INFORMÁCIE O ZÁKONE

Dátum prijatia: 16.10.2011
Platnosť od: 28.10.2011
Účinnosť od: 01.11.2011
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ

HISTÓRIA

Žiadna história

MAĎARSKÉ ZNENIE
SLOVENSKÉ ZNENIE

Hatályos 2016. március 1-től

Tt. 360/2011.

A Szlovák Köztársaság Kormányának rendelete,

AMELY ELRENDELI A KIS MENNYISÉGŰ ELSŐDLEGES NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK ÉS TEJ ÉS TEJTERMÉKEK VÉGFELHASZNÁLÓINAK, ÉS MÁS KISKERESKEDELMI LÉTESÍTMÉNYEKNEK TÖRTÉNŐ KÖZVETLEN ELADÁSA ÉS BESZÁLLÍTÁSA HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEIT

Kelt: 2011. október 19.

Módosítva:

Tt. 100/2016., hatályos 2016. március 1-től

A Szlovák Köztársaság Kormánya a Tt. 19/2002 sz. törvény, mely rendelkezik az approximációs rendelkezések kiadásának körülményeiről a Tt. 207/2002 sz. törvény által módosítva 2. § (1) bekezdése k) pontja alapján elrendeli:

1. §

A szabályozás tárgya

Ez a kormányrendelet külön előírások alapján¹⁾ elrendeli

a) az őstermelő által előállított kis mennyiségű elsődleges termékek végfelhasználónak történő közvetlen eladása vagy helyi, közvetlenül a végfelhasználót ellátó kiskereskedelmi létesítménynek való beszállítása higiéniai követelményeit, és a természetes személyként vállalkozó, vagy jogi személy kötelességeit, aki helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője,

b) a tej és tejtermékek beszállítását kiskereskedelmi létesítményből más kiskereskedelmi létesítményeknek, amely az adott kiskereskedelmi létesítmény mellékes, helyi és korlátozott tevékenységének minősül.

2. §

A termékek kis mennyiségére vonatkozó általános higiéniai előírások

(1) Az elsődleges termékek kis mennyisége

a) saját termelésből, tenyészetből, haltenyészetből, farmról kell hogy származzon, vagy az őstermelő olyan tevékenységéből, amely végzésére a jelen kormányrendelet rendelkezései alapján külön regisztrálva van,²⁾

b) csak végfelhasználónak árusítható közvetlenül, vagy helyi kiskereskedelmi létesítménynek a (2) és (3) bekezdés alapján.

(2) E rendelet céljaira helyi kiskereskedelmi létesítménynek minősül a megfelelően felszerelt kiskereskedelmi élelmiszerbolt, megfelelően felszerelt piaci árusítóhely,³⁾ vagy kiskereskedelmi közös étkeztetési intézmény,⁴⁾ kivéve a szupermarketeket, elosztóközpontokat, nagykereskedelmi egységeket, elosztási végpontokat, házaló árusítást, csomagküldő árusítást, internetes vagy más közvetett árusítást, amelyekben kezelik az élelmiszert, amelyek a végfelhasználónak való eladás vagy beszállítás helyén vannak tárolva, vagy feldolgozásra kerülne, és a végfelhasználónak készül étel belőle.

(3) Az akvakultúrából származó állati eredetű elsődleges termék (a továbbiakban csak „halak”), nyers tej, tojás és méz kis mennyisége csak olyan helyi kiskereskedelmi létesítménynek szállítható be, amely legfeljebb két órányi útra van annak a kerületnek a területétől, amelyben az őstermelőt regisztráló⁶⁾ regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet van, a szállítás higiéniai előírásainak betartása mellett, kivéve az élelmiszerek rövid idejű árusításra szolgáló sátrakat és standokat, mozgó árusításra szolgáló járműveket külön előírás⁵⁾ szerint.

(4) A helyi kiskereskedelmi létesítmény nem szállíthatja tovább a kis mennyiségeket más létesítményekbe, és nem hozhatja forgalomba más módon, mint a létesítményben a végfelhasználónak történő eladás, vagy a belőle való ételkészítés a végfelhasználónak. A végfelhasználó az így megvásárolt élelmiszereket csak otthoni fogyasztásra használhatja.

3. §

Halak kis mennyiségére vonatkozó higiéniai követelmények

(1) E rendelet céljaira halak kis mennyisége alatt élőhal, vagy levágott, feldolgozatlan, egészben levő friss hal, vagy a (3) bekezdés alapján feldolgozott hal értendő, amely

a) értéke az őstermelőtől a végfelhasználó általi, alkalmankénti közvetlen megvásárlás során nem haladja meg a 20 eurót,⁷⁾

b) helyi kiskereskedelmi létesítménybe történő őstermelői beszállításának volumene nem lépheti túl a 100 kg-t hetente.

(2) Halakat olyan őstermelő szállíthat be, aki emberi fogyasztásra szánt halak elsődleges előállítását, és az őstermeléssel kapcsolatos műveleteket végzi, külön előírás alapján,⁸⁾ akvakultúrás farmokon,⁹⁾ amelyek külön be vannak jegyezve⁶⁾ halászatból származó, emberi fogyasztásra szánt elsődleges termékek beszállítására.

(3) Az (1) bekezdés alapján beszállított halakat az őstermelő az őstermelés szintjén csak ezeknek a műveleteknek vetheti alá:

a) levágás és kivéreztetés,

b) belezés, fej és úszóhólyagok eltávolítása,

c) hűtés és fagyasztás,

d) a végfelhasználó kérésére, jelenlétében a hal tiszta csomagolásba való elhelyezése, vagy a levágott vagy feldolgozott hal tiszta szállítókonténerbe helyezése további kezelés vagy eladás céljából.

(4) Az őstermelő az őstermelés szintjén beszállított halakat nem szeletelheti, filézheti, csontozhatja, nyúzhatja, vághatja, nem dolgozhatja fel semmilyen módon,¹⁰⁾ nem csomagolhatja vákuumcsomagolásba vagy védőgázos csomagolásba, és nem végezhet olyan műveleteket, amelyek során szennyeződésre kerül sor, és újabb veszélyek állhatnak fenn, kivéve a (3) bekezdésbe foglalt műveleteket.

(5) Az őstermelő, aki élő állapotban közvetlenül értékesíti vagy beszállítja a halakat, vagy a helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője, aki a végfelhasználót élő halakkal látja el, köteles

a) az élő állapotban levő halakat olyan hőmérséklet mellett és oly módon tartani, tárolni és szállítani, amelynek nincs kedvezőtlen hatása a halak biztonságára és életképességére,

b) betartani az állatok védelmére vonatkozó előírásokat.¹¹⁾

(6) Az őstermelő, vagy a végfelhasználót ellátó helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője aki levágott halakkal látja el a végfelhasználót, köteles a halak levágása során betartani az állatvédelmi előírásokat.¹²⁾

(7) Az őstermelő, aki levágott halakat szállít be, vagy azzal közvetlenül ellátja a végfelhasználót, és elvégzi a halak feldolgozását, beleértve a boncolást, a fej és az úszóhólyagok eltávolítását a (3) bekezdés alapján, köteles

a) a halak feldolgozását higiénikus módon végezni, a levágást követően mihamarabb, a halakat rögtön alaposan megmosni ivóvízzel, vagy, ha levágott halakról van szó, amelyek testének felszínén nincs külső sérülés, tiszta vízzel;¹³⁾ a levágott halakat boncolatlanul is lehet értékesíteni, ha a levágást követően a vásárló végfelhasználó jelenlétében kerül sor a közvetlen értékesítésükre,

b) biztosítani, hogy a halak a tárolás, szállítás és kezelés során védve legyenek a szennyeződéstől, romlástól, bomlástól, bepiszkolódástól, napsugárzástól, vagy más hőforrásoktól, szennyvíztől, kipufogógázoktól, olajoktól, növényvédő szerektől, vagy más káros anyagoktól vagy hatásoktól, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az élelmiszer-biztonságot,

c) a levágott vagy feldolgozott halak beszállítására, szállítására, és kezelésükre tiszta konténereket, felszereléseket és közlekedési eszközöket használni, és azokat minden egyes használat után kitisztítani, és, ha szükséges, fertőtleníteni,

d) ha a levágás után nem kerül sor a végfelhasználónak való eladásra, mihamarabb védett környezetbe elhelyezni a levágott, vagy a (3) bekezdés b) pontja szerint feldolgozott halakat, és fagyasztva tárolni, vagy olyan hőmérsékleten hagyni kihűlni, amely a jég olvadásának hőmérsékletéhez legfeljebb +2 °C-kal közelít; ha a friss halak jegelve kerülnek tárolásra, biztosítani kell, hogy az olvadó jégből keletkező víz elfolyhasson,

e) biztosítani, hogy a csomagolóanyagok, beleértve a halak szállításához és mozgatásához használt konténereket, ne legyenek fertőzés forrásai, és ha a szállító konténerek többszöri felhasználásra vannak javasolva, akkor biztosítani, hogy tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek,

f) saját ellenőrzéssel biztosítani, hogy a beszállított, vagy közvetlenül értékesített halak a friss hal vizuális jellemzőit, illatát és állagát mutassák, látható eltérések nélkül,

g) a belsőségeket és az eltávolított, nem emberi fogyasztásra szánt részeket a mellékes állati eredetű termékekre vonatkozó követelményeknek megfelelően kezelni.¹⁴⁾

(8) A helyi kiskereskedelmi létesítménybe beszállított halak megjelölésére szolgáló iratokban a végfelhasználó számára külön előírás¹⁵⁾ alapján, a halak követhetősége miatt ezeket az adatokat kell felvezetni az eredetükről:

a) az őstermelő családnevét, utónevét, vagy a kereskedelmi nevét és a vállalkozás telephelyét, ha az őstermelő természetes személyként egyéni vállalkozó, vagy az élelmiszeripari vállalat kereskedelmi nevét és székhelyét, ha az őstermelő jogi személy,

b) a farm címét, ahol a halakat tenyésztették.

(9) Az őstermelő a külön előírások szerinti¹⁶⁾ feljegyzéseken kívül, amelyek az őstermelői tevékenység követhetőségét és higiéniáját érintik, további írásbeli feljegyzéseket vezet, amelyekkel tanúsítja a farmon tenyésztett halak összmennyiségét, és külön feljegyzéseket

a) a halak mennyiségéről és értékéről, amelyeket közvetlenül értékesített a végfelhasználónak az (1) bekezdés a) pontja alapján, heti bontásban, az egész naptári év során,

b) a helyi kiskereskedelmi létesítmények nevéről és címéről, és a beszállított halfélék mennyiségéről az (1) bekezdés b) pontja alapján, heti bontásban, az egész naptári év során.,

(10) A (8) és (9) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.¹⁷⁾

4. §

A kis mennyiségű nyers tejre vonatkozó higiéniai követelmények

(1) Kis mennyiségű nyers tejnek¹⁸⁾ nyers tehéntej, nyers juhtej és vagy nyers kecsketej olyan mennyisége számít, amely megfelel a végfelhasználó háztartása megszokott fogyasztásának.¹⁹⁾

(2) Nyers tejet az őstermelő a következő feltételek mellett forgalmazhat:

a) tej termelésére²⁰⁾ külön regisztrált⁶⁾ tenyészetből, amelyben a nyers tej saját termelésből származik,

b) egyenesen a végfelhasználónak értékesíti,

c) ha kvóta van hozzárendelve, ha kis mennyiségű nyers tehéntejről van szó.

(3) A nyers tej előállítására bejegyzett tenyészetben az őstermelés szintjén a tejjel csak az alábbi műveleteket lehet elvégezni, amelyek nem változtatják meg lényegileg a jellegét:

a) a nyers tej kezelése a fejés után,

b) hűtés és tárolás.

(4) Az őstermelés szintjén az őstermelő a forgalmazott nyers tejet

a) semmilyen módon nem dolgozhatja fel,¹⁰⁾ nem vonhat ki vagy tehet hozzá bármilyen alkotóelemeket, nem fölözheti le, és nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyek lényegileg megváltoztatják,

b) nem csomagolhatja előzetesen fogyasztói csomagolásba.

(5) A nyers tejnek olyan állatoktól kell származni,

a) amelyek nem mutatják tejen keresztül emberre terjedő fertőző betegség jeleit,

b) amelyek jó egészségi állapotban vannak, nem mutatják olyan betegség tüneteit, mely által megfertőződhet a tej, és főként nem szenvednek nemi szervek folyással járó fertőző betegségeiben, hasmenéssel járó szalmonellás megbetegedésben, és lázban, vagy felismerhető tőgygyulladásban,

c) amelyek nincs olyan tőgysérülésük, amely a tej minőségét befolyásolhatná,

d) amelyek nem kaptak semmilyen tiltott szert vagy tiltott gyógyszert,²¹⁾ vagy amelyeket nem vetettek alá illegális kezelésnek,²²⁾

e) amelyeknél az engedélyezett gyógyszerek vagy szerek beadása után be volt tartva a védelmi idő.²³⁾

(6) A nyers tejnek

a) brucellózismentes csordából származó tehenektől, vagy hivatalosan brucellózismentes tehenektől, hivatalosan tuberkulózismentes²⁴⁾ tehenektől kell származni,

b) juhoktól vagy tehenektől, amelyek bruccellózismentes tenyészetbe tartoznak, vagy hivatalosan brucellózismentesek,²⁵⁾ ha a kecskéket a tehenekkel együtt tartják, ezeket a kecskéket ki kell vizsgálni és tesztelni tuberkulózisra.

