvetési bevételeket csak azzal a céllal összhangban használhatja fel, amelyre az eszközöket nyújtották.
§ 7
Výdavky rozpočtu obce
(1)
Z rozpočtu obce sa uhrádzajú
a)
záväzky obce vyplývajúce z plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
b)
výdavky na výkon samosprávnych pôsobností obce podľa osobitných predpisov a na činnosť rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií zriadených obcou,
c)
výdavky na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy podľa osobitných predpisov,
d)
výdavky spojené so správou, údržbou a zhodnocovaním majetku obce a majetku iných osôb, ktorý obec užíva na plnenie úloh podľa osobitných predpisov, s možnosťou uhrádzania výdavkov spojených s údržbou a zhodnocovaním majetku, ktorého vlastník alebo správca nie je známy a zároveň je využívaný obyvateľmi obce na verejný účel,
e)
záväzky vzniknuté zo spolupráce s inou obcou alebo s vyšším územným celkom, prípadne s ďalšími osobami na zabezpečenie úloh vyplývajúcich z pôsobnosti obce vrátane záväzkov vzniknutých zo spoločnej činnosti,
f)
výdavky vyplývajúce z medzinárodnej spolupráce obce,
g)
úroky z prijatých úverov, pôžičiek a návratných finančných výpomocí,
h)
výdavky súvisiace s emisiou cenných papierov vydaných obcou a na výdavky na úhradu výnosov z nich,
i)
iné výdavky ustanovené osobitnými predpismi.
(2)
Z rozpočtu obce sa môžu poskytovať dotácie právnickým osobám, ktorých zakladateľom je obec, a to na konkrétne úlohy a akcie vo verejnom záujme alebo v prospech rozvoja územia obce. Obec môže poskytovať dotácie inej obci alebo vyššiemu územnému celku, ak zabezpečuje niektoré úlohy pre obec alebo ak ide o poskytnutie pomoci pri likvidácii následkov živelnej pohromy, havárie alebo inej podobnej udalosti na ich území.
(3)
Do prijatia prostriedkov štátneho rozpočtu obcou na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy môže obec použiť na úhradu týchto nákladov vlastné príjmy. Po prijatí prostriedkov štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy prostriedky štátneho rozpočtu obec zúčtuje v prospech svojho rozpočtu.
(4)
Právnickej osobe neuvedenej v odseku 2 a fyzickej osobe - podnikateľovi, ktorí majú sídlo alebo trvalý pobyt na území obce alebo ktoré pôsobia, vykonávajú činnosť na území obce, alebo poskytujú služby obyvateľom obce, môže obec poskytovať dotácie za podmienok ustanovených všeobecne záväzným nariadením obce len na podporu všeobecne prospešných služieb,14) všeobecne prospešných alebo verejnoprospešných účelov,15) na podporu podnikania a zamestnanosti. Mestské časti Bratislavy a Košíc môžu poskytnúť dotácie na celom území mesta.
(5)
Ak obec spolupracuje na základe zmluvy o zriadení združenia obcí8) alebo zakladá právnickú osobu podľa osobitného predpisu,16) alebo nadobúda majetkové účasti na podnikaní právnickej osoby založenej podľa osobitného predpisu,16) môže použiť rozpočtové prostriedky na úhradu členského príspevku, na založenie právnickej osoby podľa osobitného predpisu16) alebo na nadobudnutie majetkových účastí na podnikaní takej právnickej osoby.
(6)
V rozpočte obce na príslušný rozpočtový rok sa prostriedky podľa odsekov 2 a 4 rozpočtujú na konkrétnu akciu, úlohu alebo účel použitia prostriedkov. Podliehajú zúčtovaniu s rozpočtom obce, ktorého spôsob určuje obec, a ich poskytnutím nemožno zvýšiť celkový dlh obce. Na porušenie finančnej disciplíny vrátane sankcií sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.16a)
(7)
Právnickej osobe, ktorej zakladateľom je obec, a právnickej osobe podľa odseku 4 možno poskytnúť dotáciu z rozpočtu obce len vtedy, ak táto právnická osoba nemá právoplatne uložený trest zákazu prijímať dotácie alebo subvencie alebo trest zákazu prijímať pomoc a podporu poskytovanú z fondov Európskej únie.
7. §
A község költségvetésének kiadásai
(1)
A község költségvetéséből fedezik
a)
a község kötelezettségeit, amelyek a külön jogszabályokban meghatározott kötelességek teljesítéséből fakadnak,
b)
a község önkormányzati hatásköreinek külön jogszabályok szerinti ellátásának kiadásait, valamint a község által alapított költségvetési szervek és dotációs szervezetek tevékenységének kiadásait,
c)
az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek megtérítésére fordított kiadások külön jogszabályok szerint,
d)
a község vagyonának és más személyek vagyonának kezelésével, karbantartásával és értékének növelésével kapcsolatos kiadások, amelyet a község külön jogszabályok szerinti feladatok teljesítésére használ, azzal a lehetőséggel, hogy megtérítik az olyan vagyon karbantartásával és értéknövelésével kapcsolatos kiadásokat, amelynek tulajdonosa vagy kezelője nem ismert, és amelyet egyúttal a község lakosai közcélra használnak,
e)
a község hatásköréből eredő feladatok biztosítása érdekében más községgel vagy megyével, esetleg más személyekkel való együttműködésből eredő kötelezettségek, beleértve a közös tevékenységből eredő kötelezettségeket is,
f)
a község nemzetközi együttműködéséből eredő kiadások,
g)
a felvett hitelek, kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi támogatások kamatai,
h)
a község által kibocsátott értékpapírok kibocsátásával kapcsolatos kiadások és az azokból származó hozamok megtérítésére fordított kiadások,
i)
külön jogszabályokban előírt egyéb kiadások.
(2)
A község költségvetéséből támogatások nyújthatók olyan jogi személyeknek, amelyeknek a község az alapítója, mégpedig konkrét feladatokra és rendezvényekre közérdekből vagy a község területének fejlesztése érdekében. A község támogatásokat nyújthat más községnek vagy megyének, ha az bizonyos feladatokat lát el a község számára, vagy ha természeti katasztrófa, üzemzavar vagy más hasonló esemény következményeinek felszámolásához nyújt segítséget a területükön.
(3)
Az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek megtérítésére szánt állami költségvetési eszközök község általi beérkezéséig a község e költségek megtérítésére saját bevételeit használhatja fel. Az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek megtérítésére szánt állami költségvetési eszközök beérkezése után a község az állami költségvetési eszközöket a saját költségvetése javára számolja el.
(4)
A (2) bekezdésben nem említett jogi személynek és a vállalkozó természetes személynek, akiknek székhelye vagy állandó lakhelye a község területén van, vagy amelyek a község területén működnek, tevékenységet folytatnak, vagy a község lakosainak szolgáltatásokat nyújtanak, a község a helyi önkormányzati rendeletében meghatározott feltételekkel nyújthat támogatást, kizárólag közhasznú szolgáltatások,14) közhasznú vagy közérdekű célok,15) a vállalkozás és a foglalkoztatás támogatására. Pozsony és Kassa városrészei a város egész területén nyújthatnak támogatást.
(5)
Ha a község községek egyesületének8) létrehozásáról szóló szerződés alapján működik együtt, vagy külön jogszabály16) szerint jogi személyt alapít, vagy külön jogszabály16) szerint alapított jogi személy vállalkozásában szerez vagyoni részesedést, felhasználhatja a költségvetési eszközöket a tagdíj megfizetésére, a külön jogszabály16) szerinti jogi személy megalapítására vagy egy ilyen jogi személy vállalkozásában való vagyoni részesedés megszerzésére.
(6)
A község adott költségvetési évre szóló költségvetésében a (2) és (4) bekezdés szerinti eszközöket konkrét rendezvényre, feladatra vagy az eszközök felhasználási céljára kell költségvetésbe foglalni. Azok a község költségvetésével szemben elszámoláskötelesek, amelynek módját a község határozza meg, és nyújtásukkal nem növelhető a község teljes adóssága. A pénzügyi fegyelem megsértésére, beleértve a szankciókat is, külön jogszabály16a) rendelkezései vonatkoznak.
(7)
Annak a jogi személynek, amelynek a község az alapítója, és a (4) bekezdés szerinti jogi személynek a község költségvetéséből csak akkor nyújtható támogatás, ha erre a jogi személyre nem szabtak ki jogerősen a támogatások vagy szubvenciók elfogadásának tilalmát kimondó büntetést, vagy az Európai Unió alapjaiból nyújtott segítség és támogatás elfogadásának tilalmát kimondó büntetést.
§ 8
Výdavky rozpočtu vyššieho územného celku
(1)
Z rozpočtu vyššieho územného celku sa uhrádzajú
a)
záväzky vyššieho územného celku vyplývajúce z plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
b)
výdavky na výkon samosprávnych pôsobností vyššieho územného celku podľa osobitných predpisov a na činnosť rozpočtových organizácií a príspevkových organizácií zriadených vyšším územným celkom,
c)
výdavky na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy podľa osobitných predpisov,
d)
výdavky spojené so správou, s údržbou a so zhodnocovaním majetku vyššieho územného celku a majetku iných osôb, ktorý vyšší územný celok užíva na plnenie úloh podľa osobitných predpisov,
e)
záväzky vzniknuté zo spolupráce s iným vyšším územným celkom alebo s obcou, prípadne s ďalšími osobami na zabezpečenie úloh vyplývajúcich z pôsobnosti vyššieho územného celku vrátane záväzkov vzniknutých zo spoločnej činnosti,
f)
výdavky vyplývajúce z medzinárodnej spolupráce alebo z členstva v medzinárodnom združení,17)
g)
úroky z prijatých úverov, pôžičiek a návratných finančných výpomocí,
h)
výdavky súvisiace s emisiou cenných papierov vydaných vyšším územným celkom a výdavky na úhradu výnosov z nich,
i)
iné výdavky ustanovené osobitnými predpismi.
(2)
Z rozpočtu vyššieho územného celku sa môžu poskytovať dotácie právnickým osobám, ktorých zakladateľom je vyšší územný celok, a to na konkrétne úlohy a akcie vo verejnom záujme alebo v prospech rozvoja územia vyššieho územného celku.
(3)
Do prijatia prostriedkov štátneho rozpočtu vyšším územným celkom na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy môže vyšší územný celok použiť na úhradu týchto nákladov vlastné príjmy. Po prijatí prostriedkov štátneho rozpočtu na úhradu nákladov preneseného výkonu štátnej správy prostriedky štátneho rozpočtu vyšší územný celok zúčtuje v prospech svojho rozpočtu.
(4)
Vyšší územný celok môže poskytovať dotácie obciam na svojom území ako účasť na financovaní spoločných úloh v záujme rozvoja územia vyššieho územného celku. Vyšší územný celok môže poskytovať dotácie aj iným obciam alebo vyšším územným celkom, ak ide o poskytnutie pomoci pri likvidácii následkov živelnej pohromy, havárie alebo inej podobnej udalosti na ich území.
(5)
Právnickej osobe neuvedenej v odsekoch 2 a 4 a fyzickej osobe - podnikateľovi, ktorí majú sídlo alebo trvalý pobyt na území vyššieho územného celku, alebo ktorí pôsobia, vykonávajú činnosť na území vyššieho územného celku, alebo poskytujú služby obyvateľom vyššieho územného celku, môže vyšší územný celok poskytovať dotácie za podmienok ustanovených všeobecne záväzným nariadením vyššieho územného celku len na podporu všeobecne prospešných služieb,14) všeobecne prospešných alebo verejnoprospešných účelov,15) na podporu podnikania a zamestnanosti.
(6)
Ak vyšší územný celok zakladá právnickú osobu podľa osobitného predpisu16) alebo nadobúda majetkové účasti na podnikaní právnickej osoby podľa osobitného predpisu,16) môže vyšší územný celok na tieto účely použiť rozpočtové prostriedky; rozpočtové prostriedky môže použiť aj na úhradu členských príspevkov.17)
(7)
V rozpočte vyššieho územného celku na príslušný rozpočtový rok sa prostriedky podľa odsekov 2, 4 a 5 rozpočtujú na konkrétnu akciu, úlohu alebo účel použitia prostriedkov. Podliehajú zúčtovaniu s rozpočtom vyššieho územného celku, ktorého spôsob určuje vyšší územný celok, a ich poskytnutím nemožno zvýšiť celkový dlh vyššieho územného celku. Na porušenie finančnej disciplíny vrátane sankcií sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.16a)
(8)
Právnickej osobe, ktorej zakladateľom je vyšší územný celok, a právnickej osobe podľa odseku 5 možno poskytnúť dotáciu z rozpočtu vyššieho územného celku len vtedy, ak táto právnická osoba nemá právoplatne uložený trest zákazu prijímať dotácie alebo subvencie alebo trest zákazu prijímať pomoc a podporu poskytovanú z fondov Európskej únie.
8. §
A megye költségvetésének kiadásai
(1)
A megye költségvetéséből térítendők
a)
a megyének a külön jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséből eredő kötelezettségei,
b)
a megye külön jogszabályok szerinti önkormányzati hatásköreinek gyakorlására, valamint a megye által alapított költségvetési szervek és dotációs szervezetek tevékenységére fordított kiadások,
c)
az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek megtérítésére fordított kiadások külön jogszabályok szerint,
d)
a megye vagyonának és más személyek vagyonának kezelésével, karbantartásával és értékének növelésével kapcsolatos kiadások, amelyet a megye külön jogszabályok szerinti feladatok teljesítésére használ,
e)
a megye hatásköréből eredő feladatok biztosítása érdekében más megyével vagy községgel, esetleg más személyekkel való együttműködésből eredő kötelezettségek, beleértve a közös tevékenységből eredő kötelezettségeket is,
f)
a nemzetközi együttműködésből vagy a nemzetközi egyesületben17) való tagságból eredő kiadások,
g)
a felvett hitelek, kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi támogatások kamatai,
h)
a megye által kibocsátott értékpapírok kibocsátásával kapcsolatos kiadások és az azokból származó hozamok megtérítésére fordított kiadások,
i)
külön jogszabályokban előírt egyéb kiadások.
(2)
A megye költségvetéséből támogatások nyújthatók olyan jogi személyeknek, amelyeknek a megye az alapítója, mégpedig konkrét feladatokra és rendezvényekre közérdekből vagy a megye területének fejlesztése érdekében.
(3)
Az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek megtérítésére szánt állami költségvetési eszközök megye általi beérkezéséig a megye e költségek megtérítésére saját bevételeit használhatja fel. Az átruházott államigazgatási hatáskör költségeinek megtérítésére szánt állami költségvetési eszközök beérkezése után a megye az állami költségvetési eszközöket a saját költségvetése javára számolja el.
(4)
A megye a területén lévő községeknek támogatásokat nyújthat a közös feladatok finanszírozásában való részvételként a megye területének fejlesztése érdekében. A megye támogatásokat nyújthat más községeknek vagy megyéknek is, ha természeti katasztrófa, üzemzavar vagy más hasonló esemény következményeinek felszámolásához nyújt segítséget a területükön.
(5)
A (2) és (4) bekezdésben nem említett jogi személynek és a vállalkozó természetes személynek, akiknek székhelye vagy állandó lakhelye a megye területén van, vagy akik a megye területén működnek, tevékenységet folytatnak, vagy a megye lakosainak szolgáltatásokat nyújtanak, a megye a megye általános érvényű rendeletében meghatározott feltételekkel nyújthat támogatást, kizárólag közhasznú szolgáltatások,14) közhasznú vagy közérdekű célok,15) a vállalkozás és a foglalkoztatás támogatására.
(6)
Ha a megye külön jogszabály16) szerint jogi személyt alapít, vagy külön jogszabály16) szerinti jogi személy vállalkozásában szerez vagyoni részesedést, a megye e célokra felhasználhatja a költségvetési eszközöket; a költségvetési eszközöket tagdíjak17) megfizetésére is felhasználhatja.
(7)
A megye adott költségvetési évre szóló költségvetésében a (2), (4) és (5) bekezdés szerinti eszközöket konkrét rendezvényre, feladatra vagy az eszközök felhasználási céljára kell költségvetésbe foglalni. Azok a megye költségvetésével szemben elszámoláskötelesek, amelynek módját a megye határozza meg, és nyújtásukkal nem növelhető a megye teljes adóssága. A pénzügyi fegyelem megsértésére, beleértve a szankciókat is, külön jogszabály16a) rendelkezései vonatkoznak.
(8)
Annak a jogi személynek, amelynek a megye az alapítója, és az (5) bekezdés szerinti jogi személynek a megye költségvetéséből csak akkor nyújtható támogatás, ha erre a jogi személyre nem szabtak ki jogerősen a támogatások vagy szubvenciók elfogadásának tilalmát kimondó büntetést, vagy az Európai Unió alapjaiból nyújtott segítség és támogatás elfogadásának tilalmát kimondó büntetést.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
ROZPOČTOVÝ PROCES
Költségvetési folyamat
§ 9
Viacročný rozpočet
(1)
Viacročný rozpočet je strednodobý ekonomický nástroj finančnej politiky obce alebo vyššieho územného celku, v ktorom sú v rámci ich pôsobnosti vyjadrené zámery rozvoja územia a potrieb obyvateľov vrátane programov obce alebo programov vyššieho územného celku najmenej na tri rozpočtové roky.
Viacročný rozpočet tvoria:
a)
rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na príslušný rozpočtový rok,
b)
rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na rok nasledujúci po príslušnom rozpočtovom roku,
c)
rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na rok nasledujúci po roku, na ktorý sa zostavuje rozpočet podľa písmena b).
(2)
Súčasťou viacročného rozpočtu sú aj údaje podľa osobitného predpisu.17aa)
(3)
Viacročný rozpočet sa zostavuje v rovnakom členení, v akom sa zostavuje rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku (§ 10 ods. 3).
(4)
Príjmy a výdavky rozpočtov uvedených v odseku 1 písm. b) a c) nie sú záväzné.
9. §
Többéves költségvetés
(1)
A többéves költségvetés a község vagy a megye pénzügyi politikájának középtávú gazdasági eszköze, amelyben a hatáskörükön belül kifejezésre jutnak a terület fejlesztési szándékai és a lakosság szükségletei, beleértve a község vagy a megye programjait is, legalább három költségvetési évre.
A többéves költségvetést a következők alkotják:
a)
a község vagy a megye költségvetése az adott költségvetési évre,
b)
a község vagy a megye költségvetése az adott költségvetési évet követő évre,
c)
a község vagy a megye költségvetése a b) pont szerint költségvetéssel tervezett évet követő évre.
(2)
A többéves költségvetés részét képezik a külön jogszabály17aa) szerinti adatok is.
(3)
A többéves költségvetést ugyanolyan bontásban kell összeállítani, mint a község vagy a megye költségvetését (10. § (3) bek.).
(4)
Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett költségvetések bevételei és kiadásai nem kötelező érvényűek.
§ 10
Zostavovanie a členenie rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku
(1)
Zostavovanie rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku vychádza predovšetkým z viacročného rozpočtu, z určeného podielu na výnosoch daní v správe štátu ustanovených osobitným predpisom5) a zo schváleného rozpočtu verejnej správy17ab).
(2)
Obec a vyšší územný celok sú pri zostavovaní rozpočtu povinní prednostne zabezpečiť krytie všetkých záväzkov, ktoré pre ne vyplývajú z plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi.
(3)
Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku sa vnútorne člení na
a)
bežné príjmy a bežné výdavky (ďalej len „bežný rozpočet“),
b)
kapitálové príjmy a kapitálové výdavky (ďalej len „kapitálový rozpočet“),
c)
finančné operácie.
(4)
Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku podľa odseku 3 sa predkladajú na schválenie orgánu podľa osobitného predpisu18) v členení minimálne na úrovni hlavnej kategórie ekonomickej klasifikácie rozpočtovej klasifikácie. Súčasne sa predkladá na schválenie aj rozpočet výdavkov podľa programu obce a programu vyššieho územného celku.
(5)
Bežnými príjmami rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku sú príjmy podľa § 5 ods. 1 alebo príjmy podľa § 6 ods. 1 v členení podľa rozpočtovej klasifikácie s výnimkou príjmov, ktoré sú podľa rozpočtovej klasifikácie kapitálovými príjmami. Vecné vymedzenie bežných výdavkov a kapitálových výdavkov rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku a ich jednotné triedenie obsahuje rozpočtová klasifikácia.
(6)
Súčasťou rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku sú aj finančné operácie, ktorými sa vykonávajú prevody prostriedkov peňažných fondov obce a prostriedkov peňažných fondov vyššieho územného celku a realizujú sa návratné zdroje financovania a ich splácanie. Za finančné operácie sa považujú aj poskytnuté pôžičky a návratné finančné výpomoci z rozpočtu obce alebo z rozpočtu vyššieho územného celku a ich splátky, vystavené a prijaté zmenky, predaj a obstaranie majetkových účastí. Finančné operácie nie sú súčasťou príjmov a výdavkov rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku. Podrobné triedenie finančných operácií obsahuje rozpočtová klasifikácia. Obec alebo vyšší územný celok môže poskytnúť návratnú finančnú výpomoc zo svojho rozpočtu právnickej osobe, ktorej je zakladateľom, pričom na tento účel nemôže použiť návratné zdroje financovania.
(7)
Rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku podľa odseku 3 sa zostavuje ako vyrovnaný alebo prebytkový. Obec alebo vyšší územný celok sú povinní zostaviť svoj bežný rozpočet ako vyrovnaný alebo prebytkový. Bežný rozpočet sa môže zostaviť ako schodkový, ak sa vo výdavkoch bežného rozpočtu rozpočtuje použitie prostriedkov rezervného fondu, účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu17a) nevyčerpaných v minulých rokoch; výška schodku takto zostaveného bežného rozpočtu nesmie byť vyššia ako suma týchto nevyčerpaných prostriedkov a suma rozpočtovaných prostriedkov rezervného fondu. Kapitálový rozpočet sa zostavuje ako vyrovnaný alebo prebytkový; kapitálový rozpočet sa môže zostaviť ako schodkový, ak tento schodok možno kryť zostatkami finančných prostriedkov obce alebo vyššieho územného celku z minulých rokov, návratnými zdrojmi financovania, alebo je tento schodok krytý prebytkom bežného rozpočtu v príslušnom rozpočtovom roku. Ak je bežný rozpočet alebo kapitálový rozpočet zostavený ako prebytkový, možno prebytok príslušného rozpočtu použiť na úhradu návratných zdrojov financovania.
(8)
Obec a vyšší územný celok sú povinní pri zostavovaní rozpočtu postupovať okrem tohto zákona aj podľa osobitného predpisu.17b)
(9)
Ak v priebehu rozpočtového roka vznikne potreba úhrady bežných výdavkov, ktoré nie sú rozpočtované a kryté príjmami bežného rozpočtu, môže obec alebo vyšší územný celok na základe rozhodnutia svojho zastupiteľstva použiť prostriedky rezervného fondu.
(10)
Na vyrovnanie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami bežného rozpočtu možno použiť príjmy kapitálového rozpočtu, ak sa vrátia do termínu ich použitia na rozpočtovaný účel, najneskôr však do konca rozpočtového roka.
10. §
A község költségvetésének és a megye költségvetésének összeállítása és tagolása
(1)
A község költségvetésének és a megye költségvetésének összeállítása elsősorban a többéves költségvetésből, a külön jogszabályban5) meghatározott, az állam által kezelt adókból származó bevételek meghatározott részesedéséből és a közigazgatás jóváhagyott költségvetéséből17ab) indul ki.
(2)
A község és a megye a költségvetés összeállításakor kötelesek elsődlegesen biztosítani minden olyan kötelezettség fedezetét, amely a külön jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséből ered számukra.
(3)
A község költségvetése és a megye költségvetése belsőleg a következőkre tagolódik:
a)
folyó bevételek és folyó kiadások (a továbbiakban: „folyó költségvetés”),
b)
tőkebevételek és tőkekiadások (a továbbiakban: „tőke-költségvetés”),
c)
pénzügyi műveletek.
(4)
A (3) bekezdés szerinti községi költségvetést és megyei költségvetést a külön jogszabály18) szerinti szervnek kell jóváhagyásra benyújtani, legalább a költségvetési osztályozás gazdasági osztályozásának főkategóriája szintjén tagolva. Ezzel egyidejűleg a kiadások költségvetését is jóváhagyásra kell benyújtani a község programja és a megye programja szerint.
(5)
A község vagy a megye költségvetésének folyó bevételei az 5. § (1) bekezdése szerinti bevételek vagy a 6. § (1) bekezdése szerinti bevételek a költségvetési osztályozás szerinti bontásban, kivéve azokat a bevételeket, amelyek a költségvetési osztályozás szerint tőkebevételek. A község vagy a megye költségvetésének folyó kiadásai és tőkekiadásai tárgyi meghatározását és egységes besorolását a költségvetési osztályozás tartalmazza.
(6)
A község költségvetésének és a megye költségvetésének részét képezik a pénzügyi műveletek is, amelyekkel a község pénzalapjainak és a megye pénzalapjainak eszközeit átutalják, valamint a visszatérítendő finanszírozási forrásokat és azok törlesztését megvalósítják. Pénzügyi műveleteknek minősülnek továbbá a község vagy a megye költségvetéséből nyújtott kölcsönök és visszatérítendő pénzügyi támogatások és azok törlesztőrészletei, a kiállított és elfogadott váltók, a vagyoni részesedések eladása és beszerzése. A pénzügyi műveletek nem képezik részét a község költségvetése és a megye költségvetése bevételeinek és kiadásainak. A pénzügyi műveletek részletes besorolását a költségvetési osztályozás tartalmazza. A község vagy a megye visszatérítendő pénzügyi támogatást nyújthat a költségvetéséből annak a jogi személynek, amelynek alapítója, amely célra azonban nem használhat fel visszatérítendő finanszírozási forrásokat.
(7)
A község költségvetését és a magasabb területi egység költségvetését a 3. bekezdés szerint kiegyensúlyozottként vagy többletesként kell összeállítani. A község vagy a magasabb területi egység köteles a folyó költségvetését kiegyensúlyozottként vagy többletesként összeállítani. A folyó költségvetés hiányosként is összeállítható, ha a folyó költségvetés kiadásaiban költségvetésbe foglalják a tartalékalap eszközeinek, az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály17a) alapján nyújtott, az elmúlt években fel nem használt, célirányos pénzeszközök felhasználását; az így összeállított folyó költségvetés hiányának összege nem haladhatja meg ezen fel nem használt pénzeszközök összegét és a tartalékalap költségvetésbe foglalt pénzeszközeinek összegét. A tőkeköltségvetést kiegyensúlyozottként vagy többletesként kell összeállítani; a tőkeköltségvetés hiányosként is összeállítható, ha ez a hiány fedezhető a község vagy a magasabb területi egység elmúlt évekből származó pénzügyi maradványaiból, visszatérítendő finanszírozási forrásokból, vagy ha ezt a hiányt a folyó költségvetés többlete fedezi az adott költségvetési évben. Ha a folyó költségvetés vagy a tőkeköltségvetés többletesként van összeállítva, az adott költségvetés többlete felhasználható a visszatérítendő finanszírozási források fedezésére.
(8)
A község és a megye a költségvetés összeállításakor e törvényen kívül külön jogszabály17b) szerint is köteles eljárni.
(9)
Ha a költségvetési év folyamán olyan folyó kiadások fedezésének szükségessége merül fel, amelyek nincsenek költségvetésbe foglalva és a folyó költségvetés bevételei nem fedezik őket, a község vagy a magasabb területi egység a képviselő-testületének határozata alapján felhasználhatja a tartalékalap eszközeit.
(10)
A folyó költségvetés bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére felhasználhatók a tőkeköltségvetés bevételei, ha azokat a költségvetésben meghatározott célra történő felhasználásuk határidejéig, legkésőbb azonban a költségvetési év végéig visszatérítik.
§ 11
Rozpočtové provizórium
(1)
Ak nie je rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na nasledujúci rozpočtový rok schválený orgánom obce alebo orgánom vyššieho územného celku príslušným podľa osobitných predpisov18) do 31. decembra bežného roka, hospodári obec alebo vyšší územný celok podľa schváleného rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku predchádzajúceho rozpočtového roka, pričom výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória nesmú v každom mesiaci rozpočtového roka prekročiť 1/12 celkových výdavkov schváleného rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku predchádzajúceho rozpočtového roka. Výnimku tvoria výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória, ktoré sa uhrádzajú v súlade s termínmi splácania dohodnutými v predchádzajúcom rozpočtovom roku a výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória na povinnú úhradu podľa osobitných predpisov. Počas rozpočtového provizória obec a vyšší územný celok nemôžu poskytovať dotácie podľa § 7 ods. 4 a § 8 ods. 5; to neplatí, ak poskytovanie dotácií obcou a vyšším územným celkom ustanovuje osobitný predpis.17c)
(2)
Obec a vyšší územný celok počas rozpočtového provizória schvaľujú rozpočet na príslušný rozpočtový rok najneskôr do 31. decembra bežného roka. Rozpočtové príjmy a výdavky uskutočnené počas rozpočtového provizória sa zúčtujú s rozpočtom obce a s rozpočtom vyššieho územného celku po jeho schválení.
11. §
Ideiglenes költségvetési gazdálkodás
(1)
Ha a község vagy a megye következő költségvetési évre vonatkozó költségvetését a község vagy a megye külön jogszabályok18) szerint illetékes szerve a folyó év december 31-éig nem hagyja jóvá, a község vagy a megye az előző költségvetési év jóváhagyott községi költségvetése vagy megyei költségvetése szerint gazdálkodik, miközben az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt teljesített kiadások a költségvetési év minden hónapjában nem haladhatják meg az előző költségvetési év jóváhagyott községi költségvetésének és megyei költségvetésének összes kiadásának 1/12-ét. Kivételt képeznek az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt teljesített kiadások, amelyeket az előző költségvetési évben megállapított törlesztési határidőkkel összhangban térítenek meg, valamint az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt külön jogszabályok szerinti kötelező térítésre fordított kiadások. Az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt a község és a megye nem nyújthat dotációt a 7. § (4) bekezdése és a 8. § (5) bekezdése szerint; ez nem érvényes, ha a község és a megye általi dotációnyújtást külön jogszabály17c) írja elő.
(2)
A község és a megye az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt az adott költségvetési évre vonatkozó költségvetést legkésőbb a folyó év december 31-éig hagyja jóvá. Az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt teljesített költségvetési bevételek és kiadások a község költségvetésével és a megye költségvetésével annak jóváhagyása után elszámolásra kerülnek.
§ 12
Rozpis rozpočtu a rozpočtové hospodárenie
(1)
Obec a vyšší územný celok vykonajú po schválení rozpočtu jeho rozpis na rozpočtové organizácie a príspevkové organizácie vo svojej zriaďovateľskej pôsobnosti vrátane rozpisu výdavkov na programy obce alebo programy vyššieho územného celku.
(2)
Obce a vyššie územné celky hospodária s rozpočtovými prostriedkami podľa schváleného rozpočtu a počas roka kontrolujú hospodárenie s rozpočtovými prostriedkami podľa osobitného predpisu18) a monitorujú a hodnotia plnenie programov obce alebo programov vyššieho územného celku.
(3)
Obec a vyšší územný celok sledujú v priebehu rozpočtového roka vývoj hospodárenia podľa rozpočtu a v prípade potreby vykonávajú zmeny vo svojom rozpočte, najmä zvýšenie vlastných príjmov alebo zníženie výdavkov, s cieľom zabezpečiť vyrovnanosť bežného rozpočtu ku koncu rozpočtového roka, pričom schodok bežného rozpočtu obce alebo vyššieho územného celku môže vzniknúť len z dôvodu použitia prostriedkov rezervného fondu podľa § 10 ods. 7 a 9 alebo použitia účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu,17a) nevyčerpaných v minulých rokoch.
(4)
Obec a vyšší územný celok sú povinní poskytovať ministerstvu financií potrebné údaje o svojom hospodárení na účely zostavenia návrhu rozpočtu verejnej správy, návrhu štátneho záverečného účtu a návrhu súhrnnej výročnej správy Slovenskej republiky, ktoré je ministerstvo financií oprávnené zverejňovať na svojom webovom sídle. Údaje na účely zostavenia návrhu rozpočtu verejnej správy poskytujú obec a vyšší územný celok prostredníctvom rozpočtového informačného systému pre samosprávu RIS.SAM v správe ministerstva financií (ďalej len „rozpočtový informačný systém“).
Obec a vyšší územný celok sú povinní poskytovať do rozpočtového informačného systému nasledovné údaje v tomto rozsahu a v týchto termínoch:
a)
schválený rozpočet na príslušný rozpočtový rok a rozpočty na nasledujúce roky viacročného rozpočtu najneskôr do 20 kalendárnych dní odo dňa schválenia rozpočtu orgánom obce alebo orgánom vyššieho územného celku príslušným podľa osobitných predpisov;18) ak je rozpočet obce alebo rozpočet vyššieho územného celku na nasledujúci rozpočtový rok schválený do 31. decembra bežného roka, obec a vyšší územný celok poskytujú údaje schváleného rozpočtu v členení minimálne na úrovni hlavnej kategórie ekonomickej klasifikácie rozpočtovej klasifikácie najneskôr do 10. januára nasledujúceho rozpočtového roka a schválený rozpočet na príslušný rozpočtový rok a rozpočty na nasledujúce roky viacročného rozpočtu najneskôr do 31. januára nasledujúceho rozpočtového roka, pričom počas rozpočtového provizória obec a vyšší územný celok poskytujú v tomto rozsahu a termínoch údaje schváleného rozpočtu predchádzajúceho rozpočtového roka,
b)
upravený rozpočet najneskôr do 30. kalendárneho dňa v mesiaci, ktorý nasleduje po mesiaci, v ktorom bola vykonaná zmena rozpočtu orgánom obce alebo orgánom vyššieho územného celku príslušným podľa osobitných predpisov18) a upravený rozpočet v mesiaci december rozpočtového roka najneskôr do 5. februára nasledujúceho rozpočtového roka,
c)
skutočné plnenie rozpočtu štvrťročne podľa stavu k 31. marcu, k 30. júnu a k 30. septembru rozpočtového roka najneskôr do 30 kalendárnych dní po uplynutí príslušného obdobia a podľa stavu k 31. decembru rozpočtového roka najneskôr do 5. februára nasledujúceho rozpočtového roka,
