Hatályos 2022. december 1-től 2024. december 31-ig

Tt. 314/2018.

Törvény

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGÁRÓL

és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről

Kelt: 2018. október 24-éről


Módosítva:
Tt. 413/2019., hatályos 2020. május 1-től
Tt. 415/2020., hatályos 2020. december 29-től
Tt. 423/2020., hatályos 2021. január 1-től
Tt. 423/2020., hatályos 2021. augusztus 1-től
Tt. 398/2022., hatályos 2022. december 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
Ez a törvény a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának (a továbbiakban: „alkotmánybíróság”) felépítését, bíráinak jogállását, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága Hivatalának (a továbbiakban: az „alkotmánybíróság hivatala”) jogállását, és az alkotmánybírósági előtti eljárást szabályozza.

2. §
Az alkotmánybíróság jogállása és székhelye
(1) Az alkotmánybíróság az alkotmányosságot védő független bírósági szerv.
(2) Az alkotmánybíróság székhelye Kassa.


MÁSODIK RÉSZ
Az alkotmánybíróság felépítése, irányítása és döntéshozatala

3. §
Az alkotmánybíróság összetétele
(1) Az alkotmánybíróság 13 bíróból áll, akik közül egy az alkotmánybíróság elnöke, egy pedig az alkotmánybíróság alelnöke.
(2) Az alkotmánybíróság elnökét és az alkotmánybíróság alelnökét az alkotmánybíróság bírói közül a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke (a továbbiakban: „köztársasági elnök”) nevezi ki.

4. §
Az alkotmánybíróság elnöke
(1) Az alkotmánybíróságot az alkotmánybíróság elnöke irányítja.
(2) Az alkotmánybíróság elnöke
a) az alkotmánybíróság nevében jár el, és kifelé képviseli azt,
b) biztosítja az alkotmánybíróság rendes működését az alkotmánybíróság hivatala által,
c) fogadja a megválasztott köztársaságielnök-jelölt köztársasági elnöki esküjét,
d) a köztársasági elnök bejelentése alapján írásban tájékoztatja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét a köztársasági elnök lemondásának tényéről,
e) további, törvény által adott feladatokat lát el.
(3) Ha nincs jelen az alkotmánybíróság elnöke, sem az alkotmánybíróság alelnöke, vagy ha senki sincs kinevezve az alkotmánybíróság elnökének tisztségébe, sem az alkotmánybíróság alelnökének tisztségébe, a halaszthatatlan feladatokat az alkotmánybíróság bíróinak rangidős tagjai közül a legidősebb látja el, amennyiben erre nem volt megbízva a 4. bekezdés alapján az alkotmánybíróság bírója.
(4) Az alkotmánybíróság elnöke az alkotmánybíróság bírói közül valamelyiket írásban megbízhatja, hogy a meghatározott mértékben lássa el az alkotmánybíróság elnökének feladatait.

5. §
Az alkotmánybíróság alelnöke
(1) Az alkotmánybíróság alelnöke ideiglenesen gyakorolja az alkotmánybíróság elnökének jogköreit, ha az alkotmánybíróság elnöke nincs kinevezve.
(2) Az alkotmánybíróság alelnöke helyettesíti az alkotmánybíróság elnökét, ha az alkotmánybíróság elnöke
a) megbízza az alkotmánybíróság alelnökét a helyettesítéssel, vagy
b) nem tudja a feladatát ellátni; a helyettesítésről ilyen esetben az alkotmánybíróság alelnökének javaslatára az alkotmánybíróság teljes ülése dönt.

6. §
Az alkotmánybíróság döntéshozatala
(1) Az alkotmánybíróság teljes ülésben vagy tanácsban dönt.
(2) Az ügyet az alkotmánybíróság teljes ülésén vagy az alkotmánybíróság tanácsán való döntésre az a bíró készíti elő, és számol be róla az alkotmánybíróság teljes ülésén vagy az alkotmánybíróság tanácsának ülésén, akinek az ügy a 46. § alapján ki volt osztva (a továbbiakban: „előadó bíró”), ha ez a törvény a 7. §-ban vagy a 13. §-ban nem rendeli el másként. Bonyolult ügyekben az alkotmánybíróság elnöke, vagy az alkotmánybíróság tanácsának elnöke az alkotmánybíróság további bíróját is kinevezheti mint társelőadót.

Az alkotmánybíróság teljes ülése

7. §
(1) Az alkotmánybíróság teljes ülésben dönt
a) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya (a továbbiakban: „alkotmány”) 105. cikkelyének 2. bekezdésében, 107. cikkelyében, 125. cikkelye 1. bekezdésének a) és b) pontja, 124. cikkelyének 1. bekezdése, 126. cikkelye, 128. cikkelye, 129. cikkelye 2-7 bekezdéseiben, 129a cikkelyében, 136. cikkelye 2. és 3. bekezdésében, 138. cikkelye 2. bekezdésének b) és c) pontjában, és 152. cikkelye 2. és 3. bekezdésében megállapított ügyekben,
b) az alkotmánybíróság tanácsai jogi véleményének egységesítéséről,
c) az alkotmánybíróság bírójának elfogultság miatti kizárásáról, ha olyan ügyről van szó, amely az alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe tartozik,
d) az eljárás felújításáról az alkotmány 133. cikkelye alapján, ha az az alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe tartozik,
e) az alkotmánybíróság tanácsainak hatáskörébe tartozó ügyek összevonásáról, ha az alkotmánybíróság különböző tanácsaiban tárgyalt ügyekről van szó,
f) az alkotmánybíróság bírájának fegyelmi felelősségéről, és az alkotmánybíróság bírójának fegyelmi büntetéséről.
(2) Teljes ülésben dönt az alkotmánybíróság
a) belviszonyainak módosításáról,
b) az alkotmánybíróság hivatalának költségvetéséről.
(3) Az 1. bekezdés f) pontjába és a 2. bekezdésbe foglalt ügyekről az alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmánybíróság elnöke által beterjesztett indítvány alapján dönt, ha e törvény 27. § nem rendeli el másként.

8. §
(1) Az alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmánybíróság összes bírájából áll.
(2) Az alkotmánybíróság teljes ülését az alkotmánybíróság elnöke hívja össze, ő határozza meg a programját és vezeti a tárgyalását. Az alkotmánybíróság elnöke késedelem nélkül összehívja az alkotmánybíróság teljes ülését akkor is, ha ezt az alkotmánybíróság bíráinak több mint a fele kérelmezi.
(3) Az alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalásait az alkotmánybíróság elnöke úgy vezeti, hogy minden kérdés megtárgyalásra kerüljön, és hogy az alkotmánybíróság minden bírója meg tudjon nyilatkozni az üggyel kapcsolatban, és dönteni az ügyben, a jogi véleményével és lelkiismeretével összhangban.
(4) Az alkotmánybíróság akkor jogosult plenáris ülésen eljárni és határozatot hozni, ha az alkotmánybíróság plenáris ülésének tanácskozásán és döntésein az alkotmánybíróság valamennyi bírájának legalább többsége jelen van. Az alkotmánybíróság minden, a teljes ülésen jelenlévő bírája köteles szavazni a benyújtott javaslatok valamelyikére, még akkor is, ha valamely korábbi kérdésben leszavazták; a szavazástól való tartózkodás nem megengedett.
(5) Az alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmánybíróság valamennyi bírájának szavazattöbbségével dönt.

9. §
(1) Az alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalása nem nyilvános; a 2 bekezdés rendelkezését ez nem érinti.
(2) Az alkotmánybíróság teljes ülésének tanácskozásán részt vehetnek az alkotmánybíróság hivatalának alkalmazottai, és más olyan személyek, akik jelenléte eljárási okokból szükséges, ha az alkotmánybíróság elnöke a plenáris ülésre meghívja őket, vagy az alkotmánybíróság teljes ülése úgy dönt.
(3) A határozatról szóló plenáris tanácskozás és szavazás mindig zárt; ha az ügyben nyilvános szóbeli tárgyalást tartottak, az ülésen és a szavazáson csak az alkotmánybíróság azon bírája vehet részt, aki jelen volt. Az ügyben tartott ülés elején az előadó bíró beszámol, ezt követően az esetleges társelőadó véleményt nyilvánít; ők egyidejűleg javaslatot tesznek arra is, hogy az alkotmánybíróság miként döntsön az eljárási indítványról. Ezután vita következik, amelyben az alkotmánybíróság bíráinak mindegyike más-más döntési javaslatot nyújthat be, amelynek indokait röviden ismerteti. A vita befejezése után kerül sor a szavazásra.
(4) Az alkotmánybíróság elnöke határozza meg, milyen sorrendben szavaznak a benyújtott javaslatokról; az alkotmánybíróság valamelyik jelenlevő bírájának kérelmezésére a plénum szavazással dönt róla. Az alkotmánybíróság bírája a javaslat mellett vagy ellene szavaz. Az alkotmánybíróság rangidős bírói előtt az alkotmánybíróság fiatalabb bírói szavaznak, az alkotmánybíróság elnöke utolsóként szavaz.
(5) Ha egyetlen javaslat sem kapta meg a szükséges többségi támogatást (8. § 5. bekezdés), a szavazást úgy kell megismételni, hogy a vita lefolyása alapján az alkotmánybíróság elnöke az előterjesztéseket különálló részekre vagy különálló vitás kérdésekre osztja, amelyekről egyenként szavaznak. Az ilyen kérdésben hozott döntés köti az alkotmánybíróság bíráit, a javaslat más részeiről vagy egyéb vitás kérdésekről való szavazás során.

Az alkotmánybíróság tanácsa

10. §
Az alkotmánybíróság tanácsa olyan kérdésekben dönt, amelyek nem tartoznak az alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe.

11. §
(1) Az alkotmánybíróság tanácsa az alkotmánybíróság három bírájából áll, akik közül egyik az alkotmánybíróság tanácsának elnöke.
(2) Az alkotmánybíróságok tanácsainak összetételét és tagjainak helyettesítését az alkotmánybíróság teljes ülése határozza meg, legalább egyévi időtartamra, a munkatervben. Ebben az időszakban az alkotmánybíróság tanácsában csak akkor lehet változást eszközölni, ha változik az alkotmánybíróság összetétele. Az alkotmánybíróság minden tanácsának összetételét alapvetően meg kell változtatni három egymást követő év után.
(3) Az alkotmánybíróság tanácsának ülését az alkotmánybíróság tanácsának elnöke hívja össze, ő határozza meg a programját, és vezeti a tárgyalást.
(4) Az alkotmánybíróság tanácsának elnökét az alkotmánybíróság tanácsa a saját tagjai közül választja meg. Az alkotmánybíróság tanácselnökének megbízatási ideje 12 hónap, ha a munkaterv nem határozza meg másképp.
(5) Az alkotmánybíróság tanácsának elnöke úgy vezeti az alkotmánybíróság tanácsának tárgyalását, hogy minden kérdés megtárgyalásra kerüljön, és hogy minden tagja véleményt tudjon nyilvánítani, és dönteni az ügyben, jogi véleményével és lelkiismeretével összhangban.
(6) Az alkotmánybíróság akkor cselekszik és hoz határozatot tanácsban, ha az alkotmánybíróság tanácsának tárgyalásán és döntéshozatala során minden tagja jelen van. Az alkotmánybíróság tanácsának minden tagja köteles szavazni.
(7) Az alkotmánybíróság tanácsa tagjainak szavazattöbbségével dönt.

12. §
Az alkotmánybíróság tanácsának ülésére a 9. § rendelkezései alkalmazandók.

13. §
Az alkotmánybíróság tanácsai jogi véleményének egységesítése
(1) Ha az alkotmánybíróság tanácsa döntéshozatali tevékenysége keretében az alkotmánybíróság valamelyik tanácsa határozatában már megfogalmazott jogi véleménytől eltérő jogi véleményt alkot, az előadó bíró az alkotmánybíróság elé terjeszti javaslatát a jogi vélemények egységesítését. Az alkotmánybíróság teljes ülése a jogi vélemények egységesítéséről határozattal dönt.
(2) Az alkotmánybíróság teljes ülése előtti eljárás során az 1. bekezdés szerint az marad az alkotmánybíróság előadó bírója, aki abban az ügyben az alkotmánybíróság tanácsának előadó bírója volt.
(3) Az alkotmánybíróság elnöke az alkotmánybíróság teljes ülése elé terjeszti a jogi vélemények egységesítésére vonatkozó indítványát, ha megállapítja, hogy az alkotmánybíróság tanácsa döntésével eltért az alkotmánybíróság valamelyikének korábban már határozatban kifejezett jogi véleményétől. Az alkotmánybíróság tanácsa a jogi vélemények egységesítéséről határozattal dönt. Ez a határozat köti az alkotmánybíróság tanácsait a további hasonló ügyekben való döntések során.
(4) Az alkotmánybíróság teljes ülése előtti eljárás során a 3. bekezdés szerint az előadó bíró az alkotmánybíróság elnöke.


HARMADIK RÉSZ
Az alkotmánybíróság bírái

Az alkotmánybíróság bíráinak kinevezése a tisztségbe

14. §
(1) Ha az alkotmány 134. cikkelyének 2. bekezdése nem rendelkezik másként, az alkotmánybíróság bíráit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (a továbbiakban: „nemzeti tanács”) javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
(2) A nemzeti tanács kétszer annyi számú jelöltet javasol, mint amennyit a köztársasági elnöknek ki kell nevezni.
(3) Nem számít feddhetetlennek az a természetes személy, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekmény miatt, abban az esetben sem, ha a szándékos bűncselekmény miatti elítélése elévült, vagy úgy kell tekinteni rá, mint ha ilyen bűncselekmény miatt nem lett volna elítélve. A büntetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A feddhetetlenség igazolására a természetes személy rendelkezésre bocsátja az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat; ezeket az adatokat a jogosult személy késedelem nélkül elektronikus formában, elektronikus kommunikáció útján elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére.
(4) Az alkotmánybíróság bírájának megbízatási időszaka az alkotmánybírósági bírói eskütételtől kezdődik.

15. §
(1) A nemzeti tanácsnak az alkotmánybíróság bírójelöltjeinek megválasztására javaslatot nyújthatnak be
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselői (a továbbiakban: „a nemzeti tanács képviselői”),
b) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: „kormány”),
c) az alkotmánybíróság elnöke,
d) a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának elnöke (a továbbiakban: a „bírói tanács elnöke”),
e) a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának legkevesebb öt tagja,
f) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke (a továbbiakban: „a legfelsőbb bíróság elnöke”)
g) a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnöke (a továbbiakban: a „legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke”),
h) a Szlovák Köztársaság főügyésze (a továbbiakban: „főügyész”),
i) az emberjogi biztos,
j) a jogászok szakmai egyesületei,
k) a jog területén működő tudományos intézmények.
(2) Az alkotmánybíróság bírójelöltjének megválasztására vonatkozó javaslat a külön jogszabály1) szerinti tartozékokon kívül tartalmazza
a) a javaslattevő megjelölését,
b) a javaslat tárgyát,
c) az irományokat, amelyek bizonyítják, hogy az alkotmánybírósági bírói tisztségre pályázó teljesíti az alkotmánybírósági bíróvá való kinevezéshez szükséges feltételeket,
1. az utónevet, családnevet, kort, a Szlovák Köztársaság állampolgárságát és a Szlovák Köztársaság területén való állandó lakhelyet igazoló irat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát,
2. a második fokozatú felsőfokú jogi végzettséget igazoló irat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát,
3. iratok, amelyek igazolják, hogy az alkotmánybírósági bírói tisztségre pályázó legalább 15 éve tevékeny jogászi pályán,
4. az alkotmánybírósági bírói tisztségre pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem tagja politikai pártnak vagy politikai mozgalomnak, vagy ha igen, akkor az arról szóló nyilatkozatot, hogy az eskütétel előtt lemond a tagságáról a politikai pártban vagy mozgalomban,
5. az alkotmánybíróság bírói tisztségére pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem lát el olyan tisztséget, vagy nem végez olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen az alkotmánybírói tisztség ellátásával, és ha igen, akkor a nyilatkozatot, hogy még az eskütétel előtt lemond erről a tisztségről vagy tevékenységről,
d) a javaslat elkészítésének dátumát és a javaslattevő aláírását.
(3) Az alkotmánybírósági bírójelöltek megválasztására irányuló javaslatot indokolni kell, és csatolni kell az alkotmánybíróság bírójelöltjének motivációs levelét.

16. §
Az alkotmánybíróság bírája a köztársasági elnök előtt teszi le az esküt az alkotmány 134. cikkelyének 4. bekezdése alapján. Az eskütétel megtagadása, illetve az eskü fenntartással történő letétele az alkotmánybíróság bírói tisztségének megszűnését vonja maga után. Az eskü letételét az alkotmánybíróság bírája az eskü szövegét tartalmazó okiraton aláírásával igazolja; ezen az okmányon fel kell tüntetni az eskü letételének dátumát.

Az alkotmánybírói tisztség megszűnése

17. §
(1) Az alkotmánybírói tisztség megszűnik a megbízatási idő leteltével.
(2) A megbízatási idő előtt megszűnik az alkotmánybírói tisztség
a) a tisztségről való lemondással,
b) a tisztségből való visszahívással,
c) azon hónap utolsó napjával, amelyben az alkotmánybíró betöltötte a 72. életévét, vagy
d) az alkotmánybíró halálával vagy holttá nyilvánításával.
(3) Ha az alkotmánybírói tisztség megszűnik a megbízatási idő lejárta előtt, a köztársasági elnök az alkotmány 134. cikkelyének 2. bekezdése szerint új megbízatási időre más alkotmánybírót nevez ki.

18. §
Az alkotmánybíró az alkotmánybíróság elnökéhez eljuttatott írásbeli bejelentéssel lemondhat tisztségéről. Ebben az esetben tisztsége annak a naptári hónapnak a lejártával szűnik meg, amelyben a lemondó nyilatkozatot az alkotmánybíróság elnökének kézbesítették.

19. §
(1) A köztársasági elnök visszahívja az alkotmánybírót
a) jogerős, szándékos bűncselekmény miatt hozott bírósági ítélet esetén, vagy ha az alkotmánybírót jogerősen elítélték bűncselekmény miatt, és a bíróság nem döntött a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről,
b) az alkotmánybíróság fegyelmi határozata alapján olyan cselekményért, amely összeegyeztethetetlen az alkotmánybírói tisztség gyakorlásával,
c) ha az alkotmánybíróság tájékoztatta, hogy az alkotmánybíró több mint egy éve nem vesz részt az alkotmánybíróság eljárásaiban,
d) ha megszűnt az alkotmánybíró választhatósága a nemzeti tanácsba.
(2) Az alkotmánybírói tisztség a köztársasági elnök alkotmánybírói tisztségből való visszahívásról szóló döntésének kézbesítését követő napon szűnik meg.
(3) Az alkotmánybíróság elnöke késedelem nélkül elküldi a köztársasági elnöknek
a) a jogerős ítéletet, amellyel a bíróság szándékos bűncselekmény miatt elítélte az alkotmánybíróság bíróját,
b) a jogerős ítéletet, amellyel a bíróság szándékos bűncselekmény miatt elítélte az alkotmánybíróság bíróját, ha a bíróság nem döntött a szabadságvesztés felfüggesztéséről,
c) az alkotmánybíróság fegyelmi határozatát, amelyből az következik, hogy az alkotmánybíróság bírója olyan cselekmény követett el, ami összeegyeztethetetlen az alkotmánybírói tisztség gyakorlásával,
d) a tájékoztatást, hogy az alkotmánybíróság bírója több mint egy éve nem vesz részt az alkotmánybíróság cselekményeiben,
e) az értesítést arról, hogy megszűnt az alkotmánybíró nemzeti tanácsba való megválaszthatósága.
(4) Az a közhatalmi szerv, amely hatáskörei gyakorlása során az alkotmánybíróság elnökének a 3. bekezdés a), b) vagy e) pontja szerinti kötelességei teljesítése szempontjából jelentős információhoz jut, vagy határozatot ad ki, köteles ezt az információt késedelem nélkül jelenteni, vagy az ilyen határozatot elküldeni az alkotmánybíróság elnökének.

Az alkotmánybírók jogállása, jogaik és kötelességeik

20. §
(1) Az alkotmánybíróság bírója nem lehet olyan tisztségben, nem végezhet olyan foglalkozást vagy tevékenységet, amely összeférhetetlen a köztisztviselői tisztséggel
(2) Ha az alkotmánybíró olyan tisztséget lát el, foglalkozást vagy tevékenységet végez, amely az 1. bekezdésbe foglalt, az alkotmánybíróság elnöke felszólítja, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül az ilyen tisztséget, foglalkozást vagy tevékenységet fejezze be, vagy tegye meg a törvény által meghatározott jogcselekményt, amely a befejezésére irányul.
(3) Ha az alkotmánybíró nem tesz eleget az alkotmánybíróság elnöke felszólításának, és továbbra is ellátja az 1. bekezdésbe foglalt tisztséget, foglalkozást vagy tevékenységet, az alkotmánybíróság elnöke az alkotmánybíró ellen közérdek védelmére irányuló eljárást kezdeményez az összeférhetetlenség korlátozására.

21. §
(1) Az alkotmánybíróság bírója az alkotmánybírói tisztséget közjogi méltóságként látja el, különleges jogi kapcsolatban az állammal, mely az alkotmánybírói tisztségbe való kinevezéssel jön létre, és az alkotmánybírói tisztség megszűnésének napjával szűnik meg.
(2) A munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, szolgálati jogviszony, a bíró állammal való különleges viszonya vagy az alkotmánybíróság bírójának más munkajogi kapcsolata azzal a jogalannyal, akivel az eskütétel előtt munkaviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, bíróként az állammal különleges kapcsolatban, vagy más munkajogi kapcsolatban állt, megőrződik.

22. §
(1) Az alkotmánybíróság bírója köteles védeni az ember természetes jogainak sérthetetlenségét, az állampolgári jogokat és a demokratikus jogállam alapelveit.
(2) Az alkotmánybíróság bírója tisztsége gyakorlása során független, a döntéshozatalban csak az alkotmány, az alkotmánytörvények és a Szlovák Köztársaság által ratifikált, és a törvényes módon kihirdetett nemzetközi szerződések kötik.
(3) Az alkotmánybíróság bíróját a törvények is kötik a normakontroll során, amikor
a) kormányrendeletek, minisztériumi és más, központi államigazgatási szervek által hozott jogi előírások alkotmánnyal, alkotmánytörvényekkel, és a nemzeti tanács által elfogadott és ratifikált, és a törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, és a törvényekkel való megfelelőségéről,
b) az alkotmány 68. cikkelye szerinti általános érvényű előírások alkotmánnyal, alkotmánytörvényekkel, és a nemzeti tanács által elfogadott és ratifikált, és a törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, és a törvényekkel való megfelelőségéről,
c) az alkotmány 71. cikkelyének 2. bekezdése szerint a helyi államigazgatási szervek jogi előírásai és a területi önkormányzatok általános érvényű előírásai alkotmánnyal, alkotmánytörvényekkel, a törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződésekkel, a törvényekkel, kormányrendeletekkel, a minisztériumi és más, központi államigazgatási szervek által hozott jogi előírásokkal való megfelelőségéről határoz.