(7) A nyers tej, amely nem teljesíti az (5) és (6) bekezdésbe foglalt követelményeket, nem használható emberi fogyasztásra.

(8) A fejésre szolgáló berendezésnek, és a helyiségeknek, amelyekben a nyers tejet tárolják, kezelik vagy hűtik, úgy kell lenni elhelyezve és kialakítva, hogy csökkentsék a nyers tej szennyeződésének kockázatát. A nyers tej tárolására szolgáló helyiségeket védeni kell a kártevőktől, és el kell lenniük választva azoktól a helyiségektől, ahol az állatokat tartják.

(9) A berendezések és felszerelés nyers tejjel érintkező részeinek könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenni, és jó műszaki és higiéniai állapotban kell tartani azokat. A berendezések és felszerelés nyers tejjel érintkező részeinek sima, mosható, nem mérgező anyagokból kell készülni, és használat után ki kell mosni és fertőtleníteni.

(10) A fejésnek higiénikus módon kell történni, és be kell biztosítani, hogy

a) a tőgy, a tőgybimbók és a környező részek a fejés megkezdése előtt tiszták legyenek,

b) a fejő vizuálisan ellenőrizze, hogy a nyers tej nem mutat-e érzékszervekkel észlelhető vagy fizikai-kémiai eltéréseket,

c) a nyers tej, amely klinikai tőgybetegségeket mutató állatokról származik, és a nyers tej, amely a b) pont szerinti eltérést mutat, ne kerüljön emberi fogyasztásra,

d) az előtej külön kerüljön fejésre és tárolásra, és ne keveredjen a nyers tejjel.

(11) A fejést végző személyeknek, vagy azoknak, akik kezelik a nyers tejet, tiszta ruhát kell viselni, be kell tartani a személyes tisztaság magas fokát, és a fejés helyének közelében rendelkezésre kell állni a kéz és az alkar mosására szolgáló berendezésnek.

(12) A nyers tejet a fejés után tiszta helyre kell vinni, amely úgy van megépítve és kialakítva, hogy megakadályozza a tej szennyeződését, és legfeljebb +8 °C, legalább +4 °C hőmérsékletűre kell lehűteni. Ha közvetlen értékesítésre szánt, nem hűtött nyers tejről van szó, a fejést követő két órán belül el kell adni a végfelhasználónak. Azt a hűtetlenül közvetlen értékesítésre szánt nyers tejet, amelyet a fejés után két órával nem adtak el a végfelhasználónak, az őstermelőnek azonnal legfeljebb +8 °C, legalább +4 °C hőmérsékletűre kell lehűteni, és a fejéstől számított 24 órán belül eladni.

(13) A (12) bekezdés szerint hűtetlenül közvetlen értékesítésre szánt nyers tej szavatossági ideje a fejéstől számított 12 óra. A (12) bekezdés szerint hűtött nyers tej szavatossági ideje 48 óra a fejéstől számítva.

(14) A nyers tej eladása a végfelhasználónak a tej termelésére szolgáló tenyészetben hűtőberendezéssel ellátott helyiségben történik, amely el van választva attól a tértől, amelyben az állatok tartva vannak. Ha a tejet előállító tenyészet a tejet beszállítja a tej gyűjtésére és feldolgozására jóváhagyott létesítményekbe, a nyers tej értékesítésre szolgáló helyiségnek el kell lenni választva a tej kezelésére szolgáló helyiségtől. Az őstermelő a nyers tej eladásának helyszínén a megfelelő módon, látható helyen ezeket az információkat és adatokat helyezi el:

a) figyelmeztetés a végfelhasználó számára: „Fogyasztás előtt a nyers tejet fel kell forralni. Gyermekek, terhes nők, beteg és idős személye, vagy gyenge immunrendszerű személyek számára közvetlen fogyasztásra nem alkalmas.”, meg kell jelölni a nyers tej fajtáját is,

b) a nyers tej szavatossági idejét, a „felhasználható ...-ig” szavakkal, és a dátum és a nyers tej tárolási követelményeinek felvezetésével,

c) adatokat

1. az őstermelő utónevéről, családnevéről, és címéről, vagy ha az őstermelő természetes személyként egyéni vállalkozó a kereskedelmi nevéről, és a vállalkozás helyéről, ha az őstermelő jogi személy, a kereskedelmi nevéről és az élelmiszeripari vállalat székhelyéről,

2. a tej termelésére szolgáló tenyészet címéről.

(15) Az őstermelő az őstermelés követhetőségét és higiéniáját érintő feljegyzéseken kívül külön írásos feljegyzéseket vezet, amelyekkel igazolja a termelt nyers tej mennyiségét, amely az (1) és (2) bekezdés alapján el volt adva

a) naponta az egyes vevőknek,

b) a naptári év során

(16) A (15) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő legalább a keletkezési évük befejeződése utáni egy évig megőrzi, és igénylés esetén bemutatja az illetékes állat-egészségügyi szervnek.¹⁷⁾

5. §

Tojások kis mennyiségére vonatkozó higiéniai követelmények

(1) Tojás²⁶⁾ kis mennyisége alatt értendő:

a) legfeljebb 60 darab nem osztályozott, az őstermelő által egy hét során egy végfelhasználónak a tojás termelésének helyszínén, vagy a helyi piactéren közvetlenül értékesített tojás,

b) az őstermelő által egy hét során, a helyi kiskereskedelmi létesítménynek beszállított, legfeljebb 350 darab nem osztályozott tojás.

(2) A tojást csak olyan őstermelő árusíthatja, vagy szállíthatja be, aki az emberi fogyasztásra szánt tojás termelésére és a vele kapcsolatos műveletekre, és a tyúktenyészete a tojások kis mennyiségének előállítására külön be van jegyezve.⁶⁾

(3) A bankivatyúk (Gallus gallus) tojásainak mennyiség és súly szerinti osztályozására, és csomagolására külön előírás²⁷⁾ szerinti követelmények vonatkoznak. A tojásokat, amelyeket az őstermelő kis mennyiségben forgalmaz, nem szabad megmosni, semmilyen módon feldolgozni,¹⁰⁾ konzerválni vagy +5 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletre hűteni, és az őstermelés szintjén csak ezeknek a műveleteknek lehet alávetni:

a) a tojás termelése és összegyűjtése az őstermelő helyiségeiben,

b) szállítás az őstermelő helyiségei között, és tárolás a termelés helyszínén, ha ez lényegileg nem változtatja meg a szerkezetüket.

(4) A tyúktojásokra, amelyeket az őstermelő közvetlenül a végfelhasználónak értékesít a termelés helyszínén, vagy piactéren, nem vonatkoznak a külön előírásba²⁸⁾ foglalt feltételek, ha nem voltak osztályozva a minőségük és a súlyuk alapján. A tyúktojást, melyet az őstermelő a végfelhasználónak piactéren értékesít, meg kell jelölni a termelő kódjával, vagy más megjelöléssel, külön előírás²⁷⁾ alapján, ha olyan őstermelőről van szó, aki 50, vagy annál több tojótyúkot tenyészt. A tojást, amelyet 50 tojótyúknál kevesebbet tartó őstermelő állít elő, és értékesít közvetlenül a végfelhasználónak a piactéren, elég a végfelhasználónak való eladás helyén a piactéren megjelölni címkével a (10) bekezdés a) és b) pontjai szerinti adatokkal.

(5) A tojásokat, amelyeket az őstermelő az (1) bekezdés b) pontja szerint helyi kiskereskedelmi létesítménynek szállít be, át kell világítani. A tojásoknak tisztának, és sértetlen héjúnak kell lenniük. Az őstermelő nem árulhat közvetlenül a végfelhasználónak, vagy nem szállíthat be a helyi kiskereskedelmi létesítménynek keltetett tojásokat, sem összetört tojásokat, amelyeknek sérült a héja, és a tojáshéj alatti hártya, így a tartalmuk nem védett, romlott szagú tojásokat, vagy olyan tojásokat, amelyek nem felelnek meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

(6) Az őstermelő a tojás tojótyúk általi tojása után lehetőség szerint minél hamarabb, de legalább naponta egyszer összegyűjti a tojást, és védett környezetben tartja a (7) bekezdés szerint, azon a helyiségen kívül, ahol az állatokat tartják.

(7) Az őstermelő, aki az (1) bekezdés a) pontja szerint közvetlenül a végfelhasználónak értékesíti a tojásokat, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerint a végfelhasználót ellátó kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője köteles

a) a tojást tisztán tartani, szárazon, külső szaghatások nélküli környezetbe tárolni és szállítani, védeni az ütközéstől, és a közvetlen napsugárzástól,

b) állandó hőmérsékleten tárolni és szállítani a tojásokat, amely a legalkalmasabb a higiéniai tulajdonságaik megőrzésére, és amely nem lehet alacsonyabb, mint 5 °C, és magasabb, mint +18 °C; legfeljebb +3 °C eltérés megengedett az állandó hőmérséklettől, a helyes raktározási és forgalmazási gyakorlat betartásával,

c) biztosítani, hogy a szállítóeszközök, csomagolóanyagok és konténerek, amelyeket a tojás szállítására és kezelésére használnak, ne legyenek szennyeződés forrásai, és ha a konténerek többszöri szállításra vannak tervezve, ki legyenek tisztítva, és fertőtlenítve; a tojástartókat nem lehet ismételten használni,

d) Használat után kitisztítani, ha szükséges, akkor fertőtleníteni a kis mennyiségű tojás szállítására használt konténereket és közlekedési eszközöket.

(8) Az (1) bekezdés alapján árult vagy beszállított tojás minimális szavatossági ideje a tojástól számított 28 nap. A tojást a tojástól számított 21 napon belül el kell juttatni a végfelhasználóhoz.

(9) A tojást nem szabad előzetesen fogyasztói csomagolásba csomagolni, beszállítani vagy a végfelhasználónak eladni. Az eladó a végfelhasználó jelenlétében, annak kérésére beleteheti a tojásokat az általa hozott csomagolásba, vagy más száraz, tiszta, és nem használt csomagolásba. A tojásokat nem szabad a végfelhasználónak való eladás előtt lehűteni.

(10) Az árusítás helyén az őstermelő vagy az elárusító a helyi kiskereskedelmi létesítményben, beleértve a piacteret is, függő jelzéssel vagy címkével megjelöli a tojásokat, jól láthatóan és könnyen olvashatóan feltüntetve a végfelhasználó számára az információt arról, hogy nem őstermelésből származó, nem osztályozott tojásokról van szó, és feltünteti

a) az őstermelő család- és utónevét, ha természetes személyről van szó, vagy a kereskedelmi nevét, ha természetes személyként egyéni vállalkozóról van szó, vagy az élelmiszeripari vállalat üzemeltetőjének kereskedelmi nevét, ha az őstermelő jogi személy,

b) az őstermelő regisztrált létesítménynek vagy a bejegyzett tenyészetnek a címét, ahol a tojásokat előállították,

c) a tojások tojótyúk általi tojásának dátumáról vagy időszakáról szóló információkat, és a minimális szavatossági idejük dátumát,

d) a raktározási módon a felhasználónak tett ajánlás formájában, arról, hogy a tojásokat a vásárlás után tárolja hideg helyen.

(11) Az őstermelő a termelés visszakövethetőségét és higiéniáját érintő feljegyzések mellett további írásos feljegyzéseket vezet, amellyel igazolja a tenyésztett tojótyúkok számát, a napi tojástermelést, és külön feljegyzéseket

a) a tojás termelésének helyén közvetlenül értékesített tojások számáról az (1) bekezdés a) pontja alapján, napi bontásban,

b) a piactéren közvetlenül eladott tojások számáról az (1) bekezdés a) pontja alapján, napi bontásban,

c) a tojások vevőinek nevéről, kereskedelmi nevéről, kiskereskedelmi létesítményeik címéről, és az egyes kiskereskedelmi létesítményeknek beszállított tojások számáról az (1) bekezdés b) pontja alapján, heti bontásban.

(12) A végfelhasználókat ellátó kiskereskedelmi létesítmény vezetője, amelybe az (1) bekezdés b) pontja alapján beszállították a tojásokat, a tojás követhetősége érdekében

a) feljegyzéseket vezet minden beszállított tojásmennyiségről, és megőrzi a tojás származásáról szóló iratokat a (10) bekezdés a) és b) pontja alapján,

b) feljegyzi a tojások tojótyúk általi tojásának és minimális szavatossági idejének dátumát a (10) bekezdés c) pontja alapján.

