Hatályos 2021. július 28-tól 2021. november 14-ig

Tt. 355/2007.

Törvény

A KÖZEGÉSZSÉG VÉDELMÉRŐL, TÁMOGATÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL,

valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről

Kelt: 2007. június 21-én


Módosítva:
Tt. 140/2008., hatályos 2008. május 1-től
Tt. 540/2008., hatályos 2008. december 13-tól
Tt. 461/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 170/2009., hatályos 2009. augusztus 1-től
Tt. 67/2010., hatályos 2010. április 1-től
Tt. 132/2010., hatályos 2010. május 1-től
Tt. 136/2010., hatályos 2010. június 1-től
Tt. 131/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 132/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 172/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 470/2011., hatályos 2012. január 1-től
Tt. 306/2012., hatályos 2012. október 15-től
Tt. 74/2013., hatályos 2013. június 1-től
Tt. 153/2013., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 204/2014., hatályos 2014. augusztus 1-től
Tt. 77/2015., hatályos 2015. május 1-től
Tt. 403/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 355/2016., hatályos 2017. január 1-től
Tt. 40/2017., hatályos 2017. március 1-től
Tt. 150/2017., hatályos 2017. október 15-től
Tt. 289/2017., hatályos 2017. december 1-től
Tt. 292/2017., hatályos 2018. január 1-től
Tt. 87/2018., hatályos 2018. április 1-től
Tt. 289/2017., hatályos 2018. július 1-től
Tt. 475/2019., hatályos 2020. január 1-től
Tt. 69/2020., hatályos 2020. április 6-tól
Tt. 119/2020., hatályos 2020. május 18-tól
Tt. 125/2020., hatályos 2020. május 21-től
Tt. 198/2020., hatályos 2020. július 21-től
Tt. 242/2020., hatályos 2020. szeptember 9-től
Tt. 286/2020., hatályos 2020. október 15-től
Tt. 318/2020., hatályos 2020. november 13-tól
Tt. 319/2020., hatályos 2020. november 14-től
Tt. 220/2021., hatályos 2021. június 15-től
Tt. 252/2021., hatályos 2021. június 30-tól
Tt. 304/2021., hatályos 2021. július 28-tól


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
Jelen törvény a következőkről rendelkezik:
a) a közegészségügy szervezéséről és működéséről,
b) a betegségek és az egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzéséről,
c) a szakmai alkalmassági vizsgabizottságok létrehozásáról és tevékenységéről,
d) a szakmai alkalmasságra vonatkozó követelményekről és a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok kiállításáról,
e) az egészséges élet- és munkakörülményekre vonatkozó követelményekről,
f) az államigazgatási szervek (a továbbiakban: „közegészségügyi hatóságok“) intézkedéseiről a közegészségügy területén a közegészség veszélyeztetése esetén,
g) a természetes és jogi személyek kötelezettségeiről a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése terén,
h) az állami egészségügyi felügyeletről és a járványügyi vizsgálatok végzéséről,
i) a közegészségügy területén elkövetett szabálysértésekről és más közigazgatási szabálysértésekről.

2. §
Alapfogalmak
(1) Jelen törvény alkalmazásában
a) a közegészségügy a közegészség védelmét, támogatását és fejlesztését célzó rendszer,
b) a közegészség a lakosság egészségi állapotának szintje, amely megfelel az egészségügyi ellátás, az egészségvédelem és az egészségfejlesztés szintjének, valamint a társadalom gazdasági helyzetének,
c) az egészség determinánsai az egészségi állapotot meghatározó tényezők, amelyek az élet- és munkakörnyezet, genetikai tényezők, egészségügyi ellátás, egészségvédelem és egészségfejlesztés, valamint az életmód,
d) az életkörülmények az életkörnyezet közegészséghez kapcsolódó fizikai, kémiai és biológiai tényezői, a lakhatás, a pihenés, a testkultúra, a rekreáció, a kultúra és más szabadidős tevékenységek, a közlekedés, az egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások nyújtása, a táplálkozás és az étkezési szokások, az élelmiszerekkel érintkező tárgyak és a használati tárgyak állapota és használatának módja, a gyermekek, fiatalok és felnőttek egészséges fejlődésének, nevelésének és pszichés és testi fejlesztésének feltételei,
e) a munkakörülmények a munkafolyamat során a személy egészségét és munkateljesítményét befolyásoló fizikai, kémiai, biológiai, élettani, pszichológiai tényezők és a munkavégzés módja; a munkarend, a pihenés és a munkakörnyezet műszaki állapota vannak rájuk hatással,
f) az egészséges életkörülmények és az egészséges munkakörülmények olyan körülmények, amelyek nem fejtenek ki káros hatást az emberek egészségére, hanem védik és pozitívan befolyásolják azt,
g) az élet- és munkakörnyezet egészségkárosító tényezői olyan fizikai, kémiai és biológiai tényezők, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint egészségkárosodást okoznak vagy okozhatnak, valamint olyan, az életkörülményekből fakadó, az emberi szervezetre terhelő hatást gyakorló tényezők, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az emberek élettani és pszichés funkcióit,
h) a betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzése olyan intézkedések rendszere, amelyek célja az olyan betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek kockázatának kiküszöbölése vagy csökkentése, melyekre döntő hatással vannak az élet-, munka- és társadalmi-gazdasági körülmények és az életmód, valamint a közegészség védelmét, támogatását és fejlesztését célzó intézkedések,
i) az életmód olyan emberi magatartás, amely az életkörülmények, személyiségjegyek, társadalmi tényezők és gazdasági tényezők kölcsönhatásán alapul,
j) a közegészségügyi hatásvizsgálat olyan eszközök és módszerek összessége, amelyek célja, hogy felmérjék a politikák, stratégiák, programok, projektek és javasolt tevékenységek lakosság egészségére gyakorolt feltételezett közvetlen és közvetett hatásait,
k) a fertőző betegség az emberekben egyéni vagy kollektív fertőzést, megbetegedést vagy mérgezést kiváltani képes biológiai tényező által okozott betegség,
l) a nozokomiális fertőzés egészségügyi vagy szociális intézményben való tartózkodással vagy ellátással ok-okozati összefüggésben keletkezett belső vagy külső eredetű fertőzés,
m) az elkülönítés a fertőző betegségben szenvedő személyek fertőzőképességük ideje alatt történő elkülönítése más személyektől a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából,
n) járványügyi intézkedések a karantén, a fokozott egészségügyi felügyelet és az orvosi felügyelet,
o) a járványügyi felügyelet a betegségekre vonatkozó adatok folyamatos, rendszeres gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése, beleértve a kockázati tényezők és a betegségek kialakulásának, terjedésének és előfordulásának időbeli és térbeli mintáira vonatkozó epidemiológiai vizsgálatokat, a megfelelő intézkedések meghozatala céljából,
p) járványnak minősül egy betegség legalább három, járványtani szempontból összefüggő esetének előfordulása,
q) a világjárvány olyan nem behatárolt időtartamú, nagyszabású járvány, amely gyakorlatilag nem ismer helyi határokat, és nagy területen nagyszámú embert érint,
r) epidemiológiai szempontból súlyos kockázatú tevékenység az olyan munkavégzés, amely a jó gyakorlat eljárásmódjainak elhanyagolása és a személyes higiénia elveinek be nem tartása esetén fertőző betegség kialakulását vagy terjedését okozhatja,
s) az egészséges táplálkozás a szervezet fiziológiai szükségleteinek adott élet- és munkakörülmények közötti optimális kielégítésével létrehozott táplálkozás, a tudományos ismeretek, az ajánlott tápanyagbevitel és az Egészségügyi Világszervezet ismeretei alapján,
t) az egészségügyi felügyelet a lakosság és egyes csoportjai egészségügyi kockázatainak és egészségi állapotának figyelemmel kísérése és értékelése az élet- és munkakörülményekből eredő tényezőknek való kitettségük vonatkozásában,
u) a kockázat annak a valószínűsége, hogy egy veszélyes tényezőnek való kitettség következtében egy személyt káros hatás érhet,
v) a kockázatértékelés a meghatározott forrásból származó, meghatározott körülmények között történő veszélyes tényezőnek való kitettség következtében a személyt érő káros hatás valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, amely a veszély azonosításából, a kitettség értékeléséből, a dózis-hatás összefüggés értékeléséből és az értékelés bizonytalanságainak meghatározására irányuló kockázatjellemzésből áll,
w) a kockázatkezelés a kockázatértékelés eredményén alapuló, a kockázat csökkentésére irányuló döntéshozatali folyamat,
x) a veszélyes munka olyan munka, amelynél fokozottan fennáll a foglalkozási megbetegedés, foglalkozási mérgezés vagy más, a munkával kapcsolatos egészségkárosodás kockázata,
y) az expozíció az ember élet- vagy munkakörülményekből származó tényezőknek való kitettségét jelenti,
z) a határérték egy olyan expozíciós szint, amely – még ha egy életen át rendszeresen ismétlődik is – a jelenlegi ismeretek alapján feltételezhetően soha nem jár negatív egészségügyi hatással,
za) a munkáltató az a jogi vagy természetes személy, aki legalább egy természetes személyt munkaviszony keretein belül foglalkoztat, és ha külön jogszabály úgy rendelkezik, akkor hasonló munkaviszonyban is, valamint az a jogi és természetes személy, akinél tanulók és hallgatók gyakorlati oktatása folyik,
zb) a munkavállaló
1. olyan természetes személy, aki a munkáltatóval munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
2. szakközépiskola gyakorlati képzésben részt vevő tanulója és felsőoktatási intézmény gyakorlati képzésben részt vevő hallgatója,
zc) a működési szabályzat a munkavállalók egészségének védelmét és a közegészség védelmét szolgáló intézkedések összessége egy olyan létesítményben, amelyben kockázat áll fenn,
zd) a sürgősségi riasztórendszer olyan esemény azonosítását szolgáló eljárások összessége, amely potenciálisan veszélyt jelenthet a közegészségre, az intézkedések kellő időben történő meghozatala és a nyilvánosság tájékoztatása az adott veszélyről,
ze) a közegészségügyi vészhelyzet a közegészség vegyi, biológiai vagy fizikai anyagok által történő, előre nem látott és ellenőrizetlen veszélyeztetése, beleértve a nemzetközi kihatással járó közegészségügyi vészhelyzetet is,
zf) az ivóvízellátás kockázatkezelése szisztematikus folyamat, amely a következőkből áll:
1. az ivóvízellátás kockázatelemzéséből, amely a veszélyes események bekövetkezésének valószínűségét és káros következményeik súlyosságát azonosító folyamat,
2. az ivóvízellátás kockázatértékeléséből, amely meghatározza a kockázatok mértékét és a kockázatok mérséklésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedések kidolgozását, és
3. az ivóvízellátás kockázatkezeléséből, amely keretein belül meghozzák, bevezetik és ellenőrzik az elfogadhatatlan kockázatok mérséklésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket.


MÁSODIK RÉSZ
A közegészségügy szervezeti felépítése és működése

3. §
Közegészségügyi hatóságok
(1) A közegészségügyi hatóságok a jelen törvény által meghatározott mértékben
a) a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma (a továbbiakban: „minisztérium“),
b) A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala (a továbbiakban: „közegészségügyi hivatal“),
c) regionális közegészségügyi hivatalok,
d) a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma,
e) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma,
f) a Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma,
g) a Szlovák Információs Szolgálat.
(2) A közegészségügyi hatóságok egységes fellépésének biztosítása céljából
a) az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti központi államigazgatási szervek és a Szlovák Információs Szolgálat a minisztériummal szorosan együttműködve járnak el,
b) az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti közegészségügyi hatóságok létrehoznak egy olyan szervezeti egységet,2a) amely irányításáért és tevékenységéért az ágazat tisztifőorvosa felelős,
c) a közegészségügyi hivatal tájékoztatja az (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti közegészségügyi hatóságokat az elrendelt intézkedésekről és a közegészségügy területén kiadott szakmai iránymutatásokról.
(3) A közegészségügyi hatóságok saját hatáskörükön belül együttműködnek a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése területén
a) a központi és a helyi államigazgatási szervekkel,
b) a községekkel és a megyei önkormányzatokkal,
c) a felsőoktatási intézményekkel, iskolákkal, kutatóintézetekkel, nevelési és oktatási intézményekkel,
d) az egészségügyi szolgáltatókkal,
e) az egészségügy hivatásrendi szervezeteivel,
f) az egészségbiztosítókkal és a Szociális Biztosítóval,
g) más jogi és természetes személyekkel,
h) nemzetközi szervezetekkel.
(4) A közegészségügyi hivatal a munkaegészségügy területén együttműködik a munkaügyi felügyelet területén működő államigazgatási szervekkel3) és más felügyeleti szervekkel is.4)

4. §
A minisztérium
(1) A minisztérium
a) meghatározza az állami egészségpolitika alapvető irányait és prioritásait a közegészségügy területén, és azokat jóváhagyásra a Szlovák Köztársaság kormánya elé terjeszti,
b) koordinálja a központi államigazgatási szervek együttműködését és a közegészségügy területén folytatott nemzetközi együttműködést,
c) másodfokon eljáró szerv a közegészségügyi hivatal által első fokon elbírált ügyekben,
d) a fizikai, kémiai és biológiai tényezők közegészségre gyakorolt hatására vonatkozó jelenlegi tudományos ismeretekkel összhangban meghatározza az e tényezők által okozott megengedett terhelés határértékeit és értékeit,
e) megteremti a közegészségügyi információs rendszerek integrációjának és koordinációjának feltételeit,
f) jóváhagyja a nemzeti referencia központok létrehozását és nyilvántartást vezet a 8. § szerinti nemzeti referencia központokról,
g) szükségállapot, veszélyhelyzet vagy rendkívüli helyzet (a továbbiakban: „válsághelyzet“) idején, a közegészségügyi vészhelyzet esetén további intézkedéseket rendel el, amelyekkel a szükséges mértékben és ideig más tevékenységeket tilthat meg vagy rendelhet el; ez nem érinti a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok azon hatáskörét, hogy válsághelyzetben is elrendeljék a 12. §-ban vagy a 48. §-ban foglalt intézkedéseket,
h) meghatározza a közegészségügy védelmére, támogatására és fejlesztésére irányuló oktatás irányvonalait,
i) módszertanilag irányítja az állami egészségügyi felügyelet működését,
j) ellenőrzi a szlovákiai közegészségügy működését,
k) a Szlovák Köztársaság területén a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19 megbetegedés okozta II. szintű közegészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos válsághelyzetben (a továbbiakban: „a COVID-19 megbetegedés miatt“) biztosíthatja a COVID-19 kimutatására és a COVID-19 későbbi diagnosztizálására szolgáló biológiai anyagminták gyűjtését, és e célból szerződést köthet egészségügyi szolgáltatóval, a Szlovák Vöröskereszttel vagy a Szlovák Vöröskereszt valamely területi szervezetével.
(2) A minisztérium javasolja a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának az alábbiak módosítását és kiegészítését:
a) foglalkozási megbetegedések jegyzéke,4a)
b) egyéni gondoskodást igénylő betegségek és állapotok,4b)
c) a munkaképesség-változás százalékos mértéke a szervek és szervrendszerek károsodásának típusai alapján.4c)

5. §
Közegészségügyi hivatal
(1) A közegészségügyi hivatal a Szlovák Köztársaság területén illetékes állami költségvetési szervezet, amelynek székhelye Pozsonyban található, és amely pénzügyileg a minisztérium költségvetéséhez kapcsolódik.
(2) A közegészségügyi hivatalt a Szlovák Köztársaság tisztifőorvosa irányítja és felel annak tevékenységéért (a továbbiakban: „tisztifőorvos“), egyben ő a szolgálati hivatal vezetője is.5) A tisztifőorvost a Szlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének javaslata alapján a minisztérium szolgálati hivatalának vezetője nevezi ki és hívja vissza.6)
(3) A közegészségügyi hivatal a regionális közegészségügyi hivatalok felettes szolgálati hivatala.7)
(4) A közegészségügyi hivatal
a) az állami egészségpolitika fő irányvonalaira és prioritásaira vonatkozó javaslatokat dolgoz ki a közegészségügy területén belül,
b) a közegészségügy szempontjából jelentős hazai és nemzetközi programokban vesz részt, valamint tudományos kutatásokat folytat ezen a területen,
c) tervezi, koordinálja és meghatározza a fertőző betegségek ellenőrzésének mértékét,
d) tervezi, koordinálja és meghatározza az immunizációs program terjedelmét és az oltási rendet,
e) meghatározza a vakcinákban található antigéneket, jóváhagyja a vakcinák alkalmazására vonatkozó eljárásokat és elrendeli a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltást,
f) felméri a közegészségügyi hatásvizsgálat nemzeti és regionális szintű elvégzésének szükségességét, és elemzi a közegészségügyi hatásvizsgálat nemzeti és regionális szintű értékelését,
g) ellátja a 11. §-ban foglalt közegészségügyi szakfeladatokat, valamint közegészségügyi vészhelyzet esetén a 48. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat,
h) az elsőfokú államigazgatási szerv feladatait a regionális közegészségügyi hivatal területi határain túlmutató ügyekben látja el, valamint azokban az ügyekben, amelyekben jelen törvény értelmében kizárólag a közegészségügyi hivatal dönt,
i) fellebbezés elbírálására jogosult szerv a regionális közegészségügyi hivatal által első fokon elbírált ügyekben,
j) irányítja, ellenőrzi és koordinálja a regionális közegészségügyi hivatalok által végzett államigazgatási feladatok ellátását,
k) a 12. §-ban foglalt betegségmegelőzési intézkedéseket és a 48. § (4) bekezdésbe foglalt közegészség veszélyeztetése miatti intézkedéseket rendel el, amennyiben azokat a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességét meghaladó mértékben szükséges végrehajtani,
l) javaslatot tesz rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a 48. § (5) bekezdésébe foglalt intézkedések végrehajtására, amennyiben a közegészségügyi vészhelyzet túlterjed a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességén,
m) engedélyezi és visszavonja az általa engedélyezett mentességeket, amennyiben jelen törvény úgy rendelkezik,
n) kötelező érvényű állásfoglalásokat ad ki és dönt a 13. § szerinti javaslatokról a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességén túlmutató ügyekben, valamint a közegészségügyi hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben,
o) a 41. § (1) bekezdése alapján kiadja, visszavonja vagy módosítja az azbeszt, vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyeket,
p) nyilvántartást vezet az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására az o) pont szerint kiadott, visszavont vagy módosított engedélyekről; honlapján közzéteszi az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításához szükséges technológiai berendezésekre vonatkozó követelményeket, valamint azon vállalkozó természetes személyek és jogi személyek jegyzékét, akik számára az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására engedélyt adtak ki, vontak vissza vagy módosítottak, amelyben feltünteti a következőket:
1. vállalkozó természetes személy esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet, vagy
2. jogi személy esetében a cégnevet, a székhelyet, a jogi formát és a statisztikai számjelet,
q) kiadja, visszavonja vagy módosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyeket (a továbbiakban: „foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély“) (30.b §) és ellenőrzi az alábbiak betartását:
1. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásának feltételeit, amelyek alapján az engedélyt kiadták (30.b § (2) bekezdés),
2. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdésének a)–g) pontjaiba foglalt kötelezettségeit,
r) nyilvántartást vezet a q) pont alapján kiadott, visszavont vagy módosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyekről, és honlapján közzéteszi a kiadott, visszavont vagy módosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt kapott természetes személyek, vállalkozó természetes személyek és jogi személyek jegyzékét, amelyben feltünteti a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetőjének utónevét, családi nevét és beosztását (30.a § (6) bekezdés); az alábbiak esetében
1. a természetes személy utónevét, családi nevét, és az állandó lakóhelyének címét,
2. a vállalkozó természetes személy cégnevét, a vállalkozás helyét és statisztikai számjelét, vagy
3. a jogi személy cégnevét, székhelyét, jogi formáját és statisztikai számjelét,
s) nyilvántartást vezet a 30.aa § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt foglalkozás-egészségügyi tevékenységet önállóan végző vállalkozó természetes személyekről és jogi személyekről, és a honlapján közzéteszi ezek jegyzékét, amelyben az r) pont második és harmadik alpontja szerinti adatokon túlmenően a képesítést vagy a felelős képviselő képesítését is feltünteti, valamint a 30.b § szerinti módosításokat végez a nyilvántartásban,
t) bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, kiadja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat és nyilvántartást vezet a 15. § (1) bekezdésébe foglalt tevékenységek végzésére szakmai alkalmassággal rendelkező személyekről,
u) központi nyilvántartást vezet a veszélyes munkákról (31. § (6) bekezdés); a veszélyes munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 11. melléklet tartalmazza,
v) nyilvántartást vezet az új élelmiszerek és új élelmiszer-összetevők gyártóiról és importőreiről,9) a táplálékkiegészítők és különleges táplálkozási célú élelmiszerek gyártóiról és importőreiről9) valamint az ásványvizek és forrásvizek nyilvántartását,
w) állami egészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatokat hajt végre, utasításokat ad ki és intézkedéseket rendel el az 54. és 55. § szerinti állami egészségügyi felügyelet ellátása során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében, a regionális közegészségügyi hivatal területi illetékességén túlmutató ügyekben, valamint olyan ügyekben, amelyekben elsőfokú államigazgatási szervként határozatot hozott,
x) szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések ügyét tárgyalja, bírságokat szab ki és költségtérítés-fizetési kötelezettséget rendel el az 56. § – 58. § értelmében,
y) a fürdési idény időtartama alatt információkat tesz elérhetővé a honlapján a fürdővizekről, a természetes és a mesterséges fürdőhelyek vízminőségéről,
z) engedélyezi más módszerek és szabályok alkalmazását, ha az ivóvíz minőségének külön jogszabály9a) által szabályozott elemzése, valamint a vízmintavétel és a fürdési célra engedélyezett vizek minőségének elemzése során bebizonyosodik azok referenciamódszerekkel való egyenértékűsége,
aa) a fürdési idény kezdete előtt évi rendszerességgel közzéteszi a fürdési célra engedélyezett vizek jegyzékét és a fürdési idény időtartamát; a lakosságnak lehetősége van arra, hogy a fürdési célra engedélyezett vizek jegyzékének és a fürdési idény időtartamának meghatározásakor, felülvizsgálatakor és frissítésekor tájékozódjon, javaslatokat, észrevételeket tegyen, panasszal éljen, amit a közegészségügyi hivatal kellően figyelembe vesz,
ab) elvégzi a fürdési célra engedélyezett vizek minőségértékelését, osztályozását és dönt a fürdővízminőség-értékelés módosításairól,
ac) az állami vízügyi igazgatási hatósággal együttműködve9b) évi rendszerességgel elvégzi a fürdési célra engedélyezett vizek meghatározását,
ad) az állami vízügyi igazgatási hatósággal együttműködve9c) biztosítja a fürdővízprofil létrehozását, felülvizsgálását, aktualizálását és megőrzését,
ae) a fürdési célra engedélyezett vizekkel kapcsolatos igazgatási intézkedéseket hoz,
af) honlapján tájékoztatja a közvéleményt a fürdési célra engedélyezett vizekről,
ag) értékeli a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt hatását és szakvéleményeket bocsát ki,
ah) együttműködik az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a vegyi és biológiai fegyverek előállítására alkalmas anyagokra vonatkozó intézkedések érvényesítése terén,10)
ai) az Európai Bizottsággal (a továbbiakban:
„Bizottság“) és az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: „tagállam“) történő együttműködés keretein belül
1. tájékoztatja a Bizottságot az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: „ivóvíz“) minőségellenőrzésének eredményeiről, amelyre vonatkozóan az első mentességet engedélyezték, valamint a második mentesség engedélyezésének okairól,
2. háromévente az előző három naptári évre vonatkozó ivóvízminőség-értékelő jelentést készít, amely legalább az összes olyan egyedi ivóvízellátásra vonatkozik, amely meghaladja a napi átlagosan 1 000 m3 -t vagy több mint 5 000 lakost lát el; az ivóvízminőség-értékelő jelentést a Bizottság követelményeivel összhangban készíti, és azt azon időszak végétől számított egy éven belül teszi közzé, amelyre vonatkozóan az ivóvízminőség-értékelő jelentés kidolgozásra került,
3. a második alpont szerinti közzétételtől számított két hónapon belül megküldi a Bizottságnak az ivóvízminőség-értékelő jelentéseket,
4. a fürdési célra engedélyezett vizekre vonatkozó értékelő jelentéseket készít a Bizottság számára, amelyek tartalmazzák a minőségellenőrzési ütemterv minden megszakításáról és annak okairól szóló információkat is, valamint minden fürdési célra engedélyezett víz tekintetében a fürdővíz minőségellenőrzésének és az ellenőrzés kiértékelésének eredményeit a fürdővizek kezelése érdekében hozott fontos intézkedések leírásával egyetemben; ezeket az előző fürdési idényre vonatkozó információkat minden év december 31-ig a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumán keresztül12b) nyújtja be a Bizottságnak,
5. a fürdési idény kezdete előtt évi rendszerességgel tájékoztatja a Bizottságot valamennyi fürdési célra engedélyezett vízről, beleértve az előző évhez képest bekövetkezett változások indoklását is,
6. tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot arról, hogy mely közegészségügyi hatóságok adnak ki szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, illetve mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzésre való alkalmasságról,11)
7. négyévente megküldi a tagállamoknak és a Bizottságnak a jelen törvény rendelkezései szerinti mentességet engedélyező határozatok jegyzékét, feltüntetve a kibocsátásukhoz vezető okokat és körülményeket,
8. külön jogszabályok12) által meghatározott időközönként jelentést küld a Bizottságnak a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettségével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimum követelmények gyakorlati alkalmazásáról, a szociális partnerek véleményével együtt; a jelentés tartalmazza ezen munkavégzés és munkakörnyezet, valamint a munkaszervezés egyéb formái által a közegészségre gyakorolt káros hatások megelőzését biztosító jó gyakorlat leírását, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam hozott annak érdekében, hogy a többi tagállamot tájékoztassa a jó gyakorlattal kapcsolatos ismeretekről,
9. tájékoztatja a Bizottságot a referenciamódszerektől eltérő módszerek és szabályok alkalmazásáról és ezek egyenértékűségéről a referenciamódszerekkel az ivóvíz és a fürdési célra engedélyezett víz minőségének elemzése területén,
10. előre tájékoztatja a Bizottságot a fürdővízminőség értékelés végrehajtásában bekövetkezett bármilyen változásról.
aj) ellátja a vegyi anyagok és keverékek forgalomba hozatalával kapcsolatban külön jogszabály alapján szankciók kiszabására jogosult ellenőrző hatóság feladatait,12a)
ak) az Egészségügyi Világszervezettel való együttműködés keretein belül a közegészség veszélyeztetésével kapcsolatos információk kiértékeléséért, továbbításáért és fogadásáért felelős kapcsolattartó pont (a továbbiakban: „kapcsolattartó pont“), amely
1. folyamatosan elérhető az Egészségügyi Világszervezet kapcsolattartó pontjaival történő kommunikációhoz,
2. kiértékeli a Szlovák Köztársaság területén bekövetkezett eseményeket, amelyek veszélyeztethetik a közegészséget,
3. a második alpontban foglalt események kiértékelésétől számított 24 órán belül értesíti az Egészségügyi Világszervezetet az adott alpontban foglalt eseményekről, valamint a betegség vagy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről.
al) a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (a továbbiakban: „nemzeti központ“) rendelkezésére bocsátja a 48. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti adatokat a Nemzeti Egészségügyi Portálon történő közzététel céljából,
am) egészségügyi statisztikai adatgyűjtés keretében adatokat szolgáltat a nemzeti központnak, valamint adatokat az Egészségügyi Dolgozók Országos Nyilvántartása számára,12c)
an) értesítéseket kap a forgalomba hozott táplálékkiegészítők és új élelmiszerek összetételéről és címkézéséről külön jogszabályok alapján,12d)
ao) honlapján aktuális információkat tesz elérhetővé az ivóvíz minőségéről és az olyan ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről, amely nemzeti szinten nem felel meg a vízminőségi jellemzők határértékeinek nemzeti szinten,
ap) kéri a Bizottság harmadik mentességre vonatkozó előzetes jóváhagyását olyan ivóvíz használata tekintetében, amely nem felel meg a vízminőségi jellemzők határértékeinek,
ar) kivételesen és a Bizottság előzetes jóváhagyásával határoz a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz felhasználására vonatkozó harmadik mentességről,
as) a mentesség kezdetétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot minden olyan engedélyezett mentességről, amely az vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatra vonatkozik, a napi átlagosan 1 000 m3-t meghaladó vagy több mint 5 000 lakost ellátó egyedi ivóvízellátás esetében,
at) dönt azon vízminőségi jellemzők határértékeiről, amelyekre vonatkozóan a 62. § aa) pontjának megfelelő általános érvényű jogszabály nem határoz meg határértékeket,
au) a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ számára külön jogszabály alapján adatokat szolgáltat vagy bocsát a rendelkezésére.12e)
(5) A közegészségügyi hivatal a kozmetikai termékek vonatkozásában13)
a) jogosult a Bizottsághoz az alábbi tilalmak alóli mentesség engedélyezéséért folyamodni
1. egy kozmetikai termék összetevőinek vagy azok kombinációinak, a kozmetikai készterméknek13aa) vagy annak mintapéldányának13ab) állatokon történő tesztelése külön jogszabállyal összhangban,13ac)
2. egy kozmetikai termék forgalomba hozatala,13ad) ha annak összetevőit, összetevőinek kombinációját, végső összetételét vagy mintapéldányát állatokon tesztelték külön jogszabállyal összhangban,13ac)
b) az adatok ellenőrzése céljából jogosult kérelmezni azon tagállam illetékes hatósága együttműködését, amelyben a kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentációt13ae) tárolják; a kérelemben feltünteti a kérelmezés okát,
c) a közegészségügyi kockázat mértékét figyelembe véve válaszol egy másik tagállam illetékes hatóságának a b) pontban foglalt megállapításokra vonatkozó kérelmére,
d) amennyiben a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, jogosult a felelős személytől13af) a kérelem indoklás mellett a következőket kérni:
1. termékinformációt és a termékinformációs dokumentációt annak bizonyítására, hogy a kozmetikai termék eleget tesz a 43. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt követelményeknek,
2. az általa forgalomba hozott valamennyi olyan kozmetikai termék jegyzékét, amely olyan anyagot tartalmaz, amelynek kétséges a biztonságossága,
3. a felhasznált anyag mennyiségét minden kozmetikai termékekben,
e) évente jelentést tesz a Bizottságnak az állatokon külön jogszabály13ag) alapján elvégzett tesztek számáról és típusáról,
f) legalább négyévente egyszer kiértékeli az állami egészségügyi felügyelet kozmetikai termékekkel kapcsolatos tevékenységét; az eredményeket közzéteszi a honlapján, és közli azokat a Bizottsággal és a tagállamokkal,
g) tájékoztatja a felelős személy székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát a megállapításokról és a felelős személy által meghozandó intézkedésekről,13ah)
h) tájékoztatja a felelős személy székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az 55. § (2) bekezdésének k) pontja szerint hozott intézkedésekről, ha nem áll fenn súlyos közegészségügyi kockázat, és a felelős személy a meghatározott határidőn belül nem tette meg a g) pont szerinti megfelelő intézkedéseket,
i) a RAPEX rendszeren keresztül13ai) tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait a felelős személlyel szemben a 12. § (3) bekezdésének j) pontjával összhangban elrendelt intézkedésekről, ha a kozmetikai termék más államok közegészségügyére is súlyos kockázatot jelent,
j) a RAPEX rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamok illetékes hatóságait az 55. § (2) bekezdésének k) és l) pontjával összhangban hozott intézkedésekről, amennyiben a kozmetikai termék súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
k) tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait a felelős személy által a 43. § (1) bekezdésének k) pontjával összhangban bejelentett, a forgalmazók13ak) által a 43. § (4) bekezdésének e) pontjával összhangban bejelentett, valamint a fogyasztók vagy az egészségügyi dolgozók által bejelentett súlyos nemkívánatos hatásokról;13aj) ezt követően tájékoztatja a felelős személyt a forgalmazók, a fogyasztók és az egészségügyi dolgozók által tett bejelentésekről,
l) biztosítja, hogy a 43. § (1) bekezdésének k) pontja, l) pontjának harmadik alpontja és n) pontja, valamint a 43. § (4) bekezdésének e) és h) pontja szerinti adatokat kizárólag állami egészségügyi felügyelet, piacelemzés, fogyasztói tájékoztatás vagy orvosi kezelés céljára használják fel,
m) a Bizottság rendelkezésére bocsátja az állami egészségügyi felügyeleti szervekről és a Nemzeti Toxikológiai Információs Központról szóló adatokat, valamint ezek változását érintő adatokat,
n) külön jogszabállyal13al) összhangban együttműködik a vámhatósággal és annak kérésére13am) külön jogszabállyal összhangban13an) kötelező érvényű állásfoglalást bocsát ki.
(6) Ha jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal a (4) és (5) bekezdésekbe foglaltaknak megfelelően gyakorolja a hatáskörét (7. §).
(7) A közegészségügyi hivatal a feladatai ellátása során jogosult adatokat és információkat kérni állami szervektől, községektől, jogi személyektől és természetes személyektől. Az állami szervek, községek, jogi személyek és természetes személyek kötelesek a kért dokumentumokat és információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha nincsenek ebben más, általános érvényű jogszabályokban foglalt okok által akadályoztatva. A közegészségügyi hivatal az így megszerzett adatokat és információkat kizárólag a saját és a regionális közegészségügyi hivatalok jelen törvény szerinti feladatainak ellátásához használhatja fel. Az előző mondat szerint beszerzett adatokat és dokumentumokat a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok kötelesek megóvni a nyilvánosságra hozataltól.

6. §
Regionális közegészségügyi hivatalok
(1) A regionális közegészségügyi hivatalok az állam költségvetési szervei, amelyek pénzügyi kapcsolatban állnak a minisztérium költségvetésével. A regionális közegészségügyi hivatalok székhelyeit és illetékességi területeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A regionális közegészségügyi hivatal munkáját a megyei tisztiorvos irányítja, felelős annak tevékenységéért és egyben a szolgálati iroda5) vezetői tisztjét is ellátja. A megyei tisztiorvost a Szlovák Köztársaság egészségügyi miniszterének javaslata alapján a tisztifőorvos nevezi ki és hívja vissza.6)
(3) A regionális közegészségügyi hivatal
a) részt vesz a közegészségügyet érintő nemzeti és nemzetközi programok megvalósításában, és tudományos kutatásokat végez ezen a területen,
b) irányítja, vezeti és ellenőrzi a fertőző betegségek járványügyi felügyeletét és az immunizációs program végrehajtását,
c) felméri a közegészségügyi hatásvizsgálat regionális és helyi szintű elvégzésének szükségességét, és értékeli a közegészségre gyakorolt hatásokat regionális és helyi szinten,
d) ellátja a 11. §-ban foglalt közegészségügyi szakfeladatokat, valamint a 48. § (3) bekezdésében foglalt, közegészségügyi vészhelyzet esetén felmerülő feladatokat lát el,
e) az illetékességi területén belül elrendeli a 12. §-ban foglalt betegségmegelőzési intézkedéseket és a közegészségügyi vészhelyzet esetére hozott 48. § (4) bekezdésében foglalt intézkedéseket,
f) javaslatot nyújt be a rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a 48. § (5) bekezdésében foglalt intézkedések végrehajtására az illetékességi területén belül,
g) kötelező érvényű állásfoglalásokat ad ki és dönt a 13. § szerinti javaslatokról,
h) szakmai alkalmassági vizsgabizottságokat alakít ki, kiadja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat, és nyilvántartást vezet a 15. § (2) bekezdésében foglalt, epidemiológiai szempontból releváns tevékenységek végzésére szakmai alkalmassággal rendelkező személyekről,
i) engedélyezi és visszavonja az általa engedélyezett mentességeket, amennyiben ezt a jelen törvény meghatározza,
j) ellátja az állami egészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatokat, utasításokat ad ki és intézkedéseket rendel el az állami egészségügyi felügyelet ellátása során feltárt hiányosságok megszüntetésére az 54. és 55. § értelmében,
k) az állami egészségügyi felügyelet munkaegészségügyi feladatköre teljesítésének keretein belül ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30c. §-ban és 30d. § (1) bekezdése c)–f) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek a teljesítését,
l) szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések ügyét tárgyalja, bírságokat szab ki és költségtérítés-fizetési kötelezettséget rendel el az 56. § – 58. § értelmében,
m) központi nyilvántartást vezet a veszélyes munkákról (31. § (6) bekezdés); a veszélyes munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 11. melléklet tartalmazza,
n) a fürdési idény időtartama alatt a fürdővizekre, a természetes fürdőhelyek és közfürdők vízminőségére vonatkozó információkat tesz elérhetővé a honlapján,
o) ellátja a vegyi anyagok és keverékek külön jogszabállyal12a) összhangban történő forgalomba hozatalakor szankciók kiszabására jogosult ellenőrző szerv feladatait,
p) együttműködik a körzeti hivatalokkal és a községekkel a veszélyelhárítási terv kidolgozásában,13a)
q) a fürdési idény kezdete előtt évi szinten minden fürdési célra engedélyezett vízre vonatkozóan minőségellenőrzési ütemtervet alakít ki, és meghatározza a fürdési idény időtartamát,
r) fürdési idény időtartama alatt minden fürdési célra engedélyezett víz esetében biztosítja a minőségellenőrzés elvégését,
s) megvizsgálja a fürdési célra engedélyezett víz szennyezettségét,
t) megfelelő kezelési intézkedéseket hoz a fürdési célra engedélyezett víz vonatkozásában, és elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát vagy állandó ajánlást ad ki a fürdővízben való fürdés mellőzésére,
u) kivételes körülmények között megfelelő kezelési intézkedéseket hoz a fürdési célra engedélyezett víz vonatkozásában,
v) szükség esetén felkéri az illetékes munkaügyi felügyelőséget13b) vagy az illetékes felügyeleti hatóságot,13c) hogy vizsgálja ki a foglalkozási megbetegedés13d) és a foglalkozási megbetegedés veszélyének biztonsági és műszaki okait,
w) segítséget nyújt a közegészségügyi hivatalnak az 5. § (5) bekezdésének b)–d) és g)–k) pontjaiban foglalt feladatainak ellátásában,
x) a honlapján aktuális információkat tesz elérhetővé az ivóvíz minőségéről és az olyan ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről, amely nem felel meg a vízminőségi jellemzők határértékeinek, regionális szinten,
y) határoz a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó első és – indokolt esetben – a második mentességről, ez jó, kikeresni az egész szövegben
z) haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről; a második mentességről szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell a határozat indoklását és az első mentesség érvényessége alatt végzett minőségellenőrző vizsgálat eredményeit is,
aa) nyilatkozatokat bocsát ki külön jogszabály alapján,13e)
ab) a COVID-19 megbetegedés miatt kialakult válsághelyzet idején mozgó szűrőpont üzemeltetésére vonatkozó engedélyt ad ki.8)
(4) A megyeszékhely szerinti regionális közegészségügyi hivatal a (3) bekezdésbe foglalt tevékenységeken kívül
a) szakmailag és módszertanilag irányítja és koordinálja a regionális közegészségügyi hivatalok tevékenységét a megyében,
b) bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, kiadja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat és nyilvántartást vezet a 15. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységek végzésére szakmai alkalmassággal rendelkező személyekről,
c) laboratóriumi tevékenységeket végez a megye valamennyi regionális közegészségügyi hivatala számára,
d) megyei szinten végzi és értékeli az átoltottság ellenőrzését,
e) az egészségügyi ágazatban végzett statisztikai felmérés keretében adatokat szolgáltat a nemzeti központnak, valamint adatokat az Egészségügyi Dolgozók Országos Nyilvántartása számára.12c)
(5) A besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal vezeti a 10. mellékletben felsorolt, a Szlovák Köztársaságban előforduló fertőző betegségek központi nyilvántartását és a polleninformációs szolgálatot is. A besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal a Szlovák Köztársaságban előforduló fertőző betegségek központi nyilvántartásából származó adatokat egészségügyi statisztikák készítése céljára a nemzeti központ rendelkezésére bocsátja.
(6) Ha jelen törvény másként nem rendelkezik, a regionális közegészségügyi hatóságok a (3) és (4) bekezdésbe foglaltak szerint gyakorolják a hatáskörüket (7. §).
(7) A poprádi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal értékeli az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek egészségügyi követelményeknek való megfelelését (18.§ (2) bekezdés).
(8) A regionális közegészségügyi hivatal a COVID-19 megbetegedés okozta válsághelyzet kapcsán határozatban elrendelheti, hogy az általános kórház működési engedélyének jogosultja, a szakkórház működési engedélyének jogosultja vagy a közös vizsgálati és kezelési komponenseket tartalmazó létesítmény működési engedélyének jogosultja külön jogszabállyal8) összhangban mobil szűrőpontot hozzon létre. A határozat helyettesíti a (3) bekezdés ab) pontja szerinti engedélyt. Az első mondatban foglalt egészségügyi szolgáltató köteles a határozat kézhezvételétől számított hét munkanapon belül mozgó szűrőpontot létrehozni. A határozat a regionális közegészségügyi hatóság honlapján való közzétételét követő napon kézbesítettnek tekintett. A határozat kiadására nem vonatkozik a közigazgatási eljárási törvény, és nem lehet ellene jogorvoslattal élni.
(9) A regionális közegészségügyi hivatal a (8) bekezdés szerinti határozat kibocsátása okainak megszűntével a határozatot megsemmisítő határozatot hoz. Az e határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

7. §
A közegészségügyi hatóságok egészségügyi szektoron kívüli hatásköre
(1) A 3. § (1) bekezdésének d)–g) pontja szerinti közegészségügyi hatóságok hatáskörükön belül
a) együttműködnek a minisztériummal a jelentős közegészségügyi programok megvalósításában, valamint a közegészségügyi politika végrehajtásának alapvető irányaira, prioritásaira és feltételeire vonatkozó javaslatok kidolgozásában,
b) figyelemmel kísérik az egészséget meghatározó tényezők és a közegészség közti kapcsolatokat,
c) elvégzik a környezeti és munkakörnyezeti elemek objektiválását és tesztelését,
d) a betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzése terén ellátják a 10. §-ban foglalt feladatokat, és együttműködnek a közegészségügyi hivatallal és a regionális közegészségügyi hivatalokkal a feladataik ellátása során,
e) a 13. § 2. és (3) bekezdése szerinti kötelező érvényű állásfoglalásokat adnak ki, és határozatot hoznak a 13. § (4) bekezdésének a)–e), g)–l) pontjában foglalt javaslatok ügyében,
f) a 15. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően szakmai alkalmassági vizsgabizottságokat hoznak létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat állítanak ki a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint a mérgező anyagokkal és keverékekkel11) való munkavégzésre való alkalmasságról, valamint a 15. § (2) bekezdésének a)–c) és e) pontjában foglaltak alapján szakmai alkalmassági vizsgabizottságokat hoznak létre és szakmai alkalmassági bizonyítványokat állítanak ki a járványügyi szempontból releváns tevékenységek végzésére való alkalmasságról,
g) az állami egészségügyi felügyelet munkaegészségügyi feladatköre teljesítésének keretein belül ellenőrzik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.c § és 30.d § (1) bekezdése c)–f) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek a teljesítését,
h) foglalkozási megbetegedés gyanúja vagy foglalkozási megbetegedés veszélye esetén megvizsgálják a természetes személy munkakörülményeit és a munkavégzés módját, valamint az azonos szakmában, ugyanazon munkahelyen dolgozó többi munkavállaló munkakörülményeit,
i) szükség esetén felkérik az illetékes munkaügyi felügyelőséget13b) vagy az illetékes felügyeleti hatóságot,13c) hogy vizsgálja ki a foglalkozási megbetegedés és a foglalkozási megbetegedés13d) veszélyének biztonsági és műszaki okait,
j) elrendelik a 12. § (2) bekezdésében vagy a 48. §-ban foglalt intézkedéseket; ez nem érinti a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok azon hatáskörét, hogy a 12. §-ban vagy a 48. §-ban foglalt intézkedéseket válsághelyzetben is elrendeljék,
k) közegészségügyi vészhelyzet esetén együttműködnek a kapcsolattartó ponttal,
l) állami egészségügyi felügyeletet, járványügyi vizsgálatokat végeznek, utasításokat adnak ki és intézkedéseket rendelnek el az 54. és 55. § szerinti állami egészségügyi felügyelet végrehajtása során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében,
m) szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések ügyében járnak el és bírságokat szab ki az 56. § – 58. § szerint,
n) központi nyilvántartást vezetnek a veszélyes munkákról (31. § (6) bekezdés); a veszélyes munkák nyilvántartásával kapcsolatos személyes adatokat a 11. melléklet tartalmazza,
o) a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése céljából feldolgozzák a természetes személyek egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat.
(2) A 3. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt közegészségügyi hatóság a COVID-19 megbetegedés okozta válsághelyzetben biztosíthatja a COVID-19 kimutatására és a COVID-19 későbbi diagnosztizálására szolgáló biológiai anyagminták gyűjtését, és e célból szerződést köthet egészségügyi szolgáltatóval, a Szlovák Vöröskereszttel vagy a Szlovák Vöröskereszt valamely területi szervezetével.