23. §
(1) Az alkotmánybíróság bírója köteles a tisztségét lelkiismeretesen végezni, és annak gyakorlása során a magánéletben is tartózkodni az olyan megnyilvánulásoktól, amelyek megzavarhatják vagy veszélyeztethetik az alkotmánybíróság méltóságát, az alkotmánybíróságba vetett bizalmat, és az alkotmánybírói tisztség méltóságát.
(2) Az alkotmánybíróság bírója köteles tartózkodni az alkotmánybíróság bírói tisztségének ellátásával összeférhetetlen tisztség gyakorlásától, foglalkozás vagy tevékenység végzésétől (20. § 1. bekezdés).
(3) Az alkotmánybíróság bírája köteles a bírói tisztségének gyakorlása során tudomására jutott dolgokban megőrizni a titoktartási kötelezettségét, annak megszűnése után is; a titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a bűncselekmény bejelentésére. Az alkotmánybírót a titoktartási kötelezettség alól az alkotmánybíróság elnöke oldhatja fel. Az alkotmánybíróság elnökét a titoktartási kötelezettség alól a köztársasági elnök oldhatja fel. Az alkotmánybíróság bíróját nem lehet feloldani az alkotmánybíróság teljes ülésének és az alkotmánybíróság tanácsának szavazásával kapcsolatos titoktartási kötelezettsége alól; ez nem érinti az alkotmánybíró jogát az alkotmánybíróság határozatával kapcsolatos különvélemény megfogalmazására.

24. §
(1) A tisztség gyakorlása során a döntéshozatal miatt az alkotmánybíró ellen nem lehet büntető vagy fegyelmi eljárást indítani, a tisztség megszűnése után sem.
(2) Ha az alkotmánybírót bűncselekmény elkövetése közben tetten érték és őrizetbe vették, a főügyész ezt köteles azonnal jelenteni az alkotmánybíróság elnökének, ha az alkotmánybíróság elnökéről van szó, az alkotmánybíróság alelnökének.
(3) Az alkotmánybíróság bíráját nem lehet vizsgálati fogságba helyezni az alkotmánybíróság beleegyezése nélkül. Az alkotmánybíró vizsgálati fogságba helyezésére irányuló indítványt a főügyész jogosult benyújtani az alkotmánybíróságra.
(4) Ha a főügyész értesíti az alkotmánybíróság elnökét, hogy az alkotmánybíróság beleegyezését kéri egy alkotmánybíró vizsgálati fogságba helyezéséhez, az alkotmánybíróság elnöke késedelem nélkül összehívja az alkotmánybíróság teljes ülését. Az alkotmánybíróság teljes ülése megtárgyalja az indítványt és dönt róla, ennek során lehetővé teszi az alkotmánybírónak, akit az indítvány érint, hogy véleményt nyilvánítson az ügyben. Az alkotmánybíró, akit az indítvány érint, nem szavaz.
(5) A 4. bekezdés szerinti indítvány melléklete a nyomozati akta.
(6) Az alkotmánybíróság határozata azon a napon lép hatályba, amikor az alkotmánybíróság dönt a főügyész indítványáról az alkotmánybíró vizsgálati fogságba helyezéséről. Az alkotmánybíróság határozatát írásban késedelem nélkül kézbesíteni kell az alkotmánybírónak.
(7) Ha az alkotmánybíró vizsgálati fogságban van, alkotmánybírói tisztsége nem szűnik meg; ez nem érinti a 19. § 1. bekezdés c) pontjába foglaltakat.

25. §
(1) Az alkotmánybíróság bíráinak illetményét külön jogszabály2) állapítja meg.
(2) Abban az időszakban, amikor az alkotmánybíróság bírája betegség vagy baleset miatti átmeneti munkaképtelenné nyilvánítás miatt nem látja el feladatát vagy karanténintézkedések alá esik, bérszintű kompenzációra jogosult, ideértve a külön jogszabály2) szerinti egyéb juttatásokat is, legtovább azonban fél évig egy naptári évben.
(3) Az alkotmánybíró a szabadságán kívül egy naptári évben kétheti megelőző rehabilitációra jogosult. A megelőző rehabilitáció és a vele összefüggő tartózkodás költségeit az állam fizeti.

26. §
(1) Az alkotmánybíró, aki tisztségét legalább négy évig ellátta, jogosult az alkotmánybírói tevékenység végzéséért járó bérpótlékra, ha
a) befejezte az alkotmánybírói tevékenység végzését, kivéve azt az esetet, ha a köztársasági elnök visszahívta az alkotmánybírót a 19. § 1. bekezdése a) vagy b) pontja alapján, és
b) jogosult öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj vagy rokkantsági nyugdíj kifizetésére.
(2) Az alkotmánybíróság bíráját az alkotmánybíróság bírójának járó bér 33,3%-ának megfelelő bérpótlék illeti meg, a bérpótlék teljesítése idején egész euróra felkerekítve, az azt követő hónap első napjától, amelyben teljesítette az 1. bekezdésbe foglalt feltételeket.
(3) Az alkotmánybíróság bíróját az alkotmánybíróság bírói funkciójának ellátásáért csak egy pótlék illeti meg, függetlenül attól, hogy e funkcióját hány hivatali idő alatt látta el.
(4) Ha az alkotmánybíró jogosult az alkotmánybírói tisztség ellátásáért járó pótlékra, és egyidejűleg jogosult a külön jogszabály3) szerint járó pótlékra, csak az a pótlék illeti meg, amely számára előnyösebb. Ez vonatkozik az alkotmánybíróság bírájának túlélő hozzátartozói támogatására is.
(5) A túlélő hozzátartozói támogatás jár
a) az özvegynek a férj után, aki alkotmánybíró volt, azon pótlék 60%-ának megfelelő mértékben, amelyre az alkotmánybíró halála napján jogosult volt,
b) az özvegynek a feleség után, aki alkotmánybíró volt, azon pótlék 60%-ának megfelelő mértékben, amelyre az alkotmánybíró halála napján jogosult volt,
c) az alkotmánybíróként elhunyt szülő eltartott gyermekének, azon pótlék 30%-ának megfelelő mértékében, amelyre az alkotmánybíró a halála napján jogosult volt; ha olyan eltartott gyermekről van szó, akinek nincs második szülője, járulékának mértéke az alkotmánybírói feladatkör ellátásáért járó azon pótlék összegének 60%-a, amelyre az elhunyt alkotmánybíró a halála napján lett volna jogosult.
(6) Az alkotmánybírói funkció ellátásáért járó pótlék és a túlélő hozzátartozói támogatás emelkedik, ha az alkotmánybíró illetménye a pótlék folyósításakor emelkedik. A megemelt pótlék vagy támogatás az alkotmánybíró illetményének emelésétől illeti meg a jogosultat.
(7) Az alkotmánybírói feladatkör ellátásáért járó pótdíjról és a túlélő hozzátartozói támogatásról az alkotmánybíróság hivatala a támogatás odaítélése iránti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. Az alkotmánybírói feladatkör ellátásáért járó pótlékról és a túlélő hozzátartozói járadékról közigazgatási eljárásban kell dönteni.
(8) Az alkotmánybírói feladatkör ellátásáért járó pótlékot és a túlélő hozzátartozói támogatást átutalással, a kedvezményezett által megjelölt bankban vagy külföldi bank fiókjában lévő számlára fizetik. Az alkotmánybírói tisztség ellátásáért járó pótlékot és a túlélő hozzátartozói támogatást az alkotmánybíróság hivatala az általa meghatározott rendszeres havi időszakokban előre folyósítja, legkésőbb azon naptári hónap 15. napjáig, amelyért a pótlékot vagy támogatást folyósítják.

Az alkotmánybírók fegyelmi felelőssége

27. §
(1) Az alkotmánybíróság bírója fegyelmi vétséget követ el, ha az alkotmánybírósági bírói tisztségéből eredő kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy ha magatartásával az alkotmánybíróság méltóságát, az alkotmánybíróságba vetett bizalmat vagy az alkotmánybírói tisztség méltóságát megzavarja vagy veszélyezteti.
(2) Az alkotmánybíróság bírójának fegyelmi felelősségével kapcsolatban és a fegyelmi büntetés kiszabásával kapcsolatban az alkotmánybíróság teljes ülése dönt, az alkotmánybíróság elnökének javaslatára, amelyet indokolni kell. A fegyelmi eljárás azon a napon kezdődik, amikor az alkotmánybíróság elnökének a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslatát az alkotmánybíróság teljes ülése tagjainak kézbesítik. Ha a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslatot nem ugyanazon a napon kézbesítették az alkotmánybíróság teljes ülése minden tagjának, a fegyelmi eljárás azon a napon kezdődik, amelyen a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslatot az utolsó alkotmánybírósági bírónak kézbesítették. Ha az alkotmánybíróság azon bírájának, aki ellen a javaslat irányul, nem sikerült kézbesíteni a fegyelmei eljárás megindításáról szóló javaslatot, vagy ha az alkotmánybíróság bírája, aki ellen a javaslat irányult, a fegyelmi eljárást megindításáról szóló indítványt utolsóként vette át, a fegyelmi eljárás azzal a nappal kezdődik, amelyen a fegyelmei eljárás megindítására vonatkozó javaslatot az alkotmánybíróság egy másik bírájának utolsóként kézbesítették.
(3) Az alkotmánybíróság elnöke elleni fegyelmi eljárás megindítására a köztársasági elnök vagy a nemzeti tanács képviselőinek egyharmada tehet indítványt. A javaslatot indokolni kell, és tartalmaznia kell az azt előterjesztő képviselők aláírásának jegyzékét. A fegyelmi eljárás a javaslatnak az alkotmánybíróságra való kézbesítésének napján kezdődik.
(4) Az alkotmánybíróság bírája vagy az alkotmánybíróság elnöke elleni fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó indítványt akkor lehet benyújtani, ha az indítvány benyújtására jogosult alany véleménye szerint az alkotmánybíróság bírája vagy az alkotmánybíróság elnöke fegyelmi vétséget követett el az 1. bekezdés szerint, vagy ha esetükben olyan súlyos cselekmény keletkezett, amely megalapozottan csökkenti az alkotmánybírói tisztség méltóságát, vagy veszélyezteti az alkotmánybíróságba és annak független és pártatlan ítélkezésébe vetett bizalmat.
(5) Fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványt attól az időponttól számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor az indítványozásra jogosult olyan tényről szerzett tudomást, amely arra utal, hogy az alkotmánybíróság bírája vagy az alkotmánybíróság elnöke az 1. bekezdés szerinti fegyelmi vétséget követett el, vagy ha esetükben olyan súlyos cselekmény keletkezett, amely megalapozottan csökkenti az alkotmánybírói tisztség méltóságát, vagy veszélyezteti az alkotmánybíróságba és annak független és pártatlan ítélkezésébe vetett bizalmat.
(6) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az Alkotmánybíróság bírájának vagy az Alkotmánybíróság elnökének a fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtását megalapozó intézkedése óta három év telt el.
(7) Ha az alkotmánybíróság elnöke vagy az alkotmánybíróság alelnöke ellen nyújtottak be fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványt, akkor ők a továbbiakban az alkotmánybíróság olyan bíráinak a jogállásával rendelkeznek, aki ellen fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványt nyújtottak be.

28. §
(1) Az alkotmánybíróság teljes ülése meghallgatja az alkotmánybíróság azon bíráját, aki ellen a fegyelmi eljárás megkezdésére irányuló indítványt benyújtották. Az alkotmánybíróság érintett bírájának legkésőbb a meghallgatás során lehetővé kell tenni, hogy megismerkedjen a fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítvánnyal. Az alkotmánybíróság elnöke abban az ügyben, amelyben fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványt nyújtott be, és az alkotmánybíróság bírája, aki ellen fegyelmi eljárás irányul, részt vesznek az alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalásán, kivéve az alkotmánybíróság teljes ülésének tanácskozását és a szavazást.
(2) Az alkotmánybíróság teljes ülése elutasítja a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslatot, ha azt egyértelműen megalapozatlannak találja.
(3) Az alkotmánybíróság teljes ülése a fegyelmi eljárást megszünteti, ha
a) az alkotmánybíróság olyan bíráját érinti, akinek az ugyanazon cselekmény miatt lefolytatott korábbi fegyelmi eljárása az alkotmánybíróság teljes ülésének a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslat elutasításával zárult, vagy az alkotmánybíróság teljes ülése valamelyik 7. bekezdése alapján elfogadott határozatával zárult,
b) a fegyelmi eljárás megindítására irányuló javaslat benyújtásának határideje lejárt,
c) az alkotmánybíróság bírájának fegyelmi felelőssége megszűnt,
d) az alkotmánybíróság bírójának megszűnt a tisztsége.
(4) Ha az alkotmánybíróság teljes ülése a javaslatot nem utasítja el, vagy a fegyelmi eljárást nem szünteti meg, háromtagú tanácsot állít fel. A tanács tagjai véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. Az alkotmánybíróság elnöke abban az ügyben, amelyben fegyelmi eljárás megkezdésére vonatkozó javaslatot nyújtott be, és az alkotmánybíróság bírája, aki ellen a fegyelmi eljárás megkezdésére vonatkozó indítvány irányul, nem lehetnek a fegyelmi tanács tagjai.
(5) Ha a fegyelmi tanács arra a következtetésre jut, hogy az alkotmánybíróság bírája nem követett el fegyelmi vétséget, javasolni fogja az alkotmánybíróság teljes ülésének az alkotmánybíróság érintett bírájának felmentését.
(6) Ha a fegyelmi tanács arra a következtetésre jut, hogy az alkotmánybíróság bírája fegyelmi vétséget követett el, fegyelmi büntetés kiszabását javasolja az alkotmánybíróság teljes ülésének a 7. bekezdés a) vagy d) pontja alapján. Ha a fegyelmi tanács arra a következtetésre jut, hogy az alkotmánybíróság alelnöke fegyelmi vétséget követett el, a 7. bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti fegyelmi büntetés kiszabását javasolja az alkotmánybíróság teljes ülésének. Ha a fegyelmi tanács arra a következtetésre jut, hogy az alkotmánybíróság elnöke fegyelmi vétséget követett el, a 7. bekezdés a), c) vagy d) pontja szerinti fegyelmi büntetés kiszabását javasolja az alkotmánybíróság teljes ülésének.
(7) Az alkotmánybíróság teljes ülését nem köti a fegyelmi tanács javaslata. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönthet
a) megrovás fegyelmi büntetésének kiszabásáról,
b) javaslat előterjesztéséről a köztársasági elnöknek az alkotmánybíróság alelnökének az alkotmánybíróság alelnöki tisztségéből való felmentésére,
c) javaslat előterjesztéséről a köztársasági elnöknek az alkotmánybíróság elnökének az alkotmánybíróság elnöki tisztségéből való felmentésére,
d) az alkotmánybíróság bírájának az alkotmánybírói feladat ellátásával összeegyeztethetetlen cselekmény miatti felmentésére irányuló javaslat előterjesztéséről a köztársasági elnöknek, vagy
e) az alkotmánybíróság bírájának felmentéséről.
(8) A fegyelmi eljárás során az alkotmánybíróság teljes ülése és a fegyelmi tanács határozattal dönt.
(9) Az alkotmánybíróság bírájával szemben kiszabott fegyelmi büntetést az alkotmánybíróság elnöke hajtja végre, az alkotmánybíróság bírájának megfeddésével, vagy az alkotmánybíróság teljes ülése határozatának kézbesítésével a köztársasági elnöknek, amelyben javasolják az alkotmánybíróság bírájának felmentését olyan cselekmény miatt, amely nem összeegyeztethető az alkotmánybíróit tevékenység gyakorlásával, vagy amelyben javasolják az alkotmánybíróság alelnökének az alkotmánybíróság alelnöki tisztségéből való visszahívását. Az alkotmánybíróság elnökével szemben kiszabott fegyelmi büntetést az alkotmánybíróság alelnöke hajtja végre, az alkotmánybíróság elnökének megfeddésével, vagy az alkotmánybíróság teljes ülése határozatának kézbesítésével a köztársasági elnöknek, amelyben javasolják az alkotmánybíróság elnökének az alkotmánybíróság elnöki tisztségéből való visszahívását, vagy amelyben javasolják az alkotmánybíróság elnökének visszahívását az alkotmánybírói tisztségből, olyan cselekmény miatt, amely összeegyeztethetetlen az alkotmánybírói tisztség gyakorlásával.
(10) A fegyelmi felelősség megítélése során arányosan alkalmazandó a Büntető Törvénykönyv első része, a fegyelmi eljárásra arányosan vonatkozik a Büntető Perrendtartás, ha az 1-9. bekezdése és a 27. § nem rendelkezik másként, vagy ha az ügy jellegéből nem következik más.


NEGYEDIK RÉSZ
Az alkotmánybíróság hivatala

Az alkotmánybíróság tevékenységének szervezeti és személyi támogatása

29. §
(1) Az alkotmánybíróság tevékenységének szervezési, személyi, gazdasági, adminisztratív és műszaki támogatásával kapcsolatos feladatok szakmai támogatásáról és ellátásáról az alkotmánybíróság hivatala gondoskodik. Az alkotmánybíróság hivatala állami költségvetési szervezet.
(2) Az alkotmánybíróság hivatalát az alkotmánybíróság hivatalának vezetője irányítja és ő jár el a nevében. Az alkotmánybíróság hivatalának vezetőjét az alkotmánybíróság elnöke nevezi ki. Az alkotmánybíróság hivatalának vezetője tevékenységéért az alkotmánybíróság elnökének tartozik felelősséggel. Az alkotmánybíróság hivatalvezetője fizetését az alkotmánybíróság elnöke határozza meg külön jogszabály4) alapján. Az alkotmánybíróság hivatalvezetői tisztségének ellátásával kapcsolatos egyéb követelményeket külön jogszabály5) állapítja meg.
(3) Az alkotmánybíróság hivatalának feladatait közalkalmazottak és közérdekű munkát végző munkavállalók látják el.
(4) Az alkotmánybíróság hivatala szervezeti felépítésével és tevékenységével kapcsolatos részleteket és az alkotmánybíróság hivatalában közalkalmazotti és köztisztviselői munkát végzők jogállását az alkotmánybíróság hivatalának szervezeti szabályzata határozza meg, melyet az alkotmánybíróság hivatalának vezetője ad ki.

30. §
(1) Az alkotmánybíróság hivatalában közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselőkre külön jogszabály4) vonatkozik, ha a 2. bekezdés vagy a 3. bekezdés nem rendelkezik másként.
(2) Az alkotmánybíróság hivatalában állami szolgálati jogviszonyban levő állami alkalmazottak az alkotmánybíróság hivatalában állami alkalmazásban levők illetményosztályainak jellemzőiről és az alkotmánybíróság hivatalában állami alkalmazásban levők illetménytáblázatáról szóló külön jogszabály6) szerint vannak javadalmazva. Az alkotmánybíróság hivatalában állami alkalmazásban levők illetményosztályainak jellemzői az 1. sz. mellékletben szerepelnek. Az alkotmánybíróság hivatalában állami alkalmazásban levők illetménytáblázata a 2. mellékletben szerepel.
(3) Az alkotmánybíróság hivatalában dolgozó állami alkalmazottak illetménytáblázatának emelése a külön jogszabály6) szerint meghatározott összeghez és esedékességhez igazodik. Az alkotmánybíróság hivatalában dolgozó állami alkalmazottak emelt illetményét az Alkotmánybíróság hivatalának szolgálati előírása határozza meg.
(4) Az alkotmánybíróság hivatalában közérdekű munkát végző alkalmazottakra külön jogszabály7) vonatkozik. Az alkotmánybíróság hivatalában közérdekű munkát végző alkalmazottak javadalmazására külön jogszabály8) vonatkozik.

31. §
A bírósági tanácsadók
(1) Az alkotmánybíróságon bírósági tanácsadók működnek. A bírósági tanácsadók lehetnek az alkotmánybíróság hivatalának állami alkalmazottai vagy bírósági tanácsadói tisztségüket az alkotmánybíróság hivatalával kötött szerződés alapján gyakorolhatják.
(2) A bírósági tanácsadó az alkotmánybíróság bírájának utasításai szerint látja el feladatát, főként döntéshozatali dokumentumokat készít elő, határozattervezeteket dolgoz fel és egyéb szakmai feladatokat lát el. Az alkotmánybíróság elnöke, az alkotmánybíróság tanácsának elnöke és az alkotmánybíróság bírája az egyébként az alkotmánybíróság bíráját megillető egyedi eljárási cselekményekkel is megbízhatja a bírósági tanácsadót, főként a határozathozatalhoz szükséges iratok beszerzésével és az eljárás megkezdéséhez szükséges kellékek beszerzésével. A bírósági tanácsadót az alkotmánybíróság bírájának utasításai kötik. A bírósági tanácsadó nem hallgathatja ki az eljárásban részt vevő feleket vagy a tanúkat.
(3) A bírósági tanácsadónak második fokozatú felsőfokú jogi végzettséggel kell rendelkezni és legkevesebb ötévi jogi hivatásban eltöltött munkatapasztalattal. A bírósági tanácsadónak feddhetetlennek kell lennie; nem minősül feddhetetlennek az a természetes személy, akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek. A feddhetetlenség igazolására a bírósági tanácsadói tisztség iránt folyamodó rendelkezésre bocsátja az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat; ezeket az adatokat az alkotmánybíróság hivatal késedelem nélkül elektronikus kommunikáció útján, elektronikus formában elküldi a Szlovák Köztársaság Főügyészségére, erkölcsi bizonyítvány kiállítása céljából.
(4) Az alkotmánybíróság minden bírája legkevesebb négy bírósági tanácsadó kirendelésére jogosult. Az alkotmánybíróság bírájának javaslata alapján az alkotmánybíróság elnöke kirendel legkevesebb három bírósági tanácsadót azon bírósági tanácsadók közül, akik állami alkalmazottak az alkotmánybíróság hivatalában, és akik a kirendelés idején már nincsenek az alkotmánybíróság másik bírája mellé kirendelve. Az alkotmánybíróság bírája jogosult a többi bírósági tanácsadó kiválasztására, akik bírósági tanácsadói tevékenységüket az alkotmánybíróság hivatalával kötött szerződés alapján fogják ellátni.
(5) A 23. § 3. bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség a bírósági tanácsadókra is vonatkozik. A bírósági tanácsadót az alkotmánybíróság elnöke oldhatja fel a titoktartási kötelezettsége alól.
(6) A bírósági tanácsadó, aki az alkotmánybíróság hivatalában állami alkalmazott, ugyanolyan feltételek mellett jogosult az igazságügyi szakvizsga letételére, mint a bírósági titkár. Az igazságügyi szakvizsgára való felkészülésre az alkotmánybíróság hivatala négy hét fizetett szabadságot biztosít a bírósági tanácsadónak. A bírósági tanácsadó igazságügyi szakvizsgájára a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Akadémiáján az alkotmánybíróság elnöke tesz javaslatot. A javaslathoz mellékeli a bírósági tanácsadó értékelését is.