(13) A (11) és (12) bekezdés szerinti feljegyzéseket és irományokat az őstermelő legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő (12) hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.¹⁷⁾

6. §

Kis mennyiségű mézre vonatkozó higiéniai követelmények

(1) Kis mennyiségű emberi fogyasztásra szánt méz

a) olyan mennyiségű saját termelésből származó, a termelő helyiségeiben vagy a helyi piactéren a végfelhasználó számára közvetlenül értékesített méz, amely megfelel a végfelhasználó háztartásában¹⁹⁾ szokásos fogyasztásnak,

b) éves szinten legfeljebb 1 tonna méz, amelyet helyi kiskereskedelmi létesítménynek szállítanak be, akik ezzel a mézzel közvetlenül a végfelhasználót látják el; ehhez a mennyiséghez nem lehet hozzákeverni olyan mézet, amely nem az őstermelő saját termeléséből származik.

(2) Emberi fogyasztásra szánt mézet csak olyan őstermelő szállíthat be, aki a méhészet tulajdonosa, saját helyiségében gyűjti és csomagolja a mézet, és a méz beszállítására vagy közvetlen eladására külön be van jegyezve⁶⁾ a méhészet tulajdonosa állandó lakhelye vagy a méhészet elhelyezése alapján.

(3) A méz nem lehet kitéve közvetlen napsugárzásnak. A végfelhasználónak az eladott vagy beszállított mézet nem forgalmazhatja tovább.

(4) Az őstermelő

a) biztosítja, hogy a méz a kinyerése, tárolása, csomagolása, szállítása és kezelése során védve legyen a szennyeződéstől,

b) a méz nyerésére, beszállítására, szállítására, tárolására és kezelésére csak olyan berendezéseket és csomagolásokat használ, amelyek teljesítik a az élelmiszerrel kapcsolatos helyiségekre és csomagolásokra vonatkozó követelményeket, és nem forrásai a szennyeződésnek,

c) biztosítja, hogy a méz megfeleljen a külön előírás²⁹⁾ szerinti követelményeknek.

(5) Az őstermelő, aki a végfelhasználónak a saját helyiségeiben, vagy a helyi piactéren mézet árusít, a külön előírás¹⁵⁾ szerinti adatokon túl a méz megjelölésekor a végfelhasználó számára felvezeti ezeket az adatokat is:

a) az őstermelő utónevét, családnevét, és címét, vagy ha az őstermelő természetes személyként egyéni vállalkozó a kereskedelmi nevét, és a vállalkozás helyét, ha az őstermelő jogi személy, a kereskedelmi nevét, és az élelmiszeripari vállalat székhelyéről,

b) a méz termelésére szolgáló méhészet létesítmény vagy a tulajdonos címét,

c) a méz eredetének megjelölését,³⁰⁾

d) a csomagolás dátumát.

(6) Az őstermelő írásbeli feljegyzéseket vezet, amelyekkel a tartott méhcsaládok és a termelt méz számát igazolja, és külön feljegyzéseket vezet az évente termelt méz mennyiségétől, amelyet

a) közvetlenül adott el végfelhasználónak

1. saját helyiségeiben,

2. a helyi piactéren.

b) beszállított helyi kiskereskedelmi létesítményeknek, és a kereskedők utónevéről és családnevéről vagy a kereskedelmi nevéről, és címükről vagy székhelyükről.

(7) A helyi kiskereskedelmi létesítmény vezetője, amelyhez a méz beszállításra került, a méz követhetősége céljából a bevételezési dokumentumokban a végfelhasználó tájékoztatásának céljaira az (5) bekezdés alapján adatokat vezet a bevételezésről és a megjelöléséről.

(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő vagy a helyi kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.¹⁷⁾

7. §

Növényi eredetű termékek kis mennyiségének közvetlen értékesítése

(1) Az elsődleges növényi eredetű termékek beszállítása során az őstermelőnek törekedni kell a biztonságra, a minőség és a tápérték megőrzésére.

(2) Kis mennyiségű elsődleges növényi eredetű termék alatt olyan mennyiség értendő, amelyet az őstermelő közvetlenül a végfelhasználónak értékesít, vagy a helyi kiskereskedelmi létesítménybe szállít be, amely közvetlenül végfelhasználót lát el, éves szinten:

a) gabonafélék magvaiból, fajtánként 500 kg-ig,

b) hajdina, cirok, köles és a disznóparéj kultúrfajai fajtánként 500 kg-ig,

c) száraz hüvelyesek 500 kg-ig,

d) olajnövények 500 kg-ig,

e) étkezési burgonya 2000 kg-ig,

f) fejeszöldség 2000 kg-ig,

g) ehető termésű zöldségek, minden fajtából 500 kg-ig,

h) gyökérzöldség, minden fajtából 500 kg-ig,

i) hagymafélék 200 kg-ig,

j) hüvelyesek 150 kg-ig,

k) leveles zöldségek 150 kg-ig,

l) húsos gyümölcsök 2000 kg-ig,

m) csonthéjas gyümölcsök 1000 kg-ig,

n) bogyós gyümölcsök, beleértve az asztali vagy mustnak szánt szőlőt is 250 kg-ig,

o) dió- és mogyorófélék 700 kg, hántolatlanul,

p) gyógynövények 50 kg-ig,

q) termesztett gombák 50 kg-ig.

(3) Az elsődleges növényi eredetű termékek őstermelője nyilvántartást vezet a dátumáról, fajtájáról és mennyiségéről

a) a megtermelt elsődleges növényi eredetű termékeknek,

b) a farmon vagy a helyi piactéren végfelhasználónak közvetlenül értékesített elsődleges növényi eredetű termékekről,

c) a helyi kiskereskedelmi létesítményekbe beszállított elsődleges növényi eredetű termékekről, és a kereskedők nevéről és címéről.

(4) Ha az őstermelő kis mennyiségű gyümölcsöt vagy zöldséget értékesít közvetlenül a végfelhasználónak, vagy beszállít a helyi kiskereskedelmi létesítménynek, köteles biztosítani, hogy a gyümölcs vagy a zöldség legyen

a) egészben,

b) egészséges; nem lehet árusítani vagy beszállítani penészes, vagy másként károsodott gyümölcsöt vagy zöldséget, azzal, hogy nem alkalmas emberi fogyasztásra,

c) tiszta, látható idegen anyagon nélkül,

d) kártevők nélkül,

e) a gyümölcshúsban károkozók által okozott károsodás nélkül,

f) túlzott felületi nedvesség nélkül,

g) idegen szag vagy ízek nélkül.

7a. §

Feldolgozott növényi eredetű termékek kis mennyiségének árusítása végfelhasználónak, vagy helyi kiskereskedelmi létesítménynek

(1) Feldolgozott növényi eredetű termékek kis mennyisége alatt olyan mennyiség értendő, amelyet az őstermelő a saját magángazdaságában állít elő, közvetlenül a végfelhasználónak ad el, vagy beszállít helyi kiskereskedelmi létesítménybe, amely végfelhasználókat lát el, ha éves szinten legfeljebb ekkor mennyiséget állít elő:

a) feldolgozott gyümölcsök 1250 kg nyersanyagtömegig, főként lekvár,^19a) dzsem,^19b) befőtt,^19c)

b) feldolgozott zöldség 1250 kg nyersanyagtömegig, főként rakott zöldség,^19d) sterilizált zöldség,^19e)

c) savanyított káposzta^19d) 500 kg nyersanyagtömegig,

d) termesztett konzervált gomba^19f) 50 kg nyersanyagtömegig,

e) termesztett szárított gomba^19g) 50 kg nyersanyagtömegig,

f) szörpök, gyümölcslevek^19h) és zöldséglevek, 1250 kg nyersanyagtömegig,

g) szárított konyhai fűszernövények 50 kg nyersanyagtömegig,

h) burgonyából és gabonából feldolgozott termékek 400 kg nyersanyagtömegig, főként lángosok, pogácsák, tésztafélék,

i) feldolgozott gyümölcsből vagy zöldségből készült csemegék 100 kg-nyi késztermékig, főként olajnövények szárított, ízesített magvai, gyümölcsteák és gyümölcsecetek 200 literig.

(2) A (4) bekezdés szerinti gyártónak az minősül, aki a saját termelésből származó termékeket feldolgozza, elkészíti belőlük az (1) bekezdés szerinti termékeket, és erre a célra regisztrálva van a helyi élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi felügyeletnél.¹⁹ⁱ⁾

(3) A kis mennyiségű, feldolgozott növényi eredetű termékek gyártója köteles csak olyan nyersanyagokat felhasználni, amelyek megfelelnek az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.^19j)

(4) A kis mennyiségű növényi eredetű termékek gyártója

a) felel a feldolgozott nyersanyagok biztonságáért és minőségéért,

b) egészségügyileg alkalmas; egészségügyi alkalmasságát orvosi igazolással támasztja alá az egészségügyi alkalmasságról,^19k)

c) nyilvántartást vezet a növényi eredetű termékek dátumáról, mennyiségéről, összetételéről, tárolási hőmérsékletéről, a következők szerint:

1. az egész mennyiségről,

2. a végfelhasználóknak vagy a helyi piacon közvetlenül eladott termékekről,

3. a helyi kiskereskedelmi létesítményekbe beszállított termékekről, ezen létesítmények nevéről és címéről.

d) köteles saját elárusítóhelyét megjelölni a családnevével és az utónevével, és regisztrációs számával,

e) köteles a terméket megjelölni a nevével, árával, a termelő családnevével és utónevével, regisztrációs számával, és a termék gyártási évével; kérésre szóbeli információt ad a további adatokról.

8. §

Tej és tejtermékek beszállítása kiskereskedelmi létesítményből, melynek ez csak mellékes, helyi és korlátozott tevékenysége, más kiskereskedelmi létesítménybe

(1) Tej és tejtermékek beszállítása a kiskereskedelmi létesítmény, beleértve a tej termelésére szolgáló tenyészeten belüli kiskereskedelmi létesítményt²⁰⁾ is, helyi tevékenységének minősül, ha a tej kezelésével kapcsolatos tevékenységeket vagy a feldolgozását és a tárolását a 9. és 10. § szerint végzi, és ezt a tejet és tejtermékeket más kiskereskedelmi létesítménynek szállítja be, amelyek tőle legfeljebb kétórányi útra vannak, a szállítás higiéniai követelményeinek betartásával.

(2) Tej és tejtermékek beszállítását más kiskereskedelmi létesítményeknek csak olyan kiskereskedelmi létesítmény végezheti, amely

a) állandó létesítményként lett létrehozva,³¹⁾ kivéve az élelmiszer árusítására szolgáló sátrakat, mozgóboltokat külön előírás szerint,⁵⁾

b) betartja a 9. és 10. § szerinti követelményeket,

c) erre a tevékenységre be van jegyezte,³²⁾

d) az állatorvosi felügyelet irataival¹⁷⁾ igazolja a mennyiségek és a feltételek betartását az (1) bekezdés és a 9. és 10. § szerint.

(3) Más kiskereskedelmi létesítmények, akiknek a tej vagy a tejtermékek beszállításra kerülnek az (1) bekezdés és a 9. és 10. § szerint, a tejet és a tejtermékeket csak a végfelhasználó számára hozhatják forgalomba.

9. §

Nyers tej és az abból készült tejtermékek beszállítása más kiskereskedelmi létesítményeknek

Ha a kiskereskedelmi létesítmény más, a tőle a 8. § (1) bekezdése szerinti távolságban levő kiskereskedelmi létesítményeknek szállít be tejiparilag nem kezelt tehéntejet, kecsketejet vagy juhtejet, amely saját tenyésztésű állataitól származik, és teljesít minden higiéniai követelményt, és a nyers tejre vonatkozó kritériumot külön előírás szerint,³³⁾ vagy az ebből a tejből készült termékek

a) mellékes tevékenységnek számítanak, ha

1. a kiskereskedelmi létesítmény naponta legfeljebb 500 liter tehéntejet, 250 liter juhtejet, vagy 100 liter kecsketejet dolgoz fel,

2. más kiskereskedelmi létesítményeknek csak olyan mennyiségű tejet vagy belőle készült tejterméket értékesít, amely nem haladja meg a heti tejtermelés összmennyiségének 35%-át, és a belőle készült tejtermékek 35%-át,

b) korlátozott tevékenységnek, , ha más kiskereskedelmi létesítmények a tejet kizárólag végfelhasználónak árusítják vagy szállítják be, és

1. a nyers tej eladása során,¹⁸⁾ a megjelölésre vonatkozó külön előírásokon túl¹⁵⁾ a végfelhasználó számára látható helyen és jól olvasható formában figyelmeztetést helyeznek el: „Nyers tej – fogyasztás előtt fel kell forralni. A nyers tej nem alkalmas arra, hogy gyerekek, terhes nők, beteg vagy idős személyek, vagy legyengült immunrendszerű személyek fogyasszák.”, a nyers tej fajtájának megjelölésével,

2. a nyers tejből készült termékek eladása során¹⁸⁾ a megjelölésre vonatkozó külön előírásokon túl¹⁵⁾ ezeket a termékeket az alábbi szavakkal is megjelölik: „Nyers tejből készült”, felvezetve a tej fajtáját, ha olyan nyers tejből készült termékről van szó, amelynek gyártási folyamata nem tartalmaz hőkezelést külön előírás³⁴⁾ alapján, sem semmilyen fizikai vagy kémiai kezelést, amelynek hasonló hatása lenne, vagy

3. közétkeztetési intézmények, közös étkeztetési intézmények, amelyek munkahelyeken³⁵⁾ nyújtanak étkeztetési szolgáltatásokat, kivéve azokat a létesítményeket, amelyek iskolákban, óvodákban, szociális intézményekben, egészségügyi intézményekben, gyermekotthonokban, és üdülőhelyeken biztosítanak étkeztetési szolgáltatásokat, és a felhasznált nyers tejet és az ezekből készült termékeket a saját létesítményükben, csak hőkezelt, közvetlenül a végfelhasználónak szánt ételek elkészítésére használnak.

