460/1992 Zb.
Ústava Slovenskej republiky
Podrobnosti zákona
Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
-
Zdroj:
Typ zákona:
Nasledujúci text je preklad vytvorený pomocou umelej inteligencie.
Predchádzajúca verzia
01.07.2019
-
31.12.2020
Aktuálna verzia
01.11.2025
-
Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
-
Zdroj:
Typ zákona:
Nasledujúci text je preklad vytvorený pomocou umelej inteligencie.
Ústava Slovenskej republiky
460
460
ÚSTAVA
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG
SLOVENSKEJ REPUBLIKY
ALKOTMÁNYA
z 1. septembra 1992
Kelt: 1992. szeptember 1.
PREAMBULA
My, národ slovenský,
pamätajúc na politické a kultúrne dedičstvo svojich predkov a na stáročné skúsenosti zo zápasov o národné bytie a vlastnú štátnosť,
v zmysle cyrilo-metodského duchovného dedičstva a historického odkazu Veľkej Moravy,
vychádzajúc z prirodzeného práva národov na sebaurčenie,
spoločne s príslušníkmi národnostných menšín a etnických skupín žijúcich na území Slovenskej republiky,
v záujme trvalej mierovej spolupráce s ostatnými demokratickými štátmi,
usilujúc sa o uplatňovanie demokratickej formy vlády, záruk slobodného života, rozvoja duchovnej kultúry a hospodárskej prosperity,
teda my, občania Slovenskej republiky,
uznášame sa
prostredníctvom svojich zástupcov
na tejto ústave:
My, národ slovenský,
pamätajúc na politické a kultúrne dedičstvo svojich predkov a na stáročné skúsenosti zo zápasov o národné bytie a vlastnú štátnosť,
v zmysle cyrilo-metodského duchovného dedičstva a historického odkazu Veľkej Moravy,
vychádzajúc z prirodzeného práva národov na sebaurčenie,
spoločne s príslušníkmi národnostných menšín a etnických skupín žijúcich na území Slovenskej republiky,
v záujme trvalej mierovej spolupráce s ostatnými demokratickými štátmi,
usilujúc sa o uplatňovanie demokratickej formy vlády, záruk slobodného života, rozvoja duchovnej kultúry a hospodárskej prosperity,
teda my, občania Slovenskej republiky,
uznášame sa
prostredníctvom svojich zástupcov
na tejto ústave:
PREAMBULUM
Mi, a szlovák nemzet,
emlékezve elődeink politikai és kulturális örökségére, valamint a nemzeti lét és az önálló államiság megteremtéséért folytatott évszázados küzdelmek tapasztalataira,
a cirill-metódi szellemi örökség és a Nagymorva Birodalom történelmi hagyatékának szellemében,
a nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva,
a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival közösen,
a többi demokratikus állammal való tartós, békés együttműködés érdekében,
a demokratikus kormányforma, a szabad élet garanciáinak, a szellemi kultúra és a gazdasági prosperitás fejlesztésének megvalósítására törekedve,
tehát mi, a Szlovák Köztársaság polgárai,
határozatot hoztunk
képviselőink útján
az alábbi alkotmányról:
Mi, a szlovák nemzet,
emlékezve elődeink politikai és kulturális örökségére, valamint a nemzeti lét és az önálló államiság megteremtéséért folytatott évszázados küzdelmek tapasztalataira,
a cirill-metódi szellemi örökség és a Nagymorva Birodalom történelmi hagyatékának szellemében,
a nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva,
a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival közösen,
a többi demokratikus állammal való tartós, békés együttműködés érdekében,
a demokratikus kormányforma, a szabad élet garanciáinak, a szellemi kultúra és a gazdasági prosperitás fejlesztésének megvalósítására törekedve,
tehát mi, a Szlovák Köztársaság polgárai,
határozatot hoztunk
képviselőink útján
az alábbi alkotmányról:
PRVÁ HLAVA
ELSŐ FEJEZET
Prvý oddiel
Első szakasz
ZÁKLADNÉ USTANOVENIA
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Čl. 1
1. Cikk
(1)
(1)
Slovenská republika je zvrchovaný, demokratický a právny štát. Neviaže sa na nijakú ideológiu ani náboženstvo.
A Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam. Nem kötődik semmilyen ideológiához vagy valláshoz.
(2)
(2)
Slovenská republika uznáva a dodržiava všeobecné pravidlá medzinárodného práva, medzinárodné zmluvy, ktorými je viazaná, a svoje ďalšie medzinárodné záväzky.
A Szlovák Köztársaság elismeri és betartja a nemzetközi jog általános szabályait, az őt kötelező nemzetközi szerződéseket, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Čl. 2
2. Cikk
(1)
(1)
Štátna moc pochádza od občanov, ktorí ju vykonávajú prostredníctvom svojich volených zástupcov alebo priamo.
Az államhatalom a polgároktól származik, akik azt választott képviselőik útján vagy közvetlenül gyakorolják.
(2)
(2)
Štátne orgány môžu konať iba na základe ústavy, v jej medziach a v rozsahu a spôsobom, ktorý ustanoví zákon.
Az állami szervek csak az alkotmány alapján, annak keretein belül, valamint a törvény által meghatározott terjedelemben és módon járhatnak el.
(3)
(3)
Každý môže konať, čo nie je zákonom zakázané, a nikoho nemožno nútiť, aby konal niečo, čo zákon neukladá.
Mindenki megteheti azt, amit a törvény nem tilt, és senki sem kényszeríthető olyasmire, amit a törvény nem ír elő.
Čl. 3
3. Cikk
(1)
(1)
Územie Slovenskej republiky je jednotné a nedeliteľné.
A Szlovák Köztársaság területe egy és oszthatatlan.
(2)
(2)
Hranice Slovenskej republiky sa môžu meniť len ústavným zákonom.
A Szlovák Köztársaság határai csak alkotmányerejű törvénnyel változtathatók meg.
Čl. 4
4. cikk
(1)
(1)
Nerastné bohatstvo, jaskyne, podzemné vody, prírodné liečivé zdroje a vodné toky sú vo vlastníctve Slovenskej republiky. Slovenská republika chráni a zveľaďuje toto bohatstvo, šetrne a efektívne využíva nerastné bohatstvo a prírodné dedičstvo v prospech svojich občanov a nasledujúcich generácií.
Az ásványkincsek, a barlangok, a felszín alatti vizek, a természetes gyógyforrások és a vízfolyások a Szlovák Köztársaság tulajdonát képezik. A Szlovák Köztársaság védi és gyarapítja ezt a vagyont, takarékosan és hatékonyan használja fel az ásványkincseket és a természeti örökséget polgárai és a jövő nemzedékek javára.
(2)
(2)
Preprava vody odobratej z vodných útvarov nachádzajúcich sa na území Slovenskej republiky cez hranice Slovenskej republiky dopravnými prostriedkami alebo potrubím sa zakazuje; zákaz sa nevzťahuje na vodu na osobnú spotrebu, pitnú vodu balenú do spotrebiteľských obalov na území Slovenskej republiky a prírodnú minerálnu vodu balenú do spotrebiteľských obalov na území Slovenskej republiky a na poskytnutie humanitárnej pomoci a pomoci v núdzových stavoch. Podrobnosti o podmienkach prepravy vody na osobnú spotrebu a vody na poskytnutie humanitárnej pomoci a pomoci v núdzových stavoch ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaság területén található víztestekből kitermelt víz szállítása a Szlovák Köztársaság határain keresztül szállítóeszközökkel vagy csővezetéken tilos; a tilalom nem vonatkozik a személyes fogyasztásra szánt vízre, a Szlovák Köztársaság területén fogyasztói csomagolásba csomagolt ivóvízre és a Szlovák Köztársaság területén fogyasztói csomagolásba csomagolt természetes ásványvízre, valamint a humanitárius segítségnyújtásra és a szükségállapotban nyújtott segítségre. A személyes fogyasztásra szánt víz, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a szükségállapotban nyújtott segítség céljából szállított víz szállításának feltételeinek részleteit törvény szabályozza.
Čl. 5
5. cikk
(1)
(1)
Nadobúdanie a stratu štátneho občianstva Slovenskej republiky ustanoví zákon.
A szlovák köztársasági állampolgárság megszerzését és elvesztését törvény szabályozza.
(2)
(2)
Nikomu nemožno odňať štátne občianstvo Slovenskej republiky proti jeho vôli.
Senkitől sem vehető el akarata ellenére a szlovák köztársasági állampolgárság.
Čl. 6
6. cikkely
(1)
(1)
Na území Slovenskej republiky je štátnym jazykom slovenský jazyk.
A Szlovák Köztársaság területén az államnyelv a szlovák nyelv.
(2)
(2)
Používanie iných jazykov než štátneho jazyka v úradnom styku ustanoví zákon.
Az államnyelvtől eltérő nyelvek hivatali érintkezésben való használatát törvény szabályozza.
Čl. 7
7. cikk
(1)
(1)
Slovenská republika môže na základe slobodného rozhodnutia vstúpiť do štátneho zväzku s inými štátmi. O vstupe do štátneho zväzku s inými štátmi alebo o vystúpení z tohto zväzku sa rozhodne ústavným zákonom, ktorý sa potvrdí referendom.
A Szlovák Köztársaság szabad elhatározása alapján államszövetségre léphet más államokkal. A más államokkal való államszövetségre lépésről vagy az abból való kilépésről alkotmányerejű törvénnyel kell dönteni, amelyet népszavazással kell megerősíteni.
(2)
(2)
Slovenská republika môže medzinárodnou zmluvou, ktorá bola ratifikovaná a vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, alebo na základe takej zmluvy preniesť výkon časti svojich práv na Európske spoločenstvá a Európsku úniu. Právne záväzné akty Európskych spoločenstiev a Európskej únie majú prednosť pred zákonmi Slovenskej republiky. Prevzatie právne záväzných aktov, ktoré vyžadujú implementáciu, sa vykoná zákonom alebo nariadením vlády podľa čl. 120 ods. 2.
A Szlovák Köztársaság a törvényben meghatározott módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződéssel, vagy ilyen szerződés alapján jogköreinek egy részét átruházhatja az Európai Közösségekre és az Európai Unióra. Az Európai Közösségek és az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusai elsőbbséget élveznek a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben. Az implementációt igénylő, jogilag kötelező erejű aktusok átvétele törvénnyel vagy a kormány 120. cikk (2) bekezdése szerinti rendeletével történik.
(3)
(3)
Slovenská republika sa môže s cieľom zachovať mier, bezpečnosť a demokratický poriadok za podmienok ustanovených medzinárodnou zmluvou zaradiť do organizácie vzájomnej kolektívnej bezpečnosti.
A Szlovák Köztársaság a béke, a biztonság és a demokratikus rend megőrzése céljából, nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek mellett, kölcsönös kollektív biztonsági szervezethez csatlakozhat.
(4)
(4)
Na platnosť medzinárodných zmlúv o ľudských právach a základných slobodách, medzinárodných politických zmlúv, medzinárodných zmlúv vojenskej povahy, medzinárodných zmlúv, z ktorých vzniká Slovenskej republike členstvo v medzinárodných organizáciách, medzinárodných hospodárskych zmlúv všeobecnej povahy, medzinárodných zmlúv, na ktorých vykonanie je potrebný zákon, a medzinárodných zmlúv, ktoré priamo zakladajú práva alebo povinnosti fyzických osôb alebo právnických osôb, sa vyžaduje pred ratifikáciou súhlas Národnej rady Slovenskej republiky.
Az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló nemzetközi szerződések, a politikai nemzetközi szerződések, a katonai jellegű nemzetközi szerződések, a nemzetközi szervezetekben tagsági viszonyt eredményező nemzetközi szerződések, az általános jellegű nemzetközi gazdasági szerződések, a végrehajtásukhoz törvényt igénylő nemzetközi szerződések, valamint a természetes vagy jogi személyek jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül megalapozó nemzetközi szerződések ratifikálása megköveteli a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának jóváhagyását.
(5)
(5)
Medzinárodné zmluvy o ľudských právach a základných slobodách, medzinárodné zmluvy, na ktorých vykonanie nie je potrebný zákon, a medzinárodné zmluvy, ktoré priamo zakladajú práva alebo povinnosti fyzických osôb alebo právnických osôb a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, majú prednosť pred zákonmi.
Az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló nemzetközi szerződések, a végrehajtásukhoz törvényt nem igénylő nemzetközi szerződések, valamint a természetes vagy jogi személyek jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül megalapozó nemzetközi szerződések, amelyeket a törvényben meghatározott módon ratifikáltak és hirdettek ki, elsőbbséget élveznek a törvényekkel szemben.
(6)
(6)
Slovenská republika si zachováva zvrchovanosť predovšetkým vo veciach národnej identity tvorenej najmä základnými kultúrno-etickými otázkami, ktoré sa týkajú ochrany života a ľudskej dôstojnosti, súkromného a rodinného života, manželstva, rodičovstva a rodiny, verejnej morálky, osobného stavu, kultúry a jazyka, ako aj rozhodovania o veciach s tým súvisiacich v oblasti zdravotníctva, vedy, výchovy, vzdelávania, osobného stavu a dedenia.
A Szlovák Köztársaság megőrzi szuverenitását elsősorban a nemzeti identitást alkotó ügyekben, melyeket főként az élet és az emberi méltóság védelmét, a magán- és családi életet, a házasságot, a szülőséget és a családot, a közerkölcsöt, a személyi állapotot, a kultúrát és a nyelvet érintő alapvető kulturális-etikai kérdések, valamint az ezekkel összefüggő, az egészségügy, a tudomány, a nevelés, az oktatás, a személyi állapot és az öröklés területén felmerülő kérdésekben való döntéshozatal képez.
(7)
(7)
Nič v tejto ústave a ústavných zákonoch nemožno vykladať ako súhlas Slovenskej republiky s prenosom výkonu časti jej práv vo veciach tvoriacich národnú identitu.
A jelen alkotmány és az alkotmányerejű törvények egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint a Szlovák Köztársaság hozzájárulása jogai egy részének gyakorlásának átruházásához a nemzeti identitást alkotó ügyekben.
Čl. 7a
7.a cikkely
Slovenská republika podporuje národné povedomie a kultúrnu identitu Slovákov žijúcich v zahraničí, podporuje ich inštitúcie zriadené na dosiahnutie tohto účelu a vzťahy s materskou krajinou.
A Szlovák Köztársaság támogatja a külföldön élő szlovákok nemzeti tudatát és kulturális identitását, támogatja az e cél elérése érdekében létrehozott intézményeiket és az anyaországgal való kapcsolataikat.
Druhý oddiel
Második szakasz
Štátne symboly
Állami jelképek
Čl. 8
8. cikk
Štátnymi symbolmi Slovenskej republiky sú štátny znak, štátna vlajka, štátna pečať a štátna hymna.
A Szlovák Köztársaság állami jelképei az állami címer, az állami zászló, az állami pecsét és az állami himnusz.
Čl. 9
9. cikkely
(1)
(1)
Štátny znak Slovenskej republiky tvorí na červenom ranogotickom štíte dvojitý strieborný kríž vztýčený na strednom vyvýšenom vŕšku modrého trojvršia.
A Szlovák Köztársaság állami címerét vörös koragótikus pajzson a kék hármas halom középső, magasabb részén álló ezüst kettős kereszt alkotja.
(2)
(2)
Štátna vlajka Slovenskej republiky sa skladá z troch pozdĺžnych pruhov - bieleho, modrého a červeného. Na prednej polovici listu štátnej vlajky Slovenskej republiky je štátny znak Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság állami zászlaja három vízszintes sávból – fehér, kék és vörös – áll. A Szlovák Köztársaság állami zászlajának elülső felén a Szlovák Köztársaság állami címere található.
(3)
(3)
Štátnu pečať Slovenskej republiky tvorí štátny znak Slovenskej republiky, okolo ktorého je do kruhu umiestnený nápis Slovenská republika.
A Szlovák Köztársaság állami pecsétjét a Szlovák Köztársaság állami címere alkotja, amely körül köriratban a „Slovenská republika” felirat olvasható.
(4)
(4)
Štátnou hymnou Slovenskej republiky sú prvé dve slohy piesne Nad Tatrou sa blýska.
A Szlovák Köztársaság állami himnusza a „Nad Tatrou sa blýska” című dal első két versszaka.
(5)
(5)
Podrobnosti o štátnych symboloch Slovenskej republiky a ich používaní ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaság állami jelképeire és azok használatára vonatkozó részleteket törvény szabályozza.
Tretí oddiel
Harmadik szakasz
Hlavné mesto Slovenskej republiky
A Szlovák Köztársaság fővárosa
Čl. 10
10. cikkely
(1)
(1)
Hlavným mestom Slovenskej republiky je Bratislava.
A Szlovák Köztársaság fővárosa Pozsony.
(2)
(2)
Postavenie Bratislavy ako hlavného mesta Slovenskej republiky ustanoví zákon.
Pozsony mint a Szlovák Köztársaság fővárosának jogállását törvény szabályozza.
DRUHÁ HLAVA
MÁSODIK FEJEZET
ZÁKLADNÉ PRÁVA A SLOBODY
ALAPVETŐ JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK
Prvý oddiel
Első szakasz
VŠEOBECNÉ USTANOVENIA
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Čl. 12
12. cikkely
(1)
(1)
Ľudia sú slobodní a rovní v dôstojnosti i v právach. Základné práva a slobody sú neodňateľné, nescudziteľné, nepremlčateľné a nezrušiteľné.
Az emberek szabadok, méltóságukban és jogaikban egyenlők. Az alapvető jogok és szabadságjogok nem vehetők el, elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és nem törölhetők el.
(2)
(2)
Základné práva a slobody sa zaručujú na území Slovenskej republiky všetkým bez ohľadu na pohlavie, rasu, farbu pleti, jazyk, vieru a náboženstvo, politické, či iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, príslušnosť k národnosti alebo etnickej skupine, majetok, rod alebo iné postavenie. Nikoho nemožno z týchto dôvodov poškodzovať, zvýhodňovať alebo znevýhodňovať.
Az alapvető jogok és szabadságjogok a Szlovák Köztársaság területén mindenkit megilletnek nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, hitre és vallásra, politikai vagy egyéb meggyőződésre, nemzeti vagy szociális származásra, nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásra, vagyonra, származásra vagy egyéb helyzetre való tekintet nélkül. Senkit sem érhet ezen okokból kár, előny vagy hátrány.
(3)
(3)
Každý má právo slobodne rozhodovať o svojej národnosti. Zakazuje sa akékoľvek ovplyvňovanie tohto rozhodovania a všetky spôsoby nátlaku smerujúce k odnárodňovaniu.
Mindenkinek joga van szabadon dönteni nemzetiségéről. Tilos e döntés bárminemű befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló mindennemű kényszer.
(4)
(4)
Nikomu nesmie byť spôsobená ujma na právach pre to, že uplatňuje svoje základné práva a slobody.
Senkit sem érhet joghátrány azért, mert alapvető jogait és szabadságjogait gyakorolja.
Čl. 13
13. cikk
(1)
(1)
Povinnosti možno ukladať
Kötelességek kiróhatók
a)
zákonom alebo na základe zákona, v jeho medziach a pri zachovaní základných práv a slobôd,
a)
törvénnyel vagy törvény alapján, annak keretein belül és az alapvető jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával,
b)
medzinárodnou zmluvou podľa čl. 7 ods. 4, ktorá priamo zakladá práva a povinnosti fyzických osôb alebo právnických osôb, alebo
b)
a 7. cikkely 4. bekezdése szerinti nemzetközi szerződéssel, amely közvetlenül alapozza meg természetes vagy jogi személyek jogait és kötelezettségeit, vagy
c)
nariadením vlády podľa čl. 120 ods. 2.
c)
a 120. cikkely 2. bekezdése szerinti kormányrendelettel.
(2)
(2)
Medze základných práv a slobôd možno upraviť za podmienok ustanovených touto ústavou len zákonom.
Az alapvető jogok és szabadságjogok korlátait a jelen alkotmányban meghatározott feltételek mellett csak törvénnyel lehet szabályozni.
(3)
(3)
Zákonné obmedzenia základných práv a slobôd musia platiť rovnako pre všetky prípady, ktoré spĺňajú ustanovené podmienky.
Az alapvető jogok és szabadságjogok törvényi korlátozásainak minden olyan esetre egyformán kell vonatkozniuk, amelyek megfelelnek a meghatározott feltételeknek.
(4)
(4)
Pri obmedzovaní základných práv a slobôd sa musí dbať na ich podstatu a zmysel. Takéto obmedzenia sa môžu použiť len na ustanovený cieľ.
Az alapvető jogok és szabadságjogok korlátozásakor tiszteletben kell tartani azok lényegét és értelmét. Az ilyen korlátozások csak a meghatározott célra használhatók fel.
Druhý oddiel
Második szakasz
ZÁKLADNÉ ĽUDSKÉ PRÁVA A SLOBODY
ALAPVETŐ EMBERI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK
Čl. 14
14. cikkely
Každý má spôsobilosť na práva.
Mindenki jogképes.
Čl. 15
15. cikkely
(1)
(1)
Každý má právo na život. Ľudský život je hodný ochrany už pred narodením.
Mindenkinek joga van az élethez. Az emberi élet már a születés előtt védelemre méltó.
(2)
(2)
Nikto nesmie byť pozbavený života.
Senkit sem szabad megfosztani az életétől.
(3)
(3)
Trest smrti sa nepripúšťa.
A halálbüntetés tilos.
(4)
(4)
Podľa tohto článku nie je porušením práv, ak bol niekto pozbavený života v súvislosti s konaním, ktoré podľa zákona nie je trestné.
E cikkely szerint nem minősül jogsértésnek, ha valakit olyan cselekménnyel összefüggésben fosztottak meg az életétől, amely a törvény szerint nem büntetendő.
(5)
(5)
Dohoda o porodení dieťaťa pre iného sa zakazuje.
A más számára történő gyermekszülésről szóló megállapodás tilos.
Čl. 16
16. cikkely
(1)
(1)
Nedotknuteľnosť osoby a jej súkromia je zaručená. Obmedzená môže byť len v prípadoch ustanovených zákonom.
A személy és magánéletének sérthetetlensége garantált. Csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
(2)
(2)
Nikoho nemožno mučiť ani podrobiť krutému, neľudskému či ponižujúcemu zaobchádzaniu alebo trestu.
Senkit sem szabad kínozni, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.
Čl. 17
17. cikkely
(1)
(1)
Osobná sloboda sa zaručuje.
A személyes szabadság garantált.
(2)
(2)
Nikoho nemožno stíhať alebo pozbaviť slobody inak, ako z dôvodov a spôsobom, ktorý ustanoví zákon. Nikoho nemožno pozbaviť slobody len pre neschopnosť dodržať zmluvný záväzok.
Senkit sem lehet büntetőeljárás alá vonni vagy szabadságától megfosztani másként, mint a törvényben meghatározott okokból és módon. Senkit sem lehet szabadságától megfosztani csupán azért, mert képtelen betartani egy szerződéses kötelezettséget.
(3)
(3)
Obvineného alebo podozrivého z trestného činu možno zadržať len v prípadoch ustanovených zákonom. Zadržaná osoba musí byť ihneď oboznámená s dôvodmi zadržania, vypočutá a najneskôr do 48 hodín a pri trestných činoch terorizmu do 96 hodín prepustená na slobodu alebo odovzdaná súdu. Sudca musí zadržanú osobu do 48 hodín a pri obzvlášť závažných trestných činoch do 72 hodín od prevzatia vypočuť a rozhodnúť o väzbe alebo o jej prepustení na slobodu.
A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt csak a törvényben meghatározott esetekben lehet őrizetbe venni. Az őrizetbe vett személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az őrizetbe vétel okairól, ki kell hallgatni, és legkésőbb 48 órán belül, terrorcselekmények esetében pedig 96 órán belül szabadon kell bocsátani, vagy át kell adni a bíróságnak. A bírónak az őrizetbe vett személyt az átvételtől számított 48 órán belül, különösen súlyos bűncselekmények esetében pedig 72 órán belül ki kell hallgatnia, és döntenie kell a letartóztatásáról vagy szabadon bocsátásáról.
(4)
(4)
Obvineného možno zatknúť iba na odôvodnený písomný príkaz sudcu. Zatknutá osoba musí byť do 24 hodín odovzdaná súdu. Sudca musí zatknutú osobu do 48 hodín a pri obzvlášť závažných trestných činoch do 72 hodín od prevzatia vypočuť a rozhodnúť o väzbe alebo o jej prepustení na slobodu.
A gyanúsítottat csak a bíró indokolt, írásos parancsa alapján lehet letartóztatni. A letartóztatott személyt 24 órán belül át kell adni a bíróságnak. A bírónak a letartóztatott személyt az átvételtől számított 48 órán belül, különösen súlyos bűncselekmények esetében pedig 72 órán belül ki kell hallgatnia, és döntenie kell a letartóztatásáról vagy szabadon bocsátásáról.
(5)
(5)
Do väzby možno vziať iba z dôvodov a na čas ustanovený zákonom a na základe rozhodnutia súdu.
Letartóztatásba helyezni valakit csak a törvényben meghatározott okokból és időtartamra, valamint a bíróság határozata alapján lehet.
(6)
(6)
Zákon ustanoví, v ktorých prípadoch možno prevziať osobu do ústavnej zdravotníckej starostlivosti alebo ju v nej držať bez jej súhlasu. Takéto opatrenie sa musí do 24 hodín oznámiť súdu, ktorý o tomto umiestnení rozhodne do piatich dní.
Törvény szabályozza, hogy mely esetekben lehet egy személyt intézeti egészségügyi ellátásba venni vagy beleegyezése nélkül ott tartani. Az ilyen intézkedést 24 órán belül be kell jelenteni a bíróságnak, amely öt napon belül dönt az elhelyezésről.
(7)
(7)
Skúmanie duševného stavu osoby obvinenej z trestného činu je možné iba na písomný príkaz súdu.
A bűncselekménnyel vádolt személy mentális állapotának vizsgálata csak a bíróság írásos parancsára lehetséges.
Čl. 18
18. cikkely
(1)
(1)
Nikoho nemožno poslať na nútené práce alebo nútené služby.
Senki nem kényszeríthető kényszermunkára vagy kényszerszolgálatra.
(2)
(2)
Ustanovenie odseku 1 sa nevzťahuje na
Az 1. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik
a)
práce ukladané podľa zákona osobám vo výkone trestu odňatia slobody alebo osobám vykonávajúcim iný trest, nahradzujúci trest odňatia slobody,
a)
a szabadságvesztés-büntetésüket töltő személyekre vagy a szabadságvesztés-büntetést helyettesítő más büntetést végrehajtó személyekre törvény által előírt munkára,
b)
vojenskú službu alebo inú službu ustanovenú zákonom namiesto povinnej vojenskej služby,
b)
a katonai szolgálatra vagy a kötelező katonai szolgálat helyett törvény által meghatározott más szolgálatra,
c)
službu vyžadovanú na základe zákona v prípade živelných pohrôm, nehôd alebo iného nebezpečenstva, ktoré ohrozuje životy, zdravie alebo značné majetkové hodnoty,
c)
a törvény alapján megkövetelt szolgálatra természeti katasztrófák, balesetek vagy más, életeket, egészséget vagy jelentős vagyoni értékeket veszélyeztető veszély esetén,
d)
konanie uložené zákonom na ochranu života, zdravia alebo práv iných,
d)
a mások életének, egészségének vagy jogainak védelme érdekében törvény által előírt cselekvésre,
e)
menšie obecné služby na základe zákona.
e)
törvény alapján végzett kisebb jelentőségű községi szolgáltatásokra.
Čl. 19
19. cikkely
(1)
(1)
Každý má právo na zachovanie ľudskej dôstojnosti, osobnej cti, dobrej povesti a na ochranu mena.
Mindenkinek joga van az emberi méltóság, a személyes becsület, a jó hírnév megőrzéséhez és jó neve védelméhez.
(2)
(2)
Každý má právo na ochranu pred neoprávneným zasahovaním do súkromného a rodinného života.
Mindenkinek joga van a magán- és családi életébe való jogosulatlan beavatkozással szembeni védelemhez.
(3)
(3)
Každý má právo na ochranu pred neoprávneným zhromažďovaním, zverejňovaním alebo iným zneužívaním údajov o svojej osobe.
Mindenkinek joga van a személyére vonatkozó adatok jogosulatlan gyűjtésével, közzétételével vagy az azokkal való egyéb visszaéléssel szembeni védelemhez.
Čl. 20
20. cikkely
(1)
(1)
Každý má právo vlastniť majetok. Vlastnícke právo všetkých vlastníkov má rovnaký zákonný obsah a ochranu. Majetok nadobudnutý v rozpore s právnym poriadkom ochranu nepožíva. Dedenie sa zaručuje.
Mindenkinek joga van vagyontulajdonhoz. Minden tulajdonos tulajdonjoga azonos értékű a törvény előtt és védendő. A jogrenddel ellentétesen szerzett vagyon nem élvez védelmet. Az öröklés garantált.
(2)
(2)
Zákon ustanoví, ktorý ďalší majetok okrem majetku uvedeného v čl. 4 tejto ústavy, nevyhnutný na zabezpečovanie potrieb spoločnosti, potravinovej bezpečnosti štátu, rozvoja národného hospodárstva a verejného záujmu, môže byť iba vo vlastníctve štátu, obce, určených právnických osôb alebo určených fyzických osôb. Zákon tiež môže ustanoviť, že určité veci môžu byť iba vo vlastníctve občanov alebo právnických osôb so sídlom v Slovenskej republike.
Törvény szabályozza, hogy a jelen alkotmány 4. cikkelyében említett vagyonon kívül mely további, a társadalom szükségleteinek, az állam élelmiszer-biztonságának, a nemzetgazdaság fejlődésének és a közérdeknek a biztosításához elengedhetetlen vagyon lehet csak az állam, a község, meghatározott jogi személyek vagy meghatározott természetes személyek tulajdonában. A törvény azt is előírhatja, hogy bizonyos dolgok csak a Szlovák Köztársaságban székhellyel rendelkező állampolgárok vagy jogi személyek tulajdonában lehetnek.
(3)
(3)
Vlastníctvo zaväzuje. Nemožno ho zneužiť na ujmu práv iných alebo v rozpore so všeobecnými záujmami chránenými zákonom. Výkon vlastníckeho práva nesmie poškodzovať ľudské zdravie, prírodu, kultúrne pamiatky a životné prostredie nad mieru ustanovenú zákonom.
A tulajdonjog kötelezettséggel jár. Tilos azzal mások jogainak sérelmére vagy a törvény által védett általános érdekekkel ellentétesen visszaélni. A tulajdonjog gyakorlása nem károsíthatja az emberi egészséget, a természetet, a kulturális emlékeket és a környezetet a törvényben meghatározott mértéket meghaladóan.
(4)
(4)
Vyvlastnenie alebo nútené obmedzenie vlastníckeho práva je možné iba v nevyhnutnej miere a vo verejnom záujme, a to na základe zákona a za primeranú náhradu.
A tulajdonjog kisajátítása vagy kényszerű korlátozása csak a szükséges mértékben és közérdekből, törvény alapján és megfelelő kárpótlás ellenében lehetséges.
(5)
(5)
Iné zásahy do vlastníckeho práva možno dovoliť iba vtedy, ak ide o majetok nadobudnutý nezákonným spôsobom alebo z nelegálnych príjmov a ide o opatrenie nevyhnutné v demokratickej spoločnosti pre bezpečnosť štátu, ochranu verejného poriadku, mravnosti alebo práv a slobôd iných. Podmienky ustanoví zákon.
A tulajdonjogba való egyéb beavatkozás csak akkor engedélyezhető, ha jogellenesen vagy illegális jövedelemből szerzett vagyonról van szó, és az intézkedés egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen az állam biztonsága, a közrend, az erkölcs vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében. A feltételeket törvény szabályozza.
Čl. 21
21. cikkely
(1)
(1)
Obydlie je nedotknuteľné. Nie je dovolené doň vstúpiť bez súhlasu toho, kto v ňom býva.
A lakóhely sérthetetlen. Tilos oda az ott lakó személy beleegyezése nélkül belépni.
(2)
(2)
Domová prehliadka je prípustná len v súvislosti s trestným konaním, a to na písomný a odôvodnený príkaz sudcu. Spôsob vykonania domovej prehliadky ustanoví zákon.
Házkutatás csak büntetőeljárással összefüggésben, a bíró írásos és indokolt parancsára megengedett. A házkutatás végrehajtásának módját törvény szabályozza.
(3)
(3)
Iné zásahy do nedotknuteľnosti obydlia možno zákonom dovoliť iba vtedy, keď je to v demokratickej spoločnosti nevyhnutné na ochranu života, zdravia alebo majetku osôb, na ochranu práv a slobôd iných alebo na odvrátenie závažného ohrozenia verejného poriadku. Ak sa obydlie používa aj na podnikanie alebo vykonávanie inej hospodárskej činnosti, takéto zásahy môžu byť zákonom dovolené aj vtedy, keď je to nevyhnutné na plnenie úloh verejnej správy.
A lakóhely sérthetetlenségébe való egyéb beavatkozást törvény csak akkor engedélyezhet, ha az egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen személyek életének, egészségének vagy vagyonának védelme, mások jogainak és szabadságainak védelme, vagy a közrend súlyos veszélyeztetésének elhárítása érdekében. Ha a lakóhelyet vállalkozásra vagy más gazdasági tevékenység végzésére is használják, az ilyen beavatkozásokat a törvény akkor is engedélyezheti, ha az a közigazgatási feladatok ellátásához elengedhetetlen.
