543/2002 Z. z.
O ochrane prírody a krajiny
Podrobnosti zákona
Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Typ zákona:
Predchádzajúca verzia
-
Aktuálna verzia
01.08.2025
-
31.12.2025
Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Typ zákona:
Zákon o ochrane prírody a krajiny
543
543
ZÁKON
Törvény
z 25. júna 2002
Kelt: 2002. június 25.
o ochrane prírody a krajiny
A TERMÉSZET ÉS A TÁJ VÉDELMÉRŐL
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ÚVODNÉ USTANOVENIA
Bevezető rendelkezések
§ 1
Predmet zákona
(1)
Tento zákon upravuje pôsobnosť orgánov štátnej správy a obcí, ako aj práva a povinnosti právnických osôb a fyzických osôb pri ochrane prírody a krajiny s cieľom dlhodobo zabezpečiť zachovanie prírodnej rovnováhy a ochranu rozmanitosti podmienok a foriem života, prírodných hodnôt a krás a utvárať podmienky na trvalo udržateľné využívanie prírodných zdrojov a na poskytovanie ekosystémových služieb, berúc do úvahy hospodárske, sociálne a kultúrne potreby, ako aj regionálne a miestne pomery.
(2)
1. §
A törvény tárgya
(1)
E törvény az államigazgatási szervek és a községek hatáskörét, valamint a jogi személyek és a természetes személyek jogait és kötelességeit szabályozza a természet és a táj védelme során, azzal a céllal, hogy hosszú távon biztosítsa a természeti egyensúly megőrzését és az életfeltételek és -formák sokféleségének, a természeti értékeknek és szépségeknek a védelmét, és megteremtse a természeti erőforrások fenntartható használatának és az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásának feltételeit, figyelembe véve a gazdasági, szociális és kulturális szükségleteket, valamint a regionális és helyi viszonyokat.
(2)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a környezet elemeinek4) védelmére külön jogszabályok vonatkoznak.5)
(3)
E törvény nem vonatkozik a következők védelmére
a)
a mezőgazdasági termények és kultúrák,6)
b)
a gazdaságilag jelentős növény- és állatfajok és -nemzetségek,7)
c)
a külső és belső karantén alá eső növényi és állati kártevők,8)
d)
az emberek és állatok fertőzéseinek és megbetegedéseinek növényi és állati kórokozói.9)
§ 2
Základné pojmy
(1)
Ochranou prírody a krajiny sa podľa tohto zákona rozumie starostlivosť štátu, právnických osôb a fyzických osôb o voľne rastúce rastliny, voľne žijúce živočíchy a ich spoločenstvá, prírodné biotopy, ekosystémy,10) nerasty, skameneliny, geologické a geomorfologické útvary, ako aj starostlivosť o charakteristický vzhľad a využívanie krajiny. Ochrana prírody a krajiny sa realizuje najmä obmedzovaním a usmerňovaním zásahov do prírody a krajiny vrátane ochrany prírodných procesov, podporou a spoluprácou s vlastníkmi, správcami a užívateľmi pozemkov, ako aj spoluprácou s orgánmi štátnej správy, obcami, samosprávnymi krajmi, štátnymi odbornými organizáciami, vedeckými inštitúciami a mimovládnymi organizáciami,10a) ktorých predmetom činnosti je ochrana prírody a krajiny. Ochrana prírody a krajiny sa podľa tohto zákona realizuje vo verejnom záujme.
(2)
Na účely tohto zákona sa považuje za
a)
územný systém ekologickej stability taká celopriestorová štruktúra navzájom prepojených ekosystémov, ich zložiek a prvkov, ktorá zabezpečuje rozmanitosť podmienok a foriem života v krajine. Základ tohto systému predstavujú biocentrá, biokoridory a interakčné prvky nadregionálneho, regionálneho alebo miestneho významu,
b)
zložky ekosystémov horniny a nerasty,11) reliéf, pôda, voda, ovzdušie, rastlinstvo, živočíšstvo a antropické objekty a látky; zložky sa skladajú z prvkov ekosystémov, ktorými sú najmä jedince druhov rastlín, živočíchov, nerastov a skamenelín, ich časti a vývinové štádiá, tvary reliéfu, pôdne typy, jazerá, vodné toky, pramene, ponory, gejzíry, formy osídlenia a využitia krajiny,
c)
významný krajinný prvok taká časť územia, ktorá utvára charakteristický vzhľad krajiny alebo prispieva k jej ekologickej stabilite, najmä les, rašelinisko, brehový porast, jazero, mokraď, rieka, bralo, tiesňava, kamenné more, pieskový presyp, park, aleja, remíza,
d)
biocentrum ekosystém alebo skupina ekosystémov, ktorá vytvára trvalé podmienky na rozmnožovanie, úkryt a výživu živých organizmov a na zachovanie a prirodzený vývoj ich spoločenstiev,
e)
biokoridor priestorovo prepojený súbor ekosystémov, ktorý spája biocentrá a umožňuje migráciu a výmenu genetických informácií živých organizmov a ich spoločenstiev, na ktorý priestorovo nadväzujú interakčné prvky,
f)
interakčný prvok určitý ekosystém, jeho prvok alebo skupina ekosystémov, najmä trvalá trávna plocha, močiar, porast, jazero, prepojený na biocentrá a biokoridory, ktorý zabezpečuje ich priaznivé pôsobenie na okolité časti krajiny pozmenenej alebo narušenej človekom,
g)
mokraď územie s močiarmi, slatinami alebo rašeliniskami, vlhká lúka, prírodná tečúca voda a prírodná stojatá voda vrátane vodného toku a vodnej plochy s rybníkmi a vodnými nádržami,
h)
druh aj poddruh alebo nižšia taxonomická jednotka rastlín alebo živočíchov,
i)
voľne rastúcu rastlinu (ďalej len „rastlina") jedinec rastlinného druhu alebo druhu húb, ktorého populácia sa udržuje samovoľne, a to i v prípade jeho držby alebo pestovania mimo jeho prirodzeného výskytu v biotopoch,
j)
voľne žijúceho živočícha (ďalej len „živočích“) jedinec živočíšneho druhu, ktorého populácia sa udržuje samovoľne, a to aj v prípade jeho držby vrátane chovu v ľudskej opatere,
k)
jedinca rastlina alebo živočích určitého druhu, živý alebo mŕtvy, všetky jeho časti a vývinové štádiá, ako aj akýkoľvek výrobok a tovar, pri ktorom je zo sprievodnej dokumentácie, obalu, štítku alebo z akýchkoľvek iných okolností zrejmé, že je vyrobený z častí rastlín alebo živočíchov tohto druhu,
l)
chov v ľudskej opatere držba živočíchov, ktorej výsledkom je rozmnožovanie živočícha,
m)
drevinu rastúcu mimo lesa (ďalej len „drevina") strom alebo ker vrátane jeho koreňovej sústavy rastúce jednotlivo alebo v skupinách mimo lesného pozemku,12)
n)
genofond súbor dedičných vlastností rastlín a živočíchov,
o)
osobitne chránenú časť prírody a krajiny časť prírody a krajiny, ktorou sú chránené druhy (§ 33), vybrané druhy rastlín a živočíchov (§ 37), chránené územia a ich ochranné pásma (§ 17 a § 24), územia európskeho významu (§ 27), územia medzinárodného významu (§ 28b), súkromné chránené územia a ich ochranné pásma (§ 31) a chránené stromy a ich ochranné pásma (§ 49),
p)
sťahovavý druh druh, pre ktorého populáciu alebo jej časť platí, že väčší počet jej jedincov sa cyklicky a predvídateľne pohybuje na väčšie vzdialenosti, pričom presahuje hranice Slovenskej republiky,
q)
prírodný biotop suchozemské alebo vodné územie prírodného alebo poloprírodného charakteru rozlíšené geografickými, abiotickými a biotickými charakteristikami,
r)
biotop európskeho významu prírodný biotop, ktorý je v Európe ohrozený vymiznutím alebo má malý prirodzený areál, alebo predstavuje typické ukážky jednej alebo viacerých biogeografických oblastí Európy,
s)
biotop národného významu prírodný biotop, ktorý nie je biotopom európskeho významu, ale je v Slovenskej republike ohrozený vymiznutím alebo má malý prirodzený areál, alebo predstavuje typické ukážky biogeografických oblastí Slovenskej republiky,
t)
prioritný biotop biotop európskeho významu, ktorého ochrana má zvláštny význam vzhľadom na podiel jeho prirodzeného výskytu v Európe,
u)
stav prírodného biotopu súhrn vplyvov pôsobiacich na prírodné biotopy a ich typické druhy, ktoré ovplyvňujú ich prirodzený areál, štruktúru a funkciu, rovnako ako dlhodobé prežívanie ich typických druhov,
v)
biotop druhu prostredie definované špecifickými abiotickými a biotickými faktormi, v ktorom druh žije v ktoromkoľvek štádiu jeho biologického cyklu,
w)
druh európskeho významu
1.
druh voľne žijúceho vtáka prirodzene sa vyskytujúci na európskom území členských štátov Európskej únie, ktorý je, zohľadňujúc trendy a kolísanie početnosti jeho populácie,
1a.
ohrozený vyhynutím,
1b.
zraniteľný špecifickými zmenami jeho biotopu,
1c.
vzácny vzhľadom na jeho málo početnú populáciu alebo obmedzené rozšírenie na tomto území, alebo
1d.
druhom vyžadujúcim si zvláštnu pozornosť z dôvodu špecifického charakteru jeho biotopu
(ďalej len „druh vtáka európskeho významu“),
2.
iný druh živočícha alebo druh rastliny prirodzene sa vyskytujúci na európskom území členských štátov Európskej únie, ktorý je
2a.
ohrozený, s výnimkou druhov, ktorých prirodzený areál je na tomto území okrajový, a ktoré nie sú ohrozené alebo zraniteľné v západnej palearktickej oblasti,
2b.
zraniteľný, ktorý bude pravdepodobne v blízkej budúcnosti ohrozený, ak naň budú naďalej pôsobiť ohrozujúce faktory,
2c.
vzácny, s málo početnou populáciou, vyskytujúci sa na geograficky ohraničených územiach, alebo riedko rozptýlený v rozsiahlejších areáloch, ktorý nie je zatiaľ ohrozený alebo zraniteľný, ale ktorý sa dostal do nebezpečenstva, alebo
2d.
endemický, vyžadujúci zvláštnu pozornosť z dôvodu špecifického charakteru jeho biotopu alebo z dôvodu možného vplyvu jeho využívania na jeho biotop alebo stav,
x)
druh národného významu druh živočícha alebo rastliny, ktorý nie je druhom európskeho významu, ale ktorý je v Slovenskej republike
1.
ohrozený,
2.
zraniteľný, o ktorom sa predpokladá, že v blízkej budúcnosti bude ohrozený, ak naň budú naďalej pôsobiť ohrozujúce faktory,
3.
vzácny, s málo početnou populáciou, ktorý nie je zatiaľ ohrozený alebo zraniteľný, ale ktorý sa dostal do nebezpečenstva, alebo
4.
endemický, reliktný a vyžadujúci zvláštnu pozornosť z dôvodu špecifického charakteru jeho biotopu,
y)
prioritný druh druh európskeho významu, ktorého ochrana je nevyhnutná vzhľadom na jeho malý prirodzený areál v Európe,
z)
stav druhu súhrn vplyvov pôsobiacich na príslušný druh, ktoré môžu ovplyvniť dlhodobé rozšírenie a početnosť jeho populácie,
za)
lokalitu geograficky určené územie, ktorého hranice sú jasne vymedzené,
zb)
vybrané domestikované živočíchy - kone, osly a ich krížence, dobytok, ošípané, ovce, kozy, hydina, bežce, králiky a kožušinové živočíchy,
zc)
živočícha, ktorý unikol, živočích držaný človekom, ktorý sa od svojho držiteľa svojvoľne vzdialil bez návratu,
zd)
uzatvorený objekt stavba alebo zariadenie, ktoré zabraňuje vybraným domestikovaným živočíchom vo voľnom pohybe mimo tejto stavby alebo zariadenia, napríklad budova, ohrada, dvor, oplotený pozemok,
ze)
nájomcu aj vypožičiavateľ alebo podnájomca, ak je zapísaný v katastri nehnuteľností formou poznámky,65)
zf)
ekosystémové služby prínosy a úžitky, ktoré poskytujú prirodzene fungujúce ekosystémy,
zg)
väčším počtom vlastníkov sa rozumie najmenej 50 vlastníkov,
zh)
zelenú infraštruktúru sieť prírodných a poloprírodných prvkov, predovšetkým plôch zelene a vodných ekosystémov, ktorá je vytváraná a spravovaná tak, aby poskytovala široký rozsah ekosystémových služieb, s osobitným zreteľom na zabezpečenie biologickej rozmanitosti, ekologickej stability a priaznivého životného prostredia a prepojenie urbanizovaného prostredia s okolitou krajinou,
zi)
zelený park územie so súvislými plochami drevinovej a inej vegetácie poskytujúce prostredie pre biodiverzitu v urbanizovanom prostredí, ktoré je územným plánom vymedzené na tento účel,
zj)
zelenú strechu vrchná časť budovy alebo inej stavby pokrytá vegetáciou, ktorá poskytuje prostredie pre biodiverzitu v urbanizovanom prostredí,
zk)
ekodukt objekt, ktorý prekonáva umelú prekážku v migračných trasách živočíchov a ktorý slúži ich migrácii a zároveň znižuje negatívne dopady fragmentácie krajiny,
zl)
hendikepovaného chráneného živočícha chránený živočích, ktorý v dôsledku poranenia, poškodenia, choroby, straty rodiča alebo iných okolností nie je schopný dočasne alebo trvalo samostatne prežiť vo voľnej prírode,
zm)
prírodné procesy procesy pôsobiace bez priameho vplyvu človeka, ktoré podmieňujú dynamiku vývoja ekosystémov, ich špecifickú štruktúru a funkcie a vytvárajú predpoklady pre zachovanie biologickej rozmanitosti a funkcií ekosystémov,
zn)
ochranu prírodných procesov súbor opatrení, ktorými sa obmedzuje a zakazuje vykonávanie činností, ktoré môžu narušiť prirodzený priebeh prírodných procesov, na takej rozlohe územia Slovenskej republiky, ktorá zabezpečí, že biologická rozmanitosť v podmienkach Slovenskej republiky nebude klesať,
zo)
prístupovú poľnú cestu verejná účelová cesta, ktorá sprístupňuje pozemky alebo zabezpečuje prístup na susediace pozemky alebo medzi pozemkami jedného vlastníka alebo tvorí hranicu medzi pozemkami viacerých vlastníkov.
2. §
Alapfogalmak
(1)
E törvény értelmében a természet és a táj védelme alatt az állam, a jogi személyek és a természetes személyek gondoskodása értendő a vadon növő növényekről, a vadon élő állatokról és azok közösségeiről, a természetes élőhelyekről, az ökoszisztémákról,10) az ásványokról, a kövületekről, a geológiai és geomorfológiai képződményekről, valamint a táj jellegzetes arculatáról és használatáról való gondoskodás. A természet és a táj védelme különösen a természetbe és a tájba való beavatkozások korlátozásával és irányításával valósul meg, beleértve a természeti folyamatok védelmét, a földtulajdonosokkal, -kezelőkkel és -használókkal való támogatással és együttműködéssel, valamint az államigazgatási szervekkel, községekkel, megyei önkormányzatokkal, állami szakmai szervezetekkel, tudományos intézményekkel és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködéssel,10a) amelyek tevékenységének tárgya a természet és a táj védelme. E törvény szerint a természet és a táj védelme közérdekből valósul meg.
(2)
E törvény alkalmazásában a következők minősülnek:
a)
ökológiai stabilitás területi rendszere: az egymással összekapcsolt ökoszisztémák, azok összetevőinek és elemeinek olyan teljes térbeli szerkezete, amely biztosítja az életfeltételek és -formák sokféleségét a tájban. E rendszer alapját az országos, regionális vagy helyi jelentőségű biocentrumok, biokorridorok és interakciós elemek képezik,
b)
ökoszisztéma-összetevők: a kőzetek és ásványok,11) a domborzat, a talaj, a víz, a levegő, a növényzet, az állatvilág, valamint az antropogén objektumok és anyagok; az összetevők az ökoszisztéma elemeiből állnak, amelyek különösen a növény-, állat-, ásvány- és kövületfajok egyedei, azok részei és fejlődési stádiumai, a domborzati formák, a talajtípusok, a tavak, a vízfolyások, a források, a víznyelők, a gejzírek, a település- és tájhasználati formák,
c)
jelentős tájképi elem: a terület olyan része, amely a táj jellegzetes arculatát alakítja, vagy hozzájárul annak ökológiai stabilitásához, különösen az erdő, a tőzegláp, a parti növényzet, a tó, a vizes élőhely, a folyó, a szikla, a szurdok, a kőtenger, a homokdűne, a park, a fasor, a mezővédő erdősáv,
d)
biocentrum: egy ökoszisztéma vagy ökoszisztéma-csoport, amely tartós feltételeket teremt az élő szervezetek szaporodásához, menedékéhez és táplálkozásához, valamint közösségeik megőrzéséhez és természetes fejlődéséhez,
e)
biokorridor: térbelileg összekapcsolt ökoszisztéma-együttes, amely összeköti a biocentrumokat, és lehetővé teszi az élő szervezetek és közösségeik vándorlását és genetikai információinak cseréjét, és amelyhez térbelileg interakciós elemek kapcsolódnak,
f)
interakciós elem: egy adott ökoszisztéma, annak eleme vagy ökoszisztéma-csoport, különösen állandó gyepterület, mocsár, növényzet, tó, amely a biocentrumokhoz és biokorridorokhoz kapcsolódik, és biztosítja azok kedvező hatását a táj ember által megváltoztatott vagy megzavart környező részeire,
g)
vizes élőhely: mocsarakkal, lápokkal vagy tőzeglápokkal borított terület, nedves rét, természetes folyóvíz és természetes állóvíz, beleértve a vízfolyást és a tavakkal és víztározókkal rendelkező vízfelületet,
h)
faj: a növények vagy állatok alfaja vagy alacsonyabb rendszertani egysége is,
i)
vadon növő növény (a továbbiakban: „növény”): egy növényfaj vagy gombafaj egyede, amelynek populációja önfenntartó, még abban az esetben is, ha azt természetes élőhelyén kívül tartják vagy termesztik,
j)
vadon élő állat (a továbbiakban: „állat”): egy állatfaj egyede, amelynek populációja önfenntartó, még abban az esetben is, ha azt emberi gondozásban tartják, beleértve a tenyésztést is,
k)
egyed: egy adott fajhoz tartozó növény vagy állat, élő vagy elpusztult, minden része és fejlődési stádiuma, valamint bármely termék és áru, amelynél a kísérő dokumentációból, a csomagolásból, a címkéből vagy bármely más körülményből nyilvánvaló, hogy az e fajhoz tartozó növények vagy állatok részeiből készült,
l)
emberi gondozásban történő tenyésztés: állatok tartása, amelynek eredménye az állat szaporodása,
m)
erdőn kívül növő fás szárú növény (a továbbiakban: „fás szárú növény”): fa vagy cserje, beleértve a gyökérzetét is, amely egyedül vagy csoportosan nő az erdőterületen kívül,12)
n)
génállomány: a növények és állatok örökletes tulajdonságainak összessége,
o)
a természet és a táj különlegesen védett része: a természet és a táj azon része, amely a védett fajokat (33. §), a kiválasztott növény- és állatfajokat (37. §), a védett területeket és azok védőövezeteit (17. és 24. §), az európai jelentőségű területeket (27. §), a nemzetközi jelentőségű területeket (28b. §), a magán védett területeket és azok védőövezeteit (31. §), valamint a védett fákat és azok védőövezeteit (49. §) foglalja magában,
p)
vándorló faj: olyan faj, amelynek populációjára vagy annak egy részére igaz, hogy egyedeinek nagyobb része ciklikusan és előre láthatóan nagyobb távolságokra mozog, miközben átlépi a Szlovák Köztársaság határait,
q)
természetes élőhely: természetes vagy féltermészetes jellegű szárazföldi vagy vízi terület, amelyet földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzők különböztetnek meg,
r)
európai jelentőségű élőhely: olyan természetes élőhely, amelyet Európában a kipusztulás veszélye fenyeget, vagy kis természetes elterjedési területtel rendelkezik, vagy Európa egy vagy több biogeográfiai régiójának jellegzetes példáit képviseli,
s)
nemzeti jelentőségű élőhely: olyan természetes élőhely, amely nem európai jelentőségű élőhely, de a Szlovák Köztársaságban a kipusztulás veszélye fenyegeti, vagy kis természetes elterjedési területtel rendelkezik, vagy a Szlovák Köztársaság biogeográfiai régióinak jellegzetes példáit képviseli,
t)
kiemelt jelentőségű élőhely: európai jelentőségű élőhely, amelynek védelme különös jelentőséggel bír, tekintettel az európai természetes előfordulásának arányára,
u)
a természetes élőhely állapota: a természetes élőhelyekre és azok jellegzetes fajaira ható tényezők összessége, amelyek befolyásolják azok természetes elterjedési területét, szerkezetét és funkcióját, valamint jellegzetes fajaik hosszú távú fennmaradását,
v)
a faj élőhelye: specifikus abiotikus és biotikus tényezők által meghatározott környezet, amelyben a faj biológiai ciklusának bármely szakaszában él,
w)
európai jelentőségű faj:
1.
az Európai Unió tagállamainak európai területén természetes módon előforduló vadon élő madárfaj, amely populációjának tendenciáit és létszámának ingadozását figyelembe véve,
1a.
a kihalás veszélye fenyegeti,
1b.
élőhelyének specifikus változásai miatt sebezhető,
1c.
ritka a kis létszámú populációja vagy ezen a területen korlátozott elterjedése miatt, vagy
1d.
élőhelyének specifikus jellege miatt különös figyelmet igénylő faj
(a továbbiakban: „európai jelentőségű madárfaj”),
2.
más állatfaj vagy növényfaj, amely természetes módon előfordul az Európai Unió tagállamainak európai területén, és amely
2a.
veszélyeztetett, kivéve azokat a fajokat, amelyek természetes elterjedési területe ezen a területen marginális, és amelyek a nyugat-palearktikus régióban nem veszélyeztetettek vagy sebezhetők,
2b.
sebezhető, amelyet valószínűleg a közeljövőben veszély fenyeget, ha továbbra is veszélyeztető tényezők hatnak rá,
2c.
ritka, kis létszámú populációval, amely földrajzilag körülhatárolt területeken fordul elő, vagy nagyobb területeken ritkásan elszórt, és amely egyelőre nem veszélyeztetett vagy sebezhető, de veszélybe került, vagy
2d.
endemikus, amely élőhelyének specifikus jellege vagy hasznosításának az élőhelyére vagy állapotára gyakorolt lehetséges hatása miatt különös figyelmet igényel,
x)
nemzeti jelentőségű faj: olyan állat- vagy növényfaj, amely nem európai jelentőségű faj, de amely a Szlovák Köztársaságban
1.
veszélyeztetett,
2.
sebezhető, amelyről feltételezhető, hogy a közeljövőben veszélyeztetetté válik, ha továbbra is veszélyeztető tényezők hatnak rá,
3.
ritka, kis létszámú populációval, amely egyelőre nem veszélyeztetett vagy sebezhető, de veszélybe került, vagy
4.
endemikus, reliktum, és élőhelyének specifikus jellege miatt különös figyelmet igényel,
y)
kiemelt jelentőségű faj: európai jelentőségű faj, amelynek védelme elengedhetetlen, tekintettel a kis európai természetes elterjedési területére,
z)
a faj állapota: az adott fajra ható tényezők összessége, amelyek befolyásolhatják populációjának hosszú távú elterjedését és létszámát,
za)
lelőhely: földrajzilag meghatározott terület, amelynek határai egyértelműen körülhatároltak,
zb)
kiválasztott háziasított állatok: lovak, szamarak és azok hibridjei, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, futómadarak, nyulak és prémes állatok,
zc)
elszökött állat: ember által tartott állat, amely tartójától önkényesen, visszatérés nélkül eltávozott,
zd)
zárt objektum: olyan építmény vagy létesítmény, amely megakadályozza a kiválasztott háziasított állatok szabad mozgását ezen építményen vagy létesítményen kívül, például épület, karám, udvar, bekerített telek,
ze)
bérlő: a haszonkölcsönző vagy az albérlő is, ha az ingatlankataszterben feljegyzés formájában be van jegyezve,65)
zf)
ökoszisztéma-szolgáltatások: a természetesen működő ökoszisztémák által nyújtott előnyök és hasznok,
zg)
nagyobb számú tulajdonos alatt legalább 50 tulajdonos értendő,
zh)
zöld infrastruktúra: természetes és féltermészetes elemek, elsősorban zöldterületek és vízi ökoszisztémák hálózata, amelyet úgy hoznak létre és kezelnek, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtsa, különös tekintettel a biológiai sokféleség, az ökológiai stabilitás és az egészséges környezet biztosítására, valamint az urbanizált környezet és a környező táj összekapcsolására,
zi)
zöld park: fás szárú és egyéb növényzettel borított összefüggő területekkel rendelkező terület, amely környezetet biztosít a biodiverzitás számára az urbanizált környezetben, és amelyet a területrendezési terv erre a célra jelöl ki,
zj)
zöldtető: egy épület vagy más építmény növényzettel borított felső része, amely környezetet biztosít a biodiverzitás számára az urbanizált környezetben,
zk)
ökodukt: olyan objektum, amely áthidal egy mesterséges akadályt az állatok vándorlási útvonalain, és amely azok vándorlását szolgálja, és egyúttal csökkenti a táj feldarabolódásának negatív hatásait,
zl)
sérült védett állat: olyan védett állat, amely sérülés, károsodás, betegség, szülő elvesztése vagy más körülmények következtében ideiglenesen vagy tartósan nem képes önállóan túlélni a vadonban,
zm)
természeti folyamatok: közvetlen emberi beavatkozás nélkül zajló folyamatok, amelyek meghatározzák az ökoszisztémák fejlődésének dinamikáját, azok specifikus szerkezetét és funkcióit, és megteremtik a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-funkciók megőrzésének előfeltételeit,
zn)
a természeti folyamatok védelme: olyan intézkedések összessége, amelyek korlátozzák és tiltják olyan tevékenységek végzését, amelyek megzavarhatják a természeti folyamatok természetes lefolyását, a Szlovák Köztársaság területének olyan kiterjedésén, amely biztosítja, hogy a biológiai sokféleség a Szlovák Köztársaság viszonyai között ne csökkenjen,
zo)
bekötő mezőgazdasági út: közcélú út, amely a telkek megközelítését szolgálja, vagy biztosítja a szomszédos telkekre való bejutást, vagy egy tulajdonos telkei között, vagy több tulajdonos telkei között képez határt.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
VŠEOBECNÁ OCHRANA PRÍRODY A KRAJINY
A természet és a táj általános védelme
§ 3
Základné práva a povinnosti pri všeobecnej ochrane prírody a krajiny
(1)
Každý je povinný chrániť prírodu a krajinu pred ohrozovaním, poškodzovaním a ničením a starať sa podľa svojich možností o jej zložky a prvky na účel ich zachovania a ochrany, zlepšovania stavu životného prostredia a vytvárania a udržiavania územného systému ekologickej stability.
(2)
Významný krajinný prvok možno užívať len takým spôsobom, aby nebol narušený jeho stav a nedošlo k ohrozeniu alebo k oslabeniu jeho ekologickostabilizačnej funkcie.
(3)
Vytváranie a udržiavanie územného systému ekologickej stability je verejným záujmom. Podnikatelia14) a právnické osoby, ktorí zamýšľajú vykonávať činnosť, ktorou môžu ohroziť alebo narušiť územný systém ekologickej stability, sú povinní zároveň navrhnúť opatrenia, ktoré prispejú k jeho vytváraniu a udržiavaniu.15)
(4)
Podnikatelia a právnické osoby, ktorí svojou činnosťou zasahujú do ekosystémov, ich zložiek alebo prvkov, sú povinní na vlastné náklady vykonávať opatrenia smerujúce k predchádzaniu a obmedzovaniu ich poškodzovania a ničenia.
(5)
Podnikatelia a právnické osoby sú povinní opatrenia podľa odsekov 3 a 4 zahrnúť už do návrhov projektov, programov, plánov a ostatnej dokumentácie vypracúvanej podľa osobitných predpisov.16)
3. §
Alapvető jogok és kötelességek a természet és a táj általános védelme során
(1)
Mindenki köteles védeni a természetet és a tájat a veszélyeztetéstől, károsítástól és pusztítástól, és lehetőségei szerint gondoskodni annak összetevőiről és elemeiről azok megőrzése és védelme, a környezet állapotának javítása, valamint az ökológiai stabilitás területi rendszerének létrehozása és fenntartása céljából.
(2)
A jelentős táji elem csak oly módon használható, hogy annak állapota ne sérüljön, és ne kerüljön sor ökológiai-stabilizációs funkciójának veszélyeztetésére vagy gyengítésére.
(3)
Az ökológiai stabilitás területi rendszerének létrehozása és fenntartása közérdek. Azok a vállalkozók14) és jogi személyek, akik olyan tevékenységet szándékoznak végezni, amellyel az ökológiai stabilitás területi rendszerét veszélyeztethetik vagy megzavarhatják, kötelesek egyúttal olyan intézkedéseket javasolni, amelyek hozzájárulnak annak létrehozásához és fenntartásához.15)
(4)
Azok a vállalkozók és jogi személyek, akik tevékenységükkel beavatkoznak az ökoszisztémákba, azok összetevőibe vagy elemeibe, kötelesek saját költségükön olyan intézkedéseket tenni, amelyek azok károsodásának és pusztulásának megelőzésére és korlátozására irányulnak.
(5)
A vállalkozók és jogi személyek kötelesek a (3) és (4) bekezdés szerinti intézkedéseket már a különös jogszabályok szerint kidolgozott projektek, programok, tervek és egyéb dokumentációk tervezeteibe is belefoglalni.16)
§ 4
Všeobecná ochrana rastlín a živočíchov
(1)
Každý je pri vykonávaní činnosti, ktorou môže ohroziť, poškodiť alebo zničiť rastliny alebo živočíchy, alebo ich biotopy, povinný postupovať tak, aby nedochádzalo k ich zbytočnému úhynu alebo k poškodzovaniu a ničeniu.
(2)
Ak činnosť uvedená v odseku 1 vedie k ohrozeniu existencie druhov rastlín a živočíchov alebo k ich degenerácii, k narušeniu rozmnožovacích schopností alebo k zániku ich populácie, štátny orgán ochrany prírody a krajiny (ďalej len „orgán ochrany prírody") túto činnosť po predchádzajúcom upozornení obmedzí alebo zakáže.
(3)
Zakazuje sa odchytávať a usmrcovať živočíchy na miestach ich prirodzeného výskytu. Tento zákaz neplatí, ak sa odchytávanie alebo usmrcovanie uskutočňuje v súvislosti s vykonávaním vedeckovýskumnej činnosti alebo ak hrozí bezprostredné ohrozenie života alebo zdravia človeka alebo poškodenie jeho majetku, alebo ak to ustanovujú osobitné predpisy17) alebo tretia časť tohto zákona.
(4)
Každý, kto buduje alebo plánovane rekonštruuje nadzemné elektrické vedenie, je povinný použiť také technické riešenie, ktoré bráni zraňovaniu a usmrcovaniu vtákov.
(5)
Ak dochádza k preukázateľnému zraňovaniu alebo usmrcovaniu vtákov na elektrických vedeniach alebo telekomunikačných zariadeniach, môže orgán ochrany prírody rozhodnúť, aby ich správca vykonal technické opatrenia zabraňujúce ich zraňovaniu a usmrcovaniu.
(6)
Každý, kto buduje vodnú stavbu alebo líniovú stavbu, ktorá môže ohroziť zabezpečenie priaznivého stavu populácií druhov živočíchov v ich prirodzenom areáli v dôsledku narušenia alebo obmedzenia ich migračných trás, je povinný použiť také riešenie, ktoré zachováva migračnú priechodnosť. Za týmto účelom je povinný na vlastné náklady vykonať opatrenia umožňujúce migráciu živočíchov v miestach, ktoré sa križujú s ich migračnými trasami, a to zriadenie vhodných stavebných konštrukcií alebo technických zariadení a zabezpečenie ich funkčnosti.
(7)
Ak je prevádzkou vodnej stavby alebo líniovej stavby ohrozené zabezpečenie priaznivého stavu populácií druhov živočíchov v ich prirodzenom areáli v dôsledku narušenia alebo obmedzenia ich migračných trás, môže orgán ochrany prírody po dohode s príslušným orgánom štátnej správy17a) rozhodnúť, aby vlastník alebo správca vodnej stavby alebo líniovej stavby na vlastné náklady vykonal opatrenia na obnovu migračnej priechodnosti podľa odseku 6.
4. §
A növények és állatok általános védelme
(1)
Mindenki köteles olyan tevékenység végzése során, amellyel a növényeket vagy állatokat, vagy azok biotópjait veszélyeztetheti, károsíthatja vagy elpusztíthatja, úgy eljárni, hogy ne kerüljön sor azok szükségtelen elhullására vagy károsodására és pusztulására.
(2)
Ha az (1) bekezdésben említett tevékenység a növény- és állatfajok fennmaradásának veszélyeztetéséhez vagy azok degenerációjához, szaporodási képességeik megzavarásához vagy populációjuk megszűnéséhez vezet, az állami természet- és tájvédelmi szerv (a továbbiakban: „természetvédelmi szerv”) ezt a tevékenységet előzetes figyelmeztetés után korlátozza vagy megtiltja.
(3)
Tilos az állatokat természetes előfordulási helyükön befogni és leölni. Ez a tilalom nem érvényes, ha a befogás vagy leölés tudományos kutatási tevékenység végzésével összefüggésben történik, vagy ha az ember életének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetése vagy vagyonának károsodása fenyeget, vagy ha azt különös jogszabályok17) vagy e törvény harmadik része írja elő.
(4)
Mindenki, aki föld feletti villamos vezetéket épít vagy tervszerűen felújít, köteles olyan műszaki megoldást alkalmazni, amely megakadályozza a madarak sérülését és pusztulását.
(5)
Ha a villamos vezetékeken vagy távközlési berendezéseken a madarak bizonyíthatóan megsérülnek vagy elpusztulnak, a természetvédelmi szerv határozhat arról, hogy azok kezelője tegyen olyan műszaki intézkedéseket, amelyek megakadályozzák azok sérülését és pusztulását.
(6)
Mindenki, aki olyan vízi létesítményt vagy vonalas létesítményt épít, amely az állatfajok populációinak kedvező állapotának biztosítását természetes areáljukban vándorlási útvonalaik megzavarása vagy korlátozása következtében veszélyeztetheti, köteles olyan megoldást alkalmazni, amely megőrzi a vándorlási átjárhatóságot. E célból köteles saját költségén olyan intézkedéseket tenni, amelyek lehetővé teszik az állatok vándorlását azokon a helyeken, amelyek keresztezik vándorlási útvonalaikat, mégpedig megfelelő építési szerkezetek vagy műszaki berendezések létesítésével és azok működőképességének biztosításával.
(7)
Ha egy vízi létesítmény vagy vonalas létesítmény üzemeltetése veszélyezteti az állatfajok populációinak kedvező állapotának biztosítását természetes areáljukban vándorlási útvonalaik megzavarása vagy korlátozása következtében, a természetvédelmi szerv az illetékes államigazgatási szervvel17a) egyetértésben határozhat arról, hogy a vízi létesítmény vagy vonalas létesítmény tulajdonosa vagy kezelője saját költségén tegyen intézkedéseket a (6) bekezdés szerinti vándorlási átjárhatóság helyreállítására.
§ 5
Priaznivý stav druhu, priaznivý stav prírodného biotopu a priaznivý stav osobitne chránenej časti prírody a krajiny
(1)
Stav druhu sa považuje za priaznivý, keď
a)
údaje o populačnej dynamike druhu naznačujú, že sa dlhodobo udržuje ako životaschopný prvok svojho biotopu,
b)
prirodzený areál druhu sa nezmenšuje a pravdepodobne sa ani v dohľadnej budúcnosti nebude zmenšovať a
c)
existuje a pravdepodobne bude aj naďalej existovať dostatočne veľký biotop na dlhodobé udržanie jeho populácie.
(2)
Stav prírodného biotopu sa považuje za priaznivý, keď
a)
jeho prirodzený areál a územie, ktoré v tomto areáli pokrýva, sú stabilné alebo sa zväčšujú,
b)
špecifická štruktúra a funkcie, ktoré sú potrebné na jeho dlhodobé udržanie, existujú a pravdepodobne budú existovať aj v dohľadnej budúcnosti,
c)
stav jeho typických druhov je priaznivý.
(3)
Stav osobitne chránenej časti prírody a krajiny z hľadiska jej ochrany (ďalej len „stav osobitne chránenej časti prírody a krajiny“) sa považuje za priaznivý, keď predmet jej ochrany je v súlade s cieľmi ochrany určenými v dokumentácii ochrany prírody a krajiny podľa tohto zákona.
(4)
Udržiavanie a dosiahnutie priaznivého stavu osobitne chránenej časti prírody a krajiny sú činnosti vykonávané vo verejnom záujme.
(5)
Vlastník, správca alebo nájomca pozemku s osobitne chránenou časťou prírody a krajiny je povinný pri jeho bežnom obhospodarovaní (§ 61) zabezpečovať priaznivý stav osobitne chránenej časti prírody a krajiny.
(6)
(7)
Ak vlastník, správca alebo nájomca dotknutých pozemkov nezabezpečí ani po predchádzajúcom upozornení priaznivý stav osobitne chránenej časti prírody a krajiny alebo ak je zabezpečenie priaznivého stavu osobitne chránenej časti prírody a krajiny potrebné z dôvodu jej bezprostredného ohrozenia, môže tak urobiť organizácia ochrany prírody a krajiny zriadená podľa § 65 ods. 1 písm. k), § 65a a § 65b (ďalej len „organizácia ochrany prírody") na vlastné náklady.
5. §
A faj kedvező állapota, a természetes biotóp kedvező állapota és a természet és a táj különösen védett részének kedvező állapota
(1)
A faj állapota akkor tekinthető kedvezőnek, ha
a)
a faj populációdinamikájára vonatkozó adatok azt jelzik, hogy az hosszú távon fennmarad biotópjának életképes elemeként,
b)
a faj természetes areálja nem csökken, és valószínűleg a belátható jövőben sem fog csökkenni, és
c)
létezik és valószínűleg a jövőben is létezni fog a populációjának hosszú távú fenntartásához elegendően nagy biotóp.
(2)
A természetes biotóp állapota akkor tekinthető kedvezőnek, ha
a)
természetes areálja és az ezen areálon belül elfoglalt területe stabil vagy növekszik,
b)
a hosszú távú fenntartásához szükséges specifikus szerkezet és funkciók léteznek, és valószínűleg a belátható jövőben is létezni fognak,
c)
a rá jellemző fajok állapota kedvező.
(3)
A természet és a táj különösen védett részének állapota annak védelme szempontjából (a továbbiakban: „a természet és a táj különösen védett részének állapota”) akkor tekinthető kedvezőnek, ha védelmének tárgya összhangban van az e törvény szerinti természet- és tájvédelmi dokumentációban meghatározott védelmi célokkal.
(4)
A természet és a táj különösen védett részének kedvező állapotának fenntartása és elérése közérdekből végzett tevékenység.
(5)
Annak a teleknek a tulajdonosa, kezelője vagy bérlője, amelyen a természet és a táj különösen védett része található, köteles annak szokásos művelése (§ 61) során biztosítani a természet és a táj különösen védett részének kedvező állapotát.
(6)
Ha a természet és a táj különösen védett részének (5) bekezdés szerinti kedvező állapotának fenntartása vagy elérése szokásos műveléssel (§ 61) nem biztosítható, az érintett telkek tulajdonosának, kezelőjének vagy bérlőjének pénzügyi hozzájárulás (§ 60) nyújtható.
(7)
Ha az érintett telkek tulajdonosa, kezelője vagy bérlője előzetes figyelmeztetés után sem biztosítja a természet és a táj különösen védett részének kedvező állapotát, vagy ha a természet és a táj különösen védett részének kedvező állapotának biztosítása annak közvetlen veszélyeztetése miatt szükséges, azt a 65. § (1) bek. k) pontja, a 65a. § és a 65b. § szerint létrehozott természet- és tájvédelmi szervezet (a továbbiakban: „természetvédelmi szervezet”) saját költségén megteheti.
§ 6
Ochrana prírodných biotopov a mokradí
(1)
Ochrana prírodných biotopov je súbor opatrení potrebných na zachovanie alebo obnovu priaznivého stavu biotopov európskeho významu a biotopov národného významu.
(2)
Ak orgán ochrany prírody v konaní podľa druhej a tretej časti tohto zákona alebo ako dotknutý orgán podľa § 9 ods. 1 upozorní osobu, že činnosťou, ktorú plánuje vykonať, a ku ktorej nebol vydaný súhlas alebo záväzné stanovisko podľa tohto zákona, môže dôjsť k poškodeniu alebo zničeniu biotopu európskeho významu alebo biotopu národného významu, je na uskutočnenie tejto činnosti potrebný súhlas orgánu ochrany prírody. Upozornenie obsahuje aj identifikáciu biotopu, popis jeho stavu a vymedzenie jeho hranice.
(3)
Orgán ochrany prírody v rozhodnutí, ktorým sa vydáva súhlas na vykonanie činnosti podľa odseku 2, uloží vykonanie primeraných opatrení na kompenzovanie negatívnych účinkov činnosti na biotop európskeho významu alebo biotop národného významu, ak je to potrebné pre zabezpečenie ochrany biotopu európskeho významu a biotopu národného významu.
(4)
Zoznam biotopov európskeho významu vrátane prioritných biotopov a biotopov národného významu a podrobnosti o podmienkach vydávania súhlasu a opatreniach podľa odseku 3 ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“).
(5)
Na zmenu stavu mokrade, najmä jej úpravu, zasypávanie, odvodňovanie, ťažbu tŕstia, rašeliny, bahna alebo iného materiálu, sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody; to neplatí, ak ide o činnosť vykonávanú správcom vodného toku v súlade s osobitným predpisom18a) mimo chránených území alebo v súlade s dohodnutými zásadami starostlivosti o vodný tok podľa odseku 6.
(6)
Organizácia ochrany prírody vopred prerokuje a písomne dohodne so správcom vodného toku zásady starostlivosti o vodný tok v chránených územiach a spôsob jej výkonu vrátane možnosti použitia mechanizmov a podmienok ich vstupu do chránených území, a to spravidla na obdobie jedného roka. O dohodnutých zásadách starostlivosti o vodný tok organizácia ochrany prírody bezodkladne informuje miestne príslušný okresný úrad.
6. §
A természetes biotópok és vizes élőhelyek védelme
(1)
A természetes biotópok védelme az európai jelentőségű biotópok és a nemzeti jelentőségű biotópok kedvező állapotának megőrzéséhez vagy helyreállításához szükséges intézkedések összessége.
(2)
Ha a természetvédelmi szerv e törvény második és harmadik része szerinti eljárásban vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti érintett szervként figyelmezteti a személyt, hogy az általa elvégezni tervezett tevékenységgel, amelyhez e törvény szerint nem adtak ki hozzájárulást vagy kötelező érvényű állásfoglalást, egy európai jelentőségű biotóp vagy egy nemzeti jelentőségű biotóp károsodhat vagy megsemmisülhet, e tevékenység végzéséhez a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges. A figyelmeztetés tartalmazza továbbá a biotóp azonosítását, állapotának leírását és határainak kijelölését.
(3)
A természetvédelmi szerv abban a határozatában, amellyel a (2) bekezdés szerinti tevékenység végzéséhez hozzájárulást ad, elrendeli a tevékenységnek az európai jelentőségű biotópra vagy a nemzeti jelentőségű biotópra gyakorolt negatív hatásainak kompenzálására szolgáló megfelelő intézkedések megtételét, ha ez az európai jelentőségű biotóp és a nemzeti jelentőségű biotóp védelmének biztosításához szükséges.
(4)
Az európai jelentőségű biotópok, beleértve a kiemelt jelentőségű biotópokat és a nemzeti jelentőségű biotópokat, jegyzékét, valamint a hozzájárulás kiadásának feltételeire és a (3) bekezdés szerinti intézkedésekre vonatkozó részleteket a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium”) által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
(5)
A vizes élőhely állapotának megváltoztatásához, különösen annak szabályozásához, feltöltéséhez, lecsapolásához, nád, tőzeg, iszap vagy más anyag kitermeléséhez a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges; ez nem érvényes, ha a vízfolyás kezelője által különös jogszabálynak18a) megfelelően a védett területeken kívül, vagy a (6) bekezdés szerinti, a vízfolyás kezelésére vonatkozóan megállapodott elvekkel összhangban végzett tevékenységről van szó.
(6)
A természetvédelmi szervezet a vízfolyás kezelőjével előzetesen megtárgyalja és írásban megállapodik a vízfolyás védett területeken történő kezelésének elveiről és annak végrehajtási módjáról, beleértve a gépek használatának lehetőségét és a védett területekre való belépésük feltételeit, rendszerint egyéves időszakra. A vízfolyás kezelésének megállapodott elveiről a természetvédelmi szervezet haladéktalanul tájékoztatja a helyileg illetékes járási hivatalt.
§ 7
Ochrana prirodzeného druhového zloženia ekosystémov
(1)
Ochrana prirodzeného druhového zloženia ekosystémov zahŕňa reguláciu rozširovania nepôvodných druhov19) a sledovanie ich výskytu, veľkosti populácií a spôsobu ich šírenia. Reguláciu rozširovania inváznych nepôvodných druhov20) a sledovanie ich výskytu, veľkosti populácií a spôsobu ich šírenia upravuje osobitný predpis.21)
(2)
Každý, kto drží v zajatí nepôvodné druhy živočíchov, je povinný zabezpečiť, aby nedošlo k ich úniku do životného prostredia.
(3)
Súhlas orgánu ochrany prírody sa vyžaduje na
a)
výsadbu a pestovanie nepôvodných druhov rastlín alebo pestovanie nepôvodných druhov rastlín za hranicami zastavaného územia obce,21a)
b)
výsadbu a pestovanie nepôvodných druhov rastlín alebo pestovanie nepôvodných druhov rastlín v zastavanom území obce na výmere viac ako 1 000 m2,
c)
vypustenie nepôvodných druhov živočíchov do životného prostredia.
(4)
Súhlas podľa odseku 3 je možné vydať, len ak výsadba a pestovanie nepôvodných druhov rastlín, pestovanie nepôvodných druhov rastlín alebo vypustenie nepôvodných druhov živočíchov do životného prostredia preukázateľne nebude mať nepriaznivý vplyv na pôvodné druhy rastlín alebo živočíchov, alebo prírodné biotopy. Súčasťou súhlasu vydaného podľa odseku 3 môže byť aj určenie podmienok regulácie výsadby a pestovania nepôvodných druhov rastlín alebo pestovania nepôvodných druhov rastlín a určenie podmienok regulácie vypustenia nepôvodných druhov živočíchov do životného prostredia.
(5)
Ak sa má na lesnom pozemku vykonávať výsadba a pestovanie nepôvodných druhov rastlín alebo pestovanie nepôvodných druhov rastlín, súhlas podľa odseku 3 sa pre nepôvodné druhy rastlín uvedených v návrhu programu starostlivosti o lesy21b) vydáva ako súčasť záväzného vyjadrenia podľa § 9 ods. 1 písm. m).
(6)
Ak orgán ochrany prírody súhlas podľa odseku 3 na pestovanie nepôvodných druhov rastlín nevydá, v rozhodnutí môže nariadiť ich likvidáciu, najmä ak zníženie nepriaznivého vplyvu nepôvodných druhov rastlín na pôvodné druhy rastlín alebo živočíchov, alebo prírodné biotopy nemožno dosiahnuť reguláciou pestovania nepôvodných druhov rastlín podľa odseku 4.
(7)
Podrobnosti o podmienkach vydávania súhlasu podľa odseku 3 a zoznam nepôvodných druhov rastlín a živočíchov, pre ktoré sa vydanie tohto súhlasu nevyžaduje, ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
7. §
Az ökoszisztémák természetes faji összetételének védelme
(1)
Az ökoszisztémák természetes faji összetételének védelme magában foglalja a nem őshonos fajok19) terjedésének szabályozását, valamint előfordulásuk, populációik méretének és terjedésük módjának nyomon követését. Az invazív nem őshonos fajok20) terjedésének szabályozását, valamint előfordulásuk, populációik méretének és terjedésük módjának nyomon követését különös jogszabály21) szabályozza.
(2)
Mindenki, aki nem őshonos állatfajokat tart fogságban, köteles biztosítani, hogy azok ne szökhessenek ki a környezetbe.
(3)
A természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges
a)
nem őshonos növényfajok ültetéséhez és termesztéséhez vagy nem őshonos növényfajok termesztéséhez a község belterületének határain kívül,21a)
b)
nem őshonos növényfajok ültetéséhez és termesztéséhez vagy nem őshonos növényfajok termesztéséhez a község belterületén 1 000 m2-t meghaladó területen,
c)
nem őshonos állatfajok környezetbe való kibocsátásához.
(4)
A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás csak akkor adható ki, ha a nem őshonos növényfajok ültetése és termesztése, a nem őshonos növényfajok termesztése vagy a nem őshonos állatfajok környezetbe való kibocsátása bizonyíthatóan nem lesz kedvezőtlen hatással az őshonos növény- vagy állatfajokra, illetve a természetes biotópokra. A (3) bekezdés szerint kiadott hozzájárulás részét képezheti a nem őshonos növényfajok ültetésének és termesztésének vagy a nem őshonos növényfajok termesztésének szabályozására vonatkozó feltételek meghatározása, valamint a nem őshonos állatfajok környezetbe való kibocsátásának szabályozására vonatkozó feltételek meghatározása is.
(5)
Ha erdőterületen kell nem őshonos növényfajokat ültetni és termeszteni, vagy nem őshonos növényfajokat termeszteni, az erdőgondozási program tervezetében21b) szereplő nem őshonos növényfajokra a (3) bekezdés szerinti hozzájárulást a 9. § (1) bek. m) pontja szerinti kötelező érvényű vélemény részeként adják ki.
(6)
Ha a természetvédelmi szerv a (3) bekezdés szerinti hozzájárulást a nem őshonos növényfajok termesztésére nem adja ki, a határozatban elrendelheti azok felszámolását, különösen, ha a nem őshonos növényfajoknak az őshonos növény- vagy állatfajokra, illetve a természetes biotópokra gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentése a nem őshonos növényfajok termesztésének (4) bekezdés szerinti szabályozásával nem érhető el.
(7)
A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás kiadásának feltételeire vonatkozó részleteket, valamint azon nem őshonos növény- és állatfajok jegyzékét, amelyek esetében e hozzájárulás kiadása nem szükséges, a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 8
Preventívne a nápravné opatrenia orgánu ochrany prírody
(1)
Orgán ochrany prírody po predchádzajúcom upozornení obmedzí alebo zakáže až do odstránenia nedostatkov činnosť, ktorej následkom hrozí poškodenie alebo ničenie prírody a krajiny, alebo činnosť, ktorá takéto poškodenie alebo ničenie spôsobila.
(2)
Orgán ochrany prírody tomu, kto činnosťou nevyžadujúcou rozhodnutie orgánu ochrany prírody podľa tohto zákona poškodzuje alebo ničí prírodu alebo krajinu, nariadi, aby v určenej lehote odstránil škodlivé následky tejto činnosti, a určí podmienky na jej ďalšie vykonávanie. Ak škodlivé následky nebudú v určenej lehote odstránené, môže ich odstrániť orgán ochrany prírody na náklady povinného.
(3)
Orgán ochrany prírody obmedzí alebo zakáže činnosť tomu, kto nesplnil podmienky určené v rozhodnutí tohto orgánu, alebo tomu, kto nesplnil povinnosti uložené v ním vydanom rozhodnutí podľa odseku 2. Rovnako obmedzí alebo zakáže činnosť tomu, kto vykonáva činnosť vyžadujúcu súhlas orgánu ochrany prírody podľa tretej alebo štvrtej časti tohto zákona bez tohto súhlasu alebo vykonáva činnosť napriek zákazu podľa tohto zákona. Ak uvedenou činnosťou vznikli škodlivé následky na prírode a krajine, ktoré povinný v určenej lehote neodstráni, môže to urobiť orgán ochrany prírody na náklady povinného.
8. §
A természetvédelmi szerv megelőző és helyreállító intézkedései
(1)
A természetvédelmi szerv előzetes figyelmeztetés után, a hiányosságok megszüntetéséig korlátozza vagy megtiltja azt a tevékenységet, amelynek következtében a természet és a táj károsodása vagy pusztulása fenyeget, vagy azt a tevékenységet, amely ilyen károsodást vagy pusztulást okozott.
(2)
A természetvédelmi szerv elrendeli annak, aki olyan tevékenységgel, amely e törvény szerint nem igényli a természetvédelmi szerv határozatát, károsítja vagy pusztítja a természetet vagy a tájat, hogy meghatározott határidőn belül szüntesse meg e tevékenység káros következményeit, és meghatározza a további végzésének feltételeit. Ha a káros következményeket a meghatározott határidőn belül nem szüntetik meg, azokat a természetvédelmi szerv a kötelezett költségére megszüntetheti.
(3)
A természetvédelmi szerv korlátozza vagy megtiltja a tevékenységet annak, aki nem teljesítette e szerv határozatában meghatározott feltételeket, vagy annak, aki nem teljesítette az általa a (2) bekezdés szerint kiadott határozatban előírt kötelezettségeket. Ugyanígy korlátozza vagy megtiltja a tevékenységet annak, aki e törvény harmadik vagy negyedik része szerint a természetvédelmi szerv hozzájárulását igénylő tevékenységet e hozzájárulás nélkül végzi, vagy aki e törvény szerinti tilalom ellenére végez tevékenységet. Ha az említett tevékenységgel a természetben és a tájban káros következmények keletkeztek, amelyeket a kötelezett a meghatározott határidőn belül nem szüntet meg, azt a természetvédelmi szerv a kötelezett költségére megteheti.
§ 9
Záväzné stanovisko orgánu ochrany prírody
(1)
Orgán ochrany prírody je dotknutým orgánom v konaniach podľa osobitných predpisov vo veciach ochrany prírody a krajiny, najmä ak ide o
a)
schválenie územnoplánovacej dokumentácie alebo jej zmien alebo doplnkov,22)
b)
prerokovanie stavebného zámeru, konanie o stavebnom zámere, nariaďovanie stavebných prác alebo odstránenie stavby,23)
c)
overovanie projektu stavby, ak si to vyhradí,24)
d)
kolaudáciu stavby, zmenu v užívaní stavby, dočasné užívanie stavby alebo predčasné užívanie stavby,25)
e)
f)
schválenie manipulačného poriadku vodnej stavby alebo súhrnného manipulačného poriadku vodnej stavby alebo jeho zmeny,
g)
vydanie rozhodnutia o určení, zmene – zväčšení plochy a predĺžení doby platnosti prieskumného územia,29)
h)
vydanie rozhodnutia o určení, zmene a zrušení chráneného ložiskového územia,30)
i)
vydanie rozhodnutia o určení, zmene a zrušení dobývacieho priestoru,31)
j)
vydanie povolenia banskej činnosti a činnosti vykonávanej banským spôsobom,32)
k)
l)
vydanie povolenia na výrub drevín podľa osobitných predpisov,34)
m)
n)
schválenie alebo zmenu projektu alebo geologického zámeru geologickej úlohy,36) ak sa geologickými prácami navrhuje realizácia geologického diela,
o)
schválenie alebo zmenu základného dokumentu podpory regionálneho rozvoja,37)
p)
vydanie rozhodnutia v konaniach týkajúcich sa prevencie a nápravy environmentálnych škôd na chránených druhoch a chránených biotopoch podľa osobitného predpisu,37a)
r)
vydanie rozhodnutia o odňatí poľnohospodárskej pôdy,37b)
s)
vydanie rozhodnutia o vyňatí lesných pozemkov z plnenia funkcií lesov alebo rozhodnutia o obmedzení využívania funkcií lesov na lesných pozemkoch,37c)
t)
schválenie zvernice alebo bažantnice,37d)
u)
schválenie všeobecných zásad funkčného usporiadania územia v obvode pozemkových úprav,37e)
v)
vyhlásenie pozemkov za lesné pozemky,37f)
w)
vydanie rozhodnutia v zisťovacom konaní alebo záverečného stanoviska v konaní o posudzovaní vplyvov strategického dokumentu alebo jeho zmeny alebo navrhovanej činnosti alebo jeho zmeny na životné prostredie.37g)
(2)
Orgán ochrany prírody ako dotknutý orgán v konaniach podľa osobitných predpisov uplatňuje záujmy ochrany prírody a krajiny najmä formou vyjadrenia alebo záväzného stanoviska.
(3)
V prípadoch uvedených v odseku 1 písm. a) až w) sa vyžaduje záväzné stanovisko orgánu ochrany prírody; to neplatí, ak ide o rozhodovanie podľa odseku 1 písm. c) až f) a n), ak sa týka činnosti vykonávanej v zastavanom území obce v území s prvým alebo druhým stupňom ochrany okrem činností vykonávaných na stavbách, ktoré sú miestom rozmnožovania alebo odpočinku chránených živočíchov.
(4)
Orgán verejnej správy príslušný na konanie podľa odseku 1 je obsahom záväzného stanoviska orgánu ochrany prírody viazaný; to neplatí, ak ide o rozhodovanie podľa odseku 1 písm. a) až f) a týka sa činnosti vykonávanej za účelom plnenia úloh obrany štátu vo vojenských obvodoch a ak ide o rozhodovanie podľa odseku 1 písm. b) až f) a týka sa činnosti vykonávanej za účelom plnenia úloh obrany štátu na územiach potrebných na zabezpečenie úloh obrany štátu38) alebo slúžiacich na zabezpečenie úloh obrany štátu, ktoré spravuje Ministerstvo obrany Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo obrany“) alebo právnická osoba v jeho zakladateľskej alebo zriaďovateľskej pôsobnosti. Ak ide o rozhodovanie podľa odseku 1 písm. m), orgán verejnej správy podľa prvej vety je viazaný stanoviskom orgánu ochrany prírody v rozsahu, v ktorom je návrh opatrenia v súlade s metódami a postupmi hospodárskej úpravy lesov,38a) a v rozsahu, v ktorom orgán ochrany prírody odôvodní, že vykonanie opatrenia návrhu programu starostlivosti o lesy bude mať negatívny vplyv na územia podľa § 28.
9. §
A természetvédelmi szerv kötelező érvényű állásfoglalása
(1)
A természetvédelmi szerv érintett szerv a különös jogszabályok szerinti eljárásokban a természet- és tájvédelmi ügyekben, különösen, ha a következőkről van szó:
a)
a területrendezési tervdokumentáció vagy annak módosításainak vagy kiegészítéseinek jóváhagyása,22)
b)
az építési szándék megtárgyalása, az építési szándékkal kapcsolatos eljárás, építési munkálatok elrendelése vagy az építmény eltávolítása,23)
c)
az építési terv ellenőrzése, ha ezt kiköti,24)
d)
az építmény használatbavételi engedélyezése, az építmény használatának megváltoztatása, az építmény ideiglenes használata vagy az építmény idő előtti használata,25)
e)
az építmény használatra való alkalmasságának felülvizsgálata vagy az építmény utólagos engedélyezése,26)
f)
a vízi létesítmény üzemeltetési szabályzatának vagy a vízi létesítmény összesített üzemeltetési szabályzatának vagy annak módosításának a jóváhagyása,27)
g)
a kutatási terület meghatározásáról, módosításáról – a terület növeléséről és az érvényességi idő meghosszabbításáról – szóló határozat kiadása,29)
h)
a védett ásványkincs-lelőhely meghatározásáról, módosításáról és megszüntetéséről szóló határozat kiadása,30)
i)
a bányatelek meghatározásáról, módosításáról és megszüntetéséről szóló határozat kiadása,31)
j)
a bányászati tevékenység és a bányászati módszerekkel végzett tevékenység engedélyezése,32)
k)
hozzájárulás kiadása a mezőgazdasági művelési ágú földterület erdőterületté történő átminősítéséhez,32a) vagy egy mezőgazdasági művelési ágú földterület más mezőgazdasági művelési ágú földterületté történő átminősítéséhez, vagy a nem mezőgazdasági művelési ágú földterület mezőgazdasági művelési ágú földterületté történő átminősítéséhez,33)
l)
fás szárú növények kivágására vonatkozó engedély kiadása külön jogszabályok szerint,34)
m)
az erdőterület-gondozási terv35) jóváhagyása és az erdőgondozási program jóváhagyása vagy módosítása,35a)
n)
a geológiai feladat projektjének vagy geológiai tervének jóváhagyása vagy módosítása,36) ha a geológiai munkálatokkal geológiai mű megvalósítását javasolják,
o)
a regionális fejlesztést támogató alapdokumentum jóváhagyása vagy módosítása,37)
p)
határozat kiadása a védett fajokon és védett élőhelyeken keletkezett környezeti károk megelőzésére és korrekciójára vonatkozó eljárásokban, külön jogszabály szerint,37a)
r)
a mezőgazdasági földterület kivonásáról szóló határozat kiadása,37b)
s)
az erdőterületeknek az erdők funkcióinak teljesítése alóli kivonásáról szóló határozat, vagy az erdők funkciói kihasználásának az erdőterületeken történő korlátozásáról szóló határozat kiadása,37c)
t)
vadaspark vagy fácánoskert jóváhagyása,37d)
u)
a terület funkcionális elrendezése általános elveinek jóváhagyása a telekrendezés körzetében,37e)
v)
földterületek erdőterületté nyilvánítása,37f)
w)
határozat kiadása a megállapítási eljárásban vagy záró állásfoglalás kiadása a stratégiai dokumentum vagy annak módosítása, illetve a javasolt tevékenység vagy annak módosítása környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára irányuló eljárásban.37g)
(2)
A természetvédelmi szerv mint érintett szerv a külön jogszabályok szerinti eljárásokban a természet- és tájvédelem érdekeit elsősorban nyilatkozat vagy kötelező érvényű állásfoglalás formájában érvényesíti.
(3)
Az (1) bekezdés a)–w) pontjában felsorolt esetekben a természetvédelmi szerv kötelező érvényű állásfoglalása szükséges; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés c)–f) és n) pontja szerinti döntéshozatalról van szó, amennyiben az első vagy második védelmi fokozatú területen, a község belterületén végzett tevékenységre vonatkozik, kivéve a védett állatok szaporodó- vagy pihenőhelyéül szolgáló építményeken végzett tevékenységeket.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet a természetvédelmi szerv kötelező érvényű állásfoglalásának tartalma köti; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti döntéshozatalról van szó, és az az államvédelmi feladatok teljesítése céljából katonai körzetekben végzett tevékenységre vonatkozik, és ha az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti döntéshozatalról van szó, és az az államvédelmi feladatok biztosításához szükséges38) vagy az államvédelmi feladatok biztosítását szolgáló területeken végzett tevékenységre vonatkozik, amelyeket a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma (a továbbiakban: „védelmi minisztérium”) vagy annak alapítói vagy fenntartói hatáskörébe tartozó jogi személy kezel. Ha az (1) bekezdés m) pontja szerinti döntéshozatalról van szó, az első mondat szerinti közigazgatási szervet a természetvédelmi szerv állásfoglalása annyiban köti, amennyiben az intézkedési javaslat összhangban van az erdőgazdálkodás-tervezés módszereivel és eljárásaival,38a) és annyiban, amennyiben a természetvédelmi szerv megindokolja, hogy az erdőgondozási program javaslatában szereplő intézkedés végrehajtása negatív hatással lesz a 28. § szerinti területekre.
§ 10
Súčinnosť s inými orgánmi
Orgán ochrany prírody je povinný ako dotknutý orgán poskytnúť potrebnú súčinnosť iným orgánom rozhodujúcim podľa osobitných predpisov39) o činnostiach, ktoré môžu mať vplyv na ochranu prírody a krajiny, najmä ak ide o rozhodnutie o predbežnej otázke.
10. §
Együttműködés más szervekkel
A természetvédelmi szerv mint érintett szerv köteles megadni a szükséges együttműködést a külön jogszabályok39) szerint döntő más szerveknek az olyan tevékenységekről, amelyek hatással lehetnek a természet- és tájvédelemre, különösen, ha előzetes kérdésben hozott döntésről van szó.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
OSOBITNÁ OCHRANA PRÍRODY A KRAJINY
A természet és a táj különleges védelme
PRVÁ HLAVA
ELSŐ FEJEZET
ÚZEMNÁ OCHRANA
Területi védelem
§ 11
Územná ochrana prírody a krajiny a jej stupne
(1)
Územnou ochranou prírody a krajiny (ďalej len „územná ochrana") podľa tohto zákona sa rozumie ochrana prírody a krajiny na území Slovenskej republiky alebo jeho časti.
(2)
Pre územnú ochranu sa ustanovuje päť stupňov ochrany. Rozsah obmedzení sa so zvyšujúcim stupňom ochrany zväčšuje.
11. §
A természet és a táj területi védelme és annak fokozatai
(1)
A természet és a táj területi védelmén (a továbbiakban: „területi védelem”) e törvény értelmében a természet és a táj védelme értendő a Szlovák Köztársaság területén vagy annak egy részén.
(2)
A területi védelemre öt védelmi fokozat kerül megállapításra. A korlátozások köre a védelmi fokozat növekedésével bővül.
§ 12
Na území Slovenskej republiky platí prvý stupeň ochrany, ak tento zákon alebo všeobecne záväzný právny predpis vydaný na jeho základe neustanovuje inak. V prvom stupni ochrany sa uplatňujú ustanovenia o všeobecnej ochrane prírody a krajiny podľa druhej časti zákona.
12. §
A Szlovák Köztársaság területén az első védelmi fokozat érvényes, hacsak e törvény vagy a végrehajtására kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabály másként nem rendelkezik. Az első védelmi fokozatban a természet és a táj általános védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a törvény második része szerint.
§ 13
Druhý stupeň ochrany
(1)
Na území, na ktorom platí druhý stupeň ochrany, je zakázané
a)
b)
použitie veľkoplošnej formy holorubného spôsobu hospodárenia v lesoch.45aa)
(2)
Na území, na ktorom platí druhý stupeň ochrany, sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody na
a)
umiestnenie výsadby drevín a ich druhové zloženie za hranicami zastavaného územia obce mimo ovocného sadu, vinice, chmeľnice a záhrady,45a)
b)
likvidáciu existujúcich trvalých trávnych porastov, ak nejde o činnosť povolenú podľa Stavebného zákona,46)
c)
výstavbu lesných ciest a zvážnic, rekonštrukciu lesných ciest a zvážnic, ktorou sa menia ich technické parametre alebo účel využitia, a budovanie protipožiarnych rozčleňovacích pásov,47a)
d)
oplotenie pozemku za hranicami zastavaného územia obce okrem oplotenia lesnej škôlky, ovocného sadu a vinice,
e)
f)
vykonávanie technických geologických prác,50) banskej činnosti a činnosti vykonávanej banským spôsobom,
g)
h)
aplikáciu chemických látok a hnojív, najmä pesticídov, toxických látok, priemyselných hnojív, digestátov a silážnych štiav pri poľnohospodárskej, lesohospodárskej a inej činnosti na súvislej ploche väčšej ako 2 ha,
i)
budovanie a vyznačenie turistického chodníka, náučného chodníka, bežeckej trasy, lyžiarskej trasy, cyklotrasy alebo mototrasy,
j)
vykonávanie prípravy alebo výcviku ozbrojenými zbormi, ozbrojenými silami, Hasičským a záchranným zborom alebo zložkami integrovaného záchranného systému52) za hranicami zastavaného územia obce,
k)
organizovanie verejných telovýchovných, športových a turistických podujatí,53) ako aj iných verejnosti prístupných spoločenských podujatí za hranicami zastavaného územia obce alebo mimo športových a rekreačných areálov na to určených,
l)
umiestnenie prenosného zariadenia, ako je predajný stánok, prístrešok, konštrukcia alebo zariadenie na slávnostnú výzdobu a osvetlenie budov, scénickej stavby pre film alebo televíziu za hranicami zastavaného územia obce,
m)
umiestnenie zariadenia na vodnom toku alebo na inej vodnej ploche neslúžiaceho plavbe alebo správe vodného toku alebo vodného diela,
n)
použitie zariadenia spôsobujúceho svetelné a hlukové efekty, najmä ohňostroj, laserové zariadenie, reprodukovanú hudbu mimo uzavretých stavieb,54)
o)
vypúšťanie vodnej nádrže alebo rybníka,
p)
vypaľovanie bylín, stromov alebo krov.
(3)
Zákaz podľa odseku 1 písm. a) sa nevzťahuje na vjazd alebo státie vozidla
a)
slúžiaceho na obhospodarovanie pozemku alebo používaného správcom vodného toku alebo vlastníkom, správcom alebo užívateľom pozemku, na ktorý sa vzťahuje tento zákaz, na jazdu alebo státie na pozemku v jeho vlastníctve, správe alebo užívaní alebo na príjazd k takémuto pozemku cez iné pozemky,
b)
na miesta, ktoré okresný úrad v sídle kraja vyhradí návštevným poriadkom národného parku a jeho ochranného pásma (§ 20) alebo uverejnením zoznamu týchto miest na svojej úradnej tabuli, webovom sídle a na úradnej tabuli dotknutej obce,
c)
ak jeho vjazd alebo státie vyplývajú alebo boli povolené podľa osobitného predpisu,56)
d)
slúžiaceho na vykonávanie výskumu, ktorý je vykonávaný na základe požiadavky uplatnenej v záväznom stanovisku orgánu ochrany prírody [§ 9 ods. 1 písm. w)] v konaní podľa osobitného predpisu56aa) v rozsahu, spôsobom a za podmienok uvedených v tomto stanovisku,
e)
zamestnancov orgánu ochrany prírody, ktorí majú v pôsobnosti ochranu prírody a krajiny.
(4)
Súhlas podľa odseku 2 písm. e), k) a n) sa nevyžaduje na miestach vyhradených orgánom ochrany prírody spôsobom uvedeným v odseku 3 písm. b).
(5)
Podrobnosti o vydávaní súhlasu podľa odseku 2 písm. j) sa v záujme riadneho a plynulého zabezpečenia prípravy a výcviku ozbrojenými zbormi, ozbrojenými silami a Hasičským a záchranným zborom upravia v dohodách o spolupráci medzi ministerstvom, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a ministerstvom obrany.
(6)
Na území, na ktorom platí druhý stupeň ochrany, sa môže asanačná ťažba,56a) pri ktorej hrozí negatívne ovplyvnenie predmetu ochrany územia, vykonať len v určenom rozsahu a za určených podmienok, ak tak rozhodol orgán ochrany prírody. Orgán ochrany prírody rozhodne o obmedzení vykonania asanačnej ťažby alebo určení podmienok jej vykonania v poraste, v ktorom sa asanačná ťažba plánuje vykonať alebo v ktorom sa jej vykonanie predpokladá, ak si to vyžaduje predmet ochrany dotknutého chráneného územia alebo jeho ochranného pásma.
(7)
Orgán ochrany prírody oznámi začatie konania o obmedzení alebo určení podmienok vykonania asanačnej ťažby na základe podnetu organizácie ochrany prírody. Ak asanačná ťažba bola ohlásená podľa osobitného predpisu,56b) oznámi začatie konania najneskôr do 10 dní od jej ohlásenia. Orgán ochrany prírody súčasne s oznámením o začatí konania vydá predbežné opatrenie, ktorým asanačnú ťažbu obmedzí alebo určí podmienky jej vykonania; predbežné opatrenie stráca účinnosť dňom, keď rozhodnutie vo veci nadobudlo právoplatnosť.
13. §
Második védelmi fokozat
(1)
Azon a területen, amelyen a második védelmi fokozat érvényes, tilos
a)
gépjárművel44) közlekedni vagy megállni a község belterületének határain kívül eső földterületeken, az autópályán, úton, helyi úton, célforgalmi úton,45) meglévő bekötő földúton, parkolón, töltőállomáson, garázsban vagy gyári, állomási vagy repülőtéri területen kívül,
b)
a tarvágásos erdőgazdálkodási mód nagy területen történő alkalmazása.45aa)
(2)
Azon a területen, amelyen a második védelmi fokozat érvényes, a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges
a)
fás szárú növények telepítéséhez és azok faji összetételének meghatározásához a község belterületének határain kívül, a gyümölcsösön, szőlőültetvényen, komlóültetvényen és kerten kívül,45a)
b)
a meglévő gyepterületek felszámolásához, ha nem az Építési törvény46) szerint engedélyezett tevékenységről van szó,
c)
erdei utak és közelítőnyomok építéséhez, erdei utak és közelítőnyomok olyan rekonstrukciójához, amely megváltoztatja azok műszaki paramétereit vagy használati célját, valamint tűzvédelmi sávok kialakításához,47a)
d)
a telek bekerítéséhez a község belterületének határain kívül, kivéve az erdészeti csemetekert, a gyümölcsös és a szőlőültetvény bekerítését,
e)
haszonállatok48) legeltetéséhez, itatásához, áthajtásához és éjszakáztatásához szabad tartásban, valamint építményeken vagy berendezéseken kívüli istállózásukhoz harminc számosállat-egységet49) meghaladó állomány esetén, karám, építmény és egyéb, a védelmüket szolgáló létesítmény elhelyezéséhez,
f)
műszaki geológiai munkálatok,50) bányászati tevékenység és bányászati módszerekkel végzett tevékenység végzéséhez,
g)
információs szerkezet51) elhelyezéséhez a község belterületének határain kívül, ha azt az Építési törvény46) nem engedélyezi,
h)
vegyszerek és műtrágyák, különösen peszticidek, mérgező anyagok, ipari műtrágyák, fermentációs maradékok és szilázslevek alkalmazásához mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és egyéb tevékenység során 2 hektárnál nagyobb összefüggő területen,
i)
turistaútvonal, tanösvény, futóútvonal, síútvonal, kerékpárút vagy motoros útvonal kialakításához és kijelöléséhez,
j)
felkészülés vagy kiképzés végrehajtásához a fegyveres testületek, a fegyveres erők, a Tűzoltó és Mentőszolgálat vagy az integrált mentőrendszer egységei52) által a község belterületének határain kívül,
k)
nyilvános testnevelési, sport- és turisztikai rendezvények,53) valamint egyéb, a nyilvánosság számára hozzáférhető társadalmi események szervezéséhez a község belterületének határain kívül vagy az erre a célra kijelölt sport- és rekreációs területeken kívül,
l)
hordozható berendezés, például elárusító bódé, menedékhely, ünnepi díszítésre és épületvilágításra szolgáló szerkezet vagy berendezés, filmes vagy televíziós díszlet elhelyezéséhez a község belterületének határain kívül,
m)
vízfolyáson vagy más vízfelületen olyan berendezés elhelyezéséhez, amely nem a hajózást vagy a vízfolyás, illetve vízi létesítmény kezelését szolgálja,
n)
fény- és hanghatásokat keltő berendezések, különösen tűzijáték, lézerberendezés, reprodukált zene használatához zárt építményeken kívül,54)
o)
víztározó vagy halastó leeresztéséhez,
p)
lágyszárú növények, fák vagy cserjék felégetéséhez.
(3)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik a jármű behajtására vagy megállására,
a)
amely a földterület megművelését szolgálja, vagy amelyet a vízfolyás kezelője, vagy a tilalommal érintett földterület tulajdonosa, kezelője vagy használója használ a tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő földterületen való közlekedésre vagy megállásra, vagy az ilyen földterületre más földterületeken keresztül történő behajtásra,
b)
azokra a helyekre, amelyeket a megyeszékhelyen működő járási hivatal a nemzeti park és védőövezete látogatási rendjében (§ 20) kijelöl, vagy e helyek jegyzékének a hivatali hirdetőtábláján, honlapján és az érintett község hirdetőtábláján való közzétételével jelöl ki,
c)
ha a behajtást vagy megállást külön jogszabály56) írja elő vagy engedélyezte,
d)
amely olyan kutatás végzését szolgálja, amelyet a természetvédelmi szerv kötelező érvényű állásfoglalásában [§ 9. bek. (1) bekezdés w) pont] egy külön jogszabály56aa) szerinti eljárásban érvényesített követelmény alapján végeznek, az ebben az állásfoglalásban meghatározott terjedelemben, módon és feltételekkel,
e)
a természetvédelmi szerv azon alkalmazottaira, akiknek hatáskörébe a természet- és tájvédelem tartozik.
(4)
A (2) bekezdés e), k) és n) pontja szerinti hozzájárulás nem szükséges a természetvédelmi szerv által a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kijelölt helyeken.
(5)
A (2) bekezdés j) pontja szerinti hozzájárulás kiadásának részleteit a fegyveres testületek, a fegyveres erők és a Tűzoltó és Mentőszolgálat felkészülésének és kiképzésének rendes és folyamatos biztosítása érdekében a minisztérium, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma és a védelmi minisztérium közötti együttműködési megállapodások szabályozzák.
(6)
Azon a területen, amelyen a második védelmi fokozat érvényes, a szaniter fakitermelés,56a) amely során fennáll a terület védelme tárgyának negatív befolyásolásának veszélye, csak meghatározott mértékben és meghatározott feltételek mellett végezhető, ha a természetvédelmi szerv így döntött. A természetvédelmi szerv dönt a szaniter fakitermelés végrehajtásának korlátozásáról vagy végrehajtása feltételeinek meghatározásáról abban az állományban, amelyben a szaniter fakitermelést tervezik vagy amelyben annak végrehajtása várható, ha azt az érintett védett terület vagy védőövezetének védelmi tárgya megköveteli.
(7)
A természetvédelmi szerv a természetvédelmi szervezet kezdeményezése alapján bejelenti a szaniter fakitermelés végrehajtásának korlátozására vagy feltételeinek meghatározására irányuló eljárás megindítását. Ha a szaniter fakitermelést külön jogszabály56b) szerint bejelentették, az eljárás megindítását a bejelentéstől számított legkésőbb 10 napon belül bejelenti. A természetvédelmi szerv az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg előzetes intézkedést ad ki, amellyel a szaniter fakitermelést korlátozza vagy meghatározza annak végrehajtási feltételeit; az előzetes intézkedés azon a napon veszti hatályát, amelyen az ügyben hozott határozat jogerőre emelkedett.
§ 14
Tretí stupeň ochrany
(1)
Na území, na ktorom platí tretí stupeň ochrany, je zakázané
a)
jazdiť alebo stáť s motorovým vozidlom alebo záprahovým vozidlom, najmä vozom, kočom alebo saňami na pozemkoch za hranicami zastavaného územia obce mimo diaľnice, cesty, miestnej cesty, parkoviska, čerpacej stanice, garáže alebo továrenského, staničného alebo letiskového priestoru; § 13 ods. 3 platí rovnako,
b)
vchádzať alebo jazdiť na bicykli, trojkolke, kolobežke alebo na samovyvažovacom vozidle na pozemkoch za hranicami zastavaného územia obce mimo diaľnice, cesty, miestnej cesty a vyznačenej cyklotrasy; § 13 ods. 3 platí rovnako,
c)
pohybovať sa mimo vyznačeného turistického chodníka alebo náučného chodníka za hranicami zastavaného územia obce,
d)
táboriť, stanovať, bivakovať, jazdiť na koni, zakladať oheň mimo uzavretých stavieb, lyžovať, vykonávať horolezecký alebo skalolezecký výstup, skialpinizmus alebo iné športové aktivity za hranicami zastavaného územia obce,
e)
organizovať verejné telovýchovné, športové a turistické podujatie, ako aj iné verejnosti prístupné spoločenské podujatie,
f)
použiť zariadenie spôsobujúce svetelné a hlukové efekty, najmä ohňostroj, laserové zariadenie, reprodukovanú hudbu mimo uzavretých stavieb,
g)
vysádzať alebo pestovať nepôvodné druhy rastlín alebo vypúšťať alebo chovať v zajatí nepôvodné druhy živočíchov mimo uzavretých stavieb,
h)
zbierať rastliny vrátane ich plodov,
i)
organizovať spoločné poľovačky,
j)
vykonávať banskú činnosť a činnosť vykonávanú banským spôsobom,
k)
rozorávať alebo inak odstraňovať existujúce trvalé trávne porasty,
l)
používať iné spôsoby hospodárenia v lesoch ako prírode blízke hospodárenie.56c)
(2)
Na území, na ktorom platí tretí stupeň ochrany, sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody na
b)
umiestnenie informačnej konštrukcie,51) ako aj akéhokoľvek iného reklamného alebo propagačného pútača, alebo tabule,
c)
aplikáciu chemických látok a hnojív, najmä pesticídov, herbicídov, toxických látok, priemyselných hnojív, digestátov a silážnych štiav pri poľnohospodárskej, lesohospodárskej a inej činnosti,
d)
let lietadlom alebo lietajúcim športovým zariadením, najmä klzákom,57) ktorých výška letu je menšia ako 300 m nad najvyššou prekážkou v okruhu 600 m od lietadla alebo lietajúceho športového zariadenia,
e)
osvetlenie bežeckej trate, lyžiarskej trate a športového areálu mimo uzavretých stavieb,
f)
vykonávanie technických geologických prác,
g)
umiestnenie stavby, pre ktorú sa nevyžaduje rozhodnutie o stavebnom zámere,57a)
h)
vykonávanie terénnych úprav, najmä výkopov a násypov, ktorými dochádza k narušeniu pôdneho krytu alebo materskej horniny, ak sa na ich vykonanie nevyžaduje rozhodnutie o stavebnom zámere,57a)
i)
vnadenie alebo prikrmovanie zveri okrem prikrmovania senom, letninou a trávnou alebo ďatelinotrávnou silážou.
(3)
Zákaz podľa odseku 1 písm. c) neplatí na pohyb
a)
v súvislosti s obhospodarovaním pozemku, výkonom práva poľovníctva alebo výkonom rybárskeho práva a na pohyb správcu vodného toku, obhospodarovateľa lesa a vlastníka, správcu a nájomcu pozemku, na ktorý sa vzťahuje tento zákaz,
b)
na miestach, ktoré okresný úrad v sídle kraja vyhradí návštevným poriadkom národného parku a jeho ochranného pásma (§ 20) alebo uverejnením zoznamu týchto miest na svojej úradnej tabuli, webovom sídle a na úradnej tabuli dotknutej obce; tieto miesta môžu zahŕňať aj celé chránené územie a jeho ochranné pásmo,
c)
v súvislosti s výskumom, ktorý je vykonávaný na základe požiadavky uplatnenej v záväznom stanovisku orgánu ochrany prírody [§ 9 ods. 1 písm. w)] v konaní podľa osobitného predpisu56aa) v rozsahu, spôsobom a za podmienok uvedených v tomto stanovisku,
d)
zamestnancov orgánu ochrany prírody, ktorí majú v pôsobnosti ochranu prírody a krajiny.
(4)
Súhlas podľa odseku 2 písm. h) sa nevyžaduje na terénne úpravy nevyhnutné pre zabezpečenie prírode blízkeho hospodárenia, ktoré sa vykonajú na základe písomnej dohody s organizáciou ochrany prírody.
(5)
Zákaz podľa odseku 1 písm. d) až h) neplatí na miestach vyhradených spôsobom uvedeným v odseku 3 písm. b). Zákaz podľa odseku 1 písm. h) neplatí na vlastníka, správcu a nájomcu pozemku, na ktorý sa vzťahuje tento zákaz. Zákaz zakladania ohňa mimo uzavretých stavieb neplatí, ak ide o činnosť súvisiacu so zabezpečením zdravotného stavu lesného porastu.
(6)
Na území, na ktorom platí tretí stupeň ochrany, sa môže asanačná ťažba,56a) pri ktorej hrozí negatívne ovplyvnenie predmetu ochrany územia, vykonať len v určenom rozsahu a za určených podmienok, ak tak rozhodol orgán ochrany prírody. Orgán ochrany prírody rozhodne o obmedzení alebo v prípade nevyhnutnosti zákaze vykonania asanačnej ťažby alebo určení podmienok jej vykonania v poraste, v ktorom sa asanačná ťažba plánuje vykonať alebo v ktorom sa jej vykonanie predpokladá, ak si to vyžaduje predmet ochrany dotknutého chráneného územia alebo jeho ochranného pásma.
(7)
Orgán ochrany prírody oznámi začatie konania o obmedzení alebo zákaze vykonania asanačnej ťažby alebo určení podmienok jej vykonania na základe podnetu organizácie ochrany prírody. Ak asanačná ťažba bola ohlásená podľa osobitného predpisu,56b) oznámi začatie konania najneskôr do 10 dní od jej ohlásenia. Orgán ochrany prírody súčasne s oznámením o začatí konania vydá predbežné opatrenie, ktorým asanačnú ťažbu obmedzí, v prípade nevyhnutnosti zakáže alebo určí podmienky jej vykonania; predbežné opatrenie stráca účinnosť dňom, keď rozhodnutie vo veci nadobudlo právoplatnosť.
(8)
Asanačnú ťažbu, ktorou môže vzniknúť holina57c) s výmerou viac ako 0,3 ha, možno na území, na ktorom platí tretí stupeň ochrany, vykonať len na základe súhlasného stanoviska organizácie ochrany prírody alebo v rozsahu a za podmienok určených v rozhodnutí podľa odseku 6. Organizácia ochrany prírody vydá súhlasné stanovisko k asanačnej ťažbe, ak jej vykonanie nie je v rozpore s predmetom ochrany dotknutého chráneného územia alebo jeho ochranného pásma, najneskôr do 10 dní od oznámenia asanačnej ťažby,56b) inak predloží orgánu ochrany prírody podnet na začatie konania o obmedzení alebo zákaze vykonania asanačnej ťažby alebo určení podmienok jej vykonania podľa odseku 7.
14. §
Harmadik védelmi fokozat
(1)
Azon a területen, amelyen a harmadik védelmi fokozat érvényes, tilos
a)
gépjárművel vagy fogatolt járművel, különösen szekérrel, hintóval vagy szánnal közlekedni vagy megállni a község belterületének határain kívül eső földterületeken, az autópályán, úton, helyi úton, parkolón, töltőállomáson, garázsban vagy gyári, állomási vagy repülőtéri területen kívül; a 13. § (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó,
b)
kerékpárral, triciklivel, rollerrel vagy önegyensúlyozó járművel behajtani vagy közlekedni a község belterületének határain kívül eső földterületeken, az autópályán, úton, helyi úton és a kijelölt kerékpárúton kívül; a 13. § (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó,
c)
a kijelölt turistaútvonalon vagy tanösvényen kívül mozogni a község belterületének határain kívül,
d)
táborozni, sátorozni, bivakolni, lovagolni, zárt építményeken kívül tüzet rakni, síelni, hegymászó vagy sziklamászó túrát tenni, síalpinizmust vagy más sporttevékenységet folytatni a község belterületének határain kívül,
e)
nyilvános testnevelési, sport- és turisztikai rendezvényt, valamint egyéb, a nyilvánosság számára hozzáférhető társadalmi eseményt szervezni,
f)
fény- és hanghatásokat keltő berendezéseket, különösen tűzijátékot, lézerberendezést, reprodukált zenét használni zárt építményeken kívül,
g)
nem őshonos növényfajokat telepíteni vagy termeszteni, vagy nem őshonos állatfajokat szabadon engedni vagy fogságban tartani zárt építményeken kívül,
h)
növényeket gyűjteni, beleértve azok termését is,
i)
társas vadászatot szervezni,
j)
bányászati tevékenységet és bányászati módszerekkel végzett tevékenységet folytatni,
k)
a meglévő gyepterületeket felszántani vagy más módon eltávolítani,
l)
a természetközeli gazdálkodástól56c) eltérő erdőgazdálkodási módszereket alkalmazni.
(2)
A harmadik védelmi szintű területen a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges a következőkhöz:
a)
a 13. § (2) bekezdésének a), c)–e), i), j), l), m), o) és p) pontjában felsorolt tevékenységek végzése,
b)
információs szerkezet,51) valamint bármely más reklám- vagy promóciós transzparens vagy tábla elhelyezése,
c)
vegyszerek és műtrágyák, különösen peszticidek, herbicidek, mérgező anyagok, ipari műtrágyák, fermentlé és szilázslé alkalmazása mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és egyéb tevékenység során,
d)
repülőgéppel vagy repülő sporteszközzel, különösen vitorlázógéppel57) történő repülés, ha a repülési magasság kevesebb mint 300 m a repülőgéptől vagy repülő sporteszköztől 600 m-es körzetben lévő legmagasabb akadály felett,
e)
futópálya, sípálya és sportlétesítmény megvilágítása zárt építményeken kívül,
f)
műszaki geológiai munkák végzése,
g)
olyan építmény elhelyezése, amelyhez nem szükséges építési szándékról szóló határozat,57a)
h)
tereprendezési munkálatok, különösen árkok és töltések készítése, amelyek a talajtakaró vagy az alapkőzet megbontásával járnak, ha azok elvégzéséhez nem szükséges építési szándékról szóló határozat,57a)
i)
a vad etetése vagy csalogatása, kivéve a szénával, lombos takarmánnyal és gyep- vagy lóhere-gyep szilázzsal történő takarmányozást.
(3)
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik a mozgásra
a)
a telek megművelésével, a vadászati jog vagy a halászati jog gyakorlásával összefüggésben, valamint a vízfolyás kezelőjének, az erdőgazdálkodónak és a tilalommal érintett telek tulajdonosának, kezelőjének és bérlőjének mozgására,
b)
azokon a helyeken, amelyeket a megyeszékhelyen működő járási hivatal a nemzeti park és védőövezete látogatási rendjével (20. §) vagy e helyek jegyzékének a hirdetőtábláján, weboldalán és az érintett község hirdetőtábláján való közzétételével kijelöl; ezek a helyek magukban foglalhatják a teljes védett területet és annak védőövezetét is,
c)
olyan kutatással összefüggésben, amelyet a természetvédelmi szerv kötelező érvényű állásfoglalásában [§ 9. § (1) bek. w) pont] külön jogszabály56aa) szerinti eljárásban érvényesített követelmény alapján, az ezen állásfoglalásban meghatározott terjedelemben, módon és feltételekkel végeznek,
d)
a természetvédelmi szerv azon alkalmazottaira, akiknek hatáskörébe a természet- és tájvédelem tartozik.
(4)
A (2) bekezdés h) pontja szerinti hozzájárulás nem szükséges a természetközeli gazdálkodás biztosításához elengedhetetlen tereprendezési munkálatokhoz, amelyeket a természetvédelmi szervezettel kötött írásbeli megállapodás alapján végeznek.
(5)
Az (1) bekezdés d)–h) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kijelölt helyekre. Az (1) bekezdés h) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik a tilalommal érintett telek tulajdonosára, kezelőjére és bérlőjére. A zárt építményeken kívüli tűzgyújtás tilalma nem érvényes, ha az az erdőállomány egészségi állapotának biztosításával összefüggő tevékenységről van szó.
(6)
A harmadik védelmi szintű területen a szaniter fakitermelés,56a) amely a terület védelmének tárgyát negatívan befolyásolhatja, csak a természetvédelmi szerv által meghatározott terjedelemben és feltételekkel végezhető el, ha a szerv így döntött. A természetvédelmi szerv dönt a szaniter fakitermelés korlátozásáról vagy szükség esetén annak betiltásáról, illetve végrehajtási feltételeinek meghatározásáról abban az erdőállományban, amelyben a szaniter fakitermelést tervezik vagy amelyben annak elvégzése várható, ha ezt az érintett védett terület vagy védőövezete védelmének tárgya megköveteli.
(7)
A természetvédelmi szerv a természetvédelmi szervezet kezdeményezése alapján bejelenti a szaniter fakitermelés korlátozására, betiltására vagy végrehajtási feltételeinek meghatározására irányuló eljárás megindítását. Ha a szaniter fakitermelést külön jogszabály56b) szerint bejelentették, az eljárás megindítását legkésőbb a bejelentéstől számított 10 napon belül jelenti be. A természetvédelmi szerv az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg előzetes intézkedést ad ki, amellyel a szaniter fakitermelést korlátozza, szükség esetén betiltja, vagy meghatározza annak végrehajtási feltételeit; az előzetes intézkedés az ügyben hozott határozat jogerőre emelkedésének napján hatályát veszti.
(8)
A 0,3 hektárnál nagyobb tarvágást57c) eredményező szaniter fakitermelés a harmadik védelmi szintű területen csak a természetvédelmi szervezet egyetértő állásfoglalása alapján, vagy a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott terjedelemben és feltételekkel végezhető. A természetvédelmi szervezet a szaniter fakitermeléshez akkor adja ki egyetértő állásfoglalását, ha annak elvégzése nem áll ellentétben az érintett védett terület vagy védőövezete védelmének tárgyával, legkésőbb a szaniter fakitermelés bejelentésétől56b) számított 10 napon belül, ellenkező esetben a (7) bekezdés szerint kezdeményezést nyújt be a természetvédelmi szervhez a szaniter fakitermelés korlátozására, betiltására vagy végrehajtási feltételeinek meghatározására irányuló eljárás megindítására.
§ 15
Štvrtý stupeň ochrany
(1)
Na území, na ktorom platí štvrtý stupeň ochrany, je zakázané
a)
c)
umiestniť informačné, reklamné alebo propagačné zariadenie, ako aj akýkoľvek iný reklamný alebo propagačný pútač, alebo tabuľu,
d)
aplikovať chemické látky a hnojivá,
e)
rúbať dreviny okrem inváznych nepôvodných druhov drevín uvedených v zoznamoch podľa osobitných predpisov,58a)
f)
zbierať nerasty alebo skameneliny,
g)
oplocovať pozemok okrem oplotenia lesnej škôlky, ovocného sadu a vinice,
h)
umiestniť košiar, stavbu alebo iné zariadenie na ochranu hospodárskych zvierat,
i)
vykonávať geologické práce,
j)
umiestniť zariadenie na vodnom toku alebo inej vodnej ploche neslúžiacej plavbe alebo správe vodného toku alebo vodného diela,
k)
voľne pustiť psa okrem psa používaného na plnenie úloh podľa osobitných predpisov59) (služobný pes) a poľovného psa,
l)
prikrmovať alebo vnadiť zver.
(2)
Na území, na ktorom platí štvrtý stupeň ochrany, sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody na
a)
vykonávanie činností uvedených v § 13 ods. 2 písm. a), c), i), j), l), o) a p) a § 14 ods. 2 písm. d), e) a h),
b)
pasenie, napájanie, preháňanie a nocovanie hospodárskych zvierat na voľných ležoviskách, ako aj ich ustajnenie mimo stavieb alebo zariadení pri veľkosti stáda nad tridsať dobytčích jednotiek,
c)
umiestnenie stavby,
d)
chytanie, usmrtenie alebo lov živočíchov v mokradiach.
(3)
Zákaz podľa odseku 1 písm. h) neplatí a súhlas podľa odseku 2 písm. b) sa nevyžaduje na miestach, ktoré okresný úrad v sídle kraja vyhradí uverejnením zoznamu týchto miest na svojej úradnej tabuli, webovom sídle a na úradnej tabuli dotknutej obce.
(4)
Na vykonanie asanačnej ťažby na území, na ktorom platí štvrtý stupeň ochrany, sa vzťahujú ustanovenia § 14 ods. 6 až 8 rovnako.
15. §
Negyedik védelmi szint
(1)
A negyedik védelmi szintű területen tilos
a)
a 14. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységeket végezni; a 13. § (3) bekezdése és a 14. § (3) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó,
b)
vadászati létesítményt58b) vagy haltenyésztési létesítményt58c) létesíteni,
c)
információs, reklám- vagy promóciós berendezést, valamint bármely más reklám- vagy promóciós transzparenst vagy táblát elhelyezni,
d)
vegyszereket és műtrágyákat alkalmazni,
e)
fás növényeket kivágni, kivéve a külön jogszabályok58a) szerinti jegyzékekben szereplő invazív, nem őshonos fafajokat,
f)
ásványokat vagy kövületeket gyűjteni,
g)
telket bekeríteni, kivéve az erdészeti csemetekert, a gyümölcsös és a szőlőültetvény bekerítését,
h)
karámot, építményt vagy más, haszonállatok védelmét szolgáló létesítményt elhelyezni,
i)
geológiai munkákat végezni,
j)
vízfolyáson vagy más vízfelületen olyan létesítményt elhelyezni, amely nem a hajózást vagy a vízfolyás, illetve vízi létesítmény kezelését szolgálja,
k)
kutyát szabadon engedni, kivéve a külön jogszabályok59) szerinti feladatok ellátására használt kutyát (szolgálati kutya) és a vadászkutyát,
l)
a vadat etetni vagy csalogatni.
(2)
A negyedik védelmi szintű területen a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges a következőkhöz:
a)
a 13. § (2) bekezdésének a), c), i), j), l), o) és p) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdésének d), e) és h) pontjában felsorolt tevékenységek végzése,
b)
haszonállatok legeltetése, itatása, áthajtása és éjszakáztatása szabad fekvőhelyeken, valamint építményeken vagy létesítményeken kívüli istállózásuk harminc számosállat-egységet meghaladó állományméret esetén,
c)
építmény elhelyezése,
d)
vizes élőhelyeken állatok befogása, leölése vagy vadászata.
(3)
Az (1) bekezdés h) pontja szerinti tilalom nem érvényes, és a (2) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem szükséges azokon a helyeken, amelyeket a megyeszékhelyen működő járási hivatal e helyek jegyzékének a hirdetőtábláján, weboldalán és az érintett község hirdetőtábláján való közzétételével kijelöl.
(4)
A negyedik védelmi szintű területen végzett szaniter fakitermelésre a 14. § (6)–(8) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
§ 16
Piaty stupeň ochrany
(1)
Na území, na ktorom platí piaty stupeň ochrany, je zakázané
a)
b)
zasiahnuť do lesného porastu,
c)
narušiť vegetačný a pôdny kryt,
d)
pásť, napájať, preháňať alebo nocovať hospodárske zvieratá,
e)
umiestniť a používať intenzívny svetelný zdroj na osvetlenie územia,
f)
rušiť pokoj a ticho,
g)
chytať, usmrtiť alebo loviť živočícha,
h)
meniť stav mokrade alebo upravovať koryto vodného toku,
i)
umiestniť stavbu,
j)
vysádzať rastliny.
(2)
Na území, na ktorom platí piaty stupeň ochrany, sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody na vykonávanie činností uvedených v § 13 ods. 2 písm. i), j) a l) a § 14 ods. 2 písm. d).
16. §
Ötödik védelmi szint
(1)
Az ötödik védelmi szintű területen tilos
a)
a 15. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységeket végezni; a 13. § (3) bekezdése és a 14. § (3) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó,
b)
az erdőállományba beavatkozni,
c)
a növény- és talajtakarót megbontani,
d)
haszonállatokat legeltetni, itatni, áthajtani vagy éjszakáztatni,
e)
intenzív fényforrást elhelyezni és használni a terület megvilágítására,
f)
a csendet és a nyugalmat megzavarni,
g)
állatot befogni, leölni vagy vadászni,
h)
a vizes élőhely állapotát megváltoztatni vagy a vízfolyás medrét szabályozni,
i)
építményt elhelyezni,
j)
növényeket telepíteni.
(2)
Az ötödik védelmi szintű területen a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges a 13. § (2) bekezdésének i), j) és l) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt tevékenységek végzéséhez.
§ 17
Chránené územia a ich ochranné pásma
(1)
Lokality, na ktorých sa nachádzajú biotopy európskeho významu a biotopy národného významu (§ 6 ods. 3), biotopy druhov európskeho významu, biotopy druhov národného významu a biotopy vtákov vrátane sťahovavých druhov, na ktorých ochranu sa vyhlasujú chránené územia, významné krajinné prvky alebo prírodné výtvory, možno vyhlásiť za chránené územia:
a)
chránená krajinná oblasť (§ 18),
b)
národný park (§ 19),
c)
prírodný park (§ 20a),
d)
chránený areál (§ 21),
e)
prírodná rezervácia, národná prírodná rezervácia (§ 22),
f)
prírodná pamiatka, národná prírodná pamiatka (§ 23, § 24 ods. 3),
g)
chránený krajinný prvok (§ 25),
h)
chránené vtáčie územie (§ 26),
i)
obecné chránené územie.
(2)
Zoznam druhov európskeho významu vrátane prioritných druhov, druhov národného významu a druhov vtákov, na ktorých ochranu sa vyhlasujú chránené územia, ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(3)
Ak to vyžaduje záujem ochrany národného parku, chráneného areálu, prírodnej rezervácie, národnej prírodnej rezervácie, prírodnej pamiatky alebo národnej prírodnej pamiatky možno vyhlásiť ich ochranné pásmo, a to spôsobom, akým sa podľa tohto zákona vyhlasuje príslušné chránené územie. Súčasťou ochranného pásma národného parku môže byť aj zastavané územie obce, územie určené na zastavanie alebo územie určené k územnému rozvoju.
(4)
Na území ochranného pásma chráneného územia s tretím stupňom ochrany platí druhý stupeň ochrany (§ 13).
(5)
Na území ochranného pásma chráneného územia so štvrtým stupňom ochrany platí tretí stupeň ochrany (§ 14).
(6)
Na území ochranného pásma chráneného územia s piatym stupňom ochrany platí štvrtý stupeň ochrany (§ 15).
(7)
Ak ochranné pásmo prírodnej rezervácie (§ 22) alebo ochranné pásmo národnej prírodnej rezervácie (§ 22 ods. 2) nebolo vyhlásené podľa odseku 3, je ním územie do vzdialenosti 100 m smerom von od jej hranice a platí v ňom tretí stupeň ochrany (§ 14).
(8)
Ak ochranné pásmo prírodnej pamiatky (§ 23) alebo ochranné pásmo národnej prírodnej pamiatky (§ 23 ods. 2) nebolo vyhlásené podľa odseku 3, je ním územie do vzdialenosti 60 m smerom von od jej hranice a platí v ňom tretí stupeň ochrany (§ 14). Toto ustanovenie neplatí, ak ide o ochranné pásmo jaskyne a ochranné pásmo prírodného vodopádu (§ 24).
(9)
Ak ochranné pásmo prírodnej rezervácie, ochranné pásmo prírodnej pamiatky, ochranné pásmo národnej prírodnej rezervácie alebo ochranné pásmo národnej prírodnej pamiatky nebolo vyhlásené podľa odseku 3 a ak nie je v záujme takého chráneného územia, aby malo ochranné pásmo podľa odsekov 7 alebo 8, možno spôsobom, akým sa chránené územie vyhlasuje, ustanoviť, že ochranné pásmo podľa odsekov 7 a 8 neplatí.
(10)
Ak v dôsledku ustanovenia zón v chránenom území podľa tohto zákona nie je možné určiť stupeň územnej ochrany v ochrannom pásme podľa odsekov 4 až 8, platí na ňom stupeň ochrany určený vo všeobecne záväznom právnom predpise, ktorým sa ustanovujú zóny chráneného územia.
17. §
Védett területek és védőövezeteik
(1)
Azok a helyszínek, amelyeken európai jelentőségű élőhelyek és nemzeti jelentőségű élőhelyek (6. § (3) bek.), európai jelentőségű fajok élőhelyei, nemzeti jelentőségű fajok élőhelyei és madarak, beleértve a vándorló fajok élőhelyei, jelentős tájképi elemek vagy természeti képződmények találhatók, amelyek védelmére védett területeket nyilvánítanak ki, védett területté nyilváníthatók:
a)
tájvédelmi körzet (18. §),
b)
nemzeti park (19. §),
c)
természeti park (20a. §),
d)
védett terület (21. §),
e)
természetvédelmi terület, nemzeti természetvédelmi terület (22. §),
f)
természeti emlék, nemzeti természeti emlék (23. §, 24. § (3) bek.),
g)
védett tájképi elem (25. §),
h)
védett madárvonulási terület (26. §),
i)
községi védett terület.
(2)
Az európai jelentőségű fajok, beleértve a kiemelt jelentőségű fajokat, a nemzeti jelentőségű fajok és a madárfajok jegyzékét, amelyek védelmére védett területeket nyilvánítanak ki, a minisztérium által kiadott, általános érvényű jogszabály állapítja meg.
(3)
Ha a nemzeti park, a védett terület, a természetvédelmi terület, a nemzeti természetvédelmi terület, a természeti emlék vagy a nemzeti természeti emlék védelmének érdeke megkívánja, védőövezetük is kijelölhető, mégpedig oly módon, ahogyan e törvény szerint a megfelelő védett területet kihirdetik. A nemzeti park védőövezetének része lehet a község beépített területe, beépítésre szánt terület vagy területfejlesztésre szánt terület is.
(4)
A harmadik védelmi szintű védett terület védőövezetének területén a második védelmi szint (13. §) érvényes.
(5)
A negyedik védelmi szintű védett terület védőövezetének területén a harmadik védelmi szint (14. §) érvényes.
(6)
Az ötödik védelmi szintű védett terület védőövezetének területén a negyedik védelmi szint (15. §) érvényes.
(7)
Ha a természetvédelmi terület (22. §) vagy a nemzeti természetvédelmi terület (22. § (2) bek.) védőövezetét nem a (3) bekezdés szerint jelölték ki, akkor az a határától kifelé 100 m távolságig terjedő terület, és azon a harmadik védelmi szint (14. §) érvényes.
(8)
Ha a természeti emlék (23. §) vagy a nemzeti természeti emlék (23. § (2) bek.) védőövezetét nem a (3) bekezdés szerint jelölték ki, akkor az a határától kifelé 60 m távolságig terjedő terület, és azon a harmadik védelmi szint (14. §) érvényes. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha a barlang védőövezetéről és a természetes vízesés védőövezetéről (24. §) van szó.
(9)
Ha a természetvédelmi terület, a természeti emlék, a nemzeti természetvédelmi terület vagy a nemzeti természeti emlék védőövezetét nem a (3) bekezdés szerint jelölték ki, és ha nem áll az ilyen védett terület érdekében, hogy a (7) vagy (8) bekezdés szerinti védőövezettel rendelkezzen, a védett terület kihirdetésének módjával megállapítható, hogy a (7) és (8) bekezdés szerinti védőövezet nem érvényes.