10. §

Hőkezelt tej és az ebből készült tejtermékek beszállítása más kiskereskedelmi létesítményeknek

(1) Ha a kiskereskedelmi létesítmény a 9. § alapján más kiskereskedelmi létesítményeknek szállít be hőkezelt tejet,³⁴⁾vagy hőkezelt tejből készült tejtermékeket, ez a tevékenység

a) mellékes tevékenység, ha teljesülnek a 9. § a) pontja szerinti feltételek, és

b) korlátozott tevékenység, ha a más kiskereskedelmi létesítmény

1. ezt a tejet vagy tejterméket csak közvetlenül a végfelhasználónak adja el, vagy

2. közétkeztetési intézmény vagy közös étkeztetési létesítmény, amely a beszállított tejet vagy tejterméket a saját létesítményben, csak a végfelhasználónak szánt ételek készítésére használja fel.

(2) A nyers tej hőkezelése során a kiskereskedelmi létesítmény (1) bekezdés szerinti üzemeltetője, aki feldolgozza a saját állataitól származó nyers tejet, köteles betartani a külön előírás³⁴⁾ szerinti rendelkezéseket.

11. §

Az élelmiszeripari üzem üzemeltetője, aki a saját kiskereskedelmi tevékenysége keretében tejet dolgoz fel vagy csomagol, és tejtermékeket készít, olyan tejből, amelyeket nem a saját tenyésztésében levő állatoktól származnak, és közvetlenül a végfelhasználónak adja el, vagy más kiskereskedelmi létesítményeknek, az összes, külön előírás³⁶⁾ szerinti követelményt köteles betartani.

12. §

Záró rendelkezések

E kormányrendelet által végrehajtódnak az Európai Unió mellékletben felsorolt jogi kötelezettségei.

13. §

Ez a kormányrendelet az Európai Unió műszaki normákra és műszaki előírásokra vonatkozó jogi kötelezettségeivel összhangban volt elfogadva.³⁷⁾

14. §

Megszüntető rendelkezések

Megszűnik a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 352/2009 sz. rendelete, amely elrendeli az állati eredetű elsődleges termékekre, baromfihús, házinyúlhús, szabadon élő vadak és a belőlük származó vadhús kis mennyiségének közvetlen eladására és beszállítására vonatkozó higiéniai előírásokat.

15. §

Hatályosság

Ez a kormányrendelet 2011. november 1-jén lép hatályba.

Iveta Radičová s.k.

1) Az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 1. cikk (3) bekezdés, a hatályos változatban (HL L 13. fejezet 34. kötet).

Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, 1. cikk, (4) bekezdés és (4) bekezdés b) betű ii) pont a hatályos változatban (HL L 3. fejezet 45. kötet).

2) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény az állat-egészségügyi ellátásról 40. § (3) bekezdés b) pont.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 152/1995. sz., többször módosított törvénye az élelmiszerekről, 6. §.

3) A Tt. 178/1998 sz. törvény a termékek és szolgáltatások piactéren történő árusításáról és a Tt. 455/1991 sz. törvény a kisvállalkozásról (kisvállalkozói törvény) módosításáról a Tt. 524/2005 sz. törvény által 2. § (1) bekezdés a) pont.

4) A többször módosított Tt. 355/2007 sz. törvény a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és egyéb törvények módosításáról 26. § (1) bekezdés.

5) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2006. április 12-én kelt, 28167/2007-OL sz. rendelete, a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének fejezete, mellyel kihirdettetik a közvetlen fogyasztásra szánt, kis mennyiségű hagyományos élelmiszer gyártásának és eladásának néhány külön követelményét, és az élelmiszeripari létesítmények szerkezeti, berendezési és felszerelési követelményeire vonatkozó követelményeket (kihirdetve Tt. 4/2008 sz. alatt), 14 § b)-d) pontok

6) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 40. § (3) bekezdés b) pont.

7) A Bizottság 2065/2001/EK rendelete a fogyasztóknak a halászati és akvakultúra-termékekről történő tájékoztatása tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról, 7. cikk, a hatályos formában (HL L 4. fejezet 5. kötet).

8) A 852/2004/EK rendelete I. melléklet A. I rész, 1 pont a hatályos változatban (HL L 13. fejezet, 34. kötet).

9) A Szlovák Köztársaság Tt. 303/2003 sz. rendelete, amely megállapítja az akvakultúrából származó állatok és a belőlük származó termékek forgalmazásának követelményeit, 2. § d) pont.

10) A 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés m) pont.

11) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 22. §

12) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 315/2003 sz. rendelete, amely meghatározza az állatok védelmének követelményeit levágásuk vagy elpusztításuk során, a Szlovák Köztársaság Kormányának 497/2003 sz. rendelete által módosítva.

13) Az Európai Bizottság 852/2004 sz. rendelete 2. cikk (1) bekezdés i) betű a hatályos formában.

14) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) a hatályos változatban (HL L 300, 2009.11.14.)

15) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2004. április 28-án kelt, 1187/2004-100 sz. rendelete, mellyel kihirdettetik a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének élelmiszerek megjelölésére vonatkozó fejezete (kihirdetve Tt. 265/2004 sz.).

16) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról, 18. cikk a hatályos változatban (HL L 15. fejezet 6. kötet).

A 853/2004/EK rendelet I. melléklete A III rész 7. és 8. pont.

17) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 4. § (1) bekezdés.

18) A 853/2004/EK rendelet, I. melléklet 4.1. pont a hatályos változatban.

19) A Polgári Törvénykönyv 115. §.

19a) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 132/2014 sz. rendelete a gyümölcs, zöldség, ehető gombák, olajnövények, száraz héjas gyümölcsök, burgonya feldolgozásáról, és a belőlük készült termékekről 2. § c) pont.

19b) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 44/2012 sz rendelete a gyümölcsdzsemekről, gyümölcskocsonyákról, marmeládékról és édesített gesztenyepüréről 2. § f) pont.

19c) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § e) pont.

19d) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § i) pont.

19e) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § j) pont.

19f) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § q) pont.

19g) A Tt. 132/2014 sz rendelet 2. § p) pont.

19h) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Tt. 292/2013 sz. rendelete a gyümölcslevekről és hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről, 2. § e) pont.

19i) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 152/1995 sz. törvénye 6. §.

19j) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 152/1995 sz. törvénye 3. § (3) bekezdés.

19k) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 152/1995 sz. törvénye 4. § (3) bekezdés.

20) A 853/2004/EK rendelet, I. melléklet 4.2. pont.

21) A Szlovák Köztársaság Kormányának többször módosított Tt. 320/2003 sz. rendelete egyes anyagok és maradványaik monitorozásáról az élő állatokban és az állati eredetű termékekben 2. § a) pont.

22) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 320/2003 sz. rendelete 2. § b) pont.

23) A Tt. 140/1998 sz. törvény a gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, a többször módosított Tt. 455/1991 sz. törvény a vállalkozásról (vállalkozói törvény) és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított Tt. 220/1996 sz. törvény a reklámról módosításáról és kiegészítéséről 49. § (5) bekezdés.

24) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 280/2003 sz. rendelete az egészségi problémákról, amelyek szarvasmarhát és sertést fertőzhetnek a Szlovák Köztársaság Kormánya 487/2003 sz. rendelete által módosítva 2. § (1) bekezdés d), f) és i) pont.

25) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 47/2005 sz. rendelete az állatok egészsége iránti követelményekről a juhok és a kecskék áthelyezésekor a tagállami kereskedés során a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 208/2006 sz. rendelete által módosítva 2. § (1) bekezdés d) és e) pont.

26) A 853/2004/EK rendelet I. melléklet 5.1. pont a hatályos formában.

27) Az 1234/2007/EK rendelet a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről, („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) XIV. melléklet a hatályos változatban (HL L 299, 2007.11.16.).

Az Európai Bizottság 589/2008/EK rendelete (2008. június 23.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tojás forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 163, 2008.6.24.).

28) Az 1234/2007/EK XIV. melléklet A betű III bekezdés a hatályos formában.

29) A Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 1188/2004-100 sz., 2004. április 28-án kelt közös rendelete, amely kihirdeti a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének mézre vonatkozó fejezetét (kihirdetve Tt. 326/2004 sz. alatt)

30) Az 1234/2007/EK rendelet III. sz. melléklet, 8 rész.

31) A 28167/2007-OL sz. rendelet (kihirdetve Tt. 4/2008 sz. alatt) 10. § (1) bekezdés.

32) A többször módosított Tt. 39/2007 sz. törvény 40. § (3) bekezdés e) betű 2. pont.

33) A 853/2004/EK sz. rendelet III. melléklet IX rész a hatályos változatban.

34) A 853/2004/EK sz. rendelet III. melléklet IX rész II. fejezet a hatályos változatban.

35) A többször módosított Tt. 355/2007 sz. törvény 26. § (1) bekezdés.

36) A 853/2004/EK sz. rendelet a hatályos változatban.

A Tt. 39/2007. sz. többször módosított törvénye.

37) Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról a hatályos változatban (HL különkiadás 3. fejezet 20. kötet).

A Tt. 360/2011 sz. kormányrendelet melléklete

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT KÖTELEZŐ EREJŰ JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

1. Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL különkiadás, 13. fejezet 34. kötet), módosítva

- a Bizottság 1019/2008/EK rendeletével (2008. október 17.) (HL L 277, 2008.10.18.)

- az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendeletével (2009. március 11.) (HL L 87, 2009.3.31).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL különkiadás, 3. fejezet 45. kötet), módosítva

- a Bizottság 2074/2005/EK rendeletével (2005. december 5.) (HL L 338, 2005.12.22.),

- a Bizottság 2076/2005/EK rendeletével (2005. december 5.) (HL L 338, 2005.12.22.),

- a Bizottság 1662/2006/EK rendeletével (2006. november 6.) (HL L 320, 2006.11.18.),

- a Tanács 1791/2006/EK rendeletével (2006. november 20.) (HL L 363, 2006.12.20.),

- a Bizottság 1243/2007/EK rendeletével (2007. október 24.) (HL L 281, 2007.10.25.),

- a Bizottság 1020/2008/EK rendeletével (2008. október 17.) (HL L 277, 2008.10.18),

- az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendeletével (2009. március 11.) (HL L 87, 2009.3.31.),

- a Bizottság 1161/2009/EK rendeletével (2009. november 30.) (HL L 314, 2009.12.1.),

- a Bizottság 558/2010/EU rendeletével (2010. június 24.) (HL L 159, 2010.6.25.),

- a Bizottság 150/2011/EU rendeletével (2011. február 18.) (HL L 46, 2011.2.19.).

Časová verzia účinná od 1. marca 2016

360/2011 Z. z.

Nariadenie vlády Slovenskej republiky

z 19. októbra 2011,

KTORÝM SA USTANOVUJÚ HYGIENICKÉ POŽIADAVKY NA PRIAMY PREDAJ A DODÁVANIE MALÉHO MNOŽSTVA PRVOTNÝCH PRODUKTOV RASTLINNÉHO A ŽIVOČÍŠNEHO PÔVODU A DODÁVANIE MLIEKA A MLIEČNYCH VÝROBKOV KONEČNÉMU SPOTREBITEĽOVI A INÝM MALOOBCHODNÝM PREVÁDZKARNIAM

Zmena:

100/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. marca 2016

Vláda Slovenskej republiky podľa § 2 ods. 1 písm. k) zákona č. 19/2002 Z. z., ktorým sa ustanovujú podmienky vydávania aproximačných nariadení vlády Slovenskej republiky v znení zákona č. 207/2002 Z. z. nariaďuje:

§ 1

Predmet úpravy

Toto nariadenie vlády podľa osobitných predpisov¹⁾ ustanovuje

a) hygienické požiadavky na priamy predaj a dodávanie malého množstva prvotných produktov prvovýrobcami konečnému spotrebiteľovi alebo miestnej maloobchodnej prevádzkarni, ktorá priamo zásobuje konečných spotrebiteľov, a upravuje povinnosti prvovýrobcu a povinnosti fyzickej osoby – podnikateľa alebo právnickej osoby, ktorá je prevádzkovateľom miestnej maloobchodnej prevádzkarne,

b) dodávanie mlieka a mliečnych výrobkov z maloobchodnej prevádzkarne iným maloobchodným prevádzkarniam, ktoré sa považuje len za okrajovú, miestnu a obmedzenú činnosť danej maloobchodnej prevádzkarne.

