431/2002 Z. z.
Zákon o účtovníctve

Podrobnosti zákona

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Zdroj:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Typ zákona:
Törvény
Nasledujúci text je preklad vytvorený pomocou umelej inteligencie.
Predchádzajúca verzia 01.01.2026 - 03.02.2026
Aktuálna verzia 04.02.2026 - 31.05.2026

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Zdroj:
Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Typ zákona:
Törvény
Nasledujúci text je preklad vytvorený pomocou umelej inteligencie.

História

Zákon o účtovníctve
 
431
431
ZÁKON
TÖRVÉNY
z 18. júna 2002
2002. június 18-i
o účtovníctve
a számvitelről
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ZÁKLADNÉ A VŠEOBECNÉ USTANOVENIA
ALAP- ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
§ 1
Predmet úpravy
(1)
Tento zákon upravuje
a)
rozsah, spôsob a preukázateľnosť vedenia účtovníctva
1.
právnických osôb,1) ktoré majú sídlo na území Slovenskej republiky,
2.
zahraničných právnických osôb,2) ak na území Slovenskej republiky podnikajú alebo vykonávajú inú činnosť podľa osobitných predpisov,3)
3.
zahraničných fyzických osôb3a) a slovenských fyzických osôb, ktoré podnikajú alebo vykonávajú inú samostatnú zárobkovú činnosť, ak preukazujú svoje výdavky vynaložené na dosiahnutie, zabezpečenie a udržanie príjmov na účely zistenia základu dane z príjmov podľa osobitného predpisu4) okrem zahraničných fyzických osôb a slovenských fyzických osôb, ktoré vedú daňovú evidenciu podľa osobitného predpisu,4a) pričom slovenskou fyzickou osobou sa na účely tohto zákona rozumie fyzická osoba, ktorá má trvalý pobyt4aa) na území Slovenskej republiky,
4.
obchodnej spoločnosti a družstva odo dňa obnovenia zápisu obchodnej spoločnosti a družstva v obchodnom registri z dôvodu nariadenia dodatočnej likvidácie do dňa výmazu obchodnej spoločnosti a družstva z obchodného registra z dôvodu skončenia dodatočnej likvidácie,
b)
rozsah, obsah a preukázateľnosť účtovnej závierky,
c)
register účtovných závierok (ďalej len „register“).
(2)
Osoby podľa odseku 1 písm. a) sa považujú za účtovnú jednotku.
(3)
Tento zákon sa vzťahuje aj na fyzické osoby, ktoré nie sú účtovnými jednotkami,
a)
ktoré majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, ak im vzniknú povinnosti v súvislosti s uchovávaním účtovnej dokumentácie účtovnej jednotky, ktorá zaniká bez právneho nástupcu alebo končí podnikanie alebo inú zárobkovú činnosť, alebo
b)
ktorým vznikla povinnosť uloženia dokumentov podľa § 23a ods. 10.
1. §
A szabályozás tárgya
(1)
E törvény szabályozza
a)
a számvitel vezetésének terjedelmét, módját és igazolhatóságát
1.
a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyek,1)
2.
a külföldi jogi személyek,2) ha a Szlovák Köztársaság területén vállalkoznak vagy más tevékenységet folytatnak külön előírások szerint,3)
3.
a külföldi természetes személyek3a) és a szlovák természetes személyek, akik vállalkoznak vagy más önálló jövedelemszerző tevékenységet folytatnak, ha a jövedelemadó-alap megállapítása céljából külön előírás szerint4) igazolják a bevételek elérésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadásaikat, kivéve azokat a külföldi és szlovák természetes személyeket, akik külön előírás szerint adónyilvántartást vezetnek,4a) miközben e törvény alkalmazásában szlovák természetes személynek az a természetes személy minősül, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel4aa) rendelkezik,
4.
a gazdasági társaság és a szövetkezet esetében a gazdasági társaság és a szövetkezet cégjegyzékbe való bejegyzésének a pótvégelszámolás elrendelése miatti megújításának napjától a gazdasági társaság és a szövetkezet cégjegyzékből való, a pótvégelszámolás befejezése miatti törlésének napjáig,
b)
a beszámoló terjedelmét, tartalmát és igazolhatóságát,
c)
a beszámolók nyilvántartását (a továbbiakban: „nyilvántartás”).
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyek számviteli egységnek minősülnek.
(3)
E törvény azokra a természetes személyekre is vonatkozik, akik nem számviteli egységek,
a)
akik a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, ha kötelezettségeik keletkeznek a jogutód nélkül megszűnő vagy a vállalkozói vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységét befejező számviteli egység számviteli dokumentációjának megőrzésével kapcsolatban, vagy
b)
akiknek a 23.a § (10) bekezdése szerint dokumentummegőrzési kötelezettségük keletkezett.
§ 2
Všeobecné ustanovenia
(1)
Účtovná jednotka účtuje v sústave podvojného účtovníctva alebo v sústave jednoduchého účtovníctva (§ 9).
(2)
Predmetom účtovníctva je účtovanie skutočností o
a)
stave a pohybe majetku,
b)
stave a pohybe záväzkov,
c)
rozdiele majetku a záväzkov,
d)
výnosoch,
e)
nákladoch,
f)
príjmoch,
g)
výdavkoch,
h)
výsledku hospodárenia účtovnej jednotky,
(ďalej len „účtovné prípady").
(3)
Predmetom účtovníctva je aj vykazovanie skutočností o účtovných prípadoch podľa odseku 2 v účtovnej závierke, pričom predmetom vykazovania v účtovnej závierke sú aj iné aktíva a iné pasíva.
(4)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
majetkom sú tie aktíva účtovnej jednotky, ktoré sú výsledkom minulých udalostí, je takmer isté, že v budúcnosti zvýšia ekonomické úžitky účtovnej jednotky a dajú sa spoľahlivo oceniť podľa § 24 až 28; vykazujú sa v účtovnej závierke v súvahe alebo vo výkaze o majetku a záväzkoch,
b)
záväzkom existujúca povinnosť účtovnej jednotky, ktorá vznikla z minulých udalostí, je pravdepodobné, že v budúcnosti zníži ekonomické úžitky účtovnej jednotky a dá sa spoľahlivo oceniť podľa § 24 až 28; vykazuje sa v účtovnej závierke v súvahe alebo vo výkaze o majetku a záväzkoch,
c)
výnosom zvýšenie ekonomických úžitkov účtovnej jednotky v účtovnom období, ktoré sa dá spoľahlivo oceniť,
d)
ekonomickým úžitkom možnosť priamo alebo nepriamo prispieť k toku peňažných prostriedkov a ekvivalentov peňažných prostriedkov,
e)
nákladom zníženie ekonomických úžitkov účtovnej jednotky v účtovnom období, ktoré sa dá spoľahlivo oceniť,
f)
príjmom prírastok peňažných prostriedkov alebo prírastok ekvivalentov peňažných prostriedkov účtovnej jednotky,
g)
výdavkom úbytok peňažných prostriedkov alebo úbytok ekvivalentov peňažných prostriedkov účtovnej jednotky,
h)
výsledkom hospodárenia ocenený výsledný efekt činnosti účtovnej jednotky dosiahnutý v účtovnom období,
i)
aktívami ekonomické prostriedky, ktoré sú výsledkom minulých udalostí, od ktorých sa očakáva, že v budúcnosti povedú k zvýšeniu ekonomických úžitkov; aktíva tvoria majetok a iné aktíva,
j)
iným aktívom časť aktív účtovnej jednotky, ktoré nespĺňajú podmienky na ich zaúčtovanie na účtoch hlavnej knihy a ktoré sa vykazujú v účtovnej závierke v poznámkach,
k)
pasívami zdroje majetku, ktoré predstavujú celkovú sumu záväzkov účtovnej jednotky vrátane iných pasív a rozdielu majetku a záväzkov,
l)
iným pasívom povinnosť účtovnej jednotky, ktorá nespĺňa podmienky na jej zaúčtovanie na účtoch hlavnej knihy a ktorá sa vykazuje v účtovnej závierke v poznámkach,
m)
podielovou účasťou aspoň dvadsaťpercentný podiel na základnom imaní v inej účtovnej jednotke, ktorý je držaný, aby tvoril trvalé prepojenie s touto inou účtovnou jednotkou na účel, aby toto prepojenie prispelo k činnosti účtovnej jednotky,
n)
aspektmi udržateľnosti environmentálne faktory, sociálne faktory, faktory týkajúce sa ľudských práv a faktory oblasti správy a riadenia vrátane faktorov udržateľnosti podľa osobitného predpisu,4b)
o)
vykazovaním informácií o udržateľnosti vykazovanie informácií, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti, v súlade s § 20c alebo § 20g.
(5)
Na účely tohto zákona sa obchodná spoločnosť, družstvo, fyzická osoba podľa § 1 ods. 1 písm. a) tretieho bodu účtujúca v sústave podvojného účtovníctva a pozemkové spoločenstvo,4c) triedia do veľkostných skupín takto:
a)
mikro účtovná jednotka,
b)
malá účtovná jednotka alebo
c)
veľká účtovná jednotka.
(6)
Do veľkostnej skupiny mikro účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku nepresiahla 450 000 eur,
b)
čistý obrat nepresiahol 900 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia nepresiahol desať.
(7)
Do veľkostnej skupiny malej účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla sumu 450 000 eur, ale nepresiahla sumu 5 000 000 eur,
b)
čistý obrat presiahol sumu 900 000 eur, ale nepresiahol sumu 10 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 10 a nepresiahol 50.
(8)
Do veľkostnej skupiny veľkej účtovnej jednotky sa zatriedi účtovná jednotka, ktorá spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla 5 000 000 eur,
b)
čistý obrat presiahol 10 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 50.
(9)
Celkovou sumou majetku podľa odsekov 6 až 8 sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3.
(10)
Účtovné jednotky podľa odseku 5 sa zatriedia do veľkostnej skupiny na základe splnenia podmienok podľa odsekov 6 až 8 k prvému dňu účtovného obdobia, pričom sa posudzuje splnenie podmienok za dve po sebe bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobia. Účtovná jednotka je povinná zmeniť zatriedenie do inej veľkostnej skupiny od nasledujúceho účtovného obdobia po tých dvoch bezprostredne po sebe idúcich účtovných obdobiach, v ktorých presiahne alebo prestane spĺňať podmienky podľa odsekov 6 až 8, ak odseky 11 a 12 neustanovujú inak. Pri posudzovaní podmienok podľa odsekov 6 až 8 sa pri zmene účtovného obdobia neposudzujú podmienky za kratšie účtovné obdobie podľa § 3 ods. 5. Účtovná jednotka, ktorá nespĺňa podmienky zatriedenia do veľkostných skupín podľa odsekov 5 až 8, sa zatriedi ako malá účtovná jednotka. Účtovná jednotka nemení svoje zatriedenie do veľkostnej skupiny po vstupe do likvidácie alebo po vyhlásení konkurzu.
(11)
Novovzniknutá účtovná jednotka sa zatriedi do veľkostnej skupiny na základe vlastného rozhodnutia a zostáva v tejto veľkostnej skupine aj v bezprostredne nasledujúcom účtovnom období, pričom nepostupuje podľa odseku 12. Ak pri premene alebo cezhraničnej premene4d) účtovná jednotka, na ktorú prechádza časť imania4e), alebo ktorá sa stane právnym nástupcom4f) zanikajúcej obchodnej spoločnosti, družstva alebo zanikajúcej zahraničnej právnickej osoby (ďalej len „nástupnícka účtovná jednotka“), nie je novovzniknutou účtovnou jednotkou, je povinná k rozhodnému dňu opätovne prehodnotiť svoje zatriedenie do veľkostných skupín a zohľadniť veľkosť majetku a priemerný prepočítaný počet zamestnancov, ktoré prevzala od premenou alebo cezhraničnou premenou zanikajúcej obchodnej spoločnosti a družstva (ďalej len „premenou zanikajúca účtovná jednotka“) alebo od odštiepením rozdeľovanej obchodnej spoločnosti a družstva (ďalej len „odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka“) alebo od zanikajúcej zahraničnej právnickej osoby alebo od odštiepením rozdeľovanej zahraničnej právnickej osoby.
(12)
Účtovná jednotka, ktorá spĺňa podmienky pre mikro účtovnú jednotku, môže postupovať ako malá účtovná jednotka.
(13)
Odseky 5 až 12 sa nevzťahujú na účtovnú jednotku, ktorá je uvedená v § 17a a 17b alebo je subjektom verejného záujmu, ak § 20c alebo § 20g neustanovuje inak.
(14)
Na účely tohto zákona sa subjektom verejného záujmu rozumie účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu ktoréhokoľvek členského štátu Európskej únie alebo štátu, ktorý je zmluvnou stranou Dohody o Európskom hospodárskom priestore (ďalej len "členský štát"), banka, pobočka zahraničnej banky, Exportno-importná banka Slovenskej republiky, poisťovňa, pobočka zahraničnej poisťovne, zaisťovňa, pobočka zahraničnej zaisťovne, zdravotná poisťovňa, správcovská spoločnosť, pobočka zahraničnej správcovskej spoločnosti, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, Burza cenných papierov, Centrálny depozitár cenných papierov, obchodník s cennými papiermi, platobná inštitúcia, inštitúcia elektronických peňazí, subjekt kolektívneho investovania, dôchodkový fond, pobočka zahraničnej finančnej inštitúcie29db) a účtovná jednotka, ktorá spĺňa podmienky uvedené v § 17a ods. 2.
(15)
Na účely tohto zákona sa do čistého obratu účtovnej jednotky, ktorou je
a)
banka a pobočka zahraničnej banky, zahŕňajú výnosy z úrokov, výnosy z cenných papierov a z podielových účastí, výnosy z odplát a provízií, čistý zisk alebo čistá strata z finančných operácií, iné prevádzkové výnosy,
b)
poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne, zaisťovňa, kaptívna poisťovňa,4g) kaptívna zaisťovňa,4h) Slovenská kancelária poisťovateľov, pobočka poisťovne z iného členského štátu, pobočka zahraničnej poisťovne, pobočka zaisťovne z iného členského štátu a pobočka zahraničnej zaisťovne, zahŕňajú výnosy z poistných služieb,
c)
účtovná jednotka neuvedená v písmenách a) a b), zahŕňajú výnosy dosahované z predaja výrobkov, tovarov a služieb po odpočítaní zliav; do čistého obratu sa zahŕňajú aj iné výnosy po odpočítaní zliav účtovnej jednotky, ktorej predmetom činnosti je dosahovanie iných výnosov ako sú výnosy z predaja výrobkov, tovarov a služieb.
2. §
Általános rendelkezések
(1)
A számviteli egység a kettős könyvvitel vagy az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvel (9. §).
(2)
A számvitel tárgya a következőkről szóló tények könyvelése:
a)
a vagyon állapota és mozgása,
b)
a kötelezettségek állapota és mozgása,
c)
a vagyon és a kötelezettségek különbsége,
d)
bevételek,
e)
költségek,
f)
pénzbevételek,
g)
kiadások,
h)
a számviteli egység gazdálkodási eredménye,
(a továbbiakban: „gazdasági események”).
(3)
A számvitel tárgya a (2) bekezdés szerinti gazdasági eseményekről szóló tények kimutatása a beszámolóban, miközben a beszámolóban való kimutatás tárgyát képezik az egyéb eszközök és egyéb források is.
(4)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
vagyonnak a számviteli egység azon eszközei minősülnek, amelyek múltbeli események eredményei, szinte biztos, hogy a jövőben növelni fogják a számviteli egység gazdasági hasznát, és a 24–28. § szerint megbízhatóan értékelhetők; a beszámolóban a mérlegben vagy a vagyon- és kötelezettségkimutatásban szerepelnek,
b)
kötelezettségnek a számviteli egység olyan fennálló kötelezettsége minősül, amely múltbeli eseményekből ered, valószínű, hogy a jövőben csökkenteni fogja a számviteli egység gazdasági hasznát, és a 24–28. § szerint megbízhatóan értékelhető; a beszámolóban a mérlegben vagy a vagyon- és kötelezettségkimutatásban szerepel,
c)
bevételnek a számviteli egység gazdasági hasznának a számviteli időszakban bekövetkezett, megbízhatóan értékelhető növekedése minősül,
d)
gazdasági haszonnak a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek áramlásához való közvetlen vagy közvetett hozzájárulás lehetősége minősül,
e)
költségnek a számviteli egység gazdasági hasznának a számviteli időszakban bekövetkezett, megbízhatóan értékelhető csökkenése minősül,
f)
pénzbevételnek a számviteli egység pénzeszközeinek vagy pénzeszköz-egyenértékeseinek növekedése minősül,
g)
kiadásnak a számviteli egység pénzeszközeinek vagy pénzeszköz-egyenértékeseinek csökkenése minősül,
h)
gazdálkodási eredménynek a számviteli egység tevékenységének a számviteli időszakban elért, értékelt végeredménye minősül,
i)
eszközöknek a múltbeli események eredményeként létrejött gazdasági erőforrások minősülnek, amelyektől a jövőben a gazdasági haszon növekedése várható; az eszközöket a vagyon és az egyéb eszközök alkotják,
j)
egyéb eszköznek a számviteli egység eszközeinek azon része minősül, amely nem felel meg a főkönyvi számlákon való könyvelés feltételeinek, és amelyet a beszámolóban a mellékletben mutatnak ki,
k)
forrásoknak a vagyon forrásai minősülnek, amelyek a számviteli egység kötelezettségeinek teljes összegét jelentik, beleértve az egyéb forrásokat és a vagyon és a kötelezettségek közötti különbséget,
l)
egyéb forrásnak a számviteli egység olyan kötelezettsége minősül, amely nem felel meg a főkönyvi számlákon való könyvelés feltételeinek, és amelyet a beszámolóban a mellékletben mutatnak ki,
m)
részesedésnek egy másik számviteli egység alaptőkéjében való legalább húszszázalékos részesedés minősül, amelyet azért tartanak, hogy tartós kapcsolatot alakítson ki ezzel a másik számviteli egységgel, azzal a céllal, hogy ez a kapcsolat hozzájáruljon a számviteli egység tevékenységéhez,
n)
fenntarthatósági szempontoknak a környezeti tényezők, a szociális tényezők, az emberi jogokkal kapcsolatos tényezők és az irányítási és igazgatási tényezők minősülnek, beleértve a külön előírás szerinti fenntarthatósági tényezőket is,4b)
o)
fenntarthatósági információk kimutatásának a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos információk kimutatása minősül a 20.c § vagy a 20.g § szerint.
(5)
E törvény alkalmazásában a gazdasági társaság, a szövetkezet, az 1. § (1) bekezdés a) pontjának harmadik alpontja szerinti, kettős könyvvitelt vezető természetes személy és a földközösség4c) a következő méretkategóriákba sorolható:
a)
mikro számviteli egység,
b)
kis számviteli egység vagy
c)
nagy számviteli egység.
(6)
A mikro számviteli egység méretkategóriájába az a számviteli egység sorolható, amely az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
a vagyon teljes összege nem haladta meg a 450 000 eurót,
b)
a nettó árbevétel nem haladta meg a 900 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma a számviteli időszak alatt nem haladta meg a tízet.
(7)
A kis számviteli egység méretkategóriájába az a számviteli egység sorolható, amely az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
a vagyon teljes összege meghaladta a 450 000 eurót, de nem haladta meg az 5 000 000 eurót,
b)
a nettó árbevétel meghaladta a 900 000 eurót, de nem haladta meg a 10 000 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma a számviteli időszak alatt meghaladta a 10-et, de nem haladta meg az 50-et.
(8)
A nagy számviteli egység méretkategóriájába az a számviteli egység sorolható, amely az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a)
a vagyon teljes összege meghaladta az 5 000 000 eurót,
b)
a nettó árbevétel meghaladta a 10 000 000 eurót,
c)
az alkalmazottak átlagos átszámított létszáma a számviteli időszak alatt meghaladta az 50-et.
(9)
A (6)–(8) bekezdés szerinti vagyon teljes összege alatt a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő összeg értendő.
(10)
Az (5) bekezdés szerinti számviteli egységek a (6)–(8) bekezdés szerinti feltételek teljesítése alapján sorolhatók be a méretkategóriába a számviteli időszak első napján, miközben a feltételek teljesülését két egymást közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozóan kell vizsgálni. A számviteli egység köteles megváltoztatni a besorolását egy másik méretkategóriába attól a számviteli időszaktól kezdődően, amely azt a két egymást közvetlenül követő számviteli időszakot követi, amelyben túllépi vagy már nem teljesíti a (6)–(8) bekezdés szerinti feltételeket, hacsak a (11) és (12) bekezdés másként nem rendelkezik. A (6)–(8) bekezdés szerinti feltételek vizsgálatakor a számviteli időszak megváltozása esetén a 3. § (5) bekezdése szerinti rövidebb számviteli időszakra vonatkozó feltételeket nem kell vizsgálni. Az a számviteli egység, amely nem felel meg az (5)–(8) bekezdés szerinti méretkategóriákba való besorolás feltételeinek, kis számviteli egységként kerül besorolásra. A számviteli egység a felszámolás megkezdése vagy a csődeljárás kihirdetése után nem változtatja meg a méretkategóriába való besorolását.
(11)
Az újonnan létrehozott számviteli egység saját döntése alapján kerül besorolásra egy méretkategóriába, és ebben a méretkategóriában marad a közvetlenül következő számviteli időszakban is, miközben nem a (12) bekezdés szerint jár el. Ha átalakulás vagy határokon átnyúló átalakulás4d) során az a számviteli egység, amelyre a vagyon egy része4e) átszáll, vagy amely a megszűnő gazdasági társaság, szövetkezet vagy megszűnő külföldi jogi személy jogutódjává4f) válik (a továbbiakban: „jogutód számviteli egység”), nem újonnan létrehozott számviteli egység, köteles a döntő napon újraértékelni a méretkategóriákba való besorolását, és figyelembe venni a vagyon méretét és az alkalmazottak átlagos átszámított létszámát, amelyet az átalakulással vagy határokon átnyúló átalakulással megszűnő gazdasági társaságtól és szövetkezettől (a továbbiakban: „átalakulással megszűnő számviteli egység”) vagy a szétválással felosztott gazdasági társaságtól és szövetkezettől (a továbbiakban: „szétválással felosztott számviteli egység”) vagy a megszűnő külföldi jogi személytől vagy a szétválással felosztott külföldi jogi személytől vett át.
(12)
Az a számviteli egység, amely megfelel a mikro számviteli egység feltételeinek, eljárhat kis számviteli egységként.
(13)
Az (5)–(12) bekezdés nem vonatkozik arra a számviteli egységre, amely a 17.a §-ban és 17b-ban szerepel, vagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, hacsak a 20.c § vagy a 20.g § másként nem rendelkezik.
(14)
E törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül az a számviteli egység, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat az Európai Unió bármely tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak (a továbbiakban: „tagállam”) a szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, a bank, a külföldi bank fióktelepe, a Szlovák Köztársaság Export-Import Bankja, a biztosító, a külföldi biztosító fióktelepe, a viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító fióktelepe, az egészségbiztosító, a vagyonkezelő társaság, a külföldi vagyonkezelő társaság fióktelepe, a nyugdíj-előtakarékossági társaság, a kiegészítő nyugdíj-előtakarékossági társaság, az Értéktőzsde, a Központi Értékpapír-letétkezelő, az értékpapír-kereskedő, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikus pénzintézmény, a kollektív befektetési szervezet, a nyugdíjalap, a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepe29db) és az a számviteli egység, amely megfelel a 17.a § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(15)
E törvény alkalmazásában a számviteli egység nettó árbevételébe, amely
a)
bank és külföldi bank fióktelepe, beletartoznak a kamatbevételek, az értékpapírokból és részesedésekből származó bevételek, a díjakból és jutalékokból származó bevételek, a pénzügyi műveletek nettó nyeresége vagy nettó vesztesége, egyéb működési bevételek,
b)
biztosító, kivéve az egészségbiztosítót, viszontbiztosító, zártkörű biztosító,4g) zártkörű viszontbiztosító,4h) a Szlovák Biztosítók Irodája, egy másik tagállambeli biztosító fióktelepe, egy külföldi biztosító fióktelepe, egy másik tagállambeli viszontbiztosító fióktelepe és egy külföldi viszontbiztosító fióktelepe, beletartoznak a biztosítási szolgáltatásokból származó bevételek,
c)
az a) és b) pontban nem említett számviteli egység, beletartoznak a termékek, áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó, az engedmények levonása utáni bevételek; a nettó árbevételbe beletartoznak az engedmények levonása utáni egyéb bevételek is azon számviteli egység esetében, amelynek tevékenységi köre a termékek, áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételektől eltérő bevételek elérése.
§ 3
(1)
Účtovná jednotka účtuje a vykazuje účtovné prípady v období, s ktorým časovo a vecne súvisia (ďalej len „účtovné obdobie"). Ak túto zásadu nemožno dodržať, účtovná jednotka ich zaúčtuje a vykáže v období, keď sa tieto skutočnosti zistili.
(2)
Účtovná jednotka postupuje v účtovnom období v účtovníctve podľa § 4 ods. 2. Náklady a výnosy účtuje účtovná jednotka v tom účtovnom období, v ktorom vznikli, bez ohľadu na deň ich úhrady, inkasa alebo na deň vyrovnania iným spôsobom. Výdavky a príjmy účtuje účtovná jednotka vždy v tom účtovnom období, v ktorom dôjde k ich úhrade alebo inkasu.
(3)
Účtovným obdobím je kalendárny rok, ak tento zákon neustanovuje inak.
(4)
Účtovným obdobím môže byť aj hospodársky rok. Hospodárskym rokom je obdobie nepretržite po sebe idúcich 12 kalendárnych mesiacov, ktoré nie je zhodné s kalendárnym rokom.
(5)
K zmene účtovného obdobia môže dôjsť len k prvému dňu kalendárneho mesiaca. Pri zmene účtovného obdobia je obdobie od skončenia predchádzajúceho účtovného obdobia do začatia iného účtovného obdobia účtovným obdobím, ktoré je kratšie ako 12 kalendárnych mesiacov. To primerane platí aj pri vzniku alebo zániku účtovnej jednotky, pričom pri vzniku účtovnej jednotky začína prvé účtovné obdobie dňom vzniku účtovnej jednotky a pri zániku účtovnej jednotky končí posledné účtovné obdobie dňom zániku účtovnej jednotky.
(6)
Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, uplatní účtovná jednotka písomným oznámením daňovému úradu
a)
do 30 dní odo dňa vzniku účtovnej jednotky alebo
b)
najmenej 15 dní pred zmenou účtovného obdobia účtovnej jednotky.47a)
(7)
Ak oznámenie podľa odseku 6 nie je daňovému úradu doručené v ustanovenej lehote, účtovná jednotka nesmie uplatniť účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom. Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, musí účtovná jednotka uplatňovať minimálne jedno účtovné obdobie. Obdobne postupuje účtovná jednotka aj pri zmene hospodárskeho roka na kalendárny rok alebo pri zmene hospodárskeho roka na iný hospodársky rok.
(8)
Účtovné obdobie, ktoré je hospodárskym rokom, nemôže uplatniť účtovná jednotka, ktorou je subjekt verejnej správy5) (ďalej len „účtovná jednotka verejnej správy"), právnická osoba s majetkovou účasťou štátu založená podľa osobitných predpisov,29b) právnická osoba s majetkovou účasťou obce alebo právnická osoba s majetkovou účasťou vyššieho územného celku a účtovná jednotka uvedená v § 1 ods. 1 písm. a) treťom bode.
3. §
(1)
A számviteli egység a gazdasági eseményeket abban az időszakban könyveli és mutatja ki, amelyhez időben és tárgyilag kapcsolódnak (a továbbiakban: „számviteli időszak”). Ha ezt az elvet nem lehet betartani, a számviteli egység abban az időszakban könyveli és mutatja ki őket, amikor ezek a tények ismertté váltak.
(2)
A számviteli egység a számviteli időszakban a számvitelben a 4. § (2) bekezdése szerint jár el. A költségeket és bevételeket a számviteli egység abban a számviteli időszakban könyveli, amelyben azok felmerültek, függetlenül a kifizetésük, beérkezésük vagy más módon történő kiegyenlítésük napjától. A kiadásokat és pénzbevételeket a számviteli egység mindig abban a számviteli időszakban könyveli, amelyben azok kifizetésre vagy beérkezésre kerülnek.
(3)
A számviteli időszak a naptári év, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(4)
A számviteli időszak lehet üzleti év is. Az üzleti év egy 12 egymást követő naptári hónapból álló időszak, amely nem esik egybe a naptári évvel.
(5)
A számviteli időszak megváltoztatására csak a naptári hónap első napjával kerülhet sor. A számviteli időszak megváltoztatásakor az előző számviteli időszak végétől az új számviteli időszak kezdetéig tartó időszak egy 12 naptári hónapnál rövidebb számviteli időszakot képez. Ez arányosan érvényes a számviteli egység létrejöttére vagy megszűnésére is, miközben a számviteli egység létrejöttekor az első számviteli időszak a számviteli egység létrejöttének napjával kezdődik, és a számviteli egység megszűnésekor az utolsó számviteli időszak a számviteli egység megszűnésének napjával ér véget.
(6)
Az üzleti évet mint számviteli időszakot a számviteli egység az adóhivatalnak tett írásbeli bejelentéssel alkalmazza
a)
a számviteli egység létrejöttének napjától számított 30 napon belül, vagy
b)
legalább 15 nappal a számviteli egység számviteli időszakának megváltoztatása előtt.47a)
(7)
Ha a (6) bekezdés szerinti bejelentés nem érkezik meg az adóhivatalhoz a megállapított határidőn belül, a számviteli egység nem alkalmazhatja az üzleti évet mint számviteli időszakot. Az üzleti évet mint számviteli időszakot a számviteli egységnek legalább egy számviteli időszakon keresztül alkalmaznia kell. Hasonlóan jár el a számviteli egység az üzleti évről a naptári évre való áttéréskor vagy az üzleti évről egy másik üzleti évre való áttéréskor is.
(8)
Az üzleti évet mint számviteli időszakot nem alkalmazhatja az a számviteli egység, amely államháztartási szervezet5) (a továbbiakban: „államháztartási számviteli egység”), külön előírások szerint alapított állami tulajdonú jogi személy,29b) önkormányzati tulajdonú jogi személy vagy megyei önkormányzati tulajdonú jogi személy, valamint az 1. § (1) bekezdés a) pontjának harmadik alpontjában említett számviteli egység.
§ 4
(1)
Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, vedie účtovníctvo odo dňa svojho vzniku až do dňa svojho zániku s výnimkou podľa odseku 3; účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, vedie účtovníctvo po dobu, počas ktorej podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, ak preukazuje svoje výdavky vynaložené na dosiahnutie, zabezpečenie a udržanie príjmov na účely zistenia základu dane z príjmov.
(2)
Podrobnosti o rámcových účtových osnovách (§ 13) pre jednotlivé skupiny účtovných jednotiek účtujúcich v sústave podvojného účtovníctva, dni uskutočnenia účtovného prípadu, postupoch účtovania, usporiadaní a označovaní položiek individuálnej účtovnej závierky a konsolidovanej účtovnej závierky vo verejnej správe a o obsahovom vymedzení týchto položiek a štruktúre účtovnej závierky, rozsahu údajov určených z účtovnej závierky na zverejnenie, termínoch, spôsoboch, postupoch a mieste ukladania účtovnej závierky a výročnej správy, obsahovom vymedzení účtovných kníh v sústave jednoduchého účtovníctva a v sústave podvojného účtovníctva a tiež o účtovných zásadách a účtovných metódach určujúcich spôsoby oceňovania a ich použitia, o zásadách pre tvorbu a zúčtovanie opravných položiek, odpisovaní, zásadách pre tvorbu a použitie rezerv, zásadách pre členenie majetku a záväzkov, zásadách pre vytváranie analytických účtov a analytickej evidencie, metódach a postupoch konsolidácie vo verejnej správe a účtovných sústavách ustanoví Ministerstvo financií Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo") opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky8) a účtovná jednotka je povinná ho dodržiavať.
(3)
Premenou zanikajúca účtovná jednotka alebo odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka vedie účtovníctvo do dňa, ktorý predchádza rozhodnému dňu. Rozhodný deň na účely účtovníctva je deň určený v projekte podľa osobitného predpisu,8a) ktorý nesmie byť neskorší ako deň účinnosti8b) premeny alebo účinnosti cezhraničnej premeny. Od rozhodného dňa skutočnosti, ktoré sú predmetom účtovníctva premenou zanikajúcej účtovnej jednotky alebo časti imania odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky, sú súčasťou účtovníctva a účtovnej závierky nástupníckej účtovnej jednotky. Ak táto nástupnícka účtovná jednotka ešte nevznikla, vedie účtovníctvo a zostavuje účtovnú závierku za nástupnícku účtovnú jednotku, a to do dňa účinnosti premeny alebo účinnosti cezhraničnej premeny premenou zanikajúca účtovná jednotka alebo odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka. Od rozhodného dňa sa vedie účtovníctvo tak, aby bolo možné jednoznačne vyčísliť majetok, záväzky a výsledok hospodárenia premenou zanikajúcej účtovnej jednotky alebo časť imania odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky, ak nenastanú účinky premeny alebo účinky cezhraničnej premeny. Podľa tohto odseku postupujú primerane aj účtovné jednotky podľa osobitného predpisu.8c)
(4)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostavovať účtovnú závierku za účtovnú jednotku ako celok. Prípady, v ktorých účtovná jednotka musí viesť za seba a za majetok a záväzky iných osôb, s ktorými nakladá vo vlastnom mene, oddelené samostatné účtovníctvo a zostavovať oddelene účtovnú závierku, môžu ustanoviť osobitné predpisy.9)
(5)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo ako sústavu účtovných záznamov podľa § 31. Účtovným záznamom sa rozumie údaj, ktorý je nositeľom informácie týkajúcej sa predmetu účtovníctva alebo spôsobu jeho vedenia. Každú informáciu týkajúcu sa predmetu účtovníctva alebo spôsobu jeho vedenia je účtovná jednotka povinná zaznamenávať len účtovnými záznamami.
(6)
Účtovnými záznamami sú najmä účtovné doklady, účtovné zápisy, účtovné knihy, odpisový plán, inventúrne súpisy, účtový rozvrh, účtovná závierka a výročná správa. Jednotlivé účtovné záznamy sa môžu zoskupovať do účtovných záznamov obsahujúcich súhrnnú informáciu (ďalej len „súhrnné účtovné záznamy"). Účtovná jednotka je povinná účtovné záznamy viesť v rozsahu ustanovenom týmto zákonom.
(7)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostavovať účtovnú závierku v peňažných jednotkách meny euro. V prípade pohľadávok a záväzkov, podielov,10) cenných papierov,11) derivátov,11) cenín a peňažných prostriedkov, ak sú vyjadrené v cudzej mene, je účtovná jednotka povinná účtovať v eurách aj v cudzej mene; táto povinnosť platí aj pri opravných položkách, rezervách a technických rezervách,12) ak majetok a záväzky, ktorých sa týkajú, sú vyjadrené v cudzej mene.
(8)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo a zostaviť účtovnú závierku v štátnom jazyku.13) Účtovný doklad vyhotovený v inom ako štátnom jazyku musí spĺňať podmienku zrozumiteľnosti podľa § 8 ods. 5.
4. §
(1)
A jogi személynek minősülő számviteli egység a létrejöttének napjától a megszűnésének napjáig vezeti a könyvelést, a (3) bekezdés szerinti kivétellel; a természetes személynek minősülő számviteli egység a vállalkozói vagy egyéb önálló jövedelemszerző tevékenységének időtartama alatt vezeti a könyvelést, ha a jövedelemadó-alap megállapítása céljából igazolja a bevételek elérésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadásait.
(2)
A kettős könyvvitelt vezető egyes számviteli egységek csoportjaira vonatkozó keretszámlatükrökről (13. §), a gazdasági esemény megvalósulásának napjáról, a könyvelési eljárásokról, az egyedi beszámoló és a konszolidált beszámoló tételeinek elrendezéséről és megjelöléséről a közigazgatásban, valamint e tételek tartalmi meghatározásáról és a beszámoló szerkezetéről, a beszámolóból közzétételre szánt adatok köréről, a beszámoló és az éves jelentés letétbe helyezésének határidejéről, módjáról, eljárásairól és helyéről, az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében vezetett könyvelési könyvek tartalmi meghatározásáról, továbbá az értékelési módokat és azok alkalmazását meghatározó számviteli elvekről és módszerekről, az értékhelyesbítések képzésének és elszámolásának elveiről, az értékcsökkenésről, a céltartalékok képzésének és felhasználásának elveiről, a vagyon és a kötelezettségek tagolásának elveiről, az analitikus számlák és analitikus nyilvántartás létrehozásának elveiről, a közigazgatásban alkalmazott konszolidációs módszerekről és eljárásokról, valamint a számviteli rendszerekről a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium”) intézkedéssel rendelkezik. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában8) való közzétételéről szóló közleménnyel hirdeti ki, és a számviteli egység köteles azt betartani.
(3)
Az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a szétválással felosztott számviteli egység a döntő napot megelőző napig vezeti a könyvelést. A számvitel szempontjából döntő nap a külön előírás szerinti projektben meghatározott nap,8a) amely nem lehet későbbi, mint az átalakulás hatálybalépésének8b) vagy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének napja. A döntő naptól kezdve az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a szétválással felosztott számviteli egység vagyonának egy részét képező, a számvitel tárgyát képező tények a jogutód számviteli egység könyvelésének és beszámolójának részét képezik. Ha ez a jogutód számviteli egység még nem jött létre, a könyvelést és a beszámolót a jogutód számviteli egység nevében az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a szétválással felosztott számviteli egység vezeti és állítja össze az átalakulás vagy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének napjáig. A döntő naptól kezdve a könyvelést úgy kell vezetni, hogy egyértelműen számszerűsíthető legyen az átalakulással megszűnő számviteli egység vagy a szétválással felosztott számviteli egység vagyonának egy része, kötelezettségei és gazdálkodási eredménye, ha az átalakulás vagy a határokon átnyúló átalakulás hatálya nem lép életbe. E bekezdés szerint arányosan járnak el a külön előírás szerinti számviteli egységek is.8c)
(4)
A számviteli egység köteles a könyvelést és a beszámolót a számviteli egység egészére vonatkozóan vezetni és összeállítani. Azokat az eseteket, amelyekben a számviteli egységnek saját magára és más személyek vagyonára és kötelezettségeire, amelyekkel saját nevében rendelkezik, különálló könyvelést kell vezetnie és külön beszámolót kell összeállítania, külön előírások állapíthatják meg.9)
(5)
A számviteli egység köteles a könyvelést a 31. § szerinti számviteli bizonylatok rendszereként vezetni. Számviteli bizonylatnak minősül az az adat, amely a számvitel tárgyára vagy annak vezetésének módjára vonatkozó információt hordoz. A számviteli egység köteles minden, a számvitel tárgyára vagy annak vezetésének módjára vonatkozó információt kizárólag számviteli bizonylatokkal rögzíteni.
(6)
Számviteli bizonylatok különösen a számviteli okmányok, a könyvelési tételek, a könyvelési könyvek, az értékcsökkenési terv, a leltárjegyzékek, a számlatükör, a beszámoló és az éves jelentés. Az egyes számviteli bizonylatok összesített információt tartalmazó számviteli bizonylatokba (a továbbiakban: „összesített számviteli bizonylatok”) csoportosíthatók. A számviteli egység köteles a számviteli bizonylatokat e törvényben meghatározott terjedelemben vezetni.
(7)
A számviteli egység köteles a könyvelést és a beszámolót euró pénznemben vezetni és összeállítani. A követelések és kötelezettségek, részesedések,10) értékpapírok,11) származékos ügyletek,11) értékcikkek és pénzeszközök esetében, ha azok külföldi pénznemben vannak kifejezve, a számviteli egység köteles euróban és külföldi pénznemben is könyvelni; ez a kötelezettség vonatkozik az értékhelyesbítésekre, a céltartalékokra és a technikai tartalékokra is,12) ha az érintett vagyon és kötelezettségek külföldi pénznemben vannak kifejezve.
(8)
A számviteli egység köteles a könyvelést és a beszámolót államnyelven13) vezetni és összeállítani. Az államnyelvtől eltérő nyelven kiállított számviteli okmánynak meg kell felelnie a 8. § (5) bekezdése szerinti érthetőség feltételének.
§ 5
(1)
Účtovná jednotka môže poveriť vedením svojho účtovníctva aj inú právnickú osobu alebo fyzickú osobu.
(2)
Poverením podľa odseku 1 sa účtovná jednotka nezbavuje zodpovednosti za vedenie účtovníctva, zostavenie a predloženie účtovnej závierky a za preukázateľnosť účtovníctva v rozsahu podľa tohto zákona.
5. §
(1)
A számviteli egység a könyvelésének vezetésével más jogi személyt vagy természetes személyt is megbízhat.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti megbízással a számviteli egység nem mentesül a könyvelés vezetéséért, a beszámoló összeállításáért és benyújtásáért, valamint a könyvelés e törvény szerinti igazolhatóságáért való felelősség alól.
§ 6
(1)
Účtovná jednotka je povinná doložiť účtovné prípady účtovnými dokladmi (§ 10).
(2)
Účtovanie účtovných prípadov v účtovných knihách vykoná účtovná jednotka účtovným zápisom iba na základe účtovných dokladov.
(3)
Účtovná jednotka je povinná inventarizovať majetok, záväzky a rozdiel majetku a záväzkov podľa § 29 a 30.
(4)
Účtovná jednotka je povinná v súlade s vedeným účtovníctvom zostavovať za účtovnú jednotku individuálnu účtovnú závierku podľa § 17 a 18 alebo zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa § 17a. V prípadoch podľa § 22 a 22a zostavuje účtovnú závierku aj za skupinu účtovných jednotiek, bez ohľadu na ich sídlo (ďalej len „konsolidovaný celok"), ako konsolidovanú účtovnú závierku. Do skupiny účtovných jednotiek patrí materská účtovná jednotka a všetky jej dcérske účtovné jednotky.
(5)
Účtovná jednotka zostavuje
a)
riadnu účtovnú závierku,
b)
mimoriadnu účtovnú závierku,
c)
priebežnú účtovnú závierku (§ 18), ak tak ustanovuje osobitný predpis.14)
6. §
(1)
A számviteli egység köteles a gazdasági eseményeket számviteli okmányokkal (10. §) alátámasztani.
(2)
A gazdasági események könyvelési könyvekben való rögzítését a számviteli egység könyvelési tétellel, kizárólag számviteli okmányok alapján végzi.
(3)
A számviteli egység köteles a vagyont, a kötelezettségeket és a vagyon és kötelezettségek közötti különbséget a 29. és 30. § szerint leltározni.
(4)
A számviteli egység köteles a vezetett könyveléssel összhangban a számviteli egységre vonatkozóan egyedi beszámolót összeállítani a 17. § és 18 szerint, vagy egyedi beszámolót összeállítani a 17.a § szerint. A 22. § és 22a szerinti esetekben a számviteli egységek csoportjára, székhelyüktől függetlenül (a továbbiakban: „konszolidált egység”), konszolidált beszámolót is összeállít. A számviteli egységek csoportjába tartozik az anyavállalat és annak valamennyi leányvállalata.
(5)
A számviteli egység összeállít
a)
rendes beszámolót,
b)
rendkívüli beszámolót,
c)
időközi beszámolót (18. §), ha azt külön előírás írja elő.14)
§ 7
(1)
Účtovná jednotka je povinná účtovať tak, aby účtovná závierka poskytovala verný a pravdivý obraz o skutočnostiach, ktoré sú predmetom účtovníctva, a o finančnej situácii účtovnej jednotky.
(2)
Zobrazenie v účtovnej závierke je verné, ak obsah položiek účtovnej závierky zodpovedá skutočnosti a je v súlade s ustanovenými účtovnými zásadami a účtovnými metódami. Zobrazenie v účtovnej závierke je pravdivé, ak sú pri ňom použité účtovné zásady a účtovné metódy, ktoré vedú k dosiahnutiu verného zobrazenia skutočností v účtovnej závierke.
(3)
Účtovná jednotka musí používať v jednom účtovnom období rovnaké účtovné metódy a účtovné zásady; ak účtovná jednotka zmení doterajšie účtovné zásady a účtovné metódy v priebehu účtovného obdobia, nové účtovné zásady a účtovné metódy musí používať od prvého dňa tohto účtovného obdobia. O zmene účtovných zásad a účtovných metód je účtovná jednotka povinná informovať v účtovnej závierke v poznámkach. Ak účtovná jednotka zistí, že účtovné zásady a účtovné metódy použité v účtovnom období sú nezlučiteľné s požiadavkou verného a pravdivého zobrazenia skutočností, je povinná zostaviť účtovnú závierku tak, aby poskytla verný a pravdivý obraz skutočností. O tom je účtovná jednotka povinná informovať v účtovnej závierke v poznámkach.
(4)
Účtovná jednotka je povinná použiť účtovné zásady a účtovné metódy spôsobom, ktorý vychádza z predpokladu, že bude nepretržite pokračovať vo svojej činnosti a že u nej nenastáva žiadna skutočnosť, ktorá by ju obmedzovala alebo jej zabraňovala v tejto činnosti pokračovať aj v blízkej budúcnosti, minimálne 12 mesiacov od dátumu, ku ktorému sa zostavila riadna účtovná závierka. V prípade, že účtovná jednotka má informáciu o tom, že u nej takáto skutočnosť nastáva, je povinná použiť tomu zodpovedajúci spôsob účtovania, pričom je povinná uviesť informáciu o použitom spôsobe v účtovnej závierke v poznámkach.
(5)
Účtovná jednotka účtuje majetok a záväzky, náklady a výnosy, výdavky a príjmy v účtovných knihách a zobrazuje ich v účtovnej závierke samostatne bez ich vzájomného započítania s výnimkou niektorých prípadov upravených účtovnými zásadami pre účtovné jednotky zriadené podľa osobitných predpisov.15)
7. §
(1)
A számviteli egység köteles úgy könyvelni, hogy a beszámoló megbízható és valós képet adjon a számvitel tárgyát képező tényekről és a számviteli egység pénzügyi helyzetéről.
(2)
A beszámolóban való megjelenítés megbízható, ha a beszámoló tételeinek tartalma megfelel a valóságnak és összhangban van a megállapított számviteli elvekkel és módszerekkel. A beszámolóban való megjelenítés valós, ha olyan számviteli elveket és módszereket alkalmaznak, amelyek a tények megbízható megjelenítését eredményezik a beszámolóban.
(3)
A számviteli egységnek egy számviteli időszakban ugyanazokat a számviteli módszereket és elveket kell alkalmaznia; ha a számviteli egység a számviteli időszak folyamán megváltoztatja az eddigi számviteli elveket és módszereket, az új számviteli elveket és módszereket e számviteli időszak első napjától kell alkalmaznia. A számviteli elvek és módszerek megváltoztatásáról a számviteli egység köteles a beszámolóban a mellékletben tájékoztatást adni. Ha a számviteli egység megállapítja, hogy a számviteli időszakban alkalmazott számviteli elvek és módszerek összeegyeztethetetlenek a tények megbízható és valós bemutatásának követelményével, köteles a beszámolót úgy összeállítani, hogy az a tények megbízható és valós képét adja. Erről a számviteli egység köteles a beszámolóban a mellékletben tájékoztatást adni.
(4)
A számviteli egység köteles a számviteli elveket és módszereket oly módon alkalmazni, amely abból a feltételezésből indul ki, hogy tevékenységét folyamatosan folytatni fogja, és hogy nem áll fenn olyan tény, amely korlátozná vagy megakadályozná e tevékenység folytatását a közeljövőben, legalább 12 hónapig a rendes beszámoló összeállításának napjától számítva. Abban az esetben, ha a számviteli egységnek információja van arról, hogy ilyen tény áll fenn, köteles ennek megfelelő könyvelési módszert alkalmazni, miközben köteles az alkalmazott módszerről a beszámolóban a mellékletben tájékoztatást adni.
(5)
A számviteli egység a vagyont és a kötelezettségeket, a költségeket és a bevételeket, a kiadásokat és a pénzbevételeket a könyvelési könyvekben könyveli, és a beszámolóban külön-külön, egymással való beszámítás nélkül mutatja ki, kivéve a külön előírások szerint létrehozott számviteli egységekre vonatkozó számviteli elvek által szabályozott egyes eseteket.15)
§ 8
(1)
Účtovná jednotka je povinná viesť účtovníctvo správne, úplne, preukázateľne, zrozumiteľne a spôsobom zaručujúcim trvalosť účtovných záznamov.
(2)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je správne, ak účtovná jednotka vedie účtovníctvo podľa tohto zákona a ostatných osobitných predpisov.
(3)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je úplné, ak účtovná jednotka zaúčtovala v účtovnom období v účtovných knihách všetky účtovné prípady podľa § 3 a za toto účtovné obdobie zostavila individuálnu účtovnú závierku, konsolidovanú účtovnú závierku, ak ju má povinnosť zostaviť, vyhotovila výročnú správu podľa § 20, prípadne konsolidovanú výročnú správu, zverejnila údaje podľa § 23d, uložila dokumenty podľa § 23a a má o týchto skutočnostiach všetky účtovné záznamy.
(4)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je preukázateľné, ak všetky účtovné záznamy sú preukázateľné (§ 32) a účtovná jednotka vykonala inventarizáciu.
(5)
Účtovníctvo účtovnej jednotky je zrozumiteľné, ak umožňuje podľa § 4 ods. 8 jednotlivo aj v súvislostiach spoľahlivo a jednoznačne určiť obsah účtovných prípadov v nadväznosti na použité účtovné zásady a účtovné metódy (§ 4 ods. 2) a obsah účtovných záznamov v nadväznosti na použité podoby účtovných záznamov (§ 31 ods. 2).
(6)
Účtovníctvo účtovnej jednotky sa vedie spôsobom zaručujúcim trvalosť účtovných záznamov, ak účtovná jednotka je schopná zabezpečiť trvalosť po celú dobu spracovania a úschovy podľa § 31 až 36.
8. §
(1)
A számviteli egység köteles a könyvelést helyesen, teljesen, igazolhatóan, érthetően és a számviteli bizonylatok tartósságát biztosító módon vezetni.
(2)
A számviteli egység könyvelése helyes, ha a számviteli egység a könyvelést e törvény és más külön előírások szerint vezeti.
(3)
A számviteli egység könyvelése teljes, ha a számviteli egység a számviteli időszakban a könyvelési könyvekben minden gazdasági eseményt a 3. § szerint könyvelt, és erre a számviteli időszakra egyedi beszámolót, konszolidált beszámolót állított össze, ha erre kötelezett, éves jelentést készített a 20. § szerint, esetleg konszolidált éves jelentést, közzétette az adatokat a 23.d § szerint, letétbe helyezte a dokumentumokat a 23.a § szerint, és e tényekről minden számviteli bizonylattal rendelkezik.
(4)
A számviteli egység könyvelése igazolható, ha minden számviteli bizonylat igazolható (32. §), és a számviteli egység leltározást végzett.
(5)
A számviteli egység könyvelése érthető, ha a 4. § (8) bekezdése szerint lehetővé teszi a gazdasági események tartalmának egyenként és összefüggéseiben is megbízható és egyértelmű meghatározását az alkalmazott számviteli elvek és módszerek (4. § (2) bekezdés) alapján, valamint a számviteli bizonylatok tartalmának meghatározását az alkalmazott számviteli bizonylati formák (31. § (2) bekezdés) alapján.
(6)
A számviteli egység könyvelését a számviteli bizonylatok tartósságát biztosító módon vezetik, ha a számviteli egység képes biztosítani a tartósságot a feldolgozás és a megőrzés teljes időtartama alatt a 31–36. § szerint.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
ÚČTOVNÉ SÚSTAVY, ÚČTOVNÉ DOKLADY, ÚČTOVNÉ ZÁPISY A ÚČTOVNÉ KNIHY
SZÁMVITELI RENDSZEREK, SZÁMVITELI OKMÁNYOK, KÖNYVELÉSI TÉTELEK ÉS KÖNYVELÉSI KÖNYVEK
§ 9
Účtovné sústavy
(1)
Účtovná jednotka je povinná účtovať v sústave podvojného účtovníctva s výnimkou podľa odseku 2.
(2)
Ak osobitné predpisy16) neustanovujú inak, v sústave jednoduchého účtovníctva môže účtovať
a)
fyzická osoba [§ 1 ods. 1 písm. a) bod 3],
b)
občianske združenie, jeho organizačné jednotky, ak konajú vo svojom mene, organizačné zložky Matice slovenskej, ktoré majú právnu subjektivitu, združenia právnických osôb, spoločenstvá vlastníkov bytov a nebytových priestorov, neinvestičné fondy, poľovnícke organizácie a neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné služby; ak nepodnikajú a ak ich príjmy nedosiahli v predchádzajúcom účtovnom období 200 000 eur, ak nie sú subjektom verejnej správy,5)
c)
cirkev a náboženská spoločnosť, ich orgány a cirkevné inštitúcie, ktoré majú právnu subjektivitu; ak nepodnikajú.
(3)
Prechod zo sústavy jednoduchého účtovníctva do sústavy podvojného účtovníctva je povinný, ak účtovná jednotka nespĺňa podmienky ustanovené v odseku 2 pre účtovanie v sústave jednoduchého účtovníctva. Prechod zo sústavy jednoduchého účtovníctva do sústavy podvojného účtovníctva a zo sústavy podvojného účtovníctva do sústavy jednoduchého účtovníctva sa uskutočňuje vždy len k prvému dňu účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom účtovná jednotka zistila skutočnosti, ktoré sú dôvodom na zmenu účtovnej sústavy.
9. §
Számviteli rendszerek
(1)
A számviteli egység köteles a kettős könyvvitel rendszerében könyvelni, a (2) bekezdés szerinti kivétellel.
(2)
Ha külön előírások16) másként nem rendelkeznek, az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvelhet
a)
a természetes személy [1. § (1) bekezdés a) pont 3. alpont],
b)
a polgári társulás, annak szervezeti egységei, ha saját nevükben járnak el, a Matica slovenská jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, a jogi személyek társulásai, a lakás- és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közösségei, a nem befektetési alapok, a vadászszervezetek és a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek; ha nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, és ha bevételeik az előző számviteli időszakban nem érték el a 200 000 eurót, feltéve, hogy nem államháztartási szervezetek,5)
c)
az egyház és a vallási közösség, azok szervei és a jogi személyiséggel rendelkező egyházi intézmények; ha nem folytatnak vállalkozói tevékenységet.
(3)
Az egyszeres könyvvitel rendszeréből a kettős könyvvitel rendszerébe való áttérés kötelező, ha a számviteli egység nem felel meg a (2) bekezdésben az egyszeres könyvvitel rendszerében való könyvelésre vonatkozóan megállapított feltételeknek. Az egyszeres könyvvitel rendszeréből a kettős könyvvitel rendszerébe és a kettős könyvvitel rendszeréből az egyszeres könyvvitel rendszerébe való áttérés mindig csak annak a számviteli időszaknak az első napjával történik, amely azt a számviteli időszakot követi, amelyben a számviteli egység megállapította a számviteli rendszer megváltoztatásának okát képező tényeket.
§ 10
Účtovný doklad
(1)
Účtovný doklad je preukázateľný účtovný záznam, ktorý musí obsahovať
a)
slovné a číselné označenie účtovného dokladu,
b)
obsah účtovného prípadu a označenie jeho účastníkov,
c)
peňažnú sumu alebo údaj o cene za mernú jednotku a vyjadrenie množstva,
d)
dátum vyhotovenia účtovného dokladu,
e)
dátum uskutočnenia účtovného prípadu, ak nie je zhodný s dátumom vyhotovenia,
f)
podpisový záznam osoby zodpovednej za účtovný prípad v účtovnej jednotke, ak overenie účtovného prípadu nie je zabezpečené podľa § 32 ods. 3 písm. b) alebo písm. c).
(2)
Účtovná jednotka je povinná vyhotoviť účtovný doklad bez zbytočného odkladu po zistení skutočnosti, ktorá sa ním preukazuje, a to tak, aby bolo možno určiť obsah každého jednotlivého účtovného prípadu spôsobom podľa § 8 ods. 5.
10. §
Számviteli okmány
(1)
A számviteli okmány egy igazolható számviteli bizonylat, amelynek tartalmaznia kell
a)
a számviteli okmány szöveges és számszerű megjelölését,
b)
a gazdasági esemény tartalmát és résztvevőinek megjelölését,
c)
a pénzösszeget vagy a mértékegységre vonatkozó ár adatát és a mennyiség kifejezését,
d)
a számviteli okmány kiállításának dátumát,
e)
a számviteli eset megvalósulásának dátuma, ha az nem egyezik meg a kiállítás dátumával,
f)
a gazdálkodó egységnél a számviteli esetért felelős személy aláírása, ha a számviteli eset ellenőrzése nem a 32. § 3. bekezdésének b) pontja vagy c) pontja szerint van biztosítva.
(2)
A gazdálkodó egység köteles a számviteli bizonylatot az általa igazolt tény megállapítását követően felesleges késedelem nélkül kiállítani, mégpedig úgy, hogy minden egyes számviteli eset tartalma a 8. § 5. bekezdése szerinti módon meghatározható legyen.
§ 11
Účtovný zápis
(1)
Účtovný zápis sa zaznamenáva v účtovných knihách.
(2)
Účtovná jednotka je povinná podľa tohto zákona zaznamenávať účtovné zápisy v účtovnom období priebežne.
(3)
Účtovná jednotka nemôže vykonávať účtovné zápisy mimo účtovných kníh, vykonávať účtovný zápis o účtovnom prípade, ktorý jej nevznikol, zatajovať a nezaúčtovať skutočnosť, ktorá je predmetom účtovníctva.
11. §
Számviteli tétel
(1)
A számviteli tételt a számviteli könyvekben rögzítik.
(2)
A gazdálkodó egység e törvény szerint köteles a számviteli tételeket a számviteli időszakban folyamatosan rögzíteni.
(3)
A gazdálkodó egység nem végezhet számviteli tételeket a számviteli könyveken kívül, nem végezhet számviteli tételt olyan számviteli esetről, amely nála nem keletkezett, nem titkolhat el és nem hagyhat könyvelésen kívül olyan tényt, amely a számvitel tárgyát képezi.
§ 12
Účtovné knihy v sústave podvojného účtovníctva
(1)
Účtovná jednotka účtujúca v sústave podvojného účtovníctva účtuje v týchto účtovných knihách:
a)
v denníku, v ktorom sa účtovné zápisy usporadúvajú chronologicky a ktorým sa preukazuje zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov v účtovnom období,
b)
v hlavnej knihe, v ktorej sa účtovné zápisy usporadúvajú z vecného hľadiska systematicky a v ktorej sa preukazuje zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov na účty majetku, záväzkov, rozdielu majetku a záväzkov, nákladov a výnosov v účtovnom období.
(2)
Hlavná kniha zahŕňa syntetické účty a analytické účty podľa účtového rozvrhu a obsahuje najmä tieto údaje:
a)
stavy účtov ku dňu, ku ktorému sa otvára hlavná kniha,
b)
súhrnné obraty strany Má dať a strany Dal jednotlivých účtov, minimálne za kalendárny mesiac,
c)
zostatky a stavy účtov ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
(3)
Účtovný zápis zaznamenaný na syntetickom účte sa podrobne rozvádza na analytických účtoch.
(4)
V hlavnej knihe musia byť zaúčtované všetky účtovné prípady, o ktorých sa účtovalo v denníku.
(5)
Účtovný zápis, ktorý sa nevykonáva v účtovných knihách podľa odseku 1, sa vykonáva na podsúvahových účtoch.
(6)
Účtovná jednotka nesmie účtovať na účtoch, ktoré nie sú uvedené v účtovom rozvrhu, ani zriaďovať účty mimo účtovných kníh.
12. §
Számviteli könyvek a kettős könyvvitel rendszerében
(1)
A kettős könyvvitel rendszerében könyvelő gazdálkodó egység a következő számviteli könyvekben könyvel:
a)
a naplóban, amelyben a számviteli tételeket időrendi sorrendben rendezik, és amellyel igazolják a számviteli időszak összes számviteli esetének könyvelését,
b)
a főkönyvben, amelyben a számviteli tételeket tárgyi szempontból, rendszerezetten rendezik, és amelyben igazolják a számviteli időszak összes számviteli esetének a vagyon, a kötelezettségek, a vagyon és kötelezettségek különbsége, a költségek és a bevételek számláira történő könyvelését.
(2)
A főkönyv a számlakeret szerint tartalmazza a szintetikus számlákat és az analitikus számlákat, és különösen a következő adatokat tartalmazza:
a)
a számlák állásait a főkönyv megnyitásának napján,
b)
az egyes számlák Tartozik és Követel oldalának összesített forgalmát, legalább egy naptári hónapra,
c)
a számlák egyenlegeit és állásait a beszámoló összeállításának napján.
(3)
A szintetikus számlán rögzített számviteli tételt az analitikus számlákon részletesen lebontják.
(4)
A főkönyvben könyvelni kell minden olyan számviteli esetet, amelyet a naplóban könyveltek.
(5)
Azt a számviteli tételt, amelyet nem az 1. bekezdés szerinti számviteli könyvekben végeznek, a mérlegen kívüli számlákon végzik.
(6)
A gazdálkodó egység nem könyvelhet olyan számlákon, amelyek nem szerepelnek a számlakeretben, sem nem hozhat létre számlákat a számviteli könyveken kívül.
§ 13
Rámcová účtová osnova a účtový rozvrh
(1)
Rámcová účtová osnova obsahuje usporiadanie účtových tried, prípadne účtových skupín alebo syntetických účtov na účtovanie účtovných prípadov a ich číselné a slovné označenie a podsúvahové účty; toto usporiadanie musí rešpektovať požiadavky na zostavenie účtovnej závierky.
(2)
V súlade s rámcovou účtovou osnovou podľa odseku 1 je účtovná jednotka povinná zostaviť účtový rozvrh, v ktorom uvedie syntetické účty, analytické účty potrebné na zaúčtovanie všetkých účtovných prípadov účtovného obdobia a na zostavenie účtovnej závierky a podsúvahové účty. V priebehu účtovného obdobia možno účtový rozvrh dopĺňať podľa potrieb účtovnej jednotky. Ak nedochádza k prvému dňu účtovného obdobia k zmene účtového rozvrhu platného v predchádzajúcom účtovnom období, môže postupovať účtovná jednotka podľa tohto účtového rozvrhu aj v nasledujúcom účtovnom období.
13. §
Egységes számlakeret és számlatükör
(1)
Az egységes számlakeret tartalmazza a számlaosztályok, esetleg számlacsoportok vagy szintetikus számlák elrendezését a számviteli esetek könyvelésére, azok számszerű és szöveges megjelölését, valamint a mérlegen kívüli számlákat; ennek az elrendezésnek tiszteletben kell tartania a beszámoló összeállítására vonatkozó követelményeket.
(2)
Az 1. bekezdés szerinti egységes számlakerettel összhangban a gazdálkodó egység köteles számlatükröt összeállítani, amelyben feltünteti a szintetikus számlákat, a számviteli időszak összes számviteli esetének könyveléséhez és a beszámoló összeállításához szükséges analitikus számlákat, valamint a mérlegen kívüli számlákat. A számviteli időszak folyamán a számlatükör a gazdálkodó egység igényei szerint kiegészíthető. Ha a számviteli időszak első napján nem történik változás az előző számviteli időszakban érvényes számlatükörben, a gazdálkodó egység a következő számviteli időszakban is e számlatükör szerint járhat el.
§ 14
(1)
Peňažné sumy analytických účtov musia zodpovedať príslušným súhrnným peňažným sumám začiatočných stavov, obratov strany Má dať a strany Dal, konečných zostatkov a konečných stavov syntetických účtov, ku ktorým sa analytické účty vedú.
(2)
Analytické účty sú súčasťou analytickej evidencie, ktorá sa vedie v peňažných jednotkách. Ak to povaha majetku vyžaduje, vedie sa analytická evidencia aj v jednotkách množstva a obsahuje aj iné údaje pre potreby účtovnej jednotky.
(3)
Účtovná jednotka je povinná viesť zoznam účtovných kníh a zoznam číselných znakov alebo iných symbolov a skratiek použitých v účtovných knihách a v ostatných účtovných záznamoch s uvedením ich významu.
14. §
(1)
Az analitikus számlák pénzösszegeinek meg kell felelniük a szintetikus számlák nyitóegyenlegeinek, a Tartozik és Követel oldal forgalmának, záróegyenlegeinek és záróállásainak megfelelő összesített pénzösszegeinek, amelyekhez az analitikus számlákat vezetik.
(2)
Az analitikus számlák az analitikus nyilvántartás részét képezik, amelyet pénzegységekben vezetnek. Ha a vagyon jellege megköveteli, az analitikus nyilvántartást mennyiségi egységekben is vezetik, és a gazdálkodó egység igényeihez szükséges egyéb adatokat is tartalmaz.
(3)
A gazdálkodó egység köteles vezetni a számviteli könyvek jegyzékét és a számviteli könyvekben és egyéb számviteli nyilvántartásokban használt számjelek vagy más szimbólumok és rövidítések jegyzékét, azok jelentésének feltüntetésével.
§ 15
Účtovné knihy v sústave jednoduchého účtovníctva
(1)
Účtovná jednotka účtujúca v sústave jednoduchého účtovníctva účtuje v týchto účtovných knihách:
a)
v peňažnom denníku,
b)
v knihe pohľadávok,
c)
v knihe záväzkov,
d)
v pomocných knihách, ak je ich vedenie potrebné na preukázanie a vykazovanie predmetu účtovníctva v účtovnej závierke, napríklad pomocná kniha o zložkách majetku, o záväzkoch z pracovnoprávnych vzťahov.
(2)
Peňažný denník obsahuje najmä údaje o
a)
stave peňažných prostriedkov účtovnej jednotky v hotovosti a na účtoch v bankách,
b)
príjmoch v účtovnom období a v členení potrebnom na zistenie základu dane z príjmov,
c)
výdavkoch v účtovnom období a v členení potrebnom na zistenie základu dane z príjmov,
d)
priebežných položkách zachytávajúcich pohyby peňažných prostriedkov, ktoré nie sú ešte príjmom alebo výdavkom podľa písmen b) a c).
(3)
Kniha pohľadávok obsahuje najmä údaje o
a)
dlžníkoch,
b)
pohľadávkach v peňažnom vyjadrení,
c)
poskytnutých preddavkoch,
d)
poskytnutých úveroch,
e)
pohľadávkach dane z príjmov,
f)
pohľadávkach nepriamych daní,
g)
pohľadávkach voči Sociálnej poisťovni,17) a príslušnej zdravotnej poisťovni.19)
(4)
Kniha záväzkov obsahuje najmä údaje o
a)
veriteľoch,
b)
výške záväzku v peňažnom vyjadrení,
c)
prijatých preddavkoch,
d)
prijatých úveroch,
e)
záväzkoch dane z príjmov,
f)
záväzkoch nepriamych daní,
g)
záväzkoch voči Sociálnej poisťovni,17) a príslušnej zdravotnej poisťovni.19)
§ 15
Számviteli könyvek az egyszeres könyvvitel rendszerében
(1)
Az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvelő gazdálkodó egység a következő számviteli könyvekben könyvel:
a)
a pénztárnaplóban,
b)
a követelések könyvében,
c)
a kötelezettségek könyvében,
d)
a segédkönyvekben, ha azok vezetése szükséges a számvitel tárgyának a beszámolóban való igazolásához és kimutatásához, például a vagyonelemekről, a munkaviszonyból eredő kötelezettségekről szóló segédkönyv.
(2)
A pénztárnapló különösen a következőkről tartalmaz adatokat:
a)
a gazdálkodó egység készpénzben és a banki számlákon lévő pénzeszközeinek állásáról,
b)
a számviteli időszak bevételeiről a jövedelemadó-alap megállapításához szükséges bontásban,
c)
a számviteli időszak kiadásairól a jövedelemadó-alap megállapításához szükséges bontásban,
d)
az átfutó tételekről, amelyek a pénzeszközök mozgását rögzítik, és amelyek még nem minősülnek a b) és c) pont szerinti bevételnek vagy kiadásnak.
(3)
A követelések könyve különösen a következőkről tartalmaz adatokat:
a)
az adósokról,
b)
a pénzben kifejezett követelésekről,
c)
a nyújtott előlegekről,
d)
a nyújtott hitelekről,
e)
a jövedelemadó-követelésekről,
f)
a közvetett adókból eredő követelésekről,
g)
a Szociális Biztosítóval17) és az illetékes egészségbiztosítóval19) szembeni követelésekről.
(4)
A kötelezettségek könyve különösen a következőkről tartalmaz adatokat:
a)
a hitelezőkről,
b)
a pénzben kifejezett kötelezettség összegéről,
c)
a kapott előlegekről,
d)
a kapott hitelekről,
e)
a jövedelemadó-kötelezettségekről,
f)
a közvetett adókból eredő kötelezettségekről,
g)
a Szociális Biztosítóval17) és az illetékes egészségbiztosítóval19) szembeni kötelezettségekről.
§ 16
Otvorenie a uzavretie účtovných kníh
(1)
Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, otvorí účtovné knihy vždy
a)
ku dňu svojho vzniku, s výnimkou podľa odseku 2,
b)
k prvému dňu účtovného obdobia,
c)
k rozhodnému dňu,
d)
ku dňu zmeny právnej formy na právnu formu s inou rámcovou účtovou osnovou.
(2)
K rozhodnému dňu otvorí účtovné knihy nástupnícka účtovná jednotka. Ak táto nástupnícka účtovná jednotka ešte nevznikla, zostaví otváraciu súvahu a otvorí účtovné knihy za nástupnícku účtovnú jednotku premenou zanikajúca účtovná jednotka alebo odštiepením rozdeľovaná účtovná jednotka. Novovzniknutá účtovná jednotka, ktorá je pri cezhraničnej premene nástupníckou účtovnou jednotkou zanikajúcej zahraničnej právnickej osoby alebo odštiepením rozdeľovanej zahraničnej právnickej osoby, zostaví otváraciu súvahu, otvorí účtovné knihy ku dňu účinnosti premeny a ku dňu účinnosti premeny účtuje skutočnosti, ktoré sú predmetom účtovníctva od rozhodného dňa. Pri premene a cezhraničnej premene nástupnícka účtovná jednotka, ktorá nie je novovzniknutou účtovnou jednotkou, pokračuje vo vedení svojich účtovných kníh po doplnení účtov z podkladov otváracej súvahy.
(3)
Účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, otvorí účtovné knihy vždy
a)
ku dňu začatia podnikania alebo inej zárobkovej činnosti,
b)
k prvému dňu účtovného obdobia.
(4)
Účtovná jednotka, ktorá je právnickou osobou, uzavrie účtovné knihy vždy
a)
ku dňu zániku v prípadoch, ktoré ustanovuje osobitný predpis,20)
b)
k poslednému dňu účtovného obdobia,
c)
ku dňu predchádzajúcemu rozhodnému dňu,
d)
ku dňu predchádzajúcemu deň vstupu do likvidácie alebo deň účinnosti vyhlásenia konkurzu,
e)
ku dňu predchádzajúcemu dňu zmeny právnej formy na právnu formu s inou rámcovou účtovou osnovou,
f)
ku dňu výmazu účtovnej jednotky, ktorá je obchodnou spoločnosťou alebo družstvom, z obchodného registra z dôvodu cezhraničnej zmeny právnej formy20aa) pri zmene sídla do iného cieľového štátu,20ab)
g)
ku dňu zverejnenia oznamu o nadobudnutí právoplatnosti uznesenia o zastavení konkurzného konania pre nedostatok majetku,20a)
h)
ku dňu výmazu účtovnej jednotky z obchodného registra,20b) ak bolo vydané rozhodnutie o zrušení účtovnej jednotky a zverejnené oznámenie o predpoklade úpadku účtovnej jednotky a nebol podaný návrh na ustanovenie likvidátora spolu so zloženým preddavkom a nebol ani podaný návrh na vyhlásenie konkurzu na majetok účtovnej jednotky.20b)
(5)
Pri zmene právnej formy, okrem § 16 ods. 4 písm. e), zostaví účtovná jednotka priebežnú účtovnú závierku, ku dňu predchádzajúcemu dňu účinnosti zmeny právnej formy21) v rozsahu podľa § 18.
(6)
Účtovná jednotka, ktorá je fyzickou osobou, uzavrie účtovné knihy vždy
a)
k poslednému dňu účtovného obdobia,
b)
ku dňu skončenia podnikania alebo inej zárobkovej činnosti,
c)
ku dňu predchádzajúcemu deň účinnosti vyhlásenia konkurzu.
(7)