(10)
Ha e törvény szerinti védett területen a zónák kijelölése következtében a védőövezetben a (4)–(8) bekezdés szerint nem lehetséges a területi védelmi szint meghatározása, akkor ott a védett terület zónáit megállapító, általános érvényű jogszabályban meghatározott védelmi szint érvényes.
§ 18
Chránená krajinná oblasť
(1)
Rozsiahlejšie územie, spravidla s výmerou nad 1 000 ha, s rozptýlenými ekosystémami, významnými pre zachovanie biologickej rozmanitosti a ekologickej stability, s charakteristickým vzhľadom krajiny alebo so špecifickými formami historického osídlenia môže vláda Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“) nariadením vyhlásiť za chránenú krajinnú oblasť.
(2)
Na území chránenej krajinnej oblasti, ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, platí druhý stupeň ochrany (§ 13).
(3)
Podrobnosti o územnej ochrane chránenej krajinnej oblasti a vymedzenie jej hraníc ustanoví vláda nariadením. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa § 13.
18. §
Tájvédelmi körzet
(1)
Nagyobb kiterjedésű, általában 1000 hektárnál nagyobb területet, amely szórványos, a biológiai sokféleség és az ökológiai stabilitás megőrzése szempontjából jelentős ökoszisztémákkal, jellegzetes tájképpel vagy a történelmi településszerkezet sajátos formáival rendelkezik, a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban: „kormány”) rendeletben tájvédelmi körzetté nyilváníthat.
(2)
A tájvédelmi körzet területén, ha e törvény másként nem rendelkezik, a második védelmi szint (13. §) érvényes.
(3)
A tájvédelmi körzet területi védelmének részleteit és határainak kijelölését a kormány rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen a 13. § szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát határozzák meg.
§ 19
Národný park
(1)
Rozsiahlejšie územie, spravidla s výmerou nad 10 000 ha, prevažne s ekosystémami podstatne nezmenenými ľudskou činnosťou alebo v jedinečnej a prirodzenej krajinnej štruktúre, tvoriace najvýznamnejšie prírodné dedičstvo, v ktorom je ochrana prírody nadradená nad ostatné činnosti, môže vláda nariadením vyhlásiť za národný park.
(2)
Cieľom ochrany národného parku je zachovanie alebo postupná obnova prirodzených ekosystémov vrátane zabezpečenia nerušeného priebehu prírodných procesov najmenej na troch štvrtinách územia národného parku. Tento cieľ sa zabezpečuje zonáciou národného parku (§ 30 ods. 3).
(3)
Na území národného parku, ak nie je v tomto zákone ustanovené inak, platí tretí stupeň ochrany (§ 14).
(4)
V lesoch národných parkov možno hospodáriť výlučne spôsobom, ktorý nie je v rozpore s cieľom podľa odseku 2.
(5)
Orgán ochrany prírody môže na území národného parku obmedziť rozsah a spôsob dopravy a vstup verejnosti do národného parku alebo do jeho časti, ak je to v záujme ochrany prírody a krajiny.
(6)
Podrobnosti o územnej ochrane národného parku a jeho ochranného pásma a vymedzenie hraníc ustanoví vláda nariadením. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa § 13 a 14.
19. §
Nemzeti park
(1)
Nagyobb kiterjedésű, általában 10 000 hektárnál nagyobb területet, amely túlnyomórészt emberi tevékenység által lényegesen nem megváltoztatott ökoszisztémákkal vagy egyedi és természetes tájszerkezetben található, a legjelentősebb természeti örökséget képezi, és ahol a természetvédelem elsőbbséget élvez más tevékenységekkel szemben, a kormány rendeletben nemzeti parkká nyilváníthat.
(2)
A nemzeti park védelmének célja a természetes ökoszisztémák megőrzése vagy fokozatos helyreállítása, beleértve a természeti folyamatok zavartalan lefolyásának biztosítását a nemzeti park területének legalább háromnegyedén. Ezt a célt a nemzeti park zónákra osztásával (30. § (3) bek.) biztosítják.
(3)
A nemzeti park területén, ha e törvény másként nem rendelkezik, a harmadik védettségi fokozat (§ 14) érvényes.
(4)
A nemzeti parkok erdeiben kizárólag olyan módon lehet gazdálkodni, amely nem ellentétes a (2) bekezdés szerinti céllal.
(5)
A természetvédelmi szerv a nemzeti park területén korlátozhatja a közlekedés mértékét és módját, valamint a nyilvánosság belépését a nemzeti parkba vagy annak egy részébe, ha ez a természet- és tájvédelem érdekében áll.
(6)
A nemzeti park és védőövezete területi védelmének részleteit és a határok kijelölését a kormány rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen meghatározzák a 13. és 14. § szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát.
§ 20
Návštevný poriadok národného parku
(1)
Orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode je najväčšia časť národného parku, po dohode s orgánmi ochrany prírody, v ktorých územných obvodoch sú ostatné časti národného parku, po vyjadrení dotknutých obcí, oboznámení sa s pripomienkami vlastníkov, správcov a nájomcov dotknutých pozemkov uplatnenými v lehote podľa odseku 2 a po prerokovaní s riaditeľstvom národného parku vydá vyhláškou návštevný poriadok národného parku a jeho ochranného pásma; upraví v ňom najmä podrobnosti o povinnostiach návštevníkov, o rozsahu a spôsobe dopravy a o kultúrno-výchovnom využívaní národného parku a jeho ochranného pásma. Návštevný poriadok možno vydať aj pre časť územia národného parku.
(2)
Orgán ochrany prírody oprávnený vydať návštevný poriadok národného parku a jeho ochranného pásma oznámi návrh návštevného poriadku vlastníkom, správcom a nájomcom dotknutých pozemkov zistených z evidencie v katastri nehnuteľností; ak je týchto vlastníkov, správcov a nájomcov väčší počet alebo ak ich pobyt nie je známy, možno oznámenie návrhu doručiť verejnou vyhláškou. Vlastník, správca a nájomca dotknutého pozemku je oprávnený k návrhu návštevného poriadku uplatniť pripomienky v lehote 30 dní od doručenia návrhu alebo jeho verejného oznámenia.
20. §
A nemzeti park látogatási rendje
(1)
Az a természetvédelmi szerv, amelynek területi illetékességébe a nemzeti park legnagyobb része tartozik, a többi természetvédelmi szervvel egyetértésben, amelyek területi illetékességébe a nemzeti park többi része tartozik, az érintett községek véleményének kikérése után, az érintett földterületek tulajdonosai, kezelői és bérlői által a (2) bekezdés szerinti határidőn belül benyújtott észrevételek megismerése után és a nemzeti park igazgatóságával való megtárgyalást követően rendeletben adja ki a nemzeti park és védőövezete látogatási rendjét; ebben szabályozza különösen a látogatók kötelezettségeinek részleteit, a közlekedés mértékét és módját, valamint a nemzeti park és védőövezete kulturális-nevelési célú hasznosítását. Látogatási rend a nemzeti park területének egy részére is kiadható.
(2)
A nemzeti park és védőövezete látogatási rendjének kiadására jogosult természetvédelmi szerv a látogatási rend tervezetét közli az ingatlankataszter nyilvántartásából megállapított érintett földterületek tulajdonosaival, kezelőivel és bérlőivel; ha ezen tulajdonosok, kezelők és bérlők száma nagy, vagy ha tartózkodási helyük ismeretlen, a tervezet közlése nyilvános hirdetmény útján is kézbesíthető. Az érintett földterület tulajdonosa, kezelője és bérlője jogosult a látogatási rend tervezetéhez észrevételeket tenni a tervezet kézbesítésétől vagy nyilvános közzétételétől számított 30 napos határidőn belül.
§ 20a
Prírodný park
(1)
Rozsiahlejšie územie, spravidla s výmerou nad 500 ha, prevažne s ekosystémami pozmenenými ľudskou činnosťou, ktoré tvoria biocentrá nadregionálneho významu, alebo ktoré sú dôležité pre zabezpečenie priaznivého stavu biotopov európskeho významu, biotopov národného významu, biotopov druhov európskeho významu alebo biotopov druhov národného významu, môže vláda vyhlásiť za prírodný park.
(2)
20.a §
Natúrpark
(1)
Nagyobb kiterjedésű, általában 500 ha-t meghaladó területet, amelyen túlnyomórészt emberi tevékenység által megváltoztatott ökoszisztémák találhatók, amelyek régió feletti jelentőségű biocentrumokat alkotnak, vagy amelyek fontosak az európai jelentőségű biotópok, az országos jelentőségű biotópok, az európai jelentőségű fajok biotópjai vagy az országos jelentőségű fajok biotópjai kedvező állapotának biztosításához, a kormány natúrparkká nyilváníthat.
(2)
A natúrpark területén a második (§ 13) vagy a harmadik (§ 14) védettségi fokozat érvényes, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(3)
A natúrpark védettségi fokozatát, határainak kijelölését és a natúrpark területi védelmének részleteit a kormány a natúrparkot kihirdető rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen meghatározzák a 13. és 14. § szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát.
§ 21
Chránený areál
(1)
Lokalitu, spravidla s výmerou do 500 ha, na ktorej sú biotopy európskeho významu alebo biotopy národného významu alebo ktorá je biotopom druhu európskeho významu alebo biotopom druhu národného významu a kde priaznivý stav týchto biotopov záleží na obhospodarovaní človekom, môže vláda nariadením vyhlásiť za chránený areál.
(2)
Za chránený areál možno vyhlásiť aj územie s trvalejším výskytom chránených druhov živočíchov, rastlín, nerastov a skamenelín, plochy slúžiace na prírodovedecké účely a kultúrno-výchovné účely, niektoré časti prírody dotvorené ľudskou činnosťou, arboréta a botanické záhrady.
(3)
(4)
Stupeň ochrany chráneného areálu, vymedzenie jeho hraníc a hraníc jeho ochranného pásma a podrobnosti o územnej ochrane chráneného areálu a jeho ochranného pásma ustanoví vláda nariadením, ktorým sa chránený areál a jeho ochranné pásmo vyhlasuje. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa uplatňovaného stupňa ochrany (§ 13 až 16).
21. §
Védett terület
(1)
Olyan, általában 500 ha-t meg nem haladó kiterjedésű helyszínt, amelyen európai jelentőségű biotópok vagy országos jelentőségű biotópok találhatók, vagy amely európai jelentőségű faj vagy országos jelentőségű faj biotópja, és ahol e biotópok kedvező állapota az emberi gazdálkodástól függ, a kormány rendeletben védett területté nyilváníthat.
(2)
Védett területté nyilvánítható továbbá a védett állat-, növényfajok, ásványok és kövületek tartósabb előfordulásának területe, természettudományi és kulturális-nevelési célokat szolgáló területek, az emberi tevékenység által alakított természet egyes részei, arborétumok és botanikus kertek.
(3)
A védett területen a második (§ 13), harmadik (§ 14), negyedik (§ 15) vagy ötödik (§ 16) védettségi fokozat érvényes.
(4)
A védett terület védettségi fokozatát, határainak és védőövezete határainak kijelölését, valamint a védett terület és védőövezete területi védelmének részleteit a kormány a védett területet és védőövezetét kihirdető rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen meghatározzák az alkalmazott védettségi fokozat (13–16. §) szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát.
§ 22
Prírodná rezervácia
(1)
Lokalitu, spravidla s výmerou do 1 000 ha, ktorá predstavuje pôvodné alebo ľudskou činnosťou málo pozmenené biotopy európskeho významu alebo biotopy národného významu, alebo biotopy druhov európskeho významu, alebo biotopy druhov národného významu, môže vláda nariadením vyhlásiť za prírodnú rezerváciu.
(2)
Prírodnú rezerváciu, spravidla predstavujúcu nadregionálne biocentrum ako súčasť najvýznamnejšieho prírodného dedičstva štátu, môže vláda nariadením vyhlásiť za národnú prírodnú rezerváciu.
(3)
Ak sa zistia nové skutočnosti, môže vláda nariadením zrušiť ustanovenie prírodnej rezervácie za národnú prírodnú rezerváciu; urobí tak vždy, ak sa národná prírodná rezervácia stane súčasťou vyhlásených zón chránenej krajinnej oblasti alebo národného parku (§ 30).
(4)
(5)
V prípade ohrozenia prírodnej rezervácie alebo národnej prírodnej rezervácie návštevnosťou môže orgán ochrany prírody rozhodnúť o jej uzavretí alebo o uzavretí jej časti pre verejnosť alebo dočasne obmedziť vstup do nej alebo do jej časti. Zákaz alebo obmedzenie vstupu je orgán ochrany prírody povinný vopred prerokovať s dotknutými obcami.
(6)
Stupeň ochrany prírodnej rezervácie alebo národnej prírodnej rezervácie, vymedzenie jej hraníc a hraníc jej ochranného pásma a podrobnosti o územnej ochrane prírodnej rezervácie alebo národnej prírodnej rezervácie a jej ochranného pásma platnosti ustanoví vláda nariadením. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa uplatňovaného stupňa ochrany (§ 14 až 16).
22. §
Természetvédelmi terület
(1)
Olyan, általában 1000 ha-t meg nem haladó kiterjedésű helyszínt, amely európai jelentőségű vagy országos jelentőségű eredeti vagy emberi tevékenység által kevéssé megváltoztatott biotópokat, vagy európai jelentőségű fajok biotópjait, vagy országos jelentőségű fajok biotópjait képviseli, a kormány rendeletben természetvédelmi területté nyilváníthat.
(2)
Olyan természetvédelmi területet, amely általában régió feletti biocentrumot képvisel az állam legjelentősebb természeti örökségének részeként, a kormány rendeletben nemzeti természetvédelmi területté nyilváníthat.
(3)
Ha új tények merülnek fel, a kormány rendeletben megszüntetheti a természetvédelmi terület nemzeti természetvédelmi területté nyilvánítását; ezt minden esetben megteszi, ha a nemzeti természetvédelmi terület a tájvédelmi körzet vagy a nemzeti park kihirdetett zónáinak részévé válik (§ 30).
(4)
A természetvédelmi terület és a nemzeti természetvédelmi területen a negyedik (§ 15) vagy az ötödik (§ 16) védettségi fokozat érvényes.
(5)
Ha a természetvédelmi területet vagy a nemzeti természetvédelmi területet a látogatottság veszélyezteti, a természetvédelmi szerv dönthet annak vagy egy részének a nyilvánosság elől való lezárásáról, vagy ideiglenesen korlátozhatja a belépést oda vagy annak egy részébe. A belépés tilalmát vagy korlátozását a természetvédelmi szerv köteles előzetesen megtárgyalni az érintett községekkel.
(6)
A természetvédelmi terület vagy a nemzeti természetvédelmi terület védettségi fokozatát, határainak és védőövezete határainak kijelölését, valamint a természetvédelmi terület vagy a nemzeti természetvédelmi terület és védőövezete területi védelmének részleteit a kormány rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen meghatározzák az alkalmazott védettségi fokozat (14–16. §) szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát.
§ 23
Prírodná pamiatka
(1)
Bodové, líniové alebo iné maloplošné ekosystémy, ich zložky alebo prvky, spravidla s výmerou do 50 ha, ktoré majú vedecký, kultúrny, ekologický, estetický alebo krajinotvorný význam, môže vláda nariadením vyhlásiť za prírodnú pamiatku.
(2)
Jedinečnú prírodnú pamiatku, ktorá predstavuje súčasť najvýznamnejšieho prírodného dedičstva štátu, môže vláda nariadením vyhlásiť za národnú prírodnú pamiatku.
(3)
Ak sa zistia nové skutočnosti, môže vláda nariadením zrušiť ustanovenie prírodnej pamiatky za národnú prírodnú pamiatku; urobí tak vždy, ak sa národná prírodná pamiatka stane súčasťou vyhlásených zón chránenej krajinnej oblasti alebo národného parku (§ 30).
(4)
(5)
Stupeň ochrany prírodnej pamiatky alebo národnej prírodnej pamiatky, vymedzenie jej hraníc a hraníc jej ochranného pásma a podrobnosti o územnej ochrane prírodnej pamiatky alebo národnej prírodnej pamiatky a jej ochranného pásma ustanoví vláda nariadením. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa uplatňovaného stupňa ochrany (§ 14 až 16).
23. §
Természeti emlék
(1)
Pontszerű, vonalas vagy más kis kiterjedésű ökoszisztémákat, azok összetevőit vagy elemeit, általában 50 ha-t meg nem haladó kiterjedéssel, amelyek tudományos, kulturális, ökológiai, esztétikai vagy tájképi jelentőséggel bírnak, a kormány rendeletben természeti emlékké nyilváníthat.
(2)
Egyedülálló természeti emléket, amely az állam legjelentősebb természeti örökségének részét képezi, a kormány rendeletben nemzeti természeti emlékké nyilváníthat.
(3)
Ha új tények merülnek fel, a kormány rendeletben megszüntetheti a természeti emlék nemzeti természeti emlékké nyilvánítását; ezt minden esetben megteszi, ha a nemzeti természeti emlék a tájvédelmi körzet vagy a nemzeti park kihirdetett zónáinak részévé válik (§ 30).
(4)
A természeti emlék és a nemzeti természeti emlék területén a negyedik (§ 15) vagy az ötödik (§ 16) védettségi fokozat érvényes, ha e törvény másként nem rendelkezik (§ 24).
(5)
A természeti emlék vagy a nemzeti természeti emlék védettségi fokozatát, határainak és védőövezete határainak kijelölését, valamint a természeti emlék vagy a nemzeti természeti emlék és védőövezete területi védelmének részleteit a kormány rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen meghatározzák az alkalmazott védettségi fokozat (14–16. §) szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát.
§ 24
Jaskyňa a prírodný vodopád
(1)
Jaskyňou podľa tohto zákona je človeku prístupný a prírodnými procesmi vytvorený dutý podzemný priestor v zemskej kôre, ktorého dĺžka alebo hĺbka presahuje 2 m a rozmery povrchového otvoru sú menšie ako jeho dĺžka alebo hĺbka.
(2)
Prírodným vodopádom podľa tohto zákona je prírodný skalný útvar, cez ktorý vodný tok pôsobením prírodných síl bez zásahu človeka padá z výšky nad 3 m alebo preteká súvislým alebo kaskádovitým skalným zrázom strmým viac ako 75o a voda v koryte pretrváva celý rok.
(3)
Jaskyne a prírodné vodopády sú prírodnými pamiatkami. Jedinečnú jaskyňu alebo prírodný vodopád, ktoré predstavujú súčasť najvýznamnejšieho prírodného dedičstva štátu, môže vláda vyhlásiť za národnú prírodnú pamiatku (§ 23 ods. 2).
(4)
V jaskyni je zakázané
a)
vstúpiť alebo inak do nej preniknúť; zákaz sa nevzťahuje na vstup do sprístupnenej jaskyne podľa odseku 15 a na vstup do verejnosti voľne prístupnej jaskyne podľa odseku 18,
b)
poškodzovať alebo ničiť horninové prostredie, chemickú a mechanickú výplň jaskyne, biotopy živočíchov a ostatné zložky a prvky jaskynného ekosystému,
c)
zbierať nerasty, skameneliny, archeologické nálezy alebo paleontologické nálezy,
d)
chytať alebo usmrtiť živočíchy,
e)
vykonávať činnosť meniacu stav vodných tokov, jazier a miest presakovania zrážkových vôd,
f)
vykonávať činnosť meniacu zloženie alebo prúdenie jaskynného ovzdušia,
g)
vykonávať technické geologické práce, banskú činnosť alebo činnosť vykonávanú banským spôsobom,
h)
skladovať alebo vyrábať priemyselné výrobky, poľnohospodárske produkty a iné materiály,
i)
táboriť, bivakovať alebo zakladať oheň,
j)
vpustiť alebo ustajniť hospodárske zvieratá alebo domáce zvieratá,
k)
organizovať telovýchovné alebo športové podujatie,
l)
znečisťovať podzemné priestory,
m)
rušiť pokoj a ticho,
n)
umiestniť stavbu,
o)
umiestniť reklamné alebo propagačné zariadenie.
(5)
V jaskyni sa súhlas orgánu ochrany prírody vyžaduje na
a)
vykonávanie prieskumu a výskumu jaskyne,
b)
sprístupnenie a prevádzkovanie jaskyne alebo jej časti na kultúrno-výchovné účely, liečebné účely a na iné verejné sprístupnenie (ďalej len „sprístupnenie jaskyne“),
c)
zriadenie výskumnej stacionárnej stanice alebo výskumnej plochy a umiestnenie s tým súvisiacich technických zariadení,
d)
vykonávanie prípravy alebo výcviku ozbrojenými zbormi, ozbrojenými silami, Hasičským a záchranným zborom alebo zložkami integrovaného záchranného systému,
e)
umiestnenie alebo použitie zariadenia spôsobujúceho svetelné alebo hlukové efekty, najmä laserového zariadenia, intenzívneho svetelného zdroja alebo zariadenia na reprodukciu hudby,
f)
nakrúcanie filmu,
g)
organizovanie kultúrno-výchovného podujatia alebo iného spoločenského podujatia prístupného verejnosti.
(6)
V prírodnom vodopáde je zakázané
a)
vykonávať činnosť meniacu vodný tok alebo vodný režim nad prírodným vodopádom,
b)
poškodzovať, zasiahnuť alebo ničiť skalný útvar prírodného vodopádu,
c)
vykonávať skalolezeckú alebo lezeckú činnosť na skalných útvaroch prírodného vodopádu,
d)
kúpanie v toku v bezprostrednej blízkosti nad prírodným vodopádom alebo pod prírodným vodopádom.
(7)
V prírodnom vodopáde sa súhlas orgánu ochrany prírody vyžaduje na
a)
umiestnenie zariadenia na vodnom toku nad prírodným vodopádom okrem zariadenia, ktoré slúži správe vodného toku,
b)
preháňanie a napájanie hospodárskych zvierat na vodnom toku nad prírodným vodopádom vo vzdialenosti do 100 metrov proti toku od skalného stupňa, cez ktorý voda prepadá.
(8)
Ak si to vyžaduje záujem ochrany jaskyne alebo prírodného vodopádu, môže okresný úrad v sídle kraja vyhláškou vyhlásiť ich ochranné pásmo, a to spôsobom, akým sa podľa tohto zákona vyhlasuje prírodná pamiatka. Okresný úrad v sídle kraja vyhláškou vymedzí hranice ochranného pásma jaskyne alebo prírodného vodopádu a podrobnosti o ich územnej ochrane. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa odsekov 9 až 12.
(9)
Na území ochranného pásma jaskyne je zakázané
a)
vykonávať činnosť meniacu stav vodných tokov, ponorov alebo jazier,
b)
vykonávať banskú činnosť alebo činnosť vykonávanú banským spôsobom,
c)
umiestniť priemyselné alebo poľnohospodárske skládky, najmä skládky ropných látok, chemikálií, chemických hnojív alebo organických hnojív,
d)
vypúšťať odpadové vody alebo obsahy žúmp a močovkových nádrží alebo koncentrovane vypúšťať hnojovicu,
e)
umiestniť stavbu,
f)
vykonávať aplikáciu chemických látok a hnojív, najmä pesticídov, herbicídov, toxických látok, priemyselných hnojív, digestátov a silážnych štiav pri poľnohospodárskej, lesohospodárskej a inej činnosti,
g)
ustajniť hospodárske zvieratá alebo umiestniť košiar,
h)
ťažiť drevnú hmotu holorubným hospodárskym spôsobom,
i)
stavať plynovody, ropovody alebo produktovody nebezpečných látok.
(10)
V ochrannom pásme jaskyne sa súhlas orgánu ochrany prírody vyžaduje na
a)
vykonávanie prípravy alebo výcviku ozbrojenými zbormi, ozbrojenými silami, Hasičským a záchranným zborom alebo zložkami integrovaného záchranného systému,
b)
vypúšťanie vodnej nádrže alebo rybníka,
c)
umiestnenie zariadenia na vodnom toku alebo na inej vodnej ploche neslúžiaceho správe vodného toku,
d)
vykonávanie technických geologických prác alebo likvidovanie geologických objektov,
e)
výstavbu lesnej cesty alebo zvážnice alebo ich rekonštrukciu, ktorou sa menia ich technické parametre alebo účel využitia,
f)
rozorávanie existujúcich trvalých trávnych porastov,
g)
táborenie,
h)
organizovanie telovýchovného, športového alebo kultúrno-výchovného podujatia, ako aj iného verejnosti prístupného spoločenského podujatia.
(11)
V ochrannom pásme prírodného vodopádu je zakázané
a)
vykonávať činnosť bezprostredne meniacu vodný režim toku nad prírodným vodopádom,
b)
ťažiť riečny materiál z koryta vodného toku nad prírodným vodopádom,
c)
poškodzovať evorzné tvary vytvorené v mieste dopadu vody na dne toku pod prírodným vodopádom,
d)
umiestniť zariadenie na vodnom toku nad prírodným vodopádom okrem zariadenia, ktoré slúži správe vodného toku,
e)
vykonávať technické geologické práce, banskú činnosť a činnosť vykonávanú banským spôsobom.
(12)
V ochrannom pásme prírodného vodopádu sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody na
a)
umiestnenie stavby,
b)
ťažbu drevnej hmoty holorubným hospodárskym spôsobom,
c)
výstavbu lesnej cesty alebo zvážnice,
d)
likvidáciu geologického diela alebo geologického objektu,
e)
vykonávanie terénnych úprav, prác alebo zariadení,
f)
rozorávanie existujúcich trvalých trávnych porastov.
(13)
Ak pri stavebných prácach, geologických prácach, banskej činnosti alebo činnosti vykonávanej banským spôsobom, prípadne inej technickej činnosti dôjde k objaveniu jaskyne, fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá jaskyňu objavila, je povinná zastaviť práce a neodkladne nahlásiť objavenie jaskyne orgánu ochrany prírody. Orgán ochrany prírody nariadi prieskum a výskum novoobjavenej jaskyne, ktorý zabezpečí organizácia ochrany prírody alebo oprávnené osoby na prieskum a výskum jaskýň (§ 56 ods. 2). O spôsobe pokračovania prác rozhodne orgán ochrany prírody.
(14)
Ak k objaveniu jaskyne alebo časti jaskyne dôjde pri prieskume a výskume vykonávanom na základe súhlasu orgánu ochrany prírody podľa odseku 5 písm. a), súhlas na prieskum a výskum sa vzťahuje aj na objavenú jaskyňu alebo jej časti.
(15)
Súhlas na sprístupnenie jaskyne alebo jej časti podľa odseku 5 písm. b) možno vydať pre jaskyne, v ktorých bol uskutočnený komplexný speleologický prieskum a výskum, a ak nedôjde k
a)
degradácii alebo devastácii jej prírodných a kultúrnych hodnôt nadmerným zásahom do horninového prostredia, chemickej a mechanickej výplne a vodného režimu,
b)
poškodeniu biotopov vzácnych alebo ohrozených živočíchov, archeologických alebo paleoantropologických nálezov,
c)
poškodeniu prírodných hodnôt na povrchu jaskyne.
(16)
Na sprístupnenie jaskyne dáva súhlas ten orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode je najväčšia časť jaskyne, ktorý ho vydá po dohode s orgánmi ochrany prírody, na ktorých území sú ostatné časti jaskyne, a so súhlasom správcu jaskyne.
(17)
V sprístupnenej jaskyni alebo jej časti sa možno pohybovať len so sprievodcom po označených trasách, ktoré sú zakreslené v dokumentácii ochrany prírody [§ 54 ods. 2 písm. d)], a musí byť zaistený bezpečný pohyb návštevníkov.62)
(18)
Jaskyne alebo časti jaskýň, v ktorých nehrozí nebezpečenstvo poškodenia ich prírodných a kultúrnych hodnôt a v ktorých je zaistený bezpečný pohyb návštevníkov,62) môže orgán ochrany prírody po dohode so správcom jaskýň vyhlásiť vyhláškou za verejnosti voľne prístupné jaskyne.
(19)
Orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode je najväčšia časť sprístupnenej jaskyne alebo verejne voľne prístupnej jaskyne, po dohode s orgánmi ochrany prírody, na ktorých území sú ostatné časti jaskyne, a po prerokovaní so správcom jaskyne vydá vyhláškou návštevný poriadok jaskyne; upraví v ňom najmä podrobnosti o územnej ochrane a využívaní jaskyne a o správaní sa návštevníkov.
(20)
Robiť reklamu alebo uverejňovať reklamu na vstup do jaskyne, ktorá nie je sprístupnenou jaskyňou podľa odseku 15 alebo verejnosti voľne prístupnou jaskyňou podľa odseku 18, je zakázané.
(21)
Jaskyne ako vlastníctvo Slovenskej republiky63) spravuje organizácia ochrany prírody zriadená ministerstvom. Jaskyňu možno prenechať do nájmu iba na čas určitý, najviac na tri roky; po jeho skončení možno nájom dojednať opätovne.
(22)
Podrobnosti o žiadosti na vydanie súhlasu na sprístupnenie jaskyne a o sprístupňovaní jaskyne ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
24. §
Barlang és természetes vízesés
(1)
E törvény értelmében barlangnak minősül a földkéregben található, ember számára hozzáférhető és természetes folyamatok által létrehozott üreges földalatti tér, amelynek hossza vagy mélysége meghaladja a 2 métert, és a felszíni nyílás méretei kisebbek, mint annak hossza vagy mélysége.
(2)
E törvény értelmében természetes vízesésnek minősül az a természetes sziklaképződmény, amelyen keresztül a vízfolyás természeti erők hatására, emberi beavatkozás nélkül 3 métert meghaladó magasságból zuhan le, vagy egy 75°-nál meredekebb, összefüggő vagy lépcsőzetes sziklafalon folyik át, és a mederben a víz egész évben megmarad.
(3)
A barlangok és a természetes vízesések természeti emlékek. Egyedülálló barlangot vagy természetes vízesést, amely az állam legjelentősebb természeti örökségének részét képezi, a kormány nemzeti természeti emlékké nyilváníthat (23. § (2) bek.).
(4)
A barlangban tilos
a)
belépni vagy más módon behatolni; a tilalom nem vonatkozik a (15) bekezdés szerinti látogathatóvá tett barlangba való belépésre és a (18) bekezdés szerinti, a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető barlangba való belépésre,
b)
károsítani vagy pusztítani a kőzetkörnyezetet, a barlang kémiai és mechanikai kitöltését, az állatok biotópjait és a barlangi ökoszisztéma egyéb összetevőit és elemeit,
c)
ásványokat, kövületeket, régészeti leleteket vagy őslénytani leleteket gyűjteni,
d)
állatokat fogni vagy elpusztítani,
e)
olyan tevékenységet végezni, amely megváltoztatja a vízfolyások, tavak és a csapadékvíz beszivárgási helyeinek állapotát,
f)
olyan tevékenységet végezni, amely megváltoztatja a barlangi levegő összetételét vagy áramlását,
g)
műszaki geológiai munkálatokat, bányászati tevékenységet vagy bányászati módszerrel végzett tevékenységet folytatni,
h)
ipari termékeket, mezőgazdasági termékeket és egyéb anyagokat tárolni vagy gyártani,
i)
táborozni, bivakolni vagy tüzet rakni,
j)
haszonállatokat vagy háziállatokat beengedni vagy istállózni,
k)
testnevelési vagy sportrendezvényt szervezni,
l)
szennyezni a földalatti tereket,
m)
zavarni a nyugalmat és a csendet,
n)
építményt elhelyezni,
o)
reklám- vagy promóciós berendezést elhelyezni.
(5)
A barlangban a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges
a)
a barlang kutatásához és feltárásához,
b)
a barlang vagy egy részének kulturális-nevelési célokra, gyógyászati célokra és egyéb nyilvános hozzáférésre történő látogathatóvá tételéhez és üzemeltetéséhez (a továbbiakban: „barlang látogathatóvá tétele”),
c)
kutatási állomás vagy kutatási terület létrehozásához és az ehhez kapcsolódó műszaki berendezések elhelyezéséhez,
d)
fegyveres testületek, fegyveres erők, a tűzoltóság és a mentőszolgálatok vagy az integrált mentőrendszer egységei által végzett felkészítéshez vagy kiképzéshez,
e)
fény- vagy hanghatásokat keltő berendezések, különösen lézerberendezés, intenzív fényforrás vagy zenelejátszó berendezés elhelyezéséhez vagy használatához,
f)
filmforgatáshoz,
g)
kulturális-nevelési rendezvény vagy más, a nyilvánosság számára hozzáférhető társadalmi esemény szervezéséhez.
(6)
A természetes vízesésnél tilos
a)
a természetes vízesés felett olyan tevékenységet végezni, amely megváltoztatja a vízfolyást vagy a vízjárást,
b)
a természetes vízesés sziklaképződményét károsítani, megbontani vagy pusztítani,
c)
sziklamászó vagy hegymászó tevékenységet folytatni a természetes vízesés sziklaképződményein,
d)
fürdeni a vízfolyásban a természetes vízesés közvetlen közelében felette vagy alatta.
(7)
A természetes vízesésnél a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges
a)
berendezés elhelyezéséhez a vízfolyáson a természetes vízesés felett, kivéve a vízfolyás kezelését szolgáló berendezést,
b)
haszonállatok áttereléséhez és itatásához a vízfolyáson a természetes vízesés felett, a sziklalépcsőtől, amelyen a víz lezuhan, a folyásiránnyal szemben 100 méteres távolságon belül.
(8)
Ha a barlang vagy a természetes vízesés védelmének érdeke megkívánja, a megyeszékhelyen működő járási hivatal rendeletben kihirdetheti azok védőövezetét, mégpedig oly módon, ahogyan e törvény szerint a természeti emléket kihirdetik. A megyeszékhelyen működő járási hivatal rendeletben jelöli ki a barlang vagy a természetes vízesés védőövezetének határait és területi védelmének részleteit. A területi védelem részletei különösen meghatározzák a (9)–(12) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát.
(9)
A barlang védőövezetének területén tilos
a)
olyan tevékenységet végezni, amely megváltoztatja a vízfolyások, víznyelők vagy tavak állapotát,
b)
bányászati tevékenységet vagy bányászati módszerrel végzett tevékenységet folytatni,
c)
ipari vagy mezőgazdasági lerakókat, különösen kőolajszármazékok, vegyszerek, műtrágyák vagy szerves trágyák lerakóit elhelyezni,
d)
szennyvizet vagy szennyvízgyűjtők és hígtrágya-tárolók tartalmát kibocsátani, vagy koncentráltan hígtrágyát kibocsátani,
e)
építményt elhelyezni,
f)
mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és egyéb tevékenység során vegyszereket és trágyákat, különösen peszticideket, herbicideket, mérgező anyagokat, műtrágyákat, fermentlevet és szilázslevet kijuttatni,
g)
haszonállatokat istállózni vagy karámot elhelyezni,
h)
tarvágásos gazdálkodási módszerrel fát kitermelni,
i)
gázvezetékeket, kőolajvezetékeket vagy veszélyes anyagokat szállító termékvezetékeket építeni.
(10)
A barlang védőövezetében a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges a következőkhöz:
a)
fegyveres testületek, a fegyveres erők, a tűzoltóság és a mentőszolgálatok vagy az integrált mentőrendszer egységei által végzett felkészülésre vagy kiképzésre,
b)
víztározó vagy halastó leeresztésére,
c)
a vízfolyás kezelését nem szolgáló létesítmény elhelyezésére a vízfolyáson vagy más vízfelületen,
d)
műszaki geológiai munkák végzésére vagy geológiai objektumok felszámolására,
e)
erdei út vagy csúszda építésére, vagy azok olyan rekonstrukciójára, amely megváltoztatja műszaki paramétereiket vagy használati céljukat,
f)
meglévő állandó gyepterületek felszántására,
g)
táborozásra,
h)
testnevelési, sport- vagy kulturális-nevelési rendezvény, valamint más, a nyilvánosság számára hozzáférhető társadalmi esemény szervezésére.
(11)
A természetes vízesés védőövezetében tilos
a)
a természetes vízesés feletti vízfolyás vízjárását közvetlenül megváltoztató tevékenységet végezni,
b)
a természetes vízesés feletti vízfolyás medréből folyami anyagot kitermelni,
c)
a természetes vízesés alatti vízfolyás medrében a víz becsapódásának helyén keletkezett evorziós formákat károsítani,
d)
a természetes vízesés feletti vízfolyáson létesítményt elhelyezni, kivéve a vízfolyás kezelését szolgáló létesítményt,
e)
műszaki geológiai munkákat, bányászati tevékenységet és bányászati módszerrel végzett tevékenységet folytatni.
(12)
A természetes vízesés védőövezetében a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges a következőkhöz:
a)
építmény elhelyezése,
b)
faanyag tarvágásos gazdálkodási módszerrel történő kitermelése,
c)
erdei út vagy csúszda építése,
d)
geológiai mű vagy geológiai objektum felszámolása,
e)
tereprendezés, munkálatok vagy létesítmények végzése,
f)
meglévő állandó gyepterületek felszántása.
(13)
Ha építési munkálatok, geológiai munkák, bányászati tevékenység vagy bányászati módszerrel végzett tevékenység, illetve más műszaki tevékenység során barlangot fedeznek fel, a barlangot felfedező természetes személy vagy jogi személy köteles a munkálatokat leállítani, és a barlang felfedezését haladéktalanul bejelenteni a természetvédelmi szervnek. A természetvédelmi szerv elrendeli az újonnan felfedezett barlang felmérését és kutatását, amelyet a természetvédelmi szervezet vagy a barlangok felmérésére és kutatására jogosult személyek (§ 56. bek. 2) biztosítanak. A munkálatok folytatásának módjáról a természetvédelmi szerv dönt.
(14)
Ha a barlang vagy barlangrész felfedezésére az (5) bekezdés a) pontja szerinti természetvédelmi szervi hozzájárulás alapján végzett felmérés és kutatás során kerül sor, a felmérésre és kutatásra vonatkozó hozzájárulás a felfedezett barlangra vagy annak részeire is kiterjed.
(15)
Az (5) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás a barlang vagy annak egy részének megnyitására olyan barlangok esetében adható ki, amelyekben komplex szpeleológiai felmérést és kutatást végeztek, és ha nem kerül sor
a)
természeti és kulturális értékeinek degradációjára vagy pusztulására a kőzetkörnyezetbe, a kémiai és mechanikai kitöltésbe és a vízjárásba történő túlzott beavatkozás által,
b)
ritka vagy veszélyeztetett állatok élőhelyeinek, régészeti vagy paleoantropológiai leleteknek a károsodására,
c)
a barlang felszínén lévő természeti értékek károsodására.
(16)
A barlang megnyitásához az a természetvédelmi szerv ad hozzájárulást, amelynek illetékességi területén a barlang legnagyobb része található, és amely azt a többi barlangrész területén illetékes természetvédelmi szervekkel egyetértésben, valamint a barlang kezelőjének hozzájárulásával adja ki.
(17)
A megnyitott barlangban vagy annak egy részében csak vezetővel, a természetvédelmi dokumentációban [§ 54. bek. 2. pont d)] feltüntetett, kijelölt útvonalakon lehet közlekedni, és biztosítani kell a látogatók biztonságos mozgását.62)
(18)
Azokat a barlangokat vagy barlangrészeket, amelyekben nem áll fenn természeti és kulturális értékeik károsodásának veszélye, és amelyekben biztosított a látogatók biztonságos mozgása,62) a természetvédelmi szerv a barlangok kezelőjével egyetértésben rendeletben a nyilvánosság számára szabadon látogatható barlangokká nyilváníthatja.
(19)
Az a természetvédelmi szerv, amelynek illetékességi területén a megnyitott barlang vagy a nyilvánosság számára szabadon látogatható barlang legnagyobb része található, a többi barlangrész területén illetékes természetvédelmi szervekkel egyetértésben és a barlang kezelőjével történt egyeztetés után rendeletben kiadja a barlang látogatási rendjét; ebben szabályozza különösen a barlang területi védelmére és használatára, valamint a látogatók viselkedésére vonatkozó részleteket.
(20)
Tilos reklámozni vagy reklámot közzétenni olyan barlangba való belépésre, amely nem a (15) bekezdés szerinti megnyitott barlang vagy a (18) bekezdés szerinti, a nyilvánosság számára szabadon látogatható barlang.
(21)
A barlangokat mint a Szlovák Köztársaság tulajdonát63) a minisztérium által létrehozott természetvédelmi szervezet kezeli. A barlangot csak határozott időre, legfeljebb három évre lehet bérbe adni; ennek lejárta után a bérlet ismételten megköthető.
(22)
A barlang megnyitására vonatkozó hozzájárulás kiadására irányuló kérelem és a barlang megnyitásának részleteit a minisztérium által kiadott rendelet állapítja meg.
§ 25
Chránený krajinný prvok
(1)
Významný krajinný prvok, ktorý plní funkciu biocentra, biokoridoru alebo interakčného prvku najmä miestneho alebo regionálneho významu, môže vláda nariadením vyhlásiť za chránený krajinný prvok.
(2)
(3)
Stupeň ochrany chráneného krajinného prvku, vymedzenie jeho hraníc a podrobnosti o jeho územnej ochrane ustanoví vláda nariadením. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa uplatňovaného stupňa ochrany (§ 13 až 16).
25. §
Védett tájképi elem
(1)
A kormány rendeletben védett tájképi elemmé nyilváníthatja azt a jelentős tájképi elemet, amely különösen helyi vagy regionális jelentőségű biocentrum, biokorridor vagy interakciós elem funkcióját tölti be.
(2)
A védett tájképi elem területén a második (§ 13), harmadik (§ 14), negyedik (§ 15) vagy ötödik (§ 16) védelmi fokozat érvényes.
(3)
A védett tájképi elem védelmi fokozatát, határainak kijelölését és területi védelmének részleteit a kormány rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen az alkalmazott védelmi fokozat szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát határozzák meg (§ 13–16).
§ 25a
Obecné chránené územie
(1)
Lokalitu, spravidla s výmerou do 100 ha, s kultúrnym, vedeckým, ekologickým, estetickým alebo krajinotvorným významom môže obec vyhlásiť všeobecne záväzným nariadením za obecné chránené územie.
(2)
Obecné chránené územie môže obec vyhlásiť vo svojom katastrálnom území na pozemku vo vlastníctve obce alebo na inom pozemku po dohode s jeho vlastníkom alebo správcom. Obce sa môžu dohodnúť na vyhlásení spoločného obecného chráneného územia na susediacich katastrálnych územiach na pozemkoch vo vlastníctve obcí alebo na iných pozemkoch po dohode s ich vlastníkmi alebo správcami.
(3)
Vymedzenie hraníc obecného chráneného územia a podmienky jeho ochrany, najmä určenie opatrení na zabezpečenie starostlivosti o predmet ochrany územia a určenie zásad a regulatív využívania územia vrátane určenia zákazov činností alebo obmedzenia činností, ktoré môžu mať negatívny vplyv na predmet ochrany územia, ustanoví obec všeobecne záväzným nariadením, ktorým sa obecné chránené územie vyhlasuje.
25.a §
Községi védett terület
(1)
A község helyi önkormányzati rendelettel községi védett területté nyilváníthat egy általában 100 ha-t meg nem haladó kiterjedésű, kulturális, tudományos, ökológiai, esztétikai vagy tájképi jelentőségű helyszínt.
(2)
A község a saját kataszteri területén, a község tulajdonában lévő földterületen, vagy más földterületen annak tulajdonosával vagy kezelőjével történt megegyezés után nyilváníthat községi védett területet. A községek megállapodhatnak közös községi védett terület kijelöléséről szomszédos kataszteri területeken, a községek tulajdonában lévő földterületeken, vagy más földterületeken azok tulajdonosaival vagy kezelőivel történt megegyezés után.
(3)
A községi védett terület határainak kijelölését és védelmének feltételeit, különösen a terület védelmének tárgyáról való gondoskodást biztosító intézkedések meghatározását, valamint a terület használatának elveit és szabályozóit, beleértve a terület védelmének tárgyára negatív hatással lehetó tevékenységek tilalmának vagy korlátozásának meghatározását, a község abban a helyi önkormányzati rendeletben állapítja meg, amellyel a községi védett területet kihirdeti.
§ 26
Chránené vtáčie územie
(1)
Biotopy sťahovavých druhov vtákov, najmä oblasti ich hniezdenia, preperovania, zimovania, ako aj miesta odpočinku na ich migračných trasách a biotopy druhov vtákov európskeho významu možno na účel zabezpečenia ich prežitia a rozmnožovania vyhlásiť za chránené vtáčie územia.
(2)
Ministerstvo obstaráva národný zoznam navrhovaných chránených vtáčích území (ďalej len „zoznam vtáčích území"), ktorý schvaľuje vláda uznesením. Zoznam vtáčích území vláda po jeho schválení zasiela Európskej komisii.
(3)
Zoznam vtáčích území, ktorý obsahuje názov lokality navrhovaného chráneného vtáčieho územia, katastrálne územie, v ktorom sa lokalita nachádza, výmeru lokality a odôvodnenie návrhu ochrany, uverejňuje ministerstvo vo svojom vestníku.
(4)
Pri posudzovaní vplyvov akejkoľvek činnosti na životné prostredie podľa osobitného predpisu,64) pri povoľovaní tejto činnosti, ako aj pri inej činnosti podľa tohto zákona sa navrhované chránené vtáčie územie zaradené do schváleného zoznamu vtáčích území považuje odo dňa schválenia tohto zoznamu za chránené územie vyhlásené podľa tohto zákona.
(5)
V chránenom vtáčom území sa zakazuje vykonávať činnosti, ktoré môžu mať negatívny vplyv na predmet jeho ochrany. Na vykonanie asanačnej ťažby a opatrení na ochranu lesa64aa) v chránenom vtáčom území, v ktorom platí iný ako piaty stupeň ochrany, sa primerane vzťahujú ustanovenia § 14 ods. 6 a 7.
(6)
Vláda nariadením vyhlási biotopy druhov vtákov európskeho významu a biotopy sťahovavých druhov vtákov uvedené v schválenom zozname vtáčích území za chránené vtáčie územie a ustanoví vymedzenie hraníc chráneného vtáčieho územia a zoznam činností podľa odseku 5 vrátane územného a časového obmedzenia ich výkonu.
26. §
Védett madárvédelmi terület
(1)
A vonuló madárfajok élőhelyei, különösen fészkelő-, vedlő-, telelőterületeik, valamint vonulási útvonalaikon található pihenőhelyeik, továbbá az európai jelentőségű madárfajok élőhelyei fennmaradásuk és szaporodásuk biztosítása céljából védett madárvédelmi területekké nyilváníthatók.
(2)
A minisztérium gondoskodik a javasolt védett madárvédelmi területek nemzeti jegyzékének (a továbbiakban: „madárvédelmi területek jegyzéke”) összeállításáról, amelyet a kormány határozattal hagy jóvá. A madárvédelmi területek jegyzékét a kormány a jóváhagyást követően megküldi az Európai Bizottságnak.
(3)
A madárvédelmi területek jegyzékét, amely tartalmazza a javasolt védett madárvédelmi terület helyszínének nevét, a kataszteri területet, ahol a helyszín található, a helyszín kiterjedését és a védelemre irányuló javaslat indokolását, a minisztérium a közlönyében teszi közzé.
(4)
Bármely tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak külön jogszabály64) szerinti vizsgálata során, e tevékenység engedélyezésekor, valamint az e törvény szerinti egyéb tevékenységek során a jóváhagyott madárvédelmi területek jegyzékébe felvett javasolt védett madárvédelmi területet e jegyzék jóváhagyásának napjától e törvény szerint kihirdetett védett területnek kell tekinteni.
(5)
A védett madárvédelmi területen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely negatív hatással lehet a védelem tárgyára. Az ötödiktől eltérő védelmi fokozatú védett madárvédelmi területen végzett szaniter fakitermelésre és erdővédelmi intézkedésekre64aa) a 14. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(6)
A kormány rendeletben védett madárvédelmi területté nyilvánítja a jóváhagyott madárvédelmi területek jegyzékében szereplő, európai jelentőségű madárfajok élőhelyeit és a vonuló madárfajok élőhelyeit, és megállapítja a védett madárvédelmi terület határainak kijelölését, valamint az (5) bekezdés szerinti tevékenységek jegyzékét, beleértve azok végzésének területi és időbeli korlátozását.
§ 27
Územie európskeho významu
(1)
Územím európskeho významu podľa tohto zákona sa rozumie územie v Slovenskej republike tvorené jednou alebo viacerými lokalitami,
a)
na ktorých sa nachádzajú biotopy európskeho významu alebo druhy európskeho významu, na ochranu ktorých sa vyhlasujú chránené územia,
b)
ktoré sú zaradené v národnom zozname týchto lokalít (ďalej len „národný zoznam“) obstaraným ministerstvom a prerokovaným s Ministerstvom pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo pôdohospodárstva“).
(2)
Do národného zoznamu môžu byť zaradené len lokality, pre ktoré bol vypracovaný návrh podľa § 54 ods. 12 písm. b).
(3)
Ministerstvo alebo ním poverený okresný úrad v sídle kraja prerokuje s vlastníkmi, správcami a nájomcami pozemkov dotknutých zamýšľanou ochranou zaradenie územia európskeho významu do národného zoznamu; súčasťou prerokovania je najmä odôvodnenie zaradenia lokality do národného zoznamu, vymedzenie činností, na výkon ktorých je potrebný súhlas orgánu ochrany prírody alebo výkon ktorých je zakázaný podľa tohto zákona, a spôsob náhrady za obmedzenie bežného obhospodarovania (§ 61).
(4)
Národný zoznam prerokúva vláda, ktorá ho po odsúhlasení zasiela Európskej komisii na schválenie.
(5)
Národný zoznam, ktorý obsahuje názov územia európskeho významu, katastrálne územie, v ktorom sa územie európskeho významu nachádza, výmeru územia európskeho významu, mapu s vyznačenými hranicami územia európskeho významu na základe jeho geometrického a polohového určenia, určenie kategórie chráneného územia podľa § 17 ods. 1 písm. a) až f) pre územie európskeho významu, stupeň územnej ochrany územia európskeho významu, podrobnosti o jeho územnej ochrane a odôvodnenie jeho ochrany, ustanoví vláda nariadením. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa uplatňovaného stupňa ochrany (§ 13 až 16).
(6)
Národný zoznam sa priebežne aktualizuje podľa stavu biotopov európskeho významu a druhov európskeho významu, na ktorých ochranu sa vyhlasujú chránené územia alebo na základe návrhu Európskej komisie; ustanovenia odsekov 2 až 5 sa použijú rovnako. Ak Európska komisia navrhne zaradiť do národného zoznamu lokalitu s výskytom prioritných biotopov alebo prioritných druhov, ktorú na základe relevantných vedeckých informácií považuje za dôležitú pre ich zachovanie alebo prežitie, takáto lokalita sa zaradí do národného zoznamu aj v prípade, keď je návrh na jej zaradenie sporný, a to až do vyriešenia sporu alebo do rozhodnutia Rady Európskej únie o tomto návrhu. Ak Európska komisia neschváli lokalitu zaradenú do národného zoznamu, táto sa z národného zoznamu bezodkladne vyradí.
(7)
Územie európskeho významu uvedené v národnom zozname ustanovenom podľa odseku 5 sa považuje za chránené územie vyhlásené podľa tohto zákona so stupňom ochrany uvedenom v národnom zozname. Pri posudzovaní vplyvov akejkoľvek činnosti na životné prostredie podľa osobitného predpisu,64) pri povoľovaní tejto činnosti, ako aj inej činnosti podľa tohto zákona sa postupuje v súlade so stupňom ochrany územia európskeho významu, tak ako vo vyhlásenom chránenom území.
(8)
Ak sa územie európskeho významu nachádza na chránenom území [§ 17 ods. 1 písm. a) až f)] alebo v jeho ochrannom pásme s druhým až piatym stupňom ochrany, pričom stupeň ochrany na území európskeho významu a na vyhlásenom chránenom území alebo v jeho ochrannom pásme je rôzny, platia na spoločnom území podmienky ochrany určené neskorším právnym predpisom.
27. §
Európai jelentőségű terület
(1)
E törvény értelmében európai jelentőségű területnek minősül a Szlovák Köztársaságban egy vagy több olyan helyszínből álló terület,
a)
amelyeken európai jelentőségű élőhelyek vagy európai jelentőségű fajok találhatók, amelyek védelmére védett területeket jelölnek ki,
b)
amelyek szerepelnek e helyszínek nemzeti jegyzékében (a továbbiakban: „nemzeti jegyzék”), amelyet a minisztérium állított össze és egyeztetett a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumával (a továbbiakban: „földművelésügyi minisztérium”).
(2)
A nemzeti jegyzékbe csak olyan helyszínek vehetők fel, amelyekre az 54. § (12) bekezdésének b) pontja szerint javaslat készült.
(3)
A minisztérium vagy az általa megbízott megyeszékhelyen működő járási hivatal a tervezett védelem által érintett földterületek tulajdonosaival, kezelőivel és bérlőivel megtárgyalja az európai jelentőségű terület nemzeti jegyzékbe való felvételét; a tárgyalás részét képezi különösen a helyszín nemzeti jegyzékbe való felvételének indokolása, azon tevékenységek meghatározása, amelyek végzéséhez a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges, vagy amelyek végzése e törvény szerint tilos, valamint a szokásos gazdálkodás korlátozásáért járó kártérítés módja (§ 61).
(4)
A nemzeti jegyzéket a kormány tárgyalja meg, amely azt jóváhagyás után megküldi az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.
(5)
A nemzeti jegyzéket, amely tartalmazza az európai jelentőségű terület nevét, a kataszteri területet, ahol az európai jelentőségű terület található, az európai jelentőségű terület kiterjedését, az európai jelentőségű terület határait geometriai és helyzeti meghatározása alapján feltüntető térképet, az európai jelentőségű területre vonatkozóan a 17. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti védett terület kategóriájának meghatározását, az európai jelentőségű terület területi védelmének fokozatát, területi védelmének részleteit és védelmének indokolását, a kormány rendeletben állapítja meg. A területi védelem részletei különösen az alkalmazott védelmi fokozat szerinti tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát határozzák meg (§ 13–16).
(6)
A nemzeti jegyzéket folyamatosan frissítik az európai jelentőségű élőhelyek és az európai jelentőségű fajok állapotának megfelelően, amelyek védelmére védett területeket jelölnek ki, vagy az Európai Bizottság javaslata alapján; a (2)–(5) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. Ha az Európai Bizottság javaslatot tesz egy olyan, kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy kiemelt jelentőségű fajokkal rendelkező helyszín nemzeti jegyzékbe való felvételére, amelyet a vonatkozó tudományos információk alapján fontosnak tart azok megőrzése vagy fennmaradása szempontjából, az ilyen helyszínt akkor is fel kell venni a nemzeti jegyzékbe, ha a felvételére irányuló javaslat vitatott, egészen a vita lezárásáig vagy az Európai Unió Tanácsának e javaslatról hozott határozatáig. Ha az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a nemzeti jegyzékbe felvett helyszínt, azt haladéktalanul törölni kell a nemzeti jegyzékből.
(7)
Az (5) bekezdés szerint megállapított nemzeti jegyzékben szereplő európai jelentőségű területet e törvény szerint kihirdetett védett területnek kell tekinteni a nemzeti jegyzékben megadott védelmi fokozattal. Bármely tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak külön jogszabály64) szerinti vizsgálata során, e tevékenység engedélyezésekor, valamint az e törvény szerinti egyéb tevékenységek során az európai jelentőségű terület védelmi fokozatának megfelelően kell eljárni, ugyanúgy, mint a kihirdetett védett területen.
(8)
Ha az európai jelentőségű terület védett területen [§ 17. bek. 1. pont a)–f)] vagy annak második–ötödik védelmi fokozatú védőövezetében található, és az európai jelentőségű területen és a kihirdetett védett területen vagy annak védőövezetében a védelmi fokozat eltérő, a közös területen a későbbi jogszabály által meghatározott védelmi feltételek érvényesek.
§ 28
Európska sústava chránených území Natura 2000
(1)
Európska sústava chránených území Natura 2000 (ďalej len „európska sústava chránených území“) je koherentná európska ekologická sústava pozostávajúca z lokalít s výskytom biotopov európskeho významu, biotopov druhov európskeho významu a biotopov sťahovavých druhov, ktorej cieľom je umožniť zachovať, a ak je to potrebné, obnoviť priaznivý stav týchto biotopov a druhov v ich prirodzenom areáli. Na území Slovenskej republiky európsku sústavu chránených území tvoria chránené vtáčie územia a územia európskeho významu (ďalej len „územie európskej sústavy chránených území“).
(2)
Pre územia európskej sústavy chránených území sa v dokumentácii ochrany prírody a krajiny podľa § 54 ods. 4 písm. a), b) a d) určia opatrenia, ktoré zodpovedajú ekologickým požiadavkám druhov a biotopov, na ochranu ktorých boli tieto územia zaradené do národného zoznamu alebo vyhlásené za chránené územia, v súlade so zabezpečením cieľa podľa odseku 1. Tieto opatrenia sa v príslušnom rozsahu uplatnia aj v plánovacích dokumentoch podľa osobitných predpisov,64a) ktoré určujú podmienky alebo spôsob využívania týchto území.
(3)
Využívanie území európskej sústavy chránených území je podriadené zachovaniu alebo zlepšeniu stavu druhov a biotopov, na ochranu ktorých boli tieto územia zaradené do národného zoznamu alebo vyhlásené za chránené územia.
(4)
Na vykonanie činnosti, ktorou môže v území európskej sústavy chránených území dôjsť k poškodeniu alebo zničeniu biotopov európskeho významu alebo biotopov druhov európskeho významu, na ochranu ktorých bolo toto územie zaradené do národného zoznamu alebo vyhlásené za chránené územie, alebo k významnému vyrušovaniu týchto druhov v ich prirodzenom vývine, sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody; orgán ochrany prírody je povinný vlastníka, užívateľa alebo správcu pozemku alebo osobu, ktorá plánuje takúto činnosť vykonať, vopred písomne upozorniť na to, že na jej vykonanie sa takýto súhlas vyžaduje, a to na základe vlastného podnetu alebo podnetu organizácie ochrany prírody.
(5)
Akýkoľvek plán, program64b) alebo projekt64c) (ďalej len „plán alebo projekt“), ktorý môže mať pravdepodobne samostatne alebo v kombinácii s iným plánom alebo projektom na územie európskej sústavy chránených území významný vplyv, nemožno podľa tohto zákona alebo osobitných predpisov schváliť, povoliť alebo odsúhlasiť (ďalej len „schváliť alebo povoliť“), ak nebol predmetom primeraného hodnotenia vplyvov na územie európskej sústavy chránených území z hľadiska cieľov jeho ochrany (ďalej len „primerané hodnotenie vplyvov“) a nebolo preukázané, že nebude mať nepriaznivý vplyv na integritu tohto územia z hľadiska cieľov jeho ochrany (ďalej len „nepriaznivý vplyv na integritu územia“); ustanovenie odseku 11 týmto nie je dotknuté.
(6)
Každý, kto obstaráva alebo zamýšľa uskutočniť plán alebo projekt podľa odseku 5, je povinný predložiť návrh plánu alebo projektu na posúdenie orgánu ochrany prírody; návrh plánu alebo projektu možno predložiť spolu so žiadosťou o vydanie rozhodnutia alebo záväzného stanoviska, ak sa ich vydanie k návrhu plánu alebo projektu podľa tohto zákona vyžaduje.
(7)
Orgán ochrany prírody posudzuje návrh plánu alebo projektu z hľadiska možnosti jeho významného vplyvu na územie európskej sústavy chránených území a vydáva k nemu odborné stanovisko. Orgán ochrany prírody vydáva odborné stanovisko k návrhu plánu alebo projektu z vlastného podnetu alebo na základe žiadosti navrhovateľa. Ak orgán ochrany prírody vydáva záväzné stanovisko k návrhu programu starostlivosti o lesy podľa § 9 ods. 1 písm. m), ktorý sa vzťahuje na územie európskej sústavy chránených území, odborné stanovisko je jeho súčasťou.
(8)
Ak podľa odborného stanoviska orgánu ochrany prírody nemožno vylúčiť pravdepodobnosť významného vplyvu plánu alebo projektu na územie európskej sústavy chránených území, či už samostatne alebo v kombinácii s iným plánom alebo projektom, návrh plánu alebo projektu podlieha primeranému hodnoteniu vplyvov v konaní podľa osobitného predpisu.64)
(9)
Na účely primeraného hodnoteniu vplyvov je navrhovateľ povinný vypracovať alternatívne riešenia návrhu plánu alebo projektu a opatrenia s cieľom vylúčiť nepriaznivý vplyv návrhu plánu alebo projektu na územie európskej sústavy chránených území alebo v čo možno najväčšej miere takýto vplyv zmierniť, ak jeho vylúčenie nemožno dosiahnuť.
(10)
Primerané hodnotenie vplyvov návrhu plánu alebo projektu sa vypracúva ako súčasť dokumentácie podľa osobitného predpisu.64d) Dokumentáciu k primeranému hodnoteniu vplyvov je oprávnená vyhotovovať autorizovaná osoba (§ 28a) alebo organizácia ochrany prírody prostredníctvom autorizovanej osoby, ktorá je v pracovnoprávnom vzťahu s organizáciou ochrany prírody.
(11)
Ak sa na základe primeraného hodnotenia vplyvov v konaní podľa osobitného predpisu64) nepreukáže, že plán alebo projekt nebude mať nepriaznivý vplyv na integritu územia, a neexistujú iné alternatívne riešenia bez nepriaznivého vplyvu na integritu územia, alebo ak také nie sú, s menším nepriaznivým vplyvom, takýto plán alebo projekt možno podľa tohto zákona alebo osobitných predpisov schváliť alebo povoliť, len ak sa musí realizovať z naliehavých dôvodov vyššieho verejného záujmu a za podmienky uloženia kompenzačných opatrení. Kompenzačné opatrenia musia byť v porovnateľnom rozsahu zamerané na nepriaznivo ovplyvnené druhy a biotopy a musia zabezpečiť funkcie porovnateľné s funkciami, ktoré plnilo územie ovplyvnené plánom alebo projektom tak, aby bola zabezpečená ochrana celkovej koherencie európskej sústavy chránených území.
(12)
Ak sa na území európskej sústavy chránených území vyskytujú prioritné biotopy alebo prioritné druhy, plán alebo projekt podľa odseku 11 možno schváliť alebo povoliť len z takých naliehavých dôvodov vyššieho verejného záujmu, ktoré sa týkajú verejného zdravia a verejnej bezpečnosti ľudí alebo priaznivých dôsledkov zásadného významu na životné prostredie. Z iných naliehavých dôvodoch vyššieho verejného záujmu možno takýto plán alebo takýto projekt schváliť alebo povoliť len v súlade so stanoviskom Európskej komisie.
(13)
O tom, či schválenie alebo povolenie plánu alebo projektu s nepriaznivým vplyvom na integritu územia predstavuje naliehavý vyšší verejný záujem, rozhoduje vláda na základe návrhu, ktorý predkladá ministerstvo na základe žiadosti ústredného orgánu štátnej správy, do pôsobnosti ktorého plán alebo projekt patrí. Súčasťou žiadosti je aj informácia o rozsahu a lokalizácii navrhovaných kompenzačných opatrení a výške finančných prostriedkov potrebných na ich realizáciu a stanovisko ministerstva k rozsahu a lokalizácii navrhovaných opatrení uvedených v informácii; informáciu vyhotovuje navrhovateľ a stanovisko vydáva ministerstvo na základe žiadosti navrhovateľa.
(14)
Návrh kompenzačných opatrení vypracúva na náklady navrhovateľa organizácia ochrany prírody alebo autorizovaná osoba (§ 28a) v spolupráci s organizáciou ochrany prírody. K návrhu kompenzačných opatrení je navrhovateľ povinný si vyžiadať súhlas ministerstva, a to ešte pred schválením alebo povolením plánu alebo projektu.
(15)
Vykonanie kompenzačných opatrení je navrhovateľ povinný zabezpečiť na vlastné náklady spravidla pred uskutočnením činnosti. Ak navrhovateľ nezabezpečí vykonanie kompenzačných opatrení, môže ich vykonanie zabezpečiť ministerstvo alebo ním poverená organizácia ochrany prírody na jeho náklady.
(16)
Podrobnosti o primeranom hodnotení vplyvov a kompenzačných opatreniach ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
28. §
Natura 2000 európai védett területek hálózata
(1)
A Natura 2000 európai védett területek rendszere (a továbbiakban: európai védett területek rendszere) egy koherens európai ökológiai rendszer, amely európai jelentőségű élőhelyek, európai jelentőségű fajok élőhelyei és vonuló fajok élőhelyei előfordulási helyszíneiből áll, és amelynek célja, hogy lehetővé tegye ezen élőhelyek és fajok kedvező állapotának megőrzését, és szükség esetén helyreállítását természetes elterjedési területükön. A Szlovák Köztársaság területén az európai védett területek rendszerét védett madárvonulási területek és európai jelentőségű területek alkotják (a továbbiakban: az európai védett területek rendszerének területe).
(2)
Az európai védett területek rendszerének területeire a természet- és tájvédelmi dokumentációban az 54. § (4) bekezdésének a), b) és d) pontja szerint olyan intézkedéseket kell meghatározni, amelyek megfelelnek azon fajok és élőhelyek ökológiai követelményeinek, amelyek védelme érdekében ezeket a területeket a nemzeti jegyzékbe sorolták vagy védett területté nyilvánították, az (1) bekezdés szerinti cél biztosításával összhangban. Ezeket az intézkedéseket a megfelelő mértékben alkalmazni kell a külön jogszabályok64a) szerinti tervezési dokumentumokban is, amelyek meghatározzák e területek hasznosításának feltételeit vagy módját.
(3)
Az európai védett területek rendszerének területeinek hasznosítása alá van rendelve azon fajok és élőhelyek állapotának megőrzésének vagy javításának, amelyek védelme érdekében ezeket a területeket a nemzeti jegyzékbe sorolták vagy védett területté nyilvánították.
(4)
Olyan tevékenység végzéséhez, amely az európai védett területek rendszerének területén az európai jelentőségű élőhelyek vagy az európai jelentőségű fajok élőhelyeinek károsodásához vagy megsemmisüléséhez vezethet, amelyek védelme érdekében ezt a területet a nemzeti jegyzékbe sorolták vagy védett területté nyilvánították, vagy e fajok jelentős zavarásához természetes fejlődésükben, a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges; a természetvédelmi szerv köteles a földterület tulajdonosát, használóját vagy kezelőjét, vagy azt a személyt, aki ilyen tevékenységet tervez végezni, előzetesen írásban figyelmeztetni arra, hogy annak végzéséhez ilyen hozzájárulás szükséges, mégpedig saját kezdeményezésére vagy a természetvédelmi szervezet kezdeményezésére.
(5)
Bármely terv, program64b) vagy projekt64c) (a továbbiakban: terv vagy projekt), amely valószínűleg önmagában vagy más tervvel vagy projekttel kombinálva jelentős hatással lehet az európai védett területek rendszerének területére, e törvény vagy külön jogszabályok szerint nem hagyható jóvá, nem engedélyezhető vagy nem fogadható el (a továbbiakban: jóváhagyni vagy engedélyezni), ha nem volt tárgya az európai védett területek rendszerének területére gyakorolt hatások megfelelő értékelésének annak védelmi céljai szempontjából (a továbbiakban: megfelelő hatásvizsgálat), és nem bizonyították, hogy nem lesz kedvezőtlen hatással e terület integritására annak védelmi céljai szempontjából (a továbbiakban: a terület integritására gyakorolt kedvezőtlen hatás); a (11) bekezdés rendelkezéseit ez nem érinti.
(6)
Mindenki, aki az (5) bekezdés szerinti tervet vagy projektet beszerez vagy megvalósítani szándékozik, köteles a terv vagy projekt tervezetét a természetvédelmi szervnek elbírálásra benyújtani; a terv vagy projekt tervezete benyújtható a határozat vagy kötelező érvényű állásfoglalás kiadása iránti kérelemmel együtt, ha azok kiadása a terv vagy projekt tervezetére vonatkozóan e törvény szerint szükséges.
(7)
A természetvédelmi szerv a terv vagy projekt tervezetét az európai védett területek rendszerének területére gyakorolt lehetséges jelentős hatása szempontjából bírálja el, és szakvéleményt ad ki róla. A természetvédelmi szerv a terv vagy projekt tervezetéről saját kezdeményezéséből vagy a javaslattevő kérelme alapján ad ki szakvéleményt. Ha a természetvédelmi szerv a 9. § (1) bekezdésének m) pontja szerint kötelező érvényű állásfoglalást ad ki az erdőgondozási program tervezetéről, amely az európai védett területek rendszerének területére vonatkozik, a szakvélemény annak részét képezi.
(8)
Ha a természetvédelmi szerv szakvéleménye szerint nem zárható ki a terv vagy projekt valószínűsíthető jelentős hatása az európai védett területek rendszerének területére, akár önmagában, akár más tervvel vagy projekttel kombinálva, a terv vagy projekt tervezete külön jogszabály64) szerinti eljárásban megfelelő hatásvizsgálat alá esik.
(9)
A megfelelő hatásvizsgálat céljából a javaslattevő köteles a terv vagy projekt tervezetére alternatív megoldásokat és intézkedéseket kidolgozni azzal a céllal, hogy kizárja a terv vagy projekt tervezetének kedvezőtlen hatását az európai védett területek rendszerének területére, vagy ha annak kizárása nem érhető el, a lehető legnagyobb mértékben enyhítse az ilyen hatást.
(10)
A terv vagy projekt tervezetének megfelelő hatásvizsgálata a külön jogszabály64d) szerinti dokumentáció részeként kerül kidolgozásra. A megfelelő hatásvizsgálathoz tartozó dokumentációt feljogosított személy (28a. §) vagy a természetvédelmi szervezet olyan feljogosított személyen keresztül jogosult elkészíteni, aki a természetvédelmi szervezettel munkajogi viszonyban áll.
(11)
Ha a külön jogszabály64) szerinti eljárásban a megfelelő hatásvizsgálat alapján nem bizonyosodik be, hogy a terv vagy projekt nem lesz kedvezőtlen hatással a terület integritására, és nem léteznek más, a terület integritására kedvezőtlen hatással nem járó alternatív megoldások, vagy ha ilyenek nincsenek, kisebb kedvezőtlen hatással járó megoldások, az ilyen terv vagy projekt e törvény vagy külön jogszabályok szerint csak akkor hagyható jóvá vagy engedélyezhető, ha azt kiemelt közérdekből fakadó sürgős okokból kell megvalósítani, és kompenzációs intézkedések elrendelésének feltételével. A kompenzációs intézkedéseknek összehasonlítható mértékben kell a kedvezőtlenül érintett fajokra és élőhelyekre irányulniuk, és a terv vagy projekt által érintett terület által betöltött funkciókkal összehasonlítható funkciókat kell biztosítaniuk oly módon, hogy az európai védett területek rendszerének teljes koherenciájának védelme biztosítva legyen.
(12)
Ha az európai védett területek rendszerének területén kiemelt fontosságú élőhelyek vagy kiemelt fontosságú fajok fordulnak elő, a (11) bekezdés szerinti terv vagy projekt csak olyan, kiemelt közérdekből fakadó sürgős okokból hagyható jóvá vagy engedélyezhető, amelyek a közegészségügyet és az emberek közbiztonságát vagy a környezetre gyakorolt alapvető jelentőségű kedvező következményeket érintik. Más, kiemelt közérdekből fakadó sürgős okokból az ilyen terv vagy projekt csak az Európai Bizottság véleményével összhangban hagyható jóvá vagy engedélyezhető.
(13)
Arról, hogy a terület integritására kedvezőtlen hatással lévő terv vagy projekt jóváhagyása vagy engedélyezése sürgős, kiemelt közérdeket képvisel-e, a kormány dönt a minisztérium által benyújtott javaslat alapján, amely azon központi államigazgatási szerv kérelmére készül, amelynek hatáskörébe a terv vagy projekt tartozik. A kérelem részét képezi a javasolt kompenzációs intézkedések terjedelméről és elhelyezkedéséről, valamint azok megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök összegéről szóló tájékoztatás, továbbá a minisztérium állásfoglalása a tájékoztatásban szereplő javasolt intézkedések terjedelméről és elhelyezkedéséről; a tájékoztatást a javaslattevő készíti el, az állásfoglalást pedig a minisztérium adja ki a javaslattevő kérelme alapján.
(14)
A kompenzációs intézkedések tervezetét a javaslattevő költségére a természetvédelmi szervezet vagy egy feljogosított személy (28a. §) dolgozza ki a természetvédelmi szervezettel együttműködve. A kompenzációs intézkedések tervezetéhez a javaslattevő köteles a minisztérium hozzájárulását kérni, még a terv vagy projekt jóváhagyása vagy engedélyezése előtt.
(15)
A kompenzációs intézkedések végrehajtását a javaslattevő köteles saját költségén biztosítani, általában a tevékenység megvalósítása előtt. Ha a javaslattevő nem biztosítja a kompenzációs intézkedések végrehajtását, azok végrehajtását a minisztérium vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet biztosíthatja az ő költségére.
(16)
A megfelelő hatásvizsgálat és a kompenzációs intézkedések részleteit a minisztérium által kiadott, általánosan kötelező érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 28a
Autorizovaná osoba
(1)
Dokumentáciu k primeranému hodnoteniu vplyvov návrhov plánov alebo projektov (§ 28 ods. 10) a k návrhu kompenzačných opatrení (§ 28 ods. 14) vyhotovujú fyzické osoby, ktoré sú držiteľmi osvedčenia vydaného ministerstvom (ďalej len „autorizovaná osoba“). Právnická osoba sa môže zaviazať k vyhotoveniu tejto dokumentácie, ak pre ňu túto činnosť zabezpečujú autorizované osoby.
(2)
Osvedčenie môže na základe písomnej žiadosti získať fyzická osoba, ktorá má na uvedenú činnosť odbornú spôsobilosť a je bezúhonná.
(3)
Odborná spôsobilosť sa preukazuje
a)
dokladom o ukončenom vysokoškolskom vzdelaní príslušného odborného zamerania,
b)
dokladom o najmenej päťročnej odbornej praxi v oblasti ochrany prírody a krajiny,
c)
dokladom o absolvovaní odbornej prípravy zabezpečovanej ministerstvom poverenou organizáciou a úspešnom vykonaní skúšky pred odbornou komisiou zriadenou ministerstvom.
(4)
Za bezúhonnú sa považuje osoba, ktorá nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti;72) táto skutočnosť sa preukazuje dokladmi uvedenými v § 44 ods. 7.
(5)
Osvedčenie sa vydáva s platnosťou najviac na päť rokov. Platnosť osvedčenia možno predĺžiť najviac o ďalších päť rokov, pokiaľ sa nezmenili podmienky na vydanie osvedčenia a držiteľ osvedčenia požiada o predĺženie jeho platnosti najmenej šesť mesiacov pred uplynutím platnosti osvedčenia.
(6)
Osvedčenie zaniká
a)
uplynutím času, na ktorý bolo vydané,
b)
smrťou oprávnenej osoby, alebo
c)
jeho odňatím.
(7)
Ministerstvo môže odňať osvedčenie, ak
a)
autorizovaná osoba prestala byť spôsobilá na právne úkony,
b)
autorizovaná osoba bola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti,72)
c)
bolo osvedčenie vydané na základe nepravdivých údajov uvedených v žiadosti alebo pripojených dokladoch,
d)
autorizovaná osoba závažným spôsobom alebo opakovane porušila právne predpisy súvisiace s výkonom jej činnosti, alebo
e)
autorizovaná osoba požiadala o odňatie osvedčenia,
f)
autorizovaná osoba nesplní povinnosť podľa odseku 8 písm. b).
(8)
Autorizovaná osoba je povinná
a)
oznámiť ministerstvu bezodkladne zmenu údajov, na základe ktorých jej bolo vydané osvedčenie,
b)
zúčastniť sa na základe výzvy ministerstva preškolenia alebo úspešne absolvovať skúšku na overenie odbornej spôsobilosti, ak dôjde k zásadným zmenám v príslušných všeobecne záväzných právnych predpisoch alebo v prípade zistenia závažných nedostatkov v jej činnosti.
(9)
Podrobnosti o vydaní osvedčenia, odbornej spôsobilosti, odbornej príprave a skúške odbornej spôsobilosti ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
28.a §
Feljogosított személy
(1)
A tervek vagy projektek tervezeteinek megfelelő hatásvizsgálatához (28. § (10) bek.) és a kompenzációs intézkedések tervezetére (28. § (14) bek.) vonatkozó dokumentációt olyan természetes személyek készítik el, akik a minisztérium által kiadott tanúsítvány birtokosai (a továbbiakban: feljogosított személy). Jogi személy kötelezettséget vállalhat e dokumentáció elkészítésére, ha számára ezt a tevékenységet feljogosított személyek biztosítják.
(2)
Tanúsítványt írásbeli kérelem alapján az a természetes személy szerezhet, aki a megjelölt tevékenységhez szakmai alkalmassággal rendelkezik és feddhetetlen.
(3)
A szakmai alkalmasság igazolása
a)
a megfelelő szakirányú, befejezett felsőfokú végzettségről szóló okirattal,
b)
a természet- és tájvédelem területén szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlatról szóló igazolással,
c)
a minisztérium által megbízott szervezet által biztosított szakmai képzésen való részvételről és a minisztérium által létrehozott szakmai bizottság előtti sikeres vizsgatételről szóló igazolással.
(4)
Feddhetetlennek az a személy tekintendő, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezet veszélyeztetésének bűntettéért;72) ezt a tényt a 44. § (7) bekezdésében felsorolt okiratokkal kell igazolni.
(5)
A tanúsítványt legfeljebb öt évre szóló érvényességgel adják ki. A tanúsítvány érvényessége legfeljebb további öt évvel meghosszabbítható, amennyiben a tanúsítvány kiadásának feltételei nem változtak meg, és a tanúsítvány birtokosa a tanúsítvány érvényességének lejárta előtt legalább hat hónappal kéri annak meghosszabbítását.
(6)
A tanúsítvány megszűnik
a)
a kiadás alapjául szolgáló időtartam leteltével,
b)
a jogosult személy halálával, vagy
c)
annak visszavonásával.
(7)
A minisztérium visszavonhatja a tanúsítványt, ha
a)
a feljogosított személy elvesztette jogi cselekvőképességét,
b)
a feljogosított személyt jogerősen elítélték szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezet veszélyeztetésének bűntettéért,72)
c)
a tanúsítványt a kérelemben vagy a csatolt okiratokban szereplő valótlan adatok alapján adták ki,
d)
a feljogosított személy súlyosan vagy ismételten megsértette a tevékenysége végzésével kapcsolatos jogszabályokat, vagy
e)
a feljogosított személy kérte a tanúsítvány visszavonását,
f)
a feljogosított személy nem teljesíti a (8) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét.
(8)
A feljogosított személy köteles
a)
haladéktalanul bejelenteni a minisztériumnak azokat az adatváltozásokat, amelyek alapján a tanúsítványt kiadták számára,
b)
a minisztérium felhívására részt venni továbbképzésen vagy sikeresen vizsgát tenni a szakmai alkalmasság ellenőrzésére, ha az érintett általánosan kötelező érvényű jogszabályokban alapvető változások történnek, vagy ha tevékenységében súlyos hiányosságokat állapítanak meg.
(9)
A tanúsítvány kiadásának, a szakmai alkalmasságnak, a szakmai képzésnek és a szakmai alkalmassági vizsgának a részleteit a minisztérium által kiadott, általánosan kötelező érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 28b
Územie medzinárodného významu
(1)
Územím medzinárodného významu sa podľa tohto zákona rozumie lokalita, na ktorú sa vzťahujú záväzky a odporúčania v oblasti ochrany prírody a krajiny, ktoré pre Slovenskú republiku vyplývajú z medzinárodných zmlúv,64e) ktorými je viazaná, z členstva v medzinárodných organizáciách a z medzinárodných programov, ku ktorým Slovenská republika pristúpila. Územia medzinárodného významu tvoria mokrade medzinárodného významu, lokality svetového prírodného dedičstva, biosférické rezervácie a iné medzinárodne významné územia evidované v zoznamoch, ktoré vedú príslušné orgány zriadené na základe medzinárodných zmlúv, ktorými je Slovenská republika viazaná, orgány medzinárodných organizácií, ktorých je Slovenská republika členom, alebo orgány medzinárodných programov, ku ktorým Slovenská republika pristúpila.
(2)
Ministerstvo vedie zoznam území medzinárodného významu podľa jednotlivých kategórií a uverejňuje ho vo svojom vestníku a na svojom webovom sídle. Zoznam území medzinárodného významu obsahuje názov lokality, výmeru lokality, katastrálne územie, v ktorom sa lokalita nachádza, mapu s vyznačenými hranicami lokality a odôvodnenie zaradenia lokality medzi územia medzinárodného významu.
(3)
Ak si to vyžaduje plnenie záväzkov a odporúčaní podľa odseku 1, územie medzinárodného významu sa vyhlási za chránené územie podľa tohto zákona so stupňom ochrany, ktorého uplatnením sa zabezpečí ochrana územia medzinárodného významu v súlade s týmito záväzkami a odporúčaniami.
28.b §
Nemzetközi jelentőségű terület
(1)
Nemzetközi jelentőségű területnek e törvény értelmében az a helyszín minősül, amelyre a természet- és tájvédelem területén olyan kötelezettségvállalások és ajánlások vonatkoznak, amelyek a Szlovák Köztársaság számára a kötelező érvényű nemzetközi szerződésekből,64e) a nemzetközi szervezetekben való tagságból és azokból a nemzetközi programokból fakadnak, amelyekhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott. A nemzetközi jelentőségű területeket nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, világörökségi természeti helyszínek, bioszféra-rezervátumok és más, nemzetközileg jelentős területek alkotják, amelyeket olyan jegyzékekben tartanak nyilván, amelyeket a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi szerződések alapján létrehozott illetékes szervek, a Szlovák Köztársaság tagságával működő nemzetközi szervezetek szervei, vagy azon nemzetközi programok szervei vezetnek, amelyekhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.
(2)
A minisztérium kategóriánként jegyzéket vezet a nemzetközi jelentőségű területekről, és azt közzéteszi a közlönyében és a honlapján. A nemzetközi jelentőségű területek jegyzéke tartalmazza a helyszín nevét, a helyszín területét, a kataszteri területet, amelyben a helyszín található, a helyszín határait feltüntető térképet és a helyszín nemzetközi jelentőségű területek közé sorolásának indoklását.
(3)
Ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalások és ajánlások teljesítése ezt megköveteli, a nemzetközi jelentőségű területet e törvény szerint védett területté kell nyilvánítani olyan védelmi fokozattal, amelynek alkalmazása biztosítja a nemzetközi jelentőségű terület védelmét e kötelezettségvállalásokkal és ajánlásokkal összhangban.
§ 29
Výnimky z podmienok ochrany chránených území a ich ochranných pásiem
(1)
Zákaz činnosti podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1, § 15 ods. 1, § 24 ods. 4, 6, 9 a 11 a § 26 ods. 5 neplatí a súhlas na vykonávanie činnosti podľa § 6 ods. 5, § 13 ods. 2, § 14 ods. 2, § 15 ods. 2 a § 24 ods. 5, 7 a 10 sa nevyžaduje, ak
a)
sa činnosť vykonáva v súvislosti s výkonom štátneho dozoru alebo inej kontrolnej alebo dozornej činnosti podľa tohto zákona alebo osobitných predpisov,
b)
ide o činnosti súvisiace so zabezpečením starostlivosti o chránené územie alebo jeho ochranné pásmo, ktoré sa vykonávajú v súlade s dokumentáciou ochrany prírody a krajiny podľa § 54 ods. 4 písm. a) až d),
c)
orgán ochrany prírody, ktorý je príslušný na povolenie výnimky alebo vydanie súhlasu, vopred písomne určí, že činnosť je preukázateľne nevyhnutná na zabezpečenie starostlivosti o chránené územie alebo jeho ochranné pásmo,
d)
ide o bezprostredné ohrozenie života alebo zdravia človeka,
e)
ide o plnenie úloh Horskou záchrannou službou,64f)
f)
sa činnosť vykonáva v súvislosti s ochranou štátnej hranice,
g)
ide o bezprostredné ohrozenie alebo narušenie bezpečnosti Slovenskej republiky,
h)
ide o vykonávanie prípravy alebo výcviku ozbrojenými zbormi, ozbrojenými silami, Horskou záchrannou službou, Hasičským a záchranným zborom alebo zložkami integrovaného záchranného systému vo vojenských obvodoch a územiach potrebných na zabezpečenie úloh obrany štátu alebo slúžiacich na zabezpečenie úloh obrany štátu, ktoré spravuje ministerstvo obrany alebo právnická osoba v jeho zakladateľskej alebo zriaďovateľskej pôsobnosti.
(2)
Zákaz činnosti podľa § 16 ods. 1 neplatí a súhlas na vykonávanie činnosti podľa § 16 ods. 2 sa nevyžaduje v prípadoch podľa odseku 1 písm. a), d) až g) alebo odseku 1 písm. c), ak ide o monitoring a prírodovedný prieskum a výskum, vykonanie opatrení na odstraňovanie a zamedzenie šírenia nepôvodných druhov alebo vykonanie zásahov na záchranu chránených živočíchov a chránených rastlín.
(3)
Orgán ochrany prírody môže povoliť výnimku zo zákazu činnosti podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1, § 15 ods. 1, § 24 ods. 4, 6, 9 a 11 a § 26 ods. 5
a)
v záujme ochrany prírody a krajiny,
b)
ak činnosť významne neovplyvní stav predmetu ochrany z hľadiska cieľov jeho ochrany,
c)
v záujme nevyhnutných dôvodov vyššieho verejného záujmu.
(4)
Orgán ochrany prírody môže povoliť výnimku zo zákazu činnosti podľa § 16 ods. 1 z dôvodov podľa odseku 3 písm. a) a b), ak ide o
a)
monitoring a prírodovedný prieskum a výskum,
b)
vykonanie opatrení na odstraňovanie a zamedzenie šírenia nepôvodných druhov,
c)
vykonanie zásahov na záchranu chránených živočíchov a chránených rastlín,
d)
umiestnenie informačných tabúľ a značení,
e)
činnosti súvisiace s údržbou, rekonštrukciou alebo užívaním turistických chodníkov, náučných chodníkov, pozemných komunikácií, stavieb a zariadení,
f)
vykonanie činností, ktorými nedôjde k zmene prírodného prostredia,
g)
ohrozenie bezpečnosti alebo zdravia obyvateľov.
(5)
Ustanovenia odsekov 3 a 4 sa uplatňujú pri povoľovaní výnimiek na činnosť vykonávanú v chránených územiach vyhlásených po nadobudnutí účinnosti tohto zákona.
29. §
Kivételek a védett területek és védőövezeteik védelmi feltételei alól
(1)
A 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 24. § (4), (6), (9) és (11) bekezdése és a 26. § (5) bekezdése szerinti tevékenység tilalma nem érvényes, és a 6. § (5) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 15. § (2) bekezdése és a 24. § (5), (7) és (10) bekezdése szerinti tevékenység végzéséhez szükséges hozzájárulás nem szükséges, ha
a)
a tevékenységet állami felügyelet vagy más, e törvény vagy különleges jogszabályok szerinti ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenység gyakorlásával összefüggésben végzik,
b)
a védett területről vagy annak védőövezetéről való gondoskodás biztosításával összefüggő tevékenységekről van szó, amelyeket a természet- és tájvédelemről szóló, az 54. § (4) bekezdésének a)–d) pontja szerinti dokumentációval összhangban végeznek,
c)
a kivétel engedélyezésére vagy a hozzájárulás kiadására hatáskörrel rendelkező természetvédelmi szerv előzetesen írásban meghatározza, hogy a tevékenység bizonyíthatóan elengedhetetlen a védett területről vagy annak védőövezetéről való gondoskodás biztosításához,
d)
az emberi élet vagy egészség közvetlen veszélyeztetéséről van szó,
e)
a Hegyi Mentőszolgálat általi feladatteljesítésről van szó,64f)
f)
a tevékenységet az államhatár védelmével összefüggésben végzik,
g)
a Szlovák Köztársaság biztonságának közvetlen veszélyeztetéséről vagy megsértéséről van szó,
h)
fegyveres testületek, fegyveres erők, a Hegyi Mentőszolgálat, a Tűzoltó és Mentőalakulat vagy az integrált mentőrendszer egységei által végzett felkészítésről vagy kiképzésről van szó az államvédelem feladatainak biztosításához szükséges vagy az államvédelem feladatainak biztosítását szolgáló katonai körzetekben és területeken, amelyeket a Védelmi Minisztérium vagy annak alapítói vagy létrehozói hatáskörébe tartozó jogi személy kezel.
(2)
A 16. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi tilalom nem érvényes, és a 16. § (2) bekezdése szerinti tevékenység végzéséhez nem szükséges hozzájárulás az (1) bekezdés a), d)–g) pontja szerinti esetekben, vagy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha monitoringról és természettudományos felmérésről és kutatásról, a nem őshonos fajok eltávolítására és terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések végrehajtásáról, vagy a védett állatok és védett növények megmentésére irányuló beavatkozások végrehajtásáról van szó.
(3)
A természetvédelmi szerv kivételt engedélyezhet a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 24. § (4), (6), (9) és (11) bekezdése és a 26. § (5) bekezdése szerinti tevékenységi tilalom alól
a)
a természet- és tájvédelem érdekében,
b)
ha a tevékenység jelentősen nem befolyásolja a védelem tárgyának állapotát annak védelmi céljai szempontjából,
c)
magasabb közérdek kényszerítő okai érdekében.
(4)
A természetvédelmi szerv a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti okokból kivételt engedélyezhet a 16. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi tilalom alól, ha a következőkről van szó:
a)
monitoring és természettudományos felmérés és kutatás,
b)
a nem őshonos fajok eltávolítására és terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések végrehajtása,
c)
a védett állatok és védett növények megmentésére irányuló beavatkozások végrehajtása,
d)
információs táblák és jelzések elhelyezése,
e)
turistaútvonalak, tanösvények, közutak, építmények és berendezések karbantartásával, rekonstrukciójával vagy használatával összefüggő tevékenységek,
f)
olyan tevékenységek végzése, amelyek nem eredményezik a természeti környezet megváltozását,
g)
a lakosság biztonságának vagy egészségének veszélyeztetése.
(5)
A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően kihirdetett védett területeken végzett tevékenységekre vonatkozó kivételek engedélyezésekor kell alkalmazni.
§ 30
Zóny chránených území
(1)
Chránené územia možno na základe stavu biotopov členiť najviac na štyri zóny, ak je to potrebné na zabezpečenie starostlivosti o ne.
(2)
Zóny sa vymedzujú spravidla ako celistvé časti chráneného územia podľa povahy prírodných hodnôt v nich, pôvodnosti ekosystémov, miery zásahu ľudskou činnosťou a využívania územia človekom tak, aby piaty stupeň ochrany bol určený v zóne A, štvrtý stupeň ochrany v zóne B, tretí stupeň ochrany v zóne C a druhý stupeň ochrany v zóne D.
(3)
Zóny podľa odseku 2 možno členiť na podzóny, ak sa v rámci zóny nachádzajú časti chráneného územia s rôznym spôsobom starostlivosti alebo cieľom ochrany.
(4)
V prípade národných parkov sa
a)
zóna A ustanoví najmä na časti územia s prevahou prirodzených ekosystémov alebo človekom málo pozmenených ekosystémov, kde cieľom je zachovať a umožniť v nich nerušený priebeh prírodných procesov; zóna A sa spravidla ustanoví najmenej na polovici územia národného parku,
b)
zóna B ustanoví najmä na časti územia s prevahou človekom čiastočne pozmenených ekosystémov, kde cieľom je dosiahnuť stav, ktorý zodpovedá prirodzeným ekosystémom; zóna B sa spravidla ustanoví tak, aby spolu so zónou A boli vymedzené najmenej na troch štvrtinách územia národného parku,
c)
zóna C ustanoví na časti územia s prevahou človekom významne pozmenených ekosystémov, kde cieľom je zachovať alebo postupne zlepšiť stav ekosystémov významných z hľadiska biologickej rozmanitosti, ktorých existencia je podmienená činnosťou človeka, alebo obnoviť prírode blízke ekosystémy,
d)
zóna D ustanoví, ak je to potrebné z dôvodu zabezpečenia celistvosti územia národného parku, na časti územia so zastavanými plochami alebo plochami významne pozmenenými činnosťou človeka, ktoré sú určené na trvalé využívanie človekom.
(5)
Do jednotlivých zón národného parku možno zaradiť aj územia, ktoré
a)
nespĺňajú charakteristiku zón podľa odseku 4 písm. a) až c), ale ich zaradenie je potrebné z dôvodu zabezpečenia jednotného spôsobu starostlivosti o zónu a dosiahnutia cieľa ochrany zóny,
b)
nespĺňajú charakteristiku zón podľa odseku 4 písm. a) až c) alebo neslúžia na dosiahnutie cieľa zóny podľa odseku 4 písm. b) a c), ale ktorých zaradenie je potrebné z dôvodu zabezpečenia celistvosti zóny.
(6)
Určením stupňa ochrany podľa zón sa nahrádzajú doterajšie stupne ochrany ustanovené týmto zákonom alebo všeobecne záväzným právnym predpisom, ktorým bolo chránené územie vyhlásené.
(7)
Vyhlásenie jednotlivých zón a podzón chránených území, podrobnosti o ich územnej ochrane a vymedzenie ich hraníc ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom orgán oprávnený podľa tohto zákona na vyhlásenie chráneného územia. Podrobnosťami o územnej ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov a obmedzení podľa uplatňovaného stupňa ochrany.
(8)
Pozemok, ktorý sa nachádza v zóne A alebo B a nie je vo vlastníctve štátu a nedochádza na ňom k obmedzeniu bežného obhospodarovania, môže organizácia ochrany prírody prenajať, vykúpiť alebo zameniť na účel zabezpečenia celistvosti zóny. Na nájom, výkup alebo zámenu takého pozemku sa primerane vzťahujú ustanovenia § 61a až 61c.
30. §
Védett területek zónái
(1)
A védett területeket az élőhelyek állapota alapján legfeljebb négy zónára lehet tagolni, ha ez a róluk való gondoskodás biztosításához szükséges.
(2)
A zónákat általában a védett terület egységes részeként határozzák meg a bennük található természeti értékek jellege, az ökoszisztémák eredetisége, az emberi tevékenység általi beavatkozás mértéke és a terület ember általi hasznosítása szerint, úgy, hogy az ötödik védelmi fokozat az A zónában, a negyedik védelmi fokozat a B zónában, a harmadik védelmi fokozat a C zónában és a második védelmi fokozat a D zónában legyen meghatározva.
(3)
A (2) bekezdés szerinti zónák alzónákra tagolhatók, ha a zónán belül a védett területnek eltérő gondozási móddal vagy védelmi céllal rendelkező részei találhatók.
(4)
A nemzeti parkok esetében
a)
az A zónát különösen a terület azon részein jelölik ki, ahol a természetes ökoszisztémák vagy az ember által kevéssé megváltoztatott ökoszisztémák vannak túlsúlyban, ahol a cél a természeti folyamatok zavartalan lefolyásának megőrzése és lehetővé tétele; az A zónát általában a nemzeti park területének legalább felén jelölik ki,
b)
a B zónát különösen a terület azon részein jelölik ki, ahol az ember által részben megváltoztatott ökoszisztémák vannak túlsúlyban, ahol a cél a természetes ökoszisztémáknak megfelelő állapot elérése; a B zónát általában úgy jelölik ki, hogy az A zónával együtt a nemzeti park területének legalább háromnegyedén legyenek kijelölve,
c)
a C zónát a terület azon részein jelölik ki, ahol az ember által jelentősen megváltoztatott ökoszisztémák vannak túlsúlyban, ahol a cél a biológiai sokféleség szempontjából jelentős, emberi tevékenységtől függő ökoszisztémák állapotának megőrzése vagy fokozatos javítása, vagy a természethez közeli ökoszisztémák helyreállítása,
d)
a D zónát, ha a nemzeti park területének egységessége érdekében szükséges, a terület beépített vagy emberi tevékenység által jelentősen megváltoztatott, ember általi tartós hasznosításra szánt részein jelölik ki.
(5)
A nemzeti park egyes zónáiba olyan területek is besorolhatók, amelyek
a)
nem felelnek meg a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti zónák jellemzőinek, de besorolásuk a zóna egységes gondozási módjának biztosítása és a zóna védelmi céljának elérése érdekében szükséges,
b)
nem felelnek meg a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti zónák jellemzőinek, vagy nem szolgálják a zóna (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti céljának elérését, de amelyek besorolása a zóna egységességének biztosítása érdekében szükséges.
(6)
A védelmi fokozat zónák szerinti meghatározása helyettesíti az e törvény vagy az általános érvényű jogszabály által, amellyel a védett területet kihirdették, megállapított eddigi védelmi fokozatokat.
(7)
A védett területek egyes zónáinak és alzónáinak kihirdetését, területi védelmük részleteit és határaik kijelölését az e törvény szerint a védett terület kihirdetésére jogosult szerv általános érvényű jogszabállyal állapítja meg. A területi védelem részletei különösen a tilalmak és korlátozások alkalmazásának területi és időbeli hatályát határozzák meg az alkalmazott védelmi fokozat szerint.
(8)
Az A vagy B zónában található, nem állami tulajdonban lévő és a szokásos gazdálkodás korlátozásával nem érintett földterületet a természetvédelmi szervezet a zóna egységességének biztosítása céljából bérbe veheti, megvásárolhatja vagy elcserélheti. Az ilyen földterület bérletére, megvásárlására vagy cseréjére a 61a–61c. § rendelkezései arányosan vonatkoznak.
§ 31
Súkromné chránené územie a jeho ochranné pásmo
(1)
Vlastník takého pozemku, ktorý spĺňa podmienky ustanovené týmto zákonom pre chránený areál (§ 21), prírodnú rezerváciu (§ 22) alebo prírodnú pamiatku (§ 23) a nebol vyhlásený za chránený podľa § 17 ods. 1, môže na základe predloženého projektu ochrany (§ 54 ods. 13) požiadať okresný úrad v sídle kraja o vyhlásenie súkromného chráneného areálu, súkromnej prírodnej rezervácie alebo súkromnej prírodnej pamiatky (ďalej len „súkromné chránené územie"). Ak to vyžaduje záujem ochrany súkromného chráneného územia, môže okresný úrad v sídle kraja na základe žiadosti vlastníka vyhlásiť ochranné pásmo súkromného chráneného územia spôsobom, akým sa podľa tohto zákona vyhlasuje ochranné pásmo príslušného chráneného územia; ochranné pásmo možno vyhlásiť, iba ak je žiadateľ zároveň aj vlastníkom pozemku navrhovaného ochranného pásma alebo ak vlastníci dotknutých pozemkov s vyhlásením ochranného pásma súhlasia; súhlas vlastníkov zabezpečí žiadateľ.
(2)
Ak pozemok spĺňa podmienky na vyhlásenie územnej ochrany podľa odseku 1, okresný úrad v sídle kraja ho vyhlási za súkromné chránené územie a jeho ochranné pásmo vyhláškou, v ktorej sa ustanoví aj stupeň ochrany súkromného chráneného územia a podrobnosti o územnej ochrane súkromného chráneného územia a jeho ochranného pásma vrátane ich územnej a časovej doby platnosti. Zriadená ochrana sa zapíše v katastri nehnuteľností formou poznámky.65)
(3)
V súkromnom chránenom území a v jeho ochrannom pásme môže platiť len stupeň ochrany zodpovedajúci príslušnému chránenému územiu a jeho ochrannému pásmu podľa tohto zákona.
(4)
Vlastník pozemku, na ktorom bolo vyhlásené súkromné chránené územie a jeho ochranné pásmo, je povinný ho označiť podľa § 52 ods. 3, a to do šiestich mesiacov odo dňa jeho vyhlásenia.
31. §
Magán védett terület és annak védőövezete
(1)
Olyan földterület tulajdonosa, amely megfelel az e törvény által a védett területre (21. §), a természetvédelmi területre (22. §) vagy a természeti emlékre (23. §) vonatkozóan megállapított feltételeknek, és amelyet a 17. § (1) bekezdése szerint nem nyilvánítottak védetté, a benyújtott védelmi terv (54. § (13) bekezdés) alapján kérheti a megyeszékhelyen működő járási hivataltól magán védett terület, magán természetvédelmi terület vagy magán természeti emlék (a továbbiakban: „magán védett terület”) kihirdetését. Ha a magán védett terület védelmének érdeke megkívánja, a megyeszékhelyen működő járási hivatal a tulajdonos kérelme alapján kihirdetheti a magán védett terület védőövezetét oly módon, ahogyan e törvény szerint a megfelelő védett terület védőövezetét kihirdetik; védőövezetet csak akkor lehet kihirdetni, ha a kérelmező egyben a javasolt védőövezet földterületének tulajdonosa is, vagy ha az érintett földterületek tulajdonosai a védőövezet kihirdetésével egyetértenek; a tulajdonosok hozzájárulását a kérelmező biztosítja.
(2)
Ha a földterület megfelel az (1) bekezdés szerinti területi védelem kihirdetésének feltételeinek, a megyeszékhelyen működő járási hivatal rendelettel magán védett területté és annak védőövezetévé nyilvánítja, amelyben megállapítja a magán védett terület védelmi fokozatát és a magán védett terület és védőövezete területi védelmének részleteit, beleértve azok területi és időbeli érvényességét is. A létrehozott védelmet az ingatlankataszterben feljegyzés formájában bejegyzik.65)
(3)
A magán védett területen és annak védőövezetében csak az e törvény szerinti megfelelő védett területnek és védőövezetének megfelelő védelmi fokozat lehet érvényben.
(4)
Annak a földterületnek a tulajdonosa, amelyen magán védett területet és annak védőövezetét hirdették ki, köteles azt az 52. § (3) bekezdése szerint megjelölni, mégpedig a kihirdetés napjától számított hat hónapon belül.
DRUHÁ HLAVA
MÁSODIK FEJEZET
DRUHOVÁ OCHRANA CHRÁNENÝCH RASTLÍN, CHRÁNENÝCH ŽIVOČÍCHOV, CHRÁNENÝCH NERASTOV A CHRÁNENÝCH SKAMENELÍN
A védett növények, védett állatok, védett ásványok és védett őskövületek faji védelme
§ 32
Druhová ochrana
Druhovou ochranou chránených rastlín, chránených živočíchov, chránených nerastov a chránených skamenelín (ďalej len „druhová ochrana") podľa tohto zákona sa rozumie osobitná ochrana druhov rastlín, živočíchov, nerastov a skamenelín (ďalej len „chránený druh") a obmedzenie využívania vybraných druhov rastlín a živočíchov.
32. §
Faji védelem
A védett növények, védett állatok, védett ásványok és védett őskövületek faji védelme (a továbbiakban: „faji védelem”) alatt e törvény értelmében a növény-, állat-, ásvány- és őskövületfajok (a továbbiakban: „védett faj”) különleges védelme és a kiválasztott növény- és állatfajok hasznosításának korlátozása értendő.
§ 33
Chránené druhy
(1)
Druhy európskeho významu a druhy národného významu môže ministerstvo ustanoviť všeobecne záväzným právnym predpisom za chránené rastliny a chránené živočíchy.
(2)
Nerasty a skameneliny významné z hľadiska ich zachovania, výskytu alebo vedeckého poznania môže ministerstvo ustanoviť všeobecne záväzným právnym predpisom za chránené nerasty a chránené skameneliny.
(3)
Za chránené živočíchy sa podľa tohto zákona považujú aj všetky druhy voľne žijúcich vtákov prirodzene sa vyskytujúcich na európskom území členských štátov Európskej únie.
(4)
Za chránené rastliny a chránené živočíchy sa považujú aj rastliny a živočíchy, ak najmenej jeden z ich rodičov je chránenou rastlinou alebo chráneným živočíchom podľa odseku 1 alebo je chránený podľa odseku 3 okrem poľovnej zveri.
(5)
Druhy podľa odsekov 1 a 2 sa považujú za chránené v rozsahu ustanovenom všeobecne záväzným právnym predpisom, ktorým sa vydáva ich zoznam.
33. §
Védett fajok
(1)
Az európai jelentőségű fajokat és a nemzeti jelentőségű fajokat a minisztérium általános érvényű jogszabállyal védett növényekké és védett állatokká nyilváníthatja.
(2)
A megőrzésük, előfordulásuk vagy tudományos megismerésük szempontjából jelentős ásványokat és őskövületeket a minisztérium általános érvényű jogszabállyal védett ásványokká és védett őskövületekké nyilváníthatja.
(3)
E törvény értelmében védett állatoknak minősülnek az Európai Unió tagállamainak európai területén természetesen előforduló valamennyi vadon élő madárfaj is.
(4)
Védett növényeknek és védett állatoknak minősülnek azok a növények és állatok is, amelyeknek legalább az egyik szülője az (1) bekezdés szerint védett növény vagy védett állat, vagy a (3) bekezdés szerint védett, a vadászható vad kivételével.
(5)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti fajok a jegyzéküket kiadó általános érvényű jogszabályban megállapított mértékben minősülnek védettnek.
§ 34
Chránená rastlina
(1)
Chránenú rastlinu je zakázané
a)
úmyselne trhať, zbierať, rezať, vykopávať alebo ničiť v jej prirodzenom areáli vo voľnej prírode,
b)
držať, prepravovať, predávať, vymieňať alebo ponúkať na predaj alebo výmenu.
(2)
Zákaz podľa odseku 1 písm. b) sa nevzťahuje na chránenú rastlinu, ktorá nepochádza z voľnej prírody, a chránenú rastlinu, pre ktorú bola vydaná výnimka podľa osobitného predpisu.66)
(3)
Na nález chránenej rastliny v súvislosti s prípravou alebo zhotovovaním stavby sa vzťahujú osobitné predpisy.67)
(4)
Podrobnosti o druhovej ochrane chránených rastlín ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
34. §
Védett növény
(1)
Védett növényt tilos
a)
természetes élőhelyén, a szabad természetben szándékosan szakítani, gyűjteni, vágni, kiásni vagy pusztítani,
b)
tartani, szállítani, eladni, cserélni vagy eladásra vagy cserére kínálni.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik arra a védett növényre, amely nem a szabad természetből származik, és arra a védett növényre, amelyre különleges jogszabály szerint kivételt adtak ki.66)
(3)
Védett növény építmény előkészítésével vagy kivitelezésével összefüggésben történő fellelésére különleges jogszabályok vonatkoznak.67)
(4)
A védett növények faji védelmének részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 35
Chránený živočích
(1)
Chráneného živočícha je zakázané
a)
úmyselne odchytávať v jeho prirodzenom areáli,
b)
úmyselne zraňovať alebo usmrcovať v jeho prirodzenom areáli,
c)
úmyselne rušiť v jeho prirodzenom areáli, najmä v období hniezdenia, rozmnožovania, výchovy mláďat, zimného spánku alebo migrácie,
d)
medzidruhovo krížiť vrátane krížencov,
e)
držať, chovať v ľudskej opatere, prepravovať, predávať, vymieňať alebo ponúkať na predaj alebo výmenu.