d)
za program obce a program vyššieho územného celku iba údaje schváleného programu obce a programu vyššieho územného celku najneskôr v termínoch podľa písmena a) a skutočné plnenie tohto programu podľa stavu k 31. decembru rozpočtového roka najneskôr do 5. februára nasledujúceho rozpočtového roka.
(5)
Ak obec alebo vyšší územný celok neplnia povinnosti vyplývajúce z tohto zákona, ministerstvo financií môže až do ich splnenia pozastaviť poskytovanie finančných prostriedkov z dotácií zo štátneho rozpočtu.
(6)
Odpisovanie hmotného a nehmotného majetku obce a hmotného a nehmotného majetku vyššieho územného celku sa spravuje osobitným predpisom.19)
12. §
A költségvetés felosztása és a költségvetési gazdálkodás
(1)
A község és a megye a költségvetés jóváhagyása után végrehajtja annak felosztását az alapítói hatáskörükbe tartozó költségvetési szervekre és dotációs szervezetekre, beleértve a község programjaira vagy a megye programjaira szánt kiadások felosztását is.
(2)
A községek és a megyék a költségvetési eszközökkel a jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodnak, és az év során külön jogszabály18) szerint ellenőrzik a költségvetési eszközökkel való gazdálkodást, valamint figyelemmel kísérik és értékelik a község programjainak vagy a megye programjainak teljesítését.
(3)
A község és a magasabb területi egység a költségvetési év folyamán figyelemmel kíséri a költségvetés szerinti gazdálkodás alakulását, és szükség esetén módosításokat hajt végre a költségvetésében, különösen a saját bevételek növelését vagy a kiadások csökkentését, annak érdekében, hogy a költségvetési év végére biztosítsa a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságát, miközben a község vagy a magasabb területi egység folyó költségvetésének hiánya csak a tartalékalap eszközeinek a 10. § 7. bek. és 9 szerinti felhasználása, vagy az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály17a) alapján nyújtott, az elmúlt években fel nem használt, célirányos pénzeszközök felhasználása miatt keletkezhet.
(4)
A község és a megye köteles a pénzügyminisztériumnak a gazdálkodásáról a szükséges adatokat szolgáltatni az államháztartási költségvetés tervezetének, az állami zárszámadás tervezetének és a Szlovák Köztársaság összesített éves jelentése tervezetének összeállítása céljából, amelyeket a pénzügyminisztérium jogosult a honlapján közzétenni. Az államháztartási költségvetés tervezetének összeállítása céljából a község és a megye az adatokat a pénzügyminisztérium kezelésében lévő RIS.SAM önkormányzati költségvetési információs rendszeren (a továbbiakban: „költségvetési információs rendszer”) keresztül szolgáltatja. A község és a megye köteles a költségvetési információs rendszerbe a következő adatokat a következő terjedelemben és a következő határidőkkel szolgáltatni:
a)
az adott költségvetési évre vonatkozó jóváhagyott költségvetést és a többéves költségvetés következő éveire vonatkozó költségvetéseket legkésőbb a költségvetésnek a község vagy a megye külön jogszabályok18) szerint illetékes szerve általi jóváhagyásának napjától számított 20 naptári napon belül; ha a község vagy a megye következő költségvetési évre vonatkozó költségvetését a folyó év december 31-éig hagyják jóvá, a község és a megye a jóváhagyott költségvetés adatait legalább a költségvetési osztályozás közgazdasági osztályozásának főkategóriája szintjén tagolva legkésőbb a következő költségvetési év január 10-éig, az adott költségvetési évre vonatkozó jóváhagyott költségvetést és a többéves költségvetés következő éveire vonatkozó költségvetéseket pedig legkésőbb a következő költségvetési év január 31-éig szolgáltatja, miközben az ideiglenes költségvetési gazdálkodás alatt a község és a megye ebben a terjedelemben és határidőkkel az előző költségvetési év jóváhagyott költségvetésének adatait szolgáltatja,
b)
a módosított költségvetést legkésőbb annak a hónapnak a 30. naptári napjáig, amely azt a hónapot követi, amelyben a költségvetés módosítását a község vagy a megye külön jogszabályok18) szerint illetékes szerve végrehajtotta, és a költségvetési év december havi módosított költségvetését legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig,
c)
a költségvetés tényleges teljesítését negyedévente a költségvetési év március 31-i, június 30-i és szeptember 30-i állapota szerint legkésőbb az adott időszak leteltét követő 30 naptári napon belül, és a költségvetési év december 31-i állapota szerint legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig,
d)
a község programjára és a megye programjára vonatkozóan csak a jóváhagyott községi program és megyei program adatait legkésőbb az a) pont szerinti határidőkkel, és e program tényleges teljesítését a költségvetési év december 31-i állapota szerint legkésőbb a következő költségvetési év február 5-éig.
(5)
Ha a község vagy a megye nem teljesíti az e törvényből eredő kötelezettségeket, a pénzügyminisztérium teljesítésükig felfüggesztheti az állami költségvetésből származó dotációkból származó pénzeszközök nyújtását.
(6)
A község anyagi és nem anyagi vagyonának, valamint a megye anyagi és nem anyagi vagyonának értékcsökkenési leírása külön jogszabály19) szerint történik.
§ 13
Časové a účelové použitie rozpočtových prostriedkov
(1)
Do plnenia rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku sa zahrňujú len tie príjmy, výdavky a finančné operácie, ktoré sa uskutočnili v príslušnom rozpočtovom roku. Na zaradenie príjmu alebo výdavku do plnenia rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku v rozpočtovom roku je rozhodujúci deň pripísania alebo odpísania prostriedkov z príslušného účtu obce alebo účtu vyššieho územného celku.
(2)
Rozpočtové prostriedky možno použiť len na účely, na ktoré boli v rozpočte obce alebo rozpočte vyššieho územného celku schválené.
(3)
Obec alebo vyšší územný celok môže na základe odôvodnenej žiadosti povoliť výnimku z časového použitia rozpočtových prostriedkov poskytnutých obcou alebo vyšším územným celkom v príslušnom rozpočtovom roku formou dotácie s výnimkou rozpočtových prostriedkov z dotácií podľa § 3 ods. 1 písm. b) a c).
13. §
A költségvetési eszközök időbeli és rendeltetésszerű felhasználása
(1)
A község költségvetésének és a megye költségvetésének teljesítésébe csak azok a bevételek, kiadások és pénzügyi műveletek számítanak bele, amelyek az adott költségvetési évben valósultak meg. Egy bevételnek vagy kiadásnak a község költségvetésének és a megye költségvetésének a költségvetési évben történő teljesítésébe való besorolásához a pénzeszközöknek a község vagy a megye adott számláján történő jóváírásának vagy terhelésének napja a mérvadó.
(2)
A költségvetési eszközök csak azokra a célokra használhatók fel, amelyekre azokat a község költségvetésében vagy a megye költségvetésében jóváhagyták.
(3)
A község vagy a megye indokolt kérelem alapján kivételt engedélyezhet a község vagy a megye által az adott költségvetési évben dotáció formájában nyújtott költségvetési eszközök időbeli felhasználása alól, kivéve a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti dotációkból származó költségvetési eszközöket.
§ 14
Zmeny rozpočtu a rozpočtové opatrenia
(1)
Zmeny rozpočtu vrátane zmeny programov obce alebo programov vyššieho územného celku schvaľuje orgán obce alebo orgán vyššieho územného celku príslušný podľa osobitných predpisov18) s výnimkou účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z Európskej únie a iných prostriedkov zo zahraničia poskytnutých na konkrétny účel, z rozpočtu iného subjektu verejnej správy a darov, ak darca určí účel daru.
(2)
Príslušný orgán obce alebo orgán vyššieho územného celku vykonáva zmeny rozpočtu v priebehu rozpočtového roka rozpočtovými opatreniami, ktorými sú
a)
presun rozpočtovaných prostriedkov v rámci schváleného rozpočtu, pričom sa nemenia celkové príjmy a celkové výdavky,
b)
povolené prekročenie a viazanie príjmov,
c)
povolené prekročenie a viazanie výdavkov,
d)
povolené prekročenie a viazanie finančných operácií.
(3)
Obec a vyšší územný celok môžu vykonať rozpočtové opatrenia uvedené v odseku 2 písm. d) do 31. augusta príslušného rozpočtového roka. Obec a vyšší územný celok môžu po tomto termíne vykonávať v priebehu rozpočtového roka len také zmeny rozpočtu, ktorými sa nezvýši schodok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku, s výnimkou zmien rozpočtu z dôvodu potreby úhrady výdavkov na odstránenie havarijného stavu majetku obce alebo majetku vyššieho územného celku, výdavkov na likvidáciu škôd spôsobených živelnými pohromami alebo inou mimoriadnou okolnosťou alebo výdavkov súvisiacich s financovaním spoločných programov Slovenskej republiky a Európskej únie, operačných programov spadajúcich do cieľa Európska územná spolupráca a programov financovaných na základe medzinárodných zmlúv o poskytnutí grantu uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi.
(4)
Obec a vyšší územný celok vedú operatívnu evidenciu o všetkých rozpočtových opatreniach vykonaných v priebehu rozpočtového roka.
14. §
A költségvetés módosításai és a költségvetési intézkedések
(1)
A költségvetés módosításait, beleértve a község programjainak vagy a megye programjainak módosítását is, a község vagy a megye külön jogszabályok18) szerint illetékes szerve hagyja jóvá, kivéve az állami költségvetésből, az Európai Unióból és külföldről konkrét célra nyújtott más pénzeszközökből, más államháztartási alany költségvetéséből származó célirányos pénzeszközöket és az adományokat, ha az adományozó meghatározza az adomány célját.
(2)
A község vagy a megye illetékes szerve a költségvetés módosításait a költségvetési év során költségvetési intézkedésekkel hajtja végre, amelyek a következők:
a)
a költségvetésbe foglalt pénzeszközök átcsoportosítása a jóváhagyott költségvetésen belül, miközben az összes bevétel és az összes kiadás nem változik,
b)
a bevételek engedélyezett túllépése és zárolása,
c)
a kiadások engedélyezett túllépése és zárolása,
d)
a pénzügyi műveletek engedélyezett túllépése és zárolása.
(3)
A község és a megye a (2) bekezdés d) pontjában említett költségvetési intézkedéseket az adott költségvetési év augusztus 31-éig hajthatja végre. E határidő után a község és a megye a költségvetési év során csak olyan költségvetési módosításokat hajthat végre, amelyek nem növelik a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének hiányát, kivéve a község vagyonában vagy a megye vagyonában bekövetkezett havária elhárítására, elemi csapások vagy más rendkívüli körülmény által okozott károk felszámolására fordított kiadások fedezésének szükségessége, vagy a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjainak, az Európai Területi Együttműködés célkitűzésébe tartozó operatív programoknak és a Szlovák Köztársaság és más államok között kötött, támogatás nyújtásáról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programoknak a finanszírozásával összefüggő kiadások miatti költségvetési módosításokat.
(4)
A község és a megye operatív nyilvántartást vezet a költségvetési év során végrehajtott összes költségvetési intézkedésről.
§ 15
Peňažné fondy
(1)
Obec a vyšší územný celok môžu vytvárať peňažné fondy. Zdrojmi peňažných fondov môžu byť najmä
a)
prebytok rozpočtu za uplynulý rozpočtový rok,
b)
prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi z podnikateľskej činnosti po zdanení,
c)
zostatky peňažných fondov z predchádzajúcich rozpočtových rokov a zostatky príjmových finančných operácií s výnimkou zostatkov nepoužitých návratných zdrojov financovania.
(2)
Zostatky peňažných fondov koncom roka neprepadajú. O použití peňažných fondov rozhoduje obecné zastupiteľstvo a zastupiteľstvo vyššieho územného celku.
(3)
Prostriedky peňažných fondov používa obec a vyšší územný celok prostredníctvom svojho rozpočtu okrem prevodov prostriedkov medzi jednotlivými peňažnými fondmi navzájom a okrem prípadov, keď sa prostriedky peňažných fondov použijú len na vyrovnanie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami svojho rozpočtu v priebehu rozpočtového roka.
(4)
Obec a vyšší územný celok vytvárajú rezervný fond vo výške určenej ich zastupiteľstvom, najmenej však 10 % z prebytku rozpočtu zisteného podľa § 16 ods. 6.
15. §
Pénzalapok
(1)
A község és a megye pénzalapokat hozhat létre. A pénzalapok forrásai különösen a következők lehetnek:
a)
az elmúlt költségvetési év költségvetési többlete,
b)
a vállalkozói tevékenységből származó, adózás utáni bevételek és költségek közötti különbségből származó pénzeszközök,
c)
az előző költségvetési évekből származó pénzalap-maradványok és a bevételi pénzügyi műveletek maradványai, kivéve a fel nem használt visszatérítendő finanszírozási források maradványait.
(2)
A pénzalapok maradványai az év végén nem vesznek el. A pénzalapok felhasználásáról a helyi képviselő-testület és a megyei képviselő-testület dönt.
(3)
A pénzalapok eszközeit a község és a megye a költségvetésén keresztül használja fel, kivéve az egyes pénzalapok közötti kölcsönös pénzeszköz-átutalásokat, és kivéve azokat az eseteket, amikor a pénzalapok eszközeit csak a költségvetésük bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére használják fel a költségvetési év során.
(4)
A község és a megye a képviselő-testületük által meghatározott összegben, de legalább a 16. § (6) bekezdése szerint megállapított költségvetési többlet 10%-ának megfelelő összegben tartalékalapot hoz létre.
§ 16
Záverečný účet obce, záverečný účet vyššieho územného celku
(1)
Po skončení rozpočtového roka obec a vyšší územný celok údaje o rozpočtovom hospodárení súhrnne spracujú do záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku.
(2)
Obec a vyšší územný celok finančne usporiadajú svoje hospodárenie vrátane finančných vzťahov k zriadeným alebo založeným právnickým osobám a fyzickým osobám - podnikateľom a právnickým osobám, ktorým poskytli prostriedky svojho rozpočtu; ďalej usporiadajú finančné vzťahy k štátnemu rozpočtu, štátnym fondom, rozpočtom iných obcí a k rozpočtom vyšších územných celkov.
(3)
Obec a vyšší územný celok sú povinní dať si overiť účtovnú závierku podľa osobitného predpisu.19) Pri overovaní účtovnej závierky audítor overuje tiež dodržiavanie povinností podľa § 10 ods. 7 a 8, § 16 ods. 12, § 17 a § 19 ods. 1.
(4)
Ak audítor pri overovaní podľa odseku 3 zistí porušenie povinností vyplývajúcich z tohto zákona, je povinný tieto skutočnosti písomne oznámiť ministerstvu financií; ministerstvo financií alebo ním poverený Úrad vládneho auditu je oprávnený tieto skutočnosti preveriť, pričom postupuje primerane podľa osobitného predpisu.20)
(5)
Záverečný účet obce a záverečný účet vyššieho územného celku obsahuje najmä
a)
údaje o plnení rozpočtu v členení podľa § 10 ods. 3 v súlade s rozpočtovou klasifikáciou,
b)
bilanciu aktív a pasív,
c)
prehľad o stave a vývoji dlhu,
d)
údaje o hospodárení príspevkových organizácií v ich pôsobnosti,
e)
prehľad o poskytnutých dotáciách podľa § 7 ods. 4 a § 8 ods. 5 v členení podľa jednotlivých príjemcov, ak nie sú obcou a vyšším územným celkom zverejnené iným spôsobom,
f)
údaje o nákladoch a výnosoch podnikateľskej činnosti,
g)
hodnotenie plnenia programov obce a programov vyššieho územného celku.
(6)
Ak možno použiť v rozpočtovom roku v súlade s osobitným predpisom20a) nevyčerpané účelovo určené prostriedky poskytnuté v predchádzajúcom rozpočtovom roku zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu,17a) tieto nevyčerpané prostriedky sa na účely tvorby peňažných fondov pri usporiadaní prebytku rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b) z tohto prebytku vylučujú. Prebytok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku zistený podľa prvej vety je zdrojom rezervného fondu, prípadne ďalších peňažných fondov.
(7)
Nevyčerpané prostriedky podľa odseku 6 obec alebo vyšší územný celok prevedie na osobitný účet a v nasledujúcich rozpočtových rokoch ich zaradí do rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku ako príjmovú finančnú operáciu. Použitie prostriedkov na určený účel je výdavkom rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku v nasledujúcich rozpočtových rokoch.
(8)
O použití prebytku rozpočtu podľa odseku 6 rozhoduje obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku pri prerokúvaní záverečného účtu obce alebo záverečného účtu vyššieho územného celku. Schodok rozpočtu podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b) obec a vyšší územný celok v priebehu roka financujú predovšetkým z rezervného fondu, z ďalších peňažných fondov alebo z návratných zdrojov financovania; tento spôsob financovania schodku rozpočtu obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku potvrdzuje pri prerokúvaní záverečného účtu obce alebo záverečného účtu vyššieho územného celku.
(9)
Pred schválením sa návrh záverečného účtu obce a návrh záverečného účtu vyššieho územného celku predkladá na verejnú diskusiu podľa osobitného predpisu.18)
(10)
Prerokovanie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku sa uzatvára jedným z týchto výrokov:
a)
celoročné hospodárenie sa schvaľuje bez výhrad,
b)
celoročné hospodárenie sa schvaľuje s výhradami.
(11)
Ak sa záverečný účet schváli s výhradami, obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku je povinné prijať opatrenia na nápravu nedostatkov.
(12)
Návrh záverečného účtu obec a vyšší územný celok sú povinní prerokovať najneskôr do šiestich mesiacov po uplynutí rozpočtového roka.
16. §
A község zárszámadása, a megye zárszámadása
(1)
A költségvetési év befejezése után a község és a megye a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó adatokat összesítve feldolgozza a község zárszámadásába és a megye zárszámadásába.
(2)
A község és a megye pénzügyileg rendezi a gazdálkodását, beleértve a létesített vagy alapított jogi személyekhez és a vállalkozó természetes személyekhez és jogi személyekhez fűződő pénzügyi kapcsolatait, akiknek a költségvetésükből eszközöket nyújtottak; továbbá rendezik az állami költségvetéshez, az állami alapokhoz, más községek költségvetéséhez és a megyék költségvetéséhez fűződő pénzügyi kapcsolataikat.
(3)
A község és a megye köteles a számviteli beszámolóját külön jogszabály19) szerint hitelesíttetni. A számviteli beszámoló hitelesítésekor a könyvvizsgáló ellenőrzi továbbá a 10. § (7) és (8) bekezdése, a 16. § (12) bekezdése, a 17. § és a 19. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek betartását.
(4)
Ha a könyvvizsgáló a (3) bekezdés szerinti hitelesítés során az e törvényből eredő kötelezettségek megszegését állapítja meg, köteles ezeket a tényeket írásban bejelenteni a pénzügyminisztériumnak; a pénzügyminisztérium vagy az általa megbízott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult ezeket a tényeket felülvizsgálni, miközben a külön jogszabály20) szerint megfelelően jár el.
(5)
A község zárszámadása és a megye zárszámadása különösen a következőket tartalmazza:
a)
a költségvetés teljesítésére vonatkozó adatokat a 10. § (3) bekezdése szerinti tagolásban, a költségvetési osztályozással összhangban,
b)
az eszköz-forrás mérleget,
c)
az adósság állásáról és alakulásáról szóló áttekintést,
d)
a hatáskörükbe tartozó dotációs szervezetek gazdálkodására vonatkozó adatokat,
e)
a 7. § (4) bekezdése és a 8. § (5) bekezdése szerint nyújtott dotációkról szóló áttekintést az egyes kedvezményezettek szerinti bontásban, ha azokat a község és a megye más módon nem teszi közzé,
f)
a vállalkozói tevékenység költségeire és bevételeire vonatkozó adatokat,
g)
a község programjainak és a megye programjainak teljesítésének értékelése.
(6)
Ha a költségvetési évben külön jogszabállyal20a) összhangban felhasználhatók az előző költségvetési évben az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály17a) alapján nyújtott, fel nem használt, célirányos pénzeszközök, ezeket a fel nem használt pénzeszközöket a község költségvetési többletének vagy a megye költségvetési többletének a 10. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolásakor a pénzalapok képzése céljából kizárják ebből a többletből. Az első mondat szerint megállapított községi költségvetési többlet vagy megyei költségvetési többlet a tartalékalap, esetleg további pénzalapok forrása.
(7)
A (6) bekezdés szerinti fel nem használt pénzeszközöket a község vagy a megye egy külön számlára utalja át, és a következő költségvetési években a község költségvetésébe vagy a megye költségvetésébe bevételi pénzügyi műveletként sorolja be. A pénzeszközök meghatározott célra történő felhasználása a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének kiadása a következő költségvetési években.
(8)
A (6) bekezdés szerinti költségvetési többlet felhasználásáról a helyi képviselő-testület vagy a megyei képviselő-testület dönt a község zárszámadásának vagy a megye zárszámadásának megtárgyalásakor. A 10. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti költségvetési hiányt a község és a megye az év folyamán elsősorban a tartalékalapból, további pénzalapokból vagy visszatérítendő finanszírozási forrásokból finanszírozza; a költségvetési hiány finanszírozásának ezt a módját a helyi képviselő-testület vagy a megyei képviselő-testület a község zárszámadásának vagy a megye zárszámadásának megtárgyalásakor megerősíti.
(9)
A jóváhagyás előtt a község zárszámadás-tervezetét és a megye zárszámadás-tervezetét külön jogszabály18) szerint nyilvános vitára kell bocsátani.
(10)
A község zárszámadásának és a megye zárszámadásának megtárgyalása a következő határozatok egyikével zárul:
a)
az egész éves gazdálkodást kikötések nélkül jóváhagyják,
b)
az egész éves gazdálkodást kikötésekkel hagyják jóvá.
(11)
Ha a zárszámadást kikötésekkel hagyják jóvá, a helyi képviselő-testület vagy a megyei képviselő-testület köteles intézkedéseket hozni a hiányosságok korrekciójára.
(12)
A zárszámadás-tervezetet a község és a megye a költségvetési év leteltét követő hat hónapon belül köteles megtárgyalni.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
PRAVIDLÁ ROZPOČTOVÉHO HOSPODÁRENIA
A költségvetési gazdálkodás szabályai
§ 17
Pravidlá používania návratných zdrojov financovania
(1)
Obec a vyšší územný celok sú povinní pri používaní návratných zdrojov financovania dodržiavať pravidlá uvedené v odsekoch 2 až 7.
(2)
Obec a vyšší územný celok môžu použiť návratné zdroje financovania len na úhradu kapitálových výdavkov. Na vyrovnanie časového nesúladu medzi príjmami a výdavkami bežného rozpočtu v priebehu rozpočtového roka sa výnimočne môžu použiť tieto zdroje financovania za podmienky, že budú splatené do konca rozpočtového roka z príjmov bežného rozpočtu.
(3)
Pri používaní prostriedkov poskytnutých zo štátnych finančných aktív sa ustanovenie odseku 2 neuplatňuje. Na vydávanie komunálnych obligácií sa vzťahuje osobitný predpis.21)
(4)
Obec a vyšší územný celok môžu vstupovať len do takých záväzkov vyplývajúcich z návratných zdrojov financovania a záväzkov z investičných dodávateľských úverov21a), ktorých úhrada dlhodobo nenaruší vyrovnanosť bežného rozpočtu v nasledujúcich rokoch.
(5)
Obec a vyšší územný celok nesmú prevziať záväzok z úveru, pôžičky alebo iného dlhu fyzickej osoby alebo právnickej osoby okrem prevzatia záväzku právnickej osoby v zriaďovateľskej pôsobnosti obce a vyššieho územného celku ani záruku za úver, pôžičku, alebo iný dlh fyzickej osoby alebo právnickej osoby, okrem záruky prevzatej obcou za poskytnutie návratnej finančnej výpomoci zo štátneho rozpočtu.
(6)
Obec a vyšší územný celok môžu na plnenie svojich úloh prijať návratné zdroje financovania, len ak
a)
celková suma dlhu obce alebo vyššieho územného celku neprekročí 60 % skutočných bežných príjmov predchádzajúceho rozpočtového roka a
b)
suma splátok návratných zdrojov financovania, vrátane úhrady výnosov a suma splátok záväzkov z investičných dodávateľských úverov21a) neprekročí v príslušnom rozpočtovom roku 25 % skutočných bežných príjmov predchádzajúceho rozpočtového roka znížených o prostriedky poskytnuté v príslušnom rozpočtovom roku obci alebo vyššiemu územnému celku z rozpočtu iného subjektu verejnej správy, prostriedky poskytnuté z Európskej únie a iné prostriedky zo zahraničia alebo prostriedky získané na základe osobitného predpisu.17a)
(7)
Celkovou sumou dlhu obce alebo vyššieho územného celku sa na účely tohto zákona rozumie súhrn záväzkov vyplývajúcich zo splácania istín návratných zdrojov financovania, záväzkov z investičných dodávateľských úverov21a) a ručiteľských záväzkov obce alebo vyššieho územného celku.
(8)
Do celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku podľa odseku 7 sa nezapočítavajú záväzky z pôžičky poskytnutej z Audiovizuálneho fondu,22) z úveru poskytnutého zo Štátneho fondu rozvoja bývania,23) z úveru poskytnutého z Environmentálneho fondu,22a) záväzky z pôžičky poskytnutej z Fondu na podporu umenia,22b) záväzky z návratných zdrojov financovania poskytované orgánom podľa osobitných predpisov,22c) a záväzky z návratných zdrojov financovania prijatých na zabezpečenie predfinancovania realizácie spoločných programov Slovenskej republiky a Európskej únie, operačných programov spadajúcich do cieľa Európska územná spolupráca a programov financovaných na základe medzinárodných zmlúv o poskytnutí grantu uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi najviac v sume nenávratného finančného príspevku poskytnutého na základe zmluvy uzatvorenej medzi obcou alebo vyšším územným celkom a orgánom podľa osobitného predpisu;23aa) to platí, aj ak obec alebo vyšší územný celok vystupuje v pozícii partnera v súlade s osobitným predpisom23aa) rovnako, najviac v sume poskytnutého nenávratného finančného príspevku. Do sumy splátok podľa odseku 6 písm. b) sa nezapočítava suma ich jednorazového predčasného splatenia.
(9)
Obec a vyšší územný celok sledujú v priebehu rozpočtového roka vývoj dlhu a splátok podľa odseku 6. Ak celková suma dlhu obce alebo vyššieho územného celku dosiahne 50 % skutočných bežných príjmov predchádzajúceho rozpočtového roka, obec a vyšší územný celok sú povinní prijať opatrenia uvedené v odsekoch 10 a 11, ktorých cieľom je zníženie celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku.
(10)
Ak celková suma dlhu podľa odseku 9 dosiahne 50 % a nedosiahne 58 %, starosta obce alebo predseda vyššieho územného celku je povinný do 15 dní od zistenia uvedených skutočností vypracovať a predložiť zastupiteľstvu obce alebo zastupiteľstvu vyššieho územného celku informáciu, v ktorej zdôvodní celkovú sumu dlhu obce alebo vyššieho územného celku spolu s návrhom opatrení na jeho zníženie. Obecné zastupiteľstvo alebo zastupiteľstvo vyššieho územného celku musí prerokovať informáciu starostu obce alebo predsedu vyššieho územného celku do 15 dní odo dňa jej predloženia. V lehote do siedmich dní od predloženia informácie obecnému zastupiteľstvu alebo zastupiteľstvu vyššieho územného celku je povinný starosta obce alebo predseda vyššieho územného celku túto skutočnosť písomne oznámiť ministerstvu financií.
(11)
Ak celková suma dlhu podľa odseku 9 dosiahne 58 % a nedosiahne 60 %, okrem realizácie postupov podľa odseku 10, obec a vyšší územný celok sú povinní do konca rozpočtového roka vykonať také zmeny rozpočtu, ktoré zabezpečia jeho vyrovnanosť a schváliť na nasledujúci rozpočtový rok iba vyrovnaný alebo prebytkový rozpočet podľa § 10 ods. 3 písm. a) a b), pričom schodok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku môže vzniknúť len z dôvodu použitia účelovo určených prostriedkov poskytnutých zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu Európskej únie alebo na základe osobitného predpisu17a) nevyčerpaných v minulých rokoch; schodok rozpočtu obce alebo rozpočtu vyššieho územného celku môže vzniknúť rovnako z dôvodu použitia prostriedkov peňažných fondov obce alebo prostriedkov peňažných fondov vyššieho územného celku.
(12)
Ak celková suma dlhu podľa odseku 9 dosiahne 60 % a viac, okrem realizácie postupov podľa odsekov 10 a 11, obec a vyšší územný celok sú povinní uplatňovať postupy podľa osobitného predpisu.23b) Pokuta za prekročenie dlhu23b) sa ukladá z podielu celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku ku koncu príslušného rozpočtového roka na skutočných bežných príjmoch predchádzajúceho rozpočtového roka; do celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku podľa odsekov 7 a 8 sa nezapočítavajú záväzky z prijatia návratných zdrojov financovania podľa § 19 ods. 31 a záväzky obce v nútenej správe alebo vyššieho územného celku v nútenej správe. Ak sa medziročne podiel dlhu obce alebo vyššieho územného celku na skutočných bežných príjmoch predchádzajúceho rozpočtového roka zvýši, pokuta za prekročenie dlhu23b) sa uloží vo výške 5 % z tohto medziročného zvýšenia. Pokuta za prekročenie dlhu23b) sa neukladá, ak nepresiahne sumu 40 eur.
(13)
Povinnosť uplatňovať ustanovenia odsekov 10 a 11 sa nevzťahuje na obdobie 24 mesiacov od prvého mesiaca nasledujúceho po mesiaci, v ktorom sa uskutočnilo ustanovujúce zasadnutie obecného zastupiteľstva alebo zastupiteľstva vyššieho územného celku a v prípadoch ustanovených osobitným predpisom.23c)
(14)
Dodržanie podmienok pre prijatie návratných zdrojov financovania podľa odseku 6 preveruje pred ich prijatím hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku. Porušenie podmienok pre prijatie návratných zdrojov financovania obcou alebo vyšším územným celkom podľa odseku 6 je hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu financií.
(15)
Hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku sleduje počas rozpočtového roka stav a vývoj dlhu obce alebo vyššieho územného celku. Dosiahnutie hranice celkovej sumy dlhu podľa odsekov 10 až 12 je hlavný kontrolór obce alebo hlavný kontrolór vyššieho územného celku povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu financií.
17. §
A visszatérítendő finanszírozási források felhasználásának szabályai
(1)
A község és a megye a visszatérítendő finanszírozási források felhasználása során köteles betartani a (2)–(7) bekezdésben foglalt szabályokat.
(2)
A község és a megye a visszatérítendő finanszírozási forrásokat kizárólag tőke jellegű kiadások fedezésére használhatja fel. A folyó költségvetés bevételei és kiadásai közötti időbeli eltérés kiegyenlítésére a költségvetési év folyamán kivételesen felhasználhatók ezek a finanszírozási források, azzal a feltétellel, hogy a költségvetési év végéig a folyó költségvetés bevételeiből visszafizetésre kerülnek.
(3)
Az állami pénzügyi eszközökből nyújtott pénzeszközök felhasználása esetén a (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó. A kommunális kötvények kibocsátására külön jogszabály21) vonatkozik.
(4)
A község és a megye csak olyan, visszatérítendő finanszírozási forrásokból eredő kötelmeket és beruházási szállítói hitelekből21a) eredő kötelmeket vállalhat, amelyek törlesztése hosszú távon nem veszélyezteti a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságát a következő években.
(5)
A község és a megye nem vállalhat át természetes személy vagy jogi személy hiteléből, kölcsönéből vagy más adósságából eredő kötelmet, kivéve a község és a megye alapítói hatáskörébe tartozó jogi személy kötelmének átvállalását, sem kezességet természetes személy vagy jogi személy hiteléért, kölcsönéért vagy más adósságáért, kivéve a község által az állami költségvetésből nyújtott visszatérítendő pénzügyi segélyért vállalt kezességet.
(6)
A község és a megye feladataik teljesítésére csak akkor fogadhat el visszatérítendő finanszírozási forrásokat, ha
a)
a község vagy a megye adósságának teljes összege nem haladja meg az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeinek 60%-át, és
b)
a visszatérítendő finanszírozási források törlesztőrészleteinek összege, beleértve a hozamok megtérítését, és a beruházási szállítói hitelekből21a) eredő kötelmek törlesztőrészleteinek összege a tárgyköltségvetési évben nem haladja meg az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeinek 25%-át, csökkentve a tárgyköltségvetési évben a községnek vagy a megyének más közigazgatási szerv költségvetéséből nyújtott pénzeszközökkel, az Európai Uniótól nyújtott pénzeszközökkel és más külföldi pénzeszközökkel vagy külön jogszabály17a) alapján szerzett pénzeszközökkel.
(7)
A község vagy a megye adósságának teljes összege alatt e törvény alkalmazásában a visszatérítendő finanszírozási források tőkéjének törlesztéséből eredő kötelmek, a beruházási szállítói hitelekből21a) eredő kötelmek, valamint a község vagy a megye kezességi kötelmeinek összessége értendő.
(8)
A község vagy a megye (7) bekezdés szerinti adósságának teljes összegébe nem számítanak bele az Audiovizuális Alapból22) nyújtott kölcsönből, az Állami Lakásfejlesztési Alapból23) nyújtott hitelből, a Környezetvédelmi Alapból22a) nyújtott hitelből, a Művészetet Támogató Alapból22b) nyújtott kölcsönből eredő kötelmek, a külön jogszabályok22c) szerinti szervek által nyújtott visszatérítendő finanszírozási forrásokból eredő kötelmek, valamint a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjai, az Európai területi együttműködés célkitűzésébe tartozó operatív programok és a Szlovák Köztársaság és más államok között kötött, támogatás nyújtásáról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programok megvalósításának előfinanszírozására elfogadott visszatérítendő finanszírozási forrásokból eredő kötelmek, legfeljebb a község vagy a megye és a külön jogszabály23aa) szerinti szerv között kötött szerződés alapján nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatás összegéig; ez akkor is érvényes, ha a község vagy a megye külön jogszabállyal23aa) összhangban partnerként lép fel, ugyanúgy, legfeljebb a nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatás összegéig. A (6) bekezdés b) pontja szerinti törlesztőrészletek összegébe nem számít bele azok egyszeri, előrehozott törlesztésének összege.
