+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o sťažnostiach
Zákon o sťažnostiach (9/2010)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 04.12.2009
Platnosť od: 13.01.2010
Účinnosť od: 01.02.2010
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.06.2017 94/2017  
01.07.2016 125/2016  
01.01.2016 386/2015  
01.11.2012 289/2012  
Hatályos 2017. június 1-től

Tt. 9/2010.

Törvény
A PANASZTÉTELRŐL


Kelt: 2009. december 4.


Módosítva:
Tt. 289/2012., hatályos 2012. november 1-től
Tt. 386/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 94/2017., hatályos 2017. június 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt fogadta el:


Alapvető rendelkezések

1. §
(1) Ez a törvény szabályozza a természetes személyek és jogi személyek panaszbenyújtási, ügyintézési eljárását és a panaszok elintézésének ellenőrzését.
(2) A jelen törvény céljaira
a) a panasz intézése a panasz befogadása, nyilvántartásba vétele, kivizsgálása és elintézése,
b) a panasz elintézése a panasz visszautasítása, elfektetése, a panasz kivizsgálása eredményéről történő tájékoztatás vagy az előző panasz kivizsgálása helyességének felülvizsgálati eredményéről szóló tájékoztatás.

2. §
(1) Jelen törvény alapján a következő közigazgatási szervek járnak el:
a) állami szervek és az általuk létrehozott intézmények,
b) önkormányzati szervek és az általuk létrehozott intézmények,
c) azon személyek, akik törvényi megbízásból dönthetnek más személyek jogairól, törvénnyel védett érdekeikről vagy kötelezettségeikről.
(2) Jelen törvény alapján járnak el a Szlovák Köztársaság más szervei is,1) ha ezt külön jogszabály nem szabályozza másként.

3. §
(1) A panasz természetes vagy jogi személy (továbbiakban csak „panaszos”) olyan beadványa, amellyel
a) saját jogainak vagy törvénnyel védett érdekeinek védelmére törekszik, melyeket saját megítélése szerint a közigazgatási szervek tevékenysége vagy tétlensége (továbbiakban, mint „tevékenység”) megsértett,
b) konkrét hiányosságokra mutat rá, főleg a jogszabályok megsértésére, melyek kiküszöbölése a közigazgatási szervek hatáskörébe tartozik.
(2) A beadvány annak tartalma alapján kerül elbírálásra.

4. §
(1) Nem panasz a jelen törvény értelmében az a beadvány, amely
a) jellegében kérdést, kijelentést, véleményt, kérést, kezdeményezést vagy javaslatot fogalmaz meg,
b) konkrét hiányosságra mutat rá közigazgatási hatóság tevékenységében, melynek kiküszöbölése vagy elintézése külön jogszabályban került szabályozásra,2)
c) ellenőrzés, átvilágítás, felügyelet,3)
d) közigazgatási hatóság külön jogszabály szerint4) kiadott határozata ellen irányul,
e) külön jogszabály szerint4a) szerinti ellenőrzés, átvilágítás, felülvizsgálat, felügyelet vagy inspekció következtetései ellen irányul,
f) titkosított tényeket tartalmaz vagy melynek a tartalmából világos, hogy a jelen törvény szerinti panaszkezelési ügyintézéssel más jogszabály4b) értelmében titokvédelem alá eső tények kezelése sérülne.
(2) Nem panasz a jelen törvény értelmében
a) közigazgatási hatóság azon beadvány sem, amely más közigazgatási hatóság tevékenységének hiányosságaira hívja fel a figyelmet,
b) a bíróság által közhatalom gyakorlásával megbízott személy beadványa.5)
(3) Az 1. bek. a), b), d), e) és f) vagy a 2. bek. a) és b) pontja szerinti, panaszként megjelölt beadványokat a közigazgatási hatóság elfekteti, s erről azt, aki a beadványt benyújtotta a kézbesítéstől számított 15 munkanapon belül értesíti az okok feltüntetésével. A közigazgatási hatóság az ilyen beadványt nem fekteti el, ha külön jogszabály értelmében jogosult annak intézésére.
(4) Az 1. bek. a) pontja szerinti beadványt a közigazgatási hatóság külön jogszabály értelmében intézi.3) Ha annak intézésére nem jogosult, a beadvány továbbítja annak a közigazgatási hatóságnak, amely annak intézésére külön jogszabály3) értelmében jogosult, s erről azt, aki a beadványt benyújtotta értesíti. Az ilyen panasz továbbítási határidejére a 9. § szerinti határidők vonatkoznak.
(5) Az 1. bek. d) pontja szerinti beadványt, melyből nem tűnik ki világosan, hogy nem jogerős határozat ellen irányul, a közigazgatási hatóság külön jogszabály4) rendelkezései szerint intézi. Ha az 1. bek. d) pontja szerinti beadvány intézésre a közigazgatási hatóság nem jogosult, az ilyen beadványt a kézbesítésétől számított öt munkanapon belül továbbítja annak a hatóságnak, mely a megtámadott határozatot kiadta, s erről értesíti a beadvány benyújtóját.