(2)
Zakázané je
a)
zbierať alebo úmyselne poškodzovať alebo ničiť vajcia chráneného živočícha v jeho prirodzenom areáli vo voľnej prírode alebo držať ich vrátane prázdnych vajec,
b)
odstraňovať alebo úmyselne poškodzovať alebo ničiť hniezda chráneného živočícha v jeho prirodzenom areáli,
c)
poškodzovať alebo ničiť miesta rozmnožovania alebo miesta odpočinku chráneného živočícha v jeho prirodzenom areáli.
(3)
Zákazy podľa odseku 1 písm. e) sa nevzťahujú na chráneného živočícha, ktorý nepochádza z voľnej prírody a na chráneného živočícha, pre ktorého bola vydaná výnimka podľa osobitného predpisu.66)
(4)
Zákaz podľa odseku 1 písm. a) a b) sa nevzťahuje na lov druhov vtákov uvedených v osobitnom predpise68) mimo obdobia ich hniezdenia alebo rozmnožovania a v prípade sťahovavých druhov mimo obdobia ich rozmnožovania alebo návratu na hniezdiská. Na tieto druhy vtákov, ktoré môžu byť predmetom lovu, sa nevzťahuje zákaz držby a prepravy podľa odseku 1 písm. e).
(5)
Zákaz podľa odseku 1 písm. e) sa nevzťahuje na druhy vtákov, ktorých zoznam vydá ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom, ak boli nadobudnuté v súlade s týmto zákonom.
(6)
Kto nájde hendikepovaného chráneného živočícha alebo uhynutého chráneného živočícha v jeho prirodzenom prostredí alebo kto chráneného živočícha pochádzajúceho z voľnej prírody v čase jeho ochrany náhodne odchytí, zraní alebo usmrtí, je povinný to bezodkladne oznámiť spolu s opisom situácie, ako k jeho nálezu, zraneniu alebo usmrteniu došlo organizácii ochrany prírody, ktorá v prípade potreby, najmä ak ide o hendikepovaného chráneného živočícha, ktorý si vyžaduje starostlivosť, určí ďalšie nakladanie s ním. Ten, kto sa stará o nájdeného hendikepovaného chráneného živočícha v súlade s určením organizácie ochrany prírody, má nárok na náhradu výdavkov spojených so starostlivosťou o tohto živočícha.
(7)
Úhyn chráneného živočícha vybraného druhu držaného v ľudskej opatere a príčinu jeho úhynu je jeho držiteľ povinný preukázať potvrdením veterinárneho lekára.
(8)
Na nález chráneného živočícha v súvislosti s prípravou alebo zhotovovaním stavby sa vzťahujú osobitné predpisy.67)
(9)
Podrobnosti o druhovej ochrane chránených živočíchov a zoznam vybraných druhov chránených živočíchov, ktorých úhyn sa preukazuje podľa odseku 7, ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
35. §
Védett állat
(1)
Védett állatot tilos
a)
természetes élőhelyén szándékosan befogni,
b)
természetes élőhelyén szándékosan megsebesíteni vagy elpusztítani,
c)
természetes élőhelyén szándékosan zavarni, különösen a fészkelési, szaporodási, fiókanevelési, téli álom vagy vándorlási időszakban,
d)
fajok között keresztezni, beleértve a hibrideket is,
e)
tartani, emberi gondozásban nevelni, szállítani, eladni, cserélni vagy eladásra vagy cserére kínálni.
(2)
Tilos
a)
a védett állat tojásait természetes élőhelyén, a szabad természetben gyűjteni vagy szándékosan megrongálni vagy megsemmisíteni, vagy azokat tartani, beleértve az üres tojásokat is,
b)
a védett állat fészkeit természetes élőhelyén eltávolítani vagy szándékosan megrongálni vagy megsemmisíteni,
c)
a védett állat szaporodó- vagy pihenőhelyeit természetes élőhelyén megrongálni vagy megsemmisíteni.
(3)
Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tilalmak nem vonatkoznak arra a védett állatra, amely nem a szabad természetből származik, és arra a védett állatra, amelyre különleges jogszabály szerint kivételt adtak ki.66)
(4)
Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik a különleges jogszabályban68) felsorolt madárfajok vadászatára a fészkelési vagy szaporodási időszakukon kívül, vándorló fajok esetében pedig a szaporodási időszakukon vagy a fészkelőhelyekre való visszatérésükön kívül. Ezekre a madárfajokra, amelyek vadászat tárgyát képezhetik, nem vonatkozik az (1) bekezdés e) pontja szerinti tartási és szállítási tilalom.
(5)
Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tilalom nem vonatkozik azokra a madárfajokra, amelyek jegyzékét a minisztérium általános érvényű jogszabállyal adja ki, ha azokat e törvénnyel összhangban szerezték meg.
(6)
Aki sérült védett állatot vagy elhullott védett állatot talál annak természetes környezetében, vagy aki vadonból származó védett állatot a védelme idején véletlenül befog, megsebesít vagy elpusztít, köteles ezt haladéktalanul bejelenteni a helyzet leírásával együtt, hogy hogyan került sor a megtalálására, megsebesítésére vagy elpusztítására, a természetvédelmi szervezetnek, amely szükség esetén, különösen ha gondozást igénylő sérült védett állatról van szó, meghatározza a vele való további eljárást. Az, aki a megtalált sérült védett állatról a természetvédelmi szervezet meghatározásával összhangban gondoskodik, jogosult az ezen állat gondozásával kapcsolatos költségek megtérítésére.
(7)
Az emberi gondozásban tartott, meghatározott fajhoz tartozó védett állat elhullását és annak okát a tartója köteles állatorvosi igazolással igazolni.
(8)
Védett állat építkezés előkészítésével vagy kivitelezésével összefüggésben történő megtalálására külön jogszabályok vonatkoznak.67)
(9)
A védett állatok fajvédelmének részleteit és azon meghatározott védett állatfajok jegyzékét, amelyek elhullását a (7) bekezdés szerint kell igazolni, a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 36
Zakázané metódy a prostriedky odchytu a usmrcovania chráneného živočícha
(1)
Pri odchyte a usmrcovaní chráneného živočícha je zakázané používať
a)
metódy a nevýberové prostriedky, ktoré môžu spôsobiť miestne vymiznutie alebo ohrozenie populácií jeho druhu,
b)
akékoľvek formy odchytu a zabíjania z dopravných prostriedkov.
(2)
Zoznam zakázaných metód a prostriedkov odchytu a usmrcovania chránených živočíchov ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
36. §
A védett állatok befogásának és elpusztításának tiltott módszerei és eszközei
(1)
Védett állat befogása és elpusztítása során tilos használni
a)
olyan módszereket és válogatás nélküli eszközöket, amelyek a faj populációinak helyi szintű kipusztulását vagy veszélyeztetését okozhatják,
b)
a közlekedési eszközökről történő befogás és ölés bármely formáját.
(2)
A védett állatok befogásának és elpusztításának tiltott módszereinek és eszközeinek jegyzékét a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 37
Obmedzenie využívania vybraných druhov rastlín a vybraných druhov živočíchov
V záujme zachovania priaznivého stavu vybraných druhov rastlín a vybraných druhov živočíchov, ktoré nie sú chránenými rastlinami ani chránenými živočíchmi, možno pre tieto druhy ustanoviť vybrané podmienky druhovej ochrany podľa § 34 až 36. Zoznam vybraných druhov rastlín a vybraných druhov živočíchov, vybrané podmienky druhovej ochrany podľa § 34 až 36 a podrobnosti o nich vrátane územného a časového rozsahu ich uplatňovania ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo po prerokovaní s ministerstvom pôdohospodárstva.
37. §
Meghatározott növényfajok és meghatározott állatfajok hasznosításának korlátozása
A nem védett növénynek, sem védett állatnak nem minősülő meghatározott növényfajok és meghatározott állatfajok kedvező állapotának megőrzése érdekében e fajokra a 34–36. § szerinti fajvédelem meghatározott feltételei állapíthatók meg. A meghatározott növényfajok és meghatározott állatfajok jegyzékét, a 34–36. § szerinti fajvédelem meghatározott feltételeit és azok részleteit, beleértve alkalmazásuk területi és időbeli hatályát, a minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal történt egyeztetés után kiadott általános érvényű jogszabályban állapítja meg.
§ 38
Chránený nerast a chránená skamenelina
(1)
Chránený nerast a chránenú skamenelinu je zakázané poškodzovať a ničiť.
(2)
Na zber a spracúvanie chráneného nerastu a chránenej skameneliny, ako aj na obchodovanie s nimi je potrebný súhlas orgánu ochrany prírody.
(3)
Nález chráneného nerastu alebo chránenej skameneliny je nálezca alebo osoba zodpovedná za vykonávanie prác, pri ktorých došlo k nálezu, povinná oznámiť bezodkladne orgánu ochrany prírody.
(4)
Orgán ochrany prírody, ktorému bol nález oznámený, vydá nálezcovi na jeho požiadanie potvrdenie o oznámení nálezu a zabezpečí opatrenia potrebné na ochranu nálezu.
(5)
Ochrana sa zabezpečuje na mieste prirodzeného nálezu. Ak hrozí nebezpečenstvo poškodenia alebo zničenia nálezu v dôsledku prírodných vplyvov alebo ľudskej činnosti, zabezpečí sa jeho ochrana odberom z miesta prirodzeného nálezu a uložením v zbierke štátneho múzea s prírodovedeckým zameraním.
(6)
Odber podľa odseku 5 môžu vykonávať iba právnické osoby a fyzické osoby, ktorých činnosť je zameraná na vyhľadávanie, výskum, prieskum, ťažbu, zber, poznávanie alebo ochranu nerastov a skamenelín, a to na základe osobitného oprávnenia vydaného orgánom ochrany prírody.
(7)
Ak chránenému nerastu alebo chránenej skameneline hrozí poškodenie, odcudzenie alebo zničenie, alebo ak by zabezpečenie jeho ochrany ohrozovalo plynulý chod prevádzkovej činnosti podnikateľa alebo právnickej osoby, je nálezca povinný vykonať jeho šetrný odber.
(8)
Ak orgán ochrany prírody písomne neuplatní u nálezcu právo na vydanie nálezu v lehote troch mesiacov odo dňa jeho oznámenia, stáva sa jeho vlastníkom nálezca. V opačnom prípade má nálezca právo na nálezné do výšky desať percent spoločenskej hodnoty nálezu. Nálezca má právo aj na náhradu nevyhnutných nákladov, ktoré mu vznikli v súvislosti s nálezom. O náleznom a náhrade bezodkladne rozhodne orgán ochrany prírody. Nárok na nálezné a náhradu nevyhnutných nákladov zanikne, ak ho nálezca neuplatní do šiestich mesiacov odo dňa nálezu.
(9)
Na nález chráneného nerastu a chránenej skameneliny v súvislosti s terénnymi úpravami alebo zhotovovaním stavby sa vzťahujú osobitné predpisy.67)
(10)
Podrobnosti o ochrane a odbere chránených nerastov a chránených skamenelín a o ich spoločenskom ohodnocovaní ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
38. §
Védett ásvány és védett ősmaradvány
(1)
Védett ásványt és védett ősmaradványt tilos károsítani és megsemmisíteni.
(2)
Védett ásvány és védett ősmaradvány gyűjtéséhez és feldolgozásához, valamint a velük való kereskedelemhez a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges.
(3)
Védett ásvány vagy védett ősmaradvány leletét a lelet megtalálója vagy a leletet eredményező munkálatok elvégzéséért felelős személy köteles haladéktalanul bejelenteni a természetvédelmi szervnek.
(4)
A természetvédelmi szerv, amelynek a leletet bejelentették, a lelet megtalálójának kérésére igazolást ad ki a lelet bejelentéséről, és biztosítja a lelet védelméhez szükséges intézkedéseket.
(5)
A védelem a természetes lelőhelyen biztosítandó. Ha a leletet természeti hatások vagy emberi tevékenység következtében károsodás vagy megsemmisülés veszélye fenyegeti, a védelmét a természetes lelőhelyről történő kiemelésével és egy természettudományi fókuszú állami múzeum gyűjteményében történő elhelyezésével kell biztosítani.
(6)
Az (5) bekezdés szerinti kiemelést csak olyan jogi személyek és természetes személyek végezhetik, akiknek a tevékenysége ásványok és ősmaradványok felkutatására, kutatására, feltárására, bányászatára, gyűjtésére, megismerésére vagy védelmére irányul, a természetvédelmi szerv által kiadott külön engedély alapján.
(7)
Ha a védett ásványt vagy védett ősmaradványt károsodás, eltulajdonítás vagy megsemmisülés veszélye fenyegeti, vagy ha védelmének biztosítása veszélyeztetné a vállalkozó vagy jogi személy üzemi tevékenységének folyamatos működését, a lelet megtalálója köteles elvégezni annak kíméletes kiemelését.
(8)
Ha a természetvédelmi szerv a bejelentéstől számított három hónapon belül írásban nem érvényesíti a lelet megtalálójánál a lelet kiadására vonatkozó jogát, a lelet tulajdonosává a lelet megtalálója válik. Ellenkező esetben a lelet megtalálója a lelet társadalmi értékének tíz százalékáig terjedő találódíjra jogosult. A lelet megtalálója jogosult a lelettel kapcsolatban felmerült okvetlenül szükséges költségeinek megtérítésére is. A találódíjról és a költségtérítésről a természetvédelmi szerv haladéktalanul dönt. A találódíjra és az okvetlenül szükséges költségek megtérítésére vonatkozó jogosultság megszűnik, ha a lelet megtalálója azt a lelet megtalálásától számított hat hónapon belül nem érvényesíti.
(9)
Védett ásvány és védett ősmaradvány tereprendezéssel vagy építmény kivitelezésével összefüggésben történő megtalálására külön jogszabályok vonatkoznak.67)
(10)
A védett ásványok és védett ősmaradványok védelmének és kiemelésének, valamint társadalmi értékelésének részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 39
Vývoz chráneného nerastu a chránenej skameneliny
Chránený nerast a chránenú skamenelinu možno vyviezť len so súhlasom ministerstva.
39. §
Védett ásvány és védett ősmaradvány kivitele
Védett ásványt és védett ősmaradványt csak a minisztérium hozzájárulásával lehet kivinni.
§ 40
Výnimky z podmienok ochrany chránených druhov, vybraných druhov rastlín a vybraných druhov živočíchov
(1)
Zákaz činnosti vo vzťahu k chráneným druhom, vybraným druhom rastlín a vybraným druhom živočíchov (§ 34 až 38) neplatí, ak orgán ochrany prírody, ktorý je príslušný na povolenie výnimky, vopred písomne určí, že činnosť je potrebná na zabezpečenie starostlivosti o chránené druhy, vybrané druhy rastlín, vybrané druhy živočíchov alebo ich biotopy alebo na účely výskumu vykonávaného na základe požiadavky uplatnenej v záväznom stanovisku orgánu ochrany prírody [§ 9 ods. 1 písm. w)] v konaní podľa osobitného predpisu;56aa) ustanovenia odsekov 2 a 4 sa použijú rovnako. Zákaz činnosti podľa § 34 ods. 1 písm. a) (zákaz vykopávať alebo ničiť chránenú rastlinu), § 35 ods. 2 písm. b) a c) neplatí, ak ide o činnosť súvisiacu s vykonávaním činnosti, ktorá
a)
bola povolená v rámci územnej ochrany orgánom ochrany prírody, pričom sa v konaní preukázalo, že činnosť nebude mať negatívny vplyv na populáciu dotknutého druhu a zároveň
(2)
Orgán ochrany prírody môže povoliť výnimku z podmienok ochrany chránených druhov, vybraných druhov rastlín a vybraných druhov živočíchov, len ak neexistuje iná ekonomicky a technicky realizovateľná alternatíva a výnimka neohrozí zabezpečenie priaznivého stavu populácie dotknutého druhu v jeho prirodzenom areáli.
(3)
Výnimku podľa odseku 2 možno povoliť
a)
v záujme ochrany dotknutých druhov alebo ochrany prírodných biotopov,
b)
pri predchádzaní závažných škôd na úrode, hospodárskych zvieratách, lesoch, chove rýb, vodnom hospodárstve a ak sa výnimka nevzťahuje na druhy voľne žijúcich vtákov, aj pri predchádzaní závažných škôd na inom type majetku,
c)
v záujme verejného zdravia alebo verejnej bezpečnosti ľudí a ak sa výnimka nevzťahuje na druhy voľne žijúcich vtákov, aj v záujme iných nevyhnutných dôvodov vyššieho verejného záujmu vrátane tých, ktoré majú sociálny alebo hospodársky charakter a tých ktoré majú priaznivé dôsledky zásadného významu na životné prostredie,
d)
na účely výskumu a vzdelávania, obnovy populácie dotknutých druhov a ich navrátenia do biotopov alebo na ich pestovanie alebo chov v ľudskej opatere nevyhnutný na tieto účely,
e)
na odber, odchyt alebo držbu jedincov v malom počte za prísne kontrolovaných podmienok, na selektívnom základe a v obmedzenom rozsahu,
f)
ak je vyhlásená mimoriadna situácia v súvislosti s nežiaducim výskytom medveďa hnedého podľa osobitného predpisu.68a)
(4)
Rozhodnutie o povolení výnimky podľa odseku 2 obsahuje
a)
určenie dotknutých druhov, pre ktoré platí výnimka,
b)
prostriedky, zariadenia alebo metódy povolené na odber, odchyt alebo usmrcovanie dotknutých druhov,
c)
podmienky možného rizika a časové a miestne okolnosti, za ktorých možno vykonávať činnosť povolenú výnimkou,
d)
spôsob kontroly plnenia podmienok výnimky,
e)
ďalšie podmienky výkonu činnosti povolenej výnimkou určené podľa § 82 ods. 12.
40. §
Kivételek a védett fajok, a meghatározott növényfajok és a meghatározott állatfajok védelmének feltételei alól
(1)
A védett fajokra, a meghatározott növényfajokra és a meghatározott állatfajokra vonatkozó tevékenység tilalma (34–38. §) nem érvényes, ha a kivétel engedélyezésére hatáskörrel rendelkező természetvédelmi szerv előzetesen írásban megállapítja, hogy a tevékenység a védett fajok, a meghatározott növényfajok, a meghatározott állatfajok vagy azok élőhelyei gondozásának biztosításához szükséges, vagy a természetvédelmi szerv kötelező érvényű állásfoglalásában [§ 9. bek. 1. pont w) betűje] külön jogszabály szerinti eljárásban érvényesített követelmény alapján végzett kutatás céljából szükséges;56aa) a (2) és (4) bekezdés rendelkezései ugyanúgy alkalmazandók. A 34. § (1) bekezdésének a) pontja (védett növény kiásásának vagy megsemmisítésének tilalma), a 35. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység tilalma nem érvényes, ha olyan tevékenység végzésével kapcsolatos tevékenységről van szó, amely
a)
a területi védelem keretében a természetvédelmi szerv által engedélyezett volt, miközben az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a tevékenység nem lesz negatív hatással az érintett faj populációjára, és egyidejűleg
b)
a külön jogszabály64) szerinti hatásvizsgálat eredménye alapján nem lesz negatív hatással az érintett terület védelmének tárgyára, és a 28. § szerinti terület esetében védelme tárgyának kedvező állapotára sem.
(2)
A természetvédelmi szerv csak akkor engedélyezhet kivételt a védett fajok, a meghatározott növényfajok és a meghatározott állatfajok védelmének feltételei alól, ha nem létezik más gazdaságilag és műszakilag megvalósítható alternatíva, és a kivétel nem veszélyezteti az érintett faj populációja kedvező állapotának biztosítását annak természetes elterjedési területén.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kivétel engedélyezhető
a)
az érintett fajok védelme vagy a természetes élőhelyek védelme érdekében,
b)
a termésben, haszonállatokban, erdőkben, haltenyésztésben, vízgazdálkodásban keletkező súlyos károk megelőzésekor, és ha a kivétel nem vonatkozik a vadon élő madárfajokra, más típusú vagyonban keletkező súlyos károk megelőzésekor is,
c)
a közegészségügy vagy a közbiztonság érdekében, és ha a kivétel nem vonatkozik a vadon élő madárfajokra, kiemelt közérdekből fakadó egyéb kényszerítő okok érdekében is, beleértve a szociális vagy gazdasági jellegűeket, valamint azokat, amelyek alapvető jelentőségű kedvező környezeti következményekkel járnak,
d)
kutatási és oktatási célokra, az érintett fajok populációinak helyreállítására és élőhelyükre való visszatelepítésére, vagy az e célokhoz szükséges, emberi gondozásban történő termesztésükre vagy tenyésztésükre,
e)
egyedek kis számban, szigorúan ellenőrzött körülmények között, szelektív alapon és korlátozott mértékben történő kiemelésére, befogására vagy tartására,
f)
ha külön jogszabály szerint rendkívüli helyzetet hirdetnek ki a barna medve nemkívánatos előfordulásával kapcsolatban.68a)
(4)
A (2) bekezdés szerinti kivétel engedélyezéséről szóló határozat tartalmazza
a)
azon érintett fajok meghatározását, amelyekre a kivétel vonatkozik,
b)
az érintett fajok kiemelésére, befogására vagy elpusztítására engedélyezett eszközöket, berendezéseket vagy módszereket,
c)
a lehetséges kockázat feltételeit, valamint azokat az időbeli és helyi körülményeket, amelyek között a kivétellel engedélyezett tevékenység végezhető,
d)
a kivétel feltételei teljesítésének ellenőrzési módját,
e)
a kivétellel engedélyezett tevékenység végzésének a 82. § (12) bekezdése szerint meghatározott további feltételeit.
§ 41
Evidencia chránených rastlín a chránených živočíchov
(1)
Kto má v držbe chránené rastliny a chránené živočíchy, mimo prirodzeného výskytu v biotopoch, je povinný viesť o nich evidenciu podľa tohto zákona, ak ju nevedie podľa osobitného predpisu.68b)
(2)
Evidenciu chránených rastlín, tvorí
a)
evidenčný zoznam chránených rastlín (ďalej len „evidenčný zoznam"),
b)
písomný doklad preukazujúci spôsob nadobudnutia a pôvod chránených rastlín; obsahuje najmä
1.
obchodné meno podnikateľa, názov právnickej osoby alebo meno a priezvisko fyzickej osoby a adresu sídla alebo miesta podnikania podnikateľa, sídla právnickej osoby alebo trvalého pobytu fyzickej osoby, od ktorých bol jedinec nadobudnutý,
2.
vedecké meno druhu jedinca,
3.
počet nadobudnutých chránených rastlín a spôsob ich nadobudnutia,
4.
údaje preukazujúce pôvod chránených rastlín podľa § 42 ods. 1,
5.
dátum nadobudnutia jedinca chránenej rastliny, napríklad dátum, keď bol jedinec odobratý z voľnej prírody alebo umelo rozmnožený.
(3)
Evidenciu podľa odseku 2 písm. a) vedie ten, kto má v držbe živé jedince chránených rastlín. Evidenčný zoznam predkladá okresnému úradu raz ročne do 31. januára na overenie a potvrdenie správnosti vedenia evidencie za predchádzajúci kalendárny rok. Evidenčné číslo v evidenčnom zozname určuje ministerstvom poverená organizácia ochrany prírody na základe písomnej žiadosti držiteľa chránenej rastliny.
(4)
Evidenciu podľa odseku 2 písm. b) vedú držitelia ostatných chránených rastlín.
(5)
Evidenciu živých chránených živočíchov, tvorí
a)
druhová karta chráneného živočícha a jeho vývinových štádií (ďalej len „druhová karta"),
b)
kniha držby a chovu chráneného živočícha v ľudskej opatere (ďalej len „kniha chovu").
(6)
Evidenciu chránených živočíchov, a o ktorých sa nevedie evidencia podľa odseku 5, tvorí písomný doklad preukazujúci spôsob nadobudnutia a pôvod chránených živočíchov, ktorý obsahuje najmä
a)
obchodné meno podnikateľa, názov právnickej osoby alebo meno a priezvisko fyzickej osoby a adresu sídla alebo miesta podnikania podnikateľa, sídla právnickej osoby alebo trvalého pobytu fyzickej osoby, od ktorých bol jedinec nadobudnutý,
b)
vedecké meno druhu jedinca,
c)
počet nadobudnutých chránených živočíchov a spôsob ich nadobudnutia,
d)
údaje preukazujúce pôvod chránených živočíchov podľa § 42 ods. 1,
e)
dátum nadobudnutia jedinca chráneného živočícha, napríklad dátum, keď bol jedinec odobratý z voľnej prírody alebo umelo odchovaný.
(7)
Evidenciu podľa odseku 5 písm. a) vedú o živých plazoch, vtákoch a cicavcoch ich držitelia; ak sú držiteľmi podnikatelia, ktorí tieto živočíchy kupujú alebo predávajú, sú povinní druhové karty vedené o takých živočíchoch v záhlaví označiť slovom „obchod". Prevádzkovateľ zariadenia na záchranu chránených živočíchov podľa § 45 ods. 1 písm. c) alebo písm. d) vedie pre hendikepované chránené živočíchy pochádzajúce z voľnej prírody evidenciu v druhovej karte ním označenej v záhlaví slovom „rehabilitácia“ oddelene od druhových kariet ostatných chránených živočíchov určených na iné účely.
(8)
Každú zmenu v druhovej karte oznamuje ten, kto ju vedie, okresnému úradu raz ročne do 31. januára za predchádzajúci kalendárny rok písomne doručením kópie druhovej karty s vyznačenou zmenou alebo osobitného listu.
(9)
Evidenciu podľa odseku 5 písm. b) vedú o živých bezstavovcoch, rybách a obojživelníkoch ich držitelia. Títo držitelia predkladajú knihu chovu okresnému úradu raz ročne do 31. januára na overenie a potvrdenie správnosti vedenia evidencie za predchádzajúci kalendárny rok. Evidenčné číslo v knihe chovu určuje ministerstvom poverená organizácia ochrany prírody na základe písomnej žiadosti držiteľa chráneného živočícha.
(10)
Múzeá s prírodovedným zameraním pri zbierkovej činnosti vedú evidenciu chránených rastlín a chránených živočíchov iba podľa osobitného predpisu.69)
(11)
Botanické záhrady, arboréta, vysoké školy s prírodovedným zameraním a stredné školy s prírodovedným zameraním, Slovenská akadémia vied a ďalšie vedecké inštitúcie, ktoré vykonávajú vedeckovýskumnú činnosť, každoročne najneskôr do konca marca nasledujúceho roka odovzdajú príslušnému okresnému úradu zoznam držaných alebo pestovaných chránených rastlín alebo držaných alebo chovaných v ľudskej opatere chránených živočíchov, ktorý obsahuje najmä
a)
názov výskumnej úlohy, v ktorej rámci sa zber alebo odchyt chránených druhov uskutočnil,
b)
meno riešiteľa výskumnej úlohy,
c)
zoznam chránených druhov, ich počet, lokalitu, kde boli zbierané alebo odchytené,
d)
zoznam inak nadobudnutých jedincov chránených druhov.
(12)
Držiteľ chránených druhov, ktorý je povinný uviesť v evidencii podľa tohto zákona údaje o totožnosti nového držiteľa jedinca, je oprávnený od neho vyžadovať preukázanie totožnosti;70) bez preukázania totožnosti nemôže pôvodný držiteľ jedinca chráneného druhu odovzdať.
(13)
Vedenie evidencie o chránených druhoch sa považuje za jej vedenie podľa tohto zákona, len ak sú v nej uvedené úplné a pravdivé údaje; za neúplné a nepravdivé údaje sa nepovažujú zrejmé chyby v písaní a počítaní. Odo dňa prvého uvedenia neúplného alebo nepravdivého údaja v evidencii, sa táto nepovažuje za evidenciu vedenú podľa tohto zákona.
(14)
Kto má v držbe chránené druhy, mimo prirodzeného výskytu v biotopoch, je povinný
a)
na požiadanie orgánu ochrany prírody podľa § 65 až 68
1.
preukázať svoju totožnosť platným dokladom totožnosti,70)
2.
predložiť evidenciu o chránených druhoch podľa tohto zákona,
3.
umožniť mu vykonať podrobnú identifikáciu a označenie jedinca chránených druhov,
4.
preukázať spôsob nadobudnutia jedinca chránených druhov,
b)
uchovávať evidenciu po dobu piatich rokov od vykonania posledného zápisu.
(15)
Podrobnosti o vedení evidencie a obsah a vzory evidenčného zoznamu, druhovej karty a knihy chovu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
41. §
A védett növények és védett állatok nyilvántartása
(1)
Aki az élőhelyeken való természetes előfordulásukon kívül védett növényeket és védett állatokat tart birtokában, köteles azokról e törvény szerint nyilvántartást vezetni, ha azt nem külön jogszabály szerint vezeti.68b)
(2)
A védett növények nyilvántartását a következők alkotják:
a)
a védett növények nyilvántartási jegyzéke (a továbbiakban: „nyilvántartási jegyzék”),
b)
a védett növények megszerzésének módját és származását igazoló írásos bizonylat; amely különösen a következőket tartalmazza:
1.
azon vállalkozó cégnevét, jogi személy elnevezését vagy természetes személy nevét és vezetéknevét, valamint a vállalkozó székhelyének vagy vállalkozása helyének, a jogi személy székhelyének vagy a természetes személy állandó lakóhelyének címét, akitől az egyedet megszerezték,
2.
az egyed fajának tudományos nevét,
3.
a megszerzett védett növények számát és megszerzésük módját,
4.
a védett növények származását igazoló adatokat a 42. § (1) bekezdése szerint,
5.
a védett növény egyedének megszerzési dátumát, például azt a dátumot, amikor az egyedet a vadonból kiemelték vagy mesterségesen szaporították.
(3)
A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartást az vezeti, aki élő védett növényegyedeket tart birtokában. A nyilvántartási jegyzéket évente egyszer, január 31-ig kell benyújtani a járási hivatalnak az előző naptári évre vonatkozó nyilvántartás vezetésének helyességét ellenőrizni és igazolni. A nyilvántartási jegyzékben szereplő nyilvántartási számot a természetvédelem minisztérium által megbízott szervezete határozza meg a védett növény tartójának írásbeli kérelme alapján.
(4)
A (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást a többi védett növény tartói vezetik.
(5)
Az élő védett állatok nyilvántartását a következők alkotják:
a)
a védett állat és fejlődési szakaszainak fajkártyája (a továbbiakban: „fajkártya”),
b)
a védett állat emberi gondozásban történő tartásának és tenyésztésének naplója (a továbbiakban: „tenyésztési napló”).
(6)
Azon védett állatok nyilvántartását, amelyekről az (5) bekezdés szerint nem vezetnek nyilvántartást, a védett állatok megszerzésének módját és származását igazoló írásos bizonylat alkotja, amely különösen a következőket tartalmazza:
a)
azon vállalkozó cégnevét, jogi személy elnevezését vagy természetes személy nevét és vezetéknevét, valamint a vállalkozó székhelyének vagy vállalkozása helyének, a jogi személy székhelyének vagy a természetes személy állandó lakóhelyének címét, akitől az egyedet megszerezték,
b)
az egyed fajának tudományos nevét,
c)
a megszerzett védett állatok számát és megszerzésük módját,
d)
a védett állatok származását igazoló adatokat a 42. § (1) bekezdése szerint,
e)
a védett állat egyedének megszerzési dátumát, például azt a dátumot, amikor az egyedet a vadonból kiemelték vagy mesterségesen tenyésztették.
(7)
Az (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartást az élő hüllőkről, madarakról és emlősökről azok tartói vezetik; ha a tartók olyan vállalkozók, akik ezeket az állatokat vásárolják vagy értékesítik, kötelesek az ilyen állatokról vezetett fajkártyákat a fejlécükben az „obchod” (kereskedelem) szóval megjelölni. A 45. § (1) bekezdésének c) vagy d) pontja szerinti védettállat-mentőközpont üzemeltetője a vadonból származó sérült védett állatokról a fejlécében a „rehabilitácia” (rehabilitáció) szóval megjelölt fajkártyán vezet nyilvántartást, elkülönítve a más célokra szánt többi védett állat fajkártyájától.
(8)
A fajkártyában bekövetkezett minden változást az, aki azt vezeti, évente egyszer, január 31-ig jelenti be a járási hivatalnak az előző naptári évre vonatkozóan, írásban, a változást feltüntető fajkártya másolatának vagy egy külön lapnak a kézbesítésével.
(9)
Az (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartást az élő gerinctelenekről, halakról és kétéltűekről azok tartói vezetik. Ezen tartók a tenyésztési naplót évente egyszer, január 31-ig nyújtják be a járási hivatalnak az előző naptári évre vonatkozó nyilvántartás vezetésének helyességét ellenőrizni és igazolni. A tenyésztési naplóban szereplő nyilvántartási számot a természetvédelem minisztérium által megbízott szervezete határozza meg a védett állat tartójának írásbeli kérelme alapján.
(10)
A természettudományi fókuszú múzeumok gyűjteményi tevékenységük során a védett növényekről és védett állatokról csak külön jogszabály szerint vezetnek nyilvántartást.69)
(11)
A botanikus kertek, arborétumok, a természettudományi irányultságú egyetemek és a természettudományi irányultságú középiskolák, a Szlovák Tudományos Akadémia és más, tudományos kutatási tevékenységet végző tudományos intézmények minden évben, legkésőbb a következő év márciusának végéig átadják az illetékes járási hivatalnak a birtokukban tartott vagy termesztett védett növények, illetve a birtokukban tartott vagy emberi gondozásban tenyésztett védett állatok jegyzékét, amely különösen a következőket tartalmazza
a)
a kutatási feladat megnevezését, amelynek keretében a védett fajok gyűjtésére vagy befogására sor került,
b)
a kutatási feladat felelősének nevét,
c)
a védett fajok jegyzékét, azok számát, a lelőhelyet, ahol gyűjtötték vagy befogták őket,
d)
a védett fajok más módon szerzett egyedeinek jegyzékét.
(12)
A védett fajok birtokosa, aki e törvény szerint köteles a nyilvántartásban feltüntetni az egyed új birtokosának személyazonossági adatait, jogosult tőle a személyazonossága igazolását kérni;70) a személyazonosság igazolása nélkül az eredeti birtokos a védett faj egyedét nem adhatja át.
(13)
A védett fajokról vezetett nyilvántartás csak akkor minősül e törvény szerinti nyilvántartásnak, ha abban teljes és valós adatok szerepelnek; nem minősülnek hiányos és valótlan adatnak a nyilvánvaló írási és számítási hibák. A nyilvántartásban szereplő hiányos vagy valótlan adat első feltüntetésének napjától az nem minősül e törvény szerint vezetett nyilvántartásnak.
(14)
Aki a biotópokban való természetes előfordulásukon kívül védett fajokat tart a birtokában, köteles
a)
a 65–68. § szerinti természetvédelmi szerv kérésére
1.
érvényes személyazonosító okmánnyal igazolni a személyazonosságát,70)
2.
bemutatni az e törvény szerinti, védett fajokról vezetett nyilvántartást,
3.
lehetővé tenni számára a védett fajok egyedének részletes azonosítását és megjelölését,
4.
igazolni a védett fajok egyedének megszerzési módját,
b)
a nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított öt évig megőrizni..
(15)
A nyilvántartás vezetésének részleteit, valamint a nyilvántartási jegyzék, a fajkártya és a tenyésztési napló tartalmát és mintáit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 42
Preukázanie pôvodu chránených rastlín a chránených živočíchov
(1)
Kto má v držbe chránené rastliny alebo chránené živočíchy, mimo prirodzeného výskytu v biotopoch, je povinný na požiadanie orgánu ochrany prírody podľa § 65 až 68 preukázať, že takýto jedinec
a)
pochádza z voľnej prírody alebo
b)
je z potomstva prvej generácie, alebo
c)
je z potomstva druhej generácie a potomstva ďalších generácií, alebo
d)
je zaisteným, prepadnutým, zhabaným alebo nájdeným jedincom
(ďalej len „pôvod").
(2)
Držiteľ jedinca chráneného druhu, na ktorého držbu sa nevzťahuje zákaz podľa tohto zákona, je povinný preukázať pôvod
a)
výnimkou na získanie jedinca chráneného druhu z voľnej prírody podľa tohto zákona,
b)
preukazom o pôvode chráneného živočícha (ďalej len „preukaz o pôvode") alebo
c)
iným písomným dokladom, ktorý musí obsahovať najmenej náležitosti podľa § 41 ods. 2 písm. b) alebo § 41 ods. 6.
(3)
Písomný doklad podľa odseku 2 písm. c) možno predložiť, iba ak sa na jedinca chráneného druhu nevzťahuje povinnosť mať doklad podľa písmena a) alebo b).
(4)
Držiteľ živých plazov, vtákov a cicavcov je povinný zabezpečiť a vyplniť preukaz o ich pôvode.
(5)
Evidenčné číslo v preukaze o pôvode určuje ministerstvom poverená organizácia ochrany prírody na základe písomnej žiadosti držiteľa chráneného živočícha.
(6)
Pôvod chráneného živočícha v preukaze o pôvode určuje okresný úrad na základe písomných podkladov predložených držiteľom jedinca chráneného živočícha
a)
po predložení
1.
výnimky ministerstva na odchyt alebo zber daného jedinca chráneného živočícha z voľnej prírody kódom „W",
2.
dokladu o tom, že chránený živočích sa stal vlastníctvom štátu, kódom „I", ktorý sa používa spolu s iným kódom, napríklad „I/W"; pri posudzovaní pôvodu potomstva je určujúcim kód uvedený za lomkou,
b)
kódom „N", ak
1.
ide o chráneného živočícha, ktorý nebol chránený do nadobudnutia účinnosti tohto zákona,
2.
držiteľ začal viesť o ňom evidenciu v lehote podľa § 104 ods. 6 a
3.
nemožno mu určiť pôvod podľa písmena a), c) a d),
c)
kódom „F", ak aspoň jeden z rodičov má v preukaze o pôvode vydanom v súlade s písm. a) uvedený pôvod „W" a ani jeden z nich nemá pôvod „N",
d)
kódom „C", ak ani jeden z rodičov nemá v preukaze o pôvode vydanom v súlade s písm. a) a b) uvedený pôvod „W" ani „N",
e)
kódom „N/F", ak jeden z rodičov má v preukaze o pôvode vydanom v súlade s písm. b) uvedený pôvod „N"; pri posudzovaní pôvodu potomstva je určujúcim kód uvedený za lomkou alebo
f)
v súlade so stanoviskom ministerstva, ak držiteľ predloží iný písomný doklad, ako je uvedený v písmenách a) až e), alebo ak jeden z rodičov má uvedený v preukaze o pôvode vydanom pred účinnosťou tohto zákona neznámy pôvod.
(7)
Okresný úrad určí pôvod do 30 dní od doručenia kompletných podkladov podľa odseku 6 písm. a) až e) a v prípade podľa odseku 6 písm. f) do 60 dní od doručenia žiadosti o určenie pôvodu a potvrdí preukaz o pôvode odtlačkom pečiatky okresného úradu a podpisom zodpovedného zamestnanca. Ak nemožno určiť pôvod jedinca chráneného živočícha podľa odseku 6, okresný úrad preukaz o pôvode nepotvrdí.
(8)
Preukaz o pôvode je neplatný, ak
a)
nie je potvrdený odtlačkom pečiatky okresného úradu a podpisom zodpovedného zamestnanca alebo
b)
sa preukáže, že
1.
pôvod jedinca chráneného živočícha bol určený v rozpore s odsekom 6, alebo
2.
bol vydaný na základe nepravdivých údajov.
(9)
Držiteľ neplatného preukazu o pôvode je povinný bezodkladne odovzdať jeho originál na písomnú výzvu orgánu ochrany prírody podľa § 65 až 68.
(10)
Na akýkoľvek iný doklad, ktorý bol vydaný na základe neplatného preukazu o pôvode sa neprihliada.
(11)
Nový preukaz o pôvode jedincov chránených živočíchov, na ktoré už bol raz vydaný neplatný preukaz, možno vydať, ak vyšli najavo nové skutočnosti alebo dôkazy nevyhnutné na preukázanie pôvodu podľa odseku 6.
(12)
Pri každom prevode jedinca chráneného živočícha je pôvodný držiteľ povinný odovzdať novému držiteľovi spolu s jedincom chráneného živočícha aj originál preukazu o pôvode. Nový držiteľ je povinný nadobudnúť jedinca chráneného živočícha len spolu s preukazom o pôvode. Preukaz o pôvode sprevádza jedinca chráneného živočícha pri každom jeho premiestnení. Pri strate alebo krádeži jedinca chráneného živočícha jeho posledný držiteľ je povinný bezodkladne doručiť originál preukazu o pôvode okresnému úradu príslušnému podľa jeho miesta trvalého pobytu, sídla alebo miesta podnikania.
(13)
Preukaz o pôvode potvrdený podľa odseku 7 je verejnou listinou.
(14)
Ustanovenia podľa odsekov 1 až 13 sa nevzťahujú na chránené rastliny a chránené živočíchy, na ktoré sa vzťahuje preukazovanie pôvodu podľa osobitného predpisu.68b)
(15)
Obsah a vzor preukazu o pôvode a postup pri zabezpečovaní a vypĺňaní preukazu o pôvode ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
42. §
A védett növények és védett állatok származásának igazolása
(1)
Aki a biotópokban való természetes előfordulásukon kívül védett növényeket vagy védett állatokat tart a birtokában, a 65–68. § szerinti természetvédelmi szerv kérésére köteles igazolni, hogy az adott egyed
a)
a szabad természetből származik, vagy
b)
első generációs utód, vagy
c)
második vagy további generációs utód, vagy
d)
lefoglalt, elkobzott, elvett vagy talált egyed
(a továbbiakban: „származás”).
(2)
A védett faj olyan egyedének birtokosa, amelynek tartására nem vonatkozik az e törvény szerinti tilalom, köteles a származást igazolni
a)
a védett faj egyedének a szabad természetből való megszerzésére vonatkozó, e törvény szerinti kivétellel,
b)
a védett állat származási igazolványával (a továbbiakban: „származási igazolvány”), vagy
c)
más írásos okmánnyal, amelynek legalább a 41. § (2) bekezdésének b) pontja vagy a 41. § (6) bekezdése szerinti kellékeket tartalmaznia kell.
(3)
A (2) bekezdés c) pontja szerinti írásos okmány csak akkor nyújtható be, ha a védett faj egyedére nem vonatkozik az a) vagy b) pont szerinti okmány birtoklásának kötelezettsége.
(4)
Az élő hüllők, madarak és emlősök birtokosa köteles beszerezni és kitölteni a származási igazolványukat..
(5)
A származási igazolványban szereplő nyilvántartási számot a minisztérium által megbízott természetvédelmi szervezet állapítja meg a védett állat birtokosának írásbeli kérelme alapján.
(6)
A védett állat származását a származási igazolványban a járási hivatal állapítja meg a védett állat egyedének birtokosa által benyújtott írásbeli háttéranyagok alapján
a)
a következők benyújtása után
1.
a minisztérium által az adott védett állat egyedének a szabad természetből való befogására vagy gyűjtésére kiadott kivétel, „W” kóddal,
2.
annak igazolása, hogy a védett állat az állam tulajdonába került, „I” kóddal, amely más kóddal együtt is használható, például „I/W”; az utód származásának megítélésekor a perjel utáni kód a mérvadó,
b)
„N” kóddal, ha
1.
olyan védett állatról van szó, amely e törvény hatálybalépéséig nem volt védett,
2.
a birtokos a 104. § (6) bekezdése szerinti határidőn belül megkezdte a nyilvántartás vezetését róla, és
3.
a származása az a), c) és d) pont szerint nem állapítható meg,
c)
„F” kóddal, ha legalább az egyik szülőnek az a) ponttal összhangban kiadott származási igazolványában „W” származás szerepel, és egyiküknek sincs „N” származása,
d)
„C” kóddal, ha egyik szülőnek sincs az a) és b) ponttal összhangban kiadott származási igazolványában „W” vagy „N” származása,
e)
„N/F” kóddal, ha az egyik szülőnek a b) ponttal összhangban kiadott származási igazolványában „N” származás szerepel; az utód származásának megítélésekor a perjel utáni kód a mérvadó, vagy
f)
a minisztérium állásfoglalásával összhangban, ha a birtokos az a)–e) pontban felsoroltaktól eltérő írásos okmányt nyújt be, vagy ha az egyik szülőnek az e törvény hatálybalépése előtt kiadott származási igazolványában ismeretlen származás szerepel.
(7)
A járási hivatal a (6) bekezdés a)–e) pontja szerinti hiánytalan háttéranyagok kézbesítésétől számított 30 napon belül, a (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben pedig a származás megállapítása iránti kérelem kézbesítésétől számított 60 napon belül állapítja meg a származást, és a származási igazolványt a járási hivatal pecsétlenyomatával és a felelős alkalmazott aláírásával igazolja. Ha a védett állat egyedének származása a (6) bekezdés szerint nem állapítható meg, a járási hivatal a származási igazolványt nem igazolja.
(8)
A származási igazolvány érvénytelen, ha
a)
nem igazolja a járási hivatal pecsétlenyomata és a felelős alkalmazott aláírása, vagy
b)
bebizonyosodik, hogy
1.
a védett állat egyedének származását a (6) bekezdéssel ellentétben állapították meg, vagy
2.
valótlan adatok alapján adták ki.
(9)
Az érvénytelen származási igazolvány birtokosa köteles annak eredeti példányát haladéktalanul átadni a 65–68. § szerinti természetvédelmi szerv írásbeli felszólítására.
(10)
Bármely más, érvénytelen származási igazolvány alapján kiadott okmány nem vehető figyelembe.
(11)
Olyan védett állatok egyedeire, amelyekre már adtak ki érvénytelen igazolványt, új származási igazolvány adható ki, ha a (6) bekezdés szerinti származás igazolásához elengedhetetlen új tények vagy bizonyítékok merültek fel.
(12)
A védett állat egyedének minden átruházásakor az eredeti birtokos köteles az új birtokosnak a védett állat egyedével együtt a származási igazolvány eredeti példányát is átadni. Az új birtokos köteles a védett állat egyedét csak a származási igazolvánnyal együtt megszerezni. A származási igazolvány a védett állat egyedét minden áthelyezésekor elkíséri. A védett állat egyedének elvesztése vagy eltulajdonítása esetén annak utolsó birtokosa köteles a származási igazolvány eredeti példányát haladéktalanul kézbesíteni az állandó lakóhelye, székhelye vagy vállalkozásának helye szerint illetékes járási hivatalnak.
(13)
A (7) bekezdés szerint igazolt származási igazolvány közokirat.
(14)
Az (1)–(13) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a védett növényekre és védett állatokra, amelyekre a származás igazolása külön jogszabály szerint vonatkozik.68b)
(15)
A származási igazolvány tartalmát és mintáját, valamint a származási igazolvány beszerzésének és kitöltésének eljárását a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 43
Nezameniteľné označenie chráneného živočícha
(1)
Držiteľ živého jedinca chráneného živočícha ustanoveného podľa odseku 5 je povinný ho nezameniteľne označiť pod dohľadom zamestnanca okresného úradu alebo ním poverenej organizácie ochrany prírody, ak okresný úrad neurčí inak. Náklady na nezameniteľné označenie jedinca chráneného živočícha znáša ten, kto ho má v držbe.
(2)
Pri strate alebo znehodnotení nezameniteľného označenia je držiteľ jedinca chráneného živočícha povinný o tom bezodkladne písomne informovať okresný úrad. Opätovné označenie jedinca chráneného živočícha sa vykonáva podľa odseku 1. O novom nezameniteľnom označení jedinca chráneného živočícha vedie okresný úrad osobitnú evidenciu a bezodkladne informuje orgán ochrany prírody podľa § 66.
(3)
Nezameniteľné označenie uhynutého alebo usmrteného jedinca chráneného živočícha sa nesmie znovu použiť na označenie jedinca chráneného živočícha s výnimkou prípadu, ak sa uhynutý alebo usmrtený jedinec chráneného živočícha ponecháva ako dermoplastický preparát vcelku.
(4)
Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa nevzťahujú na chráneného živočícha, na ktorého sa vzťahuje povinnosť jeho nezameniteľného označenia podľa osobitného predpisu.66)
(5)
Spôsoby nezameniteľného označovania, lehoty na označovanie, zoznam druhov, ktoré sa nezameniteľne označujú, prípady, keď sa nezameniteľné označenie nevykonáva a iné podrobnosti o nezameniteľnom označovaní ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
43. §
A védett állat összetéveszthetetlen megjelölése
(1)
Az (5) bekezdés szerint meghatározott védett állat élő egyedének birtokosa köteles azt összetéveszthetetlenül megjelölni a járási hivatal alkalmazottjának vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezetnek a felügyelete alatt, ha a járási hivatal másként nem rendelkezik. A védett állat egyedének összetéveszthetetlen megjelölésének költségeit az viseli, akinek a birtokában van.
(2)
Az összetéveszthetetlen megjelölés elvesztése vagy megrongálódása esetén a védett állat egyedének birtokosa köteles erről haladéktalanul írásban tájékoztatni a járási hivatalt. A védett állat egyedének ismételt megjelölése az (1) bekezdés szerint történik. A védett állat egyedének új, összetéveszthetetlen megjelöléséről a járási hivatal külön nyilvántartást vezet, és haladéktalanul tájékoztatja a 66. § szerinti természetvédelmi szervet.
(3)
Az elhullott vagy elpusztított védett állat egyedének összetéveszthetetlen megjelölése nem használható fel újra egy védett állat egyedének megjelölésére, kivéve, ha az elhullott vagy elpusztított védett állat egyedét egészben, dermoplasztikai preparátumként hagyják meg.
(4)
Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra a védett állatra, amelyre külön jogszabály szerint vonatkozik az összetéveszthetetlen megjelölés kötelezettsége.66)
(5)
Az összetéveszthetetlen megjelölés módjait, a megjelölésre vonatkozó határidőket, az összetéveszthetetlenül megjelölendő fajok jegyzékét, azokat az eseteket, amikor az összetéveszthetetlen megjelölésre nem kerül sor, és az összetéveszthetetlen megjelölés egyéb részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 44
Zoologická záhrada
(1)
Zoologická záhrada je stále zariadenie na držbu živočíchov a ich chov v ľudskej opatere na účel ich vystavovania verejnosti najmenej sedem dní v roku vrátane zariadenia na držbu a predvádzanie živočíchov z radu veľrybotvarých (delfinárium) a zariadenia na chov plazov, obojživelníkov a ďalších živočíchov z taxonomicky nižších skupín v sklenených alebo podobných chovných zariadeniach (terárium). Za zoologickú záhradu sa nepovažujú
a)
cirkusy a im podobné zariadenia,
b)
obchody so živočíchmi,
c)
akváriá ako zariadenia na chov rýb a ďalších vodných živočíchov nižších skupín, ak ich prevádzkovatelia nie sú držiteľmi súhlasu na zriadenie zoologickej záhrady podľa tohto zákona,
d)
zariadenia na držbu živočíchov a ich chov v ľudskej opatere, v ktorých sa nevystavujú na verejnosti cicavce v množstve väčšom ako 30 jedincov z 15 druhov alebo vtáky v množstve väčšom ako 50 jedincov z 15 druhov okrem delfinárií,
e)
zariadenia na záchranu chránených živočíchov podľa § 45.
(2)
Na zriadenie a prevádzkovanie zoologickej záhrady je potrebný súhlas orgánu ochrany prírody; súhlas sa vydáva na čas určitý, najviac na štyri roky.
(3)
Názov „zoologická záhrada", „zoo", „zoopark", „zoosafari" alebo „delfinárium" môžu používať iba zariadenia, ktoré majú súhlas podľa odseku 2.
(4)
Súhlas podľa odseku 2 vydáva orgán ochrany prírody na základe žiadosti žiadateľa, ktorým je fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá má záujem o prevádzkovanie zoologickej záhrady. Žiadosť obsahuje
a)
identifikačné údaje žiadateľa, a to: obchodné meno podnikateľa, názov právnickej osoby alebo meno a priezvisko fyzickej osoby, identifikačné číslo (IČO) alebo rodné číslo, adresu sídla alebo miesta podnikania podnikateľa, sídla právnickej osoby alebo trvalého pobytu fyzickej osoby,
b)
názov a umiestnenie zoologickej záhrady,
c)
právnu formu žiadateľa,
d)
označenie vlastníka (zriaďovateľa) zoologickej záhrady, ak nie je totožný so žiadateľom, a údaje o ňom podľa písmen a) a c),
e)
základné ekonomické údaje o zoologickej záhrade za tri prechádzajúce kalendárne roky, najmä príjmy (výnosy), výdavky (náklady), ekonomická sebestačnosť, hodnota majetku, dotácie zo štátnych a verejných zdrojov, dotácie z iných zdrojov, počet návštevníkov; ak zoologická záhrada existuje kratšiu dobu, uvedú sa údaje za túto dobu; ak ide o novozriaďovanú zoologickú záhradu, uvedú sa predpokladané údaje na jeden rok,
f)
zoznam živočíchov, ktoré sú alebo budú v zoologickej záhrade držané, spracovaný podľa jednotlivých radov,
g)
prehľad účasti na aktivitách uvedených v odseku 5 písm. a) prvom a druhom bode; novozriaďované zoologické záhrady uvedú plánovanú účasť na týchto aktivitách,
h)
údaje a doklady preukazujúce splnenie podmienok na vydanie súhlasu na zriadenie zoologickej záhrady, najmä stanovisko Štátnej veterinárnej a potravinovej správy71) potvrdzujúce splnenie podmienok podľa odseku 5 písm. a) tretieho až piateho bodu.
(5)
Súhlas na zriadenie a prevádzkovanie zoologickej záhrady možno vydať, len ak
a)
žiadateľ o vydanie súhlasu preukáže a orgán ochrany prírody miestnou ohliadkou overí, že žiadateľ
1.
sa zúčastňuje na výskume zameranom na ochranu druhov, odborných školeniach a tréningoch venovaných rozvoju skúseností a zručností potrebných na zachovanie druhu, na výmene informácií vo vzťahu k ochrane druhov živočíchov alebo na chove v ľudskej opatere chránených živočíchov, na ich odborne zaistenej reintrodukcii alebo repatriácii do voľnej prírody s cieľom uchovať biologickú rozmanitosť,
2.
uskutočňuje výchovu verejnosti k ochrane prírody a biologickej rozmanitosti, a to najmä poskytovaním informácií o vystavených druhoch, ich prirodzenom prostredí a úlohe v ekosystémoch,
3.
drží živočíchy v podmienkach, ktoré uspokojujú ich biologické, fyziologické a etologické potreby a vytvárajú predpoklady na ďalšie zachovanie druhu, a to najmä vytvorením druhovo špecifických chovných podmienok a priestorov s druhovo špecifickým obohatením,
4.
má pre držané živočíchy zabezpečený program preventívnej a liečebnej veterinárnej starostlivosti a podávania potravy,
5.
má zariadenie na držbu živočíchov zabezpečené pred ich únikom a proti vniknutiu vonkajších škodlivých a nebezpečných organizmov, šíreniu parazitov, nákazlivých chorôb a organizmov,
6.
vedie o držaných chránených živočíchoch evidenciu podľa § 41,
b)
žiadateľ o vydanie súhlasu je dôveryhodnou osobou,
c)
vydanie súhlasu odporučí vo svojom stanovisku Komisia pre zoologické záhrady (ďalej len „komisia").
(6)
Za dôveryhodnú osobu sa na účely odseku 5 písm. b) považuje žiadateľ,
a)
ktorý nebol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti;72) u právnickej osoby musí túto podmienku spĺňať právnická osoba aj jej štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu, a
b)
ktorému nebola uložená pokuta alebo iná sankcia za porušenie povinností podľa tohto zákona alebo osobitného predpisu68b) v období dvoch rokov pred podaním žiadosti.
(7)
Skutočnosti podľa odseku 6 písm. a) sa preukazujú výpisom z registra trestov. Na účel preukázania bezúhonnosti fyzická osoba poskytne údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov;72a) u právnickej osoby poskytne údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov osoba, ktorá je jej štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu a zodpovedným zástupcom, ak bol ustanovený. Údaje podľa druhej vety orgán ochrany prírody bezodkladne zašle v elektronickej podobe Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov. Ak ide o cudzinca, skutočnosti podľa odseku 6 písm. a) sa preukazujú obdobných potvrdením o bezúhonnosti vydaným príslušným orgánom štátu jeho trvalého pobytu alebo orgánom štátu, kde sa obvykle zdržiava; ak tieto dokumenty príslušné štáty nevydávajú, nahradí ich fyzická osoba čestným vyhlásením.
(8)
Úlohou komisie je
a)
preskúmavať a posudzovať obsah podaných žiadostí o vydanie súhlasu podľa odseku 2 z hľadiska splnenia podmienok podľa odseku 5 písm. a),
b)
pripravovať stanoviská ako odborný podklad na vydávanie súhlasu ministerstva podľa odseku 2,
c)
pripravovať stanoviská k uzavretiu zoologickej záhrady alebo jej časti podľa odseku 14,
a to do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti ministerstva o ich vydanie.
(9)
Komisiu zriaďuje ministerstvo. Členov komisie vymenúva a odvoláva minister životného prostredia Slovenskej republiky (ďalej len „minister životného prostredia") v spolupráci s ministrom pôdohospodárstva Slovenskej republiky. Členom komisie je aj zástupca občianskeho združenia, ktorého cieľom podľa stanov alebo ich zmien platných najmenej jeden rok je ochrana zvierat. Za člena komisie môže byť vymenovaná fyzická osoba s ukončeným vysokoškolským vzdelaním v odbore veterinárny lekár alebo fyzická osoba s iným ukončeným vysokoškolským vzdelaním príslušného smeru. Štatút a rokovací poriadok komisie, v ktorom sa podrobne upraví postavenie a činnosť komisie, vydá minister životného prostredia.
(10)
Ak žiadateľ nemôže splniť niektorú z podmienok uvedených v odseku 5 písm. a) a ku dňu podania žiadosti o vydanie súhlasu písomne potvrdí, že uvedenú podmienku splní do dvoch rokov odo dňa podania žiadosti, súhlas podľa odseku 2 možno vydať najviac na dva roky, ak nesplnením podmienok nie je ohrozené plnenie hlavného poslania zoologickej záhrady.
(11)
Súhlas podľa odseku 2 obsahuje najmä
a)
názov a umiestnenie zoologickej záhrady,
b)
právnu formu žiadateľa,
c)
identifikačné údaje žiadateľa [odsek 4 písm. a)],
d)
identifikačné údaje zriaďovateľa [odsek 4 písm. a)] a jeho právnu formu, ak nie je totožný so žiadateľom,
e)
čas platnosti súhlasu,
f)
v prípade odkladu plnenia podmienok podľa odseku 10 lehotu, v ktorej má byť tá-ktorá podmienka splnená spolu s jej konkretizáciou.
(12)
Prevádzkovateľ zoologickej záhrady musí spĺňať podmienky podľa odseku 5 písm. a) počas celej doby prevádzkovania okrem prípadov uvedených v odsekoch 10 a 13.
(13)
Ak prevádzkovateľ zoologickej záhrady neplní podmienky podľa odseku 5 písm. a) alebo podmienky v súhlase na jej zriadenie a prevádzkovanie určené podľa § 82 ods. 12, orgán ochrany prírody môže určiť lehotu, v ktorej musia byť podmienky splnené; lehota nesmie byť dlhšia ako dva roky. Ak orgán ochrany prírody lehotu neurčí, uplatní postup podľa odseku 14.
(14)
Ak prevádzkovateľ zoologickej záhrady nesplní podmienky na jej zriadenie a prevádzkovanie, a to ani po uplynutí lehoty, ak bola určená podľa odseku 13, orgán ochrany prírody zoologickú záhradu alebo jej časť uzavrie pre verejnosť a súhlas na jej zriadenie a prevádzkovanie zmení, ak sa uzavretie týka len časti zoologickej záhrady, alebo ho zruší (§ 89 ods. 1). Na uzavretie zoologickej záhrady alebo jej časti sa vyžadujú stanoviská Štátnej veterinárnej a potravinovej správy a komisie, ktoré posúdia, či zoologická záhrada spĺňa podmienky podľa odseku 5 písm. a).
(15)
Po uzavretí zoologickej záhrady alebo jej časti pre verejnosť má zriaďovateľ naďalej povinnosť zabezpečiť riadnu starostlivosť o živočíchy a ich vhodné umiestnenie v súlade s osobitnými predpismi.73)
(16)
Na prevádzkovateľa zoologickej záhrady neplatí zákaz podľa § 35 ods. 1 písm. e) a zákaz držby podľa § 35 ods. 2 písm. a), ak sa chránené živočíchy použijú na ich odborne zaistenú reintrodukciu alebo repatriáciu do voľnej prírody s cieľom uchovať biologickú rozmanitosť.
(17)
Podrobnosti o podmienkach podľa odseku 5 písm. a) tretieho až piateho bodu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo pôdohospodárstva.
44. §
Állatkert
(1)
Az állatkert állandó létesítmény, amely állatok tartására és emberi gondozásban való tenyésztésükre szolgál, azzal a céllal, hogy azokat évente legalább hét napon a nyilvánosság számára bemutassák, beleértve a cetfélék rendjébe tartozó állatok tartására és bemutatására szolgáló létesítményt (delfinárium) és a hüllők, kétéltűek és más, rendszertanilag alacsonyabb rendű csoportokba tartozó állatok üveg vagy hasonló tenyésztőberendezésekben (terrárium) történő tenyésztésére szolgáló létesítményt. Nem minősülnek állatkertnek
a)
a cirkuszok és a hozzájuk hasonló létesítmények,
b)
az állatkereskedések,
c)
az akváriumok, mint a halak és más, alacsonyabb rendű víziállatok tenyésztésére szolgáló létesítmények, ha üzemeltetőik nem rendelkeznek az e törvény szerinti, állatkert létesítésére vonatkozó hozzájárulással,
d)
az állatok tartására és emberi gondozásban való tenyésztésükre szolgáló létesítmények, amelyekben nem mutatnak be a nyilvánosságnak 15 fajból több mint 30 egyed emlőst vagy 15 fajból több mint 50 egyed madarat, a delfináriumok kivételével,
e)
a 45. § szerinti, védett állatok mentésére szolgáló létesítmények.
(2)
Az állatkert létesítéséhez és működtetéséhez a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges; a hozzájárulást határozott időre, legfeljebb négy évre adják ki.
(3)
Az „állatkert”, „zoo”, „zoopark”, „zooszafari” vagy „delfinárium” elnevezést csak azok a létesítmények használhatják, amelyek rendelkeznek a (2) bekezdés szerinti hozzájárulással.
(4)
A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást a természetvédelmi szerv a kérelmező kérelme alapján adja ki, aki olyan természetes személy vagy jogi személy, aki állatkertet kíván működtetni. A kérelem a következőket tartalmazza
a)
a kérelmező azonosító adatait, mégpedig: a vállalkozó cégnevét, a jogi személy elnevezését vagy a természetes személy családi és utónevét, a statisztikai azonosítószámot (IČO) vagy a személyi számot, a vállalkozó székhelyének vagy vállalkozása helyének címét, a jogi személy székhelyének címét vagy a természetes személy állandó lakóhelyének címét,
b)
az állatkert elnevezését és elhelyezkedését,
c)
a kérelmező jogi formáját,
d)
az állatkert tulajdonosának (alapítójának) megjelölését, ha az nem azonos a kérelmezővel, valamint az a) és c) pont szerinti adatait,
e)
az állatkert alapvető gazdasági adatait az elmúlt három naptári évre vonatkozóan, különösen a bevételeket (hozamokat), a kiadásokat (költségeket), a gazdasági önellátást, a vagyon értékét, az állami és közforrásokból származó támogatásokat, az egyéb forrásokból származó támogatásokat, a látogatók számát; ha az állatkert rövidebb ideje létezik, akkor erre az időszakra vonatkozó adatokat kell megadni; újonnan létesített állatkert esetében egy évre vonatkozó feltételezett adatokat kell megadni,
f)
az állatkertben tartott vagy tartani tervezett állatok jegyzékét, az egyes rendek szerint feldolgozva,
g)
az (5) bekezdés a) pontjának első és második alpontjában említett tevékenységekben való részvétel áttekintését; az újonnan létesített állatkerteknek fel kell tüntetniük a tervezett részvételüket ezekben a tevékenységekben,
h)
az állatkert létesítésére vonatkozó hozzájárulás kiadásához szükséges feltételek teljesítését igazoló adatokat és okmányokat, különösen az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal71) állásfoglalását, amely igazolja az (5) bekezdés a) pontjának harmadik–ötödik alpontja szerinti feltételek teljesítését.
(5)
Az állatkert létesítésére és működtetésére vonatkozó hozzájárulás csak akkor adható ki, ha
a)
a hozzájárulás kiadását kérelmező igazolja, és a természetvédelmi szerv helyszíni szemlével ellenőrzi, hogy a kérelmező
1.
részt vesz a fajok védelmére irányuló kutatásban, a faj megőrzéséhez szükséges tapasztalatok és készségek fejlesztésére irányuló szakmai képzéseken és tréningeken, az állatfajok védelmével kapcsolatos információcserében vagy a védett állatok emberi gondozásban történő tenyésztésében, azok szakszerűen biztosított reintrodukciójában vagy repatriációjában a vadonba a biológiai sokféleség megőrzése céljából,
2.
a nyilvánosságot a természet és a biológiai sokféleség védelmére neveli, különösen a kiállított fajokról, azok természetes környezetéről és az ökoszisztémákban betöltött szerepükről szóló tájékoztatással,
3.
az állatokat olyan körülmények között tartja, amelyek kielégítik biológiai, fiziológiai és etológiai szükségleteiket, és megteremtik a faj további megőrzésének előfeltételeit, különösen fajspecifikus tenyésztési feltételek és fajspecifikus gazdagítással ellátott terek létrehozásával,
4.
a tartott állatok számára biztosított megelőző és gyógyító állatorvosi ellátási és takarmányozási programmal rendelkezik,
5.
az állattartó létesítménye biztosítva van azok szökése ellen, valamint a külső káros és veszélyes organizmusok behatolása, a paraziták, a fertőző betegségek és organizmusok terjedése ellen,
6.
a tartott védett állatokról a 41. § szerinti nyilvántartást vezet,
b)
a hozzájárulás kiadását kérelmező személy megbízható,
c)
a hozzájárulás kiadását az Állatkerti Bizottság (a továbbiakban: „bizottság”) állásfoglalásában javasolja.
(6)
Az (5) bekezdés b) pontja értelmében megbízható személynek minősül az a kérelmező,
a)
akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezetveszélyeztetési bűncselekményért;72) jogi személy esetében ennek a feltételnek a jogi személynek, valamint statutáris szervének vagy a statutáris szerv tagjának is meg kell felelnie, és
b)
akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző két évben nem szabtak ki bírságot vagy más szankciót e törvény vagy külön jogszabály68b) szerinti kötelezettségek megszegése miatt.
(7)
A (6) bekezdés a) pontja szerinti tényeket erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség igazolása céljából a természetes személy megadja az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat;72a) jogi személy esetében az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat az a személy adja meg, aki annak statutáris szerve vagy a statutáris szerv tagja, valamint a felelős képviselő, ha kijelölésre került. A második mondat szerinti adatokat a természetvédelmi szerv haladéktalanul, elektronikus formában megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének az erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából. Külföldi esetében a (6) bekezdés a) pontja szerinti tényeket az állandó lakóhelye szerinti állam illetékes hatósága vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti állam hatósága által kiállított, a feddhetetlenségről szóló hasonló igazolással kell bizonyítani; ha az illetékes államok ilyen dokumentumokat nem adnak ki, azokat a természetes személy becsületbeli nyilatkozattal helyettesíti.
(8)
A bizottság feladata
a)
a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás kiadására irányuló benyújtott kérelmek tartalmának felülvizsgálata és elbírálása az (5) bekezdés a) pontja szerinti feltételek teljesítésének szempontjából,
b)
állásfoglalások készítése szakmai alapként a minisztérium (2) bekezdés szerinti hozzájárulásának kiadásához,
c)
állásfoglalások készítése az állatkert vagy annak egy része (14) bekezdés szerinti bezárásához,
mégpedig a minisztérium kiadásukra vonatkozó kérelmének kézbesítésétől számított 30 napon belül.
(9)
A bizottságot a minisztérium hozza létre. A bizottság tagjait a Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere (a továbbiakban: „környezetvédelmi miniszter”) a Szlovák Köztársaság földművelésügyi miniszterével együttműködve nevezi ki és hívja vissza. A bizottság tagja egy olyan civil szervezet képviselője is, amelynek alapszabálya vagy annak legalább egy éve hatályos módosításai szerint a célja az állatvédelem. A bizottság tagjává kinevezhető állatorvosi szakon szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező természetes személy vagy más, megfelelő irányú felsőfokú végzettséggel rendelkező természetes személy. A bizottság alapszabályát és ügyrendjét, amely részletesen szabályozza a bizottság jogállását és tevékenységét, a környezetvédelmi miniszter adja ki.
(10)
Ha a kérelmező nem tudja teljesíteni az (5) bekezdés a) pontjában felsorolt feltételek valamelyikét, és a hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának napján írásban megerősíti, hogy az említett feltételt a kérelem benyújtásától számított két éven belül teljesíti, a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás legfeljebb két évre adható ki, feltéve, hogy a feltételek nem teljesítése nem veszélyezteti az állatkert fő küldetésének teljesítését.
(11)
A (2) bekezdés szerinti hozzájárulás különösen a következőket tartalmazza:
a)
az állatkert megnevezését és elhelyezkedését,
b)
a kérelmező jogi formáját,
c)
a kérelmező azonosító adatait [(4) bekezdés a) pont],
d)
az alapító azonosító adatait [(4) bekezdés a) pont] és jogi formáját, ha nem azonos a kérelmezővel,
e)
a hozzájárulás érvényességi idejét,
f)
a (10) bekezdés szerinti feltételek teljesítésének halasztása esetén azt a határidőt, amelyen belül az adott feltételt teljesíteni kell, annak konkretizálásával együtt.
(12)
Az állatkert üzemeltetőjének az üzemeltetés teljes időtartama alatt meg kell felelnie az (5) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, a (10) és (13) bekezdésben említett esetek kivételével.
(13)
Ha az állatkert üzemeltetője nem teljesíti az (5) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket, vagy a 82. § (12) bekezdése szerint meghatározott, a létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó hozzájárulásban foglalt feltételeket, a természetvédelmi szerv határidőt szabhat, amelyen belül a feltételeket teljesíteni kell; a határidő nem lehet hosszabb két évnél. Ha a természetvédelmi szerv nem szab határidőt, a (14) bekezdés szerinti eljárást alkalmazza.
(14)
Ha az állatkert üzemeltetője nem teljesíti a létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó feltételeket, még a (13) bekezdés szerint megállapított határidő lejárta után sem, a természetvédelmi szerv az állatkertet vagy annak egy részét bezárja a nyilvánosság elől, és a létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó hozzájárulást módosítja, ha a bezárás csak az állatkert egy részét érinti, vagy azt hatályon kívül helyezi (89. § (1) bek.). Az állatkert vagy annak egy része bezárásához szükséges az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a bizottság állásfoglalása, amelyek megvizsgálják, hogy az állatkert megfelel-e az (5) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek.
(15)
Az állatkert vagy annak egy része nyilvánosság elől történő bezárása után az alapító továbbra is köteles biztosítani az állatok megfelelő gondozását és elhelyezését a külön jogszabályokkal összhangban.73)
(16)
Az állatkert üzemeltetőjére nem vonatkozik a 35. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tilalom és a 35. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tartási tilalom, ha a védett állatokat szakszerűen biztosított reintrodukciójukra vagy repatriációjukra használják a vadonba a biológiai sokféleség megőrzése céljából.
(17)
Az (5) bekezdés a) pontjának harmadik-ötödik alpontja szerinti feltételek részleteit a földművelésügyi minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 45
Zariadenia na záchranu chránených rastlín a chránených živočíchov
(1)
Zariadeniami na záchranu chránených rastlín a chránených živočíchov sú
a)
botanické záhrady,
b)
arboréta,
c)
chovné stanice,
d)
rehabilitačné stanice,
e)
záchytné strediská.
(2)
Na zriadenie a prevádzkovanie zariadení podľa odseku 1 písm. a) až c) a na prevádzkovanie rehabilitačnej stanice sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody.
(3)
Botanické záhrady a arboréta sú zariadenia, ktoré
a)
sa špecializujú na pestovanie vybraných druhov ohrozených, zriedkavých, vzácnych alebo inak významných chránených rastlín so zameraním na
1.
štúdium biologických vlastností a nárokov druhov s využitím výsledkov štúdií pri ochrane ich populácií v prírodnom prostredí,
2.
štúdium možností návratu pestovanej populácie do prírodného prostredia,
3.
tvorbu genofondových zbierok chránených rastlín,
4.
uchovanie existujúcich druhov v umelých podmienkach v prípade ich vyhynutia alebo vyhubenia v prírodnom prostredí,
b)
získavajú semená a rastlinný materiál chránených rastlín,
c)
realizujú vzdelávanie a výchovu obyvateľstva so zameraním na ochranu chránených rastlín.
(4)
Súhlas na zriadenie a prevádzkovanie botanickej záhrady alebo arboréta možno vydať, ak sa v tomto zariadení držia rastliny získané v súlade s týmto zákonom a osobitným predpisom.68b)
(5)
Botanické záhrady a arboréta poskytujú odbornú pomoc orgánu ochrany prírody a iným orgánom štátnej správy.
(6)
Chovné stanice sú zariadenia, ktoré
a)
sa zriaďujú na účel záchrany druhovej rozmanitosti, genetickej variability, obnovy a posilňovania stability populácií chránených živočíchov,
b)
slúžia aj na umiestnenie počas nevyhnutnej doby potrebnej na ošetrenie, ktorá nepresiahne tri mesiace a na zabezpečenie prvotného veterinárneho ošetrenia chorých, poranených alebo inak poškodených živočíchov, ktoré sú neschopné samostatného života v prírodnom prostredí.
(7)
Rehabilitačné stanice sú zariadenia zriadené štátom podľa osobitného predpisu,74) ktoré
a)
sa zriaďujú na účel uvedený v odseku 6 písm. a),
b)
sú určené na umiestnenie živočíchov, ktorých zdravotný stav alebo poškodenie si vyžaduje dlhodobejšiu rehabilitáciu a prípravu na návrat do prírodného prostredia.
(8)
Orgán ochrany prírody vydá súhlas na zriadenie a prevádzkovanie chovnej stanice a súhlas na prevádzkovanie rehabilitačnej stanice, ak štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu prevádzkovateľa tohto zariadenia je dôveryhodný (§ 44 ods. 6 a 7) a ak v tomto zariadení
a)
sú vhodné chovné priestory,73) najmä ubikácie, výbehy, voliéry, akváriá a teráriá, ktoré zodpovedajú biologickým, fyziologickým a etologickým potrebám konkrétneho druhu a umožňujú primeranú starostlivosť o živočícha,
b)
je zabezpečená veterinárna starostlivosť o živočíchy,75)
c)
je zamestnávaná aspoň jedna osoba so stredoškolským vzdelaním príslušného odboru, ktorá má najmenej päťročnú prax v chove príslušnej skupiny živočíchov,
d)
sú splnené podmienky ustanovené osobitnými predpismi.76)
(9)
Po prvotnom veterinárnom ošetrení sa živočíchy umiestnené v chovnej stanici, ktoré sú schopné samostatného života, navrátia do prírodného prostredia a tie, ktoré sú dočasne alebo trvalo neschopné samostatného života, sa premiestnia do rehabilitačnej stanice alebo iného chovného zariadenia, napríklad na účel záchranného chovu.
(10)
Záchytné strediská sú zariadenia určené na umiestnenie zhabaných, prepadnutých alebo zaistených chránených rastlín a chránených živočíchov, ako aj na umiestnenie ostatných chránených rastlín a chránených živočíchov, ktoré sa stali vlastníctvom štátu. Záchytné strediská určuje ministerstvo po dohode s ich vlastníkom.
(11)
Názov „botanická záhrada", „arborétum", „chovná stanica" alebo „rehabilitačná stanica" môžu používať iba zariadenia, ktoré majú príslušný súhlas podľa odseku 4 alebo 8; názov „záchytné stredisko" môže používať iba zariadenie určené podľa odseku 10.
(12)
Zariadenia, na ktorých zriadenie a prevádzkovanie je potrebný súhlas podľa odseku 2, musia spĺňať príslušné podmienky ustanovené v odsekoch 3 až 8 počas celej doby prevádzkovania.
(13)
Na zariadenia podľa odsekov 6, 7 a 10 neplatia zákazy držby a prepravy podľa § 34 ods. 1 písm. b) a § 35 ods. 1 písm. e) a zákaz držby podľa § 35 ods. 2 písm. a) v súvislosti s plnením ich úloh podľa tohto zákona.
45. §
Védett növények és védett állatok mentésére szolgáló létesítmények
(1)
Védett növények és védett állatok mentésére szolgáló létesítmények a következők:
a)
botanikus kertek,
b)
arborétumok,
c)
tenyészállomások,
d)
rehabilitációs állomások,
e)
befogadó központok.
(2)
Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti létesítmények létrehozásához és üzemeltetéséhez, valamint a rehabilitációs állomás üzemeltetéséhez a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges.
(3)
A botanikus kertek és arborétumok olyan létesítmények, amelyek
a)
a veszélyeztetett, ritka, értékes vagy egyéb módon jelentős védett növényfajok termesztésére szakosodtak, a következőkre összpontosítva:
1.
a fajok biológiai tulajdonságainak és igényeinek tanulmányozása, a tanulmányok eredményeinek felhasználásával populációik természetes környezetben történő védelme során,
2.
a termesztett populáció természetes környezetbe való visszatelepítési lehetőségeinek tanulmányozása,
3.
védett növények génbanki gyűjteményeinek létrehozása,
4.
a meglévő fajok mesterséges körülmények közötti megőrzése arra az esetre, ha a természetes környezetben kihalnának vagy kiirtanák őket,
b)
védett növények magjait és növényi anyagát szerzik be,
c)
a lakosság oktatását és nevelését végzik a védett növények védelmére összpontosítva.
(4)
Botanikus kert vagy arborétum létesítésére és üzemeltetésére akkor adható hozzájárulás, ha a létesítményben e törvénnyel és külön jogszabállyal68b) összhangban beszerzett növényeket tartanak.
(5)
A botanikus kertek és arborétumok szakmai segítséget nyújtanak a természetvédelmi szervnek és más államigazgatási szerveknek.
(6)
A tenyészállomások olyan létesítmények, amelyek
a)
a faji sokféleség megmentése, a genetikai változatosság, a védett állatok populációinak helyreállítása és stabilitásának megerősítése céljából jönnek létre,
b)
a kezeléshez szükséges, három hónapot meg nem haladó időtartamra történő elhelyezésre, valamint a beteg, sérült vagy más módon károsodott, a természetes környezetben önálló életre képtelen állatok elsődleges állatorvosi ellátásának biztosítására is szolgálnak.
(7)
A rehabilitációs állomások az állam által külön jogszabály74) szerint létrehozott létesítmények, amelyek
a)
a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott célra jönnek létre,
b)
olyan állatok elhelyezésére szolgálnak, amelyek egészségi állapota vagy sérülése hosszabb távú rehabilitációt és a természetes környezetbe való visszatérésre való felkészítést igényel.
(8)
A természetvédelmi szerv akkor adja ki a hozzájárulást a tenyészállomás létesítéséhez és üzemeltetéséhez, valamint a rehabilitációs állomás üzemeltetéséhez, ha e létesítmény üzemeltetőjének statutáris szerve vagy a statutáris szerv tagja megbízható (44. § (6) és (7) bek.), és ha ebben a létesítményben
a)
megfelelő tenyésztőhelyiségek,73) különösen szálláshelyek, kifutók, röpdék, akváriumok és terráriumok állnak rendelkezésre, amelyek megfelelnek az adott faj biológiai, fiziológiai és etologikai szükségleteinek, és lehetővé teszik az állat megfelelő gondozását,
b)
biztosított az állatok állatorvosi ellátása,75)
c)
legalább egy, megfelelő szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztatnak, aki legalább ötéves gyakorlattal rendelkezik a megfelelő állatcsoport tenyésztésében,
d)
teljesülnek a külön jogszabályokban76) meghatározott feltételek.
(9)
Az elsődleges állatorvosi ellátást követően a tenyészállomáson elhelyezett, önálló életre képes állatokat vissza kell juttatni a természetes környezetbe, azokat pedig, amelyek ideiglenesen vagy tartósan képtelenek az önálló életre, át kell helyezni egy rehabilitációs állomásra vagy más tenyésztő létesítménybe, például mentőtenyésztés céljából.
(10)
A befogadó központok az elkobzott, lefoglalt vagy zár alá vett védett növények és védett állatok elhelyezésére, valamint az állami tulajdonba került egyéb védett növények és védett állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények. A befogadó központokat a minisztérium jelöli ki azok tulajdonosával egyetértésben.
(11)
A „botanikus kert”, „arborétum”, „tenyészállomás” vagy „rehabilitációs állomás” megnevezést csak azok a létesítmények használhatják, amelyek rendelkeznek a (4) vagy (8) bekezdés szerinti megfelelő hozzájárulással; a „befogadó központ” megnevezést csak a (10) bekezdés szerint kijelölt létesítmény használhatja.
(12)
Azoknak a létesítményeknek, amelyek létrehozásához és üzemeltetéséhez a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás szükséges, az üzemeltetés teljes időtartama alatt meg kell felelniük a (3)-(8) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(13)
A (6), (7) és (10) bekezdés szerinti létesítményekre nem vonatkozik a 34. § (1) bekezdésének b) pontja és a 35. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tartási és szállítási tilalom, valamint a 35. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tartási tilalom az e törvény szerinti feladataik teljesítésével összefüggésben.
TRETIA HLAVA
HARMADIK FEJEZET
OCHRANA DREVÍN
A fás növények védelme
Práva a povinnosti pri ochrane drevín
Jogok és kötelezettségek a fás növények védelme során
§ 46
Ustanovenia § 47 až 49 sa použijú, ak sa na drevinu nevzťahujú ustanovenia o chránených rastlinách (§ 32 až 34).
46. §
A 47-49. § rendelkezései akkor alkalmazandók, ha a fás növényre nem vonatkoznak a védett növényekre vonatkozó rendelkezések (32-34. §).
§ 47
(1)
Zakazuje sa poškodzovať a ničiť dreviny.
(2)
Vlastník, správca alebo nájomca pozemku, na ktorom sa nachádza drevina, je povinný sa o ňu starať, najmä ju ošetrovať a udržiavať. Pri poškodení alebo výskyte nákazy dreviny chorobami môže orgán ochrany prírody uložiť vlastníkovi, správcovi alebo nájomcovi pozemku vykonať nevyhnutné opatrenia na jej ozdravenie alebo rozhodnúť o jej vyrúbaní.
(3)
Na výrub dreviny sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody, ak tento zákon neustanovuje inak. Súhlas na výrub dreviny sa môže v odôvodnených prípadoch vydať len po posúdení ekologických a estetických funkcií dreviny a vplyvov na zdravie človeka a so súhlasom vlastníka alebo správcu, prípadne nájomcu, ak mu takéto oprávnenie vyplýva z nájomnej zmluvy, pozemku, na ktorom drevina rastie, ak žiadateľom nie je jeho vlastník, správca alebo nájomca a po vyznačení výrubu dreviny.
(4)
Súhlas na výrub dreviny sa nevyžaduje
a)
na stromy s obvodom kmeňa do 60 cm, meraným vo výške 130 cm nad zemou, a súvislé krovité porasty s výmerou do 20 m2, ak ide o drevinu rastúcu v zastavanom území obce na pozemkoch, ktoré sú územným plánom obce určené na zastavanie; na stromy s obvodom kmeňa do 80 cm, meraným vo výške 130 cm nad zemou, a súvislé krovité porasty s výmerou do 100 m2, ak ide o drevinu rastúcu v zastavanom území obce na pozemkoch, ktoré nie sú územným plánom obce určené na zastavanie; na stromy s obvodom kmeňa do 90 cm, meraným vo výške 130 cm nad zemou, a súvislé krovité porasty s výmerou do 200 m2, ak ide o drevinu rastúcu za hranicami zastavaného územia obce,
b)
pri obnove produkčných ovocných drevín na účely výsadby nových ovocných drevín, ak sa ich výsadba uskutoční do 18 mesiacov odo dňa výrubu,
c)
pri bezprostrednom ohrození zdravia alebo života človeka alebo pri bezprostrednej hrozbe vzniku značnej škody77) na majetku,
d)
ak výrub povolí alebo nariadi orgán štátnej správy podľa osobitných predpisov,78)
e)
ak je výrub preukázateľne nevyhnutný na zabezpečenie starostlivosti o osobitne chránenú časť prírody a krajiny a ak ho vykonáva organizácia ochrany prírody alebo ňou poverený subjekt,
f)
ak orgán ochrany prírody vopred písomne určí, že výrub je preukázateľne nevyhnutný na zabezpečenie starostlivosti o osobitne chránenú časť prírody a krajiny,
g)
ak sa výrub vykonáva v súvislosti s odstraňovaním inváznych nepôvodných druhov drevín uvedených v zoznamoch podľa osobitných predpisov,58a)
h)
na porasty rýchlorastúcich drevín založené na poľnohospodárskej pôde v súlade s osobitným predpisom78a) a plantáže vianočných stromčekov a okrasných drevín,
i)
na územiach so štvrtým alebo piatym stupňom ochrany, kde je výrub drevín zakázaný [§ 15 ods. 1 písm. e) a § 16 ods. 1 písm. a)],
j)
ak sa výrub uskutočňuje v súvislosti s plnením úloh obrany štátu vo vojenských obvodoch a územiach potrebných na zabezpečenie úloh obrany štátu alebo slúžiacich na zabezpečenie úloh obrany štátu, ktoré spravuje ministerstvo obrany alebo právnická osoba v jeho zakladateľskej alebo zriaďovateľskej pôsobnosti,
k)
na krovité porasty, ak rastú vo viniciach,78aa) za účelom výsadby nového viniča,
l)
na krovité porasty, ak rastú na svahom tvorenom medziradí ovocných sadov78aa) alebo viníc (ďalej len „terasový stupeň“).
(5)
Ustanovenie odseku 4 písm. a) sa nepoužije, ak drevina rastie na cintorínoch, v zastavanom území obce na miestach voľne prístupných verejnosti (ďalej len „verejná zeleň“) alebo ako solitér, stromoradie, súčasť aleje alebo remízy.
(6)
Ten, kto z dôvodov uvedených v odseku 4 písm. b) a c) drevinu vyrúbal, je povinný túto skutočnosť písomne oznámiť a zároveň preukázať splnenie podmienok na výrub drevín orgánu ochrany prírody najneskôr do piatich dní od uskutočnenia výrubu. Lehotu na výsadbu nových ovocných drevín podľa odseku 4 písm. b) môže orgán ochrany prírody na základe odôvodnenej žiadosti podanej pred uplynutím stanovenej lehoty predĺžiť, najviac však o šesť mesiacov.
(7)
Ustanovenie odseku 3 sa nevzťahuje na výrub dreviny, ak je ho nevyhnutné vykonať z dôvodov podľa osobitných predpisov.78b) Ten, kto chce vykonať takýto výrub, je povinný túto skutočnosť písomne oznámiť orgánu ochrany prírody pred plánovaným uskutočnením výrubu. Orgán ochrany prírody je povinný zverejniť oznámenie na svojom webovom sídle, a to najneskôr do troch pracovných dní od doručenia oznámenia.
(8)
Orgán ochrany prírody v lehote 15 pracovných dní od doručenia oznámenia podľa odseku 7
a)
vydá súhlasné stanovisko k oznámenému výrubu,
b)
výrub obmedzí, zakáže alebo určí podmienky jeho uskutočnenia, ak si to vyžadujú záujmy ochrany prírody a krajiny, alebo
c)
upozorní oznamovateľa výrubu, že nepodlieha oznamovacej povinnosti, ak zistí, že nejde o výrub podľa odseku 7.
(9)
Výrub drevín podľa odseku 7 možno vykonať len na základe súhlasného stanoviska orgánu ochrany prírody podľa odseku 8 písm. a) alebo v rozsahu obmedzenia alebo podmienok uskutočnenia výrubu určených podľa odseku 8 písm. b); to neplatí, ak orgán vydá upozornenie podľa odseku 8 písm. c).
(10)
Ten, kto chce v súlade s odsekom 4 písm. a) vyrúbať drevinu, ktorá rastie na území s druhým alebo tretím stupňom ochrany, je povinný túto skutočnosť písomne oznámiť orgánu ochrany prírody pred plánovaným uskutočnením výrubu. Orgán ochrany prírody v lehote 15 pracovných dní od doručenia tohto oznámenia môže stanoviskom činnosť obmedziť, zakázať alebo určiť podmienky jej vykonania, ak to vyžaduje záujem ochrany prírody a krajiny. Ak orgán ochrany prírody v ustanovenej lehote stanovisko nevydá, považuje sa za súhlasné.
(11)
Výrub dreviny podľa odseku 3 možno vykonať len po vyznačení výrubu dreviny a po právoplatnosti súhlasu orgánu ochrany prírody, ktorým je vykonávateľ výrubu povinný sa na požiadanie preukázať.
(12)
Prepravca alebo nákupca dreva je povinný na požiadanie príslušníkov Policajného zboru, orgánov ochrany prírody, orgánov štátnej správy lesného hospodárstva,78c) členov lesnej stráže alebo členov stráže prírody preukázať pôvod prepravovaného dreva súhlasom podľa odseku 3.
(13)
O výrub dreviny podľa odseku 3 možno požiadať aj v konaní o stavebnom zámere. Ak je žiadosť o výrub dreviny podľa odseku 3 súčasťou stavebného zámeru, orgán ochrany prírody vydávajúci súhlas je dotknutým orgánom v konaní o stavebnom zámere a namiesto súhlasu sa vydáva záväzné stanovisko dotknutého orgánu v konaní o stavebnom zámere. Záväzné stanovisko podľa predchádzajúcej vety možno použiť na preukázanie súhlasu s výrubom dreviny rovnako ako súhlas orgánu ochrany prírody podľa tohto zákona.
(14)
Podrobnosti o ochrane, ošetrovaní a udržiavaní drevín, o podmienkach vydávania súhlasu na výrub drevín, o náležitostiach oznámenia podľa odseku 7 a spôsob vyznačovania výrubu drevín ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
47. §
(1)
Tilos a fás növényeket károsítani és pusztítani.
(2)
Annak a földterületnek a tulajdonosa, kezelője vagy bérlője, amelyen a fás növény található, köteles arról gondoskodni, különösen azt ápolni és karbantartani. A fás növény károsodása vagy betegséggel való fertőződése esetén a természetvédelmi szerv kötelezheti a földterület tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét a gyógykezeléséhez szükséges intézkedések megtételére, vagy dönthet annak kivágásáról.
(3)
A fás növény kivágásához a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. A fás növény kivágására vonatkozó hozzájárulás indokolt esetekben csak a fás növény ökológiai és esztétikai funkcióinak, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásainak felmérése után, és annak a földterületnek a tulajdonosának vagy kezelőjének, illetve bérlőjének – ha a bérleti szerződésből ilyen jogosultsága fakad – a hozzájárulásával adható ki, amelyen a fás növény nő, amennyiben a kérelmező nem annak tulajdonosa, kezelője vagy bérlője, és a fás növény kivágásának megjelölését követően.
(4)
A fásszárú növény kivágásához nem szükséges hozzájárulás
a)
a föld felett 130 cm magasságban mért 60 cm törzskerületet el nem érő fákra és a 20 m2 területet el nem érő összefüggő cserjésekre, ha a fásszárú növény a község belterületén, a község területrendezési terve által beépítésre szánt telkeken nő; a föld felett 130 cm magasságban mért 80 cm törzskerületet el nem érő fákra és a 100 m2 területet el nem érő összefüggő cserjésekre, ha a fásszárú növény a község belterületén, a község területrendezési terve által beépítésre nem szánt telkeken nő; a föld felett 130 cm magasságban mért 90 cm törzskerületet el nem érő fákra és a 200 m2 területet el nem érő összefüggő cserjésekre, ha a fásszárú növény a község belterületének határain kívül nő,
b)
a termő gyümölcsfák új gyümölcsfák telepítése céljából történő felújítása esetén, ha a telepítésre a kivágás napjától számított 18 hónapon belül sor kerül,
c)
az emberi egészség vagy élet közvetlen veszélyeztetése vagy jelentős vagyoni kár77) keletkezésének közvetlen veszélye esetén,
d)
ha a kivágást az államigazgatási szerv különleges előírások78) szerint engedélyezi vagy elrendeli,
e)
ha a kivágás igazolhatóan elengedhetetlen a természet és a táj különlegesen védett részéről való gondoskodás biztosításához, és azt a természetvédelmi szervezet vagy az általa megbízott alany végzi,
f)
ha a természetvédelmi szerv előre írásban meghatározza, hogy a kivágás igazolhatóan elengedhetetlen a természet és a táj különlegesen védett részéről való gondoskodás biztosításához,
g)
ha a kivágást a különleges előírások58a) szerinti jegyzékekben szereplő invazív, nem őshonos fafajok eltávolításával összefüggésben végzik,
h)
a mezőgazdasági földterületen különleges előírással78a) összhangban telepített gyorsan növő fafajok állományaira, valamint a karácsonyfa- és díszfaültetvényekre,
i)
a negyedik vagy ötödik védelmi fokozatú területeken, ahol a fásszárú növények kivágása tilos [15. § (1) bek. e) pont és 16. § (1) bek. a) pont],
j)
ha a kivágásra az államvédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben kerül sor katonai körzetekben és az államvédelmi feladatok biztosításához szükséges vagy az államvédelmi feladatok biztosítását szolgáló területeken, amelyeket a védelmi minisztérium vagy annak alapítói vagy létrehozói hatáskörébe tartozó jogi személy kezel,
k)
a szőlőültetvényekben78aa) növő cserjésekre, új szőlő telepítése céljából,
l)
a gyümölcsösök78aa) vagy szőlőültetvények sorközeit alkotó lejtőn (a továbbiakban: „teraszos lépcső”) növő cserjésekre.
(5)
A (4) bekezdés a) pontjának rendelkezése nem alkalmazandó, ha a fásszárú növény temetőkben, a község belterületén a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető helyeken (a továbbiakban: „közterületi zöldfelület”) vagy szoliterként, fasorként, fasor vagy facsoport részeként nő.
(6)
Aki a (4) bekezdés b) és c) pontjában említett okokból fásszárú növényt vágott ki, köteles ezt a tényt írásban bejelenteni, és egyúttal igazolni a fásszárú növények kivágására vonatkozó feltételek teljesítését a természetvédelmi szervnek, legkésőbb a kivágástól számított öt napon belül. Az új gyümölcsfák telepítésére vonatkozó, (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a természetvédelmi szerv a megállapított határidő lejárta előtt benyújtott indokolt kérelem alapján meghosszabbíthatja, de legfeljebb hat hónappal.
(7)
A (3) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a fásszárú növény kivágására, ha annak végrehajtása különleges előírásokban78b) foglalt okokból elengedhetetlen. Aki ilyen kivágást kíván végezni, köteles ezt a tényt a tervezett kivágás előtt írásban bejelenteni a természetvédelmi szervnek. A természetvédelmi szerv köteles a bejelentést a honlapján közzétenni, legkésőbb a bejelentés kézbesítésétől számított három munkanapon belül.
(8)
A természetvédelmi szerv a (7) bekezdés szerinti bejelentés kézbesítésétől számított 15 munkanapon belül
a)
hozzájáruló állásfoglalást ad ki a bejelentett kivágáshoz,
b)
a kivágást korlátozza, megtiltja vagy meghatározza a végrehajtásának feltételeit, ha a természet- és tájvédelem érdekei ezt megkövetelik, vagy
c)
figyelmezteti a kivágás bejelentőjét, hogy az nem esik bejelentési kötelezettség alá, ha megállapítja, hogy nem a (7) bekezdés szerinti kivágásról van szó.
(9)
A (7) bekezdés szerinti fásszárú növények kivágása csak a természetvédelmi szerv (8) bekezdés a) pontja szerinti hozzájáruló állásfoglalása alapján, vagy a (8) bekezdés b) pontja szerint meghatározott korlátozás vagy a kivágás végrehajtására vonatkozó feltételek mértékében hajtható végre; ez nem érvényes, ha a szerv a (8) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztetést ad ki.
(10)
Aki a (4) bekezdés a) pontjával összhangban olyan fásszárú növényt kíván kivágni, amely második vagy harmadik védelmi fokozatú területen nő, köteles ezt a tényt a tervezett kivágás előtt írásban bejelenteni a természetvédelmi szervnek. A természetvédelmi szerv e bejelentés kézbesítésétől számított 15 munkanapon belül állásfoglalásával a tevékenységet korlátozhatja, megtilthatja vagy meghatározhatja a végrehajtásának feltételeit, ha a természet- és tájvédelem érdekei ezt megkövetelik. Ha a természetvédelmi szerv a megállapított határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, az hozzájárulónak tekintendő.
(11)
A (3) bekezdés szerinti fásszárú növény kivágása csak a fásszárú növény kivágásának megjelölése és a természetvédelmi szerv hozzájárulásának jogerőre emelkedése után hajtható végre, amelyet a kivágást végző személy kérésre köteles igazolni.
(12)
A fa szállítója vagy felvásárlója a Rendőr-főkapitányság tagjainak, a természetvédelmi szerveknek, az erdőgazdálkodás államigazgatási szerveinek,78c) az erdőőröknek vagy a természetvédelmi őröknek a kérésére köteles a szállított fa eredetét a (3) bekezdés szerinti hozzájárulással igazolni.
(13)
A (3) bekezdés szerinti fásszárú növény kivágása az építési szándékkal kapcsolatos eljárásban is kérelmezhető. Ha a (3) bekezdés szerinti fásszárú növény kivágására irányuló kérelem az építési szándék részét képezi, a hozzájárulást kiadó természetvédelmi szerv érintett szervnek minősül az építési szándékkal kapcsolatos eljárásban, és a hozzájárulás helyett az érintett szerv kötelező érvényű állásfoglalása kerül kiadásra az építési szándékkal kapcsolatos eljárásban. Az előző mondat szerinti kötelező érvényű állásfoglalás a fásszárú növény kivágásához való hozzájárulás igazolására ugyanúgy felhasználható, mint a természetvédelmi szerv e törvény szerinti hozzájárulása.
(14)
A fásszárú növények védelmének, kezelésének és karbantartásának részleteit, a fásszárú növények kivágásához való hozzájárulás kiadásának feltételeit, a (7) bekezdés szerinti bejelentés kellékeit és a fásszárú növények kivágásának megjelölési módját a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 48
Náhradná výsadba
(1)
Orgán ochrany prírody uloží žiadateľovi v súhlase na výrub dreviny povinnosť, aby uskutočnil primeranú náhradnú výsadbu drevín na vopred určenom mieste, a to na náklady žiadateľa; uprednostňuje pritom geograficky pôvodné a tradičné druhy. Ak žiadateľ nie je vlastníkom pozemku, na ktorom sa náhradná drevina vysadila, môže mu orgán ochrany prírody uložiť i starostlivosť o ňu, najviac však na dobu troch rokov. Ak nemožno uložiť náhradnú výsadbu, orgán ochrany prírody uloží finančnú náhradu do výšky spoločenskej hodnoty dreviny (§ 95). Orgán ochrany prírody uloží povinnosť zaplatiť finančnú náhradu aj tomu, kto vyrúbal dreviny bez súhlasu, a to do výšky spoločenskej hodnoty dreviny. Finančná náhrada je príjmom obce, na území ktorej sa výrub uskutočňuje; obec je povinná tieto príjmy použiť výlučne na úhradu nákladov spojených s
a)
vypracovaním dokumentu starostlivosti o dreviny,
b)
vypracovaním dokumentu miestneho územného systému ekologickej stability,
c)
výsadbou najmä geograficky pôvodných a tradičných druhov drevín a starostlivosťou o dreviny rastúce na jej území,
d)
realizáciou opatrení súvisiacich s vytváraním prvkov miestneho územného systému ekologickej stability [§ 2 ods. 2 písm. a) druhá veta] podľa schváleného dokumentu miestneho územného systému ekologickej stability,
e)
budovaním prvkov zelenej infraštruktúry, ako sú zelené parky, zelené strechy alebo ekodukty,
f)
realizáciou opatrení na zabezpečenie starostlivosti o chránené územia a chránené stromy podľa programov starostlivosti o chránené územia a chránené stromy,
g)
realizáciou iných opatrení vykonávaných na účely ochrany prírody a krajiny v odôvodnených prípadoch na základe súhlasného stanoviska ministerstva.
(2)
Náhradnú výsadbu a starostlivosť o náhradnú drevinu podľa odseku 1 na pozemku, ktorý nie je vo vlastníctve žiadateľa o výrub dreviny, možno uložiť len s predchádzajúcim súhlasom vlastníka dotknutého pozemku.
(3)
Obce sú povinné viesť evidenciu o
a)
príjmoch za finančnú náhradu za vyrúbané dreviny a ich použití na vykonanie opatrení podľa odseku 1,
b)
pozemkoch vhodných na náhradnú výsadbu vo svojom územnom obvode.
48. §
Pótlólagos telepítés
(1)
A természetvédelmi szerv a fásszárú növény kivágásához adott hozzájárulásában kötelezi a kérelmezőt, hogy a kérelmező költségére, előre meghatározott helyen, arányos pótlólagos fásszárú növény telepítést végezzen; eközben előnyben részesíti a földrajzilag őshonos és hagyományos fajokat. Ha a kérelmező nem tulajdonosa annak a teleknek, amelyen a pótlólagos fásszárú növényt telepítették, a természetvédelmi szerv a róla való gondoskodást is előírhatja számára, de legfeljebb három évre. Ha pótlólagos telepítést nem lehet elrendelni, a természetvédelmi szerv a fásszárú növény társadalmi értékének (§ 95) megfelelő összegű pénzbeli kártérítést szab ki. A természetvédelmi szerv pénzbeli kártérítés fizetésére kötelezi azt is, aki hozzájárulás nélkül vágott ki fásszárú növényeket, mégpedig a fásszárú növény társadalmi értékének megfelelő összegben. A pénzbeli kártérítés annak a községnek a bevétele, amelynek területén a kivágásra sor kerül; a község köteles ezeket a bevételeket kizárólag az alábbiakkal kapcsolatos költségek fedezésére fordítani:
a)
a fásszárú növényekről való gondoskodás dokumentumának kidolgozása,
b)
a helyi ökológiai stabilitás területi rendszeréről szóló dokumentum kidolgozása,
c)
elsősorban földrajzilag őshonos és hagyományos fafajok telepítése és a területén növő fásszárú növényekről való gondoskodás,
d)
a helyi ökológiai stabilitás területi rendszerének elemei létrehozásával kapcsolatos intézkedések megvalósítása [2. § (2) bek. a) pont második mondat] a helyi ökológiai stabilitás területi rendszeréről szóló jóváhagyott dokumentum szerint,
e)
a zöld infrastruktúra elemeinek, például zöld parkok, zöldtetők vagy ökoduktok kiépítése,
f)
a védett területekről és védett fákról való gondoskodás biztosítására irányuló intézkedések megvalósítása a védett területekről és védett fákról szóló gondozási programok szerint,
g)
a természet- és tájvédelem céljából végzett egyéb intézkedések megvalósítása indokolt esetekben, a minisztérium hozzájáruló állásfoglalása alapján.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti pótlólagos telepítés és a pótlólagos fásszárú növényről való gondoskodás olyan telken, amely nem a fásszárú növény kivágását kérelmező tulajdonában van, csak az érintett telek tulajdonosának előzetes hozzájárulásával írható elő.
(3)
A községek kötelesek nyilvántartást vezetni
a)
a kivágott fásszárú növényekért kapott pénzbeli kártérítésből származó bevételekről és azoknak az (1) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtására történő felhasználásáról,
b)
a közigazgatási területükön pótlólagos telepítésre alkalmas telkekről.
§ 49
Chránené stromy
(1)
Kultúrne, vedecky, ekologicky, krajinotvorne alebo esteticky mimoriadne významné stromy alebo ich skupiny vrátane stromoradí môže okresný úrad v sídle kraja vyhláškou vyhlásiť za chránené stromy. Za chránené stromy možno vyhlásiť aj stromy rastúce na lesných pozemkoch.
(2)
(3)
Na výrub a spôsob ošetrovania chráneného stromu sa vyžaduje súhlas orgánu ochrany prírody. V prípade povoleného výrubu sa použije obdobne ustanovenie § 48 a následne sa zruší vyhlásenie ochrany chráneného stromu.
(4)
Chránené stromy sa nevyhlasujú na území chránených krajinných prvkov, prírodných rezervácií a prírodných pamiatok.
(5)
Ak to vyžaduje záujem ochrany chráneného stromu, možno vyhlásiť jeho ochranné pásmo, a to spôsobom, akým sa vyhlasuje chránený strom.
(6)
Ak ochranné pásmo nebolo vyhlásené podľa odseku 5, je ním územie okolo chráneného stromu v plošnom priemete jeho koruny, ktorý je zväčšený o jeden a pol metra, najmenej však v okruhu 10 m od kmeňa stromu.