ÖTÖDIK RÉSZ
Az alkotmánybíróság eljárási rendje

ELSŐ FEJEZET
Általános rendelkezések

ELSŐ SZAKASZ
Az eljárás résztvevői, az eljárásba beavatkozó és az érintett személy

32. §
Az eljárásban részt vevő a indítványozó, az, aki ellen az eljárást megindító indítvány irányul, valamint azok a személyek, akikről ez a törvény ezt elrendeli.

33. §
(1) Az eljárásba beavatkozó az a személy, akinek ezt a státuszt e törvény biztosítja, ha erről nem mond le. Az eljárásba beavatkozót ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az eljárásban részt vevő felet, ha e törvény másként nem rendelkezik; ő azonban csak önmaga nevében cselekszik.
(2) Az érintett személy az a személy, aki részt vesz vagy részt vett olyan hatóság előtti eljárásban, amely során olyan érvényes határozatot hoztak, intézkedést hoztak vagy más beavatkozást hajtottak végre, amely az indítványozó alapvető jogainak és szabadságainak sérelmét eredményezhette, ha a 140. § vagy a 208. § nem rendelkezik másként.
(3) Ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy valaki az eljárásban beavatkozó vagy érintett személy-e, erről az alkotmánybíróság határozattal dönt.

MÁSODIK SZAKASZ
Képviselet

34. §
(1) Az indítványozót az egész eljárás során ügyvédnek kell képviselnie, ha a 2. bekezdés vagy a 35. § nem rendelkezik másként.
(2) Ha az indítványozó ügyvéd, nem kell, hogy az eljárásban képviselve legyen.

35. §
(1) A hatóságot az eljárásban részt vevő félként a nevében eljárni jogosult személy vagy az általa meghatalmazott képviselő képviseli, akinek második fokozatú felsőfokú jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A nemzeti tanács képviselőit mint részt vevő felet az alkotmány 130. cikkelye 1. bekezdésének a) pontja alapján meghatalmazott képviselő képviseli. A hatóság és a nemzeti tanács képviselőinek csoportja az alkotmány 130. cikkelye 1. bekezdésének a) pontja alapján az eljárás során képviseltetheti magát ügyvéddel.
(2) A bíróságot mint indítványozót az alkotmány 130. cikkelye 1. bekezdése d) pontja alapján az illetékes bíró vagy az illetékes bírói tanács elnöke képviseli.

36. §
Az alkotmánybírósági eljárás során az ügyvéd nem képviseltetheti magát ügyvédjelölttel.

37. §
(1) Az indítványozó számára, aki az alkotmánybíróság előtti eljárásban ügyvéd kirendelését kérelmezi, az alkotmánybíróság ügyvédet rendelhet ki, ha ezt az indítványozó anyagi viszonyai indokolják, és nem az alkotmányosság védelmének nyilvánvalóan sikertelen érvényesítéséről van szó.
(2) A kirendelt ügyvéd költségeit az állam állja.

HARMADIK SZAKASZ
Jog a saját nyelven való fellépéshez

38. §
(1) Az alkotmánybíróság előtt mindenkinek joga van az anyanyelvén, vagy egy olyan nyelven eljárni, amelyet ért. Az alkotmánybíróság köteles egyenlő esélyt biztosítani a feleknek jogaik gyakorlására. Az alkotmánybíróság az ügy jellegét és körülményeit figyelembe véve tolmácsot alkalmaz.
(2) Az azzal kapcsolatos eljárás költsége, hogy a résztvevő az anyanyelvén vagy az általa értett nyelven jár el, az államot terheli.

NEGYEDIK SZAKASZ
Indítvány

Indítvány

39. §
(1) Az indítvány az alkotmánybíróságnak szánt jogi aktus.
(2) Minden indítványt annak tartalma alapján bírálnak el.
(3) Ha ez a törvény nem határoz meg az indítványhoz külön kellékeket, az indítványban fel kell tüntetni, ki nyújtja be, milyen ügyet érint, mi a célja vele, és az aláírást.
(4) Folyamatban levő eljárással kapcsolatban benyújtott indítvány esetében az indítvány kelléke az ezen alkotmánybírósági eljárás ügyiratszámának felvezetése is.

40. §
Az indítvány formája
(1) Az alkotmánybírósághoz benyújtott indítványt írásban kell benyújtani, papír alapon vagy elektronikus formában.
(2) Az alkotmánybíróságra elektronikus formában, az elektronikus államigazgatásról szóló törvény alapján hitelesített elektronikus aláírás nélkül benyújtott indítványt pótlólagosan papíralapon vagy az elektronikus államigazgatásról szóló törvény szerint hitelesített elektronikus aláírással ellátva is be kell nyújtani; ha azt tíz napon belül nem kézbesítik az alkotmánybírósághoz, az előterjesztést figyelmen kívül kell hagyni. Az alkotmánybíróság nem figyelmeztet a pótlólagos kézbesítésre.
(3) A papíralapon benyújtott indítványt a kellő számú példányban kell benyújtani a mellékletekkel, annak érdekében, hogy egy példány a mellékletekkel bekerülhessen az alkotmánybírósági iratba, és hogy minden további résztvevő személynek és eljárásba beavatkozónak az alkotmánybíróság kézbesíthessen egy példányt a mellékletekkel. Ha nem nyújtották be a szükséges számú példányt és mellékleteket, az alkotmánybíróság az indítványt benyújtó költségeire másolatot készít.

ÖTÖDIK SZAKASZ
Indítvány az eljárás megindítására

41. §
(1) Az alkotmánybíróság előtti eljárás az alkotmány 130. cikkelyének 1. bekezdésében vagy külön jogszabályban9) felsorolt jogosult személyek indítványára kezdődik, ha a 206. § nem rendelkezik másként. A 126. és a 129. cikkely szerinti ügyekben az alkotmánybíróság az e törvény szerint jogosult személyek javaslatára kezdi meg az eljárást.
(2) Az eljárás az alkotmánybírósághoz benyújtott eljárási indítvány kézbesítésének napján kezdődik.

42. §
(1) Az indítvány, mellyel megkezdődik az alkotmánybíróság előtti eljárás, eljárás indítására vonatkozó indítvány.
(2) Az eljárás megindítására irányuló indítványnak minősül
a) a jogszabályok és az alkotmány összhangjáról indítandó eljárás megkezdésére irányuló indítvány az alkotmány 125. cikkelye alapján,
b) a megtárgyalt nemzetközi szerződések és az alkotmány összhangjáról indítandó eljárás megkezdésére irányuló indítvány az alkotmány 125.a cikkelye alapján,
c) a népszavazás tárgya és az alkotmány összhangjáról indítandó eljárás megkezdésére irányuló indítvány az alkotmány 125.b cikkelye alapján,
d) hatásköri vitákban eljárás megindítására irányuló indítvány az alkotmány 126. cikkelyének 1. bekezdése alapján,
e) a Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszéke (a továbbiakban: „állami számvevőszék”) ellenőrzési hatáskörével kapcsolatos vitákban eljárás megindítására irányuló indítvány az alkotmány 126. cikkelyének 2. bekezdése alapján,
f) természetese vagy jogi személy panasza az alkotmány 127. cikkelye alapján (a továbbiakban: csak „alkotmányjogi panasz”),
g) területi önkormányzati szerv panasza az alkotmány 127.a cikkelye alapján,
h) az alkotmány vagy az alkotmánytörvény értelmezéséről megindítandó eljárásra vonatkozó javaslat az alkotmány 128. cikkelye alapján,
i) a nemzeti tanácsi képviselői mandátum igazolásáról vagy nem igazolásáról szóló határozat ellen benyújtott panasz az alkotmány 129. cikkelyének 1. bekezdése alapján (a továbbiakban: „panasz az alkotmány 129. cikkelyének 1. bekezdése alapján”),
j) a köztársaságielnök-választás, a nemzeti tanácsi választás, és az európai parlamenti választás alkotmányosságának és jogszerűségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítására vonatkozó indítvány az alkotmány 129. cikkelyének 2. bekezdése alapján,
k) a referendum végeredménye elleni panasz az alkotmány 129. cikkelyének 3. bekezdése alapján,
l) a köztársasági elnök visszahívására kiírt népszavazás végeredménye elleni panasz az alkotmány 129. cikkelyének 3. bekezdése alapján (a továbbiakban: „népszavazás”),
m) a köztársasági elnök felmentésének kihirdetésére irányuló javaslat az alkotmány 105. cikkelyének 2. bekezdése alapján,
n) politikai párt vagy politikai mozgalom tevékenysége felfüggesztését vagy feloszlatását elrendelő határozat felülvizsgálatára irányuló indítvány az alkotmány 129. cikkelyének 4. bekezdése szerint,
o) a köztársasági elnök elleni vád szándékos alkotmánysértés vagy hazaárulás ügyében az alkotmány 129. cikkelyének 5. bekezdése alapján,
p) indítvány a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozat és az ilyen határozatot követő egyéb határozatok megfelelőségére vonatkozó eljárás megindítására az alkotmány 129. cikkelyének 6. bekezdése alapján,
q) az alkotmány 129. cikkelyének 7. bekezdése alapján panasz a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsának (a továbbiakban: „bírói tanács”) határozata ellen az alkotmány 154.d cikkelyének 2. bekezdése alapján,
r) indítványt az alkotmánybíróság előtti eljárás újraindítására az alkotmány 133. cikkelye alapján,
s) az alkotmánybíróság bírájának vizsgálati fogságba helyezéséhez való hozzájárulási kérelem az alkotmány 136. cikkelyének 2. bekezdése alapján,
t) javaslat fegyelmi eljárás megindítására a legfelsőbb bíróság elnöke, a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának alelnöke (a továbbiakban: „a legfelsőbb bíróság alelnöke”), a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának alelnöke (a továbbiakban: „a legfelsőbb közigazgatási bíróság alelnöke” vagy a főügyész ellen az alkotmány 136. cikkelyének 3. bekezdésének második mondata alapján,
u) indítvány a jogszabályok érvénytelensége miatti eljárás megindítására az alkotmány 152. cikkelyének 2. és 3. bekezdése alapján,
v) indítvány a közérdek védelme és az összeférhetetlenség megelőzése tárgyában hozott határozat felülvizsgálatára, külön törvény alapján.

43. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány általános részletei
(1) Az eljárás megindítására irányuló indítványnak a beadvány 39. § szerinti általános követelményein túl tartalmazni kell az indítványozó születési dátumát, ha természetes személy, az indítványozó statisztikai számát, ha jogi személy, az indítványozó lakcímét vagy székhelyét, annak a személynek a megnevezését, aki ellen az indítvány irányul, milyen határozatot kér az indítványozó, a beadvány indoklását és a javasolt bizonyítékokat.
(2) Az eljárás megindítására irányuló indítványt dátummal kell ellátni, és az indítványozónak vagy képviselőjének alá kell írnia.
(3) Az indítványozó által benyújtott eljárási indítványhoz csatolni kell az indítványozó – akit az eljárás teljes időtartama alatt ügyvédnek kell képviselnie – ügyvédi képviseletére vonatkozó meghatalmazást. A meghatalmazásban kifejezetten rögzíteni kell, hogy az indítványozó megadja a választott ügyvédnek az alkotmánybíróság előtti képviseletre vonatkozó meghatalmazást.

44. §
Kollektív indítvány az eljárás megindítására
A kollektív eljárási indítvány az ugyanazon indítványozó által az alkotmánybírósághoz egy napon benyújtott legalább tíz eljárási indítványból áll.

45. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány kötelező érvénye
Az alkotmánybíróságot köti az eljárás megindítására irányuló javaslat terjedelme és indokai, ha a 89. § eltérően nem rendelkezik.

HATODIK SZAKASZ
Az ügyek kiosztása

46. §
Az ügyeket az előadó bíróknak az alkotmánybíróság teljes ülése által jóváhagyott technikai és programozási eszközökkel, véletlenszerű osztják ki, úgy, hogy az az ügykiosztás befolyásolásának lehetőségét kizárja.

47. §
(1) Az alkotmánybíróság tanácsának hatáskörébe tartozó ügyben az alkotmánybíróság azon tanácsa illetékes, amelynek tagja az a 46. § szerinti előadó bíró, akinek a munkarend alapján az ügyet kiosztották.
(2) Ha az alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe tartozó ügyben az előadó bírót kizárták az eljárásból (49-51. §), az ügyet a 46. § szerint új előadó bírónak osztják ki. Ha az alkotmánybíróság tanácsának hatáskörébe tartozó ügyben az előadó bírót, akinek az ügy ki lett osztva, kizárják az eljárásból, az alkotmánybíróság tanácsának illetékessége az ügy megtárgyalására az 1. bekezdés szerint megmarad. Az új előadó bíró az alkotmánybíróság azon bírája lesz, aki a munkarend szerint az adott alkotmánybírósági tanácsban az alkotmánybíróság kizárt bíráját helyettesíti.

48. §
A kollektív javaslat alapján megkezdett ügyek kiosztása folyamatosan történik, úgy, hogy az egyéb ügyek kiosztásának gördülékenysége megmaradjon.

HETEDIK SZAKASZ
Az alkotmánybíróság bírái és más személyek kizárása

49. §
(1) Az alkotmánybíróság bíráját kizárják az eljárásból és a döntéshozatalból olyan ügyben, melyben az eljárás résztvevőihez, az eljárásba beavatkozóhoz vagy képviselőikhez való viszonyát figyelembe véve elfogulatlanságával kapcsolatban kétségek merülhetnek fel. Az alkotmánybíróság bírájának a tárgyalt üggyel kapcsolatos eljárása, vagy az alkotmánybíróságon más ügyekben hozott döntései nem jelentenek okot a kizárásra.
(2) Az alkotmánybíróság bíráját akkor is kizárják az eljárásból és a döntéshozatalból, ha ugyanabban az ügyben más tisztséget vagy hivatást is ellátott, mint az alkotmánybíróság bírája.
(3) Nem minősül a 2. bekezdés szerinti tevékenységnek a jogszabálytervezetek előkészítésében és vitájában való részvétel, sem a tárgyalt üggyel kapcsolatos jogi kérdésekben a véleménynyilvánítás a tudományos, pedagógiai vagy irodalmi tevékenység keretében.
(4) Az 1. vagy 2. bekezdés szerinti kizáró okokról az alkotmánybíróság bírája késedelem nélkül értesíti az alkotmánybíróság elnökét.

50. §
(1) Az alkotmánybíróság bírája maga is bejelentheti elfogultságát az ügyben; ezt késedelem nélkül írásban kell megtennie, és indokolnia kell. Az alkotmánybíróság nem veszi figyelembe az alkotmánybíróság ugyanazon bírájának ugyanazon okból tett többszöri elfogultsági nyilatkozatát, ha már az ügyben döntött az alkotmánybíróság bírájának korábbi elfogultsági nyilatkozatáról.
(2) Az eljárás résztvevőjének joga van elfogultsági kifogást emelni az alkotmánybíróság bíráival szemben, akiknek az ügyét meg kell vitatni és dönteni abban. Az eljárás résztvevője az elfogultsági kifogását a kizárás okáról való tudomásszerzésétől számított tíz napon belül köteles előterjeszteni. Az eljárás résztvevője köteles jelezni, hogy mikor szerzett tudomást a kizárás indokairól. Az eljárás résztvevőjének meg kell indokolnia az elfogultsági kifogását. Az elfogultsági kifogásra az alkotmánybíróság bírája, aki ellen a kifogás irányul, köteles észrevételt tenni. Az alkotmánybíróság nem veszi figyelembe az alkotmánybíróság ugyanazon bírájával szemben ugyanazon okból ismételt elfogultsági kifogást, ha már döntött ugyanazon elfogultsági kifogásról.

51. §
(1) Az alkotmánybíróság teljes ülésének döntése esetében az alkotmánybíróság bírájának kizárásáról az alkotmánybíróság teljes ülése dönt. Az alkotmánybíróság azon bírája, aki ellen az eljárás résztvevőjének elfogultsági indítványa irányult, aki bejelentést tett saját elfogultságáról az ügyben, vagy aki ismertette a kizárás okait a 49. § 4 bekezdése értelmében, a saját kizárásáról való szavazásban és az alkotmánybíróság más bírájának kizárásáról való szavazásban nem vesz részt. Ha az alkotmánybíróság bíráinak kizárása miatt, az eljárás résztvevőinek több alkotmánybírósági bírával szemben benyújtott elfogultsági kifogása miatt, az alkotmánybíróság bírájának az ügyben elfogultság miatt tett nyilatkozata miatt, vagy a 49. § 4. bekezdése alapján a kizárás okainak bejelentése miatt nem lehet az előző mondat értelmében eljárni, az ügyről érdemben az alkotmánybíróság teljes ülése az eredeti összetételben dönt; a eljárás résztvevőjének további nyilatkozatait az alkotmánybíróság bírájának elutasításáról elfogultság miatt, az alkotmánybíróság bírájának saját elfogultságáról tett nyilatkozatát az ügyben, és a és a 49. § 4. bekezdése szerinti kizáró okok bejelentését figyelmen kívül hagyják.
(2) Ha az alkotmánybíróság tanácsában döntenek, az alkotmánybíróság bírájának kizárásáról az alkotmánybíróság másik, munkarendben meghatározott tanácsa dönt. Ha az alkotmánybíróság bíráinak kizárása miatt, az eljárás résztvevőinek több alkotmánybírósági bírával szemben benyújtott elfogultsági kifogása miatt, az alkotmánybíróság bírájának az ügyben elfogultság miatt tett nyilatkozata miatt, vagy a 49. § 4. bekezdése alapján a kizárás okainak bejelentése miatt nem lehet az előző mondat értelmében eljárni, az ügyről érdemben az alkotmánybíróság teljes ülése az eredeti összetételben dönt; a eljárás résztvevőjének további nyilatkozatait az alkotmánybíróság bírájának elutasításáról elfogultság miatt, az alkotmánybíróság bírájának saját elfogultságáról tett nyilatkozatát az ügyben, és a és a 49. § 4. bekezdése szerinti kizáró okok bejelentését figyelmen kívül hagyják.

52. §
(1) A bírósági tanácsadó, jegyzőkönyvvezető, szakértő vagy tolmács kizárásáról dönt
a) az alkotmánybíróság elnöke, ha az ügyben a teljes ülés határoz,
b) az alkotmánybíróság tanácsának elnöke, ha az ügyben az alkotmánybíróság tanácsa határoz.
(2) A bírósági tanácsadó, jegyzőkönyvvezető, szakértő vagy tolmács kizárására megfelelően vonatkoznak a 49-51. § paragrafusok.

NYOLCADIK SZAKASZ
Az indítvány lezárása

53. §
Ha az előadó bíró az indítvány tartalmából megállapítja, hogy nem eljárási indítványról van szó, az indítványt lezárja. Az indítvány lezárásáról írásban értesíti azt, aki az indítvánnyal az alkotmánybírósághoz fordult.

KILENCEDIK SZAKASZ
Az eljárás megindítására irányuló indítvány megtárgyalása

54. §
Az eljárás megindítására irányuló indítványok megtárgyalásának sorrendje
(1) Az alkotmánybíróságnak az eljárási indítványok tárgyalásakor nem kell követnie azok kézbesítésének sorrendjét, ha valamelyik eljárási indítvány által érintett ügyet sürgősnek minősítenek.
(2) Az alkotmánybíróság a kollektív indítványt képező eljárási indítványok tárgyalásakor úgy jár el, hogy az egyéb ügyekben is megőrizze az eljárási indítványok tárgyalásának gördülékenységét.

55. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány elfogadhatatlansága
Elfogadhatatlan az eljárás megindítására irányuló indítvány, ha
a) olyan ügyre vonatkozik, amelyben az alkotmánybíróság már döntött, kivéve azokat az eseteket, amelyekben csak az eljárás feltételeiről döntöttek, ha az eljárás feltételei már a következő indítványban teljesültek,
b) az alkotmánybíróság ugyanebben az ügyben eljárást folytat,
c) az indítványozó általa az alkotmánybíróság határozatának felülvizsgálatát kéri
d) e törvény 132. § 2. bekezdése vagy 142. § 2 bekezdése úgy rendelkezik.

56. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány előzetes tárgyalása
(1) Az alkotmánybíróság az eljárás megindítására irányuló indítványt előzetesen zárt ülésen, az indítványozó jelenléte nélkül tárgyalja, ha e törvény 9. § nem rendeli el másként.
(2) Az alkotmánybíróság szóbeli tárgyalás nélküli előzetes tárgyaláson határozattal elutasíthatja az eljárási indítványt,
a) amelynek megtárgyalására az alkotmánybíróságnak nincs hatásköre,
b) amely képviselet nélküli indítványozó által került benyújtásra a 34. § vagy a 35. § alapján, és az alkotmánybíróság nem tett eleget az indítványozó jogi képviselő kirendelésére irányuló kérvényének a 37. § alapján,
c) amely nem felel meg a törvényben meghatározott követelményeknek,
d) ami elfogadhatatlan,
e) amelyet nyilvánvalóan illetéktelen személy nyújtott be,
f) amelyet késve nyújtanak be,
g) amely a 42. § 2. bekezdése f), g), q), r), t vagy v) pontja alapján egyértelműen megalapozatlan.
(3) Ha az eljárás megkezdésére irányuló indítvány a 42. § 2. bekezdés f), g), i)–l), n), q), r) és v) pontjában rögzített, pótolható hiányosságokkal bír, az alkotmánybíróság felhívhatja az indítványozót e hiányosságok meghatározott határidőn belüli megszüntetésére. Ha az eljárásban részt vevő fél a hiányosságokat a meghatározott határidőn belül nem szünteti meg, az alkotmánybíróság az eljárás megindítására irányuló indítványt elutasítja. Az eljárás megindítására irányuló indítvány 42. § 2. bekezdésének a)-e), h), m), o), p)-s) és u) pontjában felsorolt hiányosságok pótlására az alkotmánybíróság nem figyelmeztetni a javaslattevőt.
(4) Ha az Alkotmánybíróság a 42. § 2. bekezdése f) pontja alapján az eljárás megindítására irányuló indítványt a 2. bekezdés alapján elutasítja, és ugyanazon indítványozó az alkotmánybírósághoz más, az előző indítvánnyal lényegében megegyező eljárási indítványt terjeszt elő, amely ugyanazon okból elutasítható, az alkotmánybíróság elutasító határozata egyszerűsített indoklást tartalmazhat, melyben az alkotmánybíróság csak ráutal a korábbi eljárás megkezdésére irányuló indítvány korábbi elutasító határozatára.
(5) Ha az alkotmánybíróság az előzetes tárgyaláson nem utasítja el az eljárás megindítására irányuló indítványt, azt az előterjesztés befogadásáról szóló határozatban meghatározott mértékben további eljárásra befogadja.
(6) Az alkotmánybíróság az általa további eljárásra befogadott eljárás megindítására irányuló indítványt az általa meghatározott határidőn belül kézbesíti az eljárás többi résztvevőjének és az eljárásba beavatkozóknak, hogy tegyék meg észrevételeiket; a fentiek a további eljárási indítvány elfogadását megelőző eljárásra is vonatkoznak.

