355/2007 Z. z.
O ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov

Podrobnosti zákona

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:
Predchádzajúca verzia -
Aktuálna verzia 01.04.2025 - 31.12.2025

Dátum schválenia:
Dátum vyhlásenia:
Dátum účinnosti od:
Dátum účinnosti do:

História

Zákon ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov
 
355
355
ZÁKON
Törvény
z 21. júna 2007
Kelt: 2007. június 21.
o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov
A KÖZEGÉSZSÉG VÉDELMÉRŐL, TÁMOGATÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL, VALAMINT EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:
Čl. I
I. cikk
PRVÁ ČASŤ
ELSŐ RÉSZ
ZÁKLADNÉ USTANOVENIA
Alapvető rendelkezések
§ 1
Predmet úpravy
 
Tento zákon ustanovuje
a)
organizáciu a výkon verejného zdravotníctva,
b)
vykonávanie prevencie ochorení a iných porúch zdravia,
c)
zriaďovanie a činnosť komisií na preskúšanie odbornej spôsobilosti,
d)
požiadavky na odbornú spôsobilosť a vydávanie osvedčení o odbornej spôsobilosti,
e)
požiadavky na zdravé životné podmienky a zdravé pracovné podmienky,
f)
opatrenia orgánov štátnej správy na úseku verejného zdravotníctva (ďalej len „orgány verejného zdravotníctva“) pri ohrozeniach verejného zdravia,
g)
povinnosti fyzických osôb a právnických osôb pri ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia,
h)
výkon štátneho zdravotného dozoru a epidemiologického vyšetrovania,
i)
priestupky a iné správne delikty na úseku verejného zdravotníctva.
1. §
A szabályozás tárgya
 
Ez a törvény a következőket állapítja meg:
a)
a közegészségügy szervezetét és működését,
b)
a betegségek és egyéb egészségkárosodások megelőzésének végrehajtását,
c)
a szakmai alkalmasság felülvizsgálatára szolgáló bizottságok létrehozását és tevékenységét,
d)
a szakmai alkalmasságra vonatkozó követelményeket és a szakmai alkalmasságról szóló igazolások kiadását,
e)
az egészséges élet- és munkakörülményekre vonatkozó követelményeket,
f)
az államigazgatási szervek közegészségügyi intézkedéseit (a továbbiakban: közegészségügyi szervek) a közegészség veszélyeztetése esetén,
g)
a természetes és jogi személyek kötelezettségeit a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése során,
h)
az állami egészségügyi felügyelet és a járványügyi vizsgálat végrehajtását,
i)
a közegészségügy területén elkövetett szabálysértéseket és egyéb közigazgatási jogsértéseket.
§ 2
Základné pojmy
 
Na účely tohto zákona
a)
verejné zdravotníctvo je systém zameraný na ochranu, podporu a rozvoj verejného zdravia,
b)
verejné zdravie je úroveň zdravia spoločnosti, ktorá zodpovedá úrovni poskytovanej zdravotnej starostlivosti, ochrany a podpory zdravia a ekonomickej úrovni spoločnosti,
c)
determinanty zdravia sú faktory určujúce zdravie, ktorými sú životné prostredie, pracovné prostredie, genetické faktory, zdravotná starostlivosť, ochrana a podpora zdravia a spôsob života,
d)
životné podmienky sú fyzikálne, chemické a biologické faktory životného prostredia vo vzťahu k verejnému zdraviu, podmienky bývania, odpočinku, telesnej kultúry, rekreácie, kultúry a iných záujmových činností, dopravy, poskytovania zdravotnej starostlivosti a poskytovania ďalších služieb, výživy a spôsobu stravovania, stavu a spôsobu používania predmetov prichádzajúcich do styku s požívatinami a predmetov bežného používania, podmienky na zdravý vývoj, výchovu, psychický a fyzický rozvoj detí, mládeže a dospelých,
e)
pracovné podmienky sú fyzikálne, chemické, biologické, fyziologické, psychologické faktory a spôsob výkonu práce pôsobiace na zdravie a pracovnú výkonnosť človeka v pracovnom procese; sú ovplyvňované režimom práce, odpočinkom a technickým stavom pracovného prostredia,
f)
zdravé životné podmienky a zdravé pracovné podmienky sú podmienky, ktoré nepôsobia nepriaznivo na zdravie ľudí, ale ho chránia a kladne ovplyvňujú,
g)
zdraviu škodlivé faktory životného prostredia a pracovného prostredia sú fyzikálne, chemické a biologické faktory, ktoré podľa súčasných poznatkov vedy spôsobujú alebo môžu spôsobiť poruchy zdravia, a ľudský organizmus zaťažujúce faktory vyplývajúce zo životných podmienok, ktoré nepriaznivo ovplyvňujú fyziologické a psychické funkcie ľudí,
h)
prevencia ochorení a iných porúch zdravia je systém opatrení zameraných na vylúčenie, prípadne zníženie rizika výskytu ochorení a iných porúch zdravia, na ktoré v rozhodujúcej miere vplývajú životné, pracovné a sociálno-ekonomické podmienky a spôsob života, a opatrení zameraných na ochranu, podporu a rozvoj verejného zdravia,
i)
spôsob života je správanie človeka, ktorého základom je vzájomné pôsobenie životných podmienok, osobnostných vlastností, sociálnych faktorov a ekonomických faktorov,
j)
hodnotenie vplyvov na verejné zdravie je súbor nástrojov a metód, ktorých cieľom je posúdiť predpokladané priame a nepriame vplyvy politík, stratégií, programov, projektov a navrhovaných činností na zdravie populácie,
k)
prenosné ochorenie je choroba vyvolaná biologickým faktorom, ktorý je schopný vyvolať individuálnu alebo hromadnú infekciu, ochorenie alebo otravu u ľudí,
l)
nemocničná nákaza je nákaza vnútorného alebo vonkajšieho pôvodu, ktorá vznikla v príčinnej súvislosti s pobytom alebo výkonom v zdravotníckom zariadení alebo v zariadení sociálnych služieb,
m)
izolácia je oddelenie osoby chorej na prenosné ochorenie počas jej infekčnosti od iných osôb na účely zamedzenia šíreniu prenosného ochorenia jej zotrvaním v domácom prostredí na nevyhnutný čas,
n)
karanténa je obmedzenie kontaktu osoby podozrivej z nákazy na prenosné ochorenie s okolím jej zotrvaním v domácom prostredí v nevyhnutnom rozsahu a na nevyhnutný čas,
o)
epidemiologický dohľad je priebežný systematický zber, analýza, interpretácia a šírenie údajov o ochoreniach vrátane epidemiologických štúdií o rizikových faktoroch a spôsoboch vzniku, šírenia a výskytu ochorení v čase a priestore s cieľom prijať príslušné opatrenia,
p)
epidémia je výskyt najmenej troch prípadov ochorenia, ktoré sú v epidemiologickej súvislosti,
q)
pandémia je rozsiahla epidémia s neurčitým časovým ohraničením a prakticky bez ohraničenia vmieste, ktorá postihuje veľké množstvo ľudí na rozsiahlom území,
r)
epidemiologicky závažná činnosť je pracovná činnosť, ktorou možno pri zanedbaní postupov správnej praxe a pri nedodržaní zásad osobnej hygieny spôsobiť vznik alebo šírenie prenosného ochorenia,
s)
zdravá výživa je výživa vytváraná optimálnym zabezpečením fyziologických požiadaviek organizmu v daných životných a pracovných podmienkach na základe vedeckých poznatkov, odporúčaných výživových dávok a poznatkov Svetovej zdravotníckej organizácie,
t)
zdravotný dohľad je sledovanie a hodnotenie zdravotných rizík a zdravotného stavu obyvateľstva a jeho jednotlivých skupín vo vzťahu k expozícii faktorom zo životných a pracovných podmienok,
u)
riziko je pravdepodobnosť vzniku škodlivého účinku na človeka v dôsledku expozície nebezpečnému faktoru,
v)
hodnotenie rizika je proces vyhodnocovania pravdepodobnosti a závažnosti škodlivého účinku na človeka v dôsledku expozície nebezpečnému faktoru za definovaných podmienok z definovaných zdrojov, ktoré pozostáva z určenia nebezpečenstva, zhodnotenia expozície, posúdenia vzťahu dávky a účinku a charakterizácie rizika stanovenia neistôt vyhodnotenia,
w)
riadenie rizika je rozhodovací proces, ktorý vychádza z výsledku hodnotenia rizika a ktorého cieľom je zníženie rizika,
x)
riziková práca je práca, pri ktorej je zvýšené nebezpečenstvo vzniku choroby z povolania, profesionálnej otravy alebo iného poškodenia zdravia v súvislosti s prácou,
y)
expozícia je vystavenie človeka faktoru zo životných podmienok alebo pracovných podmienok,
z)
limit je úroveň expozície, ktorá aj keď sa pravidelne opakuje počas života, nebude nikdy viesť k negatívnemu účinku na zdravie, ako sa dá predpokladať podľa súčasného stavu poznania,
za)
zamestnávateľ je právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá zamestnáva aspoň jednu fyzickú osobu v pracovnoprávnom vzťahu, a ak to ustanovuje osobitný predpis, aj v obdobných pracovných vzťahoch, ako aj právnická osoba a fyzická osoba, u ktorej sa uskutočňuje praktické vyučovanie žiakov a študentov,
zb)
zamestnanec je
1.
fyzická osoba, ktorá je so zamestnávateľom v pracovnoprávnom vzťahu alebo obdobnom pracovnom vzťahu,
2.
žiak strednej odbornej školy pri praktickom vyučovaní a študent vysokej školy pri praktickej výučbe,
zc)
prevádzkový poriadok je súhrn opatrení na ochranu zdravia zamestnanca a na ochranu verejného zdravia v zariadení, v ktorom existuje riziko,
zd)
systém rýchlej výstrahy je súbor postupov na identifikáciu udalosti, ktorá má potenciál stať sa hrozbou pre zdravie verejnosti, prijatie včasných opatrení a informovanie širokej verejnosti o danej hrozbe,
ze)
ohrozenie verejného zdravia je nepredvídané a nekontrolované ohrozenie verejného zdravia chemickými, biologickými alebo fyzikálnymi faktormi vrátane takého ohrozenia verejného zdravia, ktoré má medzinárodný dosah,
zf)
incident je situácia, ktorá bez ohľadu na skutočnosť, či boli dodržané limity ukazovateľov kvality pitnej vody spôsobila možné riziko pre ľudské zdravie, trvala dlhšie ako desať po sebe nasledujúcich dní a postihla najmenej 1 000 osôb,
zg)
zvýšený zdravotný dozor je vyšetrovanie a sledovanie zdravotného stavu osoby podozrivej z nákazy na prenosné ochorenie a dočasná úprava epidemiologicky rizikových činností u tejto osoby,
zh)
lekársky dohľad je pravidelná kontrola zdravotného stavu osoby podozrivej z nákazy na prenosné ochorenie.
2. §
Alapfogalmak
 
E törvény alkalmazásában
a)
közegészségügy: a közegészség védelmére, támogatására és fejlesztésére irányuló rendszer,
b)
közegészség: a társadalom egészségi állapota, amely megfelel a nyújtott egészségügyi ellátás, az egészségvédelem és -támogatás, valamint a társadalom gazdasági szintjének,
c)
az egészséget meghatározó tényezők: az egészséget meghatározó tényezők, amelyek az életkörnyezet, a munkakörnyezet, a genetikai tényezők, az egészségügyi ellátás, az egészségvédelem és -támogatás, valamint az életmód,
d)
életkörülmények: az életkörnyezet közegészségügyi szempontból releváns fizikai, kémiai és biológiai tényezői, a lakhatás, a pihenés, a testkultúra, a rekreáció, a kultúra és egyéb szabadidős tevékenységek, a közlekedés, az egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások nyújtásának feltételei, a táplálkozás és az étkezés módja, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő tárgyak és a mindennapi használati tárgyak állapota és használatának módja, a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek egészséges fejlődésének, nevelésének, pszichikai és fizikai fejlődésének feltételei,
e)
munkakörülmények: a munkavégzés fizikai, kémiai, biológiai, fiziológiai, pszichológiai tényezői és módja, amelyek a munkafolyamat során hatással vannak az ember egészségére és munkateljesítményére; ezeket a munkarend, a pihenés és a munkakörnyezet műszaki állapota befolyásolja,
f)
egészséges élet- és munkakörülmények: olyan körülmények, amelyek nem hatnak kedvezőtlenül az emberek egészségére, hanem védik és pozitívan befolyásolják azt,
g)
az élet- és munkakörnyezet egészségkárosító tényezői: olyan fizikai, kémiai és biológiai tényezők, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint egészségkárosodást okoznak vagy okozhatnak, valamint az életkörülményekből adódó, az emberi szervezetet terhelő tényezők, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az emberek fiziológiai és pszichikai funkcióit,
h)
a betegségek és egyéb egészségkárosodások megelőzése: olyan intézkedések rendszere, amelyek a betegségek és egyéb egészségkárosodások előfordulási kockázatának kizárására, illetve csökkentésére irányulnak, amelyeket döntő mértékben befolyásolnak az élet-, munka- és társadalmi-gazdasági körülmények, valamint az életmód, továbbá a közegészség védelmére, támogatására és fejlesztésére irányuló intézkedések,
i)
életmód: az emberi magatartás, amelynek alapja az életkörülmények, a személyiségjegyek, a társadalmi és gazdasági tényezők kölcsönhatása,
j)
a közegészségre gyakorolt hatások értékelése: olyan eszközök és módszerek összessége, amelyek célja a politikák, stratégiák, programok, projektek és javasolt tevékenységek lakosság egészségére gyakorolt feltételezett közvetlen és közvetett hatásainak felmérése,
k)
fertőző betegség: biológiai tényező által okozott betegség, amely képes embereknél egyéni vagy tömeges fertőzést, megbetegedést vagy mérgezést előidézni,
l)
kórházi fertőzés: belső vagy külső eredetű fertőzés, amely az egészségügyi intézményben vagy szociális szolgáltató intézményben való tartózkodással vagy ott végzett beavatkozással ok-okozati összefüggésben keletkezett,
m)
elkülönítés: a fertőző betegségben szenvedő személynek a fertőzőképessége ideje alatt más személyektől való elkülönítése a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából, a szükséges időre otthoni környezetben való tartózkodásával,
n)
karantén: a fertőző betegséggel való fertőzöttség gyanúja alatt álló személy környezetével való érintkezésének korlátozása, a szükséges mértékben és a szükséges időre otthoni környezetben való tartózkodásával,
o)
járványügyi felügyelet: a betegségekre vonatkozó adatok folyamatos, szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése, beleértve a betegségek kockázati tényezőire, kialakulásának, terjedésének és előfordulásának időbeli és térbeli módjaira vonatkozó járványügyi tanulmányokat is, a megfelelő intézkedések meghozatala céljából,
p)
járvány: legalább három, járványügyi összefüggésben álló megbetegedés előfordulása,
q)
világjárvány: kiterjedt járvány határozatlan időtartammal és gyakorlatilag területi korlátozás nélkül, amely nagyszámú embert érint egy kiterjedt területen,
r)
járványügyi szempontból kockázatos tevékenység: olyan munkatevékenység, amellyel a helyes gyakorlat eljárásainak elhanyagolása és a személyi higiénia elveinek be nem tartása esetén fertőző betegség kialakulását vagy terjedését lehet okozni,
s)
egészséges táplálkozás: olyan táplálkozás, amelyet a szervezet fiziológiai szükségleteinek optimális biztosítása hoz létre az adott élet- és munkakörülmények között, a tudományos ismeretek, az ajánlott tápanyagbeviteli értékek és az Egészségügyi Világszervezet ismeretei alapján,
t)
egészségügyi felügyelet: a lakosság és egyes csoportjai egészségügyi kockázatainak és egészségi állapotának nyomon követése és értékelése az élet- és munkakörülményekből származó tényezőknek való kitettségükhöz viszonyítva,
u)
kockázat: az emberre gyakorolt káros hatás bekövetkezésének valószínűsége egy veszélyes tényezőnek való kitettség következtében,
v)
kockázatértékelés: az emberre gyakorolt káros hatás valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata egy veszélyes tényezőnek való, meghatározott forrásokból származó, meghatározott feltételek melletti kitettség következtében, amely a veszély azonosításából, az expozíció értékeléséből, a dózis-hatás összefüggés felméréséből és a kockázat jellemzéséből, valamint az értékelés bizonytalanságainak meghatározásából áll,
w)
kockázatkezelés: döntéshozatali folyamat, amely a kockázatértékelés eredményén alapul, és amelynek célja a kockázat csökkentése,
x)
kockázatos munka: olyan munka, amelynél fokozott a foglalkozási megbetegedés, a foglalkozási mérgezés vagy a munkával összefüggő egyéb egészségkárosodás kialakulásának veszélye,
y)
expozíció: az ember kitettsége az élet- vagy munkakörülményekből származó valamely tényezőnek,
z)
határérték: az expozíció olyan szintje, amely a jelenlegi ismeretek alapján feltételezhetően, még ha az élet során rendszeresen ismétlődik is, soha nem vezet negatív egészségügyi hatáshoz,
za)
munkáltató: az a jogi vagy természetes személy, aki legalább egy természetes személyt munkaviszonyban, és ha külön jogszabály úgy rendelkezik, hasonló munkaviszonyban is foglalkoztat, valamint az a jogi és természetes személy, akinél a tanulók és hallgatók gyakorlati képzése folyik,
zb)
munkavállaló:
1.
az a természetes személy, aki a munkáltatóval munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
2.
a szakközépiskola tanulója a gyakorlati oktatás során és a felsőoktatási intézmény hallgatója a gyakorlati képzés során,
zc)
működési szabályzat: a munkavállaló egészségének és a közegészségnek a védelmét szolgáló intézkedések összessége egy olyan létesítményben, ahol kockázat áll fenn,
zd)
gyorsriasztási rendszer: eljárások összessége egy olyan esemény azonosítására, amely potenciálisan veszélyt jelenthet a közegészségre, a korai intézkedések meghozatalára és a széles nyilvánosság tájékoztatására az adott veszélyről,
ze)
közegészségügyi veszély: a közegészség előre nem látható és ellenőrizetlen veszélyeztetése kémiai, biológiai vagy fizikai tényezők által, beleértve a nemzetközi kihatású közegészségügyi veszélyt is,
zf)
incidens: olyan helyzet, amely – függetlenül attól, hogy az ivóvíz minőségi mutatóinak határértékeit betartották-e – lehetséges kockázatot jelentett az emberi egészségre, tíz egymást követő napnál tovább tartott és legalább 1000 személyt érintett,
zg)
fokozott egészségügyi felügyelet: a fertőző betegséggel való fertőzöttség gyanúja alatt álló személy egészségi állapotának vizsgálata és nyomon követése, valamint e személy járványügyi szempontból kockázatos tevékenységeinek ideiglenes módosítása,
zh)
orvosi felügyelet: a fertőző betegséggel való fertőzöttség gyanúja alatt álló személy egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése.
DRUHÁ ČASŤ
MÁSODIK RÉSZ
ORGANIZÁCIA A VÝKON VEREJNÉHO ZDRAVOTNÍCTVA
A közegészségügy szervezete és működése
§ 3
Orgány verejného zdravotníctva
(1)
Orgánmi verejného zdravotníctva sú v rozsahu ustanovenom týmto zákonom
a)
Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo“),
b)
Úrad verejného zdravotníctva Slovenskej republiky (ďalej len „úrad verejného zdravotníctva“),
c)
regionálne úrady verejného zdravotníctva,
d)
Ministerstvo obrany Slovenskej republiky,
e)
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky,
f)
Ministerstvo dopravy Slovenskej republiky,
g)
Slovenská informačná služba.
(2)
Na zabezpečenie jednotného postupu orgánov verejného zdravotníctva
a)
ústredné orgány štátnej správy uvedené v odseku 1 písm. d) až f) a Slovenská informačná služba postupujú v úzkej súčinnosti s ministerstvom,
b)
orgány verejného zdravotníctva uvedené v odseku 1 písm. d) až f) zriaďujú útvar,2a) ktorý riadi a za jeho činnosť zodpovedá vedúci hygienik rezortu,
c)
úrad verejného zdravotníctva informuje orgány verejného zdravotníctva uvedené v odseku 1 písm. d) až g) o nariadených opatreniach a vydaných odborných usmerneniach na úseku verejného zdravotníctva.
(3)
Orgány verejného zdravotníctva spolupracujú v rámci svojej pôsobnosti pri ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia
a)
s ústrednými orgánmi štátnej správy a miestnymi orgánmi štátnej správy,
b)
s obcami a samosprávnymi krajmi,
c)
s vysokými školami, školami, výskumnými, výchovnými a vzdelávacími inštitúciami,
d)
s poskytovateľmi zdravotnej starostlivosti,
e)
so stavovskými organizáciami v zdravotníctve,
f)
so zdravotnými poisťovňami a Sociálnou poisťovňou,
g)
s inými právnickými osobami a fyzickými osobami,
h)
s medzinárodnými organizáciami.
(4)
Úrad verejného zdravotníctva v oblasti zdravia pri práci spolupracuje aj s orgánmi štátnej správy v oblasti inšpekcie práce3) a ostatnými orgánmi dozoru.4)
3. §
Közegészségügyi szervek
(1)
Az e törvényben meghatározott hatáskörben közegészségügyi szervek a következők:
a)
a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium),
b)
a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala (a továbbiakban: közegészségügyi hivatal),
c)
a regionális közegészségügyi hivatalok,
d)
a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma,
e)
a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma,
f)
a Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériuma,
g)
a Szlovák Információs Szolgálat.
(2)
A közegészségügyi szervek egységes eljárásának biztosítása érdekében
a)
az (1) bekezdés d)–f) pontjában említett központi államigazgatási szervek és a Szlovák Információs Szolgálat a minisztériummal szoros együttműködésben járnak el,
b)
az (1) bekezdés d)–f) pontjában említett közegészségügyi szervek szervezeti egységet2a) hoznak létre, amelyet az ágazati tisztifőorvos irányít, és amelynek tevékenységéért ő felel,
c)
a közegészségügyi hivatal tájékoztatja az (1) bekezdés d)–g) pontjában említett közegészségügyi szerveket a közegészségügy területén elrendelt intézkedésekről és kiadott szakmai iránymutatásokról.
(3)
A közegészségügyi szervek hatáskörükön belül a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése során együttműködnek
a)
a központi és helyi államigazgatási szervekkel,
b)
a községekkel és a megyei önkormányzatokkal,
c)
a felsőoktatási intézményekkel, iskolákkal, kutatási, nevelési és oktatási intézményekkel,
d)
az egészségügyi szolgáltatókkal,
e)
az egészségügyi szakmai kamarákkal,
f)
az egészségbiztosítókkal és a Szociális Biztosítóval,
g)
más jogi és természetes személyekkel,
h)
nemzetközi szervezetekkel.
(4)
A közegészségügyi hivatal a munkahelyi egészségvédelem területén együttműködik továbbá a munkavédelmi felügyeletért felelős államigazgatási szervekkel3) és más felügyeleti szervekkel.4)
§ 4
Ministerstvo
(1)
Ministerstvo
a)
určuje zásadné smery a priority štátnej zdravotnej politiky na úseku verejného zdravia a predkladá ich na schválenie vláde Slovenskej republiky,
b)
koordinuje spoluprácu ústredných orgánov štátnej správy a medzinárodnú spoluprácu na úseku verejného zdravia,
c)
je odvolacím orgánom vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhoduje úrad verejného zdravotníctva,
d)
v súlade so súčasnými poznatkami vedy o vplyve fyzikálnych, chemických a biologických faktorov na verejné zdravie ustanovuje limity a hodnoty prípustnej záťaže týmito faktormi,
e)
vytvára podmienky na integráciu a koordináciu informačných systémov o verejnom zdraví,
f)
schvaľuje zriaďovanie národných referenčných centier a vedie register národných referenčných centier podľa § 8,
g)
určuje smery vzdelávania v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
h)
metodicky usmerňuje výkon štátneho zdravotného dozoru,
i)
kontroluje výkon verejného zdravotníctva v Slovenskej republike,
j)
môže počas výnimočného stavu, núdzového stavu alebo mimoriadnej situácie (ďalej len „krízová situácia“) v súvislosti s ohrozením verejného zdravia II. stupňa z dôvodu ochorenia COVID-19 spôsobeným koronavírusom SARS-CoV-2 na území Slovenskej republiky (ďalej len „z dôvodu ochorenia COVID-19“) zabezpečovať odber vzoriek biologického materiálu na zistenie ochorenia COVID-19 a následnú diagnostiku ochorenia COVID-19 a na tento účel uzatvárať zmluvu s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, so Slovenským Červeným krížom alebo s územným spolkom Slovenského Červeného kríža.
(2)
Ministerstvo navrhuje Ministerstvu práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky zmenu a doplnenie
a)
zoznamu chorôb z povolania,4a)
b)
chorôb a stavov, ktoré si vyžadujú osobitnú starostlivosť,4b)
c)
percentuálnej miery poklesu zárobkovej činnosti podľa druhu zdravotného postihnutia orgánov a systémov.4c)
4. §
A minisztérium
(1)
A minisztérium
a)
meghatározza az állami egészségügyi politika közegészségügyi területre vonatkozó alapvető irányait és prioritásait, és jóváhagyásra előterjeszti azokat a Szlovák Köztársaság Kormányának,
b)
koordinálja a központi államigazgatási szervek együttműködését és a nemzetközi együttműködést a közegészségügy területén,
c)
fellebbviteli szervként jár el azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a közegészségügyi hivatal dönt,
d)
a fizikai, kémiai és biológiai tényezők közegészségre gyakorolt hatásáról szóló jelenlegi tudományos ismeretekkel összhangban megállapítja az e tényezők által okozott megengedett terhelés határértékeit és értékeit,
e)
megteremti a közegészségügyi információs rendszerek integrációjának és koordinációjának feltételeit,
f)
jóváhagyja a nemzeti referencia-központok létrehozását, és a 8. § szerint vezeti a nemzeti referencia-központok nyilvántartását,
g)
meghatározza a képzés irányait a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése területén,
h)
módszertanilag irányítja az állami egészségügyi felügyelet végrehajtását,
i)
ellenőrzi a közegészségügy működését a Szlovák Köztársaságban,
j)
rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban: válsághelyzet) idején, a Szlovák Köztársaság területén a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19 megbetegedés miatti II. fokú közegészségügyi veszélyeztetéssel összefüggésben (a továbbiakban: a COVID-19 megbetegedés miatt) biztosíthatja a biológiai anyagminták levételét a COVID-19 megbetegedés megállapítására és a COVID-19 megbetegedés későbbi diagnosztizálását, és e célból szerződést köthet egészségügyi szolgáltatóval, a Szlovák Vöröskereszttel vagy a Szlovák Vöröskereszt területi egyesületével.
(2)
A minisztérium javasolja a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumának a következők módosítását és kiegészítését:
a)
a foglalkozási megbetegedések jegyzékének,4a)
b)
a különös gondoskodást igénylő betegségek és állapotok jegyzékének.4b)
c)
a keresőtevékenység csökkenésének százalékos mértékét a szervek és szervrendszerek egészségkárosodásának típusa szerint.4c)
§ 5
Úrad verejného zdravotníctva
(1)
Úrad verejného zdravotníctva je rozpočtová organizácia štátu s pôsobnosťou pre územie Slovenskej republiky so sídlom v Bratislave, ktorá je zapojená finančnými vzťahmi na rozpočet ministerstva.
(2)
Úrad verejného zdravotníctva riadi a za jeho činnosť zodpovedá hlavný hygienik Slovenskej republiky (ďalej len „hlavný hygienik“), ktorý je zároveň generálnym tajomníkom.5) Hlavného hygienika vymenúva a odvoláva minister zdravotníctva Slovenskej republiky.
(3)
Úrad verejného zdravotníctva je nadriadeným služobným úradom regionálnym úradom verejného zdravotníctva.7)
(4)
Úrad verejného zdravotníctva
a)
vypracúva návrhy zásadných smerov a priorít štátnej zdravotnej politiky na úseku verejného zdravia,
b)
zúčastňuje sa na riešení národných a medzinárodných programov významných pre verejné zdravie a vykonáva vedecký výskum v tejto oblasti,
c)
plánuje, koordinuje a určuje rozsah kontroly prenosných ochorení,
d)
plánuje, koordinuje a určuje rozsah a očkovacie schémy imunizačného programu,
e)
určuje antigény obsiahnuté v očkovacích látkach, schvaľuje aplikačné postupy pri použití očkovacích látok a nariaďuje mimoriadne očkovanie,
f)
posudzuje potrebu vykonania hodnotenia vplyvov na verejné zdravie na národnej úrovni a na regionálnej úrovni a posudzuje hodnotenie vplyvov na verejné zdravie na národnej úrovni a na regionálnej úrovni,
g)
plní špecializované úlohy verejného zdravotníctva podľa § 11 a úlohy pri ohrození verejného zdravia podľa § 48 ods. 3,
h)
vykonáva v prvom stupni štátnu správu vo veciach, ktoré presahujú hranice územného obvodu regionálneho úradu verejného zdravotníctva a vo veciach, o ktorých podľa tohto zákona rozhoduje výlučne úrad verejného zdravotníctva,
i)
je odvolacím orgánom vo veciach, v ktorých v prvom stupni rozhoduje regionálny úrad verejného zdravotníctva,
j)
riadi, kontroluje a koordinuje výkon štátnej správy uskutočňovaný regionálnymi úradmi verejného zdravotníctva,
k)
nariaďuje opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4, ak ich treba vykonať v rozsahu presahujúcom územnú pôsobnosť regionálneho úradu verejného zdravotníctva,
l)
podáva návrh na vyhlásenie mimoriadnej situácie7a) a návrh na vykonanie opatrení podľa § 48 ods. 5, ak sa ohrozenie verejného zdravia vyskytne na území, ktoré presahuje územnú pôsobnosť regionálneho úradu verejného zdravotníctva,
m)
povoľuje a zrušuje ním povolené výnimky, ak to ustanovuje tento zákon,
n)
vydáva záväzné stanoviská a rozhoduje o návrhoch podľa § 13 vo veciach, ktoré presahujú hranice územného obvodu regionálneho úradu verejného zdravotníctva a vo veciach, ktoré patria do výlučnej pôsobnosti úradu verejného zdravotníctva,
o)
vydáva, odoberá alebo mení oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa § 41 ods. 1,
p)
vedie evidenciu vydaných, odobratých alebo zmenených oprávnení na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa písmena o); zverejňuje na svojom webovom sídle požiadavky na technologické vybavenie potrebné na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb a zoznam fyzických osôb - podnikateľov a právnických osôb, ktorým bolo vydané, odobraté alebo zmenené oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, v ktorom uvedie,
1.
ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, alebo
2.
ak ide o právnickú osobu, obchodné meno, sídlo, právnu formu a identifikačné číslo,
q)
vydáva, odoberá alebo mení oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby (ďalej len „oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu“) (§ 30b) a kontroluje plnenie
1.
podmienok výkonu pracovnej zdravotnej služby, na základe ktorých bolo vydané oprávnenie (§ 30b ods. 2),
2.
povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až g),
r)
vedie evidenciu vydaných, odobratých alebo zmenených oprávnení na výkon pracovnej zdravotnej služby podľa písmena q) a zverejňuje na svojom webovom sídle zoznam fyzických osôb, fyzických osôb – podnikateľov a právnických osôb, ktorým bolo vydané, odobraté alebo zmenené oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu, v ktorom uvedie meno, priezvisko a titul vedúceho tímu pracovnej zdravotnej služby (§ 30a ods. 6); ak ide o
1.
fyzickú osobu, meno, priezvisko, titul a adresu trvalého bydliska,
2.
fyzickú osobu – podnikateľa, obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, alebo
3.
právnickú osobu, obchodné meno, sídlo, právnu formu a identifikačné číslo,
s)
vedie evidenciu fyzických osôb – podnikateľov a právnických osôb, ktorí vykonávajú samostatne činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30aa ods. 2 písm. a) až d), a zverejňuje ich zoznam na svojom webovom sídle, v ktorom okrem informácií uvedených v písmene r) druhom bode a treťom bode uvedie aj kvalifikáciu alebo kvalifikáciu zodpovedného zástupcu, a vykonáva zmeny v evidencii podľa § 30b,
t)
zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti, vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti a vedie register odborne spôsobilých osôb na činnosti uvedené v § 15 ods. 1,
u)
vedie centrálny register rizikových prác (§ 31 ods. 6); osobné údaje súvisiace s registrom rizikových prác sú uvedené v prílohe č. 11,
v)
vedie register výrobcov a dovozcov výživových doplnkov a potravín na osobitné výživové účely9) a register minerálnych vôd a pramenitých vôd,
w)
vykonáva štátny zdravotný dozor, epidemiologické vyšetrovanie, vydáva pokyny a ukladá opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri výkone štátneho zdravotného dozoru podľa § 54 a 55 vo veciach, ktoré presahujú hranice územného obvodu regionálneho úradu verejného zdravotníctva a vo veciach, v ktorých ako orgán štátnej správy prvého stupňa vydal rozhodnutie,
x)
prejednáva priestupky a iné správne delikty, ukladá pokuty a povinnosť nahradiť náklady podľa § 56 až 58,
y)
sprístupňuje počas kúpacej sezóny informácie o vodách určených na kúpanie a o kvalite vody v prírodných kúpaliskách a v umelých kúpaliskách na svojom webovom sídle,
z)
zabezpečuje všeobecnú analýzu možných rizík z domových rozvodných systémov na účely posúdenia manažmentu rizík z domových rozvodných systémov a najmenej raz za šesť rokov ju preskúmava a ak je to potrebné, aktualizuje ju,
aa)
zverejňuje každoročne pred začiatkom kúpacej sezóny zoznam vôd určených na kúpanie a dĺžku kúpacej sezóny; verejnosť má možnosť informovať sa, podávať svoje návrhy, pripomienky a sťažnosti pri zavádzaní, revidovaní a aktualizácii zoznamu vôd určených na kúpanie a dĺžky kúpacej sezóny, ktoré úrad verejného zdravotníctva primerane zohľadní,
ab)
vykonáva hodnotenie kvality vody určenej na kúpanie, jej klasifikáciu a rozhoduje o každej zmene vo vykonávaní hodnotenia kvality vody určenej na kúpanie,
ac)
každoročne vykonáva v spolupráci s orgánom štátnej vodnej správy9b) identifikáciu vôd určených na kúpanie,
ad)
zabezpečuje v spolupráci s orgánom štátnej vodnej správy9c) vytvorenie, revíziu, aktualizáciu a zachovanie profilu vody určenej na kúpanie,
ae)
prijíma opatrenia riadenia v oblasti vody určenej na kúpanie,
af)
informuje verejnosť na svojom webovom sídle o vode určenej na kúpanie,
ag)
posudzuje vplyv prípravkov na ochranu rastlín na zdravie ľudí a vydáva odborné posudky,
ah)
spolupracuje s príslušnými orgánmi a organizáciami pri presadzovaní opatrení týkajúcich sa látok, ktoré možno zneužiť na výrobu chemických a biologických zbraní,10)
ai)
v rámci spolupráce s Európskou komisiou (ďalej len „Komisia“) a s členskými štátmi Európskej únie (ďalej len „členský štát“)
1.
vypracúva pre Komisiu hodnotiace správy o vodách určených na kúpanie, ktoré obsahujú aj informácie o každom prerušení programu monitorovania a o dôvodoch takého prerušenia a výsledky monitorovania a hodnotenia kvality vôd určených na kúpanie pre každú vodu určenú na kúpanie spolu s opisom dôležitých opatrení podniknutých na jej riadenie; tieto informácie predkladá Komisii prostredníctvom Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky12b) každoročne do 31. decembra za predchádzajúcu kúpaciu sezónu,
2.
informuje Komisiu každoročne pred začatím kúpacej sezóny o všetkých vodách určených na kúpanie vrátane odôvodnenia každej zmeny oproti predchádzajúcemu roku,
3.
informuje členské štáty a Komisiu o tom, ktoré orgány verejného zdravotníctva vydávajú osvedčenia o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami,11)
4.
zasiela členským štátom a Komisii raz za štyri roky zoznam rozhodnutí o povolení výnimky podľa ustanovení tohto zákona s uvedením dôvodov a okolností, ktoré viedli k ich vydaniu,
5.
zasiela Komisii v intervaloch požadovaných osobitnými predpismi12) správu o praktickom uplatňovaní minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadaviek na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou faktorom práce a pracovného prostredia spolu so stanoviskami sociálnych partnerov; správa obsahuje opis najlepšej praxe na zabezpečenie prevencie pred škodlivými účinkami týchto faktorov práce a pracovného prostredia na verejné zdravie a ostatných foriem organizácie práce spolu s opatreniami, ktoré štát prijal, aby oboznámil ostatné členské štáty s poznatkami o tejto najlepšej praxi,
6.
informuje Komisiu o použití iných metód a pravidiel ako referenčných metód a pravidiel pri analýze kvality pitnej vody a pri analýze kvality vody určenej na kúpanie a o ich rovnocennosti s referenčnými metódami,
7.
informuje vopred Komisiu o každej zmene vo vykonávaní hodnotenia kvality vody určenej na kúpanie,
8.
oznamuje Komisii rozhodnutie o druhej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody podľa § 17a ods. 1; súčasťou oznámenia je odôvodnenie vydania rozhodnutia o druhej výnimke,
aj)
plní úlohy kontrolného orgánu oprávneného ukladať sankcie pri uvádzaní chemických látok a zmesí na trh podľa osobitného predpisu,12a)
ak)
v rámci spolupráce so Svetovou zdravotníckou organizáciou je kontaktným miestom zodpovedným za vyhodnocovanie, zasielanie a prijímanie informácií týkajúcich sa ohrozenia verejného zdravia (ďalej len „kontaktné miesto“), ktoré
1.
je nepretržite dostupné pre komunikáciu s kontaktnými miestami Svetovej zdravotníckej organizácie,
2.
vyhodnocuje udalosti, ktoré vznikli na území Slovenskej republiky a môžu predstavovať ohrozenie verejného zdravia,
3.
oznamuje Svetovej zdravotníckej organizácii udalosti podľa druhého bodu do 24 hodín po ich vyhodnotení a uskutočnené opatrenia na zamedzenie šíreniu choroby alebo kontaminácie.
al)
poskytuje Národnému centru zdravotníckych informácií (ďalej len „národné centrum“) na účel zverejnenia na Národnom portáli zdravia údaje podľa § 48 ods. 3 písm. j).
am)
poskytuje národnému centru údaje v rámci štatistického zisťovania v zdravotníctve a údaje do Národného registra zdravotníckych pracovníkov.12c)
an)
prijíma oznámenia o zložení a označovaní výživových doplnkov podľa osobitných predpisov,12d) ktoré sa umiestňujú na trh,
ao)
uverejňuje na svojom webovom sídle
1.
aktuálne a primerané informácie o kvalite pitnej vody a o povolených výnimkách na použitie vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality vody na národnej úrovni,
2.
postupy, ktoré by mali obyvatelia bez prístupu k zdravotne bezpečnej pitnej vode vykonať na ochranu zdravia pred nepriaznivými dôsledkami používania pitnej vody s nevyhovujúcou kvalitou a postupy, ktoré by mali prijať, ak pitná voda s nevyhovujúcou kvalitou predstavuje riziko ohrozenia zdravia,
3.
aktuálny zoznam sledovaných látok alebo zlúčenín, ktorých prítomnosť v pitnej vode podľa Komisie vzbudzuje obavy a môže predstavovať zdravotné riziko,
ap)
určuje doplnkové ukazovatele kvality pitnej vody na území Slovenskej republiky alebo jeho časti v nevyhnutnom rozsahu a na nevyhnutný čas z dôvodu ochrany zdravia a rozhoduje o limitoch pre tieto doplnkové ukazovatele,
aq)
definuje a kontroluje minimálne výkonnostné charakteristiky metód chemických analýz kvality pitnej vody,
ar)
kontroluje metódy mikrobiologických analýz kvality pitnej vody a kvality vody určenej na kúpanie a rovnocennosť alternatívnych mikrobiologických metód s referenčnými mikrobiologickými metódami pre analýzu kvality pitnej vody a pre analýzu kvality vody určenej na kúpanie a kontroluje ich dodržiavanie,
as)
poskytuje Komisii, Európskej environmentálnej agentúre a Európskemu centru pre prevenciu a kontrolu chorôb prístup k informáciám o
1.
opatreniach prijatých na podporu používania pitnej vody; informácie aktualizuje najmenej raz za šesť rokov,
2.
manažmente rizík z domových rozvodných systémov, ktorý zahŕňa výsledky monitorovania domových rozvodných systémov v prioritných priestoroch a informácie o opatreniach prijatých na odstránenie a zníženie rizika z domových rozvodných systémov vrátane informácií o vykonávaní opatrení na odstránenie komponentov z olova; informácie aktualizuje najmenej raz za šesť rokov,
3.
prekročení najvyšších medzných hodnôt ukazovateľov kvality pitnej vody podľa § 17 ods. 5, ktoré boli zistené monitorovaním systému zásobovania pitnou vodou a o prijatých nápravných opatreniach; informácie aktualizuje najmenej raz ročne,
4.
incidentoch, ktoré sa týkajú pitnej vody, s uvedením ich príčin a prijatých nápravných opatrení; informácie aktualizuje najmenej raz ročne,
5.
povolených výnimkách na použitie vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody; informácie aktualizuje najmenej raz ročne,
at)
rozhoduje o limitoch ukazovateľov kvality
1.
pitnej vody, pre ktoré nie sú ustanovené limity všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 ods. 1 písm. w),
2.
vody na prírodnom kúpalisku alebo umelom kúpalisku, pre ktoré nie sú ustanovené limity všeobecne záväzným predpisom vydaným podľa § 62 ods. 1 písm. e),
au)
poskytuje alebo sprístupňuje Národnému centru zdravotníckych informácií údaje podľa osobitného predpisu,12e)
av)
zúčastňuje sa na rokovaniach povodňovej komisie a plní úlohy na úseku ochrany pred povodňami podľa osobitného predpisu,12f)
aw)
vedie Národný register prenosných ochorení v Slovenskej republike podľa prílohy č. 10 a poskytuje údaje podľa osobitného predpisu12g) z Národného registra prenosných ochorení v Slovenskej republike národnému centru na účely zdravotníckej štatistiky,
ax)
vedie Národný register očkovania v Slovenskej republike podľa prílohy č. 12.
(5)
Úrad verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov13)
a)
je oprávnený požiadať Komisiu o povolenie výnimky zo zákazu
1.
testovať na zvieratách zložky alebo kombinácie zložiek kozmetického výrobku, konečný kozmetický výrobok13aa) alebo jeho prototyp13ab) podľa osobitného predpisu,13ac)
2.
uviesť na trh13ad) kozmetický výrobok, ak jeho zložky, kombinácia zložiek, konečné zloženie alebo prototyp boli testované na zvieratách podľa osobitného predpisu,13ac)
b)
je oprávnený požiadať príslušný orgán členského štátu, v ktorom je uložená dostupná informačná zložka13ae) o kozmetickom výrobku, o spoluprácu pri overovaní údajov; v žiadosti uvedie dôvod,
c)
odpovedá, s ohľadom na stupeň rizika pre verejné zdravie, na žiadosť príslušného orgánu iného členského štátu o zisteniach podľa písmena b),
d)
je oprávnený požiadať spolu s odôvodnením zodpovednú osobu,13af) ak kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie, o poskytnutie
1.
informácií a dokumentácie o výrobku potrebnej na preukázanie súladu kozmetického výrobku s požiadavkami podľa § 43 ods. 1 písmeno a),
2.
zoznamu všetkých kozmetických výrobkov, ktoré uviedla na trh s obsahom látky, o bezpečnosti ktorej existuje pochybnosť,
3.
obsahu použitej látky v každom kozmetickom výrobku,
e)
podáva každoročne Komisii správu o počte a type testov vykonaných na zvieratách podľa osobitného predpisu,13ag)
f)
najmenej raz za štyri roky vyhodnocuje činnosť štátneho zdravotného dozoru nad kozmetickým výrobkami; výsledky zverejňuje na svojom webovom sídle a oznamuje Komisii a členským štátom,
g)
informuje príslušný orgán členského štátu, v ktorom má zodpovedná osoba sídlo, o zisteniach a opatreniach, ktoré musí zodpovedná osoba prijať,13ah)
h)
informuje príslušný orgán členského štátu, v ktorom má zodpovedná osoba sídlo, o opatreniach, ktoré boli prijaté podľa § 55 ods. 2 písm. k), ak neexistuje vážne riziko pre verejné zdravie a zodpovedná osoba v určenej lehote neprijala vhodné opatrenia podľa písmena g),
i)
informuje Komisiu a príslušné orgány členských štátov prostredníctvom systému RAPEX13ai) o opatreniach, ktoré boli zodpovednej osobe uložené podľa § 12 ods. 3 písm. i), ak kozmetický výrobok predstavuje vážne riziko pre verejné zdravie aj v iných členských štátoch,
j)
bezodkladne informuje Komisiu a príslušné orgány členských štátov prostredníctvom systému RAPEX o opatreniach, ktoré boli prijaté podľa § 55 ods. 2 písm. k) a l), ak kozmetický výrobok predstavuje vážne riziko pre verejné zdravie,
k)
informuje príslušné orgány členských štátov o výskyte závažných nežiaducich účinkov13aj) oznámených zodpovednou osobou podľa § 43 ods. 1 písm. k), oznámených distribútormi13ak) podľa § 43 ods. 4 písm. e) a oznámených spotrebiteľmi alebo zdravotníckymi pracovníkmi; o oznámeniach distribútorov, spotrebiteľov a zdravotníckych pracovníkov následne informuje zodpovednú osobu,
l)
zabezpečuje, aby údaje podľa § 43 ods. 1 písm. k) a l) tretieho bodu a písm. n) a údaje podľa § 43 ods. 4 písm. e) a h) boli použité len na účely štátneho zdravotného dozoru, analýzy trhu, informovania spotrebiteľov alebo na účely lekárskeho ošetrenia,
m)
poskytuje Komisii údaje o orgánoch štátneho zdravotného dozoru a Národnom toxikologickom informačnom centre a o zmene týchto orgánov,
n)
poskytuje potrebnú súčinnosť colným orgánom podľa osobitného predpisu13al) a na požiadanie colného orgánu13am) vydáva záväzné stanovisko podľa osobitného predpisu.13an)
(6)
Úrad verejného zdravotníctva vykonáva pôsobnosť podľa odsekov 4 a 5, ak tento zákon neustanovuje inak (§ 7).
(7)
Úrad verejného zdravotníctva je oprávnený pri plnení svojich úloh požadovať od štátnych orgánov, obcí, právnických osôb a fyzických osôb podklady a informácie. Štátne orgány, obce, právnické osoby a fyzické osoby sú povinné požadované podklady a informácie bezodkladne poskytnúť, ak im v tom nebránia dôvody ustanovené inými všeobecne záväznými právnymi predpismi. Úrad verejného zdravotníctva môže takto získané podklady a informácie použiť len na plnenie svojich úloh a úloh regionálnych úradov verejného zdravotníctva podľa tohto zákona. Podklady a informácie získané podľa predchádzajúcej vety Úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva sú povinné chrániť pred ich vyzradením.
5. §
Közegészségügyi Hivatal
(1)
A Közegészségügyi Hivatal a Szlovák Köztársaság területére kiterjedő hatáskörrel rendelkező, pozsonyi székhelyű állami költségvetési szerv, amely pénzügyi kapcsolatok révén a minisztérium költségvetéséhez kapcsolódik.
(2)
A Közegészségügyi Hivatalt a Szlovák Köztársaság tiszti főorvosa (a továbbiakban: „tiszti főorvos”) irányítja és felel a tevékenységéért, aki egyben főtitkár is.5) A tiszti főorvost a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere nevezi ki és hívja vissza.
(3)
A Közegészségügyi Hivatal a regionális közegészségügyi hivatalok felettes szolgálati hivatala.7)
(4)
A Közegészségügyi Hivatal
a)
kidolgozza az állami egészségügyi politika alapvető irányelveire és prioritásaira vonatkozó javaslatokat a közegészségügy területén,
b)
részt vesz a közegészségügy szempontjából jelentős nemzeti és nemzetközi programok megoldásában, és ezen a területen tudományos kutatást végez,
c)
tervezi, koordinálja és meghatározza a fertőző betegségek ellenőrzésének terjedelmét,
d)
tervezi, koordinálja és meghatározza az immunizációs program terjedelmét és oltási sémáit,
e)
meghatározza a vakcinákban található antigéneket, jóváhagyja a vakcinák alkalmazási eljárásait és rendkívüli oltást rendel el,
f)
országos és regionális szinten felméri a közegészségügyi hatástanulmány elvégzésének szükségességét, és országos és regionális szinten értékeli a közegészségügyi hatástanulmányt,
g)
ellátja a 11. § szerinti speciális közegészségügyi feladatokat és a 48. § (3) bekezdése szerinti, a közegészségügyi veszélyhelyzetben ellátandó feladatokat,
h)
első fokon államigazgatási feladatokat lát el azokban az ügyekben, amelyek meghaladják a regionális közegészségügyi hivatal területi körzetének határait, valamint azokban az ügyekben, amelyekben e törvény szerint kizárólag a közegészségügyi hivatal dönt,
i)
fellebbviteli szervként jár el azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a regionális közegészségügyi hivatal dönt,
j)
irányítja, ellenőrzi és koordinálja a regionális közegészségügyi hivatalok által végzett államigazgatási tevékenységet,
k)
a 12. § szerint a betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket és a 48. § (4) bekezdése szerint a közegészségügyi veszélyhelyzetekben hozott intézkedéseket rendel el, ha azokat a regionális közegészségügyi hivatal területi hatáskörét meghaladó mértékben kell végrehajtani,
l)
javaslatot tesz a rendkívüli helyzet kihirdetésére7a) és javaslatot tesz a 48. § (5) bekezdése szerinti intézkedések végrehajtására, ha a közegészségügyi veszélyhelyzet a regionális közegészségügyi hivatal területi hatáskörét meghaladó területen következik be,
m)
engedélyezi és visszavonja az általa engedélyezett kivételeket, ha e törvény úgy rendelkezik,
n)
kötelező érvényű állásfoglalásokat ad ki és dönt a 13. § szerinti javaslatokról azokban az ügyekben, amelyek meghaladják a regionális közegészségügyi hivatal területi körzetének határait, valamint azokban az ügyekben, amelyek a közegészségügyi hivatal kizárólagos hatáskörébe tartoznak,
o)
a 41. § (1) bekezdése szerint kiadja, visszavonja vagy módosítja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből való eltávolítására vonatkozó engedélyeket,
p)
nyilvántartást vezet az o) pont szerint kiadott, visszavont vagy módosított, azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből való eltávolítására vonatkozó engedélyekről; honlapján közzéteszi az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből való eltávolításához szükséges technológiai felszerelésre vonatkozó követelményeket és azon természetes személy – vállalkozók és jogi személyek jegyzékét, akiknek az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből való eltávolítására vonatkozó engedélyt kiadták, visszavonták vagy módosították, amelyben feltünteti,
1.
ha természetes személy – vállalkozóról van szó, a cégnevét, a vállalkozás székhelyét és azonosítószámát, vagy
2.
ha jogi személyről van szó, a cégnevét, székhelyét, jogformáját és azonosítószámát,
q)
kiadja, visszavonja vagy módosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésére vonatkozó engedélyeket (a továbbiakban: „foglalkozás-egészségügyi szolgálati engedély”) (30b. §) és ellenőrzi a következőket:
1.
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésére vonatkozó feltételek teljesítését, amelyek alapján az engedélyt kiadták (30b. § (2) bek.),
2.
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30d. § (1) bekezdésének a)–g) pontja szerinti kötelezettségeinek teljesítését,
r)
nyilvántartást vezet a q) pont szerint kiadott, visszavont vagy módosított foglalkozás-egészségügyi szolgálati engedélyekről, és honlapján közzéteszi azon természetes személyek, természetes személy – vállalkozók és jogi személyek jegyzékét, akiknek a foglalkozás-egészségügyi szolgálati engedélyt kiadták, visszavonták vagy módosították, amelyben feltünteti a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csapatvezetőjének nevét, családnevét és titulusát (30a. § (6) bek.); ha
1.
természetes személyről van szó, a nevét, családnevét, titulusát és állandó lakcímét,
2.
természetes személy – vállalkozóról van szó, a cégnevét, a vállalkozás székhelyét és azonosítószámát, vagy
3.
jogi személyről van szó, a cégnevét, székhelyét, jogformáját és azonosítószámát,
s)
nyilvántartást vezet a 30aa. § (2) bekezdésének a)–d) pontja szerint önállóan foglalkozás-egészségügyi szolgálati tevékenységet végző természetes személy – vállalkozókról és jogi személyekről, és honlapján közzéteszi azok jegyzékét, amelyben az r) pont második és harmadik pontjában felsorolt információkon kívül feltünteti a képesítést vagy a felelős képviselő képesítését is, és a 30b. § szerint módosítja a nyilvántartást,
t)
szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságokat hoz létre, szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki, és a 15. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekre vonatkozóan szakmailag alkalmas személyekről nyilvántartást vezet,
u)
vezeti a kockázatos munkák központi nyilvántartását (31. § (6) bek.); a kockázatos munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatok a 11. számú mellékletben találhatók,
v)
vezeti az étrend-kiegészítők és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek gyártóinak és importőreinek nyilvántartását,9) valamint az ásványvizek és forrásvizek nyilvántartását,
w)
állami egészségügyi felügyeletet gyakorol, járványügyi vizsgálatot folytat, utasításokat ad ki és az 54. és 55. § szerint intézkedéseket rendel el az állami egészségügyi felügyelet gyakorlása során feltárt hiányosságok megszüntetésére azokban az ügyekben, amelyek meghaladják a regionális közegészségügyi hivatal területi körzetének határait, valamint azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokú államigazgatási szervként határozatot hozott,
x)
az 56–58. § szerint szabálysértéseket és egyéb közigazgatási jogsértéseket tárgyal, bírságot szab ki és költségtérítési kötelezettséget ír elő,
y)
a fürdési idény alatt a honlapján hozzáférhetővé teszi a fürdésre kijelölt vizekre, valamint a természetes és mesterséges fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó információkat,
z)
biztosítja a házi elosztórendszerekből származó lehetséges kockázatok általános elemzését a házi elosztórendszerekből származó kockázatok kezelésének értékelése céljából, és azt legalább hatévente felülvizsgálja, és szükség esetén naprakésszé teszi,
aa)
minden évben a fürdési idény kezdete előtt közzéteszi a fürdésre kijelölt vizek jegyzékét és a fürdési idény hosszát; a nyilvánosságnak lehetősége van tájékozódni, javaslatokat, észrevételeket és panaszokat benyújtani a fürdésre kijelölt vizek jegyzékének és a fürdési idény hosszának bevezetése, felülvizsgálata és naprakésszé tétele során, amelyeket a közegészségügyi hivatal megfelelően figyelembe vesz,
ab)
elvégzi a fürdésre kijelölt víz minőségének értékelését, annak osztályozását, és dönt a fürdésre kijelölt víz minőségének értékelésében bekövetkezett minden változásról,
ac)
évente, az állami vízügyi hatósággal9b) együttműködve elvégzi a fürdésre kijelölt vizek azonosítását,
ad)
az állami vízügyi hatósággal9c) együttműködve biztosítja a fürdésre kijelölt víz profiljának létrehozását, felülvizsgálatát, naprakésszé tételét és fenntartását,
ae)
irányítási intézkedéseket fogad el a fürdésre kijelölt víz területén,
af)
honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot a fürdésre kijelölt vízről,
ag)
értékeli a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt hatását és szakvéleményt ad ki,
ah)
együttműködik az illetékes szervekkel és szervezetekkel a vegyi és biológiai fegyverek gyártására felhasználható anyagokra vonatkozó intézkedések érvényesítésében,10)
ai)
az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: „Bizottság”) és az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: „tagállam”) való együttműködés keretében
1.
a Bizottság számára értékelő jelentéseket készít a fürdésre kijelölt vizekről, amelyek tartalmazzák a monitoringprogram minden egyes megszakítására és az ilyen megszakítás okaira vonatkozó információkat, valamint a fürdésre kijelölt vizek minőségének monitoringjára és értékelésére vonatkozó eredményeket minden egyes fürdésre kijelölt vízre vonatkozóan, az irányítására tett fontos intézkedések leírásával együtt; ezeket az információkat a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumán12b) keresztül minden év december 31-ig benyújtja a Bizottságnak az előző fürdési idényre vonatkozóan,
2.
minden évben a fürdési idény kezdete előtt tájékoztatja a Bizottságot az összes fürdésre kijelölt vízről, beleértve az előző évhez képest bekövetkezett változások indoklását is,
3.
tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot arról, hogy mely közegészségügyi hatóságok adnak ki szakmai alkalmassági bizonyítványt a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint a mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzéshez,11)
4.
négyévente megküldi a tagállamoknak és a Bizottságnak az e törvény rendelkezései szerint engedélyezett kivételekről szóló határozatok jegyzékét, feltüntetve a kiadásukhoz vezető okokat és körülményeket,
5.
a külön jogszabályokban12) előírt időközönként jelentést küld a Bizottságnak a munkavállalók munkahelyi és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelmények gyakorlati alkalmazásáról, a szociális partnerek véleményével együtt; a jelentés tartalmazza a legjobb gyakorlatok leírását ezen munkahelyi és munkakörnyezeti tényezők közegészségre gyakorolt káros hatásainak megelőzésére, valamint a munkaszervezés egyéb formáit, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos ismeretek más tagállamokkal való megismertetése érdekében tett,
6.
tájékoztatja a Bizottságot a referencia-módszerektől és -szabályoktól eltérő módszerek és szabályok alkalmazásáról az ivóvíz minőségének és a fürdésre kijelölt víz minőségének elemzése során, valamint azok referencia-módszerekkel való egyenértékűségéről,
7.
előzetesen tájékoztatja a Bizottságot a fürdésre kijelölt víz minőségének értékelésében bekövetkezett minden változásról,
8.
értesíti a Bizottságot a 17a. § (1) bekezdése szerinti ivóvízminőségi határértéknek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó második kivételről szóló határozatról; az értesítés részét képezi a második kivételről szóló határozat kiadásának indoklása,
aj)
ellátja a vegyi anyagok és keverékek forgalomba hozatala során a külön jogszabály12a) szerint szankciók kiszabására jogosult ellenőrző szerv feladatait,
ak)
az Egészségügyi Világszervezettel való együttműködés keretében a közegészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos információk értékeléséért, küldéséért és fogadásáért felelős kapcsolattartó pont (a továbbiakban: „kapcsolattartó pont”), amely
1.
folyamatosan elérhető az Egészségügyi Világszervezet kapcsolattartó pontjaival való kommunikáció céljából,
2.
értékeli a Szlovák Köztársaság területén bekövetkezett, közegészségügyi veszélyt jelentő eseményeket,
3.
az értékelésüket követő 24 órán belül bejelenti az Egészségügyi Világszervezetnek a második pont szerinti eseményeket és a betegség vagy szennyeződés terjedésének megakadályozására tett intézkedéseket.
al)
a Nemzeti Egészségügyi Információs Központnak (a továbbiakban: „nemzeti központ”) a Nemzeti Egészségügyi Portálon való közzététel céljából adatokat szolgáltat a 48. § (3) bekezdésének j) pontja szerint.
am)
a nemzeti központnak adatokat szolgáltat az egészségügyi statisztikai felmérés keretében és adatokat a Nemzeti Egészségügyi Dolgozói Nyilvántartásba.12c)
an)
fogadja a forgalomba hozott étrend-kiegészítők összetételére és címkézésére vonatkozó, külön jogszabályok12d) szerinti bejelentéseket,
ao)
honlapján közzéteszi
1.
az ivóvíz minőségére és a vízminőségi határértékeknek nem megfelelő víz használatára vonatkozó, országos szinten engedélyezett kivételekre vonatkozó naprakész és megfelelő információkat,
2.
azokat az eljárásokat, amelyeket az egészségügyi szempontból biztonságos ivóvízhez nem jutó lakosoknak kell követniük az egészségük védelme érdekében a nem megfelelő minőségű ivóvíz használatának káros következményeivel szemben, valamint azokat az eljárásokat, amelyeket akkor kell elfogadniuk, ha a nem megfelelő minőségű ivóvíz egészségügyi kockázatot jelent,
3.
a Bizottság szerint aggodalomra okot adó és egészségügyi kockázatot jelentő, az ivóvízben jelen lévő, megfigyelt anyagok vagy vegyületek naprakész jegyzékét,
ap)
az egészségvédelem érdekében meghatározza az ivóvíz minőségének kiegészítő mutatóit a Szlovák Köztársaság területén vagy annak egy részén az elengedhetetlen mértékben és az elengedhetetlen időtartamra, és dönt e kiegészítő mutatók határértékeiről,
aq)
meghatározza és ellenőrzi az ivóvíz minőségének kémiai elemzési módszereire vonatkozó minimális teljesítményjellemzőket,
ar)
ellenőrzi az ivóvíz minőségének és a fürdésre szánt víz minőségének mikrobiológiai elemzési módszereit, valamint az ivóvíz minőségének és a fürdésre szánt víz minőségének elemzésére szolgáló alternatív mikrobiológiai módszerek és a referencia mikrobiológiai módszerek egyenértékűségét, és ellenőrzi azok betartását,
as)
a Bizottságnak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak hozzáférést biztosít a következőkről szóló információkhoz:
1.
az ivóvíz használatának ösztönzésére hozott intézkedések; az információkat legalább hatévente frissíti,
2.
a házi vízelosztó rendszerekből származó kockázatok kezelése, amely magában foglalja a kiemelt területeken lévő házi vízelosztó rendszerek monitoringjának eredményeit és a házi vízelosztó rendszerekből származó kockázat megszüntetésére és csökkentésére hozott intézkedésekről szóló információkat, beleértve az ólomalkatrészek eltávolítására irányuló intézkedések végrehajtásáról szóló információkat is; az információkat legalább hatévente frissíti,
3.
a 17. § (5) bekezdése szerinti ivóvízminőségi mutatók legmagasabb határértékeinek túllépése, amelyeket az ivóvízellátó rendszer monitoringja során állapítottak meg, és a meghozott korrekciós intézkedések; az információkat legalább évente egyszer frissíti,
4.
az ivóvízzel kapcsolatos incidensek, okaik és a meghozott korrekciós intézkedések feltüntetésével; az információkat legalább évente egyszer frissíti,
5.
az olyan víz használatára engedélyezett kivételek, amely nem felel meg az ivóvízminőségi mutatók határértékeinek; az információkat legalább évente egyszer frissíti,
at)
dönt a következő minőségi mutatók határértékeiről:
1.
az ivóvíz esetében, amelyekre a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott rendeletben nincsenek határértékek megállapítva,
2.
a természetes vagy mesterséges fürdőhelyen lévő víz esetében, amelyekre a 62. § (1) bekezdésének e) pontja alapján kiadott rendeletben nincsenek határértékek megállapítva,
au)
szolgáltatja vagy hozzáférhetővé teszi az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának a külön jogszabály12e) szerinti adatokat,
av)
részt vesz az árvízvédelmi bizottság ülésein, és a külön jogszabály12f) szerint feladatokat lát el az árvízvédelem területén,
aw)
a 10. számú melléklet szerint vezeti a Szlovák Köztársaság Fertőző Betegségek Nemzeti Nyilvántartását, és a külön jogszabály12g) szerinti adatokat szolgáltat a Szlovák Köztársaság Fertőző Betegségek Nemzeti Nyilvántartásából a nemzeti központnak egészségügyi statisztikai célokra,
ax)
a 12. számú melléklet szerint vezeti a Szlovák Köztársaság Oltási Nemzeti Nyilvántartását.
(5)
A Közegészségügyi Hivatal a kozmetikai termékek13) területén
a)
jogosult a Bizottságtól a tilalom alóli kivétel engedélyezését kérni
1.
a kozmetikai termék összetevőinek, összetevő-kombinációinak, a végleges kozmetikai terméknek13aa) vagy annak prototípusának13ab) a külön jogszabály13ac) szerinti állatkísérletekkel történő tesztelésére,
2.
olyan kozmetikai termék piacra bocsátására,13ad) amelynek összetevőit, összetevő-kombinációját, végleges összetételét vagy prototípusát a külön jogszabály13ac) szerint állatokon tesztelték,
b)
jogosult felkérni annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben a kozmetikai termékkel kapcsolatos hozzáférhető információs mappa13ae) található, az adatok ellenőrzésében való együttműködésre; a kérelemben megjelöli az okot,
c)
a közegészségügyi kockázat mértékére tekintettel válaszol egy másik tagállam illetékes hatóságának a b) pont szerinti megállapításokra vonatkozó megkeresésére,
d)
jogosult indoklással együtt kérni a felelős személytől,13af) ha a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, a következők rendelkezésre bocsátását:
1.
a termékre vonatkozó azon információk és dokumentáció, amelyek szükségesek a kozmetikai terméknek a 43. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelményekkel való megfelelőségének igazolásához,
2.
az összes olyan kozmetikai termék jegyzéke, amelyet olyan anyag tartalmával bocsátott piacra, amelynek biztonságossága kétséges,
3.
a felhasznált anyag tartalmát minden egyes kozmetikai termékben,
e)
évente jelentést tesz a Bizottságnak a külön jogszabály13ag) szerint állatokon végzett kísérletek számáról és típusáról,
f)
legalább négyévente értékeli a kozmetikai termékek feletti állami közegészségügyi felügyelet tevékenységét; az eredményeket közzéteszi a honlapján, és közli a Bizottsággal és a tagállamokkal,
g)
tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a felelős személy székhelye van, a megállapításokról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a felelős személynek meg kell tennie,13ah)
h)
tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a felelős személy székhelye van, az 55. § (2) bekezdésének k) pontja szerint hozott intézkedésekről, ha nem áll fenn súlyos közegészségügyi kockázat, és a felelős személy a megadott határidőn belül nem tette meg a g) pont szerinti megfelelő intézkedéseket,
i)
a RAPEX-rendszeren13ai) keresztül tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait a felelős személlyel szemben a 12. § (3) bekezdésének i) pontja szerint elrendelt intézkedésekről, ha a kozmetikai termék más tagállamokban is súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
j)
haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait a RAPEX-rendszeren keresztül az 55. § (2) bekezdésének k) és l) pontja szerint hozott intézkedésekről, ha a kozmetikai termék súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
k)
tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait a súlyos nemkívánatos hatások13aj) előfordulásáról, amelyeket a felelős személy a 43. § (1) bekezdésének k) pontja szerint, a forgalmazók13ak) a 43. § (4) bekezdésének e) pontja szerint, valamint a fogyasztók vagy az egészségügyi szakemberek jelentettek be; a forgalmazók, a fogyasztók és az egészségügyi szakemberek bejelentéseiről ezt követően tájékoztatja a felelős személyt,
l)
biztosítja, hogy a 43. § (1) bekezdése k) pontjának és l) pontja harmadik alpontjának, valamint n) pontjának szerinti adatok, továbbá a 43. § (4) bekezdésének e) és h) pontja szerinti adatok kizárólag állami közegészségügyi felügyelet, piacelemzés, fogyasztói tájékoztatás vagy orvosi kezelés céljára kerüljenek felhasználásra,
m)
adatokat szolgáltat a Bizottságnak az állami közegészségügyi felügyeleti szervekről és a Nemzeti Toxikológiai Információs Központról, valamint e szervek változásáról,
n)
a külön jogszabály13al) szerint megadja a szükséges együttműködést a vámhatóságoknak, és a vámhatóság13am) kérésére a külön jogszabály13an) szerint kötelező érvényű állásfoglalást ad ki.
(6)
A Közegészségügyi Hivatal a (4) és (5) bekezdés szerint gyakorolja hatáskörét, hacsak e törvény másként nem rendelkezik (7. §).
(7)
A Közegészségügyi Hivatal feladatainak ellátása során jogosult az állami szervektől, községektől, jogi személyektől és természetes személyektől dokumentumokat és információkat kérni. Az állami szervek, községek, jogi személyek és természetes személyek kötelesek a kért dokumentumokat és információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani, hacsak ebben más rendeletekben megállapított okok nem akadályozzák őket. A Közegészségügyi Hivatal az így szerzett dokumentumokat és információkat csak a saját feladatainak és a regionális közegészségügyi hivatalok e törvény szerinti feladatainak ellátására használhatja fel. Az előző mondat szerint szerzett dokumentumokat és információkat a Közegészségügyi Hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok kötelesek védeni a kiszivárogtatástól.
§ 6
Regionálne úrady verejného zdravotníctva
(1)
Regionálne úrady verejného zdravotníctva sú rozpočtové organizácie štátu zapojené finančnými vzťahmi na rozpočet ministerstva. Sídla a územné obvody regionálnych úradov verejného zdravotníctva sú uvedené v prílohe č. 1.
(2)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva riadi a za jeho činnosť zodpovedá regionálny hygienik, ktorý je zároveň vedúcim služobného úradu.5) Regionálneho hygienika vymenúva a odvoláva na návrh ministra zdravotníctva Slovenskej republiky hlavný hygienik.6) Do vymenovania regionálneho hygienika podľa predchádzajúcej vety, hlavný hygienik môže obsadiť miesto regionálneho hygienika s predchádzajúcim súhlasom ministra zdravotníctva Slovenskej republiky, najdlhšie však na šesť mesiacov.
(3)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva
a)
zúčastňuje sa na riešení národných a medzinárodných programov významných pre verejné zdravie a vykonáva vedecký výskum v tejto oblasti,
b)
riadi, usmerňuje a kontroluje epidemiologickú bdelosť prenosných ochorení a plnenie imunizačného programu,
c)
posudzuje potrebu vykonania hodnotenia vplyvov na verejné zdravie na regionálnej úrovni a na miestnej úrovni a posudzuje hodnotenie vplyvov na verejné zdravie na regionálnej úrovni a na miestnej úrovni,
d)
plní špecializované úlohy verejného zdravotníctva podľa § 11 a úlohy pri ohrození verejného zdravia podľa § 48 ods. 3,
e)
nariaďuje opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 v rámci svojej územnej pôsobnosti,
f)
podáva návrh na vyhlásenie mimoriadnej situácie7a) a návrh na vykonanie opatrení podľa § 48 ods. 5 v rámci svojej územnej pôsobnosti,
g)
vydáva záväzné stanoviská a rozhoduje o návrhoch podľa § 13,
h)
zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti, vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti a vedie register odborne spôsobilých osôb na epidemiologicky závažné činnosti uvedené v § 15 ods. 2,
i)
povoľuje a zrušuje ním povolené výnimky, ak to ustanovuje tento zákon,
j)
vykonáva štátny zdravotný dozor, epidemiologické vyšetrovanie, vydáva pokyny a ukladá opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri výkone štátneho zdravotného dozoru podľa § 54 a 55,
k)
v rámci výkonu štátneho zdravotného dozoru na úseku ochrany zdravia pri práci kontroluje plnenie povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30c a § 30d ods. 1 písm. c) až f,
l)
prejednáva priestupky a iné správne delikty, ukladá pokuty a povinnosť nahradiť náklady podľa § 56 až 58,
m)
vedie register rizikových prác (§ 31 ods. 6); osobné údaje súvisiace s registrom rizikových prác sú uvedené v prílohe č. 11,
n)
sprístupňuje počas kúpacej sezóny informácie o kvalite vôd určených na kúpanie a o kvalite vody v prírodných kúpaliskách a v umelých kúpaliskách na svojom webovom sídle,
o)
plní úlohy kontrolného orgánu oprávneného ukladať sankcie pri uvádzaní chemických látok a zmesí na trh podľa osobitného predpisu,12a)
p)
poskytuje súčinnosť obvodným úradom a obciam pri vypracúvaní plánu ochrany obyvateľstva,13a)
q)
vytvorí každoročne pred začiatkom kúpacej sezóny pre každú vodu určenú na kúpanie program monitorovania a vymedzuje dĺžku kúpacej sezóny,
r)
zabezpečuje monitorovanie kvality
1.
pitnej vody u spotrebiteľa,
2.
vody určenej na kúpanie počas kúpacej sezóny,
s)
preskúmava znečistenie vody určenej na kúpanie,
t)
prijíma primerané opatrenia riadenia v oblasti vody určenej na kúpanie a vydáva trvalý zákaz kúpania alebo trvalé odporúčanie nekúpať sa vo vode určenej na kúpanie,
u)
prijíma primerané opatrenia riadenia v oblasti vody určenej na kúpanie pri výnimočných okolnostiach,
v)
požiada príslušný inšpektorát práce13b) alebo príslušný orgán dozoru,13c) ak je to potrebné, aby prešetril bezpečnostné a technické príčiny vzniku choroby z povolania a ohrozenia chorobou z povolania,13d)
w)
poskytuje súčinnosť úradu verejného zdravotníctva pri plnení úloh podľa § 5 ods. 5 písm. b) až d) a g) až k),
x)
sprístupňuje na svojom webovom sídle primerané a aktuálne informácie o kvalite pitnej vody a o povolených výnimkách na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limity ukazovateľov kvality pitnej vody na regionálnej úrovni,
y)
informuje bezodkladne úrad verejného zdravotníctva o vydaní rozhodnutia o prvej výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody podľa § 17a ods. 1,
z)
zúčastňuje sa na rokovaniach povodňovej komisie a plní úlohy na úseku ochrany pred povodňami podľa osobitného predpisu,12f)
aa)
vydáva počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19 povolenie na prevádzkovanie mobilného odberového miesta.8)
(4)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva v sídle kraja okrem činností uvedených v odseku 3
a)
odborne a metodicky vedie a koordinuje činnosť regionálnych úradov verejného zdravotníctva v kraji,
b)
zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti, vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti a vedie register odborne spôsobilých osôb na činnosti uvedené v § 15 ods. 3,
c)
zabezpečuje laboratórne činnosti pre všetky regionálne úrady verejného zdravotníctva v kraji,
d)
vykonáva a vyhodnocuje kontrolu zaočkovanosti na úrovni kraja,
e)
poskytuje národnému centru údaje v rámci štatistického zisťovania v zdravotníctve a údaje do Národného registra zdravotníckych pracovníkov.12c)
(5)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Banskej Bystrici vedie peľovú informačnú službu.
(6)
Regionálne úrady verejného zdravotníctva vykonávajú pôsobnosť podľa odsekov 3 a 4, ak tento zákon neustanovuje inak (§ 7).
(7)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Poprade hodnotí zdravotnú bezpečnosť
a)
materiálov a výrobkov určených na styk s pitnou vodou (§ 18 ods. 2),
b)
chemických látok na úpravu vody na pitnú vodu a filtračných médií určených na styk s pitnou vodou (§ 18 ods. 6).
(8)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva môže v súvislosti s krízovou situáciou z dôvodu ochorenia COVID-19 vydať rozhodnutie, ktorým nariadi držiteľovi povolenia na prevádzkovanie všeobecnej nemocnice, držiteľovi povolenia na prevádzkovanie špecializovanej nemocnice alebo držiteľovi povolenia na prevádzkovanie zariadenia spoločných vyšetrovacích a liečebných zložiek vytvorenie mobilného odberového miesta podľa osobitného predpisu.8) Rozhodnutie nahrádza povolenie podľa odseku 3 písm. ab). Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa prvej vety je povinný vytvoriť mobilné odberové miesto do siedmich pracovných dní od doručenia rozhodnutia. Rozhodnutie sa považuje za doručené v deň nasledujúci po dni jeho zverejnenia na webovom sídle regionálneho úradu verejného zdravotníctva. Na vydanie tohto rozhodnutia sa nevzťahuje správny poriadok a nie je voči nemu prípustný opravný prostriedok.
(9)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva rozhodnutie podľa odseku 8 rozhodnutím zruší, ak pominuli dôvody na jeho vydanie. Odvolanie proti tomuto rozhodnutiu nemá odkladný účinok.
6. §
A regionális közegészségügyi hivatalok
(1)
A regionális közegészségügyi hivatalok állami költségvetési szervek, amelyek pénzügyi kapcsolatokkal kapcsolódnak a minisztérium költségvetéséhez. A regionális közegészségügyi hivatalok székhelyei és területi körzetei az 1. számú mellékletben találhatók.
(2)
A regionális közegészségügyi hivatalot a regionális tisztiorvos irányítja és felel a tevékenységéért, aki egyben a hivatali szerv vezetője is.5) A regionális tisztiorvost a Szlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének javaslatára az országos tisztifőorvos nevezi ki és hívja vissza.6) Az előző mondat szerinti regionális tisztiorvos kinevezéséig az országos tisztifőorvos a Szlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének előzetes hozzájárulásával betöltheti a regionális tisztiorvosi tisztséget, azonban legfeljebb hat hónapra.
(3)
A regionális közegészségügyi hivatal
a)
részt vesz a közegészségügy szempontjából jelentős nemzeti és nemzetközi programok megoldásában, és tudományos kutatást végez ezen a területen,
b)
irányítja, útmutatást ad és ellenőrzi a fertőző betegségek járványügyi felügyeletét és az immunizációs program teljesítését,
c)
elbírálja a közegészségügyi hatásvizsgálat regionális és helyi szintű végrehajtásának szükségességét, és elbírálja a közegészségügyi hatásvizsgálatot regionális és helyi szinten,
d)
ellátja a 11. § szerinti speciális közegészségügyi feladatokat és a közegészségügyi veszélyhelyzet esetén a 48. § (3) bekezdése szerinti feladatokat,
e)
a területi hatáskörén belül elrendeli a 12. § szerinti betegségmegelőzési intézkedéseket és a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket közegészségügyi veszélyhelyzet esetén,
f)
a területi hatáskörén belül javaslatot tesz a rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a 48. § (5) bekezdése szerinti intézkedések végrehajtására,
g)
kötelező érvényű állásfoglalásokat ad ki és dönt a 13. § szerinti javaslatokról,
h)
bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki, és nyilvántartást vezet a 15. § (2) bekezdésében felsorolt, járványügyi szempontból jelentős tevékenységekre szakmailag alkalmas személyekről,
i)
engedélyezi és visszavonja az általa engedélyezett kivételeket, ha e törvény így rendelkezik,
j)
állami közegészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatot végez, utasításokat ad ki, és az 54. és 55. § szerint intézkedéseket rendel el az állami közegészségügyi felügyelet gyakorlása során feltárt hiányosságok megszüntetésére,
k)
a munkahelyi egészségvédelem területén végzett állami közegészségügyi felügyelet keretében ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését a 30c. § és a 30d. § (1) bekezdésének c)–f) pontja szerint,
l)
szabálysértéseket és egyéb közigazgatási jogsértéseket tárgyal, bírságokat szab ki és az 56–58. § szerint költségtérítési kötelezettséget ró ki,
m)
vezeti a kockázatos munkák nyilvántartását (31. § (6) bek.); a kockázatos munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatok a 11. számú mellékletben találhatók,
n)
a fürdési szezon alatt a honlapján hozzáférhetővé teszi az információkat a fürdésre szánt vizek minőségéről, valamint a természetes és mesterséges fürdőhelyek vízminőségéről,
o)
ellátja a vegyi anyagok és keverékek piacra bocsátásakor szankciók kiszabására jogosult felügyelő szerv feladatait a külön jogszabály12a) szerint,
p)
együttműködik a körzeti hivatalokkal és a községekkel a lakosságvédelmi terv13a) kidolgozásában,
q)
minden évben a fürdési szezon kezdete előtt minden fürdésre szánt vízre monitoring programot hoz létre, és meghatározza a fürdési szezon hosszát,
r)
biztosítja a következő minőségének monitoringját:
1.
az ivóvíz a fogyasztónál,
2.
a fürdésre szánt víz a fürdési szezon alatt,
s)
felülvizsgálja a fürdésre szánt víz szennyezettségét,
t)
megfelelő irányítási intézkedéseket fogad el a fürdésre szánt víz területén, és állandó fürdési tilalmat ad ki, vagy állandó javaslatot tesz a fürdésre szánt vízben való fürdés mellőzésére,
u)
kivételes körülmények között megfelelő irányítási intézkedéseket fogad el a fürdésre szánt víz területén,
v)
szükség esetén felkéri az illetékes munkaügyi felügyelőséget13b) vagy az illetékes felügyeleti szervet,13c) hogy vizsgálja ki a foglalkozási megbetegedés és a foglalkozási megbetegedés veszélyének13d) kialakulásának biztonsági és technikai okait,
w)
együttműködik a közegészségügyi hivatallal az 5. § (5) bekezdésének b)–d) és g)–k) pontja szerinti feladatok ellátásában,
x)
a honlapján hozzáférhetővé teszi a megfelelő és aktuális információkat az ivóvíz minőségéről és az olyan ivóvíz használatára engedélyezett kivételekről, amely regionális szinten nem felel meg az ivóvízminőségi mutatók határértékeinek,
y)
haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt a 17a. § (1) bekezdése szerint az ivóvízminőségi mutató határértékének nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó első kivételről szóló határozat kiadásáról,
z)
részt vesz az árvízvédelmi bizottság ülésein, és a külön jogszabály12f) szerint feladatokat lát el az árvízvédelem területén,
aa)
a COVID-19 megbetegedés miatti válsághelyzet idején kiadja a mobil mintavételi hely működtetésére vonatkozó engedélyt.8)
(4)
A megyeszékhelyen működő regionális közegészségügyi hivatal a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységeken kívül
a)
szakmailag és módszertanilag vezeti és koordinálja a megyében működő regionális közegészségügyi hivatalok tevékenységét,
b)
szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságokat hoz létre, szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki, és nyilvántartást vezet a 15. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre szakmailag alkalmas személyekről,
c)
laboratóriumi tevékenységeket biztosít a megye valamennyi regionális közegészségügyi hivatala számára,
d)
megyei szinten elvégzi és kiértékeli az átoltottság ellenőrzését,
e)
adatokat szolgáltat a nemzeti központnak az egészségügyi statisztikai felmérés keretében, valamint adatokat az Egészségügyi Dolgozók Nemzeti Nyilvántartásába.12c)
(5)
A Besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal vezeti a polleninformációs szolgálatot.
(6)
A regionális közegészségügyi hivatalok a (3) és (4) bekezdés szerinti hatáskört gyakorolják, ha e törvény másként nem rendelkezik (7. §).
(7)
A Poprádi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal értékeli az alábbiak egészségügyi biztonságosságát:
a)
az ivóvízzel érintkezésre szánt anyagok és termékek (18. § (2) bek.),
b)
az ivóvíz kezelésére szolgáló vegyi anyagok és az ivóvízzel érintkezésre szánt szűrőanyagok (18. § (6) bek.).
(8)
A regionális közegészségügyi hivatal a COVID-19 megbetegedés miatti válsághelyzettel összefüggésben határozatot hozhat, amellyel az általános kórház, a szakosított kórház vagy a közös vizsgáló és gyógyító részlegek létesítményének működtetésére jogosító engedély birtokosának elrendeli mobil mintavételi pont létrehozását különös jogszabály szerint.8) A határozat helyettesíti a (3) bekezdés ab) pontja szerinti engedélyt. Az első mondat szerinti egészségügyi szolgáltató köteles a mobil mintavételi pontot a határozat kézbesítésétől számított hét munkanapon belül létrehozni. A határozat a regionális közegészségügyi hivatal honlapján való közzétételét követő napon minősül kézbesítettnek. E határozat kiadására nem vonatkozik a közigazgatási rendtartás, és ellene jogorvoslatnak helye nincs.
(9)
A regionális közegészségügyi hivatal a (8) bekezdés szerinti határozatot határozattal megszünteti, ha a kiadásának okai megszűntek. Az e határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
§ 7
Pôsobnosť orgánov verejného zdravotníctva mimo rezortu zdravotníctva
(1)
Orgány verejného zdravotníctva uvedené v § 3 ods. 1 písm. d) až g) v rozsahu svojej pôsobnosti
a)
spolupracujú s ministerstvom pri riešení významných programov verejného zdravotníctva, pri vypracúvaní návrhov zásadných smerov, priorít a podmienok výkonu politiky verejného zdravia,
b)
vykonávajú monitoring vzťahov determinantov zdravia a verejného zdravia,
c)
vykonávajú objektivizáciu a testovanie zložiek životného prostredia a pracovného prostredia,
d)
plnia úlohy na úseku prevencie ochorení a iných porúch zdravia podľa § 10 a poskytujú súčinnosť úradu verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení ich úloh,
e)
vydávajú ako dotknutý orgán záväzné stanoviská podľa § 13 ods. 2 a 3 a rozhodujú o návrhoch podľa § 13 ods. 4 písm. a) až e), g) až l),
f)
zriaďujú komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydávajú osvedčenia o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami11) podľa § 15 ods. 3 písm. a) a na vykonávanie epidemiologicky závažných činností podľa § 15 ods. 2 písm. a) až c) a e),
g)
v rámci výkonu štátneho zdravotného dozoru na úseku ochrany zdravia pri práci kontrolujú plnenie povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30c a § 30d ods. 1 písm. c) až f),
h)
prešetrujú pracovné podmienky a spôsob práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania a podmienky výkonu práce u ostatných zamestnancov rovnakej profesie na tom istom pracovisku,
i)
požiadajú príslušný inšpektorát práce13b) alebo príslušný orgán dozoru,13c) ak je to potrebné, aby prešetril bezpečnostné a technické príčiny vzniku choroby z povolania a ohrozenia chorobou z povolania,13d)
j)
nariaďujú opatrenia podľa § 12 ods. 2 alebo podľa § 48; tým nie je dotknutá právomoc úradu verejného zdravotníctva a regionálnych úradov verejného zdravotníctva nariaďovať opatrenia podľa § 12 alebo podľa § 48 aj počas krízovej situácie,
k)
poskytujú súčinnosť kontaktnému miestu pri ohrození verejného zdravia,
l)
vykonávajú štátny zdravotný dozor, epidemiologické vyšetrovanie, vydávajú pokyny a ukladajú opatrenia na odstránenie nedostatkov zistených pri výkone štátneho zdravotného dozoru podľa § 54 a 55,
m)
prejednávajú priestupky a iné správne delikty a ukladajú pokuty podľa § 56 a 57,
n)
vedú register rizikových prác (§ 31 ods. 6); osobné údaje súvisiace s registrom rizikových prác sú uvedené v prílohe č. 11,
o)
spracúvajú osobné údaje fyzických osôb súvisiace s ich zdravotným stavom na účely ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
p)
uchovávajú osobné údaje súvisiace s prešetrovaním podozrenia na chorobu z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania, s hlásením choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania a s evidenciou choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania podľa prílohy č. 14 písm. a), 40 rokov od dátumu vypracovania odborného stanoviska z prešetrenia pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania podľa § 31a ods. 4.
(2)
Orgán verejného zdravotníctva uvedený v § 3 ods. 1 písm. e) môže počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19 zabezpečovať odber vzoriek biologického materiálu na zistenie ochorenia COVID-19 a následnú diagnostiku ochorenia COVID-19 a na tento účel uzatvárať zmluvu s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, so Slovenským Červeným krížom alebo s územným spolkom Slovenského Červeného kríža.
(3)
Orgán verejného zdravotníctva uvedený v § 3 ods. 1 písm. f) má pôsobnosť podľa tohto zákona voči
a)
osobe, ktorá vykonáva činnosť v oblasti civilného letectva, železničnej dopravy, vodnej dopravy, správy diaľnic a ciest I. triedy, medzinárodnej autobusovej dopravy, elektronických komunikácií a poštových služieb,
b)
osobe, ktorej sídlo, miesto podnikania, podnik, organizačná zložka podniku alebo prevádzkareň sa nachádza v stavbe alebo v priestore, ktorý je vo vlastníctve, v správe alebo v užívaní osoby podľa písmena a).
(4)
Orgán verejného zdravotníctva uvedený v § 3 ods. 1 písm. f) je dotknutým orgánom, ktorý uplatňuje záujmy ochrany verejného zdravia
a)
záväzným stanoviskom podľa § 13 ods. 3 vo vzťahu k stavbám dopravnej infraštruktúry, k stavbám elektronických komunikácií a stavbám na poskytovanie poštových služieb,
b)
stanoviskom k návrhu stavebného zámeru pri prerokovaní stavebného zámeru, v konaní o stavebnom zámere a kolaudácii a zmene užívania stavieb určených na bývanie v blízkosti stavieb dopravnej infraštruktúry a elektronických komunikácií.
7. §
A közegészségügyi szervek hatásköre az egészségügyi ágazaton kívül
(1)
A 3. § (1) bekezdésének d)–g) pontjában meghatározott közegészségügyi szervek hatáskörükben
a)
együttműködnek a minisztériummal a jelentős közegészségügyi programok megoldásában, a közegészségügyi politika végrehajtásának alapvető irányaira, prioritásaira és feltételeire vonatkozó javaslatok kidolgozásában,
b)
figyelemmel kísérik az egészségügyi és közegészségügyi meghatározó tényezők kapcsolatait,
c)
elvégzik az élet- és munkakörnyezet összetevőinek objektivizálását és tesztelését,
d)
a 10. § szerint feladatokat látnak el a betegségek és egyéb egészségi zavarok megelőzése terén, és együttműködést biztosítanak a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivataloknak feladataik teljesítésében,
e)
érintett szervként kötelező érvényű állásfoglalásokat adnak ki a 13. § (2) és (3) bekezdése szerint, és döntenek a 13. § (4) bekezdésének a)–e), g)–l) pontja szerinti javaslatokról,
f)
szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságokat hoznak létre, és szakmai alkalmassági bizonyítványokat adnak ki a 15. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti, nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel végzett munkához,11) továbbá a 15. § (2) bekezdésének a)–c) és e) pontja szerinti, járványügyi szempontból jelentős tevékenységek végzésére,
g)
az állami egészségügyi felügyelet gyakorlása keretében a munkahelyi egészségvédelem területén ellenőrzik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30c. § és 30d. § (1) bekezdésének c)–f) pontja szerinti kötelezettségeinek teljesítését,
h)
foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén kivizsgálják a természetes személy munkakörülményeit és munkavégzésének módját, valamint ugyanazon a munkahelyen, azonos szakmájú többi munkavállaló munkavégzési körülményeit,
i)
ha szükséges, felkérik az illetékes munkaügyi felügyelőséget13b) vagy az illetékes felügyeleti szervet,13c) hogy vizsgálja ki a foglalkozási megbetegedés és a foglalkozási megbetegedés veszélye kialakulásának biztonsági és műszaki okait,13d)
j)
a 12. § (2) bekezdése vagy a 48. § szerint intézkedéseket rendelnek el; ez nem érinti a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok azon hatáskörét, hogy a 12. § vagy a 48. § szerint válsághelyzet alatt is intézkedéseket rendeljenek el,
k)
a közegészségügy veszélyeztetése esetén együttműködést biztosítanak a kapcsolattartó pontnak,
l)
állami egészségügyi felügyeletet gyakorolnak, járványügyi vizsgálatot végeznek, utasításokat adnak ki, és az 54. és 55. § szerint intézkedéseket írnak elő az állami egészségügyi felügyelet gyakorlása során feltárt hiányosságok megszüntetésére,
m)
az 56. és 57. § szerint szabálysértéseket és egyéb közigazgatási jogsértéseket tárgyalnak, és bírságokat szabnak ki,
n)
vezetik a kockázatos munkák nyilvántartását (31. § (6) bek.); a kockázatos munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatok a 11. számú mellékletben szerepelnek,
o)
a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése céljából feldolgozzák a természetes személyek egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokat,
p)
a 14. számú melléklet a) pontja szerint megőrzik a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye gyanújának kivizsgálásával, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésével, valamint a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat, a 31a. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának kivizsgálásából származó szakvélemény kidolgozásának napjától számított 40 évig.
(2)
A 3. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közegészségügyi szerv a COVID-19 megbetegedés miatti válsághelyzet alatt biztosíthatja a biológiai anyag mintavételét a COVID-19 megbetegedés megállapítására és a COVID-19 megbetegedés későbbi diagnosztizálását, és e célból szerződést köthet az egészségügyi szolgáltatóval, a Szlovák Vöröskereszttel vagy a Szlovák Vöröskereszt területi egyesületével.
(3)
A 3. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott közegészségügyi szerv e törvény szerinti hatáskörrel rendelkezik a következőkkel szemben:
a)
a polgári repülés, a vasúti közlekedés, a vízi közlekedés, az autópályák és I. osztályú utak kezelése, a nemzetközi autóbusz-közlekedés, az elektronikus hírközlés és a postai szolgáltatások területén tevékenységet végző személy,
b)
az a személy, akinek székhelye, vállalkozási helye, vállalata, a vállalat szervezeti egysége vagy telephelye olyan épületben vagy helyiségben található, amely az a) pont szerinti személy tulajdonában, kezelésében vagy használatában van.
(4)
A 3. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott közegészségügyi szerv érintett szerv, amely a közegészség védelmének érdekeit érvényesíti
a)
a 13. § (3) bekezdése szerinti kötelező érvényű állásfoglalással a közlekedési infrastruktúra építményeire, az elektronikus hírközlési építményekre és a postai szolgáltatások nyújtására szolgáló építményekre vonatkozóan,
b)
az építési szándékra vonatkozó javaslathoz fűzött állásfoglalással az építési szándék megvitatása során, az építési szándékkal kapcsolatos eljárásban, valamint a közlekedési infrastruktúra és az elektronikus hírközlési építmények közelében lévő, lakhatási célú építmények használatbavételi engedélyezése és használati módjának megváltoztatása során.
§ 8
Národné referenčné centrum
(1)
Národné referenčné centrum je na účely tohto zákona špecializované pracovisko úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva na riešenie úloh verejného zdravotníctva.
(2)
Zriaďovanie národných referenčných centier schvaľuje ministerstvo na základe žiadosti úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva.
(3)
Národné referenčné centrum
a)
zabezpečuje špecializovanú nadstavbovú a konečnú laboratórnu diagnostiku a overovanie laboratórnych výsledkov,
b)
stanovuje referenčné metódy a štandardy,
c)
vykonáva expertíznu, metodickú a publikačnú činnosť,
d)
zabezpečuje epidemiologický dohľad,
e)
uschováva vzorky biologického materiálu alebo iného materiálu, ktorý obsahuje pôvodcu ochorenia a ktorý bol získaný z potvrdeného prípadu ochorenia,
f)
spolupracuje s príslušnými orgánmi a organizáciami Európskej únie a so Svetovou zdravotníckou organizáciou,
g)
zabezpečuje zaškoľovanie v nových laboratórnych metodikách.
(4)
Ministerstvo schváli zriadenie národného referenčného centra, ak má žiadateľ osvedčenie o správnej laboratórnej praxi alebo osvedčenie o akreditácii; to neplatí, ak národné referenčné centrum nemá laboratórium.
(5)
Žiadosť o schválenie zriadenia národného referenčného centra obsahuje
a)
názov a sídlo žiadateľa,
b)
druh národného referenčného centra a miesto jeho prevádzkovania,
c)
osvedčenie o správnej laboratórnej praxi alebo osvedčenie o akreditácii; to neplatí, ak národné referenčné centrum nemá laboratórium,
d)
návrh štatútu národného referenčného centra.
(6)
Návrh štatútu národného referenčného centra obsahuje činnosť a úlohy národného referenčného centra.
(7)
Ak žiadateľ spĺňa podmienku podľa odseku 4 a žiadosť má požadované náležitosti, ministerstvo schváli zriadenie národného referenčného centra a zaregistruje ho do registra národných referenčných centier do 30 dní odo dňa zriadenia.
(8)
Ak národné referenčné centrum prestane spĺňať podmienku podľa odseku 4, ministerstvo na základe žiadosti úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva schváli zrušenie národného referenčného centra.
8. §
Nemzeti Referenciaközpont
(1)
A nemzeti referenciaközpont e törvény alkalmazásában a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal szakosított munkahelye a közegészségügyi feladatok megoldására.
(2)
A nemzeti referenciaközpontok létrehozását a minisztérium hagyja jóvá a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kérelme alapján.
(3)
A nemzeti referenciaközpont
a)
biztosítja a szakosított, emelt szintű és végleges laboratóriumi diagnosztikát és a laboratóriumi eredmények ellenőrzését,
b)
referencia-módszereket és -szabványokat állapít meg,
c)
szakértői, módszertani és publikációs tevékenységet végez,
d)
járványügyi felügyeletet biztosít,
e)
megőrzi a biológiai anyag vagy más, a betegség kórokozóját tartalmazó és a betegség megerősített esetéből származó anyag mintáit,
f)
együttműködik az Európai Unió illetékes szerveivel és szervezeteivel és az Egészségügyi Világszervezettel,
g)
biztosítja az új laboratóriumi módszerekre való betanítást.
(4)
A minisztérium jóváhagyja a nemzeti referenciaközpont létrehozását, ha a kérelmező rendelkezik a helyes laboratóriumi gyakorlatról szóló tanúsítvánnyal vagy akkreditációs tanúsítvánnyal; ez nem érvényes, ha a nemzeti referenciaközpont nem rendelkezik laboratóriummal.
(5)
A nemzeti referenciaközpont létrehozásának jóváhagyására irányuló kérelem tartalmazza
a)
a kérelmező nevét és székhelyét,
b)
a nemzeti referenciaközpont típusát és működési helyét,
c)
a helyes laboratóriumi gyakorlatról szóló tanúsítványt vagy az akkreditációs tanúsítványt; ez nem érvényes, ha a nemzeti referenciaközpont nem rendelkezik laboratóriummal,
d)
a nemzeti referenciaközpont alapító okiratának tervezetét.
(6)
A nemzeti referenciaközpont alapító okiratának tervezete tartalmazza a nemzeti referenciaközpont tevékenységét és feladatait.
(7)
Ha a kérelmező teljesíti a (4) bekezdés szerinti feltételt, és a kérelem rendelkezik az előírt kellékekkel, a minisztérium jóváhagyja a nemzeti referenciaközpont létrehozását, és a létrehozás napjától számított 30 napon belül bejegyzi a nemzeti referenciaközpontok nyilvántartásába.
(8)
Ha a nemzeti referenciaközpont már nem felel meg a (4) bekezdés szerinti feltételnek, a minisztérium a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kérelme alapján jóváhagyja a nemzeti referenciaközpont megszüntetését.
TRETIA ČASŤ
HARMADIK RÉSZ
PREVENCIA OCHORENÍ A INÝCH PORÚCH ZDRAVIA
A betegségek és egyéb egészségi zavarok megelőzése
§ 10
Úlohy na úseku prevencie ochorení a iných porúch zdravia
 
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva
a)
zúčastňujú sa na príprave celospoločenských a regionálnych programov podpory, ochrany a rozvoja verejného zdravia zameraných na ovplyvňovanie verejného zdravia prostredníctvom životného štýlu, výživových faktorov a prevenciou rizikových faktorov,
b)
zúčastňujú sa na riešení Národného programu podpory zdravia, Národného programu bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci, na programoch a projektoch Svetovej zdravotníckej organizácie, na uskutočňovaní Akčného plánu pre prostredie a zdravie, Programu ozdravenia výživy obyvateľstva Slovenskej republiky a Programu imunizácie,
c)
plnia špecializované úlohy verejného zdravotníctva podľa § 11,
d)
nariaďujú opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12,
e)
vykonávajú posudkovú činnosť podľa § 13,
f)
vykonávajú výchovu spoločnosti ku zdraviu najmä poradenskou činnosťou podľa § 14.
10. §
A betegségek és egyéb egészségi zavarok megelőzésének területén végzett feladatok
 
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok
a)
részt vesznek az össztársadalmi és regionális, a közegészség támogatására, védelmére és fejlesztésére irányuló programok előkészítésében, amelyek a közegészség befolyásolására irányulnak az életmód, a táplálkozási tényezők és a kockázati tényezők megelőzése révén,
b)
részt vesznek az Egészségtámogatási Nemzeti Program, a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Nemzeti Program, az Egészségügyi Világszervezet programjainak és projektjeinek megoldásában, a Környezet és Egészség Akcióterv, a Szlovák Köztársaság lakosságának táplálkozás-egészségügyi programja és az Immunizációs Program megvalósításában,
c)
a 11. § szerinti szakosított közegészségügyi feladatokat látnak el,
d)
a 12. § szerint intézkedéseket rendelnek el a betegségek megelőzésére,
e)
a 13. § szerint szakvéleményezési tevékenységet végeznek,
f)
a társadalom egészségre nevelését végzik, különösen a 14. § szerinti tanácsadói tevékenységgel.
§ 11
Špecializované úlohy verejného zdravotníctva
 
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva v rozsahu svojej špecializácie
a)
vykonávajú objektivizáciu, referenčné a špecializované testovanie a kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov životného prostredia a pracovného prostredia a biologického materiálu na účely posudzovania ich možného vplyvu na verejné zdravie,
b)
zabezpečujú vývoj nových metód merania, terénnych činností, objektivizácie a poradenstva vo verejnom zdravotníctve,
c)
zabezpečujú činnosti národných referenčných centier podľa § 8,
d)
zabezpečujú vnútorný kontrolný systém kvality meraní a jeho súlad s osobitným predpisom,14)
e)
monitorujú vzťah determinantov zdravia a verejného zdravia,
f)
zhromažďujú základné údaje v oblasti ochrany verejného zdravia, zabezpečujú ich prenos, uchovávanie, analýzu, vyhodnotenie výsledkov, spätnú informáciu a zverejňovanie,
g)
vedú evidenciu a dokumentáciu epidemiologických údajov a iných údajov významných z hľadiska ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
h)
vykonávajú odber vzoriek biologického materiálu od ľudí a vzoriek vôd, ovzdušia, pôdy, odpadov, požívatín a kozmetických výrobkov na zisťovanie ich zdravotnej bezpečnosti a na vykonávanie laboratórneho určovania pôvodcov prenosných ochorení vrátane zisťovania citlivosti na antimikróbne látky,
i)
monitorujú výskyt prenosných ochorení a vykonávajú epidemiologický dohľad,
j)
prešetrujú pracovné podmienky a spôsob práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania a podmienky výkonu práce u ostatných zamestnancov rovnakej profesie na tom istom pracovisku,
k)
plánujú a koordinujú kontrolu prenosných ochorení,
l)
plánujú, koordinujú a kontrolujú imunizačný program, kontrolujú správne postupy a manipuláciu s očkovacími látkami na všetkých úrovniach,
m)
monitorujú kvalitu pitnej vody u spotrebiteľa a kvalitu vody určenej na kúpanie počas kúpacej sezóny,
n)
monitorujú zdravotný stav obyvateľstva a jeho skupín vo vzťahu k životným podmienkam a pracovným podmienkam, spôsobu života a práce a zdravotného uvedomenia ľudí,
o)
monitorujú vplyv výživy na zdravie ľudí a vypracúvajú odporúčané výživové dávky obyvateľov a pre výživovú politiku štátu,
p)
vykonávajú identifikáciu zdravotných rizík a vypracúvajú návrhy na ich minimalizáciu,
q)
spracúvajú a zverejňujú údaje o stave verejného zdravia a vykonávajú edičnú činnosť v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
r)
plnia špecializované úlohy v odbore lekárskej mikrobiológie, v odbore genetickej toxikológie, v odbore mikrobiológie životného prostredia, v odbore biológie životného prostredia a v odbore chemických analýz a fyzikálnych faktorov životných podmienok a pracovných podmienok,
s)
zabezpečujú odbornú prípravu na získanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti,
t)
spracúvajú osobné údaje fyzických osôb súvisiace s ich zdravotným stavom na účely ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia,
u)
vykonávajú činnosti a aktivity na podporu používania pitnej vody z vodovodu a poskytujú obyvateľom poradenstvo na podporu používania pitnej vody s osobitnou pozornosťou na skupiny obyvateľov vystavené vo zvýšenej miere zdravotnému riziku, ktoré súvisí s používaním nevyhovujúcej pitnej vody; poradenstvo na podporu používania pitnej vody z vodovodu pravidelne aktualizujú,
v)
uchovávajú osobné údaje súvisiace s prešetrovaním podozrenia na chorobu z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania, s hlásením choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania a s evidenciou choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania podľa prílohy č. 14 písm. a), 40 rokov od dátumu vypracovania odborného stanoviska z prešetrenia pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania podľa § 31a ods. 4.
11. §
A közegészségügy szakosított feladatai
 