(9)
A község és a megye a költségvetési év folyamán figyelemmel kíséri a (6) bekezdés szerinti adósság és törlesztőrészletek alakulását. Ha a község vagy a megye adósságának teljes összege eléri az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeinek 50%-át, a község és a megye köteles meghozni a (10) és (11) bekezdésben foglalt intézkedéseket, amelyek célja a község vagy a megye adósságának teljes összegének csökkentése.
(10)
Ha a (9) bekezdés szerinti adósság teljes összege eléri az 50%-ot, de nem éri el az 58%-ot, a község polgármestere vagy a megye elnöke a fent említett tények megállapításától számított 15 napon belül köteles kidolgozni és a községi képviselő-testületnek vagy a megyei képviselő-testületnek benyújtani egy tájékoztatót, amelyben megindokolja a község vagy a megye adósságának teljes összegét, annak csökkentésére irányuló intézkedési javaslattal együtt. A helyi képviselő-testület vagy a megyei képviselő-testület a község polgármesterének vagy a megye elnökének tájékoztatóját annak benyújtásától számított 15 napon belül meg kell tárgyalnia. A tájékoztatónak a helyi képviselő-testület vagy a megyei képviselő-testület részére történő benyújtásától számított hét napon belül a község polgármestere vagy a megye elnöke köteles ezt a tényt írásban bejelenteni a pénzügyminisztériumnak.
(11)
Ha a (9) bekezdés szerinti adósság teljes összege eléri az 58%-ot, de nem éri el a 60%-ot, a (10) bekezdés szerinti eljárások végrehajtásán túl a község és a megye köteles a költségvetési év végéig olyan költségvetési módosításokat végrehajtani, amelyek biztosítják annak kiegyensúlyozottságát, és a következő költségvetési évre csak a 10. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kiegyensúlyozott vagy többletes költségvetést jóváhagyni, miközben a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének hiánya csak az állami költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből vagy külön jogszabály17a) alapján nyújtott, a korábbi években fel nem használt, célirányos pénzeszközök felhasználása miatt keletkezhet; a község költségvetésének vagy a megye költségvetésének hiánya ugyanúgy keletkezhet a község pénzalapjainak vagy a megye pénzalapjainak pénzeszközeinek felhasználása miatt.
(12)
Ha a (9) bekezdés szerinti adósság teljes összege eléri a 60%-ot vagy annál többet, a (10) és (11) bekezdés szerinti eljárások végrehajtásán túl a község és a megye köteles a külön jogszabály23b) szerinti eljárásokat alkalmazni. Az adósság túllépéséért járó bírság23b) a község vagy a megye adósságának a tárgyköltségvetési év végén fennálló teljes összegének az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeihez viszonyított aránya alapján kerül kiszabásra; a község vagy a megye (7) és (8) bekezdés szerinti adósságának teljes összegébe nem számítanak bele a 19. § (31) bekezdése szerinti visszatérítendő finanszírozási források elfogadásából eredő kötelmek és a kényszerfelügyelet alatt álló község vagy a kényszerfelügyelet alatt álló megye kötelmei. Ha a község vagy a megye adósságának az előző költségvetési év tényleges folyó bevételeihez viszonyított aránya évről évre nő, az adósság túllépéséért járó bírságot23b) ennek az éves növekedésnek az 5%-ában szabják ki. Az adósság túllépéséért járó bírságot23b) nem szabják ki, ha az nem haladja meg a 40 eurót.
(13)
A (10) és (11) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik a helyi képviselő-testület vagy a megyei képviselő-testület alakuló ülésének hónapját követő első hónaptól számított 24 hónapos időszakra, valamint a külön jogszabályban23c) meghatározott esetekre.
(14)
A (6) bekezdés szerinti visszatérítendő finanszírozási források elfogadására vonatkozó feltételek betartását azok elfogadása előtt a község főellenőre vagy a megye főellenőre ellenőrzi. A (6) bekezdés szerinti visszatérítendő finanszírozási források elfogadására vonatkozó feltételeknek a község vagy a megye általi megsértését a község főellenőre vagy a megye főellenőre köteles haladéktalanul bejelenteni a pénzügyminisztériumnak.
(15)
A község főellenőre vagy a megye főellenőre a költségvetési év során figyelemmel kíséri a község vagy a megye adósságának állapotát és alakulását. A (10)–(12) bekezdés szerinti adósság teljes összegére vonatkozó határ elérését a község főellenőre vagy a megye főellenőre köteles haladéktalanul bejelenteni a pénzügyminisztériumnak.
§ 17a
Pravidlá uzatvárania zmlúv v osobitných prípadoch
(1)
Obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby sú povinní pri uskutočňovaní postupov podľa osobitného predpisu23a) dodržiavať pravidlá uvedené v odsekoch 2 až 8.
(2)
Obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby oznamujú ministerstvu financií začatie zadávania koncesie na stavebné práce podľa osobitného predpisu23a) a predkladajú ministerstvu financií návrh koncesnej zmluvy na stavebné práce pred jej uzavretím.
(3)
Vyšší územný celok a ním zriadené a založené právnické osoby postupujú podľa odseku 2, ak hodnota plnenia zo zmluvy podľa odseku 2 za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť, prevyšuje sumu 100 000 000 Sk.
(4)
Obec a ňou zriadené a založené právnické osoby postupujú podľa odseku 2, ak hodnota plnenia zo zmluvy podľa odseku 2 za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť, prevyšuje sumu pri obciach
a) 
b)
c) 
d)
e)
f)
g)		s počtom obyvateľov do 1 000
s počtom obyvateľov od 1 001 do 3 000
s počtom obyvateľov od 3 001 do 5 000
s počtom obyvateľov od 5 001 do 10 000
s počtom obyvateľov od 10 001 do 50 000
s počtom obyvateľov od 50 001 do 100 000 
s počtom obyvateľov nad 100 001		12 000 000 Sk
20 000 000 Sk
35 000 000 Sk
50 000 000 Sk
65 000 000 Sk
75 000 000 Sk
100 000 000 Sk
(5)
Ministerstvo financií posúdi predložený návrh zmluvy podľa odseku 2 a vydáva k nemu stanovisko z hľadiska dôsledkov realizácie tejto zmluvy na vykazovanie dlhu verejnej správy v jednotnej metodike platnej pre Európsku úniu najneskôr do 60 dní odo dňa doručenia návrhu zmluvy podľa odseku 2. V odôvodnených prípadoch možno túto lehotu predĺžiť o 30 dní.
(6)
Ak na základe stanoviska podľa odseku 5 realizácia zmluvy podľa odseku 2 má dôsledky na vykazovanie dlhu verejnej správy, obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby môžu uzatvoriť túto zmluvu, len ak súčet hodnoty plnenia z tejto zmluvy za stavebné práce, ktoré sa majú uskutočniť, súhrn hodnôt plnenia za stavebné práce z už uzavretých zmlúv podľa odseku 2 s finančnými dôsledkami na rozpočet obce alebo na rozpočet vyššieho územného celku v nasledujúcich rokoch a celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku podľa § 17 ods. 7 neprekročí limit uvedený v § 17 ods. 6 písm. a) a súčet sumy ročného peňažného plnenia z týchto zmlúv a sumy ročných splátok návratných zdrojov financovania vrátane úhrady výnosov neprekročí limit uvedený v § 17 ods. 6 písm. b).
(7)
Ak na základe stanoviska podľa odseku 5 realizácia zmluvy podľa odseku 2 nemá dôsledky na vykazovanie dlhu verejnej správy, obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby môžu uzatvoriť túto zmluvu, len ak súčet sumy ročného peňažného plnenia z tejto zmluvy, sumy ročného peňažného plnenia z už uzavretých zmlúv podľa odseku 2 z rozpočtu obce alebo z rozpočtu vyššieho územného celku a sumy ročných splátok návratných zdrojov financovania vrátane úhrady výnosov neprekročí limit uvedený v § 17 ods. 6 písm. b).
(8)
Obec, vyšší územný celok a nimi zriadené a založené právnické osoby predkladajú na žiadosť ministerstva financií aj ďalšie údaje potrebné na účely hodnotenia a vykazovania dlhu verejnej správy.
(9)
Dodržanie postupu podľa odsekov 2, 3 a 4 a podmienok podľa odsekov 6 a 7 preveruje hlavný kontrolór obce a hlavný kontrolór vyššieho územného celku.
(10)
Nedodržanie postupu podľa odsekov 2, 3 a 4 a porušenie podmienok podľa odsekov 6 a 7 je hlavný kontrolór obce a hlavný kontrolór vyššieho územného celku povinný bezodkladne oznámiť ministerstvu financií.
(11)
Ustanovenia odsekov 2, 5, 6, 7, 9 a 10 sa vzťahujú na návrh dodatku k zmluve podľa odseku 2 rovnako.
17.a §
A szerződéskötés szabályai különleges esetekben
(1)
A község, a megye és az általuk alapított és létrehozott jogi személyek a külön jogszabály23a) szerinti eljárások végrehajtása során kötelesek betartani a (2)–(8) bekezdésben foglalt szabályokat.
(2)
A község, a megye és az általuk alapított és létrehozott jogi személyek bejelentik a pénzügyminisztériumnak a külön jogszabály23a) szerinti építési munkálatokra vonatkozó koncesszió odaítélésének megkezdését, és annak megkötése előtt benyújtják a pénzügyminisztériumnak az építési munkálatokra vonatkozó koncessziós szerződés tervezetét.
(3)
A megye és az általa alapított és létrehozott jogi személyek a (2) bekezdés szerint járnak el, ha a (2) bekezdés szerinti szerződés alapján az elvégzendő építési munkálatokért járó teljesítés értéke meghaladja a 100 000 000 Sk összeget.
(4)
A község és az általa alapított és létrehozott jogi személyek a (2) bekezdés szerint járnak el, ha a (2) bekezdés szerinti szerződés alapján az elvégzendő építési munkálatokért járó teljesítés értéke meghaladja a következő összeget a községek esetében:
a) 
b)
c) 
d)
e)
f)
g)		1000 lakosig
1001-től 3000 lakosig
3001-től 5000 lakosig
5001-től 10 000 lakosig
10 001-től 50 000 lakosig
50 001-től 100 000 lakosig
100 001 lakos felett		12 000 000 Sk
20 000 000 Sk
35 000 000 Sk
50 000 000 Sk
65 000 000 Sk
75 000 000 Sk
100 000 000 Sk
(5)
A pénzügyminisztérium a (2) bekezdés szerinti szerződéstervezet kézbesítésének napjától számított legkésőbb 60 napon belül elbírálja a (2) bekezdés szerint benyújtott szerződéstervezetet, és állásfoglalást ad ki róla e szerződés megvalósításának az államháztartási adósság Európai Unióban érvényes egységes módszertan szerinti kimutatására gyakorolt következményei szempontjából. Indokolt esetekben ez a határidő 30 nappal meghosszabbítható.
(6)
Amennyiben az (5) bekezdés szerinti állásfoglalás alapján a (2) bekezdés szerinti szerződés megvalósítása következményekkel jár a közigazgatási adósság kimutatására, a község, a megye és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek csak akkor köthetik meg ezt a szerződést, ha az e szerződésből származó, elvégzendő építési munkálatokra vonatkozó teljesítés értékének összege, a (2) bekezdés szerint már megkötött, a község költségvetésére vagy a megye költségvetésére a következő években pénzügyi következményekkel járó szerződésekből származó építési munkálatokra vonatkozó teljesítések értékeinek összessége, valamint a község vagy a megye 17. § (7) bekezdése szerinti teljes adósságösszege nem haladja meg a 17. § (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott limitet, és az e szerződésekből származó éves pénzbeli teljesítés összegének, valamint a visszatérítendő finanszírozási források éves törlesztőrészletei összegének, beleértve a hozamok megtérítését is, a számtani összege nem haladja meg a 17. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott limitet.
(7)
Amennyiben az (5) bekezdés szerinti állásfoglalás alapján a (2) bekezdés szerinti szerződés megvalósítása nem jár következményekkel a közigazgatási adósság kimutatására, a község, a megye és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek csak akkor köthetik meg ezt a szerződést, ha az e szerződésből származó éves pénzbeli teljesítés összegének, a (2) bekezdés szerint már megkötött szerződésekből a község költségvetéséből vagy a megye költségvetéséből származó éves pénzbeli teljesítés összegének, valamint a visszatérítendő finanszírozási források éves törlesztőrészletei összegének, beleértve a hozamok megtérítését is, a számtani összege nem haladja meg a 17. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott limitet.
(8)
A község, a megye és az általuk létrehozott és alapított jogi személyek a Pénzügyminisztérium kérésére a közigazgatási adósság értékeléséhez és kimutatásához szükséges további adatokat is benyújtják.
(9)
A (2), (3) és (4) bekezdés szerinti eljárás, valamint a (6) és (7) bekezdés szerinti feltételek betartását a község főellenőre és a megye főellenőre ellenőrzi.
(10)
A (2), (3) és (4) bekezdés szerinti eljárás be nem tartását és a (6) és (7) bekezdés szerinti feltételek megsértését a község főellenőre és a megye főellenőre köteles haladéktalanul bejelenteni a Pénzügyminisztériumnak.
(11)
A (2), (5), (6), (7), (9) és (10) bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés szerinti szerződés kiegészítésének tervezetére is ugyanúgy vonatkoznak.
§ 18
Osobitosti hospodárenia obcí a vyšších územných celkov
(1)
Obec alebo vyšší územný celok môže určiť, že ich subjekty, ktoré nemajú právnu subjektivitu, budú hospodáriť osobitne len so zvereným preddavkom. Zároveň určí výšku preddavku a obdobie, na ktoré sa poskytuje. Obec alebo vyšší územný celok je povinný zúčtovať príjmy a výdavky týchto subjektov najneskôr do konca rozpočtového roka.
(2)
Ak obec alebo vyšší územný celok vykonáva podnikateľskú činnosť, príjmy a výdavky na túto činnosť sa rozpočtujú a sledujú sa na samostatnom účte. Náklady na túto činnosť musia byť kryté výnosmi z nej. Prostriedky získané z rozdielu medzi výnosmi a nákladmi po zdanení používa obec alebo vyšší územný celok ako doplnkový zdroj financovania. Ak je hospodárskym výsledkom podnikateľskej činnosti obce a vyššieho územného celku k 30. septembru rozpočtového roka strata, obec alebo vyšší územný celok sú povinní zabezpečiť, aby bola do konca rozpočtového roka vyrovnaná alebo urobiť také opatrenia na ukončenie podnikateľskej činnosti, aby sa v ďalšom rozpočtovom roku už nevykonávala.
(3)
Obec alebo vyšší územný celok môže združovať prostriedky podľa osobitného predpisu.24) Združené prostriedky sa vedú na samostatnom účte.
(4)
Obec alebo vyšší územný celok uskutočňuje platby podľa uzavretej zmluvy o združení zo zdrojov, ktoré sú oprávnení použiť na činnosť vymedzenú v predmete tejto zmluvy.
(5)
Obec alebo vyšší územný celok vyporiada majetok, ktorý získali výkonom činnosti financovanej zo združených prostriedkov podľa odseku 3, podľa osobitného predpisu.24)
18. §
A községek és a megyék gazdálkodásának sajátosságai
(1)
A község vagy a megye meghatározhatja, hogy jogalanyisággal nem rendelkező szervezeti egységei külön, csak a rájuk bízott előleggel gazdálkodjanak. Ezzel egyidejűleg meghatározza az előleg összegét és azt az időszakot, amelyre azt nyújtják. A község vagy a megye köteles ezen szervezeti egységek bevételeit és kiadásait legkésőbb a költségvetési év végéig elszámolni.
(2)
Amennyiben a község vagy a megye vállalkozói tevékenységet folytat, az e tevékenységre fordított bevételeket és kiadásokat költségvetésbe kell foglalni és külön számlán kell követni. E tevékenység költségeit az abból származó bevételeknek kell fedezniük. A bevételek és a költségek adózás utáni különbözetéből származó eszközöket a község vagy a megye kiegészítő finanszírozási forrásként használja fel. Amennyiben a község és a megye vállalkozói tevékenységének gazdasági eredménye a költségvetési év szeptember 30-áig veszteséges, a község vagy a megye köteles biztosítani, hogy az a költségvetési év végéig kiegyenlítésre kerüljön, vagy olyan intézkedéseket tenni a vállalkozói tevékenység megszüntetésére, hogy az a következő költségvetési évben már ne folytatódjon.
(3)
A község vagy a megye külön jogszabály szerint eszközöket társíthat.24) A társított eszközöket külön számlán kell vezetni.
(4)
A község vagy a megye a megkötött társulási szerződés szerinti kifizetéseket olyan forrásokból teljesíti, amelyeket jogosultak az e szerződés tárgyában meghatározott tevékenységre felhasználni.
(5)
A község vagy a megye a (3) bekezdés szerinti társított eszközökből finanszírozott tevékenység végzése során szerzett vagyont külön jogszabály szerint számolja el.24)
§ 18a
Monitorovací režim
(1)
Ak celková výška záväzkov obce po lehote splatnosti presiahne 10 % skutočných bežných príjmov obce predchádzajúceho rozpočtového roka, obec oznámi túto skutočnosť ministerstvu financií do 3 dní od jej zistenia. Túto skutočnosť obec oznámi na úradnej tabuli a v obci obvyklým spôsobom. Dňom doručenia oznámenia tejto skutočnosti ministerstvu financií sa začína monitorovací režim.
(2)
Počas trvania monitorovacieho režimu obec každých 90 dní predloží ministerstvu financií správu o hospodárení obce.
(3)
Monitorovací režim končí, ak z dvoch po sebe nasledujúcich správ podľa odseku 2 bude vyplývať, že pominuli skutočnosti podľa odseku 1. Dňom ukončenia monitorovacieho režimu je deň doručenia správy ministerstvu financií podľa prvej vety. Do 30 dní od skončenia monitorovacieho režimu predloží obec ministerstvu financií záverečnú správu o hospodárení obce.
18.a §
Felügyeleti eljárás
(1)
Amennyiben a község lejárt esedékességű kötelezettségeinek teljes összege meghaladja a község előző költségvetési évi tényleges folyó bevételeinek 10%-át, a község ezt a tényt a megállapításától számított 3 napon belül bejelenti a Pénzügyminisztériumnak. Ezt a tényt a község a hirdetőtábláján és a községben szokásos módon közzéteszi. A felügyeleti eljárás e tény bejelentésének a Pénzügyminisztériumhoz való kézbesítésének napjával kezdődik.
(2)
A felügyeleti eljárás ideje alatt a község 90 naponta jelentést nyújt be a Pénzügyminisztériumnak a község gazdálkodásáról.
(3)
A felügyeleti eljárás akkor ér véget, ha a (2) bekezdés szerinti két egymást követő jelentésből kitűnik, hogy az (1) bekezdés szerinti tények megszűntek. A felügyeleti eljárás befejezésének napja az első mondat szerinti jelentés Pénzügyminisztériumhoz való kézbesítésének napja. A felügyeleti eljárás befejezésétől számított 30 napon belül a község zárójelentést nyújt be a Pénzügyminisztériumnak a község gazdálkodásáról.
§ 19
Ozdravný režim a nútená správa
(1)
Ozdravný režim predchádza zavedeniu nútenej správy s výnimkou podľa odseku 14 písm. a). Obec je povinná zaviesť ozdravný režim, ak celková výška jej záväzkov po lehote splatnosti presiahne 15 % skutočných bežných príjmov obce predchádzajúceho rozpočtového roka a ak neuhradila niektorý uznaný záväzok do 60 dní odo dňa jeho splatnosti. Pre potreby zavedenia ozdravného režimu sa do celkovej výšky záväzkov obce po lehote splatnosti 60 dní nezapočítavajú záväzky z realizácie spoločných programov Slovenskej republiky a Európskej únie, operačných programov spadajúcich do cieľa Európska územná spolupráca a programov financovaných na základe medzinárodných zmlúv o poskytnutí grantu uzatvorených medzi Slovenskou republikou a inými štátmi najviac v sume zmluvne dohodnutého nenávratného finančného príspevku.
(2)
Ak nastali skutočnosti podľa odseku 1, obec je povinná do troch dní od ich zistenia oznámiť túto skutočnosť ministerstvu financií a starosta obce (ďalej len „starosta“) je povinný do 15 dní vypracovať návrh na zavedenie ozdravného režimu, ktorý tvorí návrh ozdravného rozpočtu a návrh opatrení na stabilizáciu rozpočtového hospodárenia vrátane časového harmonogramu splácania záväzkov podľa odseku 1. Ozdravný rozpočet nie je obec povinná členiť na bežný rozpočet a kapitálový rozpočet.
(3)
Dňom doručenia oznámenia ministerstvu financií, že nastali skutočnosti podľa odseku 1, začína plynúť ochranná doba v trvaní 120 dní. Počas plynutia ochrannej doby nemožno začať konanie o výkon rozhodnutia, alebo exekučné konanie na majetok patriaci obci; už začaté konania na výkon rozhodnutia alebo exekučné konania sa počas plynutia ochrannej doby prerušujú. Počas ochrannej doby nemožno začať ani pokračovať vo výkone zabezpečovacieho práva na majetok patriaci obci.
(4)
Starosta je povinný v lehote do 15 dní odo dňa, keď nastali skutočnosti podľa odseku 1, predložiť návrh na zavedenie ozdravného režimu obecnému zastupiteľstvu. Obecné zastupiteľstvo musí prerokovať návrh na zavedenie ozdravného režimu najneskôr do 15 dní od jeho predloženia.
(5)
Počas ozdravného režimu môže obec používať svoje finančné prostriedky len v súlade so schváleným ozdravným rozpočtom, pričom každé použitie finančných prostriedkov obce musí vopred písomne odsúhlasiť hlavný kontrolór obce. Počas ozdravného režimu nesmie byť poslancom obecného zastupiteľstva, hlavnému kontrolórovi ani ostatným zamestnancom obce vyplatená odmena.
(6)
Hlavný kontrolór obce je povinný predkladať obecnému zastupiteľstvu písomnú správu k návrhu ozdravného režimu, k návrhu ozdravného rozpočtu a ku každej správe o plnení ozdravného režimu vrátane plnenia ozdravného rozpočtu.
(7)
Starosta je povinný pravidelne mesačne predkladať na rokovanie obecného zastupiteľstva správu o plnení ozdravného režimu vrátane plnenia ozdravného rozpočtu.
(8)
Po zavedení ozdravného režimu je obec povinná do troch dní od prijatia uznesenia o zavedení ozdravného režimu obecným zastupiteľstvom predložiť ministerstvu financií toto uznesenie.
(9)
Počas ozdravného režimu obec nesmie vstupovať do nových záväzkov vyplývajúcich z prijatia návratných zdrojov financovania s výnimkou prijatia návratného zdroja financovania, po predchádzajúcom písomnom súhlase ministerstva financií, poskytnutého subjektom verejnej správy, bankou alebo pobočkou zahraničnej banky na splácanie záväzkov podľa odseku 1; ustanovenie § 17 ods. 2 sa v takomto prípade nepoužije.
(10)
V lehote do siedmich dní po uplynutí 90 dní od zavedenia ozdravného režimu je obec povinná oznámiť ministerstvu financií výsledky jeho plnenia vrátane plnenia ozdravného rozpočtu a stavu záväzkov spolu so stanoviskom hlavného kontrolóra obce. Ak obec preukáže, že plnením ozdravného režimu dosiahla zlepšenie výsledkov hospodárenia a zníženie celkových záväzkov uvedených v odseku 1, ministerstvo financií môže na základe žiadosti obce dať súhlas na predĺženie hospodárenia v ozdravnom režime s určením jeho lehoty neprevyšujúcej 90 dní, a to aj opakovane. Obec je povinná aj po uplynutí tejto lehoty predložiť ministerstvu financií výsledky plnenia ozdravného režimu v rozsahu podľa prvej vety. Ak pominuli skutočnosti uvedené v odseku 1, obec môže skončiť ozdravný režim aj pred uplynutím lehôt podľa tohto odseku; obec je povinná do troch dní od prijatia uznesenia o skončení ozdravného režimu obecným zastupiteľstvom predložiť ministerstvu financií toto uznesenie.
(11)
Obec môže vypracovať ozdravný plán v spolupráci s veriteľmi. Dohodu o ozdravnom pláne schváli obecné zastupiteľstvo a všetci obci známi veritelia. Dohoda o ozdravnom pláne obsahuje najmä:
a)
dohodu obce s veriteľmi o úprave doby splatnosti jej záväzkov,
b)
dohodu obce s veriteľmi o úprave výšky jej záväzkov a ich príslušenstva,
c)
plán plnenia jednotlivých záväzkov obce.
(12)
Schválenú dohodu o ozdravnom pláne je obec povinná predložiť ministerstvu financií najneskôr do 3 dní od jej schválenia a v rovnakej lehote ju zverejniť na úradnej tabuli a v obci obvyklým spôsobom. Predloženie dohody o ozdravnom pláne ministerstvu financií a jej zverejnenie je podmienkou jej platnosti.
(13)
Schválením dohody o ozdravnom pláne vstupuje obec do monitorovacieho režimu. Počas plnenia ozdravného plánu je obec v monitorovacom režime. Ustanovenia § 18a ods. 3 sa nepoužijú.
(14)
Ministerstvo financií je oprávnené rozhodnúť25) o zavedení nútenej správy, ak
a)
nastali skutočnosti podľa odseku 1 a obec nezaviedla ozdravný režim,
b)
po skončení hospodárenia v ozdravnom režime trvajú skutočnosti podľa odseku 1, a to podľa zistení ministerstva financií alebo na základe oznámenia
1.
starostu,
2.
hlavného kontrolóra obce,
3.
audítora,
4.
veriteľa obce alebo
5.
štátneho orgánu,
c)
obec opakovane nepredložila výkazy podľa osobitného predpisu,21a)
d)
obec opakovane nepredložila správy podľa § 18a ods. 2,
e)
obec neplní ozdravný plán,
f)
obec neplní plán konsolidácie pohľadávok.
(15)
Starosta alebo hlavný kontrolór obce je povinný oznámenie podľa odseku 14 písm. b) prerokovať v obecnom zastupiteľstve a zaslať ministerstvu financií do 15 dní po skončení hospodárenia v ozdravnom režime.
(16)
Pred zavedením nútenej správy ministerstvo financií alebo ním poverený Úrad vládneho auditu preverí skutočnosti podľa odseku 14 a dôvody neuhradenia záväzku podľa odseku 1, pričom postupuje primerane podľa osobitného predpisu.20) Obec je povinná poskytnúť na uvedené účely nevyhnutne potrebnú súčinnosť vrátane poskytnutia účtovných a iných dokladov potrebných na tieto účely.
(17)
Núteného správcu vymenúva a odvoláva ministerstvo financií. Ministerstvo financií uzatvára s núteným správcom zmluvu o výkone činnosti núteného správcu, ktorá podrobnejšie vymedzí jeho práva a povinnosti. Výšku odmeny núteného správcu určí ministerstvo financií a oznámi ju obci. Náklady spojené s výkonom nútenej správy vrátane odmeny núteného správcu uhrádza obec, nad ktorou sa zaviedla nútená správa.
(18)
Núteným správcom môže byť fyzická osoba, ktorá
a)
má skončené vysokoškolské vzdelanie a odbornú prax v oblasti financií najmenej päť rokov,
b)
nie je starostom, členom iného orgánu obce alebo zamestnancom obce, nad ktorou sa zavádza nútená správa,
c)
nie je osobou blízkou26) starostovi, členovi iného orgánu obce alebo zamestnancom obce, nad ktorou sa zavádza nútená správa.
(19)
Konanie o zavedení nútenej správy sa začína dňom ukončenia preverenia skutočností podľa odseku 16 ministerstvom financií alebo doručením správy o preverení skutočností podľa odseku 16 Úradom vládneho auditu ministerstvu financií, ak sa týmto preverením preukážu skutočnosti podľa odseku 14. Účastníkom konania o zavedení nútenej správy je obec. Ministerstvo financií rozhodne o zavedení nútenej správy najneskôr do 60 dní odo dňa začatia konania. Ak ministerstvo financií nezavedie nútenú správu, oznámi to v tejto lehote písomne obci. Rozhodnutie o zavedení nútenej správy obsahuje aj meno a priezvisko núteného správcu, adresu jeho trvalého pobytu a číslo preukazu totožnosti. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok. Rozhodnutie o zavedení nútenej správy sa doručí aj miestne príslušnému daňovému úradu.
(20)
Počas nútenej správy nesmie byť starostovi, poslancom obecného zastupiteľstva, hlavnému kontrolórovi ani ostatným zamestnancom obce vyplatená odmena.27)
(21)
Obec je povinná do siedmich dní od doručenia rozhodnutia o zavedení nútenej správy zriadiť v banke a pobočke zahraničnej banky28) osobitný účet nútenej správy a previesť na tento účet všetky zostatky peňažných prostriedkov vedených na doterajších účtoch okrem peňažných prostriedkov, ktoré je obec povinná viesť na samostatných účtoch podľa osobitného zákona.
(22)
Počas nútenej správy všetky príjmy obce plynú na osobitný účet nútenej správy okrem príjmov, ktoré je obec povinná viesť na samostatných účtoch podľa osobitného zákona. Peňažné prostriedky vedené na osobitnom účte nútenej správy nepodliehajú výkonu rozhodnutia podľa osobitných predpisov29). Peňažné prostriedky na všetkých účtoch môže počas nútenej správy obec použiť len s predchádzajúcim písomným súhlasom núteného správcu.
(23)
Po zavedení nútenej správy je nútený správca povinný zistiť stav hospodárenia obce, pričom obec je povinná umožniť mu nahliadať do všetkých účtovných a iných dokladov potrebných na účely zistenia stavu hospodárenia obce. Na základe zistených skutočností je oprávnený požadovať od orgánov obce prijatie programu na konsolidáciu hospodárenia obce vrátane organizačných a personálnych opatrení. V prípade zavedenia nútenej správy z dôvodu neplnenia ozdravného plánu vypracuje nútený správca v spolupráci s kontrolórom obce správu, v ktorej vyhodnotí, či je možné pokračovať v ozdravnom pláne a za akých podmienok. Uvedenú správu predloží ministerstvu financií v lehote 60 dní od zavedenia nútenej správy.
(24)
Pokračovať v plnení ozdravného plánu je možné:
a)
ak zo správy núteného správcu predloženej ministerstvu financií podľa predchádzajúceho odseku vyplýva, že dôvody neplnenia ozdravného plánu je možné odstrániť, alebo
b)
ak obec zabezpečí ďalšie mimoriadne rozpočtové príjmy zavedením miestnych daní, zvýšením sadzieb už zavedených daní, alebo predajom nadbytočného majetku obce.
(25)
Počas nútenej správy, ak sa pokračuje v plnení ozdravného plánu, sa nepoužijú ustanovenia odsekov 26, 27, 30 a 32.
(26)
Nútený správca je oprávnený zúčastňovať sa s hlasom poradným na zasadnutiach obecného zastupiteľstva a jeho príslušných komisií, na ktorých sa rokuje o rozpočte obce, hospodárení a majetku obce. Správy predkladané na zasadnutie obecného zastupiteľstva, ktoré sa týkajú rozpočtu obce, hospodárenia a majetku obce, musia byť doložené stanoviskom núteného správcu.
(27)
Obec je povinná do siedmich dní od doručenia rozhodnutia o zavedení nútenej správy toto rozhodnutie zverejniť spôsobom v obci obvyklým. V rovnakej lehote je obec povinná zavedenie nútenej správy oznámiť všetkým bankám a pobočkám zahraničných bánk, ktoré vedú účty obce, a všetkým svojim veriteľom.
(28)
Obec je povinná do 30 dní odo dňa doručenia rozhodnutia o zavedení nútenej správy zostaviť a schváliť krízový rozpočet na obdobie od zavedenia nútenej správy až do konca rozpočtového roka, v ktorom sa zavádza nútená správa. V rovnakej lehote je obec povinná schváliť aj program konsolidácie rozpočtového hospodárenia vrátane časového harmonogramu splácania záväzkov podľa odseku 1.
(29)
V krízovom rozpočte sa povinne rozpočtujú finančné prostriedky, ktorými sa zabezpečí zníženie záväzkov podľa odseku 1 v súlade s časovým harmonogramom splácania týchto záväzkov. V krízovom rozpočte sa môžu rozpočtovať len nevyhnutné bežné výdavky podľa § 7 ods. 1 písm. a) až c) a kapitálové výdavky, ak ich úhrada je zabezpečená finančnými prostriedkami zo štátneho rozpočtu alebo z rozpočtu Európskej únie, alebo ich úhrada vyplýva zo zmlúv uzavretých pred zavedením nútenej správy. V krízovom rozpočte sa nesmú rozpočtovať výdavky podľa § 7 ods. 2, 4 a 5. Krízový rozpočet obec nie je povinná členiť na bežný rozpočet a kapitálový rozpočet.
(30)
Ak sa nútená správa neskončí v príslušnom rozpočtovom roku, obec je povinná do 31. decembra tohto rozpočtového roka zostaviť a schváliť krízový rozpočet aj na nasledujúci rozpočtový rok. Pri zostavovaní a schvaľovaní krízového rozpočtu na nasledujúci rozpočtový rok obec postupuje rovnako ako pri zostavovaní a schvaľovaní krízového rozpočtu po zavedení nútenej správy, pričom zvýšenie príjmov na splácanie záväzkov podľa odseku 1 je obec povinná zabezpečiť zavedením miestnych daní alebo zvýšením sadzieb už zavedených miestnych daní podľa osobitného zákona.11)
(31)
Počas nútenej správy obec nesmie vstupovať do nových záväzkov vyplývajúcich z prijatia návratných zdrojov financovania s výnimkou prijatia návratného zdroja financovania po predchádzajúcom písomnom súhlase núteného správcu poskytnutého subjektom verejnej správy, bankou alebo pobočkou zahraničnej banky na splácanie záväzkov podľa odseku 1; ustanovenia § 17 ods. 2 a 6 sa v takom prípade nepoužijú.
(32)
Ak obec neschváli krízový rozpočet v lehotách podľa odseku 28 alebo 30, hospodári podľa krízového rozpočtu zostaveného núteným správcom. Ak krízový rozpočet zostavuje nútený správca, je oprávnený vykonať v priebehu rozpočtového roka zmeny krízového rozpočtu rozpočtovými opatreniami uvedenými v § 14 ods. 2.
(33)
Ministerstvo financií môže rozhodnúť o zrušení nútenej správy na základe návrhu núteného správcu, žiadosti obce, alebo ak zistí, že pominuli dôvody na jej trvanie. Konanie o zrušení nútenej správy sa začína dňom doručenia návrhu núteného správcu, žiadosti obce, alebo dňom, v ktorom ministerstvo financií zistí, že pominuli dôvody na jej trvanie. Ministerstvo financií rozhodne o zrušení nútenej správy najneskôr do 60 dní odo dňa začatia konania. Ak ministerstvo financií rozhodne o zrušení nútenej správy, oznámi to v tejto lehote písomne obci a nútenému správcovi. Rozhodnutie o zrušení nútenej správy obsahuje aj dátum, ktorým sa nútená správa zrušuje a zdôvodnenie jej zrušenia. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok. Rozhodnutie o zrušení nútenej správy sa doručí aj miestne príslušnému daňovému úradu.
(34)
Príjmy a výdavky uskutočnené počas nútenej správy obec po zrušení nútenej správy zúčtuje so schváleným rozpočtom obce.
19. §
Szanálási eljárás és kényszerfelügyelet
(1)
A szanálási eljárás megelőzi a kényszerfelügyelet bevezetését, a (14) bekezdés a) pontja szerinti kivétellel. A község köteles szanálási eljárást bevezetni, ha lejárt esedékességű kötelezettségeinek teljes összege meghaladja a község előző költségvetési évi tényleges folyó bevételeinek 15%-át, és ha valamely elismert kötelezettségét annak esedékességétől számított 60 napon belül nem térítette meg. A szanálási eljárás bevezetése céljából a község 60 napon túli lejárt esedékességű kötelezettségeinek teljes összegébe nem számítanak bele a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió közös programjainak, az Európai területi együttműködés célkitűzésébe tartozó operatív programoknak, valamint a Szlovák Köztársaság és más államok között kötött, támogatás nyújtásáról szóló nemzetközi szerződések alapján finanszírozott programoknak a megvalósításából származó kötelezettségek, legfeljebb a szerződésben megállapított vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás összegéig.