58. §
Szóbeli tárgyalás
(1) Szóbeli tárgyalásra kerül sor az alábbi eljárásokban:
a) a törvényeknek alkotmánnyal való összhangjáról szóló eljárás az alkotmány 125. cikkelye alapján,
b) nemzetközi szerződés és az alkotmány összhangjáról szóló eljárás az alkotmány 125.a cikkelye alapján,
c) népszavazás tárgya és az alkotmány összhangjáról szóló eljárás az alkotmány 125.b cikkelye alapján,
d) a hatásköri vitákban az alkotmány 126. § 1. bekezdése alapján,
e) az állami számvevőszék hatásköri illetőségéről szóló vitákban az alkotmány 126. cikkelyének 2. bekezdése alapján,
f) alkotmányjogi panasz,
g) a területi önkormányzat panasza az alkotmány 127.a cikkelye alapján,
h) az alkotmány 129. cikkelye első bekezdése szerinti panasz,
i) politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenységének felfüggesztéséről szóló indítvány az alkotmány 129. cikkelye 3. bekezdése értelmében,
j) a köztársasági elnök elleni vádindítvány szándékos alkotmánysértés vagy hazaárulás miatt az alkotmány 129. cikkelye 5. bekezdés alapján,
k) az alkotmány 129. cikkelye 7. bekezdése alapján panasz a bírói tanács határozata ellen az alkotmány 154.d cikkelye 2. bekezdése alapján,
l) jogszabályok érvénytelensége miatti eljárás megindítására irányuló javaslat az alkotmány 152. cikkelye 2. és 3. bekezdése alapján.
(2) A szóbeli tárgyaláson az eljárás résztvevőinek, az eljárásba beavatkozóknak és képviselőiknek joguk van jelen lenni.
(3) Az alkotmánybíróság az 1. bekezdés d)-h) és k) pontja szerinti ügyekben lemondhat a szóbeli tárgyalásról, ha a résztvevők előterjesztései és az alkotmánybírósághoz benyújtott iratok alapján egyértelmű, hogy a szóbeli tárgyalástól az ügy további tisztázása nem várható. Ugyanilyen feltételek mellett az alkotmánybíróság csak abban az esetben mondhat le a szóbeli tárgyalásról az 1. bekezdés a)-c), i) és l) pontja szerinti ügyben, ha legkésőbb az első indítványában egyik résztvevő sem kérte a szóbeli tárgyalást.

59. §
A szóbeli tárgyalás nyilvánossága
(1) A szóbeli tárgyalás nyilvános a következő eljárásokban
a) a törvényeknek alkotmánnyal való összhangjáról szóló eljárás az alkotmány 125. cikkelye alapján,
b) nemzetközi szerződés és az alkotmány összhangjáról szóló eljárás az alkotmány 125.a cikkelye alapján,
c) népszavazás tárgya és az alkotmány összhangjáról szóló eljárás az alkotmány 125.b cikkelye alapján,
d) a hatásköri vitákban az alkotmány 126. cikkelye 1. bekezdése alapján,
e) az állami számvevőszék hatásköri illetőségéről szóló vitákban az alkotmány 126. cikkelyének 2. bekezdése alapján,
f) a területi önkormányzat panasza az alkotmány 127.a cikkelye alapján,
g) az alkotmány 129. cikkelye első bekezdése szerinti panasz,
h) politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenysége felfüggesztéséről szóló indítvány az alkotmány 129. cikkelye 3. bekezdése értelmében,
i) a köztársasági elnök elleni vádindítvány szándékos alkotmánysértés vagy hazaárulás miatt az alkotmány 129. cikkelye 5. bekezdés alapján,
j) jogszabályok érvénytelensége miatti eljárás megindítására irányuló javaslat az alkotmány 152. cikkelye 2. és 3. bekezdése alapján.
(2) Egyéb esetekben a szóbeli tárgyalás akkor nyilvános, ha az alkotmánybíróság részben vagy egészben nem zárja ki a nyilvánosságot. A szóbeli tárgyalás egészéből vagy annak egy részéből a nyilvánosságot csak akkor lehet kizárni, ha az ügy nyilvános tárgyalása a minősített tények védelmét, üzleti titok védelmét, az eljárásban résztvevők fontos érdekét vagy az erkölcsöket veszélyeztetné.

60. §
Bizonyítás
(1) Az alkotmánybíróság lefolytathatja a határozathozatalhoz szükséges bizonyításfelvételt. A szóbeli tárgyaláson kívüli bizonyításfelvétellel megbízhatja az alkotmánybíróság valamelyik bíráját. A bizonyításfelvételt más bíróság is kérheti.
(2) Mindenki köteles az alkotmánybíróság kérésére közreműködni a döntéshez szükséges iratok beszerzésében.

61. §
Az eljárás felfüggesztése
(1) Az alkotmánybíróság felfüggesztheti az eljárást, ha úgy dönt, hogy a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés értelmében előzetes kérdésben döntést kér az Európai Unió Bíróságától.
(2) Az alkotmánybíróság felfüggesztheti az eljárást, ha úgy dönt, hogy az Alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló egyezményben felsorolt jogok és szabadságok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos alapvető kérdésekben tanácsadói véleményt kér az Európai Emberi Jogi Bíróságától. Ha az eljárást felfüggesztik, az alkotmánybíróság akkor is folytathatja az eljárást, ha az Európai Emberi Jogi Bíróság nem adott ki tanácsadói véleményt.
(3) Az alkotmánybíróság felfüggesztheti az eljárást, ha az alkotmánybíróság előtt olyan eljárás folyik, amely az eljárás szempontjából jelentőséggel bír, vagy ilyen eljárást javasolnak az alkotmány 127. cikkelyének 5. bekezdése alapján.

Egyéb rendeletek rendelkezéseinek alkalmazása

62. §
Ha e törvény az ötödik vagy a hatodik részben másként nem rendelkezik, és az ügy jellege ezt nem zárja ki, az alkotmánybíróság előtti eljárásra az ügy jellegétől függően a Polgári Perrendtartás vonatkozik.

63. §
(1) Az alkotmánybíróság előtti eljárásokban az elektronikus államigazgatásról szóló törvény kerül alkalmazásra.
(2) Az e törvény szerinti eljárás céljából az elektronikus közokirat elektronikus nyomtatványának létrehozását, aktualizálását és érvénytelenítését az alkotmánybíróság végzi.
(3) Ha az alkotmánybíróság műszaki okokból objektíve nem képes a közhatalom gyakorlása során valamely jogcselekményt elektronikusan végrehajtani, jogosult e cselekményt az elektronikustól eltérő módon is elvégezni.
(4) Az alkotmánybíróság előtti eljárásokban a közhatalom bírósági elektronikus gyakorlására vonatkozó külön rendelkezéseket kell alkalmazni.

64. §
A döntések formái
Az alkotmánybíróság az ügyben határozattal határoz, ha e törvény 224. §, 239. § 1. bekezdése vagy a 241. § 3 vagy 4. bekezdése másként nem rendelkezik. Egyéb kérdésekben az alkotmánybíróság határozattal dönt. Az alkotmánybíróság ítélettel csak az alkotmány 129. cikkelyének 5. bekezdése szerinti ügyben dönt.

65. §
A határozat nyilvános kihirdetése
(1) Az alkotmánybíróság határozata, amelyben szóbeli tárgyalás folyt, és az alkotmánybíróság ítélete nyilvánosan kerül kihirdetésre „a Szlovák Köztársaság nevében.”
(2) Az alkotmánybíróság nyilvánosan kihirdetett határozatát a kihirdetés napján írásban is el kell készíteni.
(3) Ha az 1. bekezdés szerinti határozat nem kerül kihirdetésre rögtön a tárgyalás befejeződése után, akkor csak az alkotmánybíróság elnöke, vagy a tanács elnöke hirdeti ki, a többi bíró jelenléte nélkül.

66. §
A határozat indoklása
(1) Az alkotmánybíróság határozatait az eljárási indítvány akár csak részleges elutasításáról az előzetes tárgyalás során, az alkotmánybíróság bírájának kizárásáról, az eljárásba beavatkozásról, a jogi képviselő kirendelésének elutasításáról, a megtámadott jogi előírás érvényességének, annak egy része bizonyos rendelkezésének felfüggesztéséről, az ideiglenes intézkedésről, az eljárás költségeiről és az ügyről magáról indokolni kell. Az alkotmánybíróságnak a ténybeli és jogilag hasonló ügyekben kollektív indítvány alapján indított eljárásokban hozott határozatai egyszerűsített indokolást tartalmazhatnak, amelyben az alkotmánybíróság csak a ténybeli és jogilag hasonló, megfelelő indoklást tartalmazó ügyben hozott korábbi határozatára utal.
(2) A határozat írásos változatát az előadó bíró készíti el. Ha társelőadót jelöltek ki, és a teljes ülés azt a határozatot fogadta el, amelynek javaslatát előterjesztette, a társelőadó készíti el a határozat írásos változatát. Ha azonban a teljes ülés az előadó bíró javaslatával, valamint a társelőadó javaslatával ellentétes határozatot hozott, az alkotmánybíróság elnöke más olyan bírót jelölhet ki a határozat írásos változata vonatkozó részeinek elkészítésére, aki a meghozott határozatot megszavazta. Ez vonatkozik az alkotmánybíróság tanácsának határozataira is, azzal, hogy a másik bírót a tanács elnöke jelöli ki.

67. §
Az alkotmánybíróság bírájának különvéleménye
(1) Az alkotmánybíróság bírája, aki részt vett az alkotmánybíróság teljes ülése vagy az alkotmánybíróság tanácsa határozatának szavazásán, jogosult különvéleményét e határozathoz csatolni. Az alkotmánybíróság bírája különvéleményét írásban köteles elkészíteni, harminc napon belül azon határozat írásbeli elkészítésétől, melyhez a különvéleményt csatolni kívánta.
(2) Az alkotmánybíróság bírájának különvéleménye vonatkozhat a határozat rendelkező részére vagy az indoklására. A határozathoz hasonlóan kézbesíttetik. Ha a határozat a Szlovák Köztársaság Törvénytárában is kihirdetésre kerül (a továbbiakban: „törvénytár”), a törvénytárban a különvélemény is kihirdetésre kerül. Az alkotmánybíróság webhelyén a különvéleményt a határozattal együtt teszik közzé.
(3) Az alkotmánybíróság bírája különvéleményének kézbesítésére, kihirdetésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések a 2. bekezdés alapján csak az alkotmánybíróság bírójának az 1. bekezdés szerinti határidőn belül írásban megfogalmazott különvéleményére vonatkoznak.

68. §
A határozatok kihirdetése és kézbesítése
(1) Az eljárás résztvevőinek, az eljárásba beavatkozóknak vagy képviselőiknek az alkotmánybíróság adott ügyben hozott minden határozatát kézbesítik. Ha az alkotmánybíróság elutasította az eljárás megindítására irányuló indítványt az 56. § alapján, és nem tájékoztatta arról az eljárás résztvevőjét, aki ellen az indítvány irányul, hogy az alkotmánybíróságon ellene nyújtottak be eljárás megkezdésére vonatkozó indítványt, az 56. § alapján a határozatot csak az indítványozónak kézbesítheti.
(2) Az alkotmánybíróságnak az alkotmány és a jogszabályok összhangjáról lefolytatott eljárása, a nemzetközi szerződések és az alkotmány összhangjáról lefolytatott eljárása, a népszavazás tárgya és az alkotmány összhangjáról lefolytatott eljárása, az alkotmány és az alkotmánytörvények magyarázatáról lefolytatott eljárása, a referendum végeredménye elleni panaszról lefolytatott eljárása, a népszavazás eredménye elleni panaszról lefolytatott eljárása, a köztársasági elnök felmentéséről lefolytatott eljárása, és a jogszabályok érvénytelenségéről lefolytatott eljárása határozatait a törvénytárban hirdetik ki, az e törvény által meghatározott terjedelemben.
(3) Az alkotmánybíróság elnökének javaslatára az alkotmánybíróság teljes ülése úgy dönthet, hogy az alkotmánybíróság határozatba foglalt jogi véleménye, amely egyébként nem kerülne kihirdetésre a törvénytárban, kihirdetésre kerül a törvénytárban, ha ez a jogi vélemény általános érvényű.

69. §
Jogorvoslat
Az alkotmánybíróság határozata ellen jogorvoslattal nem lehet élni. Ez nem érvényes, ha a Szlovák Köztársaságra kötelező érvényű nemzetközi szerződés betartatására létrejött nemzetközi szervezet hatósága (a továbbiakban: „nemzetközi szervezet hatósága”) döntésével a Szlovák Köztársaságnak a már korábban elfogadott alkotmánybírósági határozatok felülvizsgálatára keletkezik kötelessége. Az alkotmánybíróság határozatának tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre való tájékoztatást.

70. §
Jogerő és végrehajthatóság
(1) Az alkotmánybíróság határozata az alkotmánybírósági eljárás utolsó résztvevőjének való kézbesítés napján emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá, ha e törvény 83. §, 90. §, 100. §, 108. §, 150. §, 168.§, 175. § vagy 179. § nem rendelkezik másként, vagy az alkotmánybíróság határozatából nem következik más.
(2) Az alkotmánybíróság köteles a honlapján a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közzétenni a jogerős határozatokat, amelyekkel lezárul az eljárás, az ideiglenes intézkedésekről hozott határozatokat, a megtámadott jogerős határozat, intézkedés vagy más beavatkozás halasztó hatályú rendelkezéseit.
(3) A 2. bekezdésben felsorolt határozatokban az nyilvánosságra hozatal előtt anonimizálják az olyan adatokat, amelyek anonimizálásával a nyilvánosságra hozatal során biztosítva lesz a jogok és a jogos érdekek védelme. Azon adatok kategóriái, amelyeket a határozatokban anonimizálni kell, és a nyilvánosságra hozatal folyamatát az alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmánybíróság tárgyalási és intézkedési rendjében állapítja meg.
(4) Az alkotmánybíróság az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján benyújtott kérvény alapján a nyilvánosság számára minden bírósági határozatot nyilvánosságra hoz, beleértve a határozatokat is, melyek nem az ügyben magában hozott határozatok. Eközben a jogok és jogos érdekek védelmére irányuló intézkedéseket végez, az információkhoz való szabad hozzáférés alapján.

TIZEDIK SZAKASZ
Bírósági illeték és perköltségek

Bírósági illeték

71. §
Az alkotmánybírósági eljárásnak nincs perköltsége, ha e törvény a 72. §-ban nem rendeli el másként.

72. §
(1) Az alkotmányjogi panaszról szóló eljárásban, ha ténybelileg és jogilag hasonló ügyről van szó, mint amilyenekről az alkotmánybíróság korábban már döntött és amelyekben az indítványozó sikertelen volt, az egy éven belül benyújtott tizenegyedik és további indítvány után az alkotmánybíróság határozattal bírósági illeték megfizetésére kötelezi az indítványozót. Ha egy beadványban több ügy is szerepel, amellyel egy személy az alkotmánybírósághoz fordul az alkotmány 127. § alapján, az illeték kiszabásának céljaira ezen ügyek mindegyike külön beadványnak minősül. A bíróság illetékfizetési kötelezettséget elrendelő határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha egy nemzetközi szervezet testületének határozata a Szlovák Köztársaságra kötelezettséget ró, hogy az alkotmánybíróság már meghozott határozatát az alkotmánybíróság előtti eljárásban újra megvizsgálja. Ha az alkotmánybíróság a díjfizetési kötelezettség tárgyában helytelen határozatot hoz, azt a jogerőre emelkedését követően is indítvány nélkül hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja.
(2) Az alkotmánybíróság az 1. bekezdés szerinti határozatban határozza meg a perköltség megfizetésének határidejét az indítványozó számára. A bírósági illetéket az alkotmánybíróság hivatalának számlájára kell befizetni, postai utalványon vagy átutalással bankszámláról vagy külföldi bank fiókjában vezetett számláról.
(3) Ha az indítványozó az alkotmánybíróság által meghatározott határidőn belül nem fizeti meg a bírósági illetéket, az alkotmánybíróság az eljárást határozattal leállítja. Az eljárás leállításáról szóló határozat ellen a bírósági illeték megfizetésének elmulasztása miatt fellebbezésnek nincs helye; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha egy nemzetközi szervezet testületének határozata a Szlovák Köztársaságra kötelezettséget ró, hogy az alkotmánybíróság már meghozott határozatát az alkotmánybíróság előtti eljárásban újra megvizsgálja. A bírósági illeték megfizetésének elmulasztása miatt felfüggesztett eljárás szóló határozat jogerőre emelkedésével az 1. bekezdés szerinti határozattal kirótt illetékfizetési kötelezettség megszűnik.
(4) A bírósági illetéket külön jogszabály10) szerint csökkentés nélkül kell visszafizetni, ha azt olyan személy fizette meg, aki nem volt köteles megfizetni, vagy aki az alkotmánybíróság illetékkötelezettségre vonatkozó téves határozata alapján fizette meg. A bírósági illetéket az eljárás leállítása esetén is visszatérítik. Egyéb esetekben a bírósági illetéket nem térítik vissza.
(5) Ha e törvény az 1-4. bekezdésekben, és a 71. §-ban nem rendelkezik másként, az ügy jellege nem zárja ki, a perköltség beszedésére a perköltségre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

73. §
Az eljárás költségei
(1) Az alkotmánybíróság előtti eljárás során az eljárásban részt vevő fél költségeit az eljárásban részt vevő fél viseli.
(2) Az alkotmánybíróság előtti eljárás során az eljárásba beavatkozó költségeit az eljárásba beavatkozó viseli.
(3) Az alkotmánybíróság indokolt esetben az eljárás eredményének megfelelően határozattal kötelezheti az eljárásban részt vevő felet a másik eljárásban részt vevő fél vagy az állam eljárási költségeinek teljes vagy részleges megtérítésére.

MÁSODIK FEJEZET
Eljárás a jogszabályok és az alkotmány összhangjáról

74. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Eljárási indítványt az alkotmány 125. cikkelye 1. bekezdése értelmében az alacsonyabb jogerős jogszabály magasabb jogerős jogszabállyal vagy a nemzeti tanács által jóváhagyott, ratifikált, és a törvény által elrendelt módon kihirdetett nemzetközi szerződéssel való összhangjáról, benyújthat:
a) a nemzeti tanács képviselőinek legalább egyötöde,
b) a köztársasági elnök,
c) a kormány,
d) a bíróság a tárgyalt üggyel összefüggésben,
e) a főügyész,
f) a bírói tanács elnöke, ha a bíráskodás végrehajtásával kapcsolatos jogi előírásról van szó,
g) az emberjogi biztos, ha a jogszabály további érvényesítése veszélyeztetheti az alapvető jogokat vagy szabadságokat, vagy az olyan, nemzetközi szerződésből adódó emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, amelyet a Szlovák Köztársaság ratifikált, és amely a törvény által elrendelt módon ki volt hirdetve (a továbbiakban: „alapvető jogok és szabadságok”).

75. §
Eljárási indítvány
A jogszabályi megfelelési eljárás megindítására irányuló javaslatnak a 43. § szerinti általános követelményeken túl tartalmaznia kell
a) azon jogszabály, annak része vagy valamelyik rendelkezése megnevezését, amely megfelelését a magasabb jogi érvényű jogszabállyal vagy nemzetközi egyezménnyel az indítványozó kifogásolja,
b) azon okokat, amelyek arra késztetik az indítványozót, hogy a megtámadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése magasabb jogi erejű jogszabálynak vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelésében kételkedjen,
c) a magasabb jogi erejű szabályozás, annak egy része vagy rendelkezése, illetve nemzetközi szerződés, annak egy része vagy rendelkezései megjelölését, amellyel a megtámadott jogszabály az indítványozó álláspontja szerint nincs összhangban.

76. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és a megtámadott jogszabályt kiadó hatóság. A Szlovák Köztársaság Kormánya, amelyet a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (a továbbiakban: „igazságügyi minisztérium”) képvisel, az eljárásba beavatkozó.

77. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány visszavonása
Az indítványozó a megfelelési eljárás megindítására irányuló indítványt visszavonhatja. Ilyen esetben az alkotmánybíróság leállítja az eljárást, ha nem dönt úgy, hogy nem teszi lehetővé a javaslat visszavonását, különösen akkor, ha az alkotmány által védett jogok és szabadságok súlyos megsértésének veszélye áll fenn.

A támadott jogszabály felfüggesztése

78. §
Ha az alkotmánybíróság a jogszabályok megfelelősége iránti eljárás megindítására irányuló indítványt befogadja további eljárásra (56. § 5. bekezdés), a támadott jogszabály, annak egy része vagy bármely rendelkezése hatályosságát javaslat nélkül is felfüggesztheti, ha további alkalmazása alapvető jogokat és szabadságokat veszélyeztethet, ha jelentős gazdasági kár vagy egyéb súlyos, helyrehozhatatlan következmény veszélye áll fenn.

79. §
A támadott jogszabály, annak egy része vagy bármely rendelkezése hatályosságának felfüggesztésére irányuló javaslatban rögzíteni kell, hogy mely alapvető jogok és szabadságok és milyen okok miatt lehetnek veszélyeztetve, milyen jelentős gazdasági kár fenyeget, és milyen okból, ill. milyen egyéb súlyos helyrehozhatatlan következmény fenyeget, és milyen okból a támadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése további alkalmazásából eredően.

80. §
Az alkotmánybíróság a támadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése hatályosságának felfüggesztésére irányuló javaslatról késedelem nélkül dönt.

81. §
A támadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése hatályának felfüggesztését az alkotmánybíróság javaslat nélkül is hatályon kívül helyezi, ha a hatályosság felfüggesztésének indokai elmúltak. Ellenkező esetben az alkotmánybíróságnak a támadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése hatályosságát felfüggesztő határozatának érvényessége az alkotmánybíróság érdemi határozatának vagy az eljárást leállító határozatának érvényességével elévül.

82. §
Az alkotmánybíróságnak a támadott jogszabály, annak egy része vagy valamely rendelkezése felfüggesztéséről szóló határozata, a támadott jogszabály felfüggesztése törléséről szóló határozat, annak egy részének vagy valamely rendelkezésének joghatásairól szóló tájékoztatás és rendelkező rész, valamint az eljárás felfüggesztéséről szóló határozat, amelyben a támadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése hatályát felfüggesztették, a csatolt különvéleményre vonatkozó tájékoztatással együtt a törvénytárban kerül kihirdetésre.

83. §
Az alkotmánybíróság állásfoglalása a támadott jogszabály, annak része vagy rendelkezése hatályának felfüggesztéséről, valamint a támadott jogszabály, része vagy rendelkezése hatályosságának felfüggesztéséről szóló határozat a törvénytárban való kihirdetésétől kezdve jogerős és általános érvényű.