Účtovná jednotka v účtovnom období odo dňa vstupu do likvidácie do dňa skončenia likvidácie otvorí účtovné knihy ku dňu vstupu do likvidácie a uzavrie účtovné knihy ku dňu skončenia likvidácie. Ak je počas likvidácie na účtovnú jednotku vyhlásený konkurz, účtovná jednotka postupuje podľa odseku 8. Ak bola nariadená dodatočná likvidácia,21a) účtovné obdobie sa začína dňom obnovenia zápisu účtovnej jednotky v obchodnom registri21a) a končí sa dňom výmazu účtovnej jednotky z obchodného registra z dôvodu skončenia dodatočnej likvidácie.
(8)
Účtovná jednotka v účtovnom období odo dňa účinnosti vyhlásenia konkurzu do dňa právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu otvorí účtovné knihy ku dňu účinnosti vyhlásenia konkurzu a uzavrie účtovné knihy ku dňu právoplatnosti uznesenia o zrušení konkurzu. Pri zmene malého konkurzu podľa osobitného predpisu21aa) účtovná jednotka zostaví priebežnú účtovnú závierku.
(9)
Po zostavení účtovnej závierky nemožno otvárať uzavreté účtovné knihy s výnimkou podľa odseku 10, ak tento zákon neustanovuje inak.
(10)
Do schválenia účtovnej závierky možno uzavreté účtovné knihy opäť otvoriť v prípade, ak sa má zabezpečiť pravdivý a verný obraz účtovníctva (§ 7).
(11)
Ak sa zistí po schválení účtovnej závierky, že údaje za predchádzajúce účtovné obdobie nie sú porovnateľné (§ 17 ods. 9), účtovná jednotka ich opraví v účtovnom období, keď tieto skutočnosti zistila, a uvedie to v účtovnej závierke v poznámkach.
(12)
V účtovnej jednotke účtujúcej v sústave podvojného účtovníctva sa musí dodržať zásada, že konečné zostatky účtov, ktoré sa vykazujú v súvahe k poslednému dňu účtovného obdobia, musia byť zhodné so začiatočnými stavmi týchto účtov k prvému dňu bezprostredne nasledujúceho účtovného obdobia. To platí aj pre účty vedené v knihe podsúvahových účtov.
(13)
V účtovnej jednotke účtujúcej v sústave jednoduchého účtovníctva sa musí dodržať zásada, že konečné zostatky majetku a záväzkov v jednotlivých účtovných knihách ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, sa rovnajú začiatočným stavom majetku a záväzkov v jednotlivých účtovných knihách k prvému dňu bezprostredne nasledujúceho účtovného obdobia.
§ 16
A számviteli könyvek megnyitása és lezárása
(1)
A jogi személynek minősülő gazdálkodó egység mindig megnyitja a számviteli könyveket
a)
a megalakulásának napján, a 2. bekezdés szerinti kivétellel,
b)
a számviteli időszak első napján,
c)
a fordulónapon,
d)
a jogi forma egy másik egységes számlakerettel rendelkező jogi formára történő megváltozásának napján.
(2)
A fordulónapon a jogutód gazdálkodó egység nyitja meg a számviteli könyveket. Ha ez a jogutód gazdálkodó egység még nem jött létre, a nyitómérleget összeállítja és a számviteli könyveket a jogutód gazdálkodó egység nevében az átalakulással megszűnő gazdálkodó egység vagy a szétválással felosztott gazdálkodó egység nyitja meg. Az újonnan létrehozott gazdálkodó egység, amely a határon átnyúló átalakulás során a megszűnő külföldi jogi személy vagy a szétválással felosztott külföldi jogi személy jogutódja, összeállítja a nyitómérleget, megnyitja a számviteli könyveket az átalakulás hatálybalépésének napján, és az átalakulás hatálybalépésének napján könyveli a fordulónaptól a számvitel tárgyát képező tényeket. Az átalakulás és a határon átnyúló átalakulás során a jogutód gazdálkodó egység, amely nem újonnan létrehozott gazdálkodó egység, a nyitómérleg adatai alapján a számlák kiegészítése után folytatja a számviteli könyveinek vezetését.
(3)
A természetes személynek minősülő gazdálkodó egység mindig megnyitja a számviteli könyveket
a)
a vállalkozás vagy más jövedelemszerző tevékenység megkezdésének napján,
b)
a számviteli időszak első napján.
(4)
A jogi személynek minősülő gazdálkodó egység mindig lezárja a számviteli könyveket
a)
a megszűnés napján a külön jogszabály által meghatározott esetekben,20)
b)
a számviteli időszak utolsó napján,
c)
a fordulónapot megelőző napon,
d)
a felszámolás megkezdésének napját vagy a csődeljárás kihirdetésének hatálybalépésének napját megelőző napon,
e)
a jogi forma egy másik egységes számlakerettel rendelkező jogi formára történő megváltozásának napját megelőző napon,
f)
a gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek minősülő gazdálkodó egység cégjegyzékből való törlésének napján a határon átnyúló jogi forma változása miatt20aa) a székhely másik célállamba történő áthelyezésekor,20ab)
g)
a csődeljárás vagyonhiány miatti megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedéséről szóló közlemény közzétételének napján,20a)
h)
a gazdálkodó egység cégjegyzékből való törlésének napján,20b) ha határozat született a gazdálkodó egység megszüntetéséről és közzétették a gazdálkodó egység feltételezett fizetésképtelenségéről szóló közleményt, és nem nyújtottak be javaslatot felszámolóbiztos kinevezésére a letétbe helyezett előleggel együtt, és nem nyújtottak be javaslatot a gazdálkodó egység vagyonára vonatkozó csődeljárás kihirdetésére sem.20b)
(5)
A jogi forma megváltozásakor, a 16. § 4. bekezdésének e) pontja kivételével, a gazdálkodó egység időközi beszámolót készít a jogi forma változásának hatálybalépését megelőző napra21) a 18. § szerinti terjedelemben.
(6)
A természetes személynek minősülő gazdálkodó egység mindig lezárja a számviteli könyveket
a)
a számviteli időszak utolsó napján,
b)
a vállalkozás vagy más jövedelemszerző tevékenység befejezésének napján,
c)
a csődeljárás kihirdetésének hatálybalépését megelőző napon.
(7)
A gazdálkodó egység a felszámolás megkezdésének napjától a felszámolás befejezésének napjáig tartó számviteli időszakban megnyitja a számviteli könyveket a felszámolás megkezdésének napján, és lezárja a számviteli könyveket a felszámolás befejezésének napján. Ha a felszámolás alatt a gazdálkodó egység ellen csődeljárást hirdetnek, a gazdálkodó egység a 8. bekezdés szerint jár el. Ha pótfelszámolást rendeltek el,21a) a számviteli időszak a gazdálkodó egység cégjegyzékbe való újbóli bejegyzésének napján kezdődik21a) és a gazdálkodó egységnek a pótfelszámolás befejezése miatti cégjegyzékből való törlésének napján ér véget.
(8)
A gazdálkodó egység a csődeljárás kihirdetésének hatálybalépésétől a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjáig tartó számviteli időszakban megnyitja a számviteli könyveket a csődeljárás kihirdetésének hatálybalépésének napján, és lezárja a számviteli könyveket a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján. A külön jogszabály szerinti kis csődeljárás megváltozásakor21aa) a gazdálkodó egység időközi beszámolót készít.
(9)
A beszámoló összeállítása után a lezárt számviteli könyveket nem lehet megnyitni, a 10. bekezdés szerinti kivétellel, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
(10)
A beszámoló jóváhagyásáig a lezárt számviteli könyveket újra meg lehet nyitni abban az esetben, ha a számvitel valós és megbízható képét kell biztosítani (7. §).
(11)
Ha a beszámoló jóváhagyása után megállapítást nyer, hogy az előző számviteli időszak adatai nem összehasonlíthatók (17. § 9. bekezdés), a gazdálkodó egység azokat abban a számviteli időszakban javítja ki, amikor ezeket a tényeket megállapította, és ezt a beszámolóban a kiegészítő mellékletben feltünteti.
(12)
A kettős könyvvitel rendszerében könyvelő gazdálkodó egységnél be kell tartani azt az elvet, hogy a számviteli időszak utolsó napján a mérlegben kimutatott számlák záróegyenlegeinek meg kell egyezniük e számlák nyitóegyenlegeivel a közvetlenül következő számviteli időszak első napján. Ez a mérlegen kívüli számlák könyvében vezetett számlákra is vonatkozik.
(13)
Az egyszeres könyvvitel rendszerében könyvelő gazdálkodó egységnél be kell tartani azt az elvet, hogy a vagyon és a kötelezettségek záróegyenlegei az egyes számviteli könyvekben a beszámoló összeállításának napján megegyeznek a vagyon és a kötelezettségek nyitóegyenlegeivel az egyes számviteli könyvekben a közvetlenül következő számviteli időszak első napján.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
ÚČTOVNÁ ZÁVIERKA
BESZÁMOLÓ
§ 17
(1)
Účtovná závierka je štruktúrovaná prezentácia skutočností, ktoré sú predmetom účtovníctva, poskytovaná osobám, ktoré tieto informácie využívajú (ďalej len „používatelia"). Účtovná jednotka zostavuje účtovnú závierku v prípadoch ustanovených týmto zákonom v štruktúre, ktorá nadväzuje na sústavu účtovníctva používanú v účtovnej jednotke. Účtovná závierka tvorí jeden celok.
(2)
Účtovná závierka obsahuje tieto všeobecné náležitosti:
a)
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, a fyzické osoby uvedú miesto podnikania,
b)
identifikačné číslo, ak ho má účtovná jednotka pridelené,
c)
deň, ku ktorému sa zostavuje,
d)
deň jej zostavenia,
e)
obdobie, za ktoré sa zostavuje,
f)
iné údaje uvedené na úvodnej strane účtovnej závierky ustanovenej opatrením ministerstva,
g)
podpisový záznam štatutárneho orgánu účtovnej jednotky alebo člena štatutárneho orgánu účtovnej jednotky alebo podpisový záznam fyzickej osoby podľa § 1 ods. 1 písm. a) tretieho bodu.
(3)
Účtovná závierka v sústave podvojného účtovníctva okrem všeobecných náležitostí podľa odseku 2 obsahuje tieto súčasti:
a)
súvahu,
b)
výkaz ziskov a strát,
c)
poznámky.
(4)
Účtovná závierka v sústave jednoduchého účtovníctva okrem všeobecných náležitostí podľa odseku 2 obsahuje tieto súčasti:
a)
výkaz o príjmoch a výdavkoch,
b)
výkaz o majetku a záväzkoch.
(5)
Účtovná jednotka je povinná zostaviť účtovnú závierku, okrem súhrnnej účtovnej závierky podľa § 22a, najneskôr do šiestich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Na zostavenej účtovnej závierke musí byť pripojený podpisový záznam podľa odseku 2 písm. g).
(6)
Účtovná jednotka zostavuje účtovnú závierku vždy, keď uzavrie účtovné knihy podľa § 16. Pri premene a cezhraničnej premene nástupnícka účtovná jednotka, ktorá nie je novovzniknutou účtovnou jednotkou, neuzavrie účtovné knihy, pričom zisťuje konečné stavy účtov na účely zostavenia otváracej súvahy. Ak uzavrie účtovné knihy k poslednému dňu účtovného obdobia, zostavuje účtovnú závierku ako riadnu, v ostatných prípadoch uzavretia účtovných kníh uvedených v § 16 zostavuje účtovnú závierku ako mimoriadnu. Ak deň, ku ktorému sa zostavuje riadna účtovná závierka alebo mimoriadna účtovná závierka, je totožný s dňom priebežnej účtovnej závierky, priebežná účtovná závierka sa nezostavuje. Ak deň, ku ktorému sa zostavuje mimoriadna účtovná závierka, je totožný s dňom riadnej účtovnej závierky, zostavená účtovná závierka sa považuje aj za riadnu účtovnú závierku.
(7)
Účtovná jednotka zostavuje otváraciu súvahu
a)
ku dňu svojho vzniku, s výnimkou účtovnej jednotky, ktorej otváracia súvaha bola zostavená k rozhodnému dňu,
b)
ku dňu vstupu do likvidácie,
c)
ku dňu účinnosti vyhlásenia konkurzu,
d)
k rozhodnému dňu.
(8)
Účtovná jednotka je povinná uvádzať v účtovnej závierke informácie podľa stavu ku dňu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje; to platí obdobne aj pre všetky účtovné zápisy, ktoré sa uskutočňujú iba ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, ak tento zákon ďalej neustanovuje inak. Účtovná jednotka pritom zohľadňuje aj informácie týkajúce sa stavu ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktoré účtovná jednotka získala do dňa zostavenia účtovnej závierky, pričom deň zostavenia účtovnej závierky si určí účtovná jednotka sama.
(9)
Informácie v účtovnej závierke musia byť pre používateľa užitočné, posudzujú sa z hľadiska ich významnosti a musia byť zrozumiteľné, porovnateľné a spoľahlivé. Informácia sa považuje za významnú, ak by jej neuvedenie v účtovnej závierke alebo jej chybné uvedenie v účtovnej závierke mohlo ovplyvniť úsudok alebo rozhodovanie používateľa. Informácie v účtovnej závierke sú zrozumiteľné, ak spĺňajú požiadavky podľa § 8 ods. 5; informácie nemôžu byť vylúčené iba z dôvodu, že sú nezrozumiteľné pre používateľa. Informácie sú porovnateľné, ak spĺňajú požiadavky podľa § 7 ods. 3 a 4. Informácie v účtovnej závierke sú spoľahlivé, ak spĺňajú požiadavky podľa § 7 ods. 1 a ak sú úplné a včasné. Úplnosť informácií v účtovnej závierke sa zabezpečuje s dodržaním významnosti a so zohľadnením nákladov na ich získanie. Informácie v účtovnej závierke sú včasné, ak spĺňajú požiadavky podľa odseku 5.
(10)
Účtovnou závierkou nie je zhromažďovanie alebo vyžadovanie informácií vykonávané na základe osobitného predpisu.22)
§ 17
(1)
A beszámoló a számvitel tárgyát képező tények strukturált bemutatása, amelyet az ezen információkat felhasználó személyek (a továbbiakban: „felhasználók”) számára nyújtanak. A gazdálkodó egység az e törvényben meghatározott esetekben állítja össze a beszámolót olyan szerkezetben, amely a gazdálkodó egységnél használt könyvviteli rendszerre épül. A beszámoló egy egységet alkot.
(2)
A beszámoló a következő általános kellékeket tartalmazza:
a)
a gazdálkodó egység cégneve vagy neve; a jogi személyek feltüntetik a székhelyüket, a természetes személyek pedig a vállalkozás helyét,
b)
az azonosító számot, ha a gazdálkodó egység rendelkezik ilyennel,
c)
az összeállítás napját,
d)
a kiállításának napját,
e)
az időszakot, amelyre összeállítják,
f)
a minisztérium rendeletével meghatározott, a beszámoló címlapján feltüntetett egyéb adatokat,
g)
a gazdálkodó egység képviseletére jogosult szervének vagy a képviseletére jogosult szerv tagjának aláírását, vagy a 1. § 1. bekezdése a) pontjának harmadik alpontja szerinti természetes személy aláírását.
(3)
A kettős könyvvitel rendszerében készült beszámoló a 2. bekezdés szerinti általános kellékeken kívül a következő részeket tartalmazza:
a)
a mérleget,
b)
az eredménykimutatást,
c)
a kiegészítő mellékletet.
(4)
Az egyszeres könyvvitel rendszerében készült beszámoló a 2. bekezdés szerinti általános kellékeken kívül a következő részeket tartalmazza:
a)
a bevételekről és kiadásokról szóló kimutatást,
b)
a vagyonról és a kötelezettségekről szóló kimutatást.
(5)
A gazdálkodó egység köteles összeállítani a beszámolót, a 22.a § szerinti összesített beszámoló kivételével, legkésőbb hat hónapon belül attól a naptól számítva, amelyre a beszámolót összeállítják, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik. Az összeállított beszámolóhoz csatolni kell a 2. bekezdés g) pontja szerinti aláírást.
(6)
A gazdálkodó egység mindig összeállít beszámolót, amikor a 16. § szerint lezárja a számviteli könyveket. Az átalakulás és a határon átnyúló átalakulás során a jogutód gazdálkodó egység, amely nem újonnan létrehozott gazdálkodó egység, nem zárja le a számviteli könyveket, hanem a nyitómérleg összeállítása céljából megállapítja a számlák záróegyenlegeit. Ha a számviteli könyveket a számviteli időszak utolsó napján zárja le, rendes beszámolót készít, a 16. §-ban említett egyéb esetekben rendkívüli beszámolót készít. Ha a rendes vagy rendkívüli beszámoló összeállításának napja megegyezik az időközi beszámoló napjával, időközi beszámolót nem kell készíteni. Ha a rendkívüli beszámoló összeállításának napja megegyezik a rendes beszámoló napjával, az összeállított beszámoló rendes beszámolónak is minősül.
(7)
A gazdálkodó egység nyitómérleget készít
a)
a megalakulásának napján, kivéve azt a gazdálkodó egységet, amelynek nyitómérlegét a fordulónapra állították össze,
b)
a felszámolás megkezdésének napján,
c)
a csődeljárás kihirdetésének hatálybalépésének napján,
d)
a fordulónapon.
(8)
A gazdálkodó egység köteles a beszámolóban az információkat a beszámoló összeállításának napján fennálló állapot szerint feltüntetni; ez értelemszerűen vonatkozik minden olyan számviteli tételre is, amelyet csak a beszámoló összeállításának napján végeznek, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. A gazdálkodó egység eközben figyelembe veszi azokat az információkat is, amelyek a beszámoló összeállításának napján fennálló állapotra vonatkoznak, és amelyeket a gazdálkodó egység a beszámoló összeállításának napjáig szerzett meg, miközben a beszámoló összeállításának napját a gazdálkodó egység maga határozza meg.
(9)
A beszámolóban szereplő információknak hasznosnak kell lenniük a felhasználó számára, azokat jelentőségük szempontjából értékelik, és érthetőnek, összehasonlíthatónak és megbízhatónak kell lenniük. Az információ akkor minősül jelentősnek, ha annak a beszámolóban való fel nem tüntetése vagy hibás feltüntetése befolyásolhatná a felhasználó ítéletét vagy döntéshozatalát. A beszámolóban szereplő információk akkor érthetőek, ha megfelelnek a 8. § 5. bekezdésének követelményeinek; az információkat nem lehet kizárni csak azért, mert a felhasználó számára érthetetlenek. Az információk akkor összehasonlíthatók, ha megfelelnek a 7. § 3. és 4. bekezdésének követelményeinek. A beszámolóban szereplő információk akkor megbízhatóak, ha megfelelnek a 7. § 1. bekezdésének követelményeinek, és ha teljesek és időszerűek. A beszámolóban szereplő információk teljességét a jelentőség tiszteletben tartásával és a megszerzésük költségeinek figyelembevételével biztosítják. A beszámolóban szereplő információk akkor időszerűek, ha megfelelnek az 5. bekezdés követelményeinek.
(10)
Nem minősül beszámolónak a külön jogszabály alapján végzett információgyűjtés vagy -bekérés.22)
§ 17a
(1)
Individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov22a) zostavuje účtovná jednotka, ktorou je
a)
banka, správcovská spoločnosť, poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne,19) zaisťovňa, Slovenská kancelária poisťovateľov, dôchodková správcovská spoločnosť, doplnková dôchodková spoločnosť, Burza cenných papierov a účtovná jednotka zriadená osobitným predpisom,22aaa)
b)
pobočka zahraničnej banky, pobočka zahraničnej správcovskej spoločnosti, pobočka poisťovne z iného členského štátu, pobočka zahraničnej poisťovne, pobočka zaisťovne z iného členského štátu a pobočka zahraničnej zaisťovne.
(2)
Účtovná jednotka okrem účtovnej jednotky podľa odseku 1 sa môže rozhodnúť zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) ak je obchodnou spoločnosťou, ktorá najmenej dve po sebe idúce účtovné obdobia spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla 170 000 000 eur, pričom sumou majetku sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení neupravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
b)
čistý obrat presiahol 170 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov v jednotlivom účtovnom období presiahol 2 000.
(3)
Účtovná jednotka okrem účtovnej jednotky podľa odseku 1 sa môže rozhodnúť zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) ak
a)
v účtovnom období emitovala cenné papiere a tieto boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, alebo
b)
je platobnou inštitúciou,22ad) inštitúciou elektronických peňazí, obchodníkom s cennými papiermi, pobočkou zahraničného obchodníka s cennými papiermi a nie je súčasne bankou, pobočkou zahraničnej banky, správcovskou spoločnosťou alebo pobočkou zahraničnej správcovskej spoločnosti, alebo
c)
je nástupníckou účtovnou jednotkou a zanikajúca účtovná jednotka alebo nástupnícka účtovná jednotka pred rozhodným dňom7a) zostavovala individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) alebo
d)
je novovzniknutou dcérskou účtovnou jednotkou a ku dňu, ku ktorému zostavuje prvú individuálnu účtovnú závierku, spĺňa podmienky podľa odseku 2 a zároveň jej materská účtovná jednotka, ktorá podlieha právu niektorého členského štátu, zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a)
e)
je európskou spoločnosťou22ae) so sídlom na území Slovenskej republiky, európskym družstvom22af) so sídlom na území Slovenskej republiky alebo je európskym zoskupením hospodárskych záujmov22ag) so sídlom na území Slovenskej republiky, ak pred premiestnením sídla na územie Slovenskej republiky zostavovali individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov.22a)
(4)
Účtovná jednotka uvedená v odsekoch 1 až 3 zostaví na účely osobitného predpisu22ab) aj individuálnu účtovnú závierku,22a) v ktorej sa cenné papiere a podiely vykážu podľa osobitného predpisu.22ac)
(5)
Účtovná jednotka uvedená v odsekoch 1 až 3, ktorá začne zostavovať individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) zostavuje takúto účtovnú závierku aj keď zaniknú podmienky uvedené v odsekoch 1 až 3.
(6)
Na účtovné jednotky podľa odsekov 1 až 3 sa vzťahuje tento zákon, ak osobitné predpisy22a) neustanovujú inak.
(7)
Účtovná jednotka zostavujúca účtovnú závierku podľa odsekov 1 až 6 je povinná zostaviť výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky. Rozsah, spôsob, miesto a termíny ukladania výkazu vybraných údajov z účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
17.a §
(1)
A külön jogszabályok22a) szerinti egyedi beszámolót az a gazdálkodó egység készíti, amely
a)
bank, alapkezelő társaság, biztosító az egészségbiztosító kivételével,19) viszontbiztosító, a Szlovák Biztosítók Irodája, nyugdíj-alapkezelő társaság, kiegészítő nyugdíjpénztár, Értékpapírtőzsde és külön jogszabály által létrehozott gazdálkodó egység,22aaa)
b)
külföldi bank fióktelepe, külföldi alapkezelő társaság fióktelepe, más tagállambeli biztosító fióktelepe, külföldi biztosító fióktelepe, más tagállambeli viszontbiztosító fióktelepe és külföldi viszontbiztosító fióktelepe.
(2)
Az 1. bekezdés szerinti gazdálkodó egységen kívüli gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy külön jogszabályok22a) szerint készít egyedi beszámolót, ha olyan gazdasági társaság, amely legalább két egymást követő számviteli időszakban teljesíti az alábbi feltételek közül legalább kettőt:
a)
a teljes vagyon összege meghaladta a 170 000 000 eurót, miközben a vagyon összege alatt a mérlegből megállapított, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel nem korrigált értékelésben szereplő összeget kell érteni,
b)
a nettó árbevétel meghaladta a 170 000 000 eurót,
c)
az átlagos átszámított munkavállalói létszám egy-egy számviteli időszakban meghaladta a 2 000 főt.
(3)
Az 1. bekezdés szerinti gazdálkodó egységen kívüli gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy külön jogszabályok22a) szerint készít egyedi beszámolót, ha
a)
a számviteli időszakban értékpapírokat bocsátott ki, és ezeket egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, vagy
b)
pénzforgalmi intézmény,22ad) elektronikus pénzintézet, értékpapír-kereskedő, külföldi értékpapír-kereskedő fióktelepe, és egyidejűleg nem bank, külföldi bank fióktelepe, alapkezelő társaság vagy külföldi alapkezelő társaság fióktelepe, vagy
c)
jogutód gazdálkodó egység, és a megszűnő gazdálkodó egység vagy a jogutód gazdálkodó egység a fordulónap7a) előtt külön jogszabályok22a) szerint készített egyedi beszámolót, vagy
d)
újonnan létrehozott leányvállalat, és az első egyedi beszámoló összeállításának napján teljesíti a 2. bekezdés szerinti feltételeket, és egyidejűleg az anyavállalata, amely valamely tagállam joga alá tartozik, külön jogszabályok22a) szerint készít egyedi beszámolót,
e)
európai részvénytársaság22ae), amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van, európai szövetkezet22af), amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van, vagy európai gazdasági egyesülés22ag), amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén van, ha a székhelyük Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése előtt külön jogszabályok22a) szerint készítettek egyedi beszámolót.
(4)
Az 1–3. bekezdésben említett gazdálkodó egység külön jogszabály22ab) céljából egyedi beszámolót22a) is készít, amelyben az értékpapírokat és részesedéseket külön jogszabály22ac) szerint mutatják ki.
(5)
Az 1–3. bekezdésben említett gazdálkodó egység, amely külön jogszabályok22a) szerint kezd egyedi beszámolót készíteni, akkor is ilyen beszámolót készít, ha az 1–3. bekezdésben említett feltételek megszűnnek.
(6)
Az 1–3. bekezdés szerinti gazdálkodó egységekre e törvény vonatkozik, hacsak külön jogszabályok22a) másként nem rendelkeznek.
(7)
Az 1–6. bekezdés szerint beszámolót készítő gazdálkodó egység köteles összeállítani a beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatását. A beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatásának terjedelmét, módját, helyét és benyújtási határidejét a minisztérium rendeletben határozza meg. A rendeletet a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában való közzétételéről szóló közleménnyel hirdeti ki.
§ 17b
(1)
Účtovná jednotka, ktorou je Národná banka Slovenska, vedie účtovníctvo podľa osobitných predpisov.22b)
(2)
Účtovná jednotka, ktorou je Národná banka Slovenska, zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov.22b)
(3)
Na účtovnú jednotku, ktorou je Národná banka Slovenska, sa vzťahuje tento zákon, ak osobitné predpisy22b) alebo medzinárodné účtovné štandardy, ktoré vydáva Rada pre medzinárodné účtovné štandardy so sídlom v Londýne neustanovujú inak.
17.b §
(1)
A Szlovák Nemzeti Banknak minősülő gazdálkodó egység külön jogszabályok22b) szerint vezeti a könyvelést.
(2)
A Szlovák Nemzeti Banknak minősülő gazdálkodó egység külön jogszabályok22b) szerint készít egyedi beszámolót.
(3)
A Szlovák Nemzeti Banknak minősülő gazdálkodó egységre e törvény vonatkozik, hacsak külön jogszabályok22b) vagy a londoni székhelyű Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kiadott nemzetközi számviteli standardok másként nem rendelkeznek.
§ 18
(1)
Okrem riadnej a mimoriadnej účtovnej závierky zostavuje účtovná jednotka v priebehu účtovného obdobia aj priebežnú účtovnú závierku, ak to vyžaduje osobitný predpis.14) Pri zostavovaní priebežnej účtovnej závierky sa účtovné knihy neuzavrú a inventarizácia sa vykonáva len na účely vyjadrenia ocenenia podľa § 26 ods. 3; ustanovenia tohto zákona upravujúce účtovnú závierku platia rovnako aj na priebežnú účtovnú závierku. Ak osobitný predpis ustanovuje povinnosť zostaviť účtovnú závierku v priebehu účtovného obdobia, na účely tohto zákona sa táto účtovná závierka považuje za priebežnú účtovnú závierku, pričom taká účtovná závierka musí byť zostavená v rozsahu riadnej účtovnej závierky.
(2)
Priebežnú účtovnú závierku zostavuje účtovná jednotka v úplnej štruktúre alebo v skrátenej štruktúre. Priebežná účtovná závierka v skrátenej štruktúre nadväzuje na položky účtovnej závierky v úplnej štruktúre.
(3)
V súvahe riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky sa vykazujú informácie o majetku, záväzkoch a rozdiele majetku a záväzkov účtovnej jednotky ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, a ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. V súvahe priebežnej účtovnej závierky sa v časti bežné účtovné obdobie vykazujú informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka, a v časti bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie sa vykazujú informácie podľa prvej vety ku dňu, ku ktorému sa zostavuje riadna účtovná závierka alebo mimoriadna účtovná závierka za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie.
(4)
Vo výkaze ziskov a strát riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky sa vykazujú náklady, výnosy a výsledok hospodárenia za účtovné obdobie a bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie. Vo výkaze ziskov a strát priebežnej účtovnej závierky sa vykazujú informácie od začiatku účtovného obdobia do dňa, ku ktorému sa zostavuje priebežná účtovná závierka za účtovné obdobie a informácie za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie.
(5)
V poznámkach sa uvádzajú informácie, ktoré vysvetľujú a dopĺňajú údaje v súvahe a výkaze ziskov a strát, prípadne ďalšie výkazy a údaje, ktoré ich vysvetľujú a dopĺňajú. V poznámkach sa uvádzajú aj informácie, ktoré sa týkajú použitia účtovných zásad a účtovných metód, a ďalšie informácie podľa požiadaviek ustanovených týmto zákonom. V poznámkach uvedie účtovná jednotka tiež informácie o skutočnostiach, ktoré ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, nevykazuje v ostatných súčastiach účtovnej závierky, ale ich dôsledky menia významným spôsobom pohľad na finančnú situáciu účtovnej jednotky.
(6)
Účtovné jednotky podľa § 2 ods. 8 a 14 uvedú v poznámkach aj vymedzenie a sumu vzniknutých nákladov voči štatutárnemu audítorovi alebo audítorskej spoločnosti22c) (ďalej len „audítor“) za účtovné obdobie v členení na náklady za
a)
overenie účtovnej závierky,
b)
uisťovacie audítorské služby s výnimkou overenia účtovnej závierky,
c)
daňové poradenstvo,
d)
ostatné neaudítorské služby.
(7)
Priebežná individuálna účtovná závierka podľa osobitného predpisu22ca) sa doručuje daňovému úradu v termíne na podanie daňového priznania.
§ 18
(1)
A rendes és rendkívüli beszámolón kívül a gazdálkodó egység a számviteli időszak folyamán időközi beszámolót is készít, ha azt külön jogszabály14) megköveteli. Az időközi beszámoló összeállításakor a számviteli könyveket nem zárják le, és a leltározást csak a 26. § 3. bekezdése szerinti értékelés kifejezése céljából végzik el; e törvénynek a beszámolót szabályozó rendelkezései az időközi beszámolóra is ugyanúgy vonatkoznak. Ha külön jogszabály előírja a beszámoló összeállítását a számviteli időszak folyamán, e törvény alkalmazásában ez a beszámoló időközi beszámolónak minősül, miközben az ilyen beszámolót a rendes beszámoló terjedelmében kell összeállítani.
(2)
Az időközi beszámolót a gazdálkodó egység teljes vagy rövidített szerkezetben készíti el. A rövidített szerkezetű időközi beszámoló a teljes szerkezetű beszámoló tételeire épül.
(3)
A rendes és rendkívüli beszámoló mérlegében a gazdálkodó egység vagyonáról, kötelezettségeiről és a vagyon és kötelezettségek különbségéről szóló információkat a beszámoló összeállításának napjára és a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó beszámoló összeállításának napjára vonatkozóan mutatják ki. Az időközi beszámoló mérlegében a tárgyidőszak részben az első mondat szerinti információkat az időközi beszámoló összeállításának napjára vonatkozóan, a közvetlenül megelőző számviteli időszak részben pedig az első mondat szerinti információkat a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó rendes vagy rendkívüli beszámoló összeállításának napjára vonatkozóan mutatják ki.
(4)
A rendes és rendkívüli beszámoló eredménykimutatásában a költségeket, bevételeket és a gazdálkodási eredményt a számviteli időszakra és a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozóan mutatják ki. Az időközi beszámoló eredménykimutatásában az információkat a számviteli időszak kezdetétől az időközi beszámoló összeállításának napjáig terjedő időszakra és a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozóan mutatják ki.
(5)
A kiegészítő mellékletben olyan információkat tüntetnek fel, amelyek magyarázzák és kiegészítik a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat, esetleg további kimutatásokat és adatokat, amelyek azokat magyarázzák és kiegészítik. A kiegészítő mellékletben feltüntetik a számviteli alapelvek és módszerek alkalmazására vonatkozó információkat, valamint az e törvény által előírt egyéb információkat is. A kiegészítő mellékletben a gazdálkodó egység feltünteti azokat a tényeket is, amelyeket a beszámoló összeállításának napján a beszámoló egyéb részeiben nem mutat ki, de amelyek következményei jelentősen megváltoztatják a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megítélését.
(6)
A 2. § 8. bekezdése és 14 szerinti gazdálkodó egységek a kiegészítő mellékletben feltüntetik a könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel22c) (a továbbiakban: „könyvvizsgáló”) szemben a számviteli időszakra vonatkozóan felmerült költségek meghatározását és összegét is, a következő költségek szerinti bontásban:
a)
a beszámoló ellenőrzése,
b)
a beszámoló ellenőrzésén kívüli bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálói szolgáltatások,
c)
adótanácsadás,
d)
egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatások.
(7)
A külön jogszabály22ca) szerinti időközi egyedi beszámolót az adóhivatalnak kell benyújtani az adóbevallás benyújtásának határidejéig.
§ 19
Overovanie účtovnej závierky audítorom
(1)
Riadnu individuálnu účtovnú závierku a mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku musí mať overenú audítorom účtovná jednotka,
a)
ktorá je obchodnou spoločnosťou a družstvom, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie sú splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 4 000 000 eur, pričom sumou majetku sa rozumie suma majetku zistená zo súvahy v ocenení neupravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat presiahol 8 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov v jednom účtovnom období presiahol 50,
b)
obchodná spoločnosť a družstvo, ktorých cenné papiere sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu,
c)
ktorej túto povinnosť ustanovuje osobitný predpis,24)
d)
ktorá zostavuje účtovnú závierku podľa § 17a, pričom audítor musí overiť, či účtovná jednotka, ktorá nie je účtovnou jednotkou, nad ktorou sa vykonáva dohľad podľa osobitných predpisov,24aab) má údaje vo výkaze vybraných údajov z účtovnej závierky v súlade s účtovnou závierkou zostavenou podľa § 17a.
(2)
Audítora na overenie účtovnej závierky a výročnej správy podľa § 20 ods. 3 účtovnej jednotky podľa odseku 1 písm. a), b) a d) schvaľuje a odvoláva valné zhromaždenie alebo členská schôdza. V účtovných jednotkách, ktoré majú zriadený výbor pre audit24aaa) alebo v ktorých dozorná rada vykonáva funkcie výboru pre audit, predkladá predstavenstvo valnému zhromaždeniu alebo členskej schôdzi návrh na schválenie alebo odvolanie audítora na základe odporúčania výboru pre audit alebo dozornej rady. Ak účtovná jednotka nemá predstavenstvo, valné zhromaždenie alebo členskú schôdzu, postup schvaľovania a odvolávania audítora účtovnej jednotky ustanoví osobitný predpis.24aa) Odvolanie audítora musí byť riadne odôvodnené, pričom rozdielnosť názorov na použitie postupov pri zostavovaní účtovnej závierky podľa tohto zákona alebo na použitie audítorských postupov24a) nemôže byť dôvodom na odvolanie audítora. Účtovná jednotka je povinná bez zbytočného odkladu, najneskôr do jedného mesiaca odo dňa odstúpenia alebo odvolania audítora, písomne informovať Úrad pre dohľad nad výkonom auditu o odstúpení alebo odvolaní audítora v priebehu vykonávania auditu a vysvetliť dôvody, ktoré k odstúpeniu alebo odvolaniu viedli.
(3)
Účtovná závierka účtovnej jednotky podľa odseku 1 musí byť audítorom overená do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa zostavuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.25)
(4)
V správe audítora k účtovnej závierke obchodnej spoločnosti, ktorá má povinnosť nechať si overiť účtovnú závierku audítorom podľa odseku 1 písm. a), b) alebo písm. d) alebo podľa § 22 ods. 2, audítor uvedie aj informáciu o tom, či
a)
za účtovné obdobie bezprostredne predchádzajúce účtovnému obdobiu, za ktoré je overovaná účtovná závierka zostavená, vznikla účtovnej jednotke povinnosť uloženia správy s informáciami o dani z príjmov podľa § 21a alebo § 21b,
b)
účtovná jednotka uvedená v písmene a) správu s informáciami o dani z príjmov uložila v súlade s § 23a ods. 11.
(5)
Povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom majú aj právnické osoby vymedzené v osobitnom predpise,26) ktorých suma prijatého podielu zaplatenej dane za účtovné obdobie je vyššia ako 35 000 eur, a to za účtovné obdobie, v ktorom boli tieto finančné prostriedky použité, táto účtovná závierka musí byť overená audítorom do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, ak osobitný predpis neustanovuje inak.26aa)
(6)
Individuálnu priebežnú účtovnú závierku a konsolidovanú priebežnú účtovnú závierku nemusí mať účtovná jednotka overenú audítorom.
§ 19
A beszámoló könyvvizsgáló általi ellenőrzése
(1)
A rendes egyedi beszámolót és a rendkívüli egyedi beszámolót könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie annak a gazdálkodó egységnek,
a)
amely gazdasági társaság és szövetkezet, ha a beszámoló összeállításának napján és a közvetlenül megelőző számviteli időszakban teljesül az alábbi feltételek közül legalább kettő:
1.
a teljes vagyon összege meghaladta a 4 000 000 eurót, miközben a vagyon összege alatt a mérlegből megállapított, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel nem korrigált értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
2.
a nettó árbevétel meghaladta a 8 000 000 eurót,
3.
az átlagos átszámított munkavállalói létszám egy számviteli időszakban meghaladta az 50 főt,
b)
gazdasági társaság és szövetkezet, amelynek értékpapírjait egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták,
c)
amely számára ezt a kötelezettséget külön jogszabály írja elő,24)
d)
amely a 17.a § szerint készít beszámolót, miközben a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell, hogy a gazdálkodó egység, amely nem olyan gazdálkodó egység, amely felett külön jogszabályok24aab) szerint felügyeletet gyakorolnak, a beszámolóból származó kiválasztott adatok kimutatásában szereplő adatai összhangban vannak-e a 17.a § szerint összeállított beszámolóval.
(2)
Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti gazdálkodó egység 20. § (3) bekezdése szerinti éves beszámolójának és éves jelentésének ellenőrzésére kijelölt könyvvizsgálót a közgyűlés vagy a taggyűlés hagyja jóvá és hívja vissza. Azokban a gazdálkodó egységekben, amelyekben könyvvizsgálói bizottságot24aaa) hoztak létre, vagy amelyekben a felügyelőbizottság látja el a könyvvizsgálói bizottság feladatait, az igazgatóság a könyvvizsgálói bizottság vagy a felügyelőbizottság ajánlása alapján javaslatot terjeszt a közgyűlés vagy a taggyűlés elé a könyvvizsgáló jóváhagyására vagy visszahívására. Ha a gazdálkodó egység nem rendelkezik igazgatósággal, közgyűléssel vagy taggyűléssel, a gazdálkodó egység könyvvizsgálójának jóváhagyására és visszahívására vonatkozó eljárást külön jogszabály24aa) határozza meg. A könyvvizsgáló visszahívását megfelelően indokolni kell, és a jelen törvény szerinti éves beszámoló összeállítására vonatkozó eljárások alkalmazásával vagy a könyvvizsgálati eljárások24a) alkalmazásával kapcsolatos véleménykülönbség nem lehet a könyvvizsgáló visszahívásának oka. A gazdálkodó egység köteles a könyvvizsgáló lemondásától vagy visszahívásától számított egy hónapon belül indokolatlan késedelem nélkül írásban tájékoztatni a Könyvvizsgálói Felügyeleti Hatóságot a könyvvizsgáló lemondásáról vagy visszahívásáról a könyvvizsgálat során, és meg kell magyaráznia a lemondáshoz vagy visszahíváshoz vezető okokat.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó egység éves beszámolóját a könyvvizsgálónak a beszámolási időszak végétől számított egy éven belül kell ellenőriznie, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik.25)
(4)
Azon gazdasági társaság éves beszámolójához fűzött könyvvizsgálói jelentésben, amely az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja vagy a 22. § (2) bekezdése szerint köteles éves beszámolóját könyvvizsgálóval ellenőriztetni, a könyvvizsgáló azt is feltünteti, hogy
a)
a gazdálkodó egységnek az ellenőrzött éves beszámoló összeállításának tárgyát képező beszámolási időszakot közvetlenül megelőző beszámolási időszakban keletkezett-e kötelezettsége a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésére a 21a. § vagy a 21b. § szerint,
b)
az a) pontban említett gazdálkodó egység a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést a 23a. § (11) bekezdésének megfelelően letétbe helyezte.
(5)
Az éves beszámoló könyvvizsgálóval történő ellenőrzésének kötelezettsége azokra a külön jogszabályban26) meghatározott jogi személyekre is vonatkozik, amelyek esetében a befizetett adóból kapott részesedés összege a beszámolási időszakban meghaladja a 35 000 eurót, mégpedig arra a beszámolási időszakra vonatkozóan, amelyben ezeket a pénzeszközöket felhasználták; ezt az éves beszámolót a könyvvizsgálónak a beszámolási időszak végétől számított egy éven belül kell ellenőriznie, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik.26aa)
(6)
A gazdálkodó egységnek nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetnie az egyedi időközi pénzügyi beszámolót és a konszolidált időközi pénzügyi beszámolót.
§ 20
Výročná správa
(1)
Účtovná jednotka, ktorá musí mať účtovnú závierku overenú audítorom podľa § 19, okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b) a pobočky zahraničného obchodníka s cennými papiermi, je povinná vyhotovovať výročnú správu. Výročná správa obsahuje účtovnú závierku za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa, a správu audítora vrátane dodatku správy audítora26b) (ďalej len „správa audítora“) k tejto účtovnej závierke, ak osobitný predpis neustanovuje inak, a najmä informácie o
a)
vývoji účtovnej jednotky, o stave, v ktorom sa nachádza, a o významných rizikách a neistotách, ktorým je účtovná jednotka vystavená; informácia sa poskytuje vo forme vyváženej a obsiahlej analýzy stavu a prognózy vývoja a obsahuje dôležité finančné a nefinančné ukazovatele vrátane informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť, s poukázaním na príslušné údaje uvedené v účtovnej závierke,
b)
udalostiach osobitného významu, ktoré nastali po skončení účtovného obdobia, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
c)
predpokladanom budúcom vývoji činnosti účtovnej jednotky,
d)
nákladoch na činnosť v oblasti výskumu a vývoja,
e)
nadobúdaní vlastných akcií,27a) dočasných listov, obchodných podielov a akcií, dočasných listov a obchodných podielov materskej účtovnej jednotky podľa § 22,
f)
návrhu na rozdelenie zisku alebo vyrovnanie straty,
g)
údajoch požadovaných podľa osobitných predpisov,
h)
tom, či účtovná jednotka má organizačnú zložku v zahraničí.
(2)
Ak tak ustanovuje tento zákon, výročná správa obsahuje okrem informácií podľa odseku 1 aj správu podľa § 20a a 20b a vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20c. Výročná správa, ktorá obsahuje vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20c, obsahuje aj správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti27b) k tejto výročnej správe. Iný obsah výročnej správy ako je uvedený v odsekoch 1 a 13 môžu ustanoviť osobitné predpisy.28)
(3)
Výročná správa účtovnej jednotky podľa odseku 1 musí poskytovať verný a pravdivý obraz a musí byť overená audítorom do jedného roka od skončenia účtovného obdobia. Audítor musí
a)
vyjadriť názor, či je výročná správa v súlade s účtovnou závierkou okrem výročnej správy podľa osobitných predpisov,27)
b)
vyjadriť názor na informácie uvedené v odseku 6 písm. d) a odseku 7 písm. c) až e), g) a h),
c)
vyjadriť názor, či výročná správa obsahuje informácie podľa osobitného predpisu,28ab)
d)
vyjadriť názor, či výročná správa obsahuje informácie podľa tohto zákona okrem informácií, na ktoré sa vzťahujú požiadavky podľa § 20c,
e)
uviesť, či na základe poznatkov o účtovnej jednotke a situácii v nej získaných počas auditu účtovnej závierky zistil významné nesprávnosti vo výročnej správe a uviesť charakter každej takej významnej nesprávnosti.
(4)
K priebežnej účtovnej závierke sa vyhotovuje priebežná správa, ak tak ustanoví osobitný predpis.28a)
(5)
Ak je to pre posúdenie aktív, pasív a finančnej situácie účtovnej jednotky, ktorá používa nástroje podľa osobitného predpisu11) významné, účtovná jednotka je povinná uviesť vo výročnej správe tiež informácie o
a)
cieľoch a metódach riadenia rizík v účtovnej jednotke vrátane jej politiky pre zabezpečenie hlavných typov plánovaných obchodov, pri ktorých sa použijú zabezpečovacie deriváty,
b)
cenových rizikách, úverových rizikách, rizikách likvidity a rizikách súvisiacich s tokom hotovosti, ktorým je účtovná jednotka vystavená.
(6)
Účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, je povinná vo výročnej správe uviesť ako osobitnú časť výročnej správy vyhlásenie o správe a riadení, ktoré obsahuje
a)
odkaz na kódex o riadení spoločnosti, ktorý sa na ňu vzťahuje alebo ktorý sa rozhodla dodržiavať pri riadení, a údaj o tom, kde je kódex o riadení spoločnosti verejne dostupný,
b)
všetky významné informácie o metódach riadenia a údaj o tom, kde sú informácie o metódach riadenia zverejnené,
c)
informácie o odchýlkach od kódexu o riadení spoločnosti 28c) a dôvody týchto odchýlok alebo informáciu o neuplatňovaní žiadneho kódexu riadenia spoločnosti a dôvody, pre ktoré sa tak rozhodla,
d)
opis hlavných systémov vnútornej kontroly a riadenia rizík vo vzťahu k účtovnej závierke,
e)
informácie o činnosti valného zhromaždenia, jeho právomociach, opis práv akcionárov a postupu ich vykonávania,
f)
informácie o zložení a činnosti orgánov spoločnosti a ich výborov,
g)
informácie podľa odseku 7.
(7)
Ak účtovná jednotka emitovala cenné papiere, a aspoň niektoré z nich sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a týka sa ich ponuka na prevzatie, je povinná vo výročnej správe uviesť aj údaje o
a)
štruktúre základného imania vrátane údajov o cenných papieroch, ktoré nie sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu v žiadnom členskom štáte s uvedením druhov akcií, opisu práv a povinností s nimi spojených pre každý druh akcií a ich percentuálny podiel na celkovom základnom imaní,
b)
obmedzeniach prevoditeľnosti cenných papierov,
c)
kvalifikovanej účasti na základnom imaní podľa osobitného predpisu,28aa)
d)
majiteľoch cenných papierov s osobitnými právami kontroly s uvedením opisu týchto práv,
e)
obmedzeniach hlasovacích práv,
f)
dohodách medzi majiteľmi cenných papierov, ktoré sú jej známe a ktoré môžu viesť k obmedzeniam prevoditeľnosti cenných papierov a obmedzeniam hlasovacích práv,
g)
pravidlách upravujúcich vymenovanie a odvolanie členov jej štatutárneho orgánu a zmenu stanov,
h)
právomociach jej štatutárneho orgánu, najmä ich právomoci rozhodnúť o vydaní akcií alebo spätnom odkúpení akcií,
i)
všetkých významných dohodách, ktorých je zmluvnou stranou a ktoré nadobúdajú účinnosť, menia sa alebo ktorých platnosť sa skončí v dôsledku zmeny jej kontrolných pomerov, ku ktorej došlo v súvislosti s ponukou na prevzatie, a o jej účinkoch s výnimkou prípadu, ak by ju ich zverejnenie vážne poškodilo; táto výnimka sa neuplatní, ak je povinná zverejniť tieto údaje v rámci plnenia povinností ustanovených osobitnými predpismi,
j)
všetkých dohodách uzatvorených medzi ňou a členmi jej orgánov alebo zamestnancami, na ktorých základe sa im má poskytnúť náhrada, ak sa ich funkcia alebo pracovný pomer skončí vzdaním sa funkcie, výpoveďou zo strany zamestnanca, ich odvolaním, výpoveďou zo strany zamestnávateľa bez uvedenia dôvodu alebo sa ich funkcia alebo pracovný pomer skončí v dôsledku ponuky na prevzatie.
(8)
Členovia predstavenstva účtovnej jednotky, ktorá emitovala cenné papiere a tie sú prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, predložia valnému zhromaždeniu vysvetľujúcu správu k obsahovým náležitostiam výročnej správy podľa odseku 7.
(9)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c a neuplatňuje postup podľa § 20c ods. 16, je povinná vo výročnej správe uviesť aj informácie o kľúčových nehmotných zdrojoch, ktorými sa na účely tohto zákona rozumejú zdroje bez fyzickej podstaty, od ktorých významne závisí obchodný model účtovnej jednotky a ktoré sú pre účtovnú jednotku zdrojom tvorby hodnoty. Informácie podľa prvej vety obsahujú aj vysvetlenie, akým spôsobom obchodný model účtovnej jednotky závisí od týchto zdrojov a ako tieto zdroje prispievajú k tvorbe hodnoty účtovnou jednotkou.
(10)
Účtovná jednotka, ktorá emitovala akcie a tieto boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu ktoréhokoľvek členského štátu a účtovná jednotka, ktorá emitovala akcie, s ktorými sa obchoduje v mnohostrannom obchodnom systéme28ca) ktoréhokoľvek členského štátu, uvedie vo výročnej správe aj opis politiky rozmanitosti, ktorú uplatňuje vo svojich správnych orgánoch, riadiacich orgánoch a dozorných orgánoch vo vzťahu k pohlaviu a ďalším aspektom, najmä veku, zdravotnému postihnutiu, vzdelaniu a profesijným skúsenostiam členov týchto orgánov, ciele takej politiky, spôsob, akým sa vykonáva, a dosiahnuté výsledky vo vykazovanom období, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, a za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie splnila aspoň dve z týchto podmienok:
a)
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur, pričom sumou majetku na tento účel sa rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
b)
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
c)
priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 250.
(11)
Účtovná jednotka, ktorá neuvádza vo výročnej správe opis politiky rozmanitosti podľa odseku 10, uvádza vo výročnej správe dôvody, na základe ktorých sa rozhodla neuplatňovať politiku rozmanitosti.
(12)
Povinnosť uvedenia informácií podľa odseku 10 účtovnou jednotkou, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c, sa považuje za splnenú, ak účtovná jednotka uvedie tieto informácie ako súčasť svojho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c a túto skutočnosť uvedie vo vyhlásení o správe a riadení.
(13)
Výročná správa, ktorú vyhotovuje účtovná jednotka, ktorá má povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19 ods. 5, ak osobitné predpisy28) neustanovujú inak, obsahuje najmä
a)
účtovnú závierku za účtovné obdobie, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa,
b)
správu audítora k účtovnej závierke podľa písmena a),
c)
prehľad vykonávaných činností alebo projektov za účtovné obdobie s uvedením ich vzťahu k účelu založenia účtovnej jednotky,
d)
prehľad výnosov (príjmov) v členení podľa zdrojov,
e)
prehľad nákladov (výdavkov) v členení podľa jednotlivých druhov činností, účelu alebo projektov, s osobitným vyčíslením nákladov (výdavkov) na správu,
f)
návrh vysporiadania výsledku hospodárenia,
g)
informáciu o predpokladanom budúcom vývoji činnosti účtovnej jednotky.
(14)
Výročná správa podľa odseku 13 za účtovné obdobie, za ktoré účtovnej jednotke vznikla povinnosť uložiť výkaz podľa osobitného predpisu,28cb) neobsahuje údaje podľa odseku 13 písm. d) a e).
20. §
Éves jelentés
(1)
Az a gazdálkodó egység, amelynek a 19. § szerint könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie az éves beszámolóját, a 17a. § (1) bekezdésének b) pontjában említett gazdálkodó egység és a külföldi értékpapír-kereskedő fióktelepe kivételével, köteles éves jelentést készíteni. Az éves jelentés tartalmazza az éves beszámolót arra a beszámolási időszakra vonatkozóan, amelyre az éves jelentés készül, valamint a könyvvizsgálói jelentést, beleértve a könyvvizsgálói jelentés kiegészítését26b) (a továbbiakban: „könyvvizsgálói jelentés”) ehhez az éves beszámolóhoz, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik, és különösen a következőkről szóló információkat:
a)
a gazdálkodó egység fejlődéséről, helyzetéről, valamint a gazdálkodó egységet érintő jelentős kockázatokról és bizonytalanságokról; az információt a helyzet és a fejlődési prognózis kiegyensúlyozott és átfogó elemzése formájában kell megadni, és fontos pénzügyi és nem pénzügyi mutatókat kell tartalmaznia, beleértve a gazdálkodó egység tevékenységének a környezetre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról szóló információkat, hivatkozva az éves beszámolóban szereplő releváns adatokra,
b)
a beszámolási időszak lezárulta után bekövetkezett különös jelentőségű eseményekről, amelyekre az éves jelentés vonatkozik,
c)
a gazdálkodó egység tevékenységének várható jövőbeli alakulásáról,
d)
a kutatási és fejlesztési tevékenység költségeiről,
e)
a saját részvények,27a) ideiglenes részvények, üzletrészek, valamint az anyavállalat részvényeinek, ideiglenes részvényeinek és üzletrészeinek a 22. § szerinti megszerzéséről,
f)
a nyereség felosztására vagy a veszteség rendezésére vonatkozó javaslatról,
g)
a külön jogszabályok által megkövetelt adatokról,
h)
arról, hogy a gazdálkodó egység rendelkezik-e külföldön szervezeti egységgel.
(2)
Ha a jelen törvény úgy rendelkezik, az éves jelentés az (1) bekezdés szerinti információkon kívül tartalmazza a 20a. § és 20b szerinti jelentést és a fenntarthatósági információk közzétételét a 20c. § szerint. Az éves jelentés, amely a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételét tartalmazza, tartalmazza a fenntarthatósági információk közzétételére vonatkozó bizonyossági jelentést27b) is ehhez az éves jelentéshez. Az éves jelentésnek az (1) és (13) bekezdésben meghatározottaktól eltérő tartalmát külön jogszabályok28) írhatják elő.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó egység éves jelentésének megbízható és valós képet kell nyújtania, és azt a könyvvizsgálónak a beszámolási időszak végétől számított egy éven belül ellenőriznie kell. A könyvvizsgálónak
a)
véleményt kell nyilvánítania arról, hogy az éves jelentés összhangban van-e az éves beszámolóval, a külön jogszabályok27) szerinti éves jelentés kivételével,
b)
véleményt kell nyilvánítania a (6) bekezdés d) pontjában és a (7) bekezdés c)–e), g) és h) pontjában említett információkról,
c)
véleményt kell nyilvánítania arról, hogy az éves jelentés tartalmaz-e külön jogszabály28ab) szerinti információkat,
d)
véleményt kell nyilvánítania arról, hogy az éves jelentés tartalmaz-e a jelen törvény szerinti információkat, kivéve azokat az információkat, amelyekre a 20c. § szerinti követelmények vonatkoznak,
e)
nyilatkoznia kell arról, hogy az éves beszámoló könyvvizsgálata során a gazdálkodó egységről és annak helyzetéről szerzett ismeretei alapján feltárt-e lényeges hibás állításokat az éves jelentésben, és meg kell jelölnie minden ilyen lényeges hibás állítás jellegét.
(4)
Az időközi pénzügyi beszámolóhoz időközi jelentést kell készíteni, ha külön jogszabály28a) úgy rendelkezik.
(5)
Ha ez a külön jogszabály11) szerinti eszközöket használó gazdálkodó egység eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából lényeges, a gazdálkodó egység köteles az éves jelentésben a következőkről is tájékoztatást adni:
a)
a gazdálkodó egység kockázatkezelési céljairól és módszereiről, beleértve a tervezett ügyletek főbb típusainak fedezésére vonatkozó politikáját, amelyekben fedezeti származékos ügyleteket alkalmaznak,
b)
az árkockázatokról, hitelkockázatokról, likviditási kockázatokról és a pénzforgalommal kapcsolatos kockázatokról, amelyeknek a gazdálkodó egység ki van téve.
(6)
Az a gazdálkodó egység, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán bevezették, köteles az éves jelentésben az éves jelentés külön részeként közzétenni egy vállalatirányítási nyilatkozatot, amely tartalmazza
a)
hivatkozást a rá vonatkozó vagy az általa követni választott vállalatirányítási kódexre, valamint arra vonatkozó információt, hogy a vállalatirányítási kódex hol érhető el nyilvánosan,
b)
minden lényeges információt az irányítási módszerekről és arra vonatkozó információt, hogy az irányítási módszerekről szóló információk hol vannak közzétéve,
c)
információkat a vállalatirányítási kódextől28c) való eltérésekről és ezen eltérések okairól, vagy információt arról, hogy nem alkalmaz semmilyen vállalatirányítási kódexet, és az erre vonatkozó döntésének okairól,
d)
a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek főbb jellemzőinek leírását az éves beszámolóval kapcsolatban,
e)
információkat a közgyűlés működéséről, hatásköreiről, a részvényesek jogainak leírását és azok gyakorlásának módját,
f)
információkat a társaság szerveinek és bizottságainak összetételéről és működéséről,
g)
a (7) bekezdés szerinti információkat.
(7)
Ha a gazdálkodó egység értékpapírokat bocsátott ki, és azok közül legalább néhányat valamely tagállam szabályozott piacán bevezettek, és azokra vételi ajánlat vonatkozik, köteles az éves jelentésben a következőkről is adatokat közölni:
a)
az alaptőke szerkezetéről, beleértve azokat az értékpapírokat, amelyeket egyetlen tagállam szabályozott piacán sem vezettek be, megjelölve a részvények típusait, az egyes részvénytípusokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek leírását, valamint azok százalékos arányát a teljes alaptőkében,
b)
az értékpapírok átruházhatóságának korlátozásairól,
c)
a minősített többségi tulajdonról az alaptőkében külön jogszabály28aa) szerint,
d)
a különleges ellenőrzési jogokkal rendelkező értékpapírok tulajdonosairól, e jogok leírásával,
e)
a szavazati jogok korlátozásáról,
f)
az értékpapír-tulajdonosok közötti, általa ismert megállapodásokról, amelyek az értékpapírok átruházhatóságának és a szavazati jogoknak a korlátozásához vezethetnek,
g)
a képviseleti szerv tagjainak kinevezésére és visszahívására, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokról,
h)
a képviseleti szerv hatásköreiről, különösen a részvények kibocsátásáról vagy visszavásárlásáról szóló döntési jogköréről,
i)
minden olyan jelentős megállapodásról, amelyben szerződő fél, és amely a vételi ajánlattal összefüggésben bekövetkezett ellenőrzési viszonyainak megváltozása következtében lép hatályba, módosul vagy szűnik meg, valamint annak hatásairól, kivéve, ha azok közzététele súlyosan károsítaná; ez a kivétel nem alkalmazandó, ha köteles ezeket az adatokat külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítése keretében közzétenni,
j)
minden olyan megállapodásról, amelyet a társaság és szerveinek tagjai vagy alkalmazottai között kötöttek, amely alapján kártérítés illeti meg őket, ha tisztségük vagy munkaviszonyuk lemondással, a munkavállaló általi felmondással, visszahívásukkal, a munkáltató általi indoklás nélküli felmondással, vagy vételi ajánlat következtében szűnik meg.
(8)
Annak a gazdálkodó egységnek az igazgatósági tagjai, amely értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán bevezették, a közgyűlés elé terjesztik a (7) bekezdés szerinti éves jelentés tartalmi elemeiről szóló magyarázó jelentést.
(9)
Az a gazdálkodó egység, amely a 20c. § szerint köteles fenntarthatósági információkat közzétenni, és nem alkalmazza a 20c. § (16) bekezdése szerinti eljárást, köteles az éves jelentésben tájékoztatást adni a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokról is, amelyek e törvény alkalmazásában olyan fizikai formával nem rendelkező erőforrások, amelyektől a gazdálkodó egység üzleti modellje jelentősen függ, és amelyek a gazdálkodó egység számára értékteremtő forrást jelentenek. Az első mondat szerinti információknak tartalmazniuk kell annak magyarázatát is, hogy a gazdálkodó egység üzleti modellje hogyan függ ezektől az erőforrásoktól, és hogyan járulnak hozzá ezek az erőforrások a gazdálkodó egység értékteremtéséhez.
(10)
Az a gazdálkodó egység, amely részvényeket bocsátott ki, és azokat bármely tagállam szabályozott piacán bevezették, valamint az a gazdálkodó egység, amely részvényeket bocsátott ki, amelyekkel bármely tagállam multilaterális kereskedési rendszerében28ca) kereskednek, az éves jelentésben leírást ad az igazgatási, irányító és felügyelő testületeiben a nemek és egyéb szempontok, különösen a testületek tagjainak életkora, fogyatékossága, képzettsége és szakmai tapasztalata tekintetében alkalmazott sokszínűségi politikáról, e politika céljairól, végrehajtásának módjáról és a beszámolási időszakban elért eredményekről, ha az éves beszámoló fordulónapján és a közvetlenül megelőző beszámolási időszakban az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelelt:
a)
a mérlegfőösszeg meghaladta a 25 000 000 eurót, ahol e célból a mérlegfőösszeg a mérlegből megállapított, a 26. § (3) bekezdése szerinti tételekkel korrigált értékelésben szereplő összeget jelenti,
b)
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
c)
az átlagos statisztikai létszám meghaladta a 250 főt.
(11)
Az a gazdálkodó egység, amely az éves jelentésében nem adja meg a (10) bekezdés szerinti sokszínűségi politika leírását, az éves jelentésében megadja azokat az okokat, amelyek alapján úgy döntött, hogy nem alkalmaz sokszínűségi politikát.
(12)
A (10) bekezdés szerinti információk megadásának kötelezettsége a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételére kötelezett gazdálkodó egység esetében teljesítettnek minősül, ha a gazdálkodó egység ezeket az információkat a 20c. § szerinti fenntarthatósági információk közzétételének részeként adja meg, és ezt a tényt a vállalatirányítási nyilatkozatban feltünteti.
(13)
Az éves jelentés, amelyet az a gazdálkodó egység készít, amely a 19. § (5) bekezdése szerint köteles éves beszámolóját könyvvizsgálóval ellenőriztetni, hacsak külön jogszabályok28) másként nem rendelkeznek, különösen a következőket tartalmazza:
a)
az éves beszámolót arra a beszámolási időszakra vonatkozóan, amelyre az éves jelentés készül,
b)
az a) pont szerinti éves beszámolóhoz fűzött könyvvizsgálói jelentést,
c)
a beszámolási időszakban végzett tevékenységek vagy projektek áttekintését, megjelölve azok kapcsolatát a gazdálkodó egység alapításának céljával,
d)
a bevételek (jövedelmek) áttekintését források szerinti bontásban,
e)
a költségek (kiadások) áttekintését az egyes tevékenységek, célok vagy projektek szerinti bontásban, az igazgatási költségek (kiadások) külön kimutatásával,
f)
a gazdálkodási eredmény elszámolására vonatkozó javaslatot,
g)
információt a gazdálkodó egység tevékenységének várható jövőbeli alakulásáról.
(14)
A (13) bekezdés szerinti éves jelentés arra a beszámolási időszakra vonatkozóan, amelyre a gazdálkodó egységnek külön jogszabály28cb) szerint kimutatást kell benyújtania, nem tartalmazza a (13) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokat.
§ 20a
Ročná správa o platbách orgánom verejnej moci
(1)
Veľká účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou a subjekt verejného záujmu, ktoré pôsobia v ťažobnom priemysle alebo v klčovaní prirodzených lesov, zostavujú a zverejňujú ako súčasť výročnej správy ročnú správu o platbách orgánom verejnej moci (ďalej len „správa o platbách“). Povinnosť zostaviť a zverejniť správu o platbách nemá podnik z členského štátu, ktorý je materskou účtovnou jednotkou alebo dcérskou účtovnou jednotkou, ak materská účtovná jednotka podlieha právu niektorého členského štátu a poskytnuté platby sú zahrnuté v konsolidovanej správe o platbách orgánom verejnej moci (ďalej len „konsolidovaná správa o platbách“).
(2)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
účtovnou jednotkou pôsobiacou v ťažobnom priemysle účtovná jednotka, ktorej činnosti môžu zahŕňať prieskum, nález, prípravu územia na ťažbu alebo ťažbu nerastných surovín podľa osobitného predpisu,28d)
b)
účtovnou jednotkou pôsobiacou v klčovaní prirodzených lesov účtovná jednotka, ktorá vykonáva činnosti podľa osobitného predpisu,28e)
c)
orgánom verejnej moci orgán štátnej správy alebo orgán územnej samosprávy vrátane ním zriadených organizácií a riadených organizácií, štátnych podnikov a obchodných spoločností, v ktorých má orgán verejnej moci práva podľa § 22 ods. 3,
d)
prirodzeným lesom lesný porast pôvodných rastlinných druhov, v ktorom nie sú jasne viditeľné známky ľudskej činnosti a v ktorom ekologické procesy nie sú významne narušené,
e)
projektom prevádzkové činnosti vykonávané na základe konkrétnej zmluvy alebo povolenia, na základe ktorých sa odvodzujú záväzky na platby; ak je viac takých zmlúv a povolení vzájomne prepojených, považujú sa za jeden projekt, pričom účtovná jednotka nesmie prevádzkové činnosti rozdeľovať ani spájať s cieľom vyhnúť sa vypracovaniu správy o platbách a posudzuje podstatu platby, pričom nie je rozhodujúca forma platby,
f)
platbou peňažné plnenie alebo nepeňažné plnenie poskytnuté orgánu verejnej moci.
(3)
Platby sa v správe o platbách uvádzajú v členení podľa štátov, v ktorých má účtovná jednotka prevádzku ťažby nerastných surovín alebo prevádzku klčovania prirodzených lesov.
(4)
Platby sa členia podľa druhu takto:
a)
platba za ťažobné právo,
b)
daň z príjmov právnických osôb a obdobná daň,
c)
dividenda,
d)
licenčný poplatok, vstupný poplatok a iná odplata z nájomnej zmluvy,
e)
prémia za podpísanie zmluvy za nález a ťažbu,
f)
platba za zlepšenie infraštruktúry.
(5)
V správe o platbách sa nemusia zverejňovať platby jedného druhu v jednom štáte, ak ich súhrnná hodnota za účtovné obdobie je nižšia ako 100 000 eur.
20a. §
Éves jelentés a közigazgatási szerveknek teljesített kifizetésekről
(1)
A bányászatban vagy a természetes erdők fakitermelésében tevékenykedő nagyvállalatnak minősülő gazdasági társaság és közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység az éves jelentés részeként éves jelentést készít és tesz közzé a közigazgatási szerveknek teljesített kifizetésekről (a továbbiakban: „kifizetési jelentés”). Nem köteles kifizetési jelentést készíteni és közzétenni az a tagállami vállalkozás, amely anyavállalat vagy leányvállalat, ha az anyavállalat valamely tagállam joga alá tartozik, és a teljesített kifizetések szerepelnek a közigazgatási szerveknek teljesített kifizetésekről szóló konszolidált jelentésben (a továbbiakban: „konszolidált kifizetési jelentés”).
(2)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
bányászatban tevékenykedő gazdálkodó egység: olyan gazdálkodó egység, amelynek tevékenységei magukban foglalhatják az ásványkincsek kutatását, feltárását, a bányászati terület előkészítését vagy a bányászatot külön jogszabály28d) szerint,
b)
természetes erdők fakitermelésében tevékenykedő gazdálkodó egység: olyan gazdálkodó egység, amely külön jogszabály28e) szerinti tevékenységeket végez,
c)
közigazgatási szerv: államigazgatási szerv vagy területi önkormányzati szerv, beleértve az általa alapított és irányított szervezeteket, állami vállalatokat és gazdasági társaságokat, amelyekben a közigazgatási szerv a 22. § (3) bekezdése szerinti jogokkal rendelkezik,
d)
természetes erdő: őshonos növényfajokból álló erdőállomány, amelyben nincsenek egyértelműen látható jelei az emberi tevékenységnek, és amelyben az ökológiai folyamatok nem sérültek jelentősen,
e)
projekt: egy adott szerződés vagy engedély alapján végzett operatív tevékenységek, amelyekből fizetési kötelezettségek származnak; ha több ilyen szerződés és engedély egymással összefügg, azok egy projektnek minősülnek, és a gazdálkodó egység nem oszthatja fel vagy vonhatja össze az operatív tevékenységeket a kifizetési jelentés elkészítésének elkerülése érdekében, és a kifizetés lényegét kell vizsgálnia, a kifizetés formája nem döntő,
f)
kifizetés: a közigazgatási szervnek nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés.
(3)
A kifizetéseket a kifizetési jelentésben azon államok szerinti bontásban kell feltüntetni, ahol a gazdálkodó egység ásványkincseket bányászik vagy természetes erdőket termel ki.
(4)
A kifizetéseket típus szerint a következőképpen kell csoportosítani:
a)
bányászati jogért fizetett díj,
b)
társasági adó és hasonló adó,
c)
osztalék,
d)
licencdíj, belépési díj és egyéb bérleti díj,
e)
szerződéskötési prémium a feltárásért és kitermelésért,
f)
infrastruktúra-fejlesztési díj.
(5)
A kifizetési jelentésben nem kell közzétenni az egy államban egy típusú kifizetéseket, ha azok összesített értéke a beszámolási időszakban kevesebb, mint 100 000 euró.
§ 20b
Obsah správy o platbách
 