8. §
Nemzeti referencia központ
(1) Jelen törvény alkalmazásában a nemzeti referencia központ a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal közegészségügyi feladatok megoldására szakosodott munkahelye.
(2) A nemzeti referencia központok létrehozását a minisztérium hagyja jóvá a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kérelme alapján.
(3) A nemzeti referencia központ
a) biztosítja a specializált felsőbb szintű és döntő érvényű laboratóriumi diagnosztikát és a laboratóriumi eredmények hitelesítését,
b) referencia-módszereket és referencia szabványokat határoz meg,
c) szakértői, módszertani és publikációs tevékenységet végez,
d) biztosítja a járványügyi felügyeletet,
e) tárolja a betegség kórokozóját tartalmazó biológiai anyagból vagy más anyagból vett mintákat, amelyeket a betegség megerősített esetéből nyertek,
f) együttműködik az Európai Unió illetékes szerveivel és szervezeteivel, valamint az Egészségügyi Világszervezettel,
g) biztosítja az új laboratóriumi módszerekkel kapcsolatos képzést.
(4) A minisztérium jóváhagyja a nemzeti referencia központ létrehozását, ha a kérelmező rendelkezik a helyes laboratóriumi gyakorlatra vonatkozó tanúsítvánnyal vagy akkreditációs tanúsítvánnyal; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a nemzeti referencia központ nem rendelkezik laboratóriummal.
(5) A nemzeti referencia központ létrehozásának jóváhagyására irányuló kérelem a következőket tartalmazza:
a) kérelmező nevét és székhelyét,
b) a nemzeti referencia központ típusát és működési helyét,
c) a helyes laboratóriumi gyakorlatról szóló tanúsítványt vagy akkreditációs tanúsítványt; ez nem alkalmazandó, ha a nemzeti referenciaközpont nem rendelkezik laboratóriummal,
d) a nemzeti referenciaközpont alapszabály-tervezetét.
(6) A nemzeti referencia központ alapszabály-tervezete tartalmazza a nemzeti referencia központ tevékenységeit és feladatait.
(7) Ha a kérelmező teljesíti a (4) bekezdésben foglalt feltételt és a kérelem tartalmazza a rá vonatkozó tartalmi és alaki kellékeket, a minisztérium jóváhagyja a nemzeti referencia központ létrehozását és a létrehozástól számított 30 napon belül bejegyzi azt a nemzeti referencia központok nyilvántartásába.
(8) Ha a nemzeti referencia központ már nem felel meg a (4) bekezdésben foglalt feltételnek, a minisztérium a közegészségügyi hivatal vagy valamely regionális közegészségügyi hivatal kérelme alapján jóváhagyja a nemzeti referencia központ megszüntetését.


HARMADIK RÉSZ
Betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzése

10. §
A betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzésére irányuló feladatok
Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok
a) részt vesznek a közegészség védelmére, támogatására és fejlesztésére irányuló össztársadalmi és regionális szintű programok előkészítésében, amelyek célja a közegészség minőségének az életvitel és a táplálkozási tényezők segítségével és a kockázati tényezők kiküszöbölésével történő befolyásolása,
b) részt vesznek a Nemzeti Egészségfejlesztési Program, a Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Program, az Egészségügyi Világszervezet programjai és projektjei, a Környezetvédelmi és Egészségügyi Cselekvési Terv, a Szlovák Köztársaság Táplálkozás-helyreállítási Programja és az Immunizációs Program megvalósításában,
c) a 11. §-ban foglalt közegészségügyi szakfeladatokat látnak el,
d) a 12. § (2) bekezdésének b)–n) pontjában és (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket rendelnek el,
e) a 13. § szerinti elbírálási tevékenységet végeznek,
f) a lakosság egészségnevelését végzik, főként a 14. § szerinti tanácsadói tevékenység útján.

11. §
Közegészségügyi szakfeladatok
Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok szakterületükön belül
a) a közegészségre gyakorolt lehetséges hatásuk felmérése céljából objektiválást, referencia- és szakvizsgálatokat, a környezeti tényezők, a munkakörnyezeti tényezők és a biológiai anyagminta minőségi és mennyiségi meghatározását végzik,
b) a közegészségügy területén belül biztosítják az új mérési módszerek, a helyszíni tevékenység, az objektiválás és a tanácsadás fejlesztését,
c) biztosítják a 8.§ szerinti nemzeti referencia központok tevékenységét,
d) biztosítják a mérések belső minőségellenőrzési rendszerét és annak külön jogszabálynak14) való megfelelését,
e) figyelemmel kísérik az egészségi állapotot meghatározó tényezők és a közegészség közötti kapcsolatot,
f) összegyűjtik a közegészség védelmére vonatkozó alapvető adatokat, biztosítják azok átvitelét, tárolását, elemzését, az eredmények értékelését, a visszajelzéseket és a közzétételüket,
g) nyilvántartást és dokumentációt vezetnek a járványügyi adatokról és a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése szempontjából lényeges egyéb adatokról,
h) humán biológiai minták mintavételezését, valamint felszíni víz-, légköri-, talaj-, hulladék- és élelmiszerminták, valamint kozmetikai szerek mintáinak mintavételezését végzik azok egészségügyi biztonságossága és a fertőző betegségek kórokozóinak laboratóriumi vizsgálatok útján történő meghatározása céljából, beleértve az antimikrobiális szerekre való érzékenység megállapítását is,
i) figyelemmel kísérik a fertőző betegségek előfordulását, és járványügyi felügyeletet végeznek,
j) foglalkozási megbetegedés gyanúja vagy foglalkozási megbetegedés veszélye esetén megvizsgálják a természetes személy munkakörülményeit és a munkavégzés módját, valamint az azonos szakmában, ugyanazon munkahelyen dolgozó többi munkavállaló munkakörülményeit,
k) tervezik és koordinálják a fertőző betegségek ellenőrzését,
l) megtervezik, koordinálják és ellenőrzik az immunizációs programot, valamint minden szinten ellenőrzik az oltóanyagokra vonatkozó megfelelő eljárást és a velük való manipulációt,
m) ellenőrzik az ivóvíz minőségét a fogyasztónál, és a fürdési célra engedélyezett víz minőségét a fürdési idényben,
n) figyelemmel kísérik a lakosságnak és csoportjainak egészségi állapotát az élet- és munkakörülmények, az életmód és a munka, valamint az emberek egészségtudatossága vonatkozásában,
o) figyelemmel kísérik a táplálkozásnak az emberi egészségre gyakorolt hatását, és kidolgozzák a lakosság és az állam táplálkozáspolitikája számára az energia- és tápanyagbevitel javaslatát,
p) azonosítják az egészségügyi kockázatokat és javaslatokat dolgoznak ki azok minimalizálására,
q) a közegészség állapotára vonatkozó adatokat dolgoznak fel és tesznek közzé, valamint szerkesztői tevékenységet végeznek a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése területén,
r) szakfeladatokat látnak el az orvosi mikrobiológia, a genetikai toxikológia, a környezeti mikrobiológia, a környezetbiológia, valamint a kémiai elemzések és az élet- és munkakörülmények fizikai tényezőinek területén,
s) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzését célzó képzést biztosítanak,
t) a közegészség védelme, támogatása és fejlesztése céljából a természetes személyek egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat dolgoznak fel.

12. §
Betegségek megelőzését szolgáló intézkedések
(1) A betegségek megelőzését szolgáló intézkedések a következők:
a) a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzésére irányuló intézkedések,
b) más tömeges megbetegedések és egyéb egészségügyi rendellenességek kialakulásának megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések,
c) a munkavégzésből következő megbetegedések megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések.
(2) A fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzését célzó intézkedések a következők:
a) a Szlovák Köztársaságnak a fertőző betegségek behurcolásával szembeni védelmét szolgáló intézkedések,
b) a fertőző betegség, valamint a súlyos vagy gyorsan terjedő fertőző betegség gyanújának bejelentése,
c) humán biológiai minták, az ivóvíz és a fürdési célra engedélyezett víz, a természetes fürdőhely és a közfürdő vizének mintavételezése, beleértve az élelmiszer és a készételek, a kozmetikai termékek mintavételezését, valamint a munkakörnyezetből és az épületek belső teréből vett mintákat, mindazok egészségügyi biztonságossága megállapítása céljából, a fertőző betegségek kórokozóinak laboratóriumi azonosítására, beleértve az antimikrobiális szerekre való érzékenység megállapítását is,
d) munkakörhöz köthető védőoltás és megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltás, vakcinázás balesetek, sérülések és nem gyógyuló sebek esetén, külföldre utazó személyek védőoltása, megbetegedési veszély elhárítása céljából történő vakcinázás,
e) fertőtlenítés és az állati kártevők elleni védekezés,
f) otthoni vagy egészségügyi intézményben vagy más kijelölt létesítményben történő elkülönítés, fokozott egészségügyi felügyelet, orvosi felügyelet, járványügyi intézkedések,
g) az állatokról emberre terjedő betegségek terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések,
h) fertőző betegségben szenvedő vagy fertőző betegségre gyanús személyek foglalkozásuk gyakorlásától való eltiltása vagy annak korlátozása,
i) az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz használatának megtiltása vagy korlátozása,
j) a vízminőségi követelményeknek nem megfelelő fürdővízben való fürdés tilalma,
k) a természetes fürdőhelyek és a közfürdők vizével szemben támasztott vízminőségi követelményeknek nem megfelelő vízben való fürdés tilalma,
l) elegendő mennyiségű egészséges ivóvíz biztosítása,
m) a tömegrendezvényeket tiltó vagy korlátozó intézkedések,
n) a tevékenység vagy az üzemeltetés tilalma,
o) az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek és italok használatának tilalma,
p) a vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának növelése, vagy a vízminőségi jellemzők ellenőrzésének kiegészítése.
(3) Más tömeges megbetegedések és egyéb egészségügyi rendellenességek kialakulásának megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések a következők:
a) a megfelelő mennyiségű egészséges ivóvíz biztosítása,
b) az emberek egészségi állapotának megfigyelése a betegségek kialakulását befolyásoló tényezők azonosítása és elemzése érdekében,
c) a veszélyes vegyi anyagok és készítmények, valamint a közegészséget veszélyeztető egyéb termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma vagy korlátozása,
d) az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek és italok használatának tilalma,
e) az üzemeltetés tilalma vagy korlátozása a közegészségre potenciálisan veszélyt jelentő épületekben és létesítményekben,
f) az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz használatának megtiltása vagy annak korlátozása,
g) a vízminőségi követelményeknek nem megfelelő fürdővízben való fürdés tilalma,
h) a természetes fürdőhely vizével és a közfürdő vizével szemben támasztott vízminőségi követelményeknek nem megfelelő vízben való fürdés tilalma,
i) a tömegrendezvény betiltása vagy korlátozása,
j) korrekciós intézkedések elrendelése annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a külön jogszabálynak,13ah) a kozmetikai termék forgalomból való kivonásának elrendelése14a) és a kozmetikai terméknek14b) a fogyasztótól való visszahívásának elrendelése a közegészségügyi kockázat súlyosságával arányos határidőn belül,
k) A vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának növelése, vagy a vízminőségi jellemzők ellenőrzésének kiegészítése.
(4) A munkavégzésből következő betegségek megelőzésére és korlátozására irányuló intézkedések a következők:
a) a munkakör és a munkakörnyezet munkavállalókat érintő egészségkárosító tényezői hatásának korlátozása technikai, szervezési és egyéb védelmi és megelőző intézkedések foganatosításával, beleértve a rendszeres folyadékpótlás biztosítását azon munkavállalók számára, akik esetében az életük és egészségük védelme ezt megköveteli,
b) a veszélyes munka munkavállalókra gyakorolt negatív hatásának korlátozása,
c) a 30.a, 30.ab és 30.ad § szerinti egészségügyi felügyelet munkáltató általi biztosítása azon munkavállalók számára, akiknek munkája fokozott kockázattal jár, beleértve a célzott előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzését, a veszélyes munkát végző munkavállalók munkaköri alkalmasságának felmérését és a fertőzésveszélynek kitett munkavállalók megelőző védőoltását,
d) a munkakörnyezeti tényezők ellenőrzésére vonatkozó minimális mérték és gyakoriság meghatározása, a munkavállalók megelőző orvosi vizsgálatának határidői és minimális tartalma rendkívüli helyzet, baleset vagy munkahelyi veszélyhelyzet esetén,
e) a munkakörnyezetet, a munkakörülményeket károsító és a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagok, vegyi anyagok és készítmények, szerszámok, gépek, berendezések, munkafolyamatok és technológiai eljárások gyártásának, feldolgozásának és felhasználásának tilalma vagy mindezek korlátozása.
(5) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a betegségmegelőzési intézkedéseket a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelik el.

13. §
Elbírálás
(1) Jelen törvény alkalmazásában az elbírálás az intézkedések és javaslatok elbírálásának és kiértékelésének folyamata a közegészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásuk szempontjából, amely kötelező érvényű állásfoglalás vagy határozat kibocsátását vonja maga után.
(2) Az illetékes közegészségügyi hatóság által a közegészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásuk tekintetében elbírált ügyekben a külön jogszabály15) által döntéshozatalra felhatalmazott hatóságok csak az illetékes közegészségügyi hatóság kötelező érvényű pozitív állásfoglalása után döntenek; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a jóváhagyás külön jogszabállyal16) összhangban történik.
(3) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kötelező érvényű állásfoglalást ad ki
a) a területrendezési dokumentumokhoz, ha azokat a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtották,
b) a területrendezési tervekhez és az elvi építési engedélyezési eljárásokhoz,
c) az épületek használatának engedélyezésére irányuló javaslatokhoz és az épületek használatának megváltoztatására irányuló javaslatokhoz,
d) a térségek sajátos területfelhasználási térségekként történő meghatározására vonakozó javaslatokhoz,15)
e) vízbázisok vagy ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények felhasználására vonatkozó javaslatokhoz.
(4) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal
a) dönt a helyiségek üzembe helyezésére vonatkozó javaslatokról, beleértve az üzemeltetésük megváltoztatására vonatkozó javaslatokat is, valamint – amennyiben ez környezeti vagy munkakörnyezeti tényezők objektiválását teszi szükségessé – a helyiségek próbaüzembe helyezésére vonatkozó javaslatokról is,
b) amennyiben jelen törvény vagy külön jogszabály16a) úgy rendelkezik, jóváhagyja a működési szabályzatokat és azok módosító javaslatait,
c) dönt az élelmiszeripari létesítmények használatba vételére irányuló javaslatokról,
d) dönt a gyermeküdültetésre vonatkozó javaslatokról,
e) dönt az ivóvíz kezelésére vonatkozó javaslatokról,
f) dönt az új technológiai eljárások és munkafolyamatok élelmiszergyártás területén történő bevezetésére irányuló javaslatokról,
g) dönt a biológiai tényezők alkalmazására és alkalmazásuk megváltoztatására irányuló javaslatokról,
h) dönt a nagyon mérgező anyagok és keverékek munkahelyi tárolására és kezelésére vonatkozó javaslatokról, valamint azok fertőtlenítésre, állati kártevők elleni védekezésre és növényvédelemre történő felhasználásáról is,17)
i) dönt a rákkeltő és mutagén vegyi anyagok munkahelyi előállításával, feldolgozásával, kezelésével, tárolásával, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó javaslatokról,
j) dönt az azbeszt és az azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására irányuló javaslatokról,
k) dönt a tevékenyégek harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolásra irányuló javaslatokról, valamint a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek besorolásának módosítására vagy az osztályból való törlésére irányuló javaslatokról (31. § (6) bekezdés),
l) dönt a temetkezési hely, temetkezési szolgáltatás, krematórium létesítésére és működtetésére, valamint a halottszállítással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó javaslatokról külön jogszabály alapján,18)
m) dönt a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentességekről,
n) dönt az ivóvízellátás kockázatainak kezeléséről,
o) dönt a vízminőségi jellemzők minőségellenőrzési ütemterv keretein belüli ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának csökkentésére vonatkozó mentességről.
(5) Az illetékes közegészségügyi hatóság a (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti kötelező erejű állásfoglalást bocsát ki, és a (4) bekezdésben foglalt javaslatokról olyan kérelem alapján dönt, amely tartalmazza a következőket:
a) ha a kérelmező jogi személy, akkor a kérelmező cégnevét, jogi formáját, székhelyét és statisztikai számjelét, ha rendelkezik ilyennel; ha a kérelmező vállalkozó természetes személy, akkor a kérelmező utónevét, családi nevét, lakóhelyét és statisztikai számjelét, ha rendelkezik ilyennel,
b) az elbírálandó tevékenység működtetéséért felelős személy utónevét, családi nevét, lakóhelyét vagy cégnevét és székhelyét,
c) az elbírálásra bocsátott javaslat tárgyát képező tevékenységet leíró dokumentációt,
d) a zajterhelés elbírálását, amennyiben autópálya és I. osztályú út építéséről, futópálya építéséről, vízi út építéséről és motoros légi járművek üzemeltetésével járó repülőtér építéséről van szó.
(6) Az illetékes közegészségügyi hatóság a kötelező érvényű állásfoglalás és a határozat kiadásához szükséges további dokumentumokra vonatkozó igénnyel élhet.
(7) Autópályák és gépjárművek számára fenntartott utak építése esetében a (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelező érvényű állásfoglalás kiadásának határidejét külön jogszabály határozza meg.20a)

14. §
Tanácsadói tevékenység
(1) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok tanácsadási tevékenységet folytatnak az egészségtámogatás és -védelem területén, valamint egészségvédelmi és egészségfejlesztési tanácsadó központokat hoznak létre és működtetnek.
(2) Az egészségvédelmi és egészségfejlesztési tanácsadó központok célja az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentése a pozitív életmódváltást célzó általános és speciális tanácsadás segítségével, az orvostudomány és a közegészségügy tudományosan igazolt ismereteinek és módszereinek felhasználásával.
(3) Az általános tanácsadás a szív- és érrendszeri, a daganatos és más krónikus, nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek aktív felkutatásából és meghatározásából, valamint a helyes életmód elveiről való közérthető tájékoztatásból és a legsúlyosabb krónikus, nem fertőző betegségek megelőzését célzó pozitív változásokra való motiválásból áll.
(4) A szaktanácsadás a legsúlyosabb nem fertőző betegségek megelőzésére irányul az életmód kockázati tényezőinek befolyásolásával, különös tekintettel a dohányzásra, az elégtelen fizikai aktivitásra, a helytelen táplálkozásra, az elhízásra és a stresszre.
(5) Az egészségvédelmi és egészségfejlesztési tanácsadó központok egyéni, csoportos és tömeges tanácsadást nyújtanak.


NEGYEDIK RÉSZ
Szakmai alkalmasság

15. §
Szakmai alkalmasságot vizsgáló bizottságok és szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok
(1) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a közegészségügyi hivatal bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, és szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat állít ki a következőkre vonatkozóan:
a) a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérése az egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk értékelése céljából,
b) a közegészségre gyakorolt hatások értékelése vagy a környezeti egészségügyi kockázatok értékelése,
c) a környezetből és a munkakörnyezetből történő mintavételezés a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi meghatározása céljából,
d) balzsamozás és tartósítás végzése.
(2) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a regionális közegészségügyi hivatal bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, valamint szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványokat állít ki az epidemiológiai szempontból releváns tevékenységekre
a) az ivóvíz előállítása és kezelése, valamint az vízvezetékek üzemeltetése során,
b) a testápolási szolgáltatást nyújtó egységekben,
c) az élelmiszerek és ételek gyártása, kezelése és forgalmazása során,
d) kozmetikai termékek előállítása során,
e) a víztisztító művekben és a közfürdők vízvezetékeinek működtetése során.
(3) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a megyeszékhely szerinti regionális közegészségügyi hivatal bizottságokat hoz létre a szakmai alkalmasság vizsgálatára, és a következőkre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a:
a) a nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint a mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzés,11)
b) az ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel való munkavégzés és az ipari felhasználásra szánt rágcsálóirtó szerekkel való munkavégzés,
c) gomba felvásárlása, értékesítése és feldolgozása,
d) temetkezési hely működtetése, temetkezési szolgáltatás működtetése és krematórium működtetése.

16. §
Szakmai alkalmasság és szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok kiadása
(1) A 15. §-ba foglalt tevékenységek végzésének külön feltétele a szakmai alkalmasság. A szakmai alkalmasságot szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvánnyal szükséges igazolni. A 15. § (2) bekezdésébe foglalt tevékenységek esetében a következők szolgálnak a szakmai alkalmasság igazolására:
a) szakmai alkalmassági bizonyítvány vagy
b) a vonatkozó szakmai képzés21) elvégzését tanúsító okirat vagy a végzettséget tanúsító okirat elismerését igazoló okirat külön jogszabály szerint,22)
c) a szakmai alkalmasság egy másik tagállamból származó, ugyanezt a célt szolgáló okirattal is igazolható, vagy amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy a tényt bizonyították.
(2) A 15. § (3) bekezdés a) és b) pontjába foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasságot a munkát önállóan végző vállalkozó természetes személy, a munkahelyen e tevékenységek szakmai ellátásáért felelős vezető munkavállaló vagy a munkát önállóan végző munkavállaló igazolja.
(3) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt az illetékes közegészségügyi hatóság a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem alapján adja ki a természetes személynek, aki megfelel az alábbiakban meghatározott követelményeknek.
(4) A 15. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez a következők szükségesek:
a) közegészségügyi, műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett másodfokú egyetemi végzettség, valamint legalább hároméves szakmai tapasztalat,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(5) A 15. § (1) bekezdésének b) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez a következők szükségesek:
a) közegészségügyi, orvostudományi, műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett másodfokú egyetemi végzettség és legalább hároméves szakmai tapasztalat,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(6) A 15. § (1) bekezdésének c) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez a következők szükségesek:
a) közegészségügyi, műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett első- vagy másodfokú egyetemi végzettség és legalább egy év szakmai gyakorlat vagy középfokú végzettség és legalább egy éves szakmai tapasztalat,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(7) A 15. § (1) bekezdés d) pontjába foglalt tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerinti szakmai alkalmasság szükséges.23)
(8) A 15. § (2) bekezdésébe foglalt tevékenységek végzéséhez a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele szükséges; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a természetes személy igazolja magát a vonatkozó képzés21) elvégzését tanúsító okirattal vagy a végzettséget tanúsító okirat elismerését igazoló okirattal külön jogszabályok alapján.22)
(9) A 15. § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt tevékenységek végzéséhez a következők szükségesek:
a) felsőfokú vagy középfokú végzettség és a 15., (16), (18) vagy (19) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat,
b) a végzett tevékenység típusának megfelelő szakmai képzés, ha a (21) és (22) bekezdés másként nem rendelkezik,
c) további, eltérő rendelkezések hiányában a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(10) A 15. § (3) bekezdésének b) pontjába foglalt tevékenységek végzéséhez a következők szükségesek:
a) műszaki vagy természettudományi szakterületen szerzett első vagy másodfokú egyetemi végzettség vagy középiskolai végzettség és a (15), (16), (18) vagy (19) bekezdés szerinti szakmai tapasztalat,
b) a végzett tevékenység típusának megfelelő szakmai képzés, ha a (21) és (22) bekezdés másként nem rendelkezik,
c) további, eltérő rendelkezések hiányában a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(11) A 15. § (3) bekezdésébe foglalt tevékenységek végzéséhez a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele szükséges.
(12) A 15. § (3) bekezdésének d) pontjába foglalt tevékenységek végzéséhez a következők szükségesek:
a) külön jogszabály23) szerinti szakmai képzés,
b) a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti sikeres vizsga letétele.
(13) A szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) kérelmező természetes személy esetén az utó- és családi nevét, lakóhelyét, születési idejét és helyét; ezen felül, ha a kérelmező vállalkozó természetes személy, a cégnevét, a vállalkozás helyét és statisztikai számjelét is, ha rendelkezik ilyennel,
b) annak a tevékenységnek a megjelölését, amely vonatkozásában a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt igényli.
(14) A szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelemhez a kérelmező a következőket csatolja:
a) a végzettséget tanúsító okiratot, ha ezt jelen törvény vagy külön jogszabály23) megköveteli, vagy a végzettséget igazoló tanúsítvány elismerését igazoló okiratot külön jogszabályok alapján,22)
b) a szakmai tapasztalat időtartamának igazolását, ha jelen törvény vagy külön jogszabály23) megköveteli; a munkáltató tevékenységének megszűnésekor a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló becsületbeli nyilatkozatot,
c) a vállalkozási engedélyt, ha a kérelmező vállalkozó természetes személy,
d) a (21) és (22) bekezdésbe foglalt kérelmező esetén a tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kiállított szakmai alkalmasságot igazoló okmányt,
e) amennyiben a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjába foglaltakra kéri a szakmai alkalmasság igazolását, a (9) bekezdés b) pontjában vagy a (10) bekezdés b) pontjában foglalt szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat másolatát, amely nem lehet két évnél régebbi.
(15) A nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, mérgező anyagokkal és keverékekkel, ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel, vagy a végső fogyasztónak eredeti csomagolásban szállítandó, ipari felhasználásra szánt rágcsálóirtó szerekkel való kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha legalább öt egymást követő éven keresztül az említett tevékenységek bármelyikével foglalkozott, és szakmai képzés elvégzését tanúsító okirattal igazolja, hogy részt vett a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzésen. E feltétel teljesülésének ellenőrzését követően az illetékes közegészségügyi hatóság szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(16) A nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, mérgező anyagokkal és keverékekkel, ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel, vagy az ipari felhasználásra szánt rágcsálóirtó szerekkel való kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha legalább hat egymást követő éven keresztül az említett tevékenységek bármelyikével foglalkozott, és aki szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat bemutatásával igazolja, hogy elvégezte a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzést. E feltétel teljesülésének ellenőrzését követően az illetékes közegészségügyi hatóság szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(17) A (16) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a 3. mellékletben felsorolt vegyi anyagok szakszerű felhasználásával járó tevékenységek végzésére.
(18) A (15) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek, aki legalább két egymást követő éven keresztül végezte e tevékenységek bármelyikét, és aki szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat bemutatásával igazolja, hogy elvégezte a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzést, vizsgát kell tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt. Az illetékes közegészségügyi hatóság a sikeresen letett vizsga alapján szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(19) A (16) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek, aki legalább három egymást követő éven keresztül végezte e tevékenységek bármelyikét, és aki szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat bemutatásával igazolja, hogy elvégezte a (14) bekezdés e) pontja szerinti szakmai képzést, vizsgát kell tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt. Az illetékes közegészségügyi hatóság a sikeres vizsga alapján szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki a kérelmező részére.
(20) A (18) és (19) bekezdés szerinti vizsga letételére, valamint a (15), (16), (18) és (19) bekezdésbe foglalt szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzésére irányuló képzés olyan oktatási intézményben23a) történik, amely a 15. § (3) bekezdés a) pontjába foglalt tevékenységek végzésére legalább 10 tanítási órát, a 15. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységek végzésére pedig legalább 16 tanítási órát magában foglaló akkreditált képzést folytat. A szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3a. melléklet tartalmazza.
(21) A (15) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha egy másik tagállamból származó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja, hogy a (15) bekezdésben említett tevékenységek valamelyikét
a) öt egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és ezt a tevékenységet a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző két évnél hosszabb időre nem szüntette meg, és rendelkezik a (24) bekezdésben foglalt okmánnyal,
b) két egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység valamely tagállamban történő végzésére,
c) három egymást követő évben önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja,
d) három egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység tagállamban történő végzésére; vagy
e) négy egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja.
(22) A (16) bekezdésbe foglalt tevékenységekre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, ha egy másik tagállamból származó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja, hogy a (16) bekezdésbe foglalt tevékenységek valamelyikét
a) hat egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és ezt a tevékenységet a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző két évnél hosszabbb időre nem szüntette meg, és rendelkezik a (24) bekezdésben foglalt okmánnyal,
b) három egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység tagállamban történő végzésére,
c) négy egymást követő éven keresztül önállóan vagy vezető munkavállalóként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja,
d) négy egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és rendelkezik az adott tevékenységre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal, amely feljogosítja a tevékenység tagállamban történő végzésére; vagy
e) öt egymást követő éven keresztül beosztottként végezte, és hogy e tevékenység végzése előtt szakmai képzésen vett részt, amely tényt a tagállam vagy egy kijelölt illetékes szakmai vagy kereskedelmi testület által elismert szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal igazolja.
(23) A 22. bekezdés a), c) és e) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a 3. mellékletben felsorolt vegyi anyagok professzionális felhasználásával járó tevékenységek végzésére. Ha a kérelmező a (22) bekezdés b) és d) pontjában foglalt tevékenységek valamelyikét végezte, a szakmai alkalmasságot igazoló okmányban meg kell jelölni azokat a vegyi anyagokat, amelyeket a kérelmező a tagállamban használhat, és a vegyi anyagok professzionális felhasználása nem szünetelhetett a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtását megelőző két évnél hosszabb ideig.
(24) A (21) és (22) bekezdésbe foglalt feltételeknek való megfelelést annak a tagállamnak az illetékes hivatala vagy hatósága által kiállított szakmai alkalmasságot igazoló okmánnyal kell igazolni, amelyben a szakmai alkalmasság igazolását kérelmező a tevékenységet végezte. A szakmai alkalmasságot igazoló okmány tartalmazza a szakmai tapasztalat típusának és időtartamának, valamint a tevékenység végzésére vonatkozó korlátozásoknak a részleteit, amelyeket a kérelmezőnek a kérelemmel együtt kell benyújtania; a korlátozások vonatkozhatnak a (15) és (16) bekezdésben foglalt tevékenységekre vagy a 3. mellékletben felsorolt vegyi anyagok professzionális felhasználásával járó tevékenységekre.
(25) A (21) és (22) bekezdésbe foglalt szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt az illetékes közegészségügyi hatóság a (24) bekezdés szerinti okmány bemutatása után adja ki a más tagállamból származó kérelmezőnek. Az illetékes közegészségügyi hatóság az alkalmasságot igazoló bizonyítványban a (24) bekezdés szerinti okmányban meghatározottakkal azonos tevékenységi kört és a tevékenység végzésére vonatkozó korlátozásokat jelöl meg.
(26) Az a személy, aki a 15. § (3) bekezdés a) és b) pontjába foglalt tevékenységek végzésére a (15), (16), (18), (19), (21) és (22) bekezdés szerinti szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik, köteles az alkalmasságot igazoló bizonyítvány kiállításának időpontjától számított legalább ötévente szinten tartó továbbképzésen részt venni olyan oktatási intézményben,23a) amely a 15. § (3) bekezdés a) pontjában említett tevékenységek végzésére legalább 10 tanítási órát, a 15. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységek végzésére pedig legalább 16 tanítási órát magában foglaló akkreditált képzést folytat.
(27) A (26) bekezdésbe foglalt feltételnek való megfelelést az illetékes közegészségügyi hatóság a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személy által az illetékes közegészségügyi hatósághoz írásban benyújtott, a szinten tartó képzés elvégzését tanúsító okirat alapján ellenőrzi; a személy köteles a szinten tartó képzés elvégzését tanúsító okiratot legkésőbb a képzés befejezését követő 30 napon belül benyújtani. A szinten tartó képzés elvégzését tanúsító okirat mintája a 3a. mellékletben található.
(28) A (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdés a) pontja, a (9) bekezdés a) pontja és a (10) bekezdés a) pontja szerinti végzettséget a vonatkozó képzés elvégzését igazoló okirattal vagy a végzettséget tanúsító okirat elismerését igazoló okirattal kell igazolni külön jogszabályok alapján.22)
(29) Az illetékes közegészségügyi hatóság a vizsga időpontjától, vagy ha a kérelmezőnek nem kell vizsgát tennie a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtt, a bizonyítvány iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül kiállítja a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt; a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tartalmazza az illetékes személy következő személyes adatait: utónév, családi név, titulus, állandó lakóhely címe, születési idő és hely.
(30) A szakmai alkalmassággal rendelkező személy bejegyzésre kerül a szakmai alkalmassággal rendelkező személyek nyilvántartásába. A nyilvántartás a nyilvánoság számára az illetékes közegészségügyi hatóság honlapján hozzáférhető, és tartalmazza a szakmai alkalmassággal rendelkező személy utónevét, családi nevét, titulusát, állandó lakóhelyének címét, valamint azt a tevékenységtípust, amelyre a bizonyítványt kiállították.
(31) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány határozatlan időre kerül kiállításra.
(32) Az illetékes közegészségügyi hatóság visszavonja az alkalmasságot igazoló bizonyítványt, ha
a) utólag megállapítja, hogy a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem vagy annak melléklete hamis adatokat tartalmazott,
b) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány jogosultja súlyosan vagy ismételten megszegi a jelen törvényben és más általános érvényű jogszabályokban előírt kötelezettségeket,
c) a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjába foglalt tevékenységek végzésére vonatkozó alkalmassági bizonyítvány jogosultja nem végezte el a (26) bekezdésbe foglalt szakmai képzést, vagy nem igazolta a (27) bekezdésben foglalt képzés elvégzését.
(33) Az a személy, aki szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványát az illetékes közegészségügyi hatóság visszavonta, legkorábban a következő időpontok lejárta után kérheti ismételten annak az újra kiadását:
a) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány (32) bekezdés a) és c) pontja alapján történő visszavonásának napjától számított hat hónap,
b) a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány (32) bekezdés b) pontja alapján történő visszavonásának napjától számított egy év.
(34) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány érvényessége a bizonyítvány birtokosának halálával vagy halottá nyilvánításával érvénytelenné válik.
(35) Az illetékes közegészségügyi hatóság elismeri azon személyek szakmai alkalmasságát, akik a szükséges képesítéseket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes másik államban vagy a Svájci Államszövetségben szerezték, és a (29) bekezdéssel összhangban szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állít ki számukra.
(36) A 15. §-ban foglalt tevékenységekre vonatkozó alkalmassági bizonyítványokat válsághelyzetben nem állítanak ki, kivéve, ha az illetékes közegészségügyi hatóság másként nem rendelkezik.
(37) Amennyiben a közegészségügyi hatóság másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején a 15. § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt, nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel való munkavégzésre, valamint a 15. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt, ipari felhasználásra szánt fertőtlenítőszerekkel és rágcsálóirtó szerekkel való munkavégzésre vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt a következők helyettesítik:
a) a (9) bekezdés a) pontjába és a (10) bekezdés a) pontjába foglalt végzettséget és szakmai tapasztalatot tanúsító iratok,
b) a (9) bekezdés b) pontjába, a (10) bekezdés b) pontjába és a (20) bekezdésbe foglalt, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően távoktatás vagy jelenléti oktatás keretén belül folytatott szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat, akkreditált képzést folytató oktatási intézménytől.
(38) Válsághelyzet idején szünetel a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személy (26) bekezdésbe foglalt szinten tartó továbbképzésének elvégzésére megszabott iőintervallum mérése.
(39) A (37) bekezdésbe foglalt dokumentumokat legkésőbb a válsághelyzet megszűnését követő 90 napon belül ki kell egészíteni az (1) bekezdésbe foglalt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal.


ÖTÖDIK RÉSZ
Egészséges életkörülmények és egészséges munkakörülmények

ELSŐ FEJEZET
Közös rendelkezések

17. §
Ivóvíz
(1) Az ivóvíz eredeti vagy kezelés utáni állapotában emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy egyéb háztartási célokra használnak, eredetétől és attól függetlenül, hogy a szolgáltatása elosztóhálózatról, tartálykocsiból vagy kereskedelmi fogyasztásra kerülő edényből történt-e, valamint az élelmiszeripari vállalkozások által emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok előállítása, feldolgozása, konzerválása vagy forgalmazása során használt víz.
(2) Az ivóvíz egészségesnek minősül, amennyiben
a) nem tartalmaz olyan mikroorganizmusokat, parazitákat vagy anyagokat, amelyek bizonyos mennyiségben vagy koncentrációban akut, krónikus vagy késleltetett expozíció esetén veszélyt jelentenek az emberi egészségre, és amely érzékszervekkel észlelhető tulajdonságai nem akadályozzák a fogyasztását vagy használatát, és
b) megfelel a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabály rendelkezéseibe foglalt vízminőségi jellemzők határértékeinek.
(3) Az ivóvíz minőségellenőrzése a minőségellenőrzési ütemterv alapján az egész ivóvízrendszerben rendszeresen történik az ivóvíz egészségre gyakorolt hatásának kimutatása céljából és az ivóvíz minőségére vonatkozó információk megszerzése érdekében. A minőségellenőrzési ütemterv ellenőrzi az emberi egészséget fenyegető veszélyek leküzdésére hozott intézkedések hatékonyságát, és azonosítja a legmegfelelőbb intézkedéseket ezek enyhítésére vagy megszüntetésére. A minőségellenőrzési ütemterv az ivóvízellátás kockázatkezelésén alapulhat.
(4) A helyi viszonyok függvényében és a járványügyi helyzetet figyelembe véve a közegészségügyi hivatal dönthet
a) olyan ivóvízminőségi jellemzők határértékeiről, amelyekre vonatkozóan a 62. § aa) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabály nem állapít meg határértékeket,
b) a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó harmadik mentességről.
(5) A helyi viszonyok függvényében és a járványügyi helyzetet figyelembe véve a közegészségügyi hivatal dönthet
a) a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban meghatározott ivóvízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának növeléséről,
b) az ivóvízminőségi jellemzők ellenőrzésének kiegészítéséről olyan további mikroorganizmusokra, parazitákra vagy anyagokra vonatkozó ellenőrzéssel, amelyekre nem állapítottak meg határértékeket, ha alapos okkal feltételezhető, hogy bizonyos mennyiségben vagy koncentrációban veszélyezt jelenthetnek az emberi egészségre nézve,
c) a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó első és második mentességről,
d) az ivóvízellátás kockázatkezelésével összhangban a vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának csökkentésére vonatkozó mentességről.
(6) A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal legfeljebb hároméves, a 2a. mellékletben felsorolt kémiai vízminőségi jellemzőkre vonatkozó mentességet adhat az ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára, ha az ivóvízellátás más módon nem biztosítható, és az emberek egészsége nem kerül veszélybe. Az első mentesség lejártát követően a regionális közegészségügyi hivatal indokolt esetben második mentességet adhat. A közegészségügyi hivatal tájékoztatja a Bizottságot a második mentességről szóló határozat meghozatalának okairól, valamint az ivóvíz minőségének az első mentesség érvényességi ideje alatt végzett ellenőrzésének eredményeiről. A harmadik mentességet a közegészségügyi hivatal csak kivételesen és a Bizottság előzetes jóváhagyásával engedélyezheti. Minden egyes mentesség lejárta előtt el kell végezni az ivóvíz minőségjavulásának bizonyítására irányuló vizsgálatot.
(7) A vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentességről hozott határozatnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a mentesség indoklását,
b) a mentesség tárgyát képező vízminőségi jellemzőt, az adott jellemző maximálisan megengedett értékét és a mentesség érvényességének időtartamát,
c) az ellátási területet és az érintett lakosok számát, a naponta szolgáltatott ivóvíz mennyiségét, valamint az információt, hogy a mentesség vonatkozik-e élelmiszeripari vállalkozásokra is,
d) az ivóvízminőség-ellenőrzés előző időszakra vonatkozó eredményeit,
e) a megfelelő minőségellenőrzési ütemtervet, szükség szerint nagyobb gyakorisággal végzett ellenőrzési tevékenységgel,
f) az elengedhetetlenül szükséges korrekciós intézkedések tervezetének összefoglalását, beleértve a munkálatok ütemtervét, a költségbecslést és a felülvizsgálat biztosítását.
(8) Az a személy, aki a közegészségügyi hivataltól az 5. § (4) bekezdésének ar) pontjába foglalt vagy a regionális közegészségügyi hivataltól a 6. § (3) bekezdésének y) pontjába foglalt mentességet kapott, köteles
a) haladéktalanul tájékoztatni az érintett lakosságot az ellátás területét érintő összes engedélyezett mentességről; ha az engedélyezett mentesség a lakosság valamely részére nézve az egészség veszélyeztetésének kockázatát hordozza magában, a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egészség megőrzését célzó eljárást is,
b) minden engedélyezett mentesség lejárta előtt elvégezni az ivóvíz minőségének ellenőrzését az ivóvízminőség javulásának bizonyítása érdekében, és az ellenőrzés eredményeit benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz vagy a regionális közegészségügyi hivatalhoz.
(9) Az ivóvíz mintavételézését és elemzését végző vállalkozó természetes személynek vagy jogi személynek akkreditáltnak kell lennie.24)
(10) Az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére kizárólag az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére szánt anyagok vagy keverékek24a) használhatók fel; az ivóvíz fertőtlenítésére kizárólag az ivóvíz fertőtlenítésére szánt biocid termékek24b) használhatók fel.
(11) Az ivóvízvezeték és a melegvíz-vezeték összekapcsolása csak a keverőcsapnál történhet.

17.a §
A víziközmű-szolgáltató kötelezettségei
(1) A víziközmű-szolgáltató
a) a vízvezeték-hálózat üzemeltetője,24c)
b) az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki ivóvizet szolgáltat vagy ivóvizet használ üzleti tevékenysége során, vagy aki a köz érdekében szolgáltatja vagy használja az ivóvizet, és nem a vízvezeték-hálózatból származó ivóvíz fogyasztója.24d)
(2) A víziközmű-szolgáltató köteles
a) biztosítani, hogy az ivóvíz megfeleljen az egészségügyi követelményeknek,
b) a 62. § aa) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabállyal összhangban biztosítani az ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzését,
c) kidolgozni az ivóvízminőség-ellenőrzési ütemtervet, azt folyamatosan felülvizsgálni és legalább ötévente egyszer aktualizálni,
d) az ivóvízminőség-ellenőrzési ütemtervet és annak minden módosítását benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz,
e) a laboratóriumi vizsgálatok befejezését követő három hónapon belül elektronikusan benyújtani az ivóvízminőség-ellenőrzés eredményeit a regionális közegészségügyi hivatalhoz,
f) az ivóvíz minőségének ellenőrzéséről nyilvántartást vezetni és azt tíz évig megőrizni,
g) az ivóvízellátás során az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékeket és az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére szánt anyagokat vagy keverékeket, illetve az ivóvíz fertőtlenítésére szánt biocid termékeket használni,
h) kizárólag a regionális közegészségügyi hivatal által ilyen célra kijelölt technológiai eljárásokat, termékeket, anyagokat, keverékeket és biocid termékeket alkalmazni az ivóvíz kezelése során,
i) elvégezni az elosztóhálózat részét képező, vagy az ivóvíz minőségét esetlegesen hátrányosan befolyásoló vízközművek, területek, helyiségek és tárgyak tisztítását és karbantartását,
j) haladéktalanul ismételt vízmintavételezést végezni, ha az ivóvíz minőségének ellenőrzése során megállapítást nyert a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt határérték vagy legmagasabb határérték által meghatározott határérték túllépése,
k) haladéktalanul értesíteni a regionális közegészségügyi hivatalt a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt határérték vagy legmagasabb határérték által meghatározott határérték túllépéséről,
l) a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt határérték vagy a legmagasabb határérték által meghatározott határérték túllépésének okait feltárni és az ivóvíz minőségének helyreállítása érdekében intézkedéseket hozni; az ivóvíz minőségének helyreállításáig végrehajtani a regionális közegészségügyi hivatal által elrendelt intézkedéseket,
m) tájékoztatni az érintett lakosokat az ivóvíz minőségének minden olyan romlásáról, amely veszélyeztetheti az egészségüket, valamint az általuk végrehajtandó intézkedésekről,
n) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni az ivóvízellátás kockázatkezelésének megfelelő eredményeit.

17.b §
A mentesség iránti kérelem
A víziközmű-szolgáltató a következőkre vonatkozó mentességért folyamodhat:
a) a vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használata,
b) a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabály értelmében az ivóvízellátás kockázatkezelése alapján mentességet kérhet a vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának minőségellenőrzési ütemterv keretein belüli csökkentésére.

17.c §
A mentesség iránti kérelemre vonatkozó követelmények
(1) A vízminőségi jellemzők határértékeinek nem megfelelő ivóvíz használatára vonatkozó mentesség iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) jogi személy esetében a kérelmező nevét, székhelyét és statisztikai számjelét, vállalkozó természetes személy esetében az utónevét, családi nevét, cégnevét, a vállalkozás helyét és statisztikai számjelét, amennyiben rendelkezik ilyennel,
b) mentesség mértékére vonatkozó javaslatot, annak indoklását és azt az időszakot, amelyre a mentességet kérik,
c) a mentesség alá eső terület ivóvízellátásának értékelését, amelyből kiderül, hogy az ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek megfelelő ivóvízellátás más módon nem biztosítható,
d) az ivóvíz laboratóriumi elemzéseit, amelyek az ivóvízminőségi jellemzők vonatkozásában statisztikailag ellenőrizhető eredményeket szolgáltatnak,
e) a környezeti egészségügyi kockázatok értékelésére a 15. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szakmai alkalmassággal rendelkező személy által végzett, az ivóvízminőségi jellemzők határértékének be nem tartásából eredő egészségügyi kockázat értékelését az ellátott lakosság tekintetében, beleértve azon lakosság védelmére vonatkozó ajánlásokat, akik számára a mentesség egészségügyi kockázatot jelenthet,
f) a minősségellenőrzési ütemtervet és korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot,
g) a nyilvánosság tájékoztatásának módját a 17. § (8) bekezdésének a) pontjába foglaltak alapján.
(2) A vízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékének vagy gyakoriságának csökkentésére vonatkozó mentesség iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) az (1) bekezdés a) pontjába foglalt információkat,
b) az ivóvízminőségi jellemzők ellenőrzése mértékére vagy gyakoriságára vonatkozó javaslatot,
c) az ivóvízellátás kockázatkezelését a 62. § aa) pontja alapján kiadott általános érvényű jogszabállyal összhangban.

17.d §
(1) A lakóépületek24e) és nem lakóépületek24f) tulajdonosai vagy a lakóépületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosainak közösségei, illetve az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerződés alapján olyan lakóépület vagy nem lakóépület kezelését végzi, amelyben a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek külön jogszabály24g) alapján egyéni tulajdonosok tulajdonában vannak, köteles biztosítani, hogy a házi ivóvízhálózat a szolgáltatótól az ivóvíz bekötési helyétől az ivóvíz fogyasztási helyéig ne befolyásolja hátrányosan az ivóvíz minőségét.
(2) Amennyiben az ivóvízminőségi követelményeknek való meg nem felelés a lakóépületek vagy nem lakóépületek házi ivóvízhálózata miatt történik, az (1) bekezdésben említett személyek kötelesek haladéktalanul
a) intézkedéseket foganatosítani az ivóvíz kielégítő minőségének helyreállítása érdekében,
b) tájékoztatni a lakókat az ivóvíz minőségének olyan romlásáról, amely veszélyeztetheti az egészségüket, valamint az általuk végrehajtandó intézkedésekről.