(7)
V ochrannom pásme chráneného stromu je zakázané
a)
jazdiť alebo stáť s motorovým vozidlom alebo záprahovým vozidlom mimo miestnej cesty, účelovej cesty alebo inej spevnenej cesty,
b)
zriaďovať prístupové komunikácie pre motorové vozidlá alebo záprahové vozidlá,
c)
vykonávať technické geologické práce,
d)
aplikovať chemické látky alebo hnojivá,
e)
vykonávať terénne úpravy,
f)
budovať oplotenie pozemku,
g)
umiestniť košiar alebo iné zariadenie na ochranu hospodárskych zvierat,
h)
ukladať odpad alebo skladovať stavebný materiál, drevo alebo iný materiál, ktorý môže spôsobiť zhutnenie pôdy nad koreňovým systémom chráneného stromu,
i)
umiestniť informačné, reklamné alebo propagačné zariadenie,
j)
umiestniť stavbu,
k)
zakladať alebo udržiavať otvorený oheň, fajčiť alebo odhadzovať horiace alebo tlejúce predmety, manipulovať s horľavými materiálmi alebo vypaľovať vegetačný kryt,
l)
vykonávať činnosť narúšajúcu vodný režim chráneného stromu,
m)
vysádzať nepôvodné druhy drevín,
n)
ťažiť drevnú hmotu holorubným hospodárskym spôsobom,
o)
pásť, napájať, preháňať alebo nocovať hospodárske zvieratá.
(8)
Na zakázané činnosti podľa odseku 7 sa vzťahujú ustanovenia o výnimkách podľa § 29 ods. 1 a 3 rovnako.
(9)
Podrobnosti o ochrane chráneného stromu a jeho ochranného pásma a vymedzenie pozemku, na ktorom sa nachádza chránený strom a jeho ochranné pásmo, sa ustanovia spôsobom, ktorým sa chránený strom a jeho ochranné pásmo vyhlasuje. Podrobnosťami o ochrane sa určuje najmä územný a časový rozsah uplatňovania zákazov podľa odseku 7.
49. §
Védett fák
(1)
A kulturális, tudományos, ökológiai, tájképi vagy esztétikai szempontból kiemelkedő jelentőségű fákat vagy facsoportokat, beleértve a fasorokat is, a megyeszékhelyen működő járási hivatal rendelettel védett fákká nyilváníthatja. Védett fákká nyilváníthatók az erdőterületeken növő fák is.
(2)
A védett fák védelmére a 46. § és a 47. § (1), (2) bekezdésének, (3) bekezdése második mondatának és (11) bekezdésének rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak.
(3)
A védett fa kivágásához és kezelésének módjához a természetvédelmi szerv hozzájárulása szükséges. Engedélyezett kivágás esetén a 48. § rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó, és ezt követően a védett fa védelem alá helyezése hatályát veszti.
(4)
Védett fákat nem nyilvánítanak védetté a védett táji elemek, természetvédelmi területek és természeti emlékek területén.
(5)
Ha a védett fa védelmének érdeke megkívánja, védőövezete is kijelölhető, mégpedig a védett fa védelem alá helyezésével azonos módon.
(6)
Ha a védőövezet nem került kijelölésre az (5) bekezdés szerint, akkor az a védett fa körüli terület a korona síkbeli vetületében, másfél méterrel megnövelve, de legalább a fa törzsétől számított 10 m-es körzetben.
(7)
A védett fa védőövezetében tilos
a)
gépjárművel vagy fogatolt járművel közlekedni vagy megállni a helyi úton, célúton vagy más szilárd burkolatú úton kívül,
b)
gépjárművek vagy fogatolt járművek számára bekötőutakat létesíteni,
c)
műszaki geológiai munkákat végezni,
d)
vegyszereket vagy műtrágyákat alkalmazni,
e)
tereprendezést végezni,
f)
a telket bekeríteni,
g)
karámot vagy más, haszonállatok védelmét szolgáló létesítményt elhelyezni,
h)
hulladékot lerakni vagy építőanyagot, fát vagy más olyan anyagot tárolni, amely a védett fa gyökérzete feletti talaj tömörödését okozhatja,
i)
információs, reklám- vagy promóciós eszközt elhelyezni,
j)
építményt elhelyezni,
k)
nyílt tüzet rakni vagy fenntartani, dohányozni vagy égő vagy parázsló tárgyakat eldobni, gyúlékony anyagokkal manipulálni vagy a növénytakarót felégetni,
l)
a védett fa vízháztartását megzavaró tevékenységet végezni,
m)
nem őshonos fafajokat telepíteni,
n)
a faanyagot tarvágásos gazdálkodási módszerrel kitermelni,
o)
haszonállatokat legeltetni, itatni, áthajtani vagy éjszakáztatni.
(8)
A (7) bekezdés szerinti tiltott tevékenységekre a 29. § (1) és (3) bekezdése szerinti kivételekről szóló rendelkezések ugyanúgy vonatkoznak.
(9)
A védett fa és védőövezete védelmének részleteit, valamint annak a teleknek a lehatárolását, amelyen a védett fa és védőövezete található, a védett fa és védőövezete védelem alá helyezésével azonos módon kell megállapítani. A védelem részletei különösen a (7) bekezdés szerinti tilalmak területi és időbeli hatályát határozzák meg.
ŠTVRTÁ HLAVA
NEGYEDIK FEJEZET
VYHLASOVANIE, ZMENA A ZRUŠENIE OCHRANY OSOBITNE CHRÁNENÝCH ČASTÍ PRÍRODY A KRAJINY A ICH OZNAČENIE
A természet és a táj különlegesen védett részei védelmének kihirdetése, módosítása és megszüntetése, valamint megjelölésük
§ 50
Vyhlasovanie ochrany osobitne chránených častí prírody a krajiny
(1)
Orgán ochrany prírody je povinný vlastníkovi, správcovi a nájomcovi pozemku dotknutého zamýšľanou ochranou, ktorého možno zistiť z evidencie v katastri nehnuteľností, dotknutej obci a dotknutým orgánom štátnej správy79) písomne oznámiť zámer vyhlásiť chránené územie, zóny chráneného územia alebo chránený strom (ďalej len „zámer“). Orgán ochrany prírody je povinný oznámiť zámer na základe predloženého projektu ochrany (§ 54 ods. 13); ak projekt predkladá organizácia ochrany prírody, orgán ochrany prírody oznámi zámer v lehote do 60 dní odo dňa jeho predloženia. Ak je dotknutý väčší počet vlastníkov pozemkov alebo ak ich pobyt nie je známy, možno oznámenie zámeru doručiť verejnou vyhláškou;79a) ak ide o pozemkové spoločenstvo, oznámenie zámeru sa doručí aj jeho štatutárnemu orgánu.
(2)
Oznámenie zámeru obsahuje najmä
a)
základnú charakteristiku zámeru,
b)
podrobnosti o ochrane, najmä ciele ochrany a opatrenia na ich dosiahnutie, rozsah obmedzení bežného obhospodarovania a ekonomické zhodnotenie vplyvu uplatňovania obmedzení bežného obhospodarovania,
c)
možnosti riešenia spôsobu a určenia výšky poskytnutia náhrady za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa § 61 ods. 1 písm. a) až d).
(3)
Obec je povinná do 15 dní od doručenia oznámenia zámeru informovať o ňom verejnosť vo svojom územnom obvode a umožniť nahliadnuť doň na obvyklom mieste, najmä na úradnej tabuli, najmenej po dobu 15 dní.
(4)
Vlastník, správca a nájomca dotknutého pozemku, obec a dotknutý orgán štátnej správy má právo najneskôr do 30 dní od doručenia oznámenia zámeru alebo jeho verejného oznámenia podať k nemu písomné pripomienky orgánu ochrany prírody. Vlastník dotknutého pozemku má právo v tej istej lehote sa vyjadriť k možnosti riešenia spôsobu a určenia výšky poskytnutia náhrady za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa § 61 ods. 1 písm. a) až d). Orgán ochrany prírody je povinný najneskôr do 30 dní pripomienky prerokovať s tým, kto ich podal; ak ide o vyjadrenie k možnosti riešenia spôsobu a určenia výšky poskytnutia náhrady za obmedzenie bežného obhospodarovania, orgán ochrany prírody je povinný prerokovať toto vyjadrenie najneskôr do 60 dní a v prípade súhlasu vlastníka s navrhovaným spôsobom poskytnutia náhrady vyzvať ministerstvo alebo ním poverenú organizáciu ochrany prírody, alebo správcu majetku štátu dotknutých navrhovaným spôsobom náhrady, aby s vlastníkom prerokovali podmienky poskytnutia náhrady a v prípade dohody s ním uzavreli zmluvu o budúcej zmluve o poskytnutí náhrady za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa § 61a až 61d.
(5)
Vlastník, správca a nájomca pozemku, ktorí sú dotknutí podmienkami ochrany určenými v zámere, sú povinní odo dňa oznámenia zámeru až do vyhlásenia časti prírody za chránenú bezodkladne informovať o plánovaných činnostiach, ktoré môžu byť v rozpore s podmienkami ochrany určenými v zámere. Ak to vyžaduje záujem ochrany prírody a krajiny, môže orgán ochrany prírody rozhodnúť o určení podmienok na vykonávanie tejto činnosti alebo ju zakázať. Tieto podmienky platia najdlhšie do vyhlásenia časti prírody a krajiny za chránenú. Ak v dôsledku určenia podmienok vykonávania činnosti alebo jej zákazu dochádza k obmedzeniu bežného obhospodarovania, vzniká nárok na finančnú náhradu podľa § 61e prvým dňom po právoplatnosti rozhodnutia orgánu ochranu prírody.
(6)
Ak orgán ochrany prírody najneskôr do dvoch rokov od oznámenia zámeru nevyhlási spôsobom upraveným v tomto zákone územie alebo strom za chránené, povinnosti určené v rozhodnutí podľa odseku 6 zanikajú.
(7)
Chránené územia alebo ich zóny so štvrtým stupňom ochrany a piatym stupňom ochrany na pozemkoch v neštátnom vlastníctve sa môžu vyhlásiť len so súhlasom vlastníka pozemku. Ak vlastník pozemku nie je známy, súhlas dáva správca pozemkov určený osobitnými predpismi.79b) Ak by nevyhlásením chráneného územia alebo jeho zóny so štvrtým stupňom ochrany a piatym stupňom ochrany na pozemkoch v neštátnom vlastníctve došlo k narušeniu celkovej koherencie európskej sústavy chránených území, možno súhlas vlastníka pozemku nahradiť rozhodnutím orgánu ochrany prírody. Tým nie je dotknutá povinnosť poskytnúť náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa § 61.
(8)
(9)
Chránený krajinný prvok a obecné chránené územie sa nevyhlasujú na ostatných chránených územiach a v ich ochranných pásmach.
50. §
A természet és a táj különlegesen védett részei védelmének kihirdetése
(1)
A természetvédelmi szerv köteles a tervezett védelem által érintett, az ingatlankataszter nyilvántartásából megállapítható telek tulajdonosának, kezelőjének és bérlőjének, az érintett községnek és az érintett államigazgatási szerveknek79) írásban bejelenteni a védett terület, a védett terület övezetei vagy a védett fa kihirdetésére irányuló szándékot (a továbbiakban: „szándék”). A természetvédelmi szerv köteles a szándékot a benyújtott védelmi projekt alapján bejelenteni (54. § (13) bek.); ha a projektet a természetvédelmi szervezet nyújtja be, a természetvédelmi szerv a szándékot a benyújtásától számított 60 napon belül jelenti be. Ha nagyobb számú telektulajdonos érintett, vagy ha tartózkodási helyük ismeretlen, a szándék bejelentése közhirdetmény útján is kézbesíthető;79a) birtokközösség esetén a szándék bejelentését annak statutáris szervének is kézbesítik.
(2)
A szándék bejelentése különösen a következőket tartalmazza:
a)
a szándék alapvető jellemzői,
b)
a védelem részletei, különösen a védelem céljai és az elérésüket szolgáló intézkedések, a rendes gazdálkodás korlátozásainak mértéke és a rendes gazdálkodás korlátozásai alkalmazásának gazdasági hatásvizsgálata,
c)
a rendes gazdálkodás korlátozásáért a 61. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerint nyújtandó kártalanítás módjának és összegének meghatározására vonatkozó megoldási lehetőségek.
(3)
A község köteles a szándék bejelentésének kézbesítésétől számított 15 napon belül tájékoztatni arról a nyilvánosságot a közigazgatási területén, és lehetővé tenni a betekintést a szokásos helyen, különösen a hirdetőtáblán, legalább 15 napig.
(4)
Az érintett telek tulajdonosa, kezelője és bérlője, a község és az érintett államigazgatási szerv jogosult a szándék bejelentésének kézbesítésétől vagy annak közzétételétől számított legkésőbb 30 napon belül írásbeli észrevételeket benyújtani a természetvédelmi szervhez. Az érintett telek tulajdonosa jogosult ugyanezen határidőn belül nyilatkozni a rendes gazdálkodás korlátozásáért a 61. § (1) bekezdésének a)–d) pontja szerint nyújtandó kártalanítás módjának és összegének meghatározására vonatkozó megoldási lehetőségekről. A természetvédelmi szerv köteles legkésőbb 30 napon belül megtárgyalni az észrevételeket azzal, aki benyújtotta azokat; ha a rendes gazdálkodás korlátozásáért nyújtandó kártalanítás módjának és összegének meghatározására vonatkozó megoldási lehetőségekről szóló nyilatkozatról van szó, a természetvédelmi szerv köteles ezt a nyilatkozatot legkésőbb 60 napon belül megtárgyalni, és a tulajdonosnak a javasolt kártalanítási móddal való egyetértése esetén felhívni a minisztériumot vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezetet, vagy a javasolt kártalanítási mód által érintett állami vagyon kezelőjét, hogy a tulajdonossal tárgyalják meg a kártalanítás nyújtásának feltételeit, és megállapodás esetén kössenek vele előszerződést a rendes gazdálkodás korlátozásáért a 61a–61d. § szerint nyújtandó kártalanításról.
(5)
A telek tulajdonosa, kezelője és bérlője, akiket a szándékban meghatározott védelmi feltételek érintenek, kötelesek a szándék bejelentésének napjától a természet egy részének védetté nyilvánításáig haladéktalanul tájékoztatni a tervezett tevékenységekről, amelyek ellentétesek lehetnek a szándékban meghatározott védelmi feltételekkel. Ha a természet- és tájvédelem érdeke megkívánja, a természetvédelmi szerv dönthet e tevékenység végzésére vonatkozó feltételek meghatározásáról vagy megtilthatja azt. Ezek a feltételek legfeljebb a természet és a táj egy részének védetté nyilvánításáig érvényesek. Ha a tevékenység végzésére vonatkozó feltételek meghatározása vagy annak megtiltása következtében a rendes gazdálkodás korlátozására kerül sor, a 61e. § szerinti pénzbeli kártalanításra való jogosultság a természetvédelmi szerv határozatának jogerőre emelkedését követő első napon keletkezik.
(6)
Ha a természetvédelmi szerv a szándék bejelentésétől számított legkésőbb két éven belül nem nyilvánítja az e törvényben szabályozott módon a területet vagy a fát védetté, a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott kötelezettségek megszűnnek.
(7)
A nem állami tulajdonban lévő telkeken a negyedik és ötödik védelmi fokozatú védett területek vagy azok övezetei csak a telek tulajdonosának hozzájárulásával nyilváníthatók ki. Ha a telek tulajdonosa ismeretlen, a hozzájárulást a külön jogszabályok79b) által kijelölt telekkezelő adja meg. Ha a nem állami tulajdonban lévő telkeken a negyedik és ötödik védelmi fokozatú védett terület vagy annak övezete ki nem nyilvánítása az európai védett területek hálózatának általános koherenciájának megbomlásához vezetne, a telek tulajdonosának hozzájárulása a természetvédelmi szerv határozatával helyettesíthető. Ez nem érinti a 61. § szerinti, a rendes gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítás nyújtásának kötelezettségét.
(8)
Az (1)–(7) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a magán védett terület és védőövezete (31. §), valamint a községi védett terület (25a. §) kinyilvánítására.
(9)
Védett tájképi elem és községi védett terület más védett területeken és azok védőövezeteiben nem nyilvánítható ki.
§ 51
Štátny zoznam osobitne chránených častí prírody a krajiny
(1)
Štátny zoznam osobitne chránených častí prírody a krajiny (ďalej len „štátny zoznam“) je informačný systém verejnej správy, v ktorom sa evidujú údaje o chránených územiach a ich ochranných pásmach, územiach európskeho významu, územiach medzinárodného významu, súkromných chránených územiach a ich ochranných pásmach a chránených stromoch a ich ochranných pásmach.
(2)
Štátny zoznam obsahuje súpis, popis a geometrické a polohové určenie osobitne chránených častí prírody a krajiny podľa odseku 1, ako aj dokumentáciu týkajúcu sa týchto území. Údaje o geometrickom a polohovom určení osobitne chránených častí prírody a krajiny zapísaných v štátnom zozname sú v rozsahu ich vyhlásenej ochrany záväzné.
(3)
Správcom štátneho zoznamu je ministerstvo. Štátny zoznam prevádzkuje ministerstvom poverená organizácia ochrany prírody.
(4)
Orgán ochrany prírody zašle do 15 dní odo dňa nadobudnutia účinnosti všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa vyhlásila ochrana osobitne chránenej časti prírody a krajiny, podklady organizácii ochrany prírody na vykonanie jej zápisu do štátneho zoznamu; ak sa osobitne chránená časť prírody a krajiny vyhlásila nariadením vlády, príslušným orgánom je ministerstvo.
(5)
Organizácia ochrany prírody zapíše osobitne chránenú časť prírody a krajiny do štátneho zoznamu do 30 dní odo dňa doručenia podkladov podľa odseku 4. Ak osobitne chránená časť prírody a krajiny bola vyhlásená na základe podkladov vypracovaných organizáciou ochrany prírody, osobitne chránenú časť prírody a krajiny organizácia ochrany prírody zapíše do štátneho zoznamu do 30 dní odo dňa nadobudnutia účinnosti všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa vyhlásila ochrana osobitne chránenej časti prírody a krajiny; ustanovenie odseku 4 sa v tomto prípade nepoužije.
(6)
Po vykonaní zápisu osobitne chránenej časti prírody a krajiny do štátneho zoznamu okresný úrad na základe podkladov predložených organizáciou ochrany prírody do 30 dní vyznačí osobitne chránenú časť prírody a krajiny v katastri nehnuteľností;80) ak ide o obecné chránené územie, podklady predkladá obec. Prílohou žiadosti o zápis osobitne chránenej časti prírody a krajiny do katastra nehnuteľností je zjednodušený operát geometrického plánu.
(7)
Postup podľa odsekov 4 až 6 sa rovnako uplatní aj na zmenu osobitne chránenej časti prírody a krajiny.
(8)
V prípade zrušenia ochrany osobitne chránenej časti prírody a krajiny organizácia ochrany prírody zápis zo štátneho zoznamu vyškrtne. Po vyškrtnutí zápisu osobitne chránenej časti prírody a krajiny sa primerane uplatní postup podľa odseku 6 prvej vety.
(9)
Údaje zo štátneho zoznamu sú prístupné verejnosti cez sieťové služby.81)
(10)
Podrobnosti o vedení štátneho zoznamu ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.
51. §
A természet és a táj különlegesen védett részeinek állami jegyzéke
(1)
A természet és a táj különlegesen védett részeinek állami jegyzéke (a továbbiakban: „állami jegyzék”) egy közigazgatási információs rendszer, amelyben nyilvántartják a védett területekre és azok védőövezeteire, az európai jelentőségű területekre, a nemzetközi jelentőségű területekre, a magán védett területekre és azok védőövezeteire, valamint a védett fákra és azok védőövezeteire vonatkozó adatokat.
(2)
Az állami jegyzék tartalmazza az (1) bekezdés szerinti, a természet és a táj különlegesen védett részeinek összeírását, leírását, valamint geometriai és helymeghatározását, továbbá az e területekre vonatkozó dokumentációt. Az állami jegyzékbe bejegyzett, a természet és a táj különlegesen védett részeinek geometriai és helymeghatározási adatai a kihirdetett védelmük mértékében kötelező érvényűek.
(3)
Az állami jegyzék kezelője a minisztérium. Az állami jegyzéket a minisztérium által megbízott természetvédelmi szervezet működteti.
(4)
A természetvédelmi szerv az általános érvényű jogszabály hatálybalépésének napjától számított 15 napon belül, amellyel a természet és a táj egy különlegesen védett részének védelmét kihirdették, megküldi a dokumentációt a természetvédelmi szervezetnek az állami jegyzékbe való bejegyzés céljából; ha a természet és a táj különlegesen védett részét kormányrendelettel hirdették ki, az illetékes szerv a minisztérium.
(5)
A természetvédelmi szervezet a (4) bekezdés szerinti dokumentáció kézbesítésének napjától számított 30 napon belül bejegyzi a természet és a táj különlegesen védett részét az állami jegyzékbe. Ha a természet és a táj különlegesen védett részét a természetvédelmi szervezet által kidolgozott dokumentáció alapján hirdették ki, a természetvédelmi szervezet a természet és a táj különlegesen védett részét a védelmet kihirdető általános érvényű jogszabály hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül jegyzi be az állami jegyzékbe; a (4) bekezdés rendelkezése ebben az esetben nem alkalmazandó.
(6)
A természet és a táj különlegesen védett részének az állami jegyzékbe történő bejegyzését követően a járási hivatal a természetvédelmi szervezet által benyújtott dokumentáció alapján 30 napon belül feltünteti a természet és a táj különlegesen védett részét az ingatlankataszterben;80) ha községi védett területről van szó, a dokumentációt a község nyújtja be. A természet és a táj különlegesen védett részének az ingatlankataszterbe történő bejegyzésére irányuló kérelem melléklete a helyszínrajz egyszerűsített operatív anyaga.
(7)
A (4)–(6) bekezdés szerinti eljárás a természet és a táj különlegesen védett részének módosítására is ugyanúgy alkalmazandó.
(8)
A természet és a táj különlegesen védett része védelmének megszüntetése esetén a természetvédelmi szervezet törli a bejegyzést az állami jegyzékből. A természet és a táj különlegesen védett része bejegyzésének törlését követően a (6) bekezdés első mondata szerinti eljárás arányosan alkalmazandó.
(9)
Az állami jegyzék adatai a nyilvánosság számára hálózati szolgáltatásokon keresztül hozzáférhetők.81)
(10)
Az állami jegyzék vezetésének részleteit a minisztérium általános érvényű jogszabályban állapítja meg.
§ 52
Označenie osobitne chránenej časti prírody a krajiny
(1)
Chránené územia (§ 17 ods. 1 písm. a) až g)), ich zóny (§ 30 ods. 1) a chránené stromy (§ 49), ako aj ich ochranné pásma sa označujú tabuľami so štátnym znakom82) Slovenskej republiky a s nápisom. Prírodné pamiatky podľa § 24 sa označujú, len ak boli vyhlásené za národné prírodné pamiatky alebo ak ide o významné alebo ohrozené jaskyne, alebo prírodné vodopády.
(2)
Označenie podľa odseku 1 zabezpečí organizácia ochrany prírody.
(3)
Chránené územia a zariadenia ochrany prírody a krajiny v nich a chránené stromy možno označiť so súhlasom orgánu ochrany prírody aj tabuľami s osobitným označením. Týmto spôsobom sa označujú aj súkromné chránené územia a obecné chránené územia.
(4)
Ak je to v záujme ochrany územia európskeho významu, možno takéto územie označiť ako vyhlásené chránené územie.
(5)
Podrobnosti o označení osobitne chránených častí prírody a krajiny ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.
52. §
A természet és a táj különlegesen védett részének megjelölése
(1)
A védett területeket (17. § (1) bek. a)–g) pont), azok övezeteit (30. § (1) bek.) és a védett fákat (49. §), valamint azok védőövezeteit a Szlovák Köztársaság állami címerével82) és felirattal ellátott táblákkal jelölik meg. A 24. § szerinti természeti emlékeket csak akkor jelölik meg, ha nemzeti természeti emlékké nyilvánították őket, vagy ha jelentős vagy veszélyeztetett barlangokról vagy természetes vízesésekről van szó.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti megjelölést a természetvédelmi szervezet biztosítja.
(3)
A védett területek és a bennük található természet- és tájvédelmi létesítmények, valamint a védett fák a természetvédelmi szerv hozzájárulásával különleges jelöléssel ellátott táblákkal is megjelölhetők. Ilyen módon jelölik meg a magán védett területeket és a községi védett területeket is.
(4)
Ha ez egy európai jelentőségű terület védelmének érdekében áll, az ilyen terület kihirdetett védett területként megjelölhető.
(5)
A természet és a táj különlegesen védett részeinek megjelölésének részleteit a minisztérium általános érvényű jogszabályban állapítja meg.
§ 53
Zmena a zrušenie ochrany osobitne chránenej časti prírody a krajiny
(1)
Zmena alebo zrušenie ochrany osobitne chránenej časti prírody a krajiny sa vykoná do jedného roka od podania návrhu alebo od zistenia nových skutočností, ktoré majú závažný vplyv na predmet ochrany, alebo ak predmet ochrany zanikol, a to rovnakým spôsobom, akým sa ochrana podľa tohto zákona vyhlasuje (ustanovuje). Návrh na zmenu alebo zrušenie je oprávnený podať aj správca, vlastník alebo nájomca nehnuteľnosti nachádzajúcej sa v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme, ak už nie je zrejmý predmet ochrany alebo tento zanikol, ako aj pokiaľ nebolo v zákonnej lehote rozhodnuté o nároku na náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa § 61e. Chránený areál, prírodná rezervácia a prírodná pamiatka sa zrušia vždy, ak sa stanú súčasťou vyhlásených zón alebo podzón chránenej krajinnej oblasti alebo národného parku.
(2)
Na zmenu alebo zrušenie ochrany podľa odseku 1 sa vzťahujú obdobne ustanovenia § 50 a § 51; v prípade zrušenia chráneného územia na návrh organizácie ochrany prírody orgán ochrany prírody oznámi zámer vlastníkovi, správcovi a nájomcovi pozemku a dotknutej obci, ktorí sa do 30 dní vyjadria k zámeru.
53. §
A természet és a táj különlegesen védett része védelmének módosítása és megszüntetése
(1)
A természet és a táj különlegesen védett része védelmének módosítását vagy megszüntetését a javaslat benyújtásától vagy a védelem tárgyára jelentős hatással bíró új tények megállapításától számított egy éven belül, vagy ha a védelem tárgya megszűnt, végre kell hajtani, mégpedig ugyanolyan módon, ahogyan a védelmet e törvény szerint kihirdetik (megállapítják). Módosítási vagy megszüntetési javaslatot nyújthat be a védett területen vagy annak védőövezetében található ingatlan kezelője, tulajdonosa vagy bérlője is, ha a védelem tárgya már nem egyértelmű vagy megszűnt, valamint ha a törvényes határidőn belül nem született döntés a 61e. § szerinti, a rendes gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítási igényről. A védett terület, a természetvédelmi terület és a természeti emlék minden esetben megszüntetésre kerül, ha egy tájvédelmi körzet vagy nemzeti park kihirdetett övezetének vagy alövezetének részévé válnak.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti védelem módosítására vagy megszüntetésére értelemszerűen vonatkoznak az 50. és 51. § rendelkezései; a védett területnek a természetvédelmi szervezet javaslatára történő megszüntetése esetén a természetvédelmi szerv bejelenti a szándékot a telek tulajdonosának, kezelőjének és bérlőjének, valamint az érintett községnek, akik 30 napon belül nyilatkoznak a szándékról.
(3)
A természetvédelmi szerv a telek tulajdonosának kérelmére megszünteti a magán védett területet. A magán védett terület módosítására vagy megszüntetésére értelemszerűen vonatkoznak a 31. és 51. § rendelkezései.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
DOKUMENTÁCIA OCHRANY PRÍRODY A KRAJINY, PRÍSTUP DO KRAJINY, FINANČNÝ PRÍSPEVOK, OBMEDZENIA VLASTNÍCKYCH PRÁV A PREDKUPNÉ PRÁVO
Természet- és tájvédelmi dokumentáció, a tájba való belépés, pénzügyi hozzájárulás, a tulajdonjogok korlátozása és az elővételi jog
§ 54
Dokumentácia ochrany prírody a krajiny
(1)
Dokumentácia ochrany prírody a krajiny najmä
a)
určuje strategické ciele ochrany prírody a krajiny a opatrenia na ich dosiahnutie,
b)
vymedzuje chránené územia a ich ochranné pásma vrátane zón a stupňov ich ochrany, biotopy chránené týmto zákonom, chránené druhy a územia medzinárodného významu, stanovuje zásady ich vývoja vo vzťahu k činnostiam jednotlivých odvetví,
c)
posudzuje dôsledky zásahov do ekosystémov, ich zložiek a prvkov alebo do biotopov a navrhuje ich optimálne využitie a spôsob ochrany,
d)
obsahuje návrh asanačných, rekonštrukčných, regulačných alebo iných zásahov do územia a ďalších preventívnych alebo nápravných opatrení v územnej ochrane, druhovej ochrane a ochrane drevín,
e)
určuje programové zámery a opatrenia na dosiahnutie trvalo udržateľného rozvoja83) a územného systému ekologickej stability,
f)
poskytuje súhrn poznatkov o základných prírodných zložkách ekosystémov chránených území, ich ochranných pásiem a zón,
g)
určuje vzácnosť, zriedkavosť a ohrozenosť chránených druhov vrátane prioritných druhov a prioritných biotopov.
(2)
Dokumentáciu ochrany prírody a krajiny tvoria:
a)
koncepcia ochrany prírody, biodiverzity a krajiny,
b)
dokumenty starostlivosti o osobitne chránené časti prírody a krajiny (ďalej len „dokumenty starostlivosti“),
c)
dokumenty územného systému ekologickej stability,
d)
dokumenty osobitne chránených častí prírody a krajiny,
e)
dokumenty starostlivosti o dreviny,
f)
dokumenty starostlivosti o lesy.83a)
(3)
Koncepcia ochrany prírody, biodiverzity a krajiny sa vyhotovuje pre územie Slovenskej republiky najmä na účel uvedený v odseku 1 písm. a).
(4)
Dokumenty starostlivosti sa vyhotovujú najmä na účel uvedený v odseku 1 písm. b) až d) a tvoria ich
a)
programy starostlivosti o chránené územia, územia medzinárodného významu a chránené stromy,
b)
zásady starostlivosti o biotopy európskeho významu a biotopy druhov európskeho významu v územiach európskeho významu,
c)
programy starostlivosti o chránené druhy a vybrané druhy rastlín a živočíchov,
d)
programy záchrany osobitne chránených častí prírody a krajiny,
e)
programy starostlivosti o lesy.35)
(5)
Program starostlivosti o chránené územia je dokumentom na zabezpečenie dlhodobej priebežnej starostlivosti o chránené územie a jeho ochranné pásmo; nevypracúva sa pre chránený krajinný prvok, prírodný výtvor, obecné chránené územie a súkromné chránené územie. Program starostlivosti o chránené územie sa priebežne vyhodnocuje a aktualizuje. Rozhodnutia o povolení činnosti alebo plány a iná dokumentácia podľa osobitných predpisov,83aa) ktoré môžu mať vplyv na chránené územie, musia byť v súlade s opatreniami programu starostlivosti o chránené územie.
(6)
Programy starostlivosti o chránené územia, na ktorých sa nachádzajú lesné pozemky, a programy starostlivosti o lesy, ktoré sa uplatňujú v chránených územiach, sa vypracúvajú so zohľadnením výsledkov komplexného zisťovania stavu lesa,83ab) rámcového plánovania83ac) a určených modelov hospodárenia po dohode s organizáciou ochrany prírody. Na tento účel si organizácia ochrany prírody s právnickou osobou podľa osobitného predpisu83ad) a vyhotoviteľom programu starostlivosti o lesy navzájom poskytujú potrebné podklady a súčinnosť. Programy starostlivosti o územia medzinárodného významu sú dokumentmi na zabezpečenie dlhodobej priebežnej starostlivosti o územie medzinárodného významu; ustanovenia odseku 5 druhej a tretej vety sa vzťahujú na tieto dokumenty rovnako. Programy starostlivosti o chránené stromy sú dokumenty na zabezpečenie priebežnej starostlivosti o chránené stromy a ich ochranné pásma.
(7)
Zásady starostlivosti o biotopy európskeho významu a biotopy druhov európskeho významu v územiach európskeho významu určujú priority a ciele ochrany a opatrenia potrebné pre zachovanie alebo obnovu priaznivého stavu biotopov európskeho významu a druhov európskeho významu, pre ochranu ktorých boli územia európskeho významu zaradené do národného zoznamu; tieto zásady starostlivosti sa neuplatňujú vo vzťahu k územiam európskeho významu, pre ktoré bol schválený program starostlivosti o chránené územie podľa § 27 ods. 9.
(8)
Programy starostlivosti o chránené druhy a vybrané druhy rastlín a živočíchov sú dokumenty na zabezpečenie starostlivosti o chránené druhy rastlín a živočíchov a vybrané druhy rastlín a živočíchov (§ 37), ktoré určujú opatrenia na zachovanie alebo obnovu ich priaznivého stavu.
(9)
Programy záchrany osobitne chránených častí prírody a krajiny sa vyhotovujú v prípade ohrozenia chránených areálov, prírodných rezervácií, prírodných pamiatok, národných prírodných rezervácií, národných prírodných pamiatok, súkromných chránených území, chránených vtáčích území a chránených stromov a ich ochranných pásiem, chránených druhov rastlín a živočíchov a zón a častí zón chránených krajinných oblastí, národných parkov a prírodných parkov a určujú opatrenia potrebné na zlepšenie stavu ich ochrany a odstránenie príčin ich ohrozenia.
(10)
Na zabezpečenie územného systému ekologickej stability sa vyhotovuje
a)
Generel nadregionálneho územného systému ekologickej stability Slovenskej republiky ako dokument určený na stratégiu ochrany rozmanitosti podmienok a foriem života v štáte,
b)
dokument regionálneho územného systému ekologickej stability ako dokument určený na ochranu rozmanitosti podmienok a foriem života v určitom regióne,
c)
dokument miestneho územného systému ekologickej stability ako dokument určený na ochranu rozmanitosti podmienok a foriem života na miestnej úrovni.
(11)
Na území chránenej krajinnej oblasti, národného parku a jeho ochranného pásma a prírodného parku funkciu dokumentu regionálneho územného systému ekologickej stability podľa odseku 10 písm. b) plní program starostlivosti o chránenú krajinnú oblasť, program starostlivosti o národný park a program starostlivosti o prírodný park podľa odseku 4 písm. a).
(12)
Dokumenty osobitne chránených častí prírody a krajiny sa vyhotovujú najmä na účel uvedený v odseku 1 písm. f) a g) a tvoria ich
a)
projekty ochrany chránených území a chránených stromov,
b)
návrhy chránených vtáčích území a návrhy území európskeho významu,
c)
výsledky inventarizačných výskumov a monitoringu osobitne chránených častí prírody a krajiny,
d)
rezervačné knihy chránených území a chránených stromov,
e)
národný červený zoznam vzácnych, zriedkavých a ohrozených druhov rastlín a živočíchov,
f)
národná databáza chránených druhov, druhov európskeho významu a druhov národného významu, na ktorých ochranu sa vyhlasujú chránené územia, biotopov európskeho významu, biotopov národného významu, jaskýň a prírodných vodopádov.
(13)
Projekty ochrany chránených území a chránených stromov podľa odseku 12 písm. a) sa vyhotovujú ako podklad na vyhlasovanie ochrany alebo zmeny ochrany chránených území, chránených stromov a ich ochranných pásiem.
(14)
Návrhy podľa odseku 12 písm. b) tvoria podklad na vypracovanie zoznamu vtáčích území (§ 26 ods. 2) a národného zoznamu (§ 27 ods. 1) a na zabezpečenie predbežnej ochrany navrhovaných chránených vtáčích území a území európskeho významu.
(15)
Výsledky inventarizačných výskumov a monitoringu osobitne chránených častí prírody a krajiny podľa odseku 12 písm. c) obsahujú aj výsledky inventarizačných výskumov a monitoringu častí prírody a krajiny navrhovaných na vyhlásenie ochrany a sú podkladom na hodnotenie stavu a vývoja chránených území a ich ochranných pásiem a chránených druhov a na vypracovanie alebo aktualizáciu projektov ochrany chránených území a chránených stromov alebo dokumentov starostlivosti.
(16)
Rezervačné knihy chránených území a chránených stromov podľa odseku 12 písm. d) sú základnou dokumentáciou chránených území, chránených stromov a ich ochranných pásiem. Obsahujú kompletnú zbierku dokumentov týkajúcich sa ochrany a využívania týchto osobitne chránených častí prírody a krajiny.
(17)
Národný červený zoznam podľa odseku 12 písm. e) predstavuje východiskový dokument ochrany druhov rastlín a živočíchov slúžiaci na hodnotenie stupňa ohrozenosti a ustanovovanie chránených druhov rastlín a živočíchov.
(18)
Národná databáza podľa odseku 12 písm. f) je podkladom na
a)
sledovanie výskytu a vývoja populácií chránených živočíchov a chránených rastlín, rozšírenia biotopov, lokalít výskytu chránených nerastov a chránených skamenelín a miesta držby odobratých chránených nerastov a chránených skamenelín,
b)
evidenciu a dokumentáciu jaskýň a prírodných vodopádov.
(19)
Dokumenty starostlivosti o dreviny podľa odseku 2 písm. e) sú východiskovým dokumentom na zabezpečovanie starostlivosti o dreviny v katastrálnom území obce.
(20)
Koncepciu ochrany prírody, biodiverzity a krajiny, programy starostlivosti o chránené územia okrem programu starostlivosti o prírodnú pamiatku, národnú prírodnú pamiatku, prírodnú rezerváciu, národnú prírodnú rezerváciu a chránený areál a Generel nadregionálneho územného systému ekologickej stability Slovenskej republiky obstaráva ministerstvo a schvaľuje vláda, dokumenty podľa odsekov 15, 16 a 18 vedie ministerstvom poverená organizácia ochrany prírody. Ostatnú dokumentáciu obstaráva a schvaľuje príslušný orgán ochrany prírody po prerokovaní s dotknutými orgánmi štátnej správy, v prípade programov starostlivosti o chránené druhy a vybrané druhy rastlín a živočíchov a programov záchrany chránených druhov rastlín a živočíchov po prerokovaní s ministerstvom pôdohospodárstva; to neplatí pre programy starostlivosti o lesy, ktoré sa vyhotovujú postupom podľa osobitného predpisu.83b) Návrh programu starostlivosti o chránené územie orgán ochrany prírody písomne oznámi vlastníkovi, správcovi a nájomcovi dotknutého pozemku, ktorého možno zistiť z evidencie v katastri nehnuteľností, dotknutej obci a dotknutým orgánom štátnej správy a prerokuje s nimi pripomienky, ktoré k návrhu podali; návrh programu starostlivosti o chránené územie predložený organizáciou ochrany prírody orgán ochrany prírody oznámi v lehote do 60 dní odo dňa jeho predloženia. Ak je dotknutý väčší počet vlastníkov pozemkov alebo ak ich pobyt nie je známy, možno oznámenie návrhu programu starostlivosti o chránené územie doručiť verejnou vyhláškou; ak ide o pozemkové spoločenstvo, návrh programu starostlivosti o chránené územie sa oznámi aj jeho štatutárnemu orgánu. Návrh programu starostlivosti o národný park je vždy súčasťou zámeru na vyhlásenie zón národného parku (§ 50 ods. 1).
(21)
Orgán ochrany prírody, ktorý dokumentáciu ochrany prírody a krajiny obstaráva, je povinný pred jej schválením prerokovať písomne oznámené pripomienky občianskeho združenia, ktorého cieľom podľa stanov alebo ich zmien platných najmenej jeden rok je ochrana prírody a krajiny (§ 2 ods. 1), doručené tomuto orgánu najneskôr 30 dní pred predpokladaným termínom jej schválenia.
(22)
Občianske združenie podľa odseku 21 môže požiadať orgán ochrany prírody, ktorý dokumentáciu ochrany prírody a krajiny obstaráva, aby ho písomne upovedomil o obstarávanej dokumentácii a predpokladanom termíne jej schvaľovania. Žiadosť združenia musí obsahovať najmä názov občianskeho združenia, jeho sídlo, identifikačné číslo, meno a priezvisko osoby oprávnenej konať v mene občianskeho združenia a druh dokumentácie, ktorej sa žiadosť o upovedomenie týka; prílohou k žiadosti musia byť zaregistrované stanovy občianskeho združenia a ich zmeny. Orgán ochrany prírody, ktorému takáto žiadosť bola doručená, je povinný písomne upovedomiť občianske združenie o obstarávanej dokumentácii ochrany prírody a krajiny a predpokladanom termíne jej schvaľovania, a to najneskôr do siedmich dní odo dňa doručenia žiadosti.
(23)
Dokumentácia ochrany prírody a krajiny je podkladom na vypracovanie územnoplánovacej dokumentácie,84) dokumentov, plánov alebo projektov podľa § 9 ods. 1 a na činnosť a rozhodovanie orgánov ochrany prírody.
(24)
Dokumentácia ochrany prírody a krajiny je verejne prístupná.85)
(25)
Na schválenie dokumentácie ochrany prírody a krajiny vyhotovenej odborne spôsobilou osobou (§ 55) si orgán ochrany prírody vyžiada stanovisko územne príslušnej organizácie ochrany prírody.
(26)
Na dokumentáciu ochrany prírody a krajiny a činnosti vykonávané v súlade s dokumentáciou ochrany prírody a krajiny, ktoré priamo súvisia so starostlivosťou o územie európskej sústavy chránených území alebo sú pre starostlivosť o toto územie potrebné, sa ustanovenia § 28 ods. 5 a 6 nevzťahujú; to neplatí, ak ide o dokumentáciu ochrany prírody a krajiny podľa odseku 2 písm. f) a odseku 4 písm. e).
(27)
Podrobnosti o dokumentácii ochrany prírody a krajiny ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
54. §
Természet- és tájvédelmi dokumentáció
(1)
A természet- és tájvédelmi dokumentáció különösen
a)
meghatározza a természet- és tájvédelem stratégiai céljait és az elérésüket szolgáló intézkedéseket,
b)
körülhatárolja a védett területeket és azok védőövezeteit, beleértve azok övezeteit és védelmi fokozatait, az e törvény által védett élőhelyeket, a védett fajokat és a nemzetközi jelentőségű területeket, megállapítja fejlődésük elveit az egyes ágazatok tevékenységeivel összefüggésben,
c)
értékeli az ökoszisztémákba, azok összetevőibe és elemeibe vagy az élőhelyekbe történő beavatkozások következményeit, és javaslatot tesz azok optimális hasznosítására és védelmének módjára,
d)
javaslatot tartalmaz a területen végzendő szanálási, rekonstrukciós, szabályozási vagy egyéb beavatkozásokra, valamint további megelőző vagy helyreállító intézkedésekre a területi védelem, a fajvédelem és a fás növények védelme terén,
e)
meghatározza a fenntartható fejlődés83) és az ökológiai stabilitás területi rendszerének elérését célzó programterveket és intézkedéseket,
f)
összefoglalja a védett területek, azok védőövezetei és övezetei ökoszisztémáinak alapvető természeti összetevőiről szóló ismereteket,
g)
meghatározza a védett fajok ritkaságát, egyediségét és veszélyeztetettségét, beleértve a kiemelt jelentőségű fajokat és a kiemelt jelentőségű élőhelyeket.
(2)
A természet- és tájvédelmi dokumentációt a következők alkotják:
a)
természet-, biodiverzitás- és tájvédelmi koncepció,
b)
a természet és a táj különlegesen védett részeinek gondozási dokumentumai (a továbbiakban: „gondozási dokumentumok”),
c)
az ökológiai stabilitás területi rendszerének dokumentumai,
d)
a természet és a táj különlegesen védett részeinek dokumentumai,
e)
a fás növények gondozásának dokumentumai,
f)
az erdők gondozásának dokumentumai.83a)
(3)
A természet-, biodiverzitás- és tájvédelmi koncepció a Szlovák Köztársaság területére készül, különösen az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból.
(4)
A gondozási dokumentumok különösen az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott célból készülnek, és a következők alkotják:
a)
a védett területek, a nemzetközi jelentőségű területek és a védett fák gondozási programjai,
b)
az európai jelentőségű élőhelyek és az európai jelentőségű fajok élőhelyeinek gondozási elvei az európai jelentőségű területeken,
c)
a védett fajok és a kiválasztott növény- és állatfajok gondozási programjai,
d)
a természet és a táj különlegesen védett részeinek mentési programjai,
e)
az erdők gondozási programjai.35)
(5)
A védett területek gondozási programja a védett terület és annak védőövezete hosszú távú, folyamatos gondozásának biztosítására szolgáló dokumentum; nem készül védett tájképi elemre, természeti képződményre, községi védett területre és magán védett területre. A védett területek gondozási programját folyamatosan kiértékelik és frissítik. A tevékenységek engedélyezéséről szóló határozatoknak vagy a külön jogszabályok83aa) szerinti terveknek és egyéb dokumentációnak, amelyek hatással lehetnek a védett területre, összhangban kell lenniük a védett terület gondozási programjának intézkedéseivel.
(6)
Az erdőterületeket magukban foglaló védett területek gondozási programjait és a védett területeken alkalmazott erdőgondozási programokat az erdő állapotának komplex felmérése,83ab) a kerettervezés83ac) és a meghatározott gazdálkodási modellek eredményeinek figyelembevételével, a természetvédelmi szervezettel egyetértésben dolgozzák ki. E célból a természetvédelmi szervezet a külön jogszabály83ad) szerinti jogi személlyel és az erdőgondozási program elkészítőjével kölcsönösen biztosítják egymásnak a szükséges háttéranyagokat és együttműködést. A nemzetközi jelentőségű területek gondozási programjai a nemzetközi jelentőségű területek hosszú távú, folyamatos gondozását biztosító dokumentumok; az (5) bekezdés második és harmadik mondatának rendelkezései ezekre a dokumentumokra is ugyanúgy vonatkoznak. A védett fák gondozási programjai a védett fák és védőövezeteik folyamatos gondozását biztosító dokumentumok.
(7)
Az európai jelentőségű területeken található európai jelentőségű élőhelyek és európai jelentőségű fajok élőhelyeinek gondozási elvei meghatározzák a védelem prioritásait és céljait, valamint az európai jelentőségű élőhelyek és európai jelentőségű fajok kedvező állapotának megőrzéséhez vagy helyreállításához szükséges intézkedéseket, amelyek védelme érdekében az európai jelentőségű területeket felvették a nemzeti jegyzékbe; ezek a gondozási elvek nem alkalmazandók azokra az európai jelentőségű területekre, amelyekre a 27. § (9) bekezdése szerint jóváhagyták a védett terület gondozási programját.
(8)
A védett fajok és a kiválasztott növény- és állatfajok gondozási programjai a védett növény- és állatfajok, valamint a kiválasztott növény- és állatfajok (37. §) gondozását biztosító dokumentumok, amelyek meghatározzák a kedvező állapotuk megőrzésére vagy helyreállítására irányuló intézkedéseket.
(9)
A természet és a táj különlegesen védett részeinek mentési programjait a védett területek, természetvédelmi területek, természeti emlékek, nemzeti természetvédelmi területek, nemzeti természeti emlékek, magán természetvédelmi területek, védett madárvonulási területek és védett fák és azok védőövezeteinek, a védett növény- és állatfajoknak, valamint a tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok és natúrparkok övezeteinek és övezetrészeinek veszélyeztetése esetén készítik el, és meghatározzák a védelmük állapotának javításához és veszélyeztetettségük okainak megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
(10)
Az ökológiai stabilitás területi rendszerének biztosítására a következők készülnek
a)
A Szlovák Köztársaság régiókon átnyúló ökológiai stabilitási területi rendszerének általános terve, mint az államban az életfeltételek és életformák sokfélesége védelmének stratégiáját meghatározó dokumentum,
b)
a regionális ökológiai stabilitási területi rendszer dokumentuma, mint egy adott régióban az életfeltételek és életformák sokféleségének védelmét szolgáló dokumentum,
c)
a helyi ökológiai stabilitási területi rendszer dokumentuma, mint helyi szinten az életfeltételek és életformák sokféleségének védelmét szolgáló dokumentum.
(11)
A tájvédelmi körzet, a nemzeti park és annak védőövezete, valamint a natúrpark területén a (10) bekezdés b) pontja szerinti regionális ökológiai stabilitási területi rendszer dokumentumának funkcióját a (4) bekezdés a) pontja szerinti, a tájvédelmi körzet gondozási programja, a nemzeti park gondozási programja és a natúrpark gondozási programja tölti be.
(12)
A természet és a táj különlegesen védett részeinek dokumentumai különösen az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott célra készülnek, és a következők alkotják azokat:
a)
a védett területek és a védett fák védelmi projektjei,
b)
a védett madárvonulási területekre és az európai jelentőségű területekre vonatkozó javaslatok,
c)
a természet és a táj különlegesen védett részeire vonatkozó leltározó kutatások és monitoring eredményei,
d)
a védett területek és a védett fák rezervációs könyvei,
e)
a ritka, ritkuló és veszélyeztetett növény- és állatfajok nemzeti vörös listája,
f)
a védett fajok, az európai jelentőségű fajok és a nemzeti jelentőségű fajok, amelyek védelmére védett területeket jelölnek ki, az európai jelentőségű élőhelyek, a nemzeti jelentőségű élőhelyek, a barlangok és a természetes vízesések nemzeti adatbázisa.
(13)
A (12) bekezdés a) pontja szerinti, a védett területek és védett fák védelmi projektjei a védett területek, a védett fák és azok védőövezetei védetté nyilvánításának vagy a védelem módosításának alapjául szolgálnak.
(14)
A (12) bekezdés b) pontja szerinti javaslatok képezik a madárvonulási területek jegyzékének (26. § (2) bek.) és a nemzeti jegyzéknek (27. § (1) bek.) a kidolgozásához, valamint a javasolt védett madárvonulási területek és európai jelentőségű területek előzetes védelmének biztosításához szükséges alapot.
(15)
A (12) bekezdés c) pontja szerinti, a természet és a táj különlegesen védett részeire vonatkozó leltározó kutatások és monitoring eredményei tartalmazzák a védelemre javasolt természet- és tájrészek leltározó kutatásainak és monitoringjának eredményeit is, és alapul szolgálnak a védett területek és védőövezeteik, valamint a védett fajok állapotának és fejlődésének értékeléséhez, továbbá a védett területek és védett fák védelmi projektjeinek vagy a gondozási dokumentumoknak a kidolgozásához vagy frissítéséhez.
(16)
A (12) bekezdés d) pontja szerinti, a védett területek és védett fák rezervációs könyvei a védett területek, a védett fák és azok védőövezeteinek alapvető dokumentációját képezik. Tartalmazzák a természet és a táj ezen különlegesen védett részeinek védelmére és hasznosítására vonatkozó dokumentumok teljes gyűjteményét.
(17)
A (12) bekezdés e) pontja szerinti nemzeti vörös lista a növény- és állatfajok védelmének kiindulási dokumentuma, amely a veszélyeztetettség mértékének értékelésére és a védett növény- és állatfajok meghatározására szolgál.
(18)
A (12) bekezdés f) pontja szerinti nemzeti adatbázis alapul szolgál
a)
a védett állatok és védett növények populációinak előfordulásának és fejlődésének, az élőhelyek elterjedésének, a védett ásványok és védett ősmaradványok előfordulási helyeinek, valamint a begyűjtött védett ásványok és védett ősmaradványok őrzési helyének nyomon követésére,
b)
a barlangok és a természetes vízesések nyilvántartására és dokumentálására.
(19)
A (2) bekezdés e) pontja szerinti, a fás szárú növények gondozására vonatkozó dokumentumok a község kataszteri területén a fás szárú növények gondozásának biztosításához szükséges kiindulási dokumentumok.
(20)
A természet-, a biodiverzitás- és a tájvédelem koncepcióját, a védett területek gondozási programjait – a természeti emlék, a nemzeti természeti emlék, a természetvédelmi terület, a nemzeti természetvédelmi terület és a védett terület gondozási programjának kivételével –, valamint a Szlovák Köztársaság régiókon átnyúló ökológiai stabilitási területi rendszerének általános tervét a minisztérium szerzi be és a kormány hagyja jóvá, a (15), (16) és (18) bekezdés szerinti dokumentumokat a minisztérium által megbízott természetvédelmi szervezet vezeti. A többi dokumentációt az illetékes természetvédelmi szerv szerzi be és hagyja jóvá az érintett államigazgatási szervekkel való megtárgyalást követően, a védett fajok és a kiválasztott növény- és állatfajok gondozási programjai, valamint a védett növény- és állatfajok mentési programjai esetében a földművelésügyi minisztériummal való megtárgyalást követően; ez nem vonatkozik az erdőgondozási programokra, amelyeket a külön jogszabály83b) szerinti eljárásban készítenek el. A védett terület gondozási programjának tervezetét a természetvédelmi szerv írásban közli az érintett földrészlet tulajdonosával, kezelőjével és bérlőjével, aki az ingatlankataszter nyilvántartásából megállapítható, az érintett községgel és az érintett államigazgatási szervekkel, és megtárgyalja velük a tervezethez benyújtott észrevételeiket; a természetvédelmi szervezet által benyújtott, a védett terület gondozási programjának tervezetét a természetvédelmi szerv a benyújtásától számított 60 napon belül közli. Ha nagyobb számú földrészlet-tulajdonos érintett, vagy ha tartózkodási helyük ismeretlen, a védett terület gondozási programja tervezetének közlése közhirdetmény útján is kézbesíthető; ha birtokközösségről van szó, a védett terület gondozási programjának tervezetét annak statutáris szervének is meg kell küldeni. A nemzeti park gondozási programjának tervezete mindig a nemzeti park övezetei kijelölésére irányuló szándék (50. § (1) bek.) részét képezi.
(21)
A természet- és tájvédelmi dokumentációt beszerző természetvédelmi szerv köteles annak jóváhagyása előtt megtárgyalni azon civil szervezet írásban közölt észrevételeit, amelynek célja a legalább egy éve hatályos alapszabálya vagy annak módosításai szerint a természet és a táj védelme (2. § (1) bek.), és amelyeket e szervhez legkésőbb a jóváhagyás várható időpontja előtt 30 nappal kézbesítettek.
(22)
A (21) bekezdés szerinti civil szervezet kérheti a természet- és tájvédelmi dokumentációt beszerző természetvédelmi szervet, hogy írásban értesítse őt a beszerzés alatt álló dokumentációról és annak jóváhagyásának várható időpontjáról. Az egyesület kérelmének tartalmaznia kell különösen a civil szervezet nevét, székhelyét, azonosító számát, a civil szervezet nevében eljárni jogosult személy nevét és vezetéknevét, valamint annak a dokumentációnak a típusát, amelyre az értesítési kérelem vonatkozik; a kérelemhez csatolni kell a civil szervezet bejegyzett alapszabályát és annak módosításait. Az a természetvédelmi szerv, amelyhez ilyen kérelmet kézbesítettek, köteles a kézbesítés napjától számított legkésőbb hét napon belül írásban értesíteni a civil szervezetet a beszerzés alatt álló természet- és tájvédelmi dokumentációról és annak jóváhagyásának várható időpontjáról.
(23)
A természet- és tájvédelmi dokumentáció alapul szolgál a területrendezési tervdokumentáció,84) a 9. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok, tervek vagy projektek kidolgozásához, valamint a természetvédelmi szervek tevékenységéhez és döntéshozatalához.
(24)
A természet- és tájvédelmi dokumentáció nyilvánosan hozzáférhető.85)
(25)
A szakmailag alkalmas személy (55. §) által elkészített természet- és tájvédelmi dokumentáció jóváhagyásához a természetvédelmi szerv kikéri a területileg illetékes természetvédelmi szervezet állásfoglalását.
(26)
Az európai védett területek hálózatának gondozásával közvetlenül összefüggő vagy e terület gondozásához szükséges, a természet- és tájvédelmi dokumentációval összhangban végzett természet- és tájvédelmi dokumentációra és tevékenységekre a 28. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak; ez nem érvényes, ha a (2) bekezdés f) pontja és a (4) bekezdés e) pontja szerinti természet- és tájvédelmi dokumentációról van szó.
(27)
A természet- és tájvédelmi dokumentáció részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 55
Odborne spôsobilá osoba
(1)
Dokumentáciu ochrany prírody a krajiny podľa § 54 vyhotovuje organizácia ochrany prírody alebo fyzická osoba alebo právnická osoba zapísaná ministerstvom v osobitnom zozname (ďalej len „odborne spôsobilá osoba"), ktorý každoročne uverejňuje vo svojom vestníku a zverejňuje na svojom webovom sídle.
(2)
Ministerstvo môže na základe písomnej žiadosti zapísať do zoznamu fyzickú osobu alebo právnickú osobu, ktorá
a)
má na uvedenú činnosť kvalifikačné predpoklady,
b)
je bezúhonná.
(3)
Za kvalifikačné predpoklady podľa odseku 2 písm. a) sa považuje vysokoškolské vzdelanie s prírodovedným, lesníckym alebo poľnohospodárskym zameraním a najmenej tri roky odbornej praxe v problematike ochrany prírody a krajiny. Právnická osoba musí zamestnávať aspoň jednu osobu spĺňajúcu uvedené kvalifikačné predpoklady a musí mať vo svojej zriaďovacej listine alebo štatúte86) uvedenú činnosť v oblasti environmentalistiky.
(4)
Za bezúhonnú sa na účel odseku 2 písm. b) považuje osoba, ktorá nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti;72) u právnickej osoby musí túto podmienku spĺňať právnická osoba aj jej štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu; bezúhonnosť sa preukazuje dokladmi uvedenými v § 44 ods. 7.
(5)
Ministerstvo vyčiarkne zo zoznamu fyzickú osobu, ktorá
a)
prestala byť spôsobilá na právne úkony alebo
b)
bola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti,72) alebo
c)
bola zapísaná do zoznamu na základe nepravdivých údajov uvedených v žiadosti, pripojených dokladoch alebo pri pohovore, alebo
d)
zomrela alebo bola vyhlásená za mŕtvu, alebo
e)
je v zozname zapísaná po dobu dlhšiu ako desať rokov, alebo
f)
požiadala o vyčiarknutie zo zoznamu.
(6)
Ministerstvo vyčiarkne zo zoznamu právnickú osobu,
a)
ktorá bola zapísaná do zoznamu na základe nepravdivých údajov uvedených v žiadosti, pripojených dokladoch alebo pri pohovore, alebo
b)
ktorej štatutárny orgán alebo jeho člen bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti,72) alebo
c)
ktorá zanikla bez právneho nástupcu, alebo
d)
ktorá je v zozname zapísaná po dobu dlhšiu ako desať rokov, alebo
e)
ktorá požiadala o vyčiarknutie zo zoznamu.
(7)
Ministerstvo môže vyčiarknuť zo zoznamu odborne spôsobilú osobu, ktorá
a)
bez závažného dôvodu neoznámila zmenu údajov uvedených v žiadosti a pripojených dokladoch alebo
b)
nemôže vykonávať svoju činnosť pre závažné skutočnosti dlhodobého charakteru.
(8)
Osoba, ktorá bola zo zoznamu vyčiarknutá z dôvodu uvedeného v odseku 5 písm. e) alebo odseku 6 písm. d), môže opätovne požiadať o zapísanie do zoznamu.
(9)
Podrobnosti o zapisovaní do zoznamu podľa odseku 1 a o vedení tohto zoznamu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
55. §
Szakmailag alkalmas személy
(1)
Az 54. § szerinti természet- és tájvédelmi dokumentációt a természetvédelmi szervezet vagy a minisztérium által külön jegyzékbe vett természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „szakmailag alkalmas személy”) készíti el, amelyet a minisztérium évente közzétesz a közlönyében és nyilvánosságra hoz a honlapján.
(2)
A minisztérium írásbeli kérelem alapján felveheti a jegyzékbe azt a természetes személyt vagy jogi személyt, aki/amely
a)
rendelkezik az említett tevékenységhez szükséges képesítési feltételekkel,
b)
feddhetetlen.
(3)
A (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltételeknek a természettudományi, erdészeti vagy mezőgazdasági irányú felsőfokú végzettség és a természet- és tájvédelem területén szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlat minősül. A jogi személynek legalább egy, az említett képesítési feltételeknek megfelelő személyt kell alkalmaznia, és alapító okiratában vagy alapszabályában86) fel kell tüntetnie a környezetvédelmi tevékenységet.
(4)
A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában feddhetetlennek minősül az a személy, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezetveszélyeztetési bűncselekményért;72) jogi személy esetében ennek a feltételnek a jogi személynek, valamint annak statutáris szervének vagy a statutáris szerv tagjának is meg kell felelnie; a feddhetetlenséget a 44. § (7) bekezdésében felsorolt okiratokkal kell igazolni.
(5)
A minisztérium törli a jegyzékből azt a természetes személyt, aki
a)
elvesztette jogi cselekvőképességét, vagy
b)
jogerősen elítélték szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezetveszélyeztetési bűncselekményért,72) vagy
c)
a kérelemben, a csatolt okiratokban vagy az elbeszélgetés során megadott valótlan adatok alapján került bejegyzésre a jegyzékbe, vagy
d)
elhunyt vagy holttá nyilvánították, vagy
e)
több mint tíz éve szerepel a jegyzékben, vagy
f)
kérte a jegyzékből való törlését.
(6)
A minisztérium törli a jegyzékből azt a jogi személyt,
a)
amely a kérelemben, a csatolt okiratokban vagy az elbeszélgetés során megadott valótlan adatok alapján került bejegyzésre a jegyzékbe, vagy
b)
amelynek statutáris szervét vagy annak tagját szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezetveszélyeztetés bűntettéért jogerősen elítélték,72) vagy
c)
amely jogutód nélkül szűnt meg, vagy
d)
amely tíz évnél hosszabb ideje szerepel a jegyzékben, vagy
e)
amely kérte a jegyzékből való törlését.
(7)
A minisztérium törölheti a jegyzékből azt a szakmailag alkalmas személyt, aki
a)
súlyos ok nélkül nem jelentette be a kérelemben és a csatolt iratokban szereplő adatok változását, vagy
b)
hosszú távú, súlyos tények miatt nem tudja végezni a tevékenységét.
(8)
Az a személy, akit az (5) bekezdés e) pontjában vagy a (6) bekezdés d) pontjában meghatározott okból töröltek a jegyzékből, ismételten kérelmezheti a jegyzékbe vételét.
(9)
Az (1) bekezdés szerinti jegyzékbe vétel és a jegyzék vezetésének részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 56
Prieskum a výskum
(1)
Za účelom poznania a ochrany osobitne chránených častí prírody a krajiny sa podporuje86a) ich výskum,86b) prieskum, monitoring a ďalšie činnosti zamerané na zisťovanie výskytu a stavu biotopov európskeho významu, biotopov národného významu, druhov európskeho významu a druhov národného významu a ich biotopov, významných geologických a geomorfologických lokalít a možných vplyvov na ne.
(2)
Výskum a prieskum osobitne chránenej časti prírody a krajiny je oprávnená vykonávať len osoba, ktorá má na jeho vykonávanie kvalifikačné predpoklady (ďalej len „oprávnená osoba“).
(3)
Oprávnená osoba je povinná najmenej sedem dní vopred v elektronickej podobe alebo listinnej podobe oznámiť organizácii ochrany prírody začatie a ukončenie prieskumu a výskumu osobitne chránenej časti prírody a krajiny. Po ukončení prieskumu a výskumu je oprávnená osoba povinná do šiestich mesiacov odovzdať organizácii ochrany prírody správu o jeho výsledku; pri viacročnom prieskume a výskume je oprávnená osoba povinná odovzdať priebežnú správu o jeho výsledku každoročne do 31. januára príslušného kalendárneho roka. Oprávnená osoba môže pri odovzdávaní údajov určiť podmienky, za akých možno tieto údaje sprístupňovať a poskytovať o nich informácie. Informácie o prieskume a výskume organizácia ochrany prírody zverejňuje na svojom webovom sídle; ustanovenia osobitného predpisu tým nie sú dotknuté.86c)
(4)
Pri vykonávaní prieskumu a výskumu oprávnená osoba spolupracuje s vlastníkom, správcom alebo nájomcom pozemku, na ktorom sa prieskum a výskum vykonáva, ak je to vzhľadom na spôsob jeho vykonávania potrebné, pričom je povinná rešpektovať jeho práva a oprávnené záujmy. Ak ide o prieskum a výskum v záujme ochrany prírody a krajiny a nedôjde k dohode s vlastníkom, správcom alebo nájomcom pozemku, na ktorom sa má prieskum a výskum vykonať, o vykonaní prieskumu a výskumu a o podmienkach, za akých sa môže vykonať, rozhodne orgán ochrany prírody. Vykonávaním prieskumu a výskumu nie sú dotknuté ustanovenia osobitných predpisov.86d)
(5)
Ak hrozí zánik biotopov alebo ekosystémov, ich zložiek alebo prvkov alebo zhoršenie ich stavu, môže orgán ochrany prírody nariadiť ich nevyhnutný prieskum, výskum a monitoring a zároveň určiť oprávnenú osobu na jeho vykonanie. Môže tiež rozhodnúť, že náklady spojené s jeho vykonaním hradí ten, kto svojou činnosťou spôsobil ohrozenie biotopov alebo ekosystémov, ich zložiek alebo prvkov alebo zhoršenie ich stavu.
(6)
Orgán ochrany prírody môže oprávnenej osobe obmedziť alebo zakázať vykonávanie prieskumu a výskumu, ak jeho vykonanie môže byť v rozpore so záujmami ochrany prírody a krajiny.
(7)
Vzor oznámenia a správy podľa odseku 3 ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
56. §
Felmérés és kutatás
(1)
A természet és a táj különlegesen védett részeinek megismerése és védelme érdekében támogatásban részesül86a) ezek kutatása,86b) felmérése, monitoringja és egyéb, az európai jelentőségű élőhelyek, a nemzeti jelentőségű élőhelyek, az európai jelentőségű fajok és a nemzeti jelentőségű fajok és azok élőhelyei, a jelentős geológiai és geomorfológiai lelőhelyek előfordulásának és állapotának megállapítására, valamint a rájuk gyakorolt lehetséges hatások felmérésére irányuló tevékenység.
(2)
A természet és a táj különlegesen védett részének kutatását és felmérését csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik az ehhez szükséges képesítési feltételekkel (a továbbiakban: „jogosult személy”).
(3)
A jogosult személy köteles legalább hét nappal előre, elektronikus vagy papíralapú formában bejelenteni a természetvédelmi szervezetnek a természet és a táj különlegesen védett része felmérésének és kutatásának megkezdését és befejezését. A felmérés és kutatás befejezését követően a jogosult személy köteles hat hónapon belül jelentést benyújtani a természetvédelmi szervezetnek annak eredményéről; többéves felmérés és kutatás esetén a jogosult személy köteles évente, a tárgyév január 31-ig időközi jelentést benyújtani annak eredményéről. A jogosult személy az adatok átadásakor meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek az adatok hozzáférhetővé tehetők és azokról információ nyújtható. A felmérésről és kutatásról szóló információkat a természetvédelmi szervezet a honlapján teszi közzé; ez nem érinti a külön jogszabály rendelkezéseit.86c)
(4)
A felmérés és kutatás végzése során a jogosult személy együttműködik annak a teleknek a tulajdonosával, kezelőjével vagy bérlőjével, amelyen a felmérés és kutatás folyik, ha ez a végrehajtás módja miatt szükséges, és köteles tiszteletben tartani annak jogait és jogos érdekeit. Ha a felmérés és kutatás a természet- és tájvédelem érdekében történik, és nem jön létre megállapodás annak a teleknek a tulajdonosával, kezelőjével vagy bérlőjével, amelyen a felmérést és kutatást végezni kell, a felmérés és kutatás elvégzéséről és annak feltételeiről a természetvédelmi szerv dönt. A felmérés és kutatás végzése nem érinti a külön jogszabályok rendelkezéseit.86d)
(5)
Ha élőhelyek vagy ökoszisztémák, azok összetevőinek vagy elemeinek megszűnése vagy állapotuk romlása fenyeget, a természetvédelmi szerv elrendelheti azok elengedhetetlen felmérését, kutatását és monitoringját, és egyúttal kijelölheti a végrehajtásra jogosult személyt. Dönthet úgy is, hogy a végrehajtással kapcsolatos költségeket az viseli, aki tevékenységével az élőhelyek vagy ökoszisztémák, azok összetevőinek vagy elemeinek veszélyeztetését vagy állapotuk romlását okozta.
(6)
A természetvédelmi szerv korlátozhatja vagy megtilthatja a jogosult személy számára a felmérés és kutatás végzését, ha annak végzése ellentétes lehet a természet- és tájvédelem érdekeivel.
(7)
A (3) bekezdés szerinti bejelentés és jelentés mintáját a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 57
Prístup do krajiny
(1)
Každý má právo pri rekreácii, turistike a obdobnom užívaní prírody na voľný prechod cez pozemky vo vlastníctve, správe a nájme štátu, obce, právnickej osoby alebo fyzickej osoby, ak tým nespôsobí škodu na majetku alebo zdraví inej osoby. Je pritom povinný rešpektovať práva a oprávnené záujmy vlastníka, správcu a nájomcu pozemku, ako aj podmienky ochrany prírody a krajiny.
(2)
Právo podľa odseku 1 sa nevzťahuje na zastavané pozemky alebo stavebné pozemky, dvory, záhrady, sady, vinice, chmeľnice, lesné škôlky, zvernice a na miesta, na ktoré sa vzťahuje zákaz vstupu podľa tohto zákona alebo osobitných predpisov.86d) Orná pôda, lúky a pasienky sú z práva podľa odseku 1 vylúčené v čase, keď môže dôjsť k poškodeniu porastov alebo pôdy, ako aj vtedy, keď sa na nich pasie dobytok.
(3)
Pri oplocovaní pozemku, ktorý nie je vylúčený z práva voľného prechodu podľa odseku 2, zabezpečí jeho vlastník, správca alebo nájomca možnosť voľného prechodu na vhodnom mieste pozemku.
57. §
A tájba való belépés
(1)
Üdülés, turizmus és a természet hasonló használata során mindenkinek joga van a szabad áthaladásra az állam, a község, jogi személy vagy természetes személy tulajdonában, kezelésében és bérletében lévő telkeken, ha ezzel nem okoz kárt más személy vagyonában vagy egészségében. Eközben köteles tiszteletben tartani a telek tulajdonosának, kezelőjének és bérlőjének jogait és jogos érdekeit, valamint a természet- és tájvédelem feltételeit.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti jog nem vonatkozik a beépített telkekre vagy építési telkekre, udvarokra, kertekre, gyümölcsösökre, szőlőültetvényekre, komlóültetvényekre, erdészeti csemetekertekre, vadasparkokra és azokra a helyekre, amelyekre e törvény vagy külön jogszabályok86d) alapján belépési tilalom vonatkozik. A szántóföld, a rétek és a legelők kizártak az (1) bekezdés szerinti jog alól abban az időszakban, amikor a növényzet vagy a talaj károsodhat, valamint akkor, amikor azokon szarvasmarhát legeltetnek.
(3)
Olyan telek bekerítésekor, amely a (2) bekezdés szerint nincs kizárva a szabad áthaladás joga alól, annak tulajdonosa, kezelője vagy bérlője biztosítja a szabad áthaladás lehetőségét a telek egy megfelelő pontján.
§ 58
Vstupné do chráneného územia
(1)
Na účely regulácie využívania chráneného územia alebo jeho častí môže orgán ochrany prírody (§ 65) alebo ním poverená organizácia ochrany prírody, alebo vlastník súkromného chráneného územia vyberať za vjazd a zotrvanie motorového vozidla44) alebo za používanie plavidla, nemotorového vozidla alebo iného dopravného prostriedku v chránenom území alebo za vstup do jeho vybraných častí vstupné; orgán ochrany prírody alebo ním poverená organizácia ochrany prírody môžu vstupné vyberať za vstup do chráneného územia alebo jeho častí, ktoré nie je vo vlastníctve štátu, len so súhlasom vlastníka dotknutého pozemku. Príjem zo vstupného musí byť použitý na zabezpečenie starostlivosti o príslušné územie.
(2)
Vstupné podľa odseku 1 neplatia fyzické osoby pracujúce v chránenom území, fyzické osoby, ktoré v ňom majú trvalý alebo prechodný pobyt, ani vlastníci nehnuteľností nachádzajúcich sa v chránenom území. Vstupné sa nevyberá pri činnostiach spojených so zabezpečením starostlivosti o chránené územie, s ochranou zdravia a majetku a za vjazd a zotrvanie motorových vozidiel nemobilných zdravotne postihnutých osôb.
(3)
Vstupné podľa odseku 1 je príjmom organizácie ochrany prírody okrem vstupného do súkromného chráneného územia, ktoré je príjmom jeho vlastníka.
58. §
Belépődíj a védett területre
(1)
A védett terület vagy annak részei használatának szabályozása céljából a természetvédelmi szerv (65. §) vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet, vagy a magán védett terület tulajdonosa belépődíjat szedhet a gépjárművel44) való behajtásért és tartózkodásért, vagy vízi jármű, nem motoros jármű vagy más közlekedési eszköz használatáért a védett területen, vagy annak kijelölt részeire való belépésért; a természetvédelmi szerv vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet csak az érintett telek tulajdonosának hozzájárulásával szedhet belépődíjat a nem állami tulajdonban lévő védett területre vagy annak részeire való belépésért. A belépődíjból származó bevételt az érintett terület gondozásának biztosítására kell fordítani.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti belépődíjat nem fizetik a védett területen dolgozó természetes személyek, az ott állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező természetes személyek, valamint a védett területen található ingatlanok tulajdonosai. Nem szedhető belépődíj a védett terület gondozásának biztosításával, az egészség- és vagyonvédelemmel kapcsolatos tevékenységek során, valamint a mozgáskorlátozott, egészségkárosult személyek gépjárműveinek behajtásáért és tartózkodásáért.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti belépődíj a természetvédelmi szervezet bevétele, kivéve a magán védett területre szedett belépődíjat, amely annak tulajdonosának bevétele.
§ 59
Vstup na pozemky
(1)
Vlastník, správca a nájomca pozemku je povinný
a)
umožniť zamestnancom orgánu ochrany prírody a organizácie ochrany prírody a osobám povereným orgánom ochrany prírody alebo organizáciou ochrany prírody vstupovať na pozemok s cieľom plniť povinnosti vyplývajúce z tohto zákona a z ďalších predpisov na úseku ochrany prírody a krajiny,
b)
strpieť označovanie osobitne chránených častí prírody a krajiny, umiestňovanie a udržiavanie dočasných zariadení potrebných na zabezpečenie starostlivosti o osobitne chránenú časť prírody a krajiny,
c)
strpieť vykonanie nevyhnutných opatrení orgánom ochrany prírody, organizáciou ochrany prírody a nimi poverenými osobami na účel zabránenia závažnému poškodeniu alebo zničeniu ekosystému, jeho zložky alebo prvku.
(2)
Zamestnanci orgánu ochrany prírody a organizácie ochrany prírody a osoby poverené orgánom ochrany prírody alebo organizáciou ochrany prírody sú povinní pri výkone činnosti podľa odseku 1 preukázať sa služobným preukazom alebo písomným poverením a postupovať tak, aby ich činnosťou nedochádzalo k neodôvodnenému poškodzovaniu dotknutého pozemku, ako aj k rušeniu práv a právom chránených záujmov vlastníka, správcu a nájomcu pozemku nad mieru ustanovenú týmto zákonom.
(3)
Orgán ochrany prírody, organizácia ochrany prírody a nimi poverené osoby vopred oznámia vlastníkovi, správcovi alebo nájomcovi pozemku rozsah a čas trvania výkonu činnosti podľa odseku 1 písm. b).
(4)
Nedotknuté zostávajú osobitné predpisy,87) podľa ktorých je vykonávanie činnosti podľa odseku 1 vylúčené, obmedzené alebo viazané na osobitný súhlas alebo povolenie.
59. §
Belépés a telkekre
(1)
A telek tulajdonosa, kezelője és bérlője köteles
a)
lehetővé tenni a természetvédelmi szerv és a természetvédelmi szervezet alkalmazottainak, valamint a természetvédelmi szerv vagy a természetvédelmi szervezet által megbízott személyeknek a telekre való belépést az e törvényből és a természet- és tájvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályokból eredő kötelezettségek teljesítése céljából,
b)
tűrni a természet és a táj különlegesen védett részeinek megjelölését, a természet és a táj különlegesen védett részének gondozásához szükséges ideiglenes létesítmények elhelyezését és karbantartását,
c)
tűrni a természetvédelmi szerv, a természetvédelmi szervezet és az általuk megbízott személyek által végrehajtott szükséges intézkedéseket egy ökoszisztéma, annak összetevője vagy eleme súlyos károsodásának vagy megsemmisülésének megakadályozása céljából.
(2)
A természetvédelmi szerv és a természetvédelmi szervezet alkalmazottai, valamint a természetvédelmi szerv vagy a természetvédelmi szervezet által megbízott személyek az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése során kötelesek szolgálati igazolvánnyal vagy írásbeli megbízással igazolni magukat, és úgy eljárni, hogy tevékenységükkel ne okozzák az érintett telek indokolatlan károsodását, valamint ne sértsék a telek tulajdonosának, kezelőjének és bérlőjének jogait és jogilag védett érdekeit az e törvényben meghatározott mértéket meghaladóan.
(3)
A természetvédelmi szerv, a természetvédelmi szervezet és az általuk megbízott személyek előzetesen értesítik a telek tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység terjedelméről és időtartamáról.
(4)
Érintetlenül maradnak azok a külön jogszabályok,87) amelyek szerint az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése kizárt, korlátozott vagy külön hozzájáruláshoz vagy engedélyhez kötött.
§ 60
Finančný príspevok
(1)
Finančný príspevok zo štátneho rozpočtu je určený na
a)
udržiavanie alebo dosiahnutie priaznivého stavu osobitne chránenej časti prírody a krajiny, ktorý nie je možné dosiahnuť len bežným obhospodarovaním pozemku,
b)
udržiavanie budovy alebo podzemného priestoru vytvoreného ľudskou činnosťou, ak sú tieto budovy alebo priestory potrebné na zabezpečenie ochrany chránených živočíchov, ktoré sú na ne viazané.
(2)
Finančný príspevok poskytuje orgán ochrany prírody na základe písomnej zmluvy uzatvorenej medzi orgánom ochrany prírody alebo ním poverenou organizáciou ochrany prírody a vlastníkom, správcom alebo nájomcom dotknutého pozemku, budovy alebo podzemného priestoru.
(3)
Finančný príspevok sa môže poskytnúť vlastníkovi, správcovi alebo nájomcovi pozemku na zabezpečenie opatrení týkajúcich sa starostlivosti o pozemok, budovu alebo podzemný priestor
a)
v chránenom areáli, prírodnej rezervácii, prírodnej pamiatke, národnej prírodnej rezervácii, národnej prírodnej pamiatke a chránenom vtáčom území,
b)
v území európskeho významu,
c)
v územiach medzinárodného významu,
d)
s chráneným stromom alebo
e)
s chránenými druhmi živočíchov a rastlín.
(4)
Výška finančného príspevku je vyjadrením nákladov vlastníka, správcu alebo nájomcu dotknutého pozemku, budovy alebo podzemného priestoru na zabezpečenie realizácie opatrení týkajúcich sa starostlivosti o pozemok, budovu alebo podzemný priestor a určuje sa dohodou medzi orgánom ochrany prírody alebo ním poverenou organizáciou ochrany prírody a vlastníkom, správcom alebo nájomcom podľa
a)
náročnosti a rozsahu opatrení týkajúcich sa starostlivosti o pozemok, budovu alebo podzemný priestor,
b)
nákladov na opatrenia týkajúce sa starostlivosti o pozemok, budovu alebo podzemný priestor obvyklých v mieste realizácie,
c)
rozdielu nákladov medzi bežným obhospodarovaním pozemku rovnakej bonity v mieste realizácie opatrení týkajúcich sa starostlivosti o pozemok alebo udržiavaním budovy alebo podzemného priestoru a požadovaným spôsobom obhospodarovania alebo udržiavania.
(5)
Finančný príspevok možno poskytnúť až do výšky 100 % rozdielu nákladov podľa odseku 4 písm. c).
(6)
Finančný príspevok sa poskytuje pred realizáciou dohodnutých opatrení týkajúcich sa starostlivosti o pozemok, budovu alebo podzemný priestor, a to v tom kalendárnom roku, keď sa záväzok vlastníka, nájomcu alebo správcu dotknutého pozemku, budovy alebo podzemného priestoru zabezpečiť príslušné opatrenie na udržanie alebo dosiahnutie priaznivého stavu osobitne chránenej časti prírody a krajiny má plniť.
(7)
Finančný príspevok možno použiť len na účel, na ktorý bol poskytnutý. Nepoužité prostriedky je vlastník, správca alebo nájomca dotknutého pozemku, budovy alebo podzemného priestoru povinný vrátiť do štátneho rozpočtu.
(8)
Ak vlastník, správca alebo nájomca dotknutého pozemku, budovy alebo podzemného priestoru použil finančný príspevok v rozpore s určeným účelom alebo s určenými alebo dohodnutými podmienkami, je povinný ho vrátiť do štátneho rozpočtu a zároveň zaplatiť penále podľa osobitného predpisu.88)
(9)
Orgán ochrany prírody alebo ním poverená organizácia ochrany prírody je povinná zisťovať všetky okolnosti potrebné na poskytnutie finančného príspevku a kontrolovať jeho použitie.
60. §
Pénzügyi hozzájárulás
(1)
Az állami költségvetésből származó pénzügyi hozzájárulás célja
a)
a természet és a táj különlegesen védett részének kedvező állapotának fenntartása vagy elérése, amely a telek szokásos művelésével nem érhető el,
b)
emberi tevékenységgel létrehozott épület vagy föld alatti térség fenntartása, ha ezek az épületek vagy terek szükségesek a hozzájuk kötődő védett állatok védelmének biztosításához.
(2)
A pénzügyi hozzájárulást a természetvédelmi szerv a természetvédelmi szerv vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet és az érintett telek, épület vagy föld alatti térség tulajdonosa, kezelője vagy bérlője között kötött írásbeli szerződés alapján nyújtja.
(3)
Pénzügyi hozzájárulás nyújtható a telek tulajdonosának, kezelőjének vagy bérlőjének a telek, épület vagy föld alatti térség gondozásával kapcsolatos intézkedések biztosítására
a)
védett területen, természetvédelmi területen, természeti emlékhelyen, nemzeti természetvédelmi területen, nemzeti természeti emlékhelyen és védett madárvonulási területen,
b)
európai jelentőségű területen,
c)
nemzetközi jelentőségű területeken,
d)
védett fával rendelkező területen, vagy
e)
védett állat- és növényfajokkal rendelkező területen.
(4)
A pénzügyi hozzájárulás összege az érintett telek, épület vagy föld alatti térség tulajdonosának, kezelőjének vagy bérlőjének a telek, épület vagy föld alatti térség gondozásával kapcsolatos intézkedések megvalósítására fordított költségeit fejezi ki, és a természetvédelmi szerv vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet, valamint a tulajdonos, kezelő vagy bérlő közötti megállapodás alapján kerül meghatározásra, a következők szerint:
a)
a telek, épület vagy föld alatti térség gondozásával kapcsolatos intézkedések bonyolultsága és terjedelme,
b)
a telek, épület vagy föld alatti térség gondozásával kapcsolatos intézkedéseknek a megvalósítás helyén szokásos költségei,
c)
a telek gondozásával kapcsolatos intézkedések megvalósításának helyén egy azonos bonitású telek szokásos művelése vagy egy épület vagy föld alatti térség fenntartása, valamint az előírt művelési vagy fenntartási mód közötti költségkülönbözet.
(5)
A pénzügyi hozzájárulás a (4) bekezdés c) pontja szerinti költségkülönbözet 100%-áig nyújtható.
(6)
A pénzügyi hozzájárulást a telek, épület vagy föld alatti térség gondozásával kapcsolatos, megállapodás szerinti intézkedések megvalósítása előtt kell nyújtani, abban a naptári évben, amelyben az érintett telek, épület vagy föld alatti térség tulajdonosának, bérlőjének vagy kezelőjének a természet és a táj különlegesen védett részének kedvező állapotának fenntartására vagy elérésére irányuló megfelelő intézkedés biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását teljesíteni kell.
(7)
A pénzügyi hozzájárulás kizárólag arra a célra használható fel, amelyre nyújtották. A fel nem használt pénzeszközöket az érintett telek, épület vagy föld alatti térség tulajdonosa, kezelője vagy bérlője köteles visszatéríteni az állami költségvetésbe.
(8)
Ha az érintett telek, épület vagy föld alatti térség tulajdonosa, kezelője vagy bérlője a pénzügyi hozzájárulást a meghatározott céllal vagy a meghatározott vagy megállapodott feltételekkel ellentétesen használta fel, köteles azt visszatéríteni az állami költségvetésbe, és egyúttal külön jogszabály88) szerinti kötbért fizetni.
(9)
A természetvédelmi szerv vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet köteles megvizsgálni a pénzügyi hozzájárulás nyújtásához szükséges valamennyi körülményt és ellenőrizni annak felhasználását.
§ 61
Náhrada za obmedzenie bežného obhospodarovania
(1)
Ak dochádza v dôsledku obmedzení a opatrení vyplývajúcich zo zákazov a iných podmienok ochrany prírody a krajiny ustanovených týmto zákonom alebo na jeho základe k obmedzeniu bežného obhospodarovania, patrí vlastníkovi za podmienok ustanovených týmto zákonom náhrada, ktorou sa rozumie
a)
zámena pozemku za iný vhodný pozemok vo vlastníctve štátu, ak je možná (§ 61a),
b)
nájom pozemku (§ 61b),
c)
výkup pozemkov do vlastníctva štátu (§ 61c),
d)
zmluvná starostlivosť (§ 61d) alebo
e)
finančná náhrada (§ 61e).
(2)
Bežným obhospodarovaním sa podľa tohto zákona rozumie
a)
obhospodarovanie poľnohospodárskej pôdy v súlade s osobitným predpisom,89)
b)
bežné hospodárenie v lesoch,90)
c)
hospodárenie na inom pozemku, ako je uvedené v písmenách a) a b), ktoré je v súlade s podmienkami určenými v povolení činnosti podľa osobitných predpisov.91)
(3)
Ministerstvo alebo ním poverená organizácia ochrany prírody vyhotoví každoročne, v termíne do 30. júna príslušného kalendárneho roku, zoznam pozemkov vo vybraných chránených územiach vhodných na zámenu pozemkov, nájom pozemkov, výkup pozemkov a zmluvnú starostlivosť.
(4)
Pre zámenu pozemkov nie sú vhodné pozemky vo vlastníctve štátu
a)
potrebné pre potreby prevodu pozemkov ako náhrad podľa osobitného predpisu,92)
b)
v lesoch osobitného určenia, okrem lesov osobitného určenia v chránených územiach, a na lesných pozemkoch s výskytom biotopov európskeho významu alebo chránených druhov.93)
(5)
Výpočet výšky finančných prostriedkov na zabezpečenie financovania náhrad podľa odseku 1 na tri rozpočtové roky vypracúva a aktualizuje ministerstvo v spolupráci s ministerstvom pôdohospodárstva, ministerstvom obrany a Slovenským pozemkovým fondom.
(6)
Na stanovenie hodnoty pozemkov a porastov na účely zámeny pozemkov, výkupu pozemkov a nájmov pozemkov sa primerane použijú osobitné predpisy.93a)
(7)
Výška nájmu na lesných pozemkoch s lesnými porastmi sa určí ako podiel všeobecnej hodnoty lesného porastu v rubnej dobe a celkovej doby nájmu. Maximálna výška nájmu za obdobie dojednanej doby nájmu nesmie byť vyššia, ako by bola výška finančnej náhrady za obdobie dojednanej doby nájmu. Pri určení výšky odplaty za zmluvnú starostlivosť sa vychádza z celkovej hodnoty nákladov, ktoré vznikajú v dôsledku ich zvýšenia nad rámec bežného obhospodarovania alebo v dôsledku zníženia priemernej produkcie.
(8)
Podrobnosti o obsahu žiadosti o vyplatenie finančnej náhrady, spôsob výpočtu finančnej náhrady, spôsob určenia výšky nájomného a spôsob určenia výšky odplaty za zmluvnú starostlivosť ustanoví vláda nariadením. Podmienky zámeny a výkupu ustanoví ministerstvo v spolupráci s ministerstvom pôdohospodárstva, ministerstvom obrany a Slovenským pozemkovým fondom všeobecne záväzným právnym predpisom. Podmienky nájmu a zmluvnej starostlivosti ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom.
61. §
A szokásos gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítás
(1)
Ha az e törvényben vagy annak alapján megállapított tilalmakból és a természet- és tájvédelem egyéb feltételeiből eredő korlátozások és intézkedések következtében a szokásos gazdálkodás korlátozásra kerül, a tulajdonost az e törvényben meghatározott feltételek mellett kártalanítás illeti meg, amely alatt a következők értendők:
a)
a telek cseréje más, megfelelő, állami tulajdonban lévő telekre, ha ez lehetséges (61a. §),
b)
a telek bérbeadása (61b. §),
c)
telkek állami tulajdonba vétele (61c. §),
d)
szerződéses gondoskodás (61d. §), vagy
e)
pénzbeli kártalanítás (61e. §).
(2)
E törvény alkalmazásában szokásos gazdálkodás alatt a következők értendők:
a)
a mezőgazdasági földterületen való gazdálkodás külön jogszabállyal89) összhangban,
b)
az erdőkben folytatott szokásos gazdálkodás,90)
c)
az a) és b) pontban nem említett telken folytatott gazdálkodás, amely összhangban van a külön jogszabályok91) szerinti tevékenységi engedélyben meghatározott feltételekkel.
(3)
A minisztérium vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet minden évben, a tárgyév június 30-i határidejéig, elkészíti a kiválasztott védett területeken található, telekcserére, telekbérletre, telekfelvásárlásra és szerződéses gondoskodásra alkalmas telkek jegyzékét.
(4)
Telekcserére nem alkalmasak az állam tulajdonában lévő telkek,
a)
amelyek külön jogszabály92) szerinti térítésként történő telekátruházáshoz szükségesek,
b)
a különleges rendeltetésű erdőkben, kivéve a védett területeken lévő különleges rendeltetésű erdőket, valamint az olyan erdőterületeken, amelyeken európai jelentőségű élőhelyek vagy védett fajok fordulnak elő.93)
(5)
Az (1) bekezdés szerinti térítések finanszírozásának biztosításához szükséges pénzeszközök összegének három költségvetési évre szóló kiszámítását a minisztérium a földművelésügyi minisztériummal, a védelmi minisztériummal és a Szlovák Földalappal együttműködve dolgozza ki és frissíti.
(6)
A telkek és a növényzet értékének telekcsere, telekfelvásárlás és telekbérlet céljából történő megállapítására arányosan a külön jogszabályok93a) alkalmazandók.
(7)
Az erdőállománnyal rendelkező erdőterületek bérleti díjának összegét az erdőállomány vágásérettségi korban mért általános értékének és a teljes bérleti időnek a hányadosaként kell meghatározni. A bérleti díj maximális összege a megállapodás szerinti bérleti időszakra nem lehet magasabb, mint amekkora a pénzbeli térítés összege lenne a megállapodás szerinti bérleti időszakra. A szerződéses gondoskodásért járó ellenszolgáltatás összegének meghatározásakor azon költségek összértékéből kell kiindulni, amelyek a szokásos gazdálkodás kereteit meghaladó növekedésük vagy az átlagos termelés csökkenésének következtében keletkeznek.
(8)
A pénzbeli térítés kifizetése iránti kérelem tartalmának részleteit, a pénzbeli térítés kiszámításának módját, a bérleti díj összegének meghatározási módját és a szerződéses gondoskodásért járó ellenszolgáltatás összegének meghatározási módját a kormány rendeletben állapítja meg. A csere és a felvásárlás feltételeit a minisztérium a földművelésügyi minisztériummal, a védelmi minisztériummal és a Szlovák Földalappal együttműködve rendeletben állapítja meg. A bérlet és a szerződéses gondoskodás feltételeit a minisztérium rendeletben állapítja meg.
§ 61a
Zámena pozemkov
(1)
Štát zastúpený správcom majetku štátu zamieňa pozemky vo svojom vlastníctve za pozemky iných vlastníkov, ktoré sa nachádzajú v chránenom území.
(2)
Ak sa pozemky vhodné na zámenu nachádzajú v tom istom katastrálnom území, správca pozemkov vo vlastníctve štátu po dohode s ministerstvom alebo ním poverenou organizáciou ochrany prírody ponúkne vlastníkovi pozemok na zámenu; ak v tom istom katastrálnom území pozemky vhodné na zámenu nie sú, ponúkne iné pozemky v bezprostredne susediacich obciach alebo v katastrálnych územiach okresu, v ktorom sa nachádza chránené územie s dotknutým pozemkom. Ak opatrenia proti drobeniu pozemkov neumožňujú pozemok zameniť, správca pozemkov vo vlastníctve štátu môže vyčleniť vlastnícky podiel na pozemku vo vlastníctve štátu, ak vlastnícky podiel štátu bude aj po zámene väčšinový.
(3)
Zámennú zmluvu možno uzavrieť, ak je porovnateľný stav zamieňaných pozemkov. Porovnateľnosť sa posudzuje podľa druhu pozemku, výmery a vlastností porovnávaných pozemkov alebo hodnoty pozemku podľa osobitného predpisu.93b)
(4)
Pri zámene lesných pozemkov a lesných porastov na nich sa nesmie ich hodnota stanovená znaleckým posudkom podľa osobitného predpisu93b) líšiť o viac ako desať percent. Ak hodnota zamieňaných pozemkov a lesných porastov na nich nie je rovnaká, výšku a spôsob úhrady jej rozdielu upraví zámenná zmluva; rozdiel musí byť uhradený.
(5)
Za účelom preverenia skutočného stavu zamieňaného pozemku sa vykoná miestna ohliadka, identifikácia hraníc zamieňaných pozemkov a porovnanie s hospodárskou evidenciou. Miestnej ohliadky sa zúčastnia účastníci zámeny. Z miestnej ohliadky sa vyhotoví záznam, ktorý je prílohou zámennej zmluvy.
(6)
Osobou oprávnenou na rokovanie o možnosti zámeny pozemkov je
a)
vlastník pozemku,
b)
zástupca určený spoluvlastníkmi, ak je pozemok v podielovom spoluvlastníctve,
c)
orgán pozemkového spoločenstva,93c) ak je pozemok súčasťou spoločnej nehnuteľnosti.
(7)
Zámenná zmluva musí mať listinnú podobu a musí obsahovať najmä určenie predmetu zámeny, účel využitia, hodnotu zamieňaných pozemkov a porastov stanovenú na základe znaleckého posudku a ďalšie náležitosti určené osobitným predpisom.93d)
(8)
Náklady na vyhotovenie geometrického plánu, náklady na znalecké posudky a správny poplatok za návrh na vklad do katastra nehnuteľností hradí organizácia ochrany prírody.
61.a §
Telekcsere
(1)
Az állam, az állami vagyon kezelője által képviselve, a tulajdonában lévő telkeket más tulajdonosok védett területen található telkeire cseréli.
(2)
Ha a cserére alkalmas telkek ugyanabban a kataszteri területen találhatók, az állami tulajdonban lévő telkek kezelője a minisztériummal vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezettel való megegyezés alapján felajánlja a tulajdonosnak a telket cserére; ha ugyanabban a kataszteri területen nincsenek cserére alkalmas telkek, más telkeket ajánl fel a közvetlenül szomszédos községekben vagy annak a járásnak a kataszteri területein, amelyben az érintett telekkel rendelkező védett terület található. Ha a telekaprózódás elleni intézkedések nem teszik lehetővé a telek elcserélését, az állami tulajdonban lévő telkek kezelője leválaszthat egy tulajdoni hányadot az állam tulajdonában lévő telekből, feltéve, hogy az állam tulajdoni hányada a csere után is többségi marad.
(3)
Csereszerződés akkor köthető, ha a cserélendő telkek állapota összehasonlítható. Az összehasonlíthatóságot az összehasonlított telkek típusa, területe és tulajdonságai, vagy a telek külön jogszabály93b) szerinti értéke alapján kell megítélni.
(4)
Erdőterületek és a rajtuk lévő erdőállomány cseréje esetén a külön jogszabály93b) szerinti szakértői értékbecsléssel megállapított értékük nem térhet el több mint tíz százalékkal. Ha a cserélendő telkek és a rajtuk lévő erdőállomány értéke nem azonos, a különbözet összegét és megtérítésének módját a csereszerződés szabályozza; a különbözetet meg kell téríteni.
(5)
A cserélendő telek tényleges állapotának ellenőrzése céljából helyszíni szemlét kell tartani, azonosítani kell a cserélendő telkek határait, és össze kell vetni azokat a gazdasági nyilvántartással. A helyszíni szemlén a csere résztvevői vesznek részt. A helyszíni szemléről jegyzőkönyv készül, amely a csereszerződés mellékletét képezi.
(6)
A telekcsere lehetőségéről tárgyalásra jogosult személy:
a)
a telek tulajdonosa,
b)
a társtulajdonosok által kijelölt képviselő, ha a telek osztott közös tulajdonban van,
c)
a földközösség szerve,93c) ha a telek közös ingatlan részét képezi.
(7)
A csereszerződést okirati formában kell megkötni, és különösen tartalmaznia kell a csere tárgyának meghatározását, a hasznosítás célját, a cserélendő telkek és növényzet szakértői értékbecslés alapján megállapított értékét, valamint a külön jogszabály93d) által előírt további kellékeket.
(8)
A földmérési terv elkészítésének költségeit, a szakértői értékbecslések költségeit és az ingatlankataszterbe történő bejegyzési indítvány közigazgatási illetékét a természetvédelmi szervezet viseli.
§ 61b
Nájom pozemkov
(1)
Ministerstvo alebo ním poverená organizácia ochrany prírody môže uzavrieť s vlastníkom pozemku zmluvu o nájme pozemku v chránenom území. Nájomná zmluva sa neuzatvára, ak ide o pozemky vo vlastníctve štátu.
(2)
Na nájomnú zmluvu uzatvorenú podľa tohto zákona sa nevzťahujú ustanovenia o nájme poľnohospodárskych pozemkov a lesných pozemkov podľa osobitných predpisov.93e)
(3)
Na nájomcu prechádzajú všetky práva a povinnosti, ktoré vyplývajú z osobitných predpisov93f) a súvisia s užívaním pozemku na dosiahnutie účelu nájmu, ak sa nedohodnú inak. Nájomca je povinný poskytnúť prenajímateľovi dokumentáciu súvisiacu so spôsobom starostlivosti o pozemok, najmä popis predpokladaného vývoja a očakávaného stavu pozemku po ukončení nájomnej zmluvy.
(4)
Nájomnú zmluvu možno uzavrieť na dobu najmenej
a)
tridsať rokov, ak je predmetom nájmu lesný pozemok,
b)
päť rokov, ak je predmetom nájmu iný ako lesný pozemok.
(5)
Po uplynutí dohodnutej doby sa nájomná zmluva obnovuje za tých istých podmienok, za akých bola dohodnutá pôvodne; to neplatí, ak v poslednom roku platnosti nájomnej zmluvy jedna zo zmluvných strán oznámi druhej zmluvnej strane úmysel zmluvu nepredĺžiť alebo ak dôjde k zmene určenia podmienok ochrany prírody a krajiny.
(6)
Nájomná zmluva musí mať listinnú podobu a obsahovať najmä určenie predmetu nájmu, účel využitia, výšku nájmu, dobu nájmu, podmienky vypovedania zmluvy a ďalšie náležitosti určené osobitným predpisom.93g) Prílohou zmluvy je grafická identifikácia predmetu ochrany v mape zobrazujúcej právny stav k pozemkom a na porastovej mape a dokumentácia podľa odseku 3.
61.b §
Telekbérlet
(1)
A minisztérium vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet a telek tulajdonosával bérleti szerződést köthet a védett területen lévő telekre. Bérleti szerződés nem köthető, ha állami tulajdonban lévő telkekről van szó.
(2)
Az e törvény szerint kötött bérleti szerződésre nem vonatkoznak a mezőgazdasági és erdőterületek bérletéről szóló külön jogszabályok93e) rendelkezései.
(3)
A bérlőre szállnak át mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a külön jogszabályokból93f) erednek és a teleknek a bérlet céljának elérése érdekében történő használatával kapcsolatosak, hacsak másként nem állapodnak meg. A bérlő köteles a bérbeadónak átadni a telek gondozásának módjával kapcsolatos dokumentációt, különösen a feltételezett fejlődés leírását és a telek várható állapotát a bérleti szerződés megszűnése után.
(4)
Bérleti szerződés legalább
a)
harminc évre, ha a bérlet tárgya erdőterület,
b)
öt évre, ha a bérlet tárgya nem erdőterület.
(5)
A megállapodás szerinti időtartam lejárta után a bérleti szerződés ugyanolyan feltételekkel újul meg, mint amilyenekkel eredetileg megállapodtak; ez nem érvényes, ha a bérleti szerződés érvényességének utolsó évében az egyik szerződő fél közli a másik szerződő féllel a szerződés meg nem hosszabbításának szándékát, vagy ha megváltozik a természet- és tájvédelem feltételeinek meghatározása.
(6)
A bérleti szerződést okirati formában kell megkötni, és különösen tartalmaznia kell a bérlet tárgyának meghatározását, a hasznosítás célját, a bérleti díj összegét, a bérlet időtartamát, a szerződés felmondásának feltételeit, valamint a külön jogszabály93g) által előírt további kellékeket. A szerződés melléklete a védelem tárgyának grafikus azonosítása a telkek jogi állapotát ábrázoló térképen és az erdőállomány-térképen, valamint a (3) bekezdés szerinti dokumentáció.
§ 61c
Výkup pozemkov
(1)
Ministerstvo alebo ním poverená organizácia ochrany prírody, Slovenský pozemkový fond alebo správca lesných pozemkov vo vlastníctve štátu môže vykúpiť pozemky v chránených územiach, a to najviac za cenu podľa osobitného predpisu.93b)
(2)
Kúpna zmluva musí mať listinnú podobu a obsahovať najmä určenie predmetu kúpy, účel využitia pozemku, cenu pozemku a porastu na ňom stanovenú na základe znaleckého posudku a ďalšie náležitosti určené osobitným predpisom.93h) Prílohou zmluvy je grafická identifikácia predmetu ochrany v mape zobrazujúcej právny stav k pozemkom a na porastovej mape.
(3)
Pozemky do vlastníctva štátu môže vykúpiť aj navrhovateľ ako kompenzačné opatrenie podľa § 28.
61.c §
Telekfelvásárlás
(1)
A minisztérium vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet, a Szlovák Földalap vagy az állami tulajdonban lévő erdőterületek kezelője felvásárolhat telkeket a védett területeken, legfeljebb a külön jogszabály93b) szerinti áron.
(2)
Az adásvételi szerződést okirati formában kell megkötni, és különösen tartalmaznia kell a vétel tárgyának meghatározását, a telek hasznosításának célját, a telek és a rajta lévő növényzet szakértői értékbecslés alapján megállapított árát, valamint a külön jogszabály93h) által előírt további kellékeket. A szerződés melléklete a védelem tárgyának grafikus azonosítása a telkek jogi állapotát ábrázoló térképen és az erdőállomány-térképen.
(3)
A javaslattevő a 28. § szerinti kompenzációs intézkedésként is felvásárolhat telkeket az állam tulajdonába.
§ 61d
Zmluvná starostlivosť
(1)
Zmluvu o starostlivosti uzatvára s vlastníkom pozemku ministerstvo alebo ním poverená organizácia ochrany prírody; zmluvná starostlivosť sa neuplatňuje, ak ide o pozemky vo vlastníctve štátu.
(2)
Vlastník je povinný zabezpečiť starostlivosť o pozemok v súlade s podmienkami určenými v zmluve o starostlivosti aj v prípade, ak pozemok sám neobhospodaruje. Na zabezpečenie účelu zmluvy o starostlivosti je organizácia ochrany prírody povinná v prípade potreby poskytnúť vlastníkovi alebo nájomcovi pozemku primeranú súčinnosť.
(3)
Ak vlastník zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho, prechádzajú práva a povinnosti zmluvnej starostlivosti na osobu,93i) ktorá sa na základe písomnej dohody oprávnených dedičov zaviaže pokračovať v zabezpečení účelu zmluvy. Práva a povinnosti zmluvnej starostlivosti prechádzajú na nadobúdateľa pozemku, najdlhšie do doby, na ktorú bola zmluva uzavretá.
(4)
Štát v zastúpení organizácie ochrany prírody môže vlastníkovi alebo nájomcovi zabezpečujúcemu zmluvu o starostlivosti poskytnúť finančný príspevok podľa § 60 na činnosti vyvolané nepredvídateľnými okolnosťami nad rámec dohodnutého spôsobu starostlivosti o pozemok.
(5)
Zmluva o starostlivosti sa uzatvára spravidla na dobu najmenej päť rokov. Po uplynutí dohodnutej doby sa zmluva o starostlivosti predlžuje za rovnakých podmienok o rovnakú dobu; to neplatí, ak v poslednom roku trvania zmluvy o starostlivosti došlo k písomnému oznámeniu o úmysle zmluvnej strany nepredĺžiť alebo zmeniť zmluvu o starostlivosti doručenom druhej zmluvnej strane.
(6)
Zmluva o starostlivosti musí mať listinnú podobu a musí obsahovať najmä určenie predmetu starostlivosti, ciele starostlivosti a opatrenia na ich dosiahnutie, výšku odplaty za zmluvnú starostlivosť, dobu starostlivosti a podmienky vypovedania zmluvy. Prílohou zmluvy je grafická identifikácia predmetu ochrany v mape zobrazujúcej právny a užívací stav k pozemkom a na porastovej mape.
(7)
Na činnosti vykonávané v súvislosti so zabezpečením starostlivosti o chránené územie a jeho ochranné pásmo uvedené v zmluve o starostlivosti sa nevzťahujú zákazy podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1 a § 15 ods. 1 a nevyžadujú súhlasy podľa § 13 ods. 2, § 14 ods. 2, a § 15 ods. 2.