Správa o platbách obsahuje
a)
celkovú sumu platieb poskytnutých jednotlivému orgánu verejnej moci v členení podľa druhu platby,
b)
platby vzťahujúce sa k projektu, ak je možné ich priradiť k projektu, ich celkovú sumu a celkovú sumu v členení podľa druhu platby; platby, ku ktorým je účtovná jednotka zaviazaná a nedajú sa priradiť k projektu, sa nemusia priradiť k projektu a môžu sa uviesť osobitne,
c)
platby vykonané nepeňažným plnením vrátane vyjadrenia ich peňažnej hodnoty, pričom sa zverejní aj obsah a rozsah nepeňažného plnenia a popíše sa, ako bolo vyjadrenie peňažnej hodnoty tohto plnenia určené,
d)
vyhlásenie štatutárneho orgánu účtovnej jednotky podpísané oprávnenou osobou, že správa o platbách poskytuje verný obraz o platbách.
20b. §
A kifizetési jelentés tartalma
 
A kifizetési jelentés tartalmazza
a)
az egyes közigazgatási szerveknek nyújtott kifizetések teljes összegét a kifizetés típusa szerinti bontásban,
b)
a projekthez kapcsolódó kifizetéseket, ha azok hozzárendelhetők a projekthez, azok teljes összegét és a kifizetés típusa szerinti bontásban a teljes összeget; azokat a kifizetéseket, amelyekre a gazdálkodó egység kötelezett, és nem rendelhetők hozzá a projekthez, nem kell hozzárendelni a projekthez, és külön is feltüntethetők,
c)
a nem pénzbeli teljesítéssel végrehajtott kifizetéseket, beleértve azok pénzbeli értékének kifejezését, közzétéve a nem pénzbeli teljesítés tartalmát és terjedelmét, valamint leírva, hogyan határozták meg e teljesítés pénzbeli értékének kifejezését,
d)
a gazdálkodó egység képviseleti szervének arra jogosult személy által aláírt nyilatkozatát, hogy a kifizetési jelentés megbízható képet ad a kifizetésekről.
§ 20c
Individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti
(1)
Povinnosť zahrnúť do samostatnej osobitne označenej časti výročnej správy individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti, ktorého súčasťou sú informácie potrebné na pochopenie vplyvu účtovnej jednotky na aspekty udržateľnosti vrátane toho ako aspekty udržateľnosti ovplyvňujú rozvoj, výkonnosť a postavenie účtovnej jednotky, má banka okrem Národnej banky Slovenska, zaisťovňa a poisťovňa okrem zdravotnej poisťovne, ak
a)
v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur,
2.
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 250 alebo
b)
emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z
1.
podmienok na zatriedenie do veľkostnej skupiny, ktoré sú uvedené v § 2 ods. 7,
2.
týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku presiahla sumu 5 000 000 eur, ale nepresiahla sumu 25 000 000 eur,
2b.
čistý obrat presiahol sumu 10 000 000 eur, ale nepresiahol sumu 50 000 000 eur,
2c.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 50 a nepresiahol 250 alebo
3.
týchto podmienok:
3a.
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur,
3b.
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
3c.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov počas účtovného obdobia presiahol 250.
(2)
Povinnosť podľa odseku 1 má aj účtovná jednotka, okrem účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1, ktorou je obchodná spoločnosť, ak
a)
v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v odseku 1 písm. a),
b)
emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z
1.
podmienok podľa odseku 1 písm. b) prvého bodu alebo druhého bodu alebo
2.
podmienok podľa odseku 1 písm. b) tretieho bodu.
(3)
Na posudzovanie podmienok uvedených v odsekoch 1 a 2 sa § 2 ods. 9 vzťahuje rovnako a § 2 ods. 10 sa vzťahuje primerane.
(4)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na finančné produkty podľa osobitného predpisu.28ea)
(5)
Výročná správa účtovnej jednotky, na ktorú sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, musí byť vyhotovená v elektronickom formáte podľa osobitného predpisu,28eb) pričom účtovná jednotka je povinná svoje individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vrátane informácií zverejňovaných podľa osobitného predpisu28ec) označiť v súlade s osobitným predpisom.29ib)
(6)
Účtovná jednotka podľa odsekov 1 a 2 je povinná vo výročnej správe uviesť aj informácie o postupe, ktorý uplatnila na identifikáciu informácií, ktoré zahrnula do osobitnej časti výročnej správy v súlade s odsekom 1.
(7)
Informácie uvedené v odseku 1 zahŕňajú
a)
stručný opis obchodného modelu a obchodnej stratégie účtovnej jednotky vrátane
1.
odolnosti obchodného modelu a obchodnej stratégie účtovnej jednotky voči rizikám, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti,
2.
príležitostí pre účtovnú jednotku, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti,
3.
plánov účtovnej jednotky vrátane vykonávacích opatrení a súvisiacich finančných plánov a investičných plánov na zabezpečenie toho, aby jej obchodný model a obchodná stratégia boli zlučiteľné s
3a.
prechodom na udržateľné hospodárstvo,
3b.
obmedzením globálneho otepľovania na 1,5 °C v súlade s osobitným predpisom,28ed)
3c.
cieľom dosiahnuť klimatickú neutralitu do roku 2050 podľa osobitného predpisu,28ee)
3d.
vystavením účtovnej jednotky činnostiam súvisiacich s uhlím, ropou a plynom, ak účtovná jednotka je vplyvom z takýchto činností vystavená,
4.
spôsobu, akým obchodný model a obchodná stratégia účtovnej jednotky zohľadňujú záujmy zainteresovaných strán účtovnej jednotky a vplyv účtovnej jednotky na aspekty udržateľnosti,
5.
spôsobu realizácie stratégie účtovnej jednotky s ohľadom na aspekty udržateľnosti,
b)
opis cieľov týkajúcich sa aspektov udržateľnosti, ktoré si účtovná jednotka určila, vrátane termínov na ich dosiahnutie a prípadne aj opis absolútnych cieľov zníženia emisií skleníkových plynov aspoň na roky 2030 a 2050, opis pokroku, ktorý účtovná jednotka dosiahla pri dosahovaní týchto cieľov, a vyhlásenie, či sú ciele účtovnej jednotky týkajúce sa environmentálnych faktorov založené na presvedčivých vedeckých dôkazoch,
c)
opis úlohy správnych orgánov, riadiacich orgánov a dozorných orgánov účtovnej jednotky s ohľadom na aspekty udržateľnosti, ako aj ich odborných znalostí a zručností v súvislosti s plnením tejto úlohy alebo prístupu týchto orgánov k týmto odborným znalostiam a zručnostiam,
d)
opis politík účtovnej jednotky vo vzťahu k aspektom udržateľnosti,
e)
informácie o existencii systémov stimulov spojených s aspektmi udržateľnosti, ktoré účtovná jednotka ponúka členom správnych orgánov, riadiacich orgánov a dozorných orgánov,
f)
opis
1.
postupu náležitej starostlivosti uplatňovaného účtovnou jednotkou vo vzťahu k aspektom udržateľnosti, a ak je to relevantné v súlade s požiadavkami Európskej únie na uplatňovanie postupu náležitej starostlivosti,
2.
hlavných skutočných alebo potenciálnych nepriaznivých vplyvov spojených s vlastnými činnosťami účtovnej jednotky a s jej hodnotovým reťazcom vrátane jeho výrobkov a služieb, obchodných vzťahov a dodávateľského reťazca, opatrení prijatých na identifikáciu a monitorovanie týchto vplyvov a iných nepriaznivých vplyvov, ktoré je účtovná jednotka povinná identifikovať podľa iných požiadaviek Európskej únie na uplatňovanie postupu náležitej starostlivosti,
3.
opatrení, ktoré účtovná jednotka prijala na predchádzanie skutočným alebo potenciálnym nepriaznivým vplyvom, na ich zmierňovanie, nápravu alebo odstraňovanie, ako aj výsledok týchto opatrení,
g)
opis hlavných rizík pre účtovnú jednotku, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti vrátane opisu hlavných závislostí účtovnej jednotky od aspektov udržateľnosti a spôsobu, akým účtovná jednotka tieto riziká riadi,
h)
ukazovatele relevantné pre uvádzanie informácií uvedených v písmenách a) až g).
(8)
Účtovná jednotka je pri uvádzaní informácií uvedených v odseku 7 povinná náležite rozlišovať krátkodobé, strednodobé a dlhodobé časové hľadisko.
(9)
Informácie uvedené v odsekoch 1 a 7 zahŕňajú, ak je to relevantné, aj
a)
informácie o vlastných činnostiach účtovnej jednotky a o jej hodnotovom reťazci vrátane jeho výrobkov a služieb, obchodných vzťahov a dodávateľského reťazca,
b)
odkaz na iné informácie uvedené vo výročnej správe podľa § 20 a odkaz na informácie o sumách vykázaných v individuálnej účtovnej závierke a vysvetlenie týchto informácií.
(10)
Účtovná jednotka nemusí výnimočne uvádzať informácie týkajúce sa jej budúceho vývoja alebo záležitostí, o ktorých ešte nebolo rozhodnuté, ak podľa odôvodneného stanoviska členov správneho orgánu, riadiaceho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky, ktorý je oprávnený na jeho vydanie, by zverejnenie týchto informácií mohlo vážne poškodiť podnikateľskú činnosť účtovnej jednotky, pričom neuvedenie týchto informácií nemá vplyv na správne a vyvážené pochopenie vývoja, výkonnosti, postavenia a vplyvu činnosti účtovnej jednotky.
(11)
Informácie uvedené v odsekoch 1 a 6 až 9 je účtovná jednotka povinná vykazovať v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitných predpisov.28ef)
(12)
Účtovná jednotka uvedená v odseku 1, ktorou je malá a menej zložitá inštitúcia,28eg) kaptívna poisťovňa, kaptívna zaisťovňa, účtovná jednotka uvedená v odseku 1 písm. b) prvom bode a druhom bode a odseku 2 písm. b) prvom bode môže informácie uvedené v odsekoch 1 a 7 uvádzať zjednodušene v rozsahu podľa odseku 13 (ďalej len „zjednodušené vykazovanie informácií o udržateľnosti“).
(13)
Zjednodušené vykazovanie informácií o udržateľnosti zahŕňa tieto informácie:
a)
stručný opis obchodného modelu a obchodnej stratégie účtovnej jednotky,
b)
opis politík účtovnej jednotky vo vzťahu k aspektom udržateľnosti,
c)
hlavné skutočné vplyvy alebo potenciálne nepriaznivé vplyvy účtovnej jednotky na aspekty udržateľnosti a všetky opatrenia prijaté s cieľom identifikovať a monitorovať takéto skutočné alebo potenciálne nepriaznivé vplyvy, predchádzať im, zmierňovať ich alebo ich naprávať,
d)
hlavné riziká pre účtovnú jednotku, ktoré súvisia s aspektmi udržateľnosti a spôsob, ako účtovná jednotka tieto riziká riadi,
e)
kľúčové ukazovatele potrebné pre zverejňovanie informácií uvedených v písmenách a) až d).
(14)
Účtovná jednotka, ktorá uplatňuje možnosť zjednodušeného vykazovania informácií o udržateľnosti, je povinná informácie podľa odsekov 6, 8, 9 a 13 vykazovať v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie ustanovujúcim štandardy vykazovania informácií o udržateľnosti pre malé a stredne veľké podniky.
(15)
Uvedením informácií v súlade s odsekom 11 alebo odsekom 14 je splnená povinnosť účtovnej jednotky uvádzať informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť podľa § 20 ods. 1 písm. a).
(16)
Na účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 alebo odseku 2, ktorá je dcérskou účtovnou jednotkou, sa nevzťahujú povinnosti podľa odsekov 1, 2, 11 a 14 (ďalej len „oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti“), ak jej materská účtovná jednotka má sídlo
a)
na území Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s § 20g a § 22 ods. 16,
b)
na území niektorého členského štátu okrem Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s požiadavkami na konsolidovanú výročnú správu a konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa právne záväzného aktu Európskej únie alebo
c)
mimo územia členského štátu a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky, ktoré je vyhotovené v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitných predpisov28ef) alebo spôsobom rovnocenným s týmito štandardmi podľa právne záväzného aktu Európskej únie o rovnocennosti štandardov vykazovania informácií o udržateľnosti, ak § 20i neustanovuje inak.
(17)
Oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 možno uplatniť, ak sú okrem podmienok podľa odseku 16 splnené aj tieto podmienky:
a)
výročná správa dcérskej účtovnej jednotky, ktorá uplatňuje oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16, obsahuje
1.
názov a sídlo materskej účtovnej jednotky, ktorá vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu uvedenú v odseku 16 písm. a) alebo písm. b) alebo konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti uvedené v odseku 16 písm. c),
2.
odkaz na webové sídlo, kde sú prístupné
2a.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 16 písm. a) a správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti,27b)
2b.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 16 písm. b) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, ktoré sú vyhotovené v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie, alebo
2c.
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 16 písm. c) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia podľa písmena b),
3.
informáciu o oslobodení dcérskej účtovnej jednotky od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16,
b)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyjadrený jednou alebo viacerými fyzickými osobami alebo právnickými osobami, ktoré sú oprávnené vyjadriť názor týkajúci sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa práva, ktorým sa riadi táto materská účtovná jednotka, sú dcérskou účtovnou jednotkou, ktorá uplatňuje oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16, uložené do registra a zbierky listín obchodného registra,
c)
informácie podľa osobitného predpisu28ec) týkajúce sa činností vykonávaných dcérskou účtovnou jednotkou uplatňujúcou oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 a jej dcérskymi účtovnými jednotkami sú zahrnuté do výročnej správy tejto dcérskej účtovnej jednotky alebo do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyhotoveného materskou účtovnou jednotkou so sídlom mimo územia členského štátu, ak § 20i neustanovuje inak.
(18)
Na účely uplatnenia oslobodenia od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 sa za dcérsku účtovnú jednotku považuje aj poisťovňa alebo zaisťovňa, ktorá je súčasťou skupiny podľa osobitného predpisu28eh) a podlieha dohľadu podľa osobitného predpisu.28ei)
(19)
Oslobodenie od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 16 sa uplatňuje aj na subjekt verejného záujmu, na ktorý sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, okrem účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1 písm. b) treťom bode a odseku 2 písm. b) druhom bode.
(20)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, je povinná informovať zástupcov zamestnancov na príslušnej úrovni o tejto povinnosti a prerokovať s nimi príslušné informácie a spôsoby získavania informácií o udržateľnosti vrátane ich kontroly a ak je to potrebné, oznámiť stanovisko zástupcov zamestnancov správnemu orgánu, riadiacemu orgánu alebo dozornému orgánu účtovnej jednotky.
(21)
Podmienka uloženia dokumentov podľa odseku 17 písm. b) do zbierky listín obchodného registra sa považuje za splnenú uložením týchto dokumentov v registri.
20c. §
Egyedi fenntarthatósági információk közzététele
(1)
Az éves jelentés külön, egyértelműen megjelölt részébe be kell foglalni az egyedi fenntarthatósági információk közzétételét, amely tartalmazza a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatásának megértéséhez szükséges információkat, beleértve azt is, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a gazdálkodó egység fejlődését, teljesítményét és helyzetét; ez a kötelezettség a Szlovák Nemzeti Bank kivételével a bankokra, a viszontbiztosítókra és az egészségbiztosítók kivételével a biztosítókra vonatkozik, ha
a)
a két közvetlenül megelőző beszámolási időszak mindegyikében megfelel az alábbi feltételek közül legalább kettőnek:
1.
a mérlegfőösszeg meghaladta a 25 000 000 eurót,
2.
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
3.
az átlagos statisztikai létszám a beszámolási időszakban meghaladta a 250 főt, vagy
b)
értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán bevezették, és a két közvetlenül megelőző beszámolási időszak mindegyikében megfelel legalább két feltételnek a következők közül:
1.
a 2. § (7) bekezdésében meghatározott méretkategóriába sorolás feltételei közül,
2.
ezen feltételek közül:
2a.
a mérlegfőösszeg meghaladta az 5 000 000 eurót, de nem haladta meg a 25 000 000 eurót,
2b.
a nettó árbevétel meghaladta a 10 000 000 eurót, de nem haladta meg az 50 000 000 eurót,
2c.
az átlagos statisztikai létszám a beszámolási időszakban meghaladta az 50 főt, de nem haladta meg a 250 főt, vagy
3.
ezen feltételek közül:
3a.
a mérlegfőösszeg meghaladta a 25 000 000 eurót,
3b.
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
3c.
az átlagos statisztikai létszám a beszámolási időszakban meghaladta a 250 főt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az (1) bekezdésben említett gazdálkodó egységen kívül arra a gazdálkodó egységre is vonatkozik, amely gazdasági társaság, ha
a)
a két közvetlenül megelőző beszámolási időszak mindegyikében megfelel az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételek közül legalább kettőnek,
b)
értékpapírokat bocsátott ki, és azokat valamely tagállam szabályozott piacán bevezették, és a két közvetlenül megelőző beszámolási időszak mindegyikében megfelel legalább két feltételnek a következők közül:
1.
az (1) bekezdés b) pontjának első vagy második alpontja szerinti feltételek közül, vagy
2.
az (1) bekezdés b) pontjának harmadik alpontja szerinti feltételek közül.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben említett feltételek megítélésére a 2. § (9) bekezdése ugyanúgy, a 2. § (10) bekezdése pedig értelemszerűen alkalmazandó.
(4)
Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön jogszabály28ea) szerinti pénzügyi termékekre.
(5)
Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettség hatálya alá tartozó gazdálkodó egység éves jelentését külön jogszabálynak28eb) megfelelő elektronikus formátumban kell elkészíteni, és a gazdálkodó egység köteles az egyedi fenntarthatósági információk közzétételét, beleértve a külön jogszabály28ec) szerint közzétett információkat is, külön jogszabálynak29ib) megfelelően megjelölni.
(6)
Az (1) és (2) bekezdés szerinti gazdálkodó egység köteles az éves jelentésben tájékoztatást adni arról az eljárásról is, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően az éves jelentés külön részébe foglalt információk azonosítására alkalmazott.
(7)
Az (1) bekezdésben említett információk magukban foglalják
a)
a gazdálkodó egység üzleti modelljének és üzleti stratégiájának rövid leírását, beleértve
1.
a gazdálkodó egység üzleti modelljének és üzleti stratégiájának ellenálló képességét a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos kockázatokkal szemben,
2.
a gazdálkodó egység számára a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos lehetőségeket,
3.
a gazdálkodó egység terveit, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket annak biztosítására, hogy üzleti modellje és üzleti stratégiája összeegyeztethető legyen a következőkkel:
3a.
a fenntartható gazdaságra való áttéréssel,
3b.
a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával külön jogszabálynak28ed) megfelelően,
3c.
a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésének céljával külön jogszabálynak28ee) megfelelően,
3d.
a gazdálkodó egység szénnel, kőolajjal és földgázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettségével, ha a gazdálkodó egység ilyen tevékenységek hatásának van kitéve,
4.
annak módját, ahogyan a gazdálkodó egység üzleti modellje és üzleti stratégiája figyelembe veszi a gazdálkodó egység érdekelt feleinek érdekeit és a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatását,
5.
a gazdálkodó egység stratégiájának megvalósítási módját a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével,
b)
a gazdálkodó egység által meghatározott fenntarthatósági célok leírását, beleértve azok elérésének határidejét, és adott esetben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó abszolút célok leírását legalább 2030-ra és 2050-re, a gazdálkodó egység által e célok elérése terén elért haladás leírását, valamint nyilatkozatot arról, hogy a gazdálkodó egység környezeti tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e,
c)
a gazdálkodó egység igazgatási, irányító és felügyelő testületeinek a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos szerepének leírását, valamint e feladat ellátásával kapcsolatos szakértelmüket és készségeiket, vagy e testületek hozzáférését e szakértelemhez és készségekhez,
d)
a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos politikáinak leírását,
e)
információkat a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó ösztönző rendszerek létezéséről, amelyeket a gazdálkodó egység az igazgatási, irányító és felügyelő testületek tagjainak kínál,
f)
leírását
1.
a gazdálkodó egység által a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatban alkalmazott átvilágítási eljárásnak, és adott esetben az Európai Unió átvilágítási eljárásra vonatkozó követelményeinek megfelelően,
2.
a gazdálkodó egység saját tevékenységeivel és értékláncával, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát, kapcsolatos főbb tényleges vagy potenciális káros hatásoknak, az e hatások azonosítására és nyomon követésére hozott intézkedéseknek, valamint egyéb káros hatásoknak, amelyeket a gazdálkodó egység köteles azonosítani az Európai Unió átvilágítási eljárásra vonatkozó egyéb követelményei szerint,
3.
azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a gazdálkodó egység a tényleges vagy potenciális káros hatások megelőzésére, enyhítésére, orvoslására vagy megszüntetésére hozott, valamint ezen intézkedések eredményének,
g)
a gazdálkodó egységet érintő, a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos főbb kockázatok leírását, beleértve a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontoktól való főbb függőségeinek leírását és azt, hogy a gazdálkodó egység hogyan kezeli ezeket a kockázatokat,
h)
az a)–g) pontban említett információk közzétételéhez releváns mutatókat.
(8)
A gazdálkodó egység a (7) bekezdésben említett információk megadásakor köteles megfelelően megkülönböztetni a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontot.
(9)
Az (1) és (7) bekezdésben említett információk adott esetben magukban foglalják
a)
a gazdálkodó egység saját tevékenységeiről és értékláncáról szóló információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát,
b)
hivatkozást a 20. § szerinti éves jelentésben szereplő egyéb információkra, valamint hivatkozást az egyedi éves beszámolóban kimutatott összegekről szóló információkra és ezen információk magyarázatát.
(10)
A gazdálkodó egység kivételesen nem köteles a jövőbeli fejlődésére vagy még el nem döntött ügyekre vonatkozó információkat közölni, ha a gazdálkodó egység igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének arra jogosult tagjainak indokolt véleménye szerint ezen információk közzététele súlyosan károsíthatná a gazdálkodó egység üzleti tevékenységét, feltéve, hogy ezen információk elhagyása nem befolyásolja a gazdálkodó egység fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységének hatásának helyes és kiegyensúlyozott megértését.
(11)
A gazdálkodó egység köteles az (1) és (6)–(9) bekezdésben említett információkat a külön jogszabályok28ef) szerinti fenntarthatósági információszolgáltatási standardoknak megfelelően közzétenni.
(12)
Az (1) bekezdésben említett gazdálkodó egység, amely kis és kevésbé összetett intézmény,28eg) zártkörű biztosító, zártkörű viszontbiztosító, az (1) bekezdés b) pontjának első és második alpontjában és a (2) bekezdés b) pontjának első alpontjában említett gazdálkodó egység az (1) és (7) bekezdésben említett információkat a (13) bekezdés szerinti terjedelemben egyszerűsítve is megadhatja (a továbbiakban: „egyszerűsített fenntarthatósági információk közzététele”).
(13)
Az egyszerűsített fenntarthatósági információk közzététele a következő információkat tartalmazza:
a)
a gazdálkodó egység üzleti modelljének és üzleti stratégiájának rövid leírását,
b)
a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos politikáinak leírását,
c)
a gazdálkodó egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt főbb tényleges vagy potenciális kedvezőtlen hatásai, valamint az ilyen tényleges vagy potenciális kedvezőtlen hatások azonosítása, nyomon követése, megelőzése, enyhítése vagy orvoslása érdekében hozott intézkedések,
d)
a gazdálkodó egységet a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatban érintő főbb kockázatok, valamint az, hogy a gazdálkodó egység hogyan kezeli ezeket a kockázatokat,
e)
az a)–d) pontban említett információk közzétételéhez szükséges kulcsfontosságú mutatók.
(14)
Az a gazdálkodó egység, amely a fenntarthatósági információk egyszerűsített jelentéstételének lehetőségét alkalmazza, köteles a 6., 8., 9. és 13. bekezdés szerinti információkat az Európai Unió azon jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban jelenteni, amely a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi standardokat állapítja meg.
(15)
A 11. vagy a 14. bekezdéssel összhangban történő információközléssel a gazdálkodó egység teljesíti a gazdálkodó egység tevékenységének a környezetre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról szóló, a 20. § 1. bekezdésének a) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségét.
(16)
Az 1. vagy 2. bekezdésben említett, leányvállalatnak minősülő gazdálkodó egységre nem vonatkoznak az 1., 2., 11. és 14. bekezdés szerinti kötelezettségek (a továbbiakban: „mentesség az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól”), ha anyavállalatának székhelye
a)
a Szlovák Köztársaság területén található, és ez a leányvállalat és annak leányvállalatai szerepelnek ezen anyavállalat konszolidált éves jelentésében, amelyet a 20.g §-sal és a 22. § 16. bekezdésével összhangban készítettek el,
b)
a Szlovák Köztársaságon kívüli valamely tagállam területén található, és ez a leányvállalat és annak leányvállalatai szerepelnek ezen anyavállalat konszolidált éves jelentésében, amelyet az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerinti, a konszolidált éves jelentésre és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó követelményekkel összhangban készítettek el, vagy
c)
tagállamon kívüli területen található, és ez a leányvállalat és annak leányvállalatai szerepelnek az anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentésében, amelyet a külön előírások28ef) szerinti fenntarthatósági jelentéstételi standardokkal összhangban, vagy az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi standardok egyenértékűségéről szóló jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint e standardokkal egyenértékű módon készítettek el, hacsak a 20.i § másként nem rendelkezik.
(17)
A 16. bekezdés szerinti mentesség az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól akkor alkalmazható, ha a 16. bekezdés szerinti feltételeken túl a következő feltételek is teljesülnek:
a)
a 16. bekezdés szerinti, az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet alkalmazó leányvállalat éves jelentése tartalmazza
1.
annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amely a 16. bekezdés a) vagy b) pontjában említett konszolidált éves jelentést, vagy a 16. bekezdés c) pontjában említett konszolidált fenntarthatósági jelentést készíti,
2.
hivatkozást arra a weboldalra, ahol elérhetők
2a.
a 16. bekezdés a) pontjában említett anyavállalat konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági jelentés,27b)
2b.
a 16. bekezdés b) pontjában említett anyavállalat konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentum, amelyeket az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban készítettek el, vagy
2c.
a 16. bekezdés c) pontjában említett anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentése és a b) pont szerinti bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentum,
3.
tájékoztatást a leányvállalatnak a 16. bekezdés szerinti egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességéről,
b)
a tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentését és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumot, amelyet egy vagy több olyan természetes vagy jogi személy fejez ki, aki/amely az adott anyavállalatra irányadó jog szerint jogosult a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt kifejezni, a 16. bekezdés szerinti egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet alkalmazó leányvállalat a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezi,
c)
a külön előírás28ec) szerinti, a 16. bekezdés szerinti egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet alkalmazó leányvállalat és annak leányvállalatai által végzett tevékenységekre vonatkozó információk szerepelnek e leányvállalat éves jelentésében vagy a tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat által készített konszolidált fenntarthatósági jelentésben, hacsak a 20.i § másként nem rendelkezik.
(18)
A 16. bekezdés szerinti egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentesség alkalmazása céljából leányvállalatnak minősül az a biztosító vagy viszontbiztosító is, amely egy külön előírás28eh) szerinti csoport része, és külön előírás28ei) szerinti felügyelet alá tartozik.
(19)
A 16. bekezdés szerinti egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentesség vonatkozik arra a közérdekű gazdálkodó egységre is, amelyre az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, kivéve az 1. bekezdés b) pontjának harmadik alpontjában és a 2. bekezdés b) pontjának második alpontjában említett gazdálkodó egységet.
(20)
Az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kötelezettséggel rendelkező gazdálkodó egység köteles tájékoztatni a munkavállalók képviselőit a megfelelő szinten erről a kötelezettségről, és megvitatni velük a vonatkozó információkat és a fenntarthatósági információk megszerzésének módjait, beleértve azok ellenőrzését is, és szükség esetén közölni a munkavállalók képviselőinek álláspontját a gazdálkodó egység igazgatási, irányító vagy felügyelő szervével.
(21)
A 17. bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok cégjegyzék okirattárába történő letétbe helyezésének feltétele teljesültnek tekintendő e dokumentumoknak a nyilvántartásban való letétbe helyezésével.
§ 20d
Správa o udržateľnosti
(1)
Dcérska účtovná jednotka, ktorá je účtovnou jednotkou uvedenou v § 20c ods. 1 alebo ods. 2 a má zahraničný konečný materský subjekt uvedený v § 21 ods. 2 písm. b), ktorého čistý obrat na základe jeho konsolidovanej účtovnej závierky dosiahnutý na území Slovenskej republiky a území ostatných členských štátov (ďalej len „územie Európskej únie“) presiahol v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období sumu 150 000 000 eur, je povinná uložiť správu o udržateľnosti týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu do registra a do zbierky listín obchodného registra.
(2)
Organizačná zložka zahraničného subjektu uvedená v § 21 ods. 2 písm. e) je povinná uložiť správu o udržateľnosti týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu uvedeného v § 21 ods. 2 písm. d) do registra a do zbierky listín obchodného registra, ak v bezprostredne predchádzajúcom účtovnom období jej čistý obrat presiahol sumu 50 000 000 eur a sú splnené tieto podmienky:
a)
zahraničný subjekt, ktorý zriadil organizačnú zložku zahraničného subjektu, je
1.
prepojeným zahraničným subjektom, pričom čistý obrat jeho zahraničného konečného materského subjektu na území Európskej únie presiahol na základe jeho konsolidovanej účtovnej závierky v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období sumu 150 000 000 eur, alebo
2.
zahraničným samostatným subjektom, pričom jeho čistý obrat na území Európskej únie presiahol na základe jeho účtovnej závierky v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období sumu 150 000 000 eur,
b)
zahraničný konečný materský subjekt uvedený v písmene a) prvom bode nemá
1.
dcérsku účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 a
2.
dcérsky subjekt, ktorým je dcérska právnická osoba so sídlom v členskom štáte okrem Slovenskej republiky a s právnou formou obdobnou právnej forme obchodnej spoločnosti spĺňajúca podmienky pre vznik povinnosti uložiť správu o udržateľnosti podľa právne záväzného aktu Európskej únie upravujúceho správu o udržateľnosti.
(3)
Na účely posúdenia vzniku povinnosti podľa odseku 1 alebo odseku 2 sa čistým obratom
a)
zahraničného konečného materského subjektu rozumejú konsolidované výnosy zahraničného konečného materského subjektu uvedené v § 21 ods. 2 písm. g),
b)
zahraničného samostatného subjektu rozumejú výnosy zahraničného samostatného subjektu uvedené v § 21 ods. 2 písm. h).
(4)
Správa o udržateľnosti zahŕňa informácie uvedené v § 20c ods. 7 písm. a) treťom až piatom bode, písm. b) až f) a ak je to relevantné, aj informácie uvedené v § 20c ods. 7 písm. h) týkajúce sa zahraničnej skupiny zahraničného konečného materského subjektu.
(5)
Správa o udržateľnosti sa vyhotovuje
a)
v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie ustanovujúcim štandardy vykazovania informácií o udržateľnosti pre účtovné jednotky uvedené v odsekoch 1 a 2,
b)
v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitných predpisov28ef) alebo
c)
spôsobom rovnocenným so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti uvedenými v písmene b) podľa právne záväzného aktu Európskej únie o rovnocennosti štandardov vykazovania informácií o udržateľnosti.
(6)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť uloženia správy o udržateľnosti podľa odseku 1 alebo odseku 2, ukladá do registra a zbierky listín obchodného registra aj dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti vyjadrený jednou alebo viacerými fyzickými osobami alebo právnickými osobami, ktoré sú oprávnené vyjadriť názor týkajúci sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa práva štátu, v ktorom má zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt sídlo. Ak dokument s názorom podľa prvej vety nie je účtovnej jednotke poskytnutý, je súčasťou správy o udržateľnosti vyhlásenie o tejto skutočnosti.
(7)
Ak účtovná jednotka uvedená v odseku 1 alebo odseku 2 nemá k dispozícii správu o udržateľnosti týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu, požiada svoj zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt, aby jej poskytol všetky informácie potrebné na to, aby mohla splniť povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2. Ak účtovná jednotka uvedená v odseku 1 alebo odseku 2 nezíska od svojho zahraničného konečného materského subjektu alebo od zahraničného samostatného subjektu všetky požadované informácie na uloženie tejto správy, vyhotoví a uloží v súlade s týmto zákonom správu o udržateľnosti, v ktorej uvedie všetky informácie, ktoré má k dispozícii, a súčasne vyhlási, že jej zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt neposkytol potrebné informácie.
(8)
Povinnosť uloženia do zbierky listín obchodného registra podľa odsekov 1, 2, 6 a 7 sa považuje za splnenú uložením správy o udržateľnosti a dokumentu s názorom týkajúcim sa uistenia uvedeného v odseku 6 v registri.
20.d §
Fenntarthatósági jelentés
(1)
Az a leányvállalat, amely a 20.c § 1. bekezdésében vagy a 2. bekezdésében említett gazdálkodó egység, és a 21. § 2. bekezdésének b) pontjában említett külföldi végső anyavállalattal rendelkezik, amelynek a Szlovák Köztársaság és a többi tagállam területén (a továbbiakban: „az Európai Unió területe”) elért nettó árbevétele a konszolidált pénzügyi kimutatásai alapján a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 000 000 eurót, köteles a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó fenntarthatósági jelentést a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezni.
(2)
A 21. § 2. bekezdésének e) pontjában említett külföldi jogalany szervezeti egysége köteles a külföldi végső anyavállalatára vagy a 21. § 2. bekezdésének d) pontjában említett külföldi önálló jogalanyra vonatkozó fenntarthatósági jelentést a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezni, ha a közvetlenül megelőző üzleti évben nettó árbevétele meghaladta az 50 000 000 eurót, és a következő feltételek teljesülnek:
a)
a külföldi jogalany szervezeti egységét létrehozó külföldi jogalany
1.
kapcsolt külföldi jogalany, amelynek külföldi végső anyavállalatának nettó árbevétele az Európai Unió területén a konszolidált pénzügyi kimutatásai alapján a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 000 000 eurót, vagy
2.
külföldi önálló jogalany, amelynek nettó árbevétele az Európai Unió területén a pénzügyi kimutatásai alapján a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 000 000 eurót,
b)
az a) pont első alpontjában említett külföldi végső anyavállalat nem rendelkezik
1.
az 1. bekezdésben említett leányvállalattal és
2.
olyan leányvállalattal, amely a Szlovák Köztársaságon kívüli tagállamban székhellyel rendelkező, a gazdasági társaság jogi formájához hasonló jogi formájú leányvállalat, és amely megfelel a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezési kötelezettségének a fenntarthatósági jelentést szabályozó, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerinti feltételeinek.
(3)
Az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kötelezettség keletkezésének megítélése céljából nettó árbevétel alatt
a)
a külföldi végső anyavállalat esetében a 21. § 2. bekezdésének g) pontjában említett konszolidált bevételek értendők,
b)
a külföldi önálló jogalany esetében a 21. § 2. bekezdésének h) pontjában említett bevételek értendők.
(4)
A fenntarthatósági jelentés tartalmazza a 20.c § 7. bekezdése a) pontjának harmadik–ötödik alpontjában, a b)–f) pontjában, és adott esetben a 20.c § 7. bekezdésének h) pontjában említett, a külföldi végső anyavállalat külföldi csoportjára vonatkozó információkat.
(5)
A fenntarthatósági jelentést a következőkkel összhangban kell elkészíteni:
a)
az Európai Unió azon jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban, amely az 1. és 2. bekezdésben említett gazdálkodó egységekre vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi standardokat állapítja meg,
b)
a külön előírások28ef) szerinti fenntarthatósági jelentéstételi standardokkal összhangban, vagy
c)
a b) pontban említett fenntarthatósági jelentéstételi standardokkal egyenértékű módon, az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi standardok egyenértékűségéről szóló jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint.
(6)
Az 1. vagy 2. bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentés letétbe helyezési kötelezettséggel rendelkező gazdálkodó egység a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezi a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumot is, amelyet egy vagy több olyan természetes vagy jogi személy fejez ki, aki/amely azon állam joga szerint jogosult a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt kifejezni, amelyben a külföldi végső anyavállalat vagy a külföldi önálló jogalany székhelye található. Ha az első mondat szerinti véleményt tartalmazó dokumentumot nem bocsátják a gazdálkodó egység rendelkezésére, a fenntarthatósági jelentésnek tartalmaznia kell egy erről szóló nyilatkozatot.
(7)
Ha az 1. vagy 2. bekezdésben említett gazdálkodó egység nem rendelkezik a külföldi végső anyavállalatára vagy a külföldi önálló jogalanyra vonatkozó fenntarthatósági jelentéssel, felkéri a külföldi végső anyavállalatát vagy a külföldi önálló jogalanyát, hogy bocsássa rendelkezésére az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges összes információt. Ha az 1. vagy 2. bekezdésben említett gazdálkodó egység nem kapja meg a külföldi végső anyavállalatától vagy a külföldi önálló jogalanyától a jelentés letétbe helyezéséhez szükséges összes információt, e törvénnyel összhangban elkészít és letétbe helyez egy fenntarthatósági jelentést, amelyben feltünteti az összes rendelkezésére álló információt, és egyúttal kijelenti, hogy a külföldi végső anyavállalata vagy a külföldi önálló jogalanya nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
(8)
Az 1., 2., 6. és 7. bekezdés szerinti, a cégjegyzék okirattárába történő letétbe helyezési kötelezettség teljesültnek tekintendő a fenntarthatósági jelentésnek és a 6. bekezdésben említett bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumnak a nyilvántartásban való letétbe helyezésével.
§ 20e
(1)
Správa o udržateľnosti a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia uvedený v § 20d ods. 6 sa zverejňujú uložením do registra. Dokumenty podľa prvej vety sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá je organizačnou zložkou zahraničného subjektu uvedenou v § 21 ods. 2 písm. e) a na ktorú sa vzťahuje povinnosť podľa § 20d ods. 2, 6 alebo ods. 7, súčasne bezplatne zverejní správu o udržateľnosti a ak je to relevantné, aj dokument s názorom týkajúcim sa uistenia uvedený v § 20d ods. 6 na svojom webovom sídle v tom istom elektronickom formáte, rozsahu, jazyku a v tej istej lehote ako bola uložená do registra. Takýmto spôsobom musia byť správa o udržateľnosti a ak je to relevantné, aj dokument s názorom týkajúcim sa uistenia uvedený v § 20d ods. 6, zverejnené minimálne počas piatich bezprostredne po sebe nasledujúcich rokov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré bola správa o udržateľnosti vyhotovená.
20.e §
(1)
A fenntarthatósági jelentést és a 20.d § 6. bekezdésében említett bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumot a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az első mondat szerinti dokumentumokat a 23–23.c § szerint kell a nyilvántartásba letétbe helyezni.
(2)
Az a gazdálkodó egység, amely a 21. § 2. bekezdésének e) pontjában említett külföldi jogalany szervezeti egysége, és amelyre a 20.d § 2. bekezdése, 6 vagy a 7. bekezdése szerinti kötelezettség vonatkozik, egyidejűleg ingyenesen közzéteszi a fenntarthatósági jelentést és adott esetben a 20.d § 6. bekezdésében említett bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumot a weboldalán, ugyanabban az elektronikus formátumban, terjedelemben, nyelven és ugyanazon határidőn belül, mint ahogyan azt a nyilvántartásba letétbe helyezték. Ily módon a fenntarthatósági jelentést és adott esetben a 20.d § 6. bekezdésében említett bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumot legalább öt, egymást közvetlenül követő éven keresztül kell közzétenni attól az üzleti év végétől számítva, amelyre a fenntarthatósági jelentést készítették.
§ 20f
(1)
Na účel plnenia povinností podľa § 20d a 20e sú členovia príslušných orgánov účtovnej jednotky uvedenej v § 20d ods. 1 spoločne a nerozdielne zodpovední za zabezpečenie súladu
s týmto zákonom podľa ich najlepších vedomostí a schopností.
(2)
Na účel plnenia povinností podľa § 20d a 20e je účtovná jednotka uvedená v § 20d ods. 2 zodpovedná za zabezpečenie súladu s týmto zákonom podľa jej najlepších vedomostí a schopností.
20.f §
(1)
A 20.d § és 20e szerinti kötelezettségek teljesítése céljából a 20.d § 1. bekezdésében említett gazdálkodó egység illetékes szerveinek tagjai egyetemlegesen felelősek a jelen törvénynek való megfelelés biztosításáért
legjobb tudásuk és képességeik szerint.
(2)
A 20.d § és 20e szerinti kötelezettségek teljesítése céljából a 20.d § 2. bekezdésében említett gazdálkodó egység felelős a jelen törvénynek való megfelelés biztosításáért legjobb tudása és képességei szerint.
§ 20g
Konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti
(1)
Materská účtovná jednotka, ktorá je bankou okrem Národnej banky Slovenska, zaisťovňou a poisťovňou okrem zdravotnej poisťovne a ktorá v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) alebo písm. b), je povinná do samostatnej osobitne označenej časti konsolidovanej výročnej správy zahrnúť konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti, ktorého súčasťou sú informácie potrebné na pochopenie vplyvu konsolidovaného celku na aspekty udržateľnosti vrátane toho, ako aspekty udržateľnosti ovplyvňujú rozvoj, výkonnosť a postavenie konsolidovaného celku. Na posudzovanie podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) a b) sa ustanovenie § 2 ods. 10 vzťahuje primerane.
(2)
Povinnosť podľa odseku 1 má aj materská účtovná jednotka okrem materskej účtovnej jednotky podľa odseku 1, ktorá je obchodnou spoločnosťou, ak v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) alebo písm. b). Na posudzovanie podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) a b) sa § 2 ods. 10 vzťahuje primerane.
(3)
Ustanovenia odsekov 1 a 2 sa nevzťahujú na finančné produkty podľa osobitného predpisu.28ea)
(4)
Na informácie podľa odseku 1 sa ustanovenia § 20c ods. 6 až 10 vzťahujú primerane, pričom materská účtovná jednotka uvedená v odseku 1 alebo odseku 2, je povinná tieto informácie vykazovať v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitného predpisu.28ef)
(5)
Ak materská účtovná jednotka podľa odseku 1 alebo odseku 2 identifikuje významné rozdiely medzi rizikami pre konsolidovaný celok alebo vplyvmi konsolidovaného celku a rizikami pre jednu alebo viaceré zo svojich dcérskych účtovných jednotiek alebo vplyvmi jednej alebo viacerých zo svojich dcérskych účtovných jednotiek, uvedie v konsolidovanej výročnej správe, ak je to potrebné, primerané vysvetlenie rizík pre dotknutú dcérsku účtovnú jednotku alebo dotknuté dcérske účtovné jednotky a vysvetlenie vplyvov dotknutej dcérskej účtovnej jednotky alebo dotknutých dcérskych účtovných jednotiek.
(6)
Materská účtovná jednotka podľa odseku 1 alebo odseku 2 v rámci svojho konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti tiež uvádza, ktoré dcérske účtovné jednotky, bez ohľadu na ich sídlo, zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky boli oslobodené od povinnosti individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti a konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti.
(7)
Konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky, na ktorú sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2, musí byť vyhotovená v elektronickom formáte podľa osobitného predpisu,28eb) pričom materská účtovná jednotka je povinná svoje konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vrátane informácií zverejňovaných podľa osobitného predpisu28ec) označiť v súlade s osobitným predpisom.29ib)
(8)
Uvedením informácií v súlade s odsekmi 1 a 4 až 6 je splnená povinnosť materskej účtovnej jednotky uvádzať informácie o vplyve činnosti účtovnej jednotky na životné prostredie a na zamestnanosť podľa § 20 ods. 1 písm. a) a povinnosť individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c.
(9)
Na materskú účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 alebo odseku 2, ktorá je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou, sa nevzťahujú povinnosti podľa odsekov 1, 2 a 4 až 7 (ďalej len „oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti“), ak jej materská účtovná jednotka má sídlo
a)
na území Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s odsekmi 1 a 4 až 7 a § 22 ods.16,
b)
na území niektorého členského štátu okrem Slovenskej republiky a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovanej výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky, ktorá je vyhotovená v súlade s požiadavkami na konsolidovanú výročnú správu a konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa právne záväzného aktu Európskej únie alebo
c)
mimo územia členského štátu a táto dcérska účtovná jednotka a jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnuté do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky, ktoré je vyhotovené v súlade so štandardmi vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitného predpisu28ef) alebo spôsobom rovnocenným s týmito štandardmi podľa právne záväzného aktu Európskej únie o rovnocennosti štandardov vykazovania informácií o udržateľnosti, ak § 20i neustanovuje inak.
(10)
Oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 možno uplatniť, ak sú okrem podmienok podľa odseku 9 splnené aj tieto podmienky:
a)
výročná správa materskej účtovnej jednotky uplatňujúcej oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 obsahuje
1.
názov a sídlo materskej účtovnej jednotky, ktorá vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu uvedenú v odseku 9 písm. a) alebo písm. b) alebo konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti uvedené v odseku 9 písm. c),
2.
odkaz na webové sídlo, kde sú prístupné
2a.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 9 písm. a) a správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti,27b)
2b.
konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 9 písm. b) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, ktoré sú vyhotovené v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie alebo
2c.
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky uvedenej v odseku 9 písm. c) a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia podľa písmena b),
3.
informáciu, že materská účtovná jednotka je oslobodená od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9,
b)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyjadrený jednou alebo viacerými fyzickými osobami alebo právnickými osobami, ktoré sú oprávnené vyjadriť názor týkajúci sa uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa práva, ktorým sa riadi táto materská účtovná jednotka, sú materskou účtovnou jednotkou, ktorá uplatňuje oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9, uložené do registra a zbierky listín obchodného registra,
c)
informácie podľa osobitného predpisu28ec) týkajúce sa činností vykonávaných materskou účtovnou jednotkou uplatňujúcou oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 a jej dcérskymi účtovnými jednotkami sú zahrnuté do výročnej správy tejto materskej účtovnej jednotky alebo do konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti vyhotoveného materskou účtovnou jednotkou so sídlom mimo územia členského štátu, ak § 20i neustanovuje inak.
(11)
Oslobodenie od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 môže uplatniť aj subjekt verejného záujmu, na ktorý sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 1 alebo odseku 2 okrem materskej účtovnej jednotky, ktorá spĺňa podmienky uvedené v § 20c ods. 1 písm. b) treťom bode a ods. 2 písm. b) druhom bode. Na účely uplatnenia oslobodenia od povinnosti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 9 sa § 20c ods. 18 vzťahuje rovnako.
(12)
Na materskú účtovnú jednotku uvedenú v odseku 1 alebo odseku 2 sa § 20c ods. 20 vzťahuje rovnako.
(13)
Podmienka uloženia dokumentov podľa odseku 10 písm. b) do zbierky listín obchodného registra sa považuje za splnenú uložením týchto dokumentov v registri.
20.g §
Konszolidált fenntarthatósági jelentéstétel
(1)
Az az anyavállalat, amely a Szlovák Nemzeti Bank kivételével bank, az egészségbiztosító kivételével viszontbiztosító és biztosító, és amely a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében teljesíti a 22. § 10. bekezdésének a) pontjában vagy a b) pontjában említett feltételek közül legalább kettőt, köteles a konszolidált éves jelentés egy külön, külön megjelölt részébe belefoglalni a konszolidált fenntarthatósági jelentést, amely tartalmazza a konszolidált egység fenntarthatósági szempontokra gyakorolt hatásának megértéséhez szükséges információkat, beleértve azt is, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a konszolidált egység fejlődését, teljesítményét és helyzetét. A 22. § 10. bekezdésének a) pontjában és a b) pontjában említett feltételek megítélésére a 2. § 10. bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2)
Az 1. bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik az 1. bekezdés szerinti anyavállalaton kívüli, gazdasági társaságnak minősülő anyavállalatra is, ha a két közvetlenül megelőző üzleti év mindegyikében teljesíti a 22. § 10. bekezdésének a) pontjában vagy a b) pontjában említett feltételek közül legalább kettőt. A 22. § 10. bekezdésének a) pontjában és a b) pontjában említett feltételek megítélésére a 2. § 10. bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3)
Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a külön előírás28ea) szerinti pénzügyi termékekre.
(4)
Az 1. bekezdés szerinti információkra a 20.c § 6–10. bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, és az 1. vagy 2. bekezdésben említett anyavállalat köteles ezeket az információkat a külön előírás28ef) szerinti fenntarthatósági jelentéstételi standardokkal összhangban jelenteni.
(5)
Ha az 1. vagy 2. bekezdés szerinti anyavállalat jelentős különbségeket azonosít a konszolidált egységet érintő kockázatok vagy a konszolidált egység hatásai, valamint egy vagy több leányvállalatát érintő kockázatok vagy egy vagy több leányvállalatának hatásai között, a konszolidált éves jelentésben szükség esetén megfelelő magyarázatot ad az érintett leányvállalatot vagy leányvállalatokat érintő kockázatokról és az érintett leányvállalat vagy leányvállalatok hatásairól.
(6)
Az 1. vagy 2. bekezdés szerinti anyavállalat a konszolidált fenntarthatósági jelentésében azt is feltünteti, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő, székhelyüktől függetlenül mely leányvállalatok mentesültek az egyedi fenntarthatósági jelentéstételi és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól.
(7)
Az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kötelezettség alá tartozó anyavállalat konszolidált éves jelentését külön előírás28eb) szerinti elektronikus formátumban kell elkészíteni, és az anyavállalat köteles a konszolidált fenntarthatósági jelentését, beleértve a külön előírás28ec) szerint közzétett információkat is, külön előírásnak29ib) megfelelően megjelölni.
(8)
Az 1. és a 4–6. bekezdéssel összhangban történő információközléssel az anyavállalat teljesíti a gazdálkodó egység tevékenységének a környezetre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról szóló, a 20. § 1. bekezdésének a) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségét és a 20.c § szerinti egyedi fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét.
(9)
Az 1. vagy 2. bekezdésben említett, egyben leányvállalatnak is minősülő anyavállalatra nem vonatkoznak az 1., 2. és 4–7. bekezdés szerinti kötelezettségek (a továbbiakban: „mentesség a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól”), ha anyavállalatának székhelye
a)
a Szlovák Köztársaság területén található, és ez a leányvállalat és annak leányvállalatai szerepelnek ezen anyavállalat konszolidált éves jelentésében, amelyet az 1. és 4–7. bekezdéssel és a 22. § 16. bekezdésével összhangban készítettek el,
b)
a Szlovák Köztársaságon kívüli valamely tagállam területén található, és ez a leányvállalat és annak leányvállalatai szerepelnek ezen anyavállalat konszolidált éves jelentésében, amelyet az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerinti, a konszolidált éves jelentésre és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó követelményekkel összhangban készítettek el, vagy
c)
tagállamon kívüli területen található, és ez a leányvállalat és annak leányvállalatai szerepelnek az anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentésében, amelyet a külön előírás28ef) szerinti fenntarthatósági jelentéstételi standardokkal összhangban, vagy az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi standardok egyenértékűségéről szóló jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint e standardokkal egyenértékű módon készítettek el, hacsak a 20.i § másként nem rendelkezik.
(10)
A 9. bekezdés szerinti mentesség a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól akkor alkalmazható, ha a 9. bekezdés szerinti feltételeken túl a következő feltételek is teljesülnek:
a)
a 9. bekezdés szerinti, a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet alkalmazó anyavállalat éves jelentése tartalmazza
1.
annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amely a 9. bekezdés a) vagy b) pontjában említett konszolidált éves jelentést, vagy a 9. bekezdés c) pontjában említett konszolidált fenntarthatósági jelentést készíti,
2.
hivatkozást arra a weboldalra, ahol elérhetők
2a.
a 9. bekezdés a) pontjában említett anyavállalat konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági jelentés,27b)
2b.
a 9. bekezdés b) pontjában említett anyavállalat konszolidált éves jelentése és a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentum, amelyeket az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusával összhangban készítettek el, vagy
2c.
a 9. bekezdés c) pontjában említett anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentése és a b) pont szerinti bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentum,
3.
tájékoztatást arról, hogy az anyavállalat mentesül a 9. bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól,
b)
a tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentését és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó dokumentumot, amelyet egy vagy több olyan természetes vagy jogi személy fejez ki, aki/amely az adott anyavállalatra irányadó jog szerint jogosult a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági véleményt kifejezni, a 9. bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet alkalmazó anyavállalat a cégjegyzék nyilvántartásába és okirattárába letétbe helyezi,
c)
a külön előírás28ec) szerinti, a 9. bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet alkalmazó anyavállalat és annak leányvállalatai által végzett tevékenységekre vonatkozó információk szerepelnek ezen anyavállalat éves jelentésében vagy a tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat által készített konszolidált fenntarthatósági jelentésben, hacsak a 20.i § másként nem rendelkezik.
(11)
A 9. bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentességet az a közérdekű gazdálkodó egység is alkalmazhatja, amelyre az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, kivéve azt az anyavállalatot, amely megfelel a 20.c § 1. bekezdése b) pontjának harmadik alpontjában és a 2. bekezdése b) pontjának második alpontjában említett feltételeknek. A 9. bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alóli mentesség alkalmazása céljából a 20.c § 18. bekezdése szintén alkalmazandó.
(12)
Az 1. vagy 2. bekezdésben említett anyavállalatra a 20.c § 20. bekezdése szintén alkalmazandó.
(13)
A 10. bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok cégjegyzék okirattárába történő letétbe helyezésének feltétele teljesültnek tekintendő e dokumentumoknak a nyilvántartásban való letétbe helyezésével.
§ 20h
Uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti
(1)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c, je povinná zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom, ktorým môže byť aj iný audítor ako ten, ktorý vykonáva audit v tejto účtovnej jednotke.
(2)
Audítor, ktorý vykonáva uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 1, musí na základe zákazky na limitované uistenie vyjadriť názor na
a)
súlad vykazovania informácií o udržateľnosti vo výročnej správe s § 20c ods. 11 alebo ods. 14,
b)
postup uplatnený účtovnou jednotkou podľa § 20c ods. 6,
c)
súlad informácií, ktoré účtovná jednotka uvádza ako súčasť vykazovania informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, s osobitným predpisom,28ec)
d)
súlad označovania vykazovania informácií o udržateľnosti vo výročnej správe vrátane informácií, ktoré účtovná jednotka uvádza ako ich súčasť podľa osobitného predpisu,28ec) s osobitným predpisom.29ib)
(3)
Na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1 a 2 sa odsek 1 vzťahuje rovnako a postup podľa odseku 2 sa na audítora vzťahuje primerane.
(4)
Vykazovanie informácií o udržateľnosti účtovnej jednotky uvedenej v odsekoch 1 a 3 musí byť audítorom uistené do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa výročná správa obsahujúca vykazovanie informácií o udržateľnosti vyhotovuje.
(5)
Audítora na uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti týkajúce sa výročnej správy účtovnej jednotky uvedenej v odsekoch 1 a 3 schvaľuje a odvoláva valné zhromaždenie. Odvolanie audítora, ktorý vykonáva uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, musí byť riadne odôvodnené, pričom rozdielnosť názorov na vykazovanie informácií o udržateľnosti alebo na použitie postupov uistenia týchto informácií nemôže byť dôvodom na odvolanie tohto audítora. Účtovná jednotka je povinná bez zbytočného odkladu, najneskôr do jedného mesiaca odo dňa odstúpenia alebo odvolania audítora schváleného na uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, písomne informovať Úrad pre dohľad nad výkonom auditu o odstúpení alebo odvolaní tohto audítora v priebehu vykonávania uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti a vysvetliť dôvody, ktoré k odstúpeniu alebo odvolaniu viedli.
(6)
Za audítora na uistenie v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa odseku 5 možno schváliť len audítora, ktorý má oprávnenie na vykonávanie uistenia v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti podľa osobitného predpisu.28ej)
20.h §
Bizonyosság a fenntarthatósági jelentéstétel területén
(1)
Az a gazdálkodó egység, amelyre a 20.c § szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség vonatkozik, köteles biztosítani, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági jelentéstételét egy könyvvizsgáló által végzett, a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálatnak vessék alá, amely könyvvizsgáló lehet más, mint az adott gazdálkodó egységnél könyvvizsgálatot végző könyvvizsgáló.
(2)
Az 1. bekezdés szerinti, a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgálónak egy korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján véleményt kell nyilvánítania a következőkről:
a)
az éves jelentésben szereplő fenntarthatósági jelentéstételnek a 20.c § 11. bekezdésével vagy a 14. bekezdésével való összhangja,
b)
a gazdálkodó egység által a 20.c § 6. bekezdése szerint alkalmazott eljárás,
c)
azoknak az információknak a külön előírással28ec) való összhangja, amelyeket a gazdálkodó egység az éves jelentésben a fenntarthatósági jelentéstétel részeként feltüntet,
d)
az éves jelentésben szereplő fenntarthatósági jelentéstétel megjelölésének, beleértve azokat az információkat is, amelyeket a gazdálkodó egység annak részeként külön előírás28ec) szerint feltüntet, a külön előírással29ib) való összhangja.
(3)
A 20.g § 1. bekezdésében és 2 említett anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentésére az 1. bekezdés szintén alkalmazandó, és a 2. bekezdés szerinti eljárást a könyvvizsgálóra megfelelően alkalmazni kell.
(4)
Az 1. és 3. bekezdésben említett gazdálkodó egység fenntarthatósági jelentését a könyvvizsgálónak egy éven belül kell bizonyossággal ellátnia attól az üzleti év végétől számítva, amelyre a fenntarthatósági jelentést tartalmazó éves jelentést készítik.
(5)
Az 1. és 3. bekezdésben említett gazdálkodó egység éves jelentésére vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgálót a közgyűlés hagyja jóvá és hívja vissza. A fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgáló visszahívását megfelelően indokolni kell, és a fenntarthatósági jelentéstételre vagy az ezen információk bizonyosságára vonatkozó eljárások alkalmazására vonatkozó véleménykülönbség nem lehet oka e könyvvizsgáló visszahívásának. A gazdálkodó egység köteles indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálatra jóváhagyott könyvvizsgáló lemondásától vagy visszahívásától számított egy hónapon belül írásban tájékoztatni a Könyvvizsgálói Felügyeleti Hatóságot e könyvvizsgáló lemondásáról vagy visszahívásáról a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálat végrehajtása során, és megmagyarázni a lemondáshoz vagy visszahíváshoz vezető okokat.
(6)
Az 5. bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálatot végző könyvvizsgálónak csak olyan könyvvizsgáló hagyható jóvá, aki külön előírás28ej) szerint jogosult a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági vizsgálat elvégzésére.
§ 20i
(1)
Účtovná jednotka uvedená v § 20c ods. 1 alebo ods. 2 a § 20g ods. 1 alebo ods. 2, ktorá má materskú účtovnú jednotku so sídlom mimo územia členského štátu a je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou, ktorá z dcérskych účtovných jednotiek tejto materskej účtovnej jednotky dosiahla aspoň v jednom z predchádzajúcich piatich účtovných období na území Európskej únie najväčší obrat, môže vyhotovovať konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti v súlade s § 20g. Konsolidované vykazovanie informácií podľa prvej vety zahŕňa všetky dcérske účtovné jednotky materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu, ktoré majú sídlo v niektorom z členských štátov a povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa tohto zákona alebo právne záväzného aktu Európskej únie.
(2)
Konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa odseku 1 môže zahŕňať informácie podľa osobitného predpisu,28ec) ktoré sa vzťahujú na činnosti vykonávané všetkými dcérskymi účtovnými jednotkami materskej účtovnej jednotky so sídlom v niektorom z členských štátov, ktoré majú povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa tohto zákona alebo právne záväzného aktu Európskej únie.
(3)
Na účely § 20c ods. 16 písm. c) a § 20g ods. 9 písm. c) sa vykazovanie v súlade s odsekom 1 považuje za konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskou účtovnou jednotkou so sídlom mimo územia členského štátu, ak do jej konsolidovaného celku je zahrnutá účtovná jednotka uplatňujúca oslobodenie od individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c ods. 16 alebo oslobodenie od konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20g ods. 9.
(4)
Vykazovanie v súlade s odsekom 2 sa považuje za splnenie podmienok uvedených
v § 20c ods. 17 písm. c) a § 20g ods. 10 písm. c).
(5)
Na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa odseku 1 sa ustanovenia § 20c ods. 17 písm. b) a ods. 21 alebo § 20g ods. 10 písm. b) a ods. 13 vzťahujú rovnako.
20.i §
(1)
Az a 20.c § 1. bekezdésében vagy a 2. bekezdésében és a 20.g § 1. bekezdésében vagy a 2. bekezdésében említett gazdálkodó egység, amelynek tagállamon kívüli székhelyű anyavállalata van, és egyben olyan leányvállalat, amely ezen anyavállalat leányvállalatai közül az előző öt üzleti év legalább egyikében a legnagyobb forgalmat érte el az Európai Unió területén, a 20.g §-sal összhangban konszolidált fenntarthatósági jelentést készíthet. Az első mondat szerinti konszolidált jelentés magában foglalja a tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat minden olyan leányvállalatát, amelynek székhelye valamely tagállamban található, és amely e törvény vagy az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséggel rendelkezik.
(2)
Az 1. bekezdés szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentés tartalmazhat külön előírás28ec) szerinti információkat, amelyek az anyavállalat minden olyan, valamely tagállamban székhellyel rendelkező leányvállalata által végzett tevékenységre vonatkoznak, amely e törvény vagy az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusa szerint fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséggel rendelkezik.
(3)
A 20.c § 16. bek. c) pontjának és a 20.g § 9. bek. c) pontjának alkalmazásában az 1. bekezdéssel összhangban történő jelentéstétel a fenntarthatósági információk tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat számviteli egység általi konszolidált jelentéstételének minősül, ha a konszolidált egységébe beletartozik olyan számviteli egység, amely a 20.c § 16. bekezdése szerinti, a fenntarthatósági információk egyedi jelentéstétele alóli mentességet, vagy a 20.g § 9. bekezdése szerinti, a fenntarthatósági információk konszolidált jelentéstétele alóli mentességet alkalmazza.
(4)
A 2. bekezdéssel összhangban történő jelentéstétel a
20.c § 17. bek. c) pontjában és a 20.g § 10. bek. c) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének minősül.
(5)
Az 1. bekezdés szerinti, a fenntarthatósági információk konszolidált jelentéstételére a 20.c § 17. bek. b) pontjának és a 21. bekezdésének, vagy a 20.g § 10. bek. b) pontjának és a 13. bekezdésének rendelkezései szintén vonatkoznak.
Správa s informáciami o dani z príjmov
Jelentés a jövedelemadóval kapcsolatos információkról
§ 21
(1)
Na účely správy s informáciami o dani z príjmov sa rozumie
a)
konečnou materskou účtovnou jednotkou obchodná spoločnosť, ktorá zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku za najväčšiu skupinu účtovných jednotiek bez ohľadu na ich sídlo,
b)
samostatnou účtovnou jednotkou obchodná spoločnosť, ktorá nie je súčasťou žiadnej skupiny účtovných jednotiek,
c)
prepojenými účtovnými jednotkami dve alebo viaceré účtovné jednotky v rámci skupiny účtovných jednotiek bez ohľadu na ich sídlo.
(2)
Na účely posúdenia vzniku povinnosti podľa § 21b až 21d sa rozumie
a)
zahraničným subjektom zahraničná právnická osoba so sídlom mimo územia členského štátu, ktorej právna forma je obdobná právnej forme obchodnej spoločnosti,
b)
zahraničným konečným materským subjektom zahraničný subjekt, ktorý zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku zahraničnej skupiny,
c)
zahraničnou skupinou najväčšia skupina subjektov, bez ohľadu na ich sídlo, ktorá je súčasťou konsolidovanej účtovnej závierky zahraničného konečného materského subjektu,
d)
zahraničným samostatným subjektom zahraničný subjekt, ktorý nie je súčasťou žiadnej skupiny,
e)
organizačnou zložkou zahraničného subjektu účtovná jednotka, ktorá je organizačnou zložkou podniku zahraničného subjektu a je zapísaná v obchodnom registri,
f)
konsolidovanou účtovnou závierkou zahraničného konečného materského subjektu účtovná závierka zahraničnej skupiny zostavená zahraničným konečným materským subjektom, v ktorej sú aktíva, záväzky, vlastné imanie, výnosy a náklady vykázané tak, ako keby zodpovedali jednému ekonomickému celku,
g)
konsolidovanými výnosmi zahraničného konečného materského subjektu konsolidované výnosy vykázané v jeho konsolidovanej účtovnej závierke zostavenej v súlade s právnymi predpismi štátu, v ktorom bol zahraničný konečný materský subjekt založený,
h)
výnosmi zahraničného samostatného subjektu výnosy vykázané v jeho účtovnej závierke zostavenej v súlade s právnymi predpismi štátu, v ktorom bol zahraničný samostatný subjekt založený.
21. §
(1)
A jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés alkalmazásában a következők értendők:
a)
végső anyavállalat számviteli egység alatt az a gazdasági társaság értendő, amely a számviteli egységek legnagyobb csoportjáról, székhelyüktől függetlenül, konszolidált éves beszámolót készít,
b)
önálló számviteli egység alatt az a gazdasági társaság értendő, amely nem része egyetlen számviteli egységből álló csoportnak sem,
c)
kapcsolt számviteli egységek alatt egy számviteli egységből álló csoporton belüli két vagy több számviteli egység értendő, székhelyüktől függetlenül.
(2)
A 21.b–21.d § szerinti kötelezettség keletkezésének megítélése céljából a következők értendők:
a)
külföldi jogalany alatt tagállamon kívüli székhelyű külföldi jogi személy értendő, amelynek jogi formája a gazdasági társaság jogi formájához hasonló,
b)
külföldi végső anyavállalat alatt az a külföldi jogalany értendő, amely a külföldi csoport konszolidált éves beszámolóját készíti,
c)
külföldi csoport alatt a jogalanyok legnagyobb, székhelyüktől független csoportja értendő, amely a külföldi végső anyavállalat konszolidált éves beszámolójának részét képezi,
d)
önálló külföldi jogalany alatt az a külföldi jogalany értendő, amely nem része egyetlen csoportnak sem,
e)
külföldi jogalany szervezeti egysége alatt az a számviteli egység értendő, amely egy külföldi jogalany vállalkozásának szervezeti egysége és be van jegyezve a cégjegyzékbe,
f)
külföldi végső anyavállalat konszolidált éves beszámolója alatt a külföldi végső anyavállalat által készített, a külföldi csoportra vonatkozó éves beszámoló értendő, amelyben az eszközök, kötelezettségek, saját tőke, bevételek és ráfordítások úgy vannak kimutatva, mintha egyetlen gazdasági egységhez tartoznának,
g)
külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei alatt a konszolidált éves beszámolójában kimutatott konszolidált bevételek értendők, amelyet annak az államnak a jogszabályaival összhangban készítettek, ahol a külföldi végső anyavállalatot alapították,
h)
önálló külföldi jogalany bevételei alatt az éves beszámolójában kimutatott bevételek értendők, amelyet annak az államnak a jogszabályaival összhangban készítettek, ahol az önálló külföldi jogalanyt alapították.
§ 21a
(1)
Správu s informáciami o dani z príjmov je povinná vyhotoviť:
a)
konečná materská účtovná jednotka, ak v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach jej konsolidované výnosy28f) vykázané v jej konsolidovanej účtovnej závierke zostavenej podľa osobitných predpisov22a) presiahli sumu 750 000 000 eur,
b)
samostatná účtovná jednotka, ak v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach jej
1.
výnosy vykázané v jej individuálnej účtovnej závierke zostavenej podľa osobitných predpisov22a) presiahli sumu 750 000 000 eur alebo
2.
čistý obrat vykázaný v jej individuálnej účtovnej závierke, ak nezostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov22a), presiahol sumu 750 000 000 eur.
(2)
Konečná materská účtovná jednotka a samostatná účtovná jednotka, ktorým vznikla povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, sú povinné túto správu vyhotoviť za druhé účtovné obdobie z dvoch účtovných období uvedených v odseku 1.
(3)
Povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 zaniká, ak v každom z dvoch účtovných období bezprostredne nasledujúcich po účtovnom období, za ktoré vznikla povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, konsolidované výnosy konečnej materskej účtovnej jednotky a výnosy podľa odseku 1 písm. b) prvého bodu alebo čistý obrat podľa odseku 1 písm. b) druhého bodu samostatnej účtovnej jednotky nepresiahnu sumu 750 000 000 eur.
(4)
Na konečnú materskú účtovnú jednotku a samostatnú účtovnú jednotku sa povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 nevzťahuje, ak
a)
sú tieto účtovné jednotky vrátane ich prepojených účtovných jednotiek a organizačných zložiek, ktoré sú umiestnené mimo územia Slovenskej republiky, rezidentmi na daňové účely len v Slovenskej republike alebo
b)
zverejňujú výročnú správu v súlade s osobitným predpisom,28g) ktorá zahŕňa informácie o všetkých ich činnostiach alebo všetkých činnostiach všetkých prepojených účtovných jednotiek, ktoré sú zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky konečnej materskej účtovnej jednotky.
(5)
Konečná materská účtovná jednotka a samostatná účtovná jednotka, ktoré majú povinnosť vyhotoviť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, sú povinné ju uložiť do registra v súlade s § 23a ods. 11 a do zbierky listín obchodného registra.
(6)
Náležitosti správy s informáciami o dani z príjmov, ich usporiadanie a označovanie ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
21.a §
(1)
A jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést köteles elkészíteni:
a)
a végső anyavállalat számviteli egység, ha két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a külön előírások22a) szerint készített konszolidált éves beszámolójában kimutatott konszolidált bevételei28f) meghaladták a 750 000 000 eurót,
b)
az önálló számviteli egység, ha két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében
1.
a külön előírások22a) szerint készített egyedi éves beszámolójában kimutatott bevételei meghaladták a 750 000 000 eurót, vagy
2.
az egyedi éves beszámolójában kimutatott nettó árbevétele, ha nem készít egyedi éves beszámolót külön előírások22a) szerint, meghaladta a 750 000 000 eurót.
(2)
Az a végső anyavállalat számviteli egység és önálló számviteli egység, amelynek az 1. bekezdés szerint kötelezettsége keletkezett a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés elkészítésére, köteles ezt a jelentést az 1. bekezdésben említett két számviteli időszak közül a második számviteli időszakra elkészíteni.
(3)
Az 1. bekezdés szerinti, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés elkészítésére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a kötelezettség keletkezését követő két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a végső anyavállalat számviteli egység konszolidált bevételei és az önálló számviteli egység 1. bekezdés b) pontjának első alpontja szerinti bevételei vagy 1. bekezdés b) pontjának második alpontja szerinti nettó árbevétele nem haladják meg a 750 000 000 eurót.
(4)
A végső anyavállalat számviteli egységre és az önálló számviteli egységre az 1. bekezdés szerinti, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik, ha
a)
ezek a számviteli egységek, beleértve a kapcsolt számviteli egységeiket és a Szlovák Köztársaság területén kívül található szervezeti egységeiket, adózási szempontból csak a Szlovák Köztársaságban illetékesek, vagy
b)
külön előírásnak28g) megfelelően éves jelentést tesznek közzé, amely tartalmazza az összes tevékenységükre vonatkozó információkat vagy az összes kapcsolt számviteli egység összes tevékenységére vonatkozó információkat, amelyek a végső anyavállalat számviteli egység konszolidált éves beszámolójában szerepelnek.
(5)
Az a végső anyavállalat számviteli egység és önálló számviteli egység, amely az 1. bekezdés szerint köteles a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést elkészíteni, köteles azt a 23.a § 11. bekezdésével összhangban a nyilvántartásba és a cégjegyzék irattárába letétbe helyezni.
(6)
A jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés kellékeit, azok elrendezését és megjelölését a minisztérium intézkedéssel állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov) való közzétételével hirdeti ki.
§ 21b
(1)
Ak veľká dcérska účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, má zahraničný konečný materský subjekt, ktorého konsolidované výnosy vykázané v jeho konsolidovanej účtovnej závierke presiahli v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalent tejto sumy v mene štátu, ktorý nie je členským štátom, po prepočte referenčným výmenným kurzom Európskej centrálnej banky platným k 21. decembru 2021 a zaokrúhlení na najbližšiu tisícku meny (ďalej len „ekvivalentná suma“), je povinná uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu vyhotovenú za druhé účtovné obdobie z uvedených dvoch účtovných období do registra v súlade s § 23a ods. 11 a do zbierky listín obchodného registra.
(2)
Povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa zahraničného konečného materského subjektu podľa odseku 1 zaniká, ak v každom z dvoch účtovných období bezprostredne nasledujúcich po účtovnom období, za ktoré vznikla povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1, konsolidované výnosy zahraničného konečného materského subjektu nepresiahnu sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu.
(3)
Ak veľká dcérska účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, má povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 a nemá k dispozícii správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu, požiada svoj zahraničný konečný materský subjekt, aby jej poskytol všetky informácie potrebné na to, aby mohla splniť povinnosť podľa odseku 1. Ak veľká dcérska účtovná jednotka uvedená v odseku 1 nezíska od svojho zahraničného konečného materského subjektu všetky požadované informácie na uloženie tejto správy, vyhotoví a uloží v súlade s odsekom 1 správu s informáciami o dani z príjmov, v ktorej uvedie všetky informácie, ktoré má k dispozícii a súčasne vyhlási, že jej zahraničný konečný materský subjekt neposkytol potrebné informácie.
(4)
Povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 sa vzťahuje aj na obchodnú spoločnosť, ktorá je mikro dcérskou účtovnou jednotkou alebo malou dcérskou účtovnou jednotkou, ak táto účtovná jednotka vykonáva svoju činnosť len za účelom vyhýbania sa tejto povinnosti.
21.b §
(1)
Ha egy nagy leányvállalat számviteli egységnek, amely gazdasági társaság, van egy külföldi végső anyavállalata, amelynek a konszolidált éves beszámolójában kimutatott konszolidált bevételei két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében meghaladták a 750 000 000 eurót vagy ennek megfelelő összeget egy nem tagállam pénznemében, az Európai Központi Bank 2021. december 21-én érvényes referencia-árfolyamán átszámítva és a legközelebbi ezerre kerekítve (a továbbiakban: „egyenértékű összeg”), köteles letétbe helyezni a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést, amelyet az említett két számviteli időszak közül a másodikra készítettek el, a 23.a § 11. bekezdésével összhangban a nyilvántartásba és a cégjegyzék irattárába.
(2)
Az 1. bekezdés szerinti, a külföldi végső anyavállalatra vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha a kötelezettség keletkezését követő két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei nem haladják meg a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget.
(3)
Ha a nagy leányvállalat számviteli egységnek, amely gazdasági társaság, az 1. bekezdés szerint kötelezettsége van a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére, de nem áll rendelkezésére a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés, felkéri a külföldi végső anyavállalatát, hogy bocsássa rendelkezésére az összes szükséges információt, hogy teljesíthesse az 1. bekezdés szerinti kötelezettségét. Ha az 1. bekezdésben említett nagy leányvállalat számviteli egység nem kapja meg a külföldi végső anyavállalatától az összes kért információt a jelentés letétbe helyezéséhez, elkészít és az 1. bekezdéssel összhangban letétbe helyez egy jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést, amelyben feltünteti az összes rendelkezésére álló információt, és egyúttal kijelenti, hogy a külföldi végső anyavállalata nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
(4)
Az 1. bekezdés szerinti, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség arra a gazdasági társaságra is vonatkozik, amely mikro leányvállalat számviteli egység vagy kis leányvállalat számviteli egység, ha ez a számviteli egység tevékenységét kizárólag e kötelezettség kijátszása céljából végzi.
§ 21c
(1)
Organizačná zložka zahraničného subjektu je povinná uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu do registra v súlade s § 23a ods. 11 a do zbierky listín obchodného registra, ak v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach jej čistý obrat presiahne sumu 10 000 000 eur a sú splnené tieto podmienky:
a)
zahraničný subjekt, ktorý zriadil organizačnú zložku zahraničného subjektu, je
1.
prepojeným zahraničným subjektom a konsolidované výnosy vykázané v konsolidovanej účtovnej závierke jeho zahraničného konečného materského subjektu presiahli v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu, alebo
2.
zahraničným samostatným subjektom, ktorého výnosy vykázané v jeho účtovnej závierke v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach presiahli sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu a
b)
zahraničný konečný materský subjekt uvedený v písmene a) prvom bode nemá
1.
veľkú dcérsku účtovnú jednotku uvedenú v § 21b ods. 1 a
2.
dcérsky subjekt, ktorým je dcérska právnická osoba so sídlom v členskom štáte okrem Slovenskej republiky a s právnou formou obdobnou právnej forme obchodnej spoločnosti spĺňajúca veľkostné podmienky pre stredne veľký podnik alebo veľký podnik podľa právne záväzného aktu Európskej únie.
(2)
Povinnosť organizačnej zložky zahraničného subjektu uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 zaniká, ak v každom z dvoch účtovných období bezprostredne nasledujúcich po účtovnom období, za ktoré jej vznikla povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1,
a)
čistý obrat organizačnej zložky zahraničného subjektu nepresiahne sumu 10 000 000 eur alebo
b)
konsolidované výnosy zahraničného konečného materského subjektu alebo výnosy zahraničného samostatného subjektu podľa odseku 1 písm. a) nepresiahnu sumu 750 000 000 eur alebo ekvivalentnú sumu.
(3)
Ak organizačná zložka zahraničného subjektu uvedená v odseku 1 nemá k dispozícii správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu, požiada svoj zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt, aby jej poskytol všetky informácie potrebné na to, aby mohla splniť povinnosť podľa odseku 1. Ak organizačná zložka zahraničného subjektu uvedená v odseku 1 nezíska od svojho zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu všetky požadované informácie na uloženie tejto správy, vyhotoví a uloží v súlade s odsekom 1 správu s informáciami o dani z príjmov, v ktorej uvedie všetky informácie, ktoré má k dispozícii a súčasne vyhlási, že jej zahraničný konečný materský subjekt alebo zahraničný samostatný subjekt neposkytol potrebné informácie.
(4)
Povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa odseku 1 sa vzťahuje aj na organizačnú zložku zahraničného subjektu, ktorej čistý obrat nepresahuje v každom z dvoch bezprostredne po sebe nasledujúcich účtovných obdobiach sumu 10 000 000 eur, ak táto účtovná jednotka vykonáva svoju činnosť len za účelom vyhýbania sa tejto povinnosti.
21.c §
(1)
A külföldi jogalany szervezeti egysége köteles letétbe helyezni a külföldi végső anyavállalatára vagy az önálló külföldi jogalanyára vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést a 23.a § 11. bekezdésével összhangban a nyilvántartásba és a cégjegyzék irattárába, ha két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében a nettó árbevétele meghaladja a 10 000 000 eurót és a következő feltételek teljesülnek:
a)
a külföldi jogalany szervezeti egységét létrehozó külföldi jogalany
1.
kapcsolt külföldi jogalany, és a külföldi végső anyavállalatának a konszolidált éves beszámolójában kimutatott konszolidált bevételei két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében meghaladták a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget, vagy
2.
önálló külföldi jogalany, amelynek az éves beszámolójában kimutatott bevételei két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében meghaladták a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget, és
b)
az a) pont első alpontjában említett külföldi végső anyavállalatnak nincs
1.
a 21.b § 1. bekezdésében említett nagy leányvállalat számviteli egysége, és
2.
leányvállalata, amely a Szlovák Köztársaságon kívüli tagállamban székhellyel rendelkező leányvállalat jogi személy, és jogi formája a gazdasági társaság jogi formájához hasonló, amely megfelel a közép- vagy nagyvállalkozásokra vonatkozó méretfeltételeknek az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusa szerint.
(2)
A külföldi jogalany szervezeti egységének az 1. bekezdés szerinti, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettsége megszűnik, ha a kötelezettség keletkezését követő két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében,
a)
a külföldi jogalany szervezeti egységének nettó árbevétele nem haladja meg a 10 000 000 eurót, vagy
b)
az 1. bekezdés a) pontja szerinti külföldi végső anyavállalat konszolidált bevételei vagy az önálló külföldi jogalany bevételei nem haladják meg a 750 000 000 eurót vagy az egyenértékű összeget.
(3)
Ha az 1. bekezdésben említett külföldi jogalany szervezeti egysége nem rendelkezik a külföldi végső anyavállalatára vagy az önálló külföldi jogalanyára vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentéssel, felkéri a külföldi végső anyavállalatát vagy az önálló külföldi jogalanyt, hogy bocsássa rendelkezésére az összes szükséges információt, hogy teljesíthesse az 1. bekezdés szerinti kötelezettségét. Ha az 1. bekezdésben említett külföldi jogalany szervezeti egysége nem kapja meg a külföldi végső anyavállalatától vagy az önálló külföldi jogalanytól az összes kért információt a jelentés letétbe helyezéséhez, elkészít és az 1. bekezdéssel összhangban letétbe helyez egy jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést, amelyben feltünteti az összes rendelkezésére álló információt, és egyúttal kijelenti, hogy a külföldi végső anyavállalata vagy az önálló külföldi jogalanya nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
(4)
Az 1. bekezdés szerinti, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség arra a külföldi jogalany szervezeti egységére is vonatkozik, amelynek nettó árbevétele két, egymást közvetlenül követő számviteli időszak mindegyikében nem haladja meg a 10 000 000 eurót, ha ez a számviteli egység tevékenységét kizárólag e kötelezettség kijátszása céljából végzi.
§ 21d
(1)
Na veľkú dcérsku účtovnú jednotku uvedenú v § 21b sa povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu nevzťahuje, ak táto správa je bezplatne prístupná verejnosti v elektronickom formáte, ktorý je strojovo čitateľný, na webovom sídle jej zahraničného konečného materského subjektu aspoň v jednom úradnom jazyku Európskej únie v lehote najneskôr do 12 mesiacov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré je táto správa vyhotovená a je splnená jedna z týchto podmienok:
a)
táto správa je vyhotovená a uložená v súlade s týmto zákonom a uvádza sa v nej obchodné meno a sídlo jednej veľkej dcérskej účtovnej jednotky, ktorá splnila povinnosť uložiť túto správu, ktorá jej vznikla podľa § 21b alebo
b)
táto správa je vyhotovená a zverejnená v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie a uvádza sa v nej obchodné meno a sídlo jedného dcérskeho subjektu, ktorý túto správu zverejnil.
(2)
Na organizačnú zložku zahraničného subjektu uvedenú v § 21c sa povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov týkajúcu sa jej zahraničného konečného materského subjektu alebo zahraničného samostatného subjektu nevzťahuje, ak táto správa je bezplatne prístupná verejnosti v elektronickom formáte, ktorý je strojovo čitateľný, na webovom sídle jej zahraničného konečného materského subjektu alebo jej zahraničného samostatného subjektu aspoň v jednom úradnom jazyku Európskej únie v lehote najneskôr do 12 mesiacov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré je táto správa vyhotovená a je splnená jedna z týchto podmienok:
a)
táto správa je vyhotovená a uložená v súlade s týmto zákonom a uvádza sa v nej označenie a adresa umiestnenia jednej organizačnej zložky zahraničného subjektu, ktorá splnila povinnosť uložiť túto správu, ktorá jej vznikla podľa § 21c alebo
b)
táto správa je vyhotovená a zverejnená v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie a uvádza sa v nej označenie a adresa miesta činnosti jednej organizačnej zložky podniku zahraničného subjektu, ktorá túto správu zverejnila, pričom táto organizačná zložka sa nachádza na území členského štátu okrem Slovenskej republiky a jej zriaďovateľ spĺňa podmienky uvedené v § 21c ods. 1.
(3)
Povinnosť účtovnej jednotky uložiť správu s informáciami o dani z príjmov do zbierky listín obchodného registra podľa § 21a ods. 5, § 21b ods. 1 alebo § 21c ods. 1 sa považuje za splnenú uložením tejto správy v registri podľa § 23a ods. 11.
21.d §
(1)
A 21.b §-ban említett nagy leányvállalat számviteli egységre a külföldi végső anyavállalatára vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik, ha ez a jelentés a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető géppel olvasható elektronikus formátumban, a külföldi végső anyavállalatának webhelyén, az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén, legkésőbb a számviteli időszak végétől számított 12 hónapon belül, amelyre a jelentést elkészítették, és a következő feltételek egyike teljesül:
a)
ezt a jelentést a jelen törvénnyel összhangban készítették el és helyezték letétbe, és feltüntetik benne egy olyan nagy leányvállalat számviteli egység cégnevét és székhelyét, amely teljesítette a 21.b § szerint keletkezett, a jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségét, vagy
b)
ezt a jelentést az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusával összhangban készítették el és tették közzé, és feltüntetik benne egy olyan leányvállalat cégnevét és székhelyét, amely ezt a jelentést közzétette.
(2)
A 21.c §-ban említett külföldi jogalany szervezeti egységére a külföldi végső anyavállalatára vagy az önálló külföldi jogalanyára vonatkozó, jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik, ha ez a jelentés a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető géppel olvasható elektronikus formátumban, a külföldi végső anyavállalatának vagy az önálló külföldi jogalanyának webhelyén, az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén, legkésőbb a számviteli időszak végétől számított 12 hónapon belül, amelyre a jelentést elkészítették, és a következő feltételek egyike teljesül:
a)
ezt a jelentést a jelen törvénnyel összhangban készítették el és helyezték letétbe, és feltüntetik benne egy olyan külföldi jogalany szervezeti egységének megnevezését és címét, amely teljesítette a 21.c § szerint keletkezett, a jelentés letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségét, vagy
b)
ezt a jelentést az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusával összhangban készítették el és tették közzé, és feltüntetik benne egy olyan külföldi jogalany vállalkozásának szervezeti egységének megnevezését és tevékenységi helyének címét, amely ezt a jelentést közzétette, miközben ez a szervezeti egység a Szlovák Köztársaságon kívüli tagállam területén található és alapítója teljesíti a 21.c § 1. bekezdésében meghatározott feltételeket.
(3)
A számviteli egységnek a 21.a § 5. bekezdése, a 21.b § 1. bekezdése vagy a 21.c § 1. bekezdése szerinti, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés cégjegyzék irattárába való letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettsége a jelentés 23.a § 11. bekezdése szerinti nyilvántartásba való letétbe helyezésével teljesítettnek minősül.
§ 21e
(1)
Správa s informáciami o dani z príjmov sa zverejňuje uložením do registra. Správa s informáciami o dani z príjmov sa ukladá do registra podľa § 23 až 23c.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá má povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov podľa § 21a, § 21b alebo § 21c, súčasne zverejní túto správu aj na svojom webovom sídle v tom istom elektronickom formáte, rozsahu, jazyku a v tej istej lehote ako bola uložená do registra podľa § 23a ods. 11. Takýmto spôsobom musí byť správa s informáciami o dani z príjmov zverejnená minimálne počas piatich bezprostredne po sebe nasledujúcich rokov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré bola správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovená.
(3)
Na účtovnú jednotku uvedenú v § 21a až 21c, ktorá má povinnosť uložiť správu s informáciami o dani z príjmov, sa povinnosť zverejniť túto správu podľa odseku 2 nevzťahuje, ak na svojom webovom sídle zverejní odkaz na webové sídlo registra, v ktorom je správa s informáciami o dani z príjmov uložená a bezplatne prístupná verejnosti a poukáže na to, že bola od povinnosti zverejnenia podľa odseku 2 oslobodená. Odkaz a informácia podľa prvej vety musia byť týmto spôsobom zverejnené minimálne počas piatich bezprostredne po sebe nasledujúcich rokov od skončenia účtovného obdobia, za ktoré bola správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovená.
21.e §
(1)
A jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. A jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést a 23–23.c § szerint helyezik letétbe a nyilvántartásban.
(2)
Az a számviteli egység, amely a 21.a §, a 21.b § vagy a 21.c § szerint köteles letétbe helyezni a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést, egyúttal közzéteszi ezt a jelentést a saját webhelyén is, ugyanabban az elektronikus formátumban, terjedelemben, nyelven és ugyanazon határidőn belül, mint ahogyan a 23.a § 11. bekezdése szerint a nyilvántartásba letétbe helyezték. A jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést ilyen módon legalább öt, egymást közvetlenül követő éven keresztül közzé kell tenni attól a számviteli időszaktól számítva, amelyre a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést elkészítették.
(3)
A 21.a–21.c §-ban említett számviteli egységre, amely köteles letétbe helyezni a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést, nem vonatkozik a 2. bekezdés szerinti, a jelentés közzétételére vonatkozó kötelezettség, ha a saját webhelyén közzéteszi a nyilvántartás webhelyére mutató hivatkozást, ahol a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe van helyezve és a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető, és rámutat arra, hogy mentesült a 2. bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség alól. Az első mondat szerinti hivatkozást és információt ilyen módon legalább öt, egymást közvetlenül követő éven keresztül közzé kell tenni attól a számviteli időszaktól számítva, amelyre a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentést elkészítették.
§ 21f
 
