Az adóhatóság a felderítő tevékenység során jogosult információkat gyűjteni az adóalanyokról, felkutatni a be nem jelentkezett vagy be nem jegyzett adóalanyokat, ellenőrizni az adóalanyok nyilvántartásának vagy bejegyzésének teljességét és helyességét, és feltárni az adó helyes kivetéséhez, annak megfizetésének biztosításához és az adóhátralék behajtásához szükséges további tényeket, miközben az adóhatóság a felderítő tevékenységet az adóalany közvetlen közreműködése nélkül is végezheti.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adóalany megszüntette tevékenységét vagy adóköteles jövedelmek szerzését, megteszi a szükséges intézkedéseket az adó sürgős kivetésére vagy az összes adónemre vonatkozó adóhátralékok behajtására.

Az adóhatóság adóigazgatási célokból és a külön jogszabály³¹) szerinti szerveknek nyújtott közreműködés során jogosult helyszíni vizsgálatot végezni a saját területi illetékességén kívül is.

A helyszíni vizsgálat az adóhatóság olyan tevékenysége, amelynek keretében bizonyítékokat keres, ellenőriz és feltár olyan tényeket, amelyek adóigazgatási célokból szükségesek.

A helyszíni vizsgálat végzése során az adóhatóság alkalmazottja köteles szolgálati igazolvánnyal igazolni magát; e kötelezettség alól mentesül az adóhatóságként eljáró község alkalmazottja és a pénzügyi igazgatás szolgálati egyenruhában helyszíni vizsgálatot végző tagja. Az adóhatóságként eljáró község alkalmazottja köteles a helyszíni vizsgálat elvégzésére vonatkozó megbízással igazolni magát.

Az adóhatóság alkalmazottja a helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv másodlatát vagy másolatát az adóhatóság alkalmazottja átadja az adóalanynak vagy más személynek, vagy az adóalany alkalmazottjának, vagy más személy alkalmazottjának, akinek a részvételével a helyszíni vizsgálatot lefolytatták; ez nem érvényes, ha a jegyzőkönyvet biometrikus elektronikus aláírással írták alá, és az adóhatóság alkalmazottja azt elküldi az adóalany vagy más személy elektronikus személyes postafiókjába. Ha a helyszíni vizsgálaton nem vesz részt az adóalany vagy annak alkalmazottja, vagy más személy vagy más személy alkalmazottja, az adóhatóság alkalmazottja hivatalos feljegyzést készít. Ha az adóhatóság a helyszíni vizsgálat során a 41. és 42. § szerint lefoglal egy dolgot, a jegyzőkönyv másodlatát vagy másolatát átadja annak a személynek, akitől a lefoglalt dolgot átvette.

A helyszíni vizsgálatra, a dolog lefoglalására és a dolog elkobzására vonatkozó rendelkezések értelemszerűen a Pénzügyi Igazgatóságra is vonatkoznak.

Az adóhivatal vagy a vámhivatal mint adóhatóság alkalmazottja jogosult a helyszíni vizsgálat során vásárolt árut változatlan állapotban visszaszolgáltatni az adóalanynak, aki köteles ezt az árut visszavenni és a kifizetett árat az adóhivatal vagy a vámhivatal mint adóhatóság alkalmazottjának visszatéríteni; értelemszerűen kell eljárni akkor is, ha a helyszíni vizsgálat során szolgáltatást fizettek ki, és azt nem vették igénybe vagy nem nyújtották.

Az adóhatóság alkalmazottja jogosult az adóalany vagy más személy székhelyéről, vállalkozásának helyéről vagy üzlethelyiségeiből okmányokat vagy kivonatokat, vagy azok másolatait és más dolgokat kölcsönvenni, vagy mintát venni. Az okmányok és más dolgok átvételét vagy a mintavételt az adóhatóság alkalmazottja az átvételkor külön igazolja. A kölcsönvett okmányokat és más dolgokat az adóhatóság legkésőbb az utolsó okmány vagy más dolog benyújtásától számított 30 napon belül visszaszolgáltatja; ez nem érvényes, ha adóellenőrzés vagy segédeszközökkel történő adómegállapítás, vagy a 68.a § szerinti rövidített adókivető eljárás indult, és ha a kölcsönvett okmányok vagy más dolgok szükségesek azok lefolytatásához. A levett mintákat vagy a minta egy részét a szakértői vizsgálat vagy szemle után visszaszolgáltatják, ha azt jellegük vagy külön jogszabály⁹) lehetővé teszi. Különösen bonyolult esetekben, különösen, ha külső szakértői vizsgálatot kell végezni, vagy a kölcsönvett okmányokat és más dolgokat büntetőeljárás céljából kell rendelkezésre bocsátani, vagy ha ezeket a Pénzügyi Igazgatás Bűnügyi Hivatalának, a Rendőrségnek vagy a bűnüldöző szerveknek bocsátották rendelkezésre, ezt a határidőt a másodfokú szerv arányosan meghosszabbíthatja, akár ismételten is. Erről a tényről az adóhatóság írásban értesíti az adóalanyt vagy azt a más személyt, akinél a helyszíni vizsgálat folyik.

Az adóalany vagy más személy köteles a helyszíni vizsgálatot végző adóhatósági alkalmazottnak a helyszíni vizsgálat hatékony lefolytatásához szükséges segítséget és együttműködést nyújtani, különösen a szükséges magyarázatokat megadni neki.

Az adóalany vagy más személy, akinél a helyszíni vizsgálat folyik, köteles az adóhatóságnak kölcsönadni az általa kért okmányokat vagy kivonatokat, vagy azok másolatait és egyéb dolgokat, vagy lehetővé tenni a mintavételt a székhelyen, a vállalkozás helyén vagy az üzlethelyiségeken kívül. Erre az eljárásra a 38. § (5) bekezdése vonatkozik.

Ha az adóalany adóköteles tevékenységet végez a szokásos munkahelyén, székhelyén, vállalkozása helyén vagy üzlethelyiségein kívül, közterületen, vagy e tevékenység végzésének helyét váltogatja, az adóhatóság alkalmazottjának felszólítására köteles bemutatni a vállalkozói engedélyét, és ha természetes személyről vagy jogi személy alkalmazottjáról van szó, személyazonosságát személyi igazolvánnyal vagy más személyazonosító okmánnyal igazolni. A külföldi állampolgár a személyazonosságát állandó tartózkodási engedéllyel vagy más személyazonosító okmánnyal igazolja.⁶)

Ha ez a bizonyításhoz elengedhetetlen, az adóhatóság alkalmazottja közelebbi szemle vagy szakértői vizsgálat céljából térítésmentesen vehet mintákat a biztosított dologból. A levett mintákat a szakértői vizsgálat vagy szemle után vissza kell adni, ha ezt jellegük vagy külön jogszabály megengedi.³⁴)

Ha olyan dolog biztosítására kerül sor, amely szállítóeszközön található, az adóhatóság alkalmazottja, ha kérésére nem mutatják be az (1) bekezdésben említett tényeket egyértelműen igazoló okmányokat, biztosíthatja a szállított dolgot, beleértve a szállítóeszközt is. A dolog biztosítása során a 41. § szerint kell eljárni.

Ha az adóhatóság alkalmazottja az (1) bekezdés szerint biztosít egy dolgot, amelynek a tulajdonosa vagy birtokosa ismeretlen, a biztosításáról szóló határozatot 60 napra közzéteszi az adóhatóság hirdetőtábláján, miközben a határozatban a tulajdonos vagy birtokos megjelölése helyett feltünteti az ilyen dolog biztosításának dátumát, helyét és idejét. Ha ezen időn belül nem derül ki a tulajdonos vagy a birtokos személye, a biztosított dolog a biztosításáról szóló határozat közzétételi határidejének lejártát követő napon állami tulajdonba kerül.

Az adóhatóság és az adóalany köteles a biztosított dolgot megfelelően őrizni. Azokat a dolgokat, amelyeket a helyszínen nem lehet megbízhatóan biztosítani, az adóhatóság a tulajdonosuk vagy birtokosuk költségére e célra alkalmas helyre szállíttatja.

A biztosítandó dolgot a Rendőri Testület szerveivel együttműködve le kell zárni, be kell zárni és hatósági zárral kell biztosítani. A Rendőri Testület szerveivel való együttműködés nem szükséges, ha a hatósági zárat a vámhivatal helyezi el. Az az adóalany, akinél a dolog biztosítására sor került, köteles az adóhatóságnak megőrzésre átadni az így biztosított vagyon összes kulcsát és a szállítóeszköz okmányait a biztosítás időtartamára. Ha ez lehetséges és helyénvaló, az adóhatóság a lezárt és bezárt vagyont saját lakattal is biztosíthatja. A dolog biztosításának lefolyásáról a helyszínen jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés készül.

Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés elkészítésétől számított három munkanapon belül az adóhatóság, amely a dolgot biztosította, kiadja a dolog biztosításáról szóló határozatot, amelyben feltünteti a biztosítás okait; e határozat ellen fellebbezésnek van helye; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a dolgot hatósági zárral biztosították, a biztosítás helyére csak az adóhatóság hozzájárulásával és jelenlétében lehet belépni.

Ha fennáll a veszélye, hogy a dolgot eltávolítják, megrongálják vagy megsemmisítik, az adóhatóság biztosítja annak megőrzését az általa kijelölt helyiségekben, vagy letéti szerződést köt e dologra.

A dolgot lefoglaló adóhatóság határozatot hoz a dolog lefoglalásáról szóló határozat megszüntetéséről, ha az adóalany a dolog lefoglalásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül eloszlatja a dolog lefoglalásához vezető kétségeket, vagy a 40. § 2. bek. szerinti szakvélemény elkészítésétől számított 15 napon belül, amelynek eredményei nem igazolták a dolog lefoglalásának indokoltságát, miközben a lefoglalás tárgyát képező dolgot vissza kell adni, ha azt annak jellege és külön jogszabály³⁴) lehetővé teszi. Az ilyen határozat a kiadásának napján jogerőre emelkedik; e határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A dolog lefoglalásáról szóló határozat a dolog elkobzásáról szóló jogerős határozattal szűnik meg. A dolog lefoglalásáról szóló határozat akkor is megszűnik, ha a fellebbviteli eljárás során a dolog elkobzásáról szóló határozatot hatályon kívül helyezték, miközben a lefoglalás tárgyát képező dolgot vissza kell adni, ha azt annak jellege és külön jogszabály³⁴) lehetővé teszi.

