Hatályos 2020. április 1-től 2023. december 31-ig
Tgy. 564/1991.
Törvény
A KÖZSÉGI RENDŐRSÉGRŐL
Kelt: 1991. december 3.
Módosítva:
Tt. 250/1994., hatályos 1994. október 1-től
Tt. 319/1999., hatályos 2000. január 1-től
Tt. 333/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 333/2003., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 8/2009., hatályos 2009. február 1-től
Tt. 214/2009., hatályos 2009. június 4-től
Tt. 105/2011., hatályos 2011. május 1-től
Tt. 273/2015., hatályos 2015. november 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 293/2017., hatályos 2017. december 1-től
Tt. 9/2019., hatályos 2019. április 1-től
Tt. 393/2019., hatályos 2019. december 1-től
Tt. 393/2019., hatályos 2020. április 1-től
A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:
Bevezető rendelkezések
1. §
Jelen törvény célja a községi rendőrség alapvető feladatainak, szervezeti felépítésének, valamint a községi rendőrség tényleges állományú tagjait megillető jogok és a rájuk vonatkozó kötelezettségek meghatározása.
2. §
(1) A községi rendőrség a községben a közrend fenntartásával és a környezetvédelemmel foglalkozó, a község helyi önkormányzati rendeleteiből, a helyi képviselő-testület határozataiból és a község polgármesterének döntéseiből fakadó feladatokat ellátó rendészeti szerv.
(2) A községi rendőrséget a község helyi önkormányzati rendelettel alapítja és szünteti meg.1)
(3) A rendőrfőnököt a polgármester javaslatára a helyi képviselő-testület nevezi ki és váltja le.
(4) Jelen törvény értelmében a községi rendőrség feladatait a városnak számító községekben2) a városi rendőrség látja el.
2.a §
A községi rendőrség hatásköre más községben
(1) Az a község, amely nem hozott létre községi rendőrséget, szerződést köthet egy olyan községgel, melynek van községi rendőrsége, melynek értelmében a községi rendőrség ellátja a törvényből adódó feladatokat abban a községben, amely nem alapított községi rendőrséget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést írásba kell foglalni, egyébként érvénytelen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő felek helyi képviselő-testületének előzetes jóváhagyása és különösen tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megjelölését,
b) azon feladatkörök meghatározását, melyeket a községi rendőrség ellát abban a községben, mely nem hozott létre községi rendőrséget,
c) a b) pont szerinti feladatok elvégzésével kapcsolatos kimutatható költségek térítésének módját,
d) a szerződéstől való elállás módját és okait,
e) az időtartamot, amelyre megkötik,
f) a hatályba lépés meghatározását.
(4) Az (1) bekezdés szerinti község, mely szerződő fél és a területén más község rendőrsége lát el feladatokat, meghatalmazást ad a területén tevékenykedő községi rendőrség tényleges állományú tagjainak ezen feladatok ellátására a szerződésben meghatározott mértékben.
3. §
Alapvető feladatok
(1) A községi rendőrség
a) biztosítja a közrendet a községben, hozzájárul a község lakosságának és a községben tartózkodó más személyek életének és egészségének védelméhez,
b) együttműködik a Rendőri Testület illetékes szerveivel a község és a lakosok vagyonának, valamint a községben található más vagyon károsodástól, megsemmisüléstől, elvesztésétől és a vele való visszaéléstől való védelmében a jelzőközpontok és más biztonsági rendszerek (központi biztonsági pult) felhasználásával is,
c) gondoskodik a környezetvédelemről a községben,
d) gondoskodik az utcákon és az egyéb közterületeken a rend, a tisztaság és a higiéna betartásáról,
e) végrehajtja a helyi önkormányzati rendeleteket, a helyi képviselő-testület határozatait és a község polgármesterének döntéseit,
f) felderíti a szabálysértéseket, ha erről külön törvény rendelkezik, külön törvény alapján4) helyszíni bírságolási eljárást és az általános közlekedési szabályok, a közlekedési táblákon vagy közlekedési eszközökön feltüntetett parancs, általános tilalom,5) behajtási tilalom, közlekedési tilalom, letérési, megfordulási, tolatási, megállási vagy várakozási tilalom megszegésével összefüggő eljárást folytat le a biztonságos és zavartalan közlekedés ellen elkövetett szabálysértésekről,6)
g) értesíti az illetékes hatóságokat a jogszabályok megsértéséről, melyekről feladatai ellátása során szerez tudomást, és amelyek megoldása nem tartozik a község hatáskörébe,
h) értesíti a községet az alkoholtartalmú italok és más függőséget okozó anyagok fogyasztási tilalmának 15 év alatti kiskorú vagy 18 év alatti fiatalkorú által történő megszegése esetén,
i) az e törvény által megállapított kereteken belül ellátja a megelőzés területén végzett feladatokat,
j) dokumentumokat kézbesít, ha a bíróság úgy dönt.
(2) A község egyéb feladatokat is meghatározhat a községi rendőrség számára, ha erről külön törvények rendelkeznek.
(3) A községi rendőrség jogosult a külön törvény alapján6a) feldolgozott audio-, kép- vagy egyéb felvételeket felhasználni feladatainak ellátása, valamint tevékenysége és beavatkozása rögzítésének érdekében.
A községi rendőrség szervezeti felépítése
4. §
A községi rendőrség szervezeti felépítését, a bérek volumenét és a rendelkezésükre álló műszaki eszközöket a helyi képviselő-testület határozza meg a községi rendőrség által ellátott feladatok alapján.
5. §
(1) A községi rendőrség a községi rendőrség tényleges állományú tagjaiból áll, akik a község alkalmazottai. Feladataik végzésekor közfeladatot ellátó személynek minősülnek.7)
(2) Csak büntetlen előéletű, 21 évesnél idősebb személy lehet a községi rendőrség tényleges állományú tagja, aki fizikai, szellemi és szakmai szempontból is megfelelő képesítéssel rendelkezik a községi rendőrség feladatainak ellátásához.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a következő esküt teszi:
„Esküszöm, hogy megfelelően fogom teljesíteni feladataimat, megóvom az önkormányzat és a lakosság érdekeit, betartom az alkotmányt, a törvényeket és a többi általános érvényű jogszabályt.“.
6. §
Irányítás és képviselet
(1) A községi rendőrség tevékenységét a rendőrfőnök8) irányítja. E célból főleg
a) szervezi a községi rendőrségi tényleges állományú tagjainak munkáját,
b) jelentést tesz a polgármesternek az általános közrend állapotáról a községben, és a községi rendőrség tevékenységeinek eredményeiről; a súlyos történésekről haladéktalanul értesíti őt,
c) együttműködik a Rendőri Testület illetékes osztályának parancsnokával, az állami egészségügyi szervekkel, a környezetvédelmi szervekkel és más szervekkel,
d) benyújtja a polgármesternek a községi rendőrség tevékenységének biztosítására irányuló kérelmeket, és felel a rábízott anyagi források gazdaságos felhasználásáért,
e) biztosítja a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak szakképzését és oktatását,
f) benyújtja a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak munkaviszonyával kapcsolatos javaslatokat a polgármesternek,
g) egyéb feladatokat lát el a szervezeti szabályzat és a polgármester utasításai alapján.
(2) A rendőrfőnököt távollétében az általa megbízott községi rendőrség tényleges állományú tagja képviseli. Azokban a községekben, ahol ez célszerű, a polgármester javaslatára a helyi képviselő-testület létrehozhatja az állandó rendőrfőnök-helyettesi pozíciót.
A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak jogai és kötelességei
7. §
Alapvető kötelességek
A községi rendőrség tényleges állományú tagja feladatainak teljesítése közben köteles főleg
a) betartani a törvényeket és egyéb általános érvényű jogszabályokat, és ezek keretein belül követni a rendőrfőnök, esetlegesen a polgármester utasításait,
b) ügyelni a polgárok és a saját társadalmi súlyára, becsületére és méltóságára, megakadályozni, hogy a polgárok indokolatlan károkat szenvedjenek a községi rendőrség tevékenységével kapcsolatban, valamint a jogaikba és szabadságukba való esetleges beavatkozás ne haladja meg a beavatkozás céljának eléréséhez szükséges mértéket,
c) lehetőségeinek és képességeinek megfelelően beavatkozni az e törvény és más általános érvényű jogszabályok keretein belül, vagy egyéb szükséges intézkedéseket hozni, ha bűncselekmény, szabálysértés, egyéb közigazgatási kihágás történt, vagy annak alapos gyanúja merül fel, vagy egyéb módon zavarták meg a közrendet,
d) beavatkozni, amennyiben valaki élete, egészsége vagy vagyona van veszélyben, kivéve, ha ezzel a saját vagy mások életét komolyan veszélyeztetné,
e) bejelenteni a Rendőri Testületnek vagy az ügyésznek, ha bűncselekmény történt, és az eset jellegétől függően megakadályozni, hogy illetéktelen személyek lépjenek a bűncselekmény helyszínére,
f) beavatkozás közben tájékoztatni az érintetteket a jogaikról,
g) haladéktalanul értesíteni a rendőrfőnököt azokról a hibákról és hiányosságokról, amelyek veszélyeztetik vagy akadályozzák tevékenységét.
8. §
Általános jogok
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja feladatainak teljesítése közben jogosult
a) felszólítani a személyt, hogy tartózkodjon a közrendet sértő vagy más jogellenes magatartástól,
b) helyszíni bírságolási eljárásban a bírság kiszabására és annak beszedésére olyan szabálysértés esetén [3. § (1) bek. f) pontja], melyről feladatainak teljesítése közben szerez tudomást,
c) fogva tartani és azonnal átadni a Rendőri testület legközelebbi egységének a bűncselekmény elkövetése közben, vagy közvetlenül utána elfogott személyt; ha eltűnt személyről van szó, elővezetni őt a községi rendőrségen felvilágosítás nyújtása céljából külön törvény alapján,9)
d) meggyőződni arról, hogy annál a személynél, akit őrizetben tartanak vagy elővezetnek, nincs fegyver, vagy nincs nála olyan egyéb tárgy, amely veszélyeztetheti más életét vagy egészségét, vagy elvenni ezt; a lefoglalt tárgyat vagy fegyvert átadni a Rendőri testületnek a letartóztatott vagy előállított személlyel együtt,9)
e) arra utasítani mindenkit, hogy a szükséges ideig ne lépjen be a megadott helyekre, illetve ne tartózkodjon ezeken a helyeken, ha erre a községi rendőrség vagy község feladatainak hatékony végrehajtása érdekében szükség van.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja értelmében fegyvernek minősül minden lőfegyver, szúró-, vágó- és tömegpusztító fegyver. Fegyvernek minősül továbbá minden, ami a test ellen irányuló támadás súlyosbítására alkalmas.
9. §
A személyazonosság igazolására való felszólításra vonatkozó jog
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult arra, hogy felszólítsa azt a személyt,
a) akit szabálysértés elkövetésén kaptak,
b) akitől a 10. § (1) bekezdése alapján magyarázatot követelnek, vagy ha eltűnt személyről van szó, hogy igazolja személyazonosságát, a felszólított személy köteles a felszólításnak eleget tenni.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy megtagadja személyazonosságának igazolását, vagy ha személyazonosságát az előzetes együttműködés elvégzése után sem tudja bizonyítani, akkor a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles ezt a személyt elővezetni a községi rendőrségen személyazonossága kiderítése céljából.
(3) Az a személy, aki külön törvény értelmében9a) bizonyítja személyazonosságát szolgálati tevékenység közben, vagy vele összefüggésben mentesül a (2) bekezdésben foglaltak alól.
10. §
Felvilágosításkérésre vonatkozó jog
(1) Feladatainak ellátása során a községi rendőrség tényleges állományú tagja felvilágosítást kérhet attól a személytől, aki hozzájárulhat a szabálysértés felderítéséhez és az elkövető megtalálásához. A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult arra, hogy felszólítsa ezt a személyt, hogy haladéktalanul vagy a meghatározott időpontban jelenjen meg a községi rendőrségen a szabálysértések tisztázásához szükséges intézkedések végrehajtása érdekében.
(2) Ha valaki indokolatlanul vagy komoly indoklás nélkül nem tesz eleget az (1) bekezdésben említett idézésnek, és felvilágosításra van szükség a szabálysértés felderítéséhez, a községi rendőrség tényleges állományú tagja elővezetheti a községi rendőrségen ezt a személyt felvilágosításkérés céljából. Az elővezetés érdekében a községi rendőrség tényleges állományú tagja szükség esetén kényszerítő eszközöket is alkalmazhat.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a személy elővezetését követően
a) haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel az elővezetésről és a felvilágosításról,
b) haladéktalanul átadja az elővezetett személy a Rendőri Testület legközelebbi szervének, ha erre oka van, ellenkező esetben ezt a személyt haladéktalanul szabadon engedi.