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok szakterületükön belül
a)
elvégzik az élet- és munkakörnyezeti tényezőknek és a biológiai anyagnak az objektivizálását, a referencia- és szakosított tesztelését, valamint a minőségi és mennyiségi meghatározását a közegészségre gyakorolt lehetséges hatásuk felmérése céljából,
b)
biztosítják az új mérési módszerek, a terepi tevékenységek, az objektivizálás és a közegészségügyi tanácsadás fejlesztését,
c)
biztosítják a 8. § szerinti nemzeti referenciaközpontok tevékenységét,
d)
biztosítják a mérések minőségének belső ellenőrzési rendszerét és annak külön jogszabállyal való összhangját,14)
e)
figyelemmel kísérik az egészségügyi és közegészségügyi meghatározó tényezők kapcsolatát,
f)
összegyűjtik az alapvető adatokat a közegészség védelmének területén, biztosítják azok továbbítását, tárolását, elemzését, az eredmények kiértékelését, a visszacsatolást és a közzétételt,
g)
nyilvántartást és dokumentációt vezetnek a járványügyi adatokról és a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése szempontjából jelentős egyéb adatokról,
h)
emberektől származó biológiai anyag-, valamint víz-, levegő-, talaj-, hulladék-, élelmiszer- és kozmetikai termékmintákat vesznek azok egészségügyi biztonságosságának megállapítása céljából, és a fertőző betegségek kórokozóinak laboratóriumi meghatározására, beleértve az antimikrobiális szerekkel szembeni érzékenység megállapítását is,
i)
figyelemmel kísérik a fertőző betegségek előfordulását és járványügyi felügyeletet végeznek,
j)
foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén kivizsgálják a természetes személy munkakörülményeit és munkavégzésének módját, valamint ugyanazon a munkahelyen, azonos szakmájú többi munkavállaló munkavégzési körülményeit,
k)
tervezik és koordinálják a fertőző betegségek elleni védekezést,
l)
tervezik, koordinálják és ellenőrzik az immunizációs programot, ellenőrzik a helyes eljárásokat és az oltóanyagokkal való manipulációt minden szinten,
m)
figyelemmel kísérik az ivóvíz minőségét a fogyasztónál és a fürdésre szánt víz minőségét a fürdési idény alatt,
n)
figyelemmel kísérik a lakosság és annak csoportjainak egészségi állapotát az élet- és munkakörülményekkel, az élet- és munkamóddal, valamint az emberek egészségtudatosságával összefüggésben,
o)
figyelemmel kísérik a táplálkozás emberi egészségre gyakorolt hatását, és kidolgozzák a lakosság számára ajánlott tápanyagbeviteli értékeket, valamint az állami táplálkozáspolitikát,
p)
azonosítják az egészségügyi kockázatokat, és javaslatokat dolgoznak ki ezek minimalizálására,
q)
feldolgozzák és közzéteszik a közegészségügyi állapotra vonatkozó adatokat, és kiadói tevékenységet folytatnak a közegészségügy védelme, támogatása és fejlesztése területén,
r)
speciális feladatokat látnak el az orvosi mikrobiológia, a genetikai toxikológia, a környezeti mikrobiológia, a környezetbiológia, valamint az élet- és munkakörülmények kémiai elemzéseinek és fizikai tényezőinek szakterületén,
s)
biztosítják a szakmai způsobilosti igazolás megszerzéséhez szükséges szakmai képzést,
t)
feldolgozzák a természetes személyek egészségi állapotával összefüggő személyes adatait a közegészségügy védelme, támogatása és fejlesztése céljából,
u)
tevékenységeket és akciókat folytatnak a vezetékes ivóvíz használatának támogatására, és tanácsadást nyújtanak a lakosságnak az ivóvíz használatának támogatására, különös tekintettel a nem megfelelő ivóvíz használatával összefüggő, fokozott egészségügyi kockázatnak kitett lakossági csoportokra; a vezetékes ivóvíz használatának támogatására irányuló tanácsadást rendszeresen frissítik,
v)
a 14. sz. melléklet a) pontja szerint a foglalkozási megbetegedés gyanújának vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének kivizsgálásával, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésével, valamint a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 31a. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkamódszerének kivizsgálásáról készült szakvélemény kidolgozásának napjától számított 40 évig megőrzik.
§ 12
Opatrenia na predchádzanie ochoreniam
(1)
Opatrenia na predchádzanie ochoreniam sú
a)
opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení,
b)
opatrenia na predchádzanie vzniku iných hromadne sa vyskytujúcich ochorení a iných porúch zdravia a na ich obmedzenie,
c)
opatrenia na predchádzanie vzniku ochorení podmienených prácou a na ich obmedzenie.
(2)
Opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení sú
a)
opatrenia na ochranu Slovenskej republiky pred zavlečením prenosných ochorení,
b)
hlásenie prenosného ochorenia a podozrenia na závažné alebo rýchlo sa šíriace prenosné ochorenie,
c)
odber vzoriek biologického materiálu od ľudí a vzoriek pitnej vody, teplej vody a vzoriek vody z vody určenej na kúpanie, z vody prírodného kúpaliska a z vody umelého kúpaliska, vrátane odberu vzoriek potravín a hotových pokrmov, kozmetických výrobkov a vzoriek pracovného prostredia a vnútorného prostredia budov na zisťovanie ich zdravotnej bezpečnosti, na vykonávanie laboratórneho určovania pôvodcov prenosných ochorení vrátane zisťovania citlivosti na antimikróbne látky,
d)
osobitné a mimoriadne očkovanie, očkovanie pri úrazoch, poraneniach a nehojacich sa ranách, očkovanie pred cestou do zahraničia, očkovanie osobitných skupín obyvateľstva,
e)
dezinfekcia a regulácia živočíšnych škodcov,
f)
izolácia, karanténa, zvýšený zdravotný dozor a lekársky dohľad,
g)
opatrenia na zabránenie šíreniu ochorení prenosných zo zvierat na ľudí,
h)
zákaz alebo obmedzenie výkonu povolania u osôb chorých na prenosné ochorenie alebo podozrivých z takého ochorenia,
i)
zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody alebo teplej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná; pri ukladaní opatrení sa prihliada na riziká vyplývajúce zo zistených nedostatkov a na riziká, ktoré spôsobia zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody alebo teplej vody,
j)
zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody vo vode určenej na kúpanie,
k)
zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku a na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
l)
opatrenia zakazujúce alebo obmedzujúce hromadné podujatia,
m)
zákaz činnosti alebo prevádzky,
n)
zákaz používania zdraviu škodlivých potravín, pokrmov a nápojov,
o)
zvýšenie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody alebo doplnenie monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody,
p)
opatrenia na obnovenie kvality a zdravotnej bezpečnosti pitnej vody alebo teplej vody, ktoré sú potrebné na ochranu ľudského zdravia vrátane opatrení na zníženie rizika z domových rozvodných systémov.
(3)
Opatrenia na predchádzanie vzniku iných hromadne sa vyskytujúcich ochorení a iných porúch zdravia a na ich obmedzenie sú
a)
monitorovanie zdravotného stavu ľudí s cieľom identifikácie a analýzy faktorov ovplyvňujúcich vznik chorôb,
b)
zákaz alebo obmedzenie uvádzania do obehu a použitia nebezpečných chemických látok a chemických prípravkov a iných výrobkov ohrozujúcich verejné zdravie,
c)
zákaz používania zdraviu škodlivých potravín, pokrmov a nápojov,
d)
zákaz alebo obmedzenie prevádzky v budovách a zariadeniach, ktoré môžu ohroziť verejné zdravie,
e)
zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody alebo teplej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná; pri ukladaní opatrení sa prihliada na riziká vyplývajúce zo zistených nedostatkov a na riziká, ktoré spôsobia zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody alebo teplej vody,
f)
zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody vo vode určenej na kúpanie,
g)
zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku a na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
h)
zákaz alebo obmedzenie hromadného podujatia,
i)
uloženie nápravných opatrení s cieľom dosiahnuť súlad kozmetického výrobku s osobitným predpisom,13ah) príkaz na stiahnutie kozmetického výrobku z trhu14a) a príkaz na prevzatie kozmetického výrobku späť14b) od spotrebiteľa v lehote primeranej závažnosti rizika pre verejné zdravie,
j)
opatrenia na obnovenie kvality a zdravotnej bezpečnosti pitnej vody alebo teplej vody, ktoré sú potrebné na ochranu ľudského zdravia vrátane opatrení na zníženie rizika z domových rozvodných systémov.
j)
zvýšenie rozsahu monitorovania alebo početnosti monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody alebo doplnenie monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody.
(4)
Opatrenia na predchádzanie vzniku ochorení podmienených prácou a na ich obmedzenie sú
a)
obmedzovanie pôsobenia zdraviu škodlivých faktorov práce a pracovného prostredia na zamestnancov technickými, organizačnými a inými ochrannými a preventívnymi opatreniami vrátane zabezpečenia pitného režimu pre zamestnancov, u ktorých to vyžaduje ochrana ich života a zdravia,
b)
obmedzenie negatívneho vplyvu rizikových prác na zamestnancov,
c)
zabezpečenie zdravotného dohľadu zamestnávateľom podľa § 30a, 30ab a 30ad pre zamestnancov, ktorých práca je spojená so zvýšeným rizikom vrátane vykonávania cielených lekárskych preventívnych prehliadok, posúdenie zdravotnej spôsobilosti zamestnancov vykonávajúcich rizikové práce a preventívne očkovanie u zamestnancov vystavených riziku infekcie,
d)
určenie minimálneho rozsahu a frekvencie sledovania faktorov pracovných podmienok, lehôt a minimálnej náplne lekárskych preventívnych prehliadok u zamestnancov, ak ide o mimoriadnu situáciu, nehodu alebo núdzový stav na pracovisku,
e)
zákaz alebo obmedzenie výroby, spracovania a používania materiálov, chemických látok a prípravkov, nástrojov, strojov, zariadení, pracovných a technologických postupov, ktoré zhoršujú pracovné prostredie, podmienky práce a ohrozujú zdravie zamestnancov.
(5)
Opatrenia na predchádzanie ochoreniam nariaďujú úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva, ak v tomto zákone nie je ustanovené inak.
12. §
A betegségek megelőzésére irányuló intézkedések
(1)
A betegségek megelőzésére irányuló intézkedések a következők
a)
a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésére irányuló intézkedések,
b)
más, tömegesen előforduló megbetegedések és egyéb egészségkárosodások kialakulásának megelőzésére és azok korlátozására irányuló intézkedések,
c)
a munkával összefüggő megbetegedések kialakulásának megelőzésére és azok korlátozására irányuló intézkedések.
(2)
A fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésére irányuló intézkedések a következők
a)
a Szlovák Köztársaság védelmére irányuló intézkedések a fertőző betegségek behurcolása ellen,
b)
a fertőző betegség és a súlyos vagy gyorsan terjedő fertőző betegség gyanújának bejelentése,
c)
emberi biológiai anyagból, ivóvízből, meleg vízből, valamint fürdésre szánt vízből, természetes fürdőhely vizéből és mesterséges fürdőhely vizéből történő mintavétel, beleértve az élelmiszerekből és készételekből, kozmetikai termékekből, valamint a munkakörnyezetből és az épületek belső környezetéből történő mintavételt is, ezek egészségügyi biztonságának megállapítása, a fertőző betegségek kórokozóinak laboratóriumi meghatározása céljából, beleértve az antimikrobiális szerekkel szembeni érzékenység megállapítását is,
d)
különleges és rendkívüli védőoltás, védőoltás balesetek, sérülések és nem gyógyuló sebek esetén, külföldi utazás előtti védőoltás, a lakosság különleges csoportjainak védőoltása,
e)
fertőtlenítés és állati kártevők elleni védekezés,
f)
elkülönítés, karantén, fokozott egészségügyi felügyelet és orvosi felügyelet,
g)
az állatról emberre terjedő betegségek terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések,
h)
a foglalkozás gyakorlásának betiltása vagy korlátozása fertőző betegségben szenvedő vagy ilyen betegség gyanúja alatt álló személyeknél,
i)
az egészségügyi szempontból nem biztonságos ivóvíz vagy meleg víz használatának betiltása vagy korlátozása; az intézkedések elrendelésekor figyelembe kell venni a megállapított hiányosságokból eredő kockázatokat, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket az ivóvíz vagy a meleg víz használatának betiltása vagy korlátozása okoz,
j)
fürdési tilalom olyan vízben, amely nem felel meg a fürdésre szánt víz minőségi követelményeinek,
k)
fürdési tilalom olyan vízben, amely nem felel meg a természetes fürdőhely vizének minőségi követelményeinek és a mesterséges fürdőhely vizének minőségi követelményeinek,
l)
a tömegrendezvényeket betiltó vagy korlátozó intézkedések,
m)
a tevékenység vagy az üzemeltetés betiltása,
n)
az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek és italok használatának betiltása,
o)
az ivóvíz minőségi mutatói monitoringjának kiterjesztése vagy gyakoriságának növelése, vagy az ivóvíz minőségi mutatói monitoringjának kiegészítése,
p)
az ivóvíz vagy a meleg víz minőségének és egészségügyi biztonságának helyreállítására irányuló intézkedések, amelyek az emberi egészség védelméhez szükségesek, beleértve a házi elosztórendszerekből származó kockázat csökkentésére irányuló intézkedéseket is.
(3)
A más, tömegesen előforduló megbetegedések és egyéb egészségkárosodások kialakulásának megelőzésére és azok korlátozására irányuló intézkedések a következők
a)
az emberek egészségi állapotának figyelemmel kísérése a betegségek kialakulását befolyásoló tényezők azonosítása és elemzése céljából,
b)
a veszélyes vegyi anyagok és vegyi készítmények, valamint a közegészséget veszélyeztető egyéb termékek forgalomba hozatalának és használatának betiltása vagy korlátozása,
c)
az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek és italok használatának betiltása,
d)
az üzemeltetés betiltása vagy korlátozása olyan épületekben és létesítményekben, amelyek veszélyeztethetik a közegészséget,
e)
az egészségügyi szempontból nem biztonságos ivóvíz vagy meleg víz használatának betiltása vagy korlátozása; az intézkedések elrendelésekor figyelembe kell venni a megállapított hiányosságokból eredő kockázatokat, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket az ivóvíz vagy a meleg víz használatának betiltása vagy korlátozása okoz,
f)
fürdési tilalom olyan vízben, amely nem felel meg a fürdésre szánt víz minőségi követelményeinek,
g)
fürdési tilalom olyan vízben, amely nem felel meg a természetes fürdőhely vizének minőségi követelményeinek és a mesterséges fürdőhely vizének minőségi követelményeinek,
h)
a tömegrendezvény betiltása vagy korlátozása,
i)
javító intézkedések elrendelése a kozmetikai termék külön jogszabállyal13ah) való megfelelőségének elérése céljából, a kozmetikai termék piacról való kivonására14a) és a kozmetikai termék a fogyasztótól való visszavételére14b) vonatkozó utasítás a közegészségügyi kockázat súlyosságának megfelelő határidőn belül,
j)
az ivóvíz vagy a meleg víz minőségének és egészségügyi biztonságának helyreállítására irányuló intézkedések, amelyek az emberi egészség védelméhez szükségesek, beleértve a házi elosztórendszerekből származó kockázat csökkentésére irányuló intézkedéseket is.
j)
az ivóvíz minőségi mutatói monitoringjának kiterjesztése vagy gyakoriságának növelése, vagy az ivóvíz minőségi mutatói monitoringjának kiegészítése.
(4)
A munkával összefüggő megbetegedések kialakulásának megelőzésére és azok korlátozására irányuló intézkedések a következők
a)
a munkavégzés és a munkakörnyezet egészségre ártalmas tényezőinek az alkalmazottakra gyakorolt hatásának korlátozása műszaki, szervezési és egyéb védelmi és megelőző intézkedésekkel, beleértve az ivóvízrendszer biztosítását azon alkalmazottak számára, akiknél ezt életük és egészségük védelme megköveteli,
b)
a kockázatos munkák alkalmazottakra gyakorolt negatív hatásának korlátozása,
c)
a munkáltató által a 30a., 30ab. és 30ad. § szerint biztosított egészségügyi felügyelet azon alkalmazottak számára, akiknek a munkája fokozott kockázattal jár, beleértve a célzott orvosi megelőző szűrővizsgálatok elvégzését, a kockázatos munkát végző alkalmazottak egészségügyi alkalmasságának felmérését és a fertőzésveszélynek kitett alkalmazottak megelőző védőoltását,
d)
a munkakörülményi tényezők megfigyelése minimális terjedelmének és gyakoriságának, a határidőknek és az orvosi megelőző szűrővizsgálatok minimális tartalmának meghatározása az alkalmazottaknál, ha a munkahelyen rendkívüli helyzet, baleset vagy vészhelyzet áll fenn,
e)
olyan anyagok, vegyi anyagok és készítmények, szerszámok, gépek, berendezések, munka- és technológiai eljárások gyártásának, feldolgozásának és használatának betiltása vagy korlátozása, amelyek rontják a munkakörnyezetet, a munkakörülményeket és veszélyeztetik az alkalmazottak egészségét.
(5)
A betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelik el, ha e törvény másként nem rendelkezik.
§ 13
Posudková činnosť
(1)
Posudková činnosť na účely tohto zákona je proces posudzovania a vyhodnocovania opatrení a návrhov z hľadiska ich možného negatívneho vplyvu na verejné zdravie, ktorého výsledkom je vydanie záväzného stanoviska alebo rozhodnutia.
(2)
Orgány oprávnené podľa osobitných predpisov15) rozhodnúť vo veciach, ktoré posudzuje príslušný orgán verejného zdravotníctva z hľadiska ich možného negatívneho vplyvu na verejné zdravie, rozhodnú až po vydaní kladného záväzného stanoviska príslušného orgánu verejného zdravotníctva; to neplatí, ak ide o schvaľovanie podľa osobitného predpisu16) alebo ak osobitný predpis ustanovuje inak.15a)
(3)
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva je dotknutým orgánom a vydáva záväzné stanovisko k
a)
návrhom na posúdenie strategických dokumentov,16aaa) k návrhom na posúdenie navrhovaných činností,16aaa) k zmenám navrhovaných činností16aaa) a k žiadostiam,16aab)
b)
územným plánom v rozsahu, v akom ovplyvňujú zdravé životné podmienky alebo zdravé pracovné podmienky podľa piatej časti tohto zákona,
c)
návrhu stavebného zámeru pri prerokovaní stavebného zámeru, v konaní o stavebnom zámere, ak ide o stavbu, ktorá ovplyvňuje zdravé životné podmienky alebo zdravé pracovné podmienky podľa piatej časti tohto zákona,
d)
doložke súladu projektu stavby s podmienkami určenými v záväznom stanovisku podľa písmena c), ak si to v záväznom stanovisku vyhradil,
e)
povoleniu skúšobnej prevádzky16aac) a k povoleniu predčasného užívania stavby,16aad) ak ide o stavbu, ktorá ovplyvňuje zdravé životné podmienky alebo zdravé pracovné podmienky podľa piatej časti tohto zákona,
f)
kolaudácii stavby alebo pri zmene v užívaní stavby, ak ide o stavbu, ktorá ovplyvňuje zdravé životné podmienky alebo zdravé pracovné podmienky podľa piatej časti tohto zákona,
g)
návrhom na určenie ochranných pásiem vodárenských zdrojov.16aa)
(4)
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva
a)
rozhoduje o návrhoch na uvedenie priestorov do prevádzky vrátane návrhov na zmenu v ich prevádzkovaní a ak si to vyžaduje objektivizáciu faktorov životného prostredia alebo pracovného prostredia, o návrhoch na uvedenie priestorov do skúšobnej prevádzky; pri rozhodnutí sa môže odchýliť od obsahu záväzného stanoviska ku kolaudácii stavby len v rozsahu, v akom došlo k zmene posudzovaných skutočností, alebo ak ide o skutočnosti, ktoré pri kolaudácii stavby neexistovali,
b)
schvaľuje prevádzkové poriadky a návrhy na ich zmenu, ak to ustanovuje tento zákon alebo osobitný predpis,16a)
c)
rozhoduje o návrhoch na uvedenie potravinárskych objektov do užívania; pri rozhodnutí sa môže odchýliť od obsahu záväzného stanoviska ku kolaudácii stavby len v rozsahu, v akom došlo k zmene posudzovaných skutočností, alebo ak ide o skutočnosti, ktoré pri kolaudácii stavby neexistovali,
d)
rozhoduje o návrhoch na zotavovacie podujatia,
e)
rozhoduje o návrhoch na vodárenskú úpravu pitnej vody,
f)
rozhoduje o návrhoch na zavedenie nových technologických a nových pracovných postupov pri výrobe potravín,
g)
rozhoduje o návrhoch na používanie biologických faktorov a na zmenu ich použitia,
h)
rozhoduje o návrhoch na skladovanie a manipuláciu s veľmi toxickými látkami a zmesami na pracovisku vrátane ich použitia pri dezinfekcii, regulácii živočíšnych škodcov a na ochranu rastlín,17)
i)
rozhoduje o návrhoch na činnosti na pracovisku spojené s expozíciou pri výrobe, spracovaní, manipulácii, skladovaní, preprave a zneškodňovaní
1.
látok alebo zmesí, ktoré spĺňajú kritériá klasifikácie ako karcinogén kategórie 1A alebo kategórie 1B podľa osobitného predpisu,17a) alebo látok, zmesí alebo pracovných procesov s rizikom chemickej karcinogenity uvedených v osobitnom predpise alebo látok alebo zmesí uvoľňovaných v pracovných procesoch, ktoré sú uvedené v osobitnom predpise (ďalej len „karcinogénny faktor“),
2.
látok alebo zmesí, ktoré spĺňajú kritériá klasifikácie ako mutagén zárodočných buniek kategórie 1A alebo kategórie 1B podľa osobitného predpisu17a) (ďalej len „mutagénny faktor“),
3.
látok alebo zmesí, ktoré spĺňajú kritériá klasifikácie ako reprodukčne toxická látka kategórie 1A alebo kategórie 1B podľa osobitného predpisu17a) (ďalej len „reprodukčne toxický faktor“),
j)
rozhoduje o návrhoch na odstraňovanie azbestu a materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb,
k)
rozhoduje o návrhoch na zaradenie prác do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie ako aj o návrhoch na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie (§ 31 ods. 6),
l)
rozhoduje o návrhoch na zriaďovanie a prevádzku pohrebiska, pohrebnej služby, krematória a na činnosti súvisiace s prevozom mŕtvych podľa osobitných predpisov,18)
m)
rozhoduje o výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody,
n)
rozhoduje o manažmente rizík systému zásobovania pitnou vodou a jeho zmene vrátane miest odberu vzoriek pitnej vody v programe monitorovania na základe stanoviska okresného úradu,19)
o)
rozhoduje o zmene v programe monitorovania na základe stanoviska okresného úradu19a) alebo na základe žiadosti Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky.19b)
(5)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva rozhoduje o návrhoch podľa odseku 4 na základe žiadosti, ktorá obsahuje
a)
obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak je žiadateľom právnická osoba; meno, priezvisko, bydlisko a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak je žiadateľom fyzická osoba – podnikateľ,
b)
meno, priezvisko a bydlisko alebo obchodné meno a sídlo osoby zodpovednej za prevádzkovanie posudzovanej činnosti,
c)
dokumentáciu s opisom činnosti, ktorá je predmetom návrhu na posúdenie,
d)
posúdenie hlukovej záťaže, ak ide o stavbu diaľnice a cesty I. triedy, stavbu dráhy, stavbu vodnej cesty a stavbu letiska s prevádzkou motorových lietadiel.
(6)
Na účely činnosti podľa odseku 3 sa príslušnému orgánu verejného zdravotníctva predkladá aj posúdenie hlukovej záťaže, ak ide o stavbu diaľnice a cesty I. triedy, stavbu dráhy, stavbu vodnej cesty a stavbu letiska s prevádzkou motorových lietadiel. Príslušný orgán verejného zdravotníctva si môže vyžiadať ďalšie doklady potrebné na vydanie záväzného stanoviska alebo rozhodnutia.
13. §
Szakvéleményezési tevékenység
(1)
E törvény alkalmazásában a szakvéleményezési tevékenység az intézkedések és javaslatok értékelési és elbírálási folyamata a közegészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásuk szempontjából, amelynek eredménye egy kötelező érvényű állásfoglalás vagy határozat kiadása.
(2)
A külön jogszabályok15) szerint illetékes szervek azokban az ügyekben, amelyeket az illetékes közegészségügyi szerv a közegészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásuk szempontjából bírál el, csak az illetékes közegészségügyi szerv kedvező kötelező érvényű állásfoglalásának kiadása után döntenek; ez nem érvényes, ha külön jogszabály16) szerinti jóváhagyásról van szó, vagy ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.15a)
(3)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal érintett szerv, és kötelező érvényű állásfoglalást ad ki a következőkhöz:
a)
a stratégiai dokumentumok értékelésére irányuló javaslatokhoz,16aaa) a javasolt tevékenységek értékelésére irányuló javaslatokhoz,16aaa) a javasolt tevékenységek módosításaihoz16aaa) és a kérelmekhez,16aab)
b)
a területrendezési tervekhez, olyan mértékben, amilyenben azok e törvény ötödik része szerint befolyásolják az egészséges életkörülményeket vagy az egészséges munkakörülményeket,
c)
az építési szándékra vonatkozó javaslathoz az építési szándék megvitatása során, az építési szándékkal kapcsolatos eljárásban, ha olyan építményről van szó, amely e törvény ötödik része szerint befolyásolja az egészséges életkörülményeket vagy az egészséges munkakörülményeket,
d)
az építési tervnek a c) pont szerinti kötelező érvényű állásfoglalásban meghatározott feltételekkel való megfelelőségét igazoló záradékhoz, ha ezt a kötelező érvényű állásfoglalásban kikötötte,
e)
a próbaüzem engedélyezéséhez16aac) és az építmény idő előtti használatbavételi engedélyéhez,16aad) ha olyan építményről van szó, amely e törvény ötödik része szerint befolyásolja az egészséges életkörülményeket vagy az egészséges munkakörülményeket,
f)
az építmény használatbavételi engedélyezéséhez vagy az építmény használatának megváltoztatásakor, ha olyan építményről van szó, amely e törvény ötödik része szerint befolyásolja az egészséges életkörülményeket vagy az egészséges munkakörülményeket,
g)
a vízkészletek védőövezeteinek kijelölésére irányuló javaslatokhoz.16aa)
(4)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal
a)
dönt a helyiségek üzembe helyezésére irányuló javaslatokról, beleértve az üzemeltetésükben bekövetkező változásokra vonatkozó javaslatokat is, és ha ez a környezeti vagy munkakörnyezeti tényezők objektivizálását igényli, a helyiségek próbaüzembe helyezésére irányuló javaslatokról; a határozat meghozatalakor eltérhet az építmény használatbavételi engedélyezéséhez kiadott kötelező érvényű állásfoglalás tartalmától, csak olyan mértékben, amilyenben a vizsgált tények megváltoztak, vagy ha olyan tényekről van szó, amelyek az építmény használatbavételi engedélyezésekor nem léteztek,
b)
jóváhagyja az üzemeltetési szabályzatokat és azok módosítására irányuló javaslatokat, ha e törvény vagy külön jogszabály16a) így rendelkezik,
c)
dönt az élelmiszeripari létesítmények használatbavételére irányuló javaslatokról; a határozat meghozatalakor eltérhet az építmény használatbavételi engedélyezéséhez kiadott kötelező érvényű állásfoglalás tartalmától, csak olyan mértékben, amilyenben a vizsgált tények megváltoztak, vagy ha olyan tényekről van szó, amelyek az építmény használatbavételi engedélyezésekor nem léteztek,
d)
dönt az üdülési rendezvényekre vonatkozó javaslatokról,
e)
dönt az ivóvíz vízművi kezelésére vonatkozó javaslatokról,
f)
dönt az élelmiszer-előállítás során új technológiai és új munkafolyamatok bevezetésére irányuló javaslatokról,
g)
dönt a biológiai tényezők használatára és azok használatának megváltoztatására irányuló javaslatokról,
h)
dönt a nagyon mérgező anyagok és keverékek munkahelyi tárolására és kezelésére vonatkozó javaslatokról, beleértve azok fertőtlenítésre, állati kártevők elleni védekezésre és növényvédelemre történő felhasználását is,17)
i)
dönt a munkahelyi tevékenységekre vonatkozó javaslatokról, amelyek a gyártás, feldolgozás, kezelés, tárolás, szállítás és ártalmatlanítás során expozícióval járnak
1.
olyan anyagok vagy keverékek, amelyek megfelelnek a külön jogszabály17a) szerinti 1A vagy 1B kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak, vagy a külön jogszabályban meghatározott, kémiai rákkeltő hatás kockázatával járó anyagok, keverékek vagy munkafolyamatok, vagy a külön jogszabályban meghatározott munkafolyamatok során felszabaduló anyagok vagy keverékek (a továbbiakban: „rákkeltő tényező”),
2.
olyan anyagok vagy keverékek, amelyek megfelelnek a külön jogszabály17a) szerinti 1A vagy 1B kategóriájú csírasejt-mutagénként való besorolás kritériumainak (a továbbiakban: „mutagén tényező”),
3.
olyan anyagok vagy keverékek, amelyek megfelelnek a külön jogszabály17a) szerinti 1A vagy 1B kategóriájú reprodukciót károsító anyagként való besorolás kritériumainak (a továbbiakban: „reprodukciót károsító tényező”),
j)
dönt az azbeszt és az azbeszttartalmú anyagok építményekből való eltávolítására irányuló javaslatokról,
k)
dönt a munkák harmadik vagy negyedik kategóriába sorolására, valamint a munkák harmadik vagy negyedik kategóriából való módosítására vagy kivezetésére irányuló javaslatokról (31. § 6. bek.),
l)
dönt a temetkezési hely, a temetkezési szolgáltatás, a hamvasztóüzem létesítésére és üzemeltetésére, valamint a halottak szállításával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó javaslatokról külön jogszabályok szerint,18)
m)
dönt az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó kivételről,
n)
a járási hivatal véleménye alapján dönt az ivóvízellátó rendszer kockázatkezeléséről és annak módosításáról, beleértve a monitoring programban szereplő ivóvíz-mintavételi helyeket is,19)
o)
a járási hivatal véleménye19a) vagy a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának kérelme alapján dönt a monitoring program módosításáról.19b)
(5)
Az illetékes közegészségügyi szerv a (4) bekezdés szerinti javaslatokról kérelem alapján dönt, amely a következőket tartalmazza:
a)
a cégnevet, a jogi formát, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot, ha az ki lett osztva, amennyiben a kérelmező jogi személy; a nevet, a vezetéknevet, a lakóhelyet és a statisztikai azonosítószámot, ha az ki lett osztva, amennyiben a kérelmező természetes személy – vállalkozó,
b)
a vizsgált tevékenység üzemeltetéséért felelős személy nevét, vezetéknevét és lakóhelyét, vagy cégnevét és székhelyét,
c)
a vizsgálatra irányuló javaslat tárgyát képező tevékenység leírását tartalmazó dokumentációt,
d)
a zajterhelés felmérését, ha autópálya és I. osztályú út, vasút, vízi út és motoros repülőgépek üzemeltetésére szolgáló repülőtér építéséről van szó.
(6)
A (3) bekezdés szerinti tevékenység céljából az illetékes közegészségügyi szervhez be kell nyújtani a zajterhelés felmérését is, ha autópálya és I. osztályú út, vasút, vízi út és motoros repülőgépek üzemeltetésére szolgáló repülőtér építéséről van szó. Az illetékes közegészségügyi szerv a kötelező érvényű állásfoglalás vagy a határozat kiadásához szükséges további dokumentumokat is bekérhet.
§ 14
Poradenská činnosť
(1)
Úrad verejného zdravotníctva a regionálne úrady verejného zdravotníctva vykonávajú poradenskú činnosť v oblasti podpory a ochrany zdravia, zriaďujú a prevádzkujú poradenské centrá ochrany a podpory zdravia.
(2)
Cieľom poradenských centier ochrany a podpory zdravia je znižovanie výskytu zdravotných rizík prostredníctvom všeobecného a špecializovaného poradenstva zameraného na pozitívnu zmenu spôsobu života s využitím vedecky overených poznatkov a metód z oblasti medicíny a verejného zdravotníctva.
(3)
Všeobecné poradenstvo pozostáva z aktívneho vyhľadávania a stanovovania rizikových faktorov srdcovo-cievnych, nádorových a iných chronických neprenosných ochorení a zo sprostredkovania informácií zrozumiteľnou formou o zásadách správneho spôsobu života a motivácie k pozitívnym zmenám pri predchádzaní najzávažnejším chronickým neprenosným ochoreniam.
(4)
Špecializované poradenstvo je zamerané na prevenciu najzávažnejších neprenosných ochorení ovplyvňovaním rizikových faktorov životného štýlu, najmä fajčenia, nedostatočnej fyzickej aktivity, nesprávnej výživy, obezity a stresu.
(5)
Poradenské centrá ochrany a podpory zdravia zabezpečujú individuálne, skupinové a hromadné poradenstvo.
14. §
Tanácsadói tevékenység
(1)
A Közegészségügyi Hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok tanácsadói tevékenységet végeznek az egészségfejlesztés és -védelem területén, egészségvédelmi és -fejlesztési tanácsadó központokat létesítenek és működtetnek.
(2)
Az egészségvédelmi és -fejlesztési tanácsadó központok célja az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentése az orvostudomány és a közegészségügy területéről származó, tudományosan igazolt ismeretek és módszerek felhasználásával, az életmód pozitív megváltoztatására irányuló általános és speciális tanácsadás révén.
(3)
Az általános tanácsadás a szív- és érrendszeri, daganatos és egyéb krónikus, nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek aktív felkutatásából és meghatározásából, valamint a helyes életmód alapelveiről szóló információk érthető formában történő közvetítéséből és a legsúlyosabb krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése érdekében a pozitív változásokra való ösztönzésből áll.
(4)
A speciális tanácsadás a legsúlyosabb, nem fertőző betegségek megelőzésére irányul az életmódbeli kockázati tényezők, különösen a dohányzás, a nem megfelelő fizikai aktivitás, a helytelen táplálkozás, az elhízás és a stressz befolyásolásával.
(5)
Az egészségvédelmi és -fejlesztési tanácsadó központok egyéni, csoportos és tömeges tanácsadást biztosítanak.
ŠTVRTÁ ČASŤ
NEGYEDIK RÉSZ
ODBORNÁ SPÔSOBILOSŤ
Szakmai alkalmasság
§ 15
Komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a osvedčenia o odbornej spôsobilosti
(1)
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, úrad verejného zdravotníctva zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti na
a)
kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov životného prostredia a pracovného prostredia na účely posudzovania ich možného vplyvu na zdravie,
b)
hodnotenie vplyvov na verejné zdravie alebo hodnotenie zdravotných rizík zo životného prostredia,
c)
odber vzoriek zo životného prostredia a z pracovného prostredia na účely kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov životného prostredia a pracovného prostredia,
d)
prevádzkovanie balzamovania a konzervácie.
(2)
Ak v tomto zákone nie je ustanovené inak, regionálny úrad verejného zdravotníctva zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti na epidemiologicky závažné činnosti
a)
pri výrobe a úprave pitnej vody a pri obsluhe vodovodných zariadení pitnej vody,
b)
v zariadeniach starostlivosti o ľudské telo,
c)
pri výrobe, manipulácii a uvádzaní do obehu potravín a pokrmov,
d)
pri výrobe kozmetických výrobkov,
e)
v úpravniach vody a pri obsluhe vodovodných zariadení na umelých kúpaliskách.
(3)
Ak tento zákon neustanovuje inak, regionálny úrad verejného zdravotníctva v sídle kraja zriaďuje komisie na preskúšanie odbornej spôsobilosti a vydáva osvedčenia o odbornej spôsobilosti na
a)
prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami,11)
b)
prácu s dezinfekčnými prípravkami na profesionálne použitie a na prácu s prípravkami na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie,
c)
nákup, predaj a spracúvanie húb,
d)
prevádzkovanie pohrebiska, prevádzkovanie pohrebnej služby a prevádzkovanie krematória.
15. §
Szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságok és szakmai alkalmassági bizonyítványok
(1)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Közegészségügyi Hivatal szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságokat hoz létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki a következőkre:
a)
a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi meghatározása az egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk felmérése céljából,
b)
a közegészségre gyakorolt hatások értékelése vagy a környezetből származó egészségügyi kockázatok értékelése,
c)
mintavétel a környezetből és a munkakörnyezetből a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi meghatározása céljából,
d)
balzsamozás és konzerválás végzése.
(2)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a regionális közegészségügyi hivatal szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságokat hoz létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki a járványügyi szempontból jelentős tevékenységekre:
a)
ivóvíz előállítása és kezelése, valamint ivóvíz-szolgáltató berendezések üzemeltetése során,
b)
az emberi test ápolására szolgáló létesítményekben,
c)
élelmiszerek és ételek előállítása, kezelése és forgalomba hozatala során,
d)
kozmetikai termékek gyártása során,
e)
vízkezelő létesítményekben és mesterséges fürdőhelyek vízellátó berendezéseinek üzemeltetése során.
(3)
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megyeszékhelyen működő regionális közegészségügyi hivatal szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságokat hoz létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat ad ki a következőkre:
a)
nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel végzett munka,11)
b)
professzionális felhasználású fertőtlenítőszerekkel végzett munka és professzionális felhasználású állati kártevők elleni védekezésre szolgáló készítményekkel végzett munka,
c)
gombák vásárlása, értékesítése és feldolgozása,
d)
temetkezési hely, temetkezési szolgáltatás és hamvasztóüzem működtetése.
§ 16
Odborná spôsobilosť a vydávanie osvedčení o odbornej spôsobilosti
(1)
Osobitnou podmienkou na vykonávanie činností uvedených v § 15 je odborná spôsobilosť. Odborná spôsobilosť sa preukazuje osvedčením o odbornej spôsobilosti. Ak ide o činnosti podľa § 15 ods. 2, odborná spôsobilosť sa preukazuje
a)
osvedčením o odbornej spôsobilosti alebo
b)
dokladom o absolvovaní príslušného odborného vzdelania21) alebo dokladom o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov,22)
c)
odborná spôsobilosť sa môže preukázať aj dokladom z iného členského štátu, ktorý slúži na rovnaký účel alebo je z neho zrejmé, že skutočnosť je preukázaná.
(2)
Odbornú spôsobilosť na činnosti uvedené v § 15 ods. 3 písm. a) a b) preukazuje fyzická osoba – podnikateľ, ktorý vykonáva prácu samostatne, vedúci zamestnanec, ktorý je na pracovisku zodpovedný za odborné vykonávanie týchto činností, alebo zamestnanec, ktorý vykonáva prácu samostatne.
(3)
Osvedčenie o odbornej spôsobilosti vydá príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti fyzickej osobe, ktorá spĺňa ďalej ustanovené požiadavky.
(4)
Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. a) sa požaduje
a)
ukončené vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v odbore verejné zdravotníctvo, v technickom odbore alebo prírodovednom odbore a najmenej tri roky odbornej praxe,
b)
úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(5)
Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. b) sa požaduje
a)
ukončené vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v odbore verejné zdravotníctvo, v lekárskom odbore, v technickom odbore alebo prírodovednom odbore a najmenej tri roky odbornej praxe,
b)
úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(6)
Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. c) sa požaduje
a)
ukončené vysokoškolské vzdelanie prvého alebo druhého stupňa v odbore verejné zdravotníctvo, v technickom odbore alebo prírodovednom odbore a najmenej jeden rok odbornej praxe alebo ukončené stredoškolské vzdelanie a najmenej jeden rok odbornej praxe,
b)
úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(7)
Na vykonávanie činnosti uvedenej v § 15 ods. 1 písm. d) sa požaduje odborná spôsobilosť podľa osobitného predpisu.23)
(8)
Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 2 sa požaduje úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti; to neplatí, ak sa fyzická osoba preukáže dokladom o absolvovaní príslušného odborného vzdelania21) alebo dokladom o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov.22)
(9)
Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. a) sa požaduje
a)
ukončené vysokoškolské alebo stredoškolské vzdelanie a odborná prax podľa odseku 15, 16, 18 alebo 19,
b)
odborná príprava podľa druhu vykonávanej činnosti, ak odseky 21 a 22 neustanovujú inak,
c)
úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak ďalej nie je ustanovené inak.
(10)
Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. b) sa požaduje
a)
ukončené vysokoškolské vzdelanie prvého alebo druhého stupňa v technickom odbore alebo prírodovednom odbore alebo ukončené stredoškolské vzdelanie a odborná prax podľa odseku 15, 16, 18 alebo 19,
b)
odborná príprava podľa druhu vykonávanej činnosti, ak odseky 21 a 22 neustanovujú inak,
c)
úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak ďalej nie je ustanovené inak.
(11)
Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. c) sa požaduje úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(12)
Na vykonávanie činností uvedených v § 15 ods. 3 písm. d) sa požaduje
a)
odborná príprava podľa osobitného predpisu,23)
b)
úspešne vykonaná skúška pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti.
(13)
Žiadosť o overenie odbornej spôsobilosti obsahuje
a)
meno, priezvisko, titul, bydlisko a dátum a miesto narodenia, ak je žiadateľom fyzická osoba; ak je žiadateľom fyzická osoba-podnikateľ, aj obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak bolo pridelené,
b)
uvedenie činnosti, na ktorú žiada osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(14)
K žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti žiadateľ priloží
a)
doklad o dosiahnutom vzdelaní, ak to vyžaduje tento zákon alebo osobitný predpis23) alebo doklad o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov,22)
b)
doklad o dĺžke odbornej praxe, ak to vyžaduje tento zákon alebo osobitný predpis;23) pri ukončení činnosti zamestnávateľa čestné vyhlásenie o dĺžke odbornej praxe,
c)
doklad o oprávnení na podnikanie, ak je žiadateľom fyzická osoba-podnikateľ,
d)
doklad o odbornej spôsobilosti vydaný príslušným úradom alebo orgánom členského štátu, ak ide o žiadateľa podľa odsekov 21 a 22,
e)
kópiu dokladu o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 9 písm. b) alebo odseku 10 písm. b), ktorý nesmie byť starší ako dva roky, ak žiada o overenie odbornej spôsobilosti podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b).
(15)
Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na obchodovanie s veľmi toxickými látkami a zmesami, s toxickými látkami a zmesami, s dezinfekčnými prípravkami na profesionálne použitie alebo s prípravkami na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie, ktoré sú určené na dodanie konečnému spotrebiteľovi v pôvodnom balení, a ich distribúciu, nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak vykonával niektorú z týchto činností najmenej päť po sebe nasledujúcich rokov a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e). Po overení splnenia tejto podmienky príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(16)
Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na odborné využitie veľmi toxických látok a zmesí, toxických látok a zmesí, dezinfekčných prípravkov na profesionálne použitie alebo prípravkov na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak vykonával niektorú z týchto činností najmenej šesť po sebe nasledujúcich rokov a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e). Po overení splnenia tejto podmienky príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(17)
Ustanovenie odseku 16 sa nevzťahuje na vykonávanie činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie chemických látok uvedených v prílohe č. 3.
(18)
Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 15, ktorý vykonával niektorú z týchto činností najmenej dva po sebe nasledujúce roky a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e), musí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti. Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi na základe úspešne vykonanej skúšky osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(19)
Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 16, ktorý vykonával niektorú z týchto činností najmenej tri po sebe nasledujúce roky a preukáže sa dokladom o absolvovaní odbornej prípravy podľa odseku 14 písm. e), musí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti. Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá žiadateľovi na základe úspešne vykonanej skúšky osvedčenie o odbornej spôsobilosti.
(20)
Odborná príprava na vykonanie skúšky podľa odsekov 18 a 19 a na získanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odsekov 15, 16, 18 a 19 zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou,23a) ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a v rozsahu najmenej 16 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. b). Vzor dokladu o absolvovaní odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3a.
(21)
Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 15 nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak sa preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti z iného členského štátu, že vykonával niektorú z činností uvedených v odseku 15
a)
samostatne alebo ako vedúci zamestnanec päť po sebe nasledujúcich rokov a takúto činnosť neukončil viac ako dva roky pred predložením žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti, a vlastní doklad podľa odseku 24,
b)
samostatne alebo ako vedúci zamestnanec dva po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte,
c)
samostatne alebo ako vedúci zamestnanec tri po sebe nasledujúce roky a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom,
d)
ako podriadený zamestnanec tri po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o odbornej spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte, alebo
e)
ako podriadený zamestnanec štyri po sebe nasledujúce roky a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom.
(22)
Žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v odseku 16 nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, ak sa preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti z iného členského štátu, že vykonával niektorú z činností uvedených v odseku 16
a)
samostatne alebo ako vedúci zamestnanec šesť po sebe nasledujúcich rokov a takúto činnosť neukončil viac ako dva roky pred predložením žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti a vlastní doklad podľa odseku 24,
b)
samostatne alebo ako vedúci zamestnanec tri po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o odbornej spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte,
c)
samostatne alebo ako vedúci zamestnanec štyri po sebe nasledujúce roky a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom,
d)
ako podriadený zamestnanec štyri po sebe nasledujúce roky a vlastní doklad o odbornej spôsobilosti na túto činnosť, ktorý ho oprávňuje vykonávať túto činnosť v členskom štáte, alebo
e)
ako podriadený zamestnanec päť po sebe nasledujúcich rokov a pred vykonávaním tejto činnosti absolvoval odbornú prípravu, čo preukáže dokladom o odbornej spôsobilosti uznaným členským štátom alebo určeným príslušným profesijným alebo obchodným orgánom.
(23)
Ustanovenia odseku 22 písm. a), c) a e) sa nevzťahujú na vykonávanie činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie chemických látok uvedených v prílohe č. 3. Ak žiadateľ vykonával niektorú z činností podľa odseku 22 písm. b) a d), musia byť v doklade o odbornej spôsobilosti uvedené chemické látky, ktoré môže žiadateľ v členskom štáte používať, a odborné využívanie chemických látok nesmie byť prerušené viac ako dva roky pred podaním žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti.
(24)
Splnenie podmienok podľa odsekov 21 a 22 sa preukazuje dokladom o odbornej spôsobilosti vydaným príslušným úradom alebo orgánom členského štátu, v ktorom žiadateľ o overenie odbornej spôsobilosti túto činnosť vykonával. Doklad o odbornej spôsobilosti obsahuje údaje o druhu a dĺžke odbornej praxe a o obmedzeniach pri výkone činnosti, ktoré žiadateľ predloží k žiadosti; obmedzenia sa môžu týkať činností podľa odsekov 15 a 16 alebo činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie chemických látok uvedených v prílohe č. 3.
(25)
Osvedčenie o odbornej spôsobilosti podľa odsekov 21 a 22 vydá žiadateľovi z iného členského štátu príslušný orgán verejného zdravotníctva po predložení dokladu podľa odseku 24. Príslušný orgán verejného zdravotníctva v osvedčení o odbornej spôsobilosti uvedie rovnaký rozsah a rovnaké obmedzenia pri výkone činnosti, ako sú určené v doklade podľa odseku 24.
(26)
Osoba, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odsekov 15, 16, 18, 19, 21 a 22 na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b) je povinná absolvovať najmenej každých päť rokov od vydania osvedčenia o odbornej spôsobilosti aktualizačnú odbornú prípravu, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou,23a) ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program, v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a v rozsahu najmenej 16 vyučovacích hodín na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. b).
(27)
Splnenie podmienky podľa odseku 26 overuje príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe dokladu o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy, ktorý príslušnému orgánu verejného zdravotníctva písomne predloží osoba, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti; doklad o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je povinná predložiť najneskôr do 30 dní po jej absolvovaní. Vzor dokladu o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3a.
(28)
Vzdelanie podľa odseku 4 písm. a), odseku 6 písm. a), odseku 9 písm. a) a odseku 10 písm. a) sa preukazuje dokladom o absolvovaní príslušného vzdelania alebo dokladom o uznaní dokladu o vzdelaní podľa osobitných predpisov.22)
(29)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva vydá osvedčenie o odbornej spôsobilosti do 30 dní odo dňa vykonania skúšky alebo odo dňa podania žiadosti o vydanie osvedčenia, ak žiadateľ nemusí vykonať skúšku pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti; osvedčenie o odbornej spôsobilosti obsahuje tieto osobné údaje odborne spôsobilej osoby: meno, priezvisko, titul, adresu trvalého pobytu, dátum a miesto narodenia.
(30)
Odborne spôsobilá osoba sa zapisuje do registra odborne spôsobilých osôb. Register odborne spôsobilých osôb je verejne prístupný na webovom sídle príslušného orgánu verejného zdravotníctva a obsahuje meno, priezvisko, titul, adresu trvalého pobytu odborne spôsobilej osoby a druh činnosti, na ktorú sa osvedčenie vydáva.
(31)
Osvedčenie o odbornej spôsobilosti sa vydáva na dobu neurčitú.
(32)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva odoberie osvedčenie o odbornej spôsobilosti, ak
a)
dodatočne zistí, že žiadosť o overenie odbornej spôsobilosti alebo jej príloha obsahovala nepravdivé údaje,
b)
držiteľ osvedčenia o odbornej spôsobilosti závažným spôsobom alebo opakovane porušuje povinnosti ustanovené týmto zákonom a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi,
c)
držiteľ osvedčenia o odbornej spôsobilosti na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b) neabsolvoval aktualizačnú odbornú prípravu podľa odseku 26 alebo nepredložil doklad o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 27.
(33)
Osoba, ktorej príslušný orgán verejného zdravotníctva odobral osvedčenie o odbornej spôsobilosti, môže opätovne požiadať o vydanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti najskôr po uplynutí
a)
šiestich mesiacov odo dňa odobratia osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odseku 32 písm. a) a c),
b)
jedného roka odo dňa odobratia osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa odseku 32 písm. b).
(34)
Osvedčenie o odbornej spôsobilosti zaniká smrťou držiteľa osvedčenia o odbornej spôsobilosti alebo jeho vyhlásením za mŕtveho.
(35)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva uzná odbornú spôsobilosť osobám, ktoré získali potrebnú kvalifikáciu v inom štáte, ktorý je zmluvnou stranou Dohody o Európskom hospodárskom priestore alebo vo Švajčiarskej konfederácii, a vydá im osvedčenie o odbornej spôsobilosti podľa odseku 29.
(36)
Počas krízovej situácie sa nevydávajú osvedčenia o odbornej spôsobilosti na činnosti uvedené v § 15, ak príslušný orgán verejného zdravotníctva neurčí inak.
(37)
Ak príslušný orgán verejného zdravotníctva neurčí inak, v čase krízovej situácie sa osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami podľa § 15 ods. 3 písm. a) a na prácu s dezinfekčnými prípravkami na profesionálne použitie a na prácu s prípravkami na reguláciu živočíšnych škodcov na profesionálne použitie podľa § 15 ods. 3 písm. b) nahrádza
a)
dokladmi o vzdelaní a odbornej praxi podľa odseku 9 písm. a) a odseku 10 písm. a),
b)
dokladom o odbornej príprave podľa odseku 9 písm. b), odseku 10 písm. b) a odseku 20, vykonanej podľa aktuálnej epidemiologickej situácie dištančnou formou alebo prezenčnou formou, od vzdelávacej inštitúcie, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program.
(38)
V čase krízovej situácie neplynie lehota na absolvovanie aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 26 pre osobu, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti.
(39)
Doklady podľa odseku 37 je potrebné doplniť osvedčením o odbornej spôsobilosti podľa odseku 1 najneskôr do 90 dní od skončenia krízovej situácie.
(40)
Odbornú spôsobilosť na činnosti uvedené v § 15 ods. 2 písm. c) preukazuje fyzická osoba – podnikateľ, ktorý vykonáva tieto činnosti samostatne, vedúci zamestnanec, ktorý je v prevádzkarni23a) potravinárskeho podniku23b) zodpovedný za odborné vykonávanie týchto činností, a zamestnanec, ktorý vykonáva činnosti uvedené v § 15 ods. 2 písm. c). Preukazovanie odbornej spôsobilosti podľa predchádzajúcej vety sa nevzťahuje na osobu, ktorá vykonáva pomocné práce pri činnostiach uvedených v § 15 ods. 2 písm. c). Odbornú spôsobilosť na činnosti uvedené v § 15 ods. 2 písm. c) nepreukazuje osoba vykonávajúca prepravu balených potravín a pokrmov.
16. §
Szakmai alkalmasság és szakmai alkalmassági bizonyítványok kiadása
(1)
A 15. §-ban meghatározott tevékenységek végzésének különös feltétele a szakmai alkalmasság. A szakmai alkalmasság szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazolandó. A 15. § (2) bekezdése szerinti tevékenységek esetében a szakmai alkalmasság a következőkkel igazolandó:
a)
szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal vagy
b)
a megfelelő szakképzés elvégzését igazoló okirattal21) vagy a végzettséget igazoló okirat külön jogszabályok szerinti elismeréséről szóló okirattal,22)
c)
a szakmai alkalmasság más tagállamból származó olyan okirattal is igazolható, amely azonos célt szolgál, vagy amelyből kitűnik, hogy a tény igazolt.
(2)
A 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenységekhez szükséges szakmai alkalmasságot az önállóan munkát végző természetes személy – vállalkozó, a munkahelyen e tevékenységek szakszerű elvégzéséért felelős vezető alkalmazott, vagy az önállóan munkát végző alkalmazott igazolja.
(3)
A szakmai alkalmassági bizonyítványt az illetékes közegészségügyi szerv a szakmai alkalmasság ellenőrzésére irányuló kérelem alapján adja ki annak a természetes személynek, aki megfelel a továbbiakban meghatározott követelményeknek.
(4)
A 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzéséhez megkövetelt:
a)
közegészségügyi, műszaki vagy természettudományi szakon szerzett befejezett másodfokú egyetemi végzettség és legalább három év szakmai gyakorlat,
b)
a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga.
(5)
A 15. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenység végzéséhez megkövetelt:
a)
közegészségügyi, orvosi, műszaki vagy természettudományi szakon szerzett befejezett másodfokú egyetemi végzettség és legalább három év szakmai gyakorlat,
b)
a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga.
(6)
A 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység végzéséhez megkövetelt:
a)
közegészségügyi, műszaki vagy természettudományi szakon szerzett befejezett első- vagy másodfokú egyetemi végzettség és legalább egy év szakmai gyakorlat, vagy befejezett középfokú végzettség és legalább egy év szakmai gyakorlat,
b)
a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga.
(7)
A 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerinti szakmai alkalmasság szükséges.23)
(8)
A 15. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzéséhez a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga szükséges; ez nem érvényes, ha a természetes személy a megfelelő szakképzés elvégzését igazoló okirattal21) vagy a végzettséget igazoló okirat külön jogszabályok szerinti elismeréséről szóló okirattal igazolja magát.22)
(9)
A 15. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez megkövetelt:
a)
befejezett egyetemi vagy középfokú végzettség és a (15), (16), (18) vagy (19) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat,
b)
a végzett tevékenység típusa szerinti szakmai képzés, ha a (21) és (22) bekezdés másként nem rendelkezik,
c)
a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga, ha a továbbiakban másként nem rendelkezik.
(10)
A 15. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez megkövetelt:
a)
műszaki vagy természettudományi szakon szerzett befejezett első- vagy másodfokú egyetemi végzettség, vagy befejezett középfokú végzettség és a (15), (16), (18) vagy (19) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat,
b)
a végzett tevékenység típusa szerinti szakmai képzés, ha a (21) és (22) bekezdés másként nem rendelkezik,
c)
a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga, ha a továbbiakban másként nem rendelkezik.
(11)
A 15. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga szükséges.
(12)
A 15. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez megkövetelt:
a)
külön jogszabály szerinti szakmai képzés,23)
b)
a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt sikeresen letett vizsga.
(13)
A szakmai alkalmasság ellenőrzésére irányuló kérelem a következőket tartalmazza:
a)
a nevet, a vezetéknevet, a titulust, a lakóhelyet, valamint a születés dátumát és helyét, ha a kérelmező természetes személy; ha a kérelmező természetes személy-vállalkozó, akkor a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai azonosítószámot is, ha az ki lett osztva,
b)
annak a tevékenységnek a megjelölését, amelyre a szakmai alkalmassági bizonyítványt kéri.
(14)
A szakmai alkalmasság ellenőrzésére irányuló kérelemhez a kérelmező csatolja:
a)
a megszerzett végzettséget igazoló okiratot, ha azt e törvény vagy külön jogszabály23) megköveteli, vagy a végzettséget igazoló okirat külön jogszabályok szerinti elismeréséről szóló okiratot,22)
b)
a szakmai gyakorlat időtartamát igazoló okiratot, ha azt e törvény vagy külön jogszabály megköveteli;23) a munkáltató tevékenységének megszűnése esetén a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló becsületbeli nyilatkozatot,
c)
a vállalkozói jogosultságot igazoló okiratot, ha a kérelmező természetes személy-vállalkozó,
d)
a tagállam illetékes hivatala vagy szerve által kiadott szakmai alkalmassági bizonyítványt, ha a (21) és (22) bekezdés szerinti kérelmezőről van szó,
e)
a (9) bekezdés b) pontja vagy a (10) bekezdés b) pontja szerinti szakmai képzés elvégzését igazoló, két évnél nem régebbi okirat másolatát, ha a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti szakmai alkalmasság ellenőrzését kéri.
(15)
Annak a kérelmezőnek, aki a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, mérgező anyagokkal és keverékekkel, professzionális felhasználású fertőtlenítőszerekkel vagy professzionális felhasználású állati kártevők elleni védekezésre szolgáló készítményekkel való kereskedésre, amelyeket a végső fogyasztónak eredeti csomagolásban történő szállításra szántak, és azok forgalmazására kér szakmai alkalmassági ellenőrzést, nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt, ha e tevékenységek valamelyikét legalább öt egymást követő évig végezte, és ezt a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzés elvégzését igazoló okirattal igazolja. E feltétel teljesülésének ellenőrzését követően az illetékes közegészségügyi szerv kiadja a kérelmezőnek a szakmai alkalmassági bizonyítványt.
(16)
A nagyon mérgező anyagok és keverékek, mérgező anyagok és keverékek, professzionális felhasználású fertőtlenítőszerek vagy professzionális felhasználású állati kártevők elleni védekezésre szolgáló készítmények szakszerű felhasználására vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmező személynek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt, ha e tevékenységek valamelyikét legalább hat egymást követő évig végezte, és a 14. bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolással rendelkezik. E feltétel teljesülésének ellenőrzését követően az illetékes közegészségügyi szerv kiadja a kérelmezőnek a szakmai alkalmassági bizonyítványt.
(17)
A 16. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek a 3. számú mellékletben felsorolt vegyi anyagok szakszerű felhasználását foglalják magukban.
(18)
A 15. bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmező személynek, aki e tevékenységek valamelyikét legalább két egymást követő évig végezte, és rendelkezik a 14. bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolással, vizsgát kell tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt. Az illetékes közegészségügyi szerv a sikeresen letett vizsga alapján kiadja a kérelmezőnek a szakmai alkalmassági bizonyítványt.
(19)
A 16. bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmező személynek, aki e tevékenységek valamelyikét legalább három egymást követő évig végezte, és rendelkezik a 14. bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolással, vizsgát kell tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt. Az illetékes közegészségügyi szerv a sikeresen letett vizsga alapján kiadja a kérelmezőnek a szakmai alkalmassági bizonyítványt.
(20)
A 18. és 19. bekezdés szerinti vizsgára való szakmai felkészítés és a 15., 16., 18. és 19. bekezdés szerinti szakmai alkalmassági bizonyítvány megszerzésére irányuló szakmai képzés magában foglalja egy olyan oktatási intézmény23a) által nyújtott képzést, amely akkreditált képzési programot valósít meg, a 15. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységek végzésére legalább 10 tanóra, a 15. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek végzésére pedig legalább 16 tanóra terjedelemben. A szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolás mintája a 3a. számú mellékletben található.
(21)
A 15. bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmező személynek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt, ha egy másik tagállamból származó szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 15. bekezdésben említett tevékenységek valamelyikét végezte
a)
önállóan vagy vezető beosztású munkavállalóként öt egymást követő évig, és ezt a tevékenységet legfeljebb két évvel a szakmai alkalmasság igazolására irányuló kérelem benyújtása előtt fejezte be, és rendelkezik a 24. bekezdés szerinti igazolással,
b)
önállóan vagy vezető beosztású munkavállalóként két egymást követő évig, és rendelkezik az e tevékenységre vonatkozó alkalmassági bizonyítvánnyal, amely feljogosítja őt e tevékenység végzésére a tagállamban,
c)
önállóan vagy vezető beosztású munkavállalóként három egymást követő évig, és e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amit egy tagállam által elismert vagy az illetékes szakmai vagy kereskedelmi szerv által kijelölt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazol,
d)
beosztott munkavállalóként három egymást követő évig, és rendelkezik az e tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, amely feljogosítja őt e tevékenység végzésére a tagállamban, vagy
e)
beosztott munkavállalóként négy egymást követő évig, és e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amit egy tagállam által elismert vagy az illetékes szakmai vagy kereskedelmi szerv által kijelölt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazol.
(22)
A 16. bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmező személynek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt, ha egy másik tagállamból származó szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 16. bekezdésben említett tevékenységek valamelyikét végezte
a)
önállóan vagy vezető beosztású munkavállalóként hat egymást követő évig, és ezt a tevékenységet legfeljebb két évvel a szakmai alkalmasság igazolására irányuló kérelem benyújtása előtt fejezte be, és rendelkezik a 24. bekezdés szerinti igazolással,
b)
önállóan vagy vezető beosztású munkavállalóként három egymást követő évig, és rendelkezik az e tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, amely feljogosítja őt e tevékenység végzésére a tagállamban,
c)
önállóan vagy vezető beosztású munkavállalóként négy egymást követő évig, és e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amit egy tagállam által elismert vagy az illetékes szakmai vagy kereskedelmi szerv által kijelölt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazol,
d)
beosztott munkavállalóként négy egymást követő évig, és rendelkezik az e tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, amely feljogosítja őt e tevékenység végzésére a tagállamban, vagy
e)
beosztott munkavállalóként öt egymást követő évig, és e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amit egy tagállam által elismert vagy az illetékes szakmai vagy kereskedelmi szerv által kijelölt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal igazol.
(23)
A 22. bekezdés a), c) és e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak azokra a tevékenységekre, amelyek a 3. számú mellékletben felsorolt vegyi anyagok szakszerű felhasználását foglalják magukban. Ha a kérelmező a 22. bekezdés b) és d) pontja szerinti tevékenységek valamelyikét végezte, a szakmai alkalmassági bizonyítványban fel kell tüntetni azokat a vegyi anyagokat, amelyeket a kérelmező a tagállamban használhat, és a vegyi anyagok szakszerű felhasználása nem szakadhatott meg több mint két évre a szakmai alkalmasság igazolására irányuló kérelem benyújtása előtt.
(24)
A 21. és 22. bekezdés szerinti feltételek teljesülését szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyet annak a tagállamnak az illetékes hivatala vagy szerve adott ki, amelyben a szakmai alkalmasság igazolását kérelmező személy ezt a tevékenységet végezte. A szakmai alkalmassági bizonyítvány adatokat tartalmaz a szakmai gyakorlat típusáról és időtartamáról, valamint a tevékenység végzésére vonatkozó korlátozásokról, amelyeket a kérelmező a kérelemhez csatol; a korlátozások vonatkozhatnak a 15. és 16. bekezdés szerinti tevékenységekre vagy a 3. számú mellékletben felsorolt vegyi anyagok szakszerű felhasználását magukban foglaló tevékenységekre.
(25)
A 21. és 22. bekezdés szerinti szakmai alkalmassági bizonyítványt a másik tagállamból származó kérelmezőnek az illetékes közegészségügyi szerv a 24. bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően adja ki. Az illetékes közegészségügyi szerv a szakmai alkalmassági bizonyítványban a tevékenység végzésére vonatkozóan ugyanazt a hatókört és ugyanazokat a korlátozásokat tünteti fel, mint amelyeket a 24. bekezdés szerinti igazolás meghatároz.
(26)
Az a személy, aki a 15., 16., 18., 19., 21. és 22. bekezdés szerint a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenységek végzésére vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, köteles a szakmai alkalmassági bizonyítvány kiállításától számított legalább ötévente továbbképzésen részt venni, amely magában foglalja egy olyan oktatási intézmény23a) által nyújtott képzést, amely akkreditált képzési programot valósít meg, a 15. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységek végzésére legalább 10 tanóra, a 15. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek végzésére pedig legalább 16 tanóra terjedelemben.
(27)
A 26. bekezdés szerinti feltétel teljesülését az illetékes közegészségügyi szerv a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolás alapján ellenőrzi, amelyet a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személy írásban nyújt be az illetékes közegészségügyi szervnek; a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolást legkésőbb annak elvégzésétől számított 30 napon belül köteles benyújtani. A továbbképzés elvégzéséről szóló igazolás mintája a 3a. számú mellékletben található.
(28)
A 4. bekezdés a) pontja, a 6. bekezdés a) pontja, a 9. bekezdés a) pontja és a 10. bekezdés a) pontja szerinti végzettséget a megfelelő végzettség megszerzéséről szóló okirattal vagy a végzettséget igazoló okirat elismeréséről szóló okirattal kell igazolni a különös jogszabályok szerint.22)
(29)
Az illetékes közegészségügyi szerv a szakmai alkalmassági bizonyítványt a vizsga letételének napjától, vagy ha a kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottság előtt, a bizonyítvány kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül adja ki; a szakmai alkalmassági bizonyítvány a szakmailag alkalmas személy következő személyes adatait tartalmazza: név, vezetéknév, cím, állandó lakcím, születési dátum és hely.
(30)
A szakmailag alkalmas személyt bejegyzik a szakmailag alkalmas személyek nyilvántartásába. A szakmailag alkalmas személyek nyilvántartása nyilvánosan hozzáférhető az illetékes közegészségügyi szerv honlapján, és tartalmazza a szakmailag alkalmas személy nevét, vezetéknevét, címét, állandó lakcímét, valamint annak a tevékenységnek a típusát, amelyre a bizonyítványt kiadják.
(31)
A szakmai alkalmassági bizonyítványt határozatlan időre adják ki.
(32)
Az illetékes közegészségügyi szerv visszavonja a szakmai alkalmassági bizonyítványt, ha
a)
utólag megállapítja, hogy a szakmai alkalmasság igazolására irányuló kérelem vagy annak melléklete valótlan adatokat tartalmazott,
b)
a szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosa súlyosan vagy ismételten megsérti az e törvény és más általános érvényű jogszabályok által megállapított kötelezettségeket,
c)
a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenységek végzésére vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosa nem vett részt a 26. bekezdés szerinti továbbképzésen, vagy nem nyújtotta be a 27. bekezdés szerinti továbbképzés elvégzéséről szóló igazolást.
(33)
Az a személy, akitől az illetékes közegészségügyi szerv visszavonta a szakmai alkalmassági bizonyítványt, legkorábban a következők letelte után kérheti ismételten a szakmai alkalmassági bizonyítvány kiadását:
a)
hat hónap a szakmai alkalmassági bizonyítvány 32. bekezdés a) és c) pontja szerinti visszavonásának napjától,
b)
egy év a szakmai alkalmassági bizonyítvány 32. bekezdés b) pontja szerinti visszavonásának napjától.
(34)
A szakmai alkalmassági bizonyítvány a birtokosának halálával vagy holttá nyilvánításával érvényét veszti.
(35)
Az illetékes közegészségügyi szerv elismeri azon személyek szakmai alkalmasságát, akik a szükséges képesítést egy másik, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban vagy a Svájci Államszövetségben szerezték meg, és kiadja számukra a 29. bekezdés szerinti szakmai alkalmassági bizonyítványt.
(36)
Válsághelyzet idején a 15. §-ban említett tevékenységekre nem adnak ki szakmai alkalmassági bizonyítványt, hacsak az illetékes közegészségügyi szerv másként nem rendelkezik.
(37)
Hacsak az illetékes közegészségügyi szerv másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején a 15. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel végzett munkára, továbbá a 15. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti professzionális felhasználású fertőtlenítőszerekkel és professzionális felhasználású állati kártevők elleni védekezésre szolgáló készítményekkel végzett munkára vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványt a következők helyettesítik:
a)
a 9. bekezdés a) pontja és a 10. bekezdés a) pontja szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló okiratok,
b)
a 9. bekezdés b) pontja, a 10. bekezdés b) pontja és a 20. bekezdés szerinti szakmai képzésről szóló igazolás, amelyet az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően távoktatási vagy jelenléti formában végeztek egy akkreditált képzési programot megvalósító oktatási intézményben.
(38)
Válsághelyzet idején a szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosa számára a 26. bekezdés szerinti továbbképzés elvégzésére vonatkozó határidő nem telik.
(39)
A 37. bekezdés szerinti okiratokat legkésőbb a válsághelyzet megszűnésétől számított 90 napon belül ki kell egészíteni az 1. bekezdés szerinti szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal.
(40)
A 15. § (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasságot az e tevékenységeket önállóan végző természetes személy – vállalkozó, az élelmiszeripari vállalkozás23b) telephelyén23a) e tevékenységek szakszerű elvégzéséért felelős vezető beosztású munkavállaló, valamint a 15. § (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységeket végző munkavállaló igazolja. Az előző mondat szerinti szakmai alkalmasság igazolása nem vonatkozik arra a személyre, aki a 15. § (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységek során segédmunkát végez. A 15. § (2) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasságot nem kell igazolnia annak a személynek, aki csomagolt élelmiszerek és ételek szállítását végzi.
PIATA ČASŤ
ÖTÖDIK RÉSZ
ZDRAVÉ ŽIVOTNÉ PODMIENKY A ZDRAVÉ PRACOVNÉ PODMIENKY
Egészséges életkörülmények és egészséges munkakörülmények
PRVÁ HLAVA
ELSŐ FEJEZET
SPOLOČNÉ USTANOVENIA
Közös rendelkezések
§ 17
Pitná voda
(1)
Pitná voda je voda určená na ľudskú spotrebu v jej pôvodnom stave alebo po úprave, ktorá sa používa na pitie, varenie, prípravu potravín alebo na iné domáce účely, vo verejných priestoroch alebo v súkromných priestoroch, bez ohľadu na jej pôvod a na to, či bola dodaná z rozvodnej siete, cisterny alebo je balená do spotrebiteľského balenia a voda používaná v potravinárskych podnikoch24) pri výrobe, manipulácii a umiestnení potravín na trh.24a)
(2)
Požiadavky na pitnú vodu sa okrem požiadaviek na mikrobiologické ukazovatele kvality vody vzťahujú aj na pramenitú vodu.24b)
(3)
Pitnou vodou podľa odseku 1 nie je
a)
prírodná minerálna voda,24c)
b)
prírodná liečivá voda.24d)
(4)
Kontrolou kvality pitnej vody sa zisťujú
a)
ukazovatele kvality pitnej vody ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 ods. 1 písm. w),
b)
doplnkové ukazovatele kvality pitnej vody určené úradom verejného zdravotníctva podľa § 5 ods. 4 písm. ap),
c)
látky a zlúčeniny, ktoré sú uvedené v zozname sledovaných látok alebo zlúčením podľa § 5 ods. 4 písm. ao) tretieho bodu.
(5)
Limity ukazovateľov kvality pitnej vody sú určené ako najvyššia medzná hodnota, medzná hodnota alebo odporúčaná hodnota. Najvyššia medzná hodnota je limit zdravotne významného ukazovateľa kvality pitnej vody, ktorého prekročenie vylučuje použitie vody ako pitnej vody. Medzná hodnota je limit ukazovateľa kvality pitnej vody, ktorého prekročením stráca pitná voda vyhovujúcu kvalitu v ukazovateli s prekročeným limitom. Odporúčaná hodnota je limit alebo rozsah hodnôt ukazovateľa kvality pitnej vody, ktoré sú žiaduce z hľadiska ochrany zdravia; prekročenie alebo nedodržanie odporúčanej hodnoty nevylučuje použitie vody ako pitnej vody.
(6)
Pitná voda je zdravotne bezpečná, ak
a)
neobsahuje žiadne mikroorganizmy, parazity ani látky, ktoré v určitých množstvách alebo koncentráciách predstavujú riziko ohrozenia zdravia ľudí akútnym, chronickým alebo neskorým pôsobením, ktorej vlastnosti vnímateľné zmyslami nezabraňujú jej požívaniu alebo používaniu,
b)
spĺňa najvyššie medzné hodnoty ukazovateľov kvality pitnej vody podľa odseku 4 písm. a) a b),
c)
sú prijaté opatrenia na zabezpečenie jej zdravotnej bezpečnosti a ochrany ľudského zdravia, ktoré vychádzajú zo zásady predbežnej opatrnosti.
(7)
Monitorovanie zdravotnej bezpečnosti pitnej vody sa vykonáva priebežnou a pravidelnou kontrolou kvality pitnej vody podľa programu monitorovania.
(8)
Odber pitnej vody a analýza pitnej vody na kontrolu kvality pitnej vody musia byť vykonané v súlade s požiadavkami na metódy odberov a metódy analýz podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w); fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vykonáva odber a analýzu pitnej vody, musí byť akreditovaná.24e)
17. §
Ivóvíz
(1)
Ivóvíz az emberi fogyasztásra szánt víz eredeti állapotában vagy kezelés után, amelyet ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célokra használnak, közterületen vagy magánterületen, eredetétől és attól függetlenül, hogy elosztóhálózatból, tartálykocsiból származik-e, vagy fogyasztói csomagolásban van-e, valamint az élelmiszeripari vállalkozásokban24) az élelmiszerek gyártása, kezelése és forgalomba hozatala során használt víz.24a)
(2)
Az ivóvízre vonatkozó követelmények a vízminőség mikrobiológiai mutatóira vonatkozó követelményeken kívül a forrásvízre is vonatkoznak.24b)
(3)
Az (1) bekezdés értelmében nem minősül ivóvíznek
a)
a természetes ásványvíz,24c)
b)
a természetes gyógyvíz.24d)
(4)
Az ivóvíz minőségének ellenőrzése során a következőket állapítják meg:
a)
a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott rendeletben megállapított ivóvízminőségi mutatókat,
b)
a közegészségügyi hivatal által az 5. § (4) bekezdésének ap) pontja szerint meghatározott kiegészítő ivóvízminőségi mutatókat,
c)
az 5. § (4) bekezdése ao) pontjának harmadik alpontja szerint a megfigyelt anyagok vagy vegyületek jegyzékében szereplő anyagokat és vegyületeket.
(5)
Az ivóvíz minőségi mutatóinak határértékei legmagasabb határértékként, határértékként vagy ajánlott értékként vannak meghatározva. A legmagasabb határérték az ivóvíz egészségügyi szempontból jelentős minőségi mutatójának határértéke, amelynek túllépése kizárja a víz ivóvízként való felhasználását. A határérték az ivóvíz minőségi mutatójának határértéke, amelynek túllépésével az ivóvíz a túllépett határértékű mutató tekintetében elveszíti a megfelelő minőségét. Az ajánlott érték az ivóvíz minőségi mutatójának határértéke vagy értéktartománya, amelyek egészségvédelmi szempontból kívánatosak; az ajánlott érték túllépése vagy be nem tartása nem zárja ki a víz ivóvízként való felhasználását.
(6)
Az ivóvíz egészségügyi szempontból biztonságos, ha
a)
nem tartalmaz olyan mikroorganizmusokat, parazitákat vagy anyagokat, amelyek bizonyos mennyiségben vagy koncentrációban akut, krónikus vagy késői hatásukkal veszélyeztetik az emberi egészséget, és amelynek érzékszervekkel észlelhető tulajdonságai nem akadályozzák annak fogyasztását vagy használatát,
b)
megfelel a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti ivóvízminőségi mutatók legmagasabb határértékeinek,
c)
az elővigyázatosság elvén alapuló intézkedéseket fogadtak el az egészségügyi biztonságának és az emberi egészség védelmének biztosítására.
(7)
Az ivóvíz egészségügyi biztonságának monitoringja a monitoringprogram szerint az ivóvíz minőségének folyamatos és rendszeres ellenőrzésével történik.
(8)
Az ivóvíz minőségének ellenőrzése céljából végzett ivóvízminta-vételnek és ivóvíz-elemzésnek meg kell felelnie a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott rendelet szerinti mintavételi és elemzési módszerekre vonatkozó követelményeknek; az ivóvízminta-vételt és -elemzést végző vállalkozó természetes személynek vagy jogi személynek akkreditáltnak kell lennie.24e)
§ 17a
Výnimka na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody
(1)
Ak pitná voda nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, regionálny úrad verejného zdravotníctva môže na použitie takej pitnej vody povoliť v súlade s odsekmi 2 a 3 prvú výnimku, najviac na tri roky. Výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, nemožno udeliť pre vodu balenú do spotrebiteľského balenia. Ak počas obdobia, na ktoré bola udelená prvá výnimka, nedošlo k zlepšeniu kvality pitnej vody, môže úrad verejného zdravotníctva výnimočne povoliť druhú výnimku najviac na tri roky.
(2)
Výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, možno povoliť len v odôvodnených prípadoch na ukazovatele kvality pitnej vody, ktorých limit je určený ako najvyššia medzná hodnota a pre
a)
novú plochu povodia,24f)
b)
nový zdroj znečistenia zistený v ploche povodia alebo novozistené ukazovatele kvality pitnej vody, alebo
c)
nepredvídanú a výnimočnú situáciu v existujúcej ploche povodia, ktorá by mohla viesť k dočasne obmedzenému prekročeniu limitov ukazovateľa kvality pitnej vody; pre takúto situáciu sa nemôže udeliť druhá výnimka.
(3)
Výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody možno povoliť, ak výnimkou povolená hodnota ukazovateľa kvality pitnej vody neohrozí zdravie ľudí a zásobovanie pitnou vodou v oblasti, v ktorej pitná voda nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody nemožno zabezpečiť inými primeranými prostriedkami.
(4)
Žiadosť o výnimku na použitie pitnej vody podľa § 13 ods. 4 písm. m), ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, obsahuje
a)
údaje podľa § 13 ods. 5 písm. a) a b),
b)
odôvodnenie žiadosti o výnimku,
c)
nový návrh limitu ukazovateľa kvality pitnej vody, ktorého sa výnimka týka, a jeho uplatňovanie pre skupiny obyvateľstva,
d)
obdobie, na ktoré sa výnimka žiada,
e)
vyhodnotenie zásobovania pitnou vodou v oblasti, ktorej sa výnimka týka, vrátane množstva dodávanej pitnej vody za deň, počtu zásobovaných obyvateľov a informácie, či sa týka aj potravinárskych podnikov; vyhodnotenie musí preukázať, že dodávanie pitnej vody nemožno zabezpečiť iným spôsobom,
f)
laboratórne analýzy kvality pitnej vody,
g)
hodnotenie zdravotného rizika vykonané odborne spôsobilou osobou podľa § 15 ods. 1 písm. b) na hodnotenie zdravotných rizík zo životného prostredia, ktoré vyplýva z nedodržania limitu ukazovateľa kvality pitnej vody pre zásobovaných obyvateľov vrátane odporúčaní na ochranu obyvateľov, pre ktorých by výnimka mohla predstavovať riziko ohrozenia zdravia,
h)
návrh programu monitorovania, ktorý, ak je to potrebné, zahŕňa aj zvýšenú monitorovaciu činnosť,
i)
nápravné opatrenia a odhad súvisiacich nákladov,
j)
spôsob informovania obyvateľov podľa § 17a ods. 6 písm. a).
(5)
Rozhodnutie o výnimke na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, obsahuje
a)
odôvodnenie výnimky vrátane podmienok, za akých bola výnimka povolená,
b)
najvyššiu povolenú hodnotu ukazovateľa kvality pitnej vody, ktorého sa výnimka týka,
c)
obdobie platnosti výnimky,
d)
vymedzenie oblasti, ktorej sa výnimka týka, množstvo dodávanej pitnej vody za deň, počet dotknutých obyvateľov a informáciu, či sa výnimka týka aj potravinárskych podnikov,
e)
výsledky kontroly kvality pitnej vody,
f)
program monitorovania,
g)
súhrn návrhu nevyhnutných nápravných opatrení vrátane harmonogramu prác, odhadu nákladov a zabezpečenia revízie opatrení.
(6)
Osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva povolil výnimku, je povinná
a)
informovať bezodkladne obyvateľov, ktorých sa výnimka týka, o povolení výnimky a o podmienkach jej povolenia; ak výnimka môže pre niektorú časť obyvateľov predstavovať možné ohrozenie zdravia, do informácie je povinná zahrnúť aj pokyny na ochranu zdravia ľudí,
b)
vykonať pred uplynutím platnosti každej povolenej výnimky kontrolu kvality pitnej vody a predložiť výsledky kontroly kvality pitnej vody a informácie o dosiahnutom zlepšení kvality pitnej vody regionálnemu úradu verejného zdravotníctva, ak išlo o prvú výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, alebo úradu verejného zdravotníctva, ak išlo o druhú výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody.
(7)
Regionálny úrad verejného zdravotníctva môže nesplnenie limitu ukazovateľa kvality pitnej vody na základe rozsahu prekročenia a súvisiaceho rizika ohrozenia zdravia určiť za nevýznamné, ak
a)
limit ukazovateľa kvality pitnej vody za posledný rok nebol prekročený celkovo viac ako 30 dní a
b)
prijatými opatreniami dôjde k obnoveniu kvality pitnej vody do 30 dní odo dňa zistenia nesplnenia limitu ukazovateľa kvality pitnej vody.
(8)
Ak regionálny úrad verejného zdravotníctva určí nesplnenie limitu ukazovateľa kvality pitnej vody ako nevýznamné, nariadi výnimku na použitie pitnej vody, ktorá nespĺňa limit ukazovateľa kvality pitnej vody, nariadením opatrenia podľa § 12 ods. 2 písm. p) alebo podľa § 12 ods. 3 písm. j); v rozhodnutí o nariadení opatrenia určí len najvyššiu povolenú hodnotu prekročeného ukazovateľa kvality pitnej vody a lehotu na obnovenie kvality pitnej vody.
17.a §
Kivétel az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozóan
(1)
Ha az ivóvíz nem felel meg az ivóvíz minőségi mutatójának határértékének, a regionális közegészségügyi hivatal a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, első kivételként, legfeljebb három évre engedélyezheti az ilyen ivóvíz használatát. Az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó kivétel nem adható meg a fogyasztói csomagolásba csomagolt vízre. Ha az első kivétel megadásának időtartama alatt az ivóvíz minősége nem javult, a közegészségügyi hivatal kivételesen engedélyezhet egy második kivételt, legfeljebb három évre.
(2)
Az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó kivétel csak indokolt esetekben engedélyezhető olyan ivóvízminőségi mutatókra, amelyek határértéke legmagasabb határértékként van meghatározva, és
a)
új vízgyűjtő területre,24f)
b)
a vízgyűjtő területen észlelt új szennyezőforrásra vagy újonnan észlelt ivóvízminőségi mutatókra, vagy
c)
egy meglévő vízgyűjtő területen bekövetkezett előre nem látható és kivételes helyzetre, amely az ivóvíz minőségi mutatója határértékeinek ideiglenesen korlátozott túllépéséhez vezethet; ilyen helyzetre második kivétel nem adható.
(3)
Az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó kivétel akkor engedélyezhető, ha a kivétellel engedélyezett ivóvízminőségi mutató értéke nem veszélyezteti az emberi egészséget, és az ivóvízellátást azon a területen, ahol az ivóvíz nem felel meg az ivóvíz minőségi mutatójának határértékének, más megfelelő eszközökkel nem lehet biztosítani.
(4)
A 13. § (4) bekezdésének m) pontja szerinti, az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó kivétel iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a)
a 13. § (5) bekezdésének a) és b) pontja szerinti adatokat,
b)
a kivétel iránti kérelem indoklását,
c)
a kivétellel érintett ivóvízminőségi mutató határértékére vonatkozó új javaslatot és annak a lakossági csoportokra való alkalmazását,
d)
azt az időszakot, amelyre a kivételt kérik,
e)
a kivétellel érintett terület ivóvízellátásának értékelését, beleértve a naponta szolgáltatott ivóvíz mennyiségét, az ellátott lakosok számát és azt az információt, hogy érinti-e az élelmiszeripari vállalkozásokat is; az értékelésnek bizonyítania kell, hogy az ivóvízellátást más módon nem lehet biztosítani,
f)
az ivóvíz minőségének laboratóriumi elemzéseit,
g)
az egészségügyi kockázat értékelését, amelyet a 15. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a környezetből származó egészségügyi kockázatok értékelésére szakmailag alkalmas személy végzett, amely az ellátott lakosságra vonatkozó ivóvízminőségi mutató határértékének be nem tartásából ered, beleértve az ajánlásokat azon lakosok védelmére, akik számára a kivétel egészségügyi kockázatot jelenthet,
h)
a monitoringprogram tervezetét, amely szükség esetén fokozott monitoringtevékenységet is magában foglal,
i)
a korrekciós intézkedéseket és a kapcsolódó költségek becslését,
j)
a lakosság tájékoztatásának módját a 17a. § (6) bekezdésének a) pontja szerint.
(5)
Az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó kivételről szóló határozat a következőket tartalmazza:
a)
a kivétel indoklását, beleértve azokat a feltételeket, amelyek mellett a kivételt engedélyezték,
b)
a kivétellel érintett ivóvízminőségi mutató legmagasabb megengedett értékét,
c)
a kivétel érvényességi idejét,
d)
a kivétellel érintett terület lehatárolását, a naponta szolgáltatott ivóvíz mennyiségét, az érintett lakosok számát és azt az információt, hogy a kivétel érinti-e az élelmiszeripari vállalkozásokat is,
e)
az ivóvíz minőségellenőrzésének eredményeit,
f)
a monitoringprogramot,
g)
az elengedhetetlen korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslat összefoglalását, beleértve a munkálatok ütemtervét, a költségbecslést és az intézkedések felülvizsgálatának biztosítását.
(6)
Az a személy, akinek a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kivételt engedélyezett, köteles
a)
haladéktalanul tájékoztatni a kivétellel érintett lakosságot a kivétel engedélyezéséről és annak feltételeiről; ha a kivétel a lakosság egy része számára lehetséges egészségügyi kockázatot jelenthet, a tájékoztatásba bele kell foglalnia az emberi egészség védelmére vonatkozó utasításokat is,
b)
minden engedélyezett kivétel érvényességének lejárta előtt elvégezni az ivóvíz minőségellenőrzését, és benyújtani az ivóvíz minőségellenőrzésének eredményeit és az ivóvíz minőségében elért javulásról szóló információkat a regionális közegészségügyi hivatalnak, ha az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó első kivételről volt szó, vagy a közegészségügyi hivatalnak, ha az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára vonatkozó második kivételről volt szó.
(7)
A regionális közegészségügyi hivatal az ivóvíz minőségi mutatója határértékének nem teljesítését a túllépés mértéke és a kapcsolódó egészségügyi kockázat alapján jelentéktelennek minősítheti, ha
a)
az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét az elmúlt évben összesen nem lépték túl több mint 30 napig, és
b)
a meghozott intézkedésekkel az ivóvíz minősége az ivóvíz minőségi mutatója határértéke nem teljesítésének megállapításától számított 30 napon belül helyreáll.
(8)
Ha a regionális közegészségügyi hivatal az ivóvíz minőségi mutatója határértékének nem teljesítését jelentéktelennek minősíti, a 12. § (2) bekezdésének p) pontja vagy a 12. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti intézkedés elrendelésével elrendeli a kivételt az ivóvíz minőségi mutatójának határértékét nem teljesítő ivóvíz használatára; az intézkedés elrendeléséről szóló határozatban csak a túllépett ivóvízminőségi mutató legmagasabb megengedett értékét és az ivóvíz minőségének helyreállítására vonatkozó határidőt határozza meg.
§ 17b
Manažment rizík pre vodárenský dodávateľský reťazec
(1)
Pri zásobovaní pitnou vodou sa uplatňuje manažment rizík pre celý vodárenský dodávateľský reťazec od plochy povodia až po miesto používania na vodovodnom kohútiku u spotrebiteľa.
(2)
Manažment rizík je systematický proces, ktorý zahŕňa
a)
analýzu rizík, ktorá identifikuje pravdepodobnosť výskytu a závažnosť nežiaducich následkov nebezpečných udalostí,
b)
posúdenie a vyhodnotenie rizík, ktorými sa určuje miera rizík a vypracovanie opatrení na ich zmiernenie alebo odstránenie,
c)
riadenie rizík, ktorými sa prijímajú, zavádzajú a kontrolujú opatrenia na zmiernenie alebo odstránenie neprijateľných rizík.
(3)
Na účel manažmentu rizík
a)
rizikom je vzájomný vzťah medzi pravdepodobnosťou výskytu nebezpečnej udalosti majúcej škodlivý účinok na človeka v dôsledku expozície nebezpečenstvu a závažnosti z nej plynúceho následku; riziko je charakterizované a vyhodnocované pomocou miery rizika predstavujúcej súčin pravdepodobnosti jej výskytu a závažnosti jej následku,
b)
nebezpečenstvom je biologický faktor, chemický faktor, fyzikálny faktor alebo rádiologický faktor, ktorý sa nachádza vo vode, alebo iný faktor, ktorý môže ohroziť ľudské zdravie; rádiologickým faktorom sa rozumie obsah prírodných rádionuklidov alebo umelých rádionuklidov v pitnej vode,
c)
nebezpečnou udalosťou je udalosť, ktorou sa do systému zásobovania pitnou vodou dostáva nebezpečenstvo, alebo pri ktorej sa takéto nebezpečenstvo nedarí zo systému zásobovania pitnou vodou odstrániť.
(4)
Manažment rizík pre vodárenský dodávateľský reťazec pozostáva z manažmentu rizík
a)
v plochách povodia,24f) ktorý zahŕňa posúdenie rizík a riadenie rizík v súvislosti s plochami povodia pre miesta odberu,
b)
systému zásobovania pitnou vodou, ktorý zahŕňa posúdenie rizík a riadenie rizík systému zásobovania pitnou vodou od miesta odberu, dopravu vody, úpravu, akumuláciu a distribúciu pitnej vody po vodovodnú prípojku,24g)
c)
domových rozvodných systémov, ktorý zahŕňa posúdenie rizík z domových rozvodných systémov; domovým rozvodným systémom sú potrubia, armatúry a zariadenia nainštalované medzi vodovodným kohútikom a rozvodnou vodovodnou sieťou dodávateľa pitnej vody.
17.b §
Kockázatkezelés a vízellátási láncban
(1)
Az ivóvízellátás során kockázatkezelést kell alkalmazni a teljes vízellátási láncra, a vízgyűjtő területtől a fogyasztó vízcsapjánál történő felhasználás helyéig.
(2)
A kockázatkezelés egy szisztematikus folyamat, amely magában foglalja
a)
a kockázatelemzést, amely azonosítja a veszélyes események nemkívánatos következményeinek előfordulási valószínűségét és súlyosságát,
b)
a kockázatok felmérését és értékelését, amellyel meghatározzák a kockázatok mértékét és intézkedéseket dolgoznak ki azok enyhítésére vagy megszüntetésére,
c)
a kockázatok kezelését, amellyel intézkedéseket fogadnak el, vezetnek be és ellenőriznek az elfogadhatatlan kockázatok enyhítésére vagy megszüntetésére.
(3)
A kockázatkezelés céljából
a)
kockázatnak minősül a veszélynek való kitettség következtében az emberre káros hatással lévő veszélyes esemény előfordulási valószínűsége és az abból eredő következmény súlyossága közötti kölcsönös kapcsolat; a kockázatot a kockázat mértékével jellemzik és értékelik, amely az előfordulás valószínűségének és a következmény súlyosságának szorzata,
b)
veszélynek minősül a vízben található biológiai, kémiai, fizikai vagy radiológiai tényező, vagy bármely más tényező, amely veszélyeztetheti az emberi egészséget; radiológiai tényező alatt az ivóvízben lévő természetes vagy mesterséges radionuklidok tartalmát kell érteni,
c)
veszélyes eseménynek minősül az az esemény, amellyel veszély kerül az ivóvízellátó rendszerbe, vagy amely során az ilyen veszélyt nem sikerül eltávolítani az ivóvízellátó rendszerből.
(4)
A vízellátási lánc kockázatkezelése a következő kockázatkezelésekből áll:
a)
a vízgyűjtő területeken,24f) amely magában foglalja a vízkivételi helyek vízgyűjtő területeivel kapcsolatos kockázatfelmérést és kockázatkezelést,
b)
az ivóvízellátó rendszerben, amely magában foglalja az ivóvízellátó rendszer kockázatfelmérését és kockázatkezelését a vízkivételi helytől, a víz szállításától, kezelésétől, tárolásától és elosztásától a vízbekötésig,24g)
c)
a házi elosztórendszerekben, amely magában foglalja a házi elosztórendszerekből származó kockázatok felmérését; házi elosztórendszernek a vízcsap és az ivóvízszolgáltató elosztóhálózata közé telepített csővezetékek, szerelvények és berendezések minősülnek.
§ 17c
Manažment rizík systému zásobovania pitnou vodou a povinnosti dodávateľa pitnej vody
(1)
Posúdenie rizík systému zásobovania pitnou vodou podľa § 17b ods. 4 písm. b)
a)
zohľadňuje výsledky posúdenia rizík a riadenia rizík v súvislosti s plochami povodia pre miesta odberu z vodárenského zdroja,
b)
obsahuje popis systému zásobovania pitnou vodou od miesta odberu po vodovodnú prípojku,24g)
c)
identifikuje nebezpečenstvá a nebezpečné udalosti systému zásobovania pitnou vodou a obsahuje posúdenie rizík pre ľudské zdravie z používania pitnej vody s prihliadnutím na riziká vyplývajúce zo zmeny klímy, strát vody24h) a presakujúcich potrubí.
(2)
Opatreniami v oblasti riadenia rizík na základe výsledkov posúdenia rizík systému zásobovania pitnou vodou sú
a)
kontrolné opatrenia na predchádzanie rizík, zmiernenie rizík alebo odstránenie neprijateľných rizík, ktoré môžu znížiť kvalitu pitnej vody a ohroziť plynulé zásobovanie pitnou vodou,
b)
doplnkové kontrolné opatrenia k plánovaným opatreniam alebo prijatým opatreniam na zníženie rizík z plôch povodia pre miesta odberu podľa osobitných predpisov,24i) ktoré môžu zhoršiť kvalitu pitnej vody,
c)
prevádzkové monitorovanie,24j)
d)
opatrenia, aby pitná voda bola chemickými látkami na úpravu vody a vedľajšími produktmi dezinfekcie znečistená v čo najnižšej možnej miere; opatrenia nemôžu ohroziť zdravotnú bezpečnosť pitnej vody a znížiť účinnosť dezinfekcie pitnej vody,
e)
kontrola účinnosti použitej dezinfekcie,
f)
kontrola materiálov, výrobkov a filtračných médií určených na styk s pitnou vodou a chemických látok na úpravu vody podľa § 18.
(3)
Dodávateľom pitnej vody je
a)
prevádzkovateľ verejného vodovodu,24k)
b)
fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá dodáva pitnú vodu alebo používa pitnú vodu v rámci podnikateľskej činnosti, alebo ktorá dodáva pitnú vodu alebo používa pitnú vodu vo verejnom záujme a využíva vodárenské zdroje povolené na osobitné užívanie vôd24l) a nie je odberateľom pitnej vody z verejného vodovodu;24m) za dodávateľa pitnej vody sa nepovažuje prevádzkovateľ potravinárskeho podniku,24n)
c)
každá osoba, ktorá pitnú vodu od dodávateľa podľa písmena a) alebo písmena b) dodáva alebo používa pitnú vodu v rámci podnikateľskej činnosti alebo vo verejnom záujme.
(4)
Dodávateľ pitnej vody je povinný
a)
zabezpečiť, aby dodávaná pitná voda spĺňala požiadavky na zdravotnú bezpečnosť podľa § 17 ods. 6,
b)
vypracovať pre každý systém zásobovania manažment rizík systému zásobovania pitnou vodou a predložiť ho podľa rozsahu územia, pre ktorý je vypracovaný, na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva, ak v odsekoch 5 a 6 nie je ustanovené inak; súčasťou manažmentu rizík systému zásobovania pitnou vodou je program monitorovania pitnej vody,
c)
aktualizovať manažment rizík systému zásobovania pitnou vodou najmenej raz za šesť rokov a predložiť ho podľa rozsahu územia, pre ktorý je vypracovaný, na schválenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva; opätovne na schválenie je potrebné ho predložiť pri každej jeho zmene,
d)
poskytnúť osobe podľa odseku 3 písm. c), ktorej dodáva pitnú vodu, dostačujúce informácie z manažmentu rizík systému zásobovania pitnou vodou a výsledky monitorovania kvality pitnej vody v systéme zásobovania pitnou vodou na vytvorenie programu monitorovania pitnej vody alebo manažmentu rizík systému zásobovania pitnou vodou,
e)
vykonávať kontrolu kvality pitnej vody podľa programu monitorovania,
f)
vykonať mimoriadnu kontrolu kvality pitnej vody podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w),
g)
zabezpečovať akreditované odbery vzoriek pitnej vody a analýzy vzoriek pitnej vody vykonať v akreditovanom laboratóriu,
h)
predložiť regionálnemu úradu verejného zdravotníctva
1.
výsledky kontroly kvality pitnej vody do troch mesiacov po ukončení laboratórnych analýz pitnej vody,
2.
informácie o metódach mikrobiologických analýz a biologických analýz; ak sa pri analýze kvality pitnej vody pre mikrobiologické ukazovatele použili iné ako referenčné metódy, je potrebné predložiť aj všetky informácie o použitých metódach a ich rovnocennosti s referenčnými metódami; referenčné metódy sú ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 ods. 1 písm. w),
3.
informácie o analytických metódach použitých na účely kontroly kvality pitnej vody vrátane minimálnych výkonnostných charakteristík a o ich zmene; požiadavky na analytické metódy sú ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 ods. 1 písm. w),
4.
informácie o trendoch alebo neobvyklých koncentráciách monitorovaných ukazovateľov, látok alebo znečisťujúcich látok,24o) ktoré zistil pri kontrole v plochách povodia,
i)
uchovávať výsledky kontroly kvality pitnej vody v elektronickej podobe najmenej desať rokov,
j)
používať pri zásobovaní pitnou vodou materiály, výrobky a filtračné média určené na styk s pitnou vodou a chemické látky na úpravu vody na pitnú vodu, ktoré spĺňajú požiadavky na zdravotnú bezpečnosť podľa § 18,
k)
vykonávať čistenie vodohospodárskych zariadení, plôch, priestorov a objektov, ktoré sú súčasťou systému zásobovania pitnou vodou, alebo ktoré môžu nepriaznivo ovplyvniť kvalitu pitnej vody,
l)
oznámiť bezodkladne regionálnemu úradu verejného zdravotníctva
1.
oslobodenie od povinnosti vypracovať manažment rizík zásobovania pitnou vodou podľa odseku 4 písm. b),
2.
zmeny vo vodárenskej úprave pitnej vody,
3.
zmeny miest odberu vzoriek pitnej vody v programe monitorovania,
4.
prekročenie limitu ukazovateľa kvality pitnej vody ustanoveného najvyššou medznou hodnotou,
5.
nedodržanie odporúčanej hodnoty látky alebo zlúčeniny zo zoznamu sledovaných látok alebo zlúčenín podľa § 5 ods. 4 písm. ao) tretieho bodu,
6.
situácie, ktoré majú charakter incidentov podľa § 2 písm. zf),
m)
vykonať bezodkladne opakovaný odber vzorky pitnej vody, ak sa pri kontrole kvality pitnej vody zistilo prekročenie limitu ukazovateľa kvality pitnej vody určeného medznou hodnotou alebo najvyššou medznou hodnotou,
n)
zistiť bezodkladne príčiny prekročenia limitu ukazovateľa kvality pitnej vody určeného najvyššou medznou hodnotou a zabezpečiť nápravné opatrenia na obnovenie kvality pitnej vody, ktoré sú nevyhnutné z hľadiska ochrany zdravia s ohľadom na rozsah prekročenia limitu a súvisiace možné ohrozenie pre ľudské zdravie,
o)
zabezpečiť náhradné zásobovanie, ak mu boli uložené opatrenia na predchádzanie ochoreniam, ktoré zakázali alebo obmedzili zásobovanie pitnou vodou, a informovať obyvateľov o obnovení zásobovania pitnou vodou,
p)
sprístupniť zásobovaným obyvateľom informácie o
1.
pitnej vode, ktoré sú ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 ods. 1 písm. w),
2.
prekročení limitu ukazovateľa kvality pitnej vody, možnom ohrození zdravia, jeho príčine a o prijatých opatreniach vrátane zákazu alebo obmedzenia používania pitnej vody na predchádzanie ochoreniam, ak je to potrebné,
q)
poskytovať zásobovaným obyvateľom bez toho, aby museli o to žiadať, poradenstvo o podmienkach spotreby a používania pitnej vody a
1.
poradenstvo pravidelne aktualizovať s osobitnou pozornosťou na skupiny obyvateľov vystavené vo zvýšenej miere zdravotnému riziku, ktoré súvisí s pitnou vodou,
2.
informácie podľa všeobecne záväzného predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w), ktoré sa musia raz ročne aktualizovať,
r)
prijať, ak je to potrebné, vhodné technologické postupy úpravy vody pred dodávaním pitnej vody do domových rozvodných systémov na zníženie alebo odstránenie rizík z nedodržania požiadaviek na kvalitu pitnej vody,
s)
poskytnúť vlastníkom budov, ak je to potrebné, súčinnosť pri vykonávaní nápravných opatrení v domových rozvodných systémoch.
(5)
Na dodávateľa pitnej vody, ktorý dodáva alebo používa v priemere 10 m3 až 100 m3 pitnej vody za deň alebo zásobuje 50 až 500 osôb, sa nevzťahuje povinnosť vypracovať a predložiť regionálnemu úradu verejného zdravotníctva manažment rizík systému zásobovania pitnou vodou a povinnosti podľa odseku 4 písm. c) a d).
(6)
Na dodávateľa pitnej vody, ktorý dodáva alebo používa v priemere menej ako 10 m3 pitnej vody za deň alebo zásobuje menej ako 50 osôb, sa nevzťahujú povinnosti podľa § 17c ods. 4 písm. b) až d) a n) až r).
(7)
Dodávateľ pitnej vody podľa odsekov 5 a 6 je povinný vypracovať a predložiť regionálnemu úradu verejného zdravotníctva program monitorovania; program monitorovania musí aktualizovať a predkladať najmenej raz za šesť rokov.
(8)
Žiadosť o posúdenie manažmentu rizík systému zásobovania pitnou vodou podľa § 13 ods. 4 písm. n) obsahuje
a)
údaje podľa § 13 ods. 5 písm. a) a b),
b)
návrh manažmentu rizík systému zásobovania pitnou vodou podľa § 13 ods. 4 písm. n) vrátane miest odberu.
(9)
Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva pri povoľovaní zmeny v programe monitorovania podľa § 13 ods. 4 písm. o) môže
a)
znížiť početnosť monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody alebo vypustiť ukazovateľ kvality pitnej vody zo zoznamu ukazovateľov na kontrolu kvality pitnej vody alebo
b)
zvýšiť početnosť monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody alebo rozšíriť zoznam ukazovateľov na kontrolu kvality pitnej vody.
(10)
Žiadosť o posúdenie zmeny v programe monitorovania podľa § 13 ods. 4 písm. o) obsahuje
a)
údaje podľa § 13 ods. 5 písm. a) a b),
b)
manažment rizík systému zásobovania pitnou vodou,
c)
návrh na zmenu v programe monitorovania podľa § 13 ods. 4 písm. o).
17.c §
Az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelése és az ivóvízszolgáltató kötelezettségei
(1)
Az ivóvízellátó rendszer kockázatfelmérése a 17b. § (4) bekezdésének b) pontja szerint
a)
figyelembe veszi a vízbázisból történő vízkivételi helyek vízgyűjtő területeivel kapcsolatos kockázatfelmérés és kockázatkezelés eredményeit,
b)
tartalmazza az ivóvízellátó rendszer leírását a vízkivételi helytől a vízbekötésig,24g)
c)
azonosítja az ivóvízellátó rendszer veszélyeit és veszélyes eseményeit, és tartalmazza az ivóvíz használatából eredő, emberi egészségre vonatkozó kockázatok felmérését, figyelembe véve az éghajlatváltozásból, a vízveszteségből24h) és a szivárgó csővezetékekből eredő kockázatokat.
(2)
Az ivóvízellátó rendszer kockázatfelmérésének eredményei alapján a kockázatkezelési területen hozott intézkedések a következők:
a)
a kockázatok megelőzésére, enyhítésére vagy az elfogadhatatlan kockázatok megszüntetésére irányuló ellenőrző intézkedések, amelyek ronthatják az ivóvíz minőségét és veszélyeztethetik a folyamatos ivóvízellátást,
b)
kiegészítő ellenőrző intézkedések a külön jogszabályok24i) szerint a vízkivételi helyek vízgyűjtő területeiről származó kockázatok csökkentésére irányuló tervezett vagy elfogadott intézkedésekhez, amelyek ronthatják az ivóvíz minőségét,
c)
üzemi monitoring,24j)
d)
intézkedések annak biztosítására, hogy az ivóvizet a vízkezelésre használt vegyi anyagok és a fertőtlenítés melléktermékei a lehető legkisebb mértékben szennyezzék; az intézkedések nem veszélyeztethetik az ivóvíz egészségügyi biztonságát és nem csökkenthetik az ivóvíz-fertőtlenítés hatékonyságát,
e)
az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése,
f)
az ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagok, termékek és szűrőanyagok, valamint a vízkezelésre szolgáló vegyi anyagok ellenőrzése a 18. § szerint.
(3)
Ivóvíz-szolgáltató
a)
a közüzemi vízmű üzemeltetője,24k)
b)
az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki vállalkozói tevékenysége keretében ivóvizet szolgáltat vagy használ, vagy aki közérdekből ivóvizet szolgáltat vagy használ, és a vizek különleges használatára engedélyezett vízkészleteket használja,24l) és nem a közüzemi vízműből származó ivóvíz fogyasztója;24m) nem minősül ivóvíz-szolgáltatónak az élelmiszeripari vállalkozás üzemeltetője,24n)
c)
minden olyan személy, aki az a) vagy b) pont szerinti szolgáltatótól származó ivóvizet szolgáltatja tovább, vagy vállalkozói tevékenysége keretében vagy közérdekből ivóvizet használ.
(4)
Az ivóvíz-szolgáltató köteles
a)
biztosítani, hogy a szolgáltatott ivóvíz megfeleljen a 17. § (6) bekezdése szerinti egészségügyi biztonsági követelményeknek,
b)
minden ellátórendszerre kidolgozni az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelését, és azt a terület kiterjedésének megfelelően, amelyre kidolgozták, elbírálásra benyújtani a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak, ha az (5) és (6) bekezdés másként nem rendelkezik; az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelésének része az ivóvíz-monitoring program,
c)
az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelését legalább hatévente frissíteni, és azt a terület kiterjedésének megfelelően, amelyre kidolgozták, jóváhagyásra benyújtani a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak; minden módosításakor ismételten be kell nyújtani jóváhagyásra,
d)
a (3) bekezdés c) pontja szerinti személynek, akinek ivóvizet szolgáltat, elegendő információt nyújtani az ivóvízellátó rendszer kockázatkezeléséből és az ivóvíz minőségének ellenőrzési eredményeiből az ivóvízellátó rendszerben az ivóvíz-monitoring program vagy az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelésének létrehozásához,
e)
az ivóvíz minőségének ellenőrzését a monitoring program szerint végezni,
f)
az ivóvíz minőségének rendkívüli ellenőrzését elvégezni a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály szerint,
g)
biztosítani az akkreditált ivóvízminta-vételeket, és az ivóvízminták elemzését akkreditált laboratóriumban elvégezni,
h)
a regionális közegészségügyi hivatalnak benyújtani
1.
az ivóvíz minőség-ellenőrzésének eredményeit az ivóvíz laboratóriumi elemzésének befejezésétől számított három hónapon belül,
2.
a mikrobiológiai és biológiai elemzési módszerekről szóló információkat; ha az ivóvíz minőségének mikrobiológiai mutatókra vonatkozó elemzése során a referencia módszerektől eltérő módszereket alkalmaztak, be kell nyújtani az alkalmazott módszerekről és azok referencia módszerekkel való egyenértékűségéről szóló összes információt is; a referencia módszereket a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg,
3.
az ivóvíz minőség-ellenőrzése céljából alkalmazott analitikai módszerekről, beleértve a minimális teljesítményjellemzőket, és azok változásáról szóló információkat; az analitikai módszerekre vonatkozó követelményeket a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg,
4.
a figyelemmel kísért mutatók, anyagok vagy szennyező anyagok24o) tendenciáiról vagy szokatlan koncentrációiról szóló információkat, amelyeket a vízgyűjtő területeken végzett ellenőrzés során észlelt,
i)
az ivóvíz minőség-ellenőrzésének eredményeit elektronikus formában legalább tíz évig megőrizni,
j)
az ivóvízellátás során olyan, az ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagokat, termékeket és szűrőanyagokat, valamint a víz ivóvízzé történő kezelésére szolgáló vegyi anyagokat használni, amelyek megfelelnek a 18. § szerinti egészségügyi biztonsági követelményeknek,
k)
azon vízgazdálkodási létesítmények, területek, helyiségek és objektumok tisztítását végezni, amelyek az ivóvízellátó rendszer részét képezik, vagy amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az ivóvíz minőségét,
l)
haladéktalanul bejelenteni a regionális közegészségügyi hivatalnak
1.
a (4) bekezdés b) pontja szerinti, az ivóvízellátás kockázatkezelésének kidolgozására vonatkozó kötelezettség alóli mentesülést,
2.
az ivóvíz vízművi kezelésében bekövetkezett változásokat,
3.
az ivóvízminta-vételi helyek változásait a monitoring programban,
4.
az ivóvíz minőségi mutatójának legmagasabb határértékkel megállapított határértékének túllépését,
5.
az 5. § (4) bekezdés ao) pontjának harmadik alpontja szerinti, a figyelemmel kísért anyagok vagy vegyületek jegyzékében szereplő anyag vagy vegyület ajánlott értékének be nem tartását,
6.
a 2. § zf) pontja szerinti incidens jellegű helyzeteket,
m)
haladéktalanul ismételt ivóvízminta-vételt végezni, ha az ivóvíz minőség-ellenőrzése során az ivóvíz minőségi mutatójának határértékkel vagy legmagasabb határértékkel meghatározott határértékének túllépését állapították meg,
n)
haladéktalanul kivizsgálni az ivóvíz minőségi mutatója legmagasabb határértékkel meghatározott határértéke túllépésének okait, és biztosítani az ivóvíz minőségének helyreállításához szükséges korrekciós intézkedéseket, amelyek az egészségvédelem szempontjából elengedhetetlenek, figyelembe véve a határérték-túllépés mértékét és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges veszélyt,
o)
pótlólagos ellátást biztosítani, ha a betegségek megelőzésére olyan intézkedéseket rendeltek el számára, amelyek megtiltották vagy korlátozták az ivóvízellátást, és tájékoztatni a lakosságot az ivóvízellátás helyreállításáról,
p)
az ellátott lakosság számára hozzáférhetővé tenni az alábbiakról szóló információkat:
1.
az ivóvízről, amelyeket a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály állapít meg,
2.
az ivóvíz minőségi mutatója határértékének túllépéséről, a lehetséges egészségügyi veszélyről, annak okáról és a megtett intézkedésekről, beleértve az ivóvíz használatának megtiltását vagy korlátozását a betegségek megelőzése érdekében, ha szükséges,
q)
az ellátott lakosságnak – anélkül, hogy azt kérniük kellene – tanácsadást nyújtani az ivóvíz fogyasztásának és használatának feltételeiről, és
1.
a tanácsadást rendszeresen frissíteni, különös figyelmet fordítva azokra a lakossági csoportokra, amelyek fokozottan ki vannak téve az ivóvízzel kapcsolatos egészségügyi kockázatnak,
2.
a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály szerinti információkat, amelyeket évente egyszer frissíteni kell,
r)
szükség esetén megfelelő vízkezelési technológiai eljárásokat elfogadni az ivóvíz házi elosztórendszerekbe történő szolgáltatása előtt az ivóvíz minőségi követelményeinek be nem tartásából eredő kockázatok csökkentésére vagy megszüntetésére,
s)
szükség esetén együttműködést nyújtani az épülettulajdonosoknak a házi elosztórendszerekben végrehajtott korrekciós intézkedések során.
(5)
Arra az ivóvíz-szolgáltatóra, aki naponta átlagosan 10 m3 és 100 m3 közötti ivóvizet szolgáltat vagy használ, vagy 50-500 főt lát el, nem vonatkozik az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelésének kidolgozására és a regionális közegészségügyi hivatalnak történő benyújtására vonatkozó kötelezettség, valamint a (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti kötelezettségek.
(6)
Arra az ivóvíz-szolgáltatóra, aki naponta átlagosan kevesebb mint 10 m3 ivóvizet szolgáltat vagy használ, vagy kevesebb mint 50 főt lát el, nem vonatkoznak a 17c. § (4) bekezdésének b)-d) és n)-r) pontja szerinti kötelezettségek.
(7)
Az (5) és (6) bekezdés szerinti ivóvíz-szolgáltató köteles kidolgozni és a regionális közegészségügyi hivatalnak benyújtani a monitoring programot; a monitoring programot legalább hatévente frissítenie és benyújtania kell.
(8)
A 13. § (4) bekezdésének n) pontja szerinti, az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelésének elbírálására irányuló kérelem a következőket tartalmazza:
a)
a 13. § (5) bekezdésének a) és b) pontja szerinti adatokat,
b)
a 13. § (4) bekezdésének n) pontja szerinti, az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelésének tervezetét, beleértve a mintavételi helyeket.
(9)
A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal a 13. § (4) bekezdésének o) pontja szerinti monitoring program módosításának engedélyezésekor
a)
csökkentheti az ivóvíz minőségi mutatóinak ellenőrzési gyakoriságát, vagy törölhet egy ivóvíz minőségi mutatót az ivóvíz minőség-ellenőrzésére szolgáló mutatók jegyzékéből, vagy
b)
növelheti az ivóvíz minőségi mutatóinak ellenőrzési gyakoriságát, vagy bővítheti az ivóvíz minőség-ellenőrzésére szolgáló mutatók jegyzékét.
(10)
A 13. § (4) bekezdésének o) pontja szerinti, a monitoring program módosításának elbírálására irányuló kérelem a következőket tartalmazza:
a)
a 13. § (5) bekezdésének a) és b) pontja szerinti adatokat,
b)
az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelését,
c)
a 13. § (4) bekezdésének o) pontja szerinti, a monitoring program módosítására irányuló javaslatot.
§ 17d
Manažment rizík domových rozvodných systémov
(1)
Manažment rizík domových rozvodných systémov pozostáva
a)
zo všeobecnej analýzy možných rizík domových rozvodných systémov a použitých výrobkov a materiálov a ich vplyvu na kvalitu pitnej vody z vodovodných kohútikov,
b)
z monitorovania ukazovateľov kvality pitnej vody v domových rozvodných systémoch najmä v prioritných priestoroch, v ktorých sa všeobecnou analýzou podľa písmena a) zistili osobitné riziká na kvalitu pitnej vody a pre ľudské zdravie, a v priestoroch, v ktorých môžu byť obyvatelia takýmto rizikám vystavení; za prioritné priestory sa považujú veľké priestory využívané verejnosťou, ktorých zoznam ustanoví všeobecne záväzný právny predpis vydaný podľa § 62 ods. 1 písm. w).
(2)
Vlastník bytovej budovy24p) a nebytovej budovy24q) alebo spoločenstvo vlastníkov bytov a nebytových priestorov v bytovom dome, fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá na základe zmluvy vykonáva správu bytovej budovy alebo nebytovej budovy, v ktorých sú byty alebo nebytové priestory vo vlastníctve jednotlivých vlastníkov podľa osobitného predpisu,24r) sú povinní zabezpečiť
a)
aby domový rozvodný systém pitnej vody alebo jeho údržba od vodovodnej prípojky po vodovodný kohútik neovplyvňovali nepriaznivo kvalitu pitnej vody,
b)
posúdenie rizík domových rozvodných systémov budov vrátane rizík z použitých výrobkov a materiálov v prioritných priestoroch a v priestoroch, ktoré určí všeobecná analýza možných rizík domových rozvodných systémov podľa odseku 1 písm. a),
c)
monitorovanie ukazovateľov kvality pitnej vody z domových rozvodných systémov v prioritných priestoroch a v priestoroch, ktoré určí všeobecná analýza rizík domových rozvodných systémov podľa odseku 1,
d)
bezodkladné oznámenie regionálnemu úradu verejného zdravotníctva o prekročení limitu ukazovateľa kvality pitnej vody z domových rozvodných systémov,
e)
zistenie a odstránenie príčiny prekročenia limitu ukazovateľa kvality pitnej vody z domových rozvodných systémov, ak pitná voda v mieste, kde vyteká z vodovodných kohútikov, nespĺňa požiadavky na kvalitu pitnej vody, ktoré zapríčinil domový rozvodný systém alebo jeho údržba,
f)
priebežné vykonávanie opatrení na znižovanie rizík spojených s domovým rozvodným systémom podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w).
(3)
V nebytovej budove,24s) ktorá slúži na poskytovanie služieb verejnosti, osoba uvedená v odseku 2 je povinná vo vnútorných priestoroch alebo vo vonkajších priestoroch nainštalovať zariadenie umožňujúce verejnosti prístup k pitnej vode.
17.d §
A házi elosztórendszerek kockázatkezelése
(1)
A házi elosztórendszerek kockázatkezelése a következőkből áll:
a)
a házi elosztórendszerek és a felhasznált termékek és anyagok lehetséges kockázatainak, valamint azoknak a vízcsapokból kifolyó ivóvíz minőségére gyakorolt hatásának általános elemzéséből,
b)
az ivóvíz minőségi mutatóinak ellenőrzéséből a házi elosztórendszerekben, különösen a kiemelt fontosságú helyiségekben, amelyekben az a) pont szerinti általános elemzés különös kockázatokat állapított meg az ivóvíz minőségére és az emberi egészségre nézve, és azokban a helyiségekben, ahol a lakosok ilyen kockázatoknak lehetnek kitéve; kiemelt fontosságú helyiségeknek a nyilvánosság által használt nagy terek minősülnek, amelyek jegyzékét a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg.
(2)
A lakóépület24p) és a nem lakás céljára szolgáló épület24q) tulajdonosa vagy a lakóházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közössége, az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki szerződés alapján kezeli a lakóépületet vagy a nem lakás céljára szolgáló épületet, amelyben a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek külön jogszabály24r) szerint egyéni tulajdonosok tulajdonában vannak, kötelesek biztosítani
a)
hogy az ivóvíz házi elosztórendszere vagy annak karbantartása a vízbekötéstől a vízcsapig ne befolyásolja kedvezőtlenül az ivóvíz minőségét,
b)
az épületek házi elosztórendszereinek kockázatértékelését, beleértve a felhasznált termékekből és anyagokból származó kockázatokat a kiemelt fontosságú helyiségekben és azokban a helyiségekben, amelyeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a házi elosztórendszerek lehetséges kockázatainak általános elemzése meghatároz,
c)
a házi elosztórendszerekből származó ivóvíz minőségi mutatóinak ellenőrzését a kiemelt fontosságú helyiségekben és azokban a helyiségekben, amelyeket az (1) bekezdés szerinti, a házi elosztórendszerek kockázatainak általános elemzése meghatároz,
d)
a regionális közegészségügyi hivatal haladéktalan értesítését a házi elosztórendszerekből származó ivóvíz minőségi mutatója határértékének túllépéséről,
e)
a házi elosztórendszerekből származó ivóvíz minőségi mutatója határértéke túllépésének okának kivizsgálását és megszüntetését, ha az ivóvíz a vízcsapokból való kifolyás helyén nem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeinek, amit a házi elosztórendszer vagy annak karbantartása okozott,
f)
a házi elosztórendszerrel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések folyamatos végrehajtását a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály szerint.
(3)
Olyan nem lakás céljára szolgáló épületben,24s) amely a nyilvánosság számára nyújtott szolgáltatásokra szolgál, a (2) bekezdésben említett személy köteles a belső vagy külső terekben olyan berendezést telepíteni, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára az ivóvízhez való hozzáférést.
§ 17e
Teplá voda
(1)
Teplá voda je voda s určenou teplotou, ktorá nie je určená na pitie, varenie, výrobu, prípravu a podávanie pokrmov alebo nápojov podľa § 26, dodávaná spotrebiteľom osobitným rozvodom alebo vnútorným vodovodom.
(2)
Teplota teplej vody na výtoku u konečného spotrebiteľa je najmenej 50 oC a najviac 55 oC.
(3)
Požiadavky na teplú vodu sa nevzťahujú na teplú vodu, ktorá je dodávaná a používaná ako technologická voda s teplotou určenou technologickým procesom.
(4)
Teplá voda je zdravotne bezpečná, ak spĺňa limity ukazovateľov kvality teplej vody podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w).
(5)
Teplá voda dodávaná osobitným rozvodom alebo vnútorným vodovodom, ktorý je konštrukčne prepojený zmiešavacou batériou s domovým rozvodným systémom na pitnú vodu, sa musí vyrábať len z pitnej vody.
(6)
Dodávateľom teplej vody je fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá dodáva teplú vodu alebo používa teplú vodu v rámci podnikateľskej činnosti, alebo ktorá dodáva teplú vodu alebo používa teplú vodu vo verejnom záujme.
(7)
Dodávateľ teplej vody je povinný
a)
zabezpečiť, aby teplá voda spĺňala požiadavky zdravotnej bezpečnosti podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w) na miestach, kde vyteká z vodovodného kohútika alebo zo sprchy,
b)
informovať obyvateľov a vlastníkov domových rozvodných systémov,
1.
ak sa zistilo prekročenie ukazovateľa kvality teplej vody ustanoveného najvyššou medznou hodnotou,
2.
o opatreniach prijatých na predchádzanie ochoreniam.
17.e §
Meleg víz
(1)
A meleg víz meghatározott hőmérsékletű víz, amelyet nem ivásra, főzésre, ételek vagy italok előállítására, elkészítésére és felszolgálására szánnak a 26. § szerint, és amelyet külön elosztórendszeren vagy belső vízvezetéken keresztül juttatnak el a fogyasztókhoz.
(2)
A meleg víz hőmérséklete a végső fogyasztónál a kifolyónál legalább 50 °C és legfeljebb 55 °C.
(3)
A meleg vízre vonatkozó követelmények nem vonatkoznak arra a meleg vízre, amelyet technológiai vízként, a technológiai folyamat által meghatározott hőmérsékleten szolgáltatnak és használnak.
(4)
A meleg víz egészségügyi szempontból biztonságos, ha megfelel a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály szerinti, a meleg víz minőségi mutatóinak határértékeinek.
(5)
A külön elosztórendszeren vagy belső vízvezetéken keresztül szolgáltatott meleg vizet, amely szerkezetileg keverőcsappal van összekötve az ivóvíz házi elosztórendszerével, csak ivóvízből szabad előállítani.
(6)
Melegvíz-szolgáltató az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki vállalkozói tevékenysége keretében meleg vizet szolgáltat vagy használ, vagy aki közérdekből meleg vizet szolgáltat vagy használ.
(7)
A melegvíz-szolgáltató köteles
a)
biztosítani, hogy a meleg víz a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott rendelet szerint megfeleljen az egészségügyi biztonsági követelményeknek azokon a helyeken, ahol a vízcsapból vagy a zuhanyból kifolyik,
b)
tájékoztatni a lakosokat és a házi elosztórendszerek tulajdonosait,
1.
ha a legmagasabb határértékkel megállapított melegvíz-minőségi mutató túllépése megállapítást nyert,
2.
a betegségek megelőzése érdekében hozott intézkedésekről.
§ 18
Materiály, výrobky a filtračné médiá určené na styk s pitnou vodou a chemické látky na úpravu vody
(1)
Materiály a výrobky určené na styk s pitnou vodou sú materiály a výrobky používané na odber, úpravu, akumuláciu alebo distribúciu pitnej vody vyrobených z východiskových látok alebo zmesí
a)
východisková látka je látka, ktorá bola úmyselné pridaná pri výrobe organických materiálov alebo prímesí pre cementové materiály,
b)
zmes je chemická zmes kovových, smaltovaných, keramických alebo iných anorganických materiálov.
(2)
Materiály a výrobky, ktoré sú určené na použitie v nových zariadeniach, pri oprave alebo pri rekonštrukcii v zariadeniach, ktoré slúžia na odber, úpravu, akumuláciu alebo distribúciu pitnej vody, a ktoré prichádzajú do kontaktu s pitnou vodou, sú zdravotne bezpečné, ak
a)
priamo ani nepriamo neohrozujú ľudské zdravie,
b)
nepriaznivo neovplyvňujú farbu, pach a chuť pitnej vody,
c)
nepodporujú mikrobiálny rast a
d)
neuvoľňujú sa z nich do pitnej vody kontaminanty vo väčšom rozsahu, ako je na určený účel použitia potrebné.
(3)
Hodnotenie zdravotnej bezpečnosti materiálov a výrobkov určených na styk s pitnou vodou sa vykonáva podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. d); pri laboratórnych skúškach sa ustanovujú koncentrácie látok, zisťujú sa látky, ktorých prítomnosť môže vyplývať z materiálového zloženia výrobkov alebo sa zisťujú nečistoty, ktoré môžu nepriaznivo ovplyvniť kvalitu pitnej vody.
(4)
Pri materiáloch a výrobkoch určených na styk s pitnou vodou, ktoré znižujú tvrdosť vody, musí byť zabezpečené dodržanie odporúčaných hodnôt obsahu vápnika a horčíka v pitnej vode podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w).
(5)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá uvedie na trh materiály alebo výrobky určené na styk s pitnou vodou, je povinná zabezpečiť ich súlad s požiadavkami zdravotnej bezpečnosti na materiály a výrobky určené na styk s pitnou vodou podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. d).
(6)
Chemické látky na úpravu vody na pitnú vodu a filtračné médiá, ktoré sú určené na styk s pitnou vodou, sú zdravotne bezpečné, ak
a)
spĺňajú požiadavky na čistotu a kvalitu chemických látok,
b)
priamo ani nepriamo neohrozujú ľudské zdravie,
c)
nepriaznivo neovplyvňujú farbu, pach ani chuť pitnej vody,
d)
nepodporujú nežiadúci mikrobiálny rast a
e)
nekontaminujú pitnú vodu vo väčšom rozsahu, ako je na určený účel úpravy potrebné.
(7)
Zdravotná bezpečnosť chemických látok na úpravu vody na pitnú vodu a filtračných médií, ktoré sú určené na styk s pitnou vodou, sa posudzuje podľa osobitného predpisu,24t) alebo podľa európskej technickej normy.24u) Ak ich nemožno posúdiť podľa prvej vety, na posúdenie zdravotnej bezpečnosti sa použije iný vhodný národný technický predpis, zahraničný technický predpis alebo iný vhodný obdobný dokument.
(8)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá uvedie na trh chemické látky na úpravu vody na pitnú vodu alebo filtračné média, ktoré sú určené na styk s pitnou vodou, je povinná zabezpečiť ich súlad s požiadavkami podľa odsekov 6 a 7.
18. §
Ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagok, termékek és szűrőanyagok, valamint vízkezelésre szolgáló vegyi anyagok
(1)
Az ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagok és termékek az ivóvíz kitermelésére, kezelésére, tárolására vagy elosztására használt, alapanyagokból vagy keverékekből készült anyagok és termékek
a)
alapanyag az a szerves anyagok vagy cementkötésű anyagok adalékanyagainak gyártása során szándékosan hozzáadott anyag,
b)
keverék a fém, zománcozott, kerámia vagy más szervetlen anyagok kémiai keveréke.
(2)
Azok az anyagok és termékek, amelyeket új létesítményekben, illetve az ivóvíz kitermelésére, kezelésére, tárolására vagy elosztására szolgáló létesítmények javításakor vagy rekonstrukciójakor való felhasználásra szántak, és amelyek ivóvízzel érintkeznek, egészségügyi szempontból biztonságosak, ha
a)
sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyeztetik az emberi egészséget,
b)
nem befolyásolják kedvezőtlenül az ivóvíz színét, szagát és ízét,
c)
nem segítik elő a mikrobiális szaporodást és
d)
nem bocsátanak ki magukból az ivóvízbe szennyező anyagokat a meghatározott felhasználási célhoz szükségesnél nagyobb mértékben.
(3)
Az ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagok és termékek egészségügyi biztonságának értékelése a 62. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiadott rendelet szerint történik; a laboratóriumi vizsgálatok során megállapítják az anyagok koncentrációját, azonosítják azokat az anyagokat, amelyek jelenléte a termékek anyagösszetételéből adódhat, vagy azonosítják azokat a szennyeződéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az ivóvíz minőségét.
(4)
Az ivóvízzel való érintkezésre szánt, a víz keménységét csökkentő anyagok és termékek esetében biztosítani kell a 62. § (1) bekezdésének w) pontja alapján kiadott rendelet szerinti, az ivóvíz kalcium- és magnéziumtartalmára vonatkozó ajánlott értékek betartását.
(5)
Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagokat vagy termékeket bocsát piacra, köteles biztosítani azoknak a 62. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiadott rendelet szerinti, az ivóvízzel való érintkezésre szánt anyagokra és termékekre vonatkozó egészségügyi biztonsági követelményekkel való összhangját.
(6)
A víz ivóvízzé történő kezelésére szolgáló vegyi anyagok és az ivóvízzel való érintkezésre szánt szűrőanyagok egészségügyi szempontból biztonságosak, ha
a)
megfelelnek a vegyi anyagok tisztaságára és minőségére vonatkozó követelményeknek,
b)
sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyeztetik az emberi egészséget,
c)
nem befolyásolják kedvezőtlenül az ivóvíz színét, szagát vagy ízét,
d)
nem segítik elő a nemkívánatos mikrobiális szaporodást és
e)
nem szennyezik az ivóvizet a meghatározott kezelési célhoz szükségesnél nagyobb mértékben.
(7)
A víz ivóvízzé történő kezelésére szolgáló vegyi anyagok és az ivóvízzel való érintkezésre szánt szűrőanyagok egészségügyi biztonságát külön jogszabály,24t) vagy európai műszaki szabvány24u) szerint kell értékelni. Ha az első mondat szerint nem értékelhetők, az egészségügyi biztonság értékeléséhez más megfelelő nemzeti műszaki előírást, külföldi műszaki előírást vagy más megfelelő, hasonló dokumentumot kell alkalmazni.
(8)
Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely a víz ivóvízzé történő kezelésére szolgáló vegyi anyagokat vagy ivóvízzel való érintkezésre szánt szűrőanyagokat bocsát piacra, köteles biztosítani azoknak a (6) és (7) bekezdés szerinti követelményekkel való összhangját.
§ 19
Voda určená na kúpanie, prírodné kúpaliská a umelé kúpaliská
(1)
Voda určená na kúpanie je akákoľvek povrchová voda,25) ktorá je vyhlásená podľa osobitného predpisu25a) a ktorú využíva veľký počet kúpajúcich sa a nebol pre ňu vydaný trvalý zákaz kúpania alebo trvalé odporúčanie nekúpať sa; veľký počet kúpajúcich sa posudzuje úrad verejného zdravotníctva s ohľadom najmä na vývoj z minulosti, vybudovanú infraštruktúru alebo zariadenia a opatrenia prijaté na podporu kúpania v minulosti.
(2)
Vodou určenou na kúpanie podľa odseku 1 nie sú
a)
umelé kúpaliská a kúpeľné bazény,
b)
uzavreté vodné plochy využívané na ošetrovateľské účely alebo liečebné účely,
c)
umelo vytvorené uzavreté vodné plochy oddelené od povrchových vôd a podzemných vôd.25b)
(3)
Prírodné kúpalisko je vyznačená prírodná vodná plocha využívaná na kúpanie a s ňou súvisiace prevádzkové plochy a zariadenia, ktoré majú prevádzkovateľa; prírodným kúpaliskom je aj voda určená na kúpanie, ktorá má prevádzkovateľa.
(4)
Umelé kúpalisko je krytá stavba alebo nekrytá stavba so súborom zariadení využívaných na kúpanie a s ním súvisiace prevádzkové plochy.
(5)
Požiadavky na kvalitu vody určenej na kúpanie sa vzťahujú aj na vodu určenú na kúpanie, ak je kvalita vody určenej na kúpanie ovplyvnená povrchovými vodami prechádzajúcimi hranice; v takých prípadoch plnenie požiadaviek na vodu určenú na kúpanie zabezpečuje úrad verejného zdravotníctva v spolupráci so susedným štátom, a to aj prostredníctvom výmeny informácií a spoločným postupom pri kontrole takých cezhraničných vplyvov.25c)
(6)
S prihliadnutím na epidemiologickú situáciu a podľa miestnych podmienok môže
a)
úrad verejného zdravotníctva rozhodnúť o limitoch ukazovateľov kvality vody na prírodnom kúpalisku alebo umelom kúpalisku, pre ktoré nie sú limity ustanovené všeobecne záväzným predpisom vydaným podľa § 62 písm. e),
b)
príslušný regionálny úrad verejného zdravotníctva rozšíriť rozsah a početnosť kontrol ukazovateľov kvality vody určenej na kúpanie, v prírodnom kúpalisku a v umelom kúpalisku o ďalšie ukazovatele, ktorých výskyt možno predpokladať; v prírodnom kúpalisku, ktoré nie je vodou určenou na kúpanie, a v umelom kúpalisku môže zúžiť rozsah a početnosť kontrol ukazovateľov kvality vody pri preukázateľne stálych a vyhovujúcich hodnotách ukazovateľov kvality vody doložených štatisticky reprezentatívnym počtom údajov.
(7)
Prevádzkovateľ prírodného kúpaliska je povinný
a)
zabezpečiť, aby kvalita vody v prírodnom kúpalisku spĺňala požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku,
b)
zabezpečiť monitorovanie a kontrolu kvality vody v prírodnom kúpalisku,
c)
viesť evidenciu o prevádzke prírodného kúpaliska a uchovávať ju päť rokov,
d)
predkladať výsledky kontroly kvality vody v prírodnom kúpalisku príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
e)
vyznačiť vodnú plochu na kúpanie v prírodnom kúpalisku a oddeliť ju od vodnej plochy vyhradenej na používanie plavidiel,
f)
zabezpečiť vybavenie prevádzkových plôch, priestorov a zariadení v prírodnom kúpalisku,
g)
zabezpečiť čistenie vodnej plochy, údržbu a čistenie prevádzkových plôch, priestorov a zariadení prírodných kúpalísk,
h)
vypracovať prevádzkový poriadok prírodného kúpaliska a predložiť ho príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na schválenie; predkladať aj návrhy na jeho zmenu,
i)
sprístupniť pre verejnosť na dostupnom a viditeľnom mieste v blízkosti vodnej plochy prírodného kúpaliska aktuálne informácie o kvalite vody v prírodnom kúpalisku,
j)
vyznačiť na viditeľnom mieste v blízkosti vodnej plochy prírodného kúpaliska zákaz kúpania, ak voda nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku,
k)
vyznačiť a umiestniť počas kúpacej sezóny na viditeľnom mieste pred vstupom do areálu prírodného kúpaliska oznámenie o zákaze vstupu so zvieraťom; zákaz vstupu so zvieraťom sa nevzťahuje na osoby so zdravotným postihnutím v sprievode psa so špeciálnym výcvikom,
l)
zabezpečiť na prírodnom kúpalisku dostatočný počet plavčíkov na stály dohľad a na poskytovanie prvej pomoci a miestnosť na poskytovanie prvej pomoci; plavčík musí mať vek najmenej 18 rokov a musí absolvovať akreditovaný kurz prvej pomoci,25d)
m)
vyvesiť na dostupnom a viditeľnom mieste pokyny na poskytovanie prvej pomoci.
(8)
Prevádzkovateľ prírodného kúpaliska, ktoré je podľa osobitného predpisu25a) vyhlásené za vodu určenú na kúpanie, je povinný počas kúpacej sezóny sprístupniť informácie pre verejnosť na dostupnom a viditeľnom mieste v blízkosti vody určenej na kúpanie.
(9)
Prevádzkovateľ umelého kúpaliska je povinný
a)
zabezpečiť, aby kvalita vody v umelom kúpalisku spĺňala požiadavky na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
b)
zabezpečiť kontrolu kvality vody v umelom kúpalisku,
c)
viesť evidenciu o prevádzke umelého kúpaliska a uchovávať ju päť rokov,
d)
predkladať výsledky kontroly kvality vody v umelom kúpalisku príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
e)
zabezpečiť priestorové a technické požiadavky na umelé kúpalisko,
f)
zabezpečiť vybavenie, priestory, dispozičné riešenie prevádzkovaných plôch umelého kúpaliska,
g)
zabezpečiť osvetlenie, tepelno-vlhkostnú mikroklímu, vykurovanie a vetranie umelého kúpaliska,
h)
zabezpečiť údržbu a čistenie bazénov, priestorov, prevádzkových plôch a zariadení umelého kúpaliska a predmetov, ktoré prichádzajú do styku s vodou,
i)
vypracovať prevádzkový poriadok umelého kúpaliska a predložiť ho príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na schválenie; predkladať aj návrhy na jeho zmenu,
j)
sprístupniť verejnosti na dostupnom a viditeľnom mieste pri vstupe do areálu umelého kúpaliska aktuálne informácie o kvalite vody v umelom kúpalisku,
k)
vyznačiť na viditeľnom mieste v blízkosti bazénu zákaz kúpania, ak voda v bazéne nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
l)
vyznačiť a umiestniť na viditeľnom mieste pred vstupom do areálu umelého kúpaliska oznámenie o zákaze vstupu so zvieraťom; zákaz vstupu so zvieraťom sa nevzťahuje na osoby so zdravotným postihnutím v sprievode psa so špeciálnym výcvikom,
m)
zabezpečiť na umelom kúpalisku miestnosť na poskytovanie prvej pomoci s vybavením podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 písm. e) a vyvesiť na dostupnom a viditeľnom mieste pokyny na poskytovanie prvej pomoci,
n)
zabezpečiť na stály dohľad a na poskytovanie prvej pomoci dostatočný počet plavčíkov; plavčík musí mať vek najmenej 18 rokov, musí absolvovať akreditovaný kurz prvej pomoci25d) a k bazénu byť určený tak, aby na
1.
najviac dva neplavecké bazény dohliadal aspoň jeden plavčík,
2.
plavecký bazén s dĺžkou do 25 metrov dohliadal aspoň jeden plavčík,
3.
plavecký bazén s dĺžkou viac ako 25 metrov dohliadali aspoň dvaja plavčíci,
4.
vodné atrakcie dohliadal aspoň jeden plavčík pri dopade.
 