A lefoglalás tárgyát képező dolog kiadásáról a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az adóhatóság jogosult az elkobzott dolgot árverésen értékesíteni. Ha az elkobzott dolog csekély értékű, az adóhatóság jogosult az ilyen dolgot bizományi értékesítés keretében eladni; a csekély értékű dolog értéke nem haladhatja meg a 200 eurót.

Az elkobzott dolgot az elkobzott dolog felértékelésének helyén és idején szokásosan használt áron kell felértékelni.

A gyorsan romló lefoglalt dolgokat vagy élő állatokat az adóhatóság azonnal értékesítheti.

Az elkobzott dolog és a 42. § 4. bek. szerinti lefoglalt dolog értékesítéséből származó bevételt a következőkre kell felhasználni:

Az elkobzott dolog és a 42. § 4. bek. szerinti lefoglalt dolog értékesítéséből származó bevétel fennmaradó részét az (1) bekezdés szerinti felhasználás után az adóhatóság az állami költségvetésbe fizeti be.

Az adóhatóság meghatározza az értékesíthetetlen elkobzott dolog megsemmisítésének módját, és kinevez egy háromtagú bizottságot, amely felügyeli az ilyen dolog megsemmisítését. Az elkobzott dolog megőrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos költségeket, amelyek összegét az adóhatóság határozatban állapítja meg, az a személy téríti meg, aki az elkobzott dolgot értékesítette, szállította vagy tárolta, kivéve az 5 eurónál alacsonyabb összegű költségeket. Az elkobzott dolog megsemmisítéséről a bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek másolatát 15 napon belül megküldi a másodfokú szervnek.

Az adóellenőrzés során az adóhatóság megállapítja vagy ellenőrzi az adó helyes megállapításához döntő fontosságú tényeket vagy a külön jogszabályok¹) rendelkezéseinek betartását. Az adóellenőrzést olyan mértékben végzik, amely a céljának eléréséhez feltétlenül szükséges.

Az adóellenőrzést az adóalanynál vagy azon a helyen végzik, ahol azt az ellenőrzés célja megköveteli.

Az adóhatóság olyan adóalanynál is végezhet adóellenőrzést, amelynek más adóhatóság az illetékes; ez nem érvényes, ha az adóhatóság a község.

Ugyanazon adó adóellenőrzését egy olyan adómegállapítási időszakra vonatkozóan, amelyre már végeztek ellenőrzést, ugyanannál az adóalanynál ismételten is el lehet végezni,

Az adóalany, amelynél adóellenőrzést végeznek (a továbbiakban: „ellenőrzött adóalany”), az adóhatóság alkalmazottjával szemben jogosult

Az ellenőrzött adóalanyt az adóhatóság alkalmazottjával szemben a következő kötelezettségek terhelik:

Arra a természetes személyre, aki nem vállalkozó és külön jogszabály³⁶) szerint szerez jövedelmet, a (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjának rendelkezései, valamint értelemszerűen a (2) bekezdés d) pontja vonatkoznak.

Az adóellenőrzés az adóhatóság adóellenőrzésről szóló értesítésében meghatározott napon kezdődik. Az adóellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell az adóellenőrzés megkezdésének napját, az adóellenőrzés helyét, az ellenőrzött adó típusát és az ellenőrzött adózási időszakot vagy az ellenőrzött számviteli időszakot. Az adóhatóság az értesítésben határidőt szab az adóellenőrzés elvégzéséhez szükséges összes irat benyújtására, a benyújtás elmulasztásának következményeiről szóló tájékoztatással együtt. Ha az adóalany oldalán felmerülő okból az adóellenőrzést nem lehet az adóellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt napon megkezdeni, köteles ezt a tényt az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül bejelenteni az adóhatóságnak, és új kezdési időpontban megállapodni vele, az adóellenőrzés azonban nem kezdődhet később, mint az adóellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 40 nap.

Ha az adóellenőrzés a túlzott adólevonás vagy annak egy része visszatérítésére való jogosultság megállapítására, vagy az édesített alkoholmentes italok adójának visszatérítésére való jogosultság ellenőrzésére irányul, az adóellenőrzés az adóellenőrzés megkezdéséről szóló jegyzőkönyv felvételének napján vagy az adóellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt napon kezdődik. A túlzott adólevonás vagy annak egy része visszatérítésére való jogosultság megállapítására, vagy az édesített alkoholmentes italok adójának visszatérítésére való jogosultság ellenőrzésére irányuló adóellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell az adóellenőrzés megkezdésének napját, az adóellenőrzés helyét és az ellenőrzött adózási időszakot. Az adóhatóság az értesítésben határidőt szab az adóellenőrzés elvégzéséhez szükséges összes irat benyújtására, a benyújtás elmulasztásának következményeiről szóló tájékoztatással együtt.

Az adóhatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti értesítés nélkül is adóellenőrzést indítani, ha azt külön jogszabály írja elő,³³) vagy ha az adóellenőrzés elvégzését a bűnüldöző szervek kérik, vagy ha megalapozott a gyanú, hogy a számviteli vagy egyéb bizonylatokat megváltoztatják, megrongálják vagy megsemmisítik. Ezekben az esetekben az adóellenőrzés megkezdésének napján az adóhatóság alkalmazottja jegyzőkönyvet vesz fel az adóellenőrzés megkezdéséről; az adóellenőrzés megkezdéséről szóló jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adóellenőrzés megkezdésének napját, az adóellenőrzés helyét, az adóellenőrzés tárgyát és az ellenőrzött adózási időszakot vagy az ellenőrzött számviteli időszakot.

Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során olyan tényeket állapít meg, amelyek egy másik adózási időszakra vagy számviteli időszakra vagy más adónemre vonatkozó adóellenőrzés elvégzését is indokolják, és amelyek nem szerepeltek az adóellenőrzés megkezdéséről szóló jegyzőkönyvben vagy az adóellenőrzésről szóló értesítésben, az adóhatóság jogosult az adóellenőrzést más adózási időszakra vagy számviteli időszakra vagy más adónemre, illetve a külön jogszabályok rendelkezései betartásának ellenőrzésére is kiterjeszteni;²) ezt a tényt az adóhatóság köteles indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni az ellenőrzött adóalannyal.

Ha kétségek merülnek fel az ellenőrzött adóalany által benyújtott bizonylatok helyességét, valódiságát vagy teljességét, illetve a bennük szereplő adatok valódiságát illetően, az adóhatóság közli ezeket a kétségeket az ellenőrzött adóalannyal, és felhívja, hogy nyilatkozzon róluk, különösen, hogy a hiányos adatokat egészítse ki, a bizonytalanságokat tisztázza és a valótlan adatokat javítsa ki, vagy az adatok valódiságát megfelelően igazolja.

A bizonylatok és egyéb dolgok átvételét a 45. § 2. bek. g) pontja szerint az adóhatóság bármely alkalmazottja külön, az átvételkor igazolja. A kölcsönvett bizonylatokat és egyéb dolgokat az adóhatóság legkésőbb az adóellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül visszaszolgáltatja az ellenőrzött adóalanynak; ez nem érvényes, ha az adóellenőrzés a (9) bekezdés b) pontja szerint fejeződött be. Különösen bonyolult esetekben, vagy ha külső szakértői vizsgálat elvégzése szükséges, vagy a kölcsönvett bizonylatokat és egyéb dolgokat büntetőeljárás céljából kell rendelkezésre bocsátani, vagy ha ezeket a Pénzügyi Igazgatás Bűnügyi Hivatalának, a Rendőrségnek vagy a bűnüldöző szerveknek bocsátották rendelkezésre, ezt a határidőt a másodfokú szerv megfelelően meghosszabbíthatja, akár ismételten is. Erről a tényről az adóhatóság írásban értesíti az ellenőrzött adóalanyt.

Ha az adóalany nem teszi lehetővé az adóhatóság számára a kölcsönvett bizonylatoknak a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belüli visszaszolgáltatását, az adóhatóság felszólítást küld az adóalanynak a bizonylatok átvételére. Ha az adóalany e felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem veszi át a bizonylatokat, az adó vagy adókülönbözet kivetésére vonatkozó határidő lejárta után, a számviteli bizonylatok esetében pedig a bizonylatok megőrzésére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott időtartam lejárta után,²) az adóhatóság jogosult a kölcsönvett bizonylatokat megsemmisíteni.

Az adóhatóság alkalmazottja az adóellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az adóellenőrzés eredményét, beleértve a bizonyítékok értékelését is; jegyzőkönyv nem készül, ha az adóellenőrzés a (9) bekezdés b) és c) pontja szerint fejeződik be. Ha az adóellenőrzés különbséget állapított meg abban az összegben, amelyet az ellenőrzött adóalanynak külön jogszabályok szerint¹) be kellett volna fizetnie vagy ki kellett volna mutatnia, vagy amelyre külön jogszabályok szerint¹) igényt tartott, az adóhatóság megküldi a jegyzőkönyvet az ellenőrzött adóalanynak, amelynek része egy felhívás a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokkal kapcsolatos nyilatkozattételre, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. A felhívásban az adóhatóság a jegyzőkönyv kézbesítésétől számított legalább 30 munkanapos határidőt szab, amelyen belül az ellenőrzött adóalanynak nyilatkoznia kell a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokról, és meg kell jelölnie az állításait alátámasztó bizonyítékokat, amelyeket az adóellenőrzés során nem tudott benyújtani. Ha lehetséges, az adóalany okirati bizonyítékokat is benyújt. A határidő elmulasztása nem igazolható. Ha az adóellenőrzés nem állapít meg különbséget abban az összegben, amelyet az ellenőrzött adóalanynak külön jogszabályok szerint¹) be kellett volna fizetnie vagy ki kellett volna mutatnia, vagy amelyre külön jogszabályok szerint¹) igényt tartott, a jegyzőkönyvvel kapcsolatos nyilatkozattételre való felhívást nem küldik meg. Ugyanígy a felhívást nem küldik meg, ha az adóalany nem teszi lehetővé az adóellenőrzés elvégzését, aminek következtében megszűnik a túlzott levonás külön jogszabály szerinti visszatérítésére vonatkozó joga.^36a)

Az adóellenőrzés befejezettnek minősül

Az adóellenőrzés lefolytatására megszabott határidő legfeljebb egy év a megkezdésétől számítva. Az adóellenőrzés felfüggesztésére a 61. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. Ha olyan kapcsolt vállalkozások adóellenőrzéséről van szó, amelyek az adóalapot külön jogszabály szerint állapítják meg,^36b) a másodfokú szerv az első mondat szerinti határidőt annak lejárta előtt írásos indoklás alapján legfeljebb 12 hónappal meghosszabbíthatja.