84. §
(1) A támadott jogszabály, annak része vagy bármely rendelkezése hatályosságának felfüggesztésével az alkotmánybíróság eltérő határozata hiányában az általa hatályon kívül helyezett jogszabályok érvényessége nem áll helyre; ha azonban csak ezek módosításáról vagy kiegészítéséről volt szó, az alkotmánybíróság eltérő határozata hiányában a korábbi jogszabály e változás vagy kiegészítés előtti változatában érvényes.
(2) A támadott jogszabály, annak egy része vagy valamely rendelkezése hatályosságának felfüggesztésével az e jogszabály, annak egy része vagy valamely rendelkezése végrehajtására kiadott megfelelő végrehajtási jogszabály hatálya is felfüggesztésre kerül.

85. §
Ha törlésre kerül vagy megszűnik azon jogszabály hatályosságának felfüggesztése, amely a jog gyakorlására, kötelezettség teljesítésére vagy más cselekmény teljesítésére határidőt állapít meg, a jogszabály hatályossága felfüggesztése megszüntetésének vagy törlésének napjától új kétéves időszak kezdődik; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alkotmánybíróság a 88. § 2. bekezdése alapján kimondta, hogy e rendelkezés nincs összhangban a magasabb jogerejű jogszabállyal, vagy ha a 87. § alapján az eljárás megszüntetéséről döntött.

86. §
Állásfoglalások bekérése
(1) Az alkotmánybíróság elnöke az érdemi döntés meghozatala előtt kikéri a felülvizsgált jogszabályt kibocsátó hatóság álláspontját, a kormány álláspontját, amelyet az igazságügyi minisztérium terjeszt be. A jogszabályt kiadó hatóság köteles véleményéhez indoklást csatolni. Ha a jogszabályt a nemzeti tanács adta ki, a véleményhez és az indokoláshoz csatolni kell a vitatott törvénytervezetről tartott ülésén lezajlott vitáról készült jegyzőkönyvet.
(2) Az alkotmánybíróság elnöke az eljárás megindítására irányuló javaslattal kapcsolatban a legfelsőbb bíróság elnökének, a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnökének, valamint a főügyész állásfoglalását is kikérheti. Az alkotmánybíróság elnöke kikérheti az emberjogi biztos állásfoglalását, más hatóság állásfoglalását, a jogász szakmai szervezetek állásfoglalását, a jog területén működő tudományos intézmények állásfoglalását, fontosabb szakértők állásfoglalását is, vagy a javaslattal érintett jogi személyek állásfoglalását.
(3) Mindenki köteles ismertetni az állásfoglalását, akitől az alkotmánybíróság elnöke az 1. és 2. bekezdés szerint állásfoglalást kért.
(4) Az eljárás megindítására irányuló javaslattal kapcsolatban a szakmai nyilvánosság képviselői felkérés nélkül is véleményt nyilváníthatnak; az alkotmánybíróság azonban nem köteles ezeket figyelembe venni.

87. §
Az eljárás felfüggesztése
Az Alkotmánybíróság leállítja az eljárást, ha a vizsgált jogszabály az ítélet kihirdetése előtt érvényét veszti. Ha az eljárás bírósági indítvány alapján indult, az alkotmány 125. cikkelye 1. bekezdése és a 144. cikkely 2. bekezdése alapján, az alkotmánybíróság az ügy jellege szerint dönt az eljárás felfüggesztéséről.

Döntéshozatal

88. §
(1) Ha az alkotmánybíróság a jogszabály-megfelelőségi eljárásban a felülvizsgált alacsonyabb jogerős jogszabályban, annak részében vagy bármely rendelkezésében nem talál ellentmondást magasabb jogerős jogszabállyal vagy nemzetközi szerződéssel, nem tesz eleget az eljárás megindítására irányuló javaslatnak vagy annak egy részének.
(2) Ha az alkotmánybíróság a felülvizsgált alacsonyabb jogerős jogszabályban, annak egy részében vagy bármely rendelkezésében ellentmondást állapít meg magasabb jogerős szabályozással vagy nemzetközi szerződéssel, ezt az ellentmondást határozatban mondja ki, amelyben rögzíti, hogy a magasabb jogerős jogszabály vagy a nemzetközi szerződés mely rendelkezéseivel nem áll összhangban a felülvizsgált alacsonyabb jogerős jogszabály, annak egy része vagy egyes rendelkezései.

89. §
Ha az alkotmánybíróság a jogszabályok megfelelősége tárgyában folyó eljárás során a felülvizsgált, alacsonyabb jogerős jogszabályban, annak egy részében vagy bármely rendelkezésében ellentmondást állapít meg magasabb jogerős jogszabállyal vagy nemzetközi szerződéssel, és ugyanakkor megállapítja, hogy egy másik jogszabály, annak egy része vagy egyes rendelkezései ellentmondásosak ugyanazzal a magasabb jogi erejű jogszabállyal, vagy ugyanazon nemzetközi szerződéssel, amelyek a jogszabályi megfelelőségi eljárás megindítására irányuló javaslatban szerepelnek, határozatot ad ki arról, hogy e további jogszabály, annak egy része vagy egyes rendelkezései nincsenek összhangban a magasabb jogerős jogszabállyal.

90. §
A határozat kihirdetése és kézbesítése
(1) Az alkotmánybíróság elnöke dönthet úgy, hogy a jogszabályok megfelelőségére irányuló eljárásban a határozatot az eljárásban részt vevő feleken kívül más személyeknek is kézbesíteni kell.
(2) A törvénytárban kell kihirdetni az alkotmánybíróság határozatának rendelkező részét, indoklását és a tájékoztatást a joghatásról a jogszabály megfelelőségi eljárásban, csatolva a különvéleményeket. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönti el, hogy a határozat indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből kiderül, mi az alkotmánybíróság jogi véleménye, és milyen indokok vezettek ahhoz.
(3) Az alkotmánybíróság határozata a törvénytárban való kihirdetés napjától jogerős és általános érvényű.

A határozat hatásai

91. §
(1) Az a jogszabály, annak része vagy rendelkezése, amelyet az alkotmánybíróság magasabb jogerős jogszabállyal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, hatályát veszti az alkotmánybíróság határozatának a törvénytárban történő kihirdetésének napján.
(2) Az a hatóság, amelynek összhangba kell hozni a jogszabályt az alkotmány 125. cikkelyének 3. bekezdése alapján, kötve van az alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott jogi véleményhez. Ha az alkotmánybírósági határozat törvénytárban való megjelenésétől számított hat hónapon belül az adott jogszabály nem kerül összhangba a magasabb jogerejű jogszabállyal vagy nemzetközi szerződéssel, a jogszabály, annak egy része vagy bizonyos rendelkezése, amelyről kimondták, hogy nincs összhangban a magasabb jogerejű jogszabállyal, érvényét veszti.
(3) A jogszabályok alkotmánybírósági határozattal kimondott hatályvesztése vagy érvényességének elvesztése nem állítja helyre az általuk megsemmisített jogszabályok érvényességét, kivéve, ha az alkotmánybíróság másként határoz; ha azonban csak ezek módosításáról vagy kiegészítéséről volt szó, az alkotmánybíróság eltérő határozata hiányában a korábbi jogszabály e változás vagy kiegészítés előtti változatában érvényes.

92. §
Az alkotmánybíróság azon határozata kihirdetésének napján, amellyel az alkotmánybíróság megállapította, hogy egy jogszabály, annak része vagy rendelkezései nem egyeztethetőek össze magasabb jogerős jogszabállyal, hatályukat vesztik az ezen jogszabályra, egy részére vagy egyes rendelkezéseire vonatkozó végrehajtási jogszabályok is.

93. §
(1) Ha a bíróság a büntetőeljárásban olyan jogszabály, annak egy része vagy valamely rendelkezése alapján hozott ítéletet, amely később hatályát vesztette az alkotmány 125. cikkelye 3. bekezdése alapján, és ez az ítélet jogerőre emelkedett, de nem került végrehajtásra, az ilyen jogszabály, annak egy része vagy bármely rendelkezése hatályának elvesztése az alkotmánybíróság eltérő határozata hiányában indokolja az eljárás újraindítását a Büntető Perrendtartás alapján.
(2) A polgári peres eljárásban, vagy közigazgatási bírósági eljárásban hozott jogerős ítéletek, amelyeket olyan jogszabály alapján hoztak, amely egészében, részben vagy egyes rendelkezéseiben elvesztette hatályosságát, érintetlenek maradnak; az ilyen határozatokkal rótt kötelezettségek nem hajthatók végre.

HARMADIK FEJEZET
Nemzetközi előírások megfelelőségi eljárása

94. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Az alkotmány 125.a cikkelye alapján a megtárgyalt nemzetközi szerződés, amelyhez a nemzeti tanács jóváhagyása szükséges, alkotmánnyal vagy alkotmánytörvénnyel való összhangjáról megindítandó eljárást a köztársasági elnök vagy a kormány kezdeményezhet, mielőtt azt a nemzeti tanács elé terjesztené megtárgyalásra.

95. §
Eljárás megindítására irányuló indítvány
(1) A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően a nemzetközi egyezmények jogszabály-megfelelősége megállapítása iránti eljárás megindítására irányuló javaslatnak tartalmaznia kell
a) a nemzetközi szerződés, annak egy része vagy rendelkezéseinek megjelölését, amelynek az alkotmánnyal vagy alkotmánytörvénnyel való összeegyeztethetetlenségét az indítványozó kifogásolja,
b) az okokat, amelyek miatt az indítványozó kétségbe vonja a nemzetközi szerződésnek, annak egy részének vagy bármely rendelkezésének az alkotmánnyal vagy alkotmánytörvényekkel való összhangját,
c) az alkotmány vagy alkotmánytörvény azon rendelkezéseinek megjelölését, amelyekkel a nemzetközi szerződés az indítványozó szerint nincs összhangban,
d) a nemzetközi szerződés tárgyalása során felhasznált dokumentumokat, ha azok az indítványozó rendelkezésére állnak.
(2) A nemzetközi egyezmény megfelelősége iránti eljárás megindítására irányuló indítványhoz csatolni kell a nemzetközi szerződést hiteles változatban és szlovák fordításban.

96. §
Résztvevők
(1) Az eljárás résztvevői a köztársasági elnök, a kormány és a nemzeti tanács.
(2) Az alkotmánybíróság elnöke felszólítja a köztársasági elnököt és a kormányt a nemzetközi szerződés tárgyalása során felhasznált dokumentumok beszerzésére és bemutatására.

97. §
Állásfoglalások bekérése
(1) Az alkotmánybíróság elnöke az érdemi döntés meghozatala előtt kikérheti a legfelsőbb bíróság elnökének, a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnökének, valamint a főügyész álláspontját.
(2) Az alkotmánybíróság elnöke az eljárás megindítására irányuló indítványhoz kikérheti az emberjogi biztos állásfoglalását, más hatóság állásfoglalását, a jogász szakmai szervezetek állásfoglalását, a jog területén működő tudományos intézmények állásfoglalását, fontosabb szakértők állásfoglalását is, vagy a javaslattal érintett jogi személyek állásfoglalását.
(3) Mindenki köteles ismertetni az állásfoglalását, akitől az Alkotmánybíróság elnöke az 1. és 2. bekezdés szerint állásfoglalást kért.
(4) Az eljárás megindítására irányuló indítvánnyal kapcsolatban a szakmai nyilvánosság képviselői felkérés nélkül is véleményt nyilváníthatnak; az alkotmánybíróság azonban nem köteles ezeket figyelembe venni.

Döntéshozatal

98. §
Az alkotmánybíróság a nemzetközi szerződés jogszabály-megfelelősége iránti eljárás megindítására irányuló javaslatról annak kézbesítésétől számított hat hónapon belül dönt.

99. §
(1) Ha az alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi szerződés összhangban van az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, úgy határozatot hoz, hogy a nemzetközi szerződés összhangban van az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel.
(2) Ha az alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi szerződés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, ezt az ellentmondást határozattal állapítja meg, amelyben megállapítja, hogy az alkotmány vagy az alkotmánytörvény mely rendelkezései nincsenek összhangban a nemzetközi szerződéssel.

100. §
(1) A nemzetközi szerződések jogszabály-megfelelőségi vizsgálata ügyében hozott alkotmánybírósági határozat rendelkező része, indoklása és a joghatásról való tájékoztatás a csatolt különvéleményekkel együtt a törvénytárban kerül kihirdetésre. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönti el, hogy a megállapítás indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből kiderül, mi az alkotmánybíróság jogi véleménye, és milyen indokok vezettek ahhoz.
(2) Az alkotmánybíróság határozata a törvénytárban való kihirdetésének napjától hatályos.

101. §
Ha az alkotmánybíróság úgy dönt, hogy egy nemzetközi szerződés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, azt nem lehet ratifikálni.

NEGYEDIK FEJEZET
Az eljárás a népszavazás tárgyának megfeleléséről

102. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Állampolgárok petíciója vagy a nemzeti tanács határozata alapján kiírandó népszavazás tárgya és az alkotmány összhangja ügyében megindítandó eljárásra az alkotmány 125.b cikkelye alapján indítványt a köztársasági elnök nyújthat be, ha kétségei vannak, hogy népszavazás tárgya összhangban van-e az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel.

103. §
Eljárás megindítására irányuló indítvány
A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően a népszavazási kezdeményezés jogszabály-megfelelősége megállapítása iránti eljárás megindítására irányuló indítványnak tartalmaznia kell
a) a népszavazás tárgyát,
b) a népszavazás kihirdetésének jogalapját,
c) az okokat, amelyek miatt az indítványozó kétségbe vonja a népszavazás tárgyának az alkotmánnyal vagy alkotmánytörvényekkel való összhangját,
d) az alkotmány vagy alkotmánytörvény azon rendelkezéseinek megjelölését, amelyekkel a népszavazás tárgya az indítványozó szerint nincs összhangban.

104. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői a köztársasági elnök és a nemzeti tanács. Ha a népszavazás az állampolgárok petíciója alapján hirdetendő ki, az eljárás résztvevői a köztársasági elnök és a petíciós bizottság.

105. §
Állásfoglalások bekérése
(1) Az alkotmánybíróság elnöke a döntés előtt kikéri a nemzeti tanács állásfoglalását, ha a népszavazás állampolgárok petíciója alapján kiírandó, akkor a petíciós bizottság állásfoglalását is.
(2) Mindenki köteles ismertetni az állásfoglalását, akitől az alkotmánybíróság elnöke az 1. bekezdés szerint állásfoglalást kért.
(3) Az eljárás megindítására irányuló indítvánnyal kapcsolatban a szakmai nyilvánosság képviselői felkérés nélkül is véleményt nyilváníthatnak; az alkotmánybíróság azonban nem köteles ezeket figyelembe venni.

Döntéshozatal

106. §
Az alkotmánybíróság a népszavazás jogszabály-megfelelősége iránti eljárás megindítására irányuló javaslatról annak kézbesítésétől számított 60 napon belül dönt.

107. §
(1) Ha az alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a népszavazás tárgya összhangban van az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, úgy erről az összhangról határozatot hoz.
(2) Ha az alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a népszavazás tárgya nincs összhangban az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, ezt az ellentmondást határozattal állapítja meg, amelyben feltünteti, hogy az alkotmány vagy az alkotmánytörvény mely rendelkezéseivel nincs összhangban a népszavazás tárgya.

108. §
(1) A népszavazás tárgya jogszabály-megfelelőségi vizsgálata ügyében hozott alkotmánybírósági határozat rendelkező része, indoklása és a joghatásról való tájékoztatás a csatolt különvéleményekkel együtt a törvénytárban kerül kihirdetésre. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönti el, hogy a megállapítás indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből kiderül, mi az alkotmánybíróság jogi véleménye, és milyen indokok vezettek ahhoz.
(2) Az alkotmánybíróság határozata a törvénytárban való kihirdetésének napjától hatályos.

109. §
Ha az alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a népszavazás tárgya nem egyeztethető össze az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, a népszavazást nem lehet kiírni.

ÖTÖDIK FEJEZET
Hatásköri viták

ELSŐ SZAKASZ
Hatásköri viták a központi államigazgatási szervek között

110. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
A központi államigazgatási szervek közötti hatásköri vitában az alkotmány 126. cikkelye 1. bekezdése alapján eljárás megindítására indítványt tehet az a központi államigazgatási szerv, amely az ügyben döntési jogkörrel rendelkezik, valamint az a központi államigazgatási hatóság, amely az ügyben elutasítja a döntés jogkörét.

111. §
Eljárás megindítására irányuló indítvány
A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően az eljárás megindítására irányuló indítványnak tartalmaznia kell
a) a vita ténybeli alapját és a vita jogalapját,
b) az okokat, amelyek az indítványozót arra vezetik, hogy az adott ügyben van hatásköre dönteni vagy nincs hatásköre dönteni,
c) az indítványozó rendelkezésére álló okirati bizonyítékokat.

112. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és a hatásköri vita által érintett központi államigazgatási szervek.

113. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány visszavonása
A központi államigazgatási szervek közötti hatásköri vitában a további eljárásra befogadott eljárás megindítására irányuló indítványt az indítványozó csak az alkotmánybíróság hozzájárulásával vonhatja vissza. Ha az indítványozó az eljárás megindítására irányuló indítványát visszavonja, és az alkotmánybíróság az indítvány visszavonásával egyetért, az eljárást határozattal leállítja.

Döntéshozatal

114. §
Ha a hatásköri vitában hozott döntés más állami szerv hatáskörébe tartozik, az alkotmánybíróság az indítványt tárgyalási felhatalmazás hiányában határozattal elutasítja.

115. §
(1) Az alkotmánybíróság határozattal dönti el, hogy a hatásköri vita által érintett központi államigazgatási szervek közül melyiknek van döntési jogköre az ügyben.
(2) Ha a hatásköri vita tárgyát képező ügyben az államigazgatás központi szerve határozatot hozott, és az alkotmánybíróság szerint az államigazgatás másik központi szerve jogosult az ügyben dönteni, az alkotmánybíróság határozatával hatályon kívül helyezi az ilyen döntést.
(3) Ha a hatásköri vita tárgyában a központi államigazgatási szerv a hatáskörét elutasító határozatot hozott, és az alkotmánybíróság szerint az ügyben döntési jogkörrel rendelkezik, az alkotmánybíróság ezt a határozatot határozatával hatályon kívül helyezi.

MÁSODIK SZAKASZ
Hatásköri vita a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság között

115.a §
A legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság közti hatásköri vitákban arányosan alkalmazandók a 110-115. §.

HARMADIK SZAKASZ
Vita az állami számvevőszék ellenőrzési illetékességéről

116. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Az állami számvevőszék ellenőrzési jogkörével kapcsolatos vitában eljárás megindítására az állami számvevőszék akkor terjeszthet elő indítványt, ha felügyeleti jogkörét az érintett konkrét ügyben kifogásolja az érintett fél, valamint az a személy, aki érintett személyként a konkrét ügyben kifogást emel az állami számvevőszék ellenőrzési jogkörével szembe.

117. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány
A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően az állami számvevőszék ellenőrzési hatásköre miatti vitában eljárás megindítására irányuló indítványnak tartalmazni kell
a) a vita ténybeli alapját és a vita jogalapját,
b) az okokat, amelyek arra késztetik az indítványozót, hogy azt állítsa, hogy az ügy az állami számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe tartozik, vagy azt állítsa, hogy az ügy nem tartozik ebbe a hatáskörbe,
c) az indítványozó rendelkezésére álló okirati bizonyítékokat.

118. §
Résztvevők
Az eljárásban részt vevő felek az állami számvevőszék és az a személy, akit az állami számvevőszék vitatott ellenőrzési hatásköre közvetlenül érint.

119. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány visszavonása
Az indítványozó csak az alkotmánybíróság hozzájárulásával vonhatja vissza az állami számvevőszék ellenőrzési hatásköre feletti jogvitában tett eljárás megindítására irányuló indítványt. Ha az indítványozó az eljárás megindítására irányuló indítványát visszavonja, és az alkotmánybíróság az indítvány visszavonásával egyetért, az eljárást határozattal leállítja.

Döntéshozatal

120. §
Az alkotmánybíróság határozattal dönt, hogy a vitatott esetben adott-e az állami számvevőszék ellenőrzési jogosultsága.

121. §
Az állami számvevőszék ellenőrzési jogosultságának vitájában az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtásától az alkotmánybíróság jelen eljárásban hozott döntéséig az állami számvevőszék nem folytathat ellenőrzést olyan konkrét ügyben, amely a jogvita tárgyát képezi, és ha az ellenőrzést már megkezdte, nem folytathatja.

HATODIK FEJEZET
Eljárás alkotmányjogi panaszról

122. §
Eljárási jogosultság alkotmányjogi panasz benyújtására
Alkotmányjogi panasszal élhet az a személy (a továbbiakban: „panaszos”), aki azt állítja, hogy jogerős határozattal, intézkedéssel vagy egyéb beavatkozással alapvető jogait és szabadságait megsértették.

123. §
Alkotmányjogi panasz
(1) A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően az alkotmányjogi panasznak tartalmaznia kell
a) annak megjelölését, hogy a panaszos szerint ki sértette meg alapvető jogait és szabadságait,
b) a jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb beavatkozás megnevezését, amellyel a panaszos szerint megsértették alapvető jogait és szabadságait,
c) azon alapvető jogok és szabadságok megnevezését, amelyről a panaszos azt állítja, hogy megsértették,
d) konkrét ténybeli és jogi okokat, amelyek miatt a panaszos álláspontja szerint alapvető jogait és szabadságait sérthették.
(2) Ha a panaszos megfelelő vagyoni kártérítést követel, az alkotmányjogi panaszban meg kell jelölnie, hogy milyen terjedelemben kéri, és hogy azt miért követeli.
(3) A panaszosnak az alkotmányjogi panaszhoz csatolnia kell a jogerős határozat, intézkedés másolatát, vagy olyan egyéb beavatkozás bizonyítékát, amelynek az alapvető jogainak és szabadságainak sérelmét kellett volna eredményeznie.

124. §
Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje
Alkotmányjogi panasszal a határozat hatályba lépésétől, az intézkedés kihirdetésétől vagy az egyéb beavatkozás bejelentésétől számított két hónapon belül lehet élni. Intézkedés vagy egyéb beavatkozás esetén ezt az időtartamot attól a naptól kell számítani, amikor a panaszos az intézkedésről vagy egyéb beavatkozásról értesült. Ha a határozat kihirdetéssel vagy értesítéssel lép hatályba, és külön jogszabályok szerint egyidejűleg írásos másolatot is kézbesítenek, a határidő azon a napon kezdődik, amelyen az írásos példányt a panaszosnak kézbesítették; ha a határozatot csak képviselőjének kézbesítik, a határidő azon a napon kezdődik, amikor e határozat írásos változatát a képviselő részére kézbesítik. Ha az ügyben rendkívüli jogorvoslatot nyújtottak be, a rendkívüli jogorvoslattal támadott határozattal kapcsolatos alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje a rendkívüli jogorvoslatról szóló határozat kézbesítésétől kezdődik.

Az eljárás résztvevői és az érintett személy

125. §
Az eljárás résztvevői a panaszos és az a hatóság, amely ellen az alkotmányjogi panasz irányul.