§ 2

Všeobecné hygienické požiadavky na malé množstvá prvotných produktov

(1) Malé množstvá prvotných produktov

a) musia pochádzať z vlastnej produkcie, chovu, výlovu, farmy alebo činnosti prvovýrobcu, ktorý je na vykonávanie činností ustanovených týmto nariadením vlády osobitne zaregistrovaný,²⁾

b) možno dodávať len priamo konečnému spotrebiteľovi alebo miestnej maloobchodnej prevádzkarni podľa odsekov 2 a 3.

(2) Na účely tohto nariadenia vlády je miestnou maloobchodnou prevádzkarňou vhodne vybavená maloobchodná predajňa potravín, vhodne vybavené trhové miesto³⁾ alebo maloobchodné zariadenie spoločného stravovania⁴⁾ okrem supermarketov, distribučných centier, veľkoobchodných predajní a distribučných koncoviek, podomového, zásielkového, internetového alebo iného sprostredkovateľského predaja, v ktorej sa manipuluje s potravinami, ktoré sa skladujú v mieste ich predaja alebo dodávky konečnému spotrebiteľovi alebo ich spracúva a pripravuje a podáva z nich pokrmy konečnému spotrebiteľovi.

(3) Malé množstvá prvotných produktov živočíšneho pôvodu, ktorými sú produkty akvakultúry (ďalej len „ryby“), surové mlieko, vajcia a včelí med, možno dodávať len miestnej maloobchodnej prevádzkarni okrem stánkov a stanov na krátkodobý predaj potravín, pojazdných predajných vozidiel na ambulantný predaj podľa osobitných predpisov,⁵⁾ ktorá je vzdialená najviac dve hodiny cesty, za dodržania hygienických podmienok prepravy od územného obvodu kraja, v ktorom má sídlo príslušná regionálna veterinárna a potravinová správa, ktorá zaregistrovala⁶⁾ prvovýrobcu.

(4) Miestna maloobchodná prevádzkareň nesmie ďalej dodávať malé množstvá prvotných produktov iným prevádzkarniam ani ich umiestňovať na trh inou formou, ako je priamy predaj konečnému spotrebiteľovi alebo podávanie pokrmov z nich pripravených konečnému spotrebiteľovi na mieste v maloobchodnej prevádzkarni. Konečný spotrebiteľ môže takto nakúpené potraviny použiť len na domácu spotrebu.

§ 3

Hygienické požiadavky na malé množstvá rýb

(1) Malým množstvom rýb podľa tohto nariadenia vlády sú ryby v živom stave alebo zabité nespracované čerstvé ryby vcelku alebo upravené podľa odseku 3, ktorých

a) hodnota pri každom priamom nákupe konečným spotrebiteľom od prvovýrobcu nepresiahne 20 eur,⁷⁾

b) celková dodávka prvovýrobcu miestnym maloobchodným prevádzkarniam nesmie prekročiť 100 kg týždenne.

(2) Ryby môže dodávať prvovýrobca, ktorý vykonáva prvovýrobu rýb určených na ľudskú spotrebu a s prvovýrobou spojené operácie podľa osobitných predpisov⁸⁾ na farmách akvakultúr,⁹⁾ ktoré sú osobitne zaregistrované⁶⁾ na priame dodávanie malých množstiev prvotných produktov rybolovu určených na ľudskú spotrebu.

(3) Ryby dodávané podľa odseku 1 môže prvovýrobca na stupni prvovýroby podrobiť len týmto operáciám:

a) zabitiu a vykrveniu,

b) vypitvaniu, odstráneniu hlavy alebo odstráneniu plutiev,

c) chladeniu a zmrazeniu,

d) vloženiu rýb na žiadosť kupujúceho konečného spotrebiteľa a v jeho prítomnosti do čistého obalu alebo uloženiu zabitých alebo upravených rýb do čistého kontajnera na prepravu a ďalšiu manipuláciu alebo na predaj.

(4) Prvovýrobca nesmie na stupni prvovýroby dodávané ryby krájať, filetovať, vykosťovať, sťahovať z kože, rezať, akýmkoľvek spôsobom spracúvať,¹⁰⁾ baliť ich do vákua alebo modifikovanej atmosféry a vykonávať operácie, pri ktorých môže dôjsť ku kontaminácii a môžu byť zavedené nové nebezpečenstvá okrem operácií uvedených v odseku 3.

(5) Prvovýrobca, ktorý priamo predáva alebo dodáva ryby v živom stave, alebo prevádzkovateľ miestnej maloobchodnej prevádzkarne, ktorý zásobuje rybami v živom stave konečného spotrebiteľa, musí

a) držať, uchovávať a prepravovať ryby v živom stave pri takej teplote a takým spôsobom, ktoré nemajú nepriaznivý vplyv na bezpečnosť alebo životaschopnosť rýb,

b) dodržiavať požiadavky na ochranu zvierat.¹¹⁾

(6) Prvovýrobca alebo prevádzkovateľ miestnej maloobchodnej prevádzkarne, ktorý zásobuje konečného spotrebiteľa zabitými rybami, musí pri zabíjaní rýb dodržiavať požiadavky na ochranu zvierat.¹²⁾

(7) Prvovýrobca, ktorý dodáva zabité ryby alebo nimi priamo zásobuje konečného spotrebiteľa a vykonáva úpravu rýb vrátane vypitvania, odstránenia hlavy alebo plutiev podľa odseku 3, musí

a) vykonávať úpravu rýb hygienickým spôsobom, čo najskôr po zabití a ihneď ryby dôkladne umyť pitnou vodou, alebo ak ide o zabité ryby, pri ktorých nedošlo k porušeniu povrchu tela, čistou vodou;¹³⁾ zabité ryby možno dodávať aj nevypitvané, ak bezprostredne po zabití rýb za prítomnosti kupujúceho konečného spotrebiteľa nasleduje ich priamy predaj,

b) zabezpečiť, aby boli ryby počas uchovávania, prepravy a manipulácie chránené pred kontamináciou, kazením sa, rozkladom, znečistením, slnečným žiarením alebo inými zdrojmi tepla, odpadovou vodou, výfukovými plynmi, olejmi, pesticídmi alebo inými kontaminujúcimi škodlivými látkami alebo vplyvmi, ktoré nepriaznivo ovplyvňujú bezpečnosť potravín,

c) používať na dodávanie, prepravu, uchovávanie a manipuláciu so zabitými alebo upravenými rybami čisté kontajnery, vybavenie a dopravné prostriedky a po každom použití ich vyčistiť, a ak je to potrebné, vydezinfikovať,

d) ak sa ihneď po zabití neuskutoční predaj konečnému spotrebiteľovi, čo najskôr umiestniť zabité ryby alebo ryby upravené podľa odseku 3 písm. b) do chráneného prostredia a uchovávať ich zmrazené alebo vychladené pri teplote, ktorá sa približuje teplote topenia ľadu najviac +2 °C; ak sa čerstvé ryby uchovávajú zaľadované, musí sa zabezpečiť, aby voda z topiaceho sa ľadu odtekala,

e) zabezpečiť, aby obalový materiál vrátane kontajnerov na prepravu a manipuláciu s rybami nebol zdrojom kontaminácie, a ak sú prepravné kontajnery určené na opakované používanie, zabezpečiť, aby boli čistiteľné a dezinfikovateľné,

f) zabezpečiť vlastnou kontrolou, aby dodávané alebo priamo predávané ryby mali vzhľad, vôňu a konzistenciu čerstvých rýb bez viditeľných odchýlok,

g) nakladať s vnútornosťami alebo s odstránenými časťami, ktoré nie sú určené na ľudskú spotrebu, podľa požiadaviek na nakladanie s vedľajšími živočíšnymi produktmi.¹⁴⁾

(8) V dokladoch o rybách dodaných do miestnej maloobchodnej prevádzkarne a v označení rýb pre konečného spotrebiteľa podľa osobitného predpisu¹⁵⁾ sa v záujme vysledovateľnosti rýb musia uviesť tieto údaje o ich pôvode:

a) meno, priezvisko a bydlisko prvovýrobcu alebo obchodné meno a miesto podnikania, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je fyzickou osobou – podnikateľom, alebo obchodné meno a sídlo prevádzkovateľa potravinárskeho podniku, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je právnickou osobou,

b) adresa farmy, na ktorej boli ryby vyprodukované.

(9) Prvovýrobca vedie okrem záznamov podľa osobitných predpisov,¹⁶⁾ ktoré sa týkajú vysledovateľnosti a hygieny prvovýroby, osobitné písomné záznamy, ktorými preukazuje celkové množstvo rýb chovaných na farme, a osobitné záznamy o

a) množstve a hodnote rýb, ktoré priamo predal konečným spotrebiteľom podľa odseku 1 písm. a) počas každého týždňa a počas kalendárneho roka,

b) názvoch a adresách miestnych maloobchodných prevádzkarní a o množstve rýb, ktoré im dodal podľa odseku 1 písm. b) počas každého týždňa a počas kalendárneho roka.

(10) Doklady a záznamy podľa odsekov 8 a 9 uchováva prvovýrobca najmenej jeden rok po skončení kalendárneho roka, v ktorom boli vyhotovené, a na základe žiadosti ich sprístupní príslušnému orgánu veterinárnej správy.¹⁷⁾

§ 4

Hygienické požiadavky na malé množstvá surového mlieka

(1) Malým množstvom surového mlieka¹⁸⁾ je také množstvo surového kravského mlieka, surového ovčieho mlieka alebo surového kozieho mlieka, ktoré zodpovedá obvyklej dennej spotrebe tohto mlieka v domácnosti¹⁹⁾ konečného spotrebiteľa.

(2) Surové mlieko môže prvovýrobca predávať len

a) v osobitne zaregistrovanom⁶⁾ chove na produkciu mlieka,²⁰⁾ v ktorom bolo surové mlieko získané z vlastnej produkcie,

b) priamo konečnému spotrebiteľovi,

c) ak má pridelenú kvótu, pokiaľ ide o predaj malého množstva surového kravského mlieka.

(3) Surové mlieko možno v chove na produkciu mlieka na stupni prvovýroby podrobiť len týmto operáciám, ktoré podstatne nemenia jeho povahu:

a) manipulácii so surovým mliekom po nadojení,

b) chladeniu a skladovaniu.

(4) Prvovýrobca nesmie na stupni prvovýroby predávané surové mlieko

a) žiadnym spôsobom spracúvať,¹⁰⁾ oddeľovať od neho alebo pridávať k nemu akékoľvek zložky, odstreďovať ho alebo vykonávať také činnosti, ktoré ho podstatne menia,

b) baliť vopred do spotrebiteľských obalov.

(5) Surové mlieko musí pochádzať od zvierat,

a) ktoré neprejavujú žiadne príznaky infekčných chorôb prenosných mliekom na ľudí,

b) ktoré sú v dobrom zdravotnom stave, neprejavujú žiadne príznaky chorôb, ktoré môžu mať za následok kontamináciu mlieka, a najmä netrpia žiadnymi infekciami pohlavného ústrojenstva s výtokom, enteritídou s hnačkou a horúčkou alebo rozpoznateľným zápalom vemena,

c) ktoré nemajú žiadne poranenie vemena, ktoré by mohlo ovplyvniť mlieko,

d) ktorým neboli podané žiadne nepovolené látky alebo nepovolené lieky²¹⁾ alebo ktoré neboli podrobené nelegálnemu ošetreniu,²²⁾

e) pri ktorých boli po podaní povolených liekov alebo látok dodržané predpísané ochranné lehoty.²³⁾

(6) Surové mlieko musí pochádzať od

a) kráv, ktoré patria do stáda bez brucelózy alebo úradne bez brucelózy, a stáda, ktoré je úradne bez tuberkulózy,²⁴⁾

b) oviec alebo kôz, ktoré patria do chovu bez brucelózy alebo úradne bez brucelózy,²⁵⁾ a ak sa kozy držia spolu s kravami, musia byť tieto kozy prehliadané a testované na tuberkulózu.

(7) Surové mlieko, ktoré nespĺňa požiadavky podľa odsekov 5 a 6, sa nesmie použiť na ľudskú spotrebu.

(8) Dojacie zariadenia a priestory, v ktorých sa surové mlieko skladuje, manipuluje sa s ním alebo v ktorom sa chladí, musia byť umiestnené a skonštruované tak, aby sa obmedzilo riziko kontaminácie surového mlieka. Priestory na skladovanie surového mlieka musia byť chránené proti škodcom a musia byť oddelené od priestorov, kde sú ustajnené zvieratá.