Az adóhatóság az adóellenőrzés során részjegyzőkönyvet készíthet, ha

A részjegyzőkönyv tartalmára a 47. § értelemszerűen vonatkozik.

A részjegyzőkönyvnek az ellenőrzött adóalany részére történő kézbesítésével az adóellenőrzés nem zárul le.

Az adóhatóság segédeszközökkel állapítja meg az adóalapot és az adót, ha az adóalany

Az adóhatóság értesíti az adóalanyt az adó segédeszközökkel történő megállapításáról, ha az (1) bekezdésben említett tények bekövetkeznek, miközben az adó segédeszközökkel történő megállapításának kezdőnapja az erről szóló értesítés kézbesítését követő nap. Az adó segédeszközökkel történő megállapítását az az adóhatóság végzi, amely az első mondat szerinti értesítést kézbesítette az adóalanynak.

Az adóhatóság az adó megállapítása során jogosult olyan segédeszközöket felhasználni, amelyek rendelkezésére állnak, vagy amelyeket az adóalany közreműködése nélkül szerez be. Segédeszközök lehetnek különösen az okiratok, adóbevallások, közhiteles nyilvántartásokból származó kivonatok, más adóalanyok adóügyi iratai, szakértői vélemények, az adó helyes megállapítása szempontjából meghatározó tényeket tisztázó vallomások, más adóhatóságok, állami szervek és községek, érdekképviseleti szervezetek jelentései és nyilatkozatai, a pénzforgalmi szolgáltatóknál vezetett számlákról készült kivonatok, valamint az adóhatóságnak az érintett adóalany vagy hasonló adóalanyok adóztatásából származó saját ismeretei.

Ha az adóalany az adó adóhatóság általi, segédeszközökkel történő megállapítása során számviteli bizonylatokat és egyéb bizonylatokat nyújt be, az adóhatóság ezeket segédeszközként felhasználhatja. A kölcsönvett bizonylatok átvételére és visszaszolgáltatására a 46. § (6) és (7) bekezdése értelemszerűen vonatkozik.

Az adó segédeszközökkel történő megállapítása során az adóhatóság köteles figyelembe venni azokat a megállapított körülményeket is, amelyekből az adóalany számára előnyök származnak, akkor is, ha azokat nem érvényesítette.

Az adóhatóság megküldi az adóalanynak a segédeszközökkel történő adómegállapításról szóló jegyzőkönyvet, amelynek része a nyilatkozattételre való felhívás. E jegyzőkönyv tartalmára értelemszerűen vonatkozik a 47. §. A segédeszközökkel történő adómegállapításról szóló jegyzőkönyv része továbbá a segédeszközök jegyzéke is, amelyek alapján az adóhatóság megállapította az adót.

Az adóalany jogosult írásban nyilatkozni csak az ezen adómegállapítási mód alkalmazására vonatkozó törvényes feltételek betartásáról és a 48. § (5) bek. szerinti eljárás betartásáról, legkésőbb a segédeszközökkel történő adómegállapításról szóló jegyzőkönyv kézbesítésének napjától számított 15 munkanapon belül, amelynek része a nyilatkozattételre való felhívás. A határidő elmulasztása nem igazolható.

A segédeszközökkel történő adómegállapítás az (1) bekezdés szerinti, segédeszközökkel történő adómegállapításról szóló jegyzőkönyv kézbesítésének napjával zárul le.

Az adóhatóság adóellenőrzés során, a segédeszközökkel történő adómegállapítás során vagy helyszíni vizsgálat során, azok céljának biztosítása érdekében, vagy ha megalapozottan feltehető, hogy a még nem esedékes vagy ki nem vetett adót esedékességekor nem fizetik meg, vagy behajthatatlan lesz, vagy hogy az adó behajtása abban az időben jelentős nehézségekkel járna, a feltétlenül szükséges mértékben határozatban kötelezheti az adóalanyt, hogy valamit tegyen, valamitől tartózkodjon vagy valamit eltűrjön, különösen, hogy

Ha fennáll a veszélye, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszeget az adóhatóság által meghatározott határidőn belül nem helyezik letétbe, az ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat a kiadásának napján végrehajtható. Az adóhatóság egyúttal megfelelő módon értesíti az adóalanyt az ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat kiadásáról.

Az ingatlant érintő ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozatot az adóhatóság kézbesíti az adóalanynak és az ingatlan-nyilvántartásért felelős illetékes államigazgatási szervnek (a továbbiakban: „ingatlan-nyilvántartás”). A gépjárművet érintő ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozatot az adóhatóság kézbesíti az adóalanynak és a Rendőrségnek. Az adóhatóság közli az ingatlan-nyilvántartással és a Rendőrséggel, hogy a megküldött, ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat mikor emelkedett jogerőre.

Az elrendelt ideiglenes intézkedéssel ellentétesen végrehajtott jogi aktusok érvénytelenek.

Az ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat ellen fellebbezés nyújtható be, amelynek nincs halasztó hatálya.

Ideiglenes intézkedéssel nem korlátozható vagy akadályozható a Polgári Törvénykönyv szerinti zálogjog gyakorlása.³⁷)

Az adóhatóság megszünteti az ideiglenes intézkedést, ha megszűnik az ok, amely miatt elrendelték; ha az ok csak részben szűnt meg, az ideiglenes intézkedést csak részlegesen kell megszüntetni.

Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az adó vagy az adóhátralék megfizetésének napján, ideértve a 55. § (7) bek. szerinti kompenzációt is, vagy a 
81. § szerinti zálogjog keletkezésének napján. Ha olyan adót vetnek ki, amelyet az ideiglenes intézkedés kiadásakor még nem vetettek ki, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés a kivetés napján hatályát veszti, ha az ezen ideiglenes intézkedéssel elrendelt pénzösszeget letétbe helyezték, vagy ha a kivetési eljárásban vagy a rövidített kivetési eljárásban hozott határozat a 89. § (4) bek. szerinti ideiglenes intézkedés helyett végrehajtási jogcímmé vált. A második mondat szerinti letétbe helyezett pénzösszeget ezen adó megfizetésére kell átutalni. Az ideiglenes intézkedés hatályvesztéséről az adóhatóságnak írásban kell értesítenie az adóalanyt és azokat, akiknek az ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozatot kézbesítette.

Ha az adóhatóság az ideiglenes intézkedést megszüntette, vagy az ideiglenes intézkedés hatályát vesztette, az adóhatóság haladéktalanul visszatéríti az adóalanynak az (1) bekezdés a) pontja szerint letétbe helyezett pénzösszeget vagy annak részét, amelyet nem használtak fel az adó vagy adóhátralék megfizetésére, amelyre letétbe helyezték. A letétbe helyezett pénzösszeg visszatérítésekor az adóhatóság a 79. § (1) bek. szerinti adótúlfizetés felhasználásához hasonlóan jár el.

Az adóhatóság kötelezheti az adóalanyt, hogy az általánosan kötelező érvényű jogszabályban előírt nyilvántartáson kívül vezessen az adó helyes megállapításához szükséges külön nyilvántartást, és hogy a meghatározott határidőn belül nyújtsa be ezeket a nyilvántartásokat az adóhatóságnak.

A nyilvántartások vezetésére és benyújtására vonatkozó kötelezettséget az adóhatóság határozattal írja elő, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozatnak tartalmaznia kell a nyilvántartandó adatok pontos meghatározását, azok tagolását és elrendezését, beleértve a nyilvántartás alapjául szolgáló bizonylatokkal való kapcsolatot, az adóhatóságnak benyújtandó nyilvántartások meghatározását és azok benyújtásának határidejét.

Ha a nyilvántartási kötelezettség előírásához vezető okok megváltoztak vagy megszűntek, az adóhatóság jogosult az adóalany javaslatára vagy saját kezdeményezésére ezt a nyilvántartási kötelezettséget megváltoztatni vagy megszüntetni.

Az adóhatóság jogosult ellenőrizni a nyilvántartási kötelezettség teljesítését, bekérni azokat a bizonylatokat, amelyekről folyamatos nyilvántartást vezetnek, és határozattal kötelezni a hibák kijavítására.

Az adóalany köteles a nyilvántartásokat, a kimutatásokat és a hozzájuk kapcsolódó bizonylatokat addig az időpontig megőrizni, amíg az adó vagy az adókülönbözet kivetéséhez való jog, vagy a külön jogszabályok szerinti összegre vonatkozó igény érvényesítésének joga el nem évül.¹)

A Pénzügyi Igazgatóság listákat készít

Az adóhatóság, amely a község, közzéteheti a listát

Az (1) és (2) bekezdés szerinti listákban fel kell tüntetni

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján teszi közzé az (1) bekezdés a) pontja szerinti listát a lista elkészítésének naptári hónapját követő naptári hónap végéig, az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti listákat pedig a tárgyév első félévében. A (2) bekezdés szerinti listákat a község a tárgyév első félévében a honlapján vagy az információszolgáltatásra szokásosan használt helyen teszi közzé.

A Pénzügyi Igazgatóság közzéteszi a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adók tekintetében nyilvántartásba vett adóalanyok frissített listáját. A listákban fel kell tüntetni a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakóhelyének címét vagy a vállalkozás helyét, ha az eltér az állandó lakóhely címétől, vagy a cégnevet vagy elnevezést, a székhelyet, a szervezet azonosító számát, ha ki lett osztva neki, az adóazonosító számot vagy a nyilvántartási számot, a nyilvántartásba vétel típusát, a nyilvántartásba vétel dátumát, azt a dátumot, amikor az adóalany hozzáadottérték-adó fizetőjévé vált, és azt a dátumot, amikor a hozzáadottérték-adó nyilvántartásba vételének típusa megváltozott.