126. §
Ha az alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt előzetes tárgyaláson további eljárásra befogadja (56. § 5. bekezdés), értesíti az érintettet a benyújtott alkotmányjogi panaszról. Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban az alkotmánybíróság által meghatározott határidőn belül a résztvevőnek észrevételezési joga van.

127. §
Az alkotmányjogi panasz visszavonása
Ha a panaszos alkotmányjogi panaszát visszavonja, az alkotmánybíróság határozattal leállítja az eljárást.

128. §
Az alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.

A végrehajtás felfüggesztése és ideiglenes intézkedés

129. §
Az alkotmánybíróság a panaszos kérelmére elhalaszthatja a megtámadott határozat, intézkedés vagy egyéb beavatkozás végrehajthatóságát, ha a megtámadott határozat, intézkedés vagy egyéb beavatkozás jogkövetkezménye súlyos sérelmet okozna, és a végrehajthatóság elhalasztása nem ellentétes a közérdekkel.

130. §
Az alkotmánybíróság a panaszos indítványára ideiglenes intézkedésről határozhat, ha az nem sérti a közérdeket, és ha a megtámadott határozat, intézkedés vagy egyéb beavatkozás végrehajtása több sérelmet jelentene a panaszosnak, mint amennyi más személyeknek keletkezhet, különösen a panaszos álláspontja szerint alapvető jogait és szabadságait megsértő hatóságot kötelezheti arra, hogy ideiglenesen tartózkodjanak a jogerős határozat, intézkedés vagy egyéb beavatkozás végrehajtásától, harmadik feleket arra kötelezhet, hogy a jogerős határozattal, intézkedéssel vagy egyéb beavatkozással számukra adott jogosultságot ideiglenesen visszatartsák.

131. §
(1) A végrehajtás felfüggesztése és az ideiglenes intézkedés legkésőbb az alkotmánybíróság szóban forgó ügyben hozott határozatának jogerőre emelkedésével jár le, ha az alkotmánybíróság nem dönt azok korábbi törléséről.
(2) Az alkotmánybíróság a végrehajtás felfüggesztését és az ideiglenes intézkedést indítvány nélkül is törölheti, ha az eljárás során kiderül, hogy az elrendelés okai megszűntek, vagy kiderül, hogy ezek az indokok egyáltalán nem voltak adottak.

Döntéshozatal

132. §
(1) Ha az alkotmányjogi panasz tárgyát képező ügyben a panaszos alapvető jogainak és szabadságainak védelméről más bíróság illetékes dönteni, az alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az elbírálásra való illetékesség hiánya miatt határozattal elutasítja.
(2) Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, ha a panaszos nem merítette ki az alapvető jogai és szabadságai védelmére a törvény által biztosított jogi eszközöket.
(3) Az alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatatlansága miatt nem tagadja meg az alkotmányjogi panasz befogadását, ha a panaszos bizonyítja, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények miatt nem merítette ki a törvény által az alapvető jogok és szabadságok védelmére biztosított jogi eszközöket.

133. §
(1) Ha az alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasznak helyt ad, határozatban rögzíti, hogy mely alapvető jogok és szabadságok sérültek, az alkotmány, az alkotmánytörvény vagy a nemzetközi szerződés mely rendelkezései sérültek, és mely jogerős határozattal, intézkedéssel vagy egyéb beavatkozással sértették meg az alapvető jogokat, illetve szabadságjogait
(2) Az alkotmánybíróság megsemmisíti a panaszos alapvető jogait és szabadságait sértő határozatot vagy intézkedést. Az alkotmánybíróság egyéb, a panaszos alapvető jogait és szabadságait sértő beavatkozást is visszavon, ha a beavatkozás jellege ezt lehetővé teszi.
(3) Ha az alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasznak eleget tesz
a) utasíthatja azt, aki tétlenségével megsértette a panaszos alapvető jogait és szabadságait, hogy az ügyben eljárjon,
b) visszaadhatja az ügyet további eljárásra,
c) megtilthatja a panaszos alapvető jogainak és szabadságainak további megsértését,
d) utasíthatja azt, aki megsértette a panaszos alapvető jogait és szabadságait, hogy újítsa fel az azok megsértése előtti állapotot,
e) megfelelő pénzügyi ellentételezést biztosít a panaszosnak, ha azt kérte.

134. §
(1) Ha az alkotmánybíróság a jogerős határozatot, intézkedést vagy egyéb beavatkozást hatályon kívül helyezi és az ügyet további eljárásra visszaküldi, az a személy, aki az ügyben határozatot hozott, intézkedést hozott, vagy más beavatkozást végrehajtott, köteles az ügyet újból megtárgyalni és dönteni. Ebben az eljárásban vagy folyamatban kötve van az Alkotmánybíróság jogi véleményéhez.
(2) A 133. § 3. bekezdése a)-d) pontjai alapján az alkotmánybíróság határozata köti azt a személyt, aki határozatot hozott, intézkedésről döntött, vagy az ügyben más beavatkozást végrehajtott; ez az alkotmánybírósági határozat kézbesítéssel végrehajtható.

135. §
Megfelelő anyagi ellentételezés
(1) Ha az alkotmánybíróság a panaszosnak megfelelő vagyoni ellentételezést ítél meg, a panaszos alapvető jogait és szabadságait megsértő hatóság köteles a megítélt pénzbeli ellentételezést a panaszos részére az alkotmánybíróság határozatának jogerőre emelkedése után két hónapon belül kifizetni.
(2) Ha a panaszosnak a pénzbeli ellentételezés megfizetésére kötelezett személy a panaszosnak megítélt vagyoni ellentételezést az 1. bekezdésben megállapított határidőn belül nem fizeti meg, az alkotmánybíróság által megítélt pénzbeli ellentételezést 5%-kal kell növelni minden megkezdett késedelmes évre, annak kifizetéséig.

HETEDIK FEJEZET
Eljárás a területi önkormányzat szervének panaszáról

136. §
Eljárási jogosultság panasz benyújtására területi önkormányzati ügyekben
(1) A területi önkormányzat ügyében hozott alkotmányellenes vagy törvényellenes határozat vagy egyéb alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozás elleni panaszt az alkotmány 127.a cikkelye alapján (a továbbiakban: „panasz a területi önkormányzat ügyeiben”) a területi önkormányzat azon szerve nyújthat be, amely azt állítja, hogy alkotmányellenes vagy törvényellenes döntéssel vagy más alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozással avatkoztak be a területi önkormányzat ügyébe.
(2) E törvény céljaira területi önkormányzati ügy alatt elsősorban a települési és az önkormányzati kerület hatáskörét és illetékességét, valamint az önkormányzatiság elveit kell érteni.

137. §
Panasz a területi önkormányzati ügyekben
(1) A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően a területi önkormányzat ügyeiben tett panasznak tartalmaznia kell
a) a területi önkormányzat ügyének megjelölését, amelybe a területi önkormányzat ügyében panaszt benyújtó területi önkormányzat szerve szerint beavatkoztak,
b) annak a személynek a megjelölését, aki a területi önkormányzati ügyben panaszt benyújtó területi önkormányzati szerv szerint területi önkormányzati ügyébe beavatkozott,
c) a jogerős határozat vagy egyéb beavatkozás megjelölését, amely a területi önkormányzati ügyben panaszt benyújtó területi önkormányzati szerv szerint a területi önkormányzati ügyébe beavatkozott.
(2) A területi önkormányzat ügyében panaszt benyújtó területi önkormányzat szerve a területi önkormányzat ügyében benyújtott panaszhoz csatolja a jogerős határozat másolatát, vagy az egyéb beavatkozás bizonyítékát, amelynek eredményeként beavatkozás történt a területi önkormányzat ügyébe.

138. §
Panasztétel határideje területi önkormányzati ügyekben
Területi önkormányzat ügyében panaszt benyújtani a területi önkormányzati ügyben hozott határozat vagy más beavatkozásról szóló értesítés hatályba lépésétől számított két hónapon belül lehetséges. Más beavatkozás esetén ez az időszak attól a naptól számítandó, amikor a területi önkormányzat erről a beavatkozásról tudomást szerzett. Ha az ügyben rendkívüli jogorvoslatot nyújtottak be, a rendkívüli jogorvoslattal támadott határozattal kapcsolatos helyi önkormányzati ügyben a panasz benyújtásának határideje a rendkívüli jogorvoslatról szóló határozat kézbesítésétől kezdődik.

Az eljárás résztvevői és az érintett személy

139. §
Az eljárás résztvevői önkormányzati ügyekben a panaszos és az a hatóság, amely ellen a panasz irányul.

140. §
Ha az alkotmánybíróság előzetes tárgyaláson a területi önkormányzati ügyben benyújtott panaszt további eljárásra befogadja (56. § 5. bekezdés) és az ügy jellege ezt megkívánja, értesítheti azt a személyt, aki részese vagy részese volt a hatóság előtti eljárásnak, melyben jogerős határozatot adtak ki, vagy más alkotmányellenes vagy törvényellenes beavatkozást tettek, amellyel beavatkoztak a területi önkormányzat ügyébe, ha az alkotmánybíróság döntésével a területi önkormányzat ügyében való panaszról ezen személyek jogállása közvetlenül érintve lenne. Ez a személy résztvevő státusszal rendelkezik, és az alkotmánybíróság által meghatározott határidőn belül észrevételezési joggal rendelkezik a panasszal kapcsolatban.

141. §
Panaszok visszavonása területi önkormányzati ügyekben
Ha a területi önkormányzat hatósága a területi önkormányzat ügyében panaszát visszavonja, az alkotmánybíróság határozattal leállítja az eljárást.

Döntéshozatal

142. §
(1) Ha a területi önkormányzat ügyeibe a vitatott határozat vagy egyéb beavatkozás elleni védelemről más bíróság hivatott dönteni, az alkotmánybíróság a területi önkormányzat ügyében benyújtott panaszt tárgyalási felhatalmazás hiányában határozattal elutasítja.
(2) A területi önkormányzati ügyben benyújtott panasz nem fogadható be, ha a területi önkormányzati ügyben panaszt benyújtó területi önkormányzati szerv nem merítette ki a törvény által a védekezésre biztosított jogosítványokat területi önkormányzati ügyekben kifogásolt döntés vagy egyéb beavatkozás elleni védelemre.
(3) Az alkotmánybíróság a területi önkormányzat ügyében benyújtott panasz befogadhatatlansága miatt nem tagadja meg annak befogadását, ha a területi önkormányzat szerve, amely a területi önkormányzat ügyében a panaszt benyújtotta, bizonyítja, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények miatt nem merítette ki a törvény által a vitatott határozat vagy egyéb beavatkozás elleni védelmére biztosított jogi eszközöket.

143. §
(1) Ha az alkotmánybíróság a területi önkormányzati ügyben a panasznak helyt ad, a határozatban rögzíti, hogy mi minősül a területi önkormányzati ügyben hozott határozat vagy egyéb beavatkozás alkotmányellenességének vagy jogellenességének, az alkotmány, az alkotmánytörvény vagy a jogszabályok mely rendelkezései lettek megsértve, és mely határozat vagy beavatkozás vezetett a jogsértéshez.
(2) Ha a területi önkormányzat ügyeibe határozattal beavatkoztak, az alkotmánybíróság ezt a határozatot hatályon kívül helyezi. Szükség esetén az alkotmánybíróság dönthet az ügy további eljárásra való visszaküldéséről.
(3) Ha az alkotmánybíróság a jogerős határozatot hatályon kívül helyezi és az ügyet további eljárásra visszaküldi, az ügyben határozatot hozó köteles az ügyet újból megtárgyalni és dönteni. Ebben az eljárásban kötve van az alkotmánybíróság jogi véleményéhez.
(4) Ha a területi önkormányzat ügyébe más beavatkozás történt, az alkotmánybíróság megtiltja az alkotmány, az alkotmánytörvény vagy a törvény megsértésének folytatását, és lehetőség szerint elrendeli, hogy az mielőbb helyreállítsák a jogsértést előtti állapotot. Az alkotmánybíróság határozata köti azt a hatóságot, amelyre ezt a kötelezettséget terhelték.

144. §
A területi önkormányzati szerv panasza alapján folyó eljárásra a 128–131. § arányosan vonatkozik.

NYOLCADIK FEJEZET
Az alkotmány vagy alkotmánytörvények értelmezéséről szóló eljárások

145. §
Az alkotmánybíróság csak akkor értelmezi az alkotmányt vagy az alkotmánytörvényeket, ha az ügy vita tárgyát képezi.

146. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Alkotmány- vagy alkotmánytörvény-értelmezési eljárás megindítását indítványozhatja az alkotmány 128. cikkelye alapján:
a) a nemzeti tanács képviselőinek legkevesebb ötöde,
b) a köztársasági elnök,
c) a kormány,
d) bíróság a tárgyalt üggyel kapcsolatban
e) főügyész.

147. §
Eljárás megindítására irányuló indítvány
A 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően az alkotmány vagy az alkotmánytörvény értelmezéséről megindítandó eljárásról szóló indítványnak tartalmazni kell az arról szóló adatot,
a) az alkotmány mely részét vagy rendelkezéseit, melyik alkotmánytörvényt, annak melyik részét, illetve mely rendelkezéseit kell értelmeznie az alkotmánybíróságnak,
b) milyen okok miatt vitás az ügy,
c) az előterjesztő szerint mely hatóság értelmezi helytelenül az alkotmányt vagy az alkotmánytörvényt.

148. §
Résztvevők
Az indítványozón kívül az eljárás résztvevője egy másik hatóság is, amely az indítványozó szerint az alkotmányt vagy az alkotmánytörvényt helytelenül értelmezi.

149. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány visszavonása
Az indítványozó csak az alkotmánybíróság hozzájárulásával vonhatja vissza az alkotmány vagy alkotmánytörvény értelmezése iránti eljárás megindítására irányuló indítványt. Ha az indítványozó az eljárás megindítására irányuló javaslatát visszavonja és az alkotmánybíróság a javaslat visszavonásával egyetért, az eljárást határozattal leállítja.

150. §
A határozat kihirdetése
(1) Az alkotmánybíróság alkotmányértelmezési vagy alkotmánytörvény-értelmezési eljárásban hozott határozatának rendelkező része, indoklása, és a joghatásairól való tájékoztatás a különvélemények csatolt szövegével együtt a törvénytárban kerül kihirdetésre. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönt arról, hogy a határozat indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből kiderül, mi az Alkotmánybíróság jogi véleménye, és milyen indokok vezettek ahhoz.
(2) Az alkotmánybíróság határozata a törvénytárban való kihirdetésének napjától érvényes és általános érvényű.

KILENCEDIK FEJEZET
Eljárás a nemzeti tanácsi képviselői mandátum igazolásáról vagy nem igazolásáról

151. §
Eljárási jogosultság panasz benyújtására
Az alkotmány 129. cikkelyének 1. bekezdése szerinti panasszal élhet az a nemzeti tanácsi képviselő, aki kifogásolja egy másik képviselő mandátumának igazolását, illetve az, aki azt állítja, hogy a nemzeti tanácsi tagi mandátumát igazolni kellett volna.

152. §
Panasz
A panasznak az alkotmány 129. cikkelye 1. bekezdése alapján tartalmaznia kell a 43. § szerinti általános feltételeket. Az alkotmány 129. cikkelye 1. bekezdése szerinti panaszhoz csatolni kell a nemzeti tanács határozatát a mandátum igazolásáról vagy nem igazolásáról.

153. §
A panasztétel határideje
Az alkotmány 129. cikkelye 1. bekezdése szerinti panaszt a képviselői mandátum igazolásától vagy nem igazolásától számított tíz napon belül lehet benyújtani.

154. §
Résztvevők
A panaszoson kívül az eljárás résztvevője a nemzeti tanács. Ha az alkotmány 129. cikkelyének 1. bekezdése szerinti panasszal a nemzeti tanács más képviselője mandátumának igazolását kifogásolja, a nemzeti tanács érintett képviselője is az eljárás résztvevője.

155. §
Döntéshozatal
Az alkotmánybíróság nem tesz eleget a panasznak, ha a nemzeti tanács határozata tartalmilag helytálló, vagy visszavonja azt, és az ügyet további eljárásra visszaküldi a nemzeti tanácsnak. A nemzeti tanácsot a további eljárásokban az alkotmánybíróság jogi véleménye köti.

TIZEDIK FEJEZET
Eljárás választási ügyekben

156. §
A választási ügyekben folytatott eljárások célja a megtámadott választások esetleges alkotmányellenességének vagy jogellenességének kijavítása, ezáltal a politikai erők szabad versenyének biztosítása.

157. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
(1) Az elnökválasztás alkotmányossága és törvényessége tárgyában az alkotmány 129. cikkelyének 2. bekezdése szerinti eljárás megindítására indítványt nyújthat be:
a) az a köztársaságielnök-jelölt, aki nem lett megválasztva, ha a szavazatok legalább 5%-át megszerezte,
b) a nemzeti tanács képviselőinek azon legalább 15 tagú csoportja, amely érvényes javaslatot nyújtott be a köztársasági elnöki tisztségre,
c) a főügyész,
d) a petíciós bizottság, amely állampolgárok azon csoportját képviseli, amely érvényes javaslatot nyújtottak be a köztársaságielnök-jelölti tisztségre.
(2) Az alkotmány 129. cikkelye 2. bekezdése alapján eljárás megindítására irányuló indítványt a parlamenti választások és az európai parlamenti választások alkotmányossága és törvényessége tárgyában az a politikai párt vagy politikai mozgalom vagy ezek koalíciója nyújthat be, amelyek érvényes jelöltlistát adtak le, külön jogszabály szerint.

158. §
Eljárás megindítására irányuló indítvány
A 43. §-a szerinti általános feltételeken túlmenően a választási ügyben eljárás megindítására irányuló javaslatnak tartalmaznia kell
a) az indítványozó nyilatkozatát arról, hogy a választások egészét támadja meg, vagy csak egy adott választási körzetben,
b) adatokat és bizonyítékokat arról, hogy jogosult indítványozó a 157. § szerint, kivéve a főügyészt,
c) az indítványozó nyilatkozatát arról, hogy a választás alkotmányellenességét vagy a választás törvényellenességét vagy ezen indokok mindegyikét támadja-e, megjelölve azokat a jogszabályokat és azok rendelkezéseit, amelyeket szerinte megsértettek,
d) azokat az okokat, amelyek miatt támadja a választások alkotmányosgát vagy jogszerűségét, a bizonyítékok megjelölésével,
e) javaslatot az alkotmánybíróság határozatára a 163. § 1. bekezdése a), b) vagy c) pontja alapján.

159. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtásának határideje
A választási ügyben eljárás megindítására a választási eredmény kihirdetését követő tíz napon belül lehet indítványt tenni.

160. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és a választások alkotmányosságáról és törvényességéről folyó eljárásban
a) elnökválasztás esetén a köztársaságielnök-jelölt, akit a megtámadott választásokban köztársasági elnökké választottak,
b) a nemzeti tanácsba vagy az európai parlamentbe történő választás esetén azon politikai párt, politikai mozgalom vagy ezek koalíciója, amelyek a megtámadott választásokban képviseletet szereztek a nemzeti tanácsban vagy az Európai Parlamentben.

161. §
Bizonyítás
(1) Az alkotmánybíróság szükség esetén minden választási iratot bekér, és az eljárás céljának eléréséhez szükséges intézkedéseket megteszi. Ha az alkotmánybíróság felbontja a lepecsételt választási iratot, lehetővé teszi az eljárás résztvevőinek és az illetékes választási bizottság elnökének, hogy annak felbontásánál jelen legyenek.
(2) A lepecsételt választási dokumentáció felbontásáról jegyzőkönyv készül, melyet a jelenlevő személyek aláírnak, akik között az előadó bírónak is ott kell lenni.
(3) A szükséges intézkedések elvégzése után az alkotmánybíróság lepecsételi a választási dokumentációt.
(4) Az előadó bíró meghallgathatja a tanúkat. A tárgyaláson jelen lehetnek az eljárás résztvevői, képviselőik, valamint az alkotmánybíróság hivatalának erre felhatalmazott munkatársai.

Döntéshozatal

162. §
Az alkotmánybíróság az alkotmány 129. cikkelye 2 bekezdése alapján tett, a választások alkotmányosságáról és törvényességéről szóló eljárásban annak kézbesítésétől számított 90 napon belül dönt.

163. §
(1) Az alkotmánybíróság
a) érvénytelennek nyilváníthatja a választást,
b) törölheti a megtámadott választási eredményt,
c) a választási bizottság határozatát megsemmisítheti, és a szabályszerűen megválasztott személyt nyilváníthatja megválasztottnak,
d) nem tesz eleget az eljárás megindítására irányuló indítványnak.
(2) Az alkotmánybíróság 1. bekezdés szerinti határozatát kézbesíteni kell az eljárás résztvevőinek, a nemzeti tanácsnak és a Szlovák Köztársasági Belügyminisztériumának (a továbbiakban: „belügyminisztérium”); európai parlamenti választások esetében az Európai Parlamentnek is kézbesíteni kell.
(3) Az alkotmánybíróság 1. bekezdés szerinti határozata a nemzeti tanácsnak való kézbesítés napján válik hatályossá és végrehajthatóvá.
(4) Az alkotmánybíróság 1. bekezdés szerinti határozata minden hatóság és személy számára kötelező, akit érint. Az érintett hatóságok késedelem nélkül kötelesen biztosítani annak végrehajtását.

TIZENEGYEDIK FEJEZET
Referendum eredménye elleni eljárás

164. §
Eljárási jogosultság panasz benyújtására
Referendum eredménye ellen panaszt nyújthat be az alkotmány 129. cikkelye 3. bekezdése alapján
a) a nemzeti tanács képviselőinek legalább ötöde,
b) a köztársasági elnök,
c) a kormány,
d) a főügyész,
e) a legalább 350 ezer állampolgárt képviselő petíciós bizottság, akinek a kérelmezésére a köztársasági elnök kihirdette a referendumot.

165. §
A panasztétel határideje
A referendum eredménye ellen a referendum eredményének közzétételétől számított tíz napon belül lehet panaszt benyújtani.

166. §
Bizonyítás
(1) Az alkotmánybíróság szükség esetén minden iratot bekér a szavazásról, és megteszi a referendum alkotmányossága és törvényessége felülvizsgálatához szükséges intézkedéseket. Ha az alkotmánybíróság felbontja a lepecsételt szavazási iratot, lehetővé teszi az indítványozónak és az illetékes választási bizottság elnökének, hogy annak felbontásánál jelen legyenek.
(2) A lepecsételt választási dokumentáció felbontásáról jegyzőkönyv készül, melyet a jelenlevő személyek aláírnak, akik között az előadó bírónak is ott kell lenni.
(3) A szükséges intézkedések elvégzése után az alkotmánybíróság lepecsételi a választási dokumentációt.