(4) A felvilágosítást olyan személy tagadhatja meg, aki ezzel saját személye vagy a hozzá közelálló személy10) elleni büntetőeljárás veszélyét okozná.
(5) Felvilágosítás nem kérhető olyan személytől, aki rámutatott arra, hogy ezzel megsértené törvényből fakadó titoktartási kötelezettségét, kivéve, ha felmentést kap ezen kötelezettsége alól.
(6) A községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles tájékoztatni a személyt a (4) és (5) bekezdés szerinti felvilágosítás-megtagadási lehetőségéről.
(7) Bárki, akit az (1) bekezdés alapján beidéznek, jogosult a költségtérítésre10a) és a bevételkiesés kompenzációjára (a továbbiakban: költségtérítés). A költségtérítést a község biztosítja. Az a személy, aki csak a saját érdekében vagy jogellenes magatartása miatt jelent meg, nem jogosult költségtérítésre.
(8) A (7) bekezdés szerinti költségtérítési jog megszűnik, ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás nyújtása utáni 8 napon belül azt nem kérvényezi; a jogosult személyt erről tájékoztatni kell.
10.a §
Kérelem szerinti előállításra vonatkozó jog
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult arra, hogy külön törvény szerinti10b) bírósági kérelem alapján előállítsa a megfelelő személyt. Az előállításra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a következő személyes adatokat: keresztnév, vezetéknév, személyi szám, a születés helye és időpontja, a tartózkodási hely, ha ezek a kérvényező szerv számára hozzáférhetők, valamint a külön törvény azon a rendelkezését, mely alapján kell előállítani a személyt és az előállítás okát.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jegyzőkönyvet vesz fel az előállításról, melyben feltüntetni az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat, az előállítás okát, azt a külön törvény szerinti rendelkezést, mely alapján a személyt előállították, és azt az időtartamot, míg az előállított személy személyi szabadságát korlátozták. Az előállított személy átvételének helyét és időpontját a kérelmező szerv jegyzőkönyvben rögzíti.
11. §
Lakásnyitási jog
(1) Ha megalapozott az aggodalom, hogy valaki élete vagy egészsége komoly veszélyben forog, vagy ha késlekedés miatt súlyos anyagi kár kockázata áll fenn, akkor a községi rendőrség tényleges állományú tagjának jogában áll kinyitni a magánlakást, belépni oda, és megtenni a szükséges intézkedéseket a közvetlen veszély elhárítása érdekében.
(2) A magánlakás kinyitásához és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek elvégzéséhez a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles biztosítani egy nem résztvevő személy jelenlétét; ezt nem kell megtennie, ha a késlekedés veszélyt okoz, és közvetlenül valaki élete, egészsége forog veszélyben, vagy komoly anyagi kár fenyeget.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtását követően a községi rendőrség tényleges állományú tagja indokolatlan késedelem nélkül értesíti a magánlakás használóját, és biztosítja a magánlakás bezárását, ha ezt a használó vagy más jogosult személy nem tudja megtenni.
(4) A magánlakás kinyitása csak az élet, egészség és vagyon védelmén alapulhat.
(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jegyzőkönyvet ír a magánlakás kinyitásáról és a megtett intézkedésekről, és a történtekről haladéktalanul értesíti a Rendőri Testület illetékes osztályát és az ügyészt.
(6) Az (1)–(5) bekezdések rendelkezéseit a nem lakás célú helyiségekre megfelelően kell alkalmazni.
12. §
A tárgy elkobzásához való jog
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult az előzetes hiábavaló felszólítást követően elkobozni azt a tárgyat, melyről okkal feltételezhető, hogy a szabálysértési eljárás során elkobzásra11) vagy lefoglalásra12) kerülhet, bűncselekménnyel lehet összefüggésben9) vagy a 24. § 4. bekezdése szerinti keresett tárgyról van szó.
(2) Nem kerülhet sor elkobzásra abban az esetben, ha az elkobzandó dolog értéke nem áll megfelelő arányban a szabálysértés jellegének súlyával.
(3) A tárgy elkobzását követően a községi rendőrség tényleges állományú tagja jegyzőkönyvet ír az esetről, és igazolást állít ki a tárgy elkobzásáról annak a személynek, akitől elkobozta. A községi rendőrség tényleges állományú tagja átadja az elkobzott tárgyat annak a szervnek, aki a szabálysértésről dönt vagy a Rendőri Testületnek, ha olyan szabálysértésről van szó, melynek felderítése külön törvény alapján a Rendőri testület hatáskörébe tartozik.4)
(4) Ha a (3) bekezdés második mondatában említett eljárás okai megszűnnek, a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles a kiadott vagy elkobzott tárgyat visszaadni annak, akihez kétségtelenül tartozik; egyébként annak a személynek, aki kiadta vagy annak, akitől elkobozták. Ezen ügylet végrehajtásáról jegyzőkönyvet ír.
12.a §
Gépjárművek megállítására vonatkozó jog
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának joga van megállítani a gépjárművet, ha a közúti forgalom biztonsága és zavartalansága elleni szabálysértést követett el, melyet jogosult helyszíni bírságolási eljárásban tárgyalni a 3. § (1) bek. f) pontja alapján, vagy olyan járműről van szó, mely nyomozás tárgyát képezi.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jelen törvény szerinti feladataink teljesítése közben jogosult arra, hogy járműveket állítson meg, vagy meghatározza haladásuk irányát, ha ez szükséges ahhoz, hogy a jogellenes magatartás helyszínét biztosítsa, vagy az élet, az egészség vagy a vagyon védelmében erre szükség van, vagy a közúti forgalom biztonsága és zavartalansága ezt megkívánja.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának joga van megállítani a gépjárművet a taxiszolgáltatás működési feltételeinek ellenőrzése céljából külön törvény alapján.12aa)
Kényszerítő eszközök használata a községi rendőrség tényleges állományú tagjai által
13. §
Kényszerítő eszközök
(1) A kényszerítő eszközök a következők
a) önvédelmi érintések, fogások, ütések és rúgások,
b) könnyképző eszközök,
c) gumibot,
d) bilincs,
e) szolgálati kutya,
f) a gépjármű indulásának megakadályozására szolgáló műszaki eszköz.
(2) A kényszerítő eszközök használata előtt a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles felszólítani azt a személyt, akivel szemben beavatkozik, hogy hagyjon fel a jogellenes magatartással azzal a figyelmeztetéssel, hogy kényszerítő eszközt fog használni. A felszólítás és a figyelmeztetés csak abban az esetben mellőzhető, ha őt éri támadás, vagy más élete, vagy egészsége van veszélyben, és az ügy nem tűr halasztást, vagy egyéb körülmények akadályozzák.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja határoz arról, melyik kényszerítő eszközt veti be a konkrét helyzetben oly módon, hogy ne okozzon aránytalan kárt annak, aki ellen beavatkozik.
14. §
Önvédelmi érintések, fogások, ütések és rúgások, könnyképző eszközök és a gumibot használata
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult az önvédelmi érintések, fogások, ütések és rúgások, a könnyképző eszközök és a gumibot használatára a célból, hogy
a) más személy, vagy saját biztonságát biztosítsa a jogellenes támadásokkal szemben, ha a támadás a felszólítást követően sem marad abba, továbbra is fenyeget, fennáll vagy minden jel szerint folytatódik,
b) megakadályozza a rendbontást, verekedést, szándékos vagy más, a közrendet sértő súlyos magatartást,
c) megakadályozza illetéktelen személyek erőszakos belépését a védett objektumokba, és azokra a helyekre, ahova tilos belépni,
d) elfogja az aktív ellenállást tanúsító személyt,9)
e) elővezesse az aktív ellenállást tanúsító személyt.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja akkor használhat érintéseket és fogásokat, ha a személy passzív ellenállást tanúsít.
15. §
Bilincshasználat
A községi rendőrség tényleges állományú tagja a következő helyzetekben jogosult a bilincshasználatra
a) olyan elfogott személy9) megkötözésére, aki aktív ellenállást tanúsít, vagy más személyeket vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagját támadja meg, vagy vagyont károsít az arra irányuló hiábavaló felszólítást követően, hogy hagyjon fel ezzel a tevékenységgel,
b) két vagy több fogvatartott8) összebilincselésére az a) pontban meghatározott feltételekkel,
c) az őrizetbe vett személyekkel végzett szolgálati műveletek idején, ha észszerű az aggodalom, hogy megpróbál elmenekülni.
16. §
Szolgálati kutya bevetése
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja akkor jogosult szolgálati kutya bevetésére, ha
a) ez más, vagy a saját biztonságának biztosítása érdekében szükséges, ha a felszólítást követően sem marad abba a támadás, a támadás veszélye közvetlenül fenyeget, fennáll vagy minden jel szerint folytatódik,
b) ezzel rendbontást, verekedést, szándékos vagy más, a közrendet sértő súlyos magatartást akadályoz meg,
c) ezzel illetéktelen személyek védett objektumokba, és azokra a helyekre történő erőszakos belépését akadályozza meg, ahová tilos belépni.
d) szökésben lévő személyt üldöz, ha rejtőzködő személyt akar a rejtekhely elhagyására kényszeríteni, ha ezt a személyt el kell fogni vagy őrizni kell.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a szolgálati kutyát szájkosárral veti be. Ha a támadás jellege és intenzitása, vagy a személy ellenállásának leküzdése ezt megköveteli, a szolgálati kutyát szájkosár nélkül veti be.
16.a §
Műszaki eszközök használata a gépjármű távozásának megakadályozására
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja műszaki eszközöket használhat a gépjármű távozásának megakadályozására, ha
a) a gépjármű olyan helyen áll, ahol azt egy közlekedési tábla, vagy az általános közúti közlekedési szabályzat6) tiltja, és a gépjármű vezetője nem tartózkodik a közelben,
b) olyan gépjárműről van szó, amelyről megállapítást nyert, hogy körözés alatt áll.
(2) A gépjármű távozásának megakadályozására szolgáló műszaki eszközöket az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt nem lehet használni, azon járművek esetében, melyek
a) a Rendőri Testület, a Vasúti Rendőrség, a Katonai Rendőrség, a Szlovák Köztársaság Fegyveres Erői, a Tűzoltó és a Mentőszolgálat, valamint a Vámhivatal járműveként vannak láthatóan megjelölve,
b) egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak, súlyosan fogyatékos emberek szállítására szolgálnak,
c) olyan személyeket szállítanak, akik külön előírás12a) vagy a Szlovák Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodás alapján kiváltságokat és mentességeket élveznek.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti műszaki eszköz használatát a községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi rendőrkapitányságon.
(4) A gépjármű távozásának megakadályozására szolgáló műszaki eszközön jól láthatóan fel kell tüntetni a községi rendőrség illetékes osztályának nevét, az ő értesítésük módját, vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjának nevét, aki jogosult a gépjármű távozásának megakadályozására szolgáló műszaki eszközt eltávolítani.
17. §
A községi rendőrség tényleges állományú tagjának kötelességei a kényszerítő eszközök használatát követően
(1) Ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja tudomást szerez arról, hogy a kényszerítő eszközök bevetése közben személyi sérülés történt, ha a körülmények engedik, elsősegélyt nyújt neki és orvosi ellátást biztosít számára.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles haladéktalanul jelenteni a kényszerítő eszköz használatát a községi rendőrfőnöknek.
(3) Ha kétségek merülnek fel a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségével vagy megfelelőségével kapcsolatban a (2) bekezdés szerinti jelentésben, vagy ha azok használata halált, személyi sérülést vagy anyagi károkat okozott, a községi rendőrfőnök köteles megvizsgálni, hogy ezeket a törvényeknek megfelelően használták-e. A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet ír, melyet haladéktalanul benyújt a helyileg illetékes ügyésznek.13)
18. §
Különleges korlátozások
Terhes nővel, idős emberrel, nyilvánvaló testi sérüléssel vagy betegséggel küzdő, valamint 15 évnél fiatalabb személyekkel szembeni beavatkozás során a községi rendőrség tényleges állományú tagja nem alkalmazhat önvédelmi ütéseket és rúgásokat, könnyképző eszközöket, gumibotot és szolgálati kutyát, kivéve ha a felsorolt személyek támadása közvetlenül veszélyezteti más személyek, vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjának életét vagy egészségét, vagy nagyobb vagyoni kár fenyeget, és a veszélyt más módon nem lehet elhárítani.
19. §
A fegyverviselés és fegyverhasználat feltételei a községi rendőrség tényleges állományú tagjai számára
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja munkája során fegyvert14) visel, ha a község másképp nem határoz.
