54/2019 Z. z.
O ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov

Podrobnosti zákona

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Zdroj:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Typ zákona:
Törvény
Predchádzajúca verzia -
Aktuálna verzia 01.08.2025 - 23.03.2026

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Zdroj:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Typ zákona:
Törvény

História

Zákon o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov
 
54
54
ZÁKON
Törvény
z 30. januára 2019
A TÁRSADALOMELLENES TEVÉKENYSÉG BEJELENTŐINEK VÉDELMÉRŐL ÉS EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL
o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov
Kelt: 2019. január 30.
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
Čl. I
I. cikk
Úvodné ustanovenia
Bevezető rendelkezések
§ 1
(1)
Tento zákon upravuje
a)
podmienky poskytovania ochrany osobám v pracovnoprávnom vzťahu alebo v inom obdobnom vzťahu v súvislosti s oznamovaním kriminality alebo inej protispoločenskej činnosti1) (ďalej len „protispoločenská činnosť“),
b)
práva a povinnosti osôb pri oznamovaní protispoločenskej činnosti a
c)
zriadenie, postavenie a pôsobnosť Úradu na ochranu oznamovateľov (ďalej len „úrad“).
(2)
Týmto zákonom nie je dotknutá povinnosť oznámenia trestného činu alebo prekazenia trestného činu.
(3)
Oznamovanie protispoločenskej činnosti sa nepovažuje za porušenie zmluvnej povinnosti zachovávať mlčanlivosť ani za porušenie povinnosti zachovávať mlčanlivosť podľa osobitných predpisov,2) ak ide o povinnosť vyplývajúcu z výkonu zamestnania, povolania, postavenia alebo funkcie a nejde o povinnosť mlčanlivosti v súvislosti s ochranou utajovaných skutočností, poštového tajomstva, bankového tajomstva, telekomunikačného tajomstva alebo daňového tajomstva, ochranou dôverných štatistických údajov, nejde o povinnosť mlčanlivosti v súvislosti s poskytovaním a sprístupňovaním údajov zo zdravotnej dokumentácie, o povinnosť mlčanlivosti príslušníkov spravodajských služieb alebo o povinnosť mlčanlivosti pri poskytovaní právnych služieb.
(4)
Nikto nesmie hroziť odvetným opatrením alebo postihovať odvetným opatrením oznamovateľa alebo
a)
blízku osobu oznamovateľa,
b)
fyzickú osobu – podnikateľa alebo právnickú osobu, ktorú oznamovateľ ovláda, v ktorej má účasť, v ktorej vykonáva funkciu člena orgánu právnickej osoby, alebo pre ktorú vykonáva pracovnú činnosť,
c)
fyzickú osobu – podnikateľa alebo právnickú osobu, ktorá ovláda právnickú osobu, v ktorej má oznamovateľ účasť alebo v ktorej vykonáva funkciu člena orgánu právnickej osoby,
d)
osobu, ktorá oznamovateľovi poskytla pomoc v súvislosti s oznámením, a
e)
zodpovednú osobu alebo osobu, ktorá sa podieľa na plnení úloh zodpovednej osoby.
(5)
Oznamovateľ a osoba podľa odseku 4 písm. a) až e) sa nemôže vzdať práva na ochranu pred postihom odvetným opatrením.
1. §
(1)
Ez a törvény szabályozza
a)
a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban álló személyek számára a bűnözéssel vagy más társadalomellenes tevékenységgel1) (a továbbiakban: társadalomellenes tevékenység) kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben nyújtott védelem feltételeit,
b)
a személyek jogait és kötelezettségeit a társadalomellenes tevékenység bejelentése során, és
c)
a Bejelentővédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) létrehozását, jogállását és hatáskörét.
(2)
E törvény nem érinti a bűncselekmény bejelentésére vagy a bűncselekmény megakadályozására vonatkozó kötelezettséget.
(3)
A társadalomellenes tevékenység bejelentése nem minősül a szerződéses titoktartási kötelezettség, sem a külön jogszabályok2) szerinti titoktartási kötelezettség megsértésének, ha az a foglalkozás, hivatás, beosztás vagy tisztség gyakorlásából eredő kötelezettség, és nem a minősített adatok védelmével, a levéltitokkal, a banktitokkal, a távközlési titokkal vagy az adótitokkal, a bizalmas statisztikai adatok védelmével kapcsolatos titoktartási kötelezettségről van szó, nem az egészségügyi dokumentációból származó adatok szolgáltatásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos titoktartási kötelezettségről, a hírszerző szolgálatok tagjainak titoktartási kötelezettségéről vagy a jogi szolgáltatások nyújtása során fennálló titoktartási kötelezettségről van szó.
(4)
Senki sem fenyegethet retorzióval, és nem sújthat retorzióval a bejelentőt vagy
a)
a bejelentő közel álló személyét,
b)
azt a természetes személy – vállalkozót vagy jogi személyt, amelyet a bejelentő irányít, amelyben részesedéssel rendelkezik, amelyben a jogi személy szervének tagjaként tisztséget tölt be, vagy amely számára munkát végez,
c)
azt a természetes személy – vállalkozót vagy jogi személyt, amely egy olyan jogi személyt irányít, amelyben a bejelentő részesedéssel rendelkezik, vagy amelyben a jogi személy szervének tagjaként tisztséget tölt be,
d)
azt a személyt, aki a bejelentőnek segítséget nyújtott a bejelentéssel kapcsolatban, és
e)
a felelős személyt vagy a felelős személy feladatainak ellátásában részt vevő személyt.
(5)
A bejelentő és a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti személy nem mondhat le a retorzióval szembeni védelemhez való jogáról.
§ 2
 
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
oznamovateľom fyzická osoba, ktorá v dobrej viere urobí oznámenie orgánu príslušnému na prijatie oznámenia alebo zamestnávateľovi; za oznamovateľa sa považuje aj fyzická osoba, ktorá v dobrej viere
1.
urobí oznámenie a jej pracovnoprávny vzťah alebo iný obdobný vzťah sa skončil, ak sa dozvedela informácie o protispoločenskej činnosti počas trvania tohto pracovnoprávneho vzťahu alebo iného obdobného vzťahu,
2.
urobí oznámenie a jej pracovnoprávny vzťah alebo iný obdobný vzťah ešte nevznikol, ak sa dozvedela informácie o protispoločenskej činnosti počas výberového konania alebo v rámci predzmluvných vzťahov,
3.
urobila oznámenie anonymne a jej totožnosť bola odhalená,
4.
zverejnila informácie o protispoločenskej činnosti, ktoré sa dozvedela počas výberového konania alebo v rámci predzmluvných vzťahov a jej pracovnoprávny vzťah alebo iný obdobný vzťah ešte nevznikol alebo počas trvania pracovnoprávneho vzťahu alebo iného obdobného vzťahu alebo po skončení pracovnoprávneho alebo iného obdobného vzťahu z dôvodu, že
4a.
urobila oznámenie prostredníctvom vnútorného systému preverovania oznámení a nebola oboznámená s výsledkom preverenia podľa § 10 ods. 8, alebo neboli prijaté vhodné opatrenia podľa § 10 ods. 8 a následne urobila takéto oznámenie orgánu príslušnému na prijatie oznámenia a nebola v primeranej lehote oboznámená so stavom preverovania alebo s výsledkom preverenia,
4b.
urobila oznámenie orgánu príslušnému na prijatie oznámenia a nebola v primeranej lehote oboznámená so stavom preverovania alebo s výsledkom preverenia,
4c.
je dôvodná obava, že protispoločenská činnosť môže predstavovať bezprostredné alebo zjavné ohrozenie verejného záujmu, alebo
4d.
je dôvodná obava, že v prípade urobenia oznámenia orgánu príslušnému na prijatie oznámenia by jej hrozil postih alebo vzhľadom na konkrétne okolnosti prípadu hrozí, že orgány na prijatie oznámenia nezabezpečia nestranné a nezávislé preverenie skutočností uvedených v oznámení,
b)
oznámením uvedenie skutočností, o ktorých sa fyzická osoba dozvedela v súvislosti s pracovnoprávnym vzťahom alebo iným obdobným vzťahom a ktoré sa týkajú protispoločenskej činnosti,
c)
kvalifikovaným oznámením oznámenie, ktoré môže prispieť alebo prispelo k objasneniu závažnej protispoločenskej činnosti alebo k zisteniu alebo k usvedčeniu jej páchateľa,
d)
závažnou protispoločenskou činnosťou
1.
trestné činy podľa § 168, § 170, § 170b, § 177, § 212, § 213, § 217, § 221, § 226, § 233a, § 237 až 240, § 243, § 243a, § 247, § 247d, § 251a, § 252 až 254, § 261 až 263, § 266 až 268, § 271, § 278a, § 283, § 299a, § 302, § 305, § 326 až 327a, § 328 až 336b, § 336d, § 348, 352a, § 374 alebo § 417a až 417d Trestného zákona,
2.
trestný čin, za ktorý Trestný zákon ustanovuje trest odňatia slobody s hornou hranicou trestnej sadzby prevyšujúcou dva roky,
3.
správny delikt, za ktorý možno uložiť pokutu s hornou hranicou určenou výpočtom, alebo
4.
správny delikt, za ktorý možno uložiť pokutu s hornou hranicou vo výške najmenej 30 000 eur,
e)
pracovnoprávnym vzťahom pracovný pomer, dohody o prácach vykonávaných mimo pracovného pomeru, štátnozamestnanecký pomer alebo služobný pomer,
f)
iným obdobným vzťahom najmä výkon práv súvisiacich s účasťou, správou alebo riadením v právnickej osobe, činnosť osoby vykonávajúcej funkciu člena orgánu právnickej osoby, činnosť samostatne zárobkovo činnej osoby, výkon práv a povinností vyplývajúcich zo zmluvy, ktorej predmetom je dodanie tovaru, uskutočnenie stavebných prác alebo poskytnutie služby, odborná prax, absolventská prax, aktivačná činnosť, dobrovoľnícka činnosť,
g)
orgánom príslušným na prijatie oznámenia úrad, prokuratúra alebo správny orgán príslušný na konanie o správnom delikte, ktorý je závažnou protispoločenskou činnosťou podľa § 2 písm. d) bodu 3 a 4 alebo príslušná inštitúcia, orgán, úrad alebo agentúra Európskej Únie,
h)
dotknutou osobou fyzická osoba alebo právnická osoba, proti ktorej oznámenie smeruje,
i)
zamestnávateľom osoba, ktorá zamestnáva najmenej jednu fyzickú osobu v pracovnoprávnom vzťahu,
j)
orgánom verejnej moci
1.
štátny orgán, obec, vyšší územný celok,
2.
právnická osoba zriadená zákonom a právnická osoba zriadená štátom, obcou alebo vyšším územným celkom podľa osobitného predpisu,3)
3.
právnická osoba s majetkovou účasťou osoby uvedenej v prvom bode alebo v druhom bode,
4.
právnická osoba, ktorej zákon zveruje právomoc rozhodovať o právach a povinnostiach v oblasti verejnej správy,
k)
konaním v dobrej viere konanie fyzickej osoby, ktorá vzhľadom na okolnosti, ktoré sú jej známe, a vedomosti, ktoré v čase oznámenia má, sa odôvodnene domnieva, že uvádzané skutočnosti sú pravdivé; v pochybnostiach sa konanie považuje za konanie v dobrej viere, dovtedy, kým sa nepreukáže opak,
l)
odvetné opatrenie je konanie alebo opomenutie konania v súvislosti s pracovnoprávnym alebo iným obdobným vzťahom oznamovateľa vyvolané oznámením alebo zverejnením informácií o protispoločenskej činnosti a ktoré oznamovateľovi alebo osobe podľa § 1 ods. 4 písm. a) až e) spôsobilo alebo môže spôsobiť neopodstatnenú ujmu; odvetným opatrením podľa predchádzajúcej vety je najmä
1.
výpoveď alebo okamžité skončenie pracovného pomeru,
2.
skončenie v skúšobnej dobe alebo nepredĺženie pracovného pomeru na dobu neurčitú,
3.
odvolanie, preradenie na nižšiu pozíciu alebo odmietnutie povýšenia,
4.
zmena pracovných povinností, miesta výkonu práce alebo zmena pracovného času,
5.
zníženie mzdy, nepriznanie odmeny alebo osobného príplatku,
6.
neposkytnutie odbornej prípravy,
7.
disciplinárne opatrenie,
8.
nátlak, zastrašovanie alebo obťažovanie,
9.
poškodzovanie dobrej povesti,
10.
odstúpenie od zmluvy o dodávke tovarov a služieb,
11.
zrušenie licencie alebo povolenia.
2. §
 