61.d §
Szerződéses gondoskodás
(1)
Gondoskodási szerződést a telek tulajdonosával a minisztérium vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet köt; a szerződéses gondoskodás nem alkalmazandó, ha állami tulajdonban lévő telkekről van szó.
(2)
A tulajdonos köteles biztosítani a telekről való gondoskodást a gondoskodási szerződésben meghatározott feltételekkel összhangban, abban az esetben is, ha a telken nem maga gazdálkodik. A gondoskodási szerződés céljának biztosítása érdekében a természetvédelmi szervezet köteles szükség esetén a telek tulajdonosának vagy bérlőjének megfelelő közreműködést nyújtani.
(3)
Ha a tulajdonos elhalálozott vagy holttá nyilvánították, a szerződéses gondoskodásból eredő jogok és kötelezettségek arra a személyre93i) szállnak át, aki a jogos örökösök írásbeli megállapodása alapján kötelezettséget vállal a szerződés céljának további biztosítására. A szerződéses gondoskodásból eredő jogok és kötelezettségek átszállnak a telek megszerzőjére, legfeljebb arra az időtartamra, amelyre a szerződést kötötték.
(4)
Az állam a természetvédelmi szervezet képviseletében a gondoskodási szerződést biztosító tulajdonosnak vagy bérlőnek a 60. § szerinti pénzügyi hozzájárulást nyújthat az előre nem látható körülmények által kiváltott, a telekről való gondoskodás megállapodás szerinti módjának keretein felüli tevékenységekre.
(5)
A gondoskodási szerződést általában legalább öt évre kötik. A megállapodás szerinti időtartam lejárta után a gondoskodási szerződés azonos feltételekkel, azonos időtartamra meghosszabbodik; ez nem érvényes, ha a gondoskodási szerződés fennállásának utolsó évében a másik szerződő félnek kézbesítették a szerződő fél írásbeli értesítését a gondoskodási szerződés meg nem hosszabbításának vagy módosításának szándékáról.
(6)
A gondoskodási szerződést okirati formában kell megkötni, és különösen tartalmaznia kell a gondoskodás tárgyának meghatározását, a gondoskodás céljait és az azok elérését szolgáló intézkedéseket, a szerződéses gondoskodásért járó ellenszolgáltatás összegét, a gondoskodás időtartamát és a szerződés felmondásának feltételeit. A szerződés melléklete a védelem tárgyának grafikus azonosítása a telkek jogi és használati állapotát ábrázoló térképen és az erdőállomány-térképen.
(7)
A gondoskodási szerződésben szereplő, a védett területről és annak védőövezetéről való gondoskodás biztosításával összefüggésben végzett tevékenységekre nem vonatkoznak a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése szerinti tilalmak, és nem igényelnek hozzájárulást a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése és a 15. § (2) bekezdése szerint.
§ 61e
Finančná náhrada
(1)
Ak nebola uzavretá zámenná zmluva, nájomná zmluva, kúpna zmluva alebo zmluva o starostlivosti a dochádza v dôsledku obmedzení a opatrení vyplývajúcich zo zákazov a iných podmienok ochrany prírody a krajiny ustanovených týmto zákonom alebo na jeho základe k obmedzeniu bežného obhospodarovania, patrí vlastníkovi finančná náhrada s výnimkou prípadov podľa odsekov 3, 5 a 10 písm. e).
(2)
Výška finančnej náhrady sa určí z rozdielu nákladov a výnosov vykonávania činností pri bežnom spôsobe obhospodarovania a pri spôsobe obhospodarovania vyplývajúcom zo zákazov a iných podmienok ochrany prírody a krajiny ustanovených týmto zákonom alebo na jeho základe. Finančnú náhradu orgán ochrany prírody zníži o výšku podpory alebo dotácie poskytovanej z verejných zdrojov na kompenzáciu znížených výnosov alebo zvýšených nákladov pri obhospodarovaní pozemku podľa osobitných predpisov93j) a o výšku oslobodenia od dane z nehnuteľnosti93k) za obdobie, za ktoré sa poskytuje.
(3)
Nárok na finančnú náhradu nevzniká, ak
a)
sa pozemok nachádza v súkromnom chránenom území alebo jeho ochrannom pásme alebo v obecnom chránenom území,
b)
náhrada bola uhradená predchádzajúcemu vlastníkovi pozemku,
c)
vlastník pozemku uzavrel zámennú zmluvu, nájomnú zmluvu, kúpnu zmluvu alebo zmluvu o zabezpečení zmluvnej starostlivosti (§ 61a až § 61d).
(4)
Osobou oprávnenou na uplatnenie nároku na finančnú náhradu je
a)
vlastník pozemku; ak je vlastníkom pozemku štát, je touto osobou správca pozemku,
b)
zástupca určený spoluvlastníkmi, ak je pozemok v podielovom spoluvlastníctve, alebo
c)
pozemkové spoločenstvo, ak je pozemok súčasťou spoločnej nehnuteľnosti alebo spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti.
(5)
Ak vlastník pozemok sám neobhospodaruje, môže nárok na finančnú náhradu uplatniť nájomca pozemku, ak mu takéto oprávnenie vyplýva z nájomnej zmluvy.
(6)
Nárok na finančnú náhradu začína plynúť dňom nadobudnutia
a)
účinnosti všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa vyhlasuje chránené územie alebo menia podmienky jeho ochrany, z ktorého vyplýva obmedzenie bežného obhospodarovania,
b)
právoplatnosti rozhodnutia o schválení programu starostlivosti o lesy alebo jeho zmeny, v ktorých boli uplatnené obmedzujúce požiadavky orgánu ochrany prírody,
c)
právoplatnosti rozhodnutia orgánu ochrany prírody o nepovolení výnimky na odstránenie následkov škôd v lesoch spôsobených škodlivými činiteľmi, alebo
d)
právoplatnosti rozhodnutia orgánu ochrany prírody s určenými obmedzujúcimi podmienkami vykonávania činnosti alebo jej zákazu.
(7)
Nárok na finančnú náhradu možno uplatniť písomnou žiadosťou na okresnom úrade v sídle kraja v trojročnej lehote, ktorá, ak ide o obmedzenia na
a)
lesných pozemkoch, začína plynúť dňom vzniku nároku podľa odseku 6,
b)
iných ako lesných pozemkoch, začína plynúť prvým dňom nasledujúceho roka po roku, za ktorý sa nárok uplatňuje.
(8)
Finančná náhrada na lesných pozemkoch sa vypláca každoročne vyplatením pomernej časti z celkovej sumy náhrady za obdobie platnosti programu starostlivosti o lesy po uplynutí roku, za ktorý sa vypláca, ak oprávnená osoba nepožiadala o vyplatenie finančnej náhrady za viac rokov. Ak oprávnená osoba požiadala o vyplatenie finančnej náhrady za viac rokov, finančná náhrada sa vypláca po uplynutí rokov, za ktoré sa vypláca.
(9)
O nároku na vyplatenie finančnej náhrady a zániku tohto nároku podľa odseku 6 písm. b) až d) rozhoduje okresný úrad v sídle kraja, v územnej pôsobnosti ktorého sa dotknutý pozemok nachádza. Orgán, ktorý rozhodol o nároku na vyplatenie finančnej náhrady, je povinný viesť evidenciu rozhodnutí o vyplatení finančnej náhrady. Finančná náhrada sa poskytuje zo štátneho rozpočtu a je splatná do 60 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o jej priznaní.
(10)
Nárok na vyplatenie finančnej náhrady zaniká, ak
a)
uplynula lehota podľa odseku 7,
b)
odpadol dôvod obmedzenia bežného obhospodarovania podľa tohto zákona,
c)
oprávnená osoba nedodržala obmedzenia bežného obhospodarovania,
d)
oprávnená osoba nezabezpečila dodržanie obmedzení, okrem prípadov, ak ide o mimoriadne okolnosti, najmä následky prírodných pomerov, ktoré oprávnená osoba nespôsobila, a nemožno predpokladať, že by ich odvrátila alebo ich následky mohla odvrátiť alebo prekonať,
e)
vlastník pozemku uzavrel zámennú zmluvu, nájomnú zmluvu, kúpnu zmluvu alebo zmluvu o zabezpečení zmluvnej starostlivosti (§ 61a až § 61d).
61.e §
Pénzbeli térítés
(1)
Ha nem kötöttek csereszerződést, bérleti szerződést, adásvételi szerződést vagy gondoskodási szerződést, és az e törvényben vagy annak alapján megállapított természet- és tájvédelmi tilalmakból és egyéb feltételekből eredő korlátozások és intézkedések következtében a szokásos gazdálkodás korlátozására kerül sor, a tulajdonost pénzbeli térítés illeti meg, a (3), (5) bekezdés és a 10. bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével.
(2)
A pénzbeli térítés összegét a szokásos gazdálkodási mód szerinti, valamint az e törvényben vagy annak alapján megállapított természet- és tájvédelmi tilalmakból és egyéb feltételekből eredő gazdálkodási mód szerinti tevékenységek végzésének költségei és bevételei közötti különbségből kell meghatározni. A pénzbeli térítést a természetvédelmi szerv csökkenti a telek külön jogszabályok93j) szerinti művelése során a csökkentett bevételek vagy megnövekedett költségek kompenzálására közforrásokból nyújtott támogatás vagy dotáció összegével, valamint az ingatlanadó93k) alóli mentesség összegével arra az időszakra, amelyre azt nyújtják.
(3)
Pénzbeli térítésre való jogosultság nem keletkezik, ha
a)
a telek magán védett területen vagy annak védőövezetében, vagy községi védett területen található,
b)
a térítést a telek előző tulajdonosának kifizették,
c)
a telek tulajdonosa csereszerződést, bérleti szerződést, adásvételi szerződést vagy a szerződéses gondoskodás biztosításáról szóló szerződést (61a–61d. §) kötött.
(4)
A pénzbeli térítés iránti igény érvényesítésére jogosult személy:
a)
a telek tulajdonosa; ha a telek tulajdonosa az állam, ez a személy a telek kezelője,
b)
a társtulajdonosok által kijelölt képviselő, ha a telek osztott közös tulajdonban van, vagy
c)
a földközösség, ha a telek közös ingatlan vagy közösen művelt ingatlan részét képezi.
(5)
Ha a tulajdonos a telken nem maga gazdálkodik, a pénzbeli térítés iránti igényt a telek bérlője érvényesítheti, ha ilyen jogosultsága a bérleti szerződésből ered.
(6)
A pénzbeli térítésre való jogosultság a következő napon kezdődik:
a)
annak a rendeletnek a hatálybalépése, amellyel védett területet nyilvánítanak ki vagy módosítják annak védelmi feltételeit, és amelyből a szokásos gazdálkodás korlátozása következik,
b)
az erdőgondozási program vagy annak módosításának jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedése, amelyben a természetvédelmi szerv korlátozó követelményeit érvényesítették,
c)
a természetvédelmi szerv azon határozatának jogerőre emelkedése, amellyel elutasította a károsító tényezők által az erdőkben okozott károk következményeinek felszámolására vonatkozó kivétel engedélyezését, vagy
d)
a természetvédelmi szerv azon határozatának jogerőre emelkedése, amely a tevékenység végzésére vonatkozó korlátozó feltételeket vagy annak betiltását írja elő.
(7)
A pénzbeli térítés iránti igényt írásbeli kérelemmel lehet érvényesíteni a megyeszékhelyen működő járási hivatalnál hároméves határidőn belül, amely, ha a korlátozások a következőkre vonatkoznak:
a)
erdőterületek, a (6) bekezdés szerinti jogosultság keletkezésének napján kezdődik,
b)
nem erdőterületek, azon évet követő év első napján kezdődik, amelyre az igényt érvényesítik.
(8)
Az erdőterületeken a pénzbeli kártalanítás évente, az erdőgondozási program érvényességi időszakára vonatkozó teljes kártalanítási összeg arányos részének kifizetésével történik, azon év leteltét követően, amelyre a kifizetés vonatkozik, amennyiben a jogosult személy nem kérelmezte a pénzbeli kártalanítás több évre történő kifizetését. Ha a jogosult személy több évre kérelmezte a pénzbeli kártalanítás kifizetését, a pénzbeli kártalanítás azon évek leteltét követően kerül kifizetésre, amelyekre a kifizetés vonatkozik.
(9)
A pénzbeli kártalanítás kifizetésére vonatkozó igényről és ezen igény (6) bekezdés b)-d) pontja szerinti megszűnéséről az a megyeszékhelyen működő járási hivatal dönt, amelynek területi illetékességébe az érintett telek tartozik. A pénzbeli kártalanítás kifizetésére vonatkozó igényről döntő szerv köteles nyilvántartást vezetni a pénzbeli kártalanítás kifizetéséről szóló határozatokról. A pénzbeli kártalanítást az állami költségvetésből nyújtják, és a megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül esedékes.
(10)
A pénzbeli kártalanítás kifizetésére vonatkozó igény megszűnik, ha
a)
a (7) bekezdés szerinti határidő lejárt,
b)
e törvény szerint a rendes gazdálkodás korlátozásának oka megszűnt,
c)
a jogosult személy nem tartotta be a rendes gazdálkodásra vonatkozó korlátozásokat,
d)
a jogosult személy nem biztosította a korlátozások betartását, kivéve azokat az eseteket, amikor rendkívüli körülményekről van szó, különösen olyan természeti viszonyok következményeiről, amelyeket a jogosult személy nem okozott, és nem feltételezhető, hogy azokat elhárította volna, vagy azok következményeit elháríthatta vagy leküzdhette volna,
e)
a telek tulajdonosa csereszerződést, bérleti szerződést, adásvételi szerződést vagy szerződéses gondozás biztosításáról szóló szerződést (61a-61d. §) kötött.
§ 62
Zákaz prevodu vlastníckeho práva
(1)
Vlastníctvo štátu k pozemkom a vodným plochám v územiach s tretím, štvrtým alebo piatym stupňom ochrany je zakázané previesť na iné osoby. Tým nie sú dotknuté práva fyzických osôb a právnických osôb podľa predpisov o majetkovej reštitúcii.94)
(2)
Pri podielovom spoluvlastníctve sa zákaz podľa odseku 1 vzťahuje iba na podiel vo vlastníctve štátu.
(3)
Zákaz podľa odseku 1 sa nevzťahuje
a)
na prevod vlastníckeho práva k pozemku, ak sa na pozemku umiestni stavba v súlade s týmto zákonom a osobitným predpisom,23) ani
b)
na prevod vlastníckeho práva k pozemkom tvoriacim zastavané plochy a nádvoria, ak sú na nich ku dňu účinnosti tohto zákona umiestnené bytové budovy alebo nebytové budovy vo vlastníctve fyzických osôb alebo právnických osôb, vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok s týmito budovami,
c)
na prevod vlastníckeho práva k pozemkom nachádzajúcich sa v zastavanom území obce, ktoré svojim umiestnením a využitím tvoria neoddeliteľný celok so stavbou vlastníka,
d)
na zámenu pozemkov, ak získaním zamenených pozemkov do vlastníctva štátu dôjde k sceleniu pozemkov alebo k inému usporiadaniu vlastníctva štátu k týmto pozemkom v lokalitách, na ktorých sú sústredené málo pozmenené biotopy európskeho významu, biotopy národného významu, biotopy druhov európskeho významu, biotopy druhov národného významu, prírodné dedičstvo, významné biocentrá či iné prírodné hodnoty,
e)
na zámenu pozemkov s tretím stupňom ochrany podľa § 61a.
(4)
Prevod vlastníckeho práva podľa odseku 3 písm. a) až c) k pozemkom v národných parkoch a zámenu pozemkov podľa odseku 3 písm. d) je možné uskutočniť len so súhlasom ministerstva.
62. §
A tulajdonjog átruházásának tilalma
(1)
A harmadik, negyedik vagy ötödik védelmi fokozatú területeken lévő, állami tulajdonban álló telkek és vízfelületek tulajdonjogát tilos más személyekre átruházni. Ez nem érinti a természetes személyek és jogi személyek vagyoni kárpótlásról szóló előírások szerinti jogait.94)
(2)
Osztatlan közös tulajdon esetén az (1) bekezdés szerinti tilalom csak az állam tulajdonában lévő hányadra vonatkozik.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik
a)
a telek tulajdonjogának átruházására, ha a telken e törvénnyel és külön jogszabállyal összhangban építményt helyeznek el,23) sem
b)
a beépített területeket és udvarokat képező telkek tulajdonjogának átruházására, ha azokon e törvény hatálybalépésének napján természetes személyek vagy jogi személyek tulajdonában lévő lakóépületek vagy nem lakás céljára szolgáló épületek vannak, beleértve a szomszédos területet is, amely elhelyezkedésével és használatával elválaszthatatlan egységet képez ezekkel az épületekkel,
c)
a község belterületén található telkek tulajdonjogának átruházására, amelyek elhelyezkedésükkel és használatukkal elválaszthatatlan egységet képeznek a tulajdonos építményével,
d)
telekcserére, ha a cserélt telkek állami tulajdonba vételével telekegyesítésre vagy e telkek állami tulajdonának más módon történő rendezésére kerül sor olyan helyeken, ahol kevéssé megváltozott európai jelentőségű élőhelyek, nemzeti jelentőségű élőhelyek, európai jelentőségű fajok élőhelyei, nemzeti jelentőségű fajok élőhelyei, természeti örökség, jelentős biocentrumok vagy más természeti értékek koncentrálódnak,
e)
a 61a. § szerinti harmadik védelmi fokozatú telkek cseréjére.
(4)
A (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tulajdonjog-átruházás a nemzeti parkokban lévő telkekre és a (3) bekezdés d) pontja szerinti telekcsere csak a minisztérium hozzájárulásával valósítható meg.
§ 63
Predkupné právo štátu
(1)
K pozemkom nachádzajúcim sa za hranicami zastavaného územia obce v územiach s tretím, štvrtým alebo piatym stupňom ochrany, ktoré nie sú vo vlastníctve štátu, má štát predkupné právo.
(2)
Ak sa vlastník pozemku uvedeného v odseku 1 rozhodne pozemok predať, je povinný prednostne písomne ponúknuť pozemok na kúpu štátu zastúpeného orgánom ochrany prírody; to neplatí, ak ide o predaj pozemku osobe, ktorá je manželom vlastníka pozemku alebo jeho príbuzným v priamom rade alebo súrodencom, dieťaťom zvereným vlastníkovi pozemku do náhradnej starostlivosti na základe rozhodnutia súdu alebo dieťaťom zvereným vlastníkovi pozemku do starostlivosti pred rozhodnutím súdu o osvojení alebo osobe, ktorá je príbuzným vlastníka pozemku až do štvrtého stupňa a jej manželovi. Ponuka sa vykoná ohlásením všetkých podmienok.
(3)
Ak štát prejaví záujem o kúpu pozemkov, orgán ochrany prírody alebo ním poverená organizácia ochrany prírody je povinná do troch mesiacov uzavrieť s vlastníkom pozemku kúpnu zmluvu, ak sa nedohodnú inak.
(4)
Ak štát zastúpený orgánom ochrany prírody ponuku písomne neprijme do troch mesiacov odo dňa jej doručenia, vlastník pozemku, ktorý ponúkol pozemok na kúpu štátu, nemôže pozemok predať inej osobe za nižšiu cenu ako bola uvedená v ponuke; predkupné právo štátu zostáva zachované voči nadobúdateľovi pozemku.
(5)
Predkupné právo podľa odseku 1 má prednosť pred predkupným právom dohodnutým zmluvou; prijatím ponuky podľa odseku 3 a uzavretím zmluvy predkupné právo dohodnuté zmluvou zaniká.
(6)
Predkupné právo štátu podľa odseku 1 zaniká, ak sa na pozemku nachádza alebo umiestni stavba v súlade s týmto zákonom a osobitným predpisom.24)
63. §
Az állam elővételi joga
(1)
A község belterületének határain kívül, a harmadik, negyedik vagy ötödik védelmi fokozatú területeken található, nem állami tulajdonban lévő telkekre az államnak elővételi joga van.
(2)
Ha az (1) bekezdésben említett telek tulajdonosa a telek eladása mellett dönt, köteles a telket elsőbbséggel, írásban felajánlani megvételre a természetvédelmi szerv által képviselt államnak; ez nem érvényes, ha a telek eladása a telek tulajdonosának házastársa, egyenes ági rokona vagy testvére, a telek tulajdonosának bírósági határozat alapján helyettesítő gondozásba adott gyermeke, vagy a telek tulajdonosának az örökbefogadásról szóló bírósági határozat előtt gondozásba adott gyermeke, vagy a telek tulajdonosának negyedfokú rokonának és annak házastársának részére történik. Az ajánlatot az összes feltétel közlésével kell megtenni.
(3)
Ha az állam érdeklődést mutat a telkek megvásárlása iránt, a természetvédelmi szerv vagy az általa megbízott természetvédelmi szervezet köteles három hónapon belül adásvételi szerződést kötni a telek tulajdonosával, hacsak másként nem állapodnak meg.
(4)
Ha a természetvédelmi szerv által képviselt állam az ajánlatot annak kézbesítésétől számított három hónapon belül írásban nem fogadja el, a telket az államnak megvételre felajánló telektulajdonos a telket nem adhatja el más személynek az ajánlatban szereplőnél alacsonyabb áron; az állam elővételi joga a telek megszerzőjével szemben fennmarad.
(5)
Az (1) bekezdés szerinti elővételi jog elsőbbséget élvez a szerződésben kikötött elővételi joggal szemben; a (3) bekezdés szerinti ajánlat elfogadásával és a szerződés megkötésével a szerződésben kikötött elővételi jog megszűnik.
(6)
Az állam (1) bekezdés szerinti elővételi joga megszűnik, ha a telken e törvénnyel és külön jogszabállyal összhangban építmény található vagy kerül elhelyezésre.24)
PIATA ČASŤ
ÖTÖDIK RÉSZ
ORGÁNY OCHRANY PRÍRODY, ORGANIZÁCIE OCHRANY PRÍRODY, ICH PÔSOBNOSŤ A STRÁŽ PRÍRODY
Természetvédelmi szervek, természetvédelmi szervezetek, hatáskörük és a természetvédelmi őrszolgálat
§ 64
Orgány ochrany prírody
(1)
Štátnu správu vo veciach ochrany prírody a krajiny podľa tohto zákona vykonáva
a)
ministerstvo ako ústredný orgán štátnej správy vo veciach ochrany prírody a krajiny,95)
b)
Slovenská inšpekcia životného prostredia (ďalej len „inšpekcia"),96)
c)
okresný úrad v sídle kraja,97)
d)
okresný úrad,97)
e)
obec.
(2)
Štátnu správu vo veciach ochrany prírody podľa tohto zákona vykonáva aj Štátna veterinárna a potravinová správa.98)
64. §
Természetvédelmi szervek
(1)
A természet- és tájvédelem ügyeiben az államigazgatást e törvény szerint a következők látják el
a)
a minisztérium mint a természet- és tájvédelem ügyeiben illetékes központi államigazgatási szerv,95)
b)
a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség),96)
c)
a megyeszékhelyen működő járási hivatal,97)
d)
a járási hivatal,97)
e)
a község.
(2)
A természetvédelem ügyeiben az államigazgatást e törvény szerint az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal is ellátja.98)
§ 65
Ministerstvo
(1)
Ministerstvo
a)
riadi a kontroluje výkon štátnej správy vo veciach ochrany prírody a krajiny a určuje hlavné smery tejto činnosti,
b)
plní funkciu hlavného štátneho dozoru vo veciach ochrany prírody a krajiny podľa § 71 (ďalej len „štátny dozor") a vykonáva ústredné revízie stavu osobitne chránených častí prírody a krajiny,
c)
obstaráva
1.
koncepciu ochrany prírody, biodiverzity a krajiny,
2.
program starostlivosti o chránenú krajinnú oblasť, národný park, prírodný park a chránené vtáčie územie,
3.
Generel nadregionálneho územného systému ekologickej stability Slovenskej republiky,
4.
projekt ochrany chránenej krajinnej oblasti, prírodného parku a chráneného vtáčieho územia a projekt ochrany národného parku, národnej prírodnej rezervácie, prírodnej rezervácie, národnej prírodnej pamiatky a ich ochranného pásma,
5.
návrh chráneného vtáčieho územia a návrh územia európskeho významu,
d)
obstaráva a schvaľuje
1.
program starostlivosti o územia medzinárodného významu a program starostlivosti o chránené druhy a vybrané druhy rastlín a živočíchov,
2.
zásady starostlivosti o biotopy európskeho významu a biotopy druhov európskeho významu v územiach európskeho významu,
3.
programy záchrany chránených druhov rastlín a živočíchov, programy záchrany chránených vtáčích území a programy záchrany zón a častí zón chránenej krajinnej oblasti, národného parku a prírodného parku,
4.
národný červený zoznam vzácnych, zriedkavých a ohrozených druhov rastlín a živočíchov,
e)
f)
vydáva záväzné stanovisko ku Koncepcii územného rozvoja Slovenska [§ 9 ods. 1 písm. a)] a k Národnému plánu regionálneho rozvoja Slovenskej republiky, regionálnemu operačnému programu, sektorovému operačnému programu [§ 9 ods. 1 písm. o)],
g)
vydáva súhlas podľa § 7 ods. 3 písm. c), § 13 ods. 2 písm. j), § 39, § 44 ods. 2 a § 45 ods. 2 na zriadenie a prevádzku botanickej záhrady a arboréta, § 62 ods. 4 a predchádzajúci súhlas podľa § 24 ods. 20 a § 94 ods. 5,
h)
môže v odôvodnených prípadoch povoliť výnimku zo zakázaných činností, ak ide o druhy podľa § 40,
i)
rozhoduje pri pochybnostiach, či ide o nepôvodný druh rastliny, alebo živočícha,
j)
rozhoduje podľa § 44 ods. 14,
k)
zriaďuje a riadi organizácie ochrany prírody,74) ktorých prostredníctvom zabezpečuje výkon štátnej ochrany prírody a krajiny,
l)
v súčinnosti s okresným úradom, obcou a inšpekciou vedie pre potreby orgánov ochrany prírody evidenciu fyzických osôb, podnikateľov a iných právnických osôb, ktorým bola uložená sankcia za protiprávne konanie podľa tohto zákona,
m)
zúčastňuje sa na medzinárodnej spolupráci, na uskutočňovaní medzinárodných programov, projektov a dohovorov vo veciach ochrany prírody a krajiny,
n)
spolupracuje s Európskou komisiou pri plnení záväzkov vyplývajúcich z medzinárodných dohovorov na úseku ochrany prírody a krajiny,
o)
podáva správy a informácie v súlade s právom Európskej únie, najmä zasiela Európskej komisii každoročne správu o povolených výnimkách, ktoré sa týkajú voľne žijúcich vtákov, a každé dva roky správu o povolených výnimkách, ktoré sa týkajú ostatných druhov rastlín a živočíchov (§ 40) a informáciu o prijatých kompenzačných opatreniach (§ 28),
p)
pri plnení úloh podľa tohto zákona spolupracuje s ministerstvami a ostatnými ústrednými orgánmi štátnej správy, ktoré sú povinné mu poskytnúť potrebnú súčinnosť, najmä informácie a podklady na účel plnenia úlohy podľa písmena o),
q)
vydáva odborné stanovisko podľa § 28 ods. 7, ak bol podnet na jeho vydanie zistený v konaní o povolení výnimky alebo vydaní súhlasu podľa tohto zákona alebo v konaní podľa osobitného predpisu,37f)
r)
je dotknutým orgánom v konaní podľa osobitného predpisu37f) a vydáva záväzné stanovisko podľa § 9 ods. 1 písm. w) ak sa konanie týka plánu alebo projektu, ktorý môže mať samostatne alebo v kombinácii s iným plánom alebo projektom významný vplyv na územie európskej sústavy chránených území a vydáva stanovisko podľa osobitného predpisu,98aa)
s)
koná podľa § 28 ods. 13 a 14 a rozhoduje o povolení výnimky a vydaní súhlasu, ak sa povoľuje alebo vydáva v súvislosti so schvaľovaním alebo povoľovaním plánu alebo projektu podľa § 28 ods. 11 alebo v súvislosti s potrebou vykonať kompenzačné opatrenia podľa § 28 ods. 14,
t)
vydáva a odníma osvedčenia podľa § 28a ods. 1 a 7 a predlžuje platnosť osvedčení podľa § 28a ods. 5,
u)
uzatvára dohodu o určení rozsahu hodnotenia navrhovanej činnosti alebo jej zmeny podľa osobitného predpisu.98ab)
u)
plní ďalšie úlohy vo veciach ochrany prírody a krajiny ustanovené v druhej až štvrtej časti tohto zákona.
(2)
Evidencia podľa odseku 1 písm. l) obsahuje najmä
a)
meno a priezvisko fyzickej osoby, obchodné meno podnikateľa alebo názov právnickej osoby,
b)
rodné číslo alebo identifikačné číslo (IČO),
c)
adresu trvalého pobytu fyzickej osoby [názov ulice, orientačné (súpisné) číslo domu, názov obce (časti obce), poštové smerovacie číslo, názov okresu],
d)
adresu sídla alebo miesta podnikania podnikateľa alebo sídla právnickej osoby [názov ulice, orientačné (súpisné) číslo domu, názov obce (časti obce), poštové smerovacie číslo, názov okresu],
e)
deň právoplatnosti rozhodnutia o uložení sankcie a jeho číslo, označenie orgánu ochrany prírody, ktorý sankciu uložil, druh sankcie a označenie protiprávneho konania, za ktoré bola sankcia uložená.
65. §
A minisztérium
(1)
A minisztérium
a)
irányítja és ellenőrzi az államigazgatás gyakorlását a természet- és tájvédelem ügyeiben, és meghatározza e tevékenység fő irányait,
b)
ellátja a természet- és tájvédelem ügyeiben a 71. § szerinti fő állami felügyelet (a továbbiakban: állami felügyelet) feladatát, és elvégzi a különösen védett természet- és tájrészek állapotának központi felülvizsgálatát,
c)
beszerzi
1.
a természet-, a biodiverzitás- és a tájvédelem koncepcióját,
2.
a tájvédelmi körzet, a nemzeti park, a natúrpark és a madárvédelmi terület gondozási programját,
3.
a Szlovák Köztársaság régiókon átnyúló területi ökológiai stabilitási rendszerének általános tervét,
4.
a tájvédelmi körzet, a natúrpark és a madárvédelmi terület védelmi projektjét, valamint a nemzeti park, a nemzeti természetvédelmi rezervátum, a természetvédelmi rezervátum, a nemzeti természeti emlék és azok védőövezetének védelmi projektjét,
5.
a madárvédelmi területre vonatkozó javaslatot és az európai jelentőségű területre vonatkozó javaslatot,
d)
beszerzi és jóváhagyja
1.
a nemzetközi jelentőségű területek gondozási programját és a védett fajok, valamint a kiválasztott növény- és állatfajok gondozási programját,
2.
az európai jelentőségű területeken található európai jelentőségű élőhelyek és európai jelentőségű fajok élőhelyeinek gondozási elveit,
3.
a védett növény- és állatfajok megmentési programjait, a madárvédelmi területek megmentési programjait, valamint a tájvédelmi körzet, a nemzeti park és a natúrpark zónáinak és zónarészeinek megmentési programjait,
4.
a ritka, szórványos és veszélyeztetett növény- és állatfajok nemzeti vörös listáját,
e)
a 44. § (13) bekezdése, az 55., 60. és 63. § szerinti hatáskört gyakorolja,
f)
kötelező érvényű állásfoglalást ad ki Szlovákia Területfejlesztési Koncepciójához [§ 9 (1) bek. a) pont] és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Regionális Fejlesztési Tervéhez, a regionális operatív programhoz, az ágazati operatív programhoz [§ 9 (1) bek. o) pont],
g)
hozzájárulást ad ki a 7. § (3) bek. c) pontja, a 13. § (2) bek. j) pontja, a 39. §, a 44. § (2) bekezdése és a 45. § (2) bekezdése szerint botanikus kert és arborétum létesítéséhez és működtetéséhez, a 62. § (4) bekezdése szerint, valamint előzetes hozzájárulást a 24. § (20) bekezdése és a 94. § (5) bekezdése szerint,
h)
indokolt esetekben kivételt engedélyezhet a tiltott tevékenységek alól, ha a 40. § szerinti fajokról van szó,
i)
kétség esetén dönt arról, hogy nem őshonos növény- vagy állatfajról van-e szó,
j)
a 44. § (14) bekezdése szerint dönt,
k)
természetvédelmi szervezeteket hoz létre és irányít,74) amelyek révén biztosítja az állami természet- és tájvédelem végrehajtását,
l)
a járási hivatallal, a községgel és a felügyelőséggel együttműködve a természetvédelmi szervek szükségleteire nyilvántartást vezet azokról a természetes személyekről, vállalkozókról és más jogi személyekről, akikkel szemben e törvény szerinti jogellenes cselekményért szankciót szabtak ki,
m)
részt vesz a nemzetközi együttműködésben, a nemzetközi programok, projektek és egyezmények megvalósításában a természet- és tájvédelem ügyeiben,
n)
együttműködik az Európai Bizottsággal a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségek teljesítésében a természet- és tájvédelem területén,
o)
az Európai Unió jogával összhangban jelentéseket és tájékoztatást nyújt, különösen évente jelentést küld az Európai Bizottságnak a vadon élő madarakat érintő engedélyezett kivételekről, és kétévente jelentést a többi növény- és állatfajt érintő engedélyezett kivételekről (§ 40), valamint tájékoztatást az elfogadott kompenzációs intézkedésekről (§ 28),
p)
e törvény szerinti feladatainak teljesítése során együttműködik a minisztériumokkal és más központi államigazgatási szervekkel, amelyek kötelesek számára a szükséges együttműködést biztosítani, különösen az o) pont szerinti feladat teljesítéséhez szükséges információkat és dokumentumokat,
q)
a 28. § (7) bekezdése szerinti szakvéleményt ad ki, ha a kiadására irányuló kezdeményezést e törvény szerinti kivétel engedélyezésére vagy hozzájárulás kiadására irányuló eljárásban, vagy külön jogszabály szerinti eljárásban állapították meg,37f)
r)
érintett szerv a külön jogszabály szerinti eljárásban,37f) és kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a 9. § (1) bek. w) pontja szerint, ha az eljárás olyan tervre vagy projektre vonatkozik, amely önmagában vagy más tervvel vagy projekttel kombinálva jelentős hatással lehet a védett területek európai hálózatának területére, és állásfoglalást ad ki külön jogszabály szerint,98aa)
s)
a 28. § (13) és (14) bekezdése szerint jár el, és dönt a kivétel engedélyezéséről és a hozzájárulás kiadásáról, ha az engedélyezés vagy kiadás a 28. § (11) bekezdése szerinti terv vagy projekt jóváhagyásával vagy engedélyezésével összefüggésben, vagy a 28. § (14) bekezdése szerinti kompenzációs intézkedések végrehajtásának szükségességével összefüggésben történik,
t)
a 28a. § (1) és (7) bekezdése szerint tanúsítványokat ad ki és von vissza, és meghosszabbítja a tanúsítványok érvényességét a 28a. § (5) bekezdése szerint,
u)
megállapodást köt a javasolt tevékenység vagy annak módosítása értékelési körének meghatározásáról külön jogszabály szerint.98ab)
u)
további feladatokat lát el a természet- és tájvédelem ügyeiben e törvény második-negyedik részében meghatározottak szerint.
(2)
Az (1) bekezdés l) pontja szerinti nyilvántartás különösen a következőket tartalmazza
a)
a természetes személy nevét és vezetéknevét, a vállalkozó cégnevét vagy a jogi személy nevét,
b)
a személyi számot vagy a statisztikai azonosítószámot (IČO),
c)
a természetes személy állandó lakcímét [utcanév, házszám (épületjegyzékszám), község (községrész) neve, postai irányítószám, járás neve],
d)
a vállalkozó székhelyének vagy telephelyének, illetve a jogi személy székhelyének címét [utcanév, házszám (épületjegyzékszám), község (községrész) neve, postai irányítószám, járás neve],
e)
a szankciót kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napját és számát, a szankciót kiszabó természetvédelmi szerv megnevezését, a szankció típusát és a jogellenes cselekmény megnevezését, amelyért a szankciót kiszabták.
§ 65a
Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky
(1)
Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky je odborná organizácia ochrany prírody a krajiny s celoslovenskou pôsobnosťou zriadená ministerstvom ako príspevková organizácia,98a) ktorá zabezpečuje úlohy na úseku ochrany prírody a krajiny podľa tohto zákona a osobitných predpisov98b) okrem úloh, ktoré sú v pôsobnosti správy národného parku podľa § 65b ods. 3.
(2)
Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky
a)
obstaráva a zabezpečuje starostlivosť o osobitne chránené časti prírody a krajiny vrátane vykonávania ich revízií,
b)
plní funkciu chovnej stanice a rehabilitačnej stanice a uhrádza výdavky spojené so starostlivosťou o hendikepované chránené živočíchy,
c)
prijíma oznámenia o nájdených hendikepovaných, uhynutých alebo náhodne odchytených, zranených alebo usmrtených chránených živočíchoch podľa § 35 ods. 6, určuje nakladanie s nimi a vedie o nich evidenciu; podrobnosti o evidencii ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo
d)
vedie evidenciu chránených živočíchov a chránených rastlín, ktoré sú v držbe právnických osôb a fyzických osôb mimo prirodzeného výskytu v biotopoch,
e)
určuje držiteľom chránených živočíchov a chránených rastlín evidenčné číslo,
f)
prijíma nájdené chránené živočíchy podľa § 103 ods. 3 a určuje ďalšie nakladanie s nimi,
g)
vedie evidenciu škôd spôsobených určenými živočíchmi,
h)
vyhotovuje, obstaráva a vedie vybranú dokumentáciu ochrany prírody a krajiny a iné odborné podklady s ňou súvisiace, poskytuje informácie z nej a realizuje vybrané opatrenia z nej vyplývajúce,
i)
vydáva stanovisko k asanačnej ťažbe podľa § 14 ods. 8 a súhlasné stanovisko k asanačnej ťažbe podľa osobitného predpisu98c) a predkladá orgánu ochrany prírody podnet na začatie konania podľa § 13 ods. 7, § 14 ods. 7 a § 28 ods. 4, ktorým je orgán ochrany prírody viazaný,
j)
vypracúva dokumentáciu podľa § 28 ods. 10 a návrhy kompenzačných opatrení podľa § 28 ods. 14,
k)
vydáva stanovisko k možnosti významného vplyvu návrhu plánu alebo projektu na územie európskej sústavy chránených území,
l)
poskytuje podklady pri komplexnom zisťovaní stavu lesa83ab) a v súčinnosti s právnickou osobou podľa osobitného predpisu83ad) a vyhotoviteľom programu starostlivosti o lesy sa podieľa na rámcovom plánovaní,83ac) určení zásad na vyhotovenie programu starostlivosti o lesy a vypracovaní návrhu programu starostlivosti o lesy, ak sa týkajú chránených území a ich ochranných pásiem,
m)
stanovuje požiadavky na vypracovanie pokynov na vyhotovenie programu starostlivosti o lesy, ktoré je orgán ochrany prírody povinný zohľadniť pri vydávaní záväzného stanoviska a zúčastňuje sa ich prerokovania,
n)
zabezpečuje označovanie osobitne chránených častí prírody a krajiny,
o)
vykonáva prieskum a výskum osobitne chránených častí prírody a krajiny, prijíma oznámenia o začatí a ukončení prieskumu a výskumu, vedie evidenciu správ o výsledkoch prieskumu a výskumu a zverejňuje informácie o prieskume a výskume na svojom webovom sídle,
p)
je oprávnená na výkon činností podľa § 59 ods. 1 a plní oznamovaciu povinnosť podľa § 59 ods. 3,
q)
vykonáva výchovno-vzdelávaciu činnosť v oblasti ochrany prírody a krajiny vrátane sprevádzania návštevníkov v chránených územiach a poskytovania odborného výkladu o prírodných hodnotách územia a dôvodoch jeho ochrany,
r)
vyberá vstupné do chránených území,
s)
spravuje jaskyne a pozemky vo vlastníctve štátu v chránených územiach a ich ochranných pásmach vrátane lesných pozemkov a poľnohospodárskej pôdy nadobudnuté podľa § 28 ods. 14 a 15, § 30 ods. 8, § 61c ods. 1 a § 63 a osobitných predpisov,99)
t)
užíva pozemky v chránených územiach a ich ochranných pásmach, ktoré sú predmetom nájmu podľa § 30 ods. 8 a § 61b, ako aj iné pozemky, ktoré má v nájme alebo vo výpožičke alebo v správe, ak nie sú predmetom nájmu alebo výpožičky,
u)
poskytuje vlastníkovi alebo nájomcovi pozemku súčinnosť pri zabezpečení starostlivosti o pozemok podľa § 61d,
v)
vedie evidenciu zmlúv, ktoré uzavrela podľa § 61a až 61d,
w)
koná vo veci prerokovania a dohody so správcami vodných tokov o zásadách starostlivosti o vodné toky podľa § 6 ods. 6 a dohody podľa § 14 ods. 4 a § 54 ods. 6,
x)
vykonáva monitoring stavu a zmien prírodných ekosystémov v meniacich sa ekologických podmienkach a zabezpečuje opatrenia na udržanie a zlepšenie ich ekologickej stability,
y)
vykonáva činnosti spojené so zabezpečením priaznivého stavu osobitne chránenej časti prírody a krajiny vrátane starostlivosti o neobhospodarované pozemky,
z)
zabezpečuje výkon stráže prírody prostredníctvom profesionálnych členov stráže prírody a dobrovoľných členov stráže prírody,
za)
riadi a koordinuje činnosť členov stráže prírody, stará sa o udržiavanie a zvyšovanie ich odbornej úrovne, poskytuje im potrebný výstroj a pomôcky a uhrádza im výdavky súvisiace s výkonom ich funkcie v súlade s osobitným predpisom,100)
zb)
vedie evidenciu o priestupkoch zistených členmi stráže prírody a o uložených blokových pokutách a údaje z nej zasiela ministerstvu na účely vedenia evidencie podľa § 65 ods. 1 písm. l),
zc)
spracúva odborné stanoviská pre rozhodovaciu a inú činnosť orgánov ochrany prírody,
zd)
vykonáva kultúrno-výchovnú, propagačnú a edičnú činnosť v oblasti ochrany prírody a krajiny, zabezpečuje činnosť informačných stredísk a iných zariadení ochrany prírody a krajiny,
ze)
zúčastňuje sa na medzinárodnej spolupráci a na uskutočňovaní medzinárodných projektov programov a dohovorov v oblasti ochrany prírody a krajiny a zabezpečuje a koordinuje starostlivosť o územia medzinárodného významu,
zf)
prevádzkuje štátny zoznam (§ 51 ods. 3) a koná podľa § 51 ods. 5 až 8,
zg)
plní ďalšie úlohy vo veciach ochrany prírody a krajiny ustanovené v druhej až štvrtej časti tohto zákona alebo uvedené v jej štatúte.
(3)
Evidencia podľa odseku 2 písm. d) obsahuje najmä meno, priezvisko a trvalý pobyt držiteľa jedinca, alebo názov, alebo obchodné meno a sídlo alebo miesto podnikania držiteľa jedinca, evidenčné číslo držiteľa jedinca, ak sa vyžaduje podľa tohto zákona, názov druhu a opis jedinca a spôsob jeho označenia; ďalšie podrobnosti o obsahových náležitostiach evidencie ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(4)
Na činnosti, ktoré vykonáva alebo obstaráva Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky pri zabezpečení plnenia jej úlohy podľa tohto zákona, ak ide o prieskum, výskum, monitoring, označovanie a starostlivosť o osobitne chránené časti prírody a krajiny, sa nevzťahujú zákazy podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1, § 15 ods. 1, § 24 ods. 4, 6, 9 a 11 a zákazy podľa § 16 ods. 1, ak ide o činnosti podľa § 29 ods. 2, a nevyžadujú sa súhlasy podľa § 13 ods. 2, § 14 ods. 2, § 15 ods. 2, § 24 ods. 5, 7, 10 a 12, § 49 ods. 3 a 7 a § 52 ods. 3.
(5)
Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky je za podmienok ustanovených týmto zákonom oprávnená zabezpečovať plašenie, odchyt alebo usmrtenie chránených živočíchov, ktoré svojím správaním mimo miest ich prirodzeného výskytu bezprostredne ohrozujú zdravie alebo bezpečnosť obyvateľov obcí; na tieto činnosti vykonávané alebo obstarávané Štátnou ochranou prírody Slovenskej republiky sa ustanovenia osobitného predpisu100aa) nevzťahujú.
65.a §
A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme
(1)
A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme egy országos hatáskörű természet- és tájvédelmi szakmai szervezet, amelyet a minisztérium hozott létre dotációs szervezetként,98a) és amely e törvény és külön jogszabályok szerint98b) a természet- és tájvédelem területén lát el feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a 65b. § (3) bekezdése szerint a nemzeti park igazgatóságának hatáskörébe tartoznak.
(2)
A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme
a)
beszerzi és biztosítja a különösen védett természet- és tájrészek gondozását, beleértve azok felülvizsgálatának elvégzését is,
b)
ellátja a tenyészállomás és a rehabilitációs állomás feladatait, és fedezi a sérült védett állatok gondozásával kapcsolatos kiadásokat,
c)
fogadja a 35. § (6) bekezdése szerinti bejelentéseket a talált sérült, elhullott vagy véletlenül befogott, megsebesült vagy elpusztított védett állatokról, meghatározza a velük való rendelkezést, és nyilvántartást vezet róluk; a nyilvántartás részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg
d)
nyilvántartást vezet azokról a védett állatokról és védett növényekről, amelyek jogi személyek és természetes személyek birtokában vannak a természetes élőhelyükön kívül,
e)
megállapítja a védett állatok és védett növények birtokosai számára a nyilvántartási számot,
f)
átveszi a 103. § (3) bekezdése szerint talált védett állatokat, és meghatározza a velük való további rendelkezést,
g)
nyilvántartást vezet a meghatározott állatok által okozott károkról,
h)
elkészíti, beszerzi és vezeti a természet- és tájvédelem kiválasztott dokumentációját és az ahhoz kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, információt szolgáltat belőle, és végrehajtja az abból eredő kiválasztott intézkedéseket,
i)
állásfoglalást ad ki a 14. § (8) bekezdése szerinti szaniter fakitermeléshez és egyetértő állásfoglalást a külön jogszabály98c) szerinti szaniter fakitermeléshez, valamint a természetvédelmi szervnek kezdeményezést nyújt be a 13. § (7) bekezdése, a 14. § (7) bekezdése és a 28. § (4) bekezdése szerinti eljárás megindítására, amely a természetvédelmi szervre nézve kötelező,
j)
kidolgozza a 28. § (10) bekezdése szerinti dokumentációt és a 28. § (14) bekezdése szerinti kompenzációs intézkedésekre vonatkozó javaslatokat,
k)
állásfoglalást ad ki egy terv- vagy projektjavaslatnak a védett területek európai hálózatának területére gyakorolt jelentős hatásának lehetőségéről,
l)
adatokat szolgáltat az erdő állapotának komplex felméréséhez,83ab) és a külön jogszabály83ad) szerinti jogi személlyel, valamint az erdőgondozási program készítőjével együttműködve részt vesz a kerettervezésben,83ac) az erdőgondozási program elkészítésére vonatkozó elvek meghatározásában és az erdőgondozási program tervezetének kidolgozásában, amennyiben azok védett területeket és azok védőövezeteit érintik,
m)
követelményeket határoz meg az erdőgondozási program elkészítésére vonatkozó utasítások kidolgozásához, amelyeket a természetvédelmi szerv köteles figyelembe venni a kötelező érvényű állásfoglalás kiadásakor, és részt vesz azok megtárgyalásán,
n)
biztosítja a természet és a táj különösen védett részeinek megjelölését,
o)
felmérést és kutatást végez a természet és a táj különösen védett részein, fogadja a felmérés és kutatás megkezdéséről és befejezéséről szóló bejelentéseket, nyilvántartást vezet a felmérés és kutatás eredményeiről szóló jelentésekről, és a honlapján közzéteszi a felméréssel és kutatással kapcsolatos információkat,
p)
jogosult az 59. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek végzésére, és teljesíti az 59. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget,
q)
nevelési-oktatási tevékenységet végez a természet- és tájvédelem területén, beleértve a látogatók kísérését a védett területeken, valamint szakmai ismertetés nyújtását a terület természeti értékeiről és védelmének okairól,
r)
belépődíjat szed a védett területekre,
s)
kezeli a védett területeken és azok védőövezeteiben lévő, állami tulajdonban lévő barlangokat és földterületeket, beleértve a 28. § (14) és (15) bekezdése, a 30. § (8) bekezdése, a 61c. § (1) bekezdése és a 63. §, valamint a külön jogszabályok99) szerint megszerzett erdőterületeket és mezőgazdasági földeket,
t)
használja a védett területeken és azok védőövezeteiben lévő, a 30. § (8) bekezdése és a 61b. § szerinti bérlet tárgyát képező földterületeket, valamint más, általa bérelt, haszonkölcsönbe kapott vagy kezelt földterületeket, ha azok nem képezik bérlet vagy haszonkölcsön tárgyát,
u)
együttműködést nyújt a földterület tulajdonosának vagy bérlőjének a földterület 61d. § szerinti gondozásának biztosításában,
v)
nyilvántartást vezet a 61a–61d. § szerint megkötött szerződésekről,
w)
eljár a vízfolyások kezelőivel a vízfolyások gondozásának elveiről szóló, a 6. § (6) bekezdése szerinti tárgyalás és megállapodás, valamint a 14. § (4) bekezdése és az 54. § (6) bekezdése szerinti megállapodás ügyében,
x)
monitoringot végez a természeti ökoszisztémák állapotáról és változásairól a változó ökológiai körülmények között, és intézkedéseket biztosít ökológiai stabilitásuk fenntartására és javítására,
y)
a természet és a táj különösen védett részének kedvező állapotának biztosításával kapcsolatos tevékenységeket végez, beleértve a nem művelt földterületek gondozását,
z)
biztosítja a természetőrség működését a természetőrség hivatásos és önkéntes tagjai révén,
za)
irányítja és koordinálja a természetőrség tagjainak tevékenységét, gondoskodik szakmai szintjük fenntartásáról és emeléséről, biztosítja számukra a szükséges felszerelést és segédeszközöket, és a külön jogszabállyal100) összhangban megtéríti a tisztségük ellátásával kapcsolatos kiadásaikat,
zb)
nyilvántartást vezet a természetőrség tagjai által feltárt szabálysértésekről és a kiszabott helyszíni bírságokról, és az abból származó adatokat megküldi a minisztériumnak a 65. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti nyilvántartás vezetése céljából,
zc)
szakmai állásfoglalásokat dolgoz ki a természetvédelmi szervek döntéshozatali és egyéb tevékenységéhez,
zd)
kulturális-nevelési, propaganda- és kiadói tevékenységet végez a természet- és tájvédelem területén, biztosítja az információs központok és a természet- és tájvédelem egyéb létesítményeinek működését,
ze)
részt vesz a nemzetközi együttműködésben és a természet- és tájvédelem területén megvalósuló nemzetközi projektek, programok és egyezmények végrehajtásában, valamint biztosítja és koordinálja a nemzetközi jelentőségű területek gondozását,
zf)
működteti az állami jegyzéket (51. § (3) bek.), és az 51. § (5)–(8) bekezdése szerint jár el,
zg)
ellátja a természet- és tájvédelem ügyeiben e törvény második–negyedik részében megállapított vagy az alapszabályában szereplő további feladatokat.
(3)
A (2) bekezdés d) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza különösen az egyed birtokosának nevét, családi nevét és állandó lakóhelyét, vagy az egyed birtokosának megnevezését vagy cégnevét és székhelyét vagy telephelyét, az egyed birtokosának nyilvántartási számát, ha e törvény szerint kötelező, a faj nevét és az egyed leírását, valamint megjelölésének módját; a nyilvántartás tartalmi követelményeinek további részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
(4)
A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme által e törvény szerinti feladatainak teljesítése során végzett vagy beszerzett tevékenységekre, amennyiben a természet és a táj különösen védett részeinek felméréséről, kutatásáról, monitoringjáról, megjelöléséről és gondozásáról van szó, nem vonatkoznak a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 24. § (4), (6), (9) és (11) bekezdése szerinti tilalmak, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmak, ha a 29. § (2) bekezdése szerinti tevékenységekről van szó, és nem szükségesek a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 15. § (2) bekezdése, a 24. § (5), (7), (10) és (12) bekezdése, a 49. § (3) és (7) bekezdése és az 52. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulások.
(5)
A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme az e törvényben megállapított feltételek mellett jogosult biztosítani azon védett állatok riasztását, befogását vagy elpusztítását, amelyek a természetes élőhelyükön kívüli viselkedésükkel közvetlenül veszélyeztetik a községek lakosainak egészségét vagy biztonságát; a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme által végzett vagy beszerzett ezen tevékenységekre a külön jogszabály100aa) rendelkezései nem vonatkoznak.
§ 65b
Správa národného parku
(1)
Zriaďujú sa:
a)
Správa Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici,
b)
Správa Pieninského národného parku so sídlom v Spišskej Starej Vsi,
c)
Správa Národného parku Malá Fatra so sídlom vo Varíne,
d)
Správa Národného parku Veľká Fatra so sídlom v Martine,
e)
Správa Národného parku Nízke Tatry so sídlom v Banskej Bystrici,
f)
Správa Národného parku Slovenský raj so sídlom v Spišskej Novej Vsi,
g)
Správa Národného parku Muránska planina so sídlom v Revúcej,
h)
Správa Národného parku Slovenský kras so sídlom v Brzotíne,
i)
Správa Národného parku Poloniny so sídlom v Stakčíne.
(2)
Správa národného parku je odborná organizácia ochrany prírody a krajiny, ktorá zabezpečuje úlohy na úseku ochrany prírody a krajiny podľa tohto zákona a osobitných predpisov98b) na území národného parku a jeho ochranného pásma, ako aj v ďalšom území vymedzenom v rozhodnutí ministerstva, ktorým sa ustanoví územná pôsobnosť správy národného parku. Správa národného parku je príspevková organizácia v zriaďovateľskej pôsobnosti ministerstva.
(3)
Správa národného parku vo svojej územnej pôsobnosti plní úlohy podľa § 65a ods. 2 písm. a) až c), f) až ze) a zg). Na činnosti vykonávané alebo obstarávané správou národného parku pri zabezpečení plnenia jej úloh podľa tohto zákona sa ustanovenia § 65a ods. 4 a 5 vzťahujú rovnako.
(4)
Pri správe národného parku pôsobí rada národného parku ako poradný, odborný, konzultačný a iniciačný orgán pre záležitosti príslušného národného parku, ktorého zloženie a pôsobnosť upravuje štatút správy národného parku. Radu národného parku zriadi ministerstvo do troch mesiacov odo dňa zriadenia správy národného parku. Členmi rady národného parku sú predovšetkým delegovaní zástupcovia územnej samosprávy, na ktorej území sa nachádza príslušný národný park, v horských oblastiach zástupca Horskej záchrannej služby, zástupcovia významných právnických osôb pôsobiacich v oblasti ochrany prírody a krajiny, lesníctva a cestovného ruchu a odborníci z vedeckých a odborných organizácií, ktorých menuje a odvoláva ministerstvo.
(5)
Správa národného parku spravuje pozemky vo vlastníctve štátu vrátane podielov vo vlastníctve štátu na pozemkoch a spoločných nehnuteľnostiach, ktoré sa v celosti alebo sčasti nachádzajú v národnom parku, ako aj iné nehnuteľnosti a majetok, ktorého správu nadobudla podľa § 104i, a plní úlohy súvisiace so správou tohto majetku.
65.b §
A nemzeti park igazgatósága
(1)
Létrehozatnak:
a)
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Tátralomnic,
b)
A Pienini Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Szepesófalu,
c)
A Kis-Fátra Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Várna,
d)
A Nagy-Fátra Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Turócszentmárton,
e)
Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Besztercebánya,
f)
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Igló,
g)
A Murányi-fennsík Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Nagyrőce,
h)
A Szlovák Karszt Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Berzéte,
i)
A Poloniny Nemzeti Park Igazgatósága, székhelye Sztakcsin.
(2)
A nemzeti park igazgatósága egy természet- és tájvédelmi szakmai szervezet, amely e törvény és a külön jogszabályok98b) szerint a természet- és tájvédelem területén lát el feladatokat a nemzeti park területén és annak védőövezetében, valamint a minisztérium azon határozatában meghatározott további területen, amellyel a nemzeti park igazgatóságának területi hatásköre megállapításra kerül. A nemzeti park igazgatósága a minisztérium alapítói hatáskörébe tartozó dotációs szervezet.
(3)
A nemzeti park igazgatósága a területi hatáskörében ellátja a 65a. § (2) bekezdésének a)–c), f)–ze) és zg) pontja szerinti feladatokat. A nemzeti park igazgatósága által e törvény szerinti feladatainak teljesítése során végzett vagy beszerzett tevékenységekre a 65a. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak.
(4)
A nemzeti park igazgatósága mellett működik a nemzeti park tanácsa mint az illetékes nemzeti park ügyeiben eljáró tanácsadó, szakmai, konzultációs és kezdeményező szerv, amelynek összetételét és hatáskörét a nemzeti park igazgatóságának alapszabálya szabályozza. A nemzeti park tanácsát a minisztérium a nemzeti park igazgatósága létrehozásának napjától számított három hónapon belül hozza létre. A nemzeti park tanácsának tagjai elsősorban azon területi önkormányzat delegált képviselői, amelynek területén az illetékes nemzeti park található, a hegyvidéki területeken a Hegyimentő Szolgálat képviselője, a természet- és tájvédelem, az erdészet és az idegenforgalom területén működő jelentős jogi személyek képviselői, valamint tudományos és szakmai szervezetek szakértői, akiket a minisztérium nevez ki és hív vissza.
(5)
A nemzeti park igazgatósága kezeli az állami tulajdonban lévő földterületeket, beleértve az állami tulajdonban lévő földterületi és közös ingatlanrészesedéseket, amelyek teljes egészében vagy részben a nemzeti parkban találhatók, valamint egyéb ingatlanokat és vagyont, amelyek kezelését a 104i. § szerint szerezte meg, és ellátja az e vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat.
§ 66
Inšpekcia
Inšpekcia
a)
je orgánom štátneho dozoru, ktorého prostredníctvom ministerstvo vykonáva štátny dozor,
b)
ukladá fyzickým osobám, podnikateľom a iným právnickým osobám sankcie podľa tohto zákona a informuje ministerstvo o ich uložení,
c)
nariaďuje potrebné nápravné opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov,
d)
môže nariadiť vykonanie analýzy krvi alebo iného tkaniva (DNA testu) na preukázanie identity jedinca, rodičovstva a dosiahnutej generácie chránených živočíchov, ak je dôvodné podozrenie, že jedinec bol nadobudnutý v rozpore s týmto zákonom,
e)
rozhoduje podľa § 44 ods. 14 a § 96,
f)
plní ďalšie úlohy podľa § 44 ods. 13 a § 47 ods. 12.
66. §
Felügyelőség
A Felügyelőség
a)
állami felügyeleti szerv, amelyen keresztül a minisztérium állami felügyeletet gyakorol,
b)
e törvény szerint szankciókat szab ki természetes személyekre, vállalkozókra és más jogi személyekre, és tájékoztatja a minisztériumot azok kiszabásáról,
c)
elrendeli a feltárt hiányosságok megszüntetésére szükséges korrekciós intézkedéseket,
d)
elrendelheti vér- vagy más szövetminta-vizsgálat (DNS-teszt) elvégzését a védett állatok egyedének azonosságának, származásának és elért generációjának bizonyítására, ha megalapozott a gyanú, hogy az egyedet e törvénnyel ellentétesen szerezték meg,
e)
a 44. § (14) bekezdése és a 96. § szerint dönt,
f)
ellátja a 44. § (13) bekezdése és a 47. § (12) bekezdése szerinti további feladatokat.
§ 67
Okresný úrad v sídle kraja
Okresný úrad v sídle kraja
a)
obstaráva
1.
projekt ochrany chráneného areálu, prírodnej pamiatky, chráneného krajinného prvku, chráneného stromu a ich ochranného pásma,
2.
projekt ochrany ochranného pásma jaskyne a prírodného vodopádu,
b)
vyhlasuje, mení a zrušuje ochranu súkromného chráneného územia,
c)
obstaráva a schvaľuje
1.
program starostlivosti o chránený areál, prírodnú rezerváciu, prírodnú pamiatku, národnú prírodnú rezerváciu, národnú prírodnú pamiatku a chránený strom,
2.
program záchrany chráneného areálu, prírodnej rezervácie, prírodnej pamiatky, národnej prírodnej rezervácie, národnej prírodnej pamiatky a chráneného stromu,
3.
na základe žiadosti vlastníka pozemku v súkromnom chránenom území program záchrany súkromného chráneného územia,
d)
vykonáva krajské revízie stavu osobitne chránených častí prírody a krajiny,
e)
rozhoduje o vydaní súhlasu podľa § 6 ods. 5, § 7 ods. 3 písm. a) a b), § 13 ods. 2 písm. c), f), i) a o), § 14 ods. 2 písm. f) až i), § 15 ods. 2 písm. c) a d), § 24 ods. 5, 7, 10 a 12, § 28 ods. 4 a § 49 ods. 3,
f)
je dotknutým orgánom v konaní a vydáva záväzné stanovisko podľa § 9 ods. 1 písm. a) ku Koncepcii územného rozvoja regiónu, územnému plánu mikroregiónu a územnému plánu obce, podľa § 9 ods. 1 písm. b) v územiach s tretím, štvrtým a piatym stupňom ochrany, podľa § 9 ods. 1 písm. d) až g), j) a k) a podľa § 9 ods. 1 písm. l) k programu hospodárskeho rozvoja a sociálneho rozvoja vyššieho územného celku a ako dotknutý orgán podľa osobitného predpisu100ab) vydáva záväzné stanovisko podľa § 9 ods. 1 písm. t), ak na jeho vydanie nie je podľa tohto zákona príslušné ministerstvo,
g)
h)
môže v odôvodnených prípadoch povoliť výnimku zo zákazu činnosti podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1, § 15 ods. 1, § 16 ods. 1, § 24 ods. 4, 6 a 9, § 26 ods. 5 a § 49 ods. 7 a ak ide o druhy podľa § 40 v súvislosti s povoľovaním výnimky z územnej ochrany, ak tak určí ministerstvo,
i)
prijíma nahlásenia podľa § 24 ods. 13,
j)
k)
vyhlasuje verejne prístupné jaskyne (§ 24 ods. 18),
l)
upozorňuje na povinnosť vyžiadať si súhlas podľa § 28 ods. 4,
m)
vydáva odborné stanovisko podľa § 28 ods. 7, ak na jeho vydanie nie je príslušné ministerstvo,
n)
vydáva osobitné oprávnenie podľa § 38 ods. 6,
o)
koná vo vzťahu k chráneným stromom podľa § 49 ods. 2,
p)
oznamuje zámer podľa § 50 ods. 1 a koná podľa § 50 ods. 4,
q)
koná a rozhoduje vo veciach finančnej náhrady podľa § 61e,
r)
nariaďuje potrebné nápravné opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov,
s)
vedie zoznam členov stráže prírody,
t)
vykonáva štátny dozor,
u)
plní ďalšie úlohy vo veciach ochrany prírody a krajiny ustanovené v druhej až štvrtej časti tohto zákona.
67. §
Megyeszékhelyen működő járási hivatal
A megyeszékhelyen működő járási hivatal
a)
beszerzi
1.
a védett terület, a természeti emlék, a védett táji elem, a védett fa és azok védőövezetének védelmi projektjét,
2.
a barlang és a természeti vízesés védőövezetének védelmi projektjét,
b)
kihirdeti, módosítja és megszünteti a magán védett terület védettségét,
c)
beszerzi és jóváhagyja
1.
a védett terület, a természetvédelmi terület, a természeti emlék, a nemzeti természetvédelmi terület, a nemzeti természeti emlék és a védett fa gondozási programját,
2.
a védett terület, a természetvédelmi terület, a természeti emlék, a nemzeti természetvédelmi terület, a nemzeti természeti emlék és a védett fa megmentési programját,
3.
a magán védett területen lévő földterület tulajdonosának kérelme alapján a magán védett terület megmentési programját,
d)
elvégzi a természet és a táj különösen védett részei állapotának megyei felülvizsgálatát,
e)
dönt a 6. § (5) bekezdése, a 7. § (3) bekezdésének a) és b) pontja, a 13. § (2) bekezdésének c), f), i) és o) pontja, a 14. § (2) bekezdésének f)–i) pontja, a 15. § (2) bekezdésének c) és d) pontja, a 24. § (5), (7), (10) és (12) bekezdése, a 28. § (4) bekezdése és a 49. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulás kiadásáról,
f)
érintett szervként jár el az eljárásban, és kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a régió területfejlesztési koncepciójához, a mikrorégió területrendezési tervéhez és a község területrendezési tervéhez, a 9. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a harmadik, negyedik és ötödik védelmi fokozatú területeken, a 9. § (1) bekezdésének d)–g), j) és k) pontja szerint, valamint a 9. § (1) bekezdésének l) pontja szerint a megye gazdasági és szociális fejlesztési programjához, és mint a külön jogszabály100ab) szerinti érintett szerv, kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a 9. § (1) bekezdésének t) pontja szerint, ha annak kiadására e törvény szerint nem a minisztérium illetékes,
g)
a 19. § (5) bekezdése, a 22. § (5) bekezdése, a 24. § (13) bekezdése, az 50. § (5) és (7) bekezdése, az 56. § (4) és (5) bekezdése és a 96. § szerint dönt,
h)
indokolt esetekben kivételt engedélyezhet a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, a 24. § (4), (6) és (9) bekezdése, a 26. § (5) bekezdése és a 49. § (7) bekezdése szerinti tevékenységi tilalom alól, és ha a 40. § szerinti fajokról van szó, a területi védelem alóli kivétel engedélyezésével összefüggésben, ha a minisztérium így rendelkezik,
i)
fogadja a 24. § (13) bekezdése szerinti bejelentéseket,
j)
kiadja a nemzeti park és védőövezetének látogatási rendjét (20. §), valamint a barlang látogatási rendjét (24. §),
k)
nyilvánosan hozzáférhetővé nyilvánítja a barlangokat (24. § (18) bek.),
l)
figyelmeztet a 28. § (4) bekezdése szerinti hozzájáruláskérési kötelezettségre,
m)
szakvéleményt ad ki a 28. § (7) bekezdése szerint, ha annak kiadására nem a minisztérium illetékes,
n)
különleges engedélyt ad ki a 38. § (6) bekezdése szerint,
o)
a 49. § (2) bekezdése szerint jár el a védett fákkal kapcsolatban,
p)
bejelenti a szándékot az 50. § (1) bekezdése szerint, és eljár az 50. § (4) bekezdése szerint,
q)
eljár és dönt a 61e. § szerinti pénzbeli kártalanítás ügyében,
r)
elrendeli a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges korrekciós intézkedéseket,
s)
vezeti a természetvédelmi őrség tagjainak jegyzékét,
t)
állami felügyeletet gyakorol,
u)
ellátja a természet- és tájvédelem terén e törvény második–negyedik részében meghatározott további feladatokat.
§ 68
Okresný úrad
Okresný úrad
a)
obstaráva a schvaľuje dokument regionálneho územného systému ekologickej stability,
b)
vykonáva okresné revízie stavu osobitne chránených častí prírody a krajiny,
c)
rozhoduje o vydaní súhlasu podľa § 13 ods. 2 písm. a), b), d), e), g), h), k) až n) a p), § 14 ods. 2 písm. b) až e), i) a j), § 15 ods. 2 písm. b), § 45 ods. 2 na zriadenie a prevádzkovanie chovnej stanice a prevádzkovanie rehabilitačnej stanice, § 47 ods. 3 na výrub drevín rastúcich za hranicami zastavaného územia obce a § 52 ods. 3,
d)
je dotknutým orgánom v konaní a vydáva záväzné stanovisko podľa § 9 ods. 1 písm. a) k územnému plánu zóny, podľa § 9 ods. 1 písm. b) a c) v územiach s prvým a druhým stupňom ochrany, podľa § 9 ods. 1 písm. d) až f) a k), podľa § 9 ods. 1 písm. l), ak ide povolenie výrubu drevín rastúcich za hranicami zastavaného územia obce, podľa § 9 ods. 1 písm. o) k programu hospodárskeho rozvoja a sociálneho rozvoja obce a podľa § 9 ods. 1 písm. p) až v) a ako dotknutý orgán podľa osobitného predpisu100a) vydáva záväzné stanovisko podľa § 9 ods. 1 písm. w), ak na jeho vydanie nie je podľa tohto zákona príslušný okresný úrad v sídle kraja alebo ministerstvo,
e)
f)
upozorňuje na povinnosť vyžiadať si súhlas podľa § 28 ods. 4,
g)
h)
i)
určuje územné a časové obmedzenie výkonu činností uvedených vo všeobecne záväznom právnom predpise vydanom podľa § 26 ods. 6,
j)
upozorňuje stavebné úrady na výskyt chránených živočíchov na stavbách v súvislosti s plánovanými činnosťami, ktoré sú predmetom konaní podľa § 9 ods. 1 písm. c) až f),
k)
vydáva potvrdenie podľa § 38 ods. 4,
l)
môže uložiť vlastníkovi, správcovi alebo nájomcovi pozemku, na ktorom drevina rastie, a ktorý sa nachádza za hranicami zastavaného územia obce, vykonať nevyhnutné opatrenia na jej ozdravenie alebo rozhodnúť o jej vyrúbaní podľa § 47 ods. 2,
m)
v súhlase na výrub drevín ukladá vykonanie primeranej náhradnej výsadby, starostlivosti o náhradnú drevinu alebo zaplatenie finančnej náhrady a ukladá povinnosť zaplatiť finančnú náhradu tomu, kto vyrúbal dreviny bez súhlasu podľa § 48 ods. 1,
o)
ukladá fyzickým osobám, podnikateľom a iným právnickým osobám sankcie podľa tohto zákona a informuje ministerstvo o ich uložení,
p)
rozhoduje o nároku na náhradu škody podľa § 97 až 102,
q)
určuje, či je výrub nevyhnutný na zabezpečenie starostlivosti o osobitne chránenú časť prírody a krajiny [§ 47 ods. 4 písm. f)] a príslušnosť obce pri rozhodovaní o výrube v prípade podľa § 69 ods. 3,
r)
nariaďuje potrebné nápravné opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov,
s)
môže nariadiť vykonanie analýzy krvi alebo iného tkaniva (DNA testu) na preukázanie identity jedinca, rodičovstva a dosiahnutej generácie chránených živočíchov, ak je dôvodné podozrenie, že jedinec bol nadobudnutý v rozpore s týmto zákonom,
t)
uchováva kópie evidenčných zoznamov, preukazov o pôvode a druhových kariet,
u)
vykonáva štátny dozor,
v)
plní ďalšie úlohy vo veciach ochrany prírody a krajiny ustanovené v druhej až štvrtej časti tohto zákona,
w)
vydáva súhlas na
1.
státie plávajúceho zariadenia100a) na vodnom toku alebo inej vodnej ploche v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme,
2.
zriadenie požičovne plavidiel v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme,
3.
prevádzku prístaviska, prekladiska, výväziska alebo kotviska v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme,
4.
usporiadanie podujatia podľa osobitného predpisu100ac) v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme.
68. §
A járási hivatal
A járási hivatal
a)
beszerzi és jóváhagyja a regionális ökológiai stabilitási területi rendszer dokumentumát,
b)
elvégzi a természet és a táj különösen védett részeinek állapotára vonatkozó járási felülvizsgálatokat,
c)
dönt a hozzájárulás kiadásáról a 13. § (2) bekezdésének a), b), d), e), g), h), k)–n) és p) pontja, a 14. § (2) bekezdésének b)–e), i) és j) pontja, a 15. § (2) bekezdésének b) pontja, a 45. § (2) bekezdése szerint tenyészállomás létesítésére és üzemeltetésére, valamint rehabilitációs állomás üzemeltetésére, a 47. § (3) bekezdése szerint a község belterületének határain kívül növő fásszárú növények kivágására, valamint az 52. § (3) bekezdése szerint,
d)
érintett szervként jár el az eljárásban, és kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a zóna rendezési tervéhez, a 9. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint az első és második védelmi fokozatú területeken, a 9. § (1) bekezdésének d)–f) és k) pontja szerint, a 9. § (1) bekezdésének l) pontja szerint, ha a község belterületének határain kívül növő fásszárú növények kivágásának engedélyezéséről van szó, a 9. § (1) bekezdésének o) pontja szerint a község gazdasági és szociális fejlesztési programjához, valamint a 9. § (1) bekezdésének p)–v) pontja szerint, és külön jogszabály100a) szerinti érintett szervként kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a 9. § (1) bekezdésének w) pontja szerint, ha annak kiadására e törvény szerint nem a megyeszékhelyen működő járási hivatal vagy a minisztérium illetékes,
e)
dönt a 4. § (2), (5) és (7) bekezdése, a 8. §, az 56. § (6) bekezdése és a 96. § szerint,
f)
figyelmeztet a 28. § (4) bekezdése szerinti hozzájáruláskérési kötelezettségre,
g)
eljár a 13. § (6) és (7) bekezdése, a 14. § (6) és (7) bekezdése, a 38. § (2) és (8) bekezdése, a 47. § (7), (8) és (10) bekezdése, valamint a 103. § (2) bekezdése szerint,
h)
fogadja a bejelentéseket a 38. § (3) bekezdése, a 47. § (6) és (7) bekezdése, a 100. § (1) bekezdése és a 104. § (10) bekezdése szerint,
i)
meghatározza a 26. § (6) bekezdése szerint kiadott általános érvényű jogszabályban felsorolt tevékenységek végzésének területi és időbeli korlátozását,
j)
figyelmezteti az építésügyi hivatalokat a védett állatok építményeken való előfordulására a 9. § (1) bekezdésének c)–f) pontja szerinti eljárások tárgyát képező tervezett tevékenységekkel összefüggésben,
k)
igazolást ad ki a 38. § (4) bekezdése szerint,
l)
a 47. § (2) bekezdése szerint kötelezheti annak a teleknek a tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét, amelyen a fásszárú növény nő, és amely a község belterületének határain kívül található, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak egészségi állapotának helyreállítására, vagy dönthet annak kivágásáról,
m)
a fásszárú növények kivágásához adott hozzájárulásban elrendeli megfelelő pótlólagos ültetés elvégzését, a pótlólagos fásszárú növény gondozását vagy pénzbeli kártalanítás megfizetését, és a 48. § (1) bekezdése szerint pénzbeli kártalanítás megfizetésére kötelezi azt, aki hozzájárulás nélkül vágott ki fásszárú növényeket,
n)
magának tarthatja fenn a község hatáskörét a 47. és 48. § szerinti ügyekben, ha erre súlyos okok állnak fenn,
o)
e törvény szerint szankciókat szab ki természetes személyekre, vállalkozókra és más jogi személyekre, és tájékoztatja a minisztériumot azok kiszabásáról,
p)
dönt a 97–102. § szerinti kártérítési igényről,
q)
megállapítja, hogy a kivágás szükséges-e a természet és a táj különösen védett részével való gondoskodás biztosításához [47. § (4) bek. f) pont], valamint a község illetékességét a kivágásról való döntés során a 69. § (3) bekezdése szerinti esetben,
r)
elrendeli a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges korrekciós intézkedéseket,
s)
elrendelheti vér- vagy más szövetminta (DNS-teszt) elemzését a védett állatok egyedének azonosítása, származásának és elért generációjának bizonyítása céljából, ha megalapozott a gyanú, hogy az egyedet e törvénnyel ellentétesen szerezték meg,
t)
megőrzi a nyilvántartási jegyzékek, a származási igazolások és a fajkártyák másolatait,
u)
állami felügyeletet gyakorol,
v)
ellátja a természet- és tájvédelem terén e törvény második–negyedik részében meghatározott további feladatokat,
w)
hozzájárulást ad ki
1.
úszó létesítmény100a) állomásoztatásához vízfolyáson vagy más vízfelületen védett területen vagy annak védőövezetében,
2.
vízi jármű kölcsönző létesítéséhez védett területen vagy annak védőövezetében,
3.
kikötő, átrakóhely, kikötőbak vagy horgonyzóhely üzemeltetéséhez védett területen vagy annak védőövezetében,
4.
külön jogszabály100ac) szerinti rendezvény megszervezéséhez védett területen vagy annak védőövezetében.
§ 69
Obec
(1)
Obec
a)
vykonáva v prvom stupni štátnu správu vo veciach ochrany drevín v rozsahu ustanovenom týmto zákonom,
b)
môže uložiť vlastníkovi, správcovi alebo nájomcovi pozemku, ktorý sa nachádza v zastavanom území obce, vykonať nevyhnutné opatrenia na ozdravenie dreviny alebo rozhodnúť o jej vyrúbaní podľa § 47 ods. 2,
c)
je dotknutým orgánom v konaní a vydáva záväzné stanovisko podľa § 9 ods. 1 písm. l), ak ide povolenie výrubu drevín rastúcich v zastavanom území obce,
d)
rozhoduje o vydaní súhlasu na výrub drevín rastúcich v zastavanom území obce podľa § 47 ods. 3,
e)
v súhlase na výrub drevín ukladá vykonanie primeranej náhradnej výsadby, starostlivosti o náhradnú drevinu alebo zaplatenie finančnej náhrady podľa § 48 ods. 1,
f)
vyhlasuje obecne chránené územie a mení a zrušuje jeho ochranu,
g)
obstaráva a schvaľuje dokument miestneho územného systému ekologickej stability a dokument starostlivosti o dreviny,
h)
vykonáva štátny dozor vo veciach, v ktorých vykonáva štátnu správu v rozsahu ustanovenom týmto zákonom,
i)
(2)
Obec môže vydať všeobecne záväzné nariadenie, ktorým ustanoví podrobnosti o ochrane drevín, ktoré sú súčasťou verejnej zelene.
(3)
Ak je na konanie o vydaní súhlasu na výrub dreviny príslušná obec, ktorá je zároveň žiadateľom o vydanie súhlasu na výrub dreviny, okresný úrad určí, ktorá obec vykoná konanie o vydanie súhlasu na výrub dreviny.
(4)
Pôsobnosť obce podľa odsekov 1 a 2 na území vojenského obvodu vykonáva ministerstvo obrany.100b)
69. §
A község
(1)
A község
a)
első fokon államigazgatást gyakorol a fásszárú növények védelmének ügyében az e törvényben meghatározott mértékben,
b)
a 47. § (2) bekezdése szerint kötelezheti a község belterületén található telek tulajdonosát, kezelőjét vagy bérlőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a fásszárú növény egészségi állapotának helyreállítására, vagy dönthet annak kivágásáról,
c)
érintett szervként jár el az eljárásban, és kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a 9. § (1) bekezdésének l) pontja szerint, ha a község belterületén növő fásszárú növények kivágásának engedélyezéséről van szó,
d)
dönt a 47. § (3) bekezdése szerint a község belterületén növő fásszárú növények kivágásához való hozzájárulás kiadásáról,
e)
a fásszárú növények kivágásához adott hozzájárulásban a 48. § (1) bekezdése szerint elrendeli megfelelő pótlólagos ültetés elvégzését, a pótlólagos fásszárú növény gondozását vagy pénzbeli kártalanítás megfizetését,
f)
kihirdeti a helyi jelentőségű védett területet, valamint módosítja és megszünteti annak védettségét,
g)
beszerzi és jóváhagyja a helyi ökológiai stabilitási területi rendszer dokumentumát és a fásszárú növényekkel való gondoskodás dokumentumát,
h)
állami felügyeletet gyakorol azokban az ügyekben, amelyekben e törvény által meghatározott mértékben államigazgatást gyakorol,
i)
ellátja a 47. §, a 48. § (3) bekezdése és az 59. § szerinti további feladatokat.
(2)
A község általános érvényű rendeletet adhat ki, amelyben megállapítja a közterületi zöldfelület részét képező fásszárú növények védelmének részleteit.
(3)
Ha a fásszárú növény kivágásához való hozzájárulás kiadására irányuló eljárás lefolytatására az a község illetékes, amely egyben a fásszárú növény kivágásához való hozzájárulás kiadásának kérelmezője is, a járási hivatal határozza meg, hogy melyik község folytatja le a fásszárú növény kivágásához való hozzájárulás kiadására irányuló eljárást.
(4)
A község (1) és (2) bekezdés szerinti hatáskörét a katonai körzet területén a védelmi minisztérium gyakorolja.100b)
§ 70
Štátna veterinárna a potravinová správa
a)
posudzuje, či
1.
podmienky na držbu živočíchov zodpovedajú ich biologickým, fyziologickým a etologickým potrebám [§ 44 ods. 5 písm. a) tretí bod],
2.
pre držané živočíchy je zabezpečený program preventívnej a liečebnej veterinárnej starostlivosti a podávania potravy [§ 44 ods. 5 písm. a) štvrtý bod],
3.
zariadenie na držbu živočíchov je zabezpečené pred ich únikom a proti vniknutiu vonkajších škodlivých a nebezpečných organizmov, šíreniu parazitov, nákazlivých chorôb a organizmov [§ 44 ods. 5 písm. a) piaty bod],
b)
vykonáva štátny dozor podľa § 71 na účel kontroly dodržiavania podmienok uvedených v § 44 ods. 5 písm. a) tretí až piaty bod,
c)
poskytuje ministerstvu informácie o uložených sankciách proti prevádzkovateľom zoologických záhrad podľa osobitného predpisu,
d)
poskytuje inšpekcii súčinnosť pri výkone štátneho dozoru podľa tohto zákona.
70. §
Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal
a)
megítéli, hogy
1.
az állatok tartásának feltételei megfelelnek-e biológiai, fiziológiai és etológiai szükségleteiknek [44. § (5) bek. a) pont harmadik alpont],
2.
a tartott állatok számára biztosított-e a megelőző és gyógyító állatorvosi ellátás és takarmányozás programja [44. § (5) bek. a) pont negyedik alpont],
3.
az állattartó létesítmény biztosítva van-e a szökésük ellen, valamint a külső káros és veszélyes organizmusok behatolása, az élősködők, a fertőző betegségek és organizmusok terjedése ellen [44. § (5) bek. a) pont ötödik alpont],
b)
a 71. § szerint állami felügyeletet gyakorol a 44. § (5) bekezdése a) pontjának harmadik–ötödik alpontjában meghatározott feltételek betartásának ellenőrzése céljából,
c)
tájékoztatást nyújt a minisztériumnak a külön jogszabály szerint az állatkertek üzemeltetőivel szemben kiszabott szankciókról,
d)
együttműködik a felügyelőséggel az e törvény szerinti állami felügyelet gyakorlása során.
§ 71
Výkon štátneho dozoru
(1)
Štátny dozor je
a)
zisťovanie, či fyzické osoby alebo právnické osoby dodržiavajú tento zákon a všeobecne záväzné právne predpisy vydané na jeho vykonanie, ako aj rozhodnutia orgánov ochrany prírody vydané na ich základe,
b)
objasňovanie spočívajúce v prešetrovaní podozrení alebo podnetov poukazujúcich na porušenie tohto zákona, ktorého účelom je obstaranie podkladov potrebných na zistenie, či sa stal skutok, ktorý môže byť priestupkom alebo iným správnym deliktom podľa tohto zákona, ako aj to, kto takýto skutok spáchal.
(2)
Zamestnanci orgánov ochrany prírody vykonávajúci štátny dozor sú oprávnení
a)
vstupovať na pozemky alebo do stavieb, alebo zariadení používaných na podnikanie alebo inú hospodársku činnosť, ak sa na to nevyžaduje povolenie podľa osobitných predpisov,101)
b)
požadovať preukázanie totožnosti osôb a ich pobytu,
c)
požadovať vyjadrenia, informácie, údaje a vysvetlenia o skutočnostiach dôležitých na výkon štátneho dozoru,
d)
vykonávať potrebné zisťovania,
e)
predvolať osoby na podanie vysvetlenia o skutočnostiach dôležitých na výkon štátneho dozoru,
f)
vyžadovať predloženie potrebných dokladov, spisov a iných písomností potrebných na výkon štátneho dozoru,
g)
nazerať do príslušných dokladov,
h)
odobrať prvopisy dokladov a iných písomností potrebných na zabezpečenie dôkazov,
i)
odobrať potrebné vzorky,
j)
požadovať od osoby, ktorá má v držbe chránené živočíchy alebo chránené rastliny ich identifikáciu,
k)
používať technické prostriedky na zhotovenie fotodokumentácie, videodokumentácie a zvukových záznamov potrebných na zabezpečenie dôkazov, ak ich použitie nezakazuje osobitný predpis,102)
l)
obmedziť alebo zakázať výkon činnosti do objasnenia veci alebo zabezpečenia dôkazov počas výkonu štátneho dozoru.
(3)
Na plnenie úloh v rámci výkonu štátneho dozoru môže orgán ochrany prírody prizvať ďalšie osoby. Účasť zamestnancov na výkone štátneho dozoru sa považuje za úkon vo všeobecnom záujme podľa osobitných predpisov.104) Prizvané osoby majú nárok na cestovné náhrady podľa osobitného predpisu.100) Prizvané osoby sa môžu zúčastniť výkonu štátneho dozoru iba pod vedením zamestnanca vykonávajúceho štátny dozor a majú oprávnenia podľa odseku 2 písm. a) a povinnosti podľa odseku 5 písm. d).
(4)
Pri výkone štátneho dozoru je každý povinný zamestnancovi orgánu ochrany prírody vykonávajúcemu štátny dozor
a)
umožniť vstupovanie na pozemky alebo do stavieb, alebo zariadení používaných na podnikanie alebo inú hospodársku činnosť, ak sa na to nevyžaduje povolenie podľa osobitných predpisov,101)
b)
preukázať svoju totožnosť,
c)
strpieť výkon štátneho dozoru, poskytnúť súčinnosť a vytvoriť primerané podmienky na výkon štátneho dozoru,
d)
podať vysvetlenie o skutočnostiach dôležitých na výkon štátneho dozoru; vysvetlenie môže odoprieť ten, kto by ním spôsobil nebezpečenstvo trestného stíhania sebe alebo blízkej osobe,105)
e)
dostaviť sa na predvolanie za účelom podania vysvetlenia alebo predloženia požadovaných dokladov,
f)
predložiť požadované doklady a iné písomností,
g)
umožniť odobrať prvopisy dokladov a iných písomností a vzoriek,
h)
poskytnúť súčinnosť pri identifikácii chránených živočíchov a chránených rastlín a manipulovať s nimi,
i)
umožniť používanie technických prostriedkov na zhotovenie fotodokumentácie, videodokumentácie a zvukových záznamov,
j)
zdržať sa činnosti, ktorá bola orgánom ochrany prírody obmedzená alebo zakázaná podľa odseku 2 písm. l).
(5)
Zamestnanec orgánu ochrany prírody vykonávajúci štátny dozor je povinný
a)
preukázať sa služobným preukazom alebo osobitným písomným poverením na výkon štátneho dozoru,
b)
vydať osobe, ktorej boli odobraté doklady a iné písomností, potvrdenie o ich prevzatí a zabezpečiť ich riadnu ochranu pred stratou, zničením, poškodením alebo zneužitím,
c)
odovzdať osobe odobraté doklady a iné písomností, ak nie sú potrebné na ďalšie konanie o priestupku alebo správnom delikte alebo konanie o zhabaní podľa tohto zákona,
d)
zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, ktoré sa dozvedel pri výkone štátneho dozoru s výnimkou poskytnutia takto získaných informácií súdu na účely občianskeho súdneho konania alebo orgánu činnému v trestnom konaní na účely trestného konania.
(6)
Orgány verejnej správy, fyzické osoby a právnické osoby sú povinné v nevyhnutnom rozsahu poskytnúť orgánom ochrany prírody súčinnosť pri výkone štátneho dozoru. Osoba, ktorá sa dostaví na predvolanie podľa odseku 4 písm. e), má nárok na cestovné náhrady podľa osobitného predpisu.100) Nárok zaniká, ak ho oprávnená osoba neuplatní do desiatich pracovných dní odo dňa, keď sa dostavila na predvolanie.
(7)
Každý, kto vykonáva činnosť, na ktorú sa vyžaduje súhlas alebo výnimka podľa tohto zákona, je povinný sa na požiadanie zamestnancov orgánov ochrany prírody alebo stráže prírody preukázať právoplatným rozhodnutím orgánu ochrany prírody.
(8)
Vydavatelia tlače a poskytovatelia internetových služieb sú povinní na účely vykonania štátneho dozoru oznámiť orgánu ochrany prírody na jeho výzvu totožnosť a adresu podávateľa inzerátu uverejneného pod značkou.
(9)
Dopravcovia sú povinní na písomnú žiadosť orgánu ochrany prírody oznámiť odosielateľov a adresátov a skutočných príjemcov nimi prepravovaného tovaru, ako aj údaje o čase prepravy a prípadne ďalšie údaje, ak sú im známe.
(10)
Policajný zbor je povinný poskytnúť orgánom štátneho dozoru na základe ich žiadosti súčinnosť pri zisťovaní páchateľov priestupkov a iných správnych deliktov, ako aj spoluprácu alebo ochranu, ak je možné odôvodnene predpokladať ohrozenie života alebo zdravia osoby vykonávajúcej štátny dozor alebo marenie výkonu štátneho dozoru.
(11)
Pri výkone štátneho dozoru, ktorý si vyžaduje zaznamenať stav zistených skutočností priamo na mieste výkonu štátneho dozoru alebo zaznamenať dôležité informácie z vykonaných úkonov, orgán štátneho dozoru spíše záznam o zistených skutočnostiach alebo vykonaných úkonoch, ktorý obsahuje označenie orgánu štátneho dozoru a osoby vykonávajúcej štátny dozor, miesto a čas zistenia skutočnosti alebo vykonania úkonu a ich stručný opis.
(12)
Ak je na podklade zistených skutočností dostatočne odôvodnený záver, že protiprávneho konania sa dopustila určitá fyzická osoba alebo právnická osoba (ďalej len „kontrolovaná osoba“), vypracuje orgán ochrany prírody protokol, ktorý obsahuje najmä označenie orgánu ochrany prírody a osoby vykonávajúcej štátny dozor, označenie kontrolovanej osoby, miesto a dátum vykonania kontroly, predmet kontroly a kontrolné zistenia s uvedením ustanovenia zákona, ktoré bolo porušené. Orgán ochrany prírody je povinný s protokolom oboznámiť kontrolovanú osobu, ktorá má právo sa vyjadriť ku kontrolným zisteniam v lehote určenej orgánom ochrany prírody. Ak sa kontrolovaná osoba nevyjadrí v stanovenej lehote, má sa za to, že nemá ku kontrolným zisteniam námietky. Lehotu na vyjadrenie môže orgán ochrany prírody z dôležitých dôvodov na základe žiadosti kontrolovanej osoby predĺžiť. Ak boli ku kontrolným zisteniam uvedeným v protokole podané námietky preukazujúce nesprávnosť kontrolných zistení, orgán ochrany prírody vypracuje dodatok k protokolu.
(13)
Ak je to možné a účelné, orgán ochrany prírody kontrolovanej osobe nariadi vykonanie opatrení na odstránenie zistených nedostatkov, a to bezodkladne po nariadení alebo v určenej lehote. Kontrolovaná osoba je povinná predložiť orgánu ochrany prírody písomnú správu o splnení opatrení do siedmich dní od ich vykonania.
(14)
Ak nebolo zistené porušenie zákona, orgán ochrany prírody vypracuje záznam, ktorý obsahuje najmä označenie orgánu ochrany prírody, predmet štátneho dozoru, miesto a čas vykonania štátneho dozoru, kontrolné zistenia a dátum vypracovania záznamu.
(15)
Ak orgán ochrany prírody nezistil subjekt zodpovedný za protiprávne konanie, vypracuje zápis z objasňovania. Na zápis z objasňovania sa primerane vzťahujú náležitosti protokolu podľa odseku 12.
(16)
Štátny dozor je ukončený dňom doručenia písomného oznámenia o ukončení štátneho dozoru kontrolovanej osobe alebo vypracovaním zápisu z objasňovania.
(17)
Orgán štátneho dozoru môže za marenie alebo sťaženie výkonu štátneho dozoru alebo nesplnenie povinnosti podľa odseku 4 uložiť fyzickej osobe poriadkovú pokutu od 50 eur do 750 eur a právnickej osobe od 100 eur do 5 000 eur. Poriadkovú pokutu je možné uložiť aj opakovane. Výnos poriadkovej pokuty je príjmom Environmentálneho fondu.
(18)
Ak sa predvolaná osoba nedostaví na opakované predvolanie na podanie vysvetlenia, môže ju orgán ochrany prírody dať predviesť prostredníctvom príslušného útvaru Policajného zboru.
(19)
Na doručovanie písomností pri výkone štátneho dozoru sa použijú všeobecné predpisy o správnom konaní.112)
(20)
Na predpojatosť pri výkone štátneho dozoru podľa tohto zákona sa primerane vzťahuje osobitný predpis.106)
71. §
Az állami felügyelet gyakorlása
(1)
Az állami felügyelet
a)
annak megállapítása, hogy a természetes személyek vagy jogi személyek betartják-e ezt a törvényt és a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályokat, valamint az azok alapján kiadott természetvédelmi szervek határozatait,
b)
tisztázás, amely az e törvény megsértésére utaló gyanúk vagy beadványok kivizsgálásából áll, és amelynek célja az annak megállapításához szükséges alapanyagok beszerzése, hogy történt-e olyan cselekmény, amely e törvény szerint szabálysértésnek vagy más közigazgatási szabályszegésnek minősülhet, valamint hogy ki követte el az ilyen cselekményt.
(2)
Az állami felügyeletet gyakorló természetvédelmi szervek alkalmazottai jogosultak
a)
belépni a vállalkozásra vagy más gazdasági tevékenységre használt telkekre, építményekbe vagy létesítményekbe, ha ehhez külön jogszabályok101) szerint nem szükséges engedély,
b)
kérni a személyek személyazonosságának és tartózkodási helyének igazolását,
c)
az állami felügyelet gyakorlása szempontjából fontos tényekről nyilatkozatokat, információkat, adatokat és magyarázatokat kérni,
d)
a szükséges vizsgálatokat elvégezni,
e)
személyeket beidézni az állami felügyelet gyakorlása szempontjából fontos tényekről való magyarázattételre,
f)
az állami felügyelet gyakorlásához szükséges okmányok, iratok és egyéb írásos anyagok bemutatását kérni,
g)
betekinteni a vonatkozó okmányokba,
h)
elvenni a bizonyítékok biztosításához szükséges okmányok és egyéb írásos anyagok eredeti példányait,
i)
a szükséges mintákat levenni,
j)
a védett állatokat vagy védett növényeket birtokában tartó személytől azok azonosítását kérni,
k)
technikai eszközöket használni a bizonyítékok biztosításához szükséges fénykép-, videó- és hangfelvételek készítésére, ha azok használatát külön jogszabály102) nem tiltja,
l)
az állami felügyelet gyakorlása során korlátozni vagy megtiltani a tevékenység végzését az ügy tisztázásáig vagy a bizonyítékok biztosításáig.
(3)
Az állami felügyelet gyakorlása keretében a feladatok ellátására a természetvédelmi szerv további személyeket vonhat be. Az alkalmazottak részvétele az állami felügyelet gyakorlásában külön jogszabályok104) szerint közérdekű cselekménynek minősül. A bevont személyek külön jogszabály100) szerint útiköltség-térítésre jogosultak. A bevont személyek csak az állami felügyeletet gyakorló alkalmazott vezetése alatt vehetnek részt az állami felügyelet gyakorlásában, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogosultságokkal és az (5) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettségekkel rendelkeznek.
(4)
Az állami felügyelet gyakorlása során mindenki köteles az állami felügyeletet gyakorló természetvédelmi szerv alkalmazottjának
a)
lehetővé tenni a belépést a vállalkozásra vagy más gazdasági tevékenységre használt telkekre, építményekbe vagy létesítményekbe, ha ehhez külön jogszabályok101) szerint nem szükséges engedély,
b)
igazolni a személyazonosságát,
c)
tűrni az állami felügyelet gyakorlását, együttműködést nyújtani és megfelelő feltételeket teremteni az állami felügyelet gyakorlásához,
d)
magyarázatot adni az állami felügyelet gyakorlása szempontjából fontos tényekről; a magyarázattételt megtagadhatja az, aki azzal önmagát vagy közeli hozzátartozóját105) bűncselekmény elkövetésének veszélyének tenné ki,
e)
megjelenni az idézésre magyarázattétel vagy a kért okmányok bemutatása céljából,
f)
bemutatni a kért okmányokat és egyéb írásos anyagokat,
g)
lehetővé tenni az okmányok és egyéb írásos anyagok eredeti példányainak és a mintáknak az elvételét,
h)
együttműködést nyújtani a védett állatok és védett növények azonosításánál és kezelésénél,
i)
lehetővé tenni a technikai eszközök használatát fénykép-, videó- és hangfelvételek készítésére,
j)
tartózkodni attól a tevékenységtől, amelyet a természetvédelmi szerv a (2) bekezdés l) pontja szerint korlátozott vagy megtiltott.
(5)
Az állami felügyeletet gyakorló természetvédelmi szerv alkalmazottja köteles
a)
az állami felügyelet gyakorlására szolgálati igazolvánnyal vagy külön írásbeli megbízással igazolni magát,
b)
annak a személynek, akitől az okmányokat és egyéb írásos anyagokat elvették, igazolást adni azok átvételéről, és biztosítani azok megfelelő védelmét az elvesztés, megsemmisülés, megrongálódás vagy visszaélés ellen,
c)
átadni a személynek az elvett okmányokat és egyéb írásos anyagokat, ha azok nem szükségesek a szabálysértési vagy közigazgatási szabályszegési eljárás, vagy az e törvény szerinti elkobzási eljárás további lefolytatásához,
d)
titoktartásra köteles az állami felügyelet gyakorlása során tudomására jutott tényekről, kivéve az így szerzett információk átadását a bíróságnak polgári peres eljárás céljából vagy a büntetőeljárásban eljáró szervnek büntetőeljárás céljából.
(6)
A közigazgatási szervek, a természetes személyek és a jogi személyek kötelesek az elengedhetetlen mértékben együttműködést nyújtani a természetvédelmi szerveknek az állami felügyelet gyakorlása során. Az a személy, aki a (4) bekezdés e) pontja szerinti idézésre megjelenik, külön jogszabály szerint útiköltség-térítésre jogosult.100) A jogosultság megszűnik, ha a jogosult személy azt nem érvényesíti az idézésre való megjelenés napjától számított tíz munkanapon belül.
(7)
Mindenki, aki olyan tevékenységet végez, amelyhez e törvény szerint hozzájárulás vagy kivétel szükséges, köteles a természetvédelmi szervek vagy a természetvédelmi őrszolgálat alkalmazottainak kérésére a természetvédelmi szerv jogerős határozatával igazolni magát.
(8)
A sajtókiadók és az internetszolgáltatók kötelesek az állami felügyelet gyakorlása céljából a természetvédelmi szerv felhívására közölni a jelige alatt közzétett hirdetés feladójának személyazonosságát és címét.
(9)
A szállítmányozók kötelesek a természetvédelmi szerv írásbeli kérelmére közölni az általuk szállított áru szállíttatóit és címzettjeit, valamint tényleges átvevőit, továbbá a szállítás időpontjára vonatkozó adatokat és esetlegesen további adatokat, ha azok számukra ismertek.
(10)
A Rendőrség köteles az állami felügyeleti szerveknek kérelmük alapján együttműködést nyújtani a szabálysértések és más közigazgatási jogszabálysértések elkövetőinek felderítésében, valamint együttműködést vagy védelmet biztosítani, ha megalapozottan feltételezhető az állami felügyeletet végző személy életének vagy egészségének veszélyeztetése, vagy az állami felügyelet gyakorlásának akadályozása.
(11)
Az olyan állami felügyelet gyakorlása során, amely megköveteli a megállapított tények állapotának közvetlenül az állami felügyelet gyakorlásának helyszínén történő rögzítését, vagy a végrehajtott intézkedésekből származó fontos információk rögzítését, az állami felügyeleti szerv feljegyzést készít a megállapított tényekről vagy a végrehajtott intézkedésekről, amely tartalmazza az állami felügyeleti szerv és az állami felügyeletet végző személy megnevezését, a tény megállapításának vagy az intézkedés végrehajtásának helyét és idejét, valamint azok rövid leírását.
(12)
Ha a megállapított tények alapján kellően megalapozott az a következtetés, hogy a jogellenes cselekményt egy bizonyos természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „ellenőrzött személy”) követte el, a természetvédelmi szerv jegyzőkönyvet készít, amely különösen tartalmazza a természetvédelmi szerv és az állami felügyeletet végző személy megnevezését, az ellenőrzött személy megnevezését, az ellenőrzés helyét és dátumát, az ellenőrzés tárgyát és az ellenőrzési megállapításokat a megsértett törvényi rendelkezés feltüntetésével. A természetvédelmi szerv köteles a jegyzőkönyvvel megismertetni az ellenőrzött személyt, akinek joga van az ellenőrzési megállapításokhoz a természetvédelmi szerv által meghatározott határidőn belül nyilatkozni. Ha az ellenőrzött személy a megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, úgy tekintendő, hogy nincsenek kifogásai az ellenőrzési megállapításokkal szemben. A nyilatkozattételre vonatkozó határidőt a természetvédelmi szerv alapos okból, az ellenőrzött személy kérelme alapján meghosszabbíthatja. Ha a jegyzőkönyvben szereplő ellenőrzési megállapításokkal szemben olyan kifogást emeltek, amely bizonyítja az ellenőrzési megállapítások helytelenségét, a természetvédelmi szerv kiegészítést készít a jegyzőkönyvhöz.
(13)
Ha ez lehetséges és célszerű, a természetvédelmi szerv elrendeli az ellenőrzött személy számára a megállapított hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések végrehajtását, mégpedig haladéktalanul az elrendelést követően vagy egy meghatározott határidőn belül. Az ellenőrzött személy köteles a természetvédelmi szervnek írásbeli jelentést benyújtani az intézkedések teljesítéséről, azok végrehajtásától számított hét napon belül.
(14)
Ha nem állapítottak meg törvénysértést, a természetvédelmi szerv feljegyzést készít, amely különösen tartalmazza a természetvédelmi szerv megnevezését, az állami felügyelet tárgyát, az állami felügyelet gyakorlásának helyét és idejét, az ellenőrzési megállapításokat és a feljegyzés elkészítésének dátumát.
(15)
Ha a természetvédelmi szerv nem azonosította a jogellenes cselekményért felelős alanyt, tisztázási jegyzőkönyvet készít. A tisztázási jegyzőkönyvre arányosan vonatkoznak a (12) bekezdés szerinti jegyzőkönyv kellékei.
(16)
Az állami felügyelet az állami felügyelet befejezéséről szóló írásbeli értesítésnek az ellenőrzött személy részére történő kézbesítésének napjával, vagy a tisztázási jegyzőkönyv elkészítésével fejeződik be.
(17)
Az állami felügyeleti szerv az állami felügyelet gyakorlásának akadályozásáért vagy megnehezítéséért, vagy a (4) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztásáért természetes személyre 50 eurótól 750 euróig, jogi személyre pedig 100 eurótól 5 000 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírság bevétele a Környezetvédelmi Alap bevétele.
(18)
Ha az idézett személy az ismételt, felvilágosítás adására irányuló idézésre nem jelenik meg, a természetvédelmi szerv a Rendőrség illetékes szervén keresztül elővezettetheti.
(19)
Az állami felügyelet gyakorlása során az írásbeliségek kézbesítésére a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabályok alkalmazandók.112)
(20)
Az e törvény szerinti állami felügyelet gyakorlása során felmerülő elfogultságra arányosan vonatkozik egy külön jogszabály.106)
Stráž prírody
Természetvédelmi őrszolgálat
§ 71a
Pôsobnosť a členenie stráže prírody
(1)
Stráž prírody plní úlohy pri zabezpečovaní kontroly dodržiavania tohto zákona vrátane informačnej a výchovnovzdelávacej činnosti.
(2)
Stráž prírody sa člení na profesionálnu stráž prírody a dobrovoľnú stráž prírody. Člen profesionálnej stráže prírody je v pracovnoprávnom vzťahu zamestnanca organizácie ochrany prírody.
(3)
Dobrovoľný člen stráže prírody plní svoje úlohy podľa tohto zákona na pozemkoch v jeho vlastníctve, správe, nájme alebo obhospodarovaní alebo na iných pozemkoch po písomnej dohode s ich vlastníkom, správcom, nájomcom alebo obhospodarovateľom.
71.a §
A természetvédelmi őrszolgálat hatásköre és tagozódása
(1)
A természetvédelmi őrszolgálat feladatokat lát el e törvény betartásának ellenőrzése terén, beleértve a tájékoztató és nevelő-oktató tevékenységet is.
(2)
A természetvédelmi őrszolgálat hivatásos természetvédelmi őrszolgálatra és önkéntes természetvédelmi őrszolgálatra tagozódik. A hivatásos természetvédelmi őrszolgálat tagja a természetvédelmi szervezet alkalmazottjaként munkaviszonyban áll.
(3)
A természetvédelmi őrszolgálat önkéntes tagja e törvény szerinti feladatait a tulajdonában, kezelésében, bérletében vagy művelésében lévő földterületeken, vagy más földterületeken azok tulajdonosával, kezelőjével, bérlőjével vagy művelőjével kötött írásbeli megállapodás alapján látja el.
§ 72
Spôsobilosť na výkon funkcie člena stráže prírody
(1)
Členom stráže prírody môže byť fyzická osoba, ktorá
a)
dosiahla vek najmenej 18 rokov,
b)
je občanom Slovenskej republiky,
c)
je bezúhonná,
d)
je úplne spôsobilá na právne úkony,
e)
je na výkon tejto funkcie zdravotne, psychicky a fyzicky spôsobilá,
f)
je odborne spôsobilá,
g)
zložila sľub podľa odseku 8.