(2) Ebből a célból fegyvernek az a rövid golyófegyver minősül, melynek üzemben tartója külön előírás alapján14) a község.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult a fegyverhasználatra
a) jogos védelem és végszükség esetén,15)
b) egy veszélyes támadás elkerülése érdekében, amely védett objektumot, vagy egy olyan helyet fenyeget, ahová a belépés tilos, a hiábavaló felszólítás után, hogy a támadással hagyjanak fel.
(4) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a támadóval való dulakodás során jogosult a fegyverrel csapást mérni a támadóra, ha az ellenállását más módon nem tudja megtörni.
(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagja jogosult fegyverhasználattal fenyegetni, valamint figyelmeztető lövést leadni a levegőbe, hogy
a) más személy, vagy saját biztonságát biztosítsa, ha a támadás a felszólítást követően sem marad abba, továbbra is közvetlenül fenyeget, fennáll, vagy minden jel szerint folytatódik,
b) más személyes szabadságát korlátozza, ha a személy aktív ellenállást tanúsít,
c) megakadályozza a verekedést, vagy más közrendet sértő súlyos magatartást,
d) megakadályozza illetéktelen személyek erőszakos belépését a védett objektumokba, és azokra a helyekre, ahova tilos belépni,
e) megakadályozza az üldözött, vagy az őrzött személy szökését, ha személyes szabadságát korlátozni kell, vagy már korlátozásra került.
20. §
Kártérítés
(1) A község felel a községi rendőrség tényleges állományú tagja által jelen törvényből fakadó feladatteljesítés közben okozott károkért; ez nem érvényes az azon személyeknek okozott károkra, akik saját jogellenes magatartásukkal jogszerű és arányos beavatkozást idéztek elő.
(2) A község felel azoknak a személyeknek okozott károkért, akik a községi rendőrségnek vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak, kérésükre vagy tudomásukkal segítséget nyújtottak (a továbbiakban „károsult“). A község csak akkor mentesül ezen felelősség alól, ha a károsult szándékosan okozta ezt a kárt.
(3) A község felel a károsultnak a (2) bekezdés szerinti segítségnyújtással összefüggésben okozott vagyoni kárért is. Ennek során a tényleges kárt térítik meg, méghozzá az eredeti állapot visszaállításával. Ha ez nem lehetséges vagy célszerű, akkor készpénzben fizetik ki. A károsultnak megtéríthetik a sérült helyetti új tárgy beszerzésével kapcsolatos költségeket is.
(4) A község felel azért a kárért is, melyet a községi rendőrség tényleges állományú tagjának segítséget nyújtó személy okozott. Az (1) bekezdés rendelkezései hasonlóképpen alkalmazandóak.
21. §
A községi rendőrséghez való tartozás igazolása
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a községi rendőrséghez való tartozását a községi rendőrség egyenruhájával, melyen látható helyen szerepel a községi rendőrség kör alakú emblémája, a községi rendőrség azonosító jelvényével, a községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványával, valamint a „községi rendőrség“ vagy a „városi rendőrség“ szóbeli nyilatkozattal igazolja.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja köteles a beavatkozás előtt igazolni a községi rendőrséghez való tartozását. Ha ezt a beavatkozás jellege és körülményei nem teszik lehetővé, akkor ezt nem kell megtennie.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja csak kivételes esetben igazolhatja a községi rendőrséghez való tartozását szóbeli nyilatkozattal, akkor, amikor a beavatkozás körülményei nem teszik lehetővé, hogy egyenruhával vagy a községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványával igazolja magát.
(4) Ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja olyan község területén lát el feladatokat, amely nem hozott létre községi rendőrséget, akkor kérésre az adott község meghatalmazását is fel kell mutatnia; halaszthatatlan beavatkozás esetén ezt azonnal megteszi, amint a beavatkozás jellege és körülményei ezt lehetővé teszik.
22. §
A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak egyenruhája
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak egyenruhája egységes a Szlovák Köztársaság egész területén.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak egyenruhája a következőkből áll össze
a) egy sötétkék fejfedőből, amelyet a teljes kerületén egy három sorban 15 mm oldalhosszúságú fekete-fehér négyzetekkel díszített szalaggal jelölnek sakktáblaszerűen váltakozva; a fejfedő elülső oldalán a községi rendőrség jelvénye szerepel,
b) sötétkék kabát, zakó vagy köpeny azonos színű váll-lapokkal; a váll-lapok szélessége legalább 50 mm, hossza legalább 120 mm,
c) halványkék hosszú ujjú ing vagy halványkék rövid ujjú ing, sötétkék váll-lapokkal; a váll-lapok szélessége legalább 50 mm, hossza legalább 120 mm,
d) sötétkék nyakkendő,
e) sötétkék nadrág vagy szoknya,
f) fekete cipő,
g) fekete öv,
h) fekete fegyvertok, ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja tevékenysége során fegyvert visel.
(3) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a (2) bekezdésben említett felszerelésen kívül használhat más, a község által egy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott felszerelést is, azonos színű változatban, megfelelő jelzéssel a községi rendőrséghez való tartozásról.
(4) A kabát, köpeny, zakó és ing bal karján a varrattól 100 mm-re a községi rendőrség legalább 100 mm átmérőjű kör alakú emblémája található. Az embléma közepén a község heraldikai szabályok szerint ábrázolt legalább 30 mm méretű címere látható. A községi rendőrség emblémájának kerületén a „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ felirat és a község neve szerepel; a betűk mérete legalább 5 mm. A községi rendőrség kör alakú emblémája felett, 50 mm távolságra az ujjvarrattól, legalább 10 mm nagyságú „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ felirat szerepel, mely legalább 100 mm átmérőjű és 20 mm szélességű félkör-cikk formájú.
(5) A kabát, a köpeny, a zakó vagy az ing bal oldalán, 20 mm-re a zseb felső szegélyének közepétől helyezkedik el a községi rendőrség azonosító jelvénye, mely tartalmazza a „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ feliratot, a község nevét, a község címerét és a községi rendőrség tényleges állományú tagjának azonosítószámát; a betűk és számok mérete legalább 3 mm.
(6) A külön jogszabály szerinti községekben15a) a (4) és (5) bekezdésekben szereplő „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ feliratot a nemzeti kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni.
(7) Tilos a községi rendőrség tényleges állományú tagjának egyenruhájának más természetes vagy jogi személy általi használata, kivéve, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
(8) A községi rendőrség tényleges állományú tagja csak akkor visel egyenruhát, ha a községi rendőrség e törvény szerinti feladatait látja el, vagy a község polgármesterének döntése alapján.
(9) A községi rendőrség tényleges állományú tagjai egyenruhájának illusztrációs mintáját a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) rendeletben határozza meg.
22.a §
A községi rendőrség feladatainak elvégzéséhez használt gépjárművek megjelölése
(1) A községi rendőrség e törvény szerinti feladatainak ellátására csak fehér színű gépjárműveket lehet használni, melyek mindkét oldalsó felén, elején és hátulján nagy nyomtatott betűkkel szerepel a „KÖZSÉGI RENDŐRSÉG“ vagy a „VÁROSI RENDŐRSÉG“ felirat; a 22. § (6) bekezdése hasonlóképpen érvényes. A jármű mindkét oldalán és a jármű elején lévő feliratot alkotó betűknek legalább 100 mm nagyságúnak kell lennie. A jármű hátsó oldalán lévő feliratot alkotó betűk nagysága legalább 50 mm. A jármű mindkét első ajtaján az első mondat szerinti felirat alatt szerepel a község fekete színű, legalább 40 mm nagyságú nyomtatott betűkkel írt neve és a község címere. A gépjármű elején az első mondat szerinti felirat alatt a község címere szerepel.
(2) Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni a községi rendőrségi feladatok ellátására használt motorkerékpárok megjelölésére.
(3) Más természetes vagy jogi személy számára tilos olyan gépjárművek használata, amelynek jelölése megegyezik a községi rendőrségi gépjárművek jelölésével, kivéve, ha külön jogszabály másként rendelkezik.
23. §
A községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványa
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványán szerepel az illető fényképe, vezeték- és keresztneve, azonosítószáma, a „községi rendőrség“ elnevezés, a község neve és a polgármester aláírása.
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának igazolványa nem lehet összetéveszthető más fegyveres erők és szervezetek igazolványával, és csak a községi rendőrség feladatainak ellátása közben használható.
24. §
A községi rendőrség együttműködése más szervekkel
(1) Feladatai ellátása során a községi rendőrség együttműködik a Rendőri Testület illetékes osztályával,16) a munkahelyi biztonság állami szakmai felügyeleti szerveivel, az állami egészségügyi szervekkel, az állami környezetvédelmi felügyeleti szervekkel, a tűzvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel.
(2) Ha e törvény szerinti azonosítási célú feladatokat lát el, a községi rendőrség ezeket az adatokat kérheti ki a Szlovák Köztársaság állampolgárainak17) és a Szlovák Köztársaság lakosainak nyilvántartásából,17)
a) keresztnév és vezetéknév,
b) személyi szám,
c) az állandó és az ideiglenes lakhely.
(3) Ha e törvény szerinti gépjármű vagy pótkocsi üzemben tartójának kilétére vonatkozó feladatokat lát el, a községi rendőrség ezeket az adatokat kérheti ki a gépjármű-nyilvántartásból:
a) az üzemben tartó kereszt- és vezetékneve,
b) az üzemben tartó személyi száma,
c) az üzemben tartó állandó és ideiglenes lakcíme.
(4) Kérésre a községi rendőrség megkapja az illetékes államigazgatási szervtől a keresett személyek, a keresett tárgyak és a keresett gépjárművek jegyzékét.
A községi rendőrség tényleges állományú tagjainak szakmai alkalmassága és képzése
25. §
(1) A községi rendőrség tényleges állományú tagja csak akkor végezheti a községi rendőrség e törvény szerinti feladatait, ha teljes középfokú végzettséggel, vagy teljes középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, és megszerezte a községi rendőrség tényleges állományú tagjának szakmai alkalmasságát (a továbbiakban „szakmai alkalmasság “).
(2) A községi rendőrség tényleges állományú tagja a szakmai alkalmasságát úgy szerzi meg, hogy elvégzi a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak képzését (a továbbiakban „szakmai képzés“), és sikeresen leteszi a szakmai alkalmassági vizsgát (a továbbiakban „vizsga“) a Rendőri Testület szakmai bizottsága előtt. A községi rendőrség tényleges állományú tagja egyszer ismételheti meg a vizsgát, vagyis egyszer tehet pótvizsgát. Ha a községi rendőrség tényleges állományú tagja nem teszi le a pótvizsgát, akkor csak a szakmai képzés újbóli abszolválása után vizsgázhat ismételten. A vizsga és a pótvizsga dátumát és helyszínét a minisztérium határozza meg.
(3) A szakmai alkalmasság feltételét a községi rendőrség azon tényleges állományú tagja is teljesíti, aki közép- vagy főiskolai szinten biztonsági szolgálat tanulmányi szakon végzett.
(4) A község köteles megtéríteni a minisztériumnak a vizsgával és pótvizsgával kapcsolatos bizonyítható költségeket.
(5) A minisztérium kiállítja a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak szakmai alkalmasságáról szóló tanúsítványt (a továbbiakban „tanúsítvány“)
a) a községi rendőrség tényleges állományú tagjának közvetlenül a sikeres vizsga után, vagy
b) a községi rendőrség tényleges állományú tagjának írásbeli kérelmére, aki a (3) bekezdés szerinti szakmai alkalmasságra tett szert; a kérelemhez a községi rendőrség tényleges állományú tagja csatolja a biztonsági szolgálat tanulmányi szakon szerzett záróvizsgáról szóló bizonyítvány hitelesített másolatát, vagy annak hitelesített leiratát, vagy egyetemi végzettség esetén a biztonsági szolgálat tanulmányi szakon szerzett egyetemi diploma hitelesített leiratát vagy hitelesített másolatát.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tanúsítvány közokiratnak minősül.
(7) A Rendőri Testület szakbizottságainak kinevezését és összetételét, a vizsga megszervezésének és értékelésének részleteit, valamint a tanúsítványmintát a Szlovák Köztársaság kormányrendelete határozza meg.
26. §
(1) A szakmai képzést a minisztérium a Rendőri Testület szakközépiskoláiban vagy a községek létesítményeiben végzi a község szakmai képzésre és vizsgára irányuló írásbeli kérelme alapján.