(9) Povrchy zariadení a vybavenia, ktoré prichádzajú do styku so surovým mliekom, musia byť ľahko čistiteľné a dezinfikovateľné a musia byť udržiavané v dobrom technickom a hygienickom stave. Povrchy zariadení a vybavenia, ktoré prichádzajú do styku so surovým mliekom, musia byť vyrobené z hladkých, umývateľných a netoxických materiálov a po použití sa musia vyčistiť a vydezinfikovať.

(10) Dojenie sa vykonáva hygienickým spôsobom a najmä sa zabezpečí, aby

a) boli struky, vemeno a priľahlé časti pred začatím dojenia čisté,

b) dojič vizuálne skontroloval, či surové mlieko nevykazuje organoleptické a fyzikálno-chemické odchýlky,

c) sa surové mlieko od zvierat, ktoré vykazujú klinické príznaky chorôb vemena, a surové mlieko, ktoré vykazuje odchýlky podľa písmena b), nepoužilo na ľudskú spotrebu,

d) sa mledzivo dojilo a skladovalo oddelene a nemiešalo sa so surovým mliekom.

(11) Osoby, ktoré vykonávajú dojenie alebo manipulujú so surovým mliekom, musia nosiť čistý odev, dodržiavajú vysoký stupeň osobnej čistoty a v blízkosti miesta dojenia musia mať k dispozícii vhodné zariadenia na umývanie rúk a predlaktia.

(12) Surové mlieko sa ihneď po nadojení umiestni na čisté miesto, ktoré je skonštruované a vybavené tak, aby sa zabránilo jeho kontaminácii, a schladí sa na teplotu najviac +8 °C a najmenej +4 °C. Ak ide o surové mlieko určené na priamy predaj nevychladené, musí sa do dvoch hodín od nadojenia predať konečnému spotrebiteľovi. Surové mlieko určené na priamy predaj nevychladené, ktoré sa do dvoch hodín po nadojení nepredalo konečnému spotrebiteľovi, prvovýrobca ihneď schladí na teplotu najviac +8 °C a najmenej +4 °C a predá do 24 hodín od nadojenia.

(13) Dátum spotreby surového mlieka určeného na priamy predaj nevychladené podľa odseku 12 je najviac 24 hodín od nadojenia. Dátum spotreby schladeného surového mlieka podľa odseku 12 je najviac 48 hodín od nadojenia.

(14) Priamy predaj surového mlieka konečnému spotrebiteľovi v chove na produkciu mlieka sa uskutočňuje v miestnosti oddelenej od priestorov, v ktorých sú ustajnené zvieratá, a vybavenej chladiacim zariadením. Ak chov na produkciu mlieka dodáva mlieko aj do schválených prevádzkarní na zber alebo spracovanie mlieka, musí byť miestnosť na priamy predaj surového mlieka oddelená od mliečnice. Prvovýrobca vhodným spôsobom na viditeľnom mieste v mieste predaja surového mlieka umiestni tieto informácie a údaje:

a) upozornenie pre konečného spotrebiteľa: „Pred konzumáciou je potrebné surové mlieko prevariť. Nie je vhodné na priamu konzumáciu pre deti, gravidné ženy, choré a staré osoby alebo osoby s oslabenou imunitou.“ s uvedením druhu surového mlieka,

b) dátum spotreby surového mlieka so slovami „spotrebujte do“ a s uvedením dátumu a podmienok skladovania surového mlieka,

c) údaje o

1. mene, priezvisku a adrese prvovýrobcu alebo o obchodnom mene a mieste podnikania, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je fyzickou osobou – podnikateľom, alebo o obchodnom mene a sídle prevádzkovateľa potravinárskeho podniku, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je právnickou osobou,

2. adrese chovu na produkciu mlieka.

(15) Prvovýrobca vedie okrem záznamov, ktoré sa týkajú vysledovateľnosti a hygieny prvovýroby, osobitné písomné záznamy, ktorými preukazuje celkové množstvo získaného surového mlieka, ktoré bolo predané podľa odsekov 1 a 2

a) počas každého dňa jednotlivým kupujúcim,

b) počas kalendárneho roka.

(16) Záznamy podľa odseku 15 uchováva prvovýrobca najmenej jeden rok po skončení kalendárneho roka, v ktorom boli vyhotovené, a na základe žiadosti ich sprístupní príslušnému orgánu veterinárnej správy.¹⁷⁾

§ 5

Hygienické požiadavky na malé množstvá vajec

(1) Malým množstvom vajec²⁶⁾ je

a) najviac 60 ks netriedených vajec priamo predaných prvovýrobcom jednému konečnému spotrebiteľovi v mieste produkcie vajec, na miestnom trhovom mieste počas jedného týždňa,

b) najviac 350 ks netriedených vajec celkovo dodaných prvovýrobcom miestnym maloobchodným prevádzkarniam počas jedného týždňa.

(2) Vajcia môže priamo predávať alebo dodávať len prvovýrobca, ktorý vykonáva prvovýrobu vajec určených na ľudskú spotrebu a s ňou spojené operácie a ktorého chov nosníc je na dodávanie malých množstiev vajec osobitne zaregistrovaný.⁶⁾

(3) Na triedenie slepačích vajec znesených nosnicami druhu Gallus gallus podľa kvality a hmotnosti a na balenie vajec sa vzťahujú požiadavky podľa osobitných predpisov.²⁷⁾ Vajcia, ktoré prvovýrobca uvádza na trh v malých množstvách, sa nesmú umývať, žiadnym spôsobom spracúvať,¹⁰⁾ konzervovať alebo chladiť na teplotu nižšiu ako +5 °C a môžu byť na úrovni prvovýroby podrobené len týmto operáciám:

a) produkcii a zberu vajec v priestoroch prvovýrobcu,

b) preprave medzi budovami prvovýrobcu a skladovaniu vajec v mieste produkcie, ak ich to podstatne nemení.

(4) Na slepačie vajcia, ktoré predáva prvovýrobca priamo konečnému spotrebiteľovi v mieste produkcie alebo na trhovom mieste, sa nevzťahujú podmienky ustanovené osobitnými predpismi,²⁸⁾ ak neboli triedené podľa kvality a hmotnosti. Slepačie vajcia, ktoré predáva prvovýrobca konečnému spotrebiteľovi na trhovom mieste, sa označia kódom výrobcu alebo iným označením podľa osobitného predpisu,²⁷⁾ ak ide o prvovýrobcu, ktorý chová 50 alebo viac nosníc. Slepačie vajcia, ktoré predáva konečnému spotrebiteľovi na trhovom mieste prvovýrobca, ktorý chová menej ako 50 nosníc, stačí v mieste predaja konečnému spotrebiteľovi na trhovom mieste označiť štítkom alebo výveskou s uvedením údajov o pôvode podľa odseku 10 písm. a) a b).

(5) Vajcia, ktoré dodávajú prvovýrobcovia miestnym maloobchodným prevádzkarniam podľa odseku 1 písm. b), musia byť presvietené. Vajcia musia byť čisté a s nepoškodenou škrupinou. Prvovýrobca nesmie priamo predávať konečnému spotrebiteľovi ani dodávať maloobchodnej prevádzkarni inkubované vajcia ani rozbité vajcia, ktoré majú rozbitú škrupinu a porušené podškrupinové blany, následkom čoho je nechránený ich obsah, vajcia s cudzím zápachom alebo vajcia, ktoré nezodpovedajú požiadavkám na bezpečnosť potravín.

(6) Prvovýrobca čo najskôr po znáške vajec, najmenej však raz denne zbiera vajcia a uchováva ich v chránenom prostredí podľa odseku 7 mimo priestorov, v ktorých sa držia zvieratá.

(7) Prvovýrobca, ktorý priamo predáva vajcia podľa odseku 1 písm. a) konečnému spotrebiteľovi, alebo prevádzkovateľ maloobchodnej prevádzkarne, ktorý zásobuje konečného spotrebiteľa dodanými vajcami podľa odseku 1 písm. b) v miestnej maloobchodnej prevádzkarni, musí

a) držať vajcia v čistote, uchovávať a prepravovať ich v suchu, bez vonkajšieho zápachu, účinne chránené pred nárazom a priamym slnečným žiarením,

b) skladovať a prepravovať vajcia pri stálej teplote, ktorá je najvhodnejšia na zachovanie ich hygienických vlastností a ktorá nesmie byť nižšia ako +5 °C a vyššia ako +18 °C; prípustná je len prechodná odchýlka najviac o +3 °C od stálej teploty pri dodržaní správnej skladovacej a distribučnej praxe,

c) zabezpečiť, aby preložky, obaly a kontajnery na prepravu vajec a manipuláciu s nimi neboli zdrojom kontaminácie, a ak sú kontajnery určené na opakované používanie, aby boli čistiteľné a dezinfikovateľné; preložky sa nesmú používať opakovane,

d) po použití vyčistiť, a ak je to potrebné, vydezinfikovať dopravné prostriedky a kontajnery používané na prepravu malého množstva vajec.

(8) Dátum minimálnej trvanlivosti vajec predávaných alebo dodávaných podľa odseku 1 je najviac 28 dní od dátumu ich znášky. Vajcia musia byť dodané konečnému spotrebiteľovi najneskôr do 21 dní od dátumu ich znášky.

(9) Vajcia nemožno vopred baliť do spotrebiteľských obalov a musia sa dodávať alebo konečnému spotrebiteľovi ponúkať na predaj ako voľne uložené. Predávajúci môže v prítomnosti kupujúceho konečného spotrebiteľa a na jeho žiadosť vložiť vajcia do ním prineseného obalu alebo do iného suchého, čistého a nepoužitého obalu. Vajcia sa nesmú pred predajom konečnému spotrebiteľovi chladiť.

(10) V mieste predaja vajec prvovýrobca alebo predávajúci v miestnej maloobchodnej prevádzkarni vrátane trhového miesta označí ponúkané voľne uložené vajcia výveskou alebo štítkom s uvedením dobre viditeľnej a ľahko čitateľnej informácie pre konečného spotrebiteľa o tom, že ide o netriedené vajcia priamo z prvovýroby, a o

a) mene a priezvisku prvovýrobcu, ak ide o fyzickú osobu, alebo o obchodnom mene, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je fyzickou osobou – podnikateľom, alebo o obchodnom mene prevádzkovateľa potravinárskeho podniku, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je právnickou osobou,

b) adrese zaregistrovanej prevádzkarne alebo zaregistrovaného chovu prvovýrobcu, kde boli vajcia vyprodukované,

c) dátume alebo o období znášky vajec a o dátume ich minimálnej trvanlivosti,

d) spôsobe skladovania formou odporúčania spotrebiteľovi držať a uchovávať vajcia po nákupe v chlade.

(11) Prvovýrobca vedie okrem záznamov, ktoré sa týkajú vysledovateľnosti a hygieny prvovýroby, písomné záznamy, ktorými preukazuje celkový počet chovaných nosníc, dennú produkciu vajec a osobitné záznamy o

a) počte vajec priamo predaných v mieste produkcie vajec podľa odseku 1 písm. a) za každý deň,

b) počte vajec priamo predaných na miestnom trhovom mieste podľa odseku 1 písm. a) za každý deň,

c) menách alebo názvoch odberateľov vajec, adresách ich maloobchodných prevádzkarní a o počte vajec dodaných jednotlivým maloobchodným prevádzkarniam podľa odseku 1 písm. b) počas každého týždňa.

(12) Prevádzkovateľ miestnej maloobchodnej prevádzkarne, ktorý vajcami dodanými podľa odseku 1 písm. b) zásobuje konečných spotrebiteľov, vedie v záujme vysledovateľnosti vajec údaje o

a) každom dodanom množstve vajec a uchováva doklady o pôvode vajec podľa odseku 10 písm. a) a b),

b) dátume znášky a o dátume minimálnej trvanlivosti vajec podľa odseku 10 písm. c).

(13) Záznamy a doklady podľa odsekov 11 a 12 uchováva prvovýrobca najmenej jeden rok po skončení kalendárneho roka, v ktorom boli vyhotovené, a na základe žiadosti ich sprístupní príslušnému orgánu veterinárnej správy.¹⁷⁾

§ 6

Hygienické požiadavky na malé množstvá včelieho medu

(1) Malým množstvom včelieho medu určeného na ľudskú spotrebu (ďalej len „med“) je

a) také množstvo medu z vlastnej produkcie priamo predané konečnému spotrebiteľovi prvovýrobcom v jeho priestoroch alebo na miestnom trhovom mieste, ktoré zodpovedá obvyklej spotrebe medu v domácnosti¹⁹⁾ konečného spotrebiteľa,

b) celkové množstvo medu najviac 1 tona ročne, ktoré je určené na dodanie miestnym maloobchodným prevádzkarniam, ktoré týmto medom priamo zásobujú konečného spotrebiteľa; do tohto celkového množstva medu nesmie byť primiešaný med, ktorý nepochádza z vlastnej produkcie daného prvovýrobcu.