(2)
Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tények bekövetkeztek, a község köteles e tényt a megállapításától számított három napon belül bejelenteni a Pénzügyminisztériumnak, a község polgármestere (a továbbiakban: „polgármester”) pedig köteles 15 napon belül kidolgozni a szanálási eljárás bevezetésére irányuló javaslatot, amely a szanálási költségvetés tervezetéből és a költségvetési gazdálkodás stabilizálására irányuló intézkedések tervezetéből áll, beleértve az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésének ütemtervét is. A község nem köteles a szanálási költségvetést folyó költségvetésre és tőke-költségvetésre tagolni.
(3)
Annak a Pénzügyminisztériumhoz való kézbesítésének napjával, hogy az (1) bekezdés szerinti tények bekövetkeztek, egy 120 napos védelmi időszak kezdődik. A védelmi időszak alatt a község tulajdonát képező vagyonra nem indítható határozat-végrehajtási eljárás vagy végrehajtási eljárás; a már megkezdett határozat-végrehajtási vagy végrehajtási eljárások a védelmi időszak alatt felfüggesztésre kerülnek. A védelmi időszak alatt a község tulajdonát képező vagyonra vonatkozó biztosítéki jog gyakorlása nem kezdhető meg és nem folytatható.
(4)
A polgármester köteles az (1) bekezdés szerinti tények bekövetkezésének napjától számított 15 napon belül a szanálási eljárás bevezetésére irányuló javaslatot a helyi képviselő-testület elé terjeszteni. A helyi képviselő-testületnek a szanálási eljárás bevezetésére irányuló javaslatot legkésőbb annak benyújtásától számított 15 napon belül meg kell tárgyalnia.
(5)
A szanálási eljárás alatt a község pénzeszközeit csak a jóváhagyott szanálási költségvetéssel összhangban használhatja fel, miközben a község pénzeszközeinek minden egyes felhasználását a község főellenőrének előzetesen írásban jóvá kell hagynia. A szanálási eljárás alatt a helyi képviselő-testület tagjainak, a főellenőrnek, valamint a község többi alkalmazottjának nem fizethető ki javadalmazás.
(6)
A község főellenőre köteles a helyi képviselő-testületnek írásbeli jelentést benyújtani a szanálási eljárás tervezetéről, a szanálási költségvetés tervezetéről és a szanálási eljárás teljesítéséről szóló minden egyes jelentésről, beleértve a szanálási költségvetés teljesítését is.
(7)
A polgármester köteles rendszeresen, havonta a helyi képviselő-testület ülésére jelentést benyújtani a szanálási eljárás teljesítéséről, beleértve a szanálási költségvetés teljesítését is.
(8)
A szanálási eljárás bevezetése után a község köteles a szanálási eljárás bevezetéséről szóló határozatnak a helyi képviselő-testület által történő elfogadásától számított három napon belül ezt a határozatot a Pénzügyminisztériumnak benyújtani.
(9)
A szanálási eljárás alatt a község nem vállalhat új kötelezettségeket visszatérítendő finanszírozási források elfogadásából, kivéve a Pénzügyminisztérium előzetes írásbeli hozzájárulásával, közigazgatási szerv, bank vagy külföldi bank fióktelepe által az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek törlesztésére nyújtott visszatérítendő finanszírozási forrás elfogadását; a 17. § (2) bekezdésének rendelkezése ebben az esetben nem alkalmazandó.
(10)
A szanálási eljárás bevezetésétől számított 90 nap elteltét követő hét napon belül a község köteles bejelenteni a Pénzügyminisztériumnak annak teljesítési eredményeit, beleértve a szanálási költségvetés teljesítését és a kötelezettségek állását, a község főellenőrének állásfoglalásával együtt. Amennyiben a község bizonyítja, hogy a szanálási eljárás teljesítésével javította a gazdálkodási eredményeit és csökkentette az (1) bekezdésben említett teljes kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium a község kérelme alapján hozzájárulhat a szanálási eljárásban történő gazdálkodás meghosszabbításához, legfeljebb 90 napos határidő meghatározásával, akár ismételten is. A község e határidő lejárta után is köteles a Pénzügyminisztériumnak benyújtani a szanálási eljárás teljesítésének eredményeit az első mondat szerinti terjedelemben. Amennyiben az (1) bekezdésben említett tények megszűntek, a község a szanálási eljárást e bekezdés szerinti határidők lejárta előtt is befejezheti; a község köteles a szanálási eljárás befejezéséről szóló határozatnak a helyi képviselő-testület által történő elfogadásától számított három napon belül ezt a határozatot a Pénzügyminisztériumnak benyújtani.
(11)
A község a jogosultakkal együttműködve szanálási tervet dolgozhat ki. A szanálási tervről szóló megállapodást a helyi képviselő-testület és a község valamennyi ismert jogosultja jóváhagyja. A szanálási tervről szóló megállapodás különösen a következőket tartalmazza:
a)
a község és a jogosultak megállapodását a kötelezettségei esedékességének módosításáról,
b)
a község és a jogosultak megállapodását a kötelezettségei és azok járulékainak összegének módosításáról,
c)
a község egyes kötelezettségei teljesítésének tervét.
(12)
A jóváhagyott szanálási tervről szóló megállapodást a község köteles annak jóváhagyásától számított legkésőbb 3 napon belül a Pénzügyminisztériumnak benyújtani, és ugyanezen határidőn belül a hirdetőtábláján és a községben szokásos módon közzétenni. A szanálási tervről szóló megállapodás Pénzügyminisztériumnak való benyújtása és annak közzététele a megállapodás érvényességének feltétele.
(13)
A szanálási tervről szóló megállapodás jóváhagyásával a község felügyeleti eljárás alá kerül. A szanálási terv teljesítése alatt a község felügyeleti eljárás alatt áll. A 18a. § (3) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók.
(14)
A Pénzügyminisztérium jogosult dönteni25) a kényszerfelügyelet bevezetéséről, ha
a)
az (1) bekezdés szerinti tények bekövetkeztek, és a község nem vezetett be szanálási eljárást,
b)
a szanálási eljárásban történő gazdálkodás befejezése után az (1) bekezdés szerinti tények továbbra is fennállnak, a Pénzügyminisztérium megállapításai szerint vagy a következők bejelentése alapján:
1.
a polgármester,
2.
a község főellenőre,
3.
a könyvvizsgáló,
4.
a község jogosultja vagy
5.
egy állami szerv,
c)
a község ismételten nem nyújtotta be a külön jogszabály szerinti kimutatásokat,21a)
d)
a község ismételten nem nyújtotta be a 18a. § (2) bekezdése szerinti jelentéseket,
e)
a község nem teljesíti a szanálási tervet,
f)
a község nem teljesíti a követeléskonszolidációs tervet.
(15)
A polgármester vagy a község főellenőre köteles a (14) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést a helyi képviselő-testületben megtárgyalni és a szanálási eljárásban történő gazdálkodás befejezését követő 15 napon belül megküldeni a Pénzügyminisztériumnak.
(16)
A kényszerfelügyelet bevezetése előtt a Pénzügyminisztérium vagy az általa megbízott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi a (14) bekezdés szerinti tényeket és az (1) bekezdés szerinti kötelezettség meg nem térítésének okait, miközben megfelelően jár el a külön jogszabály szerint.20) A község köteles az említett célokra a feltétlenül szükséges közreműködést biztosítani, beleértve az e célokra szükséges számviteli és egyéb bizonylatok rendelkezésre bocsátását is.
(17)
A kényszergondnokot a Pénzügyminisztérium nevezi ki és hívja vissza. A Pénzügyminisztérium a kényszergondnokkal a kényszergondnoki tevékenység végzéséről szóló szerződést köt, amely részletesebben meghatározza annak jogait és kötelezettségeit. A kényszergondnok javadalmazásának összegét a Pénzügyminisztérium határozza meg és közli a községgel. A kényszerfelügyelet gyakorlásával kapcsolatos költségeket, beleértve a kényszergondnok javadalmazását is, az a község téríti meg, amely felett a kényszerfelügyeletet bevezették.
(18)
Kényszergondnok olyan természetes személy lehet, aki
a)
felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves pénzügyi szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b)
nem polgármestere, más községi szerv tagja vagy alkalmazottja annak a községnek, amely felett kényszerfelügyeletet vezetnek be,
c)
nem közeli személye26) annak a községnek a polgármesterének, más községi szerv tagjának vagy alkalmazottjának, amely felett kényszerfelügyeletet vezetnek be.
(19)
A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló eljárás a (16) bekezdés szerinti tények Pénzügyminisztérium általi ellenőrzésének befejezésének napján, vagy a (16) bekezdés szerinti tények ellenőrzéséről szóló jelentésnek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által a Pénzügyminisztériumnak történő kézbesítésének napján kezdődik, amennyiben ez az ellenőrzés a (14) bekezdés szerinti tényeket igazolja. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló eljárásban részt vevő fél a község. A Pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet bevezetéséről legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül dönt. Ha a Pénzügyminisztérium nem vezeti be a kényszerfelügyeletet, erről e határidőn belül írásban értesíti a községet. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat tartalmazza a kényszergondnok családi és utónevét, állandó lakcímét és személyazonosító igazolványának számát is. E határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozatot a helyileg illetékes adóhivatalnak is kézbesíteni kell.
(20)
A kényszerfelügyelet ideje alatt a polgármesternek, a helyi képviselő-testület tagjainak, a főellenőrnek, valamint a község egyéb alkalmazottainak nem fizethető ki javadalmazás.27)
(21)
A község köteles a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hét napon belül bankban és külföldi bank fiókjában28) a kényszerfelügyelet céljára különleges számlát nyitni, és erre a számlára átutalni a korábbi számlákon vezetett összes pénzeszköz-maradványt, kivéve azokat a pénzeszközöket, amelyeket a község köteles külön törvény alapján külön számlákon vezetni.
(22)
A kényszerfelügyelet ideje alatt a község minden bevétele a kényszerfelügyelet különleges számlájára folyik be, kivéve azokat a bevételeket, amelyeket a község köteles külön törvény alapján külön számlákon vezetni. A kényszerfelügyelet különleges számláján vezetett pénzeszközök nem esnek a külön jogszabályok szerinti határozat végrehajtása alá29). A kényszerfelügyelet ideje alatt a község az összes számlán lévő pénzeszközt csak a kényszergondnok előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatja fel.
(23)
A kényszerfelügyelet bevezetését követően a kényszergondnok köteles megállapítani a község gazdálkodásának állapotát, miközben a község köteles lehetővé tenni számára a község gazdálkodási állapotának megállapításához szükséges valamennyi számviteli és egyéb bizonylatba való betekintést. A megállapított tények alapján jogosult a község szerveitől a község gazdálkodásának konszolidációjára irányuló program elfogadását követelni, beleértve a szervezeti és személyzeti intézkedéseket is. A szanálási terv nem teljesítése miatti kényszerfelügyelet bevezetése esetén a kényszergondnok a község ellenőrével együttműködve jelentést készít, amelyben értékeli, hogy lehetséges-e a szanálási terv folytatása, és milyen feltételek mellett. Az említett jelentést a kényszerfelügyelet bevezetésétől számított 60 napon belül benyújtja a Pénzügyminisztériumnak.
(24)
A szanálási terv teljesítésének folytatása lehetséges:
a)
ha a kényszergondnok által az előző bekezdés szerint a Pénzügyminisztériumnak benyújtott jelentésből az következik, hogy a szanálási terv nem teljesítésének okai kiküszöbölhetők, vagy
b)
ha a község további rendkívüli költségvetési bevételeket biztosít helyi adók bevezetésével, a már bevezetett adók kulcsainak emelésével, vagy a község felesleges vagyonának eladásával.
(25)
A kényszerfelügyelet ideje alatt, ha a szanálási terv teljesítése folytatódik, a 26., 27., 30. és 32. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.
(26)
A kényszergondnok jogosult tanácskozási joggal részt venni a helyi képviselő-testület és annak illetékes bizottságainak ülésein, amelyeken a község költségvetéséről, gazdálkodásáról és vagyonáról tárgyalnak. A helyi képviselő-testület ülésére benyújtott, a község költségvetését, gazdálkodását és vagyonát érintő jelentésekhez csatolni kell a kényszergondnok állásfoglalását.
(27)
A község köteles a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hét napon belül ezt a határozatot a községben szokásos módon közzétenni. Ugyanezen határidőn belül a község köteles a kényszerfelügyelet bevezetését bejelenteni minden, a község számláit vezető banknak és külföldi bankfióknak, valamint minden jogosultjának.
(28)
A község köteles a kényszerfelügyelet bevezetéséről szóló határozat kézbesítésének napjától számított 30 napon belül válságköltségvetést összeállítani és jóváhagyni a kényszerfelügyelet bevezetésétől annak a költségvetési évnek a végéig tartó időszakra, amelyben a kényszerfelügyeletet bevezetik. Ugyanezen határidőn belül a község köteles jóváhagyni a költségvetési gazdálkodás konszolidációs programját is, beleértve az (1) bekezdés szerinti tartozások törlesztésének ütemtervét.
(29)
A válságköltségvetésben kötelezően elő kell irányozni azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek biztosítják az (1) bekezdés szerinti tartozások csökkentését e tartozások törlesztési ütemtervével összhangban. A válságköltségvetésben csak a 7. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti elengedhetetlen folyó kiadások és tőke jellegű kiadások irányozhatók elő, ha azok fedezetét az állami költségvetésből vagy az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök biztosítják, vagy ha azok fedezete a kényszerfelügyelet bevezetése előtt kötött szerződésekből ered. A válságköltségvetésben nem irányozhatók elő a 7. § (2), (4) és (5) bekezdése szerinti kiadások. A község nem köteles a válságköltségvetést folyó költségvetésre és tőke jellegű költségvetésre bontani.
(30)
Ha a kényszerfelügyelet nem ér véget az adott költségvetési évben, a község köteles e költségvetési év december 31-ig a következő költségvetési évre is válságköltségvetést összeállítani és jóváhagyni. A következő költségvetési évre vonatkozó válságköltségvetés összeállítása és jóváhagyása során a község ugyanúgy jár el, mint a kényszerfelügyelet bevezetése utáni válságköltségvetés összeállítása és jóváhagyása során, miközben az (1) bekezdés szerinti tartozások törlesztésére szolgáló bevételek növelését a község köteles helyi adók bevezetésével vagy a már bevezetett helyi adók kulcsainak külön törvény szerinti emelésével biztosítani.11)
(31)
A kényszerfelügyelet ideje alatt a község nem vállalhat új, visszatérítendő finanszírozási források elfogadásából eredő kötelezettségeket, kivéve a kényszergondnok előzetes írásbeli hozzájárulásával közigazgatási szerv, bank vagy külföldi bank fiókja által az (1) bekezdés szerinti tartozások törlesztésére nyújtott visszatérítendő finanszírozási forrás elfogadását; a 17. § (2) és (6) bekezdésének rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazandók.
(32)
Ha a község a (28) vagy (30) bekezdés szerinti határidőn belül nem hagyja jóvá a válságköltségvetést, a kényszergondnok által összeállított válságköltségvetés szerint gazdálkodik. Ha a válságköltségvetést a kényszergondnok állítja össze, jogosult a költségvetési év folyamán a válságköltségvetést a 14. § (2) bekezdésében említett költségvetési intézkedésekkel módosítani.
(33)
A Pénzügyminisztérium a kényszergondnok javaslata, a község kérelme alapján, vagy ha megállapítja, hogy a kényszerfelügyelet fenntartásának okai megszűntek, dönthet a kényszerfelügyelet megszüntetéséről. A kényszerfelügyelet megszüntetésére irányuló eljárás a kényszergondnok javaslatának, a község kérelmének kézbesítésének napján, vagy azon a napon kezdődik, amikor a Pénzügyminisztérium megállapítja, hogy a kényszerfelügyelet fenntartásának okai megszűntek. A Pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet megszüntetéséről legkésőbb az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül dönt. Ha a Pénzügyminisztérium a kényszerfelügyelet megszüntetéséről dönt, erről e határidőn belül írásban értesíti a községet és a kényszergondnokot. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló határozat tartalmazza a kényszerfelügyelet megszüntetésének dátumát és a megszüntetés indoklását is. E határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A kényszerfelügyelet megszüntetéséről szóló határozatot a helyileg illetékes adóhivatalnak is kézbesíteni kell.
(34)
A kényszerfelügyelet ideje alatt megvalósult bevételeket és kiadásokat a község a kényszerfelügyelet megszüntetése után elszámolja a község jóváhagyott költségvetésével.
§ 19a
Konsolidácia pohľadávok
(1)
Počas ozdravného režimu a počas nútenej správy môže obec podať na ministerstvo financií návrh na konsolidáciu pohľadávok. Podať návrh na konsolidáciu pohľadávok môže starosta po schválení návrhu na konsolidáciu pohľadávok obecným zastupiteľstvom. K návrhu na konsolidáciu pohľadávok starosta pripojí stanovisko kontrolóra obce, a ak je obec v nútenej správe, aj stanovisko núteného správcu podľa § 19 ods. 23 tretej vety.
(2)
Ministerstvo financií rozhodne o návrhu na konsolidáciu pohľadávok obce do 30 dní. Rozhodnutie o návrhu obce na konsolidáciu pohľadávok zverejní ministerstvo financií v Obchodnom vestníku a obec v obci spôsobom obvyklým. Ak ministerstvo financií vyhovie návrhu obce na konsolidáciu pohľadávok, rozhodne aj o vymenovaní konsolidačného správcu, pričom sa primerane uplatnia ustanovenia § 19 ods. 17 a 18. Ak sa obec už nachádza v nútenej správe, funkciu konsolidačného správcu vykonáva nútený správca.
(3)
Dňom zverejnenia rozhodnutia v Obchodnom vestníku, ktorým ministerstvo financií vyhovelo návrhu obce na konsolidáciu pohľadávok, sa začína konsolidácia pohľadávok. Obec je povinná do 7 dní od dňa začatia konsolidácie pohľadávok oznámiť túto skutočnosť všetkým veriteľom.
(4)
Pohľadávky splatné ku dňu podania návrhu na konsolidáciu pohľadávok je možné uspokojiť len v rozsahu podľa plánu konsolidácie pohľadávok. Rovnako sa uspokojujú aj pohľadávky podľa § 19b ods. 1 písm. g).
19.a §
Követelések konszolidációja
(1)
A szanálási eljárás és a kényszerfelügyelet ideje alatt a község követeléskonszolidációs indítványt nyújthat be a Pénzügyminisztériumhoz. A követeléskonszolidációs indítványt a polgármester nyújthatja be, miután a követeléskonszolidációs indítványt a helyi képviselő-testület jóváhagyta. A követeléskonszolidációs indítványhoz a polgármester csatolja a község ellenőrének állásfoglalását, és ha a község kényszerfelügyelet alatt áll, a kényszergondnok 19. § 23. bekezdésének harmadik mondata szerinti állásfoglalását is.
(2)
A Pénzügyminisztérium a község követeléskonszolidációs indítványáról 30 napon belül dönt. A község követeléskonszolidációs indítványáról szóló határozatot a Pénzügyminisztérium a Cégközlönyben, a község pedig a községben szokásos módon teszi közzé. Ha a Pénzügyminisztérium helyt ad a község követeléskonszolidációs indítványának, dönt a konszolidációs biztos kinevezéséről is, miközben arányosan alkalmazandók a 19. § (17) és (18) bekezdésének rendelkezései. Ha a község már kényszerfelügyelet alatt áll, a konszolidációs biztos feladatait a kényszergondnok látja el.
(3)
A követeléskonszolidáció azon határozat Cégközlönyben való közzétételének napján kezdődik, amellyel a Pénzügyminisztérium helyt adott a község követeléskonszolidációs indítványának. A község köteles a követeléskonszolidáció megkezdésének napjától számított 7 napon belül erről a tényről minden jogosultat értesíteni.
(4)
A követeléskonszolidációs indítvány benyújtásának napján esedékes követelések csak a követeléskonszolidációs terv szerinti mértékben elégíthetők ki. Ugyanígy elégítendők ki a 19b. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti követelések is.
§ 19b
Účinky konsolidácie
(1)
Dňom začatia konsolidácie pohľadávok
a)
nemožno začať konanie o výkon rozhodnutia ani exekučné konanie na majetok vo vlastníctve obce; už začaté konania o výkon rozhodnutia a exekučné konania sa prerušujú,
b)
nemožno začať ani pokračovať vo výkone zabezpečovacieho práva na majetok obce,
c)
druhá zmluvná strana nemôže vypovedať zmluvu uzavretú s obcou, alebo od nej odstúpiť pre omeškanie obce s plnením, na ktoré druhej zmluvnej strane vznikol nárok pred začatím konsolidácie pohľadávok; vypovedanie alebo odstúpenie od zmluvy z tohto dôvodu je neúčinné,
d)
sú neúčinné zmluvné dojednania umožňujúce druhej zmluvnej strane vypovedať zmluvu uzavretú s obcou alebo od nej odstúpiť z dôvodu konsolidácie pohľadávok,
e)
až do jej skončenia nesmie byť starostovi, poslancom obecného zastupiteľstva, hlavnému kontrolórovi ani ostatným zamestnancom obce vyplatená odmena,
f)
môže druhá zmluvná strana, ktorá je povinná plniť zo zmluvy, ktorú uzatvorila s obcou pred začatím konsolidácie pohľadávok, vopred, odoprieť svoje plnenie až do času, keď sa jej poskytne alebo zabezpečí vzájomné plnenie,
g)
sa stávajú splatnými všetky záväzky obce.
(2)
Konsolidačný správca v spolupráci s hlavným kontrolórom obce vypracuje do 90 dní od začatia konsolidácie pohľadávok plán konsolidácie pohľadávok.
19.b §
A konszolidáció joghatásai
(1)
A követeléskonszolidáció megkezdésének napjától
a)
nem indítható határozat végrehajtása iránti eljárás, sem végrehajtási eljárás a község tulajdonában lévő vagyonra; a már megkezdett határozat végrehajtása iránti eljárások és végrehajtási eljárások felfüggesztésre kerülnek,
b)
nem indítható és nem folytatható a község vagyonára vonatkozó biztosítéki jog érvényesítése,
c)
a másik szerződő fél nem mondhatja fel a községgel kötött szerződést, és nem állhat el attól a község olyan teljesítéssel való késedelme miatt, amelyre a másik szerződő fél a követeléskonszolidáció megkezdése előtt szerzett jogosultságot; a szerződés ezen okból történő felmondása vagy az attól való elállás hatálytalan,
d)
hatálytalanok azok a szerződéses kikötések, amelyek lehetővé teszik a másik szerződő fél számára, hogy a községgel kötött szerződést a követeléskonszolidáció miatt felmondja vagy attól elálljon,
e)
annak befejezéséig a polgármesternek, a helyi képviselő-testület tagjainak, a főellenőrnek, valamint a község egyéb alkalmazottainak nem fizethető ki javadalmazás,
f)
az a másik szerződő fél, amely a községgel a követeléskonszolidáció megkezdése előtt kötött szerződés alapján előre köteles teljesíteni, megtagadhatja a teljesítését mindaddig, amíg a kölcsönös teljesítést nem nyújtják vagy biztosítják számára,
g)
a község minden tartozása esedékessé válik.
(2)
A konszolidációs biztos a község főellenőrével együttműködve a követeléskonszolidáció megkezdésétől számított 90 napon belül kidolgozza a követeléskonszolidációs tervet.
§ 19c
Náležitosti a podmienky plánu konsolidácie pohľadávok
(1)
Plán konsolidácie pohľadávok obsahuje najmä:
a)
zoznam veriteľov a výšky ich pohľadávok,
b)
úpravu doby splatnosti záväzkov obce,
c)
opatrenia na zabezpečenie mimoriadnych rozpočtových príjmov podľa § 19 ods. 24 písm. b),
d)
úpravu výšky záväzkov obce v členení na istinu a príslušenstvo,
e)
plán plnenia jednotlivých záväzkov obce,
f)
rozpočet obce s výhľadom na najbližších 5 rokov.
(2)
Plán konsolidácie pohľadávok sa zostavuje na obdobie maximálne 20 rokov.
(3)
V pláne konsolidácie pohľadávok sa plnenie záväzkov obce rozvrhne tak, aby bolo možné uhradiť celú istinu a príslušenstvo pohľadávok do doby 20 rokov. Pri pohľadávkach, o ktorých prebieha spor na súde alebo rozhodcovské konanie, sa zohľadňuje iba suma istiny spornej pohľadávky vážená percentom pravdepodobnosti neúspechu obce v spore, vždy najmenej hodnotou 20 %. Prostriedky vyčlenené na úhradu spornej pohľadávky obec viaže až do právoplatnosti rozhodnutia vo veci samej.
(4)
Pri príprave plánu konsolidácie pohľadávok sa postupuje tak, že obec vyčlení časť vlastných príjmov rozpočtu obce v každom rozpočtovom roku na úhradu jej záväzkov a to tak, aby bolo možné v lehote 20 rokov zaplatiť 100 % istiny a príslušenstva, pričom však obec musí vyčleniť najmenej 5 % vlastných príjmov rozpočtu obce. To neplatí v rozpočtovom roku, v ktorom by po vyčlenení časti vlastných príjmov rozpočtu obce zostávajúca časť nepostačovala na úhradu výdavkov obce podľa § 7 ods. 1 písm. a) až c); vtedy obec musí použiť na úhradu jej záväzkov celý zostatok vlastných príjmov rozpočtu obce po úhrade uvedených výdavkov.
(5)
Ak pri vyčlenení 5 % z vlastných príjmov rozpočtu obce rozpočtovaných v roku, v ktorom sa zostavuje plán konsolidácie pohľadávok, po dobu 20 rokov nebude možné uspokojiť 100 % istiny a príslušenstva, pomerne sa uhradia záväzky obce takým spôsobom, aby bola uhradená celá istina a časť príslušenstva, ktorú bude možné uhradiť do doby podľa prvej vety. Vo zvyšku sa príslušenstvo pohľadávky stáva nevymáhateľným.
(6)
Ak nebude možné pri postupe podľa odseku 5 uhradiť ani 100 % istiny, postupuje sa tak, že obec vyčlenení viac ako 5 % z vlastných príjmov rozpočtu obce v každom rozpočtovom roku na úhradu jej záväzkov po dobu 20 rokov. To neplatí v rozpočtovom roku, v ktorom by po vyčlenení časti vlastných príjmov rozpočtu obce zostávajúca časť nepostačovala na úhradu výdavkov obce podľa § 7 ods. 1 písm. a) až c); vtedy obec použije na úhradu jej záväzkov celý zostatok vlastných príjmov rozpočtu obce po úhrade uvedených výdavkov. Po uplynutí doby 20 rokov sa zvyšná časť istiny a príslušenstva pohľadávok stáva nevymáhateľnou.
(7)
Celková výška príslušenstva pohľadávky nesmie v súhrne presiahnuť 5 % ročne z istiny. Maximálne sa uspokojuje príslušenstvo pohľadávky v rozsahu neprevyšujúcom 75 % istiny pohľadávky. V prevyšujúcej časti sa príslušenstvo pohľadávky stáva nevymáhateľným.
(8)
Plán konsolidácie pohľadávok je konsolidačný správca povinný vypracovať a predložiť obci do 90 dní od začatia konsolidácie pohľadávok. Obecné zastupiteľstvo rozhodne o schválení plánu konsolidácie pohľadávok najneskôr do 30 dní od jeho predloženia. Obec predloží plán konsolidácie pohľadávok na schválenie ministerstvu financií v lehote 3 dní od jeho schválenia obecným zastupiteľstvom. Ministerstvo financií rozhodne o schválení plánu konsolidácie pohľadávok do 15 dní od jeho doručenia.
(9)
Ministerstvo zverejní rozhodnutie o schválení plánu konsolidácie pohľadávok v Obchodnom vestníku a obec v obci obvyklým spôsobom. Obec zároveň oznámi túto skutočnosť všetkým veriteľom. Počas plnenia plánu konsolidácie pohľadávok sa na obec rovnako vzťahujú ustanovenia § 18a ods. 2.
(10)
Dňom schválenia plánu konsolidácie pohľadávok sa konania prerušené podľa § 19b zastavujú. Ak v týchto konaniach došlo k speňaženiu majetku, avšak výťažok nebol vyplatený oprávnenému, výťažok sa po odpočítaní trov konania vráti obci. Ak bola obec v nútenej správe, dňom schválenia plánu konsolidácie pohľadávok sa nútená správa končí; tým nie je dotknutá možnosť jej opätovného zavedenia pri splnení podmienok podľa § 19 ods. 14.
19.c §
A követeléskonszolidációs terv kellékei és feltételei
(1)
A követeléskonszolidációs terv különösen a következőket tartalmazza:
a)
a jogosultak jegyzékét és követeléseik összegét,
b)
a község tartozásai esedékességének módosítását,
c)
a 19. § (24) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli költségvetési bevételek biztosítására irányuló intézkedéseket,
d)
a község tartozásai összegének módosítását tőkére és tartozékokra bontva,
e)
a község egyes tartozásai teljesítésének tervét,
f)
a község költségvetését a következő 5 évre vonatkozó kilátásokkal.
(2)
A követeléskonszolidációs terv legfeljebb 20 éves időszakra készül.
(3)
A követeléskonszolidációs tervben a község tartozásainak teljesítését úgy kell ütemezni, hogy a követelések teljes tőkéje és tartozékai 20 éven belül megtéríthetők legyenek. Azon követelések esetében, amelyekkel kapcsolatban bírósági per vagy választottbírósági eljárás van folyamatban, csak a vitatott követelés tőkeösszegét veszik figyelembe, súlyozva a község pervesztességének százalékos valószínűségével, de mindig legalább 20%-os értékkel. A vitatott követelés megtérítésére elkülönített eszközöket a község az ügyben hozott jogerős határozatig zárolja.
(4)
A követeléskonszolidációs terv előkészítése során úgy kell eljárni, hogy a község minden költségvetési évben elkülöníti a község költségvetése saját bevételeinek egy részét a tartozásai megtérítésére, oly módon, hogy 20 éven belül a tőke és a tartozékok 100%-a kifizethető legyen, miközben a községnek legalább a község költségvetése saját bevételeinek 5%-át el kell különítenie. Ez nem érvényes abban a költségvetési évben, amelyben a község költségvetése saját bevételei egy részének elkülönítése után a fennmaradó rész nem lenne elegendő a község 7. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti kiadásainak fedezésére; ebben az esetben a községnek a község költségvetése saját bevételeinek teljes fennmaradó részét kell felhasználnia a tartozásai megtérítésére az említett kiadások fedezése után.
(5)
Ha a község költségvetése saját bevételeinek a követeléskonszolidációs terv összeállításának évében költségvetésbe vett 5%-ának 20 éven keresztüli elkülönítésével nem lehetséges a tőke és a tartozékok 100%-át kielégíteni, a község tartozásai arányosan kerülnek megtérítésre oly módon, hogy a teljes tőke és a tartozékok azon része, amely az első mondat szerinti időn belül megtéríthető, megtérüljön. A fennmaradó részben a követelés tartozékai behajthatatlanná válnak.
(6)
Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eljárás során a tőke 100%-át sem lehetséges megtéríteni, úgy kell eljárni, hogy a község a község költségvetésének saját bevételeiből több mint 5%-ot különít el minden költségvetési évben a kötelezettségei megtérítésére 20 éven keresztül. Ez nem érvényes abban a költségvetési évben, amelyben a község költségvetése saját bevételei egy részének elkülönítése után a fennmaradó rész nem lenne elegendő a község kiadásainak fedezésére a 7. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerint; ebben az esetben a község a kötelezettségei megtérítésére a község költségvetése saját bevételeinek teljes fennmaradó részét használja fel az említett kiadások megtérítése után. A 20 éves időszak letelte után a tőke és a követelések tartozékainak fennmaradó része behajthatatlanná válik.
(7)
A követelés tartozékainak teljes összege összesen nem haladhatja meg a tőke évi 5%-át. A követelés tartozékai legfeljebb a követelés tőkéjének 75%-át meg nem haladó mértékben elégíthetők ki. Az ezt meghaladó részben a követelés tartozékai behajthatatlanná válnak.
(8)
A követelés-konszolidációs tervet a konszolidációs vagyonfelügyelő köteles kidolgozni és a községnek benyújtani a követelés-konszolidáció megkezdésétől számított 90 napon belül. A helyi képviselő-testület a követelés-konszolidációs terv jóváhagyásáról legkésőbb annak benyújtásától számított 30 napon belül dönt. A község a követelés-konszolidációs tervet jóváhagyásra a pénzügyminisztériumnak a helyi képviselő-testület általi jóváhagyásától számított 3 napos határidőn belül nyújtja be. A pénzügyminisztérium a követelés-konszolidációs terv jóváhagyásáról annak kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt.
(9)
A minisztérium a követelés-konszolidációs terv jóváhagyásáról szóló határozatot közzéteszi a Cégközlönyben, a község pedig a községben szokásos módon. A község egyúttal értesíti erről a tényről az összes jogosultat. A követelés-konszolidációs terv teljesítése alatt a községre ugyanúgy vonatkoznak a 18a. § (2) bekezdésének rendelkezései.
(10)
A követelés-konszolidációs terv jóváhagyásának napjával a 19b. § szerint felfüggesztett eljárások megszűnnek. Amennyiben ezekben az eljárásokban vagyonértékesítésre került sor, de a bevételt nem fizették ki a jogosultnak, a bevételt az eljárási költségek levonása után vissza kell juttatni a községnek. Amennyiben a község csődgondnokság alatt állt, a követelés-konszolidációs terv jóváhagyásának napjával a csődgondnokság megszűnik; ez nem érinti annak lehetőségét, hogy a 19. § (14) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén ismételten bevezessék.
§ 19d
(1)
Ustanovenia § 18a, 19, 19a, 19b, 19c sa rovnako vzťahujú aj na mestské časti, ktoré sú právnickými osobami podľa osobitného zákona;3) pôsobnosť ministerstva financií vo vzťahu k týmto mestským častiam vykonáva hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice.
(2)
Ustanovenia § 18a, 19, 19a, 19b, 19c sa rovnako vzťahujú aj na vyšší územný celok.
19.d §
(1)
A 18a., 19., 19a., 19b., 19c. § rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a városkerületekre is, amelyek külön törvény3) szerint jogi személyek; a pénzügyminisztérium hatáskörét ezen városkerületekkel kapcsolatban a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa város gyakorolja.
(2)
A 18a., 19., 19a., 19b., 19c. § rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a nagyobb területi egységre is.
PIATA ČASŤ
ÖTÖDIK RÉSZ
SPOLOČNÉ A PRECHODNÉ USTANOVENIA
Közös és átmeneti rendelkezések
§ 20
 