(2) A képzési és vizsgáztatási kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a község nevét,
b) a szakmai képzésre és a vizsgára jelentkező községi rendőrség tényleges állományú tagjának kereszt- és vezetéknevét, titulusát, személyi számát, állandó lakhelyét és azonosítószámát (a továbbiakban „személyes adatok“),
c) a szakmai képzésre és a vizsgára jelentkező községi rendőrség tényleges állományú tagjának nyilatkozatát arról, hogy beleegyezik abba, hogy a minisztérium feldolgozza, és rögzítse személyes adatait,
d) a község pecsétlenyomatát, a polgármester kereszt- és vezetéknevét, valamint aláírását.
(3) A szakmai képzés kezdődátumát a minisztérium vagy a község létesítménye úgy határozza meg, hogy a szakmai képzés évente legalább egyszer megvalósuljon; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a minisztérium, vagy a község létesítménye nem kapott írásbeli kérelmet a községtől az év során a szakmai képzés és a vizsga megvalósítására.
(4) A község köteles megtéríteni a minisztériumnak vagy a község létesítményének a szakmai képzés végrehajtásával kapcsolatos bizonyítható költségeket.
(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagjának szakmai képzése 420 órát vesz igénybe.
(6) A szakmai képzés formáját, terjedelmét, a szakmai képzésre és vizsgára irányuló kérelem mintáját, valamint a szakmai képzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos részleteket a Szlovák Köztársaság kormányrendelete határozza meg.
26.a §
A községi rendőrség állam általi felügyelete
(1) A községi rendőrséget létrehozó község köteles minden év március 31-ig jelentést küldeni a minisztériumnak a községi rendőrség előző naptári évben kifejtett tevékenységéről. A községi rendőrség tevékenységéről szóló jelentést a község polgármestere írja alá. Ha a jelentést elektronikus formában nyújtják be, akkor a hivatalos pecsétlenyomatot a külön jogszabály szerinti hitelesítés helyettesíti.17a)
(2) Az a község, mely megszüntette a községi rendőrséget, szintén köteles az (1) bekezdés szerinti jelentést benyújtani a községi rendőrség megszűnésétől számított 30 napon belül.
(3) A községi rendőrség tevékenységéről szóló jelentés benyújtásának és tartalmának részleteit a minisztérium által kiadott általános érvényű jogszabály határozza meg.
(4) Az a község, amely nem hozott létre községi rendőrséget, és egy másik községgel a 2.a § szerinti szerződést kötött, köteles a szerződés hatályosságától számított 30 napon belül hitelesített másolatot küldeni a minisztériumnak. Azon önkormányzat, amely a szerződés lejárta előtt eláll a szerződéstől, köteles erről értesíteni a minisztériumot a szerződéstől való elállástól számított 30 napon belül.
26.b §
Bírságok
(1) A Rendőri Testület Kerületi Igazgatósága (a továbbiakban „Kerületi Igazgatóság“) 1659 euró összegig terjedő bírságot szabhat ki arra a községre, mely a jelen törvényben előírt határidőn belül nem nyújt be
a) jelentést a községi rendőrség tevékenységéről, vagy nem nyújtja be a 26.a § szerinti szerződés hiteles másolatát,
b) nem nyújtja be a 26.c § (2). bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatokat.
(2) A bírságot egy éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a minisztérium tudomására jutott a község általi kötelezettségszegés, de legkésőbb a kötelezettségszegés napjától számított három éven belül szabható ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabása nem érinti a község azon kötelezettségét, hogy jelentést nyújtson be a minisztériumnak a községi rendőrség tevékenységéről, megküldje a szerződés hiteles másolatát, valamint teljesítse az e törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a minisztériummal szemben.
(4) A bírság kiszabásakor a Kerületi Igazgatóság figyelembe veszi a jogellenes magatartás jellegét, különösen annak időtartamát, és a jogi kötelezettség ismételt megsértését.
(5) A bírságok kiszabásáról szóló eljárásra a közigazgatási eljárást szabályozó általános jogszabály vonatkozik.18)
26.c §
A minisztérium által vezetett nyilvántartások
(1) A jelen törvény szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban a minisztérium nyilvántartást vezet azokról
a) a községekről, amelyek községi rendőrséget hoztak létre vagy megszüntették azt,
b) a község által benyújtott szakmai felkészülésre és vizsgára irányuló kérvényekről,
c) a községi rendőrség tényleges állományú tagjairól, akiknek tanúsítványt állítottak ki,
d) az adatokról, melyek a községi rendőrség tevékenységéről szóló jelentéseben szerepelnek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a község nevét,
b) a községi rendőrség tényleges állományú tagjainak számát,
c) a községi rendőrség létrehozásának dátumát,
d) a községi rendőrség megszüntetésének dátumát.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a község nevét,
b) a község szakmai képzésre és vizsgára irányuló kérvényének kézbesítési dátumát,
c) a szakmai képzésre és vizsgára jelentkező községi rendőrség tényleges állományú tagjainak személyes adatait,
d) a képzés időpontját és helyszínét,
e) a vizsga és a pótvizsga időpontját és helyszínét, amennyiben sor került rá.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a községi rendőrség azon tényleges állományú tagjainak személyes adatait, akik részére tanúsítványt állítottak ki,
b) a vizsga és a pótvizsga időpontját és helyszínét,
c) a tanúsítvány nyilvántartási számát.
(5) A község köteles a (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatokról értesíteni a minisztériumot a községi rendőrség létrehozásától számított 30 napon belül.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások bejegyzésére, az egyének személyes adatainak feldolgozására, a személyes adatok biztonságára, az érintettek jogainak védelmére, és a személyes adatok határokon átnyúló áramlására külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.19)
Különleges szociális biztosítás a községi rendőrség tényleges állományú tagjai számára
26.d §
A községi rendőrségen végzett munkáért járó hozzájárulás
(1) A községi rendőrségen végzett munkáért járó hozzájárulás (a továbbiakban „hozzájárulás“) egy speciális szociális biztosítási juttatás.
(2) A juttatás igénylésére a községi rendőrség azon tényleges állományú tagja jogosult, akinek a munkaviszonya a községi rendőrségen véget ért, ha teljesíti a 26.e § (1) bekezdésében foglalt igénylési feltételeket.
(3) Jelen törvény alkalmazásában a községi rendőrségen fennálló munkaviszony a községi rendőrség feladatainak ellátására irányuló munkaviszony a természetes személy és a község közt.
26.g §
Biztosítási díj
(1) A hozzájárulás biztosítási díját a községi rendőrség azon tényleges állományú tagja fizeti, akinek a községi rendőrséggel fennáll a munkaviszonya.
(2) A községi rendőrség azon tényleges állományi tagjának hozzájárulási biztosítási díjának mértéke, akinek munkaviszonya a községi rendőrséggel fennáll, megfelel a szociális biztosításról szóló általános jogszabály21) szerinti kivetési alap 3%-ának.
(3) A biztosítási díjat a Szociális Biztosító Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.
(4) A hozzájárulás biztosítási díjára a szociális biztosításról szóló általános jogszabály nyugdíjbiztosítási járulékot érintő rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.22)
26.i §
Közös rendelkezések
A hozzájárulás kifizetésére, annak időpontjára és kifizetésének módjára, a kerekítésre és növelésére a szociális biztosításról szóló általános jogszabály nyugdíjjuttatásokra vonatkozó rendelkezéseit22) megfelelően kell alkalmazni.
27. §
Átmeneti rendelkezések
A községi rendőrség olyan tényleges állományú tagja, aki nem rendelkezik teljes középfokú végzettséggel (25. § (1) bekezdés), vagy nem rendelkezik a szükséges szakmai kompetenciával (25. § (2) és (3) bekezdés), legkésőbb 2003. június 30-ig végezheti a községi rendőrség jelen törvény szerinti feladatait.
27.a §
Átmeneti rendelkezések a 2004.január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) A 2003. december 31. előtt megszerzett szakmai alkalmasságot e törvény alapján megszerzett szakmai alkalmasságnak kell tekinteni.
(2) A 2003. december 31. előtt kiállított tanúsítványokat jelen törvénynek megfelelően kiadottnak kell tekinteni.
(3) Az a község, mely 2004. január 1-ig létrehozta a községi rendőrségét, köteles írásban közölni a minisztériummal a 26.c § (2) bekezdés a)–c) pont szerinti adatokat legkésőbb 2004. január 31-ig.
(4) Az a község, mely létrehozta a községi rendőrségét, először 2005. március 31-ig nyújt be jelentést a minisztériumnak a községi rendőrség 2004-es tevékenységéről.
(5) A községi rendőrség tényleges állományú tagjai az egyenruhát a hatályos előírásoknak megfelelően 2007. december 31-ig használhatják.
(6) Ha más általános érvényű jogszabályban szerepel a „községi rendőrség alkalmazottja“ kifejezés, akkor azalatt a „községi rendőrség tényleges állományú tagját“ kell érteni.
28. §
Megszüntető rendelkezések
Hatályát veszíti
1. a Tt. 369/1990. sz. Szlovák Nemzeti Tanács törvényének, a községi önkormányzatokról 19. § (3) és (4) bekezdése,
2. a Tt. 204/1991. sz. Szlovák Nemzeti Tanács törvényének, a Szlovák Köztársaság Rendőri Testületéről 75. §.
28.a §
A Szlovák Köztársaság kormányának Tt. 460/2000. számú rendelete a községi rendőrség alkalmazottai számára készült szakmai képzés időtartamáról és terjedelméről, valamint a Rendőri Testület szakmai bizottságainak kinevezéséről és összetételéről hatályát veszti.
29. §
A hatályba lépés időpontja
Jelen törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.
III. cikkely
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. A már megkezdett szabálysértési eljárásokat azokban az ügyekben, melyekre vonatkozik azon szervek tárgyi illetékessége a hatályos jogszabályok alapján, melyek a szabálysértések felderítésével foglalkoznak, ezek a szervek fejezik be a hatályos jogszabályok alapján.
2. Azokban az esetekben, amelyeket az illetékes közigazgatási hatóság elé terjesztettek elbírálás céljából, az eljárást a hatályos jogszabályok alapján kell befejezni.
F. Mikloško s.k.
J. Čarnogurský s.k.
_______________
1) A SzNT Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló törvényének 6. § (1) bek.
2) A SzNT Tt. 369/1990. sz. törvényének 22. §.
3) A SzNT Tt. 138/1990. sz., a községi vagyongazdálkodásról szóló törvényének 7. § (2) bek. b) pontja.
4) A SzNT Tt. 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a SzNT Tt. 524/1990. sz. törvénye értelmében.
5) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 372/1990. sz. többször módosított, a szabálysértésekről szóló törvényének 22. §.
6) A Tt. 8/2009. sz., a közúti közlekedésről és némely törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
6a) Az Európai parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119, 2016.5.4.).
A Tt. 18/2018. sz. törvénye, a személyes adatok védelméről és némely törvény módosításáról és kiegészítéséről.
7) a Büntető Törvénykönyv 89. § (9) bek.
8) a SZNT Tt. 369/1990. sz. törvényének 19. § (2) bek.
9) A Büntetőeljárásról szóló törvény 76. § (2) bek.
9a) Például a Tt. 124/1992. számú törvényének, a katonai rendőrségről 9. § (2) és (3) bek., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 46/1993. számú törvényének, a Szlovák Titkosszolgálatról 8. §, a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. többször módosított 171/1993. sz. törvényének, a Rendőri Testületről 13. § (2). bek., a Szlovák Nemzeti Tanács Tt.198/1994. sz. törvényének, a Katonai Titkosszolgálatról 8. §.
10) a Polgári Törvénykönyv 116. §.
10a) Például a Tt. többször módosított 119/1992. sz. törvénye, az útiköltség-térítésről.
10b) Például a Polgári Perrendtartás 101. §, a Közigazgatási Perrendtartás 77. §.
11) a SZNT Tt. 372/1990. sz. törvényének 15. §.
12) a SZNT Tt. 372/1990. sz. törvényének 16. §.
12a) a Külügyminiszter Tt. 157/1964. sz. hirdetménye, a Bécsi Szerződés a diplomáciai kapcsolatokról.
12aa) Például a Tt. 56/2012. sz. törvényének, a közúti közlekedésről 27. §, 29. és 30. § a Tt. 9/2019. sz. törvénye értelmében.
13) a Büntető Perrendtartás 2. § (3) bek. és a 8. § (1) bek.
14) a Tt. többször módosított 147/1983. sz. törvénye, a fegyverekről és a lőszerekről.
15) a Büntető Törvénykönyv 13. és 14. §.
15a) a Tt. 184/1999. sz. törvényének, a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról 2. § (1) bek.
16) a Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 171/1993. sz. törvényének, a Rendőri Testületről 74. § (2) bek.
17) a Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság állampolgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságának nyilvántartásáról.