(2) Med určený na ľudskú spotrebu môže dodávať len prvovýrobca, ktorý je držiteľom včelstiev, vykonáva zber a balenie včelieho medu vo vlastných priestoroch a je na dodávanie alebo priamy predaj medu osobitne zaregistrovaný⁶⁾ podľa trvalého pobytu držiteľa včelstiev alebo umiestnenia včelstiev.

(3) Med nesmie byť vystavený pôsobeniu priameho slnečného žiarenia. Med predaný alebo dodaný konečnému spotrebiteľovi nemožno ďalej uvádzať na trh.

(4) Prvovýrobca

a) zabezpečí, aby bol med počas získavania, uchovávania, balenia, prepravy a manipulácie s ním chránený pred kontamináciou,

b) používa na získavanie, dodávanie, prepravu, uchovávanie a manipuláciu s medom len zariadenie a obaly, ktoré spĺňajú požiadavky na zariadenie a obaly pre potraviny a nie sú zdrojom kontaminácie,

c) zabezpečí, aby med zodpovedal požiadavkám podľa osobitného predpisu.²⁹⁾

(5) Prvovýrobca, ktorý predáva med konečnému spotrebiteľovi vo svojich priestoroch alebo na miestnom trhovom mieste, musí uviesť okrem údajov ustanovených osobitným predpisom¹⁵⁾ v označení medu pre konečného spotrebiteľa v záujme vysledovateľnosti aj tieto údaje:

a) meno a priezvisko a adresu prvovýrobcu alebo obchodné meno a miesto podnikania, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je fyzickou osobou – podnikateľom, alebo obchodné meno a sídlo prevádzkovateľa potravinárskeho podniku, ak ide o prvovýrobcu, ktorý je právnickou osobou,

b) adresu zaregistrovanej prevádzkarne alebo držiteľa včelstiev,

c) označenie pôvodu medu,³⁰⁾

d) dátum balenia.

(6) Prvovýrobca vedie písomné záznamy, ktorými preukazuje celkové množstvo chovaných včelstiev a množstvo vyprodukovaného medu, a osobitné záznamy o celkovom množstve medu za každý rok, ktorý

a) priamo predal konečnému spotrebiteľovi

1. vo svojich priestoroch,

2. na miestnom trhovisku,

b) dodal miestnym maloobchodným prevádzkarniam, a o menách a priezviskách alebo obchodných menách odberateľov a ich adresách alebo sídlach.

(7) Prevádzkovateľ miestnej maloobchodnej prevádzkarne, ktorému bol med prvovýrobcom dodaný, vedie v záujme vysledovateľnosti medu v dokladoch o jeho príjme a v označení medu pre konečného spotrebiteľa aj údaje podľa odseku 5.

(8) Záznamy podľa odsekov 6 a 7 uchováva prvovýrobca alebo prevádzkovateľ miestnej maloobchodnej prevádzkarne najmenej jeden rok po skončení kalendárneho roka, v ktorom boli vyhotovené, a na základe žiadosti ich sprístupní príslušnému orgánu veterinárnej správy.¹⁷⁾

§ 7

Priame dodávanie malého množstva prvotných produktov rastlinného pôvodu

(1) Pri dodávaní malého množstva prvotných produktov rastlinného pôvodu prvovýrobcom musí byť zachovaná ich bezpečnosť, kvalita a výživová hodnota.

(2) Malým množstvom prvotných produktov rastlinného pôvodu je množstvo, ktoré prvovýrobca priamo predáva konečnému spotrebiteľovi alebo dodáva miestnej maloobchodnej prevádzkarni, ktorá priamo zásobuje konečného spotrebiteľa, ak ide ročne o

a) zrno obilnín, z každého druhu do 500 kg,

b) zrno pohánky, ciroku, prosa a kultúrnych druhov láskavca do 500 kg,

c) suché strukoviny do 500 kg,

d) olejniny do 500 kg,

e) konzumné zemiaky do 2 000 kg,

f) hlúbovú zeleninu do 2 000 kg,

g) plodovú zeleninu, z každého druhu do 500 kg,

h) koreňovú zeleninu, z každého druhu do 500 kg,

i) cibuľovú zeleninu do 200 kg,

j) strukovú zeleninu do 300 kg,

k) listovú zeleninu do 150 kg,

l) jadrové ovocie do 2 000 kg,

m) kôstkové ovocie do 1 000 kg,

n) bobuľové ovocie vrátane hrozna stolového alebo muštového na priamy konzum do 250 kg,

o) škrupinové ovocie nelúpané do 700 kg,

p) byliny do 50 kg,

q) pestované huby do 50 kg.

(3) Prvovýrobca malého množstva prvotných produktov rastlinného pôvodu vedie evidenciu o dátume, druhu a množstve

a) vypestovaných prvotných produktov rastlinného pôvodu,

b) prvotných produktov rastlinného pôvodu priamo predaných konečnému spotrebiteľovi na farme alebo na miestnom trhovisku,

c) prvotných produktov rastlinného pôvodu dodaných do miestnych maloobchodných prevádzkarní a o názvoch a adresách odberateľov.

(4) Ak prvovýrobca priamo predáva konečnému spotrebiteľovi alebo dodáva miestnej maloobchodnej prevádzkarni malé množstvá ovocia alebo zeleniny, je povinný zabezpečiť, aby zelenina alebo ovocie bolo

a) celé,

b) zdravé; nemožno predávať alebo dodávať ovocie alebo zeleninu napadnuté hnilobou alebo inak poškodené tak, že nie je vhodné na ľudskú spotrebu,

c) čisté bez viditeľných cudzích látok,

d) bez škodcov,

e) bez poškodenia spôsobeného škodcami, ktoré napádajú dužinu,

f) bez nadmernej povrchovej vlhkosti,

g) bez cudzieho pachu alebo chuti.

§ 7a

Dodávanie malého množstva spracovaných produktov rastlinného pôvodu konečnému spotrebiteľovi alebo miestnej maloobchodnej prevádzkarni

(1) Malým množstvom spracovaných produktov rastlinného pôvodu je množstvo, ktoré prvovýrobca vyrába vo svojom súkromnom hospodárstve a priamo predáva konečnému spotrebiteľovi alebo dodáva miestnej maloobchodnej prevádzkarni, ktorá priamo zásobuje konečného spotrebiteľa, ak ide ročne o

a) spracované ovocie do 1 250 kg hmotnosti suroviny, najmä lekvár,^19a) džem,^19b) kompót,^19c)

b) spracovanú zeleninu do 1 250 kg hmotnosti suroviny, najmä nakladanú zeleninu,^19d) sterilizovanú zeleninu,^19e)

c) kvasenú kapustu^19d) do 500 kg hmotnosti suroviny,

d) pestované konzervované huby^19f) do 50 kg hmotnosti suroviny,

e) pestované sušené huby^19g) do 50 kg hmotnosti suroviny,

f) sirupy, ovocné šťavy^19h) a zeleninové šťavy do 1 250 kg hmotnosti suroviny,

g) sušené kuchynské byliny do 50 kg hmotnosti suroviny,

h) spracované produkty z obilia a zemiakov do 400 kg hmotnosti suroviny, najmä lokše, pagáče, cestoviny,

i) pochutiny na báze spracovaného ovocia a zeleniny do 100 kg hmotnosti hotového výrobku, najmä sušené ochutené semená olejnín, ovocné čaje a ovocné octy do 200 l.

(2) Výrobcom podľa odseku 4 je ten, kto spracúva produkty z vlastnej pestovateľskej činnosti, vyrába z nich produkty uvedené v odseku 1 a je na tento účel zaregistrovaný na regionálnej veterinárnej a potravinovej správe.¹⁹ⁱ⁾

(3) Výrobca malého množstva spracovaných produktov rastlinného pôvodu je povinný používať len také suroviny, ktoré zodpovedajú požiadavkám bezpečnosti potravín.^19j)

(4) Výrobca malého množstva spracovaných produktov rastlinného pôvodu

a) zodpovedá za bezpečnosť a kvalitu spracovaných produktov,

b) musí byť zdravotne spôsobilý; zdravotnú spôsobilosť preukazuje potvrdením lekára o zdravotnej spôsobilosti,^19k)

c) vedie evidenciu o dátume, druhu, množstve, zložení a teplote skladovania vyrobených produktoch rastlinného pôvodu, a to

1. celkového množstva,

2. priamo predaných produktov konečnému spotrebiteľovi alebo na miestnom trhovisku,

3. produktov dodaných do miestnych maloobchodných prevádzkarní vrátane názvov a adries týchto prevádzkarní,

d) je povinný označiť svoje predajné miesto menom a priezviskom, adresou a registračným číslom,

e) je povinný produkty označiť údajmi o názve produktu a jeho cene, menom a priezviskom výrobcu, registračným číslom a rokom výroby produktu; na požiadanie podáva ústnu informáciu o ostatných údajoch.

§ 8

Dodávanie mlieka a mliečnych výrobkov z maloobchodnej prevádzkarne iným maloobchodným prevádzkarniam, ktoré je len okrajovou, miestnou a obmedzenou činnosťou maloobchodnej prevádzkarne

(1) Dodávanie mlieka a mliečnych výrobkov je miestnou činnosťou maloobchodnej prevádzkarne vrátane maloobchodnej prevádzkarne v rámci chovu na produkciu mlieka,²⁰⁾ ak vykonáva činnosti manipulácie s mliekom alebo jeho spracúvanie a skladovanie podľa § 9 a 10 a dodáva toto mlieko a mliečne výrobky iným maloobchodným prevádzkarniam, ktoré sú od nej vzdialené najviac dve hodiny cesty za dodržania hygienických podmienok prepravy.

(2) Dodávanie mlieka a mliečnych výrobkov iným maloobchodným prevádzkarniam môže vykonávať len maloobchodná prevádzkareň, ktorá

a) je zriadená ako trvalé zariadenie,³¹⁾ okrem stánkov a stanov na predaj potravín, pojazdných predajných vozidiel na ambulantný predaj podľa osobitných predpisov,⁵⁾

b) dodržiava požiadavky podľa § 9 a 10,

c) je na toto dodávanie osobitne zaregistrovaná,³²⁾

d) preukazuje dokladmi orgánom veterinárnej správy¹⁷⁾ dodržiavanie množstiev a požiadaviek podľa odseku 1 a § 9 a 10.

(3) Iné maloobchodné prevádzkarne, ktorým sa dodáva mlieko a mliečne výrobky podľa odseku 1 a § 9 a 10, môžu toto mlieko a mliečne výrobky uviesť na trh len formou priameho predaja konečnému spotrebiteľovi.

§ 9

Dodávanie surového mlieka a mliečnych výrobkov z tohto mlieka iným maloobchodným prevádzkarniam

Ak dodáva maloobchodná prevádzkareň iným maloobchodným prevádzkarniam vzdialeným od nej podľa § 8 ods. 1 surové, mliekarensky neošetrené kravské mlieko, kozie mlieko alebo ovčie mlieko, ktoré pochádza od zvierat z vlastného chovu a spĺňa všetky osobitné hygienické požiadavky a kritériá na surové mlieko podľa osobitného predpisu³³⁾ alebo mliečne výrobky vyrobené z tohto mlieka, je táto činnosť

a) okrajovou činnosťou, ak

1. maloobchodná prevádzkareň spracuje denne najviac 500 l kravského mlieka, 250 l ovčieho mlieka alebo 100 l kozieho mlieka,

2. dodáva iným maloobchodným prevádzkarniam také množstvo mlieka alebo mliečnych výrobkov z neho, ktoré neprekračuje týždenne 35 % z celkovo spracovaného mlieka a 35 % vyrobených mliečnych výrobkov,

b) obmedzenou činnosťou, ak iné maloobchodné prevádzkarne predávajú alebo dodávajú toto mlieko alebo mliečne výrobky len priamo konečnému spotrebiteľovi a

1. pri predaji surového mlieka¹⁸⁾ okrem splnenia ostatných požiadaviek na označovanie¹⁵⁾ umiestnia na viditeľnom mieste dobre čitateľné upozornenie pre konečného spotrebiteľa: „Surové mlieko – pred spotrebou potrebné prevariť. Surové mlieko nie je vhodné na priamu konzumáciu pre deti, gravidné ženy, choré a staré osoby alebo osoby s oslabenou imunitou.“ s uvedením druhu surového mlieka,

2. pri predaji mliečnych výrobkov zo surového mlieka¹⁸⁾ okrem splnenia ostatných požiadaviek na označovanie¹⁵⁾ označia tieto výrobky slovami: „Vyrobené zo surového mlieka“ s uvedením jeho druhu, ak ide o výrobky vyrobené z mlieka, ktorého výrobný proces nezahŕňa žiadne tepelné ošetrenie podľa osobitného predpisu³⁴⁾ ani žiadne fyzikálne alebo chemické ošetrenie, ktoré by malo rovnocenný účinok, alebo

3. sú prevádzkami verejného stravovania, zariadeniami spoločného stravovania, ktoré poskytujú stravovacie služby na pracoviskách,³⁵⁾ okrem zariadení, ktoré poskytujú stravovacie služby v školských a predškolských zariadeniach, školách, zariadeniach sociálnych služieb, zdravotníckych zariadeniach, zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a na zotavovacích podujatiach a použijú dodané surové mlieko a výrobky z neho vo vlastnej prevádzkarni len na prípravu tepelne upravených pokrmov určených na priame podávanie konečným spotrebiteľom.