(10)
Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktoré v blízkosti vodných plôch, ktoré nie sú vodou určenou na kúpanie alebo prírodným kúpaliskom, prevádzkujú zariadenia uvedené v § 21, 22 a 26 a v ponuke svojich služieb spotrebiteľovi alebo v reklame výslovne ponúkajú možnosť kúpania, vodných športov najmä potápania alebo vodného lyžovania, pri ktorých dochádza k bezprostrednému kontaktu s vodou sú povinní poskytnúť verejnosti aktuálnu informáciu o kvalite vody; kvalita vody sa posudzuje podľa požiadaviek na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku.
19. §
Fürdővíz, természetes fürdőhelyek és mesterséges fürdőhelyek
(1)
Fürdővíz bármely felszíni víz,25) amelyet külön jogszabály25a) szerint jelöltek ki, és amelyet nagyszámú fürdőző használ, és amelyre nem adtak ki állandó fürdési tilalmat vagy a fürdéstől tartózkodásra vonatkozó állandó ajánlást; a fürdőzők nagy számát a közegészségügyi hivatal ítéli meg, különös tekintettel a múltbeli tendenciákra, a kiépített infrastruktúrára vagy létesítményekre, valamint a fürdőzés elősegítése érdekében a múltban hozott intézkedésekre.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti fürdővíznek nem minősülnek
a)
a mesterséges fürdőhelyek és a gyógymedencék,
b)
az ápolási vagy gyógyászati célokra használt zárt vízfelületek,
c)
a felszíni vizektől és a felszín alatti vizektől elkülönített, mesterségesen létrehozott zárt vízfelületek.25b)
(3)
Természetes fürdőhely a fürdésre használt, kijelölt természetes vízfelület és a hozzá kapcsolódó üzemi területek és létesítmények, amelyeknek üzemeltetője van; természetes fürdőhelynek minősül az a fürdővíz is, amelynek van üzemeltetője.
(4)
Mesterséges fürdőhely a fürdésre használt fedett vagy fedetlen építmény a létesítmények összességével és a hozzá kapcsolódó üzemi területekkel.
(5)
A fürdővíz minőségére vonatkozó követelmények a fürdővízre akkor is vonatkoznak, ha a fürdővíz minőségét a határokon átnyúló felszíni vizek befolyásolják; ilyen esetekben a fürdővízre vonatkozó követelmények teljesítését a közegészségügyi hivatal a szomszédos állammal együttműködve biztosítja, többek között információcserével és az ilyen határokon átnyúló hatások ellenőrzésére irányuló közös fellépéssel.25c)
(6)
A járványügyi helyzetre és a helyi körülményekre tekintettel
a)
a közegészségügyi hivatal dönthet a természetes vagy mesterséges fürdőhelyek vízminőségi mutatóinak határértékeiről, amelyekre a 62. § e) pontja alapján kiadott rendelet nem állapít meg határértékeket,
b)
az illetékes regionális közegészségügyi hivatal a fürdővíz, a természetes fürdőhely és a mesterséges fürdőhely vízminőségi mutatóinak ellenőrzési körét és gyakoriságát kiterjesztheti további, feltételezhetően előforduló mutatókra; a nem fürdővíznek minősülő természetes fürdőhelyen és a mesterséges fürdőhelyen a vízminőségi mutatók ellenőrzésének körét és gyakoriságát szűkítheti, ha a vízminőségi mutatók értékei bizonyíthatóan állandóak és megfelelőek, amit statisztikailag reprezentatív számú adattal támasztanak alá.
(7)
A természetes fürdőhely üzemeltetője köteles
a)
biztosítani, hogy a természetes fürdőhely vízminősége megfeleljen a természetes fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelményeknek,
b)
biztosítani a természetes fürdőhely vízminőségének figyelemmel kísérését és ellenőrzését,
c)
a természetes fürdőhely üzemeltetéséről nyilvántartást vezetni és azt öt évig megőrizni,
d)
a természetes fürdőhely vízminőség-ellenőrzésének eredményeit az illetékes közegészségügyi szervnek benyújtani,
e)
a természetes fürdőhelyen a fürdésre szolgáló vízfelületet kijelölni és azt a vízi járművek használatára fenntartott vízfelülettől elválasztani,
f)
biztosítani a természetes fürdőhely üzemi területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek felszerelését,
g)
biztosítani a vízfelület tisztítását, a természetes fürdőhelyek üzemi területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek karbantartását és tisztítását,
h)
a természetes fürdőhely üzemeltetési szabályzatát kidolgozni és azt jóváhagyásra az illetékes közegészségügyi szervnek benyújtani; annak módosítására irányuló javaslatokat is benyújtani,
i)
a természetes fürdőhely vízfelületének közelében, hozzáférhető és látható helyen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni a természetes fürdőhely vízminőségére vonatkozó aktuális információkat,
j)
a természetes fürdőhely vízfelületének közelében, látható helyen feltüntetni a fürdési tilalmat, ha a víz nem felel meg a természetes fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelményeknek,
k)
a fürdési idény alatt a természetes fürdőhely területére való belépés előtt, látható helyen feltüntetni és elhelyezni az állattal való belépés tilalmáról szóló értesítést; az állattal való belépés tilalma nem vonatkozik az egészségkárosult személyekre, akiket speciális képzésben részesült kutya kísér,
l)
a természetes fürdőhelyen elegendő számú úszómestert biztosítani az állandó felügyelethez és az elsősegélynyújtáshoz, valamint egy elsősegélynyújtó helyiséget; az úszómesternek legalább 18 évesnek kell lennie, és akkreditált elsősegélynyújtó tanfolyamot kell elvégeznie,25d)
m)
hozzáférhető és látható helyen kifüggeszteni az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat.
(8)
A természetes fürdőhely üzemeltetője, amelyet külön jogszabály25a) szerint fürdővíznek nyilvánítottak, köteles a fürdési idény alatt a fürdővíz közelében, hozzáférhető és látható helyen a nyilvánosság számára információkat hozzáférhetővé tenni.
(9)
A mesterséges fürdőhely üzemeltetője köteles
a)
biztosítani, hogy a mesterséges fürdőhely vízminősége megfeleljen a mesterséges fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelményeknek,
b)
biztosítani a mesterséges fürdőhely vízminőségének ellenőrzését,
c)
a mesterséges fürdőhely üzemeltetéséről nyilvántartást vezetni és azt öt évig megőrizni,
d)
a mesterséges fürdőhely vízminőség-ellenőrzésének eredményeit az illetékes közegészségügyi szervnek benyújtani,
e)
biztosítani a mesterséges fürdőhelyre vonatkozó térbeli és műszaki követelményeket,
f)
biztosítani a mesterséges fürdőhely üzemeltetett területeinek felszerelését, helyiségeit, elrendezését,
g)
biztosítani a mesterséges fürdőhely megvilágítását, hő- és páratartalmi mikroklímáját, fűtését és szellőzését,
h)
biztosítani a medencék, helyiségek, üzemi területek és a mesterséges fürdőhely létesítményeinek, valamint a vízzel érintkező tárgyak karbantartását és tisztítását,
i)
a mesterséges fürdőhely üzemeltetési szabályzatát kidolgozni és azt jóváhagyásra az illetékes közegészségügyi szervnek benyújtani; annak módosítására irányuló javaslatokat is benyújtani,
j)
a mesterséges fürdőhely területére való belépéskor, hozzáférhető és látható helyen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni a mesterséges fürdőhely vízminőségére vonatkozó aktuális információkat,
k)
a medence közelében, látható helyen feltüntetni a fürdési tilalmat, ha a medence vize nem felel meg a mesterséges fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelményeknek,
l)
a mesterséges fürdőhely területére való belépés előtt, látható helyen feltüntetni és elhelyezni az állattal való belépés tilalmáról szóló értesítést; az állattal való belépés tilalma nem vonatkozik az egészségkárosult személyekre, akiket speciális képzésben részesült kutya kísér,
m)
a mesterséges fürdőhelyen a 62. § e) pontja alapján kiadott rendelet szerinti felszereléssel ellátott elsősegélynyújtó helyiséget biztosítani, és hozzáférhető és látható helyen kifüggeszteni az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat,
n)
az állandó felügyelethez és az elsősegélynyújtáshoz elegendő számú úszómestert biztosítani; az úszómesternek legalább 18 évesnek kell lennie, akkreditált elsősegélynyújtó tanfolyamot25d) kell elvégeznie, és a medencéhez úgy kell beosztani, hogy
1.
legfeljebb két, úszásra nem alkalmas medencére legalább egy úszómester felügyeljen,
2.
a legfeljebb 25 méter hosszú úszómedencére legalább egy úszómester felügyeljen,
3.
a 25 méternél hosszabb úszómedencére legalább két úszómester felügyeljen,
4.
a vízi attrakciókra a becsapódásnál legalább egy úszómester felügyeljen.
(10)
Az a vállalkozó természetes személy és jogi személy, amely olyan vízfelületek közelében, amelyek nem fürdővizek vagy természetes fürdőhelyek, a 21., 22. és 26. §-ban említett létesítményeket üzemeltet, és szolgáltatásaik fogyasztóknak szóló kínálatában vagy reklámban kifejezetten felajánlják a fürdés, a vízi sportok, különösen a búvárkodás vagy a vízisíelés lehetőségét, amelyek során közvetlen érintkezés történik a vízzel, köteles a nyilvánosság számára naprakész tájékoztatást nyújtani a víz minőségéről; a víz minőségét a természetes fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelmények szerint kell megítélni.
§ 20
Vnútorné prostredie budov
(1)
Vnútorné prostredie budov musí spĺňať požiadavky na tepelno-vlhkostnú mikroklímu, vetranie a vykurovanie, požiadavky na osvetlenie, preslnenie a na iné druhy optického žiarenia.
(2)
V novonavrhovaných budovách sa trvalé dopĺňanie denného osvetlenia svetlom zo zdrojov umelého osvetlenia nesmie zriaďovať
a)
v obytných miestnostiach bytov,
b)
v izbách ubytovacích zariadení internátneho typu,
c)
v denných miestnostiach zariadení na predškolskú výchovu,
d)
v učebniach škôl okrem špeciálnych učební,
e)
v lôžkových izbách zdravotníckych zariadení, zariadení sociálnych služieb a zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.26)
(3)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú budovu určenú pre verejnosť (ďalej len „prevádzkovateľ budovy“), sú povinné zabezpečiť kvalitu vnútorného ovzdušia budovy tak, aby nepredstavovalo riziko v dôsledku prítomnosti fyzikálnych, chemických, biologických a iných zdraviu škodlivých faktorov a nebolo organolepticky zmenené.
20. §
Épületek belső környezete
(1)
Az épületek belső környezetének meg kell felelnie a hő- és páratartalmi mikroklímára, a szellőzésre és a fűtésre, a megvilágításra, a benapozásra és más optikai sugárzásra vonatkozó követelményeknek.
(2)
Új tervezésű épületekben a nappali világítás mesterséges fényforrásokkal történő állandó kiegészítése nem létesíthető
a)
a lakások lakóhelyiségeiben,
b)
a kollégiumi típusú szálláshelyek szobáiban,
c)
az óvodai nevelési intézmények nappali tartózkodásra szolgáló helyiségeiben,
d)
az iskolák tantermeiben, a szaktantermek kivételével,
e)
az egészségügyi intézmények, a szociális szolgáltató intézmények, valamint a gyermekek szociális és jogi védelmét szolgáló intézmények és a szociális gondnoksági intézmények kórtermeiben.26)
(3)
A nyilvános célú épületet üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „az épület üzemeltetője”) köteles biztosítani az épület belső levegőjének minőségét oly módon, hogy az a fizikai, kémiai, biológiai és egyéb, egészségre ártalmas tényezők jelenléte következtében ne jelentsen kockázatot, és érzékszervileg ne legyen megváltozott.
§ 21
Byty nižšieho štandardu a ubytovacie zariadenia
(1)
Byty nižšieho štandardu sú byty v bytových domoch, ktorých obytná plocha, úžitková plocha a vybavenie musia zodpovedať najmenej minimálnym požiadavkám ustanoveným podľa § 62 písm. f).
(2)
Ubytovacie zariadenia, ktoré poskytujú hromadné ubytovanie, možno prevádzkovať, len ak spĺňajú požiadavky na vnútorné prostredie, priestorové usporiadanie, funkčné členenie, vybavenie a na prevádzku ubytovacích zariadení ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. f).
(3)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú ubytovacie zariadenia (ďalej len „prevádzkovateľ ubytovacieho zariadenia“), sú povinné
a)
zabezpečiť požiadavky podľa odseku 2,
b)
vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.
21. §
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások és szálláshelyek
(1)
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások a társasházakban lévő olyan lakások, amelyek lakóterületének, hasznos alapterületének és felszereltségének meg kell felelnie legalább a 62. § f) pontja szerint megállapított minimális követelményeknek.
(2)
A tömegszállást nyújtó szálláshelyek csak akkor üzemeltethetők, ha megfelelnek a belső környezetre, a térbeli elrendezésre, a funkcionális tagolásra, a felszereltségre és a szálláshelyek üzemeltetésére vonatkozó, a 62. § f) pontja szerinti végrehajtó rendeletben megállapított követelményeknek.
(3)
A szálláshelyeket üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „a szálláshely üzemeltetője”) köteles
a)
biztosítani a (2) bekezdés szerinti követelmények teljesülését,
b)
működési szabályzatot kidolgozni és azt benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak.
§ 22
Telovýchovno-športové zariadenia
(1)
Telovýchovno-športové zariadenie je krytý alebo otvorený objekt určený na telovýchovné a športové podujatia v rámci telesnej kultúry.
(2)
Telovýchovno-športové zariadenie sa umiestňuje tak, aby jeho činnosť neovplyvňovala nepriaznivo okolie, najmä obytnú zástavbu hlukom, prachom alebo svetlom.
(3)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú telovýchovno-športové zariadenia (ďalej len „prevádzkovateľ telovýchovno-športového zariadenia“), sú povinné
a)
zabezpečiť požiadavky na vnútorné prostredie, priestorové usporiadanie a funkčné členenie, vybavenie a na prevádzku telovýchovno-športového zariadenia,
b)
používať len také telovýchovné náradie a zariadenia, aby sa pri ich používaní podľa návodu výrobcu neohrozilo alebo nepoškodilo zdravie ich užívateľov,
c)
vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.
22. §
Testnevelési és sportlétesítmények
(1)
A testnevelési és sportlétesítmény a testkultúra keretében testnevelési és sportrendezvényekre szolgáló fedett vagy nyitott létesítmény.
(2)
A testnevelési és sportlétesítményt úgy kell elhelyezni, hogy annak működése ne hasson kedvezőtlenül a környezetre, különösen a lakóövezetre zajjal, porral vagy fénnyel.
(3)
A testnevelési és sportlétesítményeket üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „a testnevelési és sportlétesítmény üzemeltetője”) köteles
a)
biztosítani a belső környezetre, a térbeli elrendezésre és a funkcionális tagolásra, a felszereltségre és a testnevelési és sportlétesítmény üzemeltetésére vonatkozó követelmények teljesülését,
b)
csak olyan testnevelési eszközöket és berendezéseket használni, amelyeknek a gyártó utasításai szerinti használata nem veszélyezteti vagy károsítja a használóik egészségét,
c)
működési szabályzatot kidolgozni és azt benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak.
§ 23
Zariadenia starostlivosti o ľudské telo
(1)
Zariadenia starostlivosti o ľudské telo sú najmä kaderníctvo, holičstvo, kozmetika, manikúra, pedikúra, solárium, masážny salón, sauna, tetovací salón, zariadenie na poskytovanie regeneračných a rekondičných služieb.
(2)
Zariadenia starostlivosti o ľudské telo možno prevádzkovať, len ak spĺňajú požiadavky na stavebno-technické riešenie, priestorové usporiadanie, vybavenie a vnútorné členenie.
(3)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú zariadenia starostlivosti o ľudské telo (ďalej len „prevádzkovateľ zariadenia starostlivosti o ľudské telo“), sú povinné
a)
používať také pracovné postupy, prístroje, pracovné nástroje, pomôcky a prípravky, aby pri poskytovaní služby nedošlo k ohrozeniu zdravia alebo k poškodeniu zdravia,
b)
mať k dispozícii lekárničku prvej pomoci,
c)
poučiť osobu, ktorej poskytujú služby, o rizikách spojených s poskytovanou službou,
d)
vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva.
(4)
Prevádzkovateľ zariadenia starostlivosti o ľudské telo a jeho zamestnanci nesmú
a)
manipulovať s jazvami,
b)
manipulovať s materskými znamienkami,
c)
robiť výkony na očnej spojovke a rohovke.
(5)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú solárium (ďalej len „prevádzkovateľ solária“), sú okrem povinností uvedených v odseku 3 ďalej povinné
a)
dodržiavať limity ultrafialového žiarenia,
b)
viesť prevádzkovú dokumentáciu,
c)
umiestniť na viditeľnom mieste poučenie pre osoby, ktorým poskytuje služby.
(6)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú saunu (ďalej len „prevádzkovateľ sauny“), sú okrem povinností uvedených v odseku 3 ďalej povinné zabezpečiť
a)
kvalitu vody v ochladzovacom bazéne tak, aby spĺňala požiadavky na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
b)
pravidelnú výmenu vody v ochladzovacom bazéne a jeho pravidelné čistenie,
c)
kontrolu kvality vody v ochladzovacom bazéne.
23. §
Az emberi test ápolását szolgáló létesítmények
(1)
Az emberi test ápolását szolgáló létesítmények különösen a fodrászat, borbélyüzlet, kozmetika, manikűr, pedikűr, szolárium, masszázsszalon, szauna, tetoválószalon, valamint a regenerációs és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó létesítmények.
(2)
Az emberi test ápolását szolgáló létesítmények csak akkor üzemeltethetők, ha megfelelnek az építészeti-műszaki megoldásra, a térbeli elrendezésre, a felszereltségre és a belső tagolásra vonatkozó követelményeknek.
(3)
Az emberi test ápolását szolgáló létesítményeket üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „az emberi test ápolását szolgáló létesítmény üzemeltetője”) köteles
a)
olyan munkafolyamatokat, készülékeket, munkaeszközöket, segédeszközöket és készítményeket használni, hogy a szolgáltatás nyújtása során ne következzen be egészségveszélyeztetés vagy egészségkárosodás,
b)
elsősegély-felszerelést rendelkezésre tartani,
c)
tájékoztatni azt a személyt, akinek szolgáltatást nyújtanak, a nyújtott szolgáltatással járó kockázatokról,
d)
működési szabályzatot kidolgozni és azt benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak.
(4)
Az emberi test ápolását szolgáló létesítmény üzemeltetője és annak alkalmazottai nem
a)
kezelhetnek hegeket,
b)
kezelhetnek anyajegyeket,
c)
végezhetnek beavatkozásokat a szem kötőhártyáján és szaruhártyáján.
(5)
A szoláriumot üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „a szolárium üzemeltetője”) a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeken túl továbbá köteles
a)
betartani az ultraibolya sugárzásra vonatkozó határértékeket,
b)
működési dokumentációt vezetni,
c)
látható helyen elhelyezni a szolgáltatást igénybe vevő személyek számára szóló tájékoztatót.
(6)
A szaunát üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „a szauna üzemeltetője”) a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeken túl továbbá köteles biztosítani
a)
a hűtőmedence vizének minőségét oly módon, hogy az megfeleljen a mesterséges fürdőhelyek vizének minőségére vonatkozó követelményeknek,
b)
a hűtőmedence vizének rendszeres cseréjét és annak rendszeres tisztítását,
c)
a hűtőmedence vizének minőség-ellenőrzését.
§ 24
Zariadenia pre deti a mládež
(1)
Zariadenia pre deti a mládež na účely tohto zákona sú:
a)
zariadenia, ktoré majú oprávnenie uskutočňovať výchovu a vzdelávanie,27)
b)
zariadenia starostlivosti o deti do troch rokov veku dieťaťa,27a)
c)
prevádzkarne, v ktorých sa prevádzkuje živnosť28) starostlivosti o deti do šesť rokov veku dieťaťa, ak nie sú zariadeniami podľa písmena b),
d)
prevádzkarne, v ktorých sa prevádzkuje živnosť28) výchovy a mimoškolského vzdelávania detí a mládeže,
e)
zariadenia, v ktorých sa poskytuje služba výchovy a starostlivosti o deti a mládež, ak nie sú zariadeniami podľa písmen a) až d), zariadením sociálnych služieb alebo zariadením sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2)
Zariadenia pre deti a mládež sa zriaďujú v zdravotne vhodnom prostredí, ktorým je prostredie chránené pred zdraviu škodlivými faktormi vonkajšieho prostredia, najmä pred hlukom a zdrojmi znečistenia ovzdušia, a prostredie chránené pred negatívnymi výchovnými vplyvmi.
(3)
Priestorové usporiadanie, funkčné členenie a vybavenie zariadení pre deti a mládež musí zodpovedať veku, zdravotnému stavu, stupňu telesného a duševného vývinu, telesným rozmerom detí a mládeže a veľkostnému typu a účelu zariadenia. Hračky, výchovné pomôcky a ďalšie predmety určené pre deti a mládež musia svojimi vlastnosťami zodpovedať požiadavkám ustanoveným osobitnými predpismi.29)
(4)
Prevádzkový poriadok upraví režim dňa, vrátane činností vedúcich k výchove a vzdelávaniu, prevádzku pieskovísk, stravovanie a pitný režim, ktoré musia v zariadeniach pre deti a mládež zohľadňovať vekové, fyzické a psychické osobitosti detí a mládeže.
(5)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú zariadenia pre deti a mládež (ďalej len „prevádzkovateľ zariadenia pre deti a mládež“), sú povinné
a)
zamerať výchovu detí a mládeže na ochranu zdravia,
b)
zabezpečiť pri podávaní stravy, aby strava bola pripravovaná zo zdravotne neškodných potravín so zodpovedajúcou energetickou a biologickou hodnotou,
c)
zabezpečiť pravidelné čistenie a udržiavanie vonkajších i vnútorných priestorov zariadenia pre deti a mládež tak, aby tieto nepredstavovali riziko v dôsledku ich mikrobiálneho a iného znečistenia a dodržiavať najvyššie prípustné množstvo mikrobiálneho a iného znečistenia pôdy ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. j),
d)
používať na čistenie a údržbu zariadenia len prostriedky, ktoré nie sú zaradené medzi nebezpečné chemické látky a nebezpečné chemické prípravky,30)
e)
zabezpečiť zásobovanie zariadenia tečúcou pitnou vodou a tečúcou teplou vodou,
f)
vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho na schválenie regionálnemu úradu verejného zdravotníctva, ako aj návrh na jeho zmenu.
(6)
V predškolskom zariadení môže byť umiestnené len dieťa, ktoré
a)
je zdravotne spôsobilé na pobyt v kolektíve,
b)
neprejavuje príznaky prenosného ochorenia,
c)
nemá nariadené karanténne opatrenie.
(7)
Potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti, ktoré obsahuje aj údaj o povinnom očkovaní, vydá rodičovi, poručníkovi, opatrovníkovi, fyzickej osobe alebo právnickej osobe, ktorej bolo dieťa zverené na základe rozhodnutia súdu podľa osobitného predpisu,31) alebo osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom a má dieťa dočasne zverené do starostlivosti podľa osobitného predpisu26) (ďalej len „zástupca dieťaťa“), ošetrujúci lekár. Potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti dieťaťa na pobyt v kolektíve predkladá zástupca dieťaťa pred prvým vstupom dieťaťa do predškolského zariadenia.
(8)
Skutočnosti uvedené v odseku 6 písm. b) a c) potvrdzuje písomným vyhlásením zástupca dieťaťa. Vyhlásenie nesmie byť staršie ako jeden deň. Vyhlásenie predkladá zástupca dieťaťa pred prvým vstupom dieťaťa do predškolského zariadenia a po neprítomnosti dieťaťa v predškolskom zariadení dlhšej ako päť dní,
(9)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú predškolské zariadenia (ďalej len „prevádzkovateľ predškolského zariadenia“), sú ďalej povinné
a)
zabezpečiť, aby skutočnosť, či zdravotný stav dieťaťa umožňuje jeho prijatie do zariadenia, zisťovala každý deň zodpovedná osoba pred prijatím dieťaťa do zariadenia,
b)
zabezpečiť, aby osoba zodpovedná za každodenné prijímanie detí do zariadenia prijala dieťa podozrivé z ochorenia iba na základe vyšetrenia jeho zdravotného stavu ošetrujúcim lekárom,
c)
zabezpečiť izoláciu dieťaťa od ostatných detí, ak dieťa počas dňa prejavilo príznaky akútneho prenosného ochorenia, dočasný dohľad nad ním a informovanie zástupcu dieťaťa.
(10)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú živnosť starostlivosti o deti do šesť rokov veku, ak prevádzkujú živnosť v prevádzkarni, sú povinné dodržiavať ustanovenia odsekov 2 až 9 a predkladať návrhy uvedené v § 13 ods. 4 písm. a) na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva.
(11)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú živnosť výchovy a mimoškolského vzdelávania detí a mládeže, ak prevádzkujú živnosť v prevádzkarni, sú povinné dodržiavať ustanovenia odsekov 2 až 5 a predkladať návrhy uvedené v § 13 ods. 4 písm. a) na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva.
24. §
Gyermek- és ifjúsági létesítmények
(1)
E törvény alkalmazásában gyermek- és ifjúsági létesítmények a következők:
a)
nevelés és oktatás folytatására jogosult intézmények,27)
b)
a gyermek hároméves koráig terjedő gyermekgondozási intézmények,27a)
c)
olyan telephelyek, ahol a gyermek hatéves koráig terjedő gyermekgondozási iparűzési tevékenységet28) folytatnak, ha nem minősülnek a b) pont szerinti intézménynek,
d)
olyan telephelyek, ahol gyermek- és ifjúsági nevelési és iskolán kívüli oktatási iparűzési tevékenységet28) folytatnak,
e)
olyan létesítmények, ahol gyermek- és ifjúságnevelési és -gondozási szolgáltatást nyújtanak, ha nem minősülnek az a)–d) pont szerinti intézménynek, szociális szolgáltatási intézménynek vagy a gyermekek szociális jogvédelmét és a szociális gondnokságot ellátó intézménynek.
(2)
A gyermek- és ifjúsági létesítményeket egészségügyileg megfelelő környezetben kell létrehozni, amely a külső környezet egészségre ártalmas tényezőitől, különösen a zajtól és a légszennyező forrásoktól, valamint a negatív nevelési hatásoktól védett környezet.
(3)
A gyermek- és ifjúsági létesítmények térbeli elrendezésének, funkcionális tagolásának és felszereltségének meg kell felelnie a gyermekek és a fiatalok korának, egészségi állapotának, testi és szellemi fejlettségi szintjének, testméreteinek, valamint a létesítmény mérettípusának és rendeltetésének. A gyermekek és fiatalok számára készült játékoknak, nevelési segédeszközöknek és egyéb tárgyaknak tulajdonságaikkal meg kell felelniük a külön jogszabályokban29) megállapított követelményeknek.
(4)
A működési szabályzat szabályozza a napirendet, beleértve a neveléshez és oktatáshoz vezető tevékenységeket, a homokozók üzemeltetését, az étkeztetést és az ivóvízrendszert, amelyeknek a gyermek- és ifjúsági létesítményekben figyelembe kell venniük a gyermekek és a fiatalok életkori, fizikai és pszichikai sajátosságait.
(5)
A gyermek- és ifjúsági létesítményeket üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „a gyermek- és ifjúsági létesítmény üzemeltetője”) köteles
a)
a gyermekek és a fiatalok nevelését az egészségvédelemre irányítani,
b)
az étkeztetés során biztosítani, hogy az étel egészségre ártalmatlan élelmiszerekből, megfelelő energia- és biológiai értékkel készüljön,
c)
biztosítani a gyermek- és ifjúsági létesítmény külső és belső tereinek rendszeres tisztítását és karbantartását oly módon, hogy azok mikrobiális és egyéb szennyeződésük következtében ne jelentsenek kockázatot, és betartani a talaj mikrobiális és egyéb szennyeződésének a 62. § j) pontja szerinti végrehajtó rendeletben megállapított legmagasabb megengedett mennyiségét,
d)
a létesítmény tisztítására és karbantartására csak olyan szereket használni, amelyek nincsenek a veszélyes vegyi anyagok és veszélyes vegyi készítmények közé sorolva,30)
e)
biztosítani a létesítmény folyó ivóvízzel és folyó meleg vízzel való ellátását,
f)
működési szabályzatot kidolgozni és azt, valamint annak módosítására irányuló javaslatot jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak.
(6)
Óvodai intézményben csak olyan gyermek helyezhető el, aki
a)
egészségügyileg alkalmas a közösségben való tartózkodásra,
b)
nem mutatja fertőző betegség tüneteit,
c)
nincs számára karanténintézkedés elrendelve.
(7)
Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást, amely a kötelező védőoltásról szóló adatot is tartalmazza, a kezelőorvos adja ki a szülőnek, gyámnak, gondnoknak, annak a természetes vagy jogi személynek, akire a gyermeket külön jogszabály31) szerinti bírósági határozat alapján rábízták, vagy annak a személynek, aki nevelőszülővé kíván válni, és a gyermeket külön jogszabály26) szerint ideiglenesen a gondozásába helyezték (a továbbiakban: „a gyermek képviselője”). A gyermek közösségben való tartózkodásra vonatkozó egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást a gyermek képviselője a gyermek óvodai intézménybe való első belépése előtt nyújtja be.
(8)
A (6) bekezdés b) és c) pontjában foglalt tényeket a gyermek képviselője írásbeli nyilatkozattal igazolja. A nyilatkozat nem lehet egy napnál régebbi. A nyilatkozatot a gyermek képviselője a gyermek óvodai intézménybe való első belépése előtt és a gyermek öt napot meghaladó óvodai intézményi távolléte után nyújtja be.
(9)
Az óvodai intézményeket üzemeltető egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „az óvodai intézmény üzemeltetője”) továbbá köteles
a)
biztosítani, hogy azt a tényt, hogy a gyermek egészségi állapota lehetővé teszi-e a létesítménybe való felvételét, minden nap egy felelős személy állapítsa meg a gyermek létesítménybe való felvétele előtt,
b)
biztosítani, hogy a gyermekek napi felvételéért felelős személy a betegség gyanújával érkező gyermeket csak a kezelőorvos által végzett egészségi állapotvizsgálat alapján vegye fel,
c)
biztosítani a gyermek elkülönítését a többi gyermektől, ha a gyermek a nap folyamán akut fertőző betegség tüneteit mutatta, továbbá az ideiglenes felügyeletét és a gyermek képviselőjének tájékoztatását.
(10)
A hatéves korig terjedő gyermekgondozási iparűzési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és jogi személy, ha az iparűzési tevékenységet telephelyen folytatja, köteles betartani a (2)–(9) bekezdés rendelkezéseit, és a 13. § (4) bekezdésének a) pontjában említett javaslatokat elbírálásra benyújtani a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak.
(11)
A gyermek- és ifjúságnevelési és iskolán kívüli oktatási iparűzési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és jogi személy, ha az iparűzési tevékenységet telephelyen folytatja, köteles betartani a (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit, és a 13. § (4) bekezdésének a) pontjában említett javaslatokat elbírálásra benyújtani a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak.
§ 25
Zotavovacie podujatia
(1)
Zotavovacie podujatie je organizovaný pobyt najmenej piatich detí a mládeže do 18 rokov veku na čas dlhší ako štyri dni, ktorého účelom je rekreácia detí a mládeže, posilnenie ich zdravia a zvýšenie ich telesnej zdatnosti.
(2)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré organizujú zotavovacie podujatia (ďalej len „organizátor zotavovacieho podujatia“), sú povinné
a)
požiadať písomne najmenej 30 dní pred začiatkom konania zotavovacieho podujatia regionálny úrad verejného zdravotníctva príslušný podľa miesta zotavovacieho podujatia, prípadne podľa miesta jeho začiatku, ak ide o putovné zotavovacie podujatie, o posúdenie zotavovacieho podujatia,
b)
organizovať zotavovacie podujatie tak, aby plnilo výchovné poslanie a posilňovalo zdravie detí a pri jeho organizovaní prihliadať na vek a zdravotný stav detí a charakter zotavovacieho podujatia,
c)
zabezpečiť, aby zotavovacie podujatie sa uskutočnilo len v zariadeniach, ktoré spĺňajú požiadavky na umiestnenie, funkčné členenie, priestorové usporiadanie, ubytovanie, stravovanie a na prevádzku zariadení pre zotavovacie podujatia,
d)
zabezpečiť, aby dieťa zúčastnené na zotavovacom podujatí spĺňalo požiadavky zdravotnej spôsobilosti,
e)
zabezpečiť, aby na zotavovacom podujatí pracovali iba osoby zdravotne spôsobilé a odborne spôsobilé,
f)
dodržiavať denný režim, ktorý zohľadňuje vek a zdravotný stav detí,
g)
zabezpečiť stravovanie detí s prihliadnutím na ich vek, zdravotný stav a fyzickú záťaž a aby podávaná strava bola zdravotne neškodná a výživovo hodnotná,
h)
zabezpečiť zdravotnú starostlivosť na zotavovacom podujatí odborne spôsobilými osobami, najmenej jednou na 130 detí,
i)
zabezpečiť lekárničku prvej pomoci,
j)
zabezpečiť starostlivosť lekára dostupného z miesta konania zotavovacieho podujatia a písomne mu oznámiť miesto a čas konania zotavovacieho podujatia,
k)
zabezpečiť poučenie osôb na zotavovacom podujatí o predchádzaní ochoreniam a iným poruchám zdravia, ak takéto poučenie doposiaľ neabsolvovali,
l)
informovať zástupcu dieťaťa o ochorení alebo inej poruche zdravia dieťaťa na podujatí a o prípadnom kontakte s prenosným ochorením,
m)
viesť dokumentáciu o zotavovacom podujatí a uchovávať ju šesť mesiacov od skončenia zotavovacieho podujatia.
25. §
Üdülési rendezvények
(1)
Az üdülési rendezvény legalább öt, 18 év alatti gyermek és fiatal négy napnál hosszabb ideig tartó szervezett tartózkodása, amelynek célja a gyermekek és fiatalok rekreációja, egészségük megerősítése és testi erőnlétük növelése.
(2)
Az üdülési rendezvényeket szervező egyéni vállalkozó és jogi személy (a továbbiakban: „az üdülési rendezvény szervezője”) köteles
a)
legalább 30 nappal az üdülési rendezvény kezdete előtt írásban kérni az üdülési rendezvény helye szerint, illetve vándortábor esetén a kezdőhelye szerint illetékes regionális közegészségügyi hivataltól az üdülési rendezvény elbírálását,
b)
az üdülési rendezvényt úgy szervezni, hogy az nevelési küldetést teljesítsen és erősítse a gyermekek egészségét, és annak szervezése során figyelembe venni a gyermekek korát és egészségi állapotát, valamint az üdülési rendezvény jellegét,
c)
biztosítani, hogy az üdülési rendezvényre csak olyan létesítményekben kerüljön sor, amelyek megfelelnek az elhelyezésre, a funkcionális tagolásra, a térbeli elrendezésre, a szállásra, az étkeztetésre és az üdülési rendezvényekre szolgáló létesítmények üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek,
d)
biztosítani, hogy az üdülési rendezvényen részt vevő gyermek megfeleljen az egészségügyi alkalmassági követelményeknek,
e)
biztosítani, hogy az üdülési rendezvényen csak egészségügyileg alkalmas és szakmailag képzett személyek dolgozzanak,
f)
betartani a gyermekek korát és egészségi állapotát figyelembe vevő napirendet,
g)
biztosítani a gyermekek étkeztetését koruk, egészségi állapotuk és fizikai megterhelésük figyelembevételével, valamint hogy a felszolgált étel egészségre ártalmatlan és tápláló legyen,
h)
biztosítani az üdülési rendezvényen az egészségügyi ellátást szakmailag képzett személyek által, legalább egyet 130 gyermekre,
i)
elsősegély-felszerelést biztosítani,
j)
biztosítani az üdülési rendezvény helyszínéről elérhető orvos ellátását, és írásban értesíteni őt az üdülési rendezvény helyéről és idejéről,
k)
biztosítani az üdülési rendezvényen részt vevő személyek tájékoztatását a betegségek és egyéb egészségkárosodások megelőzéséről, ha ilyen tájékoztatáson még nem vettek részt,
l)
tájékoztatni a gyermek képviselőjét a gyermek rendezvényen bekövetkezett megbetegedéséről vagy egyéb egészségkárosodásáról és az esetleges fertőző betegséggel való érintkezésről,
m)
dokumentációt vezetni az üdülési rendezvényről, és azt az üdülési rendezvény befejezésétől számított hat hónapig megőrizni.
§ 26
Zariadenia spoločného stravovania
(1)
Zariadenia spoločného stravovania sú zariadenia, ktoré poskytujú stravovacie služby spojené s výrobou, prípravou alebo podávaním pokrmov alebo nápojov na pracoviskách, v školských zariadeniach, školách, zariadeniach sociálnych služieb, zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zdravotníckych zariadeniach, v prevádzkach verejného stravovania, v jedálňach so samoobsluhou a v podobných prevádzkach verejného stravovania, cukrárňach, stánkoch a v iných prevádzkach s ambulantným predajom potravín, pokrmov alebo nápojov a na zotavovacích podujatiach alebo iných hromadných podujatiach.
(2)
Zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu32) pobytovou formou alebo v ktorom sa vykonávajú opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pobytovou formou na základe dohody32a) a zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktoré utvára podmienky na prípravu stravy alebo zabezpečuje poskytovanie stravy33) sa na účely tohto zákona nepovažuje za zariadenie spoločného stravovania.
(3)
Stravovacie služby možno poskytovať len v zariadeniach, ktoré spĺňajú požiadavky podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. l) tak, aby bola zabezpečená
a)
ochrana potravín, pokrmov, nápojov, materiálov a predmetov prichádzajúcich do kontaktu s potravinami, pokrmami alebo nápojmi, proti kontaminácii medzi pracovnými operáciami a počas pracovných operácií s potravinami, pokrmami alebo nápojmi, technologickými zariadeniami, prívodom vzduchu alebo pohybom zamestnancov a so zdrojmi vonkajšej kontaminácie; výrobný proces zariadenia spoločného stravovania musí byť plynulý a jednosmerný,
b)
dezinfekcia a regulácia živočíšnych škodcov a upratovanie.
(4)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré prevádzkujú zariadenia spoločného stravovania (ďalej len „prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania“), sú povinné
a)
zabezpečiť, aby do výrobných a skladovacích priestorov nevstupovali neoprávnené osoby, a zamedziť vodeniu a vpúšťaniu zvierat do priestorov zariadenia spoločného stravovania okrem priestorov určených na konzumáciu stravy, do ktorých môžu vstupovať osoby so zdravotným postihnutím v sprievode psa so špeciálnym výcvikom,
b)
zabezpečiť pri výrobe pokrmov ich zdravotnú neškodnosť a zachovanie ich výživovej a zmyslovej hodnoty a vylúčenie nežiaducich vplyvov z technologického postupu prípravy pokrmov,
c)
postupovať pri výrobe pokrmov a nápojov podľa zásad správnej výrobnej praxe,9) dodržiavať pracovné postupy, miesta alebo operácie technologických procesov, ktoré sú kritické pri zabezpečovaní zdravotnej neškodnosti pokrmov a nápojov, a dodržiavať požiadavky na výrobu, prípravu a podávanie pokrmov a nápojov,
d)
zabezpečovať sústavnú kontrolu pri preberaní surovín a viesť o vykonanej kontrole evidenciu počas dvoch rokov,
e)
zabezpečovať a kontrolovať podmienky dodržania zdravotnej neškodnosti uskladňovaných surovín, polovýrobkov, polotovarov, hotových pokrmov a nápojov,
f)
zabezpečovať ochranu hotových pokrmov a nápojov pred ich znehodnotením,
g)
zabezpečovať plynulú dodávku pitnej vody a teplej vody s teplotou najmenej 45 °C,
h)
zabezpečovať kontrolu ukazovateľov kvality pitnej vody podľa všeobecne záväzného právneho predpisu vydaného podľa § 62 ods. 1 písm. w),
i)
zabezpečovať výživovú hodnotu hotových pokrmov a nápojov podľa odporúčaných výživových dávok, ak ďalej nie je ustanovené inak,
j)
zabezpečiť pred výdajom stravy odber vzoriek pripravených hotových pokrmov, ich uchovanie a o odobratých vzorkách viesť dokumentáciu, ak ďalej nie je ustanovené inak,
k)
kontrolovať dodržiavanie osobnej hygieny zamestnancov,
l)
zabezpečovať a kontrolovať čistotu zariadenia a prevádzkových priestorov.
(5)
Povinnosti podľa odseku 4 písm. i) a j) sa nevzťahujú na prevádzky verejného stravovania, stánky s rýchlym občerstvením a iné zariadenia s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na hromadné podujatia. Povinnosti podľa odseku 4 písm. j) sa nevzťahujú na zariadenia sociálnych služieb rodinného typu.33aaa)
(6)
Obmedzenie vstupu zvierat podľa odseku 4 písm. a) sa nevzťahuje na zariadenia verejného stravovania a umožňuje sa vstup spoločenských zvierat,33aa) ak vstup osoby so spoločenským zvieraťom do priestorov určených na konzumáciu stravy povolí prevádzkovateľ zariadenia verejného stravovania. Prevádzkovateľ zariadenia verejného stravovania je povinný zabezpečiť označenie o povolení vstupu so spoločenským zvieraťom na viditeľnom mieste pri vstupe do priestorov prevádzky, ktoré sú určené na konzumáciu stravy a prijať hygienické opatrenia na ochranu hotových pokrmov a nápojov.
(7)
Povinnosť zabezpečiť, aby do výrobných a skladovacích priestorov nevstupovali neoprávnené osoby podľa odseku 4 písm. a) sa nevzťahuje na poskytovateľa sociálnej služby v zariadení sociálnych služieb rodinného typu,33aaa) a to na vstup zamestnancov poskytovateľa tejto sociálnej služby a prijímateľov sociálnej služby v tomto zariadení. Prijímateľ sociálnej služby v zariadení sociálnych služieb rodinného typu sa môže zúčastňovať prípravy alebo podávania pokrmov alebo nápojov a súvisiacej manipulácie s potravinami v bytovej jednotke tohto zariadenia, v ktorej je ubytovaný, ak má potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti.
(8)
Prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania určeného pre deti a mládež je ďalej povinný pri voľbe stravy vychádzať z vekových potrieb stravovanej skupiny, prihliadať na vhodný výber surovín, ročné obdobie, čas, keď sa má poskytovať stravovanie, a ďalšie skutočnosti, ktoré by mohli ovplyvniť zdravotný stav stravovaných detí a mládeže.
26. §
Közétkeztetési létesítmények
(1)
Közétkeztetési létesítmények azok a létesítmények, amelyek ételek vagy italok előállításával, elkészítésével vagy felszolgálásával kapcsolatos étkeztetési szolgáltatásokat nyújtanak munkahelyeken, iskolai létesítményekben, iskolákban, szociális szolgáltató létesítményekben, gyermekek szociális és jogi védelmét szolgáló és szociális gondnoksági létesítményekben, egészségügyi létesítményekben, nyilvános étkeztetési egységekben, önkiszolgáló étkezdékben és hasonló nyilvános étkeztetési egységekben, cukrászdákban, bódékban és más, élelmiszereket, ételeket vagy italokat ambulánsan árusító egységekben, valamint üdülési vagy más tömegrendezvényeken.
(2)
A gyermekek szociális és jogi védelmét szolgáló és szociális gondnoksági létesítmény, amelyben bírósági határozatot32) hajtanak végre bentlakásos formában, vagy amelyben a gyermekek szociális és jogi védelmére és a szociális gondnokságra vonatkozó intézkedéseket hajtanak végre bentlakásos formában, megállapodás alapján,32a) valamint a gyermekek szociális és jogi védelmét szolgáló és szociális gondnoksági létesítmény, amely megteremti az ételkészítés feltételeit vagy biztosítja az étkeztetést,33) e törvény alkalmazásában nem minősül közétkeztetési létesítménynek.
(3)
Étkeztetési szolgáltatások csak olyan létesítményekben nyújthatók, amelyek megfelelnek a 62. § (1) bek. l) pontja alapján kiadott rendelet követelményeinek, oly módon, hogy biztosítva legyen
a)
az élelmiszerek, ételek, italok, valamint az élelmiszerekkel, ételekkel vagy italokkal érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak védelme a munkafolyamatok között és a munkafolyamatok során az élelmiszerekkel, ételekkel vagy italokkal, a technológiai berendezésekkel, a levegőellátással vagy az alkalmazottak mozgásával, valamint a külső szennyeződés forrásaival szembeni szennyeződés ellen; a közétkeztetési létesítmény gyártási folyamatának folyamatosnak és egyirányúnak kell lennie,
b)
a fertőtlenítés, az állati kártevők elleni védekezés és a takarítás.
(4)
A közétkeztetési létesítményeket üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „a közétkeztetési létesítmény üzemeltetője”) köteles
a)
biztosítani, hogy a termelési és raktározási helyiségekbe illetéktelen személyek ne lépjenek be, és megakadályozni az állatok bevezetését és beengedését a közétkeztetési létesítmény helyiségeibe, kivéve az ételfogyasztásra kijelölt helyiségeket, ahová egészségkárosult személyek speciális kiképzésben részesült kutya kíséretében beléphetnek,
b)
az ételek előállítása során biztosítani azok egészségügyi ártalmatlanságát, tápértékük és érzékszervi értékük megőrzését, valamint az ételkészítés technológiai eljárásából származó nemkívánatos hatások kiküszöbölését,
c)
az ételek és italok előállítása során a helyes gyártási gyakorlat elvei9) szerint eljárni, betartani azokat a munkafolyamatokat, helyeket vagy technológiai műveleteket, amelyek kritikusak az ételek és italok egészségügyi ártalmatlanságának biztosítása szempontjából, és betartani az ételek és italok előállítására, elkészítésére és felszolgálására vonatkozó követelményeket,
d)
biztosítani a nyersanyagok átvételének rendszeres ellenőrzését, és az elvégzett ellenőrzésről két évig nyilvántartást vezetni,
e)
biztosítani és ellenőrizni a tárolt nyersanyagok, félkész termékek, félkész ételek, készételek és italok egészségügyi ártalmatlansága betartásának feltételeit,
f)
biztosítani a készételek és italok megromlás elleni védelmét,
g)
biztosítani az ivóvíz és a legalább 45 °C hőmérsékletű meleg víz folyamatos ellátását,
h)
biztosítani az ivóvíz minőségi mutatóinak ellenőrzését a 62. § (1) bek. w) pontja alapján kiadott rendelet szerint,
i)
biztosítani a készételek és italok tápértékét az ajánlott tápanyag-beviteli értékek szerint, ha a továbbiakban másként nem rendelkeznek,
j)
az ételkiadás előtt biztosítani az elkészített készételekből történő mintavételt, azok megőrzését és a vett mintákról dokumentációt vezetni, ha a továbbiakban másként nem rendelkeznek,
k)
ellenőrizni az alkalmazottak személyi higiéniájának betartását,
l)
biztosítani és ellenőrizni a létesítmény és az üzemi helyiségek tisztaságát.
(5)
A (4) bekezdés i) és j) pontja szerinti kötelezettségek nem vonatkoznak a nyilvános étkeztetési egységekre, a gyorsbüfékre és más, ételeket és italokat ambulánsan árusító létesítményekre, valamint a tömegrendezvényekre. A (4) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettségek nem vonatkoznak a családias típusú szociális szolgáltató létesítményekre.33aaa)
(6)
A (4) bekezdés a) pontja szerinti, az állatok belépésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a nyilvános étkeztetési létesítményekre, és engedélyezett a társállatok33aa) belépése, ha a nyilvános étkeztetési létesítmény üzemeltetője engedélyezi a társállattal rendelkező személy belépését az ételfogyasztásra kijelölt helyiségekbe. A nyilvános étkeztetési létesítmény üzemeltetője köteles az ételfogyasztásra kijelölt üzemi helyiségek bejáratánál jól látható helyen elhelyezni a társállattal való belépés engedélyezéséről szóló jelzést, és higiéniai intézkedéseket tenni a készételek és italok védelme érdekében.
(7)
A (4) bekezdés a) pontja szerinti azon kötelezettség, hogy biztosítani kell, hogy a termelési és raktározási helyiségekbe illetéktelen személyek ne lépjenek be, nem vonatkozik a családias típusú szociális szolgáltató létesítményben33aaa) működő szociális szolgáltatóra, mégpedig e szociális szolgáltató alkalmazottainak és az e létesítményben a szociális szolgáltatást igénybe vevőknek a belépésére. A családias típusú szociális szolgáltató létesítményben a szociális szolgáltatást igénybe vevő részt vehet az ételek vagy italok elkészítésében vagy felszolgálásában és a kapcsolódó élelmiszer-kezelésben a létesítmény azon lakóegységében, ahol el van szállásolva, ha rendelkezik egészségügyi alkalmassági igazolással.
(8)
A gyermekek és fiatalok számára működtetett közétkeztetési létesítmény üzemeltetője továbbá köteles az étrend megválasztásakor az étkeztetett csoport korosztályi szükségleteiből kiindulni, figyelembe venni a nyersanyagok megfelelő kiválasztását, az évszakot, az étkeztetés időpontját és más olyan tényeket, amelyek befolyásolhatják az étkeztetett gyermekek és fiatalok egészségi állapotát.
DRUHÁ HLAVA
MÁSODIK FEJEZET
OCHRANA ZDRAVIA PRED HLUKOM, INFRAZVUKOM, VIBRÁCIAMI A ELEKTROMAGNETICKÝM ŽIARENÍM V ŽIVOTNOM PROSTREDÍ
Egészségvédelem a környezetben a zajtól, infrahangtól, rezgésektől és elektromágneses sugárzástól
§ 27
Hluk, infrazvuk a vibrácie v životnom prostredí
(1)

Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré používajú alebo prevádzkujú zdroje hluku, infrazvuku alebo vibrácií, správca pozemných komunikácií,

 

33a) prevádzkovateľ vodnej cesty,

 

33b) prevádzkovateľ dráhy,

 

33c) prevádzkovateľ letiska33d) a prevádzkovatelia ďalších objektov, ktorých prevádzkou vzniká hluk, infrazvuk a vibrácie (ďalej len „prevádzkovateľ zdrojov hluku, infrazvuku alebo vibrácií“), sú povinní zabezpečiť, aby expozícia obyvateľov a ich prostredia bola čo najnižšia a neprekročila prípustné hodnoty ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 ods. 1 písm. m) (ďalej len „vykonávací predpis“).

(2)
Pri návrhu a výstavbe dopravnej infraštruktúry alebo jej modernizácii, ktorej dôsledkom je zvýšenie dopravného výkonu alebo zvýšenie hlukovej záťaže voči existujúcemu stavu, hluk z dopravnej infraštruktúry v súvisiacom chránenom priestore nesmie prekročiť prípustné hodnoty ustanovené vykonávacím predpisom pri existujúcom a predpokladanom dopravnom zaťažení.
(3)
Pri návrhu a výstavbe iných zdrojov alebo ich modernizácii, ktorej dôsledkom je zvýšenie hlukovej záťaže voči existujúcemu stavu, hluk z iných zdrojov v súvisiacom chránenom priestore nesmie prekročiť prípustné hodnoty ustanovené vykonávacím predpisom pri ich existujúcom a predpokladanom prevádzkovom režime.
(4)
Pri návrhu, umiestňovaní, povoľovaní, výstavbe alebo významnej obnove budov je stavebník povinný zabezpečiť ochranu vnútorného prostredia budovy pred hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a hlukom z iných zdrojov pri súčasnom zachovaní ostatných požadovaných vlastností vnútorného prostredia pri existujúcom a predpokladanom zaťažení hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a prevádzky iných zdrojov. Pri takto umiestňovanej a povolenej budove alebo jej časti je vlastník budovy povinný zabezpečiť zachovanie účinnosti realizovaných protihlukových opatrení a zabezpečiť, aby boli vo vnútornom prostredí budovy trvale dodržané prípustné hodnoty hluku pri existujúcom a predpokladanom zaťažení hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a prevádzky iných zdrojov.
(5)
Vlastník budovy nemá povinnosť zabezpečiť, aby boli vo vnútornom prostredí budovy trvale dodržané prípustné hodnoty hluku podľa odseku 4, ak ide o zvýšenie hlukovej záťaže súvisiacej s činnosťami podľa odsekov 2 a 3, presahujúcej hodnotu doterajšieho predpokladaného zaťaženia hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a z prevádzky iných zdrojov, ktoré nemajú priamu súvislosť s prevádzkou danej budovy.
(6)
Budovu na bývanie alebo budovu, ktorá vyžaduje podľa vykonávacieho predpisu tiché prostredie, rozširovanie obytnej zástavby, zmenu účelu využívania existujúcej budovy na takýto účel je možné navrhnúť, umiestniť, povoliť, postaviť alebo významne obnoviť, ak stavebník zabezpečí ochranu vnútorného prostredia a primeranej časti priľahlého vonkajšieho prostredia budovy pri existujúcom a predpokladanom zaťažení hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a prevádzky iných zdrojov v súlade s požiadavkami vyplývajúcimi z vykonávacieho predpisu pri súčasnom splnení podmienok vyplývajúcich z § 20 a v súlade s požiadavkami ustanovenými pre kategóriu územia v čase kolaudácie stavby alebo ak sa kolaudácia nevyžaduje v čase ukončenia realizácie stavebných prác. Stavebník nie je povinný zabezpečiť ochranu vonkajšieho prostredia v prípade významnej obnovy budovy. Pri takto umiestňovanej a povolenej budove alebo jej časti je vlastník budovy povinný zabezpečiť zachovanie účinnosti realizovaných protihlukových opatrení a zabezpečiť, aby boli vo vnútornom prostredí a primeranej časti priľahlého vonkajšieho prostredia budovy trvale dodržané prípustné hodnoty hluku pri existujúcom a predpokladanom zaťažení hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a prevádzky z iných zdrojov.
(7)
Vlastník budovy nemá povinnosť zabezpečiť, aby boli vo vnútornom prostredí a vonkajšom prostredí budovy trvale dodržané prípustné hodnoty hluku podľa odseku 6, ak ide o zvýšenie hlukovej záťaže súvisiacej s činnosťami podľa odsekov 2 a 3 presahujúcej hodnotu doterajšieho predpokladaného zaťaženia hlukom z prevádzky dopravnej infraštruktúry a z prevádzky iných zdrojov, ktoré nemajú priamu súvislosť s prevádzkou danej budovy.
(8)
Dodržanie povinností vyplývajúcich z odsekov 2 a 3 pri návrhu, výstavbe alebo modernizácii stavieb dopravnej infraštruktúry a iných zdrojov a povinností z odsekov 4 a 6 pri návrhu, umiestňovaní, povoľovaní, výstavbe alebo významnej obnove budovy je stavebník povinný preukázať objektivizáciou a hodnotením hluku pri kolaudácii, a ak sa kolaudácia nevyžaduje, pri ukončení realizácie stavebných prác. Objektivizáciu hluku, infrazvuku a vibráciám môžu vykonávať len osoby odborne spôsobilé na činnosť podľa § 15 ods. 1 písm. a).
(9)
Obce sú oprávnené objektivizovať expozíciu obyvateľov a ich prostredia hluku a vibráciám v súlade s požiadavkami ustanovenými vykonávacím predpisom. Objektivizáciu expozície obyvateľov a ich prostredia hluku, infrazvuku a vibráciám môžu vykonávať len osoby odborne spôsobilé na činnosť podľa § 15 ods. 1 písm. a).
27. §
Zaj, infrahang és rezgések a környezetben
(1)
A zaj-, infrahang- vagy rezgésforrásokat használó vagy üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy, a közutak kezelője,33a) a vízi út üzemeltetője,33b) a vasút üzemeltetője,33c) a repülőtér üzemeltetője33d) és más olyan létesítmények üzemeltetői, amelyek működése zajt, infrahangot és rezgéseket kelt (a továbbiakban: „a zaj-, infrahang- vagy rezgésforrások üzemeltetője”), kötelesek biztosítani, hogy a lakosság és környezetük expozíciója a lehető legalacsonyabb legyen, és ne haladja meg a 62. § (1) bek. m) pontja szerinti végrehajtó rendeletben (a továbbiakban: „végrehajtó rendelet”) megállapított megengedett értékeket.
(2)
A közlekedési infrastruktúra tervezése és építése vagy korszerűsítése során, amelynek következtében a meglévő állapothoz képest nő a forgalmi teljesítmény vagy a zajterhelés, a közlekedési infrastruktúrából származó zaj a kapcsolódó védett területen nem haladhatja meg a végrehajtó rendeletben megállapított megengedett értékeket a meglévő és a várható forgalmi terhelés mellett.
(3)
Más források tervezése és építése vagy korszerűsítése során, amelynek következtében a meglévő állapothoz képest nő a zajterhelés, a más forrásokból származó zaj a kapcsolódó védett területen nem haladhatja meg a végrehajtó rendeletben megállapított megengedett értékeket a meglévő és a várható üzemmódjuk mellett.
(4)
Épületek tervezése, elhelyezése, engedélyezése, építése vagy jelentős felújítása során az építtető köteles biztosítani az épület belső környezetének védelmét a közlekedési infrastruktúra működéséből és más forrásokból származó zajjal szemben, a belső környezet egyéb megkövetelt tulajdonságainak egyidejű megőrzése mellett, a közlekedési infrastruktúra működéséből és más források működéséből származó meglévő és várható zajterhelés mellett. Az így elhelyezett és engedélyezett épület vagy annak része esetében az épület tulajdonosa köteles biztosítani a megvalósított zajvédelmi intézkedések hatékonyságának megőrzését, és biztosítani, hogy az épület belső környezetében tartósan betartsák a megengedett zajértékeket a közlekedési infrastruktúra működéséből és más források működéséből származó meglévő és várható zajterhelés mellett.
(5)
Az épület tulajdonosa nem köteles biztosítani, hogy az épület belső környezetében a (4) bekezdés szerint tartósan betartsák a megengedett zajértékeket, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenységekkel összefüggő zajterhelés növekedéséről van szó, amely meghaladja a közlekedési infrastruktúra működéséből és más források működéséből származó eddigi várható zajterhelés értékét, és amely nincs közvetlen összefüggésben az adott épület működésével.
(6)
Lakóépületet vagy olyan épületet, amely a végrehajtó rendelet szerint csendes környezetet igényel, lakóövezet bővítését, meglévő épület használati céljának ilyen célra történő megváltoztatását akkor lehet tervezni, elhelyezni, engedélyezni, építeni vagy jelentősen felújítani, ha az építtető biztosítja az épület belső környezetének és a szomszédos külső környezet megfelelő részének védelmét a közlekedési infrastruktúra működéséből és más források működéséből származó meglévő és várható zajterhelés mellett, a végrehajtó rendeletből eredő követelményekkel összhangban, a 20. §-ból eredő feltételek egyidejű teljesítése mellett, és összhangban a területi kategóriára megállapított követelményekkel az építmény használatbavételi engedélyezésének időpontjában, vagy ha használatbavételi engedélyezés nem szükséges, az építési munkálatok befejezésének időpontjában. Az építtető nem köteles biztosítani a külső környezet védelmét az épület jelentős felújítása esetén. Az így elhelyezett és engedélyezett épület vagy annak része esetében az épület tulajdonosa köteles biztosítani a megvalósított zajvédelmi intézkedések hatékonyságának megőrzését, és biztosítani, hogy az épület belső környezetében és a szomszédos külső környezet megfelelő részében tartósan betartsák a megengedett zajértékeket a közlekedési infrastruktúra működéséből és más források működéséből származó meglévő és várható zajterhelés mellett.
(7)
Az épület tulajdonosa nem köteles biztosítani, hogy az épület belső és külső környezetében a (6) bekezdés szerint tartósan betartsák a megengedett zajértékeket, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenységekkel összefüggő zajterhelés növekedéséről van szó, amely meghaladja a közlekedési infrastruktúra működéséből és más források működéséből származó eddigi várható zajterhelés értékét, és amely nincs közvetlen összefüggésben az adott épület működésével.
(8)
A (2) és (3) bekezdésből eredő kötelezettségek betartását a közlekedési infrastruktúra építményeinek és más forrásoknak a tervezése, építése vagy korszerűsítése során, valamint a (4) és (6) bekezdésből eredő kötelezettségek betartását az épület tervezése, elhelyezése, engedélyezése, építése vagy jelentős felújítása során az építtető köteles a zaj objektivizálásával és értékelésével igazolni a használatbavételi engedélyezés során, vagy ha használatbavételi engedélyezés nem szükséges, az építési munkálatok befejezésekor. A zaj, az infrahang és a rezgések objektivizálását csak a 15. § (1) bek. a) pontja szerinti tevékenységre szakmailag alkalmas személyek végezhetik.
(9)
A községek jogosultak a lakosság és környezetük zaj- és rezgésexpozíciójának objektivizálására a végrehajtó rendeletben megállapított követelményekkel összhangban. A lakosság és környezetük zaj-, infrahang- és rezgésexpozíciójának objektivizálását csak a 15. § (1) bek. a) pontja szerinti tevékenységre szakmailag alkalmas személyek végezhetik.
§ 28
Elektromagnetické žiarenie v životnom prostredí
(1)
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré používajú alebo prevádzkujú generátor nízkych frekvencií, generátor vysokých frekvencií alebo zariadenia, ktoré takéto generátory obsahujú (ďalej len „zdroj elektromagnetického žiarenia“), sú povinné zabezpečiť technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu obyvateľov na úroveň limitných hodnôt ustanovených vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. n) a prevádzkovatelia telekomunikačných zariadení určených na šírenie signálu verejných sietí prostredníctvom rádiových alebo iných elektromagnetických prostriedkov na požiadanie poskytovať obyvateľom výsledky objektivizácie expozície obyvateľstva elektromagnetickému poľu od zdrojov elektromagnetického žiarenia vykonávanej v súlade s požiadavkami vykonávacieho predpisu podľa § 62 písm. n).
(2)
Zdroje elektromagnetického žiarenia pri navrhovaní a uskutočňovaní stavieb je potrebné zabezpečiť tak, aby nedošlo k prekračovaniu limitných hodnôt expozície obyvateľov.
28. §
Elektromágneses sugárzás a környezetben
(1)
Az alacsony frekvenciájú generátort, magas frekvenciájú generátort vagy ilyen generátorokat tartalmazó berendezéseket használó vagy üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „elektromágneses sugárforrás”) kötelesek olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a 62. § n) pontja szerinti végrehajtó rendeletben megállapított határértékek szintjére csökkentik a lakosság expozícióját, a nyilvános hálózatok jelének rádiós vagy egyéb elektromágneses eszközökkel történő terjesztésére szolgáló távközlési berendezések üzemeltetői pedig kérésre kötelesek a lakosság rendelkezésére bocsátani az elektromágneses sugárforrásokból származó elektromágneses térnek való lakossági expozíció objektivizálásának eredményeit, amelyet a 62. § n) pontja szerinti végrehajtó rendelet követelményeivel összhangban végeztek.
(2)
Az elektromágneses sugárforrásokat az építmények tervezése és megvalósítása során úgy kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor a lakossági expozíció határértékeinek túllépésére.
§ 29
Optické žiarenie v životnom prostredí
 
Fyzická osoba-podnikateľ a právnická osoba, ktoré používajú alebo prevádzkujú umelé zdroje ultrafialového, infračerveného, laserového alebo iného optického žiarenia na iné účely ako osvetlenie podľa § 20 ods. 1 (ďalej len „prevádzkovateľ umelých zdrojov optického žiarenia“), sú povinné
a)
zabezpečiť, aby expozícia obyvateľov a ich prostredia neprekročila limitné hodnoty ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. o),
b)
zabezpečiť objektivizáciu a hodnotenie optického žiarenia.
29. §
Optikai sugárzás a környezetben
 