E törvény alkalmazásában
a)
bejelentő az a természetes személy, aki jóhiszeműen bejelentést tesz a bejelentés fogadására illetékes szervnél vagy a munkáltatónál; bejelentőnek minősül az a természetes személy is, aki jóhiszeműen
1.
bejelentést tesz, és a munkaviszonya vagy más hasonló jogviszonya már megszűnt, ha a társadalomellenes tevékenységről szóló információkról e munkaviszony vagy más hasonló jogviszony fennállása alatt szerzett tudomást,
2.
bejelentést tesz, és a munkaviszonya vagy más hasonló jogviszonya még nem jött létre, ha a társadalomellenes tevékenységről szóló információkról a kiválasztási eljárás során vagy a szerződéskötést megelőző kapcsolatok keretében szerzett tudomást,
3.
névtelenül tett bejelentést, és személyazonosságát felfedték,
4.
nyilvánosságra hozta a társadalomellenes tevékenységről szóló információkat, amelyekről a kiválasztási eljárás során vagy a szerződéskötést megelőző kapcsolatok keretében szerzett tudomást, és a munkaviszonya vagy más hasonló jogviszonya még nem jött létre, vagy a munkaviszony vagy más hasonló jogviszony fennállása alatt, vagy a munkaviszony vagy más hasonló jogviszony megszűnése után, abból az okból, hogy
4a.
a belső bejelentés-kivizsgálási rendszeren keresztül tett bejelentést, és nem tájékoztatták a kivizsgálás eredményéről a 10. § (8) bekezdése szerint, vagy nem tették meg a megfelelő intézkedéseket a 10. § (8) bekezdése szerint, majd ezt követően ilyen bejelentést tett a bejelentés fogadására illetékes szervnél, és méltányos határidőn belül nem tájékoztatták a kivizsgálás állásáról vagy eredményéről,
4b.
bejelentést tett a bejelentés fogadására illetékes szervnél, és méltányos határidőn belül nem tájékoztatták a kivizsgálás állásáról vagy eredményéről,
4c.
alaposan feltehető, hogy a társadalomellenes tevékenység a közérdek közvetlen vagy nyilvánvaló veszélyeztetését jelentheti, vagy
4d.
alaposan feltehető, hogy a bejelentés fogadására illetékes szervnél tett bejelentés esetén retorzió fenyegetné, vagy az eset konkrét körülményeire tekintettel fennáll a veszélye annak, hogy a bejelentést fogadó szervek nem biztosítják a bejelentésben foglalt tények pártatlan és független kivizsgálását,
b)
bejelentés olyan tények közlése, amelyekről a természetes személy a munkaviszonyával vagy más hasonló jogviszonyával összefüggésben szerzett tudomást, és amelyek társadalomellenes tevékenységre vonatkoznak,
c)
minősített bejelentés olyan bejelentés, amely hozzájárulhat vagy hozzájárult egy súlyos társadalomellenes tevékenység felderítéséhez, vagy elkövetőjének azonosításához vagy elítéléséhez,
d)
súlyos társadalomellenes tevékenység
1.
a Büntető Törvénykönyv 168., 170., 170b., 177., 212., 213., 217., 221., 226., 233a., 237–240., 243., 243a., 247., 247d., 251a., 252–254., 261–263., 266–268., 271., 278a., 283., 299a., 302., 305., 326–327a., 328–336b., 336d., 348., 352a., 374. vagy 417a–417d. §-a szerinti bűncselekmények,
2.
olyan bűncselekmény, amelyre a Büntető Törvénykönyv két évet meghaladó felső határú szabadságvesztés-büntetést ír elő,
3.
közigazgatási jogszabálysértés, amelyért számítással meghatározott felső határú bírság szabható ki, vagy
4.
közigazgatási jogszabálysértés, amelyért legalább 30 000 eur felső határú bírság szabható ki,
e)
munkaviszony a munkaviszony, a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodások, a közszolgálati jogviszony vagy a szolgálati jogviszony,
f)
más hasonló jogviszony különösen a jogi személyben való részvétellel, annak igazgatásával vagy irányításával kapcsolatos jogok gyakorlása, a jogi személy szervének tagjaként tisztséget betöltő személy tevékenysége, az önállóan keresőtevékenységet folytató személy tevékenysége, olyan szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, amelynek tárgya áruszállítás, építési munkák elvégzése vagy szolgáltatásnyújtás, a szakmai gyakorlat, a pályakezdői gyakorlat, az aktivációs tevékenység, az önkéntes tevékenység,
g)
a bejelentés fogadására illetékes szerv a Hivatal, az ügyészség vagy a közigazgatási jogszabálysértés ügyében eljárni illetékes közigazgatási szerv, amely a 2. § d) pontjának 3. és 4. alpontja szerint súlyos társadalomellenes tevékenységnek minősül, vagy az Európai Unió illetékes intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége,
h)
érintett személy az a természetes vagy jogi személy, aki ellen a bejelentés irányul,
i)
munkáltató az a személy, aki legalább egy természetes személyt munkaviszonyban foglalkoztat,
j)
közhatalmi szerv
1.
az állami szerv, a község, a nagyobb területi egység,
2.
a törvény által létrehozott jogi személy és az állam, a község vagy a nagyobb területi egység által külön jogszabály szerint létrehozott jogi személy,3)
3.
olyan jogi személy, amelyben az első vagy a második pontban említett személy vagyoni részesedéssel rendelkezik,
4.
olyan jogi személy, amelyet a törvény felhatalmaz a közigazgatás területén jogokról és kötelezettségekről való döntéshozatalra,
k)
jóhiszemű eljárás a természetes személy olyan eljárása, aki az általa ismert körülményekre és a bejelentés időpontjában rendelkezésére álló ismeretekre tekintettel alaposan feltételezi, hogy a közölt tények valósak; kétség esetén az eljárás jóhiszeműnek minősül, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik,
l)
retorzió olyan cselekvés vagy mulasztás, amely a bejelentő munkaviszonyával vagy más hasonló jogviszonyával kapcsolatos, amelyet a társadalomellenes tevékenységről szóló információk bejelentése vagy nyilvánosságra hozatala váltott ki, és amely a bejelentőnek vagy az 1. § (4) bekezdésének a)–e) pontja szerinti személynek indokolatlan sérelmet okozott vagy okozhat; az előző mondat szerinti retorziónak minősül különösen
1.
a munkaviszony felmondása vagy azonnali hatályú megszüntetése,
2.
a próbaidő alatti megszüntetés vagy a határozatlan idejű munkaviszony meg nem hosszabbítása,
3.
a visszahívás, alacsonyabb beosztásba helyezés vagy az előléptetés megtagadása,
4.
a munkaköri feladatok, a munkavégzés helyének vagy a munkaidő megváltoztatása,
5.
a bér csökkentése, a jutalom vagy a személyi pótlék meg nem adása,
6.
a szakmai képzés megvonása,
7.
fegyelmi intézkedés,
8.
kényszerítés, megfélemlítés vagy zaklatás,
9.
a jó hírnév megsértése,
10.
az áruk és szolgáltatások szállítására vonatkozó szerződéstől való elállás,
11.
az engedély vagy a felhatalmazás visszavonása.
Poskytnutie ochrany v rámci trestného konania
Védelemnyújtás a büntetőeljárás keretében
§ 3
(1)
Žiadosť o poskytnutie ochrany pri oznámení závažnej protispoločenskej činnosti, ktorá je trestným činom, môže podať oznamovateľ zároveň s oznámením alebo počas trestného konania; žiadosť sa podáva prokurátorovi písomne alebo ústne do zápisnice. Ak sa žiadosť o poskytnutie ochrany oznamovateľovi podá inému orgánu verejnej moci, ten ju bezodkladne postúpi prokurátorovi.
(2)
Žiadosť o poskytnutie ochrany podľa odseku 1 obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa, ktorý podáva žiadosť, miesto výkonu jeho práce a označenie jeho zamestnávateľa; žiadosť obsahuje aj údaje o blízkej osobe, ak je v pracovnoprávnom vzťahu k tomu istému zamestnávateľovi ako oznamovateľ alebo je v pracovnoprávnom vzťahu k zamestnávateľovi, ktorý je závislou osobou vo vzťahu k zamestnávateľovi oznamovateľa a oznamovateľ žiada o ochranu aj pre túto blízku osobu.
3. §
(1)
A bűncselekménynek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése esetén a védelem iránti kérelmet a bejelentő a bejelentéssel egyidejűleg vagy a büntetőeljárás során nyújthatja be; a kérelmet az ügyészhez kell benyújtani írásban vagy szóban jegyzőkönyvbe mondva. Ha a bejelentő a védelem iránti kérelmet más közhatalmi szervhez nyújtja be, az haladéktalanul továbbítja azt az ügyésznek.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti védelem iránti kérelem tartalmazza a kérelmet benyújtó bejelentő nevét, születési idejét és lakóhelyét, munkavégzésének helyét és munkáltatójának megnevezését; a kérelem tartalmazza a közel álló személy adatait is, ha az a bejelentővel azonos munkáltatónál áll munkaviszonyban, vagy olyan munkáltatónál áll munkaviszonyban, amely a bejelentő munkáltatójához képest függő személynek minősül, és a bejelentő e közel álló személy számára is védelmet kér.
§ 4
(1)
Ak prokurátor zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 3 ods. 1, urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne mu poskytne ochranu podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu; oznamovateľovi sa spolu s týmto oznámením doručí aj poučenie o právach a povinnostiach, ktoré mu vyplývajú z postavenia chráneného oznamovateľa. Doručením oznámenia o poskytnutí ochrany zamestnávateľovi sa oznamovateľ stáva chráneným oznamovateľom.
(2)
Oznamovateľ môže namiesto ochrany podľa § 7 požiadať prokurátora o vydanie písomného potvrdenia o tom, že urobil kvalifikované oznámenie. Ak prokurátor zistí, že oznamovateľ urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne mu vydá o tom potvrdenie spolu s poučením o právach a povinnostiach, ktoré mu vyplývajú v súvislosti s urobením kvalifikovaného oznámenia.
(3)
Ak prokurátor zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 3 ods. 1, neurobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi a úradu písomne oznámi túto skutočnosť s uvedením dôvodov neposkytnutia ochrany a s poučením o možnosti preskúmať neposkytnutie ochrany podľa odseku 4.
(4)
Oznamovateľ, ktorému sa podľa odseku 3 neposkytla ochrana, môže do 15 dní od doručenia oznámenia podľa odseku 3 požiadať sám alebo prostredníctvom úradu nadriadeného prokurátora, aby preskúmal dôvody neposkytnutia ochrany podľa odseku 3. Nadriadený prokurátor do 15 dní od doručenia žiadosti rozhodne o poskytnutí ochrany podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu, alebo v tejto lehote oznámi oznamovateľovi alebo úradu, že oznamovateľ neurobil kvalifikované oznámenie.
4. §
(1)
Ha az ügyész megállapítja, hogy a 3. § (1) bekezdése szerint védelem iránti kérelmet benyújtó bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul védelmet nyújt neki a 7. § szerint, és erről a tényről írásban értesíti a bejelentőt, a munkáltatót és a Hivatalt; a bejelentőnek ezzel az értesítéssel együtt kézbesítik a védett bejelentői jogállásából eredő jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatást is. A védelemnyújtásról szóló értesítésnek a munkáltató részére történő kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.
(2)
A bejelentő a 7. § szerinti védelem helyett kérheti az ügyésztől annak írásbeli igazolását, hogy minősített bejelentést tett. Ha az ügyész megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul kiadja neki erről az igazolást, valamint a minősített bejelentés megtételével kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatást.
(3)
Ha az ügyész megállapítja, hogy a 3. § (1) bekezdése szerint védelem iránti kérelmet benyújtó bejelentő nem tett minősített bejelentést, erről a tényről haladéktalanul írásban értesíti a bejelentőt és a Hivatalt, a védelem megadásának elutasítását megindokolva, és tájékoztatva a védelem megadásának elutasítása felülvizsgálatának lehetőségéről a (4) bekezdés szerint.
(4)
Az a bejelentő, akinek a (3) bekezdés szerint nem nyújtottak védelmet, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül maga vagy a Hivatalon keresztül kérheti a felettes ügyészt, hogy vizsgálja felül a (3) bekezdés szerinti védelem megadásának elutasításának indokait. A felettes ügyész a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a 7. § szerinti védelem megadásáról, és erről a tényről írásban értesíti a bejelentőt, a munkáltatót és a Hivatalt, vagy e határidőn belül értesíti a bejelentőt vagy a Hivatalt arról, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.
Poskytnutie ochrany v rámci konania o správnom delikte
Védelemnyújtás a közigazgatási jogszabálysértési eljárás keretében
§ 5
(1)
Žiadosť o poskytnutie ochrany pri oznámení závažnej protispoločenskej činnosti, ktorá je správnym deliktom, môže podať oznamovateľ zároveň s oznámením alebo počas konania o správnom delikte; žiadosť o poskytnutie ochrany sa podáva písomne alebo ústne do zápisnice orgánu, ktorý je príslušný na konanie o správnom delikte (ďalej len „správny orgán“). Ak sa žiadosť o poskytnutie ochrany oznamovateľovi podá inému orgánu verejnej moci, ten ju bezodkladne postúpi orgánu príslušnému podľa prvej vety.
(2)
Žiadosť o poskytnutie ochrany podľa odseku 1 obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa, ktorý podáva žiadosť, miesto výkonu jeho práce a označenie jeho zamestnávateľa; žiadosť obsahuje aj údaje o blízkej osobe, ak je v pracovnoprávnom vzťahu k tomu istému zamestnávateľovi ako oznamovateľ alebo je v pracovnoprávnom vzťahu k zamestnávateľovi, ktorý je závislou osobou vo vzťahu k zamestnávateľovi oznamovateľa a oznamovateľ žiada o ochranu aj pre túto blízku osobu.
5. §
(1)
A közigazgatási jogszabálysértésnek minősülő súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése esetén a védelem iránti kérelmet a bejelentő a bejelentéssel egyidejűleg vagy a közigazgatási jogszabálysértési eljárás során nyújthatja be; a védelem iránti kérelmet írásban vagy szóban jegyzőkönyvbe mondva kell benyújtani a közigazgatási jogszabálysértési eljárás lefolytatására illetékes szervhez (a továbbiakban: közigazgatási szerv). Ha a bejelentő a védelem iránti kérelmet más közhatalmi szervhez nyújtja be, az haladéktalanul továbbítja azt az első mondat szerint illetékes szervnek.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti védelem iránti kérelem tartalmazza a kérelmet benyújtó bejelentő nevét, születési idejét és lakóhelyét, munkavégzésének helyét és munkáltatójának megnevezését; a kérelem tartalmazza a közel álló személy adatait is, ha az a bejelentővel azonos munkáltatónál áll munkaviszonyban, vagy olyan munkáltatónál áll munkaviszonyban, amely a bejelentő munkáltatójához képest függő személynek minősül, és a bejelentő e közel álló személy számára is védelmet kér.
§ 6
(1)
Ak správny orgán zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 5 ods. 1, urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi poskytne ochranu podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu; oznamovateľovi sa spolu s oznámením doručí aj poučenie o právach a povinnostiach, ktoré oznamovateľovi vyplývajú z postavenia chráneného oznamovateľa. Doručením tohto oznámenia zamestnávateľovi sa oznamovateľ stáva chráneným oznamovateľom.
(2)
Oznamovateľ môže namiesto ochrany podľa § 7 požiadať správny orgán o vydanie písomného potvrdenia o tom, že urobil kvalifikované oznámenie. Ak správny orgán zistí, že oznamovateľ urobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi vydá o tom potvrdenie spolu s poučením o právach a povinnostiach, ktoré mu vyplývajú v súvislosti s urobením kvalifikovaného oznámenia.
(3)
Ak správny orgán zistí, že oznamovateľ, ktorý podal žiadosť o poskytnutie ochrany podľa § 5 ods. 1, neurobil kvalifikované oznámenie, bezodkladne oznamovateľovi a úradu písomne oznámi túto skutočnosť s uvedením dôvodov neposkytnutia ochrany a s poučením o možnosti preskúmať neposkytnutie ochrany podľa odseku 4.
(4)
Oznamovateľ, ktorému sa podľa odseku 3 neposkytla ochrana, môže do 15 dní od doručenia oznámenia podľa odseku 3 požiadať sám alebo prostredníctvom úradu nadriadený správny orgán, aby preskúmal dôvody neposkytnutia ochrany podľa odseku 3. Nadriadený správny orgán do 15 dní od doručenia žiadosti rozhodne o poskytnutí ochrany podľa § 7 a túto skutočnosť písomne oznámi oznamovateľovi, zamestnávateľovi a úradu, alebo v tejto lehote oznámi oznamovateľovi alebo úradu, že oznamovateľ neurobil kvalifikované oznámenie.
(5)
Ak sa v trestnom konaní odovzdá alebo postúpi vec inému orgánu na konanie o správnom delikte po podaní žiadosti o poskytnutie ochrany, správny orgán posúdi poskytnutie ochrany aj bez podania ďalšej žiadosti o poskytnutie ochrany.
6. §
(1)
Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy az 5. § (1) bekezdése szerint védelem iránti kérelmet benyújtó bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul védelmet nyújt a bejelentőnek a 7. § szerint, és erről a tényről írásban értesíti a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt; a bejelentőnek az értesítéssel együtt kézbesítik a védett bejelentői jogállásából eredő jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatást is. Ezen értesítés munkáltatónak történő kézbesítésével a bejelentő védett bejelentővé válik.
(2)
A bejelentő a 7. § szerinti védelem helyett kérheti a közigazgatási szervtől annak írásbeli igazolását, hogy minősített bejelentést tett. Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a bejelentő minősített bejelentést tett, haladéktalanul kiadja erről az igazolást a bejelentőnek, a minősített bejelentés megtételével összefüggésben őt megillető jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatással együtt.
(3)
Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy az 5. § (1) bekezdése szerint védelem iránti kérelmet benyújtó bejelentő nem tett minősített bejelentést, erről a tényről haladéktalanul írásban értesíti a bejelentőt és a hivatalt, megjelölve a védelem meg nem adásának indokait, valamint tájékoztatást nyújtva a védelem meg nem adásának a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatának lehetőségéről.
(4)
Az a bejelentő, akinek a (3) bekezdés szerint nem nyújtottak védelmet, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül maga vagy a hivatalon keresztül kérheti a felettes közigazgatási szervet, hogy vizsgálja felül a (3) bekezdés szerinti védelem meg nem adásának indokait. A felettes közigazgatási szerv a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt a 7. § szerinti védelem nyújtásáról, és erről a tényről írásban értesíti a bejelentőt, a munkáltatót és a hivatalt, vagy e határidőn belül értesíti a bejelentőt vagy a hivatalt arról, hogy a bejelentő nem tett minősített bejelentést.
(5)
Ha a büntetőeljárás során az ügyet a védelem iránti kérelem benyújtását követően közigazgatási szabálysértési eljárás lefolytatására más szervnek adják át vagy teszik át, a közigazgatási szerv a védelem nyújtását további védelem iránti kérelem benyújtása nélkül is elbírálja.
§ 7
Ochrana oznamovateľa pri oznamovaní závažnej protispoločenskej činnosti
(1)
Zamestnávateľ môže urobiť právny úkon alebo vydať rozhodnutie v pracovnoprávnom vzťahu (ďalej len „pracovnoprávny úkon“) voči chránenému oznamovateľovi, na ktorý nedal súhlas, len so súhlasom úradu; voči chránenému oznamovateľovi, ktorým je profesionálny vojak, sa súhlas úradu vyžaduje, len ak tak ustanovuje osobitný predpis.4) Súhlas úradu sa nevyžaduje, ak sa pracovnoprávnym úkonom priznáva nárok alebo ak ide o pracovnoprávny úkon súvisiaci so skončením pracovnoprávneho vzťahu, ktorý je dôsledkom právnej skutočnosti, ktorá nezávisí od posúdenia zamestnávateľa.5)
(2)
Zamestnávateľ podáva žiadosť o udelenie súhlasu úradu. Žiadosť o udelenie súhlasu obsahuje
a)
označenie zamestnávateľa,
b)
meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt chráneného oznamovateľa,
c)
označenie pracovnoprávneho úkonu, na ktorý sa žiada súhlas úradu,
d)
odôvodnenie potreby vykonania pracovnoprávneho úkonu.
(3)
Úrad pred vydaním rozhodnutia o žiadosti o udelenie súhlasu umožní chránenému oznamovateľovi vyjadriť sa v primeranej lehote k navrhovanému pracovnoprávnemu úkonu.
(4)
V jednoduchých veciach, najmä ak možno rozhodnúť len na základe žiadosti zamestnávateľa a vyjadrenia chráneného oznamovateľa, úrad rozhodne o žiadosti o udelenie súhlasu bezodkladne. V ostatných veciach rozhodne úrad do 30 dní odo dňa doručenia žiadosti o udelenie súhlasu.
(5)
Úrad udelí súhlas s navrhovaným pracovnoprávnym úkonom zamestnávateľa voči chránenému oznamovateľovi, len ak zamestnávateľ preukáže, že navrhovaný pracovnoprávny úkon nemá žiadnu príčinnú súvislosť s kvalifikovaným oznámením, inak žiadosť o udelenie súhlasu zamietne.
(6)
Proti rozhodnutiu úradu o žiadosti o udelenie súhlasu nemožno podať odvolanie.
(7)
Od podania žiadosti zamestnávateľa o udelenie súhlasu úradu do právoplatného rozhodnutia o žiadosti o udelenie súhlasu zamestnávateľovi lehoty a skúšobné doby podľa osobitných predpisov6) neplynú.
(8)
Právny úkon, na ktorý úrad neudelil súhlas, je neplatný.
7. §
A bejelentő védelme súlyos társadalomellenes tevékenység bejelentése esetén
(1)
A munkáltató a védett bejelentővel szemben olyan jogcselekményt vagy munkajogi viszonyban hozott döntést (a továbbiakban: „munkajogi jogcselekmény”), amelyhez a bejelentő nem adta hozzájárulását, csak a hivatal hozzájárulásával tehet; a hivatásos katona minőségű védett bejelentővel szemben a hivatal hozzájárulása csak akkor szükséges, ha azt külön jogszabály4) írja elő. A hivatal hozzájárulása nem szükséges, ha a munkajogi jogcselekmény jogosultságot ismer el, vagy ha a munkajogi viszony megszűnésével kapcsolatos olyan munkajogi jogcselekményről van szó, amely a munkáltató mérlegelésétől független jogi tény következménye.5)
(2)
A munkáltató a hivatalhoz nyújt be hozzájárulás megadása iránti kérelmet. A hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza
a)
a munkáltató megjelölését,