(2)
Za bezúhonnú sa na účel ustanovenia odseku 1 písm. c) považuje osoba, ktorá nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin ohrozenia životného prostredia spáchaný z nedbanlivosti.72) Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov. Na účel preukázania bezúhonnosti poskytne osoba údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.72a) Údaje podľa tretej vety okresný úrad v sídle kraja bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie výpisu z registra trestov.
(3)
Odborná spôsobilosť uchádzača za člena stráže prírody podľa odseku 1 písm. f) sa preukazuje vykonaním skúšky na organizácii ochrany prírody pred komisiou, ktorú tvorí jeden zástupca okresného úradu v sídle kraja, jeden zástupca organizácie ochrany prírody a jeden zástupca územného útvaru Policajného zboru a raz za päť rokov formou preskúšania.
(4)
Obsahom skúšky podľa odseku 3 je preukázanie základných znalostí z trestného práva, právnej úpravy priestupkov, právnej úpravy na úseku ochrany prírody a krajiny, použitia donucovacích prostriedkov, ako aj miestopisu a geografie územia, v ktorom má funkciu vykonávať.
(5)
Organizácia ochrany prírody môže od povinnosti overenia odbornej spôsobilosti skúškou a zloženia sľubu upustiť, ak ide o člena stráže prírody, u ktorého dochádza iba k zmene obvodu pôsobnosti.
(6)
Prípravu na skúšku odbornej spôsobilosti podľa odsekov 3 a 4 zabezpečuje organizácia ochrany prírody.
(7)
Členom stráže prírody sa fyzická osoba stáva dňom zápisu do zoznamu členov stráže prírody, ktorý vedie okresný úrad v sídle kraja. Fyzická osoba môže byť zapísaná do zoznamu členov stráže prírody na základe návrhu organizácie ochrany prírody. Do zoznamu členov stráže prírody okresný úrad v sídle kraja zapíše aj vlastníka súkromného chráneného územia po preukázaní spôsobilosti na výkon funkcie člena stráže prírody podľa odseku 1.
(8)
Navrhovaný za člena stráže prírody skladá do rúk prednostu okresného úradu v sídle kraja sľub v tomto znení: „Sľubujem, že ako člen stráže prírody budem svedomito plniť svoje úlohy pri ochrane prírody a krajiny, dbať na dodržiavanie Ústavy Slovenskej republiky, zákonov a ostatných všeobecne záväzných právnych predpisov.".
(9)
Podrobnosti o zápise do zoznamu členov stráže prírody ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
72. §
Alkalmasság a természetvédelmi őrszolgálat tagi tisztségének betöltésére
(1)
A természetvédelmi őrszolgálat tagja az a természetes személy lehet, aki
a)
betöltötte a 18. életévét,
b)
a Szlovák Köztársaság állampolgára,
c)
feddhetetlen,
d)
teljes jogi cselekvőképességgel rendelkezik,
e)
e tisztség betöltésére egészségügyileg, pszichikailag és fizikailag alkalmas,
f)
szakmailag alkalmas,
g)
letette a (8) bekezdés szerinti fogadalmat.
(2)
Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában feddhetetlennek az a személy tekintendő, akit nem ítéltek el jogerősen szándékos bűncselekményért vagy gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás bűntettéért.72) A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség igazolása céljából a személy megadja az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat.72a) A harmadik mondat szerinti adatokat a megyeszékhelyen működő járási hivatal haladéktalanul megküldi elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének az erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából.
(3)
A természetvédelmi őrszolgálat tagjának jelölt (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai alkalmasságát a természetvédelmi szervezetnél egy bizottság előtt letett vizsgával kell igazolni, amelynek tagja a megyeszékhelyen működő járási hivatal egy képviselője, a természetvédelmi szervezet egy képviselője és a Rendőrség területi szervének egy képviselője, valamint ötévente felülvizsgálat formájában.
(4)
A (3) bekezdés szerinti vizsga tartalma a büntetőjog, a szabálysértések jogi szabályozása, a természet- és tájvédelem területén érvényes jogi szabályozás, a kényszerítő eszközök használata, valamint annak a területnek a helyrajza és földrajza terén szerzett alapvető ismeretek igazolása, amelyen a tisztségét betölteni hivatott.
(5)
A természetvédelmi szervezet eltekinthet a szakmai alkalmasság vizsgával történő ellenőrzésének kötelezettségétől és a fogadalomtételtől, ha olyan természetvédelmi őrszolgálati tagról van szó, akinél csak a hatáskörének területe változik.
(6)
A (3) és (4) bekezdés szerinti szakmai alkalmassági vizsgára való felkészítést a természetvédelmi szervezet biztosítja.
(7)
A természetes személy a természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzékébe való bejegyzés napjával válik a természetvédelmi őrszolgálat tagjává, amelyet a megyeszékhelyen működő járási hivatal vezet. A természetes személy a természetvédelmi szervezet javaslata alapján jegyezhető be a természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzékébe. A természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzékébe a megyeszékhelyen működő járási hivatal bejegyzi a magán védett terület tulajdonosát is, miután az igazolta az (1) bekezdés szerinti alkalmasságát a természetvédelmi őrszolgálat tagi tisztségének betöltésére.
(8)
A természetvédelmi őrszolgálat tagjának javasolt személy a megyeszékhelyen működő járási hivatal elöljárójának kezébe teszi le a következő szövegű fogadalmat: „Fogadom, hogy a természetvédelmi őrszolgálat tagjaként lelkiismeretesen fogom teljesíteni feladataimat a természet és a táj védelme során, ügyelve a Szlovák Köztársaság Alkotmányának, a törvényeknek és a többi általánosan kötelező érvényű jogszabálynak a betartására.”.
(9)
A természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzékébe való bejegyzés részleteit a minisztérium által kiadott, általánosan kötelező érvényű jogszabály állapítja meg.
§ 73
Zoznam členov stráže prírody
(1)
Okresný úrad v sídle kraja pre svoj územný obvod vedie zoznam členov stráže prírody na účel zabezpečenia starostlivosti o prírodu a krajinu podľa tohto zákona. Ak pôsobnosť člena stráže prírody zasahuje do územného obvodu viacerých okresných úradov v sídle kraja, člena stráže prírody zapíše do zoznamu ten okresný úrad v sídle kraja, v ktorého pôsobnosti bude najväčšia časť obvodu jeho pôsobnosti.
(2)
V zozname členov stráže prírody okresný úrad v sídle kraja uvedie meno a priezvisko, trvalý pobyt člena stráže prírody, dátum zloženia sľubu, ako aj názov obvodu pôsobnosti, v ktorom člen stráže prírody svoju funkciu vykonáva.
(3)
Člena stráže prírody zapisuje do zoznamu okresný úrad v sídle kraja na návrh organizácie ochrany prírody alebo vlastníka súkromného chráneného územia po zložení skúšky podľa § 72 ods. 3 a 4 a po zložení sľubu podľa § 72 ods. 8.
(4)
Po zapísaní člena stráže prírody do zoznamu a po zložení sľubu mu vydá okresný úrad v sídle kraja do 30 dní preukaz člena stráže prírody a odznak člena stráže prírody. Preukaz člena stráže prírody je verejnou listinou.
73. §
A természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzéke
(1)
A megyeszékhelyen működő járási hivatal a saját illetékességi területére vezeti a természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzékét e törvény szerinti, a természetről és a tájról való gondoskodás biztosítása céljából. Ha a természetvédelmi őrszolgálat tagjának hatásköre több megyeszékhelyen működő járási hivatal illetékességi területét is érinti, a természetvédelmi őrszolgálat tagját az a megyeszékhelyen működő járási hivatal jegyzi be a jegyzékbe, amelynek hatáskörébe tartozik hatásköri területének legnagyobb része.
(2)
A természetvédelmi őrszolgálat tagjainak jegyzékében a megyeszékhelyen működő járási hivatal feltünteti a természetvédelmi őrszolgálat tagjának nevét és vezetéknevét, állandó lakhelyét, a fogadalomtétel dátumát, valamint annak a hatáskörnek a területét, amelyben a természetvédelmi őrszolgálat tagja a tisztségét betölti.
(3)
A természetvédelmi őrszolgálat tagját a megyeszékhelyen működő járási hivatal jegyzi be a jegyzékbe a természetvédelmi szervezet vagy a magán védett terület tulajdonosának javaslatára, a 72. § (3) és (4) bekezdése szerinti vizsga és a 72. § (8) bekezdése szerinti fogadalom letétele után.
(4)
A természetvédelmi őrszolgálat tagjának a jegyzékbe való bejegyzése és a fogadalom letétele után a megyeszékhelyen működő járási hivatal 30 napon belül kiadja neki a természetvédelmi őrszolgálat tagjának igazolványát és jelvényét. A természetvédelmi őrszolgálat tagjának igazolványa közokirat.
§ 74
Preukazovanie príslušnosti k stráži prírody
(1)
Člen stráže prírody sa preukazuje odznakom člena stráže prírody, ako aj ústnym vyhlásením „stráž prírody" a na požiadanie aj preukazom člena stráže prírody. Člen stráže prírody pri preukazovaní príslušnosti nesmie odznak a preukaz vydať z rúk; na požiadanie ukáže iba na nahliadnutie ich prednú stranu. Pritom nie je povinný oznámiť svoje meno ani priezvisko. Ak situácia nedovoľuje preukázať sa odznakom alebo preukazom, preukáže sa člen stráže prírody iba ústnym vyhlásením „stráž prírody". Po uplynutí prekážky sa preukáže odznakom člena stráže prírody alebo preukazom člena stráže prírody.
(2)
Preukaz člena stráže prírody obsahuje najmä fotografiu, meno a priezvisko člena stráže prírody, názov „STRÁŽ PRÍRODY", názov obvodu pôsobnosti člena stráže prírody, evidenčné číslo, ako aj odtlačok úradnej pečiatky okresného úradu v sídle kraja a podpis prednostu okresného úradu v sídle kraja. Platnosť preukazu člena stráže prírody je päť rokov; po uplynutí tejto doby a absolvovaní preskúšania okresný úrad v sídle kraja vydá členovi stráže prírody nový preukaz.
(3)
Vzor preukazu člena stráže prírody a vzor odznaku člena stráže prírody ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
74. §
A természetvédelmi őrszolgálathoz való tartozás igazolása
(1)
A természetvédelmi őrszolgálat tagja a természetvédelmi őrszolgálat tagjának jelvényével, valamint a „természetvédelmi őrszolgálat” szóbeli kijelentéssel, és kérésre a természetvédelmi őrszolgálat tagjának igazolványával is igazolja magát. A természetvédelmi őrszolgálat tagja a hovatartozás igazolása során nem adhatja ki a kezéből a jelvényt és az igazolványt; kérésre csak betekintésre mutatja meg azok elülső oldalát. Eközben nem köteles közölni a nevét és a vezetéknevét. Ha a helyzet nem teszi lehetővé a jelvénnyel vagy igazolvánnyal való igazolást, a természetvédelmi őrszolgálat tagja csak a „természetvédelmi őrszolgálat” szóbeli kijelentéssel igazolja magát. Az akadály megszűnése után igazolja magát a természetvédelmi őrszolgálat tagjának jelvényével vagy igazolványával.
(2)
A természetvédelmi őrszolgálat tagjának igazolványa különösen tartalmazza a természetvédelmi őrszolgálat tagjának fényképét, nevét és vezetéknevét, a „TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT” megnevezést, a természetvédelmi őrszolgálat tagja hatáskörének területét, a nyilvántartási számot, valamint a megyeszékhelyen működő járási hivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomatát és a megyeszékhelyen működő járási hivatal elöljárójának aláírását. A természetvédelmi őrszolgálat tagjának igazolványa öt évig érvényes; ezen időszak lejárta és a felülvizsgálat elvégzése után a megyeszékhelyen működő járási hivatal új igazolványt ad ki a természetvédelmi őrszolgálat tagjának.
(3)
A természetvédelmi őrszolgálat tagja igazolványának és jelvényének mintáját a minisztérium által kiadott, általánosan kötelező érvényű jogszabály állapítja meg.
Oprávnenia člena stráže prírody
A természetvédelmi őrszolgálat tagjának jogosultságai
§ 75
(1)
Člen stráže prírody je pri plnení úloh podľa tohto zákona oprávnený vo svojom obvode pôsobnosti
a)
sledovať a zbierať údaje o stave prírody a krajiny, jej zložiek a prvkov,
b)
kontrolovať dodržiavanie tohto zákona, všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie a rozhodnutí vydaných na ich základe,
c)
vstupovať na pozemky, do stavieb a zariadení, ak sa na to nevyžaduje povolenie podľa osobitných predpisov,101)
d)
vykonávať potrebné zisťovania,
e)
požadovať potrebné vyjadrenia, informácie, údaje a vysvetlenia, ktoré sa týkajú uplatňovania tohto zákona,
f)
nazerať do príslušných dokladov,
g)
vyzvať osobu, aby upustila od protiprávneho konania, ak je dôvodné podozrenie, že osoba pácha trestný čin alebo priestupok, alebo iný správny delikt,
h)
obmedziť osobnú slobodu107) osoby pristihnutej pri páchaní trestného činu, zisťovať jej totožnosť, a ak nemožno zistiť jej totožnosť, bezodkladne ju odovzdať útvaru Policajného zboru,
i)
zisťovať totožnosť osoby podozrivej zo spáchania priestupku alebo iného správneho deliktu podľa tohto zákona, a ak nemožno zistiť jej totožnosť, bezodkladne ju odovzdať útvaru Policajného zboru; na tento účel môže obmedziť jej osobnú slobodu,
j)
odňať jedinca chráneného druhu (§ 33), ak je dôvodné podozrenie, že bol získaný v rozpore s týmto zákonom, a vykonať nevyhnutné opatrenia na jeho záchranu,
k)
odňať inú vec ako uvedenú v písmene j), ak je dôvodné podozrenie, že bola získaná konaním v rozpore s týmto zákonom alebo použitá na takéto konanie,
l)
používať technické prostriedky na zhotovenie fotodokumentácie, videodokumentácie a zvukových záznamov potrebných na zdokumentovanie stavu prírody a krajiny a na zdokumentovanie zistených konaní v rozpore s týmto zákonom, ak ich použitie nezakazuje osobitný predpis,102)
m)
použiť donucovacie prostriedky,
n)
požadovať pomoc Policajného zboru alebo obecnej polície, ak nemôže splnenie svojich úloh zabezpečiť vlastnými silami a prostriedkami,
o)
zastaviť a kontrolovať dopravný prostriedok, ktorý sa nachádza v chránenom území alebo jeho ochrannom pásme, na účel overenia oprávnenosti jeho vjazdu na toto územie alebo prehľadať dopravný prostriedok a obsah batožiny v ňom, ak je dôvodné podozrenie, že sa v nich nachádzajú jedince chráneného druhu, zver alebo ryby získané v rozpore s týmto zákonom,
p)
požiadať každého o pomoc v prípade bezprostredného ohrozenia života a zdravia alebo majetku; kto bol o túto pomoc požiadaný, nemusí ju poskytnúť, ak by tým vystavil vážnemu ohrozeniu seba alebo blízke osoby105) alebo ak tomu bránia iné dôležité okolnosti,
q)
ukladať a vyberať za priestupky na úseku ochrany prírody a krajiny pokuty v blokovom konaní v rozsahu a za podmienok ustanovených osobitným predpisom,108) ak tento zákon neustanovuje inak,
r)
prikázať osobe, ktorá vstúpila na chránené územie v rozpore s týmto zákonom, aby opustila chránené územie,
s)
používať rovnošatu člena stráže prírody,
t)
nosiť zbraň, ak je držiteľom zbrojného preukazu vydaného podľa osobitného predpisu,109) a použiť túto zbraň
1.
v prípade nutnej obrany alebo krajnej núdze,110)
2.
pri zneškodňovaní zvierat, ktoré bezprostredne ohrozujú život alebo zdravie osôb alebo chránených živočíchov,
3.
pri hrozbe namierenou zbraňou proti osobe, ktorá je ozbrojená alebo kladie odpor pred odovzdaním útvaru Policajného zboru,
4.
pri varovnom výstrele do vzduchu na odvrátenie nebezpečenstva hroziaceho jemu alebo inej osobe alebo na odvrátenie vzniku škody, ktorá bezprostredne ohrozuje záujmy chránené týmto zákonom, alebo
5.
pri varovnom výstrele pri úteku osoby, ktorú je člen stráže prírody oprávnený odovzdať útvaru Policajného zboru,
u)
pred odovzdaním osoby útvaru Policajného zboru podľa písmen h) a i) presvedčiť sa, či osoba nie je ozbrojená, a zbraň jej odobrať.
(2)
Každý je povinný uposlúchnuť výzvu, pokyn, príkaz a požiadavku člena stráže prírody, alebo strpieť výkon jeho oprávnení podľa odseku 1.
(3)
Prehliadka podľa odseku 1 písm. o) nesmie sledovať iný záujem, ako zistiť výskyt neoprávnene nadobudnutých jedincov chránených druhov, zveri alebo rýb.
(4)
Oprávnenia člena stráže prírody sa nevzťahujú na vstup a vykonávanie kontroly v súkromnom chránenom území (§ 31), ak člen stráže prírody nie je vlastníkom pozemkov v ňom.
(5)
Ak osoba pri plnení služobných úloh alebo v súvislosti s ním preukáže svoju príslušnosť podľa osobitného predpisu,110a) ustanovenia odseku 1 písm. i) a o) sa nepoužijú.
75. §
(1)
A természetvédelmi őrszolgálat tagja e törvény szerinti feladatainak teljesítése során saját hatáskörének területén jogosult
a)
figyelemmel kísérni és adatokat gyűjteni a természet és a táj, annak összetevői és elemei állapotáról,
b)
ellenőrizni e törvény, a végrehajtására kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályok és az azok alapján kiadott határozatok betartását,
c)
belépni a földterületekre, építményekbe és létesítményekbe, ha ehhez külön jogszabályok szerint nem szükséges engedély,101)
d)
a szükséges vizsgálatokat lefolytatni,
e)
a szükséges nyilatkozatokat, információkat, adatokat és felvilágosításokat kérni, amelyek e törvény alkalmazásával kapcsolatosak,
f)
betekinteni a vonatkozó iratokba,
g)
felszólítani a személyt, hogy hagyjon fel a jogellenes cselekménnyel, ha megalapozott a gyanú, hogy a személy bűncselekményt, szabálysértést vagy más közigazgatási jogszabálysértést követ el,
h)
korlátozni a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy személyi szabadságát,107) megállapítani a személyazonosságát, és ha a személyazonosságát nem lehet megállapítani, haladéktalanul átadni őt a Rendőrség szervének,
i)
megállapítani az e törvény szerinti szabálysértés vagy más közigazgatási jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személy személyazonosságát, és ha a személyazonosságát nem lehet megállapítani, haladéktalanul átadni őt a Rendőrség szervének; e célból korlátozhatja a személyi szabadságát,
j)
elvenni a védett faj egyedét (33. §), ha megalapozott a gyanú, hogy azt e törvénnyel ellentétesen szerezték meg, és megtenni a megmentéséhez szükséges intézkedéseket,
k)
elvenni a j) pontban említettől eltérő más dolgot, ha megalapozott a gyanú, hogy azt e törvénnyel ellentétes cselekménnyel szerezték meg, vagy ilyen cselekményhez használták fel,
l)
technikai eszközök használata a természet és a táj állapotának dokumentálásához, valamint a jelen törvénnyel ellentétes, megállapított cselekmények dokumentálásához szükséges fénykép-, videó- és hangfelvételek készítésére, ha azok használatát külön jogszabály102) nem tiltja,
m)
kényszerítő eszközök alkalmazása,
n)
a Rendőri Testület vagy a községi rendőrség segítségének kérése, ha feladatainak teljesítését saját erejéből és eszközeivel nem tudja biztosítani,
o)
a védett területen vagy annak védőövezetében tartózkodó közlekedési eszköz megállítása és ellenőrzése a területre való behajtás jogszerűségének ellenőrzése céljából, vagy a közlekedési eszköz és a benne lévő csomag tartalmának átkutatása, ha megalapozott a gyanú, hogy azokban e törvénnyel ellentétesen szerzett védett faj egyedei, vad vagy hal található,
p)
bárkitől segítség kérése az élet, az egészség vagy a vagyon közvetlen veszélyeztetése esetén; akit erre a segítségnyújtásra felkértek, nem köteles azt megadni, ha ezzel súlyosan veszélyeztetné önmagát vagy a hozzá közel álló személyeket,105) vagy ha más fontos körülmények ezt akadályozzák,
q)
a természet- és tájvédelem területén elkövetett szabálysértésekért helyszíni bírság kiszabása és beszedése külön jogszabályban108) meghatározott mértékben és feltételekkel, ha e törvény másként nem rendelkezik,
r)
az e törvénnyel ellentétesen védett területre lépő személy felszólítása a védett terület elhagyására,
s)
a természetvédelmi őr egyenruhájának használata,
t)
fegyver viselése, ha külön jogszabály109) szerint kiadott fegyvertartási engedéllyel rendelkezik, és e fegyver használata
1.
szükséges védelem vagy végszükség esetén,110)
2.
olyan állatok ártalmatlanná tételekor, amelyek közvetlenül veszélyeztetik személyek vagy védett állatok életét vagy egészségét,
3.
ráfogott fegyverrel való fenyegetés esetén olyan személy ellen, aki fegyveres vagy ellenállást tanúsít a Rendőri Testület egységének való átadása előtt,
4.
a levegőbe leadott figyelmeztető lövés esetén az őt vagy más személyt fenyegető veszély elhárítására vagy olyan kár keletkezésének elhárítására, amely közvetlenül veszélyezteti az e törvény által védett érdekeket, vagy
5.
olyan személy szökésekor leadott figyelmeztető lövés esetén, akit a természetvédelmi őr jogosult átadni a Rendőri Testület egységének,
u)
a személynek a h) és i) pont szerint a Rendőri Testület egységének való átadása előtt meggyőződni arról, hogy a személy nincs-e felfegyverkezve, és a fegyverét elvenni.
(2)
Mindenki köteles engedelmeskedni a természetvédelmi őr felszólításának, utasításának, parancsának és kérésének, vagy tűrni az (1) bekezdés szerinti jogosultságainak gyakorlását.
(3)
Az (1) bekezdés o) pontja szerinti átkutatás nem irányulhat más érdek érvényesítésére, mint a jogtalanul szerzett védett fajok egyedei, vad vagy hal előfordulásának megállapítása.
(4)
A természetvédelmi őr jogosultságai nem terjednek ki a magán védett területre (§ 31) való belépésre és az ott végzett ellenőrzésre, ha a természetvédelmi őr nem tulajdonosa az ott található földterületeknek.
(5)
Ha egy személy szolgálati feladatainak teljesítése során vagy azzal összefüggésben külön jogszabály110a) szerint igazolja hovatartozását, az (1) bekezdés i) és o) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók.
§ 76
(1)
Donucovacími prostriedkami sú
a)
hmaty, chvaty, údery a kopy sebaobrany,
b)
slzotvorné prostriedky,
c)
obušok,
d)
putá,
e)
služobný pes.
(2)
Pred použitím donucovacích prostriedkov člen stráže prírody je povinný vyzvať osobu, proti ktorej zakročuje, aby upustila od protiprávneho konania, s výstrahou, že bude použitý niektorý z donucovacích prostriedkov. Od výzvy a výstrahy môže upustiť iba v prípade, keď je sám napadnutý alebo je ohrozený život alebo zdravie inej osoby, alebo vec neznesie odklad, alebo tomu bránia iné okolnosti.
(3)
O tom, ktorý z donucovacích prostriedkov použije, rozhoduje člen stráže prírody podľa konkrétnej situácie tak, aby použitý donucovací prostriedok a intenzita jeho použitia neboli zjavne neprimerané nebezpečnosti útoku.
(4)
Člen stráže prírody je oprávnený použiť hmaty, chvaty, údery a kopy sebaobrany, slzotvorné prostriedky a obušok s cieľom
a)
zabrániť úmyselnému poškodzovaniu záujmov chránených týmto zákonom,
b)
zaistiť bezpečnosť inej osoby alebo vlastnej osoby pred útokom, ak sa po výzve od útoku neupustí, útok bezprostredne hrozí, trvá alebo podľa všetkých známok bude pokračovať,
c)
obmedziť osobnú slobodu osoby, ktorá kladie aktívny odpor.
(5)
Člen stráže prírody je oprávnený použiť putá
a)
na spútanie osoby, ktorá kladie aktívny odpor alebo fyzicky napáda člena stráže prírody alebo osobu, ktorá vystúpila na jeho podporu, úmyselne koná v rozpore s týmto zákonom, po márnej výzve, aby od takéhoto konania upustila,
b)
na vzájomné pripútanie osôb za podmienok uvedených v písmene a).
(6)
Člen stráže prírody je oprávnený použiť služobného psa s cieľom
a)
zaistiť bezpečnosť inej osoby alebo vlastnej osoby pred útokom, ak sa po výzve od útoku neupustí, útok bezprostredne hrozí, trvá alebo podľa všetkých známok bude pokračovať,
b)
zabrániť úteku osoby, ak má byť takejto osobe obmedzená osobná sloboda.
(7)
Člen stráže prírody používa služobného psa s náhubkom. Ak to povaha a intenzita útoku, prípadne prekonanie odporu osoby vyžadujú, použije služobného psa bez náhubku.
(8)
Pri zákroku proti osobe vysokého veku, osobe so zjavným telesným postihnutím a proti osobe mladšej ako 15 rokov je člen stráže prírody oprávnený použiť z donucovacích prostriedkov iba hmaty a chvaty. Ostatné donucovacie prostriedky je člen stráže prírody oprávnený použiť len vtedy, keď útok týchto osôb bezprostredne ohrozuje životy a zdravie iných osôb alebo vlastnej osoby alebo hrozí závažná škoda na chránených častiach prírody a krajiny a nebezpečenstvo nemožno odvrátiť inak. Člen stráže prírody nie je oprávnený použiť donucovacie prostriedky proti zjavne tehotnej žene.
(9)
Rozsah vybavenia člena stráže prírody donucovacími prostriedkami určí organizácia ochrany prírody.
(10)
Služobným psom na účel odsekov 1 až 9 je pes pracovného plemena, ktorý je vo vlastníctve člena stráže prírody, má platný veterinárny preukaz a absolvoval skúšku z výkonu služobných a pracovných plemien psov.
76. §
(1)
Kényszerítő eszközök a következők:
a)
önvédelmi fogások, ütések és rúgások,
b)
könnyfakasztó eszközök,
c)
gumibot,
d)
bilincs,
e)
szolgálati kutya.
(2)
A kényszerítő eszközök alkalmazása előtt a természetvédelmi őr köteles felszólítani azt a személyt, aki ellen intézkedik, hogy hagyjon fel a jogellenes cselekménnyel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy valamelyik kényszerítő eszközt alkalmazni fogják. A felszólítástól és a figyelmeztetéstől csak abban az esetben tekinthet el, ha őt magát támadják meg, vagy más személy élete vagy egészsége van veszélyben, vagy az ügy nem tűr halasztást, vagy más körülmények ezt akadályozzák.
(3)
Arról, hogy melyik kényszerítő eszközt alkalmazza, a természetvédelmi őr az adott helyzetnek megfelelően dönt, úgy, hogy az alkalmazott kényszerítő eszköz és annak alkalmazásának intenzitása ne legyen nyilvánvalóan aránytalan a támadás veszélyességével.
(4)
A természetvédelmi őr jogosult önvédelmi fogásokat, ütéseket és rúgásokat, könnygázt és gumibotot alkalmazni azzal a céllal, hogy
a)
megakadályozza az e törvény által védett érdekek szándékos károsítását,
b)
biztosítsa más személy vagy saját maga biztonságát a támadással szemben, ha a felszólítás után nem hagynak fel a támadással, a támadás közvetlenül fenyeget, tart, vagy minden jel szerint folytatódni fog,
c)
korlátozza annak a személynek a személyi szabadságát, aki aktív ellenállást tanúsít.
(5)
A természetvédelmi őr jogosult bilincset használni
a)
olyan személy megbilincselésére, aki aktív ellenállást tanúsít, vagy fizikailag megtámadja a természetvédelmi őrt vagy a támogatására fellépő személyt, szándékosan e törvénnyel ellentétesen cselekszik, miután hiába szólították fel, hogy hagyjon fel az ilyen cselekménnyel,
b)
személyek egymáshoz bilincselésére az a) pontban meghatározott feltételek mellett.
(6)
A természetvédelmi őr jogosult szolgálati kutyát alkalmazni azzal a céllal, hogy
a)
biztosítsa más személy vagy saját maga biztonságát a támadással szemben, ha a felszólítás után nem hagynak fel a támadással, a támadás közvetlenül fenyeget, tart, vagy minden jel szerint folytatódni fog,
b)
megakadályozza egy személy szökését, ha az ilyen személy személyi szabadságát korlátozni kell.
(7)
A természetvédelmi őr a szolgálati kutyát szájkosárral használja. Ha a támadás jellege és intenzitása, illetve a személy ellenállásának leküzdése ezt megköveteli, a szolgálati kutyát szájkosár nélkül használja.
(8)
Idős korú, nyilvánvaló testi fogyatékossággal élő és 15 évnél fiatalabb személy elleni intézkedés során a természetvédelmi őr a kényszerítő eszközök közül csak fogásokat alkalmazhat. A többi kényszerítő eszközt a természetvédelmi őr csak akkor jogosult alkalmazni, ha e személyek támadása közvetlenül veszélyezteti más személyek vagy saját maga életét és egészségét, vagy súlyos kár fenyeget a természet és a táj védett részein, és a veszélyt más módon nem lehet elhárítani. A természetvédelmi őr nem jogosult kényszerítő eszközt alkalmazni nyilvánvalóan terhes nő ellen.
(9)
A természetvédelmi őr kényszerítő eszközökkel való felszerelésének mértékét a természetvédelmi szervezet határozza meg.
(10)
Az (1)–(9) bekezdés alkalmazásában szolgálati kutya az a munkakutya fajtájú kutya, amely a természetvédelmi őr tulajdonában van, érvényes állatorvosi igazolvánnyal rendelkezik és letette a szolgálati és munkakutya fajták teljesítményvizsgáját.
§ 77
Povinnosti člena stráže prírody
(1)
Člen stráže prírody je povinný
a)
sledovať dianie v prírode, ľudské zásahy do prírody a krajiny a ich vplyv na ňu,
b)
vykonávať kontrolu dodržiavania tohto zákona, všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie a rozhodnutí vydaných na ich základe,
c)
nosiť pri plnení úloh podľa tohto zákona na viditeľnom mieste odznak člena stráže prírody a na požiadanie sa preukázať preukazom člena stráže prírody,
d)
spolupracovať s príslušníkmi Policajného zboru a obecnou políciou,
e)
oznamovať organizácii ochrany prírody nedostatky a udalosti zistené pri obhliadke a kontrole územia,
f)
predkladať raz za dva mesiace organizácii ochrany prírody správy o plnení funkcie, o zistených priestupkoch na úseku ochrany prírody a krajiny, o výške uložených blokových pokút a o spolupráci s Policajným zborom alebo obecnou políciou,
g)
upovedomiť organizáciu ochrany prírody o ohrození záujmov chránených týmto zákonom,
h)
vykonávať nevyhnutné opatrenia na odvrátenie ohrozenia záujmov chránených týmto zákonom a jeho následkov a o svojom konaní bez zbytočného odkladu informovať organizáciu ochrany prírody,
i)
odovzdať bezodkladne predvedenú osobu príslušnému útvaru Policajného zboru a odovzdať mu odobratú zbraň,
j)
oznamovať priestupky a iné správne delikty a prispievať k ich objasňovaniu a oznamovať trestné činy, ako aj podozrivé osoby príslušným orgánom,111)
k)
zabezpečovať dôkazový materiál o konaní v rozpore s týmto zákonom,
l)
spisovať o odňatých veciach písomné záznamy a ich odpis odovzdať kontrolovanej osobe,
m)
odovzdať bezodkladne odňaté veci orgánu, ktorý rozhoduje o konaní v rozpore s týmto zákonom,
n)
umiestniť v prípade použitia motorového vozidla počas výkonu svojej funkcie na pravej polovici predného skla motorového vozidla označenie „STRÁŽ PRÍRODY" vydané organizáciou ochrany prírody,
o)
poskytnúť zranenej osobe pomoc, ak to okolnosti dovolia, ak v súvislosti s použitím donucovacích prostriedkov došlo k zraneniu osoby,
p)
spísať o okolnostiach použitia donucovacích prostriedkov úradný záznam a oznámiť bez zbytočného odkladu použitie donucovacích prostriedkov organizácii ochrany prírody,
q)
zachovávať pri plnení úloh podľa tohto zákona dôstojnosť a vážnosť svoju vlastnú, ako aj osôb, proti ktorým zasahuje,
r)
chrániť preukaz člena stráže prírody a odznak člena stráže prírody pred poškodením, stratou, odcudzením alebo zneužitím; ich stratu alebo odcudzenie bez zbytočného odkladu oznámiť okresnému úradu v sídle kraja, ktorý ho zapísal do zoznamu,
s)
nahradiť okresnému úradu v sídle kraja vzniknutú škodu v prípade poškodenia, straty alebo odcudzenia preukazu člena stráže prírody a odznaku člena stráže prírody,
t)
zúčastňovať sa na odborno-zdokonaľovacom školení organizovanom organizáciou ochrany prírody,
u)
oznámiť okresnému úradu v sídle kraja do 15 dní zmenu skutočností zapísaných v preukaze člena stráže prírody,
v)
na vyzvanie organizácie ochrany prírody absolvovať raz za päť rokov preskúšanie z odbornej spôsobilosti a preukázať, že spĺňa podmienky spôsobilosti na výkon člena stráže prírody podľa § 72 ods. 1,
w)
odovzdať do 30 dní po vyškrtnutí zo zoznamu členov stráže prírody príslušnému okresnému úradu v sídle kraja preukaz člena stráže prírody a odznak člena stráže prírody.
(2)
Pri použití zbrane je člen stráže prírody povinný
a)
zachovávať nevyhnutnú opatrnosť, najmä aby nebol ohrozený život osôb,
b)
čo najviac šetriť život osoby, proti ktorej zákrok smeruje,
c)
zistiť priame následky použitia zbrane, len čo tak môže urobiť bez ohrozenia seba alebo inej osoby, ako aj poranenému poskytnúť pomoc alebo zabezpečiť jeho lekárske ošetrenie,
d)
o použití zbrane proti osobe bez zbytočného odkladu upovedomiť útvar Policajného zboru a okresný úrad v sídle kraja.
77. §
A természetvédelmi őr kötelezettségei
(1)
A természetvédelmi őr köteles
a)
figyelemmel kísérni a természetben zajló eseményeket, az emberi beavatkozásokat a természetbe és a tájba, valamint azok hatását,
b)
ellenőrizni e törvény, a végrehajtására kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályok és az azok alapján kiadott határozatok betartását,
c)
e törvény szerinti feladatainak teljesítése során látható helyen viselni a természetvédelmi őr jelvényét, és kérésre igazolni magát a természetvédelmi őr igazolványával,
d)
együttműködni a Rendőri Testület tagjaival és a községi rendőrséggel,
e)
jelenteni a természetvédelmi szervezetnek a terület bejárása és ellenőrzése során megállapított hiányosságokat és eseményeket,
f)
kéthavonta jelentést benyújtani a természetvédelmi szervezetnek a tisztség ellátásáról, a természet- és tájvédelem területén megállapított szabálysértésekről, a kiszabott helyszíni bírságok összegéről és a Rendőri Testülettel vagy a községi rendőrséggel való együttműködésről,
g)
értesíteni a természetvédelmi szervezetet az e törvény által védett érdekek veszélyeztetéséről,
h)
megtenni a szükséges intézkedéseket az e törvény által védett érdekek veszélyeztetésének és annak következményeinek elhárítására, és intézkedéséről felesleges késedelem nélkül tájékoztatni a természetvédelmi szervezetet,
i)
haladéktalanul átadni az előállított személyt a Rendőri Testület illetékes egységének, és átadni neki az elvett fegyvert,
j)
jelenteni a szabálysértéseket és egyéb közigazgatási jogsértéseket és hozzájárulni azok felderítéséhez, valamint jelenteni a bűncselekményeket és a gyanús személyeket az illetékes szerveknek,111)
k)
bizonyítékokat biztosítani az e törvénnyel ellentétes cselekményekről,
l)
írásos jegyzőkönyvet készíteni az elvett dolgokról, és annak másolatát átadni az ellenőrzött személynek,
m)
haladéktalanul átadni az elvett dolgokat annak a szervnek, amely az e törvénnyel ellentétes cselekményről dönt,
n)
hivatali feladatainak ellátása során gépjármű használata esetén a gépjármű szélvédőjének jobb felén elhelyezni a természetvédelmi szervezet által kiadott „TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSÉG” feliratú jelzést,
o)
segítséget nyújtani a sérült személynek, ha a körülmények ezt lehetővé teszik, amennyiben a kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggésben személyi sérülés történt,
p)
hivatalos feljegyzést készíteni a kényszerítő eszközök alkalmazásának körülményeiről, és felesleges késedelem nélkül bejelenteni a kényszerítő eszközök alkalmazását a természetvédelmi szervezetnek,
q)
e törvény szerinti feladatainak teljesítése során megőrizni saját, valamint azoknak a személyeknek a méltóságát és tekintélyét, akik ellen intézkedik,
r)
védeni a természetvédelmi őr igazolványát és jelvényét a sérüléstől, elvesztéstől, eltulajdonítástól vagy visszaéléstől; elvesztésüket vagy eltulajdonításukat felesleges késedelem nélkül bejelenteni annak a megyeszékhelyen működő járási hivatalnak, amely őt a jegyzékbe bejegyezte,
s)
a természetvédelmi őr igazolványának és jelvényének megrongálódása, elvesztése vagy eltulajdonítása esetén megtéríteni a megyeszékhelyen működő járási hivatalnak a keletkezett kárt,
t)
részt venni a természetvédelmi szervezet által szervezett szakmai továbbképzésen,
u)
15 napon belül bejelenteni a megyeszékhelyen működő járási hivatalnak a természetvédelmi őr igazolványában szereplő tények megváltozását,
v)
a természetvédelmi szervezet felhívására ötévente szakmai alkalmassági vizsgán részt venni, és igazolni, hogy megfelel a 72. § (1) bekezdése szerinti, a természetvédelmi őri tisztség betöltéséhez szükséges alkalmassági feltételeknek,
w)
a természetvédelmi őrök jegyzékéből való törlést követő 30 napon belül leadni az illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnak a természetvédelmi őr igazolványát és jelvényét.
(2)
Fegyverhasználat esetén a természetvédelmi őr köteles
a)
a szükséges óvatossággal eljárni, különösen, hogy ne veszélyeztesse személyek életét,
b)
a lehető legnagyobb mértékben kímélni annak a személynek az életét, aki ellen az intézkedés irányul,
c)
megállapítani a fegyverhasználat közvetlen következményeit, amint ezt önmaga vagy más személy veszélyeztetése nélkül megteheti, valamint segítséget nyújtani a sérültnek vagy biztosítani az orvosi ellátását,
d)
a személy elleni fegyverhasználatról felesleges késedelem nélkül értesíteni a Rendőri Testület egységét és a megyeszékhelyen működő járási hivatalt.
§ 78
Vyškrtnutie člena stráže prírody zo zoznamu
(1)
Okresný úrad v sídle kraja, ktorý člena stráže prírody zapísal do zoznamu, vyškrtne člena stráže prírody z tohto zoznamu
a)
na základe žiadosti člena stráže prírody,
b)
z vlastného podnetu alebo na návrh organizácie ochrany prírody, ak
1.
nastanú okolnosti, ktoré bránia tomu, aby člen stráže prírody naďalej plnil svoju funkciu,
2.
člen stráže prírody závažným spôsobom prekročí svoje oprávnenia alebo inak poruší svoj sľub,
3.
člen stráže prírody napriek písomnému upozorneniu nevykonáva svoju funkciu podľa tohto zákona,
4.
člen stráže prírody prestane spĺňať niektorú z podmienok uvedených v § 72 ods. 1,
5.
člen stráže prírody zomrie.
(2)
Činnosť člena stráže prírody sa končí dňom vyškrtnutia zo zoznamu členov stráže prírody. V prípadoch uvedených v odseku 1 písm. a) a b) bodoch 1 až 4 okresný úrad v sídle kraja písomne upovedomí člena stráže prírody o vyškrtnutí zo zoznamu členov stráže prírody. O vyškrtnutí člena stráže prírody zo zoznamu informuje okresný úrad v sídle kraja aj príslušnú organizáciu ochrany prírody.
78. §
A természetvédelmi őr törlése a jegyzékből
(1)
Az a megyeszékhelyen működő járási hivatal, amely a természetvédelmi őrt a jegyzékbe bejegyezte, törli a természetvédelmi őrt ebből a jegyzékből
a)
a természetvédelmi őr kérelme alapján,
b)
hivatalból vagy a természetvédelmi szervezet javaslatára, ha
1.
olyan körülmények merülnek fel, amelyek akadályozzák, hogy a természetvédelmi őr továbbra is ellássa tisztségét,
2.
a természetvédelmi őr súlyosan túllépi a hatáskörét vagy más módon megszegi a fogadalmát,
3.
a természetvédelmi őr az írásbeli figyelmeztetés ellenére nem látja el tisztségét e törvény szerint,
4.
a természetvédelmi őr már nem felel meg a 72. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének,
5.
a természetvédelmi őr elhalálozik.
(2)
A természetvédelmi őr tevékenysége a természetvédelmi őrök jegyzékéből való törlés napjával szűnik meg. Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pontjának 1–4. alpontjában említett esetekben a megyeszékhelyen működő járási hivatal írásban értesíti a természetvédelmi őrt a természetvédelmi őrök jegyzékéből való törlésről. A természetvédelmi őr jegyzékből való törléséről a megyeszékhelyen működő járási hivatal az illetékes természetvédelmi szervezetet is tájékoztatja.
§ 80
Rovnošata a označenie zamestnancov ochrany prírody a krajiny
(1)
Zamestnanci orgánov ochrany prírody a zamestnanci organizácií ochrany prírody môžu pri výkone pracovnej činnosti nosiť rovnošatu ochrany prírody a odznak so štátnym znakom Slovenskej republiky.
(2)
Podrobnosti o rovnošate a označení zamestnancov ochrany prírody a zamestnancov organizácií ochrany prírody a hodnotu rovnošaty a jej súčastí ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
80. §
A természet- és tájvédelmi alkalmazottak egyenruhája és jelzése
(1)
A természetvédelmi szervek és a természetvédelmi szervezetek alkalmazottai munkavégzésük során viselhetik a természetvédelmi egyenruhát és a Szlovák Köztársaság állami címerével ellátott jelvényt.
(2)
A természetvédelmi alkalmazottak és a természetvédelmi szervezetek alkalmazottainak egyenruhájára és jelzésére vonatkozó részleteket, valamint az egyenruha és annak alkatrészeinek értékét a minisztérium által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabály állapítja meg.
ŠIESTA ČASŤ
HATODIK RÉSZ
KONANIE
Eljárás
§ 81
(1)
Na konanie podľa tohto zákona sa vzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní,112) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2)
Všeobecné predpisy o správnom konaní112) s výnimkou ustanovení o miestnej príslušnosti sa nevzťahujú na
a)
vydanie záväzného stanoviska podľa § 9,
b)
vydanie predchádzajúceho súhlasu podľa § 94 ods. 5 a 6,
c)
vydanie stanoviska podľa § 14 ods. 8, § 28 ods. 7 a § 65a ods. 2 písm. i) a vydanie a predĺženie platnosti osvedčenia podľa § 28a ods. 1 a 5,
d)
e)
určenie ďalšieho nakladania s chránenými živočíchmi podľa § 35 ods. 6 a § 103 ods. 3,
f)
vydanie potvrdenia o oznámení nálezu chráneného nerastu alebo chránenej skameneliny podľa § 38 ods. 4,
g)
vydanie oprávnenia na odber chránených nerastov a chránených skamenelín podľa § 38 ods. 6,
h)
určenie lehoty podľa § 44 ods. 13 a na určenie kompetencie podľa § 67 písm. h),
i)
určenie záchytného strediska podľa § 45 ods. 10,
j)
vydanie súhlasu podľa § 52 ods. 3 a § 62 ods. 4,
k)
konanie o zápise odborne spôsobilej osoby do zoznamu podľa § 55 a konanie o jej vyškrtnutí z tohto zoznamu,
l)
rozhodovanie v pochybnostiach, či ide o nepôvodný druh [§ 65 ods. 1 písm. i)],
m)
konanie podľa § 13 ods. 7 tretej vety a § 14 ods. 7 tretej vety, § 47 ods. 6 druhej vety, ods. 8 a 10, § 54 ods. 20 až 22 a § 71 ods. 2 písm. l) a ods. 11,
n)
o)
konanie o náhrade škody podľa § 97 až 102,
p)
vyhlasovanie ochrany osobitne chránených častí prírody a krajiny podľa § 50 okrem rozhodovania podľa § 50 ods. 5 a 7,
q)
zmenu a zrušenie ochrany osobitne chránenej časti prírody a krajiny podľa § 53,
r)
povolenie výnimky podľa § 40 ods. 3 v súvislosti s vyhlásením mimoriadnej situácie podľa osobitného predpisu.112a)
81. §
(1)
Az e törvény szerinti eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános szabályok112) vonatkoznak, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(2)
A közigazgatási eljárásról szóló általános szabályok112) a helyi illetékességre vonatkozó rendelkezések kivételével nem vonatkoznak
a)
a 9. § szerinti kötelező érvényű állásfoglalás kiadására,
b)
a 94. § (5) és (6) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulás kiadására,
c)
a 14. § (8) bekezdése, a 28. § (7) bekezdése és a 65a. § (2) bekezdésének i) pontja szerinti állásfoglalás kiadására, valamint a 28a. § (1) és (5) bekezdése szerinti tanúsítvány kiadására és érvényességének meghosszabbítására,
d)
a 29. § c) pontja és a 40. § (1) bekezdése szerinti tevékenység meghatározása, valamint a 47. § (4) bekezdésének f) pontja szerinti fakivágás meghatározása,
e)
a védett állatokkal való további bánásmód meghatározása a 35. § (6) bekezdése és a 103. § (3) bekezdése szerint,
f)
a védett ásvány vagy védett kövület leletének bejelentéséről szóló igazolás kiadása a 38. § (4) bekezdése szerint,
g)
a védett ásványok és védett kövületek gyűjtésére vonatkozó engedély kiadása a 38. § (6) bekezdése szerint,
h)
a 44. § (13) bekezdése szerinti határidő meghatározása és a 67. § h) pontja szerinti hatáskör meghatározása,
i)
a befogadó központ kijelölése a 45. § (10) bekezdése szerint,
j)
hozzájárulás kiadása az 52. § (3) bekezdése és a 62. § (4) bekezdése szerint,
k)
a szakmailag alkalmas személynek az 55. § szerinti jegyzékbe való bejegyzésére irányuló eljárás, valamint az e jegyzékből való törlésére irányuló eljárás,
l)
döntéshozatal kétséges esetekben arról, hogy nem őshonos fajról van-e szó [65. § (1) bek. i) pont],
m)
a 13. § (7) bekezdésének harmadik mondata és a 14. § (7) bekezdésének harmadik mondata, a 47. § (6) bekezdésének második mondata, (8) és (10) bekezdése, az 54. § (20)–(22) bekezdése és a 71. § (2) bekezdésének l) pontja és (11) bekezdése szerinti eljárás,
n)
a természetvédelmi őrnek a 73. § szerinti természetvédelmi őrök jegyzékébe való bejegyzésére irányuló eljárás, valamint az e jegyzékből való törlésére irányuló eljárás a 78. § szerint,
o)
a 97–102. § szerinti kártérítési eljárás,
p)
a természet és a táj különlegesen védett részeinek védetté nyilvánítása az 50. § szerint, az 50. § (5) és (7) bekezdése szerinti döntéshozatal kivételével,
q)
a természet és a táj különlegesen védett része védelmének módosítása és megszüntetése az 53. § szerint,
r)
a 40. § (3) bekezdése szerinti kivétel engedélyezése a külön jogszabály112a) szerinti rendkívüli helyzet kihirdetésével összefüggésben.
§ 82
(1)
Zo žiadosti o vydanie rozhodnutia musí byť najmä zrejmé, kto ju podáva, akej činnosti sa týka a čo sa navrhuje. Každá žiadosť a s ňou súvisiace doklady musia byť vyhotovené písomne a v štátnom jazyku.113)
(2)
Žiadosť sa podáva v dostatočnom časovom predstihu, spravidla najmenej 60 dní pred plánovanou činnosťou. Prílohou k žiadosti o vydanie súhlasu podľa § 13 ods. 2 písm. a), b) až e) a k) až m) a o) a o povolenie výnimky podľa § 14 ods. 1 písm. e), § 15 ods. 1 písm. e), g), h) a j) a § 16 ods. 1 písm. b) až d) a h) je aj súhlas vlastníka, správcu, prípadne nájomcu (ak mu takéto oprávnenie vyplýva z nájomnej zmluvy) pozemku, na ktorom sa má požadovaná činnosť vykonávať, ak žiadateľ nie je jeho vlastníkom, správcom alebo nájomcom.
(3)
Účastníkom konania o vydanie súhlasu alebo povolenie výnimky je v prípadoch uvedených v odseku 2 len žiadateľ, ak tento zákon neustanovuje inak. Účastníkom konania o vydanie súhlasu na zriadenie zoologickej záhrady je aj obec, v ktorej katastrálnom území je alebo má byť zoologická záhrada umiestnená. Združenie s právnou subjektivitou, ktorého predmetom činnosti je najmenej jeden rok ochrana prírody a krajiny podľa § 2 ods. 1 a ktoré písomne oznámi svoju účasť v konaní v lehote určenej orgánom ochrany prírody podľa odseku 7, sa považuje za zúčastnenú osobu.114)
(4)
Účastníci konania sú v priebehu konania povinní bezodkladne oznámiť orgánu ochrany prírody akúkoľvek zmenu týkajúcu sa predmetu konania.
(5)
Ak sa dá účastník konania zastúpiť, podpis splnomocniteľa v dohode o plnomocenstve musí byť osvedčený podľa osobitných predpisov.115)
(6)
Združenie podľa odseku 3 uvedie v písomnom oznámení o účasti v konaní názov združenia, sídlo, identifikačné číslo organizácie, meno a priezvisko osoby oprávnenej konať v jeho mene. K oznámeniu združenie pripojí stanovy,115a) ktoré preukazujú, že jeho predmetom činnosti je ochrana prírody a krajiny podľa odseku 3.
(7)
Orgán ochrany prírody je povinný zverejniť na svojej internetovej stránke informáciu o začatí každého správneho konania, v ktorom môžu byť dotknuté záujmy ochrany prírody a krajiny chránené týmto zákonom okrem konaní podľa odseku 8, a to najneskôr do troch pracovných dní od začatia konania; súčasťou uvedenej informácie je údaj o lehote, ktorú určil na doručenie potvrdenia záujmu byť zúčastnenou osobou v začatom správnom konaní podľa odseku 3, ktorá nesmie byť kratšia ako päť pracovných dní od zverejnenia informácie.
(8)
Ustanovenia odseku 3 tretej vety, štvrtej vety a odsekov 6 a 7 sa nevzťahujú na konanie podľa § 44 ods. 2, § 61e, konania uvedené v § 81 ods. 2, konanie o priestupkoch a iných správnych deliktoch podľa § 90 až 93 a konanie o zhabaní jedincov chránených druhov podľa § 96.
(9)
Orgán ochrany prírody konanie podľa tohto zákona zastaví, ak
a)
dôvod na konanie odpadol,
b)
účastník konania, na ktorého návrh sa konanie začalo, vzal návrh na začatie konania späť,
c)
účastník konania, na ktorého návrh sa konanie začalo, neodstránil v určenej lehote nedostatky podania, hoci bol na to vyzvaný orgánom ochrany prírody,
d)
jeden z účastníkov konania zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho alebo ak zanikol bez právneho nástupcu a ak s tým súhlasia ostatní účastníci konania,
e)
jediný účastník konania zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho alebo ak zanikol bez právneho nástupcu,
f)
sa preukáže, že ten, kto podal žiadosť o vydanie rozhodnutia, nie je účastníkom konania a nejde o konanie, ktoré sa môže začať aj z vlastného podnetu,
g)
po vykonaní úkonov voči účastníkovi konania zistí, že nie je príslušný na konanie,
h)
účastník konania vzal svoje odvolanie (rozklad) alebo návrh na obnovu konania späť,
i)
uplynula lehota na prejednanie iného správneho deliktu.
(10)
Proti rozhodnutiu o zastavení konania podľa odseku 9 písm. b), d), e), h) a i) nie je prípustné odvolanie (rozklad); v prípadoch podľa odseku 9 písm. b), d) a e) sa rozhodnutie iba vyznačí v spise.
(11)
Orgán ochrany prírody v konaní o vydaní súhlasu na vykonanie činnosti a o povolení výnimky zo zákazu činnosti podľa tohto zákona prihliada aj na to, či je vykonanie činnosti v súlade s dokumentáciou ochrany prírody a krajiny a rozhodnutím vydaným podľa osobitného predpisu64) a či sa činnosť vykonáva v súlade s využívaním územia stanoveným podľa osobitného predpisu.115aa)
(12)
V rozhodnutí, ktorým sa vydáva súhlas na vykonanie činnosti, alebo ktorým sa povoľuje výnimka zo zákazu činnosti podľa tohto zákona, orgán ochrany prírody tiež určí podmienky vykonávania činnosti vrátane opatrení na zmiernenie alebo odvrátenie nepriaznivých účinkov činnosti, ak sú potrebné na zabezpečenie záujmov ochrany prírody a krajiny, a čas platnosti vydaného súhlasu a povolenej výnimky. Ustanovenie prvej vety sa rovnako uplatní aj na vydanie záväzného stanoviska podľa § 9 ods. 3.
82. §
(1)
A határozat kiadására irányuló kérelemből különösen ki kell tűnnie, hogy ki nyújtja be, milyen tevékenységre vonatkozik, és mi a javaslat tárgya. Minden kérelmet és a hozzá kapcsolódó iratokat írásban és államnyelven113) kell elkészíteni.
(2)
A kérelmet megfelelő időben előre, általában legalább 60 nappal a tervezett tevékenység előtt kell benyújtani. A 13. § (2) bekezdésének a), b)–e) és k)–m), valamint o) pontja szerinti hozzájárulás kiadására irányuló kérelem, valamint a 14. § (1) bekezdésének e) pontja, a 15. § (1) bekezdésének e), g), h) és j) pontja, továbbá a 16. § (1) bekezdésének b)–d) és h) pontja szerinti kivétel engedélyezésére irányuló kérelem melléklete annak a földrészletnek a tulajdonosának, kezelőjének, illetve bérlőjének (ha ilyen jogosultsága a bérleti szerződésből fakad) a hozzájárulása is, amelyen a kérelmezett tevékenységet végezni kívánják, amennyiben a kérelmező nem annak tulajdonosa, kezelője vagy bérlője.
(3)
A (2) bekezdésben említett esetekben a hozzájárulás kiadására vagy a kivétel engedélyezésére irányuló eljárásban résztvevő fél csak a kérelmező, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az állatkert létesítéséhez való hozzájárulás kiadására irányuló eljárásban résztvevő fél az a község is, amelynek kataszteri területén az állatkert található vagy elhelyezésre kerül. Az a jogi személyiséggel rendelkező egyesület, amelynek tevékenységi köre legalább egy éve a 2. § (1) bekezdése szerinti természet- és tájvédelem, és amely a (7) bekezdés szerint a természetvédelmi szerv által meghatározott határidőn belül írásban bejelenti részvételi szándékát az eljárásban, érintett személynek minősül.114)
(4)
Az eljárás résztvevői az eljárás során kötelesek haladéktalanul bejelenteni a természetvédelmi szervnek az eljárás tárgyát érintő bármilyen változást.
(5)
Ha az eljárás résztvevője képviselteti magát, a meghatalmazó aláírását a meghatalmazáson külön jogszabályok115) szerint hitelesíteni kell.
(6)
A (3) bekezdés szerinti egyesület az eljárásban való részvételről szóló írásbeli bejelentésben feltünteti az egyesület nevét, székhelyét, statisztikai azonosítószámát, valamint a nevében eljárni jogosult személy utó- és családi nevét. A bejelentéshez az egyesület csatolja az alapszabályát,115a) amely igazolja, hogy tevékenységének tárgya a (3) bekezdés szerinti természet- és tájvédelem.
(7)
A természetvédelmi szerv köteles a honlapján tájékoztatást közzétenni minden olyan közigazgatási eljárás megindításáról, amelyben az e törvény által védett természet- és tájvédelmi érdekek érintettek lehetnek, a (8) bekezdés szerinti eljárások kivételével, mégpedig legkésőbb az eljárás megindításától számított három munkanapon belül; az említett tájékoztatás része az általa a (3) bekezdés szerint a megindított közigazgatási eljárásban érintett személyként való részvételi szándék megerősítésének kézbesítésére meghatározott határidőre vonatkozó adat, amely nem lehet rövidebb öt munkanapnál a tájékoztatás közzétételétől számítva.
(8)
A (3) bekezdés harmadik és negyedik mondatának, valamint a (6) és (7) bekezdésnek a rendelkezései nem vonatkoznak a 44. § (2) bekezdése, a 61e. § szerinti eljárásra, a 81. § (2) bekezdésében említett eljárásokra, a 90–93. § szerinti szabálysértési és egyéb közigazgatási jogszabálysértési eljárásra, valamint a 96. § szerinti védett fajok egyedeinek elkobzására irányuló eljárásra.
(9)
A természetvédelmi szerv az e törvény szerinti eljárást megszünteti, ha
a)
az eljárás oka megszűnt,
b)
az eljárás résztvevője, akinek a javaslatára az eljárás megindult, visszavonta az eljárás megindítására irányuló javaslatát,
c)
az eljárás résztvevője, akinek a javaslatára az eljárás megindult, a megadott határidőn belül nem pótolta a beadvány hiányosságait, noha erre a természetvédelmi szerv felszólította,
d)
az eljárás egyik résztvevője meghalt vagy holttá nyilvánították, vagy ha jogutód nélkül megszűnt, és ha ehhez a többi eljárási résztvevő hozzájárul,
e)
az eljárás egyetlen résztvevője meghalt vagy holttá nyilvánították, vagy ha jogutód nélkül megszűnt,
f)
bebizonyosodik, hogy az, aki a határozat kiadása iránti kérelmet benyújtotta, nem résztvevője az eljárásnak, és nem olyan eljárásról van szó, amely hivatalból is megindítható,
g)
az eljárás résztvevőjével szemben foganatosított cselekmények után megállapítja, hogy nincs hatásköre az eljárásra,
h)
az eljárás résztvevője visszavonta fellebbezését (ellenvetését) vagy perújítási indítványát,
i)
lejárt egy másik közigazgatási jogszabálysértés tárgyalására vonatkozó határidő.
(10)
A (9) bekezdés b), d), e), h) és i) pontja szerinti eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen fellebbezésnek (ellenvetésnek) helye nincs; a (9) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti esetekben a határozatot csak az iratban kell feltüntetni.
(11)
A természetvédelmi szerv a tevékenység végzéséhez való hozzájárulás kiadására és az e törvény szerinti tevékenységi tilalom alóli kivétel engedélyezésére irányuló eljárásban figyelembe veszi azt is, hogy a tevékenység végzése összhangban van-e a természet- és tájvédelmi dokumentációval és a külön jogszabály64) szerint kiadott határozattal, valamint hogy a tevékenységet a külön jogszabály115aa) szerint meghatározott területfelhasználással összhangban végzik-e.
(12)
A tevékenység végzéséhez hozzájárulást adó, vagy az e törvény szerinti tevékenységi tilalom alól kivételt engedélyező határozatban a természetvédelmi szerv meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit is, beleértve a tevékenység kedvezőtlen hatásainak enyhítésére vagy elhárítására irányuló intézkedéseket, ha azok a természet- és tájvédelmi érdekek biztosításához szükségesek, valamint a kiadott hozzájárulás és az engedélyezett kivétel érvényességi idejét. Az első mondat rendelkezéseit a 9. § (3) bekezdése szerinti kötelező érvényű állásfoglalás kiadására is ugyanúgy kell alkalmazni.
§ 83
Osobitné ustanovenia o vecnej a miestnej príslušnosti
(1)
Ak sa na vykonanie činnosti vyžaduje viac súhlasov, povolení alebo rozhodnutí podľa tohto zákona, o veci rozhoduje v jednom konaní vecne príslušný, kompetenčne najvyšší orgán ochrany prírody. Ak sa povoľujú výnimky a vydávajú súhlasy podľa tohto zákona v súvislosti so schvaľovaním alebo povoľovaním plánu alebo projektu podľa § 28 ods. 11 alebo v súvislosti s potrebou vykonať kompenzačné opatrenia podľa § 28 ods. 14, rozhoduje vždy ministerstvo.
(2)
Ak žiadosť o vydanie súhlasu, povolenia alebo rozhodnutia je doručená orgánu ochrany prírody, ktorý nie je príslušný na rozhodnutie podľa odseku 1, je tento povinný žiadosť bez meškania, najneskôr do troch pracovných dní, postúpiť príslušnému orgánu ochrany prírody a upovedomiť o tom žiadateľa. Ak je nebezpečenstvo z omeškania, orgán ochrany prírody urobí nevyhnuté úkony, najmä na odvrátenie hroziacej škody.
(3)
Ak sa územie, ktoré má byť vyhlásené za chránené územie, ochranné pásmo jaskyne alebo ochranné pásmo prírodného vodopádu, nachádza na území viacerých krajov, príslušný na jeho vyhlásenie je ten okresný úrad v sídle kraja, v ktorého územnom obvode je najväčšia časť tohto územia. Ak sa územie, ktoré má byť vyhlásené za chránené podľa § 17 ods. 1 písm. d) až g), nachádza na území vojenského obvodu, príslušná na jeho vyhlásenie je vláda, ktorá v nariadení ustanoví aj stupeň ochrany chráneného územia, vymedzenie jeho hraníc a podrobnosti o územnej ochrane.
83. §
Különös rendelkezések a tárgyi és helyi illetékességről
(1)
Ha egy tevékenység végzéséhez e törvény szerint több hozzájárulás, engedély vagy határozat szükséges, az ügyben egy eljárásban a tárgyilag illetékes, hatáskörileg legmagasabb szintű természetvédelmi szerv dönt. Ha e törvény szerinti kivételeket engedélyeznek és hozzájárulásokat adnak ki a 28. § (11) bekezdése szerinti terv vagy projekt jóváhagyásával vagy engedélyezésével összefüggésben, vagy a 28. § (14) bekezdése szerinti kompenzációs intézkedések végrehajtásának szükségességével összefüggésben, mindig a minisztérium dönt.
(2)
Ha a hozzájárulás, engedély vagy határozat kiadása iránti kérelmet olyan természetvédelmi szervhez kézbesítik, amely az (1) bekezdés szerint nem illetékes a döntéshozatalra, ez a szerv köteles a kérelmet késedelem nélkül, legkésőbb három munkanapon belül továbbítani az illetékes természetvédelmi szervnek, és erről értesíteni a kérelmezőt. Ha a késedelem veszéllyel jár, a természetvédelmi szerv megteszi a szükséges lépéseket, különösen a fenyegető kár elhárítására.
(3)
Ha a védett területté, barlang védőövezetévé vagy természetes vízesés védőövezetévé nyilvánítandó terület több megye területén fekszik, a védetté nyilvánítására az a megyeszékhelyen működő járási hivatal illetékes, amelynek területi körzetében e terület legnagyobb része található. Ha a 17. § (1) bekezdésének d)–g) pontja szerint védetté nyilvánítandó terület katonai körzet területén fekszik, a védetté nyilvánítására a kormány illetékes, amely rendeletben állapítja meg a védett terület védelmi fokozatát, határainak kijelölését és a területi védelem részleteit is.
§ 84
Doručovanie
(1)
Orgán ochrany prírody doručuje písomnosti spravidla poštou. Orgán ochrany prírody však môže podľa okolností doručiť písomnosti aj prostredníctvom svojho zamestnanca.
(2)
Ak niet osôb oprávnených za štátny orgán alebo právnickú osobu prijímať písomnosti, písomnosť, ktorá nie je štátnemu orgánu alebo právnickej osobe určená do vlastných rúk, sa doručuje ktorémukoľvek ich zamestnancovi, ktorý písomnosť prijme.
(3)
Písomnosti určené advokátovi môžu prijímať aj advokátski koncipienti alebo iní zamestnanci, ktorí sú u advokáta pracovne činní a sú advokátom poverení na prijímanie zásielok; platí to aj o prijímaní písomností určených komerčnému právnikovi, notárovi alebo exekútorovi.
(4)
Účastníci konania alebo ich zástupcovia sú povinní bezodkladne oznámiť orgánu ochrany prírody zmenu bydliska, sídla alebo miesta podnikania, zmenu osoby určenej na prijímanie písomností alebo akúkoľvek obdobnú skutočnosť nevyhnutnú na riadne doručovanie písomností.
(5)
Ak by doručovanie písomností účastníkovi konania bolo spojené s ťažkosťami alebo s prieťahmi alebo ak ide o účastníka konania so sídlom v cudzine, môže mu orgán ochrany prírody uložiť, aby si zvolil na prijímanie písomností zástupcu, ktorému ich možno bez ťažkosti a prieťahov doručovať. Ak si ho účastník konania nezvolí, budú sa preňho písomnosti ukladať na orgáne ochrany prírody s účinkami doručenia; o tom je orgán ochrany prírody povinný účastníka konania poučiť.
(6)
Ak sa písomnosť doručuje viac ako dvadsiatim účastníkom, doručovanie možno vykonať verejnou vyhláškou.
84. §
Kézbesítés
(1)
A természetvédelmi szerv az írásbeliségeket általában postai úton kézbesíti. A természetvédelmi szerv azonban a körülményeknek megfelelően az írásbeliségeket saját alkalmazottja útján is kézbesítheti.
(2)
Ha nincs az állami szerv vagy jogi személy nevében az írásbeliségek átvételére jogosult személy, az az írásbeliség, amely nem az állami szervnek vagy jogi személynek saját kézbe kézbesítendő, bármely alkalmazottjuknak kézbesíthető, aki az írásbeliséget átveszi.
(3)
Az ügyvédnek címzett írásbeliségeket ügyvédjelöltek vagy más, az ügyvédnél munkaviszonyban álló és az ügyvéd által a küldemények átvételével megbízott alkalmazottak is átvehetik; ez vonatkozik a kereskedelmi jogásznak, közjegyzőnek vagy végrehajtónak címzett írásbeliségek átvételére is.
(4)
Az eljárás résztvevői vagy képviselőik kötelesek haladéktalanul bejelenteni a természetvédelmi szervnek a lakóhely, székhely vagy vállalkozási hely megváltozását, az írásbeliségek átvételére kijelölt személy megváltozását vagy bármely hasonló, az írásbeliségek szabályszerű kézbesítéséhez szükséges tényt.
(5)
Ha az írásbeliségeknek az eljárás résztvevője részére történő kézbesítése nehézségekkel vagy késedelemmel járna, vagy ha az eljárás résztvevője külföldi székhelyű, a természetvédelmi szerv kötelezheti őt, hogy az írásbeliségek átvételére válasszon olyan képviselőt, akinek azok nehézségek és késedelem nélkül kézbesíthetők. Ha az eljárás résztvevője nem választ képviselőt, az írásbeliségeket a természetvédelmi szervnél helyezik letétbe a kézbesítés joghatályával; erről a természetvédelmi szerv köteles az eljárás résztvevőjét tájékoztatni.
(6)
Ha az írásbeliséget több mint húsz résztvevőnek kézbesítik, a kézbesítés hirdetmény útján is történhet.
§ 85
Lehota na rozhodnutie
(1)
Orgán ochrany prírody vydá rozhodnutie do 30 dní, v zložitých prípadoch do 60 dní odo dňa začatia konania; v prípade rozhodnutia podľa § 44 ods. 2 do 90 dní odo dňa začatia konania. Vedúci orgánu ochrany prírody môže túto lehotu v zložitých prípadoch pred jej uplynutím primerane predĺžiť, najviac však o štyri mesiace. Ak dôvodom na predĺženie lehoty je potreba vyčkania na priebeh vegetačnej sezóny alebo rozmnožovacieho cyklu, najviac na jeden rok. Ak orgán ochrany prírody nemôže rozhodnúť do 60 dní a v prípade rozhodnutia podľa § 44 ods. 2 do 90 dní, je povinný o tom účastníka konania s uvedením dôvodov písomne upovedomiť.
(2)
Ak sa konanie preruší, lehoty podľa odseku 1 neplynú.
(3)
Ak ide o konanie, ktorého predmetom je zabezpečenie povinností podľa osobitného zákona,115b) orgán ochrany prírody vydá rozhodnutie do termínu plánovanej činnosti, ak bola žiadosť podaná podľa § 82 ods. 1 najmenej 30 dní pred plánovanou činnosťou.
(4)
Odvolanie proti rozhodnutiu podľa odseku 3 nemá odkladný účinok.
(5)
Ak ide o konania podľa § 81 ods. 2, orgán ochrany prírody je povinný konanie viesť bez zbytočných prieťahov tak, aby vydal záväzné stanovisko alebo potvrdenie, či vo veci rozhodol najneskôr do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti.
85. §
Határidő a döntéshozatalra
(1)
A természetvédelmi szerv az eljárás megindításának napjától számított 30 napon belül, bonyolult esetekben 60 napon belül hoz határozatot; a 44. § (2) bekezdése szerinti határozat esetében az eljárás megindításának napjától számított 90 napon belül. A természetvédelmi szerv vezetője ezt a határidőt bonyolult esetekben annak lejárta előtt arányosan meghosszabbíthatja, de legfeljebb négy hónappal. Ha a határidő meghosszabbításának oka a tenyészidőszak vagy a szaporodási ciklus lefolyásának megvárása, legfeljebb egy évre. Ha a természetvédelmi szerv nem tud 60 napon belül, illetve a 44. § (2) bekezdése szerinti határozat esetében 90 napon belül dönteni, köteles erről az eljárás résztvevőjét az okok megjelölésével írásban értesíteni.
(2)
Ha az eljárást felfüggesztik, az (1) bekezdés szerinti határidők nem telnek.
(3)
Ha olyan eljárásról van szó, amelynek tárgya külön törvény115b) szerinti kötelezettségek biztosítása, a természetvédelmi szerv a tervezett tevékenység időpontjáig hoz határozatot, ha a kérelmet a 82. § (1) bekezdése szerint legalább 30 nappal a tervezett tevékenység előtt nyújtották be.
(4)
A (3) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(5)
A 81. § (2) bekezdése szerinti eljárások esetében a természetvédelmi szerv köteles az eljárást felesleges késedelem nélkül lefolytatni úgy, hogy a kérelem kézbesítésétől számított legkésőbb 30 napon belül kötelező érvényű állásfoglalást vagy igazolást adjon ki, illetve az ügyben döntsön.
§ 86
Podklady na rozhodnutie
(1)
Orgán ochrany prírody rozhoduje na základe zisteného skutkového stavu a z vykonaných dôkazov.
(2)
Fyzické osoby a právnické osoby sú povinné na základe žiadosti orgánu ochrany prírody podať vysvetlenie o skutočnostiach, ktoré majú význam pre konanie a rozhodnutie podľa tohto zákona. Takto získané informácie sa môžu použiť iba na účely konania podľa tohto zákona. Ustanovenie § 71 ods. 6 a 17 vo vzťahu k predvolaniu platí rovnako.
86. §
A döntés alapjául szolgáló iratok
(1)
A természetvédelmi szerv a megállapított tényállás és a lefolytatott bizonyítás alapján dönt.
(2)
A természetes személyek és a jogi személyek kötelesek a természetvédelmi szerv kérelmére felvilágosítást adni az e törvény szerinti eljárás és döntés szempontjából jelentőséggel bíró tényekről. Az így szerzett információk csak az e törvény szerinti eljárás céljára használhatók fel. A 71. § (6) és (17) bekezdésének a beidézésre vonatkozó rendelkezése ugyanúgy érvényes.
Odvolanie (rozklad)
Fellebbezés (ellenvetés)
§ 87
(1)
Na konanie o odvolaní (rozklade) sa primerane použijú ustanovenia § 82 ods. 4, 5, 9 a 10, § 84 až 86.
(2)
Odkladný účinok odvolania (rozkladu) je vylúčený v prípade rozhodovania podľa § 8, § 71 ods. 2 písm. l) a ods. 13 a o zhabaní jedincov chránených druhov podľa § 96.
87. §
(1)
A fellebbezési (ellenvetési) eljárásra a 82. § (4), (5), (9) és (10) bekezdésének, valamint a 84–86. §-nak a rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(2)
A fellebbezés (ellenvetés) halasztó hatálya ki van zárva a 8. §, a 71. § (2) bekezdésének l) pontja és (13) bekezdése szerinti döntéshozatal, valamint a 96. § szerinti védett fajok egyedeinek elkobzása esetében.
§ 88
(1)
Vzdať sa odvolania (rozkladu) proti rozhodnutiu možno na orgáne, ktorý vydal rozhodnutie na prvom stupni, a to až po oznámení rozhodnutia.
(2)
Ak o odvolaní (rozklade) nebolo rozhodnuté, možno ho vziať späť. Ak účastník konania vzal odvolanie (rozklad) späť, nemôže ho podať znova.
(3)
Ak sa účastník konania vzdá odvolania (rozkladu) alebo vezme svoje odvolanie (rozklad) späť, rozhodnutie nadobudne právoplatnosť dňom doručenia vzdania sa alebo späťvzatia odvolania (rozkladu) orgánu, ktorý vydal rozhodnutie na prvom stupni.
88. §
(1)
A határozat elleni fellebbezésről (ellenvetésről) az elsőfokú határozatot hozó szervnél lehet lemondani, mégpedig csak a határozat közlése után.
(2)
Ha a fellebbezésről (ellenvetésről) még nem döntöttek, azt vissza lehet vonni. Ha az eljárás résztvevője a fellebbezést (ellenvetést) visszavonta, azt újra nem nyújthatja be.
(3)
Ha az eljárás résztvevője lemond a fellebbezésről (ellenvetésről), vagy visszavonja fellebbezését (ellenvetését), a határozat a fellebbezésről (ellenvetésről) való lemondás vagy annak visszavonása elsőfokú határozatot hozó szervhez történő kézbesítésének napján emelkedik jogerőre.
§ 89
Zmena, zrušenie, predĺženie platnosti a strata platnosti rozhodnutia
(1)
Orgán ochrany prírody môže ním vydané rozhodnutie z vlastného podnetu alebo na návrh účastníka konania
a)
zmeniť, ak
1.
dôjde k zmene skutočností rozhodujúcich na vydanie rozhodnutia,
2.
to vyžadujú záujmy prírody a krajiny chránené týmto zákonom alebo
3.
sa nedodržia podmienky určené v rozhodnutí orgánu ochrany prírody,
b)
zrušiť, ak
1.
oprávnený bez závažného dôvodu nevyužije rozhodnutie po čas dlhší ako jeden rok,
2.
ten, komu bolo rozhodnutie vydané, závažným spôsobom či opakovane porušuje ustanovenia tohto zákona alebo všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie,
3.
pri činnosti vykonávanej na základe rozhodnutia dochádza k porušovaniu ustanovení tohto zákona alebo všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie alebo k podstatnému poškodzovaniu iných oprávnených záujmov v ochrane prírody a krajiny alebo
4.
zistí, že rozhodnutie bolo vydané na základe nepravdivých údajov alebo podkladov o splnení podmienok na jeho vydanie.
(2)
Orgán ochrany prírody môže platnosť ním vydaného rozhodnutia z vlastného podnetu alebo na návrh účastníka konania predĺžiť, a to aj opakovane, ak
a)
nedošlo k zmene skutočností rozhodujúcich na vydanie rozhodnutia od vydania rozhodnutia alebo posledného predĺženia platnosti rozhodnutia,
b)
účastník konania požiadal o predĺženie najneskôr 60 dní pred ukončením jeho platnosti,
c)
nie sú splnené podmienky na zmenu alebo zrušenie rozhodnutia podľa odseku 1 a
d)
to nie je v rozpore so záujmami prírody a krajiny chránenými týmto zákonom.
(3)
Rozhodnutie vydané podľa tohto zákona stráca platnosť
a)
dňom, keď sa orgán ochrany prírody dozvedel od účastníka konania o skončení vykonávania povolenej činnosti,
b)
uplynutím času, na ktorý bolo vydané, alebo
c)
smrťou účastníka konania, jeho vyhlásením za mŕtveho, pozbavením spôsobilosti na právne úkony alebo zánikom právnickej osoby bez právneho nástupcu, ktorej bol súhlas alebo výnimka vydané.
(4)
Ustanovenie odsekov 1 až 3 sa nevzťahuje na rozhodnutie o priestupku a inom správnom delikte podľa § 90 až 93 a konanie o zhabaní jedincov chránených druhov podľa § 96.
89. §
A határozat módosítása, megszüntetése, érvényességének meghosszabbítása és érvényességének elvesztése
(1)
A természetvédelmi szerv az általa kiadott határozatot saját kezdeményezésből vagy az eljárásban részt vevő fél indítványára
a)
módosíthatja, ha
1.
megváltoznak a határozat kiadásához meghatározó tények,
2.
ezt az e törvény által védett természet és táj érdekei megkövetelik, vagy
3.
nem tartják be a természetvédelmi szerv határozatában meghatározott feltételeket,
b)
megszüntetheti, ha
1.
a jogosult komoly indok nélkül egy évnél hosszabb ideig nem él a határozattal,
2.
az, akinek a határozatot kiadták, súlyosan vagy ismételten megsérti e törvény rendelkezéseit vagy a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályokat,
3.
a határozat alapján végzett tevékenység során megsértik e törvény rendelkezéseit vagy a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályokat, vagy lényegesen sértik a természet- és tájvédelem egyéb jogos érdekeit, vagy
4.
megállapítja, hogy a határozatot a kiadásához szükséges feltételek teljesítéséről szóló valótlan adatok vagy háttéranyagok alapján adták ki.
(2)
A természetvédelmi szerv az általa kiadott határozat érvényességét saját kezdeményezésből vagy az eljárásban részt vevő fél indítványára meghosszabbíthatja, akár ismételten is, ha
a)
a határozat kiadása vagy a határozat érvényességének utolsó meghosszabbítása óta nem változtak meg a határozat kiadásához meghatározó tények,
b)
az eljárásban részt vevő fél a meghosszabbítást legkésőbb 60 nappal az érvényesség lejárta előtt kérte,
c)
nem teljesülnek az (1) bekezdés szerinti határozat módosításának vagy megszüntetésének feltételei, és
d)
ez nem ellentétes az e törvény által védett természet és táj érdekeivel.
(3)
Az e törvény szerint kiadott határozat érvényét veszti
a)
azon a napon, amikor a természetvédelmi szerv az eljárásban részt vevő féltől tudomást szerez az engedélyezett tevékenység végzésének befejezéséről,
b)
annak az időnek a leteltével, amelyre kiadták, vagy
c)
az eljárásban részt vevő fél halálával, halottá nyilvánításával, jogi cselekvőképességétől való megfosztásával vagy azon jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, amelynek a hozzájárulást vagy a kivételt kiadták.
(4)
Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 90–93. § szerinti szabálysértésről és más közigazgatási jogszabálysértésről szóló határozatra, valamint a 96. § szerinti védett fajok egyedeinek elkobzására irányuló eljárásra.
SIEDMA ČASŤ
HETEDIK RÉSZ
ZODPOVEDNOSŤ ZA PORUŠENIE POVINNOSTÍ NA ÚSEKU OCHRANY PRÍRODY A KRAJINY
Felelősség a természet- és tájvédelem terén fennálló kötelezettségek megszegéséért
Iné správne delikty a sankcie
Más közigazgatási jogszabálysértések és szankciók
§ 90
(1)
Orgán ochrany prírody môže uložiť pokutu do 9 958,17 eura a prepadnutie veci podnikateľovi alebo právnickej osobe, ktorá sa dopustí protiprávneho konania tým, že
a)
vykonáva činnosť uvedenú v § 6 ods. 2 a 5, § 7 ods. 3, § 13 až 16, § 24 ods. 5, 7, 10 a 12, § 28 ods. 4 alebo § 38 ods. 2 bez súhlasu príslušného orgánu ochrany prírody,
b)
vykonáva činnosť zakázanú podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1, § 15 ods. 1, § 16 ods. 1, § 24 ods. 4, 6, 9, 11 a 20 alebo § 49 ods. 7,
c)
nedodržuje obmedzenie alebo zákaz vyhlásený podľa § 4 ods. 2,
d)
porušuje podmienky vykonávania činnosti určené príslušným orgánom ochrany prírody v rozhodnutí o súhlase alebo vo výnimke podľa § 82 ods. 12 alebo podmienky určené podľa § 50 ods. 7,
f)
neoznámi výrub dreviny (§ 47 ods. 7) alebo nález chráneného nerastu alebo chránenej skameneliny (§ 38 ods. 3),
g)
h)
nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 50 ods. 5 alebo § 104 ods. 10,
i)
nevedie evidenciu o chránenom druhu (§ 41 ods. 1),
j)
neoznámi začatie alebo ukončenie prieskumu a výskumu osobitne chránenej časti prírody a krajiny, alebo nepodá správu o jeho výsledku v určenej lehote (§ 56 ods. 3),
k)
l)
nesplní povinnosť podľa § 4 ods. 6, § 7 ods. 2, § 35 ods. 7, § 41 ods. 12 a 14, § 47 ods. 2 a 7, § 57 ods. 3, § 71 ods. 7 až 9 alebo § 104 ods. 1, 5 až 9, 13 a 14,
m)
uvedie nesprávne údaje v žiadosti o vydanie rozhodnutia podľa tohto zákona,
n)
použije falzifikované alebo neplatné rozhodnutie ako podklad na vydanie iného rozhodnutia alebo na akýkoľvek iný úradný účel v súvislosti s týmto zákonom,
o)
použije rozhodnutie, ktoré bolo zmenené, bez súhlasu vydávajúceho orgánu ochrany prírody ako podklad na vydanie iného rozhodnutia alebo na akýkoľvek iný úradný účel v súvislosti s týmto zákonom,
p)
sfalšuje alebo zmení rozhodnutie alebo si nechá vykonať neoprávnené zmeny v rozhodnutí vydanom podľa tohto zákona,
q)
neoznámi nález chráneného druhu živočícha (§ 35 ods. 6).
(2)
Pokutu do 23 235,74 eura a prepadnutie veci môže orgán ochrany prírody uložiť podnikateľovi alebo právnickej osobe, ktorá sa dopustí protiprávneho konania tým, že
a)
odchytáva a usmrcuje živočíchy (§ 4 ods. 3),
b)
poškodzuje chránené nerasty a chránené skameneliny (§ 38 ods. 1) alebo dreviny (§ 47 ods. 1 a § 49 ods. 2),
c)
nedodržuje obmedzenie vyhlásené v národnom parku alebo jeho časti podľa § 19 ods. 5,
d)
nedodržuje obmedzenie alebo zákaz vyhlásený orgánom ochrany prírody podľa § 22 ods. 5 alebo § 56 ods. 6,
e)
vykonáva odber chráneného nerastu alebo chránenej skameneliny bez osobitného oprávnenia alebo nezabezpečí ich šetrný odber (§ 38 ods. 6 a 7),
f)
nesplní povinnosti uložené orgánom ochrany prírody v súhlase na výrub dreviny (§ 48 ods. 1 a § 49 ods. 3),
g)
zničí zariadenie určené na ochranu osobitne chránenej časti prírody a krajiny alebo označenie osobitne chránenej časti prírody a krajiny (§ 52),
h)
nevyžiada si predchádzajúci súhlas ministerstva podľa § 28 ods. 14,
i)
použije zakázané metódy a prostriedky odchytu alebo usmrcovania živočíchov (§ 36), ktoré nie sú poľovnou zverou,
j)
nedodržuje obmedzenia využívania vybraných druhov rastlín a vybraných druhov živočíchov podľa § 37.
(3)
Pokutu do 33 193,91 eura a prepadnutie veci môže orgán ochrany prírody uložiť podnikateľovi alebo právnickej osobe, ktorá sa dopustí protiprávneho konania tým, že
a)
b)
ničí chránené nerasty a chránené skameneliny (§ 38 ods. 1) alebo dreviny (§ 47 ods. 1 a § 49 ods. 2),
c)
nedodržuje obmedzenie alebo zákaz vyslovený orgánom ochrany prírody podľa § 8 ods. 1 a 3,
d)
nesplní povinnosť uloženú orgánom ochrany prírody podľa § 8 ods. 2 alebo povinnosť uloženú v § 24 ods. 13, § 42 ods. 9 a 12, § 43 alebo § 75 ods. 2,
e)
nevykoná opatrenia podľa § 6 ods. 3 a § 28 ods. 14 a 15 alebo ich vykoná v rozpore so súhlasom orgánu ochrany prírody,
f)
vyviezol chránené nerasty alebo chránené skameneliny bez súhlasu orgánu ochrany prírody podľa § 39 alebo sa ich pokúsil vyviezť,
g)
nepreukáže pôvod chránených rastlín alebo chránených živočíchov podľa § 42,
h)
nesprávne použije, sníme alebo sfalšuje nezameniteľné označenie chráneného živočícha okrem veterinárneho zákroku nevyhnutného pri ohrození zdravia alebo života živého exemplára (§ 43),
i)
prevádzkuje zoologickú záhradu alebo vystavuje na verejnosti živočíchy viac ako sedem dní v roku bez súhlasu orgánu ochrany prírody (§ 44 ods. 2),
j)
používa názov „zoologická záhrada", „zoo", „zoopark", „zoosafari", „delfinárium", „botanická záhrada", „arborétum", „chovná stanica", „rehabilitačná stanica" alebo „záchytné stredisko" v rozpore s týmto zákonom (§ 44 ods. 3 a § 45 ods. 11),
k)
neplní povinnosti po uzavretí zoologickej záhrady podľa § 44 ods. 15,
l)
vyrúbe, objedná výrub alebo dá pokyn na výrub dreviny alebo chráneného stromu (§ 49 ods. 3) bez splnenia podmienok podľa 47 ods. 11, alebo ošetrí chránený strom (§ 49 ods. 3) bez súhlasu orgánu ochrany prírody, alebo sa na požiadanie nepreukáže právoplatným súhlasom na výrub (§ 47 ods. 11) alebo nepreukáže pôvod prepravovaného dreva (§ 47 ods. 12),
m)
koná v rozpore s § 13 ods. 6 a 7, § 14 ods. 6 až 8 alebo § 47 ods. 9 alebo s určením výrubu podľa § 47 ods. 4 písm. f),
n)
neobnoví produkčné ovocné dreviny v lehote stanovenej podľa § 47 ods. 4 písm. b) alebo určenej podľa § 47 ods. 6 druhej vety,
o)
nevykoná opatrenie na odstránenie zistených nedostatkov (§ 71 ods. 13),
p)
nevydá zaistenú vec (§ 93 ods. 5),
q)
neumožní odňatie veci (§ 93 ods. 6),
r)
koná v rozpore s nariadením orgánu ochrany prírody (§ 93 ods. 8),
s)
iného navedie alebo nariadi mu vykonať činnosť v rozpore s týmto zákonom alebo všeobecne záväznými právnymi predpismi vydanými na jeho vykonanie.
(4)
Ak sa dopustí osoba iného správneho deliktu podľa odsekov 1 až 3 do dvoch rokov po tom, čo jej bola za iný správny delikt podľa tohto zákona uložená sankcia, môže jej byť uložená pokuta do dvojnásobku hornej hranice pokuty.
90. §
(1)
A természetvédelmi szerv 9 958,17 euróig terjedő bírságot és a dolog elkobzását szabhatja ki arra a vállalkozóra vagy jogi személyre, amely jogellenes cselekményt követ el azáltal, hogy
a)
a 6. § (2) és (5) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 13–16. §-ban, a 24. § (5), (7), (10) és (12) bekezdésében, a 28. § (4) bekezdésében vagy a 38. § (2) bekezdésében említett tevékenységet az illetékes természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül végzi,
b)
a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, a 24. § (4), (6), (9), (11) és (20) bekezdése vagy a 49. § (7) bekezdése szerint tiltott tevékenységet végez,
c)
nem tartja be a 4. § (2) bekezdése szerint kihirdetett korlátozást vagy tilalmat,
d)
megsérti a tevékenység végzésének az illetékes természetvédelmi szerv által a hozzájárulásról szóló határozatban vagy a 82. § (12) bekezdése szerinti kivételben meghatározott feltételeit, vagy az 50. § (7) bekezdése szerint meghatározott feltételeket,
e)
megsérti a nemzeti park vagy a barlang látogatási rendjét (20. és 24. §),
f)
nem jelenti be a fa kivágását (47. § (7) bek.) vagy a védett ásvány vagy védett kövület leletét (38. § (3) bek.),
g)
nem teljesíti a természetvédelmi szerv által a 4. § (5) és (7) bekezdése vagy a 47. § (2) bekezdése szerint kirótt kötelezettséget,
h)
nem teljesíti az 50. § (5) bekezdése vagy a 104. § (10) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget,
i)
nem vezet nyilvántartást a védett fajról (41. § (1) bek.),
j)
nem jelenti be a természet és a táj különösen védett részének kutatását és vizsgálatát, vagy nem nyújt be jelentést annak eredményéről a meghatározott határidőn belül (56. § (3) bek.),
k)
nem teszi lehetővé az 59., 71. és 73. § szerint jogosult személyek számára a tulajdonában vagy használatában lévő telkekre vagy más ingatlanokba való belépést,
l)
nem teljesíti a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése, a 35. § (7) bekezdése, a 41. § (12) és (14) bekezdése, a 47. § (2) és (7) bekezdése, az 57. § (3) bekezdése, a 71. § (7)–(9) bekezdése vagy a 104. § (1), (5)–(9), (13) és (14) bekezdése szerinti kötelezettséget,
m)
valótlan adatokat ad meg az e törvény szerinti határozat kiadása iránti kérelemben,
n)
hamisított vagy érvénytelen határozatot használ fel egy másik határozat kiadásának alapjául vagy bármely más, e törvénnyel összefüggő hivatali célra,
o)
a kiadó természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül megváltoztatott határozatot használ fel egy másik határozat kiadásának alapjául vagy bármely más, e törvénnyel összefüggő hivatali célra,
p)
meghamisítja vagy megváltoztatja a határozatot, vagy jogosulatlan változtatásokat végeztet az e törvény szerint kiadott határozaton,
q)
nem jelenti be védett állatfaj leletét (35. § (6) bek.).
(2)
A természetvédelmi szerv 23 235,74 euróig terjedő bírságot és a dolog elkobzását szabhatja ki arra a vállalkozóra vagy jogi személyre, amely jogellenes cselekményt követ el azáltal, hogy
a)
állatokat fog be és öl meg (4. § (3) bek.),
b)
károsítja a védett ásványokat és védett kövületeket (38. § (1) bek.) vagy a fákat (47. § (1) bek. és 49. § (2) bek.),
c)
nem tartja be a nemzeti parkban vagy annak egy részében a 19. § (5) bekezdése szerint kihirdetett korlátozást,
d)
nem tartja be a természetvédelmi szerv által a 22. § (5) bekezdése vagy az 56. § (6) bekezdése szerint kihirdetett korlátozást vagy tilalmat,
e)
külön engedély nélkül termel ki védett ásványt vagy védett kövületet, vagy nem biztosítja azok kíméletes kitermelését (38. § (6) és (7) bek.),
f)
nem teljesíti a természetvédelmi szerv által a fa kivágására vonatkozó hozzájárulásban kirótt kötelezettségeket (48. § (1) bek. és 49. § (3) bek.),
g)
megsemmisíti a természet és a táj különösen védett részének védelmére szolgáló berendezést vagy a természet és a táj különösen védett részének megjelölését (52. §),
h)
nem kéri ki a minisztérium 28. § (14) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását,
i)
tiltott módszereket és eszközöket használ olyan állatok befogására vagy megölésére (36. §), amelyek nem minősülnek vadnak,
j)
nem tartja be a 37. § szerinti kiválasztott növényfajok és kiválasztott állatfajok hasznosítására vonatkozó korlátozásokat.
(3)
A természetvédelmi szerv 33 193,91 euróig terjedő bírságot és a dolog elkobzását szabhatja ki arra a vállalkozóra vagy jogi személyre, amely jogellenes cselekményt követ el azáltal, hogy
a)
a 26. § (5) bekezdése, a 34. § (1) bekezdése vagy a 35. § (1) és (2) bekezdése szerint tiltott tevékenységet végez,
b)
megsemmisíti a védett ásványokat és védett kövületeket (38. § (1) bek.) vagy a fákat (47. § (1) bek. és 49. § (2) bek.),
c)
nem tartja be a természetvédelmi szerv által a 8. § (1) és (3) bekezdése szerint kimondott korlátozást vagy tilalmat,
d)
nem teljesíti a természetvédelmi szerv által a 8. § (2) bekezdése szerint kirótt kötelezettséget, vagy a 24. § (13) bekezdésében, a 42. § (9) és (12) bekezdésében, a 43. §-ban vagy a 75. § (2) bekezdésében előírt kötelezettséget,
e)
nem hajtja végre a 6. § (3) bekezdése és a 28. § (14) és (15) bekezdése szerinti intézkedéseket, vagy azokat a természetvédelmi szerv hozzájárulásával ellentétesen hajtja végre,
f)
a természetvédelmi szerv 39. § szerinti hozzájárulása nélkül védett ásványokat vagy védett kövületeket exportált, vagy megkísérelte azokat exportálni,
g)
nem igazolja a 42. § szerint a védett növények vagy védett állatok eredetét,
h)
helytelenül használja, eltávolítja vagy meghamisítja a védett állat egyedi azonosítóját, kivéve az élő példány egészségét vagy életét veszélyeztető, elkerülhetetlen állatorvosi beavatkozást (43. §),
i)
a természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül állatkertet üzemeltet, vagy évente több mint hét napig állatokat állít ki a nyilvánosság előtt (44. § (2) bek.),
j)
az „állatkert”, „zoo”, „zoopark”, „zooszafari”, „delfinárium”, „botanikus kert”, „arborétum”, „tenyészállomás”, „rehabilitációs állomás” vagy „mentőközpont” elnevezést e törvénnyel ellentétesen használja (44. § (3) bek. és 45. § (11) bek.),
k)
nem teljesíti a 44. § (15) bekezdése szerinti, az állatkert bezárását követő kötelezettségeket,
l)
a 47. § (11) bekezdése szerinti feltételek teljesítése nélkül kivág, kivágást rendel meg vagy utasítást ad fa vagy védett fa (49. § (3) bek.) kivágására, vagy a természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül kezel védett fát (49. § (3) bek.), vagy kérésre nem igazolja a kivágásra vonatkozó jogerős hozzájárulást (47. § (11) bek.), vagy nem igazolja a szállított fa eredetét (47. § (12) bek.),
m)
a 13. § (6) és (7) bekezdésével, a 14. § (6)–(8) bekezdésével vagy a 47. § (9) bekezdésével, vagy a 47. § (4) bekezdésének f) pontja szerinti kivágás meghatározásával ellentétesen jár el,
n)
nem újítja fel a termő gyümölcsfákat a 47. § (4) bekezdésének b) pontja szerint megállapított vagy a 47. § (6) bekezdésének második mondata szerint meghatározott határidőn belül,
o)
nem hajtja végre a feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedést (71. § (13) bek.),
p)
nem adja ki a lefoglalt dolgot (93. § (5) bek.),
q)
nem teszi lehetővé a dolog elvételét (93. § (6) bek.),
r)
a természetvédelmi szerv rendeletével ellentétesen jár el (93. § (8) bek.),
s)
mást rávesz vagy utasít arra, hogy e törvénnyel vagy a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályokkal ellentétes tevékenységet végezzen.
(4)
Ha a személy az (1)–(3) bekezdés szerinti más közigazgatási jogszabálysértést az e törvény szerinti más közigazgatási jogszabálysértésért kiszabott szankciót követő két éven belül követi el, a bírság felső határának kétszereséig terjedő bírság szabható ki rá.
§ 91
(1)
Pri určení výšky pokuty za iný správny delikt podľa tohto zákona sa prihliadne najmä na závažnosť a rozsah protiprávneho konania, okolnosti, ktoré viedli k protiprávnemu konaniu a opakovanie protiprávneho konania.
(2)
Prepadnutie veci možno uložiť vtedy, ak vec je vo vlastníctve porušovateľa a vec bola
a)
na spáchanie iného správneho deliktu použitá alebo určená alebo
b)
získaná iným správnym deliktom alebo bola nadobudnutá za vec získanú iným správnym deliktom.
(3)
Prepadnutie veci možno uložiť samostatne alebo spolu s pokutou. Prepadnutie veci nie je možné uložiť, ak hodnota veci je v nápadnom nepomere k povahe iného správneho deliktu.
(4)
Vlastníkom prepadnutej veci sa stáva štát.
(5)
Ak nebola za iný správny delikt uložená sankcia prepadnutia veci, orgán ochrany prírody môže rozhodnúť o zhabaní veci, ak nepatrí porušovateľovi alebo ak porušovateľ je neznámy a ak to vyžaduje bezpečnosť osôb alebo majetku alebo iný verejný záujem.
(6)
O zhabaní veci nemožno rozhodnúť, ak od spáchania iného správneho deliktu uplynuli tri roky. Ustanovenie odseku 4 platí rovnako.
(7)
Orgán ochrany prírody môže v rozhodnutí o inom správnom delikte podľa tohto zákona povinnému uložiť, aby v určenej lehote vykonal opatrenia na nápravu následkov protiprávneho konania, za ktoré bola pokuta uložená. Ak povinný v určenej lehote tieto opatrenia nevykoná, možno mu uložiť ďalšiu pokutu až do výšky dvojnásobku uloženej pokuty, a to aj opakovane.
(8)
Sankciu možno uložiť do dvoch rokov odo dňa, keď sa o porušení povinnosti dozvedel príslušný orgán ochrany prírody, najneskôr do piatich rokov odo dňa, keď došlo k porušeniu povinnosti. Ďalšiu pokutu podľa odseku 7 možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa mala povinnosť uložená v rozhodnutí podľa odseku 7 splniť.
(9)
Účastníkovi konania, ktorý sa bez závažných dôvodov nedostaví na pojednávanie alebo inak sťažuje postup konania, môže orgán ochrany prírody uložiť poriadkovú pokutu do 331,93 eura. Ak sa účastník konania bez závažných dôvodov opakovane nedostaví na pojednávanie alebo opakovane inak sťažuje postup konania, môže mu orgán ochrany prírody uložiť poriadkovú pokutu do 3 319,39 eura.
(10)
Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uložená, ak orgán, ktorý pokutu uložil, neurčí dlhšiu lehotu jej splatnosti.
(11)
Výnosy z pokút uložených za iné správne delikty podľa tohto zákona sú príjmom Environmentálneho fondu.
(12)
Osoba, voči ktorej orgán ochrany prírody rozhodnutím vyslovil výrok o porušení tohto zákona, je povinná uhradiť štátu trovy konania spojené s prerokovaním iného správneho deliktu paušálnou sumou vo výške 33,19 eura. Trovy konania sú splatné v lehote splatnosti uloženej pokuty; ak sa ukladá iná sankcia, tak v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uložená iná sankcia.
(13)
Uhradené trovy konania podľa odseku 12 sú príjmom Environmentálneho fondu.
(14)
Za viac iných správnych deliktov podľa tohto zákona tej istej právnickej osoby alebo fyzickej osoby oprávnenej na podnikanie prejednávaných v jednom konaní sa uloží sankcia podľa ustanovenia vzťahujúceho sa na iný správny delikt najprísnejšie postihnuteľný.
91. §
(1)
Az e törvény szerinti más közigazgatási jogszabálysértésért kiszabott bírság összegének megállapításakor különösen a jogellenes cselekmény súlyát és terjedelmét, a jogellenes cselekményhez vezető körülményeket és a jogellenes cselekmény ismétlődését kell figyelembe venni.
(2)
A dolog elkobzása akkor szabható ki, ha a dolog a jogsértő tulajdonában van, és a dolgot
a)
a más közigazgatási jogszabálysértés elkövetéséhez használták vagy arra szánták, vagy
b)
más közigazgatási jogszabálysértéssel szerezték, vagy más közigazgatási jogszabálysértéssel szerzett dologért szerezték.
(3)
A dolog elkobzása önállóan vagy a bírsággal együtt is kiszabható. A dolog elkobzása nem szabható ki, ha a dolog értéke feltűnően aránytalan a más közigazgatási jogszabálysértés jellegével.
(4)
Az elkobzott dolog tulajdonosává az állam válik.
(5)
Ha a más közigazgatási jogszabálysértésért nem szabtak ki dologelkobzási szankciót, a természetvédelmi szerv dönthet a dolog elkobzásáról, ha az nem a jogsértőé, vagy ha a jogsértő ismeretlen, és ha ezt a személyek vagy a vagyon biztonsága vagy más közérdek megköveteli.
(6)
A dolog elkobzásáról nem lehet dönteni, ha a más közigazgatási jogszabálysértés elkövetésétől három év telt el. A (4) bekezdés rendelkezése értelemszerűen alkalmazandó.
(7)
A természetvédelmi szerv az e törvény szerinti más közigazgatási jogszabálysértésről szóló határozatában kötelezheti a kötelezettet, hogy a meghatározott határidőn belül tegyen intézkedéseket azon jogellenes cselekmény következményeinek korrekciójára, amelyért a bírságot kiszabták. Ha a kötelezett a meghatározott határidőn belül nem hajtja végre ezeket az intézkedéseket, a kiszabott bírság kétszereséig terjedő további bírság szabható ki rá, akár ismételten is.
(8)
A szankciót az illetékes természetvédelmi szerv a kötelezettségszegésről való tudomásszerzésének napjától számított két éven belül, de legkésőbb a kötelezettségszegés napjától számított öt éven belül szabhatja ki. A (7) bekezdés szerinti további bírság a (7) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettség teljesítésének napjától számított egy éven belül szabható ki.
(9)
Annak az eljárásban részt vevő félnek, aki komoly indok nélkül nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy más módon nehezíti az eljárás lefolytatását, a természetvédelmi szerv 331,93 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki. Ha az eljárásban részt vevő fél komoly indok nélkül ismételten nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy ismételten más módon nehezíti az eljárás lefolytatását, a természetvédelmi szerv 3 319,39 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki rá.
(10)
A bírság a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül esedékes, hacsak a bírságot kiszabó szerv nem állapít meg hosszabb esedékességi határidőt.
(11)
Az e törvény szerinti más közigazgatási jogszabálysértésekért kiszabott bírságokból származó bevételek a Környezetvédelmi Alap bevételei.
(12)
Az a személy, akivel szemben a természetvédelmi szerv határozatában kimondta e törvény megsértését, köteles megtéríteni az államnak a más közigazgatási jogszabálysértés tárgyalásával kapcsolatos eljárási költségeket 33,19 euró átalányösszegben. Az eljárási költségek a kiszabott bírság esedékességi határidején belül esedékesek; ha más szankciót szabnak ki, akkor a más szankciót kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napos határidőn belül.
(13)
A (12) bekezdés szerint megtérített eljárási költségek a Környezetvédelmi Alap bevételei.
(14)
Ugyanazon jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy által e törvény szerint elkövetett, egy eljárásban tárgyalt több más közigazgatási jogszabálysértés esetén a legszigorúbban büntethető más közigazgatási jogszabálysértésre vonatkozó rendelkezés szerinti szankciót kell kiszabni.