A mesterséges ultraibolya, infravörös, lézer- vagy egyéb optikai sugárforrásokat a 20. § (1) bekezdése szerinti világítástól eltérő célokra használó vagy üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „a mesterséges optikai sugárforrások üzemeltetője”) köteles
a)
biztosítani, hogy a lakosság és környezetük expozíciója ne haladja meg a 62. § o) pontja szerinti végrehajtó rendeletben megállapított határértékeket,
b)
biztosítani az optikai sugárzás objektivizálását és értékelését.
TRETIA HLAVA
HARMADIK FEJEZET
OCHRANA ZDRAVIA PRI PRÁCI
Egészségvédelem a munkavégzés során
§ 30
Povinnosti pri ochrane zdravia pri práci
(1)
Zamestnávateľ je povinný
a)
zabezpečiť opatrenia, ktoré znížia expozíciu zamestnancov a obyvateľov fyzikálnym, chemickým, biologickým alebo iným faktorom práce a pracovného prostredia (ďalej len „faktory práce a pracovného prostredia“) na najnižšiu dosiahnuteľnú úroveň, najmenej však na úroveň limitov ustanovených osobitnými predpismi,34)
b)
zabezpečiť posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia zabezpečiť vypracovanie písomného posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou podľa § 30a ods. 3; zamestnávateľ zabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a vypracovanie písomného posudku o riziku aj pri každej zmene pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika,
c)
zabezpečiť posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia na pracovisku, na ktorom zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do
1.
druhej kategórie najmenej raz za 24 mesiacov,
2.
tretej kategórie alebo štvrtej kategórie najmenej raz za rok,
d)
zabezpečiť pri posúdení zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia podľa písmena c) vypracovanie
1.
písomného posudku o riziku, ak pracovná zdravotná služba zistila takú zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika alebo
2.
písomného záznamu o posúdení rizika, ak pracovná zdravotná služba nezistila zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika,
e)
poskytnúť kópiu posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika podľa písmena b) zástupcom zamestnancov,
f)
zabezpečiť pre zamestnancov posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30e,
g)
predložiť lekárovi, ktorý vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, zoznam zamestnancov, ktorí sa podrobia lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci podľa § 30e; v zozname zamestnancov sa uvádza meno a priezvisko zamestnanca, dátum narodenia, osobné číslo, ak bolo pridelené, názov pracoviska, profesia, pracovné zaradenie, dĺžka expozície pri práci v rokoch alebo v mesiacoch u aktuálneho zamestnávateľa, faktory práce a pracovného prostredia, ktorým je zamestnanec vystavený, a výsledky posúdenia zdravotného rizika s uvedením kategórií prác osobitne pre jednotlivé faktory práce a pracovného prostredia,
h)
uchovávať lekárske posudky o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f ods. 1 zamestnancov, ktorí vykonávajú rizikovú prácu, 20 rokov od skončenia tejto rizikovej práce alebo ak v písmene o) nie je ustanovené inak,
i)
vypracovať prevádzkový poriadok z hľadiska ochrany a podpory zdravia zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, ak tak ustanovuje tento zákon alebo ustanovujú osobitné predpisy,34)
j)
viesť a uchovávať evidenciu zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 31 pri expozícii faktorom práce a pracovného prostredia, ktorými sú:
1.
hluk,
2.
vibrácie,
3.
ionizujúce žiarenie,
4.
elektromagnetické pole,
5.
ultrafialové žiarenie,
6.
infračervené žiarenie,
7.
laserové žiarenie,
8.
záťaž teplom,
9.
záťaž chladom,
10.
chemický faktor,
11.
karcinogénny faktor, mutagénny faktor alebo reprodukčne toxický faktor,
12.
biologický faktor,
13.
fyzická záťaž pri práci,
14.
psychická pracovná záťaž,
15.
zvýšený tlak vzduchu,
k)
predkladať príslušnému orgánu verejného zdravotníctva v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou návrhy na zaradenie prác do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie a návrhy na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 31 ods. 6,
l)
vypracovať v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou každoročne k 31. decembru informáciu o výsledkoch posúdenia zdravotného rizika a opatreniach vykonaných na ich zníženie alebo odstránenie na pracoviskách, na ktorých zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, vrátane počtu zamestnancov, ktorí vykonávajú rizikovú prácu, a hodnotenia zdravotného stavu zamestnancov vo vzťahu k práci a do 15. januára nasledujúceho roka ju predložiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
m)
poskytnúť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva súčinnosť pri prešetrovaní pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania podľa § 31a ods. 4,
n)
po zániku živnostenského oprávnenia alebo zániku obchodnej spoločnosti bezodkladne odovzdať dokumentáciu vedenú podľa písmen b), h) a j) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva.
(2)
Evidencia zamestnancov podľa odseku 1 písm. j) obsahuje údaje
a)
názov pracoviska,
b)
názov profesií,
c)
faktory práce a pracovného prostredia, ktorým sú zamestnanci vystavení, a kategóriu práce osobitne pre jednotlivé faktory práce a pracovného prostredia,
d)
výsledky kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania zdraviu škodlivých faktorov pracovného prostredia pri posúdení zdravotného rizika, ak bolo vykonané.
(3)
Povinnosti podľa odseku 1 písm. a) až e) a i) až n) sa nevzťahujú na
a)
Slovenskú informačnú službu vo vzťahu k výkonu štátnej služby príslušníkmi Slovenskej informačnej služby mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k príslušníkom Slovenskej informačnej služby zaradených do činnej zálohy,
b)
Zbor väzenskej a justičnej stráže vo vzťahu k príslušníkom Zboru väzenskej a justičnej stráže zaradeným do činnej zálohy,
c)
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky vo vzťahu k výkonu štátnej služby príslušníkmi Policajného zboru mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k príslušníkom Policajného zboru zaradeným do činnej zálohy a príslušníkom Hasičského a záchranného zboru a príslušníkom Horskej záchrannej služby zaradeným mimo činnej štátnej služby,
d)
Ministerstvo obrany Slovenskej republiky vo vzťahu k výkonu štátnej služby profesionálnych vojakov ozbrojených síl Slovenskej republiky vyslaných na plnenie úloh mimo územia Slovenskej republiky,
e)
Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky vo vzťahu k výkonu štátnej služby colníkov mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k colníkom zaradeným do činnej zálohy,
f)
Národný bezpečnostný úrad vo vzťahu k výkonu štátnej služby príslušníkmi Národného bezpečnostného úradu mimo územia Slovenskej republiky a vo vzťahu k príslušníkom Národného bezpečnostného úradu zaradeným do činnej zálohy.
(4)
Povinnosti podľa odseku 1 písm. f) až h) a § 52 ods. 1 písm. g) sa nevzťahujú na Slovenskú informačnú službu, Národný bezpečnostný úrad, Zbor väzenskej a justičnej stráže, Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, Horskú záchrannú službu, Ministerstvo obrany Slovenskej republiky a Finančné riaditeľstvo Slovenskej republiky, ak je plnenie týchto povinností Slovenskou informačnou službou, Národným bezpečnostným úradom, Zborom väzenskej a justičnej stráže, Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky, Horskou záchrannou službou, Ministerstvom obrany Slovenskej republiky a Finančným riaditeľstvom Slovenskej republiky zabezpečené podľa osobitných predpisov.34a)
(5)
Zamestnávateľ je povinný
a)
umožniť pracovnej zdravotnej službe vstup na pracovisko a poskytnúť jej dostatočný čas na plnenie odborných činností pri zabezpečovaní ochrany a podpory zdravia pri práci, pričom zohľadňuje veľkosť organizácie, počet zamestnancov, pracovné podmienky a zdravotné riziká súvisiace s expozíciou zamestnancov,
b)
poskytnúť pracovnej zdravotnej službe informácie potrebné na posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia vrátane výsledkov kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov práce a pracovného prostredia, ktoré používa pri svojej činnosti alebo ktoré pri jeho činnosti vznikajú, ak bolo kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov práce a pracovného prostredia vykonané.
(6)
Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, je povinná
a)
si zabezpečiť posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia je povinná si zabezpečiť vypracovanie písomného posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika; posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a vypracovanie písomného posudku o riziku je povinná si zabezpečiť aj pri každej zmene pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika,
b)
zabezpečiť opatrenia, ktoré znížia jej expozíciu a expozíciu obyvateľov fyzikálnym, chemickým, biologickým a iným faktorom práce a pracovného prostredia na najnižšiu dosiahnuteľnú úroveň, najmenej však na úroveň limitov ustanovených osobitnými predpismi,34)
c)
zabezpečiť posudzovanie svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30e,
d)
predkladať príslušnému orgánu verejného zdravotníctva návrh na zaradenie svojej práce do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, návrh na zmenu alebo vyradenie svojej práce z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie (§ 31 ods. 6),
e)
uchovávať 20 rokov od skončenia rizikovej práce lekárske posudky o svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f ods. 1.
(7)
Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, môže pre seba zabezpečiť primeraný zdravotný dohľad podľa § 30a, 30ab a 30ad s ohľadom na špecifické riziká pri práci.
(8)
Právnická osoba, ktorej jediným štatutárnym zástupcom je jej spoločník, ktorý je fyzickou osobou, alebo konateľ, ktorý je fyzickou osobou, na základe zmluvy o výkone funkcie konateľa, bez ohľadu na to, či je alebo nie je táto fyzická osoba zároveň zamestnancom právnickej osoby, je povinná zabezpečiť a plniť povinnosti pri ochrane zdravia pri práci v rozsahu povinností fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby uvedené v odseku 6, ak fyzická osoba v jednoosobovej spoločnosti s ručením obmedzeným vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie.
(9)
Povinnosti zamestnávateľa uvedené v odsekoch 1, 2 a 5 sa počas dočasného pridelenia vzťahujú na užívateľského zamestnávateľa vo vzťahu k dočasne prideleným zamestnancom.34b)
(10)
V čase krízovej situácie zamestnávateľ nie je povinný zabezpečovať povinnosti pri ochrane zdravia pri práci podľa odseku 1 písm. b) až n) a odsekov 2, 5 a 9, ak v § 30a ods. 11 a v § 31a ods. 18 písm. b) nie je ustanovené inak.
(11)
Zamestnávateľ je povinný plniť povinnosti pri ochrane zdravia pri práci bezodkladne po skončení krízovej situácie.
(12)
V čase krízovej situácie fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, nie je povinná zabezpečovať povinnosti pri ochrane zdravia pri práci podľa odseku 6 písm. a), c) až e).
(13)
Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, je povinná plniť svoje povinnosti pri ochrane zdravia pri práci bezodkladne po skončení krízovej situácie.
30. §
Kötelezettségek a munkavégzés során történő egészségvédelemmel kapcsolatban
(1)
A munkáltató köteles
a)
olyan intézkedéseket biztosítani, amelyek a munkavállalók és a lakosság fizikai, kémiai, biológiai vagy egyéb munka- és munkakörnyezeti tényezőknek (a továbbiakban: „munka- és munkakörnyezeti tényezők”) való kitettségét a lehető legalacsonyabb szintre, de legalább a különös jogszabályokban megállapított határértékek szintjére csökkentik,34)
b)
a 30a. § (3) bekezdése szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve biztosítani a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelését, és ezen értékelés alapján biztosítani egy írásos kockázatértékelési szakvélemény kidolgozását a munkakörök egészségügyi kockázat szerinti besorolásával; a munkáltató a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelését és az írásos kockázatértékelési szakvélemény kidolgozását a munkakörülmények minden olyan változása esetén is biztosítja, amely befolyásolhatja az egészségügyi kockázat mértékét vagy a munkakör egészségügyi kockázat szerinti kategóriáját,
c)
biztosítani a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelését azon a munkahelyen, ahol a munkavállalók a következő kategóriába sorolt munkát végeznek:
1.
második kategóriába, legalább 24 havonta egyszer,
2.
harmadik vagy negyedik kategóriába, legalább évente egyszer,
d)
a c) pont szerinti, a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelése során biztosítani a következők kidolgozását:
1.
írásos kockázatértékelési szakvélemény, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkakörülmények olyan változását állapította meg, amely befolyásolhatja az egészségügyi kockázat mértékét vagy a munkakör egészségügyi kockázat szerinti kategóriáját, vagy
2.
írásos jegyzőkönyv a kockázatértékelésről, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem állapította meg a munkakörülmények olyan változását, amely befolyásolhatja az egészségügyi kockázat mértékét vagy a munkakör egészségügyi kockázat szerinti kategóriáját,
e)
a b) pont szerinti, a munkakörök egészségügyi kockázat szerinti besorolását tartalmazó kockázatértékelési szakvélemény másolatát átadni a munkavállalók képviselőinek,
f)
a 30e. § szerint biztosítani a munkavállalók munkaköri egészségügyi alkalmasságának vizsgálatát,
g)
a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat végző orvosnak benyújtani azon munkavállalók jegyzékét, akik a 30e. § szerinti munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt; a munkavállalók jegyzékében fel kell tüntetni a munkavállaló nevét és családi nevét, születési dátumát, személyi azonosító számát, ha kapott ilyet, a munkahely megnevezését, a szakmát, a munkaköri besorolást, a jelenlegi munkáltatónál a munkavégzés során fennálló expozíció időtartamát években vagy hónapokban, a munka- és munkakörnyezeti tényezőket, amelyeknek a munkavállaló ki van téve, és az egészségügyi kockázatértékelés eredményeit a munkaköri kategóriák feltüntetésével, külön-külön az egyes munka- és munkakörnyezeti tényezőkre vonatkozóan,
h)
a kockázatos munkát végző munkavállalók 30f. § (1) bekezdése szerinti, munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi szakvéleményeit a kockázatos munka befejezésétől számított 20 évig megőrizni, kivéve, ha az o) pont másként nem rendelkezik,
i)
a második, harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók egészségének védelme és előmozdítása szempontjából működési szabályzatot kidolgozni, ha ez a törvény vagy különös jogszabályok így rendelkeznek,34)
j)
a 31. § szerint nyilvántartást vezetni és megőrizni azokról a munkavállalókról, akik második, harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végeznek a következő munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettség esetén:
1.
zaj,
2.
rezgések,
3.
ionizáló sugárzás,
4.
elektromágneses tér,
5.
ultraibolya sugárzás,
6.
infravörös sugárzás,
7.
lézersugárzás,
8.
hőterhelés,
9.
hidegterhelés,
10.
kémiai tényező,
11.
rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tényező,
12.
biológiai tényező,
13.
fizikai megterhelés a munkavégzés során,
14.
pszichés munkaterhelés,
15.
megnövekedett légnyomás,
k)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve az illetékes közegészségügyi szervnek a 31. § (6) bekezdése szerint javaslatokat benyújtani a munkakörök harmadik vagy negyedik kategóriába sorolására, valamint a munkakörök harmadik vagy negyedik kategóriából való módosítására vagy törlésére,
l)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve minden év december 31-ig tájékoztatást kidolgozni az egészségügyi kockázatértékelés eredményeiről és a csökkentésükre vagy megszüntetésükre tett intézkedésekről azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végeznek, beleértve a kockázatos munkát végző munkavállalók számát és a munkavállalók munkával kapcsolatos egészségi állapotának értékelését, és azt a következő év január 15-ig benyújtani az illetékes közegészségügyi szervnek,
m)
a 31a. § (4) bekezdése szerint együttműködést biztosítani az illetékes közegészségügyi szervnek a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának kivizsgálása során foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén,
n)
az iparűzési engedély megszűnését vagy a gazdasági társaság megszűnését követően a b), h) és j) pont szerint vezetett dokumentációt haladéktalanul átadni az illetékes közegészségügyi szervnek.
(2)
Az (1) bekezdés j) pontja szerinti munkavállalói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a)
a munkahely megnevezése,
b)
a szakmák megnevezése,
c)
a munka- és munkakörnyezeti tényezők, amelyeknek a munkavállalók ki vannak téve, és a munkaköri kategória külön-külön az egyes munka- és munkakörnyezeti tényezőkre vonatkozóan,
d)
az egészségügyi kockázatértékelés során az egészségre ártalmas munkakörnyezeti tényezők kvalitatív és kvantitatív felmérésének eredményei, ha azt elvégezték.
(3)
Az (1) bekezdés a)–e) és i)–n) pontja szerinti kötelezettségek nem vonatkoznak a következőkre:
a)
a Szlovák Információs Szolgálatra, a Szlovák Információs Szolgálat tagjainak a Szlovák Köztársaság területén kívüli állami szolgálatának teljesítésével kapcsolatban, valamint a Szlovák Információs Szolgálat aktív tartalékos állományába sorolt tagjaival kapcsolatban,
b)
a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrségre, a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség aktív tartalékos állományába sorolt tagjaival kapcsolatban,
c)
a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumára, a Rendőri Testület tagjainak a Szlovák Köztársaság területén kívüli állami szolgálatának teljesítésével kapcsolatban, valamint a Rendőri Testület aktív tartalékos állományába sorolt tagjaival, továbbá a Tűzoltó és Mentőalakulat és a Hegyi Mentőszolgálat aktív állami szolgálaton kívüli állományába sorolt tagjaival kapcsolatban,
d)
a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumára, a Szlovák Köztársaság fegyveres erői hivatásos katonáinak állami szolgálatának teljesítésével kapcsolatban, akiket a Szlovák Köztársaság területén kívüli feladatok ellátására küldtek ki,
e)
a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságára, a vámtisztviselők Szlovák Köztársaság területén kívüli állami szolgálatának teljesítésével kapcsolatban, valamint az aktív tartalékos állományba sorolt vámtisztviselőkkel kapcsolatban,
f)
a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjainak a Szlovák Köztársaság területén kívüli állami szolgálatának teljesítésével kapcsolatban, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal aktív tartalékos állományába sorolt tagjaival kapcsolatban.
(4)
Az (1) bekezdés f)–h) pontja és az 52. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kötelezettségek nem vonatkoznak a Szlovák Információs Szolgálatra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrségre, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumára, a Hegyi Mentőszolgálatra, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumára és a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságára, ha e kötelezettségek teljesítését a Szlovák Információs Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, a Hegyi Mentőszolgálat, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma és a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága különös jogszabályok szerint biztosítja.34a)
(5)
A munkáltató köteles
a)
lehetővé tenni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat számára a munkahelyre való belépést és elegendő időt biztosítani számára a szakmai tevékenységek ellátására a munkavégzés során történő egészségvédelem és -fejlesztés biztosítása során, figyelembe véve a szervezet méretét, a munkavállalók számát, a munkakörülményeket és a munkavállalók expozíciójával kapcsolatos egészségügyi kockázatokat,
b)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelkezésére bocsátani a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékeléséhez szükséges információkat, beleértve a munka- és munkakörnyezeti tényezők kvalitatív és kvantitatív felmérésének eredményeit, amelyeket tevékenysége során használ, vagy amelyek tevékenysége során keletkeznek, ha a munka- és munkakörnyezeti tényezők kvalitatív és kvantitatív felmérését elvégezték.
(6)
Az a vállalkozó természetes személy, aki más természetes személyeket nem foglalkoztat és harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez, köteles
a)
biztosítani magának a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelését, és ezen értékelés alapján köteles biztosítani magának egy írásos kockázatértékelési szakvélemény kidolgozását a munkakörök egészségügyi kockázat szerinti besorolásával; a munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelését és az írásos kockázatértékelési szakvélemény kidolgozását köteles biztosítani magának a munkakörülmények minden olyan változása esetén is, amely befolyásolhatja az egészségügyi kockázat mértékét vagy a munkakör egészségügyi kockázat szerinti kategóriáját,
b)
olyan intézkedéseket biztosítani, amelyek a saját és a lakosság fizikai, kémiai, biológiai és egyéb munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettségét a lehető legalacsonyabb szintre, de legalább a különös jogszabályokban megállapított határértékek szintjére csökkentik,34)
c)
a 30e. § szerint biztosítani a saját munkaköri egészségügyi alkalmasságának vizsgálatát,
d)
az illetékes közegészségügyi szervnek javaslatot benyújtani a saját munkájának harmadik vagy negyedik kategóriába sorolására, javaslatot a saját munkájának a harmadik vagy negyedik kategóriából való módosítására vagy törlésére (31. § (6) bekezdés),
e)
a kockázatos munka befejezésétől számított 20 évig megőrizni a 30f. § (1) bekezdése szerinti, saját munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi szakvéleményeket.
(7)
Az a vállalkozó természetes személy, aki más természetes személyeket nem foglalkoztat, a munkavégzés során felmerülő specifikus kockázatokra tekintettel a 30a., 30ab. és 30ad. § szerint megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosíthat magának.
(8)
Az a jogi személy, amelynek egyetlen törvényes képviselője a természetes személy tagja, vagy a természetes személy ügyvezetője az ügyvezetői tisztség ellátásáról szóló szerződés alapján, függetlenül attól, hogy ez a természetes személy egyben a jogi személy alkalmazottja-e vagy sem, köteles biztosítani és teljesíteni a munkavégzés során történő egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket a (6) bekezdésben említett, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy kötelezettségeinek mértékében, ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságban a természetes személy harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez.
(9)
Az (1), (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkáltatói kötelezettségek a munkaerő-kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevő munkáltatóra vonatkoznak a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatban.34b)
(10)
Válsághelyzet idején a munkáltató nem köteles biztosítani a munkavégzés során történő egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket az (1) bekezdés b)–n) pontja, valamint a (2), (5) és (9) bekezdés szerint, kivéve, ha a 30a. § (11) bekezdése és a 31a. § (18) bekezdésének b) pontja másként nem rendelkezik.
(11)
A munkáltató köteles a munkavégzés során történő egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit haladéktalanul a válsághelyzet megszűnését követően teljesíteni.
(12)
Válsághelyzet idején az a vállalkozó természetes személy, aki más természetes személyeket nem foglalkoztat és harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez, nem köteles biztosítani a munkavégzés során történő egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket a (6) bekezdés a), c)–e) pontja szerint.
(13)
Az a vállalkozó természetes személy, aki más természetes személyeket nem foglalkoztat és harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez, köteles a munkavégzés során történő egészségvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit haladéktalanul a válsághelyzet megszűnését követően teljesíteni.
§ 30a
Pracovná zdravotná služba
(1)
Pracovná zdravotná služba vykonáva zdravotný dohľad pre zamestnancov a poskytuje odborné a poradenské činnosti zamestnávateľovi na plnenie jeho povinností podľa § 30 ods. 1 písm. a) až d), f), k) až m) v oblasti ochrany a podpory zdravia pri práci.
(2)
Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 1 zahŕňa najmä
a)
dohľad nad pracovnými podmienkami,
b)
posudzovanie zdravotnej spôsobilosti zamestnancov na prácu výkonom lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci,
c)
poradenstvo zamerané na ochranu zdravia pri práci a predchádzanie vzniku chorôb z povolania a ochorení súvisiacich s prácou.
(3)
Pracovnú zdravotnú službu vykonávajú
a)
lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia, špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia, špecializačnom odbore služby zdravia pri práci alebo v špecializačnom odbore verejné zdravotníctvo,
b)
verejný zdravotník, alebo
c)
zdravotnícki pracovníci v tíme pracovnej zdravotnej služby.
(4)
Zamestnávateľ zabezpečuje pracovnú zdravotnú službu zdravotníckymi pracovníkmi podľa odseku 3, ktorí sú s ním v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu (ďalej len „vlastný zamestnanec“); ak zamestnávateľ nemá na vykonávanie činnosti pracovnej zdravotnej služby vlastných zamestnancov, zabezpečuje pracovnú zdravotnú službu dodávateľským spôsobom.
(5)
Minimálny tím pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 3 písm. c) tvoria
a)
lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia, špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci a verejný zdravotník,34c) alebo
b)
lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa písmena a) a lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore verejné zdravotníctvo.34c)
(6)
Odborný dohľad nad činnosťou tímu pracovnej zdravotnej služby zabezpečuje vedúci tímu pracovnej zdravotnej služby. Vedúcim tímu pracovnej zdravotnej služby môže byť len lekár, ktorý má špecializáciu v špecializačnom odbore uvedenom v odseku 5 písm. a) a je súčasťou tímu pracovnej zdravotnej služby; vedúcim tímu pracovnej zdravotnej služby môže byť tento lekár iba v jednom tíme pracovnej zdravotnej služby.
(7)
Tím pracovnej zdravotnej služby môžu tvoriť aj ďalší zdravotnícki pracovníci34d) podľa pracovných podmienok na pracovisku a zdravotného rizika pri práci.
(8)
Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý je
a)
fyzickou osobou – podnikateľom, si môže činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30aa vykonávať osobne,
b)
právnickou osobou, si môže činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30aa vykonávať zdravotníckym pracovníkom, ktorý je s ním v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu.
(9)
Pracovná zdravotná služba spolupracuje s bezpečnostnotechnickou službou,34e) príslušnými organizačnými útvarmi zamestnávateľa a so zástupcami zamestnancov vrátane zástupcov zamestnancov pre bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci. Zabezpečením pracovnej zdravotnej služby dodávateľským spôsobom nie sú dotknuté povinnosti zamestnávateľa v oblasti ochrany zdravia pri práci a jeho zodpovednosť za zabezpečenie ochrany zdravia zamestnancov pri práci.
(10)
V čase krízovej situácie poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby, ktorí sú držiteľmi oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d, a poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby, ktorí vykonávajú činnosť dodávateľským spôsobom pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej alebo druhej kategórie podľa § 30c,
a)
nevykonávajú dohľad nad pracovnými podmienkami na pracoviskách zamestnávateľov podľa odseku 2 písm. a), ak v odseku 11 nie je ustanovené inak,
b)
nevykonávajú posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu výkonom lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci podľa odseku 2 písm. b), ak v odseku 11 nie je ustanovené inak,
c)
vykonávajú poradenstvo zamerané na ochranu zdravia pri práci a predchádzanie vzniku chorôb z povolania a ochorení súvisiacich s prácou podľa odseku 2 písm. c) a so zameraním na mimoriadnu epidemiologickú situáciu v čase krízovej situácie najmä telefonicky alebo elektronickou formou; poradenstvo nemôžu vykonávať na pracoviskách zamestnávateľov, ak v odseku 11 nie je ustanovené inak.
(11)
Poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 10 môžu v čase krízovej situácie vykonávať činnosti podľa odseku 2 písm. a) a c) na pracovisku zamestnávateľa a činnosť podľa odseku 2 písm. b) v ambulancii len na základe vzájomnej dohody medzi zamestnávateľom a poskytovateľom pracovnej zdravotnej služby alebo medzi zamestnávateľom a poskytovateľom ambulantnej zdravotnej starostlivosti z dôvodu zdravotného rizika pri práci za dodržania opatrení na ochranu zdravia zamestnancov podľa aktuálnej epidemiologickej situácie.
(12)
Poskytovatelia pracovnej zdravotnej služby podľa odseku 10 vykonávajú zdravotný dohľad pre zamestnancov v rozsahu podľa § 30ad a § 30ab bezodkladne po skončení krízovej situácie.
30.a §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
(1)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat egészségügyi felügyeletet végez a munkavállalók számára, valamint szakmai és tanácsadói tevékenységet nyújt a munkáltatónak a 30. § (1) bekezdésének a)–d), f), k)–m) pontja szerinti, a munkahelyi egészségvédelem és egészségfejlesztés területén fennálló kötelezettségei teljesítéséhez.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenysége különösen a következőket foglalja magában:
a)
a munkakörülmények feletti felügyelet,
b)
a munkavállalók munkavégzésre való egészségi alkalmasságának felmérése a munkavégzéssel összefüggő megelőző orvosi szűrővizsgálatok elvégzésével,
c)
a munkahelyi egészségvédelemre, valamint a foglalkozási megbetegedések és a munkával összefüggő megbetegedések kialakulásának megelőzésére irányuló tanácsadás.
(3)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a következők végzik:
a)
általános orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, foglalkozás-orvostan, megelőző foglalkozás-orvostan és toxikológia, munkaegészségügyi szolgáltatások vagy közegészségügy szakterületen szakvizsgával rendelkező orvos,
b)
közegészségügyi szakember, vagy
c)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjában dolgozó egészségügyi dolgozók.
(4)
A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozókkal biztosítja, akik vele munkaviszonyban vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak (a továbbiakban: „saját alkalmazott”); ha a munkáltató nem rendelkezik saját alkalmazottakkal a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységének ellátására, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot szolgáltatói úton biztosítja.
(5)
A (3) bekezdés c) pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat minimális létszámú csoportját a következők alkotják:
a)
foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, megelőző foglalkozás-orvostan és toxikológia vagy munkaegészségügyi szolgáltatások szakterületen szakvizsgával rendelkező orvos és egy közegészségügyi szakember,34c) vagy
b)
az a) pont szerinti szakterületen szakvizsgával rendelkező orvos és egy közegészségügy szakterületen szakvizsgával rendelkező orvos.34c)
(6)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjának tevékenysége feletti szakmai felügyeletet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjának vezetője biztosítja. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjának vezetője csak olyan orvos lehet, aki az (5) bekezdés a) pontjában említett szakterületen rendelkezik szakvizsgával, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjának tagja; ez az orvos csak egy foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője lehet.
(7)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportját a munkahelyi munkakörülményeknek és a munkavégzés során fennálló egészségügyi kockázatnak megfelelően más egészségügyi dolgozók34d) is alkothatják.
(8)
Az egészségügyi szolgáltató, aki
a)
természetes személy – vállalkozó, a 30aa. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét személyesen is elláthatja,
b)
jogi személy, a 30aa. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét olyan egészségügyi dolgozóval láthatja el, aki vele munkaviszonyban vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(9)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat együttműködik a munkabiztonsági szolgálattal,34e) a munkáltató illetékes szervezeti egységeivel és a munkavállalók képviselőivel, beleértve a munkavédelmi képviselőket is. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatói úton történő biztosítása nem érinti a munkáltatónak a munkahelyi egészségvédelem területén fennálló kötelezettségeit és a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének biztosításáért való felelősségét.
(10)
Válsághelyzet idején a foglalkozás-egészségügyi szolgálat azon szolgáltatói, akik a 30d. § szerint jogosultak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátására, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat azon szolgáltatói, akik a 30c. § szerint az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára szolgáltatói úton látják el tevékenységüket,
a)
a (2) bekezdés a) pontja szerint nem végeznek felügyeletet a munkáltatók munkahelyein a munkakörülmények felett, hacsak a (11) bekezdés másként nem rendelkezik,
b)
a (2) bekezdés b) pontja szerint nem végzik a munkavégzésre való egészségi alkalmasság felmérését a munkavégzéssel összefüggő megelőző orvosi szűrővizsgálatok elvégzésével, hacsak a (11) bekezdés másként nem rendelkezik,
c)
a (2) bekezdés c) pontja szerinti, a munkahelyi egészségvédelemre, valamint a foglalkozási megbetegedések és a munkával összefüggő megbetegedések kialakulásának megelőzésére irányuló tanácsadást végeznek, a válsághelyzet idején fennálló rendkívüli járványügyi helyzetre összpontosítva, különösen telefonon vagy elektronikus formában; a tanácsadást nem végezhetik a munkáltatók munkahelyein, hacsak a (11) bekezdés másként nem rendelkezik.
(11)
A (10) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatói válsághelyzet idején a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tevékenységeket a munkáltató munkahelyén, a (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet pedig a rendelőben csak a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatója, vagy a munkáltató és a járóbeteg-ellátást nyújtó szolgáltató közötti kölcsönös megállapodás alapján végezhetik, a munkavégzés során fennálló egészségügyi kockázat miatt, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelő, a munkavállalók egészségvédelmét szolgáló intézkedések betartása mellett.
(12)
A (10) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatói a válsághelyzet megszűnését követően haladéktalanul elvégzik a munkavállalók egészségügyi felügyeletét a 30ad. § és a 30ab. § szerinti terjedelemben.
§ 30aa
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie
(1)
Výkon pracovnej zdravotnej služby vlastnými zamestnancami pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, zamestnávateľ zabezpečí prostredníctvom
a)
vlastného zamestnanca, ktorý je lekárom so špecializáciou podľa § 30a ods. 3 písm. a) alebo verejným zdravotníkom, alebo
b)
vlastného tímu pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 3 písm. c).
(2)
Pracovnú zdravotnú službu pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie dodávateľským spôsobom, vykonáva
a)
fyzická osoba – podnikateľ, ktorá je poskytovateľom zdravotnej starostlivosti34f) a poskytuje pracovnú zdravotnú službu prostredníctvom lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa § 30a ods. 3 písm. a),
b)
právnická osoba, ktorá je poskytovateľom zdravotnej starostlivosti34f) a poskytuje pracovnú zdravotnú službu prostredníctvom lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa 
§ 30a ods. 3 písm. a),
c)
fyzická osoba – podnikateľ, ktorá je verejným zdravotníkom a má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu34g) na vykonávanie dohľadu nad pracovnými podmienkami,
d)
právnická osoba, ktorá má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu34g) na vykonávanie dohľadu nad pracovnými podmienkami a poskytuje pracovnú zdravotnú službu prostredníctvom verejného zdravotníka, alebo
e)
fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva vydal oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30b.
(3)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba podľa
a)
odseku 2 písm. a) až d) vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab samostatne,
b)
odseku 2 písm. e) vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab tímom pracovnej zdravotnej služby.
30.aa §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára
(1)
Az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat saját alkalmazottakkal történő ellátását a munkáltató a következőkön keresztül biztosítja:
a)
olyan saját alkalmazott, aki a 30a. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szakvizsgával rendelkező orvos vagy közegészségügyi szakember, vagy
b)
a 30a. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti saját foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport.
(2)
Az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot szolgáltatói úton a következők látják el:
a)
olyan természetes személy – vállalkozó, aki egészségügyi szolgáltató,34f) és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a 30a. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szakterületen szakvizsgával rendelkező orvoson keresztül nyújtja,
b)
olyan jogi személy, aki egészségügyi szolgáltató,34f) és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a 30a. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szakterületen szakvizsgával rendelkező orvoson keresztül nyújtja,
c)
olyan természetes személy – vállalkozó, aki közegészségügyi szakember, és külön jogszabály34g) szerint iparűzési engedéllyel rendelkezik a munkakörülmények feletti felügyelet ellátására,
d)
olyan jogi személy, aki külön jogszabály34g) szerint iparűzési engedéllyel rendelkezik a munkakörülmények feletti felügyelet ellátására, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot közegészségügyi szakemberen keresztül nyújtja, vagy
e)
olyan természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy, akinek a közegészségügyi hivatal a 30b. § szerint engedélyt adott ki a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra.
(3)
A következő pontok szerinti természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy:
a)
a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti a 30ab. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét önállóan végzi,
b)
a (2) bekezdés e) pontja szerinti a 30ab. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportban végzi.
§ 30ab
Náplň činnosti pracovnej zdravotnej služby pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie
 
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, najmä
a)
posudzuje zdravotné riziko z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia vypracuje pre zamestnávateľa posudok o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika; ak posudzuje zdravotné riziko podľa § 30 ods. 1 písm. c) a nezistí zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika, vypracuje pre zamestnávateľa písomný záznam o posúdení rizika,
b)
navrhuje zamestnávateľovi opatrenia na zníženie alebo odstránenie zdravotného rizika a upozorňuje ho na prácu so zvýšenou mierou zdravotného rizika,
c)
poskytuje zamestnávateľovi a zamestnancom poradenstvo zamerané na
1.
plánovanie a organizáciu práce a odpočinku zamestnancov vrátane usporiadania pracovísk a pracovných miest a spôsob výkonu práce z hľadiska ochrany zdravia,
2.
ochranu zdravia pred nepriaznivým vplyvom faktorov práce a pracovného prostredia alebo technológií, ktoré sa používajú alebo plánujú používať,
3.
ochranu pred chorobami z povolania a ochoreniami súvisiacimi s prácou,
d)
zúčastňuje sa na
1.
zlepšovaní pracovných podmienok a na vyhodnocovaní nových zariadení a technológií z hľadiska ochrany zdravia,
2.
organizovaní vzdelávania vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci alebo vzdelávaní vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci podľa osobitného predpisu,34h)
e)
spolupracuje so zamestnávateľom pri poskytovaní informácií zamestnancom, vzdelávania a výchovy v oblasti ochrany a kladného ovplyvňovania zdravia, hygieny, fyziológie, psychológie práce a ergonómie,
f)
vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci na účel posudzovania zdravotnej spôsobilosti na prácu, ak je lekárom poskytujúcim zdravotnú starostlivosť v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia, špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo v špecializačnom odbore služby zdravia pri práci.
30.ab §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységének tartalma az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára
 
Az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat különösen
a)
felméri a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből eredő egészségügyi kockázatot, és e felmérés alapján kockázatértékelési szakvéleményt készít a munkáltató számára a munkák egészségügyi kockázat szerinti besorolásával; ha a 30. § (1) bekezdésének c) pontja szerint értékeli az egészségügyi kockázatot, és nem állapít meg olyan változást a munkakörülményekben, amely befolyásolhatná az egészségügyi kockázat mértékét vagy a munka egészségügyi kockázat szerinti kategóriáját, írásos jegyzőkönyvet készít a munkáltató számára a kockázatértékelésről,
b)
intézkedéseket javasol a munkáltatónak az egészségügyi kockázat csökkentésére vagy megszüntetésére, és figyelmezteti őt a fokozott egészségügyi kockázattal járó munkára,
c)
tanácsadást nyújt a munkáltatónak és a munkavállalóknak a következőkre irányulóan:
1.
a munkavállalók munkájának és pihenőidejének tervezése és megszervezése, beleértve a munkahelyek és munkakörök kialakítását és a munkavégzés módját egészségvédelmi szempontból,
2.
az egészség védelme a használt vagy használni tervezett munka- és munkakörnyezeti tényezők vagy technológiák kedvezőtlen hatásaival szemben,
3.
a foglalkozási megbetegedésekkel és a munkával összefüggő megbetegedésekkel szembeni védelem,
d)
részt vesz
1.
a munkakörülmények javításában és az új berendezések és technológiák egészségvédelmi szempontú értékelésében,
2.
a kiválasztott munkavállalók elsősegélynyújtási képzésének megszervezésében, vagy a kiválasztott munkavállalók külön jogszabály34h) szerinti elsősegélynyújtási képzésében,
e)
együttműködik a munkáltatóval a munkavállalók tájékoztatásában, oktatásában és nevelésében az egészségvédelem és pozitív befolyásolása, a higiénia, a munkaélettan, a munkapszichológia és az ergonómia területén,
f)
a munkavégzéssel összefüggő megelőző orvosi szűrővizsgálatokat végez a munkavégzésre való egészségi alkalmasság felmérése céljából, ha általános orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, foglalkozás-orvostan vagy munkaegészségügyi szolgáltatások szakterületen egészségügyi ellátást nyújtó orvos.
§ 30ac
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov vykonávajúcich prácu 
zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie
(1)
Výkon pracovnej zdravotnej služby vlastnými zamestnancami pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, zamestnávateľ zabezpečí vlastným tímom pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 3 písm. c) a § 30a ods. 5.
(2)
Pracovnú zdravotnú službu dodávateľským spôsobom pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, vykonáva fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva vydal oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30b.
30.ac §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára
(1)
A harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat saját alkalmazottakkal történő ellátását a munkáltató a 30a. § (3) bekezdésének c) pontja és a 30a. § (5) bekezdése szerinti saját foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoporttal biztosítja.
(2)
A harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot szolgáltatói úton olyan természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy látja el, akinek a közegészségügyi hivatal a 30b. § szerint engedélyt adott ki a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra.
§ 30ad
Náplň činnosti pracovnej zdravotnej služby pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie
 
Pracovná zdravotná služba pre zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, najmä
a)
posudzuje zdravotné riziko z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a na základe tohto posúdenia vypracuje pre zamestnávateľa posudok o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika; ak posudzuje zdravotné riziko podľa § 30 ods. 1 písm. c) a nezistí zmenu pracovných podmienok, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika alebo kategóriu práce z hľadiska zdravotného rizika, vypracuje pre zamestnávateľa písomný záznam o posúdení rizika,
b)
vypracováva návrh na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie,
c)
navrhuje zamestnávateľovi opatrenia na zníženie zdravotného rizika alebo odstránenie zdravotného rizika,
d)
vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci na účel posudzovania zdravotnej spôsobilosti na prácu,
e)
poskytuje zamestnávateľovi a zamestnancom poradenstvo zamerané na
1.
plánovanie a organizáciu práce a odpočinku zamestnancov vrátane usporiadania pracovísk a pracovných miest a spôsobu výkonu práce z hľadiska ochrany zdravia,
2.
ochranu zdravia pred nepriaznivým vplyvom faktorov práce a pracovného prostredia alebo technológií, ktoré sa používajú alebo plánujú používať,
3.
ochranu pred chorobami z povolania a ochoreniami súvisiacimi s prácou,
f)
zúčastňuje sa na
1.
zlepšovaní pracovných podmienok a na vyhodnocovaní nových zariadení a technológií z hľadiska ochrany zdravia,
2.
činnostiach spojených so zaraďovaním zamestnancov na pracovnú rehabilitáciu,34i)
3.
rozboroch pracovnej neschopnosti, chorôb z povolania a ochorení súvisiacich s prácou,
4.
organizovaní prvej pomoci pri ohrození života alebo zdravia zamestnancov,
5.
organizovaní vzdelávania vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci alebo vzdelávaní vybraných zamestnancov na poskytovanie prvej pomoci podľa osobitného predpisu,34j)
6.
zabezpečovaní rekondičného pobytu,34k)
g)
spolupracuje so zamestnávateľom pri poskytovaní informácií zamestnancom, vzdelávania a výchovy v oblasti ochrany a kladného ovplyvňovania zdravia, hygieny, fyziológie, psychológie práce a ergonómie.
30.ad §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységének tartalma a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára
 
A harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat különösen
a)
felméri a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből eredő egészségügyi kockázatot, és e felmérés alapján kockázatértékelési szakvéleményt készít a munkáltató számára a munkák egészségügyi kockázat szerinti besorolásával; ha a 30. § (1) bekezdésének c) pontja szerint értékeli az egészségügyi kockázatot, és nem állapít meg olyan változást a munkakörülményekben, amely befolyásolhatná az egészségügyi kockázat mértékét vagy a munka egészségügyi kockázat szerinti kategóriáját, írásos jegyzőkönyvet készít a munkáltató számára a kockázatértékelésről,
b)
javaslatot dolgoz ki a munkák harmadik vagy negyedik kategóriából való módosítására vagy kivezetésére,
c)
intézkedéseket javasol a munkáltatónak az egészségügyi kockázat csökkentésére vagy megszüntetésére,
d)
a munkavégzéssel összefüggő megelőző orvosi szűrővizsgálatokat végez a munkavégzésre való egészségi alkalmasság felmérése céljából,
e)
tanácsadást nyújt a munkáltatónak és a munkavállalóknak a következőkre irányulóan:
1.
a munkavállalók munkájának és pihenőidejének tervezése és megszervezése, beleértve a munkahelyek és munkakörök kialakítását és a munkavégzés módját egészségvédelmi szempontból,
2.
az egészség védelme a használt vagy használni tervezett munka- és munkakörnyezeti tényezők vagy technológiák kedvezőtlen hatásaival szemben,
3.
a foglalkozási megbetegedésekkel és a munkával összefüggő megbetegedésekkel szembeni védelem,
f)
részt vesz
1.
a munkakörülmények javításában és az új berendezések és technológiák egészségvédelmi szempontú értékelésében,
2.
a munkavállalók foglalkozási rehabilitációba34i) való bevonásával kapcsolatos tevékenységekben.
3.
a munkaképtelenség, a foglalkozási megbetegedések és a munkával összefüggő megbetegedések elemzése,
4.
az alkalmazottak életének vagy egészségének veszélyeztetése esetén az elsősegélynyújtás megszervezése,
5.
a kiválasztott alkalmazottak elsősegélynyújtásra való képzésének megszervezése, vagy a kiválasztott alkalmazottak elsősegélynyújtásra való képzése külön jogszabály szerint,34j)
6.
a rekondíciós üdülés biztosítása,34k)
g)
együttműködik a munkáltatóval az alkalmazottak tájékoztatásában, az egészségvédelem és az egészség pozitív befolyásolása, a munkaegészségtan, a munkaélettan, a munkapszichológia és az ergonómia területén folytatott képzésben és nevelésben.
§ 30b
Vydanie a odobratie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu a vedenie evidencie osôb, ktoré samostatne vykonávajú niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby
(1)
Žiadosť o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu sa podáva písomne úradu verejného zdravotníctva.
(2)
Žiadosť o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu obsahuje
a)
obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo
b)
obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu,
c)
doklad o oprávnení na podnikanie,
d)
doklady, že žiadateľ o oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu má
1.
minimálny tím pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 5, s ktorými má uzatvorený pracovnoprávny vzťah alebo obdobný pracovný vzťah,
2.
povolenie na prevádzkovanie ambulancie alebo zmluvu na prenájom ambulancie [§ 30ad písm. d)],
3.
vypracovaný pracovný postup na vykonávanie jednotlivých odborných činností.
(3)
Ak žiadosť o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu podáva fyzická osoba alebo založená právnická osoba, ktorá ešte nie je zapísaná do obchodného registra (ďalej len „založená právnická osoba“), žiadosť obsahuje
a)
meno, priezvisko, titul a adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu,
b)
obchodné meno, právnu formu a sídlo, ak ide o založenú právnickú osobu,
c)
vyhlásenie, že fyzická osoba alebo založená právnická osoba má zabezpečené
1.
minimálny tím zdravotníckych pracovníkov podľa § 30a ods. 5,
2.
ambulanciu na výkon lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci podľa § 30ad písm. d),
d)
pracovný postup na vykonávanie jednotlivých odborných činností.
(4)
Súčasťou žiadosti podľa odsekov 2 a 3 je aj
a)
vyhlásenie o tom, že žiadateľ o oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu bude pri vykonávaní odborných činností vo vzťahu k zamestnávateľovi nezávislý,
b)
doklad o zaplatení správneho poplatku.
(5)
Úrad verejného zdravotníctva vydá oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu fyzickej osobe – podnikateľovi alebo právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odsekov 2 a 4, a fyzickej osobe alebo založenej právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odsekov 3 a 4. V oprávnení na pracovnú zdravotnú službu uvedie
a)
evidenčné číslo oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu,
b)
meno, priezvisko, titul a adresu trvalého pobytu fyzickej osoby, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, aj miesto podnikania a identifikačné číslo, alebo
c)
obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby, ak ide o založenú právnickú osobu, obchodné meno, právnu formu a sídlo.
(6)
Fyzická osoba alebo založená právnická osoba, ktorej bolo vydané oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa odseku 5, môže začať vykonávať činnosť pracovnej zdravotnej služby, ak má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu34g) a úradu verejného zdravotníctva písomne predloží do 30 dní od získania živnostenského oprávnenia doklady podľa odseku 2 písm. a) až c) a písm. d) prvého bodu a druhého bodu.
(7)
Úrad verejného zdravotníctva vydáva oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu na dobu neurčitú.
(8)
Úrad verejného zdravotníctva oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu odoberie, ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba (ďalej len „držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu“) opakovane neplní povinnosti podľa § 30d.
(9)
Úrad verejného zdravotníctva oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu ďalej odoberie, ak fyzická osoba alebo držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu požiada o odobratie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu.
(10)
Platnosť oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu zaniká
a)
výmazom právnickej osoby z obchodného registra,
b)
zánikom živnostenského oprávnenia,
c)
nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu podľa odsekov 8 a 9,
d)
smrťou fyzickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa oprávnenej na výkon pracovnej zdravotnej služby alebo jej vyhlásením za mŕtvu.
(11)
Oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu neprechádza na právneho nástupcu a je neprevoditeľné.
(12)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva odobral oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu, môže opätovne požiadať o vydanie oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu; to sa nevzťahuje na oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu odobraté
a)
za neplnenie povinností uvedených v § 30d ods. 1 písm. a) a b),
b)
na základe žiadosti podľa odseku 9.
(13)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba podľa § 30aa ods. 2 písm. a) až d), ktorá samostatne vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby, je povinná úradu verejného zdravotníctva písomne ohlásiť začatie vykonávania svojej činnosti v lehote do 30 dní od začatia činnosti; v ohlásení uvedie údaje podľa § 5 ods. 4 písm. s) a dátum začatia vykonávania činností pracovnej zdravotnej služby (§ 30ab). Osoba podľa
a)
§ 30aa ods. 2 písm. a) je povinná k ohláseniu priložiť kópiu licencie na výkon samostatnej zdravotníckej praxe alebo kópiu licencie na výkon zdravotníckeho povolania,
b)
§ 30aa ods. 2 písm. b) je povinná k ohláseniu priložiť kópiu licencie na výkon činnosti odborného zástupcu,
c)
§ 30aa ods. 2 písm. c) a d) je povinná k ohláseniu priložiť kópiu živnostenského oprávnenia a doklad o praxi na pracovisku orgánu verejného zdravotníctva alebo pracovnej zdravotnej služby v trvaní najmenej dvoch rokov.
(14)
Úrad verejného zdravotníctva v evidencii osôb, ktoré samostatne vykonávajú niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, vykoná výmaz z dôvodu opakovaného neplnenia povinností podľa § 30c; návrh na výmaz dáva regionálny úrad verejného zdravotníctva.
(15)
Úrad verejného zdravotníctva v evidencii osôb, ktoré samostatne vykonávajú niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, vykoná výmaz aj
a)
na žiadosť osoby samostatne vykonávajúcej niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby,
b)
po výmaze právnickej osoby z obchodného registra,
c)
po zániku živnostenského oprávnenia,
d)
po odobratí alebo zániku licencie na výkon samostatnej zdravotníckej praxe, licencie na výkon zdravotníckeho povolania alebo licencie na výkon činnosti odborného zástupcu,
e)
po smrti fyzickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá samostatne vykonáva niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, alebo jej vyhlásením za mŕtvu.
(16)
Osoba samostatne vykonávajúca niektoré činnosti pracovnej zdravotnej služby, ktorú úrad verejného zdravotníctva vymazal podľa odseku 14 alebo odseku 15 písm. d), môže opätovne ohlásiť začatie svojej činnosti najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa výmazu z evidencie.
30.b §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kiadása és visszavonása, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyes tevékenységeit önállóan végző személyek nyilvántartásának vezetése
(1)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kiadása iránti kérelmet írásban kell benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz.
(2)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kiadása iránti kérelem tartalmazza
a)
a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai azonosítószámot, ha vállalkozó természetes személyről van szó, vagy
b)
a cégnevet, a jogi formát, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot, ha jogi személyről van szó,
c)
a vállalkozói engedélyt igazoló okiratot,
d)
azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kérelmezője rendelkezik
1.
a 30a. § (5) bekezdése szerinti minimális foglalkozás-egészségügyi szolgálati csapattal, amellyel munkajogviszonyt vagy hasonló munkaviszonyt létesített,
2.
rendelő működtetésére vonatkozó engedéllyel vagy rendelő bérletére vonatkozó szerződéssel [30ad. § d) pont],
3.
az egyes szakmai tevékenységek végzésére kidolgozott munkamenettel.
(3)
Ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kiadása iránti kérelmet természetes személy vagy olyan alapított jogi személy nyújtja be, amely még nincs bejegyezve a cégjegyzékbe (a továbbiakban: „alapított jogi személy”), a kérelem tartalmazza
a)
a nevet, a vezetéknevet, a titulust és az állandó lakcímet, ha természetes személyről van szó,
b)
a cégnevet, a jogi formát és a székhelyet, ha alapított jogi személyről van szó,
c)
nyilatkozatot arról, hogy a természetes személy vagy az alapított jogi személy biztosította
1.
a 30a. § (5) bekezdése szerinti minimális egészségügyi dolgozói csapatot,
2.
a 30ad. § d) pontja szerinti, munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatok elvégzésére szolgáló rendelőt,
d)
az egyes szakmai tevékenységek végzésére vonatkozó munkamenetet.
(4)
A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem részét képezi továbbá
a)
nyilatkozat arról, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kérelmezője a szakmai tevékenységek végzése során a munkáltatóval szemben független lesz,
b)
az igazgatási illeték megfizetését igazoló okirat.
(5)
A közegészségügyi hivatal kiadja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt a vállalkozó természetes személynek vagy a jogi személynek, ha teljesíti a (2) és (4) bekezdés szerinti feltételeket, valamint a természetes személynek vagy az alapított jogi személynek, ha teljesíti a (3) és (4) bekezdés szerinti feltételeket. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyben feltünteti
a)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély nyilvántartási számát,
b)
a természetes személy nevét, vezetéknevét, titulusát és állandó lakcímét, ha vállalkozó természetes személyről van szó, a vállalkozás helyét és a statisztikai azonosítószámot is, vagy
c)
a jogi személy cégnevét, jogi formáját, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, ha alapított jogi személyről van szó, a cégnevet, a jogi formát és a székhelyet.
(6)
Az a természetes személy vagy alapított jogi személy, akinek az (5) bekezdés szerint kiadták a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt, akkor kezdheti meg a foglalkozás-egészségügyi szolgálati tevékenységet, ha rendelkezik külön jogszabály34g) szerinti iparűzési engedéllyel, és az iparűzési engedély megszerzésétől számított 30 napon belül írásban benyújtja a közegészségügyi hivatalnak a (2) bekezdés a)–c) pontja és d) pontjának első és második alpontja szerinti okiratokat.
(7)
A közegészségügyi hivatal a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt határozatlan időre adja ki.
(8)
A közegészségügyi hivatal visszavonja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt, ha a vállalkozó természetes személy vagy a jogi személy (a továbbiakban: „a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély birtokosa”) ismételten nem teljesíti a 30d. § szerinti kötelezettségeit.
(9)
A közegészségügyi hivatal továbbá visszavonja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt, ha a természetes személy vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély birtokosa kéri a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély visszavonását.
(10)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély érvényessége megszűnik
a)
a jogi személy cégjegyzékből való törlésével,
b)
az iparűzési engedély megszűnésével,
c)
a (8) és (9) bekezdés szerinti, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével,
d)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésére jogosult természetes személy vagy vállalkozó természetes személy elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával.
(11)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély nem száll át a jogutódra és át nem ruházható.
(12)
Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akitől a közegészségügyi hivatal visszavonta a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt, legkorábban a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével kérelmezheti ismételten a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély kiadását; ez nem vonatkozik a visszavont foglalkozás-egészségügyi szolgálati engedélyekre
a)
a 30d. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kötelezettségek nem teljesítése miatt,
b)
a (9) bekezdés szerinti kérelem alapján.
(13)
A 30aa. § (2) bekezdésének a)–d) pontja szerinti vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely önállóan végez foglalkozás-egészségügyi szolgálati tevékenységet, köteles a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül írásban bejelenteni a közegészségügyi hivatalnak tevékenysége megkezdését; a bejelentésben feltünteti az 5. § (4) bekezdésének s) pontja szerinti adatokat és a foglalkozás-egészségügyi szolgálati tevékenységek megkezdésének dátumát (30ab. §). A következő személy
a)
a 30aa. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti személy köteles a bejelentéshez csatolni az önálló egészségügyi praxis végzésére vonatkozó engedély másolatát vagy az egészségügyi hivatás gyakorlására vonatkozó engedély másolatát,
b)
a 30aa. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti személy köteles a bejelentéshez csatolni a szakmai képviselői tevékenység végzésére vonatkozó engedély másolatát,
c)
a 30aa. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti személy köteles a bejelentéshez csatolni az iparűzési engedély másolatát és a közegészségügyi szerv vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkahelyén szerzett, legalább két év időtartamú gyakorlatot igazoló okiratot.
(14)
A közegészségügyi hivatal a 30c. § szerinti kötelezettségek ismételt nem teljesítése miatt törli a nyilvántartásból a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyes tevékenységeit önállóan végző személyeket; a törlésre a regionális közegészségügyi hivatal tesz javaslatot.
(15)
A közegészségügyi hivatal a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyes tevékenységeit önállóan végző személyek nyilvántartásából a törlést akkor is elvégzi, ha
a)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyes tevékenységeit önállóan végző személy ezt kéri,
b)
a jogi személyt törölték a cégjegyzékből,
c)
megszűnt az iparűzési engedély,
d)
visszavonták vagy megszűnt az önálló egészségügyi praxis végzésére vonatkozó engedély, az egészségügyi hivatás gyakorlására vonatkozó engedély vagy a szakmai képviselői tevékenység végzésére vonatkozó engedély,
e)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyes tevékenységeit önállóan végző természetes személy vagy vállalkozó természetes személy elhalálozása vagy halottá nyilvánítása után.
(16)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat egyes tevékenységeit önállóan végző személy, akit a közegészségügyi hivatal a (14) bekezdés vagy a (15) bekezdés d) pontja szerint törölt, legkorábban a nyilvántartásból való törlés napjától számított egy év elteltével jelentheti be ismételten tevékenysége megkezdését.
§ 30c
Povinnosti poskytovateľa pracovnej zdravotnej služby, ktorý vykonáva 
činnosť dodávateľským spôsobom pre zamestnancov vykonávajúcich prácu 
zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie
 
Poskytovateľ pracovnej zdravotnej služby, ktorý samostatne vykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby (§ 30ab) dodávateľským spôsobom pre zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, je povinný
a)
vykonávať odborné činnosti podľa § 30ab podľa osobitných predpisov,34)
b)
vykonávať odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov,
c)
vykonávať činnosti pracovnej zdravotnej služby nestranne,
d)
viesť dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab a dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30 ods. 1 písm. a) až c) prvého bodu, písm. d) a m),
e)
oznámiť bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena alebo miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo zmenu obchodného mena, sídla alebo právnej formy, ak ide o právnickú osobu,
f)
umožniť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby.
30.c §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot nyújtó szolgáltató kötelezettségei, aki
 
beszállítói módon végez tevékenységet az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző alkalmazottak számára
a)
a 30ab. § szerinti szakmai tevékenységeket külön jogszabályok szerint végezni,34)
b)
a szakmai tevékenységeket a végzett munkáról és a munkahelyről megállapított és igazolható információkkal összhangban végezni, az alkalmazottak egészségvédelmének hangsúlyozásával,
c)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységeit pártatlanul végezni,
d)
dokumentációt vezetni a 30ab. § szerinti szakmai tevékenységek végzéséről és a munkáltató 30. § (1) bekezdésének a)–c) pontjának első alpontja, d) és m) pontja szerinti kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt,
e)
haladéktalanul írásban bejelenteni a közegészségügyi hivatalnak a cégnevének vagy a vállalkozás helyének megváltozását, ha vállalkozó természetes személyről van szó, vagy a cégnevének, székhelyének vagy jogi formájának megváltozását, ha jogi személyről van szó,
f)
lehetővé tenni az illetékes közegészségügyi szerv számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését.
§ 30d
Povinnosti držiteľa oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu
(1)
Držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu je povinný po celý čas vykonávania činnosti pracovnej zdravotnej služby
a)
zabezpečiť zdravotníckych pracovníkov v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 5, s ktorými má uzatvorený pracovnoprávny vzťah alebo obdobný pracovný vzťah,
b)
zabezpečiť podľa podmienok na pracovisku a zdravotného rizika pri práci ďalších zdravotníckych pracovníkov v tíme pracovnej zdravotnej služby podľa § 30a ods. 7, s ktorými má uzatvorený pracovnoprávny vzťah, obdobný pracovný vzťah alebo iný zmluvný vzťah,
c)
mať povolenie na prevádzkovanie ambulancie34l) alebo zmluvu na prenájom ambulancie s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, ktorý má povolenie na prevádzkovanie ambulancie, pri posúdení zdravotného rizika z expozície ionizujúcemu žiareniu spolupracuje s pracovnou zdravotnou službou aj expert na radiačnú ochranu,34ha)
d)
vykonávať odborné činnosti podľa § 30ab a § 30ad podľa osobitných predpisov,
e)
vykonávať odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov,
f)
vykonávať činnosť pracovnej zdravotnej služby nestranne,
g)
viesť dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab a § 30ad a dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30 ods. 1 písm. a) až d), f), k) až m),
h)
oznámiť bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena alebo miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, obchodného mena, sídla alebo právnej formy, ak ide o právnickú osobu alebo osoby vedúceho tímu pracovnej zdravotnej služby,
i)
umožniť úradu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia
1.
podmienok výkonu pracovnej zdravotnej služby, na základe ktorých bolo vydané oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30b ods. 2,
2.
povinností pracovnej zdravotnej služby podľa písmen a) až h),
j)
umožniť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa písmen d) až g).
(2)
Držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu u zamestnávateľa, s ktorým má zmluvu na výkon činnosti pracovnej zdravotnej služby (§ 30ab a 30ad), môže dodávateľským spôsobom zmluvne poveriť so súhlasom zamestnávateľa
a)
iného držiteľa oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu vykonávaním určitých špecifických činností u tohto zamestnávateľa vrátane výkonu lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci, ktoré vykonávajú lekári podľa § 30e ods. 3, 4 a 6,
b)
poskytovateľa zdravotnej starostlivosti výkonom lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci, ktoré vykonávajú lekári podľa § 30e ods. 3, 4 a 6.
30.d §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély birtokosának kötelezettségei
(1)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély birtokosa a foglalkozás-egészségügyi szolgálati tevékenység végzésének teljes időtartama alatt köteles
a)
biztosítani a 30a. § (5) bekezdése szerinti minimális foglalkozás-egészségügyi szolgálati csapatban az egészségügyi dolgozókat, akikkel munkajogviszonyt vagy hasonló munkaviszonyt létesített,
b)
a munkahelyi feltételeknek és a munkavégzés egészségügyi kockázatának megfelelően további egészségügyi dolgozókat biztosítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csapatában a 30a. § (7) bekezdése szerint, akikkel munkajogviszonyt, hasonló munkaviszonyt vagy más szerződéses viszonyt létesített,
c)
rendelkezni rendelő működtetésére vonatkozó engedéllyel34l) vagy rendelő bérletére vonatkozó szerződéssel egy olyan egészségügyi szolgáltatóval, amely rendelkezik rendelő működtetésére vonatkozó engedéllyel, az ionizáló sugárzásnak való kitettségből eredő egészségügyi kockázat felmérésekor a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal sugárvédelmi szakértő is együttműködik,34ha)
d)
a 30ab. § és a 30ad. § szerinti szakmai tevékenységeket külön jogszabályok szerint végezni,
e)
a szakmai tevékenységeket a végzett munkáról és a munkahelyről megállapított és igazolható információkkal összhangban végezni, az alkalmazottak egészségvédelmének hangsúlyozásával,
f)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét pártatlanul végezni,
g)
dokumentációt vezetni a 30ab. § és a 30ad. § szerinti szakmai tevékenységek végzéséről és a munkáltató 30. § (1) bekezdésének a)–d), f), k)–m) pontja szerinti kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt,
h)
haladéktalanul írásban bejelenteni a közegészségügyi hivatalnak a cégnevének vagy a vállalkozás helyének megváltozását, ha vállalkozó természetes személyről van szó, a cégnevének, székhelyének vagy jogi formájának megváltozását, ha jogi személyről van szó, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csapatvezetőjének személyében bekövetkezett változást,
i)
lehetővé tenni a közegészségügyi hivatal számára a következők teljesítésének ellenőrzését
1.
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésének azon feltételei, amelyek alapján a 30b. § (2) bekezdése szerint kiadták a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt,
2.
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a)–h) pont szerinti kötelezettségei,
j)
lehetővé tenni az illetékes közegészségügyi szerv számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat d)–g) pont szerinti kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését.
(2)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedély birtokosa annál a munkáltatónál, amellyel szerződése van a foglalkozás-egészségügyi szolgálati tevékenység végzésére (30ab. és 30ad. §), a munkáltató hozzájárulásával beszállítói módon szerződésben megbízhat
a)
egy másik, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedéllyel rendelkező birtokost bizonyos specifikus tevékenységek elvégzésével ennél a munkáltatónál, beleértve a 30e. § (3), (4) és (6) bekezdése szerint orvosok által végzett, munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatok elvégzését,
b)
egy egészségügyi szolgáltatót a 30e. § (3), (4) és (6) bekezdése szerint orvosok által végzett, munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatok elvégzésével.
§ 30e
Posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu
(1)
Posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu sa vykonáva na základe hodnotenia zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a výsledkov lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci u
a)
zamestnanca,
1.
ktorý vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie,
2.
pri opakovanom výskyte choroby z povolania u rovnakej profesie na tom istom pracovisku,
3.
ktorého zdravotnú spôsobilosť na prácu vyžaduje osobitný predpis,35)
4.
ktorý vykonáva prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, ak túto prácu nevykonával viac ako šesť mesiacov zo zdravotných dôvodov,
5.
ktorý vykonáva prácu zaradenú do druhej kategórie pri expozícii karcinogénnym faktorom, mutagénnym faktorom alebo reprodukčne toxickým faktorom,
b)
fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby,
1.
ktorá vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie,
2.
ktorej zdravotnú spôsobilosť na prácu vyžaduje osobitný predpis,35)
c)
inej fyzickej osoby, ktorá sa uchádza o zamestnanie
1.
na výkon prác zaradených do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, alebo
2.
ak jej zdravotnú spôsobilosť na prácu vyžaduje osobitný predpis,35)
3.
ak bude vykonávať prácu zaradenú do druhej kategórie pri expozícii karcinogénnym faktorom, mutagénnym faktorom alebo reprodukčne toxickým faktorom.
(2)
Povinnosť zamestnanca podrobiť sa lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci na účel posudzovania zdravotnej spôsobilosti na prácu upravuje osobitný predpis.35a)
(3)
Ak ide o práce zaradené do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci vykonávajú lekári pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci.
(4)
Ak ide o práce zaradené do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci môžu vykonávať okrem lekárov podľa odseku 3 aj lekári pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo pod dohľadom lekára pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci.
(5)
Na požiadanie lekára pracovnej zdravotnej služby podľa odsekov 3 a 4 môžu v rámci lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci ďalšie potrebné doplnkové vyšetrenia vykonať aj lekári iných príslušných špecializačných odborov35b) alebo ďalší príslušní zdravotnícki pracovníci.
(6)
Ak ide o práce zaradené do prvej kategórie alebo druhej kategórie, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci môžu okrem lekárov pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa odsekov 3 a 4 vykonávať aj lekári so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo a lekári so špecializáciou v špecializačnom odbore pediatria poskytujúci všeobecnú ambulantnú zdravotnú starostlivosť pre deti a dorast, ktorí nie sú lekármi pracovnej zdravotnej služby. Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci sa vykonávajú na základe zamestnávateľom poskytnutých podkladov o vykonávanej práci a pracovných podmienkach zamestnanca a výsledkov hodnotenia zdravotných rizík.
(7)
Ak lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo alebo v špecializačnom odbore pediatria poskytujúci všeobecnú ambulantnú starostlivosť pre deti a dorast, ktorý vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci u zamestnancov vykonávajúcich prácu zaradenú do druhej kategórie podľa odseku 6, zistí u zamestnanca zmenu zdravotného stavu, ktorá by mohla ovplyvniť jeho zdravotnú spôsobilosť na prácu, konzultuje postup pri posudzovaní zdravotnej spôsobilosti na prácu s lekárom so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore služby zdravia pri práci a výsledok konzultácie zaznamená do svojej zdravotnej dokumentácie.
(8)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci sa vykonávajú v ambulancii.
(9)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) prvého bodu, písm. b) prvého bodu a písm. c) prvého bodu sa vykonávajú
a)
pred uzatvorením pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu alebo pred začatím výkonu práce fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby,
b)
v súvislosti s výkonom práce,
c)
pred každou zmenou pracovného zaradenia,
d)
pri skončení pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu alebo pri skončení výkonu práce fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, zo zdravotných dôvodov,
e)
po skončení pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu, ak o to zamestnanec požiada bývalého zamestnávateľa, u ktorého vykonával prácu s rizikovými faktormi podľa § 30 ods. 1 písm. j) jedenásteho bodu s neskorými následkami na zdravie.
(10)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 9 písm. b) sa vykonávajú
a)
jeden raz za dva roky u zamestnanca a fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, ak vykonávajú práce zaradené do tretej kategórie,
b)
jeden raz za rok u zamestnanca a fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, ak vykonávajú práce zaradené do štvrtej kategórie.2)
(11)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) piateho bodu sa vykonávajú jeden raz za tri roky.
(12)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 9 písm. e) sa vykonávajú jeden raz za tri roky pri prácach s rizikovými faktormi s neskorými následkami na zdravie, ktoré sú zaradené do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie.
(13)
Lekárska preventívna prehliadka vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) druhého bodu sa vykoná u zamestnanca rovnakej profesie bezodkladne po uznaní rovnakej choroby z povolania na tom istom pracovisku, ak sa na danom pracovisku doteraz takéto choroby z povolania nevyskytovali.
(14)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) štvrtého bodu sa vykonávajú, aby sa zistili podozrenia na zmeny zdravotného stavu vo vzťahu k vykonávanej práci alebo aby sa zistili kontraindikácie na vykonávanie práce a odporúčali vhodné opatrenia na ochranu zdravia zamestnanca, alebo opodstatnenosť jeho preradenia na inú prácu a poskytnutie pracovnej rehabilitácie.34i)
(15)
Úrad verejného zdravotníctva alebo príslušný orgán verejného zdravotníctva môže nariadiť zamestnávateľovi a fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, vykonanie mimoriadnej lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci, ak sa výrazne zmenia faktory práce a pracovného prostredia alebo zdravotné riziko alebo dôjde k závažným zmenám zdravotného stavu zamestnancov alebo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, vo vzťahu k vykonávanej práci, alebo sa vyskytnú zmeny zdravotného stavu u niekoľkých zamestnancov, ktoré je možné dať do súvislosti s pracovnými podmienkami.
(16)
Lekár pracovnej zdravotnej služby môže navrhnúť zamestnávateľovi vykonanie mimoriadnej lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci, ak je to potrebné na včasné zachytenie zmien zdravotného stavu zamestnanca v súvislosti s prácou.
(17)
Zamestnávateľ zabezpečí zamestnancovi mimoriadnu lekársku preventívnu prehliadku vo vzťahu k práci, ak má odôvodnené pochybnosti o zdravotnej spôsobilosti zamestnanca na prácu, po prerokovaní so zástupcami zamestnancov a s lekárom podľa odseku 6; povinnosťou zamestnanca je podrobiť sa tejto lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci.
(18)
Zamestnávateľ môže zabezpečiť lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci u fyzických osôb, ktoré sa uchádzajú o zamestnanie, a u zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do prvej kategórie alebo druhej kategórie, pričom zamestnávateľ určí profesie a pracoviská po prerokovaní so zástupcami zamestnancov a s lekárom podľa odseku 6; to sa nevzťahuje na výkon lekárskych preventívnych prehliadok vo vzťahu k práci podľa odseku 1 písm. a) druhého bodu, tretieho bodu alebo štvrtého bodu, písm. b) druhého bodu alebo písm. c) druhého bodu. Ak zamestnávateľ poskytuje lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa prvej vety, účasť fyzických osôb, ktoré sa uchádzajú o zamestnanie, a zamestnancov na lekárskej preventívnej prehliadke vo vzťahu k práci je povinná.
(19)
Náklady, ktoré vznikli v súvislosti s posudzovaním zdravotnej spôsobilosti na prácu vrátane nákladov, ktoré vznikli v súvislosti s posudzovaním zdravotnej spôsobilosti na prácu pred uzatvorením pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu a po skončení pracovnoprávneho vzťahu alebo obdobného pracovného vzťahu podľa odseku 9 písm. e), uhrádza zamestnávateľ alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(20)
V čase krízovej situácie sa posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu na základe posúdenia zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a výsledkov lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci nevykonáva u zamestnanca podľa odseku 1 písm. a), u fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, podľa odseku 1 písm. b) a u fyzickej osoby, ktorá sa uchádza o zamestnanie, podľa odseku 1 písm. c), ak v odseku 21 nie je ustanovené inak.
(21)
Posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu sa musí vykonať u zdravotníckych pracovníkov, ktorí poskytujú zdravotnú starostlivosť v priamom ohrození života a zdravia v čase pandémie z dôvodu šírenia vysoko nebezpečnej nákazy.
(22)
V čase krízovej situácie sa čestným vyhlásením nahrádza
a)
posúdenie zdravotnej spôsobilosti fyzickej osoby, ktorá sa uchádza o zamestnanie, podľa odseku 1 písm. c), ktorého vzor je uvedený v prílohe č. 3ca,
b)
potvrdenie o zdravotnej spôsobilosti fyzickej osoby na vykonávanie epidemiologicky závažnej činnosti pri výrobe, manipulácii a uvádzaní do obehu potravín a pokrmov, ktorého vzor je uvedený v prílohe č. 3cb.
(23)
Čestné vyhlásenie podľa odseku 22 sa musí nahradiť posúdením zdravotnej spôsobilosti na prácu alebo potvrdením o zdravotnej spôsobilosti fyzickej osoby na vykonávanie epidemiologicky závažnej činnosti pri výrobe, manipulácii a uvádzaní do obehu potravín a pokrmov najneskôr do 90 dní od skončenia krízovej situácie.
30.e §
A munkára való egészségi alkalmasság felmérése
(1)
A munkára való egészségi alkalmasság felmérése a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből eredő egészségügyi kockázat értékelése és a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálat eredményei alapján történik a következő személyeknél:
a)
az alkalmazott,
1.
aki harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez,
2.
ugyanazon a munkahelyen, azonos szakmában ismétlődően előforduló foglalkozási megbetegedés esetén,
3.
akinek a munkára való egészségi alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
4.
aki második, harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez, ha ezt a munkát egészségügyi okokból több mint hat hónapig nem végezte,
5.
aki második kategóriába sorolt munkát végez karcinogén, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőknek való kitettség mellett,
b)
más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy,
1.
aki harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez,
2.
akinek a munkára való egészségi alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
c)
más, munkára jelentkező természetes személy
1.
harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkák végzésére, vagy
2.
ha a munkára való egészségi alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
3.
ha második kategóriába sorolt munkát fog végezni karcinogén, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőknek való kitettség mellett.
(2)
A munkavállaló azon kötelezettségét, hogy a munkára való egészségi alkalmasság felmérése céljából munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálaton vegyen részt, külön jogszabály szabályozza.35a)
(3)
A harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkák esetében a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy munkaegészségügyi szolgáltatások szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosai végzik.
(4)
A harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkák esetében a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat a (3) bekezdés szerinti orvosokon kívül a foglalkozás-egészségügyi szolgálat általános orvostan szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosai is végezhetik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy munkaegészségügyi szolgáltatások szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosának felügyelete alatt.
(5)
A (3) és (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának kérésére a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálat keretében további szükséges kiegészítő vizsgálatokat más illetékes szakterületek orvosai35b) vagy más illetékes egészségügyi dolgozók is végezhetnek.
(6)
Az első vagy második kategóriába sorolt munkák esetében a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat a (3) és (4) bekezdés szerinti szakterületeken szakorvosi képesítéssel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosain kívül az általános orvostan szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok és a gyermekek és serdülők számára általános ambuláns egészségügyi ellátást nyújtó, gyermekgyógyászat szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok is végezhetik, akik nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosai. A munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat a munkáltató által a munkavállaló által végzett munkáról és munkakörülményekről szolgáltatott adatok, valamint az egészségügyi kockázatok értékelésének eredményei alapján végzik.
(7)
Ha a (6) bekezdés szerint a második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalóknál a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat végző, általános orvostan szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos vagy a gyermekek és serdülők számára általános ambuláns ellátást nyújtó, gyermekgyógyászat szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos a munkavállalónál olyan egészségi állapotváltozást állapít meg, amely befolyásolhatja a munkára való egészségi alkalmasságát, a munkára való egészségi alkalmasság felmérésének eljárásáról konzultál a foglalkozás-orvostan, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy a munkaegészségügyi szolgáltatások szakterületen szakorvosi képesítéssel rendelkező orvossal, és a konzultáció eredményét rögzíti az egészségügyi dokumentációjában.
(8)
A munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat rendelőintézetben végzik.
(9)
Az (1) bekezdés a) pontjának első alpontja, b) pontjának első alpontja és c) pontjának első alpontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat az alábbi esetekben végzik:
a)
a munkaviszony vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése előtt, vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy munkavégzésének megkezdése előtt,
b)
a munkavégzéssel összefüggésben,
c)
minden munkaköri besorolás változása előtt,
d)
a munkaviszony vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésekor, vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy munkavégzésének egészségügyi okokból történő befejezésekor,
e)
a munkaviszony vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnése után, ha a munkavállaló ezt kéri attól a volt munkáltatótól, amelynél a 30. § (1) bekezdés j) pontjának tizenegyedik alpontja szerinti, késői egészségügyi következményekkel járó kockázati tényezőkkel járó munkát végzett.
(10)
A (9) bekezdés b) pontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat az alábbiak szerint végzik:
a)
kétévente egyszer a munkavállaló és a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy esetében, ha harmadik kategóriába sorolt munkát végeznek,
b)
évente egyszer a munkavállaló és a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy esetében, ha negyedik kategóriába sorolt munkát végeznek.2)
(11)
Az (1) bekezdés a) pontjának ötödik alpontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat háromévente egyszer végzik.
(12)
A (9) bekezdés e) pontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat háromévente egyszer végzik a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt, késői egészségügyi következményekkel járó kockázati tényezőkkel járó munkák esetében.
(13)
Az (1) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatot az azonos szakmájú munkavállalónál haladéktalanul el kell végezni, miután ugyanazon a munkahelyen azonos foglalkozási megbetegedést ismertek el, ha az adott munkahelyen korábban ilyen foglalkozási megbetegedések nem fordultak elő.
(14)
Az (1) bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat azért végzik, hogy megállapítsák a végzett munkával összefüggő egészségi állapotváltozások gyanúját, vagy hogy megállapítsák a munkavégzés ellenjavallatait, és megfelelő intézkedéseket javasoljanak a munkavállaló egészségének védelmére, vagy más munkakörbe való áthelyezésének és a munkarehabilitáció biztosításának indokoltságát.34i)
(15)
A Közegészségügyi Hivatal vagy az illetékes közegészségügyi szerv elrendelheti a munkáltatónak és a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személynek a munkával kapcsolatos rendkívüli orvosi megelőző vizsgálat elvégzését, ha a munka és a munkakörnyezet tényezői vagy az egészségügyi kockázat jelentősen megváltozik, vagy a munkavállalók vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy egészségi állapotában a végzett munkával kapcsolatban súlyos változások következnek be, vagy több munkavállalónál olyan egészségi állapotváltozások lépnek fel, amelyek a munkakörülményekkel összefüggésbe hozhatók.
(16)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javasolhatja a munkáltatónak a munkával kapcsolatos rendkívüli orvosi megelőző vizsgálat elvégzését, ha ez szükséges a munkavállaló egészségi állapotában a munkával összefüggésben bekövetkező változások időben történő felismeréséhez.
(17)
A munkáltató biztosítja a munkavállaló számára a munkával kapcsolatos rendkívüli orvosi megelőző vizsgálatot, ha megalapozott kétségei vannak a munkavállaló munkára való egészségi alkalmasságát illetően, a munkavállalói képviselőkkel és a (6) bekezdés szerinti orvossal folytatott egyeztetést követően; a munkavállaló köteles alávetni magát ennek a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatnak.
(18)
A munkáltató biztosíthat munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat a munkára jelentkező természetes személyek és az első vagy második kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók számára, miközben a munkáltató a munkavállalói képviselőkkel és a (6) bekezdés szerinti orvossal folytatott egyeztetést követően meghatározza a szakmákat és a munkahelyeket; ez nem vonatkozik az (1) bekezdés a) pontjának második, harmadik vagy negyedik alpontja, b) pontjának második alpontja vagy c) pontjának második alpontja szerinti munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatok elvégzésére. Ha a munkáltató az első mondat szerint munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatokat biztosít, a munkára jelentkező természetes személyek és a munkavállalók részvétele a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálaton kötelező.
(19)
A munkára való egészségi alkalmasság felmérésével kapcsolatban felmerült költségeket, beleértve a munkaviszony vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése előtt és a munkaviszony vagy hasonló munkavégzésre irányuló jogviszony (9) bekezdés e) pontja szerinti megszűnése után a munkára való egészségi alkalmasság felmérésével kapcsolatban felmerült költségeket a munkáltató vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy téríti, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(20)
Válsághelyzet idején a munkára való egészségi alkalmasság felmérését a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből származó egészségügyi kockázat felmérése és a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálat eredményei alapján nem végzik el az (1) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalónál, az (1) bekezdés b) pontja szerinti, más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személynél és az (1) bekezdés c) pontja szerinti, munkára jelentkező természetes személynél, ha a (21) bekezdés másként nem rendelkezik.
(21)
A munkára való egészségi alkalmasság felmérését el kell végezni azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik a rendkívül veszélyes fertőzés terjedése miatti világjárvány idején közvetlen élet- és egészségveszélyben nyújtanak egészségügyi ellátást.
(22)
Válsághelyzet idején becsületbeli nyilatkozattal helyettesítendő
a)
a munkára jelentkező természetes személy (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségi alkalmasságának felmérése, amelynek mintája a 3ca. számú mellékletben található,
b)
a természetes személy egészségi alkalmasságáról szóló igazolás járványügyi szempontból jelentős tevékenység végzésére élelmiszerek és ételek gyártása, kezelése és forgalomba hozatala során, amelynek mintája a 3cb. számú mellékletben található.
(23)
A (22) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozatot legkésőbb a válsághelyzet megszűnésétől számított 90 napon belül ki kell váltani a munkára való egészségi alkalmasság felmérésével vagy a természetes személy egészségi alkalmasságáról szóló igazolással járványügyi szempontból jelentős tevékenység végzésére élelmiszerek és ételek gyártása, kezelése és forgalomba hozatala során.
§ 30f
Lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu
(1)
Lekár, ktorý posudzuje zdravotnú spôsobilosť na prácu, zaznamená výsledky vyšetrení lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci do svojej zdravotnej dokumentácie36) a vypracuje lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu.37) Lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu odovzdá zamestnávateľovi alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby; kópie lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu doručí zamestnancovi a lekárovi, s ktorým má zamestnanec alebo fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, uzatvorenú dohodu o poskytovaní zdravotnej starostlivosti,37a) a na požiadanie mu poskytne výsledky vyšetrení získané pri výkone lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci.
(2)
Lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu obsahuje evidenčné číslo, údaje o zamestnávateľovi, a to obchodné meno, právnu formu a sídlo právnickej osoby alebo obchodné meno a miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa; údaje o zamestnancovi alebo fyzickej osobe – podnikateľovi, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, a to meno, priezvisko, dátum narodenia, adresu bydliska, pracovné zaradenie, posudzovanú prácu, faktory práce a pracovného prostredia a kategóriu práce pre jednotlivé faktory práce a pracovného prostredia. Záver lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu znie
a)
spôsobilý na výkon posudzovanej práce,
b)
spôsobilý na výkon posudzovanej práce s dočasným obmedzením alebo
c)
dlhodobo nespôsobilý na výkon posudzovanej práce.
(3)
Vzory lekárskych posudkov o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa odseku 2 sú uvedené v prílohe č. 3c.
30.f §
Orvosi szakvélemény a munkára való egészségi alkalmasságról
(1)
A munkára való egészségi alkalmasságot felmérő orvos a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálat eredményeit rögzíti az egészségügyi dokumentációjában,36) és elkészíti a munkára való egészségi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt.37) A munkára való egészségi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt átadja a munkáltatónak vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személynek; a munkára való egészségi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemény másolatát kézbesíti a munkavállalónak és annak az orvosnak, akivel a munkavállaló vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy egészségügyi ellátás nyújtásáról szóló megállapodást kötött,37a) és kérésre rendelkezésére bocsátja a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálat során kapott vizsgálati eredményeket.
(2)
A munkára való egészségi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemény tartalmazza a nyilvántartási számot, a munkáltató adatait, mégpedig a jogi személy cégnevét, jogi formáját és székhelyét, vagy a vállalkozó természetes személy cégnevét és vállalkozásának helyét; a munkavállaló vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy adatait, mégpedig a nevét, vezetéknevét, születési dátumát, lakcímét, munkaköri besorolását, a vizsgált munkát, a munka és a munkakörnyezet tényezőit, valamint a munka kategóriáját a munka és a munkakörnyezet egyes tényezőire vonatkozóan. A munkára való egészségi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemény záradéka a következőképpen szól:
a)
a vizsgált munka végzésére alkalmas,
b)
a vizsgált munka végzésére ideiglenes korlátozással alkalmas, vagy
c)
a vizsgált munka végzésére tartósan alkalmatlan.
(3)
A (2) bekezdés szerinti, a munkára való egészségi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemények mintái a 3c. számú mellékletben találhatók.
§ 30g
Opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu
(1)
Ak sa zamestnanec, fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby, alebo fyzická osoba, ktorá sa uchádza o zamestnanie, domnieva, že posúdenie jej zdravotnej spôsobilosti na prácu je nesprávne, môže písomne požiadať o preskúmanie lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu lekára, ktorý lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f vydal; lekár je povinný najneskôr do 30 dní od doručenia žiadosti písomne informovať žiadateľa o spôsobe jej vybavenia.
(2)
Ak lekár lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu nezmení, žiadateľ môže písomne požiadať o opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,34f) ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť37b) v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia.
(3)
Žiadateľ musí o opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu požiadať prostredníctvom poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý mu vydal pôvodný lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu. Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 odošle žiadosť spolu so súvisiacou zdravotnou dokumentáciou poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2 a ktorý má sídlo najbližšie k miestu pracoviska žiadateľa.
(4)
Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2, na účel opätovného posúdenia zdravotnej spôsobilosti na prácu, ak je to potrebné, požiada zamestnávateľa a pracovnú zdravotnú službu, ak je ustanovená, o poskytnutie potrebných dokladov o vykonávanej práci a pracovných podmienkach zamestnanca a výsledky hodnotenia zdravotných rizík.
(5)
Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2, do 30 dní od doručenia žiadosti záver lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu buď potvrdí, alebo ak bola zdravotná spôsobilosť na prácu posúdená nesprávne, vydá nový lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f, ak ide o zložité posúdenie, lehota sa predlžuje o ďalších 30 dní; nový lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu doručí žiadateľovi a kópiu lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu doručí zamestnávateľovi a lekárovi, ktorý pôvodný lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu vydal.
(6)
Náklady v súvislosti s opätovným posúdením zdravotnej spôsobilosti na prácu uhrádza poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici alebo vo fakultnej nemocnici podľa odseku 2,
a)
žiadateľ, ak sa záver pôvodného lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu potvrdí,
b)
poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý posudzoval zdravotnú spôsobilosť na prácu podľa § 30f, ak sa záver pôvodného lekárskeho posudku o zdravotnej spôsobilosti na prácu nepotvrdí.
(7)
Na úhradu nákladov podľa odseku 6 sa vzťahujú všeobecne záväzné právne predpisy upravujúce úhradu nákladov za poskytovanie zdravotnej starostlivosti.
(8)
V čase krízovej situácie sa opätovné posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu nevykonáva.
30.g §
A munkára való egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata
(1)
Ha a munkavállaló, a más természetes személyt nem foglalkoztató, vállalkozó természetes személy vagy az álláskereső természetes személy úgy véli, hogy a munkára való egészségügyi alkalmasságának megítélése helytelen, írásban kérheti a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemény felülvizsgálatát attól az orvostól, aki a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt a 30f. § szerint kiadta; az orvos köteles a kérelem kézbesítésétől számított legkésőbb 30 napon belül írásban tájékoztatni a kérelmezőt annak elintézési módjáról.
(2)
Ha az orvos a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt nem változtatja meg, a kérelmező írásban kérheti a munkára való egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát attól az egészségügyi szolgáltatótól,34f) amely egyetemi kórházban vagy oktatókórházban fekvőbeteg-ellátást37b) nyújt, amelyet a foglalkozás-orvostan szakterületen vagy a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakképesítéssel rendelkező orvosok végeznek.
(3)
A kérelmezőnek a munkára való egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát azon egészségügyi szolgáltató útján kell kérnie, amely az eredeti, munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt kiadta számára. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató a kérelmet a kapcsolódó egészségügyi dokumentációval együtt elküldi annak az egészségügyi szolgáltatónak, amely a (2) bekezdés szerint egyetemi kórházban vagy oktatókórházban fekvőbeteg-ellátást nyújt, és amelynek székhelye a kérelmező munkahelyéhez legközelebb található.
(4)
A (2) bekezdés szerinti, egyetemi kórházban vagy oktatókórházban fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a munkára való egészségügyi alkalmasság felülvizsgálata céljából, amennyiben szükséges, felkéri a munkáltatót és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, ha ilyen létrehozásra került, hogy bocsássa rendelkezésre a munkavállaló által végzett munkára és munkakörülményekre vonatkozó szükséges dokumentumokat, valamint az egészségügyi kockázatok értékelésének eredményeit.
(5)
A (2) bekezdés szerinti, egyetemi kórházban vagy oktatókórházban fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemény következtetését vagy megerősíti, vagy ha a munkára való egészségügyi alkalmasságot helytelenül ítélték meg, a 30f. § szerint új orvosi szakvéleményt ad ki a munkára való egészségügyi alkalmasságról; ha az értékelés bonyolult, a határidő további 30 nappal meghosszabbodik; az új, munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt kézbesíti a kérelmezőnek, a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvélemény másolatát pedig kézbesíti a munkáltatónak és annak az orvosnak, aki az eredeti, munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi szakvéleményt kiadta.
(6)
A munkára való egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatával kapcsolatos költségeket a (2) bekezdés szerinti, egyetemi kórházban vagy oktatókórházban fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti
a)
a kérelmező, ha a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló eredeti orvosi szakvélemény következtetése megerősítést nyer,
b)
az az egészségügyi szolgáltató, amely a munkára való egészségügyi alkalmasságot a 30f. § szerint megítélte, ha a munkára való egészségügyi alkalmasságról szóló eredeti orvosi szakvélemény következtetése nem nyer megerősítést.
(7)
A (6) bekezdés szerinti költségek megtérítésére az egészségügyi ellátás nyújtásáért fizetendő költségek megtérítését szabályozó általános érvényű jogszabályok vonatkoznak.
(8)
Válsághelyzet idején a munkára való egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatára nem kerül sor.
§ 31
Posúdenie zdravotných rizík a kategorizácia prác
(1)
Podľa úrovne a charakteru faktorov práce a pracovného prostredia, ktoré môžu ovplyvniť zdravie zamestnancov, posúdenia zdravotných rizík a na základe zmien zdravotného stavu zamestnancov sa práce zaraďujú do štyroch kategórií.
(2)
Do prvej kategórie sa zaraďujú práce, pri ktorých nie je riziko poškodenia zdravia zamestnanca vplyvom práce a pracovného prostredia alebo miera zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia je akceptovateľná.
(3)
Do druhej kategórie sa zaraďujú práce, pri ktorých vzhľadom na riziko nie je predpoklad poškodenia zdravia, ale nedá sa vylúčiť nepriaznivá odpoveď organizmu na záťaž faktormi práce a pracovného prostredia; nepriaznivá odpoveď organizmu na záťaž faktormi práce a pracovného prostredia zahŕňa neočakávanú alebo nepredpokladanú reakciu organizmu, a to vo forme príznaku alebo odlišného znaku vrátane zmenených laboratórnych hodnôt, alebo zmenených funkčných schopností organizmu v súvislosti s expozíciou danému faktoru práce a pracovného prostredia. Sú to práce, pri ktorých faktory práce a pracovného prostredia neprekračujú limity alebo kritériá ustanovené osobitnými predpismi.34) Miera zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia je vyššia ako u obyvateľov, ale je tolerovateľná.
(4)
Do tretej kategórie sa zaraďujú práce s vysokou mierou zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia, pri ktorých
a)
expozícia zamestnanca faktorom práce a pracovného prostredia nie je znížená technickými opatreniami alebo organizačnými opatreniami na úroveň ustanoveného limitu a na zníženie rizika je potrebné vykonať iné špecifické ochranné opatrenia vrátane použitia osobných ochranných pracovných prostriedkov,
b)
je expozícia zamestnanca faktorom práce a pracovného prostredia znížená technickými opatreniami alebo organizačnými opatreniami na úroveň ustanoveného limitu, ale
1.
vzájomná kombinácia a pôsobenie faktorov práce a pracovného prostredia môžu poškodiť zdravie, alebo
2.
zisťujú sa zdravotné zmeny u zamestnancov vo vzťahu k pôsobiacim faktorom,
c)
nie sú ustanovené limity, ale nepriaznivá odpoveď organizmu poukazuje na možné špecifické pôsobenie faktorov práce a pracovného prostredia a expozícia faktorom práce a pracovného prostredia môže u zamestnanca spôsobiť poškodenie zdravia.
(5)
Do štvrtej kategórie sa zaraďujú len výnimočne na obmedzený čas, najviac na jeden rok, práce s veľmi vysokou mierou zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia; sú to práce,
a)
pri ktorých nie je možné znížiť technickými opatreniami alebo organizačnými opatreniami expozíciu zamestnanca faktorom práce a pracovného prostredia na úroveň ustanovených limitov a expozícia faktorom práce a pracovného prostredia prekračuje kritériá na zaradenie práce do tretej kategórie a je potrebné vykonať iné špecifické ochranné opatrenia vrátane použitia osobných ochranných pracovných prostriedkov,
b)
ktoré podľa miery expozície jednotlivým faktorom práce a pracovného prostredia patria do tretej kategórie, ale
1.
vzájomná kombinácia a pôsobenie faktorov práce a pracovného prostredia zvyšuje riziko poškodenia zdravia, alebo
2.
zisťujú sa zdravotné zmeny u zamestnancov vo vzťahu k pôsobiacim faktorom.
(6)
Rizikovou prácou je práca zaradená do tretej a štvrtej kategórie. O zaradení práce do tretej kategórie a štvrtej kategórie, o zmene alebo vyradení práce z tretej kategórie a štvrtej kategórie rozhoduje príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe návrhu zamestnávateľa, fyzickej osoby – podnikateľa, ktorý nezamestnáva iné fyzické osoby, alebo z vlastného podnetu.
31. §
Az egészségügyi kockázatok értékelése és a munkák kategorizálása
(1)
A munkavállalók egészségét befolyásoló munka- és munkakörnyezeti tényezők szintje és jellege, az egészségügyi kockázatok értékelése, valamint a munkavállalók egészségi állapotának változásai alapján a munkákat négy kategóriába sorolják.
(2)
Az első kategóriába azok a munkák tartoznak, amelyeknél a munka és a munkakörnyezet hatására nem áll fenn a munkavállaló egészségkárosodásának kockázata, vagy a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből származó egészségügyi kockázat mértéke elfogadható.
(3)
A második kategóriába azok a munkák tartoznak, amelyeknél a kockázatra való tekintettel nem feltételezhető egészségkárosodás, de nem zárható ki a szervezet kedvezőtlen reakciója a munka és a munkakörnyezet tényezői által okozott terhelésre; a szervezet kedvezőtlen reakciója a munka és a munkakörnyezet tényezői által okozott terhelésre magában foglalja a szervezet váratlan vagy előre nem látható reakcióját, mégpedig tünet vagy eltérő jel formájában, beleértve a megváltozott laboratóriumi értékeket, vagy a szervezet megváltozott funkcionális képességeit az adott munka- és munkakörnyezeti tényezőnek való kitettséggel összefüggésben. Ezek olyan munkák, amelyeknél a munka és a munkakörnyezet tényezői nem haladják meg a külön jogszabályokban34) megállapított határértékeket vagy kritériumokat. A munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből származó egészségügyi kockázat mértéke magasabb, mint a lakosság körében, de tolerálható.
(4)
A harmadik kategóriába a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből származó magas egészségügyi kockázati szinttel járó munkák tartoznak, amelyeknél
a)
a munkavállalónak a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettsége műszaki vagy szervezési intézkedésekkel nincs a megállapított határérték szintjére csökkentve, és a kockázat csökkentése érdekében egyéb specifikus védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, beleértve az egyéni védőeszközök használatát,
b)
a munkavállalónak a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettsége műszaki vagy szervezési intézkedésekkel a megállapított határérték szintjére van csökkentve, de
1.
a munka és a munkakörnyezet tényezőinek kölcsönös kombinációja és hatása egészségkárosodást okozhat, vagy
2.
a munkavállalóknál a ható tényezőkkel összefüggésben egészségügyi változások mutathatók ki,
c)
nincsenek határértékek megállapítva, de a szervezet kedvezőtlen reakciója a munka és a munkakörnyezet tényezőinek lehetséges specifikus hatására utal, és a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettség a munkavállalónál egészségkárosodást okozhat.
(5)
A negyedik kategóriába csak kivételesen, korlátozott időre, legfeljebb egy évre sorolhatók a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségből származó nagyon magas egészségügyi kockázati szinttel járó munkák; ezek olyan munkák,
a)
amelyeknél nem lehetséges műszaki vagy szervezési intézkedésekkel a munkavállalónak a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettségét a megállapított határértékek szintjére csökkenteni, és a munka és a munkakörnyezet tényezőinek való kitettség meghaladja a munka harmadik kategóriába sorolásának kritériumait, és egyéb specifikus védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, beleértve az egyéni védőeszközök használatát,
b)
amelyek az egyes munka- és munkakörnyezeti tényezőknek való kitettség mértéke szerint a harmadik kategóriába tartoznak, de
1.
a munka és a munkakörnyezet tényezőinek kölcsönös kombinációja és hatása növeli az egészségkárosodás kockázatát, vagy
2.
a munkavállalóknál a ható tényezőkkel összefüggésben egészségügyi változások mutathatók ki.
(6)
Kockázatos munkának a harmadik és negyedik kategóriába sorolt munka minősül. A munka harmadik és negyedik kategóriába sorolásáról, a munka harmadik és negyedik kategóriából való módosításáról vagy kiemeléséről az illetékes közegészségügyi szerv dönt a munkáltató, a más természetes személyt nem foglalkoztató, vállalkozó természetes személy javaslata alapján vagy saját kezdeményezéséből.
§ 31a
Uznanie choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania
(1)
Ak poskytovateľ zdravotnej starostlivosti,34f ktorý poskytuje zdravotnú starostlivosť fyzickej osobe, má podozrenie, že jej ochorenie súvisí s vykonávanou prácou, odošle ju na vyšetrenie lekárovi s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia so sídlom najbližšie k miestu pracoviska fyzickej osoby.
(2)
Chorobu z povolania a ohrozenie chorobou z povolania38a) (ďalej len „choroba z povolania“) uznáva na základe posúdenia zdravotného stavu fyzickej osoby a odborného stanoviska príslušného orgánu verejného zdravotníctva podľa odseku 4 špecializované pracovisko, ktorým je poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje zdravotnú starostlivosť, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia;34c) špecializované pracovisko vypracuje lekársky posudok o uznaní choroby z povolania.38b)
(3)
Špecializované pracovisko nesmie posudzovať podozrenie na chorobu z povolania u zamestnanca, ak u jeho zamestnávateľa vykonáva pracovnú zdravotnú službu.
(4)
Povinným podkladom k uznaniu choroby z povolania špecializovaným pracoviskom je odborné stanovisko z prešetrenia pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania (ďalej len „odborné stanovisko pri podozrení na chorobu z povolania“), ktoré vykoná príslušný orgán verejného zdravotníctva; odborné stanovisko pri podozrení na chorobu z povolania vypracuje v lehote najneskôr do 30 dní od prijatia žiadosti od špecializovaného pracoviska. Ak ide o zložité prešetrenie, lehota sa predlžuje o ďalších 60 dní. Náležitosti odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania sú uvedené v prílohe č. 3d.
(5)
Záver odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4 príslušný orgán verejného zdravotníctva na požiadanie poskytne posudzovanej osobe a jej zamestnávateľovi.
(6)
Uznanie choroby z povolania musí písomne potvrdiť vedúci zamestnanec poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia; vedúci zamestnanec, ktorý potvrdzuje uznanie choroby z povolania, musí byť lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia.
(7)
Ak ide o posudzovanie podozrenia na chorobu z povolania v sporných alebo nejednoznačných prípadoch, špecializované pracovisko je povinné postúpiť podozrenie na chorobu z povolania na posúdenie regionálnej komisii na posudzovanie chorôb z povolania (ďalej len „regionálna komisia“) alebo regionálnej komisii na posudzovanie kožných chorôb z povolania (§ 31e) so sídlom najbližšie k miestu pracoviska posudzovanej osoby, ktoré sú zriadené v univerzitnej nemocnici.
(8)
Regionálna komisia alebo regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania vypracuje stanovisko k uznaniu choroby z povolania najneskôr do 30 dní od prijatia žiadosti od špecializovaného pracoviska; stanovisko k uznaniu choroby z povolania postúpi špecializovanému pracovisku. Stanovisko regionálnej komisie alebo regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania k uznaniu choroby z povolania je pre špecializované pracovisko záväzné.
(9)
Ak je posudzovanie podozrenia na chorobu z povolania obzvlášť zložité, špecializované pracovisko je povinné postúpiť podozrenie na chorobu z povolania na posúdenie Celoslovenskej komisii na posudzovanie chorôb z povolania (ďalej len „celoslovenská komisia“) a písomne o tom informovať posudzovanú osobu.
(10)
Celoslovenská komisia okrem prípadov uvedených v odseku 9 posudzuje aj
a)
uznanie nádorových ochorení vznikajúcich následkom práce s dokázanými chemickými karcinogénmi v pracovnom prostredí alebo v pracovných procesoch s rizikom chemickej karcinogenity a prejavujúce sa u posudzovanej osoby v príslušných cieľových orgánoch, ktoré nie sú uvedené v zozname chorôb z povolania,4a)
b)
iné poškodenie zdravia z práce u posudzovanej osoby, ktoré nie je pracovným úrazom a ani chorobou z povolania uvedenou v zozname chorôb z povolania.
(11)
Ak celoslovenská komisia posudzuje podozrenie na chorobu z povolania podľa odseku 9 alebo 10, vypracuje stanovisko k uznaniu choroby z povolania najneskôr do 60 dní od prijatia žiadosti od špecializovaného pracoviska alebo od vedúceho zamestnanca poskytovateľa zdravotnej starostlivosti podľa odseku 6; stanovisko k uznaniu choroby z povolania postúpi špecializovanému pracovisku. Stanovisko celoslovenskej komisie k uznaniu choroby z povolania je pre špecializované pracovisko záväzné.
(12)
Špecializované pracovisko vydá lekársky posudok o uznaní choroby z povolania do 30 dní od prijatia odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4 alebo od prijatia stanoviska k uznaniu choroby z povolania podľa odsekov 8 a 11 alebo § 31c ods. 4 a zašle ho
a)
posudzovanej osobe,
b)
zamestnávateľovi,
c)
príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
d)
Sociálnej poisťovni, útvaru sociálneho zabezpečenia Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, Vojenskému úradu sociálneho zabezpečenia, útvaru sociálneho zabezpečenia Zboru väzenskej a justičnej stráže alebo útvaru sociálneho zabezpečenia Finančného riaditeľstva Slovenskej republiky.
(13)
Lekársky posudok o uznaní choroby z povolania obsahuje
a)
evidenčné číslo,
b)
názov, adresu a identifikačné číslo poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,
c)
meno a priezvisko, dátum narodenia a adresu trvalého pobytu posudzovanej osoby,
e)
údaje o zamestnávateľovi posudzovanej osoby,
f)
názov pracoviska, profesiu a pracovné zaradenie posudzovanej osoby,
g)
číslo a názov choroby z povolania zo zoznamu chorôb z povolania,
h)
odôvodnenie a záver,
i)
odtlačok pečiatky špecializovaného pracoviska s uvedením špecializácie lekára a podpis lekára.
(14)
Vzor lekárskeho posudku o uznaní choroby z povolania podľa odseku 13 je uvedený v prílohe č. 3e.
(15)
Dňom uznania choroby z povolania je deň vydania lekárskeho posudku o uznaní choroby z povolania podľa odseku 13.
(16)
Ak špecializované pracovisko neuzná chorobu z povolania, vydá lekársky posudok, ktorým sa neuznala choroba z povolania podľa odseku 13, do 30 dní od prijatia odborného stanoviska pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4 alebo od prijatia stanoviska k uznaniu choroby z povolania podľa odsekov 8 a 11 alebo § 31c ods. 3 a zašle ho
a)
posudzovanej osobe,
b)
zamestnávateľovi,
c)
príslušnému orgánu verejného zdravotníctva.
(17)
V čase krízovej situácie
a)
špecializované pracoviská pracovného lekárstva a dermatovenerológie podľa odseku 2 neposudzujú zdravotný stav fyzickej osoby na účely uznania alebo neuznania choroby z povolania a neuznávajú chorobu z povolania, okrem prípadov ohrozenia života alebo ochorenia COVID-19, ak v odseku 18 nie je ustanovené inak,
b)
príslušné orgány verejného zdravotníctva neprešetrujú pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 4, okrem prípadov ohrozenia života alebo ochorenia COVID-19, ak v odseku 18 nie je ustanovené inak,
c)
nezasadá regionálna komisia, regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania podľa odseku 7 a celoslovenská komisia podľa odseku 9, okrem posudzovania per rollam pri ohrození života alebo ochorenia COVID-19, ak v odseku 18 nie je ustanovené inak.
(18)
V čase krízovej situácie na základe odborného posúdenia zdravotného stavu posudzovanej osoby aj v iných prípadoch ako pri ohrození života alebo pri ochorení COVID-19
a)
špecializované pracovisko podľa odseku 17 písm. a) môže začať proces uznania choroby z povolania,
b)
príslušný orgán verejného zdravotníctva môže na požiadanie špecializovaného pracoviska prešetriť pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa odseku 17 písm. b); zamestnávateľ je povinný poskytnúť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva súčinnosť podľa § 30 ods. 1 písm. m),
c)
môže zasadnúť regionálna komisia, regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania a celoslovenská komisia podľa odseku 17 písm. c) alebo môže posudzovať chorobu z povolania per rollam.
(19)
Špecializované pracoviská uznávajú chorobu z povolania bezodkladne po skončení krízovej situácie.
31.a §
A foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének elismerése
(1)
Ha a természetes személynek egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak34f) gyanúja merül fel, hogy a személy megbetegedése az általa végzett munkával függ össze, beutalja kivizsgálásra a foglalkozás-orvostan szakterületen, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen vagy a bőrgyógyászat és venerológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakképesítéssel rendelkező orvoshoz, akinek székhelye a természetes személy munkahelyéhez legközelebb található.
(2)
A foglalkozási megbetegedést és a foglalkozási megbetegedés veszélyét38a) (a továbbiakban: foglalkozási megbetegedés) a természetes személy egészségi állapotának felmérése és a (4) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi szerv szakvéleménye alapján egy szakosított munkahely ismeri el, amely olyan egészségügyi szolgáltató, amely olyan egészségügyi ellátást nyújt, amelyet a foglalkozás-orvostan szakterületen, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen vagy a bőrgyógyászat és venerológia szakterületen34c) szakosított munkatevékenységek végzésére szakképesítéssel rendelkező orvosok végeznek; a szakosított munkahely orvosi szakvéleményt készít a foglalkozási megbetegedés elismeréséről.38b)
(3)
A szakosított munkahely nem értékelheti a munkavállalónál fennálló foglalkozási megbetegedés gyanúját, ha annak munkáltatójánál foglalkozás-egészségügyi szolgálatot lát el.
(4)
A foglalkozási megbetegedés szakosított munkahely általi elismerésének kötelező alapja a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának a foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén történő kivizsgálásából származó szakvélemény (a továbbiakban: „szakvélemény a foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén”), amelyet az illetékes közegészségügyi szerv végez el; a szakvéleményt a foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén a szakosított munkahelytől kapott kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül elkészíti. Ha a kivizsgálás bonyolult, a határidő további 60 nappal meghosszabbodik. A foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén készített szakvélemény kellékeit a 3d. sz. melléklet tartalmazza.
(5)
A (4) bekezdés szerinti, a foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén készített szakvélemény következtetését az illetékes közegészségügyi szerv kérésre a vizsgált személy és annak munkáltatója rendelkezésére bocsátja.
(6)
A foglalkozási megbetegedés elismerését írásban kell megerősítenie annak az egészségügyi szolgáltatónak a vezető alkalmazottjának, amely kórházban fekvőbeteg-ellátást nyújt, amelyet a foglalkozás-orvostan szakterületen, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen vagy a bőrgyógyászat és venerológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakképesítéssel rendelkező orvosok végeznek; a foglalkozási megbetegedés elismerését megerősítő vezető alkalmazottnak a foglalkozás-orvostan szakterületen, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen vagy a bőrgyógyászat és venerológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakképesítéssel rendelkező orvosnak kell lennie.
(7)
Vitás vagy nem egyértelmű esetekben a foglalkozási megbetegedés gyanújának értékelésekor a szakosított munkahely köteles a foglalkozási megbetegedés gyanúját értékelésre továbbítani a foglalkozási megbetegedéseket vizsgáló regionális bizottságnak (a továbbiakban: regionális bizottság) vagy a foglalkozási bőrbetegségeket vizsgáló regionális bizottságnak (31e. §), amelyek az egyetemi kórházban vannak létrehozva, és amelyek székhelye a vizsgált személy munkahelyéhez legközelebb található.
(8)
A regionális bizottság vagy a foglalkozási bőrbetegségeket vizsgáló regionális bizottság a szakosított munkahelytől kapott kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül állásfoglalást dolgoz ki a foglalkozási megbetegedés elismeréséről; a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló állásfoglalást továbbítja a szakosított munkahelynek. A regionális bizottság vagy a foglalkozási bőrbetegségeket vizsgáló regionális bizottság állásfoglalása a foglalkozási megbetegedés elismeréséről a szakosított munkahelyre nézve kötelező érvényű.
(9)
Ha a foglalkozási megbetegedés gyanújának értékelése különösen bonyolult, a szakosított munkahely köteles a foglalkozási megbetegedés gyanúját értékelésre továbbítani a Foglalkozási Megbetegedéseket Vizsgáló Országos Bizottságnak (a továbbiakban: országos bizottság), és erről írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.
(10)
Az országos bizottság a (9) bekezdésben említett eseteken kívül értékeli
a)
a munkakörnyezetben vagy a kémiai karcinogenitás kockázatával járó munkafolyamatokban bizonyított kémiai rákkeltő anyagokkal végzett munka következtében kialakuló, és a vizsgált személynél a megfelelő célszervekben megnyilvánuló daganatos megbetegedések elismerését, amelyek nem szerepelnek a foglalkozási megbetegedések jegyzékében,4a)
b)
a vizsgált személynél a munkából eredő egyéb egészségkárosodást, amely nem minősül munkahelyi balesetnek, sem a foglalkozási megbetegedések jegyzékében szereplő foglalkozási megbetegedésnek.
(11)
Ha az országos bizottság a (9) vagy (10) bekezdés szerint bírálja el a foglalkozási megbetegedés gyanúját, a szakosított munkahelytől vagy a (6) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató vezető alkalmazottjától érkezett kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 60 napon belül állásfoglalást dolgoz ki a foglalkozási megbetegedés elismeréséről; a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló állásfoglalást továbbítja a szakosított munkahelynek. Az országos bizottság foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló állásfoglalása a szakosított munkahely számára kötelező érvényű.
(12)
A szakosított munkahely a (4) bekezdés szerinti foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén a szakvélemény kézhezvételétől, vagy a (8) és (11) bekezdés vagy a 31c. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló állásfoglalás kézhezvételétől számított 30 napon belül orvosi szakvéleményt ad ki a foglalkozási megbetegedés elismeréséről, és azt megküldi
a)
a vizsgált személynek,
b)
a munkáltatónak,
c)
az illetékes közegészségügyi szervnek,
d)
a Szociális Biztosítónak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma szociális biztonsági szervének, a Katonai Szociális Biztonsági Hivatalnak, a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség szociális biztonsági szervének vagy a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága szociális biztonsági szervének.
(13)
A foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló orvosi szakvélemény a következőket tartalmazza:
a)
a nyilvántartási számot,
b)
az egészségügyi szolgáltató megnevezését, címét és statisztikai azonosítószámát,
c)
a vizsgált személy nevét és családi nevét, születési dátumát és állandó lakcímét,
e)
a vizsgált személy munkáltatójának adatait,
f)
a vizsgált személy munkahelyének megnevezését, szakmáját és munkaköri besorolását,
g)
a foglalkozási megbetegedés számát és megnevezését a foglalkozási megbetegedések jegyzékéből,
h)
az indoklást és a következtetést,
i)
a szakosított munkahely bélyegzőlenyomatát az orvos szakképesítésének feltüntetésével és az orvos aláírását.
(14)
A (13) bekezdés szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló orvosi szakvélemény mintáját a 3e. számú melléklet tartalmazza.
(15)
A foglalkozási megbetegedés elismerésének napja a (13) bekezdés szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló orvosi szakvélemény kiadásának napja.
(16)
Ha a szakosított munkahely nem ismeri el a foglalkozási megbetegedést, a (4) bekezdés szerinti foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén a szakvélemény kézhezvételétől, vagy a (8) és (11) bekezdés vagy a 31c. § (3) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló állásfoglalás kézhezvételétől számított 30 napon belül a (13) bekezdés szerint orvosi szakvéleményt ad ki, amellyel nem ismeri el a foglalkozási megbetegedést, és azt megküldi
a)
a vizsgált személynek,
b)
a munkáltatónak,
c)
az illetékes közegészségügyi szervnek.
(17)
Válsághelyzet idején
a)
a (2) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi és dermatovenerológiai szakosított munkahelyek nem vizsgálják a természetes személy egészségi állapotát a foglalkozási megbetegedés elismerése vagy el nem ismerése céljából, és nem ismerik el a foglalkozási megbetegedést, az életveszélyes esetek vagy a COVID-19 megbetegedés kivételével, hacsak a (18) bekezdés másként nem rendelkezik,
b)
az illetékes közegészségügyi szervek a (4) bekezdés szerinti foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén nem vizsgálják a vizsgált személy munkakörülményeit és munkavégzésének módját, az életveszélyes esetek vagy a COVID-19 megbetegedés kivételével, hacsak a (18) bekezdés másként nem rendelkezik,
c)
a regionális bizottság, a (7) bekezdés szerinti, a foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság és a (9) bekezdés szerinti országos bizottság nem ülésezik, kivéve az életveszély vagy COVID-19 megbetegedés esetén történő per rollam elbírálást, hacsak a (18) bekezdés másként nem rendelkezik.
(18)
Válsághelyzet idején a vizsgált személy egészségi állapotának szakmai felmérése alapján az életveszélyes eseteken vagy a COVID-19 megbetegedésen kívüli más esetekben is
a)
a (17) bekezdés a) pontja szerinti szakosított munkahely megkezdheti a foglalkozási megbetegedés elismerési eljárását,
b)
az illetékes közegészségügyi szerv a szakosított munkahely kérésére a (17) bekezdés b) pontja szerint kivizsgálhatja a vizsgált személy munkakörülményeit és munkavégzésének módját foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén; a munkáltató köteles a 30. § (1) bekezdésének m) pontja szerint együttműködést biztosítani az illetékes közegészségügyi szervnek,
c)
a (17) bekezdés c) pontja szerinti regionális bizottság, a foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság és az országos bizottság ülésezhet, vagy per rollam bírálhatja el a foglalkozási megbetegedést.
(19)
A szakosított munkahelyek a válsághelyzet megszűnését követően haladéktalanul elismerik a foglalkozási megbetegedést.
§ 31b
Hlásenie a evidencia choroby z povolania
(1)
Špecializované pracovisko po vydaní lekárskeho posudku o uznaní choroby z povolania podľa § 31a ods. 13 do desiatich dní oznámi uznanie choroby z povolania na tlačive hlásenie choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania, ponechá si prvý diel tlačiva a ďalšie diely tlačiva zasiela
a)
všeobecnému lekárovi, s ktorým má posudzovaná osoba uzatvorenú dohodu o poskytovaní zdravotnej starostlivosti,37a)
b)
národnému centru,
c)
posudzovanej osobe,
d)
príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
e)
zamestnávateľovi,
f)
poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia, ktorého vedúci zamestnanec potvrdil uznanie choroby z povolania (§ 31a ods. 6),
g)
Sociálnej poisťovni, útvaru sociálneho zabezpečenia Ministerstva vnútra Slovenskej republiky, Vojenskému úradu sociálneho zabezpečenia, útvaru sociálneho zabezpečenia Zboru väzenskej a justičnej stráže alebo útvaru sociálneho zabezpečenia Finančného riaditeľstva Slovenskej republiky.
h)
Národnému inšpektorátu práce alebo Hlavnému banskému úradu, ak bola choroba z povolania uznaná osobe, ktorá vykonáva činnosť podľa osobitného predpisu.38c)
(2)
Evidenciu hlásení uznaných chorôb z povolania vedie v elektronickej podobe poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia, ktorého vedúci zamestnanec potvrdil uznanie choroby z povolania (§ 31a ods. 6); evidencia obsahuje
a)
názov, adresu a identifikačné číslo poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý chorobu z povolania uznal,
b)
meno, priezvisko a titul osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
c)
rodné číslo osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
d)
trvalé bydlisko (obec),
e)
zamestnanecký status osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
f)
obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo fyzickej osoby – podnikateľa, kde choroba z povolania vznikla,
g)
ekonomickú aktivitu zamestnávateľa,
h)
zamestnanie (profesiu) osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná,
i)
položku a názov choroby z povolania zo zoznamu chorôb z povolania,
j)
diagnózu podľa Medzinárodnej štatistickej klasifikácie chorôb a príbuzných zdravotných problémov,
k)
dátum prvého zistenia choroby z povolania,
l)
dátum uznania choroby z povolania,
m)
závažnosť choroby pri akútnej forme,
n)
závažnosť choroby pri chronickej forme,
o)
expozíciu – príčinný faktor práce a pracovného prostredia vzniku choroby z povolania,
p)
kategóriu práce,
q)
klasifikáciu produktov podľa použitia,
r)
dĺžku expozície škodlivým faktorom práce a pracovného prostredia v rokoch a mesiacoch,
s)
schopnosť doterajšieho výkonu práce osoby, ktorej bola choroba z povolania uznaná.
(3)
Vzor tlačiva určeného na hlásenie choroby z povolania je uvedený v prílohe č. 3f.
(4)
Poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v nemocnici v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia alebo špecializačnom odbore dermatovenerológia, poskytuje údaje uvedené v odseku 2 po prijatí tlačiva hlásenie choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania [odsek 1 písm. f)] do 10. dňa nasledujúceho kalendárneho mesiaca Centrálnemu registru hlásení uznaných chorôb z povolania, ktorý vedie Univerzitná nemocnica v Bratislave.
(5)
Osobné údaje súvisiace s prešetrovaním podozrenia na chorobu z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania, s hlásením choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania a s evidenciou choroby z povolania alebo ohrozenia chorobou z povolania sú uvedené v prílohe č. 14 písm. a).
31.b §
A foglalkozási megbetegedés bejelentése és nyilvántartása
(1)
A szakosított munkahely a 31a. § (13) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismeréséről szóló orvosi szakvélemény kiadását követő tíz napon belül a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésére szolgáló nyomtatványon bejelenti a foglalkozási megbetegedés elismerését, a nyomtatvány első példányát megtartja, a további példányokat pedig megküldi
a)
annak az általános orvosnak, akivel a vizsgált személy egészségügyi ellátás nyújtásáról szóló megállapodást kötött,37a)
b)
a nemzeti központnak,
c)
a vizsgált személynek,
d)
az illetékes közegészségügyi szervnek,
e)
a munkáltatónak,
f)
annak az egészségügyi szolgáltatónak, amely kórházban fekvőbeteg-ellátást nyújt, amelyet a foglalkozás-egészségügyi, a klinikai foglalkozás-egészségügyi és klinikai toxikológiai vagy a dermatovenerológiai szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmai képesítéssel rendelkező orvosok végeznek, és amelynek vezető alkalmazottja megerősítette a foglalkozási megbetegedés elismerését (31a. § (6) bek.),
g)
a Szociális Biztosítónak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma szociális biztonsági szervének, a Katonai Szociális Biztonsági Hivatalnak, a Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrség szociális biztonsági szervének vagy a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága szociális biztonsági szervének.
h)
a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőségnek vagy a Fő Bányakapitányságnak, ha a foglalkozási megbetegedést olyan személynél ismerték el, aki külön jogszabály szerinti tevékenységet végez.38c)
(2)
Az elismert foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek nyilvántartását elektronikus formában az az egészségügyi szolgáltató vezeti, amely kórházban fekvőbeteg-ellátást nyújt a foglalkozás-egészségügyi, a klinikai foglalkozás-egészségügyi és klinikai toxikológiai vagy a dermatovenerológiai szakterületen, és amelynek vezető alkalmazottja megerősítette a foglalkozási megbetegedés elismerését (31a. § (6) bek.); a nyilvántartás a következőket tartalmazza:
a)
annak az egészségügyi szolgáltatónak a megnevezését, címét és statisztikai azonosítószámát, amely a foglalkozási megbetegedést elismerte,
b)
annak a személynek a nevét, családi nevét és titulusát, akinél a foglalkozási megbetegedést elismerték,
c)
annak a személynek a személyi számát, akinél a foglalkozási megbetegedést elismerték,
d)
az állandó lakóhelyet (község),
e)
annak a személynek a munkavállalói státuszát, akinél a foglalkozási megbetegedést elismerték,
f)
annak a jogi személynek a cégnevét, jogi formáját, székhelyét és statisztikai azonosítószámát, vagy annak a természetes személynek – vállalkozónak a cégnevét, vállalkozásának helyét és statisztikai azonosítószámát, ahol a foglalkozási megbetegedés keletkezett,
g)
a munkáltató gazdasági tevékenységét,
h)
annak a személynek a foglalkozását (szakmáját), akinél a foglalkozási megbetegedést elismerték,
i)
a foglalkozási megbetegedés tételét és megnevezését a foglalkozási megbetegedések jegyzékéből,
j)
a diagnózist a Betegségek és Kapcsolódó Egészségügyi Problémák Nemzetközi Statisztikai Osztályozása szerint,
k)
a foglalkozási megbetegedés első megállapításának dátumát,
l)
a foglalkozási megbetegedés elismerésének dátumát,
m)
a betegség súlyosságát akut formában,
n)
a betegség súlyosságát krónikus formában,
o)
az expozíciót – a munka és a munkakörnyezet oki tényezőjét a foglalkozási megbetegedés kialakulásában,
p)
a munkakategóriát,
q)
a termékek felhasználás szerinti osztályozását,
r)
a munka és a munkakörnyezet káros tényezőinek való kitettség időtartamát években és hónapokban,
s)
annak a személynek a korábbi munkavégzésre való képességét, akinél a foglalkozási megbetegedést elismerték.
(3)
A foglalkozási megbetegedés bejelentésére szolgáló nyomtatvány mintáját a 3f. számú melléklet tartalmazza.
(4)
Az az egészségügyi szolgáltató, amely kórházban fekvőbeteg-ellátást nyújt a foglalkozás-egészségügyi, a klinikai foglalkozás-egészségügyi és klinikai toxikológiai vagy a dermatovenerológiai szakterületen, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésére szolgáló nyomtatvány [(1) bekezdés f) pont] kézhezvételét követően a következő naptári hónap 10. napjáig szolgáltatja a (2) bekezdésben felsorolt adatokat az Elismert Foglalkozási Megbetegedések Bejelentéseinek Központi Nyilvántartása számára, amelyet a Pozsonyi Egyetemi Kórház vezet.
(5)
A foglalkozási megbetegedés gyanújának vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének kivizsgálásával, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésével és a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 14. számú melléklet a) pontja tartalmazza.
§ 31c
Opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania
(1)
Ak sa posudzovaná osoba alebo zamestnávateľ domnieva, že podozrenie na chorobu z povolania bolo posúdené nesprávne, môže písomne požiadať o opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania celoslovenskú komisiu do 60 dní odo dňa prijatia lekárskeho posudku, ktorým špecializované pracovisko uznalo chorobu z povolania alebo neuznalo chorobu z povolania (§ 31a ods. 13 alebo 16).
(2)
Ak chorobu z povolania už posudzovala celoslovenská komisia, nie je možné podľa odseku 1 požiadať o opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania.
(3)
Ak celoslovenská komisia potvrdí správnosť predchádzajúceho uznania choroby z povolania alebo neuznania choroby z povolania špecializovaným pracoviskom, písomne o tom informuje žiadateľa a špecializované pracovisko v lehote do 60 dní od prijatia žiadosti podľa odseku 1.
(4)
Ak bolo uznanie choroby z povolania alebo neuznanie choroby z povolania špecializovaným pracoviskom posúdené nesprávne, celoslovenská komisia svoje stanovisko k uznaniu choroby z povolania alebo neuznaniu choroby z povolania postúpi špecializovanému pracovisku v lehote do 60 dní od prijatia žiadosti podľa odseku 1.
(5)
Stanovisko celoslovenskej komisie k uznaniu choroby z povolania alebo neuznaniu choroby z povolania je pre špecializované pracovisko záväzné. Špecializované pracovisko vydá v lehote do 30 dní od prijatia stanoviska celoslovenskej komisie k uznaniu choroby z povolania alebo neuznaniu choroby z povolania nový lekársky posudok (§ 31a ods. 13 alebo 16).
(6)
Ak celoslovenská komisia správnosť pôvodného uznania choroby z povolania alebo neuznania choroby z povolania špecializovaným pracoviskom potvrdí, náklady spojené s opätovným uznaním choroby z povolania alebo neuznaním choroby z povolania uhrádza žiadateľ špecializovanému pracovisku, a ak vznikli náklady, aj príslušnému orgánu verejného zdravotníctva.
(7)
Na úhradu nákladov podľa odseku 6 sa vzťahujú všeobecne záväzné právne predpisy upravujúce úhradu nákladov za poskytovanie zdravotnej starostlivosti.
(8)
V čase krízovej situácie sa opätovné posúdenie uznanej choroby z povolania alebo neuznanej choroby z povolania nevykonáva.
31.c §
Az elismert foglalkozási megbetegedés vagy az el nem ismert foglalkozási megbetegedés ismételt elbírálása
(1)
Ha a vizsgált személy vagy a munkáltató úgy véli, hogy a foglalkozási megbetegedés gyanúját helytelenül bírálták el, az orvosi szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül, amellyel a szakosított munkahely elismerte vagy nem ismerte el a foglalkozási megbetegedést (31a. § (13) vagy (16) bek.), írásban kérheti az országos bizottságtól az elismert foglalkozási megbetegedés vagy az el nem ismert foglalkozási megbetegedés ismételt elbírálását.
(2)
Ha a foglalkozási megbetegedést már elbírálta az országos bizottság, az (1) bekezdés szerint nem lehet kérni az elismert foglalkozási megbetegedés vagy az el nem ismert foglalkozási megbetegedés ismételt elbírálását.
(3)
Ha az országos bizottság megerősíti a foglalkozási megbetegedés szakosított munkahely által történt korábbi elismerésének vagy el nem ismerésének helyességét, erről az (1) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt és a szakosított munkahelyet.
(4)
Ha a foglalkozási megbetegedés szakosított munkahely által történt elismerését vagy el nem ismerését helytelenül bírálták el, az országos bizottság a foglalkozási megbetegedés elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló állásfoglalását az (1) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül továbbítja a szakosított munkahelynek.
(5)
Az országos bizottság állásfoglalása a foglalkozási megbetegedés elismeréséről vagy el nem ismeréséről a szakosított munkahely számára kötelező érvényű. A szakosított munkahely az országos bizottság foglalkozási megbetegedés elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló állásfoglalásának kézhezvételétől számított 30 napon belül új orvosi szakvéleményt ad ki (31a. § (13) vagy (16) bek.).
(6)
Ha az országos bizottság megerősíti a foglalkozási megbetegedés szakosított munkahely által történt eredeti elismerésének vagy el nem ismerésének helyességét, a foglalkozási megbetegedés ismételt elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos költségeket a kérelmező téríti meg a szakosított munkahelynek, és ha költségek merültek fel, az illetékes közegészségügyi szervnek is.
(7)
A (6) bekezdés szerinti költségek megtérítésére az egészségügyi ellátás nyújtásával kapcsolatos költségek megtérítését szabályozó általánosan kötelező érvényű jogszabályok vonatkoznak.
(8)
Válsághelyzet idején az elismert foglalkozási megbetegedés vagy az el nem ismert foglalkozási megbetegedés ismételt elbírálására nem kerül sor.
§ 31d
Celoslovenská komisia
(1)
Minister zdravotníctva Slovenskej republiky zriaďuje celoslovenskú komisiu ako svoj poradný orgán na posudzovanie chorôb z povolania. Činnosť celoslovenskej komisie upravuje štatút, ktorý schvaľuje minister zdravotníctva Slovenskej republiky.
(2)
Celoslovenská komisia je zložená z predsedu a ôsmich členov. Predseda celoslovenskej komisie je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Členmi celoslovenskej komisie sú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia. Predsedu a členov celoslovenskej komisie vymenúva a odvoláva minister zdravotníctva Slovenskej republiky na základe návrhu hlavného odborníka ministerstva pre špecializačný odbor klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Za člena celoslovenskej komisie je zo špecializovaného pracoviska vymenovaný len jeden lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore uvedenom v tretej vete.
(3)
Na rokovaní celoslovenskej komisie sa zúčastňuje lekár špecializovaného pracoviska, ktorý posudzoval chorobu z povolania (§ 31a ods. 2).
(4)
Predseda môže na rokovanie celoslovenskej komisie prizvať aj ďalších odborníkov; vyjadrenie odborníka nie je pre celoslovenskú komisiu záväzné.
(5)
Celoslovenská komisia
a)
posudzuje choroby z povolania podľa § 31a ods. 9 a 10,
b)
posudzuje opätovne uznanie choroby z povolania alebo neuznanie choroby z povolania podľa § 31c,
c)
podáva ministerstvu návrhy na zmenu a doplnenie zoznamu chorôb z povolania.4a)
31.d §
Az országos bizottság
(1)
A Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere a foglalkozási megbetegedések elbírálására tanácsadó szerveként létrehozza az országos bizottságot. Az országos bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza, amelyet a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere hagy jóvá.
(2)
Az országos bizottság egy elnökből és nyolc tagból áll. Az országos bizottság elnöke a foglalkozás-orvostan vagy a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvos. Az országos bizottság tagjai a foglalkozás-orvostan, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, valamint a megelőző foglalkozás-orvostan és toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvosok. Az országos bizottság elnökét és tagjait a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere nevezi ki és hívja vissza a minisztérium klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületért felelős főszakértőjének javaslata alapján. Az országos bizottság tagjává egy szakosított munkahelyről csak egy, a harmadik mondatban említett szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvos nevezhető ki.
(3)
Az országos bizottság ülésén részt vesz annak a szakosított munkahelynek az orvosa, aki a foglalkozási megbetegedést elbírálta (31a. § (2) bek.).
(4)
Az elnök az országos bizottság ülésére további szakértőket is meghívhat; a szakértő véleménye az országos bizottság számára nem kötelező érvényű.
(5)
Az országos bizottság
a)
elbírálja a foglalkozási megbetegedéseket a 31a. § (9) és (10) bekezdése szerint,
b)
ismételten elbírálja a foglalkozási megbetegedés elismerését vagy el nem ismerését a 31c. § szerint,
c)
javaslatokat tesz a minisztériumnak a foglalkozási megbetegedések jegyzékének módosítására és kiegészítésére.4a)
§ 31e
Regionálna komisia
(1)
Regionálnu komisiu zriaďuje poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Činnosť regionálnej komisie upravuje štatút.
(2)
Regionálna komisia je zložená z predsedu a štyroch členov. Predseda regionálnej komisie je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia. Členmi regionálnej komisie sú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia. Za člena regionálnej komisie je zo špecializovaného pracoviska vymenovaný iba jeden lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v určenom špecializačnom odbore.
(3)
Predsedu a členov regionálnej komisie vymenúva a odvoláva poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 na základe návrhu príslušnej odbornej spoločnosti Slovenskej lekárskej spoločnosti.
(4)
Na rokovaní regionálnej komisie sa zúčastňujú
a)
lekár špecializovaného pracoviska, ktorý posudzoval chorobu z povolania (§ 31a ods. 2),
b)
zdravotnícky pracovník príslušného orgánu verejného zdravotníctva, ktorý prešetroval pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa § 7 ods. 1 písm. h) alebo § 11 písm. j).
(5)
Na rokovanie môže predseda regionálnej komisie prizvať aj ďalších odborníkov; vyjadrenie odborníka nie je pre regionálnu komisiu záväzné.
31.e §
Regionális bizottság
(1)
A regionális bizottságot az az egészségügyi szolgáltató hozza létre, amely egyetemi kórházban nyújt fekvőbeteg-ellátást, amelyet a foglalkozás-orvostan vagy a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvosok végeznek. A regionális bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza.
(2)
A regionális bizottság egy elnökből és négy tagból áll. A regionális bizottság elnöke a foglalkozás-orvostan vagy a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvos. A regionális bizottság tagjai a foglalkozás-orvostan, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, valamint a megelőző foglalkozás-orvostan és toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvosok. A regionális bizottság tagjává egy szakosított munkahelyről csak egy, a meghatározott szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvos nevezhető ki.
(3)
A regionális bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató nevezi ki és hívja vissza a Szlovák Orvosi Társaság illetékes szakmai társaságának javaslata alapján.
(4)
A regionális bizottság ülésén részt vesznek
a)
annak a szakosított munkahelynek az orvosa, aki a foglalkozási megbetegedést elbírálta (31a. § (2) bek.),
b)
az illetékes közegészségügyi szerv egészségügyi dolgozója, aki a 7. § (1) bek. h) pontja vagy a 11. § j) pontja szerint foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén kivizsgálta az elbírált személy munkakörülményeit és munkavégzésének módját.
(5)
Az elnök a regionális bizottság ülésére további szakértőket is meghívhat; a szakértő véleménye a regionális bizottság számára nem kötelező érvényű.
§ 31f
Regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania
(1)
Regionálnu komisiu na posudzovanie kožných chorôb z povolania zriaďuje poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje ústavnú zdravotnú starostlivosť v univerzitnej nemocnici, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia. Činnosť regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania upravuje štatút.
(2)
Regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania je zložená z predsedu a štyroch členov. Predseda regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia. Členmi regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania sú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia, špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, špecializačnom odbore klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a špecializačnom odbore preventívne pracovné lekárstvo a toxikológia. Za člena regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania je zo špecializovaného pracoviska vymenovaný iba jeden lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v určenom špecializačnom odbore.
(3)
Predsedu a členov regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania vymenúva a odvoláva poskytovateľ zdravotnej starostlivosti podľa odseku 1 na základe návrhu príslušnej odbornej spoločnosti Slovenskej lekárskej spoločnosti.
(4)
Na rokovaní regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania sa zúčastňujú
a)
lekár špecializovaného pracoviska, ktorý posudzoval kožnú chorobu z povolania (§ 31a ods. 2),
b)
zdravotnícky pracovník príslušného orgánu verejného zdravotníctva, ktorý prešetroval pracovné podmienky a spôsob práce posudzovanej osoby pri podozrení na kožnú chorobu z povolania podľa § 7 ods. 1 písm. h) alebo § 11 písm. j).
(5)
Na rokovanie môže predseda regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania prizvať aj ďalších odborníkov; vyjadrenie odborníka nie je pre komisiu záväzné.
(6)
Regionálna komisia na posudzovanie kožných chorôb z povolania posudzuje všetky kožné choroby z povolania.
31.f §
A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság
(1)
A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottságot az az egészségügyi szolgáltató hozza létre, amely egyetemi kórházban nyújt fekvőbeteg-ellátást, amelyet a bőrgyógyászat szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvosok végeznek. A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza.
(2)
A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság egy elnökből és négy tagból áll. A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság elnöke a bőrgyógyászat szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvos. A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság tagjai a bőrgyógyászat, a foglalkozás-orvostan, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, valamint a megelőző foglalkozás-orvostan és toxikológia szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvosok. A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság tagjává egy szakosított munkahelyről csak egy, a meghatározott szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakmailag alkalmas orvos nevezhető ki.
(3)
A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató nevezi ki és hívja vissza a Szlovák Orvosi Társaság illetékes szakmai társaságának javaslata alapján.
(4)
A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság ülésén részt vesznek
a)
annak a szakosított munkahelynek az orvosa, aki a foglalkozási bőrbetegséget elbírálta (31a. § (2) bek.),
b)
az illetékes közegészségügyi szerv egészségügyi dolgozója, aki a 7. § (1) bek. h) pontja vagy a 11. § j) pontja szerint foglalkozási bőrbetegség gyanúja esetén kivizsgálta az elbírált személy munkakörülményeit és munkavégzésének módját.
(5)
Az elnök a foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság ülésére további szakértőket is meghívhat; a szakértő véleménye a bizottság számára nem kötelező érvényű.
(6)
A foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság elbírálja az összes foglalkozási bőrbetegséget.
§ 32
Ochrana zamestnancov pred hlukom pri práci
(1)
Zamestnávateľ, ktorý používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom hluku, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom39) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru expozíciu zamestnancov hluku a zabezpečia ochranu zdravia a bezpečnosti zamestnancov.
(2)
Ak by vzhľadom na charakter práce mohlo úplné a riadne používanie chráničov sluchu spôsobiť väčšie riziko pre zdravie a bezpečnosť ako ich nepoužívanie, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva môže vo výnimočných prípadoch povoliť výnimku. Zamestnávateľ je povinný o povolenie výnimky požiadať.
(3)
Žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a)
dôvod žiadosti o povolenie výnimky,
b)
počet zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje,
c)
opatrenia na ochranu zdravia zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje.
(4)
Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva môžu povoliť výnimku podľa odseku 2 po prerokovaní so zamestnávateľom, so zástupcom zamestnancov pre bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci a s Národným inšpektorátom práce alebo príslušným inšpektorátom práce. V rozhodnutí o povolení výnimky úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva určí podmienky, ktoré je zamestnávateľ povinný vzhľadom na zvláštne okolnosti splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a exponovaní zamestnanci sa podrobili zdravotnému dohľadu. Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva výnimku povolí na štyri roky a zruší ju bezodkladne po tom, ako pominú okolnosti, ktoré viedli k jej povoleniu. Regionálny úrad verejného zdravotníctva bezodkladne informuje úrad verejného zdravotníctva o povolených výnimkách. Aktuálny zoznam výnimiek povolených podľa odseku 2 zverejňuje úrad verejného zdravotníctva.
(5)
Zamestnávateľ je povinný bezodkladne informovať úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva o zmene okolností, ktoré viedli k povoleniu výnimky.
32. §
A munkavállalók védelme a munkahelyi zajártalommal szemben
(1)
Az a munkáltató, aki zajforrást képező berendezéseket használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal39) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók zajterhelését, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2)
Ha a munka jellegére tekintettel a hallásvédő eszközök teljes körű és rendeltetésszerű használata nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint azok használatának mellőzése, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kivételes esetekben kivételt engedélyezhet. A munkáltató köteles a kivétel engedélyezését kérelmezni.
(3)
A kivétel engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a)
a kivétel engedélyezése iránti kérelem indokát,
b)
azon munkavállalók számát, akikre a kivétel vonatkozik,
c)
azon munkavállalók egészségvédelmi intézkedéseit, akikre a kivétel vonatkozik.
(4)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a (2) bekezdés szerinti kivételt a munkáltatóval, a munkavállalók munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi képviselőjével, valamint az Országos Munkavédelmi Felügyelőséggel vagy az illetékes munkavédelmi felügyelőséggel való egyeztetést követően engedélyezheti. A kivételt engedélyező határozatban a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a munkáltató a különleges körülményekre tekintettel köteles teljesíteni annak érdekében, hogy az ebből eredő kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és az exponált munkavállalók egészségügyi felügyelet alatt álljanak. A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal a kivételt négy évre engedélyezi, és haladéktalanul visszavonja, amint az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek. A regionális közegészségügyi hivatal haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett kivételekről. A (2) bekezdés szerint engedélyezett kivételek aktuális jegyzékét a közegészségügyi hivatal teszi közzé.
(5)
A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a közegészségügyi hivatalt vagy a regionális közegészségügyi hivatalt a kivétel engedélyezéséhez vezető körülmények megváltozásáról.
§ 33
Ochrana zamestnancov pred vibráciami pri práci
(1)
Zamestnávateľ, ktorý používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom vibrácií, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom40) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru expozície zamestnancov vibráciám a zabezpečia ochranu zdravia a bezpečnosti zamestnancov.
(2)
Ak sú zamestnanci v lodnej a leteckej doprave vystavení expozícii vibráciám na celé telo, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva môže povoliť výnimku z povinnosti zamestnávateľa bezodkladne vykonať opatrenia na zníženie expozície vibráciám podľa osobitného predpisu.40) Zamestnávateľ je povinný o povolenie výnimky požiadať a preukázať, že využil všetky možné technické a organizačné opatrenia na zníženie expozície vibráciám podľa osobitného predpisu.40)
(3)
Ak sú zamestnanci vystavení expozícii vibráciám, ktoré zvyčajne neprekračujú akčné hodnoty expozície vibráciám podľa osobitného predpisu,40) ale vibrácie sa v čase menia a môžu prekročiť limitné hodnoty expozície vibráciám, úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva môže povoliť výnimku z povinnosti zamestnávateľa bezodkladne vykonať opatrenia na zníženie expozície vibráciám. Zamestnávateľ je povinný o povolenie výnimky požiadať a preukázať, že priemerné hodnoty expozície vibráciám počas pracovného týždňa sú nižšie ako limitné hodnoty expozície vibráciám a že riziká z tohto typu expozície vibráciám pri práci sú nižšie, ako sú riziká, ktoré vznikajú v dôsledku expozície vibráciám dosahujúcej limitné hodnoty.
(4)
Žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a)
dôvod žiadosti o povolenie výnimky,
b)
pri expozícii vibráciám podľa odseku 2 preukázanie skutočností, že sa využili všetky dostupné opatrenia podľa odseku 2,
c)
pri expozícii vibráciám podľa odseku 3 preukázanie skutočností, že priemerné hodnoty vibrácií a riziká spĺňajú náležitosti podľa odseku 3,
d)
počet zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje,
e)
opatrenia na ochranu zdravia zamestnancov, na ktorých sa výnimka vzťahuje.
(5)
Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva môžu povoliť výnimku podľa odsekov 2 a 3 po prerokovaní so zamestnávateľom, so zástupcom zamestnancov pre bezpečnosť a ochranu zdravia pri práci a s Národným inšpektorátom práce alebo príslušným inšpektorátom práce. V rozhodnutí o povolení výnimky úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva určí podmienky, ktoré je zamestnávateľ povinný vzhľadom na zvláštne okolnosti splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a dotknutí zamestnanci sa podrobili zdravotnému dohľadu. Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva prehodnocuje povolenú výnimku raz za štyri roky a zruší ju bezodkladne po tom, ako pominú okolnosti, ktoré viedli k jej povoleniu. Regionálny úrad verejného zdravotníctva bezodkladne informuje úrad verejného zdravotníctva o povolených výnimkách. Aktuálny zoznam výnimiek povolených podľa odsekov 2 a 3 zverejňuje úrad verejného zdravotníctva na svojom webovom sídle.
(6)
Zamestnávateľ je povinný bezodkladne informovať úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva o zmene okolností, ktoré viedli k povoleniu výnimky.
33. §
A munkavállalók védelme a munkahelyi rezgésekkel szemben
(1)
Az a munkáltató, aki rezgésforrást képező berendezéseket használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal40) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók rezgésterhelését, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2)
Ha a hajózási és légi közlekedésben dolgozó munkavállalók egész testre ható rezgésterhelésnek vannak kitéve, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kivételt engedélyezhet a munkáltatónak a rezgésterhelés csökkentésére irányuló intézkedések külön jogszabály40) szerinti haladéktalan megtételére vonatkozó kötelezettsége alól. A munkáltató köteles a kivétel engedélyezését kérelmezni, és igazolni, hogy a rezgésterhelés csökkentése érdekében minden lehetséges műszaki és szervezési intézkedést megtett a külön jogszabály40) szerint.
(3)
Ha a munkavállalók olyan rezgésterhelésnek vannak kitéve, amely általában nem haladja meg a rezgésterhelés külön jogszabály40) szerinti beavatkozási határértékeit, de a rezgések idővel változnak és meghaladhatják a rezgésterhelés határértékeit, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kivételt engedélyezhet a munkáltatónak a rezgésterhelés csökkentésére irányuló intézkedések haladéktalan megtételére vonatkozó kötelezettsége alól. A munkáltató köteles a kivétel engedélyezését kérelmezni, és igazolni, hogy a rezgésterhelés átlagértékei a munkahét során alacsonyabbak, mint a rezgésterhelés határértékei, és hogy az ilyen típusú munkahelyi rezgésterhelésből eredő kockázatok alacsonyabbak, mint a határértékeket elérő rezgésterhelésből eredő kockázatok.
(4)
A kivétel engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a)
a kivétel engedélyezése iránti kérelem indokát,
b)
a (2) bekezdés szerinti rezgésterhelés esetén annak igazolását, hogy a (2) bekezdés szerint minden rendelkezésre álló intézkedést megtettek,
c)
a (3) bekezdés szerinti rezgésterhelés esetén annak igazolását, hogy a rezgések átlagértékei és a kockázatok megfelelnek a (3) bekezdés szerinti követelményeknek,
d)
azon munkavállalók számát, akikre a kivétel vonatkozik,
e)
azon munkavállalók egészségvédelmi intézkedéseit, akikre a kivétel vonatkozik.
(5)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a (2) és (3) bekezdés szerinti kivételt a munkáltatóval, a munkavállalók munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi képviselőjével, valamint az Országos Munkavédelmi Felügyelőséggel vagy az illetékes munkavédelmi felügyelőséggel való egyeztetést követően engedélyezheti. A kivételt engedélyező határozatban a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a munkáltató a különleges körülményekre tekintettel köteles teljesíteni annak érdekében, hogy az ebből eredő kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és az érintett munkavállalók egészségügyi felügyelet alatt álljanak. A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal az engedélyezett kivételt négyévente felülvizsgálja, és haladéktalanul visszavonja, amint az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek. A regionális közegészségügyi hivatal haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett kivételekről. A (2) és (3) bekezdés szerint engedélyezett kivételek aktuális jegyzékét a közegészségügyi hivatal a honlapján teszi közzé.
(6)
A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a közegészségügyi hivatalt vagy a regionális közegészségügyi hivatalt a kivétel engedélyezéséhez vezető körülmények megváltozásáról.
§ 34
Ochrana zamestnancov pred elektromagnetickým poľom pri práci
(1)
Zamestnávateľ, ktorý používa zdroj elektromagnetického poľa alebo prevádzkuje zdroj elektromagnetického poľa, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom41) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú úroveň a zabezpečia ochranu zdravia a bezpečnosť zamestnancov.
(2)
Výnimku z požiadaviek ustanovených osobitným predpisom41a) povolí príslušný orgán verejného zdravotníctva na základe žiadosti zamestnávateľa alebo príslušného ministerstva; žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a)
dôvod žiadosti, zohľadnenie špecifík pracoviska, vykonávanej práce a pracovných postupov, prístrojového vybavenia a iné dôvody,
b)
počet zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať,
c)
posúdenie rizika, ktoré preukazuje prekročenie limitných hodnôt expozície elektromagnetickému poľu,
d)
opatrenia na ochranu zdravia a bezpečnosti pri práci zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať.
(3)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva podľa odseku 2 v rozhodnutí o povolení výnimky určí podmienky, ktoré sa musia splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a aby sa exponovaní zamestnanci podrobili zdravotnému dohľadu, ak je to potrebné (§ 30e ods. 13). Príslušný orgán verejného zdravotníctva výnimku povolí najviac na dva roky a zruší ju bezodkladne, ak pominú skutočnosti, ktoré viedli k jej povoleniu.
(4)
Výnimku z požiadaviek ustanovených osobitným predpisom41b) na vykonávanie vojenských činností povolí orgán verejného zdravotníctva Ministerstva obrany Slovenskej republiky na základe žiadosti Ministerstva obrany Slovenskej republiky. Žiadosť o povolenie výnimky obsahuje
a)
počet zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať,
b)
podmienky, ktoré sa musia splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru vrátane zdravotného dohľadu exponovaných zamestnancov, ak je to potrebné (§ 30e ods. 13),
c)
opatrenia na ochranu zdravia a bezpečnosti pri práci zamestnancov, na ktorých sa má výnimka vzťahovať.
(5)
Orgán verejného zdravotníctva ministerstva obrany v rozhodnutí o povolení výnimky určí podmienky, ktoré sa musia splniť, aby sa výsledné riziká znížili na najnižšiu možnú mieru a aby sa exponovaní zamestnanci podrobili zdravotnému dohľadu, ak je to potrebné (§ 30e ods. 13). Orgán verejného zdravotníctva Ministerstva obrany Slovenskej republiky výnimku podľa odseku 4 povolí najviac na dva roky a zruší ju bezodkladne, ak pominú skutočnosti, ktoré viedli k jej povoleniu.
(6)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva podľa odsekov 2 a 4 bezodkladne informuje o povolených výnimkách úrad verejného zdravotníctva.
34. §
A munkavállalók védelme a munkahelyi elektromágneses terekkel szemben
(1)
Az a munkáltató, aki elektromágneses tér forrását használja vagy üzemelteti, köteles külön jogszabállyal41) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók expozícióját, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2)
A külön jogszabályban41a) megállapított követelmények alóli kivételt az illetékes közegészségügyi szerv a munkáltató vagy az illetékes minisztérium kérelme alapján engedélyezi; a kivétel engedélyezése iránti kérelem tartalmazza
a)
a kérelem indoka, a munkahely sajátosságainak, az elvégzett munkának és a munkafolyamatoknak, a műszeres felszereltségnek és egyéb indokoknak a figyelembevétele,
b)
azon alkalmazottak száma, akikre a kivételnek vonatkoznia kell,
c)
kockázatértékelés, amely igazolja az elektromágneses tér expozíciós határértékeinek túllépését,
d)
azon alkalmazottak munkavédelmi és egészségvédelmi intézkedései, akikre a kivételnek vonatkoznia kell.
(3)
A (2) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi szerv a kivétel engedélyezéséről szóló határozatában meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell annak érdekében, hogy a keletkező kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, és hogy az exponált munkavállalók szükség esetén egészségügyi felügyelet alá kerüljenek (§ 30e. bek. 13). Az illetékes közegészségügyi szerv a kivételt legfeljebb két évre engedélyezi, és haladéktalanul visszavonja, ha az engedélyezéshez vezető tények megszűnnek.
(4)
A katonai tevékenységek végzésére vonatkozó, külön jogszabályban41b) megállapított követelmények alóli kivételt a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának közegészségügyi szerve a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának kérelme alapján engedélyezi. A kivétel engedélyezése iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a)
azon alkalmazottak száma, akikre a kivételnek vonatkoznia kell,
b)
azok a feltételek, amelyeket teljesíteni kell annak érdekében, hogy a keletkező kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, beleértve az exponált munkavállalók egészségügyi felügyeletét is, amennyiben ez szükséges (§ 30e. bek. 13),
c)
azon alkalmazottak munkavédelmi és egészségvédelmi intézkedései, akikre a kivételnek vonatkoznia kell.
(5)
A Védelmi Minisztérium közegészségügyi szerve a kivétel engedélyezéséről szóló határozatában meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell annak érdekében, hogy a keletkező kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, és hogy az exponált munkavállalók szükség esetén egészségügyi felügyelet alá kerüljenek (§ 30e. bek. 13). A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának közegészségügyi szerve a (4) bekezdés szerinti kivételt legfeljebb két évre engedélyezi, és haladéktalanul visszavonja, ha az engedélyezéshez vezető tények megszűnnek.
(6)
A (2) és (4) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi szerv haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett kivételekről.
§ 35
Ochrana zdravia pred optickým žiarením pri práci
 