b)
a védett bejelentő utónevét, vezetéknevét, születési dátumát és lakóhelyét,
c)
annak a munkajogi jogcselekménynek a megjelölését, amelyhez a hivatal hozzájárulását kérik,
d)
a munkajogi jogcselekmény megtételének szükségességére vonatkozó indokolást.
(3)
A hivatal a hozzájárulás megadása iránti kérelemről szóló döntés meghozatala előtt lehetővé teszi a védett bejelentő számára, hogy méltányos határidőn belül nyilatkozzon a javasolt munkajogi jogcselekményről.
(4)
Egyszerű ügyekben, különösen, ha a döntés kizárólag a munkáltató kérelme és a védett bejelentő nyilatkozata alapján meghozható, a hivatal haladéktalanul dönt a hozzájárulás megadása iránti kérelemről. Egyéb ügyekben a hivatal a hozzájárulás megadása iránti kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül dönt.
(5)
A hivatal csak akkor adja meg a hozzájárulását a munkáltató által a védett bejelentővel szemben javasolt munkajogi jogcselekményhez, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a javasolt munkajogi jogcselekmény semmilyen ok-okozati összefüggésben nem áll a minősített bejelentéssel, ellenkező esetben a hozzájárulás megadása iránti kérelmet elutasítja.
(6)
A hivatalnak a hozzájárulás megadása iránti kérelemről hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(7)
A munkáltató által a hivatalhoz benyújtott hozzájárulás megadása iránti kérelem benyújtásától a hozzájárulás megadása iránti kérelemről szóló jogerős döntésig a külön jogszabályok6) szerinti határidők és próbaidők nem telnek.
(8)
Az a jogcselekmény, amelyhez a hivatal nem adta meg a hozzájárulását, érvénytelen.
§ 8
Zánik ochrany oznamovateľa
(1)
Ochrana oznamovateľa poskytovaná podľa § 7 zaniká
a)
doručením písomného oznámenia chráneného oznamovateľa o vzdaní sa ochrany úradu,
b)
skončením alebo zánikom pracovnoprávneho vzťahu chráneného oznamovateľa,
c)
uplynutím troch rokov od skončenia trestného konania alebo konania o správnom delikte; ochrana však nezaniká, ak sa trestné konanie skončí postúpením veci inému orgánu,
d)
odsúdením chráneného oznamovateľa za trestný čin krivého obvinenia alebo za trestný čin krivej výpovede a krivej prísahy v súvislosti s urobením kvalifikovaného oznámenia, alebo
e)
doručením písomného oznámenia orgánu, ktorý poskytol ochranu, zamestnávateľovi, ak sa preukáže, že kvalifikované oznámenie nie je konaním v dobrej viere.
(2)
Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. a) úrad bezodkladne písomne oznámi zamestnávateľovi a orgánu, ktorý poskytol ochranu.
(3)
Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. b) zamestnávateľ bezodkladne písomne oznámi úradu a orgánu, ktorý poskytol ochranu.
(4)
Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. c) alebo písm. d) orgán, ktorý poskytol ochranu, bezodkladne písomne oznámi úradu, zamestnávateľovi a chránenému oznamovateľovi.
(5)
Zánik ochrany podľa odseku 1 písm. e) orgán, ktorý poskytol ochranu, bezodkladne písomne oznámi úradu a chránenému oznamovateľovi.
8. §
A bejelentő védelmének megszűnése
(1)
A 7. § szerint nyújtott bejelentői védelem megszűnik
a)
a védett bejelentőnek a védelemről való lemondásáról szóló írásbeli értesítésének a hivatalhoz történő kézbesítésével,
b)
a védett bejelentő munkajogi viszonyának megszűnésével vagy megszüntetésével,
c)
a büntetőeljárás vagy a közigazgatási szabálysértési eljárás befejezésétől számított három év leteltével; a védelem azonban nem szűnik meg, ha a büntetőeljárás az ügy más szervhez való áttételével fejeződik be,
d)
a védett bejelentőnek a minősített bejelentés megtételével összefüggésben hamis vád bűntette vagy hamis tanúzás és hamis eskü bűntette miatt történő elítélésével, vagy
e)
a védelmet nyújtó szerv írásbeli értesítésének a munkáltatóhoz történő kézbesítésével, ha bebizonyosodik, hogy a minősített bejelentés nem jóhiszemű eljárás.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti védelem megszűnését a hivatal haladéktalanul írásban közli a munkáltatóval és a védelmet nyújtó szervvel.
(3)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti védelem megszűnését a munkáltató haladéktalanul írásban közli a hivatallal és a védelmet nyújtó szervvel.
(4)
Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti védelem megszűnését a védelmet nyújtó szerv haladéktalanul írásban közli a hivatallal, a munkáltatóval és a védett bejelentővel.
(5)
Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem megszűnését a védelmet nyújtó szerv haladéktalanul írásban közli a hivatallal és a védett bejelentővel.
§ 9
Odmena
(1)
Úrad môže poskytnúť oznamovateľovi, ktorý urobil kvalifikované oznámenie na základe jeho žiadosti o poskytnutie odmeny, odmenu až do výšky 50-násobku minimálnej mzdy, ak
a)
v trestnom konaní
1.
bola podaná obžaloba,
2.
bol podaný návrh na schválenie dohody o uznaní viny a prijatí trestu,
3.
bol schválený zmier a zastavené trestné stíhanie alebo
4.
trestné stíhanie bolo podmienečne zastavené, alebo
b)
v správnom konaní nadobudlo právoplatnosť rozhodnutie o spáchaní správneho deliktu.
(2)
Orgán, ktorý oznamovateľovi vydal písomné oznámenie podľa § 4 ods. 1 alebo § 6 ods. 1 alebo písomné potvrdenie podľa § 4 ods. 2 alebo § 6 ods. 2, oznámi oznamovateľovi podanie obžaloby, schválenie dohody o uznaní viny a prijatí trestu, schválenie zmieru a zastavenie trestného stíhania, podmienečné zastavenie trestného stíhania alebo nadobudnutie právoplatnosti rozhodnutia podľa odseku 1 písm. b).
(3)
Žiadosť o poskytnutie odmeny môže podať oznamovateľ úradu do šiestich mesiacov odo dňa doručenia oznámenia podľa odseku 2 alebo ak sa toto oznámenie nedoručovalo, odo dňa, keď nastala skutočnosť podľa odseku 1. Na žiadosti o poskytnutie odmeny podané po tejto lehote sa neprihliada.
(4)
Žiadosť o poskytnutie odmeny obsahuje meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa a odôvodnenie žiadosti; k žiadosti oznamovateľ priloží kópiu oznámenia podľa odseku 2.
(5)
Úrad pri rozhodovaní o žiadosti o poskytnutie odmeny zohľadní najmä mieru zásluh oznamovateľa na objasnení závažnej protispoločenskej činnosti, zistení jej páchateľa, ušlý zárobok oznamovateľa a rozsah uchráneného majetku alebo vráteného majetku, ak ho možno vyčísliť; na ten účel si úrad vyžiada stanovisko prokurátora alebo správneho orgánu, ktorý vo veci konal.
(6)
Úrad rozhodne o žiadosti o poskytnutie odmeny do troch mesiacov odo dňa jej doručenia.
(7)
Na poskytnutie odmeny oznamovateľovi nie je právny nárok. Preskúmanie rozhodnutia úradu o odmene súdom je vylúčené.
(8)
Ustanovenia odsekov 1 až 7 sa nevzťahujú na blízku osobu oznamovateľa.
(9)
Ustanovenia tohto paragrafu sa vzťahujú aj na oznamovateľa v inom obdobnom vzťahu, ktorý urobil kvalifikované oznámenie a podal žiadosť o poskytnutie odmeny.
9. §
Jutalom
(1)
A hivatal a minősített bejelentést tevő bejelentőnek a jutalom iránti kérelme alapján a minimálbér 50-szereséig terjedő jutalmat nyújthat, ha
a)
a büntetőeljárásban
1.
vádiratot nyújtottak be,
2.
javaslatot nyújtottak be a bűnösség beismeréséről és a büntetés elfogadásáról szóló egyezség jóváhagyására,
3.
az egyezséget jóváhagyták és a büntetőeljárást megszüntették, vagy
4.
a büntetőeljárást feltételesen megszüntették, vagy
b)
a közigazgatási eljárásban jogerőre emelkedett a közigazgatási szabálysértés elkövetéséről szóló határozat.
(2)
Az a szerv, amely a bejelentőnek a 4. § (1) bekezdése vagy a 6. § (1) bekezdése szerinti írásbeli értesítést, vagy a 4. § (2) bekezdése vagy a 6. § (2) bekezdése szerinti írásbeli igazolást kiadta, értesíti a bejelentőt a vádirat benyújtásáról, a bűnösség beismeréséről és a büntetés elfogadásáról szóló egyezség jóváhagyásáról, az egyezség jóváhagyásáról és a büntetőeljárás megszüntetéséről, a büntetőeljárás feltételes megszüntetéséről vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedéséről.
(3)
A jutalom iránti kérelmet a bejelentő a (2) bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított hat hónapon belül, vagy ha ezt az értesítést nem kézbesítették, az (1) bekezdés szerinti tény bekövetkezésének napjától számított hat hónapon belül nyújthatja be a hivatalhoz. Az e határidő után benyújtott jutalom iránti kérelmeket nem veszik figyelembe.
(4)
A jutalom iránti kérelem tartalmazza a bejelentő utónevét, vezetéknevét, születési dátumát és lakóhelyét, valamint a kérelem indokolását; a kérelemhez a bejelentő csatolja a (2) bekezdés szerinti értesítés másolatát.
(5)
A hivatal a jutalom iránti kérelemről való döntés során figyelembe veszi különösen a bejelentő érdemeinek mértékét a súlyos társadalomellenes tevékenység felderítésében, annak elkövetőjének megállapításában, a bejelentő elmaradt jövedelmét, valamint a megóvott vagy visszaszerzett vagyon mértékét, ha az számszerűsíthető; e célból a hivatal kikéri az ügyben eljáró ügyész vagy közigazgatási szerv állásfoglalását.
(6)
A hivatal a jutalom iránti kérelemről annak kézbesítésétől számított három hónapon belül dönt.
(7)
A bejelentőnek a jutalomra nincs jogosultsága. A hivatal jutalomról hozott döntésének bírósági felülvizsgálata kizárt.
(8)
Az (1)–(7) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a bejelentő közel álló személyére.
(9)
E paragrafus rendelkezései arra a más hasonló viszonyban lévő bejelentőre is vonatkoznak, aki minősített bejelentést tett és jutalom iránti kérelmet nyújtott be.
Vnútorný systém preverovania oznámení
A bejelentések belső kivizsgálási rendszere
§ 10
(1)
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva najmenej 50 zamestnancov, zamestnávateľ, ktorý poskytuje finančné služby, služby v oblasti bezpečnosti dopravy alebo služby v oblasti životného prostredia, a zamestnávateľ, ktorý je orgánom verejnej moci, ktorý zamestnáva najmenej päť zamestnancov, je povinný určiť organizačnú zložku alebo osobu v rámci svojej organizácie, ktorá plní úlohy zamestnávateľa podľa odsekov 5 až 8 a § 11 ods. 1 (ďalej len „zodpovedná osoba“). Zodpovedná osoba musí mať odborné predpoklady na plnenie úloh podľa tohto zákona. V obci a vo vyššom územnom celku je zodpovednou osobou hlavný kontrolór.
(2)
Na základe zmluvy so zamestnávateľom môže v zamestnávateľovom mene prijímanie a potvrdenie oznámení vykonávať aj iná osoba, ktorá nie je jeho zamestnancom. Osoba podľa prvej vety môže vykonávať aj preverovanie oznámení v mene zamestnávateľa, ktorý nie je orgánom verejnej moci a ktorý zamestnáva menej ako 250 zamestnancov; tým nie je dotknutá povinnosť podľa odseku 1.
(3)
Zamestnávateľ podľa odseku 1, ktorý je orgánom verejnej moci, plní úlohu podľa odseku 9 a prostredníctvom zodpovednej osoby plní úlohy podľa odsekov 5 až 8 a § 11 ods. 1 aj vo vzťahu k rozpočtovej organizácii a príspevkovej organizácii, ktoré sú v jeho zriaďovateľskej pôsobnosti, vo vzťahu k štátnemu podniku, ktorého je zakladateľom, vo vzťahu k fondu, ktorý je v jeho správe, a vo vzťahu k akciovej spoločnosti so 100 % majetkovou účasťou štátu, ku ktorej vykonáva akcionárske práva, ak táto právnická osoba zamestnáva menej ako 50 zamestnancov.
(4)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný umožniť zodpovednej osobe nezávislé plnenie jej úloh, pričom zodpovedná osoba je viazaná len pokynmi štatutárneho orgánu zamestnávateľa alebo štatutárneho orgánu materskej spoločnosti, ak nie je zodpovednou osobou priamo štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu. Zodpovedná osoba môže plniť aj iné úlohy a povinnosti ako podľa odsekov 5 až 8 a § 11 ods. 1; zamestnávateľ je povinný zabezpečiť, aby žiadna z týchto iných úloh alebo povinností neviedla ku konfliktu záujmov. Zamestnávateľ podľa odseku 1 nesmie zodpovednú osobu postihovať za výkon jej úloh; ak je zodpovednou osobou organizačná zložka, nesmie postihovať zamestnancov, ktorí sú do nej zaradení. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný poskytnúť zodpovednej osobe pri plnení jej úloh potrebnú súčinnosť; najmä je povinný jej poskytnúť dostatočné prostriedky potrebné na plnenie týchto úloh a prístup k osobným údajom a dokumentom. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je tiež povinný priebežne zabezpečovať udržiavanie odborných predpokladov zodpovednej osoby.
(5)
Označenie zodpovednej osoby a spôsoby podávania oznámení musia byť zverejnené a pre všetkých zamestnancov prístupné obvyklým a bežne dostupným spôsobom tak, že najmenej jeden spôsob podávania oznámení musí byť prístupný nepretržite. Ak sa oznámenie môže urobiť ústne, oznamovateľ môže požiadať o osobné stretnutie v primeranej lehote. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný sprístupniť informácie o postupoch urobenia oznámenia orgánu príslušnému na prijatie oznámenia, o možnostiach ochrany podľa § 3, § 5 a 12 a o vnútornom systéme preverovania oznámení v stručnej, zrozumiteľnej, jasne formulovanej a ľahko dostupnej forme; je tiež povinný uľahčovať podávanie oznámení.
(6)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 potvrdí prijatie oznámenia do siedmich dní od jeho prijatia. Za preverenie oznámenia sa považuje aj postúpenie veci na vybavenie podľa Trestného poriadku alebo osobitných predpisov.7)
(7)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný pri prijímaní, preverovaní a evidencii oznámení zachovávať mlčanlivosť o totožnosti oznamovateľa a totožnosti dotknutej osoby; na poskytnutie informácie o totožnosti oznamovateľa je potrebný jeho písomný súhlas. Prvou vetou nie je dotknutá povinnosť poskytnúť informácie o totožnosti oznamovateľa a informácie o totožnosti dotknutej osoby na účely trestného konania alebo konania o správnom delikte podľa osobitných predpisov.7)
(8)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný preveriť oznámenie a oznámiť oznamovateľovi výsledok preverenia oznámenia a opatrenia, ak sa prijali na základe preverenia oznámenia do 90 dní od potvrdenia prijatia oznámenia alebo ak sa prijatie oznámenia nepotvrdilo, do 90 dní od uplynutia siedmich dní od prijatia oznámenia. Ak výsledkom preverenia oznámenia je postúpenie veci na vybavenie podľa Trestného poriadku alebo osobitných predpisov, zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný o tejto skutočnosti vopred informovať oznamovateľa; to neplatí, ak by informovaním oznamovateľa mohlo byť zmarené prešetrenie oznámenia. Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný vyžiadať si výsledok vybavenia v rozsahu, ako to umožňuje osobitný predpis a do desiatich dní od doručenia tohto výsledku s ním oboznámiť oznamovateľa.
(9)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný vydať vnútorný predpis, v ktorom určí podrobnosti o
a)
podávaní oznámení,
b)
preverovaní oznámení a oprávneniach zodpovednej osoby pri preverovaní oznámení,
c)
zachovaní mlčanlivosti o totožnosti oznamovateľa a totožnosti dotknutej osoby,
d)
evidovaní oznámení podľa § 11 ods. 1,
e)
oboznamovaní oznamovateľa s výsledkom preverenia jeho oznámenia,
f)
spracúvaní osobných údajov uvedených v oznámení,
g)
prijímaní opatrení na odstránenie nedostatkov zistených pri preverovaní oznámení a o komunikácii s oznamovateľom vo veci týchto opatrení,
h)
prijímaní opatrení proti bráneniu v oznamovaní protispoločenskej činnosti.
(10)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 je povinný prijať opatrenie voči zamestnancovi, ktorý bráni urobeniu oznámenia alebo vedeniu evidencie oznámení.
(11)
Zamestnávateľ podľa odseku 1 má pri výkone kontroly podľa § 13 ods. 6 písm. b) a c) povinnosť predložiť úradu správu o opatreniach prijatých na odstránenie zistených nedostatkov.
10. §
(1)
Az a munkáltató, aki legalább 50 munkavállalót foglalkoztat, az a munkáltató, aki pénzügyi szolgáltatásokat, közlekedésbiztonsági szolgáltatásokat vagy környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújt, valamint az a közhatalmi szerv minőségű munkáltató, aki legalább öt munkavállalót foglalkoztat, köteles a szervezetén belül kijelölni egy szervezeti egységet vagy személyt, aki ellátja a munkáltató (5)–(8) bekezdés és a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatait (a továbbiakban: „felelős személy”). A felelős személynek rendelkeznie kell az e törvény szerinti feladatok ellátásához szükséges szakmai feltételekkel. A községben és a megyében a felelős személy a főellenőr.
(2)
A munkáltatóval kötött szerződés alapján a munkáltató nevében a bejelentések fogadását és visszaigazolását más, nem a munkáltató alkalmazásában álló személy is végezheti. Az első mondat szerinti személy a bejelentések kivizsgálását is végezheti annak a munkáltatónak a nevében, amely nem közhatalmi szerv, és amely kevesebb mint 250 munkavállalót foglalkoztat; ez nem érinti az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti, közhatalmi szerv minőségű munkáltató ellátja a (9) bekezdés szerinti feladatot, és a felelős személyen keresztül ellátja az (5)–(8) bekezdés és a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatokat az alapítói hatáskörébe tartozó költségvetési szervezet és dotációs szervezet, az általa alapított állami vállalat, a kezelésében lévő alap, valamint a 100%-os állami tulajdonú részvénytársaság vonatkozásában, amely felett részvényesi jogokat gyakorol, ha ez a jogi személy kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztat.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles lehetővé tenni a felelős személy számára feladatainak független ellátását, miközben a felelős személyt csak a munkáltató statutáris szervének vagy az anyavállalat statutáris szervének utasításai kötik, kivéve, ha a felelős személy maga a statutáris szerv vagy a statutáris szerv tagja. A felelős személy az (5)–(8) bekezdés és a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatokon és kötelezettségeken kívül más feladatokat és kötelezettségeket is elláthat; a munkáltató köteles biztosítani, hogy ezen egyéb feladatok vagy kötelezettségek egyike se vezessen érdekellentéthez. Az (1) bekezdés szerinti munkáltató nem sújthatja a felelős személyt feladatainak ellátásáért; ha a felelős személy egy szervezeti egység, nem sújthatja a hozzá beosztott munkavállalókat. Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles a felelős személynek feladatai ellátásához a szükséges együttműködést biztosítani; különösen köteles számára elegendő eszközt biztosítani e feladatok ellátásához, valamint hozzáférést a személyes adatokhoz és dokumentumokhoz. Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles továbbá folyamatosan biztosítani a felelős személy szakmai felkészültségének fenntartását.
(5)
A felelős személy megjelölését és a bejelentések megtételének módjait közzé kell tenni, és minden munkavállaló számára szokásos és általánosan hozzáférhető módon elérhetővé kell tenni úgy, hogy a bejelentések megtételének legalább egy módja folyamatosan elérhető legyen. Ha a bejelentés szóban is megtehető, a bejelentő méltányos határidőn belül személyes találkozót kérhet. Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles tömör, érthető, világosan megfogalmazott és könnyen hozzáférhető formában tájékoztatást nyújtani a bejelentés fogadására illetékes szervnél történő bejelentéstételi eljárásokról, a 3., 5. és 12. § szerinti védelmi lehetőségekről, valamint a bejelentések belső kivizsgálási rendszeréről; köteles továbbá megkönnyíteni a bejelentések megtételét.
(6)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató a bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül visszaigazolja annak fogadását. A bejelentés kivizsgálásának minősül az ügynek a Büntetőeljárási Törvénykönyv vagy külön jogszabályok7) szerinti elintézésre való áttétele is.
(7)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles a bejelentések fogadása, kivizsgálása és nyilvántartása során a bejelentő és az érintett személy személyazonosságára vonatkozóan titoktartási kötelezettséget betartani; a bejelentő személyazonosságára vonatkozó információk kiadásához annak írásbeli hozzájárulása szükséges. Az első mondat nem érinti a bejelentő és az érintett személy személyazonosságára vonatkozó információknak a büntetőeljárás vagy a közigazgatási szabálysértési eljárás céljából, külön jogszabályok7) szerint történő kiadására vonatkozó kötelezettséget.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles a bejelentést felülvizsgálni, és a bejelentővel közölni a bejelentés felülvizsgálatának eredményét és az intézkedéseket, ha azokat a bejelentés felülvizsgálata alapján elfogadták, a bejelentés beérkezésének visszaigazolásától számított 90 napon belül, vagy ha a bejelentés beérkezését nem igazolták vissza, a bejelentés beérkezésétől számított hét nap elteltétől számított 90 napon belül. Ha a bejelentés felülvizsgálatának eredménye az ügynek a Büntetőeljárási Törvénykönyv vagy külön jogszabályok szerinti elintézésre való áttétele, az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles erről a tényről a bejelentőt előre tájékoztatni; ez nem érvényes, ha a bejelentő tájékoztatása meghiúsíthatná a bejelentés kivizsgálását. Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles bekérni az elintézés eredményét olyan mértékben, ahogyan azt a külön jogszabály lehetővé teszi, és ezen eredmény kézbesítésétől számított tíz napon belül megismertetni azt a bejelentővel.
(9)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles belső szabályzatot kiadni, amelyben meghatározza az alábbiak részleteit:
a)
a bejelentések benyújtása,
b)
a bejelentések felülvizsgálata és a felelős személy jogosultságai a bejelentések felülvizsgálata során,
c)
a bejelentő és az érintett személy személyazonosságára vonatkozó titoktartás,
d)
a bejelentéseknek a 11. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartása,
e)
a bejelentő megismertetése a bejelentése felülvizsgálatának eredményével,
f)
a bejelentésben szereplő személyes adatok kezelése,
g)
a bejelentések felülvizsgálata során feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések elfogadása és a bejelentővel való kommunikáció ezen intézkedések ügyében,
h)
a társadalomellenes tevékenység bejelentésének megakadályozása elleni intézkedések elfogadása.
(10)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató köteles intézkedést hozni azzal a munkavállalóval szemben, aki megakadályozza a bejelentés megtételét vagy a bejelentések nyilvántartásának vezetését.
(11)
Az (1) bekezdés szerinti munkáltató a 13. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti ellenőrzés végrehajtása során köteles a hivatalnak jelentést benyújtani a feltárt hiányosságok megszüntetésére hozott intézkedésekről.
§ 11
(1)
Zamestnávateľ podľa § 10 ods. 1 je povinný počas troch rokov odo dňa doručenia oznámenia viesť evidenciu oznámení v rozsahu
a)
dátum doručenia oznámenia,
b)
meno, priezvisko a pobyt oznamovateľa, ak nejde o anonymného oznamovateľa,
c)
predmet oznámenia,
d)
výsledok preverenia oznámenia,
e)
dátum skončenia preverenia oznámenia.
(2)
S ohľadom na najnovšie poznatky, náklady na vykonanie opatrení a účel vnútorného systému preverovania oznámení je zamestnávateľ podľa § 10 ods. 1 povinný prijať vhodné technické a organizačné opatrenia na zabezpečenie a preukázanie toho, že vnútorný systém preverovania oznámení sa vykonáva v súlade s týmto zákonom.
11. §
(1)
A 10. § (1) bekezdése szerinti munkáltató a bejelentés kézbesítésének napjától számított három éven keresztül köteles a bejelentésekről nyilvántartást vezetni a következő terjedelemben:
a)
a bejelentés kézbesítésének dátuma,
b)
a bejelentő neve, vezetékneve és lakcíme, ha nem névtelen bejelentőről van szó,
c)
a bejelentés tárgya,
d)
a bejelentés felülvizsgálatának eredménye,
e)
a bejelentés felülvizsgálata befejezésének dátuma.
(2)
A legújabb ismeretekre, az intézkedések végrehajtásának költségeire és a bejelentések belső felülvizsgálati rendszerének céljára tekintettel a 10. § (1) bekezdése szerinti munkáltató köteles megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hozni annak biztosítására és igazolására, hogy a bejelentések belső felülvizsgálati rendszere e törvénnyel összhangban működik.
§ 12
Pozastavenie účinnosti pracovnoprávneho úkonu
(1)
Ak sa oznamovateľ domnieva, že v súvislosti s oznámením bol voči nemu urobený pracovnoprávny úkon, s ktorým nesúhlasí, môže požiadať úrad do 15 dní odo dňa, keď sa dozvedel o pracovnoprávnom úkone, o pozastavenie účinnosti tohto pracovnoprávneho úkonu.
(2)
Úrad bezodkladne pozastaví účinnosť pracovnoprávneho úkonu podľa odseku 1, ak bola dodržaná lehota podľa odseku 1 a ak zamestnávateľ v primeranej lehote určenej úradom nepreukáže, že pracovnoprávny úkon nemá príčinnú súvislosť s oznámením. Úrad vydá potvrdenie o pozastavení účinnosti pracovnoprávneho úkonu a doručí ho zamestnávateľovi a oznamovateľovi.
(3)
V potvrdení podľa odseku 2 sa uvedie meno, priezvisko, dátum narodenia a pobyt oznamovateľa, označenie zamestnávateľa a pracovnoprávny úkon, ktorého účinnosť je pozastavená. Ak úrad nevyhovie žiadosti podľa odseku 1, písomne oznámi oznamovateľovi dôvody, pre ktoré nepozastavil účinnosť pracovnoprávneho úkonu.
(4)
Pozastavenie účinnosti pracovnoprávneho úkonu sa začína dňom doručenia potvrdenia podľa odseku 2 oznamovateľovi. Rozhodnutiu, ktoré je pracovnoprávnym úkonom, sa pozastavením účinnosti odkladá vykonateľnosť.
(5)
Úrad oznamovateľa pri doručení potvrdenia podľa odseku 2 písomne poučí o možnosti podať na súd návrh na nariadenie neodkladného opatrenia a s tým spojených následkoch podľa odseku 6.
(6)
Pozastavenie účinnosti pracovnoprávneho úkonu sa skončí uplynutím 30 dní od doručenia potvrdenia podľa odseku 2 oznamovateľovi. Doručením návrhu na nariadenie neodkladného opatrenia na súd počas tejto lehoty sa trvanie pozastavenia účinnosti pracovnoprávneho úkonu predlžuje až do nadobudnutia vykonateľnosti rozhodnutia súdu o tomto návrhu.
(7)
Ustanovenia odsekov 1 až 6 sa primerane vzťahujú aj na osoby podľa § 1 ods. 4.
12. §
A munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztése
(1)
Ha a bejelentő úgy véli, hogy a bejelentéssel összefüggésben olyan munkajogi intézkedést tettek vele szemben, amellyel nem ért egyet, a munkajogi intézkedésről való tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül kérheti a hivataltól e munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztését.
(2)
A hivatal haladéktalanul felfüggeszti az (1) bekezdés szerinti munkajogi intézkedés hatályát, ha az (1) bekezdés szerinti határidőt betartották, és ha a munkáltató a hivatal által meghatározott méltányos határidőn belül nem igazolja, hogy a munkajogi intézkedés nincs ok-okozati összefüggésben a bejelentéssel. A hivatal igazolást ad ki a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztéséről, és azt kézbesíti a munkáltatónak és a bejelentőnek.
(3)
A (2) bekezdés szerinti igazolásban fel kell tüntetni a bejelentő nevét, vezetéknevét, születési dátumát és lakcímét, a munkáltató megjelölését és azt a munkajogi intézkedést, amelynek hatályát felfüggesztették. Ha a hivatal nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kérelemnek, írásban közli a bejelentővel azokat az okokat, amelyek miatt nem függesztette fel a munkajogi intézkedés hatályát.
(4)
A munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztése a (2) bekezdés szerinti igazolás bejelentőnek történő kézbesítésének napjával kezdődik. A munkajogi intézkedésnek minősülő határozat végrehajthatóságát a hatály felfüggesztése elhalasztja.
(5)
A hivatal a (2) bekezdés szerinti igazolás kézbesítésekor írásban tájékoztatja a bejelentőt a bírósághoz halasztást nem tűrő intézkedés elrendelésére irányuló beadvány benyújtásának lehetőségéről és az ezzel járó, (6) bekezdés szerinti következményekről.
(6)
A munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztése a (2) bekezdés szerinti igazolás bejelentőnek történő kézbesítésétől számított 30 nap elteltével ér véget. A halasztást nem tűrő intézkedés elrendelésére irányuló beadványnak ezen időszak alatt a bírósághoz történő kézbesítésével a munkajogi intézkedés hatálya felfüggesztésének időtartama meghosszabbodik a bíróság e beadványról hozott határozatának végrehajthatóvá válásáig.
(7)
Az (1)–(6) bekezdés rendelkezései megfelelően vonatkoznak az 1. § (4) bekezdése szerinti személyekre is.
Úrad
Hivatal
§ 13
(1)
Zriaďuje sa úrad ako nezávislý orgán štátnej správy s celoštátnou pôsobnosťou, ktorý chráni práva a oprávnené záujmy oznamovateľov pri oznamovaní protispoločenskej činnosti.
(2)
Úrad je rozpočtovou organizáciou. Návrh rozpočtu sa predkladá ako súčasť kapitoly Všeobecná pokladničná správa. Schválený rozpočet úradu môže znížiť v priebehu kalendárneho roku len Národná rada Slovenskej republiky (ďalej len „národná rada“).
(3)
Sídlom úradu je Bratislava.
(4)
Úrad na plnenie svojich úloh môže zriaďovať a zrušovať detašované pracoviská mimo svojho sídla a určovať územný obvod ich pôsobnosti.
(5)
Podrobnosti o organizácii úradu upraví organizačný poriadok úradu, ktorý vydá predseda úradu.
(6)
Úrad
a)
rozhoduje vo veciach ochrany podľa § 7 a 12,
b)
kontroluje uplatňovanie tohto zákona; na výkon kontroly sa vzťahujú základné pravidlá kontrolnej činnosti podľa osobitného predpisu,8)
c)
kontroluje
1.
dodržiavanie ustanovení o poskytnutí ochrany a výkone ochrany,
2.
spôsob, akým sa zamestnávateľ alebo dotknutá osoba správala k oznamovateľovi v čase po podaní oznámenia a
3.
dodržiavanie ustanovení o vnútornom systéme preverovania oznámení,
d)
oznamuje príslušným orgánom podozrenie z postihu oznamovateľa v súvislosti s oznámením protispoločenskej činnosti,
e)
zvyšuje povedomie verejnosti a zamestnávateľov o oznamovaní protispoločenskej činnosti a o poskytovaní ochrany oznamovateľom,
f)
poskytuje poradenstvo zamestnávateľom pri vypracovávaní vnútorného predpisu podľa § 10 ods. 9 a mechanizmu jeho dodržiavania,
g)
poskytuje poradenstvo a konzultácie v súvislosti s oznamovaním protispoločenskej činnosti,
h)
vydáva odborné stanoviská a metodické usmernenia vo veciach ochrany oznamovateľov,
i)
zabezpečuje praktickú odbornú prípravu a školenia zodpovedných osôb,
j)
spolupracuje so štátnymi orgánmi pri tvorbe právnych predpisov a predkladá ústredným orgánom štátnej správy podnety na ich zmenu na základe vlastných zistení a poznatkov,
k)
spolupracuje so Slovenským národným strediskom pre ľudské práva a mimovládnymi organizáciami vo veciach ochrany oznamovateľov,
l)
spolupracuje s obdobnými inštitúciami a organizáciami Európskej únie a iných krajín,
m)
plní iné úlohy, ak tak ustanovuje tento zákon alebo osobitné predpisy.
(7)
Úrad pravidelne vyhodnocuje a na svojom webovom sídle zverejňuje informácie, ktoré sa týkajú oznamovania protispoločenskej činnosti a poskytovania ochrany podľa tohto zákona, zverejňuje dokumenty podľa odseku 6 písm. h), odborné články, právne a iné dokumenty a informácie, ktoré sa týkajú oznamovania protispoločenskej činnosti a poskytovania ochrany podľa tohto zákona.
(8)
Úrad je pri plnení svojich úloh oprávnený
a)
požadovať predloženie potrebnej dokumentácie, záznamov a iných dokladov a oboznamovať sa s ich obsahom,
b)
požadovať vysvetlenia a preskúmať spôsob a účinnosť vybavenia oznámenia,
c)
upozorňovať vedúcich predstaviteľov orgánov verejnej moci na nedostatočné alebo nesprávne vybavenie oznámenia a žiadať o nápravu,
d)
upozorniť zamestnávateľa, že plánovaným pracovnoprávnym úkonom môže porušiť ustanovenia tohto zákona,
e)
odporučiť zamestnávateľovi opatrenia na zabezpečenie súladu s týmto zákonom.
(9)
Ak je uplatnenie oprávnenia podľa odseku 8 upravené v osobitnom predpise, úrad ich môže uplatniť len v súlade s týmto osobitným predpisom.
(10)
Úrad má v konaní o správnom delikte, v ktorom sa poskytla ochrana podľa § 6 ods. 1, postavenie zúčastnenej osoby. Úrad má postavenie zúčastnenej osoby aj v konaní o správnom delikte, v ktorom bolo urobené kvalifikované oznámenie, ak o to požiada. Úrad má právo zúčastniť sa na každom úkone konania o správnom delikte, na ktorom má právo alebo povinnosť zúčastniť sa oznamovateľ.
(11)
Úrad je oprávnený zúčastniť sa konania podľa všeobecných predpisov o konaní pred súdmi, ak je jednou zo sporových strán oznamovateľ.
(12)
Orgán verejnej moci poskytuje úradu pri plnení jeho úloh potrebnú súčinnosť.
(13)
Úrad predkladá národnej rade každoročne do konca marca správu o svojej činnosti a o stave ochrany oznamovateľov za predchádzajúci rok; správu zverejňuje úrad na svojom webovom sídle. Súčasťou tejto správy sú najmä poznatky z činnosti úradu a návrhy a odporúčania na nápravu zistených nedostatkov. Ak predseda úradu zistí skutočnosti nasvedčujúce, že ohrozovanie alebo porušovanie práv oznamovateľa je závažné alebo sa týka väčšieho počtu oznamovateľov, môže predložiť národnej rade mimoriadnu správu, ktorej súčasťou môže byť aj návrh, aby bola prerokovaná na najbližšej schôdzi národnej rady.
(14)
Úrad predkladá Európskej komisii každoročne správu za predchádzajúci kalendárny rok; správa sa zverejňuje aj na webovom sídle úradu. Správa obsahuje
a)
počet oznámení, ktoré prijali orgány príslušné na prijatie oznámenia,
b)
počet trestných konaní a konaní o správnom delikte, ktoré sa začali na základe oznámení podľa písmena a) a ich výsledok,
c)
odhadovanú škodu, ak sa zistila, a sumy navrátené na základe preverovaní, trestných konaní alebo konaní o správnom delikte súvisiace s urobenými oznámeniami.
(15)
Oznámenie adresované úradu úrad bezodkladne postúpi príslušnému orgánu. Ak oznamovateľ požiada o utajenie svojej totožnosti, úrad postúpi oznámenie bez uvedenia údajov o totožnosti oznamovateľa.
(16)
Ak sa vo vzťahu k osobe podľa § 1 ods. 4 uskutočňujú v súvislosti s výkonom verejnej moci opatrenia, pri ktorých možno predpokladať, že ide o odvetné opatrenia, úrad je oprávnený požiadať orgán verejnej moci, ktorý uskutočnil tieto opatrenia, aby v určenej lehote zaujal stanovisko k oprávnenosti a dôvodnosti týchto opatrení. Orgán verejnej moci preskúma oprávnenosť a dôvodnosť opatrení, ak je to potrebné, prijme opatrenia na nápravu a výsledok preskúmania a prijaté opatrenia oznámi úradu. Ak orgán verejnej moci nesplní povinnosti podľa druhej vety, úrad predloží informáciu o tejto skutočnosti nadriadenému orgánu; ak orgán verejnej moci nemá nadriadený orgán, úrad predloží takúto informáciu na rokovanie vlády Slovenskej republiky (ďalej len „vláda“).
(17)
Úrad je povinný pri plnení svojich úloh zachovávať mlčanlivosť o totožnosti oznamovateľa; to neplatí, ak oznamovateľ poskytne písomný súhlas s poskytnutím informácií o jeho totožnosti alebo ak ide o postúpenie oznámenia príslušnému orgánu. Rovnako je úrad povinný zachovávať mlčanlivosť o totožnosti dotknutej osoby do skončenia prešetrenia oznámenia príslušným orgánom; to neplatí, ak ide o postúpenie oznámenia príslušnému orgánu. Pri informovaní verejnosti sa primerane použijú ustanovenia Trestného poriadku o poskytovaní informácií o trestnom konaní.
13. §
(1)
Létrejön a hivatal mint országos hatáskörű, független államigazgatási szerv, amely a társadalomellenes tevékenység bejelentése során védi a bejelentők jogait és jogos érdekeit.
(2)
A hivatal költségvetési szerv. A költségvetési tervezetet az Általános Pénztári Igazgatás fejezet részeként kell benyújtani. A hivatal jóváhagyott költségvetését a naptári év folyamán csak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: „nemzeti tanács”) csökkentheti.
(3)
A hivatal székhelye Pozsony.
(4)
A hivatal feladatai teljesítése érdekében székhelyén kívül kihelyezett munkahelyeket létesíthet és szüntethet meg, és meghatározhatja azok területi hatáskörét.
(5)
A hivatal szervezetének részleteit a hivatal szervezeti szabályzata szabályozza, amelyet a hivatal elnöke ad ki.
(6)
A hivatal
a)
dönt a 7. és 12. § szerinti védelem ügyeiben,
b)
ellenőrzi e törvény alkalmazását; az ellenőrzés végrehajtására a külön jogszabály8) szerinti ellenőrzési tevékenység alapvető szabályai vonatkoznak,
c)
ellenőrzi
1.
a védelem nyújtására és a védelem végrehajtására vonatkozó rendelkezések betartását,
2.
azt a módot, ahogyan a munkáltató vagy az érintett személy a bejelentővel a bejelentés megtételét követő időszakban viselkedett, és
3.
a bejelentések belső felülvizsgálati rendszerére vonatkozó rendelkezések betartását,
d)
jelenti az illetékes szerveknek a bejelentővel szembeni, a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggő megtorlás gyanúját,
e)
növeli a nyilvánosság és a munkáltatók tudatosságát a társadalomellenes tevékenység bejelentéséről és a bejelentőknek nyújtott védelemről,
f)
tanácsadást nyújt a munkáltatóknak a 10. § (9) bekezdése szerinti belső szabályzat és annak betartási mechanizmusa kidolgozásához,
g)
tanácsadást és konzultációt nyújt a társadalomellenes tevékenység bejelentésével kapcsolatban,
h)
szakmai állásfoglalásokat és módszertani útmutatásokat ad ki a bejelentők védelmének ügyeiben,
i)
biztosítja a felelős személyek gyakorlati szakmai képzését és oktatását,
j)
együttműködik az állami szervekkel a jogszabályok alkotásában, és saját megállapításai és ismeretei alapján a központi államigazgatási szervek elé kezdeményezéseket terjeszt azok módosítására,
k)
együttműködik a Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központtal és a nem kormányzati szervezetekkel a bejelentők védelmének ügyeiben,
l)
együttműködik az Európai Unió és más országok hasonló intézményeivel és szervezeteivel,
m)
más feladatokat is ellát, ha azt e törvény vagy külön jogszabályok előírják.
(7)
A hivatal rendszeresen kiértékeli és honlapján közzéteszi azokat az információkat, amelyek a társadalomellenes tevékenység bejelentésére és az e törvény szerinti védelem nyújtására vonatkoznak, közzéteszi a (6) bekezdés h) pontja szerinti dokumentumokat, szakcikkeket, jogi és egyéb dokumentumokat és információkat, amelyek a társadalomellenes tevékenység bejelentésére és az e törvény szerinti védelem nyújtására vonatkoznak.
(8)
A hivatal feladatai teljesítése során jogosult
a)
kérni a szükséges dokumentáció, feljegyzések és egyéb iratok bemutatását, és megismerni azok tartalmát,
b)
magyarázatot kérni és felülvizsgálni a bejelentés elintézésének módját és hatékonyságát,
c)
figyelmeztetni a közhatalmi szervek vezető képviselőit a bejelentés elégtelen vagy helytelen elintézésére, és korrekciót kérni,
d)
figyelmeztetni a munkáltatót, hogy a tervezett munkajogi intézkedéssel megsértheti e törvény rendelkezéseit,
e)
intézkedéseket javasolni a munkáltatónak az e törvénnyel való összhang biztosítására.
(9)
Ha a (8) bekezdés szerinti jogosultság érvényesítését külön jogszabály szabályozza, a hivatal azt csak e külön jogszabállyal összhangban érvényesítheti.
(10)
A hivatalnak a közigazgatási szabálysértési eljárásban, amelyben a 6. § (1) bekezdése szerint védelmet nyújtottak, résztvevő személyi jogállása van. A hivatalnak résztvevő személyi jogállása van a közigazgatási szabálysértési eljárásban is, amelyben minősített bejelentést tettek, ha ezt kéri. A hivatalnak joga van részt venni minden olyan közigazgatási szabálysértési eljárási cselekményen, amelyen a bejelentőnek joga vagy kötelessége részt venni.
(11)
A hivatal jogosult részt venni a bírósági eljárásokról szóló általános előírások szerinti eljárásban, ha a peres felek egyike a bejelentő.
(12)
A közhatalmi szerv a hivatalnak feladatai teljesítése során megadja a szükséges együttműködést.
(13)
A hivatal minden év március végéig jelentést terjeszt a nemzeti tanács elé a tevékenységéről és a bejelentők védelmének előző évi helyzetéről; a jelentést a hivatal a honlapján teszi közzé. E jelentés részét képezik különösen a hivatal tevékenységéből származó ismeretek, valamint a feltárt hiányosságok korrekciójára vonatkozó javaslatok és ajánlások. Ha a hivatal elnöke olyan tényeket állapít meg, amelyek arra utalnak, hogy a bejelentő jogainak veszélyeztetése vagy megsértése súlyos, vagy nagyobb számú bejelentőt érint, rendkívüli jelentést terjeszthet a nemzeti tanács elé, amelynek része lehet az a javaslat is, hogy azt a nemzeti tanács legközelebbi ülésén vitassák meg.
(14)
A hivatal évente jelentést terjeszt az Európai Bizottság elé az előző naptári évről; a jelentést a hivatal honlapján is közzéteszik. A jelentés tartalmazza
a)
a bejelentés fogadására illetékes szervek által fogadott bejelentések számát,
b)
az a) pont szerinti bejelentések alapján indult büntetőeljárások és közigazgatási szabálysértési eljárások számát és azok eredményét,
c)
a becsült kárt, ha azt megállapították, és a megtett bejelentésekkel kapcsolatos felülvizsgálatok, büntetőeljárások vagy közigazgatási szabálysértési eljárások alapján visszatérített összegeket.
(15)
A hivatalnak címzett bejelentést a hivatal haladéktalanul átteszi az illetékes szervhez. Ha a bejelentő kéri személyazonosságának titkosítását, a hivatal a bejelentést a bejelentő személyazonosságára vonatkozó adatok feltüntetése nélkül teszi át.
(16)
Ha az 1. § (4) bekezdése szerinti személlyel kapcsolatban a közhatalom gyakorlásával összefüggésben olyan intézkedésekre kerül sor, amelyekről feltételezhető, hogy megtorló intézkedések, a hivatal jogosult felkérni az ezen intézkedéseket foganatosító közhatalmi szervet, hogy meghatározott határidőn belül foglaljon állást ezen intézkedések jogosságáról és indokoltságáról. A közhatalmi szerv felülvizsgálja az intézkedések jogosságát és indokoltságát, szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz, és a felülvizsgálat eredményéről, valamint a hozott intézkedésekről tájékoztatja a hivatalt. Ha a közhatalmi szerv nem teljesíti a második mondat szerinti kötelezettségeit, a hivatal erről a tényről tájékoztatást nyújt be a felettes szervnek; ha a közhatalmi szervnek nincs felettes szerve, a hivatal ezt az információt a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban: „kormány”) ülése elé terjeszti.
(17)
A hivatal feladatai teljesítése során köteles titokban tartani a bejelentő személyazonosságát; ez nem érvényes, ha a bejelentő írásbeli hozzájárulást ad személyazonosságára vonatkozó információk nyújtásához, vagy ha a bejelentés áttételre kerül az illetékes szervhez. A hivatal ugyanígy köteles titokban tartani az érintett személy személyazonosságát a bejelentés illetékes szerv általi kivizsgálásának befejezéséig; ez nem érvényes, ha a bejelentés áttételre kerül az illetékes szervhez. A nyilvánosság tájékoztatása során a Büntetőeljárási Törvénykönyvnek a büntetőeljárásról való tájékoztatásra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
§ 14
Predseda úradu
(1)
Na čele úradu je predseda, ktorý zodpovedá za činnosť úradu. Predsedu úradu volí a odvoláva národná rada spomedzi kandidátov navrhnutých vládou podľa § 15 ods. 4.