18. §
Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek
(1) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek az ivóvíz gyűjtésére, kezelésére, tárolására, elosztására, mérésére vagy mintavételezésére használt termékek.
(2) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek akkor biztonságosak az emberi egészségre nézve, ha olyan módon gyártják őket, hogy összetevőik a szokásos és előrelátható felhasználási körülmények között nem jutnak az ivóvízbe olyan mennyiségben, amely veszélyeztetné az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást okozna az ivóvíz összetételében, vagy rontaná annak érzékszervekkel érzékelhető tulajdonságait.
(3) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékek egészségügyi követelményeknek való megfelelésének értékelését a 62. § d) pontja szerinti általános érvényű jogszabállyal összhangban kell elvégezni; a laboratóriumi vizsgálatok során meg kell határozni azon anyagok koncentrációját, vagy ki kell mutatni azokat az anyagokat, amelyek jelenlétére a termékek anyagi összetételéből lehet következtetni, vagy azokat a szennyeződéseket, amelyek hátrányosan befolyásolhatják az ivóvíz minőségét.
(4) Az ivóvízzel való érintkezésre szánt, a víz keménységét csökkentő termékeknek biztosítaniuk kell az ivóvíz kalcium- és magnéziumtartalmára vonatkozó ajánlott értékek betartását a 62. § aa) pontja szerinti általános érvényű jogszabállyal összhangban.
(5) Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki ivóvízzel való érintkezésbe szánt termékeket állít elő, vagy ivóvízzel való érintkezésbe szánt termékeket szállít, köteles biztosítani, hogy azok megfeleljenek az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékekre vonatkozó egészségügyi követelményeknek, amelyek részleteit a 62. § d) pontjának megfelelő általános érvényű jogszabály határozza meg.

19. §
Fürdési célra engedélyezett víz, természetes fürdőhelyek és közfürdők
(1) Fürdési célra engedélyezett víznek minősül minden olyan felszíni víz,25) amelyet külön jogszabály25a) alapján annak nyilvánítottak, és amelyet nagyszámú fürdőző használ, és amelyre vonatkozóan nem volt elrendelve a fürdőzés tartós tilalma vagy nem lett rá nézve kiadva állandó ajánlás a fürdés mellőzésére; a fürdőzők magas számát a közegészségügyi hivatal értékeli, figyelembe véve különösen a múltbéli fejlesztéseket, a kiépített infrastruktúrát vagy létesítményeket és a fürdőzés elősegítése érdekében a múltban hozott intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt fürdési célra engedélyezett vizek nem lehetnek
a) közfürdők és közfürdők medencéi,
b) ápolási vagy gyógyászati célokra használt zárt vízterek,
c) mesterségesen kialakított zárt vízterek, amelyek nincsenek összeköttetésben sem felszíni, sem felszín alatti vizekkel.25b)
(3) A természetes fürdőhely a fürdésre használt, kijelölt természetes vízterület, valamint a hozzá tartozó, üzemeltetővel rendelkező üzemeltetési területek és létesítmények; természetes fürdőhelynek minősül az a fürdésre szánt vízterület is, amelynek üzemeltetője van.
(4) A közfürdő fedett vagy fedetlen építmény, amely fürdőzésre szolgáló létesítményekkel és a kapcsolódó üzemeltetési területekkel rendelkezik.
(5) A fürdési célra engedélyezett víz minőségére vonatkozó követelmények a fürdési célra engedélyezett vízre is vonatkoznak, ha a fürdési célra engedélyezett víz minőségét a határokon áthaladó felszíni vizek befolyásolják; ilyen esetekben a fürdési célra engedélyezett vízre vonatkozó követelményeknek való megfelelést a közegészségügyi hivatal biztosítja a szomszédos állammal együttműködve, többek között információcsere és az ilyen határokon átnyúló hatások ellenőrzésére irányuló közös eljárás révén.25c)
(6) A helyi viszonyoktól függően és a járványügyi helyzetet figyelembe véve az illetékes közegészségügyi hivatal a fürdési célra engedélyezett vizekben, természetes fürdővizekben és közfürdőkben a vízminőség-ellenőrzés mértékét és gyakoriságát kiterjesztheti más olyan jellemzőkre, amelyek előfordulása feltételezhető; a fürdési célra engedélyezett vizektől eltérő természetes fürdővizekben és közfürdőkben a vízminőségi jellemzők statisztikailag reprezentatív számú adattal alátámasztott, bizonyíthatóan stabil és kielégítő értékei esetén csökkentheti a vízminőségi jellemzők ellenőrzésének mértékét és gyakoriságát.
(7) A természetes fürdőhely üzemeltetője köteles
a) biztosítani, hogy a természetes fürdőhely vízminősége megfeleljen a természetes fürdőhely vízminőségére vonatkozó követelményeknek,
b) biztosítani a természetes fürdőhely vízminőségének folyamatos megfigyelését és ellenőrzését,
c) nyilvántartást vezetni a természetes fürdőhely üzemeltetéséről, és azt öt évig megőrizni,
d) a természetes fürdőhelyen végzett vízminőség-ellenőrzés eredményeit az illetékes közegészségügyi hatósághoz benyújtani,
e) kijelölni a természetes fürdőhelyen a fürdési célra szolgáló vízterületet, és elkülöníteni azt a hajók használatára fenntartott vízterülettől,
f) bebiztosítani a természetes fürdőhely üzemeltetési területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek felszereltségét,
g) gondoskodni a vízfelület tisztításáról, a természetes uszodák üzemeltetési területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek karbantartásáról és tisztántartásáról,
h) kidolgozni a természetes fürdőhely működési szabályzatát, és azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz; benyújtani az annak módosítására vonatkozó javaslatokat is,
i) a természetes fürdőhely vízterületének közelében, a nyilvánosság számára hozzáférhető és jól látható helyen hozzáférhetővé tenni a természetes fürdőhely vízminőségére vonatkozó naprakész információkat,
j) a természetes fürdőhely vízterületének közelében, jól látható helyen a fürdési tilalomra figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha a víz nem felel meg a természetes fürdőhely vízminőségi követelményeinek,
k) a fürdőszezon ideje alatt a természetes fürdőhely bejárata előtt, jól látható helyen megjelölni és elhelyezni az állattal való belépés tilalmáról szóló tájékoztatást,
l) a természetes fürdőhelyen megfelelő számú úszómestert és elsősegélynyújtó helyiséget biztosítani,
m) az elsősegélynyújtási utasításokat hozzáférhető és jól látható helyen kifüggeszteni.
(8) A külön jogszabállyal25a) összhangban fürdési célra engedélyezett vízzé nyilvánított természetes fürdőhely üzemeltetője a fürdőszezonban köteles a nyilvánosság számára szánt információkat a fürdési célra engedélyezett víz közelében, hozzáférhető és jól látható helyen hozzáférhetővé tenni.
(9) A közfürdő üzemeltetője köteles
a) biztosítani, hogy a közfürdő vizének minősége megfeleljen a közfürdő vizének minőségére vonatkozó követelményeknek,
b) gondoskodni a közfürdő vízminőségének ellenőrzéséről,
c) a közfürdő üzemeltetéséről nyilvántartást vezetni és azt öt évig megőrizni,
d) a közfürdőben végzett vízminőség-ellenőrzés eredményeit az illetékes közegészségügyi hatósághoz benyújtani,
e) biztosítani a közfürdőre vonatkozó térbeli és műszaki feltételeket,
f) biztosítani a közfürdő berendezéseit, tereit, az üzemeltetési területének elrendezését,
g) biztosítani a közfürdő világítását, hőmérsékletét és páratartalmát, fűtését és szellőzését,
h) gondoskodni a közfürdő medencéinek, tereinek, üzemeltetési területeinek és berendezéseinek, valamint a vízzel érintkező tárgyaknak a karbantartásáról és tisztításáról,
i) elkészíteni a közfürdő működési szabályzatát és azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz; benyújtani a szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat is,
j) a nyilvánosság számára hozzáférhető és látható helyen, a közfürdő bejáratánál naprakész tájékoztatást nyújtani a közfürdő vízminőségéről,
k) a medence közelében jól látható helyen a fürdési tilalomra figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha a víz nem felel meg a közfürdő vizére vonatkozó vízminőségi követelményeknek,
l) a közfürdő bejárata előtt jól látható helyen feltüntetni és elhelyezni az állattal való belépés tilalmáról szóló tájékoztatást,
m) a közfürdőben a 62. § e) pontja szerinti általános érvényű jogszabályban foglalt felszereltségű elsősegélynyújtó helyiséget biztosítani, és az elsősegélynyújtási utasításokat hozzáférhető és jól látható helyen kifüggeszteni,
n) gondoskodni a megfelelő számú úszómester általi folyamatos ügyeletről olyan módon, hogy
1. legalább egy úszómester legfeljebb két nem úszásra szolgáló medencét felügyeljen,
2. legalább egy úszómester felügyelje a legfeljebb 25 méter hosszúságú medencét,
3. legalább két úszómester felügyelje a 25 méternél hosszabb úszómedencét,
4. hogy a vízi attrakciókat a becsapódás helyén legalább egy vízimentő felügyelje.
(10) Azok a vállalkozó természetes személyek és jogi személyek, akik a 21., 22. és 26. §-ba foglalt létesítményeket nem fürdési célra engedélyezett víznek vagy természetes fürdővíznek minősülő vízterületek közelében üzemeltetik, és akik a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásaik kínálatában vagy a reklámokban kifejezetten felajánlják a fürdés lehetőségét, kötelesek a nyilvánosságot naprakészen tájékoztatni a víz minőségéről; a víz minőségét a természetes fürdőhelyek vízminőségére vonatkozó követelményekkel összhangban kell elbírálni.

20. §
Az épületek belső tere
(1) Az épületek belső terének eleget kell tennie a hő- és páratartalmi mikroklímára, a szellőzésre és fűtésre, a világításra, a napsugárzás és az optikai sugárzás egyéb típusaira vonatkozó követelményeknek.
(2) Az újonnan tervezett épületekben a nappali világítás mesterséges fényforrásokból származó fénnyel történő állandó kiegészítésére nem kerülhet sor
a) a lakások lakószobáiban,
b) a kollégium típusú szálláshelyek szobáiban,
c) az óvodák nappali helyiségeiben,
d) iskolák tantermeiben, kivételt képeznek a speciális tantermek,
e) az egészségügyi intézmények, a szociális intézmények, valamint a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények hálótermeiben.26)
(3) A vállalkozó természetes személy és a közhasználatú építményt üzemeltető jogi személy (a továbbiakban: „az épület üzemeltetője“) köteles biztosítani az épület belső levegőjének minőségét oly módon, hogy az az egészségre káros fizikai, kémiai, biológiai és egyéb kóroki tényezők jelenléte következtében ne jelentsen kockázatot, és ne legyen érzékelhetően megváltozott.

21. §
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások és szálláshelyek
(1) Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások olyan lakóépületekben lévő lakások, amelyek lakóterülete, hasznos alapterülete és felszereltsége legalább a 62. § f) pontjában meghatározott minimumkövetelményeknek eleget tesz.
(2) Tömegszállást biztosító szálláshelyek csak akkor üzemeltethetők, ha megfelelnek a 62. § f) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott, a szálláshelyek belső környezetére, térbeli elrendezésére, funkcionális felosztására, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek.
(3) A szálláshelyeket üzemeltető vállalkozó természetes személyek és jogi személyek (a továbbiakban: „szálláshely-üzemeltető“) kötelesek
a) eleget tenni a (2) bekezdésbe foglalt követelményeknek,
b) működési szabályzatot kidolgozni és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.

22. §
Testnevelési és sportközpontok
(1) A testnevelési és sportközpont a testkultúra keretében végzett testnevelésre és sportesemények megvalósítására szánt fedett vagy szabadtéri létesítmény.
(2) A testnevelési és sportközpont olyan módon kerül elhelyezésre, hogy a tevékenységéből következő zaj, por vagy fény által ne gyakoroljon hátrányos befolyást a környezetre, különösen a lakóövezetre.
(3) A testnevelési és sportközpontot üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „a testnevelési és sportközpont üzemeltetője“) köteles
a) eleget tenni a testnevelési és sportközpont belső környezetére, térbeli elrendezésére és funkcionális felosztására, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek,
b) kizárólag olyan tornaeszközöket és berendezéseket használni, amelyek a gyártó utasításainak megfelelő használat esetén nem veszélyeztetik vagy károsítják a használóik egészségét,
c) működési szabályzatot kidolgozni és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.

23. §
Testápolási szolgáltatást nyújtó egységek
(1) A testápolási szolgáltatást nyújtó egységek elsősorban a fodrászat, borbély, kozmetikai szalon, manikűr, pedikűr, szolárium, masszázsszalon, szauna, tetoválószalon, regenerációs és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó létesítmény.
(2) A testápolási szolgáltatást nyújtó egységek csak abban az esetben üzemeltethetők, ha megfelelnek az építészeti-műszaki megoldásra, a térbeli elrendezésre, a felszerelésre és a belső elrendezésre vonatkozó követelményeknek.
(3) Testápolási szolgáltatást nyújtó egységeket üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „testápolási szolgáltatást nyújtó egység üzemeltetője“) köteles
a) olyan munkafolyamatokat, készülékeket, munkaeszközöket, segédeszközöket és készítményeket alkalmazni, amelyek használata mellett a szolgáltatás nyújtása során elkerülhető az egészség veszélyeztetése vagy az egészségkárosodás okozása,
b) elsősegélynyújtó ládával rendelkezni,
c) tájékoztatni a személyt, aki számára szolgáltatást nyújtanak, a nyújtott szolgáltatással kapcsolatos kockázatokról,
d) működési szabályzatot kidolgozni és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.
(4) A testápolási szolgáltatást nyújtó egység üzemeltetője és alkalmazottai számára nem megengedett
a) hegeket kezelni,
b) anyajegyeket kezelni,
c) beavatkozásokat végezni a szem kötőhártyáján és szaruhártyáján.
(5) A (3) bekezdésbe foglalt kötelezettségeken túlmenően a szoláriumot üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „szolárium üzemeltetője“) köteles
a) betartani az ultraibolya sugárzásra vonatkozó határértékeket,
b) üzemeltetési dokumentációt vezetni,
c) jól látható helyen tájékoztatást elhelyezni azon személyek számára, akik számára szolgáltatást nyújt.
(6) A (3) bekezdésbe foglalt kötelezettségeken túlmenően a szaunát üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „a szauna üzemeltetője“) köteles biztosítani,
a) hogy a hűtőmedence vizének minősége megfeleljen a közfürdők vizének minőségére vonatkozó követelményeknek,
b) gondoskodni a hűtőmedence vizének rendszeres cseréjéről és rendszeres tisztításáról,
c) gondoskodni a hűtőmedence vízminőségének ellenőrzéséről.

24. §
A gyermek- és ifjúsági intézmények
(1) Jelen törvény alkalmazásában a gyermek- és ifjúsági intézmények a következők:
a) olyan intézmények, amelyek nevelés és oktatás27) megvalósítására vonatkozó jogosultsággal rendelkeznek,
b) a háromévesnél fiatalabb gyermekek gondozási intézményei,27a)
c) olyan telephelyek, amelyekben hat év alatti gyermekek gondozására irányuló tevékenységet28) folytatnak, kivéve, ha nem a b) pontban foglalt létesítményekről van szó,
d) olyan telephelyek, amelyekben a gyermekek és fiatalok nevelésére és iskolán kívüli oktatására irányuló tevékenységet28) folytatnak,
e) az intézmények, amelyben gyermek- és ifjúsági nevelési és gondozási szolgáltatást nyújtanak, amennyiben ezek nem a)–d) pont szerinti intézmények, szociális intézmény vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény.
(2) A gyermek- és ifjúsági intézmények egészségügyi szempontból megfelelő környezetben kerülnek létrehozásra, ami a külső környezet egészségkárosító tényezőitől, különösen a zajtól és a légszennyező forrásoktól, valamint a negatív nevelési hatásoktól védett környezetet jelent.
(3) A gyermek- és ifjúsági létesítmények térbeli elrendezésének, funkcionális felosztásának és felszereltségének meg kell felelnie a gyermekek és fiatalok életkorának, egészségi állapotának, fizikai és szellemi fejlettségi fokának, testméretének, valamint a létesítmény méretének és rendeltetésének. A gyermekeknek és fiataloknak szánt játékoknak, oktatási segédeszközöknek és egyéb tárgyaknak meg kell felelniük a külön jogszabályokban29) meghatározott követelményeknek.
(4) A működési szabályzat szabályozza a napirendet, beleértve a nevelési-oktatási tevékenységeket, a homokozók üzemeltetését, az étkezést és a rendszeres folyadékpótlást, figyelembe véve a gyermek- és ifjúsági létesítményekben tartózkodó gyermekek és fiatalok életkori, testi és pszichés jellemzőit.
(5) A gyermek- és ifjúsági intézményt működtető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „gyermek- és ifjúsági intézmény üzemeltetője“) köteles
a) a gyermekek és fiatalok nevelését az egészségvédelemre összpontosítani,
b) az ételek kiadása terén biztosítani, hogy a kiadott ételek az egészségre nem ártalmas, megfelelő energia- és biológiai értékű élelmiszerekből készüljenek,
c) gondoskodni a gyermek- és ifjúsági intézmény külső és belső tereinek rendszeres tisztításáról és karbantartásáról, hogy azok mikrobiális és egyéb szennyezettségük miatt ne jelentsenek kockázatot, valamint a talaj mikrobiális és egyéb szennyezettségének a 62. § j) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott legmagasabb megengedett mértékét betartani,
d) az intézmény tisztítása és karbantartása céljára kizárólag olyan szereket használni, amelyek nem minősülnek veszélyes vegyi anyagnak és készítménynek,30)
e) biztosítani az intézmény folyó ivóvízzel és folyó melegvízzel való ellátását,
f) működési szabályzatot dolgozni ki és azt jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz, mint ahogy a rá vonatkozó módosítási javaslatot is.
(6) Az óvodában csak olyan gyermek helyezhető el, aki
a) egészségügyileg alkalmas a közösségben való tartózkodásra,
b) nem produkálja fertőző betegség tüneteit,
c) akire nem vonatkozik járványügyi intézkedés.
(7) Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást, amely tartalmazza a kötelező védőoltásokra vonatkozó információkat is, a kezelőorvos állítja ki a szülő, gyám, gondnok, természetes vagy jogi személy számára, akinél a gyermeket bírósági határozat alapján külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban31) elhelyezték, vagy annak a személynek, aki nevelőszülő kíván lenni, és akinél a gyermeket külön jogszabály26) alapján ideiglenesen elhelyezték (a továbbiakban: ‚a gyermek képviselője“). A gyermek közösségben tartózkodásra való alkalmasságát igazoló egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást a gyermek képviselője nyújtja be, mielőtt a gyermek először belépne be az óvodai intézménybe.
(8) A (6) bekezdés b) és c) pontjában foglalt tényeket a gyermek képviselőjének írásbeli nyilatkozatban kell megerősítenie. A nyilatkozat nem lehet egy napnál régebbi. A nyilatkozatot a gyermek képviselőjének kell benyújtania, mielőtt a gyermek először lép be az óvodai intézménybe, és miután a gyermek öt napnál hosszabb ideig hiányzott az óvodai intézményből.
(9) Az óvodát üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban: „az óvoda üzemeltetője“) köteles továbbá
a) gondoskodni arról, hogy a gyermek intézménybe történő belépését megelőzően minden nap felelős személy bizonyosodjon meg arról, hogy a gyermek egészségi állapota lehetővé teszi-e a gyermek intézményben való fogadását,
b) gondoskodni arról, hogy a gyermekek mindennapos fogadásáért felelős személy a betegséggyanús gyermeket csak a gyermek egészségi állapotának kezelőorvos által végzett vizsgálata alapján engedje az intézménybe,
c) gondoskodni arról, ha a gyermek napközben akut fertőző betegség tüneteit mutatta, gondoskodni a gyermek más gyermekektől való elkülönítéséről, a gyermek ideiglenes felügyeletéről és a gyermek képviselőjének értesítéséről.
(10) Amennyiben a hat éven aluli gyermekek gondozására irányuló vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó természetes személy és jogi személy a vállalkozói tevékenységét telephelyen folytatja, köteles betartani a (2)–(9) bekezdésbe foglalt rendelkezéseket, és a 13. § (4) bekezdés a) pontjába foglalt javaslatokat a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé elbírálásra benyújtani.
(11) Amennyiben a gyermekek és fiatalok oktatására és iskolán kívüli nevelésére irányuló vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó természetes személy és jogi személy a vállalkozói tevékenységet telephelyen folytatja, köteles betartani a (2)–(5) bekezdésbe foglalt rendelkezéseket, és a 13. § (4) bekezdés a) pontjába foglalt javaslatokat a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé elbírálásra benyújtani.

25. §
Gyermeküdültetés
(1) A gyermeküdültetés legalább öt gyermek és 18 év alatti fiatalkorú személy szervezett, négy napot meghaladó időtartamú tartózkodása, amelynek célja a gyermekek és fiatalok üdülése, egészségük megőrzése és fizikai állóképességük növelése.
(2) A gyermeküdültetést szervező vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban „a gyermeküdültetés szervezője“) kötelesek
a) a gyermeküdültetés kezdete előtt legalább 30 nappal írásban kérelmezni a gyermeküdültetés elbírálását a gyermeküdültetés helye szerint illetékes regionális közegészségügyi hivatalnál, vagy ha a gyermeküdültetés vándortábor formájában valósul meg, akkor a kezdés helyszíne szerint illetékes regionális közegészségügyi hivatalnál,
b) a gyermeküdültetést úgy megszervezni, hogy az nevelési célt szolgáljon és elősegítse a gyermekek egészségének megőrzését, továbbá a szervezés során figyelembe venni a gyermekek életkorát és egészségi állapotát, valamint a gyermeküdültetés jellegét,
c) biztosítani, hogy a gyermeküdültetés csak olyan létesítményekben valósuljon meg, amelyek megfelelnek a gyermeküdültetés céljaira szolgáló létesítmények elhelyezésére, funkcionális felosztására, térbeli elrendezésére, az elszállásolásra, étkeztetésre és a létesítmények üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek,
d) biztosítani, hogy a gyermeküdültetésen részt vevő gyermek megfeleljen az egészségügyi alkalmasság követelményeinek,
e) biztosítani, hogy a gyermeküdültetés megvalósításában csak egészségileg alkalmas és szakmai alkalmassággal rendelkező személyek vegyenek részt,
f) a gyermekek életkorát és egészségi állapotát figyelembe vevő napirendet követni,
g) gondoskodni a gyermekek étkeztetéséről, figyelembe véve a gyermekek életkorát, egészségi állapotát és fizikai terhelését, és biztosítani, hogy a felszolgált ételek ne legyenek egészségre ártalmasak és tápértékkel bírjanak,
h) a gyermeküdültetésen szakmai alkalmassággal rendelkező személy általi orvosi ellátást biztosítani, 130 gyermekenként legalább egy főt,
i) elsősegélynyújtó ládát biztosítani,
j) gondoskodni a gyermeküdültetés helyszínéről elérhető orvosi ellátásáról, és írásban informálni őt a gyermeküdültetés helyszínéről és időpontjáról,
k) biztosítani, hogy a gyermeküdültetésen részt vevő személyek a betegségek és egyéb egészségügyi rendellenességek megelőzésével kapcsolatos oktatásban részesüljenek, ha még nem részesültek ilyen oktatásban,
l) tájékoztatni a gyermek képviselőjét a gyermek a rendezvény ideje alatt történő megbetegedéséről vagy egyéb egészségügyi rendellenességéről, illetve a fertőző betegséggel való találkozásról,
m) a gyermeküdültetésre vonatkozó dokumentációt vezetni és azt a gyermeküdültetés befejezését követő hat hónap időtartama alatt megőrizni.

26. §
Közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézmények
(1) A közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézmények olyan intézmények, amelyek munkahelyeken, oktatási intézményekben, iskolákban, szociális intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, egészségügyi intézményekben, közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményekben, gyorsétkezdékben és egyéb, ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekben, valamint gyermeküdültetés során és egyéb tömegrendezvényeken ételek és italok előállításával, elkészítésével és felszolgálásával kapcsolatos étkeztetési szolgáltatásokat nyújtanak.
(2) Jelen törvény alkalmazásában nem minősül közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézménynek a bírósági határozat végrehajtására szolgáló gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény,32) valamint az a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, amely megteremti az étkezés előkészítésének feltételeit vagy biztosítja az étkeztetést.33)
(3) Étkeztetési szolgáltatásokat csak olyan létesítményekben lehet nyújtani, amelyek megfelelnek az építészeti-műszaki megoldásra, a térbeli elrendezésre, a felszerelésre, a belső elrendezésre és a működésre vonatkozó követelményeknek.
(4) A közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményeket üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy (a továbbiakban „a közétkeztetési intézmény üzemeltetője“) köteles
a) biztosítani, hogy illetéktelen személyek ne lépjenek be a gyártási területekre és a raktárakba, valamint megakadályozni, hogy állatokat vigyenek és engedjenek be a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekbe, kivéve az étel fogyasztására szolgáló helyiségeket, ahová a fogyatékkal élő személyek beléphetnek speciális kiképzésű kutya kíséretében,
b) az ételek előállítása során biztosítani, hogy az azok egészségre ártalmatlanok legyenek, tápértékük és érzékszervi értékük megmaradjon, és hogy az ételek készítésének technológiai folyamatából kizárják a nemkívánatos befolyásoló tényezőket,
c) az élelmiszerek és italok előállítása során a helyes gyártási gyakorlat elvei9) alapján járni el, betartani az élelmiszerek és italok egészségügyi biztonságának biztosítása szempontjából meghatározó munkafolyamatokat, technológiai eljárások pontjait vagy műveleteit, valamint az élelmiszerek és italok előállítására, elkészítésére és tálalására vonatkozó követelményeket,
d) a nyersanyagok átvétele során folyamatos ellenőrzést biztosítani, és az elvégzett ellenőrzésről öt évig nyilvántartást vezetni,
e) biztosítani és ellenőrizni a tárolt nyersanyagok, félgyártmányok, félkész termékek, készételek és italok egészségbiztonsága betartásának feltételeit,
f) gondoskodni az elkészített élelmiszerek és italok minőségromlás elleni védelméről,
g) biztosítani a közétkeztetési létesítmény folyamatos ivóvíz- és melegvízellátását,
h) gondoskodni az ivóvíz minőségi jellemzőinek külön jogszabály szerinti ellenőrzéséről,24) ha a létesítményt saját vízforrásból látják el,
i) további, eltérő rendelkezések hiányában az ajánlott tápérték bevitelnek megfelelően biztosítani a készételek és italok tápértékét,
j) további, eltérő rendelkezések hiányában az ételek kiadását megelőzően gondoskodni az elkészített készételek mintavételezéséről és a levett minták megőrzéséről, valamint a levett mintákat illető dokumentáció vezetéséről,
k) ellenőrizni az alkalmazottak személyi higiéniájának betartását,
l) biztosítani és ellenőrizni az létesítmény és az üzemeltetés céljára szolgáló helyiségek tisztaságát,
m) kidolgozni a működési szabályzatot és azt a regionális közegészségügyi hivatalhoz benyújtani.
(5) A (4) bekezdés i) és j) pontjába foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményekre, gyorséttermekre és az egyéb, az ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekre, valamint a tömegrendezvényekre.
(6) Az állatok belépésére vonatkozó, a (4) bekezdés a) pontjába foglalt korlátozás nem vonatkozik a közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményre, és lehetőség nyílik a kedvtelésből tartott állatok33aa) belépésére, ha a közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítmény üzemeltetője engedélyezi a kedvtelésből tartott állatot tartó személy és az állat belépését az étel fogyasztására szolgáló helyiségbe. A közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítmény üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a létesítmény étel fogyasztására szolgáló helyiségeinek bejáratánál jól látható helyen elhelyezzék a kedvtelésből tartott állatokkal való belépést engedélyező táblát, és hogy az elkészített ételek és italok védelmére higiéniai intézkedéseket hozzanak az üzemeltetési szabályzatban.
(7) A gyermekek és fiatalok étkeztetését szolgáló közétkeztetési szolgáltatást biztosító létesítmény üzemeltetője továbbá köteles az ételeket az ellátandó csoport életkori szükségletei alapján kiválasztani, figyelembe véve az összetevők megfelelő kiválasztását, az évszakot, az étkezés időpontját és egyéb olyan tényezőket, amelyek hatással lehetnek az ellátandó gyermekek és fiatalok egészségére.

MÁSODIK FEJEZET
Az egészség védelme a környezetben előforduló zajjal, infrahanggal, rezgéssel és elektromágneses sugárzással szemben

27. §
A környezeti zaj, infrahang és rezgés
(1) A vállalkozó természetes személy és jogi személy, aki zaj-, infrahang- vagy rezgésforrást használ vagy működtet, a közút kezelője,33a) a víziút fenntartója,33b) a pálya működtetője,33c) a repülőtér üzemben tartója,33d) és az egyéb objektumok üzemeltetői, amelynek működése zajt kelt (a továbbiakban: „zaj-, infrahang- vagy rezgésforrások üzemeltetője“), gondoskodik arról, hogy a lakosság és környezete expozíciója a lehető legalacsonyabb legyen, és ne haladja meg a 62. § m) pontjában szereplő végrehajtási rendelet által nappalra, estére és éjszakára megállapított megengedett értékeket.
(2) A közlekedési szerkezetek és infrastruktúrák tervezése, építése vagy jelentős átalakítása során a kapcsolódó külső vagy belső térben érzékelhető zaj nem haladhatja meg a várható forgalmi terhelés mellett megengedett értékeket.
(3) Az épületek tervezésénél, építésénél vagy lényeges felújításánál biztosítani kell, hogy az épületek belső terét megvédjék a kültéri zajoktól, s ugyanakkor a belső tér egyéb szükséges jellemzőit is megőrizzék.
(4) A községek jogosultak objektiválni a lakosság és környezete zaj- és rezgésterhelésnek való kitettségét a 62. § m) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban. A lakosság és környezete zajnak, infrahangnak és rezgésnek való kitettségének objektiválását csak a 15. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt tevékenységre szakmailag alkalmas személyek végezhetik.

28. §
A környezeti elektromágneses sugárzás
(1) Alacsony frekvenciás generátort, nagyfrekvenciás generátort vagy ilyen generátorokat tartalmazó berendezést (a továbbiakban: „elektromágneses sugárzás forrása“) használó vagy üzemeltető vállalkozó természetes személy és jogi személy köteles olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy csökkentik a lakosságnak a 62. § n) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott határértékeknek való kitettségét.
(2) Az épületek tervezésénél és építésénél olyan módon szükséges biztosítani az elektromágneses sugárzás forrásait, hogy ne kerüljön sor a lakosság expozíciós határértékeinek túllépésére.

29. §
Optikai sugárzás a környezetben
Az a vállalkozó természetes személy és jogi személy, aki a 20. § (1) bekezdés szerinti világítástól eltérő célra ultraibolya, infravörös, lézer vagy más optikai sugárzás mesterséges forrásait használja vagy üzemelteti (a továbbiakban: „mesterséges optikai sugárzásforrás üzemeltetője“), köteles biztosítani:
a) hogy a lakosság és környezete sugárterhelése ne haladja meg a 62. § o) pontjának megfelelő végrehajtási rendeletben meghatározott határértékeket,
b) az optikai sugárzás objektiválását és értékelését.

HARMADIK FEJEZET
Munkaegészségügy

30. §
Munkaegészségügyi kötelezettségek
(1) A munkáltató köteles
(a) olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a munkavállalók és a lakosság fizikai, kémiai, biológiai vagy egyéb munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőknek (a továbbiakban: „munka- és munkakörnyezeti tényezők“) való kitettségét a lehető legalacsonyabb elérhető szintre, de legalább a külön jogszabályokban34) meghatározott határértékekre csökkentik,
b) gondoskodni a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elvégzéséről, és az értékelés alapján a 30a. § (3) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve írásos kockázatértékelést készíteni a tevékenységek egészségkárosító kockázat szerinti besorolásával; a munkáltató gondoskodik arról, hogy munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelése és írásos kockázatértékelés készüljön minden olyan esetben is, amikor a munkafeltételekben olyan változás következik be, amely hatással lehet az egészségkárosító kockázat szintjére vagy a foglalkozás-egészségi osztályra,
c) biztosítani a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelését a munkahelyen, ahol a munkavállalók a következő foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek:
1. a második osztályba, legalább 24 havonta egyszer,
2. harmadik vagy negyedik osztályba, évente legalább egyszer,
d) a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat c) pont alapján történő értékelése során gondoskodni a következők kidolgozásáról:
1. írásos kockázatértékelés, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkakörülményekben olyan változást állapított meg, amely befolyásolhatja az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a foglalkozás-egészségi osztályt; vagy
2. a kockázatértékelésről szóló írásos jegyzőkönyv, ha a foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem állapított meg olyan változást a munkakörülményekben, amely az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a foglalkozás-egészségi osztályt az egészségkárosító kockázat szempontjából befolyásolná,
e) a munkavállalók képviselőinek rendelkezésére bocsátani a kockázatértékelés egy példányát, amely tartalmazza a tevékenységek b) pontba foglalt egészségkárosító kockázat alapján történő besorolását,
f) biztosítani a munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálatát a 30.e § alapján,
g) a munkavégzés kapcsán előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végző orvosnak benyújtani azon munkavállalók jegyzékét, akik a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnak vetik magukat alá a 30e. § alapján; a munkavállalók jegyzéke tartalmazza a munkavállaló utónevét és családi nevét, születési idejét, személyi számát, ha rendelkezik ilyennel, a munkahely nevét, a szakmát, munkaköri besorolást, a jelenlegi munkáltatónál a tevékenység során elszenvedett expozíció időtartamát években vagy hónapokban kifejezve, azon munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőket, amelyeknek a munkavállaló ki van téve, valamint a kockázatértékelés eredményeit, külön-külön feltüntetve a foglalkozás-egészségi osztályokat minden munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényező tekintetében,
h) a veszélyes munkát végző munkavállalók 30.f § (1) bekezdésében foglalt munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi véleményeket a veszélyes munka befejezésétől számított 20 évig megőrizni, vagy ha az o) pontban másként nem kerül meghatározásra,
i) ha jelen törvény vagy külön jogszabályok34) úgy rendelkeznek, a második, harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók egészségének védelmére és fejlesztésére vonatkozó működési szabályzatot dolgozni ki,
j) a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni és azt megőrizni azokról a munkavállalókról, akik a 31. §-ban foglalt második, harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek és a következő, munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőknek vannak kitéve:
1. zaj,
2. rezgés,
3. ionizáló sugárzás,
4. elektromágneses tér,
5. ultraibolya sugárzás,
6. infravörös sugárzás,
7. lézersugárzás,
8. hőterhelés,
9. hidegterhelés,
10. kémiai kóroki tényező,
11. rákkeltő és mutagén tényező,
12. biológiai kóroki tényező,
13. munkahelyi fizikai terhelés,
14. munkahelyi pszichés terhelés,
15. megnövekedett légnyomás,
k) a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve a tevékenységek harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, valamint a tevékenységek harmadik vagy negyedik osztályba történő besorolásának módosítására vagy osztályból való törlésére vonatkozó javaslatokat nyújtani be az illetékes közegészségügyi hatósághoz a 31. § (6) bekezdése alapján,
l) a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve minden év december 31-ig kidolgozni az egészségügyi kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatok csökkentése vagy megszüntetése érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatást azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek, beleértve a veszélyes munkát végző munkavállalók számát és a munkavállalók munkavégzéssel összefüggő egészségi állapotának értékelését, és azt a következő év január 15-ig benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz,
m) a foglalkozási megbetegedés vagy foglalkozási megbetegedés gyanúja vagy veszélye esetén a 31.a § (4) bekezdésébe foglaltak alapján együttműködni az illetékes közegészségügyi hatósággal az értékelt személy munkakörülményeinek és munkavégzése módjának vizsgálata során,
n) a vállalkozói engedély vagy a gazdasági társaság megszűnését követően haladéktalanul átadni a b), h) és j) pontokba foglalt dokumentációt az illetékes közegészségügyi hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjába foglalt munkavállalók nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a munkahely megnevezését,
b) a szakmák megnevezését,
c) a munka- és a munkakörnyezeti tényezőket, amelyeknek a munkavállalók ki vannak téve, valamint a foglalkozás-egészségi osztályokat külön-külön feltüntetve a foglalkozás-egészségi osztályokat minden munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényező tekintetében,
d) a kockázatértékelés keretében végzett, a munkakörnyezetben lévő egészségre káros kóroki tényezők minőségi és mennyiségi felmérésének eredményeit, ha végeztek ilyen felmérést.
(3) Az (1) bekezdés a)–e) és i)–n) pontjába foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a következőkre:
a) a Szlovák Információs Szolgálatra a Szlovák Információs Szolgálat tagjai által a Szlovák Köztársaság területén kívül ellátott állami szolgálat vonatkozásában, valamint a Szlovák Információs Szolgálat aktív tartalékos állományba helyezett tagjai vonatkozásában,
b) a Büntetés-végrehajtási Szervezetre a büntetés-végrehajtási szervezet aktív tartalékos állományba helyezett tagjai vonatkozásában,
c) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumára a rendőri testület tagjai által a Szlovák Köztársaság területén kívül ellátott állami szolgálat vonatkozásában, valamint a rendőri testület aktív tartalékos állományba helyezett tagjai, a Tűzoltó- és Mentőalakulat tagjai és a Hegyimentő Szolgálat aktív állami szolgálaton kívül helyezett tagjai vonatkozásában,
d) a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumára a Szlovák Köztársaság fegyveres erői hivatásos katonái által ellátott állami szolgálat vonatkozásában, akiket feladatok ellátása céljából a Szlovák Köztársaság területén kívülre helyeztek,
e) a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságára a Szlovák Köztársaság területén kívüli vámtisztek állami szolgálatának teljesítése vonatkozásában, valamint az aktív tartalékba helyezett vámtisztek vonatkozásában,
f) a Nemzetbiztonsági Hivatalra a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjai által a Szlovák Köztársaság területén kívül teljesített állami szolgálat vonatkozásában, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal aktív tartalékos állományba helyezett tagjai vonatkozásában.
(4) Az (1) bekezdés f)–h) pontjába és az 52. § (1) bekezdésének g) pontjába foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a Szlovák Információs Szolgálatra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra, a Büntetés-végrehajtási Szervezetre, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumára, a Hegyimentő Szolgálatra, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumára és a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságára, amennyiben e kötelezettségek teljesítését a Szlovák Információs Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, a Hegyimentő Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma és a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága külön jogszabályokkal összhangban biztosítja.34a)
(5) A munkáltató köteles
a) lehetővé tenni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat számára a munkahelyre való bejutást, és elegendő időt biztosítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálat számára a munkaegészségügy és egészségfejlesztés terén végzett szakmai tevékenységének elvégzésére, figyelembe véve a szervezet méretét, a munkavállalók számát, a munkakörülményeket és a munkavállalók expozíciójával kapcsolatos egészségügyi kockázatokat,
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelkezésére bocsátani a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékeléséhez szükséges információkat, beleértve a munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérésének eredményeit, amennyiben végeztek ilyen felmérést.
(6) A harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy köteles
a) biztosítani a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elvégzését, és az értékelés alapján elkészíttetni az írásos kockázatértékelést a tevékenység egészségkárosító kockázat szerinti besorolásával; a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelését és az írásbeli kockázatértékelést minden alkalommal köteles bebiztosítani, amikor a munkakörülményekben olyan változás következik be, amely befolyásolhatja az egészségkárosító kockázat mértékét vagy a tevékenység egészségkárosító kockázat szerinti besorolását,
b) olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a saját és a lakosság fizikai, kémiai, biológiai és egyéb munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettségét a lehető legalacsonyabb elérhető szintre, de legalább a külön jogszabályokban34) meghatározott határértékekre csökkentik,
c) biztosítani a munkaköri alkalmassága vizsgálatát a 30.e § alapján,
d) a tevékenysége harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, valamint a tevékenysége harmadik vagy negyedik osztályba történő besorolásának módosítására vagy osztályból való törlésére vonatkozó javaslattal fordulni az illetékes közegészségügyi hatósághoz a 31. § (6) bekezdése alapján,
e) a veszélyes munka befejezésétől számított 20 évig megőrizni a 30.f § (1) bekezdésébe foglalt munkaköri alkalmasságról szóló orvosi véleményeket.
(7) A más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy a tevékenységéből következő specifikus kockázatokra való tekintettel a 30a., 30ab. és 30.ad §-ok alapján megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosíthat magának.
(8) A munkáltatónak az (1), (2) és (5) bekezdésben említett kötelezettségei a kirendelés ideje alatt a felhasználó munkáltatóra vonatkoznak a kirendelt munkavállalók34b) kapcsolatában.
(9) Amennyiben a 30.a § (11) bekezdése és a 31.a § (18) bekezdésének b) pontja másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején a munkáltató nem köteles ellátni az (1) bekezdés b)–n) pontjaiba, valamint a (2), (5) és (8) bekezdésbe foglalt munkaegészségügyi kötelezettségeit.
(10) A válsághelyzet megszűnését követően a munkáltató haladéktalanul köteles ellátni a munkaegészségügyi kötelezettségeit.
(11) Válsághelyzet idején a harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy nem köteles biztosítani a (6) bekezdés a), c)–e) pontjaiba foglalt munkaegészségügyi kötelezettségeket.
(12) A harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy a válsághelyzet megszűnését követően haladéktalanul köteles teljesíteni a munkaegészségügyi kötelezettségeit.

30.a §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátja a munkavállalók egészségügyi felügyeletét, valamint szakértői és munkaegészségügyi és egészségfejlesztési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a munkáltatónak a 30. § (1) bekezdés a)–d), f), k)–m) pontjaiba foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenységi köre különösen a következőket foglalja magában:
a) a munkakörülmények felügyelete,
b) a munkavállalók munkaköri alkalmasságának vizsgálata a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésével,
c) a munkaegészségügyre, valamint a foglalkozási megbetegedések és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésére irányuló tanácsadás.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a következők végzik:
a) általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel, foglalkozás-orvostan szakorvosi szakképesítéssel, megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel, foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel vagy közegészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
b) foglalkozás-egészségügyi szakápoló, vagy
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat csoportjának egészségügyi dolgozói.
(4) A munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a (3) bekezdésbe foglalt, a munkáltatóval munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozók (a továbbiakban: „saját munkavállaló“) segítségével biztosítja; ha a munkáltatónak nincsenek saját munkavállalói a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot külső vállalkozók által biztosítja.
(5) A (3) bekezdés c) pontjába foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjának tagjai a következők:
a) foglalkozás-orvostan szakorvos, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel, megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos és foglalkozás-egészségügyi szakápoló,34c) vagy
b) az a) pontba foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos és közegészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos.34c)
(6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport tevékenységének szakmai felügyeletét a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője látja el. A foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője kizárólag az (5) bekezdés a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos lehet, aki tagja a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportnak; a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezetője csak egy foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportban lehet orvos.
(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportot a munkahelyi munkakörülményeknek és az egészségkárosító kockázatnak megfelelően más egészségügyi dolgozók34d) is alkothatják.
(8) Az egészségügyi szolgáltató, aki
a) vállalkozó természetes személy, a 30.aa § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységet személyesen végezheti,
b) jogi személy, a 30.aa § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységet a vele munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozóval végezheti.
(9) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat együttműködik a műszaki biztonsági szolgálattal,34e) a munkáltató illetékes szervezeti egységeivel és a munkavállalók képviselőivel, beleértve a munkavédelemért és munkaegészségügyért felelős munkavállalók képviselőit is. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás külső szolgáltató útján történő biztosítása nem mentesíti a munkáltatót a munkaegészségügy területén fennálló kötelezettségei és a munkavállalók munkahelyi egészségvédeleméért való felelőssége alól.
(10) Válsághelyzet idején a 30.d § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és azok a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik a 30c. § alapján külső kivitelezőként nyújtanak szolgáltatást az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók részére
a) amennyiben a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, nem felügyelik a (2) bekezdés a) pontja szerinti munkáltatók munkahelyein a munkakörülményeket,
b) ha a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, nem végzik a munkaköri alkalmasság vizsgálatát a (2) bekezdés b) pontjába foglalt munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésével,
c) amennyiben a (11) bekezdés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdés c) pontjába foglalt, munkaegészségügyre és a foglalkozási megbetegedések és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésére irányuló, a rendkívüli járványügyi helyzetre összpontosító tanácsadást végeznek válsághelyzet idején különösen telefonon vagy elektronikus úton; a tanácsadást nem végezhetik a munkáltatók munkahelyén.
(11) Válsághelyzet idején a (10) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a (2) bekezdés a) és c) pontjába foglalt tevékenységeket a munkáltató munkahelyén, a (2) bekezdés b) pontjába foglalt tevékenységet pedig rendelőhelyiségben kizárólag a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató, illetve a munkáltató és a járóbeteg-szakellátó közötti kölcsönös megállapodás alapján végezhetik, egészségkárosító kockázat fennállása miatt, a munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedések betartása mellett, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően.
(12) A (10) bekezdésbe foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a válsághelyzet megszűnését követően haladéktalanul elvégzik a munkavállalók egészségügyi felügyeletét a 30ad. és 30ab. §-ban foglalt mértékben.