Čl. 22
22. cikkely
(1)
(1)
Listové tajomstvo, tajomstvo dopravovaných správ a iných písomností a ochrana osobných údajov sa zaručujú.
A levéltitok, a továbbított üzenetek és egyéb írásos anyagok titkossága, valamint a személyes adatok védelme garantált.
(2)
(2)
Nikto nesmie porušiť listové tajomstvo ani tajomstvo iných písomností a záznamov, či už uchovávaných v súkromí, alebo zasielaných poštou, alebo iným spôsobom; výnimkou sú prípady, ktoré ustanoví zákon. Rovnako sa zaručuje tajomstvo správ podávaných telefónom, telegrafom alebo iným podobným zariadením.
Senki sem sértheti meg a levéltitkot, sem más írásos dokumentumok és feljegyzések titkosságát, akár magánjellegűen tárolják azokat, akár postai úton vagy más módon továbbítják; kivételt képeznek a törvény által meghatározott esetek. Ugyanígy garantált a telefonon, távírón vagy más hasonló berendezésen keresztül továbbított üzenetek titkossága.
Čl. 23
23. cikkely
(1)
(1)
Sloboda pohybu a pobytu sa zaručuje.
A mozgás és a tartózkodás szabadsága garantált.
(2)
(2)
Každý, kto sa oprávnene zdržiava na území Slovenskej republiky, má právo toto územie slobodne opustiť.
Mindenki, aki jogszerűen tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén, jogosult ezt a területet szabadon elhagyni.
(3)
(3)
Slobody podľa odsekov 1 a 2 môžu byť obmedzené zákonom, ak je to nevyhnutné pre bezpečnosť štátu, udržanie verejného poriadku, ochranu zdravia alebo ochranu práv a slobôd iných a na vymedzených územiach aj v záujme ochrany prírody.
Az (1) és (2) bekezdés szerinti szabadságjogok törvénnyel korlátozhatók, ha ez az állam biztonsága, a közrend fenntartása, az egészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint meghatározott területeken a természetvédelem érdekében is elengedhetetlen.
(4)
(4)
Každý občan má právo na slobodný vstup na územie Slovenskej republiky. Občana nemožno nútiť, aby opustil vlasť, a nemožno ho vyhostiť.
Minden állampolgárnak joga van a Szlovák Köztársaság területére szabadon belépni. Az állampolgár nem kényszeríthető hazája elhagyására, és nem utasítható ki.
(5)
(5)
Cudzinca možno vyhostiť iba v prípadoch ustanovených zákonom.
Külföldi kiutasítására csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.
Čl. 24
24. cikkely
(1)
(1)
Sloboda myslenia, svedomia, náboženského vyznania a viery sa zaručujú. Toto právo zahŕňa aj možnosť zmeniť náboženské vyznanie alebo vieru. Každý má právo byť bez náboženského vyznania. Každý má právo verejne prejavovať svoje zmýšľanie.
A gondolat, a lelkiismeret, a vallási meggyőződés és a hit szabadsága garantált. Ez a jog magában foglalja a vallási meggyőződés vagy a hit megváltoztatásának lehetőségét is. Mindenkinek joga van vallási meggyőződés nélkül élni. Mindenkinek joga van nyilvánosan kinyilvánítani a meggyőződését.
(2)
(2)
Každý má právo slobodne prejavovať svoje náboženstvo alebo vieru buď sám, buď spoločne s inými, súkromne alebo verejne, bohoslužbou, náboženskými úkonmi, zachovávaním obradov alebo zúčastňovať sa na jeho vyučovaní.
Mindenkinek joga van szabadon kinyilvánítani vallását vagy hitét akár egyedül, akár másokkal közösen, magán- vagy nyilvános formában, istentisztelettel, vallási cselekményekkel, szertartások megtartásával vagy annak oktatásában való részvétellel.
(3)
(3)
Cirkvi a náboženské spoločnosti spravujú svoje záležitosti samy, najmä zriaďujú svoje orgány, ustanovujú svojich duchovných, zabezpečujú vyučovanie náboženstva a zakladajú rehoľné a iné cirkevné inštitúcie nezávisle od štátnych orgánov.
Az egyházak és a vallási társaságok önállóan intézik ügyeiket, különösen saját szerveiket hozzák létre, kinevezik lelkészeiket, biztosítják a vallásoktatást, és szerzetesrendeket, valamint más egyházi intézményeket alapítanak az állami szervektől függetlenül.
(4)
(4)
Podmienky výkonu práv podľa odsekov 1 až 3 možno obmedziť iba zákonom, ak ide o opatrenie nevyhnutné v demokratickej spoločnosti na ochranu verejného poriadku, zdravia a mravnosti alebo práv a slobôd iných.
Az (1)–(3) bekezdés szerinti jogok gyakorlásának feltételei csak törvénnyel korlátozhatók, ha olyan intézkedésről van szó, amely egy demokratikus társadalomban a közrend, az egészség és az erkölcs, vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében elengedhetetlen.
Čl. 25
25. cikkely
(1)
(1)
Obrana Slovenskej republiky je povinnosťou a vecou cti občanov. Zákon ustanoví rozsah brannej povinnosti.
A Szlovák Köztársaság védelme az állampolgárok kötelessége és becsületbeli ügye. A hadkötelezettség terjedelmét törvény állapítja meg.
(2)
(2)
Nikoho nemožno nútiť, aby vykonával vojenskú službu, ak je to v rozpore s jeho svedomím alebo náboženským vyznaním. Podrobnosti ustanoví zákon.
Senki sem kényszeríthető katonai szolgálat teljesítésére, ha az ellentétes a lelkiismeretével vagy vallási meggyőződésével. A részleteket törvény szabályozza.
Tretí oddiel
Harmadik szakasz
POLITICKÉ PRÁVA
POLITIKAI JOGOK
Čl. 26
26. cikkely
(1)
(1)
Sloboda prejavu a právo na informácie sú zaručené.
A véleménynyilvánítás szabadsága és az információhoz való jog garantált.
(2)
(2)
Každý má právo vyjadrovať svoje názory slovom, písmom, tlačou, obrazom alebo iným spôsobom, ako aj slobodne vyhľadávať, prijímať a rozširovať idey a informácie bez ohľadu na hranice štátu. Vydávanie tlače nepodlieha povoľovaciemu konaniu. Podnikanie v odbore rozhlasu a televízie sa môže viazať na povolenie štátu. Podmienky ustanoví zákon.
Mindenkinek joga van szóban, írásban, sajtó útján, képpel vagy más módon kifejezni véleményét, valamint az államhatároktól függetlenül szabadon keresni, fogadni és terjeszteni eszméket és információkat. A sajtó kiadása nem engedélyköteles. A rádió- és televíziós vállalkozás állami engedélyhez köthető. A feltételeket törvény állapítja meg.
(3)
(3)
Cenzúra sa zakazuje.
A cenzúra tilos.
(4)
(4)
Slobodu prejavu a právo vyhľadávať a šíriť informácie možno obmedziť zákonom, ak ide o opatrenia v demokratickej spoločnosti nevyhnutné na ochranu práv a slobôd iných, bezpečnosť štátu, verejného poriadku, ochranu verejného zdravia a mravnosti.
A véleménynyilvánítás szabadsága és az információk kereséséhez és terjesztéséhez való jog törvénnyel korlátozható, ha olyan intézkedésekről van szó, amelyek egy demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságainak, az állam biztonságának, a közrendnek, a közegészségnek és az erkölcsnek a védelme érdekében elengedhetetlenek.
(5)
(5)
Orgány verejnej moci majú povinnosť primeraným spôsobom poskytovať informácie o svojej činnosti v štátnom jazyku. Podmienky a spôsob vykonania ustanoví zákon.
A közigazgatási szervek kötelesek megfelelő módon tájékoztatást nyújtani tevékenységükről az államnyelven. A végrehajtás feltételeit és módját törvény állapítja meg.
Čl. 27
27. cikkely
(1)
(1)
Petičné právo sa zaručuje. Každý má právo sám alebo s inými obracať sa vo veciach verejného alebo iného spoločného záujmu na štátne orgány a orgány územnej samosprávy so žiadosťami, návrhmi a sťažnosťami.
A petíciós jog garantált. Mindenkinek joga van egyedül vagy másokkal együtt köz- vagy más közös érdekű ügyekben az állami szervekhez és a területi önkormányzati szervekhez kérelmekkel, javaslatokkal és panaszokkal fordulni.
(2)
(2)
Petíciou nemožno vyzývať na porušovanie základných práv a slobôd.
Petícióval nem lehet az alapvető jogok és szabadságok megsértésére felszólítani.
(3)
(3)
Petíciou nemožno zasahovať do nezávislosti súdu.
Petícióval nem lehet beavatkozni a bíróság függetlenségébe.
Čl. 28
28. cikkely
(1)
(1)
Právo pokojne sa zhromažďovať sa zaručuje.
A békés gyülekezés joga garantált.
(2)
(2)
Podmienky výkonu tohto práva ustanoví zákon v prípadoch zhromažďovania na verejných miestach, ak ide o opatrenia v demokratickej spoločnosti nevyhnutné na ochranu práv a slobôd iných, ochranu verejného poriadku, zdravia a mravnosti, majetku alebo pre bezpečnosť štátu. Zhromaždenie sa nesmie podmieňovať povolením orgánu verejnej správy.
E jog gyakorlásának feltételeit törvény állapítja meg a nyilvános helyeken történő gyülekezés esetében, ha olyan intézkedésekről van szó, amelyek egy demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságainak, a közrendnek, az egészségnek és az erkölcsnek, a vagyonnak vagy az állam biztonságának védelme érdekében elengedhetetlenek. A gyülekezést tilos közigazgatási szerv engedélyéhez kötni.
Čl. 29
29. cikkely
(1)
(1)
Právo slobodne sa združovať sa zaručuje. Každý má právo spolu s inými sa združovať v spolkoch, spoločnostiach alebo iných združeniach.
Az egyesülési jog garantált. Mindenkinek joga van másokkal együtt egyletekben, társaságokban vagy más társulásokban egyesülni.
(2)
(2)
Občania majú právo zakladať politické strany a politické hnutia a združovať sa v nich.
Az állampolgároknak joguk van politikai pártokat és politikai mozgalmakat alapítani, és azokban egyesülni.
(3)
(3)
Výkon práv podľa odsekov 1 a 2 možno obmedziť len v prípadoch ustanovených zákonom, ak je to v demokratickej spoločnosti nevyhnuté pre bezpečnosť štátu, na ochranu verejného poriadku, predchádzanie trestným činom alebo na ochranu práv a slobôd iných.
Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok gyakorlása csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható, ha ez egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közrend védelme, a bűncselekmények megelőzése vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében elengedhetetlen.
(4)
(4)
Politické strany a politické hnutia, ako aj spolky, spoločnosti alebo iné združenia sú oddelené od štátu.
A politikai pártok és politikai mozgalmak, valamint az egyletek, társaságok vagy más társulások elkülönülnek az államtól.
Čl. 30
30. cikkely
(1)
(1)
Občania majú právo zúčastňovať sa na správe verejných vecí priamo alebo slobodnou voľbou svojich zástupcov. Cudzinci s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky majú právo voliť a byť volení do orgánov samosprávy obcí a do orgánov samosprávy vyšších územných celkov.
A polgároknak joguk van közvetlenül vagy képviselőik szabad megválasztása útján részt venni a közügyek intézésében. A Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkező külföldieknek joguk van választani és választhatónak lenni a községi önkormányzati szervekbe és a magasabb területi egységek önkormányzati szerveibe.
(2)
(2)
Voľby sa musia konať v lehotách nepresahujúcich pravidelné volebné obdobie ustanovené zákonom.
A választásokat a törvény által meghatározott, rendszeres választási időszakot meg nem haladó határidőkön belül kell megtartani.
(3)
(3)
Volebné právo je všeobecné, rovné a priame a vykonáva sa tajným hlasovaním. Podmienky výkonu volebného práva ustanoví zákon.
A választójog általános, egyenlő és közvetlen, és titkos szavazással gyakorolható. A választójog gyakorlásának feltételeit törvény szabályozza.
(4)
(4)
Občania majú za rovnakých podmienok prístup k voleným a iným verejným funkciám.
A polgároknak azonos feltételek mellett joguk van a választott és más köztisztségek betöltésére.
Čl. 31
31. cikkely
Zákonná úprava všetkých politických práv a slobôd a jej výklad a používanie musia umožňovať a ochraňovať slobodnú súťaž politických síl v demokratickej spoločnosti.
Minden politikai jog és szabadság törvényi szabályozásának, valamint annak értelmezésének és alkalmazásának lehetővé kell tennie és védenie kell a politikai erők szabad versenyét a demokratikus társadalomban.
Čl. 32
32. cikkely
Občania majú právo postaviť sa na odpor proti každému, kto by odstraňoval demokratický poriadok základných ľudských práv a slobôd uvedených v tejto ústave, ak činnosť ústavných orgánov a účinné použitie zákonných prostriedkov sú znemožnené.
A polgároknak joguk van fellépni mindenki ellen, aki a jelen alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok és szabadságok demokratikus rendjét megszüntetné, amennyiben az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása ellehetetlenül.
Štvrtý oddiel
Negyedik szakasz
PRÁVA NÁRODNOSTNÝCH MENŠÍN A ETNICKÝCH SKUPÍN
A NEMZETI KISEBBSÉGEK ÉS ETNIKAI CSOPORTOK JOGAI
Čl. 33
33. cikkely
Príslušnosť ku ktorejkoľvek národnostnej menšine alebo etnickej skupine nesmie byť nikomu na ujmu.
A bármely nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára.
Čl. 34
34. cikkely
(1)
(1)
Občanom tvoriacim v Slovenskej republike národnostné menšiny alebo etnické skupiny sa zaručuje všestranný rozvoj, najmä právo spoločne s inými príslušníkmi menšiny alebo skupiny rozvíjať vlastnú kultúru, právo rozširovať a prijímať informácie v ich materinskom jazyku, združovať sa v národnostných združeniach, zakladať a udržiavať vzdelávacie a kultúrne inštitúcie. Podrobnosti ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaságban nemzeti kisebbségeket vagy etnikai csoportokat alkotó polgárok számára biztosított a sokoldalú fejlődés, különösen a kisebbség vagy csoport más tagjaival közösen a saját kultúra fejlesztésének joga, az anyanyelvükön való információszerzés és -terjesztés joga, a nemzetiségi egyesületekben való egyesülés, oktatási és kulturális intézmények alapítása és fenntartása. A részleteket törvény szabályozza.
(2)
(2)
Občanom patriacim k národnostným menšinám alebo etnickým skupinám sa za podmienok ustanoveným zákonom zaručuje okrem práva na osvojenie si štátneho jazyka aj
A nemzeti kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó polgárok számára a törvényben meghatározott feltételek mellett az államnyelv elsajátításának jogán kívül biztosított
a)
právo na vzdelanie v ich jazyku,
a)
az anyanyelvükön való tanuláshoz való jog,
b)
právo používať ich jazyk v úradnom styku,
b)
nyelvük hivatali érintkezésben való használatának joga,
c)
právo zúčastňovať sa na riešení vecí týkajúcich sa národnostných menšín a etnických skupín.
c)
a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő ügyek megoldásában való részvétel joga.
(3)
(3)
Výkon práv občanov patriacich k národnostným menšinám a etnickým skupinám zaručených v tejto ústave nesmie viesť k ohrozeniu zvrchovanosti a územnej celistvosti Slovenskej republiky a k diskriminácii jej ostatného obyvateľstva.
A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó polgárok jelen alkotmányban biztosított jogainak gyakorlása nem vezethet a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez és a többi lakosságának diszkriminációjához.
Piaty oddiel
Ötödik szakasz
HOSPODÁRSKE, SOCIÁLNE A KULTÚRNE PRÁVA
GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS JOGOK
Čl. 35
35. cikkely
(1)
(1)
Každý má právo na slobodnú voľbu povolania a prípravu naň, ako aj právo podnikať a uskutočňovať inú zárobkovú činnosť.
Mindenkinek joga van a szabad pályaválasztáshoz és az arra való felkészüléshez, valamint a vállalkozáshoz és más jövedelemszerző tevékenység folytatásához.
(2)
(2)
Zákon môže ustanoviť podmienky a obmedzenia výkonu určitých povolaní alebo činností.
Törvény állapíthat meg feltételeket és korlátozásokat bizonyos szakmák vagy tevékenységek gyakorlására.
(3)
(3)
Občania majú právo na prácu. Štát v primeranom rozsahu hmotne zabezpečuje občanov, ktorí nie z vlastnej viny nemôžu toto právo vykonávať. Podmienky ustanoví zákon.
A polgároknak joguk van a munkához. Az állam megfelelő mértékben anyagilag gondoskodik azokról a polgárokról, akik önhibájukon kívül nem tudják ezt a jogukat gyakorolni. A feltételeket törvény szabályozza.
(4)
(4)
Zákon môže ustanoviť odchylnú úpravu práv uvedených v odsekoch 1 až 3 pre cudzincov.
Törvény állapíthat meg a külföldiek számára az (1)-(3) bekezdésben említett jogok eltérő szabályozását.
Čl. 36
36. cikkely
(1)
(1)
Zamestnanci majú právo na spravodlivé a uspokojujúce pracovné podmienky. Zákon im zabezpečuje najmä
A munkavállalóknak joguk van a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez. A törvény különösen a következőket biztosítja számukra:
a)
právo na odmenu za vykonanú prácu, dostatočnú na to, aby im umožnila dôstojnú životnú úroveň,
a)
az elvégzett munkáért járó, a méltó életszínvonalat biztosító díjazáshoz való jogot,
b)
ochranu proti svojvoľnému prepúšťaniu zo zamestnania a diskriminácii v zamestnaní,
b)
az önkényes elbocsátás és a munkahelyi diszkrimináció elleni védelmet,
c)
ochranu bezpečnosti a zdravia pri práci,
c)
a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez való jogot,
d)
najvyššiu prípustnú dĺžku pracovného času,
d)
a munkaidő legmagasabb megengedett hosszát,
e)
primeraný odpočinok po práci,
e)
a munka utáni megfelelő pihenést,
f)
najkratšiu prípustnú dĺžku platenej dovolenky na zotavenie,
f)
a regenerálódást szolgáló fizetett szabadság legrövidebb megengedett időtartamát,
g)
právo na kolektívne vyjednávanie.
g)
a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.
(2)
(2)
Každý zamestnanec má právo, aby jeho odmena za vykonanú prácu nebola nižšia ako minimálna mzda. Podrobnosti o úprave minimálnej mzdy ustanoví zákon.
Minden munkavállalónak joga van ahhoz, hogy az elvégzett munkáért járó díjazása ne legyen alacsonyabb a minimálbérnél. A minimálbér szabályozásának részleteit törvény állapítja meg.
(3)
(3)
Rovnosť medzi mužmi a ženami pri odmeňovaní za vykonanú prácu sa zaručuje.
Az elvégzett munkáért járó díjazás tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség biztosított.
Čl. 37
37. cikkely
(1)
(1)
Každý má právo sa slobodne združovať s inými na ochranu svojich hospodárskych a sociálnych záujmov.
Mindenkinek joga van másokkal szabadon egyesülni gazdasági és szociális érdekeinek védelmében.
(2)
(2)
Odborové organizácie vznikajú nezávisle od štátu. Obmedzovať počet odborových organizácií, ako aj zvýhodňovať niektoré z nich v podniku alebo v odvetví, je neprípustné.
A szakszervezetek az államtól függetlenül jönnek létre. A szakszervezetek számának korlátozása, valamint némelyikük előnyben részesítése a vállalatnál vagy az ágazatban, nem megengedett.
(3)
(3)
Činnosť odborových organizácií a vznik a činnosť iných združení na ochranu hospodárskych a sociálnych záujmov možno obmedziť zákonom, ak ide o opatrenie v demokratickej spoločnosti nevyhnutné na ochranu bezpečnosti štátu, verejného poriadku alebo práv a slobôd druhých.
A szakszervezetek tevékenysége, valamint a gazdasági és szociális érdekek védelmét szolgáló más egyesületek megalakulása és tevékenysége törvénnyel korlátozható, ha ez egy demokratikus társadalomban az állambiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges intézkedés.
(4)
(4)
Právo na štrajk sa zaručuje. Podmienky ustanoví zákon. Toto právo nemajú sudcovia, prokurátori, príslušníci ozbrojených síl a ozbrojených zborov a príslušníci a zamestnanci hasičských a záchranných zborov.
A sztrájkjog biztosított. A feltételeket törvény szabályozza. Ez a jog nem illeti meg a bírákat, ügyészeket, a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjait, valamint a tűzoltó és mentőalakulatok tagjait és alkalmazottait.
Čl. 38
38. cikkely
(1)
(1)
Ženy, mladiství a osoby zdravotne postihnuté majú právo na zvýšenú ochranu zdravia pri práci a osobitné pracovné podmienky.
A nők, a fiatalkorúak és a fogyatékkal élő személyek jogosultak a fokozott munkahelyi egészségvédelemre és különleges munkafeltételekre.
(2)
(2)
Mladiství a osoby zdravotne postihnuté majú právo na osobitnú ochranu v pracovných vzťahoch a na pomoc pri príprave na povolanie.
A fiatalkorúak és a fogyatékkal élő személyek jogosultak a munkaviszonyban való különleges védelemre és a pályára való felkészüléshez nyújtott segítségre.
(3)
(3)
Podrobnosti o právach podľa odsekov 1 a 2 ustanoví zákon.
Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok részleteit törvény szabályozza.
Čl. 39
39. cikk
(1)
(1)
Občania majú právo na primerané hmotné zabezpečenie v starobe a pri nespôsobilosti na prácu, ako aj pri strate živiteľa.
A polgároknak joguk van időskorban, munkaképtelenség esetén, valamint a családfenntartó elvesztése esetén megfelelő anyagi ellátásra.
(2)
(2)
Primerané hmotné zabezpečenie v starobe sa vykonáva prostredníctvom priebežne financovaného dôchodkového systému a systému starobného dôchodkového sporenia. Štát podporuje dobrovoľné sporenie na dôchodok.
Az időskori megfelelő anyagi ellátás a folyamatosan finanszírozott nyugdíjrendszer és az időskori nyugdíj-előtakarékossági rendszer révén valósul meg. Az állam támogatja az önkéntes nyugdíj-előtakarékosságot.
(3)
(3)
Po dosiahnutí ustanovenej doby účasti na systéme primeraného hmotného zabezpečenia v starobe má osoba, ktorá dosiahla ustanovený vek, nárok na primerané hmotné zabezpečenie v starobe. Zo systému primeraného hmotného zabezpečenia v starobe možno zabezpečiť aj osobu, ktorá po dosiahnutí ustanovenej doby účasti na tomto systéme dosiahla ustanovený počet odpracovaných rokov.
Az időskori megfelelő anyagi ellátás rendszerében való részvétel meghatározott idejének elérése után a meghatározott kort elért személy jogosult időskori megfelelő anyagi ellátásra. Az időskori megfelelő anyagi ellátás rendszeréből ellátásban részesíthető az a személy is, aki a rendszerben való részvétel meghatározott idejének elérése után elérte a meghatározott ledolgozott évek számát.
(4)
(4)
Nemožnosť vykonávať zárobkovú činnosť z dôvodu dlhodobej starostlivosti o dieťa počas zákonom ustanovenej doby po jeho narodení nesmie mať negatívny vplyv na primerané hmotné zabezpečenie v starobe.
A keresőtevékenység folytatásának lehetetlensége a gyermekről való hosszú távú gondoskodás miatt a gyermek születését követő, törvény által meghatározott időszakban nem lehet negatív hatással az időskori megfelelő anyagi ellátásra.
(5)
(5)
Každý má právo rozhodnúť, že časť uhradenej dane alebo časť uhradenej platby spojenej s účasťou na systéme primeraného hmotného zabezpečenia v starobe, bude poskytnutá osobe, ktorá ho vychovala a ktorej je poskytované hmotné zabezpečenie v starobe. Výkon práva podľa prvej vety nesmie mať negatívny vplyv na primerané hmotné zabezpečenie v starobe.
Mindenkinek joga van úgy dönteni, hogy a befizetett adó egy részét vagy az időskori megfelelő anyagi ellátás rendszerében való részvétellel összefüggő befizetett összeg egy részét annak a személynek nyújtják, aki őt felnevelte és aki időskori anyagi ellátásban részesül. Az első mondat szerinti jog gyakorlása nem lehet negatív hatással az időskori megfelelő anyagi ellátásra.
(6)
(6)
Každý, kto je v hmotnej núdzi, má právo na takú pomoc, ktorá je nevyhnutná na zabezpečenie základných životných podmienok.
Mindenki, aki anyagi szükséghelyzetben van, jogosult olyan segítségre, amely az alapvető életfeltételek biztosításához szükséges.
(7)
(7)
Podrobnosti o právach podľa odsekov 1 až 6 ustanoví zákon.
Az (1)-(6) bekezdés szerinti jogok részleteit törvény szabályozza.
Čl. 39a
39.a cikk
(1)
(1)
Vydávanie hotovosti ako zákonného platidla sa zaručuje.
A készpénz mint törvényes fizetőeszköz kibocsátása garantált.
(2)
(2)
Každý má právo vykonať platbu za nákup tovarov a poskytnutie služieb v hotovosti zákonným platidlom, pričom prijatie takejto platby možno odmietnuť len z primeraných alebo všeobecne uplatňovaných dôvodov. Právo vykonať hotovostnú operáciu v banke alebo pobočke zahraničnej banky sa zaručuje.
Mindenkinek joga van áruk vásárlásáért és szolgáltatások nyújtásáért készpénzben, törvényes fizetőeszközzel fizetni, amely fizetés elfogadását csak méltányolható vagy általánosan alkalmazott okokból lehet elutasítani. A készpénzes művelet bankban vagy külföldi bank fiókjában történő végrehajtásának joga garantált.
(3)
(3)
Zákon ustanoví podmienky a obmedzenia práva podľa odseku 2.
A (2) bekezdés szerinti jog feltételeit és korlátozásait törvény állapítja meg.
Čl. 40
40. cikk
Každý má právo na ochranu zdravia. Na základe zdravotného poistenia majú občania právo na bezplatnú zdravotnú starostlivosť a na zdravotnícke pomôcky za podmienok, ktoré ustanoví zákon.
Mindenkinek joga van az egészségvédelemhez. Az egészségbiztosítás alapján a polgároknak joguk van a törvény által meghatározott feltételek mellett ingyenes egészségügyi ellátásra és gyógyászati segédeszközökre.
Čl. 41
41. cikk
(1)
(1)
Manželstvo je jedinečný zväzok medzi mužom a ženou. Slovenská republika manželstvo všestranne chráni a napomáha jeho dobru. Manželstvo, rodičovstvo a rodina sú pod ochranou zákona. Zaručuje sa osobitná ochrana detí a mladistvých.
A házasság egy férfi és egy nő egyedi köteléke. A Szlovák Köztársaság a házasságot mindenoldalúan védi és elősegíti annak javát. A házasság, a szülőség és a család törvényi védelem alatt áll. A gyermekek és a fiatalkorúak különleges védelme garantált.
(2)
(2)
Rodičmi dieťaťa sú matka a otec; matkou dieťaťa je žena a otcom dieťaťa je muž.
A gyermek szülei az anya és az apa; a gyermek anyja a nő, a gyermek apja pedig a férfi.
(3)
(3)
Žene v tehotenstve sa zaručuje osobitná starostlivosť, ochrana v pracovných vzťahoch a zodpovedajúce pracovné podmienky.
A nőt terhessége idején fokozott gondoskodás, a munkaviszonyban való védelem és a megfelelő munkakörülmények illetik meg.
(4)
(4)
Deti narodené v manželstve i mimo neho majú rovnaké práva.
A házasságban és a házasságon kívül született gyermekek egyenlő jogokkal rendelkeznek.
(5)
(5)
Osvojiť maloleté dieťa môžu manželia alebo jeden z manželov, ktorý žije s niektorým z rodičov dieťaťa v manželstve, alebo pozostalý manžel po rodičovi alebo osvojiteľovi maloletého dieťaťa. Maloleté dieťa môže výnimočne osvojiť aj osamelá osoba, ak je osvojenie v záujme dieťaťa. O osvojení rozhoduje súd.
Kiskorú gyermeket örökbe fogadhatnak házastársak, vagy az egyik házastárs, aki a gyermek valamelyik szülőjével házasságban él, vagy a kiskorú gyermek szülőjének vagy örökbefogadójának túlélő házastársa. Kiskorú gyermeket kivételesen egyedülálló személy is örökbe fogadhat, ha az örökbefogadás a gyermek érdekében áll. Az örökbefogadásról a bíróság dönt.
(6)
(6)
Starostlivosť o deti a ich výchova je právom rodičov; deti majú právo na rodičovskú výchovu a starostlivosť. Práva rodičov možno obmedziť a maloleté deti možno od rodičov odlúčiť proti vôli rodičov len rozhodnutím súdu na základe zákona.
A gyermekekről való gondoskodás és nevelésük a szülők joga; a gyermekeknek joguk van a szülői neveléshez és gondoskodáshoz. A szülők jogai korlátozhatók, és a kiskorú gyermekek a szülők akarata ellenére csak bírósági döntéssel, törvény alapján választhatók el szüleiktől.
(7)
(7)
Výchovu a vzdelávanie detí v oblasti formovania intímneho života a sexuálneho správania možno poskytovať len so súhlasom zákonného zástupcu. Vzdelávanie zamerané na ochranu zdravia, telesnú integritu a prevenciu zneužívania tvorí súčasť všeobecného vzdelávania detí v podobe primeranej ich veku.
A gyermekek nevelése és oktatása az intim élet és a szexuális viselkedés formálásának területén csak a törvényes képviselő hozzájárulásával nyújtható. Az egészségvédelemre, a testi épségre és a visszaélések megelőzésére irányuló oktatás a gyermekek általános oktatásának részét képezi, az életkoruknak megfelelő formában.
(8)
(8)
Rodičia, ktorí sa starajú o deti, majú právo na pomoc štátu.
A gyermekekről gondoskodó szülők jogosultak az állam segítségére.
(9)
(9)
Podrobnosti o právach podľa odsekov 1 až 8 ustanoví zákon.
Az (1)-(8) bekezdés szerinti jogok részleteit törvény szabályozza.
Čl. 42
42. cikk
(1)
(1)
Každý má právo na vzdelanie. Školská dochádzka je povinná. Jej dĺžku po vekovú hranicu ustanoví zákon.
Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az iskolalátogatás kötelező. Annak időtartamát és a korhatárt törvény állapítja meg.
(2)
(2)
Občania majú právo na bezplatné vzdelanie v základných školách a stredných školách, podľa schopností občana a možnosti spoločnosti aj na vysokých školách.
A polgároknak joguk van az alap- és középiskolákban ingyenes oktatásra, a polgár képességei és a társadalom lehetőségei szerint a felsőoktatási intézményekben is.
(3)
(3)
Zriaďovať iné školy ako štátne a vyučovať v nich možno len za podmienok ustanovených zákonom; v takýchto školách sa môže vzdelávanie poskytovať za úhradu.
Állami iskoláktól eltérő iskolákat létesíteni és azokban tanítani csak a törvény által meghatározott feltételek mellett lehet; az ilyen iskolákban az oktatás térítés ellenében nyújtható.
(4)
(4)
Zákon ustanoví, za akých podmienok majú občania pri štúdiu právo na pomoc štátu.
Törvény állapítja meg, hogy a polgárok milyen feltételek mellett jogosultak tanulmányaik során az állam segítségére.
Čl. 43
43. cikk
(1)
(1)
Sloboda vedeckého bádania a umenia sa zaručuje. Práva na výsledky tvorivej duševnej činnosti chráni zákon.
A tudományos kutatás és művészi alkotás szabadsága garantált. A szellemi alkotótevékenység eredményeihez fűződő jogokat törvény védi.
(2)
(2)
Právo prístupu ku kultúrnemu bohatstvu sa zaručuje za podmienok ustanovených zákonom.
A kulturális javakhoz való hozzáférés joga a törvény által meghatározott feltételek mellett garantált.
Šiesty oddiel
Hatodik szakasz
PRÁVO NA OCHRANU ŽIVOTNÉHO PROSTREDIA A KULTÚRNEHO DEDIČSTVA
A KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG
Čl. 44
44. cikk
(1)
(1)
Každý má právo na priaznivé životné prostredie.
Mindenkinek joga van a kedvező környezethez.
(2)
(2)
Každý je povinný chrániť a zveľaďovať životné prostredie a kultúrne dedičstvo.
Mindenki köteles védeni és gyarapítani a környezetet és a kulturális örökséget.
(3)
(3)
Nikto nesmie nad mieru ustanovenú zákonom ohrozovať ani poškodzovať životné prostredie, prírodné zdroje a kultúrne pamiatky.
Senki sem veszélyeztetheti, sem károsíthatja a törvényben megszabott mértéket meghaladóan a környezetet, a természeti erőforrásokat és a kulturális emlékeket.
(4)
(4)
Štát dbá o šetrné využívanie prírodných zdrojov, o ochranu poľnohospodárskej pôdy a lesnej pôdy, o ekologickú rovnováhu a o účinnú starostlivosť o životné prostredie a zabezpečuje ochranu určeným druhom voľne rastúcich rastlín a voľne žijúcich živočíchov.