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi a hozzáadottérték-adó fizetőinek frissített jegyzékét, akiknél külön jogszabály szerint fennállnak a bejegyzés törlésének okai.^37a) A jegyzékben fel kell tüntetni a hozzáadottérték-adó fizetőjének adóazonosító számát, a jegyzékben való közzététel dátumát, amelyet a rendszer a közzététel napján automatikusan generál, azt a naptári évet, amelyben az első mondat szerinti okok fennálltak, és

A (6) bekezdés szerinti jegyzékben közzétett hozzáadottérték-adó fizetőjét a Pénzügyi Igazgatóság törli ebből a jegyzékből, ha megszűntek azok az okok, amelyek alapján ebben a jegyzékben közzétették, és egyúttal hat egymást követő naptári hónap időtartama alatt az adófizető nem sértette meg az adóellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit, nem sértette meg az adóbevallás vagy az ellenőrző kimutatás benyújtására vonatkozó kötelezettségét, sem a saját adókötelezettségének megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, és elérhető volt a székhelye, a vállalkozás helye vagy a telephelye címén, vagy ha a hozzáadottérték-adó-bejegyzését törölték.

A Pénzügyi Igazgatóság a (6) bekezdés szerinti jegyzékkel egyidejűleg közzéteszi a törölt hozzáadottérték-adó fizetők jegyzékét is, amelyben a (6) bekezdésben feltüntetett adatokon kívül fel kell tüntetni a hozzáadottérték-adó fizetőjének a (6) bekezdés szerinti jegyzékből való törlésének dátumát, ha a (7) bekezdés szerinti tények bekövetkeztek.

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi az adóalanyok jegyzékét a jogi személy kivetett jövedelemadójának, utólagosan kivetett jövedelemadójának vagy adóveszteségének összegével, mégpedig a tárgyév minden negyedévének végéig, a tárgyév előző negyedévében benyújtott, jogi személyek jövedelemadójára vonatkozó adóbevallások alapján. A jegyzékben fel kell tüntetni a jogi személy cégnevét vagy elnevezését, székhelyét, a szervezet azonosító számát, ha ki lett neki osztva, adóazonosító számát, ha ki lett neki osztva, a kivetett adó, az utólagosan kivetett adó vagy az adóveszteség összegét és az adómegállapítási időszakot.

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi azon adófizetők frissített jegyzékét, akik bejelentették a külön jogszabály szerinti különös szabályozás alkalmazásának megkezdését és befejezését.^37ad) A jegyzékben fel kell tüntetni a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakcímét vagy a vállalkozás helyét, ha az eltér az állandó lakcímétől, vagy a jogi személy cégnevét vagy elnevezését és székhelyét, a szervezet azonosító számát, a hozzáadottérték-adó fizetőjének adóazonosító számát, a különös szabályozás alkalmazása megkezdésének és befejezésének dátumát és azt az adómegállapítási időszakot, amelyben a különös szabályozás alkalmazása befejeződött.

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi az adóalanyok jegyzékét az érvényesített túlzott levonás és a bevallott saját adókötelezettség összegével, mégpedig a naptári év minden negyedévének végéig, az előző naptári negyedévben benyújtott hozzáadottérték-adó bevallások alapján. A jegyzékben fel kell tüntetni

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi a szabályozott személyek jegyzékét,^1d) mégpedig a folyó év minden negyedévének végéig, a szabályozott ágazatokban folytatott vállalkozási tevékenységből származó különadók elszámolásáról szóló, a folyó év előző negyedévében jogerőre emelkedett határozatok alapján. A jegyzékben fel kell tüntetni

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi a jövedelemadó-fizetőként bejegyzett adóalanyok frissített jegyzékét. A jegyzékben fel kell tüntetni az adóazonosító számot és

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján hozzáférhetővé teszi a hozzáadottérték-adó fizetőjének frissített adatait a következő terjedelemben: a természetes személy utó- és családi neve, állandó lakóhelyének címe vagy a vállalkozás helye, ha az eltér az állandó lakóhely címétől, vagy a jogi személy cégneve vagy elnevezése, székhelye, a szervezet azonosító száma, ha kiutalták neki, a hozzáadottérték-adó fizetőjének adóazonosító száma és a hozzáadottérték-adó fizetője által létrehozott, pénzforgalmi szolgáltatónál vagy külföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla száma.

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján hozzáférhetővé teszi a hozzáadottérték-adó fizetőjének frissített adatait a következő terjedelemben: a természetes személy utó- és családi neve, állandó lakóhelyének címe vagy a vállalkozás helye, ha az eltér az állandó lakóhely címétől, vagy a jogi személy cégneve vagy elnevezése, székhelye, a szervezet azonosító száma, ha kiutalták neki, a hozzáadottérték-adó fizetőjének adóazonosító száma és az adóhatóság által az adóalany számára vezetett számla száma.

A Pénzügyi Igazgatóság a honlapján közzéteszi azon adóalanyok frissített jegyzékét, amelyek számára adómegbízhatósági indexet állapítottak meg, amelyben fel kell tüntetni a természetes személy utó- és családi nevét, állandó lakóhelyének címét vagy a vállalkozás helyét, ha az eltér az állandó lakóhely címétől, a jogi személy cégnevét vagy elnevezését és székhelyét, az adóazonosító számot, a szervezet azonosító számát, ha kiutalták, és az adómegbízhatósági indexet.

A Pénzügyi Igazgatóság által a jegyzékekben közzétett, valamint az általa hozzáférhetővé tett adatok olyan strukturált formában kerülnek közzétételre és hozzáférhetővé tételre, amely lehetővé teszi azok célzott keresését és további automatizált feldolgozását.

Az adóhatóság kérelemre közli, hogy egy adott adóalany mióta van bejegyezve, mikor törölték a bejegyzését, vagy milyen számot utaltak ki neki a bejegyzéskor, vagy megerősíti, hogy az adóalany által megadott számot a bejegyzéskor utalták-e ki neki. Az adóeljárás céljából csak e tény írásbeli közlését veszik figyelembe.
 

Az adóalany kérelmére a Pénzügyi Igazgatóság közli, hogy egy másik személy be van-e jegyezve hozzáadottérték-adó fizetőjeként egy másik tagállamban; egyúttal közli vele, hogy az adóalany által a kérelemben megadott számot kiutalták-e neki ezen adó szerinti bejegyzéskor.

Az adóalany kérelmére a Pénzügyi Igazgatóság közli, hogy egy másik személy egy másik tagállamban jövedéki adó alanyként nyilvántartásba van-e véve; egyúttal közli vele, hogy a számot, amelyet az adóalany a kérelemben feltüntetett, ezen adó szerinti nyilvántartásba vételkor kapta-e.

A helyileg illetékes adóhatóság az adóalany kérelmére igazolást ad ki a személyes számlájának állapotáról; e célból adóhátraléknak minősül a 86. § szerint átruházott adóhátralék is, amely az igazolás kiadásának időpontjában nem szűnt meg. A helyileg illetékes adóhatóság adatokat szolgáltat az adóalany személyes számlájának állapotáról a közigazgatási szerv kérelmére is, hivatali tevékenységének gyakorlása során^37ad) külön jogszabályok szerinti célokra,^37ae) ha az ilyen információk automatikus hozzáférhetővé tétele nem lehetséges.

Az adóalany, aki a külön jogszabályok szerint¹) az adóhatóságnál bejegyzésre kerül, köteles az adóhatóságnak a bejegyzési kérelmet a minisztérium által meghatározott mintájú formanyomtatványon benyújtani; ha a bejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtják be, azt az előírt formában kell benyújtani.

A bejegyzési kérelemben az adóalany, amennyiben az

A bejegyzési kérelemhez az adóalany csatolja a külön jogszabályok szerinti mellékleteket.¹)

Az adóhatóság ellenőrzi a bejegyzési kérelemben és a (3) bekezdés szerinti mellékletekben feltüntetett adatokat, és ha kétségei vannak azok helyességét vagy teljességét illetően, felszólítja az adóalanyt, hogy az adatokat részletesebben magyarázza meg, változtassa meg vagy egészítse ki, és egyúttal határidőt szab, amelyen belül az adóalany köteles a felszólításnak eleget tenni.

Ha az adóalany a megadott határidőn belül és a kért terjedelemben eleget tesz az adóhatóság felszólításának, a bejegyzési kérelem az eredeti benyújtás napján benyújtottnak tekintendő.

Ha az adóalany nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának, az adóhatóság határozatot hoz, amelyben a bejegyzési kérelmet elutasítja, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

Az adóhatóság a bejegyzési kérelem benyújtásától vagy a beadvány hiányosságainak pótlásától számított 30 napon belül bejegyzi az adóalanyt, ha az megfelel a jelen törvény és a külön jogszabályok szerinti bejegyzési feltételeknek.¹) Az adóhatóság a bejegyzéskor adóazonosító számot, valamint azonosító számot is kiutal az adóalanynak, ha az külön jogszabály szerinti adóra kerül bejegyzésre;^41a) ezeket a számokat az adóalany köteles feltüntetni az adóhatósággal való érintkezés során. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adóalany nem tett eleget a külön jogszabályok szerinti bejegyzési kötelezettségének,³⁵) felszólítja e kötelezettség teljesítésére. Ha az adóalany a felszólításnak a megadott határidőn belül és teljes mértékben nem tesz eleget, az adóhatóság hivatalból bejegyzi az adóalanyt. Az adóhatóság hivatalból történő bejegyzésről akkor is dönthet, ha az adóalany nem tett eleget a (4) bekezdés szerinti felszólításnak, és a bejegyzésre megalapozott okok állnak fenn.

Ha a (2) bekezdés szerinti bejegyzéskor feltüntetett tényekben változás áll be, beleértve azokat a változásokat is, amelyek valamely adónemre vonatkozó bejegyzés törlését eredményezik, azt az adóalany a bekövetkezésüktől számított 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, vagy kéri a bejegyzés törlését. Ha az adóalany a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget megfelelően és időben, a nyilvántartásban a vonatkozó változtatásokat az adóhatóság hivatalból hajtja végre, amint a döntő tényekről tudomást szerez.