30.aa §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára
(1) A munkáltató a saját munkavállalói által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt munkát végző munkavállalók számára az alábbiak révén biztosítja
a) saját alkalmazottja, aki a 30a. § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos vagy foglalkozás-egészségügyi szakápoló, vagy
b) a 30.a § (3) bekezdésének c) pontjába foglalt saját foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport.
(2) Az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet külső kivitelezőként végző munkavállalók számára a következők nyújtják a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást:
a) a vállalkozó természetes személy, aki egészségügyi szolgáltatóként34f) dolgozik, és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a 30.a § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos révén nyújtja,
b) a jogi személy, aki egészségügyi szolgáltatóként34f) dolgozik, és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a 30.a § (3) bekezdésének a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos révén nyújtja,
c) a vállalkozó természetes személy, aki foglalkozás-egészségügyi szakápoló, és külön jogszabályba34g) foglalt vállalkozói engedéllyel rendelkezik a munkakörülmények felügyeletének ellátására,
d) olyan jogi személy, aki a munkakörülmények felügyeletére vonatkozó, külön jogszabályba34g) foglalt vállalkozói engedéllyel rendelkezik, és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást foglalkozás-egészségügyi szakápoló révén nyújtja, vagy
e) a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akinek a közegészségügyi hivatal a 30.b §-sal összhangban foglalkozás-egészségügyi szolgálatatás nyújtására jogosító működési engedélyt adott ki.
(3) A vállalkozó természetes személy vagy jogi személy esetében
a) a (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti vállalkozó természetes személy vagy jogi személy önállóan végzi a 30.ab §-ba foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységet,
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti vállalkozó természetes személy vagy jogi személy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységet a 30.ab §-ba foglalt foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport bevonásával végzi.

30.ab §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenysége az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az első vagy második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára, mindenekelőtt
a) értékeli a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázatot, és ennek alapján kockázatértékelést készít a munkáltató számára, a tevékenység foglalkozás-egészségi osztályba való besorolásával együtt; amennyiben a 30. § (1) bekezdés c) pontjába foglaltak alapján értékeli az egészségkárosító kockázatot, és nem állapít meg olyan változást a munkakörülményekben, amely befolyásolná az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a tevékenység egészségkárosító kockázat szempontjából történő besorolását, a kockázatértékelésről írásos jegyzőkönyvet készít a munkáltató számára,
b) az egészségkárosító kockázatok csökkentését vagy kiküszöbölését célzó intézkedésekre tesz javaslatot a munkáltatónak, és felhívja a figyelmét a fokozott egészségkárosító kockázatot magukban hordozó tevékenységekre,
c) tanácsadást nyújt a munkáltatónak és a munkavállalóknak a következőkkel kapcsolatban:
1. a munkavállalók munkavégzésének és pihenésének egészségvédelem szempontjából történő tervezése és megszervezése, beleértve a munkahelyek elrendezését, valamint a munkavégzés módját,
2. az egészség védelme a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők, illetve az alkalmazott vagy használni kívánt technológiák káros hatásaival szemben,
3. foglalkozási megbetegedésekkel szembeni és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elleni védelem.
d) részt vesz
1. a munkakörülmények javításában, valamint az új berendezések és technológiák az egészségvédelem szempontjából történő elbírálásában,
2. elsősegélynyújtó képzés szervezésében a kiválasztott munkavállalók számára vagy a kiválasztott munkavállalók elsősegélynyújtó képzésében külön jogszabály34h) alapján,
e) együttműködik a munkáltatóval a munkavállalók tájékoztatása, képzése és oktatása területén az egészség védelme és pozitív befolyásolása, a higiénia, az élettan, a munkapszichológia és az ergonómia témakörében.
f) amennyiben általános orvosi szakterületen, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületen, foglalkozás-orvostan szakterületen vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások szakterületén egészségügyi ellátást nyújtó orvos, munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végez a munkaköri alkalmasság elbírálása céljából.

30.ac §
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat a harmadik vagy negyedik osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára
(1) A munkáltató a saját munkavállalói által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára saját foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport révén biztosítja a 30.a § (3) bekezdésének c) pontjába és a 30.a § (5) bekezdésébe foglaltakkal összhangban.
(2) A harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók részére a külső szolgáltató által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást olyan vállalkozó természetes személy vagy jogi személy nyújtja, akinek a közegészségügyi hivatal a 30.b § alapján foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt adott ki.

30.ad §
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tevékenysége a harmadik vagy negyedik osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók számára mindenekelőtt
a) értékeli a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázatot, és ennek alapján kockázatértékelést készít a munkáltató számára, a tevékenység foglalkozás-egészségi osztályba való besorolásával együtt; amennyiben a 30. § (1) bekezdés c) pontjába foglaltak alapján értékeli az egészségkárosító kockázatot, és nem állapít meg olyan változást a munkakörülményekben, amely befolyásolná az egészségkárosító kockázat szintjét vagy a tevékenység egészségkárosító kockázat szempontjából történő besorolását, a kockázatértékelésről írásos jegyzőkönyvet készít a munkáltató számára,
b) javaslatot dolgoz ki a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek besorolásának módosítására vagy az osztályból való törlésükre,
c) az egészségkárosító kockázatok csökkentését vagy kiküszöbölését célzó intézkedésekre tesz javaslatot a munkáltatónak,
d) a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végez a munkaköri alkalmaság elbírálása céljából,
e) tanácsadást nyújt a munkáltatónak és a munkavállalóknak a következőkkel kapcsolatban:
1. a munkavállalók munkavégzésének és pihenésének, beleértve a munkahelyek elrendezésének és a munkavégzés módjának az egészségvédelem szempontjából történő tervezése és megszervezése,
2. az egészség védelme a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők, illetve az alkalmazott vagy használni kívánt technológiák káros hatásaival szemben,
3. foglalkozási megbetegedésekkel szembeni és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elleni védelem,
f) részt vesz
1. a munkakörülmények javításában, valamint az új berendezések és technológiák az egészségvédelem szempontjából történő elbírálásában,
2. a munkavállalók foglalkozás rehabilitációs szakmai programba történő besorolásával kapcsolatos tevékenységben,34i)
3. a munkaképtelenség, a foglalkozási megbetegedések és a foglalkozással összefüggő megbetegedések elemzésében,
4. az elsősegélynyújtás megszervezésében a munkavállalók életét vagy egészségét fenyegető veszély esetén,
5. elsősegélynyújtó képzés szervezésében a kiválasztott munkavállalók számára vagy a kiválasztott munkavállalók elsősegélynyújtó képzésében külön jogszabály alapján,34j)
6. gyógyüdülés biztosításában,34k)
g) együttműködik a munkáltatóval a munkavállalók tájékoztatása, képzése és oktatása területén az egészség védelme és pozitív befolyásolása, a higiénia, az élettan, a munkapszichológia és az ergonómia témakörében.

30.b §
Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása és visszavonása, valamint az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenyégeket önállóan végző személyek nyilvántartásának vezetése
(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása iránti kérelmet írásban kell benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) vállalkozó természetes személy esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet; vagy
b) jogi személy esetében a cégnevet, a jogi formát, a székhelyét és a statisztikai számjelet,
c) a vállalkozási engedélyt,
d) azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kérelmezőjének rendelkezésére áll
1. a 30.a § (5) bekezdésébe foglalt legalacsonyabb taglétszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport, amellyel munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
2. a rendelőhelyiség működtetésére vonatkozó engedély vagy rendelőhelyiség bérleti szerződése [30.ad § d) pont],
3. az egyes szakmai tevékenységek végzésének tervezett munkafolyamata.
(3) Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadása iránti kérelmet természetes személy vagy a cégjegyzékbe még be nem jegyzett, alapított jogi személy (a továbbiakban: „alapított jogi személy“) nyújtja be, a kérelemnek a következőket tartalmaznia:
a) természetes személy esetében az utónév, családi név, cím és állandó lakóhely címe,
b) a cégnevet, a jogi formát és a székhelyet, ha alapított jogi személyről van szó,
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a jogi személy vagy az alapított jogi személy rendelkezésére áll
1. a 30.a § (5) bekezdésébe foglalt legalacsonyabb taglétszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport,
2. a 30.ad § d) pontjába foglalt, munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat végzésére alkalmas rendelőhelyiség,
d) az egyes szakmai tevékenységek végzésének tervezett munkafolyamata.
(4) A (2) és (3) bekezdésbe foglalt kérelem részét képezi
a) az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kérelmezője a munkáltatóval kapcsolatos szakmai tevékenységeit a munkáltatótól függetlenül fogja végezni,
b) a közigazgatási illeték megfizetését igazoló bizonylat.
(5) A közegészségügyi hivatal kiadja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy részére, ha az megfelel a (2) és (4) bekezdésbe foglalt feltételeknek, illetve a természetes személy vagy alapított jogi személy részére, ha az megfelel a (3) és (4) bekezdésbe foglalt feltételeknek. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyben feltünteti
a) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély számát,
b) természetes személy esetében az utónevet, családi nevet, címet és az állandó lakóhelyének címét, vállalkozó természetes személy esetében a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet; vagy
c) jogi személy esetében a cégnevet, jogi formát, székhelyet és statisztikai számjelet, alapított jogi személy esetében a cégnevet, jogi formát és székhelyet.
(6) Az a természetes személy vagy alapított jogi személy, aki számára az (5) bekezdés alapján foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt adtak ki, abban az esetben kezdheti meg a tevékenységét, ha rendelkezik vállalkozói engedéllyel a külön jogszabállyal34g) összhangban, és a vállalkozói engedély megszerzését követő 30 napon belül írásban benyújtja a közegészségügyi hivatal felé a (2) bekezdés a)–c) pontja és d) pontjának első és második alpontja szerinti dokumentumokat.
(7) A közegészségügyi hivatal határozatlan időre adja ki a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt.
(8) A közegészségügyi hivatal visszavonja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó működési engedélyt, ha a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély jogosultja”) ismételten nem tesz eleget a 30.d §-ba foglalt kötelezettségeknek.
(9) A közegészségügyi hatóság akkor is visszavonja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt, ha a természetes személy vagy a működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kéri az engedély visszavonását.
(10) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély érvénytelenné válik
a) a jogi személy cégjegyzékből való törlésével,
b) a vállalkozói engedély visszavonásával,
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedély a (8) és (9) bekezdés szerinti visszavonásáról szóló határozat érvénybe lépésével,
d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy vagy vállalkozó természetes személy halálával vagy halottá nyilvánításával.
(11) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultság nem száll át a jogutódra és nem ruházható át.
(12) Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akinek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyét a közegészségügyi hivatal visszavonta, legkorábban a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével kérelmezheti ismételten az engedélye kiadását; ez nem vonatkozik azokra a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekre, amelyeket megvontak
a) 30.d § (1) bekezdésének a) és b) pontjába foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt,
b) a (9) bekezdésbe foglalt kérelem alapján.
(13) Az a 30.aa § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti, a foglalkozás-egészségügyi tevékenységét önállóan végző vállalkozó természetes személy vagy jogi személy a tevékenységének megkezdésétől számított 30 napon belül írásban köteles bejelenteni a közegészségügyi hivatalnak a tevékenységének megkezdését; a bejelentésben meg kell adnia az 5. § (4) bekezdés s) pontjába foglalt adatokat és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzése megkezdésének időpontját (30.ab §). A
a) 30.aa § (2) bekezdés a) pontjába foglalt személy köteles a bejelentéshez csatolni az egészségügyi tevékenység önálló végzésére jogosító engedély másolatát vagy az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély másolatát,
b) 30.aa § (2) bekezdés b) pontjába foglalt személy köteles a bejelentéshez csatolni az egészségügyi szolgáltatás szakmai vezetője engedélyének másolatát,
c) 30.aa § (2) bekezdés c) és d) pontjába foglalt személy köteles a bejelentéshez csatolni a vállalkozói engedély másolatát és a közegészségügyi hatóság vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkahelyén szerzett legalább kétéves szakmai gyakorlat igazolását.
(14) A közegészségügyi hivatal a foglalkozás-egészségügyi tevékenységet önállóan végző személyek nyilvántartásából a 30.c §-ban foglalt kötelezettségek ismételt elmulasztása okán eszközöl törlést; a törlésre vonatkozó javaslatot a regionális közegészségügyi hivatal teszi.
(15) Ezen kívül a közegészségügyi hivatal az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan végző személyek nyilvántartásából törlést eszközöl
a) az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan végző személy kérelme alapján,
b) a jogi személynek a cégjegyzékből való törlését követően,
c) a vállalkozói engedély érvényességének megszűnése után,
d) egészségügyi tevékenység önálló végzésére jogosító engedély vagy az egészségügyi szolgáltatás szakmai vezetője engedélyének visszavonását vagy megszűnését követően,
e) az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan kifejtő természetes személy vagy vállalkozó természetes személy halálát követően, vagy halottá nyilvánításával.
(16) A közegészségügyi hivatal által a (14) bekezdés vagy a (15) bekezdés d) pontja alapján törölt, az egyes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket önállóan kifejtő személy legkorábban a nyilvántartásból való törléstől számított egy év letelte után jelentheti be a tevékenysége újbóli megkezdését.

30.c §
Az első vagy második osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot külső kivitelezőként biztosító foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kötelezettségei
Az a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, aki külső kivitelezőként önállóan végzi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységét (30.ab §), az első vagy második osztályba tartozó tevékenységet végző munkavállalók számára köteles
a) a 30.ab §-ba foglalt szakmai tevékenységeket a külön jogszabályokkal34) összhangban végezni,
b) a szakmai tevékenységeket a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban végezni, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére,
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységeket pártatlanul végezni,
d) a 30.ab §-ba foglalt szakmai tevékenységek végzésére vonatkozó dokumentációt, valamint a munkáltató 30. § (1) bekezdés a)–c) pont első alpontja, d) és m) pontja szerinti kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt vezetni,
e) haladéktalanul írásban értesíteni a közegészségügyi hivatalt vállalkozó természetes személy esetében a cégnév vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégnév, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról,
f) lehetővé tenni az illetékes közegészségügyi hatóság számára, hogy ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését.

30.d §
A működési engedéllyel rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgáltató kötelezettségei
(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenység végzése során mindenkor köteles
a) a 30.a § (5) bekezdés szerinti legalacsonyabb taglétszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportba egészségügyi dolgozókat biztosítani, akikkel munkaviszonyban vagy hasonló munkaviszonyban áll,
b) a munkahelyi körülményeknek és az egészségkárosító kockázatnak megfelelően a 30.a § (7) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportban olyan további egészségügyi dolgozókat biztosítani, akikkel munkaviszonyban, hasonló munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban áll,
c) a rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel34l) vagy a rendelőhelyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződéssel rendelkezni, amelyet a rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval kötött, az ionizáló sugárzásnak való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal sugárvédelmi szakértő34ha) is együttműködik,
d) a 30.ab §-ba és a 30.ad §-ba foglalt szakmai tevékenységet külön jogszabályokkal összhangban végezni,
e) szakmai tevékenységét a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban végezni, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére,
f) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységeket pártatlanul végezni,
g) a 30.ab §-ban és a 30.ad §-ba foglalt szakmai tevékenység végzésére vonatkozó dokumentációt, valamint a munkáltató 30. § (1) bekezdés a)–d), f), k)–m) pontjaiba foglalt kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt vezetni,
h) haladéktalanul, írásban értesíteni a közegészségügyi hivatalt – vállalkozó természetes személy esetében – a cégnév vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégnév, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezető személyének megváltozásáról,
i) lehetővé tenni a közegészségügyi hivatal számára az alábbiak ellenőrzését:
1. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésének feltételeit, amelyek alapján 30.b § (2) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyt kiadták,
2. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § 1. bekezdésének a)–h) pontjaiba foglalt kötelezettségeit,
j) lehetővé tenni az illetékes közegészségügyi hatóság számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését a d)–g) pontok alapján.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultja az olyan munkáltatónál végzett munka során, akivel foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzéséről szóló szerződési jogviszonyban áll (30.ab és 30.ad §), a munkáltató hozzájárulásával alvállalkozói szerződés keretein belül megbízhat
a) másik foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultját bizonyos meghatározott tevékenységek elvégzésével az adott munkáltatónál, beleértve a 30.e § (3), (4) és (6) bekezdése szerinti orvosok által a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésével,
b) egy egészségügyi szolgáltatót a 30.e § (3), (4) és (6) bekezdése szerinti orvosok által a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésére.

30.e §
A munkaköri alkalmasság vizsgálata
(1) A munkaköri alkalmasság vizsgálata a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelése és a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményei alapján történik
a) a munkavállaló esetében,
1. aki harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végez,
2. a foglalkozási megbetegedés ugyanazon szakmában, egyazon munkahelyen történő ismételt előfordulása esetében,
3. akinek a munkaköri alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
4. aki második, harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végez, ha egészségügyi okokból hat hónapnál hosszabb ideig nem végezte ezt a tevékenységet,
b) a vállalkozó természetes személy esetében, aki nem foglalkoztat más természetes személyeket,
1. aki harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végez,
2. akinek a munkaköri alkalmasságát külön jogszabály írja elő,35)
c) egy másik, álláskereső természetes személy esetében
1. aki a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenység végzésére jelentkezik; vagy
2. ha a munkaköri alkalmasságát külön jogszabály írja elő.35)
(2) A munkavállalónak a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvételre vonatkozó, a munkaköri alkalmassága elbírálását célzó kötelezettségét külön jogszabály szabályozza.35a)
(3) A harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek esetében a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosa, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosa végzi.
(4) A harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységek esetében a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a (3) bekezdés szerinti orvosokon kívül a foglalkozás-egészségügyi szolgálat általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosai is végezhetik, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosa, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosa vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosa felügyelete mellett.
(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat (3) és (4) bekezdés szerinti orvosának a kérésére a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként az egyéb szükséges kiegészítő vizsgálatokat más releváns szakterületek orvosai35b) vagy más illetékes egészségügyi szakemberek is végezhetik.
(6) Az első vagy a második osztályba sorolt tevékenységek esetében a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a (3) és (4) bekezdésben említett szakterületekre szakosodott foglalkozás-egészségügyi szolgálati orvosokon kívül általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok és gyermekek és serdülők általános járóbeteg-szakellátását végző csecsemő- és gyermekgyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező, nem foglalkozás-egészségügyi szolgálati orvosok is elvégezhetik. A munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése a munkáltató által a végzett tevékenységre és a munkavállaló munkakörülményeire vonatkozó információk, valamint az egészségkárosító kockázatok értékelésének eredményei alapján történik.
(7) Amennyiben az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos vagy a gyermekek és serdülők általános járóbeteg-szakellátását végző csecsemő- és gyermekgyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos, aki a (6) bekezdés szerinti második osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállaló munkavégzéshez kapcsolódó előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatait végzi, a munkavállaló egészségi állapotában olyan változást tapasztal, amely hatással lehetne a munkavállaló munkaköri alkalmasságára, a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat további menetéről konzultál egy foglalkozás-orvostan szakorvossal, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvossal, és a konzultáció eredményét bejegyzi az egészségügyi dokumentációba.
(8) A munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat rendelőhelyiségben végzik.
(9) Az (1) bekezdés a) pont első alpontja, b) pont első alpontja és c) pont első alpontja szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat el kell végezni
a) a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megkötését vagy az olyan vállalkozó természetes személy általi munkavégzés megkezdését megelőzően, aki nem foglalkoztat más természetes személyt,
b) a munkavégzéssel kapcsolatban,
c) a munkaköri beosztás minden módosítása előtt,
d) a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megszűnése, illetve a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy munkaviszonyának egészségügyi okokból történő megszüntetése esetén,
e) a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megszűnését követően, ha a munkavállaló ezt kéri a korábbi munkáltatójától, akinél késői hatású egészségkárosító kockázati tényezőkkel járó tevékenységet végzett.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti a munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat el kell végezni
a) kétévente egyszer a harmadik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók és más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy esetében,
b) évente egyszer a negyedik osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók és más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy esetében.2)
(11) A (9) bekezdés b) pontjában foglalt, munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat háromévente egyszer kell elvégezni a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt, késői hatású egészségkárosító kockázati tényezőkkel járó tevékenységek esetében.
(12) Az egyazon munkahelyen előforduló azonos foglalkozási megbetegedés felismerését követően azonnal el kell végezni az ugyanazon szakmájú munkavállaló (1) bekezdés a) pontjának második alpontja szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatát, ha az adott munkahelyen korábban nem fordult elő ilyen foglalkozási megbetegedés.
(13) Az (1) bekezdés a) pontjának negyedik alpontja szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a munkavállaló egészségi állapotának a végzett munkával összefüggő feltételezett változásainak megállapítása céljából, vagy a munka végzésével kapcsolatos ellenjavallatok feltárása céljából, valamint a munkavállaló egészségének védelmét szolgáló megfelelő intézkedések ajánlása céljából végzik, vagy hogy megállapítsák a munkavállaló más munkára való átirányításának és a foglalkozási rehabilitáció34i) biztosítása indokoltságát.
(14) A közegészségügyi hivatal vagy az illetékes közegészségügyi hatóság a munkáltatót és a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személyt soron kívüli munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésére kötelezheti, ha a munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezők vagy az egészségkárosító kockázatok jelentősen megváltoznak, vagy ha a munkavállalók vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy egészségi állapotában a munkavégzéssel összefüggésben jelentős változás következik be, vagy ha több munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következik be, amely a munkakörülményekkel hozható összefüggésbe.
(15) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javasolhatja a munkáltatónak a soron kívüli munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzését, ha ez szükséges ahhoz, hogy korai stádiumban felismerjék a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkező, a munkavégzéshez köthető változásokat.
(16) A munkáltató a munkavállalók képviselőivel és a (6) bekezdésben említett orvossal folytatott konzultációt követően gondoskodik arról, hogy a munkavállaló soron kívüli munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton vegyen részt, ha a munkavállaló munkaköri alkalmasságával kapcsolatban jogos kétségei vannak; a munkavállaló kötelessége, hogy alávesse magát ennek a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnak.
(17) A munkáltató biztosíthatja az állásra jelentkező természetes személyek és az első vagy második osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatát, a munkaköröket és munkahelyeket a munkáltató a munkavállalók képviselőivel és a (6) bekezdésben említett orvossal konzultálva határozza meg; ez nem vonatkozik az (1) bekezdés a) pontjának második, harmadik vagy negyedik alpontja, b) pontjának második alpontja vagy c) pontjának második alpontja szerinti munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzésére. Ha a munkáltató az első mondat szerinti munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot biztosít, az álláskereső természetes személyeknek és a munkavállalóknak kötelező részt venniük a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton.
(18) Amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik, a munkaköri alkalmasság vizsgálatával kapcsolatban felmerült költségeket, beleértve a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony megkötése előtt és a munkaviszony vagy hasonló munkaviszony (9) bekezdés e) pontja szerinti megszűnését követően történő munkaköri alkalmasság vizsgálatával kapcsolatban felmerült költségeket is a munkáltató vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy fedezi.
(19) Amennyiben a (20) bekezdés másként nem rendelkezik, válsághelyzet idején az (1) bekezdés a) pontja szerinti munkavállaló, az (1) bekezdés b) pontja szerinti, más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy és az (1) bekezdés c) pontja szerinti álláskereső természetes személy esetében nem kerül elvégzésre a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének és a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményeinek alapján történő munkaköri alkalmassági vizsgálat.
(20) A munkaköri alkalmasság vizsgálatát kötelező elvégezni azon egészségügyi dolgozók esetében, akik rendkívül veszélyes fertőző betegség okozta világjárvány idején az életük és egészségük közvetlen veszélyeztetése mellett nyújtanak egészségügyi ellátást.
(21) Válsághelyzetben a becsületbeli nyilatkozat a következőket helyettesíti
a) az (1) bekezdés c) pontja szerinti álláskereső természetes személy munkaügyi alkalmasságának vizsgálatát, amelynek mintáját a 3ca. melléklet tartalmazza,
b) a természetes személynek az élelmiszerek és ételek előállításával, kezelésével és forgalmazásával kapcsolatos epidemiológiai szempontból releváns tevékenység végzésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását, amelynek mintáját a 3cb. melléklet tartalmazza.
(22) A (21) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozatot legkésőbb a válsághelyzet megszűnését követő 90 napon belül munkaköri alkalmasság vizsgálattal vagy a természetes személynek az élelmiszerek és ételek előállításával, kezelésével és forgalmazásával kapcsolatos epidemiológiai szempontból releváns tevékenység végzésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságról szóló igazolással szükséges helyettesíteni.

30.f §
Munkaköri orvosi alkalmassági vélemény
(1) A munkaköri alkalmasságot elbíráló orvos a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit az egészségügyi dokumentációjában36) rögzíti, és munkaköri orvosi alkalmassági véleményt37) dolgoz ki. A munkaköri orvosi alkalmassági véleményt átadja a munkáltatónak vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személynek; a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény másolatát eljuttatja a munkavállalóhoz és ahhoz az orvoshoz, akivel a munkavállaló vagy a más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötött,37a) és kérésre rendelkezésére bocsátja a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit.
(2) A munkaköri orvosi alkalmassági véleménynek tartalmaznia kell a nyilvántartási számot, a munkáltatóra vonatkozó adatokat, nevezetesen a jogi személy cégnevét, jogi formáját és székhelyét, illetve a vállalkozó természetes személy cégnevét és a vállalkozás helyét; a munkavállaló vagy a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy adatait, nevezetesen a nevét, családi nevét, születési idejét, lakcímét, munkaköri beosztását, az elbírált tevékenységet, a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőket, valamint az foglalkozás-egészségi osztályt az egyes munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezők tekintetében. A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúziója a következő:
a) alkalmas az elbírált tevékenység végzésére,
b) az elbírált tevékenység végzésére ideiglenes nem alkalmas, vagy
c) tartósan alkalmatlan az elbírált tevékenység elvégzésére.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt munkaköri orvosi alkalmassági vélemények mintáit a 3.c melléklet tartalmazza.

30.g §
A munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálata
(1) Ha a munkavállaló, a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy, vagy az álláskereső természetes személy úgy véli, hogy a munkaköri alkalmasságának elbírálása helytelen, írásban kérheti a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény felülvizsgálatát attól az orvostól, aki a 30.f §-ban foglalt orvosi véleményt kiállította; az orvos köteles a kérelmezőt legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni arról, hogy a kérelme milyen módon kerül elbírálásra.
(2) Ha a munkaköri orvosi alkalmassági véleményt az orvos nem változtatja meg, a kérelmező írásban kérheti a munkaköri alkalmassága ismételt vizsgálatát olyan egészségügyi szolgáltatótól,34f) aki egyetemi kórházban vagy oktató kórházban nyújt fekvőbeteg-szakellátást,37b) amelyet szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok végeznek.
(3) Az igénylőnek a munkaköri alkalmassága ismételt vizsgálatát azon az egészségügyi szolgáltatón keresztül kell kérelmeznie, aki az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági véleményt kiállította. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató a kérelmet a kapcsolódó orvosi dokumentációval együtt továbbítja a kérelmező munkahelyéhez legközelebb eső, a (2) bekezdés szerinti egyetemi kórházban vagy oktató kórházban fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz.
(4) Az egészségügyi szolgáltató, aki a (2) bekezdés szerinti, egyetemi kórházban vagy oktató kórházban nyújtott fekvőbeteg-szakellátást biztosít, szükség esetén a munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálata céljából felkéri a munkáltatót és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot - ha van ilyen -, hogy nyújtsa be a munkavállaló által végzett tevékenységre és a munkakörülményeire vonatkozó szükséges dokumentumokat, valamint az egészségkárosító kockázatok értékelésének eredményeit.
(5) A kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti egyetemi kórházban vagy oktató kórházban fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vagy megerősíti a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúzióját, vagy – ha a munkaköri alkalmasságot helytelenül bírálták el – új munkaköri orvosi alkalmassági véleményt ad ki a 30.f § alapján, ha az elbírálás összetett, a határidő további 30 nappal meghosszabbodik; az új munkaköri orvosi alkalmassági véleményt eljuttatja a kérelmezőhöz, a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény másolatát a munkáltatóhoz és az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági véleményt kiállító orvoshoz.
(6) A (2) bekezdésbe foglalt egyetemi kórházban vagy oktató kórházban fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálatával kapcsolatos költségeit a következő téríti:
a) a kérelmező, ha az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúziója megerősítést nyer,
b) az egészségügyi szolgáltató, aki a munkaköri alkalmasságot a 30.f §-ba foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, ha az eredeti munkaköri orvosi alkalmassági vélemény konklúziója nem igazolódik.
(7) A (6) bekezdésbe foglalt költségtérítésre az egészségügyi ellátás költségeinek térítésére vonatkozó általános érvényű jogszabályok vonatkoznak.
(8) Válsághelyzet idején nem kerül sor a munkaköri alkalmasság ismételt vizsgálatára.

31. §
Az egészségkárosító kockázatok értékelése és a tevékenységek besorolása
(1) A munkavállalók egészségére lehetséges hatást gyakorló, a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők szintje és jellege, az egészségkárosító kockázatok értékelése, és a munkavállalók egészségi állapotában bekövetkező változások alapján a tevékenységek négy foglalkozás-egészségi osztályba sorolhatóak.
(2) Az első foglalkozás-egészségi osztályba azok a tevékenységek tartoznak, amelyek végzése nem hordozza magában a munkavállaló munkavégzés és munkakörnyezet hatása okán történő egészségkárosodásának kockázatát, vagy a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat mértéke elfogadható.
(3) A második foglalkozás-egészségi osztályba azok a tevékenységek tartoznak, amelyek esetében a kockázatot figyelembe véve nem feltételezhető egészségkárosodás, de nem zárható ki a szervezetnek a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő terhelésre adott negatív reakciója; a szervezetnek a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő terhelésre adott negatív reakciója a szervezet váratlan vagy előre nem látható reakciója, amely tünet vagy eltérő jel formájában jelentkezik, beleértve a megváltozott laboratóriumi értékeket vagy a szervezet megváltozott működési képességét, a munkavégzés és a munkakörnyezet adott kóroki tényezőjének való kitettséggel összefüggésben. Ezek olyan tevékenységek, amelyek estében a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők nem haladják meg a külön jogszabályokban meghatározott határértékeket vagy kritériumokat.34) A munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat szintje magasabb, mint az átlagnépességé, de elfogadható.
(4) A harmadik foglalkozás-egészségi osztályba azok a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő magas szintű egészségkárosító kockázattal járó tevékenységek tartoznak, amelyek esetében
a) a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségét műszaki vagy szervezési intézkedésekkel nem csökkentik a megállapított határérték szintjére, és a kockázat csökkentéséhez egyéb specifikus védelmi intézkedésekre van szükség, beleértve az egyéni védőeszközök használatát,
b) a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségét műszaki vagy szervezési intézkedésekkel a megállapított határérték szintjére csökkentik, de
1. a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők kombinációja és kölcsönhatása káros lehet az egészségre, vagy
2. a hatást gyakorló tényezőkkel összefüggő változásokat észlelnek a munkavállalók egészségi állapotában,
c) nincsenek megállapított határértékek, de a szervezet kedvezőtlen reakciója a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők lehetséges specifikus hatására utal, és a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettség károsíthatja a munkavállaló egészségét.
(5) A negyedik foglalkozás-egészségi osztályba csak kivételesen, korlátozott időre, legfeljebb egy év időtartamra sorolják be a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő nagyon magas szintű egészségkárosító kockázattal járó tevékenységeket; ezek olyan tevékenységek,
a) amelyek esetében a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos és munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségét nem lehet műszaki vagy szervezési intézkedésekkel a megállapított határértékek szintjére csökkenteni, és a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettség meghaladja a harmadik osztályba történő besorolás kritériumait, és egyéb specifikus védelmi intézkedésekre van szükség, beleértve az egyéni védőeszközök használatát is,
b) amelyek a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezet egyes kóroki tényezőinek való kitettség mértéke alapján a harmadik osztályba tartoznak, de
1. a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezők kombinációja és kölcsönhatása növeli az egészségkárosodás kockázatát, vagy
2. a hatást gyakorló tényezőkkel összefüggő változásokat észlelnek a munkavállalók egészségi állapotában.
(6) A harmadik és negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenység veszélyes tevékenységnek minősül. A tevékenység harmadik és negyedik osztályba történő besorolásáról, a harmadik és negyedik osztályba tartozó munkák besorolásának megváltoztatásáról vagy törléséről az illetékes közegészségügyi hatóság dönt a munkáltató, a más természetes személyt nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy javaslata alapján vagy saját kezdeményezése alapján.

31.a §
A foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélyének elfogadása
(1) Ha a természetes személy egészségügyi ellátását végző egészségügyi szolgáltató34f) arra gyanakszik, hogy a személy betegsége a munkavégzéssel függ össze, a természetes személyt munkahelyéhez legközelebbi székhellyel rendelkező, szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostani szakorvoshoz, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvoshoz vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvoshoz irányítja.
(2) A foglalkozási megbetegedést és a foglalkozási megbetegedés veszélyét38a) (a továbbiakban: „foglalkozási megbetegedés“) a természetes személy egészségi állapotának elbírálása és az illetékes közegészségügyi hatóság (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján szakellátó hely fogadja el, amely olyan egészségügyi szolgáltató, amely szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok által nyújtott egészségügyi ellátást biztosít;34c) a szakellátó hely a foglalkozási megbetegedés elfogadására vonatkozó orvosi véleményt dolgoz ki.38b)
(3) A szakellátó hely nem vizsgálhatja a munkavállaló foglalkozási megbetegedésének gyanúját, ha annak munkáltatója számára nyújt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást.
(4) A foglalkozási megbetegedés szakellátó hely általi elfogadásának kötelező alapanyaga a foglalkozási megbetegedés gyanúja kapcsán vizsgált személy munkakörülményeinek és munkavégzése módjának vizsgálata alapján megfogalmazott szakvélemény (a továbbiakban: „foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény“), amelyet az illetékes közegészségügyi hatóság dolgoz ki; a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvéleményt a szakellátó hely kérelmének beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül dolgozza ki. Összetett kivizsgálás esetén a határidő további 60 nappal meghosszabbodik. A foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény kellékei a 3.d mellékletben találhatóak.
(5) A (4) bekezdés szerinti foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény konklúzióját az illetékes közegészségügyi hatóság kérésre a vizsgált személy és annak munkáltatója rendelkezésére bocsátja.
(6) A foglalkozási megbetegedés elfogadását a szaktevékenység végzésre szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok által biztosított fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjének kell írásban igazolnia; a foglalkozási megbetegedés elfogadását igazoló vezető beosztású munkavállalónak a foglalkozás-orvostan, a klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterület vagy a bőr- és nemibeteg-gyógyászat szakterületén belüli szaktevékenységek végzésére szakmailag illetékes orvosnak kell lennie.
(7) Ha a foglalkozási megbetegedés gyanújának elbírálása vitás vagy nem egyértelmű, a szakellátó hely köteles a foglalkozási megbetegedés gyanúját elbírálás céljából a regionális foglalkozási megbetegedéseket elbíráló bizottsághoz (a továbbiakban: „regionális bizottság“) vagy az elbírálás alá vont személy munkahelyéhez legközelebbi székhelyű, az egyetemi kórházban létrehozott, foglalkozási bőrbetegséget elbíráló regionális bizottsághoz (31.e §) továbbítani.
(8) A regionális bizottság vagy a foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság legkésőbb a szakellátó hely kérelmének kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról; a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntést továbbítja a szakellátó hely felé. A regionális bizottság vagy a foglalkozási bőrbetegséget elbíráló regionális bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntése a szakellátó helyre nézve kötelező jelleggel bír.
(9) Ha a foglalkozási megbetegedés gyanújának elbírálása különösen összetett, a szakellátó hely köteles a foglalkozási megbetegedés gyanúját elbírálásra a Foglalkozási Megbetegedések Elbírálásával Foglalkozó Szlovákiai Bizottsághoz (a továbbiakban: „Szlovákiai Bizottság“) továbbítani, és erről a vizsgált személyt írásban tájékoztatni.
(10) A (9) bekezdésbe foglalt eseteken kívül a Szlovákiai Bizottság a következőket is elbírálja
a) a munkakörnyezetben vagy a munkafolyamatok során előforduló bizonyítottan rákkeltő - a rákkeltés kockázatával járó - vegyi anyagokkal történő munkavégzés következtében kialakuló, a vizsgált személynél az érintett célszervekben manifesztálódó olyan rákos megbetegedések elfogadása, amely nem szerepel a foglalkozási megbetegedések jegyzékében,4a)
b) a vizsgált személy egyéb egészségkárosodása, amely nem munkahelyi baleset és nem a foglalkozási megbetegedések jegyzékében szereplő foglalkozási megbetegedés.
(11) Ha a Szlovákiai Bizottság a (9) vagy (10) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés gyanúját bírálja el, legkésőbb a szakellátó hely vagy a (6) bekezdésébe foglalt egészségügyi szolgáltató vezető beosztású munkavállalója kérelmének beérkezésétől számított 60 napon belül kidolgozza a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntést; a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntést továbbítja a szakellátó hely felé. A Szlovákiai Bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntése a szakellátó helyre nézve kötelező jelleggel bír.
(12) A szakellátó hely a (4) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény vagy a (8) és (11) bekezdésekbe vagy a 31.c § (4) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kiadja a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi véleményt, és azt megküldi a következőknek:
a) a vizsgált személynek,
b) a munkáltatónak,
c) az illetékes közegészségügyi hatóságnak,
d) a Szociális Biztosítónak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Társadalombiztosítási Osztályának, a Fegyveres Erők Társadalombiztosítási Osztályának, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Társadalombiztosítási Osztályának a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága Társadalombiztosítási Osztályának.
(13) A foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi vélemény tartalmazza:
a) a nyilvántartási számot,
b) az egészségügyi szolgáltató nevét, címét és a statisztikai számjelét,
c) a vizsgált személy utónevét és családi nevét, születési idejét és az állandó lakóhelyének címét,
e) a vizsgált személy munkáltatójának adatait,
f) a vizsgált személy munkahelyének nevét, szakmáját és munkaköri beosztását,
g) a foglalkozási megbetegedés foglalkozási megbetegségek jegyzéke szerinti számát és megnevezését,
h) az indoklást és a konklúziót,
i) a szakellátó hely bélyegzőlenyomatát, amelyen szerepel az orvos szakterülete, valamint az orvos aláírását.
(14) A (13) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi vélemény mintája a 3e mellékletben található.
(15) A foglalkozási megbetegedés elfogadásának időpontja az a nap, amikor a (13) bekezdésbe foglalt szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi véleményt kiadják.
(16) Ha a szakellátó hely nem fogadja el a foglalkozási megbetegedést, a (4) bekezdésbe foglalt foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos szakvélemény vagy a (8) és (11) bekezdésekbe vagy a 31.c § (4) bekezdésébe foglalt foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kiadja a foglalkozási megbetegedés el nem fogadásáról szóló orvosi véleményt, és azt megküldi a következőknek:
a) a vizsgált személynek,
b) a munkáltatónak,
c) az illetékes közegészségügyi hatóságnak.
(17) Válsághelyzet idején
a) ha a (18) bekezdés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésbe foglalt foglalkozás-orvostani és bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakellátó helyek nem vizsgálják a természetes személy egészségi állapotát foglalkozási megbetegedés elfogadása vagy el nem fogadása céljából, és nem fogadnak el foglalkozási megbetegedést, kivételt képez az életveszély vagy a COVID-19 megbetegedés,
b) ha a (18) bekezdés másként nem rendelkezik, az illetékes közegészségügyi hatóságok foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén nem vizsgálják a vizsgált személy munkakörülményeit és a munkavégzés módját a (4) bekezdés alapján, kivételt képez az életveszély vagy a COVID-19 megbetegedés,
c) ha a (18) bekezdés másként nem rendelkezik, nem ülésezik a (7) bekezdés szerinti regionális bizottság, foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság és a (9) bekezdés szerinti Szlovákiai Bizottság, kivételt képez az életveszély vagy a COVID-19 megbetegedés.
(18) Válsághelyzet idején, a vizsgált személy egészségi állapotának szakszerű elbírálása alapján az életveszélyen vagy a COVID-19 megbetegedésen túli esetekben is
a) a 17. bekezdés a) pontjába foglalt szakellátó hely elkezdheti a foglalkozási megbetegedés elfogadásának eljárását,
b) a (17) bekezdés b) pontjába foglaltak szerinti illetékes közegészségügyi hatóság a szakellátó hely kérésére foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén megvizsgálhatja a vizsgált személy munkakörülményeit és a munkavégzése módját; a munkáltató köteles a 30. § (1) bekezdésének m) pontja alapján együttműködni az illetékes közegészségügyi hatósággal,
c) a 17. bekezdés c) pontja szerinti regionális bizottság, a foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság és a Szlovákiai Bizottság, vagy per rollam vizsgálhatják a foglalkozási megbetegedést.
(19) A szakellátó helyek a válsághelyzet megszűnése után késedelem nélkül fogadnak el foglalkozási megbetegedést.

31.b §
A foglalkozási megbetegedés bejelentése és nyilvántartása
(1) A szakellátó hely a 31.a § (13) bekezdése szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadásáról szóló orvosi vélemény kibocsátását követő tíz napon belül bejelenti a foglalkozási megbetegedés elfogadásának tényét a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye bejelentésére szolgáló nyomtatványon, a nyomtatvány első részét megőrzi, a nyomtatvány többi részét pedig elküldi
a) annak a körzeti orvosnak, akivel a vizsgált személy egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötött,37a)
b) a nemzeti központnak,
c) a vizsgált személynek,
d) az illetékes közegészségügyi hatóságnak,
e) a munkáltatónak,
f) a szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok által biztosított fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, amelynek vezetője igazolta a foglalkozási megbetegedés elfogadását (31.a § (6) bekezdés),
g) a Szociális Biztosítónak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Társadalombiztosítási Osztályának, a Fegyveres Erők Társadalombiztosítási Osztályának, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Társadalombiztosítási Osztályának a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatósága Társadalombiztosítási Osztályának.
h) az Országos Munkaügyi Felügyelőségnek vagy a Bányászati Főhivatalnak, ha a foglalkozási megbetegedést olyan személynél ismerték fel, aki külön jogszabály szerinti tevékenységet végez.38c)
(2) Az elfogadott foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek nyilvántartását elektronikus formában az az egészségügyi szolgáltató vezeti, aki foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakterületen belül nyújt kórházi fekvőbeteg-szakellátást, és amelynek a vezetője megerősítette a foglalkozási megbetegedés elfogadását (31.a § (6) bekezdés); a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a foglalkozási megbetegedést elfogadó egészségügyi szolgáltató nevét, címét és azonosítószámát,
b) annak a személynek az utónevét, családi nevét és titulusát, akinek a foglalkozási megbetegedését elfogadták,
c) annak a személynek a személyi azonosító számát, akinek a foglalkozási betegségét elfogadták,
d) állandó lakóhelyet (község),
e) a jogi személy cégnevét, jogi formáját, székhelyét és azonosítószámát, illetve a vállalkozó természetes személy cégnevét, vállalkozási helyét és azonosítószámát, ahol a foglalkozási megbetegedés keletkezett,
f) a munkáltató gazdasági tevékenységét,
g) annak a személynek a foglalkozását (szakmáját), akinek a foglalkozási megbetegedését elfogadták,
h) a foglalkozási megbetegedés tételét és megnevezését a foglalkozási betegségek jegyzékéből,
i) a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása szerinti diagnózist,
j) a foglalkozási megbetegedés első kórisméjének időpontját,
k) a foglalkozási megbetegedés elfogadásának időpontját,
l) a betegség súlyosságát annak heveny formájában,
m) a betegség súlyosságát annak krónikus formájában,
n) a kitettséget - a foglalkozási megbetegedést okozó a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőt,
o) a foglalkozás-egészségi osztályt,
p) a termékek felhasználás szerinti osztályozását,
q) a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőknek való kitettség időtartamát években és hónapokban kifejezve,
r) annak a személynek az eddigi munkaképességét, akinek a foglalkozási betegségét elfogadták.
(3) A foglalkozási megbetegedés bejelentésére szolgáló formanyomtatvány mintája a 3.f mellékletben található.
(4) A foglalkozás-orvostan, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia vagy bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakterületen belül kórházi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye bejelentésére szolgáló nyomtatvány (1. bekezdés f) pontja) kézhezvételét követően a (2) bekezdésbe foglalt adatokat a következő naptári hónap 10. napjáig továbbítja az elfogadott foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek központi nyilvántartásába, amelyet a pozsonyi Egyetemi Kórház vezet.

31.c §
Az elfogadott foglalkozási megbetegedés vagy az el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálata
(1) Ha a vizsgált személy vagy a munkáltató úgy véli, hogy a foglalkozási megbetegedés gyanúját tévesen bírálták el, a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról szóló orvosi vélemény (31.a § (13) vagy (16) bekezdés) kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban kérelmezheti a Szlovákiai Bizottságtól az elfogadott vagy el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálatát.
(2) Amennyiben a Szlovákiai Bizottság már elbírálta a foglalkozási megbetegedést, nem kérelmezhető az (1) bekezdés alapján az elfogadott vagy el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálata.
(3) Ha a Szlovákiai Bizottság megerősíti a foglalkozási megbetegedés szakellátó hely általi korábbi elfogadásának vagy el nem fogadásának helyességét, ennek tényéről az (1) bekezdésbe foglalt kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt és a szakellátó helyet.
(4) Ha a szakellátó hely foglalkozási megbetegedés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó döntése helytelen volt, a Szlovákiai Bizottság a foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról szóló döntését az (1) bekezdésbe foglalt kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül továbbítja a szakellátó helynek.
(5) A Szlovákiai Bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról hozott döntése a szakellátó helyre nézve kötelező érvényű. A Szlovákiai Bizottság foglalkozási megbetegedés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról szóló döntésének kézhezvételét követő 30 napon belül a szakellátó hely új orvosi véleményt bocsát ki (31.a § (13) vagy (16) bekezdés).
(6) Ha a Szlovákiai Bizottság megerősíti a foglalkozási megbetegedés szakellátó hely általi eredeti elfogadásának vagy el nem fogadásának helyességét, a kérelmező a foglalkozási megbetegedés ismételt elfogadásával vagy el nem fogadásával kapcsolatos költségeket megtéríti a szakellátó helynek, és amennyiben költségek merültek fel, az illetékes közegészségügyi hatóságnak is.
(7) A (6) bekezdés szerinti költségtérítésre az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésére vonatkozó általános érvényű jogszabályok vonatkoznak.
(8) Válsághelyzet idején az elfogadott vagy el nem fogadott foglalkozási megbetegedés ismételt vizsgálatára nem kerül sor.