Az állam gondoskodik a természeti erőforrások kíméletes felhasználásáról, a mezőgazdasági és az erdőterületek védelméről, az ökológiai egyensúlyról és a hatékony környezetvédelemről, és biztosítja a vadon növő növények és a vadon élő állatok meghatározott fajainak védelmét.
(5)
(5)
Poľnohospodárska pôda a lesná pôda ako neobnoviteľné prírodné zdroje požívajú osobitnú ochranu zo strany štátu a spoločnosti.
A mezőgazdasági és az erdőterületek mint meg nem újuló természeti erőforrások különleges védelmet élveznek az állam és a társadalom részéről.
(6)
(6)
Podrobnosti o právach a povinnostiach podľa odsekov 1 až 5 ustanoví zákon.
Az (1)-(5) bekezdés szerinti jogok és kötelességek részleteit törvény szabályozza.
Čl. 45
45. cikkely
Každý má právo na včasné a úplné informácie o stave životného prostredia a o príčinách a následkoch tohto stavu.
Mindenkinek joga van időben és teljeskörű információkat kapni a környezet állapotáról, valamint ezen állapot okairól és következményeiről.
Siedmy oddiel
Hetedik szakasz
PRÁVO NA SÚDNU A INÚ PRÁVNU OCHRANU
A BÍRÓSÁGI ÉS EGYÉB JOGVÉDELEMHEZ VALÓ JOG
Čl. 46
46. cikkely
(1)
(1)
Každý sa môže domáhať zákonom ustanoveným postupom svojho práva na nezávislom a nestrannom súde a v prípadoch ustanovených zákonom na inom orgáne Slovenskej republiky.
Mindenki a törvény által meghatározott eljárás keretében követelheti jogát független és pártatlan bíróságon, és a törvény által meghatározott esetekben a Szlovák Köztársaság más szervénél.
(2)
(2)
Kto tvrdí, že bol na svojich právach ukrátený rozhodnutím orgánu verejnej správy, môže sa obrátiť na súd, aby preskúmal zákonnosť takéhoto rozhodnutia, ak zákon neustanoví inak. Z právomoci súdu však nesmie byť vylúčené preskúmanie rozhodnutí týkajúcich sa základných práv a slobôd.
Aki azt állítja, hogy egy közigazgatási szerv döntése által jogai csorbát szenvedtek, bírósághoz fordulhat, hogy az felülvizsgálja egy ilyen döntés törvényességét, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. A bíróság hatásköréből azonban nem zárható ki az alapvető jogokat és szabadságokat érintő döntések felülvizsgálata.
(3)
(3)
Každý má právo na náhradu škody spôsobenej nezákonným rozhodnutím súdu, iného štátneho orgánu či orgánu verejnej správy alebo nesprávnym úradným postupom.
Mindenkinek joga van kártérítésre olyan kárért, amelyet bíróság, más állami szerv vagy közigazgatási szerv törvénytelen döntése vagy helytelen hivatali eljárás okozott.
(4)
(4)
Podmienky a podrobnosti o súdnej a inej právnej ochrane ustanoví zákon.
A bírósági és egyéb jogvédelem feltételeit és részleteit törvény szabályozza.
Čl. 47
47. cikkely
(1)
(1)
Každý má právo odoprieť výpoveď, ak by ňou spôsobil nebezpečenstvo trestného stíhania sebe alebo blízkej osobe.
Mindenkinek joga van megtagadni a vallomástételt, ha azzal saját magának vagy egy közeli személynek büntetőjogi felelősségre vonását kockáztatná.
(2)
(2)
Každý má právo na právnu pomoc v konaní pred súdmi, inými štátnymi orgánmi alebo orgánmi verejnej správy od začiatku konania, a to za podmienok ustanovených zákonom.
Mindenkinek joga van jogsegélyre a bíróságok, más állami szervek vagy közigazgatási szervek előtti eljárásban, az eljárás kezdetétől, a törvény által meghatározott feltételek mellett.
(3)
(3)
Všetci účastníci sú si v konaní podľa odseku 2 rovní.
A (2) bekezdés szerinti eljárásban minden résztvevő egyenlő.
(4)
(4)
Kto vyhlási, že neovláda jazyk, v ktorom sa vedie konanie podľa odseku 2, má právo na tlmočníka.
Aki kijelenti, hogy nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a (2) bekezdés szerinti eljárás folyik, joga van tolmácshoz.
Čl. 48
48. cikkely
(1)
(1)
Nikoho nemožno odňať jeho zákonnému sudcovi. Príslušnosť súdu ustanoví zákon.
Senki nem fosztható meg törvényes bírájától. A bíróság illetékességét törvény határozza meg.
(2)
(2)
Každý má právo, aby sa jeho vec verejne prerokovala bez zbytočných prieťahov a v jeho prítomnosti a aby sa mohol vyjadriť ku všetkým vykonávaným dôkazom. Verejnosť možno vylúčiť len v prípadoch ustanovených zákonom.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét felesleges késedelem nélkül, nyilvánosan és a jelenlétében tárgyalják, és hogy minden előterjesztett bizonyítékról kifejthesse véleményét. A nyilvánosságot csak a törvény által meghatározott esetekben lehet kizárni.
Čl. 49
49. cikkely
Len zákon ustanoví, ktoré konanie je trestným činom a aký trest, prípadne iné ujmy na právach alebo majetku možno uložiť za jeho spáchanie.
Csak törvény határozza meg, hogy mely cselekmény minősül bűncselekménynek, és milyen büntetést, illetve a jogokat vagy vagyont érintő egyéb sérelmet lehet kiszabni annak elkövetéséért.
Čl. 50
50. cikkely
(1)
(1)
Len súd rozhoduje o vine a treste za trestné činy.
A bűncselekményekért való bűnösségről és büntetésről csak a bíróság dönt.
(2)
(2)
Každý, proti komu sa vedie trestné konanie, považuje sa za nevinného, kým súd nevysloví právoplatným odsudzujúcim rozsudkom jeho vinu.
Mindenki, aki ellen büntetőeljárás folyik, ártatlannak tekintendő, amíg a bíróság jogerős elmarasztaló ítéletben ki nem mondja bűnösségét.
(3)
(3)
Obvinený má právo, aby mu bol poskytnutý čas a možnosť na prípravu obhajoby a aby sa mohol obhajovať sám alebo prostredníctvom obhajcu.
A gyanúsítottnak joga van ahhoz, hogy időt és lehetőséget kapjon a védelem előkészítésére, és hogy személyesen vagy védőügyvéd által védekezhessen.
(4)
(4)
Obvinený má právo odoprieť výpoveď; tohto práva ho nemožno pozbaviť nijakým spôsobom.
A gyanúsítottnak joga van megtagadni a vallomástételt; ettől a jogától semmilyen módon nem fosztható meg.
(5)
(5)
Nikoho nemožno trestne stíhať za čin, za ktorý bol už právoplatne odsúdený alebo oslobodený spod obžaloby. Táto zásada nevylučuje uplatnenie mimoriadnych opravných prostriedkov v súlade so zákonom.
Senki ellen nem indítható büntetőeljárás olyan cselekményért, amelyért már jogerősen elítélték vagy a vád alól felmentették. Ez az elv nem zárja ki a rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmazását a törvénnyel összhangban.
(6)
(6)
Trestnosť činu sa posudzuje a trest sa ukladá podľa zákona účinného v čase, keď bol čin spáchaný. Neskorší zákon sa použije, ak je to pre páchateľa priaznivejšie.
A cselekmény büntethetőségét és a büntetést a cselekmény elkövetésének idején hatályos törvény szerint kell megítélni és kiszabni. A későbbi törvényt kell alkalmazni, ha az az elkövetőre nézve kedvezőbb.
Ôsmy oddiel
Nyolcadik szakasz
SPOLOČNÉ USTANOVENIA K PRVEJ A DRUHEJ HLAVE
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK FEJEZETHEZ
Čl. 51
51. cikkely
(1)
(1)
Domáhať sa práv uvedených v čl. 35, 36, 37 ods. 4, čl. 38 až 42 a čl. 44 až 46 tejto ústavy sa možno len v medziach zákonov, ktoré tieto ustanovenia vykonávajú.
A jelen alkotmány 35., 36., 37. cikkelyének 4. bekezdésében, 38-42. és 44-46. cikkelyében felsorolt jogokat csak az e rendelkezéseket végrehajtó törvények keretein belül lehet követelni.
(2)
(2)
Podmienky a rozsah obmedzenia základných práv a slobôd a rozsah povinností v čase vojny, vojnového stavu, výnimočného stavu a núdzového stavu ustanoví ústavný zákon.
Az alapvető jogok és szabadságok korlátozásának feltételeit és mértékét, valamint a kötelességek mértékét háború, hadiállapot, rendkívüli állapot és szükségállapot idején alkotmánytörvény határozza meg.
Čl. 52
52. cikkely
(1)
(1)
Kde sa v prvej a druhej hlave tejto ústavy používa pojem „občan“, rozumie sa tým štátny občan Slovenskej republiky.
Ahol a jelen alkotmány első és második fejezete az „állampolgár” kifejezést használja, azon a Szlovák Köztársaság állampolgárát kell érteni.
(2)
(2)
Cudzinci požívajú v Slovenskej republike základné ľudské práva a slobody zaručené touto ústavou, ak nie sú výslovne priznané iba občanom.
A külföldieket a Szlovák Köztársaságban megilletik a jelen alkotmány által biztosított alapvető emberi jogok és szabadságok, hacsak azok nincsenek kifejezetten csak az állampolgároknak biztosítva.
(3)
(3)
Kde sa v doterajších právnych predpisoch používa pojem „občan“, rozumie sa ním každý človek, ak ide o práva a slobody, ktoré táto ústava priznáva bez ohľadu na štátne občianstvo.
Ahol a korábbi jogszabályok az „állampolgár” kifejezést használják, azon minden embert érteni kell, ha olyan jogokról és szabadságokról van szó, amelyeket a jelen alkotmány állampolgárságra való tekintet nélkül biztosít.
Čl. 52a
52.a cikkely
Slovenská republika uznáva len biologicky určené pohlavie muža a ženy.
A Szlovák Köztársaság csak a férfi és a nő biológiailag meghatározott nemét ismeri el.
Čl. 53
53. cikkely
Slovenská republika poskytuje azyl cudzincom prenasledovaným za uplatňovanie politických práv a slobôd. Azyl možno odoprieť tomu, kto konal v rozpore so základnými ľudskými právami a slobodami. Podrobnosti ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaság menedékjogot biztosít azoknak a külföldieknek, akiket politikai jogaik és szabadságaik gyakorlása miatt üldöznek. A menedékjog megtagadható attól, aki megsértette az alapvető emberi jogokat és szabadságokat. A részleteket törvény szabályozza.
Čl. 54
54. cikkely
Zákon môže sudcom a prokurátorom obmedziť právo na podnikanie a inú hospodársku činnosť a právo uvedené v čl. 29 ods. 2, zamestnancom štátnej správy a územnej samosprávy vo funkciách, ktoré určí aj právo uvedené v čl. 37 ods. 4, príslušníkom ozbrojených síl a ozbrojených zborov aj práva uvedené v čl. 27 a 28, pokiaľ súvisia s výkonom služby. Osobám v povolaniach, ktoré sú bezprostredne nevyhnutné na ochranu života a zdravia, môže zákon obmedziť právo na štrajk.
Törvény korlátozhatja a bírák és ügyészek vállalkozáshoz és más gazdasági tevékenységhez való jogát, valamint a 29. cikkely 2. bekezdésében említett jogot; az államigazgatás és a területi önkormányzatok alkalmazottainak a törvény által meghatározott tisztségekben a 37. cikkely 4. bekezdésében említett jogot is; a fegyveres erők és fegyveres testületek tagjainak a 27. és 28. cikkelyben említett jogokat is, amennyiben azok a szolgálat teljesítésével összefüggnek. Az élet és egészség védelméhez közvetlenül szükséges foglalkozásokat űző személyek sztrájkjoga törvénnyel korlátozható.
TRETIA HLAVA
HARMADIK FEJEZET
Prvý oddiel
Első szakasz
HOSPODÁRSTVO SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGA
Čl. 55
55. cikkely
(1)
(1)
Hospodárstvo Slovenskej republiky sa zakladá na princípoch sociálne a ekologicky orientovanej trhovej ekonomiky.
A Szlovák Köztársaság gazdasága a szociális és ökológiai irányultságú piacgazdaság elvein alapul.
(2)
(2)
Slovenská republika chráni a podporuje hospodársku súťaž. Podrobnosti ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaság védi és támogatja a gazdasági versenyt. A részleteket törvény szabályozza.
Čl. 55a
55.a cikkely
Slovenská republika chráni dlhodobú udržateľnosť svojho hospodárenia, ktoré sa zakladá na transparentnosti a efektívnosti vynakladania verejných prostriedkov. Na podporu cieľov podľa predchádzajúcej vety ústavný zákon upravuje pravidlá rozpočtovej zodpovednosti, pravidlá rozpočtovej transparentnosti a pôsobnosť Rady pre rozpočtovú zodpovednosť.
A Szlovák Köztársaság védi gazdálkodásának hosszú távú fenntarthatóságát, amely a közpénzek felhasználásának átláthatóságán és hatékonyságán alapul. Az előző mondat szerinti célok támogatására alkotmánytörvény szabályozza a költségvetési felelősség szabályait, a költségvetési átláthatóság szabályait és a Költségvetési Felelősség Tanácsának hatáskörét.
Čl. 56
56. cikkely
(1)
(1)
Národná banka Slovenska je nezávislá centrálna banka Slovenskej republiky. Národná banka Slovenska môže v rámci svojej pôsobnosti vydávať všeobecne záväzné právne predpisy, ak je na to splnomocnená zákonom.
A Szlovák Nemzeti Bank a Szlovák Köztársaság független központi bankja. A Szlovák Nemzeti Bank hatáskörén belül általánosan kötelező érvényű jogszabályokat adhat ki, ha erre törvény hatalmazza fel.
(2)
(2)
Najvyšším riadiacim orgánom Národnej banky Slovenska je Banková rada Národnej banky Slovenska.
A Szlovák Nemzeti Bank legfőbb irányító szerve a Szlovák Nemzeti Bank Banktanácsa.
(3)
(3)
Podrobnosti podľa odsekov 1 a 2 ustanoví zákon.
Az 1. és 2. bekezdés szerinti részleteket törvény szabályozza.
Čl. 57
57. cikkely
Slovenská republika je colným územím.
A Szlovák Köztársaság vámterület.
Čl. 58
58. cikkely
(1)
(1)
Finančné hospodárenie Slovenskej republiky sa spravuje jej štátnym rozpočtom. Štátny rozpočet sa prijíma zákonom.
A Szlovák Köztársaság pénzügyi gazdálkodása az állami költségvetése szerint történik. Az állami költségvetést törvénnyel fogadják el.
(2)
(2)
Príjmy štátneho rozpočtu, pravidlá rozpočtového hospodárenia, vzťahy medzi štátnym rozpočtom a rozpočtami územných celkov ustanoví zákon.
Az állami költségvetés bevételeit, a költségvetési gazdálkodás szabályait, az állami költségvetés és a területi egységek költségvetései közötti viszonyokat törvény szabályozza.
(3)
(3)
Štátne účelové fondy zapojené na štátny rozpočet Slovenskej republiky sa zriaďujú zákonom.
A Szlovák Köztársaság állami költségvetéséhez kapcsolódó állami célelőirányzatokat törvénnyel hozzák létre.
Čl. 59
59. cikkely
(1)
(1)
Dane a poplatky sú štátne a miestne.
Az adók és illetékek államiak és helyiek.
(2)
(2)
Dane a poplatky možno ukladať zákonom alebo na základe zákona.
Adókat és illetékeket törvénnyel vagy törvény alapján lehet kivetni.
Druhý oddiel
Második szakasz
NAJVYŠŠÍ KONTROLNÝ ÚRAD SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG LEGFŐBB ELLENŐRZŐ HIVATALA
Čl. 60
60. cikkely
(1)
(1)
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky je nezávislý orgán kontroly hospodárenia s
A Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatala a gazdálkodás ellenőrzésének független szerve a következőkkel:
a)
prostriedkami rozpočtov, ktoré podľa zákona schvaľuje Národná rada Slovenskej republiky alebo vláda,
a)
a költségvetési eszközökkel, amelyeket törvény szerint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa vagy a kormány hagy jóvá,
b)
majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami, záväzkami a pohľadávkami štátu, verejnoprávnych inštitúcií, Fondu národného majetku Slovenskej republiky, obcí, vyšších územných celkov, právnických osôb s majetkovou účasťou štátu, právnických osôb s majetkovou účasťou verejnoprávnych inštitúcií, právnických osôb s majetkovou účasťou Fondu národného majetku Slovenskej republiky, právnických osôb s majetkovou účasťou obcí, právnických osôb s majetkovou účasťou vyšších územných celkov, právnických osôb založených obcami alebo právnických osôb založených vyššími územnými celkami,
b)
az állam, a közjogi intézmények, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja, a községek, a magasabb szintű területi egységek, az állami vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személyek, a közjogi intézmények vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjának vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyek, a községek vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyek, a magasabb szintű területi egységek vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyek, a községek által alapított jogi személyek vagy a magasabb szintű területi egységek által alapított jogi személyek vagyonával, vagyoni jogaival, pénzügyi eszközeivel, kötelezettségeivel és követeléseivel,
c)
majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami a pohľadávkami, ktoré sa poskytli Slovenskej republike, právnickým osobám alebo fyzickým osobám v rámci rozvojových programov alebo z iných obdobných dôvodov zo zahraničia,
c)
a vagyonnal, vagyoni jogokkal, pénzügyi eszközökkel és követelésekkel, amelyeket a Szlovák Köztársaságnak, jogi személyeknek vagy természetes személyeknek fejlesztési programok keretében vagy más hasonló okokból külföldről nyújtottak,
d)
majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami, pohľadávkami a záväzkami, za ktoré Slovenská republika prevzala záruku,
d)
a vagyonnal, vagyoni jogokkal, pénzügyi eszközökkel, követelésekkel és kötelezettségekkel, amelyekért a Szlovák Köztársaság garanciát vállalt,
e)
majetkom, majetkovými právami, finančnými prostriedkami, pohľadávkami a záväzkami právnických osôb vykonávajúcich činnosti vo verejnom záujme.
e)
a közérdekű tevékenységet végző jogi személyek vagyonával, vagyoni jogaival, pénzügyi eszközeivel, követeléseivel és kötelezettségeivel.
(2)
(2)
Kontrolná pôsobnosť najvyššieho kontrolného úradu sa vzťahuje v rozsahu uvedenom v odseku 1 na
A Legfőbb Ellenőrző Hivatal ellenőrzési hatásköre az 1. bekezdésben meghatározott mértékben kiterjed a következőkre:
a)
vládu Slovenskej republiky, ministerstvá a ostatné ústredné orgány štátnej správy Slovenskej republiky a na orgány im podriadené,
a)
a Szlovák Köztársaság kormányára, a minisztériumokra és a Szlovák Köztársaság államigazgatásának egyéb központi szerveire, valamint az alájuk rendelt szervekre,
b)
štátne orgány, ako aj právnické osoby, u ktorých vykonávajú funkciu zakladateľa alebo zriaďovateľa ústredné orgány štátnej správy alebo iné štátne orgány,
b)
az állami szervekre, valamint azokra a jogi személyekre, amelyeknél az alapítói vagy létrehozói funkciót az államigazgatás központi szervei vagy más állami szervek látják el,
c)
obce a vyššie územné celky, právnické osoby zriadené obcami, právnické osoby zriadené vyššími územnými celkami, na právnické osoby s majetkovou účasťou obcí a právnické osoby s majetkovou účasťou vyšších územných celkov,
c)
a községekre és a magasabb szintű területi egységekre, a községek által létrehozott jogi személyekre, a magasabb szintű területi egységek által létrehozott jogi személyekre, a községek vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyekre és a magasabb szintű területi egységek vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyekre,
d)
štátne účelové fondy, verejnoprávne inštitúcie zriadené zákonom, právnické osoby, v ktorých majú majetkovú účasť verejnoprávne inštitúcie, na právnické osoby s majetkovou účasťou štátu,
d)
az állami célelőirányzatokra, a törvény által létrehozott közjogi intézményekre, azokra a jogi személyekre, amelyekben közjogi intézményeknek van vagyoni részesedésük, az állami vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személyekre,
e)
Fond národného majetku Slovenskej republiky, právnické osoby s určenou majetkovou účasťou Fondu národného majetku Slovenskej republiky,
e)
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjára, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjának meghatározott vagyoni részesedésével rendelkező jogi személyekre,
f)
fyzické osoby a právnické osoby.
f)
a természetes személyekre és a jogi személyekre.
Čl. 61
61. cikkely
(1)
(1)
Na čele najvyššieho kontrolného úradu je predseda. Predsedu a podpredsedov najvyššieho kontrolného úradu volí a odvoláva Národná rada Slovenskej republiky.
A Legfőbb Ellenőrző Hivatal élén az elnök áll. A Legfőbb Ellenőrző Hivatal elnökét és alelnökeit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választja és hívja vissza.
(2)
(2)
Za predsedu a podpredsedu najvyššieho kontrolného úradu môže byť zvolený každý občan Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný do Národnej rady Slovenskej republiky.
A Legfőbb Ellenőrző Hivatal elnökévé és alelnökévé a Szlovák Köztársaság minden olyan polgára megválasztható, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába választható.
(3)
(3)
Tá istá osoba môže byť zvolená za predsedu a podpredsedu najvyššieho kontrolného úradu najviac v dvoch po sebe nasledujúcich sedemročných obdobiach.
Ugyanaz a személy a Legfőbb Ellenőrző Hivatal elnökévé és alelnökévé legfeljebb két, egymást követő hétéves időszakra választható meg.
(4)
(4)
Funkcia predsedu a podpredsedu najvyššieho kontrolného úradu sú nezlučiteľné s výkonom funkcie v inom orgáne verejnej moci, s pracovným pomerom alebo s obdobným pracovným vzťahom, s podnikateľskou činnosťou, s členstvom v riadiacom alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť, ani s inou hospodárskou alebo zárobkovou činnosťou okrem správy vlastného majetku, vedeckej, pedagogickej, literárnej alebo umeleckej činnosti.
A Legfőbb Ellenőrző Hivatal elnökének és alelnökének tisztsége összeférhetetlen más közigazgatási szervben betöltött tisztséggel, munkaviszonnyal vagy hasonló munkajogviszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy igazgató vagy felügyelő szerveiben való tagsággal, sem más gazdasági vagy keresőtevékenységgel, a saját vagyon kezelésén, tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységen kívül.
Čl. 62
62. cikkely
Najvyšší kontrolný úrad predkladá najmenej raz do roka správy o výsledkoch kontrolnej činnosti Národnej rade Slovenskej republiky a vždy, keď o to požiada Národná rada Slovenskej republiky.
A Legfőbb Ellenőrző Hivatal évente legalább egyszer jelentést terjeszt elő az ellenőrzési tevékenység eredményeiről a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé, és mindig, amikor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa erre felkéri.
Čl. 63
63. cikkely
Postavenie, pôsobnosť, vnútorné organizačné členenie a základné pravidlá kontrolnej činnosti najvyššieho kontrolného úradu ustanoví zákon.
A Legfőbb Ellenőrző Hivatal jogállását, hatáskörét, belső szervezeti felépítését és az ellenőrzési tevékenység alapvető szabályait törvény szabályozza.
ŠTVRTÁ HLAVA
NEGYEDIK FEJEZET
ÚZEMNÁ SAMOSPRÁVA
TERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT
Čl. 64
64. cikkely
Základom územnej samosprávy je obec. Územnú samosprávu tvorí obec a vyšší územný celok.
A területi önkormányzat alapegysége a község. A területi önkormányzatot a község és a magasabb területi egység alkotja.
Čl. 64a
64.a cikkely
Obec a vyšší územný celok sú samostatné územné samosprávne a správne celky Slovenskej republiky združujúce osoby, ktoré majú na ich území trvalý pobyt. Podrobnosti ustanoví zákon.
A község és a magasabb területi egység a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egységei, mely a területén állandó lakhellyel bíró személyek összességéből áll. A részleteket törvény szabályozza.
Čl. 65
65. cikkely
(1)
(1)
Obec a vyšší územný celok sú právnické osoby, ktoré za podmienok ustanovených zákonom samostatne hospodária s vlastným majetkom a so svojimi finančnými prostriedkami.
A község és a magasabb területi egység jogi személyek, amelyek a törvényben meghatározott feltételek mellett önállóan gazdálkodnak saját vagyonukkal és pénzeszközeikkel.
(2)
(2)
Obec a vyšší územný celok financujú svoje potreby predovšetkým z vlastných príjmov, ako aj zo štátnych dotácií. Zákon ustanoví, ktoré dane a poplatky sú príjmom obce a ktoré dane a poplatky sú príjmom vyššieho územného celku. Štátnych dotácií sa možno domáhať len v medziach zákona.
A község és a magasabb területi egység szükségleteiket elsősorban saját bevételeikből, valamint állami támogatásokból finanszírozzák. Törvény határozza meg, hogy mely adók és illetékek a község bevételei, és mely adók és illetékek a magasabb területi egység bevételei. Állami támogatásokat csak a törvény keretein belül lehet igényelni.
Čl. 66
66. cikkely
(1)
(1)
Obec má právo združovať sa s inými obcami na zabezpečenie vecí spoločného záujmu; rovnaké právo združovať sa s inými vyššími územnými celkami má aj vyšší územný celok. Podmienky ustanoví zákon.
A községnek joga van más községekkel társulni közös érdekei bebiztosítása céljából; a magasabb területi egységnek is joga van más magasabb területi egységekkel társulni. A feltételeket törvény szabályozza.
(2)
(2)
Zlúčenie, rozdelenie alebo zrušenie obce upraví zákon.
A község egyesülését, szétválását vagy megszüntetését törvény szabályozza.
Čl. 67
67. cikkely
(1)
(1)
Územná samospráva sa uskutočňuje na zhromaždeniach obyvateľov obce, miestnym referendom, referendom na území vyššieho územného celku, orgánmi obce alebo orgánmi vyššieho územného celku. Spôsob vykonania miestneho referenda a referenda na území vyššieho územného celku ustanoví zákon.
A területi önkormányzat a község lakosainak gyűlésein, helyi népszavazással, a magasabb területi egység területén tartott népszavazással, a község szervei vagy a magasabb területi egység szervei által valósul meg. A helyi népszavazás és a magasabb területi egység területén tartott népszavazás lebonyolításának módját törvény szabályozza.
(2)
(2)
Povinnosti a obmedzenia pri výkone územnej samosprávy možno obci a vyššiemu územnému celku ukladať zákonom a na základe medzinárodnej zmluvy podľa čl. 7 ods. 5.
A területi önkormányzat gyakorlása során a községre és a magasabb területi egységre kötelezettségeket és korlátozásokat törvénnyel és a 7. cikkely 5. bekezdése szerinti nemzetközi szerződés alapján lehet kiróni.
(3)
(3)
Štát môže zasahovať do činnosti obce a vyššieho územného celku len spôsobom ustanoveným zákonom.
Az állam a község és a magasabb területi egység tevékenységébe csak a törvényben meghatározott módon avatkozhat be.
Čl. 68
68. cikkely
Vo veciach územnej samosprávy a na zabezpečenie úloh vyplývajúcich pre samosprávu zo zákona môže obec a vyšší územný celok vydávať všeobecne záväzné nariadenia.
A területi önkormányzat ügyeiben és az önkormányzat számára a törvényből fakadó feladatok biztosítására a község és a magasabb területi egység általánosan kötelező érvényű rendeleteket adhat ki.
Čl. 69
69. cikkely
(1)
(1)
Orgánmi obce sú
A község szervei
a)
obecné zastupiteľstvo,
a)
a helyi képviselő-testület,
b)
starosta obce.
b)
a polgármester.
(2)
(2)
Obecné zastupiteľstvo tvoria poslanci obecného zastupiteľstva. Poslancov volia na štvorročné obdobie obyvatelia obce, ktorí majú na jej území trvalý pobyt. Voľby poslancov sa uskutočňujú na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním.
A helyi képviselő-testületet a helyi képviselő-testület tagjai alkotják. A képviselőket négyéves időszakra a község területén állandó lakhellyel rendelkező lakosok választják. A képviselők választása általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik.
(3)
(3)
Starostu obce volia obyvatelia obce, ktorí majú na jej území trvalý pobyt, na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním na štvorročné obdobie. Starosta obce je výkonným orgánom obce; vykonáva správu obce a zastupuje obec navonok. Dôvody a spôsob odvolania starostu pred uplynutím volebného obdobia ustanoví zákon.
A polgármestert a község területén állandó lakhellyel rendelkező lakosok választják általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időszakra. A polgármester a község végrehajtó szerve; ellátja a község igazgatását és képviseli a községet kifelé. A polgármester megbízatása lejárta előtti leváltásának okait és módját törvény szabályozza.
(4)
(4)
Orgány vyššieho územného celku sú
A magasabb területi egység szervei
a)
zastupiteľstvo vyššieho územného celku,
a)
a magasabb területi egység képviselő-testülete,
b)
predseda vyššieho územného celku.
b)
a magasabb területi egység elnöke.
(5)
(5)
Zastupiteľstvo vyššieho územného celku tvoria poslanci zastupiteľstva vyššieho územného celku. Poslancov volia obyvatelia, ktorí majú trvalý pobyt v územnom obvode vyššieho územného celku, na štvorročné obdobie. Voľby poslancov sa uskutočňujú na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním.
A magasabb területi egység képviselő-testületét a magasabb területi egység képviselő-testületének tagjai alkotják. A képviselőket a magasabb területi egység területi körzetében állandó lakhellyel rendelkező lakosok választják négyéves időszakra. A képviselők választása általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik.
(6)
(6)
Predsedu vyššieho územného celku volia obyvatelia, ktorí majú trvalý pobyt v územnom obvode vyššieho územného celku, na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním na štvorročné obdobie. Dôvody a spôsob odvolania predsedu vyššieho územného celku pred uplynutím volebného obdobia ustanoví zákon. Predseda vyššieho územného celku je výkonným orgánom vyššieho územného celku, vykonáva správu vyššieho územného celku a zastupuje vyšší územný celok navonok.
A magasabb területi egység elnökét a magasabb területi egység közigazgatási körzetében állandó lakhellyel rendelkező lakosok választják általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással, négyéves időtartamra. A magasabb területi egység elnökének megbízatása lejárta előtti leváltásának okait és módját törvény szabályozza. A magasabb területi egység elnöke a magasabb területi egység végrehajtó szerve, ellátja a magasabb területi egység igazgatását, és kifelé képviseli a magasabb területi egységet.
Čl. 70
70. cikkely
Zákon ustanoví predpoklady a spôsob vyhlásenia obce za mesto; upraví aj názvy orgánov mesta.
Törvény szabályozza a község várossá nyilvánításának feltételeit és módját; szabályozza a város szerveinek elnevezését is.
Čl. 71
71. cikkely
(1)
(1)
Na obec a vyšší územný celok možno zákonom preniesť výkon určených úloh miestnej štátnej správy. Náklady takto preneseného výkonu štátnej správy uhrádza štát.
A helyi államigazgatás meghatározott feladatainak ellátása törvénnyel átruházható a községre és a magasabb területi egységre. Az így átruházott államigazgatási feladatok ellátásának költségeit az állam fedezi.
(2)
(2)
Pri výkone štátnej správy môže obec a vyšší územný celok vydávať v rámci svojej územnej pôsobnosti na základe splnomocnenia v zákone a v jeho medziach všeobecne záväzné nariadenia. Výkon štátnej správy prenesený na obec alebo na vyšší územný celok zákonom riadi a kontroluje vláda. Podrobnosti ustanoví zákon.
Az államigazgatás gyakorlása során a község és a magasabb területi egység a területi hatáskörén belül, törvényi felhatalmazás alapján és annak keretei között általánosan kötelező érvényű rendeleteket adhat ki. A községre vagy a magasabb területi egységre törvénnyel átruházott államigazgatási feladatok ellátását a kormány irányítja és ellenőrzi. A részleteket törvény szabályozza.
PIATA HLAVA
ÖTÖDIK FEJEZET
ZÁKONODARNÁ MOC
TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM
Prvý oddiel
Első szakasz
NÁRODNÁ RADA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETI TANÁCSA
Čl. 72
72. cikkely
Národná rada Slovenskej republiky je jediným ústavodarným a zákonodarným orgánom Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve.
Čl. 73
73. cikkely
(1)
(1)
Národná rada Slovenskej republiky má 150 poslancov, ktorí sú volení na štyri roky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 150 képviselője van, akiket négy évre választanak.
(2)
(2)
Poslanci sú zástupcovia občanov. Mandát vykonávajú osobne podľa svojho svedomia a presvedčenia a nie sú viazaní príkazmi.
A képviselők a polgárokat képviselik. Megbízatásukat személyesen, lelkiismeretük és meggyőződésük szerint gyakorolják, és parancsok nem kötik őket.
(3)
(3)
Prebiehajúce volebné obdobie Národnej rady Slovenskej republiky podľa odseku 1 možno skrátiť na základe uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky, ktorým sa určí čas vyhlásenia a konania volieb do Národnej rady Slovenskej republiky. Návrh uznesenia o skrátení volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky môže predložiť najmenej pätina poslancov. Uznesenie o skrátení volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky sa uverejní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky. Skrátené volebné obdobie Národnej rady Slovenskej republiky uplynie dňom konania volieb do Národnej rady Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (1) bekezdés szerinti folyamatban lévő választási időszaka lerövidíthető a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján, amely meghatározza a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások kihirdetésének és megtartásának időpontját. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választási időszakának lerövidítéséről szóló határozati javaslatot a képviselők legalább egyötöde nyújthatja be. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választási időszakának lerövidítéséről szóló határozatot a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov Slovenskej republiky) teszik közzé. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának lerövidített választási időszaka a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások napjával jár le.