Ministerstvo financií môže subjektu, ktorému vyplývajú povinnosti z tohto zákona, uložiť za ich nesplnenie pokutu až do výšky 33 000 eur podľa všeobecných predpisov o správnom konaní,25) a to v lehotách podľa osobitného predpisu.30)
20. §
 
A pénzügyminisztérium arra az alanyra, amelyre e törvényből kötelezettségek hárulnak, azok nem teljesítéséért 33 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok25) szerint, mégpedig a külön jogszabályban30) meghatározott határidőkön belül.
§ 21
Prechodné ustanovenia
(1)
Návrh rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku na rok 2005 sa zostaví s prihliadnutím na platné ustanovenia tohto zákona o zostavení rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku.
(2)
Ak sa upravuje rozpočtová klasifikácia na nasledujúci rozpočtový rok, návrh rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku na nasledujúci rozpočtový rok sa zostavuje v súlade s rozpočtovou klasifikáciou platnou na nasledujúci rozpočtový rok.
(3)
Viacročný rozpočet obce alebo vyššieho územného celku sa po prvýkrát zostaví v roku 2006 na nasledujúce rozpočtové roky, počnúc rokom 2007.
(4)
Na zostavenie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku za rok 2004 sa vzťahuje doterajší predpis.
(5)
Ozdravný režim a nútená správa zavedená nad obcou podľa doterajších predpisov sa skončí dňom účinnosti tohto zákona.
21. §
Átmeneti rendelkezések
(1)
A község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének a 2005. évre szóló tervezetét e törvénynek a község költségvetése és a nagyobb területi egység költségvetése összeállítására vonatkozó hatályos rendelkezéseinek figyelembevételével kell összeállítani.
(2)
Amennyiben a következő költségvetési évre módosítják a költségvetési osztályozást, a község költségvetésének és a nagyobb területi egység költségvetésének a következő költségvetési évre szóló tervezetét a következő költségvetési évre érvényes költségvetési osztályozással összhangban kell összeállítani.
(3)
A község vagy a nagyobb területi egység többéves költségvetését első alkalommal 2006-ban kell összeállítani a következő költségvetési évekre, a 2007-es évvel kezdődően.
(4)
A község zárszámadásának és a nagyobb területi egység zárszámadásának a 2004. évre történő összeállítására az eddigi jogszabály vonatkozik.
(5)
Az eddigi jogszabályok szerint a község felett bevezetett szanálási eljárás és csődgondnokság e törvény hatálybalépésének napjával megszűnik.
§ 21a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2006
(1)
Ustanovenia tohto zákona o zostavení záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku účinné od 1. januára 2006 sa po prvýkrát použijú na zostavenie záverečného účtu obce a záverečného účtu vyššieho územného celku za rok 2005.
(2)
Ak obec, nad ktorou je zavedená nútená správa, zostavila a schválila krízový rozpočet na rok 2006 podľa doterajších predpisov, je povinná krízový rozpočet zosúladiť s § 19 ods. 22 tohto zákona do 31. januára 2006.
21.a §
Átmeneti rendelkezés a 2006. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
E törvénynek a község zárszámadása és a nagyobb területi egység zárszámadása összeállítására vonatkozó, 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései első alkalommal a község és a nagyobb területi egység 2005. évi zárszámadásának összeállítására alkalmazandók.
(2)
Amennyiben a község, amely felett csődgondnokságot vezettek be, a 2006. évre az eddigi jogszabályok szerint válságköltségvetést állított össze és hagyott jóvá, köteles a válságköltségvetést e törvény 19. § (22) bekezdésével 2006. január 31-ig összhangba hozni.
§ 21b
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2007
 