Zamestnávateľ, ktorý používa alebo prevádzkuje zdroje ultrafialového, infračerveného, laserového alebo iného optického žiarenia na iné účely ako osvetlenie, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
35. §
Egészségvédelem a munkahelyi optikai sugárzással szemben
 
Az a munkáltató, aki ultraibolya, infravörös, lézer- vagy egyéb optikai sugárforrásokat használ vagy üzemeltet a világítástól eltérő célokra, köteles külön jogszabálynak megfelelően olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók expozícióját.
§ 36
Osvetlenie pri práci
(1)
Zamestnávateľ je povinný zabezpečiť dostatočné osvetlenie pracovných priestorov.
(2)
Pracoviská, na ktorých je potrebné združené osvetlenie, alebo pracoviská bez denného osvetlenia možno prevádzkovať, len ak z technických, bezpečnostných alebo prevádzkových dôvodov nie je možné zabezpečiť denné osvetlenie.
(3)
Zamestnávateľ, ktorý prevádzkuje pracoviská podľa odseku 2, je povinný zabezpečiť ochranu zdravia zamestnancov náhradnými opatreniami ustanovenými vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. q).
36. §
Munkahelyi világítás
(1)
A munkáltató köteles a munkaterületek megfelelő megvilágítását biztosítani.
(2)
Azok a munkahelyek, ahol kombinált világítás szükséges, vagy a természetes világítás nélküli munkahelyek csak akkor üzemeltethetők, ha műszaki, biztonsági vagy üzemeltetési okokból nem lehetséges a természetes világítás biztosítása.
(3)
A (2) bekezdés szerinti munkahelyeket üzemeltető munkáltató köteles a munkavállalók egészségvédelmét a 62. § q) pontja szerinti végrehajtási rendeletben megállapított helyettesítő intézkedésekkel biztosítani.
§ 37
Ochrana zdravia pred záťažou teplom a chladom pri práci
(1)
Zamestnávateľ je povinný zabezpečiť opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia nepriaznivé účinky faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy na zdravie zamestnancov na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
(2)
Zamestnávateľ je povinný zabezpečiť
a)
posúdenie záťaže teplom a chladom pri práci,
b)
pri dlhodobom výkone práce dodržiavanie prípustných hodnôt faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy v závislosti od tepelnej produkcie organizmu zamestnanca,
c)
pracovné podmienky zamestnancov tak, aby nebola prekračovaná únosná tepelná záťaž na pracoviskách, na ktorých nemožno dodržať prípustné hodnoty faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy z dôvodu tepelnej záťaže z technológie, ako aj na iných pracoviskách počas dní, keď teplota vonkajšieho vzduchu nameraná v tieni presahuje 30 oC,
d)
pracovné podmienky zamestnancov tak, aby nebola prekračovaná prípustná záťaž chladom,
e)
dodržiavanie prípustných povrchových teplôt pevných materiálov a kvapalín, s ktorými prichádza do kontaktu pokožka zamestnanca,
f)
vhodné osobné ochranné pracovné prostriedky, ochranný odev a pitný režim pri zvýšenej záťaži teplom alebo chladom.
(3)
Pri nadmernej záťaži teplom podľa odseku 2 písm. c) a chladom je zamestnávateľ povinný zabezpečiť aj ďalšie opatrenia na ochranu zdravia zamestnancov. Zabezpečovanie opatrení pri nadmernej záťaži teplom a chladom pri práci z dôvodu tepelnej záťaže z technológie je zamestnávateľ povinný po dohode so zástupcom zamestnancov upraviť vnútorným predpisom.
(4)
Ak výsledky posúdenia podľa odseku 2 písm. a) preukážu vysokú mieru zdravotného rizika podľa § 31 ods. 4 z dôvodu záťaže teplom alebo záťaže chladom z technológie, zamestnávateľ je povinný vypracovať prevádzkový poriadok.
37. §
Egészségvédelem a munkahelyi hő- és hidegterheléssel szemben
(1)
A munkáltató köteles olyan intézkedéseket biztosítani, amelyek a hő- és páratartalmi mikroklíma tényezőinek a munkavállalók egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatásait kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik.
(2)
A munkáltató köteles biztosítani
a)
a munkahelyi hő- és hidegterhelés felmérését,
b)
a hosszú távú munkavégzés során a hő- és páratartalmi mikroklíma tényezőire vonatkozó megengedett értékek betartását, a munkavállaló szervezetének hőtermelésétől függően,
c)
a munkavállalók munkakörülményeit oly módon, hogy ne lépjék túl az elviselhető hőterhelést azokon a munkahelyeken, ahol a technológiából származó hőterhelés miatt nem tarthatók be a hő- és páratartalmi mikroklíma tényezőire vonatkozó megengedett értékek, valamint más munkahelyeken azokon a napokon, amikor az árnyékban mért külső levegő hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot,
d)
a munkavállalók munkakörülményeit oly módon, hogy ne lépjék túl a megengedett hidegterhelést,
e)
a szilárd anyagok és folyadékok megengedett felületi hőmérsékletének betartását, amelyekkel a munkavállaló bőre érintkezik,
f)
megfelelő egyéni védőeszközöket, védőruházatot és ivóvízellátást a fokozott hő- vagy hidegterhelés esetén.
(3)
A (2) bekezdés c) pontja szerinti túlzott hő- és hidegterhelés esetén a munkáltató köteles további intézkedéseket is biztosítani a munkavállalók egészségének védelme érdekében. A technológiából származó hőterhelés miatti túlzott munkahelyi hő- és hidegterhelés esetén az intézkedések biztosítását a munkáltató a munkavállalói képviselővel egyetértésben belső szabályzatban köteles szabályozni.
(4)
Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti felmérés eredményei a technológiából származó hő- vagy hidegterhelés miatt a 31. § (4) bekezdése szerinti magas szintű egészségügyi kockázatot mutatnak ki, a munkáltató köteles üzemeltetési szabályzatot kidolgozni.
§ 38
Ochrana zdravia pred fyzickou záťažou pri práci, psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci
(1)
Zamestnávateľ je v oblasti ochrany zdravia pred fyzickou záťažou pri práci povinný
a)
zabezpečiť posúdenie fyzickej záťaže pri práci,
b)
usporiadať a vybaviť pracoviská a miesta výkonu práce v súlade s ergonomickými zásadami a požiadavkami fyziológie práce,
c)
dodržiavať najvyššie prípustné hodnoty celkovej a lokálnej fyzickej záťaže zamestnancov,
d)
dodržiavať limitné hodnoty vynakladaných svalových síl a frekvencie pohybov,
e)
dodržiavať smerné hmotnostné hodnoty pri manipulácii s bremenami a ďalšie minimálne bezpečnostné a zdravotné požiadavky pri ručnej manipulácii s bremenami,42)
f)
zabezpečiť technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru zvýšenú fyzickú záťaž pri práci.
(2)
Ak výsledky posúdenia podľa odseku 1 písm. a) preukážu vysokú mieru zdravotného rizika podľa § 31 ods. 4 a 5 z dôvodu fyzickej záťaže, zamestnávateľ je povinný vypracovať prevádzkový poriadok.
(3)
Zamestnávateľ je v oblasti ochrany zdravia pred psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci povinný
a)
zabezpečiť posúdenie psychickej pracovnej záťaže a senzorickej záťaže zamestnancov,
b)
zabezpečiť technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru zvýšenú psychickú pracovnú záťaž a senzorickú záťaž zamestnancov,
c)
dodržiavať minimálne bezpečnostné a zdravotné požiadavky pri práci so zobrazovacími jednotkami.43)
38. §
Egészségvédelem a munkahelyi fizikai terheléssel, pszichikai munkaterheléssel és érzékszervi terheléssel szemben
(1)
A munkáltató a munkahelyi fizikai terheléssel szembeni egészségvédelem területén köteles
a)
biztosítani a munkahelyi fizikai terhelés felmérését,
b)
a munkahelyeket és a munkavégzés helyszíneit az ergonómiai elvekkel és a munkapszichológia követelményeivel összhangban elrendezni és felszerelni,
c)
betartani a munkavállalók teljes és helyi fizikai terhelésére vonatkozó legmagasabb megengedett értékeket,
d)
betartani a kifejtett izomerőre és a mozgásfrekvenciára vonatkozó határértékeket,
e)
betartani a tehermozgatásra vonatkozó irányadó súlyértékeket és a kézi tehermozgatásra vonatkozó egyéb minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket,42)
f)
olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a fokozott fizikai munkaterhelést.
(2)
Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmérés eredményei a fizikai terhelés miatt a 31. § (4) és (5) bekezdése szerinti magas szintű egészségügyi kockázatot mutatnak ki, a munkáltató köteles üzemeltetési szabályzatot kidolgozni.
(3)
A munkáltató a pszichikai munkaterheléssel és az érzékszervi terheléssel szembeni egészségvédelem területén köteles
a)
biztosítani a munkavállalók pszichikai munkaterhelésének és érzékszervi terhelésének felmérését,
b)
olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók fokozott pszichikai munkaterhelését és érzékszervi terhelését,
c)
betartani a képernyős egységekkel végzett munkára vonatkozó minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket.43)
§ 39
Ochrana zamestnancov pri práci s chemickými faktormi
(1)
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní chemickým faktorom, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom44) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov chemickým faktorom na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
(2)
Osobitnou podmienkou pri priemyselnom používaní alebo profesionálnom používaní diizokyanátov alebo látok a zmesí, ktoré diizokyanáty obsahujú, ak koncentrácia diizokyanátov jednotlivo a spolu je 0,1 hm. % alebo viac (ďalej len „diizokyanáty“) podľa osobitného predpisu44a) pre všetky osoby, ktoré vykonávajú činnosti s diizokyanátmi, a pre vedúceho zamestnanca, ktorý je na pracovisku zodpovedný za odborné vykonávanie týchto činností, je absolvovanie odbornej prípravy zameranej na bezpečné používanie diizokyanátov.44b)
(3)
Odbornú prípravu podľa odseku 2 zabezpečuje pre seba fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu s diizokyanátmi samostatne, alebo zamestnávateľ, ktorého zamestnanci vykonávajú prácu s diizokyanátmi.
(4)
Odbornú prípravu na prácu s diizokyanátmi pre fyzickú osobu – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu s diizokyanátmi samostatne, alebo pre zamestnávateľa, ktorého zamestnanci vykonávajú prácu s diizokyanátmi, s náplňou podľa osobitného predpisu,44c) vykonáva odborník v oblasti ochrany zdravia pri práci alebo v oblasti bezpečnosti pri práci,44d) ktorým je
a)
lekár, verejný zdravotník alebo zdravotnícky pracovník pracovnej zdravotnej služby (§ 30a ods. 3), alebo
b)
bezpečnostný technik.44e)
(5)
Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu s diizokyanátmi samostatne, je povinná pre seba preukázateľne zabezpečiť odbornú prípravu na prácu s diizokyanátmi osobou podľa odseku 4 pred začiatkom práce s diizokyanátmi a opakovane s prihliadnutím na meniace sa podmienky najmenej raz za päť rokov a v rozsahu podľa osobitného predpisu.44f)
(6)
Zamestnávateľ je povinný preukázateľne zabezpečiť zamestnancom odbornú prípravu na prácu s diizokyanátmi osobou podľa odseku 4 pred začiatkom práce s diizokyanátmi a opakovane s prihliadnutím na meniace sa podmienky najmenej raz za päť rokov a v rozsahu podľa osobitného predpisu.44f)
(7)
Odborná príprava podľa odsekov 5 a 6 sa preukazuje písomným záznamom o absolvovaní odbornej prípravy na prácu s diizokyanátmi, ktorý obsahuje
a)
názov pracoviska,
b)
obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a ktorá absolvovala odbornú prípravu, alebo zoznam zamestnancov, ktorí absolvovali odbornú prípravu,
c)
rozsah odbornej prípravy podľa osobitného predpisu,44c)
d)
meno, priezvisko a titul odborníka v oblasti ochrany zdravia pri práci alebo v oblasti bezpečnosti pri práci podľa odseku 4, ktorý odbornú prípravu podľa odsekov 5 alebo 6 vykonal.
39. §
A munkavállalók védelme a vegyi tényezőkkel végzett munka során
(1)
Az a munkáltató, aki olyan tevékenységekre alkalmaz munkavállalókat, amelyek során vegyi tényezőknek lehetnek kitéve, köteles külön jogszabálynak44) megfelelően olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók vegyi tényezőknek való kitettségét.
(2)
A diizocianátok, illetve a diizocianátokat tartalmazó anyagok és keverékek ipari vagy foglalkozásszerű felhasználása esetén, ha a diizocianátok koncentrációja egyenként és együttesen 0,1 tömegszázalék vagy annál több (a továbbiakban: „diizocianátok”), a külön jogszabály44a) szerint különös feltétel minden, diizocianátokkal tevékenységet végző személy, valamint a munkahelyen e tevékenységek szakszerű elvégzéséért felelős vezető beosztású munkavállaló számára a diizocianátok biztonságos használatára irányuló szakmai képzés elvégzése.44b)
(3)
A (2) bekezdés szerinti szakmai képzést a más természetes személyeket nem foglalkoztató és a diizocianátokkal önállóan munkát végző egyéni vállalkozó saját maga számára, vagy az a munkáltató biztosítja, akinek munkavállalói diizocianátokkal végeznek munkát.
(4)
A diizocianátokkal végzett munkára vonatkozó szakmai képzést a más természetes személyeket nem foglalkoztató és a diizocianátokkal önállóan munkát végző egyéni vállalkozó, vagy az a munkáltató számára, akinek munkavállalói diizocianátokkal végeznek munkát, a külön jogszabály44c) szerinti tartalommal, a munkavédelem vagy a munkabiztonság területén tevékenykedő szakember44d) végzi, aki
a)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, közegészségügyi szakembere vagy egészségügyi dolgozója (§ 30a. bek. 3), vagy
b)
biztonságtechnikus.44e)
(5)
A más természetes személyeket nem foglalkoztató és a diizocianátokkal önállóan munkát végző egyéni vállalkozó köteles a (4) bekezdés szerinti személlyel igazolható módon biztosítani saját maga számára a diizocianátokkal végzett munkára vonatkozó szakmai képzést a diizocianátokkal végzett munka megkezdése előtt, és azt a változó körülmények figyelembevételével legalább ötévente egyszer, a külön jogszabályban44f) meghatározott terjedelemben megismételni.
(6)
A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti személlyel igazolható módon biztosítani a munkavállalók számára a diizocianátokkal végzett munkára vonatkozó szakmai képzést a diizocianátokkal végzett munka megkezdése előtt, és azt a változó körülmények figyelembevételével legalább ötévente egyszer, a külön jogszabályban44f) meghatározott terjedelemben megismételni.
(7)
Az (5) és (6) bekezdés szerinti szakmai képzést a diizocianátokkal végzett munkára vonatkozó szakmai képzés elvégzéséről szóló írásos feljegyzéssel kell igazolni, amely a következőket tartalmazza:
a)
a munkahely megnevezése,
b)
a más természetes személyeket nem foglalkoztató, a szakmai képzést elvégző egyéni vállalkozó cégneve, a vállalkozás helye és statisztikai azonosítószáma, vagy a szakmai képzést elvégző munkavállalók jegyzéke,
c)
a szakmai képzés terjedelme a külön jogszabály44c) szerint,
d)
az (5) vagy (6) bekezdés szerinti szakmai képzést elvégző, a (4) bekezdés szerinti munkavédelmi vagy munkabiztonsági szakember neve, családi neve és titulusa.
§ 40
Ochrana zamestnancov pri práci s karcinogénnymi faktormi, mutagénnymi faktormi alebo reprodukčne toxickými faktormi
 
Zamestnávateľ, ktorého zamestnanci vykonávajú činnosti, pri ktorých sú alebo môžu byť exponovaní karcinogénnym faktorom, mutagénnym faktorom alebo reprodukčne toxickým faktorom, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom technické, organizačné a iné opatrenia a plniť povinnosti, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov karcinogénnym faktorom, mutagénnym faktorom alebo reprodukčne toxickým faktorom na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
40. §
A munkavállalók védelme a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőkkel végzett munka során
 
Az a munkáltató, akinek munkavállalói olyan tevékenységeket végeznek, amelyek során rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőknek vannak vagy lehetnek kitéve, köteles külön jogszabálynak megfelelően olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani és kötelezettségeket teljesíteni, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőknek való kitettségét.
§ 41
Ochrana zamestnancov pri práci s azbestom
(1)
Odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb pri búracích prácach, údržbárskych prácach, opravách a iných činnostiach (ďalej len „odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb“) možno vykonávať len na základe oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb vydaného úradom verejného zdravotníctva alebo dokladu z iného členského štátu, ktorý slúži na rovnaký účel alebo je z neho zrejmé, že táto skutočnosť je preukázaná.
(2)
Úrad verejného zdravotníctva rozhoduje o vydaní oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 1 na základe písomnej žiadosti, ktorá musí obsahovať
a)
obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo
b)
obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak ide o právnickú osobu.
(3)
Súčasťou žiadosti podľa odseku 2 je aj
a)
dokumentácia s opisom činnosti a používaných pracovných postupov alebo technológie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb s údajmi o technickom vybavení,
b)
meno, priezvisko, titul a adresa trvalého pobytu osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb a doklad o jej ukončenom stredoškolskom vzdelaní alebo vysokoškolskom vzdelaní,
c)
doklad o absolvovaní odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín podľa osobitného predpisu;23a) vzor dokladu o absolvovaní odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3g,
d)
lekársky posudok o zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb; rozsah lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci je uvedený v osobitnom predpise,45a)
e)
doklad o
1.
zabezpečení merania azbestu podľa osobitného predpisu45b) vrátane odberu vzoriek z pracovného prostredia odborne spôsobilou osobou na účel kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov životného prostredia a pracovného prostredia podľa § 15 ods. 1 písm. a) a f),
2.
zneškodňovaní nebezpečného odpadu s obsahom azbestu,
3.
oprávnení na podnikanie,
4.
zaplatení správneho poplatku.
(4)
Ak žiadosť o vydanie oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podáva fyzická osoba alebo založená právnická osoba, žiadosť obsahuje
a)
meno, priezvisko, titul a adresu trvalého pobytu, ak ide o fyzickú osobu,
b)
obchodné meno, právnu formu a sídlo, ak ide o založenú právnickú osobu,
c)
doklad o zaplatení správneho poplatku,
d)
dokumentáciu s opisom činnosti a používaných pracovných postupov alebo technológie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb s údajmi o technickom vybavení,
e)
vyhlásenie, že fyzická osoba alebo založená právnická osoba má zabezpečené
1.
zodpovednú osobu za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb s ukončeným stredoškolským vzdelaním alebo vysokoškolským vzdelaním,
2.
absolvovanie odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb budúcich zamestnancov a osoby, ktorá bude zodpovedná za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín podľa osobitného predpisu;23a) vzor dokladu o absolvovaní odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3g,
3.
posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30f budúcich zamestnancov a osoby, ktorá bude zodpovedná za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb; rozsah lekárskej preventívnej prehliadky vo vzťahu k práci je uvedený v osobitnom predpise,45a)
4.
meranie azbestu podľa osobitného predpisu45b) vrátane odberu vzoriek z pracovného prostredia odborne spôsobilou osobou na účel kvalitatívneho a kvantitatívneho zisťovania faktorov životného prostredia a pracovného prostredia podľa § 15 ods. 1 písm. a) a f),
5.
zneškodňovanie nebezpečného odpadu s obsahom azbestu.
(5)
Úrad verejného zdravotníctva vydá oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb fyzickej osobe – podnikateľovi alebo právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odsekov 2 a 3, a fyzickej osobe alebo založenej právnickej osobe, ak spĺňa podmienky podľa odseku 4 a preukázali splnenie požiadaviek, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov a obyvateľov azbestu na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú úroveň. Úrad verejného zdravotníctva v oprávnení na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb uvedie evidenčné číslo oprávnenia, údaje podľa odsekov 2 až 4, druh oprávnenia podľa odseku 7 a podmienky na vykonávanie činnosti; oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb sa vydáva na dobu neurčitú.
(6)
Fyzická osoba alebo založená právnická osoba, ktorej bolo vydané oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, môže začať vykonávať činnosť na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ak má živnostenské oprávnenie podľa osobitného predpisu45c) a úradu verejného zdravotníctva písomne predloží do 30 dní od získania živnostenského oprávnenia doklady podľa odseku 2 a odseku 3 písm. b) až e).
(7)
Oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb sa na základe dokumentácie s opisom činnosti a používaných pracovných postupov alebo technológie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb a technického vybavenia vydáva na
a)
odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb v interiéroch budov s vytvorením kontrolovaného pásma s použitím podtlakového systému,
b)
odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb v exteriéroch bez súvisu s vnútornými priestormi budov, v ktorých nie je možné z technického hľadiska vytvoriť kontrolované pásmo s podtlakovým systémom,
c)
odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb v interiéroch budov v uzatvorených priestoroch do 10 m3, s vytvorením kontrolovaného pásma s použitím priemyselného vysávača.
(8)
Úrad verejného zdravotníctva oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb odoberie, ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba oprávnená na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb (ďalej len „držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb“) závažným spôsobom alebo opakovane porušuje všeobecne záväzné právne predpisy súvisiace s vykonávanou činnosťou a podmienky na vykonávanie činnosti.
(9)
Úrad verejného zdravotníctva ďalej odoberie oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ak fyzická osoba alebo držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb požiada o jeho odobratie.
(10)
Platnosť oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zaniká
a)
výmazom právnickej osoby z obchodného registra,
b)
zánikom živnostenského oprávnenia,
c)
nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb,
d)
smrťou fyzickej osoby alebo fyzickej osoby – podnikateľa oprávnenej na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb alebo jej vyhlásením za mŕtvu.
(11)
Oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb neprechádza na právneho nástupcu a je neprevoditeľné.
(12)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej úrad verejného zdravotníctva odobral oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, môže opätovne požiadať o vydanie oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o odobratí oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb; to sa nevzťahuje na oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb odobraté na základe žiadosti podľa odseku 9.
(13)
Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb je povinný pred začiatkom výkonu práce predložiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva návrh na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb na posúdenie podľa § 13 ods. 4 písm. j) a zdržať sa výkonu práce do času posúdenia navrhovanej činnosti.
(14)
Návrh na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 13 musí obsahovať
a)
prevádzkový poriadok, ktorý obsahuje
1.
posudok o riziku podľa osobitného predpisu,45d)
2.
bezpečné pracovné postupy a technické vybavenie pre činnosť v posudzovaných priestoroch,
3.
opatrenia na zníženie expozície zamestnancov a obyvateľov,
4.
zabezpečenie zdravotného dohľadu pre zamestnancov,45a)
5.
používané osobné ochranné pracovné prostriedky a spôsob ich dekontaminácie,
6.
zneškodňovanie nebezpečného odpadu s obsahom azbestu,
7.
plán práce podľa osobitného predpisu,45e)
b)
doklad o absolvovaní odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 3 písm. c) alebo ich aktualizačnej odbornej prípravy podľa odseku 15.
(15)
Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb je povinný zabezpečiť najmenej každých päť rokov od vydania oprávnenia aktualizačnú odbornú prípravu na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb, ktorá zahŕňa vzdelávanie vzdelávacou inštitúciou, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program v rozsahu najmenej 10 vyučovacích hodín podľa osobitného predpisu.23a) Vzor dokladu o absolvovaní aktualizačnej odbornej prípravy je uvedený v prílohe č. 3g.
(16)
Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb je povinný pred začiatkom výkonu práce, okrem predloženia návrhu na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb na posúdenie podľa odseku 13, oznámiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva začiatok a ukončenie výkonu odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest na konkrétnej stavbe podľa osobitného predpisu.45f)
(17)
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní azbestu alebo materiálom, ktoré obsahujú azbest, je povinný zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom46) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov azbestu alebo materiálom, ktoré obsahujú azbest, na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru.
(18)
V čase krízovej situácie
a)
odborná príprava na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 3 písm. c) sa vykoná podľa aktuálnej epidemiologickej situácie dištančnou formou alebo prezenčnou formou vo vzdelávacej inštitúcii, ktorá uskutočňuje akreditovaný vzdelávací program,
b)
neplynie lehota na absolvovanie aktualizačnej odbornej prípravy na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa odseku 15.
(19)
Doklad podľa odseku 18 písm. b) je potrebné získať najneskôr do 90 dní od skončenia krízovej situácie.
41. §
A munkavállalók védelme az azbeszttel végzett munka során
(1)
Azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása építményekből bontási, karbantartási, javítási és egyéb munkálatok során (a továbbiakban: „azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása építményekből”) csak a közegészségügyi hivatal által kiadott, azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély, vagy egy másik tagállamból származó, azonos célt szolgáló vagy e tény igazolására alkalmas okirat alapján végezhető.
(2)
A közegészségügyi hivatal az (1) bekezdés szerinti, azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély kiadásáról írásbeli kérelem alapján dönt, amelynek tartalmaznia kell
a)
egyéni vállalkozó esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai azonosítószámot, vagy
b)
jogi személy esetében a cégnevet, a jogi formát, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot.
(3)
A (2) bekezdés szerinti kérelem részét képezi továbbá
a)
a tevékenység leírását és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításához használt munkafolyamatokat vagy technológiát tartalmazó dokumentáció, a műszaki felszereltségre vonatkozó adatokkal,
b)
az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy neve, családi neve, titulusa és állandó lakcíme, valamint a befejezett közép- vagy felsőfokú végzettségét igazoló okirat,
c)
a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy által az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításával kapcsolatos munkára vonatkozó szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolás, amely egy olyan oktatási intézmény által folytatott képzést foglal magában, amely külön jogszabály23a) szerint legalább 10 tanóra terjedelmű akkreditált képzési programot valósít meg; a szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolás mintája a 3g. számú mellékletben található,
d)
a 30f. § szerinti, az alkalmazottak és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy munkára való egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi szakvélemény; a munkavégzésre vonatkozó megelőző orvosi vizsgálat terjedelmét külön jogszabály45a) határozza meg,
e)
igazolás a
1.
külön jogszabály45b) szerinti azbesztmérés biztosításáról, beleértve a munkakörnyezetből szakmailag alkalmas személy által történő mintavételt a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi megállapítása céljából a 15. § (1) bekezdésének a) és f) pontja szerint,
2.
azbeszttartalmú veszélyes hulladék ártalmatlanításáról,
3.
vállalkozási jogosultságról,
4.
az illeték megfizetéséről.
(4)
Ha az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély kiadása iránti kérelmet természetes személy vagy alapított jogi személy nyújtja be, a kérelemnek tartalmaznia kell
a)
a nevet, vezetéknevet, titulust és az állandó lakcímet, ha természetes személyről van szó,
b)
a cégnevet, a jogi formát és a székhelyet, ha alapított jogi személyről van szó,
c)
az illeték megfizetéséről szóló igazolást,
d)
a tevékenység leírását és az alkalmazott munkafolyamatokat vagy az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának technológiáját tartalmazó dokumentációt, a műszaki felszereltségre vonatkozó adatokkal,
e)
nyilatkozatot arról, hogy a természetes személy vagy az alapított jogi személy biztosította
1.
az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős, befejezett középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt,
2.
a leendő alkalmazottak és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy számára az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre irányuló szakmai képzés elvégzését, amely egy akkreditált képzési programot megvalósító képző intézmény által nyújtott, külön jogszabály23a) szerinti, legalább 10 tanóra terjedelmű képzést foglal magában; a szakmai képzés elvégzéséről szóló igazolás mintáját a 3g. számú melléklet tartalmazza,
3.
a leendő alkalmazottak és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy 30f. § szerinti, munkára való egészségügyi alkalmasságának felmérését; a munkavégzésre vonatkozó megelőző orvosi vizsgálat terjedelmét külön jogszabály45a) határozza meg,
4.
a külön jogszabály45b) szerinti azbesztmérést, beleértve a munkakörnyezetből szakmailag alkalmas személy által történő mintavételt a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi megállapítása céljából a 15. § (1) bekezdésének a) és f) pontja szerint,
5.
azbeszttartalmú veszélyes hulladék ártalmatlanítását.
(5)
A Közegészségügyi Hivatal kiadja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt a vállalkozó természetes személynek vagy a jogi személynek, ha teljesíti a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételeket, valamint a természetes személynek vagy az alapított jogi személynek, ha teljesíti a (4) bekezdés szerinti feltételeket, és igazolták azon követelmények teljesítését, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik az alkalmazottak és a lakosság azbesztexpozícióját. A Közegészségügyi Hivatal az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyben feltünteti az engedély nyilvántartási számát, a (2)–(4) bekezdés szerinti adatokat, a (7) bekezdés szerinti engedélytípust és a tevékenység végzésének feltételeit; az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt határozatlan időre adják ki.
(6)
Az a természetes személy vagy alapított jogi személy, akinek az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt kiadták, akkor kezdheti meg az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására irányuló tevékenységet, ha rendelkezik külön jogszabály45c) szerinti iparűzési engedéllyel, és az iparűzési engedély megszerzésétől számított 30 napon belül írásban benyújtja a Közegészségügyi Hivatalnak a (2) bekezdés és a (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti igazolásokat.
(7)
Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt a tevékenység leírását és az alkalmazott munkafolyamatokat vagy az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának technológiáját tartalmazó dokumentáció, valamint a műszaki felszereltség alapján a következőkre adják ki:
a)
azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületek belső tereiben, nyomáscsökkentett rendszer alkalmazásával létrehozott ellenőrzött zónával,
b)
azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása építmények külső tereiben, az épületek belső tereivel való kapcsolat nélkül, ahol műszaki szempontból nem lehetséges nyomáscsökkentett rendszerrel ellenőrzött zónát létrehozni,
c)
azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületek belső tereiben, legfeljebb 10 m3-es zárt terekben, ipari porszívó alkalmazásával létrehozott ellenőrzött zónával.
(8)
A Közegészségügyi Hivatal visszavonja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, ha az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „azbeszt építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa”) súlyosan vagy ismételten megsérti a végzett tevékenységgel összefüggő, általánosan kötelező érvényű jogszabályokat és a tevékenység végzésének feltételeit.
(9)
A Közegészségügyi Hivatal továbbá visszavonja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, ha a természetes személy vagy az azbeszt építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa kéri annak visszavonását.
(10)
Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély érvényessége megszűnik
a)
a jogi személy cégjegyzékből való törlésével,
b)
az iparűzési engedély megszűnésével,
c)
az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével,
d)
az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására jogosult természetes személy vagy vállalkozó természetes személy elhalálozásával vagy halottá nyilvánításával.
(11)
Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély nem száll át a jogutódra és nem átruházható.
(12)
Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akitől a Közegészségügyi Hivatal visszavonta az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély kiadását ismételten leghamarabb az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével kérelmezheti; ez nem vonatkozik a (9) bekezdés szerinti kérelem alapján visszavont, azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyekre.
(13)
Az azbeszt építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa köteles a munkavégzés megkezdése előtt az illetékes közegészségügyi szervnek benyújtani az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó indítványt a 13. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti véleményezésre, és a javasolt tevékenység véleményezéséig tartózkodni a munkavégzéstől.
(14)
A (13) bekezdés szerinti, azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell
a)
az üzemeltetési szabályzatot, amely tartalmazza
1.
a külön jogszabály45d) szerinti kockázatértékelést,
2.
a vizsgált helyiségekben végzett tevékenységhez szükséges biztonságos munkafolyamatokat és műszaki felszereltséget,
3.
az alkalmazottak és a lakosság expozíciójának csökkentésére irányuló intézkedéseket,
4.
az alkalmazottak egészségügyi felügyeletének biztosítását,45a)
5.
az alkalmazott egyéni védőeszközöket és azok fertőtlenítésének módját,
6.
azbeszttartalmú veszélyes hulladék ártalmatlanítását,
7.
a külön jogszabály45e) szerinti munkatervet,
b)
az alkalmazottak és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy (3) bekezdés c) pontja szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre irányuló szakmai képzésének, vagy a (15) bekezdés szerinti továbbképzésének elvégzéséről szóló igazolást.
(15)
Az azbeszt építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa köteles az engedély kiadásától számítva legalább ötévente biztosítani az alkalmazottak és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy számára az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre irányuló továbbképzést, amely egy akkreditált képzési programot megvalósító képző intézmény által nyújtott, külön jogszabály23a) szerinti, legalább 10 tanóra terjedelmű képzést foglal magában. A továbbképzés elvégzéséről szóló igazolás mintáját a 3g. számú melléklet tartalmazza.
(16)
Az azbeszt építményekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa köteles a munkavégzés megkezdése előtt, a (13) bekezdés szerinti, azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolítására vonatkozó indítvány véleményezésre történő benyújtásán túl, bejelenteni az illetékes közegészségügyi szervnek az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok egy adott építményen történő eltávolításának megkezdését és befejezését a külön jogszabálynak45f) megfelelően.
(17)
Az a munkáltató, aki olyan tevékenységekre alkalmaz munkavállalókat, amelyek során azbesztnek vagy azbeszttartalmú anyagoknak lehetnek kitéve, köteles a külön jogszabállyal46) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető mértékre csökkentik az alkalmazottak azbesztnek vagy azbeszttartalmú anyagoknak való kitettségét.
(18)
Válsághelyzet idején
a)
a (3) bekezdés c) pontja szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre irányuló szakmai képzés az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően távoktatási vagy jelenléti formában történik egy akkreditált képzési programot megvalósító képző intézményben,
b)
nem telik a (15) bekezdés szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok építményekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre irányuló továbbképzés elvégzésére vonatkozó határidő.
(19)
A (18) bekezdés b) pontja szerinti igazolást legkésőbb a válsághelyzet megszűnésétől számított 90 napon belül kell megszerezni.
§ 42
Ochrana zamestnancov pri práci s biologickými faktormi
(1)
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov činnosťami, pri ktorých môžu byť exponovaní biologickým faktorom, je povinný
a)
zabezpečiť v súlade s osobitným predpisom47) technické, organizačné a iné opatrenia, ktoré vylúčia alebo znížia expozíciu zamestnancov biologickým faktorom na najnižšiu možnú a dosiahnuteľnú mieru,
b)
poskytnúť povinné alebo odporúčané očkovanie [§ 12 ods. 4 písm. c)] zamestnancom, ktorí sú alebo môžu byť pri práci exponovaní biologickým faktorom, proti ktorým nie sú imúnni, ak je k dispozícii účinná očkovacia látka.
(2)
Náklady, ktoré vznikli v súvislosti s povinným očkovaním zamestnancov podľa odseku 1 písm. b), uhrádza zamestnávateľ.
42. §
Az alkalmazottak védelme a biológiai tényezőkkel végzett munka során
(1)
Az a munkáltató, aki olyan tevékenységekre alkalmaz munkavállalókat, amelyek során biológiai tényezőknek lehetnek kitéve, köteles
a)
a külön jogszabállyal47) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket biztosítani, amelyek kizárják vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető mértékre csökkentik az alkalmazottak biológiai tényezőknek való kitettségét,
b)
kötelező vagy ajánlott védőoltást [12. § (4) bek. c) pont] biztosítani azoknak az alkalmazottaknak, akik a munka során biológiai tényezőknek vannak vagy lehetnek kitéve, amelyekkel szemben nem immunisak, amennyiben rendelkezésre áll hatékony oltóanyag.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, az alkalmazottak kötelező védőoltásával kapcsolatban felmerült költségeket a munkáltató téríti meg.
ŠTVRTÁ HLAVA
NEGYEDIK FEJEZET
KOZMETICKÉ VÝROBKY
Kozmetikai termékek
§ 43
Výroba, dovoz a distribúcia kozmetického výrobku
(1)
Zodpovedná osoba13af) je povinná
a)
uviesť na trh13ad) len kozmetický výrobok, ktorý je bezpečný47a) pre verejné zdravie a v súlade s osobitným predpisom,47b)
b)
dodržiavať pri výrobe kozmetického výrobku správnu výrobnú prax,47c)
c)
zabezpečiť posúdenie bezpečnosti kozmetického výrobku a vypracovanie správy o bezpečnosti47d) pred uvedením kozmetického výrobku na trh,
d)
dodržiavať požiadavky na odber vzoriek a laboratórnu analýzu vzoriek,47e)
e)
dodržiavať obmedzenia na regulované látky,47f)
f)
označiť kozmetický výrobok v požadovanom rozsahu47g) a povinné údaje47h) uviesť v štátnom jazyku vrátane kozmetického výrobku, ktorý nie je v spotrebiteľskom balení, ale balí sa v mieste predaja na žiadosť kupujúceho alebo je vopred balený na okamžitý predaj,
g)
dodržiavať požiadavky na tvrdenia o výrobku,47i)
h)
prijať bezodkladne vhodné opatrenia s cieľom dosiahnuť súlad kozmetického výrobku s osobitným predpisom; ak je to potrebné, kozmetický výrobok stiahnuť z trhu14a) alebo prevziať späť14b) od spotrebiteľa, ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že kozmetický výrobok, ktorý uviedla na trh, nie je v súlade s osobitným predpisom,13ah)
i)
zabezpečiť, aby sa opatrenia podľa písmena h) týkali všetkých kozmetických výrobkov, ktoré sú sprístupnené na trhu Európskej únie,
j)
informovať bezodkladne príslušný regionálny úrad verejného zdravotníctva, príslušné orgány členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu, a príslušný orgán členského štátu, v ktorom je informačná zložka o kozmetickom výrobku dostupná, o tom, že kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie, a uviesť podrobnosti najmä o nesúlade kozmetického výrobku s osobitným predpisom a prijaté opatrenia,
k)
oznámiť príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva a príslušnému orgánu toho členského štátu, v ktorom došlo k závažnému nežiaducemu účinku,13aj) všetky závažné nežiaduce účinky, o ktorých vie alebo má dôvod sa domnievať, že o nich vie, názov kozmetického výrobku a prijaté opatrenia,
l)
poskytnúť na základe odôvodnenej žiadosti príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva a príslušných orgánov členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu,
1.
všetky informácie a dokumentáciu potrebnú na preukázanie súladu kozmetického výrobku s požiadavkami podľa písmena a) v jazyku zrozumiteľnom príslušnému orgánu a spolupracovať pri každom prijatom opatrení s cieľom odstrániť riziká, ktoré kozmetický výrobok predstavuje pre verejné zdravie,
2.
zoznam distribútorov, ktorým boli kozmetické výrobky dodané, pričom táto povinnosť platí počas troch rokov od dátumu, keď bola výrobná šarža kozmetického výrobku sprístupnená distribútorovi,
3.
zoznam všetkých kozmetických výrobkov, ktoré uviedla na trh s obsahom látky, o bezpečnosti ktorej existuje pochybnosť, ako aj obsah danej látky v každom kozmetickom výrobku,
m)
zabezpečiť, aby informačná zložka13ae) o kozmetickom výrobku bola dostupná príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva v elektronickej forme alebo písomnej forme, v zrozumiteľnom jazyku, v požadovanom rozsahu, na adrese uvedenej v označení kozmetického výrobku; informačná zložka o výrobku sa uchováva počas 10 rokov od dátumu, keď bola uvedená na trh posledná šarža daného kozmetického výrobku,
n)
oznámiť Komisii informácie o kozmetickom výrobku v rozsahu a za podmienok podľa osobitného predpisu47j) pred uvedením kozmetického výrobku na trh,
o)
sprístupniť verejnosti, bez toho, aby bola dotknutá ochrana, najmä obchodného tajomstva a práv duševného vlastníctva
1.
názov a kvantitatívny obsah nebezpečných látok podľa osobitného predpisu47k) v kozmetickom výrobku
2.
názov a kód zloženia vonných a aromatických kompozícií a údaje o dodávateľovi,
3.
údaje o nežiaducich a závažných nežiaducich účinkoch spôsobených kozmetickým výrobkom,
p)
dodržiavať zákaz testovať na zvieratách47l) konečný kozmetický výrobok alebo jeho prototyp, zložky alebo kombinácie zložiek.
(2)
Zodpovedná osoba nesmie uviesť na trh kozmetický výrobok,
a)
ktorý nie je v súlade s osobitným predpisom13ah) a predstavuje riziko pre verejné zdravie,
b)
ak nebola posúdená jeho bezpečnosť a vypracovaná správa o bezpečnosti,47d)
c)
ktorý nie je označený v požadovanom rozsahu,47g) a ak povinné údaje47h) nie sú uvedené v štátnom jazyku,
d)
ktorý je ponúkaný alebo prezentovaný klamlivým spôsobom podľa osobitného predpisu;47m) prezentácia kozmetického výrobku a najmä jeho tvar, vôňa, farba, vzhľad, balenie, označenie, objem alebo veľkosť nesmie vzbudiť u spotrebiteľa, najmä u dieťaťa dojem, že ide o potravinu a tým ohroziť jeho zdravie,
e)
ktorý obsahuje zložky alebo kombinácie zložiek testované na zvieratách, ak bola príslušná alternatívna metóda47n) schválená a prijatá na úrovni Európskej únie s ohľadom na vývoj validácie v rámci Organizácie pre hospodársku spoluprácu a rozvoj,
f)
ktorého konečné zloženie alebo prototyp bolo testované na zvieratách, ak bola príslušná alternatívna metóda47n) validovaná a prijatá na úrovni Európskej únie s príslušným ohľadom na vývoj validácie v rámci Organizácie pre hospodársku spoluprácu a rozvoj.
(3)
Výrobca47o) môže požiadať úrad verejného zdravotníctva o povolenie výnimky
a)
zo zákazu testovať zložky alebo kombináciu zložiek kozmetického výrobku na zvieratách a výnimky zo zákazu testovať konečný kozmetický výrobok alebo jeho prototyp na zvieratách,13ac)
b)
zo zákazu uvádzať na trh kozmetický výrobok, ak jeho zložky, kombinácia zložiek, konečné zloženie alebo prototyp boli na účel splnenia požiadaviek bezpečnosti kozmetického výrobku testované na zvieratách.13ac)
(4)
Distribútor je povinný
a)
overiť, pred tým ako sprístupní kozmetický výrobok na trh,13ad) či je na kozmetickom výrobku uvedená zodpovedná osoba, číslo výrobnej šarže, zoznam zložiek a povinné údaje47h) v štátnom jazyku a či neuplynula lehota jeho minimálnej trvanlivosti, ak sa táto uplatňuje,
b)
nesprístupniť kozmetický výrobok na trh dovtedy, kým nebude v súlade s osobitným predpisom, ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že kozmetický výrobok nie je v súlade s osobitným predpisom,13ah)
c)
prijať vhodné opatrenia s cieľom dosiahnuť súlad kozmetického výrobku s osobitným predpisom, ak je to potrebné, kozmetický výrobok stiahnuť z trhu alebo prevziať späť od spotrebiteľa, ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že kozmetický výrobok, ktorý sprístupnil na trh, nie je v súlade s osobitným predpisom,13ah)
d)
bezodkladne informovať zodpovednú osobu, príslušný regionálny úrad verejného zdravotníctva a príslušné orgány členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu, o tom, že kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie, uviesť podrobnosti najmä o nesúlade kozmetického výrobku s osobitným predpisom14a) a prijaté opatrenia,
e)
oznámiť všetky závažné nežiaduce účinky,13aj) o ktorých vie alebo má dôvod sa domnievať, že o nich vie, názov kozmetického výrobku a prijaté opatrenia príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva a príslušnému orgánu tých členských štátov, v ktorých došlo k závažnému nežiaducemu účinku,
f)
skladovať, prepravovať a predávať kozmetický výrobok v takých podmienkach, aby neohrozil súlad kozmetického výroku s osobitným predpisom,13ah)
g)
poskytnúť na základe odôvodnenej žiadosti regionálneho úradu verejného zdravotníctva a príslušných orgánov členských štátov, v ktorých bol kozmetický výrobok sprístupnený na trhu,
1.
všetky informácie a dokumentáciu na preukázanie súladu kozmetického výrobku s požiadavkami podľa písmena a) v jazyku zrozumiteľnom príslušnému orgánu a spolupracovať pri každom prijatom opatrení s cieľom vyhnúť sa rizikám, ktoré predstavuje kozmetický výrobok, ktorý sprístupnil na trh,
2.
identifikovať distribútora alebo zodpovednú osobu, ktorá mu kozmetický výrobok dodala, alebo distribútorov, ktorým dodal kozmetický výrobok; táto povinnosť platí počas troch rokov od dátumu, keď bola výrobná šarža kozmetického výrobku sprístupnená distribútorovi,
h)
elektronicky oznámiť Komisii a zodpovednej osobe informácie o kozmetickom výrobku podľa osobitného predpisu,47j)
i)
označiť kozmetický výrobok, ktorý nie je v spotrebiteľskom balení, ale balí sa v mieste predaja na žiadosť kupujúceho alebo je vopred balený na okamžitý predaj, v požadovanom rozsahu47g) a povinné údaje47h) uviesť v štátnom jazyku.
(5)
Distribútor nesmie sprístupniť na trh kozmetický výrobok,
a)
ktorý nie je označený v požadovanom rozsahu, a ak povinné údaje nie sú uvedené v štátnom jazyku,
b)
ktorý je po dátume minimálnej trvanlivosti s výnimkou uvedenia na trh Slovenskej republiky bezodplatným poskytnutím kozmetického výrobku dennej spotreby po dátume minimálnej trvanlivosti, ktorý je bezpečný, osobe vykonávajúcej činnosť s verejnoprospešným účelom v oblasti poskytovania sociálnej pomoci, humanitárnej starostlivosti alebo sociálnych služieb podľa osobitných predpisov,47p) pričom tieto kozmetické výrobky musia byť následne na trh uvádzané bezodplatne; zoznam kozmetických výrobkov dennej spotreby ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo,
c)
ktorý je ponúkaný alebo prezentovaný klamlivým spôsobom podľa osobitného predpisu;47m) prezentácia kozmetického výrobku a najmä jeho tvar, vôňa, farba, vzhľad, balenie, označenie, objem alebo veľkosť nesmie vzbudiť u spotrebiteľa, najmä u dieťaťa dojem, že ide o potravinu, a tým ohroziť jeho zdravie,
d)
ak vie alebo má dôvod sa domnievať, že pri skladovaní alebo preprave kozmetického výrobku nastali také podmienky, ktoré mohli ohroziť jeho bezpečnosť.47a)
43. §
A kozmetikai termék gyártása, behozatala és forgalmazása
(1)
A felelős személy13af) köteles
a)
csak olyan kozmetikai terméket piacra bocsátani,13ad) amely a közegészségre ártalmatlan47a) és megfelel a külön jogszabálynak,47b)
b)
a kozmetikai termék gyártása során betartani a helyes gyártási gyakorlatot,47c)
c)
a kozmetikai termék piacra bocsátása előtt biztosítani a kozmetikai termék biztonsági értékelését és a biztonsági jelentés47d) elkészítését,
d)
betartani a mintavételre és a minták laboratóriumi elemzésére vonatkozó követelményeket,47e)
e)
betartani a szabályozott anyagokra vonatkozó korlátozásokat,47f)
f)
a kozmetikai terméket az előírt terjedelemben47g) megjelölni és a kötelező adatokat47h) államnyelven feltüntetni, beleértve azt a kozmetikai terméket is, amely nincs fogyasztói csomagolásban, hanem az eladás helyén, a vevő kérésére csomagolják, vagy azonnali értékesítésre van előre csomagolva,
g)
betartani a termékre vonatkozó állításokra vonatkozó követelményeket,47i)
h)
haladéktalanul megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a különleges jogszabálynak; szükség esetén a kozmetikai terméket kivonni a piacról14a) vagy visszavenni14b) a fogyasztótól, ha tudja, vagy oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott kozmetikai termék nem felel meg a különleges jogszabálynak,13ah)
i)
biztosítani, hogy a h) pont szerinti intézkedések minden olyan kozmetikai termékre vonatkozzanak, amelyet az Európai Unió piacán hozzáférhetővé tettek,
j)
haladéktalanul tájékoztatni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a kozmetikai terméket a piacon hozzáférhetővé tették, valamint azon tagállam illetékes hatóságát, amelyben a kozmetikai termék információs mappája elérhető, arról, hogy a kozmetikai termék kockázatot jelent a közegészségre, és részleteket közölni különösen a kozmetikai termék különleges jogszabálynak való meg nem feleléséről és a megtett intézkedésekről,
k)
bejelenteni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalnak és azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a súlyos nemkívánatos hatás bekövetkezett,13aj) minden olyan súlyos nemkívánatos hatást, amelyről tud, vagy oka van feltételezni, hogy tud róluk, a kozmetikai termék nevét és a megtett intézkedéseket,
l)
az illetékes regionális közegészségügyi hivatal és azon tagállamok illetékes hatóságainak indokolt kérésére, amelyekben a kozmetikai terméket a piacon hozzáférhetővé tették, rendelkezésre bocsátani
1.
minden olyan információt és dokumentációt, amely a kozmetikai termék a) pont szerinti követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges, az illetékes hatóság számára érthető nyelven, és együttműködni minden olyan intézkedés során, amelyet a kozmetikai termék által a közegészségre jelentett kockázatok megszüntetése érdekében hoztak,
2.
azon forgalmazók jegyzékét, akiknek a kozmetikai termékeket szállították, ez a kötelezettség három évig érvényes attól a naptól számítva, amikor a kozmetikai termék gyártási tételét a forgalmazó számára hozzáférhetővé tették,
3.
minden olyan kozmetikai termék jegyzékét, amelyet olyan anyag tartalommal hozott forgalomba, amelynek biztonságossága kétséges, valamint az adott anyag tartalmát minden egyes kozmetikai termékben,
m)
biztosítani, hogy a kozmetikai termék információs mappája13ae) az illetékes regionális közegészségügyi hivatal számára elektronikus vagy írásos formában, érthető nyelven, a megkövetelt terjedelemben, a kozmetikai termék címkéjén feltüntetett címen elérhető legyen; a termék információs mappáját 10 évig meg kell őrizni attól a naptól számítva, amikor az adott kozmetikai termék utolsó tételét forgalomba hozták,
n)
a kozmetikai termék forgalomba hozatala előtt bejelenteni a Bizottságnak a kozmetikai termékre vonatkozó információkat a különleges jogszabály47j) szerinti terjedelemben és feltételekkel,
o)
a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, anélkül, hogy ez sértené a védelmet, különösen az üzleti titok és a szellemi tulajdonjogok védelmét
1.
a kozmetikai termékben található, a különleges jogszabály47k) szerinti veszélyes anyagok nevét és mennyiségi tartalmát
2.
az illat- és aromaanyag-kompozíciók összetételének nevét és kódját, valamint a szállító adatait,
3.
a kozmetikai termék által okozott nemkívánatos és súlyos nemkívánatos hatásokra vonatkozó adatokat,
p)
betartani a végleges kozmetikai termék vagy annak prototípusa, összetevői vagy összetevő-kombinációi állatokon való tesztelésének tilalmát.47l)
(2)
A felelős személy nem hozhat forgalomba olyan kozmetikai terméket,
a)
amely nem felel meg a különleges jogszabálynak13ah) és kockázatot jelent a közegészségre,
b)
amelynek biztonságosságát nem értékelték és nem készült róla biztonsági jelentés,47d)
c)
amely nincs a megkövetelt terjedelemben megjelölve,47g) és amelyen a kötelező adatok47h) nincsenek államnyelven feltüntetve,
d)
amelyet a különleges jogszabálynak47m) megfelelően megtévesztő módon kínálnak vagy mutatnak be; a kozmetikai termék bemutatása, és különösen annak alakja, illata, színe, megjelenése, csomagolása, címkézése, térfogata vagy mérete nem keltheti a fogyasztóban, különösen a gyermekben azt a benyomást, hogy élelmiszerről van szó, és ezzel nem veszélyeztetheti az egészségét,
e)
amely állatokon tesztelt összetevőket vagy összetevő-kombinációkat tartalmaz, ha a megfelelő alternatív módszert47n) az Európai Unió szintjén jóváhagyták és elfogadták, tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet keretében történő validálás fejlődésére,
f)
amelynek végleges összetételét vagy prototípusát állatokon tesztelték, ha a megfelelő alternatív módszert47n) az Európai Unió szintjén validálták és elfogadták, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet keretében történő validálás fejlődésére való megfelelő tekintettel.
(3)
A gyártó47o) a közegészségügyi hivataltól kivétel engedélyezését kérheti
a)
a kozmetikai termék összetevőinek vagy összetevő-kombinációjának állatokon való tesztelési tilalma alól, és kivételt a végleges kozmetikai termék vagy annak prototípusa állatokon való tesztelésének tilalma alól,13ac)
b)
a kozmetikai termék forgalomba hozatalának tilalma alól, ha annak összetevőit, összetevő-kombinációját, végleges összetételét vagy prototípusát a kozmetikai termék biztonsági követelményeinek teljesítése céljából állatokon tesztelték.13ac)
(4)
A forgalmazó köteles
a)
mielőtt a kozmetikai terméket a piacon hozzáférhetővé teszi,13ad) ellenőrizni, hogy a kozmetikai terméken fel van-e tüntetve a felelős személy, a gyártási tétel száma, az összetevők jegyzéke és a kötelező adatok47h) államnyelven, és hogy nem járt-e le a minőségmegőrzési ideje, amennyiben ez alkalmazandó,
b)
nem teheti a kozmetikai terméket a piacon hozzáférhetővé mindaddig, amíg az nem felel meg a különleges jogszabálynak, ha tudja, vagy oka van feltételezni, hogy a kozmetikai termék nem felel meg a különleges jogszabálynak,13ah)
c)
megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a különleges jogszabálynak, szükség esetén a kozmetikai terméket kivonni a piacról vagy visszavenni a fogyasztótól, ha tudja, vagy oka van feltételezni, hogy az általa a piacon hozzáférhetővé tett kozmetikai termék nem felel meg a különleges jogszabálynak,13ah)
d)
haladéktalanul tájékoztatni a felelős személyt, az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt és azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a kozmetikai terméket a piacon hozzáférhetővé tették, arról, hogy a kozmetikai termék kockázatot jelent a közegészségre, részleteket közölni különösen a kozmetikai termék különleges jogszabálynak14a) való meg nem feleléséről és a megtett intézkedésekről,
e)
bejelenteni minden olyan súlyos nemkívánatos hatást,13aj) amelyről tud, vagy oka van feltételezni, hogy tud róluk, a kozmetikai termék nevét és a megtett intézkedéseket az illetékes regionális közegészségügyi hivatalnak és azon tagállamok illetékes hatóságának, amelyekben a súlyos nemkívánatos hatás bekövetkezett,
f)
a kozmetikai terméket olyan körülmények között tárolni, szállítani és értékesíteni, hogy az ne veszélyeztesse a kozmetikai termék különleges jogszabálynak13ah) való megfelelését,
g)
a regionális közegészségügyi hivatal és azon tagállamok illetékes hatóságainak indokolt kérésére, amelyekben a kozmetikai terméket a piacon hozzáférhetővé tették, rendelkezésre bocsátani
1.
minden olyan információt és dokumentációt, amely a kozmetikai termék a) pont szerinti követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges, az illetékes hatóság számára érthető nyelven, és együttműködni minden olyan intézkedés során, amelyet az általa a piacon hozzáférhetővé tett kozmetikai termék által jelentett kockázatok elkerülése érdekében hoztak,
2.
azonosítani azt a forgalmazót vagy felelős személyt, aki a kozmetikai terméket szállította neki, vagy azokat a forgalmazókat, akiknek ő szállította a kozmetikai terméket; ez a kötelezettség három évig érvényes attól a naptól számítva, amikor a kozmetikai termék gyártási tételét a forgalmazó számára hozzáférhetővé tették,
h)
elektronikusan bejelenteni a Bizottságnak és a felelős személynek a kozmetikai termékre vonatkozó információkat a különleges jogszabálynak47j) megfelelően,
i)
megjelölni azt a kozmetikai terméket, amely nincs fogyasztói csomagolásban, hanem az értékesítés helyén, a vevő kérésére csomagolják, vagy azonnali értékesítésre előre csomagolt, a megkövetelt terjedelemben,47g) és a kötelező adatokat47h) államnyelven feltüntetni.
(5)
A forgalmazó nem tehet a piacon hozzáférhetővé olyan kozmetikai terméket,
a)
amely nincs a megkövetelt terjedelemben megjelölve, és amelyen a kötelező adatok nincsenek államnyelven feltüntetve,
b)
amelynek lejárt a minőségmegőrzési ideje, kivéve a minőségmegőrzési idő lejárta utáni, biztonságos, napi fogyasztású kozmetikai terméknek a különleges jogszabályok47p) szerinti szociális segítségnyújtás, humanitárius ellátás vagy szociális szolgáltatások területén közhasznú tevékenységet végző személy részére történő térítésmentes rendelkezésre bocsátással a Szlovák Köztársaság piacán történő forgalomba hozatalát, ezen kozmetikai termékeket ezt követően térítésmentesen kell forgalomba hozni; a napi fogyasztású kozmetikai termékek jegyzékét a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály állapítja meg,
c)
amelyet a különleges jogszabálynak47m) megfelelően megtévesztő módon kínálnak vagy mutatnak be; a kozmetikai termék bemutatása, és különösen annak alakja, illata, színe, megjelenése, csomagolása, címkézése, térfogata vagy mérete nem keltheti a fogyasztóban, különösen a gyermekben azt a benyomást, hogy élelmiszerről van szó, és ezzel nem veszélyeztetheti az egészségét,
d)
ha tudja, vagy oka van feltételezni, hogy a kozmetikai termék tárolása vagy szállítása során olyan körülmények álltak elő, amelyek veszélyeztethették annak biztonságosságát.47a)
SIEDMA ČASŤ
HETEDIK RÉSZ
OHROZENIA VEREJNÉHO ZDRAVIA
A közegészség veszélyeztetése
§ 48
(1)
Ohrozenie verejného zdravia nastáva pri
a)
výskyte prenosného ochorenia, podozrení na prenosné ochorenie alebo podozrení na úmrtie na prenosné ochorenie nad predpokladanú úroveň,
b)
uvoľnení chemických látok ohrozujúcich život, zdravie, životné prostredie a majetok alebo
c)
úniku mikroorganizmov alebo toxínov z uzavretých priestorov.
(2)
Ohrozenie verejného zdravia II. stupňa nastáva, ak je potrebné prijať opatrenia podľa osobitného predpisu61a) pri
a)
výskyte prenosného ochorenia, podozrení na prenosné ochorenie alebo podozrení na úmrtie na prenosné ochorenie nad predpokladanú úroveň,
b)
uvoľnení chemických látok ohrozujúcich život, zdravie, životné prostredie a majetok alebo
c)
úniku mikroorganizmov alebo toxínov z uzavretých priestorov.
(3)
Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva pri ohrození verejného zdravia
a)
zabezpečuje terénne a laboratórne analýzy,
b)
vykonáva vyšetrenia a identifikáciu biologických a chemických faktorov,
c)
podieľa sa na hodnotení ohrozenia verejného zdravia z hľadiska ochrany zdravia,
d)
využíva a zabezpečuje systém rýchlej výstrahy,
e)
identifikuje a reaguje na nové a hroziace prenosné ochorenia a iné hrozby pre verejné zdravie,
f)
vytvára a spravuje monitorovací, detekčný, informačný a komunikačný systém na vyhľadávanie chorôb a expozícií biologickým, fyzikálnym a chemickým faktorom,
g)
zabezpečuje informovanosť obyvateľstva v oblasti ochrany verejného zdravia,
h)
bezodkladne informuje verejnosť o prostriedkoch a spôsobe ochrany pred biologickými, fyzikálnymi a chemickými faktormi a ich možnými vplyvmi na zdravie,
i)
spolupracuje na národnej a medzinárodnej úrovni pri ohrození verejného zdravia,
j)
hlási udalosti a prípady vyznačujúce sa potenciálom stať sa hrozbou pre zdravie verejnosti systémom rýchlej výstrahy.
(4)
Úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva pri ohrození verejného zdravia nariaďuje opatrenia, ktorými sú:
a)
hygienická očista osôb a dekontaminácia terénu, budov, materiálu a dopravných prostriedkov,
b)
zákaz výroby, úpravy, úschovy, dopravy, dovozu, predaja a iného nakladania s vecami, ktorými sa môžu šíriť ochorenia u ľudí, prípadne príkaz na ich neškodné odstránenie,
c)
zákaz alebo obmedzenie styku časti obyvateľstva s ostatným obyvateľstvom pri hromadnom výskyte závažného ochorenia,
d)
zákaz alebo obmedzenie hromadných podujatí,
e)
zákaz alebo obmedzenie prevádzky zariadení, v ktorých dochádza k zhromažďovaniu osôb,
f)
zákaz používania vody a predmetov podozrivých z kontaminácie a regulácia spotreby vody,
g)
zákaz používania potravín, pokrmov alebo nápojov v zariadeniach spoločného stravovania,
h)
varovné označenie objektov, ak sa na ne vzťahujú opatrenia podľa písmen a) až g),
i)
profylaxia,
j)
mimoriadny režim prevádzkovania kolektívnych zariadení,
k)
odber a transport biologického materiálu,
l)
výdaj a používanie špeciálnych osobných ochranných pracovných pomôcok,
m)
bezpečná likvidácia kontaminovaného materiálu,
n)
izolácia osoby alebo karanténa osoby, ak je to nevyhnutné na účely ochrany verejného zdravia a ak zvýšený zdravotný dozor alebo lekársky dohľad podľa § 12 ods. 2 písm. f) nepostačujú,
o)
vykonanie dezinfekcie a regulácie živočíšnych škodcov,
p)
vyčlenenie lôžok na zabezpečenie ústavnej zdravotnej starostlivosti zvýšenému počtu chorých a pri závažných infekciách na zabezpečenie izolácie osôb podozrivých z ochorenia a podozrivých z nákazy počas maximálneho inkubačného času ochorenia,
q)
osobitná manipulácia s mŕtvymi, vyčlenenie miest a určenie spôsobu pochovávania zvýšeného počtu zomretých,
r)
používanie preventívnych a iných ochranných pomôcok,
s)
podmieňovanie vstupu do prevádzkových priestorov poskytovateľov služieb a zamestnávateľov registráciou osobných údajov vstupujúcich osôb na účel epidemiologického vyšetrovania, a to v rozsahu meno a priezvisko, dátum narodenia, adresa trvalého pobytu, telefónne číslo alebo e-mailová adresa; na tento účel poskytovatelia služieb a zamestnávatelia spracúvajú a uchovávajú osobné údaje vstupujúcich osôb v uvedenom rozsahu a na základe písomnej žiadosti sú povinní ich poskytnúť úradu verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva,
t)
registrovanie osôb pri vstupe na územie Slovenskej republiky vyplnením elektronického formulára na webovom sídle, ktorého prevádzkovateľom je Ministerstvo investícií, regionálneho rozvoja a informatizácie Slovenskej republiky, na účel kontroly dodržiavania izolácie alebo karantény a na účel epidemiologického vyšetrovania; na tieto účely sú úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva oprávnené spracúvať a uchovávať osobné údaje osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky v rozsahu meno a priezvisko, krajina navštívená za posledných 14 dní, deň vstupu na územie Slovenskej republiky, rodné číslo alebo identifikačné číslo pridelené krajinou pôvodu, dátum narodenia, údaj o zdravotnom poistení, adresa trvalého pobytu, adresa, kde sa osoba podrobí domácej izolácii alebo karanténe, v rozsahu mesto alebo obec, ulica, orientačné číslo, poštové smerové číslo, telefonický kontakt, počet osôb žijúcich alebo zdržiavajúcich sa v mieste izolácie alebo karantény, meno a priezvisko všeobecného lekára,
u)
izolácia alebo karanténa podľa tohto zákona u osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky,
v)
transport osoby chorej na prenosné ochorenie alebo osoby podozrivej z prenosného ochorenia a určenie podmienok tohto transportu,
w)
vykonanie mechanickej očisty, dezinfekcie alebo sterilizácie predmetov alebo priestorov,
x)
uloženie povinnosti zamestnávateľom prijať hygienické opatrenia na pracoviskách vrátane zákazu vstupu zamestnancov alebo iných osôb na pracoviská alebo do iných priestorov zamestnávateľa,
y)
dodržiavanie určenej vzdialenosti medzi osobami,
z)
dočasné podmieňovanie vstupu do prevádzkových priestorov zariadení, v ktorých dochádza k zhromažďovaniu osôb a vstupu na hromadné podujatia preukázaním sa vstupujúcich osôb potvrdením o absolvovaní očkovania proti ochoreniu COVID-19, alebo potvrdením o prekonaní ochorenia COVID-19 alebo potvrdením o negatívnom výsledku testu na ochorenie COVID-19; potvrdenie, ktorým sa osoba preukazuje musí byť platné v zmysle nariadeného opatrenia,
aa)
dočasné podmieňovanie vstupu zamestnanca na pracovisko zamestnávateľa preukázaním sa potvrdením o absolvovaní očkovania proti ochoreniu COVID-19, alebo potvrdením o prekonaní ochorenia COVID-19 alebo potvrdením o negatívnom výsledku testu na ochorenie COVID-19 alebo vykonaním testu na ochorenie COVID-19 u zamestnávateľa; potvrdenie, ktorým sa zamestnanec preukazuje musí byť platné v zmysle nariadeného opatrenia; úrad verejného zdravotníctva nariadi opatrenie na základe rozhodnutia vlády Slovenskej republiky,
ab)
registrovanie osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky leteckou dopravou vyplnením elektronického formulára na webovom sídle, ktorého prevádzkovateľom je Ministerstvo dopravy a výstavby Slovenskej republiky, na účel spätného dohľadávania kontaktov v leteckej doprave; na tento účel je Ministerstvo dopravy a výstavby Slovenskej republiky ako príslušný orgán verejného zdravotníctva podľa § 3 písm. f) oprávnené spracúvať a uchovávať osobné údaje osôb vstupujúcich na územie Slovenskej republiky leteckou dopravou v rozsahu meno a priezvisko, telefónne číslo, emailová adresa, adresa trvalého pobytu, adresa domácej izolácie alebo karantény, deň príletu na územie Slovenskej republiky, názov leteckého dopravcu, číslo letu, číslo sedadla, krajina odletu, krajina príletu; na účel epidemiologického vyšetrenia je Ministerstvo dopravy a výstavby Slovenskej republiky oprávnené poskytnúť potrebné údaje úradu verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva.
(5)
Pri ohrození verejného zdravia II. stupňa úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva podáva orgánom príslušným na úseku civilnej ochrany obyvateľstva62) návrh na vyhlásenie mimoriadnej situácie7a) a návrh na
a)
ukrytie a na ukončenie ukrytia,
b)
evakuáciu a na ukončenie evakuácie,
c)
dočasné presídlenie a na ukončenie dočasného presídlenia,
d)
trvalé presídlenie,
e)
režimové opatrenia pre obyvateľov ohrozenej alebo zasiahnutej oblasti a na ich odvolanie,
f)
monitorovanie územia,
g)
varovanie obyvateľstva,
h)
hygienickú očistu osôb,
i)
likvidáciu úniku nebezpečných látok a zamedzenie ich nekontrolovaného šírenia,
j)
vykonanie opatrení na zabezpečenie záchranných prác.
(6)
Osobné údaje podľa odseku 4 písm. s) a t) môžu úrad verejného zdravotníctva, regionálne úrady verejného zdravotníctva, zamestnávatelia a poskytovatelia služieb uchovávať po dobu 30 dní odo dňa, kedy im boli poskytnuté. Údaje podľa odseku 4 písm. s) a t) musia úrad verejného zdravotníctva, regionálne úrady verejného zdravotníctva, zamestnávatelia a poskytovatelia služieb zničiť bezodkladne po uplynutí zákonom stanovenej doby na ich uchovávanie.
(7)
V opatrení vydanom úradom verejného zdravotníctva pre územné obvody viacerých regionálnych úradov verejného zdravotníctva alebo pre územie celej Slovenskej republiky môže úrad verejného zdravotníctva určiť, že regionálne úrady verejného zdravotníctva môžu nariadiť prísnejšie alebo miernejšie opatrenia v rámci svojho územného obvodu.
(8)
Opatrenia podľa odseku 4 písm. s), t), y) až ac) môže úrad verejného zdravotníctva alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva nariaďovať iba počas krízovej situácie.
48. §
(1)
A közegészség veszélyeztetése áll fenn
a)
fertőző betegség előfordulása, fertőző betegség gyanúja vagy fertőző betegség miatti haláleset gyanúja esetén, a feltételezett szintet meghaladó mértékben,
b)
az életet, az egészséget, a környezetet és a vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén, vagy
c)
mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből való kiszabadulása esetén.
(2)
II. fokú közegészségügyi veszélyeztetés áll fenn, ha a különleges jogszabály61a) szerinti intézkedéseket kell hozni
a)
fertőző betegség előfordulása, fertőző betegség gyanúja vagy fertőző betegség miatti haláleset gyanúja esetén, a feltételezett szintet meghaladó mértékben,
b)
az életet, az egészséget, a környezetet és a vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén, vagy
c)
mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből való kiszabadulása esetén.
(3)
A Közegészségügyi Hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a közegészség veszélyeztetése esetén
a)
biztosítja a helyszíni és laboratóriumi elemzéseket,
b)
elvégzi a biológiai és kémiai tényezők vizsgálatát és azonosítását,
c)
részt vesz a közegészségügyi veszélyeztetés egészségvédelmi szempontú értékelésében,
d)
használja és biztosítja a gyorsriasztási rendszert,
e)
azonosítja az új és fenyegető fertőző betegségeket és a közegészséget fenyegető egyéb veszélyeket, és reagál azokra,
f)
létrehoz és kezel egy megfigyelő, észlelő, információs és kommunikációs rendszert a betegségek és a biológiai, fizikai és kémiai tényezőknek való kitettség felkutatására,
g)
biztosítja a lakosság tájékoztatását a közegészség védelme területén,
h)
haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot a biológiai, fizikai és kémiai tényezőkkel szembeni védekezés eszközeiről és módjáról, valamint azok lehetséges egészségügyi hatásairól,
i)
nemzeti és nemzetközi szinten együttműködik a közegészség veszélyeztetése esetén,
j)
a gyorsriasztási rendszeren keresztül jelenti azokat az eseményeket és eseteket, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a közegészségre.
(4)
A Közegészségügyi Hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal a közegészség veszélyeztetése esetén a következő intézkedéseket rendeli el:
a)
a személyek higiéniai megtisztítása és a terep, az épületek, az anyagok és a közlekedési eszközök fertőtlenítése,
b)
olyan dolgok gyártásának, módosításának, tárolásának, szállításának, behozatalának, értékesítésének és egyéb kezelésének tilalma, amelyek emberi betegségeket terjeszthetnek, illetve azok ártalmatlan megsemmisítésére vonatkozó utasítás,
c)
a lakosság egy részének a lakosság többi részével való érintkezésének tilalma vagy korlátozása súlyos betegség tömeges előfordulása esetén,
d)
a tömegrendezvények tilalma vagy korlátozása,
e)
olyan létesítmények működésének tilalma vagy korlátozása, ahol személyek gyülekeznek,
f)
a szennyeződésgyanús víz és tárgyak használatának tilalma, valamint a vízfogyasztás szabályozása,
g)
az élelmiszerek, ételek vagy italok használatának tilalma a közétkeztetési létesítményekben,
h)
az objektumok figyelmeztető jelzéssel való ellátása, ha az a)–g) pont szerinti intézkedések vonatkoznak rájuk,
i)
profilaxis,
j)
a közösségi létesítmények rendkívüli működési rendje,
k)
biológiai anyag levétele és szállítása,
l)
speciális egyéni védőeszközök kiadása és használata,
m)
a szennyezett anyag biztonságos megsemmisítése,
n)
a személy elkülönítése vagy karanténba helyezése, ha ez a közegészség védelme céljából elengedhetetlen, és ha a 12. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti fokozott egészségügyi felügyelet vagy orvosi felügyelet nem elegendő,
o)
fertőtlenítés és állati kártevők elleni védekezés végrehajtása,
p)
ágyak elkülönítése a megnövekedett számú beteg intézeti egészségügyi ellátásának biztosítására, valamint súlyos fertőzések esetén a betegség vagy fertőzés gyanúja alatt álló személyek elkülönítésének biztosítására a betegség maximális lappangási ideje alatt,
q)
a halottakkal való különleges bánásmód, helyek kijelölése és a temetés módjának meghatározása a megnövekedett számú elhunyt esetében,
r)
megelőző és egyéb védőeszközök használata,
s)
a szolgáltatók és munkáltatók üzlethelyiségeibe való belépés feltételhez kötése a belépő személyek személyes adatainak járványügyi vizsgálat céljából történő regisztrációjával, mégpedig az utó- és vezetéknév, születési dátum, állandó lakcím, telefonszám vagy e-mail-cím terjedelmében; e célból a szolgáltatók és a munkáltatók a belépő személyek személyes adatait a megadott terjedelemben kezelik és tárolják, és írásbeli kérelem alapján kötelesek azokat a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelkezésére bocsátani,
t)
a Szlovák Köztársaság területére belépő személyek regisztrálása a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériuma által üzemeltetett weboldalon található elektronikus űrlap kitöltésével, az elkülönítés vagy karantén betartásának ellenőrzése és járványügyi vizsgálat céljából; e célokból a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal jogosult a Szlovák Köztársaság területére belépő személyek személyes adatait kezelni és tárolni a következő terjedelemben: utó- és vezetéknév, az elmúlt 14 napban meglátogatott ország, a Szlovák Köztársaság területére való belépés napja, személyi szám vagy a származási ország által kiadott azonosító szám, születési dátum, egészségbiztosítási adat, állandó lakcím, az otthoni elkülönítés vagy karantén helyszínének címe (város vagy község, utca, házszám, irányítószám), telefonos elérhetőség, az elkülönítés vagy karantén helyszínén élő vagy tartózkodó személyek száma, a háziorvos utó- és vezetékneve,
u)
a Szlovák Köztársaság területére belépő személyek e törvény szerinti elkülönítése vagy karanténba helyezése,
v)
fertőző betegségben szenvedő vagy fertőző betegség gyanúja alatt álló személy szállítása és e szállítás feltételeinek meghatározása,
w)
tárgyak vagy helyiségek mechanikus tisztításának, fertőtlenítésének vagy sterilizálásának végrehajtása,
x)
a munkáltatók kötelezése higiéniai intézkedések foganatosítására a munkahelyeken, beleértve az alkalmazottak vagy más személyek belépésének megtiltását a munkahelyekre vagy a munkáltató egyéb helyiségeibe,
y)
a személyek közötti meghatározott távolság betartása,
z)
a személyek gyülekezésére szolgáló létesítmények üzlethelyiségeibe és a tömegrendezvényekre való belépés ideiglenes feltételhez kötése azáltal, hogy a belépő személyek igazolást mutatnak fel a COVID-19 betegség elleni védőoltás felvételéről, a COVID-19 betegségen való átesésről vagy a COVID-19 betegségre vonatkozó negatív teszteredményről; az igazolásnak, amellyel a személy igazolja magát, az elrendelt intézkedés értelmében érvényesnek kell lennie,
aa)
az alkalmazottnak a munkáltató munkahelyére való belépésének ideiglenes feltételhez kötése a COVID-19 betegség elleni védőoltás felvételéről, a COVID-19 betegségen való átesésről vagy a COVID-19 betegségre vonatkozó negatív teszteredményről szóló igazolás felmutatásával, vagy a munkáltatónál a COVID-19 betegségre elvégzett teszttel; az igazolásnak, amellyel az alkalmazott igazolja magát, az elrendelt intézkedés értelmében érvényesnek kell lennie; a közegészségügyi hivatal az intézkedést a Szlovák Köztársaság kormányának határozata alapján rendeli el,
ab)
a Szlovák Köztársaság területére légi közlekedéssel belépő személyek regisztrálása a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma által üzemeltetett weboldalon található elektronikus űrlap kitöltésével, a légi közlekedésben történő kontaktkutatás céljából; e célból a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma mint a 3. § f) pontja szerinti illetékes közegészségügyi szerv jogosult a Szlovák Köztársaság területére légi közlekedéssel belépő személyek személyes adatait kezelni és tárolni a következő terjedelemben: utó- és vezetéknév, telefonszám, e-mail-cím, állandó lakcím, az otthoni elkülönítés vagy karantén címe, a Szlovák Köztársaság területére való érkezés napja, a légitársaság neve, járatszám, ülőhely száma, indulási ország, érkezési ország; járványügyi vizsgálat céljából a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma jogosult a szükséges adatokat a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelkezésére bocsátani.
(5)
II. fokozatú közegészségügyi veszélyeztetés esetén a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal a polgári védelem területén illetékes szerveknek62) javaslatot nyújt be a rendkívüli helyzet kihirdetésére,7a) valamint javaslatot tesz a következőkre:
a)
elrejtőzés és az elrejtőzés megszüntetése,
b)
evakuálás és az evakuálás megszüntetése,
c)
ideiglenes áttelepítés és az ideiglenes áttelepítés megszüntetése,
d)
végleges áttelepítés,
e)
rendszabályok a veszélyeztetett vagy érintett terület lakossága számára, és azok visszavonása,
f)
a terület megfigyelése,
g)
a lakosság riasztása,
h)
a személyek higiéniai mentesítése,
i)
a veszélyes anyagok szivárgásának felszámolása és ellenőrizetlen terjedésük megakadályozása,
j)
a mentési munkálatok biztosítására irányuló intézkedések végrehajtása.
(6)
A (4) bekezdés s) és t) pontja szerinti személyes adatokat a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatalok, a munkáltatók és a szolgáltatók a rendelkezésre bocsátásuk napjától számított 30 napig tárolhatják. A (4) bekezdés s) és t) pontja szerinti adatokat a közegészségügyi hivatalnak, a regionális közegészségügyi hivataloknak, a munkáltatóknak és a szolgáltatóknak a tárolásukra vonatkozó törvényben meghatározott időtartam lejárta után haladéktalanul meg kell semmisíteniük.
(7)
A közegészségügyi hivatal által több regionális közegészségügyi hivatal területi körzetére vagy a Szlovák Köztársaság egész területére kiadott intézkedésben a közegészségügyi hivatal meghatározhatja, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok a saját területi körzetükön belül szigorúbb vagy enyhébb intézkedéseket rendelhetnek el.
(8)
A (4) bekezdés s), t), y)–ac) pontja szerinti intézkedéseket a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal csak válsághelyzet idején rendelheti el.
§ 50
Protiepidemické komisie
(1)
Protiepidemická komisia plní úlohy pri ohrozeniach verejného zdravia v súvislosti so vznikom epidémie, iných hromadne sa vyskytujúcich prenosných ochorení rozsiahleho významu alebo pri nebezpečenstve ich vzniku. Na zabránenie vzniku alebo šíreniu epidémie a na zabránenie vzniku iných hromadne sa vyskytujúcich prenosných ochorení rozsiahleho významu a na ich obmedzenie
a)
národná protiepidemická komisia navrhuje opatrenia podľa § 48 ods. 4 pri ohrozeniach verejného zdravia celoštátneho významu,
b)
regionálna protiepidemická komisia navrhuje opatrenia podľa § 48 ods. 4 pri ohrozeniach verejného zdravia regionálneho významu a koordinuje vykonávanie nariadených opatrení v regióne.
(2)
Národnú protiepidemickú komisiu zriaďuje úrad verejného zdravotníctva. Regionálnu protiepidemickú komisiu zriaďuje regionálny úrad verejného zdravotníctva.
(3)
Členmi národnej protiepidemickej komisie sú zástupcovia orgánov štátnej správy a samosprávy na národnej úrovni. Predsedom národnej protiepidemickej komisie je hlavný hygienik.
(4)
Členmi regionálnej protiepidemickej komisie sú zástupcovia orgánov štátnej správy a samosprávy na regionálnej úrovni. Predsedom regionálnej protiepidemickej komisie je regionálny hygienik.
(5)
Národná protiepidemická komisia a regionálna protiepidemická komisia sú povinné viesť záznamy o činnosti a nariadených mimoriadnych opatreniach a zriaďovateľ príslušnej protiepidemickej komisie je povinný zabezpečiť ich uchovávanie päť rokov.
(6)
Podrobnosti o činnosti a zložení protiepidemických komisií upraví štatút, ktorý vydá pre národnú protiepidemickú komisiu úrad verejného zdravotníctva a pre regionálnu protiepidemickú komisiu regionálny úrad verejného zdravotníctva.
(7)
V čase mimoriadnej situácie62a) z dôvodu ohrozenia verejného zdravia II. stupňa úlohy národnej protiepidemickej komisie a regionálnej protiepidemickej komisie plnia orgány krízového riadenia podľa osobitného predpisu.62b)
50. §
Járványügyi bizottságok
(1)
A Járványügyi bizottság közegészségügyi veszélyeztetés esetén lát el feladatokat járvány, más, nagy jelentőségű, tömegesen előforduló fertőző betegségek kitörésével vagy azok kialakulásának veszélyével összefüggésben. A járvány kialakulásának vagy terjedésének, valamint más, nagy jelentőségű, tömegesen előforduló fertőző betegségek kialakulásának megakadályozására és azok korlátozására
a)
az országos járványügyi bizottság a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket javasol országos jelentőségű közegészségügyi veszélyeztetés esetén,
b)
a regionális járványügyi bizottság a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket javasol regionális jelentőségű közegészségügyi veszélyeztetés esetén, és koordinálja az elrendelt intézkedések végrehajtását a régióban.
(2)
Az országos járványügyi bizottságot a közegészségügyi hivatal hozza létre. A regionális járványügyi bizottságot a regionális közegészségügyi hivatal hozza létre.
(3)
Az országos járványügyi bizottság tagjai az államigazgatási és önkormányzati szervek országos szintű képviselői. Az országos járványügyi bizottság elnöke az országos tiszti főorvos.
(4)
A regionális járványügyi bizottság tagjai az államigazgatási és önkormányzati szervek regionális szintű képviselői. A regionális járványügyi bizottság elnöke a regionális tiszti főorvos.
(5)
Az országos járványügyi bizottság és a regionális járványügyi bizottság köteles jegyzőkönyvet vezetni a tevékenységéről és az elrendelt rendkívüli intézkedésekről, és az illetékes járványügyi bizottság alapítója köteles biztosítani azok öt évig tartó megőrzését.
(6)
A járványügyi bizottságok tevékenységének és összetételének részleteit alapszabály szabályozza, amelyet az országos járványügyi bizottság számára a közegészségügyi hivatal, a regionális járványügyi bizottság számára pedig a regionális közegészségügyi hivatal ad ki.
(7)
II. fokozatú közegészségügyi veszélyeztetés miatti rendkívüli helyzet62a) idején az országos járványügyi bizottság és a regionális járványügyi bizottság feladatait a válságkezelő szervek látják el külön jogszabály szerint.62b)
ÔSMA ČASŤ
NYOLCADIK RÉSZ
ĎALŠIE POVINNOSTI FYZICKÝCH OSÔB A PRÁVNICKÝCH OSÔB
A természetes személyek és a jogi személyek további kötelezettségei
§ 51
Povinnosti fyzických osôb
(1)
Fyzické osoby sú povinné
a)
plniť opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a), d) až h) a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 písm. a) až d), f) až i), n), r), t), u), y) až ab) nariadené príslušným orgánom verejného zdravotníctva; to neplatí v prípade povinného očkovania, ak sú známe kontraindikácie,
b)
spolupracovať s úradom verejného zdravotníctva alebo regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení opatrení podľa písmena a),
c)
oznámiť neodkladne ošetrujúcemu lekárovi a úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva všetky okolnosti dôležité na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení a poskytovať informácie dôležité pre epidemiologické vyšetrenie a posudzovanie ochorení vo vzťahu k vykonávanej práci,
d)
podrobiť sa v súvislosti s predchádzaním prenosným ochoreniam lekárskym vyšetreniam a diagnostickým skúškam, ktoré nie sú spojené s nebezpečenstvom pre zdravie, preventívnemu podávaniu protilátok a iných prípravkov, povinnému očkovaniu, liečeniu prenosných ochorení, izolácii, karanténe, zvýšenému zdravotnému dozoru a lekárskemu dohľadu,
e)
dodržiavať požiadavky na zdravotnú nezávadnosť požívatín pri výrobe hotových pokrmov a pri manipulácii s hotovými pokrmami v zariadeniach spoločného stravovania,
f)
používať mobilnú aplikáciu na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, ak je im nariadená izolácia podľa § 60a ods. 2 alebo § 60e.
(2)
Fyzické osoby s prenosným ochorením vylučujúce choroboplodné zárodky a fyzické osoby vylučujúce choroboplodné zárodky bez príznakov prenosného ochorenia sú ďalej povinné informovať o akútnom prenosnom ochorení alebo o svojom bacilonosičstve pri prijatí do zariadenia, v ktorom sa vykonávajú epidemiologicky závažné činnosti, do zariadenia sociálnych služieb alebo do zariadenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(3)
Ak ide o maloletého, zodpovedá za plnenie povinností podľa odsekov 1 a 2 zástupca dieťaťa.
51. §
A természetes személyek kötelezettségei
(1)
A természetes személyek kötelesek
a)
teljesíteni az illetékes közegészségügyi szerv által elrendelt, a betegségek megelőzésére irányuló, a 12. § (2) bekezdésének a), d)–h) pontja szerinti intézkedéseket, valamint a közegészségügyi veszélyeztetés esetén hozott, a 48. § (4) bekezdésének a)–d), f)–i), n), r), t), u), y)–ab) pontja szerinti intézkedéseket; ez nem érvényes a kötelező védőoltás esetében, ha ismert ellenjavallatok állnak fenn,
b)
az a) pont szerinti intézkedések teljesítése során együttműködni a közegészségügyi hivatallal vagy a regionális közegészségügyi hivatallal,
c)
haladéktalanul bejelenteni a kezelőorvosnak és a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak minden, a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése szempontjából fontos körülményt, és a végzett munkával összefüggésben a járványügyi vizsgálathoz és a betegségek megítéléséhez fontos információkat szolgáltatni,
d)
a fertőző betegségek megelőzésével összefüggésben alávetni magát az egészségre nem veszélyes orvosi vizsgálatoknak és diagnosztikai teszteknek, megelőző célú ellenanyagok és egyéb készítmények beadásának, kötelező védőoltásnak, fertőző betegségek gyógykezelésének, elkülönítésnek, karanténnak, fokozott egészségügyi felügyeletnek és orvosi felügyeletnek,
e)
a közétkeztetési létesítményekben a készételek előállítása és a velük való bánásmód során betartani az élelmiszerek egészségügyi ártalmatlanságára vonatkozó követelményeket,
f)
mobilalkalmazást használni az elrendelt elkülönítés betartásának figyelemmel kísérésére, ha számukra a 60a. § (2) bekezdése vagy a 60e. § szerint elkülönítést rendeltek el.
(2)
A kórokozókat ürítő, fertőző betegségben szenvedő természetes személyek és a fertőző betegség tünetei nélkül kórokozókat ürítő természetes személyek továbbá kötelesek tájékoztatást adni az akut fertőző betegségükről vagy baktériumhordozásukról, amikor felvételt nyernek egy olyan intézménybe, ahol járványügyi szempontból kockázatos tevékenységeket végeznek, egy szociális szolgáltató intézménybe, vagy egy, a gyermekek szociális jogvédelmét és a szociális gondnokságot ellátó intézménybe.
(3)
Kiskorú esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért a gyermek képviselője felel.
§ 52
Povinnosti fyzických osôb-podnikateľov a právnických osôb
(1)
Fyzické osoby-podnikatelia a právnické osoby sú povinné
a)
plniť opatrenia na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a) až c), e) a g) až m) a ods. 3 a 4 a opatrenia pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 nariadené príslušným orgánom verejného zdravotníctva,
b)
predkladať návrhy podľa § 13 ods. 4 na posúdenie príslušnému orgánu verejného zdravotníctva a do času kladného posúdenia zdržať sa vykonávania posudzovaných činností; ustanovenie § 13 ods. 4 písm. a) sa nevzťahuje na
1.
priestory, na ktoré bolo vydané rozhodnutie podľa § 13 ods. 4 písm. a), pri zmene osoby prevádzkovateľa bez zmeny podmienok prevádzky,
2.
ubytovacie zariadenia okrem zariadení sociálnych služieb, v ktorých sa poskytuje pobytová forma sociálnej služby,63) a zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorých sa vykonávajú opatrenia pobytovou formou,
3.
telovýchovno – športové zariadenia,
4.
zariadenia starostlivosti o ľudské telo,
5.
prevádzky verejného stravovania bez výroby hotových pokrmov, stánky s rýchlym občerstvením a na iné zariadenia s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na zotavovacích podujatiach a iných hromadných podujatiach,
6.
administratívne priestory,
7.
priestory, v ktorých sa vykonáva živnosť kúpy tovaru na účel jeho predaja konečnému spotrebiteľovi okrem predaja pokrmov, nápojov alebo potravín,
c)
kvalitatívne a kvantitatívne zisťovať zdraviu škodlivé faktory životného prostredia a pracovného prostredia, ktoré používajú pri svojej činnosti alebo ktoré pri ich činnosti vznikajú, a ktorých používanie a prípustné hodnoty sú upravené osobitnými predpismi;34) kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie musí vykonať fyzická osoba s odbornou spôsobilosťou podľa § 16 ods. 1,
d)
zabezpečiť hodnotenie zdravotných rizík zo životného prostredia alebo hodnotenie vplyvov na verejné zdravie, ak sa pri posudzovaní podľa § 5 ods. 4 písm. f) a § 6 ods. 3 písm. c) preukáže, že navrhovaná činnosť môže mať významný vplyv na verejné zdravie a príslušný orgán verejného zdravotníctva vyžiada predloženie hodnotenia,
e)
vypracovať prevádzkový poriadok, ak to ustanovuje tento zákon alebo osobitné predpisy34), a predložiť ho príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na schválenie, ako aj návrh na jeho zmenu, ak to ustanovuje tento zákon,
f)
dodržiavať pracovné postupy a technologické postupy, prevádzkový poriadok, správnu výrobnú prax a minimálne bezpečnostné a zdravotné požiadavky na pracovisko podľa osobitného predpisu,63a)
g)
zabezpečiť primeraný zdravotný dohľad pre zamestnancov podľa § 30a vrátane rešpektovania špecifických požiadaviek vyplývajúcich z rodových príslušností tak, aby muži a ženy mali rovnakú možnosť výkonu práce,
h)
umožniť účasť svojich zamestnancov a žiakov škôl na povinných lekárskych preventívnych prehliadkach vo vzťahu k ich práci, vyšetreniach a očkovaniach, a to v nevyhnutne potrebnom rozsahu,
i)
zabezpečiť na pracoviskách podmienky v súlade s ergonomickými, fyziologickými a psychologickými požiadavkami práce,
j)
zabezpečiť na zamedzenie vzniku, šíreniu a na obmedzenie výskytu prenosných ochorení dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov,
k)
používať pri vykonávaní dezinfekcie alebo regulácie živočíšnych škodcov ako bežnej činnosti, ktorá je súčasťou čistenia a bežných technologických a pracovných postupov, len prípravky určené na daný účel65) a kontrolovať účinnosť a efektívnosť vykonanej činnosti,
l)
zabezpečiť pre zamestnancov
1.
pitnú vodu,
2.
vybavenie pracovísk zariadeniami na osobnú hygienu s prihliadnutím na charakter práce,
3.
teplú vodu v zariadeniach podľa druhého bodu, ktorými sú sprchy podľa osobitného predpisu,63b)
m)
oznamovať bezodkladne úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva všetky významné okolnosti na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení a iných ochorení a ochorení podmienených prácou a poskytovať im informácie dôležité pre epidemiologické vyšetrenie a pre posudzovanie ochorení vo vzťahu k vykonávanej práci,
n)
oznamovať písomne regionálnemu úradu verejného zdravotníctva organizovanie hromadných podujatí spojených s poskytovaním stravovania alebo občerstvenia,
o)
poskytovať zamestnancom úradu verejného zdravotníctva, zamestnancom regionálnych úradov verejného zdravotníctva a v rozsahu pôsobnosti orgánov verejného zdravotníctva podľa § 3 ods. 1 písm. d) až g) zamestnancom alebo príslušníkom týchto orgánov (ďalej len „osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor alebo osoba vykonávajúca epidemiologické vyšetrovanie“) súčinnosť pri výkone ich oprávnení podľa § 55 ods. 1 a zdržať sa konania, ktoré by mohlo mariť výkon štátneho zdravotného dozoru,
p)
plniť alebo strpieť uložené opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov podľa § 55 ods. 2,
q)
predkladať úradu verejného zdravotníctva oznámenie o zložení a označovaní výživových doplnkov na umiestnenie na trh najneskôr v deň jeho umiestnenia na trh,
r)
umiestňovať na trh len tie nové potraviny, ktoré sú povolené Komisiou a zaradené do Únijného zoznamu povolených nových potravín alebo ktoré sa používajú v potravinách alebo na potravinách v súlade s podmienkami použitia a požiadavkami na ich označovanie podľa osobitného predpisu.65a)
(2)
Fyzické osoby-podnikatelia a právnické osoby, ktoré prevádzkujú pieskoviská, sú povinné zabezpečiť pravidelné čistenie a udržiavanie pieskovísk tak, aby nepredstavovali riziko ohrozenia zdravia v dôsledku ich mikrobiálneho a iného znečistenia a dodržiavať najvyššie prípustné množstvo mikrobiálneho a iného znečistenia pôdy ustanovené vykonávacím predpisom podľa § 62 písm. j).
(3)
Fyzické osoby – podnikatelia a právnické osoby, ktorých predmetom činnosti je predaj alebo iné zaobchádzanie s veľmi toxickými látkami a zmesami alebo s toxickými látkami a zmesami, nesmú
a)
predávať a vydávať fyzickým osobám veľmi toxické látky a zmesi,
b)
predávať a vydávať toxické látky a zmesi osobám mladším ako 18 rokov,
c)
predávať, skladovať a manipulovať s toxickými látkami a zmesami v predajniach potravín a hračiek alebo na miestach, kde sa potraviny a hračky predávajú, skladujú, alebo sa s nimi manipuluje.
(4)
Fyzické osoby-podnikatelia a právnické osoby, ktoré vykonávajú dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov ako profesionálnu činnosť, sú povinné
a)
používať pri svojej činnosti len prípravky určené na daný účel,65)
b)
kontrolovať účinnosť a efektívnosť vykonanej činnosti,
c)
oznámiť začiatok každej takejto činnosti regionálnemu úradu verejného zdravotníctva písomne najneskôr 48 hodín pred jej začiatkom,
d)
uviesť v oznámení podľa písmena c) aj miesto a čas vykonania dezinsekcie alebo regulácie živočíšnych škodcov a druh prípravku, ktorý sa má použiť, a spôsob informovania verejnosti alebo osôb takouto činnosťou dotknutých,
e)
zabezpečiť vykonávanie dezinfekcie a reguláciu živočíšnych škodcov len osobami, ktoré sú zdravotne spôsobilé a odborne spôsobilé; to neplatí, ak ide o dezinfekciu vykonávanú zdravotníckymi pracovníkmi v zdravotníckych zariadeniach.
(5)
Poskytovatelia zdravotnej starostlivosti a zdravotnícki pracovníci sú povinní
a)
hlásiť úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva výskyt prenosného ochorenia, podozrenie na prenosné ochorenie a nosičstvo choroboplodných mikroorganizmov podľa zoznamu uvedeného v prílohe č. 5 a v rozsahu, ktorý je uvedený v prílohách č. 6 až 8; táto povinnosť sa vzťahuje aj na laboratóriá klinickej mikrobiológie,
b)
predchádzať nemocničným nákazám, výskyt nemocničných nákaz zaznamenávať do zdravotnej dokumentácie, vykonávať analýzu ich výskytu a príčin ich vzniku a prijímať opatrenia na zníženie výskytu a zabránenie šíreniu a v oblasti prevencie nemocničných nákaz zabezpečovať sústavné vzdelávanie zamestnancov,
c)
zaznamenávať všetky dôležité údaje v súvislosti s predchádzaním vzniku a šíreniu prenosných ochorení do zdravotnej dokumentácie,
d)
vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na schválenie, ako aj návrh na jeho zmenu,
e)
dodržiavať schválený prevádzkový poriadok,
f)
poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva údaje súvisiace s prevenciou prenosných ochorení v zdravotníckom zariadení,
g)
poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na plnenie ich úloh informácie a ďalšie údaje, ktoré majú k dispozícii alebo sú oprávnené ich zisťovať alebo vyžadovať,
h)
poskytovať príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na účel výkonu štátneho zdravotného dozoru, kontroly hodnotenia zdravotných rizík pri práci a prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania, ako aj ich evidencie v registri rizikových prác osobné údaje v rozsahu
1.
meno a priezvisko,
2.
dátum narodenia,
3.
adresa bydliska,
4.
obchodné meno, právna forma, sídlo a identifikačné číslo právnickej osoby alebo obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo fyzickej osoby – podnikateľa, ktorá je jej zamestnávateľom,
5.
názov pracoviska, profesia a pracovné zaradenie,
6.
diagnóza podľa Medzinárodnej štatistickej klasifikácie chorôb a príbuzných zdravotných problémov,
i)
zasielať bezodkladne po vykonaní očkovania údaje o vykonanom očkovaní v elektronickej podobe v rozsahu podľa prílohy č. 13 do Národného registra očkovania v Slovenskej republike.
(6)
Prevádzkovatelia zariadení sociálnych služieb a prevádzkovatelia zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sú povinní
a)
hlásiť úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva ohrozenie verejného zdravia podľa § 48 ods. 1 písm. a),
b)
vypracovať prevádzkový poriadok a predložiť ho regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na schválenie, ako aj návrh na jeho zmenu,
c)
dodržiavať schválený prevádzkový poriadok,
d)
poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva údaje súvisiace s prevenciou prenosných ochorení v ich zariadení,
e)
poskytovať úradu verejného zdravotníctva a regionálnemu úradu verejného zdravotníctva na plnenie ich úloh informácie a ďalšie údaje, ktoré majú k dispozícii alebo sú oprávnené ich zisťovať alebo vyžadovať.
(7)
V čase krízovej situácie fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vykonáva dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov ako profesionálnu činnosť podľa odseku 4, oznamuje výkon každej takejto činnosti príslušnému orgánu verejného zdravotníctva najneskôr do 24 hodín po jej ukončení.
(8)
Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba je povinná pred začatím prevádzky priestorov, na ktoré sa podľa odseku 1 písm. b) nevzťahuje povinnosť predkladať návrhy podľa § 13 ods. 4 písm. a), najneskôr v deň začatia činnosti príslušnému orgánu verejného zdravotníctva
a)
oznámiť písomne
1.
obchodné meno, právnu formu, sídlo a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak ide o právnickú osobu; meno, priezvisko a bydlisko a identifikačné číslo, ak bolo pridelené, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa,
2.
miesto prevádzky,
3.
názov prevádzky,
4.
špecifikáciu činnosti v priestoroch prevádzky,
5.
dátum začatia činnosti v priestoroch prevádzky,
b)
predložiť prevádzkový poriadok, ak to ustanovuje tento zákon.
(9)
Fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktorej predmetom činnosti je kvalitatívne a kvantitatívne zisťovanie faktorov životného prostredia a pracovného prostredia na účely posudzovania ich možného vplyvu na zdravie, môže túto činnosť vykonávať len vtedy, ak má osvedčenie o akreditácii;65c) osvedčenie sa nevyžaduje, ak ide o zisťovanie fyzikálnych faktorov.
52. §
A vállalkozó természetes személyek és a jogi személyek kötelességei
(1)
Az egyéni vállalkozók és a jogi személyek kötelesek
a)
teljesíteni az illetékes közegészségügyi szerv által elrendelt, a betegségek megelőzésére irányuló, a 12. § (2) bekezdésének a)–c), e) és g)–m) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti intézkedéseket, továbbá a közegészségügyi veszélyeztetés esetén hozott, a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket,
b)
a 13. § (4) bekezdése szerinti javaslatokat elbírálásra előterjeszteni az illetékes közegészségügyi szervnek, és a kedvező elbírálásig tartózkodni az elbírálás alatt álló tevékenységek végzésétől; a 13. § (4) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik a következőkre:
1.
olyan helyiségek, amelyekre a 13. § (4) bekezdésének a) pontja szerint határozatot adtak ki, az üzemeltető személyének az üzemeltetési feltételek megváltozása nélküli megváltozása esetén,
2.
szálláshelyek, kivéve azokat a szociális szolgáltató intézményeket, ahol bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtanak,63) valamint azokat a gyermekek szociális jogvédelmét és a szociális gondnokságot ellátó intézményeket, ahol bentlakásos formában hajtanak végre intézkedéseket,
3.
testnevelési és sportlétesítmények,
4.
az emberi test ápolására szolgáló létesítmények,
5.
készételek előállítása nélküli közétkeztetési egységek, gyorsbüfék és más, ételeket és italokat mozgóárusítással értékesítő létesítmények, valamint üdülési rendezvényeken és más tömegrendezvényeken működő egységek,
6.
irodahelyiségek,
7.
olyan helyiségek, ahol áruk végső fogyasztónak történő eladás céljából való vásárlására irányuló iparűzést folytatnak, az ételek, italok vagy élelmiszerek értékesítésének kivételével,
c)
minőségileg és mennyiségileg megállapítani a környezet és a munkakörnyezet egészségre ártalmas tényezőit, amelyeket tevékenységük során használnak, vagy amelyek tevékenységük során keletkeznek, és amelyek használatát és megengedett értékeit külön jogszabályok34) szabályozzák; a minőségi és mennyiségi megállapítást a 16. § (1) bekezdése szerinti szakértelemmel rendelkező természetes személynek kell elvégeznie,
d)
biztosítani a környezetből származó egészségügyi kockázatok értékelését vagy a közegészségügyre gyakorolt hatások értékelését, ha az 5. § (4) bekezdésének f) pontja és a 6. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a javasolt tevékenység jelentős hatással lehet a közegészségügyre, és az illetékes közegészségügyi szerv kéri az értékelés benyújtását,
e)
üzemeltetési szabályzatot kidolgozni, ha ezt e törvény vagy külön jogszabályok34) előírják, és azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi szervnek, valamint annak módosítására irányuló javaslatot, ha ezt e törvény előírja,
f)
betartani a munkafolyamatokat és a technológiai eljárásokat, az üzemeltetési szabályzatot, a helyes gyártási gyakorlatot és a munkahelyre vonatkozó minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket egy külön jogszabály63a) szerint,
g)
a 30a. § szerinti megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosítani az alkalmazottak számára, beleértve a nemi hovatartozásból eredő sajátos követelmények tiszteletben tartását, oly módon, hogy a férfiak és a nők egyenlő munkavégzési lehetőségekkel rendelkezzenek,
h)
lehetővé tenni alkalmazottaik és az iskolák tanulóinak részvételét a munkájukkal kapcsolatos kötelező megelőző orvosi vizsgálatokon, vizsgálatokon és védőoltásokon, a feltétlenül szükséges mértékben,
i)
a munkahelyeken olyan feltételeket biztosítani, amelyek összhangban vannak a munka ergonómiai, fiziológiai és pszichológiai követelményeivel,
j)
a fertőző betegségek keletkezésének, terjedésének megelőzése és előfordulásának korlátozása érdekében biztosítani a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést,
k)
a fertőtlenítés vagy az állati kártevők elleni védekezés végzése során, mint a tisztítás és a szokásos technológiai és munkafolyamatok részét képező szokásos tevékenység során, csak az adott célra szánt készítményeket65) használni, és ellenőrizni az elvégzett tevékenység hatékonyságát és eredményességét,
l)
az alkalmazottak számára biztosítani
1.
ivóvizet,
2.
a munkahelyek személyi higiéniai létesítményekkel való felszerelését a munka jellegére való tekintettel,
3.
meleg vizet a második pont szerinti létesítményekben, amelyek a külön jogszabály63b) szerinti zuhanyzók,
m)
haladéktalanul bejelenteni a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivatalnak minden, a fertőző betegségek és egyéb betegségek, valamint a foglalkozási megbetegedések keletkezésének és terjedésének megelőzésére szolgáló jelentős körülményt, és tájékoztatást nyújtani nekik a járványügyi vizsgálathoz és a betegségeknek az elvégzett munkával összefüggésben történő értékeléséhez fontos információkat,
n)
írásban bejelenteni a regionális közegészségügyi hivatalnak az étkeztetéssel vagy frissítőkkel egybekötött tömegrendezvények szervezését,
o)
a közegészségügyi hivatal alkalmazottainak, a regionális közegészségügyi hivatalok alkalmazottainak és a 3. § (1) bekezdésének d)-g) pontja szerinti közegészségügyi szervek hatáskörében e szervek alkalmazottainak vagy tagjainak (a továbbiakban: „állami egészségügyi felügyeletet végző személy vagy járványügyi vizsgálatot végző személy”) együttműködést biztosítani az 55. § (1) bekezdése szerinti jogosultságaik gyakorlása során, és tartózkodni minden olyan cselekedettől, amely akadályozhatná az állami egészségügyi felügyelet gyakorlását,
p)
teljesíteni vagy tűrni a feltárt hiányosságok megszüntetésére az 55. § (2) bekezdése szerint elrendelt intézkedéseket,
q)
az étrend-kiegészítők összetételéről és jelöléséről szóló bejelentést a piacra bocsátás céljából legkésőbb a piacra bocsátás napján benyújtani a közegészségügyi hivatalnak,
r)
csak azokat az új élelmiszereket piacra bocsátani, amelyeket a Bizottság engedélyezett és amelyek szerepelnek az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékében, vagy amelyeket élelmiszerekben vagy élelmiszereken használnak a felhasználási feltételekkel és a jelölésükre vonatkozó követelményekkel összhangban, egy külön jogszabály65a) szerint.
(2)
Az egyéni vállalkozók és jogi személyek, amelyek homokozókat üzemeltetnek, kötelesek biztosítani a homokozók rendszeres tisztítását és karbantartását oly módon, hogy azok mikrobiális és egyéb szennyezettségük következtében ne jelentsenek egészségügyi kockázatot, és betartani a talaj mikrobiális és egyéb szennyezettségének legmagasabb megengedett mennyiségét, amelyet a 62. § j) pontja szerinti végrehajtási rendelet állapít meg.
(3)
Az egyéni vállalkozók és jogi személyek, amelyek tevékenységének tárgya nagyon mérgező anyagok és keverékek vagy mérgező anyagok és keverékek értékesítése vagy egyéb kezelése, nem tehetik a következőket:
a)
természetes személyeknek értékesíteni és kiadni nagyon mérgező anyagokat és keverékeket,
b)
18 év alatti személyeknek mérgező anyagokat és keverékeket értékesíteni és kiadni,
c)
mérgező anyagokat és keverékeket értékesíteni, tárolni és kezelni élelmiszer- és játékboltokban vagy olyan helyeken, ahol élelmiszereket és játékokat értékesítenek, tárolnak vagy kezelnek.
(4)
Az egyéni vállalkozók és jogi személyek, amelyek hivatásszerűen végeznek fertőtlenítést és állati kártevők elleni védekezést, kötelesek
a)
tevékenységük során csak az adott célra szánt készítményeket65) használni,
b)
ellenőrizni az elvégzett tevékenység hatékonyságát és eredményességét,
c)
minden ilyen tevékenység megkezdését legkésőbb 48 órával annak megkezdése előtt írásban bejelenteni a regionális közegészségügyi hivatalnak,
d)
a c) pont szerinti bejelentésben feltüntetni a rovarirtás vagy az állati kártevők elleni védekezés helyét és idejét is, a felhasználandó készítmény típusát, valamint a nyilvánosság vagy az ilyen tevékenységgel érintett személyek tájékoztatásának módját,
e)
biztosítani, hogy a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést csak egészségügyileg alkalmas és szakmailag képzett személyek végezzék; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a fertőtlenítést egészségügyi dolgozók végzik egészségügyi intézményekben.
(5)
Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi dolgozók kötelesek
a)
jelenteni a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak a fertőző betegség előfordulását, a fertőző betegség gyanúját és a kórokozó mikroorganizmusok hordozását az 5. számú mellékletben szereplő jegyzék szerint és a 6-8. számú mellékletekben meghatározott mértékben; ez a kötelezettség a klinikai mikrobiológiai laboratóriumokra is vonatkozik,
b)
megelőzni a kórházi fertőzéseket, a kórházi fertőzések előfordulását rögzíteni az egészségügyi dokumentációban, elemezni azok előfordulását és keletkezésük okait, és intézkedéseket hozni az előfordulás csökkentésére és a terjedés megakadályozására, valamint a kórházi fertőzések megelőzése terén biztosítani az alkalmazottak folyamatos képzését,
c)
a fertőző betegségek keletkezésének és terjedésének megelőzésével kapcsolatos minden fontos adatot rögzíteni az egészségügyi dokumentációba,
d)
üzemeltetési szabályzatot kidolgozni és azt jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak, valamint annak módosítására irányuló javaslatot,
e)
betartani a jóváhagyott üzemeltetési szabályzatot,
f)
a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivatalnak adatokat szolgáltatni az egészségügyi intézményben a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban,
g)
a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivatalnak feladataik teljesítéséhez információkat és egyéb adatokat szolgáltatni, amelyek rendelkezésükre állnak, vagy amelyeket jogosultak megállapítani vagy megkövetelni,
h)
az illetékes közegészségügyi szervnek az állami egészségügyi felügyelet gyakorlása, a munkahelyi egészségügyi kockázatok értékelésének ellenőrzése, a természetes személy munkakörülményeinek és munkamódszerének foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén történő vizsgálata, valamint azoknak a kockázatos munkák nyilvántartásában való rögzítése céljából személyes adatokat szolgáltatni a következő terjedelemben:
1.
utó- és családi név,
2.
születési dátumát,
3.
lakcím,
4.
a jogi személy cégneve, jogi formája, székhelye és statisztikai azonosítószáma, vagy a munkáltatójaként működő egyéni vállalkozó cégneve, vállalkozásának helye és statisztikai azonosítószáma,
5.
a munkahely megnevezése, szakma és munkaköri besorolás,
6.
diagnózis a Betegségek és Kapcsolódó Egészségügyi Problémák Nemzetközi Statisztikai Osztályozása szerint,
i)
a védőoltás beadása után haladéktalanul megküldeni a beadott védőoltásra vonatkozó adatokat elektronikus formában, a 13. számú melléklet szerinti terjedelemben, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Védőoltási Nyilvántartásába.
(6)
A szociális szolgáltató intézmények üzemeltetői és a gyermekek szociális jogvédelmét és a szociális gondnokságot ellátó intézmények üzemeltetői kötelesek
a)
jelenteni a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak a 48. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti közegészségügyi veszélyeztetést,
b)
üzemeltetési szabályzatot kidolgozni és azt jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak, valamint annak módosítására irányuló javaslatot,
c)
betartani a jóváhagyott üzemeltetési szabályzatot,
d)
a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivatalnak adatokat szolgáltatni az intézményükben a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban,
e)
a közegészségügyi hivatalnak és a regionális közegészségügyi hivatalnak feladataik teljesítéséhez információkat és egyéb adatokat szolgáltatni, amelyek rendelkezésükre állnak, vagy amelyeket jogosultak megállapítani vagy megkövetelni.
(7)
Válsághelyzet idején az egyéni vállalkozó vagy jogi személy, amely a (4) bekezdés szerint hivatásszerűen végez fertőtlenítést és állati kártevők elleni védekezést, minden ilyen tevékenység elvégzését legkésőbb annak befejezését követő 24 órán belül bejelenti az illetékes közegészségügyi szervnek.
(8)
Az egyéni vállalkozó és a jogi személy köteles a helyiségek üzemeltetésének megkezdése előtt, amelyekre az (1) bekezdés b) pontja szerint nem vonatkozik a 13. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti javaslatok benyújtásának kötelezettsége, legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján az illetékes közegészségügyi szervnek
a)
írásban bejelenteni
1.
jogi személy esetében a cégnevet, a jogi formát, a székhelyet és a statisztikai azonosítószámot, ha ki lett osztva; egyéni vállalkozó esetében a nevet, a vezetéknevet és a lakóhelyet, valamint a statisztikai azonosítószámot, ha ki lett osztva,
2.
az üzemeltetés helyét,
3.
az üzemeltetési egység nevét,
4.
az üzemeltetési egység helyiségeiben végzett tevékenység meghatározását,
5.
az üzemeltetési egység helyiségeiben végzett tevékenység megkezdésének dátumát,
b)
benyújtani az üzemeltetési szabályzatot, ha ezt e törvény előírja.
(9)
Az egyéni vállalkozó és a jogi személy, amelynek tevékenységi köre a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi megállapítása azok lehetséges egészségügyi hatásainak értékelése céljából, ezt a tevékenységet csak akkor végezheti, ha rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal;65c) a tanúsítvány nem szükséges, ha fizikai tényezők megállapításáról van szó.
§ 52a
Povinnosti fyzických osôb, fyzických osôb – podnikateľov a právnických osôb súvisiace so vstupom do prevádzkových priestorov zariadení a vstupom na hromadné podujatia počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19
(1)
Fyzické osoby – podnikatelia a právnické osoby sú povinné požadovať od osôb vstupujúcich do prevádzok a na hromadné podujatia splnenie podmienok podľa § 48 ods. 4 písm. z); na tento účel sú oprávnené požadovať od osôb preukázanie totožnosti a preukázanie potvrdenia podľa § 48 ods. 4 písm. z).
(2)
Fyzické osoby – podnikatelia a právnické osoby sú povinné odoprieť vstup do prevádzkových priestorov zariadení alebo vstup na hromadné podujatie osobe, ktorá odmietne preukázať splnenie podmienok podľa § 48 ods. 4 písm. z) alebo neplní opatrenia nariadené podľa § 48 ods. 4 z dôvodu ochorenia COVID-19.
(3)
Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor, fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba je oprávnená vykázať z prevádzkových priestorov zariadení alebo z hromadného podujatia fyzickú osobu, ktorá porušuje opatrenia nariadené podľa § 48 ods. 4 z dôvodu ochorenia COVID-19.
(4)
Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor je oprávnená na zabezpečenie plnenia opatrenia podľa odseku 3 vyžadovať súčinnosť Policajného zboru.
52.a §
A természetes személyek, az egyéni vállalkozók és a jogi személyek kötelezettségei az intézmények üzemi helyiségeibe és a tömegrendezvényekre való belépéssel kapcsolatban a COVID-19 megbetegedés miatti válsághelyzet idején
(1)
Az egyéni vállalkozók és a jogi személyek kötelesek megkövetelni az üzemeltetési egységekbe és a tömegrendezvényekre belépő személyektől a 48. § (4) bekezdésének z) pontja szerinti feltételek teljesítését; e célból jogosultak a személyektől a személyazonosságuk igazolását és a 48. § (4) bekezdésének z) pontja szerinti igazolás bemutatását kérni.
(2)
Az egyéni vállalkozók és a jogi személyek kötelesek megtagadni a belépést az intézmények üzemi helyiségeibe vagy a tömegrendezvényre olyan személytől, aki megtagadja a 48. § (4) bekezdésének z) pontja szerinti feltételek teljesítésének igazolását, vagy nem teljesíti a 48. § (4) bekezdése szerint a COVID-19 megbetegedés miatt elrendelt intézkedéseket.
(3)
Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy, az egyéni vállalkozó vagy a jogi személy jogosult kitessékelni az intézmények üzemi helyiségeiből vagy a tömegrendezvényről azt a természetes személyt, aki megsérti a 48. § (4) bekezdése szerint a COVID-19 megbetegedés miatt elrendelt intézkedéseket.
(4)
Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy jogosult a (3) bekezdés szerinti intézkedés teljesítésének biztosítása érdekében a Rendőrség közreműködését kérni.
§ 53
Povinnosti obcí
 