Čl. 74
74. cikkely
(1)
(1)
Poslanci sú volení vo všeobecných, rovných, priamych voľbách s tajným hlasovaním podľa zásad pomerného zastúpenia.
A képviselőket általános, egyenlő, közvetlen választásokon, titkos szavazással, az arányos képviselet elvei szerint választják.
(2)
(2)
Za poslanca možno zvoliť občana, ktorý má volebné právo, dosiahol vek 21 rokov a má trvalý pobyt na území Slovenskej republiky.
Képviselőnek választható az a polgár, aki választójoggal rendelkezik, betöltötte a 21. életévét, és állandó lakhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén.
(3)
(3)
Územie Slovenskej republiky tvorí pre voľby do Národnej rady Slovenskej republiky jeden volebný obvod.
A Szlovák Köztársaság területe a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választások céljából egyetlen választókerületet alkot.
(4)
(4)
Podrobnosti o voľbách poslancov ustanoví zákon.
A képviselők választásának részleteit törvény szabályozza.
Čl. 75
75. cikkely
(1)
(1)
Na schôdzi Národnej rady Slovenskej republiky, na ktorej sa poslanec zúčastňuje po prvý raz, skladá sľub, ktorý znie:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának azon az ülésén, amelyen a képviselő először vesz részt, a következő esküt teszi:
„Sľubujem na svoju česť a svedomie vernosť Slovenskej republike. Svoje povinnosti budem plniť v záujme jej občanov. Budem dodržiavať ústavu a ostatné zákony a pracovať tak, aby sa uvádzali do života.“.
„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy hű leszek a Szlovák Köztársasághoz. Kötelességeimet polgárainak érdekében fogom teljesíteni. Betartom az alkotmányt és a többi törvényt, és úgy fogok dolgozni, hogy azok az életben megvalósuljanak.”
(2)
(2)
Odmietnutie sľubu alebo sľub s výhradou má za následok stratu mandátu.
Az eskü megtagadása vagy a fenntartással tett eskü a mandátum elvesztésével jár.
Čl. 76
76. cikkely
Platnosť voľby poslancov overuje Národná rada Slovenskej republiky.
A képviselők megválasztásának érvényességét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa igazolja.
Čl. 77
77. cikkely
(1)
(1)
Funkcia poslanca je nezlučiteľná s výkonom funkcie sudcu, prokurátora, verejného ochrancu práv, príslušníka ozbrojených síl, príslušníka ozbrojeného zboru a poslanca Európskeho parlamentu.
A képviselői tisztség összeegyeztethetetlen a bírói, ügyészi, ombudsmani, a fegyveres erők tagjának, a fegyveres testület tagjának és az Európai Parlament képviselőjének tisztségével.
(2)
(2)
Ak bol poslanec vymenovaný za člena vlády Slovenskej republiky, jeho mandát poslanca počas výkonu tejto funkcie nezaniká, iba sa neuplatňuje.
Ha a képviselőt a Szlovák Köztársaság kormányának tagjává nevezik ki, képviselői mandátuma e tisztségének gyakorlása alatt nem szűnik meg, csak nincs érvényesítve.
Čl. 78
78. cikkely
(1)
(1)
Za hlasovanie v Národnej rade Slovenskej republiky alebo v jej výboroch nemožno poslanca stíhať, a to ani po zániku jeho mandátu.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában vagy annak bizottságaiban leadott szavazatáért a képviselőt nem lehet eljárás alá vonni, még mandátumának megszűnése után sem.
(2)
(2)
Za výroky pri výkone funkcie poslanca prednesené v Národnej rade Slovenskej republiky alebo v jej orgáne nemožno poslanca trestne stíhať, a to ani po zániku jeho mandátu. Poslanec podlieha disciplinárnej právomoci Národnej rady Slovenskej republiky.
A képviselői tisztségének gyakorlása során a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában vagy annak szervében tett kijelentéseiért a képviselőt nem lehet büntetőeljárás alá vonni, még mandátumának megszűnése után sem. A képviselő a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának fegyelmi jogköre alá tartozik.
(3)
(3)
Poslanca nemožno vziať do väzby bez súhlasu Národnej rady Slovenskej republiky.
A képviselőt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának hozzájárulása nélkül nem lehet őrizetbe venni.
(4)
(4)
Ak bol poslanec pristihnutý a zadržaný pri trestnom čine, príslušný orgán je povinný to ihneď oznámiť predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky a predsedovi Mandátového a imunitného výboru Národnej rady Slovenskej republiky. Ak Mandátový a imunitný výbor Národnej rady Slovenskej republiky následný súhlas na zadržanie nedá, poslanec musí byť ihneď prepustený.
Ha a képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érik és őrizetbe veszik, az illetékes szerv köteles erről haladéktalanul értesíteni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottságának elnökét. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottsága utólag nem adja hozzájárulását az őrizetbe vételhez, a képviselőt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(5)
(5)
Ak je poslanec vo výkone väzby, jeho mandát nezaniká, iba sa neuplatňuje.
Ha a képviselő letartóztatásban van, mandátuma nem szűnik meg, csak nincs érvényesítve.
Čl. 79
79. cikkely
Poslanec môže odoprieť svedectvo vo veciach, o ktorých sa dozvedel pri výkone svojej funkcie, a to aj keď prestal byť poslancom.
A képviselő megtagadhatja a tanúvallomástételt azokban az ügyekben, amelyekről tisztségének gyakorlása során szerzett tudomást, még akkor is, ha már nem képviselő.
Čl. 80
80. cikkely
(1)
(1)
Poslanec môže interpelovať vládu Slovenskej republiky, člena vlády Slovenskej republiky alebo vedúceho iného ústredného orgánu štátnej správy vo veciach ich pôsobnosti. Poslanec musí dostať odpoveď do 30 dní.
A képviselő interpellálhatja a Szlovák Köztársaság kormányát, a Szlovák Köztársaság kormányának tagját vagy más központi államigazgatási szerv vezetőjét a hatáskörükbe tartozó ügyekben. A képviselőnek 30 napon belül választ kell kapnia.
(2)
(2)
O odpovedi na interpelácie sa v Národnej rade Slovenskej republiky koná rozprava, ktorú možno spojiť s hlasovaním o dôvere.
Az interpellációra adott válaszról a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában vitát tartanak, amelyet össze lehet kötni a bizalmi szavazással.
Čl. 81
81. cikkely
Poslanec sa môže svojho mandátu vzdať osobným vyhlásením na schôdzi Národnej rady Slovenskej republiky. Ak mu v tom bránia vážne okolnosti, môže tak urobiť písomne do rúk predsedu Národnej rady Slovenskej republiky; v takom prípade mandát poslanca zaniká dňom doručenia písomného rozhodnutia o vzdaní sa mandátu poslanca predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky.
A képviselő a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésén tett személyes nyilatkozattal lemondhat mandátumáról. Ha ebben súlyos körülmények akadályozzák, ezt írásban is megteheti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének kezeihez címezve; ebben az esetben a képviselői mandátum a mandátumról való lemondást írásban közlő dokumentumnak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökéhez való kézbesítése napjával szűnik meg.
Čl. 81a
81.a cikkely
Mandát poslanca zaniká
A képviselői mandátum megszűnik
a)
uplynutím volebného obdobia,
a)
a választási időszak lejártával,
b)
vzdaním sa mandátu,
b)
a mandátumról való lemondással,
c)
stratou voliteľnosti,
c)
a választhatóság elvesztésével,
d)
rozpustením Národnej rady Slovenskej republiky,
d)
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának feloszlatásával,
e)
vznikom nezlučiteľnosti podľa čl. 77 ods. 1,
e)
a 77. cikkely 1. bekezdése szerinti összeférhetetlenség keletkezésével,
f)
dňom nadobudnutia právoplatnosti rozsudku, ktorým bol poslanec odsúdený za úmyselný trestný čin alebo ktorým bol poslanec odsúdený za trestný čin, a súd nerozhodol v jeho prípade o podmienečnom odložení výkonu trestu odňatia slobody.
f)
annak az ítéletnek a jogerőre emelkedésének napjával, amellyel a képviselőt szándékos bűncselekményért elítélték, vagy amellyel a képviselőt bűncselekményért elítélték, és a bíróság az ő esetében nem döntött a kiszabott szabadságvesztés-büntetés feltételes elhalasztásáról.
Čl. 82
82. cikkely
(1)
(1)
Národná rada Slovenskej republiky zasadá stále.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa állandóan ülésezik.
(2)
(2)
Ustanovujúcu schôdzu Národnej rady Slovenskej republiky zvolá prezident Slovenskej republiky tak, aby sa uskutočnila do 30 dní od vyhlásenia výsledkov volieb. Ak tak neurobí, Národná rada Slovenskej republiky sa zíde tridsiaty deň po vyhlásení výsledkov volieb.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alakuló ülését a Szlovák Köztársaság elnöke hívja össze úgy, hogy az a választási eredmények kihirdetésétől számított 30 napon belül megvalósuljon. Ha ezt nem teszi meg, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a választási eredmények kihirdetését követő harmincadik napon ül össze.
(3)
(3)
Národná rada Slovenskej republiky môže uznesením prerušiť svoje zasadanie. Dĺžka prerušenia nesmie presiahnuť štyri mesiace v roku. Počas prerušenia zasadania vykonávajú svoju pôsobnosť predseda, podpredsedovia a výbory Národnej rady Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozattal megszakíthatja ülésszakát. A megszakítás hossza évente nem haladhatja meg a négy hónapot. Az ülésszak megszakítása alatt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, alelnökei és bizottságai gyakorolják hatáskörüket.
(4)
(4)
Počas prerušenia zasadania predseda Národnej rady Slovenskej republiky môže zvolať schôdzu Národnej rady Slovenskej republiky aj pred určeným termínom. Urobí tak vždy, ak o to požiada vláda Slovenskej republiky alebo najmenej pätina poslancov.
Az ülésszak megszakítása alatt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a kitűzött időpont előtt is összehívhatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülését. Mindig így jár el, ha erre a Szlovák Köztársaság kormánya vagy a képviselők legalább egyötöde kéri.
(5)
(5)
Zasadanie Národnej rady Slovenskej republiky sa skončí uplynutím volebného obdobia alebo jej rozpustením.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésszaka a választási időszak lejártával vagy annak feloszlatásával ér véget.
Čl. 83
83. cikkely
(1)
(1)
Schôdze Národnej rady Slovenskej republiky zvoláva jej predseda.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának üléseit annak elnöke hívja össze.
(2)
(2)
Predseda Národnej rady Slovenskej republiky zvolá schôdzu Národnej rady Slovenskej republiky aj vtedy, ak o to požiada najmenej pätina jej poslancov. V takomto prípade zvolá schôdzu do siedmich dní.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke akkor is összehívja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülését, ha azt képviselőinek legalább egyötöde kéri. Ebben az esetben hét napon belül hívja össze az ülést.
(3)
(3)
Schôdze Národnej rady Slovenskej republiky sú verejné.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülései nyilvánosak.
(4)
(4)
Neverejné schôdze sa môžu konať len v prípadoch, ktoré ustanoví zákon, alebo v prípade, že sa na tom uznesie Národná rada Slovenskej republiky trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov.
Zárt üléseket csak a törvény által meghatározott esetekben lehet tartani, vagy abban az esetben, ha erről a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az összes képviselő háromötödös többségével határozatot hoz.
Čl. 84
84. cikkely
(1)
(1)
Národná rada Slovenskej republiky je schopná uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej poslancov.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatképes, ha összes képviselőjének több mint a fele jelen van.
(2)
(2)
Na platné uznesenie Národnej rady Slovenskej republiky je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov, ak táto ústava neustanovuje inak.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának érvényes határozatához a jelenlévő képviselők több mint felének hozzájárulása szükséges, ha ez az alkotmány másként nem rendelkezik.
(3)
(3)
Na vyslovenie súhlasu s medzinárodnou zmluvou podľa čl. 7 ods. 3 a 4 a na prijatie zákona vráteného prezidentom Slovenskej republiky podľa čl. 102 písm. o) je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov.
A 7. cikkely 3. és 4. bekezdése szerinti nemzetközi szerződéssel való egyetértés kinyilvánításához és a Szlovák Köztársaság elnöke által a 102. cikkely o) pontja szerint visszaküldött törvény elfogadásához az összes képviselő több mint felének hozzájárulása szükséges.
(4)
(4)
Na prijatie ústavy, zmenu ústavy, ústavného zákona, na vyslovenie súhlasu s medzinárodnou zmluvou podľa čl. 7 ods. 2, na prijatie uznesenia o ľudovom hlasovaní o odvolaní prezidenta Slovenskej republiky, na podanie obžaloby na prezidenta, na prijatie uznesenia o skrátení volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky, na vypovedanie vojny inému štátu a na zrušenie rozhodnutia prezidenta podľa čl. 102 ods. 1 písm. j) je potrebný súhlas aspoň trojpätinovej väčšiny všetkých poslancov.
Az alkotmány elfogadásához, az alkotmány módosításához, alkotmánytörvény elfogadásához, a 7. cikkely 2. bekezdése szerinti nemzetközi szerződéssel való egyetértés kinyilvánításához, a Szlovák Köztársaság elnökének visszahívásáról szóló népszavazásról szóló határozat elfogadásához, az elnök elleni vádemeléshez, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választási időszakának lerövidítéséről szóló határozat elfogadásához, más államnak való hadüzenethez és az elnök 102. cikkely 1. bekezdés j) pontja szerinti döntésének megszüntetéséhez az összes képviselő legalább háromötödös többségének hozzájárulása szükséges.
(5)
(5)
Súhlas aspoň trojpätinovej väčšiny všetkých poslancov je potrebný aj na voľbu kandidáta na sudcu ústavného súdu; ak Národná rada Slovenskej republiky nezvolí touto väčšinou potrebný počet kandidátov na sudcov ústavného súdu ani v opakovanej voľbe, v novej voľbe a každej ďalšej voľbe postačuje na voľbu kandidáta na sudcu ústavného súdu súhlas aspoň nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov.
Az összes képviselő legalább háromötödös többségének hozzájárulása szükséges továbbá az alkotmánybíró-jelölt megválasztásához; ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ezzel a többséggel a megismételt választáson sem választja meg a szükséges számú alkotmánybíró-jelöltet, az új választáson és minden további választáson az alkotmánybíró-jelölt megválasztásához elegendő az összes képviselő több mint felének hozzájárulása.
Čl. 85
85. cikkely
Na požiadanie Národnej rady Slovenskej republiky alebo jej orgánu sa člen vlády Slovenskej republiky alebo vedúci iného orgánu štátnej správy musí zúčastniť na jej schôdzi, alebo na schôdzi jej orgánu.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának vagy szervének kérésére a Szlovák Köztársaság kormányának tagja vagy más államigazgatási szerv vezetője köteles részt venni annak ülésén vagy szervének ülésén.
Čl. 86
86. cikkely
Do pôsobnosti Národnej rady Slovenskej republiky patrí najmä:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának hatáskörébe tartozik különösen:
a)
uznášať sa na ústave, ústavných a ostatných zákonoch a kontrolovať, ako sa dodržiavajú,
a)
határozatot hozni az alkotmányról, az alkotmánytörvényekről és a többi törvényről, és ellenőrizni azok betartását,
b)
ústavným zákonom schvaľovať zmluvu o vstupe do štátneho zväzku Slovenskej republiky s inými štátmi a o vypovedaní takejto zmluvy,
b)
alkotmányerejű törvénnyel jóváhagyni a Szlovák Köztársaságnak más államokkal való államszövetségre lépéséről és az ilyen szerződés felmondásáról szóló szerződést,
c)
rozhodovať o návrhu na vyhlásenie referenda,
c)
dönteni a népszavazás kiírására vonatkozó javaslatról,
d)
pred ratifikáciou vyslovovať súhlas s medzinárodnými zmluvami o ľudských právach a základných slobodách, s medzinárodnými politickými zmluvami, s medzinárodnými zmluvami vojenskej povahy, s medzinárodnými zmluvami, z ktorých vzniká Slovenskej republike členstvo v medzinárodných organizáciách, s medzinárodnými hospodárskymi zmluvami všeobecnej povahy, s medzinárodnými zmluvami, na ktorých vykonanie je potrebný zákon, ako aj s medzinárodnými zmluvami, ktoré priamo zakladajú práva alebo povinnosti fyzických osôb alebo právnických osôb, a zároveň rozhodovať o tom, či ide o medzinárodné zmluvy podľa čl. 7 ods. 5,
d)
a ratifikáció előtt egyetértését fejezi ki az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló nemzetközi szerződésekkel, a politikai nemzetközi szerződésekkel, a katonai jellegű nemzetközi szerződésekkel, azokkal a nemzetközi szerződésekkel, amelyek a Szlovák Köztársaság számára nemzetközi szervezetekben tagsági viszonyt eredményeznek, az általános jellegű gazdasági nemzetközi szerződésekkel, azokkal a nemzetközi szerződésekkel, amelyek végrehajtásához törvényre van szükség, valamint azokkal a nemzetközi szerződésekkel, amelyek közvetlenül alapoznak meg természetes vagy jogi személyek számára jogokat vagy kötelezettségeket, és egyúttal dönteni arról, hogy a 7. cikkely 5. bekezdése szerinti nemzetközi szerződésekről van-e szó,
e)
zriaďovať zákonom ministerstvá a ostatné orgány štátnej správy,
e)
törvénnyel létrehozni a minisztériumokat és az államigazgatás egyéb szerveit,
f)
rokovať o programovom vyhlásení vlády Slovenskej republiky, kontrolovať činnosť vlády a rokovať o dôvere vláde alebo jej členom,
f)
tárgyalni a Szlovák Köztársaság kormányának programnyilatkozatáról, ellenőrizni a kormány tevékenységét és tárgyalni a kormány vagy kormánytag elleni bizalmatlansági indítványról,
g)
schvaľovať štátny rozpočet, preverovať jeho plnenie a schvaľovať štátny záverečný účet,
g)
jóváhagyni az állami költségvetést, ellenőrizni annak teljesítését és jóváhagyni az állami zárszámadást,
h)
rokovať o základných otázkach vnútornej, medzinárodnej, hospodárskej, sociálnej a inej politiky,
h)
tárgyalni a bel-, a nemzetközi, a gazdasági, a szociális és egyéb politika alapvető kérdéseiről,
i)
uznášať sa o zrušení rozhodnutia prezidenta podľa čl. 102 ods. 1 písm. j), ak odporuje princípom demokratického a právneho štátu; prijaté uznesenie je všeobecne záväzné a vyhlasuje sa rovnako ako zákon,
i)
határozatot hozni a köztársasági elnök 102. cikkely 1. bekezdésének j) pontja szerinti döntésének megszüntetéséről, ha az ellentétes a demokratikus és jogállam elveivel; az elfogadott határozat általánosan kötelező érvényű és törvényként hirdetik ki,
j)
voliť a odvolávať predsedu a podpredsedu Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky a troch členov Súdnej rady Slovenskej republiky,
j)
megválasztani és visszahívni a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatalának elnökét és alelnökét, valamint a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának három tagját,
k)
uznášať sa o vypovedaní vojny, ak je Slovenská republika napadnutá alebo ak to vyplýva zo záväzkov z medzinárodných zmlúv o spoločnej obrane proti napadnutiu, a po skončení vojny o uzavretí mieru,
k)
határozatot hozni a hadüzenetről, ha a Szlovák Köztársaságot támadás éri, vagy ha ez a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekből következik, és a háború befejezése után a békekötésről,
l)
vysloviť súhlas na vyslanie ozbrojených síl mimo územia Slovenskej republiky, ak nejde o prípad uvedený v čl. 119 písm. p),
l)
egyetértését fejezi ki a fegyveres erőknek a Szlovák Köztársaság területén kívülre történő kiküldésével, ha nem a 119. cikkely p) pontjában említett esetről van szó,
m)
vysloviť súhlas s prítomnosťou zahraničných ozbrojených síl na území Slovenskej republiky,
m)
egyetértését fejezi ki külföldi fegyveres erőknek a Szlovák Köztársaság területén való jelenlétével,
n)
uznášať sa o návrhu na skrátenie volebného obdobia Národnej rady Slovenskej republiky.
n)
határozatot hozni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választási időszakának lerövidítésére irányuló javaslatról.
Čl. 87
87. cikkely
(1)
(1)
Návrh zákona môžu podať výbory Národnej rady Slovenskej republiky, poslanci a vláda Slovenskej republiky.
Törvényjavaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának bizottságai, a képviselők és a Szlovák Köztársaság kormánya nyújthatnak be.
(2)
(2)
Ak prezident Slovenskej republiky vráti zákon s pripomienkami, Národná rada Slovenskej republiky zákon opätovne prerokuje a v prípade jeho schválenia musí byť taký zákon vyhlásený.
Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke észrevételekkel küldi vissza a törvényt, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ismételten megtárgyalja a törvényt, és jóváhagyása esetén az ilyen törvényt ki kell hirdetni.
(3)
(3)
Zákon podpisuje prezident Slovenskej republiky, predseda Národnej rady Slovenskej republiky a predseda vlády Slovenskej republiky. Ak Národná rada Slovenskej republiky po opätovnom prerokovaní schváli zákon aj napriek pripomienkam prezidenta Slovenskej republiky a prezident Slovenskej republiky zákon nepodpíše, zákon sa vyhlási aj bez podpisu prezidenta Slovenskej republiky.
A törvényt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke és a Szlovák Köztársaság kormányfője írja alá. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az ismételt tárgyalás után a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének észrevételei ellenére is jóváhagyja a törvényt, és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nem írja alá a törvényt, a törvényt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének aláírása nélkül is kihirdetik.
(4)
(4)
Zákon nadobúda platnosť vyhlásením. Podrobnosti o vyhlasovaní zákonov, medzinárodných zmlúv a právne záväzných aktov medzinárodnej organizácie podľa čl. 7 ods. 2 ustanoví zákon.
A törvény a kihirdetésével lép érvénybe. A törvények, a nemzetközi szerződések és a 7. cikkely 2. bekezdése szerinti nemzetközi szervezet jogilag kötelező érvényű aktusai kihirdetésének részleteit törvény szabályozza.
Čl. 88
88. cikkely
(1)
(1)
Návrh na vyslovenie nedôvery vláde Slovenskej republiky alebo jej členovi prerokuje Národná rada Slovenskej republiky vtedy, keď o to požiada najmenej pätina jej poslancov.
A Szlovák Köztársaság kormánya vagy annak tagja elleni bizalmatlansági indítványt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa akkor tárgyalja meg, ha azt képviselőinek legalább egyötöde kéri.
(2)
(2)
Na vyslovenie nedôvery vláde Slovenskej republiky alebo jej členovi je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov.
A Szlovák Köztársaság kormánya vagy annak tagja iránti bizalmatlanság kimondásához az összes képviselő több mint felének egyetértése szükséges.
Čl. 88a
88.a cikkely
Návrh na zrušenie rozhodnutia prezidenta podľa čl. 102 ods. 1 písm. j) prerokuje Národná rada Slovenskej republiky vtedy, keď o to požiada najmenej pätina jej poslancov.
A köztársasági elnök 102. cikkely 1. bekezdésének j) pontja szerinti döntésének megszüntetésére irányuló javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa akkor tárgyalja meg, ha azt képviselőinek legalább egyötöde kéri.
Čl. 89
89. cikkely
(1)
(1)
Predsedu Národnej rady Slovenskej republiky volí a odvoláva v tajnom hlasovaní Národná rada Slovenskej republiky nadpolovičnou väčšinou hlasov všetkých poslancov. Predseda je zodpovedný len Národnej rade Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa titkos szavazással, az összes képviselő szavazatának több mint felével választja meg és hívja vissza. Az elnök kizárólag a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának felelős.
(2)
(2)
Predseda Národnej rady Slovenskej republiky
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke
a)
zvoláva a riadi schôdze Národnej rady Slovenskej republiky,
a)
összehívja és vezeti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának üléseit,
b)
podpisuje ústavu, ústavné zákony a zákony,
b)
aláírja az alkotmányt, az alkotmányerejű törvényeket és a törvényeket,
c)
prijíma sľub poslancov Národnej rady Slovenskej republiky,
c)
fogadja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek esküjét,
d)
vyhlasuje voľby do Národnej rady Slovenskej republiky, voľbu prezidenta Slovenskej republiky a voľby do orgánov územnej samosprávy,
d)
kiírja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokat, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének megválasztását és a területi önkormányzati szervekbe történő választásokat,
e)
vyhlasuje ľudové hlasovanie o odvolaní prezidenta Slovenskej republiky,
e)
kiírja a népszavazást a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének visszahívásáról,
f)
vykonáva ďalšie úlohy, ak tak ustanoví zákon.
f)
további feladatokat lát el, ha a törvény úgy rendelkezik.
(3)
(3)
Predseda Národnej rady Slovenskej republiky ostáva vo funkcii aj po uplynutí volebného obdobia, kým si Národná rada Slovenskej republiky nezvolí nového predsedu.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a választási időszak lejárta után is hivatalában marad, amíg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa új elnököt nem választ.
Čl. 90
90. cikkely
(1)
(1)
Predsedu Národnej rady Slovenskej republiky zastupujú podpredsedovia. Tajným hlasovaním ich volí a odvoláva Národná rada Slovenskej republiky nadpolovičnou väčšinou hlasov všetkých poslancov. Podpredseda Národnej rady Slovenskej republiky je zodpovedný Národnej rade Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét az alelnökök helyettesítik. Titkos szavazással a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választja és hívja vissza őket, az összes képviselő szavazatának többségével. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnöke a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának felelős.
(2)
(2)
Ustanovenie čl. 89 ods. 3 platí aj pre podpredsedu Národnej rady Slovenskej republiky.
A 89. cikkely (3) bekezdésének rendelkezése a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnökére is vonatkozik.
Čl. 91
91. cikkely
Činnosť Národnej rady Slovenskej republiky riadi a organizuje predseda a podpredsedovia.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tevékenységét az elnök és az alelnökök irányítják és szervezik.
Čl. 92
92. cikkely
(1)
(1)
Národná rada Slovenskej republiky zriaďuje z poslancov výbory ako svoje iniciatívne a kontrolné orgány; ich predsedov volí tajným hlasovaním.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a képviselők közül bizottságokat hoz létre mint kezdeményező és ellenőrző szerveit; elnökeiket titkos szavazással választja.
(2)
(2)
Rokovanie Národnej rady Slovenskej republiky a jej výborov ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának és bizottságainak tanácskozását törvény szabályozza.
Druhý oddiel
Második szakasz
REFERENDUM
NÉPSZAVAZÁS
Čl. 93
93. cikkely
(1)
(1)
Referendom sa potvrdí ústavný zákon o vstupe do štátneho zväzku s inými štátmi alebo o vystúpení z tohto zväzku.
Népszavazással kell megerősíteni a más államokkal való államszövetségre lépésről vagy az ebből a szövetségből való kilépésről szóló alkotmányerejű törvényt.
(2)
(2)
Referendom sa môže rozhodnúť aj o iných dôležitých otázkach verejného záujmu.
Népszavazással dönteni lehet más, közérdekű, fontos kérdésekről is.
(3)
(3)
Predmetom referenda nemôžu byť základné práva a slobody, dane, odvody a štátny rozpočet.
A népszavazás tárgya nem lehetnek az alapvető jogok és szabadságjogok, az adók, a járulékok és az állami költségvetés.
Čl. 94
94. cikkely
Každý občan Slovenskej republiky, ktorý má právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky, má právo sa zúčastniť na referende.
A Szlovák Köztársaság minden állampolgára, aki választójoggal bír a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába, jogosult részt venni a népszavazáson.
Čl. 95
95. cikkely
(1)
(1)
Referendum vyhlasuje prezident Slovenskej republiky, ak o to petíciou požiada aspoň 350 000 občanov, alebo ak sa na tom uznesie Národná rada Slovenskej republiky, a to do 30 dní od prijatia petície občanov alebo uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky.
A népszavazást a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke írja ki, ha azt petícióval legalább 350 000 állampolgár kéri, vagy ha arról a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatot hoz, mégpedig az állampolgári petíció vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatának elfogadásától számított 30 napon belül.
(2)
(2)
Prezident Slovenskej republiky môže pred vyhlásením referenda podať na Ústavný súd Slovenskej republiky návrh na rozhodnutie, či predmet referenda, ktoré sa má vyhlásiť na základe petície občanov alebo uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky podľa odseku 1, je v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom. Ak prezident Slovenskej republiky podá na Ústavný súd Slovenskej republiky návrh na rozhodnutie, či predmet referenda, ktoré sa má vyhlásiť na základe petície občanov alebo uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky, je v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom, od podania návrhu prezidenta Slovenskej republiky do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia Ústavného súdu Slovenskej republiky lehota podľa odseku 1 neplynie.
A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a népszavazás kiírása előtt a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához fordulhat indítvánnyal annak eldöntésére, hogy a népszavazás tárgya, amelyet az (1) bekezdés szerinti állampolgári petíció vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján kell kiírni, összhangban van-e az alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvénnyel. Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához fordul indítvánnyal annak eldöntésére, hogy a népszavazás tárgya, amelyet az állampolgári petíció vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján kell kiírni, összhangban van-e az alkotmánnyal vagy az alkotmányerejű törvénnyel, a köztársasági elnök indítványának benyújtásától a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága döntésének jogerőre emelkedéséig az (1) bekezdésben megszabott határidő felfüggesztetik.
Čl. 96
96. cikkely
(1)
(1)
Návrh na prijatie uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o vyhlásení referenda môžu podávať poslanci Národnej rady Slovenskej republiky alebo vláda Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás kiírásáról szóló határozatának elfogadására irányuló indítványt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői vagy a Szlovák Köztársaság kormánya nyújthatnak be.
(2)
(2)
Referendum sa vykoná do 90 dní od jeho vyhlásenia prezidentom Slovenskej republiky.
A népszavazást a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke általi kiírásától számított 90 napon belül kell megtartani.
Čl. 97
97. cikkely
(1)
(1)
Referendum sa nemôže konať v období kratšom ako 90 dní pred voľbami do Národnej rady Slovenskej republiky.
Népszavazást nem lehet tartani a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások előtti 90 napnál rövidebb időszakban.
(2)
(2)
Referendum sa môže konať v deň volieb do Národnej rady Slovenskej republiky.
A népszavazást meg lehet tartani a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások napján.
Čl. 98
98. cikkely
(1)
(1)
Výsledky referenda sú platné, ak sa na ňom zúčastnila nadpolovičná väčšina oprávnených voličov a ak bolo rozhodnutie prijaté nadpolovičnou väčšinou účastníkov referenda.
A népszavazás eredménye akkor érvényes, ha azon részt vett a választásra jogosultak több mint fele, és ha a döntést a népszavazáson részt vevők többsége elfogadta.
(2)
(2)
Návrhy prijaté v referende vyhlási Národná rada Slovenskej republiky rovnako ako zákon.
A népszavazáson elfogadott indítványokat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa törvényként hirdeti ki.
Čl. 99
99. cikkely
(1)
(1)
Výsledok referenda môže Národná rada Slovenskej republiky zmeniť alebo zrušiť svojím ústavným zákonom po uplynutí troch rokov od jeho účinnosti.
A népszavazás eredményét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa alkotmányerejű törvényével hatálybalépésétől számított három év elteltével változtathatja meg vagy szüntetheti meg.
(2)
(2)
Referendum v tej istej veci možno opakovať najskôr po uplynutí troch rokov od jeho vykonania.
Ugyanabban az ügyben népszavazást legkorábban a megtartásától számított három év elteltével lehet megismételni.
Čl. 100
100. cikkely
Spôsob vykonania referenda ustanoví zákon.
A népszavazás megtartásának módját törvény szabályozza.
ŠIESTA HLAVA
HATODIK FEJEZET
VÝKONNÁ MOC
A VÉGREHAJTÓ HATALOM
Prvý oddiel
Első szakasz
PREZIDENT SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE
Čl. 101
101. cikkely
(1)
(1)
Hlavou Slovenskej republiky je prezident. Prezident reprezentuje Slovenskú republiku navonok i dovnútra a svojím rozhodovaním zabezpečuje riadny chod ústavných orgánov. Prezident vykonáva svoj úrad podľa svojho svedomia a presvedčenia a nie je viazaný príkazmi.
A Szlovák Köztársaság államfője a köztársasági elnök. A köztársasági elnök képviseli a Szlovák Köztársaságot kifelé és befelé, és döntéseivel biztosítja az alkotmányos szervek rendes működését. A köztársasági elnök hivatalát lelkiismerete és meggyőződése szerint látja el, és parancsok nem kötik.
(2)
(2)
Prezidenta volia občania Slovenskej republiky v priamych voľbách tajným hlasovaním na päť rokov. Právo voliť prezidenta majú občania, ktorí majú právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky.
A köztársasági elnököt a Szlovák Köztársaság polgárai közvetlen választásokon, titkos szavazással, öt évre választják. A köztársasági elnököt azok az állampolgárok választhatják, akik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába választójoggal rendelkeznek.