Ustanovenia § 4 ods. 5, § 9 ods. 1, § 12 ods. 1 a 2, § 14 ods. 1 a § 16 ods. 5 písm. g) vo vzťahu k programom obce a programom vyššieho územného celku sa prvýkrát použijú na rozpočet obce a rozpočet vyššieho územného celku na roky 2009 až 2011.
21.b §
Átmeneti rendelkezés a 2007. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 4. § (5) bekezdésének, a 9. § (1) bekezdésének, a 12. § (1) és (2) bekezdésének, a 14. § (1) bekezdésének és a 16. § (5) bekezdése g) pontjának a község programjaira és a nagyobb területi egység programjaira vonatkozó rendelkezései első alkalommal a község és a nagyobb területi egység 2009-től 2011-ig terjedő évekre szóló költségvetésére alkalmazandók.
§ 21c
 
Ustanovenia § 10 ods. 7 a podmienky ustanovené v § 10 ods. 9 obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať do 31. decembra 2010; v tomto období obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať vo vzťahu k zabezpečeniu vyrovnanosti bežného rozpočtu ani ustanovenia § 12 ods. 3 a § 14 ods. 2 písm. c). To neplatí vo vzťahu k zostaveniu rozpočtu na roky 2011 až 2013.
21.c §
 