§ 10

Dodávanie tepelne ošetreného mlieka a mliečnych výrobkov z tohto mlieka iným maloobchodným prevádzkarniam

(1) Ak dodáva maloobchodná prevádzkareň podľa § 9 iným maloobchodným prevádzkarniam tepelne ošetrené mlieko³⁴⁾ alebo mliečne výrobky z tepelne ošetreného mlieka, je táto jej činnosť

a) okrajovou činnosťou, ak sú splnené podmienky podľa § 9 písm. a), a

b) obmedzenou činnosťou, ak iná maloobchodná prevádzkareň

1. priamo dodáva toto mlieko alebo mliečne výrobky len priamo konečnému spotrebiteľovi, alebo

2. je prevádzkou verejného stravovania alebo zariadením spoločného stravovania, ktoré používa dodané mlieko alebo mliečne výrobky vo vlastnej prevádzkarni na prípravu pokrmov určených na priame podávanie konečnému spotrebiteľovi.

(2) Pri tepelnom ošetrení surového mlieka musí prevádzkovateľ maloobchodnej predajne podľa odseku 1, ktorý spracúva surové mlieko pochádzajúce od zvierat z vlastného chovu, dodržiavať požiadavky osobitného predpisu.³⁴⁾

§ 11

Prevádzkovateľ potravinárskeho podniku, ktorý v rámci svojej maloobchodnej činnosti balí, spracúva mlieko a vyrába mliečne výrobky, ktoré sú získané aj z mlieka, ktoré nepochádza od zvierat z jeho vlastného chovu, a dodáva ho priamo konečnému spotrebiteľovi alebo iným maloobchodným prevádzkarniam, musí dodržiavať všetky požiadavky ustanovené osobitnými predpismi.³⁶⁾

§ 12

Záverečné ustanovenia

Týmto nariadením vlády sa vykonávajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.

§ 13

Toto nariadenie vlády bolo prijaté v súlade s právne záväzným aktom Európskej únie v oblasti technických noriem a technických predpisov.³⁷⁾

§ 14

Zrušovacie ustanovenie

Zrušuje sa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 352/2009 Z. z., ktorým sa ustanovujú hygienické požiadavky na priamy predaj a dodávanie malého množstva prvotných produktov živočíšneho pôvodu, mäsa z hydiny a domácich králikov, voľne žijúcej zveri a zveriny z nej.

§ 15

Účinnosť

Toto nariadenie vlády nadobúda účinnosť 1. novembra 2011.

Iveta Radičová v. r.

1) Čl. 1 ods. 3 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 852/2004 z 29. apríla 2004 o hygiene potravín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 34) v platnom znení.

Čl. 1 ods. 4 a ods. 5 písm. b) bod ii) nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 853/2004 z 29. apríla 2004, ktorým sa ustanovujú osobitné hygienické predpisy pre potraviny živočíšneho pôvodu (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 3/zv. 45) v platnom znení.

2) § 40 ods. 3 písm. b) zákona č. 39/2007 Z. z. o veterinárnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.

§ 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. o potravinách v znení neskorších predpisov.

3) § 2 ods. 1 písm. a) zákona č. 178/1998 Z. z. o podmienkach predaja výrobkov a poskytovania služieb na trhových miestach a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 524/2005 Z. z.

4) § 26 ods. 1 zákona č. 355/2007 Z. z. o ochrane, podpore a rozvoji verejného zdravia a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

5) § 14 písm. b) až d) výnosu Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky z 12. apríla 2006 č. 28167/2007-OL, ktorým sa vydáva hlava Potravinového kódexu Slovenskej republiky upravujúca všeobecné požiadavky na konštrukciu, usporiadanie a vybavenie potravinárskych prevádzkarní a niektoré osobitné požiadavky na výrobu a predaj tradičných potravín a na priame dodávanie malého množstva potravín (oznámenie č. 4/2008 Z. z.).

6) § 40 ods. 3 písm. b) zákona č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.

7) Čl. 7 nariadenia Komisie (ES) č. 2065/2001 z 22. októbra 2001 stanovujúce podrobné pravidlá uplatňovania nariadenia Rady (ES) č. 104/2000 o informovaní spotrebiteľov o produktoch rybolovu a akvakultúry (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 4/zv. 5) v platnom znení.

8) Príloha I časť A. I bod 1 nariadenia (ES) č. 852/2004 (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 34) v platnom znení.

9) § 2 písm. d) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 303/2003 Z. z., ktorým sa ustanovujú veterinárne požiadavky uvádzania živočíchov akvakultúry a produktov akvakultúry na trh.

10) Čl. 2 ods. 1 písm. m) nariadenia (ES) č. 852/2004 v platnom znení.

11) § 22 zákona č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.

12) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 315/2003 Z. z., ktorým sa ustanovujú požiadavky na ochranu zvierat v čase ich zabíjania alebo usmrcovania v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 497/2003 Z. z.

13) Čl. 2 ods. 1 písm. i) nariadenia (ES) č. 852/2004 v platnom znení.

14) Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 1069/2009 z 21. októbra 2009, ktorým sa ustanovujú zdravotné predpisy týkajúce sa vedľajších živočíšnych produktov a odvodených produktov neurčených na ľudskú spotrebu a ktorým sa zrušuje nariadenie (ES) č. 1774/2002 (nariadenie o vedľajších živočíšnych produktoch) (Ú. v. EÚ L 300, 14. 11. 2009) v platnom znení.

15) Výnos Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky z 28. apríla 2004 č. 1187/2004-100, ktorým sa vydáva hlava Potravinového kódexu Slovenskej republiky upravujúca označovanie potravín (oznámenie č. 265/2004 Z. z.) v znení neskorších predpisov.

16) Čl. 18 nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 178/2002 z 28. januára 2002, ktorým sa ustanovujú všeobecné zásady a požiadavky potravinového práva, zriaďuje Európsky úrad pre bezpečnosť potravín a stanovujú postupy v záležitostiach bezpečnosti potravín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 15/zv. 6) v platnom znení.

Príloha I časť A III body 7 a 8 nariadenia (ES) č. 852/2004 v platnom znení.

17) § 4 ods. 1 zákona č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.

18) Príloha I bod 4.1. nariadenia (ES) č. 853/2004 v platnom znení.

19) § 115 Občianskeho zákonníka.

19a) § 2 písm. c) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky č. 132/2014 Z. z. o spracovanom ovocí a zelenine, jedlých hubách, olejninách, suchých škrupinových plodoch, zemiakoch a výrobkoch z nich.

19b) § 2 písm. f) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky č. 44/2012 Z. z. o ovocných džemoch, rôsoloch, marmeládach a sladenom gaštanovom pyré.

19c) § 2 písm. e) vyhlášky č. 132/2014 Z. z.

19d) § 2 písm. i) vyhlášky č. 132/2014 Z. z.

19e) § 2 písm. j) vyhlášky č. 132/2014 Z. z.

19f) § 2 písm. q) vyhlášky č. 132/2014 Z. z.

19g) § 2 písm. p) vyhlášky č. 132/2014 Z. z.

19h) §2 písm. e) vyhlášky Ministerstva pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky č. 292/2013 Z. z. o ovocných šťavách a niektorých podobných výrobkoch určených na ľudskú spotrebu.

19i) § 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.

19j) § 3 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.

19k) § 4 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.

20) Príloha I bod 4.2. nariadenia (ES) č. 853/2004 v platnom znení.

21) § 2 písm. a) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 320/2003 Z. z. o monitorovaní určitých látok a ich rezíduí v živých zvieratách a v produktoch živočíšneho pôvodu v znení neskorších predpisov.

22) § 2 písm. b) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 320/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.

23) § 49 ods. 5 zákona č. 140/1998 Z. z. o liekoch a zdravotníckych pomôckach, o zmene zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 220/1996 Z. z. o reklame v znení neskorších predpisov.

Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 320/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.

24) § 2 ods. 1 písm. d), f) a i) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 280/2003 Z. z. o zdravotných problémoch, ktoré ovplyvňujú výmenu s hovädzím dobytkom a ošípanými v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 487/2003 Z. z.

25) § 2 ods. 1 písm. d) a e) nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 47/2005 Z. z. o požiadavkách na zdravie zvierat pri premiestňovaní oviec a kôz a pri obchode s členskými štátmi v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 208/2006 Z. z.

26) Príloha I bod 5.1. nariadenia (ES) č. 853/2004 v platnom znení.

27) Príloha XIV k nariadeniu Rady (ES) č. 1234/2007 z 22. októbra 2007 o vytvorení spoločnej organizácie poľnohospodárskych trhov a o osobitných ustanoveniach pre určité poľnohospodárske výrobky (nariadenie o jednotnej spoločnej organizácii trhov) (Ú. v. EÚ L 299, 16. 11. 2007) v platnom znení.

Nariadenie Komisie (ES) č. 589/2008 z 23. júna 2008, ktorým sa ustanovujú podrobné pravidlá vykonávania nariadenia Rady (ES) č. 1234/2007 o obchodných normách pre vajcia (Ú. v. EÚ L 163, 24. 6. 2008) v platnom znení.

28) Príloha XIV písm. A ods. III nariadenia (ES) č. 1234/2007 v platnom znení.

29) Výnos Ministerstva pôdohospodárstva Slovenskej republiky a Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky z 28. apríla 2004 č. 1188/2004-100, ktorým sa vydáva hlava Potravinového kódexu Slovenskej republiky upravujúca med (oznámenie č. 326/2004 Z. z.).

30) Príloha č. III časť 8 nariadenia (ES) č. 1234/2007 v platnom znení.

31) § 10 ods. 1 výnosu č. 28167/2007-OL (oznámenie č. 4/2008 Z. z.).

32) § 40 ods. 3 písm. e) druhý bod zákona č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.

33) Príloha III oddiel IX nariadenia (ES) č. 853/2004 v platnom znení.

34) Príloha III oddiel IX kapitola II nariadenia (ES) č. 853/2004 v platnom znení.

35) § 26 ods. 1 zákona č. 355/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.

36) Nariadenie (ES) č. 853/2004 v platnom znení.

Zákon č. 39/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov.

37) Smernica Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 98/34/ES z 22 júna 1998, ktorou sa stanovuje postup pri poskytovaní informácií v oblasti technických noriem a predpisov, ako aj pravidiel vzťahujúcich sa na služby informačnej spoločnosti (Mimoriadne vydanie Ú. v. EU, kap. 3/zv. 20) v platnom znení.

Príloha k nariadeniu vlády č. 360/2011 Z. z.

ZOZNAM VYKONÁVANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE

1. Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 852/2004 z 29. apríla 2004 o hygiéne potravín (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 13/zv. 34) v znení

- nariadenia Komisie (ES) č. 1019/2008 zo 17. októbra 2008 (Ú. v. EÚ L 277, 18. 10. 2008),

- nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 219/2009 z 11. marca 2009 (Ú. v. EÚ L 87, 31. 3. 2009).

2. Nariadenie Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 853/2004, ktorým sa ustanovujú osobitné hygienické predpisy pre potraviny živočíšneho pôvodu (Mimoriadne vydanie Ú. v. EÚ, kap. 3/zv. 45) v znení

- nariadenia Komisie (ES) č. 2074/2005 z 5. decembra 2005 (Ú.v. EÚ L 338, 22.12.2005),

- nariadenia Komisie (ES) č. 2076/2005 z 5. decembra 2005 (Ú.v. EÚ L 338, 22.12.2005),

- nariadenia Komisie (ES) č. 1662/2006 zo 6. novembra 2006 (Ú.v. EÚ L 320, 18.11.2006),

- nariadenia Rady (ES) č. 1791/2006 z 20. novembra 2006 (Ú.v. EÚ L 363, 20.12.2006),

- nariadenia Komisie (ES) č. 1243/2007 z 24. októbra 2007 (Ú.v. EÚ L 281, 25.10.2007),

- nariadenia Komisie (ES) č. 1020/2008 zo 17. októbra 2008 (Ú.v. EÚ L 277, 18.10.2008),

- nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (ES) č. 219/2009 z 11. marca 2009 (Ú.v. EÚ L 87, 31.3.2009),

- nariadenia Komisie (ES) č. 1161/2009 z 30. novembra 2009 (Ú.v. EÚ L 314, 1.12.2009),

- nariadenia Komisie (EÚ) č. 558/2010 z 24. júna 2010 (Ú.v. EÚ L 159, 25.6.2010),

- nariadenia Komisie (EÚ) č. 150/2011 z 18. februára 2011 (Ú.v. EÚ L 46, 19.2.2011).