31.d §
A Szlovákiai Bizottság
(1) A Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere a Szlovákiai Bizottságot saját tanácsadó testületeként hozza létre a foglalkozási megbetegedések vizsgálatának céljára. A Szlovákiai Bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza, amelyet a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere hagy jóvá.
(2) A Szlovákiai Bizottság tagsága elnökből és nyolc tagból áll. A Szlovákiai Bizottság elnöke szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvos vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos. A Szlovákiai Bizottság tagjai szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok és megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok. A Szlovákiai Bizottság elnökét és tagjait a Szlovák Köztársaság egészségügyi minisztere nevezi ki és hívja vissza a minisztérium klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakterületéért felelős vezető szakértőjének javaslata alapján. Az Szlovákiai Bizottság tagjává a szakellátó helynek csak egy, a harmadik mondat szerinti szakterületen belüli szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes szakorvosát nevezik ki.
(3) A Szlovákiai Bizottság ülésén részt vesz a szakellátó hely szakorvosa, aki a foglalkozási megbetegedést elbírálta (31.a § (2) bekezdés).
(4) Az elnök más szakértőket is meghívhat a Szlovákiai Bizottság ülésére; a szakértő véleménye nem kötelező érvényű a Szlovákiai Bizottságra nézve.
(5) A Szlovákiai Bizottság
a) foglalkozási megbetegedéseket vizsgál a 31.a § (9) és (10) bekezdése alapján,
b) a 3.1c §-ban foglaltaknak megfelelően ismételten megvizsgálja a foglalkozási megbetegedés elfogadását vagy el nem fogadását,
c) a foglalkozási megbetegedések jegyzékének4a) módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatokkal fordul a minisztérium felé.

31e. §
A regionális bizottság
(1) A regionális bizottságot olyan egészségügyi szolgáltató hozza létre, mely egyetemi kórházban nyújt fekvőbeteg-szakellátást, amelyet szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok végeznek. A regionális bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza.
(2) A regionális bizottság tagsága elnökből és négy tagból áll. A regionális bizottság elnöke szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvos vagy klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos. A regionális bizottság tagjai szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok és megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok. A regionális bizottság tagjává a szakellátó helynek csak egy, a kijelölt szakterületen belüli szaktevékenységek végzésére szakmailag illetékes szakorvosát nevezik ki.
(3) A regionális bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdésbe foglalt egészségügyi szolgáltató nevezi ki és hívja vissza a Szlovák Orvosi Kamara illetékes szakmai társaságának javaslata alapján.
(4) A regionális bizottság tanácskozásain a következők vesznek részt
a) a szakellátó hely szakorvosa, aki a foglalkozási megbetegedést elbírálta (31.a § (2) bekezdés),
b) az illetékes közegészségügyi hatóság egészségügyi szakembere, aki a 7. § (1) bekezdésének h) pontja vagy a 11. § j) pontja alapján a foglalkozási megbetegedés gyanúja miatt vizsgált személy munkakörülményeit és munkavégzési módját vizsgálta.
(5) A regionális bizottság elnöke más szakértőket is meghívhat az ülésre; a szakértő véleménye nem kötelező érvényű a regionális bizottságra nézve.

31.f §
Foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság
(1) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottságot olyan egészségügyi szolgáltató hozza létre, aki egyetemi kórházban nyújt fekvőbeteg-szakellátást, amelyet szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok végeznek. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tevékenységét alapszabály szabályozza.
(2) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagsága elnökből és négy tagból áll. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság elnöke szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagjai szaktevékenység végzésére szakmailag illetékes bőr- és nemibeteg-gyógyászati szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok, foglalkozás-orvostan szakorvosok, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok és megelőző orvostan és toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosok. A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagjává a szakellátó helynek csak egy, a kijelölt szakterületen belüli szaktevékenységek végzésére szakmailag illetékes szakorvosát nevezik ki.
(3) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdésbe foglalt egészségügyi szolgáltató nevezi ki és hívja vissza a Szlovák Orvosi Kamara illetékes szakmai társaságának javaslata alapján.
(4) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tanácskozásain a következők vesznek részt:
a) a szakellátó hely szakorvosa, aki a foglalkozási bőrbetegséget elbírálta (31.a § (2) bekezdés),
b) az illetékes közegészségügyi hatóság egészségügyi szakembere, aki a 7. § (1) bekezdésének h) pontja vagy a 11. § j) pontja alapján a bőrbetegség gyanúja miatt vizsgált személy munkakörülményeit és munkavégzési módját vizsgálta.
(5) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság elnöke más szakértőket is meghívhat az ülésre; a szakértő véleménye a bizottságra nézve nem kötelező érvényű.
(6) A foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság bírálja el az összes foglalkozási bőrbetegséget.

32. §
A munkavállalók munkahelyi zajjal szembeni védelme
(1) Az a munkáltató, aki zajforrásként működő berendezést használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal39) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók zajnak való kitettségét, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2) Amennyiben a munka jellegéből adódóan a hallásvédő eszközök teljes körű és megfelelő használata nagyobb egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet, mint a használatuk mellőzése, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal kivételes esetekben mentességet adhat. A munkáltató köteles kérelmezni a mentesség engedélyezését.
(3) A mentesség engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:
a) a mentesség engedélyezése iránti kérelem okát,
b) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozik,
c) a mentesség hatálya alá tartozó munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(4) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a munkáltatóval, a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi képviselőjével és az Országos Munkaügyi Felügyelőséggel vagy az illetékes munkaügyi felügyelőséggel folytatott konzultációt követően engedélyezheti a (2) bekezdés szerinti mentességet. A mentesség engedélyezéséről szóló határozatban a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a munkáltató a különleges körülményekre való tekintettel teljesíteni köteles annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az exponált munkavállalók egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat. A mentességet a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal négyéves időtartamra engedélyezi, és a mentesség engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja. A regionális közegészségügyi hivatal haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett mentességekről. A (2) bekezdés alapján engedélyezett mentességek naprakész jegyzékét a közegészségügyi hivatal teszi közzé.
(5) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a közegészségügyi hivatalt vagy a regionális közegészségügyi hivatalt a mentesség engedélyezéséhez vezető körülmények minden változásáról.

33. §
A munkavállalók rezgés elleni védelme a munkahelyen
(1) Az a munkáltató, aki rezgésforrást jelentő berendezést használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal40) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók rezgésnek való kitettségét, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2) Amennyiben a vízi és légi közlekedésben dolgozó munkavállalók egész testet érő rezgésnek vannak kitéve, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal mentességet adhat a munkáltató azon kötelezettsége alól, hogy haladéktalanul a rezgésnek való kitettség csökkentését célzó, külön jogszabályba40) foglalt intézkedéseket foganatosítson. A munkáltató köteles a mentesség engedélyezését kérelmezni és bizonyítani, hogy minden lehetséges műszaki és szervezési intézkedést megtett a rezgésnek való kitettség külön jogszabály40) által szabályozott csökkentésére.
(3) Ha a munkavállalók olyan rezgésnek vannak kitéve, amely általában nem haladja meg a rezgésnek való kitettségre vonatkozó, külön jogszabály40) által meghatározott beavatkozási értékeket, de a rezgés idővel változik, és meghaladhatja a rezgésnek való kitettség határértékeit, a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal mentességet adhat a munkáltató azon kötelezettsége alól, hogy haladéktalanul intézkedéseket tegyen a rezgésnek való kitettség csökkentése érdekében. A munkáltató köteles kérelmezni a mentesség engedélyezését, és bizonyítani, hogy a munkahét során a rezgéskitettség átlagos értékei alacsonyabbak, mint a rezgésexpozíciós határértékek, és hogy az ilyen típusú munkahelyi rezgésexpozícióból eredő kockázatok alacsonyabbak, mint a határértékeket elérő rezgésexpozícióból eredő kockázatok.
(4) A mentesség engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:
a) a mentesség engedélyezése iránti kérelem okát,
b) a (2) bekezdésbe foglalt rezgésnek való kitettség esetén annak igazolását, hogy a (2) bekezdésbe foglalt összes rendelkezésre álló intézkedést alkalmazták,
c) a (3) bekezdésbe foglalt rezgésnek való kitettség esetén annak bizonyítását, hogy az átlagos rezgésértékek és kockázatok megfelelnek a (3) bekezdésbe foglalt követelményeknek,
d) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozik,
e) a mentesség hatálya alá tartozó munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(5) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal a munkáltatóval, a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi képviselőjével és az Országos Munkaügyi Felügyelőséggel vagy az illetékes munkaügyi felügyelőséggel folytatott konzultációt követően engedélyezheti a (2) és (3) bekezdésbe foglalt mentességet. A mentesség engedélyezéséről szóló határozatban a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a munkáltató a különleges körülményekre való tekintettel teljesíteni köteles annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az érintett munkavállalók egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat. A közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal négyévenként felülvizsgálja az engedélyezett mentességet, és az engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja azt. A regionális közegészségügyi hivatal haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett mentességekről. A (2) és (3) bekezdés alapján engedélyezett mentességek naprakész jegyzékét a közegészségügyi hivatal a saját honlapján teszi közzé.
(6) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a közegészségügyi hivatalt vagy a regionális közegészségügyi hivatalt a mentesség engedélyezéséhez vezető körülmények minden változásáról.

34. §
A munkavállalók elektromágneses térrel szembeni munkahelyi védelme
(1) Az a munkáltató, aki elektromágneses sugárforrást használ vagy üzemeltet, köteles külön jogszabállyal41) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók elektromágneses térnek való kitettségét, és biztosítják a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
(2) A külön jogszabályba foglalt követelmények alóli mentességet41a) a munkáltató vagy az illetékes minisztérium kérelme alapján az illetékes közegészségügyi hatóság adja meg; a mentesség iránti kérelem a következőket tartalmazza:
a) a kérelem okát, figyelembe véve a munkahely sajátosságait, az elvégzendő tevékenységet és a munkafolyamatokat, a műszereket és egyéb okokat,
b) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozna,
c) kockázatértékelést, amely bizonyítja az elektromágneses térnek való kitettség határértékeinek túllépését,
d) a mentesség hatálya alá tartozó munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi hatóság a mentesség engedélyezéséről szóló határozatban meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az exponált munkavállalók szükség esetén egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat (30.e § (12) bekezdés). Az illetékes közegészségügyi hatóság legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezi a mentességet, és az engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja.
(4) A katonai tevékenységek végzésére vonatkozó, külön jogszabályba foglalt követelmények alóli mentességet41b) a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának közegészségügyi hatósága engedélyezi a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának kérelme alapján. A mentesség iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) azon munkavállalók számát, akikre a mentesség vonatkozna,
b) a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy a végleges kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, beleértve szükség esetén az exponált munkavállalók egészségügyi felügyeletét is (30.e § (12) bekezdés),
c) a mentességet élvező munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket.
(5) A védelmi minisztérium közegészségügyi hatósága a mentesség engedélyezéséről szóló határozatában meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy a végleges kockázatok a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjenek, és hogy az exponált munkavállalók szükség esetén egészségügyi felügyeletnek rendeljék alá magukat (30.e § (12) bekezdés). A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériumának közegészségügyi hatósága legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezi a (4) bekezdés szerinti mentességet, és az engedélyezését indokló körülmények megszűnésével késedelem nélkül visszavonja.
(6) A (2) és (4) bekezdés szerinti illetékes közegészségügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a közegészségügyi hivatalt az engedélyezett mentességekről.

35. §
Az optikai sugárzás elleni egészségvédelem a munkahelyen
Az a munkáltató, aki ultraibolya, infravörös, lézer vagy más optikai sugárzást kibocsátó forrásokat használ vagy üzemeltet megvilágítástól eltérő célokra, köteles külön jogszabállyal összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és az elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók expozícióját.

36. §
Munkahelyi megvilágítás
(1) A munkáltató köteles bebiztosítani a munkaterületek megfelelő megvilágítását.
(2) Kombinált világítást igénylő munkahelyek vagy nappali megvilágítás nélküli munkahelyek csak akkor üzemeltethetők, ha műszaki, biztonsági vagy üzemeltetési okokból nem lehetséges nappali megvilágítás biztosítása.
(3) A (2) bekezdés szerinti munkahelyeket üzemeltető munkáltató köteles a munkavállalók egészségének védelmét a 62. § q) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott pótlólagos intézkedésekkel biztosítani.

37. §
A munkavállalók egészségvédelme hideg-, ill. hőterhelés esetén
(1) A munkáltató köteles olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a mikroklíma hőmérséklete-páratartalma kóroki tényezőinek a munkavállalók egészségére gyakorolt káros hatásait.
(2) A munkáltató köteles biztosítani
a) a munkahelyi hideg-, ill. hőterhelés értékelését,
b) hosszú távú munkavégzés esetén a mikroklíma hőmérsékleti és páratartalmi kóroki tényezői megengedett értékeinek betartását a munkavállaló szervezetének hőtermelése függvényében,
c) a munkavállalók munkakörülményeit úgy, hogy a hőterhelés ne lépje túl a tolerálható határt azokon a munkahelyeken, ahol a mikroklíma hőmérsékleti és páratartalmi kóroki tényezőinek megengedett értékei a technológia okozta hőterhelés miatt nem tarthatóak be, valamint más munkahelyeken azokon a napokon, amikor az árnyékban mért külső levegő hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot,
d) a munkavállalók munkakörülményeit olyan módon, hogy a hidegterhelés ne lépje túl a megengedett értéket,
e) az olyan szilárd anyagok és folyadékok megengedett felületi hőmérsékletének betartását, amelyekkel a munkavállaló bőre érintkezik,
f) megfelelő egyéni védőfelszerelést, védőruházatot és ivóvízellátást fokozott hő- vagy hidegterhelés esetén.
(3) A (2) bekezdés c) pontjába foglalt túlzott hő- és hidegterhelés esetén a munkáltató köteles egyéb intézkedéseket is foganatosítani a munkavállalók egészségének védelme érdekében. A munkáltató a munkavállalók képviselőjével történő megegyezést követően köteles belső előírásba foglalni a technológia okozta hőterhelés miatti túlzott munkahelyi hő- és hidegterheléssel kapcsolatos intézkedéseket.
(4) Ha a (2) bekezdés a) pontjába foglalt értékelés eredményei a 31. § (4) bekezdésbe meghatározott nagymértékű egészségügyi kockázatot mutatnak a technológia okozta hő- vagy hidegterhelés miatt, a munkáltatónak működési szabályzatot kell kidolgoznia.

38. §
A munkahelyi fizikai, pszichés és érzékszervi terheléssel szembeni egészségvédelem
(1) A munkáltató a munkahelyi fizikai terheléssel szembeni egészségvédelem területén köteles
a) biztosítani a munkahelyi fizikai terhelés értékelését,
b) a munkahelyeket és munkavégzés helyeit az ergonómiai elvekkel és a munkafiziológia követelményeivel összhangban kialakítani és felszerelni,
c) betartani a munkavállalók teljes fizikai terhelésére és lokális izomterhelésére vonatkozó maximálisan megengedett értékeket,
d) betartani az izomerőre és a mozdulatok gyakoriságára vonatkozó határértékeket,
e) betartani a terhek kezelésére vonatkozó irányadó súlyértékeket és megfelelni a terhek kézi kezelésére vonatkozó egyéb minimális egészségügyi és biztonsági követelményeknek,42)
f) olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a fokozott munkahelyi fizikai terhelést.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjába foglalt értékelés eredményei a 31. § (4) és (5) bekezdése szerinti, fizikai terhelés okozta magas szintű egészségügyi kockázatot jeleznek, a munkáltatónak működési szabályzatot kell kidolgoznia.
(3) A munkahelyi pszichikai és érzékszervi terhelés elleni egészségvédelem területén a munkáltató köteles
a) biztosítani a munkahelyi pszichikai és érzékszervi terhelés értékelését,
b) olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket hozni, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a fokozott munkahelyi pszichikai és érzékszervi terhelést,
c) a kijelzőegységekkel való munkavégzés során betartani a minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket.43)

39. §
Kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme
Az a munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során kémiai kóroki tényezők hatásának lehetnek kitéve, külön jogszabállyal44) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedések foganatosítására köteles, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók kémiai kóroki tényezőknek való kitettségét.

40. §
Rákkeltő és mutagén tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme
Az a munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során rákkeltő és mutagén tényezők hatásának lehetnek kitéve, külön jogszabállyal45) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedések foganatosítására köteles, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók kémiai kóroki tényezőknek való kitettségét.

41. §
A munkavállalók védelme azbeszttel történő munkavégzés során
(1) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületekből bontási, karbantartási, javítási és egyéb tevékenységek során (a továbbiakban: "azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületekből") csak közegészségügyi hivatal által kiadott, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély vagy egy másik tagállam által kiadott, azonos célt szolgáló vagy azt igazoló dokumentum alapján végezhető.
(2) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély kiadásáról az (1) bekezdés értelmében a közegészségügyi hivatal dönt írásbeli kérelem alapján, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
a) vállalkozó természetes személy esetében a cégnevet, a vállalkozás helyét és a statisztikai számjelet, vagy
b) jogi személy esetében a cégnevet, a jogi formát, a székhelyet és a statisztikai számjelet.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására alkalmazott tevékenységeket és munkafolyamatokat vagy technológiát leíró dokumentáció, a technikai felszerelés részleteivel együtt,
b) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításáért felelős személy utóneve, családi neve, beosztása és az állandó lakóhelyének címe, valamint közép- vagy felsőfokú végzettségének igazolása,
c) a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért felelős személy azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó befejezett szakmai képzését, amely magában foglal egy olyan oktatási intézmény által nyújtott képzést, amely egy külön jogszabály23a) által szabályozott, legalább 10 tanórát magában foglaló akkreditált képzést folytat; a szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3g. melléklet tartalmazza.
d) a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért felelős személy 30.f § szerinti munkaköri orvosi alkalmassági véleménye; a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat mértékét külön jogszabály határozza meg,45a)
e) az alábbiakat igazoló okirat:
1. a külön jogszabály által szabályozott azbeszttartalom mérésének biztosítása,45b) beleértve szakképzett személy által a munkakörnyezetből végzett mintavételt a 15. § (1) bekezdésének a) és f) pontjába foglalt az élet- és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérése céljából,
2. az azbeszttartalmú veszélyes hulladék megsemmisítése,
3. vállalkozási jogosultág,
4. a közigazgatási illeték megfizetése.
(4) Amennyiben az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély iránti kérelmet természetes vagy alapított jogi személy nyújtja be, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) természetes személy esetén az utónevet, családi nevet, címet és az állandó lakóhely címét,
b) alapított jogi személy esetében a cégnevét és a jogi formáját,
c) a közigazgatási illeték megfizetését igazoló bizonylatot,
d) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására alkalmazott tevékenységeket és munkamódszereket vagy technológiát leíró dokumentációt, a technikai felszerelés részleteivel együtt,
e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a jogi személy vagy a létrehozott jogi személy bebiztosította
1. az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításáért felelős, középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt,
2. a leendő munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért majdan felelős személy azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó befejezett szakmai képzését, amely magában foglal egy olyan oktatási intézmény által nyújtott képzést, amely egy külön jogszabály23a) által szabályozott, legalább 10 tanórát magában foglaló akkreditált képzést folytat; a szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3g. melléklet tartalmazza,
3. a leendő munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért majdan felelős személy 30.f § szerinti munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatát; a munkavégzéssel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat mértékét külön jogszabály45a) határozza meg,
4. a külön jogszabály által szabályozott azbeszttartalom mérését,45b) beleértve a munkakörnyezetből szakképzett személy által végzett mintavételt a 15. § (1) bekezdés a) és f) pontjába foglalt az élet- és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi felmérése céljából,
5. az azbeszttartalmú veszélyes hulladék megsemmisítését.
(5) A közegészségügyi hivatal engedélyt ad ki az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy számára, ha az megfelel a (2) és (3) bekezdésbe foglalt feltételeknek, valamint a természetes személy vagy alapított jogi személy számára, ha az megfelel a (4) bekezdésbe foglalt feltételeknek, és bizonyította, hogy teljesítette az elvárásokat, amelyek kiküszöbölik vagy a lehető legalacsonyabb és elérhető szintre csökkentik a munkavállalók és lakosok azbesztnek való kitettségét. A közegészségügyi hivatal az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyben feltünteti az engedély nyilvántartási számát, a (2)–(4) bekezdésekbe foglalt adatokat, a (7) bekezdésbe foglalt engedély típusát és a tevékenység végzésének feltételeit; az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt határozatlan időre kerül kibocsátásra.
(6) A természetes vagy alapított jogi személy, aki számára azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt adtak ki, akkor kezdheti meg az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására irányuló tevékenységét, ha rendelkezik a külön jogszabályban foglalt vállalkozási engedéllyel45c) és a vállalkozási engedély megszerzését követő 30 napon belül írásban benyújtja a közegészségügyi hivatalhoz a (2) bekezdésbe és a (3) bekezdés b)–e) pontjaiba foglalt dokumentumokat.
(7) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből és műszaki berendezésekből történő eltávolítására alkalmazott tevékenységet és munkafolyamatokat vagy technológiát leíró dokumentáció alapján kerül kiadásra a következőkre vonatkozóan:
a) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása az épületek belsejében található szerkezetekből, egy ellenőrzött zóna létrehozásával, vákuumrendszer alkalmazásával,
b) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása olyan külső, az épület belsejéhez nem kapcsolódó épületekből, amelyekben technikailag nem lehetséges vákuumrendszeres ellenőrzött zóna létrehozása,
c) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítása épületek belsejében található szerkezetekből, legfeljebb 10 m3 területű zárt térben, ellenőrzött zóna létrehozásával, ipari porszívó használata mellett.
(8) A közegészségügyi hivatal visszavonja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyag épületből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, ha az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban: „az azbeszt épületből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa“) súlyosan vagy ismételten megsérti a végzett tevékenységre vonatkozó általános érvényű jogszabályokat és a tevékenység végzésének feltételeit.
(9) A közegészségügyi hivatal továbbá visszavonja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyt, ha a természetes személy vagy az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély birtokosa kérelmezi annak visszavonását.
(10) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély érvényessége érvénytelenné válik:
a) a jogi személy cégjegyzékből való törlésével,
b) a vállalkozói engedély visszavonásával,
c) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével,
d) az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására jogosult vállalkozó természetes személy halálával vagy halottá nyilvánításával.
(11) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó jogosultság nem száll át a jogutódra és nem ruházható át.
(12) Az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, akinek a az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyét a közegészségügyi hivatal visszavonta, legkorábban az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével kérelmezheti ismételten az engedélye kiadását; ez nem vonatkozik a (9) bekezdésbe foglalt kérelem alapján visszavont azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok eltávolítására vonatkozó engedélyekre.
(13) Az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja a munka kezdete előtt köteles az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó javaslatot a 13. § (4) bekezdésének j) pontja alapján történő elbírálásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz, és a javasolt tevékenység elbírálásáig tartózkodni a munka elvégzésétől.
(14) A (13) bekezdésben szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó javaslatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) működési szabályzatot, amely a következőket tartalmazza:
1. a külön jogszabályba foglalt kockázatértékelést,45d)
2. az elbírálás tárgyát képező helyiségekben folytatott tevékenység végzéséhez szükséges biztonságos munkafolyamatokat és műszaki felszerelést,
3. a munkavállalók és a lakosok expozíciójának csökkentésére irányuló intézkedéseket,
4. a munkavállalók egészségügyi felügyeletének biztosítását,45a)
5. az alkalmazott egyéni védőeszközöket és a fertőtlenítésük módját,
6. az azbeszttartalmú veszélyes hulladék ártalmatlanítását,
7. külön jogszabályban foglalt munkatervet,45e)
b) a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának műveletéért felelős személy azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos szakmai képzésének elvégzését tanúsító a (3) bekezdés c) pontjába foglalt okiratot, vagy a (15) bekezdésben foglalt szinten tartó továbbképzésük elvégzését tanúsító okiratot.
(15) Az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja köteles az engedély kiadásától számítva legalább ötévente az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó szinten tartó továbbképzést biztosítani a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy számára, amely magában foglalja az olyan oktatási intézmény által nyújtott képzést, amely külön jogszabály23a) által szabályozott, legalább 10 tanítási órát magában foglaló akkreditált képzést folytat. A szakmai képzés elvégzését tanúsító okirat mintáját a 3.g melléklet tartalmazza.
(16) Az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó javaslatnak a (13) bekezdésbe foglalt elbírálására történő benyújtása mellett köteles külön jogszabállyal összhangban45f) a munka megkezdése előtt értesíteni az illetékes közegészségügyi hatóságot az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok egy adott épületből történő eltávolításának kezdő és befejező időpontjáról.
(17) Az a munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok hatásának lehetnek kitéve, külön jogszabállyal összhangban46) olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedések foganatosítására köteles, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók kémiai kóroki tényezőknek való kitettségét.
(18) Válsághelyzet idején
a) a (3) bekezdés c) pontjába foglalt, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó szakmai képzés az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően távoktatás vagy jelenléti oktatás keretén belül, akkreditált képzést folytató oktatási intézményben valósul meg,
b) szünetel az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos tevékenységhez szükséges, a (15) bekezdésbe foglalt szinten tartó továbbképzés elvégzésére meghatározott időintervallum mérése.
(19) A (18) bekezdés b) pontjába foglalt okiratot legkésőbb a válsághelyzet megszűnését követő 90 napon belül meg kell szerezni.

42. §
Biológiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelme
(1) A munkáltató, aki munkavállalókat olyan tevékenységek végzésével bízza meg, amelyek során biológiai kóroki tényezők hatásának lehetnek kitéve, köteles
a) külön jogszabállyal47) összhangban olyan műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket foganatosítani, amelyek kiküszöbölik vagy a megvalósítható és elérhető legalacsonyabb szintre csökkentik a munkavállalók biológiai kóroki tényezőknek való kitettségét.
b) azon munkavállalók számára, akik foglalkozásuk során olyan biológiai kóroki tényezők hatásának vannak vagy lehetnek kitéve, amelyekkel szemben nem rendelkeznek immunitással, kötelező vagy ajánlott védőoltást biztosítani [12. § (4) bekezdés c) pont], amennyiben hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.
(2) A munkavállalók (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező védőoltásával kapcsolatban felmerülő költségeket a munkáltató fedezi.

NEGYEDIK FEJEZET
Kozmetikai termékek

43. §
Kozmetikai termékek gyártása, behozatala és forgalmazása
(1) A felelős személy13af) köteles
a) kizárólag közegészségügyi szempontból biztonságos47a) és a külön jogszabály rendelkezéseinek47b) megfelelő kozmetikai terméket forgalomba hozni,13ad)
b) a kozmetikai termék gyártása során betartani a helyes gyártási gyakorlatot,47c)
c) a kozmetikai termék forgalomba hozatala előtt biztosítani a kozmetikai termék biztonsági értékelését és a biztonsági jelentés kidolgozását,47d)
d) betartani a mintavételre és a minták laboratóriumi elemzésére vonatkozó követelményeket,47e)
e) betartani a szabályozott anyagokra vonatkozó korlátozásokat,47f)
f) a kozmetikai terméket a kívánt mértékben címkézni47g) és a kötelező adatokat47h) államnyelven feltüntetni, beleértve a nem előrecsomagolt, de a vásárló kérésére az értékesítés helyén csomagolt vagy azonnali értékesítésre előrecsomagolt kozmetikai terméket is,
g) megfelelni a termékre vonatkozó állításokra vonatkozó követelményeknek,47i)
h) haladéktalanul meghozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a külön jogszabály rendelkezéseinek; szükség esetén kivonni a kozmetikai terméket a forgalomból14a) vagy visszahívni a fogyasztótól,14b) ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek,13ah)
i) biztosítani, hogy a h) pontba foglalt intézkedések az Európai Unió piacán forgalmazott valamennyi kozmetikai termékre vonatkozzanak,
j) haladéktalanul tájékoztatni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a terméket forgalmazták, valamint annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben hozzáférhető a kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentáció arról, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, részeletesen kitérni különösen arra, hogy a kozmetikai termék nem felel meg az egyedi jogszabály rendelkezéseinek, valamint a meghozott intézkedésekre,
k) tájékoztatni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, valamint a súlyos nemkívánatos hatás,13aj) előfordulása szerinti tagállam illetékes hatóságát, minden olyan nemkívánatos hatásról, amely általa ismert vagy okkal feltételezi, hogy általa ismert, a kozmetikai termék nevéről és a meghozott intézkedésekről,
l) az illetékes regionális közegészségügyi hivatal és azon tagállamok illetékes hatóságainak indokolt kérelmére, amelyekben a kozmetikai terméket forgalmazták, hozzáférhetővé tenni
1. az illetékes hatóság számára érthető nyelven minden olyan információt és dokumentációt, amely szükséges annak bizonyítására, hogy a kozmetikai termék megfelel az a) pontba foglalt követelményeknek, és együttműködni a kozmetikai termék által a közegészségre jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések megvalósításában,
2. azon forgalmazók jegyzékét, akik számára a kozmetikai termékeket szállították, amely kötelezettségnek a kozmetikai terméktételnek a forgalmazó rendelkezésére bocsátásától számított 3 évig kell eleget tenni,
3. az általa forgalomba hozott valamennyi olyan kozmetikai termék jegyzékét, amely olyan anyagot tartalmaz, amelynek a biztonságosságával kapcsolatban kétség merül fel, valamint az adott anyag tartalmát az összes kozmetikai termékben,
m) biztosítani, hogy a kozmetikai termékre vonatkozó termékinformációs dokumentáció13ae) a kozmetikai termék címkézésén feltüntetett címen az illetékes regionális közegészségügyi hivatal rendelkezésére álljon elektronikus vagy írásos formában, érthető nyelven, a kívánt terjedelemben; a termékinformációs dokumentációt az adott utolsó kozmetikai terméktétel forgalomba hozatalának időpontjától számított 10 évig kell megőrizni,
n) a kozmetikai termékkel kapcsolatos információkról a kozmetikai termék forgalomba hozatala előtt külön jogszabály47j) által szabályozott terjedelemben és feltételek mellett értesíteni a Bizottságot,
o) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, különösen az üzleti titkok és a szellemi tulajdonjogok védelmének sérelme nélkül
1. a kozmetikai termékben található veszélyes anyagok nevét és külön jogszabály47k) által szabályozott mennyiségi összetételét,
2. az illat- és aromakompozíciók összetételételének megnevezését és kódszámát, valamint a szállító adatait,
3. a kozmetikai termék használatából eredő nemkívánatos hatásokra és súlyos nemkívánatos hatásokra vonatkozó adatokat.
p) betartani a kozmetikai késztermékkel vagy annak prototípusával, összetevőivel vagy összetevő-kombinációival kapcsolatos állatkísérletek tilalmát.47l)
(2) A felelős személy nem hozhatja forgalomba a kozmetikai terméket,
a) amely nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek13ah) és közegészségügyi kockázattal bír,
b) ha annak biztonságosságát nem értékelték és nem állítottak ki róla biztonsági jelentést,47d)
c) amely címkézése nem a kívánt mértékben47g) történt és a kötelező adatok47h) nem kerültek államnyelven feltüntetésre,
d) amelyet külön jogszabállyal összhangban47m) megtévesztő módon kínálnak vagy mutatnak be; a kozmetikai termék kiszerelése, különösen alakja, illata, színe, külső megjelenése, csomagolása, címkézése, mennyisége vagy mérete nem keltheti a fogyasztóban, különösen a gyermekben azt a benyomást, hogy élelmiszer, ezzel veszélyeztetve annak egészségét,
e) amely állatokon vizsgált összetevőket vagy összetevők kombinációit tartalmazza, ha a vonatkozó alternatív módszert47n) európai uniós szinten jóváhagyták és elfogadták, figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten belüli validáció fejlődését,
f) amelynek végső összetételét vagy mintapéldányát állatokon vizsgálták, ha a vonatkozó alternatív módszert47n) validálták és elfogadták az Európai Unió szintjén, kellő tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten belüli validáció fejlődésére.
(3) A gyártó47o) a következőkre vonatkozó mentességért folyamodhat a közegészségügyi hivatalhoz:
a) a kozmetikai termék összetevőinek vagy összetevő-kombinációinak állatokon történő vizsgálatának tilalma, valamint a kozmetikai készterméknek vagy annak mintapéldányának állatokon történő vizsgálatának tilalma,13ac)
b) a kozmetikai termék forgalomba hozatalának tilalma, ha annak összetevőit, összetevőinek kombinációját, végső összetételét vagy mintapéldányát a kozmetikai termék biztonsági követelményeinek teljesítése érdekében állatokon vizsgálták.13ac)
(4) A forgalmazó köteles
a) a kozmetikai termék forgalmazását13ad) megelőzően ellenőrizni, hogy a kozmetikai terméken feltüntetésre került-e államnyelven a felelős személy, a gyártási tételszám, az összetevők jegyzéke és a kötelező adatok,47h) és hogy a kozmetikai termék minőségmegőrzési ideje nem járt-e le, ha alkalmazandó,
b) elállni egy kozmetikai termék forgalmazásától mindaddig, amíg az nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek, ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy a kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek,13ah)
c) megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a kozmetikai termék megfeleljen a külön jogszabály rendelkezéseinek, szükség esetén kivonni a kozmetikai terméket a forgalomból vagy visszahívni a fogyasztótól, ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály rendelkezéseinek,13ah)
d) haladéktalanul tájékoztatni a felelős személyt, az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, valamint azon a tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a kozmetikai terméket forgalmazták, arról, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent, különösen azt részletezve, hogy a kozmetikai termék nem felel meg a külön jogszabály14a) rendelkezéseinek, valamint a meghozott intézkedéseket,
e) értesíteni az illetékes regionális közegészségügyi hivatalt, valamint a súlyos nemkívánatos hatás13aj) előfordulása szerinti tagállam illetékes hatóságát minden olyan nemkívánatos hatásról, amely általa ismert vagy okkal feltételezi, hogy általa ismert, továbbá a kozmetikai termék nevéről és a meghozott intézkedésekről,
f) a kozmetikai terméket olyan körülmények között tárolni, szállítani és értékesíteni, hogy ne kerüljön veszélybe a kozmetikai termék külön jogszabály rendelkezéseinek13ah) való megfelelése,
g) az illetékes regionális közegészségügyi hivatal és azon tagállamok illetékes hatóságainak indokolt kérelmére, amelyekben a kozmetikai terméket forgalmazták, hozzáférhetővé tenni
1. az illetékes hatóság számára érthető nyelven minden olyan, a forgalmazott termékre vonatkozó információt és dokumentációt, amely szükséges annak bizonyítására, hogy a kozmetikai termék megfelel az a) pontba foglalt követelményeknek, és együttműködni a kozmetikai termék által a közegészségre jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések megvalósításában,
2. azonosítani a forgalmazót vagy azt a felelős személyt, aki a kozmetikai terméket szállította számára, vagy azokat a forgalmazókat, akiknek a kozmetikai terméket szállította; e kötelezettségnek a kozmetikai terméktételnek a forgalmazó rendelkezésére bocsátása időpontjától számított három évig kell megfelelni,
h) külön jogszabállyal összhangban47j) elektronikus úton tájékoztatni a Bizottságot és a felelős személyt a kozmetikai termékre vonatkozó információkról,
i) a nem előrecsomagolt, de a vásárló kérésére az értékesítés helyén csomagolt vagy azonnali értékesítésre előrecsomagolt kozmetikai terméket az előírt mértékben47g) címkézni, és a kötelező adatokat47h) az államnyelven feltüntetni.
(5) A forgalmazó nem forgalmazhatja a kozmetikai terméket,
a) amelyet nem az előírt mértékben címkéztek, és amelyen a kötelező adatok nem kerültek az államnyelven feltüntetésre,
b) a forgalmazó nem forgalmazhatja a minőségmegőrzési időn túli kozmetikai terméket, ami alól kivételt képez a minőségmegőrzési időn túli mindennapi fogyasztásra szánt kozmetikai termék Szlovák Köztársaságban való térítésmentes forgalmazása, amennyiben a termék biztonságos, olyan személy számára, aki külön jogszabályok alapján47p) a szociális segítségnyújtás, humanitárius ellátás vagy szociális szolgáltatások nyújtása terén közhasznú tevékenységet végez, azzal, hogy ezeket a kozmetikai termékeket ezt követően térítésmentesen kell forgalomba hozni; a mindennapi fogyasztásra szánt kozmetikai termékek jegyzékéről a minisztérium által kibocsátandó általános érvényű jogszabály rendelkezik,
c) amelyet külön megtévesztő módon kínálnak vagy mutatnak be külön jogszabály alapján;47m) a kozmetikai termék kiszerelése, különösen alakja, illata, színe, külső megjelenése, csomagolása, címkézése, mennyisége vagy mérete nem keltheti a fogyasztóban, különösen a gyermekben, azt a benyomást, hogy élelmiszer, ezzel veszélyeztetve annak egészségét,
d) ha tudja vagy okkal feltételezi, hogy a kozmetikai termék tárolása vagy szállítása során olyan körülmények merültek fel, amelyek veszélyeztethették a termék biztonságosságát.47a)


HETEDIK RÉSZ
Közegészségügyi vészhelyzet

48. §
(1) Közegészségügyi vészhelyzet áll fenn
a) fertőző betegség, fertőző betegség gyanúja vagy fertőző betegség okozta halálozás gyanúja esetén, amennyiben a halálozás aránya meghaladja a feltételezett szintet,
b) az életet, az egészséget, az életkörnyezetet és a vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén, vagy
c) mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből történő terjedése esetén.
(2) II. szintű közegészségügyi vészhelyzet áll fenn, amennyiben külön jogszabályban foglalt intézkedések61a) meghozatala válik indokolttá
a) fertőző betegség, fertőző betegség gyanúja vagy fertőző betegség okozta halálozás gyanúja esetén, amennyiben a halálozás aránya meghaladja a feltételezett szintet,
b) az életet, az egészséget, az életkörnyezetet és a vagyont veszélyeztető vegyi anyagok kibocsátása esetén, vagy
c) mikroorganizmusok vagy toxinok zárt terekből történő terjedése esetén.
(3) A közegészségügyi hivatal és regionális közegészségügyi hivatal közegészségügyi vészhelyzet fennállása esetén
a) helyszíni és laboratóriumi elemzéseket biztosít,
b) biológiai és kémiai kóroki tényezők vizsgálatát és azonosítását végzi,
c) részt vesz a közegészségre leselkedő veszélyek egészségvédelem szempontjából történő értékelésében,
d) sürgősségi riasztórendszert használ és biztosít,
e) azonosítja az újonnan megjelenő és fenyegető fertőző betegségeket és a közegészséget fenyegető egyéb veszélyforrásokat, és reagál azokra,
f) a betegségek és a biológiai, fizikai és kémiai tényezőknek való kitettségek észlelése céljára megfigyelési, észlelési, tájékoztatási és kommunikációs rendszert fejleszt ki és tart fenn,
g) biztosítja a lakosság tájékoztatását a közegészség védelme témakörében,
h) haladéktalanuk tájékoztatja a lakosságot a biológiai, fizikai és kémiai tényezők elleni védekezés eszközeiről és módjáról, valamint a tényezők lehetséges egészségügyi hatásairól,
i) közegészségügyi vészhelyzet esetén nemzeti és nemzetközi együttműködésben vesz részt,
j) a sürgősségi riasztórendszer igénybevételével a közegészséget potenciálisan veszélyeztető eseményeket és incidenseket jelent be.
(4) A közegészségügyi hivatal és regionális közegészségügyi hivatal közegészségügyi vészhelyzet fennállása esetén a következő intézkedéseket rendeli el:
a) a személyek szennyezésmentesítése, valamint a terep, az épületek, az anyag és a közlekedési eszközök fertőtlenítése,
b) az olyan tárgyak gyártásának, kezelésének, tárolásának, szállításának, behozatalának, értékesítésének és a velük való egyéb manipulációnak a tilalma, amelyek betegséget terjeszthetnek az emberek között, illetve azok veszélytelen módon történő megsemmisítésének elrendelése,
c) súlyos betegség tömeges előfordulása esetén a lakosság egy részének a lakosság többi részével való érintkezésének megtiltása vagy korlátozása,
d) tömegrendezvények betiltása vagy korlátozása,
e) a személyek csoportosulásának céljára szolgáló létesítmények üzemeltetésének megtiltása vagy a működésük korlátozása,
f) szennyezettséggyanús víz és tárgyak használatának megtiltása és a vízfogyasztás szabályozása,
g) az élelmiszerek, ételek és italok használatának tilalma a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekben,
h) objektumok figyelmeztető táblákkal történő megjelölése, amennyiben az a)–g) pontokba foglalt intézkedések érvényesek rájuk,
i) megelőzés,
j) a közösségi intézmények működtetésére vonatkozó rendkívüli üzemmód,
k) biológiai anyag gyűjtése és szállítása,
l) a speciális egyéni védőeszközök kiadása és használata,
m) a szennyezett anyagok biztonságos megsemmisítése,
n) a fertőző betegségben szenvedő vagy fertőző betegségre gyanús személy kötelező elkülönítése, vagy a 12. § (2) bekezdésének f) pontja értelmében elrendelt intézkedést megtagadó, fertőző betegségre gyanús személy karanténba helyezése,
o) fertőtlenítés és az állati kártevők elleni védekezés,
p) ágyak biztosítása a megnövekedett számú beteg fekvőbeteg-szakellátása érdekében, valamint súlyos fertőzések esetén a megbetegedés gyanús és fertőzésre gyanús esetek elkülönítésének biztosítása a betegség teljes lappangási ideje alatt,
q) a halottakkal való különleges bánásmód, a helyek kijelölése és a megnövekedett számú elhunyt temetési módjának meghatározása,
r) megelőző és egyéb védőeszközök használata,
s) járványügyi vizsgálat céljára a szolgáltatók és a munkáltatók üzemeltetés céljára szolgáló helyiségeibe való belépés feltételéül szabja a belépő személyek személyes adatainak nyilvántartásba vételét a következő terjedelemben: utónév és családi név, születési idő, állandó lakóhely címe, telefonszám vagy e-mail cím; e célból a szolgáltatók és munkáltatók a megadott mértékben kezelik és tárolják a belépő személyek személyes adatait, és kötelesek azokat írásbeli kérelem alapján a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatalok rendelkezésére bocsátani,
t) a Szlovák Köztársaság területére lépő személyek belépéskor történő nyilvántartásba vétele a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériuma által működtetett honlapon található elektronikus űrlap kitöltésével az elkülönítés vagy karantén betartásának ellenőrzése, valamint járványügyi vizsgálat céljából; e célból a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal jogosult a Szlovák Köztársaság területére belépő személyek személyes adatainak feldolgozására és tárolására a következő terjedelemben: utó- és családi név, az elmúlt 14 napban meglátogatott ország, a Szlovák Köztársaság területére történő belépés dátuma, a személyi szám vagy a származási ország által kiadott statisztikai számjel, születési idő, egészségbiztosítási adatok, állandó lakóhely címe, az a cím, ahol a személy az elkülönítés vagy a karantén idejét tölteni fogja, város vagy község, utca, házszám, irányítószám, telefonos elérhetőség, az elkülönítés vagy karantén helyén élő vagy tartózkodó személyek száma, az általános orvos utó- és családi neve,
u) a Szlovák Köztársaság területére belépő személyek elkülönítése vagy karanténba helyezése,
v) fertőző betegségben szenvedő vagy fertőző betegségre gyanús személy szállítása és az ilyen szállítás feltételeinek meghatározása,
w) tárgyak vagy helyiségek mechanikus tisztítása, fertőtlenítése vagy sterilizálása,
x) a munkáltatók kötelezése higiéniai intézkedések meghozatalára a munkahelyeken, beleértve a munkavállalók vagy más személyek munkahelyre vagy a munkáltató egyéb helyiségeibe való belépésének tilalmát is,
y) a személyek közötti meghatározott távolság betartása,
z) a létesítmények üzemeltetési célú, személyek gyülekezési helyéül szolgáló helyiségeibe való belépés és a tömegrendezvényekre való belépés ideiglenes feltételhez kötése, mégpedig a belépő személyek COVID-19 megbetegedés elleni védőoltásának felvételét bizonyító igazolás felmutatásával, vagy a COVID-19 megbetegedésen történt átesése igazolásával, vagy a COVID-19 megbetegedésre történő tesztelés negatív eredményének igazolásával; az igazolásnak érvényesnek kell lennie az elrendelt közegészségügyi intézkedések értelmében,
aa) a közegészségügy védelme érdekében szükséges egyéb intézkedések, amelyek segítségével a szükséges mértékben és ideig további tevékenységeket tilthat meg vagy rendelhet el.
(5) II. szintű közegészségügyi vészhelyzet fennállása esetén a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal javaslatot tesz a lakosság polgári védelme területén illetékes hatóságoknak62) a rendkívüli helyzet7a) kihirdetésére és a következőkre:
a) a rejtőzés és a rejtőzés befejezése,
b) az evakuálás és az evakuálás befejezése,
c) az ideiglenes áttelepítés és az ideiglenes áttelepítés megszüntetése,
d) végleges áttelepítés,
e) a veszélyeztetett vagy érintett terület lakosai számára hozott rendszerszintű intézkedések és azok visszavonása,
f) a terület megfigyelése,
g) a lakosság figyelmeztetése,
h) személyek szennyezésmentesítése,
i) a veszélyes anyagok terjedésének megszüntetése és ellenőrizetlen terjedésük megakadályozása,
j) a mentési munkálatokat biztosító intézkedések végrehajtása.
(6) A (4) bekezdés s) és t) pontjába foglalt személyes adatokat a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatalok, a munkáltatók és a szolgáltatók a rendelkezésükre bocsátásuk időpontjától számított 30 napig tárolhatják. A közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatalok, a munkáltatók és a szolgáltatók a törvényes adatmegőrzési időszak lejártát követően kötelesek megsemmisíteni a (4) bekezdés s) és t) pontjába foglalt adatokat.
(7) A közegészségügyi hivatal által több regionális közegészségügyi hivatal illetékességi területére vagy az egész Szlovák Köztársaság területére vonatkozóan kiadott intézkedésében a közegészségügyi hivatal meghatározhatja, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok a saját illetékességi területükre vonatkozóan szigorúbb vagy enyhébb intézkedéseket rendelhetnek el.
(8) A (4) bekezdés s), t), y)–aa) pontjaiba foglalt intézkedéseket a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal csak válsághelyzetben rendelheti el.