A 10. § (7) bekezdésének rendelkezéseit és a 10. § (9) bekezdésében megállapított feltételeket a község és a nagyobb területi egység 2010. december 31-ig nem köteles alkalmazni; ebben az időszakban a község és a nagyobb területi egység a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságának biztosítása tekintetében a 12. § (3) bekezdésének és a 14. § (2) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit sem köteles alkalmazni. Ez nem vonatkozik a 2011-től 2013-ig terjedő évekre szóló költségvetés összeállítására.
§ 21d
(1)
Do rozpočtového informačného systému sú obce a vyššie územné celky zapájané postupne, najneskôr do 1. januára 2014. Povinnosť poskytovania údajov do rozpočtového informačného systému sa na obce a vyššie územné celky vzťahuje od 1. januára 2014. Ak je program obce a program vyššieho územného celku na roky 2014 až 2016 schválený do 31. januára 2014, obec a vyšší územný celok poskytnú údaje schváleného programu obce a schváleného programu vyššieho územného celku do rozpočtového informačného systému do 20. februára 2014.
(2)
Nútená správa zavedená ministerstvom financií nad mestskou časťou do konca roka 2013 sa skončí najneskôr 31. decembra 2014.
21.d §
(1)
A költségvetési információs rendszerbe a községek és a nagyobb területi egységek fokozatosan, legkésőbb 2014. január 1-jéig kapcsolódnak be. A költségvetési információs rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettség a községekre és a nagyobb területi egységekre 2014. január 1-jétől vonatkozik. Amennyiben a község programját és a nagyobb területi egység programját a 2014-től 2016-ig terjedő évekre 2014. január 31-ig jóváhagyják, a község és a nagyobb területi egység a jóváhagyott községi program és a jóváhagyott nagyobb területi egységi program adatait 2014. február 20-ig szolgáltatja a költségvetési információs rendszerbe.
(2)
A pénzügyminisztérium által a városrész felett 2013 végéig bevezetett csődgondnokság legkésőbb 2014. december 31-én megszűnik.
§ 21e
 