Obce sú povinné
a)
plniť opatrenia na predchádzanie ochoreniam nariadené úradom verejného zdravotníctva alebo regionálnym úradom verejného zdravotníctva,
b)
predkladať opatrenia a návrhy uvedené v § 13 na posúdenie úradu verejného zdravotníctva alebo regionálneho úradu verejného zdravotníctva a do času kladného posúdenia zdržať sa vykonávania posudzovaných opatrení alebo činností,
c)
spolupracovať s úradom verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení ich úloh a poskytovať im údaje a informácie, ktoré majú k dispozícii alebo sú oprávnené ich zisťovať alebo vyžadovať.
53. §
A községek kötelezettségei
 
A községek kötelesek
a)
teljesíteni a betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket, amelyeket a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal rendelt el,
b)
a 13. §-ban említett intézkedéseket és javaslatokat véleményezésre benyújtani a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak, és a kedvező véleményezésig tartózkodni a véleményezett intézkedések vagy tevékenységek végrehajtásától,
c)
együttműködni a közegészségügyi hivatallal és a regionális közegészségügyi hivatallal feladataik teljesítése során, és a rendelkezésükre álló, illetve az általuk megállapítható vagy bekérhető adatokat és információkat a rendelkezésükre bocsátani.
DEVIATA ČASŤ
KILENCEDIK RÉSZ
ŠTÁTNY ZDRAVOTNÝ DOZOR A EPIDEMIOLOGICKÉ VYŠETROVANIE
Állami egészségügyi felügyelet és járványügyi vizsgálat
§ 54
(1)
Štátny zdravotný dozor je dozor nad dodržiavaním ustanovení tohto zákona, všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie a iných všeobecne záväzných právnych predpisov upravujúcich ochranu verejného zdravia.
(2)
Epidemiologickým vyšetrovaním sa zisťujú okolnosti dôležité na vymedzenie ohniska nákazy, posudzujú sa príčiny a spôsoby šírenia prenosných ochorení a vykonávajú sa potrebné opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení; epidemiologické vyšetrovanie sa vykonáva u každej osoby a na miestach, kde možno v súvislosti s prenosným ochorením alebo s podozrením z prenosného ochorenia zistiť skutočnosti dôležité na prijatie protiepidemiologických opatrení. Epidemiologické vyšetrovanie je možné realizovať aj na diaľku, vyhodnocovaním elektronických zdravotných záznamov v elektronickej zdravotnej knižke lekárom alebo verejným zdravotníkom príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva alebo úradu verejného zdravotníctva v rozsahu ustanovenom osobitným predpisom.66aa) Lekár alebo verejný zdravotník príslušného regionálneho úradu verejného zdravotníctva alebo úradu verejného zdravotníctva pristupuje k elektronickým zdravotným záznamom v elektronickej zdravotnej knižke prostredníctvom elektronického preukazu zdravotníckeho pracovníka podľa osobitného predpisu.66ab)
(3)
Štátny zdravotný dozor a epidemiologické vyšetrovanie vykonávajú osoby vykonávajúce štátny zdravotný dozor alebo osoby vykonávajúce epidemiologické vyšetrovanie, ktoré sa pri výkone štátneho zdravotného dozoru a pri výkone epidemiologického vyšetrovania preukazujú služobným preukazom.
(4)
Štátny zdravotný dozor nad dodržiavaním opatrení podľa § 12 ods. 2 písm. a) alebo písm. b) sa vykonáva s použitím údajov poskytnutých úradu verejného zdravotníctva podľa osobitného predpisu.66b)
(5)
Štátny zdravotný dozor nad dodržiavaním opatrenia, ktoré spočíva v nariadení izolácie v domácom prostredí, ak fyzická osoba súhlasila s podrobením sa izolácii v domácom prostredí za použitia mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, sa môže vykonať len spôsobom a za podmienok ustanovených v § 60a až 60e.
(6)
Orgány verejného zdravotníctva pri výkone štátneho zdravotného dozoru nad zdravými pracovnými podmienkami koordinujú svoju činnosť s orgánmi štátnej správy v oblasti inšpekcie práce.3)
54. §
(1)
Az állami egészségügyi felügyelet e törvény rendelkezéseinek, a végrehajtására kiadott általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak és a közegészség védelmét szabályozó egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak a betartása feletti felügyelet.
(2)
A járványügyi vizsgálat során megállapítják a fertőzésgóc körülhatárolásához fontos körülményeket, felmérik a fertőző betegségek terjedésének okait és módjait, és megteszik a szükséges intézkedéseket a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésére; a járványügyi vizsgálatot minden olyan személynél és helyen elvégzik, ahol fertőző betegséggel vagy fertőző betegség gyanújával összefüggésben a járványellenes intézkedések meghozatalához fontos tényeket lehet megállapítani. A járványügyi vizsgálat távolról is megvalósítható, az illetékes regionális közegészségügyi hivatal vagy közegészségügyi hivatal orvosa vagy közegészségügyi szakembere által az elektronikus egészségügyi könyvben található elektronikus egészségügyi feljegyzések kiértékelésével, külön jogszabályban66aa) meghatározott mértékben. Az illetékes regionális közegészségügyi hivatal vagy közegészségügyi hivatal orvosa vagy közegészségügyi szakembere az elektronikus egészségügyi könyvben található elektronikus egészségügyi feljegyzésekhez az egészségügyi dolgozó elektronikus igazolványán keresztül fér hozzá, külön jogszabály66ab) szerint.
(3)
Az állami egészségügyi felügyeletet és a járványügyi vizsgálatot az állami egészségügyi felügyeletet végző személyek vagy a járványügyi vizsgálatot végző személyek végzik, akik az állami egészségügyi felügyelet és a járványügyi vizsgálat végzése során szolgálati igazolvánnyal igazolják magukat.
(4)
A 12. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti intézkedések betartása feletti állami egészségügyi felügyelet a közegészségügyi hivatalnak külön jogszabály66b) szerint szolgáltatott adatok felhasználásával történik.
(5)
Az otthoni elkülönítés elrendeléséből álló intézkedés betartása feletti állami egészségügyi felügyelet, ha a természetes személy hozzájárult az otthoni elkülönítéshez az elrendelt elkülönítés betartását ellenőrző mobilalkalmazás használatával, csak a 60a–60e. §-ban meghatározott módon és feltételekkel végezhető el.
(6)
A közegészségügyi szervek az egészséges munkakörülmények feletti állami egészségügyi felügyelet gyakorlása során összehangolják tevékenységüket a munkavédelmi felügyelőség államigazgatási szerveivel.3)
§ 55
(1)
Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor alebo osoba vykonávajúca epidemiologické vyšetrovanie je pri plnení svojich úloh oprávnená
a)
požadovať preukázanie totožnosti fyzických osôb pri vykonávaní úloh podľa tohto zákona,
b)
vstupovať na pozemky, do prevádzkarní, zariadení a objektov, ktoré súvisia s predmetom štátneho zdravotného dozoru, a požadovať potrebné sprevádzanie,
c)
odoberať vzorky v množstve a v rozsahu potrebnom na vyšetrenie a vykonávať ich odborné posúdenie,
d)
vykonávať zistenia vrátane potrebnej fotodokumentácie, videodokumentácie a zvukových záznamov,
e)
požadovať informácie, údaje, vysvetlenia, podklady, nazerať do príslušných dokladov,
f)
ukladať na mieste výkonu štátneho zdravotného dozoru opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov,
g)
ukladať na mieste výkonu epidemiologického vyšetrovania opatrenia na predchádzanie vzniku a šíreniu prenosných ochorení podľa § 12 ods. 2,
h)
zisťovať v ohnisku nákazy osobné údaje osôb chorých na prenosné ochorenie, osôb podozrivých z prenosného ochorenia a osôb podozrivých z nákazy v tomto rozsahu: meno, priezvisko, rodné číslo, trvalý pobyt, kontaktná adresa, telefonický kontakt, meno a priezvisko všeobecného lekára, údaje o zdravotnom stave v rozsahu potrebnom na zabezpečenie epidemiologického vyšetrovania, údaje o podozrivých faktoroch, vektoroch prenosu, imunite osôb v ohnisku nákazy a ďalšie epidemiologické údaje,
i)
kontrolovať plnenie opatrení uložených podľa § 12 a odseku 2.
(2)
Opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov podľa odseku 1 písm. f) sú
a)
zákaz výroby, manipulácie alebo uvádzania do obehu výrobkov, ktoré odporujú požiadavkám ustanoveným týmto zákonom a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi upravujúcimi ochranu verejného zdravia,
b)
príkaz na stiahnutie výrobkov z obehu, ak predstavujú riziko vážneho poškodenia verejného zdravia,
c)
príkaz na zneškodnenie výrobkov podľa písmena a) pri preukázaní ich zdravotnej škodlivosti,
d)
zákaz alebo obmedzenie používania pitnej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná podľa § 17 ods. 6 alebo teplej vody, ktorá nie je zdravotne bezpečná podľa § 17e ods. 4,
e)
zákaz kúpania vo vode, ktorá nespĺňa požiadavky na kvalitu vody v prírodnom kúpalisku a na kvalitu vody v umelom kúpalisku,
f)
zákaz používania prístrojov a zariadení, ktoré bezprostredne ohrozujú zdravie ľudí,
g)
nariadenie uzatvorenia prevádzky alebo jej časti na potrebné obdobie, ak sa pri výkone kontroly zistí také porušenie tohto zákona a iných všeobecne záväzných právnych predpisov upravujúcich ochranu verejného zdravia, ktoré môže mať bezprostredne za následok riziko vážneho poškodenia zdravia ľudí,
h)
zákaz výroby a uvádzania do obehu zdraviu nebezpečných potravín, pokrmov alebo iných výrobkov,
i)
nariadenie vykonania špeciálnych meraní, analýz alebo vyšetrení na účely hodnotenia zdraviu škodlivých faktorov a ich vplyvu na verejné zdravie,
j)
dočasný zákaz sprístupnenia kozmetického výrobku na trhu13ad) po dobu potrebnú na vykonanie odborného posúdenia alebo preverenia dôvodného podozrenia, že kozmetický výrobok predstavuje riziko pre verejné zdravie,
k)
zákaz alebo iné obmedzenie sprístupnenia kozmetického výrobku na trhu, ako je uvedené v písmene j), príkaz na stiahnutie kozmetického výrobku z trhu14a) alebo príkaz na prevzatie kozmetického výrobku späť14b) od spotrebiteľa, ak
1.
je potrebné okamžite zasiahnuť, pretože kozmetický výrobok predstavuje vážne riziko pre verejné zdravie,
2.
zodpovedná osoba neprijala v určenej lehote vhodné opatrenia podľa § 12 ods. 3 písm. i) alebo
3.
kozmetický výrobok bol ohlásený zo systému RAPEX,66a)
l)
dočasné obmedzenie sprístupnenia kozmetického výrobku na trhu, dočasné stiahnutie kozmetického výrobku z trhu alebo dočasné prevzatie kozmetického výrobku späť od spotrebiteľa, ak je kozmetický výrobok v súlade s osobitným predpisom,47b) ale preukázateľne predstavuje alebo môže predstavovať vážne riziko pre verejné zdravie,
m)
opatrenia na obnovenie kvality a zdravotnej bezpečnosti pitnej vody alebo teplej vody, ktoré sú potrebné na ochranu ľudského zdravia vrátane opatrení na zníženie rizika z domových rozvodných systémov.
(3)
Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor pri uložení opatrenia podľa odseku 2 je povinná o uložení opatrenia vyhotoviť zápisnicu s poučením o možnosti podať námietky podľa odseku 4 a jedno vyhotovenie zápisnice odovzdať tomu, komu bolo opatrenie uložené.
(4)
Proti uloženému opatreniu na odstránenie zistených nedostatkov sú prípustné námietky, ktoré nemajú odkladný účinok. Námietky možno podať písomne do desiatich dní od uloženia opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov orgánu verejného zdravotníctva, ktorého zamestnanec alebo príslušník (§ 54 ods. 2) opatrenie uložil.
(5)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva je povinný o námietkach podľa odseku 4 rozhodnúť do 15 dní od ich doručenia. Proti rozhodnutiu o námietkach sa nemožno odvolať.
55. §
(1)
Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy vagy a járványügyi vizsgálatot végző személy feladatai teljesítése során jogosult
a)
e törvény szerinti feladatok végzése során a természetes személyek személyazonosságának igazolását kérni,
b)
belépni az állami egészségügyi felügyelet tárgyával összefüggő földterületekre, üzlethelyiségekbe, létesítményekbe és objektumokba, és a szükséges kíséretet kérni,
c)
a vizsgálathoz szükséges mennyiségben és mértékben mintát venni és azok szakvéleményezését elvégezni,
d)
megállapításokat tenni, beleértve a szükséges fénykép-, videó- és hangfelvételek készítését,
e)
információkat, adatokat, magyarázatokat, dokumentumokat kérni, a vonatkozó iratokba betekinteni,
f)
az állami egészségügyi felügyelet végzésének helyszínén a feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseket elrendelni,
g)
a járványügyi vizsgálat végzésének helyszínén a 12. § (2) bekezdése szerinti, a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésére irányuló intézkedéseket elrendelni,
h)
a fertőzésgócban megállapítani a fertőző betegségben szenvedő, a fertőző betegség gyanújában szenvedő és a fertőzésgyanús személyek személyes adatait a következő terjedelemben: utónév, vezetéknév, személyi szám, állandó lakhely, elérhetőségi cím, telefonos elérhetőség, a háziorvos utó- és vezetékneve, a járványügyi vizsgálat biztosításához szükséges mértékben az egészségi állapotra vonatkozó adatok, a gyanús tényezőkre, a terjedési vektorokra, a fertőzésgócban lévő személyek immunitására vonatkozó adatok és egyéb járványügyi adatok,
i)
a 12. § és a (2) bekezdés szerint elrendelt intézkedések teljesítését ellenőrizni.
(2)
Az (1) bekezdés f) pontja szerinti, a feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések a következők:
a)
az e törvényben és a közegészség védelmét szabályozó egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokban megállapított követelményeknek nem megfelelő termékek gyártásának, kezelésének vagy forgalomba hozatalának tilalma,
b)
a termékek forgalomból való kivonásának elrendelése, ha azok súlyos közegészségügyi kockázatot jelentenek,
c)
az a) pont szerinti termékek megsemmisítésének elrendelése egészségkárosító hatásuk bizonyítása esetén,
d)
a 17. § (6) bekezdése szerint egészségügyi szempontból nem biztonságos ivóvíz vagy a 17e. § (4) bekezdése szerint egészségügyi szempontból nem biztonságos meleg víz használatának tilalma vagy korlátozása,
e)
a természetes fürdőhelyen és a mesterséges fürdőhelyen a vízminőségi követelményeknek nem megfelelő vízben való fürdés tilalma,
f)
az emberek egészségét közvetlenül veszélyeztető készülékek és berendezések használatának tilalma,
g)
az üzemeltetés vagy annak egy részének a szükséges időtartamra történő bezárásának elrendelése, ha az ellenőrzés során e törvénynek vagy a közegészség védelmét szabályozó egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályoknak olyan megsértését állapítják meg, amely közvetlenül az emberek egészségének súlyos károsodásának kockázatával járhat,
h)
egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek vagy egyéb termékek gyártásának és forgalomba hozatalának tilalma,
i)
különleges mérések, elemzések vagy vizsgálatok elvégzésének elrendelése az egészségre ártalmas tényezők és azok közegészségre gyakorolt hatásának értékelése céljából,
j)
a kozmetikai termék piaci hozzáférhetővé tételének ideiglenes tilalma13ad) a szakvéleményezés elvégzéséhez vagy annak az alapos gyanúnak a kivizsgálásához szükséges időre, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent,
k)
a j) pontban foglaltakon túl a kozmetikai termék piaci hozzáférhetővé tételének tilalma vagy egyéb korlátozása, a kozmetikai termék piacról való kivonásának14a) vagy a kozmetikai termék fogyasztótól való visszavételének14b) elrendelése, ha
1.
azonnali beavatkozásra van szükség, mivel a kozmetikai termék súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
2.
a felelős személy a megadott határidőn belül nem tette meg a 12. § (3) bekezdésének i) pontja szerinti megfelelő intézkedéseket, vagy
3.
a kozmetikai terméket a RAPEX rendszerből66a) jelentették,
l)
a kozmetikai termék piaci hozzáférhetővé tételének ideiglenes korlátozása, a kozmetikai termék piacról való ideiglenes kivonása vagy a kozmetikai termék fogyasztótól való ideiglenes visszavétele, ha a kozmetikai termék megfelel a külön jogszabálynak,47b) de bizonyíthatóan súlyos közegészségügyi kockázatot jelent vagy jelenthet,
m)
az emberi egészség védelméhez szükséges, az ivóvíz vagy a meleg víz minőségének és egészségügyi biztonságának helyreállítására irányuló intézkedések, beleértve a házi elosztórendszerekből származó kockázat csökkentésére irányuló intézkedéseket.
(3)
Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy a (2) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésekor köteles az intézkedés elrendeléséről jegyzőkönyvet készíteni, amely tartalmazza a (4) bekezdés szerinti kifogás benyújtásának lehetőségéről szóló tájékoztatást, és a jegyzőkönyv egy példányát átadni annak, akivel szemben az intézkedést elrendelték.
(4)
A feltárt hiányosságok megszüntetésére elrendelt intézkedéssel szemben kifogásnak van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A kifogást a feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedés elrendelésétől számított tíz napon belül írásban lehet benyújtani ahhoz a közegészségügyi szervhez, amelynek alkalmazottja vagy tagja (54. § (2) bek.) az intézkedést elrendelte.
(5)
Az illetékes közegészségügyi szerv köteles a (4) bekezdés szerinti kifogásról a kézbesítésüktől számított 15 napon belül dönteni. A kifogásról hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
§ 55a
Nariadenie uzatvorenia prevádzky počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19
(1)
Ak osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor pri výkone kontroly u fyzickej osoby – podnikateľa alebo u právnickej osoby zistí porušenie opatrení nariadených podľa § 48 ods. 4 z dôvodu ochorenia COVID-19, môže na mieste nariadiť okamžité uzatvorenie prevádzky alebo jej časti, a to na 30 dní.
(2)
Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor je povinná o okamžitom uzatvorení prevádzky podľa odseku 1 vyhotoviť zápisnicu s poučením o možnosti podať námietky. Jedno vyhotovenie zápisnice odovzdá prevádzkovateľovi alebo prítomnému zamestnancovi prevádzkovateľa. Ustanovenia § 55 ods. 4 a 5 platia rovnako.
(3)
Osoba vykonávajúca štátny zdravotný dozor je oprávnená na zabezpečenie plnenia opatrenia podľa odseku 1 vyžadovať súčinnosť Policajného zboru.
55.a §
Az üzemeltetés bezárásának elrendelése válsághelyzet idején a COVID-19 megbetegedés miatt
(1)
Ha az állami egészségügyi felügyeletet végző személy a természetes személy – vállalkozónál vagy a jogi személynél végzett ellenőrzés során a COVID-19 megbetegedés miatt a 48. § (4) bekezdése szerint elrendelt intézkedések megsértését állapítja meg, a helyszínen elrendelheti az üzemeltetés vagy annak egy részének azonnali bezárását, mégpedig 30 napra.
(2)
Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy köteles az (1) bekezdés szerinti azonnali bezárásról jegyzőkönyvet készíteni, amely tartalmazza a kifogás benyújtásának lehetőségéről szóló tájékoztatást. A jegyzőkönyv egy példányát átadja az üzemeltetőnek vagy az üzemeltető jelen lévő alkalmazottjának. Az 55. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(3)
Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedés teljesítésének biztosítására a Rendőri Testület közreműködését kérni.
§ 55b
 
V súvislosti s plnením úloh podľa zákona využitím oprávnenia zakázať vstup na určené miesto alebo prikázať zotrvanie na určenom mieste podľa osobitného zákona alebo s plnením úloh podľa zákona z dôvodu ochorenia COVID-19 je príslušník Policajného zboru oprávnený vyžadovať od fyzických osôb potvrdenie podľa § 48 ods. 4 písm. z).
55.b §
 
A külön törvény szerinti, meghatározott helyre való belépés megtiltására vagy meghatározott helyen való tartózkodás elrendelésére vonatkozó jogosultság gyakorlásával összefüggő törvényi feladatok teljesítése, vagy a COVID-19 megbetegedés miatti törvényi feladatok teljesítése során a Rendőri Testület tagja jogosult a természetes személyektől a 48. § (4) bekezdésének z) pontja szerinti igazolást kérni.
DESIATA ČASŤ
TIZEDIK RÉSZ
PRIESTUPKY A INÉ SPRÁVNE DELIKTY
Szabálysértések és egyéb közigazgatási jogszabálysértések
§ 56
Priestupky
(1)
Priestupku na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí ten, kto
a)
sa bez preukázania závažných zdravotných alebo iných lekárom zdôvodnených prípadoch nepodrobí očkovaniu, vyplývajúcemu z príslušných právnych predpisov, alebo nariadenému očkovaniu,
b)
nevykoná nariadenú dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov,
c)
sa nepodrobí nariadenej izolácii alebo nestrpí nariadený zvýšený zdravotný dozor, lekársky dohľad alebo sa nepodrobí nariadeným karanténnym opatreniam,
d)
nevykoná nariadené opatrenia na zabránenie šíreniu ochorení prenosných zo zvierat na ľudí,
e)
sa nepodrobí nariadenému zákazu alebo obmedzeniu výkonu povolania z dôvodu ochorenia na prenosné ochorenie alebo podozrenia na prenosné ochorenie,
f)
nesplní nariadené opatrenie pri ohrozeniach verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 písm. a) až d), f) až i), n), r), t), u), y) až ab),
g)
nespolupracuje s úradom verejného zdravotníctva alebo regionálnym úradom verejného zdravotníctva pri plnení nariadených opatrení na predchádzanie ochoreniam,
h)
poruší oznamovaciu povinnosť alebo povinnosť poskytnúť informácie podľa § 51 ods. 1 písm. c),
i)
sa nepodrobí v súvislosti s predchádzaním prenosným ochoreniam lekárskym vyšetreniam alebo diagnostickým skúškam, ktoré nie sú spojené s nebezpečenstvom pre zdravie, preventívnemu podávaniu protilátok alebo iných prípravkov, liečeniu prenosných ochorení, izolácii alebo karanténnym opatreniam,
j)
neinformuje o svojom akútnom prenosnom ochorení alebo o svojom bacilonosičstve pri prijatí do zariadenia, v ktorom sa vykonávajú epidemiologicky závažné činnosti, do zariadenia sociálnych služieb alebo do zariadenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
k)
nezabezpečí ako zástupca dieťaťa plnenie niektorej z povinností podľa § 51 ods. 1 a 2,
l)
vykonáva činnosť, na ktorú je potrebné podľa ustanovení tohto zákona osvedčenie o odbornej spôsobilosti, bez takéhoto osvedčenia,
m)
ohrozí alebo poruší zdravotnú nezávadnosť požívatín a hotových pokrmov v zariadeniach spoločného stravovania,
n)
ako vlastník bytovej budovy alebo nebytovej budovy, ktorý nie je fyzickou osobou-podnikateľom alebo právnickou osobou, poruší niektorú z povinností podľa § 17d,
o)
nedodržiava niektorú z povinností podľa § 60a ods. 4.
(2)
Priestupku na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí ten, kto sa v čase krízovej situácie nepodrobí opatreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a) alebo písm. b), a to nariadenej izolácii alebo nariadeným karanténnym opatreniam súvisiacim so vstupom na územie Slovenskej republiky v súvislosti so vznikom pandémie alebo šírením nebezpečnej nákazlivej ľudskej choroby; za tento priestupok sa uloží pokuta vo výške až do 5 000 eur.
(3)
Za priestupok podľa odseku 1 možno uložiť pokutu do 1 659 eur a v blokovom konaní do 99 eur, ak odsek 2 alebo odsek 4 neustanovuje inak. Za nepodrobenie sa povinnému očkovaniu možno uložiť pokutu v súhrnnej výške 331 eur.
(4)
Za priestupok podľa odseku 1 písm. c) a f) spáchaný v čase krízovej situácie sa v blokovom konaní uloží pokuta do 1000 eur; tieto priestupky v blokovom konaní môžu prejednávať aj orgány Policajného zboru a obecnej polície.
(5)
Priestupky podľa tohto zákona prejednávajú v rozsahu svojej pôsobnosti úrad verejného zdravotníctva, regionálny úrad verejného zdravotníctva a orgány verejného zdravotníctva uvedené v § 3 ods. 1 písm. d) až g), ak odsek 4 neustanovuje inak. Na priestupky a na ich prejednávanie sa vzťahuje osobitný predpis.67)
56. §
Szabálysértések
(1)
Közegészségügyi szabálysértést követ el az, aki
a)
súlyos egészségügyi vagy más, orvos által igazolt okok bizonyítása nélkül nem veti alá magát a vonatkozó jogszabályokból következő vagy az elrendelt védőoltásnak,
b)
nem végzi el az elrendelt fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést,
c)
nem veti alá magát az elrendelt elkülönítésnek, vagy nem tűri az elrendelt fokozott egészségügyi felügyeletet, orvosi felügyeletet, vagy nem veti alá magát az elrendelt karanténintézkedéseknek,
d)
nem hajtja végre az állatról emberre terjedő betegségek terjedésének megakadályozására elrendelt intézkedéseket,
e)
fertőző betegség vagy fertőző betegség gyanúja miatt nem veti alá magát a foglalkozás gyakorlásának elrendelt tilalmának vagy korlátozásának,
f)
közegészségügyi veszélyeztetés esetén nem teljesíti a 48. § (4) bekezdésének a)–d), f)–i), n), r), t), u), y)–ab) pontja szerint elrendelt intézkedést,
g)
nem működik együtt a közegészségügyi hivatallal vagy a regionális közegészségügyi hivatallal a betegségek megelőzésére elrendelt intézkedések teljesítése során,
h)
megszegi az 51. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentési kötelezettséget vagy információszolgáltatási kötelezettséget,
i)
a fertőző betegségek megelőzésével összefüggésben nem veti alá magát az egészségre nem veszélyes orvosi vizsgálatoknak vagy diagnosztikai vizsgálatoknak, az ellenanyagok vagy egyéb készítmények megelőző adagolásának, a fertőző betegségek gyógykezelésének, az elkülönítésnek vagy a karanténintézkedéseknek,
j)
a járványügyi szempontból kockázatos tevékenységet végző intézménybe, szociális szolgáltató intézménybe vagy a gyermekek szociális jogvédelmét és a szociális gondnokságot ellátó intézménybe történő felvételkor nem tájékoztat az akut fertőző betegségéről vagy baktériumhordozásáról,
k)
a gyermek képviselőjeként nem biztosítja az 51. § (1) és (2) bekezdése szerinti valamely kötelezettség teljesítését,
l)
olyan tevékenységet végez, amelyhez e törvény rendelkezései szerint szakmai alkalmassági bizonyítvány szükséges, anélkül, hogy ilyen bizonyítvánnyal rendelkezne,
m)
a közétkeztetési létesítményekben veszélyezteti vagy megsérti az élelmiszerek és készételek egészségügyi ártalmatlanságát,
n)
lakóépület vagy nem lakáscélú épület tulajdonosaként, aki nem természetes személy – vállalkozó vagy jogi személy, megszegi a 17d. § szerinti valamely kötelezettséget,
o)
nem tartja be a 60a. § (4) bekezdése szerinti valamely kötelezettséget.
(2)
Közegészségügyi szabálysértést követ el az, aki válsághelyzet idején nem veti alá magát a 12. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti intézkedéseknek, mégpedig a pandémia kialakulásával vagy veszélyes fertőző emberi betegség terjedésével összefüggésben a Szlovák Köztársaság területére való belépéssel kapcsolatos elrendelt elkülönítésnek vagy elrendelt karanténintézkedéseknek; ezért a szabálysértésért legfeljebb 5 000 euróig terjedő pénzbírság szabható ki.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti szabálysértésért 1 659 euróig terjedő, helyszíni bírságolási eljárásban pedig 99 euróig terjedő pénzbírság szabható ki, ha a (2) vagy (4) bekezdés másként nem rendelkezik. A kötelező védőoltás elmulasztásáért összesen 331 euró pénzbírság szabható ki.
(4)
A válsághelyzet idején elkövetett, (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti szabálysértésért helyszíni bírságolási eljárásban 1000 euróig terjedő pénzbírság szabható ki; ezeket a szabálysértéseket helyszíni bírságolási eljárásban a Rendőri Testület és a községi rendőrség szervei is tárgyalhatják.
(5)
Az e törvény szerinti szabálysértések ügyében hatáskörükben a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatal és a 3. § (1) bek. d)–g) pontjában felsorolt közegészségügyi szervek járnak el, ha a (4) bekezdés másként nem rendelkezik. A szabálysértésekre és azok elbírálására külön jogszabály vonatkozik.67)
§ 57
Iné správne delikty
(1)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá poruší niektorú z povinností podľa § 17, § 17a, § 17c alebo § 17d.
(2)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vyrába alebo dodáva materiály, výrobky alebo filtračné média určené na styk s pitnou vodou alebo chemické látky na úpravu vody na pitnú vodu v rozpore s § 18.
(3)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ prírodného kúpaliska, ak poruší niektorú z povinností podľa § 19 ods. 7 a 8.
(4)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ umelého kúpaliska, ak poruší niektorú z povinností podľa § 19 ods. 9.
(5)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ a právnická osoba, ktoré v blízkosti vodných plôch využívaných na kúpanie, ktoré nie sú vodou určenou na kúpanie alebo prírodným kúpaliskom, prevádzkujú zariadenia uvedené v § 21, 22 a 26 a v ponuke svojich služieb spotrebiteľovi alebo v reklame výslovne ponúkajú možnosť kúpania, ak neposkytnú verejnosti aktuálnu informáciu o kvalite vody.
(6)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ budovy, ak nezabezpečuje kvalitu vnútorného ovzdušia podľa § 20 ods. 3.
(7)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ ubytovacieho zariadenia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 21 ods. 3.
(8)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ telovýchovno-športového zariadenia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 22 ods. 3.
(9)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia starostlivosti o ľudské telo, ak poruší niektorú z povinností podľa § 23 ods. 3 alebo vykonáva činnosť v rozpore s § 23 ods. 4.
(10)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ solária aj vtedy, ak poruší niektorú z povinností podľa § 23 ods. 5.
(11)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ sauny aj vtedy, ak poruší niektorú z povinností podľa § 23 ods. 6.
(12)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia pre deti a mládež, ak poruší niektorú z povinností podľa § 24 ods. 5.
(13)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ predškolského zariadenia, ak nedodrží niektorú z požiadaviek na umiestnenie dieťaťa v predškolskom zariadení podľa § 24 ods. 6 až 8 alebo niektorú z povinností podľa § 24 ods. 9.
(14)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba oprávnená prevádzkovať živnosť starostlivosti o deti do šesť rokov veku, ktorá prevádzkuje živnosť v prevádzkarni, ak poruší niektorú z povinností podľa § 24 ods. 10.
(15)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba oprávnená prevádzkovať živnosť výchovy a mimoškolského vzdelávania detí a mládeže, ktorá prevádzkuje živnosť v prevádzkarni, ak poruší niektorú z povinností podľa § 24 ods. 11.
(16)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí organizátor zotavovacieho podujatia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 25 ods. 2.
(17)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania, ak poruší niektorú z povinností podľa § 26 ods. 3, 4 a 6; to neplatí, ak ide o nesplnenie povinnosti podľa § 26 ods. 4 písm. i) a j) v prevádzke verejného stravovania, v stánku s rýchlym občerstvením a iných zariadeniach s ambulantným predajom pokrmov a nápojov a na hromadných podujatiach.
(18)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia spoločného stravovania pre deti a mládež, ak poruší niektorú z povinností podľa § 26 ods. 4 a 8.
(19)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zdrojov hluku, infrazvuku alebo vibrácií, ak poruší niektorú z povinností podľa § 27 ods. 1.
(20)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zdrojov elektromagnetického žiarenia, ak nezabezpečí technické, organizačné a iné opatrenia podľa § 28 ods. 1.
(21)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ umelých zdrojov optického žiarenia, ak poruší niektorú z povinností podľa § 29.
(22)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a)
nezabezpečí opatrenia podľa § 30 ods. 1 písm. a),
b)
nezabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a nezabezpečí vypracovanie písomného posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou podľa § 30 ods. 1 písm. b),
c)
nezabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia na pracovisku, na ktorom zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie najmenej raz za 24 mesiacov alebo na pracovisku, na ktorom zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie najmenej raz za rok podľa § 30 ods. 1 písm. c) a nezabezpečí vypracovanie písomného posudku o riziku alebo písomného záznamu o posúdení rizika podľa § 30 ods. 1 písm. d),
d)
nezabezpečí pre zamestnancov posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30 ods. 1 písm. f),
e)
nepredloží lekárovi, ktorý vykonáva lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, zoznam zamestnancov podľa § 30 ods. 1 písm. g),
f)
neuchová lekárske posudky o zdravotnej spôsobilosti na prácu zamestnancov podľa § 30 ods. 1 písm. h),
g)
nevypracuje prevádzkový poriadok podľa § 30 ods. 1 písm. i),
h)
nevedie a neuchová evidenciu zamestnancov, ktorí vykonávajú prácu zaradenú do druhej kategórie, tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 30 ods. 1 písm. j),
i)
nepredloží príslušnému orgánu verejného zdravotníctva v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou návrhy na zaradenie prác do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie alebo návrhy na zmenu alebo vyradenie prác z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 30 ods. 1 písm. k),
j)
nevypracuje v spolupráci s pracovnou zdravotnou službou každoročne k 31. decembru informáciu o výsledkoch posúdenia zdravotného rizika a opatreniach vykonaných na ich zníženie alebo odstránenie na pracoviskách, na ktorých zamestnanci vykonávajú prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, s hodnotením zdravotného stavu zamestnancov vo vzťahu k práci a do 15. januára nasledujúceho roku ju nepredloží príslušnému orgánu verejného zdravotníctva podľa § 30 ods. 1 písm. l),
k)
neposkytne príslušnému orgánu verejného zdravotníctva súčinnosť pri prešetrovaní pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa § 30 ods. 1 písm. m),
l)
neodovzdá po zániku živnostenského oprávnenia alebo po zániku obchodnej spoločnosti dokumentáciu vedenú podľa § 30 ods. 1 písm. b), h) a j) príslušnému orgánu verejného zdravotníctva podľa § 30 ods. 1 písm. n),
m)
nezabezpečí zamestnancom mimoriadnu lekársku preventívnu prehliadku vo vzťahu k práci nariadenú úradom verejného zdravotníctva alebo príslušným orgánom verejného zdravotníctva podľa § 30e ods. 15.
(23)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu zaradenú do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie, ak
a)
si nezabezpečí posúdenie zdravotného rizika z expozície faktorom práce a pracovného prostredia a nezabezpečí si vypracovanie posudku o riziku s kategorizáciou prác z hľadiska zdravotného rizika podľa § 30 ods. 5 písm. a),
b)
nezabezpečí opatrenia podľa § 30 ods. 5 písm. b),
c)
nezabezpečí posudzovanie svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30 ods. 5 písm. c),
d)
nepredloží príslušnému orgánu verejného zdravotníctva návrh na zaradenie svojej práce do tretej kategórie alebo štvrtej kategórie alebo návrh na zmenu alebo vyradenie svojej práce z tretej kategórie alebo štvrtej kategórie podľa § 30 ods. 5 písm. d),
e)
neuchová posudky o svojej zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30 ods. 5 písm. e).
(24)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí držiteľ oprávnenia na pracovnú zdravotnú službu, ktorý
a)
nezabezpečí zdravotníckych pracovníkov v tíme pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) alebo písm. b),
b)
nemá povolenie na prevádzkovanie ambulancie alebo zmluvu na prenájom ambulancie s poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, ktorý má povolenie na prevádzkovanie ambulancie podľa § 30d ods. 1 písm. c),
c)
nevykonáva odborné činnosti podľa osobitných predpisov podľa § 30d ods. 1 písm. d),
d)
nevykonáva odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov podľa 
§ 30d ods. 1 písm. e),
e)
nevykonáva činnosť pracovnej zdravotnej služby nestranne podľa § 30d ods. 1 písm. f),
f)
nevedie dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab, § 30ad alebo dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30d ods. 1 písm. g),
g)
neoznámi bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena alebo miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo zmenu obchodného mena, sídla alebo právnej formy, ak ide o právnickú osobu, alebo zmenu osoby vedúceho tímu pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. h),
h)
neumožní úradu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia podmienok výkonu pracovnej zdravotnej služby, na základe ktorých bolo vydané oprávnenie na pracovnú zdravotnú službu podľa § 30d ods. 1 písm. i) prvého bodu,
i)
neumožní úradu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. i) druhého bodu,
j)
neumožní príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. j).
(25)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom hluku, ak
a)
nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 32 ods. 1,
b)
nepožiada o povolenie výnimky podľa § 32 ods. 2,
c)
poruší podmienky určené v rozhodnutí o povolení výnimky podľa § 32 ods. 4,
d)
nesplní povinnosť podľa § 32 ods. 5.
(26)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zariadenia, ktoré sú zdrojom vibrácií, ak
a)
nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 33 ods. 1,
b)
nepožiada o povolenie výnimky podľa § 33 ods. 2 alebo 3,
c)
poruší podmienky určené v rozhodnutí o povolení výnimky podľa § 33 ods. 5,
d)
nesplní povinnosť podľa § 33 ods. 6.
(27)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zdroje elektromagnetického žiarenia, ak nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 34.
(28)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá používa alebo prevádzkuje zdroje optického žiarenia, ak nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia podľa § 35.
(29)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a)
nezabezpečí osvetlenie pracovných priestorov podľa § 36 ods. 1,
b)
poruší povinnosť podľa § 36 ods. 3,
c)
nezabezpečí opatrenia na vylúčenie alebo zníženie nepriaznivých účinkov faktorov tepelno-vlhkostnej mikroklímy na zdravie zamestnancov podľa § 37 ods. 1 alebo poruší niektorú z povinností podľa § 37 ods. 2 až 4,
d)
poruší niektorú z povinností v oblasti ochrany zdravia pred fyzickou záťažou pri práci alebo v oblasti ochrany zdravia pred psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci podľa § 38,
e)
nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s chemickými faktormi podľa § 39 alebo nezabezpečí zamestnancom odbornú prípravu na prácu s diizokyanátmi podľa § 39 ods. 6,
f)
nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia alebo neplní povinnosti na ochranu zamestnancov pri práci s karcinogénnymi faktormi, mutagénnymi faktormi alebo reprodukčne toxickými faktormi podľa § 40,
g)
odstraňuje azbest alebo materiály obsahujúce azbest zo stavby bez oprávnenia podľa § 41 ods. 1,
h)
nepredloží pred začiatkom výkonu práce návrh podľa § 41 ods. 13,
i)
nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 41 ods. 16,
j)
nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s azbestom podľa § 41 ods. 17,
k)
nezabezpečí technické, organizačné alebo iné opatrenia na ochranu zamestnancov pri práci s biologickými faktormi alebo neposkytne očkovanie zamestnancom podľa § 42.
(30)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov sa dopustí
a)
zodpovedná osoba,13af) ak
1.
poruší ustanovenia podľa § 43 ods. 1 písm. b), d) a f) a ods. 2 písm. c),
2.
nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 43 ods. 1 písm. k) a n) alebo poruší povinnosť podľa § 43 ods. 1 písm. j),
3.
nesprístupní údaje a informácie podľa § 43 ods. 1 písm. l), m) a o),
4.
predloží čiastočnú správu o bezpečnosti kozmetického výrobku podľa § 43 ods. 1 písm. c),
b)
distribútor,13ak) ak
1.
poruší ustanovenie podľa § 43 ods. 4 písm. a), f) a i) a ods. 5 písm. a) a d),
2.
nesplní oznamovaciu a informačnú povinnosť podľa § 43 ods. 4 písm. e) a h),
3.
nesprístupní údaje podľa § 43 ods. 4 písm. g).
(31)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov sa dopustí
a)
zodpovedná osoba, ak uvedie na trh13ad) kozmetický výrobok, ktorý nie je v súlade s § 43 ods. 1 písm. a), c), e) a g) a ods. 2 písm. a), b) a d),
b)
distribútor, ak nedodrží ustanovenia § 43 ods. 4 písm. b) a ods. 5 písm. b) a c).
(32)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti kozmetických výrobkov sa dopustí
a)
zodpovedná osoba, ak
1.
neprijme vhodné opatrenia podľa § 43 ods. 1 písm. h) a i),
2.
nedodrží ustanovenie podľa § 43 ods. 1 písm. p) alebo uvedie na trh kozmetický výrobok, ktorý nie je v súlade s § 43 ods. 2 písm. e) a f),
b)
distribútor, ak neprijme vhodné opatrenia podľa § 43 ods. 4 písm. c).
(33)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a)
nesplní nariadené opatrenie na predchádzanie ochoreniam podľa § 12 ods. 2 písm. a) až c), e) a g) až m) a ods. 3 až 5 alebo vykonáva činnosť v rozpore s nariadeným opatrením,
b)
nesplní opatrenie pri ohrození verejného zdravia podľa § 48 ods. 4 alebo vykonáva činnosť v rozpore s nariadeným opatrením,
c)
nepredloží na posúdenie príslušnému orgánu verejného zdravotníctva opatrenia alebo návrhy podľa § 13 alebo do času kladného posúdenia sa nezdrží vykonávania posudzovaných opatrení alebo činností,
d)
nesplní povinnosť kvalitatívne a kvantitatívne zisťovať zdraviu škodlivé faktory podľa § 52 ods. 1 písm. c),
e)
poruší povinnosť vypracovať prevádzkový poriadok alebo povinnosť predložiť ho na schválenie alebo návrh na jeho zmenu príslušnému orgánu verejného zdravotníctva,
f)
nedodržiava schválené pracovné alebo technologické postupy alebo prevádzkový poriadok alebo správnu výrobnú prax alebo minimálne bezpečnostné a zdravotné požiadavky na pracovisko podľa § 52 ods. 1 písm. f),
g)
nezabezpečí primeraný zdravotný dohľad pre zamestnancov podľa § 52 ods. 1 písm. g),
h)
neumožní účasť svojich zamestnancov a žiakov škôl na povinných lekárskych preventívnych prehliadkach vo vzťahu k ich práci, vyšetreniach a očkovaniach, a to v nevyhnutne potrebnom rozsahu,
i)
nezabezpečí na pracovisku podmienky v súlade s ergonomickými, fyziologickými a psychologickými požiadavkami práce,
j)
nezabezpečí na zamedzenie vzniku, šíreniu a na obmedzenie výskytu prenosných ochorení dezinfekciu alebo reguláciu živočíšnych škodcov alebo vykonáva dezinfekciu alebo reguláciu živočíšnych škodcov v rozpore s § 52 ods. 1 písm. k),
k)
nezabezpečí pre zamestnancov pitnú vodu a vybavenie pracovísk podľa § 52 ods. 1 písm. l),
l)
nesplní oznamovaciu povinnosť podľa § 52 ods. 1 písm. m), n) alebo písm. q),
m)
nesplní si povinnosť podľa § 52 ods. 1 písm. r),
n)
neposkytuje osobám vykonávajúcim štátny zdravotný dozor alebo osobám vykonávajúcim epidemiologické vyšetrovanie súčinnosť pri výkone ich oprávnení podľa § 55 ods. 1, marí výkon štátneho zdravotného dozoru, nesplní alebo nestrpí uložené opatrenie na odstránenie zistených nedostatkov podľa § 55 ods. 2.
(34)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá prevádzkuje pieskoviská, ak neplní povinnosť podľa § 52 ods. 2.
(35)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ktorej predmetom činnosti je predaj alebo iné zaobchádzanie s veľmi toxickými látkami a zmesami alebo s toxickými látkami a zmesami, ak
a)
poruší zákaz predávať alebo vydávať fyzickej osobe veľmi toxické látky a zmesi,
b)
nedodrží obmedzenie pri predaji alebo výdaji toxických látok a zmesí podľa § 52 ods. 3 písm. b) a c).
(36)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí poskytovateľ pracovnej zdravotnej služby, ktorý vykonáva činnosť dodávateľským spôsobom samostatne, ak
a)
neohlási písomne úradu verejného zdravotníctva začatie svojej činnosti v lehote do 30 dní od začatia činnosti podľa § 30b ods. 13,
b)
nevykonáva odborné činnosti podľa osobitných predpisov podľa § 30c písm. a),
c)
nevykonáva odborné činnosti v súlade so zistenými a preukázateľnými informáciami o vykonávanej práci a o pracovisku s dôrazom na ochranu zdravia zamestnancov podľa 
§ 30c písm. b),
d)
nevykonáva činnosti pracovnej zdravotnej služby nestranne podľa § 30c písm. c),
e)
nevedie dokumentáciu o vykonávaní odborných činností podľa § 30ab alebo dokumentáciu súvisiacu s povinnosťami zamestnávateľa podľa § 30c písm. d),
f)
neoznámi bezodkladne úradu verejného zdravotníctva písomne zmenu obchodného mena a miesta podnikania, ak ide o fyzickú osobu – podnikateľa, alebo zmenu obchodného mena, sídla a právnej formy, ak ide o právnickú osobu podľa § 30c písm. e),
g)
neumožní príslušnému orgánu verejného zdravotníctva kontrolu plnenia povinností pracovnej zdravotnej služby podľa § 30c písm. f).
(37)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva v oblasti ochrany zdravia pri práci sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu s diizokyanátmi, ak si nezabezpečí odbornú prípravu na prácu s diizokyanátmi podľa § 39 ods. 5.
(38)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba-podnikateľ alebo právnická osoba, ktorá vykonáva dezinfekciu a reguláciu živočíšnych škodcov ako profesionálnu činnosť, ak poruší niektorú z povinností podľa § 52 ods. 4.
(39)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ak poruší niektorú z povinností podľa § 52 ods. 5.
(40)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí prevádzkovateľ zariadenia sociálnych služieb a prevádzkovateľ zariadenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak poruší niektorú z povinností podľa § 52 ods. 6.
(41)
Správneho deliktu na úseku verejného zdravotníctva sa dopustí fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, ak
a)
poruší povinnosť podľa § 52a ods. 1 alebo 2,
b)
nedodrží opatrenie podľa § 55a.
(42)
Iné správne delikty podľa tohto zákona prejednávajú a pokuty za ne ukladajú v rozsahu svojej pôsobnosti úrad verejného zdravotníctva, regionálny úrad verejného zdravotníctva a orgány verejného zdravotníctva uvedené v § 3 ods. 1 písm. d) až g). Správny delikt podľa odseku 33 písm. b) z dôvodu ochorenia COVID-19 môže v blokovom konaní, okrem orgánov uvedených v prvej vete, prejednať aj orgán Policajného zboru; za správny delikt podľa odseku 33 písm. b) z dôvodu ochorenia COVID-19 možno v blokovom konaní uložiť pokutu do 5 000 eur. Na blokové konanie sa primerane použijú ustanovenia o blokovom konaní pri prejednávaní priestupkov.67aa) Orgán Policajného zboru oznamuje správny delikt prejednaný podľa druhej vety orgánu verejného zdravotníctva. Správny delikt podľa odseku 33 písm. b) z dôvodu ochorenia COVID-19 možno prejednať aj v rozkaznom konaní; v rozkaznom konaní možno uložiť pokutu do 7 000 eur. Na rozkazné konanie sa primerane použijú ustanovenia o rozkaznom konaní pri prejednávaní priestupkov.67aa)
(43)
Príslušný orgán verejného zdravotníctva uloží pokutu
a)
od 150 eur do 20 000 eur za správne delikty podľa odsekov 1 až 22, 24, 31, 33 až 41,
b)
od 100 eur do 2000 eur za správne delikty podľa odsekov 23 a 30,
c)
od 2000 eur do 50 000 eur za správne delikty podľa odsekov 25 až 29 a 32.
(44)
Orgán verejného zdravotníctva pri určení výšky pokuty prihliada na závažnosť, spôsob, čas trvania a následky protiprávneho konania. Pri opakovanom porušení možno pokutu zvýšiť až na dvojnásobok.
(45)
Konanie o uloženie pokuty možno začať do dvoch rokov odo dňa, keď sa príslušný orgán verejného zdravotníctva dozvedel o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď k porušeniu povinnosti došlo.
(46)
Pokuta je splatná do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o jej uložení.
(47)
Orgán verejného zdravotníctva, ktorý pokutu uložil, môže povoliť odklad platenia pokuty alebo platenie v splátkach, ak vznikli okolnosti, ktoré znemožňujú bezodkladné zaplatenie pokuty, alebo okolnosti, ktoré odôvodňujú platenie v splátkach.
(48)
Výnosy z pokút uložených orgánmi verejného zdravotníctva sú príjmom štátneho rozpočtu.
(49)
Ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba nedodrží opatrenie podľa § 55a, považuje sa takéto konanie za osobitne závažné porušenie povinnosti.67ab) Ak fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba opakovane neplní povinnosti podľa § 52a ods. 1 a 2, považuje sa to za porušenie podmienok ustanovených týmto zákonom závažným spôsobom.67ac)
57. §
Egyéb közigazgatási jogszabálysértések
(1)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely megszegi a 17., 17a., 17c. vagy 17d. § szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(2)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely a 18. §-sal ellentétben ivóvízzel érintkezésre szánt anyagokat, termékeket vagy szűrőanyagokat, illetve ivóvíz kezelésére szolgáló vegyi anyagokat gyárt vagy szállít.
(3)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a természetes fürdőhely üzemeltetője, ha megszegi a 19. § (7) és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(4)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a mesterséges fürdőhely üzemeltetője, ha megszegi a 19. § (9) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(5)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy és jogi személy, amely fürdésre használt, de fürdővíznek vagy természetes fürdőhelynek nem minősülő vízfelületek közelében a 21., 22. és 26. §-ban meghatározott létesítményeket üzemeltet, és a fogyasztónak nyújtott szolgáltatásai kínálatában vagy reklámban kifejezetten felkínálja a fürdés lehetőségét, amennyiben nem tájékoztatja a nyilvánosságot a vízminőség aktuális állapotáról.
(6)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az épület üzemeltetője, ha nem biztosítja a beltéri levegő minőségét a 20. § (3) bekezdésének megfelelően.
(7)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a szálláshely üzemeltetője, ha megszegi a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(8)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a testnevelési-sportlétesítmény üzemeltetője, ha megszegi a 22. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(9)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az emberi testtel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó létesítmény üzemeltetője, ha megszegi a 23. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét, vagy a 23. § (4) bekezdésével ellentétben végez tevékenységet.
(10)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a szolárium üzemeltetője akkor is, ha megszegi a 23. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(11)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a szauna üzemeltetője akkor is, ha megszegi a 23. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(12)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a gyermek- és ifjúsági létesítmény üzemeltetője, ha megszegi a 24. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(13)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az óvodai intézmény üzemeltetője, ha nem tartja be a gyermek óvodai intézményben való elhelyezésére vonatkozó, a 24. § (6)–(8) bekezdése szerinti követelmények valamelyikét, vagy a 24. § (9) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(14)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a hatéves korig terjedő gyermekgondozási iparűzés folytatására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely az iparűzést telephelyen folytatja, ha megszegi a 24. § (10) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(15)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a gyermek- és ifjúsági nevelési és iskolán kívüli oktatási iparűzés folytatására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely az iparűzést telephelyen folytatja, ha megszegi a 24. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(16)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az üdülési rendezvény szervezője, ha megszegi a 25. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(17)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a közétkeztetési létesítmény üzemeltetője, ha megszegi a 26. § (3), (4) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét; ez nem vonatkozik a 26. § (4) bekezdésének i) és j) pontja szerinti kötelezettség elmulasztására a vendéglátó-ipari egységben, a gyorsbüfében és más, mozgóárusítást végző étel- és italárusító helyeken, valamint tömegrendezvényeken.
(18)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a gyermek- és ifjúsági közétkeztetési létesítmény üzemeltetője, ha megszegi a 26. § (4) és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(19)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a zaj-, infrahang- vagy rezgésforrások üzemeltetője, ha megszegi a 27. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(20)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az elektromágneses sugárforrások üzemeltetője, ha nem biztosítja a 28. § (1) bekezdése szerinti műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket.
(21)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a mesterséges optikai sugárforrások üzemeltetője, ha megszegi a 29. § szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(22)
A munkavédelmi egészségvédelem területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely
a)
nem biztosítja a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket,
b)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve nem biztosítja a munka- és munkakörnyezeti tényezők expozíciójából eredő egészségügyi kockázat értékelését, és nem biztosítja az írásbeli kockázatértékelés kidolgozását a munkakörök egészségügyi kockázat szerinti besorolásával a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerint,
c)
nem biztosítja a munka- és munkakörnyezeti tényezők expozíciójából eredő egészségügyi kockázat értékelését azon a munkahelyen, ahol a munkavállalók a második kategóriába sorolt munkát végeznek, legalább 24 havonta egyszer, vagy azon a munkahelyen, ahol a munkavállalók a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végeznek, legalább évente egyszer a 30. § (1) bekezdésének c) pontja szerint, és nem biztosítja az írásbeli kockázatértékelés vagy a kockázatértékelésről szóló írásos feljegyzés kidolgozását a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerint,
d)
nem biztosítja a munkavállalók munkára való egészségi alkalmasságának vizsgálatát a 30. § (1) bekezdésének f) pontja szerint,
e)
nem nyújtja be a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat végző orvosnak a munkavállalók jegyzékét a 30. § (1) bekezdésének g) pontja szerint,
f)
nem őrzi meg a munkavállalók munkára való egészségi alkalmasságáról szóló orvosi szakvéleményeket a 30. § (1) bekezdésének h) pontja szerint,
g)
nem dolgozza ki az üzemeltetési szabályzatot a 30. § (1) bekezdésének i) pontja szerint,
h)
nem vezeti és nem őrzi meg a második, harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végző munkavállalók nyilvántartását a 30. § (1) bekezdésének j) pontja szerint,
i)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve nem nyújtja be az illetékes közegészségügyi szervnek a munkakörök harmadik vagy negyedik kategóriába való besorolására, illetve a munkakörök harmadik vagy negyedik kategóriából való módosítására vagy kivezetésére vonatkozó javaslatokat a 30. § (1) bekezdésének k) pontja szerint,
j)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve minden év december 31-ig nem dolgozza ki az egészségügyi kockázatértékelés eredményeiről és a kockázat csökkentésére vagy megszüntetésére tett intézkedésekről szóló tájékoztatást azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végeznek, a munkavállalók munkaköri egészségi állapotának értékelésével együtt, és azt a következő év január 15-ig nem nyújtja be az illetékes közegészségügyi szervnek a 30. § (1) bekezdésének l) pontja szerint,
k)
foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén nem működik együtt az illetékes közegészségügyi szervvel az értékelt személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának kivizsgálása során a 30. § (1) bekezdésének m) pontja szerint,
l)
az iparűzési engedély vagy a gazdasági társaság megszűnését követően nem adja át a 30. § (1) bekezdésének b), h) és j) pontja szerint vezetett dokumentációt az illetékes közegészségügyi szervnek a 30. § (1) bekezdésének n) pontja szerint,
m)
nem biztosítja a munkavállalók számára a közegészségügyi hivatal vagy az illetékes közegészségügyi szerv által elrendelt rendkívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot a 30e. § (15) bekezdése szerint.
(23)
A munkavédelmi egészségvédelem területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy, amely más természetes személyeket nem foglalkoztat, és a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkát végez, ha
a)
nem biztosítja magának a munka- és munkakörnyezeti tényezők expozíciójából eredő egészségügyi kockázat értékelését, és nem biztosítja magának a kockázatértékelés kidolgozását a munkakörök egészségügyi kockázat szerinti besorolásával a 30. § (5) bekezdésének a) pontja szerint,
b)
nem biztosítja a 30. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedéseket,
c)
nem biztosítja saját munkára való egészségi alkalmasságának vizsgálatát a 30. § (5) bekezdésének c) pontja szerint,
d)
nem nyújtja be az illetékes közegészségügyi szervnek a saját munkakörének harmadik vagy negyedik kategóriába való besorolására, illetve a saját munkakörének harmadik vagy negyedik kategóriából való módosítására vagy kivezetésére vonatkozó javaslatot a 30. § (5) bekezdésének d) pontja szerint,
e)
nem őrzi meg a saját munkára való egészségi alkalmasságáról szóló szakvéleményeket a 30. § (5) bekezdésének e) pontja szerint.
(24)
A munkavédelmi egészségvédelem területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a foglalkozás-egészségügyi szolgálat engedélyének birtokosa, amely
a)
nem biztosítja az egészségügyi dolgozókat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csapatában a 30d. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint,
b)
nem rendelkezik rendelő működtetésére vonatkozó engedéllyel vagy olyan egészségügyi szolgáltatóval kötött rendelőbérleti szerződéssel, amely rendelkezik rendelő működtetésére vonatkozó engedéllyel a 30d. § (1) bekezdésének c) pontja szerint,
c)
nem végez szakmai tevékenységet külön jogszabályok szerint a 30d. § (1) bekezdésének d) pontja alapján,
d)
nem az elvégzett munkáról és a munkahelyről megállapított és igazolható információkkal összhangban végzi a szakmai tevékenységet, a munkavállalók egészségvédelmének hangsúlyozásával a 30d. § (1) bekezdésének e) pontja szerint,
e)
nem végzi pártatlanul a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét a 30d. § (1) bekezdésének f) pontja szerint,
f)
nem vezeti a 30ab. és 30ad. § szerinti szakmai tevékenységek végzéséről szóló dokumentációt vagy a munkáltató kötelezettségeivel összefüggő dokumentációt a 30d. § (1) bekezdésének g) pontja szerint,
g)
haladéktalanul írásban nem jelenti be a közegészségügyi hivatalnak a cégnevének vagy a vállalkozás helyének megváltozását, ha vállalkozó természetes személyről van szó, vagy a cégnevének, székhelyének vagy jogi formájának megváltozását, ha jogi személyről van szó, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csapatvezetője személyének megváltozását a 30d. § (1) bekezdésének h) pontja szerint,
h)
nem teszi lehetővé a közegészségügyi hivatal számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési feltételei teljesítésének ellenőrzését, amelyek alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra vonatkozó engedélyt kiadták, a 30d. § (1) bekezdése i) pontjának első alpontja szerint,
i)
nem teszi lehetővé a közegészségügyi hivatal számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését a 30d. § (1) bekezdése i) pontjának második alpontja szerint,
j)
nem teszi lehetővé az illetékes közegészségügyi szerv számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését a 30d. § (1) bekezdésének j) pontja szerint.
(25)
A munkavédelmi egészségvédelem területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely zajforrásnak minősülő berendezéseket használ vagy üzemeltet, ha
a)
nem biztosítja a 32. § (1) bekezdése szerinti műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
b)
nem kér kivétel engedélyezését a 32. § (2) bekezdése szerint,
c)
megszegi a kivétel engedélyezéséről szóló határozatban meghatározott feltételeket a 32. § (4) bekezdése szerint,
d)
nem teljesíti a 32. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséget.
(26)
A munkavédelmi egészségvédelem területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely rezgésforrásnak minősülő berendezéseket használ vagy üzemeltet, ha
a)
nem biztosítja a 33. § (1) bekezdése szerinti műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
b)
nem kér kivétel engedélyezését a 33. § (2) vagy (3) bekezdése szerint,
c)
megszegi a kivétel engedélyezéséről szóló határozatban meghatározott feltételeket a 33. § (5) bekezdése szerint,
d)
nem teljesíti a 33. § (6) bekezdése szerinti kötelezettséget.
(27)
A munkavédelmi egészségvédelem területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amely elektromágneses sugárforrásokat használ vagy üzemeltet, ha nem biztosítja a 34. § szerinti műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket.
(28)
A közegészségügy területén, a munkahelyi egészségvédelem ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, amely optikai sugárforrást használ vagy üzemeltet, ha nem biztosítja a 35. § szerinti műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket.
(29)
A közegészségügy területén, a munkahelyi egészségvédelem ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, ha
a)
nem biztosítja a munkahelyiségek megvilágítását a 36. § (1) bekezdése szerint,
b)
megszegi a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget,
c)
nem biztosítja a hő- és páratartalmi mikroklíma tényezőinek a munkavállalók egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésére vagy csökkentésére irányuló intézkedéseket a 37. § (1) bekezdése szerint, vagy megszegi a 37. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét,
d)
megszegi a 38. § szerinti, a munkahelyi fizikai megterheléssel szembeni egészségvédelem, illetve a munkahelyi pszichikai és érzékszervi megterheléssel szembeni egészségvédelem területén fennálló kötelezettségek valamelyikét,
e)
nem biztosítja a 39. § szerinti, a vegyi tényezőkkel végzett munka során a munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket, vagy nem biztosítja a munkavállalók számára a diizocianátokkal végzett munkára való szakmai felkészítést a 39. § (6) bekezdése szerint,
f)
nem biztosítja a műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket, vagy nem teljesíti a kötelezettségeket a munkavállalók védelmére a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőkkel végzett munka során a 40. § szerint,
g)
a 41. § (1) bekezdése szerinti engedély nélkül távolít el azbesztet vagy azbeszttartalmú anyagokat építményből,
h)
a munkavégzés megkezdése előtt nem nyújtja be a 41. § (13) bekezdése szerinti javaslatot,
i)
nem teljesíti a 41. § (16) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget,
j)
nem biztosítja a 41. § (17) bekezdése szerinti, az azbeszttel végzett munka során a munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
k)
nem biztosítja a biológiai tényezőkkel végzett munka során a munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket, vagy nem biztosítja a munkavállalók számára a védőoltást a 42. § szerint.
(30)
A közegészségügy területén, a kozmetikai termékek ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el
a)
a felelős személy,13af) ha
1.
megszegi a 43. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja és a (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezéseket,
2.
nem teljesíti a 43. § (1) bekezdés k) és n) pontja szerinti bejelentési kötelezettséget, vagy megszegi a 43. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget,
3.
nem teszi hozzáférhetővé az adatokat és információkat a 43. § (1) bekezdés l), m) és o) pontja szerint,
4.
a 43. § (1) bekezdés c) pontja szerint részleges jelentést nyújt be a kozmetikai termék biztonságosságáról,
b)
a forgalmazó,13ak) ha
1.
megszegi a 43. § (4) bekezdés a), f) és i) pontja és az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti rendelkezést,
2.
nem teljesíti a 43. § (4) bekezdés e) és h) pontja szerinti bejelentési és tájékoztatási kötelezettséget,
3.
nem teszi hozzáférhetővé az adatokat a 43. § (4) bekezdés g) pontja szerint.
(31)
A közegészségügy területén, a kozmetikai termékek ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el
a)
a felelős személy, ha olyan kozmetikai terméket hoz forgalomba,13ad) amely nincs összhangban a 43. § (1) bekezdés a), c), e) és g) pontjával és a (2) bekezdés a), b) és d) pontjával,
b)
a forgalmazó, ha nem tartja be a 43. § (4) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdés b) és c) pontjának rendelkezéseit.
(32)
A közegészségügy területén, a kozmetikai termékek ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el
a)
a felelős személy, ha
1.
nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket a 43. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerint,
2.
nem tartja be a 43. § (1) bekezdés p) pontja szerinti rendelkezést, vagy olyan kozmetikai terméket hoz forgalomba, amely nincs összhangban a 43. § (2) bekezdés e) és f) pontjával,
b)
a forgalmazó, ha nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket a 43. § (4) bekezdés c) pontja szerint.
(33)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, ha
a)
nem teljesíti a 12. § (2) bekezdés a)–c), e) és g)–m) pontja és a (3)–(5) bekezdése szerinti, betegségek megelőzésére elrendelt intézkedést, vagy az elrendelt intézkedéssel ellentétes tevékenységet végez,
b)
nem teljesíti a 48. § (4) bekezdése szerinti, a közegészségügy veszélyeztetése esetén hozott intézkedést, vagy az elrendelt intézkedéssel ellentétes tevékenységet végez,
c)
nem nyújtja be a 13. § szerinti intézkedéseket vagy javaslatokat az illetékes közegészségügyi szervnek elbírálásra, vagy a kedvező elbírálásig nem tartózkodik az elbírálandó intézkedések vagy tevékenységek végzésétől,
d)
nem teljesíti az egészségre ártalmas tényezők minőségi és mennyiségi megállapítására vonatkozó kötelezettséget az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerint,
e)
megszegi a működési szabályzat kidolgozására vonatkozó kötelezettséget, vagy azt a kötelezettséget, hogy azt vagy annak módosítására irányuló javaslatot jóváhagyásra benyújtsa az illetékes közegészségügyi szervnek,
f)
nem tartja be a jóváhagyott munka- vagy technológiai eljárásokat, a működési szabályzatot, a helyes gyártási gyakorlatot vagy a munkahelyre vonatkozó minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerint,
g)
nem biztosít megfelelő egészségügyi felügyeletet a munkavállalók számára az 52. § (1) bekezdés g) pontja szerint,
h)
nem teszi lehetővé munkavállalói és az iskolák tanulói számára a munkájukkal kapcsolatos kötelező megelőző orvosi vizsgálatokon, kivizsgálásokon és védőoltásokon való részvételt, a feltétlenül szükséges mértékben,
i)
nem biztosítja a munkahelyen a munka ergonómiai, fiziológiai és pszichológiai követelményeinek megfelelő feltételeket,
j)
a fertőző betegségek kialakulásának, terjedésének megelőzése és előfordulásának korlátozása érdekében nem biztosítja a fertőtlenítést vagy az állati kártevők elleni védekezést, vagy a fertőtlenítést vagy az állati kártevők elleni védekezést az 52. § (1) bekezdés k) pontjával ellentétesen végzi,
k)
nem biztosít a munkavállalók számára ivóvizet és nem biztosítja a munkahelyek felszerelését az 52. § (1) bekezdés l) pontja szerint,
l)
nem teljesíti az 52. § (1) bekezdés m), n) vagy q) pontja szerinti bejelentési kötelezettséget,
m)
nem teljesíti az 52. § (1) bekezdés r) pontja szerinti kötelezettségét,
n)
nem működik együtt az állami egészségügyi felügyeletet vagy a járványügyi vizsgálatot végző személyekkel az 55. § (1) bekezdése szerinti jogosultságaik gyakorlása során, akadályozza az állami egészségügyi felügyelet gyakorlását, nem teljesíti vagy nem tűri a feltárt hiányosságok megszüntetésére az 55. § (2) bekezdése szerint elrendelt intézkedést.
(34)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a homokozókat üzemeltető természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, ha nem teljesíti az 52. § (2) bekezdése szerinti kötelezettséget.
(35)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, amelynek tevékenységi körébe tartozik a nagyon mérgező anyagok és keverékek vagy a mérgező anyagok és keverékek értékesítése vagy egyéb kezelése, ha
a)
megszegi a nagyon mérgező anyagok és keverékek természetes személynek történő értékesítésére vagy kiadására vonatkozó tilalmat,
b)
nem tartja be a mérgező anyagok és keverékek értékesítésére vagy kiadására vonatkozó korlátozást az 52. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint.
(36)
A közegészségügy területén, a munkahelyi egészségvédelem ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatója, amely a tevékenységét önállóan, szerződéses alapon végzi, ha
a)
a 30b. § (13) bekezdése szerint a tevékenysége megkezdésétől számított 30 napon belül írásban nem jelenti be a közegészségügyi hivatalnak a tevékenysége megkezdését,
b)
nem végzi a szakmai tevékenységeket külön jogszabályok szerint a 30c. § a) pontjának megfelelően,
c)
nem a végzett munkáról és a munkahelyről megállapított és igazolható információkkal összhangban végzi a szakmai tevékenységeket, a munkavállalók egészségvédelmének hangsúlyozásával a 30c. § b) pontja szerint,
d)
nem pártatlanul végzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységeit a 30c. § c) pontja szerint,
e)
nem vezeti a 30ab. § szerinti szakmai tevékenységek végzéséről szóló dokumentációt vagy a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt a 30c. § d) pontja szerint,
f)
haladéktalanul nem jelenti be írásban a közegészségügyi hivatalnak a cégnevének és a vállalkozás helyének megváltozását, ha természetes személy–vállalkozóról van szó, vagy a cégnevének, székhelyének és jogi formájának megváltozását, ha jogi személyről van szó, a 30c. § e) pontja szerint,
g)
nem teszi lehetővé az illetékes közegészségügyi szerv számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését a 30c. § f) pontja szerint.
(37)
A közegészségügy területén, a munkahelyi egészségvédelem ágazatában közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó, aki más természetes személyeket nem foglalkoztat és diizocianátokkal végez munkát, ha nem biztosítja magának a diizocianátokkal végzett munkára való szakmai felkészítést a 39. § (5) bekezdése szerint.
(38)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, amely hivatásszerűen végez fertőtlenítést és állati kártevők elleni védekezést, ha megszegi az 52. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(39)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az egészségügyi szolgáltató, ha megszegi az 52. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(40)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el a szociális szolgáltató létesítmény üzemeltetője és a gyermekek szociális és jogi védelmét és a szociális gondnokságot ellátó intézmény üzemeltetője, ha megszegi az 52. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét.
(41)
A közegészségügy területén közigazgatási jogszabálysértést követ el az a természetes személy–vállalkozó vagy jogi személy, ha
a)
megszegi az 52a. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti kötelezettséget,
b)
nem tartja be az 55a. § szerinti intézkedést.
(42)
Az e törvény szerinti egyéb közigazgatási jogszabálysértéseket hatáskörükben a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatal és a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontjában említett közegészségügyi szervek bírálják el, és szabják ki az azokért járó bírságokat. A (33) bekezdés b) pontja szerinti, COVID-19 megbetegedés miatti közigazgatási jogszabálysértést helyszíni bírságolási eljárásban az első mondatban említett szerveken kívül a Rendőri Testület szerve is elbírálhatja; a (33) bekezdés b) pontja szerinti, COVID-19 megbetegedés miatti közigazgatási jogszabálysértésért helyszíni bírságolási eljárásban legfeljebb 5 000 euró bírság szabható ki. A helyszíni bírságolási eljárásra a szabálysértések elbírálására vonatkozó helyszíni bírságolási eljárás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.67aa) A Rendőri Testület szerve a második mondat szerint elbírált közigazgatási jogszabálysértést bejelenti a közegészségügyi szervnek. A (33) bekezdés b) pontja szerinti, COVID-19 megbetegedés miatti közigazgatási jogszabálysértés parancseljárásban is elbírálható; parancseljárásban legfeljebb 7 000 euró bírság szabható ki. A parancseljárásra a szabálysértések elbírálására vonatkozó parancseljárás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.67aa)
(43)
Az illetékes közegészségügyi szerv bírságot szab ki
a)
150 eurótól 20 000 euróig terjedő összegben az (1)–(22), (24), (31), (33)–(41) bekezdés szerinti közigazgatási jogszabálysértésekért,
b)
100 eurótól 2000 euróig terjedő összegben a (23) és (30) bekezdés szerinti közigazgatási jogszabálysértésekért,
c)
2000 eurótól 50 000 euróig terjedő összegben a (25)–(29) és (32) bekezdés szerinti közigazgatási jogszabálysértésekért.
(44)
A közegészségügyi szerv a bírság összegének megállapításakor figyelembe veszi a jogellenes cselekmény súlyosságát, módját, időtartamát és következményeit. Ismételt jogsértés esetén a bírság a kétszeresére emelhető.
(45)
A bírság kiszabására irányuló eljárás attól a naptól számított két éven belül indítható meg, amikor az illetékes közegészségügyi szerv tudomást szerzett a kötelezettségszegésről, de legkésőbb a kötelezettségszegés elkövetésétől számított három éven belül.
(46)
A bírság a kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül esedékes.
(47)
A bírságot kiszabó közegészségügyi szerv engedélyezheti a bírság megfizetésének elhalasztását vagy részletekben történő megfizetését, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek lehetetlenné teszik a bírság azonnali megfizetését, vagy olyan körülmények, amelyek indokolják a részletfizetést.
(48)
A közegészségügyi szervek által kiszabott bírságokból származó bevételek az állami költségvetés bevételeit képezik.
(49)
Ha a természetes személy–vállalkozó vagy a jogi személy nem tartja be az 55a. § szerinti intézkedést, az ilyen cselekmény különösen súlyos kötelezettségszegésnek minősül.67ab) Ha a természetes személy–vállalkozó vagy a jogi személy ismételten nem teljesíti az 52a. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeket, ez az e törvényben megállapított feltételek súlyos megsértésének minősül.67ac)
JEDENÁSTA ČASŤ
TIZENEGYEDIK RÉSZ
SPOLOČNÉ, PRECHODNÉ A ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
§ 58
Náhrada nákladov
(1)
Náklady spojené s výkonom štátneho zdravotného dozoru uhrádza štát.
(2)
Náklady, ktoré vzniknú pri plnení povinností ustanovených týmto zákonom a inými všeobecne záväznými právnymi predpismi upravujúcimi ochranu verejného zdravia, uhrádza ten, kto je povinný tieto povinnosti plniť.
(3)
Ak sa v súvislosti s výkonom štátneho zdravotného dozoru zistí porušenie povinností ustanovených týmto zákonom alebo inými všeobecne záväznými právnymi predpismi upravujúcimi ochranu verejného zdravia, môže príslušný orgán verejného zdravotníctva uložiť tomu, kto tieto povinnosti porušil, čiastočnú alebo úplnú náhradu nákladov.
(4)
Za vzorky odobraté na účely vyšetrenia pri výkone štátneho zdravotného dozoru sa náhrada neposkytuje.
(5)
Právo na náhradu škody a ušlého zisku z dôvodu vykonávania opatrení osobami, ktorým sú uložené, podľa tohto zákona a na jeho základe, ktoré sa týkajú neurčitého počtu osôb, je vylúčené; tým nie je dotknuté právo na náhradu škody spôsobenej nezákonným rozhodnutím alebo nesprávnym úradným postupom podľa osobitného predpisu,67a) ani právo na primeranú náhradu za vyvlastnenie alebo nútené obmedzenie vlastníckeho práva.
58. §
Költségtérítés
(1)
Az állami egészségügyi felügyelet gyakorlásával kapcsolatos költségeket az állam megtéríti.
(2)
Az e törvényben és a közegészségügy védelmét szabályozó egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokban megállapított kötelezettségek teljesítése során felmerülő költségeket az viseli, aki e kötelezettségek teljesítésére köteles.
(3)
Ha az állami egészségügyi felügyelet gyakorlása során az e törvényben vagy a közegészség védelmét szabályozó más általános érvényű jogszabályokban megállapított kötelezettségek megszegését állapítják meg, az illetékes közegészségügyi szerv a kötelezettségeket megszegő személyt a költségek részleges vagy teljes megtérítésére kötelezheti.
(4)
Az állami egészségügyi felügyelet gyakorlása során vizsgálat céljából levett mintákért nem jár kártérítés.
(5)
A meghatározatlan számú személyt érintő, e törvény szerint és annak alapján elrendelt intézkedések végrehajtása miatti kártérítéshez és elmaradt haszonhoz való jog kizárt; ez nem érinti a külön jogszabály67a) szerinti törvénysértő határozattal vagy helytelen hivatali eljárással okozott kárért való kártérítéshez való jogot, sem a kisajátításért vagy a tulajdonjog kényszerű korlátozásáért járó megfelelő ellentételezéshez való jogot.
§ 59
Vzťah k správnemu poriadku
(1)
Orgány verejného zdravotníctva v konaní o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach fyzických osôb a právnických osôb postupujú podľa všeobecných predpisov o správnom konaní,68) ak tento zákon neustanovuje inak. To platí aj pre nariadenie opatrení podľa § 12 a § 48 ods. 4, ak § 59b neustanovuje inak.
(2)
Všeobecné predpisy o správnom konaní sa nevzťahujú na
a)
schvaľovanie národných referenčných centier podľa § 8 ods. 2,
b)
vydávanie osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa § 15 a 16,
c)
posudzovanie zdravotnej spôsobilosti na prácu podľa § 30e až 30g,
d)
uznanie choroby z povolania podľa § 31a a 31c,
e)
ukladanie opatrení podľa § 55.
59. §
Viszony a közigazgatási rendtartáshoz
(1)
A közegészségügyi szervek a természetes személyek és jogi személyek jogairól, jogilag védett érdekeiről vagy kötelezettségeiről szóló eljárásban az általános közigazgatási eljárási szabályok68) szerint járnak el, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. Ez vonatkozik a 12. § és a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedések elrendelésére is, hacsak az 59b. § másként nem rendelkezik.
(2)
Az általános közigazgatási eljárási szabályok nem vonatkoznak
a)
a nemzeti referencia-központok jóváhagyására a 8. § (2) bekezdése szerint,
b)
a szakmai způsobilosti igazolás kiadására a 15. és 16. § szerint,
c)
a munkára való egészségügyi alkalmasság megítélésére a 30e–30g. § szerint,
d)
a foglalkozási megbetegedés elismerésére a 31a. és 31c. § szerint,
e)
az 55. § szerinti intézkedések elrendelésére.
§ 59a
Vzťah k všeobecnému predpisu o službách na vnútornom trhu
 