(3)
(3)
Kandidátov na prezidenta navrhuje najmenej 15 poslancov Národnej rady Slovenskej republiky alebo občania, ktorí majú právo voliť do Národnej rady Slovenskej republiky, a to na základe petície podpísanej najmenej 15 000 občanmi. Návrhy na voľbu sa odovzdávajú predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr do 21 dní od vyhlásenia volieb.
Köztársaságielnök-jelöltet legalább 15, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője, vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába választójoggal rendelkező állampolgárok javasolhatnak, legalább 15 000 állampolgár által aláírt petíció alapján. A jelöléseket a választások kiírásától számított legkésőbb 21 napon belül kell átadni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.
(4)
(4)
Za prezidenta je zvolený kandidát, ktorý získa nadpolovičnú väčšinu platných hlasov oprávnených voličov. Ak ani jeden z kandidátov nezíska potrebnú väčšinu hlasov voličov, koná sa do 14 dní druhé kolo volieb. Do druhého kola volieb postupujú tí dvaja kandidáti, ktorí získali najväčší počet platných hlasov. V druhom kole volieb je za prezidenta zvolený ten kandidát, ktorý získal najväčší počet platných hlasov zúčastnených voličov.
Köztársasági elnöknek az a jelölt választatik meg, aki megszerzi a választásra jogosultak érvényes szavazatainak többségét. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges szavazattöbbséget, 14 napon belül második választási fordulót tartanak. A második választási fordulóba az a két jelölt jut tovább, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte. A második választási fordulóban az a jelölt választatik meg köztársasági elnöknek, aki a részt vevő választók legtöbb érvényes szavazatát szerezte meg.
(5)
(5)
Ak jeden z dvoch kandidátov, ktorí získali v prvom kole volieb najviac platných hlasov, prestane byť voliteľný za prezidenta pred druhým kolom volieb alebo ak sa práva kandidovať vzdá, postupuje do druhého kola volieb kandidát, ktorý v prvom kole volieb získal ďalší najvyšší počet platných hlasov. Ak pre druhé kolo volieb nie sú dvaja kandidáti, druhé kolo volieb sa neuskutoční a predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási do siedmich dní nové voľby tak, aby sa uskutočnili do 60 dní od ich vyhlásenia.
Ha az első választási fordulóban a legtöbb érvényes szavazatot szerzett két jelölt egyike a második választási forduló előtt elveszíti köztársasági elnökké való választhatóságát, vagy ha lemond a jelölés jogáról, a második választási fordulóba az a jelölt jut tovább, aki az első választási fordulóban a soron következő legtöbb érvényes szavazatot szerezte. Ha a második választási fordulóra nincs két jelölt, a második választási fordulót nem tartják meg, és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hét napon belül új választásokat ír ki úgy, hogy azokat a kiírásuktól számított 60 napon belül megtartsák.
(6)
(6)
Ak sa o funkciu prezidenta uchádza iba jeden kandidát, koná sa voľba tak, že sa o ňom hlasuje; za prezidenta je zvolený, ak získa nadpolovičnú väčšinu platných hlasov zúčastnených voličov.
Ha a köztársasági elnöki tisztségért csak egy jelölt indul, a választást úgy tartják meg, hogy róla szavaznak; köztársasági elnöknek akkor választatik meg, ha megszerzi a részt vevő választók érvényes szavazatainak többségét.
(7)
(7)
Zvolený kandidát sa ujíma funkcie prezidenta zložením sľubu. Sľub skladá pred Národnou radou Slovenskej republiky do rúk predsedu Ústavného súdu Slovenskej republiky napoludnie v deň, v ktorom sa má skončiť volebné obdobie predchádzajúceho prezidenta.
A megválasztott jelölt a fogadalomtétellel lép a köztársasági elnöki hivatalba. A fogadalmat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa előtt, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke kezébe teszi le, azon a napon délben, amelyen az előző köztársasági elnök megbízatási ideje lejár.
(8)
(8)
Ak bolo volebné obdobie prezidenta skončené predčasne, zvolený kandidát skladá svoj sľub a ujíma sa funkcie prezidenta napoludnie v nasledujúci deň po dni, v ktorom boli vyhlásené výsledky volieb.
Ha a köztársasági elnök megbízatási ideje idő előtt ért véget, a megválasztott jelölt a fogadalmát a választási eredmények kihirdetését követő napon délben teszi le, és ezzel lép a köztársasági elnöki hivatalba.
(9)
(9)
O ústavnosti alebo zákonnosti volieb prezidenta rozhoduje Ústavný súd Slovenskej republiky.
A köztársasági elnök megválasztásának alkotmányosságáról vagy törvényességéről a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága dönt.
(10)
(10)
Podrobnosti o voľbách prezidenta ustanoví zákon.
A köztársasági elnök megválasztásának részleteit törvény szabályozza.
Čl. 102
102. cikkely
(1)
(1)
Prezident
A köztársasági elnök
a)
zastupuje Slovenskú republiku navonok, dojednáva a ratifikuje medzinárodné zmluvy. Dojednávanie medzinárodných zmlúv môže preniesť na vládu Slovenskej republiky alebo so súhlasom vlády na jej jednotlivých členov,
a)
képviseli a Szlovák Köztársaságot kifelé, nemzetközi szerződéseket tárgyal meg és ratifikál. A nemzetközi szerződések megtárgyalását átruházhatja a Szlovák Köztársaság kormányára vagy a kormány beleegyezésével annak egyes tagjaira,
b)
môže podať na Ústavný súd Slovenskej republiky návrh na rozhodnutie o súlade dojednanej medzinárodnej zmluvy, na ktorú je potrebný súhlas Národnej rady Slovenskej republiky, s ústavou alebo s ústavným zákonom,
b)
indítványozhatja a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságánál, hogy döntsön a megtárgyalt, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának beleegyezését igénylő nemzetközi szerződésnek az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel való összhangjáról,
c)
prijíma, poveruje a odvoláva vedúcich diplomatických misií,
c)
fogadja, megbízza és visszahívja a diplomáciai képviseletek vezetőit,
d)
zvoláva ustanovujúcu schôdzu Národnej rady Slovenskej republiky,
d)
összehívja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alakuló ülését,
e)
môže rozpustiť Národnú radu Slovenskej republiky, ak Národná rada Slovenskej republiky v lehote šiestich mesiacov od vymenovania vlády Slovenskej republiky neschválila jej programové vyhlásenie, ak sa Národná rada Slovenskej republiky neuzniesla do troch mesiacov o vládnom návrhu zákona, s ktorým vláda spojila vyslovenie dôvery, ak Národná rada Slovenskej republiky nebola dlhšie ako tri mesiace spôsobilá uznášať sa, hoci jej zasadanie nebolo prerušené a hoci bola v tom čase opakovane zvolávaná na schôdzu, alebo ak zasadanie Národnej rady Slovenskej republiky bolo prerušené na dlhší čas, ako dovoľuje ústava. Toto právo nemôže uplatniť počas posledných šiestich mesiacov svojho volebného obdobia, počas vojny, vojnového stavu alebo výnimočného stavu. Prezident rozpustí Národnú radu Slovenskej republiky v prípade, ak v ľudovom hlasovaní o odvolaní prezidenta nebol prezident odvolaný,
e)
feloszlathatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát, ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság kormányának kinevezésétől számított hat hónapon belül nem hagyta jóvá annak programnyilatkozatát, ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa három hónapon belül nem hozott határozatot arról a kormány-törvényjavaslatról, amellyel a kormány a bizalmi szavazást összekötötte, ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa több mint három hónapig nem volt határozatképes, bár az ülésszakát nem szakították meg, és bár ez idő alatt ismételten összehívták ülésre, vagy ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésszakát az alkotmány által megengedettnél hosszabb időre szakították meg. E jogával nem élhet megbízatási idejének utolsó hat hónapjában, háború, hadiállapot vagy szükségállapot idején. A köztársasági elnök feloszlatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát abban az esetben, ha a köztársasági elnök visszahívásáról szóló népszavazáson a köztársasági elnököt nem hívták vissza,
f)
podpisuje zákony,
f)
aláírja a törvényeket,
g)
g)
kinevezi és visszahívja a Szlovák Köztársaság kormányának elnökét és többi tagját, megbízza őket a minisztériumok vezetésével és elfogadja lemondásukat; a kormány elnökét és többi tagját a 115. és 116. cikkelyben meghatározott esetekben hívja vissza,
h)
vymenúva a odvoláva vedúcich ústredných orgánov, vyšších štátnych funkcionárov a ďalších funkcionárov v prípadoch, ktoré ustanoví zákon; vymenúva a odvoláva rektorov vysokých škôl, vymenúva a odvoláva vysokoškolských profesorov, vymenúva a povyšuje generálov,
h)
kinevezi és visszahívja a központi szervek vezetőit, a magasabb rangú állami tisztségviselőket és további tisztségviselőket a törvény által meghatározott esetekben; kinevezi és visszahívja a felsőoktatási intézmények rektorait, kinevezi és visszahívja az egyetemi tanárokat, kinevezi és előlépteti a tábornokokat,
i)
udeľuje vyznamenania, ak na to nesplnomocní iný orgán,
i)
kitüntetéseket adományoz, hacsak erre nem hatalmaz fel más szervet,
j)
odpúšťa a zmierňuje tresty uložené súdmi v trestnom konaní a zahládza odsúdenie formou individuálnej milosti alebo amnestie,
j)
elengedi és enyhíti a bíróságok által büntetőeljárásban kiszabott büntetéseket, és egyéni kegyelem vagy amnesztia formájában törli az elítélést,
k)
je hlavným veliteľom ozbrojených síl,
k)
a fegyveres erők főparancsnoka,
l)
vypovedáva vojnu na základe rozhodnutia Národnej rady Slovenskej republiky, ak je Slovenská republika napadnutá alebo ak to vyplýva zo záväzkov z medzinárodných zmlúv o spoločnej obrane proti napadnutiu, a uzatvára mier,
l)
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata alapján hadat üzen, ha a Szlovák Köztársaságot támadás éri, vagy ha ez a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekből következik, és békét köt,
m)
môže na návrh vlády Slovenskej republiky nariadiť mobilizáciu ozbrojených síl, vyhlásiť vojnový stav alebo vyhlásiť výnimočný stav a ich skončenie,
m)
a Szlovák Köztársaság kormányának javaslatára elrendelheti a fegyveres erők mozgósítását, kihirdetheti a hadiállapotot vagy a szükségállapotot és azok megszüntetését,
n)
vyhlasuje referendum,
n)
népszavazást ír ki,
o)
môže vrátiť Národnej rade Slovenskej republiky zákon s pripomienkami do 15 dní od doručenia schváleného zákona,
o)
az elfogadott törvény kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételeivel együtt visszaküldheti a törvényt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának,
p)
podáva Národnej rade Slovenskej republiky správy o stave Slovenskej republiky a o závažných politických otázkach,
p)
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának jelentést tesz a Szlovák Köztársaság helyzetéről és a fontos politikai kérdésekről,
r)
má právo vyžadovať si od vlády Slovenskej republiky a od jej členov informácie potrebné na plnenie svojich úloh,
r)
joga van a Szlovák Köztársaság kormányától és annak tagjaitól a feladatai teljesítéséhez szükséges információkat kérni,
s)
vymenúva a odvoláva sudcov Ústavného súdu Slovenskej republiky, predsedu a podpredsedu Ústavného súdu Slovenskej republiky, prijíma sľub sudcov Ústavného súdu Slovenskej republiky a sľub generálneho prokurátora,
s)
kinevezi és visszahívja a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának bíráit, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnökét és alelnökét, fogadja a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága bíráinak és a főügyésznek az esküjét,
t)
vymenúva a odvoláva sudcov, predsedu a podpredsedu Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, predsedu a podpredsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky, generálneho prokurátora a troch členov Súdnej rady Slovenskej republiky, prijíma sľub sudcov,
t)
kinevezi és visszahívja a bírákat, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és alelnökét, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnökét és alelnökét, a főügyészt és a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának három tagját, fogadja a bírák esküjét,
u)
rozhoduje o poverení vlády a dáva súhlas na výkon jej pôsobnosti podľa čl. 115 ods. 3.
u)
dönt a kormány megbízásáról, és hozzájárulását adja hatáskörének gyakorlásához a 115. cikkely (3) bekezdése szerint.
(2)
(2)
Rozhodnutie prezidenta vydané podľa čl. 102 ods. 1 písm. c) a podľa písmena j), ak ide o udelenie amnestie, a podľa písmena k) je platné, ak ho podpíše predseda vlády Slovenskej republiky alebo ním poverený minister; v týchto prípadoch za rozhodnutie prezidenta zodpovedá vláda Slovenskej republiky.
A köztársasági elnök 102. cikkely 1. bek. c) pontja, a j) pontja, amennyiben amnesztia megadásáról van szó, és a k) pontja szerint kiadott határozata akkor érvényes, ha azt a Szlovák Köztársaság kormányának elnöke vagy az általa megbízott miniszter ellenjegyzi; ezekben az esetekben a köztársasági elnök határozatáért a Szlovák Köztársaság kormánya viseli a felelősséget.
(3)
(3)
Podmienky vypovedania vojny, vyhlásenia vojnového stavu, vyhlásenia výnimočného stavu, vyhlásenia núdzového stavu a spôsob výkonu verejnej moci v čase vojny, vojnového stavu, výnimočného stavu ustanoví ústavný zákon.
A hadüzenet, a hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetésének feltételeit, valamint a közhatalom gyakorlásának módját háború, hadiállapot és rendkívüli állapot idején alkotmányerejű törvény szabályozza.
(4)
(4)
Podrobnosti o výkone ústavných právomocí prezidenta podľa odseku 1 môže ustanoviť zákon.
A köztársasági elnök (1) bekezdés szerinti alkotmányos hatásköre gyakorlásának részleteit törvény szabályozhatja.
Čl. 103
103. cikkely
(1)
(1)
Za prezidenta možno zvoliť každého občana Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky a v deň voľby dosiahol vek 40 rokov.
Köztársasági elnöknek a Szlovák Köztársaság minden olyan polgára megválasztható, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába képviselőnek választható, és a választás napján betöltötte 40. életévét.
(2)
(2)
Tá istá osoba môže byť zvolená za prezidenta najviac v dvoch po sebe nasledujúcich obdobiach.
Ugyanaz a személy legfeljebb két, egymást követő választási időszakban választható meg köztársasági elnöknek.
(3)
(3)
Voľbu prezidenta vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky tak, aby sa prvé kolo volieb uskutočnilo najneskôr 60 dní pred uplynutím funkčného obdobia úradujúceho prezidenta. Ak sa úrad prezidenta uvoľní pred uplynutím funkčného obdobia, predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási voľbu prezidenta do siedmich dní tak, aby sa prvé kolo volieb uskutočnilo najneskôr do 60 dní odo dňa vyhlásenia voľby prezidenta.
A köztársasági elnök választását a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke írja ki úgy, hogy a választás első fordulójára legkésőbb 60 nappal a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatási idejének lejárta előtt sor kerüljön. Ha a köztársasági elnöki tisztség a megbízatási idő lejárta előtt megüresedik, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hét napon belül kiírja a köztársasági elnök választását úgy, hogy a választás első fordulójára legkésőbb a választás kiírásának napjától számított 60 napon belül sor kerüljön.
(4)
(4)
Ak za prezidenta bude zvolený poslanec Národnej rady Slovenskej republiky, člen vlády Slovenskej republiky, sudca, prokurátor, príslušník ozbrojených síl alebo ozbrojeného zboru, predseda a podpredseda Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky, odo dňa zvolenia prestane vykonávať svoju doterajšiu funkciu.
Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselőjét, a Szlovák Köztársaság kormányának tagját, bírót, ügyészt, a fegyveres erők vagy fegyveres testület tagját, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalának elnökét vagy alelnökét választják meg köztársasági elnöknek, a megválasztása napjától abba kell hagynia eddigi tisztségének végzését.
(5)
(5)
Prezident nesmie vykonávať inú platenú funkciu, povolanie alebo podnikateľskú činnosť a nesmie byť členom orgánu právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť.
A köztársasági elnök nem végezhet más fizetett tisztséget, hivatást vagy vállalkozói tevékenységet, és nem lehet tagja vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy szervének.
(6)
(6)
Prezident sa môže kedykoľvek svojej funkcie vzdať; jeho funkčné obdobie sa skončí dňom doručenia písomného oznámenia tohto rozhodnutia predsedovi Ústavného súdu Slovenskej republiky.
A köztársasági elnök bármikor lemondhat tisztségéről; megbízatási ideje e döntés írásbeli közlésének a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elnökéhez való kézbesítése napján ér véget.
(7)
(7)
Predseda Ústavného súdu Slovenskej republiky písomne oznámi vzdanie sa funkcie prezidenta predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke írásban értesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét a köztársasági elnök lemondásáról.
Čl. 104
104. cikkely
(1)
(1)
Prezident skladá pred Národnou radou Slovenskej republiky do rúk predsedu Ústavného súdu Slovenskej republiky tento sľub:
A köztársasági elnök a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa előtt, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elnökének kezébe a következő esküt teszi:
„Sľubujem na svoju česť a svedomie vernosť Slovenskej republike. Budem dbať o blaho slovenského národa, národnostných menšín a etnických skupín žijúcich v Slovenskej republike. Svoje povinnosti budem vykonávať v záujme občanov a zachovávať i obhajovať ústavu a ostatné zákony.“.
„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy hű leszek a Szlovák Köztársasághoz. A szlovák nemzet, a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok javáért fogok fáradozni. Kötelességeimet a polgárok érdekében teljesítem, az alkotmányt és a többi törvényt megtartom és védelmezem.”
(2)
(2)
Odmietnutie sľubu alebo sľub s výhradou má za následok neplatnosť voľby prezidenta.
Az eskü megtagadása vagy fenntartással való letétele a köztársasági elnök megválasztásának érvénytelenségét vonja maga után.
Čl. 105
105. cikkely
(1)
(1)
Ak nie je prezident zvolený alebo ak sa funkcia prezidenta uvoľní a ešte nie je zvolený nový prezident, alebo ak bol zvolený nový prezident, ale ešte nezložil sľub, alebo ak prezident nemôže svoju funkciu vykonávať pre závažné dôvody, oprávnenia prezidenta podľa čl. 102 ods. 1 písm. a), b), c), n) a o) prechádzajú na vládu Slovenskej republiky. Vláda môže v tom čase poveriť svojho predsedu vykonávaním niektorých právomocí prezidenta. Na predsedu vlády prechádza v tom čase hlavné velenie ozbrojených síl. Oprávnenia prezidenta podľa čl. 102 ods. 1 písm. d), g), h), l), m), s) a t) prechádzajú v tom čase na predsedu Národnej rady Slovenskej republiky.
Ha a köztársasági elnököt nem választották meg, vagy ha a köztársasági elnöki tisztség megüresedik, és még nem választottak új köztársasági elnököt, vagy ha az új köztársasági elnököt már megválasztották, de még nem tette le az esküt, vagy ha a köztársasági elnök súlyos okokból nem tudja ellátni tisztségét, a köztársasági elnök 102. cikkely 1. bek. a), b), c), n) és o) pontja szerinti jogkörei a Szlovák Köztársaság kormányára szállnak át. A kormány ebben az időszakban megbízhatja elnökét a köztársasági elnök egyes hatásköreinek gyakorlásával. A kormány elnökére száll át ebben az időszakban a fegyveres erők főparancsnoksága. A köztársasági elnök 102. cikkely 1. bek. d), g), h), l), m), s) és t) pontja szerinti jogkörei ebben az időszakban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökére szállnak át.
(2)
(2)
Ak prezident nemôže vykonávať svoju funkciu dlhšie ako šesť mesiacov, Ústavný súd Slovenskej republiky vyhlási, že funkcia prezidenta sa uvoľnila. Dňom tohto vyhlásenia sa skončí funkčné obdobie doterajšieho prezidenta.
Ha a köztársasági elnök hat hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni tisztségét, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága kihirdeti, hogy a köztársasági elnöki tisztség megüresedett. Ezen kihirdetés napjával az eddigi köztársasági elnök megbízatási ideje véget ér.
Čl. 106
106. cikkely
(1)
(1)
Prezidenta možno odvolať z funkcie pred skončením volebného obdobia ľudovým hlasovaním. Ľudové hlasovanie o odvolaní prezidenta vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky na základe uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky prijatého najmenej trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov Národnej rady Slovenskej republiky, a to do 30 dní od prijatia uznesenia tak, aby sa ľudové hlasovanie vykonalo do 60 dní od jeho vyhlásenia.
A köztársasági elnök a választási időszak lejárta előtt népszavazással visszahívható tisztségéből. A köztársasági elnök visszahívásáról szóló népszavazást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke hirdeti ki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a képviselők legalább háromötödös többségével elfogadott határozata alapján, a határozat elfogadásától számított 30 napon belül, oly módon, hogy a népszavazást annak kihirdetésétől számított 60 napon belül megtartsák.
(2)
(2)
Prezident je odvolaný, ak za jeho odvolanie v ľudovom hlasovaní hlasovala nadpolovičná väčšina všetkých oprávnených voličov.
A köztársasági elnök visszahívására akkor kerül sor, ha a népszavazáson a visszahívására az összes választásra jogosult polgár többsége szavaz.
(3)
(3)
Ak prezident nebol v ľudovom hlasovaní odvolaný, rozpustí prezident Národnú radu Slovenskej republiky do 30 dní od vyhlásenia výsledkov ľudového hlasovania. V takom prípade začína prezidentovi plynúť nové volebné obdobie. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky vyhlási voľby do Národnej rady Slovenskej republiky do siedmich dní od jej rozpustenia.
Ha a köztársasági elnököt a népszavazáson nem hívták vissza, a köztársasági elnök a népszavazás eredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül feloszlatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát. Ebben az esetben a köztársasági elnöknek új választási időszak kezdődik. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a Nemzeti Tanács feloszlatásától számított hét napon belül kiírja a parlamenti választásokat.
(4)
(4)
Podrobnosti o odvolaní prezidenta ustanoví zákon.
A köztársasági elnök visszahívásának részleteit törvény szabályozza.
Čl. 107
107. cikkely
Prezidenta možno stíhať iba za úmyselné porušenie ústavy alebo za vlastizradu. O podaní obžaloby na prezidenta rozhoduje Národná rada Slovenskej republiky trojpätinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov. Obžalobu podáva Národná rada Slovenskej republiky na Ústavný súd Slovenskej republiky, ktorý o nej rozhodne v pléne. Odsudzujúce rozhodnutie Ústavného súdu Slovenskej republiky znamená stratu funkcie prezidenta a spôsobilosti túto funkciu opätovne získať.
A köztársasági elnök ellen csak az alkotmány szándékos megsértése vagy hazaárulás miatt indítható eljárás. A köztársasági elnök elleni vádemelésről a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa dönt az összes képviselő háromötödös többségével. A vádat a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nyújtja be a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához, amely teljes ülésen dönt róla. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elmarasztaló ítélete a köztársasági elnöki tisztség elvesztését és a tisztség újbóli megszerzésére való jogosultság elvesztését jelenti.
Druhý oddiel
Második szakasz
VLÁDA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
Čl. 108
108. cikkely
Vláda Slovenskej republiky je vrcholným orgánom výkonnej moci.
A Szlovák Köztársaság kormánya a végrehajtó hatalom legfelsőbb szerve.
Čl. 109
109. cikkely
(1)
(1)
Vláda sa skladá z predsedu, podpredsedov a ministrov.
A kormány elnökből, alelnökökből és miniszterekből áll.
(2)
(2)
Výkon funkcie člena vlády je nezlučiteľný s výkonom poslaneckého mandátu, s výkonom funkcie v inom orgáne verejnej moci, so štátnozamestnaneckým pomerom, s pracovným pomerom alebo s obdobným pracovným vzťahom, s podnikateľskou činnosťou, s členstvom v riadiacom alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť, alebo s inou hospodárskou alebo zárobkovou činnosťou okrem správy vlastného majetku a vedeckej, pedagogickej, literárnej alebo umeleckej činnosti.
A kormánytagsági tisztség betöltése összeférhetetlen a képviselői mandátummal, más közigazgatási szervben betöltött tisztséggel, köztisztviselői jogviszonnyal, munkaviszonnyal vagy hasonló munkajogviszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy igazgató vagy felügyelő szerveiben betöltött tagsággal, vagy más gazdasági vagy kereső tevékenységgel, a saját vagyon kezelésének, valamint a tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységnek a kivételével.
Čl. 110
110. cikkely
(1)
(1)
Predsedu vlády vymenúva a odvoláva prezident Slovenskej republiky.
A kormány elnökét a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki és hívja vissza.
(2)
(2)
Za predsedu vlády môže byť vymenovaný každý občan Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný do Národnej rady Slovenskej republiky.
Kormányelnöknek a Szlovák Köztársaság minden olyan polgára kinevezhető, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába választható.
Čl. 111
111. cikkely
Na návrh predsedu vlády prezident Slovenskej republiky vymenuje a odvolá ďalších členov vlády a poverí ich riadením ministerstiev. Za podpredsedu vlády a ministra môže vymenovať občana, ktorý je voliteľný za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky.
A kormányelnök javaslatára a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kinevezi és visszahívja a kormány többi tagját, és megbízza őket a minisztériumok vezetésével. Kormányalelnöknek és miniszternek olyan polgárt nevezhet ki, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselőjévé választható.
Čl. 112
112. cikkely
Členovia vlády skladajú do rúk prezidenta Slovenskej republiky tento sľub:
A kormány tagjai a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének kezébe a következő esküt teszik le:
„Sľubujem na svoju česť a svedomie vernosť Slovenskej republike. Svoje povinnosti budem plniť v záujme občanov. Budem zachovávať ústavu a ostatné zákony a pracovať tak, aby sa uvádzali do života.“.
„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy hű leszek a Szlovák Köztársasághoz. Kötelességeimet a polgárok érdekében fogom teljesíteni. Megtartom az alkotmányt és a többi törvényt, és úgy fogok dolgozni, hogy azok az életben megvalósuljanak.”.
Čl. 113
113. cikkely
Vláda je povinná do 30 dní po svojom vymenovaní predstúpiť pred Národnú radu Slovenskej republiky, predložiť jej svoj program a požiadať ju o vyslovenie dôvery.
A kormány köteles kinevezésétől számított 30 napon belül a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé járulni, bemutatni programját, és bizalmat kérni tőle.
Čl. 114
114. cikkely
(1)
(1)
Vláda je za výkon svojej funkcie zodpovedná Národnej rade Slovenskej republiky. Národná rada Slovenskej republiky jej môže kedykoľvek vysloviť nedôveru.
A kormány tisztségének gyakorlásáért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának felelős. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa bármikor megvonhatja tőle a bizalmat.
(2)
(2)
Vláda môže kedykoľvek požiadať Národnú radu Slovenskej republiky o vyslovenie dôvery.
A kormány bármikor bizalmat kérhet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsától.
(3)
(3)
Vláda môže spojiť hlasovanie o prijatí zákona alebo hlasovanie v inej veci s hlasovaním o dôvere vláde.
A kormány egy törvény elfogadásáról vagy más ügyben tartott szavazást összeköthet a kormányról szóló bizalmi szavazással.
Čl. 115
115. cikkely
(1)
(1)
Ak Národná rada Slovenskej republiky vysloví vláde nedôveru, alebo ak zamietne jej návrh na vyslovenie dôvery, prezident Slovenskej republiky vládu odvolá.
Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha elutasítja a bizalmi indítványát, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke visszahívja a kormányt.
(2)
(2)
Ak prezident Slovenskej republiky prijme demisiu vlády, poverí ju vykonávaním jej funkcie až do vymenovania novej vlády.
Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke elfogadja a kormány lemondását, megbízza a tisztségének ellátásával az új kormány kinevezéséig.
(3)
(3)
Ak prezident Slovenskej republiky odvolá vládu podľa odseku 1, rozhodnutím, vyhláseným v Zbierke zákonov Slovenskej republiky, ju poverí vykonávaním jej pôsobnosti až do vymenovania novej vlády, avšak výlučne v rozsahu podľa čl. 119 písm. a), b), e), f), m), n), o), p) a r); výkon pôsobnosti vlády podľa čl. 119 písm. m) a r) je v každom jednotlivom prípade viazaný na predchádzajúci súhlas prezidenta Slovenskej republiky.
Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke az (1) bekezdés szerint visszahívja a kormányt, a Szlovák Köztársaság Törvénytárában kihirdetett határozattal megbízza hatáskörének gyakorlásával az új kormány kinevezéséig, azonban kizárólag a 119. cikkely a), b), e), f), m), n), o), p) és r) pontja szerinti terjedelemben; a kormány hatáskörének gyakorlása a 119. cikkely m) és r) pontja szerint minden egyes esetben a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének előzetes jóváhagyásához kötött.
Čl. 116
116. cikkely
(1)
(1)
Člen vlády je za výkon svojej funkcie zodpovedný Národnej rade Slovenskej republiky.
A kormány tagja tisztségének gyakorlásáért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának felelős.
(2)
(2)
Člen vlády môže podať demisiu prezidentovi Slovenskej republiky.
A kormány tagja benyújthatja lemondását a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének.
(3)
(3)
Národná rada Slovenskej republiky môže vysloviť nedôveru aj jednotlivému členovi vlády; v tomto prípade prezident Slovenskej republiky člena vlády odvolá.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a kormány egyes tagjaival szemben is bizalmatlanságot szavazhat; ebben az esetben a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke visszahívja a kormánytagot.
(4)
(4)
Návrh na odvolanie člena vlády môže podať prezidentovi Slovenskej republiky aj predseda vlády.
A kormánytag visszahívására irányuló javaslatot a kormányfő is benyújthatja a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének.
(5)
(5)
Ak demisiu podá predseda vlády, demisiu podá celá vláda.
Ha a kormányfő nyújtja be lemondását, az egész kormány lemond.
(6)
(6)
Ak Národná rada Slovenskej republiky vysloví nedôveru predsedovi vlády, prezident Slovenskej republiky ho odvolá. Odvolanie predsedu vlády má za následok odstúpenie vlády.
Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa bizalmatlanságot szavaz a kormányfőnek, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke visszahívja őt. A kormányfő visszahívása a kormány lemondását vonja maga után.
(7)
(7)
Ak prijme prezident Slovenskej republiky demisiu alebo ak odvolá člena vlády, určí, ktorý z členov vlády bude dočasne spravovať veci člena vlády, ktorého demisiu prijal.
Ha a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke elfogadja a lemondást, vagy ha visszahívja a kormány egy tagját, kijelöli, hogy a kormány tagjai közül ki fogja ideiglenesen ellátni annak a kormánytagnak a feladatait, akinek a lemondását elfogadta.
Čl. 117
117. cikkely
Vláda podá demisiu vždy po ustanovujúcej schôdzi novozvolenej Národnej rady Slovenskej republiky; vláda však vykonáva svoju funkciu až do utvorenia novej vlády.
A kormány mindig benyújtja lemondását az újonnan megválasztott Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alakuló ülését követően; a kormány azonban az új kormány megalakulásáig ellátja feladatát.
Čl. 118
118. cikkely
(1)
(1)
Vláda je schopná uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina jej členov.
A kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(2)
(2)
Na prijatie uznesenia vlády je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých členov vlády.
A kormány határozatának elfogadásához a kormány összes tagja több mint felének a hozzájárulása szükséges.