Na účely uloženia a zverejnenia správy s informáciami o dani z príjmov účtovnou jednotkou uvedenou v § 21b alebo § 21c je táto účtovná jednotka zodpovedná za zabezpečenie súladu tejto správy s týmto zákonom podľa jej najlepších vedomostí a schopností.
21.f §
 
A 21.b §-ban vagy a 21.c §-ban említett számviteli egység általi, a jövedelemadóval kapcsolatos információkról szóló jelentés letétbe helyezése és közzététele céljából ez a számviteli egység felelős azért, hogy biztosítsa a jelentésnek a jelen törvénnyel való összhangját legjobb tudása és képességei szerint.
§ 22
Konsolidovaná účtovná závierka
(1)
Konsolidovanou účtovnou závierkou sa rozumie účtovná závierka, ktorá poskytuje informácie o konsolidovanom celku podľa § 6 ods. 4. Konsolidovaná účtovná závierka sa zostavuje podľa metód a zásad ustanovených osobitnými predpismi.22a)
(2)
Konsolidovanú účtovnú závierku zostavuje materská účtovná jednotka. Materská účtovná jednotka, ktorá má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, vyhotovuje konsolidovanú výročnú správu. Ak tak ustanovuje tento zákon, súčasťou konsolidovanej výročnej správy je aj konsolidovaná správa o platbe podľa odsekov 19 a 20 a konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20g. Konsolidovaná účtovná závierka a konsolidovaná výročná správa musia byť overené audítorom a postup podľa § 20 ods. 3 sa na audítora vzťahuje primerane.
(3)
Materskou účtovnou jednotkou sa na účely tohto zákona rozumie účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou, štátnym podnikom, družstvom alebo účtovnou jednotkou verejnej správy a má rozhodujúci vplyv v inej účtovnej jednotke, ktorá je obchodnou spoločnosťou, pričom materská účtovná jednotka má rozhodujúci vplyv, ak
a)
má väčšinu hlasovacích práv v účtovnej jednotke alebo
b)
má právo vymenúvať alebo odvolávať väčšinu členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky a súčasne je jej spoločníkom alebo jej akcionárom, alebo
c)
má právo vykonávať rozhodujúci vplyv v inej účtovnej jednotke, ktorej je spoločníkom alebo akcionárom na základe dohody uzavretej s touto účtovnou jednotkou alebo na základe spoločenskej zmluvy alebo stanov tejto účtovnej jednotky, ak to umožňuje právo štátu, ktorým sa riadi táto účtovná jednotka, alebo
d)
je spoločníkom alebo akcionárom účtovnej jednotky a väčšina členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu účtovnej jednotky vykonávajúcich svoju funkciu v priebehu účtovného obdobia a v bezprostredne predchádzajúcom účtovnom období a až do zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky bola vymenovaná výlučne prostredníctvom výkonu hlasovacích práv spoločníka alebo akcionára, ktorý je materskou účtovnou jednotkou; toto sa neuplatňuje, ak existuje iná, tretia strana disponujúca právami podľa písmen a) až c), alebo
e)
je spoločníkom alebo akcionárom a na základe dohody s inými jej spoločníkmi alebo akcionármi má väčšinu hlasovacích práv.
(4)
Dcérska účtovná jednotka je účtovná jednotka, v ktorej má materská účtovná jednotka rozhodujúci vplyv, a to priamo alebo aj nepriamo prostredníctvom svojich dcérskych účtovných jednotiek.
(5)
Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), b), d) a e) sa k hlasovacím právam a právam na vymenovanie alebo odvolanie členov štatutárneho orgánu alebo dozorného orgánu pripočítajú
a)
práva inej jej dcérskej účtovnej jednotky,
b)
fyzickej osoby alebo právnickej osoby, ktorá koná vo vlastnom mene, ale na účet materskej účtovnej jednotky alebo inej jej dcérskej účtovnej jednotky.
(6)
Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), b), d) a e) sa od hlasovacích práv odpočítajú tie hlasovacie práva, ktoré súvisia s akciami alebo podielmi, ktoré
a)
sú držané na účet inej účtovnej jednotky ako je materská účtovná jednotka alebo dcérska účtovná jednotka alebo
b)
sú držané ako zábezpeka, ak sa tieto hlasovacie práva vykonávajú podľa pokynov účtovnej jednotky, ktorá zábezpeku poskytla alebo ktoré sú držané v súvislosti s poskytovaním pôžičiek v rámci podnikateľskej činnosti, a to za predpokladu, že hlasovacie práva sa uplatňujú v záujme osoby, ktorá poskytla zábezpeku.
(7)
Pri výpočte hlasovacích práv podľa odseku 3 písm. a), d) a e) sa od celkového počtu hlasovacích práv spoločníkov alebo akcionárov dcérskej účtovnej jednotky odpočítajú tie, ktoré súvisia s akciami alebo podielmi, ktoré sú držané touto dcérskou účtovnou jednotkou, niektorou z jej dcérskych účtovných jednotiek alebo osobou konajúcou vo vlastnom mene, ale na účet týchto účtovných jednotiek.
(8)
Na materskú účtovnú jednotku, ktorá je zároveň dcérskou účtovnou jednotkou a jej materská účtovná jednotka podlieha právu niektorého členského štátu, sa nevzťahuje povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu (ďalej len „oslobodenie"), ak jej materská účtovná jednotka má
a)
všetky akcie alebo podiely dcérskej účtovnej jednotky alebo
b)
najmenej 90 % akcií alebo podielov dcérskej účtovnej jednotky a ostatní akcionári alebo spoločníci tejto účtovnej jednotky súhlasili s oslobodením.
(9)
Oslobodenie podľa odseku 8 možno uplatniť, len ak
a)
dcérska účtovná jednotka a všetky jej dcérske účtovné jednotky sú zahrnované do konsolidovanej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky zostavenej podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
b)
konsolidovaná účtovná závierka materskej účtovnej jednotky uvedená v písmene a) a súlad konsolidovanej výročnej správy materskej účtovnej jednotky vyhotovenej podľa právne záväzných aktov Európskej únie s účtovnou závierkou sa overuje audítorom podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
c)
konsolidovaná účtovná závierka materskej účtovnej jednotky uvedená v písmene a), konsolidovaná výročná správa materskej účtovnej jednotky a správa audítora sa zverejňujú podľa právne záväzných aktov Európskej únie,
d)
dcérska účtovná jednotka uvádza v poznámkach k individuálnej účtovnej závierke názov a sídlo materskej účtovnej jednotky zostavujúcej konsolidovanú účtovnú závierku uvedenú v písmene a) a poukáže na to, že bola od povinnosti oslobodená.
(10)
Materská účtovná jednotka nemá povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje konsolidovaná účtovná závierka
a)
na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek, nie sú splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 30 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 60 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek za účtovné obdobie presiahol 250 zamestnancov, alebo
b)
za konsolidovaný celok nie sú po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov splnené aspoň dve z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 50 000 000 eur,
3.
priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek za účtovné obdobie presiahol 250 zamestnancov.
(11)
Oslobodenie podľa odseku 8 sa nevzťahuje na materskú účtovnú jednotku, ktorá emitovala cenné papiere a tieto cenné papiere boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu a oslobodenie podľa odseku 10 sa nevzťahuje na materskú účtovnú jednotku, ak je subjektom verejného záujmu alebo ak niektorá jej dcérska účtovná jednotka je subjektom verejného záujmu. Materská účtovná jednotka prestane uplatňovať oslobodenie od povinnosti zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky od nasledujúceho účtovného obdobia, ak splní podmienky podľa odseku 10 dve po sebe idúce účtovné obdobia. Pri posudzovaní podmienok oslobodenia od zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky podľa odseku 10 materská účtovná jednotka postupuje takto:
a)
pri posúdení podmienok zahŕňa len tie dcérske účtovné jednotky, ktoré nespĺňajú podmienky podľa odseku 13,
b)
môže sa rozhodnúť, či bude posudzovať podmienky podľa odseku 10 písm. a) alebo odseku 10 písm. b).
(12)
Povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu nemá materská účtovná jednotka, ak zostavením len individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky sa významne neovplyvní úsudok o finančnej situácii, nákladoch, výnosoch a výsledku hospodárenia za konsolidovaný celok; ustanovenia odsekov 10 a 11 sa v takomto prípade nepoužijú.
(13)
Materská účtovná jednotka nemá povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, ak ku dňu, ku ktorému by sa zostavovala konsolidovaná účtovná závierka, má len dcérske účtovné jednotky, ktoré spĺňajú aspoň jednu z týchto podmienok:
a)
existujú dlhodobé prekážky, ktoré závažným spôsobom bránia materskej účtovnej jednotke vo výkone jej práv vo vzťahu k majetku dcérskej účtovnej jednotky alebo práv v riadení dcérskej účtovnej jednotky,
b)
údaje nevyhnutné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky možno získať len za cenu neprimerane vysokých nákladov alebo s nadmerným omeškaním, alebo
c)
podiel v dcérskej účtovnej jednotke drží materská účtovná jednotka len na účel jeho predaja.
(14)
Materská účtovná jednotka je povinná včas oznámiť dcérskym účtovným jednotkám a ostatným účtovným jednotkám zahrnovaným do konsolidovanej účtovnej závierky informáciu, že má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku.
(15)
Dcérske účtovné jednotky a ostatné účtovné jednotky zahrnované do konsolidovanej účtovnej závierky sú povinné včas poskytnúť svoju individuálnu účtovnú závierku a požadované informácie potrebné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotke.
(16)
Na konsolidovanú výročnú správu sa § 20 vzťahuje primerane. Ak má účtovná jednotka povinnosť zostaviť individuálnu výročnú správu a konsolidovanú výročnú správu, možno údaje z individuálnej výročnej správy a údaje z konsolidovanej výročnej správy spojiť do jednej konsolidovanej výročnej správy.
(17)
Na zostavenie mimoriadnej konsolidovanej účtovnej závierky a priebežnej konsolidovanej účtovnej závierky sa odseky 1 až 16 vzťahujú rovnako.
(18)
Účtovná jednotka zostavujúca účtovnú závierku podľa odsekov 1 až 17 je povinná zostaviť výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky. Rozsah, spôsob, miesto a termíny ukladania výkazu vybraných údajov z účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(19)
Účtovná jednotka podľa odseku 20, ktorá má povinnosť zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku, zostavuje konsolidovanú správu o platbách, do ktorej sa zahrnú len platby za činnosti podľa § 20a ods. 1. Na konsolidovanú správu o platbách sa § 20a a 20b vzťahujú primerane.
(20)
Materská účtovná jednotka sa považuje za účtovnú jednotku pôsobiacu v ťažobnom priemysle alebo za účtovnú jednotku pôsobiacu v klčovaní prirodzených lesov, ak materská účtovná jednotka alebo jej dcérska účtovná jednotka pôsobí v ťažobnom priemysle alebo v klčovaní prirodzených lesov.
22. §
Konszolidált éves beszámoló
(1)
Konszolidált éves beszámoló alatt az az éves beszámoló értendő, amely a 6. § 4. bekezdése szerinti konszolidált egységről nyújt információkat. A konszolidált éves beszámolót külön előírásokban22a) meghatározott módszerek és elvek szerint kell összeállítani.
(2)
A konszolidált éves beszámolót az anyavállalat számviteli egység készíti. Az az anyavállalat számviteli egység, amely köteles konszolidált éves beszámolót készíteni, konszolidált éves jelentést készít. Ha a jelen törvény úgy rendelkezik, a konszolidált éves jelentés részét képezi a 19. és 20. bekezdés szerinti konszolidált fizetési jelentés és a 20.g § szerinti, a fenntarthatósági információk konszolidált jelentéstétele is. A konszolidált éves beszámolót és a konszolidált éves jelentést könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és a 20. § 3. bekezdése szerinti eljárás a könyvvizsgálóra arányosan vonatkozik.
(3)
A jelen törvény alkalmazásában anyavállalat számviteli egység alatt az a számviteli egység értendő, amely gazdasági társaság, állami vállalat, szövetkezet vagy államháztartási számviteli egység, és meghatározó befolyással rendelkezik egy másik, gazdasági társaságnak minősülő számviteli egységben, miközben az anyavállalat számviteli egységnek meghatározó befolyása van, ha
a)
a számviteli egységben a szavazati jogok többségével rendelkezik, vagy
b)
joga van a számviteli egység ügyvezető szervének vagy felügyelő szervének tagjai többségét kinevezni vagy visszahívni, és egyúttal annak tagja vagy részvényese, vagy
c)
joga van meghatározó befolyást gyakorolni egy másik számviteli egységben, amelynek tagja vagy részvényese, azzal a számviteli egységgel kötött megállapodás, vagy annak a számviteli egységnek a társasági szerződése vagy alapszabálya alapján, ha ezt az adott számviteli egységre vonatkozó állami jog lehetővé teszi, vagy
d)
a számviteli egység tagja vagy részvényese, és a számviteli egység ügyvezető szervének vagy felügyelő szervének tagjai többségét, akik tisztségüket a számviteli időszakban és a közvetlenül megelőző számviteli időszakban, valamint a konszolidált éves beszámoló elkészítéséig töltötték be, kizárólag az anyavállalat számviteli egységnek minősülő tag vagy részvényes szavazati jogainak gyakorlása révén nevezték ki; ez nem alkalmazandó, ha létezik egy másik, harmadik fél, amely az a)–c) pont szerinti jogokkal rendelkezik, vagy
e)
tag vagy részvényes, és más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik.
(4)
Leányvállalat számviteli egység az a számviteli egység, amelyben az anyavállalat számviteli egység meghatározó befolyással rendelkezik, mégpedig közvetlenül vagy közvetve a saját leányvállalat számviteli egységein keresztül.
(5)
A 3. bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámításakor a szavazati jogokhoz és az ügyvezető szerv vagy a felügyelő szerv tagjainak kinevezésére vagy visszahívására vonatkozó jogokhoz hozzá kell adni
a)
egy másik leányvállalat számviteli egységének jogait,
b)
annak a természetes vagy jogi személynek a jogait, aki a saját nevében, de az anyavállalat számviteli egység vagy egy másik leányvállalat számviteli egység számlájára jár el.
(6)
A 3. bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámításakor a szavazati jogokból le kell vonni azokat a szavazati jogokat, amelyek olyan részvényekhez vagy üzletrészekhez kapcsolódnak, amelyeket
a)
az anyavállalat számviteli egységtől vagy a leányvállalat számviteli egységtől eltérő számviteli egység számlájára tartanak, vagy
b)
biztosítékként tartanak, ha ezeket a szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó számviteli egység utasításai szerint gyakorolják, vagy amelyeket vállalkozási tevékenység keretében nyújtott kölcsönökkel kapcsolatban tartanak, feltéve, hogy a szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó személy érdekében gyakorolják.
(7)
A 3. bekezdés a), d) és e) pontja szerinti szavazati jogok kiszámításakor a leányvállalat számviteli egység tagjainak vagy részvényeseinek szavazati jogainak teljes számából le kell vonni azokat, amelyek olyan részvényekhez vagy üzletrészekhez kapcsolódnak, amelyeket ez a leányvállalat számviteli egység, valamelyik leányvállalat számviteli egysége vagy egy, a saját nevében, de ezen számviteli egységek számlájára eljáró személy tart.
(8)
Arra az anyavállalat számviteli egységre, amely egyúttal leányvállalat számviteli egység is, és amelynek anyavállalat számviteli egysége valamely tagállam joga alá tartozik, nem vonatkozik a konszolidált éves beszámoló és a konszolidált éves jelentés elkészítésének kötelezettsége (a továbbiakban: „mentesség”), ha az anyavállalat számviteli egysége rendelkezik
a)
a leányvállalat számviteli egység összes részvényével vagy üzletrészével, vagy
b)
a leányvállalat számviteli egység részvényeinek vagy üzletrészeinek legalább 90%-ával, és ennek a számviteli egységnek a többi részvényese vagy tagja hozzájárult a mentességhez.
(9)
A 8. bekezdés szerinti mentesség csak akkor alkalmazható, ha
a)
a leányvállalat számviteli egység és annak összes leányvállalat számviteli egysége szerepel az anyavállalat számviteli egység konszolidált éves beszámolójában, amelyet az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusai szerint készítettek,
b)
az a) pontban említett anyavállalat számviteli egység konszolidált éves beszámolóját és az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusai szerint készített anyavállalat számviteli egység konszolidált éves jelentésének az éves beszámolóval való összhangját az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusai szerint könyvvizsgáló hitelesíti,
c)
az a) pontban említett anyavállalat számviteli egység konszolidált éves beszámolóját, az anyavállalat számviteli egység konszolidált éves jelentését és a könyvvizsgálói jelentést az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusai szerint közzéteszik,
d)
a leányvállalat számviteli egység az egyedi éves beszámoló kiegészítő mellékletében feltünteti az a) pontban említett konszolidált éves beszámolót készítő anyavállalat számviteli egység nevét és székhelyét, és rámutat arra, hogy mentesült a kötelezettség alól.
(10)
Az anyavállalat számviteli egység nem köteles konszolidált éves beszámolót készíteni, ha a konszolidált éves beszámoló készítésének napján
a)
az anyavállalat számviteli egység egyedi éves beszámolója és az összes leányvállalat számviteli egységének egyedi éves beszámolói alapján a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:
1.
az anyavállalat számviteli egység és az összes leányvállalat számviteli egységének vagyonának teljes összege nagyobb, mint 30 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésű vagyonösszeg értendő,
2.
az anyavállalat számviteli egység és az összes leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele magasabb, mint 60 000 000 euró,
3.
az anyavállalat számviteli egység és az összes leányvállalat számviteli egységének átlagos átszámított munkavállalói létszáma a számviteli időszakban meghaladta a 250 főt, vagy
b)
a konszolidált egységre a tőke konszolidációja, a számviteli egységek közötti kölcsönös kapcsolatok konszolidációja, az üzleti eredmény konszolidációja és a ráfordítások és bevételek konszolidációja után a következő feltételek közül legalább kettő nem teljesül:
1.
az anyavállalat számviteli egység és az összes leányvállalat számviteli egységének vagyonának teljes összege nagyobb, mint 25 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésű vagyonösszeg értendő,
2.
az anyavállalat számviteli egység és az összes leányvállalat számviteli egységének nettó árbevétele magasabb, mint 50 000 000 euró,
3.
az anyavállalat számviteli egység és az összes leányvállalat számviteli egységének átlagos átszámított munkavállalói létszáma a számviteli időszakban meghaladta a 250 főt.
(11)
A 8. bekezdés szerinti mentesség nem vonatkozik arra az anyavállalat számviteli egységre, amely értékpapírokat bocsátott ki, és ezeket az értékpapírokat egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadták, és a 10. bekezdés szerinti mentesség nem vonatkozik arra az anyavállalat számviteli egységre, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy ha valamelyik leányvállalat számviteli egysége közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó. Az anyavállalat számviteli egység a következő számviteli időszaktól kezdve megszünteti a konszolidált éves beszámoló elkészítésének kötelezettsége alóli mentesség alkalmazását, ha két egymást követő számviteli időszakban teljesíti a 10. bekezdés szerinti feltételeket. A 10. bekezdés szerinti, a konszolidált éves beszámoló elkészítése alóli mentességi feltételek megítélésekor az anyavállalat számviteli egység a következőképpen jár el:
a)
a feltételek megítélésekor csak azokat a leányvállalat számviteli egységeket veszi figyelembe, amelyek nem teljesítik a 13. bekezdés szerinti feltételeket,
b)
dönthet úgy, hogy a 10. bekezdés a) pontja vagy a 10. bekezdés b) pontja szerinti feltételeket ítéli meg.
(12)
Az anyavállalat számviteli egységnek nem kötelessége konszolidált éves beszámolót és konszolidált éves jelentést készíteni, ha csak az anyavállalat számviteli egység egyedi éves beszámolójának elkészítése nem befolyásolja jelentősen a konszolidált egység pénzügyi helyzetének, ráfordításainak, bevételeinek és üzleti eredményének megítélését; a 10. és 11. bekezdés rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazandók.
(13)
Az anyavállalat számviteli egység nem köteles konszolidált éves beszámolót készíteni, ha a konszolidált éves beszámoló készítésének napján csak olyan leányvállalat számviteli egységekkel rendelkezik, amelyek a következő feltételek közül legalább egyet teljesítenek:
a)
tartós akadályok állnak fenn, amelyek súlyosan gátolják az anyavállalat számviteli egységet a leányvállalat számviteli egység vagyonával vagy a leányvállalat számviteli egység irányításával kapcsolatos jogainak gyakorlásában,
b)
a konszolidált éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatok csak aránytalanul magas költségek árán vagy túlzott késedelemmel szerezhetők be, vagy
c)
a leányvállalat számviteli egységben lévő részesedést az anyavállalat számviteli egység kizárólag annak eladása céljából tartja.
(14)
Az anyavállalat számviteli egység köteles időben tájékoztatni a leányvállalat számviteli egységeket és a konszolidált éves beszámolóba bevont egyéb számviteli egységeket arról, hogy köteles konszolidált éves beszámolót készíteni.
(15)
A leányvállalat számviteli egységek és a konszolidált éves beszámolóba bevont egyéb számviteli egységek kötelesek időben rendelkezésre bocsátani az egyedi éves beszámolójukat és a konszolidált éves beszámoló elkészítéséhez szükséges információkat az anyavállalat számviteli egységnek.
(16)
A konszolidált éves jelentésre a 20. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Ha a gazdálkodó egység köteles egyedi éves jelentést és konszolidált éves jelentést is készíteni, az egyedi éves jelentés adatai és a konszolidált éves jelentés adatai egyetlen konszolidált éves jelentésben egyesíthetők.
(17)
A rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatás és az időközi konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítására az 1–16. bekezdés rendelkezései szintén alkalmazandók.
(18)
Az 1–17. bekezdés szerint pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles összeállítani a pénzügyi kimutatásból származó kiválasztott adatok kimutatását. A pénzügyi kimutatásból származó kiválasztott adatok kimutatása letétbe helyezésének terjedelmét, módját, helyét és határidejét a minisztérium intézkedésben határozza meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov Slovenskej republiky) való közzétételéről szóló közleménnyel hirdeti ki.
(19)
A 20. bekezdés szerinti gazdálkodó egység, amely köteles konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, konszolidált jelentést készít a kifizetésekről, amelybe csak a 20.a § 1. bekezdése szerinti tevékenységekért teljesített kifizetések kerülnek bele. A konszolidált jelentésre a kifizetésekről a 20.a § és 20b rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(20)
Az anyavállalat a kitermelőiparban vagy a természetes erdők fakitermelésében tevékenykedő gazdálkodó egységnek minősül, ha az anyavállalat vagy annak leányvállalata a kitermelőiparban vagy a természetes erdők fakitermelésében tevékenykedik.
§ 22a
Konsolidovaná účtovná závierka účtovnej jednotky verejnej správy, konsolidovaná účtovná závierka ústrednej správy a súhrnná účtovná závierka verejnej správy
(1)
Konsolidovanú účtovnú závierku účtovnej jednotky verejnej správy zostavuje správca kapitoly štátneho rozpočtu (ďalej len „kapitola“), obec alebo vyšší územný celok na základe individuálnych účtovných závierok
a)
zriadených rozpočtových organizácií,
b)
zriadených príspevkových organizácií,
c)
dcérskych účtovných jednotiek podľa § 22 ods. 4,
d)
právnických osôb s majetkovou účasťou štátu založených podľa osobitných predpisov,29b) alebo
e)
štátnych fondov,29ba)
f)
verejných výskumných inštitúcií.29bb)
(2)
Konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy zostavuje ministerstvo za všetky kapitoly na základe konsolidovaných účtovných závierok podľa odseku 1 zostavených správcami kapitol. Ak správca kapitoly nie je povinný zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku podľa odseku 1, použije sa ako základ na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy individuálna účtovná závierka správcu kapitoly.
(3)
Súhrnnú účtovnú závierku verejnej správy zostavuje ministerstvo na základe konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 2, konsolidovaných účtovných závierok účtovných jednotiek verejnej správy podľa odseku 1 a účtovných závierok subjektov verejnej správy,5) ktoré nezostavujú konsolidovanú účtovnú závierku podľa odseku 1. Ministerstvo je povinné zostaviť súhrnnú účtovnú závierku najneskôr do deviatich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa súhrnná účtovná závierka zostavuje. Ministerstvo ukladá súhrnnú účtovnú závierku v registri do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa súhrnná účtovná závierka zostavuje.
(4)
Konsolidovanú účtovnú závierku účtovnej jednotky verejnej správy a konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy overuje audítor.
(5)
Účtovné jednotky zahrnuté do konsolidovanej účtovnej závierky podľa odsekov 1 a 2 a účtovné jednotky zahrnuté do súhrnnej účtovnej závierky verejnej správy podľa odseku 3 sú povinné poskytnúť svoju individuálnu účtovnú závierku a ostatné informácie potrebné na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy a súhrnnej účtovnej závierky verejnej správy v termíne a v štruktúre určenej účtovnou jednotkou, ktorá zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku ústrednej správy a súhrnnú účtovnú závierku verejnej správy, okrem informácií a individuálnej účtovnej závierky, ktorých obsahom sú utajované skutočnosti podľa osobitného predpisu.29c)
(6)
Účtovné jednotky uvedené v odseku 1 písm. a) a b) sú povinné umožniť na základe odôvodnenej žiadosti v písomnej forme prístup do softvéru na vedenie účtovníctva
a)
správcovi kapitoly, obci alebo vyššiemu územnému celku pre účely zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky podľa odseku 1,
b)
ministerstvu pre účely zostavenia konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 2,
c)
audítorovi pre účely overenia konsolidovanej účtovnej závierky účtovnej jednotky verejnej správy alebo konsolidovanej účtovnej závierky ústrednej správy podľa odseku 4.
(7)
Povinnosť podľa odseku 6 sa nevzťahuje na Slovenskú informačnú službu, Národný bezpečnostný úrad a Vojenské spravodajstvo,29ca) o ktorom sa účtuje v účtovnej jednotke, ktorou je Ministerstvo obrany Slovenskej republiky.
(8)
Účtovná jednotka, ktorou je obec alebo vyšší územný celok, je povinná umožniť audítorovi na základe odôvodnenej žiadosti v písomnej forme prístup do softvéru na vedenie účtovníctva pre účely overenia konsolidovanej účtovnej závierky účtovnej jednotky verejnej správy podľa odseku 4.
(9)
Žiadosť podľa odsekov 6 a 8 obsahuje
a)
identifikačné údaje žiadateľa, ktorými sú názov právnickej osoby alebo meno a priezvisko fyzickej osoby, sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby a identifikačné číslo osoby,
b)
účel, na ktorý žiadateľ požaduje umožniť prístup do softvéru na vedenie účtovníctva,
c)
rozsah prístupu do softvéru na vedenie účtovníctva a
d)
dobu trvania prístupu do softvéru na vedenie účtovníctva.
(10)
Ak žiadosť podľa odsekov 6 a 8 neobsahuje náležitosti uvedené v odseku 9, účtovná jednotka bezodkladne vyzve žiadateľa, aby v určenej lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako sedem dní, neúplnú žiadosť doplnil. Žiadosť v elektronickej podobe musí byť podpísaná kvalifikovaným elektronickým podpisom29n) alebo kvalifikovanou elektronickou pečaťou,29na) inak ju možno zamietnuť. Na konanie podľa odsekov 6 a 8 sa nevzťahuje správny poriadok.
(11)
Žiadosť podľa odsekov 6 a 8 možno zamietnuť, ak neobsahuje náležitosti uvedené v odseku 9 alebo umožnenie prístupu do softvéru na vedenie účtovníctva by bolo v rozpore s osobitnými predpismi29cb) alebo by umožnilo prístup k informácii týkajúcej sa obrany alebo bezpečnosti Slovenskej republiky, ktorá je spôsobilá jednotlivo alebo v spojení s inou informáciou ohroziť, obmedziť alebo znemožniť obranyschopnosť Slovenskej republiky.
22.a §
Az államháztartási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatása, a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatása és az államháztartás összesített pénzügyi kimutatása
(1)
Az államháztartási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatását az állami költségvetés fejezetének kezelője (a továbbiakban: „fejezet”), a község vagy a magasabb területi egység állítja össze az alábbiak egyedi pénzügyi kimutatásai alapján:
a)
az általa alapított költségvetési szervek,
b)
az általa alapított hozzájárulásos szervek,
c)
a 22. § 4. bekezdése szerinti leányvállalatok,
d)
külön jogszabályok szerint alapított, állami vagyoni részesedéssel rendelkező jogi személyek,29b) vagy
e)
állami alapok,29ba)
f)
közhasznú kutatóintézetek.29bb)
(2)
A központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását a minisztérium állítja össze valamennyi fejezetre vonatkozóan, a fejezetek kezelői által összeállított, 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások alapján. Ha a fejezet kezelője nem köteles az 1. bekezdés szerint konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatásának összeállításához a fejezet kezelőjének egyedi pénzügyi kimutatása szolgál alapul.
(3)
Az államháztartás összesített pénzügyi kimutatását a minisztérium állítja össze a 2. bekezdés szerinti központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatása, az 1. bekezdés szerinti államháztartási gazdálkodó egységek konszolidált pénzügyi kimutatásai és azon államháztartási szubjektumok5) pénzügyi kimutatásai alapján, amelyek nem állítanak össze konszolidált pénzügyi kimutatást az 1. bekezdés szerint. A minisztérium köteles az összesített pénzügyi kimutatást legkésőbb attól a naptól számított kilenc hónapon belül összeállítani, amelyre az összesített pénzügyi kimutatás vonatkozik. A minisztérium az összesített pénzügyi kimutatást a nyilvántartásban azon számviteli időszak végétől számított egy éven belül helyezi letétbe, amelyre az összesített pénzügyi kimutatás vonatkozik.
(4)
Az államháztartási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatását és a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását könyvvizsgáló hitelesíti.
(5)
Az 1. és 2. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásba, valamint a 3. bekezdés szerinti államháztartás összesített pénzügyi kimutatásába bevont gazdálkodó egységek kötelesek egyedi pénzügyi kimutatásukat és a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatásának és az államháztartás összesített pénzügyi kimutatásának összeállításához szükséges egyéb információkat a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatását és az államháztartás összesített pénzügyi kimutatását összeállító gazdálkodó egység által meghatározott határidőre és struktúrában rendelkezésre bocsátani, kivéve azokat az információkat és egyedi pénzügyi kimutatásokat, amelyek tartalma külön jogszabály szerint minősített adatnak minősül.29c)
(6)
Az 1. bekezdés a) és b) pontjában említett gazdálkodó egységek kötelesek indokolt írásbeli kérelem alapján hozzáférést biztosítani a könyvelési szoftverhez az alábbiak számára:
a)
a fejezet kezelőjének, a községnek vagy a magasabb területi egységnek az 1. bekezdés szerinti konszolidált pénzügyi kimutatás összeállítása céljából,
b)
a minisztériumnak a 2. bekezdés szerinti központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatásának összeállítása céljából,
c)
a könyvvizsgálónak az államháztartási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásának vagy a központi közigazgatás konszolidált pénzügyi kimutatásának a 4. bekezdés szerinti hitelesítése céljából.
(7)
A 6. bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a Szlovák Információs Szolgálatra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra és a Katonai Hírszerzésre,29ca) amelyről a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma mint gazdálkodó egység számol el.
(8)
A község vagy magasabb területi egység mint gazdálkodó egység köteles a könyvvizsgálónak indokolt írásbeli kérelem alapján hozzáférést biztosítani a könyvelési szoftverhez az államháztartási gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásának a 4. bekezdés szerinti hitelesítése céljából.
(9)
A 6. és 8. bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)
a kérelmező azonosító adatait, amelyek a jogi személy neve vagy a természetes személy utó- és családi neve, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy vállalkozásának helye és a személy azonosító száma,
b)
a célt, amelyre a kérelmező a könyvelési szoftverhez való hozzáférést kéri,
c)
a könyvelési szoftverhez való hozzáférés terjedelmét és
d)
a könyvelési szoftverhez való hozzáférés időtartamát.
(10)
Ha a 6. és 8. bekezdés szerinti kérelem nem tartalmazza a 9. bekezdésben felsorolt náležitostiakat, a gazdálkodó egység haladéktalanul felszólítja a kérelmezőt, hogy a hiányos kérelmet egy meghatározott, legalább hét napos határidőn belül egészítse ki. Az elektronikus formában benyújtott kérelmet minősített elektronikus aláírással29n) vagy minősített elektronikus bélyegzővel29na) kell ellátni, ellenkező esetben elutasítható. A 6. és 8. bekezdés szerinti eljárásra nem vonatkozik a közigazgatási rendtartás.
(11)
A 6. és 8. bekezdés szerinti kérelem elutasítható, ha nem tartalmazza a 9. bekezdésben felsorolt náležitostiakat, vagy ha a könyvelési szoftverhez való hozzáférés biztosítása ellentétes lenne a külön jogszabályokkal,29cb) vagy ha hozzáférést tenne lehetővé a Szlovák Köztársaság védelmével vagy biztonságával kapcsolatos olyan információkhoz, amelyek önmagukban vagy más információkkal együtt veszélyeztethetik, korlátozhatják vagy lehetetlenné tehetik a Szlovák Köztársaság védelmi képességét.
§ 22b
Obsah výročnej správy a konsolidovanej výročnej správy subjektov verejnej správy
(1)
Účtovná jednotka, ktorou je správca kapitoly, obec alebo vyšší územný celok, ktorá musí mať účtovnú závierku overenú audítorom podľa § 19 alebo § 22a, je povinná vyhotovovať výročnú správu, ktorej súlad s účtovnou závierkou zostavenou za to isté účtovné obdobie musí byť overený audítorom.
(2)
Ak má účtovná jednotka zostavujúca konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22a ods. 1 povinnosť zostaviť aj individuálnu výročnú správu, môže údaje z individuálnej výročnej správy uviesť v konsolidovanej výročnej správe a individuálnu výročnú správu nemusí zostaviť ako samostatný dokument.
(3)
Výročná správa a konsolidovaná výročná správa za účtovné obdobie obsahujú účtovnú závierku k poslednému dňu účtovného obdobia, za ktoré sa vyhotovuje výročná správa, a správu audítora k tejto účtovnej závierke a informácie najmä o
a)
kapitole štátneho rozpočtu, obci, vyššom územnom celku alebo o organizáciách konsolidovaného celku,
b)
geografických údajoch, demografických údajoch, histórii, pamiatkach a symboloch obce alebo o symboloch vyššieho územného celku,
c)
plnení úloh obce alebo vyššieho územného celku v oblasti výchovy a vzdelávania, sociálneho zabezpečenia, zdravotníctva, kultúry, dopravy, územného plánovania a hospodárstva,
d)
plnení úloh ministerstiev a ostatných ústredných orgánov štátnej správy,
e)
ostatných významných skutočnostiach, ktoré mali vplyv na hospodárenie a činnosť obce, vyššieho územného celku alebo kapitoly štátneho rozpočtu.
22.b §
Az államháztartási szubjektumok éves jelentésének és konszolidált éves jelentésének tartalma
(1)
Az a gazdálkodó egység, amely a fejezet kezelője, község vagy magasabb területi egység, és amelynek pénzügyi kimutatását a 19. § vagy a 22.a § szerint könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, köteles éves jelentést készíteni, amelynek az ugyanazon számviteli időszakra összeállított pénzügyi kimutatással való összhangját könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.
(2)
Ha a 22.a § 1. bekezdése szerint konszolidált pénzügyi kimutatást összeállító gazdálkodó egység köteles egyedi éves jelentést is készíteni, az egyedi éves jelentés adatait feltüntetheti a konszolidált éves jelentésben, és az egyedi éves jelentést nem kell külön dokumentumként összeállítania.
(3)
Az éves jelentés és a konszolidált éves jelentés a számviteli időszakra vonatkozóan tartalmazza a pénzügyi kimutatást annak a számviteli időszaknak az utolsó napjára, amelyre az éves jelentés készül, valamint az ehhez a pénzügyi kimutatáshoz tartozó könyvvizsgálói jelentést, és különösen az alábbiakról szóló információkat:
a)
az állami költségvetés fejezetéről, a községről, a magasabb területi egységről vagy a konszolidált egység szervezeteiről,
b)
a község földrajzi adatairól, demográfiai adatairól, történelméről, műemlékeiről és jelképeiről, vagy a magasabb területi egység jelképeiről,
c)
a község vagy a magasabb területi egység feladatainak teljesítéséről a nevelés és oktatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a kultúra, a közlekedés, a területrendezés és a gazdaság területén,
d)
a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek feladatainak teljesítéséről,
e)
egyéb jelentős tényekről, amelyek hatással voltak a község, a magasabb területi egység vagy az állami költségvetés fejezetének gazdálkodására és tevékenységére.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
REGISTER
NYILVÁNTARTÁS
§ 23
(1)
Register je informačným systémom verejnej správy,29d) správcom ktorého je ministerstvo. Prevádzkovateľom registra je rozpočtová organizácia ministerstva DataCentrum (ďalej len "prevádzkovateľ registra"). Správca registra a prevádzkovateľ registra sa považujú za spoločných prevádzkovateľov podľa osobitného predpisu.29daa)
(2)
Do registra sa ukladajú
a)
riadne individuálne účtovné závierky,
b)
mimoriadne individuálne účtovné závierky,
c)
riadne konsolidované účtovné závierky,
d)
mimoriadne konsolidované účtovné závierky,
e)
súhrnné účtovné závierky verejnej správy,
f)
výkazy vybraných údajov z účtovných závierok podľa § 17a a 22,
g)
správy audítorov,
h)
individuálne výročné správy,
i)
konsolidované výročné správy,
j)
ročné finančné správy podľa osobitného predpisu,29da)
k)
oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky,
l)
správy s informáciami o dani z príjmov,
m)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti uvedené v § 20c ods. 17 písm. b) a § 20g ods. 10 písm. b),
n)
správy o udržateľnosti a dokumenty s názorom týkajúcim sa uistenia uvedené v § 20d ods. 6,
o)
správy o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti.
(3)
Do registra môže účtovná jednotka uložiť aj účtovnú závierku podľa odseku 2, ktorú zostavila z vlastného podnetu. Účtovné jednotky, ktoré zostavujú ročnú finančnú správu podľa osobitného predpisu,29da) ukladajú účtovnú závierku a výročnú správu ako súčasť ročnej finančnej správy v lehote ustanovenej osobitným predpisom.29da)
(4)
Prevádzkovateľ registra
a)
vytvára, udržiava a prevádzkuje register,
b)
zhromažďuje a spracováva údaje z účtovných závierok,
c)
zhromažďuje a spracováva údaje z výročných správ,
d)
poskytuje a sprístupňuje dokumenty podľa odseku 2 a identifikačné údaje podľa odseku 7 v súlade s týmto zákonom orgánom verejnej správy a iným osobám.
(5)
Dokumenty podľa odseku 2 sa uchovávajú v súlade s § 35. Dokumenty podľa odseku 2, ktoré vyhotovuje účtovná jednotka, musia byť vyhotovené v štátnom jazyku. Dokumenty podľa odseku 2 musia byť uložené v štátnom jazyku a na základe rozhodnutia účtovnej jednotky môžu byť uložené aj v cudzom jazyku. Dokumenty podľa odseku 2 písm. m), ktorých preklad do štátneho jazyka nie je úradne overený, obsahujú vyhlásenie o tejto skutočnosti.
(6)
Register sa člení na verejnú časť a neverejnú časť. Verejnú časť registra tvoria dokumenty podľa odseku 2 a voľne dostupný zoznam identifikačných údajov podľa odseku 7. Neverejnú časť registra tvoria dokumenty podľa odseku 2
a)
účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b) a pobočky zahraničnej finančnej inštitúcie,29db)
b)
fyzickej osoby, ktorá je účtovnou jednotkou.
(7)
Prevádzkovateľ registra vedie, aktualizuje a zverejňuje zoznam právnických osôb, zahraničných fyzických osôb a slovenských fyzických osôb, ktoré podnikajú alebo vykonávajú inú samostatnú zárobkovú činnosť, prostredníctvom webového sídla v elektronickej podobe. Do registra sa zapisujú o nich najmä tieto identifikačné údaje:
a)
obchodné meno alebo názov alebo meno a priezvisko,
b)
identifikačné číslo organizácie,
c)
daňové identifikačné číslo,
d)
štatistický kód hlavnej ekonomickej činnosti pridelený podľa spoločnej štatistickej klasifikácie ekonomických činností v Európskej únii,29dc)
e)
adresa sídla alebo miesta podnikania,
f)
právna forma,
g)
počet zamestnancov,
h)
druh vlastníctva,
i)
dátum vzniku, ktorým je dátum vzniku právnickej osoby, dátum vzniku oprávnenia na podnikanie alebo dátum vzniku oprávnenia na výkon činnosti fyzickej osoby,
j)
dátum zániku, ktorým je dátum zániku právnickej osoby, dátum zániku oprávnenia na podnikanie alebo dátum zániku oprávnenia na výkon činnosti fyzickej osoby.
(8)
Identifikačné údaje zahraničnej fyzickej osoby a slovenskej fyzickej osoby, ktorá podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, pričom neuložila žiadne dokumenty podľa odseku 2 a zanikla, sú prístupné v neverejnej časti registra. Identifikačné údaje zahraničnej fyzickej osoby a slovenskej fyzickej osoby, ktorá podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť, pričom uložila dokumenty podľa odseku 2 a zanikla, sú po desiatich rokoch od dátumu jej zániku prístupné v neverejnej časti registra. Identifikačné údaje zahraničnej fyzickej osoby a slovenskej fyzickej osoby, ktorá podniká alebo vykonáva inú samostatnú zárobkovú činnosť a uložila dokumenty podľa odseku 2 po dátume zániku, a to za účtovné obdobie, ktoré začalo po dátume zániku uvedenom v registri, sú prístupné vo verejnej časti registra po dobu desiatich rokov od konca účtovného obdobia, za ktoré uložila dokumenty podľa odseku 2. Prevádzkovateľ registra uskutoční presun identifikačných údajov do neverejnej časti registra do 12 mesiacov odo dňa, keď sa dozvedel o dátume zániku fyzickej osoby, okrem zverejnenia identifikačných údajov podľa tretej vety.
(9)
Prevádzkovateľ registra je oprávnený poskytovať údaje z neverejnej časti registra na analytické účely a na štatistické účely analytickým útvarom orgánov verejnej správy.
23. §
(1)
A nyilvántartás a közigazgatási információs rendszerek29d) egyike, amelynek kezelője a minisztérium. A nyilvántartás üzemeltetője a minisztérium költségvetési szervezete, a DataCentrum (a továbbiakban: „nyilvántartás üzemeltetője”). A nyilvántartás kezelője és a nyilvántartás üzemeltetője külön jogszabály szerint közös adatkezelőnek minősül.29daa)
(2)
A nyilvántartásban letétbe helyezik az alábbiakat:
a)
rendes egyedi pénzügyi kimutatások,
b)
rendkívüli egyedi pénzügyi kimutatások,
c)
rendes konszolidált pénzügyi kimutatások,
d)
rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatások,
e)
az államháztartás összesített pénzügyi kimutatásai,
f)
a pénzügyi kimutatásokból származó kiválasztott adatok kimutatásai a 17.a § és 22 szerint,
g)
könyvvizsgálói jelentések,
h)
egyedi éves jelentések,
i)
konszolidált éves jelentések,
j)
külön előírás szerinti éves pénzügyi jelentések,29da)
k)
a pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítés,
l)
a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentések,
m)
a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalat konszolidált fenntarthatósági jelentéstétele és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos véleményt tartalmazó dokumentum, a 20.c § 17. bek. b) pontjában és a 20.g § 10. bek. b) pontjában foglaltak szerint,
n)
a 20.d § 6. bekezdésében említett fenntarthatósági jelentések és a bizonyosságra vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentumok,
o)
a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági jelentések.
(3)
A számviteli egység a nyilvántartásban letétbe helyezheti a 2. bekezdés szerinti, saját kezdeményezésére összeállított pénzügyi kimutatást is. Azok a számviteli egységek, amelyek külön előírás szerint éves pénzügyi jelentést készítenek,29da) a pénzügyi kimutatást és az éves jelentést az éves pénzügyi jelentés részeként, a külön előírásban meghatározott határidőn belül helyezik letétbe.29da)
(4)
A nyilvántartás üzemeltetője
a)
létrehozza, karbantartja és üzemelteti a nyilvántartást,
b)
gyűjti és feldolgozza a pénzügyi kimutatásokból származó adatokat,
c)
gyűjti és feldolgozza az éves jelentésekből származó adatokat,
d)
a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat és a 7. bekezdés szerinti azonosító adatokat e törvénnyel összhangban a közigazgatási szervek és más személyek rendelkezésére bocsátja és hozzáférhetővé teszi.
(5)
A 2. bekezdés szerinti dokumentumokat a 35. §-sal összhangban kell megőrizni. A 2. bekezdés szerinti, a számviteli egység által kiállított dokumentumokat államnyelven kell kiállítani. A 2. bekezdés szerinti dokumentumokat államnyelven kell letétbe helyezni, és a számviteli egység döntése alapján idegen nyelven is letétbe helyezhetők. A 2. bekezdés m) pontja szerinti dokumentumok, amelyek államnyelvre történő fordítása nem hitelesített, erre a tényre vonatkozó nyilatkozatot tartalmaznak.
(6)
A nyilvántartás nyilvános és nem nyilvános részre tagolódik. A nyilvántartás nyilvános részét a 2. bekezdés szerinti dokumentumok és a 7. bekezdés szerinti azonosító adatok szabadon hozzáférhető jegyzéke alkotja. A nyilvántartás nem nyilvános részét a 2. bekezdés szerinti dokumentumok alkotják
a)
a 17.a § 1. bek. b) pontjában említett számviteli egység és a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepe,29db)
b)
a számviteli egységnek minősülő természetes személy.
(7)
A nyilvántartás üzemeltetője weboldalon keresztül, elektronikus formában jegyzéket vezet, frissít és tesz közzé azokról a jogi személyekről, külföldi természetes személyekről és szlovák természetes személyekről, amelyek/akik vállalkoznak vagy más önálló jövedelemszerző tevékenységet folytatnak. A nyilvántartásba róluk különösen a következő azonosító adatokat jegyzik be:
a)
cégnev vagy elnevezés, vagy utó- és családi név,
b)
a szervezet azonosító számát,
c)
az adóazonosító számot,
d)
a fő gazdasági tevékenység statisztikai kódja, amelyet az Európai Unió gazdasági tevékenységeinek egységes statisztikai osztályozása szerint osztottak ki,29dc)
e)
a székhely vagy a vállalkozás helyének címe,
f)
jogi forma,
g)
az alkalmazottak száma,
h)
a tulajdonlás formája,
i)
a létrejöttének dátuma, amely a jogi személy létrejöttének dátuma, a vállalkozási engedély létrejöttének dátuma vagy a természetes személy tevékenységének végzésére vonatkozó engedély létrejöttének dátuma,
j)
a megszűnés dátuma, amely a jogi személy megszűnésének dátuma, a vállalkozási engedély megszűnésének dátuma vagy a természetes személy tevékenységének végzésére vonatkozó engedély megszűnésének dátuma.
(8)
Annak a vállalkozó vagy más önálló jövedelemszerző tevékenységet folytató külföldi természetes személynek és szlovák természetes személynek az azonosító adatai, aki nem helyezett letétbe a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat és megszűnt, a nyilvántartás nem nyilvános részében érhetők el. Annak a vállalkozó vagy más önálló jövedelemszerző tevékenységet folytató külföldi természetes személynek és szlovák természetes személynek az azonosító adatai, aki letétbe helyezte a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat és megszűnt, a megszűnésétől számított tíz év elteltével a nyilvántartás nem nyilvános részében érhetők el. Annak a vállalkozó vagy más önálló jövedelemszerző tevékenységet folytató külföldi természetes személynek és szlovák természetes személynek az azonosító adatai, aki a megszűnés dátuma után helyezett letétbe a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat, mégpedig egy olyan számviteli időszakra vonatkozóan, amely a nyilvántartásban szereplő megszűnési dátum után kezdődött, a nyilvántartás nyilvános részében érhetők el tíz évig annak a számviteli időszaknak a végétől számítva, amelyre vonatkozóan a 2. bekezdés szerinti dokumentumokat letétbe helyezte. A nyilvántartás üzemeltetője az azonosító adatokat a természetes személy megszűnésének dátumáról való tudomásszerzéstől számított 12 hónapon belül áthelyezi a nyilvántartás nem nyilvános részébe, a harmadik mondat szerinti azonosító adatok közzétételének kivételével.
(9)
A nyilvántartás üzemeltetője jogosult a nyilvántartás nem nyilvános részéből adatokat szolgáltatni elemzési és statisztikai célokra a közigazgatási szervek elemző egységeinek.
§ 23a
(1)
Účtovná jednotka je povinná ukladať dokumenty podľa § 23 ods. 2 v elektronickej podobe.
(2)
Povinnosť uložiť dokumenty podľa § 23 ods. 2 sa nevzťahuje na Slovenskú informačnú službu a na účtovnú jednotku, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, okrem subjektu verejnej správy, ak nemá povinnosť predkladať daňové priznanie podľa osobitných predpisov29g) alebo ak nemá povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa osobitných predpisov,29h) alebo ak jej povinnosť uloženia dokumentov podľa § 23 ods. 2 neustanovujú osobitné predpisy.29ha)
(3)
Účtovná jednotka ukladá riadnu individuálnu účtovnú závierku, mimoriadnu individuálnu účtovnú závierku a výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky podľa § 17a ods. 7 v registri najneskôr do šiestich mesiacov od dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, ak § 22a ods. 3 alebo osobitný predpis neustanovuje inak.29i) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zostavovať riadnu konsolidovanú účtovnú závierku alebo mimoriadnu konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22 alebo § 22a, je povinná uložiť riadnu konsolidovanú účtovnú závierku, mimoriadnu konsolidovanú účtovnú závierku a výkaz vybraných údajov z účtovnej závierky podľa § 22 ods. 18 spolu so správou audítora v registri do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa zostavuje riadna konsolidovaná účtovná závierka alebo mimoriadna konsolidovaná účtovná závierka. Dokumenty podľa § 23 ods. 2 ukladá do registra za zanikajúcu účtovnú jednotku nástupnícka účtovná jednotka; do dňa účinkov premeny alebo účinkov cezhraničnej premeny ich môže uložiť zanikajúca účtovná jednotka.
(4)
Ak účtovná jednotka nemá schválenú účtovnú závierku v lehote podľa odseku 3, ukladá neschválenú účtovnú závierku a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky ukladá do registra dodatočne, najneskôr do 15 pracovných dní od jej schválenia. Vzor oznámenia o dátume schválenia účtovnej závierky ustanoví ministerstvo opatrením. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(5)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania účtovnej závierky audítorom podľa § 19, 22 a 22a, ukladá v registri aj správu audítora. Ak účtovná jednotka nemá účtovnú závierku overenú v lehote podľa odseku 3, ukladá neoverenú účtovnú závierku a správu audítora uloží v registri dodatočne, najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa účtovná závierka zostavuje.
(6)
Ak po uložení účtovnej závierky v registri účtovná jednotka otvorí účtovné knihy v súlade s § 16 ods. 10, uloží do registra novú schválenú účtovnú závierku bez zbytočného odkladu, najneskôr do 15 pracovných dní od jej schválenia. Ak po uložení výročnej správy v registri účtovná jednotka mení obsah výročnej správy, uloží do registra novú výročnú správu bez zbytočného odkladu.
(7)
Schválenú účtovnú závierku alebo oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky musí účtovná jednotka uložiť v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa účtovná závierka zostavuje.
(8)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vyhotovenia individuálnej výročnej správy, je povinná uložiť riadnu individuálnu výročnú správu a mimoriadnu individuálnu výročnú správu v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto individuálna výročná správa vyhotovuje, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29ha) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vyhotovenia konsolidovanej výročnej správy, je povinná uložiť riadnu konsolidovanú výročnú správu a mimoriadnu konsolidovanú výročnú správu v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa tieto konsolidované výročné správy vyhotovujú. Ukladané výročné správy nemusia obsahovať účtovnú závierku, správu audítora a ak sa vyhotovuje, ani správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti, ak tieto dokumenty sú už osobitne uložené v registri.
(9)
Účtovná jednotka je zodpovedná za správnosť uložených dokumentov podľa § 23 ods. 2, ak § 20f alebo § 21f neustanovuje inak. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania podľa § 19 alebo § 22, nesmie zverejniť informácie, ktoré predtým neboli overené audítorom, spôsobom, ktorý by mohol používateľa uviesť do omylu, že audítorom overené boli.
(10)
Ak § 23a ods. 3 neustanovuje inak, dokumenty podľa § 23 ods. 2 po výmaze obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra je povinný uložiť posledný štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu zapísaný v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra, ktorý bol oprávnený konať za obchodnú spoločnosť alebo družstvo v rozsahu zapísanom v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra.
(11)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť uloženia správy s informáciami o dani z príjmov podľa § 21a ods. 5, je povinná ju uložiť v registri podľa vzoru a v elektronickom formáte ustanovenými osobitným predpisom29iaa) najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovuje. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť uloženia správy s informáciami o dani z príjmov podľa § 21b alebo § 21c do registra, je povinná ju uložiť v registri v elektronickom formáte, ktorý ustanoví ministerstvo opatrením, najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto správa s informáciami o dani z príjmov vyhotovuje. Opatrenie vyhlasuje ministerstvo oznámením o jeho vydaní v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(12)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom podľa § 20h, ukladá v registri aj správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa výročná správa vyhotovuje.
(13)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť uloženia správy o udržateľnosti podľa § 20d do registra, je povinná uložiť túto správu spolu s názorom týkajúcim sa uistenia uvedeným v § 20d ods. 6 v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré sa táto správa o udržateľnosti vyhotovuje.
(14)
Účtovná jednotka, ktorá postupuje podľa § 20c ods. 16 alebo § 20g ods. 9, ukladá dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. m) v registri najneskôr do jedného roka od skončenia účtovného obdobia, za ktoré uplatňuje oslobodenie od individuálneho vykazovania informácií o udržateľnosti alebo konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti.
(15)
V prípade, ak dokument doručený účtovnou jednotkou obsahuje osobné údaje, prevádzkovateľ registra je oprávnený ich spracúvať v súlade s § 23b ods. 3. Ak dokument doručený účtovnou jednotkou obsahuje osobné údaje, správca registra je oprávnený ich spracúvať v súlade s § 23b ods. 5.
23.a §
(1)
A számviteli egység köteles a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumokat elektronikus formában letétbe helyezni.
(2)
A 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumok letétbe helyezésének kötelezettsége nem vonatkozik a Szlovák Információs Szolgálatra és arra a számviteli egységre, amelyet nem vállalkozási céllal alapítottak vagy hoztak létre, a közigazgatási szerv kivételével, ha külön előírások szerint nem köteles adóbevallást benyújtani29g), vagy ha külön előírások szerint nem köteles a pénzügyi kimutatását könyvvizsgálóval hitelesíttetni,29h) vagy ha a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumok letétbe helyezésének kötelezettségét külön előírások nem írják elő számára.29ha)
(3)
A számviteli egység a rendes egyedi pénzügyi kimutatást, a rendkívüli egyedi pénzügyi kimutatást és a pénzügyi kimutatásból származó kiválasztott adatok kimutatását a 17.a § 7. bekezdése szerint a nyilvántartásban legkésőbb a pénzügyi kimutatás összeállításának napjától számított hat hónapon belül helyezi letétbe, hacsak a 22.a § 3. bekezdése vagy külön előírás másként nem rendelkezik.29i) Az a számviteli egység, amely a 22. § vagy a 22.a § szerint köteles rendes konszolidált pénzügyi kimutatást vagy rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatást összeállítani, köteles a rendes konszolidált pénzügyi kimutatást, a rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatást és a pénzügyi kimutatásból származó kiválasztott adatok kimutatását a 22. § 18. bekezdése szerint a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a nyilvántartásban a számviteli időszak végétől számított egy éven belül letétbe helyezni, amelyre vonatkozóan a rendes konszolidált pénzügyi kimutatás vagy a rendkívüli konszolidált pénzügyi kimutatás összeállításra kerül. A 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumokat a megszűnő számviteli egység helyett a jogutód számviteli egység helyezi letétbe a nyilvántartásban; az átalakulás vagy a határokon átnyúló átalakulás hatálybalépésének napjáig azokat a megszűnő számviteli egység is letétbe helyezheti.
(4)