17a) a Tt. 305/2013. sz., a közigazgatási szervek hatáskörének elektronikus gyakorlásáról 23. § (1) bek. (az e-Governmentről szóló törvény) a Tt. 273/2015. sz. törvénye értelmében.
18) a Tt. 71/1967. sz. törvénye, a közigazgatási eljárásról (közigazgatási perrendtartás) a Tt. 215/2002. sz. törvénye értelmében.
19) a Tt. 428/2002. sz. törvénye a személyes adatok védelméről.
21) a Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvényének 138. §.
22) a Tt. többször módosított 461/2003. sz. törvénye.
Časová verzia účinná od 1. apríla 2020 do 31. decembra 2023
564/1991 Zb.
Zákon
O OBECNEJ POLÍCII
z 3. decembra 1991
Zmena:
250/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1994
319/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2000
333/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
333/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
8/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2009
214/2009 Z. z. s účinnosťou od 4. júna 2009
105/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2011
273/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2015
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
293/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2017
9/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2019
393/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2019
393/2019 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2020
Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:
Úvodné ustanovenia
§ 1
Účelom zákona je vymedziť základné úlohy obecnej polície, jej organizáciu a práva a povinnosti príslušníkov obecnej polície.
§ 2
(1) Obecná polícia je poriadkový útvar pôsobiaci pri zabezpečovaní obecných vecí verejného poriadku, ochrany životného prostredia v obci a plnení úloh vyplývajúcich zo všeobecne záväzných nariadení obce, z uznesení obecného zastupiteľstva a z rozhodnutí starostu obce.
(2) Obecnú políciu zriaďuje a zrušuje obec všeobecne záväzným nariadením.1)
(3) Náčelníka obecnej polície na návrh starostu vymenúva a odvoláva obecné zastupiteľstvo.
(4) Úlohy obecnej polície podľa tohto zákona plní v obciach, ktoré sú mestami,2) mestská polícia.
§ 2a
Pôsobnosť obecnej polície v inej obci
(1) Obec, ktorá nezriadila obecnú políciu, môže uzavrieť zmluvu s inou obcou, ktorá zriadila obecnú políciu, podľa ktorej obecná polícia tejto obce bude vykonávať úlohy ustanovené zákonom aj na území obce, ktorá nezriadila obecnú políciu.
(2) Zmluva podľa odseku 1 musí mať písomnú formu, inak je neplatná.
(3) Zmluva podľa odseku 1 vyžaduje ku svojej platnosti predchádzajúci súhlas obecných zastupiteľstiev zmluvných strán a musí obsahovať najmä
a) označenie zmluvných strán,
b) určenie rozsahu úloh, ktoré bude obecná polícia vykonávať na území obce, ktorá nezriadila obecnú políciu,
c) spôsob úhrady preukázateľných nákladov spojených s výkonom úloh podľa písmena b),
d) spôsob odstúpenia od zmluvy a dôvody odstúpenia,
e) vymedzenie času, na ktorý sa uzatvára,
f) určenie nadobudnutia platnosti.
(4) Obec, ktorá je zmluvnou stranou podľa odseku 1 a na území ktorej bude plniť úlohy obecná polícia inej obce, vydá pre príslušníka obecnej polície, ktorý plní úlohy na jej území, splnomocnenie na výkon týchto úloh v rozsahu podľa zmluvy.
§ 3
Základné úlohy
(1) Obecná polícia
a) zabezpečuje verejný poriadok v obci, spolupôsobí pri ochrane jej obyvateľov a iných osôb v obci pred ohrozením ich života a zdravia,
b) spolupôsobí s príslušnými útvarmi Policajného zboru pri ochrane majetku obce, majetku občanov, ako aj iného majetku v obci pred poškodením, zničením, stratou alebo pred zneužitím i s využitím ústrední zabezpečujúcich signalizáciu a iných zabezpečovacích systémov (pulty centrálnej ochrany),
c) dbá o ochranu životného prostredia v obci,
d) dbá o dodržiavanie poriadku, čistoty a hygieny v uliciach, iných verejných priestranstvách a verejne prístupných miestach,
e) vykonáva všeobecne záväzné nariadenia obce, uznesenia obecného zastupiteľstva a rozhodnutia starostu,
f) objasňuje priestupky, ak tak ustanovuje osobitný predpis, prejednáva v blokovom konaní priestupky ustanovené osobitným predpisom4) a priestupky proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky5) spáchané porušením príkazu, zákazu alebo obmedzenia vjazdu, jazdy, odbočenia, otáčania, cúvania, zastavenia alebo státia vyplývajúceho zo všeobecnej úpravy cestnej premávky6) alebo z dopravnej značky alebo dopravného zariadenia,
g) oznamuje príslušným orgánom porušenie právnych predpisov, ktoré zistí pri plnení svojich úloh a ktorých riešenie nepatrí do pôsobnosti obce,
h) oznamuje obci porušenie zákazu požitia alkoholických nápojov a iných návykových látok osobou maloletou do 15 rokov alebo mladistvou do 18 rokov,
i) plní úlohy na úseku prevencie v rozsahu pôsobnosti ustanovenej týmto zákonom,
j) doručuje písomnosti, ak tak určí súd.
(2) Obec môže vymedziť obecnej polícii aj ďalšie úlohy, ak to ustanovujú osobitné zákony.
(3) Obecná polícia je oprávnená využívať zvukové, obrazové alebo iné záznamy spracúvané v súlade s osobitným predpisom6a) na plnenie jej úloh a na zaznamenávanie priebehu jej činnosti alebo zákroku.
Organizácia obecnej polície
§ 4
Organizáciu, objem mzdových prostriedkov a rozsah technických prostriedkov obecnej polície určuje obecné zastupiteľstvo s prihliadnutím na rozsah jej úloh.
§ 5
(1) Obecnú políciu tvoria príslušníci obecnej polície, ktorí sú zamestnancami obce. Pri plnení úloh majú postavenie verejného činiteľa.7)
(2) Príslušníkom obecnej polície sa môže stať len bezúhonná osoba, staršia ako 21 rokov, ktorá je telesne, duševne a odborne spôsobilá na plnenie úloh obecnej polície.
(3) Príslušník obecnej polície skladá sľub tohto znenia:
„Sľubujem, že budem riadne plniť svoje povinnosti, chrániť záujmy obce a jej obyvateľov, zachovávať ústavu, zákony a ostatné všeobecne záväzné právne predpisy.“.
§ 6
Riadenie a zastupovanie
(1) Činnosť obecnej polície riadi jej náčelník.8) Za týmto účelom najmä
a) organizuje prácu príslušníkov obecnej polície,
b) podáva starostovi obce správy o situácii na úseku obecných vecí verejného poriadku a o výsledkoch činnosti obecnej polície; o závažných udalostiach ho vyrozumie okamžite,
c) spolupracuje s veliteľom príslušného útvaru Policajného zboru, orgánmi štátnej zdravotníckej správy, orgánmi ochrany životného prostredia a inými orgánmi,
d) predkladá starostovi požiadavky na zabezpečenie činnosti obecnej polície a zodpovedá za hospodárne využívanie zverených prostriedkov,
e) zabezpečuje odborný výcvik a školenie príslušníkov obecnej polície,
f) podáva starostovi návrhy súvisiace s pracovnoprávnymi vzťahmi príslušníkov obecnej polície,
g) plní ďalšie úlohy podľa organizačného poriadku a pokynov starostu.
(2) Náčelníka v čase jeho neprítomnosti zastupuje ním poverený príslušník obecnej polície. V obciach, kde je to účelné, môže obecné zastupiteľstvo na návrh starostu zriadiť funkciu stáleho zástupcu náčelníka.
Povinnosti a oprávnenia príslušníkov obecnej polície
§ 7
Základné povinnosti
Príslušník obecnej polície pri plnení úloh je povinný najmä
a) dodržiavať zákony a iné všeobecne záväzné právne predpisy a v ich rámci sa riadiť pokynmi náčelníka, prípadne pokynmi starostu,
b) dbať na vážnosť, česť a dôstojnosť občanov i svoju vlastnú a nepripustiť, aby občanom v súvislosti s činnosťou obecnej polície vznikla bezdôvodná ujma a prípadný zásah do ich práv a slobôd neprekročil mieru nevyhnutnú na dosiahnutie účelu sledovaného zákrokom,
c) zakročiť podľa svojich možností a schopností v medziach tohto zákona a iných všeobecne záväzných právnych predpisov, prípadne vykonať iné nevyhnutné opatrenia, ak je dôvodné podozrenie, že bol spáchaný alebo je páchaný trestný čin, priestupok, iný správny delikt alebo iným spôsobom rušený verejný poriadok,
d) zakročiť, ak je ohrozený život, zdravie alebo hrozí škoda na majetku; nemusí tak urobiť, ak by tým vystavil vážnemu ohrozeniu seba alebo iné osoby,
e) oznámiť v prípade, že bol spáchaný trestný čin, vec Policajnému zboru alebo prokurátorovi a podľa povahy veci tiež zamedziť vstupu nepovolaných osôb na miesto činu,
f) poučiť pri vykonávaní zákrokov osoby o ich právach,
g) oznamovať bezodkladne náčelníkovi závady a nedostatky, ktoré ohrozujú alebo sťažujú výkon jeho činnosti.
§ 8
Všeobecné oprávnenia
(1) Príslušník obecnej polície pri plnení úloh je oprávnený
a) vyzvať osobu, aby upustila od konania, ktorým narušuje verejný poriadok, alebo od iného protiprávneho konania,
b) ukladať a vyberať v blokovom konaní pokuty za priestupky [§ 3 ods. 1 písm. f)] zistené pri plnení úloh,
c) zadržať osobu pristihnutú pri páchaní alebo bezprostredne po spáchaní trestného činu a ihneď ju odovzdať najbližšiemu útvaru Policajného zboru; ak ide o hľadanú osobu, predviesť ju na útvar obecnej polície na účel podania vysvetlenia a urobiť úkony podľa osobitných predpisov,9)
d) presvedčiť sa, či ten, koho zadržiavajú alebo predvádzajú, nie je ozbrojený alebo či nemá pri sebe inú vec, ktorou by mohol ohroziť život alebo zdravie, prípadne takú vec odobrať; odobratú vec alebo zbraň odovzdá najbližšiemu útvaru Policajného zboru spolu so zadržanou alebo predvedenou osobou,9)
e) prikázať každému, aby na nevyhnutný čas nevstupoval na určené miesta alebo sa na nich nezdržiaval, pokiaľ to vyžaduje účinné zabezpečenie plnenia úloh obecnej polície alebo obce.
(2) Zbraňou podľa odseku 1 písm. d) sa rozumie strelná, bodná, sečná, rezná zbraň a zbraň hromadnej účinnosti. Zbraňou sa ďalej rozumie všetko, čím je možné urobiť útok proti telu dôraznejším.
§ 9
Oprávnenie požadovať preukázanie totožnosti
(1) Príslušník obecnej polície je oprávnený vyzvať osobu
a) pristihnutú pri spáchaní priestupku,
b) od ktorej je požadované vysvetlenie podľa § 10 ods. 1, alebo ak ide o hľadanú osobu, aby preukázala svoju totožnosť; osoba je povinná výzve vyhovieť.
(2) Ak odmietne osoba uvedená v odseku 1 preukázať svoju totožnosť alebo ak ju nemôže preukázať ani po predchádzajúcom poskytnutí potrebnej súčinnosti na preukázanie svojej totožnosti, je príslušník obecnej polície oprávnený predviesť takúto osobu na útvar obecnej polície za účelom zistenia jej totožnosti.
(3) Ak osoba pri plnení služobných úloh alebo v súvislosti s ním preukáže svoju príslušnosť podľa osobitného predpisu,9a) odsek 2 sa nepoužije.
§ 10
Oprávnenie požadovať vysvetlenie
(1) Príslušník obecnej polície je oprávnený pri plnení svojich úloh požadovať potrebné vysvetlenie od osoby, ktorá môže prispieť k objasneniu skutočností dôležitých pre odhalenie priestupku a zistenie jeho páchateľa. Príslušník obecnej polície je oprávnený vyzvať osobu, aby sa ihneď alebo v určenom čase dostavila na útvar obecnej polície za účelom vykonania úkonov potrebných na objasňovanie priestupkov.
(2) Ak osoba bez ospravedlnenia alebo bez závažných dôvodov výzve podľa odseku 1 nevyhovie a na objasnenie priestupku je podanie vysvetlenia nevyhnutné, môže ju príslušník obecnej polície predviesť na útvar obecnej polície na účel podania vysvetlenia. Na účel predvedenia môže príslušník obecnej polície, ak je to nevyhnutné, použiť aj donucovacie prostriedky.