§ 92
Priestupky
(1)
Priestupku sa dopustí ten, kto
a)
pohybuje sa v sprístupnenej jaskyni bez sprievodcu (§ 24 ods. 17),
b)
pohybuje sa v sprístupnenej jaskyni mimo označených trás (§ 24 ods. 17),
c)
vykonáva činnosť uvedenú v § 6 ods. 2 a 5, § 7 ods. 3, § 13 až 16, § 24 ods. 5, 7, 10 a 12, § 28 ods. 4 alebo § 38 ods. 2 bez súhlasu príslušného orgánu ochrany prírody,
d)
vykonáva činnosť zakázanú podľa § 13 ods. 1, § 14 ods. 1, § 15 ods. 1, § 16 ods. 1, § 24 ods. 4, 6, 9, 11 a 20 alebo § 49 ods. 7,
e)
nedodržuje obmedzenie alebo zákaz vyhlásený podľa § 4 ods. 2,
f)
porušuje podmienky vykonávania činnosti určené príslušným orgánom ochrany prírody v rozhodnutí o súhlase alebo vo výnimke podľa § 82 ods. 12 alebo podmienky určené podľa § 50 ods. 7,
h)
neoznámi výrub dreviny (§ 47 ods. 7) alebo nález chráneného nerastu alebo chránenej skameneliny (§ 38 ods. 3),
i)
j)
nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 50 ods. 5 alebo § 104 ods. 10,
k)
nevedie evidenciu o chránenom druhu (§ 41 ods. 1),
l)
neoznámi začatie alebo ukončenie prieskumu a výskumu osobitne chránenej časti prírody a krajiny, alebo nepodá správu o jeho výsledku v určenej lehote (§ 56 ods. 3),
m)
n)
nesplní povinnosť podľa § 4 ods. 6, § 7 ods. 2, § 35 ods. 7, § 41 ods. 12 a 14, § 47 ods. 2 a 7, § 57 ods. 3, § 71 ods. 7 až 9 alebo § 104 ods. 1, 5 až 9, 13 a 14,
o)
uvedie nesprávne údaje v žiadosti o vydanie rozhodnutia podľa tohto zákona,
p)
použije falzifikované alebo neplatné rozhodnutie ako podklad na vydanie iného rozhodnutia alebo na akýkoľvek iný úradný účel v súvislosti s týmto zákonom,
q)
použije rozhodnutie, ktoré bolo zmenené bez súhlasu vydávajúceho orgánu ochrany prírody ako podklad na vydanie iného rozhodnutia alebo na akýkoľvek iný úradný účel v súvislosti s týmto zákonom,
r)
sfalšuje alebo zmení rozhodnutie alebo si nechá vykonať neoprávnené zmeny v rozhodnutí vydanom podľa tohto zákona,
s)
neoznámi nález chráneného druhu živočícha (§ 35 ods. 6),
t)
neodovzdá preukaz alebo odznak člena stráže prírody v ustanovenej lehote [§ 77 písm. w) a § 104 ods. 16],
u)
odchytáva a usmrcuje živočíchy (§ 4 ods. 3),
v)
poškodzuje chránené nerasty a chránené skameneliny (§ 38 ods. 1) alebo dreviny (§ 47 ods. 1 a § 49 ods. 2),
w)
nedodržuje obmedzenie vyhlásené v národnom parku alebo jeho časti podľa § 19 ods. 5,
x)
nedodržuje obmedzenie alebo zákaz vyhlásený orgánom ochrany prírody podľa § 22 ods. 5 alebo § 56 ods. 6,
y)
vykonáva odber chráneného nerastu alebo chránenej skameneliny bez osobitného oprávnenia alebo nezabezpečí ich šetrný odber (§ 38 ods. 6 a 7),
z)
nesplní povinnosti uložené orgánom ochrany prírody v súhlase na výrub dreviny (§ 48 ods. 1 a § 49 ods. 3),
za)
zničí zariadenie určené na ochranu osobitne chránenej časti prírody a krajiny alebo označenie osobitne chránenej časti prírody a krajiny (§ 52),
zb)
nevyžiada si predchádzajúci súhlas ministerstva podľa § 28 ods. 14,
zc)
zd)
ze)
ničí chránené nerasty a chránené skameneliny (§ 38 ods. 1) alebo dreviny (§ 47 ods. 1 a § 49 ods. 2),
zf)
nedodržuje obmedzenie alebo zákaz vyslovený orgánom ochrany prírody podľa § 8 ods. 1 a 3,
zg)
nesplní povinnosť uloženú orgánom ochrany prírody podľa § 8 ods. 2 alebo povinnosť uloženú v § 24 ods. 13, § 42 ods. 9 a 12, § 43 alebo § 75 ods. 2,
zh)
nevykoná opatrenia podľa § 6 ods. 3 a § 28 ods. 14 a 15 alebo ich vykoná v rozpore so súhlasom orgánu ochrany prírody,
zi)
vyviezol chránené nerasty alebo chránené skameneliny bez súhlasu orgánu ochrany prírody podľa § 39 alebo sa ich pokúsil vyviezť,
zj)
nepreukáže pôvod chránených rastlín alebo chránených živočíchov podľa § 42,
zk)
nesprávne použije, sníme alebo sfalšuje nezameniteľné označenie chráneného živočícha okrem veterinárneho zákroku nevyhnutného pri ohrození zdravia alebo života živého exemplára (§ 43),
zl)
prevádzkuje zoologickú záhradu alebo vystavuje na verejnosti živočíchy viac ako sedem dní v roku bez súhlasu orgánu ochrany prírody (§ 44 ods. 2),
zm)
používa názov „zoologická záhrada", „zoo", „zoopark", „zoosafari", „delfinárium", „botanická záhrada", „arborétum", „chovná stanica", „rehabilitačná stanica" alebo „záchytné stredisko" v rozpore s týmto zákonom (§ 44 ods. 3 a § 45 ods. 11),
zn)
neplní povinnosti po uzavretí zoologickej záhrady podľa § 44 ods. 15,
zo)
vyrúbe, objedná výrub alebo dá pokyn na výrub dreviny alebo chráneného stromu (§ 49 ods. 3) bez splnenia podmienok podľa 47 ods. 11, alebo ošetrí chránený strom (§ 49 ods. 3) bez súhlasu orgánu ochrany prírody, alebo sa na požiadanie nepreukáže právoplatným súhlasom na výrub (§ 47 ods. 11) alebo nepreukáže pôvod prepravovaného dreva (§ 47 ods. 12),
zp)
koná v rozpore s § 13 ods. 6 a 7, § 14 ods. 6 až 8 alebo § 47 ods. 9 alebo s určením výrubu podľa § 47 ods. 4 písm. f),
zq)
neobnoví produkčné ovocné dreviny v lehote stanovenej podľa § 47 ods. 4 písm. b) alebo určenej podľa § 47 ods. 6 druhej vety,
zr)
nevykoná opatrenie na odstránenie zistených nedostatkov (§ 71 ods. 13),
zs)
nevydá zaistenú vec (§ 93 ods. 5),
zt)
neumožní odňatie veci (§ 93 ods. 6),
zu)
koná v rozpore s nariadením orgánu ochrany prírody (§ 93 ods. 8),
zv)
iného navedie alebo nariadi mu vykonať činnosť v rozpore s týmto zákonom alebo všeobecne záväznými právnymi predpismi vydanými na jeho vykonanie.
(2)
Za priestupok podľa
a)
odseku 1 písm. a), b) a t) možno uložiť pokarhanie alebo pokutu do 331,93 eura,
b)
odseku 1 písm. c) až s) možno uložiť pokarhanie, pokutu do 3 319,39 eura a prepadnutie veci,
c)
odseku 1 písm. u) až zc) možno uložiť pokutu do 6 638,78 eura a prepadnutie veci,
d)
odseku 1 písm. zd) až zv) možno uložiť pokutu do 9 958,17 eura a prepadnutie veci.
(3)
Prepadnutie veci možno uložiť samostatne alebo spolu s pokutou.
(4)
Ak sa dopustí osoba priestupku podľa odseku 1 do dvoch rokov po tom, čo jej bola za priestupok podľa tohto zákona uložená sankcia, môže jej byť uložená pokuta do dvojnásobku hornej hranice pokuty.
(5)
V blokovom konaní za priestupky podľa tohto zákona možno uložiť pokutu do 300 eur.
(6)
Orgán ochrany prírody môže v rozhodnutí o priestupku povinnému uložiť, aby v určenej lehote vykonal opatrenia na nápravu následkov protiprávneho konania, za ktoré bola pokuta uložená. Ak povinný v určenej lehote tieto opatrenia nevykoná, možno mu uložiť ďalšiu pokutu až do výšky dvojnásobku uloženej pokuty. Ďalšiu pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa mala povinnosť uložená v rozhodnutí o priestupku splniť.
(7)
Účastníkovi konania, ktorý sa bez závažných dôvodov nedostaví na pojednávanie alebo inak sťažuje postup konania, môže orgán ochrany prírody uložiť poriadkovú pokutu do 66,38 eura. Ak sa účastník konania bez závažných dôvodov opakovane nedostaví na pojednávanie alebo opakovane inak sťažuje postup konania, môže mu orgán ochrany prírody uložiť poriadkovú pokutu do 331,93 eura.
(8)
Pokuta uložená za priestupok je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým bola uložená, ak orgán, ktorý pokutu uložil, neurčí dlhšiu lehotu jej splatnosti.
(9)
Výnosy pokút uložených za priestupky a uhradené trovy konania za priestupky podľa tohto zákona sú príjmom Environmentálneho fondu.
(10)
Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahujú všeobecné predpisy o prejednávaní priestupkov,108) ak tento zákon neustanovuje inak.
92. §
Szabálysértések
(1)
Szabálysértést követ el az, aki
a)
a látogatható barlangban vezető nélkül tartózkodik (24. § 17. bek.),
b)
a látogatható barlangban a kijelölt útvonalakon kívül tartózkodik (24. § 17. bek.),
c)
a 6. § 2. és 5. bekezdésében, a 7. § 3. bekezdésében, a 13–16. §-ban, a 24. § 5., 7., 10. és 12. bekezdésében, a 28. § 4. bekezdésében vagy a 38. § 2. bekezdésében meghatározott tevékenységet az illetékes természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül végzi,
d)
a 13. § 1. bekezdése, a 14. § 1. bekezdése, a 15. § 1. bekezdése, a 16. § 1. bekezdése, a 24. § 4., 6., 9., 11. és 20. bekezdése vagy a 49. § 7. bekezdése szerinti tiltott tevékenységet végzi,
e)
nem tartja be a 4. § 2. bekezdése szerint kihirdetett korlátozást vagy tilalmat,
f)
megszegi az illetékes természetvédelmi szerv által a hozzájáruló határozatban vagy a 82. § 12. bekezdése szerinti kivételről szóló határozatban meghatározott, a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket, vagy az 50. § 7. bekezdése szerint meghatározott feltételeket,
g)
megszegi a nemzeti park vagy a barlang látogatási rendjét (20. és 24. §),
h)
nem jelenti be a fás szárú növény kivágását (47. § 7. bek.) vagy a védett ásvány vagy védett kövület leletét (38. § 3. bek.),
i)
nem teljesíti a természetvédelmi szerv által a 4. § 5. és 7. bekezdése vagy a 47. § 2. bekezdése szerint előírt kötelezettséget,
j)
nem tesz eleget az 50. § 5. bekezdése vagy a 104. § 10. bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének,
k)
nem vezet nyilvántartást a védett fajról (41. § 1. bek.),
l)
nem jelenti be a természet és a táj különlegesen védett részének felmérésének és kutatásának megkezdését vagy befejezését, vagy nem nyújt be jelentést annak eredményéről a megadott határidőn belül (56. § 3. bek.),
m)
nem teszi lehetővé az 59., 71. és 73. § szerinti jogosult személyeknek a tulajdonában vagy használatában lévő telkekre vagy más ingatlanokba való belépést,
n)
nem teljesíti a 4. § 6. bekezdése, a 7. § 2. bekezdése, a 35. § 7. bekezdése, a 41. § 12. és 14. bekezdése, a 47. § 2. és 7. bekezdése, az 57. § 3. bekezdése, a 71. § 7–9. bekezdése vagy a 104. § 1., 5–9., 13. és 14. bekezdése szerinti kötelezettséget,
o)
valótlan adatokat közöl az e törvény szerinti határozat kiadása iránti kérelemben,
p)
hamisított vagy érvénytelen határozatot használ fel más határozat kiadásának alapjául vagy bármely más hivatali célra e törvénnyel összefüggésben,
q)
a kiadó természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül megváltoztatott határozatot használ fel más határozat kiadásának alapjául vagy bármely más hivatali célra e törvénnyel összefüggésben,
r)
meghamisít vagy megváltoztat egy határozatot, vagy jogosulatlan módosításokat végeztet az e törvény szerint kiadott határozaton,
s)
nem jelenti be egy védett állatfaj leletét (35. § 6. bek.),
t)
nem adja le a természetvédelmi őr igazolványát vagy jelvényét az előírt határidőn belül [77. § w) pont és 104. § 16. bek.],
u)
állatokat fog be és öl meg (4. § 3. bek.),
v)
védett ásványokat és védett kövületeket (38. § 1. bek.) vagy fás szárú növényeket (47. § 1. bek. és 49. § 2. bek.) károsít,
w)
nem tartja be a nemzeti parkban vagy annak egy részén a 19. § 5. bekezdése szerint kihirdetett korlátozást,
x)
nem tartja be a természetvédelmi szerv által a 22. § 5. bekezdése vagy az 56. § 6. bekezdése szerint kihirdetett korlátozást vagy tilalmat,
y)
külön engedély nélkül végez védett ásvány vagy védett kövület kitermelést, vagy nem biztosítja azok kíméletes kitermelését (38. § 6. és 7. bek.),
z)
nem teljesíti a természetvédelmi szerv által a fás szárú növény kivágására vonatkozó hozzájárulásban előírt kötelezettségeket (48. § 1. bek. és 49. § 3. bek.),
za)
megsemmisíti a természet és a táj különlegesen védett részének védelmére szolgáló berendezést vagy a természet és a táj különlegesen védett részének jelölését (52. §),
zb)
nem kéri ki a minisztérium előzetes hozzájárulását a 28. § 14. bekezdése szerint,
zc)
olyan állatok befogására vagy megölésére használ tiltott módszereket és eszközöket (36. §), amelyek nem minősülnek vadnak, vagy nem tartja be a kiválasztott növényfajok és kiválasztott állatfajok hasznosítására vonatkozó korlátozásokat a 37. § szerint,
zd)
a 26. § 5. bekezdése, a 34. § 1. bekezdése vagy a 35. § 1. és 2. bekezdése szerinti tiltott tevékenységet végzi,
ze)
védett ásványokat és védett kövületeket (38. § 1. bek.) vagy fás szárú növényeket (47. § 1. bek. és 49. § 2. bek.) semmisít meg,
zf)
nem tartja be a természetvédelmi szerv által a 8. § 1. és 3. bekezdése szerint kimondott korlátozást vagy tilalmat,
zg)
nem teljesíti a természetvédelmi szerv által a 8. § 2. bekezdése szerint előírt kötelezettséget, vagy a 24. § 13. bekezdésében, a 42. § 9. és 12. bekezdésében, a 43. §-ban vagy a 75. § 2. bekezdésében előírt kötelezettséget,
zh)
nem hajtja végre a 6. § 3. bekezdése és a 28. § 14. és 15. bekezdése szerinti intézkedéseket, vagy azokat a természetvédelmi szerv hozzájárulásával ellentétesen hajtja végre,
zi)
a 39. § szerint a természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül védett ásványokat vagy védett kövületeket vitt ki, vagy megkísérelte azok kivitelét,
zj)
nem igazolja a 42. § szerint a védett növények vagy védett állatok származását,
zk)
helytelenül használja, eltávolítja vagy meghamisítja a védett állat egyedi jelölését, kivéve az élő példány egészségének vagy életének veszélyeztetése esetén szükséges állatorvosi beavatkozást (43. §),
zl)
a természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül állatkertet üzemeltet, vagy évente több mint hét napig állatokat állít ki nyilvánosan (44. § 2. bek.),
zm)
az „állatkert”, „zoo”, „zoopark”, „zooszafari”, „delfinárium”, „botanikus kert”, „arborétum”, „tenyészállomás”, „rehabilitációs állomás” vagy „mentőközpont” elnevezést e törvénnyel ellentétesen használja (44. § 3. bek. és 45. § 11. bek.),
zn)
nem teljesíti az állatkert bezárása utáni kötelezettségeit a 44. § 15. bekezdése szerint,
zo)
a 47. § 11. bekezdése szerinti feltételek teljesítése nélkül kivág, kivágást rendel el vagy utasítást ad fás szárú növény vagy védett fa (49. § 3. bek.) kivágására, vagy a természetvédelmi szerv hozzájárulása nélkül kezel egy védett fát (49. § 3. bek.), vagy kérésre nem igazolja a kivágásra vonatkozó jogerős hozzájárulást (47. § 11. bek.), vagy nem igazolja a szállított fa származását (47. § 12. bek.),
zp)
a 13. § 6. és 7. bekezdésével, a 14. § 6–8. bekezdésével vagy a 47. § 9. bekezdésével, vagy a 47. § 4. bekezdésének f) pontja szerinti kivágás meghatározásával ellentétesen jár el,
zq)
nem újítja fel a termő gyümölcsfákat a 47. § 4. bekezdésének b) pontja szerint megállapított vagy a 47. § 6. bekezdésének második mondata szerint meghatározott határidőn belül,
zr)
nem tesz intézkedést a feltárt hiányosságok megszüntetésére (71. § 13. bek.),
zs)
nem adja ki a lefoglalt dolgot (93. § 5. bek.),
zt)
nem teszi lehetővé a dolog elvételét (93. § 6. bek.),
zu)
a természetvédelmi szerv rendeletével ellentétesen jár el (93. § 8. bek.),
zv)
mást e törvénnyel vagy a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályokkal ellentétes tevékenység végzésére bír rá vagy utasít.
(2)
A ... szerinti szabálysértésért
a)
az 1. bekezdés a), b) és t) pontja esetén megrovás vagy 331,93 euróig terjedő pénzbírság szabható ki,
b)
az 1. bekezdés c)–s) pontja esetén megrovás, 3 319,39 euróig terjedő pénzbírság és dologelkobzás szabható ki,
c)
az 1. bekezdés u)–zc) pontja esetén 6 638,78 euróig terjedő pénzbírság és dologelkobzás szabható ki,
d)
az 1. bekezdés zd)–zv) pontja esetén 9 958,17 euróig terjedő pénzbírság és dologelkobzás szabható ki.
(3)
A dologelkobzás önállóan vagy a pénzbírsággal együtt is kiszabható.
(4)
Ha egy személy az 1. bekezdés szerinti szabálysértést azt követő két éven belül követi el, hogy rá e törvény szerinti szabálysértésért szankciót szabtak ki, a pénzbírság felső határának kétszereséig terjedő pénzbírság szabható ki rá.
(5)
Az e törvény szerinti szabálysértésekért helyszíni bírságolási eljárásban 300 euróig terjedő pénzbírság szabható ki.
(6)
A természetvédelmi szerv a szabálysértésről szóló határozatban kötelezheti a kötelezettet, hogy meghatározott határidőn belül tegyen intézkedéseket a jogellenes cselekmény következményeinek korrekciójára, amelyért a pénzbírságot kiszabták. Ha a kötelezett a meghatározott határidőn belül nem hajtja végre ezeket az intézkedéseket, a kiszabott pénzbírság kétszereséig terjedő további pénzbírság szabható ki rá. A további pénzbírság attól a naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a szabálysértésről szóló határozatban előírt kötelezettséget teljesíteni kellett volna.
(7)
Az eljárás azon résztvevőjére, aki alapos ok nélkül nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy más módon nehezíti az eljárás lefolytatását, a természetvédelmi szerv 66,38 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki. Ha az eljárás résztvevője alapos ok nélkül ismételten nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy ismételten más módon nehezíti az eljárás lefolytatását, a természetvédelmi szerv 331,93 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki rá.
(8)
A szabálysértésért kiszabott pénzbírság a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül esedékes, hacsak a pénzbírságot kiszabó szerv nem állapít meg hosszabb esedékességi határidőt.
(9)
Az e törvény szerinti szabálysértésekért kiszabott pénzbírságokból származó bevételek és a megfizetett eljárási költségek a Környezetvédelmi Alap bevételét képezik.
(10)
A szabálysértésekre és azok tárgyalására a szabálysértések tárgyalására vonatkozó általános előírások108) vonatkoznak, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
§ 93
Zaistenie veci
(1)
Orgán ochrany prírody môže na prerokovanie priestupku alebo iného správneho deliktu zaistiť vec, o ktorej možno dôvodne predpokladať, že sa na spáchanie
a)
priestupku použila alebo sa priestupkom získala, alebo bola nadobudnutá za vec priestupkom získanú,
b)
iného správneho deliktu použila alebo sa iným správnym deliktom získala, alebo bola nadobudnutá za vec iným správnym deliktom získanú.
(2)
Orgán ochrany prírody môže vec zaistiť podľa odseku 1 bez ohľadu na práva tretích osôb.
(3)
Orgán ochrany prírody vydá rozhodnutie o zaistení veci a doručí ho do vlastných rúk osobe, ktorej bola vec zaistená. Ak to vyžaduje naliehavá situácia, môže rozhodnutie o zaistení veci oznámiť ústne; deň ústneho oznámenia rozhodnutia je dňom oznámenia rozhodnutia. Písomné rozhodnutie musí orgán ochrany prírody vydať do piatich dní odo dňa ústneho oznámenia rozhodnutia. Proti tomuto rozhodnutiu možno podať odvolanie v lehote 15 kalendárnych dní odo dňa jeho doručenia; odvolanie nemá odkladný účinok.
(4)
V rozhodnutí o zaistení veci sa uvedú dôvody, v ktorých dôsledku sa vec zaisťuje, a poučenie o právach a povinnostiach osoby, ktorej sa rozhodnutie týka.
(5)
Osoba, ktorej bolo doručené alebo ústne oznámené rozhodnutie o zaistení veci podľa odseku 3, je povinná túto vec vydať orgánu ochrany prírody.
(6)
Ak nie je orgánu ochrany prírody zaistená vec vydaná, možno ju osobe, ktorá ju má v držbe, odňať.
(7)
O vydaní alebo odňatí zaistenej veci sa vyhotoví úradný záznam, v ktorom je uvedený najmä opis veci. Osobe, ktorá vec vydala alebo ktorej bola vec odňatá, vystaví orgán ochrany prírody o tejto skutočnosti potvrdenie.
(8)
Ak orgán ochrany prírody vec, ktorú možno podľa odseku 1 zaistiť, osobe ponechá, súčasne nariadi, aby táto osoba vec nepoužívala, nepredávala alebo s ňou iným spôsobom nenakladala. Odsek 7 platí primerane.
(9)
Ak zaistená vec už nie je potrebná na ďalšie konanie podľa tohto zákona alebo ak sa neuplatní postup podľa § 96, orgán ochrany prírody, ktorý vec zaistil, vec osobe, ktorá vec vydala alebo ktorej bola odňatá, bezodkladne vráti. Vrátenie veci potvrdí osoba svojím podpisom.
(10)
Zaistiť možno aj jedinca chráneného druhu na zistenie skutkového stavu veci, vykonanie dôkazov v konaní podľa § 90 až 92 alebo pre potreby konania podľa § 96. Na zaistenie jedinca chráneného druhu platia rovnako ustanovenia odsekov 2 až 9.
(11)
Orgán ochrany prírody, ktorý zaistí živého jedinca chráneného druhu, je povinný zabezpečiť vhodné podmienky na jeho umiestnenie a starostlivosť. Ak orgán ochrany prírody nemôže sám zabezpečiť takéto podmienky, zabezpečí ich najmä prostredníctvom zariadení podľa § 45 ods. 10.
93. §
A dolog lefoglalása
(1)
A természetvédelmi szerv a szabálysértés vagy más közigazgatási jogszabálysértés tárgyalása céljából lefoglalhatja azt a dolgot, amelyről megalapozottan feltételezhető, hogy az elkövetéséhez
a)
a szabálysértéshez használták, vagy a szabálysértéssel szerezték, vagy a szabálysértéssel szerzett dologért szerezték,
b)
más közigazgatási jogszabálysértéshez használták, vagy a más közigazgatási jogszabálysértéssel szerezték, vagy a más közigazgatási jogszabálysértéssel szerzett dologért szerezték.
(2)
A természetvédelmi szerv az 1. bekezdés szerint lefoglalhatja a dolgot harmadik személyek jogaira való tekintet nélkül.
(3)
A természetvédelmi szerv határozatot hoz a dolog lefoglalásáról, és azt saját kezűleg kézbesíti annak a személynek, akitől a dolgot lefoglalták. Ha a helyzet sürgőssége megkívánja, a dolog lefoglalásáról szóló határozatot szóban is közölheti; a határozat szóbeli közlésének napja a határozat közlésének napja. Az írásbeli határozatot a természetvédelmi szervnek a határozat szóbeli közlésének napjától számított öt napon belül ki kell adnia. E határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 naptári napon belül fellebbezést lehet benyújtani; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(4)
A dolog lefoglalásáról szóló határozatban fel kell tüntetni azokat az okokat, amelyek következtében a dolgot lefoglalják, valamint a jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatást annak a személynek, akire a határozat vonatkozik.
(5)
Az a személy, akinek a 3. bekezdés szerint a dolog lefoglalásáról szóló határozatot kézbesítették vagy szóban közölték, köteles ezt a dolgot a természetvédelmi szervnek kiadni.
(6)
Ha a lefoglalt dolgot nem adják ki a természetvédelmi szervnek, azt el lehet venni attól a személytől, aki azt birtokolja.
(7)
A lefoglalt dolog kiadásáról vagy elvételéről hivatalos feljegyzés készül, amelyben különösen a dolog leírása szerepel. Annak a személynek, aki a dolgot kiadta, vagy akitől a dolgot elvették, a természetvédelmi szerv erről a tényről igazolást állít ki.
(8)
Ha a természetvédelmi szerv az 1. bekezdés szerint lefoglalható dolgot a személynél hagyja, egyidejűleg elrendeli, hogy ez a személy a dolgot ne használja, ne adja el, és más módon se rendelkezzen vele. A 7. bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(9)
Ha a lefoglalt dologra a további, e törvény szerinti eljáráshoz már nincs szükség, vagy ha a 96. § szerinti eljárást nem alkalmazzák, a dolgot lefoglaló természetvédelmi szerv a dolgot haladéktalanul visszaszolgáltatja annak a személynek, aki a dolgot kiadta, vagy akitől azt elvették. A dolog visszaszolgáltatását a személy aláírásával igazolja.
(10)
Védett faj egyede is lefoglalható a tényállás megállapítása, a 90–92. § szerinti eljárásban a bizonyítás lefolytatása vagy a 96. § szerinti eljárás szükségletei céljából. A védett faj egyedének lefoglalására a 2–9. bekezdés rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak.
(11)
A védett faj élő egyedét lefoglaló természetvédelmi szerv köteles megfelelő feltételeket biztosítani annak elhelyezéséhez és gondozásához. Ha a természetvédelmi szerv maga nem tudja biztosítani ezeket a feltételeket, azokat különösen a 45. § 10. bekezdése szerinti létesítmények útján biztosítja.
§ 94
Správa vybraných chránených druhov, správa vybraných chránených častí krajiny a osobitné podmienky správy majetku štátu vo vybraných chránených územiach
(1)
Ministerstvo vykonáva správu chránených druhov, ktoré sa stali vlastníctvom štátu
a)
na základe rozhodnutia, ktorým bolo vyslovené prepadnutie veci alebo ktorým bol chránený druh zhabaný v konaní podľa tohto zákona alebo v trestnom konaní,
b)
podľa § 103 ods. 2 druhej vety a ods. 3.
(2)
Ministerstvo môže poveriť správou majetku štátu uvedeného v odseku 1 ním zriadenú organizáciu ochrany prírody.
(3)
Ak v odseku 4 nie je ustanovené inak, chránené druhy vo vlastníctve štátu možno
a)
navrátiť do voľnej prírody, ak je to možné alebo účelné,
b)
umiestniť v zariadeniach na záchranu chránených rastlín a chránených živočíchov,
c)
použiť na plnenie úloh vyplývajúcich zo schváleného programu záchrany chráneného druhu,
d)
použiť na výskum zameraný na ochranu a zachovanie daného druhu,
e)
použiť na zbierkotvornú, výchovnú a vzdelávaciu činnosť múzeí, vedeckých inštitúcií, vysokých škôl a výchovno-vzdelávacích inštitúcií,
f)
použiť na vzdelávacie účely orgánov ochrany prírody,
g)
previesť na inú fyzickú osobu alebo právnickú osobu v súlade s účelom podľa písmen b) až f),
h)
zlikvidovať, ak neživé jedince nemožno použiť inak,
i)
použiť iným spôsobom podľa stanoviska ministerstva.
(4)
Zakazuje sa akýkoľvek prevod jedincov chránených druhov podľa odseku 1, ako aj akákoľvek zmena ich držiteľa na
a)
osobu, ktorej boli jedince chránených druhov zhabané alebo ktorá sa dopustila trestného činu porušovania ochrany rastlín a živočíchov,115c)
b)
neštátny subjekt, ak ide o jedince chránených druhov uvedené v osobitnom predpise,115d) ktoré sa nenarodili a neodchovali v zajatí alebo umelo nevypestovali; to sa nevzťahuje na
1.
držbu hendikepovaných chránených živočíchov v zariadení na záchranu chránených živočíchov podľa § 45 ods. 1 písm. c) a d) počas nevyhnutnej doby potrebnej na zabezpečenie starostlivosti o ne,
2.
držbu hendikepovaných chránených živočíchov, ktoré podľa posudku veterinárneho lekára nie sú schopné z dôvodu trvalého poškodenia ich fyzického zdravia samostatne prežiť vo voľnej prírode, v zariadení na záchranu chránených živočíchov podľa § 45 ods. 1 písm. c) a d),
3.
osobu, ktorá je zapojená do medzinárodného záchranného programu, ktorého úlohou je ochrana predmetného chráneného druhu.
(5)
Nehnuteľný majetok štátu116) nachádzajúci sa v území s tretím, štvrtým alebo piatym stupňom ochrany možno prenechať do nájmu len po predchádzajúcom súhlase ministerstva. Ministerstvo môže ako podmienku predchádzajúceho súhlasu určiť požiadavky na nájom zabezpečujúce záujmy ochrany prírody a krajiny a správca dotknutého majetku štátu je povinný ich zahrnúť do podmienok výberu nájomcu. Správca dotknutého majetku štátu môže uzatvoriť nájomnú zmluvu len s tým záujemcom, ktorý spĺňa požiadavky ministerstva, požiadavky správcu vyplývajúce z podmienok ochrany prírody a krajiny a ktorý dodržal podmienky podľa osobitného predpisu.116) Požiadavky zabezpečujúce záujmy ochrany prírody a krajiny musia byť obsiahnuté v nájomnej zmluve. Nehnuteľný majetok štátu nachádzajúci sa v území s tretím, štvrtým alebo piatym stupňom ochrany možno prenechať do nájmu nájomnou zmluvou uzavretou najviac na desať rokov; to platí aj pre opätovné dojednanie nájmu.
(6)
Správca jaskyne môže jaskyňu prenechať do nájmu len po predchádzajúcom súhlase ministerstva. Ministerstvo môže ako podmienku predchádzajúceho súhlasu určiť požiadavky na nájom jaskyne zabezpečujúce záujmy ochrany prírody a krajiny. Správca jaskyne môže uzatvoriť nájomnú zmluvu len so záujemcom, ktorý má najmenej päť rokov odbornú prax v speleologickom prieskume a výskume jaskyne alebo prevádzkovaní jaskyne, a ktorý spĺňa ďalšie požiadavky ministerstva a požiadavky správcu jaskyne vyplývajúce z podmienok ochrany prírody a krajiny. Požiadavky zabezpečujúce záujmy ochrany prírody a krajiny musia byť obsiahnuté v nájomnej zmluve.
(7)
Jaskyňu možno prenechať do nájmu nájomnou zmluvou uzavretou iba na čas určitý, najviac na päť rokov. Pri úplnom dodržaní podmienok nájomnej zmluvy možno nájom jaskyne po vzájomnej dohode zmluvných strán dodatkom k nájomnej zmluve predĺžiť najviac na to isté obdobie, a to aj opakovane, maximálne však na pätnásť rokov; to neplatí, ak o nájom jaskyne prejavila záujem aj iná osoba. Ak o nájom jaskyne prejavilo záujem viacero osôb, správca jaskyne pri výbere nájomcu zohľadňuje predovšetkým zámer sprístupnenia jaskyne, odbornú prax záujemcu v speleologickom prieskume a výskume jaskyne a praktickej starostlivosti o jaskyňu, prioritne vo vzťahu k jaskyni, ktorá je predmetom nájmu, a výšku nájomného.
(8)
Sprístupnenú jaskyňu, ktorú prevádzkuje organizácia ochrany prírody, nemožno prenechať do nájmu.
(9)
Na správu a nakladanie s chránenými druhmi podľa odsekov 1 a 2 a na nájom jaskyne podľa odsekov 6 a 7 sa osobitný predpis116) nevzťahuje.
94. §
A kiválasztott védett fajok igazgatása, a táj kiválasztott védett részeinek igazgatása és az állami vagyon kezelésének különös feltételei a kiválasztott védett területeken
(1)
A minisztérium látja el azon védett fajok igazgatását, amelyek állami tulajdonba kerültek
a)
olyan határozat alapján, amellyel dologelkobzást mondtak ki, vagy amellyel a védett fajt az e törvény szerinti eljárásban vagy büntetőeljárásban elkobozták,
b)
a 103. § 2. bekezdésének második mondata és 3. bekezdése szerint.
(2)
A minisztérium az 1. bekezdésben említett állami vagyon igazgatásával egy általa alapított természetvédelmi szervezetet bízhat meg.
(3)
Hacsak a 4. bekezdés másként nem rendelkezik, az állami tulajdonban lévő védett fajokat lehet
a)
visszaengedni a szabad természetbe, ha ez lehetséges vagy célszerű,
b)
a védett növények és védett állatok megmentésére szolgáló létesítményekben elhelyezni,
c)
a védett faj megmentésére irányuló jóváhagyott programból eredő feladatok teljesítésére felhasználni,
d)
az adott faj védelmére és megőrzésére irányuló kutatásra felhasználni,
e)
múzeumok, tudományos intézmények, főiskolák és nevelési-oktatási intézmények gyűjteményképző, nevelési és oktatási tevékenységére felhasználni,
f)
a természetvédelmi szervek oktatási céljaira felhasználni,
g)
a b)–f) pont szerinti céllal összhangban más természetes személyre vagy jogi személyre átruházni,
h)
megsemmisíteni, ha az élettelen egyedeket nem lehet másként felhasználni,
i)
a minisztérium állásfoglalása szerint más módon felhasználni.
(4)
Tilos a védett fajok (1) bekezdés szerinti egyedeinek bármilyen átruházása, valamint birtokosuk bármilyen megváltoztatása a következőkre:
a)
olyan személyre, akitől védett fajok egyedeit elkobozták, vagy aki a növény- és állatvédelem megsértésének bűncselekményét követte el,115c)
b)
nem állami szubjektumra, ha külön jogszabályban115d) meghatározott védett fajok egyedeiről van szó, amelyek nem fogságban születtek és nevelkedtek, vagy nem mesterségesen lettek termesztve; ez nem vonatkozik a következőkre:
1.
sérült védett állatok tartására a 45. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti, védett állatok mentésére szolgáló létesítményben, a róluk való gondoskodás biztosításához szükséges ideig,
2.
olyan sérült védett állatok tartására, amelyek állatorvosi szakvélemény szerint fizikai egészségük maradandó károsodása miatt nem képesek a vadonban önállóan túlélni, a 45. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti, védett állatok mentésére szolgáló létesítményben,
3.
olyan személyre, aki részt vesz egy nemzetközi mentőprogramban, amelynek feladata a szóban forgó védett faj védelme.
(5)
A harmadik, negyedik vagy ötödik védelmi fokozatú területen található állami ingatlanvagyon116) csak a minisztérium előzetes hozzájárulásával adható bérbe. A minisztérium az előzetes hozzájárulás feltételeként a természet- és tájvédelem érdekeit biztosító bérleti követelményeket határozhat meg, és az érintett állami vagyon kezelője köteles azokat a bérlő kiválasztásának feltételei közé foglalni. Az érintett állami vagyon kezelője csak azzal a pályázóval köthet bérleti szerződést, aki megfelel a minisztérium követelményeinek, a kezelő természet- és tájvédelmi feltételekből eredő követelményeinek, és aki betartotta a külön jogszabály116) szerinti feltételeket. A természet- és tájvédelem érdekeit biztosító követelményeket a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell. A harmadik, negyedik vagy ötödik védelmi fokozatú területen található állami ingatlanvagyon legfeljebb tíz évre kötött bérleti szerződéssel adható bérbe; ez a bérlet ismételt megkötésére is vonatkozik.
(6)
A barlang kezelője a barlangot csak a minisztérium előzetes hozzájárulásával adhatja bérbe. A minisztérium az előzetes hozzájárulás feltételeként a természet- és tájvédelem érdekeit biztosító követelményeket határozhat meg a barlang bérletére vonatkozóan. A barlang kezelője csak olyan pályázóval köthet bérleti szerződést, aki legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik a barlang barlangtani felmérésében és kutatásában vagy a barlang üzemeltetésében, és aki megfelel a minisztérium további követelményeinek, valamint a barlang kezelőjének a természet- és tájvédelmi feltételekből eredő követelményeinek. A természet- és tájvédelem érdekeit biztosító követelményeket a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.
(7)
A barlang csak határozott időre, legfeljebb öt évre kötött bérleti szerződéssel adható bérbe. A bérleti szerződés feltételeinek teljes betartása esetén a barlang bérlete a szerződő felek kölcsönös megállapodása alapján a bérleti szerződés módosításával meghosszabbítható legfeljebb ugyanannyi időre, akár ismételten is, de legfeljebb tizenöt évre; ez nem érvényes, ha a barlang bérlete iránt más személy is érdeklődést mutatott. Ha a barlang bérlete iránt több személy is érdeklődést mutatott, a barlang kezelője a bérlő kiválasztásakor elsősorban a barlang megnyitására irányuló szándékot, a pályázó szakmai gyakorlatát a barlang barlangtani felmérésében és kutatásában, valamint a barlang gyakorlati gondozásában, elsősorban a bérlet tárgyát képező barlangra vonatkozóan, és a bérleti díj összegét veszi figyelembe.
(8)
A természetvédelmi szervezet által üzemeltetett, megnyitott barlangot nem lehet bérbe adni.
(9)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti védett fajok kezelésére és a velük való gazdálkodásra, valamint a (6) és (7) bekezdés szerinti barlangbérletre a külön jogszabály116) nem vonatkozik.
§ 95
Spoločenská hodnota chránených druhov, drevín a biotopov
(1)
Spoločenská hodnota chránených rastlín, chránených živočíchov, vybraných druhov živočíchov, vybraných druhov rastlín, drevín, biotopov európskeho významu a biotopov národného významu vyjadruje najmä ich biologickú, ekologickú a kultúrnu hodnotu, ktorá sa určuje s prihliadnutím na ich vzácnosť, ohrozenosť a plnenie mimoprodukčných funkcií. Spoločenská hodnota drevín sa používa aj na vyčíslenie spoločenskej hodnoty lesných porastov rastúcich v územiach so štvrtým alebo piatym stupňom ochrany a chránených stromov.
(2)
Spoločenská hodnota chránených nerastov a chránených skamenelín vyjadruje najmä ich vedeckú, kultúrnu a národnú hodnotu, ktorá sa určuje s prihliadnutím na vzácnosť ich výskytu na území Slovenskej republiky.
(3)
Spoločenská hodnota podľa odsekov 1 a 2 sa uplatňuje najmä pri
a)
posudzovaní závažnosti konania spočívajúceho v nepovolenom nakladaní s nimi a pri vyčíslení takto vzniknutej ujmy, určenia výšky prospechu, hodnoty veci a rozsahu činu,117)
b)
vypracúvaní znaleckých posudkov,118)
c)
určovaní nálezného podľa § 38 ods. 8,
d)
rozhodovaní o náhradnej výsadbe a určovaní výšky finančnej náhrady za vyrúbané dreviny podľa § 48.
(4)
Spoločenskú hodnotu chránených rastlín, chránených živočíchov, vybraných druhov živočíchov, vybraných druhov rastlín, chránených nerastov, chránených skamenelín, drevín, biotopov európskeho významu a biotopov národného významu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
95. §
A védett fajok, fás szárú növények és élőhelyek eszmei értéke
(1)
A védett növények, védett állatok, kiválasztott állatfajok, kiválasztott növényfajok, fás szárú növények, európai jelentőségű élőhelyek és nemzeti jelentőségű élőhelyek eszmei értéke elsősorban azok biológiai, ökológiai és kulturális értékét fejezi ki, amelyet ritkaságuk, veszélyeztetettségük és nem termelő funkcióik teljesítésének figyelembevételével határoznak meg. A fás szárú növények eszmei értékét a negyedik vagy ötödik védelmi fokozatú területeken növő erdőállományok és a védett fák eszmei értékének kiszámítására is használják.
(2)
A védett ásványok és védett kövületek eszmei értéke elsősorban azok tudományos, kulturális és nemzeti értékét fejezi ki, amelyet a Szlovák Köztársaság területén való előfordulásuk ritkaságának figyelembevételével határoznak meg.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszmei érték különösen a következők során alkalmazandó:
a)
az azokkal való engedély nélküli gazdálkodásban álló cselekmény súlyosságának megítélésénél és az így keletkezett kár kiszámításánál, a haszon összegének, a dolog értékének és a cselekmény mértékének meghatározásánál,117)
b)
szakértői értékbecslések kidolgozásánál,118)
c)
a 38. § (8) bekezdése szerinti találódíj meghatározásánál,
d)
a pótlólagos ültetésről való döntésnél és a 48. § szerinti, kivágott fás szárú növényekért járó pénzbeli kártérítés összegének meghatározásánál.
(4)
A védett növények, védett állatok, kiválasztott állatfajok, kiválasztott növényfajok, védett ásványok, védett kövületek, fás szárú növények, európai jelentőségű élőhelyek és nemzeti jelentőségű élőhelyek eszmei értékét a minisztérium által kiadott rendelet állapítja meg.
§ 96
Zhabanie jedincov chránených druhov
(1)
Orgán ochrany prírody môže zhabať jedinca chráneného druhu, ak
a)
držiteľ nevedie o ňom evidenciu podľa § 41 alebo
b)
držiteľ nepreukáže jeho pôvod v súlade s § 42, alebo
c)
sa s ním nakladá v rozpore s nariadením podľa § 71 ods. 2 písm. l) a ods. 13.
(2)
Vlastníkom zhabaného jedinca chráneného druhu sa stáva dňom právoplatnosti rozhodnutia o zhabaní štát.
(3)
Orgán ochrany prírody, ktorý rozhodol o zhabaní jedinca chráneného druhu, oznámi to bezodkladne ministerstvu. Živý jedinec chráneného druhu musí byť bezodkladne umiestnený v záchytnom stredisku.
(4)
Osoba, ktorej bol živý jedinec chráneného druhu zhabaný, je povinná uhradiť náklady spojené s
a)
odobratím, zaistením a so zhabaním jedinca chráneného druhu a s jeho následnou starostlivosťou do právoplatnosti rozhodnutia o zhabaní alebo
b)
premiestnením zhabaného živého jedinca chráneného druhu do záchytného strediska v cudzine alebo v Slovenskej republike alebo s jeho navrátením do voľnej prírody.
(5)
Povinnosť uhradenia nákladov podľa odseku 4 sa ukladá rozhodnutím; uhradené náklady sú príjmom Environmentálneho fondu.
96. §
A védett fajok egyedeinek elkobzása
(1)
A természetvédelmi szerv elkobozhatja a védett faj egyedét, ha
a)
a birtokos nem vezet róla a 41. § szerinti nyilvántartást, vagy
b)
a birtokos nem igazolja annak származását a 42. §-sal összhangban, vagy
c)
azzal a 71. § (2) bekezdésének l) pontja és (13) bekezdése szerinti rendelettel ellentétesen gazdálkodnak.
(2)
Az elkobzott védett faj egyedének tulajdonosává az elkobzásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napján az állam válik.
(3)
A védett faj egyedének elkobzásáról döntő természetvédelmi szerv haladéktalanul értesíti erről a minisztériumot. A védett faj élő egyedét haladéktalanul el kell helyezni egy befogadó központban.
(4)
Az a személy, akitől a védett faj élő egyedét elkobozták, köteles megtéríteni a következőkkel kapcsolatos költségeket:
a)
a védett faj egyedének elvételével, biztosításával és elkobzásával, valamint az azt követő gondozásával az elkobzásról szóló határozat jogerőre emelkedéséig, vagy
b)
az elkobzott élő védett faj egyedének egy külföldi vagy a Szlovák Köztársaságban található befogadó központba való áthelyezésével, vagy a vadonba való visszajuttatásával.
(5)
A (4) bekezdés szerinti költségek megtérítésének kötelezettségét határozattal írják elő; a megtérített költségek a Környezetvédelmi Alap bevételét képezik.
ÔSMA ČASŤ
NYOLCADIK RÉSZ
NÁHRADA ŠKODY SPÔSOBENÁ ŽIVOČÍCHMI
Állatok által okozott kár megtérítése
§ 97
Predmet náhrady škody
(1)
Štát zodpovedá za podmienok, v rozsahu a spôsobom ustanoveným týmto zákonom za škodu spôsobenú na území Slovenskej republiky živočíchmi, ktorých zoznam ustanoví ministerstvo všeobecne záväzným právnym predpisom (ďalej len „určený živočích"), na
a)
živote a zdraví fyzickej osoby,
b)
vybraných domestikovaných živočíchoch,
c)
psoch používaných na stráženie vybraných domestikovaných živočíchov alebo používaných pri ich pasení (ďalej len „pastiersky pes“),
d)
e)
včelstvách a včelárskych zariadeniach,
f)
nepozberaných poľných plodinách,
g)
drevinách alebo lesných porastoch alebo
h)
poľovnej raticovej zveri v oblastiach s celoročnou druhovou ochranou určených živočíchov.
(2)
Štát nezodpovedá podľa tohto zákona za škodu
a)
spôsobenú určeným živočíchom držaným alebo chovaným v ľudskej opatere alebo živočíchom, ktorý unikol,
b)
vzniknutú lovcovi pri love určeného živočícha, ktorý škodu podľa odseku 1 spôsobil.
97. §
A kártérítés tárgya
(1)
Az állam az e törvényben meghatározott feltételekkel, mértékben és módon felel a Szlovák Köztársaság területén olyan állatok által okozott kárért, amelyek jegyzékét a minisztérium rendeletben állapítja meg (a továbbiakban: „meghatározott állat”), a következőkben:
a)
természetes személy életében és egészségében,
b)
kiválasztott háziasított állatokban,
c)
kiválasztott háziasított állatok őrzésére vagy terelésére használt kutyákban (a továbbiakban: „pásztorkutya”),
d)
halastavakban,118a) haltenyésztő létesítményekben vagy haltenyésztésre különösen alkalmas kis víztározókban118b) nevelt halakban, ha ezek haltenyésztő horgászterületek118c) vagy ha azokban külön jogszabály118d) szerinti tanúsítvány alapján gazdasági célú haltenyésztés folyik,
e)
méhcsaládokban és méhészeti berendezésekben,
f)
be nem takarított szántóföldi terményekben,
g)
fás szárú növényekben vagy erdőállományokban, vagy
h)
vadászható csülkösvadban a meghatározott állatok egész éves fajvédelmével érintett területeken.
(2)
Az állam e törvény szerint nem felel a kárért,
a)
amelyet emberi gondozásban tartott vagy nevelt, vagy onnan megszökött meghatározott állat okozott,
b)
amely a vadásznál keletkezett az (1) bekezdés szerinti kárt okozó meghatározott állat vadászata során.
§ 98
Podmienky nároku na náhradu škody
(1)
Náhradu škody na vybraných domestikovaných živočíchoch, rybách, včelstvách a včelárskych zariadeniach a drevinách možno poskytnúť, ak boli prijaté primerané preventívne opatrenia na ich ochranu pred určeným živočíchom. Podrobnosti o primeraných preventívnych opatreniach ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(2)
Náhradu škody na rybách možno poskytnúť, ak škoda bola spôsobená určeným živočíchom, ktorý sa v čase a na mieste vzniku škody preukázateľne zdržiava.
(3)
Náhradu škody na rybách a poľovnej raticovej zveri nemožno poskytnúť osobe vykonávajúcej chov rýb a užívateľovi poľovného revíru, ak im bola povolená výnimka z podmienok druhovej ochrany podľa § 35 ods. 1 písm. a) až c) na odchyt, usmrcovanie alebo rušenie určeného živočícha, ktorá mala platnosť aj v čase vzniku škody.
(4)
Náhradu škody na poľných plodinách nemožno poskytnúť, ak neboli pozbierané v agrotechnickom termíne na ich zber, obvyklom pre dané územie; náhrada škody sa však poskytne, ak sa zber v agrotechnickom termíne neuskutočnil z dôvodu ochrany prírody a krajiny.
98. §
A kártérítési igény feltételei
(1)
A kiválasztott háziasított állatokban, halakban, méhcsaládokban és méhészeti berendezésekben, valamint fás szárú növényekben keletkezett kárért kártérítés akkor nyújtható, ha megfelelő megelőző intézkedéseket tettek azok védelmére a meghatározott állattal szemben. A megfelelő megelőző intézkedések részleteit a minisztérium által kiadott rendelet állapítja meg.
(2)
A halakban keletkezett kárért kártérítés akkor nyújtható, ha a kárt olyan meghatározott állat okozta, amely a kár keletkezésének idején és helyén bizonyíthatóan tartózkodik.
(3)
A halakban és a vadászható csülkösvadban keletkezett kárért nem nyújtható kártérítés a haltenyésztést végző személynek és a vadászterület használójának, ha számukra a 35. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerint engedélyezték a fajvédelem feltételei alóli kivételt a meghatározott állat befogására, leölésére vagy zavarására, amely a kár keletkezésének idején is érvényes volt.
(4)
A szántóföldi terményekben keletkezett kárért nem nyújtható kártérítés, ha azokat nem takarították be az adott területen szokásos agrotechnikai betakarítási határidőn belül; kártérítés azonban nyújtható, ha a betakarítás az agrotechnikai határidőn belül természet- és tájvédelmi okokból nem valósult meg.
§ 99
Rozsah náhrady škody
(1)
Pri škode na živote fyzickej osoby spôsobenej určeným živočíchom sa poskytne
a)
jednorazové odškodnenie manželovi (druhovi) usmrteného a každému jeho maloletému dieťaťu, voči ktorému mal usmrtený vyživovaciu povinnosť, a to pozostalej maloletej osobe vo výške tridsaťnásobku priemernej mesačnej mzdy zamestnanca v hospodárstve Slovenskej republiky zistenej Štatistickým úradom Slovenskej republiky za kalendárny rok, ktorý dva roky predchádza kalendárnemu roku, v ktorom vznikla škoda (ďalej len „priemerná mesačná mzda“) a ostatným pozostalým vo výške dvadsaťnásobku priemernej mesačnej mzdy; v prípade usmrtenia maloletého dieťa jednorazové odškodnenie patrí každému z rodičov a
b)
náhrada primeraných nákladov spojených s pohrebom a náhrada účelne a preukázateľne vynaložených nákladov spojených s liečením poručiteľa v súvislosti so vznikom škody, ktorá sa nahrádza podľa tohto zákona fyzickej osobe, ktorá tieto náklady vynaložila; náhrada nákladov spojených s pohrebom sa zníži o príspevok na pohreb poskytovaný podľa osobitného predpisu.119)
(2)
Pri škode na zdraví fyzickej osoby sa poškodenému poskytne odškodnenie za bolesť a sťažené spoločenské uplatnenie vo výške určenej podľa osobitného predpisu,120) ako i náhrada účelne a preukázateľne vynaložených nákladov spojených s liečením poškodeného v súvislosti so vznikom škody, ktorá sa nahrádza podľa tohto zákona.
(3)
Pri škode na majetku sa uhradí skutočná škoda. Pri škode na domestikovaných živočíchoch, pastierskych psoch a rybách sa uhradí len škoda, ktorá vznikla v dôsledku ich usmrtenia alebo zranenia spôsobeného určeným živočíchom. Pri určení rozsahu škôd na rybách sa vychádza zo zaznamenanej početnosti výskytu určených živočíchov v blízkosti vodnej plochy, v ktorej sa uskutočňuje chov rýb.
(4)
Na preukázanie rozsahu škody podľa tohto zákona možno použiť znalecké posudky;118) rozsah škody na rybách sa preukazuje vždy znaleckým posudkom.
(5)
Ak bola náhrada škody poskytnutá podľa osobitného predpisu,121) náhrada škody podľa tohto zákona sa zníži o sumu náhrady škody podľa osobitného predpisu.
99. §
A kártérítés mértéke
(1)
Meghatározott állat által okozott, természetes személy életében keletkezett kár esetén a következők nyújtandók:
a)
egyszeri kártalanítás az elhunyt házastársának (élettársának) és minden kiskorú gyermekének, akivel szemben az elhunytnak tartási kötelezettsége volt, mégpedig a hátrahagyott kiskorú személynek a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által a kár keletkezésének naptári évét két évvel megelőző naptári évre megállapított, a Szlovák Köztársaság gazdaságában foglalkoztatott munkavállaló havi átlagbérének (a továbbiakban: „havi átlagbér”) harmincszorosának megfelelő összegben, a többi hátrahagyottnak pedig a havi átlagbér hússzorosának megfelelő összegben; kiskorú gyermek halála esetén az egyszeri kártalanítás mindkét szülőt megilleti, és
b)
a temetéssel kapcsolatos ésszerű költségek megtérítése és az örökhagyó gyógyításával kapcsolatos, a kár keletkezésével összefüggésben célszerűen és igazolhatóan felmerült költségek megtérítése, amelyet e törvény szerint annak a természetes személynek térítenek meg, aki ezeket a költségeket viselte; a temetéssel kapcsolatos költségek megtérítését csökkentik a külön jogszabály119) szerint nyújtott temetési segéllyel.
(2)
Természetes személy egészségében keletkezett kár esetén a sértettnek külön jogszabály120) szerint meghatározott összegű kártalanítás nyújtandó a fájdalomért és a társadalmi érvényesülés megnehezítéséért, valamint a sértett gyógyításával kapcsolatos, a kár keletkezésével összefüggésben célszerűen és igazolhatóan felmerült költségek megtérítése, amelyet e törvény szerint térítenek meg.
(3)
Vagyoni kár esetén a tényleges kár térítendő meg. A háziasított állatokban, pásztorkutyákban és halakban keletkezett kár esetén csak az a kár térítendő meg, amely a meghatározott állat által okozott leölésük vagy sérülésük következtében keletkezett. A halakban keletkezett kár mértékének meghatározásakor annak a vízfelületnek a közelében, amelyben a haltenyésztés folyik, a meghatározott állatok feljegyzett előfordulási gyakoriságából kell kiindulni.
(4)
Az e törvény szerinti kár mértékének igazolására szakértői értékbecslések használhatók;118) a halakban keletkezett kár mértékét mindig szakértői értékbecsléssel kell igazolni.
(5)
Ha a kártérítést külön jogszabály121) szerint nyújtották, az e törvény szerinti kártérítést csökkenteni kell a külön jogszabály szerinti kártérítés összegével.
Uplatnenie nároku na náhradu škody
A kártérítési igény érvényesítése
§ 100
(1)
Poškodený alebo pozostalá osoba (ďalej len „poškodený") písomne oznámi vzniknutú škodu podľa tohto zákona do 60 dní odo dňa jej zistenia orgánu ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, okrem prípadu, ak ide o škodu na majetku a poškodeným nie je pozostalá osoba; v takomto prípade je lehota na oznámenie škody 48 hodín od jej zistenia. Pri škode na rybách poškodený písomne oznámi orgánu ochrany prírody vznikajúcu škodu podľa tohto zákona po zistení výskytu určených živočíchov v blízkosti vodnej plochy, v ktorej sa uskutočňuje chov rýb.
(2)
Právo na náhradu škody musí poškodený uplatniť písomnou žiadosťou doloženou dokladmi a podkladmi potrebnými na posúdenie nároku na náhradu škody na orgáne ochrany prírody a krajiny, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, a to ak ide o škodu na
a)
živote alebo zdraví, najneskôr do dvoch rokov od vzniku škody,
b)
vybraných domestikovaných živočíchoch, pastierskych psoch, včelstvách a včelárskych zariadeniach, nepozbieraných poľných plodinách, drevinách alebo lesných porastoch alebo poľovnej raticovej zveri, do jedného mesiaca odo dňa, keď sa poškodený o škode dozvedel, najneskôr však do šiestich mesiacov odo dňa, keď škoda vznikla.
(3)
Pri škode na rybách sa náhrada škody uplatňuje za obdobie odo dňa oznámenia vznikajúcej škody poškodeným podľa odseku 1 po deň predchádzajúci výlovu rýb, ktorý poškodený písomne vopred oznámi orgánu ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo. Právo na náhradu škody na rybách musí poškodený uplatniť písomnou žiadosťou doloženou dokladmi a podkladmi potrebnými na posúdenie nároku na náhradu škody na orgáne ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, a to najneskôr do jedného mesiaca odo dňa oznámeného výlovu rýb.
(4)
Právo na náhradu škody zanikne, ak sa neuplatnilo v lehotách uvedených v odsekoch 2 a 3, alebo ak vzniknutá škoda nebola oznámená v lehote podľa odseku 1.
(5)
Žiadosť o náhradu škody sa považuje za predloženú dňom, keď orgánu ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, bola doručená úplná žiadosť poškodeného. Náležitosti žiadosti, ako i doklady a podklady, ktoré poškodený k žiadosti pripája, upraví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(6)
Ak žiadosť neobsahuje predpísané náležitosti alebo nie sú k žiadosti pripojené predpísané doklady a podklady, vyzve orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, poškodeného, aby doplnil chýbajúce údaje, doklady alebo podklady najneskôr do 30 dní odo dňa doručenia výzvy na doplnenie. V tejto lehote môže poškodený tiež upresniť rozsah náhrady škody, o ktorej poskytnutie žiadal. Orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, môže z osobitných dôvodov túto lehotu na základe žiadosti poškodeného predĺžiť.
(7)
Orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, môže na preukázanie času rozhodujúcej udalosti, na preukázanie skutočnosti, že škoda vznikla, ako i na preukázanie rozsahu škody vyzvať poškodeného v prípade pochybností na doplnenie predložených dokladov a podkladov o odborný posudok, prípadne znalecký posudok, a to v primeranej lehote určenej týmto orgánom.
(8)
Ak žiadosť poškodeného neobsahuje predpísané údaje, neboli k nej pripojené požadované doklady a podklady ani na základe výzvy orgánu ochrany prírody neboli predpísané náležitosti žiadosti, ako i predpísané doklady a podklady poškodeného doplnené, náhrada škody sa poškodenému neposkytne. Tým nie je dotknuté právo poškodeného domáhať sa priznania náhrady škody na súde, a to najskôr po uplynutí lehoty podľa § 101 ods. 3.
100. §
(1)
A sértett vagy a hátrahagyott személy (a továbbiakban: „sértett”) az e törvény szerint keletkezett kárt annak megállapításától számított 60 napon belül írásban bejelenti annak a természetvédelmi szervnek, amelynek területi illetékességében a kár bekövetkezett, kivéve, ha vagyoni kárról van szó, és a sértett nem hátrahagyott személy; ebben az esetben a kár bejelentésére vonatkozó határidő a megállapítástól számított 48 óra. A halakban keletkezett kár esetén a sértett a meghatározott állatok előfordulásának megállapítását követően írásban bejelenti a természetvédelmi szervnek az e törvény szerint keletkező kárt annak a vízfelületnek a közelében, amelyben a haltenyésztés folyik.
(2)
A kártérítésre való jogot a károsultnak írásbeli kérelemben kell érvényesítenie, amelyhez csatolni kell a kártérítési igény elbírálásához szükséges dokumentumokat és háttéranyagokat, annál a természet- és tájvédelmi szervnél, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, mégpedig ha a kár a következőket érintette:
a)
élet vagy egészség, a kár bekövetkezésétől számított legkésőbb két éven belül,
b)
meghatározott háziasított állatok, pásztorkutyák, méhcsaládok és méhészeti berendezések, be nem takarított szántóföldi termények, fás növények vagy erdei faállomány, vagy vadászható csülkös vad, attól a naptól számított egy hónapon belül, hogy a károsult a kárról tudomást szerzett, legkésőbb azonban a kár bekövetkezésétől számított hat hónapon belül.
(3)
A halakban keletkezett kár esetén a kártérítés arra az időszakra érvényesíthető, amely a károsult által az (1) bekezdés szerint bejelentett, keletkezőben lévő kár napjától a lehalászást megelőző napig tart, amelyet a károsult előzetesen írásban bejelent annak a természetvédelmi szervnek, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett. A halakban keletkezett kár megtérítésére való jogot a károsultnak írásbeli kérelem útján kell érvényesítenie, amelyhez csatolni kell a kártérítési igény elbírálásához szükséges dokumentumokat és háttéranyagokat, annál a természet- és tájvédelmi szervnél, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, mégpedig legkésőbb a bejelentett lehalászás napjától számított egy hónapon belül.
(4)
A kártérítésre való jog megszűnik, ha azt nem érvényesítették a (2) és (3) bekezdésben megadott határidőkön belül, vagy ha a keletkezett kárt nem jelentették be az (1) bekezdés szerinti határidőn belül.
(5)
A kártérítési kérelem attól a naptól tekintendő benyújtottnak, amelyen a károsult hiánytalan kérelmét kézbesítették annak a természet- és tájvédelmi szervnek, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett. A kérelem kellékeit, valamint a károsult által a kérelemhez csatolt dokumentumokat és háttéranyagokat a minisztérium által kiadott rendelet szabályozza.
(6)
Ha a kérelem nem tartalmazza az előírt kellékeket, vagy a kérelemhez nincsenek csatolva az előírt dokumentumok és háttéranyagok, az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, felszólítja a károsultat, hogy a hiányzó adatokat, dokumentumokat vagy háttéranyagokat legkésőbb a pótlásra való felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül pótolja. Ezen a határidőn belül a károsult pontosíthatja a kért kártérítés terjedelmét is. Az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, különös indokok alapján a károsult kérelmére ezt a határidőt meghosszabbíthatja.
(7)
Az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, kétség esetén a döntő esemény időpontjának, a kár bekövetkezése tényének, valamint a kár mértékének igazolása céljából felszólíthatja a károsultat, hogy a benyújtott dokumentumokat és háttéranyagokat szakvéleménnyel, illetve szakértői értékbecsléssel egészítse ki, mégpedig az e szerv által meghatározott méltányos határidőn belül.
(8)
Ha a károsult kérelme nem tartalmazza az előírt adatokat, nem csatolták hozzá a kért dokumentumokat és háttéranyagokat, és a természetvédelmi szerv felszólítására sem pótolták a kérelem előírt kellékeit, valamint a károsult előírt dokumentumait és háttéranyagait, a károsultnak nem nyújtanak kártérítést. Ez nem érinti a károsult azon jogát, hogy a kártérítés megítélését bíróságon követelje, mégpedig legkorábban a 101. § (3) bekezdése szerinti határidő lejárta után.
§ 101
(1)
Orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, po ohlásení škody (§ 100 ods. 1) do troch dní uskutoční miestne zisťovanie za účasti poškodeného a organizácie ochrany prírody, spíše protokol a zaistí vhodným spôsobom dôkazy. Pri škode na rybách orgán ochrany prírody uskutoční miestne zisťovanie najneskôr do sedem dní od oznámenia vznikajúcej škody a následne opakovane najmenej raz za tri mesiace. Z miestneho zisťovania sa spíše protokol a zaistia sa vhodným spôsobom dôkazy.
(2)
Skutočnosti nevyhnutné na posúdenie nároku na náhradu škody posúdi orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, bezodkladne po doručení úplnej žiadosti. Pri posudzovaní vychádza z predložených dokladov a podkladov, ktorými poškodený preukazuje svoj nárok na náhradu škody, majetkové práva, prípadne iné vzťahy k predmetu náhrady škody, ďalej z odborných alebo znaleckých posudkov, z lekárskej správy v prípade škody na živote a zdraví, z potvrdenia veterinárneho lekára v prípade úhynu zvierat a rovnako tiež zo stanovísk a z údajov o monitorovaní určených živočíchov poskytnutých ministerstvom, prípadne ním zriadených organizácií ochrany prírody.
(3)
Ak orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, zistí, že škodu spôsobil určený živočích, sú splnené podmienky ustanovené týmto zákonom a nie sú pochybnosti o čase rozhodujúcej udalosti, o vzniku škody poškodenému a o rozsahu ním požadovanej náhrady škody, zaplatí náhradu škody poškodenému najneskôr do štyroch mesiacov a v zvlášť zložitých prípadoch do šiestich mesiacov odo dňa, keď bola tomuto orgánu žiadosť poškodeného o poskytnutie náhrady doručená, a to spôsobom, ktorý poškodený vo svojej žiadosti navrhol. Ak nie je škoda alebo jej rozsah preukázaný, orgán ochrany prírody náhradu škody nezaplatí.
101. §
(1)
Az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, a kár bejelentését (100. § (1) bek.) követően három napon belül a károsult és a természetvédelmi szervezet részvételével helyszíni szemlét tart, jegyzőkönyvet vesz fel és megfelelő módon biztosítja a bizonyítékokat. A halakban keletkezett kár esetén a természetvédelmi szerv legkésőbb a keletkezőben lévő kár bejelentésétől számított hét napon belül, majd ezt követően ismételten, legalább háromhavonta egyszer helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet vesznek fel és megfelelő módon biztosítják a bizonyítékokat.
(2)
A kártérítési igény elbírálásához szükséges tényeket az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, a hiánytalan kérelem kézbesítését követően haladéktalanul elbírálja. Az elbírálás során a benyújtott dokumentumokból és háttéranyagokból indul ki, amelyekkel a károsult a kártérítési igényét, a tulajdonosi jogokat, illetve a kártérítés tárgyához fűződő egyéb viszonyokat igazolja, továbbá a szakvéleményekből vagy szakértői értékbecslésekből, életben és egészségben okozott kár esetén az orvosi jelentésből, állatok elhullása esetén az állatorvosi igazolásból, valamint a minisztérium, illetve az általa alapított természetvédelmi szervezetek által rendelkezésre bocsátott, a meghatározott állatok megfigyeléséről szóló állásfoglalásokból és adatokból.
(3)
Ha az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, megállapítja, hogy a kárt egy meghatározott állat okozta, teljesülnek az e törvényben meghatározott feltételek, és nincs kétség a döntő esemény időpontja, a károsultnál bekövetkezett kár és az általa kért kártérítés mértéke felől, a kártérítést legkésőbb négy hónapon belül, különösen bonyolult esetekben pedig hat hónapon belül kifizeti a károsultnak attól a naptól számítva, hogy a károsult kártérítés nyújtására irányuló kérelmét e szervhez kézbesítették, mégpedig a károsult által a kérelmében javasolt módon. Ha a kár vagy annak mértéke nincs igazolva, a természetvédelmi szerv nem fizet kártérítést.
§ 102
(1)
Ak orgán ochrany prírody, v ktorého územnom obvode ku škode došlo, nezaplatí náhradu škody v termíne a za podmienok uvedených v § 101 ods. 3, môže sa poškodený domáhať voči tomuto orgánu priznania škody podľa tohto zákona na súde, a to najneskôr do troch rokov odo dňa, keď bola žiadosť poškodeného o poskytnutie náhrady podľa § 100 ods. 2 a 3 tomuto orgánu doručená.
(2)
Na právne vzťahy o náhrade škody spôsobenej určenými živočíchmi upravené v tomto zákone sa vzťahujú všeobecné ustanovenia o náhrade škody,121a) ak tento zákon neustanovuje inak.
102. §
(1)
Ha az a természet- és tájvédelmi szerv, amelynek területi illetékességi körében a kár bekövetkezett, nem fizeti ki a kártérítést a 101. § (3) bekezdésében megadott határidőn belül és feltételek mellett, a károsult e törvény szerinti kár megítélését követelheti e szervvel szemben a bíróságon, mégpedig legkésőbb három éven belül attól a naptól számítva, hogy a károsultnak a 100. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártérítés nyújtására irányuló kérelmét e szervhez kézbesítették.
(2)
Az e törvényben szabályozott, meghatározott állatok által okozott kár megtérítésére vonatkozó jogviszonyokra a kártérítésre vonatkozó általános rendelkezések121a) vonatkoznak, ha e törvény másként nem rendelkezik.
DEVIATA ČASŤ
KILENCEDIK RÉSZ
SPOLOČNÉ, PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
§ 103
Spoločné ustanovenia
(1)
Výkon štátneho dozoru podľa § 71 a konanie o uložení opatrenia na nápravu alebo sankcie vykonáva orgán, ktorý ako prvý začal konanie. Ak súčasne začnú konanie dva alebo viaceré orgány ochrany prírody a nedôjde medzi nimi k dohode, kto konanie dokončí, je na dokončenie konania príslušný orgán ochrany prírody určený najbližším spoločným orgánom vyššieho stupňa; ak je však jedným z týchto orgánov inšpekcia, konanie dokončí inšpekcia.
(2)
Chránené rastliny a chránené živočíchy, ktoré boli z miesta ich prirodzeného výskytu odobraté v súlade s týmto zákonom, sa stávajú vlastníctvom toho, komu bola povolená výnimka podľa § 40. Živé jedince chránených druhov, ktoré boli z miesta ich prirodzeného výskytu odobraté podľa tohto zákona na základe určenia vydaného pre organizáciu ochrany prírody podľa § 40 ods. 1 vrátane hendikepovaných chránených živočíchov podľa § 35 ods. 6, sa stávajú dňom ich odobratia vlastníctvom štátu.
(3)
Ustanovenie odseku 2 sa nevzťahuje na chráneného živočícha, ktorého je možné na základe jeho nezameniteľného označenia identifikovať ako živočícha, ktorý unikol. Nálezca takéhoto chráneného živočícha je povinný vydať ho jeho vlastníkovi. Ak vlastník nájdeného chráneného živočícha nie je známy, je povinný odovzdať ho organizácii ochrany prírody, ktorá určí ďalšie nakladanie s ním. Ak sa oň vlastník neprihlási do troch mesiacov od dňa jeho odovzdania, prepadá do vlastníctva štátu.
(4)
Na účely posudzovania vplyvov na životné prostredie podľa osobitného predpisu64) sa ochranné pásmo chráneného územia (§ 17 ods. 3, 7 a 8) považuje za chránené územie.
(5)
Orgán verejnej správy, ktorý vedie konanie o veci, ktorou môžu byť dotknuté záujmy ochrany prírody a krajiny, môže o veci rozhodnúť najskôr po tom, ako mu bolo doručené rozhodnutie orgánu ochrany prírody o vydaní alebo nevydaní súhlasu alebo povolení alebo nepovolení výnimky zo zákazu, odborné stanovisko alebo záväzné stanovisko, ak sa podľa tohto zákona vyžadujú.
(6)
Ak osobitný predpis neustanovuje inak, orgán verejnej správy môže schváliť, povoliť alebo odsúhlasiť plán alebo projekt, ktorým môžu byť dotknuté záujmy ochrany prírody a krajiny, len na základe záväzného stanoviska, v ktorom orgán ochrany prírody vyjadrí súhlas s návrhom plánu alebo projektu, ak sa vydanie záväzného stanoviska podľa tohto zákona vyžaduje a v prípade projektu, ktorým môžu byť dotknuté záujmy ochrany prírody a krajiny, len na základe vydaného súhlasu alebo povolenej výnimky zo zákazu, ak sa podľa tohto zákona vyžadujú; ustanovenie § 9 ods. 4 týmto nie je dotknuté.
(7)
Zoznam pozemkov na územiach slúžiacich na zabezpečenie úloh obrany štátu, ktoré spravuje ministerstvo obrany alebo právnická osoba v jeho zakladateľskej alebo zriaďovateľskej pôsobnosti, poskytuje ministerstvu ministerstvo obrany; tým nie sú dotknuté ustanovenia osobitného predpisu.122)
103. §
Közös rendelkezések
(1)
A 71. § szerinti állami felügyelet gyakorlását és a korrekciós intézkedés vagy szankció kiszabására irányuló eljárást az az szerv folytatja le, amelyik elsőként indította meg az eljárást. Ha két vagy több természetvédelmi szerv egyidejűleg indít eljárást, és nem jutnak egyezségre abban, hogy ki fejezi be az eljárást, az eljárás befejezésére a legközelebbi közös felsőbb szintű szerv által kijelölt természetvédelmi szerv illetékes; ha azonban e szervek egyike a felügyelőség, az eljárást a felügyelőség fejezi be.
(2)
Azok a védett növények és védett állatok, amelyeket e törvénnyel összhangban természetes előfordulási helyükről eltávolítottak, annak a tulajdonába kerülnek, akinek a 40. § szerinti kivételt engedélyezték. A védett fajok élő egyedei, amelyeket e törvény szerint a 40. § (1) bekezdése alapján a természetvédelmi szervezet számára kiadott kijelölés alapján távolítottak el természetes előfordulási helyükről, beleértve a 35. § (6) bekezdése szerinti sérült védett állatokat is, eltávolításuk napjával az állam tulajdonába kerülnek.
(3)
A (2) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik arra a védett állatra, amelyet egyedi azonosítója alapján elszökött állatként lehet azonosítani. Az ilyen védett állat megtalálója köteles azt kiadni a tulajdonosának. Ha a talált védett állat tulajdonosa nem ismert, köteles azt átadni a természetvédelmi szervezetnek, amely meghatározza a vele való további teendőket. Ha a tulajdonos az átadás napjától számított három hónapon belül nem jelentkezik érte, az állam tulajdonába száll át.
(4)
A külön jogszabály64) szerinti környezeti hatásvizsgálat céljából a védett terület védőövezete (17. § (3), (7) és (8) bek.) védett területnek minősül.
(5)
Az a közigazgatási szerv, amely olyan ügyben folytat eljárást, amely érintheti a természet- és tájvédelem érdekeit, az ügyben legkorábban azután hozhat döntést, miután kézbesítették neki a természetvédelmi szerv határozatát a hozzájárulás megadásáról vagy meg nem adásáról, vagy a tilalom alóli kivétel engedélyezéséről vagy elutasításáról, a szakvéleményt vagy a kötelező érvényű állásfoglalást, ha azokat e törvény szerint megkövetelik.
(6)
Ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a közigazgatási szerv olyan tervet vagy projektet, amely érintheti a természet- és tájvédelem érdekeit, csak olyan kötelező érvényű állásfoglalás alapján hagyhat jóvá, engedélyezhet vagy fogadhat el, amelyben a természetvédelmi szerv egyetértését fejezi ki a terv- vagy projektjavaslattal, ha e törvény szerint kötelező érvényű állásfoglalás kiadása szükséges, és olyan projekt esetében, amely érintheti a természet- és tájvédelem érdekeit, csak kiadott hozzájárulás vagy engedélyezett tilalom alóli kivétel alapján, ha azokat e törvény szerint megkövetelik; ez nem érinti a 9. § (4) bekezdésének rendelkezését.
(7)
Az államvédelmi feladatok biztosítását szolgáló területeken lévő földterületek jegyzékét, amelyeket a védelmi minisztérium vagy annak alapítói vagy fenntartói hatáskörébe tartozó jogi személy kezel, a védelmi minisztérium bocsátja a minisztérium rendelkezésére; ez nem érinti a külön jogszabály122) rendelkezéseit.
§ 104
Prechodné ustanovenia
(1)
Ten, kto ku dňu účinnosti tohto zákona vykonáva činnosť, na ktorú nebola do 1. januára 2003 potrebná výnimka alebo súhlas podľa doterajších právnych predpisov, ale na ktorú je od 1. januára 2003 výnimka alebo súhlas podľa tohto zákona potrebná, je povinný požiadať príslušný orgán ochrany prírody o ich vydanie do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona. Rozhodnutia vydané podľa doterajších predpisov bez obmedzenia ich časovej platnosti strácajú platnosť po uplynutí jedného roka odo dňa účinnosti tohto zákona.
(2)
Konania, ktoré neboli dokončené do dňa účinnosti tohto zákona, dokončia sa podľa doterajšieho právneho predpisu. Právne účinky úkonov, ktoré v konaní nastali pred účinnosťou tohto zákona, zostávajú zachované.
(3)
Lehoty, ktoré začali plynúť pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona, sa až do ich uplynutia posudzujú podľa doterajších predpisov.
(4)
Na ukladanie sankcií za porušenie ustanovení tohto zákona, ku ktorému došlo pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona, sa použijú ustanovenia tohto zákona, ak sú pre toho, kto porušil zákon, priaznivejšie.
(5)
Ten, kto vedie evidenciu o chránených druhoch podľa doterajších predpisov, je povinný uviesť ju do súladu s týmto zákonom do troch mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona; ak tak neurobí, platnosť evidencie uplynutím tejto lehoty zaniká.
(6)
Ten, kto ku dňu účinnosti tohto zákona má v držbe chránené druhy, o ktorých sa vedie evidencia podľa tohto zákona, je povinný ju začať viesť najneskôr do troch mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona.
(7)
Ten, kto ku dňu účinnosti tohto zákona má v držbe neživé chránené rastliny a chránené živočíchy, o ktorých sa vedie evidencia podľa tohto zákona, je povinný zaslať na obvodný úrad životného prostredia zoznam držaných neživých jedincov chránených rastlín a chránených živočíchov do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona; zoznam musí obsahovať najmä slovenské alebo vedecké meno chráneného druhu, jeho opis, množstvo, dátum a spôsob nadobudnutia. Na chránené druhy uvedené v tomto zozname sa nevzťahuje vedenie evidencie podľa tohto zákona.
(8)
Ten, kto drží chránené živočíchy nezameniteľne označené podľa doterajších predpisov, je povinný ich nezameniteľne označiť v súlade s týmto zákonom do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona; ak tak neurobí, platnosť nezameniteľného označenia uplynutím tejto lehoty zaniká.
(9)
Ten, kto ku dňu účinnosti tohto zákona má v držbe chránené živočíchy, ktoré sa nezameniteľne označujú podľa tohto zákona, je povinný ich nezameniteľne označiť najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona.
(10)
Zákazy podľa § 34 ods. 1 písm. b), c) a d) a § 35 ods. 1 písm. f) a g) sa nevzťahujú na chránené rastliny a chránené živočíchy nadobudnuté pred účinnosťou tohto zákona v súlade so všeobecne záväznými právnymi predpismi a medzinárodnými dohovormi, ktorými je Slovenská republika viazaná. Kto ku dňu účinnosti tohto zákona vlastní alebo drží takéto chránené rastliny alebo chránené živočíchy, ktoré neboli chránené podľa doterajších predpisov, je povinný oznámiť to orgánu ochrany prírody a písomne preukázať spôsob nadobudnutia jedinca chráneného druhu najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona.
(11)
Podľa tohto zákona sa poskytuje náhrada škody podľa § 97 až 102 vzniknutá po dni nadobudnutia jeho účinnosti.
(12)
Botanická záhrada, arborétum, chovná stanica a rehabilitačná stanica zriadené do účinnosti tohto zákona sa považujú za zariadenia na záchranu chránených rastlín alebo chránených živočíchov podľa tohto zákona. Záchytné strediská pre rastliny a živočíchy určené do účinnosti tohto zákona sa považujú za záchytné strediská pre rastliny a živočíchy podľa tohto zákona.
(13)
Zoologická záhrada zriadená do účinnosti tohto zákona je povinná požiadať o vydanie súhlasu podľa § 44 ods. 2 do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona. Takáto zoologická záhrada sa považuje za zoologickú záhradu zriadenú v súlade s týmto zákonom až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia vydaného v súlade s § 44 ods. 2.
(14)
Ten, kto prevádzkuje zariadenie, v ktorom vystavuje na verejnosti živočíchy viac ako sedem dní v roku a chce v tejto činnosti pokračovať po nadobudnutí účinnosti tohto zákona, je povinný do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona požiadať o vydanie súhlasu podľa § 44 ods. 2. Takéto zariadenie sa považuje za zoologickú záhradu zriadenú v súlade s týmto zákonom až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia vydaného v súlade s § 44 ods. 2.
(15)
V prípadoch uvedených v odsekoch 13 a 14 rozhodne orgán ochrany prírody do jedného roka od podania kompletnej žiadosti. V prípade, že zoologická záhrada alebo ten, kto prevádzkuje zariadenie podľa odseku 14, nesplní podmienky podľa § 44 ods. 5 ani do 31. decembra 2004, orgán ochrany prírody súhlas nevydá a ďalej postupuje podľa § 44 ods. 14.
(16)
Krajský úrad životného prostredia do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona overí, či členovia stráže prírody ustanovení podľa doterajších predpisov sú odborne spôsobilí podľa § 72 ods. 1 písm. f); overenie sa vykoná skúškou podľa § 72 ods. 3 a 4. Ak člen stráže prírody preukáže odbornú spôsobilosť, krajský úrad životného prostredia mu do 30 dní od vykonania skúšky vydá preukaz člena stráže prírody a odznak člena stráže prírody podľa tohto zákona; pri ich vydaní je člen stráže prírody povinný odovzdať preukaz člena stráže prírody a odznak člena stráže prírody vydané podľa doterajších predpisov. Ak člen stráže prírody nepreukáže odbornú spôsobilosť, krajský úrad životného prostredia ho zo zoznamu členov stráže prírody vyškrtne; osoba, ktorá bola zo zoznamu vyškrtnutá, je povinná do 15 dní od vyškrtnutia odovzdať krajskému úradu životného prostredia preukaz člena stráže prírody a odznak člena stráže prírody.
(17)
Platnosť preukazu člena stráže prírody a odznaku člena stráže prírody vydaných podľa doterajších predpisov zostáva zachovaná až do vydania preukazu člena stráže prírody a odznaku člena stráže prírody podľa tohto zákona; platnosť preukazu člena stráže prírody a odznaku člena stráže prírody, ktorý nepreukázal odbornú spôsobilosť podľa odseku 16, sa končí dňom vyškrtnutia zo zoznamu členov stráže prírody, najneskôr však uplynutím šiestich mesiacov od účinnosti tohto zákona.
(18)
Chránené územia vyhlásené do účinnosti tohto zákona sa považujú za chránené územia vyhlásené (ustanovené) podľa tohto zákona a na ich území platia podmienky ochrany ustanovené týmto zákonom. Ich ochranné pásma vyhlásené podľa doterajšieho predpisu sa považujú za ochranné pásma chránených území vyhlásené (ustanovené) podľa tohto zákona a vzťahujú sa na ne podmienky ochrany ustanovené týmto zákonom. Stupeň ochrany chránených území a ich ochranných pásiem určený podľa doterajšieho predpisu zostáva v platnosti, pokým orgán ochrany prírody všeobecne záväzným právnym predpisom neustanoví inak; v prípade prírodných rezervácií, národných prírodných rezervácií, prírodných pamiatok a národných prírodných pamiatok sú krajské úrady životného prostredia povinné stupne ochrany prehodnotiť a v prípade potreby aj zmeniť do piatich rokov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona. Podrobnosti o podmienkach ochrany chránených území a ich ochranných pásiem vyhlásených po 1. januári 1995 ustanovené vo všeobecne záväzných vyhláškach, ktorými boli tieto územia vyhlásené za chránené, zostávajú v platnosti.
(19)
Chránené stromy vyhlásené do účinnosti tohto zákona sa považujú za chránené stromy vyhlásené podľa tohto zákona a na ich území platia podmienky ochrany ustanovené týmto zákonom. Ich ochranné pásma vyhlásené podľa doterajšieho predpisu sa považujú za ochranné pásma chránených stromov vyhlásené podľa tohto zákona a vzťahujú sa na ne podmienky ochrany ustanovené týmto zákonom. Stupeň ochrany v ochrannom pásme chránených stromov určený podľa doterajšieho predpisu zostáva v platnosti, pokým orgán ochrany prírody neustanoví inak.
(20)
Ministerstvo do jedného roka od nadobudnutia účinnosti tohto zákona vydá všeobecne záväzný právny predpis, ktorým ustanoví, ktoré prírodné rezervácie sa ustanovujú za národné prírodné rezervácie, a ktorým uverejní zoznam prírodných rezervácií.
(21)
Zákaz ťažiť drevnú hmotu holorubným hospodárskym spôsobom58) podľa tretej časti tohto zákona sa nevzťahuje na takúto ťažbu predpísanú ku dňu účinnosti tohto zákona v programe starostlivosti o lesy platnom v čase nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(22)
Nárok na náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania možno v prípade programov starostlivosti o lesy platných ku dňu účinnosti tohto zákona uplatniť do jedného roka odo dňa účinnosti tohto zákona, ak sú ku dňu účinnosti tohto zákona v týchto programoch zaevidované obmedzujúce požiadavky orgánov ochrany prírody; inak možno nárok na náhradu uplatniť až po schválení zmeny programu starostlivosti o lesy podľa § 61 ods. 3 druhej vety v lehote podľa § 61 ods. 7 písm. a).
(23)
Nárok na náhradu majetkovej ujmy podľa doterajších predpisov uplatnený ku dňu účinnosti tohto zákona sa uhradí podľa doterajších predpisov.
(24)
Vláda do jedného roka od nadobudnutia účinnosti tohto zákona vydá nariadenie, ktoré ustanoví vymedzenie hraníc Tatranského národného parku a jeho ochranného pásma a podrobnosti o územnej ochrane vrátane ich územnej a časovej platnosti (§ 19 ods. 5).
(25)
Konania, ktoré neboli dokončené do 31. júna 2004, dokončia orgány ochrany prírody podľa doterajšieho právneho predpisu s výnimkou konaní podľa § 61.
(26)
Nárok na náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa doterajších právnych predpisov uplatnený do 31. júna 2004 sa uhradí podľa doterajších predpisov.
(27)
Nárok na náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania možno v prípade programov starostlivosti o lesy schválených do 31. júna 2004 uplatniť podľa § 61 ods. 7, ak sú k tomuto termínu v týchto plánoch zaevidované obmedzujúce požiadavky orgánu ochrany prírody a nárok na náhradu nebol uplatnený podľa doterajších právnych predpisov.
(28)
Vláda do jedného roka od nadobudnutia účinnosti tohto zákona vydá nariadenie, ktorým vyhlási zóny Tatranského národného parku.
(29)
Zóny v chránených územiach ustanovené ministerstvom do 31. októbra 2005 sa od 1. novembra 2005 považujú za zóny vyhlásené vládou podľa § 30 ods. 2 tohto zákona.
104. §
Átmeneti rendelkezések
(1)
Az, aki e törvény hatálybalépésének napján olyan tevékenységet végez, amelyhez 2003. január 1-jéig a korábbi jogszabályok szerint nem volt szükség kivételre vagy hozzájárulásra, de amelyhez 2003. január 1-jétől e törvény szerint kivétel vagy hozzájárulás szükséges, köteles azok kiadását kérni az illetékes természetvédelmi szervtől e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül. A korábbi előírások szerint időbeli korlátozás nélkül kiadott határozatok e törvény hatálybalépésétől számított egy év elteltével hatályukat vesztik.
(2)
Azokat az eljárásokat, amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig nem fejeződtek be, a korábbi jogszabály szerint kell befejezni. Az eljárásban e törvény hatálybalépése előtt bekövetkezett cselekmények joghatásai fennmaradnak.
(3)
Azokat a határidőket, amelyek e törvény hatálybalépése előtt kezdődtek, lejáratukig a korábbi előírások szerint kell elbírálni.
(4)
E törvény rendelkezéseinek megsértése miatti szankciók kiszabására, amelyre e törvény hatálybalépése előtt került sor, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azok a törvénysértő számára kedvezőbbek.
(5)
Az, aki a korábbi előírások szerint nyilvántartást vezet a védett fajokról, köteles azt e törvénnyel összhangba hozni e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül; ha ezt nem teszi meg, a nyilvántartás érvényessége e határidő lejártával megszűnik.
(6)
Az, aki e törvény hatálybalépésének napján olyan védett fajokat tart birtokában, amelyekről e törvény szerint nyilvántartást kell vezetni, köteles azt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül elkezdeni vezetni.
(7)
Az, aki e törvény hatálybalépésének napján olyan élettelen védett növényeket és védett állatokat tart birtokában, amelyekről e törvény szerint nyilvántartást kell vezetni, köteles a birtokában lévő élettelen védett növény- és állategyedek jegyzékét e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül megküldeni a körzeti környezetvédelmi hivatalnak; a jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a védett faj szlovák vagy tudományos nevét, leírását, mennyiségét, a megszerzés dátumát és módját. Az e jegyzékben szereplő védett fajokra nem vonatkozik az e törvény szerinti nyilvántartás vezetése.
(8)
Az, aki a korábbi előírások szerint egyedi azonosítóval ellátott védett állatokat tart, köteles azokat e törvénnyel összhangban egyedi azonosítóval ellátni e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül; ha ezt nem teszi meg, az egyedi azonosító érvényessége e határidő lejártával megszűnik.
(9)
Az, aki e törvény hatálybalépésének napján olyan védett állatokat tart birtokában, amelyeket e törvény szerint egyedi azonosítóval kell ellátni, köteles azokat legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül egyedi azonosítóval ellátni.
(10)
A 34. § (1) bekezdésének b), c) és d) pontja, valamint a 35. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti tilalmak nem vonatkoznak azokra a védett növényekre és védett állatokra, amelyeket e törvény hatálybalépése előtt az általános érvényű jogszabályokkal és a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi egyezményekkel összhangban szereztek meg. Aki e törvény hatálybalépésének napján olyan védett növényeket vagy védett állatokat birtokol vagy tart, amelyek a korábbi előírások szerint nem voltak védettek, köteles ezt bejelenteni a természetvédelmi szervnek, és legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül írásban igazolni a védett faj egyedének megszerzési módját.
(11)
E törvény szerint a 97–102. § szerinti kártérítés a hatálybalépésének napja után keletkezett kárra nyújtható.
(12)
Az e törvény hatálybalépéséig létrehozott botanikus kert, arborétum, tenyészállomás és rehabilitációs állomás e törvény szerint a védett növények vagy védett állatok megmentésére szolgáló létesítményeknek minősül. Az e törvény hatálybalépéséig kijelölt, növények és állatok számára létrehozott befogadó központok e törvény szerint a növények és állatok számára létrehozott befogadó központoknak minősülnek.
(13)
Az e törvény hatálybalépéséig létesített állatkert köteles e törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül kérni a 44. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás kiadását. Az ilyen állatkert a 44. § (2) bekezdésével összhangban kiadott határozat jogerőre emelkedéséig e törvénnyel összhangban létesített állatkertnek minősül.
(14)
Aki olyan létesítményt üzemeltet, amelyben évente több mint hét napig állatokat állít ki a nyilvánosság előtt, és e törvény hatálybalépését követően folytatni kívánja ezt a tevékenységet, köteles e törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül kérni a 44. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás kiadását. Az ilyen létesítmény a 44. § (2) bekezdésével összhangban kiadott határozat jogerőre emelkedéséig e törvénnyel összhangban létesített állatkertnek minősül.
(15)
A (13) és (14) bekezdésben említett esetekben a természetvédelmi szerv a teljes kérelem benyújtásától számított egy éven belül dönt. Amennyiben az állatkert vagy a (14) bekezdés szerinti létesítményt üzemeltető személy 2004. december 31-ig sem teljesíti a 44. § (5) bekezdése szerinti feltételeket, a természetvédelmi szerv a hozzájárulást nem adja ki, és a továbbiakban a 44. § (14) bekezdése szerint jár el.
(16)
A Környezetvédelmi Kerületi Hivatal e törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül hitelesíti, hogy az eddigi előírások szerint kinevezett természetvédelmi őrszolgálati tagok a 72. § (1) bekezdésének f) pontja szerint szakmailag alkalmasak-e; a hitelesítés a 72. § (3) és (4) bekezdése szerinti vizsgával történik. Ha a természetvédelmi őrszolgálat tagja igazolja szakmai alkalmasságát, a Környezetvédelmi Kerületi Hivatal a vizsga letételétől számított 30 napon belül kiadja neki az e törvény szerinti természetvédelmi őrszolgálati tagi igazolványt és a természetvédelmi őrszolgálati tagi jelvényt; ezek kiadásakor a természetvédelmi őrszolgálat tagja köteles leadni az eddigi előírások szerint kiadott természetvédelmi őrszolgálati tagi igazolványt és a természetvédelmi őrszolgálati tagi jelvényt. Ha a természetvédelmi őrszolgálat tagja nem igazolja szakmai alkalmasságát, a Környezetvédelmi Kerületi Hivatal törli őt a természetvédelmi őrszolgálati tagok jegyzékéből; a jegyzékből törölt személy köteles a törléstől számított 15 napon belül leadni a Környezetvédelmi Kerületi Hivatalnak a természetvédelmi őrszolgálati tagi igazolványt és a természetvédelmi őrszolgálati tagi jelvényt.
(17)
Az eddigi előírások szerint kiadott természetvédelmi őrszolgálati tagi igazolvány és természetvédelmi őrszolgálati tagi jelvény érvényessége az e törvény szerinti természetvédelmi őrszolgálati tagi igazolvány és természetvédelmi őrszolgálati tagi jelvény kiadásáig megmarad; annak a természetvédelmi őrszolgálati tagnak az igazolványának és jelvényének érvényessége, aki a (16) bekezdés szerint nem igazolta szakmai alkalmasságát, a természetvédelmi őrszolgálati tagok jegyzékéből való törlés napjával, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével szűnik meg.
(18)
Az e törvény hatálybalépéséig kihirdetett védett területek e törvény szerint kihirdetett (megállapított) védett területeknek minősülnek, és területükön az e törvényben megállapított védelmi feltételek érvényesek. Az eddigi előírás szerint kihirdetett védőövezeteik e törvény szerint kihirdetett (megállapított) védett területek védőövezeteinek minősülnek, és rájuk az e törvényben megállapított védelmi feltételek vonatkoznak. A védett területek és védőövezeteik eddigi előírás szerint meghatározott védelmi fokozata mindaddig érvényben marad, amíg a természetvédelmi szerv rendeletben másként nem rendelkezik; a természetvédelmi rezervátumok, nemzeti természetvédelmi rezervátumok, természeti emlékek és nemzeti természeti emlékek esetében a környezetvédelmi kerületi hivatalok kötelesek a védelmi fokozatokat e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül felülvizsgálni és szükség esetén megváltoztatni. Az 1995. január 1. után kihirdetett védett területek és védőövezeteik védelmi feltételeiről szóló, az e területeket védetté nyilvánító általános érvényű rendeletekben megállapított részletek érvényben maradnak.
(19)
Az e törvény hatálybalépéséig kihirdetett védett fák e törvény szerint kihirdetett védett fáknak minősülnek, és területükön az e törvényben megállapított védelmi feltételek érvényesek. Az eddigi előírás szerint kihirdetett védőövezeteik e törvény szerint kihirdetett védett fák védőövezeteinek minősülnek, és rájuk az e törvényben megállapított védelmi feltételek vonatkoznak. A védett fák védőövezetében az eddigi előírás szerint meghatározott védelmi fokozat mindaddig érvényben marad, amíg a természetvédelmi szerv másként nem rendelkezik.
(20)
A minisztérium e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül rendeletet ad ki, amelyben megállapítja, hogy mely természetvédelmi rezervátumok minősülnek nemzeti természetvédelmi rezervátumoknak, és amelyben közzéteszi a természetvédelmi rezervátumok jegyzékét.
(21)
Az e törvény harmadik része szerinti, tarvágásos gazdálkodási módszerrel történő fakitermelés tilalma58) nem vonatkozik az olyan fakitermelésre, amelyet e törvény hatálybalépésének napján az e törvény hatálybalépésekor érvényes erdőgondozási programban írtak elő.
(22)
Az e törvény hatálybalépésének napján érvényes erdőgondozási programok esetében a szokásos gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítási igény e törvény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül érvényesíthető, amennyiben e törvény hatálybalépésének napján ezekben a programokban a természetvédelmi szervek korlátozó követelményei nyilvántartásba vannak véve; egyébként a kártalanítási igény csak az erdőgondozási program módosításának a 61. § (3) bekezdésének második mondata szerinti jóváhagyása után, a 61. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti határidőn belül érvényesíthető.
(23)
Az eddigi előírások szerint, e törvény hatálybalépésének napjáig érvényesített vagyoni kár megtérítésére vonatkozó igényt az eddigi előírások szerint térítik meg.
(24)
A kormány e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül rendeletet ad ki, amely meghatározza a Tátrai Nemzeti Park és védőövezete határainak kijelölését, valamint a területi védelem részleteit, beleértve azok területi és időbeli érvényességét (19. § (5) bek.).
(25)
A 2004. június 31-ig le nem zárt eljárásokat a természetvédelmi szervek az eddigi jogszabály szerint fejezik be, a 61. § szerinti eljárások kivételével.
(26)
Az eddigi jogszabályok szerint 2004. június 31-ig érvényesített, a szokásos gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítási igényt az eddigi előírások szerint térítik meg.
(27)
A 2004. június 31-ig jóváhagyott erdőgondozási programok esetében a szokásos gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítási igény a 61. § (7) bekezdése szerint érvényesíthető, amennyiben eddig az időpontig ezekben a tervekben a természetvédelmi szerv korlátozó követelményei nyilvántartásba vannak véve, és a kártalanítási igényt az eddigi jogszabályok szerint nem érvényesítették.
(28)
A kormány e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül rendeletet ad ki, amellyel kihirdeti a Tátrai Nemzeti Park övezeteit.
(29)
A védett területeken a minisztérium által 2005. október 31-ig megállapított övezetek 2005. november 1-jétől a kormány által e törvény 30. §-ának (2) bekezdése szerint kihirdetett övezeteknek minősülnek.
§ 104a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. mája 2010
(1)
Územia európskeho významu schválené Európskou komisiou pred 1. májom 2010 vyhlási orgán ochrany prírody za chránené územie alebo zónu chráneného územia najneskôr do dvoch rokov od 1. mája 2010.
(2)
(3)
Konania, ktoré boli začaté a právoplatne neukončené do 30. apríla 2010, sa dokončia podľa doterajších právnych predpisov s výnimkou konaní podľa § 6 ods. 2, ktoré sa dokončia podľa tohto zákona.
(4)
Programy starostlivosti o lesy vyhotovené podľa predpisov účinných do 1. mája 2010 a programy starostlivosti o lesy podľa odseku 2, ktoré sa dotýkajú území patriacich do európskej sústavy chránených území, sa považujú za programy starostlivosti o lesy podľa tohto zákona, ak prešli primeraným posúdením podľa § 28.
(5)
Na ukladanie sankcií za porušenie ustanovení tohto zákona v znení platnom pred 1. májom 2010, ku ktorému došlo pred účinnosťou tohto zákona, sa použijú ustanovenia tohto zákona, ak sú pre toho, kto porušil zákon, priaznivejšie.
(6)
Ten, komu bol vydaný súhlas na zásah do biotopu európskeho významu alebo biotopu národného významu podľa doterajších právnych predpisov, a ku dňu účinnosti tohto zákona neuplynula lehota vykonateľnosti náhradných revitalizačných opatrení alebo úhrady finančnej náhrady, môže v lehote do troch mesiacov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona požiadať príslušný orgán ochrany prírody o zmenu súhlasu.
(7)
Orgán ochrany prírody rozhodne o prehodnotení rozsahu náhradných revitalizačných opatrení podľa tohto zákona do troch mesiacov od doručenia žiadosti podľa odseku 1.
104.a §
Átmeneti rendelkezések a 2010. május 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az Európai Bizottság által 2010. május 1. előtt jóváhagyott európai jelentőségű területeket a természetvédelmi szerv legkésőbb 2010. május 1-jétől számított két éven belül védett területté vagy védett terület övezetévé nyilvánítja.
(2)
A 28. § rendelkezései nem alkalmazandók azokra az erdőgazdálkodási tervekre, amelyekhez 2010. május 1. előtt külön jogszabály szerint jegyzőkönyvet állítottak ki.124)
(3)
A 2010. április 30-ig megindított és jogerősen le nem zárt eljárásokat az eddigi jogszabályok szerint kell befejezni, kivéve a 6. § (2) bekezdése szerinti eljárásokat, amelyeket e törvény szerint kell befejezni.
(4)
A 2010. május 1-jéig hatályos előírások szerint készített erdőgondozási programok és a (2) bekezdés szerinti erdőgondozási programok, amelyek az európai védett területek hálózatába tartozó területeket érintenek, e törvény szerinti erdőgondozási programoknak minősülnek, ha a 28. § szerinti megfelelő felmérésen átestek.
(5)
E törvény 2010. május 1. előtt hatályos szövegének rendelkezései megsértéséért, amelyre e törvény hatálybalépése előtt került sor, a szankciók kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azok a törvénysértő számára kedvezőbbek.
(6)
Az, akinek az eddigi jogszabályok szerint hozzájárulást adtak ki európai jelentőségű biotópba vagy nemzeti jelentőségű biotópba való beavatkozásra, és e törvény hatálybalépésének napján még nem járt le a helyettesítő revitalizációs intézkedések végrehajthatóságának vagy a pénzbeli kártalanítás megfizetésének határideje, e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kérheti az illetékes természetvédelmi szervtől a hozzájárulás módosítását.
(7)
A természetvédelmi szerv az (1) bekezdés szerinti kérelem kézbesítésétől számított három hónapon belül dönt a helyettesítő revitalizációs intézkedések terjedelmének e törvény szerinti felülvizsgálatáról.
§ 104b
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
(1)
Konania začaté a právoplatne neukončené do 31. decembra 2013 sa dokončia podľa tohto zákona.
(2)
Zákaz držby a prepravy inváznych druhov živočíchov a obchodovania s nimi podľa § 7a ods. 4 sa nevzťahuje na živočíchy, ktoré boli predmetom držby k 31. decembru 2013, ak držbu nezakazujú osobitné predpisy.121c)
(3)
Zákaz pestovania nepôvodných druhov podľa § 14 ods. 1 písm. g) sa nevzťahuje na lesné porasty, ktoré boli vysadené na lesných pozemkoch k 31. decembru 2013.
(4)
Pri zmene, zrušení alebo postupe podľa § 30 pri chránených územiach a ich ochranných pásmach vyhlásených do účinnosti tohto zákona sa postupuje podľa tohto zákona; ustanovenie § 56 ods. 7 sa nepoužije.
(5)
Súhlas podľa § 50 ods. 9 sa nevyžaduje, ak ide o územia medzinárodného významu (§ 17 ods. 11) a o územia sústavy chránených území (§ 28 ods. 2) zaradené v zoznamoch schválených vládou do účinnosti tohto zákona.
(6)
Konanie o náhradách za obmedzenie bežného obhospodarovania začaté a právoplatne neukončené do 31. decembra 2013, sa dokončia podľa doterajšieho zákona.
(7)
Nárok na vyplatenie finančnej náhrady možno v prípade programov starostlivosti o lesy, ktorých platnosť skončila od 1. januára 2011 do 31. decembra 2013, uplatniť v lehotách podľa doterajších predpisov.
(8)
V prípade programov starostlivosti o lesy platných ku dňu účinnosti tohto zákona možno uplatniť nárok na vyplatenie pomernej časti finančnej náhrady za uplynulé obdobie platnosti programov starostlivosti o lesy do troch rokov odo dňa účinnosti tohto zákona. Na zostávajúce obdobie platnosti programu starostlivosti o lesy sa primerane uplatní postup podľa § 61e ods. 8.
(9)
Kde sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „biotop“ vo význame podľa § 2 ods. 2 písm. r) v znení účinnom do 31. decembra 2013, rozumie sa tým „prírodný biotop“ podľa tohto zákona.
104.b §
Átmeneti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2013. december 31-ig megindított és jogerősen le nem zárt eljárásokat e törvény szerint kell befejezni.
(2)
Az invazív állatfajok tartásának, szállításának és a velük való kereskedésnek a 7a. § (4) bekezdése szerinti tilalma nem vonatkozik azokra az állatokra, amelyeket 2013. december 31-én tartottak, ha a tartást külön jogszabályok nem tiltják.121c)
(3)
A nem őshonos fajok termesztésének tilalma a 14. § (1) bekezdésének g) pontja szerint nem vonatkozik azokra az erdőállományokra, amelyeket 2013. december 31-ig erdőterületekre telepítettek.
(4)
Az e törvény hatálybalépéséig kihirdetett védett területek és védőövezeteik módosítása, megszüntetése vagy a 30. § szerinti eljárás során e törvény szerint kell eljárni; az 56. § (7) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó.
(5)
Az 50. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás nem szükséges, ha olyan nemzetközi jelentőségű területekről (17. § (11) bek.) és a védett területek hálózatának területeiről (28. § (2) bek.) van szó, amelyek az e törvény hatálybalépéséig a kormány által jóváhagyott jegyzékekben szerepelnek.
(6)
A szokásos gazdálkodás korlátozásáért járó kártalanítási eljárásokat, amelyeket 2013. december 31-ig megindítottak és jogerősen nem zártak le, az eddigi törvény szerint kell befejezni.
(7)
Azon erdőgondozási programok esetében, amelyek érvényessége 2011. január 1. és 2013. december 31. között szűnt meg, a pénzbeli kártalanítás kifizetésére vonatkozó igény az eddigi előírások szerinti határidőkön belül érvényesíthető.
(8)
Az e törvény hatálybalépésének napján érvényes erdőgondozási programok esetében az erdőgondozási programok érvényességének eltelt időszakára eső pénzbeli kártalanítás arányos részének kifizetésére vonatkozó igény e törvény hatálybalépésének napjától számított három éven belül érvényesíthető. Az erdőgondozási program érvényességének fennmaradó időszakára a 61e. § (8) bekezdése szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni.
(9)
Ahol a rendeletek a „biotóp” fogalmat a 2013. december 31-ig hatályos szövegű 2. § (2) bekezdésének r) pontja szerinti jelentésben használják, azon e törvény szerint „természetes biotóp” értendő.
§ 104c
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2014
Konania začaté a právoplatne neukončené do 31. augusta 2014 sa dokončia podľa doterajšieho zákona.
104.c §
Átmeneti rendelkezés a 2014. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
A 2014. augusztus 31-ig megindított és jogerősen le nem zárt eljárásokat az eddigi törvény szerint kell befejezni.
§ 104d
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2015
Konania podľa § 28 ods. 4 začaté a neukončené pred 1. januárom 2015 sa dokončia podľa právnej úpravy účinnej do 31. decembra 2014.
104.d §
Átmeneti rendelkezés a 2015. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
A 28. § (4) bekezdése szerinti, 2015. január 1. előtt megindított és le nem zárt eljárásokat a 2014. december 31-ig hatályos jogi szabályozás szerint kell befejezni.
§ 104e
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. júla 2016
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.
104.e §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-jétől hatályos módosításhoz
A 2016. július 1. előtt megindított, jogerősen le nem zárt eljárásban a 2016. június 30-ig hatályos előírások szerint kell eljárni.
§ 104f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. augusta 2019
(1)
Konania začaté a právoplatne neukončené do 31. júla 2019 sa dokončia podľa doterajších predpisov.
(2)
Na pestovanie nepôvodných druhov lesných drevín125) vysadených alebo rastúcich na lesných pozemkoch v súlade s doterajšími predpismi sa považuje súhlas podľa tohto zákona za vydaný. Tým nie je dotknuté oprávnenie orgánu ochrany prírody určiť v záväznom stanovisku vydanom po 1. auguste 2019 podmienky regulácie pestovania pre tieto nepôvodné druhy lesných drevín postupom podľa § 7 ods. 5 alebo nariadiť ich likvidáciu podľa § 7 ods. 6.
104.f §
Átmeneti rendelkezés a 2019. augusztus 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2019. július 31-ig megindított és jogerősen le nem zárt eljárásokat az eddigi előírások szerint kell befejezni.
(2)
Az eddigi előírásokkal összhangban erdőterületeken telepített vagy növő nem őshonos erdei fafajok125) termesztésére az e törvény szerinti hozzájárulás kiadottnak tekintendő. Ez nem érinti a természetvédelmi szerv azon jogosultságát, hogy a 2019. augusztus 1. után kiadott kötelező érvényű állásfoglalásban a 7. § (5) bekezdése szerinti eljárással meghatározza e nem őshonos erdei fafajok termesztésének szabályozási feltételeit, vagy a 7. § (6) bekezdése szerint elrendelje azok felszámolását.