Ha a számviteli egység pénzügyi kimutatása a 3. bekezdés szerinti határidőn belül nincs jóváhagyva, a jóvá nem hagyott pénzügyi kimutatást helyezi letétbe, és a pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítést utólag, legkésőbb a jóváhagyásától számított 15 munkanapon belül helyezi letétbe a nyilvántartásban. A pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítés mintáját a minisztérium intézkedéssel állapítja meg. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov) való közzétételéről szóló értesítéssel hirdeti ki.
(5)
Az a számviteli egység, amely a 19. §, 22. és 22.a § szerint köteles a pénzügyi kimutatását könyvvizsgálóval hitelesíttetni, a nyilvántartásban a könyvvizsgálói jelentést is letétbe helyezi. Ha a számviteli egység pénzügyi kimutatása a 3. bekezdés szerinti határidőn belül nincs hitelesítve, a nem hitelesített pénzügyi kimutatást helyezi letétbe, és a könyvvizsgálói jelentést utólag, legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül helyezi letétbe a nyilvántartásban, amelyre a pénzügyi kimutatás vonatkozik.
(6)
Ha a pénzügyi kimutatás nyilvántartásban való letétbe helyezése után a számviteli egység a 16. § 10. bekezdésével összhangban megnyitja a könyvelési könyveket, indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a jóváhagyásától számított 15 munkanapon belül letétbe helyezi a nyilvántartásban az új, jóváhagyott pénzügyi kimutatást. Ha az éves jelentés nyilvántartásban való letétbe helyezése után a számviteli egység megváltoztatja az éves jelentés tartalmát, indokolatlan késedelem nélkül letétbe helyezi a nyilvántartásban az új éves jelentést.
(7)
A jóváhagyott pénzügyi kimutatást vagy a pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítést a számviteli egységnek legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül kell letétbe helyeznie a nyilvántartásban, amelyre a pénzügyi kimutatás vonatkozik.
(8)
Az a számviteli egység, amely köteles egyedi éves jelentést készíteni, köteles a rendes egyedi éves jelentést és a rendkívüli egyedi éves jelentést a nyilvántartásban legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül letétbe helyezni, amelyre ez az egyedi éves jelentés vonatkozik, hacsak külön előírás másként nem rendelkezik.29ha) Az a számviteli egység, amely köteles konszolidált éves jelentést készíteni, köteles a rendes konszolidált éves jelentést és a rendkívüli konszolidált éves jelentést a nyilvántartásban legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül letétbe helyezni, amelyre ezek a konszolidált éves jelentések vonatkoznak. A letétbe helyezett éves jelentéseknek nem kell tartalmazniuk a pénzügyi kimutatást, a könyvvizsgálói jelentést, és ha készül, a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági jelentést sem, ha ezek a dokumentumok már külön letétbe vannak helyezve a nyilvántartásban.
(9)
A számviteli egység felel a 23. § 2. bekezdése szerint letétbe helyezett dokumentumok helyességéért, hacsak a 20.f § vagy a 21.f § másként nem rendelkezik. Az a számviteli egység, amely a 19. § vagy a 22. § szerinti hitelesítési kötelezettség alá tartozik, nem tehet közzé olyan információkat, amelyeket korábban könyvvizsgáló nem hitelesített, oly módon, amely a felhasználót abban a tévhitben tarthatná, hogy azokat könyvvizsgáló hitelesítette.
(10)
Hacsak a 23.a § 3. bekezdése másként nem rendelkezik, a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumokat a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése után a törlés előtt a cégjegyzékbe bejegyzett utolsó ügyvezető szerv vagy ügyvezető szerv tagja köteles letétbe helyezni, aki a törlés előtt a cégjegyzékbe bejegyzett mértékben jogosult volt a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében eljárni.
(11)
Az a számviteli egység, amely a 21.a § 5. bekezdése szerint köteles a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést letétbe helyezni, köteles azt a nyilvántartásban a külön előírásban meghatározott minta szerint és elektronikus formátumban29iaa) legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül letétbe helyezni, amelyre ez a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés vonatkozik. Az a számviteli egység, amely a 21.b § vagy a 21.c § szerint köteles a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést a nyilvántartásban letétbe helyezni, köteles azt a nyilvántartásban a minisztérium által intézkedéssel meghatározott elektronikus formátumban legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül letétbe helyezni, amelyre ez a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentés vonatkozik. Az intézkedést a minisztérium a Szlovák Köztársaság Törvénytárában (Zbierka zákonov) való közzétételéről szóló értesítéssel hirdeti ki.
(12)
Az a számviteli egység, amely köteles biztosítani, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági jelentéstételét a 20.h § szerinti könyvvizsgáló a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossággal lássa el, a nyilvántartásban a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyossági jelentést is letétbe helyezi annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül, amelyre az éves jelentés vonatkozik.
(13)
Az a számviteli egység, amely a 20.d § szerint köteles a fenntarthatósági jelentést a nyilvántartásban letétbe helyezni, köteles ezt a jelentést a 20.d § 6. bekezdésében említett, a bizonyosságra vonatkozó véleménnyel együtt a nyilvántartásban legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül letétbe helyezni, amelyre ez a fenntarthatósági jelentés vonatkozik.
(14)
Az a számviteli egység, amely a 20.c § 16. bekezdése vagy a 20.g § 9. bekezdése szerint jár el, a 23. § 2. bek. m) pontja szerinti dokumentumokat a nyilvántartásban legkésőbb annak a számviteli időszaknak a végétől számított egy éven belül helyezi letétbe, amelyre az egyedi fenntarthatósági jelentéstétel vagy a konszolidált fenntarthatósági jelentéstétel alóli mentességet érvényesíti.
(15)
Abban az esetben, ha a számviteli egység által kézbesített dokumentum személyes adatokat tartalmaz, a nyilvántartás üzemeltetője jogosult azokat a 23.b § 3. bekezdésével összhangban kezelni. Ha a számviteli egység által kézbesített dokumentum személyes adatokat tartalmaz, a nyilvántartás kezelője jogosult azokat a 23.b § 5. bekezdésével összhangban kezelni.
§ 23b
(1)
Ak odsek 2 neustanovuje inak, dokumenty podľa § 23 ods. 2 vyhotovené v elektronickej podobe sa doručujú prostredníctvom špecializovaného portálu29k) prevádzkovaného Finančným riaditeľstvom Slovenskej republiky (ďalej len „finančné riaditeľstvo“). Ak majú dokumenty podľa § 23 ods. 2 predpísanú štruktúrovanú formu podľa tohto zákona, povinnosť uloženia do registra sa považuje za splnenú iba vtedy, ak sú doručené spôsobom podľa osobitného predpisu.29ia) Finančné riaditeľstvo overí, či doručená účtovná závierka a oznámenie o dátume schválenia účtovnej závierky obsahujú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b), vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. c) až f), či účtovná závierka obsahuje všetky súčasti podľa § 17 ods. 3 alebo ods. 4 a overí, či dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. f) až j) obsahujú správne vyplnené všeobecné náležitosti podľa § 17 ods. 2 písm. a) a b) a postúpi ich bez zbytočného odkladu prevádzkovateľovi registra. Ak účtovná jednotka neuložila dokumenty podľa § 23 ods. 2, neuložila ich v správnej podobe podľa § 23a ods. 1 alebo formáte podľa § 23a ods. 11 alebo osobitného predpisu,29ib) doručené podanie bolo podané na nesprávnom vzore, neobsahuje náležitosti alebo súčasti podľa tretej vety, uložila dokumenty len s vyplnenými všeobecnými náležitosťami bez vyplnenia obsahu dokumentu a účtovná jednotka chyby neodstránila v lehotách podľa § 23a ods. 3 až 8, 11 a 14, daňový úrad ju vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote29ic) a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(2)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek verejnej správy sa doručujú prevádzkovateľovi registra prostredníctvom systému štátnej pokladnice.29j)
(3)
Prevádzkovateľ registra zaradí, zverejní a sprístupní každý doručený dokument podľa § 23 ods. 2, tak ako ho účtovná jednotka uložila, najneskôr do piatich pracovných dní odo dňa doručenia do registra, vo verejnej časti alebo neverejnej časti registra. Zverejnené dokumenty podľa § 23 ods. 2, ktoré sa ukladajú a sú obsahom zbierky listín obchodného registra,29ka) zasiela prevádzkovateľ registra priebežne v lehote do 30 kalendárnych dní odo dňa zverejnenia prostredníctvom Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky do zbierky listín obchodného registra. Tieto dokumenty sa spolu s údajom o dátume ich uloženia zasielajú v elektronickej podobe. Ročnú finančnú správu uloženú podľa § 23 ods. 2 písm. j) súčasne zasiela prevádzkovateľ registra spolu s údajom o dátume jej uloženia prevádzkovateľovi centrálnej evidencie regulovaných informácií.29kb) Rovnako postupuje prevádzkovateľ registra pri dodatočnom doručení oznámenia podľa § 23a ods. 4 a dodatočnom doručení správy audítora podľa § 23a ods. 5.
(4)
Doručením dokumentov podľa § 23 ods. 2 do špecializovaného portálu podľa odseku 1, alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice sa povinnosť uloženia a zverejnenia dokumentov účtovnou jednotkou považuje za splnenú. Ak účtovná jednotka nedostatky podľa odseku 1 v požadovanom rozsahu odstráni v lehote určenej daňovým úradom vo výzve na odstránenie nedostatkov, považuje sa takto doručené podanie za podané bez nedostatkov v deň pôvodného doručenia podania. Ak účtovná jednotka nevyhovie výzve daňového úradu na odstránenie nedostatkov v plnom rozsahu a v určenej lehote, považuje sa podanie dokumentov podľa § 23 ods. 2 za nedoručené.
(5)
Správca registra môže
a)
presunúť dokument podľa § 23 ods. 2 k tej účtovnej jednotke, ktorej sa týka, ak bol uložený k účtovnej jednotke, ktorej sa netýka,
b)
vymazať dokument, ktorý nie je dokumentom podľa § 23 ods. 2.
(6)
Ak vzniknú pochybnosti o správnosti, pravdivosti alebo úplnosti dokumentov, po uložení dokumentov v registri, prevádzkovateľ registra oznámi pochybnosti daňovému úradu a ten účtovnú jednotku vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(7)
Podrobnosti o elektronickej komunikácii a poskytovaní elektronických služieb uverejní prevádzkovateľ registra na svojom webovom sídle.
23.b §
(1)
Hacsak a 2. bekezdés másként nem rendelkezik, a 23. § 2. bekezdése szerinti, elektronikus formában kiállított dokumentumokat a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága (a továbbiakban: „pénzügyi igazgatóság”) által üzemeltetett szakosított portálon29k) keresztül kell kézbesíteni. Ha a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumok e törvény szerint előírt strukturált formával rendelkeznek, a nyilvántartásba való letétbe helyezési kötelezettség csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha azokat külön előírás szerinti módon kézbesítik.29ia) A pénzügyi igazgatóság ellenőrzi, hogy a kézbesített pénzügyi kimutatás és a pénzügyi kimutatás jóváhagyásának dátumáról szóló értesítés tartalmazza-e a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerinti helyesen kitöltött általános kellékeket, a 17. § 2. bek. c)–f) pontja szerinti kitöltött általános kellékeket, a pénzügyi kimutatás tartalmazza-e a 17. § 3. bekezdése vagy a 4. bekezdése szerinti összes alkotóelemet, és ellenőrzi, hogy a 23. § 2. bek. f)–j) pontja szerinti dokumentumok tartalmazzák-e a 17. § 2. bek. a) és b) pontja szerinti helyesen kitöltött általános kellékeket, és indokolatlan késedelem nélkül továbbítja azokat a nyilvántartás üzemeltetőjének. Ha a számviteli egység nem helyezte letétbe a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumokat, nem a 23.a § 1. bekezdése szerinti helyes formában vagy a 23.a § 11. bekezdése vagy külön előírás29ib) szerinti formátumban helyezte letétbe azokat, a kézbesített beadványt helytelen mintán nyújtották be, nem tartalmazza a harmadik mondat szerinti kellékeket vagy alkotóelemeket, a dokumentumokat csak az általános kellékek kitöltésével, a dokumentum tartalmának kitöltése nélkül helyezte letétbe, és a számviteli egység a hibákat a 23.a § 3–8. bekezdése, 11 és 14 szerinti határidőkön belül nem javította ki, az adóhivatal felszólítja a hiányosságok megszüntetésére az általa meghatározott határidőn belül29ic), és tájékoztatja a megszüntetésük elmulasztásával járó következményekről.
(2)
A közigazgatási számviteli egységek 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumait a nyilvántartás üzemeltetőjének az államkincstári rendszeren keresztül kell kézbesíteni.29j)
(3)
A nyilvántartás üzemeltetője minden kézbesített, 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumot úgy sorol be, tesz közzé és tesz hozzáférhetővé, ahogyan azt a számviteli egység letétbe helyezte, legkésőbb a nyilvántartásba való beérkezéstől számított öt munkanapon belül, a nyilvántartás nyilvános vagy nem nyilvános részében. A közzétett, 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumokat, amelyeket letétbe helyeznek és a cégjegyzék okirattárának29ka) részét képezik, a nyilvántartás üzemeltetője folyamatosan, a közzétételtől számított 30 naptári napon belül a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumán keresztül megküldi a cégjegyzék okirattárába. Ezeket a dokumentumokat a letétbe helyezésük dátumával együtt elektronikus formában küldik meg. A 23. § 2. bek. j) pontja szerint letétbe helyezett éves pénzügyi jelentést a nyilvántartás üzemeltetője egyidejűleg megküldi a letétbe helyezés dátumával együtt a szabályozott információk központi nyilvántartásának üzemeltetőjének.29kb) A nyilvántartás üzemeltetője ugyanígy jár el a 23.a § 4. bekezdése szerinti értesítés utólagos kézbesítése és a 23.a § 5. bekezdése szerinti könyvvizsgálói jelentés utólagos kézbesítése esetén.
(4)
A 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumoknak az 1. bekezdés szerinti szakosított portálra vagy az államkincstári rendszeren keresztül történő kézbesítésével a számviteli egység dokumentumok letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettsége teljesítettnek minősül. Ha a számviteli egység az 1. bekezdés szerinti hiányosságokat a kért terjedelemben az adóhivatal hiánypótlási felhívásában meghatározott határidőn belül megszünteti, az így kézbesített beadvány a beadvány eredeti kézbesítésének napján hiánytalanul benyújtottnak minősül. Ha a számviteli egység az adóhivatal hiánypótlási felhívásának teljes mértékben és a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumok benyújtása kézbesítetlennek minősül.
(5)
A nyilvántartás kezelője
a)
áthelyezheti a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumot ahhoz a számviteli egységhez, amelyre vonatkozik, ha olyan számviteli egységnél helyezték letétbe, amelyre nem vonatkozik,
b)
törölheti azt a dokumentumot, amely nem a 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentum.
(6)
Ha a dokumentumok nyilvántartásban való letétbe helyezése után kétségek merülnek fel a dokumentumok helyességével, valódiságával vagy teljességével kapcsolatban, a nyilvántartás üzemeltetője értesíti a kétségekről az adóhivatalt, az pedig felszólítja a számviteli egységet a hiányosságok megszüntetésére az általa meghatározott határidőn belül, és tájékoztatja a megszüntetésük elmulasztásával járó következményekről.
(7)
Az elektronikus kommunikáció és az elektronikus szolgáltatások nyújtásának részleteit a nyilvántartás üzemeltetője a weboldalán teszi közzé.
§ 23c
(1)
Prevádzkovateľ registra sprístupní dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek, ktoré sú podľa § 23 ods. 6 uložené vo verejnej časti registra všetkým osobám prostredníctvom webového sídla v elektronickej podobe, tak ako ich účtovná jednotka uložila, bez poplatku.
(2)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2 účtovných jednotiek, ktoré sú podľa § 23 ods. 6 uložené v neverejnej časti registra, sa sprístupňujú Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy na účely súvisiace s ich činnosťou a účtovnej jednotke, ktorej sa dokumenty týkajú, pričom Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy sa sprístupňujú prostredníctvom registra a účtovnej jednotke, ktorej sa dokumenty týkajú, na základe písomnej žiadosti prevádzkovateľovi registra. Národnej banke Slovenska a subjektu verejnej správy môžu byť v odôvodnených prípadoch sprístupnené aj na základe písomnej žiadosti, a to ak technické podmienky bránia sprístupneniu prostredníctvom registra. Iným osobám tieto dokumenty sprístupní prevádzkovateľ registra, ak tak ustanovuje osobitný predpis.29l) Poskytovanie informácií podľa osobitného predpisu29m) sa nevzťahuje na skutočnosti nachádzajúce sa v dokumentoch podľa § 23 ods. 2 uložených v neverejnej časti registra.
(3)
Žiadosť podľa odseku 2 obsahuje
a)
identifikačné údaje žiadateľa, ktorými sú názov účtovnej jednotky, sídlo právnickej osoby alebo miesto podnikania fyzickej osoby a identifikačné číslo organizácie,
b)
zoznam dokumentov alebo časti dokumentov, ktoré žiadateľ požaduje sprístupniť,
c)
preukázanie oprávnenia na sprístupnenie požadovaných dokumentov alebo časti dokumentov.
(4)
Dokumenty podľa odseku 2 sa sprístupňujú v elektronickej podobe alebo v listinnej podobe, pričom v elektronickej podobe sa nespoplatňujú. Žiadosť v elektronickej podobe musí byť podpísaná kvalifikovaným elektronickým podpisom29n) alebo kvalifikovanou elektronickou pečaťou,29na) inak ju možno zamietnuť. Na konanie podľa odseku 2 sa vzťahuje správny poriadok.
(5)
Na základe žiadosti vydá prevádzkovateľ registra žiadateľovi, po zaplatení správneho poplatku, kópiu uloženého dokumentu alebo časti dokumentu podľa § 23 ods. 2 alebo potvrdenie o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu nie je v registri uložený. O vydanie kópie uloženého dokumentu alebo časti dokumentu alebo potvrdenia o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, možno žiadať aj elektronickými prostriedkami. Ak žiadateľ žiada o vydanie elektronickej podoby uloženého dokumentu alebo časti dokumentu alebo elektronickej podoby potvrdenia, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, vydá ich prevádzkovateľ registra elektronickými prostriedkami29d) podpísané kvalifikovaným elektronickým podpisom29n) alebo kvalifikovanou elektronickou pečaťou.29na) Kópiu dokumentu alebo časti dokumentu alebo potvrdenie o tom, že určitý dokument alebo časť dokumentu v registri uložený nie je, vydá prevádzkovateľ registra do piatich pracovných dní odo dňa zaplatenia správneho poplatku. Účtovná jednotka môže o kópiu dokumentu alebo časti dokumentu, ktoré sa jej týkajú alebo potvrdenie, že určitý dokument nie je v registri uložený, požiadať osobne aj na okresnom úrade, ktorý plní úlohy jednotného kontaktného miesta podľa osobitného predpisu.29o) Kópiu dokumentu alebo časti dokumentu vydá účtovnej jednotke do uloženia dokumentu v registri daňový úrad.
23.c §
(1)
A nyilvántartás üzemeltetője a számviteli egységek 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait, amelyeket a 23. § 6. bek. szerint a nyilvántartás nyilvános részében tárolnak, minden személy számára díjmentesen hozzáférhetővé teszi a webhelyen keresztül elektronikus formában, úgy, ahogyan azokat a számviteli egység letétbe helyezte.
(2)
A számviteli egységek 23. § 2. bek. szerinti dokumentumait, amelyeket a 23. § 6. bek. szerint a nyilvántartás nem nyilvános részében tárolnak, a Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szervek számára a tevékenységükkel összefüggő célokra, valamint az érintett számviteli egység számára teszik hozzáférhetővé, mégpedig a Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szervek számára a nyilvántartáson keresztül, az érintett számviteli egység számára pedig a nyilvántartás üzemeltetőjéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján. A Szlovák Nemzeti Bank és a közigazgatási szervek számára indokolt esetben írásbeli kérelem alapján is hozzáférhetővé tehetők, mégpedig akkor, ha a technikai feltételek akadályozzák a nyilvántartáson keresztüli hozzáférést. Más személyek számára ezeket a dokumentumokat a nyilvántartás üzemeltetője teszi hozzáférhetővé, ha külön jogszabály így rendelkezik.29l) A külön jogszabály29m) szerinti tájékoztatásnyújtás nem vonatkozik a nyilvántartás nem nyilvános részében tárolt, 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokban található tényekre.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza
a)
a kérelmező azonosító adatait, amelyek a számviteli egység neve, a jogi személy székhelye vagy a természetes személy vállalkozásának helye és a szervezet azonosító száma,
b)
azon dokumentumok vagy dokumentumrészek jegyzékét, amelyeket a kérelmező hozzáférhetővé tenni kér,
c)
a kért dokumentumokhoz vagy dokumentumrészekhez való hozzáférésre vonatkozó jogosultság igazolását.
(4)
A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat elektronikus vagy papíralapú formában teszik hozzáférhetővé, az elektronikus forma díjmentes. Az elektronikus formában benyújtott kérelmet minősített elektronikus aláírással29n) vagy minősített elektronikus bélyegzővel29na) kell ellátni, ellenkező esetben elutasítható. A (2) bekezdés szerinti eljárásra a közigazgatási rendtartás vonatkozik.
(5)
Kérelem alapján a nyilvántartás üzemeltetője a közigazgatási illeték megfizetése után kiadja a kérelmezőnek a letétbe helyezett 23. § 2. bek. szerinti dokumentum vagy dokumentumrész másolatát, vagy igazolást arról, hogy egy bizonyos dokumentum vagy dokumentumrész nincs letétbe helyezve a nyilvántartásban. A letétbe helyezett dokumentum vagy dokumentumrész másolatának, vagy az arról szóló igazolásnak a kiadását, hogy egy bizonyos dokumentum vagy dokumentumrész nincs letétbe helyezve a nyilvántartásban, elektronikus úton is lehet kérni. Ha a kérelmező a letétbe helyezett dokumentum vagy dokumentumrész elektronikus másolatát, vagy annak elektronikus igazolását kéri, hogy egy bizonyos dokumentum vagy dokumentumrész nincs letétbe helyezve a nyilvántartásban, a nyilvántartás üzemeltetője azokat elektronikus úton,29d) minősített elektronikus aláírással29n) vagy minősített elektronikus bélyegzővel29na) ellátva adja ki. A dokumentum vagy dokumentumrész másolatát, vagy az arról szóló igazolást, hogy egy bizonyos dokumentum vagy dokumentumrész nincs letétbe helyezve a nyilvántartásban, a nyilvántartás üzemeltetője a közigazgatási illeték megfizetésétől számított öt munkanapon belül adja ki. A számviteli egység a rá vonatkozó dokumentum vagy dokumentumrész másolatát, vagy az arról szóló igazolást, hogy egy bizonyos dokumentum nincs letétbe helyezve a nyilvántartásban, személyesen is kérheti a járási hivatalnál, amely az egyablakos ügyintézési pont feladatait látja el külön jogszabály szerint.29o) A dokumentum vagy dokumentumrész másolatát a számviteli egységnek a dokumentum nyilvántartásba helyezéséig az adóhivatal adja ki.
§ 23d
(1)
Individuálna účtovná závierka sa zverejňuje uložením do registra. Konsolidovaná účtovná závierka, ktorej povinnosť zostavenia ustanovuje tento zákon, sa zverejňuje uložením do registra. Individuálna účtovná závierka a konsolidovaná účtovná závierka sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(2)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19, 22 a 22a, zverejňuje správu audítora uložením do registra, ak osobitný predpis neustanovuje inak.29ha) Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom podľa § 20h, zverejňuje správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti uložením do registra. Správa audítora a správa o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(3)
Individuálna výročná správa a konsolidovaná výročná správa sa zverejňujú uložením do registra. Individuálna výročná správa a konsolidovaná výročná správa sa ukladajú do registra spôsobom a v termínoch podľa § 23 až 23c.
(4)
Konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti uvedené v § 20c ods. 17 písm. b) a § 20g ods. 10 písm. b) sa zverejňujú uložením do registra. Dokumenty podľa prvej vety sa ukladajú do registra podľa § 23 až 23c.
(5)
Účtovná jednotka, ktorá postupuje podľa § 22 ods. 8, je povinná uložiť konsolidovanú účtovnú závierku, ktorá je zostavená podľa § 22 ods. 9 písm. a), spolu so správou audítora a konsolidovanou výročnou správou do zbierky listín obchodného registra do jedného roka od skončenia jej účtovného obdobia, pričom konsolidovaná účtovná závierka môže byť uložená ako súčasť konsolidovanej výročnej správy.
(6)
Účtovná jednotka uvedená v § 17a, okrem účtovnej jednotky uvedenej v § 17a ods. 1 písm. b), zverejňuje najmenej na jeden rok na svojom webovom sídle informáciu o uložení individuálnej účtovnej závierky v registri; najmenej na jeden rok zverejní na svojom webovom sídle úplnú individuálnu účtovnú závierku v tom istom rozsahu a v tej istej lehote, ako sa ukladá v registri.
(7)
Ak účtovná jednotka má povinnosť podľa osobitných predpisov,29p) aby prvky jej vykazovania informácií o udržateľnosti boli overené akreditovanou nezávislou treťou stranou,29q) zverejní na svojom webovom sídle správu tejto akreditovanej nezávislej tretej strany.
23.d §
(1)
Az egyedi beszámolót a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. A konszolidált beszámolót, amelynek összeállítási kötelezettségét e törvény írja elő, a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az egyedi beszámolót és a konszolidált beszámolót a 23–23.c § szerint helyezik letétbe a nyilvántartásban.
(2)
Az a számviteli egység, amelyre a 19. §, 22 és 22a szerint vonatkozik a beszámoló könyvvizsgáló általi hitelesítésének kötelezettsége, a könyvvizsgálói jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszi közzé, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.29ha) Az a számviteli egység, amelyre vonatkozik a kötelezettség, hogy biztosítsa, hogy a fenntarthatósági jelentéstétele a 20.h § szerint a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságot nyújtó megbízás tárgyát képezze, a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságot nyújtó megbízásról szóló jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszi közzé. A könyvvizsgálói jelentést és a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságot nyújtó megbízásról szóló jelentést a 23–23.c § szerint helyezik letétbe a nyilvántartásban.
(3)
Az egyedi éves jelentést és a konszolidált éves jelentést a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az egyedi éves jelentést és a konszolidált éves jelentést a 23–23.c § szerinti módon és határidőkben helyezik letétbe a nyilvántartásban.
(4)
A tagállamon kívüli székhelyű anyavállalat számviteli egység konszolidált fenntarthatósági jelentéstételét és a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságot nyújtó megbízásra vonatkozó véleményt tartalmazó, a 20.c § 17. bek. b) pontjában és a 20.g § 10. bek. b) pontjában említett dokumentumot a nyilvántartásba való letétbe helyezéssel teszik közzé. Az első mondat szerinti dokumentumokat a 23–23.c § szerint helyezik letétbe a nyilvántartásban.
(5)
A 22. § 8. bek. szerint eljáró számviteli egység köteles a 22. § 9. bek. a) pontja szerint összeállított konszolidált beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel és a konszolidált éves jelentéssel együtt a számviteli időszak végétől számított egy éven belül letétbe helyezni a cégjegyzék okirattárában, miközben a konszolidált beszámoló a konszolidált éves jelentés részeként is letétbe helyezhető.
(6)
A 17.a §-ban említett számviteli egység, a 17.a § 1. bek. b) pontjában említett számviteli egység kivételével, legalább egy évre közzéteszi a webhelyén az egyedi beszámoló nyilvántartásba való letétbe helyezéséről szóló információt; legalább egy évre közzéteszi a webhelyén a teljes egyedi beszámolót ugyanolyan terjedelemben és ugyanolyan határidőn belül, mint ahogyan azt a nyilvántartásba letétbe helyezik.
(7)
Ha a számviteli egységnek külön jogszabályok29p) szerint kötelessége, hogy a fenntarthatósági jelentéstételének elemeit akkreditált független harmadik fél29q) hitelesítse, a webhelyén közzéteszi ezen akkreditált független harmadik fél jelentését.
§ 23e
Sprístupnenie informácií na jednotnom európskom mieste prístupu
(1)
Na účely sprístupnenia informácií na jednotnom európskom mieste prístupu vytvorenom a prevádzkovanom Európskym orgánom dohľadu (Európskym orgánom pre cenné papiere a trhy) podľa osobitného predpisu29r) účtovná jednotka podľa § 20c ods. 1 a 2, § 20d ods. 1 a 2 a § 20g ods. 1 a 2 predkladá orgánu zberu údajov,29s) ktorým je ministerstvo, prostredníctvom špecializovaného portálu prevádzkovaného finančným riaditeľstvom podľa § 23b ods. 1 alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice podľa § 23b ods. 2 dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. a) až d), g) až j), n) a o). Pri ukladaní dokumentov podľa prvej vety na účely ich sprístupnenia na jednotnom európskom mieste prístupu účtovná jednotka identifikuje túto povinnosť vyznačením v príslušnom informačnom systéme.
(2)
Národná banka Slovenska zabezpečuje pre orgán zberu údajov podľa odseku 1 plnenie úloh podľa osobitného predpisu.29t)
(3)
Účtovné jednotky uvedené v odseku 1 sú povinné získať identifikátor právnickej osoby.29u)
(4)
Dokumenty sprístupňované podľa odseku 1 musia spĺňať tieto požiadavky:
a)
predkladajú sa vo formáte umožňujúcom extrahovanie údajov29v) alebo v strojovo čitateľnom formáte,29w)
b)
pripojené sú k nim tieto metaúdaje:
1.
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1, ktorá dokumenty ukladá a s ktorou informácie v dokumentoch súvisia a názov materskej účtovnej jednotky, ak účtovná jednotka je uvedená v jej konsolidovanom vykazovaní informácií o udržateľnosti podľa § 20g ods. 6,
2.
identifikátor právnickej osoby, ktorá dokumenty ukladá, a ak účtovná jednotka je uvedená v konsolidovanom vykazovaní informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky podľa § 20g ods. 6 aj identifikátor právnickej osoby tejto materskej účtovnej jednotky, ak je pridelený,
3.
veľkosť účtovnej jednotky uvedenej v odseku 1 podľa kategórie,29x)
4.
priemyselné odvetvie hospodárskych činností podľa osobitného predpisu29y) účtovnej jednotky, s ktorou informácie v dokumentoch súvisia,
5.
druh dokumentu podľa klasifikácie podľa osobitného predpisu,29z)
6.
poznámka o tom, či dokument obsahuje osobné údaje,
c)
ďalšie údaje podľa osobitného predpisu.29za)
(5)
Na predkladanie dokumentov obsahujúcich informácie dobrovoľne sprístupňované účtovnou jednotkou podľa osobitného predpisu29zb) sa odseky 1, 3, 4 a 8 vzťahujú rovnako.
(6)
Doručením dokumentov podľa odseku 1, ktoré spĺňajú požiadavky podľa odseku 4 písm. a) a b), prostredníctvom špecializovaného portálu prevádzkovaného finančným riaditeľstvom podľa § 23b ods. 1 alebo prostredníctvom systému štátnej pokladnice podľa § 23b ods. 2, sa povinnosť predloženia dokumentov orgánu zberu údajov považuje za splnenú. Na predkladanie dokumentov podľa odseku 1 sa lehoty podľa § 23a vzťahujú rovnako.
(7)
Ak účtovná jednotka identifikovala svoju povinnosť podľa odseku 1, finančné riaditeľstvo overí, či doručený dokument podľa odseku 1 je uložený vo formáte podľa odseku 4 písm. a) a obsahuje metaúdaje podľa odseku 4 písm. b). Ak účtovná jednotka neidentifikovala svoju povinnosť podľa odseku 1, neuložila dokumenty podľa odseku 1, neuložila dokumenty podľa odseku 1 v správnom formáte podľa odseku 4 písm. a) alebo tieto dokumenty neobsahujú metaúdaje podľa odseku 4 písm. b) a účtovná jednotka chyby neodstránila v lehotách podľa § 23a ods. 3 až 8, 12 a 13, daňový úrad ju vyzve na odstránenie nedostatkov v ním určenej lehote29ic) a poučí ju o následkoch spojených s ich neodstránením.
(8)
Dokumenty podľa odseku 1, ktoré sa sprístupňujú na jednotnom európskom mieste prístupu, zasiela orgán zberu údajov podľa odseku 1 priebežne Národnej banke Slovenska v súlade s odsekom 2, pričom dokumenty podľa § 23 ods. 2 písm. a) a b) sa zasielajú až po ich schválení príslušným orgánom.
23.e §
Információk hozzáférhetővé tétele az egységes európai hozzáférési ponton
(1)
Az egységes európai hozzáférési ponton történő információ-hozzáférhetővé tétel céljából, amelyet a külön jogszabály29r) szerint az Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) hozott létre és üzemeltet, a 20.c § 1. bek. és 2, a 20.d § 1. bek. és 2, valamint a 20.g § 1. bek. és 2 szerinti számviteli egység az adatgyűjtő szervnek,29s) amely a minisztérium, a Pénzügyi Igazgatóság által a 23.b § 1. bek. szerint üzemeltetett speciális portálon keresztül vagy az államkincstári rendszeren keresztül a 23.b § 2. bek. szerint benyújtja a 23. § 2. bek. a)–d) pontja, g)–j) pontja, n) pontja és o) pontja szerinti dokumentumokat. Az első mondat szerinti dokumentumok letétbe helyezésekor az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférhetővé tétel céljából a számviteli egység ezt a kötelezettséget a megfelelő információs rendszerben való megjelöléssel azonosítja.
(2)
A Szlovák Nemzeti Bank biztosítja az (1) bekezdés szerinti adatgyűjtő szerv számára a külön jogszabály29t) szerinti feladatok teljesítését.
(3)
Az (1) bekezdésben említett számviteli egységek kötelesek jogi személy azonosítót29u) szerezni.
(4)
Az (1) bekezdés szerint hozzáférhetővé tett dokumentumoknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:
a)
adatok kinyerését lehetővé tevő formátumban29v) vagy géppel olvasható formátumban29w) nyújtják be,
b)
csatolva vannak hozzájuk a következő metaadatok:
1.
az (1) bekezdésben említett, a dokumentumokat letétbe helyező és azokkal kapcsolatos információkat tartalmazó számviteli egység cégneve vagy neve, valamint az anyavállalat számviteli egység neve, ha a számviteli egység szerepel annak a 20.g § 6. bek. szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételében,
2.
a dokumentumokat letétbe helyező jogi személy azonosítója, és ha a számviteli egység szerepel az anyavállalat számviteli egység 20.g § 6. bek. szerinti konszolidált fenntarthatósági jelentéstételében, akkor ezen anyavállalat számviteli egység jogi személy azonosítója is, ha van ilyen,
3.
az (1) bekezdésben említett számviteli egység mérete kategória szerint,29x)
4.
a dokumentumokban szereplő információkkal kapcsolatos számviteli egység gazdasági tevékenységeinek iparága külön jogszabály szerint,29y)
5.
a dokumentum típusa a külön jogszabály29z) szerinti osztályozás alapján,
6.
megjegyzés arról, hogy a dokumentum tartalmaz-e személyes adatokat,
c)
további adatok külön jogszabály szerint.29za)
(5)
A számviteli egység által külön jogszabály29zb) szerint önkéntesen hozzáférhetővé tett információkat tartalmazó dokumentumok benyújtására az 1., 3., 4. és 8. bekezdés ugyanúgy vonatkozik.
(6)
Az (1) bekezdés szerinti, a (4) bekezdés a) és b) pontjának követelményeinek megfelelő dokumentumoknak a Pénzügyi Igazgatóság által a 23.b § 1. bek. szerint üzemeltetett speciális portálon keresztül vagy az államkincstári rendszeren keresztül a 23.b § 2. bek. szerint történő kézbesítésével az adatgyűjtő szerv felé történő dokumentumbenyújtási kötelezettség teljesítettnek minősül. Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására a 23.a § szerinti határidők ugyanúgy vonatkoznak.
(7)
Ha a számviteli egység azonosította az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, a Pénzügyi Igazgatóság ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerint kézbesített dokumentum a (4) bekezdés a) pontja szerinti formátumban van-e letétbe helyezve, és tartalmazza-e a (4) bekezdés b) pontja szerinti metaadatokat. Ha a számviteli egység nem azonosította az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, nem helyezte letétbe az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat, nem a (4) bekezdés a) pontja szerinti megfelelő formátumban helyezte letétbe az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat, vagy ezek a dokumentumok nem tartalmazzák a (4) bekezdés b) pontja szerinti metaadatokat, és a számviteli egység a hibákat nem szüntette meg a 23.a § 3–8. bek., 12 és 13 szerinti határidőkön belül, az adóhivatal felszólítja a hiányosságok megszüntetésére az általa meghatározott határidőn belül,29ic) és tájékoztatja a megszüntetés elmulasztásának következményeiről.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti, az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett dokumentumokat az (1) bekezdés szerinti adatgyűjtő szerv folyamatosan megküldi a Szlovák Nemzeti Banknak a (2) bekezdéssel összhangban, miközben a 23. § 2. bek. a) pontja és b) pontja szerinti dokumentumokat csak az illetékes szerv általi jóváhagyásuk után küldik meg.
PIATA ČASŤ
ÖTÖDIK RÉSZ
SPÔSOBY OCEŇOVANIA
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJAI
§ 24
(1)
Účtovná jednotka je povinná oceňovať majetok a záväzky ku dňu ocenenia, a to
a)
ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu spôsobmi podľa § 25,
b)
ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, spôsobom podľa § 27,
c)
k inému dňu v priebehu účtovného obdobia spôsobom podľa § 27, ak sa to vyžaduje podľa osobitného predpisu.33)
(2)
Ak tento zákon neustanovuje inak, majetok a záväzky vyjadrené v cudzej mene prepočítava účtovná jednotka na eurá referenčným výmenným kurzom určeným a vyhláseným Európskou centrálnou bankou alebo Národnou bankou Slovenska33a) (ďalej len „referenčný kurz“)
a)
v deň predchádzajúci dňu uskutočnenia účtovného prípadu alebo v iný deň, ak to ustanovuje osobitný predpis,34)
b)
v deň, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka,
c)
v deň, ktorým je rozhodný deň, ku ktorému sa preberá majetok a záväzky od zahraničnej zanikajúcej právnickej osoby.
(3)
Na ocenenie prírastku cudzej meny nakúpenej za menu euro, okrem ocenenia podľa odseku 4, sa použije kurz, za ktorý bola táto cudzia mena nakúpená, alebo referenčný kurz v deň uzavretia obchodu. Na ocenenie prírastku cudzej meny v mene euro nakúpenej za inú cudziu menu, okrem ocenenia podľa odseku 4, sa použije hodnota inej cudzej meny v eurách alebo sa na ocenenie prírastku cudzej meny v eurách použije referenčný kurz v deň uzavretia obchodu.
(4)
Na ocenenie cudzej meny obstarávanej v rámci menového derivátu sa ku dňu ocenenia použije kurz banky alebo pobočky zahraničnej banky, ktorá je zmluvnou stranou tohto menového derivátu, alebo ku dňu ocenenia sa použije referenčný kurz ku dňu ocenenia. Ak zmluvnou stranou menového derivátu nie je banka alebo pobočka zahraničnej banky, použije sa na ocenenie cudzej meny referenčný kurz ku dňu ocenenia.
(5)
Účtovná jednotka prepočíta ku dňu ocenenia (§ 24 ods. 1) referenčným kurzom
a)
cenné papiere znejúce na cudziu menu,
b)
nástroje peňažného trhu ocenené cudzou menou,11)
c)
finančné rozdielové zmluvy ocenené cudzou menou,11)
d)
podkladové nástroje derivátov ocenených cudzou menou okrem podkladových nástrojov menových derivátov,
e)
pohľadávky a záväzky spojené s majetkom podľa písmen a) až d), ktoré sú ocenené rovnakou cudzou menou ako tento majetok.
(6)
Na úbytok rovnakej cudzej meny v hotovosti alebo z devízového účtu sa môže použiť na prepočet cudzej meny na eurá cena zistená váženým aritmetickým priemerom alebo spôsobom, keď prvá cena na ocenenie prírastku cudzej meny v eurách sa použije ako prvá cena na ocenenie úbytku cudzej meny v eurách. Ak je tento úbytok cudzej meny spojený s úhradou záväzku, použije sa hodnota z prepočtu podľa prvej vety na prepočet úhrady záväzku z cudzej meny na eurá. Na ocenenie pohľadávky a záväzkov v cudzej mene spojených s účtovaním poskytnutého alebo prijatého preddavku v cudzej mene sa použije kurz v čase prijatia alebo poskytnutia preddavku.
(7)
Účtovná jednotka použije zvolenú účtovnú metódu používania kurzov na všetky účtovné prípady v rámci daného obchodu a na všetky obchody podľa odsekov 1 až 6 a na ich ocenenie v priebehu účtovného obdobia a v účtovnej závierke.
(8)
Ustanovenie tohto zákona o oceňovaní majetku a záväzkov sa použije primerane aj na oceňovanie iných aktív a iných pasív.
(9)
Odsek 2 sa nepoužije pri prijatých preddavkoch a pri poskytnutých preddavkoch ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
(10)
Kryptoaktívum34a) prepočítava účtovná jednotka na eurá ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu podľa § 25 ods. 1 písm. h). Na kryptoaktívum sa § 4 ods. 7 vzťahuje primerane.
24. §
(1)
A számviteli egység köteles a vagyont és a kötelezettségeket az értékelés napján értékelni, mégpedig
a)
a számviteli eset bekövetkezésének napján a 25. § szerinti módszerekkel,
b)
a beszámoló összeállításának napján a 27. § szerinti módszerrel,
c)
a számviteli időszak során egy másik napon a 27. § szerinti módszerrel, ha ezt külön jogszabály megköveteli.33)
(2)
Hacsak e törvény másként nem rendelkezik, a külföldi pénznemben kifejezett vagyont és kötelezettségeket a számviteli egység az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank által meghatározott és kihirdetett referenciaárfolyamon33a) (a továbbiakban: „referenciaárfolyam”) számítja át euróra
a)
a számviteli eset bekövetkezésének napját megelőző napon, vagy más napon, ha azt külön jogszabály írja elő,34)
b)
a beszámoló összeállításának napján,
c)
azon a napon, amely a külföldi megszűnő jogi személytől a vagyon és a kötelezettségek átvételének fordulónapja.
(3)
Az euróért vásárolt külföldi pénznem növekményének értékelésére, a (4) bekezdés szerinti értékelés kivételével, azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyen a külföldi pénznemet vásárolták, vagy az ügylet megkötésének napján érvényes referenciaárfolyamot. A más külföldi pénznemért vásárolt euró növekményének értékelésére, a (4) bekezdés szerinti értékelés kivételével, a másik külföldi pénznem euróban kifejezett értékét kell alkalmazni, vagy az euró növekményének értékelésére az ügylet megkötésének napján érvényes referenciaárfolyamot kell alkalmazni.
(4)
A devizaderivatíva keretében beszerzett külföldi pénznem értékelésére az értékelés napján annak a banknak vagy külföldi bankfióknak az árfolyamát kell alkalmazni, amely a devizaderivatíva szerződő fele, vagy az értékelés napján az értékelés napján érvényes referenciaárfolyamot kell alkalmazni. Ha a devizaderivatíva szerződő fele nem bank vagy külföldi bankfiók, a külföldi pénznem értékelésére az értékelés napján érvényes referenciaárfolyamot kell alkalmazni.
(5)
A számviteli egység az értékelés napján (24. § 1. bek.) referenciaárfolyamon számítja át
a)
a külföldi pénznemre szóló értékpapírokat,
b)
a külföldi pénznemben értékelt pénzpiaci eszközöket,11)
c)
a külföldi pénznemben értékelt pénzügyi különbözeti szerződéseket,11)
d)
a külföldi pénznemben értékelt derivatívák mögöttes eszközeit, a devizaderivatívák mögöttes eszközeinek kivételével,
e)
az a)–d) pont szerinti vagyonnal kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket, amelyek ugyanabban a külföldi pénznemben vannak értékelve, mint ez a vagyon.
(6)
Ugyanazon külföldi pénznem készpénzben vagy devizaszámláról történő csökkenésének euróra való átszámítására a súlyozott számtani átlaggal megállapított ár, vagy az a módszer alkalmazható, amely szerint a külföldi pénznem euróban kifejezett növekményének értékelésére szolgáló első árat használják a külföldi pénznem euróban kifejezett csökkenésének értékelésére szolgáló első árként. Ha ez a külföldi pénznem csökkenése kötelezettség teljesítésével kapcsolatos, az első mondat szerinti átszámításból származó értéket kell használni a kötelezettség külföldi pénznemben történő teljesítésének euróra való átszámítására. A külföldi pénznemben nyújtott vagy kapott előleg elszámolásával kapcsolatos külföldi pénznemben fennálló követelések és kötelezettségek értékelésére az előleg elfogadásának vagy nyújtásának időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
(7)
A számviteli egység a választott árfolyam-alkalmazási számviteli módszert az adott ügyleten belüli összes számviteli esetre és az (1)–(6) bekezdés szerinti összes ügyletre, valamint azoknak a számviteli időszak során és a beszámolóban történő értékelésére alkalmazza.
(8)
E törvénynek a vagyon és a kötelezettségek értékelésére vonatkozó rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell más eszközök és más források értékelésére is.
(9)
A (2) bekezdés nem alkalmazandó a kapott előlegekre és a nyújtott előlegekre a beszámoló összeállításának napján.
(10)
A kriptoeszközt34a) a számviteli egység a számviteli eset bekövetkezésének napján a 25. § 1. bek. h) pontja szerint számítja át euróra. A kriptoeszközre a 4. § 7. bek. értelemszerűen vonatkozik.
§ 25
(1)
Z jednotlivých zložiek majetku a záväzkov, ak tento zákon neustanovuje inak, sa oceňuje
a)
obstarávacou cenou
1.
hmotný majetok s výnimkou hmotného majetku vytvoreného vlastnou činnosťou,
2.
zásoby s výnimkou zásob vytvorených vlastnou činnosťou,
3.
podiely na základnom imaní obchodných spoločností, deriváty a cenné papiere okrem cenných papierov, podielov na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenného papiera a derivátov podľa písmena e) tretieho bodu,
4.
pohľadávky pri odplatnom nadobudnutí alebo pohľadávky nadobudnuté vkladom35) do základného imania,
5.
nehmotný majetok s výnimkou nehmotného majetku vytvoreného vlastnou činnosťou,
6.
záväzky pri ich prevzatí,
b)
vlastnými nákladmi
1.
hmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou,
2.
zásoby vytvorené vlastnou činnosťou,
3.
nehmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou,
4.
príchovky a prírastky zvierat,
c)
menovitou hodnotou
1.
peňažné prostriedky, tokeny elektronických peňazí35aaa) a ceniny,
2.
pohľadávky pri ich vzniku,
3.
záväzky pri ich vzniku,
d)
reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2
1.
majetok bezodplatne nadobudnutý okrem peňažných prostriedkov, tokenov elektronických peňazí, cenín a pohľadávok ocenených menovitými hodnotami,
2.
majetok preradený z osobného vlastníctva do podnikania okrem peňažných prostriedkov, tokenov elektronických peňazí, cenín a pohľadávok ocenených menovitými hodnotami,
3.
nehmotný majetok a hmotný majetok novozistený pri inventarizácii a v účtovníctve doteraz nezachytený,
4.
majetok obstaraný verejným obstarávateľom bezodplatne od koncesionára za plnenie vo forme koncesie na stavebné práce podľa osobitného predpisu,35aa)
e)
reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2
1.
majetok a záväzky nadobudnuté kúpou podniku alebo jeho časti,
2.
majetok a záväzky nadobudnuté vkladom podniku alebo jeho časti a majetok a záväzky nadobudnuté zámenou,
3.
cenné papiere, deriváty a podiely na základnom imaní, a to
3a.
cenné papiere určené na obchodovanie,
3b.
cenné papiere v majetku fondu,35a) ak osobitný predpis neustanovuje inak,35ab)
3c.
cenné papiere určené na predaj u obchodníka s cennými papiermi, v platobnej inštitúcii, v inštitúcii elektronických peňazí, ktorí nepostupujú podľa § 17a ods. 3, a v pobočke zahraničnej finančnej inštitúcie29db) okrem pobočky zahraničnej správcovskej spoločnosti,
3d.
deriváty v majetku fondu,35a)
3e.
deriváty u obchodníka s cennými papiermi, v platobnej inštitúcii a v inštitúcii elektronických peňazí, ktorí nepostupujú podľa § 17a ods. 3, a v pobočke zahraničnej finančnej inštitúcie29db) okrem pobočky zahraničnej správcovskej spoločnosti,
3f.
podiely na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenných papierov a sú v majetku fondu,35a)
4.
komodity, s ktorými sa obchoduje na verejnom trhu, ktoré účtovná jednotka sama nevyrobila a nadobudla ich na účel ich ďalšieho predaja na verejnom trhu (ďalej len „komodity"),
5.
drahé kovy v majetku fondu,9)
f)
reálnou hodnotou určenou podľa § 27 ods. 2 majetok a záväzky prevzaté nástupníckou účtovnou jednotkou od premenou zanikajúcej účtovnej jednotky alebo odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky,
g)
reálnou hodnotou určenou podľa § 27 ods. 1 písm. j) nehmotný majetok účtovaný u koncesionára pri koncesii na stavebné práce podľa osobitného predpisu;35aa) takýto nehmotný majetok účtuje koncesionár, ak v prevažnej miere preberá riziko dopytu a verejný obstarávateľ nadobúda vlastnícke právo na začiatku realizácie diela alebo jeho uvedením do užívania,
h)
reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 13
1.
kryptoaktívum, okrem tokenov elektronických peňazí, ktorým je
1a.
odplatne nadobudnuté kryptoaktívum,
1b.
kryptoaktívum nadobudnuté overovaním transakcií v sieti daného kryptoaktíva ku dňu výmeny za iný majetok alebo službu,
1c.
kryptoaktívum nadobudnuté výmenou za iné kryptoaktívum,
1d.
bezodplatne nadobudnuté kryptoaktívum,
2.
služba a majetok nadobudnuté výmenou za kryptoaktívum okrem peňažných prostriedkov, tokenov elektronických peňazí a cenín ocenených menovitými hodnotami.
(2)
Nástupnícka účtovná jednotka ocení reálnou hodnotou podľa tohto zákona preberaný majetok a záväzky od zahraničnej zanikajúcej obchodnej spoločnosti alebo družstva, ak ho zanikajúca obchodná spoločnosť alebo družstvo nemá takto ocenený.
(3)
Pohľadávky fondu35a) obstarané ako investičné nástroje okrem vkladov v bankách a záväzky fondu35a) obstarané na financovanie fondu sa oceňujú súčasnou hodnotou.
(4)
Súčasná hodnota budúcich peňažných príjmov sa vypočítava ako súčet súčinov budúcich peňažných príjmov a príslušných diskontných faktorov. Súčasná hodnota budúcich peňažných výdavkov sa vypočítava ako súčet súčinov budúcich peňažných výdavkov a príslušných diskontných faktorov.
(5)
Ak je to v súlade s požiadavkou verného a pravdivého zobrazenia podľa § 7 ods. 1, pri majetku, ktorým je kryptoaktívum, rovnaký druh zásob vedený na sklade a rovnaký druh cenných papierov vedený v portfóliu účtovnej jednotky, možno za spôsob ocenenia podľa odseku 1 považovať aj ocenenie úbytku cenou zistenou váženým aritmetickým priemerom alebo spôsobom, keď prvá cena na ocenenie prírastku príslušného druhu majetku sa použije ako prvá cena na ocenenie úbytku tohto majetku. Rovnaký druh cenného papiera možno uvedeným spôsobom oceniť len v prípade, ak sú od rovnakého emitenta a znejú na rovnakú menu.

 
(6)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
obstarávacou cenou cena, za ktorú sa majetok obstaral vrátane nákladov súvisiacich s obstaraním a všetky zníženia tejto obstarávacej ceny,
b)
vlastnými nákladmi
1.
pri zásobách vytvorených vlastnou činnosťou priame náklady vynaložené na výrobu alebo inú činnosť, prípadne aj časť nepriamych nákladov, ktorá sa vzťahuje na výrobu alebo na inú činnosť,
2.
pri hmotnom majetku okrem zásob a nehmotnom majetku okrem pohľadávok vytvorenom vlastnou činnosťou priame náklady vynaložené na výrobu alebo inú činnosť a nepriame náklady, ktoré sa vzťahujú na výrobu alebo inú činnosť,
c)
menovitou hodnotou cena, ktorá je uvedená na peňažných prostriedkoch a ceninách, alebo suma, na ktorú pohľadávka alebo záväzok znie.
(7)
Mikro účtovná jednotka, účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, a účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva, neoceňuje majetok a záväzky podľa odseku 1 písm. e) tretieho bodu.
(8)
Účtovná jednotka ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) až c) okrem cenných papierov uvedených v odseku 1 písm. e) treťom bode môže oceniť cenné papiere a podiely určené na predaj reálnou hodnotou podľa § 27 ods. 2.
(9)
Ocenenie majetku a záväzkov obstarávacou cenou, vlastnými nákladmi alebo reálnou hodnotou európskou spoločnosťou, európskym družstvom a európskym zoskupením hospodárskych záujmov pred premiestnením sídla na územie Slovenskej republiky sa považuje za ocenenie obstarávacou cenou, vlastnými nákladmi alebo reálnou hodnotou aj po premiestnení sídla na územie Slovenskej republiky.
25. §
(1)
A vagyon és a kötelezettségek egyes elemeit, ha e törvény másként nem rendelkezik, a következők szerint értékelik:
a)
beszerzési áron
1.
a tárgyi eszközök, a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszközök kivételével,
2.
a készletek, a saját tevékenységgel létrehozott készletek kivételével,
3.
a gazdasági társaságok alaptőkéjében való részesedések, a derivatívák és az értékpapírok, kivéve az e) pont harmadik alpontja szerinti értékpapírokat, a gazdasági társaságok alaptőkéjében való, nem értékpapír formájú részesedéseket és a derivatívákat,
4.
a visszterhesen szerzett követelések vagy az alaptőkébe való apportként35) szerzett követelések,
5.
az immateriális javak, a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak kivételével,
6.
a kötelezettségek azok átvételekor,
b)
előállítási költségen
1.
a saját tevékenységgel létrehozott tárgyi eszközök,
2.
a saját tevékenységgel létrehozott készletek,
3.
a saját tevékenységgel létrehozott immateriális javak,
4.
az állatok szaporulata és növekménye,
c)
névértéken
1.
a pénzeszközök, az elektronikus pénz tokenek35aaa) és az értékjegyek,
2.
a követelések azok keletkezésekor,
3.
a kötelezettségek azok keletkezésekor,
d)
a 27. § 2. bek. szerinti valós értéken
1.
az ingyenesen szerzett vagyon, kivéve a pénzeszközöket, az elektronikus pénz tokeneket, az értékjegyeket és a névértéken értékelt követeléseket,
2.
a személyes tulajdonból a vállalkozásba átsorolt vagyon, kivéve a pénzeszközöket, az elektronikus pénz tokeneket, az értékjegyeket és a névértéken értékelt követeléseket,
3.
a leltározás során újonnan feltárt és a könyvelésben eddig nem szereplő immateriális javak és tárgyi eszközök,
4.
a közbeszerző által a koncessziós jogosulttól ingyenesen beszerzett vagyon, külön jogszabály35aa) szerinti építési koncesszió formájában történő teljesítésért,
e)
a 27. § 2. bek. szerinti valós értéken
1.
a vállalat vagy annak egy részének megvásárlásával szerzett vagyon és kötelezettségek,
2.
a vállalat vagy annak egy részének apportként való bevitelével szerzett vagyon és kötelezettségek, valamint a cserével szerzett vagyon és kötelezettségek,
3.
az értékpapírok, a derivatívák és az alaptőkében való részesedések, mégpedig
3.a.
a kereskedésre szánt értékpapírok,
3.b.
az alap35a) vagyonában lévő értékpapírok, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik,35ab)
3.c.
az értékpapír-kereskedőnél, a pénzforgalmi intézménynél, az elektronikus pénzt kibocsátó intézménynél, amelyek nem a 17.a § 3. bek. szerint járnak el, és a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepénél29db), a külföldi alapkezelő társaság fióktelepének kivételével, eladásra szánt értékpapírok,
3.d.
az alap35a) vagyonában lévő derivatívák,
3.e.
az értékpapír-kereskedőnél, a pénzforgalmi intézménynél és az elektronikus pénzt kibocsátó intézménynél, amelyek nem a 17.a § 3. bek. szerint járnak el, és a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepénél29db), a külföldi alapkezelő társaság fióktelepének kivételével, lévő derivatívák,
3.f.
a gazdasági társaságok alaptőkéjében való, nem értékpapír formájú részesedések, amelyek az alap35a) vagyonában vannak,
4.
a nyilvános piacon forgalmazott áruk, amelyeket a számviteli egység nem maga állított elő, és amelyeket a nyilvános piacon történő további értékesítés céljából szerzett be (a továbbiakban: „áruk”),
5.
az alap9) vagyonában lévő nemesfémek,
f)
a 27. § 2. bek. szerint meghatározott valós értéken a jogutód számviteli egység által az átalakulással megszűnő számviteli egységtől vagy a szétváló számviteli egység kiválásával átvett vagyon és kötelezettségek,
g)
a 27. § 1. bek. j) pontja szerint meghatározott valós értéken a koncessziós jogosultnál elszámolt immateriális javak külön jogszabály szerinti építési koncesszió esetén;35aa) ilyen immateriális javakat a koncessziós jogosult számol el, ha túlnyomórészt ő viseli a keresleti kockázatot, és a közbeszerző a mű megvalósításának kezdetén vagy annak használatba vételével szerez tulajdonjogot,
h)
a 27. § 13. bek. szerinti valós értéken
1.
a kriptoeszköz, az elektronikus pénz tokenek kivételével, amely
1a.
visszterhesen szerzett kriptoeszköz,
1b.
az adott kriptoeszköz hálózatában végzett tranzakciók hitelesítésével szerzett kriptoeszköz, más vagyonra vagy szolgáltatásra történő cseréjének napján,
1c.
más kriptoeszközért cserébe szerzett kriptoeszköz,
1d.
ingyenesen szerzett kriptoeszköz,
2.
kriptoeszközért cserébe szerzett szolgáltatás és vagyon, kivéve a pénzeszközöket, az elektronikus pénz tokeneket és a névértéken értékelt értékjegyeket.
(2)
A jogutód számviteli egység e törvény szerint valós értéken értékeli a külföldi megszűnő gazdasági társaságtól vagy szövetkezettől átvett vagyont és kötelezettségeket, ha a megszűnő gazdasági társaság vagy szövetkezet nem így értékelte azokat.
(3)
Az alap35a) befektetési eszközként beszerzett követeléseit, a bankbetétek kivételével, és az alap35a) finanszírozására beszerzett kötelezettségeit jelenértéken értékelik.
(4)
A jövőbeli pénzbevételek jelenértékét a jövőbeli pénzbevételek és a megfelelő diszkonttényezők szorzatainak összegeként számítják ki. A jövőbeli pénzkiadások jelenértékét a jövőbeli pénzkiadások és a megfelelő diszkonttényezők szorzatainak összegeként számítják ki.
(5)
Ha ez összhangban van a 7. § 1. bek. szerinti megbízható és valós kép követelményével, a kriptoeszköznek minősülő vagyon, a raktáron tartott azonos típusú készletek és a számviteli egység portfóliójában tartott azonos típusú értékpapírok esetében az (1) bekezdés szerinti értékelési módszernek tekinthető a csökkenés értékelése súlyozott számtani átlaggal megállapított áron, vagy az a módszer, amely szerint a megfelelő vagyontípus növekményének értékelésére szolgáló első árat használják az adott vagyon csökkenésének értékelésére szolgáló első árként. Azonos típusú értékpapírt csak akkor lehet az említett módon értékelni, ha ugyanattól a kibocsátótól származnak és ugyanarra a pénznemre szólnak.