A (9) bekezdés szerinti bejelentést az adóalany az egységes kapcsolattartó ponton is teljesítheti,⁴²) ha ez a külön jogszabály szerint megkövetelt változtatásokkal összefüggésben és azok terjedelmében történik.⁴³)

Ha a külön jogszabályok így rendelkeznek,¹) az adóhatóság hivatalból bejegyzi az adóalanyt. Az adóhatóság a jogi személyek, vállalkozók és közigazgatási szervek nyilvántartásából származó adatok átvételétől számított 30 napon belül bejegyzi az adóalanyt. Az adóhatóság a bejegyzéskor adóazonosító számot és az adóhatóság adóalany számára vezetett számlájának számát utalja ki az adóalanynak, ha azt korábban nem közölték vele. Az első mondat szerinti bejegyzésről szóló határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Ha az adóalanynak azonos bejelentési kötelezettsége keletkezett egy másik intézménnyel szemben, és ez az intézmény az új vagy megváltozott tényeket bejelenti vagy hozzáférhetővé teszi a pénzügyi igazgatóság számára, az adóalany nem köteles ezeket a tényeket bejelenteni az adóhatóságnak.

Ha a jelen törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, a kivetési eljárás a jegyzőkönyv kézbesítését követő napon kezdődik, amelynek részét képezi a 46. § (8) bek. és a 49. § (1) bek. szerinti felhívás, és az adóalanynak kézbesített határozat napjával ér véget; a kivetési eljárás nem kezdődik meg, ha a 46. § (8) bek. szerinti felhívást nem küldik meg. A jegyzőkönyv kézbesítését követő kivetési eljárást, amelynek részét képezi a 46. § (8) bek. szerinti felhívás, az az adóhatóság folytatja le és adja ki a kivetési eljárásban hozott határozatot, amely az adóellenőrzést megkezdte. A jegyzőkönyv kézbesítését követő kivetési eljárást, amelynek részét képezi a 49. § (1) bek. szerinti felhívás, az az adóhatóság folytatja le és adja ki a kivetési eljárásban hozott határozatot, amely az adóalanynak a 48. § (2) bek. szerinti értesítést kézbesítette. Ha az adóellenőrzést a Pénzügyi Igazgatóság végezte, a kivetési eljárást a helyileg illetékes adóhatóság folytatja le és adja ki a kivetési eljárásban hozott határozatot. Ha az ügyet további kivetési eljárásra visszautalják, a kivetési eljárást az az adóhatóság folytatja le és adja ki a kivetési eljárásban hozott határozatot, amelynek a határozatát hatályon kívül helyezték.

Az adóhatóság a jegyzőkönyvhöz való, 46. § (8) bek. és 49. § (1) bek. szerinti hozzászólásra megszabott határidő lejártától számított 15 napon belül határozatot ad ki, ha

Ha az adóalany az adóhatóság által a 46. § (8) bek. és a 49. § (1) bek. szerinti felhívásban meghatározott határidőn belül észrevételeket és bizonyítékokat nyújt be, megállapodik az adóhatósággal az általa benyújtott észrevételek és bizonyítékok megtárgyalásának napjáról; ha nem állapodnak meg, a megtárgyalás napját az adóhatóság határozza meg. Ha az adóalany nem tud részt venni a tárgyaláson, köteles erre a célra képviselőt kijelölni. Az adóhatóság az adóalany írásbeli nyilatkozata és az általa benyújtott bizonyítékok alapján bizonyítási eljárást vagy helyszíni szemlét folytat le. Ha az adóalany vagy képviselője nem vesz részt az általa benyújtott észrevételek és bizonyítékok megtárgyalásán, az adóhatóság erről a tényről hivatalos feljegyzést készít. Az adóhatóság az első mondat szerinti felhívásban meghatározott határidő lejártától számított három hónapon belül határozatot ad ki. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága, más súlyos körülmények vagy az ügy különleges jellege miatt három hónapon belül sem lehet döntést hozni, ezt a határidőt lejárta előtt írásbeli indoklás alapján a másodfokú szerv méltányosan meghosszabbíthatja. Az adóhatóság a határidő meghosszabbításáról értesíti az adóalanyt.

Az adó kivetésre kerül

Az adóhatóság a kivetési eljárásban hozott határozatában kiveti az adót vagy a kivetett adóhoz képesti adókülönbözetet.

Az adóhatóság a kivetési eljárásban hozott határozatában meghatározza azt az összeget vagy összegkülönbözetet, amelyet az adóalanynak a külön jogszabályok¹) szerint ki kellett volna mutatnia, vagy amelyre a külön jogszabályok szerint igényt tartott.¹)

Az adóhatóság rövidített kivetési eljárásban határozatot ad ki (a továbbiakban: „kivetési végzés”), amellyel kiveti az adót vagy a kivetett adóhoz képesti adókülönbözetet, vagy meghatározza azt az összeget vagy összegkülönbözetet, amelyet az adóalanynak a külön jogszabályok¹) szerint ki kellett volna mutatnia, vagy amelyre a külön jogszabályok szerint igényt tartott,¹) ha az adóalany a 17. § (2) bek. szerinti határidőn belül nem szüntette meg azokat a hiányosságokat, amelyek befolyásolják az adó összegét vagy az érvényesített igényt, és az adóhatóság nem kezdett adóellenőrzést. Az adóhatóság a külön jogszabály^43aa) szerinti közös ellenőrzésről szóló zárójelentés adóalanynak történő kézbesítése után is kiadhat kivetési végzést, ha nem folyik adóellenőrzés, vagy nem folyik adómegállapítás segédeszközökkel, vagy kivetési eljárás.

A kivetési végzést az adóhatóság az adóigazgatás során szerzett tények és bizonyítékok alapján adja ki.

Az adóalany a kivetési végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül ellenvetést nyújthat be a kivetési végzés ellen. Az ellenvetést annál az adóhatóságnál kell benyújtani, amely a kivetési végzést kiadta. A benyújtott ellenvetésnek érdemben megindokoltnak kell lennie. Az adóalany köteles az ellenvetéssel egyidejűleg benyújtani az adóhatóságnak azokat az okiratokat, amelyekre hivatkozik, vagy megjelölni a benyújtott ellenvetés indokaira vonatkozó egyéb bizonyítékokat. A kivetési végzés ellen jogorvoslati eszközök nem nyújthatók be, kivéve a határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az adóhatóság határozattal elutasítja az ellenvetést, ha azt

Az adóhatóság által el nem utasított ellenvetés kézbesítésével a kivetési végzés teljes egészében hatályát veszti, és az adóhatóság adóellenőrzést indít.

A kézbesített kivetési végzés a (4) bekezdés c) pontja szerinti, az ellenvetést elutasító határozat jogerőre emelkedésének napján vagy az ellenvetés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltével emelkedik jogerőre.

A kivetési végzésnek tájékoztatást kell tartalmaznia az ellenvetés benyújtásának helyéről, határidejéről és formájáról, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a benyújtott ellenvetésnek érdemben megindokoltnak kell lennie. Ha a kivetési végzésből hiányzik az ellenvetésre vonatkozó tájékoztatás, vagy a kivetési végzésben helytelen tájékoztatás szerepel, az ellenvetés a kivetési végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül nyújtható be; ha a kivetési végzésben hosszabb határidőt állapítottak meg az ellenvetés benyújtására, a kivetési végzésben megadott határidő az irányadó.

Az adóhatóság kizárólag a minisztérium, a Pénzügyi Igazgatóság vagy a büntetőeljárásban eljáró szervek kezdeményezésére jogosult adóellenőrzést végezni ugyanazon adónemre és ugyanazon adómegállapítási időszakra vonatkozóan, amelyre vonatkozóan az adó kivetéséről vagy a kivetett adóhoz képesti adókülönbözetről, vagy az érvényesített igényről vagy annak az összegnek a különbözetéről, amelyet az adóalanynak a külön jogszabályok¹) szerint ki kellett volna mutatnia, vagy amelyre a külön jogszabályok¹) szerint igényt tartott, jogerőre emelkedett kivetési végzéssel döntöttek.

Ha e törvény vagy külön jogszabály másként nem rendelkezik, nem lehet adót vagy adókülönbözetet kivetni, vagy a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igényt érvényesíteni annak az évnek a végétől számított öt év elteltével, amelyben adóbevallás-benyújtási kötelezettség keletkezett, vagy amelyben az adóalany adóbevallás benyújtásának kötelezettsége nélkül volt köteles adót fizetni, vagy amelyben az adóalanynak a külön jogszabályok szerinti összeg érvényesítésére vonatkozó joga keletkezett.¹)

Ha a határidő lejárta előtt adó vagy adókülönbözet kivetésére vagy a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igény érvényesítésére irányuló cselekményre került sor, az (1) bekezdés szerinti határidők újra kezdődnek annak az évnek a végétől, amelyben az adóalanyt erről a cselekményről értesítették. Adót vagy adókülönbözetet kivetni, vagy a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igényt érvényesíteni legkésőbb annak az évnek a végétől számított tíz éven belül lehet, amelyben adóbevallás-benyújtási kötelezettség keletkezett, vagy amelyben az adóalany adóbevallás benyújtásának kötelezettsége nélkül volt köteles adót fizetni, vagy amelyben az adóalanynak a külön jogszabályok szerinti összeg érvényesítésére vonatkozó joga keletkezett.¹)

Adó vagy adókülönbözet kivetésére vagy a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igény érvényesítésére irányuló cselekménynek minősül:

Ha az adóellenőrzésre a büntetőeljárásban eljáró szervek vagy a Rendőri Testület szerveinek kérésére kerül sor, az adó vagy adókülönbözet kivetésére vagy a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igény érvényesítésére irányuló cselekménynek minősül az adóellenőrzés megkezdéséről szóló jegyzőkönyv felvétele vagy az adóellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése.