Čl. 119
119. cikkely
Vláda rozhoduje v zbore
A kormány testületként dönt
a)
o návrhoch zákonov,
a)
a törvényjavaslatokról,
b)
o nariadeniach vlády,
b)
a kormányrendeletekről,
c)
o programe vlády a o jeho plnení,
c)
a kormányprogramról és annak teljesítéséről,
d)
o zásadných opatreniach na zabezpečenie hospodárskej a sociálnej politiky Slovenskej republiky,
d)
a Szlovák Köztársaság gazdasági és szociális politikájának biztosítását szolgáló alapvető intézkedésekről,
e)
o návrhoch štátneho rozpočtu a štátneho záverečného účtu,
e)
az állami költségvetés tervezetéről és az állami zárszámadásról,
f)
o medzinárodných zmluvách Slovenskej republiky, ktorých dojednávanie preniesol na vládu prezident Slovenskej republiky,
f)
a Szlovák Köztársaság azon nemzetközi szerződéseiről, amelyek megtárgyalását a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a kormányra ruházta át,
g)
o súhlase s prenesením dojednávania medzinárodných zmlúv podľa čl. 102 ods. 1 písm. a) na jej jednotlivých členov,
g)
a 102. cikkely 1. bek. a) pontja szerinti nemzetközi szerződések megtárgyalásának egyes tagjaira való átruházásához való hozzájárulásról,
h)
o podaní návrhu na Ústavný súd Slovenskej republiky, aby rozhodol o súlade dojednanej medzinárodnej zmluvy, na ktorú je potrebný súhlas Národnej rady Slovenskej republiky, s ústavou a s ústavným zákonom,
h)
a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához benyújtandó indítványról, hogy döntsön a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának hozzájárulását igénylő, megtárgyalt nemzetközi szerződésnek az alkotmánnyal és az alkotmányerejű törvénnyel való összhangjáról,
i)
o zásadných otázkach vnútornej a zahraničnej politiky,
i)
a bel- és külpolitika alapvető kérdéseiről,
j)
o podaní návrhu zákona alebo iného závažného opatrenia na verejnú diskusiu,
j)
a törvényjavaslat vagy más fontos intézkedés nyilvános vitára bocsátásáról,
k)
o tom, že požiada o vyslovenie dôvery,
k)
arról, hogy bizalmi szavazást kér,
l)
o udelení amnestie vo veciach priestupkov,
l)
a szabálysértési ügyekben adandó amnesztiáról,
m)
o vymenúvaní a odvolávaní ďalších štátnych funkcionárov v prípadoch ustanovených zákonom a troch členov Súdnej rady Slovenskej republiky,
m)
további állami tisztségviselők törvény által meghatározott esetekben történő kinevezéséről és visszahívásáról, valamint a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa három tagjának kinevezéséről és visszahívásáról,
n)
o návrhu na vyhlásenie vojnového stavu, o návrhu na nariadenie mobilizácie ozbrojených síl, o návrhu na vyhlásenie výnimočného stavu a o návrhu na ich skončenie, o vyhlásení a skončení núdzového stavu,
n)
a hadiállapot kihirdetésére irányuló javaslatról, a fegyveres erők mozgósításának elrendelésére irányuló javaslatról, a rendkívüli állapot kihirdetésére és megszüntetésére irányuló javaslatról, a szükségállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről,
o)
o vyslaní ozbrojených síl mimo územia Slovenskej republiky na účel humanitárnej pomoci, vojenských cvičení alebo mierových pozorovateľských misií, o súhlase s prítomnosťou zahraničných ozbrojených síl na území Slovenskej republiky na účel humanitárnej pomoci, vojenských cvičení alebo mierových pozorovateľských misií, o súhlase s prechodom zahraničných ozbrojených síl cez územie Slovenskej republiky,
o)
a fegyveres erőknek a Szlovák Köztársaság területén kívülre történő kiküldéséről humanitárius segítségnyújtás, hadgyakorlatok vagy békefenntartó megfigyelő missziók céljából, a külföldi fegyveres erőknek a Szlovák Köztársaság területén való jelenlétéhez való hozzájárulásról humanitárius segítségnyújtás, hadgyakorlatok vagy békefenntartó megfigyelő missziók céljából, a külföldi fegyveres erőknek a Szlovák Köztársaság területén való áthaladásához való hozzájárulásról,
p)
o vyslaní ozbrojených síl mimo územia Slovenskej republiky, ak ide o plnenie záväzkov z medzinárodných zmlúv o spoločnej obrane proti napadnutiu, a to najdlhšie na čas 60 dní; toto rozhodnutie vláda bezodkladne oznámi Národnej rade Slovenskej republiky,
p)
a fegyveres erőknek a Szlovák Köztársaság területén kívülre történő kiküldéséről, ha a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséről van szó, legfeljebb 60 napos időtartamra; erről a döntésről a kormány haladéktalanul tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát,
r)
o ďalších otázkach, ak to ustanoví zákon.
r)
további kérdésekről, ha azt törvény írja elő.
Čl. 120
120. cikkely
(1)
(1)
Na vykonanie zákona a v jeho medziach môže vláda vydávať nariadenia.
A törvény végrehajtására és annak keretein belül a kormány rendeleteket adhat ki.
(2)
(2)
Ak tak ustanoví zákon, vláda je oprávnená vydávať nariadenia aj na vykonanie Európskej dohody o pridružení uzatvorenej medzi Európskymi spoločenstvami a ich členskými štátmi na strane jednej a Slovenskou republikou na strane druhej a na vykonanie medzinárodných zmlúv podľa čl. 7 ods. 2.
Ha a törvény úgy rendelkezik, a kormány jogosult rendeleteket kiadni az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szlovák Köztársaság között létrejött Európai Társulási Megállapodás, valamint a 7. cikkely 2. bekezdése szerinti nemzetközi szerződések végrehajtására is.
(3)
(3)
Nariadenie vlády podpisuje predseda vlády.
A kormányrendeletet a kormányfő írja alá.
(4)
(4)
Nariadenie vlády sa musí vyhlásiť spôsobom, ktorý ustanoví zákon.
A kormányrendeletet a törvény által meghatározott módon kell kihirdetni.
Čl. 121
121. cikkely
Vláda má právo udeľovať amnestiu vo veciach priestupkov. Podrobnosti ustanoví zákon.
A kormány jogosult amnesztiát adni szabálysértési ügyekben. A részleteket törvény szabályozza.
Čl. 122
122. cikkely
Ústredné orgány štátnej správy a miestne orgány štátnej správy sa zriaďujú zákonom.
Az államigazgatás központi szerveit és a helyi államigazgatási szerveket törvény hozza létre.
Čl. 123
123. cikkely
Ministerstvá a iné orgány štátnej správy na základe zákonov a v ich medziach môžu vydávať všeobecne záväzné právne predpisy, ak sú na to splnomocnené zákonom. Tieto všeobecne záväzné právne predpisy sa vyhlasujú spôsobom, ktorý ustanoví zákon.
A minisztériumok és az államigazgatás más szervei a törvények alapján és azok keretein belül általánosan kötelező érvényű jogszabályokat adhatnak ki, ha erre törvényi felhatalmazásuk van. Ezeket az általánosan kötelező érvényű jogszabályokat a törvény által meghatározott módon hirdetik ki.
SIEDMA HLAVA
HETEDIK FEJEZET
SÚDNA MOC
BÍRÓI HATALOM
Prvý oddiel
Első szakasz
ÚSTAVNÝ SÚD SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA
Čl. 124
124. cikkely
Ústavný súd Slovenskej republiky je nezávislým súdnym orgánom ochrany ústavnosti.
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága független bírósági szerv az alkotmányosság védelme érdekében.
Čl. 125
125. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje o súlade
Az Alkotmánybíróság dönt az összhangról
a)
zákonov s ústavou, s ústavnými zákonmi a s medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom,
a)
a törvényeknek az alkotmánnyal, az alkotmányerejű törvényekkel és azokkal a nemzetközi szerződésekkel való összhangjáról, amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket ratifikáltak és a törvény által előírt módon kihirdettek,
b)
nariadení vlády, všeobecne záväzných právnych predpisov ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy s ústavou, s ústavnými zákonmi, s medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, a so zákonmi,
b)
a kormányrendeleteknek, a minisztériumok és az államigazgatás egyéb központi szervei által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak az alkotmánnyal, az alkotmányerejű törvényekkel, azokkal a nemzetközi szerződésekkel, amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket a törvényben meghatározott módon ratifikáltak és hirdettek ki, valamint a törvényekkel való összhangjáról,
c)
všeobecne záväzných nariadení podľa čl. 68 s ústavou, s ústavnými zákonmi, s medzinárodnými zmluvami, s ktorými vyslovila súhlas Národná rada Slovenskej republiky a ktoré boli ratifikované a vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, a so zákonmi, ak o nich nerozhoduje iný súd,
c)
a 68. cikkely szerinti általánosan kötelező érvényű rendeleteknek az alkotmánnyal, az alkotmányerejű törvényekkel, azokkal a nemzetközi szerződésekkel, amelyekkel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyetértését fejezte ki, és amelyeket a törvényben meghatározott módon ratifikáltak és hirdettek ki, valamint a törvényekkel való összhangjáról, ha azokról más bíróság nem dönt,
d)
všeobecne záväzných právnych predpisov miestnych orgánov štátnej správy a všeobecne záväzných nariadení orgánov územnej samosprávy podľa čl. 71 ods. 2 s ústavou, s ústavnými zákonmi, s medzinárodnými zmluvami vyhlásenými spôsobom ustanoveným zákonom, so zákonmi, s nariadeniami vlády a so všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy, ak o nich nerozhoduje iný súd.
d)
a helyi államigazgatási szervek általánosan kötelező érvényű jogszabályainak és a területi önkormányzati szervek 71. cikkely 2. bek. szerinti általánosan kötelező érvényű rendeleteinek az alkotmánnyal, az alkotmányerejű törvényekkel, a törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, a törvényekkel, a kormányrendeletekkel, valamint a minisztériumok és az államigazgatás egyéb központi szervei által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályokkal való összhangjáról, ha azokról más bíróság nem dönt.
(2)
(2)
Ak ústavný súd prijme návrh na konanie podľa odseku 1, môže pozastaviť účinnosť napadnutých právnych predpisov, ich častí, prípadne niektorých ich ustanovení, ak ich ďalšie uplatňovanie môže ohroziť základné práva a slobody, ak hrozí značná hospodárska škoda alebo iný vážny nenapraviteľný následok.
Ha az alkotmánybíróság befogadja az (1) bekezdés szerinti eljárásra irányuló indítványt, felfüggesztheti a megtámadott jogszabályok, azok részeinek, illetve egyes rendelkezéseinek hatályát, ha azok további alkalmazása veszélyeztetheti az alapvető jogokat és szabadságokat, ha jelentős anyagi kár vagy más komoly, jóvátehetetlen következmény fenyeget.
(3)
(3)
Ak ústavný súd svojím rozhodnutím vysloví, že medzi právnymi predpismi uvedenými v odseku 1 je nesúlad, strácajú príslušné predpisy, ich časti, prípadne niektoré ich ustanovenia účinnosť. Orgány, ktoré tieto právne predpisy vydali, sú povinné do šiestich mesiacov od vyhlásenia rozhodnutia ústavného súdu uviesť ich do súladu s ústavou, s ústavnými zákonmi a s medzinárodnými zmluvami vyhlásenými spôsobom ustanoveným zákonom, a ak ide o predpisy uvedené v odseku 1 písm. b) a c), aj s inými zákonmi, a ak ide o predpisy uvedené v odseku 1 písm. d), aj s nariadeniami vlády a so všeobecne záväznými právnymi predpismi ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy. Ak tak neurobia, také predpisy, ich časti alebo ustanovenia strácajú platnosť po šiestich mesiacoch od vyhlásenia rozhodnutia.
Ha az alkotmánybíróság határozatában kimondja, hogy az (1) bekezdésben említett jogszabályok között nincs összhang, a vonatkozó jogszabályok, azok részei, illetve egyes rendelkezései hatályukat vesztik. Az e jogszabályokat kiadó szervek kötelesek az alkotmánybíróság határozatának kihirdetésétől számított hat hónapon belül összhangba hozni azokat az alkotmánnyal, az alkotmányerejű törvényekkel és a törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, és ha az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett jogszabályokról van szó, más törvényekkel is, és ha az (1) bekezdés d) pontjában említett jogszabályokról van szó, a kormányrendeletekkel, valamint a minisztériumok és az államigazgatás egyéb központi szervei által kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályokkal is. Ha ezt nem teszik meg, az ilyen jogszabályok, azok részei vagy rendelkezései a határozat kihirdetésétől számított hat hónap elteltével érvényüket vesztik.
(4)
(4)
Ústavný súd nerozhoduje o súlade návrhu zákona alebo návrhu iného všeobecne záväzného právneho predpisu s ústavou, s medzinárodnou zmluvou, ktorá bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, alebo s ústavným zákonom. Ústavný súd nerozhoduje ani o súlade ústavného zákona s ústavou.
Az alkotmánybíróság nem dönt törvénytervezet vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabály tervezetének az alkotmánnyal, a törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy alkotmányerejű törvénnyel való összhangjáról. Az alkotmánybíróság nem dönt az alkotmányerejű törvénynek az alkotmánnyal való összhangjáról sem.
(5)
(5)
Platnosť rozhodnutia o pozastavení účinnosti napadnutých právnych predpisov, ich častí, prípadne niektorých ich ustanovení zaniká vyhlásením rozhodnutia ústavného súdu vo veci samej, ak rozhodnutie o pozastavení účinnosti napadnutého právneho predpisu ústavný súd už predtým nezrušil, pretože pominuli dôvody, pre ktoré bolo prijaté.
A megtámadott jogszabályok, azok részeinek, illetve egyes rendelkezéseinek hatálya felfüggesztéséről szóló határozat érvénye az alkotmánybíróság érdemi határozatának kihirdetésével szűnik meg, hacsak az alkotmánybíróság a megtámadott jogszabály hatályának felfüggesztéséről szóló határozatot már korábban nem helyezte hatályon kívül, mivel megszűntek azok az okok, amelyek miatt azt elfogadták.
(6)
(6)
Rozhodnutie ústavného súdu vydané podľa odsekov 1, 2 a 5 sa vyhlasuje spôsobom ustanoveným na vyhlasovanie zákonov. Právoplatné rozhodnutie ústavného súdu je všeobecne záväzné.
Az alkotmánybíróság (1), (2) és (5) bekezdés szerint hozott határozatát a törvények kihirdetésére előírt módon kell kihirdetni. Az alkotmánybíróság jogerős határozata általánosan kötelező érvényű.
Čl. 125a
125.a cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje o súlade dojednaných medzinárodných zmlúv, na ktoré je potrebný súhlas Národnej rady Slovenskej republiky, s ústavou alebo s ústavným zákonom.
Az alkotmánybíróság dönt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának jóváhagyását igénylő, megtárgyalt nemzetközi szerződéseknek az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel való összhangjáról.
(2)
(2)
Návrh na rozhodnutie podľa odseku 1 môže podať ústavnému súdu prezident Slovenskej republiky alebo vláda pred tým, ako predloží dojednanú medzinárodnú zmluvu na rokovanie Národnej rady Slovenskej republiky.
Az (1) bekezdés szerinti döntésre irányuló indítványt az alkotmánybírósághoz a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke vagy a kormány nyújthatja be, mielőtt a megtárgyalt nemzetközi szerződést a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tárgyalására előterjesztené.
(3)
(3)
Ústavný súd rozhodne o návrhu podľa odseku 2 do lehoty ustanovenej zákonom; ak ústavný súd svojím rozhodnutím vysloví, že medzinárodná zmluva nie je v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom, takú medzinárodnú zmluvu nemožno ratifikovať.
Az alkotmánybíróság a (2) bekezdés szerinti indítványról a törvényben meghatározott határidőn belül dönt; ha az alkotmánybíróság határozatában kimondja, hogy a nemzetközi szerződés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel, az ilyen nemzetközi szerződést nem lehet ratifikálni.
Čl. 125b
125.b cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje o tom, či predmet referenda, ktoré sa má vyhlásiť na základe petície občanov alebo uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky podľa čl. 95 ods. 1, je v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom.
Az alkotmánybíróság dönt arról, hogy a polgárok petíciója vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a 95. cikkely 1. bek. szerinti határozata alapján kiírandó népszavazás tárgya összhangban van-e az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel.
(2)
(2)
Návrh na rozhodnutie podľa odseku 1 môže podať ústavnému súdu prezident Slovenskej republiky pred vyhlásením referenda, ak má pochybnosti, či predmet referenda, ktoré sa má vyhlásiť na základe petície občanov alebo uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky podľa čl. 95 ods. 1, je v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom.
Az (1) bekezdés szerinti döntésre irányuló indítványt a népszavazás kiírása előtt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nyújthatja be az alkotmánybírósághoz, ha kétségei vannak afelől, hogy a polgárok petíciója vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a 95. cikkely 1. bek. szerinti határozata alapján kiírandó népszavazás tárgya összhangban van-e az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel.
(3)
(3)
Ústavný súd rozhodne o návrhu podľa odseku 2 do 60 dní odo dňa jeho doručenia; ak ústavný súd svojím rozhodnutím vysloví, že predmet referenda, ktoré sa má vyhlásiť na základe petície občanov alebo uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky podľa čl. 95 ods. 1, nie je v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom, referendum nemožno vyhlásiť.
Az alkotmánybíróság a (2) bekezdés szerinti indítványról annak kézbesítésétől számított 60 napon belül dönt; ha az alkotmánybíróság határozatában kimondja, hogy a polgárok petíciója vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a 95. cikkely 1. bek. szerinti határozata alapján kiírandó népszavazás tárgya nincs összhangban az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel, a népszavazást nem lehet kiírni.
Čl. 126
126. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje kompetenčné spory medzi Najvyšším súdom Slovenskej republiky a Najvyšším správnym súdom Slovenskej republiky. Ústavný súd rozhoduje kompetenčné spory medzi ústrednými orgánmi štátnej správy, ak zákon neustanovuje, že tieto spory rozhoduje iný štátny orgán.
Az Alkotmánybíróság dönt a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága és a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága közötti hatásköri vitákban. Az Alkotmánybíróság dönt a központi államigazgatási szervek közötti hatásköri vitákban, ha a törvény nem írja elő, hogy ezekben a vitákban más állami szerv dönt.
(2)
(2)
Ústavný súd rozhoduje v sporných prípadoch o tom, či je daná kontrolná pôsobnosť Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky.
Az Alkotmánybíróság vitás esetekben dönt arról, hogy fennáll-e a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatalának ellenőrzési hatásköre.
Čl. 127
127. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje o sťažnostiach fyzických osôb alebo právnických osôb, ak namietajú porušenie svojich základných práv alebo slobôd, alebo ľudských práv a základných slobôd vyplývajúcich z medzinárodnej zmluvy, ktorú Slovenská republika ratifikovala a bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, ak o ochrane týchto práv a slobôd nerozhoduje iný súd.
Az Alkotmánybíróság dönt a természetes személyek vagy jogi személyek panaszairól, ha azok alapvető jogaik vagy szabadságjogaik, vagy a Szlovák Köztársaság által ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésből eredő emberi jogaik és alapvető szabadságjogaik megsértését kifogásolják, feltéve, ha e jogok és szabadságjogok védelméről más bíróság nem dönt.
(2)
(2)
Ak ústavný súd vyhovie sťažnosti, svojím rozhodnutím vysloví, že právoplatným rozhodnutím, opatrením alebo iným zásahom boli porušené práva alebo slobody podľa odseku 1, a zruší také rozhodnutie, opatrenie alebo iný zásah. Ak porušenie práv alebo slobôd podľa odseku 1 vzniklo nečinnosťou, ústavný súd môže prikázať, aby ten, kto tieto práva alebo slobody porušil, vo veci konal. Ústavný súd môže zároveň vec vrátiť na ďalšie konanie, zakázať pokračovanie v porušovaní základných práv a slobôd alebo ľudských práv a základných slobôd vyplývajúcich z medzinárodnej zmluvy, ktorú Slovenská republika ratifikovala a bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, alebo ak je to možné, prikázať, aby ten, kto porušil práva alebo slobody podľa odseku 1, obnovil stav pred porušením.
Ha az alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, határozatában kimondja, hogy jogerős döntéssel, intézkedéssel vagy más beavatkozással megsértették az (1) bekezdés szerinti jogokat vagy szabadságjogokat, és hatályon kívül helyezi az ilyen döntést, intézkedést vagy más beavatkozást. Ha az (1) bekezdés szerinti jogok vagy szabadságjogok megsértése mulasztásból eredt, az alkotmánybíróság elrendelheti, hogy az, aki e jogokat vagy szabadságjogokat megsértette, az ügyben járjon el. Az alkotmánybíróság egyúttal visszautalhatja az ügyet további eljárásra, megtilthatja az alapvető jogok és szabadságjogok vagy a Szlovák Köztársaság által ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésből eredő emberi jogok és alapvető szabadságjogok megsértésének folytatását, vagy ha lehetséges, elrendelheti, hogy az, aki az (1) bekezdés szerinti jogokat vagy szabadságjogokat megsértette, állítsa vissza a jogsértés előtti állapotot.
(3)
(3)
Ústavný súd môže svojím rozhodnutím, ktorým vyhovie sťažnosti, priznať tomu, koho práva podľa odseku 1 boli porušené, primerané finančné zadosťučinenie.
Az alkotmánybíróság a panasznak helyt adó határozatával megfelelő pénzbeli elégtételt ítélhet meg annak, akinek az (1) bekezdés szerinti jogait megsértették.
(4)
(4)
Zodpovednosť toho, kto porušil práva alebo slobody podľa odseku 1, za škodu alebo inú ujmu nie je rozhodnutím ústavného súdu dotknutá.
Annak a felelősségét, aki az (1) bekezdés szerinti jogokat vagy szabadságjogokat megsértette, a kárért vagy más sérelemért az alkotmánybíróság döntése nem érinti.
(5)
(5)
Spolu so sťažnosťou podľa odseku 1 možno podať návrh, aby senát ústavného súdu podal návrh na začatie konania podľa čl. 125 ods. 1, že všeobecne záväzný právny predpis, jeho časť alebo jeho jednotlivé ustanovenie, ktoré sa týka podanej sťažnosti, odporuje ústave, ústavnému zákonu, medzinárodnej zmluve podľa čl. 7 ods. 5 alebo zákonu. Ak senát ústavného súdu dospeje k záveru, že tento návrh je dôvodný, konanie o sťažnosti preruší a podá návrh na začatie konania podľa čl. 125 ods. 1. Právny názor ústavného súdu obsiahnutý v rozhodnutí je pre senát ústavného súdu záväzný.
Az (1) bekezdés szerinti panasszal együtt indítványozható, hogy az alkotmánybíróság tanácsa a 125. cikkely (1) bekezdése szerint kezdeményezze eljárás megindítását arról, hogy a benyújtott panaszra vonatkozó általánosan kötelező érvényű jogszabály, annak része vagy egyes rendelkezése ellentétes az alkotmánnyal, alkotmányerejű törvénnyel, a 7. cikkely (5) bekezdése szerinti nemzetközi szerződéssel vagy törvénnyel. Ha az alkotmánybíróság tanácsa arra a következtetésre jut, hogy ez az indítvány megalapozott, a panaszügyi eljárást felfüggeszti, és a 125. cikkely (1) bekezdése szerint eljárás megindítását kezdeményezi. Az alkotmánybíróság határozatában foglalt jogi vélemény az alkotmánybíróság tanácsára nézve kötelező érvényű.
Čl. 127a
127.a cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje o sťažnostiach orgánov územnej samosprávy proti neústavnému alebo nezákonnému rozhodnutiu alebo inému neústavnému alebo nezákonnému zásahu do vecí územnej samosprávy, ak o jej ochrane nerozhoduje iný súd.
Az Alkotmánybíróság dönt a területi önkormányzati szervek panaszairól az alkotmányellenes vagy törvénytelen döntés, vagy a területi önkormányzat ügyeibe való más alkotmányellenes vagy törvénytelen beavatkozás ellen, ha annak védelméről más bíróság nem dönt.
(2)
(2)
Ak ústavný súd vyhovie sťažnosti orgánu územnej samosprávy, vysloví, v čom spočíva neústavné alebo nezákonné rozhodnutie alebo neústavný alebo nezákonný zásah do veci územnej samosprávy, aký ústavný zákon alebo zákon bol porušený a akým rozhodnutím alebo zásahom toto porušenie nastalo. Ústavný súd napadnuté rozhodnutie zruší, alebo ak porušenie práva spočívalo v inom zásahu, než je rozhodnutie, zakáže pokračovať v porušovaní práva a prikáže, ak je to možné, aby sa obnovil stav pred porušením.
Ha az alkotmánybíróság helyt ad a területi önkormányzati szerv panaszának, kimondja, miben áll az alkotmányellenes vagy törvénytelen döntés, vagy a területi önkormányzat ügyébe való alkotmányellenes vagy törvénytelen beavatkozás, mely alkotmányerejű törvényt vagy törvényt sértettek meg, és milyen döntéssel vagy beavatkozással történt ez a jogsértés. Az alkotmánybíróság a megtámadott döntést hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogsértés nem döntésben, hanem más beavatkozásban állt, megtiltja a jogsértés folytatását, és elrendeli, ha lehetséges, a jogsértés előtti állapot helyreállítását.
Čl. 128
128. cikkely
Ústavný súd podáva výklad ústavy alebo ústavného zákona, ak je vec sporná. Rozhodnutie ústavného súdu o výklade ústavy alebo ústavného zákona sa vyhlasuje spôsobom ustanoveným na vyhlasovanie zákonov. Výklad je všeobecne záväzný odo dňa jeho vyhlásenia.
Az Alkotmánybíróság értelmezi az alkotmányt vagy az alkotmányerejű törvényt, ha a dolog vitás. Az alkotmánybíróság alkotmányt vagy alkotmányerejű törvényt értelmező határozatát a törvények kihirdetésére előírt módon hirdetik ki. Az értelmezés a kihirdetése napjától általánosan kötelező érvényű.
Čl. 129
129. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje o sťažnosti proti rozhodnutiu o overení alebo neoverení mandátu poslanca Národnej rady Slovenskej republiky.
Az Alkotmánybíróság dönt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselője mandátumának igazolásáról vagy igazolásának megtagadásáról szóló döntés elleni panaszról.
(2)
(2)
Ústavný súd rozhoduje o ústavnosti a zákonnosti volieb prezidenta Slovenskej republiky, volieb do Národnej rady Slovenskej republiky a volieb do Európskeho parlamentu.
Az Alkotmánybíróság dönt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének megválasztása, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választások és az Európai Parlamentbe való választások alkotmányosságáról és törvényességéről.
(3)
(3)
Ústavný súd rozhoduje o sťažnostiach proti výsledku referenda a o sťažnostiach proti výsledku ľudového hlasovania o odvolaní prezidenta Slovenskej republiky.
Az Alkotmánybíróság dönt a népszavazás eredménye elleni panaszokról és a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének visszahívásáról szóló népszavazás eredménye elleni panaszokról.
(4)
(4)
Ústavný súd rozhoduje o tom, či rozhodnutie o rozpustení alebo pozastavení činnosti politickej strany alebo politického hnutia je v zhode s ústavnými zákonmi a s inými zákonmi.
Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenységének felfüggesztéséről szóló döntés összhangban van-e az alkotmányerejű törvényekkel és más törvényekkel.
(5)
(5)
Ústavný súd rozhoduje o obžalobe Národnej rady Slovenskej republiky proti prezidentovi Slovenskej republiky vo veci úmyselného porušenia ústavy alebo vlastizrady.
Az Alkotmánybíróság dönt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke ellen az alkotmány szándékos megsértése vagy hazaárulás ügyében emelt vádiratáról.
(6)
(6)
Ústavný súd rozhoduje o tom, či rozhodnutie o vyhlásení výnimočného stavu alebo núdzového stavu a na toto rozhodnutie nadväzujúce ďalšie rozhodnutia boli vydané v súlade s ústavou alebo s ústavným zákonom.
Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló döntés és az erre a döntésre épülő további döntések az alkotmánnyal vagy alkotmányerejű törvénnyel összhangban kerültek-e kiadásra.
(7)
(7)
Rozhodnutia ústavného súdu podľa predchádzajúcich odsekov sú záväzné pre všetky orgány verejnej moci, fyzické osoby alebo právnické osoby, ktorých sa týkajú. Príslušný orgán verejnej moci je povinný bez zbytočného odkladu zabezpečiť ich vykonanie. Podrobnosti ustanoví zákon.
Az alkotmánybíróság előző bekezdések szerinti határozatai kötelező érvényűek minden közhatalmi szervre, természetes személyre vagy jogi személyre, akiket érintenek. Az illetékes közhatalmi szerv köteles felesleges késedelem nélkül biztosítani azok végrehajtását. A részleteket törvény szabályozza.
Čl. 129a
129.a cikkely
Ústavný súd rozhoduje o súlade uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky o zrušení amnestie alebo individuálnej milosti prijatého podľa čl. 86 písm. i) s Ústavou Slovenskej republiky. Ústavný súd začne konanie vo veci podľa prvej vety bez návrhu; čl. 125 sa použije primerane.
Az alkotmánybíróság dönt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának amnesztia vagy egyéni kegyelem megszüntetése ügyében a 86. cikkely i) pontja szerint elfogadott határozatának a Szlovák Köztársaság Alkotmányával való összhangjáról. Az alkotmánybíróság az első mondat szerinti ügyben hivatalból indít eljárást; a 125. cikkely értelemszerűen alkalmazandó.
Čl. 130
130. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd začne konanie, ak podá návrh
Az alkotmánybíróság eljárást indít, ha indítványt nyújt be
a)
najmenej pätina poslancov Národnej rady Slovenskej republiky,
a)
a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek legalább egyötöde,
b)
prezident Slovenskej republiky,
b)
a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke,
c)
vláda Slovenskej republiky,
c)
a Szlovák Köztársaság kormánya,
d)
súd,
d)
a bíróság,
e)
senát ústavného súdu podľa čl. 127 ods. 5,
e)
az alkotmánybíróság tanácsa a 127. cikkely (5) bekezdése szerint,
f)
generálny prokurátor,
f)
a legfőbb ügyész,
g)
predseda Súdnej rady Slovenskej republiky vo veciach súladu právnych predpisov podľa čl. 125 ods. 1 týkajúcich sa výkonu súdnictva,
g)
a Szlovák Köztársaság Bírósági Tanácsának elnöke a bíráskodás gyakorlását érintő jogszabályoknak a 125. cikkely (1) bekezdésével való összhangja ügyében,
h)
verejný ochranca práv vo veciach súladu právnych predpisov podľa čl. 125 ods. 1, ak ich ďalšie uplatňovanie môže ohroziť základné práva alebo slobody alebo ľudské práva a základné slobody vyplývajúce z medzinárodnej zmluvy, ktorú Slovenská republika ratifikovala a ktorá bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom,
h)
az alapvető jogok biztosa a jogszabályoknak a 125. cikkely (1) bekezdésével való összhangja ügyében, ha azok további alkalmazása veszélyeztetheti az alapvető jogokat vagy szabadságjogokat, vagy a nemzetközi szerződésből eredő emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, amelyet a Szlovák Köztársaság ratifikált, és amelyet törvényben meghatározott módon hirdettek ki,
i)
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky v prípade ustanovenom v čl. 126 ods. 2,
i)
a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatala a 126. cikkely (2) bekezdésében meghatározott esetben,
j)
každý, o ktorého práve sa má konať v prípadoch ustanovených v čl. 127 a 127a,
j)
bárki, akinek a jogáról a 127. és 127.a cikkelyben meghatározott esetekben eljárás folyik,
k)
každý, kto namieta kontrolnú pôsobnosť Najvyššieho kontrolného úradu Slovenskej republiky v prípade ustanovenom v čl. 126 ods. 2.
k)
bárki, aki a 126. cikkely (2) bekezdésében meghatározott esetben kifogásolja a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatalának ellenőrzési hatáskörét.
(2)
(2)
Zákon ustanoví, kto má právo podať návrh na začatie konania podľa čl. 129.
Törvény határozza meg, hogy ki jogosult a 129. cikkely szerinti eljárás megindítására irányuló indítványt benyújtani.
Čl. 131
131. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd rozhoduje v pléne vo veciach uvedených v čl. 105 ods. 2, čl. 107, čl. 125 ods. 1 písm. a) a b), čl. 125a ods. 1, čl. 125b ods. 1, čl. 126, čl. 128, čl. 129 ods. 2 až 6, čl. 129a, čl. 136 ods. 2 a 3, čl. 138 ods. 2 písm. b) a c), o zjednocovaní právnych názorov senátov, o úprave svojich vnútorných pomerov a o návrhu rozpočtu ústavného súdu. Plénum ústavného súdu sa uznáša nadpolovičnou väčšinou všetkých sudcov. Ak sa ústavný súd vo veci podľa čl. 129a neuznesie nadpolovičnou väčšinou všetkých sudcov, konanie sa zastaví.
Az alkotmánybíróság teljes ülésen dönt a 105. cikkely (2) bekezdésében, a 107. cikkelyben, a 125. cikkely (1) bekezdésének a) pontjában és b) pontjában, a 125.a cikkely (1) bekezdésében, a 125.b cikkely (1) bekezdésében, a 126. cikkelyben, a 128. cikkelyben, a 129. cikkely (2)-(6) bekezdésében, a 129.a cikkelyben, a 136. cikkely (2) és (3) bekezdésében, a 138. cikkely (2) bekezdésének b) pontjában és c) pontjában felsorolt ügyekben, a tanácsok jogi álláspontjainak egységesítéséről, saját belső viszonyainak szabályozásáról és az alkotmánybíróság költségvetési javaslatáról. Az alkotmánybíróság teljes ülése az összes bíró többségével hozza meg határozatait. Ha az alkotmánybíróság a 129.a cikkely szerinti ügyben nem hoz határozatot az összes bíró többségével, az eljárás megszűnik.
(2)
(2)
O ostatných veciach rozhoduje ústavný súd v trojčlenných senátoch. Senát sa uznáša nadpolovičnou väčšinou svojich členov.
A többi ügyben az alkotmánybíróság háromtagú tanácsokban dönt. A tanács tagjainak többségével hozza meg határozatait.
Čl. 133
133. cikkely
Proti rozhodnutiu ústavného súdu nemožno podať opravný prostriedok; to neplatí, ak rozhodnutím orgánu medzinárodnej organizácie zriadeného na uplatňovanie medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná, vznikne Slovenskej republike povinnosť v konaní pred ústavným súdom znovu preskúmať už prijaté rozhodnutie ústavného súdu.
Az alkotmánybíróság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs; ez nem érvényes, ha egy olyan nemzetközi szerződés érvényesítésére létrehozott nemzetközi szervezet szervének határozata által, amely a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező, a Szlovák Köztársaságnak kötelezettsége keletkezik az alkotmánybíróság előtti eljárásban az alkotmánybíróság már meghozott határozatának újbóli felülvizsgálatára.
Čl. 134
134. cikkely
(1)
(1)
Ústavný súd sa skladá z trinástich sudcov.
Az alkotmánybíróság tizenhárom bíróból áll.