Ustanovenie § 17 ods. 8 v znení účinnom od 1. januára 2016 sa použije prvýkrát v roku 2016 na zistenie celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku k 31. decembru 2015.
21.e §
 
A 17. § (8) bekezdésének 2016. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezést első alkalommal 2016-ban kell alkalmazni a község vagy a nagyobb területi egység 2015. december 31-i állapot szerinti adósságának teljes összege megállapítására.
§ 21f
 
Na právne vzťahy z dodávateľských úverov prijatých obcou alebo vyšším územným celkom, ktoré vznikli pred 1. januárom 2019, sa vzťahuje doterajší predpis.
21.f §
 
A község vagy a nagyobb területi egység által felvett, 2019. január 1-je előtt keletkezett szállítói hitelekből származó jogviszonyokra az eddigi jogszabály vonatkozik.
§ 21g
 
Ustanovenie § 17 ods. 8 v znení účinnom od 1. januára 2021 sa použije prvýkrát v roku 2021 na zistenie celkovej sumy dlhu obce alebo vyššieho územného celku k 31. decembru 2020.
21.g §
 
A 17. § (8) bekezdésének 2021. január 1-jétől hatályos szövegezésében foglalt rendelkezést első alkalommal 2021-ben kell alkalmazni a község vagy a nagyobb területi egység 2020. december 31-i állapot szerinti adósságának teljes összege megállapítására.
§ 21h
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 15. decembra 2022
(1)
Ustanovenia § 7 ods. 6 druhej vety a § 8 ods. 7 druhej vety sa po prvýkrát použijú na dotácie poskytnuté z rozpočtu obce a rozpočtu vyššieho územného celku v roku 2022.
(2)
Ustanovenia § 10 ods. 7 a 9 a ustanovenie § 17 ods. 2 obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať do 31. decembra 2023; v tomto období obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať vo vzťahu k zabezpečeniu vyrovnanosti bežného rozpočtu ani ustanovenia § 12 ods. 3 a § 14 ods. 3. To neplatí vo vzťahu k zostaveniu rozpočtu na roky 2024 až 2026.
21.h §
Átmeneti rendelkezések a 2022. december 15-étől hatályos módosításokhoz
(1)
A 7. § (6) bekezdésének második mondata és a 8. § (7) bekezdésének második mondata első alkalommal a község költségvetéséből és a nagyobb területi egység költségvetéséből 2022-ben nyújtott dotációkra alkalmazandó.
(2)
A 10. § (7) és (9) bekezdésének rendelkezéseit és a 17. § (2) bekezdésének rendelkezését a község és a nagyobb területi egység 2023. december 31-ig nem köteles alkalmazni; ebben az időszakban a község és a nagyobb területi egység a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságának biztosítása tekintetében a 12. § (3) bekezdésének és a 14. § (3) bekezdésének rendelkezéseit sem köteles alkalmazni. Ez nem vonatkozik a 2024-től 2026-ig terjedő évekre szóló költségvetés összeállítására.
§ 21i
 
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. augusta 2023
 
Program konsolidácie rozpočtového hospodárenia obce schválený pred účinnosťou tohto zákona sa považuje za plán konsolidácie pohľadávok. Uplynutím 20 rokov od schválenia takého programu konsolidácie rozpočtového hospodárenia, nie však skôr ako 31. decembra 2024, sa neuhradené časti istiny a príslušenstva pohľadávok veriteľov, na ktoré sa program konsolidácie rozpočtového hospodárenia obce vzťahuje, stanú nevymáhateľnými. Prebiehajúce konania o výkon rozhodnutia a exekučné konania na majetok patriaci obci začaté na vymoženie týchto pohľadávok sa uplynutím lehoty podľa predchádzajúcej vety zastavia.
21.i §
Átmeneti rendelkezés a 2023. augusztus 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott, a község költségvetési gazdálkodásának konszolidációs programja követelés-konszolidációs tervnek minősül. Az ilyen költségvetési gazdálkodás-konszolidációs program jóváhagyásától számított 20 év elteltével, de nem korábban, mint 2024. december 31-én, a jogosultak azon követeléseinek tőkéje és tartozékai meg nem térített részei, amelyekre a község költségvetési gazdálkodásának konszolidációs programja vonatkozik, behajthatatlanná válnak. Az e követelések behajtására indított, a község tulajdonát képező vagyonra vonatkozó, folyamatban lévő határozat-végrehajtási eljárások és végrehajtási eljárások az előző mondat szerinti határidő leteltével leállnak.
§ 21j
 
Ustanovenia § 10 ods. 7 a 9 obec a vyšší územný celok nie sú povinné vo vzťahu k použitiu prostriedkov rezervného fondu na úhradu bežných výdavkov uplatňovať do 31. decembra 2024; v tomto období obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať vo vzťahu k použitiu prostriedkov rezervného fondu a zabezpečeniu vyrovnanosti bežného rozpočtu ani ustanovenia § 12 ods. 3 a § 14 ods. 3. To neplatí vo vzťahu k zostaveniu rozpočtu na roky 2025 až 2027.
21.j §
 
A 10. § (7) és (9) bekezdésének rendelkezéseit a község és a nagyobb területi egység a tartalékalap eszközeinek a folyó kiadások fedezésére történő felhasználása tekintetében 2024. december 31-ig nem köteles alkalmazni; ebben az időszakban a község és a nagyobb területi egység a tartalékalap eszközeinek felhasználása és a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságának biztosítása tekintetében a 12. § (3) bekezdésének és a 14. § (3) bekezdésének rendelkezéseit sem köteles alkalmazni. Ez nem vonatkozik a 2025-től 2027-ig terjedő évekre szóló költségvetés összeállítására.
§ 21k
 
Ustanovenia § 10 ods. 7 a 9 vo vzťahu k použitiu prostriedkov rezervného fondu na úhradu bežných výdavkov a ustanovenie § 17 ods. 2 obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať do 31. decembra 2025; v tomto období obec a vyšší územný celok nie sú povinné uplatňovať vo vzťahu k použitiu prostriedkov rezervného fondu a zabezpečeniu vyrovnanosti bežného rozpočtu ani ustanovenia § 12 ods. 3 a § 14 ods. 3. To neplatí vo vzťahu k zostaveniu rozpočtu na roky 2026 až 2028.
21.k §
 
A 10. § (7) és (9) bekezdésének a tartalékalap eszközeinek a folyó kiadások fedezésére történő felhasználására vonatkozó rendelkezéseit és a 17. § (2) bekezdésének rendelkezését a község és a nagyobb területi egység 2025. december 31-ig nem köteles alkalmazni; ebben az időszakban a község és a nagyobb területi egység a tartalékalap eszközeinek felhasználása és a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságának biztosítása tekintetében a 12. § (3) bekezdésének és a 14. § (3) bekezdésének rendelkezéseit sem köteles alkalmazni. Ez nem vonatkozik a 2026-tól 2028-ig terjedő évekre szóló költségvetés összeállítására.
Čl. II
Čl. II
 
 
Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 96/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 421/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 500/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 11/1992 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 295/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 43/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 252/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z., zákona č. 229/1997 Z. z., zákona č. 225/1998 Z. z., zákona č. 233/1998 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 185/1999 Z. z., zákona č. 389/1999 Z. z., zákona č. 6/2001 Z. z., zákona č. 453/2001 Z. z., zákona č. 205/2002 Z. z., zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 369/2004 Z. z., zákona č. 523/2004 Z. z. a zákona č. 535/2004 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 96/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 130/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 421/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 500/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 564/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 11/1992 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 295/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 43/1993 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 252/1994 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z., zákona č. 229/1997 Z. z., zákona č. 225/1998 Z. z., zákona č. 233/1998 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 185/1999 Z. z., zákona č. 389/1999 Z. z., zákona č. 6/2001 Z. z., zákona č. 453/2001 Z. z., zákona č. 205/2002 Z. z., zákona č. 515/2003 Z. z., zákona č. 369/2004 Z. z., zákona č. 523/2004 Z. z. a zákona č. 535/2004 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
V § 1 ods. 1 sa vypúšťajú slová „(§ 7)“.
1.
V § 1 ods. 1 sa vypúšťajú slová "(§ 7)".
2.
V § 7 odsek 1 znie:
„(1)
Obec financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.“.
2.
V § 7 odsek 1 znie:
"(1)
Obec financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.".
3.
V § 7 ods. 4 sa vypúšťajú slová „podľa normatívu určeného vládou“.
3.
V § 7 ods. 4 sa vypúšťajú slová "podľa normatívu určeného vládou".
4.
V § 9 sa vypúšťa odsek 2.
Doterajšie odseky 3 až 6 sa označujú ako odseky 2 až 5.
4.
V § 9 sa vypúšťa odsek 2.
Doterajšie odseky 3 až 6 sa označujú ako odseky 2 až 5.
5.
Poznámky pod čiarou k odkazom 9a, 9b a 10 znejú:
 
„9a) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
 
9b) Zákon č. 466/2002 Z. z. o audítoroch a Slovenskej komore audítorov.
 
10) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
5.
Poznámky pod čiarou k odkazom 9a, 9b a 10 znejú:
 
"9a) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
 
9b) Zákon č. 466/2002 Z. z. o audítoroch a Slovenskej komore audítorov.
 
10) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
6.
V § 11 ods. 4 písm. b) sa slová „dlhu a o prevzatí ručiteľského záväzku“ nahrádzajú slovami „záruky za poskytnutie návratnej finančnej výpomoci zo štátneho rozpočtu“.
6.
V § 11 ods. 4 písm. b) sa slová "dlhu a o prevzatí ručiteľského záväzku" nahrádzajú slovami "záruky za poskytnutie návratnej finančnej výpomoci zo štátneho rozpočtu".
7.
V § 18f sa odsek 1 dopĺňa písmenom i), ktoré znie:
„i)
plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.“.
7.
V § 18f sa odsek 1 dopĺňa písmenom i), ktoré znie:
"i)
plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.".
8.
V poznámke pod čiarou k odkazu 16f sa citácia „Napríklad § 32a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov“ nahrádza citáciou „Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov“.
8.
V poznámke pod čiarou k odkazu 16f sa citácia "Napríklad § 32a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov" nahrádza citáciou "Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov".
Čl. III
Čl. III
 
 
Zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení zákona č. 445/2001 Z. z., zákona č. 553/2003 Z. z. a zákona č. 523/2004 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení zákona č. 445/2001 Z. z., zákona č. 553/2003 Z. z. a zákona č. 523/2004 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
V poznámke pod čiarou k odkazu 9 sa citácia „zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov“ nahrádza citáciou „zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov“.
1.
V poznámke pod čiarou k odkazu 9 sa citácia "zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov" nahrádza citáciou "zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov".
2.
V § 9 odsek 2 znie:
„(2)
Samosprávny kraj financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.“.
2.
V § 9 odsek 2 znie:
"(2)
Samosprávny kraj financuje svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, dotácií zo štátneho rozpočtu a z ďalších zdrojov.".
3.
V § 9 sa vypúšťa odsek 3.
Doterajšie odseky 4 až 6 sa označujú ako odseky 3 až 5.
3.
V § 9 sa vypúšťa odsek 3.
Doterajšie odseky 4 až 6 sa označujú ako odseky 3 až 5.
4.
Poznámky pod čiarou k odkazom 11, 12, 12a a 13 znejú:
 
„11) Zákon č. 431/2001 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
 
12) Zákon č. 466/2002 Z. z. o audítoroch a Slovenskej komore audítorov.
 
12a) § 16 ods. 4 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
 
13) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z., zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
4.
Poznámky pod čiarou k odkazom 11, 12, 12a a 13 znejú:
 
"11) Zákon č. 431/2001 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
 
12) Zákon č. 466/2002 Z. z. o audítoroch a Slovenskej komore audítorov.
 
12a) § 16 ods. 4 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
 
13) Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z., zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
5.
V § 19e sa odsek 1 dopĺňa písmenom h), ktoré znie:
„h)
plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.“.
5.
V § 19e sa odsek 1 dopĺňa písmenom h), ktoré znie:
"h)
plní ďalšie úlohy ustanovené osobitným zákonom.".
6.
V poznámke pod čiarou k odkazu 18f sa citácia „Napríklad § 32a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov“ nahrádza citáciou „Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
6.
V poznámke pod čiarou k odkazu 18f sa citácia "Napríklad § 32a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov" nahrádza citáciou "Napríklad zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
Čl. IV
IV. cikk
 
 
Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia s výnimkou čl. I § 1 až 20, § 21 ods. 3 až 5, čl. II bodov 1 až 6, bodu 8, čl. III bodov 1 až 4 a bodu 6, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2005.
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve az I. cikkely 1–20. §-át, a 21. § (3)–(5) bekezdését, a II. cikkely 1–6. pontját, 8. pontját, a III. cikkely 1–4. pontját és 6. pontját, amelyek 2005. január 1-jén lépnek hatályba.
Ivan Gašparovič v. r.

Pavol Hrušovský v. r.

Mikuláš Dzurinda v. r.
Ivan Gašparovič s. k.

Pavol Hrušovský s. k.

Mikuláš Dzurinda s. k.
1)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
2)
Zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov.
3)
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 295/1992 Zb.
4)
Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5)
Zákon č. 564/2004 Z. z. o rozpočtovom určení výnosu dane z príjmov územnej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6)
Zákon č. 150/2001 Z. z. o daňových orgánoch a ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 440/2000 Z. z. o správach finančnej kontroly v znení zákona č. 182/2002 Z. z.
7)
Napríklad zákon č. 597/2003 Z. z. o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení.
8)
§ 20 a 20a zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení zákona č. 453/2001 Z. z.
9)
§ 3 zákona č. 523/2004 Z. z.
10)
§ 4 ods. 4 zákona č. 523/2004 Z. z.
11)
Zákon č. 582/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady.
12)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
13)
Napríklad zákon č. 302/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
14)
§ 2 ods. 2 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
15)
Napríklad § 2 ods. 3 zákona č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
16)
Obchodný zákonník.
16a)
§ 31 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17)
§ 5 zákona č. 302/2001 Z. z.
17a)
Napríklad § 48 ods. 1 zákona č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny.
17aa)
Čl. 9 ods. 1 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z. o rozpočtovej zodpovednosti.
17ab)
§ 4 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 69/2012 Z. z.
17b)
Čl.5, 12 a 13 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z.
17c)
Napríklad § 6 a 9 zákona č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
18)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 302/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
19)
Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
20)
Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
20a)
Napríklad § 8 ods. 4 a 5 zákona č. 523/2004 Z. z.
21)
Zákon č. 530/1990 Zb. o dlhopisoch v znení neskorších predpisov.
21a)
§ 2b ods. 2 zákona č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Opatrenie Ministerstva financií Slovenskej republiky z 22. novembra 2012 č. MF/21513/2012-31, ktorým sa ustanovuje usporiadanie, obsahové vymedzenie, spôsob, termín a miesto predkladania informácií z účtovníctva a údajov potrebných na účely hodnotenia plnenia rozpočtu verejnej správy (oznámenie č. 375/2012 Z. z.).
22)
§ 18 ods. 3 písm. b) zákona č. 516/2008 Z. z. o Audiovizuálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22a)
§ 7 písm. a) zákona č. 587/2004 Z. z. o Environmentálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22b)
§ 18 ods. 3 písm. c) zákona č. 284/2014 Z. z. o Fonde na podporu umenia a o zmene a doplnení zákona č. 434/2010 Z. z. o poskytovaní dotácií v pôsobnosti Ministerstva kultúry Slovenskej republiky v znení zákona č. 79/2013 Z. z.
22c)
§ 3 písm. g) zákona č. 323/2015 Z. z. o finančných nástrojoch financovaných z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
§ 3 písm. l) zákona č. 121/2022 Z. z. o príspevkoch z fondov Európskej únie a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
23)
§ 6 ods. 1 zákona č. 150/2013 Z. z. o Štátnom fonde rozvoja bývania zákona v znení neskorších predpisov.
23a)
§ 66 a 97 zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
23aa)
Zákon č. 528/2008 Z. z. o pomoci a podpore poskytovanej z fondov Európskeho spoločenstva v znení neskorších predpisov.
23b)
Čl. 6 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z.
23c)
Čl. 5 ods. 11 a 12 a čl. 12 ods. 10 a 11 ústavného zákona č. 493/2011 Z. z.
24)
§ 829 až 841 Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
25)
§ 1 až 13, § 14 ods. 2, § 15 až 17, § 24 až 26, § 31 až 47, § 51 až 70, § 81 až 85 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
26)
§ 116 Občianskeho zákonníka.
27)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 253/1994 Z. z. o právnom postavení a platových pomeroch starostov obcí a primátorov miest v znení neskorších predpisov, § 18c zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení zákona č. 369/2004 Z. z.
28)
§ 2 ods. 1, 5 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 603/2003 Z. z.
29)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
30)
§ 31 ods. 14 zákona č. 523/2004 Z. z.
1)
A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. Tt. sz. törvénye a községek rendszeréről, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
2)
A 302/2001. Tt. sz. törvény a nagyobb területi egységek önkormányzatáról (törvény a megyei önkormányzatokról), a későbbi jogszabályok szövegezésében.
3)
A Szlovák Nemzeti Tanács 377/1990. Tt. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló törvényének 2. § (2) bekezdése, a későbbi jogszabályok szövegezésében. A Szlovák Nemzeti Tanács 401/1990. Tt. sz., Kassa városáról szóló törvényének 2. § (2) bekezdése, a Szlovák Nemzeti Tanács 295/1992. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
4)
Az 523/2004. Tt. sz. törvény az államháztartás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
5)
Az 564/2004. Tt. sz. törvény a területi önkormányzatok jövedelemadóból származó bevételének költségvetési meghatározásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
6)
A 150/2001. Tt. sz. törvény az adóhatóságokról, amellyel módosul és kiegészül a pénzügyi ellenőrzési hivatalokról szóló 440/2000. Tt. sz. törvény, a 182/2002. Tt. sz. törvény szövegezésében.
7)
Például az 597/2003. Tt. sz. törvény az alapiskolák, középiskolák és iskolai létesítmények finanszírozásáról.
8)
A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. Tt. sz. törvényének 20. és 20a. §-a, a 453/2001. Tt. sz. törvény szövegezésében.
9)
Az 523/2004. Tt. sz. törvény 3. §-a.
10)
Az 523/2004. Tt. sz. törvény 4. § (4) bekezdése.
11)
Az 582/2004. Tt. sz. törvény a helyi adókról és a kommunális hulladékért és az apró építési hulladékért fizetendő helyi illetékről.
12)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. Tt. sz. törvénye, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
13)
Például a 302/2001. Tt. sz. törvény, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
14)
A közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló 213/1997. Tt. sz. törvény 2. § (2) bekezdése, a 35/2002. Tt. sz. törvény szövegezésében.
15)
Például az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002. Tt. sz. törvény 2. § (3) bekezdése, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
16)
Kereskedelmi Törvénykönyv.
16a)
Az 523/2004. Tt. sz. törvény 31. §-a, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
17)
A 302/2001. Tt. sz. törvény 5. §-a.
17a)
Például a természet- és tájvédelemről szóló 543/2002. Tt. sz. törvény 48. § (1) bekezdése.
17aa)
A költségvetési felelősségről szóló 493/2011. Tt. sz. alkotmányerejű törvény 9. cikkelyének (1) bekezdése.
17ab)
Az 523/2004. Tt. sz. törvény 4. §-a, a 69/2012. Tt. sz. törvény szövegezésében.
17b)
A 493/2011. Tt. sz. alkotmányerejű törvény 5., 12. és 13. cikkelye.
17c)
Például az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 596/2003. Tt. sz. törvény 6. és 9. §-a, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
18)
A Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990. Tt. sz. törvénye, a későbbi jogszabályok szövegezésében. A 302/2001. Tt. sz. törvény, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
19)
A számvitelről szóló 431/2002. Tt. sz. törvény, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
20)
A pénzügyi ellenőrzésről és a belső auditról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 502/2001. Tt. sz. törvény.
20a)
Például az 523/2004. Tt. sz. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése.
21)
A kötvényekről szóló 530/1990. Tt. sz. törvény, a későbbi jogszabályok szövegezésében.
21a)
Az Államkincstárról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 291/2002. Tt. sz. törvény 2b. § (2) bekezdése, a későbbi jogszabályok szövegezésében. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 2012. november 22-i MF/21513/2012-31 sz. intézkedése, amely megállapítja a számviteli információk és az államháztartás költségvetése teljesítésének értékeléséhez szükséges adatok benyújtásának elrendezését, tartalmi meghatározását, módját, határidejét és helyét (375/2012. Tt. sz. közlemény).
22)
Az Audiovizuális Alapról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 516/2008. Tt. sz. törvény 18. § (3) bekezdésének b) pontja.
22a)
A Környezetvédelmi Alapról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2004. évi 587. Tt. sz. törvény 7. §-ának a) pontja.
22b)
A Művészeti Alapról és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának hatáskörébe tartozó támogatások nyújtásáról szóló 2010. évi 434. Tt. sz. törvény (a 2013. évi 79. Tt. sz. törvény által módosított szövegében) módosításáról és kiegészítéséről szóló 2014. évi 284. Tt. sz. törvény 18. § (3) bekezdésének c) pontja.
22c)
Az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott pénzügyi eszközökről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2015. évi 323. Tt. sz. törvény 3. §-ának g) pontja. Az Európai Unió alapjaiból származó hozzájárulásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2022. évi 121. Tt. sz. törvény 3. §-ának l) pontja.
23)
Az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló 2013. évi 150. Tt. sz. törvény 6. §-ának (1) bekezdése, a későbbi előírások értelmében.
23a)
A közbeszerzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2006. évi 25. Tt. sz. törvény 66. és 97. §-a.
23aa)
Az Európai Közösség alapjaiból nyújtott segítségről és támogatásról szóló 2008. évi 528. Tt. sz. törvény, a későbbi előírások értelmében.
23b)
A 2011. évi 493. Tt. sz. alkotmányerejű törvény 6. cikkelye.
23c)
A 2011. évi 493. Tt. sz. alkotmányerejű törvény 5. cikkelyének (11) és (12) bekezdése és 12. cikkelyének (10) és (11) bekezdése.
24)
A Polgári Törvénykönyv 829–841. §-a, a későbbi előírások értelmében.
25)
A közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás) szóló 1967. évi 71. Tgy. sz. törvény 1–13. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése, 15–17. §-a, 24–26. §-a, 31–47. §-a, 51–70. §-a, 81–85. §-a, a későbbi előírások értelmében.
26)
A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
27)
Például a községi polgármesterek és a városi polgármesterek jogállásáról és illetményviszonyairól szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1994. évi 253. Tt. sz. törvénye, a későbbi előírások értelmében, a Szlovák Nemzeti Tanács 1990. évi 369. Tgy. sz. törvényének 18c. §-a, a 2004. évi 369. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
28)
A bankokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2001. évi 483. Tt. sz. törvény 2. §-ának (1), (5) és (8) bekezdése, a 2003. évi 603. Tt. sz. törvény által módosított szövegében.
29)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtási rendtartás) és további törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi 233. Tt. sz. törvénye, a későbbi előírások értelmében.
30)
A 2004. évi 523. Tt. sz. törvény 31. §-ának (14) bekezdése.
 
 
Nahlásiť problém