A Szlovák Köztársaság számára kötelező erejű, adózási területre vonatkozó nemzetközi szerződések alkalmazása esetén adót vagy adókülönbözetet kivetni, vagy a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igényt érvényesíteni legkésőbb annak az évnek a végétől számított tíz éven belül lehet, amelyben adóbevallás-benyújtási kötelezettség keletkezett, vagy amelyben az adóalany adóbevallás benyújtásának kötelezettsége nélkül volt köteles adót fizetni, vagy amelyben az adóalanynak a külön jogszabályok szerinti összeg érvényesítésére vonatkozó joga keletkezett;¹) ezekben az esetekben az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.

E rendelkezés alkalmazásában adóhátraléknak az adón keletkezett hátralék minősül, a késedelmi kamat, a kamat és a bírság kivételével.

Az adóhatóság a természetes személy adóadós kérelmére adókedvezményt engedélyezhet vagy elengedheti az adóhátralékot, kivéve a hozzáadottérték-adón és a jövedéki adókon keletkezett adóhátralékot, ha annak behajtása súlyosan veszélyeztetné az adóadós vagy az általa eltartott személyek megélhetését. E feltétel teljesülését az adóadós köteles bizonyítani.

Az adókedvezmény engedélyezéséről vagy az adóhátralék elengedéséről az adóhatóság határozatot hoz, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha az adóhatóság határozatával az adóadósnak adókedvezményt engedélyez vagy elengedi az adóhátralékot, e határozat kézbesítésének napjáig nem ró ki rá a 156. § szerinti késedelmi kamatot vagy annak az engedélyezett adókedvezményhez tartozó arányos részét. Az adóalany adókedvezmény engedélyezésére vagy adóhátralék elengedésére irányuló kérelmének elutasításáról az adóhatóság írásbeli értesítést küld az adóalanynak; ilyen esetben nem hoznak határozatot.

Az adókedvezmény engedélyezése vagy az adóhátralék elengedése feltételekhez köthető, különösen ahhoz a kötelezettséghez, hogy az adóhátralék egy részét meghatározott határidőn belül megfizesse.

Adókedvezményt engedélyezni vagy adóhátralékot elengedni csak külön jogszabállyal összhangban lehet.⁴⁰)

Az adóalany kifogást emelhet, ha a jelen törvény úgy rendelkezik. Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a kifogásról az a szerv dönt, amely ellen a kifogás irányul, és a kifogás benyújtásának nincs halasztó hatálya; a kifogásról hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az adótúlfizetés felhasználásakor a 55. § (6) és (7) bekezdése szerint kell eljárni; az adóhatóság írásban értesíti az adóalanyt a túlfizetés 55. § (6) és (7) bekezdése szerinti felhasználásáról, ha a felhasznált túlfizetés összege meghaladja az 5 eurót.

Ha az adótúlfizetés nem használható fel az (1) bekezdés szerint, vagy nem alkalmazható a (9) vagy (10) bekezdés szerinti eljárás, az adóhatóság az adóalany kérelmére az adótúlfizetést átvezeti egy még nem esedékes adóelőlegre, egyébként az adótúlfizetést a visszatérítésére irányuló kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül visszatéríti, ha az meghaladja az 5 eurót; a jövedelemadón és a gépjárműadón keletkezett, a vonatkozó adómegállapítási időszakra vonatkozó adótúlfizetést legkorábban a külön jogszabályok szerinti adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejárta után,⁴⁴) legkésőbb azonban az adótúlfizetés keletkezésének napjától számított 40 napon belül térítik vissza. Ha az adóhatóság a túlfizetés visszatérítésére irányuló kérelemnek teljes mértékben eleget tesz, az adóhatóság nem ad ki határozatot.

Ha az adóhatóság az adótúlfizetést a (2) bekezdésben megállapított határidő után téríti vissza, köteles az adótúlfizetés visszatérítésétől számított 15 napon belül határozatot hozni az adótúlfizetés összege után járó kamat megítéléséről, ha annak összege meghaladja az 5 eurót. A kamat kiszámításakor az Európai Központi Bank azon határidő utolsó napján érvényes alapkamatának háromszorosát kell alkalmazni, amelyen belül az adótúlfizetés összegét e törvény szerint vissza kellett volna téríteni; ha az Európai Központi Bank alapkamatának háromszorosa nem éri el a 10 %-ot, a kamat kiszámításakor az Európai Központi Bank alapkamatának háromszorosa helyett 10 %-os éves kamatlábat kell alkalmazni. A kamat a késedelem minden napjára jár. Az adóhatóság ezt a kamatot a kamat megítéléséről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizeti meg. Ha az adóhatóság az adóalannyal szemben adóhátralékot tart nyilván, ezt a kamatot vagy annak egy részét a megfizetésére nyitva álló határidőn belül a 55. § (6) és (7) bekezdése szerint használja fel. Az adóhatóság ugyanígy kamatot fizet az adóalanynak a túlzott levonás és a visszatérítésre igényelt jövedéki adó késedelmes visszatérítése esetén is, ha a túlzott levonást és a jövedéki adót nem a 55. § (6) és (7) bekezdése szerint használják fel.

Az adóhatóság (3) bekezdés szerinti, kamat megítéléséről szóló határozata ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Az adótúlfizetés nem téríthető vissza, ha a visszatérítésére vonatkozó kérelmet az adó vagy adókülönbözet kivetésére vonatkozó jog megszűnése után kézbesítették; ez nem érvényes, ha az adótúlfizetés azért keletkezett, mert az adót az adóhatóság határozata alapján fizették meg, amelyet később annak jogellenessége miatt módosítottak vagy hatályon kívül helyeztek, és a visszatérítésére vonatkozó kérelmet e határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül nyújtották be. A vissza nem téríthető adótúlfizetés az állami költségvetés vagy a község költségvetésének bevétele.

Ha az adóalany az adótúlfizetés visszatérítésére vonatkozó kérelmében nem tünteti fel a számlaszámot, az adóhatóság az adótúlfizetést az adóalany egyik, a 26. § 3. bek. szerint bejelentett számlájára téríti vissza. Postai utalvánnyal az adóalany címére legfeljebb 15 000 eur összegű túlfizetés küldhető. Ha az adóhatóságnak nem áll rendelkezésére az adóalany számlaszáma, és a túlfizetés összege meghaladja a második mondat szerinti összeget, a (2) bekezdés szerinti határidő a számlaszám bejelentésének napjától kezd telni. A túlfizetés visszatérítésének napjának az a nap tekintendő, amikor a túlfizetés összegét leírták az adóhatóság számlájáról. A pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek értesíteni az adóalanyt arról a napról, amikor a kifizetés leírása az adóhatóság számlájáról megtörtént.

A túlfizetéses levonásra, a külön jogszabály^44aa) szerint igényelt hozzáadottérték-adóra és arra az adóra, amelynek visszatérítését igényelték, megfelelően alkalmazandó az (1)–(6) bekezdés.

A csoport^44a) által igényelt túlfizetéses hozzáadottértékadó-levonás felhasználható a csoport egyes tagjainál más adókra vonatkozó adóhátralékok megfizetésére és kompenzálására; az adóhátralékok kompenzálására megfelelően alkalmazandó az 55. § 6. és 7. bek..

Arra a hozzáadottérték-adóra, amelynek visszatérítését az adóhatóság külön jogszabály^44b) szerinti határozatával elismerte, megfelelően alkalmazandó az (1) és (5) bekezdés; ha ezt az adót az (1) bekezdés szerint nem lehet felhasználni, azt egy tagállam külön jogszabály^44c) szerinti követelésének megfizetésére kell felhasználni.

Ha az adótúlfizetés, a túlfizetéses levonás vagy az adó az (1) bekezdés szerint nem használható fel, az felhasználható egy tagállam külön jogszabály^44d) szerinti követelésének megfizetésére.

Az adótúlfizetés, a túlfizetéses levonás vagy az adó (1) és (8)–(10) bekezdés szerinti felhasználása azok visszatérítésének minősül.

Az adóalany az adó-visszatérítésre, adótúlfizetésre és a külön jogszabályok¹) szerinti összegre vonatkozó igényét a Polgári Törvénykönyv szerint nem engedményezheti.⁵⁰)

Ha az adóalany a jelen törvény vagy külön jogszabályok¹) szerinti, vagy az adóhatóság határozatában meghatározott határidőn belül nem fizette meg az adót, vagy nem vezette el a beszedett vagy levont adót, az adóhatóság felszólíthatja, hogy az adóhátralékot az általa meghatározott póthatáridőn belül vezesse el vagy fizesse meg. Ez a határidő nem lehet 15 napnál rövidebb. Az adóhatóság köteles ebben a felszólításban tájékoztatni az adóadóst az adóhátralék elvezetésének vagy megfizetésének elmulasztása következményeiről. A felszólítás ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül kifogást lehet emelni. A kifogás benyújtásának halasztó hatálya van. A kifogásnak helyt adó határozatnak nem kell indokolást tartalmaznia.

Az (1) bekezdés szerinti felszólítás más pénzbeli teljesítések megfizetésére is alkalmazandó, amelyek nem minősülnek adónak, és amelyeket az adóhatóság a jelen törvény szerinti határozatával rótt ki, beleértve a végrehajtási költségeket és a készkiadásokat.

Az adóhátralék biztosítására az adóhatóság dönthet zálogjog létesítéséről az adóadós tulajdonában lévő zálogtárgyra vagy az adóadós követelésére. Az adóhatóság zálogjoga a zálogjog létesítéséről szóló határozat végrehajthatóvá válásával jön létre. Ugyanígy dönthet az adóhatóság az adóhátralék biztosításáról zálogjog létesítésével olyan zálogtárgyra, amelyet az adóadós a jövőben szerez meg, még akkor is, ha a zálogjog tárgya a jövőben jön létre, vagy létrejötte feltétel teljesítésétől függ. Zálogjogot nem lehet létesíteni ortopédiai és kompenzációs segédeszközökre, beleértve a súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy személygépjárművét is. A követelésre vonatkozó zálogjog az adós adósával szemben akkor hatályos, ha az adós adósát erről írásban értesítették. Az adóhátralék zálogjog létesítésével történő biztosításáról szóló, az adóadós zálogtárgyára vonatkozó határozatot kézbesíteni kell az adóadósnak és a zálogtárgyat nyilvántartó személynek. Ha az adóadós követelésére vonatkozó zálogjogról van szó, az adóhátralék zálogjog létesítésével történő biztosításáról szóló, az adóadós követelésére vonatkozó határozatot kézbesíteni kell az adóadósnak és az adós adósának. Az ötödik mondat szerinti határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az adóadós fellebbezést nyújthat be; ugyanígy a hatodik mondat szerint az adóadós és az adós adósa is fellebbezést nyújthat be. Az adós adósa a fellebbezésben csak a zálogjog tárgyát képező követelés nemlétét vagy megszűnését kifogásolhatja; ezt az állítást köteles bizonyítani. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az adóhátralék zálogjog létesítésével történő biztosításáról szóló határozatot a Polgári Törvénykönyv⁴⁵) szerinti bejegyzés vagy regisztráció céljából meg kell küldeni. Az adóhatóság közli az ingatlan-nyilvántartással vagy az illetékes nyilvántartással, hogy a határozat mikor vált jogerőssé. E törvény alkalmazásában adós adósán az adóadós adósát kell érteni.