§ 104g
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2020
(1)
(2)
Ten, kto ku dňu účinnosti tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2019 vykonáva činnosť, na ktorú nebola do 31. decembra 2019 potrebná výnimka alebo súhlas podľa doterajších právnych predpisov, ale na ktorú je od 1. januára 2020 výnimka alebo súhlas podľa tohto zákona potrebná, je povinný požiadať príslušný orgán ochrany prírody o ich vydanie do šiestich mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona.
(3)
Rozhodnutia o vydaní súhlasu na vykonanie činnosti a povolení výnimky zo zákazu činnosti vydané do 31. decembra 2019 sa považujú za rozhodnutia vydané podľa tohto zákona.
(4)
Zákazy podľa § 13 ods. 1 písm. c) a § 14 ods. 1 písm. l) sa nevzťahujú na činnosti vykonávané podľa programov starostlivosti o lesy, ku ktorým bol protokol podľa osobitného predpisu124) vyhotovený do 31. decembra 2019.
(5)
Zákaz pestovania nepôvodných druhov rastlín podľa § 14 ods. 1 písm. g) sa nevzťahuje na pestovanie lesných porastov podľa schváleného programu starostlivosti o lesy, ktoré boli vysadené alebo pestované na lesných pozemkoch do 31. decembra 2019.
(6)
Správca pozemkov vo vlastníctve štátu má nárok na náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa tohto zákona, len ak tento nárok vznikne
a)
právoplatnosťou rozhodnutia o schválení programu starostlivosti o lesy alebo jeho zmeny, v ktorých boli uplatnené obmedzujúce požiadavky orgánu ochrany prírody po 1. januári 2020,
b)
právoplatnosťou rozhodnutia orgánu ochrany prírody s určenými obmedzujúcimi podmienkami vykonávania činnosti alebo jej zákazu po 1. januári 2020.
(7)
Ustanovenie § 104b ods. 5 sa rovnako uplatní na územie medzinárodného významu podľa § 28a ods. 1 a na územie európskej sústavy chránených území zaradené v zoznamoch schválených vládou do účinnosti tohto zákona.
(8)
Chránené územia a ich ochranné pásma a chránené stromy a ich ochranné pásma vyhlásené podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2019 sa považujú za chránené územia a ich ochranné pásma a chránené stromy a ich ochranné pásma vyhlásené podľa tohto zákona. Zámery na vyhlásenie, zmenu a zrušenie osobitne chránených častí prírody a krajiny zverejnené podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2019 sa považujú za zámery na vyhlásenie, zmenu a zrušenie osobitne chránených častí prírody a krajiny zverejnené podľa tohto zákona.
(9)
Národný zoznam ustanovený podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2019 sa považuje za národný zoznam ustanovený podľa tohto zákona. Vláda nariadením ustanoví aktualizovaný národný zoznam podľa § 27 ods. 5 do 31. decembra 2021; postup podľa § 50 sa primerane použije len vtedy, ak ustanovením národného zoznamu dôjde k zvýšeniu stupňa ochrany územia európskeho významu.
(10)
Ustanovenia § 14 ods. 6 a 7 prvej a tretej vety sa rovnako vzťahujú aj na vykonanie úmyselnej ťažby126) v území európskej sústavy chránených území s iným ako piatym stupňom ochrany, ak súčasťou vyjadrenia podľa § 9 ods. 1 písm. m) k programu starostlivosti o lesy nebolo odborné stanovisko podľa § 28 ods. 4 v znení účinnom od 1. januára 2015 do 31. decembra 2019, podľa ktorého táto činnosť nebude mať samostatne alebo v kombinácii s iným plánom alebo projektom na toto územie významný vplyv.
(11)
Organizácia ochrany prírody (§ 65a) najneskôr do 31. decembra 2020 posúdi vplyv úmyselnej ťažby podľa schválených programov starostlivosti o lesy podľa odseku 10 na územia európskej sústavy chránených území a v rámci tejto lehoty predloží orgánu ochrany prírody podnet na vydanie rozhodnutia podľa § 14 ods. 6 a 7, ak vykonaním takejto ťažby hrozí negatívne ovplyvnenie predmetu ochrany územia, alebo predloží orgánu ochrany prírody podnet na podanie žiadosti na zmenu programu starostlivosti o lesy za účelom zapracovania opatrení na vylúčenie takéhoto negatívneho vplyvu do programu starostlivosti o lesy.
(12)
Preukazy členov stráže prírody vydané podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2019 sú platné do 31. decembra 2020; platnosť preukazu člena stráže prírody okresný úrad v sídle kraja potvrdí najneskôr do 31. januára 2020.
104.g §
Átmeneti rendelkezések a 2020. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2019. december 31-ig megindított és jogerősen le nem zárt eljárásokat e törvény szerint kell befejezni, kivéve a 47. és 48. § szerinti eljárásokat, amelyeket e törvény 2019. december 31-ig hatályos szövege szerint kell befejezni.
(2)
Aki e törvény 2019. december 31-ig hatályos szövegének hatálybalépésének napján olyan tevékenységet végez, amelyhez 2019. december 31-ig az eddigi jogszabályok szerint nem volt szükség kivételre vagy hozzájárulásra, de amelyhez 2020. január 1-jétől e törvény szerint kivétel vagy hozzájárulás szükséges, köteles e törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül kérni azok kiadását az illetékes természetvédelmi szervtől.
(3)
A tevékenység végzésére vonatkozó hozzájárulás kiadásáról és a tevékenységi tilalom alóli kivétel engedélyezéséről szóló, 2019. december 31-ig kiadott határozatok e törvény szerint kiadott határozatoknak tekintendők.
(4)
A 13. § (1) bekezdésének c) pontja és a 14. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti tilalmak nem vonatkoznak az erdőgondozási programok szerint végzett tevékenységekre, amelyekhez a különleges jogszabály124) szerinti jegyzőkönyvet 2019. december 31-ig készítették el.
(5)
A nem őshonos növényfajok termesztésének a 14. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tilalma nem vonatkozik a jóváhagyott erdőgondozási program szerinti erdőállományok termesztésére, amelyeket 2019. december 31-ig erdőterületeken telepítettek vagy termesztettek.
(6)
Az állami tulajdonban lévő földterületek kezelője e törvény szerint kártérítésre jogosult a rendes gazdálkodás korlátozásáért, csak akkor, ha ez a jogosultság
a)
az erdőgondozási program vagy annak módosítása jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével keletkezik, amelyben a természetvédelmi szerv korlátozó követelményeit 2020. január 1-je után érvényesítették,
b)
a természetvédelmi szerv határozatának jogerőre emelkedésével keletkezik, amely a tevékenység végzésére vagy annak betiltására vonatkozóan meghatározott korlátozó feltételeket tartalmaz 2020. január 1-je után.
(7)
A 104b. § (5) bekezdésének rendelkezése ugyanúgy alkalmazandó a 28a. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi jelentőségű területre és a védett területek európai hálózatának a kormány által e törvény hatálybalépéséig jóváhagyott jegyzékekbe felvett területére.
(8)
A 2019. december 31-ig hatályos szövegezésű e törvény szerint kinyilvánított védett területek és védőövezeteik, valamint védett fák és védőövezeteik e törvény szerint kinyilvánított védett területeknek és védőövezeteiknek, valamint védett fáknak és védőövezeteiknek tekintendők. A természet és a táj különlegesen védett részeinek kinyilvánítására, módosítására és megszüntetésére irányuló, a 2019. december 31-ig hatályos szövegezésű e törvény szerint közzétett szándékok a természet és a táj különlegesen védett részeinek kinyilvánítására, módosítására és megszüntetésére irányuló, e törvény szerint közzétett szándékoknak tekintendők.
(9)
A 2019. december 31-ig hatályos szövegezésű e törvény szerint megállapított nemzeti jegyzék e törvény szerint megállapított nemzeti jegyzéknek tekintendő. A kormány a 27. § (5) bekezdése szerint rendeletben állapítja meg a frissített nemzeti jegyzéket 2021. december 31-ig; az 50. § szerinti eljárás csak akkor alkalmazandó arányosan, ha a nemzeti jegyzék megállapításával az európai jelentőségű terület védettségi szintje növekszik.
(10)
A 14. § (6) bekezdésének és (7) bekezdésének első és harmadik mondatának rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak a szándékos fakitermelés126) végrehajtására a védett területek európai hálózatának ötödiktől eltérő védettségi szintű területén, ha az erdőgondozási programhoz a 9. § (1) bekezdésének m) pontja szerint kiadott nyilatkozat nem tartalmazta a 28. § (4) bekezdésének a 2015. január 1-jétől 2019. december 31-ig hatályos szövegezése szerinti szakvéleményt, amely szerint ez a tevékenység önmagában vagy más tervvel vagy projekttel kombinálva nem lesz jelentős hatással erre a területre.
(11)
A természetvédelmi szervezet (65a. §) legkésőbb 2020. december 31-ig felméri a (10) bekezdés szerinti jóváhagyott erdőgondozási programok szerinti szándékos fakitermelés hatását a védett területek európai hálózatának területeire, és ezen határidőn belül kezdeményezést nyújt be a természetvédelmi szervnek a 14. § (6) és (7) bekezdése szerinti határozat kiadására, ha az ilyen fakitermelés végrehajtása a terület védelmének tárgyát negatívan befolyásolhatja, vagy kezdeményezést nyújt be a természetvédelmi szervnek az erdőgondozási program módosítására irányuló kérelem benyújtására az ilyen negatív hatás kizárását célzó intézkedéseknek az erdőgondozási programba való beépítése érdekében.
(12)
A természetvédelmi őrség tagjainak a 2019. december 31-ig hatályos szövegezésű e törvény szerint kiadott igazolványai 2020. december 31-ig érvényesek; a természetvédelmi őrség tagja igazolványának érvényességét a megyeszékhelyen működő járási hivatal legkésőbb 2020. január 31-ig megerősíti.
§ 104h
Prechodné ustanovenia počas trvania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19
(1)
Lehoty na uplatnenie si nároku na náhradu škody spôsobenej určenými živočíchmi a nároku na finančnú náhradu za obmedzenie bežného obhospodarovania podľa tohto zákona neplynú v čase odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona až do odvolania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19.
(2)
Lehoty na vykonanie úkonov podľa tohto zákona, ktorými sú prerokovanie (§ 50 ods. 4) a miestne zisťovanie (§ 101 ods. 1), neplynú v čase odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona až do odvolania mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu vyhláseného v súvislosti s ochorením COVID-19.
104.h §
Átmeneti rendelkezések a COVID-19 megbetegedéssel összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy kivételes állapot fennállása alatt
(1)
A meghatározott állatfajok által okozott kár megtérítésére és a rendes gazdálkodás korlátozásáért járó pénzbeli kártalanításra vonatkozó jogosultság e törvény szerinti érvényesítésére vonatkozó határidők e törvény hatálybalépésének napjától a COVID-19 megbetegedéssel összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy kivételes állapot visszavonásáig nem telnek.
(2)
Az e törvény szerinti cselekmények, azaz a megtárgyalás (50. § (4) bek.) és a helyszíni szemle (101. § (1) bek.) végrehajtására vonatkozó határidők e törvény hatálybalépésének napjától a COVID-19 megbetegedéssel összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy kivételes állapot visszavonásáig nem telnek.
§ 104i
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 15. januára 2022
(1)
Správy národných parkov podľa § 65b ods. 1 (ďalej len „správy národných parkov“) sa zriaďujú 31. marca 2022. Na správy národných parkov prechádza 1. apríla 2022 majetok vo vlastníctve štátu v správe Štátnej ochrany prírody Slovenskej republiky, ktorý je potrebný na zabezpečenie plnenia ich úloh podľa tohto zákona, ako aj súvisiace práva a povinnosti; vymedzenie majetku, ktorý prechádza do správy správ národných parkov, a s tým súvisiace práva a povinnosti vrátane práv a povinností vyplývajúcich z pracovnoprávnych vzťahov a iných vzťahov zamestnancov Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky a správy národných parkov upravia v protokole o prechode správy majetku.
(2)
Príspevková organizácia Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici sa od 1. apríla 2022 zlučuje s príspevkovou organizáciou Správa Tatranského národného parku. Príspevková organizácia Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici jej zlúčením s príspevkovou organizáciou Správa Tatranského národného parku 1. apríla 2022 zaniká. Majetok vo vlastníctve štátu v správe príspevkovej organizácie Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici prechádza 1. apríla 2022 do správy príspevkovej organizácie Správa Tatranského národného parku, ak odsek 3 neustanovuje inak. Na Správu Tatranského národného parku prechádzajú 1. apríla 2022 aj práva a povinnosti príspevkovej organizácie Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici vrátane práv a povinností vyplývajúcich z pracovnoprávnych a iných právnych vzťahov zamestnancov, ak odsek 3 neustanovuje inak. Ustanovenia osobitného predpisu127) sa na zlúčenie príspevkovej organizácie Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici s príspevkovou organizáciou Správa Tatranského národného parku nepoužijú.
(3)
Pozemky vo vlastníctve štátu a podiely vo vlastníctve štátu na pozemkoch a iný nehnuteľný majetok vo vlastníctve štátu v správe príspevkovej organizácie Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici v Pieninskom národnom parku a jeho ochrannom pásme prechádza 1. apríla 2022 do správy príspevkovej organizácie Správa Pieninského národného parku. Na príspevkovú organizáciu Správa Pieninského národného parku prechádzajú 1. apríla 2022 aj práva a povinnosti príspevkovej organizácie Štátne lesy Tatranského národného parku so sídlom v Tatranskej Lomnici súvisiace so správou tohto majetku a plnením úloh podľa tohto zákona vrátane práv a povinností vyplývajúcich z pracovnoprávnych a iných právnych vzťahov zamestnancov, ktorí vykonávajú činnosť vo vzťahu k územiu Pieninského národného parku a jeho ochranného pásma.
(4)
Pozemky vo vlastníctve štátu a podiely vo vlastníctve štátu na pozemkoch a iný nehnuteľný majetok vo vlastníctve štátu v Národnom parku Slovenský raj, ktorý je v správe právnických osôb v zriaďovateľskej a zakladateľskej pôsobnosti ministerstva pôdohospodárstva, ktoré vykonávajú správu majetku štátu podľa osobitného predpisu,128) (ďalej len „správca lesného majetku vo vlastníctve štátu“) prechádza 1. apríla 2022 do správy príspevkovej organizácie Správa Národného parku Slovenský raj. Na príspevkovú organizáciu Správa Národného parku Slovenský raj prechádzajú 1. apríla 2022 aj práva a povinnosti správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu súvisiace so správou tohto majetku vrátane práv a povinností vyplývajúcich z pracovnoprávnych a iných právnych vzťahov zamestnancov, ktorí vykonávajú činnosť vo vzťahu k územiu Národného parku Slovenský raj.
(5)
Pozemky vo vlastníctve štátu a podiely vo vlastníctve štátu na pozemkoch a iný nehnuteľný majetok vo vlastníctve štátu v národných parkoch v územiach so štvrtým a piatym stupňom ochrany, ktorý je v správe správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu okrem pozemkov, podielov na pozemkoch a iného nehnuteľného majetku podľa odsekov 2 až 4, prechádza 1. apríla 2022 do správy správ národných parkov, v ktorých územnej pôsobnosti je príslušný národný park. Do správy správ národných parkov prechádzajú 1. apríla 2022 podľa prvej vety aj pozemky vo vlastníctve štátu a spoluvlastnícke podiely vo vlastníctve štátu na pozemkoch, ktoré sa sčasti nachádzajú v národných parkoch v územiach so štvrtým a s piatym stupňom ochrany. Na správy národných parkov prechádzajú 1. apríla 2022 aj práva a povinnosti správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu súvisiace so správou majetku podľa prvej a druhej vety.
(6)
Pozemky vo vlastníctve štátu a podiely vo vlastníctve štátu na pozemkoch a iný nehnuteľný majetok vo vlastníctve štátu v národných parkoch, ktorý je v správe Slovenského pozemkového fondu a správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu okrem pozemkov, podielov na pozemkoch a iného nehnuteľného majetku podľa odsekov 2 až 5, prechádza do správy správ národných parkov, v ktorých územnej pôsobnosti je príslušný národný park, prvým dňom po uplynutí troch mesiacov odo dňa nadobudnutia účinnosti všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa vyhlásia zóny národného parku. Do správy správ národných parkov prechádzajú podľa prvej vety súčasne aj pozemky vo vlastníctve štátu a spoluvlastnícke podiely vo vlastníctve štátu na pozemkoch a spoločných nehnuteľnostiach, ktoré sa sčasti nachádzajú v národných parkoch. Na správy národných parkov prechádzajú prvým dňom po uplynutí troch mesiacov odo dňa nadobudnutia účinnosti všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa zóny národného parku vyhlásia, aj práva a povinnosti správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu súvisiace so správou majetku podľa prvej a druhej vety vrátane práv a povinností vyplývajúcich z pracovnoprávnych a iných právnych vzťahov zamestnancov, ktorí vykonávajú činnosť vo vzťahu k územiu príslušného národného parku.
(7)
Spolu s nehnuteľným majetkom podľa odsekov 4 až 6 prechádza dňom nadobudnutia správy majetku podľa odsekov 4 až 6 zo správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu a Slovenského pozemkového fondu do správy správ národných parkov aj hnuteľný majetok vo vlastníctve štátu v správe správcu lesného majetku štátu a Slovenského pozemkového fondu a nehnuteľný majetok vo vlastníctve štátu nachádzajúci sa mimo národných parkov v správe správcu lesného majetku štátu, ktorý bezprostredne slúži alebo ktorý je potrebný na zabezpečenie správy nehnuteľného majetku podľa odsekov 4 až 6 a plnenie úloh správ národných parkov podľa tohto zákona, najmä administratívne budovy, hospodárske budovy, pozemky, motorové vozidlá a materiálno-technické vybavenie.
(8)
Správy národných parkov vstupujú dňom nadobudnutia správy podľa odsekov 2 až 7 do práv a povinností správcu lesného majetku vo vlastníctve štátu a Slovenského pozemkového fondu vyplývajúcich zo všeobecne záväzných právnych predpisov a záväzkových vzťahov, najmä do práv a povinností
a)
b)
c)
Slovenského pozemkového fondu k podielom spoločnej nehnuteľnosti a správcu spoločne obhospodarovanej nehnuteľnosti alebo jej podielov podľa osobitného predpisu133) vrátane konaní pred súdom alebo pred orgánom verejnej správy, a to aj v konaniach začatých pred prechodom správy podľa odsekov 2 až 7 a účasti na valných zhromaždeniach a vo volených orgánoch pozemkových spoločenstiev,
d)
správcu zdrojov lesného reprodukčného materiálu,134)
e)
vyplývajúcich z nájomných vzťahov a obdobných právnych vzťahov135) k pozemkom a inému majetku, ktorého správa je predmetom prechodu podľa odsekov 2 až 7,
f)
vyplývajúcich z čerpania štrukturálnych fondov Európskej únie,136)
g)
v oblastí múzeí podľa osobitného predpisu,137)
h)
povinnej osoby správcu poľnohospodárskeho a lesného majetku vo vlastníctve štátu podľa osobitných predpisov,138)
i)
doterajšieho užívateľa podľa osobitných predpisov,139)
j)
obhospodarovateľa lesa podľa osobitného predpisu,140)
k)
osoby vykonávajúcej činnosti s lesným reprodukčným materiálom,141)
l)
vyplývajúcich zo správy majetku štátu, úloh poľovníckej organizácie a užívateľa poľovných pozemkov podľa osobitného predpisu,142)
m)
hospodárskeho subjektu alebo prepravcu dreva podľa osobitných predpisov,143)
n)
vyplývajúcich z obchodnoprávnych vzťahov týkajúcich sa pozemkov, ktorých správa je predmetom prechodu správy.
(9)
Správca lesného majetku vo vlastníctve štátu, Slovenský pozemkový fond a správy národných parkov v spolupráci so Štátnou ochranou prírody Slovenskej republiky do dátumu prechodu správy pozemkov upravia podrobnosti o prechode správy majetku a s tým súvisiacich práv a povinností podľa odsekov 2 až 8 vrátane práv a povinností vyplývajúcich z pracovnoprávnych vzťahov a iných vzťahov zamestnancov v protokole o prechode správy majetku, ktorý obsahuje najmä vymedzenie majetku, ktorý prechádza do správy správ národných parkov, s tým súvisiace práva a povinnosti a spôsob rozdelenia pozemkov vo výlučnom vlastníctve štátu sčasti zasahujúcich na územie národného parku. Ministerstvo a ministerstvo pôdohospodárstva spoločne koordinujú a určujú postup správcov lesného majetku vo vlastníctve štátu, Slovenského pozemkového fondu, Štátnej ochrany prírody Slovenskej republiky a správ národných parkov podľa prvej vety.
104.i §
Átmeneti rendelkezések a 2022. január 15-től hatályos módosításokhoz
(1)
A 65b. § (1) bekezdése szerinti nemzeti parkok igazgatóságai (a továbbiakban: nemzeti parkok igazgatóságai) 2022. március 31-én jönnek létre. A nemzeti parkok igazgatóságaira 2022. április 1-jén átszáll a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmének kezelésében lévő, e törvény szerinti feladataik teljesítésének biztosításához szükséges állami tulajdonú vagyon, valamint a kapcsolódó jogok és kötelezettségek; a nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe kerülő vagyon meghatározását, és az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, beleértve az alkalmazottak munkaviszonyából és egyéb jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket, a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme és a nemzeti parkok igazgatóságai a vagyonkezelés átadásáról szóló jegyzőkönyvben szabályozzák.
(2)
A Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezet 2022. április 1-jétől egyesül a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezettel. A Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezet a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezettel való egyesülésével 2022. április 1-jén megszűnik. A Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú vagyon 2022. április 1-jén átszáll a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezet kezelésébe, hacsak a (3) bekezdés másként nem rendelkezik. A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságára 2022. április 1-jén átszállnak a Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezet jogai és kötelezettségei is, beleértve az alkalmazottak munkaviszonyából és egyéb jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket, hacsak a (3) bekezdés másként nem rendelkezik. A különleges jogszabály127) rendelkezései a Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezet és a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezet egyesülésére nem alkalmazandók.
(3)
A Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezet kezelésében lévő, a Pienini Nemzeti Parkban és annak védőövezetében található állami tulajdonú földterületek, a földterületeken lévő állami tulajdoni hányadok és egyéb állami tulajdonú ingatlanvagyon 2022. április 1-jén átszáll a Pienini Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezet kezelésébe. A Pienini Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezetre 2022. április 1-jén átszállnak a Tátralomnici székhelyű Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete támogatott szervezetnek e vagyon kezelésével és az e törvény szerinti feladatok teljesítésével kapcsolatos jogai és kötelezettségei is, beleértve azon alkalmazottak munkaviszonyából és egyéb jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket, akik a Pienini Nemzeti Park és védőövezete területével kapcsolatos tevékenységet végeznek.
(4)
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban található, a földművelésügyi minisztérium alapítói és létrehozói hatáskörébe tartozó, különleges jogszabály128) szerint állami vagyonkezelést végző jogi személyek (a továbbiakban: az állami tulajdonú erdővagyon kezelője) kezelésében lévő állami tulajdonú földterületek, a földterületeken lévő állami tulajdoni hányadok és egyéb állami tulajdonú ingatlanvagyon 2022. április 1-jén átszáll a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezet kezelésébe. A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Igazgatósága támogatott szervezetre 2022. április 1-jén átszállnak az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének e vagyon kezelésével kapcsolatos jogai és kötelezettségei is, beleértve azon alkalmazottak munkaviszonyából és egyéb jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket, akik a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területével kapcsolatos tevékenységet végeznek.
(5)
A nemzeti parkokban a negyedik és ötödik védettségi szintű területeken található, az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének kezelésében lévő állami tulajdonú földterületek, a földterületeken lévő állami tulajdoni hányadok és egyéb állami tulajdonú ingatlanvagyon, a (2)–(4) bekezdés szerinti földterületek, földterületi hányadok és egyéb ingatlanvagyon kivételével, 2022. április 1-jén átszállnak azon nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe, amelyek területi illetékességébe az adott nemzeti park tartozik. A nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe 2022. április 1-jén az első mondat szerint átszállnak azok az állami tulajdonú földterületek és a földterületeken lévő állami tulajdoni hányadok is, amelyek részben a nemzeti parkok negyedik és ötödik védettségi szintű területein találhatók. A nemzeti parkok igazgatóságaira 2022. április 1-jén átszállnak az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének az első és második mondat szerinti vagyon kezelésével kapcsolatos jogai és kötelezettségei is.
(6)
A nemzeti parkokban található, a Szlovák Földalap és az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének kezelésében lévő állami tulajdonú földterületek, a földterületeken lévő állami tulajdoni hányadok és egyéb állami tulajdonú ingatlanvagyon, a (2)–(5) bekezdés szerinti földterületek, földterületi hányadok és egyéb ingatlanvagyon kivételével, a nemzeti park zónáit kihirdető általános érvényű jogszabály hatálybalépésének napjától számított három hónap elteltét követő első napon átszállnak azon nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe, amelyek területi illetékességébe az adott nemzeti park tartozik. A nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe az első mondat szerint egyidejűleg átszállnak azok az állami tulajdonú földterületek és a földterületeken és közös ingatlanokon lévő állami tulajdoni hányadok is, amelyek részben a nemzeti parkokban találhatók. A nemzeti parkok igazgatóságaira a nemzeti park zónáit kihirdető általános érvényű jogszabály hatálybalépésének napjától számított három hónap elteltét követő első napon átszállnak az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének az első és második mondat szerinti vagyon kezelésével kapcsolatos jogai és kötelezettségei is, beleértve azon alkalmazottak munkaviszonyából és egyéb jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket, akik az adott nemzeti park területével kapcsolatos tevékenységet végeznek.
(7)
A (4)–(6) bekezdés szerinti ingatlanvagyonnal együtt a (4)–(6) bekezdés szerinti vagyonkezelés megszerzésének napján az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjétől és a Szlovák Földalaptól a nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe átszáll az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének és a Szlovák Földalapnak a kezelésében lévő állami tulajdonú ingóvagyon, valamint az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének kezelésében lévő, a nemzeti parkokon kívül található állami tulajdonú ingatlanvagyon is, amely közvetlenül szolgálja vagy amely szükséges a (4)–(6) bekezdés szerinti ingatlanvagyon kezelésének biztosításához és a nemzeti parkok igazgatóságainak e törvény szerinti feladatainak teljesítéséhez, különösen az irodaépületek, gazdasági épületek, földterületek, gépjárművek és anyagi-technikai felszerelés.
(8)
A nemzeti parkok igazgatóságai a (2)–(7) bekezdés szerinti kezelés megszerzésének napján belépnek az állami tulajdonú erdővagyon kezelőjének és a Szlovák Földalapnak az általános érvényű jogszabályokból és kötelmi jogviszonyokból eredő jogaiba és kötelezettségeibe, különösen a következő jogokba és kötelezettségekbe:
a)
az állami tulajdonú mezőgazdasági és erdővagyon kezelőjének jogai és kötelezettségei különleges jogszabályok129) szerint, beleértve az állam képviseletét a bíróságok és a közhatalmi szervek130) előtt, még a (2)–(7) bekezdés szerinti kezelés átszállása előtt megkezdett eljárásokban is,
b)
az állam mint ingatlantulajdonos képviselőjének jogai és kötelezettségei a földterületek megújított nyilvántartására irányuló eljárásokban131) és a birtokrendezési eljárásokban,132)
c)
a Szlovák Földalapnak a közös ingatlan hányadaihoz fűződő, valamint a közösen kezelt ingatlan vagy annak hányadai kezelőjének különleges jogszabály133) szerinti jogai és kötelezettségei, beleértve a bíróság vagy közigazgatási szerv előtti eljárásokat, még a (2)–(7) bekezdés szerinti kezelés átszállása előtt megkezdett eljárásokban is, valamint a közgyűléseken és a földközösségek választott szerveiben való részvételt,
d)
az erdészeti szaporítóanyag-források kezelőjének jogai és kötelezettségei,134)
e)
a (2)–(7) bekezdés szerint átszálló földterületekhez és egyéb vagyonhoz kapcsolódó bérleti és hasonló jogviszonyokból135) eredő jogok és kötelezettségek.
f)
az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználásából eredő,136)
g)
a múzeumok területén külön jogszabály szerint,137)
h)
az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági és erdővagyon kezelőjének mint kötelezettnek a külön jogszabályok szerinti,138)
i)
az eddigi használó külön jogszabályok szerinti,139)
j)
az erdőgazdálkodó külön jogszabály szerinti,140)
k)
az erdészeti szaporítóanyaggal kapcsolatos tevékenységet végző személy,141)
l)
az állami vagyon kezeléséből, a vadászszervezet feladataiból és a vadászterületek használójának külön jogszabály szerinti feladataiból eredő,142)
m)
a gazdasági szereplő vagy a faszállító külön jogszabályok szerinti,143)
n)
a földterületeket érintő kereskedelmi jogviszonyokból eredő, amelyek vagyonkezelése a vagyonkezelés átszállásának tárgyát képezi.
(9)
Az állami tulajdonban lévő erdővagyon kezelője, a Szlovák Földalap és a nemzeti parkok igazgatóságai a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmével együttműködve a földterületek vagyonkezelése átszállásának napjáig a vagyonkezelés átszállásáról szóló jegyzőkönyvben szabályozzák a vagyonkezelés átszállásának és az ezzel összefüggő, a (2)–(8) bekezdés szerinti jogoknak és kötelezettségeknek a részleteit, beleértve az alkalmazottak munkajogi és egyéb viszonyaiból eredő jogokat és kötelezettségeket; a jegyzőkönyv különösen tartalmazza a nemzeti parkok igazgatóságainak vagyonkezelésébe átszálló vagyon meghatározását, az ezzel összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő, részben a nemzeti park területére nyúló földterületek felosztásának módját. A minisztérium és a földművelésügyi minisztérium közösen koordinálják és meghatározzák az állami tulajdonban lévő erdővagyon kezelőinek, a Szlovák Földalapnak, a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmének és a nemzeti parkok igazgatóságainak az első mondat szerinti eljárását.
§ 104j
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. apríla 2024
Orgán ochrany prírody je do 31. marca 2025 dotknutým orgánom v konaní o preskúmanie spôsobilosti stavby na užívanie.144)
104.j §
Átmeneti rendelkezés a 2024. április 1-jétől hatályos módosításokhoz
A természetvédelmi szerv 2025. március 31-ig érintett szerv az építmény használatbavételi alkalmasságának felülvizsgálatára irányuló eljárásban.144)
§ 104k
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej dňom vyhlásenia
Na ukladanie sankcií za porušenie ustanovení tohto zákona v znení účinnom pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona, ku ktorému došlo pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona, sa použijú ustanovenia tohto zákona v znení účinnom po nadobudnutí účinnosti tohto zákona, ak sú pre toho, kto porušil zákon, priaznivejšie.
104.k §
Átmeneti rendelkezés a kihirdetése napján hatályba lépő módosításhoz
Az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szövegezése szerinti rendelkezések megsértéséért, amelyre e törvény hatálybalépése előtt került sor, a szankciók kiszabására e törvénynek a hatálybalépését követően hatályos szövegezése szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azok a törvénysértő számára kedvezőbbek.
§ 104l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2025
(1)
Na ukladanie sankcií za porušenie ustanovení tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2024, ku ktorému došlo do 31. decembra 2024, sa použijú ustanovenia tohto zákona v znení účinnom od 1. januára 2025, ak sú pre toho, kto porušil zákon, priaznivejšie.
(2)
Ministerstvom určení zamestnanci organizácií ochrany prírody a poverení príslušníci Horskej záchrannej služby, ktorí majú oprávnenia a povinnosti člena stráže prírody podľa § 79 v znení účinnom do 31. decembra 2024, majú tieto práva a povinnosti do 31. decembra 2026.
(3)
Konania začaté a právoplatne neukončené do 31. decembra 2024 sa dokončia podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. decembra 2024.
104.l §
A 2025. január 1-jétől hatályos módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések
(1)
E törvény 2024. december 31-ig hatályos szövegezése szerinti rendelkezéseinek megsértéséért, amelyre 2024. december 31-ig került sor, a szankciók kiszabására e törvény 2025. január 1-jétől hatályos szövegezése szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azok a törvénysértő számára kedvezőbbek.
(2)
A természetvédelmi szervezetek minisztérium által kijelölt alkalmazottai és a Horská záchranná služba (Hegyi Mentőszolgálat) megbízott tagjai, akik a 79. § 2024. december 31-ig hatályos szövegezése szerint a természetvédelmi őr jogkörével és kötelezettségeivel rendelkeznek, 2026. december 31-ig rendelkeznek e jogokkal és kötelezettségekkel.
(3)
A 2024. december 31-ig megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárásokat e törvény 2024. december 31-ig hatályos szövegezése szerint kell befejezni.
§ 105
Zrušovacie ustanovenie
Zrušujú sa:
1.
zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z., zákona č. 211/2000 Z. z., zákona č. 416/2001 Z. z., zákona č. 553/2001 Z. z., zákona č. 237/2002 Z. z. a zákona č. 261/2002 Z. z.,
2.
položky č. 74 až 90 prílohy k zákonu Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov,
3.
zákon Slovenskej národnej rady č. 11/1949 Zb. SNR o Tatranskom národnom parku v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z.,
4.
nariadenie vlády Slovenskej socialistickej republiky č. 12/1987 Zb. o vyhlásení časti Západných Tatier za súčasť Tatranského národného parku v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 272/1991 Zb.,
5.
body 3 a 105 v prílohe k vyhláške Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 83/1993 Z. z. o štátnych prírodných rezerváciách,
6.
vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 295/1996 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona Národnej rady Slovenskej republiky o ochrane prírody a krajiny,
7.
vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 218/1998 Z. z., ktorou sa ustanovujú niektoré podrobnosti o dokumentácii ochrany prírody a krajiny,
8.
vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 93/1999 Z. z. o chránených rastlinách a chránených živočíchoch a o spoločenskom ohodnocovaní chránených rastlín, chránených živočíchov a drevín v znení vyhlášky č. 183/2001 Z. z. a vyhlášky č. 347/2002 Z. z.,
9.
výnos Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 1162/1988-32 z 30. júna 1988 o chránenom nálezisku Dropie (registrovaný v čiastke č. 24/1988 Zb.),
10.
ustanovenia výnosu Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 1160/1988-32 z 30. júna 1988 o štátnych prírodných rezerváciách (registrovaného v čiastke č. 24/1988 Zb.), ktorými boli Kiarovský močiar, Jedlinka, Ružínske jelšiny, Cigánka a Pohanský hrad vyhlásené za chránené,
11.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 9150/1979-OP z 30. novembra 1979 o vyhlásení chráneného náleziska Pstruša (registrovaná v čiastke č. 5/1980 Zb.),
12.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 806/1980-32 z 29. februára 1980 o vyhlásení chráneného náleziska Jurajova štôlňa (registrovaná v čiastke č. 17/1980 Zb.),
13.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 2652/1981-32 z 30. apríla 1981 o vyhlásení štátnej prírodnej rezervácie Klenovské Blatá (registrovaná v čiastke č. 25/1981 Zb.),
14.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 2660/1981-32 z 30. apríla 1981 o vyhlásení chránenej študijnej plochy Vejmutovkový porast (registrovaná v čiastke č. 25/1981 Zb.),
15.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 3258/1981-32 z 30. júna 1981 o vyhlásení chránenej záhrady Kochova záhrada (registrovaná v čiastke č. 26/1981 Zb.),
16.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 1566/1983-32 z 31. marca 1983 o vyhlásení chráneného náleziska Nad Furmancom (registrovaná v čiastke č. 27/1983 Zb.).
105. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés
Hatályon kívül helyezendők:
1.
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a természet és a táj védelméről szóló 287/1994. Tt. számú törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 222/1996. Tt. számú törvénye, a 211/2000. Tt. számú törvény, a 416/2001. Tt. számú törvény, az 553/2001. Tt. számú törvény, a 237/2002. Tt. számú törvény és a 261/2002. Tt. számú törvény által módosított szövegében,
2.
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a helyi államigazgatás szervezetéről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 222/1996. Tt. számú törvénye mellékletének 74–90. tétele,
3.
a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Tátrai Nemzeti Parkról szóló 11/1949. SZNT Tt. számú törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 287/1994. Tt. számú törvénye által módosított szövegében,
4.
a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a Nyugati-Tátra egy részének a Tátrai Nemzeti Park részévé nyilvánításáról szóló 12/1987. Tt. számú rendelete a Szlovák Köztársaság kormányának 272/1991. Tt. számú rendelete által módosított szövegében,
5.
a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának az állami természetvédelmi területekről szóló 83/1993. Tt. számú rendelete mellékletének 3. és 105. pontja,
6.
a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 295/1996. Tt. számú rendelete, amellyel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a természet és a táj védelméről szóló törvénye egyes rendelkezéseit hajtják végre,
7.
a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 218/1998. Tt. számú rendelete, amely a természet- és tájvédelmi dokumentáció egyes részleteit állapítja meg,
8.
a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának a védett növényekről és védett állatokról, valamint a védett növények, védett állatok és fás szárú növények társadalmi értékének megállapításáról szóló 93/1999. Tt. számú rendelete a 183/2001. Tt. számú rendelet és a 347/2002. Tt. számú rendelet által módosított szövegében,
9.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1988. június 30-i 1162/1988-32 számú rendelete a Dropie (Túzok) védett lelőhelyről (a Törvénytár 24/1988. számában közzétett),
10.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának az állami természetvédelmi területekről szóló, 1988. június 30-i 1160/1988-32 számú rendeletének (a Törvénytár 24/1988. számában közzétett) rendelkezései, amelyekkel a Kiarovský močiar (Ipolynyitrai-láp), Jedlinka, Ružínske jelšiny, Cigánka és Pohanský hrad (Pogányvár) védetté lett nyilvánítva,
11.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1979. november 30-i 9150/1979-OP számú intézkedése a Pstruša védett lelőhellyé nyilvánításáról (a Törvénytár 5/1980. számában közzétett),
12.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1980. február 29-i 806/1980-32 számú intézkedése a Jurajova štôlňa (György-tárna) védett lelőhellyé nyilvánításáról (a Törvénytár 17/1980. számában közzétett),
13.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1981. április 30-i 2652/1981-32 számú intézkedése a Klenovské Blatá állami természetvédelmi területté nyilvánításáról (a Törvénytár 25/1981. számában közzétett),
14.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1981. április 30-i 2660/1981-32 számú intézkedése a Vejmutovkový porast (Simafenyő-állomány) védett tanulmányi területté nyilvánításáról (a Törvénytár 25/1981. számában közzétett),
15.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1981. június 30-i 3258/1981-32 számú intézkedése a Kochova záhrada (Koch-kert) védett kertté nyilvánításáról (a Törvénytár 26/1981. számában közzétett),
16.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1983. március 31-i 1566/1983-32 számú intézkedése a Nad Furmancom védett lelőhellyé nyilvánításáról (a Törvénytár 27/1983. számában közzétett).
§ 105a
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 2.
105.a §
Ez a törvény átveszi az Európai Unió 2. számú mellékletben felsorolt kötelező jogi aktusait.
§ 105b
Zrušovacie ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
Zrušujú sa:
1.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 3491/1980-32 z 31. mája 1980 o vyhlásení štátnej prírodnej rezervácie Iľovnica (registrovaná v čiastke č. 34/1980 Zb.),
2.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 2960/1982-32 z 30. apríla 1982 o vyhlásení štátnej prírodnej rezervácie Udava (registrovaná v čiastke č. 30/1982 Zb.),
3.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 42/1984-32 z 30. apríla 1984 o vyhlásení štátnej prírodnej rezervácie Pod Pajštúnom (registrovaná v čiastke č. 16/1984 Zb.),
4.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 65/1984-32 z 30. apríla 1984 o vyhlásení chráneného náleziska Pod Rígľom (registrovaná v čiastke č. 16/1984 Zb.),
5.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 478/1986-32 z 31. januára 1986 o vyhlásení chráneného náleziska Pod Demjatou (registrovaná v čiastke č. 4/1984 Zb.).
105.b §
Hatályon kívül helyező rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
Hatályon kívül helyezendők:
1.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1980. május 31-i 3491/1980-32 számú intézkedése az Iľovnica állami természetvédelmi területté nyilvánításáról (a Törvénytár 34/1980. számában közzétett),
2.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1982. április 30-i 2960/1982-32 számú intézkedése az Udava állami természetvédelmi területté nyilvánításáról (a Törvénytár 30/1982. számában közzétett),
3.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1984. április 30-i 42/1984-32 számú intézkedése a Pod Pajštúnom állami természetvédelmi területté nyilvánításáról (a Törvénytár 16/1984. számában közzétett),
4.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1984. április 30-i 65/1984-32 számú intézkedése a Pod Rígľom védett lelőhellyé nyilvánításáról (a Törvénytár 16/1984. számában közzétett),
5.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1986. január 31-i 478/1986-32 számú intézkedése a Pod Demjatou védett lelőhellyé nyilvánításáról (a Törvénytár 4/1984. számában közzétett).
§ 105c
Zrušovacie ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2020
Zrušujú sa:
1.
body 21, 87 a 110 v prílohe k vyhláške Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 83/1993 Z. z. o štátnych prírodných rezerváciách v znení neskorších predpisov,
2.
ustanovenia výnosu Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 1161/88-32 z 30. júna 1988, ktorými boli vyhlásené chránené nálezisko Okšovské duby, chránené nálezisko Kobela, chránené nálezisko Suchý vrch a chránené nálezisko Modrý vrch (registrovaný v čiastke č. 24/1988 Zb.),
3.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 3479/1980-32 z 31. mája 1980 o vyhlásení štátnej prírodnej rezervácie Zelienka (registrovaná v čiastke č. 34/1980 Zb.),
4.
úprava Ministerstva kultúry Slovenskej socialistickej republiky č. 2965/1982-32 z 30. apríla 1982 o vyhlásení chráneného náleziska Periská (registrovaná v čiastke č. 30/1982 Zb.).
105.c §
Hatályon kívül helyező rendelkezések a 2020. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
Hatályon kívül helyezendők:
1.
a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának az állami természetvédelmi területekről szóló 83/1993. Tt. számú rendelete mellékletének 21., 87. és 110. pontja a későbbi módosítások szövegében,
2.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1988. június 30-i 1161/88-32 számú rendeletének rendelkezései, amelyekkel az Okšovské duby, a Kobela, a Suchý vrch és a Modrý vrch védett lelőhellyé lett nyilvánítva (a Törvénytár 24/1988. számában közzétett),
3.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1980. május 31-i 3479/1980-32 számú intézkedése a Zelienka állami természetvédelmi területté nyilvánításáról (a Törvénytár 34/1980. számában közzétett),
4.
a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1982. április 30-i 2965/1982-32 számú intézkedése a Periská védett lelőhellyé nyilvánításáról (a Törvénytár 30/1982. számában közzétett).
§ 106
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2003 s výnimkou § 27 ods. 10, ktorý nadobúda účinnosť dňom nadobudnutia platnosti zmluvy o pristúpení Slovenskej republiky k Európskej únii, a § 105 tretieho a štvrtého bodu, ktoré nadobúdajú účinnosť dňom nadobudnutia účinnosti všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 104 ods. 24.
106. §
Hatálybalépés
Ez a törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 27. § (10) bekezdését, amely a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba, valamint a 105. § harmadik és negyedik pontját, amelyek a 104. § (24) bekezdése alapján kiadott általános érvényű jogszabály hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
Rudolf Schuster v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
Rudolf Schuster v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.
Príloha č. 2 k zákonu č. 543/2002 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1.
Smernica Rady 92/43/EHS z 21. mája 1992 o ochrane prirodzených biotopov a voľne žijúcich živočíchov a rastlín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 2; Ú. v. ES L 206, 22. 7. 1992) v znení smernice Rady 97/62/ES z 27. októbra 1997 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 4; Ú. v. ES L 305, 8. 11. 1997) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1882/2003 z 29. septembra 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 1/zv. 4; Ú. v. EÚ L 284, 31. 10. 2003) v znení Aktu o podmienkach pristúpenia Rakúska, Švédska a Fínska (Ú. v. ES C 241, 29. 8. 1994) [upravené rozhodnutím Rady 95/1/ES, Euratom, ESUO (Ú. v. ES L 1, 1. 1. 1995)] v znení Aktu o podmienkach pristúpenia Českej republiky, Estónskej republiky, Cyperskej republiky, Lotyšskej republiky, Litovskej republiky, Maďarskej republiky, Maltskej republiky, Poľskej republiky, Slovinskej republiky a Slovenskej republiky a o úpravách zmlúv, na ktorých je založená Európska únia (Ú. v. EÚ L 236, 23. 9. 2003) v znení smernice Rady 2006/105/ES z 20. novembra 2006 (Ú. v. EÚ L 363, 20. 12. 2006) v znení smernice Rady 2013/17/EÚ z 13. mája 2013 (Ú. v. EÚ L 158, 10. 6. 2013).
2.
Smernica Rady 1999/22/ES z 29. marca 1999 o chove voľne žijúcich živočíchov v zoologických záhradách (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 4; Ú. v. ES L 94, 9. 4. 1999).
3.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2009/147/ES z 30. novembra 2009 o ochrane voľne žijúceho vtáctva (Ú. v. EÚ L 20, 26. 1. 2010) v znení smernice Rady 2013/17/EÚ z 13. mája 2013 (Ú. v. EÚ L 158, 10. 6. 2013).
4.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2011/92/EÚ z 13. decembra 2011 o posudzovaní vplyvov určitých verejných a súkromných projektov na životné prostredie (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 26, 28. 1. 2012).
A 543/2002. Tt. számú törvény 2. számú melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1.
A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 2. kötet) a Tanács 1997. október 27-i 97/62/EK irányelvével (HL L 305., 1997.11.8.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 4. kötet), az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK rendeletével (HL L 284., 2003.10.31.; magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 4. kötet), az Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásának feltételeiről szóló okmánnyal (HL C 241., 1994.8.29.) [a Tanács 95/1/EK, Euratom, ESZAK határozatával kiigazítva (HL L 1., 1995.1.1.)], a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL L 236., 2003.9.23.), a Tanács 2006. november 20-i 2006/105/EK irányelvével (HL L 363., 2006.12.20.) és a Tanács 2013. május 13-i 2013/17/EU irányelvével (HL L 158., 2013.6.10.) módosított szövegében.
2.
A Tanács 1999. március 29-i 1999/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben tartásáról (HL L 94., 1999.4.9.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 4. kötet).
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26.) a Tanács 2013. május 13-i 2013/17/EU irányelvével (HL L 158., 2013.6.10.) módosított szövegében.
4.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28.).
4)
§ 2 zákona č. 17/1992 Zb.
5)
Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z. z. o ochrane a využívaní poľnohospodárskej pôdy a o zmene zákona č. 245/2003 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene a doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov, zákon č. 39/2007 Z. z. o veterinárnej starostlivosti v znení neskorších predpisov, zákon č. 569/2007 Z. z. o geologických prácach (geologický zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 274/2009 Z. z. o poľovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 7/2010 Z. z. o ochrane pred povodňami v znení neskorších predpisov, zákon č. 405/2011 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti a o zmene zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov, zákon č. 39/2013 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 216/2018 Z. z. o rybárstve a o doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov, zákon č. 200/2022 Z. z. o územnom plánovaní v znení neskorších predpisov, zákon č. 146/2023 Z. z. o ochrane ovzdušia a o zmene a doplnení niektorých zákonov, Stavebný zákon.
6)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 285/1995 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti v znení zákona č. 471/2001 Z. z.
7)
Zákon č. 132/1989 Zb. o ochrane práv k novým odrodám rastlín a plemenám zvierat v znení neskorších predpisov.
Vyhláška Federálneho ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 134/1989 Zb., ktorou sa vydáva zoznam hospodársky významných druhov a rodov rastlín a zvierat v znení neskorších predpisov.
Vyhláška Federálneho ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 134/1989 Zb., ktorou sa vydáva zoznam hospodársky významných druhov a rodov rastlín a zvierat v znení neskorších predpisov.
8)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 285/1995 Z. z. v znení zákona č. 471/2001 Z. z., vyhláška Ministerstva poľnohospodárstva, lesného a vodného hospodárstva a Ministerstva spravodlivosti č. 62/1964 Zb., ktorou sa vydávajú vykonávacie predpisy k zákonu o rozvoji rastlinnej výroby v znení zákona č. 132/1989 Zb., vyhláška Ministerstva poľnohospodárstva, lesného a vodného hospodárstva č. 63/1964 Zb. o ochrane proti zavliekaniu škodcov a chorôb rastlín a burín pri dovoze, prevoze a vývoze (vonkajšia karanténa) v znení vyhlášky č. 51/1977 Zb.
9)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
10)
§ 3 zákona č. 17/1992 Zb.
10a)
Napríklad § 2 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov, § 2 ods. 1 a ods. 2 písm. g) zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov, § 2 zákona č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
11)
§ 2 zákona č. 44/1988 Zb.
12)
§ 9 písm. g) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon).
Príloha č. 1 k vyhláške Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 461/2009 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
Príloha č. 1 k vyhláške Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 461/2009 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
14)
§ 2 ods. 2 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník.
15)
Napríklad § 7 zákona Slovenskej národnej rady č. 307/1992 Zb. v znení zákona č. 83/2000 Z. z.
16)
Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. o pozemkových úpravách, usporiadaní pozemkového vlastníctva, pozemkových úradoch, pozemkovom fonde a o pozemkových spoločenstvách v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 569/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 7/2010 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 39/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 200/2022 Z. z. v znení neskorších predpisov, Stavebný zákon.
17)
Napríklad zákon č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 274/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 216/2018 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17a)
§ 16 ods. 1 Stavebného zákona.
18a)
§ 48 zákona č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení zákona č. 384/2009 Z. z.
19)
Čl. 3 ods. 1 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1143/2014 z 22. októbra 2014 o prevencii a manažmente introdukcie a šírenia inváznych nepôvodných druhov (Ú. v. EÚ L 317, 4. 11. 2014).
20)
§ 2 ods. 1 zákona č. 150/2019 Z. z. o prevencii a manažmente introdukcie a šírenia inváznych nepôvodných druhov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
Vykonávacie nariadenie Komisie (EÚ) 2016/1141 z 13. júla 2016, ktorým sa prijíma zoznam inváznych nepôvodných druhov vzbudzujúcich obavy Únie podľa nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1143/2014 (Ú. v. EÚ L 189, 14. 7. 2016) v platnom znení.
Vykonávacie nariadenie Komisie (EÚ) 2016/1141 z 13. júla 2016, ktorým sa prijíma zoznam inváznych nepôvodných druhov vzbudzujúcich obavy Únie podľa nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1143/2014 (Ú. v. EÚ L 189, 14. 7. 2016) v platnom znení.
21)
Zákon č. 150/2019 Z. z. o prevencii a manažmente introdukcie a šírenia inváznych nepôvodných druhov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
Nariadenie (EÚ) č. 1143/2014.
Nariadenie (EÚ) č. 1143/2014.
21a)
Príloha č. 5 k vyhláške Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 461/2009 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon).
21b)
§ 40 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
22)
§ 18 a § 26 až 35 zákona č. 200/2022 Z. z.
23)
§ 20, § 48, § 75 a 78 Stavebného zákona.
24)
§ 65 Stavebného zákona.
25)
§ 66 a § 68 až 70 Stavebného zákona.
26)
§ 84 ods. 7 Stavebného zákona.
27)
§ 57 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 409/2014 Z. z.
29)
§ 23 zákona č. 569/2007 Z. z. o geologických prácach (geologický zákon) v znení neskorších predpisov.
30)
§ 17 zákona č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov.
31)
§ 27 zákona č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov.
32)
Napríklad § 9 až 13 a § 17 až 19 zákona Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 499/1991 Zb.
32a)
§ 9 zákona č. 220/2004 Z. z. o ochrane a využívaní poľnohospodárskej pôdy a o zmene zákona č. 245/2003 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
33)
§ 10 zákona č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34)
Napríklad § 14 ods. 3 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov, § 23 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
35)
§ 37 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
35a)
§ 40 až 43 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
36)
§ 12 zákona č. 569/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37)
§ 5 zákona č. 503/2001 Z. z. o podpore regionálneho rozvoja.
37a)
Zákon č. 359/2007 Z. z. o prevencii a náprave environmentálnych škôd a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
37b)
§ 17 zákona č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37c)
§ 5 a 7 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37d)
§ 6 a 7 zákona č. 274/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37e)
§ 10 zákona č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
37f)
§ 3 ods. 3 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37g)
§ 4 až 52 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38)
§ 6 písm. h) zákona č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení zákona č. 333/2007 Z. z.
38a)
§ 38 ods. 2 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 360/2007 Z. z.
39)
Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 569/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 274/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 405/2011 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 216/2018 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 200/2022 Z. z. v znení neskorších predpisov, Stavebný zákon.
41)
§ 9 písm. b) až e) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníctva a iných práv k nehnuteľnostiam.
42)
§ 28 zákona č. 313/1999 Z. z.
43)
§ 34 ods. 4 zákona č. 139/2002 Z. z.
44)
§ 2 ods. 2 písm. l) zákona č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
45)
§ 1 ods. 2 až 4 zákona č. 135/1961 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 3, 7, 8 a 22 vyhlášky Federálneho ministerstva dopravy č. 35/1984 Zb., ktorou sa vykonáva zákon o pozemných komunikáciách (cestný zákon).
§ 3, 7, 8 a 22 vyhlášky Federálneho ministerstva dopravy č. 35/1984 Zb., ktorou sa vykonáva zákon o pozemných komunikáciách (cestný zákon).
45a)
§ 9 písm. b) až e) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z.
45aa)
§ 18 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
46)
§ 48 až 62 Stavebného zákona.
47a)
§ 46 ods. 1 písm. a) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 453/2006 Z. z. o hospodárskej úprave lesov a o ochrane lesa.
48)
§ 3 písm. b) zákona č. 337/1998 Z. z.
49)
Príloha č. 1 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 75/2015 Z. z., ktorým sa ustanovujú pravidlá poskytovania podpory v súvislosti s opatreniami programu rozvoja vidieka.
50)
§ 2 ods. 4 písm. c) zákona č. 313/1999 Z. z.
51)
§ 2 ods. 4 písm. g) Stavebného zákona.
52)
Zákon č. 129/2002 Z. z. o integrovanom záchrannom systéme.
53)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 315/1992 Zb. o verejných telovýchovných, športových a turistických podujatiach.
54)
§ 3 Stavebného zákona.
56)
§ 25 a § 31 ods. 3, 6 alebo 8 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
56a)
§ 22 ods. 2 písm. c) zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 360/2007 Z. z.
56aa)
§ 23 a 30 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
56b)
§ 23 ods. 7 až 9 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
56c)
§ 2 písm. x), § 18 ods. 4 a § 66 písm. c) zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
57)
§ 2 písm. b) a c) zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
57a)
§ 18 ods. 2 Stavebného zákona.
57c)
§ 20 ods. 3 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 117/2010 Z. z.
58)
§ 7 zákona Slovenskej národnej rady č. 100/1977 Zb.
§ 6 a 7 vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 5/1995 Z. z.
§ 6 a 7 vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 5/1995 Z. z.
58a)
§ 2 ods. 1 zákona č. 150/2019 Z. z.
Vykonávacie nariadenie (EÚ) 2016/1141 v platnom znení.
Vykonávacie nariadenie (EÚ) 2016/1141 v platnom znení.
58b)
§ 2 písm. k) zákona 274/2009 Z. z.
58c)
§ 2 ods. 2 písm. g) zákona č. 216/2018 Z. z. o rybárstve a o doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
59)
Napríklad § 25 zákona č. 124/1992 Zb. o Vojenskej polícii, § 53 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, § 7 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 255/1994 Z. z. o poľnej stráži.
62)
Úprava Slovenského banského úradu č. 3000/1975, ktorou sa vydáva predpis o bezpečnosti a ochrane zdravia pri práci a o bezpečnosti prevádzky pri sprístupňovaní prírodných jaskýň a ich udržiavaní v bezpečnostnom stave (bezpečnostný predpis pre jaskyne) v znení neskorších predpisov (registrovaná v čiastke 33/1975 Zb.).
63)
Čl. 4 Ústavy Slovenskej republiky v znení ústavného zákona č. 90/2001 Z. z.
64)
Zákon č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
64a)
Napríklad § 12 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 40 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64aa)
§ 28 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64b)
§ 3 písm. d) zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64c)
§ 3 písm. f) zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64d)
§ 9, 22, 29 a 31 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
64e)
Napríklad Dohovor o mokradiach majúcich medzinárodný význam predovšetkým ako biotopy vodného vtáctva (oznámenie Federálneho ministerstva zahraničných vecí č. 396/1990 Zb.), Dohovor o ochrane svetového kultúrneho a prírodného dedičstva (oznámenie Federálneho ministerstva zahraničných vecí č. 159/1991 Zb.), Dohovor o biologickej diverzite (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 34/1996 Z. z.), Dohovor o ochrane sťahovavých druhov voľne žijúcich živočíchov (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 91/1998 Z. z.), Dohovor o ochrane európskych voľne žijúcich organizmov a prírodných stanovíšť (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 93/1998 Z. z.), Dohoda o ochrane netopierov v Európe (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 250/1999 Z. z.), Dohoda o ochrane africko-euroázijských druhov vodného sťahovavého vtáctva (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 268/2002 Z. z.), Rámcový dohovor o ochrane a trvalo udržateľnom rozvoji Karpát (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 111/2006 Z. z.).
64f)
§ 4 ods. 1 a 2 zákona č. 544/2002 Z. z. o Horskej záchrannej službe v znení neskorších predpisov.
65)
§ 39 ods. 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení zákona č. 255/2001 Z. z.
66)
Čl. 8 Nariadenia Rady (ES) č. 338/97 z 9. decembra 1996 o ochrane druhov voľne žijúcich živočíchov a rastlín reguláciou obchodu s nimi (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 3; Ú. v. ES L 61, 3. 3. 1997) v platnom znení.
§ 8 zákona č. 15/2005 Z. z. o ochrane druhov voľne žijúcich živočíchov a voľne rastúcich rastlín reguláciou obchodu s nimi a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
§ 8 zákona č. 15/2005 Z. z. o ochrane druhov voľne žijúcich živočíchov a voľne rastúcich rastlín reguláciou obchodu s nimi a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
67)
§ 44 Stavebného zákona.
68)
§ 71 ods. 1 písm. b) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 344/2009 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon o poľovníctve.
68a)
§ 3 ods. 2 písm. d) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení zákona č. 127/2024 Z. z.
68b)
Zákon č. 15/2005 Z. z.
69)
Zákon č. 115/1998 Z. z. o múzeách a galériách a o ochrane predmetov múzejnej hodnoty a galerijnej hodnoty v znení neskorších predpisov.
Vyhláška Ministerstva kultúry Slovenskej republiky č. 342/1998 Z. z. o odbornej správe múzejných zbierkových predmetov a galerijných zbierkových predmetov.
Vyhláška Ministerstva kultúry Slovenskej republiky č. 342/1998 Z. z. o odbornej správe múzejných zbierkových predmetov a galerijných zbierkových predmetov.
70)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1993 Z. z. o občianskych preukazoch v znení neskorších predpisov, zákon č. 381/1997 Z. z. o cestovných dokladoch v znení neskorších predpisov, zákon č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
71)
§ 8 zákona č. 337/1998 Z. z. v znení zákona č. 23/2002 Z. z.
72)
§ 181b Trestného zákona.
72a)
§ 10 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 91/2016 Z. z.
73)
Napríklad vyhláška Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 231/1998 Z. z. o chove spoločenských zvierat, divých zvierat a nebezpečných živočíchov a o ochrane pokusných zvierat.
74)
§ 21 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov.
75)
Zákon č. 337/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
76)
Napríklad zákon č. 337/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 115/1995 Z. z. o ochrane zvierat.
77)
§ 125 ods. 1 Trestného zákona.
78)
Napríklad zákon č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 23 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 405/2011 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
78a)
§ 18a zákona č. 220/2004 Z. z. v znení zákona č. 57/2013 Z. z.
78aa)
Príloha č. 1 k vyhláške Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 461/2009 Z. z. v znení vyhlášky Úradu geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky č. 263/2018 Z. z.
Príloha č. 8 k vyhláške Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 508/2004 Z. z., ktorou sa vykonáva § 27 zákona č. 220/2004 Z. z. o ochrane a využívaní poľnohospodárskej pôdy a o zmene zákona č. 245/2003 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 59/2013 Z. z.
Príloha č. 8 k vyhláške Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 508/2004 Z. z., ktorou sa vykonáva § 27 zákona č. 220/2004 Z. z. o ochrane a využívaní poľnohospodárskej pôdy a o zmene zákona č. 245/2003 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 59/2013 Z. z.
78b)
Napríklad zákon č. 135/1961 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 143/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 442/2002 Z. z. o verejných vodovodoch a verejných kanalizáciách a o zmene a doplnení zákona č. 276/2001 Z. z. o regulácii v sieťových odvetviach v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 513/2009 Z. z., zákon č. 7/2010 Z. z. o ochrane pred povodňami v znení zákona č. 180/2013 Z. z., zákon č. 351/2011 o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 405/2011 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti v znení neskorších predpisov, zákon č. 251/2012 Z. z. o energetike a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
78c)
§ 56 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
79)
Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov, Stavebný zákon.
79a)
§ 26 ods. 2 zákona č. 71/1967 Zb. v znení neskorších predpisov.
79b)
§ 34 ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov, § 50 ods. 6 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 499/2009 Z. z.
80)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
81)
§ 6 zákona č. 3/2010 Z. z. o národnej infraštruktúre pre priestorové informácie v znení zákona č. 362/2015 Z. z.
82)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 63/1993 Z. z. o štátnych symboloch Slovenskej republiky a ich používaní v znení neskorších predpisov.
83)
§ 6 zákona č. 17/1992 Zb.
83a)
§ 2 písm. a) zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch.
83aa)
Napríklad zákon č. 135/1961 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 200/2022 Z. z. v znení neskorších predpisov, Stavebný zákon, zákon č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 51/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 313/1999 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 40 ods. 1 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 117/2010 Z. z.
83ab)
§ 38 ods. 2 písm. b) zákona č. 326/2005 Z. z.
83ac)
§ 32 vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 453/2006 Z. z. o hospodárskej úprave lesov a o ochrane lesa v znení neskorších predpisov.
83ad)
§ 38 ods. 2 zákona č. 326/2005 Z. z.
83b)
§ 41 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
84)
§ 16 zákona č. 200/2022 Z. z. v znení zákona č. 205/2023 Z. z.
85)
Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií).
86)
Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách v znení neskorších predpisov.
86a)
Napríklad zákon č. 587/2004 Z. z. o Environmentálnom fonde a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
86b)
§ 2 ods. 1 zákona č. 172/2005 Z. z. o organizácii štátnej podpory výskumu a vývoja a o doplnení zákona č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 185/2009 Z. z. o stimuloch pre výskum a vývoj a o doplnení zákona č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 185/2009 Z. z. o stimuloch pre výskum a vývoj a o doplnení zákona č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
86c)
Zákon č. 618/2003 Z. z. o autorskom práve a právach súvisiacich s autorským právom (autorský zákon).
86d)
Zákon č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
87)
Napríklad zákon č. 281/1997 Z. z., zákon č. 40/1961 Zb. o obrane Československej socialistickej republiky v znení neskorších predpisov.
88)
§ 47 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
89)
§ 1 až 8 zákona č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
90)
§ 2 písm. k) zákona č. 326/2005 Z. z.
91)
Napríklad zákon č. 200/2022 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 27 zákona č. 44/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, § 19 zákona Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. v znení neskorších predpisov, zákon č. 139/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 56 ods. 3 zákona č. 274/2009 Z. z.
92)
§ 34 ods. 3 písm. a) zákona Slovenskej národnej rady č. 330/1991 Zb.
93)
§ 14 ods. 2 písm. e ) zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
93a)
Napríklad § 1 ods. 3 zákona č. 504/2003 Z. z. o nájme poľnohospodárskych pozemkov, poľnohospodárskeho podniku a lesných pozemkov a o zmene niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov, vyhláška Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 38/2005 Z. z. o určení hodnoty pozemkov a porastov na nich na účely pozemkových úprav, vyhláška Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky č. 172/2018 Z. z., ktorou sa ustanovujú podrobnosti o spôsobe a rozsahu vedenia a poskytovania evidencií a stanovenia obvyklej výšky nájomného.
93b)
Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
93c)
Zákon č. 97/2013 Z. z. o pozemkových spoločenstvách.
93d)
§ 611 Občianskeho zákonníka.
93e)
Zákon č. 504/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
93f)
Napríklad zákon č. 220/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 139/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 274/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
93g)
§ 663 až 684 Občianskeho zákonníka.
93h)
§ 588 až 610 Občianskeho zákonníka.
93i)
§ 473 až 480 Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
93j)
Napríklad nariadenie Rady (ES) č. 1698/2005 z 20. septembra 2005 o podpore rozvoja vidieka prostredníctvom Európskeho poľnohospodárskeho fondu pre rozvoj vidieka (EPFRV) (Ú. v. EÚ L 277, 21. 10. 2005) v platnom znení, § 8a zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
93k)
§ 17 zákona č. 584/2004 Z. z. o miestnych daniach a miestnom poplatku za komunálne odpady a drobné stavebné odpady.
94)
Napríklad zákon č. 403/1990 Zb. o zmiernení následkov niektorých majetkových krívd v znení neskorších predpisov, zákon č. 87/1991 Zb. o mimosúdnych rehabilitáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 319/1991 Zb. o zmiernení niektorých majetkových a iných krívd a o pôsobnosti orgánov štátnej správy Slovenskej republiky v oblasti mimosúdnych rehabilitácií v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 282/1993 Z. z. o zmiernení niektorých majetkových krívd spôsobených cirkvám a náboženským spoločnostiam v znení zákona č. 97/2002 Z. z.
95)
Zákon č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy.
96)
§ 7 a 8 zákona Slovenskej národnej rady č. 595/1990 Zb. o štátnej správe pre životné prostredie.
97)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
98)
§ 8 ods. 4 písm. i) zákona č. 337/1998 Z. z.
98a)
Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
98aa)
§ 37 ods. 4 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
98ab)
§ 8 ods. 1 a § 30 ods. 1 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
98b)
Napríklad § 4 ods. 5 zákona č. 139/2002 Z. z., § 21 zákona č. 15/2005 Z. z. v znení zákona č. 447/2012 Z. z.
98c)
§ 23 ods. 10 písm. b) zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
99)
Napríklad § 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov, § 51 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
100)
Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách.
100a)
§ 2 zákona č. 338/2000 Z. z. v znení neskorších predpisov.
100aa)
§ 24 ods. 3 písm. f) a h), § 55, § 56 a § 65 zákona č. 274/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
100ab)
§ 3 písm. p) zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
100ac)
§ 5 ods. 9 písm. c) a § 22c ods. 7 zákona č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
100b)
§ 8 ods. 1 zákona č. 281/1997 v znení neskorších predpisov.
101)
Napríklad zákon č. 281/1997 Z. z., Trestný poriadok.
102)
Zákon č. 241/2001 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 418/2002 Z. z.
Trestný poriadok.
Trestný poriadok.
103)
§ 39 zákona č. 241/2001 Z. z.
104)
§ 136 a 138 Zákonníka práce.
§ 149 zákona č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
§ 1 ods. 5 zákona č. 313/2001 Z. z. o verejnej službe.
§ 149 zákona č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
§ 1 ods. 5 zákona č. 313/2001 Z. z. o verejnej službe.
105)
§ 116 Občianskeho zákonníka.
106)
§ 10 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe.
107)
§ 76 ods. 2 Trestného poriadku.
108)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
109)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 246/1993 Z. z. o zbraniach a strelive v znení neskorších predpisov.
110)
§ 13 a 14 Trestného zákona.
110a)
§ 9 ods. 2 a 3 zákona č. 124/1992 Zb. o Vojenskej polícii v znení neskorších predpisov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe.
§ 13 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z. o Vojenskom spravodajstve.
§ 16 zákona č. 652/2004 Z. z. o orgánoch štátnej správy v colníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe.
§ 13 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z. o Vojenskom spravodajstve.
§ 16 zákona č. 652/2004 Z. z. o orgánoch štátnej správy v colníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
111)
Napríklad § 52 zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. v znení neskorších predpisov, § 12 ods. 1 Trestného poriadku.
112)
Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení zákona č. 215/2002 Z. z.
112a)
§ 3b ods. 2 písm. f) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení zákona č. 127/2024 Z. z.
113)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
113b)
§ 24 a 25 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
114)
§ 15a zákona č. 71/1967 Zb. v znení neskorších predpisov.
114a)
§ 15a zákona č. 71/1967 Zb. v znení zákona č. 527/2003 Z. z.
115)
Zákon č. 599/2001 Z. z. o osvedčovaní listín a podpisov na listinách okresnými úradmi a obcami.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.
Zákon Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.
115a)
Napríklad § 20h Občianskeho zákonníka, § 6 ods. 2 písm. c) zákona č. 83/1990 Zb.
115aa)
Zákon č. 200/2022 Z. z. v znení neskorších predpisov.
115b)
§ 28 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 360/2007 Z. z.
115c)
§ 305 Trestného zákona.
115d)
Príloha A nariadenia (ES) č. 338/97 v platnom znení.
116)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
117)
§ 89 ods. 13 a 14 Trestného zákona.
118)
Zákon č. 36/1967 Zb. o znalcoch a tlmočníkoch v znení zákona č. 238/2000 Z. z.
118a)
§ 2 ods. 2 písm. f) zákona č. 216/2018 Z. z.
118b)
§ 2 ods. 2 písm. h) zákona č. 216/2018 Z. z.
118c)
§ 10 zákona č. 216/2018 Z. z.
118d)
§ 19a zákona č. 194/1998 Z. z. o šľachtení a plemenitbe hospodárskych zvierat a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
119)
Zákon č. 238/1998 Z. z. o príspevku na pohreb.
120)
§ 420 až 450 Občianskeho zákonníka.Vyhláška ministerstiev zdravotníctva a spravodlivosti, Štátneho úradu sociálneho zabezpečenia a Ústrednej rady odborov č. 32/1965 Zb. o odškodňovaní bolesti a sťaženia spoločenského uplatnenia v znení neskorších predpisov.
121)
Napríklad § 27 vyhlášky Ministerstva poľnohospodárstva a výživy č. 59/1967 Zb., ktorou sa vydávajú vykonávacie predpisy k zákonu o poľovníctve v znení neskorších predpisov.
121a)
§ 415 až 450 Občianskeho zákonníka.
121b)
§ 41 ods. 16 zákona č. 326/2005 Z. z.
121c)
§ 4 zákona č. 15/2005 Z. z. o ochrane druhov voľne žijúcich živočíchov a voľne rastúcich rastlín reguláciou obchodu s nimi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 7 vyhlášky Ministerstva životného prostredia č. 110/2005 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona o ochrane druhov voľne žijúcich živočíchov a voľne rastúcich rastlín reguláciou obchodu s nimi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 7 vyhlášky Ministerstva životného prostredia č. 110/2005 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona o ochrane druhov voľne žijúcich živočíchov a voľne rastúcich rastlín reguláciou obchodu s nimi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
122)
Zákon č. 215/2004 Z. z.
124)
§ 41 ods. 9 zákona č. 326/2005 Z. z.
125)
Príloha č. 1 zákona č. 138/2010 Z. z.
126)
§ 22 ods. 2 písm. a) zákona č. 326/2005 Z. z. v znení zákona č. 117/2010 Z. z.
127)
§ 21 ods. 11 a 13 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
128)
§ 17 ods. 1 zákona č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 50 a § 50a zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 50 a § 50a zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
129)
Napríklad zákon č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 97/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
130)
§ 50 ods. 6 zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
131)
Prvá časť zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
132)
Zákon č. 330/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
133)
Zákon č. 97/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
134)
§ 3 písm. a) zákona č. 138/2010 Z. z. o lesnom reprodukčnom materiáli v znení neskorších predpisov.
135)
Napríklad § 13 ods. 4 zákona č. 504/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 51b zákona č. 326/2005 Z. z., § 12 ods. 2 zákona č. 97/2013 Z. z. v znení zákona č. 110/2018 Z. z.
136)
Zákon č. 292/2014 Z. z. o príspevku poskytovanom z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
137)
Zákon č. 206/2009 Z. z. o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
138)
Napríklad druhá a tretia časť zákona č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov, § 50 až 50b zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
139)
Napríklad tretia a štvrtá časť zákona č. 229/1991 Zb. v znení neskorších predpisov, § 15b ods. 2 zákona č. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
140)
§ 2 písm. p) a § 4 až 4g zákona č. 326/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
141)
§ 2 písm. y) zákona č. 138/2010 Z. z.
142)
Zákon č. 274/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
143)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 995/2010 z 20. októbra 2010, ktorým sa ustanovujú povinnosti hospodárskych subjektov uvádzajúcich na trh drevo a výrobky z dreva (Ú. v. EÚ L 295, 12. 11. 2010) v platnom znení.
Zákon č. 113/2018 Z. z. o uvádzaní dreva a výrobkov z dreva na vnútorný trh a o zmene a doplnení zákona č. 280/2017 Z. z. o poskytovaní podpory a dotácie v pôdohospodárstve a rozvoji vidieka a o zmene zákona č. 292/2014 Z. z. o príspevku poskytovanom z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 355/2019 Z. z.
Zákon č. 113/2018 Z. z. o uvádzaní dreva a výrobkov z dreva na vnútorný trh a o zmene a doplnení zákona č. 280/2017 Z. z. o poskytovaní podpory a dotácie v pôdohospodárstve a rozvoji vidieka a o zmene zákona č. 292/2014 Z. z. o príspevku poskytovanom z európskych štrukturálnych a investičných fondov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 355/2019 Z. z.
144)
§ 140d zákona č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov.
4)
A 17/1992. Tt. számú törvény 2. §-a.
5)
Például az ásványkincsek védelméről és hasznosításáról (bányatörvény) szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 44/1988 Tt. számú törvény, a mezőgazdasági földterületek védelméről és hasznosításáról, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 245/2003 Tt. számú törvény módosításáról szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 220/2004 Tt. számú törvény, a vizekről, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács a szabálysértésekről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 372/1990 Tt. számú törvényének módosításáról és kiegészítéséről (vízügyi törvény) szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 364/2004 Tt. számú törvény, az erdőkről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 326/2005 Tt. számú törvény, az állat-egészségügyi ellátásról szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 39/2007 Tt. számú törvény, a geológiai munkálatokról (geológiai törvény) szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 569/2007 Tt. számú törvény, a vadászatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 274/2009 Tt. számú törvény, az árvízvédelemről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 7/2010 Tt. számú törvény, a növény-egészségügyi ellátásról, valamint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közigazgatási illetékekről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 145/1995 Tt. számú törvényének módosításáról szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 405/2011 Tt. számú törvény, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 39/2013 Tt. számú törvény, a halászatról, valamint az iparűzési vállalkozásról szóló (iparűzési törvény), a későbbi módosítások szerint hatályos 455/1991 Tt. számú törvény kiegészítéséről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 216/2018 Tt. számú törvény, a területrendezésről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 200/2022 Tt. számú törvény, a levegő védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 146/2023 Tt. számú törvény, az építési törvény.
6)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a növény-egészségügyi ellátásról szóló 285/1995 Tt. számú törvénye a 471/2001 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
7)
Az új növényfajtákhoz és állatfajtákhoz fűződő jogok védelméről szóló 132/1989 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint.
A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 134/1989 Tt. számú rendelete, amely kiadja a gazdaságilag jelentős növény- és állatfajok és -nemzetségek jegyzékét, a későbbi módosítások szerint.
8)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 285/1995 Tt. számú törvénye a 471/2001 Tt. számú törvénye által módosított szövegében, a Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium 62/1964 Tt. számú rendelete, amely kiadja a növénytermesztés fejlesztéséről szóló törvény végrehajtási rendeleteit a 132/1989 Tt. számú törvénye által módosított szövegében, a Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium 63/1964 Tt. számú rendelete a növényi kártevők, betegségek és gyomok behurcolása elleni védelemről a behozatal, az átszállítás és a kivitel során (külső karantén) az 51/1977 Tt. számú rendelet által módosított szövegében.
9)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 277/1994 Tt. számú törvénye a későbbi módosítások szerint.
10)
A 17/1992 Tt. számú törvény 3. §-a.
10a)
) Például a polgárok egyesülési jogáról szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 83/1990 Tt. számú törvény 2. §-a, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 213/1997 Tt. számú törvény 2. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének g) pontja, az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 34/2002 Tt. számú törvény 2. §-a.
11)
A 44/1988 Tt. számú törvény 2. §-a.
12)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) szóló 162/1995 Tt. számú törvénye 9. §-ának g) pontja. A Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának 461/2009 Tt. számú rendeletének 1. számú melléklete, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzéséről szóló (kataszteri törvény), a későbbi módosítások szerint hatályos 162/1995 Tt. számú törvényét hajtja végre.
14)
A Kereskedelmi Törvénykönyvről szóló 513/1991 Tt. számú törvény 2. §-ának (2) bekezdése.
15)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 307/1992 Tt. számú törvényének 7. §-a a 83/2000 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
16)
Például a 44/1988 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Nemzeti Tanács a telekrendezésről, a földtulajdon rendezéséről, a földhivatalokról, a földalapról és a földközösségekről szóló 330/1991 Tt. számú törvénye a későbbi módosítások szerint, a 220/2004 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 364/2004 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 326/2005 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, az 569/2007 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 7/2010 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 39/2013 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 200/2022 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, az építési törvény.
17)
Például a 39/2007 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 274/2009 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 216/2018 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint.
17a)
) Az építési törvény 16. §-ának (1) bekezdése.
18a)
) A vizekről, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács a szabálysértésekről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 372/1990 Tt. számú törvényének módosításáról (vízügyi törvény) szóló 364/2004 Tt. számú törvény 48. §-a a 384/2009 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
19)
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendeletének 3. cikke (1) bekezdése az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és elterjedésének a megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4.).
20)
Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és elterjedésének a megelőzéséről és kezeléséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 150/2019 Tt. számú törvény 2. §-ának (1) bekezdése. A Bizottság 2016. július 13-i (EU) 2016/1141 végrehajtási rendelete, az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének elfogadásáról (HL L 189., 2016.7.14.) hatályos szövegében.
21)
Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és elterjedésének a megelőzéséről és kezeléséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 150/2019 Tt. számú törvény.
21a)
) A Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának 461/2009 Tt. számú rendeletének 5. számú melléklete, amely a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és az ingatlanokhoz fűződő tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) szóló 162/1995 Tt. számú törvényét hajtja végre.
21b)
) Az erdőkről szóló 326/2005 Tt. számú törvény 40. §-ának (1) bekezdése a későbbi módosítások szerint.
22)
A 200/2022 Tt. számú törvény 18. §-a és 26–35. §-ai.
23)
Az építési törvény 20., 48., 75. és 78. §-a.
24)
Az építési törvény 65. §-a.
25)
Az építési törvény 66. §-a és 68–70. §-ai.
26)
Az építési törvény 84. §-ának (7) bekezdése.
27)
A 364/2004 Tt. számú törvény 57. §-a a 409/2014 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
29)
A geológiai munkálatokról (geológiai törvény) szóló 569/2007 Tt. számú törvény 23. §-a a későbbi módosítások szerint.
30)
A 44/1988 Tt. számú törvény 17. §-a a későbbi módosítások szerint.
31)
A 44/1988 Tt. számú törvény 27. §-a a későbbi módosítások szerint.
32)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1988 Tt. számú törvényének 9–13. §-ai és 17–19. §-ai a Szlovák Nemzeti Tanács 499/1991 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
32a)
) A mezőgazdasági földterületek védelméről és hasznosításáról, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 245/2003 Tt. számú törvény módosításáról szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 220/2004 Tt. számú törvény 9. §-a.
33)
A 220/2004 Tt. számú törvény 10. §-a a későbbi módosítások szerint.
34)
Például a közutakról szóló (közúti törvény), a későbbi módosítások szerint hatályos 135/1961 Tt. számú törvény 14. §-ának (3) bekezdése, a 364/2004 Tt. számú törvény 23. §-a a későbbi módosítások szerint.
35)
A 326/2005 Tt. számú törvény 37. §-a a későbbi módosítások szerint.
35a)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 40–43. §-ai a későbbi módosítások szerint.
36)
A 569/2007 Tt. számú törvény 12. §-a a későbbi módosítások szerint.
37)
A regionális fejlesztés támogatásáról szóló 503/2001 Tt. számú törvény 5. §-a.
37a)
) A környezeti károk megelőzéséről és korrekciójáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 359/2007 Tt. számú törvény.
37b)
) A 220/2004 Tt. számú törvény 17. §-a a későbbi módosítások szerint.
37c)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 5. és 7. §-a a későbbi módosítások szerint.
37d)
) A 274/2009 Tt. számú törvény 6. és 7. §-a a későbbi módosítások szerint.
37e)
) A 330/1991 Tt. számú törvény 10. §-a a későbbi módosítások szerint.
37f)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 3. §-ának (3) bekezdése a későbbi módosítások szerint.
37g)
) A 24/2006 Tt. számú törvény 4–52. §-ai a későbbi módosítások szerint.
38)
A Szlovák Köztársaság védelméről szóló 319/2002 Tt. számú törvény 6. §-ának h) pontja a 333/2007 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
38a)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 38. §-ának (2) bekezdése a 360/2007 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
39)
Például a 44/1988 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 220/2004 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 364/2004 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 326/2005 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 39/2007 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, az 569/2007 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 274/2009 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 405/2011 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 216/2018 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, a 200/2022 Tt. számú törvény a későbbi módosítások szerint, az építési törvény.
41)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az ingatlankataszterről és a tulajdonjog és egyéb jogok ingatlan-nyilvántartásba vételéről szóló 162/1995 Tt. számú törvénye 9. §-ának b)–e) pontjai.
42)
A 313/1999 Tt. számú törvény 28. §-a.
43)
A 139/2002 Tt. számú törvény 34. §-ának (4) bekezdése.
44)
A közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/2009 Tt. számú törvény 2. §-a (2) bekezdésének l) pontja a későbbi módosítások szerint.
45)
A 135/1961 Tt. számú törvény 1. §-ának (2)–(4) bekezdései a későbbi módosítások szerint.
A Szövetségi Közlekedési Minisztérium 35/1984 Tt. számú rendeletének 3., 7., 8. és 22. §-a, amely a közutakról szóló törvényt (közúti törvény) hajtja végre.
45a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995 Tt. számú törvénye 9. §-ának b)–e) pontjai.
45aa)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 18. §-a a későbbi módosítások szerint.
46)
Az építési törvény 48–62. §-ai.
47a)
) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának az erdőgazdálkodásról és az erdővédelemről szóló 453/2006 Tt. számú rendelete 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja.
48)
A 337/1998 Tt. számú törvény 3. §-ának b) pontja.
49)
A Szlovák Köztársaság kormányának 75/2015 Tt. számú rendeletének 1. számú melléklete, amely megállapítja a vidékfejlesztési program intézkedéseivel összefüggő támogatásnyújtás szabályait.
50)
A 313/1999 Tt. számú törvény 2. §-a (4) bekezdésének c) pontja.
51)
Az építési törvény 2. §-a (4) bekezdésének g) pontja.
52)
Az integrált mentőrendszerről szóló 129/2002 Tt. számú törvény.
53)
A Szlovák Nemzeti Tanács a nyilvános testnevelési, sport- és turisztikai rendezvényekről szóló 315/1992 Tt. számú törvénye.
54)
Az építési törvény 3. §-a.
56)
A 326/2005 Tt. számú törvény 25. §-a és 31. §-ának (3), (6) vagy (8) bekezdése a későbbi módosítások szerint.
56a)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 22. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 360/2007 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
56aa)
) A 24/2006 Tt. számú törvény 23. és 30. §-a a későbbi módosítások szerint.
56b)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 23. §-ának (7)–(9) bekezdései a későbbi módosítások szerint.
56c)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 2. §-ának x) pontja, 18. §-ának (4) bekezdése és 66. §-ának c) pontja a későbbi módosítások szerint.
57)
A polgári repülésről (légiközlekedési törvény) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 143/1998 Tt. számú törvény 2. §-ának b) és c) pontja.
57a)
) Az építési törvény 18. §-ának (2) bekezdése.
57c)
) A 326/2005 Tt. számú törvény 20. §-ának (3) bekezdése a 117/2010 Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
58)
A 135/1961 Tt. számú törvény 1. §-ának (2)–(4) bekezdései a későbbi módosítások szerint.
A Szövetségi Közlekedési Minisztérium 35/1984 Tt. számú rendeletének 3., 7., 8. és 22. §-a, amely a közutakról szóló törvényt (közúti törvény) hajtja végre.
58a)
A 150/2019 Tt. számú törvény 2. §-ának (1) bekezdése.
Az (EU) 2016/1141 végrehajtási rendelet hatályos szövegében.
58b)
) A 274/2009 Tt. számú törvény 2. §-ának k) pontja.
58c)
) A halászatról, valamint az iparűzési vállalkozásról szóló (iparűzési törvény), a későbbi módosítások szerint hatályos 455/1991 Tt. számú törvény kiegészítéséről szóló 216/2018 Tt. számú törvény 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja.
59)
Például a Katonai Rendészetről szóló 124/1992 Tt. számú törvény 25. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Rendőrségről szóló, a későbbi módosítások szerint hatályos 171/1993 Tt. számú törvényének 53. §-a, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a mezőőrségről szóló 255/1994 Tt. számú törvényének 7. §-a (3) bekezdése.
62)
A Szlovák Bányászati Hivatal 3000/1975. sz. rendelete, amellyel kiadásra kerül a természetes barlangok hozzáférhetővé tétele és biztonságos állapotban tartása során a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, valamint az üzemeltetés biztonságáról szóló előírás (barlangokra vonatkozó biztonsági előírás), későbbi előírásokkal módosított szövegezésében (a Törvénytár 33/1975. számában közzétéve).
63)
A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 4. cikkelye, a 90/2001. Tt. sz. alkotmányerejű törvénnyel módosított szövegezésében.
64)
A környezeti hatások vizsgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 24/2006. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
64a)
) Például a 364/2004. Tt. sz. törvény 12. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 326/2005. Tt. sz. törvény 40. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
64aa)
) A 326/2005. Tt. sz. törvény 28. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
64b)
) A 24/2006. Tt. sz. törvény 3. § d) pontja, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
64c)
) A 24/2006. Tt. sz. törvény 3. § f) pontja, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
64d)
) A 24/2006. Tt. sz. törvény 9., 22., 29. és 31. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
64e)
) Például az Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről (a Szövetségi Külügyminisztérium 396/1990. Tt. sz. hirdetménye), az Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről (a Szövetségi Külügyminisztérium 159/1991. Tt. sz. hirdetménye), a Biológiai Sokféleség Egyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 34/1996. Tt. sz. hirdetménye), az Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 91/1998. Tt. sz. hirdetménye), az Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 93/1998. Tt. sz. hirdetménye), a Megállapodás az európai denevérpopulációk védelméről (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 250/1999. Tt. sz. hirdetménye), a Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 268/2002. Tt. sz. hirdetménye), a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről szóló keretegyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 111/2006. Tt. sz. hirdetménye).
64f)
) A Horská záchranná služba-ról (Hegyi Mentőszolgálat) szóló 544/2002. Tt. sz. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
65)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. Tt. sz. törvénye 39. § (4) bekezdése, a 255/2001. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
66)
A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása révén biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet 8. cikke (HL Különkiadás, 15. fejezet, 3. kötet; EK H. L. L 61., 1997.3.3.) hatályos szövegezésében. A vadon élő állat- és növényfajok védelméről kereskedelmük szabályozása révén, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 15/2005. Tt. sz. törvény 8. §-a.
67)
Az Építési törvény 44. §-a.
68)
A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának a vadászati törvény végrehajtásáról szóló 344/2009. Tt. sz. rendelete 71. § (1) bekezdésének b) pontja.
68a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a polgári védelemről szóló 42/1994. Tt. sz. törvénye 3. § (2) bekezdésének d) pontja, a 127/2024. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
68b)
) A 15/2005. Tt. sz. törvény.
69)
A múzeumokról és galériákról, valamint a muzeális és galériai értékű tárgyak védelméről szóló 115/1998. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának 342/1998. Tt. sz. rendelete a muzeális gyűjteményi tárgyak és a galériai gyűjteményi tárgyak szakszerű kezeléséről.
70)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a személyazonosító igazolványokról szóló 162/1993. Tt. sz. törvénye, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, az úti okmányokról szóló 381/1997. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a külföldiek tartózkodásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 48/2002. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
71)
A 337/1998. Tt. sz. törvény 8. §-a, a 23/2002. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
72)
A Büntető Törvénykönyv 181b. §-a.
72a)
) A bűnügyi nyilvántartásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 330/2007. Tt. sz. törvény 10. § (4) bekezdése, a 91/2016. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
73)
Például a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának 231/1998. Tt. sz. rendelete a kedvtelésből tartott állatok, a vadon élő állatok és a veszélyes állatok tartásáról, valamint a kísérleti állatok védelméről.
74)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a költségvetési szabályokról szóló 303/1995. Tt. sz. törvénye 21. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
75)
A 337/1998. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
76)
Például a 337/1998. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állatok védelméről szóló 115/1995. Tt. sz. törvénye.
77)
A Büntető Törvénykönyv 125. § (1) bekezdése.
78)
Például a 220/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 364/2004. Tt. sz. törvény 23. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a növény-egészségügyi ellátásról szóló 405/2011. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
78a)
) A 220/2004. Tt. sz. törvény 18a. §-a, az 57/2013. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
78aa)
A Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának 461/2009. Tt. sz. rendeletének 1. sz. melléklete, a Szlovák Köztársaság Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatalának 263/2018. Tt. sz. rendeletével módosított szövegezésében. A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának 508/2004. Tt. sz. rendeletének 8. sz. melléklete, amellyel a mezőgazdasági földterületek védelméről és hasznosításáról, valamint a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 245/2003. Tt. sz. törvény módosításáról szóló 220/2004. Tt. sz. törvény 27. §-át hajtják végre, a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának 59/2013. Tt. sz. rendeletével módosított szövegezésében.
78b)
) Például a 135/1961. Tgy. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 143/1998. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a közcélú vízvezetékekről és közcélú csatornákról, valamint a hálózati ágazatok szabályozásáról szóló 276/2001. Tt. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 442/2002. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 364/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, az 513/2009. Tt. sz. törvény, az árvízvédelemről szóló 7/2010. Tt. sz. törvény, a 180/2013. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében, az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a növény-egészségügyi ellátásról szóló 405/2011. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, az energetikáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 251/2012. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
78c)
) A 326/2005. Tt. sz. törvény 56. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
79)
Például a 44/1988. Tgy. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 220/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 364/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 326/2005. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, az Építési törvény.
79a)
) A 71/1967. Tgy. sz. törvény 26. § (2) bekezdése, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
79b)
) A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. Tgy. sz. törvényének 34. § (3) bekezdése, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 326/2005. Tt. sz. törvény 50. § (6) bekezdése, a 499/2009. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
80)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. Tt. sz. törvénye, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
81)
A nemzeti térinformatikai infrastruktúráról szóló 3/2010. Tt. sz. törvény 6. §-a, a 362/2015. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
82)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság állami jelképeiről és azok használatáról szóló 63/1993. Tt. sz. törvénye, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
83)
A 17/1992. Tgy. sz. törvény 6. §-a.
83a)
) Az erdőkről szóló 326/2005. Tt. sz. törvény 2. § a) pontja.
83aa)
) Például a 135/1961. Tgy. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 200/2022. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, az Építési törvény, a 44/1988. Tgy. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, az 51/1988. Tgy. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 313/1999. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 220/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 326/2005. Tt. sz. törvény 40. § (1) bekezdése, a 117/2010. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
83ab)
) A 326/2005. Tt. sz. törvény 38. § (2) bekezdésének b) pontja.
83ac)
) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának az erdőgazdálkodásról és az erdővédelemről szóló 453/2006. Tt. sz. rendelete 32. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
83ad)
) A 326/2005. Tt. sz. törvény 38. § (2) bekezdése.
83b)
) A 326/2005. Tt. sz. törvény 41. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
84)
A 200/2022. Tt. sz. törvény 16. §-a, a 205/2023. Tt. sz. törvénye által módosított szövegezésében.
85)
Az információkhoz való szabad hozzáférésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 211/2000. Tt. sz. törvény (információszabadságról szóló törvény).
86)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 303/1995. Tt. sz. törvénye, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a felsőoktatási intézményekről szóló 131/2002. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
86a)
) Például a Környezetvédelmi Alapról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 587/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
86b)
A kutatás és fejlesztés állami támogatásának megszervezéséről, valamint a kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás megszervezéséről szóló 575/2001. Tt. sz. törvény kiegészítéséről szóló 172/2005. Tt. sz. törvény 2. § (1) bekezdése, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
A kutatási és fejlesztési ösztönzőkről, valamint a jövedelemadóról szóló 595/2003. Tt. sz. törvény kiegészítéséről szóló 185/2009. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
86c)
) A szerzői jogról és a szerzői joggal szomszédos jogokról szóló 618/2003. Tt. sz. törvény (szerzői jogi törvény).
86d)
A katonai körzetekről szóló 281/1997. Tt. sz. törvény és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a helyi államigazgatás megszervezéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 222/1996. Tt. sz. törvényét módosító törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
A minősített adatok védelméről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
87)
Például a 281/1997. Tt. sz. törvény, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről szóló 40/1961. Tgy. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
88)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 303/1995. Tt. sz. törvénye 47. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
89)
A 220/2004. Tt. sz. törvény 1–8. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
90)
A 326/2005. Tt. sz. törvény 2. § k) pontja.
91)
Például a 200/2022. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 44/1988. Tgy. sz. törvény 27. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1988. Tgy. sz. törvényének 19. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 139/2002. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 274/2009. Tt. sz. törvény 56. § (3) bekezdése.
92)
A Szlovák Nemzeti Tanács 330/1991. Tgy. sz. törvényének 34. § (3) bekezdésének a) pontja.
93)
A 326/2005. Tt. sz. törvény 14. § (2) bekezdésének e) pontja, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
93a)
) Például a mezőgazdasági földterületek, a mezőgazdasági üzem és az erdőterületek bérletéről, valamint egyes törvények módosításáról szóló 504/2003. Tt. sz. törvény 1. § (3) bekezdése, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a vagyon általános értékének megállapításáról szóló 492/2004. Tt. sz. rendelete, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának a földterületek és a rajtuk lévő növényzet értékének a telekrendezés céljából történő meghatározásáról szóló 38/2005. Tt. sz. rendelete, a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának 172/2018. Tt. sz. rendelete, amely megállapítja a nyilvántartások vezetésének és szolgáltatásának módjára és terjedelmére, valamint a szokásos bérleti díj összegének meghatározására vonatkozó részleteket.
93b)
) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a vagyon általános értékének megállapításáról szóló 492/2004. Tt. sz. rendelete, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
93c)
) A birtokközösségekről szóló 97/2013. Tt. sz. törvény.
93d)
) A Polgári Törvénykönyv 611. §-a.
93e)
Az 504/2003. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
A 326/2005. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
93f)
) Például a 220/2004. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 326/2005. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 139/2002. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében, a 274/2009. Tt. sz. törvény, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
93g)
) A Polgári Törvénykönyv 663–684. §-a.
93h)
) A Polgári Törvénykönyv 588–610. §-a.
93i)
) A Polgári Törvénykönyv 473–480. §-a, későbbi előírásokkal módosított szövegezésében.
93j)
) Például az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 277., 2005.10.21.) hatályos szövege, a közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 523/2004. sz. Tt. törvény 8a. §-a a későbbi előírások értelmében.
93k)
) A helyi adókról és a kommunális hulladékért és az apró építési hulladékért fizetendő helyi illetékről szóló 584/2004. sz. Tt. törvény 17. §-a.
94)
Például az egyes vagyoni sérelmek következményeinek enyhítéséről szóló 403/1990. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében, a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló 87/1991. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében, a földhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő tulajdonviszonyok rendezéséről szóló 229/1991. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében, a Szlovák Nemzeti Tanács 319/1991. sz. Tt. törvénye egyes vagyoni és egyéb sérelmek enyhítéséről és a Szlovák Köztársaság államigazgatási szerveinek hatásköréről a bíróságon kívüli rehabilitációk területén a későbbi előírások értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az egyházaknak és vallási közösségeknek okozott egyes vagyoni sérelmek enyhítéséről szóló 282/1993. sz. Tt. törvénye a 97/2002. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
95)
A kormány tevékenységének megszervezéséről és a központi államigazgatás megszervezéséről szóló 575/2001. sz. Tt. törvény.
96)
A környezetvédelmi államigazgatásról szóló, a Szlovák Nemzeti Tanács 595/1990. sz. Tt. törvényének 7. és 8. §-a.
97)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 222/1996. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások értelmében.
98)
A 337/1998. sz. Tt. törvény 8. §-a (4) bekezdésének i) pontja.
98a)
) A közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 523/2004. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
98aa)
) A 24/2006. sz. Tt. törvény 37. §-ának (4) bekezdése a későbbi előírások értelmében.
98ab)
) A 24/2006. sz. Tt. törvény 8. §-ának (1) bekezdése és 30. §-ának (1) bekezdése a későbbi előírások értelmében.
98b)
) Például a 139/2002. sz. Tt. törvény 4. §-ának (5) bekezdése, a 15/2005. sz. Tt. törvény 21. §-a a 447/2012. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
98c)
) A 326/2005. sz. Tt. törvény 23. §-a (10) bekezdésének b) pontja a későbbi előírások értelmében.
99)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló 278/1993. sz. Tt. törvényének 9. §-a a későbbi előírások értelmében, a 364/2004. sz. Tt. törvény 51. §-a a későbbi előírások értelmében.
100)
Az utazási költségtérítésekről szóló 283/2002. sz. Tt. törvény.
100a)
) A 338/2000. sz. Tt. törvény 2. §-a a későbbi előírások értelmében.
100aa)
) A 274/2009. sz. Tt. törvény 24. §-a (3) bekezdésének f) és h) pontja, 55. §-a, 56. §-a és 65. §-a a későbbi előírások értelmében.
100ab)
) A 24/2006. sz. Tt. törvény 3. §-ának p) pontja a későbbi előírások értelmében.
100ac)
) A belvízi hajózásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 338/2000. sz. Tt. törvény 5. §-a (9) bekezdésének c) pontja és 22c. §-ának (7) bekezdése a későbbi előírások értelmében.
100b)
) A 281/1997. sz. törvény 8. §-ának (1) bekezdése a későbbi előírások értelmében.
101)
Például a 281/1997. sz. Tt. törvény, a Büntetőeljárási Törvénykönyv.
102)
A minősített adatok védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 241/2001. sz. Tt. törvény a 418/2002. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
103)
A 241/2001. sz. Tt. törvény 39. §-a.
104)
A Munka Törvénykönyve 136. és 138. §-a..
105)
A Polgári Törvénykönyv 116. §-a.
106)
Az államigazgatási ellenőrzésről szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 10/1996. sz. Tt. törvényének 10. §-a.
107)
A Büntetőeljárási Törvénykönyv 76. §-ának (2) bekezdése.
108)
A Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások értelmében.
109)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a fegyverekről és lőszerekről szóló 246/1993. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások értelmében.
110)
A Büntető Törvénykönyv 13. és 14. §-a.
110a)
A Katonai Rendészetről szóló 124/1992. sz. Tt. törvény 9. §-ának (2) és (3) bekezdése a későbbi előírások értelmében.A Szlovák Információs Szolgálatról szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 46/1993. sz. Tt. törvényének 8. §-a.A Rendőrségről szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 171/1993. sz. Tt. törvényének 13. §-a (2) bekezdése a későbbi előírások értelmében.A Katonai Hírszerzésről szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 198/1994. sz. Tt. törvényének 8. §-a.A vámügyi államigazgatási szervekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 652/2004. sz. Tt. törvény 16. §-a.
111)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. Tt. törvényének 52. §-a a későbbi előírások értelmében, a Büntetőeljárási Törvénykönyv 12. §-ának (1) bekezdése.
112)
A közigazgatási eljárásról (közigazgatási eljárásrend) szóló 71/1967. sz. Tt. törvény a 215/2002. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
112a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz. Tt. törvényének 3b. §-a (2) bekezdésének f) pontja a 127/2024. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
113)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások értelmében.
113b)
) A 24/2006. sz. Tt. törvény 24. és 25. §-a a későbbi előírások értelmében.
114)
A 71/1967. sz. Tt. törvény 15a. §-a a későbbi előírások értelmében.
114a)
) A 71/1967. sz. Tt. törvény 15a. §-a az 527/2003. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
115)
Az okiratok és az okiratokon szereplő aláírások járási hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló 599/2001. sz. Tt. törvény. A Szlovák Nemzeti Tanács a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről (Közjegyzői Rendtartás) szóló 323/1992. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások értelmében.
115a)
) Például a Polgári Törvénykönyv 20h. §-a, a 83/1990. sz. Tt. törvény 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja.
115aa)
) A 200/2022. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
115b)
) A 326/2005. sz. Tt. törvény 28. §-a a 360/2007. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
115c)
) A Büntető Törvénykönyv 305. §-a.
115d)
) A 338/97/EK rendelet A. melléklete hatályos szövege szerint.
116)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló 278/1993. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások értelmében.
117)
A Büntető Törvénykönyv 89. §-ának (13) és (14) bekezdése.
118)
A szakértőkről és tolmácsokról szóló 36/1967. sz. Tt. törvény a 238/2000. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
118a)
) A 216/2018. sz. Tt. törvény 2. §-a (2) bekezdésének f) pontja.
118b)
) A 216/2018. sz. Tt. törvény 2. §-a (2) bekezdésének h) pontja.
118c)
) A 216/2018. sz. Tt. törvény 10. §-a.
118d)
) A haszonállatok nemesítéséről és tenyésztéséről és az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló 455/1991. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 194/1998. sz. Tt. törvény 19a. §-a a későbbi előírások értelmében, a későbbi előírások értelmében.
119)
A temetési segélyről szóló 238/1998. sz. Tt. törvény.
120)
A Polgári Törvénykönyv 420-450. §-a. Az Egészségügyi és Igazságügyi Minisztérium, az Állami Szociális Biztosítási Hivatal és a Szakszervezetek Központi Tanácsa 32/1965. sz. Tt. hirdetménye a fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés megnehezítésének kártalanításáról a későbbi előírások értelmében.
121)
Például a Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium 59/1967. sz. Tt. hirdetményének 27. §-a, amely a vadászati törvény végrehajtási rendeleteit adja ki, a későbbi előírások értelmében.
121a)
) A Polgári Törvénykönyv 415-450. §-a.
121b)
) A 326/2005. sz. Tt. törvény 41. §-ának (16) bekezdése.
121c)
A vadon élő állat- és növényfajok védelméről a velük való kereskedelem szabályozása révén, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 15/2005. sz. Tt. törvény 4. §-a a későbbi előírások értelmében.
122)
A 215/2004. sz. Tt. törvény.
124)
A 326/2005. sz. Tt. törvény 41. §-ának (9) bekezdése.
125)
A 138/2010. sz. Tt. törvény 1. sz. melléklete.
126)
A 326/2005. sz. Tt. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja a 117/2010. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
127)
Az 523/2004. sz. Tt. törvény 21. §-ának (11) és (13) bekezdése a későbbi előírások értelmében.
128)
A 229/1991. sz. Tt. törvény 17. §-ának (1) bekezdése a későbbi előírások értelmében. A 326/2005. sz. Tt. törvény 50. és 50a. §-a a későbbi előírások értelmében.
129)
Például a 326/2005. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében, a 97/2013. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
130)
A 326/2005. sz. Tt. törvény 50. §-ának (6) bekezdése a későbbi előírások értelmében.
131)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 180/1995. sz. Tt. törvényének első része a későbbi előírások értelmében.
132)
A 330/1991. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
133)
A 97/2013. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
134)
Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 138/2010. sz. Tt. törvény 3. §-ának a) pontja a későbbi előírások értelmében.
135)
Például az 504/2003. sz. Tt. törvény 13. §-ának (4) bekezdése a későbbi előírások értelmében, a 326/2005. sz. Tt. törvény 51b. §-a, a 97/2013. sz. Tt. törvény 12. §-ának (2) bekezdése a 110/2018. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
136)
Az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott hozzájárulásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 292/2014. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
137)
A múzeumokról és a galériákról, valamint a kulturális értékű tárgyak védelméről és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. Tt. törvényének módosításáról szóló 206/2009. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében, a későbbi előírások értelmében.
138)
Például a 229/1991. sz. Tt. törvény második és harmadik része a későbbi előírások értelmében, a 326/2005. sz. Tt. törvény 50-50b. §-a a későbbi előírások értelmében.
139)
Például a 229/1991. sz. Tt. törvény harmadik és negyedik része a későbbi előírások értelmében, a községi vagyonról szóló 138/1991. sz. Tt. törvény 15b. §-ának (2) bekezdése a későbbi előírások értelmében, a későbbi előírások értelmében.
140)
A 326/2005. sz. Tt. törvény 2. §-ának p) pontja és 4-4g. §-a a későbbi előírások értelmében.
141)
A 138/2010. sz. Tt. törvény 2. §-ának y) pontja.
142)
A 274/2009. sz. Tt. törvény a későbbi előírások értelmében.
143)
A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek megállapításáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 295., 2010.11.12.) hatályos szövege. A 113/2018. sz. Tt. törvény a fa és fatermékek belső piaci forgalomba hozataláról, valamint a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben nyújtott támogatásról és dotációról szóló 280/2017. sz. Tt. törvény módosításáról, és az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott hozzájárulásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 292/2014. sz. Tt. törvény módosításáról a későbbi előírások értelmében, a 355/2019. sz. Tt. törvénnyel módosított szövegében.
144)
Az 50/1976. sz. Tt. törvény 140d. §-a a későbbi előírások értelmében