 
(6)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
beszerzési áron az az ár, amelyen a vagyont beszerezték, beleértve a beszerzéssel kapcsolatos költségeket és e beszerzési ár minden csökkentését,
b)
előállítási költségen
1.
a saját tevékenységgel létrehozott készletek esetében a termelésre vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek, esetleg a termelésre vagy más tevékenységre vonatkozó közvetett költségek egy része,
2.
a saját tevékenységgel létrehozott, a készletek kivételével a tárgyi eszközök és a követelések kivételével az immateriális javak esetében a termelésre vagy más tevékenységre fordított közvetlen költségek és a termelésre vagy más tevékenységre vonatkozó közvetett költségek,
c)
névértéken az az ár, amely a pénzeszközökön és értékjegyeken fel van tüntetve, vagy az az összeg, amelyre a követelés vagy kötelezettség szól.
(7)
A mikrogazdálkodó, a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott számviteli egység, valamint az egyszeres könyvvitelt vezető számviteli egység nem értékeli a vagyont és a kötelezettségeket az (1) bekezdés e) pontjának harmadik alpontja szerint.
(8)
A számviteli egység az értékelés napján a 24. § 1. bek. a)–c) pontja szerint, az (1) bekezdés e) pontjának harmadik alpontjában említett értékpapírok kivételével, az eladásra szánt értékpapírokat és részesedéseket a 27. § 2. bek. szerinti valós értéken értékelheti.
(9)
Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet és az európai gazdasági egyesülés által a székhelyük Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése előtt beszerzési áron, előállítási költségen vagy valós értéken történő vagyon- és kötelezettségértékelés a székhely Szlovák Köztársaság területére történő áthelyezése után is beszerzési áron, előállítási költségen vagy valós értéken történő értékelésnek minősül.
§ 26
(1)
Ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, sú budúce ekonomické úžitky zásob nižšie ako ich ocenenie v účtovníctve, ocenia sa v čistej realizačnej hodnote. Čistou realizačnou hodnotou sa rozumie predpokladaná predajná cena zásob znížená o predpokladané náklady na ich dokončenie a náklady súvisiace s ich predajom.
(2)
Ak ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, je suma záväzkov vyššia ako ich výška v účtovníctve, uvedú sa záväzky v účtovnej závierke vo zvýšenom ocenení a pri dlhodobých záväzkoch fondu35a) sa prehodnotí diskontný faktor.
(3)
Ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, je účtovná jednotka povinná upraviť ocenenie hodnoty majetku, vytvoriť rezervy a odpisovať majetok v súlade s účtovnými zásadami a účtovnými metódami.
(4)
Ocenenie majetku sa upraví opravnými položkami, ak existuje opodstatnený predpoklad zníženia hodnoty majetku pod jeho účtovnú hodnotu. Opravné položky sa zrušia alebo sa zmení ich výška, ak nastane zmena predpokladu zníženia hodnoty.
(5)
Rezervy sú záväzky s neistým časovým vymedzením alebo výškou.
(6)
Na účely tohto zákona sa škodou na majetku rozumie neodstrániteľné poškodenie, zničenie, odcudzenie alebo strata majetku. Inventarizáciou zistené odcudzenie alebo zistená strata majetku je manko.
(7)
Odseky 1 až 4 nepoužije účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva s výnimkou odpisovania majetku a tvorby rezerv, ktoré sú uznaným daňovým výdavkom podľa osobitného predpisu.35b) Ustanovenia odsekov 1 až 4 nie je povinná použiť účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, okrem odpisovania majetku, pri ktorom môže použiť odpisovanie podľa osobitného predpisu.35c)
26. §
(1)
Ha a beszámoló összeállításának napján a készletek jövőbeli gazdasági hasznai alacsonyabbak, mint a könyvelésben szereplő értékelésük, akkor azokat nettó realizálható értéken kell értékelni. Nettó realizálható érték alatt a készletek feltételezett eladási árát értjük, csökkentve a befejezésük feltételezett költségeivel és az eladásukkal kapcsolatos költségekkel.
(2)
Ha a beszámoló összeállításának napján a kötelezettségek összege magasabb, mint a könyvelésben szereplő összegük, a kötelezettségeket a beszámolóban magasabb értéken kell feltüntetni, és az alap35a) hosszú lejáratú kötelezettségei esetében felül kell vizsgálni a diszkonttényezőt.
(3)
A beszámoló összeállításának napján a számviteli egység köteles a vagyon értékének értékelését módosítani, céltartalékokat képezni és a vagyont a számviteli alapelvekkel és számviteli módszerekkel összhangban leírni.
(4)
A vagyon értékelését értékhelyesbítésekkel kell módosítani, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a vagyon értéke a könyv szerinti értéke alá csökken. Az értékhelyesbítéseket meg kell szüntetni, vagy összegüket módosítani kell, ha az értékcsökkenés feltételezése megváltozik.
(5)
A céltartalékok bizonytalan időbeli meghatározású vagy összegű kötelezettségek.
(6)
E törvény alkalmazásában vagyonkár alatt a vagyon helyrehozhatatlan megrongálódását, megsemmisülését, eltulajdonítását vagy elvesztését értjük. A leltározással megállapított eltulajdonítás vagy megállapított vagyonvesztés hiány.
(7)
Az (1)–(4) bekezdést nem alkalmazza az egyszeres könyvvitelt vezető számviteli egység, kivéve a vagyon leírását és a céltartalékok képzését, amelyek külön jogszabály35b) szerint elismert adókiadásnak minősülnek. Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott számviteli egység, kivéve a vagyon leírását, amelynél alkalmazhatja a külön jogszabály35c) szerinti leírást.
§ 27
(1)
Ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. b) alebo písm. c) sa jednotlivé zložky majetku alebo záväzkov alebo súbor rovnorodých zložiek majetku alebo súbor rovnorodých zložiek záväzkov oceňujú takto:
a)
cenné papiere a podiely na základnom imaní reálnou hodnotou okrem cenných papierov držaných do splatnosti, cenných papierov emitovaných účtovnou jednotkou a podielov na základnom imaní v obchodných spoločnostiach, pre ktoré je účtovná jednotka materskou účtovnou jednotkou alebo v ktorých má účtovná jednotka podielovú účasť, okrem majetkovej účasti v realitnej spoločnosti podľa osobitného predpisu37a) a podielov na základnom imaní obchodných spoločností, ktoré nemajú podobu cenného papiera a sú nadobudnuté do majetku špeciálneho podielového fondu alternatívnych investícií podľa osobitného predpisu,37b)
b)
deriváty reálnou hodnotou,
c)
v premenou zanikajúcej účtovnej jednotke alebo odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotke, ak nástupníckou účtovnou jednotkou sa stáva účtovná jednotka, reálnou hodnotou, pričom v odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotke sa reálnou hodnotou ocenia iba tie jednotlivé zložky majetku a záväzkov alebo súbor rovnorodých zložiek majetku a súbor rovnorodých zložiek záväzkov predstavujúce časť imania odštiepením rozdeľovanej účtovnej jednotky, ktoré preberá nástupnícka účtovná jednotka,
d)
reálnou hodnotou, ak sú zabezpečené derivátmi na zabezpečenie ich reálnej hodnoty,
e)
nehnuteľnosti v špeciálnom podielovom fonde nehnuteľností a nehnuteľnosti, v ktorých sú umiestnené prostriedky technických rezerv účtovných jednotiek, ktoré sú poisťovňami podľa osobitného predpisu,19) reálnou hodnotou,
f)
komodity trhovou cenou,
g)
drahé kovy v majetku fondu9) trhovou cenou,
h)
podielový list v majetku fondu35a) jeho podielom na hodnote čistého majetku v príslušnom fonde,
i)
záväzky, ktoré sú súčasťou portfólia finančných nástrojov na obchodovanie reálnou hodnotou,
j)
hodnotou zhotoveného diela koncesionárom pre verejného obstarávateľa, za ktorú koncesionár nadobúda nehmotný majetok uvedený v § 25 ods. 1 písm. g).
(2)
Na účely tohto zákona sa reálnou hodnotou jednotlivej zložky majetku alebo záväzkov alebo súboru rovnorodých zložiek majetku alebo súboru rovnorodých zložiek záväzkov rozumie
a)
trhová cena,
b)
hodnota zistená oceňovacím modelom, ktorý využíva prevažne informácie z operácií alebo z kotácií na aktívnom trhu, ak nie je cena podľa písmena a) známa,
c)
hodnota zistená oceňovacím modelom, ktorý využíva prevažne informácie z operácií alebo z kotácií na inom ako aktívnom trhu, ak nie sú na aktívnom trhu informácie, ktoré by bolo možné použiť v oceňovacom modeli podľa písmena b), alebo
d)
posudok znalca, ak pre oceňovanú položku majetku nie je možné zistiť jeho reálnu hodnotu podľa písmen a) až c), alebo pre oceňovanú položku majetku nie je dostupný oceňovací model odhadujúci s postačujúcou spoľahlivosťou cenu majetku, za ktorú by sa v danom čase predal, alebo jeho použitie by vyžadovalo od účtovnej jednotky vynaloženie neprimeraného úsilia alebo nákladov v pomere s prínosom jeho použitia pre kvalitu zobrazenia finančnej pozície účtovnej jednotky v účtovnej závierke.
(3)
Trhová cena je
a)
záverečná cena vyhlásená na burze v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1 za predpokladu, ak trh s príslušným majetkom, ktorý burza organizuje, je aktívnym trhom, alebo
b)
najpočetnejšia cena ponuky, alebo ak táto nie je reprezentatívna, medián cien ponúk na inom aktívnom trhu v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1, ak nie je možné použiť ocenenie podľa písmena a); ak náklady na dopravu kúpeného majetku z miesta jeho uloženia na účely obchodovania na aktívnom trhu na miesto jeho použitia u kupujúceho nie sú zanedbateľné, prirátajú sa k trhovej cene.
(4)
Ak jednotlivý trh nezverejňuje záverečné ceny alebo iné ceny na ňom realizované, použijú sa kotácie cien na ňom alebo iné formy cenových ponúk, ak nemajú formu kotácií, ak tento trh spĺňa podmienky aktívneho trhu podľa odseku 5 písm. a) a b).
(5)
Aktívny trh je trh, na ktorom
a)
sa obchoduje s majetkom podľa druhu majetku s podobnými vlastnosťami za obdobných podmienok,
b)
sú obvykle osoby ochotné kúpiť alebo predať za cenu ponúkanú na tomto trhu,
c)
informácia o cenách je dostupná verejnosti.
(6)
Ak sa s majetkom neobchoduje na tuzemskej burze, ale obchoduje sa s ním na zahraničných regulovaných verejných trhoch, rozumie sa trhovou cenou podľa odseku 3 písm. a) záverečná cena vyhlásená na rozhodujúcom regulovanom trhu. Ak sa na rozhodujúcom regulovanom trhu s majetkom, ktorý je predmetom ocenenia, v deň ocenenia neobchodovalo, rozumie sa trhovou cenou podľa odseku 3 písm. a) najvyššia cena zo záverečných cien vyhlásená na zahraničných regulovaných verejných trhoch, na ktorých je účtovnej jednotke dostupná účasť na obchodovaní.
(7)
Oceňovacie modely vychádzajú z
a)
trhového prístupu, ktorý používa informácie vytvárané operáciami na trhu, ako napríklad
1.
cenu podobného majetku dosiahnutú na aktívnom trhu, pričom sa jeho cena upraví o vplyv charakteristík majetku, v ktorých a v akom rozsahu sa líši od charakteristík oceňovaného majetku,
2.
cenu majetku, s vývojom cien ktorého vývoj ceny oceňovaného majetku vykazuje štatistickú závislosť,
3.
pri dlhovom majetku úrokovú sadzbu, výnosovú krivku, rizikovú maržu alebo ďalšie zložky ocenenia podobného druhu dlhového nástroja, s podobnou splatnosťou a podobným dlžníkom,
b)
výdavkového prístupu, ktorý vychádza z peňažnej sumy, ktorú by bolo potrebné vydať na obstaranie majetku, ktorý by mal pre účtovnú jednotku porovnateľný prínos ako oceňovaný majetok, pričom tento prístup sa používa najmä na ocenenie nefinančného majetku; zohľadňujú sa pri tom informácie z operácií alebo cenové ponuky z trhu z hľadiska jeho druhu a miesta, na ktorom by sa majetok pravdepodobne obstaral, vrátane maloobchodného trhu,
c)
príjmového prístupu, napríklad model súčasnej hodnoty, ktorý je založený na súčasnej hodnote budúcich peňažných príjmov z majetku a budúcich peňažných výdavkov na majetok, pričom diskontná sadzba sa určí ako vnútorná miera návratnosti požadovaná investormi pre daný druh majetku ku dňu jeho ocenenia, ktorý nesie danú mieru rizika.
(8)
Akcie a podiely v dcérskej účtovnej jednotke alebo v účtovnej jednotke s podielovou účasťou sa môžu oceňovať metódou vlastného imania. Pri použití metódy vlastného imania sa hodnota akcií a podielov porovnáva s hodnotou zodpovedajúcou miere účasti na vlastnom imaní v dcérskej účtovnej jednotke a v účtovnej jednotke s podielovou účasťou a hodnota akcií a podielov sa upraví na hodnotu zodpovedajúcu miere účasti na vlastnom imaní v dcérskej účtovnej jednotke a v účtovnej jednotke s podielovou účasťou. Ak účtovná jednotka použije túto metódu ocenenia, je povinná ju použiť na ocenenie všetkých takých akcií a podielov a za predpokladu, že môže určiť ocenenie metódou vlastného imania. Účtovná jednotka, v ktorej má iná účtovná jednotka podielovú účasť, poskytuje informácie o aktuálnej štruktúre svojho vlastného imania v takom čase, aby účtovná jednotka mohla oceniť akcie a podiely metódou vlastného imania.
(9)
Pri dlhových cenných papieroch a iných úročených pohľadávkach sa ich ocenenie odo dňa vyrovnania ich nákupu do dňa ich splatnosti alebo ich prevodu na inú osobu zvyšuje o prirastený dohodnutý úrok a znižuje o splátku istiny a splátku úroku. Pri dlhových cenných papieroch emitovaných účtovnou jednotkou a iných úročených záväzkoch sa ich ocenenie odo dňa ich prvotného zaúčtovania do dňa splatnosti alebo ich postúpenia na inú osobu zvyšuje o prirastený dohodnutý úrok a znižuje o splátku istiny a splátku úroku.
(10)
Účtovná jednotka, ktorá ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) neoceňuje cenné papiere a podiely podľa § 25 ods. 8 reálnou hodnotou, neoceňuje tieto cenné papiere a podiely reálnou hodnotou ani ku dňu ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. b) a c).
(11)
Mikro účtovná jednotka, účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania a účtovná jednotka, ktorá účtuje v sústave jednoduchého účtovníctva, ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, neoceňuje majetok a záväzky reálnou hodnotou okrem majetku a záväzkov podľa odseku 1 písm. c) a neoceňuje majetok metódou vlastného imania podľa odseku 8.
(12)
Ocenenie reálnou hodnotou sa ku dňu ocenenia nevykoná, ak nie je možné spoľahlivo určiť reálnu hodnotu.
(13)
Reálna hodnota kryptoaktíva je trhová cena v deň ocenenia podľa § 24 ods. 1 písm. a) zistená spôsobom určeným účtovnou jednotkou zo zvoleného verejného trhu s kryptoaktívom. V priebehu účtovného obdobia účtovná jednotka používa rovnaký spôsob určenia reálnej hodnoty pre dané kryptoaktívum.
27. §
(1)
Az értékelés napján a 24. § 1. bek. b) pontja vagy c) pontja szerint a vagyon vagy kötelezettségek egyes elemeit, vagy a vagyon egynemű elemeinek összességét, vagy a kötelezettségek egynemű elemeinek összességét a következők szerint értékelik:
a)
az értékpapírokat és az alaptőkében való részesedéseket valós értéken, kivéve a lejáratig tartott értékpapírokat, a számviteli egység által kibocsátott értékpapírokat és a gazdasági társaságok alaptőkéjében való részesedéseket, amelyek esetében a számviteli egység anyavállalat, vagy amelyekben a számviteli egységnek részesedése van, kivéve a külön jogszabály37a) szerinti ingatlanvállalatban való vagyoni részesedést és a gazdasági társaságok alaptőkéjében való, nem értékpapír formájú részesedéseket, amelyeket külön jogszabály37b) szerinti speciális alternatív befektetési alap vagyonába szereztek,
b)
a derivatívákat valós értéken,
c)
az átalakulással megszűnő számviteli egységben vagy a szétváló számviteli egység kiválásakor, ha a jogutód számviteli egység egy számviteli egység lesz, valós értéken, miközben a szétváló számviteli egység kiválásakor csak a vagyon és kötelezettségek azon egyes elemeit, vagy a vagyon egynemű elemeinek összességét és a kötelezettségek egynemű elemeinek összességét értékelik valós értéken, amelyek a szétváló számviteli egység vagyonának egy részét képezik, és amelyeket a jogutód számviteli egység vesz át,
d)
valós értéken, ha azokat a valós értékük biztosítására szolgáló derivatívákkal fedezik,
e)
a speciális ingatlanalapban lévő ingatlanokat és azokat az ingatlanokat, amelyekben a külön jogszabály19) szerinti biztosítótársaságoknak minősülő számviteli egységek technikai tartalékainak eszközei vannak elhelyezve, valós értéken,
f)
az árukat piaci áron,
g)
az alap9) vagyonában lévő nemesfémeket piaci áron,
h)
a befektetési jegyet az alap35a) vagyonában a megfelelő alap nettó eszközértékéből való részesedésével,
i)
olyan kötelezettségek, amelyek a valós értéken történő kereskedésre szánt pénzügyi eszközök portfóliójának részét képezik,
j)
a koncessziós jogosult által a közbeszerző számára elkészített mű értékével, amelyért a koncessziós jogosult a 25. § 1. bekezdésének g) pontjában meghatározott immateriális javakat szerzi meg.
(2)
E törvény alkalmazásában a vagyon vagy kötelezettségek egyes elemeinek, vagy a vagyon egynemű elemei összességének, vagy a kötelezettségek egynemű elemei összességének valós értéke alatt értendő
a)
a piaci ár,
b)
az értékelési modellel megállapított érték, amely túlnyomórészt az aktív piacon végrehajtott műveletekből vagy jegyzésekből származó információkat használja fel, ha az a) pont szerinti ár nem ismert,
c)
az értékelési modellel megállapított érték, amely túlnyomórészt nem aktív piacon végrehajtott műveletekből vagy jegyzésekből származó információkat használja fel, ha az aktív piacon nincsenek olyan információk, amelyeket a b) pont szerinti értékelési modellben fel lehetne használni, vagy
d)
szakértői vélemény, ha az értékelt vagyontárgy valós értékét nem lehet az a)–c) pont szerint megállapítani, vagy ha az értékelt vagyontárgyra nincs olyan értékelési modell, amely kellő megbízhatósággal megbecsülné azt az árat, amelyen a vagyontárgyat az adott időpontban eladnák, vagy ha annak használata a gazdálkodó egységtől aránytalan erőfeszítést vagy költséget igényelne a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének a pénzügyi kimutatásokban való megjelenítésének minőségéhez képest.
(3)
A piaci ár
a)
a tőzsdén a 24. § 1. bekezdése szerinti értékelés napján közzétett záróár, feltéve, hogy a tőzsde által szervezett, az adott vagyonra vonatkozó piac aktív piac, vagy
b)
a leggyakoribb ajánlati ár, vagy ha ez nem reprezentatív, az ajánlati árak mediánja egy másik aktív piacon a 24. § 1. bekezdése szerinti értékelés napján, ha az a) pont szerinti értékelés nem alkalmazható; ha a megvásárolt vagyonnak az aktív piacon történő kereskedés céljából történő tárolási helyéről a vevő felhasználási helyére történő szállítási költségei nem elhanyagolhatók, azokat hozzá kell adni a piaci árhoz.
(4)
Ha egy adott piac nem teszi közzé a záróárakat vagy az ott realizált egyéb árakat, akkor az ottani árjegyzéseket vagy az árajánlatok egyéb formáit kell használni, ha azok nem árjegyzés formájában vannak, feltéve, hogy ez a piac megfelel az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti aktív piac feltételeinek.
(5)
Aktív piac az a piac, amelyen
a)
hasonló tulajdonságokkal rendelkező, azonos típusú vagyonnal kereskednek hasonló feltételek mellett,
b)
a személyek általában hajlandóak az ezen a piacon kínált áron vásárolni vagy eladni,
c)
az árakra vonatkozó információk a nyilvánosság számára hozzáférhetők.
(6)
Ha a vagyonnal nem hazai tőzsdén, hanem külföldi szabályozott nyilvános piacokon kereskednek, a (3) bekezdés a) pontja szerinti piaci ár alatt a meghatározó szabályozott piacon közzétett záróárat kell érteni. Ha a meghatározó szabályozott piacon az értékelés tárgyát képező vagyonnal az értékelés napján nem kereskedtek, a (3) bekezdés a) pontja szerinti piaci ár alatt a külföldi szabályozott nyilvános piacokon közzétett záróárak közül a legmagasabbat kell érteni, amelyeken a gazdálkodó egység számára a kereskedésben való részvétel elérhető.
(7)
Az értékelési modellek a következőkön alapulnak:
a)
a piaci megközelítésen, amely a piaci műveletek által generált információkat használja, mint például
1.
egy hasonló vagyon aktív piacon elért ára, miközben annak árát kiigazítják a vagyon azon jellemzőinek hatásával, amelyekben és amilyen mértékben eltér az értékelt vagyon jellemzőitől,
2.
egy olyan vagyon ára, amelynek árfejlődésével az értékelt vagyon árfejlődése statisztikai függőséget mutat,
3.
adósságinstrumentumok esetében a kamatláb, a hozamgörbe, a kockázati felár vagy egy hasonló típusú, hasonló lejáratú és hasonló adóssal rendelkező adósságinstrumentum értékelésének egyéb elemei,
b)
a költségalapú megközelítésen, amely azon a pénzösszegen alapul, amelyet egy olyan vagyon beszerzésére kellene fordítani, amely a gazdálkodó egység számára az értékelt vagyonnal összehasonlítható hasznot hozna, miközben ezt a megközelítést elsősorban a nem pénzügyi eszközök értékelésére használják; figyelembe veszik a piaci műveletekből származó információkat vagy árajánlatokat a piac típusa és helye szempontjából, ahol a vagyont valószínűleg beszereznék, beleértve a kiskereskedelmi piacot is,
c)
a jövedelemalapú megközelítésen, például a jelenérték-modellen, amely a vagyonból származó jövőbeli pénzbevételek és a vagyonra fordított jövőbeli pénzkiadások jelenértékén alapul, miközben a diszkontrátát a befektetők által az adott típusú, adott kockázati mértékkel rendelkező vagyonra az értékelés napján megkövetelt belső megtérülési rátaként határozzák meg.
(8)
A leányvállalatban vagy a társult vállalkozásban lévő részvények és részesedések a tőkemódszerrel értékelhetők. A tőkemódszer alkalmazásakor a részvények és részesedések értékét összehasonlítják a leányvállalatban és a társult vállalkozásban lévő saját tőkéből való részesedés mértékének megfelelő értékkel, és a részvények és részesedések értékét a leányvállalatban és a társult vállalkozásban lévő saját tőkéből való részesedés mértékének megfelelő értékre módosítják. Ha a gazdálkodó egység ezt az értékelési módszert alkalmazza, köteles azt minden ilyen részvény és részesedés értékelésére használni, feltéve, hogy a tőkemódszerrel történő értékelést meg tudja határozni. Az a gazdálkodó egység, amelyben egy másik gazdálkodó egységnek részesedése van, olyan időben nyújt tájékoztatást saját tőkéjének aktuális szerkezetéről, hogy a gazdálkodó egység a részvényeket és részesedéseket a tőkemódszerrel értékelhesse.
(9)
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb kamatozó követelések értékelése a vásárlásuk elszámolásának napjától a lejáratuk vagy más személyre történő átruházásuk napjáig a felhalmozott, megállapodás szerinti kamattal növekszik, és a tőketörlesztéssel és a kamattörlesztéssel csökken. A gazdálkodó egység által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb kamatozó kötelezettségek értékelése az elsődleges elszámolásuk napjától a lejáratuk vagy más személyre történő átruházásuk napjáig a felhalmozott, megállapodás szerinti kamattal növekszik, és a tőketörlesztéssel és a kamattörlesztéssel csökken.
(10)
Az a gazdálkodó egység, amely a 24. § 1. bekezdésének a) pontja szerinti értékelés napján az értékpapírokat és részesedéseket nem a 25. § 8. bekezdése szerint valós értéken értékeli, ezeket az értékpapírokat és részesedéseket a 24. § 1. bekezdésének b) pontja és c) pontja szerinti értékelés napján sem értékeli valós értéken.
(11)
A mikrogazdálkodó, a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott gazdálkodó egység és az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatások összeállításának napján nem értékeli a vagyont és a kötelezettségeket valós értéken, kivéve az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyont és kötelezettségeket, és nem értékeli a vagyont a (8) bekezdés szerinti tőkemódszerrel.
(12)
A valós értéken történő értékelést az értékelés napján nem végzik el, ha a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni.
(13)
A kriptoeszköz valós értéke a 24. § 1. bekezdésének a) pontja szerinti értékelés napján a gazdálkodó egység által a kiválasztott nyilvános kriptoeszköz-piacról meghatározott módon megállapított piaci ár. A számviteli időszak alatt a gazdálkodó egység ugyanazt a módszert alkalmazza az adott kriptoeszköz valós értékének meghatározására.
§ 28
(1)
Účtovná jednotka, ak nie je ďalej ustanovené inak, odpisuje hmotný majetok okrem zásob a nehmotný majetok okrem pohľadávok v súlade s účtovnými zásadami a účtovnými metódami, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Ak ide o zmluvu o výpožičke41) počas doby zabezpečenia záväzku prevodom práva42) alebo ak sa vlastnícke právo k veciam nadobúda iným spôsobom ako prevzatím veci,43) ako aj v ďalších prípadoch ustanovených osobitnými predpismi, o majetku účtuje a odpisuje ho účtovná jednotka, ktorá ho používa.
(2)
Pozemky, predmety z drahých kovov a iný majetok vymedzený osobitnými predpismi44) sa neodpisujú.
(3)
Účtovná jednotka uvedená v odseku 1 je povinná zostaviť si odpisový plán, na základe ktorého vykonáva odpisovanie majetku. Uvedený majetok sa odpisuje len do výšky jeho ocenenia v účtovníctve. Účtovná jednotka podľa § 9 ods. 2 účtujúca v sústave jednoduchého účtovníctva a účtovná jednotka, ktorá nie je založená alebo zriadená na účel podnikania, si môže určiť v odpisovom pláne odpisy podľa osobitného predpisu,35c) ak sú v tomto osobitnom predpise určené inak ako podľa tohto zákona.
(4)
Hmotný majetok okrem zásob a nehmotný majetok okrem pohľadávok odpisuje účtovná jednotka počas predpokladanej doby používania zodpovedajúcej spotrebe budúcich ekonomických úžitkov z majetku. Ak sa nedá životnosť goodwillu a aktivovaných nákladov na vývoj spoľahlivo odhadnúť, musí ich účtovná jednotka odpísať najneskôr do piatich rokov od ich obstarania. Ak neboli aktivované náklady na vývoj úplne odpísané, môže účtovná jednotka rozdeliť zisk, ak úhrnná výška rezervných fondov a iných zložiek vlastného imania, ktoré sú k dispozícii na vyplácanie, je vyššia ako celková výška neodpísaných aktivovaných nákladov na vývoj. Nehmotný majetok vytvorený vlastnou činnosťou sa neaktivuje okrem softvéru a nákladov na vývoj, ktoré sa aktivujú v súlade s postupmi účtovania.
(5)
Na základe splatenia príspevkov do kapitálového fondu z príspevkov sa účtuje v obchodnej spoločnosti a u spoločníka alebo akcionára vytvorenie kapitálového fondu z príspevkov podľa osobitného predpisu.44a) V účtovníctve spoločníka alebo akcionára sa splatené príspevky do kapitálového fondu z príspevkov účtujú ako súčasť ocenenia cenného papieru alebo podielu na základnom imaní.
(6)
Účtovná jednotka je povinná dodržať podmienku zákazu vrátenia plnenia nahrádzajúceho vlastné zdroje, ak je spoločnosť v kríze podľa § 67a Obchodného zákonníka. Na účely posúdenia, či je spoločnosť v kríze, sa rozumie
a)
vlastným imaním suma položky vlastné imanie vykázaná v súvahe účtovnej závierky alebo suma, ktorá by bola vykázaná, ak by účtovná jednotka zostavila účtovnú závierku,
b)
záväzkami suma položky záväzkov vykázaná v súvahe účtovnej jednotky alebo suma záväzkov, ktorá by bola vykázaná, ak by účtovná jednotka zostavila účtovnú závierku; mikro účtovná jednotka od sumy záväzkov odpočíta sumu vykázanú na účtoch časového rozlíšenia nákladov a výnosov na strane pasív súvahy.
28. §
(1)
A gazdálkodó egység, hacsak a továbbiakban másként nem rendelkezik, a tárgyi eszközöket a készletek kivételével és az immateriális javakat a követelések kivételével a számviteli alapelvekkel és módszerekkel összhangban írja le, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik. Haszonkölcsön-szerződés41) esetén a kötelezettség jogátruházással történő biztosításának időtartama alatt42), vagy ha a dolgok tulajdonjoga a dolog átvételétől eltérő módon jön létre,43) valamint a külön jogszabályokban meghatározott egyéb esetekben a vagyont az a gazdálkodó egység tartja nyilván és írja le, amely azt használja.
(2)
A telkeket, a nemesfémből készült tárgyakat és a külön jogszabályokban meghatározott egyéb vagyontárgyakat44) nem írják le.
(3)
Az (1) bekezdésben említett gazdálkodó egység köteles értékcsökkenési tervet készíteni, amely alapján a vagyon értékcsökkenését elvégzi. Az említett vagyont csak a könyvelésben szereplő értékének mértékéig írják le. A 9. § 2. bekezdése szerinti, egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó egység és a nem vállalkozási céllal alapított vagy létrehozott gazdálkodó egység az értékcsökkenési tervben meghatározhatja az értékcsökkenést külön jogszabály szerint,35c) ha ebben a külön jogszabályban a jelen törvénytől eltérően határozzák meg.
(4)
A tárgyi eszközöket a készletek kivételével és az immateriális javakat a követelések kivételével a gazdálkodó egység a vagyonból származó jövőbeli gazdasági hasznok felhasználásának megfelelő, feltételezett használati idő alatt írja le. Ha a goodwill és az aktivált fejlesztési költségek élettartamát nem lehet megbízhatóan megbecsülni, a gazdálkodó egységnek azokat legkésőbb a beszerzésüktől számított öt éven belül le kell írnia. Ha az aktivált fejlesztési költségeket nem írták le teljesen, a gazdálkodó egység csak akkor oszthat nyereséget, ha a tartalékalapok és a kifizetésre rendelkezésre álló egyéb saját tőke elemek összesített összege magasabb, mint a le nem írt aktivált fejlesztési költségek teljes összege. A saját tevékenységgel létrehozott immateriális javakat nem aktiválják, kivéve a szoftvert és a fejlesztési költségeket, amelyeket a számviteli eljárásokkal összhangban aktiválnak.
(5)
A tőkealapba történő hozzájárulások befizetése alapján a gazdasági társaságnál és a tagnál vagy részvényesnél a tőkealap létrehozását a hozzájárulásokból külön jogszabály szerint kell elszámolni.44a) A tag vagy részvényes könyvelésében a tőkealapba befizetett hozzájárulásokat az értékpapír vagy az alaptőke-részesedés értékelésének részeként kell elszámolni.
(6)
A gazdálkodó egység köteles betartani a saját forrásokat helyettesítő teljesítés visszatérítésének tilalmára vonatkozó feltételt, ha a társaság a Kereskedelmi Törvénykönyv 67.a §-a szerint válságban van. Annak megítélése céljából, hogy a társaság válságban van-e, a következők értendők:
a)
saját tőke alatt a pénzügyi kimutatások mérlegében kimutatott saját tőke tétel összege, vagy az az összeg, amelyet akkor mutatnának ki, ha a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásokat készítene,
b)
kötelezettségek alatt a gazdálkodó egység mérlegében kimutatott kötelezettségek tétel összege, vagy a kötelezettségek azon összege, amelyet akkor mutatnának ki, ha a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásokat készítene; a mikrogazdálkodó a kötelezettségek összegéből levonja a mérleg passzív oldalán az időbeli elhatárolások számláin kimutatott összeget.
ŠIESTA ČASŤ
HATODIK RÉSZ
INVENTARIZÁCIA
LELTÁROZÁS
§ 29
(1)
Inventarizáciou overuje účtovná jednotka, či stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov v účtovníctve zodpovedá skutočnosti.
(2)
Inventarizáciu účtovná jednotka vykonáva ku dňu, ku ktorému zostavuje riadnu alebo mimoriadnu účtovnú závierku. Účtovná jednotka pre potreby zostavenia priebežnej účtovnej závierky vykonáva inventarizáciu len na účely vyjadrenia ocenenia podľa § 26 ods. 3. Ustanovenia o vykonávaní inventarizácií podľa osobitných predpisov45) nie sú týmto dotknuté.
(3)
Pri hmotnom majetku okrem zásob a peňažných prostriedkov v hotovosti môže účtovná jednotka vykonať inventarizáciu v inej lehote, ako je ustanovená v odseku 2, ktorá však nesmie prekročiť štyri roky, okrem účtovnej jednotky, ktorou je štátna rozpočtová organizácia, štátna príspevková organizácia, štátny fond, obec, vyšší územný celok a rozpočtová organizácia a príspevková organizácia v ich zriaďovateľskej pôsobnosti, ktoré vykonávajú inventarizáciu v lehote ustanovenej v odseku 2. Peňažné prostriedky v hotovosti musí účtovná jednotka inventarizovať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka.
29. §
(1)
Leltározással a gazdálkodó egység ellenőrzi, hogy a vagyon, a kötelezettségek és a vagyon és kötelezettségek közötti különbség állapota a könyvelésben megfelel-e a valóságnak.
(2)
A gazdálkodó egység a leltározást azon a napon végzi el, amelyre a rendes vagy rendkívüli pénzügyi kimutatásokat összeállítja. A gazdálkodó egység a közbenső pénzügyi kimutatások összeállításához csak a 26. § 3. bekezdése szerinti értékelés kifejezése céljából végez leltározást. A külön jogszabályok szerinti leltározások végrehajtására vonatkozó rendelkezések hatálya nem változik.45)
(3)
A tárgyi eszközök esetében, a készletek és a készpénz kivételével, a gazdálkodó egység a leltározást a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő időpontban is elvégezheti, amely azonban nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az állami költségvetési szervezetet, az állami hozzájárulásos szervezetet, az állami alapot, a községet, a magasabb területi egységet, valamint az általuk alapított költségvetési és hozzájárulásos szervezeteket, amelyek a leltározást a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül végzik el. A készpénzt a gazdálkodó egységnek azon a napon kell leltároznia, amelyre a pénzügyi kimutatásokat összeállítja.
§ 30
(1)
Skutočný stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov sa zisťuje inventúrou. Pri majetku hmotnej povahy a nehmotnej povahy sa skutočný stav zisťuje fyzickou inventúrou; pri záväzkoch, rozdiele majetku a záväzkov a pri tých druhoch majetku, pri ktorých nemožno vykonať fyzickú inventúru, sa skutočný stav zisťuje dokladovou inventúrou; ak je to možné, používa sa kombinácia fyzickej a dokladovej inventúry.
(2)
Inventúrny súpis je účtovný záznam, ktorý zabezpečuje preukázateľnosť účtovníctva (§ 8 ods. 4). Inventúrny súpis musí obsahovať tieto údaje:
a)
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, fyzické osoby bydlisko a miesto podnikania, ak sa líši od miesta bydliska,
b)
deň začatia inventúry, deň, ku ktorému bola inventúra vykonaná, a deň skončenia inventúry,
c)
stav majetku s uvedením jednotiek množstva a ceny podľa § 25,
d)
miesto uloženia majetku,
e)
meno, priezvisko a podpisový záznam hmotne zodpovednej osoby alebo zodpovednej osoby za príslušný druh majetku,
f)
zoznam záväzkov a ich ocenenie podľa § 25,
g)
zoznam skutočného stavu rozdielu majetku a záväzkov,
h)
odporúčania na posúdenie reálnosti ocenenia majetku a záväzkov k dátumu, ku ktorému sa účtovná závierka zostavuje, zistené pri vykonávaní inventúry na účely úpravy ocenenia majetku a záväzkov podľa § 26 a 27, ak sú takéto skutočnosti známe osobám, ktoré vykonali inventúru,
i)
meno, priezvisko a podpisový záznam osôb zodpovedných za zistenie skutočného stavu majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov,
j)
poznámky.
(3)
Stav majetku, záväzkov, rozdielu majetku a záväzkov v inventúrnych súpisoch sa porovnáva so stavom majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov v účtovníctve a výsledky porovnania sa uvedú v inventarizačnom zápise. Inventarizačný zápis je účtovný záznam, ktorým sa preukazuje vecná správnosť účtovníctva a ktorý musí obsahovať
a)
obchodné meno alebo názov účtovnej jednotky; právnické osoby uvedú sídlo, fyzické osoby bydlisko a miesto podnikania, ak sa líši od miesta bydliska,
b)
výsledky vyplývajúce z porovnania skutočného stavu majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov s účtovným stavom,
c)
výsledky vyplývajúce z posúdenia reálnosti ocenenia majetku a záväzkov podľa § 26 a 27,
d)
meno, priezvisko a podpisový záznam osoby alebo osôb zodpovedných za vykonanie inventarizácie v účtovnej jednotke.
(4)
Fyzickú inventúru hmotného majetku okrem zásob, ktorú nemožno vykonať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, možno vykonávať v priebehu posledných troch mesiacov účtovného obdobia, prípadne v prvom mesiaci nasledujúceho účtovného obdobia. Fyzickú inventúru zásob môže účtovná jednotka vykonávať kedykoľvek v priebehu účtovného obdobia, prípadne v prvom mesiaci nasledujúceho účtovného obdobia. Pritom sa musí preukázať stav hmotného majetku ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka, údajmi fyzickej inventúry upravenými o prírastky a úbytky uvedeného majetku za dobu od skončenia fyzickej inventúry do konca účtovného obdobia, prípadne za dobu od začiatku nasledujúceho účtovného obdobia do dňa skončenia fyzickej inventúry v prvom mesiaci tohto účtovného obdobia.
(5)
Inventarizačný rozdiel môže mať dvojaký charakter, a to
a)
manko, ak zistený skutočný stav je nižší ako stav v účtovníctve a ak ho nemožno preukázať účtovným záznamom; pri peňažných prostriedkoch a ceninách sa označuje ako schodok,
b)
prebytok, ak zistený skutočný stav je vyšší ako stav v účtovníctve a ak ho nemožno preukázať účtovným záznamom.
(6)
Rozdiely vyplývajúce z úpravy ocenenia podľa § 26 a 27 sa neposudzujú ako inventarizačné rozdiely.
(7)
Inventarizačný rozdiel zaúčtuje účtovná jednotka do účtovného obdobia, za ktoré sa inventarizáciou overuje stav majetku, záväzkov a rozdielu majetku a záväzkov.
30. §
(1)
A vagyon, a kötelezettségek és a vagyon és kötelezettségek közötti különbség tényleges állapotát leltárral állapítják meg. A tárgyi és immateriális jellegű vagyon esetében a tényleges állapotot fizikai leltárral állapítják meg; a kötelezettségek, a vagyon és kötelezettségek közötti különbség, valamint azon vagyontípusok esetében, amelyeknél nem lehet fizikai leltárt végezni, a tényleges állapotot bizonylati leltárral állapítják meg; ha lehetséges, a fizikai és a bizonylati leltár kombinációját alkalmazzák.
(2)
A leltárjegyzék olyan számviteli bizonylat, amely biztosítja a könyvelés igazolhatóságát (8. § 4. bek.). A leltárjegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)
a gazdálkodó egység cégneve vagy neve; jogi személyek esetében a székhely, természetes személyek esetében a lakóhely és a vállalkozás helye, ha az eltér a lakóhelytől,
b)
a leltározás kezdőnapja, a leltározás elvégzésének napja és a leltározás befejezésének napja,
c)
a vagyon állapota a mennyiségi egységek és a 25. § szerinti ár feltüntetésével,
d)
a vagyon tárolási helye,
e)
az anyagi felelősséggel tartozó személy vagy az adott vagyontípusért felelős személy neve, családneve és aláírási záradéka,
f)
a kötelezettségek jegyzéke és azok 25. § szerinti értékelése,
g)
a vagyon és a kötelezettségek közötti különbség tényleges állapotának jegyzéke,
h)
ajánlások a vagyon és a kötelezettségek értékelésének reálisságának megítélésére a pénzügyi kimutatások összeállításának napjára vonatkozóan, amelyeket a leltározás során állapítottak meg a vagyon és a kötelezettségek értékelésének a 26. és 27. § szerinti kiigazítása céljából, ha ilyen tények ismertek a leltározást végző személyek számára,
i)
a vagyon, a kötelezettségek és a vagyon és kötelezettségek közötti különbség tényleges állapotának megállapításáért felelős személyek neve, családneve és aláírási záradéka,
j)
megjegyzések.
(3)
A leltárjegyzékekben szereplő vagyon, kötelezettségek, vagyon és kötelezettségek közötti különbség állapotát összehasonlítják a könyvelésben szereplő vagyon, kötelezettségek és vagyon és kötelezettségek közötti különbség állapotával, és az összehasonlítás eredményeit a leltározási jegyzőkönyvben rögzítik. A leltározási jegyzőkönyv olyan számviteli bizonylat, amely igazolja a könyvelés tárgyi helyességét, és amelynek tartalmaznia kell
a)
a gazdálkodó egység cégneve vagy neve; jogi személyek esetében a székhely, természetes személyek esetében a lakóhely és a vállalkozás helye, ha az eltér a lakóhelytől,
b)
a vagyon, a kötelezettségek és a vagyon és kötelezettségek közötti különbség tényleges állapotának a könyvelési állapottal való összehasonlításából eredő eredmények,
c)
a vagyon és a kötelezettségek értékelésének reálisságának a 26. és 27. § szerinti megítéléséből eredő eredmények,
d)
a gazdálkodó egységben a leltározás elvégzéséért felelős személy vagy személyek neve, családneve és aláírási záradéka.
(4)
A tárgyi eszközök, a készletek kivételével, fizikai leltárát, amelyet nem lehet a pénzügyi kimutatások összeállításának napjára elvégezni, a számviteli időszak utolsó három hónapjában, illetve a következő számviteli időszak első hónapjában lehet elvégezni. A készletek fizikai leltárát a gazdálkodó egység bármikor elvégezheti a számviteli időszak alatt, illetve a következő számviteli időszak első hónapjában. Eközben a tárgyi eszközök állapotát a pénzügyi kimutatások összeállításának napjára a fizikai leltár adataival kell igazolni, amelyeket kiigazítanak az említett vagyon növekedéseivel és csökkenéseivel a fizikai leltár befejezésétől a számviteli időszak végéig, illetve a következő számviteli időszak kezdetétől a fizikai leltár befejezésének napjáig ebben a számviteli időszak első hónapjában.
(5)
A leltározási különbségnek kétféle jellege lehet, mégpedig
a)
hiány, ha a megállapított tényleges állapot alacsonyabb, mint a könyvelésben szereplő állapot, és ha azt nem lehet számviteli bizonylattal igazolni; pénzeszközök és értékpapírok esetében deficitnek nevezik,
b)
többlet, ha a megállapított tényleges állapot magasabb, mint a könyvelésben szereplő állapot, és ha azt nem lehet számviteli bizonylattal igazolni.
(6)
A 26. és 27. § szerinti értékelés kiigazításából eredő különbségeket nem tekintik leltározási különbségeknek.
(7)
A leltározási különbséget a gazdálkodó egység abba a számviteli időszakba könyveli el, amelyre a leltározással a vagyon, a kötelezettségek és a vagyon és kötelezettségek közötti különbség állapotát ellenőrzik.
SIEDMA ČASŤ
HETEDIK RÉSZ
ÚČTOVNÁ DOKUMENTÁCIA
SZÁMVITELI DOKUMENTÁCIÓ
§ 31
Účtovný záznam
(1)
Účtovnú dokumentáciu účtovnej jednotky tvorí súhrn všetkých účtovných záznamov vytváraných podľa § 4 ods. 5.
(2)
Na účely tohto zákona sa rozumie
a)
listinným účtovným záznamom účtovný záznam vyhotovený na papieri a tiež vytlačený účtovný záznam vyhotovený pomocou softvéru, ktorý je zaslaný a prijatý ako listina, alebo vyhotovený na interné účely účtovnej jednotky ako listina,
b)
elektronickým účtovným záznamom účtovný záznam vyhotovený
1.
v elektronickom formáte a prijatý alebo sprístupnený v elektronickom formáte, pričom elektronický formát určuje vyhotoviteľ účtovného záznamu alebo je určený na základe dohody s prijímateľom účtovného záznamu,
2.
v súlade s § 33 ods. 3 zaslaný elektronicky, pričom môže tvoriť prílohu elektronickej pošty,
3.
v elektronickom formáte na interné účely účtovnej jednotky.
(3)
Účtovná jednotka je povinná zabezpečiť vierohodnosť pôvodu, neporušenosť obsahu a čitateľnosť účtovného záznamu od okamihu vyhotovenia účtovného záznamu alebo od okamihu prijatia alebo sprístupnenia účtovného záznamu až do ukončenia doby ustanovenej v § 35 ods. 3, pričom táto povinnosť sa vzťahuje aj na prenos účtovného záznamu inej osobe podľa odseku 7.
(4)
Vierohodnosť pôvodu účtovného záznamu je zabezpečená, ak účtovná jednotka, ktorou je
a)
vyhotoviteľ, je schopná preukázať, že účtovný záznam naozaj vyhotovila,
b)
prijímateľ, je schopná preukázať, že prijatý účtovný záznam je od vyhotoviteľa.
(5)
Neporušenosť obsahu účtovného záznamu je zabezpečená, ak zaslaním alebo sprístupnením účtovného záznamu alebo transformáciou účtovného záznamu v účtovnej jednotke nenastala zmena obsahu skutočností, ktoré sa účtovným záznamom zaznamenávajú.
(6)
Čitateľnosť účtovného záznamu je zabezpečená, ak obsah účtovného záznamu je čitateľný ľudským okom. Účtovná jednotka je povinná pri zabezpečení čitateľnosti účtovného záznamu dodržať neporušenosť jeho obsahu.
(7)
Ak účtovná jednotka elektronický účtovný záznam zasiela alebo inak sprístupňuje inej osobe, použitie elektronického účtovného záznamu podlieha
a)
písomnej dohode medzi zúčastnenými stranami o určení technických požiadaviek potrebných na prijímanie účtovných záznamov alebo
b)
potvrdenému súhlasu prijímateľa účtovného záznamu; za potvrdený súhlas sa považuje informácia o akceptovaní účtovného záznamu, napríklad informácia o zaplatení požadovanej sumy.
(8)
Pre potreby overovania účtovnej závierky audítorom (§ 19), zverejňovania (§ 23d) a pre potreby daňového úradu (§ 38) je účtovná jednotka povinná na výzvu daňového úradu alebo na požiadanie oprávnených osôb umožniť im oboznámiť sa s obsahom nimi určených účtovných záznamov. Daňový úrad vyzve účtovnú jednotku na predloženie účtovných záznamov v ním určenej lehote29ic) a poučí ju o následkoch nepredloženia účtovných záznamov. Účtovná jednotka je povinná predložiť určené účtovné záznamy v podobe, v akej ich vedie a uchováva. Účtovná jednotka účtujúca v sústave podvojného účtovníctva, ktorá vedie účtovníctvo spôsobom využívajúcim programové vybavenie, je povinná daňovému úradu alebo oprávneným osobám umožniť prístup do softvéru na vedenie účtovníctva a preukázať účtovným záznamom označenie účtov, na ktorých sú účtovné prípady v účtovnej jednotke účtované. Tieto povinnosti má účtovná jednotka po dobu, počas ktorej je povinná viesť alebo uchovávať účtovné záznamy.
31. §
Számviteli bizonylat
(1)
A gazdálkodó egység számviteli dokumentációja a 4. § 5. bekezdése szerint létrehozott összes számviteli bizonylat összességét képezi.
(2)
E törvény alkalmazásában a következők értendők:
a)
papíralapú számviteli bizonylatnak a papíron kiállított számviteli bizonylat, valamint a szoftver segítségével kiállított, kinyomtatott számviteli bizonylat, amelyet okiratként küldtek el és fogadtak be, vagy amelyet a gazdálkodó egység belső céljaira okiratként állítottak ki,
b)
elektronikus számviteli bizonylatnak a következőképpen kiállított számviteli bizonylat minősül:
1.
elektronikus formátumban, és elektronikus formátumban fogadták be vagy tették hozzáférhetővé, miközben az elektronikus formátumot a számviteli bizonylat kiállítója határozza meg, vagy a számviteli bizonylat címzettjével kötött megállapodás alapján határozzák meg,
2.
a 33. § 3. bekezdésével összhangban elektronikusan elküldve, miközben elektronikus levél mellékletét képezheti,
3.
elektronikus formátumban a gazdálkodó egység belső céljaira.
(3)
A gazdálkodó egység köteles biztosítani a számviteli bizonylat eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát a számviteli bizonylat kiállításának pillanatától vagy a számviteli bizonylat befogadásának vagy hozzáférhetővé tételének pillanatától a 35. § 3. bekezdésében meghatározott időtartam végéig, miközben ez a kötelezettség a számviteli bizonylatnak a (7) bekezdés szerint más személynek történő átadására is vonatkozik.
(4)
A számviteli bizonylat eredetének hitelessége akkor biztosított, ha a gazdálkodó egység, amely
a)
a kiállító, képes igazolni, hogy a számviteli bizonylatot valóban ő állította ki,
b)
a címzett, képes igazolni, hogy a befogadott számviteli bizonylat a kiállítótól származik.
(5)
A számviteli bizonylat tartalmának sértetlensége akkor biztosított, ha a számviteli bizonylat elküldésével vagy hozzáférhetővé tételével, vagy a számviteli bizonylatnak a gazdálkodó egységen belüli átalakításával nem változott meg a számviteli bizonylattal rögzített tények tartalma.
(6)
A számviteli bizonylat olvashatósága akkor biztosított, ha a számviteli bizonylat tartalma emberi szemmel olvasható. A gazdálkodó egység köteles a számviteli bizonylat olvashatóságának biztosítása során betartani annak tartalmának sértetlenségét.
(7)
Ha a gazdálkodó egység az elektronikus számviteli bizonylatot más személynek küldi el vagy teszi más módon hozzáférhetővé, az elektronikus számviteli bizonylat használata a következőknek van alárendelve:
a)
az érintett felek közötti írásbeli megállapodásnak a számviteli bizonylatok befogadásához szükséges műszaki követelmények meghatározásáról, vagy
b)
a számviteli bizonylat címzettjének megerősített hozzájárulásának; megerősített hozzájárulásnak minősül a számviteli bizonylat elfogadásáról szóló információ, például a kért összeg kifizetéséről szóló információ.
(8)
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgáló általi ellenőrzése (19. §), közzététele (23.d §) és az adóhivatal igényei (38. §) céljából a gazdálkodó egység köteles az adóhivatal felszólítására vagy a jogosult személyek kérésére lehetővé tenni számukra, hogy megismerkedjenek az általuk meghatározott számviteli bizonylatok tartalmával. Az adóhivatal felszólítja a gazdálkodó egységet, hogy az általa meghatározott határidőn belül nyújtsa be a számviteli bizonylatokat29ic), és tájékoztatja a számviteli bizonylatok be nem nyújtásának következményeiről. A gazdálkodó egység köteles a meghatározott számviteli bizonylatokat abban a formában benyújtani, ahogyan azokat vezeti és megőrzi. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó egység, amely a könyvelést szoftver segítségével vezeti, köteles az adóhivatalnak vagy a jogosult személyeknek hozzáférést biztosítani a könyvelési szoftverhez, és számviteli bizonylattal igazolni azoknak a számláknak a megjelölését, amelyeken a gazdálkodó egység a számviteli eseményeket könyveli. Ezek a kötelezettségek a gazdálkodó egységet addig az ideig terhelik, ameddig köteles a számviteli bizonylatokat vezetni vagy megőrizni.
§ 32
Preukázateľnosť účtovného záznamu
(1)
Na účely tohto zákona sa za preukázateľný účtovný záznam považuje iba účtovný záznam, ktorého obsah priamo dokazuje skutočnosť alebo ktorého obsah dokazuje skutočnosť nepriamo obsahom iných preukázateľných účtovných záznamov. Pri zaznamenaní a spracovaní týchto skutočností musí účtovný záznam spĺňať požiadavky podľa § 31 ods. 3.
(2)
Podpisovým záznamom sa rozumie vlastnoručný podpis, kvalifikovaný elektronický podpis alebo obdobný preukázateľný podpisový záznam nahrádzajúci vlastnoručný podpis v elektronickej podobe, ktorý umožňuje jednoznačnú preukázateľnú identifikáciu osoby, ktorá podpisový záznam vyhotovila.
(3)
Vierohodnosť pôvodu účtovného záznamu a neporušenosť obsahu účtovného záznamu možno zabezpečiť
a)
podpisovým záznamom zodpovednej osoby,
b)
elektronickou výmenou údajov alebo
c)
vnútorným kontrolným systémom účtovných záznamov.
(4)
Účtovná jednotka je povinná upraviť podrobnosti o oprávnení, povinnosti a o zodpovednosti osôb v účtovnej jednotke, na ktoré sa vzťahuje pripájanie podpisového záznamu, a to takým spôsobom, aby bolo možné určiť nezávisle od seba zodpovednosť jednotlivých osôb za obsah účtovného záznamu, ku ktorému boli ich podpisové záznamy pripojené.
(5)
Na účely tohto zákona sa elektronickou výmenou údajov rozumie výmena štruktúrovaných správ medzi počítačmi alebo počítačovými aplikáciami, v rámci ktorej nastáva spracovanie rôznych elektronických formátov účtovných záznamov, ktoré prechádzajú procesom overovania, koordinácie, schvaľovania a zaúčtovania bez možnosti ľudského zásahu do obsahu účtovného záznamu.
(6)
Na účely tohto zákona sa vnútorným kontrolným systémom účtovných záznamov rozumie určenie osôb zodpovedných za kontrolu procesu spracovania účtovných záznamov, pričom kontrola musí byť dostatočná na preukázanie skutočnosti, ktorá je účtovným záznamom zaznamenaná. Spôsob kontroly určený účtovnou jednotkou je súčasťou účtovného záznamu na vedenie účtovníctva a spracovanie účtovných záznamov.
32. §
A számviteli bizonylat igazolhatósága
(1)
E törvény alkalmazásában igazolható számviteli bizonylatnak csak az a számviteli bizonylat minősül, amelynek tartalma közvetlenül bizonyítja a tényt, vagy amelynek tartalma más igazolható számviteli bizonylatok tartalmával közvetve bizonyítja a tényt. Ezen tények rögzítése és feldolgozása során a számviteli bizonylatnak meg kell felelnie a 31. § 3. bekezdésének követelményeinek.
(2)
Aláírási záradék alatt a saját kezű aláírás, a minősített elektronikus aláírás vagy a saját kezű aláírást helyettesítő, hasonló, igazolható elektronikus aláírási záradék értendő, amely lehetővé teszi az aláírási záradékot készítő személy egyértelmű, igazolható azonosítását.
(3)
A számviteli bizonylat eredetének hitelességét és tartalmának sértetlenségét a következőkkel lehet biztosítani:
a)
a felelős személy aláírási záradékával,
b)
elektronikus adatcserével vagy
c)
a számviteli bizonylatok belső ellenőrzési rendszerével.
(4)
A gazdálkodó egység köteles szabályozni a gazdálkodó egységen belüli azon személyek jogosultságának, kötelezettségének és felelősségének részleteit, akikre az aláírási záradék csatolása vonatkozik, oly módon, hogy az egyes személyek felelőssége egymástól függetlenül meghatározható legyen a számviteli bizonylat tartalmáért, amelyhez az aláírási záradékaikat csatolták.
(5)
E törvény alkalmazásában elektronikus adatcserének a számítógépek vagy számítógépes alkalmazások közötti strukturált üzenetek cseréje értendő, amely során a számviteli bizonylatok különböző elektronikus formátumainak feldolgozása történik, amelyek ellenőrzési, koordinációs, jóváhagyási és könyvelési folyamaton mennek keresztül anélkül, hogy emberi beavatkozás történne a számviteli bizonylat tartalmába.
(6)
E törvény alkalmazásában a számviteli bizonylatok belső ellenőrzési rendszerének a számviteli bizonylatok feldolgozási folyamatának ellenőrzéséért felelős személyek kijelölése értendő, miközben az ellenőrzésnek elegendőnek kell lennie a számviteli bizonylattal rögzített tény igazolására. A gazdálkodó egység által meghatározott ellenőrzési mód a könyvelés vezetésére és a számviteli bizonylatok feldolgozására szolgáló számviteli bizonylat részét képezi.
§ 33
Transformácia účtovného záznamu
(1)
Na účely tohto zákona sa transformáciou účtovného záznamu rozumie zmena podoby účtovného záznamu pri spracovaní účtovného záznamu v účtovnej jednotke, pričom neporušenosť obsahu účtovného záznamu zostáva zachovaná. Zmenou podoby účtovného záznamu je zmena z listinnej podoby účtovného záznamu na elektronickú podobu účtovného záznamu alebo zmena elektronickej podoby účtovného záznamu na listinnú podobu účtovného záznamu.
(2)
Účtovná jednotka môže vykonať transformáciu účtovného záznamu, len ak účtovný záznam je preukázateľný. V súlade so zvoleným spôsobom uchovávania účtovných záznamov účtovná jednotka môže vykonať transformáciu účtovného záznamu, ktorý ešte nebol predmetom transformácie, pričom je povinná uchovávať účtovný záznam v podobe, ktorá je výsledkom transformácie účtovného záznamu.
(3)
Účtovná jednotka môže vykonať transformáciu účtovného záznamu z listinnej podoby do elektronickej podoby zaručenou konverziou v súlade s osobitnými predpismi45aa) alebo spôsobom podľa odseku 5.
(4)
Účtovná jednotka, ktorá neuchováva účtovné záznamy v elektronickej podobe, môže vykonať transformáciu účtovného záznamu z elektronickej podoby do listinnej podoby zaručenou konverziou v súlade s osobitnými predpismi45aa) alebo spôsobom podľa odseku 6, ak účtovný záznam neobsahuje kvalifikovaný elektronický podpis alebo kvalifikovanú elektronickú pečať.
(5)
Pri transformácii účtovného záznamu skenovaním do súborového formátu v rastrovej grafickej forme účtovná jednotka zabezpečí
a)
úplnosť účtovného záznamu v pôvodnej podobe a v novej podobe,
b)
obsahovú zhodu a vizuálnu zhodu účtovného záznamu v novej podobe s jeho pôvodnou podobou,
c)
čitateľnosť celej plochy účtovného záznamu v novej podobe,
d)
neporušenosť obsahu účtovného záznamu podľa § 31 ods. 5.
(6)
Transformáciu účtovného záznamu, ktorý neobsahuje kvalifikovaný elektronický podpis alebo kvalifikovanú elektronickú pečať, z elektronickej podoby do listinnej podoby účtovná jednotka vykoná použitím výstupného zariadenia výpočtovej techniky, ktoré umožňuje jeho vytlačenie na papier spôsobom zaručujúcim neporušenosť a čitateľnosť obsahu účtovného záznamu.
(7)
Účtovný záznam, ktorého podoba je výsledkom transformácie účtovného záznamu podľa odsekov 2 až 6, sa považuje za preukázateľný, pričom sa nevyžaduje predloženie účtovného záznamu v pôvodnej podobe, ak osobitné predpisy45ab) neustanovujú inak.
33. §
A számviteli bizonylat átalakítása
(1)
E törvény alkalmazásában a számviteli bizonylat átalakítása alatt a számviteli bizonylat formájának megváltoztatása értendő a számviteli bizonylat gazdálkodó egységen belüli feldolgozása során, miközben a számviteli bizonylat tartalmának sértetlensége megmarad. A számviteli bizonylat formájának megváltoztatása a számviteli bizonylat papíralapú formájáról elektronikus formára való áttérést, vagy a számviteli bizonylat elektronikus formájáról papíralapú formára való áttérést jelenti.
(2)
A gazdálkodó egység csak akkor végezheti el a számviteli bizonylat átalakítását, ha a számviteli bizonylat igazolható. A számviteli bizonylatok megőrzésének választott módjával összhangban a gazdálkodó egység elvégezheti egy olyan számviteli bizonylat átalakítását, amely még nem volt átalakítás tárgya, miközben köteles a számviteli bizonylatot a számviteli bizonylat átalakításának eredményeként létrejött formában megőrizni.
(3)
A gazdálkodó egység elvégezheti a számviteli bizonylat papíralapú formájáról elektronikus formára történő átalakítását garantált konverzióval, külön jogszabályokkal összhangban45aa) vagy az (5) bekezdés szerinti módon.
(4)
Az a gazdálkodó egység, amely nem őrzi meg a számviteli bizonylatokat elektronikus formában, elvégezheti a számviteli bizonylat elektronikus formájáról papíralapú formára történő átalakítását garantált konverzióval, külön jogszabályokkal összhangban45aa) vagy a (6) bekezdés szerinti módon, ha a számviteli bizonylat nem tartalmaz minősített elektronikus aláírást vagy minősített elektronikus pecsétet.
(5)
A számviteli bizonylat szkenneléssel raszteres grafikus formátumú fájlba történő átalakítása során a gazdálkodó egység biztosítja
a)
a számviteli bizonylat teljességét az eredeti és az új formában,
b)
a számviteli bizonylat tartalmi és vizuális egyezését az új formában az eredeti formájával,
c)
a számviteli bizonylat teljes felületének olvashatóságát az új formában,
d)
a számviteli bizonylat tartalmának sértetlenségét a 31. § 5. bekezdése szerint.
(6)
A minősített elektronikus aláírást vagy minősített elektronikus pecsétet nem tartalmazó számviteli bizonylat elektronikus formájáról papíralapú formára történő átalakítását a gazdálkodó egység olyan számítástechnikai kimeneti eszköz használatával végzi el, amely lehetővé teszi annak papírra történő kinyomtatását oly módon, hogy a számviteli bizonylat tartalmának sértetlensége és olvashatósága garantált legyen.
(7)
A számviteli bizonylat, amelynek formája a (2)–(6) bekezdés szerinti átalakítás eredménye, igazolhatónak minősül, miközben nem szükséges az eredeti formájú számviteli bizonylat bemutatása, hacsak külön jogszabályok45ab) másként nem rendelkeznek.
§ 34
Oprava účtovného záznamu
(1)
Ak účtovná jednotka zistí, že niektorý účtovný záznam jej účtovníctva je neúplný, nepreukázateľný, nesprávny alebo nezrozumiteľný, je povinná vykonať bez zbytočného odkladu jeho opravu spôsobom podľa odseku 2.
(2)
Oprava sa musí vykonať tak, aby bolo možné určiť zodpovednú osobu, ktorá vykonala príslušnú opravu, deň jej vykonania a obsah opravovaného účtovného záznamu pred opravou aj po oprave. Oprava v účtovnom zázname nesmie viesť k neúplnosti, nepreukázateľnosti, nesprávnosti, nezrozumiteľnosti alebo neprehľadnosti účtovníctva.
(3)
Na opravu účtovného zápisu treba vždy vyhotoviť účtovný doklad.
(4)
Deň v účtovnom zázname treba zaznamenať s takou presnosťou, aby neistota v určení času nemala za následok neistotu v určení obsahu účtovných prípadov.
(5)
Účtovný záznam, ktorý je nečitateľný alebo ho nemožno previesť do čitateľnej podoby, sa hodnotí, ako keby ho účtovná jednotka neviedla.
34. §
A számviteli bizonylat javítása
(1)
Ha a gazdálkodó egység megállapítja, hogy valamelyik számviteli bizonylata hiányos, nem igazolható, helytelen vagy érthetetlen, köteles annak javítását a (2) bekezdés szerinti módon haladéktalanul elvégezni.
(2)
A javítást úgy kell elvégezni, hogy megállapítható legyen a javítást elvégző felelős személy, a javítás napja, valamint a javított számviteli bizonylat tartalma a javítás előtt és után is. A számviteli bizonylat javítása nem vezethet a könyvelés hiányosságához, igazolhatatlanságához, helytelenségéhez, érthetetlenségéhez vagy átláthatatlanságához.
(3)
A könyvelési bejegyzés javításához mindig számviteli bizonylatot kell kiállítani.
(4)
A számviteli bizonylatban a dátumot olyan pontossággal kell rögzíteni, hogy az időpont meghatározásának bizonytalansága ne eredményezze a számviteli események tartalmának bizonytalanságát.
(5)
Az a számviteli bizonylat, amely olvashatatlan vagy nem alakítható át olvasható formába, úgy tekintendő, mintha a gazdálkodó egység nem vezette volna.
§ 35
Uchovávanie a ochrana účtovnej dokumentácie
(1)
Účtovná jednotka je povinná zabezpečiť ochranu účtovnej dokumentácie proti strate, odcudzeniu, zničeniu alebo poškodeniu. Účtovná jednotka je tiež povinná zabezpečiť ochranu použitých technických prostriedkov, nosičov informácií a programového vybavenia pred ich zneužitím, poškodením, zničením, neoprávnenými zásahmi do nich, neoprávneným prístupom k nim, stratou alebo odcudzením.
(2)
Účtovná jednotka je povinná uchovávať účtovnú dokumentáciu počas doby ustanovenej v odseku 3. Na nakladanie s účtovnou dokumentáciou sa vzťahujú všeobecné predpisy o archívnictve.
(3)
Účtovné záznamy sa uchovávajú takto:
a)
účtovná závierka, výkazy vybraných údajov z účtovných závierok podľa § 17a a 22 a výročná správa počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
b)
správa s informáciami o dani z príjmov a správa o udržateľnosti počas piatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
c)
účtovné doklady, účtovné knihy, zoznamy účtovných kníh, zoznamy číselných znakov alebo iných symbolov a skratiek použitých v účtovníctve, odpisový plán, inventúrne súpisy, inventarizačné zápisy, účtový rozvrh počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú,
d)
účtovné záznamy, ktoré sú nositeľmi informácie týkajúcej sa spôsobu vedenia účtovníctva, a účtovné záznamy, ktorými sa určuje systém uchovávania účtovnej dokumentácie, počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, v ktorom sa naposledy použili,
e)
ostatné účtovné záznamy počas doby určenej v registratúrnom pláne účtovnej jednotky tak, aby neboli porušené ostatné ustanovenia tohto zákona a osobitných predpisov,
f)
konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti materskej účtovnej jednotky so sídlom mimo územia členského štátu a dokument s názorom týkajúcim sa uistenia v oblasti konsolidovaného vykazovania informácií o udržateľnosti uvedené v § 20c ods. 17 písm. b) a § 20g ods. 10 písm. b) počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa týkajú.
(4)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overovania účtovnej závierky audítorom podľa § 19 alebo § 22, je povinná uchovávať správu audítora počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa overovanie audítorom týka. Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zabezpečiť, aby jej vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe podliehalo uisteniu v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti audítorom podľa § 20h, je povinná uchovávať správu o uistení v oblasti vykazovania informácií o udržateľnosti počas desiatich rokov nasledujúcich po roku, ktorého sa uistenie audítorom týka.
(5)
Účtovná jednotka je povinná dodržiavať určený spôsob uchovávania účtovnej dokumentácie. Elektronickým uchovávaním účtovnej dokumentácie sa rozumie uloženie účtovnej dokumentácie na dátovom nosiči. Účtovná jednotka je tiež povinná zabezpečiť splnenie požiadaviek podľa § 31 ods. 3, ak uchováva len účtovné záznamy, ktorých podoba je výsledkom transformácie účtovného záznamu.
(6)
Účtovná jednotka je povinná pred svojím zánikom bez právneho nástupcu alebo pred skončením podnikania alebo inej zárobkovej činnosti informovať daňový úrad o preukázateľnom zabezpečení uchovania jej účtovnej dokumentácie inou účtovnou jednotkou alebo fyzickou osobou podľa § 1 ods. 3 písm. a) s uvedením identifikačných údajov v rozsahu podľa odseku 7. Ak si účtovná jednotka nesplní povinnosť podľa prvej vety, povinnosť uchovania účtovnej dokumentácie má posledný štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu oprávnený konať za účtovnú jednotku pred jej zánikom alebo skončením podnikania. Iná účtovná jednotka a fyzická osoba podľa § 1 ods. 3 písm. a) sú povinné pri uchovávaní účtovnej dokumentácie podľa prvej vety dodržiavať ustanovenia odsekov 1 až 5 a § 31 ods. 8.
(7)
Identifikačnými údajmi
a)
inej účtovnej jednotky sú obchodné meno alebo názov, jej sídlo alebo miesto podnikania a identifikačné číslo organizácie,
b)
fyzickej osoby podľa § 1 ods. 3 písm. a) sú meno, priezvisko, adresa trvalého pobytu a rodné číslo alebo dátum narodenia, ak rodné číslo nebolo pridelené.
(8)
Povinnosť informovať daňový úrad o preukázateľnom zabezpečení uchovania účtovnej dokumentácie podľa odseku 6 u účtovnej jednotky uvedenej v § 1 ods. 1 písm. a) treťom bode pri úmrtí prechádza na dediča alebo na príslušnú štátnu rozpočtovú organizáciu, ak dedičstvo pripadlo štátu, a to v lehote troch kalendárnych mesiacov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti uznesenia o dedičstve.45ac)
35. §
A számviteli dokumentáció megőrzése és védelme
(1)
A gazdálkodó egység köteles biztosítani a számviteli dokumentáció védelmét elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés vagy sérülés ellen. A gazdálkodó egység köteles továbbá biztosítani a használt technikai eszközök, adathordozók és szoftverek védelmét visszaélés, sérülés, megsemmisülés, illetéktelen beavatkozás, illetéktelen hozzáférés, elvesztés vagy eltulajdonítás ellen.
(2)
A gazdálkodó egység köteles a számviteli dokumentációt a (3) bekezdésben meghatározott ideig megőrizni. A számviteli dokumentáció kezelésére a levéltárakról szóló általános előírások vonatkoznak.
(3)
A számviteli bizonylatokat a következők szerint kell megőrizni:
a)
a pénzügyi kimutatásokat, a pénzügyi kimutatásokból származó kiválasztott adatok kimutatásait a 17.a § és 22 szerint, valamint az éves jelentést az őket érintő évet követő tíz évig,
b)
a jövedelemadóról szóló információkat tartalmazó jelentést és a fenntarthatósági jelentést az őket érintő évet követő öt évig,
c)
a számviteli bizonylatok, a könyvelési könyvek, a könyvelési könyvek jegyzékei, a könyvelésben használt számjelek vagy más szimbólumok és rövidítések jegyzékei, az értékcsökkenési terv, a leltárjegyzékek, a leltározási jegyzőkönyvek, a számlatükör az őket érintő évet követő tíz évig,
d)
a számviteli nyilvántartásokat, amelyek a számvitel vezetésének módjára vonatkozó információkat hordoznak, és a számviteli nyilvántartásokat, amelyek a számviteli dokumentáció megőrzési rendszerét határozzák meg, az utolsó felhasználásuk évét követő tíz évig,
e)
az egyéb számviteli nyilvántartásokat a gazdálkodó egység irattározási tervében meghatározott ideig, oly módon, hogy ne sérüljenek e törvény és a külön jogszabályok egyéb rendelkezései,
f)
a tagállam területén kívüli székhelyű anyavállalat fenntarthatósági információinak konszolidált jelentését és a fenntarthatósági információk konszolidált jelentésének bizonyosságára vonatkozó véleményt tartalmazó dokumentumot, amelyek a 20.c § 17. bek. b) pontjában és a 20.g § 10. bek. b) pontjában szerepelnek, az érintett évet követő tíz évig.
(4)
Az a gazdálkodó egység, amely a 19. § vagy a 22. § szerint köteles a könyvvizsgáló által hitelesíttetni a pénzügyi kimutatásait, köteles a könyvvizsgálói jelentést a könyvvizsgálói hitelesítés évét követő tíz évig megőrizni. Az a gazdálkodó egység, amely köteles biztosítani, hogy az éves jelentésében szereplő fenntarthatósági információk jelentését a 20.h § szerint könyvvizsgáló által kiadott bizonyossági jelentésnek vessék alá, köteles a fenntarthatósági információk jelentéséről szóló bizonyossági jelentést a könyvvizsgálói bizonyosság évét követő tíz évig megőrizni.
(5)
A gazdálkodó egység köteles betartani a számviteli dokumentáció megőrzésének meghatározott módját. A számviteli dokumentáció elektronikus megőrzése alatt a számviteli dokumentáció adathordozón való tárolása értendő. A gazdálkodó egység köteles továbbá biztosítani a 31. § 3. bekezdésének követelményei teljesítését, ha csak olyan számviteli nyilvántartásokat őriz meg, amelyek formája egy számviteli nyilvántartás átalakításának eredménye.
(6)
A gazdálkodó egység köteles a jogutód nélküli megszűnése vagy a vállalkozási vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységének befejezése előtt tájékoztatni az adóhivatalt arról, hogy a számviteli dokumentációjának megőrzését igazolhatóan biztosította egy másik gazdálkodó egység vagy a 1. § 3. bek. a) pontja szerinti természetes személy által, a 7. bekezdés szerinti terjedelemben megadott azonosító adatokkal. Ha a gazdálkodó egység nem teljesíti az első mondat szerinti kötelezettségét, a számviteli dokumentáció megőrzésének kötelezettsége az utolsó, a gazdálkodó egység nevében annak megszűnése vagy a vállalkozás befejezése előtt eljárni jogosult statutárius szervet vagy a statutárius szerv tagját terheli. A másik gazdálkodó egység és a 1. § 3. bek. a) pontja szerinti természetes személy köteles az első mondat szerinti számviteli dokumentáció megőrzése során betartani az 1–5. bekezdés és a 31. § 8. bekezdésének rendelkezéseit.
(7)
Azonosító adatok
a)
egy másik gazdálkodó egység esetében a cégneve vagy elnevezése, székhelye vagy vállalkozásának helye és a szervezet azonosító száma,
b)
a 1. § 3. bek. a) pontja szerinti természetes személy esetében a családi és utónév, az állandó lakcím és a személyi szám vagy a születési dátum, ha személyi számot nem kapott.
(8)
A 1. § 1. bek. a) pontjának harmadik alpontjában említett gazdálkodó egység esetében a 6. bekezdés szerinti, az adóhivatalt a számviteli dokumentáció megőrzésének igazolható biztosításáról való tájékoztatási kötelezettség elhalálozás esetén az örökösre vagy az illetékes állami költségvetési szervre száll át, ha a hagyaték az államra szállt, mégpedig a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától számított három naptári hónapon belül.45ac)
§ 36
Ostatné ustanovenia o účtovnej dokumentácii
(1)
Účtovné záznamy, ktoré sa týkajú správneho konania, trestného konania, konania pred súdom alebo iného konania, ktoré sa neskončilo, uchováva účtovná jednotka do konca účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom sa skončila lehota na ich preskúmanie. Účtovné záznamy, podľa ktorých sa zisťuje alebo preveruje základ dane alebo iné skutočnosti rozhodujúce pre správne určenie dane alebo vznik daňovej povinnosti, sa uchovávajú v lehote podľa tohto zákona, najmenej však v lehote na zánik práva vyrubiť daň alebo rozdiel dane podľa osobitného predpisu47a) alebo v lehote ustanovenej osobitnými predpismi.45a)
(2)
Účtovná jednotka môže ako účtovné záznamy použiť aj mzdové listy, daňové doklady alebo inú dokumentáciu vyplývajúcu z osobitných predpisov. Takto použitá dokumentácia musí spĺňať požiadavky kladené týmto zákonom na účtovné záznamy. Túto dokumentáciu uchováva účtovná jednotka počas doby ustanovenej v § 35 ods. 3 podľa toho, akú funkciu plní pri vedení účtovníctva.
(3)
Účtovné doklady a iné účtovné záznamy, ktoré sa týkajú záručných lehôt a reklamačných konaní, uchováva účtovná jednotka počas doby, počas ktorej záručné lehoty alebo reklamačné konania trvajú; účtovné záznamy, ktoré sa týkajú nezinkasovaných pohľadávok alebo nezaplatených záväzkov, uchováva účtovná jednotka do konca účtovného obdobia nasledujúceho po účtovnom období, v ktorom došlo k ich inkasu alebo zaplateniu.
(4)
Knihy analytickej evidencie pohľadávok a knihy analytickej evidencie záväzkov, účtovné doklady a iné účtovné záznamy, ktoré vyplývajú z priameho styku s cudzinou z doby pred 1. januárom 1949, a účtovnú závierku vzťahujúcu sa na prevod majetku na iné právnické osoby alebo fyzické osoby, vykonaný podľa osobitného predpisu,46) uchováva účtovná jednotka do doby, kým ministerstvo z vlastného podnetu alebo na žiadosť účtovnej jednotky nedá súhlas na vyradenie tejto dokumentácie.
36. §
A számviteli dokumentációra vonatkozó egyéb rendelkezések
(1)
A közigazgatási eljárásra, büntetőeljárásra, bírósági eljárásra vagy más, még le nem zárult eljárásra vonatkozó számviteli nyilvántartásokat a gazdálkodó egység annak a számviteli időszaknak a végéig őrzi meg, amely azt a számviteli időszakot követi, amelyben a felülvizsgálatukra vonatkozó határidő lejárt. Azokat a számviteli nyilvántartásokat, amelyek alapján az adóalapot vagy az adó helyes megállapításához vagy az adókötelezettség keletkezéséhez szükséges egyéb tényeket állapítják meg vagy ellenőrzik, a jelen törvény szerinti határidőn belül, de legalább az adó vagy adókülönbözet kivetésére vonatkozó jog elévülésének külön jogszabály47a) szerinti határidejéig, vagy a külön jogszabályokban45a) meghatározott határidőig kell megőrizni.
(2)
A gazdálkodó egység számviteli nyilvántartásként használhat bérlapokat, adóügyi bizonylatokat vagy más, külön jogszabályokból eredő dokumentációt is. Az így felhasznált dokumentációnak meg kell felelnie a jelen törvény által a számviteli nyilvántartásokra vonatkozóan támasztott követelményeknek. Ezt a dokumentációt a gazdálkodó egység a 35. § 3. bekezdésében meghatározott ideig őrzi meg, attól függően, hogy milyen funkciót tölt be a számvitel vezetésében.
(3)
A jótállási időszakokra és reklamációs eljárásokra vonatkozó számviteli bizonylatokat és egyéb számviteli nyilvántartásokat a gazdálkodó egység a jótállási időszakok vagy reklamációs eljárások időtartama alatt őrzi meg; a be nem hajtott követelésekre vagy ki nem fizetett kötelezettségekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat a gazdálkodó egység annak a számviteli időszaknak a végéig őrzi meg, amely azt a számviteli időszakot követi, amelyben azok behajtására vagy kifizetésére sor került.
(4)
A követelések analitikus nyilvántartási könyveit és a kötelezettségek analitikus nyilvántartási könyveit, az 1949. január 1-je előtti időszakból származó, külfölddel való közvetlen kapcsolatból eredő számviteli bizonylatokat és egyéb számviteli nyilvántartásokat, valamint a külön jogszabály46) szerint végrehajtott, más jogi vagy természetes személyekre történő vagyonátruházásra vonatkozó pénzügyi kimutatást a gazdálkodó egység addig őrzi meg, amíg a minisztérium saját kezdeményezésére vagy a gazdálkodó egység kérelmére nem ad hozzájárulást e dokumentáció selejtezéséhez.
§ 37
(1)
Podrobnosti o inom obsahovom vymedzení položiek majetku a jeho vykázanie v účtovnej závierke môže ministerstvo ustanoviť z dôvodov osobitného charakteru majetku pre
a)
ozbrojené sily Slovenskej republiky v spolupráci s Ministerstvom obrany Slovenskej republiky, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky,
b)
ozbrojené bezpečnostné zbory v spolupráci s Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky a Ministerstvom dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky,
c)
Zbor väzenskej a justičnej stráže v spolupráci s Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky,
d)
Slovenskú informačnú službu,
e)
Správu štátnych hmotných rezerv.
(2)
Opatrenie podľa § 4 ods. 2, ktorým sa ustanovujú postupy účtovania a rámcová účtová osnova pre banky,47) pobočky zahraničných bánk,47) Národnú banku Slovenska a Fond ochrany vkladov, vydá ministerstvo po prerokovaní s Národnou bankou Slovenska.
37. §
(1)
A vagyontételek eltérő tartalmi meghatározásának és a pénzügyi kimutatásban való feltüntetésének részleteit a minisztérium a vagyon különleges jellege miatt a következők számára állapíthatja meg:
a)
a Szlovák Köztársaság fegyveres erői, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumával, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával és a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériumával együttműködve,
b)
a fegyveres biztonsági testületek, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával és a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztériumával együttműködve,
c)
a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával együttműködve,
d)
a Szlovák Információs Szolgálat,
e)
az Állami Tartalékalap Igazgatósága.
(2)
A 4. § 2. bekezdése szerinti intézkedést, amely a bankok,47) a külföldi bankfiókok,47) a Szlovák Nemzeti Bank és a Betétvédelmi Alap számára a számviteli eljárásokat és a keretszámlatükröt állapítja meg, a minisztérium a Szlovák Nemzeti Bankkal való egyeztetés után adja ki.
ÔSMA ČASŤ
NYOLCADIK RÉSZ
OSOBITNÉ USTANOVENIA NA ÚČELY PRECHODU ZO SLOVENSKEJ MENY NA EURO
KÜLÖN RENDELKEZÉSEK A SZLOVÁK PÉNZNEMRŐL AZ EURÓRA VALÓ ÁTÁLLÁS CÉLJÁBÓL
§ 37a
(1)
Ku dňu, ktorý bezprostredne predchádza dňu zavedenia meny euro v Slovenskej republike47aa) (ďalej len „zavedenie eura“), účtovné knihy uzavrú a priebežnú účtovnú závierku v úplnej štruktúre v rozsahu riadnej účtovnej závierky zostavia účtovné jednotky
a)
s účtovným obdobím, ktoré je hospodárskym rokom,
b)
s účtovným obdobím kratším ako 12 kalendárnych mesiacov z dôvodu zmeny účtovného obdobia,
c)
v konkurze,
d)
v likvidácii.
(2)
Na účtovnú jednotku, ktorá zostavuje priebežnú účtovnú závierku podľa odseku 1, sa nevzťahuje povinnosť mať overenú túto účtovnú závierku audítorom podľa § 19 vrátane jej zverejňovania a povinnosť vyhotovenia priebežnej správy podľa § 20 ods. 4.
(3)
V priebežnej účtovnej závierke podľa odseku 1 sa údaje za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie nevykazujú, ak súčasne nejde o účtovnú závierku, ktorej zostavenie sa vyžaduje podľa osobitného predpisu.14)
(4)
Účtovná jednotka ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, prepočíta na slovenskú menu
a)
majetok a záväzky vyjadrené v mene euro s výnimkou prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov konverzným kurzom,47ab)
b)
majetok a záväzky vyjadrené v inej cudzej mene ako v eure s výnimkou prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov kurzom vyhláseným Národnou bankou Slovenska platným ku dňu bezprostredne predchádzajúcemu dňu zavedenia eura.
(5)
Na výkon inventarizácie ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura účtovnou jednotkou, ktorá zostavuje priebežnú účtovnú závierku podľa odseku 1, sa ustanovenie § 29 ods. 2 druhej vety nepoužije.
(6)
Ak účtovná jednotka nevykonala inventarizáciu v inej lehote podľa § 29 ods. 3, možno fyzickú inventúru hmotného majetku okrem zásob, ktorú nemožno vykonať ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, vykonať v priebehu posledných troch mesiacov pred dňom, ktorý bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura. Fyzickú inventúru zásob možno vykonávať v období od začiatku účtovného obdobia do dňa, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura. Pritom sa musí preukázať stav hmotného majetku ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura, údajmi fyzickej inventúry upravenými o prírastky a úbytky hmotného majetku za dobu od skončenia fyzickej inventúry do dňa, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka a ktorý zároveň bezprostredne predchádza dňu zavedenia eura.
37.a §
(1)
A Szlovák Köztársaságban az euró bevezetésének napját47aa) közvetlenül megelőző napon (a továbbiakban: „euró bevezetése”) a következő gazdálkodó egységek kötelesek lezárni a könyvelési könyveiket és időközi pénzügyi kimutatást készíteni a rendes pénzügyi kimutatás teljes szerkezetében és terjedelmében:
a)
amelyek számviteli időszaka üzleti év,
b)
amelyek számviteli időszaka a számviteli időszak megváltozása miatt 12 naptári hónapnál rövidebb,
c)
amelyek csődeljárás alatt állnak,
d)
amelyek felszámolás alatt állnak.
(2)
Az 1. bekezdés szerint időközi pénzügyi kimutatást készítő gazdálkodó egységre nem vonatkozik az a kötelezettség, hogy ezt a pénzügyi kimutatást a 19. § szerint könyvvizsgálóval hitelesíttesse, beleértve annak közzétételét, valamint a 20. § 4. bekezdése szerinti időközi jelentés elkészítésének kötelezettsége.
(3)
Az 1. bekezdés szerinti időközi pénzügyi kimutatásban a közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó adatokat nem kell feltüntetni, kivéve, ha egyúttal olyan pénzügyi kimutatásról van szó, amelynek elkészítését külön jogszabály írja elő.14)
(4)
A gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatás elkészítésének napján, amely egyben az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap, szlovák koronára számítja át
a)
az euróban kifejezett vagyont és kötelezettségeket, a kapott és nyújtott előlegek kivételével, a konverziós árfolyamon,47ab)
b)
az eurón kívüli más devizában kifejezett vagyont és kötelezettségeket, a kapott és nyújtott előlegek kivételével, a Szlovák Nemzeti Bank által az euró bevezetését közvetlenül megelőző napon érvényes árfolyamon.
(5)
Az 1. bekezdés szerint időközi pénzügyi kimutatást készítő gazdálkodó egység által a pénzügyi kimutatás elkészítésének napján, amely egyben az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap, végzett leltározásra a 29. § 2. bekezdésének második mondata nem alkalmazandó.
(6)
Ha a gazdálkodó egység nem végzett leltározást a 29. § 3. bekezdése szerinti más határidőn belül, a készletek kivételével a tárgyi eszközök fizikai leltározását, amelyet nem lehet elvégezni a pénzügyi kimutatás elkészítésének napján, amely egyben az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap, az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap előtti utolsó három hónapban lehet elvégezni. A készletek fizikai leltározását a számviteli időszak kezdetétől a pénzügyi kimutatás elkészítésének napjáig, amely egyben az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap, lehet elvégezni. Eközben igazolni kell a tárgyi eszközök állapotát a pénzügyi kimutatás elkészítésének napján, amely egyben az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap, a fizikai leltár adataival, amelyeket a fizikai leltár befejezésétől a pénzügyi kimutatás elkészítésének napjáig, amely egyben az euró bevezetését közvetlenül megelőző nap, a tárgyi eszközök növekedésével és csökkenésével korrigáltak.
§ 37b
(1)
Účtovná jednotka otvorí ku dňu zavedenia eura účtovné knihy a podsúvahové účty v mene euro a informatívne aj v slovenských korunách.
(2)
Účtovná jednotka prepočíta ku dňu zavedenia eura jednotlivé zložky aktív a pasív zo slovenských korún na eurá konverzným kurzom s výnimkou podľa odsekov 3 až 5. Účtovná jednotka podľa § 37a ods. 1 prepočíta ku dňu zavedenia eura konverzným kurzom zo slovenských korún na eurá aj konečné stavy nákladov, konečné stavy výnosov, súhrnné stavy príjmov a súhrnné stavy výdavkov.
(3)
Účtovná jednotka prepočíta ku dňu zavedenia eura jednotlivé zložky prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov vyjadrené v eurách na hodnotu jednotlivých zložiek prijatých preddavkov a poskytnutých preddavkov v eurách v čase prijatia preddavku a poskytnutia preddavku.
(4)
Ku dňu zavedenia eura sa na prepočet jednotlivých zložiek účtov časového rozlíšenia, ktoré vznikli ku dňu uskutočnenia účtovného prípadu v eurách, odsek 3 vzťahuje primerane.
(5)
Účtovná jednotka, ktorá je obchodnou spoločnosťou alebo družstvom, prepočíta ku dňu zavedenia eura základné imanie vyjadrené v eurách na hodnotu základného imania zapísaného do obchodného registra v eurách.
(6)
Účtovná jednotka postupuje ku dňu zavedenia eura pri zaokrúhľovaní prepočítaných peňažných súm v súlade s osobitným predpisom.47ac)
37.b §
(1)
A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napján megnyitja a könyvelési könyveket és a mérlegen kívüli számlákat euróban, valamint tájékoztatásul szlovák koronában is.
(2)
A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napján az eszközök és források egyes tételeit szlovák koronáról euróra számítja át a konverziós árfolyamon, a 3–5. bekezdés szerinti kivételekkel. A 37.a § 1. bekezdése szerinti gazdálkodó egység az euró bevezetésének napján a konverziós árfolyamon szlovák koronáról euróra számítja át a költségek záróegyenlegét, a bevételek záróegyenlegét, a bevételek összesített állományát és a kiadások összesített állományát is.
(3)
A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napján a kapott és nyújtott előlegek euróban kifejezett egyes tételeit a kapott és nyújtott előlegek egyes tételeinek az előleg elfogadásának és nyújtásának időpontjában érvényes euróértékére számítja át.
(4)
Az euró bevezetésének napján a 3. bekezdés megfelelően alkalmazandó az időbeli elhatárolások számláinak egyes tételeinek átváltására, amelyek a számviteli esemény bekövetkezésének napján euróban keletkeztek.
(5)
A gazdasági társaság vagy szövetkezet formájában működő gazdálkodó egység az euró bevezetésének napján az euróban kifejezett alaptőkét a cégjegyzékbe euróban bejegyzett alaptőke értékére számítja át.
(6)
A gazdálkodó egység az euró bevezetésének napján az átszámított pénzösszegek kerekítésekor a külön jogszabálynak47ac) megfelelően jár el.
§ 37c
 