 
(2)
Funkčné obdobie predsedu úradu je sedem rokov. Tá istá osoba môže byť zvolená za predsedu úradu len raz.

 
(3)
Za predsedu úradu možno zvoliť len toho, kto
a)
je štátnym občanom Slovenskej republiky,
b)
je spôsobilý na právne úkony v plnom rozsahu,
c)
je bezúhonný,
d)
má vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa,
e)
nie je členom politickej strany ani politického hnutia,
f)
posledných päť rokov pred zvolením nevykonával funkciu prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „prezident“), poslanca národnej rady, poslanca Európskeho parlamentu, člena vlády, predsedu, vedúceho, riaditeľa alebo podpredsedu ostatného ústredného orgánu štátnej správy alebo orgánu štátnej správy s celoštátnou pôsobnosťou, štátneho tajomníka, verejného ochrancu práv, generálneho tajomníka služobného úradu, predsedu samosprávneho kraja, primátora alebo starostu a
g)
svojím doterajším pôsobením v osobnom, verejnom a profesijnom živote dáva záruku, že bude svoju funkciu vykonávať riadne, čestne a zodpovedne.

 
(4)
Za bezúhonného sa na účely tohto zákona nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin a v prípade obzvlášť závažného zločinu, trestného činu zneužívania právomoci verejného činiteľa, trestného činu prijímania úplatku, trestného činu podplácania a trestného činu nepriamej korupcie aj ten, komu bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo na ktorého sa hľadí, akoby nebol pre takýto trestný čin odsúdený. Bezúhonnosť sa preukazuje odpisom registra trestov. Na účel preukázania bezúhonnosti fyzická osoba poskytne komisii (§ 16) údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov.9) Údaje podľa tretej vety komisia bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
(5)
Funkcia predsedu úradu je nezlučiteľná s výkonom funkcie podľa odseku 3 písm. f), s výkonom funkcie sudcu, prokurátora, člena Bankovej rady Národnej banky Slovenska, štatutárneho orgánu, s členstvom v riadiacom orgáne, dozornom orgáne alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby okrem valného zhromaždenia a členskej schôdze, ani s členstvom v politickej strane alebo v politickom hnutí. Predseda úradu nesmie vystupovať v mene politickej strany alebo politického hnutia alebo pôsobiť v ich prospech.
(6)
Výkon funkcie predsedu úradu sa skončí
a)
uplynutím funkčného obdobia,
b)
vzdaním sa funkcie,
c)
odvolaním z funkcie,
d)
smrťou alebo vyhlásením za mŕtveho.
(7)
Predsedu úradu odvolá národná rada na návrh vlády, ak
a)
stratil bezúhonnosť,
b)
mu bola obmedzená spôsobilosť na právne úkony,
c)
prestal spĺňať podmienku nezlučiteľnosti podľa odseku 5 alebo
d)
nevykonáva svoju funkciu najmenej šesť po sebe nasledujúcich mesiacov.
(8)
Národná rada môže pozastaviť výkon funkcie predsedovi, ak bolo proti nemu začaté trestné stíhanie v súvislosti s výkonom jeho funkcie.
(9)
Predsedovi úradu patrí mesačne plat vo výške platu poslanca národnej rady, začínajúc prvým dňom mesiaca, v ktorom bol zvolený. Predsedovi úradu patrí mesačne paušálna náhrada na pokrytie nevyhnutných výdavkov za služby a iných osobných výdavkov súvisiacich s vykonávaním funkcie v sume 50 % platu. Nárok na paušálnu náhradu vzniká odo dňa začatia vykonávania funkcie a zaniká dňom skončenia vykonávania funkcie. Paušálna náhrada sa určuje pevnou sumou zaokrúhlenou na celé euro nahor. Plat a paušálnu náhradu predsedovi úradu určuje vláda.
(10)
Na predsedu úradu sa nevzťahujú ustanovenia o odmeňovaní podľa osobitného predpisu10) okrem ustanovení o odmeňovaní podľa osobitného predpisu,11) ktoré sa na plat predsedu použijú primerane.
14. §
A hivatal elnöke
(1)
A hivatal élén az elnök áll, aki felel a hivatal tevékenységéért. A hivatal elnökét a nemzeti tanács választja és hívja vissza a kormány által a 15. § (4) bekezdése szerint javasolt jelöltek közül.
(2)
A hivatal elnökének megbízatási időszaka hét év. Ugyanaz a személy csak egyszer választható meg a hivatal elnökévé.
(3)
A hivatal elnökévé csak az választható meg, aki
a)
a Szlovák Köztársaság állampolgára,
b)
teljes körű jogi cselekvőképességgel rendelkezik,
c)
feddhetetlen,
d)
másodfokú egyetemi végzettséggel rendelkezik,
e)
nem tagja politikai pártnak vagy politikai mozgalomnak,
f)
a megválasztását megelőző utolsó öt évben nem töltötte be a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének (a továbbiakban: köztársasági elnök), parlamenti képviselőnek, európai parlamenti képviselőnek, kormánytagnak, más központi államigazgatási szerv vagy országos hatáskörű államigazgatási szerv elnökének, vezetőjének, igazgatójának vagy alelnökének, államtitkárnak, emberjogi biztosnak, a hivatali szerv főtitkárának, megyei önkormányzat elnökének, polgármesternek vagy községi polgármesternek a tisztségét, és
g)
eddigi személyes, közéleti és szakmai tevékenységével szavatolja, hogy tisztségét megfelelően, becsületesen és felelősségteljesen fogja ellátni.
(4)
E törvény alkalmazásában nem tekinthető feddhetetlennek az, akit szándékos bűncselekményért jogerősen elítéltek, és különösen súlyos bűncselekmény, hivatali jogkörrel való visszaélés bűntette, vesztegetés elfogadásának bűntette, vesztegetés bűntette és közvetett korrupció bűntette esetén az sem, akit az ilyen bűncselekményért való elítélés alól mentesítettek a hátrányos jogkövetkezmények alól, vagy akit úgy kell tekinteni, mintha ilyen bűncselekményért nem ítélték volna el. A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás kivonatával kell igazolni. A feddhetetlenség igazolása céljából a természetes személy a bizottság (16. §) rendelkezésére bocsátja a bűnügyi nyilvántartás kivonatának kikéréséhez szükséges adatokat.9) A harmadik mondat szerinti adatokat a bizottság haladéktalanul, elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének a bűnügyi nyilvántartás kivonatának kiállítása céljából.
(5)
A hivatal elnökének tisztsége összeférhetetlen a (3) bekezdés f) pontja szerinti tisztség betöltésével, a bírói, ügyészi, a Szlovákia Nemzeti Bankja Banktanácsa tagjának, statutáris szervnek a tisztségével, jogi személy irányító, felügyelő vagy ellenőrző szervében – a közgyűlés és a taggyűlés kivételével – való tagsággal, valamint politikai pártban vagy politikai mozgalomban való tagsággal. A hivatal elnöke nem léphet fel politikai párt vagy politikai mozgalom nevében, és nem tevékenykedhet azok érdekében.
(6)
A hivatal elnökének tisztsége megszűnik
a)
a megbízatási időszak lejártával,
b)
a tisztségről való lemondással,
c)
a tisztségből való visszahívással,
d)
elhalálozással vagy holttá nyilvánítással.
(7)
A hivatal elnökét a nemzeti tanács a kormány javaslatára hívja vissza, ha
a)
elvesztette feddhetetlenségét,
b)
jogi cselekvőképességét korlátozták,
c)
már nem felel meg az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi feltételnek, vagy
d)
tisztségét legalább hat egymást követő hónapon keresztül nem látja el.
(8)
A nemzeti tanács felfüggesztheti az elnök tisztségének gyakorlását, ha ellene tisztségének gyakorlásával összefüggésben büntetőeljárás indult.
(9)
A hivatal elnökét havonta a parlamenti képviselő illetményével megegyező összegű illetmény illeti meg, annak a hónapnak az első napjától kezdődően, amelyben megválasztották. A hivatal elnökét havonta az illetménye 50%-ának megfelelő összegű átalánytérítés illeti meg a szolgáltatásokért és a tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb személyes kiadásokért felmerülő szükséges költségek fedezésére. Az átalánytérítésre való jogosultság a tisztség ellátásának megkezdésének napján keletkezik, és a tisztség ellátásának befejezésének napján szűnik meg. Az átalánytérítés fix összegben, egész euróra felfelé kerekítve kerül megállapításra. A hivatal elnökének illetményét és átalánytérítését a kormány állapítja meg.
(10)
A hivatal elnökére nem vonatkoznak a külön jogszabály10) szerinti javadalmazásra vonatkozó rendelkezések, kivéve a külön jogszabály11) szerinti javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket az elnök illetményére megfelelően alkalmazni kell.
§ 15
Verejné vypočutie
(1)
Vláda môže národnej rade navrhnúť kandidátov na predsedu úradu len po ich verejnom vypočutí a po ich hodnotení komisiou.
(2)
Komisia zverejní výzvu na prihlásenie záujemcov o kandidatúru na predsedu úradu do 15 dní od svojho vymenovania prostredníctvom vysielania Rozhlasu a televízie Slovenska, na webovom sídle Úradu vlády Slovenskej republiky (ďalej len „úrad vlády“) a najmenej v jednom denníku celoštátnej periodickej tlače. Výzva nesmie byť zverejnená kratšie ako 30 dní. Vo výzve komisia určí, aké doklady preukazujúce splnenie podmienok podľa § 14 ods. 3 na predsedu úradu je potrebné zaslať a štruktúru životopisu, ktorý musí záujemca o kandidatúru priložiť; prílohou k životopisu musia byť najmenej dve písomné referencie od spolupracovníkov záujemcu o kandidatúru alebo osobností spoločenského života a zdôvodnenie kandidatúry. Životopis, referencie a odôvodnenie zverejní komisia na webovom sídle úradu vlády do piatich pracovných dní od skončenia výzvy na prihlásenie kandidátov na predsedu úradu.
(3)
Verejné vypočutie sa uskutoční do 30 dní od skončenia výzvy na prihlásenie záujemcov o kandidatúru na predsedu úradu. Na verejné vypočutie pozve komisia každého záujemcu o kandidatúru, ktorý spĺňa podmienky podľa § 14 ods. 3 na predsedu úradu a predložil v určenej lehote svoj životopis so všetkými prílohami; záujemcu, ktorý nespĺňa zákonné podmienky alebo ktorý nepredložil v určenej lehote svoj životopis so všetkými prílohami, komisia na verejné vypočutie nepozve, o čom ho upovedomí. Komisia pozve záujemcu o kandidatúru na verejné vypočutie najmenej sedem dní pred jeho začatím s uvedením dátumu, miesta a hodiny verejného vypočutia; v tejto lehote zároveň na webovom sídle úradu vlády zverejní dátum, miesto a hodinu verejného vypočutia a tematické okruhy otázok, ktoré bude na verejnom vypočutí klásť prihláseným záujemcom. Verejné vypočutie sa uskutočňuje tak, aby možnosť klásť otázky prihláseným záujemcom o kandidatúru mali aj prítomní členovia vlády, poslanci národnej rady a zástupcovia verejnosti, pričom môže ísť len o otázky týkajúce sa pôsobnosti úradu, otázky, ktoré majú za cieľ overiť predpoklady pre výkon funkcie predsedu úradu alebo otázky smerujúce k overeniu riadiacich schopností. Verejné vypočutie je vysielané naživo na webovom sídle úradu vlády a celý záznam z verejného vypočutia sa najneskôr nasledujúci pracovný deň zverejní na webovom sídle úradu vlády.
(4)
Komisia vyhodnotí prihlásených záujemcov o kandidatúru do 15 dní od verejného vypočutia a navrhne vláde dvoch záujemcov, ktorí boli v hodnotení najúspešnejší. Súčasťou materiálu predloženého vláde na schválenie je zápisnica z verejného vypočutia, ktorá obsahuje najmenej spôsob hodnotenia, hodnotenie všetkých prihlásených záujemcov a ich výsledné poradie podľa hodnotenia; materiál predložený komisiou úrad vlády zverejní na svojom webovom sídle.
15. §
Nyilvános meghallgatás
(1)
A kormány csak a nyilvános meghallgatásukat és a bizottság általi értékelésüket követően javasolhat a nemzeti tanácsnak jelölteket a hivatal elnöki tisztségére.
(2)
A bizottság a kinevezésétől számított 15 napon belül a Szlovák Rádió és Televízió műsorában, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (a továbbiakban: kormányhivatal) honlapján és legalább egy országos időszaki kiadványban közzéteszi a hivatal elnöki tisztségére pályázók jelentkezésére vonatkozó felhívást. A felhívás nem lehet 30 napnál rövidebb ideig közzétéve. A felhívásban a bizottság meghatározza, hogy a 14. § (3) bekezdése szerinti, a hivatal elnökére vonatkozó feltételek teljesülését igazoló milyen dokumentumokat kell benyújtani, valamint a pályázó által csatolandó önéletrajz szerkezetét; az önéletrajzhoz mellékelni kell legalább két írásbeli ajánlást a pályázó munkatársaitól vagy a társadalmi élet személyiségeitől, valamint a pályázat indoklását. Az önéletrajzot, az ajánlásokat és az indoklást a bizottság a kormányhivatal honlapján teszi közzé a hivatal elnöki tisztségére pályázók jelentkezésére vonatkozó felhívás lezárultától számított öt munkanapon belül.
(3)
A nyilvános meghallgatásra a hivatal elnöki tisztségére pályázók jelentkezésére vonatkozó felhívás lezárultától számított 30 napon belül kerül sor. A bizottság a nyilvános meghallgatásra minden olyan pályázót meghív, aki megfelel a 14. § (3) bekezdése szerinti, a hivatal elnökére vonatkozó feltételeknek, és a megadott határidőn belül benyújtotta önéletrajzát az összes melléklettel együtt; azt a pályázót, aki nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy aki a megadott határidőn belül nem nyújtotta be önéletrajzát az összes melléklettel együtt, a bizottság nem hívja meg a nyilvános meghallgatásra, amiről értesíti őt. A bizottság a pályázót legalább hét nappal a nyilvános meghallgatás kezdete előtt hívja meg a nyilvános meghallgatásra, megjelölve a nyilvános meghallgatás időpontját, helyét és óráját; ezen időszakon belül a kormányhivatal honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatás időpontját, helyét és óráját, valamint a nyilvános meghallgatáson a jelentkezőknek felteendő kérdések témaköreit. A nyilvános meghallgatást úgy kell lefolytatni, hogy a jelenlévő kormánytagok, parlamenti képviselők és a nyilvánosság képviselői is feltehessenek kérdéseket a pályázóknak, amelyek kizárólag a hivatal hatáskörére, a hivatal elnöki tisztségének betöltéséhez szükséges feltételek ellenőrzésére vagy a vezetői képességek ellenőrzésére irányuló kérdések lehetnek. A nyilvános meghallgatást élőben közvetítik a kormányhivatal honlapján, és a nyilvános meghallgatás teljes felvételét legkésőbb a következő munkanapon közzéteszik a kormányhivatal honlapján.
(4)
A bizottság a nyilvános meghallgatástól számított 15 napon belül értékeli a pályázókat, és a két legsikeresebb pályázót javasolja a kormánynak. A kormány elé jóváhagyásra terjesztett anyag részét képezi a nyilvános meghallgatásról készült jegyzőkönyv, amely legalább az értékelés módját, az összes pályázó értékelését és az értékelés szerinti végső sorrendjüket tartalmazza; a bizottság által benyújtott anyagot a kormányhivatal közzéteszi a honlapján.
§ 16
Komisia
(1)
Komisia má päť členov. Po jednom členovi komisie vymenúva prezident, vláda, verejný ochranca práv, Rada pre štátnu službu a poradný orgán vlády v oblasti mimovládnych organizácií a rozvoja občianskej spoločnosti. Za člena komisie možno vymenovať len toho, kto svojím doterajším pôsobením v osobnom, verejnom a profesijnom živote dáva záruku, že bude svoju funkciu vykonávať riadne, čestne, zodpovedne a nestranne.
(2)
Prezident, verejný ochranca práv, Rada pre štátnu službu a poradný orgán vlády v oblasti mimovládnych organizácií a rozvoja občianskej spoločnosti sú povinní oznámiť vláde nimi vymenovaného člena komisie najneskôr šesť mesiacov pred uplynutím funkčného obdobia predsedu úradu; súčasťou predloženia je aj štruktúrovaný životopis člena komisie. Ak osoba oprávnená vymenovať člena komisie neoznámi vláde vymenovaného člena komisie ani do desiatich dní od uplynutia lehoty podľa predchádzajúcej vety, chýbajúceho člena komisie vymenuje bezodkladne vláda. Zoznam členov komisie spolu s ich životopismi zverejní úrad vlády na svojom webovom sídle najneskôr nasledujúci pracovný deň po predložení člena komisie vláde.
(3)
Ak výkon funkcie predsedu úradu zanikne inak ako uplynutím funkčného obdobia, osoby oprávnené vymenovať člena komisie podľa odseku 1 sú povinné vymenovať a oznámiť vláde členov komisie do 30 dní od zániku výkonu funkcie predsedu úradu; odsek 2 sa vzťahuje primerane.
(4)
Člen komisie sa ujíma svojej funkcie vymenovaním; funkcia členovi komisie zanikne zvolením predsedu úradu národnou radou.
(5)
Činnosť komisie riadi jej predseda, ktorého si zvolia členovia komisie spomedzi seba. Predsedu komisie počas jeho neprítomnosti zastupuje ním písomne poverený člen komisie.
(6)
Funkcia člena komisie je čestná funkcia. Členovi komisie patrí náhrada preukázaných cestovných výdavkov12) spojených s výkonom funkcie, ktorú poskytuje úrad vlády.
(7)
Úlohy spojené s odborným, organizačným, personálnym, administratívnym a technickým zabezpečením činnosti komisie plní úrad vlády.
(8)
Na platnosť rozhodnutia komisie je potrebná nadpolovičná väčšina hlasov všetkých členov komisie. Podrobnosti o postupe komisie pred výberovým konaním, rokovaní komisie, spôsobe hodnotenia prihlásených záujemcov, rozhodovaní komisie, o účasti na jej zasadnutiach upravuje rokovací poriadok, ktorý schvaľuje komisia; rokovací poriadok komisia zverejní na webovom sídle úradu vlády najneskôr nasledujúci pracovný deň po jeho schválení.
(9)
Ak vláda do 30 dní od predloženia návrhu podľa § 15 ods. 4 neschváli záujemcov predložených komisiou, komisia zverejní novú výzvu na prihlásenie záujemcov o kandidatúru na predsedu úradu. Komisia zverejní novú výzvu aj vtedy, ak národná rada nezvolí predsedu úradu.
16. §
A bizottság
(1)
A bizottságnak öt tagja van. A bizottság egy-egy tagját a köztársasági elnök, a kormány, az emberjogi biztos, a Közszolgálati Tanács, valamint a kormány nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom fejlesztésével foglalkozó tanácsadó szerve nevezi ki. A bizottság tagjává csak az nevezhető ki, aki eddigi személyes, közéleti és szakmai tevékenységével szavatolja, hogy tisztségét megfelelően, becsületesen, felelősségteljesen és pártatlanul fogja ellátni.
(2)
A köztársasági elnök, az emberjogi biztos, a Közszolgálati Tanács, valamint a kormány nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom fejlesztésével foglalkozó tanácsadó szerve kötelesek legkésőbb hat hónappal a hivatal elnökének megbízatási idejének lejárta előtt bejelenteni a kormánynak az általuk kinevezett bizottsági tagot; a bejelentéshez csatolni kell a bizottsági tag strukturált önéletrajzát is. Ha a bizottsági tag kinevezésére jogosult személy az előző mondat szerinti határidő lejártától számított tíz napon belül sem jelenti be a kinevezett bizottsági tagot a kormánynak, a hiányzó bizottsági tagot a kormány haladéktalanul kinevezi. A bizottsági tagok névsorát és önéletrajzukat a kormányhivatal a bizottsági tag kormánynak történő bejelentését követő legkésőbb a következő munkanapon közzéteszi a honlapján.
(3)
Ha a hivatal elnökének tisztsége a megbízatási idő lejárta előtt más okból szűnik meg, az (1) bekezdés szerint a bizottsági tag kinevezésére jogosult személyek kötelesek a hivatal elnöke tisztségének megszűnésétől számított 30 napon belül kinevezni és bejelenteni a bizottság tagjait a kormánynak; a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4)
A bizottság tagja a kinevezésével lép hivatalba; a bizottsági tag megbízatása a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásával szűnik meg.
(5)
A bizottság tevékenységét az elnöke irányítja, akit a bizottság tagjai maguk közül választanak. A bizottság elnökét távollétében az általa írásban megbízott bizottsági tag helyettesíti.
(6)
A bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A bizottság tagját a tisztségének ellátásával kapcsolatos igazolt utazási költségeinek12) megtérítése illeti meg, amelyet a kormányhivatal biztosít.
(7)
A bizottság tevékenységének szakmai, szervezési, személyzeti, adminisztratív és technikai biztosításával kapcsolatos feladatokat a kormányhivatal látja el.
(8)
A bizottság határozatának érvényességéhez a bizottság összes tagjának több mint felének szavazata szükséges. A bizottság pályázati eljárást megelőző eljárásának, a bizottság tanácskozásának, a pályázók értékelési módjának, a bizottság döntéshozatalának, az üléseken való részvételnek a részleteit az ügyrend szabályozza, amelyet a bizottság hagy jóvá; az ügyrendet a bizottság a jóváhagyását követő legkésőbb a következő munkanapon közzéteszi a kormányhivatal honlapján.
(9)
Ha a kormány a 15. § (4) bekezdése szerinti indítvány benyújtásától számított 30 napon belül nem hagyja jóvá a bizottság által benyújtott pályázókat, a bizottság új felhívást tesz közzé a hivatal elnöki tisztségére pályázók jelentkezésére. A bizottság akkor is új felhívást tesz közzé, ha a nemzeti tanács nem választja meg a hivatal elnökét.
§ 17
Podpredseda úradu
(1)
Predsedu úradu zastupuje podpredseda úradu, ktorého vymenúva a odvoláva predseda úradu. Podpredseda úradu zastupuje predsedu úradu v čase jeho neprítomnosti a keď funkcia predsedu úradu nie je obsadená v rozsahu jeho práv a povinností. Podpredsedu úradu môže predseda úradu poveriť aj v iných prípadoch, aby ho zastupoval v rozsahu jeho práv a povinností.
(2)
Na podpredsedu úradu sa vzťahujú ustanovenia § 14 ods. 3, ods. 4 prvá a druhá veta, ods. 5 a 6.
(3)
Na účel preukázania bezúhonnosti fyzická osoba poskytne úradu údaje potrebné na vyžiadanie odpisu registra trestov. Údaje podľa prvej vety úrad bezodkladne zašle v elektronickej podobe prostredníctvom elektronickej komunikácie Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky na vydanie odpisu registra trestov.
17. §
A hivatal alelnöke
(1)
A hivatal elnökét a hivatal alelnöke helyettesíti, akit a hivatal elnöke nevez ki és hív vissza. A hivatal alelnöke helyettesíti a hivatal elnökét annak távollétében, valamint akkor, ha a hivatal elnöki tisztsége nincs betöltve, jogainak és kötelezettségeinek körében. A hivatal elnöke más esetekben is megbízhatja a hivatal alelnökét, hogy jogainak és kötelezettségeinek körében helyettesítse őt.
(2)
A hivatal alelnökére a 14. § (3) bekezdése, (4) bekezdésének első és második mondata, valamint (5) és (6) bekezdése vonatkozik.
(3)
A feddhetetlenség igazolása céljából a természetes személy a hivatal rendelkezésére bocsátja a bűnügyi nyilvántartás kivonatának kikéréséhez szükséges adatokat. Az első mondat szerinti adatokat a hivatal haladéktalanul, elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján megküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének a bűnügyi nyilvántartás kivonatának kiállítása céljából.
Správne delikty
Közigazgatási jogszabálysértések
§ 18
(1)
Priestupku sa dopustí ten, kto
a)
hrozí postihom, pokúsi sa o postih alebo postihne oznamovateľa v súvislosti s urobením alebo zverejnením oznámenia,