Na výkon činnosti, postup podávania žiadostí o osvedčenie o odbornej spôsobilosti, rozhodovanie o vydaní osvedčenia podľa § 16 a výkon dozoru podľa tohto zákona sa použijú ustanovenia všeobecného predpisu o službách na vnútornom trhu,68a) ak tento zákon neustanovuje inak.
59.a §
A belső piaci szolgáltatásokról szóló általános jogszabályhoz fűződő viszony
 
A tevékenység végzésére, a szakmai způsobilosti igazolás iránti kérelmek benyújtásának eljárására, az igazolás 16. § szerinti kiadásáról való döntéshozatalra és az e törvény szerinti felügyelet gyakorlására a belső piaci szolgáltatásokról szóló általános jogszabály68a) rendelkezéseit kell alkalmazni, hacsak e törvény másként nem rendelkezik.
§ 59b
Vyhlášky na nariadenie opatrení podľa § 12 a § 48 ods. 4
(1)
Ak je potrebné nariadiť opatrenia podľa § 12 alebo § 48 ods. 4 na celom území Slovenskej republiky, určitej časti jej územia alebo pre skupinu inak ako jednotlivo určených osôb, nariaďuje ich úrad verejného zdravotníctva [§ 5 ods. 4 písm. k)] alebo regionálny úrad verejného zdravotníctva [§ 6 ods. 3 písm. e)] všeobecne záväzným právnym predpisom.
(2)
Na všeobecne záväzné právne predpisy vydávané podľa odseku 1 úradom verejného zdravotníctva a regionálnym úradom verejného zdravotníctva sa nevzťahuje osobitný právny predpis o tvorbe a vyhlasovaní právnych predpisov.68b)
(3)
Všeobecne záväzný právny predpis úradu verejného zdravotníctva a regionálneho úradu verejného zdravotníctva vydávaný podľa odseku 1 sa označuje názvom vyhláška a nadobúda platnosť dňom vyhlásenia vo Vestníku vlády Slovenskej republiky.
(4)
Vyhláška úradu verejného zdravotníctva a regionálneho úradu verejného zdravotníctva nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia, ak v nej nie je ustanovený neskorší deň nadobudnutia účinnosti.
(5)
Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva zabezpečia, aby ich vyhláška podľa odseku 1 bola uverejnená aj iným vhodným spôsobom, najmä na úradných tabuliach okresných úradov a obcí na dotknutom území; toto uverejnenie nemá vplyv na platnosť a účinnosť vyhlášky.
(6)
Vyhláška úradu verejného zdravotníctva a regionálneho úradu verejného zdravotníctva musí byť okrem toho prístupná na nazretie na orgáne, ktorý ju vydal; vyhláška úradu verejného zdravotníctva aj na každom regionálnom úrade verejného zdravotníctva.
59.b §
Hirdetmények a 12. § és a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedések elrendelésére
(1)
Ha a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket a Szlovák Köztársaság egész területén, területének egy bizonyos részén vagy egy nem egyénileg meghatározott személyi kör számára kell elrendelni, azokat a közegészségügyi hivatal [5. § (4) bek. k) pont] vagy a regionális közegészségügyi hivatal [6. § (3) bek. e) pont] általános érvényű jogszabállyal rendeli el.
(2)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal által az (1) bekezdés szerint kiadott általános érvényű jogszabályokra nem vonatkozik a jogszabályok alkotásáról és kihirdetéséről szóló külön jogszabály.68b)
(3)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal (1) bekezdés szerint kiadott általános érvényű jogszabályának megnevezése hirdetmény, és a Szlovák Köztársaság Kormányának Közlönyében való kihirdetése napján lép hatályba.
(4)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal hirdetménye a kihirdetés napján válik hatályossá, hacsak abban nincs későbbi hatálybalépési nap megállapítva.
(5)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti hirdetményüket más megfelelő módon is közzétegyék, különösen az érintett területen lévő járási hivatalok és községek hirdetőtábláin; ez a közzététel nem befolyásolja a hirdetmény érvényességét és hatályosságát.
(6)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal hirdetményének ezenkívül betekintésre hozzáférhetőnek kell lennie a kiadó szervnél; a közegészségügyi hivatal hirdetményének minden regionális közegészségügyi hivatalnál is.
§ 60
Informačné systémy, informačná bezpečnosť a ochrana osobných údajov
(1)
Orgány verejného zdravotníctva utvárajú a prevádzkujú informačné systémy, v ktorých zhromažďujú, uchovávajú a spracúvajú informácie potrebné na plnenie svojich úloh v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia.
(2)
Na ochranu osobných údajov sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.69) Orgány verejného zdravotníctva spracúvajú osobné údaje v rozsahu nevyhnutnom na plnenie svojich úloh v oblasti ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia. Okruh dotknutých osôb je určený potrebami ochrany, podpory a rozvoja verejného zdravia.
(3)
Zamestnanci orgánov verejného zdravotníctva sú povinní zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, ktoré sa dozvedeli v súvislosti s výkonom svojho zamestnania.70) Tejto povinnosti ich môže zbaviť len príslušný orgán verejného zdravotníctva, osoba, ktorej sa skutočnosti týkajú, alebo súd. Týmto ustanovením nie je dotknutá povinnosť orgánov verejného zdravotníctva poskytovať verejnosti informácie na predchádzanie ochoreniam a pri ohrozeniach verejného zdravia.71)
(4)
Informačné systémy podľa odseku 1 sú administratívnymi zdrojmi podľa osobitného predpisu.72)
(5)
Údaje zistené podľa § 55 ods. 1 písm. h) môžu orgány verejného zdravotníctva uchovávať po dobu 60 dní; po uplynutí doby podľa prvej časti tejto vety musia byť tieto údaje orgánmi verejného zdravotníctva bezodkladne zničené.
60. §
Információs rendszerek, információbiztonság és személyes adatok védelme
(1)
A közegészségügyi szervek információs rendszereket hoznak létre és működtetnek, amelyekben a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése terén végzett feladataik teljesítéséhez szükséges információkat gyűjtik, tárolják és feldolgozzák.
(2)
A személyes adatok védelmére külön jogszabály rendelkezései vonatkoznak.69) A közegészségügyi szervek a személyes adatokat a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése terén végzett feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben kezelik. Az érintett személyek körét a közegészség védelmének, támogatásának és fejlesztésének szükségletei határozzák meg.
(3)
A közegészségügyi szervek alkalmazottai kötelesek titoktartást fogadni azokról a tényekről, amelyekről foglalkozásuk gyakorlása során tudomást szereztek.70) E kötelezettség alól csak az illetékes közegészségügyi szerv, az a személy, akire a tények vonatkoznak, vagy a bíróság mentheti fel őket. Ez a rendelkezés nem érinti a közegészségügyi szervek azon kötelezettségét, hogy a betegségek megelőzése és a közegészségügyi veszélyeztetés esetén tájékoztassák a nyilvánosságot.71)
(4)
Az (1) bekezdés szerinti információs rendszerek külön jogszabály72) szerinti adminisztratív források.
(5)
Az 55. § (1) bekezdésének h) pontja szerint megállapított adatokat a közegészségügyi szervek 60 napig tárolhatják; e mondat első részében meghatározott időtartam lejárta után ezeket az adatokat a közegészségügyi szerveknek haladéktalanul meg kell semmisíteniük.
Mobilná aplikácia na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie a mobilná aplikácia na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami
Mobilalkalmazás az elrendelt elkülönítés betartásának figyelemmel kísérésére és mobilalkalmazás más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére
§ 60a
Všeobecné ustanovenia
(1)
Úrad verejného zdravotníctva je prevádzkovateľom72a) mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie a mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami, prostredníctvom ktorých spracúva osobné údaje fyzickej osoby na účel ochrany života a zdravia v súvislosti so šírením ochorenia COVID-19; na tento účel môže úrad verejného zdravotníctva spracúvať osobné údaje za podmienok ustanovených v odsekoch 2 až 8 a § 60b až 60e.
(2)
Počas krízovej situácie z dôvodu ochorenia COVID-19 môže úrad verejného zdravotníctva na účely plnenia opatrenia podľa § 12 ods. 2 písm. f) rozhodnúť o tom, že fyzické osoby, ktoré majú povinnosť podrobiť sa nariadenej izolácii v zdravotníckom zariadení alebo v inom určenom zariadení, sa môžu nariadenej izolácii podrobiť v domácom prostredí za podmienky ustanovenej v odseku 3.
(3)
Podmienkou možnosti podrobiť sa nariadenej izolácii v domácom prostredí podľa odseku 2 je písomný súhlas alebo inak hodnoverne preukázateľný súhlas fyzickej osoby s podrobením sa izolácii v domácom prostredí za použitia mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(4)
Fyzická osoba, ktorá udelila súhlas podľa odseku 3, je povinná
a)
nainštalovať a používať mobilnú aplikáciu na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie v súlade s odsekmi 2, 3, 5 až 8 a § 60b až 60e a systémovo umožniť prístup k údajom mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie o polohe mobilného zariadenia,
b)
mať povolené prijímanie notifikácií na mobilnom zariadení, na ktorom je mobilná aplikácia na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie nainštalovaná,
c)
povoliť mobilnému zariadeniu funkciu rozpoznávania tváre pomocou fotoaparátu mobilného zariadenia,
d)
umožniť automatickú aktualizáciu mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
e)
povoliť mobilnému zariadeniu lokálne uložiť odfotografovanú podobizeň tváre používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
f)
zdržať sa konania, ktoré by viedlo k nefunkčnosti alebo nesprávnemu fungovaniu mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(5)
Povinnosti podľa odseku 4 sa musia dodržiavať iba počas trvania nariadenej izolácie v domácom prostredí podľa odseku 2.
(6)
V iných prípadoch, ako sú ustanovené v odseku 3 a v § 60e, je používanie mobilných aplikácií podľa odseku 1 a ich funkcionalít dobrovoľné. Podmienkou používania mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami fyzickou osobou mladšou ako 16 rokov je súhlas jej zákonného zástupcu.
(7)
Vo vzťahu k používateľovi mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, na ktorého sa vzťahuje povinnosť podľa odseku 4, na účely tohto zákona a na ukladanie alebo na získavanie prístupu k informáciám uloženým v koncovom zariadení používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie postupuje úrad verejného zdravotníctva podľa osobitného predpisu72b) aj bez súhlasu používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(8)
Medzi funkcionality mobilných aplikácií podľa odseku 1 patrí
a)
registrácia užívateľa v mobilnej aplikácii na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
b)
monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie v domácom prostredí prostredníctvom mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie pomocou údajov o polohe mobilného zariadenia, údajov o rozpoznávaní tváre cez fotoaparát mobilného zariadenia, údajov o zdravotnom stave fyzickej osoby, údajov o zostávajúcej dobe nariadenej izolácie v domácom prostredí a notifikácií (ďalej len „izolačná funkcionalita“),
c)
nahlasovanie polohy miesta nariadenej izolácie v domácom prostredí územne príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva (ďalej len „nahlasovanie“),
d)
monitorovanie kontaktu s inými zariadeniami s nainštalovanou mobilnou aplikáciou na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami pomocou povolenej funkcie bluetooth vrátane overenia údajov o zdraví a zobrazovania notifikácií o možnom kontakte s osobou infikovanou vírusom spôsobujúcim ochorenie COVID-19 so súhlasom infikovanej osoby (ďalej len „monitorovanie kontaktu“),
e)
všeobecné informovanie dotknutých osôb vrátane zberu a zobrazovania anonymných štatistík a máp.
60.a §
Általános rendelkezések
(1)
A közegészségügyi hivatal az adatkezelője72a) az elrendelt elkülönítés betartásának figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazásnak és a más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazásnak, amelyeken keresztül a természetes személy személyes adatait a COVID-19 betegség terjedésével összefüggésben az élet és az egészség védelme céljából kezeli; e célból a közegészségügyi hivatal a (2)–(8) bekezdésben és a 60b–60e. §-ban meghatározott feltételek mellett kezelhet személyes adatokat.
(2)
A COVID-19 betegség miatti válsághelyzet alatt a közegészségügyi hivatal a 12. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti intézkedés teljesítése céljából dönthet úgy, hogy azok a természetes személyek, akik kötelesek egészségügyi intézményben vagy más kijelölt létesítményben elrendelt elkülönítésnek alávetni magukat, az elrendelt elkülönítésnek otthoni környezetben is alávethetik magukat a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel.
(3)
A (2) bekezdés szerinti otthoni környezetben történő elrendelt elkülönítés lehetőségének feltétele a természetes személy írásbeli vagy más hitelt érdemlően igazolható hozzájárulása ahhoz, hogy az elkülönítésnek otthoni környezetben, az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás használatával vesse alá magát.
(4)
A (3) bekezdés szerint hozzájárulását adó természetes személy köteles
a)
telepíteni és használni az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazást a (2), (3), (5)–(8) bekezdéssel és a 60b–60e. §-sal összhangban, és rendszerszinten lehetővé tenni a hozzáférést az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás mobilkészülék helyzetére vonatkozó adataihoz,
b)
engedélyezni az értesítések fogadását azon a mobilkészüléken, amelyre az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás telepítve van,
c)
engedélyezni a mobilkészülék számára az arcfelismerő funkciót a mobilkészülék kamerájának segítségével,
d)
lehetővé tenni az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás automatikus frissítését,
e)
engedélyezni a mobilkészülék számára, hogy helyileg tárolja az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának lefényképezett arcképét,
f)
tartózkodni minden olyan cselekedettől, amely az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás működésképtelenségéhez vagy helytelen működéséhez vezetne.
(5)
A (4) bekezdés szerinti kötelezettségeket csak a (2) bekezdés szerinti otthoni környezetben elrendelt elkülönítés időtartama alatt kell betartani.
(6)
A (3) bekezdésben és a 60e. §-ban meghatározott eseteken kívül az (1) bekezdés szerinti mobilalkalmazások és azok funkcióinak használata önkéntes. A más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazás 16. életévét be nem töltött természetes személy általi használatának feltétele a törvényes képviselőjének hozzájárulása.
(7)
Az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás azon felhasználója tekintetében, akire a (4) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, e törvény céljaira, valamint az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának végberendezésében tárolt információk tárolására vagy az azokhoz való hozzáférés megszerzésére a közegészségügyi hivatal külön jogszabály72b) szerint jár el, az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának hozzájárulása nélkül is.
(8)
Az (1) bekezdés szerinti mobilalkalmazások funkciói közé tartozik
a)
a felhasználó regisztrációja az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazásban,
b)
az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés betartásának figyelemmel kísérése az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás segítségével, a mobilkészülék helymeghatározási adatai, a mobilkészülék kameráján keresztüli arcfelismerési adatok, a természetes személy egészségi állapotára vonatkozó adatok, az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés hátralévő idejére vonatkozó adatok és értesítések segítségével (a továbbiakban: „elkülönítési funkcionalitás”),
c)
az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés helyének bejelentése a területileg illetékes regionális közegészségügyi hivatalnak (a továbbiakban: „bejelentés”),
d)
a más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazással telepített más eszközökkel való kapcsolat figyelemmel kísérése az engedélyezett bluetooth funkció segítségével, beleértve az egészségügyi adatok ellenőrzését és a COVID-19 betegséget okozó vírussal fertőzött személlyel való lehetséges kapcsolatról szóló értesítések megjelenítését a fertőzött személy hozzájárulásával (a továbbiakban: „kapcsolatfigyelés”),
e)
az érintett személyek általános tájékoztatása, beleértve az anonim statisztikák és térképek gyűjtését és megjelenítését.
§ 60b
Kategórie osobných údajov
(1)
Úrad verejného zdravotníctva prostredníctvom mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 spracúva len také osobné údaje, ktoré sú nevyhnutné na účel spracúvania a funkcionalitu mobilnej aplikácie, ktorej sa týkajú; týmito údajmi sú najmä
a)
meno a priezvisko používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
b)
identifikátor mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1,
c)
unikátny kód mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1,
d)
poloha miesta nariadenej izolácie a ďalšie informácie týkajúce sa nariadenej izolácie v domácom prostredí používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
e)
poloha mobilného zariadenia používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
f)
rodné číslo používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
g)
informácie o dodržiavaní alebo porušení nariadenej izolácie v domácom prostredí vrátane informácie o počte zostávajúcich dní nariadenej izolácie v domácom prostredí a informácie týkajúcej sa závažnosti porušenia domácej izolácie používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
h)
telefónne číslo používateľa mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1,
i)
emailovú adresu používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
j)
údaj o zdravotnom stave používateľa mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1, ktorý sa týka infikovania sa vírusom spôsobujúcim ochorenie COVID-19,
k)
údaje o kontakte mobilného zariadenia požívateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami s inými mobilnými zariadeniami a inými kódmi mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami, intenzite bluetooth signálu a trvaní tohto kontaktu,
l)
podobizeň tváre používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie.
(2)
Údaje podľa odseku 1 môže úrad verejného zdravotníctva ďalej spracúvať na štatistické účely alebo na účely vedeckého výskumu v súlade s osobitným predpisom.72c)
(3)
Notifikácie monitorovania kontaktu nemôžu poskytovať ich adresátovi osobné údaje o fyzických osobách, s ktorými bol v kontakte, presný čas a miesto daného kontaktu. Zaslanie notifikácií je podmienené súhlasom fyzickej osoby, ktorá je infikovaná vírusom spôsobujúcim ochorenie COVID-19, prostredníctvom funkcie mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami.
(4)
V rámci monitorovania kontaktu je úrad verejného zdravotníctva oprávnený sprístupniť telefónne číslo používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami národnému centru, ktoré prostredníctvom neho overí, či používateľ tejto mobilnej aplikácie v minulosti bol testovaný na prítomnosť vírusu spôsobujúceho ochorenie COVID-19.
(5)
Funkcionalita nahlasovania môže byť súčasne dostupná aj na webovom sídle úradu verejného zdravotníctva.
60.b §
A személyes adatok kategóriái
(1)
A közegészségügyi hivatal a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásokon keresztül csak olyan személyes adatokat kezel, amelyek az adatkezelés céljához és az érintett mobilalkalmazás funkcionalitásához szükségesek; ezek az adatok különösen a következők
a)
az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának neve és vezetékneve,
b)
a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások azonosítója,
c)
a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások egyedi kódja,
d)
az elrendelt elkülönítés helyének pozíciója és további, az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának otthoni környezetben elrendelt elkülönítésére vonatkozó információk,
e)
az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának mobilkészülékének helyzete,
f)
az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának személyi száma,
g)
információk az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés betartásáról vagy megszegéséről, beleértve az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés hátralévő napjainak számára vonatkozó információt és az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználója által elkövetett otthoni elkülönítés megszegésének súlyosságára vonatkozó információt,
h)
a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználójának telefonszáma,
i)
az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának e-mail címe,
j)
a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználójának egészségi állapotára vonatkozó adat, amely a COVID-19 betegséget okozó vírussal való fertőzöttségre vonatkozik,
k)
adatok a más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának mobilkészülékének más mobilkészülékekkel és a más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazás más kódjaival való kapcsolatáról, a bluetooth-jel intenzitásáról és e kapcsolat időtartamáról,
l)
az elrendelt elkülönítés betartását figyelő mobilalkalmazás felhasználójának arcképe.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti adatokat a közegészségügyi hivatal külön jogszabálynak72c) megfelelően statisztikai célokra vagy tudományos kutatási célokra tovább kezelheti.
(3)
A kapcsolatfigyelési értesítések nem szolgáltathatnak a címzettjüknek személyes adatokat azokról a természetes személyekről, akikkel kapcsolatba került, sem a kapcsolat pontos idejéről és helyéről. Az értesítések küldésének feltétele a COVID-19 betegséget okozó vírussal fertőzött természetes személy hozzájárulása, a más eszközökkel való kapcsolatok figyelemmel kísérésére szolgáló mobilalkalmazás funkcióján keresztül.
(4)
A kontaktuskövetés keretében a közegészségügyi hivatal jogosult a más eszközökkel történő kontaktuskövetésre szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának telefonszámát hozzáférhetővé tenni a nemzeti központ számára, amely ezen keresztül ellenőrzi, hogy a mobilalkalmazás felhasználóját a múltban tesztelték-e a COVID-19 megbetegedést okozó vírus jelenlétére.
(5)
A bejelentési funkció egyidejűleg a közegészségügyi hivatal honlapján is elérhető lehet.
§ 60c
Poskytovanie a sprístupňovanie údajov
(1)
Pri nahlasovaní je úrad verejného zdravotníctva oprávnený prostredníctvom mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie poskytnúť príslušnému regionálnemu úradu verejného zdravotníctva údaje v tomto rozsahu:
a)
meno, priezvisko, telefónne číslo a email používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie,
b)
miesto nariadenej izolácie v domácom prostredí,
c)
unikátny kód fyzickej osoby v izolácii.
(2)
Na účel prejednávania priestupkov podľa § 56 sa ďalej nemôžu poskytnúť ani sprístupniť údaje o presnej polohe alebo pohybe používateľa, ale len identifikátor mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie alebo používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie spolu s hlásením, že používateľ nedodržiava nariadenú izoláciu v domácom prostredí, a informáciu o závažnosti jej porušenia.
(3)
Úrad verejného zdravotníctva je oprávnený poveriť spracúvaním údajov v mobilných aplikáciách podľa § 60a ods. 1 národné centrum a potrebných technologických dodávateľov ako sprostredkovateľov podľa osobitného predpisu.72d)
(4)
Úrad verejného zdravotníctva je oprávnený prepojiť mobilnú aplikáciu na monitorovanie kontaktov s inými zariadeniami alebo dáta zbierané prostredníctvom nej s jednotným európskym systémom, ktorého cieľom je cezhraničná výmena údajov a spolupráca členských štátov v spoločnom boji proti ochoreniu COVID-19, ak taký systém vznikne.
60.c §
Adatszolgáltatás és adatok hozzáférhetővé tétele
(1)
A bejelentés során a közegészségügyi hivatal jogosult az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás révén az illetékes regionális közegészségügyi hivatalnak az adatokat a következő terjedelemben szolgáltatni:
a)
az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának neve, családi neve, telefonszáma és e-mail címe,
b)
az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés helye,
c)
az elkülönítésben lévő természetes személy egyedi kódja.
(2)
Az 56. § szerinti szabálysértések tárgyalása céljából továbbá nem szolgáltathatók és nem tehetők hozzáférhetővé a felhasználó pontos tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó adatok, hanem csak az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás vagy az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának azonosítója, azzal a jelentéssel együtt, hogy a felhasználó nem tartja be az otthoni környezetben elrendelt elkülönítést, és a megsértés súlyosságára vonatkozó információ.
(3)
A közegészségügyi hivatal jogosult a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásokban lévő adatok feldolgozásával a nemzeti központot és a szükséges technológiai szolgáltatókat adatfeldolgozóként megbízni egy külön jogszabály szerint.72d)
(4)
A közegészségügyi hivatal jogosult a más eszközökkel történő kontaktuskövetésre szolgáló mobilalkalmazást vagy az azon keresztül gyűjtött adatokat egy egységes európai rendszerrel összekapcsolni, amelynek célja a határokon átnyúló adatcsere és a tagállamok együttműködése a COVID-19 megbetegedés elleni közös küzdelemben, ha ilyen rendszer létrejön.
§ 60d
Záruky pre práva a slobody fyzických osôb
(1)
Úrad verejného zdravotníctva priebežne monitoruje, či je prevádzkovanie mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 a súvisiace spracúvanie údajov naďalej nevyhnutné s ohľadom na aktuálny vývoj výskytu ochorenia COVID-19. Prevádzkovať mobilné aplikácie podľa § 60a ods. 1 a spracúvať pomocou nich údaje podľa § 60b ods. 1 možno len dovtedy, kým je to nevyhnutné na splnenie účelu podľa § 60a ods. 1, najneskôr do 31. decembra 2020.
(2)
Úrad verejného zdravotníctva ukončí prevádzkovanie mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 a spracúvanie údajov podľa § 60b ods. 1 prostredníctvom nich v celom rozsahu alebo len vo vzťahu k ich jednotlivým funkcionalitám, ak sa ukáže, že existuje iný spôsob ako dosiahnuť účel spracúvania alebo cieľ jednotlivých funkcionalít, ktorý je porovnateľne uskutočniteľný a zároveň menej zasahuje do súkromia fyzických osôb.
(3)
Úrad verejného zdravotníctva ukončí prevádzkovanie mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 a bezodkladne vymaže všetky údaje podľa § 60b ods. 1 získané prostredníctvom nich, ak nastanú skutočnosti uvedené v odseku 2, najneskôr však 31. decembra 2020; povinnosť sa primerane vzťahuje aj na všetky orgány, ktoré mali prístup k údajom. Týmto nie je dotknutá možnosť ďalšieho spracúvania osobných údajov získaných aj z mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 v správnom konaní, priestupkovom konaní alebo v súdnom konaní.
(4)
Všeobecná doba uchovávania údajov získaných pomocou mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 je ustanovená v odseku 1. Údaje, ktoré sa týkajú izolačnej funkcionality a monitorovania kontaktu, musia byť vymazané do 30 dní od ich získania.
(5)
Informácie, ktoré sa týkajú podobizne tváre a rozpoznávania tváre používateľa mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie v rámci izolačnej funkcionality, a informácie o presnej polohe mobilného zariadenia musia zostať uložené len v mobilnom zariadení používateľa a nemôžu sa uskladniť na externých serveroch ani sprístupňovať iným osobám.
(6)
Mobilné aplikácie podľa § 60a ods. 1 a na ne naviazané procesy musia spĺňať primeranú úroveň bezpečnosti a štandardy informačných technológií vo verejnej správe podľa osobitného predpisu.72e)
(7)
Úrad verejného zdravotníctva zverejní na svojom webovom sídle kontaktný formulár vrátane bezplatného telefónneho čísla na posielanie podnetov, pripomienok a sťažností používateľov mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1. Tým nie sú dotknuté práva dotknutých osôb podľa osobitného predpisu.72f)
(8)
Úrad verejného zdravotníctva vypracuje posúdenie vplyvu na ochranu osobných údajov podľa osobitného predpisu.72g)
(9)
Dohľad nad spracúvaním osobných údajov prostredníctvom mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1 vykonáva Úrad na ochranu osobných údajov Slovenskej republiky, ktorý vykonáva aj kontrolu ochrany osobných údajov podľa osobitného predpisu72h) a najmenej raz počas spracúvania osobných údajov a raz po skončení spracúvania osobných údajov overí, či boli dodržané podmienky pri používaní mobilných aplikácií podľa § 60a ods. 1.
60.d §
A természetes személyek jogaira és szabadságjogaira vonatkozó garanciák
(1)
A közegészségügyi hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások üzemeltetése és a kapcsolódó adatkezelés a COVID-19 megbetegedés előfordulásának aktuális alakulására tekintettel továbbra is elengedhetetlen-e. A 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásokat üzemeltetni és azok segítségével a 60b. § (1) bekezdése szerinti adatokat feldolgozni csak addig lehet, amíg az a 60a. § (1) bekezdése szerinti cél teljesítéséhez elengedhetetlen, legkésőbb 2020. december 31-ig.
(2)
A közegészségügyi hivatal megszünteti a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások üzemeltetését és a 60b. § (1) bekezdése szerinti adatok azok révén történő feldolgozását teljes egészében vagy csak az egyes funkcióik tekintetében, ha kiderül, hogy létezik más mód az adatkezelés céljának vagy az egyes funkciók céljának elérésére, amely hasonlóan megvalósítható és egyúttal kevésbé avatkozik be a természetes személyek magánéletébe.
(3)
A közegészségügyi hivatal megszünteti a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások üzemeltetését és haladéktalanul törli a 60b. § (1) bekezdése szerinti, azokon keresztül szerzett összes adatot, ha a (2) bekezdésben említett tények bekövetkeznek, legkésőbb azonban 2020. december 31-én; a kötelezettség arányosan vonatkozik minden olyan szervre is, amely hozzáféréssel rendelkezett az adatokhoz. Ez nem érinti a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásokból is származó személyes adatok közigazgatási eljárásban, szabálysértési eljárásban vagy bírósági eljárásban történő további feldolgozásának lehetőségét.
(4)
A 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások segítségével szerzett adatok általános megőrzési idejét az (1) bekezdés állapítja meg. Az elkülönítési funkcióra és a kontaktuskövetésre vonatkozó adatokat a megszerzésüktől számított 30 napon belül törölni kell.
(5)
Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának arcképére és arcfelismerésére vonatkozó információk az elkülönítési funkció keretében, valamint a mobileszköz pontos helyzetére vonatkozó információk csak a felhasználó mobileszközén maradhatnak tárolva, és nem tárolhatók külső szervereken, és nem tehetők hozzáférhetővé más személyek számára.
(6)
A 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásoknak és a hozzájuk kapcsolódó folyamatoknak meg kell felelniük a megfelelő szintű biztonságnak és a közigazgatásban alkalmazott információs technológiák külön jogszabály szerinti szabványainak.72e)
(7)
A közegészségügyi hivatal a honlapján közzétesz egy kapcsolatfelvételi űrlapot, beleértve egy ingyenes telefonszámot is, a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználóinak javaslatai, észrevételei és panaszai küldésére. Ez nem érinti az érintett személyek külön jogszabály szerinti jogait.72f)
(8)
A közegészségügyi hivatal kidolgozza a személyes adatok védelmére gyakorolt hatásvizsgálatot a külön jogszabály szerint.72g)
(9)
A 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások révén történő személyesadat-feldolgozás feletti felügyeletet a Szlovák Köztársaság Adatvédelmi Hivatala végzi, amely a személyes adatok védelmének ellenőrzését is végzi a külön jogszabály szerint,72h) és legalább egyszer a személyes adatok feldolgozása során, valamint egyszer a személyes adatok feldolgozásának befejezése után ellenőrzi, hogy a 60a. § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások használata során betartották-e a feltételeket.
§ 60e
Ďalšie použitie mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie
 
Ak je fyzickej osobe nariadená izolácia v domácom prostredí a táto osoba udelí písomný súhlas alebo inak hodnoverne preukázateľný súhlas s podrobením sa izolácii v domácom prostredí za použitia mobilnej aplikácie na monitorovanie dodržiavania nariadenej izolácie, vzťahuje sa na ňu § 60a až 60d rovnako.
60.e §
Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás további felhasználása
 
Ha egy természetes személy számára otthoni környezetben rendelnek el elkülönítést, és ez a személy írásbeli hozzájárulást vagy más hitelesen igazolható hozzájárulást ad ahhoz, hogy az otthoni környezetben történő elkülönítésnek az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás használatával vesse alá magát, rá a 60a–60d. § ugyanúgy vonatkozik.
§ 61
 
Odborné činnosti pri plnení úloh orgánov verejného zdravotníctva môžu vykonávať len osoby s odbornou spôsobilosťou podľa osobitného predpisu;34c) ďalšie povinné vzdelávanie riadi ministerstvo prostredníctvom akreditovaných inštitúcií. Funkciu hlavného hygienika, vedúceho hygienika rezortu a regionálneho hygienika môže vykonávať len osoba so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa osobitného predpisu.73)
61. §
 
A közegészségügyi szervek feladatainak teljesítése során szakmai tevékenységeket csak külön jogszabály szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek végezhetnek;34c) a további kötelező képzést a minisztérium irányítja akkreditált intézményeken keresztül. A tiszti főorvos, az ágazati tiszti főorvos és a regionális tiszti főorvos funkcióját csak külön jogszabály szerinti szakirányú szakképesítéssel rendelkező személy láthatja el.73)
§ 62
Splnomocňovacie ustanovenia
(1)
Ministerstvo ustanoví všeobecne záväznými právnymi predpismi
a)
podrobnosti o prevencii a kontrole prenosných ochorení,
b)
podrobnosti o požiadavkách na prevádzku zdravotníckych zariadení z hľadiska ochrany zdravia,
c)
rozsah odbornej prípravy, rozsah požadovaných vedomostí pre skúšky odbornej spôsobilosti, podrobnosti o zriaďovaní a činnosti komisií na preskúšanie odbornej spôsobilosti, podrobnosti o skúške pred komisiou na preskúšanie odbornej spôsobilosti, obsah osvedčenia o odbornej spôsobilosti a rozsah aktualizačnej odbornej prípravy,
d)
podrobnosti o požiadavkách na výrobky určené na styk s pitnou vodu,
e)
požiadavky na kvalitu vody, kontrolu kvality vody a požiadavky na prevádzku, vybavenie prevádzkových plôch, priestorov a zariadení na prírodnom kúpalisku a na umelom kúpalisku,
f)
podrobnosti o požiadavkách na vnútorné prostredie budov, o minimálnych požiadavkách na byty nižšieho štandardu a na ubytovacie zariadenia,
g)
podrobnosti o požiadavkách na telovýchovno-športové zariadenia,
h)
podrobnosti o požiadavkách na zariadenia starostlivosti o ľudské telo,
i)
podrobnosti o požiadavkách na zariadenia pre deti a mládež,
j)
podrobnosti o požiadavkách na pieskoviská,
k)
podrobnosti o požiadavkách na zotavovacie podujatia,
l)
podrobnosti o požiadavkách na zariadenia spoločného stravovania,
m)
podrobnosti o prípustných hodnotách hluku, infrazvuku a vibrácií a požiadavkách na objektivizáciu hluku, infrazvuku a vibrácií v životnom prostredí,
n)
podrobnosti o požiadavkách na zdroje elektromagnetického žiarenia a na limity expozície obyvateľov elektromagnetickému žiareniu v životnom prostredí,
o)
podrobnosti o limitných hodnotách optického žiarenia a požiadavkách na objektivizáciu optického žiarenia v životnom prostredí,
p)
podrobnosti o faktoroch práce a pracovného prostredia vo vzťahu ku kategorizácii prác z hľadiska zdravotných rizík a náležitosti návrhu na zaradenie prác do kategórií,
q)
podrobnosti o požiadavkách na osvetlenie pri práci,
r)
podrobnosti ochrane zdravia pred záťažou teplom a chladom pri práci,
s)
podrobnosti o ochrane zdravia pred fyzickou záťažou pri práci, psychickou pracovnou záťažou a senzorickou záťažou pri práci,
t)
podrobnosti o rozsahu a náplni výkonu pracovnej zdravotnej služby, o zložení tímu odborníkov, ktorí ju vykonávajú, a o požiadavkách na ich odbornú spôsobilosť,
u)
podrobnosti o hodnotení vplyvov na verejné zdravie,
v)
požiadavky na vodu určenú na kúpanie,
w)
ukazovatele a limity kvality pitnej vody a kvality teplej vody, metódy odberov vzoriek a metódy analýz pitnej vody, monitorovania pitnej vody, programy monitorovania a postupy pri určení miery rizika, manažmente rizík systému zásobovania pitnou vodou a manažmente rizík domových rozvodných systémov, vymedzenie prioritných priestorov, opatrenia na zníženie rizika spojeného s domovým rozvodným systémom a rozsah informácií poskytovaných dodávateľom pitnej vody zásobovaným obyvateľom.
(2)
Úrad verejného zdravotníctva a regionálny úrad verejného zdravotníctva nariaďujú všeobecne záväznými právnymi predpismi opatrenia podľa § 12 alebo § 48 ods. 4 v rozsahu a za podmienok ustanovených týmto zákonom (§ 59b).
62. §
Felhatalmazó rendelkezések
(1)
A minisztérium általános érvényű jogszabályokban állapítja meg
a)
a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének részleteit,
b)
az egészségügyi létesítmények működésére vonatkozó egészségvédelmi követelmények részleteit,
c)
a szakmai képzés terjedelmét, a szakképesítési vizsgákhoz szükséges ismeretek körét, a szakképesítést vizsgáztató bizottságok létrehozásának és tevékenységének részleteit, a szakképesítést vizsgáztató bizottság előtti vizsga részleteit, a szakképesítési bizonyítvány tartalmát és a továbbképzés terjedelmét,
d)
az ivóvízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó követelmények részleteit,
e)
a vízminőségre, a vízminőség-ellenőrzésre vonatkozó követelményeket, valamint a természetes és mesterséges fürdőhelyek működésére, üzemi területeinek, helyiségeinek és berendezéseinek felszerelésére vonatkozó követelményeket,
f)
az épületek belső környezetére, az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokra és a szálláshelyekre vonatkozó követelmények részleteit,
g)
a testnevelési és sportlétesítményekre vonatkozó követelmények részleteit,
h)
az emberi test ápolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények részleteit,
i)
a gyermek- és ifjúsági létesítményekre vonatkozó követelmények részleteit,
j)
a homokozókra vonatkozó követelmények részleteit,
k)
az üdülési rendezvényekre vonatkozó követelmények részleteit,
l)
a közétkeztetési létesítményekre vonatkozó követelmények részleteit,
m)
a zaj, infrahang és rezgés megengedett értékeinek, valamint a zaj, infrahang és rezgés környezetben történő objektivizálására vonatkozó követelmények részleteit,
n)
az elektromágneses sugárforrásokra és a lakosság környezetben történő elektromágneses sugárzásnak való kitettségének határértékeire vonatkozó követelmények részleteit,
o)
az optikai sugárzás határértékeinek és az optikai sugárzás környezetben történő objektivizálásának követelményeinek részleteit,
p)
a munka és a munkakörnyezet tényezőinek részleteit a munkák egészségügyi kockázatok szempontjából történő kategorizálásával kapcsolatban, valamint a munkák kategóriákba sorolására irányuló javaslat kellékeit,
q)
a munkahelyi megvilágításra vonatkozó követelmények részleteit,
r)
a munkahelyi hő- és hidegterheléssel szembeni egészségvédelem részleteit,
s)
a munkahelyi fizikai megterheléssel, a pszichikai munkaterheléssel és a munkahelyi érzékszervi megterheléssel szembeni egészségvédelem részleteit,
t)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésének terjedelméről és tartalmáról, az azt végző szakértői csoport összetételéről, valamint a szakképesítésükre vonatkozó követelményekről szóló részleteket,
u)
a közegészségügyre gyakorolt hatások értékelésének részleteit,
v)
a fürdővízre vonatkozó követelményeket,
w)
az ivóvíz és a meleg víz minőségi mutatóit és határértékeit, az ivóvíz mintavételi és elemzési módszereit, az ivóvíz-ellenőrzést, az ellenőrzési programokat és a kockázat mértékének meghatározására szolgáló eljárásokat, az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelését és a házi elosztórendszerek kockázatkezelését, a kiemelt területek meghatározását, a házi elosztórendszerrel kapcsolatos kockázat csökkentésére irányuló intézkedéseket, valamint az ivóvízszolgáltató által az ellátott lakosságnak nyújtott információk körét.
(2)
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal általános érvényű jogszabályokkal rendeli el a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket e törvény által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett (59b. §).
§ 63
Prechodné ustanovenia
(1)
Práva a povinnosti zo štátnozamestnaneckých pomerov štátnych zamestnancov a práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, ktorí vykonávajú práce vo verejnom záujme v úrade verejného zdravotníctva a v regionálnych úradoch verejného zdravotníctva, zostávajú zachované.
(2)
Na zamestnancov podľa odseku 1, ktorí obsadili voľné štátnozamestnanecké miesta alebo pracovné miesta na základe výberových konaní podľa osobitných predpisov,74) sa povinnosť podrobiť sa výberovému konaniu nevzťahuje.
(3)
Osvedčenia o odbornej spôsobilosti, oprávnenia na odstraňovanie azbestových materiálov zo stavieb a povolenia vydané podľa doterajších predpisov strácajú platnosť dňom uvedeným v osvedčení, oprávnení alebo v povolení, najneskôr však 1. septembra 2012.
(4)
V konaní o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb v oblasti ochrany zdravia, ktoré nebolo ku dňu účinnosti tohto zákona právoplatne skončené, postupujú orgány verejného zdravotníctva podľa doterajších predpisov.
(5)
Odborným zástupcom podľa doterajších predpisov sa rozumie odborný zástupca pre radiačnú ochranu.
(6)
Konanie o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb začaté Ministerstvom spravodlivosti Slovenskej republiky, ktoré nebolo ku dňu účinnosti tohto zákona právoplatne skončené, dokončí Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky podľa doterajších predpisov.
(7)
Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „hlavný hygienik Slovenskej republiky“, rozumie sa tým „Úrad verejného zdravotníctva Slovenskej republiky“, a ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „regionálny hygienik“, rozumie sa tým „regionálny úrad verejného zdravotníctva“.
(8)
Ak sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používa pojem „orgány hygienickej služby“ alebo „orgány na ochranu zdravia“, rozumejú sa tým „orgány štátnej správy v oblasti verejného zdravotníctva“.
(9)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa § 30 ods. 4 môžu vykonávať do 31. decembra 2011 aj lekári so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo pod dohľadom lekára pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a služby zdravia pri práci.
(10)
Ak bolo začaté konanie vo veci uloženia pokuty za porušenie § 27 ods. 1 písm. b), toto konanie sa zastavuje.
63. §
Átmeneti rendelkezések
(1)
A közegészségügyi hivatalban és a regionális közegészségügyi hivatalokban közérdekű munkát végző közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyából eredő jogai és kötelezettségei, valamint a munkavállalók munkajogi viszonyából eredő jogai és kötelezettségei megmaradnak.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti azon munkavállalókra, akik külön jogszabályok szerinti pályázati eljárások alapján töltöttek be üres közalkalmazotti álláshelyeket vagy munkahelyeket,74) nem vonatkozik a pályázati eljárásban való részvételi kötelezettség.
(3)
A korábbi előírások szerint kiadott szakképesítési bizonyítványok, az azbeszttartalmú anyagok építményekből való eltávolítására vonatkozó engedélyek és jóváhagyások a bizonyítványban, engedélyben vagy jóváhagyásban feltüntetett napon, legkésőbb azonban 2012. szeptember 1-jén érvényüket vesztik.
(4)
A jogi személyek és természetes személyek egészségvédelem területén fennálló jogairól, jogilag védett érdekeiről és kötelezettségeiről szóló eljárásban, amely e törvény hatálybalépésének napjáig nem zárult le jogerősen, a közegészségügyi szervek a korábbi előírások szerint járnak el.
(5)
A korábbi előírások szerinti szakmai képviselő alatt a sugárvédelmi szakmai képviselő értendő.
(6)
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által indított, a jogi személyek és természetes személyek jogairól, jogilag védett érdekeiről és kötelezettségeiről szóló eljárást, amely e törvény hatálybalépésének napjáig nem zárult le jogerősen, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a korábbi előírások szerint fejezi be.
(7)
Ha az általános érvényű jogszabályokban a „Szlovák Köztársaság tiszti főorvosa” fogalmat használják, az alatt a „Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala” értendő, és ha az általános érvényű jogszabályokban a „regionális tiszti főorvos” fogalmat használják, az alatt a „regionális közegészségügyi hivatal” értendő.
(8)
Ha az általános érvényű jogszabályokban a „közegészségügyi szolgálat szervei” vagy az „egészségvédelmi szervek” fogalmat használják, azok alatt „a közegészségügy területén működő államigazgatási szervek” értendők.
(9)
A 30. § (4) bekezdése szerinti, munkával kapcsolatos megelőző orvosi vizsgálatokat 2011. december 31-ig általános orvostan szakirányú szakképesítéssel rendelkező orvosok is végezhetik a foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, valamint munkahelyi egészségügyi szolgáltatások szakirányú szakképesítéssel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának felügyelete alatt.
(10)
Ha a 27. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt bírság kiszabása ügyében eljárás indult, ezt az eljárást meg kell szüntetni.
§ 63a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2010
 
Osvedčenia o odbornej spôsobilosti udelené a platné do 31. mája 2010 sa považujú za osvedčenia udelené na neurčitý čas.
63.a §
Átmeneti rendelkezés a 2010. június 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 2010. május 31-ig kiadott és eddig érvényes szakképesítési bizonyítványok határozatlan időre kiadott bizonyítványoknak tekintendők.
§ 63b
Prechodné ustanovenie účinné od 1. januára 2012
 
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci podľa § 30 ods. 4 môžu vykonávať do 31. decembra 2014 aj lekári pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore všeobecné lekárstvo pod dohľadom lekára pracovnej zdravotnej služby so špecializáciou v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, klinické pracovné lekárstvo a klinická toxikológia a služby zdravia pri práci.
63.b §
A 30. § (4) bekezdése szerinti, munkával összefüggő megelőző orvosi vizsgálatokat 2014. december 31-ig a foglalkozás-egészségügyi szolgálat általános orvostan szakterületen szakosodott orvosai is végezhetik a foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia, valamint munkahelyi egészségügyi szolgáltatások szakterületen szakosodott foglalkozás-egészségügyi szolgálati orvos felügyelete alatt.
 
Átmeneti rendelkezések a 2014. augusztus 1-jétől hatályos módosításokhoz
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. augusta 2014
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. augusta 2014
§ 63c
(1)
Oprávnenie na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa § 5 ods. 4 písm. o), ktoré bolo vydané podľa predpisov účinných k 31. máju 2010 a ktoré je platné k 1. augustu 2014, sa považuje za oprávnenie vydané na dobu neurčitú.
(2)
Osoba, ktorá je držiteľom osvedčenia o odbornej spôsobilosti podľa § 16 ods. 18, 19, 21, 22, 24 a 25 na vykonávanie činností podľa § 15 ods. 3 písm. a) a b), ktoré je platné k 31. júlu 2014, je povinná absolvovať aktualizačnú odbornú prípravu podľa § 16 ods. 29 najneskôr do
a)
30. júna 2015, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané do 31. decembra 2007,
b)
31. decembra 2015, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané v rokoch 2008 až 2009,
c)
31. decembra 2016, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané v rokoch 2010 až 2011,
d)
31. decembra 2019, ak držiteľovi osvedčenia o odbornej spôsobilosti bolo toto osvedčenie vydané od roku 2012 až do 31. júla 2014.
(3)
Držiteľ oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb podľa § 41 ods. 1 a 5, ktoré je platné k 31. júlu 2014, je povinný zabezpečiť aktualizačnú odbornú prípravu na prácu pri odstraňovaní azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb zamestnancov a osoby zodpovednej za prevádzkovanie odstraňovania azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb podľa § 41 ods. 15 najneskôr do
a)
30. júna 2015, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané v rokoch 2006 až 2007,
b)
31. decembra 2015, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané v rokoch 2008 až 2009,
c)
31. decembra 2016, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané v rokoch 2010 až 2011,
d)
31. decembra 2019, ak držiteľovi oprávnenia na odstraňovanie azbestu zo stavieb bolo toto oprávnenie vydané od roku 2012 až do 31. júla 2014.
(4)
Osvedčenie o odbornej spôsobilosti na hodnotenie dopadov na verejné zdravie vydané podľa doterajších predpisov sa považuje za osvedčenie o odbornej spôsobilosti na hodnotenie vplyvov na verejné zdravie podľa tohto zákona.
(5)
Osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi jedovatými látkami a prípravkami a jedovatými látkami a prípravkami,11) ktoré bolo vydané podľa doterajších predpisov, sa považuje za osvedčenie o odbornej spôsobilosti na prácu s veľmi toxickými látkami a zmesami a s toxickými látkami a zmesami.11)
(6)
Konania začaté a právoplatne neskončené pred 1. augustom 2014 sa dokončia podľa doterajších predpisov.
63.c §
(1)
Az 5. § (4) bekezdésének o) pontja szerinti, építményekből történő azbeszt- vagy azbeszttartalmú anyag-eltávolításra vonatkozó engedély, amelyet a 2010. május 31-ig hatályos előírások szerint adtak ki, és amely 2014. augusztus 1-jén érvényes, határozatlan időre kiadott engedélynek tekintendő.
(2)
Az a személy, aki a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenységek végzésére a 16. § (18), (19), (21), (22), (24) és (25) bekezdése szerinti, 2014. július 31-én érvényes szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, köteles a 16. § (29) bekezdése szerinti továbbképzésen részt venni legkésőbb
a)
2015. június 30-ig, ha a szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosának ezt a bizonyítványt 2007. december 31-ig adták ki,
b)
2015. december 31-ig, ha a szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosának ezt a bizonyítványt a 2008-as és 2009-es években adták ki,
c)
2016. december 31-ig, ha a szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosának ezt a bizonyítványt a 2010-es és 2011-es években adták ki,
d)
2019. december 31-ig, ha a szakmai alkalmassági bizonyítvány birtokosának ezt a bizonyítványt 2012-től 2014. július 31-ig terjedő időszakban adták ki.
(3)
A 41. § (1) és (5) bekezdése szerinti, építményekből történő azbeszteltávolításra vonatkozó, 2014. július 31-én érvényes engedély birtokosa köteles a 41. § (15) bekezdése szerint biztosítani az alkalmazottak és az építményekből történő azbeszt- vagy azbeszttartalmú anyag-eltávolítás üzemeltetéséért felelős személy számára az építményekből történő azbeszt- vagy azbeszttartalmú anyag-eltávolítási munkálatokhoz szükséges továbbképzést legkésőbb
a)
2015. június 30-ig, ha az építményekből történő azbeszteltávolításra vonatkozó engedély birtokosának ezt az engedélyt a 2006-os és 2007-es években adták ki,
b)
2015. december 31-ig, ha az építményekből történő azbeszteltávolításra vonatkozó engedély birtokosának ezt az engedélyt a 2008-as és 2009-es években adták ki,
c)
2016. december 31-ig, ha az építményekből történő azbeszteltávolításra vonatkozó engedély birtokosának ezt az engedélyt a 2010-es és 2011-es években adták ki,
d)
2019. december 31-ig, ha az építményekből történő azbeszteltávolításra vonatkozó engedély birtokosának ezt az engedélyt 2012-től 2014. július 31-ig terjedő időszakban adták ki.
(4)
Az eddigi előírások szerint kiadott, a közegészségügyi hatásvizsgálatra vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvány e törvény szerinti, a közegészségügyi hatásvizsgálatra vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványnak tekintendő.
(5)
Az eddigi előírások szerint kiadott, a nagyon mérgező anyagokkal és készítményekkel, valamint a mérgező anyagokkal és készítményekkel végzett munkára vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítvány,11) a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint a mérgező anyagokkal és keverékekkel végzett munkára vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványnak tekintendő.11)
(6)
A 2014. augusztus 1-je előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárásokat az eddigi előírások szerint kell befejezni.
§ 63d
(1)
Zamestnávateľ, ktorý zamestnáva zamestnancov zaradených do prvej kategórie alebo do druhej kategórie, je povinný zabezpečiť pre svojich zamestnancov zdravotný dohľad podľa § 30a a 30d najneskôr do 31. decembra 2014.
(2)
Zamestnávateľ, ktorý začne vykonávať svoju činnosť po 31. júli 2014, je povinný zabezpečiť podľa § 30 ods. 1 písm. f) hodnotenie zdravotného rizika, vypracovanie kategorizácie prác z hľadiska zdravotných rizík a posudku o riziku najneskôr do dvoch mesiacov od začatia svojej činnosti.
(3)
Zamestnávateľ, ktorý zabezpečoval vykonávanie pracovnej zdravotnej služby vlastnými zdravotníckymi pracovníkmi podľa predpisov účinných do 31. júla 2014, je povinný túto skutočnosť písomne oznámiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva do 31. decembra 2014.
(4)
Pracovné činnosti lekára so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30a ods. 6 môže v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(5)
Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až d), písm. f), g), h) prvého bodu a písm. i), ktorú samostatne vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30a ods. 4 písm. b), môže samostatne vykonávať aj lekár so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore
a)
hygiena práce a pracovné lekárstvo, alebo
b)
hygiena a epidemiológia.
(6)
Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až d), písm. f), g), h) prvého bodu a písm. i), ktorú samostatne vykonáva verejný zdravotník podľa § 30a ods. 4 písm. c), môže samostatne vykonávať aj
a)
diplomovaný asistent hygieny a epidemiológie,
b)
asistent hygieny a epidemiológie, alebo
c)
asistent hygienickej služby.
(7)
Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30d ods. 1 písm. a) až d), písm. f), g), h) prvého bodu a písm. i) môže vykonávať aj
a)
iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena pracovných podmienok podľa predpisov účinných do 30. júna 2010, alebo
b)
iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena životného a pracovného prostredia podľa predpisov účinných do 28. marca 2002.
(8)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, ktoré vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30e ods. 3, môže vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo s praxou na pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie.
(9)
Oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby vydané podľa doterajších predpisov zostávajú v platnosti.
63.d §
(1)
Az a munkáltató, aki első vagy második kategóriába sorolt alkalmazottakat foglalkoztat, köteles a 30a. és 30d. § szerint legkésőbb 2014. december 31-ig biztosítani alkalmazottai számára az egészségügyi felügyeletet.
(2)
Az a munkáltató, aki 2014. július 31-e után kezdi meg tevékenységét, köteles a 30. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az egészségügyi kockázatértékelést, a munkakörök egészségügyi kockázatok szerinti besorolásának kidolgozását és a kockázati véleményt tevékenysége megkezdésétől számított legkésőbb két hónapon belül biztosítani.
(3)
Az a munkáltató, aki a 2014. július 31-ig hatályos előírások szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátását saját egészségügyi dolgozóival biztosította, köteles ezt a tényt 2014. december 31-ig írásban bejelenteni az illetékes közegészségügyi szervnek.
(4)
A 30a. § (6) bekezdése szerinti szakterületeken szakosodott orvos munkaköri feladatait a foglalkozás-egészségügyi szolgálat minimális csapatában az az orvos is elláthatja, aki a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakosodást.
(5)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30d. § (1) bekezdésének a)–d) pontja, f), g), h) pontjának első alpontja és i) pontja szerinti tevékenységét, amelyet a 30a. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti szakterületeken szakosodott orvos önállóan végez, önállóan végezheti az az orvos is, aki a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a következő szakterületen szerzett szakosodást:
a)
munkahigiénia és foglalkozás-orvostan, vagy
b)
higiénia és epidemiológia.
(6)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30d. § (1) bekezdésének a)–d) pontja, f), g), h) pontjának első alpontja és i) pontja szerinti tevékenységét, amelyet a 30a. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti közegészségügyi szakember önállóan végez, önállóan végezheti a következő személy is:
a)
okleveles higiéniai és epidemiológiai asszisztens,
b)
higiéniai és epidemiológiai asszisztens, vagy
c)
higiéniai szolgálati asszisztens.
(7)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30d. § (1) bekezdésének a)–d) pontja, f), g), h) pontjának első alpontja és i) pontja szerinti tevékenységét végezheti a következő személy is:
a)
más egészségügyi dolgozó, aki a 2010. június 30-ig hatályos előírások szerint a munkakörülményi higiénia szakterületen szerzett szakosodást, vagy
b)
más egészségügyi dolgozó, aki a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint az élet- és munkakörnyezeti higiénia szakterületen szerzett szakosodást.
(8)
A munkával összefüggő megelőző orvosi vizsgálatokat, amelyeket a 30e. § (3) bekezdése szerinti szakterületeken szakosodott orvos végez, az az orvos is végezheti, aki a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakosodást, és klinikai foglalkozás-orvostani és klinikai toxikológiai munkahelyi gyakorlattal rendelkezik.
(9)
Az eddigi előírások szerint kiadott, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésére vonatkozó engedélyek hatályban maradnak.
§ 63e
(1)
Zdravotnú starostlivosť na účel uznania choroby z povolania podľa § 31a ods. 1 a 2 a potvrdenie uznania choroby z povolania podľa § 31a ods. 6 môže vykonávať aj lekár so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo s praxou na pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie.
(2)
Predsedom celoslovenskej komisie podľa § 31d ods. 2 a regionálnej komisie podľa § 31e ods. 2 môžu byť aj lekári so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo s praxou na pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie. Členmi celoslovenskej komisie podľa § 31d ods. 2 a regionálnej komisie podľa § 31e ods. 2 môžu byť aj lekári so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(3)
Členmi regionálnej komisie na posudzovanie kožných chorôb z povolania podľa § 31f ods. 2 môžu byť aj lekári so špecializáciou podľa predpisov účinných do 28. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(4)
Tlačivo určené na hlásenie choroby z povolania a ohrozenia chorobou z povolania, platné podľa právneho predpisu účinného do 31. júla 2014 sa môže používať najdlhšie do 31. decembra 2014.
63.e §
(1)
A 31a. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismerése céljából nyújtott egészségügyi ellátást és a 31a. § (6) bekezdése szerinti, a foglalkozási megbetegedés elismerésének megerősítését az az orvos is végezheti, aki a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakosodást, és klinikai foglalkozás-orvostani és klinikai toxikológiai munkahelyi gyakorlattal rendelkezik.
(2)
A 31d. § (2) bekezdése szerinti országos bizottság és a 31e. § (2) bekezdése szerinti regionális bizottság elnökei lehetnek azok az orvosok is, akik a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szereztek szakosodást, és klinikai foglalkozás-orvostani és klinikai toxikológiai munkahelyi gyakorlattal rendelkeznek. A 31d. § (2) bekezdése szerinti országos bizottság és a 31e. § (2) bekezdése szerinti regionális bizottság tagjai lehetnek azok az orvosok is, akik a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szereztek szakosodást.
(3)
A 31f. § (2) bekezdése szerinti, a foglalkozási bőrbetegségek elbírálására szolgáló regionális bizottság tagjai lehetnek azok az orvosok is, akik a 2002. március 28-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szereztek szakosodást.
(4)
A 2014. július 31-ig hatályos jogszabály szerint érvényes, a foglalkozási megbetegedés és a foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésére szolgáló nyomtatvány legkésőbb 2014. december 31-ig használható.
§ 63f
Prechodné ustanovenie účinné od 1. januára 2016
 
Konania o návrhoch na umiestňovanie nových potravín a výživových doplnkov na trh začaté a právoplatne neskončené pred 1. januárom 2016 sa dokončia podľa právnych predpisov účinných do 31. decembra 2015.
63.f §
2016. január 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezés
 
Az új élelmiszerek és étrend-kiegészítők forgalomba hozatalára irányuló javaslatokkal kapcsolatos, 2016. január 1-je előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárásokat a 2015. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint kell befejezni
§ 63g
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
 
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.
63.g §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-jétől hatályos módosításokhoz
 
A 2016. július 1. előtt megindított, jogerősen le nem zárt eljárásban a 2016. június 30-ig hatályos előírások szerint kell eljárni.
§ 63h
Prechodné ustanovenie k úprave účinnej od 1. marca 2017
 
Prevádzkovateľ zariadenia podľa § 24 ods. 1 písm. e), ktorého priestory boli uvedené do prevádzky pred 1. marcom 2017, je povinný splniť povinnosti a požiadavky podľa § 24 a požiadavky ustanovené všeobecne záväzným právnym predpisom vydaným podľa § 62 písm. i) do 31. augusta 2017.
63.h §
Átmeneti rendelkezés a 2017. március 1-jétől hatályos módosításhoz
 
A 24. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti létesítmény üzemeltetője, amelynek helyiségeit 2017. március 1-je előtt helyezték üzembe, köteles 2017. augusztus 31-ig teljesíteni a 24. § szerinti kötelezettségeket és követelményeket, valamint a 62. § i) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabályban meghatározott követelményeket.
§ 63i
Prechodné ustanovenie účinné od 15. októbra 2017
 
Program monitorovania podľa § 17a ods. 2 písm. d) je dodávateľ pitnej vody povinný predložiť regionálnemu úradu verejného zdravotníctva najneskôr do 31. decembra 2018.
63.i §
2017. október 15-től hatályos átmeneti rendelkezés
 
A 17a. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti monitoring programot az ivóvízszolgáltató köteles legkésőbb 2018. december 31-ig benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalnak.
§ 63j
Prechodné ustanovenia k úprave účinnej od 1. decembra 2017
(1)
Posudok o riziku a kategorizáciu prác z hľadiska zdravotných rizík podľa § 30 ods. 1 písm. f) v znení účinnom do 30. novembra 2017, ktorý vypracoval bezpečnostný technik, autorizovaný bezpečnostný technik alebo bezpečnostnotechnická služba podľa predpisov účinných do 30. novembra 2017, zostáva v platnosti do času zmeny pracovných podmienok na pracovisku, ktorá by mohla mať vplyv na mieru zdravotného rizika pri práci a kategóriu práce z hľadiska zdravotných rizík.
(2)
Pracovné činnosti lekára so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30a ods. 5 písm. a) môže v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 27. marca 2002 v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo.
(3)
Pracovné činnosti lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore verejné zdravotníctvo podľa § 30a ods. 5 písm. b) môže v minimálnom tíme pracovnej zdravotnej služby vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu podľa predpisov účinných do 30. apríla 2004 v špecializačnom odbore hygiena a epidemiológia.
(4)
Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab, ktorú samostatne vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore podľa § 30a ods. 3 písm. a), môže samostatne vykonávať aj lekár so špecializáciou v špecializačnom odbore
a)
hygiena práce a pracovné lekárstvo podľa predpisov účinných do 27. marca 2002, alebo
b)
hygiena a epidemiológia podľa predpisov účinných do 30. apríla 2004.
(5)
Za získanie odbornej spôsobilosti na výkon pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab, ktorú samostatne vykonáva verejný zdravotník podľa § 30a ods. 3 písm. b), sa považuje aj nadobudnutie
a)
vyššieho odborného vzdelania na strednej zdravotníckej škole v študijnom odbore diplomovaný asistent hygieny a epidemiológie podľa predpisov účinných do 30. júna 2010, alebo
b)
úplného stredného odborného vzdelania na strednej zdravotníckej škole v študijnom odbore asistent hygienickej služby podľa predpisov účinných do 27. marca 2002.
(6)
Činnosť pracovnej zdravotnej služby podľa § 30ab môže samostatne vykonávať aj
a)
iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena pracovných podmienok podľa predpisov účinných do 30. júna 2010, alebo
b)
iný zdravotnícky pracovník, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena životného a pracovného prostredia podľa predpisov účinných do 27. marca 2002.
(7)
Lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci, ktoré vykonáva lekár so špecializáciou v špecializačných odboroch podľa § 30e ods. 3, môže vykonávať aj lekár, ktorý získal špecializáciu v špecializačnom odbore hygiena práce a pracovné lekárstvo podľa predpisov účinných do 27. marca 2002 a následne vykonával nepretržitú prax na pracovisku klinického pracovného lekárstva v trvaní najmenej jedného roka.
(8)
V konaní o právach, právom chránených záujmoch a povinnostiach právnických osôb a fyzických osôb v oblasti ochrany zdravia pri práci začatom pred 1. decembrom 2017, ktoré nebolo ku dňu účinnosti tohto zákona právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. novembra 2017.
63.j §
Átmeneti rendelkezések a 2017. december 1-jétől hatályos módosításhoz
(1)
A 30. § (1) bekezdésének f) pontjának 2017. november 30-ig hatályos szövege szerinti kockázati vélemény és a munkakörök egészségügyi kockázatok szerinti besorolása, amelyet a 2017. november 30-ig hatályos előírások szerint biztonságtechnikai szakember, feljogosított biztonságtechnikai szakember vagy biztonságtechnikai szolgálat dolgozott ki, a munkahelyi munkakörülmények olyan megváltozásáig marad hatályban, amely hatással lehet a munkahelyi egészségügyi kockázat mértékére és a munka egészségügyi kockázati kategóriájára.
(2)
A 30a. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti szakterületeken szakosodott orvos munkaköri feladatait a foglalkozás-egészségügyi szolgálat minimális csapatában az az orvos is elláthatja, aki a 2002. március 27-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakosodást.
(3)
A 30a. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti közegészségügyi szakterületen szakosodott orvos munkaköri feladatait a foglalkozás-egészségügyi szolgálat minimális csapatában az az orvos is elláthatja, aki a 2004. április 30-ig hatályos előírások szerint a higiénia és epidemiológia szakterületen szerzett szakosodást.
(4)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30ab. § szerinti tevékenységét, amelyet a 30a. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szakterületen szakosodott orvos önállóan végez, önállóan végezheti az az orvos is, aki a következő szakterületen szerzett szakosodást:
a)
a 2002. március 27-ig hatályos előírások szerint munkahigiénia és foglalkozás-orvostan, vagy
b)
a 2004. április 30-ig hatályos előírások szerint higiénia és epidemiológia.
(5)
A 30ab. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésére vonatkozó szakmai alkalmasság megszerzésének, amelyet a 30a. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti közegészségügyi szakember önállóan végez, a következő végzettségek megszerzése is minősül:
a)
a 2010. június 30-ig hatályos előírások szerinti, egészségügyi szakközépiskolában, okleveles higiéniai és epidemiológiai asszisztens tanulmányi szakon szerzett felsőfokú szakképzés, vagy
b)
a 2002. március 27-ig hatályos előírások szerinti, egészségügyi szakközépiskolában, higiéniai szolgálati asszisztens tanulmányi szakon szerzett teljes középfokú szakképzés.
(6)
A 30ab. § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységét önállóan végezheti a következő személy is:
a)
más egészségügyi dolgozó, aki a 2010. június 30-ig hatályos előírások szerint a munkakörülményi higiénia szakterületen szerzett szakosodást, vagy
b)
más egészségügyi dolgozó, aki a 2002. március 27-ig hatályos előírások szerint az élet- és munkakörnyezeti higiénia szakterületen szerzett szakosodást.
(7)
A munkával összefüggő megelőző orvosi vizsgálatokat, amelyeket a 30e. § (3) bekezdése szerinti szakterületeken szakosodott orvos végez, az az orvos is végezheti, aki a 2002. március 27-ig hatályos előírások szerint a munkahigiénia és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakosodást, és ezt követően legalább egy évig tartó folyamatos gyakorlatot végzett klinikai foglalkozás-orvostani munkahelyen.
(8)
A jogi személyek és természetes személyek munkahelyi egészségvédelem területén fennálló jogairól, jogilag védett érdekeiről és kötelezettségeiről szóló, 2017. december 1-je előtt megkezdett eljárásban, amely e törvény hatálybalépésének napjáig nem zárult le jogerősen, a 2017. november 30-ig hatályos előírások szerint kell eljárni.
§ 63k
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným dňom vyhlásenia
 
Konanie o uvedení priestorov do prevádzky podľa § 13 ods. 4 písm. a), ktoré sa začalo a právoplatne neskončilo pred účinnosťou tohto zákona, sa dokončí podľa doterajších predpisov.
63.k §
Átmeneti rendelkezések a kihirdetés napján hatályba lépő módosításokhoz
 
A 13. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti, helyiségek üzembe helyezésére irányuló eljárást, amelyet e törvény hatálybalépése előtt kezdtek meg és jogerősen nem zártak le, az eddigi előírások szerint kell befejezni.
§ 63l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným odo dňa vyhlásenia zákona
 
Opatrenia úradu verejného zdravotníctva a regionálnych úradov verejného zdravotníctva vydané v súvislosti so šírením ochorenia COVID-19 podľa § 12 alebo § 48 ods. 4 do nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa považujú odo dňa účinnosti tohto zákona za vyhlášky podľa § 59b tohto zákona a zostávajú v platnosti a účinnosti nasledujúcich 15 dní po nadobudnutí účinnosti tohto zákona, ak ich orgán, ktorý ich vydal, nezruší skôr.
63.l §
Átmeneti rendelkezések a törvény kihirdetésének napjától hatályos módosításokhoz
 
A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok által a COVID-19 betegség terjedésével összefüggésben a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdése szerint e törvény hatálybalépéséig kiadott intézkedések e törvény hatálybalépésének napjától e törvény 59b. §-a szerinti rendeletnek tekintendők, és e törvény hatálybalépését követő 15 napig hatályban és érvényben maradnak, hacsak a kiadó szerv azokat korábban hatályon kívül nem helyezi.
§ 63m
 
Ustanovenie § 48 ods. 4 písm. aa) sa od 1. mája 2022 nepoužije.
63.m §
 
A 48. § (4) bekezdésének aa) pontja 2022. május 1-jétől nem alkalmazandó.
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 12. januára 2023
Átmeneti rendelkezések a 2023. január 12-től hatályos módosításokhoz
§ 63n
(1)
Výnimky na kvalitu pitnej vody, ktoré nespĺňajú limity ukazovateľov kvality pitnej vody povolené podľa predpisov účinných do 11. januára 2023, zostávajú v platnosti do skončenia obdobia, na ktoré bola výnimka povolená, najdlhšie však do 12. januára 2026.
(2)
Dodávateľ pitnej vody je povinný podľa § 17c ods. 4 písm. b) zákona predložiť úradu verejného zdravotníctva alebo regionálnemu úradu verejného zdravotníctva manažment rizík systému zásobovania pitnou vodou na posúdenie prvýkrát najneskôr do 12. júla 2028.
(3)
Úrad verejného zdravotníctva prvýkrát zabezpečí podľa § 5 ods. 4 písm. z) všeobecnú analýzu možných rizík z domových rozvodných systémov najneskôr do 12. januára 2029.
(4)
Úrad verejného zdravotníctva poskytne podľa § 5 ods. 4 písm. as) prvého bodu a druhého bodu Komisii, Európskej environmentálnej agentúre a Európskemu centru pre prevenciu a kontrolu chorôb prvý súbor informácií o opatreniach prijatých na podporu používania pitnej vody a prvý súbor informácií o manažmente rizík domových rozvodných systémov najneskôr do 12. januára 2029.
63.n §
(1)
Az ivóvíz minőségére vonatkozó azon kivételek, amelyek nem felelnek meg a 2023. január 11-ig hatályos előírások szerint engedélyezett ivóvízminőségi mutatók határértékeinek, a kivétel engedélyezésének időtartamáig, legfeljebb azonban 2026. január 12-ig hatályban maradnak.
(2)
Az ivóvízszolgáltató köteles a törvény 17c. § (4) bekezdésének b) pontja szerint az ivóvízellátó rendszer kockázatkezelését első alkalommal legkésőbb 2028. július 12-ig véleményezésre benyújtani a közegészségügyi hivatalnak vagy a regionális közegészségügyi hivatalnak.
(3)
A Közegészségügyi Hivatal az 5. § (4) bekezdésének z) pontja szerint a házi vízelosztó rendszerekből származó lehetséges kockázatok általános elemzését első alkalommal legkésőbb 2029. január 12-ig biztosítja.
(4)
A Közegészségügyi Hivatal az 5. § (4) bekezdése as) pontjának első és második alpontja szerint a Bizottságnak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak az ivóvízhasználat támogatására hozott intézkedésekről szóló első információs csomagot és a házi vízelosztó rendszerek kockázatkezeléséről szóló első információs csomagot legkésőbb 2029. január 12-ig nyújtja be.
§ 63o
 
Fyzická osoba – podnikateľ, ktorá nezamestnáva iné fyzické osoby a vykonáva prácu s diizokyanátmi, alebo zamestnávateľ, ktorého zamestnanci vykonávajú prácu s diizokyanátmi, je povinný zabezpečiť odbornú prípravu na prácu s diizokyanátmi podľa § 39 ods. 2 v znení účinnom od 12. januára 2023 najneskôr do 24. augusta 2023.
63.o §
 
Az a vállalkozó természetes személy, aki más természetes személyt nem foglalkoztat és diizocianátokkal végez munkát, vagy az a munkáltató, akinek az alkalmazottai diizocianátokkal végeznek munkát, köteles a diizocianátokkal végzett munkára vonatkozó szakmai képzést a 39. § (2) bekezdésének 2023. január 12-től hatályos szövegezése szerint legkésőbb 2023. augusztus 24-ig biztosítani.
§ 63p
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júna 2024
(1)
Fyzická osoba – podnikateľ alebo právnická osoba, u ktorej sa na pracovisku vykonávali činnosti spojené s výrobou, spracovaním, manipuláciou, skladovaním, prepravou a zneškodňovaním reprodukčne toxických faktorov pred 1. júnom 2024, je povinná najneskôr do 31. decembra 2024 predložiť príslušnému orgánu verejného zdravotníctva na posúdenie návrh podľa § 13 ods. 4 písm. i) v znení účinnom od 1. júna 2024.
(2)
Zamestnávateľ zabezpečí prvé posúdenie zdravotnej spôsobilosti na prácu u zamestnanca exponovaného karcinogénnym faktorom, mutagénnym faktorom alebo reprodukčne toxickým faktorom podľa § 30e ods. 1 písm. a) piateho bodu najneskôr do 31. decembra 2024.
63.p §
Átmeneti rendelkezések a 2024. június 1-jétől hatályos szabályozásokhoz
(1)
Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amelynek a munkahelyén 2024. június 1-je előtt reprodukciót károsító tényezők gyártásával, feldolgozásával, kezelésével, tárolásával, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket végeztek, köteles legkésőbb 2024. december 31-ig az illetékes közegészségügyi szervnek véleményezésre benyújtani a 13. § (4) bekezdése i) pontjának 2024. június 1-jétől hatályos szövegezése szerinti javaslatot.
(2)
A munkáltató a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tényezőnek kitett munkavállaló esetében a munkavégzésre való egészségi alkalmasság első felmérését a 30e. § (1) bekezdése a) pontjának ötödik alpontja szerint legkésőbb 2024. december 31-ig biztosítja.
§ 64
 
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 9.
64. §
 
E törvény a 9. számú mellékletben felsorolt, az Európai Unió jogilag kötelező erejű jogi aktusait ülteti át.
§ 65
Zrušovacie ustanovenia
 
Zrušujú sa:
1.
čl. I zákona č. 126/2006 Z. z. o verejnom zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov,
2.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 247/2006 Z. z. o podrobnostiach o ochrane zdravia pred záťažou teplom a chladom pri práci,
3.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 252/2006 Z. z. o podrobnostiach o prevádzke kúpalísk a podrobnostiach o požiadavkách na kvalitu vody kúpalísk, vody na kúpanie a jej kontrolu,
4.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 269/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na osvetlenie pri práci,
5.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 298/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na zariadenia spoločného stravovania,
6.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 313/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na telovýchovné zariadenia a o náležitostiach ich prevádzkového poriadku,
7.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 325/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na zdroje elektromagnetického poľa a na limity expozície obyvateľov elektromagnetickému poľu v životnom prostredí,
8.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 331/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na prevádzku zdravotníckych zariadení z hľadiska ochrany zdravia,
9.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 334/2006 Z. z. o podrobnostiach o nakladaní s inštitucionálnymi rádioaktívnymi odpadmi,
10.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 337/2006 Z. z. o podrobnostiach o prevencii a kontrole prenosných ochorení,
11.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 339/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o prípustných hodnotách hluku, infrazvuku a vibrácií a o požiadavkách na objektivizáciu hluku, infrazvuku a vibrácií,
12.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 347/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o radiačnej monitorovacej sieti,
13.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 349/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na zabezpečenie radiačnej ochrany pri preprave rádioaktívnych žiaričov a rádioaktívnych látok,
14.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 350/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na obmedzenie ožiarenia z prírodného žiarenia,
15.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 351/2006 Z. z. o podrobnostiach o ochrane zdravia pred účinkami optického žiarenia pri práci,
16.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 352/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na zariadenia, pri ktorých prevádzke dochádza ku kontaktu s ľudským telom, a náležitosti ich prevádzkového poriadku,
17.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 353/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na vnútorné prostredie budov a o minimálnych požiadavkách na byty nižšieho štandardu a na ubytovacie zariadenia,
18.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 357/2006 Z. z. o podrobnostiach o faktoroch práce a pracovného prostredia vo vzťahu ku kategorizácii pracovných činností a o náležitostiach návrhu na zaradenie pracovných činností do kategórií z hľadiska zdravotných rizík,
19.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 359/2006 Z. z. o podrobnostiach o ochrane zdravia pred nepriaznivými účinkami nadmernej fyzickej, psychickej a senzorickej záťaže pri práci,
20.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 360/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o rozsahu požadovaných vedomostí pre skúšky odbornej spôsobilosti, o zriaďovaní a činnosti skúšobných komisií a o obsahu osvedčenia o odbornej spôsobilosti,
21.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 361/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na zotavovacie podujatia a požiadavky na použitie epidemiologicky rizikových potravín na zotavovacích podujatiach,
22.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 362/2006 Z. z. o podrobnostiach o požiadavkách na výchovné a výchovno-vzdelávacie zariadenia pre deti a mladistvých,
23.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 89/2007 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o požiadavkách na výrobky určené na styk s vodou určenou na ľudskú spotrebu,
24.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 87/2008 Z. z. o požiadavkách na prírodné kúpaliská.
25.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 348/2004 Z. z., ktorým sa ustanovujú analytické metódy na kontrolu zloženia kozmetických výrobkov,
26.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 658/2005 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na kozmetické výrobky v znení neskorších predpisov,
27.
nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 354/2006 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na vodu určenú na ľudskú spotrebu a kontrolu kvality vody určenej na ľudskú spotrebu v znení neskorších predpisov,
28.
výnos Ministerstva vnútra Slovenskej republiky z 29. mája 2003 č. 30 o organizácii a úlohách na úseku ochrany zdravia v pôsobnosti Ministerstva vnútra Slovenskej republiky (oznámenie č. 208/2003 Z. z.).
65. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
 
Hatályon kívül helyezendők:
1.
a közegészségügyről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 126/2006. sz. Tt. törvény I. cikkelye,
2.
a Szlovák Köztársaság kormányának a munkahelyi hő- és hidegterheléssel szembeni egészségvédelem részleteiről szóló 247/2006. sz. Tt. rendelete,
3.
a Szlovák Köztársaság kormányának a fürdőhelyek üzemeltetésének részleteiről, valamint a fürdőhelyek vizének, a fürdővíznek a minőségére vonatkozó követelményekről és annak ellenőrzéséről szóló 252/2006. sz. Tt. rendelete,
4.
a Szlovák Köztársaság kormányának a munkahelyi megvilágításra vonatkozó követelmények részleteiről szóló 269/2006. sz. Tt. rendelete,
5.
a Szlovák Köztársaság kormányának a közétkeztetési létesítményekre vonatkozó követelmények részleteiről szóló 298/2006. sz. Tt. rendelete,
6.
a Szlovák Köztársaság kormányának a testnevelési létesítményekre vonatkozó követelmények részleteiről és azok működési szabályzatának kellékeiről szóló 313/2006. sz. Tt. rendelete,
7.
a Szlovák Köztársaság kormányának az elektromágneses tér forrásaira vonatkozó követelmények, valamint a lakosság környezeti elektromágneses térnek való kitettségének határértékeire vonatkozó részletekről szóló 325/2006. sz. Tt. rendelete,
8.
a Szlovák Köztársaság kormányának az egészségügyi létesítmények működésére vonatkozó egészségvédelmi követelmények részleteiről szóló 331/2006. sz. Tt. rendelete,
9.
a Szlovák Köztársaság kormányának az intézményi radioaktív hulladékok kezelésének részleteiről szóló 334/2006. sz. Tt. rendelete,
10.
a Szlovák Köztársaság kormányának a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének részleteiről szóló 337/2006. sz. Tt. rendelete,
11.
a Szlovák Köztársaság kormányának 339/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja a zaj, infrahang és rezgés megengedett értékeire vonatkozó részleteket, valamint a zaj, infrahang és rezgés objektivizálására vonatkozó követelményeket,
12.
a Szlovák Köztársaság kormányának 347/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja a sugárzásmegfigyelő hálózatra vonatkozó részleteket,
13.
a Szlovák Köztársaság kormányának 349/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja a radioaktív sugárforrások és radioaktív anyagok szállítása során a sugárvédelem biztosítására vonatkozó követelmények részleteit,
14.
a Szlovák Köztársaság kormányának 350/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja a természetes sugárzásból származó sugárterhelés korlátozására vonatkozó követelmények részleteit,
15.
a Szlovák Köztársaság kormányának a munkahelyi optikai sugárzás hatásaival szembeni egészségvédelem részleteiről szóló 351/2006. sz. Tt. rendelete,
16.
a Szlovák Köztársaság kormányának 352/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja azokra a létesítményekre vonatkozó követelmények részleteit, amelyek működése során emberi testtel való érintkezés történik, valamint azok működési szabályzatának kellékeit,
17.
a Szlovák Köztársaság kormányának az épületek belső környezetére vonatkozó követelmények részleteiről, valamint az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokra és a szálláshelyekre vonatkozó minimális követelményekről szóló 353/2006. sz. Tt. rendelete,
18.
a Szlovák Köztársaság kormányának a munka és a munkakörnyezet tényezőiről a munkatevékenységek kategorizálásával összefüggésben, valamint a munkatevékenységek egészségügyi kockázatok szempontjából kategóriákba sorolására irányuló javaslat kellékeiről szóló 357/2006. sz. Tt. rendelete,
19.
a Szlovák Köztársaság kormányának a munkahelyi túlzott fizikai, pszichikai és szenzoros terhelés kedvezőtlen hatásaival szembeni egészségvédelem részleteiről szóló 359/2006. sz. Tt. rendelete,
20.
a Szlovák Köztársaság kormányának 360/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja a szakmai alkalmassági vizsgákhoz szükséges ismeretek terjedelmére, a vizsgabizottságok létrehozására és tevékenységére, valamint a szakmai alkalmassági bizonyítvány tartalmára vonatkozó részleteket,
21.
a Szlovák Köztársaság kormányának 361/2006. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja az üdülési rendezvényekre vonatkozó követelmények részleteit, valamint a járványügyi szempontból kockázatos élelmiszerek üdülési rendezvényeken való felhasználására vonatkozó követelményeket,
22.
a Szlovák Köztársaság kormányának a gyermekek és fiatalkorúak számára létrehozott nevelési és nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó követelmények részleteiről szóló 362/2006. sz. Tt. rendelete,
23.
a Szlovák Köztársaság kormányának 89/2007. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó követelmények részleteit,
24.
a Szlovák Köztársaság kormányának a természetes fürdőhelyekre vonatkozó követelményekről szóló 87/2008. sz. Tt. rendelete.
25.
a Szlovák Köztársaság kormányának 348/2004. sz. Tt. rendelete, amely megállapítja a kozmetikai termékek összetételének ellenőrzésére szolgáló analitikai módszereket,
26.
a Szlovák Köztársaság kormányának a kozmetikai termékekre vonatkozó követelményeket megállapító 658/2005. sz. Tt. rendelete a későbbi előírások szerint,
27.
a Szlovák Köztársaság kormányának az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelményeket és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének ellenőrzését megállapító 354/2006. sz. Tt. rendelete a későbbi előírások szerint,
28.
a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 2003. május 29-i 30. számú rendelete a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának hatáskörébe tartozó egészségvédelem területén végzett szervezésről és feladatokról (208/2003. sz. Tt. közlemény).
Čl. II
Čl. II
 
 
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 123/1996 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 224/1996 Z. z., zákona č. 70/1997 Z. z., zákona č. 1/1998 Z. z., zákona č. 232/1999 Z. z., zákona č. 3/2000 Z. z., zákona č. 142/2000 Z. z., zákona č. 211/2000 Z. z., zákona č. 468/2000 Z. z., zákona č. 553/2001 Z. z., zákona č. 96/2002 Z. z., zákona č. 118/2002 Z. z., zákona č. 215/2002 Z. z., zákona č. 237/2002 Z. z., zákona č. 418/2002 Z. z., zákona č. 457/2002 Z. z., zákona č. 465/2002 Z. z., zákona č. 477/2002 Z. z., zákona č. 480/2002 Z. z., zákona č. 190/2003 Z. z., zákona č. 217/2003 Z. z., zákona č. 245/2003 Z. z., zákona č. 450/2003 Z. z., zákona č. 469/2003 Z. z., zákona č. 583/2003 Z. z., zákona č. 5/2004 Z. z., zákona č. 199/2004 Z. z., zákona č. 204/2004 Z. z., zákona č. 347/2004 Z. z., zákona č. 382/2004 Z. z., zákona č. 434/2004 Z. z., zákona č. 533/2004 Z. z., zákona č. 541/2004 Z. z., zákona č. 572/2004 Z. z., zákona č. 578/2004 Z. z., zákona č. 581/2004 Z. z., zákona č. 633/2004 Z. z., zákona č. 653/2004 Z. z., zákona č. 656/2004 Z. z., zákona č. 725/2004 Z. z., zákona č. 5/2005 Z. z., zákona č. 8/2005 Z. z., zákona č. 15/2005 Z. z., zákona č. 93/2005 Z. z., zákona č. 171/2005 Z. z., zákona č. 308/2005 Z. z., zákona č. 331/2005 Z. z., zákona č. 341/2005 Z. z., zákona č. 342/2005 Z. z., zákona č. 473/2005 Z. z., zákona č. 491/2005 Z. z., zákona č. 538/2005 Z. z., zákona č. 558/2005 Z. z., zákona č. 572/2005 Z. z., zákona č. 573/2005 Z. z., zákona č. 610/2005 Z. z., zákona č. 14/2006 Z. z., zákona č. 15/2006 Z. z., zákona č. 24/2006 Z. z., zákona č. 117/2006 Z. z., zákona č. 124/2006 Z. z., zákona č. 126/2006 Z. z., zákona č. 224/2006 Z. z., zákona č. 342/2006 Z. z., zákona č. 672/2006 Z. z., zákona č. 693/2006 Z. z., zákona č. 21/2007 Z. z., zákona č. 43/2007 Z. z., zákona č. 95/2007 Z. z., zákona č. 193/2007 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 279/2007 Z. z., zákona č. 295/2007 Z. z., zákona č. 309/2007 Z. z., zákona č. 342/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z. a zákona č. 344/2007 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 123/1996 Z. z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 224/1996 Z. z., zákona č. 70/1997 Z. z., zákona č. 1/1998 Z. z., zákona č. 232/1999 Z. z., zákona č. 3/2000 Z. z., zákona č. 142/2000 Z. z., zákona č. 211/2000 Z. z., zákona č. 468/2000 Z. z., zákona č. 553/2001 Z. z., zákona č. 96/2002 Z. z., zákona č. 118/2002 Z. z., zákona č. 215/2002 Z. z., zákona č. 237/2002 Z. z., zákona č. 418/2002 Z. z., zákona č. 457/2002 Z. z., zákona č. 465/2002 Z. z., zákona č. 477/2002 Z. z., zákona č. 480/2002 Z. z., zákona č. 190/2003 Z. z., zákona č. 217/2003 Z. z., zákona č. 245/2003 Z. z., zákona č. 450/2003 Z. z., zákona č. 469/2003 Z. z., zákona č. 583/2003 Z. z., zákona č. 5/2004 Z. z., zákona č. 199/2004 Z. z., zákona č. 204/2004 Z. z., zákona č. 347/2004 Z. z., zákona č. 382/2004 Z. z., zákona č. 434/2004 Z. z., zákona č. 533/2004 Z. z., zákona č. 541/2004 Z. z., zákona č. 572/2004 Z. z., zákona č. 578/2004 Z. z., zákona č. 581/2004 Z. z., zákona č. 633/2004 Z. z., zákona č. 653/2004 Z. z., zákona č. 656/2004 Z. z., zákona č. 725/2004 Z. z., zákona č. 5/2005 Z. z., zákona č. 8/2005 Z. z., zákona č. 15/2005 Z. z., zákona č. 93/2005 Z. z., zákona č. 171/2005 Z. z., zákona č. 308/2005 Z. z., zákona č. 331/2005 Z. z., zákona č. 341/2005 Z. z., zákona č. 342/2005 Z. z., zákona č. 473/2005 Z. z., zákona č. 491/2005 Z. z., zákona č. 538/2005 Z. z., zákona č. 558/2005 Z. z., zákona č. 572/2005 Z. z., zákona č. 573/2005 Z. z., zákona č. 610/2005 Z. z., zákona č. 14/2006 Z. z., zákona č. 15/2006 Z. z., zákona č. 24/2006 Z. z., zákona č. 117/2006 Z. z., zákona č. 124/2006 Z. z., zákona č. 126/2006 Z. z., zákona č. 224/2006 Z. z., zákona č. 342/2006 Z. z., zákona č. 672/2006 Z. z., zákona č. 693/2006 Z. z., zákona č. 21/2007 Z. z., zákona č. 43/2007 Z. z., zákona č. 95/2007 Z. z., zákona č. 193/2007 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 279/2007 Z. z., zákona č. 295/2007 Z. z., zákona č. 309/2007 Z. z., zákona č. 342/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z. a zákona č. 344/2007 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1.
Poznámky pod čiarou k odkazom 36a a 36b znejú:
„36a)
§ 13 ods. 3 až 5 zákona č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
36b)
§ 15 zákona č. 355/2007 Z. z.“.
1.
Poznámky pod čiarou k odkazom 36a a 36b znejú:
"36a)
§ 13 ods. 3 až 5 zákona č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
36b)
§ 15 zákona č. 355/2007 Z. z.".
2.
V sadzobníku správnych poplatkov v časti VIII. FINANČNÁ SPRÁVA A OBCHODNÁ ČINNOSŤ sa položka 150 dopĺňa písmenami t) až x), ktoré znejú:
„t)
Vydanie oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb36ba) 15 000 Sk
u)
Vydanie duplikátu oprávnenia podľa písmena t) 500 Sk
v)
Vydanie oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby36bb) 15 000 Sk
x)
Vydanie duplikátu oprávnenia podľa písmena v) 500 Sk“.
 