50. §
Járványügyi bizottságok
(1) A Járványügyi Bizottság járvány kialakulásával, egyéb tömegesen előforduló, széles körben elterjedt fertőző betegségek kialakulásával vagy azok kialakulásának veszélyével kapcsolatos közegészségügyi vészhelyzet idején látja el a feladatait. A járványok kialakulásának vagy terjedésének meggátolása céljából, valamint más, tömegesen előforduló, széleskörű jelentőségű fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének meggátolása érdekében
a) a közegészség országos szintű veszélyeztetése esetén az Országos Járványügyi Bizottság a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedések meghozatalára tesz javaslatokat,
b) regionális szintű közegészségügyi vészhelyzet esetén a regionális járványügyi bizottság a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedések meghozatalára tesz javaslatot, és koordinálja az elrendelt intézkedések régióban történő végrehajtását.
(2) Az Országos Járványügyi Bizottságot a közegészségügyi hivatal hozza létre. A regionális járványügyi bizottságot a regionális közegészségügyi hivatal hozza létre.
(3) Az Országos Járványügyi Bizottság tagjai az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok országos szinten választott képviselői. Az Országos Járványügyi Bizottság elnöke a tisztifőorvos.
(4) Az regionális járványügyi bizottság tagjai az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok regionális szinten választott képviselői. A regionális járványügyi bizottság elnöke a megyei tisztiorvos.
(5) Az Országos Járványügyi Bizottság és a regionális járványügyi bizottság köteles nyilvántartást vezetni az tevékenységéről és az elrendelt rendkívüli intézkedésekről, és az adott járványügyi bizottság alapítója köteles gondoskodni arról, hogy ezeket öt évig megőrizzék.
(6) A járványügyi bizottságok tevékenységének és összetételének részleteit az alapszabály szabályozza, amelyet az országos járványügyi bizottság számára a közegészségügyi hivatal, a regionális járványügyi bizottság számára a regionális közegészségügyi hivatal ad ki.


NYOLCADIK RÉSZ
A természetes és jogi személyek egyéb kötelezettségei

51. §
A természetes személyek kötelezettségei
(1) A természetes személyek kötelesek
a) az illetékes közegészségügyi hatóság által elrendelt, a 12. § (2) bekezdés a), d)–h) pontjába foglalt betegségmegelőzési és a 48. § (4) bekezdés a)–d), f)–i), n), r), t), u), y)–aa) pontjaiba foglalt, a közegészségügyi vészhelyzet esetére hozott intézkedések betartására; ez nem vonatkozik a kötelező vakcinázás esetében, ha ismert ellenjavallatok állnak fenn,
b) az a) pontban foglalt intézkedések végrehajtása során együttműködni a közegészségügyi hivatallal vagy a regionális közegészségügyi hivatallal,
c) haladéktalanul jelenteni a kezelőorvos és a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé minden, a fertőző betegségek előfordulásának és terjedésének megelőzése szempontjából lényeges körülményt, és a járványügyi vizsgálat, valamint a betegségek munkavégzéssel kapcsolatos elbírálása szempontjából lényeges információkat szolgáltatni,
d) a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban alávetni magukat az egészséget nem veszélyeztető orvosi vizsgálatoknak és diagnosztikai teszteknek, antitestek és egyéb készítmények megelőző célú beadásának, kötelező vakcinázásnak, a fertőző betegségek kezelésének, az elkülönítésnek és a járványügyi intézkedéseknek,
e) a készételek előállítása és a készételek vendéglátóhelyeken történő kezelése során betartani az élelmiszerek egészségügyi biztonságára vonatkozó követelményeket,
f) a 60.a § (2) bekezdése vagy a 60.e § alapján elrendelt elkülönítés esetén mobilalkalmazást használni az elkülönítést elrendelő határozat betartásának ellenőrzésére.
(2) Ezenkívül fertőző betegségben szenvedő, kórokozókat ürítő természetes személyek és a fertőző betegség tünetei nélkül kórokozókat ürítő természetes személyek kötelesek beszámolni az akut fertőző betegségükről vagy bacilushordozói státuszukról olyan intézménybe való felvételükkor, amelyben járványügyi szempontból jelentős tevékenységeket folytatnak, szociális intézménybe vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézménybe történő felvételükkor.
(3) Kiskorú gyermek esetében a gyermek képviselője felelős az (1) és (2) bekezdésbe foglalt kötelezettségek teljesítéséért.

52. §
A vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelezettségei
(1) A vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelesek
a) betartani a 12. § (2) bekezdésének a)–c), e) és g)–n) pontjaiba, valamint (3) és (4) bekezdéseibe foglalt betegségek megelőzésére irányuló intézkedéseket, valamint a 48. § (4) bekezdésébe foglalt közegészségügyi veszélyekre vonatkozó, az illetékes közegészségügyi hatóság által elrendelt intézkedéseket,
b) a 13. § (4) bekezdésébe foglalt javaslatokat az illetékes közegészségügyi hatósághoz elbírálásra benyújtani, és azok pozitív elbírálásig tartózkodni az elbírálás tárgyát képező tevékenységek végzésétől; a 13. § (4) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik
1. azokra a helyiségekre, amelyekre vonatkozóan a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti határozatot adtak ki, az üzemeltető személye megváltozásával az üzemeltetési feltételek megváltoztatása nélkül,
2. a szálláshelyekre, kivéve a bentlakásos szociális ellátást nyújtó intézményeket,63) valamint a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményeket, amelyekben az intézkedéseket bentlakásos formában hajtják végre,
3. a testnevelési és sportközpontokra,
4. a testápolási szolgáltatást nyújtó egységekre,
5. a készételeket nem előállító közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményekre, gyorséttermekre és egyéb, ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekre, gyermeküdültetésen és más tömegrendezvényeken,
6. a hivatali helyiségekre,
7. olyan helyiségekre, amelyekben a végső fogyasztónak történő eladás céljából történő árubeszerzésre irányuló kereskedelmet folytatnak, kivéve az ételek, italok vagy élelmiszerek értékesítését,
c) minőségileg és mennyiségileg meghatározni az élet- és munkakörnyezet azon egészségkárosító tényezőit, amelyeket tevékenységük során használnak, vagy amelyek tevékenységük során keletkeznek, és amelyek használatát és megengedett értékeit külön jogszabályok határozzák meg;34) a minőségi és mennyiségi meghatározást a 16. § (1) bekezdésbe szabályozott szakmai alkalmassággal rendelkező természetes személynek kell elvégeznie,
d) bebiztosítani a környezet-egészségügyi kockázatértékelés vagy a közegészségügyi hatásvizsgálat elvégzését, ha az 5. § (4) bekezdés f) pontja és a 6. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő értékelés során bebizonyosodik, hogy a tervezett tevékenység lényeges hatást gyakorolhat a közegészségre és az illetékes közegészségügyi hatóság kéri az értékelés benyújtását,
e) működési szabályzatot dolgozni ki, ha jelen törvény vagy külön jogszabályok34) úgy rendelkeznek, valamint, ha jelen törvény úgy rendelkezik, azt jóváhagyásra benyújtani az illetékes közegészségügyi hatósághoz, mint ahogy a rá vonatkozó módosítási javaslatot is,
f) betartani a munkafolyamatokat és a technológiai eljárásokat, a működési szabályzatot és a helyes gyártási gyakorlatot,
g) a 30.a § szerinti megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosítani a munkavállalók számára, beleértve a nemspecifikus követelmények tiszteletben tartását, hogy a férfiak és nők egyenlő lehetőségek birtokában végezhessék munkájukat,
h) lehetővé tenni a munkavállalóik és tanulóik számára, hogy a feltétlenül szükséges mértékben részt vegyenek a kötelező, munkavégzésükkel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokon, vizsgálatokon és részesülhessenek a védőoltásokban,
i) a munkahelyeken a munkavégzés ergonómiai, élettani és pszichológiai követelményeinek megfelelő körülményeket biztosítani,
j) a fertőző betegségek megjelenésének, terjedésének és megfékezésének érdekében biztosítani a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést,
k) a takarítás és a szokásos technológiai eljárások és munkamenetek részét képező rutinszerű fertőtlenítés vagy az állati kártevők elleni védekezés során csak az erre a célra szánt termékeket használni65) és ellenőrizni az elvégzett tevékenység hatékonyságát és eredményességét,
l) a munkavállalók számára biztosítani
1. az ivóvizet,
2. a munka jellegének megfelelő, személyi higiénia célját szolgáló berendezéseket helyezni el a munkahelyeken,
m) haladéktalanul jelenteni a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal felé a fertőző és egyéb betegségek és a munkavégzésből következő betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése szempontjából lényeges minden körülményt, és ellátni őket a járványügyi vizsgálathoz és a végzett munkával kapcsolatos betegségek értékeléséhez szükséges információkkal,
n) írásban értesíteni a regionális közegészségügyi hivatalt az étkeztetéssel vagy frissítők felszolgálásával egybekötött tömegrendezvények szervezéséről,
o) a közegészségügyi hivatal alkalmazottainak, a regionális közegészségügyi hivatalok alkalmazottainak és a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontjaiba foglalt közegészségügyi hatóságok hatáskörén belül e hatóságok alkalmazottainak vagy tagjainak (a továbbiakban: „az állami egészségügyi felügyeletet ellátó személy vagy a járványügyi vizsgálatot végző személy“) az 55. § (1) bekezdése szerinti jogkörük gyakorlása során segítséget nyújtani, és tartózkodni minden olyan cselekménytől, amely akadályozhatja az állami egészségügyi felügyelet gyakorlását,
p) eleget tenni vagy alávetni magát a feltárt hiányosságok megszüntetésére elrendelt, az 55. § (2) bekezdésébe foglalt intézkedéseknek,
q) legkésőbb a forgalomba hozatal napján benyújtani a közegészségügyi hivatalhoz a forgalomba hozatalra szánt étrend-kiegészítők vagy új élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló tájékoztatást,
r) csak azokat az új élelmiszereket hozni forgalomba, amelyeket a Bizottság engedélyezett, és amelyek szerepelnek az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékében, vagy amelyeket élelmiszerekben vagy azok felületén a felhasználási feltételekkel összhangban megfelelően használnak, eleget téve a címkézésre vonatkozó külön jogszabály65a) követelményeinek.
(2) A homokbányákat üzemeltető vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelesek gondoskodni a homokbányák rendszeres tisztításáról és karbantartásáról annak érdekében, hogy azok mikrobiális és egyéb szennyezettségük miatt ne jelentsenek egészségügyi kockázatot, valamint kötelesek betartani a talaj mikrobiális és egyéb szennyezésének a 62. § j) pontja szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott maximálisan megengedett mértékét.
(3) Azok a vállalkozó természetes személyek és jogi személyek, akik üzleti tevékenységének tárgyát nagyon mérgező anyagok és keverékek vagy mérgező anyagok és keverékek értékesítése vagy más módon történő kezelése képezi, nem jogosultak
a) nagyon mérgező anyagok és keverékek természetes személyek számára történő eladására vagy kiadására,
b) mérgező anyagok és keverékek eladására vagy kiadására 18 éven aluli személyek számára,
c) mérgező anyagok és keverékek élelmiszer- és játékárusítóhelyeken vagy olyan helyeken történő értékesítésére, tárolására és kezelésére, amelyeken élelmiszert és játékokat árusítanak, tárolnak vagy kezelnek.
(4) A fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést szakmai tevékenység keretein belül végző vállalkozó természetes személyek és jogi személyek kötelesek
a) tevékenységük során kizárólag erre a célra szánt termékeket használni,65)
b) ellenőrizni a végzett tevékenység hatékonyságát és eredményességét,
c) minden ilyen tevékenység megkezdését legkésőbb 48 órával annak kezdete előtt írásban jelenti a regionális közegészségügyi hivatalnak,
d) a c) pontban foglalt értesítésben fel kell tüntetni a dezinszekció vagy az állati kártevők elleni védekezés helyét és idejét, valamint a felhasználandó termék típusát, továbbá a nyilvánosság vagy az ilyen tevékenység által érintett személyek tájékoztatásának módját,
e) biztosítani, hogy a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést csak olyan személyek végezzék, akik egészségügyi és szakmai alkalmassággal rendelkeznek; ez nem vonatkozik az egészségügyi intézményekben végzett, az ott dolgozó egészségügyi dolgozók által végzett fertőtlenítésre.
(5) Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi dolgozók kötelesek
a) jelenteni a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé a fertőző betegség előfordulását, a fertőző betegség gyanúját és az 5. mellékletben található jegyzékben szereplő mikroorganizmusok hordozóit, a 6–8. mellékletben meghatározott terjedelemben; ez a kötelezettség a klinikai mikrobiológiai laboratóriumokra is vonatkozik,
b) megelőzni a nozokomiális fertőzéseket, a nozokomiális fertőzések előfordulását feljegyezni az egészségügyi dokumentációban, elemezni azok előfordulását és okait, és intézkedéseket foganatosítani azok előfordulásának csökkentésére és terjedésük megelőzésére, valamint biztosítani a személyzet folyamatos képzését a nozokomiális fertőzések megelőzése témakörében,
c) a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésével kapcsolatos minden lényeges adatot rögzíteni az egészségügyi dokumentációban,
d) működési szabályzatot dolgozni ki és azt jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz, mint ahogy a rá vonatkozó módosítási javaslatot is,
e) betartani a jóváhagyott működési szabályzatot,
f) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal számára a fertőző betegségek egészségügyi intézményben történő megelőzésével kapcsolatos adatokat szolgáltatni,
g) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal feladatai ellátása céljára a rendelkezésükre bocsátani a birtokukban lévő adatokat és információkat, vagy azokat, amelyek iránti tájékozódásra, vagy amelyek igénylésére irányuló jogosultsággal rendelkeznek,
h) személyes adatokat szolgáltatni az illetékes közegészségügyi hatóság részére az állami egészségügyi felügyelet, a munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatértékelés ellenőrzése és a természetes személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálata céljából, foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén, valamint a veszélyes munkák nyilvántartásába való bejegyzés céljából, a következő terjedelemben:
1. utó- és családi nevet,
2. születési időt,
3. a lakóhely címét,
4. a jogi személy cégnevét, jogi formáját, székhelyét és a statisztikai számjelét, vagy az őket munkáltató természetes személy – vállalkozó, cégnevét, székhelyét és statisztikai számjelét,
5. a munkahely nevét, szakmát, munkaköri besorolást,
6. a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása szerinti diagnózist.
(6) A szociális intézmények üzemeltetői, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények üzemeltetői kötelesek
a) a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal felé jelenteni a 48. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti közegészségügyi veszélyt,
b) működési szabályzatot dolgozni ki, és azt, valamint annak módosítását jóváhagyásra benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz,
c) betartani a jóváhagyott működési szabályzatot,
d) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal számára a létesítményükben előforduló fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos adatokat szolgáltatni,
e) a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő adatokat és információkat, vagy azokat, amelyek iránti tájékozódásra, vagy amelyek igénylésére irányuló jogosultsággal rendelkeznek.
(7) Válsághelyzetben a (4) bekezdés szerinti fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést szakmai tevékenységként végző vállalkozó természetes személy vagy jogi személy legkésőbb a tevékenység befejezését követő 24 órán belül az összes ilyen tevékenység végzéséről értesíti az illetékes közegészségügyi hatóságot.
(8) A vállalkozó természetes személy és a jogi személy az olyan helyiségek üzemeltetésének megkezdése előtt, amelyekre az (1) bekezdés b) pontja alapján nem vonatkozik a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti javaslattételi kötelezettség, legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles az illetékes közegészségügyi hatósághoz benyújtani
a) írásbeli értesítés formájában:
1. ha a kérelmező jogi személy, a cégnevet, jogi formát, székhelyet és statisztikai számjelet, ha rendelkezik ilyennel, a kérelmező utónevét, családi nevét, lakóhelyét és statisztikai számjelét, ha rendelkezik ilyennel, ha a kérelmező vállalkozó természetes személy.
2. a telephelyét,
3. a létesítmény nevét,
4. a létesítményben folytatott tevékenység meghatározását,
5. a létesítményben folytatott tevékenység megkezdésének időpontját,
b) a működési szabályzatot, amennyiben jelen törvény úgy rendelkezik.
(9) Az a vállalkozó természetes személy és jogi személy, aki tevékenységének tárgya a környezeti és munkakörnyezeti tényezők minőségi és mennyiségi meghatározása az egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk értékelése céljából, csak akkor végezheti ezt a tevékenységet, ha rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal;65c) fizikai tényezők meghatározása esetén nincs szükség tanúsítványra.

53. §
A községek kötelezettségei
A községek kötelesek
a) betartani a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal által elrendelt betegségmegelőzési intézkedéseket,
b) a 13. §-ba foglalt intézkedéseket és javaslatokat elbírálás céljából a közegészségügyi hivatal vagy a regionális közegészségügyi hivatal elé terjeszteni, és a pozitív elbírálásig tartózkodni az elbírálás tárgyát képező intézkedések vagy tevékenységek végzésétől,
c) együttműködni a közegészségügyi hivatallal és a regionális közegészségügyi hivatallal feladataik ellátása során, és a rendelkezésükre bocsátani a birtokukban lévő adatokat és információkat, vagy azokat, amelyek iránti tájékozódásra, vagy amelyek igénylésére irányuló jogosultsággal rendelkeznek.


KILENCEDIK RÉSZ
Állami egészségügyi felügyelet és járványügyi vizsgálat

54. §
(1) Az állami egészségügyi felügyelet a jelen törvény, a végrehajtására kiadott általános érvényű jogszabályok és a közegészségügy védelmét szabályozó egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezéseinek betartását felügyeli.
(2) Járványügyi vizsgálat útján megállapításra kerülnek a járvány epicentrumának meghatározása szempontjából lényeges körülmények, kiértékelésre kerülnek a fertőző betegségek okai és terjedési módjai, és végrehajtásra kerülnek a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzéséhez szükséges intézkedések; a járványügyi vizsgálatokat bármely személynél és helyen el kell végezni, ahol a járványügyi intézkedések meghozatala szempontjából lényeges tények állapíthatók meg a fertőző betegséggel vagy annak gyanújával kapcsolatban.
(3) Az állami egészségügyi felügyeletet és a járványügyi vizsgálatokat az állami egészségügyi felügyeletet végző személyek vagy a járványügyi vizsgálatokat végző személyek végzik, akik az állami egészségügyi felügyelet és a járványügyi vizsgálatok végzése során szolgálati igazolványuk felmutatásával igazolják magukat.
(4) A 12. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjába foglalt intézkedések betartásának állami egészségügyi felügyelete a közegészségügyi hivatal részére külön jogszabály66b) alapján szolgáltatott adatok felhasználásával történik.
(5) Az otthoni környezetben történő elkülönítés elrendeléséből álló intézkedés betartásának állami egészségügyi felügyelete, amennyiben a természetes személy beleegyezett abba, hogy az elrendelt elkülönítés betartását nyomon követő mobilalkalmazás segítségével aláveti magát az otthoni környezetben történő elkülönítésnek, csak a 60.a–60.e §-ba meghatározott módon és feltételek mellett végezhető.
(6) Az egészséges munkakörülmények állami egészségügyi felügyeletének ellátása során a közegészségügyi hatóságok összehangolják tevékenységüket a munkaügyi ellenőrzés területén működő államigazgatási szervekkel.3)

55. §
(1) Az állami egészségügyi felügyeletet ellátó személy vagy a járványügyi vizsgálatot végző személy feladatai ellátása során jogosult
a) megkövetelni az állami egészségügyi felügyelet tárgyát képező tevékenységet végző személyek személyazonosságának igazolását,
b) az állami egészségügyi felügyelet tárgyához kapcsolódó földterületekre, telephelyekre, létesítményekbe, objektumokba való belépésre, és a szükséges kíséret igénylésére,
c) a vizsgálathoz szükséges mennyiségű és mennyiségű minta vételére és a minta szakértői értékelésének elvégzésére,
d) megfigyelések végzésére, beleértve a szükséges fényképes, video- és hangdokumentációt is,
e) információkat, adatokat, magyarázatokat, alátámasztó dokumentumok igénylésére, valamint a vonatkozó dokumentumokba történő betekintésre,
f) a feltárt hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések elrendelésére az állami egészségügyi felügyelet végrehajtásának helyszínén,
g) a 12. § (2) bekezdésbe foglalt intézkedések elrendelésére a járványügyi vizsgálat helyszínén a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzése érdekében,
h) a járvány epicentrumában a fertőző betegségben szenvedő személyek, a fertőző betegségre gyanús személyek és a kórokozó hordozásával gyanúsítható személyek személyes adatainak megállapítására a következő terjedelemben: utónév, családi név, személyi szám, állandó lakóhely, elérhetőség, telefonos elérhetőség, az általános orvos neve és vezetékneve, a járványügyi vizsgálat biztosításához szükséges mértékben az egészségi állapotra vonatkozó adatok, a gyanús tényezők, a vektorok, a járvány epicentrumában tartózkodó személyek immunitására vonatkozó adatok, valamint egyéb járványügyi adatok,
i) a 12. § és a (2) bekezdés alapján elrendelt intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjába foglalt megállapított hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések a következők:
a) az olyan termékek gyártásának, kezelésének vagy forgalomba hozatalának tilalma, amelyek ellentétben állnak a jelen törvény és a közegészségügy védelmére vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok rendelkezései által előírt követelményekkel,
b) a termékek forgalomból való kivonásának elrendelése, ha azok súlyos közegészségügyi kockázatot jelentenek,
c) az a) pont szerinti termékek egészségre való ártalmasságának bizonyítása esetén azok megsemmisítésének elrendelése,
d) az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz használatának megtiltása vagy korlátozása (17. § (2) bekezdés),
e) az olyan vízre vonatkozó fürdési tilalom, amely nem felel meg a természetes fürdőhely és a közfürdő vízminőségével szemben támasztott vízminőségi követelményeknek,
f) az emberi egészségre közvetlen veszélyt jelentő készülékek és berendezések használatának tilalma,
g) a létesítménynek vagy annak egy részének szükséges időtartamra történő bezárásának elrendelése, ha az ellenőrzés során a jelen törvény és a közegészségügy védelmére vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok olyan megsértését állapítják meg, amely közvetlenül eredményezheti az emberi egészség súlyos károsodását,
h) az egészségre ártalmas élelmiszerek, ételek vagy egyéb termékek előállításának és forgalomba hozatalának tilalma,
i) speciális mérések, elemzések vagy vizsgálatok elvégzésének elrendelése a kóroki tényezők és azok közegészségre gyakorolt hatása felmérése céljából,
j) egy kozmetikai termék forgalmazásának ideiglenes tilalma13ad) a szakértői értékelés elvégzéséhez szükséges időtartamra, vagy annak a megalapozott feltételezésnek az ellenőrzéséhez szükséges időtartamra, hogy a kozmetikai termék közegészségügyi kockázatot jelent,
k) a kozmetikai termék forgalmazásának tilalma vagy annak egyéb korlátozása a j) pontba foglalt módon, a kozmetikai termék forgalomból való kivonásának elrendelése14a) vagy a kozmetikai termék fogyasztótól történő visszahívásának elrendelése14b) amennyiben
1. azonnali intézkedés szükséges, mert a kozmetikai termék súlyos közegészségügyi kockázatot jelent,
2. a felelős személy nem hozta meg a meghatározott időn belül a 12. § (3) bekezdésének j) pontjába foglalt megfelelő intézkedéseket; vagy
3. a kozmetikai terméket a RAPEX-en keresztül bejelentették,66a)
l) a kozmetikai termék forgalmazásának ideiglenes korlátozása, a kozmetikai termék ideiglenes kivonása a forgalomból vagy egy kozmetikai termék ideiglenes visszahívása a fogyasztótól, amennyiben a kozmetikai termék megfelel a külön jogszabály rendelkezéseinek,47b) de bizonyíthatóan súlyos közegészségügyi kockázatot jelent vagy jelenthet.
(3) Az állami egészségügyi felügyeletet végző személy köteles (2) bekezdésbe foglalt intézkedés elrendelésekor jegyzőkönyvet készíteni az intézkedés elrendeléséről, tájékoztatva a (4) bekezdésbe foglalt kifogással való élés lehetőségéről, és a jegyzőkönyv egy példányát átadni annak a személynek, akivel szemben az intézkedést elrendelték.
(4) A megállapított hiányosságok orvoslására elrendelt intézkedéssel szemben kifogásokkal lehet élni, ám ezeknek nincs halasztó hatálya. A kifogás a korrekciós intézkedés elrendelésétől számított tíz napon belül írásos formában nyújtható be a közegészségügyi hatósághoz, amelynek alkalmazottja vagy tisztviselője (54. § (2) bekezdés) a korrekciós intézkedést elrendelte.
(5) Az illetékes közegészségügyi hatóság a (4) bekezdésbe foglalt kifogásokról a kézbesítésüktől számított 15 napon belül dönt. A kifogásról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.


TIZEDIK RÉSZ
Szabálysértések és egyéb közigazgatási szabálysértések

56. §
Szabálysértések
(1) Közegészségügyi szabálysértést követ el az, aki
a) súlyos egészségügyi vagy egyéb orvosilag indokolt okok igazolása nélkül nem veti alá magát a vonatkozó jogszabályokból következő védőoltásoknak vagy az elrendelt védőoltásoknak,
b) aki nem hajtja végre az elrendelt fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést,
c) nem veti alá magát az elrendelt elkülönítésnek vagy nem rendeli magát alá az elrendelt fokozott egészségügyi felügyeletnek, orvosi felügyeletnek vagy járványügyi intézkedéseknek,
d) nem hajtja végre az állatokról emberre átvihető betegségek terjedésének megakadályozására elrendelt intézkedéseket,
e) nem veti magát alá a fertőző betegség vagy fertőző betegség gyanújának okán elrendelt foglalkozás gyakorlásától való eltiltásnak vagy korlátozásnak,
f) nem tesz eleget a 4. § (1) bekezdés g) pontja vagy a 48. § (4) bekezdés a)–d), f)–i), n), r), t), u), y)–aa) pontjába foglalt, közegészségügyi vészhelyzet esetére elrendelt intézkedésnek.
g) a betegségek megelőzése érdekében elrendelt intézkedések végrehajtása során nem működik együtt a közegészségügyi hivatallal vagy a regionális közegészségügyi hivatallal,
h) nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét vagy az 51. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt, információk szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét,
i) a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban nem veti magát alá az egészséget nem veszélyeztető orvosi vizsgálatoknak vagy diagnosztikai teszteknek, az ellenanyagok vagy más készítmények megelőző célú beadásának, a fertőző betegségek kezelésének, az elkülönítésnek vagy a járványügyi intézkedéseknek,
j) az akut fertőző betegségéről vagy bacilushordozói státuszáról nem számol be olyan intézménybe való felvételekor, amelyben járványügyi szempontból jelentős tevékenységeket folytatnak, továbbá szociális intézménybe vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézménybe történő felvételekor,
k) gyermek képviselőjeként nem biztosítja az 51. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt valamely kötelezettség teljesítését,
l) olyan tevékenységet végez, amelyhez jelen törvény rendelkezései alapján szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány szükséges, anélkül, hogy ilyen bizonyítvánnyal rendelkezne,
m) veszélyezteti vagy megsérti az élelmiszerek és a készételek egészségbiztonságát a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekben,
n) lakóépület vagy nem lakóépület tulajdonosaként, nem vállalkozó természetes személyként vagy nem jogi személyként, megszegi a 17d. §-ba foglalt kötelezettségek valamelyikét,
o) nem tesz eleget a 60a. § (4) bekezdésébe foglalt valamely kötelezettségének.
(2) Közegészségügyi szabálysértést követ el az a személy, aki válsághelyzet idején nem veti magát alá a 12. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjába foglalt intézkedéseknek, nevezetesen a Szlovák Köztársaság területére történő beutazással kapcsolatosan a világjárvánnyal vagy veszélyes humán megbetegedés terjedésével összefüggésben elrendelt elkülönítésnek vagy járványügyi intézkedéseknek; e szabálysértés 5 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3) Ha a (2) vagy a (4) bekezdés másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésbe foglalt szabálysértés elkövetése esetén 1 659 EUR-ig terjedő pénzbírság, helyszíni bírságolási eljárásban pedig 99 EUR-ig terjedő pénzbírság szabható ki. A kötelező védőoltás elmulasztásáért összesen 331 EUR összegű bírság szabható ki.
(4) Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti, válsághelyzetben elkövetett szabálysértés esetében helyszíni bírságolási eljárás keretein belül 1 000 euróig terjedő pénzbírság szabható ki; az ilyen szabálysértések esetén, melyek helyszíni bírságolási eljárás alá esnek, a rendőrség és az önkormányzati rendőrség is eljárhat.
(5) Amennyiben a 4. § másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti szabálysértésekkel kapcsolatban a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatal és a 3. § (1) bekezdés d)–g) pontjába foglalt közegészségügyi hatóságok járnak el saját hatáskörükben. A szabálysértésekre és azok ügyében történő eljárásra külön jogszabály vonatkozik.67)

57. §
Egyéb közigazgatási szabálysértések
(1) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki a 17. §-ba, a 17.a §-ban vagy a 17.d §-ba foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(2) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki gyártja vagy szállítja
a) az ivóvíz vegyszerekkel történő kezelésére vagy fertőtlenítésére szolgáló, a 17. §-ba foglaltaknak nem megfelelő szereket,
b) az ivóvízzel való érintkezésre szánt, a 18. §-ba foglaltaknak nem megfelelő termékeket.
(3) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a természetes fürdőhely üzemeltetője, ha a 19. § (7) és (8) bekezdésbe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(4) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a közfürdő üzemeltetője, ha a 19. § (9) bekezdésbe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(5) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki a 21., 22. és 26. §-ba foglalt létesítményeket üzemeltet olyan fürdőzés céljára használt vízterület közelében, amely nem fürdési célra engedélyezett víz vagy természetes fürdőhely, és szolgáltatásainak a fogyasztók felé történő felkínálásában vagy reklámjában kifejezetten a fürdőzés lehetőségét kínálja, amennyiben nem nyújt a nyilvánosság számára naprakész tájékoztatást a víz minőségéről.
(6) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az épület üzemeltetője, ha nem biztosítja a beltéri levegő minőségét a 20. § (3) bekezdésébe foglaltaknak megfelelően.
(7) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a szálláshely-üzemeltető, ha a 21. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(8) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a testnevelési és sportközpont üzemeltetője, ha a 22. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(9) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a testápolási szolgáltatást nyújtó egység üzemeltetője, ha a 23. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi, vagy a 23. § (4) bekezdésébe foglaltakkal ütköző tevékenységet folytat.
(10) A szolárium üzemeltetője abban az esetben is közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén, ha a 23. § (5) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(11) A szauna üzemeltetője abban az esetben is közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén, ha a 23. § (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(12) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a gyermek- és ifjúsági intézmény üzemeltetője, ha a 24. § (5) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(13) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az óvoda üzemeltetője, ha nem tesz eleget a gyermek óvodai elhelyezésére vonatkozó, a 24. § (6)–(8) bekezdéseibe vagy a vagy a 24. § (9) bekezdésébe foglalt követelmények valamelyikének.
(14) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az a hat éven aluli gyermekek gondozására irányuló vállalkozói tevékenység folytatására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki telephelyen folytatja a vállalkozói tevékenységét, ha megszegi a 24. § (10) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét.
(15) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az gyermekek és fiatalok nevelésére és iskolán kívüli oktatására irányuló vállalkozói tevékenység folytatására jogosult vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki telephelyen folytatja a vállalkozói tevékenységét, ha a 24. § (11) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(16) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a gyermeküdültetés szervezője, ha a 25. § (2) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(17) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézmény üzemeltetője, ha a 26. § (4) és (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi; ez nem vonatkozik a 26. § (4) bekezdés i) és j) pontjába foglalt kötelezettségek közétkeztetési szolgáltatást biztosító vendéglátóipari létesítményben, gyorsétkezdében és egyéb, ételek és italok helyszínen történő értékesítését végző létesítményekben, valamint tömegrendezvényeken történő elmulasztására.
(18) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a gyermek- és ifjúsági közétkeztetést biztosító intézmény üzemeltetője, ha a 26. § (4) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(19) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a zaj-, infrahang- vagy rezgésforrások üzemeltetője, ha a 27. § (1) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(20) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az elektromágneses sugárforrások üzemeltetője, ha nem foganatosítja a 28. § (1) bekezdésébe foglalt műszaki, szervezési és egyéb intézkedéseket.
(21) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a mesterséges optikai sugárforrások üzemeltetője, ha a 29. §-ba foglalt kötelezettségek valamelyikét megszegi.
(22) A vállalkozó természetes személy vagy jogi személy közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén, ha
a) nem foganatosítja a 30. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt intézkedéseket,
b) nem gondoskodik a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elvégzéséről és nem gondoskodik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve készített, írásos kockázatértékelés kidolgozásáról a tevékenységek egészségkárosító kockázat szerinti besorolásával,
c) nem biztosítja a 30. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt, munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat legalább 24 havonta történő értékelését olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a második foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek, vagy legalább évente történő értékelését olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenységet végeznek, és nem biztosítja a 30. § (1) bekezdés d) pontja szerinti írásos kockázatértékelés vagy a kockázatértékelésről készült írásos jegyzőkönyv kidolgozását,
d) nem biztosítja a munkavállalók 30. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti munkaköri alkalmassági vizsgálatát,
e) nem bocsátja a munkavégzés kapcsán előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végző orvos rendelkezésére a munkavállalók jegyzékét 30. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében,
f) elmulasztja a munkavállalók munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi véleményeknek a 30. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében történő megőrzését,
g) nem dolgozza ki a 30. § (1) bekezdésének i) pontjában foglalt működési szabályzatot,
h) elmulasztja a 30. § (1) bekezdésének j) pontjába foglalt, második, harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző munkavállalók nyilvántartásának vezetését és megőrzését,
i) nem nyújtja be a 30. § (1) bekezdésének k) pontja alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve az illetékes közegészségügyi hatósághoz a tevékenységek harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, vagy a tevékenységek harmadik vagy negyedik osztályba történő besorolásának módosítására, vagy a harmadik vagy negyedik osztályból való törlésére vonatkozó javaslatokat,
j) nem dolgozza ki a 30. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttműködve minden év december 31-ig az egészségügyi kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatok csökkentése vagy megszüntetése érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatást azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végeznek, a munkavállalók munkavégzéssel összefüggő egészségi állapotának értékelésével együtt, és azt nem nyújtja be a következő év január 15-ig az illetékes közegészségügyi hatósághoz,
k) foglalkozási megbetegedés gyanújának felmerülése esetén nem nyújt segítséget a 30. § (1) bekezdésének m) pontja értelmében az illetékes közegészségügyi hatóságnak az érintett személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálata során,
l) a vállalkozói engedély vagy a gazdasági társaság megszűnését követően nem adja át a 30. § (1) bekezdés n) pontjával összhangban a 30. § (1) bekezdés b), h) és j) pontja alapján vezetett dokumentációt az illetékes közegészségügyi hatóságnak,
m) nem biztosítja a munkavállalók számára a 30e. § (14) bekezdése alapján a közegészségügyi hivatal vagy az illetékes közegészségügyi hatóság által elrendelt, a munkavégzéssel kapcsolatos rendkívüli előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
(23) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységet végző, más természetes személyeket nem foglalkoztató vállalkozó természetes személy, ha
a) nem biztosítja a 30. § (5) bekezdésének a) pontjába foglaltak alapján a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőnek való kitettségből eredő egészségkárosító kockázat értékelésének elkészítését, és nem gondoskodik a tevékenység egészségügyi kockázat szerinti besorolását tartalmazó kockázatértékelés elkészítéséről,
b) nem foganatosítja a 30. § (5) bekezdésének b) pontjába foglalt intézkedéseket,
c) nem biztosítja a 30. § (5) bekezdésének c) pontjával összhangban a munkaköri alkalmassága elbírálásának elvégzését,
d) nem nyújt be a 30. § (5) bekezdése d) pontja alapján javaslatot az illetékes közegészségügyi hatósághoz a tevékenysége harmadik vagy negyedik foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolására, a harmadik vagy negyedik osztályba sorolt tevékenység besorolásának módosítására vagy az osztályból való törlésére,
e) nem őrzi meg a munkaköri alkalmasságáról szóló orvosi véleményeket a 30. § (5) bekezdésének e) pontja alapján.
(24) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély jogosultja, aki
a) nem biztosít a 30.d § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban egészségügyi dolgozókat a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoportba,
b) nem rendelkezik 30.d § (1) bekezdésének c) pontjába foglalt rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel, vagy rendelőhelyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződéssel, amelyet rendelőhelyiség üzemeltetésére jogosító engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval kötött,
c) nem végez a 30.d § (1) bekezdés d) pontjába foglaltaknak megfelelő, külön jogszabályok által szabályozott szakmai tevékenységet,
d) a szakmai tevékenységét nem, a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban végzi, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére, a 30d. § (1) bekezdés e) pontja értelmében,
e) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási tevékenységet nem végzi pártatlanul, a 30.d § (1) bekezdésének f) pontjával összhangban,
f) nem vezeti a 30.d § (1) bekezdés g) pontjába foglalt szakmai tevékenység végzésére vonatkozó dokumentációt és a 30.ab §-ba és a 30.ad §-ba foglalt, a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt,
g) nem tesz eleget annak a 30.d § (1) bekezdés h) pontjába foglalt kötelezettségének, amely szerint haladéktalanul, írásban kell értesítenie a közegészségügyi hivatal, vállalkozó természetes személy esetébe a cégszerű megnevezés vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégszerű megnevezés, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról, vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálati csoport vezető személyének megváltozásáról,
h) nem teszi lehetővé, hogy a közegészségügyi hatóság a 30.d § (1) bekezdés i) pontja első alpontja értelmében ellenőrizze, hogy teljesülnek-e a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzésének feltételei, amelyek alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyt kiadták,
i) nem teszi lehetővé, hogy a közegészségügyi hatóság ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelességeinek teljesítését a 30.d § (1) bekezdés i) pontja második alpontjával összhangban,
j) nem teszi lehetővé, hogy az illetékes közegészségügyi hatóság a 30.d § (1) bekezdés j) pontjába foglaltak értelmében ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését.
(25) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a zajforrásként működő berendezést üzemeltető vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem foganatosítja a 32. § (1) bekezdésébe foglalt technikai, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
b) nem kérelmezi a 32. § (2) bekezdésébe foglalt mentesség engedélyezését,
c) megszegi a 32. § (4) bekezdés szerinti mentesség engedélyezéséről szóló határozatban meghatározott feltételeket,
d) nem tesz eleget a 32. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének.
(26) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a rezgésforrást jelentő berendezést üzemeltető vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem foganatosítja a 33. § (1) bekezdésébe foglalt technikai, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
b) nem kérelmezi a 33. § (2) vagy (3) bekezdésébe foglalt mentesség engedélyezését,
c) megszegi a 33. § (5) bekezdésébe foglalt mentesség engedélyezéséről szóló határozatban meghatározott feltételeket,
d) nem tesz eleget a 33. § (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségének.
(27) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki elektromágneses sugárforrásokat használ vagy üzemeltet, ha nem foganatosítja a 34. §-ba foglalt műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket.
(28) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki optikai sugárzást kibocsátó forrásokat használ vagy üzemeltet, ha nem foganatosítja a 35. §-ba foglalt műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket.
(29) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem gondoskodik a munkaterületek megvilágításáról a 36. § (1) bekezdése értelmében,
b) nem teljesíti a 36. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségét,
c) nem foganatosítja a 37. § (1) bekezdésébe foglalt intézkedéseket, amelyek kizárják vagy csökkentik a hő- és páratartami mikroklíma miatt kialakult kóroki tényezőknek a munkavállalók egészségére gyakorolt káros hatásait, vagy megsérti a 37. § (2)–(4) bekezdésébe foglalt kötelezettségek valamelyikét,
d) nem teljesíti a 38. §-ba foglalt, a munkahelyi fizikai terheléssel szembeni egészségvédelem, vagy a munkahelyi pszichikai és érzékszervi terheléssel szembeni egészségvédelem területére vonatkozó valamelyik kötelezettségét,
e) nem foganatosítja a 39. §-ba foglalt, a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
f) nem foganatosítja a 40. §-ba foglalt, a rákkeltő vagy mutagén kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelmét szolgáló műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket,
g) a 41. § (1) bekezdésébe foglalt engedély megléte nélkül távolít el épületből azbesztet vagy azbeszttartalmú anyagokat,
h) nem nyújtja be a munka megkezdése előtt a 41. § (13) bekezdésébe foglalt javaslatot,
i) nem tesz eleget a 41. § (16) bekezdésébe foglalt bejelentési kötelezettségének,
j) nem foganatosítja a 41. § (17) bekezdése foglalt műszaki, szervezési vagy egyéb intézkedéseket a munkavállalók azbeszttel végzett munka során történő védelmére,
k) nem foganatosítja a biológiai tényezőkkel dolgozó munkavállalók védelmét szolgáló technikai, szervezési vagy egyéb intézkedéseket, vagy nem biztosítja a munkavállalók számára a 42. § szerinti védőoltást.
(30) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a kozmetikai termékek területén
a) a felelős személy,13af) ha
1. megsérti a 43. § (1) bekezdés b), d) és f) pontjába, valamint (2) bekezdés c) pontjába foglalt rendelkezéseket,
2. nem tesz eleget a 43. § (1) bekezdés k) és n) pontjába foglalt bejelentési kötelezettségének, vagy megsérti a 43. § (1) bekezdés j) pontjába foglalt kötelezettségét,
3. nem teszi hozzáférhetővé a 43. § (1) bekezdésének l), m) és o) pontjába foglalt adatokat és információkat,
4. a 43. § (1) bekezdésének c) pontjába meghatározott biztonsági jelentés részleges változatát nyújtja be egy kozmetikai termékről,
b) a forgalmazó,13ak) ha
1. megsérti a 43. § (4) bekezdés a), f) és i) pontjában, valamint (5) bekezdés a) és d) pontjába foglalt rendelkezést,
2. nem tesz eleget a 43. § (4) bekezdésének e) és h) pontjába foglalt bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének,
3. nem teszi hozzáférhetővé a 43. § (4) bekezdésének g) pontjában foglalt információkat.
(31) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a kozmetikai termékek területén
a) a felelős személy, amennyiben olyan kozmetikai terméket hoz forgalomba,13ad) amely nem tesz eleget a 43. § (1) bekezdésének a), c), e) és g) pontjába és (2) bekezdésének a), b) és d) pontjába foglalt rendelkezéseknek,
b) a forgalmazó, amennyiben nem tartja be a 43. § (4) bekezdésének b) pontjába és (5) bekezdésének b) és c) pontjába foglalt rendelkezéseket.
(32) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a kozmetikai termékek területén
a) a felelős személy, amennyiben
1. nem hozza meg a 43. § (1) bekezdésének h) és i) pontjába foglalt megfelelő intézkedéseket,
2. nem tartja be a 43. § (1) bekezdésének p) pontjába foglalt rendelkezést, vagy olyan kozmetikai terméket hoz forgalomba, amely nincs összhangban a 43. § (2) bekezdése e) és f) pontjaiba foglaltakkal,
b) a forgalmazó, ha nem hozza meg a 43. § (4) bekezdése c) pontja szerinti megfelelő intézkedéseket.
(33) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben
a) nem tartja be a 12. § (2) bekezdés a)–c), e) és g)–n) és (3)–(5) bekezdéseiben elrendelt betegségmegelőzési intézkedéseket vagy a 4. § (1) bekezdés g) pontjában vagy a 48. § (4) bekezdésébe foglalt, közegészségügy veszélyeztetése esetére elrendelt intézkedéseket, vagy az elrendelt intézkedéssel ellentétes tevékenységet végez,
b) nem terjeszti elbírálás céljából az illetékes közegészségügyi hatóság elé a 13. §-ba foglalt intézkedéseket vagy javaslatokat, vagy a kedvező elbírálásig nem tartózkodik az elbírálandó intézkedések vagy tevékenységek végrehajtásától,
c) nem teljesíti az 52. § (1) bekezdésének c) pontjába foglalt, az egészségkárosító tényezők minőségi és mennyiségi meghatározására vonatkozó kötelezettségét,
d) megszegi a működési szabályzat kidolgozására vonatkozó kötelezettségét, vagy a működési szabályzatnak, illetve a rá vonatkozó módosító javaslatnak az illetékes közegészségügyi hatósághoz jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségét,
e) nem tartja be a munkafolyamatokat vagy a technológiai eljárásokat vagy a működési szabályzatot vagy a helyes gyártási gyakorlatot,
f) nem biztosítja a munkavállalók megfelelő orvosi felügyeletét az 52. § (1) bekezdésének g) pontjába foglaltak alapján,
g) nem teszi lehetővé, hogy a munkavállalói és tanulói a feltétlenül szükséges mértékben részt vegyenek a kötelező, munkavégzésükkel kapcsolatos előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokon, vizsgálatokon és védőoltásokban részesülhessenek,
h) nem biztosítja a munkahelyi feltételeket a munka ergonómiai, fiziológiai és pszichológiai követelményeivel összhangban,
i) nem biztosítja a fertőző betegségek megjelenésének, terjedésének és megfékezésének érdekében a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést vagy az 52. § (1) bekezdés k) pontjával ellentétesen végzi,
j) nem biztosít ivóvizet a munkavállalók számára és nem szereli fel a munkahelyeket az 52. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti berendezésekkel,
k) nem tesz eleget az 52. § (1) bekezdésének m), n) vagy q) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének,
l) nem tesz eleget az 52. § (1) bekezdésének r) pontja szerinti kötelezettségének,
m) nem működik együtt az állami egészségügyi felügyeletet ellátó személyekkel vagy a járványügyi vizsgálatokat végző személyekkel az 55. § (1) bekezdése szerinti jogköreik gyakorlása során, akadályozza az állami egészségügyi felügyelet gyakorlását, nem hajtja végre vagy nem veti magát alá a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében elrendelt, az 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedésnek.
(34) Közegészségügyi szabálysértést követ el a homokbányát üzemeltető vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, ha nem tesz eleget az 52. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségének.
(35) Közegészségügyi szabálysértést követ el az a vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, aki üzleti tevékenységének tárgyát nagyon mérgező anyagok és keverékek vagy mérgező anyagok és keverékek értékesítése vagy más módon történő kezelése képezi, ha
a) megszegi a nagyon mérgező anyagok és keverékek természetes személyek számára történő eladására vagy kiadására vonatkozó tilalmat,
b) nem tartja be a mérgező anyagok és keverékek értékesítésére vagy kiadására vonatkozó, az 52. § (3) bekezdésének b) és c) pontja szerinti korlátozást.
(36) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy, ezen belül a munkaegészségügy területén a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, aki külső kivitelezőként önállóan végzi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói tevékenységét, amennyiben
a) a tevékenységének megkezdésétől számított 30 napon belül nem jelenti be írásban a közegészségügyi hivatalnak a tevékenysége megkezdését a 30.b § (13) bekezdésébe foglaltaknak megfelelően,
b) a szakmai tevékenységeket nem a 30c. § a) pontjában foglalt külön jogszabályokkal összhangban végzi,
c) a szakmai tevékenységeket a nem a 30c. § b) pontja értelmében végzi, a végzett tevékenységre és a munkahelyre vonatkozó megállapított és bizonyítható információkkal összhangban, különös tekintettel a munkavállalók egészségének védelmére,
d) nem végzi pártatlanul a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységeket a 30.c § c) pontja értelmében,
e) nem vezeti a 30ab. §-ban foglalt szakmai tevékenységek végzésére vonatkozó dokumentációt, valamint a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentációt a 30.c § d) pontja alapján,
f) nem értesíti a 30.c § e) pontja értelmében haladéktalanul írásban a közegészségügyi hivatalt vállalkozó természetes személy esetében a cégnév vagy a vállalkozás helyének megváltozásáról, illetve jogi személy esetében a cégnév, a székhely vagy a jogi forma megváltozásáról,
g) nem teszi lehetővé az illetékes közegészségügyi hatóság számára, hogy a 30.c § f) pontja értelmében ellenőrizze a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kötelezettségeinek teljesítését.
(37) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a fertőtlenítést és az állati kártevők elleni védekezést szakmai tevékenység keretein belül végző vállalkozó természetes személy vagy jogi személy, amennyiben az 52. § (4) bekezdésébe foglalt kötelezettségek bármelyikét megszegi.
(38) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén az egészségügyi szolgáltató, amennyiben az 52. § (5) bekezdésébe foglalt kötelezettségek bármelyikét megszegi.
(39) Közigazgatási szabálysértést követ el a közegészségügy területén a szociális intézmény vagy gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény üzemeltetője, amennyiben az 52. § (6) bekezdésébe foglalt kötelezettségek bármelyikét megszegi.
(40) E törvény értelmezése szerinti egyéb közigazgatási szabálysértések ügyében a közegészségügyi hivatal, a regionális közegészségügyi hivatal és a 3. § (1) bekezdésének d)–g) pontjába foglalt közegészségügyi hatóságok saját hatáskörükben járnak el és szabnak ki bírságot.
(41) Az illetékes közegészségügyi hatóság pénzbírságot szab ki
a) 150 EUR-tól 20 000 EUR-ig az (1)–(22), (24), (31), (33)–(39) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértések esetén,
b) 100 EUR-tól 2 000 EUR-ig a (23) és (30) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértések esetén,
c) 2 000 EUR-tól 50 000 EUR-ig a (25)–(29) és (32) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértések esetén.
(42) A bírság összegének meghatározásakor a közegészségügyi hatóság figyelembe veszi a jogsértés súlyát, módját, időtartamát és következményeit. Ismételt jogsértés esetén a bírság a kétszeresére növelhető.
(43) A bírság kiszabására irányuló eljárás attól a naptól számított két éven belül indítható, amikor az illetékes közegészségügyi hatóság tudomást szerzett a kötelezettségszegésről, de legkésőbb attól a naptól számított három éven belül, amikor a kötelezettségszegés történt.
(44) A bírság megfizetésének határideje a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap.
(45) A bírságot kiszabó közegészségügyi hatóság engedélyezheti a bírság megfizetésének elhalasztását vagy részletekben történő megfizetését, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek lehetetlenné teszik a bírság azonnali megfizetését, vagy olyan körülmények, amelyek részletekben történő megfizetést indokolnak.
(46) A közegészségügyi hatóságok által kiszabott bírságokból származó bevétel az állami költségvetés bevételét képezi.


TIZENEGYEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

58. §
Költségtérítés
(1) Az állami egészségügyi felügyelet gyakorlásával kapcsolatos költségek az államot terhelik.
(2) Az e törvény és a közegészségügy védelmére vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok által meghatározott kötelezettségek teljesítése során felmerülő költségek azt terhelik, aki e kötelezettségek teljesítésére köteles.
(3) Ha az állami egészségügyi felügyelet ellátásával összefüggésben az e törvény vagy más, a közegészségügy védelmére vonatkozó általános érvényű jogszabály által meghatározott kötelezettségmulasztást állapítanak meg, az illetékes közegészségügyi hatóság az e kötelezettségeket megszegő személyt részleges vagy teljes költségtérítésre kötelezheti.
(4) Az állami egészségügyi felügyelet végrehajtása során vizsgálat céljából vett minták után nem jár költségtérítés.
(5) Az törvény értelmezésében és e törvény alapján elrendelt rendelkezéseket végrehajtó, meghatározatlan számú személy nem jogosult a rendelkezések végrehajtása okán keletkező kár és az elmaradt haszon térítésére; ez nem érinti a jogellenes határozat vagy a külön jogszabály szerinti67a) helytelen hatósági eljárás okozta károk megtérítéséhez való jogot, sem a kisajátítás vagy a tulajdonjog kényszerű korlátozása esetében fennálló, megfelelő kártérítéshez való jogot.

59. §
A közigazgatási eljárási rend alkalmazása
(1) Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, az egészségügyi hatóságok a természetes és jogi személyek jogait, jog által védett érdekeit vagy kötelezettségeit érintő eljárásokban a közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el.68) Ha az 59.b § másként nem rendelkezik, ez vonatkozik a 12. § és a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedések elrendelésére is.
(2) A közigazgatási eljárási rend jogszabályai nem vonatkoznak
a) a nemzeti referenciaközpontok 8. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyására,
b) a 15. és 16. § szerinti szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány kiadására,
c) a munkaköri alkalmasság 30.e–30.g §-okkal összhangban történő vizsgálata,
d) a foglalkozási megbetegedés 31.a és 31.c § értelmében történő elfogadása,
e) az 55. § szerinti intézkedések elrendelése.

59.a §
A belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása
Amennyiben jelen törvény másként nem rendelkezik, a tevékenység végzésére, a szakmai alkalmasság igazolása iránti kérelem benyújtására irányuló eljárásra, a 16. § szerinti bizonyítvány kiadásáról szóló határozatra és az e törvény szerinti felügyelet gyakorlására a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály rendelkezései68a) alkalmazandóak.

59.b §
A 12. § és a 48. § (4) bekezdésében foglalt intézkedésekről szóló rendeletek
(1) Ha a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdésébe foglalt intézkedéseket a Szlovák Köztársaság egész területén, területének egy bizonyos részén vagy az egyénileg meghatározott személyektől eltérő személyek csoportjára vonatkozóan szükséges elrendelni, azokat az Egészségügyi Minisztérium [4. § (1) bekezdés g) pont], a közegészségügyi hivatal [5. § (4) bekezdés k) pont] vagy a regionális közegészségügyi hivatal [6. § (3) bekezdés e) pont] általános érvényű jogszabályba foglalva rendeli el.
(2) Az Egészségügyi Minisztérium által az (1) bekezdés alapján kiadott általános érvényű jogszabályokra a jogszabályok kidolgozásáról és kihirdetéséről szóló külön jogszabály vonatkozik;68b) ez az előírás nem vonatkozik a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal által az (1) bekezdés alapján kiadott általános érvényű jogszabályokra.
(3) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal által az (1) bekezdés alapján kiadott általános érvényű jogszabályra rendeletként kell hivatkozni, és a Szlovák Köztársaság Kormányközlönyében történő kihirdetésének napján lép hatályba.
(4) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal rendelete a kihirdetése napján lép hatályba, kivéve, ha a rendeletben későbbi hatálybalépési időpont kerül meghatározásra.
(5) A közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti rendeletük más megfelelő módon is közzé legyen téve, különösen az érintett terület járási hivatalainak és községeinek hirdetőtábláin; a közzététel nem érinti a rendelet érvényességét és hatályát.
(6) Ezen túlmenően a közegészségügyi hivatal és a regionális közegészségügyi hivatal rendeletének az azt kibocsátó hatóságnál is megtekinthetőnek kell lennie; a közegészségügyi hivatal rendeletének az egyes regionális közegészségügyi hivataloknál is megtekinthetőnek kell lennie.

60. §
Információs rendszerek, információbiztonság és személyes adatok védelme
(1) A közegészségügyi hatóságok olyan információs rendszereket hoznak létre és működtetnek, amelyekben összegyűjtik, tárolják és feldolgozzák a közegészségügy védelmével, támogatásával és fejlesztésével kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges információkat.
(2) A személyes adatok védelmére külön jogszabály69) rendelkezései vonatkoznak. A közegészségügyi hatóságok a személyes adatokat a közegészségügy védelme, támogatása és fejlesztése terén végzett feladataik ellátásához szükséges mértékben kezelik. Az érintettek körét a közegészségügy védelmének, támogatásának és fejlesztésének szükségletei határozzák meg.
(3) A közegészségügyi hatóságok alkalmazottai kötelesek titokban tartani azokat a tényeket, amelyekről feladataik ellátásával összefüggésben szereztek tudomást.70) E kötelezettségük alól csak az illetékes közegészségügyi hatóság, az a személy, akire a tények vonatkoznak, vagy bíróság mentheti fel őket. Ez a rendelkezés nem érinti a közegészségügyi hatóságok azon kötelezettségét, hogy a betegségek megelőzése érdekében és a közegészségügyet fenyegető veszélyek esetén tájékoztassák a lakosságot.71)
(4) Az (1) bekezdésbe foglalt információs rendszerek a külön jogszabály szerint közigazgatási erőforrásoknak72) minősülnek.
(5) Az 55. § (1) bekezdésének h) pontja szerint megállapított adatokat a közegészségügyi hatóságok 60 napig őrizhetik meg; az e mondat első részében említett időtartam letelte után a közegészségügyi hatóságoknak az adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteniük.

Mobilalkalmazás az előírt elkülönítés betartásának ellenőrzésére és mobilalkalmazás a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére

60.a §
Általános rendelkezések
(1) A közegészségügyi hivatal az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás és a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás működtetője,72a) amelyeken keresztül a COVID-19 megbetegedés terjedésével összefüggésben az élet és egészség védelme céljából kezeli a természetes személy személyes adatait; e cél érdekében a közegészségügyi hivatal a (2)–(8) bekezdésben és a 60.b–60.e §-ban meghatározott feltételek mellett kezelheti a személyes adatokat.
(2) A COVID-19 okozta válsághelyzetben a közegészségügyi hivatal a 12. § (2) bekezdésének f) pontjába foglalt intézkedés végrehajtása céljából dönthet úgy, hogy az egészségügyi intézményben vagy más kijelölt intézményben elrendelt elkülönítésre kötelezett természetes személyek a (3) bekezdésben meghatározott feltétel mellett otthoni környezetükben is alávethetik magukat az elrendelt elkülönítésnek.
(3) Ahhoz, hogy a természetes személy a (2) bekezdés értelmében otthoni környezetben vethesse magát alá az elrendelt elkülönítésnek, írásban kell beleegyezését adnia, vagy más módon ellenőrizhetően igazolnia, hogy aláveti magát az elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás használata mellett történő otthoni környezetben való elkülönítésnek.
(4) Az a természetes személy, aki a (3) bekezdés szerint beleegyezését adta, köteles
a) mobilalkalmazást telepíteni és használni a (2), (3), (5)–(8) bekezdéssel és a 60.b–60.e §-okkal összhangban az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére, és az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzése céljából hozzáférést biztosítani a rendszerben a mobilalkalmazás mobilkészülék helyére vonatkozó adataihoz,
b) engedélyezni az értesítések fogadását azon a mobilkészüléken, amelyre az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás telepítésre került,
c) engedélyezni a mobilkészülék számára az arcfelismerő funkció használatát a mobilkészülék kamerájának segítségével,
d) lehetővé tenni az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás automatikus frissítését,
e) lehetővé tenni, hogy a mobilkészülék lokálisan tárolja a mobilalkalmazás felhasználójának arcképmását az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzése céljából,
f) tartózkodni az olyan cselekménytől, amely az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás működésképtelenségét vagy hibás működését eredményezné.
(5) A (4) bekezdésbe foglalt kötelezettségeknek csak a (2) bekezdéssel összhangban elrendelt otthoni környezetben történő elkülönítés időtartama alatt kell eleget tenni.
(6) A (3) bekezdésben és a 60.e §-ban meghatározott esetektől eltérő esetekben az (1) bekezdésben foglalt mobilalkalmazások és azok funkcióinak használata önkéntes alapon történik. A más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás 16 év alatti természetes személy általi használatához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.
(7) Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás azon felhasználója tekintetében, akire a (4) bekezdés szerinti kötelezettség vonatkozik, a közegészségügyi hivatal e törvény alkalmazásában, valamint a mobilalkalmazás felhasználójának végberendezésén tárolt, az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló információk tárolása vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében a külön jogszabály72b) szerint jár el az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának hozzájárulása nélkül is.
(8) Az (1) bekezdésbe foglalt mobilalkalmazások funkciói egyebek mellett a következők:
a) a felhasználó regisztrálása az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazásban,
b) az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítés betartásának nyomon követése az elrendelt elkülönítés betartásának nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás segítségével a mobilkészülék helymeghatározási adatai, kamerájának arcfelismerési adatai, a természetes személy egészségi állapotára vonatkozó adatok, az otthoni környezetben elrendelt elkülönítés hátralévő időtartamára vonatkozó adatok és értesítések (a továbbiakban: "elkülönítési funkció") segítségével,
c) az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítés helyének bejelentése a területileg illetékes regionális közegészségügyi hivatalnál (a továbbiakban: „bejelentés“),
d) más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követése más készülékekkel való kapcsolattartás ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás segítségével, Bluetooth-képes funkció használatával, beleértve az egészségügyi adatok ellenőrzését és a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal fertőzött személlyel való lehetséges kapcsolatfelvételről szóló értesítések megjelenítését a fertőzött személy beleegyezésével ("kapcsolattartás nyomon követése"),
e) az érintettek általános tájékoztatása, beleértve az anonim statisztikák és térképek gyűjtését és megjelenítését.

60.b §
A személyes adatok kategóriái
(1) A közegészségügyi hivatal a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazásokon keresztül csak olyan személyes adatokat kezel, amelyek az adatkezelés céljához és annak a mobilalkalmazásnak a működéséhez szükségesek, amelyre vonatkoznak; ezek az adatok főleg következők:
a) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának utóneve és családi neve,
b) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazás azonosítója,
c) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások egyedi kódja,
d) az elrendelt elkülönítés helyi koordinátái és az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának otthoni környezetben történő elkülönítésére vonatkozó további információk,
e) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználója mobilkészüléke helyi koordinátái,
f) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának személyi száma,
g) az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítés betartására vagy megsértésére vonatkozó információk, beleértve az elrendelt otthoni elkülönítésből hátralévő napok számára vonatkozó információkat, valamint az otthoni elkülönítésnek az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználója által történő megsértésének súlyosságára vonatkozó információkat,
h) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználójának telefonszáma,
i) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának e-mail címe,
j) a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazások felhasználójának egészségi állapotáról szóló, a COVID-19 megbetegedést okozó vírusfertőzésére vonatkozó egészségügyi adat,
k) a más eszközökkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználója mobilkészülékének más mobilkészülékekkel és a más eszközökkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás más kódjaival való kapcsolatfelvételére vonatkozó adatok, a Bluetooth-jel erőssége és a kapcsolat időtartama,
l) a mobilalkalmazás felhasználójának arcképmása az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzése céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a közegészségügyi hivatal statisztikai célokra vagy tudományos kutatások céljaira külön jogszabállyal összhangban72c) tovább feldolgozhatja.
(3) A kapcsolattartás nyomon követésének értesítései nem szolgáltathatnak a fogadó fél számára személyes adatokat a megkeresett természetes személyekről, a kapcsolatfelvétel pontos idejéről és helyéről. A más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás funkciója általi értesítések küldése a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal fertőzött természetes személy hozzájárulásától függ.
(4) A kapcsolattartás nyomon követése részeként a közegészségügyi hivatal jogosult a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának telefonszámát a nemzeti központ rendelkezésére bocsátani, amely ezen keresztül ellenőrzi, hogy a mobilalkalmazás felhasználóját a múltban tesztelték-e a COVID-19 megbetegedést okozó vírus jelenlétére.
(5) A bejelentési funkció egyidejűleg a közegészségügyi hivatal honlapján is elérhető lehet.

60.c §
Adatszolgáltatás és adatközlés
(1) A bejelentésnél a közegészségügyi hivatal jogosult arra, hogy az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazáson keresztül adatokat szolgáltasson az illetékes regionális közegészségügyi hivatal számára a következő mértékben:
a) az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának utó- és családi neve, telefonszáma és e-mail címe,
b) az otthoni környezetben történő elkülönítés helye,
c) az elkülönített természetes személy egyedi kódja.
(2) Az 56. §-ba foglalt szabálysértések ügyében történő eljárás céljára nem adhatóak meg vagy tehetőek hozzáférhetővé a felhasználó pontos tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó adatok, hanem csak az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás és a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazás azonosítója, valamint egy jelentés arról, hogy a felhasználó nem tartja be az elrendelt, otthoni környezetben történő elkülönítést, és az elrendelt elkülönítés megsértésének súlyosságára vonatkozó információt.
(3) A közegészségügyi hivatal jogosult a 60.a § (1) bekezdése szerinti mobilalkalmazásokban történő adatkezeléssel a nemzeti központot és a szükséges technológiai szolgáltatókat, mint közvetítőket külön jogszabály alapján megbízni.72d)
(4) A közegészségügyi hivatal felhatalmazással rendelkezik, hogy egy olyan egységes európai rendszer létrejötte esetén, amelynek célja a határokon átnyúló adatcsere és a tagállamok közötti együttműködés a COVID-19 elleni közös küzdelem terén, a más készülékekkel való kapcsolattartás nyomon követésére szolgáló mobilalkalmazást vagy az általa gyűjtött adatokat összekösse ezzel a rendszerrel.

60.d §
A természetes személyek jogainak és szabadságainak biztosítékai
(1) A közegészségügyi hivatal rendszeresen nyomon követi, hogy a COVID-19 előfordulásának aktuális alakulására tekintettel a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások működtetése és a kapcsolódó adatkezelés továbbra is szükséges-e. A 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások működtetése és a 60.b § (1) bekezdése szerinti adatkezelés csak addig végezhető, amíg az a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt cél teljesítéséhez szükséges, de legfeljebb 2020. december 31-ig.
(2) A közegészségügyi hatóság a 60.a § (1) bekezdésében foglalt mobilalkalmazások üzemeltetését és a 60.b § (1) bekezdése szerinti, azokon keresztül történő adatkezelést teljes egészében, vagy csak az egyes funkciók vonatkozásában megszünteti, ha úgy tűnik, hogy az adatkezelés vagy az egyes funkciók céljának elérésére létezik más, összehasonlíthatóan megvalósítható és ugyanakkor a természetes személyek magánéletébe kevésbé beavatkozó mód.
(3) A közegészségügyi hivatal a (2) bekezdésbe foglalt tények bekövetkezése esetén, de legkésőbb 2020. december 31-ig befejezi a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások üzemeltetését, és haladéktalanul törli a 60.b § (1) bekezdésébe foglalt, ezeken keresztül szerzett valamennyi adatot; ez a kötelezettség megfelelően vonatkozik minden olyan hatóságra is, amely hozzáférhetett az adatokhoz. Ez nem érinti többek között a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazásokból származó személyes adatok közigazgatási, szabálysértési vagy bírósági eljárás során történő további feldolgozásának lehetőségét.
(4) A 60.a § (1) bekezdésbe foglalt mobilalkalmazások segítségével gyűjtött adatok általános tárolási idejét az (1) bekezdés határozza meg. Az elkülönítési funkcióval és a kapcsolatfelvétellel kapcsolatos adatokat a megszerzésüket követő 30 napon belül törölni kell.
(5) Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás felhasználójának arcképmására és arcfelismerésére vonatkozó információk az elkülönítési funkción belül, valamint a mobileszköz pontos helyére vonatkozó információk kizárólag a felhasználó mobileszközén tárolhatók, és nem tárolhatók külső szervereken, illetve nem tehetők hozzáférhetővé más személyek számára.
(6) A 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazásoknak és a hozzájuk kapcsolódó folyamatoknak meg kell felelniük a közigazgatásban alkalmazott, külön jogszabály szerinti72e) megfelelő biztonsági és közigazgatási informatikai szabványoknak.
(7) A közegészségügyi hivatal a honlapján közzéteszi a 60.a § (1) bekezdésébe foglalt mobilalkalmazások felhasználói javaslatainak, észrevételeinek és panaszainak elküldésére szolgáló, ingyenesen hívható telefonszámot is tartalmazó kapcsolattartási űrlapot. Ez nem érinti az érintettek külön jogszabály által szabályozott jogait.72f)
(8) A közegészségügyi hivatal külön jogszabály alapján személyes adatok védelmére vonatkozó hatásvizsgálatot készít.72g)
(9) A személyes adatok 60.a § (1) bekezdés szerinti mobilalkalmazásokon keresztül történő kezelésének felügyeletét a Szlovák Köztársaság Személyes Adatvédelmi Hivatala látja el, amely külön jogszabály72h) értelmében személyes adatvédelmi ellenőrzést is végez, és legalább egyszer a személyes adatok kezelése során, illetve a személyes adatok kezelésének befejezése után egyszer ellenőrzi, hogy teljesültek-e a 60.a § (1) bekezdésbe foglalt mobilalkalmazások használatának feltételei.

60.e §
Az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás további használata
Ha egy természetes személyt otthoni környezetben történő elkülönítésre köteleznek, és az adott személy írásban vagy más ellenőrizhető módon hozzájárul ahhoz, hogy az elrendelt elkülönítés betartásának ellenőrzésére szolgáló mobilalkalmazás használata mellett otthoni környezetben elkülönítsék, a 60.a–60.d §-ok az adott személyre egyformán alkalmazandók.

61. §
A közegészségügyi hatósági feladatok ellátása során szakmai tevékenységeket csak külön jogszabály szerinti36) szakmai alkalmassággal rendelkező személyek végezhetnek; az egyéb kötelező továbbképzést a minisztérium akkreditált intézményeken keresztül irányítja. A tisztifőorvos, osztályvezető higiénikus és megyei tisztiorvos funkcióját csak külön jogszabály73) szerinti szakirányú szakképesítéssel rendelkező személy töltheti be.

62. §
Meghatalmazó rendelkezések
A minisztérium általános érvényű jogszabályokban határozza meg a következőket:
a) a fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos részleteket,
b) az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó követelmények részleteit az egészségvédelem szempontjából,
c) a szakmai képzés terjedelmét, a szakmai alkalmassági vizsgákhoz szükséges ismeretek körét, a szakmai alkalmassági vizsgabizottságok létrehozásának és működésének részleteit, a szakmai alkalmassági vizsgabizottság előtti vizsga részleteit, a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tartalmát és a szinten tartó továbbképzés terjedelmét,
d) az ivóvízzel való érintkezésre szánt termékekre vonatkozó követelmények részleteit,
e) a víz minőségére és a víz minőségellenőrzésére vonatkozó követelményeket, valamint a természetes fürdőhelyek és közfürdők üzemeltetési területeinek, helyiségeinek és létesítményeinek felszereltségére vonatkozó követelményeket,
f) az épületek belső terére vonatkozó követelmények részleteit az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokra és szálláshelyekre vonatkozó minimumkövetelményekről,
g) a testnevelési és sportközpontokra vonatkozó követelmények részleteit,
h) a testápolási szolgáltatást nyújtó egységekre vonatkozó követelmények részleteit,
i) a gyermek- és ifjúsági intézményekre vonatkozó követelmények részleteit,
j) a homokbányákra vonatkozó követelmények részleteit,
k) a gyermeküdültetésre vonatkozó követelmények részleteit,
l) a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekre vonatkozó követelmények részleteit,
m) a zaj, az infrahang és a rezgés megengedett határértékeire vonatkozó részleteket, valamint a környezeti zaj, infrahang és a rezgés objektiválására vonatkozó követelményeket,
n) az elektromágneses sugárzás forrásaira és a lakosság környezeti elektromágneses sugárzásnak való kitettsége határértékeire vonatkozó követelmények részleteit,
o) az optikai sugárzás határértékeire vonatkozó részleteket és a környezeti optikai sugárzás objektiválására vonatkozó követelményeket,
p) a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre vonatkozó részleteket a tevékenységek egészségügyi kockázat szerinti besorolása vonzatában, valamint a tevékenységek kategorizálására vonatkozó javaslat kellékeit,
q) a munkahelyi megvilágításra vonatkozó követelmények részleteit,
r) az egészség védelemére vonatkozó követelmények részleteit hideg-, ill. hőterhelés esetén,
s) a fizikai, pszichés és érzékszervi terheléssel szembeni munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó követelmények részleteit,
t) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás tevékenységi körére és tevékenységeire vonatkozó részleteket, az azt végző szakemberek csoportjának összetételét és a szakmai alkalmasságukra vonatkozó követelményeket,
u) a közegészségügyi hatásvizsgálatra vonatkozó részleteket,
v) a fürdési célra engedélyezett vízzel szemben támasztott követelményeket,
w) a vízminőségi jellemzőkre és határértékeikre, az ivóvíz minőség-ellenőrzésére, az ivóvízminőség-ellenőrzési ütemtervre és az ivóvízellátás kockázatkezelésére vonatkozó részleteket, valamint a vízminőség-ellenőrzés módszereit.

63. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A közegészségügyi hivatalban és a regionális közegészségügyi hivatalokban közérdekű munkát ellátó köztisztviselők közalkalmazotti munkaviszonyából eredő jogok és kötelezettségek, valamint a munkavállalók munkaviszonyából eredő jogok és kötelezettségek változatlanul fennmaradnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azon munkavállalók, akik a megüresedett köztisztviselői álláshelyeket vagy álláshelyeket külön jogszabályok74) szerinti kiválasztási eljárások alapján töltötték be, nem kötelesek kiválasztási eljáráson részt venni.
(3) A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok, az azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedélyek és az eddig hatályos jogszabályok alapján kiadott engedélyek a bizonyítványban vagy engedélyben meghatározott időpontban, de legkésőbb 2012. szeptember 1-jén hatályukat vesztik.
(4) A jogi személyek és természetes személyek egészségvédelem területén fennálló jogait, jog által védett érdekeit és kötelezettségeit érintő, jelen törvény hatálybalépése napjáig jogerősen le nem zárt eljárás során a közegészségügyi hatóságok az eddig hatályos jogszabályok szerint járnak el.
(5) Az eddig hatályos jogszabályok értelmében a szakmegbízott a sugárvédelmi szakmegbízottat jelenti.
(6) A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által kezdeményezett, a jogi személyek és természetes személyek jogait, jog által védett érdekeit és kötelezettségeit érintő eljárást, amely e törvény hatálybalépésének időpontjáig nem került jogerősen lezárásra, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a eddig hatályos jogszabályok szerint zárja le.
(7) Ha az általános érvényű jogszabályokban a "Szlovák Köztársaság tisztifőorvosa" kifejezést használják, akkor ez a "Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala" kifejezésként, ha a "megyei tisztiorvos" kifejezést, akkor ez a "regionális közegészségügyi hivatal" kifejezésként értelmezendő.
(8) Ha az általános érvényű jogszabályokban az „higiéniai szolgálat hatóságai” vagy „egészségvédelmi hatóság” kifejezést használják, akkor ez az „ egészségügyi államigazgatási szervek” kifejezésként értelmezendő.
(9) A 30. § (4) bekezdése szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat 2011. december 31-ig általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok is elvégezhetik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosának, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának és foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának felügyelete mellett.
(10) Amennyiben a 27. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt bírság kiszabására irányuló eljárás indult, az eljárást felfüggesztik.

63.a §
Átmeneti rendelkezések a 2010. június 1-től hatályos módosításokhoz
A 2010. május 31-ig kiadott és érvényes szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok határozatlan időre kiadottnak tekintendők.

63.b §
Átmeneti rendelkezések a 2012. január 1-től hatályos módosításokhoz
A 30. § (4) bekezdése szerinti munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat 2014. december 31-ig a foglalkozás-egészségügyi szolgálat általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosai is végezhetik a foglalkozás-egészségügyi szolgálati a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-orvostan szakorvosának, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológia szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának és foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvosának felügyelete mellett.

Átmeneti rendelkezések a 2014. augusztus 1-től hatályos módosításokhoz

63.c §
(1) Az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolítására vonatkozó, az 5. § (4) bekezdés o) pontja szerinti, a 2010. május 31-én hatályos jogszabályok alapján kiadott és 2014. augusztus 1-jén érvényes engedély határozatlan időre kiadottnak tekintendő.
(2) A 16. § (18), (19), (21), (22), (24) és (25) bekezdése szerinti, a 15. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységek végzésére vonatkozó, 2014. július 31-én érvényes szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező személynek a 16. § (29) bekezdése szerinti továbbképzésen kell részt vennie legkésőbb a következő időpontig:
a) 2015. június 30., ha ezt a bizonyítványt 2007. december 31. előtt adták ki a bizonyítvány jogosultjának,
b) 2015. december 31., ha ezt a bizonyítványt 2008 és 2009 között állították a bizonyítvány jogosultjának,
c) 2016. december 31., ha ezt a bizonyítványt 2010 és 2011 között adták ki a bizonyítvány jogosultjának,
d) 2019. december 31., ha ezt a bizonyítványt 2012 és 2014. július 31. között adták ki a bizonyítvány jogosultjának.
(3) A 41. § (1) és (5) bekezdése szerinti, 2014. július 31-én érvényes, azbeszt épületekből történő eltávolítására vonatkozó engedély jogosultja köteles a 41. § (15) bekezdése szerinti, az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításával kapcsolatos munkavégzésre vonatkozó szinten tartó továbbképzést biztosítani a munkavállalók és az azbeszt vagy azbeszttartalmú anyagok épületekből történő eltávolításának üzemeltetéséért felelős személy számára legkésőbb a következő időpontig:
a) 2015. június 30., ha ezt az engedélyt 2006 és 2007 között adták ki az engedély jogosultjának,
b) 2015. december 31., ha ezt az engedélyt 2008 és 2009 között adták ki az engedély jogosultjának,
c) 2016. december 31., ha ezt az engedélyt 2010 és 2011 között adták ki az engedély jogosultjának,
d) 2019. december 31., ha ezt az engedélyt 2012-től 2014. július 31-ig adták ki az engedély jogosultjának.
(4) A közegészségügyi hatások értékelésére vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány, amelyet az eddig hatályos jogszabályokkal összhangban adtak ki, az e törvény szerinti közegészségügyi hatások értékelésére vonatkozó szakmai alkalmassági tanúsítványnak tekintendő.
(5) A nagyon mérgező anyagokkal és készítményekkel, illetve mérgező anyagokkal és készítményekkel11) való munkavégzésre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványra, amelyet az eddigi jogszabályok alapján adtak ki, nagyon mérgező anyagokkal és keverékekkel, valamint mérgező anyagokkal és keverékekkel11) való munkavégzésre vonatkozó szakmai alkalmassági bizonyítványként kell tekinteni.
(6) A 2014. augusztus 1. előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt eljárások az eddig hatályos jogszabályok szerint kerülnek lezárásra.

63.d §
(1) Az a munkáltató, aki az első vagy a második kategóriába sorolt munkavállalókat foglalkoztat, köteles legkésőbb 2014. december 31-ig a 30.a és 30.d szakasznak megfelelő egészségügyi felügyeletet biztosítani munkavállalói számára.
(2) A tevékenységét 2014. július 31. után kezdő munkáltató a 30. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében köteles gondoskodni arról, hogy legkésőbb két hónappal a tevékenységének megkezdését követően elvégezzék az egészségügyi kockázatértékelést, kidolgozzák a tevékenységek egészségügyi kockázat szerinti besorolását és a kockázatértékelést.
(3) Az a munkáltató, aki a 2014. július 31-ig hatályos jogszabályok alapján saját egészségügyi dolgozói által nyújtott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat, köteles 2014. december 31-ig írásban értesíteni ennek tényéről az illetékes közegészségügyi hatóságot.
(4) A 30.a § (6) bekezdése szerinti szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos munkatevékenységét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjában olyan orvos is végezheti, aki a 2002. március 28. előtt hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakképesítést.
(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdés a)–d), f), g), pontjaiba, a h) pont első alpontjában és i) pontjába foglalt tevékenységeit, amelyet a 30.a § (4) bekezdés b) pontja szerinti szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos önállóan végez, a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a következő szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos is önállóan végezhet:
a) munkahigiéné és foglalkozás-orvostan, vagy
b) higiéné és epidemiológia.
(6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdés a)–d), f), g) pontjaiba és h) pontja első alpontjába és i) pontjába foglalt tevékenységeit, amelyet a 30.a § (4) bekezdés c) pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szakápoló önállóan végez, a következő is önállóan végezheti
a) higiéniai és epidemiológiai szakasszisztens,
b) higiéniai és epidemiológiai asszisztens, vagy
c) a higiéniai szolgálat asszisztense.
(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 30.d § (1) bekezdés a)–d), f), g), pontjaiba és h) pontja első alpontjába és i) pontjába foglalt tevékenységeit a következők is végezhetik:
a) más egészségügyi szakember, aki a 2010. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint szerzett munkahigiéné szakképesítést, vagy
b) más egészségügyi szakember, aki a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint szerzett környezeti és munkakörnyezeti higiénia szakképesítést.
(8) A 30.e § (3) bekezdésébe foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos által végzett munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai gyakorlattal rendelkező szakorvos is elvégezheti.
(9) Az eddig hatályos jogszabályok alapján kiadott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyek továbbra is érvényben maradnak.

63.e §
(1) A 31.a § (1) és (2) bekezdése szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadása és a 31.a § (6) bekezdése szerinti foglalkozási megbetegedés elfogadásának megerősítése céljából végzett egészségügyi ellátást a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai gyakorlattal rendelkező szakorvos is biztosíthatja.
(2) A 31.d § (2) bekezdése szerinti Szlovákiai Bizottság és a 31.e § (2) bekezdése szerinti regionális bizottság elnöke a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett, klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai gyakorlattal rendelkező szakorvos is lehet. A 31.d § (2) bekezdése szerinti Szlovákiai Bizottság és a 31.e § (2) bekezdése szerinti regionális bizottság tagjai a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerinti munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett szakorvosok is lehetnek.
(3) A 31.f § (2) bekezdése szerinti foglalkozási bőrbetegségeket elbíráló regionális bizottság tagjai a 2002. március 28-ig hatályos jogszabályok szerint munkahigiéné és foglalkozás-orvostani szakképesítést szerzett szakorvosok is lehetnek.
(4) A 2014. július 31-ig hatályos jogszabály szerint érvényes foglalkozási megbetegedés vagy a foglalkozási megbetegedés veszélye bejelentésére szolgáló formanyomtatvány használata legkésőbb 2014. december 31-ig megengedett.

§ 63.f
2016. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
Az új élelmiszerek és táplálékkiegészítők forgalomba hozatalára irányuló kérelmekkel kapcsolatos, 2016. január 1-je előtt indított és jogerősen be nem fejezett eljárások a 2015. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint kerülnek lezárásra.

63.g §
Átmeneti rendelkezések a 2016. július 1-től hatályos módosításokhoz
A 2016. július 1-je előtt indított, jogerősen le nem zárt eljárás során a 2016. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint szükséges eljárni.

63.h §
Átmeneti rendelkezések a 2017. március 1-től hatályos módosításhoz
A 24. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti intézmény üzemeltetője, amelynek helyiségeit 2017. március 1. előtt helyezték üzembe, köteles a 24. §-ba foglalt kötelezettségeket és követelményeket, valamint a 62. § (1) bekezdésének i) pontjának megfelelő általános érvényű jogszabályban meghatározott követelményeket 2017. augusztus 31-ig teljesíteni.

63.i §
2017. október 15-től hatályos átmeneti rendelkezések
A 17.a § (2) bekezdése d) pontjának megfelelően a vízközmű-szolgáltató köteles a minőségellenőrzési ütemtervet legkésőbb 2018. december 31-ig benyújtani a regionális közegészségügyi hivatalhoz.

63.j §
Átmeneti rendelkezések a 2017. december 1-től hatályos módosításhoz
(1) A 2017. november 30-ig hatályos 30. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kockázatértékelés és a tevékenységek egészségügyi kockázatok szerinti besorolása, amelyet a 2017. november 30-ig hatályos jogszabályok szerint biztonsági szakértő, megbízott biztonsági szakértő vagy biztonságtechnikai szolgálat készített, mindaddig érvényes, amíg a munkahelyi munkakörülményekben olyan változás nem következik be, amely a foglalkozási egészségügyi kockázat szintjét és a tevékenységek egészségügyi kockázatok szerinti kategóriájába történő besorolását befolyásolhatja.
(2) A 30.a § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos munkatevékenységét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjában olyan orvos is végezheti, aki a 2002. március 27. előtt hatályos jogszabályok szerint a munkahigiéné és foglalkozás-orvostan szakterületen szerzett szakképesítést.
(3) A 30.a § (5) bekezdésének b) pontjába foglalt közegészségügyi szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos munkatevékenységét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat legalacsonyabb taglétszámú csoportjában olyan orvos is végezheti, aki a 2004. április 30. előtt hatályos jogszabályok szerint a higiéné és epidemiológia szakterületen szerzett szakképesítést.
(4) A 30.ab § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási tevékenységet, amelyet a 30.a § (3) bekezdés a) pontjába foglalt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos önállóan végez, a következő szakképesítéssel rendelkező szakorvos is önállóan végezheti:
a) a 2002. március 27-ig hatályos jogszabályok szerinti munkahigiéné és foglalkozás-orvostan, vagy
b) higiéné és epidemiológia a 2004. április 30-ig hatályos jogszabályok szerint.
(5) A 30.a § (3) bekezdésének b) pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szakápoló által önállóan végzett, a 30.ab § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálat gyakorlására vonatkozó szakmai alkalmasság megszerzésének minősül a következők megszerzése is
a) egészségügyi szakközépiskolai felsőfokú szakképzettség a higiéniai és epidemiológiai szakasszisztens szakterületen a 2010. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint, vagy
b) egészségügyi szakközépiskolában a 2002. március 27-ig hatályos jogszabályok szerinti higiéniai asszisztens középfokú szakképesítés.
(6) A 30.ab § szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási tevékenységet a következők is önállóan végezhetik:
a) más egészségügyi szakember, aki munkahigiéné szakterületen szerzett szakképesítést a 2010. június 30-ig hatályos jogszabályok szerint, vagy
b) más egészségügyi szakember, aki környezeti és munkakörnyezeti higiénia szakterületen szerzett szakképesítést a 2002. március 27-ig hatályos jogszabályok szerint.
(7) A 30.e § (3) bekezdése szerinti szakképesítéssel rendelkező szakorvos által végzett munkavégzés kapcsán végzett előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatokat olyan orvos is végezheti, aki munkahigiéné és foglalkozás-egészségügyi szakképesítést szerzett a 2002. március 27. előtt hatályos jogszabályok szerint, és ezt követően legalább egy évnyi gyakorlatra tett szert a klinikai foglalkozás-orvostan szakterületen.
(8) A jogi személyek és természetes személyek munkahelyi egészségvédelem területén fennálló jogait, jog által védett érdekeit és kötelezettségeit érintő, a 2017. december 1-jét megelőzően indított, e törvény hatálybalépése napjáig jogerősen le nem zárt eljárásban a 2017. november 30-ig hatályos jogszabályok szerint szükséges eljárni.

63.k §
Átmeneti rendelkezések a kihirdetés napján hatályos módosításhoz
A helyiségek 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti üzembe helyezésére irányuló, e törvény hatálybalépése előtt megkezdett és jogerősen be nem fejezett eljárást az eddig hatályos jogszabályok szerint kerülnek lezárásra.

63.l §
Átmeneti rendelkezések a törvény kihirdetésének napjától hatályos módosításokhoz
A közegészségügyi hatóságnak és a regionális közegészségügyi hatóságoknak a 12. § vagy a 48. § (4) bekezdésébe foglalt, COVID-19 megbetegedés terjedésével összefüggésben az e törvény hatálybalépéséig hozott intézkedései az e törvény hatályba lépése napjától az e törvény 59.b §-a szerinti rendeleteknek minősülnek, és az e törvény hatálybalépését követő 15 napon keresztül hatályban maradnak, kivéve, ha azokat az azokat kibocsátó hatóság korábban visszavonja.

64. §
Jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Unió jogilag kötelező erejű aktusai, amelyek a 9. sz. mellékletben találhatóak.

65. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
Hatályukat vesztik:
1. a közegészségügyről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 126/2006. sz. törvény I. cikke,
2. a Szlovák Köztársaság kormányának 247/2006. sz. rendelete a munkavállalók hideg-, ill. melegártalom elleni egészségvédelme részleteiről,
3. a Szlovák Köztársaság kormányának 252/2006. sz. rendelete a fürdőhelyek üzemeltetésére vonatkozó részletekről, valamint a fürdőhelyek és fürdővizek vízminőségére és ellenőrzésére vonatkozó követelmények részleteiről,
4. a Szlovák Köztársaság kormányának 269/2006. sz. kormányrendelete a munkahelyi megvilágításra vonatkozó követelmények részleteiről,
5. a Szlovák Köztársaság kormányának 298/2006. sz. rendelete a közétkeztetési szolgáltatást biztosító intézményekre vonatkozó követelmények részleteiről,
6. a Szlovák Köztársaság kormányának 313/2006. sz. rendelete a testnevelési központokkal és a működési szabályzataik kellékeivel szemben támasztott követelmények részleteiről,
7. a Szlovák Köztársaság kormányának 325/2006. sz. rendelete az elektromágneses erőforrásokra vonatkozó követelmények részleteiről és a lakosság környezeti elektromágneses mezőknek való expozíciójának határértékeiről,
8. a Szlovák Köztársaság kormányának 331/2006. sz. rendelete az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó követelmények egészségvédelmi szempontú részletszabályairól,
9. a Szlovák Köztársaság kormányának 334/2006. sz. rendelete az intézményi radioaktív hulladékok kezelésének részleteiről,
10. a Szlovák Köztársaság kormányának 337/2006. sz. rendelete a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének részleteiről,
11. a Szlovák Köztársaság kormányának 339/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a zaj, az infrahang és a rezgés megengedett értékeire vonatkozó részleteket, valamint a zaj, az infrahang és a rezgés objektiválására vonatkozó követelmények részleteit,
12. a Szlovák Köztársaság kormányának 347/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a sugárzás-ellenőrzési rendszer részleteit,
13. a Szlovák Köztársaság kormányának 349/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a radioaktív sugárforrások és radioaktív anyagok szállítása során a sugárvédelem biztosítására vonatkozó követelmények részleteit,
14. a Szlovák Köztársaság kormányának 350/2006. sz. rendelete, amely meghatározza a természetes sugárzásnak való kitettség korlátozására vonatkozó követelmények részleteit,
15. a Szlovák Köztársaság kormányának 350/2006. sz. rendelete a munkahelyi optikai sugárzás hatásai elleni egészségvédelem részleteiről,
16. a Szlovák Köztársaság kormányának 352/2006. sz. rendelete, amely részletesen meghatározza az olyan berendezésekre vonatkozó követelményeket, amelyek működése emberi testtel való érintkezéssel jár, valamint az működési szabályzataikkal szemben támasztott követelményeket,
17. a Szlovák Köztársaság kormányának 353/200.6 sz. rendelete az épületek belső terére vonatkozó követelmények részleteiről, valamint az alacsonyabb színvonalú lakásokra és szálláshelyekre vonatkozó minimumkövetelményekről,
18. a Szlovák Köztársaság kormányának 357/2006. sz. rendelete a munkavégzéssel kapcsolatos és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre vonatkozó részletekről a tevékenységek kategorizálására vonzatában, valamint a tevékenységek egészségügyi kockázat szerinti besorolására vonatkozó javaslat kellékeiről,
19. a Szlovák Köztársaság kormányának 359/2006. sz. rendelete a munkahelyi túlzott fizikai, pszichés és érzékszervi terhelés káros hatásaival szembeni egészségvédelem részleteiről,
20. a Szlovák Köztársaság kormányának 360/2006. sz. rendelete a szakmai alkalmassági vizsgákhoz szükséges ismeretek körének, a vizsgabizottságok létrehozásának és működésének, valamint a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tartalmának részletes meghatározásáról,
21. a Szlovák Köztársaság kormányának 361/2006. sz. rendelete a gyermeküdültetésre vonatkozó követelmények részleteiről és a járványügyi szempontból kockázatos élelmiszerek gyermeküdültetés során történő felhasználására vonatkozó követelményekről,
22. a Szlovák Köztársaság kormányának 362/2006. sz. rendelete a gyermekek és serdülők nevelési és oktatási-nevelési intézményeivel szemben támasztott követelmények részleteiről,
23. a Szlovák Köztársaság kormányának 89/2007. sz. rendelete, amellyel az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó követelmények részletei kerülnek meghatározásra,
24. a Szlovák Köztársaság kormányának 87/2008. sz. rendelete a természetes fürdőhelyekre vonatkozó követelményekről.
25. a Szlovák Köztársaság kormányának 348/2004. sz. rendelete, amellyel a kozmetikai termékek összetételét ellenőrző analitikai módszerek kerülnek meghatározásra,
26. a Szlovák Köztársaság kormányának 658/2005. sz. rendelete a kozmetikai termékekre vonatkozó követelmények megállapításáról,
27. a Szlovák Köztársaság kormányának 354/2006. sz. rendelete, amellyel meghatározásra kerülnek az emberi fogyasztásra szánt vízre, valamint annak minősége ellenőrzésére vonatkozó követelmények,
28. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 2003. május 29-i 30. sz. rendelete a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma feladatairól és azok szervezéséről az egészségvédelem terén (208/2003 sz. közlemény).