Döntéshozatal

167. §
(1) Az alkotmánybíróság a referendum végeredménye elleni panaszról az alkotmány 129. cikkelye 3. bekezdése értelmében a panasz kézbesítésétől számított 60 napon belül dönt.
(2) Ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmány vagy a törvény megsértése befolyásolhatta a referendum végeredményét, a referendumot érvénytelennek nyilvánítja.
(3) Ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy a referendum valódi végeredménye más volt, megsemmisíti a Választási és Politikai Pártok Finanszírozását Felügyelő Bizottság jegyzőkönyvét a referendum végeredményéről, és kihirdeti a referendum végeredményét.
(4) Ha az alkotmánybíróság nem állapít meg a 2. bekezdés vagy 3. bekezdés szerinti tényállást, a panaszt nem fogadja el.

168. §
(1) Az alkotmánybíróság határozatát az indítványozónak kézbesítik.
(2) Az alkotmánybíróság határozatának rendelkező része, indoklása és a joghatásokról való tájékoztatás a referendum végeredménye elleni panaszról folyó eljárásban, a csatolt különvélemények szövegével együtt a törvénytárban és a Szlovák Köztársaság Sajtóügynökségében (a továbbiakban: „sajtóügynökség”) kerül kihirdetésre. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönti el, hogy a határozat indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből egyértelműen kiderül, mi az Alkotmánybíróság jogi véleménye és milyen indokok vezettek ahhoz.
(3) Az alkotmánybíróság határozata a törvénytárban való kihirdetés napjától hatályos.

TIZENKETTEDIK FEJEZET
Népszavazás végeredménye elleni eljárás

169. §
Eljárási jogosultság panasz benyújtására
Népszavazás végeredménye ellen panaszt nyújthat be
a) a köztársasági elnök, akinek a felmentésére a népszavazás irányult,
b) a nemzeti tanács képviselőinek legkevesebb ötöde.

170. §
A panasz benyújtásának határideje
A népszavazás eredménye ellen a népszavazás eredményének kihirdetésétől számított tíz napon belül lehet panasszal élni.

171. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői a panaszos, a köztársasági elnök, akinek a felmentéséről népszavazást tartottak, ha nem ő a panaszos, valamint a nemzeti tanács.

172. §
Bizonyítás
(1) Az alkotmánybíróság szükség esetén minden iratot bekér a népszavazásról, és megteszi a referendum alkotmányossága és törvényessége felülvizsgálatához szükséges intézkedéseket. Ha az alkotmánybíróság felbontja a lepecsételt szavazási iratotokat, lehetővé teszi az indítványozónak és az illetékes választási bizottság elnökének, hogy annak felbontásánál jelen legyenek.
(2) A lepecsételt dokumentáció felbontásáról jegyzőkönyv készül, melyet a jelenlevő személyek aláírnak, akik között az előadó bírónak is ott kell lenni.
(3) A szükséges intézkedések elvégzése után az alkotmánybíróság lepecsételi a dokumentációt.

Döntéshozatal

173. §
Az Alkotmánybíróság a népszavazás eredménye ellen benyújtott panaszról annak kézbesítésétől számított 30 napon belül dönt.

174. §
(1) Ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmány vagy a törvény megsértése befolyásolhatta a népszavazás végeredményét, a népszavazást érvénytelennek nyilvánítja.
(2) Ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy a népszavazás valódi végeredménye más volt, megsemmisíti a központi bizottság jegyzőkönyvét a népszavazás végeredményéről, és kihirdeti a népszavazás végeredményét.
(3) Ha az alkotmánybíróság nem állapít meg az 1. bekezdés vagy 2. bekezdés szerinti tényállást, a panaszt nem fogadja el.

175. §
(1) Az alkotmánybíróság határozatát az indítványozónak kézbesítik.
(2) Az alkotmánybíróság határozatának rendelkező része, indoklása és a joghatásokról való tájékoztatás a népszavazás végeredménye elleni panaszról folyó eljárásban, a csatolt különvélemények szövegével együtt a törvénytárban és a sajtóügynökség által kerül kihirdetésre. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönti el, hogy a határozat indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből egyértelműen kiderül, mi az Alkotmánybíróság jogi véleménye és milyen indokok vezettek ahhoz.
(3) Az alkotmánybíróság határozata a törvénytárban való kihirdetés napjától hatályos.

TIZENHARMADIK FEJEZET
Eljárás a köztársasági elnök felmentéséről

176. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
A köztársasági elnök felmentéséről szóló határozat kihirdetésére irányuló indítványt az alkotmány 105. cikkelyének 2. bekezdése értelmében benyújthat
a) a nemzeti tanács képviselőinek legalább ötöde,
b) a kormány,
c) a főügyész.

177. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és a köztársasági elnök.

178. §
Bizonyítás
Az alkotmánybíróság minden olyan dokumentumot bekérhet, amelyet szükségesnek tart annak eldöntéséhez, hogy az elnök nem tudja ellátni feladatait. Az alkotmánybíróságnak joga van azon köztársasági elnök, akinek a felmentésére az indítvány irányult, egészségügyi dokumentációjából származó adatokhoz is hozzáférni.

179. §
Döntéshozatal
(1) Az alkotmánybíróság határozatának rendelkező része, indoklása és a joghatásokról való tájékoztatás a köztársasági elnök felmentéséről folyó eljárásban, a csatolt különvélemények szövegével együtt a törvénytárban és a sajtóügynökség által kerül kihirdetésre. Az alkotmánybíróság teljes ülése dönti el, hogy a határozat indoklásának melyik része kerül kihirdetésre a törvénytárban, amelyből egyértelműen kiderül, mi az alkotmánybíróság jogi véleménye és milyen indokok vezettek ahhoz.
(2) Az alkotmánybíróság határozata a köztársasági elnök felmentéséről a törvénytárban való kihirdetés napjától hatályos.
(3) Ha az alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a köztársasági elnököt felmenti, a törvénytárban való kihirdetés napjával véget ér a köztársasági elnök megbízatási időszaka.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET
Politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatását vagy tevékenysége felfüggesztését elrendelő határozat felülvizsgálatáról szóló eljárás

180. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
A politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatását vagy tevékenysége felfüggesztését elrendelő határozat felülvizsgálatára irányuló indítványt az alkotmány 129. cikkelyének 4. bekezdése szerint benyújthat az a politikai párt vagy politikai mozgalom, amelyet feloszlattak, vagy amely tevékenységét felfüggesztették, vagy a főügyész.

181. §
Eljárás megindítására irányuló indítvány
Az eljárás megindítására irányuló indítvány halasztó hatályú; az alkotmánybíróság az eljárás megindítására irányuló indítvány kézbesítéséről haladéktalanul értesíti a belügyminisztériumot.

182. §
Résztvevők
Az eljárásban részt vevő fél az a hatóság, amely a politikai párt vagy politikai mozgalom a feloszlatásról vagy a tevékenységének felfüggesztéséről utolsó szakaszában döntött, az a politikai párt vagy politikai mozgalom, amelyet feloszlattak, vagy amelynek tevékenységét felfüggesztették, valamint a főügyész.

183. §
Döntéshozatal
A politikai párt vagy politikai mozgalom feloszlatásáról vagy tevékenysége felfüggesztéséről szóló eljárásban a megfelelően alkalmazandók e törvény hatodik fejezete ötödik részének rendelkezései.

184. §
Kézbesítés
Az alkotmánybíróság határozatát az eljárás résztvevőinek és a belügyminisztériumnak kézbesítik.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET
Eljárás a köztársasági elnök elleni vádiratról

185. §
Eljárási jogosultság vádirat benyújtására
A köztársasági elnök ellen az alkotmány szándékos megsértése vagy hazaárulás miatt az alkotmány 129. cikkelye 5. bekezdése alapján a nemzeti tanács nyújthat be vádiratot.

186. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az alkotmány 129. cikkelye 5. bekezdése értelmében a nemzeti tanács és a köztársasági elnök.

Döntéshozatal

187. §
Egyéb előírások rendelkezéseinek alkalmazása
(1) A nemzeti tanács köztársasági elnök elleni, szándékos alkotmánysértés és hazaárulás miatti vádindítványáról való döntés során az alkotmánybíróságot csak a hazaárulás bűncselekményi elemei teljesülésének vizsgálata során köti a Büntető Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv 311. § szerint.
(2) A köztársasági elnök elleni vádemelésre irányuló eljárásban a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

188. §
Az alkotmánybíróság elítélő határozata az alkotmány 107. cikkelye szerint a köztársasági elnöki tisztség elvesztését, és az ezen tisztség ismételt megszerzésére való alkalmasság elvesztését jelenti.

TIZENHATODIK FEJEZET
Megfelelőségi eljárás rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről

189. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Eljárási indítványt nyújthat be rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetése, és további azokhoz kötődő intézkedések alkotmánnyal vagy alkotmánytörvénnyel való összhangjáról az alkotmány 129. cikkelye 6. bekezdése alapján:
a) a nemzeti tanács képviselőinek legkevesebb ötöde,
b) a köztársasági elnök,
c) a kormány,
d) a főügyész.

190. §
A rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetése, és további azokhoz kötődő intézkedések alkotmánnyal vagy alkotmánytörvénnyel való összhangjáról az alkotmány 129. cikkelye 6. bekezdése alapján benyújtott eljárási indítvánnyal támadni lehet
a) a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló határozatot,
b) a rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló határozatot,
c) a szükségállapot kihirdetéséről szóló határozatot,
d) a szükségállapot meghosszabbításáról szóló határozatot,
e) az a), b), c) vagy d) pontokból következő határozatokat.

Eljárás megindítására irányuló indítvány

191. §
Az eljárás megindítására irányuló indítványt a megtámadott határozatot kibocsátó hatóság ellen kell benyújtani.

192. §
(1) Az eljárás megindítására irányuló javaslatnak a 43. § szerinti általános feltételeken túlmenően tartalmaznia kell
a) a megtámadott határozat meghatározását,
b) az okokat, amelyek miatt az indítványozó a megtámadott határozatot alkotmánnyal vagy alkotmányos törvénnyel ellentétesnek tartja.
(2) Az indítványozó, ha ez lehetséges, csatolja a megtámadott határozat egy példányát vagy feltünteti, hogy mikor és hogyan szerzett tudomást a határozatról.

193. §
Az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtásának határideje
Az eljárás megindítására irányuló indítvány öt napon belül lehet benyújtani
a) szükségállapot vagy rendkívüli állapot kihirdetésétől, ha a szükségállapotot vagy a rendkívüli állapotot kihirdető határozatot támadják,
b) szükségállapot meghosszabbításától vagy rendkívüli állapot meghosszabbításától, ha a szükségállapotot vagy a rendkívüli állapotot meghosszabbító határozatot támadják,
c) a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséről szóló határozatból következő támadott határozat kihirdetésétől vagy bejelentésétől,
d) a rendkívüli állapot vagy szükségállapot meghosszabbításáról szóló határozatból következő támadott határozat kihirdetésétől vagy bejelentésétől.

194. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és a megtámadott határozatot kibocsátó hatóság. A kormánynak, ha nem indítványozó, eljárásba beavatkozó státusza van.

Döntéshozatal

195. §
Az alkotmánybíróság az eljárás megindítására irányuló javaslat kézbesítésétől számított 10 napon belül hoz határozatot.

196. §
(1) Ha az alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a megtámadott határozat az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel összhangban van, ezt határozatban állapítja meg.
(2) Ha az alkotmánybíróság arra a következtetésre jut, hogy a megtámadott határozat az alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel nincs összhangban, ezt határozatban állapítja meg, amelyben rögzíti, hogy a megtámadott határozat az alkotmány vagy az alkotmánytörvény mely rendelkezéseivel nincs összhangban, és a megtámadott határozatot megsemmisíti.

197. §
(1) A határozatot az eljárás résztvevőinek és a nemzeti tanács elnökének kézbesítik.
(2) A határozat rendelkező része, a csatolt különvéleményről szóló információval együtt a sajtóügynökség által kerül kihirdetésre.

TIZENHETEDIK FEJEZET
Eljárás a bírói tanács határozata elleni panaszról

198. §
Eljárási jogosultság panasz benyújtására
A bírói tanács az alkotmány 154.d cikkelye 2. bekezdése alapján hozott határozat ellen panaszt nyújthat be az alkotmány 129. cikkelye 7. bekezdése alapján:
a) a bíró, aki a bírói tanács határozata alapján nem teljesíti a bírói alkalmasság feltételeit, amelyek szavatolják, hogy a bírói tisztséget rendesen fogja végezni (a továbbiakban: „bírói alkalmasság előfeltételei”),
b) a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere, ha a bírói tanács határozattal döntött, hogy a bíró teljesíti a bírói alkalmasság előfeltételeit, annak ellenére, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal dokumentumai ezt a következtetést nem igazolják.

199. §
Panasz
A bírói tanács határozata elleni panasznak az eljárási indítvány 43. § szerinti általános követelményein túlmenően tartalmaznia kell annak a bírói tanácsi határozatnak a megjelölését, amely ellen a panaszt benyújtották.

200. §
A bírói tanács határozata elleni panasz a 198. § a) bekezdése szerint halasztó hatályú.

201. §
A panasz benyújtásának határideje
A panaszos a bírói tanács határozata ellen a támadott bírói tanács határozatának kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet.

202. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevője az a bíró, akire a bírói tanács megtámadott határozata vonatkozik, valamint a bírói tanács; a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere résztvevő fél az eljárásban, ha az eljárás az ő javaslatára indult.

203. §
Panasz visszavonása
Ha a panaszos visszavonja panaszát, az alkotmánybíróság leállítja az eljárást. Az alkotmánybíróság a panasz visszavonásáról haladéktalanul értesítést küld az eljárás többi résztvevőjének.

204. §
Állásfoglalások bekérése
(1) Az alkotmánybíróság elnöke az érdemi döntés meghozatala előtt kikéri a bírói tanács véleményét, amelyhez a bírói tanács köteles csatolni a Nemzetbiztonsági Hivatal iratát, a bírói tanács támadott állásfoglalását, a bírói tanács szavazásáról készült jegyzőkönyvet, a bírói tanács ülésének jegyzőkönyvét, és a bírói tanács ülésről készült hangfelvételt.
(2) Az alkotmánybíróság elnöke a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának álláspontját is kikéri.
(3) Az alkotmánybíróság lehetővé teszi az eljárásban részt vevő felek számára, hogy az 1. bekezdés szerinti iratokból megállapításait észrevételezhessék, úgy, hogy harmadik személyek jogai ne sérüljenek, és az információforrást ne veszélyeztessék. Ha az alkotmánybíróság kérelmezi, a Nemzetbiztonsági Hivatal köteles engedélyezni, hogy az alkotmánybíróság betekinthessen azon anyagokba, amelyek alapján a bírói alkalmasság feltételeiről való döntéshez benyújtott dokumentumok származnak.

205. §
Döntéshozatal
Ha az alkotmánybíróság a panasznak helyt ad, a bírói tanács határozatát hatályon kívül helyezi és az ügyet a bírói tanács elé visszaküldi, ellenkező esetben a panaszt elutasítja és a bírói tanács határozatát megerősíti. Ha az alkotmánybíróság az ügyet visszaküldi a bírói tanács elé, a bírói tanács az alkotmánybíróság jogi véleményéhez kötve van.

TIZENNYOLCADIK FEJEZET
Eljárás a nemzeti tanácsnak az amnesztia vagy az egyéni kegyelmi kérvény törlését kimondó határozata megfelelőségéről

206. §
Az alkotmánybíróság az alkotmány 129.a cikkelye szerinti ügyben indítvány nélkül indít eljárást, az eljárás a nemzeti tanácsnak az alkotmány 86. cikkelye i) bekezdése alapján elfogadott határozatának a törvénytárban való megjelenése napján kezdődik.

Az eljárás résztvevői és az érintett személy

207. §
Az eljárás résztvevője a nemzeti tanács.

208. §
(1) Az igazságügyi miniszter által képviselt kormány résztvevő félként van jelen, ha az amnesztiát törlő határozattal kapcsolatban jár el.
(2) A köztársasági elnök jogállása érintett személy, ha olyan határozattal kapcsolatban járnak el, amellyel az egyéni kegyelmet eltörölték.

209. §
Állásfoglalások bekérése
Az alkotmánybíróság elnöke az érdemi döntés előtt kikéri
a) a nemzeti tanács állásfoglalását, a nemzeti tanács határozata kapcsán tartott ülés vitájának felvételét az alkotmány 86. cikkelye i pontja alapján,
b) a köztársasági elnök álláspontját és
c) a kormány álláspontját; a kormány álláspontját az igazságügyi miniszter terjeszti elő.

Döntéshozatal

210. §
Az alkotmánybíróság teljes ülése érdemi döntést határozattal hoz. A határozatot a nemzeti tanácsnak és a kormánynak kézbesítik, ha amnesztiáról van szó, és a köztársasági elnöknek, ha egyéni kegyelmi kérvényről. Az alkotmánybíróság elnöke dönthet úgy, hogy az határozatot más személyeknek is kézbesítik.

211. §
Az alkotmánybíróság a nemzeti tanács amnesztiát vagy egyéni kegyelmet eltörlő határozatáról vagy annak egy részéről az eljárás megkezdésétől számított 60 napon belül dönt; ha az alkotmánybíróság ezen határidőn belül nem hoz döntést az alkotmánybíróság bíráinak egyszerű szavazattöbbségével, az eljárás leáll.

212. §
Az alkotmánybíróság döntése az eljárás leállításáról vagy az ügy elutasításáról (8. § 5. bekezdés) akadályozza az ügyet, ami kizárja a nemzeti tanács amnesztia vagy egyéni kérelem eltörléséről szóló határozata további, alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát.

213. §
A nemzeti tanács határozata ügyében folytatott megfelelőségi eljárásra az alkotmány 86. cikkelyének i) pontja szerint megfelelően vonatkoznak a 74-93. § rendelkezései.

TIZENKILENCEDIK FEJEZET
Az alkotmánybíróság előtti eljárás megújítása

214. §
Az alkotmánybíróság jogerős határozatát az e törvényben meghatározott feltételek mellett az alkotmánybíróság előtti eljárás megújítási indítványával támadható meg, ha valamely nemzetközi szervezet határozata alapján a Szlovák Köztársaságnak újbóli vizsgálati kötelezettsége keletkezett átvizsgálni egy alkotmánybíróság által korábban már elfogadott döntést. Az 55. § c) pontjának rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazandók.

215. §
Eljárási jogosultság az eljárás megújítására irányuló indítvány benyújtására
Az alkotmánybíróság előtti eljárás megújítása iránti indítvány benyújtására az jogosult, aki a 214. §-ban foglalt ügyben az alkotmánybíróság előtti eljárásban résztvevő fél volt, és akinek a javára a nemzetközi szervezet testülete döntött.

216. §
Javaslat az eljárás megújítására
Az eljárás megújítására irányuló indítványnak az alkotmány 133. cikkelye alapján az eljárási indítvány 43. § szerinti általános követelményein túlmenően tartalmaznia kell a megnevezését
a) az alkotmánybírósági határozatnak, amely ellen irányul,
b) a nemzetközi szervezet testületének határozatát, amelyre támaszkodik.

217. §
Az eljárás megújítása iránti indítvány benyújtásának határideje
Az alkotmánybíróság előtti eljárás megújítására irányuló javaslatot a nemzetközi szervezet testületének határozata jogerőre emelkedésének napjától, illetve attól az időponttól számított hat hónapon belül lehet benyújtani, amikor az alkotmánybíróság előtti eljárás folytatásáról szóló javaslat alkalmazható volt.

218. §
Résztvevők
Az eljárás megújítására irányuló eljárás résztvevői az indítványozó és azon alkotmánybíróság előtti eljárás további résztvevői, amelynek megújítását indítványozzák.

Döntéshozatal

219. §
(1) Azon eljárás megújítására irányuló javaslatról, amely az alkotmánybíróság teljes ülésének határozata ellen irányul, az alkotmánybíróság teljes ülése dönt.
(2) Azon eljárás megújításáról, amely az alkotmánybíróság tanácsának határozata ellen irányul, az alkotmánybíróság egy másik tanácsa dönt.

220. §
(1) Ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szervezet testületének határozatából nem keletkezik az alkotmánybíróság megtámadott határozata ismételt felülvizsgálatának kötelessége, az eljárás megújítására vonatkozó indítványt, mint láthatóan megalapozatlant, határozattal elutasítja.
(2) Ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szervezet hatóságának határozatából következik az alkotmánybíróság megtámadott határozata ismételt felülvizsgálatának kötelessége, határozatával engedélyezi az eljárás megújítását, és az alkotmánybíróság megtámadott határozatát törli. Az alkotmánybíróság az alkotmánybíróság eredeti eljárásban hozott egyéb határozatait is megsemmisítheti, ha ez a nemzetközi szervezet testületének határozatában megfogalmazott jogi véleményből következik, és ez az eljárás folytatása céljának eléréséhez szükséges.
(3) Ha az eljárás megújítására irányuló indítvány alapján az alkotmánybíróság engedélyezi az eljárás megújítását, újra megtárgyalja az eredeti eljárás megindítására irányuló indítványt e törvény vonatkozó rendelkezései szerint, miközben a nemzetközi szervezet testülete határozatának jogi véleményéből indul ki.

HUSZADIK FEJEZET
Az alkotmánybíróság hatáskörei fegyelmi ügyekben

Fegyelmi ügyek

221. §
Eljárási jogosultság a fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Az alkotmány 136. cikkelye 3. bekezdése értelmében a legfelsőbb bíróság elnöke, a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke, a legfelsőbb bíróság alelnöke, vagy a legfelsőbb közigazgatási bíróság alelnöke ellen fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványt a köztársasági elnök vagy az a külön jogszabály11) szerint fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványt benyújtani jogosult személyek nyújthatnak be.

222. §
A fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtásának határideje
A fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtásának határidejét külön jogszabály12) szabályozza.

Döntéshozatal

223. §
Más előírások rendelkezéseinek alkalmazása
A legfelsőbb bíróság elnöke, a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke, a legfelsőbb bíróság alelnöke, vagy a legfelsőbb közigazgatási bíróság alelnöke ellen fegyelmi eljárásban a megfelelően alkalmazandók a bírák fegyelmi felelősségéről szóló, a bíró fegyelmi felelősségét, a fegyelmi vétséget, a fegyelmi intézkedéseket, a fegyelmi felelősség megszűnését, a fegyelmi eljárás felfüggesztését és a fegyelmi tanács döntését szabályozó külön jogszabály rendelkezései.

224. §
A fegyelmi eljárás megindításáról az alkotmánybíróság határozattal dönt.

225. §
Az alkotmánybíróság határozata azon a napon lép hatályba, amikor az alkotmánybíróság a fegyelmi eljárás megindítására irányuló indítványról döntött. Az alkotmánybíróság határozatának írásos változatát az érintettnek késedelem nélkül kézbesíteni kell.

HUSZONEGYEDIK FEJEZET
A jogi előírások érvénytelenségére vonatkozó eljárás

230. §
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban kiadott törvények és más jogi előírások, amelyek ellentétesek az alkotmánnyal, az alkotmánybíróság határozata törvénytárban való kihirdetésének napján hatályukat vesztik; érvénytelenségük az alkotmánybíróság határozatának a törvénytárban való kihirdetését követő kilencvenedik napon következik be.