Poznámky pod čiarou k odkazom 36ba a 36bb znejú:
„36ba)
§ 5 ods. 4 písm. n) zákona č. 355/2007 Z. z.
36bb)
§ 5 ods. 4 písm. o) zákona č. 355/2007 Z. z.“.
2.
V sadzobníku správnych poplatkov v časti VIII. FINANČNÁ SPRÁVA A OBCHODNÁ ČINNOSŤ sa položka 150 dopĺňa písmenami t) až x), ktoré znejú:
"t)
Vydanie oprávnenia na odstraňovanie azbestu alebo materiálov obsahujúcich azbest zo stavieb36ba) 15 000 Sk
u)
Vydanie duplikátu oprávnenia podľa písmena t) 500 Sk
v)
Vydanie oprávnenia na výkon pracovnej zdravotnej služby36bb) 15 000 Sk
x)
Vydanie duplikátu oprávnenia podľa písmena v) 500 Sk".
 
Poznámky pod čiarou k odkazom 36ba a 36bb znejú:
"36ba)
§ 5 ods. 4 písm. n) zákona č. 355/2007 Z. z.
36bb)
§ 5 ods. 4 písm. o) zákona č. 355/2007 Z. z.".
Čl. IV
IV. cikk
Účinnosť
Hatálybalépés
 
 
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 2007 okrem ustanovení uvedených v čl. I § 5 ods. 4 písm. f) a § 6 ods. 3 písm. c), ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2010.
Ez a törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, az I. cikkely 5. § (4) bekezdésének f) pontjában és a 6. § (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt rendelkezések kivételével, amelyek 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
Ivan Gašparovič v. r.

Pavol Paška v. r.

Robert Fico v. r.
Ivan Gašparovič v. r.

Pavol Paška v. r.

Robert Fico v. r.
Príloha č. 1 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
SÍDLA A ÚZEMNÉ OBVODY REGIONÁLNYCH ÚRADOV VEREJNÉHO ZDRAVOTNÍCTVA
1.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva Bratislava hlavné mesto so sídlom v Bratislave pre územný obvod okresov Bratislava I, Bratislava II, Bratislava III, Bratislava IV, Bratislava V, Senec, Pezinok a Malacky
2.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Trnave pre územný obvod okresov Trnava, Hlohovec a Piešťany
3.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Dunajskej Strede pre územný obvod okresu Dunajská Streda
4.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Galante pre územný obvod okresu Galanta
5.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Senici pre územný obvod okresov Senica a Skalica
6.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Trenčíne pre územný obvod okresov Trenčín, Bánovce nad Bebravou, Nové Mesto nad Váhom a Myjava
7.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Považskej Bystrici pre územný obvod okresov Považská Bystrica, Púchov a Ilava
8.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva Prievidza so sídlom v Bojniciach pre územný obvod okresov Prievidza a Partizánske
9.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Nitre pre územný obvod okresov Nitra, Zlaté Moravce a Šaľa
10.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Topoľčanoch pre územný obvod okresu Topoľčany
11.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Nových Zámkoch pre územný obvod okresu Nové Zámky
12.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Komárne pre územný obvod okresu Komárno
13.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Leviciach pre územný obvod okresu Levice
14.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Žiline pre územný obvod okresov Žilina a Bytča
15.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Čadci pre územný obvod okresov Čadca a Kysucké Nové Mesto
16.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Dolnom Kubíne pre územný obvod okresov Dolný Kubín, Tvrdošín a Námestovo
17.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Martine pre územný obvod okresov Martin a Turčianske Teplice
18.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Liptovskom Mikuláši pre územný obvod okresov Liptovský Mikuláš a Ružomberok
19.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Banskej Bystrici pre územný obvod okresov Banská Bystrica a Brezno
20.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Lučenci pre územný obvod okresov Lučenec a Poltár
21.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Veľkom Krtíši pre územný obvod okresu Veľký Krtíš
22.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Rimavskej Sobote pre územný obvod okresov Rimavská Sobota a Revúca
23.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Zvolene pre územný obvod okresov Zvolen, Detva a Krupina
24.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Žiari nad Hronom pre územný obvod okresov Žiar nad Hronom, Žarnovica a Banská Štiavnica
25.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Poprade pre územný obvod okresov Poprad, Kežmarok a Levoča
26.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Prešove pre územný obvod okresov Prešov a Sabinov
27.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Bardejove pre územný obvod okresu Bardejov
28.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Vranove nad Topľou pre územný obvod okresu Vranov nad Topľou
29.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom vo Svidníku pre územný obvod okresov Svidník a Stropkov
30.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Humennom pre územný obvod okresov Humenné, Medzilaborce a Snina
31.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Starej Ľubovni pre územný obvod okresu Stará Ľubovňa
32.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Košiciach pre územný obvod okresov Košice I, Košice II, Košice III, Košice IV a Košice-okolie
33.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Michalovciach pre územný obvod okresov Michalovce a Sobrance
34.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Rožňave pre územný obvod okresu Rožňava
35.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Spišskej Novej Vsi pre územný obvod okresov Spišská Nová Ves a Gelnica
36.
Regionálny úrad verejného zdravotníctva so sídlom v Trebišove pre územný obvod okresu Trebišov
Príloha č. 3 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
ZOZNAM CHEMICKÝCH LÁTOK, NA KTORÝCH ODBORNÉ VYUŽÍVANIE SA NEVZŤAHUJÚ USTANOVENIA § 16 ODS. 19 A ODS. 25 PÍSM. A), C) A E)
1.Kyselina kyanovodíková a jej rozpustné soli
2.Kyselina fluorovodíková a jej rozpustné soli
3.Akrylonitril
4.Skvapalnený amoniak (čpavok)
5.Metylbromid
6.Chlórpikrín
7.Fosforovodík a produkty, ktoré ho vylučujú
8.Etylén oxid
9.Sírouhlík
10.Chlorid uhličitý
11.Trichlóracetonitril
Príloha č. 3a
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - príloha 3a
Príloha č. 3c
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 3c k zákonu č. 355/2007 Z. z.
 
Príloha č. 3ca
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 3ca k zákonu č. 355/2007 Z. z.
 
Príloha č. 3cb
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 3cb k zákonu č. 355/2007 Z. z.
 
Príloha č. 3d
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - príloha 3d
Príloha č. 3e
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - príloha 3e
Príloha č. 3f
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 3f k zákonu č. 355/2007 Z. z.
 
Príloha č. 3g
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - príloha 3g
Príloha č. 5 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Zoznam povinne hlásených prenosných ochorení, podozrení na ochorenia a nosičstiev choroboplodných mikroorganizmov
 
Skupina A – Ochorenie a podozrenie na ochorenie hlásené ihneď (telefonicky, faxom, elektronicky, osobne, poslom):
 
detská obrna, SARS, variola, hemorhagické horúčky, osýpky, vtáčia chrípka, syndrómy neznámej etiológie pre infekčnú etiológiu s pozitívnou epidemiologickou anamnézou
 
Skupina B – Ochorenie a podozrenie na ochorenie hlásené do 24 hodín:
 
akútna chabá paréza, botulizmus, brušný týfus a paratýfus (vrátane novozisteného nosičstva), cholera, šigelóza, diftéria, bakteriálna meningitída a encefalitída, mumps, pertussis, rubeola, tetanus, besnota, kontakt a ohrozenie besnotou, hepatitída typu A (VHA), VHB, VHC, VHE, tuberkulóza, škvrnitý týfus, návratná horúčka, mor, legionelóza, akútne hnačkové ochorenia a otravy potravinami (kampylobakterióza, salmonelóza a iné), COVID-19
 
Skupina C – Ochorenia hlásené do 48 hodín: nozokomiálne infekcie, svrab, varicela, herpes zoster
 
Skupina D – Ochorenia hlásené pozitívnym laboratórnym výsledkom:
I.
Všetky ochorenia skupín A a B a ďalej
II.
Sexuálne prenosné ochorenia: AIDS, nosičstvo HIV, gonokokové infekcie, infekcie spôsobené chlamýdiami,
 
lymphagranuloma venereum, syfilis, trichomoniáza
III.
Nákazy prenosné vodou, potravinami a ochorenia environmentálneho pôvodu: giardiáza, infekcie
 
spôsobené enterohemoragickými E.coli a enteroinavazívnymi E.coli, kryptosporidióza, leptospiróza, listerióza
(vrátane nosičstva), rotavírusové infekcie, salmonelóza, tenióza, toxoplazmóza, trichinelóza, yersinióza
IV.
Iné prenosné ochorenia: Cruetzfeldova-Jacobova choroba (CJCH), CJCH – nový variant
V.
Ostatné neuroinfekcie: vírusové meningitídy a encefalitídy
VI.
Zoonózy a nákazy s prírodnou ohniskovosťou: antrax, brucelóza, echinokóza, kliešťová encefalitída,
 
leptospiróza, lymská borelióza, ornitóza, psitakóza, Q-horúčka, tularémia
VII.
Závažné importované ochorenia: malária, žltá zimnica
VIII.
Nákazy kože a slizníc: plynová flegmóna, trachóm
Príloha č. 6 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - Príloha č. 6 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
 
Príloha č. 7 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Individuálne hlásenie výsledkov mikrobiologických vyšetrení pracovníkmi mikrobiologických laboratórií
Prevziať prílohu - Príloha č. 7 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
 
Príloha č. 8 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
HROMADNÉ HLÁSENIE AKÚTNYCH RESPIRAČNÝCH OCHORENÍ
Prevziať prílohu - Vzor 08
Príloha č. 9 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE
 
1.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/7/ES z 15. februára 2006 o riadení kvality vody určenej na kúpanie, ktorou sa zrušuje smernica 76/160/EHS (Ú. v. EÚ L 64, 4. 3. 2006).
2.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2000/54/ES z 18. septembra 2000 o ochrane pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s vystavením biologickým faktorom pri práci (siedma samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 4; Ú. v. ES L 262, 17. 10. 2000).
3.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2004/37/ES z 29. apríla 2004 o ochrane pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou karcinogénom alebo mutagénom pri práci (šiesta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (kodifikované znenie) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 5; Ú. v. EÚ L 229, 29. 6. 2004).
4.
Smernica Komisie 2000/39/ES z 8. júna 2000, ktorou sa ustanovuje prvý zoznam smerných najvyšších prípustných hodnôt vystavenia pri práci na vykonanie smernice Rady 98/24/ES o ochrane zdravia a bezpečnosti pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s chemickými faktormi pri práci (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 3; Ú. v. ES L 142, 16. 6. 2000) v znení smernice Komisie 2006/15/ES zo 7. februára 2006 (Ú. v. EÚ L 38, 9. 2. 2006).
5.
Smernica Komisie 91/322/EHS z 29. mája 1991 o stanovovaní indikačných limitných hodnôt implementáciou smernice Rady 80/1107/EHS o ochrane pracovníkov pred rizikami spôsobenými ohrozením chemickými, fyzikálnymi a biologickými faktormi pri práci (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 1; Ú. v. ES L 177, 5. 7. 1991) v znení smernice Komisie 2006/15/ES zo 7. februára 2006 (Ú. v. EÚ L 38, 9. 2. 2006).
6.
Smernica Komisie 2006/15/ES zo 7. februára 2006, ktorou sa ustanovuje druhý zoznam smerných najvyšších prípustných hodnôt vystavenia pri práci na implementáciu smernice Rady 98/24/ES a ktorou sa menia a dopĺňajú smernice 91/322/EHS a 2000/39/ES (Ú. v. EÚ L 38, 9. 2. 2006).
7.
Smernica Rady 98/24/ES zo 7. apríla 1998 o ochrane zdravia a bezpečnosti pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s chemickými faktormi pri práci (štrnásta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 3; Ú. v. ES L 131, 5. 5. 1998) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007).
8.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2003/10/ES zo 6. februára 2003 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách, pokiaľ ide o vystavenie pracovníkov rizikám vyplývajúcim z fyzikálnych faktorov (hluk) (sedemnásta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 4; Ú. v. EÚ L 42, 15. 2. 2003) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
9.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2002/44/ES z 25. júna 2002 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách vyplývajúcich z vystavenia pracovníkov rizikám vzniknutým pôsobením fyzikálnych faktorov (vibrácie) (šestnásta samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 4; Ú. v. ES L 177, 6. 7. 2002) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
10.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2006/25/ES z 5. apríla 2006 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách týkajúcich sa vystavenia pracovníkov rizikám vyplývajúcim z fyzikálnych faktorov (umelé optické žiarenie) (19. samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Ú. v. EÚ L 114, 27. 4. 2006) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
11.
Smernica Rady 90/269/EHS z 29. mája 1990 o minimálnych požiadavkách na bezpečnosť a ochranu zdravia pri ručnej manipulácii s bremenami, pri ktorej pracovníkom hrozí riziko najmä poškodenia chrbta (štvrtá samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/zv. 1; Ú. v. ES L 156, 21. 6. 1990) v znení smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007).
12.
Smernica Rady 74/556/EHS zo 4. júna 1974, ktorou sa stanovujú podrobnosti o prechodných opatreniach týkajúcich sa činností, ktoré súvisia s obchodovaním a distribúciou toxických výrobkov, a činností, ktoré zahŕňajú odborné využitie takýchto výrobkov, vrátane činností sprostredkovateľov (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 6/zv. 1; Ú. v. ES L 307, 18. 11. 1974).
13.
Smernica Rady 89/391/EHS z 12. júna 1989 o zavádzaní opatrení na podporu zlepšenia bezpečnosti a ochrany zdravia pracovníkov pri práci (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 5/ zv. 1; Ú. v. ES L 183, 29. 6. 1989) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1882/2003 z 29. septembra 2003 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 1/ zv. 4; Ú. v. EÚ L 284, 31. 10. 2003), smernice Európskeho parlamentu a Rady 2007/30/ES z 20. júna 2007 (Ú. v. EÚ L 165, 27. 6. 2007) a nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008).
14.
Smernica Rady 2013/51/Euratom z 22. októbra 2013, ktorou sa stanovujú požiadavky na ochranu zdravia obyvateľstva vzhľadom na rádioaktívne látky obsiahnuté vo vode určenej na ľudskú spotrebu (Ú. v. EÚ L 296, 7. 11. 2013).
15.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2002/46/ES z 10. júna 2002 o aproximácii právnych predpisov členských štátov týkajúcich sa potravinových doplnkov (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ kap. 13/zv. 29; Ú. v. ES L 183, 12. 7. 2002) v znení smernice Komisie 2006/37/ES z 30. marca 2006 (Ú. v. EÚ L 94, 1. 4. 2006), nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1137/2008 z 22. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 311, 21. 11. 2008), nariadenia Komisie (ES) č. 1170/2009 z 30. novembra 2009 (Ú. v. EÚ L 314, 1. 12. 2009), nariadenia Komisie (EÚ) č. 1161/2011 zo 14. novembra 2011 (Ú. v. EÚ L 296, 15. 11. 2011), nariadenia Komisie (EÚ) č. 119/2014 zo 7. februára 2014 (Ú. v. EÚ L 39, 8. 2. 2014) a nariadenia Komisie (EÚ) 2015/414 z 12. marca 2015 (Ú. v. EÚ L 68, 13. 3. 2015).
16.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/35/EÚ z 26. júna 2013 o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách týkajúcich sa vystavenia pracovníkov rizikám vyplývajúcim z fyzikálnych činidiel (elektromagnetické polia) (20. samostatná smernica v zmysle článku 16 ods. 1 smernice 89/391/EHS) a o zrušení smernice 2004/40/ES (Ú. v. EÚ L 179, 29. 6. 2013).
17.
Smernica Rady 2013/59/Euratom z 5. decembra 2013, ktorou sa stanovujú základné bezpečnostné normy ochrany pred nebezpečenstvami vznikajúcimi v dôsledku ionizujúceho žiarenia, a ktorou sa zrušujú smernice 89/618/Euratom, 90/641/Euratom, 96/29/Euratom, 97/43/Euratom a 2003/122/Euratom (Ú. v. EÚ L 13, 17. 1. 2014).
18.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2009/148/ES z 30. novembra 2009 o ochrane pracovníkov pred rizikami z vystavenia účinkom azbestu pri práci (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 330, 16. 12. 2009) v znení nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 2019/1243 z 20. júna 2019 (Ú. v. EÚ L 198, 25. 7. 2019).
19.
Smernica Rady 2006/117/Euratom z 20. novembra 2006 o dozore a kontrole pri preprave rádioaktívneho odpadu a vyhoretého jadrového paliva (Ú. v. EÚ L 337, 5. 12. 2006).
20.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2020/2184 zo 16. decembra 2020 o kvalite vody určenej na ľudskú spotrebu (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L435, 23. 12. 2020).
21.
Smernica Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2022/431 z 9. marca 2022, ktorou sa mení smernica 2004/37/ES o ochrane pracovníkov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou karcinogénom alebo mutagénom pri práci (Ú. v. EÚ L 88, 16. 3. 2022).
Príloha č. 10
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
NÁRODNÝ REGISTER PRENOSNÝCH OCHORENÍ V SLOVENSKEJ REPUBLIKE
a)
Zoznam spracúvaných osobných údajov
 
Údaje o osobe (meno a priezvisko, rodné číslo, vek (nepovinné), dátum narodenia, pohlavie, príznak cudzinca, identifikátor cudzinca (nepovinné), číslo pasu (nepovinné), krajina trvalého pobytu u cudzinca, ulica (nepovinné), obec (bydlisko), poštové smerovacie číslo (nepovinné), povolanie, telefón, poznámka (nepovinné), názov kolektívneho zariadenia, ulica, obec a poštové smerovacie číslo a poznámka ku kol. zariadeniu (nepovinné), kód diagnózy, kontakt s osobou, ktorá vykonávala epidemiologicky závažnú činnosť, dátum hlásenia (nepovinné), dátum prvých príznakov, dátum návštevy lekára, číslo prípadu v rodine (nepovinné), klinická forma, obec nákazy (nepovinné), je importovaná nákaza, predpokladaná krajina nákazy (nepovinné), miesto nákazy (nepovinné), miesto izolácie, dátum izolácie (nepovinné), dátum prijatia na hospitalizáciu, dátum prepustenia z hospitalizácie, spôsob ukončenia hospitalizácie, dopad ochorenia, je nemocničná nákaza, dátum odberu vzorky, druh materiálu, test, etiologický agens, výsledok testovania, číselný kód hlásiaceho poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,, číselný kód zdravotníckeho pracovníka, ktorým je hlásiaci lekár, Číselný kód poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, kde došlo k nemocničnej nákaze, oddelenie (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy - nepovinné), príjmová diagnóza (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy), dátum hospitalizácie, invazívny zákrok – druh (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy - nepovinné), dátum zákroku (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy - nepovinné), iné zákroky – druh (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy - nepovinné), dátum iných zákrokov (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy - nepovinné), výskyt polyrezistentného kmeňa (špecifický údaj pre hlásenie nemocničnej nákazy), predĺženie hospitalizácie pre nemocničnú nákazu (nepovinné), rodinný stav (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), druh ochorenia (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), prameň pôvodcu nákazy známy (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), HIV pozitívny (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), mechanizmus prenosu (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), osoba poskytujúca sexuálne služby (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), kontakt s osobou poskytujúcou sexuálne služby (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia), týždeň gravidity (špecifický údaj pre hlásenie pohlavne prenosného ochorenia).
b)
Účel spracúvania osobných údajov
1.
podrobné monitorovanie výskytu prenosných ochorení v Slovenskej republike v rámci surveillance prenosných ochorení,
2.
hlásenie výskytu nemocničných nákaz,
3.
epidemiologické vyšetrovanie ohnísk nákazy, posudzovanie príčin a spôsobov šírenia prenosných ochorení,
4.
hlásenie mimoriadnych epidemiologických situácií, ktoré si vyžadujú rýchle a koordinované prijímanie protiepidemických opatrení, včasná výmena informácií o takýchto situáciách,
5.
monitorovanie závažných cezhraničných ohrození zdravia,
6.
vyhodnocovania účinnosti prijatých protiepidemických opatrení zameraných na zlepšovanie zdravotného stavu populácie,
7.
hodnotenie zdravotného stavu populácie a zvyšovanie kvality prevencie prenosných ochorení.
c)
Okruh dotknutých osôb 
Osoby s prenosným ochorením.
 
Vybrané osobné údaje z registra je možné poskytnúť do informačného systému Svetovej zdravotníckej organizácie a Európskej komisie v požadovanom rozsahu.75)
Príloha č. 11 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
OSOBNÉ ÚDAJE SÚVISIACE S REGISTROM RIZIKOVÝCH PRÁC
a)
Zoznam spracúvaných osobných údajov
1.
osobné údaje týkajúce sa hodnotenia zdravotných rizík pri práci a prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania podľa § 52 ods. 5 písm. h),
2.
osobné údaje týkajúce sa hlásení uznaných chorôb z povolania podľa § 31b ods. 2.
b)
Účel spracovávania osobných údajov
 
Účelom spracovávania osobných údajov je
1.
evidencia rizikových prác,
2.
evidencia výsledkov prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania,
3.
predchádzanie vzniku profesionálnych ochorení,
4.
na základe poznania výskytu a distribúcie rizikových prác vo vzťahu k ochoreniam súvisiacim s prácou a faktormi pracovného prostredia získať informácie na účely hodnotenia zdravotného stavu vo vzťahu k práci, zabezpečovania efektívnych opatrení na elimináciu zdravotných rizík z práce a ochorení súvisiacich s prácou.
c)
Dotknuté osoby
Zamestnanci, fyzické osoby, fyzické osoby – podnikatelia, ktoré nezamestnávajú iné osoby.
d)
Účel poskytovania osobných údajov
Vybrané údaje registra rizikových prác týkajúce sa rizík vyplývajúcich z pracovného prostredia sa poskytujú príslušnému pracovisku klinického pracovného lekárstva a klinickej toxikológie vo forme odborného stanoviska z prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania, Štatistickému úradu Slovenskej republiky, orgánom štátnej správy a medzinárodným organizáciám.
Príloha č. 12
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
NÁRODNÝ REGISTER OČKOVANIA V SLOVENSKEJ REPUBLIKE
 
a)
Zoznam spracúvaných osobných údajov 
Údaje o poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti (mesiac a rok hlásenia, číselný kód poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, názov poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, obec poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, číselný kód zdravotníckeho pracovníka, ktorým je očkujúci lekár, meno očkujúceho lekára, priezvisko očkujúceho lekára), číslo záznamu, rodné číslo, meno, priezvisko, dátum narodenia, ulica (nepovinné), obec (bydlisko), PSČ (nepovinné), kód zdravotnej poisťovne, dátum očkovania, dátum pozvania na očkovanie, dôvod nevykonania očkovania, diagnóza kontraindikácie, očkovacia látka, typ očkovania, charakter očkovania, počet dávok, poradové číslo dávky, príznak posledná dávka, šarža, príznak výskytu nežiadúcich účinkov, príznak, či je pacient zaradený do dialyzačného programu, príznak, či pacient žije v nízkom sociálno-hygienickom štandarde, príznak, či bol pacient v kontakte s osobou chorou na prenosné ochorenie, príznak, či je pacient umiestnený v zariadení soc. služieb, príznak, či je pacient z resocializačného zariadenia, príznak, či je matka novorodenca HBsAg pozitívna, poznámka.
b)
Účel spracúvania osobných údajov
1.
evidencia osôb očkovaných proti prenosným ochoreniam,
2.
prepojenie záznamov o očkovaní v Národnom registri očkovania s údajmi v Národnom registri prenosných ochorení v prípade výskytu prenosného ochorenia u osoby očkovanej proti danému ochoreniu,
3.
tvorba kompletnej databázy populácie s individuálnym záznamom pre každé absolvované očkovanie,
4.
presné spracovávanie dát o zaočkovanosti populácie v Slovenskej republike,
5.
analýza účinnosti očkovacích látok a vyhodnocovanie stratégie očkovania,
6.
manažment imunizačnej schémy a tvorba plánov očkovania,
7.
prehľad neočkovaných osôb podliehajúcich očkovaniu,
8.
realizácia základných aj nadstavbových analýz zaočkovanosti populácie,
9.
zvýšenie efektívnosti úradov verejného zdravotníctva pri plánovaní, koordinácii, kontrole a vyhodnocovaní plnenia Národného imunizačného programu.
c)
Okruh dotknutých osôb 
Očkované osoby.
Príloha č. 13 
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
Prevziať prílohu - 
 
Príloha č. 14 k zákonu č. 355/2007 Z. z.
OSOBNÉ ÚDAJE SÚVISIACE S PREŠETROVANÍM PODOZRENIA NA CHOROBU Z POVOLANIA ALEBO OHROZENIE CHOROBOU Z POVOLANIA, S HLÁSENÍM CHOROBY Z POVOLANIA ALEBO OHROZENIA CHOROBOU Z POVOLANIA A S EVIDENCIOU CHOROBY Z POVOLANIA ALEBO OHROZENIA CHOROBOU Z POVOLANIA
a)
Zoznam spracúvaných osobných údajov
1.
osobné údaje týkajúce sa prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania podľa § 31a ods. 4, vrátane: údaje o osobe (meno a priezvisko, rodné priezvisko, titul, rodné číslo, dátum narodenia, pohlavie, výška, váha, lateralita ruky, zdravotná poisťovňa, adresa trvalého pobytu, najvyššie získané vzdelanie, názov školy, sídlo, študijný odbor, prehľad zamestnaní, zamestnanecký status, dôvody prerušenia pracovnej činnosti, vek osoby pri zistení ochorenia), údaje o chorobe (údaje o zdravotnom stave, zmenách zdravotného stavu súvisiace s podozrením na chorobu z povolania, typ choroby, špecifikácia choroby, položka zo zoznamu chorôb z povolania, diagnóza, závažnosť choroby pri akútnej forme, závažnosť choroby pri chronickej forme, dátum prvého zistenia, expozícia – príčinný faktor, expozícia – produkt podľa použitia, dĺžka expozície škodlivým faktorom a schopnosť doterajšieho výkonu práce, kategória práce), údaje o organizácii, v ktorej je podozrenie, že vznikla choroba z povolania (obchodné meno, právna forma a sídlo právnickej osoby alebo obchodné meno a miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa, IČO, ekonomická aktivita zamestnávateľa, názov pracoviska, profesia, pracovné zaradenie, prehľad pracovnej činnosti, dôvody prerušenia pracovnej činnosti, lekárske preventívne prehliadky vo vzťahu k práci (dátum, druh, záver), dôvod preradenia zo zdravotných dôvodov), údaje o poskytovateľovi zdravotnej starostlivosti (obchodné meno, právna forma a sídlo právnickej osoby alebo obchodné meno a miesto podnikania fyzickej osoby – podnikateľa, identifikačné číslo, identifikátor zdravotníckeho zariadenia, meno, priezvisko, titul a číselný kód zdravotníckeho pracovníka, ktorým je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo, alebo meno, priezvisko, titul a číselný kód zdravotníckeho pracovníka, ktorým je lekár s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore dermatovenerológia, meno, priezvisko, titul a číselný kód zdravotníckeho pracovníka, ktorým je prednosta kliniky pracovného lekárstva, číselný kód poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,
2.
osobné údaje podľa § 52 ods. 5 písm. h) týkajúce sa prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce fyzickej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania, vrátane súvisiaceho výkonu štátneho zdravotného dozoru a kontroly posúdenia zdravotných rizík pri práci,
3.
osobné údaje týkajúce sa hlásení uznaných chorôb z povolania alebo ohrození chorobou z povolania podľa § 31b ods. 2 tohto zákona v rámci prešetrovaných podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania, vrátane osobných údajov podľa bodu 1. a tiež email, meno a priezvisko zdravotníckeho pracovníka vykonávajúceho hlásenie, rok spracovania, mesiac spracovania.
b)
Účel spracovávania osobných údajov
1.
evidencia údajov podľa písm. a) z prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania podľa § 7 ods. 1 písm. h) a § 11 písm. j) v informačnom systéme úradov verejného zdravotníctva,
2.
evidencia údajov o hláseniach uznaných chorôb z povolania alebo ohrození chorobou z povolania podľa písm. a), v rámci prešetrovaných podozrení na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania, v informačnom systéme úradov verejného zdravotníctva,
3.
štatistické účely na vykonávanie štátneho zdravotného dozoru zameraného na predchádzanie vzniku profesionálnych ochorení,
4.
na základe poznania výskytu a distribúcie ochorení súvisiacich s prácou vo vzťahu k faktorom práce a pracovného prostredia získať informácie na účely hodnotenia zdravotného stavu vo vzťahu k práci a zabezpečovanie efektívnych opatrení na pracoviskách na elimináciu zdravotných rizík z práce a ochorení súvisiacich s prácou.
c)
Dotknuté osoby
 
Zamestnanci, fyzické osoby, fyzické osoby – podnikatelia, ktoré nezamestnávajú iné osoby.
d)
Zoznam tretích strán/príjemcov
1.
údaje súvisiace s prešetrovaním podozrenia na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania sa poskytujú príslušnému špecializovanému pracovisku, ktorým je poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, ktorý poskytuje zdravotnú starostlivosť, ktorú vykonávajú lekári s odbornou spôsobilosťou na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore pracovné lekárstvo alebo v špecializačnom odbore dermatovenerológia, vo forme odborného stanoviska z prešetrovania pracovných podmienok a spôsobu práce posudzovanej osoby pri podozrení na chorobu z povolania a na požiadanie posudzovanej osobe, ktorej sa prešetrovanie podozrenia na chorobu z povolania alebo ohrozenie chorobou z povolania týka,
2.
vybrané údaje okrem osobných údajov v rozsahu údajov o osobe (meno, priezvisko, rodné priezvisko, titul, číselný kód zdravotníckeho pracovníka) sa poskytujú Štatistickému úradu Slovenskej republiky, orgánom štátnej správy a medzinárodným organizáciám.
A 355/2007. sz. Tt. törvény 1. számú melléklete
A REGIONÁLIS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HIVATALOK SZÉKHELYEI ÉS ILLETÉKESSÉGI TERÜLETEI
1.
Pozsonyi Fővárosi Regionális Közegészségügyi Hivatal, pozsonyi székhellyel, a Pozsony I., Pozsony II., Pozsony III., Pozsony IV., Pozsony V., Szenci, Bazini és Malackai járások illetékességi területére
2.
Nagyszombati székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Nagyszombati, Galgóci és Pöstyéni járások illetékességi területére
3.
Dunaszerdahelyi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Dunaszerdahelyi járás illetékességi területére
4.
Galántai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Galántai járás illetékességi területére
5.
Szenicei székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Szenicei és Szakolcai járások illetékességi területére
6.
Trencséni székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Trencséni, Báni, Vágújhelyi és Miavai járások illetékességi területére
7.
Vágbesztercei székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Vágbesztercei, Puhói és Illavai járások illetékességi területére
8.
Privigyei Regionális Közegészségügyi Hivatal, bajmóci székhellyel, a Privigyei és Simonyi járások illetékességi területére
9.
Nyitrai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Nyitrai, Aranyosmaróti és Vágsellyei járások illetékességi területére
10.
Nagytapolcsányi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Nagytapolcsányi járás illetékességi területére
11.
Érsekújvári székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal az Érsekújvári járás illetékességi területére
12.
Komáromi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Komáromi járás illetékességi területére
13.
Lévai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Lévai járás illetékességi területére
14.
Zsolnai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Zsolnai és Nagybiccsei járások illetékességi területére
15.
Csacai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Csacai és Kiszucaújhelyi járások illetékességi területére
16.
Alsókubini székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal az Alsókubini, Turdossini és Námesztói járások illetékességi területére
17.
Turócszentmártoni székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Turócszentmártoni és Stubnyafürdői járások illetékességi területére
18.
Liptószentmiklósi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Liptószentmiklósi és Rózsahegyi járások illetékességi területére
19.
Besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Besztercebányai és Breznóbányai járások illetékességi területére
20.
Losonci székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Losonci és Poltári járások illetékességi területére
21.
Nagykürtösi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Nagykürtösi járás illetékességi területére
22.
Rimaszombati székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Rimaszombati és Nagyrőcei járások illetékességi területére
23.
Zólyomi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Zólyomi, Gyetvai és Korponai járások illetékességi területére
24.
Garamszentkereszti székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Garamszentkereszti, Zsarnócai és Selmecbányai járások illetékességi területére
25.
Poprádi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Poprádi, Késmárki és Lőcsei járások illetékességi területére
26.
Eperjesi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal az Eperjesi és Kisszebeni járások illetékességi területére
27.
Bártfai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Bártfai járás illetékességi területére
28.
Varannói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Varannói járás illetékességi területére
29.
Felsővízközi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Felsővízközi és Sztropkói járások illetékességi területére
30.
Homonnai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Homonnai, Mezőlaborci és Szinna járások illetékességi területére
31.
Ólublói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal az Ólublói járás illetékességi területére
32.
Kassai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Kassa I., Kassa II., Kassa III., Kassa IV. és Kassa-vidéki járások illetékességi területére
33.
A Nagymihályi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Nagymihályi és a Szobránci járás területi körzetére
34.
A Rozsnyói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Rozsnyói járás területi körzetére
35.
Az Iglói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal az Iglói és a Gölnicbányai járás területi körzetére
36.
A Tőketerebesi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Tőketerebesi járás területi körzetére
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3. sz. melléklete
AZON VEGYI ANYAGOK JEGYZÉKE, AMELYEK SZAKSZERŰ FELHASZNÁLÁSÁRA NEM VONATKOZNAK A 16. § (19) BEKEZDÉSÉNEK ÉS (25) BEKEZDÉSE A), C) ÉS E) PONTJÁNAK RENDELKEZÉSEI
1.Hidrogén-cianid és oldható sói
2.Hidrogén-fluorid és oldható sói
3.Akrilnitril
4.Cseppfolyósított ammónia
 
5.Metil-bromid
 
6.Klórpikrin
 
7.Foszfin és az azt kibocsátó termékek
 
8.Etilén-oxid
 
9.Szén-diszulfid
 
10.Szén-tetraklorid
 
11.Triklór-acetonitril
 
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3a. sz. melléklete
Melléklet letöltése – 3a. melléklet
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3c. sz. melléklete
Melléklet letöltése – A 355/2007 Tt. sz. törvény 3c. sz. melléklete
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3ca. sz. melléklete
Melléklet letöltése – A 355/2007 Tt. sz. törvény 3ca. sz. melléklete
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3cb. sz. melléklete
Melléklet letöltése – A 355/2007 Tt. sz. törvény 3cb. sz. melléklete
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3d. sz. melléklete
Melléklet letöltése – 3d. melléklet
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3e. sz. melléklete
Melléklet letöltése – 3e. melléklet
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3f. sz. melléklete
Melléklet letöltése – A 355/2007 Tt. sz. törvény 3f. sz. melléklete
A 355/2007 Tt. sz. törvény 3g. sz. melléklete
Melléklet letöltése – 3g. melléklet
A 355/2007 Tt. sz. törvény 5. sz. melléklete
A kötelezően jelentendő fertőző betegségek, betegséggyanús esetek és a kórokozó mikroorganizmusok hordozásának jegyzéke
 
A. csoport – Azonnal (telefonon, faxon, elektronikusan, személyesen, futárral) jelentendő betegség és betegséggyanú:
 
gyermekbénulás, SARS, fekete himlő, vérzéses lázak, kanyaró, madárinfluenza, ismeretlen etiológiájú, fertőző etiológiájú szindrómák pozitív epidemiológiai anamnézissel
 
B. csoport – 24 órán belül jelentendő betegség és betegséggyanú:
 
akut petyhüdt bénulás, botulizmus, hastífusz és paratífusz (beleértve az újonnan megállapított hordozást), kolera, shigellosis, diftéria, bakteriális meningitis és encephalitis, mumpsz, pertussis, rubeola, tetanusz, veszettség, veszettséggel való érintkezés és veszélyeztetettség, A (VHA), VHB, VHC, VHE típusú hepatitis, tuberkulózis, kiütéses tífusz, visszatérő láz, pestis, legionellosis, akut hasmenéses megbetegedések és ételmérgezések (campylobacteriosis, salmonellosis és egyéb), COVID-19
 
C. csoport – 48 órán belül jelentendő betegségek: nozokomiális fertőzések, rühesség, bárányhimlő, övsömör
 
D. csoport – Pozitív laboratóriumi eredménnyel jelentendő betegségek:
I.
Az A és B csoportba tartozó összes betegség, továbbá
II.
Szexuális úton terjedő betegségek: AIDS, HIV-hordozás, gonococcus-fertőzések, chlamydia okozta fertőzések,
 
lymphogranuloma venereum, szifilisz, trichomoniasis
III.
Vízzel, élelmiszerrel terjedő fertőzések és környezeti eredetű megbetegedések: giardiasis, fertőzések
 
enterohemorrágiás E. coli és enteroinvazív E. coli által okozott, cryptosporidiosis, leptospirosis, listeriosis (beleértve a hordozást), rotavírus-fertőzések, salmonellosis, taeniasis, toxoplasmosis, trichinellosis, yersiniosis
IV.
Iné prenosné ochorenia: Cruetzfeldova-Jacobova choroba (CJCH), CJCH – nový variant
V.
Egyéb neuroinfekciók: vírusos meningitis és encephalitis
VI.
Zoonózisok és természetes gócú fertőzések: anthrax, brucellosis, echinococcosis,
 
leptospirosis, Lyme-kór, ornithosis, psittacosis, Q-láz, tularaemia
VII.
úlyos behurcolt betegségek: malária, sárgaláz
VIII.
Bőr- és nyálkahártya-fertőzések: gázgangréna, trachoma
A 355/2007 Tt. sz. törvény 6. sz. melléklete
Melléklet letöltése – A 355/2007 Tt. sz. törvény 6. sz. melléklete
A 355/2007 Tt. sz. törvény 7. sz. melléklete
A mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek egyedi jelentése a mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai által
Melléklet letöltése – A 355/2007 Tt. sz. törvény 7. sz. melléklete
A 355/2007 Tt. sz. törvény 8. sz. melléklete
AZ AKUT LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK ÖSSZESÍTETT JELENTÉSE
Melléklet letöltése – 08. minta
A 355/2007 Tt. sz. törvény 9. sz. melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSAINAK JEGYZÉKE
1.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. február 15-i 2006/7/EK irányelve a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4.).
2.
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK irányelve a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti hetedik egyedi irányelv) (HL Különkiadás, 5. fejezet, 4. kötet; HL L 262., 2000.10.17.).
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti hatodik egyedi irányelv) (kodifikált változat) (HL Különkiadás, 5. fejezet, 5. kötet; HL L 229., 2004.6.29.).
4.
A Bizottság 2000. június 8-i 2000/39/EK irányelve a foglalkozási expozíciós indikatív határértékek első listájának létrehozásáról a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásaként (HL Különkiadás, 5. fejezet, 3. kötet; HL L 142., 2000.6.16.), a 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvvel (HL L 38., 2006.2.9.) módosított szövege.
5.
A Bizottság 1991. május 29-i 91/322/EGK irányelve az indikatív határértékek megállapításáról a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK tanácsi irányelv végrehajtásával (HL Különkiadás, 5. fejezet, 1. kötet; HL L 177., 1991.7.5.), a 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvvel (HL L 38., 2006.2.9.) módosított szövege.
6.
A Bizottság 2006. február 7-i 2006/15/EK irányelve a foglalkozási expozíciós indikatív határértékek második listájának létrehozásáról a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtása céljából, valamint a 91/322/EGK és a 2000/39/EK irányelvek módosításáról (HL L 38., 2006.2.9.).
7.
A Tanács 1998. április 7-i 98/24/EK irányelve a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti tizennegyedik egyedi irányelv) (HL Különkiadás, 5. fejezet, 3. kötet; HL L 131., 1998.5.5.), az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (HL L 165., 2007.6.27.) módosított szövege.
8.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 6-i 2003/10/EK irányelve a munkavállalóknak a fizikai tényezők (zaj) által okozott kockázatoknak való expozícióra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti tizenhetedik egyedi irányelv) (HL Különkiadás, 5. fejezet, 4. kötet; HL L 42., 2003.2.15.), az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (HL L 165., 2007.6.27.) és az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1137/2008/EK rendeletével (HL L 311., 2008.11.21.) módosított szövege.
9.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 25-i 2002/44/EK irányelve a munkavállalóknak a fizikai tényezők (rezgés) által okozott kockázatoknak való expozícióra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti tizenhatodik egyedi irányelv) (HL Különkiadás, 5. fejezet, 4. kötet; HL L 177., 2002.7.6.), az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (HL L 165., 2007.6.27.) és az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1137/2008/EK rendeletével (HL L 311., 2008.11.21.) módosított szövege.
10.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/25/EK irányelve a munkavállalóknak a fizikai tényezők (mesterséges optikai sugárzás) által okozott kockázatoknak való expozícióra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti 19. egyedi irányelv) (HL L 114., 2006.4.27.), az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (HL L 165., 2007.6.27.) és az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1137/2008/EK rendeletével (HL L 311., 2008.11.21.) módosított szövege.
11.
A Tanács 1990. május 29-i 90/269/EGK irányelve a terhek kézi mozgatására vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről, ahol a munkavállalókat különösen hátsérülés veszélye fenyegeti (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti negyedik egyedi irányelv) (HL Különkiadás, 5. fejezet, 1. kötet; HL L 156., 1990.6.21.), az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (HL L 165., 2007.6.27.) módosított szövege.
12.
A Tanács 1974. június 4-i 74/556/EGK irányelve a mérgező termékek kereskedelmével és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre, valamint az ilyen termékek szakszerű felhasználását magukban foglaló tevékenységekre, beleértve a közvetítők tevékenységét is, vonatkozó átmeneti intézkedések részleteiről (HL Különkiadás, 6. fejezet, 1. kötet; HL L 307., 1974.11.18.).
13.
A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL Különkiadás, 5. fejezet, 1. kötet; HL L 183., 1989.6.29.), az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK rendeletével (HL Különkiadás, 1. fejezet, 4. kötet; HL L 284., 2003.10.31.), az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 2007/30/EK irányelvével (HL L 165., 2007.6.27.) és az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1137/2008/EK rendeletével (HL L 311., 2008.11.21.) módosított szövege.
14.
A Tanács 2013. október 22-i 2013/51/Euratom irányelve a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmét szolgáló követelmények megállapításáról (HL L 296., 2013.11.7.).
15.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 2002/46/EK irányelve az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL Különkiadás, 13. fejezet, 29. kötet; HL L 183., 2002.7.12.), a 2006. március 30-i 2006/37/EK bizottsági irányelvvel (HL L 94., 2006.4.1.), az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1137/2008/EK rendeletével (HL L 311., 2008.11.21.), a 2009. november 30-i 1170/2009/EK bizottsági rendelettel (HL L 314., 2009.12.1.), a 2011. november 14-i 1161/2011/EU bizottsági rendelettel (HL L 296., 2011.11.15.), a 2014. február 7-i 119/2014/EU bizottsági rendelettel (HL L 39., 2014.2.8.) és a 2015. március 12-i (EU) 2015/414 bizottsági rendelettel (HL L 68., 2015.3.13.) módosított szövege.
16.
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/35/EU irányelve a munkavállalóknak a fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozícióra vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti 20. egyedi irányelv) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2013.6.29.).
17.
A Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelem alapvető biztonsági előírásainak megállapításáról, és a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17.).
18.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/148/EK irányelve a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (kodifikált változat) (HL L 330., 2009.12.16.), az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i (EU) 2019/1243 rendeletével (HL L 198., 2019.7.25.) módosított szövege.
19.
A Tanács 2006. november 20-i 2006/117/Euratom irányelve a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 337., 2006.12.5.).
20.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozott változat) (HL L 435., 2020.12.23.).
21.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/431 irányelve (2022. március 9.) a munkájuk során rákkeltő anyagoknak vagy mutagéneknek való kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelemről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról (HL L 88., 2022.3.16.).
A 355/2007. sz. Tt. törvény 10. sz. melléklete
A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK NEMZETI NYILVÁNTARTÁSA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN
a)
A kezelt személyes adatok jegyzéke
 
A személy adatai (utónév és vezetéknév, személyi szám, életkor (nem kötelező), születési dátum, nem, külföldi jelzése, külföldi azonosítója (nem kötelező), útlevélszám (nem kötelező), külföldi állandó lakóhelyének országa, utca (nem kötelező), község (lakóhely), postai irányítószám (nem kötelező), foglalkozás, telefonszám, megjegyzés (nem kötelező), a közösségi létesítmény neve, utca, község és postai irányítószám, valamint a közösségi létesítményre vonatkozó megjegyzés (nem kötelező), diagnóziskód, kapcsolatfelvétel járványügyi szempontból kockázatos tevékenységet végző személlyel, a bejelentés dátuma (nem kötelező), az első tünetek dátuma, az orvosi vizsgálat dátuma, családon belüli esetszám (nem kötelező), klinikai forma, a fertőzés községe (nem kötelező), importált fertőzés-e, a fertőzés feltételezett országa (nem kötelező), a fertőzés helye (nem kötelező), az elkülönítés helye, az elkülönítés dátuma (nem kötelező), a kórházi felvétel dátuma, a kórházból való elbocsátás dátuma, a kórházi kezelés befejezésének módja, a betegség hatása, kórházi fertőzés-e, a mintavétel dátuma, az anyag típusa, teszt, etiológiai ágens, a teszt eredménye, a bejelentő egészségügyi szolgáltató numerikus kódja, a bejelentő orvosként eljáró egészségügyi dolgozó numerikus kódja, annak az egészségügyi szolgáltatónak a numerikus kódja, ahol a kórházi fertőzés történt, osztály (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez - nem kötelező), felvételi diagnózis (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez), a kórházi kezelés dátuma, invazív beavatkozás – típusa (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez - nem kötelező), a beavatkozás dátuma (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez - nem kötelező), egyéb beavatkozások – típusa (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez - nem kötelező), egyéb beavatkozások dátuma (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez - nem kötelező), polirezisztens törzs előfordulása (specifikus adat a kórházi fertőzés bejelentéséhez), a kórházi kezelés meghosszabbítása kórházi fertőzés miatt (nem kötelező), családi állapot (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), a betegség típusa (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), a fertőzés kórokozójának forrása ismert (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), HIV-pozitív (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), a terjedés mechanizmusa (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), szexuális szolgáltatást nyújtó személy (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), kapcsolatfelvétel szexuális szolgáltatást nyújtó személlyel (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez), a terhesség hete (specifikus adat a nemi úton terjedő betegség bejelentéséhez).
b)
A személyes adatok kezelésének célja
1.
a fertőző betegségek előfordulásának részletes figyelemmel kísérése a Szlovák Köztársaságban a fertőző betegségek felügyelete keretében,
2.
a kórházi fertőzések előfordulásának bejelentése,
3.
a fertőzésgócok járványügyi vizsgálata, a fertőző betegségek terjedési okainak és módjainak felmérése,
4.
a gyors és összehangolt járványellenes intézkedések elfogadását igénylő rendkívüli járványügyi helyzetek bejelentése, az ilyen helyzetekről való időben történő információmegosztás,
5.
a súlyos, határokon átterjedő egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérése,
6.
a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló, elfogadott járványellenes intézkedések hatékonyságának értékelése,
7.
a lakosság egészségi állapotának értékelése és a fertőző betegségek megelőzése minőségének javítása.
c)
Az érintett személyek köre
Fertőző betegségben szenvedő személyek.
 
A nyilvántartásból származó kiválasztott személyes adatok a megkövetelt mértékben átadhatók az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság információs rendszerébe.75)
A 355/2007. sz. Tt. törvény 11. sz. melléklete
A KOCKÁZATOS MUNKÁK NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZEMÉLYES ADATOK
a)
A kezelt személyes adatok jegyzéke
1.
a természetes személy munkahelyi egészségügyi kockázatainak értékelésére, valamint munkakörülményeinek és munkavégzési módjának vizsgálatára vonatkozó személyes adatok foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén az 52. § (5) bek. h) pontja szerint,
2.
az elismert foglalkozási megbetegedések bejelentésére vonatkozó személyes adatok a 31b. § (2) bekezdése szerint.
b)
A személyes adatok kezelésének célja
 
A személyes adatok kezelésének célja
1.
a kockázatos munkák nyilvántartása,
2.
a vizsgált személy munkakörülményei és munkavégzési módja vizsgálatának eredményeinek nyilvántartása foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén,
3.
a foglalkozási megbetegedések kialakulásának megelőzése,
4.
a kockázatos munkák előfordulásának és eloszlásának ismerete alapján, a munkával összefüggő megbetegedésekkel és a munkakörnyezeti tényezőkkel kapcsolatban, információk szerzése a munkával kapcsolatos egészségi állapot értékelése, a munkából eredő egészségügyi kockázatok és a munkával összefüggő megbetegedések kiküszöbölésére irányuló hatékony intézkedések biztosítása céljából.
c)
Érintett személyek
Munkavállalók, természetes személyek, más személyeket nem foglalkoztató természetes személyek – vállalkozók.
d)
A személyes adatok szolgáltatásának célja
A kockázatos munkák nyilvántartásának a munkakörnyezetből eredő kockázatokra vonatkozó kiválasztott adatai a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának vizsgálatáról szóló szakvélemény formájában, foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén, átadásra kerülnek az illetékes klinikai foglalkozás-egészségügyi és klinikai toxikológiai munkahelynek, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, az államigazgatási szerveknek és a nemzetközi szervezeteknek.
Príloha č. 12
k zákonu č. 355/2007 Z. z.
NEMZETI OLTÁSI NYILVÁNTARTÁS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN
a)
A kezelt személyes adatok jegyzéke 
Az egészségügyi szolgáltató adatai (a bejelentés hónapja és éve, az egészségügyi szolgáltató numerikus kódja, az egészségügyi szolgáltató neve, az egészségügyi szolgáltató községe, az oltóorvosként eljáró egészségügyi dolgozó numerikus kódja, az oltóorvos utóneve, az oltóorvos vezetékneve), a bejegyzés száma, személyi szám, utónév, vezetéknév, születési dátum, utca (nem kötelező), község (lakóhely), postai irányítószám (nem kötelező), az egészségbiztosító kódja, az oltás dátuma, az oltásra való behívás dátuma, az oltás elmaradásának oka, a kontraindikáció diagnózisa, oltóanyag, az oltás típusa, az oltás jellege, az adagok száma, az adag sorszáma, utolsó adag jelzése, gyártási tétel, a mellékhatások előfordulásának jelzése, jelzés, hogy a beteg dialízisprogramban vesz-e részt, jelzés, hogy a beteg alacsony szociális-higiéniai színvonalon él-e, jelzés, hogy a beteg érintkezett-e fertőző betegségben szenvedő személlyel, jelzés, hogy a beteg szociális szolgáltató intézményben van-e elhelyezve, jelzés, hogy a beteg reszocializációs intézményből származik-e, jelzés, hogy az újszülött anyja HBsAg-pozitív-e, megjegyzés.
b)
A személyes adatok kezelésének célja
1.
a fertőző betegségek ellen beoltott személyek nyilvántartása,
2.
a Nemzeti Oltási Nyilvántartásban szereplő oltási bejegyzések összekapcsolása a Fertőző Betegségek Nemzeti Nyilvántartásának adataival, amennyiben az adott betegség ellen beoltott személynél fertőző betegség fordul elő,
3.
a lakosságról egy teljes adatbázis létrehozása, amely minden egyes kapott oltásról egyedi bejegyzést tartalmaz,
4.
a Szlovák Köztársaság lakosságának átoltottságára vonatkozó adatok pontos feldolgozása,
5.
az oltóanyagok hatékonyságának elemzése és az oltási stratégia értékelése,
6.
az immunizációs séma kezelése és az oltási tervek készítése,
7.
az oltásköteles, de be nem oltott személyek áttekintése,
8.
a lakosság átoltottságára vonatkozó alap- és kiegészítő elemzések végrehajtása,
9.
a közegészségügyi hivatalok hatékonyságának növelése a Nemzeti Immunizációs Program teljesítésének tervezése, koordinálása, ellenőrzése és értékelése során.
c)
Okruh dotknutých osôb 
Očkované osoby.
A 355/2007. sz. Tt. törvény 13. sz. melléklete
A melléklet letöltése -
A 355/2007. sz. Tt. törvény 14. sz. melléklete
A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS VAGY A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS VESZÉLYE GYANÚJÁNAK VIZSGÁLATÁVAL, A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS VAGY A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS VESZÉLYÉNEK BEJELENTÉSÉVEL ÉS A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS VAGY A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS VESZÉLYÉNEK NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZEMÉLYES ADATOK
a)
A kezelt személyes adatok jegyzéke
1.
a természetes személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának vizsgálatára vonatkozó személyes adatok foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén a 31a. § (4) bekezdése szerint, beleértve: a személy adatai (utónév és vezetéknév, születési vezetéknév, titulus, személyi szám, születési dátum, nem, magasság, testsúly, kézlateralitás, egészségbiztosító, állandó lakcím, legmagasabb iskolai végzettség, az iskola neve, székhelye, tanulmányi szak, foglalkozások áttekintése, munkavállalói státusz, a munkatevékenység megszakításának okai, a személy életkora a betegség megállapításakor), a betegség adatai (az egészségi állapotra, a foglalkozási megbetegedés gyanújával összefüggő egészségi állapotváltozásokra vonatkozó adatok, a betegség típusa, a betegség specifikációja, a foglalkozási megbetegedések jegyzékének tétele, diagnózis, a betegség súlyossága akut formában, a betegség súlyossága krónikus formában, az első megállapítás dátuma, expozíció – oki tényező, expozíció – termék felhasználás szerint, a káros tényezőnek való kitettség időtartama és a korábbi munkavégzésre való képesség, munkakategória), annak a szervezetnek az adatai, ahol a foglalkozási megbetegedés gyaníthatóan kialakult (a jogi személy cégneve, jogi formája és székhelye vagy a természetes személy – vállalkozó cégneve és üzleti tevékenységének helye, statisztikai azonosítószám, a munkáltató gazdasági tevékenysége, a munkahely neve, szakma, munkaköri besorolás, a munkatevékenység áttekintése, a munkatevékenység megszakításának okai, a munkával kapcsolatos orvosi megelőző vizsgálatok (dátum, típus, következtetés), egészségügyi okokból történő áthelyezés oka), az egészségügyi szolgáltató adatai (a jogi személy cégneve, jogi formája és székhelye vagy a természetes személy – vállalkozó cégneve és üzleti tevékenységének helye, azonosító szám, az egészségügyi intézmény azonosítója, annak az egészségügyi dolgozónak az utóneve, vezetékneve, titulusa és numerikus kódja, aki a foglalkozás-egészségügyi szakterületen speciális munkatevékenységek végzésére szakmai képesítéssel rendelkező orvos, vagy annak az egészségügyi dolgozónak az utóneve, vezetékneve, titulusa és numerikus kódja, aki a bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakterületen speciális munkatevékenységek végzésére szakmai képesítéssel rendelkező orvos, a foglalkozás-egészségügyi klinika vezetőjének utóneve, vezetékneve, titulusa és numerikus kódja, az egészségügyi szolgáltató numerikus kódja,
2.
az 52. § (5) bek. h) pontja szerinti személyes adatok, amelyek a természetes személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának vizsgálatára vonatkoznak foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén, beleértve a kapcsolódó állami egészségügyi felügyelet gyakorlását és a munkahelyi egészségügyi kockázatok értékelésének ellenőrzését,
3.
az elismert foglalkozási megbetegedések vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének bejelentésére vonatkozó személyes adatok e törvény 31b. § (2) bekezdése szerint a vizsgált foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja keretében, beleértve az 1. pont szerinti személyes adatokat, valamint a bejelentést tevő egészségügyi dolgozó e-mail címe, utóneve és vezetékneve, a feldolgozás éve, a feldolgozás hónapja.
b)
A személyes adatok kezelésének célja
1.
a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának vizsgálatából származó, a) pont szerinti adatok nyilvántartása foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja esetén a 7. § (1) bek. h) pontja és a 11. § j) pontja szerint a közegészségügyi hivatalok információs rendszerében,
2.
az a) pont szerinti elismert foglalkozási megbetegedésekről vagy foglalkozási megbetegedés veszélyéről szóló bejelentések adatainak nyilvántartása, a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanúja miatt vizsgált esetek keretében, a közegészségügyi hivatalok információs rendszerében,
3.
statisztikai célok a foglalkozási megbetegedések kialakulásának megelőzésére irányuló állami egészségügyi felügyelet végrehajtására,
4.
a munkával összefüggő megbetegedések előfordulásának és eloszlásának ismerete alapján, a munka- és munkakörnyezeti tényezőkkel összefüggésben, információk szerzése az egészségi állapot munkával összefüggő értékelése céljából, valamint hatékony intézkedések biztosítása a munkahelyeken a munkából eredő egészségügyi kockázatok és a munkával összefüggő megbetegedések kiküszöbölésére.
c)
Érintett személyek
 
Munkavállalók, természetes személyek, más személyeket nem foglalkoztató természetes személyek – vállalkozók.
d)
Harmadik felek/címzettek listája
1.
a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanújával kapcsolatos kivizsgálásra vonatkozó adatok átadásra kerülnek az illetékes szakosított munkahelynek, amely olyan egészségügyi szolgáltató, amely a foglalkozás-orvostan vagy a bőr- és nemibeteg-gyógyászat szakterületen szakosított munkatevékenységek végzésére szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok által nyújtott egészségügyi ellátást biztosít, a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzési módjának kivizsgálásáról szóló szakvélemény formájában foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén, valamint kérésre a vizsgált személynek, akit a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének gyanújával kapcsolatos kivizsgálás érint,
2.
a kiválasztott adatok, a személyes adatok kivételével, a személyre vonatkozó adatok (név, vezetéknév, leánykori név, cím, az egészségügyi dolgozó numerikus kódja) körében átadásra kerülnek a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának, az államigazgatási szerveknek és a nemzetközi szervezeteknek.
2a)
§ 6 ods. 2 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení zákona č. 527/2003 Z. z.
3)
Zákon č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4)
Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov, zákon č. 541/2004 Z. z. o mierovom využívaní jadrovej energie (atómový zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4a)
Príloha č. 1 k zákonu č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení.
4b)
Príloha č. 2 k zákonu č. 461/2003 Z. z.
4c)
Príloha č. 4 k zákonu č. 461/2003 Z. z. v znení zákona č. 310/2006 Z. z.
5)
Zákon č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
6)
§ 30 ods. 2 zákona č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7)
§ 7 ods. 4 zákona č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
7a)
§ 3 ods. 1 a § 3b zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
8)
§ 15a zákona č. 578/2004 Z. z. v znení zákona č. 125/2020 Z. z.
8a)
§ 26 ods. 3 a 4 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
9)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. o potravinách v znení neskorších predpisov.
9b)
§ 8 ods. 1 zákona č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení zákona č. 306/2012 Z. z.
9c)
§ 8 ods. 7 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 306/2012 Z. z.
10)
Zákon č. 129/1998 Z. z. o zákaze chemických zbraní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 96/1975 Zb. o Dohovore o zákaze vývoja, výroby a hromadenia zásob bakteriologických (biologických) a toxínových zbraní a o ich zničení.
11)
§ 7 ods. 5 zákona č. 67/2010 Z. z. o podmienkach uvedenia chemických látok a chemických zmesí na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov (chemický zákon).
12)
Napríklad § 8 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 276/2006 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách pri práci so zobrazovacími jednotkami, § 7 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 281/2006 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách pri ručnej manipulácii s bremenami, § 10 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 329/2006 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou elektromagnetickému poľu.
12a)
Zákon č. 67/2010 Z. z. o podmienkach uvedenia chemických látok a chemických zmesí na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov (chemický zákon).
12b)
§ 59 ods. 2 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12c)
§ 14 ods. 1 písm. a) a d) zákona č. 153/2013 Z. z.
12d)
Čl. 9 ods. 1 písm. a), b), c), d), g), h), j), i), k) a ods. 2, čl. 10 ods. 1 a čl. 15 ods. 1 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1169/2011 z 25. októbra 2011 o poskytovaní informácií o potravinách spotrebiteľom, ktorým sa menia a dopĺňajú nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1924/2006 a (ES) č. 1925/2006 a ktorým sa zrušuje smernica Komisie 87/250/EHS, smernica Rady 90/496/EHS, smernica Komisie 1999/10/ES, smernica Európskeho parlamentu a Rady 2000/13/ES, smernice Komisie 2002/67/ES a 2008/5/ES a nariadenie Komisie (ES) č. 608/2004 (Ú. v. EÚ L 304, 22. 11. 2011) v platnom znení.
§ 16 výnosu Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky z 25. júla 2007 č. 16826/2007-OL, ktorým sa vydáva hlava Potravinového kódexu Slovenskej republiky upravujúca požiadavky na potraviny na osobitné výživové účely a na výživové doplnky (oznámenie č. 370/2007 Z. z.).
12e)
§ 12 ods. 7 zákona č. 153/2013 Z. z. o národnom zdravotníckom informačnom systéme a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
12f)
Zákon č. 7/2010 Z. z. o ochrane pred povodňami v znení neskorších predpisov.
12g)
Príloha č. 3 šiesty bod písm. a) zákona č. 153/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13)
Čl. 2 ods. 1 písm. a) nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1223/2009 z 30. novembra 2009 o kozmetických výrobkoch (Ú. v. EÚ L 342, 22. 12. 2009) v platnom znení.
13a)
§ 3 ods. 15 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13aa)
Čl. 18 ods. 3 písm. a) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ab)
Čl. 18 ods. 3 písm. b) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ac)
Čl. 18 ods. 2 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ad)
Čl. 2 ods. 1 písm. h) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ae)
Čl. 11 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13af)
Čl. 4 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ag)
Čl. 35 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ah)
Čl. 25 ods. 1 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ai)
§ 2 písm. e) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 404/2007 Z. z. o všeobecnej bezpečnosti výrobkov.
13aj)
Čl. 2 ods. 1 písm. p) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13ak)
Čl. 2 ods. 1 písm. e) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
13al)
Zákon č. 199/2004 Z. z. Colný zákon a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
13am)
§ 5 ods. 3 zákona č. 199/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13an)
§ 20 ods. 3 písm. i) zákona č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
13b)
§ 7 zákona č. 125/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13c)
§ 38 zákona č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
13d)
§ 8 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
14)
Zákon č. 142/2000 Z. z. o metrológii a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 431/2004 Z. z.
14a)
Čl. 2 ods. 1 písm. q) nariadenia (ES) č.1223/2009 v platnom znení.
14b)
Čl. 2 ods. 1 písm. r) nariadenia (ES) č.1223/2009 v platnom znení.
15)
Napríklad zákon č. 200/2022 Z. z. o územnom plánovaní v znení neskorších predpisov, Stavebný zákon, zákon č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 32 zákona č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení zákona č. 230/2005 Z. z.
15a)
Napríklad § 21 ods. 9 Stavebného zákona.
16)
§ 39 zákona č. 39/2007 Z. z. o veterinárnej starostlivosti.
16a)
§ 64 ods. 6 zákona č. 448/2008 Z. z. v znení zákona č. 221/2019 Z. z.
16aa)
§ 32 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16aaa)
Zákon č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16aab)
Zákon č. 39/2013 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
16aac)
§ 69 Stavebného zákona.
16aad)
§ 70 Stavebného zákona.
17)
Zákon č. 193/2005 Z. z. o rastlinolekárskej starostlivosti.
17a)
Príloha I nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1272/2008 zo 16. decembra 2008 o klasifikácii, označovaní a balení látok a zmesí, o zmene, doplnení a zrušení smerníc 67/548/EHS a 1999/45/ES a o zmene a doplnení nariadenia (ES) č. 1907/2006 (Ú. v. EÚ L 353, 31. 12. 2008) v platnom znení.
18)
Zákon č. 470/2005 Z. z. o pohrebníctve a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
19)
§ 36 ods. 5 písm. g) zákona č. 442/2002 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
§ 61 písm. l) zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
19a)
§ 36 ods. 5 písm. h) zákona č. 442/2002 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
§ 61 písm. m) zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
19b)
§ 7a ods. 8 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
21)
Zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
22)
§ 11 až 19 zákona č. 293/2007 Z. z. o uznávaní odborných kvalifikácií v znení neskorších predpisov.
23)
§ 26 zákona č. 131/2010 Z. z. o pohrebníctve.
23a)
Čl. 2 ods.1 písm. c) nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 852/2004 z 29. apríla 2004 o hygiene potravín (Ú. v. EÚ L 139, 30. 4. 2004) v platnom znení.
23b)
Čl. 3 ods. 2 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 178/2002 z 28. januára 2002, ktorým sa ustanovujú všeobecné zásady a požiadavky potravinového práva, zriaďuje Európsky úrad pre bezpečnosť potravín a stanovujú postupy v záležitostiach bezpečnosti potravín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 6; Ú. v. ES L 31, 1. 2. 2002) v platnom znení.
24)
Čl. 3 ods. 2 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 178/2002 z 28. januára 2002, ktorým sa ustanovujú všeobecné zásady a požiadavky potravinového práva, zriaďuje Európsky úrad pre bezpečnosť potravín a stanovujú postupy v záležitostiach bezpečnosti potravín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 6; Ú. v. ES L 31, 1. 2. 2002) v platnom znení.
24a)
§ 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
24b)
§ 2 ods. 3 výnosu Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky z 15. marca 2004 č. 608/9/2004-100, ktorým sa vydáva hlava Potravinového kódexu Slovenskej republiky upravujúca prírodnú minerálnu vodu, pramenitú vodu a balenú pitnú vodu (oznámenie č. 198/2004 Z. z.).
24c)
§ 2 ods. 4 zákona č. 538/2005 Z. z. o prírodných liečivých vodách, prírodných liečebných kúpeľoch, kúpeľných miestach a prírodných minerálnych vodách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
24d)
§ 2 ods. 2 zákona č. 538/2005 Z. z.
24e)
§ 2 písm. c) zákona č. 505/2009 Z. z. o akreditácii orgánov posudzovania zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
24f)
§ 2 písm. aw) zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
24g)
§ 4 ods. 1 zákona č. 442/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov.
24h)
§ 2 písm. q) zákona č. 442/2002 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
24i)
§ 7a ods. 3 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
24j)
§ 12 ods. 5 zákona č. 442/2002 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
24k)
§ 5 ods. 3 zákona č. 442/2002 Z. z.
24l)
§ 21 ods. 1 zákona č. 364/2004 Z. z.
24m)
§ 4 ods. 3 zákona č. 442/2002 Z. z.
24n)
Čl. 3 ods. 3 nariadenia (ES) č. 178/2002.
24o)
§ 15 ods. 13 zákona č. 442/2002 Z. z. v znení zákona č. 517/2022 Z. z.
24p)
§ 3 ods. 2 Stavebného zákona.
24q)
§ 3 ods. 3 Stavebného zákona.
24r)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
24s)
§ 43c zákona č. 50/1976 Zb. v znení zákona č. 237/2000 Z. z.
24t)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 528/2012 z 22. mája 2012 o sprístupňovaní biocídnych výrobkov na trhu a ich používaní (Ú. v. EÚ L 167, 27. 6. 2012) v platnom znení.
24u)
Napríklad STN EN 12926: 2015 Chemikálie používané pri úprave vody na pitnú vodu. Peroxodisíran sodný. (75 8165) (EN), STN EN 14805: 2022 Chemikálie používané pri úprave vody na pitnú vodu. Chlorid sodný na elektrochloráciu na mieste. (75 8166) (EN), STN EN ISO 19458 Kvalita vody. Odber vzoriek na mikrobiologickú analýzu. (ISO 19458: 2006) (75 7770) a pod.
25)
§ 3 ods. 2 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 384/2009 Z. z.
 
25a)
§ 8 ods. 2 a § 60 ods. 6 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
25b)
§ 3 ods. 3 zákona č. 364/2004 Z. z. v znení zákona č. 384/2009 Z. z.
25c)
§ 59 ods. 1 písm. e) zákona č. 364/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
25d)
§ 40 ods. 20 zákona č. 578/2004 Z. z.
26)
Zákon č. 305/2005 Z. z. o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
27)
§ 27 ods. 2 a § 112 ods. 1 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 440/2015 Z. z.
27a)
§ 32b zákona č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 40/2017 Z. z.
28)
§ 2 zákona č. 455/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
29)
Zákon č. 264/1999 Z. z. o technických požiadavkách na výrobky a o posudzovaní zhody a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 302/2004 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti o technických požiadavkách a postupoch posudzovania zhody na hračky.
30)
§ 3 zákona č. 163/2001 Z. z.
31)
Civilný mimosporový poriadok.
Zákon č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
32)
§ 45 ods. 1 písm. a) zákona č. 305/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
32a)
§ 45 ods. 4 písm. a) zákona č. 305/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33)
§ 45 ods. 1 písm. e) zákona č. 305/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33a)
§ 3d ods. 5 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
33aa)
§ 2 písm. a) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky č. 123/2008 Z. z. o podrobnostiach o ochrane spoločenských zvierat a o požiadavkách na karanténne stanice a útulky pre zvieratá.
33aaa)
§ 13 ods. 6 zákona č. 448/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33b)
§ 3 zákona č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
33c)
§ 27 zákona č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
33d)
§ 32 zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
34)
Napríklad nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 416/2005 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou vibráciám v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 629/2005 Z. z., nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 115/2006 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou hluku v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 555/2006 Z. z., nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 355/2006 Z. z. o ochrane zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou chemickým faktorom pri práci v znení neskorších predpisov.
34a)
Zákon č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 315/2001 Z. z. o Hasičskom a záchrannom zbore v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 346/2005 Z. z. o štátnej službe profesionálnych vojakov ozbrojených síl Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 200/1998 Z. z. o štátnej službe colníkov a o zmene a doplnení niektorých ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
34b)
§ 58 a 58a Zákonníka práce v znení neskorších predpisov.
34c)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 296/2010 Z. z. o odbornej spôsobilosti na výkon zdravotníckeho povolania, spôsobe ďalšieho vzdelávania zdravotníckych pracovníkov, sústave špecializačných odborov a sústave certifikovaných pracovných činností v znení neskorších predpisov.
34d)
§ 27 zákona č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
34e)
§ 21 ods. 9 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34f)
§ 4 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34g)
Príloha č. 2 položka č. 92 zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 204/2014 Z. z.
34h)
§ 8 ods. 1 písm. a) tretí bod zákona č. 124/2006 Z. z. v znení zákona č. 470/2011 Z. z.
§ 40 ods. 22 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34ha)
§ 51 zákona č. 87/2018 Z. z.
34i)
§ 95 zákona č. 461/2003 Z. z.
34j)
§ 8 ods. 1 písm. a) tretí bod zákona č. 124/2006 Z. z.
§ 40 ods. 22 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34k)
§ 11 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34l)
§ 7 ods. 2 zákona č. 578/2004 Z. z. v znení zákona č. 653/2007 Z. z.
35)
Napríklad zákon č. 473/2005 Z. z. o poskytovaní služieb v oblasti súkromnej bezpečnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o súkromnej bezpečnosti) v znení neskorších predpisov, zákon č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 513/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 514/2009 Z. z. o doprave na dráhach v znení neskorších predpisov.
35a)
§ 12 ods. 2 písm. i) zákona č. 124/2006 Z. z.
35b)
Príloha č. 3 bod A nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 296/2010 Z. z.
36)
§ 18 až 25 zákona č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
37)
§ 16 ods. 1 písm. a) zákona č. 576/2004 Z. z.
37a)
§ 12 ods. 1 zákona č. 576/2004 Z. z.
37b)
§ 7 ods. 1 písm. b) zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38)
§ 11 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 345/2006 Z. z.
38a)
§ 8 ods. 2 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38b)
§ 16 ods. 1 písm. b) zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38c)
§ 39 zákona č. 51/1988 Zb. v znení neskorších predpisov.
39)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 115/2006 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou hluku v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 555/2006 Z. z.
40)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 416/2005 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou vibráciám v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 629/2005 Z. z.
41)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 209/2016 Z. z. o minimálnych zdravotných a bezpečnostných požiadavkách na ochranu zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou elektromagnetickému poľu.
41a)
§ 3 ods. 6 písm. c) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 209/2016 Z. z.
41b)
§ 3 ods. 6 písm. b) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 209/2016 Z. z.
42)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 281/2006 Z. z.
43)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 276/2006 Z. z.
44)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 355/2006 Z. z.
44a)
Nariadenie Komisie (EÚ) 2020/1149 z 3. augusta 2020, ktorým sa mení príloha XVII k nariadeniu Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1907/2006 o registrácii, hodnotení, autorizácii a obmedzovaní chemikálií (REACH), pokiaľ ide o diizokyanáty (Ú. v. EÚ L 252, 4. 8. 2020).
44b)
Príloha XVII položka 74 body 1 a 2 nariadenia (EÚ) 2020/1149.
44c)
Príloha XVII položka 74 body 4 a 5 nariadenia (EÚ) 2020/1149.
44d)
Príloha XVII položka 74 bod 4 nariadenia (EÚ) 2020/1149.
44e)
§ 23 a 24 zákona č. 124/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
44f)
Príloha XVII položka 74 bod 8 nariadenia (EÚ) 2020/1149.
45)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 356/2006 Z. z. o ochrane zdravia zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou karcinogénnym a mutagénnym faktorom pri práci.
45a)
§ 11 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45b)
§ 7 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45c)
Príloha č. 2 položka č. 93 zákona č. 455/1991 Zb. v znení zákona č. 204/2014 Z. z.
45d)
§ 2 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45e)
§ 5, 8, 11 a 12 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
45f)
§ 3 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z.
46)
Napríklad nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 253/2006 Z. z., nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 355/2006 Z. z.
47)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 83/2013 Z. z. o ochrane zdravia zamestnancov pred rizikami súvisiacimi s expozíciou biologickým faktorom pri práci.
47a)
Čl. 3 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47b)
Čl. 5 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47c)
Čl. 8 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47d)
Čl. 10 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47e)
Čl. 12 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47f)
Čl. 14 až 17, príloha č. II až VI nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47g)
Čl. 19 ods. 1 až 4 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47h)
Čl. 19 ods. 5 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47i)
Čl. 20 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47j)
Čl. 13 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47k)
Čl. 3 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1272/2008 zo 16. decembra 2008 o klasifikácii, označovaní a balení látok a zmesí, o zmene, doplnení a zrušení smerníc 67/548/EHS a 1999/45/ES a o zmene a doplnení nariadenia (ES) č. 1907/2006 (Ú. v. EÚ L 353, 31. 12. 2008) v platnom znení.
47l)
Čl. 18 ods. 1 nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47m)
§ 6 ods. 2 zákona č. 250/2007 Z. z.
47n)
Nariadenie Komisie (ES) č. 440/2008 z 30. mája 2008, ktorým sa ustanovujú testovacie metódy podľa nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1907/2006 o registrácii, hodnotení, autorizácii a obmedzovaní chemických látok (REACH) (Ú. v. EÚ L 142, 31. 5. 2008) v platnom znení.
47o)
Čl. 2 ods. 1 písm. d) nariadenia (ES) č. 1223/2009 v platnom znení.
47p)
Napríklad zákon č. 83/1990 Zb. o združovaní občanov v znení neskorších predpisov, zákon č. 147/1997 Z. z. o neinvestičných fondoch a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 207/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov, zákon č. 34/2002 Z. z. o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
61a)
§ 6 až 9 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
62)
§ 12 až 15 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
62a)
§ 3 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení zákona č. 117/1998 Z. z.
62b)
§ 3 zákona č. 387/2002 Z. z. o riadení štátu v krízových situáciách mimo času vojny a vojnového stavu v znení neskorších predpisov.
63)
Zákon č. 448/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
63a)
Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 391/2006 Z. z. o minimálnych bezpečnostných a zdravotných požiadavkách na pracovisko.
63b)
Príloha č. 1 osemnásty bod nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 391/2006 Z. z.
64)
§ 3 ods. 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. v znení neskorších predpisov.
65)
Zákon č. 217/2003 Z. z. o podmienkach uvedenia biocídnych výrobkov na trh a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
65a)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2015/2283 z 25. novembra 2015 o nových potravinách, ktorým sa mení nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 1169/2011, ktorým sa zrušuje nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 258/97 a nariadenie Komisie (ES) č. 1852/2001 (Ú. v. EÚ L 327, 11. 12. 2015).
65c)
§ 2 písm. d) zákona č. 505/2009 Z. z.
66)
§ 26 ods. 1 zákona č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
66a)
§ 6 ods. 5 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 404/2007 Z. z.
66aa)
§ 5 ods. 6 písm. ab) zákona č. 153/2013 Z. z. v znení zákona č. 361/2024 Z. z.
66ab)
§ 7 zákona č. 153/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
66b)
§ 63 ods. 21 zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov.
67)
Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
67a)
Napríklad zákon č. 514/2003 Z. z. o zodpovednosti za škodu spôsobenú pri výkone verejnej moci a o zmene niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
67aa)
§ 84, 85 a 87 zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
67ab)
§ 58 ods. 1 písm. c) zákona č. 455/1991 Zb.
67ac)
§ 58 ods. 2 písm. a) zákona č. 455/1991 Zb.
68)
Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
68a)
§ 3 až 8 a § 10 až 16 zákona č. 136/2010 Z. z. o službách na vnútornom trhu a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
68b)
Zákon č. 400/2015 Z. z. o tvorbe právnych predpisov a o Zbierke zákonov Slovenskej republiky a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
69)
Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
70)
Napríklad § 53 ods. 1 písm. e) zákona č. 312/2001 Z. z.
71)
Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
72)
§ 13 zákona č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike.
72a)
Čl. 4 ods. 7 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016) v platnom znení.
72b)
§ 55 ods. 5 zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov.
72c)
Čl. 89 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72d)
Čl. 28 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72e)
Čl. 32 až 36 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72f)
Čl. 12 až 22 nariadenia (EÚ) 2016/679.
72g)
Čl. 35 a 36 nariadenia (EÚ) 2016/679 .
72h)
§ 90 až 98 zákona č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov.
73)
Príloha č. 1 kategória „A“ písm. d) body 4, 9, 10, 11, 43 nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 322/2006 Z. z.
74)
Zákon č. 312/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme v znení neskorších predpisov.
75)
Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2022/2371 z 23. novembra 2022 o závažných cezhraničných ohrozeniach zdravia, ktorým sa zrušuje rozhodnutie č. 1082/2013/EÚ (Ú. v. EÚ L 314, 6. 12. 2022).
2a)
) A közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás) szóló 71/1967. sz. Tt. törvény 6. § (2) bekezdése, az 527/2003. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
3)
A munkavédelmi felügyeletről szóló 125/2006. sz. Tt. törvény, valamint az illegális munkavégzésről és az illegális foglalkoztatásról szóló 82/2005. sz. Tt. törvény és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény.
4)
Például a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1988. sz. Tt. törvénye a bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról, a későbbi módosítások szerint, valamint a nukleáris energia békés célú felhasználásáról (atomtörvény) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 541/2004. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
4a)
) A társadalombiztosításról szóló 461/2003. sz. Tt. törvény 1. sz. melléklete.
4b)
) A 461/2003. sz. Tt. törvény 2. sz. melléklete.
4c)
) A 461/2003. sz. Tt. törvény 4. sz. melléklete, a 310/2006. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
5)
Az állami szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 55/2017. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
6)
A 312/2001. sz. Tt. törvény 30. § (2) bekezdése, a későbbi módosítások szerint.
7)
A 312/2001. sz. Tt. törvény 7. § (4) bekezdése, a későbbi módosítások szerint.
7a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a polgári védelemről szóló 42/1994. sz. Tt. törvénye 3. § (1) bekezdése és 3b. §-a, a későbbi módosítások szerint.
8)
Az 578/2004. sz. Tt. törvény 15a. §-a, a 125/2020. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
8a)
) A 124/2006. sz. Tt. törvény 26. § (3) és (4) bekezdése, a későbbi módosítások szerint.
9)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az élelmiszerekről szóló 152/1995. sz. Tt. törvénye, a későbbi módosítások szerint.
9b)
) A vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. Tt. törvényének módosításáról szóló 364/2004. sz. Tt. törvény (vízügyi törvény) 8. § (1) bekezdése, a 306/2012. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
9c)
) A 364/2004. sz. Tt. törvény 8. § (7) bekezdése, a 306/2012. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
10)
A vegyi fegyverek tilalmáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 129/1998. sz. Tt. törvény. Dohovore o zákaze vývoja, výroby a hromadenia zásob bakteriologických (biologických) a toxínových zbraní a o ich zničení.
11)
A vegyi anyagok és vegyi keverékek forgalomba hozatalának feltételeiről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 67/2010. sz. Tt. törvény (vegyianyag-törvény) 7. § (5) bekezdése.
12)
Például a Szlovák Köztársaság kormányának a képernyős munkahelyeken végzett munkára vonatkozó minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményekről szóló 276/2006. sz. Tt. rendeletének 8. §-a, a Szlovák Köztársaság kormányának a terhek kézi mozgatására vonatkozó minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményekről szóló 281/2006. sz. Tt. rendeletének 7. §-a, a Szlovák Köztársaság kormányának a munkavállalók elektromágneses terek expozíciójával kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 329/2006. sz. Tt. rendeletének 10. §-a.
12a)
) A vegyi anyagok és vegyi keverékek forgalomba hozatalának feltételeiről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 67/2010. sz. Tt. törvény (vegyianyag-törvény).
12b)
) A 364/2004. sz. Tt. törvény 59. § (2) bekezdése, a későbbi módosítások szerint.
12c)
) A 153/2013. sz. Tt. törvény 14. § (1) bekezdés a) és d) pontja.
12d)

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 2011.11.22.) 9. cikk (1) bekezdés a), b), c), d), g), h), j), i), k) pontja és (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése és 15. cikk (1) bekezdése, hatályos szövegében.
A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma 2007. július 25-i 16826/2007-OL számú rendeletének 16. §-a, amellyel kiadják a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkönyvének a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre és az étrend-kiegészítőkre vonatkozó követelményeket szabályozó fejezetét (370/2007. sz. Tt. közlemény).
 

12e)
) A nemzeti egészségügyi információs rendszerről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 153/2013. sz. Tt. törvény 12. § (7) bekezdése.
12f)
) Az árvízvédelemről szóló 7/2010. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
12g)
) A 153/2013. sz. Tt. törvény 3. sz. mellékletének hatodik pont a) alpontja, a későbbi módosítások szerint.
13)
A kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 342., 2009.12.22.) 2. cikk (1) bekezdés a) pontja, hatályos szövegében.
13a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz. Tt. törvénye 3. § (15) bekezdése, a későbbi módosítások szerint.
13aa)
) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikk (3) bekezdés a) pontja, hatályos szövegében.
13ab)
) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikk (3) bekezdés b) pontja, hatályos szövegében.
13ac)
) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikk (2) bekezdése, hatályos szövegében.
13ad)
) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés h) pontja, hatályos szövegében.
13ae)
) Az 1223/2009/EK rendelet 11. cikke, hatályos szövegében.
13af)
) Az 1223/2009/EK rendelet 4. cikke, hatályos szövegében.
13ag)
) Az 1223/2009/EK rendelet 35. cikke, hatályos szövegében.
13ah)
) Az 1223/2009/EK rendelet 25. cikk (1) bekezdése, hatályos szövegében.
13ai)
) A Szlovák Köztársaság kormányának az általános termékbiztonságról szóló 404/2007. sz. Tt. rendelete 2. § e) pontja.
13aj)
) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés p) pontja, hatályos szövegében.
13ak)
) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontja, hatályos szövegében.
13al)
) A 199/2004. sz. Tt. törvény, a Vámtörvény, és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, a későbbi módosítások szerint.
13am)
) A 199/2004. sz. Tt. törvény 5. § (3) bekezdése, a későbbi módosítások szerint.
13an)
) A fogyasztóvédelemről és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. Tt. törvényének módosításáról szóló 250/2007. sz. Tt. törvény 20. § (3) bekezdés i) pontja, a későbbi módosítások szerint.
13b)
) A 125/2006. sz. Tt. törvény 7. §-a, a későbbi módosítások szerint.
13c)
) A bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról szóló 51/1988. sz. Tt. törvény 38. §-a, a későbbi módosítások szerint.
13d)
) A 461/2003. sz. Tt. törvény 8. §-a, a későbbi módosítások szerint.
14)
A mérésügyről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 142/2000. sz. Tt. törvény, a 431/2004. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
14a)
) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés q) pontja, hatályos szövegében.
14b)
) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés r) pontja, hatályos szövegében.
15)
Például a területrendezésről szóló 200/2022. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint, az Építési törvény, a környezeti hatásvizsgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 24/2006. sz. Tt. törvény, a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. Tt. törvényének módosításáról szóló 364/2004. sz. Tt. törvény (vízügyi törvény) 32. §-a, a 230/2005. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
15a)
) Például az Építési törvény 21. § (9) bekezdése.
16)
Az állat-egészségügyi ellátásról szóló 39/2007. sz. Tt. törvény 39. §-a.
16a)
) A 448/2008. sz. Tt. törvény 64. § (6) bekezdése, a 221/2019. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
16aa)
) A 364/2004. sz. Tt. törvény 32. §-a, a későbbi módosítások szerint.
16aaa)
) A 24/2006. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
16aab)
) Az integrált szennyezés-megelőzésről és -ellenőrzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 39/2013. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
16aac)
) Az Építési törvény 69. §-a.
16aad)
) Az Építési törvény 70. §-a.
17)
A növény-egészségügyi ellátásról szóló 193/2005. sz. Tt. törvény.
17a)
) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 353., 2008.12.31.) I. melléklete, hatályos szövegében.
18)
A temetkezésről, valamint az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló 455/1991. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 470/2005. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
19)
A 442/2002. sz. Tt. törvény 36. § (5) bekezdés g) pontja, az 517/2022. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
19a)

A 442/2002. sz. Tt. törvény 36. § (5) bekezdés h) pontja, az 517/2022. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
A 364/2004. sz. Tt. törvény 61. § m) pontja, az 517/2022. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
 

19b)
) A 364/2004. sz. Tt. törvény 7a. § (8) bekezdése, az 517/2022. sz. Tt. törvénye által módosított szövegében.
21)
Az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló 455/1991. sz. Tt. törvény, a későbbi módosítások szerint.
22)
A szakképesítések elismeréséről szóló 293/2007. sz. Tt. törvény 11–19. §-ai, a későbbi módosítások szerint.
23)
A temetkezésről szóló 131/2010. sz. Tt. törvény 26. §-a.
23a)
) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 2004.4.30.) 2. cikk (1) bekezdés c) pontja, hatályos szövegében.
23b)
) Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL Különkiadás, 15. fejezet/6. kötet; HL L 31., 2002.2.1.) 3. cikk (2) bekezdése, hatályos szövegében.
24)
Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL Különkiadás, 15. fejezet/6. kötet; HL L 31., 2002.2.1.) 3. cikk (2) bekezdése, hatályos szövegében.
24a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 152/1995. sz. Tt. törvénye 4. §-a, a későbbi módosítások szerint.
24b)
) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma 2004. március 15-i 608/9/2004-100 számú rendeletének 2. § (3) bekezdése, amellyel kiadják a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkönyvének a természetes ásványvizet, a forrásvizet és a palackozott ivóvizet szabályozó fejezetét (198/2004. sz. Tt. közlemény).
24c)
) A természetes gyógyvizekről, a természetes gyógyfürdőkről, a gyógyhelyekről és a természetes ásványvizekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 538/2005. sz. Tt. törvény 2. § (4) bekezdése.
24d)
) az 538/2005. Tt. számú törvény 2. § (2) bekezdése.
24e)
) a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditációjáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 505/2009. Tt. számú törvény 2. § c) pontja.
24f)
) a 364/2004. Tt. számú törvény 2. § aw) pontja az 517/2022. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
24g)
) a 442/2002. Tt. számú törvény 4. § (1) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
24h)
) a 442/2002. Tt. számú törvény 2. § q) pontja az 517/2022. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
24i)
) a 364/2004. Tt. számú törvény 7a. § (3) bekezdése az 517/2022. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
24j)
) a 442/2002. Tt. számú törvény 12. § (5) bekezdése az 517/2022. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
24k)
) a 442/2002. Tt. számú törvény 5. § (3) bekezdése.
24l)
) a 364/2004. Tt. számú törvény 21. § (1) bekezdése.
24m)
) a 442/2002. Tt. számú törvény 4. § (3) bekezdése.
24n)
) a 178/2002/EK rendelet 3. cikkelyének (3) bekezdése.
24o)
) a 442/2002. Tt. számú törvény 15. § (13) bekezdése az 517/2022. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
24p)
) az Építési törvény 3. § (2) bekezdése.
24q)
) az Építési törvény 3. § (3) bekezdése.
24r)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogáról szóló 182/1993. Tt. számú törvénye a későbbi előírások szerinti szövegében.
24s)
) az 50/1976. Tt. számú törvény 43c. §-a a 237/2000. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
24t)
) A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (EU HL L 167., 2012.6.27.) hatályos szövegében.
24u)
) Például STN EN 12926: 2015 Ivóvíz kezelésére használt vegyszerek. Nátrium-peroxo-diszulfát. (75 8165) (EN), STN EN 14805: 2022 Ivóvíz kezelésére használt vegyszerek. Nátrium-klorid helyszíni elektroklórozáshoz. (75 8166) (EN), STN EN ISO 19458 Vízminőség. Mintavétel mikrobiológiai vizsgálathoz. (ISO 19458: 2006) (75 7770) stb.
25)
a 364/2004. Tt. számú törvény 3. § (2) bekezdése a 384/2009. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
25a)
) a 364/2004. Tt. számú törvény 8. § (2) bekezdése és 60. § (6) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
25b)
) a 364/2004. Tt. számú törvény 3. § (3) bekezdése a 384/2009. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
25c)
) a 364/2004. Tt. számú törvény 59. § (1) bekezdésének e) pontja a későbbi előírások szerinti szövegében.
25d)
) az 578/2004. Tt. számú törvény 40. § (20) bekezdése.
26)
A gyermekek szociális jogvédelméről és a szociális gondnokságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 305/2005. Tt. számú törvény.
27)
A nevelésről és oktatásról (iskolatörvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 245/2008. Tt. számú törvény 27. § (2) bekezdése és 112. § (1) bekezdése a 440/2015. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
27a)
) A szociális szolgáltatásokról, valamint az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló, a későbbi előírások szerint módosított 455/1991. Tt. számú törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 448/2008. Tt. számú törvény 32b. §-a a 40/2017. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
28)
a 455/1991. Tt. számú törvény 2. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
29)

A termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőségértékelésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 264/1999. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében.A Szlovák Köztársaság Kormányának 302/2004. Tt. számú rendelete, amely a játékokra vonatkozó műszaki követelmények és megfelelőségértékelési eljárások részleteit állapítja meg.
 

30)
a 163/2001. Tt. számú törvény 3. §-a.
31)
Polgári nemperes rendtartás
A családról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 36/2005. Tt. számú törvény.
32)
a 305/2005. Tt. számú törvény 45. § (1) bekezdésének a) pontja a későbbi előírások szerinti szövegében.
32a)
) a 305/2005. Tt. számú törvény 45. § (4) bekezdésének a) pontja a későbbi előírások szerinti szövegében.
33)
a 305/2005. Tt. számú törvény 45. § (1) bekezdésének e) pontja a későbbi előírások szerinti szövegében.
33a)
) a közutakról szóló 135/1961. Tt. számú törvény (közúti törvény) 3d. § (5) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
33aa)
) A kedvtelésből tartott állatok védelmének részleteiről, valamint az állatok számára létesített karanténállomásokra és menhelyekre vonatkozó követelményekről szóló, a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának 123/2008. Tt. számú rendelete 2. § a) pontja.
33aaa)
) a 448/2008. Tt. számú törvény 13. § (6) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
33b)
) A belvízi hajózásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 338/2000. Tt. számú törvény 3. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
33c)
) A vasutakról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 513/2009. Tt. számú törvény 27. §-a.
33d)
) A polgári repülésről (repülési törvény) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 143/1998. Tt. számú törvény 32. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
34)
Például a Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók rezgésexpozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 416/2005. Tt. számú rendelete, a Szlovák Köztársaság Kormányának 629/2005. Tt. számú rendelete által módosított szövegében, a Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók zajexpozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 115/2006. Tt. számú rendelete, a Szlovák Köztársaság Kormányának 555/2006. Tt. számú rendelete által módosított szövegében, a Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók munkahelyi vegyianyag-expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről szóló 355/2006. Tt. számú rendelete a későbbi előírások szerinti szövegében.
34a)

A Rendőri Testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási és Igazságügyi Őrségének Testülete és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról szóló 73/1998. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében. A 315/2001. sz. Tt. törvény a Tűzoltó és Mentő Testületről a későbbi módosítások szerint. A Szlovák Köztársaság fegyveres erői hivatásos katonáinak állami szolgálatáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 346/2005. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében. A vámtisztek állami szolgálatáról és egyes további törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 200/1998. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében.
 

34b)
) A Munka Törvénykönyvének 58. és 58a. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
34c)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának az egészségügyi hivatás gyakorlásához szükséges szakmai alkalmasságról, az egészségügyi dolgozók továbbképzésének módjáról, a szakosodási ágak rendszeréről és a tanúsított munkatevékenységek rendszeréről szóló 296/2010. Tt. számú rendelete a későbbi előírások szerinti szövegében.
34d)
) Az egészségügyi ellátást nyújtókról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügyi szakmai szervezetekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 578/2004. Tt. számú törvény 27. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
34e)
) a 124/2006. Tt. számú törvény 21. § (9) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
34f)
) az 578/2004. Tt. számú törvény 4. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
34g)
) Az iparűzési vállalkozásról (iparűzési törvény) szóló 455/1991. Tt. számú törvény 2. számú mellékletének 92. pontja a 204/2014. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
34h)
a 124/2006. Tt. számú törvény 8. § (1) bekezdése 
34ha)
) a 87/2018. Tt. számú törvény 51. §-a.
34i)
) a 461/2003. Tt. számú törvény 95. §-a.
34j)

) a 124/2006. Tt. számú törvény 8. § (1) bekezdése a) pontjának harmadik alpontja. az 578/2004. Tt. számú törvény 40. § (22) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
 

34k)
) a 124/2006. Tt. számú törvény 11. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
34l)
) az 578/2004. Tt. számú törvény 7. § (2) bekezdése a 653/2007. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
35)
Például a magánbiztonsági szolgáltatások nyújtásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 473/2005. Tt. számú törvény (magánbiztonsági törvény) a későbbi előírások szerinti szövegében, a közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/2009. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében, az 513/2009. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében, a vasúti közlekedésről szóló 514/2009. Tt. számú törvény a későbbi előírások szerinti szövegében.
35a)
) a 124/2006. Tt. számú törvény 12. § (2) bekezdésének i) pontja.
35b)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 296/2010. Tt. számú rendelete 3. számú mellékletének A. pontja.
36)
Az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátás nyújtásával összefüggő szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 576/2004. Tt. számú törvény 18–25. §-ai a későbbi előírások szerinti szövegében.
37)
az 576/2004. Tt. számú törvény 16. § (1) bekezdésének a) pontja.
37a)
) az 576/2004. Tt. számú törvény 12. § (1) bekezdése.
37b)
) az 576/2004. Tt. számú törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja a későbbi előírások szerinti szövegében.
38)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 345/2006. Tt. számú rendelete 11. §-a.
38a)
) a 461/2003. Tt. számú törvény 8. § (2) bekezdése a későbbi előírások szerinti szövegében.
38b)
) az 576/2004. Tt. számú törvény 16. § (1) bekezdésének b) pontja a későbbi előírások szerinti szövegében.
38c)
) az 51/1988. Tt. számú törvény 39. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
39)
A Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók zajexpozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 115/2006. Tt. számú rendelete, a Szlovák Köztársaság Kormányának 555/2006. Tt. számú rendelete által módosított szövegében.
40)
A Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók rezgésexpozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 416/2005. Tt. számú rendelete, a Szlovák Köztársaság Kormányának 629/2005. Tt. számú rendelete által módosított szövegében.
41)
A Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók elektromágneses tereknek való kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 209/2016. Tt. számú rendelete.
41a)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 209/2016. Tt. számú rendelete 3. § (6) bekezdésének c) pontja.
41b)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 209/2016. Tt. számú rendelete 3. § (6) bekezdésének b) pontja.
42)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 281/2006. Tt. számú rendelete.
43)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 276/2006. Tt. számú rendelete.
44)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 355/2006. Tt. számú rendelete.
44a)
) A Bizottság 2020. augusztus 3-i (EU) 2020/1149 rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a diizocianátok tekintetében történő módosításáról (EU HL L 252., 2020.8.4.).
44b)
) Az (EU) 2020/1149 rendelet XVII. mellékletének 74. pontja 1. és 2. alpontja.
44c)
) Az (EU) 2020/1149 rendelet XVII. mellékletének 74. pontja 4. és 5. alpontja.
44d)
) Az (EU) 2020/1149 rendelet XVII. mellékletének 74. pontja 4. alpontja.
44e)
) a 124/2006. Tt. számú törvény 23. és 24. §-a a későbbi előírások szerinti szövegében.
44f)
) Az (EU) 2020/1149 rendelet XVII. mellékletének 74. pontja 8. alpontja.
45)
A Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók egészségének védelméről a munkahelyi rákkeltő és mutagén anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal szemben szóló 356/2006. Tt. számú rendelete.
45a)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 253/2006. Tt. számú rendelete 11. §-a.
45b)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 253/2006. Tt. számú rendelete 7. §-a.
45c)
) a 455/1991. Tt. számú törvény 2. számú mellékletének 93. pontja a 204/2014. Tt. számú törvénye által módosított szövegében.
45d)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 253/2006. Tt. számú rendelete 2. §-a.
45e)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 253/2006. Tt. számú rendelete 5., 8., 11. és 12. §-a.
45f)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 253/2006. Tt. számú rendelete 3. §-a.
46)
Például a Szlovák Köztársaság Kormányának 253/2006. Tt. számú rendelete, a Szlovák Köztársaság Kormányának 355/2006. Tt. számú rendelete.
47)
A Szlovák Köztársaság Kormányának a munkavállalók egészségének védelméről a munkahelyi biológiai tényezőknek való kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal szemben szóló 83/2013. Tt. számú rendelete.
47a)
) Az 1223/2009/EK rendelet 3. cikkelye hatályos szövegében.
47b)
) Az 1223/2009/EK rendelet 5. cikkelye hatályos szövegében.
47c)
) Az 1223/2009/EK rendelet 8. cikkelye hatályos szövegében.
47d)
) Az 1223/2009/EK rendelet 10. cikkelye hatályos szövegében.
47e)
) Az 1223/2009/EK rendelet 12. cikkelye hatályos szövegében.
47f)
) Az 1223/2009/EK rendelet 14–17. cikkelye, II–VI. számú melléklete hatályos szövegében.
47g)
) Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikkelyének (1)–(4) bekezdése hatályos szövegében.
47h)
) Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikkelyének (5) bekezdése hatályos szövegében.
47i)
) Az 1223/2009/EK rendelet 20. cikkelye hatályos szövegében.
47j)
) Az 1223/2009/EK rendelet 13. cikkelye hatályos szövegében.
47k)
) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (EU HL L 353., 2008.12.31.) 3. cikkelye hatályos szövegében.
47l)
) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikkelyének (1) bekezdése hatályos szövegében.
47m)
) a 250/2007. Tt. számú törvény 6. § (2) bekezdése.
47n)
) A Bizottság 2008. május 30-i 440/2008/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálati módszerek megállapításáról (EU H. L. L 142., 2008.5.31.) hatályos szövege szerint.
47o)
) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikkely (1) bekezdés d) pontja, hatályos szövege szerint.
47p)
) Például A polgárok egyesülési jogáról szóló 83/1990 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben, a nem beruházási alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996 Tt. számú törvénye kiegészítéséről szóló 147/1997 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben, a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló 213/1997 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben, az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 34/2002 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
61a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994 Tt. számú törvénye 6–9. §-ai a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
62)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994 Tt. számú törvénye 12–15. §-ai a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
62a)
) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994 Tt. számú törvénye 3. § (2) bekezdése a 117/1998 Tt. számú törvény által módosított szövegében.
62b)
) A háborús és hadiállapoton kívüli válsághelyzetekben történő államirányításról szóló 387/2002 Tt. számú törvény 3. §-a a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
63)
A 448/2008 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
63a)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 391/2006 Tt. számú rendelete a munkahelyekre vonatkozó minimális biztonsági és egészségügyi követelményekről.
63b)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 391/2006 Tt. számú rendelete 1. számú mellékletének tizennyolcadik pontja.
64)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994 Tt. számú törvénye 3. § (6) bekezdése a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
65)
A biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeiről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 217/2003 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
65a)
) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 rendelete az új élelmiszerekről, amellyel módosul az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és amellyel hatályon kívül helyezik a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet és az 1852/2001/EK bizottsági rendeletet (EU H. L. L 327., 2015.12.11.).
65c)
) Az 505/2009 Tt. számú törvény 2. § d) pontja.
66)
A minősített adatok védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004 Tt. számú törvény 26. § (1) bekezdése.
66a)
) A Szlovák Köztársaság Kormányának 404/2007 Tt. számú rendelete 6. § (5) bekezdése.
66aa)
) A 153/2013 Tt. számú törvény 5. § (6) bekezdés ab) pontja a 361/2024 Tt. számú törvény által módosított szövegében.
66ab)
) A 153/2013 Tt. számú törvény 7. §-a a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
66b)
) Az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011 Tt. számú törvény 63. § (21) bekezdése a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
67)
A Szlovák Nemzeti Tanács szabálysértésekről szóló 372/1990 Tt. számú törvénye a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
67a)
) Például a közhatalom gyakorlása során okozott kárért való felelősségről és egyes törvények módosításáról szóló 514/2003 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
67aa)
) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990 Tt. számú törvényének 84., 85. és 87. §-ai a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
67ab)
) A 455/1991 Tt. számú törvény 58. § (1) bekezdés c) pontja.
67ac)
) A 455/1991 Tt. számú törvény 58. § (2) bekezdés a) pontja.
68)
A közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás) szóló 71/1967 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
68a)
) A belső piaci szolgáltatásokról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2010 Tt. számú törvény 3–8. §-ai és 10–16. §-ai.
68b)
) A jogszabályalkotásról és a Szlovák Köztársaság Törvénytáráról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 400/2015 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
69)
A személyes adatok védelméről szóló 428/2002 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
70)
Például a 312/2001 Tt. számú törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja.
71)
Az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (információszabadságról szóló törvény) szóló 211/2000 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
72)
Az állami statisztikáról szóló 540/2001 Tt. számú törvény 13. §-a.
72a)
) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (EU H. L. L 119., 2016.5.4.) 4. cikkely (7) bekezdése, hatályos szövege szerint.
72b)
) Az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011 Tt. számú törvény 55. § (5) bekezdése a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben.
72c)
) A 2016/679 (EU) rendelet 89. cikkelye.
72d)
) A 2016/679 (EU) rendelet 28. cikkelye.
72e)
) A 2016/679 (EU) rendelet 32–36. cikkelyei.
72f)
) A 2016/679 (EU) rendelet 12–22. cikkelyei.
72g)
) A 2016/679 (EU) rendelet 35. és 36. cikkelyei.
72h)
) A személyes adatok védelméről szóló 18/2018 Tt. számú törvény 90–98. §-ai.
73)
A Szlovák Köztársaság Kormányának 322/2006 Tt. számú rendelete 1. számú mellékletének „A” kategória d) pont 4., 9., 10., 11. és 43. alpontja.
74)

A 312/2001 Tt. számú törvény a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben. A közérdekű munkavégzésről szóló 552/2003. sz. Tt. törvény a későbbi jogszabályok szövegében.
 

75)
Az Európai Parlament és a Tanács 2022. november 23-i (EU) 2022/2371 rendelete a súlyos, határokon átterjedő egészségügyi veszélyekről, és amely hatályon kívül helyezi az 1082/2013/EU határozatot (EU H. L. L 314., 2022.12.6.).
 
 
Nahlásiť problém