(2)
(2)
Sudcov ústavného súdu vymenúva na návrh Národnej rady Slovenskej republiky prezident Slovenskej republiky. Národná rada Slovenskej republiky navrhuje dvojnásobný počet kandidátov na sudcov, ktorých má prezident Slovenskej republiky vymenovať; o návrhoch hlasuje Národná rada Slovenskej republiky verejne po vypočutí osôb navrhnutých Národnej rade Slovenskej republiky. Ak Národná rada Slovenskej republiky nezvolí potrebný počet kandidátov na sudcov ústavného súdu do dvoch mesiacov od uplynutia funkčného obdobia sudcu ústavného súdu alebo do šiestich mesiacov od zániku funkcie sudcu ústavného súdu z iných dôvodov, prezident Slovenskej republiky môže vymenovať sudcov ústavného súdu zo zvolených kandidátov na sudcov ústavného súdu.
Az alkotmánybíróság bíráit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának javaslatára a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által kinevezendő bírák számának kétszeresét javasolja; a javaslatokról a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának javasolt személyek meghallgatása után nyilvánosan szavaz. Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nem választja meg a szükséges számú alkotmánybíró-jelöltet az alkotmánybíró megbízatási idejének lejártától számított két hónapon belül, vagy az alkotmánybírói tisztség egyéb okból történő megszűnésétől számított hat hónapon belül, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke kinevezheti az alkotmánybírákat a megválasztott alkotmánybíró-jelöltek közül.
(3)
(3)
Funkčné obdobie sudcu ústavného súdu je dvanásť rokov. Sudca ústavného súdu ostáva vo funkcii aj po uplynutí funkčného obdobia do zloženia sľubu novým sudcom ústavného súdu.
Az alkotmánybíró megbízatási ideje tizenkét év. Az alkotmánybíró a megbízatási idejének lejárta után is hivatalban marad az új alkotmánybíró eskütételéig.
(4)
(4)
Za sudcu ústavného súdu môže byť vymenovaný občan Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný do Národnej rady Slovenskej republiky, dosiahol vek 40 rokov, je bezúhonný, má vysokoškolské právnické vzdelanie, najmenej 15 rokov vykonával právnu prax a jeho doterajší život a morálne vlastnosti sú zárukou, že funkciu sudcu ústavného súdu bude vykonávať riadne. Tá istá osoba nemôže byť opakovane vymenovaná za sudcu ústavného súdu.
Alkotmánybírónak a Szlovák Köztársaság azon állampolgára nevezhető ki, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába választható, betöltötte a 40. életévét, feddhetetlen, jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, legalább 15 éves jogi gyakorlattal rendelkezik, és eddigi élete, valamint erkölcsi tulajdonságai biztosítékot jelentenek arra, hogy az alkotmánybírói tisztséget megfelelően fogja ellátni. Ugyanaz a személy nem nevezhető ki ismételten alkotmánybírónak.
(5)
(5)
Sudca ústavného súdu skladá do rúk prezidenta Slovenskej republiky tento sľub:
Az alkotmánybíró a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének kezébe a következő esküt teszi:
„Sľubujem na svoju česť a svedomie, že budem chrániť neporušiteľnosť prirodzených práv človeka a práv občana, chrániť princípy právneho štátu, spravovať sa ústavou, ústavnými zákonmi a medzinárodnými zmluvami, ktoré Slovenská republika ratifikovala a boli vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, a rozhodovať podľa svojho najlepšieho presvedčenia, nezávisle a nestranne.“.
„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy védeni fogom az ember természetes jogainak és a polgár jogainak sérthetetlenségét, védeni fogom a jogállamiság elveit, az alkotmány, az alkotmányerejű törvények és azon nemzetközi szerződések szerint fogok eljárni, amelyeket a Szlovák Köztársaság ratifikált, és amelyeket a törvényben meghatározott módon hirdettek ki, és legjobb meggyőződésem szerint, függetlenül és pártatlanul fogok dönteni.”.
(6)
(6)
Zložením sľubu sa sudca ústavného súdu ujíma svojej funkcie.
Az eskü letételével az alkotmánybíróság bírája hivatalba lép.
Čl. 135
135. cikkely
Na čele ústavného súdu je jeho predseda, ktorého zastupuje podpredseda. Predsedu a podpredsedu vymenúva zo sudcov ústavného súdu prezident Slovenskej republiky.
Az alkotmánybíróság élén annak elnöke áll, akit az alelnök helyettesít. Az elnököt és az alelnököt az alkotmánybíróság bírái közül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki.
Čl. 136
136. cikkely
(1)
(1)
Za rozhodovanie pri výkone funkcie nemožno sudcu ústavného súdu trestne stíhať, a to ani po zániku jeho funkcie.
Hivatali ideje alatt hozott döntéseiért az alkotmánybíróság bírája ellen nem indítható büntetőeljárás, még hivatali idejének lejárta után sem.
(2)
(2)
Ak bol sudca ústavného súdu pristihnutý a zadržaný pri páchaní trestného činu, príslušný orgán je povinný to ihneď oznámiť predsedovi ústavného súdu, a ak ide o predsedu ústavného súdu, podpredsedovi ústavného súdu. Sudcu ústavného súdu nemožno vziať do väzby bez súhlasu ústavného súdu.
Ha az alkotmánybíróság bíráját bűncselekmény elkövetése közben tetten érik és őrizetbe veszik, az illetékes szerv köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az alkotmánybíróság elnökének, ha pedig az alkotmánybíróság elnökéről van szó, akkor az alkotmánybíróság alelnökének. Az alkotmánybíróság bíráját az alkotmánybíróság jóváhagyása nélkül tilos vizsgálati fogságba helyezni.
(3)
(3)
Ústavný súd vykonáva disciplinárne konanie voči predsedovi a podpredsedovi Najvyššieho súdu Slovenskej republiky a predsedovi a podpredsedovi Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky.
Az alkotmánybíróság fegyelmi eljárást folytat le a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és alelnöke, valamint a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnöke és alelnöke ellen.
Čl. 137
137. cikkely
(1)
(1)
Ak je vymenovaný sudca ústavného súdu členom politickej strany alebo politického hnutia, je povinný vzdať sa členstva v nich ešte pred zložením sľubu.
Ha a kinevezett alkotmánybíró politikai párt vagy politikai mozgalom tagja, köteles lemondani tagságáról még az eskü letétele előtt.
(2)
(2)
Sudcovia ústavného súdu vykonávajú funkciu ako svoje povolanie. Výkon tejto funkcie je nezlučiteľný s funkciou v inom orgáne verejnej moci, so štátnozamestnaneckým pomerom, s pracovným pomerom, s obdobným pracovným vzťahom, s podnikateľskou činnosťou, s členstvom v riadiacom alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť, ani s inou hospodárskou alebo zárobkovou činnosťou okrem správy vlastného majetku a vedeckej, pedagogickej, literárnej alebo umeleckej činnosti.
Az alkotmánybíróság bírái hivatásként gyakorolják tisztségüket. E tisztség gyakorlása összeférhetetlen más közigazgatási szervben betöltött tisztséggel, állami alkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal, hasonló munkajogviszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy igazgató vagy felügyelő szerveiben betöltött tagsággal, illetve más gazdasági vagy kereső tevékenységgel, a saját vagyon kezelésén, valamint a tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységen kívül.
(3)
(3)
Dňom, keď sa sudca ujíma svojej funkcie, zaniká jeho poslanecký mandát a členstvo vo vláde Slovenskej republiky.
Azon a napon, amikor a bíró hivatalba lép, megszűnik képviselői mandátuma és a Szlovák Köztársaság kormányában betöltött tagsága.
Čl. 138
138. cikkely
(1)
(1)
Sudca ústavného súdu sa môže svojej funkcie vzdať písomným oznámením predsedovi ústavného súdu. Jeho funkcia v takom prípade zaniká uplynutím kalendárneho mesiaca, v ktorom bolo písomné oznámenie o vzdaní sa funkcie doručené.
Az alkotmánybíróság bírája az alkotmánybíróság elnökének címzett írásbeli bejelentéssel lemondhat tisztségéről. Tisztsége ebben az esetben annak a naptári hónapnak az elteltével szűnik meg, amelyben a tisztségről való lemondásról szóló írásbeli bejelentést kézbesítették.
(2)
(2)
Prezident Slovenskej republiky sudcu ústavného súdu odvolá
A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke visszahívja az alkotmánybíróság bíráját
a)
na základe právoplatného odsudzujúceho rozsudku za úmyselný trestný čin, alebo ak bol právoplatne odsúdený za trestný čin a súd nerozhodol v jeho prípade o podmienečnom odložení výkonu trestu odňatia slobody,
a)
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős ítélet alapján, vagy ha bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a bíróság az ő esetében nem döntött a kiszabott szabadságvesztés-büntetés feltételes elhalasztásáról,
b)
na základe disciplinárneho rozhodnutia ústavného súdu za čin, ktorý je nezlučiteľný s výkonom funkcie sudcu ústavného súdu,
b)
az alkotmánybíróság fegyelmi határozata alapján, az alkotmánybírói tisztség gyakorlásával összeférhetetlen cselekmény miatt,
c)
ak ústavný súd oznámil, že sudca sa nezúčastňuje na konaní ústavného súdu dlhšie ako jeden rok alebo
c)
ha az alkotmánybíróság bejelentette, hogy a bíró több mint egy éve nem vesz részt az alkotmánybíróság eljárásában, vagy
d)
ak zanikla jeho voliteľnosť do Národnej rady Slovenskej republiky.
d)
ha megszűnt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választhatósága.
(3)
(3)
Sudcovi ústavného súdu zaniká funkcia posledný deň mesiaca, v ktorom sudca ústavného súdu dosiahol vek 72 rokov.
Az alkotmánybíróság bírájának tisztsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben az alkotmánybíróság bírája betöltötte a 72. életévét.
Čl. 139
139. cikkely
Ak sa sudca ústavného súdu vzdá svojej funkcie sudcu ústavného súdu, ak je odvolaný alebo ak mu zanikla funkcia podľa čl. 138 ods. 3, prezident Slovenskej republiky vymenuje iného sudcu na nové funkčné obdobie podľa čl. 134 ods. 2.
Ha az alkotmánybíróság bírája lemond alkotmánybírói tisztségéről, ha visszahívják, vagy ha tisztsége a 138. cikkely 3. bekezdése szerint szűnt meg, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a 134. cikkely 2. bekezdése szerint újabb bírót nevez ki egy új hivatali időszakra.
Čl. 140
140. cikkely
Podrobnosti o organizácii ústavného súdu, o spôsobe konania pred ním, o postavení jeho sudcov a ich bezúhonnosť ustanoví zákon.
Az alkotmánybíróság szervezetének részleteit, az előtte folyó eljárás módját, bíráinak jogállását és feddhetetlenségüket törvény szabályozza.
Druhý oddiel
Második szakasz
SÚDY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG BÍRÓSÁGAI
Čl. 141
141. cikkely
(1)
(1)
V Slovenskej republike vykonávajú súdnictvo nezávislé a nestranné súdy.
A Szlovák Köztársaságban az igazságszolgáltatást független és pártatlan bíróságok gyakorolják.
(2)
(2)
Súdnictvo sa vykonáva na všetkých stupňoch oddelene od iných štátnych orgánov.
Az igazságszolgáltatás minden szinten más állami szervektől elkülönítve működik.
Čl. 141a
141.a cikkely
Súdna rada Slovenskej republiky
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa
(1)
(1)
Súdna rada Slovenskej republiky je ústavným orgánom sudcovskej legitimity.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa a bírói legitimitás alkotmányos szerve.
(2)
(2)
Predsedu a podpredsedu Súdnej rady Slovenskej republiky volí a odvoláva Súdna rada Slovenskej republiky zo svojich členov. Členmi Súdnej rady Slovenskej republiky sú
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának elnökét és alelnökét a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa választja és hívja vissza saját tagjai közül. A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának tagjai
a)
jeden sudca volený a odvolávaný sudcami Najvyššieho súdu Slovenskej republiky a sudcami Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky zo sudcov týchto súdov,
a)
egy bíró, akit a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának bírái és a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának bírái választanak és hívnak vissza e bíróságok bírái közül,
b)
ôsmi sudcovia, ktorých volia a odvolávajú sudcovia ostatných súdov vo viacerých volebných obvodoch, ktoré sa vytvárajú tak, aby na zvolenie alebo odvolanie bol potrebný porovnateľný počet hlasov sudcov,
b)
nyolc bíró, akiket a többi bíróság bírái választanak és hívnak vissza több választókerületben, amelyeket úgy alakítanak ki, hogy a megválasztáshoz vagy visszahíváshoz a bírák összehasonlítható számú szavazatára legyen szükség,
c)
traja členovia, ktorých volí a odvoláva Národná rada Slovenskej republiky,
c)
három tag, akiket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választ és hív vissza,
d)
traja členovia, ktorých vymenúva a odvoláva prezident Slovenskej republiky,
d)
három tag, akiket a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevez ki és hív vissza,
e)
traja členovia, ktorých vymenúva a odvoláva vláda Slovenskej republiky.
e)
három tag, akiket a Szlovák Köztársaság kormánya nevez ki és hív vissza.
(3)
(3)
Za predsedu, podpredsedu a za člena Súdnej rady Slovenskej republiky podľa odseku 2 písm. c) až e) možno ustanoviť osobu, ktorá je bezúhonná, má vysokoškolské právnické vzdelanie a najmenej 15 rokov odbornej praxe; za člena Súdnej rady Slovenskej republiky podľa odseku 2 písm. c) až e) možno ďalej ustanoviť len osobu, ktorá nie je sudcom.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa elnökének, alelnökének és a (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti tagjának olyan személy nevezhető ki, aki feddhetetlen, felsőfokú jogi végzettséggel és legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik; a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti tagjának továbbá csak olyan személy nevezhető ki, aki nem bíró.
(4)
(4)
Výkon funkcie predsedu a podpredsedu Súdnej rady Slovenskej republiky je nezlučiteľný s funkciou v inom orgáne verejnej moci, so štátnozamestnaneckým pomerom, s pracovným pomerom, s obdobným pracovným vzťahom, s podnikateľskou činnosťou, s členstvom v riadiacom alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť, ani s inou hospodárskou alebo zárobkovou činnosťou okrem správy vlastného majetku a vedeckej, pedagogickej, literárnej alebo umeleckej činnosti.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa elnöki és alelnöki tisztségének gyakorlása összeférhetetlen más közhatalmi szervben betöltött tisztséggel, állami alkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal, hasonló munkajogviszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy igazgató vagy felügyelő szerveiben betöltött tagsággal, valamint más gazdasági vagy keresőtevékenységgel, a saját vagyon kezelésén, továbbá a tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységen kívül.
(5)
(5)
Funkčné obdobie členov Súdnej rady Slovenskej republiky je päť rokov. Tú istú osobu možno zvoliť za predsedu Súdnej rady Slovenskej republiky, zvoliť alebo vymenovať za člena Súdnej rady Slovenskej republiky najviac v dvoch po sebe nasledujúcich obdobiach. Predsedu, podpredsedu a člena Súdnej rady Slovenskej republiky možno pred uplynutím ich funkčného obdobia kedykoľvek odvolať.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa tagjainak megbízatása öt évre szól. Ugyanaz a személy a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa elnökévé megválasztható, a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa tagjává megválasztható vagy kinevezhető legfeljebb két, egymást követő időszakra. A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának elnöke, alelnöke és tagja megbízatásának lejárta előtt bármikor visszahívható.
(6)
(6)
Do pôsobnosti Súdnej rady Slovenskej republiky patrí
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának hatáskörébe tartozik
a)
zabezpečovať plnenie úloh verejnej kontroly súdnictva,
a)
az igazságszolgáltatás nyilvános ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljesítésének biztosítása,
b)
prijímať stanovisko, či kandidát na vymenovanie za sudcu spĺňa predpoklady sudcovskej spôsobilosti, ktoré dávajú záruku, že funkciu sudcu bude vykonávať riadne,
b)
állásfoglalást elfogadni arról, hogy a bírói kinevezésre jelölt személy megfelel-e a bírói alkalmasság azon feltételeinek, amelyek garantálják, hogy a bírói tisztséget megfelelően fogja ellátni,
c)
predkladať prezidentovi Slovenskej republiky návrhy kandidátov na vymenovanie sudcov a návrhy na odvolanie sudcov,
c)
a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke elé terjeszteni a bírák kinevezésére vonatkozó jelöltjavaslatokat és a bírák visszahívására vonatkozó javaslatokat,
d)
rozhodovať o pridelení a preložení sudcov,
d)
dönteni a bírák kirendeléséről és áthelyezéséről,
e)
predkladať prezidentovi Slovenskej republiky návrhy na vymenovanie predsedu a podpredsedu Najvyššieho súdu Slovenskej republiky, predsedu a podpredsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky a návrhy na ich odvolanie,
e)
a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke elé terjeszteni a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és alelnökének, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága elnökének és alelnökének kinevezésére, valamint visszahívásukra vonatkozó javaslatokat,
f)
predkladať vláde Slovenskej republiky návrhy kandidátov na sudcov, ktorí by mali pôsobiť za Slovenskú republiku v medzinárodných súdnych orgánoch,
f)
a Szlovák Köztársaság kormánya elé terjeszteni azon bírójelöltekre vonatkozó javaslatokat, akik a Szlovák Köztársaság képviseletében nemzetközi bírósági szervekben tevékenykednének,
g)
vyjadrovať sa o návrhu rozpočtu súdov Slovenskej republiky pri zostavovaní návrhu štátneho rozpočtu a predkladať Národnej rade Slovenskej republiky stanovisko k návrhu rozpočtu súdov,
g)
az állami költségvetés tervezetének összeállításakor véleményezni a Szlovák Köztársaság bíróságainak költségvetési javaslatát, és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjeszteni a bíróságok költségvetési javaslatával kapcsolatos állásfoglalást,
h)
dohliadať, či sudca spĺňa predpoklady sudcovskej spôsobilosti, ktoré dávajú záruku, že funkciu sudcu bude vykonávať riadne po celý čas trvania funkcie sudcu,
h)
felügyelni, hogy a bíró a bírói tisztség teljes időtartama alatt megfelel-e a bírói alkalmasság azon feltételeinek, amelyek garantálják, hogy a bírói tisztséget megfelelően fogja ellátni,
i)
vykonávať dohľad a konať vo veciach majetkových pomerov sudcu,
i)
felügyeletet gyakorolni és eljárni a bíró vagyoni helyzetével kapcsolatos ügyekben,
j)
vydávať zásady sudcovskej etiky v spolupráci s orgánmi sudcovskej samosprávy,
j)
a bírói önkormányzati szervekkel együttműködve kiadni a bírói etika alapelveit,
k)
ďalšia pôsobnosť, ak tak ustanoví zákon.
k)
további hatáskörök, ha azt törvény szabályozza.
(7)
(7)
Na prijatie uznesenia Súdnej rady Slovenskej republiky je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých jej členov.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa határozatának elfogadásához összes tagjának többségi hozzájárulása szükséges.
(8)
(8)
Činnosť Súdnej rady Slovenskej republiky riadi a organizuje jej predseda.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának tevékenységét annak elnöke irányítja és szervezi.
(9)
(9)
Predseda Súdnej rady Slovenskej republiky môže predložiť ústavnému súdu návrh na začatie konania vo veciach súladu právnych predpisov podľa čl. 125 ods. 1 týkajúcich sa výkonu súdnictva.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának elnöke az igazságszolgáltatás gyakorlását érintő jogszabályok összhangjának ügyében a 125. cikkely (1) bekezdése szerint eljárás megindítására irányuló indítványt nyújthat be az alkotmánybírósághoz.
(10)
(10)
Podrobnosti o voľbe a odvolávaní predsedu a podpredsedu Súdnej rady Slovenskej republiky, o spôsobe ustanovenia a odvolania členov Súdnej rady Slovenskej republiky, o jej pôsobnosti, o zastupovaní predsedu Súdnej rady Slovenskej republiky, o organizácii a o vzťahoch k orgánom správy súdnictva a k orgánom sudcovskej samosprávy, ako aj o výkone pôsobnosti podľa čl. 141b, ustanoví zákon. Zákon tiež ustanoví volebné obvody pre voľbu a odvolávanie členov Súdnej rady Slovenskej republiky podľa odseku 2 písm. b).
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa elnökének és alelnökének megválasztására és visszahívására, a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa tagjainak kinevezési és visszahívási módjára, annak hatáskörére, a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa elnökének helyettesítésére, szervezetére, valamint az igazságszolgáltatás igazgatási szerveivel és a bírói önkormányzati szervekkel való kapcsolataira, továbbá a 141.b cikkely szerinti hatáskör gyakorlására vonatkozó részleteket törvény szabályozza. A törvény szabályozza továbbá a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa tagjainak a (2) bekezdés b) pontja szerinti megválasztására és visszahívására szolgáló választókerületeket.
Čl. 141b
141.b cikkely
(1)
(1)
Súdna rada Slovenskej republiky prijíma stanoviská podľa čl. 141a ods. 6 písm. b), h) a i) na základe vlastného preverovania, ňou zaobstaraných alebo od štátnych orgánov získaných podkladov a vyjadrenia dotknutej osoby.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa a 141.a cikkely (6) bekezdésének b), h) és i) pontja szerinti állásfoglalásait saját ellenőrzése, az általa beszerzett vagy állami szervektől kapott dokumentumok és az érintett személy nyilatkozata alapján fogadja el.
(2)
(2)
O strate predpokladov sudcovskej spôsobilosti sudcu, ktoré dávajú záruku, že funkciu sudcu bude vykonávať riadne počas trvania výkonu funkcie sudcu, sa rozhoduje v disciplinárnom konaní.
A bírónak a bírói tisztség gyakorlásának időtartama alatt a bírói alkalmasság azon feltételeinek elvesztéséről, amelyek garantálják, hogy a bírói tisztséget megfelelően fogja ellátni, fegyelmi eljárásban döntenek.
Čl. 142
142. cikkely
(1)
(1)
Súdy rozhodujú v občianskoprávnych a trestnoprávnych veciach; súdy preskúmavajú aj zákonnosť rozhodnutí orgánov verejnej správy a zákonnosť rozhodnutí, opatrení alebo iných zásahov orgánov verejnej moci, ak tak ustanoví zákon.
A bíróságok polgári jogi és büntetőjogi ügyekben döntenek; a bíróságok felülvizsgálják a közigazgatási szervek határozatainak törvényességét, valamint a közhatalmi szervek határozatainak, intézkedéseinek vagy egyéb beavatkozásainak törvényességét is, ha azt törvény szabályozza.
(2)
(2)
Najvyšší správny súd Slovenskej republiky rozhoduje aj
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága dönt továbbá
a)
o ústavnosti a zákonnosti volieb do orgánov územnej samosprávy,
a)
a területi önkormányzati szervekbe történő választások alkotmányosságáról és törvényességéről,
b)
o rozpustení alebo pozastavení činnosti politickej strany alebo politického hnutia,
b)
egy politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenységének felfüggesztéséről,
c)
o disciplinárnej zodpovednosti sudcov, prokurátorov a ak tak ustanoví zákon, aj iných osôb.
c)
a bírák, ügyészek, és ha azt törvény szabályozza, más személyek fegyelmi felelősségéről is.
(3)
(3)
Súdy rozhodujú v senátoch, ak zákon neustanoví, že vo veci rozhoduje jediný sudca. Zákon ustanoví, kedy sa na rozhodovaní senátu zúčastňujú aj prísediaci sudcovia z radov občanov a v ktorých veciach môže rozhodnúť aj zamestnanec súdu poverený sudcom. Proti rozhodnutiu zamestnanca súdu povereného sudcom je prípustný opravný prostriedok, o ktorom rozhoduje vždy sudca.
A bíróságok tanácsban döntenek, ha a törvény másként nem rendelkezik, hogy az ügyben egyesbíró dönt. Törvény szabályozza, hogy mikor vesznek részt a tanács döntéshozatalában a polgárok soraiból kikerülő ülnökök is, és mely ügyekben dönthet a bíró által megbízott bírósági alkalmazott is. A bíró által megbízott bírósági alkalmazott döntése ellen jogorvoslatnak van helye, amelyről mindig a bíró dönt.
(4)
(4)
Rozsudky sa vyhlasujú v mene Slovenskej republiky a vždy verejne.
Az ítéleteket a Szlovák Köztársaság nevében és mindig nyilvánosan hirdetik ki.
Čl. 143
143. cikkely
(1)
(1)
Sústavu súdov tvoria Najvyšší súd Slovenskej republiky, Najvyšší správny súd Slovenskej republiky a ostatné súdy.
A bírósági rendszert a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága és az egyéb bíróságok alkotják.
(2)
(2)
Podrobnejšiu úpravu sústavy súdov, ich pôsobnosť, organizáciu a konanie pred nimi ustanoví zákon.
A bírósági rendszer részletesebb szabályozását, hatáskörüket, szervezetüket és az előttük folyó eljárást törvény szabályozza.
(3)
(3)
V rozsahu ustanovenom zákonom sa na riadení a správe súdov podieľajú aj orgány sudcovskej samosprávy.
A törvény által meghatározott mértékben a bíróságok irányításában és igazgatásában a bírói önkormányzat szervei is részt vesznek.
Čl. 144
144. cikkely
(1)
(1)
Sudcovia sú pri výkone svojej funkcie nezávislí a pri rozhodovaní sú viazaní ústavou, ústavným zákonom, medzinárodnou zmluvou podľa čl. 7 ods. 2 a 5 a zákonom.
A bírák tisztségük gyakorlása során függetlenek, és a döntéshozatal során az alkotmány, az alkotmánytörvény, a 7. cikkely (2) és (5) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés, valamint a törvény köti őket.
(2)
(2)
Ak sa súd domnieva, že iný všeobecne záväzný právny predpis, jeho časť alebo jeho jednotlivé ustanovenie, ktoré sa týka prejednávanej veci, odporuje ústave, ústavnému zákonu, medzinárodnej zmluve podľa čl. 7 ods. 5 alebo zákonu, konanie preruší a podá návrh na začatie konania na základe čl. 125 ods. 1. Právny názor ústavného súdu obsiahnutý v rozhodnutí je pre súd záväzný.
Ha a bíróság úgy véli, hogy más általánosan kötelező érvényű jogszabály, annak része vagy egyes rendelkezése, amely a tárgyalt ügyet érinti, ellentétes az alkotmánnyal, az alkotmánytörvénnyel, a 7. cikkely (5) bekezdése szerinti nemzetközi szerződéssel vagy a törvénnyel, az eljárást felfüggeszti, és a 125. cikkely (1) bekezdése alapján eljárás megindítását indítványozza. Az alkotmánybíróság határozatában foglalt jogi vélemény a bíróságra nézve kötelező érvényű.
Čl. 145
145. cikkely
(1)
(1)
Sudcov vymenúva a odvoláva prezident Slovenskej republiky na návrh Súdnej rady Slovenskej republiky; vymenúva ich bez časového obmedzenia.
A bírákat a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának javaslatára a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki és hívja vissza; kinevezésük határozatlan időre szól.
(2)
(2)
Za sudcu môže byť vymenovaný občan Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný do Národnej rady Slovenskej republiky, dosiahol vek 30 rokov, má vysokoškolské právnické vzdelanie a spĺňa predpoklady sudcovskej spôsobilosti, ktoré dávajú záruku, že funkciu sudcu bude vykonávať riadne. Ďalšie predpoklady na vymenovanie za sudcu a jeho funkčný postup, ako aj rozsah imunity sudcov ustanoví zákon.
Bírónak a Szlovák Köztársaság azon állampolgára nevezhető ki, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába választható, betöltötte 30. életévét, felsőfokú jogi végzettséggel rendelkezik, és megfelel a bírói alkalmasság feltételeinek, amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a bírói tisztséget megfelelően fogja ellátni. A bíróvá történő kinevezés további feltételeit és hivatali előmenetelét, valamint a bírák mentelmi jogának terjedelmét törvény szabályozza.
(3)
(3)
Predsedu a podpredsedu Najvyššieho súdu Slovenskej republiky vymenúva na návrh Súdnej rady Slovenskej republiky zo sudcov Najvyššieho súdu Slovenskej republiky prezident Slovenskej republiky na päť rokov. Predsedu a podpredsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky vymenúva na návrh Súdnej rady Slovenskej republiky zo sudcov Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky prezident Slovenskej republiky na päť rokov. Tá istá osoba môže byť vymenovaná za predsedu a podpredsedu Najvyššieho súdu Slovenskej republiky alebo za predsedu a podpredsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky najviac v dvoch po sebe nasledujúcich obdobiach. Pred uplynutím funkčného obdobia môže prezident Slovenskej republiky odvolať predsedu a podpredsedu Najvyššieho súdu Slovenskej republiky a predsedu a podpredsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky z dôvodov ustanovených v čl. 147.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és alelnökét a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának javaslatára a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának bírái közül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki öt évre. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnökét és alelnökét a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának javaslatára a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának bírái közül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki öt évre. Ugyanaz a személy a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé és alelnökévé vagy a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnökévé és alelnökévé legfeljebb két, egymást követő időszakra nevezhető ki. A hivatali idő lejárta előtt a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és alelnökét, valamint a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnökét és alelnökét a 147. cikkelyben meghatározott okokból visszahívhatja.
(4)
(4)
Sudca skladá do rúk prezidenta Slovenskej republiky tento sľub: »Sľubujem na svoju česť a svedomie, že sa budem spravovať ústavou, ústavnými zákonmi, medzinárodnými zmluvami, ktoré Slovenská republika ratifikovala a boli vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom, a zákonmi, budem vykladať zákony a rozhodovať podľa svojho najlepšieho presvedčenia, nezávisle a nestranne.«.
A bíró a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének kezébe a következő esküt teszi: »Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy az alkotmányt, az alkotmánytörvényeket, a Szlovák Köztársaság által ratifikált és a törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződéseket és a törvényeket betartom, a törvényeket legjobb meggyőződésem szerint, függetlenül és pártatlanul fogom értelmezni és döntéseimet meghozni.«.
(5)
(5)
Zložením sľubu sa sudca ujíma svojej funkcie.
Az eskü letételével a bíró hivatalba lép.
Čl. 145a
145.a cikkely
(1)
(1)
Ak je vymenovaný sudca členom politickej strany alebo politického hnutia, je povinný vzdať sa členstva v nich ešte pred zložením sľubu.
Ha a kinevezett bíró politikai párt vagy politikai mozgalom tagja, köteles tagságáról még az eskü letétele előtt lemondani.
(2)
(2)
Sudca vykonáva funkciu ako svoje povolanie. Výkon funkcie sudcu je nezlučiteľný s funkciou v inom orgáne verejnej moci, vrátane funkcie predsedu a podpredsedu Súdnej rady Slovenskej republiky, so štátnozamestnaneckým pomerom, s pracovným pomerom, s obdobným pracovným vzťahom, s podnikateľskou činnosťou, s členstvom v riadiacom alebo kontrolnom orgáne právnickej osoby, ktorá vykonáva podnikateľskú činnosť, ani s inou hospodárskou alebo zárobkovou činnosťou okrem správy vlastného majetku, vedeckej, pedagogickej, literárnej alebo umeleckej činnosti a členstva v Súdnej rade Slovenskej republiky.
A bíró tisztségét hivatásként gyakorolja. A bírói tisztség gyakorlása összeférhetetlen más közhatalmi szervben betöltött tisztséggel, beleértve a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának elnöki és alelnöki tisztségét, állami alkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal, hasonló munkajogviszonnyal, vállalkozói tevékenységgel, vállalkozói tevékenységet folytató jogi személy igazgató vagy felügyelő szerveiben való tagsággal, sem más gazdasági vagy keresőtevékenységgel, a saját vagyon kezelésén, a tudományos, pedagógiai, irodalmi vagy művészeti tevékenységen és a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsában való tagságon kívül.
Čl. 146
146. cikkely
(1)
(1)
Sudca sa môže svojej funkcie vzdať písomným oznámením prezidentovi Slovenskej republiky. Jeho funkcia v takom prípade zaniká uplynutím kalendárneho mesiaca, v ktorom bolo písomné oznámenie o vzdaní sa funkcie doručené.
A bíró a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének címzett írásbeli értesítéssel lemondhat tisztségéről. Tisztsége ebben az esetben annak a naptári hónapnak a leteltével szűnik meg, amelyben a tisztségről való lemondásról szóló írásbeli értesítést kézbesítették.
(2)
(2)
Sudcovi zaniká funkcia posledný deň mesiaca, v ktorom sudca dosiahol vek 67 rokov.
A bíró tisztsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a bíró betöltötte 67. életévét.
Čl. 147
147. cikkely
(1)
(1)
Prezident Slovenskej republiky sudcu bezodkladne odvolá
A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a bírót haladéktalanul visszahívja
a)
na základe právoplatného odsudzujúceho rozsudku za úmyselný trestný čin,
a)
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős elmarasztaló ítélet alapján,
b)
ak bol právoplatne odsúdený za trestný čin a súd nerozhodol v jeho prípade o podmienečnom odložení výkonu trestu odňatia slobody,
b)
ha bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a bíróság az ő esetében nem döntött a kiszabott szabadságvesztés-büntetés feltételes elhalasztásáról,
c)
na základe disciplinárneho rozhodnutia pre čin, ktorý je nezlučiteľný s výkonom funkcie sudcu,
c)
fegyelmi határozat alapján, a bírói tisztség gyakorlásával összeegyeztethetetlen cselekmény miatt,
d)
na základe rozhodnutia podľa čl. 141b ods. 2, alebo
d)
a 141.b cikkely (2) bekezdése szerinti határozat alapján, vagy
e)
ak zanikla jeho voliteľnosť do Národnej rady Slovenskej republiky.
e)
ha megszűnt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába való választhatósága.