(3) Príslušník obecnej polície po predvedení osoby
a) bezodkladne spíše úradný záznam o predvedení a zápisnicu o podanom vysvetlení,
b) ihneď odovzdá predvedenú osobu najbližšiemu útvaru Policajného zboru, ak zistí, že sú dôvody na jej odovzdanie; inak osobu ihneď prepustí.
(4) Vysvetlenie môže odmietnuť iba osoba, ktorá by ním sebe alebo blízkej osobe10) spôsobila nebezpečenstvo trestného stíhania.
(5) Vysvetlenie sa nesmie požadovať od osoby, ktorá upozornila, že by ním porušila zákonom uloženú povinnosť mlčanlivosti, iba ak by bola od tejto povinnosti oslobodená.
(6) Príslušník obecnej polície je povinný osobu poučiť o možnosti odoprieť vysvetlenie podľa odsekov 4 a 5.
(7) Kto sa na výzvu podľa odseku 1 dostaví, má nárok na náhradu nutných výdavkov10a) a na náhradu ušlého zárobku (ďalej len „náhrada“). Náhradu poskytuje obec. Nárok na náhradu nemá ten, kto sa dostavil len vo vlastnom záujme alebo pre svoje protiprávne konanie.
(8) Nárok na náhradu podľa odseku 7 zaniká, ak ho oprávnená osoba neuplatní do ôsmich dní odo dňa, keď sa na výzvu podľa odseku 1 dostavila; oprávnenú osobu treba o tom poučiť.
§ 10a
Oprávnenie predviesť osobu na základe dožiadania
(1) Príslušník obecnej polície je oprávnený predviesť osobu na základe dožiadania súdu podľa osobitného predpisu.10b) Dožiadanie o predvedenie musí obsahovať osobné údaje v rozsahu meno, priezvisko, rodné číslo, dátum a miesto narodenia a adresa pobytu, ak sú pre dožiadajúci orgán dostupné, ustanovenie osobitného predpisu, na základe ktorého má byť osoba predvedená, a dôvod predvedenia.
(2) O predvedení príslušník obecnej polície spíše úradný záznam, v ktorom uvedie osobné údaje podľa odseku 1, dôvod predvedenia, ustanovenie osobitného predpisu, na základe ktorého bola osoba predvedená, a čas obmedzenia osobnej slobody predvedenej osoby. Prevzatie predvedenej osoby s uvedením miesta a času potvrdí dožiadajúci orgán na úradnom zázname.
§ 11
Oprávnenie otvoriť byt
(1) Ak je dôvodná obava, že je ohrozený život alebo je vážne ohrozené zdravie osoby, alebo ak hrozí závažná škoda na majetku a hrozí nebezpečenstvo z omeškania, je príslušník obecnej polície oprávnený otvoriť byt, vstúpiť doňho a vykonať potrebné opatrenia na odvrátenie hroziaceho nebezpečenstva.
(2) Na otvorenie bytu a na vykonanie úkonov podľa odseku 1 je príslušník obecnej polície povinný zabezpečiť prítomnosť nezúčastnenej osoby; nemusí tak urobiť, ak hrozí nebezpečenstvo z omeškania a je bezprostredne ohrozený život alebo zdravie alebo bezprostredne hrozí závažná škoda na majetku.
(3) Po vykonaní opatrení podľa odseku 1 príslušník obecnej polície bez zbytočného odkladu vyrozumie užívateľa bytu a zabezpečí uzavretie bytu, ak to nemôže vykonať užívateľ alebo iná oprávnená osoba.
(4) Otvorenie bytu nesmie sledovať iný záujem než ochranu života alebo zdravia a majetku.
(5) O otvorení bytu a vykonaných opatreniach spíše príslušník obecnej polície úradný záznam a okamžite o tom oboznámi príslušný útvar Policajného zboru a prokurátora.
(6) Ustanovenia odsekov 1 až 5 sa primerane vzťahujú aj na nebytové priestory.
§ 12
Oprávnenie odňať vec
(1) Príslušník obecnej polície je oprávnený po predchádzajúcej márnej výzve na vydanie odňať vec, o ktorej sa možno dôvodne domnievať, že v konaní o priestupku môže byť vyslovené jej prepadnutie11) alebo môže byť zhabaná,12) alebo môže súvisieť s trestným činom,9) alebo ak ide o vec hľadanú podľa § 24 ods. 4.
(2) Nemožno odňať vec, ktorej hodnota je v nápadnom nepomere k povahe priestupku.
(3) Po odňatí veci spíše príslušník obecnej polície úradný záznam a osobe, ktorej bola vec odňatá, vystaví potvrdenie o odňatí veci. Odňatú vec odovzdá príslušník obecnej polície orgánu, ktorý o priestupku rozhoduje, alebo útvaru Policajného zboru, ak ide o priestupok, ktorého objasňovanie patrí podľa osobitných predpisov Policajnému zboru.4)
(4) Ak odpadnú dôvody na postup podľa odseku 3 druhej vety, príslušník obecnej polície je povinný vydanú alebo odňatú vec vrátiť tomu, komu nesporne patrí; inak tomu, kto ju vydal alebo komu bola odňatá. O vykonaní tohto úkonu spíše záznam.
§ 12a
Oprávnenie zastavovať vozidlá
(1) Príslušník obecnej polície je oprávnený zastavovať vozidlá, ak vodič vozidla spáchal priestupok proti bezpečnosti a plynulosti cestnej premávky, ktorý je oprávnený prejednať v blokovom konaní podľa § 3 ods. 1 písm. f), alebo ak ide o vozidlo, po ktorom bolo vyhlásené pátranie.
(2) Príslušník obecnej polície je oprávnený pri plnení úloh podľa tohto zákona zastavovať vozidlá alebo prikázať im smer jazdy, ak je to nevyhnutné pre zabezpečenie miesta, na ktorom došlo k protiprávnemu konaniu, alebo je to v záujme ochrany života a zdravia osôb alebo majetku alebo to vyžaduje bezpečnosť a plynulosť cestnej premávky.
(3) Príslušník obecnej polície je oprávnený zastavovať vozidlá na účel vykonania kontroly dodržiavania podmienok prevádzkovania taxislužby podľa osobitného predpisu.12aa)
Použitie donucovacích prostriedkov príslušníkmi obecnej polície
§ 13
Donucovacie prostriedky
(1) Donucovacími prostriedkami sú
a) hmaty, chvaty, údery a kopy sebaobrany,
b) slzotvorné prostriedky,
c) obušok,
d) putá,
e) služobný pes,
f) technický prostriedok na zabránenie odjazdu motorového vozidla.
(2) Pred použitím donucovacích prostriedkov je príslušník obecnej polície povinný vyzvať osobu, proti ktorej zakročuje, aby upustila od protiprávneho konania, s výstrahou, že bude použitý niektorý z donucovacích prostriedkov. Od výzvy a výstrahy môže upustiť iba v prípade, keď je sám napadnutý alebo je ohrozený život alebo zdravie inej osoby a vec neznesie odklad alebo tomu bránia iné okolnosti.
(3) O tom, ktorý z donucovacích prostriedkov použije, rozhoduje príslušník obecnej polície podľa konkrétnej situácie tak, aby osobe, proti ktorej zakročuje, nespôsobil neprimeranú ujmu.
§ 14
Použitie hmatov, chvatov, úderov a kopov sebaobrany, slzotvorných prostriedkov a obušku
(1) Hmaty, chvaty, údery a kopy sebaobrany, slzotvorné prostriedky a obušok je príslušník obecnej polície oprávnený použiť, aby
a) zaistil bezpečnosť inej osoby alebo vlastnej pred protiprávnym útokom, ak sa po výzve od útoku neupustí, útok bezprostredne hrozí, trvá alebo podľa všetkých známok bude pokračovať,
b) zabránil výtržnosti, ruvačke, úmyselnému poškodzovaniu majetku alebo inému hrubému správaniu, ktorým je porušovaný verejný poriadok,
c) zabránil násilnému vstupu nepovolaných osôb do chránených objektov alebo na miesta, kde je vstup zakázaný,
d) zadržal osobu,9) ktorá kladie aktívny odpor,
e) predviedol osobu, ktorá kladie aktívny odpor.
(2) Hmaty a chvaty je príslušník obecnej polície oprávnený použiť, ak osoba kladie pasívny odpor.
§ 15
Použitie pút
Putá je príslušník obecnej polície oprávnený použiť
a) na spútanie zadržanej osoby,9) ktorá kladie aktívny odpor alebo napadá iné osoby alebo príslušníka obecnej polície alebo poškodzuje majetok, po márnej výzve, aby od takéhoto konania upustila,
b) na vzájomné pripútanie dvoch alebo viacerých zadržaných osôb8) za podmienok uvedených v písmene a),
c) pri vykonávaní služobných úkonov so zadržanou osobou, ak je dôvodná obava, že sa pokúsi o útek.
§ 16
Použitie služobného psa
(1) Služobného psa je príslušník obecnej polície oprávnený použiť
a) aby zaistil bezpečnosť inej osoby alebo vlastnej, ak sa po výzve neupustí od útoku, útok bezprostredne hrozí, trvá alebo podľa všetkých známok bude pokračovať,
b) aby zabránil výtržnosti, ruvačke alebo inému hrubému správaniu, ktorým je porušovaný verejný poriadok,
c) aby zabránil násilnému vstupu do chránených objektov alebo na miesta, kde je vstup zakázaný,
d) na prenasledovanie osoby na úteku, aby donútil ukrývajúcu sa osobu opustiť úkryt, ak majú byť takéto osoby zadržané, alebo na ich stráženie.
(2) Príslušník obecnej polície používa služobného psa s náhubkom. Ak to povaha a intenzita útoku, prípadne prekonanie odporu osoby vyžadujú, použije služobného psa bez náhubku.
§ 16a
Použitie technického prostriedku na zabránenie odjazdu motorového vozidla
(1) Príslušník obecnej polície je oprávnený použiť technický prostriedok na zabránenie odjazdu motorového vozidla, ak
a) motorové vozidlo stojí na mieste, kde je to zakázané dopravnou značkou alebo všeobecnou úpravou cestnej premávky6) a vodič vozidla sa v blízkosti nezdržiava,
b) ide o motorové vozidlo, o ktorom sa zistilo, že sa po ňom pátra.
(2) Technický prostriedok na zabránenie odjazdu motorového vozidla z dôvodu podľa odseku 1 písm. a) nemožno použiť, ak ide o vozidlo
a) viditeľne označené ako vozidlo Policajného zboru, Železničnej polície, Vojenskej polície, ozbrojených síl Slovenskej republiky, Hasičského a záchranného zboru a colnej správy,
b) určené na poskytovanie zdravotníckych služieb, vozidlo prepravujúce osobu s ťažkým zdravotným postihnutím,
c) osoby požívajúcej výsady a imunitu podľa osobitného predpisu12a) alebo medzinárodnej zmluvy, ktorou je Slovenská republika viazaná.
(3) Použitie technického prostriedku podľa odseku 1 písm. b) je príslušník obecnej polície povinný bezodkladne oznámiť na najbližší útvar Policajného zboru.
(4) Technický prostriedok na zabránenie odjazdu motorového vozidla musí byť viditeľne označený názvom útvaru obecnej polície a musí byť na ňom uvedený spôsob vyrozumenia útvaru obecnej polície alebo príslušníka obecnej polície, ktorý je oprávnený použitý technický prostriedok na zabránenie odjazdu motorového vozidla odstrániť.
§ 17
Povinnosti príslušníka obecnej polície po použití donucovacích prostriedkov
(1) Ak príslušník obecnej polície zistí, že pri použití donucovacích prostriedkov došlo k zraneniu osoby, poskytne jej, ak to okolnosti dovolia, prvú pomoc a zabezpečí lekárske ošetrenie.
(2) Použitie donucovacích prostriedkov je príslušník obecnej polície povinný neodkladne hlásiť náčelníkovi obecnej polície.
(3) Ak vzniknú pochybnosti o oprávnenosti alebo primeranosti použitia donucovacích prostriedkov pri hlásení podľa odseku 2 alebo ak pri ich použití bola spôsobená smrť, ujma na zdraví alebo škoda na majetku, je náčelník obecnej polície povinný zistiť, či boli použité v súlade so zákonom. O výsledku tohto zistenia spíše úradný záznam, ktorý hneď predloží miestne príslušnému prokurátorovi.13)
§ 18
Osobitné obmedzenia
Pri zákroku proti tehotnej žene, osobe vysokého veku, osobe so zjavnou telesnou vadou alebo chorobou a osobe mladšej ako 15 rokov nesmie príslušník obecnej polície použiť údery a kopy sebaobrany, slzotvorné prostriedky, obušok a služobného psa, okrem prípadov, keď útok týchto osôb bezprostredne ohrozuje životy a zdravie iných osôb alebo príslušníka obecnej polície alebo hrozí väčšia škoda na majetku a nebezpečenstvo nemožno odvrátiť inak.