5. §
Panaszok benyújtása
(1) Panaszt benyújtani kizárólag írásban lehet, papír alapú irat vagy elektronikus irat formájában.
(2) A panasznak tartalmaznia kell a benyújtó utó- és családi nevét, valamint lakcímét. Ha a panaszt jogi személy nyújtja be, tartalmaznia kell annak elnevezését és székhelyét, a nevében eljárni jogosult személy utó- és családi nevét. A papír alapú iratban benyújtott panasznak tartalmaznia kell a panasztevő saját kezű aláírását. Ha a panasztevőnek ezen törvény szerinti iratok kézbesíthető elektronikus formában, a panasz tartalmazhatja a panasztevő e célra szolgáló elektronikus postacímét.
(3) A panasznak olvashatónak és érthetőnek kell lennie. Egyértelműen ki kell tűnnie belőle, hogy ki ellen irányul, milyen hiányosságokra mutat rá és mit követel a panasztevő (a továbbiakban csak „a panasz tárgya”).
(4) Az elektronikus formában benyújtott panaszt a panasztevőnek külön jogszabály értelmében6) hitelesítenie kell; ez nem érvényes, ha a panaszt ügyfélkapun át nyújtották be, mely a panasztevő sikeres önhitelesítéséhez kötött.6a)
(5) Ha az elektronikus formában benyújtott panasz nincs külön jogszabály6) értelmében hitelesítve, s nem is sikeres önhitelesítéshez6a) kötött ügyfélkapun át nyújtották be, a panasztevő köteles a benyújtást követő öt munkanapon belül hitelesíteni beadványát, mégpedig saját kezű, más jogszabály értelmében6) hitelesített aláírásával vagy sikeres önhitelesítéshez6a) kötött ügyfélkapun át történő újraküldésével, egyébként a panaszt elfektetik. A panasz elfektetéséről és annak okairól a közigazgatási hatóság írásban értesíti a panasztevőt az elfektetés időpontjától számított 15 munkanapon belül. Panasztevőnek számít a 4. és 5. bekezdés céljaira a jogi személy nevében eljárásra jogosult személy is. Az ügyintézés határideje a panasz benyújtását igazoló irat kézbesítését követő munkanapon kezd telni. Ha a panasz igazolásának hitelesítése más adatokat is tartalmaz, mint az elektronikus formában benyújtott panasz, a közigazgatási hatóság az elektronikus formában benyújtott panaszt elfekteti.
(6) Ha a panasz nem tartalmazza a 2. bekezdés szerinti kellékeket, és ha elektronikus formában benyújtott panaszról van szó a 4. és 5. bekezdés szerint is, a közigazgatási hatóság a 6. § 1. bek. a) pontja szerint fekteti el.
(7) Ha a panasztevő személyesen jelenik meg a közigazgatási hatóságnál panaszt tenni, melyet nem készített el írásos formában az 1. bekezdés szerint, a közigazgatási hatóság a panasztevőt fogadja és lehetővé teszi, hogy a panaszt írat formájában elkészítse. Ha a közigazgatási hatóságnál olyan személy jelenik meg, akinek egészségi állapota akadályozza, hogy a panaszt irat formájában maga készítse el, e személy helyett a közigazgatási hatóság alkalmazottja készíti el a beadványt. A panasztevő a 2. és 3. bekezdésben megszabott kellékek feltüntetése alól ez esetben sem mentesül.
(8) Ha a panasztevő képviselőt választ magának, aki a nevében a panaszt benyújtja, a panasz részét képezi a hiteles aláírással6b) ellátott írásos felhatalmazás (a továbbiakban csak „meghatalmazás”) a panaszos képviseletére a panasz benyújtását és a vele kapcsolatos ügyintézést illetően. Ha a panaszt elektronikus formában nyújtják be, a panaszos képviseletét illetően külön jogszabály szerint6c) kell eljárni. Ha a képviselő nem mutat fel meghatalmazást, a közigazgatási hatóság a panaszt elfekteti a 6. § 1. bek. c) pontja értelmében. A meghatalmazás bemutatásának kötelezettsége nem vonatkozik  a panaszos külön jogszabály szerinti6d) ügyvéd általi képviseletének esetére.
(9) Amennyiben a panasz meghatalmazott személy útján lett benyújtva, a panaszhoz csatolni kell egy hitelesített aláírással ellátott írásos meghatalmazást a panaszos képviseletéről a panasz benyújtásával, valamint az annak kezelésével kapcsolatos ügyintézés jogosultságáról (továbbiakban „meghatalmazás“). Amennyiben a panaszt elektronikus formában nyújtják be, a panaszos képviseletében külön előírás6c) szerint járnak el. Ha meghatalmazott személy nem csatolja a panaszhoz a meghatalmazást, a közigazgatási szerv félreteszi a panaszt a 6. § 1. bek. c) pontja szerint. Az írásos meghatalmazás panasznhoz való csatolásának kötelezettsége nem vonatkozik a panaszos külön jogszabály6d) szerinti ügyvédi képviseletére.
(10) A közigazgatási szerv vezetőjének vagy alkalmazottjának címzett panasz a közigazgatási szervnek benyújtott panasznak tekintendő.