b)
poruší povinnosť zachovávať mlčanlivosť o totožnosti oznamovateľa alebo o totožnosti dotknutej osoby, alebo
c)
sa pokúsi zabrániť alebo bráni urobeniu alebo zverejneniu oznámenia.
(2)
Za priestupok podľa odseku 1 môže úrad uložiť pokutu do 6 000 eur. Tomu, kto do dvoch rokov odo dňa právoplatnosti rozhodnutia o spáchaní priestupku spácha priestupok podľa odseku 1 písm. a), b) alebo písm. c) opakovane, môže úrad uložiť pokutu do 12 000 eur.
(3)
Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.
(4)
Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahuje všeobecný predpis o priestupkoch.13)
18. §
(1)
Szabálysértést követ el az, aki
a)
retorzióval fenyegeti, retorziót kísérel meg vagy retorzióval sújtja a bejelentőt a bejelentés megtételével vagy közzétételével összefüggésben,
b)
megszegi a bejelentő vagy az érintett személy személyazonosságára vonatkozó titoktartási kötelezettséget, vagy
c)
megkísérli megakadályozni vagy megakadályozza a bejelentés megtételét vagy közzétételét.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésért a hivatal 6 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki. Aki a szabálysértés elkövetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül ismételten elköveti az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti szabálysértést, arra a hivatal 12 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(3)
A bírságok az állami költségvetés bevételét képezik.
(4)
A szabálysértésekre és azok tárgyalására a szabálysértésekről szóló általános jogszabály13) vonatkozik.
§ 19
(1)
Úrad môže uložiť pokutu do 30 000 eur zamestnávateľovi podľa § 10 ods. 1, ktorý
a)
neprijal opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri kontrole plnenia povinností podľa § 10 ods. 9 a 10 alebo § 11, alebo
b)
nepredložil úradu písomnú správu o opatreniach prijatých na odstránenie zistených nedostatkov8) pri plnení povinností podľa § 10 ods. 8 až 10 alebo § 11 a príčin ich vzniku.
(2)
Úrad môže uložiť pokutu do 50 000 eur zamestnávateľovi, ktorý nie je orgánom verejnej moci a zamestnáva najmenej 50 zamestnancov a menej ako 250 zamestnancov alebo zamestnávateľovi, ktorý je orgánom verejnej moci a zamestnáva najmenej päť zamestnancov a menej ako 250 zamestnancov, ktorý porušil niektorú z povinností podľa § 10 ods. 1 až 8.
(3)
Úrad môže uložiť pokutu do 100 000 eur zamestnávateľovi, ktorý urobí voči osobe podľa § 1 ods. 4 pracovnoprávny úkon bez súhlasu úradu, ak sa súhlas vyžaduje, hrozí postihom odvetným opatrením alebo sa pokúsi o postih odvetným opatrením osoby podľa § 1 ods. 4, alebo zamestnávateľovi podľa § 10 ods. 1, ktorý zamestnáva najmenej 250 zamestnancov, ktorý porušil niektorú z povinností podľa § 10 ods. 1 až 8.
(4)
Úrad môže pri opakovanom porušení povinností podľa § 10 a 11 do dvoch rokov odo dňa právoplatnosti rozhodnutia zvýšiť pokutu až na dvojnásobok.
(5)
Úrad pri ukladaní pokuty prihliada na závažnosť, spôsob, trvanie a následky protiprávneho konania a prihliadne aj na opakované porušenie povinnosti a na to, že sa týmto konaním alebo opomenutím konania porušili viaceré povinnosti.
(6)
Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa úrad dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(7)
Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.
19. §
(1)
A hivatal 30 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki a 10. § (1) bekezdése szerinti munkáltatóra, aki
a)
nem tett intézkedéseket a 10. § (9) és (10) bekezdése vagy a 11. § szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetésére, vagy
b)
nem nyújtott be a hivatalnak írásbeli jelentést a 10. § (8)–(10) bekezdése vagy a 11. § szerinti kötelezettségek teljesítése során feltárt hiányosságok8) megszüntetésére hozott intézkedésekről és azok keletkezésének okairól.
(2)
A hivatal 50 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki arra a munkáltatóra, amely nem közhatalmi szerv, és legalább 50, de kevesebb mint 250 munkavállalót foglalkoztat, vagy arra a munkáltatóra, amely közhatalmi szerv, és legalább öt, de kevesebb mint 250 munkavállalót foglalkoztat, és amely megsértette a 10. § (1)–(8) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(3)
A hivatal 100 000 euróig terjedő bírságot szabhat ki arra a munkáltatóra, aki az 1. § (4) bekezdése szerinti személlyel szemben a hivatal hozzájárulása nélkül tesz munkajogi intézkedést, ha a hozzájárulás szükséges, retorzióval fenyeget vagy retorziót kísérel meg az 1. § (4) bekezdése szerinti személlyel szemben, vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti, legalább 250 munkavállalót foglalkoztató munkáltatóra, aki megsértette a 10. § (1)–(8) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(4)
A 10. és 11. § szerinti kötelezettségeknek a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belüli ismételt megsértése esetén a hivatal a bírságot akár a kétszeresére is emelheti.
(5)
A hivatal a bírság kiszabásakor figyelembe veszi a jogellenes cselekmény súlyát, módját, időtartamát és következményeit, valamint figyelembe veszi a kötelezettségszegés ismétlődését és azt is, hogy a cselekménnyel vagy mulasztással több kötelezettséget is megszegtek.
(6)
A bírság a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított egy éven belül, de legkésőbb a kötelezettségszegés elkövetésétől számított három éven belül szabható ki.
(7)
A bírságok az állami költségvetés bevételét képezik.
Spoločné ustanovenia
Közös rendelkezések
§ 20
(1)
Oznamovateľ, ktorý urobil kvalifikované oznámenie, a ten, voči komu bola pozastavená účinnosť pracovnoprávneho úkonu, majú právo na poskytnutie právnej pomoci podľa osobitného predpisu.14)
(2)
V prípadoch hodných osobitného zreteľa môže úrad za oznamovateľa uhradiť náklady na advokáta alebo iného právneho zástupcu, ak ho potreboval v súvislosti s oznámením.
20. §
(1)
A minősített bejelentést tevő bejelentő, valamint az a személy, akivel szemben a munkajogi intézkedés hatályát felfüggesztették, jogosult a külön jogszabály szerinti jogsegélynyújtásra.14)
(2)
Különös méltánylást érdemlő esetekben a hivatal a bejelentő helyett megtérítheti az ügyvéd vagy más jogi képviselő költségeit, ha a bejelentéssel összefüggésben szüksége volt rá.
§ 21
(1)
Úrad pri zisťovaní skutočností dôležitých na poskytnutie ochrany podľa § 7 a 12 môže požiadať o súčinnosť inšpektorát práce. Inšpektor práce má pri poskytovaní súčinnosti oprávnenia podľa osobitného predpisu15) ako pri výkone inšpekcie práce.
(2)
Každý má pri poskytovaní súčinnosti podľa odseku 1 povinnosti ako pri výkone inšpekcie práce.16)
(3)
Fyzickej osobe a osobe oprávnenej robiť právne úkony za právnickú osobu, ktoré v určenej lehote nesplnili povinnosti podľa odseku 2, inšpektorát práce môže uložiť poriadkovú pokutu do 500 eur, a to aj opakovane, ak povinnosť nesplnili ani v dodatočnej lehote.
(4)
Poriadkovú pokutu môže inšpektorát práce uložiť do jedného roka odo dňa nesplnenia povinnosti.
(5)
Poriadkové pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu.
(6)
Národný inšpektorát práce a inšpektorát práce na účely podľa odsekov 1 až 3 spracúvajú osobné údaje v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom17) bez súhlasu dotknutých osôb.
21. §
(1)
A hivatal a 7. és 12. § szerinti védelem nyújtásához fontos tények megállapítása során közreműködést kérhet a munkaügyi felügyelőségtől. A munkaügyi felügyelő a közreműködés során a külön jogszabály15) szerinti jogosultságokkal rendelkezik, mint a munkaügyi ellenőrzés végzésekor.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti közreműködés során mindenkinek olyan kötelezettségei vannak, mint a munkaügyi ellenőrzés végzésekor.16)
(3)
Azzal a természetes személlyel és a jogi személy nevében jognyilatkozat tételére jogosult személlyel szemben, aki a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit a meghatározott határidőn belül nem teljesítette, a munkaügyi felügyelőség 500 euróig terjedő rendbírságot szabhat ki, akár ismételten is, ha a kötelezettséget a póthatáridőn belül sem teljesítette.
(4)
A rendbírságot a munkaügyi felügyelőség a kötelezettség nem teljesítésének napjától számított egy éven belül szabhatja ki.
(5)
A rendbírságok az állami költségvetés bevételeit képezik.
(6)
Az Országos Munkaügyi Felügyelőség és a munkaügyi felügyelőség az (1)–(3) bekezdés szerinti célokra a külön jogszabályban17) meghatározott körben, az érintett személyek hozzájárulása nélkül kezel személyes adatokat.
§ 22
(1)
Úrad je oprávnený spracúvať osobné údaje v rozsahu potrebnom na plnenie jeho úloh.
(2)
Ak si orgán verejnej moci zriadi na oznamovanie protispoločenskej činnosti telefónnu linku, hovory na túto linku je povinný zaznamenávať; o zaznamenávaní hovoru je orgán verejnej moci povinný oznamovateľa vopred informovať.
(3)
Orgán verejnej moci vedie evidenciu zvukových záznamov hovorov podľa odseku 2 a uchováva ich tri roky od zaznamenania na elektronickom neprepisovateľnom nosiči.
(4)
Orgán príslušný na prijatie oznámenia bezodkladne, najneskôr do siedmich dní od prijatia oznámenia, oznamovateľovi potvrdí prijatie oznámenia; to neplatí, ak oznamovateľ uvedie, že na potvrdení prijatia oznámenia netrvá. Orgán príslušný na prijatie oznámenia nepotvrdí prijatie oznámenia, ak sa dôvodne domnieva, že potvrdenie prijatia oznámenia môže ohroziť ochranu totožnosti oznamovateľa.
(5)
Orgán príslušný na prijatie oznámenia v stručnej a zrozumiteľnej podobe v časti dostupnej z titulnej stránky svojho webového sídla uvedie
a)
elektronickú adresu, poštovú adresu a telefónne číslo pre urobenie oznámenia,
b)
postup prijímania a preverovania oznámenia a opatrenia, ktoré prijíma orgán príslušný na prijatie oznámenia v nadväznosti na oznámenie,
c)
prostriedky nápravy a postupy na ochranu pred pracovnoprávnymi úkonmi bez súhlasu úradu, ak sa súhlas vyžaduje, alebo iným postihom oznamovateľa, informácie na koho sa obrátiť, ako postupovať v konkrétnej situácii, kontaktné údaje úradu na účel poskytnutia poradenstva podľa § 13 ods. 6 písm. g),
d)
poučenie o podmienkach, podľa ktorých sa na oznamovateľa vzťahuje § 1 ods. 4 a § 2 písm. a) štvrtý bod,
e)
podmienky poskytnutia ochrany podľa tohto zákona,
f)
informácie o spracúvaní osobných údajov podľa osobitného predpisu.17a)
(6)
Orgán príslušný na prijatie oznámenia každoročne v rámci svojej vecnej pôsobnosti eviduje za predchádzajúci kalendárny rok štatistické údaje o
a)
počte oznámení, ktoré prijal orgán príslušný na prijatie oznámenia,
b)
počte trestných konaní a konaní o správnom delikte, ktoré sa začali na základe oznámení podľa písmena a) a ich výsledok,
c)
odhadovanú škodu, ak sa zistila, a sumy navrátené na základe preverovaní, trestných konaní alebo konaní o správnom delikte súvisiace s urobenými oznámeniami.
22. §
(1)
A hivatal jogosult a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben személyes adatokat kezelni.
(2)
Ha a közhatalmi szerv a társadalomellenes tevékenység bejelentésére telefonvonalat létesít, köteles az ezen a vonalon folytatott beszélgetéseket rögzíteni; a beszélgetés rögzítéséről a közhatalmi szerv köteles a bejelentőt előzetesen tájékoztatni.
(3)
A közhatalmi szerv a (2) bekezdés szerinti beszélgetések hangfelvételeiről nyilvántartást vezet, és azokat a rögzítéstől számított három évig elektronikus, nem felülírható adathordozón őrzi meg.
(4)
A bejelentés fogadására illetékes szerv haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított hét napon belül visszaigazolja a bejelentőnek a bejelentés fogadását; ez nem érvényes, ha a bejelentő kijelenti, hogy nem ragaszkodik a bejelentés fogadásának visszaigazolásához. A bejelentés fogadására illetékes szerv nem igazolja vissza a bejelentés fogadását, ha megalapozottan feltételezi, hogy a bejelentés fogadásának visszaigazolása veszélyeztetheti a bejelentő személyazonosságának védelmét.
(5)
A bejelentés fogadására illetékes szerv weboldalának címlapjáról elérhető részében tömör és érthető formában feltünteti
a)
a bejelentés megtételére szolgáló elektronikus címet, postacímet és telefonszámot,
b)
a bejelentés fogadásának és kivizsgálásának eljárását, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a bejelentés fogadására illetékes szerv a bejelentéshez kapcsolódva foganatosít,
c)
a jogorvoslati eszközöket és a hivatal hozzájárulása nélküli munkajogi intézkedésekkel – ha a hozzájárulás szükséges – vagy a bejelentőt érő más hátrányos jogkövetkezménnyel szembeni védelem eljárásait, tájékoztatást arról, hogy kihez kell fordulni, hogyan kell eljárni egy adott helyzetben, a hivatal elérhetőségi adatait a 13. § (6) bek. g) pontja szerinti tanácsadás nyújtása céljából,
d)
tájékoztatást azokról a feltételekről, amelyek alapján a bejelentőre az 1. § (4) bekezdése és a 2. § a) pontjának negyedik alpontja vonatkozik,
e)
az e törvény szerinti védelemnyújtás feltételeit,
f)
tájékoztatást a személyes adatok külön jogszabály17a) szerinti kezeléséről.
(6)
A bejelentés fogadására illetékes szerv évente, hatáskörén belül, az előző naptári évre vonatkozóan nyilvántartja a következőkről szóló statisztikai adatokat:
a)
a bejelentés fogadására illetékes szerv által fogadott bejelentések számáról,
b)
az a) pont szerinti bejelentések alapján indult büntetőeljárások és közigazgatási szabálysértési eljárások számáról és azok eredményéről,
c)
a becsült kárról, ha azt megállapították, és a megtett bejelentésekkel kapcsolatos kivizsgálások, büntetőeljárások vagy közigazgatási szabálysértési eljárások alapján visszatérített összegekről.
§ 23
(1)
Na Slovenskú informačnú službu, Vojenské spravodajstvo a Národný bezpečnostný úrad a ich príslušníkov sa vzťahujú len § 1, 2, 10 a 11. Pri plnení povinností podľa § 10 ods. 8 Slovenskou informačnou službou a Vojenským spravodajstvom nesmie byť ohrozený záujem spravodajskej služby.
(2)
Dozor nad dodržiavaním tohto zákona vo vzťahu k Slovenskej informačnej službe, Vojenskému spravodajstvu a Národnému bezpečnostnému úradu vykonáva národná rada podľa osobitného predpisu.18)
23. §
(1)
A Szlovák Információs Szolgálatra, a Katonai Hírszerzésre és a Nemzetbiztonsági Hivatalra, valamint azok tagjaira csak az 1., 2., 10. és 11. § vonatkozik. A Szlovák Információs Szolgálat és a Katonai Hírszerzés által a 10. § (8) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése során nem sérülhet a hírszerző szolgálat érdeke.
(2)
E törvény betartása feletti felügyeletet a Szlovák Információs Szolgálat, a Katonai Hírszerzés és a Nemzetbiztonsági Hivatal vonatkozásában a nemzeti tanács gyakorolja külön jogszabály18) szerint.
§ 24
(1)
Na konanie podľa tohto zákona sa nevzťahuje správny poriadok okrem konania o udelenie súhlasu úradu podľa § 7, konania o správnych deliktoch podľa § 19 a konania o uložení poriadkovej pokuty podľa § 21.
(2)
Na doručovanie oznámenia prokurátora zamestnávateľovi podľa § 4 ods. 1, oznámenia správneho orgánu zamestnávateľovi podľa § 6 ods. 1, oznámenia prokurátora alebo správneho orgánu zamestnávateľovi podľa § 8 ods. 5 a potvrdenia o pozastavení účinnosti pracovnoprávneho úkonu podľa § 12 ods. 2 sa vzťahuje § 24 až 25a správneho poriadku.
24. §
(1)
Az e törvény szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási rendtartás, kivéve a 7. § szerinti hivatali hozzájárulás megadására irányuló eljárást, a 19. § szerinti közigazgatási szabálysértési eljárásokat és a 21. § szerinti rendbírság kiszabására irányuló eljárást.
(2)
Az ügyésznek a 4. § (1) bekezdése szerinti, a munkáltatónak szóló értesítése, a közigazgatási szervnek a 6. § (1) bekezdése szerinti, a munkáltatónak szóló értesítése, az ügyésznek vagy a közigazgatási szervnek a 8. § (5) bekezdése szerinti, a munkáltatónak szóló értesítése, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti, a munkajogi intézkedés hatályának felfüggesztéséről szóló igazolás kézbesítésére a közigazgatási rendtartás 24–25a. §-a vonatkozik.
§ 25
Prechodné ustanovenia
(1)
Ochrana podľa tohto zákona sa poskytuje aj fyzickej osobe, ktorá urobila oznámenie pred účinnosťou tohto zákona a podala žiadosť o poskytnutie ochrany podľa tohto zákona.
(2)
Ochrana poskytnutá podľa zákona č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z. trvá aj naďalej s tým, že ochranu podľa tohto zákona poskytuje inšpektorát práce do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou.
(3)
Na konania začaté a právoplatne neskončené do 28. februára 2019 sa vzťahuje zákon č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z.
(4)
Osoba podľa § 16 ods. 1 oznámi vláde vymenovaného člena komisie do 15 dní od nadobudnutia účinnosti tohto zákona.
(5)
Od nadobudnutia účinnosti tohto zákona do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, plní inšpektorát práce úlohy podľa § 13 ods. 6 písm. a) až d), f) a g).
(6)
Od nadobudnutia účinnosti tohto zákona do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, rozhoduje Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky o poskytnutí odmeny podľa § 9.
(7)
Žiadosť o udelenie súhlasu, ktorá nebola vybavená, podanú do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, vybaví od prvého dňa kalendárneho mesiace nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom uplynulo šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou úrad podľa tohto zákona.
(8)
Od zvolenia predsedu úradu národnou radou do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynie šesť mesiacov od zvolenia predsedu úradu národnou radou, úrad vlády napomáha predsedovi úradu pri plnení jeho úloh súvisiacich s administratívnym, organizačným, technickým a materiálnym zabezpečením činnosti úradu.
(9)
Zamestnávateľ podľa § 10 ods. 1 je povinný zosúladiť vnútorný systém vybavovania podnetov podľa zákona č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z. s týmto zákonom do 30. septembra 2019.
25. §
Átmeneti rendelkezések
(1)
Az e törvény szerinti védelem megilleti azt a természetes személyt is, aki e törvény hatálybalépése előtt tett bejelentést, és e törvény alapján védelmet kért.
(2)
A társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggő egyes intézkedésekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a 125/2016. sz. Tt. törvénye által módosított 307/2014. sz. Tt. törvény szerint nyújtott védelem továbbra is fennáll, azzal, hogy az e törvény szerinti védelmet a munkaügyi felügyelőség annak a naptári hónapnak a végéig biztosítja, amelyben a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap lejár.
(3)
A 2019. február 28-ig megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárásokra a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggő egyes intézkedésekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a 125/2016. sz. Tt. törvénye által módosított 307/2014. sz. Tt. törvény vonatkozik.
(4)
A 16. § (1) bekezdése szerinti személy e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül bejelenti a kormánynak a bizottság kinevezett tagját.
(5)
E törvény hatálybalépésétől annak a naptári hónapnak a végéig, amelyben a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap lejár, a munkaügyi felügyelőség teljesíti a 13. § (6) bekezdésének a)–d), f) és g) pontja szerinti feladatokat.
(6)
E törvény hatálybalépésétől annak a naptári hónapnak a végéig, amelyben a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap lejár, a 9. § szerinti jutalom nyújtásáról a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt.
(7)
Az el nem intézett, hozzájárulás megadása iránti kérelmet, amelyet annak a naptári hónapnak a végéig nyújtottak be, amelyben a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap lejár, annak a naptári hónapnak az első napjától kezdődően, amely azt a naptári hónapot követi, amelyben a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap lejárt, e törvény szerint a hivatal intézi el.
(8)
A hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától annak a naptári hónapnak a végéig, amelyben a hivatal elnökének a nemzeti tanács általi megválasztásától számított hat hónap lejár, a kormányhivatal segíti a hivatal elnökét a hivatal működésének adminisztratív, szervezési, technikai és anyagi biztosításával kapcsolatos feladatainak ellátásában.
(9)
A 10. § (1) bekezdése szerinti munkáltató köteles a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggő egyes intézkedésekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a 125/2016. sz. Tt. törvénye által módosított 307/2014. sz. Tt. törvény szerinti beadványok belső elintézési rendszerét 2019. szeptember 30-ig összehangolni ezzel a törvénnyel.
§ 25a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2023
(1)
Prvú správu podľa § 13 ods. 14 v znení účinnom od 1. júla 2023 za obdobie od zriadenia úradu do 31. decembra 2022 predloží úrad Európskej komisii do 31. júla 2023.
(2)
Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „Úrad na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti“, rozumie sa tým „Úrad na ochranu oznamovateľov“. Úrad na ochranu oznamovateľov sa zároveň považuje za ten istý subjekt ako Úrad na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti.
(3)
Konania o priestupkoch a správnych deliktoch, ktoré úrad začal predo dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona, sa spravujú doterajšími právnymi predpismi.
25.a §
Átmeneti rendelkezések a 2023. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 13. § (14) bekezdésének 2023. július 1-jétől hatályos szövegezése szerinti első jelentést a hivatal létrehozásától 2022. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a hivatal 2023. július 31-ig nyújtja be az Európai Bizottságnak.
(2)
Amennyiben az általánosan kötelező érvényű jogszabályokban a „Hivatal a Társadalomellenes Tevékenységet Bejelentő Személyek Védelmére” fogalom szerepel, azon a „Bejelentővédelmi Hivatal” értendő. A Bejelentővédelmi Hivatal egyúttal ugyanannak a jogalanynak tekintendő, mint a Hivatal a Társadalomellenes Tevékenységet Bejelentő Személyek Védelmére.
(3)
Azokra a szabálysértési és közigazgatási szabálysértési eljárásokra, amelyeket a hivatal e törvény hatálybalépésének napja előtt indított, az eddigi jogszabályok az irányadók.
§ 25b
Transpozičné ustanovenie
 