§ 19
Podmienky nosenia a použitia zbrane príslušníkom obecnej polície
(1) Príslušník obecnej polície nosí pri pracovnej činnosti zbraň,14) ak obec nerozhodne inak.
(2) Za zbraň sa na tieto účely považuje krátka guľová zbraň, ktorej držiteľom je podľa osobitných predpisov14) obec.
(3) Príslušník obecnej polície je oprávnený použiť zbraň
a) v prípade nutnej obrany a krajnej núdze,15)
b) aby odvrátil nebezpečný útok, ktorý ohrozuje chránený objekt alebo miesto, kde je vstup zakázaný, po márnej výzve, aby sa od útoku upustilo.
(4) Príslušník obecnej polície je oprávnený použiť úder zbraňou v prípade nutnej obrany spravidla v zápase s útočníkom, ak jeho odpor nemôže prekonať inak.
(5) Príslušník obecnej polície je oprávnený použiť hrozbu zbraňou a varovný výstrel do vzduchu v prípadoch, aby
a) zaistil bezpečnosť inej osoby alebo vlastnej, ak vyzvaná osoba neupustí od útoku, útok bezprostredne hrozí, trvá alebo podľa všetkých okolností bude pokračovať,
b) obmedzil osobnú slobodu osobe, ak táto osoba kladie aktívny odpor,
c) zabránil ruvačke alebo inému hrubému správaniu, ktorým osoba porušuje verejný poriadok,
d) zabránil násilnému vstupu do chráneného objektu alebo na miesta, kde je vstup zakázaný,
e) zabránil úteku prenasledovanej osoby alebo stráženej osoby, ak jej má byť alebo jej bola obmedzená osobná sloboda.
§ 20
Náhrada škody
(1) Obec zodpovedá za škodu spôsobenú príslušníkom obecnej polície v súvislosti s plnením úloh ustanovených týmto zákonom; to neplatí, ak ide o škodu spôsobenú osobe, ktorá svojím protiprávnym konaním oprávnený a primeraný zákrok vyvolala.
(2) Obec zodpovedá za škodu osobe, ktorá poskytla pomoc obecnej polícii alebo jej príslušníkom na ich žiadosť, alebo s ich vedomím (ďalej len „poškodený“). Obec sa tejto zodpovednosti môže zbaviť iba vtedy, ak si túto škodu spôsobil poškodený úmyselne.
(3) Obec zodpovedá aj za škodu na veciach, ktorá poškodenému vznikla v súvislosti s poskytnutím pomoci podľa odseku 2. Pritom sa hradí skutočná škoda, a to uvedením do predošlého stavu. Ak to nie je možné alebo účelné, hradí sa v peniazoch. Poškodenému môže byť priznaná aj náhrada nákladov spojených s obstaraním novej veci za poškodenú vec.
(4) Obec zodpovedá aj za škodu, ktorú osoba spôsobila v súvislosti s pomocou poskytnutou príslušníkom obecnej polície. Ustanovenie odseku 1 sa použije obdobne.
§ 21
Preukazovanie príslušnosti k obecnej polícii
(1) Príslušník obecnej polície preukazuje príslušnosť k obecnej polícii rovnošatou príslušníka obecnej polície s viditeľne umiestneným kruhovým znakom obecnej polície, identifikačným odznakom obecnej polície, preukazom príslušníka obecnej polície, ako aj ústnym vyhlásením „obecná polícia“ alebo „mestská polícia“.
(2) Príslušník obecnej polície je povinný pred zákrokom preukázať svoju príslušnosť k obecnej polícii. Nemusí tak urobiť v prípadoch, ak to povaha a okolnosti zákroku neumožňujú.
(3) Ústnym vyhlásením preukazuje príslušník obecnej polície svoju príslušnosť k obecnej polícii iba vo výnimočných prípadoch, keď okolnosti zákroku neumožňujú túto príslušnosť preukázať rovnošatou alebo preukazom príslušníka obecnej polície.
(4) Ak príslušník obecnej polície plní úlohy na území obce, ktorá nezriadila obecnú políciu, preukáže sa na požiadanie aj splnomocnením tejto obce; pri zákroku, ktorý neznesie odklad, tak urobí ihneď, keď to povaha a okolnosti tohto zákroku dovolia.
§ 22
Rovnošata príslušníkov obecnej polície
(1) Rovnošata príslušníkov obecnej polície je jednotná na celom území Slovenskej republiky.
(2) Rovnošatu príslušníka obecnej polície tvorí
a) pokrývka hlavy tmavomodrej farby, ktorá je označená po celom obvode pásom s čierno-bielymi štvorcami s dĺžkou strán 15 mm umiestnenými v troch radoch tak, aby sa čierno-biele štvorce striedali šachovnicovým spôsobom; na čelnej strane pokrývky hlavy je umiestnený odznak obecnej polície,
b) bunda, sako alebo plášť tmavomodrej farby s náramenníkmi rovnakej farby; šírka náramenníkov je najmenej 50 mm, dĺžka najmenej 120 mm,
c) košeľa s dlhým rukávom bledomodrej farby alebo košeľa s krátkym rukávom bledomodrej farby s náramenníkmi tmavomodrej farby; šírka náramenníkov je najmenej 50 mm, dĺžka najmenej 120 mm,
d) viazanka tmavomodrej farby,
e) nohavice alebo sukňa tmavomodrej farby,
f) topánky čiernej farby,
g) opasok čiernej farby,
h) puzdro na zbraň čiernej farby, ak príslušník obecnej polície nosí pri svojej činnosti zbraň.
(3) Príslušník obecnej polície môže používať okrem výstrojných súčiastok uvedených v odseku 2 aj ďalšie výstrojné súčiastky, ktoré určí obec všeobecne záväzným nariadením, v rovnakom farebnom vyhotovení s primeraným označením príslušnosti k obecnej polícii.
(4) Na ľavom rukáve bundy, plášťa, saka a košele vo vzdialenosti 100 mm od švu rukáva je umiestnený kruhový znak obecnej polície s priemerom najmenej 100 mm. V strede znaku je erb obce s veľkosťou najmenej 30 mm vyobrazený podľa heraldických pravidiel. Po obvode znaku obecnej polície je umiestnený nápis „OBECNÁ POLÍCIA" alebo „MESTSKÁ POLÍCIA" a názov obce; veľkosť písmen je najmenej 5 mm. Nad kruhovým znakom obecnej polície vo vzdialenosti 50 mm od švu rukáva je umiestnený nápis „OBECNÁ POLÍCIA" alebo „MESTSKÁ POLÍCIA" s veľkosťou písmen najmenej 10 mm, ktorý je v tvare polkruhovej výseče s priemerom najmenej 100 mm a šírke 20 mm.
(5) Na ľavej strane bundy, plášťa, saka alebo košele je 20 mm nad stredom horného okraja vrecka umiestnený identifikačný odznak obecnej polície obsahujúci nápis „OBECNÁ POLÍCIA" alebo „MESTSKÁ POLÍCIA", názov obce, erb obce a identifikačné číslo príslušníka obecnej polície; veľkosť písmen a číslic je najmenej 3 mm.
(6) V obciach podľa osobitného predpisu15a) možno okrem nápisov „OBECNÁ POLÍCIA" alebo „MESTSKÁ POLÍCIA" uvedených v odsekoch 4 a 5 uviesť tieto nápisy aj v jazyku národnostnej menšiny.
(7) Používanie rovnošaty príslušníka obecnej polície inou fyzickou osobou alebo právnickou osobou je zakázané, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
(8) Príslušník obecnej polície nosí rovnošatu iba pri plnení úloh obecnej polície podľa tohto zákona alebo na základe rozhodnutia starostu obce.
(9) Vzor vyobrazenia rovnošaty príslušníka obecnej polície ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo").
§ 22a
Označenie motorových vozidiel používaných na plnenie úloh obecnej polície
(1) Na plnenie úloh obecnej polície podľa tohto zákona možno používať motorové vozidlá iba v bielom farebnom vyhotovení s nápisom „OBECNÁ POLÍCIA" alebo „MESTSKÁ POLÍCIA" tvoreným veľkými tlačenými písmenami čiernej farby umiestneným na obidvoch bočných stranách vozidla, na prednej časti vozidla a na zadnej časti vozidla; ustanovenie § 22 ods. 6 platí obdobne. Veľkosť písmen tvoriacich nápis na obidvoch bočných stranách vozidla a na prednej časti vozidla je najmenej 100 mm. Veľkosť písmen tvoriacich nápis na zadnej časti vozidla je najmenej 50 mm. Na obidvoch predných dverách vozidla je pod nápisom podľa prvej vety umiestnený názov obce tvorený veľkými tlačenými písmenami čiernej farby s veľkosťou najmenej 40 mm a erb obce. Na prednej časti vozidla je pod nápisom podľa prvej vety umiestnený erb obce.
(2) Na označenie motocyklov používaných na plnenie úloh obecnej polície sa primerane vzťahuje odsek 1.
(3) Používanie motorových vozidiel, ktorých označenie sa zhoduje s označením motorových vozidiel obecnej polície, inou fyzickou osobou alebo právnickou osobou je zakázané, ak osobitný predpis neustanovuje inak.
§ 23
Preukaz príslušníka obecnej polície
(1) Preukaz príslušníka obecnej polície obsahuje fotografiu, meno a priezvisko, identifikačné číslo, názov „obecná polícia“, názov obce a podpis starostu.
(2) Preukaz príslušníka obecnej polície nesmie byť zameniteľný s preukazmi ozbrojených zborov a ozbrojených síl a môže sa používať len pri plnení úloh obecnej polície.
§ 24
Spolupráca obecnej polície s inými orgánmi
(1) Obecná polícia spolupracuje pri plnení svojich úloh s príslušným útvarom Policajného zboru,16) orgánmi štátneho odborného dozoru nad bezpečnosťou práce, s orgánmi štátnej zdravotníckej správy, orgánmi štátneho dozoru vo veciach životného prostredia, orgánmi požiarnej ochrany a s inými štátnymi orgánmi.
(2) Obecná polícia je oprávnená požadovať z evidencie pobytu občanov17) Slovenskej republiky a z registra obyvateľov Slovenskej republiky17) pri plnení úloh podľa tohto zákona na účel zistenia totožnosti tieto údaje:
a) meno a priezvisko,
b) rodné číslo,
c) adresu trvalého a prechodného pobytu.
(3) Obecná polícia je oprávnená požadovať z evidencie motorových vozidiel pri plnení úloh podľa tohto zákona na účel zistenia držiteľa motorového a prípojného vozidla tieto údaje:
a) meno a priezvisko držiteľa,
b) rodné číslo držiteľa,
c) adresu trvalého a prechodného pobytu držiteľa.
(4) Obecná polícia na požiadanie obdrží od príslušného orgánu štátnej správy zoznam hľadaných osôb, zoznam hľadaných vecí a zoznam motorových vozidiel.
Odborná spôsobilosť a odborná príprava príslušníkov obecnej polície
§ 25
(1) Príslušník obecnej polície môže plniť úlohy obecnej polície podľa tohto zákona iba vtedy, ak má úplné stredné vzdelanie alebo úplné stredné odborné vzdelanie a získal odbornú spôsobilosť príslušníka obecnej polície (ďalej len „odborná spôsobilosť").
(2) Odbornú spôsobilosť získa príslušník obecnej polície absolvovaním odbornej prípravy príslušníkov obecnej polície (ďalej len „odborná príprava") a úspešným vykonaním skúšky odbornej spôsobilosti (ďalej len „skúška") pred odbornou komisiou Policajného zboru. Príslušník obecnej polície môže opakovať skúšku iba raz na opravnej skúške. Ak príslušník obecnej polície nevykoná opravnú skúšku, môže vykonať novú skúšku až po opakovanom absolvovaní odbornej prípravy. Dátum a miesto vykonania skúšky a opravnej skúšky určuje ministerstvo.
(3) Odbornú spôsobilosť spĺňa aj príslušník obecnej polície, ktorý získal vzdelanie v študijnom odbore bezpečnostná služba na strednej škole alebo na vysokej škole.
(4) Obec je povinná uhradiť ministerstvu preukázateľné náklady súvisiace s vykonaním skúšky a opravnej skúšky.