(2)
(2)
Prezident Slovenskej republiky na návrh Súdnej rady Slovenskej republiky môže sudcu odvolať, ak mu zdravotný stav dlhodobo nedovoľuje, najmenej počas jedného roka, riadne vykonávať sudcovské povinnosti.
A Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának javaslatára visszahívhatja a bírót, ha egészségi állapota tartósan, legalább egy éven keresztül nem teszi lehetővé számára bírói kötelességeinek rendes ellátását.
Čl. 148
148. cikkely
(1)
(1)
Sudcu možno preložiť na iný súd len s jeho súhlasom alebo na základe disciplinárneho rozhodnutia. Súhlas sudcu s preložením sa nevyžaduje pri zmene sústavy súdov, ak je to nevyhnutné na zabezpečenie riadneho výkonu súdnictva; podrobnosti ustanoví zákon.
A bírót más bíróságra áthelyezni csak beleegyezésével vagy fegyelmi határozat alapján lehet. A bíró beleegyezése az áthelyezéshez nem szükséges a bírósági rendszer megváltozása esetén, ha ez a bíráskodás rendes működésének biztosításához elengedhetetlen; a részleteket törvény szabályozza.
(2)
(2)
Dočasné pozastavenie výkonu funkcie sudcu nesmie zasahovať do nezávislého výkonu súdnictva. Dôvody prerušenia výkonu sudcovskej funkcie, podmienky na dočasné pridelenie sudcu a ďalšie podmienky na dočasné pozastavenie výkonu funkcie sudcu ustanoví zákon.
A bírói tisztség gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése nem avatkozhat be a bíráskodás független gyakorlásába. A bírói tisztség gyakorlásának megszakításának okait, a bíró ideiglenes kirendelésének feltételeit és a bírói tisztség gyakorlása ideiglenes felfüggesztésének további feltételeit törvény szabályozza.
(3)
(3)
Spôsob ustanovenia prísediacich sudcov ustanoví zákon.
Az ülnökök kinevezésének módját törvény szabályozza.
(4)
(4)
Za právny názor vyjadrený pri rozhodovaní nemožno sudcu ani prísediaceho sudcu z radov občanov stíhať, a to ani po zániku ich funkcie, okrem prípadov, ak by tým bol spáchaný trestný čin; disciplinárna zodpovednosť sudcu tým nie je dotknutá.
A döntéshozatal során kifejtett jogi véleményéért a bírót és a polgárok köréből kinevezett ülnököt nem lehet felelősségre vonni, még tisztségük megszűnése után sem, kivéve azokat az eseteket, ha ezzel bűncselekményt követtek volna el; a bíró fegyelmi felelősségét ez nem érinti.
(5)
(5)
Proti rozhodnutiu o začatí trestného stíhania sudcu môže dotknutý sudca podať sťažnosť, o ktorej rozhoduje generálny prokurátor.
A bíró elleni büntetőeljárás megindításáról szóló határozat ellen az érintett bíró panaszt nyújthat be, amelyről a főügyész dönt.
ÔSMA HLAVA
NYOLCADIK FEJEZET
PROKURATÚRA SLOVENSKEJ REPUBLIKY A VEREJNÝ OCHRANCA PRÁV
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK BIZTOSA
Prvý oddiel
Első szakasz
PROKURATÚRA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
Čl. 149
149. cikkely
Prokuratúra Slovenskej republiky chráni práva a zákonom chránené záujmy fyzických a právnických osôb a štátu.
A Szlovák Köztársaság Ügyészsége védi a természetes és jogi személyek, valamint az állam jogait és törvény által védett érdekeit.
Čl. 150
150. cikkely
Na čele prokuratúry je generálny prokurátor, ktorého vymenúva a odvoláva prezident Slovenskej republiky na návrh Národnej rady Slovenskej republiky.
Az ügyészség élén a főügyész áll, akit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának javaslatára a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevez ki és hív vissza.
Čl. 151
151. cikkely
Podrobnosti o vymenúvaní a odvolávaní, právach a povinnostiach prokurátorov a organizácii prokuratúry ustanoví zákon.
Az ügyészek kinevezésének és visszahívásának, jogainak és kötelességeinek, valamint az ügyészség szervezetének részleteit törvény szabályozza.
Druhý oddiel
Második szakasz
VEREJNÝ OCHRANCA PRÁV
AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK BIZTOSA
Čl. 151a
151.a cikkely
(1)
(1)
Verejný ochranca práv je nezávislý orgán Slovenskej republiky, ktorý v rozsahu a spôsobom ustanoveným zákonom chráni základné práva a slobody fyzických osôb a právnických osôb v konaní pred orgánmi verejnej správy a ďalšími orgánmi verejnej moci, ak je ich konanie, rozhodovanie alebo nečinnosť v rozpore s právnym poriadkom. V zákonom ustanovených prípadoch sa verejný ochranca práv môže podieľať na uplatnení zodpovednosti osôb pôsobiacich v orgánoch verejnej moci, ak tieto osoby porušili základné právo alebo slobodu fyzických osôb a právnických osôb. Všetky orgány verejnej moci poskytnú verejnému ochrancovi práv potrebnú súčinnosť.
Az állampolgári jogok biztosa a Szlovák Köztársaság független szerve, amely a törvényben meghatározott terjedelemben és módon védi a természetes és jogi személyek alapvető jogait és szabadságjogait a közigazgatási szervek és más államhatalmi szervek előtti eljárásokban, ha azok eljárása, döntéshozatala vagy tétlensége ellentétes a jogrenddel. A törvényben meghatározott esetekben az állampolgári jogok biztosa részt vehet az államhatalmi szervekben tevékenykedő személyek felelősségre vonásában, ha e személyek megsértették a természetes és jogi személyek alapvető jogát vagy szabadságjogát. Minden államhatalmi szerv köteles megadni az állampolgári jogok biztosának a szükséges együttműködést.
(2)
(2)
Verejný ochranca práv môže predložiť Ústavnému súdu Slovenskej republiky návrh na začatie konania podľa čl. 125, ak všeobecne záväzný právny predpis porušuje základné právo alebo slobodu priznanú fyzickej osobe alebo právnickej osobe.
Az állampolgári jogok biztosa a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához a 125. cikkely szerinti eljárás megindítására irányuló indítványt nyújthat be, ha egy általánosan kötelező érvényű jogszabály sérti a természetes vagy jogi személynek biztosított alapvető jogot vagy szabadságjogot.
(3)
(3)
Verejného ochrancu práv volí Národná rada Slovenskej republiky na obdobie piatich rokov z kandidátov, ktorých jej navrhne najmenej 15 poslancov Národnej rady Slovenskej republiky. Za verejného ochrancu práv možno zvoliť občana Slovenskej republiky, ktorý je voliteľný za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky a v deň voľby dosiahol vek 35 rokov. Verejný ochranca práv nemôže byť členom politickej strany ani politického hnutia. Verejný ochranca práv ostáva vo funkcii aj po uplynutí funkčného obdobia do zloženia sľubu novým verejným ochrancom práv.
Az állampolgári jogok biztosát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa választja öt évre azokból a jelöltekből, akiket a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának legalább 15 képviselője javasol. Állampolgári jogok biztosává választható a Szlovák Köztársaság azon állampolgára, aki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselőjévé választható, és a választás napján betöltötte 35. életévét. Az állampolgári jogok biztosa nem lehet politikai párt vagy politikai mozgalom tagja. Az állampolgári jogok biztosa a megbízatási idő lejárta után is hivatalban marad az új állampolgári jogok biztosa eskütételéig.
(4)
(4)
Funkcia verejného ochrancu práv zaniká dňom nadobudnutia právoplatnosti rozsudku, ktorým bol verejný ochranca práv odsúdený za úmyselný trestný čin alebo ktorým bol odsúdený za trestný čin, a súd nerozhodol v jeho prípade o podmienečnom odložení výkonu trestu odňatia slobody, alebo stratou voliteľnosti.
Az állampolgári jogok biztosa tisztsége megszűnik azon ítélet jogerőre emelkedésének napjával, amellyel az állampolgári jogok biztosát szándékos bűncselekmény miatt elítélték, vagy amellyel bűncselekmény miatt elítélték, és a bíróság az ő esetében nem döntött a kiszabott szabadságvesztés-büntetés feltételes elhalasztásáról, vagy a választhatóság elvesztésével.
(5)
(5)
Národná rada Slovenskej republiky môže verejného ochrancu práv odvolať, ak mu zdravotný stav dlhodobo, najmenej však počas troch mesiacov, nedovoľuje riadne vykonávať povinnosti vyplývajúce z jeho funkcie.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszahívhatja az állampolgári jogok biztosát, ha egészségi állapota tartósan, de legalább három hónapon keresztül nem teszi lehetővé számára a tisztségéből fakadó kötelességeinek rendes ellátását.
(6)
(6)
Podrobnosti o voľbe a odvolávaní verejného ochrancu práv, o jeho pôsobnosti, o podmienkach výkonu jeho funkcie, o spôsobe právnej ochrany, o predkladaní návrhov na začatie konania pred Ústavným súdom Slovenskej republiky podľa čl. 130 ods. 1 písm. h) a o uplatňovaní práv fyzických osôb a právnických osôb ustanoví zákon.
Az állampolgári jogok biztosa megválasztásának és visszahívásának, hatáskörének, tisztsége gyakorlása feltételeinek, a jogvédelem módjának, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága előtti eljárás megindítására irányuló indítványok benyújtásának a 130. cikkely (1) bekezdésének h) pontja szerint, valamint a természetes és jogi személyek jogainak érvényesítésének részleteit törvény szabályozza.
DEVIATA HLAVA
KILENCEDIK FEJEZET
PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Čl. 152
152. cikkely
(1)
(1)
Ústavné zákony, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy zostávajú v Slovenskej republike v platnosti, ak neodporujú tejto ústave. Meniť a zrušovať ich môžu príslušné orgány Slovenskej republiky.
Az alkotmányerejű törvények, törvények és egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályok a Szlovák Köztársaságban hatályban maradnak, amennyiben nem ellentétesek ezzel az alkotmánnyal. Módosításukat és hatályon kívül helyezésüket a Szlovák Köztársaság illetékes szervei végezhetik.
(2)
(2)
Neplatnosť zákonov a iných všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných v Českej a Slovenskej Federatívnej Republike vzniká deväťdesiatym dňom po uverejnení rozhodnutia Ústavného súdu Slovenskej republiky o ich neplatnosti spôsobom ustanoveným na vyhlasovanie zákonov.
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban kiadott törvények és más általánosan kötelező érvényű jogszabályok érvénytelensége a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának az érvénytelenségükről szóló határozatának a törvények kihirdetésére megállapított módon történő közzétételét követő kilencvenedik napon lép életbe.
(3)
(3)
O neplatnosti právnych predpisov rozhoduje Ústavný súd Slovenskej republiky podľa návrhu osôb uvedených v čl. 130.
A jogszabályok érvénytelenségéről a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága dönt a 130. cikkelyben felsorolt személyek indítványa alapján.
(4)
(4)
Výklad a uplatňovanie ústavných zákonov, zákonov a ostatných všeobecne záväzných právnych predpisov musí byť v súlade s touto ústavou.
Az alkotmányerejű törvények, törvények és egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályok értelmezésének és alkalmazásának összhangban kell lennie ezzel az alkotmánnyal.
Čl. 153
153. cikkely
Na Slovenskú republiku prechádzajú práva a povinnosti z medzinárodných zmlúv, ktorými je Česká a Slovenská Federatívna Republika viazaná, a to v rozsahu ustanovenom ústavným zákonom Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky alebo v rozsahu dohodnutom medzi Slovenskou republikou a Českou republikou.
A Szlovák Köztársaságra szállnak át a nemzetközi szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek, amelyek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot kötelezik, mégpedig a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmányerejű törvényében meghatározott, vagy a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság között megállapodott mértékben.
Čl. 154
154. cikkely
(1)
(1)
Slovenská národná rada zvolená podľa čl. 103 ústavného zákona č. 143/1968 Zb. o česko-slovenskej federácii v znení neskorších predpisov vykonáva svoju pôsobnosť ako Národná rada Slovenskej republiky podľa tejto ústavy. Volebné obdobie Národnej rady Slovenskej republiky sa počíta odo dňa volieb do Slovenskej národnej rady.
A csehszlovák föderációról szóló, többször módosított Tt. 143/1968. sz. alkotmányerejű törvényének 103. cikkelye szerint megválasztott Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörét a jelen alkotmány értelmében a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsaként gyakorolja. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának választási időszaka a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások napjától számítódik.
(2)
(2)
Vláda Slovenskej republiky vymenovaná podľa čl. 122 ods. 1 písm. a) ústavného zákona č. 143/1968 Zb. o česko-slovenskej federácii v znení neskorších predpisov sa považuje za vládu vymenovanú podľa tejto ústavy.
A csehszlovák föderációról szóló, többször módosított Tt. 143/1968. sz. alkotmányerejű törvényének 122. cikkelye 1. bek. a) pontja szerint kinevezett Szlovák Köztársaság kormánya a jelen alkotmány szerint kinevezett kormánynak tekintendő.
(3)
(3)
Predseda Najvyššieho súdu Slovenskej republiky a generálny prokurátor Slovenskej republiky ustanovení do funkcie podľa doterajších právnych predpisov zostávajú vo funkciách až do ustanovenia do funkcií podľa tejto ústavy.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és a Szlovák Köztársaság főügyésze, akiket a korábbi jogszabályok szerint neveztek ki tisztségükbe, tisztségükben maradnak mindaddig, amíg a jelen alkotmány szerint nem neveznek ki új tisztségviselőket.
(4)
(4)
Sudcovia súdov Slovenskej republiky ustanovení do funkcie podľa doterajších právnych predpisov sa považujú za ustanovených do funkcie bez časového obmedzenia podľa tejto ústavy.
A Szlovák Köztársaság bíróságainak bírái, akiket a korábbi jogszabályok szerint neveztek ki tisztségükbe, a jelen alkotmány szerint határozatlan időre kinevezettnek tekintendők.
Čl. 154a
154.a cikkely
Voľbu prezidenta Slovenskej republiky podľa tohto ústavného zákona vyhlási predseda Národnej rady Slovenskej republiky do 30 dní od nadobudnutia účinnosti zákona vydaného podľa čl. 101 ods. 10.
A Szlovák Köztársaság elnökének megválasztását ezen alkotmányerejű törvény szerint a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke írja ki a 101. cikkely 10. bekezdése szerint kiadott törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül.
Čl. 154b
154.b cikkely
(1)
(1)
Sudcu zvoleného na štyri roky pred nadobudnutím účinnosti tohto ústavného zákona vymenuje po uplynutí jeho volebného obdobia prezident Slovenskej republiky na návrh Súdnej rady Slovenskej republiky za sudcu bez časového obmedzenia aj vtedy, ak v deň vymenovania nedosiahol vek 30 rokov.
Azt a bírót, akit ezen alkotmányerejű törvény hatálybalépése előtt négy évre választottak meg, választási időszakának lejárta után a Szlovák Köztársaság elnöke a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának javaslatára határozatlan időre bíróvá nevezi ki, akkor is, ha a kinevezés napján még nem töltötte be a 30. életévét.
(2)
(2)
Sudcovia zvolení podľa doterajších predpisov bez časového obmedzenia sa pokladajú za sudcov vymenovaných podľa tohto ústavného zákona.
A korábbi jogszabályok szerint határozatlan időre megválasztott bírák ezen alkotmányerejű törvény szerint kinevezett bíráknak tekintendők.
(3)
(3)
Na sudcov ústavného súdu vymenovaných pred nadobudnutím účinnosti tohto ústavného zákona sa ustanovenie čl. 134 ods. 2 prvej vety a ods. 3 druhej vety nevzťahuje.
Az ezen alkotmányerejű törvény hatálybalépése előtt kinevezett alkotmánybírákra nem vonatkozik a 134. cikkely 2. bekezdésének első mondata és a 3. bekezdésének második mondata.
Čl. 154c
154.c cikkely
(1)
(1)
Medzinárodné zmluvy o ľudských právach a základných slobodách, ktoré Slovenská republika ratifikovala a boli vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom pred nadobudnutím účinnosti tohto ústavného zákona, sú súčasťou jej právneho poriadku a majú prednosť pred zákonom, ak zabezpečujú väčší rozsah ústavných práv a slobôd.
Az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló nemzetközi szerződések, amelyeket a Szlovák Köztársaság ezen alkotmányerejű törvény hatálybalépése előtt ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett, jogrendjének részét képezik, és elsőbbséget élveznek a törvénnyel szemben, amennyiben az alkotmányos jogok és szabadságok szélesebb körét biztosítják.
(2)
(2)
Iné medzinárodné zmluvy, ktoré Slovenská republika ratifikovala a boli vyhlásené spôsobom ustanoveným zákonom pred nadobudnutím účinnosti tohto ústavného zákona, sú súčasťou jej právneho poriadku, ak tak ustanovuje zákon.
Más nemzetközi szerződések, amelyeket a Szlovák Köztársaság ezen alkotmányerejű törvény hatálybalépése előtt ratifikált és törvényben meghatározott módon kihirdetett, jogrendjének részét képezik, ha a törvény így rendelkezik.
Čl. 154d
154.d cikkely
(4)
(4)
Funkcia predsedu Súdnej rady Slovenskej republiky ustanoveného podľa doterajších predpisov zaniká dňom nadobudnutia účinnosti tohto ústavného zákona. Predseda Najvyššieho súdu Slovenskej republiky je členom Súdnej rady Slovenskej republiky do skončenia funkčného obdobia tých členov Súdnej rady Slovenskej republiky, ktorí boli zvolení sudcami Slovenskej republiky podľa doterajších predpisov.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának a korábbi jogszabályok szerint kinevezett elnökének tisztsége ezen alkotmányerejű törvény hatálybalépésének napjával megszűnik. A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának tagja a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa azon tagjai megbízatási idejének lejártáig, akiket a Szlovák Köztársaság bírái a korábbi jogszabályok szerint választottak meg.
(5)
(5)
Členovia Súdnej rady Slovenskej republiky zvolení sudcami Slovenskej republiky, zvolení Národnou radou Slovenskej republiky, vymenovaní prezidentom Slovenskej republiky a vymenovaní vládou Slovenskej republiky podľa doterajších predpisov sa považujú za členov Súdnej rady Slovenskej republiky podľa tohto ústavného zákona; na ich členstvo sa vzťahujú doterajšie predpisy.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának a Szlovák Köztársaság bírái által megválasztott, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által megválasztott, a Szlovák Köztársaság elnöke által kinevezett és a Szlovák Köztársaság kormánya által a korábbi jogszabályok szerint kinevezett tagjai ezen alkotmányerejű törvény szerint a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa tagjainak tekintendők; tagságukra az addig hatályos jogszabályok vonatkoznak.
Čl. 154e
154.e cikkely
(1)
(1)
Poslancov zastupiteľstiev vyšších územných celkov a predsedov vyšších územných celkov volia vo voľbách v roku 2017 obyvatelia, ktorí majú trvalý pobyt v územnom obvode vyššieho územného celku, na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním na päťročné obdobie.
A magasabb területi egységek képviselő-testületeinek tagjait és a magasabb területi egységek elnökeit a 2017-es választásokon a magasabb területi egység területén állandó lakhellyel rendelkező lakosok választják meg, általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással, ötéves időszakra.
(2)
(2)
Ustanovenia čl. 69 ods. 5 druhej vety a ods. 6 prvej vety sa pre volebné obdobie poslancov zastupiteľstiev vyšších územných celkov a predsedov vyšších územných celkov pre volebné obdobie začínajúce v roku 2017 nepoužijú.
A 69. cikkely 5. bekezdésének második mondatának és a 6. bekezdésének első mondatának rendelkezései a magasabb területi egységek képviselő-testületei képviselőinek és a magasabb területi egységek elnökeinek a 2017-ben kezdődő választási időszakára nem alkalmazandók.
Čl. 154f
154.f cikkely
(1)
(1)
Ustanovenia čl. 86 písm. i), čl. 88a a čl. 129a sa vzťahujú aj na článok V a článok VI rozhodnutia predsedu vlády Slovenskej republiky z 3. marca 1998 o amnestii uverejneného pod číslom 55/1998 Z. z., rozhodnutie predsedu vlády Slovenskej republiky zo 7. júla 1998 o amnestii uverejnené pod číslom 214/1998 Z. z. a rozhodnutie prezidenta Slovenskej republiky v konaní o milosť pre obvineného zo dňa 12. decembra 1997 č. k. 3573/96-72-2417.
A 86. cikkely i) pontjának, a 88.a cikkelynek és a 129.a cikkelynek a rendelkezései a Szlovák Köztársaság kormányelnökének az amnesztiáról szóló, 1998. március 3-án kelt, a Tt. 55/1998. számú törvénye alatt közzétett határozatának V. és VI. cikkelyére, a Szlovák Köztársaság kormányelnökének az amnesztiáról szóló, 1998. július 7-én kelt, a Tt. 214/1998. számú törvénye alatt közzétett határozatára, valamint a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének a gyanúsított kegyelemben való részesítése ügyében folytatott eljárásról szóló, 1997. december 12-én kelt, 3573/96-72-2417. iktatószámú határozatára is vonatkoznak.
(2)
(2)
Zrušením amnestií a milostí podľa odseku 1
Az (1) bekezdés szerinti amnesztiák és kegyelmek megszüntetésével
a)
sa zrušujú rozhodnutia štátnych orgánov v rozsahu, v ktorom boli vydané a odôvodnené na základe amnestií a milostí uvedených v odseku 1 a
a)
megszűnnek az állami szervek azon döntései is, olyan terjedelemben, amilyenben az (1) bekezdésben említett amnesztiák és kegyelmek alapján adták ki és indokolták azokat, és
b)
zanikajú zákonné prekážky trestných stíhaní, ktoré mali základ v amnestiách a milostiach uvedených v odseku 1; doba trvania týchto zákonných prekážok sa nezapočítava do premlčacích dôb vzťahujúcich sa na skutky, ktorých sa amnestie a milosti uvedené v odseku 1 týkajú.
b)
megszűnnek a büntetőeljárások lefolytatásának törvényes akadályai, amelyek az (1) bekezdésben említett amnesztiákon és kegyelmeken alapultak; ezen törvényes akadályok fennállásának időtartama nem számít bele az (1) bekezdésben említett amnesztiák és kegyelmek által érintett cselekményekre vonatkozó elévülési időkbe.
Čl. 154g
154.g cikkely
(1)
(1)
Členovia Súdnej rady Slovenskej republiky zvolení sudcami, zvolení Národnou radou Slovenskej republiky, vymenovaní prezidentom Slovenskej republiky a vymenovaní vládou Slovenskej republiky podľa doterajších predpisov sa považujú za členov Súdnej rady Slovenskej republiky podľa tohto ústavného zákona.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának a bírák által választott, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által választott, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke által kinevezett és a Szlovák Köztársaság kormánya által kinevezett, a korábbi jogszabályok szerinti tagjai a jelen alkotmányerejű törvény értelmében a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa tagjainak tekintendők.
(2)
(2)
Ustanovenie čl. 138 ods. 3 sa nevzťahuje na sudcu ústavného súdu vymenovaného do funkcie do 31. decembra 2020.
A 138. cikkely 3. bekezdésének rendelkezése nem vonatkozik a 2020. december 31-ig hivatalba kinevezett alkotmánybírósági bíróra.
(3)
(3)
Sudcovi, ktorý k 1. januáru 2021 vykonáva funkciu a ktorý dosiahol vek 67 rokov pred 1. januárom 2021, zanikne funkcia sudcu uplynutím 31. januára 2021.
Annak a bírónak, aki 2021. január 1-jén hivatalban van, és aki 2021. január 1-je előtt betöltötte a 67. életévét, a bírói tisztsége 2021. január 31-ével megszűnik.
(4)
(4)
Najvyšší správny súd Slovenskej republiky začne svoju činnosť dňom, ktorý ustanoví zákon.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága azon a napon kezdi meg tevékenységét, amelyet törvény szabályoz.
(5)
(5)
Až do začatia činnosti Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky vykonávajú jeho pôsobnosť tie orgány, ktoré ju vykonávali podľa predpisov účinných pred začatím činnosti Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága tevékenységének megkezdéséig annak hatáskörét azok a szervek gyakorolják, amelyek azt a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága tevékenységének megkezdése előtt hatályos jogszabályok szerint gyakorolták.
(6)
(6)
Konania začaté pred príslušnými orgánmi podľa odseku 5 predo dňom začatia činnosti Najvyššieho správneho súdu dokončia tieto orgány, ak zákon neustanoví, že ich dokončí Najvyšší správny súd Slovenskej republiky.
Az (5) bekezdés szerinti illetékes szervek előtt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság tevékenységének megkezdése előtt indított eljárásokat ezek a szervek fejezik be, hacsak törvény nem rendelkezik úgy, hogy azokat a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága fejezi be.
(7)
(7)
Prvého predsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky prezidentovi Slovenskej republiky navrhne Súdna rada Slovenskej republiky zo sudcov súdov podľa čl. 143 ods. 1 v znení účinnom do 31. decembra 2020 alebo osôb, ktoré nie sú sudcami a ktoré spĺňajú podmienky podľa čl. 134 ods. 4 v znení účinnom od 1. januára 2021. Ak je do funkcie prvého predsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky vymenovaný sudca, ktorý nie je sudcom Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky, alebo osoba, ktorá nie je sudcom, dňom vymenovania do funkcie predsedu Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky sa stáva sudcom Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának első elnökét a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa javasolja a Szlovák Köztársaság köztársasági elnökének a 143. cikkely 1. bekezdésének 2020. december 31-ig hatályos változata szerinti bíróságok bírái közül, vagy olyan, nem bíró személyek közül, akik megfelelnek a 134. cikkely 4. bekezdésének 2021. január 1-jétől hatályos változata szerinti feltételeknek. Ha a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának első elnöki tisztségébe olyan bírót neveznek ki, aki nem a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának bírája, vagy olyan személyt, aki nem bíró, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága elnöki tisztségébe való kinevezésének napjával a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának bírájává válik.
(8)
(8)
Súdna rada Slovenskej republiky vykonáva pôsobnosť podľa čl. 141a ods. 5 písm. g) v znení účinnom do 31. decembra 2020 do začatia činnosti Najvyššieho správneho súdu Slovenskej republiky. Funkcia predsedu disciplinárneho senátu a člena disciplinárneho senátu zvoleného podľa čl. 141a ods. 5 písm. g) v znení účinnom do 31. decembra 2020 alebo podľa prvej vety zanikne dňom, keď začne vykonávať svoju činnosť Najvyšší správny súd Slovenskej republiky.
A Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsa a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága tevékenységének megkezdéséig a 141.a cikkely 5. bekezdésének g) pontja 2020. december 31-ig hatályos változata szerinti hatáskörét gyakorolja. A fegyelmi tanács elnökének és a fegyelmi tanács tagjának a 141.a cikkely 5. bekezdésének g) pontja 2020. december 31-ig hatályos változata vagy az első mondat szerint megválasztott tisztsége azon a napon szűnik meg, amikor a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága megkezdi tevékenységét.
(9)
(9)
Funkčné obdobie v poradí
A sorrendben
a)
prvých štyroch sudcov ústavného súdu vymenovaných po 1. januári 2021 uplynie 30. októbra 2037,
a)
a 2021. január 1-je után kinevezett első négy alkotmánybírósági bíró hivatali ideje 2037. október 30-án jár le,
b)
ďalších štyroch sudcov ústavného súdu vymenovaných po 1. januári 2021 po sudcoch ústavného súdu podľa písmena a) uplynie 30. októbra 2041,
b)
a 2021. január 1-je után, az a) pont szerinti alkotmánybírósági bírák után kinevezett további négy alkotmánybírósági bíró hivatali ideje 2041. október 30-án jár le,
c)
ďalších piatich sudcov ústavného súdu vymenovaných po 1. januári 2021 po sudcoch ústavného súdu podľa písmena b) uplynie 30. októbra 2045.
c)
a 2021. január 1-je után, a b) pont szerinti alkotmánybírósági bírák után kinevezett további öt alkotmánybírósági bíró hivatali ideje 2045. október 30-án jár le.
(10)
(10)
Ak má funkčné obdobie sudcu ústavného súdu podľa odseku 9 presiahnuť 15 rokov, funkcia sudcu ústavného súdu zanikne uplynutím 12 rokov; na zvyšok funkčného obdobia podľa odseku 9, najmenej však na šesť rokov, sa vymenuje nový sudca ústavného súdu.
Ha az alkotmánybírósági bíró hivatali ideje a (9) bekezdés szerint meghaladná a 15 évet, az alkotmánybírósági bíró tisztsége 12 év elteltével megszűnik; a (9) bekezdés szerinti hivatali idő fennmaradó részére, de legalább hat évre, új alkotmánybírósági bírót neveznek ki.
(11)
(11)
Pri súčasnom vymenovaní viacerých sudcov ústavného súdu na rôzne funkčné obdobia podľa odseku 9 poradie vymenovaných sudcov ústavného súdu sa určí podľa počtu hlasov získaných vo voľbe v Národnej rade Slovenskej republiky; v prípade rovnosti hlasov sa rozhodne žrebom.
Több alkotmánybírósági bíró (9) bekezdés szerinti, különböző hivatali időtartamra történő egyidejű kinevezése esetén a kinevezett alkotmánybírósági bírák sorrendjét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában tartott választáson szerzett szavazatok száma alapján kell meghatározni; szavazategyenlőség esetén sorsolással kell dönteni.
Čl. 154h
154.h cikkely
Ustanovenia čl. 73 ods. 3, čl. 84 ods. 4 a čl. 86 písm. n) v znení účinnom odo dňa vyhlásenia tohto ústavného zákona sa vzťahujú aj na volebné obdobie Národnej rady Slovenskej republiky začaté v roku 2020.
A 73. cikkely 3. bekezdésének, a 84. cikkely 4. bekezdésének és a 86. cikkely n) pontjának a jelen alkotmányerejű törvény kihirdetésének napjától hatályos változata szerinti rendelkezései a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 2020-ban kezdődött választási időszakára is vonatkoznak.
Čl. 155
155. cikkely
Zrušujú sa
Hatályon kívül helyezendők
1.
1.
ústavný zákon Slovenskej národnej rady č. 50/1990 Zb. o názve, štátnom znaku, štátnej vlajke, štátnej pečati a o štátnej hymne Slovenskej republiky,
a Szlovák Nemzeti Tanács 50/1990. sz., Tgy., a Szlovák Köztársaság elnevezéséről, állami címeréről, állami zászlajáról, állami pecsétjéről és állami himnuszáról szóló alkotmányerejű törvénye,
2.
2.
ústavný zákon Slovenskej národnej rady č. 79/1990 Zb. o počte poslancov Slovenskej národnej rady, o znení sľubu poslancov Slovenskej národnej rady, členov vlády Slovenskej republiky a poslancov národných výborov a o volebnom období Slovenskej národnej rady,
a Szlovák Nemzeti Tanács 79/1990. sz., Tgy., a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek számáról, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a Szlovák Köztársaság kormányának tagjai és a nemzeti bizottságok képviselői esküjének szövegéről, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács választási időszakáról szóló alkotmányerejű törvénye,
3.
3.
ústavný zákon Slovenskej národnej rady č. 7/1992 Zb. o Ústavnom súde Slovenskej republiky.
a Szlovák Nemzeti Tanács 7/1992. sz., Tgy., a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmányerejű törvénye.
Čl. 156
156. cikkely
Táto Ústava Slovenskej republiky nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia, okrem čl. 3 ods. 2, čl. 23 ods. 4, ak ide o vyhostenie alebo vydanie občana inému štátu, čl. 53, 84 ods. 3, ak ide o vypovedanie vojny inému štátu, čl. 86 písm. k) a l), čl. 102 písm. g), ak ide o vymenúvanie profesorov vysokých škôl a rektorov a o vymenúvanie a povyšovanie generálov, písmená j) a k), čl. 152 ods. 1 druhá veta, ak sa týka ústavných zákonov, zákonov a ostatných všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných orgánmi Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky, ktoré nadobudnú účinnosť súčasne s príslušnými zmenami ústavných pomerov Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky v súlade s touto ústavou.
A Szlovák Köztársaság jelen Alkotmánya a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a 3. cikkely (2) bekezdését, a 23. cikkely (4) bekezdését, amennyiben az állampolgár más államnak történő kiutasításáról vagy kiadatásáról van szó, az 53. cikkelyt, a 84. cikkely (3) bekezdését, amennyiben más államnak való hadüzenetről van szó, a 86. cikkely k) és l) pontját, a 102. cikkely g) pontját, amennyiben a főiskolai professzorok és rektorok kinevezéséről, valamint a tábornokok kinevezéséről és előléptetéséről van szó, a j) és k) pontját, a 152. cikkely (1) bekezdésének második mondatát, amennyiben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szervei által kiadott alkotmányerejű törvényekre, törvényekre és egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokra vonatkozik, amelyek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmányos viszonyainak megfelelő, a jelen alkotmánnyal összhangban lévő módosításaival egyidejűleg lépnek hatályba.
I. Gašparovič v. r.
V. Mečiar v. r.
V. Mečiar v. r.
I. Gašparovič s. k.
V. Mečiar s. k.
V. Mečiar s. k.