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.
25.b §
Átültetési rendelkezés
 
Ez a törvény átveszi az Európai Unió mellékletben felsorolt, jogilag kötelező erejű jogi aktusait.
§ 26
Zrušovacie ustanovenie
 
Zrušuje sa zákon č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení čl. CLXVIII zákona č. 125/2016 Z. z.
26. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés
 
Hatályát veszti a társadalomellenes tevékenység bejelentésével összefüggő egyes intézkedésekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 307/2014. sz. Tt. törvény a 125/2016. sz. Tt. törvény CLXVIII. cikkelyével módosított szövegében.
Čl. II
Čl. II
 
 
Zákon č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok v znení zákona č. 650/2005 Z. z., zákona č. 692/2006 Z. z., zákona č. 342/2007 Z. z., zákona č. 643/2007 Z. z., zákona č. 61/2008 Z. z., zákona č. 491/2008 Z. z., zákona č. 498/2008 Z. z., zákona č. 5/2009 Z. z., zákona č. 59/2009 Z. z., zákona č. 70/2009 Z. z., zákona č. 97/2009 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 290/2009 Z. z., zákona č. 291/2009 Z. z., zákona č. 305/2009 Z. z., zákona č. 576/2009 Z. z., zákona č. 93/2010 Z. z., zákona č. 224/2010 Z. z., zákona č. 346/2010 Z. z., zákona č. 547/2010 Z. z., zákona č. 220/2011 Z. z., zákona č. 262/2011 Z. z., zákona č. 331/2011 Z. z., zákona č. 236/2012 Z. z., zákona č. 334/2012 Z. z., zákona č. 345/2012 Z. z., zákona č. 204/2013 Z. z., zákona č. 305/2013 Z. z., zákona č. 1/2014 Z. z., zákona č. 195/2014 Z. z., zákona č. 307/2014 Z. z., zákona č. 353/2014 Z. z., zákona č. 78/2015 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 139/2015 Z. z., zákona č. 174/2015 Z. z., zákona č. 397/2015 Z. z., zákona č. 398/2015 Z. z., zákona č. 401/2015 Z. z., zákona č. 440/2015 Z. z., zákona č. 444/2015 Z. z., zákona č. 91/2016 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 316/2016 Z. z., zákona č. 152/2017 Z. z., zákona č. 236/2017 Z. z., zákona č. 274/2017 Z. z., zákona č. 161/2018 Z. z., zákona č. 314/2018 Z. z., zákona č. 321/2018 Z. z., zákona č. 3/2019 Z. z. a zákona č. 6/2019 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok v znení zákona č. 650/2005 Z. z., zákona č. 692/2006 Z. z., zákona č. 342/2007 Z. z., zákona č. 643/2007 Z. z., zákona č. 61/2008 Z. z., zákona č. 491/2008 Z. z., zákona č. 498/2008 Z. z., zákona č. 5/2009 Z. z., zákona č. 59/2009 Z. z., zákona č. 70/2009 Z. z., zákona č. 97/2009 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 290/2009 Z. z., zákona č. 291/2009 Z. z., zákona č. 305/2009 Z. z., zákona č. 576/2009 Z. z., zákona č. 93/2010 Z. z., zákona č. 224/2010 Z. z., zákona č. 346/2010 Z. z., zákona č. 547/2010 Z. z., zákona č. 220/2011 Z. z., zákona č. 262/2011 Z. z., zákona č. 331/2011 Z. z., zákona č. 236/2012 Z. z., zákona č. 334/2012 Z. z., zákona č. 345/2012 Z. z., zákona č. 204/2013 Z. z., zákona č. 305/2013 Z. z., zákona č. 1/2014 Z. z., zákona č. 195/2014 Z. z., zákona č. 307/2014 Z. z., zákona č. 353/2014 Z. z., zákona č. 78/2015 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 139/2015 Z. z., zákona č. 174/2015 Z. z., zákona č. 397/2015 Z. z., zákona č. 398/2015 Z. z., zákona č. 401/2015 Z. z., zákona č. 440/2015 Z. z., zákona č. 444/2015 Z. z., zákona č. 91/2016 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 316/2016 Z. z., zákona č. 152/2017 Z. z., zákona č. 236/2017 Z. z., zákona č. 274/2017 Z. z., zákona č. 161/2018 Z. z., zákona č. 314/2018 Z. z., zákona č. 321/2018 Z. z., zákona č. 3/2019 Z. z. a zákona č. 6/2019 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
V prvej časti druhej hlave sa za ôsmy diel vkladá deviaty diel, ktorý vrátane nadpisu znie:
„Deviaty diel
Oznamovateľ
§ 54a
(1)
Oznamovateľ, ak nie je zároveň poškodený, má okrem iných práv ustanovených týmto zákonom právo robiť návrhy na vykonanie dôkazov alebo na ich doplnenie a predkladať dôkazy. Ustanovenie § 46 ods. 5 a 7 platí rovnako.
(2)
Úrad na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti má rovnaké práva a povinnosti ako oznamovateľ, ak sa oznamovateľovi poskytuje ochrana v pracovnoprávnom vzťahu podľa osobitného predpisu.“.
1.
V prvej časti druhej hlave sa za ôsmy diel vkladá deviaty diel, ktorý vrátane nadpisu znie:
"Deviaty diel
Oznamovateľ
§ 54a
(1)
Oznamovateľ, ak nie je zároveň poškodený, má okrem iných práv ustanovených týmto zákonom právo robiť návrhy na vykonanie dôkazov alebo na ich doplnenie a predkladať dôkazy. Ustanovenie § 46 ods. 5 a 7 platí rovnako.
(2)
Úrad na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti má rovnaké práva a povinnosti ako oznamovateľ, ak sa oznamovateľovi poskytuje ochrana v pracovnoprávnom vzťahu podľa osobitného predpisu.".
2.
V § 69 ods. 1 sa za slovo „poškodený“ vkladá čiarka a slová „oznamovateľ, ak nie je zároveň poškodeným“.
2.
V § 69 ods. 1 sa za slovo "poškodený" vkladá čiarka a slová "oznamovateľ, ak nie je zároveň poškodeným".
3.
V § 206 ods. 5 sa na konci pripája táto veta: „O uznesení o rozšírení obvinenia policajt bez meškania upovedomí oznamovateľa a poškodeného.“.
3.
V § 206 ods. 5 sa na konci pripája táto veta: "O uznesení o rozšírení obvinenia policajt bez meškania upovedomí oznamovateľa a poškodeného.".
4.
V § 214 ods. 4 sa slová „obvinený a poškodený“ nahrádzajú slovami „obvinený, poškodený a oznamovateľ“.
4.
V § 214 ods. 4 sa slová "obvinený a poškodený" nahrádzajú slovami "obvinený, poškodený a oznamovateľ".
5.
V § 215 odseky 5 a 6 znejú:
„(5)
Uznesenie o zastavení trestného stíhania sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; uznesenie policajta sa najneskôr do 48 hodín doručí aj prokurátorovi.
(6)
Obvinený, poškodený a oznamovateľ môžu proti uzneseniu o zastavení trestného stíhania okrem dôvodu podľa odseku 1 písm. g) a obvinený aj podľa odseku 3 podať sťažnosť, ktorá má odkladný účinok.“.
5.
V § 215 odseky 5 a 6 znejú:
"(5)
Uznesenie o zastavení trestného stíhania sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; uznesenie policajta sa najneskôr do 48 hodín doručí aj prokurátorovi.
(6)
Obvinený, poškodený a oznamovateľ môžu proti uzneseniu o zastavení trestného stíhania okrem dôvodu podľa odseku 1 písm. g) a obvinený aj podľa odseku 3 podať sťažnosť, ktorá má odkladný účinok.".
6.
V § 216 ods. 5 prvá veta znie: „Uznesenie o podmienečnom zastavení trestného stíhania sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; obvinený, poškodený a oznamovateľ môžu proti nemu podať sťažnosť, ktorá má odkladný účinok.“.
6.
V § 216 ods. 5 prvá veta znie: "Uznesenie o podmienečnom zastavení trestného stíhania sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; obvinený, poškodený a oznamovateľ môžu proti nemu podať sťažnosť, ktorá má odkladný účinok.".
7.
V§ 218 odsek 3znie:
„(3)
Uznesenie o podmienečnom zastavení trestného stíhania sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; obvinený, poškodený a oznamovateľ môžu proti nemu podať sťažnosť, ktorá má odkladný účinok.“.
7.
V§ 218 odsek 3znie:
"(3)
Uznesenie o podmienečnom zastavení trestného stíhania sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; obvinený, poškodený a oznamovateľ môžu proti nemu podať sťažnosť, ktorá má odkladný účinok.".
8.
V § 228 ods. 6 prvá veta znie: „Uznesenie podľa odsekov 1 až 5 sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; obvinený, poškodený a oznamovateľ majú právo proti nemu podať sťažnosť.“.
8.
V § 228 ods. 6 prvá veta znie: "Uznesenie podľa odsekov 1 až 5 sa doručuje obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným; obvinený, poškodený a oznamovateľ majú právo proti nemu podať sťažnosť.".
9.
V § 230 ods. 3 sa slová „obvinenému a poškodenému“ nahrádzajú slovami „obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným“.
9.
V § 230 ods. 3 sa slová "obvinenému a poškodenému" nahrádzajú slovami "obvinenému, poškodenému a oznamovateľovi, ak nie je zároveň poškodeným".
Čl. III
Čl. III
 
 
Zákon č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre v znení zákona č. 458/2003 Z. z., zákona č. 36/2005 Z. z., zákona č. 59/2009 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 290/2009 Z. z., zákona č. 291/2009 Z. z., zákona č. 102/2010 Z. z., zákona č. 403/2010 Z. z., zákona č. 192/2011 Z. z., zákona č. 220/2011 Z. z., zákona č. 436/2013 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 217/2014 Z. z., zákona č. 401/2015 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 18/2018 Z. z., zákona č. 314/2018 Z. z. a zákona č. 6/2019 Z. z. sa dopĺňa takto:
Zákon č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre v znení zákona č. 458/2003 Z. z., zákona č. 36/2005 Z. z., zákona č. 59/2009 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 290/2009 Z. z., zákona č. 291/2009 Z. z., zákona č. 102/2010 Z. z., zákona č. 403/2010 Z. z., zákona č. 192/2011 Z. z., zákona č. 220/2011 Z. z., zákona č. 436/2013 Z. z., nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 217/2014 Z. z., zákona č. 401/2015 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 18/2018 Z. z., zákona č. 314/2018 Z. z. a zákona č. 6/2019 Z. z. sa dopĺňa takto:
 
 
Za § 49 sa vkladá § 49a, ktorý znie:
Za § 49 sa vkladá § 49a, ktorý znie:
㤠49a
 
Na vybavenie žiadosti podľa osobitného predpisu30b) je príslušný ten prokurátor, ktorý je príslušný na trestné konanie.“.
"§ 49a
 
Na vybavenie žiadosti podľa osobitného predpisu30b) je príslušný ten prokurátor, ktorý je príslušný na trestné konanie.".
 
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 30b znie:
Poznámka pod čiarou k odkazu 30b znie:
 
 
„30b) § 3 ods. 1 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
"30b) § 3 ods. 1 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
Čl. IV
Čl. IV
 
 
Zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 430/2002 Z. z., zákona č. 510/2002 Z. z., zákona č. 165/2003 Z. z., zákona č. 603/2003 Z. z., zákona č. 215/2004 Z. z., zákona č. 554/2004 Z. z., zákona č. 747/2004 Z. z., zákona č. 69/2005 Z. z., zákona č. 340/2005 Z. z., zákona č. 341/2005 Z. z., zákona č. 214/2006 Z. z., zákona č. 644/2006 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 659/2007 Z. z., zákona č. 297/2008 Z. z., zákona č. 552/2008 Z. z., zákona č. 66/2009 Z. z., zákona č. 186/2009 Z. z., zákona č. 276/2009 Z. z., zákona č. 492/2009 Z. z., zákona č. 129/2010 Z. z., zákona č. 46/2011 Z. z., zákona č. 130/2011 Z. z., zákona č. 314/2011 Z. z., zákona č. 394/2011 Z. z., zákona č. 520/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 234/2012 Z. z., zákona č. 352/2012 Z. z., zákona č. 132/2013 Z. z., zákona č. 352/2013 Z. z., zákona č. 213/2014 Z. z., zákona č. 371/2014 Z. z., zákona č. 374/2014 Z. z., zákona č. 35/2015 Z. z., zákona č. 252/2015 Z. z., zákona č. 359/2015 Z. z., zákona č. 392/2015 Z. z., zákona č. 405/2015 Z. z., zákona č. 437/2015 Z. z., zákona č. 90/2016 Z. z., zákona č. 91/2016 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 292/2016 Z. z., zákona č. 298/2016 Z. z., zákona č. 299/2016 Z. z., zákona č. 315/2016 Z. z., zákona č. 386/2016 Z. z., zákona č. 2/2017 Z. z., zákona č. 264/2017 Z. z., zákona č. 279/2017 Z. z., zákona č. 18/2018 Z. z., zákona č. 69/2018 Z. z., zákona č. 108/2018 Z. z., zákona č. 109/2018 Z. z., zákona č. 177/2018 Z. z., zákona č. 345/2018 Z. z., zákona č. 373/2018 Z. z., zákona č. 6/2019 Z. z. a zákona č. 30/2019 Z. z. sa dopĺňa takto:
Zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 430/2002 Z. z., zákona č. 510/2002 Z. z., zákona č. 165/2003 Z. z., zákona č. 603/2003 Z. z., zákona č. 215/2004 Z. z., zákona č. 554/2004 Z. z., zákona č. 747/2004 Z. z., zákona č. 69/2005 Z. z., zákona č. 340/2005 Z. z., zákona č. 341/2005 Z. z., zákona č. 214/2006 Z. z., zákona č. 644/2006 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 659/2007 Z. z., zákona č. 297/2008 Z. z., zákona č. 552/2008 Z. z., zákona č. 66/2009 Z. z., zákona č. 186/2009 Z. z., zákona č. 276/2009 Z. z., zákona č. 492/2009 Z. z., zákona č. 129/2010 Z. z., zákona č. 46/2011 Z. z., zákona č. 130/2011 Z. z., zákona č. 314/2011 Z. z., zákona č. 394/2011 Z. z., zákona č. 520/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 234/2012 Z. z., zákona č. 352/2012 Z. z., zákona č. 132/2013 Z. z., zákona č. 352/2013 Z. z., zákona č. 213/2014 Z. z., zákona č. 371/2014 Z. z., zákona č. 374/2014 Z. z., zákona č. 35/2015 Z. z., zákona č. 252/2015 Z. z., zákona č. 359/2015 Z. z., zákona č. 392/2015 Z. z., zákona č. 405/2015 Z. z., zákona č. 437/2015 Z. z., zákona č. 90/2016 Z. z., zákona č. 91/2016 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 292/2016 Z. z., zákona č. 298/2016 Z. z., zákona č. 299/2016 Z. z., zákona č. 315/2016 Z. z., zákona č. 386/2016 Z. z., zákona č. 2/2017 Z. z., zákona č. 264/2017 Z. z., zákona č. 279/2017 Z. z., zákona č. 18/2018 Z. z., zákona č. 69/2018 Z. z., zákona č. 108/2018 Z. z., zákona č. 109/2018 Z. z., zákona č. 177/2018 Z. z., zákona č. 345/2018 Z. z., zákona č. 373/2018 Z. z., zákona č. 6/2019 Z. z. a zákona č. 30/2019 Z. z. sa dopĺňa takto:
 
 
V § 91 sa odsek 4 dopĺňa písmenom aa), ktoré znie:
V § 91 sa odsek 4 dopĺňa písmenom aa), ktoré znie:
„aa)
Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti v rozsahu nevyhnutnom na ochranu oznamovateľa podľa osobitného predpisu,86dj) ak ide o oznamovateľa, ktorý je zamestnancom banky alebo pobočky zahraničnej banky.“.
"aa)
Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti v rozsahu nevyhnutnom na ochranu oznamovateľa podľa osobitného predpisu,86dj) ak ide o oznamovateľa, ktorý je zamestnancom banky alebo pobočky zahraničnej banky.".
 
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 86dj znie:
Poznámka pod čiarou k odkazu 86dj znie:
 
 
„86dj) § 7 a 12 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
"86dj) § 7 a 12 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
Čl. V
Čl. V
 
 
Zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení zákona č. 43/2004 Z. z., zákona č. 177/2004 Z. z., zákona č. 191/2004 Z. z., zákona č. 391/2004 Z. z., zákona č. 538/2004 Z. z., zákona č. 539/2004 Z. z., zákona č. 659/2004 Z. z., zákona č. 68/2005 Z. z., zákona č. 314/2005 Z. z., zákona č. 534/2005 Z. z., zákona č. 660/2005 Z. z., zákona č. 688/2006 Z. z., zákona č. 76/2007 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 519/2007 Z. z., zákona č. 530/2007 Z. z., zákona č. 561/2007 Z. z., zákona č. 621/2007 Z. z., zákona č. 653/2007 Z. z., zákona č. 168/2008 Z. z., zákona č. 465/2008 Z. z., zákona č. 514/2008 Z. z., zákona č. 563/2008 Z. z., zákona č. 567/2008 Z. z., zákona č. 60/2009 Z. z., zákona č. 184/2009 Z. z., zákona č. 185/2009 Z. z., zákona č. 504/2009 Z. z., zákona č. 563/2009 Z. z., zákona č. 374/2010 Z. z., zákona č. 548/2010 Z. z., zákona č. 129/2011 Z. z., zákona č. 231/2011 Z. z., zákona č. 250/2011 Z. z., zákona č. 331/2011 Z. z., zákona č. 362/2011 Z. z., zákona č. 406/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 548/2011 Z. z., zákona č. 69/2012 Z. z., uznesenia Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 188/2012 Z. z., zákona č. 189/2012 Z. z., zákona č. 252/2012 Z. z., zákona č. 288/2012 Z. z., zákona č. 395/2012 Z. z., zákona č. 70/2013 Z. z., zákona č. 135/2013 Z. z., zákona č. 318/2013 Z. z., zákona č. 463/2013 Z. z., zákona č. 180/2014 Z. z., zákona č. 183/2014 Z. z., zákona č. 333/2014 Z. z., zákona č. 364/2014 Z. z., zákona č. 371/2014 Z. z., zákona č. 25/2015 Z. z., zákona č. 61/2015 Z. z., zákona č. 62/2015 Z. z., zákona č. 79/2015 Z. z., zákona č. 140/2015 Z. z., zákona č. 176/2015 Z. z., zákona č. 253/2015 Z. z., zákona č. 361/2015 Z. z., zákona č. 375/2015 Z. z., zákona č. 378/2015 Z. z., zákona č. 389/2015 Z. z., zákona č. 437/2015 Z. z., zákona č. 440/2015 Z. z., zákona č. 341/2016 Z. z., zákona č. 264/2017 Z. z., zákona č. 279/2017 Z. z., zákona č. 344/2017 Z. z., zákona č. 57/2018 Z. z., zákona č. 63/2018 Z. z., zákona č. 112/2018 Z. z., zákona č. 209/2018 Z. z., zákona č. 213/2018 Z. z., zákona 317/2018 Z. z., zákona č. 347/2018 Z. z., zákona č. 368/2018 Z. z., zákona č. 385/2018 Z. z., zákona č. 4/2019 Z. z. a zákona č. 10/2019 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení zákona č. 43/2004 Z. z., zákona č. 177/2004 Z. z., zákona č. 191/2004 Z. z., zákona č. 391/2004 Z. z., zákona č. 538/2004 Z. z., zákona č. 539/2004 Z. z., zákona č. 659/2004 Z. z., zákona č. 68/2005 Z. z., zákona č. 314/2005 Z. z., zákona č. 534/2005 Z. z., zákona č. 660/2005 Z. z., zákona č. 688/2006 Z. z., zákona č. 76/2007 Z. z., zákona č. 209/2007 Z. z., zákona č. 519/2007 Z. z., zákona č. 530/2007 Z. z., zákona č. 561/2007 Z. z., zákona č. 621/2007 Z. z., zákona č. 653/2007 Z. z., zákona č. 168/2008 Z. z., zákona č. 465/2008 Z. z., zákona č. 514/2008 Z. z., zákona č. 563/2008 Z. z., zákona č. 567/2008 Z. z., zákona č. 60/2009 Z. z., zákona č. 184/2009 Z. z., zákona č. 185/2009 Z. z., zákona č. 504/2009 Z. z., zákona č. 563/2009 Z. z., zákona č. 374/2010 Z. z., zákona č. 548/2010 Z. z., zákona č. 129/2011 Z. z., zákona č. 231/2011 Z. z., zákona č. 250/2011 Z. z., zákona č. 331/2011 Z. z., zákona č. 362/2011 Z. z., zákona č. 406/2011 Z. z., zákona č. 547/2011 Z. z., zákona č. 548/2011 Z. z., zákona č. 69/2012 Z. z., uznesenia Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 188/2012 Z. z., zákona č. 189/2012 Z. z., zákona č. 252/2012 Z. z., zákona č. 288/2012 Z. z., zákona č. 395/2012 Z. z., zákona č. 70/2013 Z. z., zákona č. 135/2013 Z. z., zákona č. 318/2013 Z. z., zákona č. 463/2013 Z. z., zákona č. 180/2014 Z. z., zákona č. 183/2014 Z. z., zákona č. 333/2014 Z. z., zákona č. 364/2014 Z. z., zákona č. 371/2014 Z. z., zákona č. 25/2015 Z. z., zákona č. 61/2015 Z. z., zákona č. 62/2015 Z. z., zákona č. 79/2015 Z. z., zákona č. 140/2015 Z. z., zákona č. 176/2015 Z. z., zákona č. 253/2015 Z. z., zákona č. 361/2015 Z. z., zákona č. 375/2015 Z. z., zákona č. 378/2015 Z. z., zákona č. 389/2015 Z. z., zákona č. 437/2015 Z. z., zákona č. 440/2015 Z. z., zákona č. 341/2016 Z. z., zákona č. 264/2017 Z. z., zákona č. 279/2017 Z. z., zákona č. 344/2017 Z. z., zákona č. 57/2018 Z. z., zákona č. 63/2018 Z. z., zákona č. 112/2018 Z. z., zákona č. 209/2018 Z. z., zákona č. 213/2018 Z. z., zákona 317/2018 Z. z., zákona č. 347/2018 Z. z., zákona č. 368/2018 Z. z., zákona č. 385/2018 Z. z., zákona č. 4/2019 Z. z. a zákona č. 10/2019 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
V § 5 ods. 7 písm. n) sa slová „priemerného mesačného zárobku (funkčného platu) zamestnanca24f)“ nahrádzajú slovami „500 eur od jedného zamestnávateľa“.
1.
V § 5 ods. 7 písm. n) sa slová "priemerného mesačného zárobku (funkčného platu) zamestnanca24f)" nahrádzajú slovami "500 eur od jedného zamestnávateľa".
2.
V § 9 ods. 2 písmeno aa) znie:
„aa)
odmena poskytnutá Úradom na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti podľa osobitného predpisu,59ja)“.
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 59ja znie:
 