Az (1) bekezdés szerinti határozatnak a 63. § (3) bek. szerinti kellékeken kívül tartalmaznia kell a személyi számot is, ha ez külön jogszabályok⁴⁶) szerint szükséges, az adóhátralék, a zálogjog tárgyának megjelölését, valamint az adóadósnak, az adós adósának vagy a zálogjog tárgyát nyilvántartó személynek szóló tilalmat a zálogjog tárgyával való rendelkezésre az adóhatóság előzetes hozzájárulása nélkül.

Az (1) bekezdés szerinti zálogjog olyan, a jövőben keletkező adókövetelés biztosítására is létesíthető, ha megalapozottan feltehető, hogy a még nem esedékes vagy ki nem vetett adót nem fogják megfizetni.

Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti célokra jogosult felszólítani az adóadóst, hogy nyújtson be vagyonleltárt. Az adóadós köteles ennek a felszólításnak a megadott határidőn belül eleget tenni. Az adóhatóságnak joga van ellenőrizni az adóadós vagyonleltárának valódiságát.

Az adóhatóság ügyel arra, hogy az (1) bekezdés szerinti zálogjog tárgyának értéke arányos legyen annak az adóhátraléknak az összegével, amelynek biztosítására a zálogjogot létesítik. Ha az adóadós a zálogjog létesítéséről szóló határozat kiadásakor nem rendelkezik olyan zálogtárggyal, amelynek értéke arányos az adóhátralék összegével, az adóhatóság dönthet nagyobb értékű tárgyra vonatkozó zálogjog létesítéséről is.

A zálogjog létesítéséről szóló határozat kiadása után az adóadós a zálogjog tárgyát érintő jogügyleteket csak az adóhatóság előzetes hozzájárulásával végezheti el. Ez nem érvényes, ha a zálogjogot külön jogszabály szerint egy elsőbbségi zálogjogosult érvényesíti a zálogkötelezett nevében és terhére, vagy a zálogjogosult nevében és az adóadós terhére; ezt a tényt az elsőbbségi zálogjogosult köteles előzetesen bejelenteni az adóhatóságnak.

Ha a zálogjog tárgyán több zálogjog jött létre, az adókövetelés biztosítására szolgáló zálogjog vagy az adóhátralék biztosítására szolgáló zálogjog a zálogjog külön jogszabály⁴⁵) szerinti nyilvántartásba való bejegyzésének vagy regisztrációjának sorrendje szerint kerül kielégítésre. Ha a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése csődeljárásban vagy szerkezetátalakítási eljárásban történik, erre a kielégítésre külön jogszabály⁴⁸) vonatkozik.

Az adóhátralék biztosítása az adóadós költségére történik. Ha az adóadós nem téríti meg az adóhátralék biztosításának költségeit, az adóhatóság jogosult azokat adó-végrehajtási eljárásban behajtani.

Az (1)–(3), (5)–(7), (9) és (11) bekezdés rendelkezései hasonlóképpen vonatkoznak a fennálló adókövetelés, a jövőben keletkező adókövetelés, valamint a jelen törvény vagy különös jogszabályok⁹) szerinti határozattal kirótt egyéb pénzbeli teljesítés biztosítására is.

Az adóhátralék vagy annak egy része ideiglenesen behajthatatlannak minősül, ha

Az (1) bekezdés a jelen törvény szerint az adóhatóság határozatával kirótt más, adónak nem minősülő pénzbeli teljesítésre is vonatkozik, beleértve a végrehajtási költségeket és a készkiadásokat.

Az adóhátralék azon a napon szűnik meg, amikor

Az adóhátralék az adóhatóság adóhátralék megszűnéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, ha

A (2) bekezdés szerinti, az adóhátralék megszűnéséről szóló határozatot nem kézbesítik, és az a kiadásának napján jogerőre emelkedik. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései, az (1) bekezdés d) pontja kivételével, más, nem adónak minősülő pénzbeli teljesítés megszűnésére is vonatkoznak, beleértve a jelen törvény szerint az adóhatóság határozatával kirótt végrehajtási költségeket és készkiadásokat.

Az (1) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem alkalmazandó, ha olyan adóbevallásból származó adóhátralékról van szó, amelynek benyújtási határideje a szerkezetátalakítási eljárás megkezdése előtt lejárt, és amelyet e határidőn belül nem nyújtottak be; az ilyen adóhátralék a szerkezetátalakítási eljárás megkezdése után keletkezett követelésnek minősül.

Az adóhátralék behajtásához való jog azon naptári év végétől számított hat év elteltével évül el, amelyben az adóhátralék keletkezett, ha külön jogszabály⁴⁸) másként nem rendelkezik. Ha az adóhatóság az első mondat szerinti határidőn belül a 80. § szerinti felszólítást kézbesít az adóalanynak, új elévülési idő kezdődik azon naptári év végétől, amelyben a felszólítást kézbesítették.

Az adóvégrehajtási eljárás alatt az (1) bekezdésben megszabott határidő felfüggesztetik.

Az adóhatóság csak akkor veszi figyelembe az elévülést, ha az adós elévülési kifogást emel, és csak az emelt kifogás mértékében. A kifogás benyújtásának halasztó hatálya van. A kifogásról szóló határozat ellen az adós nem fellebbezhet.

Az adóhátralék behajtásához való jog azon naptári év végétől számított 20 év elteltével szűnik meg, amelyben az adóhátralék keletkezett.

Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései a jelen törvény szerint az adóhatóság határozatával kirótt más, nem adónak minősülő pénzbeli teljesítés behajtásának jogára is vonatkoznak, beleértve a végrehajtási költségeket és a készkiadásokat.

Az adóhivatal vagy a vámhivatal

Az a jogi személy, amelyre az (1) bekezdés szerint az adóhátralékot engedményezték, az adóhátralékot csak 100%-os állami vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személynek vagy törvény által létrehozott jogi személynek engedményezheti tovább; az engedményesre a (4) bekezdés szerinti eljárás értelemszerűen vonatkozik.

Az (1) bekezdés szerinti adóhátralék-engedményezésről a pénzügyi igazgatóság írásbeli adóhátralék-engedményezési szerződést köt. E szerződés részét képezi az adóhátralék biztosítékából eredő jogok rendezése is.

Az adóhivatal vagy a vámhivatal indokolatlan késedelem nélkül értesíti az adóhátralék engedményezéséről az adóst és a külön jogszabály⁴⁸) szerint csődeljárást hirdető bíróságot; az értesítésnek tartalmaznia kell az adóhátralék engedményezésének napját is. Ha az engedményezett adóhátralék teljesítését zálogjog, kezesség vagy más módon biztosítják, az adóhivatal vagy a vámhivatal köteles az adóhátralék engedményezéséről írásban értesíteni azt a személyt is, aki a kötelezettség biztosítékát nyújtotta.

Az adós engedményezett hátralékával való rendelkezési jog az adóhátralék-engedményezési szerződés hatálybalépésének napján vagy a szerződésben megjelölt napon száll át az (1) bekezdés szerinti jogi személyre.

Az adóhivatal vagy a vámhivatal köteles az (1) bekezdés szerinti jogi személynek átadni minden, az átruházott adóhátralékra vonatkozó iratot, és megadni minden szükséges információt.

Az adóhátralék csak ellenérték fejében ruházható át. Az adóhátralék átruházásáért járó ellenérték az állami költségvetés bevétele.

Az (1)–(7) bekezdés rendelkezései a jelen törvény szerint az adóhatóság határozatával kiszabott egyéb, nem adónak minősülő pénzbeli teljesítésre is vonatkoznak, beleértve a végrehajtási költségeket és a készkiadásokat.

A jelen törvény szerinti adóhátralék-átruházásra a Polgári Törvénykönyv⁵⁰) nem alkalmazandó.

Ha az adóadósnak adóhátraléka van, és egyúttal követelése van egy állami költségvetési szervvel szemben, ezeket kölcsönösen be lehet számítani. Az adóhátralék és az adóadós követelésének beszámításával ezek abban az összegben szűnnek meg, amelyben fedik egymást, mégpedig azon a napon, amikor a Pénzügyi Igazgatóság az adóhátralék beszámításáról szóló igazolást kézbesíti az adóadósnak.

Csak el nem évült követeléseket lehet beszámítani. A beszámítandó követelés és adóhátralék összegének esetenként meg kell haladnia a 350 eurót.

Az adóhátralék beszámítására az adóadósnak az illetékes adóhatósághoz, azaz az adóhivatalhoz vagy a vámhivatalhoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

Az adóhivatal vagy a vámhivatal a (3) bekezdés szerinti teljes kérelmet a (3) bekezdés c) pontja szerinti adóhátralék összegének és azonosításának igazolásával együtt továbbítja a Pénzügyi Igazgatóságnak. Ha az adóadós nem nyújt be teljes kérelmet az adóhivatalnak vagy a vámhivatalnak, az adóhivatal vagy a vámhivatal a 13. § (8)–(10) bekezdése szerint jár el.