231. §
Eljárási jogosultság az eljárás megindítására irányuló indítvány benyújtására
Jogszabály érvénytelensége miatti eljárás megindítása iránt, az alkotmány 152. cikkelye 2. és 3. bekezdése alapján indítványt nyújthat be:
a) a nemzeti tanács képviselőinek legkevesebb ötöde,
b) a köztársasági elnök
c) a kormány
d) a bíróság a tárgyalt üggyel összefüggésben,
e) a főügyész,
f) az emberjogi biztos, ha egy jogszabály további érvényesítése veszélyeztetheti az alapvető jogokat és szabadságokat.

232. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és az a hatóság, amely jogosult a támadott jogi előírás módosítására vagy törlésére.

233. §
Döntéshozatal
A jogszabályok érvénytelensége miatti eljárásokban az e törvény ötödik része második fejezetének rendelkezései a megfelelően alkalmazandók.

HUSZONKETTEDIK FEJEZET
A közérdek védelmének és az összeférhetetlenség elkerülésének ügyében hozott határozatok felülvizsgálata

ELSŐ SZAKASZ
Közérdekvédelmi ügyben hozott határozat felülvizsgálata

234. §
(1) Az alkotmánybíróság felülvizsgálja, hogy a közérdek védelme és az összeférhetetlenség megelőzése tárgyában intézkedésre és döntéshozatalra jogosult hatóság (a továbbiakban: „illetékes hatóság”) döntése összhangban van-e az alkotmánnyal, valamint a közérdek védelmével és az összeférhetetlenség megelőzésével kapcsolatos vonatkozó jogi előírásokkal.
(2) Az alkotmánybíróság csak az illetékes hatóság azon tévedését veszi figyelembe, amely az indítványozó alapvető jogainak és szabadságainak sérelmét jelentette.

235. §
Eljárási jogosultság a határozat felülvizsgálatára irányuló indítvány benyújtása
A határozat 234. § szerinti felülvizsgálatára irányuló indítványt az a közszereplő nyújthatja be, akit az érintett közhatalmi szerv határozata érint.

236. §
Indítvány a határozat felülvizsgálatára
(1) Az illetékes hatóság megtámadott határozatát csatolni kell a határozat felülvizsgálatára irányuló javaslathoz.
(2) A közérdek védelme és az összeférhetetlenség megelőzése tárgyában hozott határozat felülvizsgálatára irányuló javaslat benyújtása halasztó hatályú.

237. §
Résztvevők
Az eljárás résztvevői az indítványozó és az illetékes hatóság.

Döntéshozatal

238. §
Az alkotmánybíróság a 234. § szerinti indítványról a kézbesítésétől számított 60 napon belül, zárt ülésen dönt.

239. §
(1) Az alkotmánybíróság határozattal megerősíti az illetékes hatóság döntését, ha azt a közérdek védelme és az összeférhetetlenség megelőzése tárgyában az alkotmánnyal és a vonatkozó jogszabályi szövegekkel összhangban lévőnek találja.
(2) Az alkotmánybíróság határozattal hatályon kívül helyezi az illetékes hatóság határozatát, és az ügyet további eljárásra visszaküldi, ha megállapítja, hogy
a) a határozat a közérdek védelme és az összeférhetetlenség megelőzése tárgyában nincs összhangban az alkotmánnyal vagy a vonatkozó jogszabályokkal,
b) a határozat felülvizsgálhatatlan, vagy
c) az illetékes hatóság nem megfelelően vagy helytelenül állapította meg a tényállást.
(3) Ha az alkotmánybíróság az illetékes hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet további eljárásra visszaküldi, e hatóságot köti az alkotmánybíróság jogi véleménye.

240. §
Az alkotmánybíróság határozata végleges. Ez nem érvényes, ha a Szlovák Köztársaságot kötő nemzetközi szerződés elrendeli a köztisztviselő számára a nemzetközi szervezet hatóságához való fordulás lehetőségét a köztisztség vagy mandátum elvesztését kimondó határozat felülvizsgálata céljából, és ha a köztisztviselő a nemzetközi szervezet e hatóságához fordul az ilyen határozat felülvizsgálata céljából, a mandátum vagy a köztisztség elvesztését kimondó határozat csak akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a nemzetközi szervezet e hatóság ezt megerősíti.

MÁSODIK SZAKASZ
Rendbírság kirovásáról hozott intézkedés felülvizsgálata

241. §
(1) Az a személy, amelyre az illetékes hatóság bírságot szabott ki a közérdek védelme és az összeférhetetlenség korlátozása ügyében törvényes kötelessége teljesítésének elmulasztása miatt, a bírság kirovásától 15 napon belül az alkotmánybírósághoz fordulhat a határozatot felülvizsgálására irányuló indítvánnyal.
(2) Az illetékes hatóság bírság kiszabásáról szóló határozatának felülvizsgálatára irányuló indítvány előterjesztése halasztó hatályú.
(3) Ha az alkotmánybíróság felülvizsgálatot követően úgy találja, hogy a javaslat nem megalapozott, azt határozattal elutasítja.
(4) Ha az alkotmánybíróság a vizsgálatot követően megalapozottnak találja az indítványt, határozattal hatályon kívül helyezi az illetékes hatóság bírság kiszabásáról szóló határozatát. Ha a bírság összegét az alkotmány és a vonatkozó jogszabályi szövegek megsértésével szabták ki, az alkotmánybíróság az ügyet további eljárás céljából az illetékes hatósághoz is visszaküldi.
(5) A bírság kiszabásáról szóló határozat felülvizsgálatára irányuló indítványról az alkotmánybíróság az indítvány kézbesítésétől számított 60 napon belül dönt.
(6) Az alkotmánybíróság határozata végleges. Ha az alkotmánybíróság az illetékes hatóság határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet további eljárásra visszaküldi, e hatóságot köti az alkotmánybíróság jogi véleménye.


HATODIK RÉSZ
Közös, átmeneti és záró rendelkezések

Záró rendelkezések

242. §
Tilos a gyülekezés az alkotmánybíróság épületeinek és azoknak a helyeknek a 100 méteres körzetében, ahol az alkotmánybíróság tárgyal.

243. §
(1) Az alkotmánybíróság szervezetének és eljárásának részleteit az alkotmánybíróság közigazgatási és tárgyalási rendje szabályozza, melyet az alkotmánybíróság teljes ülése hagy jóvá, és a törvénytárban kerül kihirdetésre.
(2) Az alkotmánybíróság teljes ülése fogadja el a munkatervet, és dönt annak változásairól és kiegészítéseiről. Az alkotmánybíróság munkaterve főként az alkotmánybíróság tanácsainak összetételét, az alkotmánybíróság tanácsa elnökének és további tagjainak meghatározásával, az alkotmánybíróság tanácsai illetékességének meghatározását az ügyek megtárgyalására, az alkotmánybíróságok tanácsai illetékességének meghatározását az alkotmánybíróság bírájának kizárásáról való döntésnél, az alkotmánybíróság tanácsa hiányzó vagy kizárt elnöke vagy tagja ideiglenes helyettesítésének módját, az alkotmánybíróság teljes ülésében vagy az alkotmánybíróság tanácsában az ügyek véletlenszerű kiosztásának módját, és az alkotmánybíróság teljes ülése és az alkotmánybíróság tanácsai tárgyalási napjainak meghatározását. Az alkotmánybíróság munkatervét, annak változásait és kiegészítéseit az alkotmánybíróság honlapján kell közzétenni.

244. §
E törvény céljaira második fokozatú felsőfokú jogi végzettségnek minősül a Szlovák Köztársaságban főiskola jogi karán, jogi képzési programon megszerzett második fokozatú felsőfokú végzettség, vagy külföldi főiskola által második fokozatú felsőfokú jogi végzettségről kiadott, elismert dokumentum; ha a felsőfokú végzettség először első fokozaton, ezt követően második fokozaton került megszerzésre, mindkét fokozaton megkövetelt, hogy az jogi végzettség legyen.

245. §
Az alkotmánybíróság hivatalának költségvetése a Szlovák Köztársaság költségvetésében önálló fejezetet képez.

Átmeneti rendelkezések

246. §
(1) Ha a továbbiakban nincs másként elrendelve, ez a törvény a 2019. február 28-ig megkezdett eljárásokra is vonatkozik.
(2) A 2019. február 28. előtti eljárásokban megtett intézkedések joghatásai továbbra is fennállnak.
(3) E törvény rendelkezéseit azokra a határidőkre kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépésének napján nem jártak le; ha azonban a törvény eddig hosszabb határidőt állapított meg, akkor a határidő csak ebben a későbbi határidőben jár le.

247. §
(1) Ha az alkotmánybíróság teljes ülése másként nem határoz, az alkotmánybíróság 2019. február 28-ig hatályos törvény alapján kiadott közigazgatási és eljárási szabályai olyan mértékben maradnak hatályban, amennyiben azok e törvénnyel nem ellentétesek, egészen az e törvény alapján, az alkotmánybíróság teljes ülése által elfogadott új igazgatási és tárgyalási rend elfogadásáig.
(2) Ha az alkotmánybíróság teljes ülése másként nem dönt, az alkotmánybíróság 2019. február 28-ig hatályos törvény alapján kiadott munkarendje érvényben marad, amennyiben az e törvénnyel nem ellentétes, egészen az új, e törvény értelmében, az alkotmánybíróság teljes ülése által elfogadott új munkarend elfogadásáig.

248. §
Az Alkotmánybíróság elutasítja az alkotmányjogi panaszt, ha a 2019. február 28-ig hatályos törvény szerint az alkotmányjogi panasz tárgyában folyó eljárásban, kezdeményezési eljárásban vagy panaszeljárásban már döntött az ügyben.

249. §
(1) A 2018. november 14-ig hatályos törvény alapján létrehozott alkotmánybírósági hivatal e törvény szerinti alkotmánybírósági hivatalnak minősül.
(2) Az alkotmánybíróság hivatala dolgozóinak a 2018. november 14-ig hatályos szabályozás szerint kialakított közalkalmazotti és foglalkoztatási feltételei megmaradnak.

250. §
(1) Az alkotmánybíróság bírájának munkaviszonya 2019. március 1-től a 21. § 1. bekezdése értelmében az állammal való különleges jogviszony.
(2) A 26. § rendelkezései vonatkoznak arra az alkotmánybírósági bírára is, aki 2019. február 28-ig az alkotmánybíróság bírájaként tevékenykedett, valamint az alkotmánybíróság ezen bírájának túlélőire is.
(3) 2019. március 1-től a túlélő hozzátartozói nyugdíj a túlélő hozzátartozói pótléka.

250.a §
A 2021. január 1-től hatályos kiigazításokra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(1) A tanácsok összetétele a 2021. január 1-től hatályos 11. § 2. bekezdése szerint először a 2024-es évre vonatkozó munkatervben változik.
(2) A 2021. január 1-től érvényes 49. § 3. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak az alkotmánybíróság 2020. december 31-ig kinevezett bíráira.

251. §
Megszüntető rendelkezések
Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 38/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságáról, az eljárásról, bírái jogállásáról a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 293/1995. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 398/1998. sz. határozata, a Tt. 97/1999. sz. törvénye, a Tt. 226/2000. sz. törvénye, a Tt. 124/2002. sz. törvénye, a Tt. 514/2003. sz. törvénye, a Tt. 551/2003. sz. törvénye, a Tt. 324/2004. sz. törvénye, a Tt. 586/2004. sz. törvénye, a Tt. 546/2005. sz. törvénye, a Tt. 94/2006. sz. törvénye, a Tt. 122/2006. sz. törvénye, a Tt. 71/2008. sz. törvénye, a Tt. 520/2008. sz. törvénye, a Tt. 400/2009. sz törvénye, a Tt. 400/2009. sz törvénye, a Tt. 102/2010. sz. törvénye, a Tt. 33/2011. sz. törvénye, a Tt. 79/2012. sz. törvénye, a Tt. 114/2013. sz. törvénye, a Tt. 402/2013. sz. törvénye, a Tt. 195/2014. sz. törvénye, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 331/2014 .sz. határozata, a Tt. 353/2014. sz. törvénye, a Tt. 402/2015. sz. törvénye, a Tt. 125/2016. sz. törvénye, a Tt. 55/2017. sz. törvénye, és Tt. 72/2017. sz. törvénye és a Tt. 314/2018. sz. törvénye által módosítva.


IX. cikkely
E törvény 2018. november 15-én lép hatályba, kivéve az I. cikkely 1-13. § és 16-28. §, és 32-248. §, és 250-251. §, a II. cikkelyt, a VI-VIII. cikkelyeket, amelyek 2019. március 1-jén lépnek hatályba.


Andrej Kiska s. k.
Andrej Danko s. k.
Peter Pellegrini s. k.


1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított Tt. 350/1996. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tárgyalási rendjéről 116.a §.
2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 120/1993. sz törvénye a Szlovák Köztársaság némelyik közjogi méltóságának bérezéséről 16-19. §
3) A többször módosított Tt. 385/2000. sz. törvénye a bírákról és az ülnökökről 95. §.
A többször módosított Tt. 154/2001. sz. törvénye az ügyészekről és az ügyészségi fogalmazókról.
4) A többször módosított Tt. 55/2017 sz. törvénye az állami szolgálatról.
5) A Tt. 55/2017. sz. törvénye 150. §.
6) A többször módosított Tt. 55/2017. sz. törvény 127. §, 157. és 159. §.
7) A többször módosított Tt. 552/2003. sz. törvény a közérdekű munkáról.
8) A többször módosított Tt. 553/2003. sz. törvény a közérdekű munkát végző alkalmazottak jutalmazásáról.
9) A Tt. 545/2005. sz. alkotmánytörvénnyel módosított Tt. 357/2004. sz. alkotmánytörvény a közérdek védelméről a köztisztviselők munkavégzése során 10. cikkely 2-4. bekezdés.
A Tt. 402/2013. sz. törvénye az elektronikus kommunikáció szabályozásáról és a postai szolgáltatásokról és a Közlekedési Hivatalról 6. § 2. és 3. bekezdés
10) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított 71/1992. sz. törvénye a bírósági illetékekről és az erkölcsi bizonyítvány kiadásának illetékéről.
11) A többször módosított Tt. 385/2000. sz. törvény 120. § 2. bekezdés.
12) A többször módosított Tt. 385/2000. sz. törvény 120. § 4. bekezdése.


A Tt. 314/2018. sz. törvényének 1. sz. melléklete
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALÁBAN ÁLLAMI ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓ ALKALMAZOTTAK FIZETÉSI OSZTÁLYAINAK JELLEMZŐI

1. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: előadó
Képzettségi előfeltételek: középfokú szakképzettség és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg
Tevékenységek:
1.01 Kiszolgálói munka vagy rutinmunka utasítások szerint vagy a szokásos eljárás szerint pontosan meghatározott kimenetekkel.
1.02 Egyszerű adminisztratív munka, gazdasági-adminisztratív munka vagy gazdasági munkavégzés pontos folyamatok és utasítások szerint.
1.03 Támogató és ismétlődő tevékenység egy pontosan meghatározott területen.
1.04 Részdokumentumok döntéshozatalra való előkészítésének rutintevékenysége, általában pontos folyamatok és részletes utasítások szerint feldolgozott, teljes körű információkkal.

2. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: önálló előadó
Képzettségi előfeltételek: középfokú szakképzettség vagy általános középfokú végzettség és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
2.01 Ismétlődő tevékenység változó információkkal, keretutasítások vagy bevett eljárás szerint feldolgozva, pontosan meghatározott kimenetekkel.
2.02 Ismétlődő tevékenység a dokumentumok elkészítésében.
2.03 Önálló tevékenység meghatározott tárgyterületen.
2.04 A meghatározott napirend kezelése szükség szerint, a felettes pontos utasításai szerint.

3. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: szakelőadó
Képzettségi előfeltételek: középfokú szakképzés vagy középfokú általános iskolai végzettség és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
3.01 Támogató tevékenység a döntéshozatali dokumentumok előkészítésében vagy a meglévő szabványok között kezelhető közigazgatási eljárások előkészítésében.
3.02 Kevésbé összetett menetrendek önálló biztosítása, meghatározott körben, meghatározott kötődési körrel az elvégzett tevékenységek körén belül, esetlegesen együttműködve az illetékes részlegen belüli szervezeti egységekkel.
3.03 Önálló tevékenység meghatározott tárgyterületen.
3.04 Az adminisztratív és egyéb rendszeresen ismétlődő folyamatok önálló kezelése szükség szerint és a felettes utasításai szerint.

4. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: főelőadó
Képzettségi előfeltételek: középfokú szakképzés vagy középfokú általános iskolai végzettség és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
4.01 Egy pontosan meghatározott területen az állami alkalmazotti viszonyokkal kapcsolatos folyamatok önálló szakmai ügyintézése.
4.02 Átfogó szakmai folyamatok önálló feldolgozása.
4.03 Egy tényszerűen meghatározott területen átfogó szakmai folyamatok önálló feldolgozása, amely az irányítás, a döntéshozatal, az ellenőrzés vagy a szakértői véleményezéshez szükséges dokumentumok alapját képezheti.
4.04 Rendszeres, más szervezeti egységekkel való együttműködést megkövetelő szakmai tevékenység.
4.05 Önálló tevékenység a szakmai továbbképzés és tevékenységek megvalósítása terén egy pontosan meghatározott területen.
4.06 Átfogó szakmai folyamatok önálló feldolgozása a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága határozatainak előkészítése során.

5. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: tanácsos
Képzettségi előfeltételek: középfokú végzettség, felsőfokú szakképzettség vagy első fokozatú felsőfokú végzettség és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
5.01 Meghatározott tárgyterületen önálló szakmai tevékenység végzése vagy szakvélemény részdokumentumainak elkészítésére irányuló szakmai tevékenység meghatározott tárgyterületen.
5.02 Ellenőrző tevékenység meghatározott területen.
5.03 Önálló koordinációs tevékenység átfogó szakmai folyamatok ügyintézése területén.
5.04 Támogató tevékenység meghatározott szakmai folyamatok irányítását és koordinálását szolgáló dokumentumok kidolgozásában.

6. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: önálló tanácsos
Képzettségi előfeltételek: első fokozatú felsőfokú végzettség vagy második fokozatú felsőfokú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
6.01 Az állami alkalmazottak jogi viszonyainak biztosítása terén végzett önálló szakmai tevékenység.
6.02 A pontosan meghatározott folyamatokhoz kapcsolódó javaslatok, dokumentumok önálló szakmai feldolgozása, a meghatározott részlegen belüli ellenőrzés és felügyelet gyakorlása.
6.03 Önálló szakmai tevékenység intézkedések tervezésében vagy önálló értékelésben és szakmai vélemények kidolgozásában egy pontosan meghatározott területen.
6.04 Koordinációs, elemző és ellenőrző tevékenység egy pontosan meghatározott területen.
6.05 Módszertani és szervezői tevékenység.

7. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: szaktanácsos
Képzettségi előfeltételek: első fokozatú felsőfokú végzettség vagy második fokozatú felsőfokú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
7.01 Az állami alkalmazottak jogi viszonyainak biztosítása terén végzett koordinációs és módszertani tevékenység.
7.02 Szakmai specializált tevékenységek végzése során koordinációs és módszertani tevékenység.
7.03 Elemző tevékenység, beleértve az eredmények értékelését, és javaslatok előkészítését meghatározott területen való döntésekhez.
7.04 Az Alkotmánybírósági határozatok és rendeletek tára kiadásának koordinálása, szakmai szerkesztői-szervezési biztosítása.
7.05 Önálló tevékenység a megfelelő eljárás kiválasztásával
7.06 Koncepcionális és koordinációs tevékenység komplex szakmai jogi és információs anyagok biztosítása területén a döntéshozatali dokumentumok előkészítéséhez.
7.07 Szakirányú szakmai tevékenység a közalkalmazotti jogviszony alkalmazását biztosító szolgálati szabályzat megalkotása terén.
7.08 Rendszer- és fejlesztési tevékenység az állami informatikai rendszer részei egyedi feladatainak megoldásában.
7.09 Szakirányú szakmai tevékenység, amely rendszeres szakmai együttműködést igényel más szervezeti egységekkel.
7.10 Döntéshozatali tevékenység pontosan meghatározott területeken.
7.11 Szakirányú szakmai tevékenység meghatározott tevékenységekben.

8. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: főtanácsos
Képzettségi előfeltételek: második fokozatú felsőfokú végzettség és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
8.01 Koncepcionális és koordinációs tevékenység az alkotmánybíróság állami ügyeinek biztosításában.
8.02 Az állami alkalmazotti viszonyok megalkotása.
8.03 Specializált szakmai és koordinációs tevékenység az Alkotmánybíróság állami ügyeinek ellátásában különböző, pontosan meghatározott területeken, szekciókban.
8.04 Koncepcionális és koordinációs tevékenység a specializált tevékenységek végzése terén.
8.05 Koncepció megalkotása és koordinációs tevékenység az Alkotmánybíróság informatikai rendszere területén az állami informatikai rendszer megvalósításához kapcsolódóan.
8.06 Szakirányú szakmai és döntéshozatali tevékenység a különböző tevékenységi területeken és szervezeti egységeken belül.
8.07 Koncepcionális, koordinációs és módszertani tevékenység szakmai specializált tevékenységek területén.

9. FIZETÉSI OSZTÁLY
Tisztség: államtanácsos
Képzettségi előfeltételek: második fokozatú felsőfokú végzettség, és külön képzettségi előfeltétel, ha azt külön jogszabály állapítja meg.
Tevékenységek:
9.01 Szakvélemények és szakvélemények alkotó kidolgozása, az alkotmánybírósági döntéshez dokumentumok előkészítése, kidolgozása.
9.02 Elemző tevékenység, szakértői vélemények, elemzések és vélemények kidolgozása, komplex tájékoztatás, az Alkotmánybíróság döntéséhez dokumentumok előkészítése, kidolgozása.
9.03 Koncepcionális, koordináló és módszeres szakmai tevékenység.
9.04 Önálló, döntéshozó és alkotó tevékenység a szervezeti egységen belül.
9.05 Kötelező érvényű dokumentumok és javaslatok létrehozására irányuló specializált szakmai tevékenység egy meghatározott szakmai területen.
9.06 Alkotó, koncepcionális és döntéshozó tevékenység a közszolgálat különböző részlegein, amelynek célja végső kimenetekért felelős szakmai koncepciók kialakítása.
9.07 Irányító és szakmai tevékenység.
9.08 Koncepcionális és rendszerszintű tevékenység egy speciális folyamat végrehajtásában, felelősséggel a döntésekért.
9.09 Szakirányú szakmai tevékenység szolgálati szabályzatok és egyéb kötelező erejű jogszabályok megalkotása, véleményeztetése területén.

A Tt. 314/2018 sz. törvényének 2. sz. melléklete
AZ ÁLLAMI ALKALMAZOTTAK BÉREZÉSE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALÁBAN
(euróban, havonta)

Fizetési osztály
Fizetési tarifa
1. 514,00
2. 544,50
3. 594,50
4. 636,00
5. 757,50
6. 812,50
7. 909,50
8. 1082,00
9. 1249,00