„59ja) § 9 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
2.
V § 9 ods. 2 písmeno aa) znie:
"aa)
odmena poskytnutá Úradom na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti podľa osobitného predpisu,59ja)".
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 59ja znie:
 
"59ja) § 9 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
3.
Za § 52zw sa vkladá § 52zx, ktorý vrátane nadpisu znie:
㤠52zx
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. marca 2019
 
Ustanovenie § 5 ods. 7 písm. n) v znení účinnom od 1. marca 2019 sa prvýkrát použije na sumu peňažného plnenia podľa osobitných predpisov24d) vyplatenú v mesiaci jún 2019.“.
3.
Za § 52zw sa vkladá § 52zx, ktorý vrátane nadpisu znie:
"§ 52zx
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. marca 2019
 
Ustanovenie § 5 ods. 7 písm. n) v znení účinnom od 1. marca 2019 sa prvýkrát použije na sumu peňažného plnenia podľa osobitných predpisov24d) vyplatenú v mesiaci jún 2019.".
Čl. VI
Čl. VI
 
 
Zákon č. 327/2005 Z. z. o poskytovaní právnej pomoci osobám v materiálnej núdzi a o zmene a doplnení zákona č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z. v znení zákona č. 451/2008 Z. z., zákona č. 477/2008 Z. z., zákona č. 495/2009 Z. z., zákona č. 332/2011 Z. z., zákona č. 335/2012 Z. z., zákona č. 495/2013 Z. z., zákona č. 307/2014 Z. z., zákona č. 131/2015 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 377/2016 Z. z. a zákona č. 264/2017 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 327/2005 Z. z. o poskytovaní právnej pomoci osobám v materiálnej núdzi a o zmene a doplnení zákona č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z. v znení zákona č. 451/2008 Z. z., zákona č. 477/2008 Z. z., zákona č. 495/2009 Z. z., zákona č. 332/2011 Z. z., zákona č. 335/2012 Z. z., zákona č. 495/2013 Z. z., zákona č. 307/2014 Z. z., zákona č. 131/2015 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 377/2016 Z. z. a zákona č. 264/2017 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
Poznámka pod čiarou k odkazu 1aab znie:
 
„1aab) § 7 a 12 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
1.
Poznámka pod čiarou k odkazu 1aab znie:
 
"1aab) § 7 a 12 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
2.
V § 3 ods. 1 sa vypúšťa písmeno d).
 
Doterajšie písmeno e) sa označuje ako písmeno d).
2.
V § 3 ods. 1 sa vypúšťa písmeno d).
 
Doterajšie písmeno e) sa označuje ako písmeno d).
3.
§ 24f sa vypúšťa.
3.
§ 24f sa vypúšťa.
4.
V § 24g odsek 1 znie:
„(1)
Oznamovateľ protispoločenskej činnosti má právo na poskytnutie právnej pomoci v konaní pred správnym súdom o správnej žalobe proti rozhodnutiu Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti, ak
a)
Úrad na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti rozhodol o udelení súhlasu na právny úkon alebo na vydanie rozhodnutia v pracovnoprávnom vzťahu voči chránenému oznamovateľovi, na ktorý chránený oznamovateľ nedal súhlas,
b)
požiadal o poskytnutie právnej pomoci a
c)
nemá svojho zástupcu na konanie, v ktorom žiada o poskytnutie právnej pomoci podľa tohto zákona.“.
4.
V § 24g odsek 1 znie:
"(1)
Oznamovateľ protispoločenskej činnosti má právo na poskytnutie právnej pomoci v konaní pred správnym súdom o správnej žalobe proti rozhodnutiu Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti, ak
a)
Úrad na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti rozhodol o udelení súhlasu na právny úkon alebo na vydanie rozhodnutia v pracovnoprávnom vzťahu voči chránenému oznamovateľovi, na ktorý chránený oznamovateľ nedal súhlas,
b)
požiadal o poskytnutie právnej pomoci a
c)
nemá svojho zástupcu na konanie, v ktorom žiada o poskytnutie právnej pomoci podľa tohto zákona.".
5.
§ 24g sa dopĺňa odsekom 4, ktorý znie:
„(4)
Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa vzťahujú aj na blízku osobu oznamovateľa, na zodpovednú osobu a na zamestnancov, ktorí sa podieľajú na plnení úloh zodpovednej osoby.“.
5.
§ 24g sa dopĺňa odsekom 4, ktorý znie:
"(4)
Ustanovenia odsekov 1 až 3 sa vzťahujú aj na blízku osobu oznamovateľa, na zodpovednú osobu a na zamestnancov, ktorí sa podieľajú na plnení úloh zodpovednej osoby.".
6.
V§ 26 písm. f) sa vypúšťajú slová „§ 24f ods. 2 a “.
6.
V§ 26 písm. f) sa vypúšťajú slová "§ 24f ods. 2 a ".
Čl. VII
Čl. VII
 
 
Zákon č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 85/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 309/2007 Z. z., zákona č. 462/2007 Z. z., zákona č. 555/2007 Z. z., zákona č. 400/2009 Z. z., zákona č. 52/2010 Z. z., zákona č. 67/2010 Z. z., zákona č. 182/2011 Z. z., zákona č. 223/2011 Z. z., zákona č. 254/2011 Z. z., zákona č. 257/2011 Z. z., zákona č. 469/2011 Z. z., zákona č. 512/2011 Z. z., zákona č. 361/2012 Z. z., zákona č. 154/2013 Z. z., zákona č. 308/2013 Z. z., zákona č. 307/2014 Z. z., zákona č. 128/2015 Z. z., zákona č. 351/2015 Z. z., zákona č. 440/2015 Z. z. a zákona č. 82/2017 Z. z. sa mení takto:
Zákon č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 85/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 309/2007 Z. z., zákona č. 462/2007 Z. z., zákona č. 555/2007 Z. z., zákona č. 400/2009 Z. z., zákona č. 52/2010 Z. z., zákona č. 67/2010 Z. z., zákona č. 182/2011 Z. z., zákona č. 223/2011 Z. z., zákona č. 254/2011 Z. z., zákona č. 257/2011 Z. z., zákona č. 469/2011 Z. z., zákona č. 512/2011 Z. z., zákona č. 361/2012 Z. z., zákona č. 154/2013 Z. z., zákona č. 308/2013 Z. z., zákona č. 307/2014 Z. z., zákona č. 128/2015 Z. z., zákona č. 351/2015 Z. z., zákona č. 440/2015 Z. z. a zákona č. 82/2017 Z. z. sa mení takto:
1.
V § 2 ods. 1 písm. a) sa vypúšťa siedmy bod.
 
Doterajší ôsmy bod sa označuje ako siedmy bod.
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 3c sa vypúšťa.
1.
V § 2 ods. 1 písm. a) sa vypúšťa siedmy bod.
 
Doterajší ôsmy bod sa označuje ako siedmy bod.
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 3c sa vypúšťa.
2.
V § 6 ods. 1 sa vypúšťa písmeno v).
 
Doterajšie písmeno w) sa označuje ako písmeno v).
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 15aaa sa vypúšťa.
2.
V § 6 ods. 1 sa vypúšťa písmeno v).
 
Doterajšie písmeno w) sa označuje ako písmeno v).
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 15aaa sa vypúšťa.
3.
V poznámke pod čiarou k odkazu 17a sa citácia „§ 14 a 15 zákona č. 307/2014 Z. z.“ nahrádza citáciou „§ 21 ods. 3 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
3.
V poznámke pod čiarou k odkazu 17a sa citácia "§ 14 a 15 zákona č. 307/2014 Z. z." nahrádza citáciou "§ 21 ods. 3 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
4.
V poznámke pod čiarou k odkazu 18ad sa citácia „§ 7 a 13 zákona č. 307/2014 Z. z.“ nahrádza citáciou „§ 21 ods. 1 zákona č. 54/2019 Z. z.“.
4.
V poznámke pod čiarou k odkazu 18ad sa citácia "§ 7 a 13 zákona č. 307/2014 Z. z." nahrádza citáciou "§ 21 ods. 1 zákona č. 54/2019 Z. z.".
5.
V § 19 ods. 1 písm. a) sa slovo „ôsmom“ nahrádza slovom „siedmom“.
5.
V § 19 ods. 1 písm. a) sa slovo "ôsmom" nahrádza slovom "siedmom".
Čl. VIII
Čl. VIII
 
 
Zákon č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 519/2007 Z. z., zákona č. 644/2007 Z. z., zákona č. 598/2008 Z. z., zákona č. 59/2009 Z. z., zákona č. 400/2009 Z. z., zákona č. 136/2010 Z. z., zákona č. 224/2010 Z. z., zákona č. 33/2011 Z. z., zákona č. 220/2011 Z. z., zákona č. 334/2012 Z. z., zákona č. 345/2012 Z. z., zákona č. 322/2014 Z. z., zákona č. 78/2015 Z. z., zákona č. 273/2015 Z. z., zákona č. 91/2016 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 55/2017 Z. z., zákona č. 274/2017 Z. z. a zákona č. 177/2018 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 519/2007 Z. z., zákona č. 644/2007 Z. z., zákona č. 598/2008 Z. z., zákona č. 59/2009 Z. z., zákona č. 400/2009 Z. z., zákona č. 136/2010 Z. z., zákona č. 224/2010 Z. z., zákona č. 33/2011 Z. z., zákona č. 220/2011 Z. z., zákona č. 334/2012 Z. z., zákona č. 345/2012 Z. z., zákona č. 322/2014 Z. z., zákona č. 78/2015 Z. z., zákona č. 273/2015 Z. z., zákona č. 91/2016 Z. z., zákona č. 125/2016 Z. z., zákona č. 55/2017 Z. z., zákona č. 274/2017 Z. z. a zákona č. 177/2018 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
V § 14 ods. 3 sa za písmeno e) vkladajú nové písmená f) a g), ktoré znejú:
„f)
Úradu vlády Slovenskej republiky na účely ustanovenia do funkcie predsedu Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti podľa osobitného predpisu,26b)
g)
Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti na účely ustanovenia do funkcie podpredsedu Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti podľa osobitného predpisu,26b)“.
 
Doterajšie písmená f) až m) sa označujú ako písmená h) až o).
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 26b znie:
 
„26b) § 14 a 17 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
1.
V § 14 ods. 3 sa za písmeno e) vkladajú nové písmená f) a g), ktoré znejú:
"f)
Úradu vlády Slovenskej republiky na účely ustanovenia do funkcie predsedu Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti podľa osobitného predpisu,26b)
g)
Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti na účely ustanovenia do funkcie podpredsedu Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti podľa osobitného predpisu,26b)".
 
Doterajšie písmená f) až m) sa označujú ako písmená h) až o).
 
Poznámka pod čiarou k odkazu 26b znie:
 
"26b) § 14 a 17 zákona č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.".
2.
V § 19 ods. 2 sa slová „f) až m)“ nahrádzajú slovami „f) až o)“.
2.
V § 19 ods. 2 sa slová "f) až m)" nahrádzajú slovami "f) až o)".
Čl. IX
Čl. IX
 
 
Zákon č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 334/2017 Z. z., zákona č. 63/2018 Z. z., zákona č. 112/2018 Z. z., zákona č. 177/2018 Z. z., zákona č. 318/2018 Z. z., zákona č. 347/2018 Z. z. a zákona č. 6/2019 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 334/2017 Z. z., zákona č. 63/2018 Z. z., zákona č. 112/2018 Z. z., zákona č. 177/2018 Z. z., zákona č. 318/2018 Z. z., zákona č. 347/2018 Z. z. a zákona č. 6/2019 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
V poznámke pod čiarou k odkazu 4 sa citácia „zákon č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z.“ nahrádza citáciou „zákon č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov“.
1.
V poznámke pod čiarou k odkazu 4 sa citácia "zákon č. 307/2014 Z. z. o niektorých opatreniach súvisiacich s oznamovaním protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 125/2016 Z. z." nahrádza citáciou "zákon č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov".
2.
V § 7 ods. 2 sa písmeno b) dopĺňa deviatym bodom, ktorý znie:
„9.
predsedom Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti.“.
2.
V § 7 ods. 2 sa písmeno b) dopĺňa deviatym bodom, ktorý znie:
"9.
predsedom Úradu na ochranu oznamovateľov protispoločenskej činnosti.".
Čl. X
X. cikk
 
 
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. marca 2019.
Ez a törvény 2019. március 1-jén lép hatályba.
Andrej Kiska v. r.

Andrej Danko v. r.

Peter Pellegrini v. r.
Andrej Kiska s. k.

Andrej Danko s. k.

Peter Pellegrini s. k.
Príloha
k zákonu č. 54/2019 Z. z.
Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie
1.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/1937 zo 23. októbra 2019 o ochrane osôb, ktoré nahlasujú porušenia práva Únie (Ú. v. EÚ L 305, 26.11. 2019) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2020/1503 zo 7. októbra 2020 (Ú. v. EÚ L 347, 20. 10. 2022).
2.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2024/1226 z 24. apríla 2024 o vymedzení trestných činov a sankcií za porušenie reštriktívnych opatrení Únie a zmene smernice (EÚ) 2018/1673 (Ú. v. EÚ L, 2024/1226, 29. 4. 2024).
Melléklet az 54/2019. sz. Tt. törvényhez
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26.), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendeletével (2020. október 7.) módosított szövegében (HL L 347., 2020.10.20.).
2.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1226 irányelve (2024. április 24.) az uniós korlátozó intézkedések megsértésének minősülő bűncselekmények és az azokért kiszabható szankciók meghatározásáról, valamint az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról (HL L, 2024/1226, 2024.4.29.).
1)
§ 3 písm. b) a c) zákona č. 583/2008 Z. z. o prevencii kriminality a inej protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2)
Napríklad § 10 ods. 2 zákona č. 124/1992 Zb. o Vojenskej polícii, § 11 ods. 2 písm. k) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení zákona č. 164/2008 Z. z.
3)
§ 21 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 1 ods. 3 zákona č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4)
§ 6 ods. 4 zákona č. 281/2015 Z. z. o štátnej službe profesionálnych vojakov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5)
Napríklad § 55 ods. 2 a 4, § 60, § 63 ods. 1 písm. a), c) a d) prvý až tretí bod, § 68 ods. 1 písm. a) zákona č. 311/2001 Z. z. Zákonník práce v znení neskorších predpisov,§ 192 ods. 1 písm. f) a g) zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov, § 60 ods. 1 zákona č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore v znení neskorších predpisov, § 64 ods. 2 a 5, § 65, 66, 72, § 75 ods. 1 písm. a) a § 82 zákona č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a zmene a doplnení niektorých zákonov.
6)
Napríklad § 45 Zákonníka práce v znení neskorších predpisov, § 57 zákona č. 73/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 52 ods. 1 a § 78 ods. 1 a 2 zákona č. 55/2017 Z. z.
7)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8)
§ 8 až 13 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
9)
§ 13 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
10)
§ 124 až 154, § 156, 157 a 159 zákona č. 55/2017 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11)
§ 155, 158 a 160 zákona č. 55/2017 Z. z.
12)
Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
13)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
14)
§ 24f a 24g zákona č. 327/2005 Z. z. o poskytovaní právnej pomoci osobám v materiálnej núdzi a o zmene a doplnení zákona č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z. v znení zákona č. 307/2014 Z. z.
15)
§ 12 ods. 1 zákona č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
16)
§ 16 zákona č. 125/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17)
§ 17 zákona č. 125/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17a)
Čl. 13 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016).
§ 60 zákona č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
18)
§ 60 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 350/1996 Z. z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákona č. 215/2004 Z. z.
1)
Az 583/2008. sz. Tt. törvény 3. §-ának b) és c) pontja a bűnmegelőzésről és az egyéb társadalomellenes tevékenységről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
2)
Például a Katonai Rendészetről szóló 124/1992. sz. Tgy. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az államigazgatási ellenőrzésről szóló, a 164/2008. sz. Tt. törvénnyel módosított 10/1996. sz. Tt. törvénye 11. §-a (2) bekezdésének k) pontja.
3)

A közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 523/2004. sz. Tt. törvény 21. §-a. A területi önkormányzatok költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 583/2004. sz. Tt. törvény 1. § (3) bekezdése.

4)
A hivatásos katonák állami szolgálatáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 281/2015. sz. Tt. törvény 6. §-ának (4) bekezdése.
5)
Például a Munka Törvénykönyvéről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 311/2001. sz. Tt. törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése, 60. §-a, 63. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontjának első–harmadik alpontja, 68. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Rendőrség, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrségének Testülete és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról szóló, a későbbi előírásokkal módosított 73/1998. sz. Tt. törvény 192. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja, a Tűzoltó és Mentő Testületről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 315/2001. sz. Tt. törvény 60. §-ának (1) bekezdése, az állami szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 55/2017. sz. Tt. törvény 64. §-ának (2) és (5) bekezdése, 65., 66., 72. §-a, 75. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 82. §-a.
6)
Például a Munka Törvénykönyvéről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 45. §-a, a 73/1998. sz. Tt. törvény későbbi előírásokkal módosított 57. §-a, az 55/2017. sz. Tt. törvény 52. §-ának (1) bekezdése és 78. §-ának (1) és (2) bekezdése.
7)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács a szabálysértésekről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 372/1990. sz. Tgy. törvénye, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a későbbi előírásokkal módosított 10/1996. sz. Tt. törvénye.
8)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a későbbi előírásokkal módosított 10/1996. sz. Tt. törvényének 8–13. §-a.
9)
A bűnügyi nyilvántartásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 330/2007. sz. Tt. törvény 13. §-ának (4) bekezdése.
10)
Az 55/2017. sz. Tt. törvény későbbi előírásokkal módosított 124–154. §-a, 156., 157. és 159. §-a.
11)
Az 55/2017. sz. Tt. törvény 155., 158. és 160. §-a.
12)
Az utazási költségtérítésekről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 283/2002. sz. Tt. törvény.
13)
A Szlovák Nemzeti Tanács a későbbi előírásokkal módosított 372/1990. sz. Tgy. törvénye.
14)
Az anyagi szükséghelyzetben lévő személyeknek nyújtott jogi segítségnyújtásról és az ügyvédi hivatásról szóló 586/2003. sz. Tt. törvény, valamint az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló 455/1991. sz. Tgy. törvény későbbi előírásokkal módosított szövegének módosításáról és kiegészítéséről szóló 327/2005. sz. Tt. törvény 24f. és 24g. §-a a 8/2005. sz. Tt. törvény és a 307/2014. sz. Tt. törvény módosításainak szövegében.
15)
A munkaügyi felügyelőségről és az illegális munkavégzésről és az illegális foglalkoztatásról szóló 82/2005. sz. Tt. törvény, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 125/2006. sz. Tt. törvény 12. §-ának (1) bekezdése.
16)
A 125/2006. sz. Tt. törvény későbbi előírásokkal módosított 16. §-a.
17)
A 125/2006. sz. Tt. törvény későbbi előírásokkal módosított 17. §-a.
17a)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4.) 13. cikkelye.A személyes adatok védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, a későbbi előírásokkal módosított 18/2018. sz. Tt. törvény 60. §-a.
 

18)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának házszabályáról szóló, a 215/2004. sz. Tt. törvénnyel módosított 350/1996. sz. Tt. törvényének 60. §-a.
 
 
Nahlásiť problém