IV. CIKKELY
Hatályosság
Jelen törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, kivéve az I. cikk (5) bekezdése (4) bekezdésének f) pontjába és (6) bekezdése (3) bekezdésének c) pontjába foglalt rendelkezéseket, amelyek 2010. január 1-jén lépnek hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Paška s. k.
Robert Fico s. k.


2a) az 527/2003. sz. törvénnyel módosított, a közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás) 6. § (2) bek.
3) a 125/2006. sz. törvény a munkaügyi ellenőrzésről, valamint az illegális munkáról és illegális foglalkoztatásról szóló 82/2005. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
4) Például a Szlovák Nemzeti Tanács módosított 51/1988. sz. törvénye a bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról, a többször módosított 541/2004. sz. törvény az atomenergia békés célú felhasználásáról (atomenergiáról szóló törvény) és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
4a) A társadalombiztosításról szóló 461/2003. sz. törvény 1. melléklete.
4b) A 461/2003. sz. törvény 2. melléklete.
4c) A 310/2006. sz. törvénnyel módosított 461/2003. sz. törvény 4. melléklete.
5) A 312/2001. sz., a közszolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló többször módosított törvény 10. § (1) és (6) bekezdése.
6) A 312/2001. sz. többször módosított törvény 30. § (2) bekezdése.
7) A 312/2001. sz. többször módosított törvény 7. § (4) bekezdése.
7a) § A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakosság polgári védelméről szóló, többször módosított 42/1994. sz. törvényének 3. § (1) bekezdése és 3b. §-a.
8) A 125/2020. sz. törvénnyel módosított 578/2004 sz. törvény 15.a §-a.
8a) A 124/2006. sz. többször módosított törvény 26. § (3) és (4) bekezdése.
9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az élelmiszerekről szóló többször módosított, 152/1995. sz. törvénye.
9a) A Szlovák Köztársaság kormányának 496/2010 sz. rendeletével módosított, 354/2006. sz. kormányrendelete, amely az emberi fogyasztásra szánt vízre és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket határozza meg.
9b) A 306/2012. sz. törvénnyel módosított, a vízről és a 372/1990. sz. törvény módosításáról szóló, többször módosított 364/2004. sz. törvény (víztörvény) 8. § (1) bekezdése.
9c) A 306/2012. sz. törvénnyel módosított 364/2004. sz. törvény 8. § (7) bekezdése.
10) A 129/1998. sz. törvény a vegyi fegyverek tilalmáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
A külügyminiszter 96/1975. sz. rendelete a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és megsemmisítéséről szóló egyezményről.
11) A vegyi anyagok és keverékek forgalomba hozatalának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 67/2010. sz. törvény (vegyianyag-törvény) 7. § (5) bekezdése.
12) Például a Szlovák Köztársaság kormánya 276/2006. sz. rendeletének 8. §-a a kijelzőkkel való munkavégzés biztonsági és egészségügyi minimumkövetelményeiről, a Szlovák Köztársaság kormánya 281/2006. sz. rendeletének 7. §-a a kézi tehermozgatásra vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről, a Szlovák Köztársaság kormánya 329/2006 sz. rendeletének a 10. §-a a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozícióval kapcsolatos kockázatok elleni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
12a) A 67/2010. sz. törvény a vegyi anyagok és vegyi keverékek forgalomba hozatalának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (vegyianyag-törvény).
12b) A többször módosított 364/2004. sz. törvény 59. § (2) bekezdése.
12c) A 153/2013. sz. törvény 14. § (1) bekezdésének a) és d) pontja.
12d) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-ei 1169/2011/EU rendeletének 9. cikke (1) bekezdésének a), b), c), d), g), h), j), i) és k) pontja és (2) bekezdése, 10. cikkének (1) bekezdése és 15. cikkének (1) bekezdése a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről.
§ A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2007. július 25-i 16826/2007-OL számú rendeletének 16. §-a, amellyel kibocsátásra kerül a szlovák Köztársaság Élelmiszerkönyvének különleges táplálkozási célú élelmiszerekre és táplálékkiegészítőkre vonatkozó követelményeket szabályozó fejezete (370/2007. sz. értesítés).
12e) A nemzeti egészségügyi információs rendszerről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 153/2013. sz. törvény 12. § (7) bekezdése.
13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22.
13a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 42/1994. sz. törvényének 3. § (15) bekezdése.
13aa) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
13ab) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
13ac) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontja.
13ad) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének h) pontja.
13ae) Az 1223/2009/EK rendelet 11. cikke.
13af) Az 1223/2009/EK rendelet 4. cikke.
13ag) Az 1223/2009/EK rendelet 35. cikke.
13ah) Az 1223/2009/EK rendelet 25. cikke.
13ai) A Szlovák Köztársaság kormányának az általános termékbiztonságról szóló 404/2007. sz. rendelete 2. § e) pontja.
13aj) Az 1223/2009/EK rendelet 25. cikke (2) bekezdésének p) pontja.
13ak) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja.
13al) A többször módosított 199/2004. sz. törvény a vámtörvényről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
13am) A többször módosított 199/2004. sz. törvény 5. § (3) bekezdése.
13an) A Szlovák Nemzeti Tanács a fogyasztóvédelemről és a 372/1990. sz. törvény módosításáról szóló, módosított 250/2007. sz. törvénye 20. §-a (3) bekezdésének i) pontja.
13b) A többször módosított 125/2006. sz. törvény 7. §-a.
13c) A bányászati tevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányászati igazgatásról szóló, többször módosított 51/1988. sz. törvény 38. §-a.
13d) A többször módosított 461/2003. sz. törvény 8. §-a.
13e) A a 292/2017. sz. törvénnyel módosított, a környezetvédelmi alapról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 587/2004. sz. törvény 4.c § (6) bekezdésének d) pontja.
14) A 431/2004. sz. törvénnyel módosított 142/2000. sz. törvény a metrológiáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
14a) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének q) pontja.
14b) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének r) pontja.
15) Például településfejlesztésről és az építésügyi eljárás szabályairól szóló többször módosított 50/1976. sz. törvény (építési törvény), a környezeti hatásvizsgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 24/2006. sz. törvény, a 230/2005. sz. törvénnyel módosított, a vizekről és a szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. törvény módosításáról szóló 364/2004. sz. törvény (vízügyi törvény) 32. §-a,
16) Az állatorvosi ellátásról szóló 39/2007. sz. törvény 39. §-a.
16a) A 221/2019. sz. törvénnyel módosított 448/2008. sz. törvény 64. § (6) bekezdése.
17) A növényegészségügyről szóló 193/2005. sz. törvény.
18) A temetkezésekről, valamint az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló 470/2005. sz. törvény.
20a) Az 540/2008. sz. törvénnyel módosított, a településfejlesztésről és az építésügyi eljárás szabályairól szóló 50/1976. sz. törvény (építési törvény) 140b. § (4) bekezdése.
21) Az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény).
22) A szakmai képesítések elismeréséről szóló, többször módosított 293/2007. sz. törvény 11-19. §-a.
23) A temetkezésről szóló 131/2010. sz. törvény 26. §-a.
23a) A 315/2012. sz. törvény által módosított, az egész életen át tartó tanulásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 568/2009. sz. törvény.
24) A megfelelőségértékelő testületek akkreditálásáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 505/2009. sz. módosított törvény.
24a) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-ai 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 396, 2006. 12. 30)
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16.-ai 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (EU HL L 353, 2008. 12. 31.)
24b) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-ei 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (EU HL L 167, 2012. 06. 27.)
24c) A vízvezeték-hálózatról és a közcsatornázásról, valamint a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 276/2001. sz. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló, a 394/2009 sz. törvénnyel módosított 442/2002 sz. törvény 3. § (1) bekezdése.
24d) A 442/2002. sz. törvény 4. § (3) bekezdése.
24e) A 237/2000. sz. törvénnyel módosított 50/1976. sz. törvény 43b. §-a.
24f) A 237/2000. sz. törvénnyel módosított 50/1976. sz. törvény 43c. §-a.
24g) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 182/1993. sz. törvénye a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogáról.
25) A 384/2009. sz. törvénnyel módosított 364/2004 sz. törvény 3. § (2) bekezdése.
25a) A 364/2004. sz. törvény 8. § (2) bekezdése és 60. § (6) bekezdése.
25b) A 384/2009. sz. törvénnyel módosított 364/2004 sz. törvény 3. § (3) bekezdése.
25c) A 364/2004. sz. törvény 59. § (1) bekezdésének e) pontja.
26) A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 305/2005. sz. törvény.
27) A 440/2015. sz. törvénnyel módosított, a köznevelésről és közoktatásról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 245/2008. sz. törvény (közoktatási törvény) 27. § (2) bekezdése és 112. § (1) bekezdése.
27a) A 40/2017. sz. törvénnyel módosított, a szociális szolgáltatásokról, valamint az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és kiegészítéséről szóló 448/2008. sz. törvény 32b. §-a.
28) A 455/1991. sz. törvény 2. §-a.
29) A termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőségértékelésről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 264/1999. sz. törvény.
A Szlovák Köztársaság kormányának 302/2004. sz. rendelete a játékokra vonatkozó műszaki követelmények és megfelelőségértékelési eljárások részleteinek megállapításáról.
30) § 3 zákona č. 163/2001 Z. z.
31) Polgári nemperes eljárásrend.
A családról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 36/2005. sz. törvény.
32) A 305/2005. sz. törvény 52. § (1) bekezdése.
33) § A 305/2005. sz. törvény 47. § (3) bekezdés b) pont első és c) pont második alpontja, valamint 63. § (4) bekezdése.
33a) A közutakról szóló 135/1961. sz. törvény (közúti törvény) 3d. § (5) bekezdése.
33aa) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának a kedvtelésből tartott állatok védelmének részleteiről, valamint a karanténállomásokra és az állatmenhelyekre vonatkozó követelményekről szóló 123/2008. sz. rendeletének 2. § a) pontja).
33b) A belvízi hajózásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 338/2000. sz. törvény 3. §-a.
33c) A kötöttpályákról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 513/2009. sz. törvény 27. §-a.
33d) A polgári repülésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 143/1998. sz. törvény (légiközlekedési törvény) 32. §-a.
34) Például Szlovák Köztársaság kormányának a 629/2005 sz. rendeletével módosított 416/2005. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók rezgésterhelésnek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről, a Szlovák Köztársaság kormányának 555/2006. sz. rendeletével módosított 115/2006. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók zajnak való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről, a Szlovák Köztársaság kormányának 355/2006 sz. rendelete a munkavállalók munkahelyi kémiai kóroki tényezőknek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelméről.
34a) A rendőri testület, a Szlovák Információs Szolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezete és a vasúti rendőrség tagjainak közszolgálatáról szóló 73/1998. sz. törvény.
A Tűzoltó- és Mentőalakulatról szóló 315/2001. sz. törvény.
A Szlovák Köztársaság fegyveres erői hivatásos katonáinak állami szolgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 346/2005. sz. törvény.
A Szlovák Köztársaság vámtisztviselőinek állami szolgálatáról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 346/2005. sz. törvény.
34b) A Munka Törvénykönyvének 58. és 58a. §-a.
34c) A Szlovák Köztársaság kormánya 296/2010. sz. rendelete az egészségügyi szakma gyakorlásához szükséges szakmai alkalmasságról, az egészségügyi szakemberek továbbképzésének módjáról, a szakképzési területek rendszeréről és az engedélyezett munkatevékenységek rendszeréről.
34d) Az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi dolgozókról, az egészségügy hivatásrendi szervezeteiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 578/2004. sz. törvény 27. §-a.
34e) A124/2006. sz. törvény 21. § (9) bekezdése.
34f) A 578/2004. sz. törvény 4. §-a.
34g) A 204/2014. sz. törvénnyel módosított, az iparszerű vállalkozásokról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény) 2. számú mellékletének 92. tétele.
34h) A 470/2011. sz. törvénnyel módosított 124/2006. sz. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont harmadik alpontja.
Az 578/2004. sz. törvény 40. § (22) bekezdése.
34ha) a 87/2018. sz. törvény 51. §-a.
34i) A 461/2003. sz. törvény 95. §-a.
34j) a 124/2006. sz. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont harmadik alpontja.
Az 578/2004. sz. törvény 40. § (22) bekezdése.
34k) A 124/2006. sz. törvény 11. §-a.
34l) A 653/2007. sz. törvénnyel módosított 578/2004. sz. törvény 7. § (2) bekezdése.
35) Például a 473/2005. sz. törvény a magánbiztonsági szolgáltatások nyújtásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (magánbiztonsági törvény), a 8/2009. sz. törvény a közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről, az 513/2009. sz. törvény, az 514/2009. sz. törvény a kötöttpályás közlekedésről.
35a) A 124/2006. sz. törvény 12. § (2) bekezdésének i) pontja.
35b) A Szlovák Köztársaság kormányának 296/2010. sz. rendelete 3. mellékletének A. pontja.
36) Az egészségügyről, az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 576/2004. sz. törvény 18-25. §-ai.
37) Az 576/2004. sz. törvény 16. § (1) bekezdésének a) pontja.
37a) 576/2004. sz. törvény 12. § (1) bekezdése.
37b) Az 576/2004. sz. törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja.
38) A Szlovák Köztársaság kormánya 345/2006. sz. rendeletének 11. §-a.
38a) A 461/2003. sz. törvény 8. szakaszának (2) bekezdése.
38b) Az 576/2004. sz. törvény 16. § (1) bekezdésének b) pontja.
38c) Az 51/1988. sz. törvény 39. §-a.
39) A Szlovák Köztársaság kormányának 555/2006. sz. rendeletével módosított 115/2006. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók zajnak való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
40) A Szlovák Köztársaság kormányának a 629/2005. sz. rendeletével módosított 416/2005. sz. szlovák kormányrendelet a munkavállalók rezgésterhelésnek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
41) A Szlovák Köztársaság kormányának a 209/2016. sz. rendelete a munkavállalók rezgésterhelésnek való kitettségével kapcsolatos kockázatok szembeni védelmére vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről.
41a) A Szlovák Köztársaság kormánya 209/2016. sz. rendeletének 3. § (6) bekezdésének c) pontja.
41b) A Szlovák Köztársaság kormánya 209/2016. sz. rendeletének 3. § (6) bekezdésének b) pontja.
42) A Szlovák Köztársaság kormányának 281/2006. sz. rendelete.
43) A Szlovák Köztársaság kormányának 276/2006. sz. rendelete.
44) A Szlovák Köztársaság kormányának 355/2006. sz. rendelete.
45) A Szlovák Köztársaság kormányának 356/2006. sz. rendelete a munkavállalók egészségének a munkahelyi rákkeltő és mutagén tényezőknek való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről.
45a) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 11. §-a.
45b) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 7. §-a.
45c) A 204/2014. sz. törvénnyel módosított 455/1991. sz. törvény 2. mellékletének 93. tétele.
45d) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 2. §-a.
45e) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 5., 8., 11. és 12. §-a.
45f) A Szlovák Köztársaság kormánya 253/2006. sz. rendeletének 3. §-a.
46) Például a Szlovák Köztársaság kormányának 253/2006. sz. rendelete, a Szlovák Köztársaság kormányának 355/2006. sz. rendelete.
47) A Szlovák Köztársaság kormányának 83/2013. sz. rendelete a munkavállalók egészségének biológiai tényezőknek való kitettségével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről.
47a) Az 1223/2009/EK rendelet 3. cikke.
47b) Az 1223/2009/EK rendelet 5. cikke.
47c) Az 1223/2009/EK rendelet 8. cikke.
47d) Az 1223/2009/EK rendelet 10. cikke.
47e) Az 1223/2009/EK rendelet 12. cikke.
47f) Az 1223/2009/EK rendelet II –VI. melléklete, 14 –17. cikke.
47g) Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikkének (1)–(4) bekezdése.
47h) Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikkének (5) bekezdése.
47i) Az 1223/2009/EK rendelet 20. cikke.
47j) Az 1223/2009/EK 13. cikke.
47k) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, 3. §.
47l) Az 1223/2009/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése.
47m) A 250/2007. sz. törvény 6. § (2) bekezdése.
47n) A Bizottság 440/2008/EK rendelete ( 2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról (EU HL L 142, 2008. 5. 31.).
47o) Az 1223/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja.
47p) Például a 83/1990. sz. törvény a polgárok egyesüléséről, a 147/1997. sz. törvény a nem befektetési alapokról és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 207/1996. sz. törvényének kiegészítéséről, a 213/1997. sz. törvény a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről, a 34/2002. sz. törvény az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról.
61a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 42/1994. sz. törvényének 6–9. szakasza.
62) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 42/1994. sz. törvényének 12–15. §-a.
63) A 448/2008. sz. törvény.
64) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994 sz. törvényének 3. § (6) bekezdése.
65) A 217/2003. sz. törvény a biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeiről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről.
65a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezésérő (EU HL L 327, 2015. 12. 11.).
65c) Az 505/2009 sz. törvény 2. § d) pontja.
66) A minősített adatok védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. sz. törvény 26. § (1) bekezdése.
66a) A Szlovák Közársaság kormánya 404/2007. sz. rendeletének 6. § (5) bekezdése.
66b) Az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011. sz. törvény 63. § (21) bekezdése.
67) A Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. törvénye a szabálysértésekről.
67a) Például a közhatalom gyakorlása során okozott károkért való felelősségről és egyes törvények módosításáról szóló, 514/2003. sz. törvény.
68) A közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás).
68a) A belső piaci szolgáltatásokról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2010. sz. törvény 3–8. §-a és 10 –16. §-a.
68b) A Szlovák Köztársaság jogszabályainak alkotásáról és a Szlovák Köztársaság törvénytáráról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 400/2015. sz. törvény.
69) A személyes adatok védelméről szóló 428/2002. sz. törvény.
70) Például a 312/2001. sz. törvény 53. § (1) bekezdésének e) pontja.
71) A 211/2000. sz. törvény az információhoz való szabad hozzáférésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről (az információszabadságról szóló törvény).
72) Az állami statisztikáról szóló 540/2001. sz. törvény 13. §-a.
72a) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016. április 27.-ei 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EU HL L 119, 2016. 5. 4).
72b) Az elektronikus hírközlésről szóló 351/2011. sz. törvény 55. § (5) bekezdése.
72c) Az (EU) 2016/679 rendeletének 89. cikke.
72d) Az (EU) 2016/679 rendeletének 28. cikke.
72e) Az (EU) 2016/679 rendeletének 32. és 36. cikke.
72f) Az (EU) 2016/679 rendeletének 12. és 22. cikke.
72g) Az (EU) 2016/679 rendeletének 35. és 36. cikke.
72h) A személyes adatok védelméről szóló 18/2018. sz. törvény 90–98. §-a.
73) A Szlovák Köztársaság kormánya 322/2006. sz. rendelete 1. számú mellékletének "A" kategóriája d) pontjának 4., 9., 10., 11., 43. alpontja.
74) A 312/2001. sz. törvény.
A közérdekű munka végzéséről szóló 552/2003. sz. törvény.


A Tt. 355/2007 sz. törvény 1. melléklete
A REGIONÁLIS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HIVATALOK SZÉKHELYEI ÉS ILLETÉKESSÉGI TERÜLETEI
1. A Pozsony I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, szenci, bazini és malackai járások területére vonatkozó illetékességű, pozsonyi székhelyű Pozsony főváros Regionális Közegészségügyi Hivatal
2. A nagyszombati, galgóci és pöstyéni járás területére vonatkozó illetékességű, nagyszombati székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
3. A dunaszerdahelyi járás területére vonatkozó illetékességű, dunaszerdahelyi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
4. A galántai járás területére vonatkozó illetékességű, galántai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
5. A szenicei és szakolcai járás területére vonatkozó illetékességű, szenicei székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
6. A trencséni, báni, vágújhelyi és miavai járás területére vonatkozó illetékességű, trencséni székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
7. A vágbesztercei, puhói és illavai járás területére vonatkozó illetékességű, vágbesztercei székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
8. A privigyei és simonyi járás területére vonatkozó illetékességű, bajmóci székhelyű privigyei Regionális Közegészségügyi Hivatal
9. A nyitrai, aranyosmaróti és selyei járás területére vonatkozó illetékességű, nyitrai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
10. A nagytapolcsányi járás területére vonatkozó illetékességű, nagytapolcsányi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
11. Az érsekújvári járás területére vonatkozó illetékességű, érsekújvári székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
12. A komáromi járás területére vonatkozó illetékességű, komáromi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
13. A lévai járás területére vonatkozó illetékességű, lévai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
14. A zsolnai és biccsei járás területére vonatkozó illetékességű, zsolnai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
15. A csacai és kiszucaújhelyi járás területére vonatkozó illetékességű, csacai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
16. Az alsókubini, turdossini és námesztói járás területére vonatkozó illetékességű, alsókubini székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
17. A túrócszentmártoni és stubnyafürdői járás területére vonatkozó illetékességű, túrócszentmártoni székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
18. A liptószentmiklósi és rózsahegyi járás területére vonatkozó illetékességű, liptószentmiklósi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
19. A besztercebányai és breznóbányai járás területére vonatkozó illetékességű, besztercebányai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
20. A losonci és poltári járás területére vonatkozó illetékességű, losonci székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
21. A nagykürtösi járás területére vonatkozó illetékességű, nagykürtösi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
22. A rimaszombati és nagyrőcei járás területére vonatkozó illetékességű, rimaszombati székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
23. A zólyomi, gyetvai és korponai járás területére vonatkozó illetékességű, zólyomi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
24. A garamszentkereszti, zsarnócai és besztercebányai járás területére vonatkozó illetékességű, garamszentkereszti székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
25. A poprádi, kézsmárki és lőcsei járás területére vonatkozó illetékességű, poprádi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
26. Az eperjesi és kisszebeni járás területére vonatkozó illetékességű, eperjesi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
27. A bártfai járás területére vonatkozó illetékességű, bártfai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
28. A varannói járás területére vonatkozó illetékességű, varannói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
29. A vízközi és sztopkói járás területére vonatkozó illetékességű, vízközi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
30. A homonnai, mezőlaborci és szinnai járás területére vonatkozó illetékességű, homonnai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
31. Az ólublói járás területére vonatkozó illetékességű, ólublói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
32. A Kassa I, Kassa II, Kassa III, Kassa IV, Kassa-vidék járások területére vonatkozó illetékességű, kassai székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
33. A nagymihályi és szobránci járás területére vonatkozó illetékességű, nagymihályi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
34. A rozsnyói járás területére vonatkozó illetékességű, rozsnyói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
35. Az iglói és gölnicbányai járás területére vonatkozó illetékességű, iglói székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal
36. A terebesi járás területére vonatkozó illetékességű, terebesi székhelyű Regionális Közegészségügyi Hivatal


A Tt. 355/2007. sz. törvény 2.a melléklete
A KÉMIAI VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK, AMELYEKRE NÉZVE ENGEDÉLYEZHETŐ A VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK NEM MEGFELELŐ IVÓVÍZ HASZNÁLATA
1. akrilamid,
2. antimon,
3. arzén,
4. benzol,
5. benzo(a)pirén,
6. bór,
7. bromátok,
8. kadmium,
9. króm,
10. réz,
11. cianid,
12. 1,2-diklóretán,
13. epiklórhidrin,
14. fluoridok,
15. ólom,
16. higany,
17. nikkel,
18. nitrátok,
19. nitritek,
20. peszticidek,
21. az összes peszticid,
22. policiklusos aromás szénhidrogének,
23. szelén,
24. tetraklóretén,
25. triklóretén,
26. az összes trihalogénmetán,
27. vinil-klorid.

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3. melléklete
AZON VEGYI ANYAGOK JEGYZÉKE, AMELYEK PROFESSZIONÁLIS FELHASZNÁLÁSÁRA NEM VONATKOZNAK A 16. § (19) BEKEZDÉSE ÉS A (25) BEKEZDÉS A), C) ÉS E) PONTJAINAK RENDELKEZÉSEI
1. Hidrogén-cianid és a hidrogén-cianid oldható sói
2. Hidrogén-fluorid és a hidrogén-fluorid oldható sói
3. Akrilnitril
4. Folyékony ammónia (ammónium-hidroxid)
5. Metil-bromid
6. Klórpikrin
7. Foszfin és olyan termékek, amelyekből foszfin szabadulhat fel
8. Etilén-oxid
9. Szén-diszulfid
10. Szén-tetraklorid
11. Triklór-acetonitril

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.a melléklete
Melléklet letöltése – 3.a melléklet

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.c melléklete
Melléklet letöltése – A Tt. 355/2007 sz. törvény 3.c melléklete

A 355/2007. sz. törvény 3.ca melléklete
Melléklet letöltése – A Tt. 355/2007 sz. törvény 3.ca melléklete

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.cb melléklete
Melléklet letöltése - A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.cb melléklete

A Tt. 355/2007. sz. törvény 3.d melléklete
Melléklet letöltése – 3.d melléklet

A Tt. 355/2007 sz. törvény 3.e melléklete
A melléklet letöltése – 3.e melléklet

A 355/2007 sz. törvény 3f. melléklete
A melléklet letöltése – 3.f melléklet

A Tt. 355/2007 sz. törvény 3.g melléklete
A melléklet letöltése – 3.g melléklet

A Tt. 355/2007. sz. törvény 5. melléklete
A KÖTELEZŐEN BEJELENTENDŐ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK, A BETEGSÉGGYANÚS BETEGSÉGEK ÉS A KÓROKOZÓ MIKROORGANIZMUSOK HORDOZÓINAK JEGYZÉKE
A csoport - Betegség és betegséggyanú azonnali bejelentése (telefonon, faxon, elektronikusan, személyesen, futárral):
gyermekbénulás, SARS, fekete himlő, vérzéses láz, kanyaró, madárinfluenza, ismeretlen etiológiájú szindrómák fertőző etiológiával, pozitív epidemiológiai anamnézissel
B csoport – 24 órán belül bejelentett betegség és betegséggyanú:
akut petyhüdt bénulás, botulizmus, tífusz és paratífusz (beleértve az újonnan diagnosztizált hordozót), kolera, shigellózis, diftéria, bakteriális agyhártya- és agyvelőgyulladás, mumpsz, pertussis, rubeola, tetanusz, veszettség, veszettséggel való érintkezés és veszettségnek való kitettség, hepatitis A (VHA), VHB, VHC, VHE, tuberkulózis, tífusz, malária, pestis, legionellózis, akut hasmenéses betegségek és ételmérgezések (campylobacteriosis, szalmonellosis és mások)
C csoport – 48 órán belül bejelentett betegségek: nosocomiális fertőzések, rüh, varicella, herpes zoster.
D csoport - Pozitív laboratóriumi eredménnyel jelentett betegségek:
I. Az A. és B. csoportba tartozó valamennyi betegség és további
II. Nemi úton terjedő betegségek: AIDS, HIV-fertőzés, gonokokkusz fertőzések, klamídiák okozta fertőzések,
lymphagranuloma venereum, szifilisz, trichomonas
III. Víz-, élelmiszer- és környezeti eredetű betegségek: giardiasis, fertőzések enterohemorrhagiás E. coli és enteroinvazív E. coli okozta fertőzések, kriptosporidiózis, leptospirózis, liszteriózis (beleértve a hordozót is), rotavírus-fertőzések, szalmonellózis, teniázis, toxoplazmózis, trichinellózis, yersiniózis
IV. Egyéb fertőző betegségek: Creutzfeldt-Jakob-kór (CJD), CJD - új változat
V. Egyéb neuroinfekciók: vírusos agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás
VI. Zoonózisok magas kockázatú területekkel: anthrax, brucellózis, echinococcosis, borreliózis, ornitózis, psittacosis. Q-láz, tularémia
VII. Súlyos behurcolt betegségek: malária, sárgaláz
VIII. A bőr és a nyálkahártya fertőzései: gázflegmon, trachoma

A Tt. 355/2007. sz. törvény 6. melléklete
A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK KEZELŐORVOSOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ EGYÉNI BEJELENTÉSE
Melléklet letöltése – 06-os minta

A Tt. 355/2007. sz. törvény 7. melléklete
A MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUMI SZEMÉLYZET ÁLTAL TÖRTÉNŐ EGYÉNI BEJELENTÉSE
Melléklet letöltése – 07-es minta

A Tt, 355/2007. sz. törvény 8. melléklete
AKUT LÉGZŐSZERVI MEGBETEGEDÉSEK TÖMEGES BEJELENTÉSE
Melléklet letöltése – 08-as minta

A Tt. 355/2007 sz. törvény 9. melléklete
AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÁTVETT, JOGILAG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ AKTUSOK JEGYZÉKE
1. A Tanács 1990. december 4-ei 90/641/Euratom irányelve az ellenőrzött területeken munkájuk során ionizáló sugárzás kockázatának kitett külső munkavállalók védelméről (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 1, EK HL L 349, 1990. 12. 13).
2. A Tanács 1992. február 3-ai 92/3/Euratom irányelve radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő beszállításának, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről (az EU HL különkiadása fej. 15/köt. 2, EK HL L 35, 1992. 2. 12).
3. A Tanács 1989. november 27-ei 89/618/Euratom irányelve a lakosságnak a radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről és a védekezés során irányadó magatartási szabályokról történő tájékoztatásáról (az EU HL különkiadása fej. 15/köt. 1, EK HL L 357, 1989. 12. 7).
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. február 5-ei 2006/7/EK irányelve a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 64, 2006. 3. 4)
5. Az Európai Parlament és Tanács 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK rendeletével (az EU HL különkiadása fej. 1/köt. 4, EU HL L 284, 2003. 10. 31) módosított, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása fej. 15/köt. 4, EK HL L 330, 1998. 12. 5)
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-ai 2000/54/EK irányelve a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4, EK HL L 262, 2000. 10. 17)
7. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-ei 2004/37/EK irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (Egységes szerkezetbe foglalt változat) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 5, EU HL L 229, 2004. 6. 29)
8. A 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvvel (EU HL L 38., 2006. 2. 9.) módosított, a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról szóló, 2000. június 8-ai 2000/39/EK bizottsági irányelv (az EK HL különkiadása fej 5/köt. 3, EK HL L 142, 2000. 6. 16).
9. A 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvvel (EU HL L 38., 2006. 2. 9.) módosított, a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról szóló 1991. május 29-ei 91/322/EGK bizottsági irányelv (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 1, EK HL L 177, 1991. 7. 5)
10. A Bizottság 2006. február 7-ei 2006/15/EK irányelve a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról (EU HL 38, 2006. 2. 9).
11. A Tanács 1998. április 7-ei 98/24/EK irányelve a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 3, EK HL L 131, 1998. 5. 5).
12. A Tanács 1991. június 25-ei 91/382/EGK irányelvével (EK HL 206, 1991. 7. 29), 1998. április 7-ei 98/24/EK irányelvével (az EU HL különkiadása fej. 5/ köt. 3, EK HL L 131, 1998. 5. 5) és az Európai Parlament és Tanács 2003. március 27-ei 2003/18/EK irányelvével (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4; EU HL L 97, 2003. 4. 15) módosított, a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 1983. szeptember 19-ei 83/477/EGK tanácsi irányelv (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 1; EK HL L 263, 1983. 9. 24)
13. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/18/EK irányelve (2003. március 27.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4; EU HL L 97, 2003. 4. 15).
14. Az európai parlament és a tanács 2004/40/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 5; EU HL L 184, 2004. 5. 24).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve (2003. február 6.) a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4; EU HL L 42, 2003. 2. 15).
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 4; EK HL L 177, 2002. 7. 6).
17. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-ei 2006/25/EK Irányelve a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (19. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (EU HL L 114, 2006. 4. 27).
18. A Tanács 90/269/EGK irányelve (1990. május 29.) az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről (negyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (az EU HL különkiadása fej. 5/köt. 1; EK HL L 156, 1990. 6. 21).
19. A Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (az EU HL különkiadása fej. 6/köt. 1; EK HL L 307, 1974. 11. 18).
20. A Tanács 1979. július 24-ei 79/661/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása fej. 13/köt. 5; EK HL L 192, 1979. 7. 31), a Bizottság 1982. február 11-ei 82/147/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 6; Ú. v. EK HL L 63, 1982. 3. 6), a Tanács 1982. május 17-ei 82/368/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása fej. 13/köt. 6; EK HL L 167, 1982. 6. 15), a Bizottság második, 1983. március 30-ai 83/191/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 7; EK HL L 109, 1983. 4. 26), a Bizottság harmadik, 1983. június 29-ei 83/341/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 7; EK HL L 188, 1983. 7. 13), a Bizottság negyedik, 1983. szeptember 22-ei 83/341/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 7; EK HL L 275, 1983. 10. 8), a Tanács 1983. október 26-ai 83/496/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 7; EK HL L 332, 1983. 11. 28), a Bizottság ötödik, 1984. július 18-ai 84/415/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 7; EK HL L 228, 1983. 8. 25), a Bizottság hatodik, 1985. július 16-ai 85/391/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 8; EK HL L 224, 1985. 8. 22), a Bizottság hetedik, 1986. február 28-ai 86/179/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 8; EK HL L 138, 1986. 5. 24), a Bizottság nyolcadik, 1986. március 26-ai 86/199/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 8; EK HL L 149, 1986. 6. 3), a Bizottság kilencedik, 1987. február 2-ai 87/137/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 8; EK HL L 56, 1987. 2. 26), a Bizottság tizedik, 1988. március 2-ai 88/233/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 9; EK HL L 105, 1988. 4. 26), a Tanács 1988. december 21-ei 88/667/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 9; EK HL L 382, 1988. 12. 31), a Bizottság tizenegyedik, 1989. február 21-ei 89/174/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 9; EK HL L 64, 1989. 3. 8), a Tanács 1989. december 21-ei 89/679/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 10; EK HL L 398, 1989. 12. 30), a Bizottság tizenkettedik, 1990. február 20-ai 90/121/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 10; EK HL L 71, 1990. 3. 17), a Bizottság tizenharmadik, 1991. március 12-ei 91/184/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 10; EK HL L 91, 1991. 4. 12), a Bizottság tizennegyedik, 1992. február 18-ai 92/8/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 11; EK HL L 70, 1992. 3. 17), a Bizottság tizenötödik, 1992. október 21-ei 92/86/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 11; EK HL L 325, 1992. 11. 11), a Tanács 1993. június 14-ei 93/35/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 9; EK HL L 151, 1993. 6. 23), a Bizottság tizenhatodik, 1993. június 22-ei 93/47/EGK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 2; EK HL L 203, 1993. 8. 13), a Bizottság tizenhetedik, 1994. június 29-ei 94/32/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 13; EK HL L 181, 1994. 7. 15), a Bizottság tizennyolcadik, 1995. július 10-ei 95/34/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 13; EK HL L 167, 1995. 7. 18), a Bizottság tizenkilencedik, 1996. június 25-ei 96/41/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 17; EK HL L 198, 1996. 8. 8), a Bizottság huszadik, 1997. január 10-ei 97/1/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 18; EK HL L 16, 1997. 1. 18), a Bizottság 1997. április 17-ei 97/18/EK irányelvével (EK HL L 114, 1997. 1. 5), a Bizottság huszonegyedik, 1997. július 14-ei 97/45/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 19; EK HL L 196 1997. 7. 24), a Bizottság huszonkettedik, 1998. március 5-ei 98/16/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 20; EK HL L 77 1998. 3. 14), a Bizottság huszonharmadik, 1998. szeptember 3-ai 98/62/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 21; EK HL L 253 1998. 9. 15), a Bizottság huszonnegyedik, 2000. február 29-ei 2000/6/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 25; EK HL L 56 2000. 3. 1), a Bizottság huszonötödik, 2000. március 10-ei 2000/11/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 25; EK HL L 65 2000. 3. 14), a Bizottság 2000. június 19-ei 2000/41/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 25; EK HL L 145 2000. 6. 20), a Bizottság huszonhatodik, 2000. április 15-ei 2002/34/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 29; EK HL L 102 2002. 4. 18), a Bizottság 2003. január 6-ai 2003/1/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 31; EK HL L 5 2003. 10. 1), a Bizottság 2003. február 19-ei 2003/16/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 31; EK HL L 46 2003. 2. 20), az Európai Parlament és Tanács 2003. február 27-ei 2003/15/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 31; EU HL L 66 2003. 3. 11), a Bizottság 2003. szeptember 5-ei 2003/80/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 31; EU HL L 224 2003. 9. 6), a Bizottság 2003. szeptember 24-ei 2003/83/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 31; EU HL L 46 2003. 9. 25), a Bizottság 2004. szeptember 7-ei 2004/87/EK irányelvével (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 31; EU HL L 287 2004. 9. 8), a Bizottság 2004. szeptember 7-ei 2004/87/EK irányelvével (EU HL L 64 2004. 9. 8), a Bizottság 2004. szeptember 7-ei 2004/87/EK irányelvével (EU HL L 64 2004. 9. 8), a Bizottság 2004. szeptember 21-ei 2004/93/EK irányelvével (EU HL L 300 2004. 9. 25), a Bizottság 2005. január 28-ai 2005/9/EK irányelvével (EU HL L 27 2005. 1. 29), a Bizottság 2005. június 20-ai 2005/42/EK irányelvével (EU HL L 158 2005. 6. 21), a Bizottság 2005. szeptember 9-ei 2005/52/EK irányelvével (EU HL L 234 2005. 9. 10), a Bizottság 2005. november 21-ei 2005/80/EK irányelvével (EU HL L 303 2005. 11. 22), a Bizottság 2006. július 19-ei 2006/65/EK irányelvével (EU HL L 198 2006. 7. 20), és a Bizottság 2006. szeptember 29-ei 2006/78/EK irányelve (EU HL L 271 2006. 9. 30) módosított 1976. július 27-ei 76/768/EGK tanácsi irányelv a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (az EU HL különkiadása fej. 13/köt. 3; EK HL L 262, 1976. 9. 27).
21. A Bizottság 2006. október 23-ai 2006/81/EK irányelvével (EU HL L 362 2006. 12. 20) módosított, a 76/768/EGK tanácsi irányelve alkalmazásához szükséges, a kozmetikai termékek címkézésénél használt listán szereplő egy vagy több összetevő mellőzésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1995. június 19-ei 95/17/EK bizottsági irányelv (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 15; EK HL L 140 1995. 6. 23).
22. A Tanács 1996. május 13-ai 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (az EU HL különkiadása, fej. 5/köt. 2; EK HL L 159, 1996. 6. 29).
23. A Tanács 1997. június 30-ai 97/43/Euratom irányelve a személyeknek az orvosi célú sugárterheléssel kapcsolatos ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni egészségvédelméről, valamint a 84/466/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (az EU HL különkiadása, fej. 15/köt. 3; EK HL L 180, 1997. 7. 9).
24. A Tanács 2003. december 22-ei 2003/122/Euratom irányelve (2003. december 22.) a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről (az EU HL különkiadása, fej. 15/köt. 7; EU HL L 346, 2003. 12. 31).
25. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 29-ei 1882/2003 rendeletével (EU HL L különkiadása, fej. 1/ köt. 4; EU HL L 284, 2003. 10. 31), az Európai Parlament és a Tanács 2007. 6. 27-ei 2007/30/ES rendeletével (EU HL L 165, 2007. 6. 27) és az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-ei 1137/2008 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21) módosított, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-ei 89/39/EGK bizottsági irányelv (az EU HL különkiadása, fej. 5/köt. 1; EU HL L 183, 1989. 6. 29).
26. A Tanács 2013. október 22-ei 2013/51/Euratom irányelve a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (EU HL L 296, 2013. 11. 7).
27. A Bizottság 2006. március 30-ai 2006/37/EK irányelvével (EU HL L 94, 2006. 4. 1), az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-ei 1137/2008 rendeletével (EU HL L 311, 2008. 11. 21), a Bizottság 2009. november 30-ai 1170/2009/EK rendeletével ( EU HL L 314, 2009. 12. 1), a Bizottság 2011. november 14-ei 1161/2011/EU rendeletével (EU HL L 296, 2011. 11. 15), a Bizottság 2014. február 7-ei 119/2014/EU rendeletével ( EU HL L 39, 2014. 2. 8) és a Bizottság (EU) 2015. március 12-ei 2015/414 rendeletével (EU HL L 68, 2015. 3. 13) módosított, az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002. június 10-ei 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az EU HL különkiadása, fej. 13/köt. 29; EU HL L 183, 2002. 7. 12).
28. A Bizottság (EU) 2015. október 6-ai 2015/1787 irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról (EU HL L 260, 2015. 10. 7).
29. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-ai 2013/35/EU irányelve a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 179, 2013. 6. 29).

A Tt. 355/2007. sz. törvény 10. melléklete
A FERTŐZŐ BETEGEK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSA
a) A feldolgozott személyes adatok jegyzéke:
utónév és családi név, születési név, személyi szám, állandó lakóhely szerinti község azonosító kódja, lakcím, végzettség, foglalkozás, a vizsgált fertőző betegségek diagnóziskódjai a betegségek nemzetközi osztályozása szerint, a megbetegedés megjelenési formája, a megbetegedés kezdete, a bejelentés időpontja, etiológia, a megfertőződés helye, a megbetegedés foglalkozási megbetegedés volta, a védőoltásra vonatkozó adatok, további adatok (a kezelés megkezdésének helye és ideje, kórházi kezelés, klinikai tünetek előfordulása, kontaktusok, kockázati tényezők előfordulása a betegnél), kezelés (a kezelés megkezdésének időpontja, beadott gyógyszerek), a kezelés kimenetele, a nozokomiális fertőzésekre vonatkozó specifikus adatok (kórházi kezelés helye, eljárások, kockázati tényezők), laboratóriumi eredmények, mikrobiológiai eredmények, az elhunytak halálának időpontja, a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti patológiai-anatómiai diagnózisok.
b) A személyes adatok feldolgozásának célja
A személyes adatok kezelésének célja a fertőző betegségek – beleértve a HIV/AIDS-et is – előfordulásának és elterjedtségének ismerete alapján történő információszerzés a lakosság egészségi állapotának felmérése, az állami egészségpolitika kialakítása és végrehajtása, a megelőzés minőségének javítása, az egészségügyi ellátás hatékonyságának és minőségének növelése, valamint a lakosság egészségi állapotának javítását célzó intézkedések tervezése, végrehajtása és ellenőrzése céljából. A feldolgozott, összesített adatokat, amelyek a nemzetközi összehasonlítások alapját képezik, az Egészségügyi Világszervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az Eurostat használja.
c) Érintett személyek köre
A kiválasztott fertőző betegségben szenvedő személyek, kórokozó mikroorganizmusok hordozói.
d) A személyes adatok rendelkezésre bocsátásának célja
A nyilvántartásból származó egyes személyes adatok az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió rendelkezésére bocsáthatóak.

A Tt. 355/2007 sz. törvény 11. melléklete
A VESZÉLYES MUNKÁK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZEMÉLYES ADATOK
a) A feldolgozott személyes adatok jegyzéke
1. foglalkozási megbetegedés gyanújának felmerülése esetén a munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatértékeléssel és a természetes személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálatával kapcsolatos, az 52. szakasz (5) bekezdésének h) pontjába foglalt személyes adatok,
2. a 31.b szakasz (2) bekezdése szerinti elfogadott foglalkozási megbetegedések bejelentésével kapcsolatos személyes adatok.
b) A személyes adatok feldolgozásának célja
A személyes adatok feldolgozásának célja
1. a veszélyes munkák nyilvántartása,
2. a foglalkozási megbetegedés gyanúja miatt vizsgált személy munkakörülményeire és munkamódszereire vonatkozó vizsgálatok eredményeinek nyilvántartása,
3. a foglalkozási megbetegedések kialakulásának megelőzése,
4. a munkavégzéssel összefüggő egészségi állapot értékeléséhez szükséges információk megszerzése és hatékony intézkedések biztosítása a foglalkozással és a munkakörnyezeti kóroki tényezőkkel összefüggő betegségek vonatkozásában történő veszélyes munkák gyakoriságának és eloszlásának ismerete alapján, a munkával összefüggő egészségügyi kockázatok és a munkával összefüggő betegségek megszüntetése céljából.
c) Érintett személyek
Munkavállalók, természetes személyek, vállalkozó természetes személyek, akik nem foglalkoztatnak más személyeket.
d) A személyes adatok rendelkezésre bocsátásának célja
Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén a veszélyes munkák nyilvántartásából kiválasztott, a munkakörnyezetből eredő kockázatokra vonatkozó egyes adatokat a vizsgált személy munkakörülményeinek és munkamódszereinek vizsgálatából származó szakvélemény formájában az illetékes klinikai foglalkozás-orvostan és klinikai toxikológiai szakellátó hely, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, az államigazgatási szervek, valamint a nemzetközi szervezetek rendelkezésére kell bocsátani.