(5) Ministerstvo vydá osvedčenie o odbornej spôsobilosti príslušníka obecnej polície (ďalej len „osvedčenie")
a) príslušníkovi obecnej polície bezprostredne po úspešnom vykonaní skúšky alebo
b) na základe písomnej žiadosti príslušníkovi obecnej polície, ktorý získal odbornú spôsobilosť podľa odseku 3; k žiadosti príslušník obecnej polície priloží osvedčený odpis alebo osvedčenú kópiu vysvedčenia o záverečnej skúške v študijnom odbore bezpečnostná služba alebo, ak ide o absolventa vysokej školy, osvedčený odpis alebo osvedčenú kópiu vysokoškolského diplomu v študijnom odbore bezpečnostná služba.
(6) Osvedčenie podľa odseku 5 je verejná listina.
(7) Ustanovenie a zloženie odborných komisií Policajného zboru, podrobnosti o organizácii skúšky a hodnotení skúšky a vzor osvedčenia ustanoví nariadenie vlády Slovenskej republiky.
§ 26
(1) Odbornú prípravu vykonáva ministerstvo v stredných odborných školách Policajného zboru alebo sa vykonáva v zariadeniach obcí na základe písomnej žiadosti obce o vykonanie odbornej prípravy a skúšky.
(2) Žiadosť o vykonanie odbornej prípravy a skúšky obsahuje
a) názov obce,
b) meno, priezvisko, titul, rodné číslo, adresu trvalého pobytu a identifikačné číslo (ďalej len „osobné údaje") príslušníka obecnej polície, ktorý má absolvovať odbornú prípravu a skúšku,
c) vyhlásenie príslušníka obecnej polície, ktorý má absolvovať odbornú prípravu a skúšku, že súhlasí, aby ministerstvo spracúvalo a evidovalo jeho osobné údaje,
d) odtlačok pečiatky obce, meno a priezvisko starostu obce a jeho podpis.
(3) Termín nástupu na odbornú prípravu určuje ministerstvo alebo zariadenie obcí tak, aby bola odborná príprava vykonaná aspoň raz v roku; to neplatí, ak nebola ministerstvu alebo zariadeniu obcí v priebehu roka doručená písomná žiadosť obce o vykonanie odbornej prípravy a skúšky.
(4) Obec je povinná uhradiť ministerstvu alebo zariadeniu obcí preukázateľné náklady súvisiace s vykonaním odbornej prípravy.
(5) Dĺžka trvania odbornej prípravy príslušníkov obecnej polície je 420 hodín.
(6) Formu, rozsah odbornej prípravy, vzor žiadosti o vykonanie odbornej prípravy a o vykonanie skúšky, podrobnosti o organizácii a o vykonávaní odbornej prípravy ustanoví nariadenie vlády Slovenskej republiky.
§ 26a
Dohľad štátu nad činnosťou obecnej polície
(1) Obec, ktorá má zriadenú obecnú políciu, je povinná do 31. marca každého roka zaslať ministerstvu správu o činnosti obecnej polície za predchádzajúci kalendárny rok. Správu o činnosti obecnej polície podpisuje starosta obce. Ak sa správa predkladá v elektronickej podobe, podpis a odtlačok úradnej pečiatky sa nahrádzajú autorizáciou podľa osobitného predpisu.17a)
(2) Povinnosť predložiť správu podľa odseku 1 má tiež obec, ktorá zrušila obecnú políciu, do 30 dní od zrušenia obecnej polície.
(3) Podrobnosti o predkladaní správy o činnosti obecnej polície a o jej obsahových náležitostiach ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
(4) Obec, ktorá nezriadila obecnú políciu a uzavrela s inou obcou zmluvu podľa § 2a, je povinná do 30 dní od platnosti tejto zmluvy zaslať ministerstvu jej osvedčenú kópiu. Obec, ktorá odstúpi od zmluvy pred koncom platnosti zmluvy, je povinná túto skutočnosť oznámiť ministerstvu do 30 dní od odstúpenia od zmluvy.
§ 26b
Pokuty
(1) Krajské riaditeľstvo Policajného zboru (ďalej len „krajské riaditeľstvo") môže uložiť pokutu do 1659 eur obci, ktorá nepredloží v lehote ustanovenej týmto zákonom
a) správu o činnosti obecnej polície alebo osvedčenú kópiu zmluvy podľa § 26a,
b) údaje podľa § 26c ods. 2 písm. a) až c).
(2) Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď sa ministerstvo dozvedelo o porušení povinností obcou, najneskôr však do troch rokov odo dňa, keď došlo k porušeniu povinnosti.
(3) Uložením pokuty podľa odseku 1 nie je dotknutá povinnosť obce predložiť ministerstvu správu o činnosti obecnej polície, osvedčenú kópiu zmluvy a povinnosť predložiť ministerstvu údaje podľa tohto zákona.
(4) Pri ukladaní pokút krajské riaditeľstvo prihliada na povahu protiprávneho konania, najmä na jeho dĺžku a na opakované porušenie právnej povinnosti.
(5) Na konanie o ukladaní pokút sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.18)
§ 26c
Evidencie vedené ministerstvom
(1) V súvislosti s plnením úloh podľa tohto zákona ministerstvo vedie evidencie
a) obcí, ktoré majú zriadenú obecnú políciu, a obcí, ktoré zrušili obecnú políciu,
b) žiadostí obcí o vykonanie odbornej prípravy a skúšky,
c) príslušníkov obecnej polície, ktorým bolo vydané osvedčenie,
d) údajov obsiahnutých v správach o činnosti obecnej polície.
(2) Evidencia podľa odseku 1 písm. a) obsahuje
a) názov obce,
b) počet príslušníkov obecnej polície,
c) dátum zriadenia obecnej polície,
d) dátum zrušenia obecnej polície.
(3) Evidencia podľa odseku 1 písm. b) obsahuje
a) názov obce,
b) dátum doručenia žiadosti obce o vykonanie odbornej prípravy a skúšky,
c) osobné údaje príslušníkov obecnej polície prihlásených na vykonanie odbornej prípravy a skúšky,
d) dátum a miesto vykonania odbornej prípravy,
e) dátum a miesto vykonania skúšky a opravnej skúšky, ak bola vykonaná.
(4) Evidencia podľa odseku 1 písm. c) obsahuje
a) osobné údaje príslušníkov obecnej polície, ktorým bolo vydané osvedčenie,
b) dátum a miesto vykonania skúšky a opravnej skúšky,
c) evidenčné číslo osvedčenia.
(5) Obec je povinná oznámiť ministerstvu údaje podľa odseku 2 písm. a) až c) do 30 dní od zriadenia obecnej polície.
(6) Na registráciu evidencií uvedených v odseku 1, spracúvanie osobných údajov jednotlivcov, bezpečnosť osobných údajov, ochranu práv dotknutej osoby a cezhraničný tok osobných údajov sa vzťahujú ustanovenia osobitného predpisu.19)
Osobitné sociálne poistenie príslušníkov obecnej polície
§ 26d
Príspevok za prácu v obecnej polícii
(1) Príspevok za prácu v obecnej polícii (ďalej len „príspevok“) je dávka osobitného sociálneho poistenia.
(2) Oprávnenou osobou na uplatnenie nároku na príspevok je príslušník obecnej polície, ktorého pracovný pomer v obecnej polícii sa skončil, ak spĺňa podmienky nároku na príspevok uvedené v § 26e ods. 1.
(3) Pod pojmom pracovný pomer v obecnej polícii sa na účely tohto zákona rozumie pracovný pomer fyzickej osoby s obcou so zaradením na výkon práce v obecnej polícii.
§ 26g
Poistné
(1) Poistné na príspevok platí príslušník obecnej polície, ktorého pracovný pomer v obecnej polícii trvá.
(2) Sadzba poistného na príspevok pre príslušníka obecnej polície, ktorého pracovný pomer v obecnej polícii trvá, je 3 % z vymeriavacieho základu určeného všeobecným predpisom o sociálnom poistení.21)
(3) Poistné sa platí na účet Sociálnej poisťovne v Štátnej pokladnici.
(4) Na poistné na príspevok sa primerane vzťahujú ustanovenia všeobecného predpisu o sociálnom poistení upravujúce poistné na dôchodkové poistenie.22)
§ 26i
Spoločné ustanovenia
Na výplatu príspevku, jeho termín a spôsob výplaty, zaokrúhľovanie a zvyšovanie sa primerane vzťahujú ustanovenia všeobecného predpisu o sociálnom poistení upravujúce dôchodkové dávky.22)
§ 27
Prechodné ustanovenia
Príslušník obecnej polície, ktorý nemá úplné stredné vzdelanie (§ 25 ods. 1) alebo nemá požadovanú odbornú spôsobilosť (§ 25 ods. 2 a 3), môže plniť úlohy obecnej polície podľa tohto zákona najneskôr do 30. júna 2003.
§ 27a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2004
(1) Odborná spôsobilosť získaná do 31. decembra 2003 sa považuje za odbornú spôsobilosť získanú podľa tohto zákona.
(2) Osvedčenia vydané do 31. decembra 2003 sa považujú za osvedčenia vydané podľa tohto zákona.
(3) Obec, ktorá má k 1. januáru 2004 zriadenú obecnú políciu, je povinná písomne oznámiť ministerstvu údaje podľa § 26c ods. 2 písm. a) až c) najneskôr do 31. januára 2004.
(4) Obec, ktorá má zriadenú obecnú políciu, predkladá ministerstvu prvýkrát správu o činnosti obecnej polície za obdobie roka 2004 do 31. marca 2005.
(5) Príslušníci obecnej polície môžu používať rovnošatu podľa doterajších predpisov do 31. decembra 2007.
(6) Ak je v iných všeobecne záväzných právnych predpisoch použitý pojem „zamestnanec obecnej polície", rozumie sa tým „príslušník obecnej polície".
§ 28
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa
1. § 19 ods. 3 a 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení,
2. § 75 zákona Slovenskej národnej rady č. 204/1991 Zb. o Policajnom zbore Slovenskej republiky.
§ 28a
Zrušuje sa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 460/2000 Z. z. o dĺžke trvania a rozsahu odbornej prípravy zamestnancov obecnej polície a o ustanovení a zložení odborných komisií Policajného zboru.
§ 29
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januárom 1992.
Čl. III
PRECHODNÉ USTANOVENIA
1. Začaté objasňovanie priestupkov vo veciach, na ktoré sa vzťahuje vecná príslušnosť orgánov vykonávajúcich objasňovanie priestupkov podľa doterajších predpisov, dokončia tieto orgány podľa doterajších predpisov.
2. Vo veciach, ktoré boli predložené príslušnému správnemu orgánu na prejednanie, sa dokončí konanie podľa doterajších predpisov.
F. Mikloško v. r.
J. Čarnogurský v. r.
_______________
1) § 6 ods. 1 zákona SNR č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení.
2) § 22 zákona SNR č. 369/1990 Zb.
3) § 7 ods. 2 písm. b) zákona SNR č. 138/1990 Zb. o majetku obcí.
4) Zákon SNR č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení zákona SNR č. 524/1990 Zb.
5) § 22 zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
6) Zákon č. 8/2009 Z. z. o cestnej premávke a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
6a) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) 2016/679 z 27. apríla 2016 o ochrane fyzických osôb pri spracúvaní osobných údajov a o voľnom pohybe takýchto údajov, ktorým sa zrušuje smernica 95/46/ES (všeobecné nariadenie o ochrane údajov) (Ú. v. EÚ L 119, 4. 5. 2016).
Zákon č. 18/2018 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
7) § 89 ods. 9 Trestného zákona.
8) § 19 ods. 2 zákona SNR č. 369/1990 Zb.
9) § 76 ods. 2 Trestného poriadku.
9a) Napríklad § 9 ods. 2 a 3 zákona č. 124/1992 Zb. o Vojenskej polícii, § 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 46/1993 Z. z. o Slovenskej informačnej službe, § 13 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov, § 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 198/1994 Z. z. o Vojenskom spravodajstve.
10) § 116 Občianskeho zákonníka.
10a) Napr. zákon č. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
10b) Napríklad § 101 Civilného sporového poriadku, § 77 Správneho súdneho poriadku.
11) § 15 zákona SNR č. 372/1990 Zb.
12) § 16 zákona SNR č. 372/1990 Zb.
12a) Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 157/1964 Zb. o Viedenskom dohovore o diplomatických stykoch.
12aa) Napríklad § 27, 29 a 30 zákona č. 56/2012 Z. z. o cestnej doprave v znení zákona č. 9/2019 Z. z.
13) § 2 ods. 3 a § 8 ods. 1 Trestného poriadku.
14) Zákon č. 147/1983 Zb. o zbraniach a strelive v znení neskorších zákonov.
15) § 13 a 14 Trestného zákona.
15a) § 2 ods. 1 zákona č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín.
16) § 74 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore.
17) Zákon č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky.
17a) § 23 ods. 1 zákona č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
18) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení zákona č. 215/2002 Z. z.
19) Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov.
21) § 138 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
22) Zákon č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