A Pénzügyi Igazgatóság ellenőrzi a kérelemben szereplő adatok helyességét, és felkéri az illetékes állami költségvetési szervet annak igazolására, hogy elismeri az adóadós követelésének megfelelő kötelezettséget. Az első mondat szerinti követelés igazolását követően az állami költségvetési szerv köteles tartózkodni minden olyan cselekménytől, amely az igazolt adatok megváltoztatására irányul. A Pénzügyi Igazgatóság az adatok illetékes állami költségvetési szerv általi ellenőrzését és igazolását követően beszámítási igazolást ad ki, amelyet kézbesít az adóadósnak, az állami költségvetési szervnek és az illetékes adóhivatalnak vagy vámhivatalnak; az adóadósnak és az állami költségvetési szervnek ezt az igazolást saját kezébe kell kézbesíteni. Ha a Pénzügyi Igazgatóság nem számítja be a követeléseket és az adóhátralékokat, erről értesíti az adóadóst, az állami költségvetési szervet és az adóhivatalt vagy a vámhivatalt; az adóadósnak és az állami költségvetési szervnek ezt az értesítést saját kezébe kell kézbesíteni.

A jelen törvény szerinti beszámításra nem vonatkoznak a Kereskedelmi Törvénykönyvnek és a Polgári Törvénykönyvnek a követelések beszámításáról szóló rendelkezései.⁵¹)

Az (1)–(6) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az adóhatóságra, amely a község.

A (3) bekezdés szerinti teljes kérelem kézbesítésének napjától az (5) bekezdés szerinti beszámítási igazolás adóhivatalnak vagy vámhivatalnak történő kézbesítésének napjáig nem alkalmazható a 79. § szerinti eljárás. Ez akkor is érvényes, ha nem történik meg a beszámítás, és az erről szóló értesítést kézbesítették az adóhivatalnak vagy a vámhivatalnak. A 79. § szerinti kompenzációt az adóhivatal vagy a vámhivatal legkorábban az (5) bekezdés utolsó mondata szerinti értesítés kézbesítését követő napon végezheti el.

A (3)–(8) bekezdés rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak arra az adóhátralék-beszámítási kérelemre is, amelyet az az állami költségvetési szerv nyújtott be, amellyel szemben az adóadósnak követelése van.

Adó-végrehajtási eljárás az az eljárás, amelyben az adóhatóság hivatalból behajtja az adóhátralékot, a határozattal kirótt egyéb pénzbeli teljesítést, a végrehajtási költségeket és a készkiadásokat a 149. § szerint.

A jelen törvény szerinti adóhátralékokat csak az adóhatóság hajthatja be; ez nem érvényes, ha külön jogszabály szerint végrehajtható határozat alapján folyó végrehajtási eljárásról van szó.^51a) Az adóhatóság, amely az adóhivatal vagy a vámhivatal, jogosult az adó-végrehajtási eljárásban minden jogi aktust az állam nevében elvégezni. Ha az adóhatóság a község, az adóhátralékok behajtását külön jogszabály szerint is biztosíthatja.⁵²)

Végrehajtási jogcímnek minősül

Az adóhátralék-kimutatás, amelyet az adóhatóság az adónyilvántartás adatai alapján állít össze, a következőket tartalmazza:

Az adóhátralék-kimutatás kiállításának napja a végrehajthatóságának napja. Az adóst nem értesítik az adóhátralék-kimutatás összeállításáról, sem annak végrehajthatóságáról.

Ha az ideiglenes intézkedésen mint végrehajtási jogcímen alapuló adóvégrehajtási eljárásban, amelyet az adó kivetése előtti időszakban adtak ki, az ideiglenes intézkedéssel megállapított összeget nem hajtották be, a kivetési eljárásban vagy a rövidített kivetési eljárásban hozott végrehajtható határozat válik az ideiglenes intézkedés helyett végrehajtási jogcímmé, amiről az adóhatóság értesítést ad ki, amelyben feltünteti a továbbiakban behajtandó hátralék összegét. A végrehajtott végrehajtási cselekmények hatálya az új végrehajtási jogcím által meghatározott mértékben sértetlen marad.

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti végrehajtási jogcím alapján, amely az 50. § (1) bek. a) pontja szerint kiadott végrehajtható határozat, a végrehajtás csak az 108. § szerinti módon foganatosítható.

Az adóvégrehajtási eljárást az adóhatóság indítja meg a végrehajtási jogcím alapján az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat kiadásával. Az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat az adóhatóság általi kiadásának napján jogerőre emelkedik, és ellene jogorvoslatnak helye nincs.

Az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat a következőket tartalmazza:

Az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat nem kézbesítendő az adóhátralékosnak, sem a kezesének.

Az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat nem kézbesítendő annak a személynek, akinél az adóhátralékos bérre vagy fizetésre, vagy a 106. § 1. bek.-ben felsorolt valamely jövedelemre jogosult, valamint a Rendőri Testület szervének a vezetői engedély visszatartásával történő végrehajtás esetén. Ezekben az esetekben az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat nem tartalmazza a 2. bekezdés f) pontjában megadott adatokat.

Az adóhatóság az adóvégrehajtási felszólítást az adóvégrehajtási eljárás megindításáról szóló határozat kézbesítését követően haladéktalanul kézbesíti a 90. § 2. bek. f) pontjában megnevezett személyeknek.

Az adóvégrehajtási felszólítás tartalma

Az adóvégrehajtási felszólítást az adóvégrehajtási eljárás résztvevőinek saját kezűleg kell kézbesíteni. Saját kezű kézbesítésnek minősül a kézbesítés

Ha az adóhátralékos indokolatlanul megtagadja az adóvégrehajtási felhívás átvételét, az azon a napon tekintendő kézbesítettnek, amikor az átvételét megtagadták; erről az adóhátralékost a kézbesítő személynek tájékoztatnia kell.

Az adóvégrehajtási felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül az adóhátralékos fellebbezést nyújthat be az adóhatósághoz, ha

A fellebbezést meg kell indokolni, a később felhozott indokokat nem veszik figyelembe. A fellebbezésről való döntéshozatalra a 72–74. § rendelkezései vonatkoznak.

Az adóvégrehajtási parancsot az adóhatóság az adóvégrehajtási felhívás elleni fellebbezésre nyitva álló határidő eredménytelen leteltét követően, vagy a fellebbezési eljárásnak a 72. § (6) bek. szerinti megszüntetését követően, vagy a fellebbezést elutasító fellebbviteli szerv határozatának az adóhatósághoz történő kézbesítését követően adja ki.

Az adóvégrehajtási parancs tartalmazza

Az adó-végrehajtási határozatot saját kezűleg kell kézbesíteni az adó-végrehajtási eljárás résztvevőinek, a jelen törvény szerinti más személyeknek és az adó-végrehajtás egyes módjai szerint. Az adó-végrehajtási határozatot saját kezűleg kell kézbesíteni azoknak a zálogjogosultaknak is, akiknek az adóadós vagyonára zálogjoguk van bejegyezve, a zálogjogok kielégítésére vonatkozó, az adóhatósággal szemben elsőbbséget élvező sorrendben. Ezen személyek kötelesek az adó-végrehajtási határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bejelenteni a követelés összegét, amelynek biztosítására a zálogjogot bejegyezték, és annak keletkezési dátumát. Ezen személyeket az adóadós köteles legkésőbb a vagyontárgyak leltározásakor bejelenteni az adóhatóságnak. Ha az adóadós nincs jelen a vagyontárgyak leltározásakor, ezen személyeket az adó-végrehajtási felszólítás kézbesítésétől számított nyolc napon belül jelenti be. Egyúttal köteles bejelenteni az adóhatóságnak azt a tényt, hogy teljesen vagy részben kielégítette annak a személynek a követelését, akinek a javára a vagyonára zálogjog van bejegyezve. Ha az adóadós ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, felel az okozott kárért.

Az adó-végrehajtási határozat a kiadásának napján jogerőre emelkedik, és ellene jogorvoslatnak helye nincs.

Az adóhatóság kijavíthatja az adó-végrehajtási határozatot, ha annak kiadásakor elírás vagy más nyilvánvaló hiba történt. Ebben az esetben nem adnak ki határozatot.

Az adó-végrehajtás olyan kényszervégrehajtás, amellyel az adóhátralék megfizetését vagy az adóhátralék csökkentését, a határozattal kirótt egyéb pénzbeli teljesítések megfizetését, valamint a végrehajtási költségek és készkiadások megtérítését hajtják be a 98. § szerinti módokon.

Az adóhatóság felfüggeszti az adó-végrehajtást, ha az adóadósnak engedélyezték a behajtandó adóhátralék megfizetésének halasztását vagy részletekben történő megfizetését, a vagyon végrehajtás alóli kivonására irányuló bírósági kérelmet nyújtottak be, vagy ha külön jogszabály így rendelkezik.⁹³)

Az adóhatóság hivatalból is felfüggesztheti az adó-végrehajtást, ha az adó-végrehajtási eljárás megszüntetése szempontjából meghatározó tényeket vizsgálnak.

Az adóhatóság a természetes személy adóadós kérelmére akkor is felfüggesztheti az adó-végrehajtást, ha az adóadós önhibáján kívül átmenetileg olyan helyzetbe került, hogy a haladéktalan adó-végrehajtás számára vagy családtagjai számára különösen kedvezőtlen következményekkel járna. Ezen tényeket az adóadósnak bizonyítania kell.

Ha az adóhatóság felfüggeszti az adó-végrehajtást, az általa végrehajtott jogi aktusai sértetlenek maradnak, hacsak az adó-végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozat másként nem rendelkezik.

Az adó-végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozatot az adóadósnak saját kezűleg kell kézbesíteni.

Az adó-végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az adóhatóság határozattal megszünteti az adó-végrehajtási eljárást, ha

Ha az adó-végrehajtási eljárás megszüntetésének valamely oka csak részben érinti az eljárást, vagy ha az adó-végrehajtást az adóhátralék kiegyenlítéséhez szükségesnél nagyobb mértékben hajtották végre, az adóhatóság csak részben szünteti meg az adó-végrehajtási eljárást.

Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

A 95. és 96. § szerint kiadott határozatot a 92. § (3) bek.-ben említett személyeknek saját kezűleg kell kézbesíteni.

Az adóhatóság az adó-végrehajtást a következő módokon hajthatja végre:

Ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhatóság az általa meghatározott módon foganatosíthat adóvégrehajtást, és egy adóssal szemben egyszerre több módon is foganatosíthat adóvégrehajtást.