Na účtovnú jednotku, ktorá zostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa § 17a, sa ustanovenia § 37a a 37b vzťahujú, ak osobitné predpisy22a) neustanovujú inak.
37.c §
 
A 17.a § szerint egyedi pénzügyi kimutatást készítő gazdálkodó egységre a 37.a § és a 37b rendelkezései vonatkoznak, hacsak a külön jogszabályok22a) másként nem rendelkeznek.
§ 37d
 
Na ocenenie prírastku a úbytku majetku, ktorým sú peňažné prostriedky v slovenských korunách v pokladnici účtovnej jednotky, sa v období duálneho hotovostného peňažného obehu47ad) použije konverzný kurz.
37.d §
 
A gazdálkodó egység pénztárában lévő szlovák korona készpénzállomány növekedésének és csökkenésének értékelésére a kettős készpénzforgalom időszakában47ad) a konverziós árfolyamot kell alkalmazni.
DEVIATA ČASŤ
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
§ 38
(1)
Správneho deliktu sa dopustí účtovná jednotka, ak
a)
neviedla účtovníctvo podľa § 4 ods. 1 alebo nezostavila účtovnú závierku podľa § 6 ods. 4,
b)
neotvorila účtovné knihy alebo neuzavrela účtovné knihy podľa § 16,
c)
neuložila dokumenty podľa § 23a ods. 1 až 9, 12, 13 a 23b, nezverejnila dokumenty podľa § 23d alebo nevyhovela výzve podľa § 23b ods. 1 alebo ods. 6 v určenej lehote alebo určenom rozsahu,
d)
nezabezpečila
1.
overenie účtovnej závierky audítorom a tým porušila ustanovenia § 19, 22 alebo § 22a,
2.
overenie výročnej správy podľa § 20 ods. 3 alebo § 22 ods. 16 audítorom a tým porušila ustanovenia § 20 alebo § 22,
3.
overenie súladu výročnej správy podľa § 22b ods. 1 s účtovnou závierkou a tým porušila § 22b alebo
4.
uistenie vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c alebo § 20g vo výročnej správe audítorom a tým porušila ustanovenia § 20h,
e)
nedala schváliť alebo nedala odvolať audítora podľa § 19 ods. 2 alebo § 20h ods. 5 alebo ods. 6,
f)
neviedla účtovníctvo podľa § 8 a toto porušenie malo vplyv na nesprávne vykázanie skutočností v účtovnej závierke,
g)
neviedla účtovníctvo podľa § 8 a toto porušenie nemalo vplyv na vykázanie skutočností v účtovnej závierke,
h)
porušila ustanovenia § 9,
i)
porušila ustanovenia § 17,
j)
nedodržala oceňovanie podľa § 24 až 28,
k)
porušila ustanovenia § 31 až 33 alebo nevyhovela výzve podľa § 31 ods. 8 v určenej lehote alebo určenom rozsahu,
l)
porušila ustanovenia § 34,
m)
porušila ustanovenia § 18 ods. 7 alebo § 35,
n)
porušila ustanovenie § 11 ods. 3,
o)
uložila správu s informáciami o dani z príjmov, ktorá neobsahuje náležitosti ustanovené opatrením vydaným podľa § 21a ods. 6 alebo usporiadanie a označovanie týchto náležitostí je v rozpore s opatrením vydaným podľa § 21a ods. 6 alebo porušila ustanovenie § 21e alebo § 23a ods. 11,
p)
porušila ustanovenia § 20 až 20i,
q)
porušila ustanovenia § 23e ods. 1, 3 alebo ods. 4 alebo nevyhovela výzve podľa § 23e ods. 7 v určenej lehote alebo určenom rozsahu.
(2)
Daňový úrad uloží pokutu za správny delikt
a)
podľa odseku 1 písm. a) a n) od 1 000 eur do 3 000 000 eur,
b)
podľa odseku 1 písm. b) až f) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1.
v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac však 1 000 000 eur,
2.
vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac 1 000 000 eur,
c)
podľa odseku 1 písm. h) až l) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1.
v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac 100 000 eur,
2.
vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac však 100 000 eur,
d)
podľa odseku 1 písm. g) do 2 % z celkovej sumy majetku vykázanej
1.
v súvahe zostavenej za kontrolované účtovné obdobie v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3; najviac 1 000 eur,
2.
vo výkaze o majetku a záväzkoch zostavenom za kontrolované účtovné obdobie; najviac však 1 000 eur,
e)
podľa odseku 1 písm. c) a k) od 100 eur do 10 000 eur, ak nie je možné zistiť celkovú sumu majetku alebo účtovná jednotka nevykazuje žiaden majetok,
f)
podľa odseku 1 písm. m), p) a q) od 100 eur do 100 000 eur,
g)
podľa odseku 1 písm. o) od 100 eur do 10 000 eur.
(3)
Správneho deliktu sa dopustí fyzická osoba podľa
a)
§ 1 ods. 3 písm. a), ak porušila ustanovenie § 35 ods. 6,
b)
§ 1 ods. 3 písm. b), ak porušila ustanovenie § 23a ods. 10.
(4)
Daňový úrad za správny delikt podľa odseku 3 uloží pokutu od 100 eur do 100 000 eur.
(5)
Opakované spáchanie správneho deliktu podľa odseku 1 písm. a) alebo písm. n) sa považuje za osobitne závažné porušenie tohto zákona.
(6)
Daňový úrad pri opakovanom zistení spáchania správneho deliktu podľa odseku 1 písm. a) alebo písm. n) uloží pokutu podľa odseku 2 písm. a) a môže podať podnet na zrušenie živnostenského oprávnenia.47ae)
(7)
Porušením povinností ustanovených týmto zákonom nie je účtovanie a vykazovanie, ktoré je v súlade s osobitnými predpismi,22a) v účtovných jednotkách, ktorým táto povinnosť vyplýva z § 17a.
(8)
Daňový úrad je oprávnený vykonávať kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona. Na vykonávanie kontroly, na konanie o uložení pokuty vrátane jej vymáhania a na opravné prostriedky proti rozhodnutiu o uložení pokuty sa primerane vzťahuje daňový poriadok. Pokutu za správny delikt uloží daňový úrad, ktorý vykonal kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona.
(9)
Pri ukladaní pokuty podľa odsekov 2 a 4 daňový úrad prihliada na závažnosť, mieru zavinenia, čas trvania, následky a okolnosti spáchania správneho deliktu. Daňový úrad pri ukladaní pokuty za kontrolované účtovné obdobia prihliada na skutočnosť, či účtovná jednotka v súlade s § 3 ods. 1 vykonala účtovanie opravy chyby za kontrolované účtovné obdobie v iných účtovných obdobiach. Daňový úrad prihliada aj na to, ak účtovná jednotka do začatia kontroly podľa osobitného predpisu48) písomne oznámi daňovému úradu obsah a sumu vykonanej opravy chyby za kontrolované účtovné obdobie účtovanej v bežnom účtovom období.
(10)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2 nemožno uložiť do registra za účtovné obdobie, za ktoré sa vykonáva kontrola dodržiavania ustanovení tohto zákona, odo dňa doručenia oznámenia o jej začatí alebo oznámenia o rozšírení daňovej kontroly o kontrolu dodržiavania ustanovení tohto zákona do dňa ukončenia tejto kontroly.
(11)
Daňový úrad uloží pokutu podľa odsekov 2 a 4 do jedného roka odo dňa, keď sa o správnom delikte dozvedel, najneskôr však do šiestich rokov od skončenia účtovného obdobia, v ktorom k správnemu deliktu došlo alebo ktorého sa splnenie povinností týka.
(12)
Výnos pokút je príjmom štátneho rozpočtu.
38. §
(1)
A gazdálkodó egység közigazgatási szabálysértést követ el, ha
a)
nem a 4. § 1. bekezdése szerint vezette a könyvelést, vagy nem a 6. § 4. bekezdése szerint készítette el a pénzügyi kimutatást,
b)
nem nyitotta meg vagy nem zárta le a könyvelési könyveket a 16. § szerint,
c)
nem helyezte letétbe a dokumentumokat a 23.a § 1–9. bekezdése, 12, 13 és 23b szerint, nem tette közzé a dokumentumokat a 23.d § szerint, vagy nem tett eleget a 23.b § 1. bekezdése vagy a 6. bekezdése szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a megadott terjedelemben,
d)
nem biztosította
1.
a pénzügyi kimutatás könyvvizsgáló általi hitelesítését, és ezzel megsértette a 19. §, 22 vagy a 22.a § rendelkezéseit,
2.
az éves jelentés 20. § 3. bekezdése vagy 22. § 16. bekezdése szerinti könyvvizsgálói hitelesítését, és ezzel megsértette a 20. § vagy a 22. § rendelkezéseit,
3.
az éves jelentés 22.b § 1. bekezdése szerinti, a pénzügyi kimutatással való összhangjának ellenőrzését, és ezzel megsértette a 22.b §-t, vagy
4.
az éves jelentésben szereplő fenntarthatósági információk jelentésének a 20.c § vagy a 20.g § szerinti könyvvizsgálói bizonyosságát, és ezzel megsértette a 20.h § rendelkezéseit,
e)
nem hagyta jóvá vagy nem hívta vissza a könyvvizsgálót a 19. § 2. bekezdése, a 20.h § 5. bekezdése vagy a 6. bekezdése szerint,
f)
nem a 8. § szerint vezette a könyvelést, és ez a jogsértés befolyásolta a tények helytelen kimutatását a pénzügyi kimutatásban,
g)
nem a 8. § szerint vezette a könyvelést, és ez a jogsértés nem befolyásolta a tények kimutatását a pénzügyi kimutatásban,
h)
megsértette a 9. § rendelkezéseit,
i)
megsértette a 17. § rendelkezéseit,
j)
nem tartotta be a 24–28. § szerinti értékelést,
k)
megsértette a 31–33. § rendelkezéseit, vagy nem tett eleget a 31. § 8. bekezdése szerinti felszólításnak a megadott határidőn belül vagy a megadott terjedelemben,
l)
megsértette a 34. § rendelkezéseit,
m)
megsértette a 18. § 7. bekezdésének vagy a 35. §-nak a rendelkezéseit,
n)
megsértette a 11. § 3. bekezdésének rendelkezését,
o)
olyan jövedelemadó-információkat tartalmazó jelentést helyezett letétbe, amely nem tartalmazza a 21.a § 6. bekezdése szerint kiadott intézkedésben meghatározott kellékeket, vagy e kellékek elrendezése és megjelölése ellentétes a 21.a § 6. bekezdése szerint kiadott intézkedéssel, vagy megsértette a 21.e § vagy a 23.a § 11. bekezdésének rendelkezését,
p)
megsértette a 20–20.i § rendelkezéseit,
q)
megsértette a 23.e § 1., 3. vagy 4. bekezdésének rendelkezéseit, vagy nem tett eleget a 23.e § 7. bekezdése szerinti felszólításnak a meghatározott határidőn belül vagy a meghatározott terjedelemben.
(2)
Az adóhivatal közigazgatási szabálysértésért bírságot szab ki
a)
az 1. bekezdés a) és n) pontja szerint 1 000 eurótól 3 000 000 euróig terjedő,
b)
az 1. bekezdés b)–f) pontja szerint a kimutatott vagyon teljes összegének 2%-áig terjedő
1.
az ellenőrzött számviteli időszakra összeállított mérlegben, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésben; de legfeljebb 1 000 000 euró,
2.
az ellenőrzött számviteli időszakra összeállított vagyon- és kötelezettségkimutatásban; legfeljebb 1 000 000 euró,
c)
az 1. bekezdés h)–l) pontja szerint a kimutatott vagyon teljes összegének 2%-áig terjedő
1.
az ellenőrzött számviteli időszakra összeállított mérlegben, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésben; legfeljebb 100 000 euró,
2.
az ellenőrzött számviteli időszakra összeállított vagyon- és kötelezettségkimutatásban; de legfeljebb 100 000 euró,
d)
az 1. bekezdés g) pontja szerint a kimutatott vagyon teljes összegének 2%-áig terjedő
1.
az ellenőrzött számviteli időszakra összeállított mérlegben, a 26. § 3. bekezdése szerinti tételekkel kiigazított értékelésben; legfeljebb 1 000 euró,
2.
az ellenőrzött számviteli időszakra összeállított vagyon- és kötelezettségkimutatásban; de legfeljebb 1 000 euró,
e)
az 1. bekezdés c) és k) pontja szerint 100 eurótól 10 000 euróig terjedő, ha a vagyon teljes összege nem állapítható meg, vagy a számviteli egység nem mutat ki vagyont,
f)
az 1. bekezdés m), p) és q) pontja szerint 100 eurótól 100 000 euróig terjedő,
g)
az 1. bekezdés o) pontja szerint 100 eurótól 10 000 euróig terjedő.
(3)
Közigazgatási szabálysértést követ el az a természetes személy, aki a
a)
1. § 3. bekezdésének a) pontja szerint megsérti a 35. § 6. bekezdésének rendelkezését,
b)
1. § 3. bekezdésének b) pontja szerint megsérti a 23.a § 10. bekezdésének rendelkezését.
(4)
Az adóhivatal a 3. bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértésért 100 eurótól 100 000 euróig terjedő bírságot szab ki.
(5)
Az 1. bekezdés a) vagy n) pontja szerinti közigazgatási szabálysértés ismételt elkövetése a jelen törvény különösen súlyos megsértésének minősül.
(6)
Az adóhivatal az 1. bekezdés a) vagy n) pontja szerinti közigazgatási szabálysértés ismételt elkövetésének megállapítása esetén a 2. bekezdés a) pontja szerinti bírságot szab ki, és kezdeményezheti a vállalkozói engedély visszavonását.47ae)
(7)
Nem minősül a jelen törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésének a könyvelés és a beszámolás, amely összhangban van a külön előírásokkal,22a) azon számviteli egységeknél, amelyek számára ez a kötelezettség a 17.a §-ból ered.
(8)
Az adóhivatal jogosult ellenőrizni a jelen törvény rendelkezéseinek betartását. Az ellenőrzés végrehajtására, a bírság kiszabására irányuló eljárásra, beleértve annak behajtását is, valamint a bírság kiszabásáról szóló határozat elleni jogorvoslatra arányosan az adórendtartás vonatkozik. A közigazgatási szabálysértésért a bírságot az az adóhivatal szabja ki, amely a jelen törvény rendelkezései betartásának ellenőrzését végezte.
(9)
A 2. és 4. bekezdés szerinti bírság kiszabásakor az adóhivatal figyelembe veszi a közigazgatási szabálysértés súlyosságát, a vétkesség mértékét, időtartamát, következményeit és elkövetésének körülményeit. Az adóhivatal az ellenőrzött számviteli időszakokra vonatkozó bírság kiszabásakor figyelembe veszi azt a tényt, hogy a számviteli egység a 3. § 1. bekezdésével összhangban elvégezte-e az ellenőrzött számviteli időszakra vonatkozó hibajavítás könyvelését más számviteli időszakokban. Az adóhivatal azt is figyelembe veszi, ha a számviteli egység a külön előírás48) szerinti ellenőrzés megkezdése előtt írásban értesíti az adóhivatalt a folyó számviteli időszakban könyvelt, az ellenőrzött számviteli időszakra vonatkozóan elvégzett hibajavítás tartalmáról és összegéről.
(10)
A 23. § 2. bekezdése szerinti dokumentumokat nem lehet a nyilvántartásba letétbe helyezni arra a számviteli időszakra vonatkozóan, amelyre a jelen törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése folyik, annak megkezdéséről szóló értesítés kézbesítésének napjától vagy az adóellenőrzésnek a jelen törvény rendelkezései betartásának ellenőrzésével való kiterjesztéséről szóló értesítés kézbesítésének napjától ezen ellenőrzés befejezésének napjáig.
(11)
Az adóhivatal a 2. és 4. bekezdés szerinti bírságot a közigazgatási szabálysértésről való tudomásszerzés napjától számított egy éven belül szabja ki, legkésőbb azonban annak a számviteli időszaknak a végétől számított hat éven belül, amelyben a közigazgatási szabálysértésre sor került, vagy amelyre a kötelezettségek teljesítése vonatkozik.
(12)
A bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevételét képezi.
§ 38a
 
Ak daňový úrad zistí porušenie predpisov v oblasti účtovníctva platných do 1. januára 2003, môže uložiť pokutu až do výšky 33 193,91 eura, ak toto porušenie malo za následok neúplnosť, nepreukázateľnosť alebo nesprávnosť účtovníctva.
38.a §
 
Ha az adóhivatal a 2003. január 1-jéig hatályos számviteli előírások megsértését állapítja meg, 33 193,91 euróig terjedő bírságot szabhat ki, ha ez a jogsértés a könyvelés hiányosságát, bizonyíthatatlanságát vagy helytelenségét eredményezte.
§ 39
 
Lehota na uchovávanie účtovných písomností a záznamov, ktorá sa ku dňu účinnosti tohto zákona neskončila, plynie podľa doterajšieho predpisu.
39. §
 
A számviteli iratok és nyilvántartások megőrzési ideje, amely a jelen törvény hatálybalépésének napjáig nem járt le, a korábbi előírás szerint telik.
§ 39b
(1)
Podľa tohto zákona sa konsolidovaná účtovná závierka zostavuje prvýkrát za prvé účtovné obdobie, ktoré sa začína najskôr 1. januára 2005.
(2)
Podľa § 17a sa individuálna účtovná závierka zostavuje prvýkrát za prvé účtovné obdobie, ktoré sa začína najskôr 1. januára 2006; do tohto obdobia sa na účtovné jednotky nevzťahuje § 38 ods. 3.
(3)
Podľa § 17b ods. 2 zostavuje Národná banka Slovenska účtovnú závierku prvýkrát za prvé účtovné obdobie, v ktorom Slovenská republika zavedie euro ako svoju menu.
(4)
Na konania začaté pred 1. januárom 2005 sa vzťahuje doterajší predpis.
39.b §
(1)
A jelen törvény szerint a konszolidált éves beszámolót először a legkorábban 2005. január 1-jén kezdődő első számviteli időszakra kell összeállítani.
(2)
A 17.a § szerint az egyedi éves beszámolót először a legkorábban 2006. január 1-jén kezdődő első számviteli időszakra kell összeállítani; erre az időszakra a számviteli egységekre nem vonatkozik a 38. § 3. bekezdése.
(3)
A 17.b § 2. bekezdése szerint a Szlovák Nemzeti Bank először arra az első számviteli időszakra állítja össze az éves beszámolót, amelyben a Szlovák Köztársaság bevezeti az eurót mint pénznemét.
(4)
A 2005. január 1-je előtt megkezdett eljárásokra a korábbi előírás vonatkozik.
§ 39c
 
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.
39.c §
 
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió mellékletben felsorolt, jogilag kötelező érvényű aktusai.
§ 39d
(1)
Vyhlásenie o správe a riadení spoločnosti uvádza účtovná jednotka, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, ako osobitnú časť výročnej správy podľa § 20 ods. 6 až 8 prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2007 a neskôr.
(2)
Konsolidovaná účtovná závierka ústrednej správy a konsolidované účtovné závierky účtovných jednotiek verejnej správy sa zostavujú prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2009.
(3)
Súhrnná účtovná závierka verejnej správy sa zostavuje prvýkrát za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2010.
(4)
Na konania podľa § 38 začaté pred 1. januárom 2008 sa vzťahujú predpisy účinné do 31. decembra 2007.
39.d §
(1)
A társaság vezetéséről és irányításáról szóló nyilatkozatot az az értékpapírokat kibocsátó számviteli egység, amelyeket egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadtak, az éves jelentés külön részeként a 20. § 6–8. bekezdése szerint először a 2007. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakra tünteti fel.
(2)
A központi közigazgatás konszolidált éves beszámolóját és a közigazgatási számviteli egységek konszolidált éves beszámolóit először a 2009. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra kell összeállítani.
(3)
A közigazgatás összesített éves beszámolóját először a 2010. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra kell összeállítani.
(4)
A 38. § szerinti, 2008. január 1-je előtt megkezdett eljárásokra a 2007. december 31-ig hatályos előírások vonatkoznak.
§ 39e
 
Ustanovenie § 9 ods. 2 v znení účinnom od 1. decembra 2008 sa použije pri zostavovaní účtovnej uzávierky, ktorá sa zostavuje po dni účinnosti tohto zákona.
39.e §
 
A 9. § 2. bekezdésének 2008. december 1-jétől hatályos szövegét a jelen törvény hatálybalépésének napja után összeállított könyvviteli zárlat összeállításakor kell alkalmazni.
§ 39f
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. marca 2009
(1)
Fyzická osoba, ktorá bola do 28. februára 2009 účtovnou jednotkou a po 1. marci 2009 sa rozhodla viesť daňovú evidenciu podľa osobitného predpisu,4a) uzavrie účtovné knihy k 28. februáru 2009; účtovná závierka sa nezostavuje. Informácie z účtovných kníh prevedie táto fyzická osoba do daňovej evidencie v rozsahu potrebnom na účely vedenia daňovej evidencie podľa osobitného predpisu.4a)
(2)
Ustanovenia § 9, 19, 22 a 28 v znení účinnom od 1. marca 2009 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. marcu 2009 a neskôr.
39.f §
Átmeneti rendelkezések a 2009. március 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a természetes személy, aki 2009. február 28-ig számviteli egység volt, és 2009. március 1-je után úgy döntött, hogy külön előírás4a) szerint adónyilvántartást vezet, 2009. február 28-ával lezárja a könyvelési könyveket; éves beszámolót nem kell összeállítani. A könyvelési könyvekből származó információkat ez a természetes személy átvezeti az adónyilvántartásba a külön előírás4a) szerinti adónyilvántartás vezetéséhez szükséges mértékben.
(2)
A 9. §, 19, 22 és 28 2009. március 1-jétől hatályos szövegét a 2009. március 1-jén vagy azt követően összeállított éves beszámoló összeállításakor kell alkalmazni.
§ 39g
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2010
(1)
Na odpisovanie goodwillu alebo záporného goodwillu, ktorý vznikol do 31. decembra 2009, sa použijú ustanovenia zákona v znení účinnom do 31. decembra 2009.
(2)
Ustanovenie § 19 v znení účinnom od 1. januára 2010 sa prvýkrát použije na overenie riadnej účtovnej závierky a mimoriadnej účtovnej závierky akciovej spoločnosti, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2010 a neskôr.
39.g §
Átmeneti rendelkezések a 2010. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2009. december 31-ig keletkezett goodwill vagy negatív goodwill leírására a törvény 2009. december 31-ig hatályos szövegének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)
A 19. § 2010. január 1-jétől hatályos szövegét először a 2010. január 1-jén vagy azt követően összeállított részvénytársaság rendes éves beszámolójának és rendkívüli éves beszámolójának ellenőrzésére kell alkalmazni.
§ 39h
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2010
 
Ustanovenie § 22 ods. 12 v znení účinnom od 31. decembra 2010 sa prvýkrát použije pri posudzovaní povinnosti zostaviť konsolidovanú účtovnú závierku a konsolidovanú výročnú správu, ktoré sa zostavujú k 31. decembru 2010 a neskôr.
39.h §
Átmeneti rendelkezés a 2010. december 31-től hatályos módosításokhoz
 
A 22. § 12. bekezdésének 2010. december 31-től hatályos szövegét először a 2010. december 31-én vagy azt követően összeállított konszolidált éves beszámoló és konszolidált éves jelentés összeállítási kötelezettségének megítélésekor kell alkalmazni.
§ 39i
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2012
(1)
Pozemkové spoločenstvo, ktoré účtovalo v sústave jednoduchého účtovníctva, začne účtovať v sústave podvojného účtovníctva 1. januára 2012, ak má účtovné obdobie kalendárny rok, alebo prvým dňom účtovného obdobia, ktoré začína po 1. januári 2012, ak má účtovné obdobie hospodársky rok.
(2)
Ustanovenie § 22 ods. 10 v znení účinnom od 1. januára 2012 sa prvýkrát použije pri posudzovaní podmienok na zostavenie konsolidovanej účtovnej závierky a konsolidovanej výročnej správy za účtovné obdobie začínajúce sa 1. januára 2012 a neskôr.
(3)
Ustanovenie § 23a sa prvýkrát použije na uloženie dokumentov, ktoré sa týkajú účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 31. decembru 2013 a neskôr.
(4)
Na konania podľa § 38 začaté pred 1. januárom 2012 sa vzťahujú predpisy účinné do 31. decembra 2011. Na pokuty za porušenie ustanovení tohto zákona, ku ktorému došlo pred 1. januárom 2012, sa použijú ustanovenia tohto zákona v znení účinnom od 1. januára 2012, ak sú pre účtovnú jednotku priaznivejšie.
39.i §
Átmeneti rendelkezések a 2012. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a földközösség, amely egyszeres könyvvitelt vezetett, 2012. január 1-jén kezdi meg a kettős könyvvitel vezetését, ha a számviteli időszaka a naptári év, vagy a 2012. január 1-je után kezdődő számviteli időszak első napján, ha a számviteli időszaka a gazdasági év.
(2)
A 22. § 10. bekezdésének 2012. január 1-jétől hatályos szövegét először a 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakra vonatkozó konszolidált éves beszámoló és konszolidált éves jelentés összeállítási feltételeinek megítélésekor kell alkalmazni.
(3)
A 23.a § rendelkezését először a 2013. december 31-én vagy azt követően összeállított éves beszámolóra vonatkozó dokumentumok letétbe helyezésére kell alkalmazni.
(4)
A 38. § szerinti, 2012. január 1-je előtt megkezdett eljárásokra a 2011. december 31-ig hatályos előírások vonatkoznak. A jelen törvény rendelkezéseinek 2012. január 1-je előtt történt megsértéséért kiszabott bírságokra a jelen törvény 2012. január 1-jétől hatályos szövegének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azok a számviteli egység számára kedvezőbbek.
§ 39j
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2014
(1)
Ustanovenia § 2 ods. 5 až 7 v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použijú v účtovnom období, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr.
(2)
Ustanovenia § 17a ods. 2 písm. a) a b) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2014 a neskôr.
(3)
Ustanovenia § 17a ods. 3 písm. c) a d) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa použijú pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje k 1. januáru 2014 a neskôr.
(4)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť overenia účtovnej závierky audítorom podľa § 19 ods. 4, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o sumu ročného podielu prijatej dane, ktorá bola prijatá do 31. decembra 2013.
(5)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia súvahy a výkazu ziskov a strát v Obchodnom vestníku podľa § 21 ods. 2 v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o zverejňovanie súvahy a výkazu ziskov a strát za účtovné obdobie končiace najneskôr 31. decembra 2008.
(6)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia súvahy a výkazu ziskov a strát v Obchodnom vestníku podľa § 21 ods. 2 v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa § 23b, ak ide o zverejnenie súvahy a výkazu ziskov a strát za účtovné obdobie končiace v období od 1. januára 2009 do 31. decembra 2012.
(7)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia účtovnej závierky overenej audítorom v Obchodnom vestníku podľa osobitného predpisu29h) v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa predpisov účinných do 31. decembra 2013, ak ide o zverejňovanie účtovnej závierky overenej audítorom za účtovné obdobie končiace najneskôr 31. decembra 2008.
(8)
Účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť zverejnenia účtovnej závierky overenej audítorom v Obchodnom vestníku podľa osobitného predpisu29h) v znení účinnom do 31. decembra 2013, postupuje pri plnení tejto povinnosti po 1. januári 2014 podľa § 23b, ak ide o zverejnenie účtovnej závierky overenej audítorom za účtovné obdobie končiace v období od 1. januára 2009 do 31. decembra 2012.
(9)
Ustanovenia § 23 ods. 2 písm. h) a i) v znení účinnom od 1. januára 2014 sa prvýkrát použijú na uloženie výročných správ, ktoré sa vyhotovujú za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2013 a neskôr.
(10)
Ustanovenia § 25 ods. 7 a § 27 ods. 11 sa prvýkrát použijú v účtovnom období, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr. Zmena metódy oceňovania sa vykáže v účtovnej závierke za účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2014 a neskôr.
39.j §
Átmeneti rendelkezések a 2014. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2. § 5–7. bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos szövegét először a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakban kell alkalmazni.
(2)
A 17.a § 2. bekezdése a) és b) pontjának 2014. január 1-jétől hatályos szövegét a 2014. január 1-jén vagy azt követően összeállított éves beszámoló összeállításakor kell alkalmazni.
(3)
A 17.a § 3. bekezdése c) és d) pontjának 2014. január 1-jétől hatályos szövegét a 2014. január 1-jén vagy azt követően összeállított éves beszámoló összeállításakor kell alkalmazni.
(4)
Az a számviteli egység, amelyre a 19. § 4. bekezdése szerint az éves beszámoló könyvvizsgáló általi ellenőrzésének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettség teljesítésekor 2014. január 1-je után a 2013. december 31-ig hatályos előírások szerint jár el, ha a kapott adó éves részesedésének összegéről van szó, amelyet 2013. december 31-ig kapott meg.
(5)
Az a számviteli egység, amelyre a 21. § 2. bekezdésének 2013. december 31-ig hatályos szövege szerint a mérleg és az eredménykimutatás Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettség teljesítésekor 2014. január 1-je után a 2013. december 31-ig hatályos előírások szerint jár el, ha a legkésőbb 2008. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó mérleg és eredménykimutatás közzétételéről van szó.
(6)
Az a számviteli egység, amelyre a 21. § 2. bekezdésének 2013. december 31-ig hatályos szövege szerint a mérleg és az eredménykimutatás Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettség teljesítésekor 2014. január 1-je után a 23.b § szerint jár el, ha a 2009. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakban végződő számviteli időszakra vonatkozó mérleg és eredménykimutatás közzétételéről van szó.
(7)
Az a számviteli egység, amelyre a külön előírás29h) 2013. december 31-ig hatályos szövege szerint a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettség teljesítésekor 2014. január 1-je után a 2013. december 31-ig hatályos előírások szerint jár el, ha a legkésőbb 2008. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó, könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló közzétételéről van szó.
(8)
Az a számviteli egység, amelyre a külön előírás29h) 2013. december 31-ig hatályos szövege szerint a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló Kereskedelmi Közlönyben való közzétételének kötelezettsége vonatkozik, e kötelezettség teljesítésekor 2014. január 1-je után a 23.b § szerint jár el, ha a 2009. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakban végződő számviteli időszakra vonatkozó, könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló közzétételéről van szó.
(9)
A 23. § 2. bekezdése h) és i) pontjának 2014. január 1-jétől hatályos szövegét először a 2013. december 31-én vagy azt követően végződő számviteli időszakra készített éves jelentések letétbe helyezésére kell alkalmazni.
(10)
A 25. § 7. bekezdésének és a 27. § 11. bekezdésének rendelkezéseit először a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakban kell alkalmazni. Az értékelési módszer változását a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő számviteli időszakra vonatkozó éves beszámolóban kell kimutatni.
§ 39k
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2015
(1)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie kalendárny rok, postupuje podľa § 2 ods. 5 až 14 v znení účinnom od 1. januára 2015 prvýkrát od 1. januára 2015, pričom posudzuje splnenie podmienok podľa § 2 ods. 5 až 14 k 31. decembru 2014.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 2 ods. 5 až 14 v znení účinnom od 1. januára 2015 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2015, pričom posudzuje splnenie podmienok podľa § 2 ods. 5 až 14 ku dňu, ku ktorému sa zostavuje účtovná závierka v priebehu roka 2015.
(3)
Účtovná jednotka, ktorá sa v roku 2014 považovala za mikro účtovnú jednotku, sa považuje za mikro účtovnú jednotku podľa zákona v znení účinnom od 1. januára 2015.
(4)
Účtovná jednotka, ktorá podľa zákona v znení účinnom do 31. decembra 2014 sa rozhodla, že sa nebude považovať za mikro účtovnú jednotku, sa od 1. januára 2015 považuje za malú účtovnú jednotku.
39.k §
Átmeneti rendelkezések a 2015. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka a naptári év, a 2015. január 1-jétől hatályos 2. § 5–14. bek. szerint először 2015. január 1-jétől jár el, miközben a 2. § 5–14. bek. szerinti feltételek teljesülését 2014. december 31-éig vizsgálja.
(2)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, a 2015. január 1-jétől hatályos 2. § 5–14. bek. szerint először a 2015-ös év folyamán kezdődő üzleti évben jár el, miközben a 2. § 5–14. bek. szerinti feltételek teljesülését arra a napra vizsgálja, amelyre a beszámolót a 2015-ös év folyamán összeállítják.
(3)
Az a gazdálkodó egység, amely 2014-ben mikrogazdálkodó egységnek minősült, a törvény 2015. január 1-jétől hatályos szövege szerint mikrogazdálkodó egységnek minősül.
(4)
Az a gazdálkodó egység, amely a törvény 2014. december 31-éig hatályos szövege szerint úgy döntött, hogy nem minősül mikrogazdálkodó egységnek, 2015. január 1-jétől kis gazdálkodó egységnek minősül.
§ 39l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2015
(1)
Ustanovenie § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. júla 2015 sa prvýkrát použije v účtovnom období, ktoré končí najskôr 31. decembra 2015. Ak účtovná jednotka, ktorej účtovné obdobie začína po 1. januári 2015, zostavuje mimoriadnu účtovnú závierku, použije prvýkrát ustanovenie § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. júla 2015 pri jej zostavovaní po 30. júni 2015.
(2)
Na konanie podľa § 38 začaté a právoplatne neukončené pred 1. júlom 2015 sa vzťahujú predpisy účinné do 30. júna 2015.
§ 39l
Átmeneti rendelkezések a 2015. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2015. július 1-jétől hatályos 2. § 10. bek. rendelkezését először a legkorábban 2015. december 31-én végződő számviteli időszakban kell alkalmazni. Ha az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka 2015. január 1-je után kezdődik, rendkívüli beszámolót állít össze, a 2015. július 1-jétől hatályos 2. § 10. bek. rendelkezését először annak 2015. június 30-a utáni összeállításakor alkalmazza.
(2)
A 38. § szerinti, 2015. július 1-je előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárásra a 2015. június 30-áig hatályos előírások vonatkoznak.
§ 39m
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, oceňuje majetok podľa § 25 ods. 1 písm. d) a majetok a záväzky podľa § 27 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(2)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, vyhotovuje výročnú správu, správu o platbách, konsolidovanú výročnú správu a konsolidovanú správu o platbách prvýkrát za hospodársky rok, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(3)
Materská účtovná jednotka zostavuje konsolidovanú účtovnú závierku podľa § 22 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát za hospodársky rok, ktorý začína v priebehu roka 2016.
(4)
Ustanovenie § 28 ods. 4 v znení účinnom od 1. januára 2016 sa použije na goodwill a aktivované náklady na vývoj obstarané od 1. januára 2016.
§ 39m
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, a vagyont a 2016. január 1-jétől hatályos 25. § 1. bek. d) pontja szerint, a vagyont és kötelezettségeket pedig a 27. § szerint először a 2016-os év folyamán kezdődő üzleti évben értékeli.
(2)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, az éves jelentést, a fizetési jelentést, a konszolidált éves jelentést és a konszolidált fizetési jelentést először a 2016-os év folyamán kezdődő üzleti évről készíti el.
(3)
Az anyavállalat a 2016. január 1-jétől hatályos 22. § szerint konszolidált beszámolót először a 2016-os év folyamán kezdődő üzleti évről állít össze.
(4)
A 2016. január 1-jétől hatályos 28. § 4. bek. rendelkezését a 2016. január 1-jétől beszerzett üzleti vagy cégértékre és aktivált fejlesztési költségekre kell alkalmazni.
§ 39n
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1)
Účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 2 ods. 10 v znení účinnom od 1. januára 2016 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2016.
(2)
Materská účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie kalendárny rok, postupuje podľa § 22 ods. 11 v znení účinnom od 1. januára 2016 pri zostavovaní konsolidovanej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí 31. decembra 2016.
(3)
Materská účtovná jednotka, ktorá má účtovné obdobie hospodársky rok, postupuje podľa § 22 ods. 11 v znení účinnom od 1. januára 2016 pri zostavovaní konsolidovanej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí v priebehu roka 2017.
§ 39n
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, a 2016. január 1-jétől hatályos 2. § 10. bek. szerint először a 2016-os év folyamán kezdődő üzleti évben jár el.
(2)
Az az anyavállalat, amelynek számviteli időszaka a naptári év, a 2016. január 1-jétől hatályos 22. § 11. bek. szerint a 2016. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó konszolidált beszámoló összeállításakor jár el.
(3)
Az az anyavállalat, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, a 2016. január 1-jétől hatályos 22. § 11. bek. szerint a 2017-es év folyamán végződő számviteli időszakra vonatkozó konszolidált beszámoló összeállításakor jár el.
§ 39o
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 17. júna 2016
 
Na konania podľa § 38 ods. 1 písm. f) začaté pred 17. júnom 2016 sa vzťahuje predpis účinný do 16. júna 2016.
§ 39o
Átmeneti rendelkezés a 2016. június 17-től hatályos módosításokhoz
 
A 38. § 1. bek. f) pontja szerinti, 2016. június 17-e előtt megkezdett eljárásokra a 2016. június 16-áig hatályos előírás vonatkozik.
§ 39p
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2018
(1)
Ustanovenia § 35 ods. 3 písm. b) a c) v znení účinnom od 1. januára 2018 sa použijú aj na uchovávanie účtovných záznamov, pri ktorých ich doba uchovávania začala plynúť pred 1. januárom 2018 a neuplynula do 31. decembra 2017.
(2)
Ustanovenia § 38 ods. 3 a 4 v znení účinnom od 1. januára 2018 sa použijú na správne delikty spáchané po 31. decembri 2017.
§ 39p
Átmeneti rendelkezések a 2018. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2018. január 1-jétől hatályos 35. § 3. bek. b) és c) pontjának rendelkezéseit azokra a számviteli bizonylatokra is alkalmazni kell, amelyek megőrzési ideje 2018. január 1-je előtt kezdődött és 2017. december 31-éig nem járt le.
(2)
A 2018. január 1-jétől hatályos 38. § 3. bek. és 4 rendelkezéseit a 2017. december 31-e után elkövetett közigazgatási szabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39q
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. októbra 2018
 
Ustanovenia § 24 ods. 10, § 25 ods. 1 písm. h) a § 27 ods. 13 sa prvýkrát použijú na ocenenie majetku a záväzkov pri zostavovaní účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré sa končí k 1. októbru 2018.
§ 39q
Átmeneti rendelkezés a 2018. október 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 24. § 10. bek., a 25. § 1. bek. h) pontjának és a 27. § 13. bek. rendelkezéseit először a 2018. október 1-jén végződő számviteli időszakra vonatkozó beszámoló összeállításakor kell alkalmazni a vagyon és a kötelezettségek értékelésére.
§ 39r
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2019
 
Ustanovenia § 20 ods. 9 písm. b) a ods. 13 v znení účinnom od 31. decembra 2019 sa prvýkrát použijú pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2019.
§ 39r
Átmeneti rendelkezés a 2019. december 31-től hatályos módosításokhoz
 
A 2019. december 31-től hatályos 20. § 9. bek. b) pontjának és 13. bek. rendelkezéseit először a 2019. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
§ 39s
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2020
 
Ustanovenie § 19 v znení účinnom od 1. januára 2020 sa prvýkrát použije na overenie riadnej individuálnej účtovnej závierky a overenie mimoriadnej individuálnej účtovnej závierky za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2020, pričom splnenie podmienok podľa § 19 ods. 1 písm. a) prvého bodu a druhého bodu v znení účinnom do 31. decembra 2019 sa za účtovné obdobie končiace najneskôr k 31. decembru 2019 posudzuje podľa predpisu účinného do 31. decembra 2019.
§ 39s
Átmeneti rendelkezés a 2020. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 2020. január 1-jétől hatályos 19. § rendelkezését először a legkorábban 2020. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra vonatkozó rendes egyedi beszámoló és rendkívüli egyedi beszámoló hitelesítésére kell alkalmazni, miközben a 2019. december 31-éig hatályos 19. § 1. bek. a) pontjának első alpontja és második alpontja szerinti feltételek teljesülését a legkésőbb 2019. december 31-én végződő számviteli időszakra a 2019. december 31-éig hatályos előírás szerint kell elbírálni.
§ 39t
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. októbra 2020
(1)
Ustanovenie § 16 ods. 7 sa použije pre účtovnú jednotku, ktorej bola nariadená dodatočná likvidácia po 30. septembri 2020.
(2)
Pri zrušení účtovnej jednotky bez likvidácie podľa osobitného predpisu49) sa účtovné obdobie končí dňom výmazu obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra. Za toto účtovné obdobie podáva účtovnú závierku v lehote podľa § 17 ods. 5 posledný štatutárny orgán alebo člen štatutárneho orgánu zapísaný v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra oprávnený konať za obchodnú spoločnosť alebo družstvo v rozsahu zapísanom v obchodnom registri pred výmazom obchodnej spoločnosti alebo družstva z obchodného registra.
§ 39t
Átmeneti rendelkezések a 2020. október 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 16. § 7. bek. rendelkezését arra a gazdálkodó egységre kell alkalmazni, amelynek pótfelszámolását 2020. szeptember 30-a után rendelték el.
(2)
A gazdálkodó egység külön előírás49) szerinti felszámolás nélküli megszüntetése esetén a számviteli időszak a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlésének napjával ér véget. Erről a számviteli időszakról a beszámolót a 17. § 5. bek. szerinti határidőn belül az utolsó, a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető szerv vagy ügyvezető szerv tagja nyújtja be, aki jogosult a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében eljárni a gazdasági társaság vagy szövetkezet cégjegyzékből való törlése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett terjedelemben.
§ 39u
Prechodné ustanovenia účinné od 1. januára 2021
(1)
Pre účtovné obdobie, ktoré sa začína od 1. januára 2021, je
a)
suma podľa § 19 ods. 1 písm. a) prvého bodu 3 000 000 eur,
b)
suma podľa § 19 ods. 1 písm. a) druhého bodu 6 000 000 eur,
(2)
Pre účtovné obdobie, ktoré sa začína 1. januára 2020, sa posudzujú podmienky podľa § 19 ods. 1 písm. a) v znení účinnom do 31. decembra 2020.
(3)
Účtovná jednotka, ktorej účtovným obdobím je hospodársky rok, postupuje podľa odseku 1 v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2021, a postupuje podľa odseku 2 v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2020.
§ 39u
2021. január 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezések
(1)
A 2021. január 1-jétől kezdődő számviteli időszakra
a)
a 19. § 1. bek. a) pontjának első alpontja szerinti összeg 3 000 000 euró,
b)
a 19. § 1. bek. a) pontjának második alpontja szerinti összeg 6 000 000 euró,
(2)
A 2020. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra a 2020. december 31-éig hatályos 19. § 1. bek. a) pontja szerinti feltételeket kell elbírálni.
(3)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, az 1. bekezdés szerint a 2021-es év folyamán kezdődő üzleti évben, a 2. bekezdés szerint pedig a 2020-as év folyamán kezdődő üzleti évben jár el.
§ 39v
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2022
(1)
Pre účtovné obdobie, ktoré sa začína od 1. januára 2021, sa posudzujú podmienky podľa § 19 ods. 1 písm. a) v znení účinnom do 31. decembra 2021.
(2)
Účtovná jednotka, ktorej účtovným obdobím je hospodársky rok, postupuje podľa § 19 ods. 1 písm. a) v znení účinnom od 1. januára 2022 prvýkrát v hospodárskom roku, ktorý sa začína v priebehu roka 2022, a postupuje podľa odseku 1 v hospodárskom roku, ktorý sazačína v priebehu roka 2021.
§ 39v
Átmeneti rendelkezések a 2022. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2021. január 1-jétől kezdődő számviteli időszakra a 2021. december 31-éig hatályos 19. § 1. bek. a) pontja szerinti feltételeket kell elbírálni.
(2)
Az a gazdálkodó egység, amelynek számviteli időszaka az üzleti év, a 2022. január 1-jétől hatályos 19. § 1. bek. a) pontja szerint először a 2022-es év folyamán kezdődő üzleti évben, az 1. bekezdés szerint pedig a 2021-es év folyamán kezdődő üzleti évben jár el.
§ 39w
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2022
(1)
Ustanovenie § 20 ods. 16 sa prvýkrát použije pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2022.
(2)
Dokumenty podľa § 23 ods. 2, ktoré sa týkajú účtovných období končiacich najneskôr k 31. decembru 2021 a hospodárskeho roku, ktorý sa začal v priebehu roka 2021, sa ukladajú do tej časti registra, do ktorej sa ukladali podľa § 23 ods. 6 v znení účinnom do 31. decembra 2021.
(3)
Účtovná jednotka postupuje podľa § 23a ods. 1 v znení účinnom od 1. januára 2022 pri všetkých podaniach vykonaných po 31. decembri 2021.
(4)
Ustanovenie § 35 v znení účinnom od 1. januára 2022 sa môže použiť aj na uchovávanie a ochranu účtovnej dokumentácie, ktorá vznikla pred 1. januárom 2022 za predpokladu, že sa dodržia ustanovenia § 31 až 33 v znení účinnom od 1. januára 2022.
(5)
Ustanovenia § 38 ods. 2 písm. a), e) a f), ods. 4 a ods. 8 až 10 v znení účinnom od 1. januára 2022 sa použijú na správne delikty spáchané po 31. decembri 2021.
§ 39w
Átmeneti rendelkezések a 2022. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 20. § 16. bek. rendelkezését először a 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
(2)
A 23. § 2. bek. szerinti dokumentumokat, amelyek a legkésőbb 2021. december 31-én végződő számviteli időszakokra és a 2021-es év folyamán kezdődött üzleti évre vonatkoznak, a nyilvántartás azon részébe kell letétbe helyezni, ahová a 2021. december 31-éig hatályos 23. § 6. bek. szerint letétbe helyezték őket.
(3)
A gazdálkodó egység a 2022. január 1-jétől hatályos 23a. § 1. bek. szerint jár el minden 2021. december 31-e után tett beadvány esetében.
(4)
A 2022. január 1-jétől hatályos 35. § rendelkezése a 2022. január 1-je előtt keletkezett számviteli dokumentáció megőrzésére és védelmére is alkalmazható, feltéve, hogy betartják a 2022. január 1-jétől hatályos 31–33. § rendelkezéseit.
(5)
A 2022. január 1-jétől hatályos 38. § 2. bek. a), e) és f) pontjának, 4. bek. és 8–10. bek. rendelkezéseit a 2021. december 31-e után elkövetett közigazgatási szabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39x
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. septembra 2022
 
Účtovná jednotka, ktorá nezostavuje individuálnu účtovnú závierku podľa osobitných predpisov,22a) postupuje podľa § 17a ods. 2 v znení účinnom od 1. septembra 2022 pri zostavovaní účtovnej závierky, ktorá sa zostavuje najskôr k 1. januáru 2023.
§ 39x
Átmeneti rendelkezés a 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
Az a gazdálkodó egység, amely nem állít össze egyedi beszámolót külön előírások22a) szerint, a 2022. szeptember 1-jétől hatályos 17a. § 2. bek. szerint jár el a legkorábban 2023. január 1-jére összeállított beszámoló összeállításakor.
§ 39y
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 31. decembra 2022
 
Ustanovenia § 20 ods. 7 až 17 v znení účinnom od 31. decembra 2022 sa prvýkrát použijú pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie končiace k 31. decembru 2022.
§ 39y
Átmeneti rendelkezés a 2022. december 31-től hatályos módosításokhoz
 
A 2022. december 31-től hatályos 20. § 7–17. bek. rendelkezéseit először a 2022. december 31-én végződő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
§ 39z
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2023
 
Ustanovenia § 38 ods. 1 písm. k) a ods. 2 písm. e) v znení účinnom od 1. januára 2023 sa použijú na správne delikty spáchané po 31. decembri 2022.
§ 39z
Átmeneti rendelkezés a 2023. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 2023. január 1-jétől hatályos 38. § 1. bek. k) pontjának és 2. bek. e) pontjának rendelkezéseit a 2022. december 31-e után elkövetett közigazgatási szabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39za
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 22. júna 2023
(1)
Ustanovenie § 19 ods. 4 v znení účinnom od 22. júna 2023 sa prvýkrát použije pri správe audítora k účtovnej závierke, ktorá sa zostavuje za účtovné obdobie začínajúce 22. júna 2025.
(2)
Ustanovenia § 21 až 21f v znení účinnom od 22. júna 2023 sa prvýkrát použijú pri ukladaní správy s informáciami o dani z príjmov za účtovné obdobie začínajúce 22. júna 2024.
(3)
Ustanovenia § 38 ods. 1 písm. o) a ods. 2 písm. g) v znení účinnom od 22. júna 2023 sa použijú na správne delikty spáchané po 21. júni 2023.
§ 39za
Átmeneti rendelkezések a 2023. június 22-től hatályos módosításokhoz
(1)
A 2023. június 22-től hatályos 19. § 4. bek. rendelkezését először a 2025. június 22-én kezdődő számviteli időszakra összeállított beszámolóhoz készített könyvvizsgálói jelentés esetében kell alkalmazni.
(2)
A 2023. június 22-től hatályos 21–21f. § rendelkezéseit először a 2024. június 22-én kezdődő számviteli időszakra vonatkozó jövedelemadóval kapcsolatos információkat tartalmazó jelentés letétbe helyezésekor kell alkalmazni.
(3)
A 2023. június 22-től hatályos 38. § 1. bek. o) pontjának és 2. bek. g) pontjának rendelkezéseit a 2023. június 21-e után elkövetett közigazgatási szabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39zb
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. marca 2024
 
Na účtovanie zániku bez likvidácie zlúčením, splynutím alebo rozdelením, ak bol schválený návrh zmluvy o zlúčení, návrh zmluvy o splynutí a návrh projektu rozdelenia pred 1. marcom 2024, sa použijú ustanovenia zákona v znení účinnom do 29. februára 2024.
§ 39zb
Átmeneti rendelkezés a 2024. március 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
Az egyesüléssel, összeolvadással vagy szétválással történő felszámolás nélküli megszűnés elszámolására, ha az egyesülési szerződés tervezetét, az összeolvadási szerződés tervezetét és a szétválási terv tervezetét 2024. március 1-je előtt hagyták jóvá, a törvény 2024. február 29-éig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
§ 39zc
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júna 2024
(1)
Ustanovenia § 2 ods. 6 písm. a) a b), ods. 7 písm. a) a b), ods. 8 písm. a) a b), § 20 ods. 10 písm. a) a b), § 21c ods. 1, ods. 2 písm. a) a ods. 4, § 22 ods. 10 písm. a) prvého bodu a druhého bodu a § 22 ods. 10 písm. b) prvého bodu a druhého bodu v znení účinnom od 1. júna 2024 sa prvýkrát použijú na posudzovanie veľkostných podmienok za bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023.
(2)
Ustanovenie § 20c sa prvýkrát použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2024, účtovnej jednotky uvedenej v § 20c ods. 1 a 2 písm. b), ktorá nie je subjektom verejného záujmu uvedeným v odseku 7, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a
a)
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat presiahol 50 000 000 eur,
b)
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1.
celková suma majetku presiahla 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma zistená zo súvahy v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2.
čistý obrat presiahol 40 000 000 eur.
(3)
Ustanovenie § 20g sa prvýkrát použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2024, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a
a)
na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 30 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 60 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 24 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 48 000 000 eur alebo
b)
za konsolidovaný celok po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 50 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 40 000 000 eur.
(4)
Ustanovenie § 20g sa prvýkrát použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 
1. januára 2024, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 2, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a
a)
na základe individuálnej účtovnej závierky materskej účtovnej jednotky a individuálnych účtovných závierok všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 30 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 60 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 24 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 48 000 000 eur alebo
b)
za konsolidovaný celok po konsolidácii kapitálu, konsolidácii vzájomných vzťahov medzi účtovnými jednotkami, konsolidácii výsledku hospodárenia a konsolidácii nákladov a výnosov
1.
za prvé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2023 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
1a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 25 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
1b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 50 000 000 eur,
2.
za druhé bezprostredne predchádzajúce účtovné obdobie končiace 31. decembra 2022 je zároveň splnená aj jedna z týchto podmienok:
2a.
celková suma majetku materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je väčšia ako 20 000 000 eur, pričom sumou majetku sa na tento účel rozumie suma majetku zistená zo súvah v ocenení upravenom o položky podľa § 26 ods. 3,
2b.
čistý obrat materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek je vyšší ako 40 000 000 eur.
(5)
Ustanovenie § 20c sa prvýkrát použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce
1. januára 2027, účtovnej jednotky uvedenej v
a)
§ 20c ods. 1 písm. a) a b) treťom bode, ktorá nepostupuje podľa odseku 2 a nie je subjektom verejného záujmu uvedeným v odseku 7 písm. a),
c)
§ 20c ods. 2 písm. b) druhom bode, ktorá nepostupuje podľa odseku 2.
(6)
Ustanovenie § 20g sa prvýkrát použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2027, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1 a 2, ktorá nepostupuje podľa odseku 3 alebo odseku 4, ak v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období spĺňa aspoň dve podmienky z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) alebo písm. b).
(7)
Ustanovenie § 20c sa prvýkrát použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2028, účtovnej jednotky uvedenej v
a)
§ 20c ods. 1, ktorá je malou a menej zložitou inštitúciou, kaptívnou poisťovňou a kaptívnou zaisťovňou,
(8)
Účtovná jednotka uvedená v § 20c ods. 1 písm. b) prvom bode a druhom bode a ods. 2 písm. b) prvom bode nemusí vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie začínajúce pred 1. januárom 2028, uviesť informácie podľa § 20c ods. 1, ak v príslušnej výročnej správe uvedie odôvodnenie neuvedenia týchto informácií.
(9)
Ustanovenia § 20d až 20f sa prvýkrát použijú pri ukladaní správy o udržateľnosti za účtovné obdobie začínajúce 1. januára 2028.
(10)
Účtovná jednotka postupuje podľa § 20i poslednýkrát za účtovné obdobie, ktoré končí najneskôr 6. januára 2030.
(11)
Ak účtovná jednotka, na ktorú sa vzťahuje povinnosť vykazovania informácií o udržateľnosti podľa § 20c alebo § 20g, nemá v priebehu účtovného obdobia, za ktoré uvádza informácie podľa § 20c ods. 1 a 6 až 9, k dispozícii všetky potrebné informácie týkajúce sa jej hodnotového reťazca, uvedie vo výročnej správe informáciu o úsilí, ktoré vynaložila na získanie potrebných informácií o svojom hodnotovom reťazci a dôvody, prečo nebolo možné získať tieto informácie vrátane plánov na získanie potrebných informácií v budúcnosti. Postup podľa prvej vety môže účtovná jednotka uplatniť na výročné správy, ktoré sa vyhotovujú za prvé tri bezprostredne po sebe nasledujúce účtovné obdobia, počnúc účtovným obdobím, ktoré začína
a)
1. januára 2024, pre účtovné jednotky uvedené v odsekoch 2, 3 a 4,
b)
1. januára 2025, pre účtovné jednotky uvedené v odsekoch 5 a 6,
c)
1. januára 2026, pre účtovné jednotky uvedené v odseku 7.
(12)
Na výročnú správu, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktorým je hospodársky rok končiaci v priebehu roka 2024, sa uplatnia ustanovenia § 20 ods. 3, 9 až 13 a 16 a § 22 ods. 2 v znení účinnom do 31. mája 2024.
(13)
Prevádzkovateľ registra zosúladí register s § 23 ods. 8 v znení účinnom od 1. júna 2024 najneskôr do 31. mája 2025.
(14)
Ustanovenie § 38 ods. 1 písm. d) tretieho bodu a písm. p) v znení účinnom od 1. júna 2024 sa použije na správne delikty spáchané po 31. máji 2024.
(15)
Ustanovenia § 38 ods. 10 a 11 v znení účinnom od 1. júna 2024 sa prvýkrát použijú v konaní začatom po 31. máji 2024.
§ 39zc
Átmeneti rendelkezések a 2024. június 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 2024. június 1-jétől hatályos 2. § 6. bek. a) és b) pontjának, 7. bek. a) és b) pontjának, 8. bek. a) és b) pontjának, 20. § 10. bek. a) és b) pontjának, 21c. § 1. bek., 2. bek. a) pontjának és 4. bek., 22. § 10. bek. a) pontja első alpontjának és második alpontjának, valamint 22. § 10. bek. b) pontja első alpontjának és második alpontjának rendelkezéseit először a 2023. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra vonatkozó méretkategóriára vonatkozó feltételek elbírálására kell alkalmazni.
(2)
A 20c. § rendelkezését először a 20c. § 1. bek. és 2. bek. b) pontjában említett, a 7. bekezdésben meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek nem minősülő gazdálkodó egység 2024. január 1-jén kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni, ha átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt és
a)
az első, 2023. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
1.
a vagyon teljes összege meghaladta a 25 000 000 eurót, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő összeget kell érteni,
2.
a nettó árbevétel meghaladta az 50 000 000 eurót,
b)
a második, 2022. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
1.
a vagyon teljes összege meghaladta a 20 000 000 eurót, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő összeget kell érteni,
2.
a nettó árbevétel meghaladta a 40 000 000 eurót.
(3)
A 20g. § rendelkezését először a 20g. § 1. bek.-ben említett anyavállalat 2024. január 1-jén kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt és
a)
az anyavállalat egyedi beszámolója és valamennyi leányvállalatának egyedi beszámolója alapján
1.
az első, 2023. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
1a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 30 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
1b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 60 000 000 euró,
2.
a második, 2022. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
2a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 24 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
2b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 48 000 000 euró vagy
b)
a konszolidált egészre vonatkozóan a tőke konszolidációja, a gazdálkodó egységek közötti kölcsönös kapcsolatok konszolidációja, a gazdálkodási eredmény konszolidációja és a költségek és bevételek konszolidációja után
1.
az első, 2023. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
1a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 25 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
1b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 50 000 000 euró,
2.
a második, 2022. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
2a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 20 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
2b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 40 000 000 euró.
(4)
A 20g. § rendelkezését először a 20g. § 2. bek.-ben említett, értékpapírokat kibocsátó és azokat egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadott anyavállalat 2024. január 1-jén
kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt és
a)
az anyavállalat egyedi beszámolója és valamennyi leányvállalatának egyedi beszámolója alapján
1.
az első, 2023. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
1a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 30 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
1b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 60 000 000 euró,
2.
a második, 2022. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
2a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 24 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
2b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 48 000 000 euró vagy
b)
a konszolidált egészre vonatkozóan a tőke konszolidációja, a gazdálkodó egységek közötti kölcsönös kapcsolatok konszolidációja, a gazdálkodási eredmény konszolidációja és a költségek és bevételek konszolidációja után
1.
az első, 2023. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
1a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 25 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
1b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 50 000 000 euró,
2.
a második, 2022. december 31-én végződő, közvetlenül megelőző számviteli időszakra egyidejűleg teljesül az alábbi feltételek egyike is:
2a.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának teljes vagyonösszege nagyobb, mint 20 000 000 euró, miközben vagyonösszeg alatt e célból a mérlegekből megállapított, a 26. § 3. bek. szerinti tételekkel kiigazított értékelésben szereplő vagyonösszeget kell érteni,
2b.
az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának nettó árbevétele magasabb, mint 40 000 000 euró.
(5)
A 20.c § rendelkezését először a fenntarthatósági információk egyedi jelentésére kell alkalmazni az éves jelentésben, amelyet a ...-ban/-ben említett számviteli egységnek a 2027. január 1-jén
kezdődő számviteli időszakra készítenek.
a)
a 20c. § 1. bek. a) pontjában és b) pontjának harmadik alpontjában említett, amely nem a 2. bekezdés szerint jár el és nem a 7. bek. a) pontjában említett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység,
c)
a 20c. § 2. bek. b) pontjának második alpontjában említett, amely nem a 2. bekezdés szerint jár el.
(6)
A 20g. § rendelkezését először a 20g. § 1. bek.-ben és 2-ben említett, a 3. vagy 4. bekezdés szerint nem eljáró anyavállalat 2027. január 1-jén kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesíti a 22. § 10. bek. a) pontjában vagy a b) pontjában említett feltételek közül legalább kettőt.
(7)
A 20c. § rendelkezését először a 2028. január 1-jén kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni a következő gazdálkodó egységek esetében:
a)
a 20c. § 1. bek.-ben említett, amely kis és kevésbé összetett intézmény, zártkörű biztosító és zártkörű viszontbiztosító,
(8)
A 20c. § 1. bek. b) pontjának első alpontjában és második alpontjában, valamint a 2. bek. b) pontjának első alpontjában említett gazdálkodó egységnek a 2028. január 1-je előtt kezdődő számviteli időszakról készített éves jelentésében nem kell feltüntetnie a 20c. § 1. bek. szerinti információkat, ha a vonatkozó éves jelentésben megindokolja ezen információk mellőzését.
(9)
A 20d–20f. § rendelkezéseit először a 2028. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra vonatkozó fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésekor kell alkalmazni.
(10)
A gazdálkodó egység a 20i. § szerint utoljára a legkésőbb 2030. január 6-án végződő számviteli időszakra jár el.
(11)
Ha a gazdálkodó egység, amelyre a 20c. § vagy a 20g. § szerinti fenntarthatósági információszolgáltatási kötelezettség vonatkozik, a számviteli időszak folyamán, amelyre a 20c. § 1. bek. és 6–9. bek. szerinti információkat közli, nem rendelkezik minden szükséges információval az értékláncára vonatkozóan, az éves jelentésben tájékoztatást ad az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzésére tett erőfeszítéseiről és azokról az okokról, amelyek miatt ezeket az információkat nem lehetett megszerezni, beleértve a szükséges információk jövőbeni megszerzésére vonatkozó terveket is. Az első mondat szerinti eljárást a gazdálkodó egység az első három, közvetlenül egymást követő számviteli időszakra készített éves jelentésekre alkalmazhatja, kezdve a következő időpontban kezdődő számviteli időszakkal:
a)
2024. január 1-jén, a 2., 3. és 4. bekezdésben említett gazdálkodó egységek esetében,
b)
2025. január 1-jén, az 5. és 6. bekezdésben említett gazdálkodó egységek esetében,
c)
2026. január 1-jén, a 7. bekezdésben említett gazdálkodó egységek esetében.
(12)
A 2024-es év folyamán végződő üzleti év számviteli időszakáról készített éves jelentésre a 2024. május 31-éig hatályos 20. § 3. bek., 9–13. bek. és 16, valamint 22. § 2. bek. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13)
A nyilvántartás üzemeltetője a nyilvántartást a 2024. június 1-jétől hatályos 23. § 8. bek.-kel legkésőbb 2025. május 31-éig hozza összhangba.
(14)
A 2024. június 1-jétől hatályos 38. § 1. bek. d) pontjának harmadik alpontja és p) pontja rendelkezéseit a 2024. május 31-e után elkövetett közigazgatási szabálysértésekre kell alkalmazni.
(15)
A 2024. június 1-jétől hatályos 38. § 10. bek. és 11 rendelkezéseit először a 2024. május 31-e után indított eljárásokban kell alkalmazni.
§ 39zd
Prechodné ustanovenia účinné od 10. júla 2025
(1)
Ustanovenie § 20c sa použije na individuálne vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2025, ale najneskôr v priebehu roka 2026, účtovnej jednotky uvedenej v § 20c ods. 1 a ods. 2 písm. b), ktorá nie je subjektom verejného záujmu uvedeným v § 39zc ods. 7, ak jej priemerný prepočítaný počet zamestnancov presiahol 500 zamestnancov a zároveň v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období bola splnená aspoň jedna podmienka z podmienok uvedených v § 20c ods. 1 písm. a) prvom bode alebo druhom bode.
(2)
Ustanovenie § 20g sa použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2025, ale najneskôr v priebehu roka 2026, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 1, ak priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek presiahol 500 zamestnancov a zároveň v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období bola splnená aspoň jedna podmienka z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) prvom bode alebo druhom bode alebo v § 22 ods. 10 písm. b) prvom bode alebo druhom bode.
(3)
Ustanovenie § 20g sa použije na konsolidované vykazovanie informácií o udržateľnosti vo výročnej správe, ktorá sa vyhotovuje za účtovné obdobie, ktoré začína najskôr 1. januára 2025, ale najneskôr v priebehu roka 2026, materskej účtovnej jednotky uvedenej v § 20g ods. 2, ktorá emitovala cenné papiere a tie boli prijaté na obchodovanie na regulovanom trhu členského štátu, ak priemerný prepočítaný počet zamestnancov materskej účtovnej jednotky a všetkých jej dcérskych účtovných jednotiek presiahol 500 zamestnancov a zároveň v každom z dvoch bezprostredne predchádzajúcich účtovných období bola splnená aspoň jedna podmienka z podmienok uvedených v § 22 ods. 10 písm. a) prvom bode alebo druhom bode alebo v § 22 ods. 10 písm. b) prvom bode alebo druhom bode.
(4)
Povinnosť prvýkrát zahrnúť vykazovanie informácií o udržateľnosti podľa § 20c alebo § 20g zákona do výročnej správy, ktorá sa vyhotovuje po 9. júli 2025 za účtovné obdobie začínajúce najskôr 1. januára 2025 a končiace najneskôr 9. júla 2025, sa nevzťahuje na účtovnú jednotku uvedenú v § 39zc ods. 5 alebo ods. 6 v znení účinnom do 9. júla 2025.
§ 39zd
2025. július 10-től hatályos átmeneti rendelkezések
(1)
A 20c. § rendelkezését a 20c. § 1. bek.-ben és 2. bek. b) pontjában említett, a 39zc. § 7. bek.-ben meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek nem minősülő gazdálkodó egység legkorábban 2025. január 1-jén, de legkésőbb a 2026-os év folyamán kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk egyedi közzétételére kell alkalmazni, ha átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt, és egyidejűleg a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesült a 20c. § 1. bek. a) pontjának első alpontjában vagy második alpontjában említett feltételek közül legalább egy.
(2)
A 20g. § rendelkezését a 20g. § 1. bek.-ben említett anyavállalat legkorábban 2025. január 1-jén, de legkésőbb a 2026-os év folyamán kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt, és egyidejűleg a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesült a 22. § 10. bek. a) pontjának első alpontjában vagy második alpontjában, vagy a 22. § 10. bek. b) pontjának első alpontjában vagy második alpontjában említett feltételek közül legalább egy.
(3)
A 20g. § rendelkezését a 20g. § 2. bek.-ben említett, értékpapírokat kibocsátó és azokat egy tagállam szabályozott piacán kereskedésre elfogadott anyavállalat legkorábban 2025. január 1-jén, de legkésőbb a 2026-os év folyamán kezdődő számviteli időszakáról készített éves jelentésében a fenntarthatósági információk konszolidált közzétételére kell alkalmazni, ha az anyavállalat és valamennyi leányvállalatának átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 500 főt, és egyidejűleg a két közvetlenül megelőző számviteli időszak mindegyikében teljesült a 22. § 10. bek. a) pontjának első alpontjában vagy második alpontjában, vagy a 22. § 10. bek. b) pontjának első alpontjában vagy második alpontjában említett feltételek közül legalább egy.
(4)
A fenntarthatósági információk közzétételének a törvény 20c. § vagy 20g. § szerinti első alkalommal történő bevonására vonatkozó kötelezettség a 2025. július 9-e után, a legkorábban 2025. január 1-jén kezdődő és legkésőbb 2025. július 9-én végződő számviteli időszakra készített éves jelentésbe nem vonatkozik a 2025. július 9-éig hatályos 39zc. § 5. bek.-ben vagy 6. bek.-ben említett gazdálkodó egységre.
§ 39ze
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2026
(1)
Ustanovenia § 23e ods. 1, 3, 4 a 6 až 8 sa prvýkrát použijú na sprístupňovanie dokumentov podľa § 23e ods. 4 po 9. januári 2028.
(2)
Ustanovenie § 23e ods. 5 sa prvýkrát použije na dobrovoľné sprístupňovanie dokumentov podľa § 23e ods. 4 po 9. januári 2030.
(3)
Ustanovenie § 38 ods. 1 písm. q) v znení účinnom od 1. januára 2026 sa použije na správne delikty spáchané po 9. januári 2028.
§ 39ze
Átmeneti rendelkezések a 2026. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 23e. § 1. bek., 3, 4 és 6–8. bek. rendelkezéseit először a 23e. § 4. bek. szerinti dokumentumok 2028. január 9-e utáni hozzáférhetővé tételére kell alkalmazni.
(2)
A 23e. § 5. bek. rendelkezését először a 23e. § 4. bek. szerinti dokumentumok 2030. január 9-e utáni önkéntes hozzáférhetővé tételére kell alkalmazni.
(3)
A 2026. január 1-jétől hatályos 38. § 1. bek. q) pontjának rendelkezését a 2028. január 9-e után elkövetett közigazgatási szabálysértésekre kell alkalmazni.
§ 39zf
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2026
(1)
Ustanovenie § 20 ods. 14 sa prvýkrát použije pri vyhotovení výročnej správy za účtovné obdobie začínajúce najskôr 1. januára 2026.
(2)
Účtovná jednotka, ktorej vznikla pred 1. januárom 2026 povinnosť predkladať výročnú správu a záznamy z valných zhromaždení podľa § 23d ods. 7 a 8 v znení účinnom do 31. decembra 2025, výročnú správu a záznamy z valných zhromaždení po 31. decembri 2025 nepredkladá.
§ 39zf
Átmeneti rendelkezések a 2026. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1)
A 20. § 14. bek. rendelkezését először a legkorábban 2026. január 1-jén kezdődő számviteli időszakra vonatkozó éves jelentés elkészítésekor kell alkalmazni.
(2)
Az a gazdálkodó egység, amelynek 2026. január 1-je előtt keletkezett kötelezettsége az éves jelentés és a közgyűlési jegyzőkönyvek benyújtására a 2025. december 31-éig hatályos 23d. § 7. és 8. bekezdése szerint, 2025. december 31-e után nem nyújtja be az éves jelentést és a közgyűlési jegyzőkönyveket.
§ 40
 
Zrušuje sa zákon č. 563/1991 Zb. o účtovníctve v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1996 Z. z., zákona č. 173/1998 Z. z., zákona č. 336/1999 Z. z., zákona č. 387/2001 Z. z., zákona č. 483/2001 Z. z. a zákona č. 247/2002 Z. z.
§ 40
 
Hatályát veszti a számvitelről szóló 563/1991. sz. Tt. törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 272/1996. sz. Tt. törvényével, a 173/1998. sz. Tt. törvénnyel, a 336/1999. sz. Tt. törvénnyel, a 387/2001. sz. Tt. törvénnyel, a 483/2001. sz. Tt. törvénnyel és a 247/2002. sz. Tt. törvénnyel módosított szövege szerint.
§ 41
 
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2003 okrem § 3 ods. 4 až 7, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2004.
41. §
 
Ez a törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, kivéve a 3. § 4–7. bek., amelyek 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
Rudolf Schuster v. r.

Jozef Migaš v. r.

Mikuláš Dzurinda v. r.
Rudolf Schuster s. k.

Jozef Migaš s. k.

Mikuláš Dzurinda s. k.
Príloha k zákonu č. 431/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
1.
Smernica Rady 86/635/EHS z 8. decembra 1986 o ročnej účtovnej závierke a konsolidovaných účtoch bánk a iných finančných inštitúcií (Ú. v. ES L 372, 31. 12. 1986; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 1) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006).
2.
Smernica Rady 91/674/EHS z 19. decembra 1991 o ročných účtovných závierkach a konsolidovaných účtovných závierkach poisťovní (Ú. v. ES L 374, 31. 12. 1991; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2003/51/ES z 18. júna 2003 (Ú. v. EÚ L 178, 17. 7. 2003; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 1) a smernice Európskeho parlamentu a Rady 2006/46/ES zo 14. júna 2006 (Ú. v. EÚ L 224, 16. 8. 2006).
3.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/25/ES z 21. apríla 2004 o ponukách na prevzatie (Ú. v. EÚ L 142, 30. 4. 2004; Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 17/zv. 2).
4.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES zo 17. mája 2006 o štatutárnom audite ročných účtovných závierok a konsolidovaných účtovných závierok, ktorou sa menia a dopĺňajú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS a ktorou sa zrušuje smernica Rady 84/253/EHS (Ú. v. EÚ L 157, 9. 6. 2006) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2008/30/ES z 11. marca 2008 (Ú. v. EÚ L 81, 20. 3. 2008).
5.
Smernica Komisie 2006/111/ES zo 16. novembra 2006 o transparentnosti finančných vzťahov členských štátov a verejných podnikov a o finančnej transparentnosti v niektorých podnikoch (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 318, 17. 11. 2006).
6.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ z 26. júna 2013 o ročných účtovných závierkach, konsolidovaných účtovných závierkach a súvisiacich správach určitých druhov podnikov, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/43/ES a zrušujú smernice Rady 78/660/EHS a 83/349/EHS (Ú. v. EÚ L 182, 29. 6. 2013).
7.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2014/56/EÚ zo 16. apríla 2014, ktorou sa mení smernica 2006/43/ES o štatutárnom audite ročných účtovných závierok a konsolidovaných účtovných závierok (Ú. v. EÚ L 158, 27. 5. 2014).
8.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2014/95/EÚ z 22. októbra 2014, ktorou sa mení smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o zverejňovanie nefinančných informácií a informácií týkajúcich sa rozmanitosti niektorými veľkými podnikmi a skupinami (Ú. v. EÚ L 330, 15. 11. 2014).
9.
Smernica Rady 2014/102/EÚ zo 7. novembra 2014, ktorou sa upravuje smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ o ročných účtovných závierkach, konsolidovaných účtovných závierkach a súvisiacich správach určitých druhov podnikov z dôvodu pristúpenia Chorvátskej republiky (Ú. v. EÚ L 334, 21. 11. 2014).
10.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/1132 zo 14. júna 2017 týkajúca sa niektorých aspektov práva obchodných spoločností (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 169, 30. 6. 2017) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/1023 z 20. júna 2019 (Ú. v. EÚ L 172, 26. 6. 2019) a smernice Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/1151 z 20. júna 2019 (Ú. v. EÚ L 186, 11. 7. 2019).
11.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2021/2101 z 24. novembra 2021, ktorou sa mení smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o zverejňovanie informácií o dani z príjmov určitými podnikmi a pobočkami (Ú. v. EÚ L 429, 1. 12. 2021).
12.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2022/2464 zo 14. decembra 2022, ktorou sa mení nariadenie (EÚ) č. 537/2014, smernica 2004/109/ES, smernica 2006/43/ES a smernica 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o vykazovanie informácií o udržateľnosti podnikov (Ú. v. EÚ L 322, 16. 12. 2022).
13.
Delegovaná smernica Komisie (EÚ) 2023/2775 zo 17. októbra 2023, ktorou sa mení smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o úpravy veľkostných kritérií pre mikropodniky, malé, stredné a veľké podniky alebo skupiny (Ú. v. EÚ L, 2023/2775, 21. 12. 2023).
14.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/2864 z 13. decembra 2023, ktorou sa menia určité smernice, pokiaľ ide o zriadenie a fungovanie jednotného európskeho miesta prístupu (Ú. v. EÚ L, 2023/2864, 20. 12. 2023).
15.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2025/794 zo 14. apríla 2025, ktorou sa menia smernice (EÚ) 2022/2464 a (EÚ) 2024/1760, pokiaľ ide o dátumy, od ktorých majú členské štáty uplatňovať určité požiadavky na vykazovanie informácií o udržateľnosti podnikov a náležitú starostlivosť podnikov v oblasti udržateľnosti (Ú. v. EÚ L, 2025/794, 16. 4. 2025).
16.
Smernica Komisie (EÚ) 2025/1442 z 18. júla 2025, ktorou sa mení smernica 2006/111/ES, pokiaľ ide o vykazovacie povinnosti (Ú. v. EÚ L, 2025/1442, 21. 7. 2025).
A többször módosított 431/2002. sz. Tt. törvény melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVÉTELRE KERÜLŐ KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE
1.
A Tanács 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelve a bankák és egyéb pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31.; EU HL Különkiadás, 6. fejezet/1. kötet), módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/51/EK irányelvével (HL L 178., 2003.7.17.; EU HL Különkiadás, 17. fejezet/1. kötet) és az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelvével (HL L 224., 2006.8.16.).
2.
A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 374., 1991.12.31.; EU HL Különkiadás, 6. fejezet/1. kötet), módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/51/EK irányelvével (HL L 178., 2003.7.17.; EU HL Különkiadás, 17. fejezet/1. kötet) és az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/46/EK irányelvével (HL L 224., 2006.8.16.).
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a felvásárlási ajánlatokról (HL L 142., 2004.4.30.; EU HL Különkiadás, 17. fejezet/2. kötet).
4.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és konszolidált éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról és a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9.), módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 2008/30/EK irányelvével (HL L 81., 2008.3.20.).
5.
A Bizottság 2006. november 16-i 2006/111/EK irányelve a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról (kodifikált szöveg) (HL L 318., 2006.11.17.).
6.
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a bizonyos típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29.).
7.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/56/EU irányelve az éves és konszolidált éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról (HL L 158., 2014.5.27.).
8.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 2014/95/EU irányelve a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15.).
9.
A Tanács 2014. november 7-i 2014/102/EU irányelve a bizonyos típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Horvát Köztársaság csatlakozása miatti kiigazításáról (HL L 334., 2014.11.21.).
10.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (kodifikált szöveg) (HL L 169., 2017.6.30.), módosítva az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelvével (2019. június 20.) (HL L 172., 2019.6.26.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151 irányelvével (2019. június 20.) (HL L 186., 2019.7.11.).
11.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve (2021. november 24.) a 2013/34/EU irányelvnek a jövedelemadóval kapcsolatos információknak bizonyos vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 429., 2021.12.1.).
12.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) az 537/2014/EU rendelet, a 2004/109/EK irányelv, a 2006/43/EK irányelv és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16.).
13.
A Bizottság (EU) 2023/2775 felhatalmazáson alapuló irányelve (2023. október 17.) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikrovállalkozásokra, a kis-, közép- és nagyvállalkozásokra, illetve a vállalatcsoportokra vonatkozó mérethatárok kiigazítása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2775, 2023.12.21.).
14.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2864 irányelve (2023. december 13.) egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2864, 2023.12.20.).
15.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/794 irányelve (2025. április 14.) az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításra vonatkozó egyes követelmények tagállamok általi alkalmazásának időpontjai tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/794, 2025.4.16.).
16.
A Bizottság (EU) 2025/1442 irányelve (2025. július 18.) a 2006/111/EK irányelvnek a beszámolási kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/1442, 2025.7.21.).
1)
§ 18 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
2)
§ 21 ods. 4 písm. b) Obchodného zákonníka.
3)
Napríklad zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
3a)
§ 21 ods. 4 písm. a) Obchodného zákonníka.
4)
Zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov.
4a)
§ 6 ods. 11 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4aa)
§ 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
§ 42 zákona č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4b)
Čl. 2 bod 24 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2019/2088 z 27. novembra 2019 o zverejňovaní informácií o udržateľnosti v sektore finančných služieb (Ú. v. EÚ L 317, 9. 12. 2019) v platnom znení.
4c)
Zákon č. 97/2013 Z. z. o pozemkových spoločenstvách.
4d)
§ 2 ods. 1 a 2 zákona č. 309/2023 Z. z. o premenách obchodných spoločností a družstiev a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4e)
§ 2 ods. 9 zákona č. 309/2023 Z. z.
4f)
§ 2 ods. 17 písm. g) zákona č. 309/2023 Z. z.
4g)
§ 4 ods. 2 zákona č. 39/2015 Z. z. o poisťovníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4h)
§ 4 ods. 8 zákona č. 39/2015 Z. z.
5)
§ 3 zákona č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7a)
Napríklad § 69 ods. 6 písm. d) Obchodného zákonníka.
8)
§ 18 zákona č. 400/2015 Z. z. o tvorbe právnych predpisov a o Zbierke zákonov Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 134/2020 Z. z.
8a)
§ 8 písm. d) zákona č. 309/2023 Z. z.
8b)
§ 4 ods. 1 a 2 zákona č. 309/2023 Z. z.
8c)
Napríklad § 2 zákona č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 346/2018 Z. z., § 2 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
9)
Napríklad § 56 zákona č. 43/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 40 zákona č. 203/2011 Z. z. v znení neskorších predpisov.
10)
§ 61 ods. 1 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
11)
Zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch).
12)
Zákon č. 39/2015 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku v znení neskorších predpisov.
14)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 14 zákona č. 595/2003 Z. z.
15)
Napríklad § 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov, § 3 zákona č. 594/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16)
Napríklad § 14 zákona č. 112/2018 Z. z. o sociálnej ekonomike a sociálnych podnikoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 12 zákona č. 170/2018 Z. z. o zájazdoch, spojených službách cestovného ruchu, niektorých podmienkach podnikania v cestovnom ruchu a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 198/2020 Z. z.
17)
Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
19)
Zákon č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
20)
Napríklad § 12 zákona č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z.
20a)
§ 20 ods. 5 zákona č. 7/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 68 ods. 4 písm. c) Obchodného zákonníka.
20aa)
§ 2 ods. 15 zákona č. 309/2023 Z. z.
20ab)
§ 2 ods. 17 písmeno d) zákona č. 309/2023 Z. z.
20b)
§ 309d až 309h Civilného mimosporového poriadku.
§ 68 a 68b Obchodného zákonníka.
21)
§ 4 ods. 1 zákona č. 309/2023 Z. z.
21a)
§ 75k Obchodného zákonníka.
21aa)
§ 106j zákona č. 7/2005 Z. z. o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 421/2020 Z. z.
22)
Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
22a)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1606/2002 z 19. júla 2002 o uplatňovaní medzinárodných účtovných noriem (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 29; Ú. v. ES L 243, 11. 9. 2002) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 297/2008 z 11. marca 2008 (Ú. v. EÚ L 97, 9. 4. 2008).
Nariadenie Komisie (ES) č. 1126/2008 z 3. novembra 2008, ktorým sa v súlade s nariadením Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1606/2002 prijímajú určité medzinárodné účtovné štandardy (Ú. v. EÚ L 320, 29. 11. 2008) v platnom znení.
22aaa)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 258/1993 Z. z. o Železniciach Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
22ab)
Napríklad § 17 ods.1 písm. c) zákona č. 595/2003 Z. z. v znení zákona č. 534/2005 Z. z., Obchodný zákonník.
22ac)
Medzinárodný účtovný štandard 27 bod 38, Medzinárodné účtovné štandardy 28 a 31 Prílohy k nariadeniu (ES) č. 1126/2008 v platnom znení.
22ad)
Zákon č. 492/2009 Z. z. o platobných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22ae)
§ 4 zákona č. 562/2004 Z. z. o európskej spoločnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22af)
§ 4 zákona č. 91/2007 Z. z. o európskom družstve.
22ag)
§ 2 zákona č. 177/2004 Z. z. o európskom zoskupení hospodárskych záujmov, ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov.
22b)
Protokol o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky, príloha č. 18 k Zmluve o založení Európskeho spoločenstva (oznámenie č. 185/2004 Z. z.).
22c)
§ 2 zákona č. 423/2015 Z. z. o štatutárnom audite a o zmene a doplnení zákona č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov.
22ca)
§ 14 ods. 2 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
24)
Napríklad § 40 zákona č. 483/2001 Z. z., § 34 ods. 3 zákona č. 34/2002 Z. z.
24a)
§ 19 zákona č. 423/2015 Z. z.
24aa)
Zákon č. 80/1997 Z. z. o Exportno-importnej banke Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
24aaa)
§ 34 zákona č. 423/2015 Z. z.
24aab)
Nariadenie Rady (EÚ) č. 1024/2013 z 15. októbra 2013, ktorým sa Európska centrálna banka poveruje osobitnými úlohami, pokiaľ ide o politiky týkajúce sa prudenciálneho dohľadu nad úverovými inštitúciami (Ú. v. EÚ L 287, 29. 10. 2013).
§ 1 ods. 3 písm. a) zákona č. 747/2004 Z. z. o dohľade nad finančným trhom a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
25)
Napríklad § 40 zákona č. 483/2001 Z. z., § 35 ods. 4 zákona č. 34/2002 Z. z.
26)
§ 50 zákona č. 595/2003 Z. z.
26aa)
Napríklad § 25 zákona č. 147/1997 Z. z., § 34 zákona č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení zákona č. 35/2002 Z. z.
26b)
§ 27 ods. 6 zákona č. 423/2015 Z. z.
27)
Napríklad § 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. v znení neskorších predpisov, § 9 ods. 13 zákona č. 396/2012 Z. z. o Fonde na podporu vzdelávania v znení zákona č. 175/2022 Z. z.
27a)
§161d ods. 2 Obchodného zákonníka.
27b)
§ 34c zákona č. 423/2015 Z. z. v znení zákona č. 105/2024 Z. z.
28)
Napríklad § 25 ods. 3 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 34 ods. 2 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení zákona č. 112/2018 Z. z., § 35 ods. 2 zákona č. 34/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28a)
Napríklad zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28aa)
§ 8 písm. f ) zákona č. 566/2001 Z. z.
28ab)
Napríklad § 15 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 76 zákona č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28c)
Napríklad § 18 zákona č. 429/2002 Z. z. o burze cenných papierov v znení neskorších predpisov.
28ca)
§ 51 ods. 1 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
28cb)
§ 6b ods. 6 zákona č. 116/1985 Zb. o podmienkach činnosti organizácií s medzinárodným prvkom v Československej socialistickej republike v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
§ 17b ods. 7 zákona č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení zákona č. 109/2025 Z. z.
28d)
Príloha č. 1 sekcia B divízia 05 až 08 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1893/2006 z 20. decembra 2006, ktorým sa zavádza štatistická klasifikácia ekonomických činností NACE Revision 2 a ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie Rady (EHS) č. 3037/90 a niektoré nariadenia ES o osobitných oblastiach štatistiky (Ú. v. EÚ L 393, 30. 12. 2006) v platnom znení.
28e)
Príloha č. 1 sekcia A divízia 02 skupina 02.2 nariadenia (ES) č. 1893/2006 v platnom znení.
28ea)
Čl. 2 bod 12 písm. b) a f) nariadenia (EÚ) 2019/2088 v platnom znení.
28eb)
Čl. 3 delegovaného nariadenia Komisie (EÚ) 2019/815 zo 17. decembra 2018, ktorým sa dopĺňa smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2004/109/ES, pokiaľ ide o regulačné technické predpisy o špecifikácii jednotného elektronického formátu vykazovania (Ú. v. EÚ L 143, 29. 5. 2019) v platnom znení.
28ec)
Čl. 8 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2020/852 z 18. júna 2020 o vytvorení rámca na uľahčenie udržateľných investícií a o zmene nariadenia (EÚ) 2019/2088 (Ú. v. EÚ L 198, 22. 6. 2020).
28ed)
Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí Slovenskej republiky o prijatí Parížskej dohody (oznámenie č. 99/2017 Z. z.).
28ee)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2021/1119 z 30. júna 2021, ktorým sa stanovuje rámec na dosiahnutie klimatickej neutrality a menia nariadenia (ES) č. 401/2009 a (EÚ) 2018/1999 (európsky právny predpis v oblasti klímy) (Ú. v. EÚ L 243, 9. 7. 2021).
28ef)
Napríklad delegované nariadenie Komisie (EÚ) 2023/2772 z 31. júla 2023, ktorým sa dopĺňa smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o štandardy vykazovania informácií o udržateľnosti (Ú. v. EÚ L, 2023/2772, 22. 12. 2023).
28eg)
Čl. 4 ods. 1 bod 145 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 575/2013 z 26. júna 2013 o prudenciálnych požiadavkách na úverové inštitúcie a o zmene nariadenia (EÚ) č. 648/2012 (Ú. v. EÚ L 176, 27. 6. 2013) v platnom znení.
28eh)
§ 81 ods. 1 písm. c) zákona č. 39/2015 Z. z.
28ei)
§ 82 ods. 2 písm. a) až c) zákona č. 39/2015 Z. z.
28ej)
§ 8a a 8b zákona č. 423/2015 Z. z. v znení zákona č. 105/2024 Z. z.
28f)
Medzinárodný účtovný štandard 1 body 102 a 103 Prílohy k nariadeniu (ES) č. 1126/2008 v platnom znení.
28g)
§ 37 ods. 6 zákona č. 483/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29b)
Napríklad zákon č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 258/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ba)
§ 5 zákona č. 523/2004 Z. z.
29bb)
Zákon č. 243/2017 Z. z. o verejnej výskumnej inštitúcii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 346/2021 Z. z.
29c)
§ 2 zákona č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29ca)
Zákon č. 500/2022 Z. z. o Vojenskom spravodajstve.
29cb)
Napríklad zákon č. 215/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29d)
Zákon č. 95/2019 Z. z. o informačných technológiách vo verejnej správe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29da)
§ 34 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29daa)
Čl. 26 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016).
29db)
§ 5 písm. ab) zákona č. 483/2001 Z. z. v znení zákona č. 213/2014 Z. z.
29dc)
§ 3 ods. 1 písm. q), ods. 2 písm. l), ods. 3 písm. m) a ods. 5 písm. d) zákona č. 272/2015 Z. z. o registri právnických osôb, podnikateľov a orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 302/2023 Z. z.
29g)
§ 41 ods. 1 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
§ 15 zákona č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29h)
Napríklad § 24 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 33 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ha)
Napríklad § 25 zákona č. 147/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 34 zákona č. 213/1997 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 35 zákona č. 34/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29i)
Napríklad § 24 ods. 3 zákona č. 147/1997 Z. z., § 33 ods. 4 zákona č. 213/1997 Z. z., zákon č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ia)
§ 13 ods. 5 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29iaa)
Vykonávacie nariadenie Komisie (EÚ) 2024/2952 z 29. novembra 2024, ktorým sa stanovuje spoločný vzor a elektronické formáty na podávanie správ na účely uplatňovania smernice Európskeho parlamentu a Rady 2013/34/EÚ, pokiaľ ide o informácie, ktoré sa majú predkladať v správach s informáciami o dani z príjmov (Ú. v. EÚ L, 2024/2952, 2. 12. 2024).
29ib)
Delegované nariadenie (EÚ) 2019/815 v platnom znení.
29ic)
§ 27 až 29 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29j)
§ 2 ods. 2 písm. h) zákona č. 291/2002 Z. z. o Štátnej pokladnici a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29k)
§ 33 ods. 2 zákona č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29ka)
§ 3 zákona č. 530/2003 Z. z. o obchodnom registri a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
29kb)
§ 48 zákona č. 429/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29l)
Napríklad zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
29m)
Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
29n)
Čl. 3 bod 12 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 910/2014 z 23. júla 2014 o elektronickej identifikácii a dôveryhodných službách pre elektronické transakcie na vnútornom trhu a o zrušení smernice 1999/93/ES (Ú. v. EÚ L 257, 28. 8. 2014).
29na)
Čl. 3 bod 27 nariadenia (EÚ) č. 910/2014.
29o)
§ 66b ods. 3 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
29p)
Napríklad čl. 3 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2017/821 zo 17. mája 2017, ktorým sa ustanovujú povinnosti náležitej starostlivosti v dodávateľskom reťazci dovozcov Únie dovážajúcich cín, tantal a volfrám, ich rudy a zlato s pôvodom v oblastiach zasiahnutých konfliktom a vo vysokorizikových oblastiach (Ú. v. EÚ L 130, 19. 5. 2017) v platnom znení.
29q)
Napríklad čl. 2 bod 20 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1221/2009 z 25. novembra 2009 o dobrovoľnej účasti organizácií v schéme Spoločenstva pre environmentálne manažérstvo a audit (EMAS), ktorým sa zrušuje nariadenie (ES) č. 761/2001 a rozhodnutia Komisie 2001/681/ES a 2006/193/ES (Ú. v. EÚ L 342, 22. 12. 2009) v platnom znení, čl. 6 nariadenia (EÚ) 2017/821 v platnom znení, § 19 zákona č. 53/2023 Z. z. o akreditácii orgánov posudzovania zhody.
29r)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/2859 z 13. decembra 2023, ktorým sa zriaďuje jednotné európske miesto prístupu, ktoré poskytuje centralizovaný prístup k verejne dostupným informáciám týkajúcim sa finančných služieb, kapitálových trhov a udržateľnosti (Ú. v. EÚ L, 2023/2859, 20. 12. 2023) v platnom znení.
29s)
Čl. 2 ods. 2 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29t)
Čl. 5 ods. 1 písm. e) a ods. 3 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29u)
Čl. 7 ods. 4 písm. b) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29v)
Čl. 2 ods. 3 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29w)
Čl. 2 ods. 4 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29x)
Čl. 7 ods. 4 písm. d) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29y)
Čl. 7 ods. 4 písm. e) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29z)
Čl. 7 ods. 4 písm. c) nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29za)
Čl. 7 ods. 3 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
29zb)
Čl. 3 ods. 1 nariadenia (EÚ) 2023/2859 v platnom znení.
33)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 566/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33a)
Čl. 219 ods. 1 až 3 Zmluvy o fungovaní Európskej únie v platnom znení (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010). 
Čl. 12 ods. 12.1 Protokolu o Štatúte Európskeho systému centrálnych bánk a Európskej centrálnej banky (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010). 
§ 28 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 566/1992 Zb. o Národnej banke Slovenska v znení neskorších predpisov.
34)
Napríklad zákon č. 483/2001 Z. z., zákon č. 566/2001 Z. z.
34a)
Čl. 3 ods. 1 bod 5 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2023/1114 z 31. mája 2023 o trhoch s kryptoaktívami a o zmene nariadení (EÚ) č. 1093/2010 a (EÚ) č. 1095/2010 a smerníc 2013/36/EÚ a (EÚ) 2019/1937 (Ú. v. EÚ L 150, 9. 6. 2023) v platnom znení.
35)
§ 59 Obchodného zákonníka v znení zákona č. 500/2001 Z. z.
35a)
Zákon č. 43/2004 Z. z. o starobnom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 650/2004 Z. z. o doplnkovom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 203/2011 Z. z. o kolektívnom investovaní v znení neskorších predpisov.
35aa)
§ 4 ods. 1 zákona č. 343/2015 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
35aaa)
Čl. 3 ods. 1 bod 7 nariadenia (EÚ) 2023/1114 v platnom znení.
35ab)
§ 88b zákona č. 43/2004 Z. z. v znení zákona č. 334/2011 Z. z.
35b)
§ 20 ods. 9 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
35c)
§ 22 až 29 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
37a)
§ 73a až 73j zákona č. 594/2003 Z. z. v znení zákona č. 213/2006 Z. z.
37b)
§ 119 zákona č. 203/2011 Z. z.
41)
§ 659 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
42)
§ 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
43)
§ 133 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
44)
Napríklad zákon č. 183/2000 Z. z. o knižniciach, o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti a o zmene a doplnení zákona č. 68/1997 Z. z. o Matici slovenskej v znení neskorších predpisov, zákon č. 49/2002 Z. z. o ochrane pamiatkového fondu v znení neskorších predpisov, zákon č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon č. 618/2003 Z. z. o autorskom práve a právach súvisiacich s autorským právom (autorský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 581/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 206/2009 Z. z. o múzeách a o galériách a o ochrane predmetov kultúrnej hodnoty a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
44a)
§ 123 ods. 2 a § 217a Obchodného zákonníka.
45)
§ 184 Zákonníka práce.
45a)
Napríklad zákon č. 222/2004 Z. z. o dani z pridanej hodnoty v znení neskorších predpisov, zákon č. 105/2004 Z. z. o spotrebnej dani z liehu a o zmene a doplnení zákona č. 467/2002 Z. z. o výrobe a uvádzaní liehu na trh v znení zákona č. 211/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
45aa)
§ 35 ods. 2 zákona č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
Vyhláška Ministerstva investícií, regionálneho rozvoja a informatizácie Slovenskej republiky č. 70/2021 Z. z. o zaručenej konverzii.
45ab)
Napríklad § 16 ods. 2 písm. e) zákona č. 395/2002 Z. z. o archívoch a registratúrach a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 38 ods. 1 zákona č. 305/2013 Z. z. v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
45ac)
§ 203 Civilného mimosporového poriadku.
46)
Zákon č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
47)
§ 2 ods. 1 a 8 zákona č. 483/2001 Z. z.
47a)
Zákon č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
47aa)
§ 1 ods. 2 písm. e) zákona č. 659/2007 Z. z. o zavedení meny euro v Slovenskej republike a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
47ab)
§ 1 ods. 2 písm. c) zákona č. 659/2007 Z. z.
47ac)
Vyhláška Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 75/2008 Z. z., ktorou sa ustanovujú pravidlá vykazovania, prepočtu a zaokrúhľovania peňažných súm v súvislosti s prechodom na menu euro na účely účtovníctva, daní a colné účely.
47ad)
§ 1 ods. 2 písm. f) zákona č. 659/2007 Z. z.
47ae)
§ 58 ods. 1 písm. c) zákona č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
48)
§ 46 zákona č. 563/2009 Z. z.
49)
§ 768s ods. 2 písm. b) a c) a ods. 9 Obchodného zákonníka.
1)
A Polgári Törvénykönyv 18. §-a az 509/1991. sz. Tt. törvény értelmében.
2)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 21. § 4. bek. b) pontja.
3)
Például az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló, többször módosított 34/2002. sz. Tt. törvény.
3a)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 21. § 4. bek. a) pontja.
4)
A jövedelemadóról szóló, többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény.
4a)
A többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény 6. § 11. bek.
4aa)
A Szlovák Köztársaság állampolgárainak lakóhely-bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakossági nyilvántartásáról szóló, többször módosított 253/1998. sz. Tt. törvény 3. §-a.
A külföldiek tartózkodásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 404/2011. sz. Tt. törvény 42. §-a.
4b)
A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 317., 2019.12.9.) 2. cikkének 24. pontja, hatályos szövegében.
4c)
A birtokközösségekről szóló 97/2013. sz. Tt. törvény.
4d)
A kereskedelmi társaságok és szövetkezetek átalakulásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § 1. és 2.2 bekezdése.
4e)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § 9. bek.
4f)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § 17. bek. g) pontja.
4g)
A biztosításügyről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 39/2015. sz. Tt. törvény 4. § 2. bek.
4h)
A 39/2015. sz. Tt. törvény 4. § 8. bek.
5)
A közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 523/2004. sz. Tt. törvény 3. §-a.
7a)
Például a Kereskedelmi Törvénykönyv 69. § 6. bek. d) pontja.
8)
A jogalkotásról és a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 400/2015. sz. Tt. törvény 18. §-a, a 134/2020. sz. Tt. törvény értelmében.
8a)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 8. § d) pontja.
8b)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 4. § 1. és 2.2 bekezdése.
8c)
Például az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló, többször módosított 34/2002. sz. Tt. törvény 2. §-a, a 346/2018. sz. Tt. törvény értelmében, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló 213/1997. sz. Tt. törvény 2. §-a, a 35/2002. sz. Tt. törvény értelmében.
9)
Például a többször módosított 43/2004. sz. Tt. törvény 56. §-a, a többször módosított 203/2011. sz. Tt. törvény 40. §-a.
10)
Az 500/2001. sz. Tt. törvénnyel módosított Kereskedelmi Törvénykönyv 61. § 1. bek.
11)
Az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 566/2001. sz. Tt. törvény (értékpapírtörvény).
12)
A többször módosított 39/2015. sz. Tt. törvény.
A többször módosított 581/2004. sz. Tt. törvény.
13)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló, többször módosított 270/1995. sz. Tt. törvénye.
14)
Például a bankokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 483/2001. sz. Tt. törvény, az 595/2003. sz. Tt. törvény 14. §-a.
15)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács a Szlovák Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 566/1992. sz. Tt. törvényének 1. §-a, a többször módosított 594/2003. sz. Tt. törvény 3. §-a.
16)
Például a szociális gazdaságról és a szociális vállalkozásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 112/2018. sz. Tt. törvény 14. §-a, az utazási csomagokról, a kapcsolódó utazási szolgáltatásokról, az idegenforgalmi vállalkozás egyes feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 170/2018. sz. Tt. törvény 12. §-a, a 198/2020. sz. Tt. törvény értelmében.
17)
A Tt. 461/2003. sz., a társadalombiztosításról szóló, többször módosított törvénye.
19)
Az egészségbiztosítókról, az egészségügyi ellátás felügyeletéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 581/2004. sz. Tt. törvény.
20)
Például a nem befektetési alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996. sz. Tt. törvényének kiegészítéséről szóló 147/1997. sz. Tt. törvény 12. §-a.
20a)
A többször módosított 7/2005. sz. Tt. törvény 20. § 5. bek.
A Kereskedelmi Törvénykönyv 68. § 4. bek. c) pontja.
20aa)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § 15. bek.
20ab)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 2. § 17. bek. d) pontja.
20b)
A Polgári nemperes eljárás 309d–309h. §-a.
A Kereskedelmi Törvénykönyv 68. §-a és 68b.
21)
A 309/2023. sz. Tt. törvény 4. § 1. bek.
21a)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 75k. §-a.
21aa)
A csődről és szerkezetátalakításról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 7/2005. sz. Tt. törvény 106j. §-a, a 421/2020. sz. Tt. törvény értelmében.
22)
Az állami statisztikáról szóló 540/2001. sz. Tt. törvény.
22a)
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (EU HL Különkiadás, 13. fejezet/29. kötet; HL L 243., 2002.9.11.), módosítva az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 297/2008/EK rendeletével (HL L 97., 2008.4.9.).
A Bizottság 2008. november 3-i 1126/2008/EK rendelete egyes nemzetközi számviteli standardoknak a 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29.), hatályos szövegében.
22aaa)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szlovák Köztársaság Vasútjairól szóló, többször módosított 258/1993. sz. Tt. törvénye.
22ab)
Például az 534/2005. sz. Tt. törvénnyel módosított 595/2003. sz. Tt. törvény 17. § 1. bek. c) pontja, a Kereskedelmi Törvénykönyv.
22ac)
A 1126/2008/EK rendelet mellékletének 27. nemzetközi számviteli standardjának 38. pontja, 28. és 31. nemzetközi számviteli standardja, hatályos szövegében.
22ad)
A fizetési szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 492/2009. sz. Tt. törvény.
22ae)
Az európai részvénytársaságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 562/2004. sz. Tt. törvény 4. §-a.
22af)
Az európai szövetkezetről szóló 91/2007. sz. Tt. törvény 4. §-a.
22ag)
Az európai gazdasági egyesülésről szóló 177/2004. sz. Tt. törvény 2. §-a, amellyel módosításra és kiegészítésre kerül a jövedelemadóról szóló 595/2003. sz. Tt. törvény.
22b)
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 18. sz. melléklete (185/2004. sz. Tt. közlemény).
22c)
A jog szerinti könyvvizsgálatról, valamint a számvitelről szóló, többször módosított 431/2002. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 423/2015. sz. Tt. törvény 2. §-a.
22ca)
A többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény 14. § 2. bek.
24)
Például a 483/2001. sz. Tt. törvény 40. §-a, a 34/2002. sz. Tt. törvény 34. § 3. bek.
24a)
A 423/2015. sz. Tt. törvény 19. §-a.
24aa)
A Szlovák Köztársaság Export-Import Bankjáról szóló, többször módosított 80/1997. sz. Tt. törvény.
24aaa)
A 423/2015. sz. Tt. törvény 34. §-a.
24aab)
A Tanács 2013. október 15-i 1024/2013/EU rendelete az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal való megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29.).
A pénzügyi piac felügyeletéről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 747/2004. sz. Tt. törvény 1. § 3. bek. a) pontja.
25)
Például a 483/2001. sz. Tt. törvény 40. §-a, a 34/2002. sz. Tt. törvény 35. § 4. bek.
26)
Az 595/2003. sz. Tt. törvény 50. §-a.
26aa)
Például a 147/1997. sz. Tt. törvény 25. §-a, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló 213/1997. sz. Tt. törvény 34. §-a, a 35/2002. sz. Tt. törvény értelmében.
26b)
A 423/2015. sz. Tt. törvény 27. § 6. bek.
27)
Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 566/1992. sz. Tt. törvényének 39. §-a, az Oktatást Támogató Alapról szóló 396/2012. sz. Tt. törvény 9. § 13. bek., a 175/2022. sz. Tt. törvény értelmében.
27a)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 161d. § 2. bek.
27b)
A 423/2015. sz. Tt. törvény 34c. §-a, a 105/2024. sz. Tt. törvény értelmében.
28)
Például a többször módosított 147/1997. sz. Tt. törvény 25. § 3. bek., a 213/1997. sz. Tt. törvény 34. § 2. bek., a 112/2018. sz. Tt. törvény értelmében, a többször módosított 34/2002. sz. Tt. törvény 35. § 2. bek.
28a)
Például a többször módosított 581/2004. sz. Tt. törvény.
28aa)
Az 566/2001. sz. Tt. törvény 8. § f) pontja.
28ab)
Például a többször módosított 429/2002. sz. Tt. törvény 15. §-a, a többször módosított 566/2001. sz. Tt. törvény 76. §-a.
28c)
Például az értékpapírtőzsdéről szóló, többször módosított 429/2002. sz. Tt. törvény 18. §-a.
28ca)
A többször módosított 429/2002. sz. Tt. törvény 51. § 1. bek.
28cb)
A nemzetközi elemmel rendelkező szervezetek Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folytatott tevékenységének feltételeiről szóló 116/1985. sz. Tt. törvény 6b. § 6. bek., a 109/2025. sz. Tt. törvény értelmében.
A polgárok egyesülési jogáról szóló 83/1990. sz. Tt. törvény 17b. § 7. bek., a 109/2025. sz. Tt. törvény értelmében.
28d)
A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 393., 2006.12.30.) 1. mellékletének B. szakaszának 05–08. ágazata, hatályos szövegében.
28e)
Az 1893/2006/EK rendelet 1. mellékletének A. szakaszának 02. ágazatának 02.2. csoportja, hatályos szövegében.
28ea)
A hatályos (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 12. pontjának b) és f) alpontja.
28eb)
A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátum meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. december 17-i (EU) 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (HL L 143., 2019.5.29.) 3. cikke, hatályos szövegében.
28ec)
Az Európai Parlament és a Tanács 2020. június 18-i (EU) 2020/852 rendelete a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22.) 8. cikke.
28ed)
A Szlovák Köztársaság Külügy- és Európai Ügyek Minisztériumának közleménye a Párizsi Megállapodás elfogadásáról (99/2017. sz. Tt. közlemény).
28ee)
Az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK és az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9.).
28ef)
Például a Bizottság 2023. július 31-i (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L, 2023/2772, 2023.12.22.).
28eg)
A hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2013.6.27.) 4. cikk (1) bekezdésének 145. pontja, hatályos szövegében.
28eh)
A 39/2015. sz. Tt. törvény 81. § 1. bek. c) pontja.
28ei)
A 39/2015. sz. Tt. törvény 82. § 2. bek. a)–c) pontja.
28ej)
a Tt. 423/2015. sz. törvényének 8.a §-a és 8b §-a, módosítva a Tt. 105/2024. sz. törvényével
28f)
A 1126/2008/EK rendelet mellékletének 1. nemzetközi számviteli standardjának 102. és 103. pontja, hatályos szövegében.
28g)
A többször módosított 483/2001. sz. Tt. törvény 37. § 6. bek.
29b)
Például az állami vállalatokról szóló, többször módosított 111/1990. sz. Tt. törvény, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 258/1993. sz. Tt. törvénye.
29ba)
Az 523/2004. sz. Tt. törvény 5. §-a.
29bb)
A központi kutatóintézetről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 243/2017. sz. Tt. törvény, a 346/2021. sz. Tt. törvény értelmében.
29c)
A titokvédelemről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 215/2004. sz. Tt. törvény 2. §-a.
29ca)
A Katonai Hírszerzésről szóló 500/2022. sz. Tt. törvény.
29cb)
Például a többször módosított 215/2004. sz. Tt. törvény.
29d)
A közigazgatási információs technológiákról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 95/2019. sz. Tt. törvény.
29da)
a Tt. 429/2002. sz. törvényének 34. §-a, a későbbi módosítások szerint.
29daa)
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 119., 2016.5.4.) 26. cikke.
29db)
Az 483/2001. sz. Tt. törvény 5. § ab) pontja, a 213/2014. sz. Tt. törvény értelmében.
29dc)
A jogi személyek, vállalkozók és közigazgatási szervek nyilvántartásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 272/2015. sz. Tt. törvény 3. § 1. bek. q) pontja, 2. bek. l) pontja, 3. bek. m) pontja és 5. bek. d) pontja, a 302/2023. sz. Tt. törvény értelmében.
29g)
A többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény 41. § 1. bek.
Az adóigazgatásról (adórendtartás) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 563/2009. sz. Tt. törvény 15. §-a.
29h)
Például a többször módosított 147/1997. sz. Tt. törvény 24. §-a, a többször módosított 213/1997. sz. Tt. törvény 33. §-a.
29ha)
Például a többször módosított 147/1997. sz. Tt. törvény 25. §-a, a többször módosított 213/1997. sz. Tt. törvény 34. §-a, a többször módosított 34/2002. sz. Tt. törvény 35. §-a.
29i)
Például a 147/1997. sz. Tt. törvény 24. § 3. bek., a 213/1997. sz. Tt. törvény 33. § 4. bek., a többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény.
29ia)
A többször módosított 563/2009. sz. Tt. törvény 13. § 5. bek.
29iaa)
A Bizottság 2024. november 29-i (EU) 2024/2952 végrehajtási rendelete a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a jövedelemadóval kapcsolatos információkat tartalmazó jelentésekben benyújtandó információk tekintetében történő alkalmazása céljából a jelentéstétel közös mintájának és elektronikus formátumainak megállapításáról (HL L, 2024/2952, 2024.12.2.).
29ib)
A hatályos (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelet.
29ic)
A többször módosított 563/2009. sz. Tt. törvény 27–29. §-a.
29j)
Az Államkincstárról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 291/2002. sz. Tt. törvény 2. § 2. bek. h) pontja.
29k)
A többször módosított 563/2009. sz. Tt. törvény 33. § 2. bek.
29ka)
A cégjegyzékről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 530/2003. sz. Tt. törvény 3. §-a.
29kb)
a Tt. 429/2002. sz. törvényének 48. §-a, a későbbi módosítások szerint.
29l)
Például a műsorszolgáltatásról és a retranszmisszióról, valamint a távközlésről szóló 195/2000. sz. Tt. törvény módosításáról szóló, többször módosított 308/2000. sz. Tt. törvény, a többször módosított 566/2001. sz. Tt. törvény.
29m)
Az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított 211/2000. sz. Tt. törvény (az információ szabadságáról szóló törvény).
29n)
A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 257., 2014.8.28.) 3. cikkének 12. pontja.
29na)
A 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontja.
29o)
A többször módosított, a kisipari vállalkozásról szóló (kisipari törvény) 455/1991. sz. Tt. törvény 66b. § 3. bek.
29p)
Például az Unióba importált, a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 130., 2017.5.19.) 3. cikke, hatályos szövegében.
29q)
Például a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről, valamint a 761/2001/EK rendelet, valamint a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 342., 2009.12.22.) 2. cikkének 20. pontja hatályos szövegében, a 2017/821/EU rendelet 6. cikkének hatályos szövege, a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásáról szóló 53/2023. sz. Tt. törvény 19. §-a.
29r)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) az egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról, amely központosított hozzáférést biztosít a pénzügyi szolgáltatásokra, a tőkepiacokra és a fenntarthatóságra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkhoz (HL L, 2023/2859, 2023.12.20.) hatályos szövege.
29s)
A (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése hatályos szövegében.
29t)
A (EU) 2023/2859 rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontjának és (3) bekezdésének hatályos szövege.
29u)
A (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának hatályos szövege.
29v)
A (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikk (3) bekezdésének hatályos szövege.
29w)
A (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikk (4) bekezdésének hatályos szövege.
29x)
A (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés d) pontjának hatályos szövege.
29y)
A (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés e) pontjának hatályos szövege.
29z)
A (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (4) bekezdés c) pontjának hatályos szövege.
29za)
A (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikk (3) bekezdésének hatályos szövege.
29zb)
A (EU) 2023/2859 rendelet 3. cikk (1) bekezdésének hatályos szövege.
33)
Például a többször módosított 483/2001. sz. Tt. törvény, a többször módosított 566/2001. sz. Tt. törvény, a többször módosított 594/2003. sz. Tt. törvény.
33a)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 219. cikkének (1)–(3) bekezdése hatályos szövegében (HL C 83., 2010.3.30.). 
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 12. cikkének 12.1. pontja (HL C 83., 2010.3.30.). 
A Szlovák Nemzeti Bankról szóló, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 566/1992. sz. Tt. törvényének 28. § (2) bekezdése.
34)
Például a 483/2001. sz. Tt. törvény, a 566/2001. sz. Tt. törvény.
34a)
A kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 150., 2023.6.9.) 3. cikk (1) bekezdés 5. pontjának hatályos szövege.
35)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 59. §-a az 500/2001. sz. Tt. törvény értelmében.
35a)
A többször módosított 43/2004. sz. Tt. törvény az öregségi nyugdíj-előtakarékosságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A többször módosított 650/2004. sz. Tt. törvény a kiegészítő nyugdíj-előtakarékosságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A többször módosított 203/2011. sz. Tt. törvény a kollektív befektetésről.
35aa)
A közbeszerzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 343/2015. sz. Tt. törvény 4. § (1) bekezdése.
35aaa)
A (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikk (1) bekezdés 7. pontjának hatályos szövege.
35ab)
A 43/2004. sz. Tt. törvény 88b. §-a a 334/2011. sz. Tt. törvény értelmében.
35b)
A többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény 20. § (9) bekezdése.
35c)
A többször módosított 595/2003. sz. Tt. törvény 22–29. §-a.
37a)
A 594/2003. sz. Tt. törvény 73a–73j. §-a a 213/2006. sz. Tt. törvény értelmében.
37b)
A 203/2011. sz. Tt. törvény 119. §-a.
41)
A Polgári Törvénykönyv 659. §-a az 509/1991. sz. Tt. törvény értelmében.
42)
A Polgári Törvénykönyv 553. §-a az 509/1991. sz. Tt. törvény értelmében.
43)
A Polgári Törvénykönyv 133. §-a az 509/1991. sz. Tt. törvény értelmében.
44)
Például a többször módosított 183/2000. sz. Tt. törvény a könyvtárakról, a Szlovák Nemzeti Tanács 27/1987. sz. Tt. törvényének kiegészítéséről az állami műemlékvédelemről, valamint a Matica slovenskáról szóló 68/1997. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről, a többször módosított 49/2002. sz. Tt. törvény a műemlékalap védelméről, a többször módosított 319/2002. sz. Tt. törvény a Szlovák Köztársaság védelméről, a többször módosított 618/2003. sz. Tt. törvény a szerzői jogról és a szerzői joggal szomszédos jogokról (szerzői jogi törvény), a többször módosított 581/2004. sz. Tt. törvény, a többször módosított 206/2009. sz. Tt. törvény a múzeumokról és galériákról, a kulturális értékű tárgyak védelméről, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. Tt. törvényének módosításáról a szabálysértésekről.
44a)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 123. § (2) bekezdése és 217a. §-a.
45)
A Munka Törvénykönyve 184. §-a.
45a)
Például a többször módosított 222/2004. sz. Tt. törvény a hozzáadottérték-adóról, a többször módosított 105/2004. sz. Tt. törvény a szesz jövedéki adójáról, valamint a szesz gyártásáról és forgalomba hozataláról szóló, a 211/2003. sz. Tt. törvénnyel módosított 467/2002. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről.
45aa)
A közigazgatási szervek hatáskörének elektronikus formában történő gyakorlásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (e-kormányzati törvény) szóló, a 273/2015. sz. Tt. törvénnyel módosított 305/2013. sz. Tt. törvény 35. § (2) bekezdése
A Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériumának 70/2021. sz. Tt. rendelete a garantált konverzióról.
45ab)
Például a levéltárakról és irattárakról, valamint egyes törvények kiegészítéséről szóló, többször módosított 395/2002. sz. Tt. törvény 16. § (2) bekezdés e) pontja, a 273/2015. sz. Tt. törvénnyel módosított 305/2013. sz. Tt. törvény 38. § (1) bekezdése.
45ac)
A polgári nemperes eljárásról szóló törvény 203. §-a.
46)
A többször módosított 92/1991. sz. Tt. törvény az állami vagyon más személyekre történő átruházásának feltételeiről.
47)
A 483/2001. sz. Tt. törvény 2. § (1) bekezdése és 8. §-a.
47a)
A többször módosított 563/2009. sz. Tt. törvény.
47aa)
Az euró pénznem Szlovák Köztársaságban történő bevezetéséről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 659/2007. sz. Tt. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja.
47ab)
A 659/2007. sz. Tt. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja.
47ac)
A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 75/2008. sz. Tt. rendelete, amely meghatározza a pénzösszegek kimutatásának, átszámításának és kerekítésének szabályait az euró pénznemre való áttéréssel összefüggésben számviteli, adó- és vámcélokra.
47ad)
A 659/2007. sz. Tt. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja.
47ae)
A többször módosított 455/1991. sz. Tt. törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja.
48)
A 563/2009. sz. Tt. törvény 46. §-a.
49)
A Kereskedelmi Törvénykönyv 768s. § (2) bekezdés b) és c) pontja és (9) bekezdése.
 
 
Nahlásiť problém