6. §
Panasz félretétele
(1) A közigazgatási hatóság a panaszt félreteszi, ha
a) nem tartalmazza az 5. § 2. bek. szerinti kellékeket, és ha elektronikus formában benyújtott panaszról van szó, az 5. § 4. vagy 5. bek. kellékeket is,
b) megállapítja, hogy a panasz tárgyában a bíróság, az ügyészség vagy más bűnüldöző hatóság jár el vagy járt el, vagy más közigazgatási hatóság jár el,
c) megállapítja, hogy a panasz más személyt érint, nem a benyújtót és nincs csatolva meghatalmazás az 5. § 9. bek. szerint,
d) a panasz tárgyát képező esemény óta a panasz benyújtásának napjáig már több mint öt év telt el,
e) újra megismételt panaszról van szó a 21. § 6. bek. értelmében,
f) a panasz panasz intézése ellen irányul a 22. §. 3. bek. értelmében,
g) a panasz intézése ellen benyújtott újabb panaszról van szó a 22. § 5. bek. értelmében,
h) a panaszt a közigazgatási hatóságnak tudomásul vételre küldték,
i) a panaszos nem működött együtt a 16. § 1. bek. szerint, vagy az együttműködés nem történt meg a 16. § 2. bek. szerinti határidőn belül, vagy
j) a panaszos nem adta meg a hozzájárulását a 8. § 2. bek. szerint.
(2) Ha a panasz nincs összhangban az 5. § 3. bekezdésével vagy hiányoznak a kivizsgálásához szükséges adatok, a közigazgatási hatóság írásban felszólítja a panaszost, hogy panaszát a 16. § 2. bek. szerinti határidőn belül egészítse ki, párhuzamosan kioktatja, hogy ellenkező esetben a panaszt elfekteti.
(3) A közigazgatási hatóság azt a panaszt félreteszi, amelyet a panaszos az elintézést megelőzően írásban visszavon, vagy ha a panaszos a panasz elintézése előtt írásban bejelenti a közigazgatási hatóságnak, hogy az elintézését nem tartja fontosnak.
(4) A félretett panaszról és annak 1. bek. b), c), d), f) és g) pont szerinti okairól a közigazgatási hatóság a panaszost a 13. § szerinti határidőben értesíti.

7. §
(1) Panasz benyújtása nem lehet oka, illetve nem szolgálhat alapjául olyan következményeknek, melyek árthatnak a panaszosnak.
(2) A panasz kezelésével kapcsolatos dokumentumokban szereplő információk, melyek külön jogszabály szerint7) védettek vagy a megismerhetőségük korlátozott, nem nyilvánosak.

8. §
A panasztevő kilétének eltitkolása
(1) Ha a panaszos azt kéri, a közigazgatási szerv köteles a panaszos személyét bizalmasan kezelni. A közigazgatási szerv bizalmasan kezelheti a panaszos személyét, amennyiben az a panasz kezelésének érdekében áll. Az ilyen jellegű panasz vizsgálatánál a panasz kivonatát, ha lehetséges, annak másolatát használják, személyes adatok, melyekből azonosítani lehetne a panaszost, megjelenítése nélkül. Mindenki, aki a panaszos kilétét ismeri, köteles a vele kapcsolatos titoktartásra.
(2) Amennyiben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, viszont a panasz tárgyának vizsgálata a panaszos adatainak a megadása nélkül nem lehetséges, a közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül erről a panaszost tájékoztatni. Egyidejűleg kioktatja a panaszost, hogy a panasz kezelését csak akkor folytatja, ha megszabott határidőn belül írásban engedélyezi a szükséges adatainak a felhasználását; egyébként a panaszt a 6. § 1. bek. j) pontja értelmében félreteszik.
(3) A panaszt, melyben a panaszos kérvényezte személyének bizalmas kezelését, és a közigazgatási szerv nem jogosult annak kezelésére, a panasz átvételétől számított tíz munkanapon belül megfelelő indoklással visszaküldi a panaszosnak.

9. §
A panasz átvétele
A közigazgatási szerv köteles a benyújtott panaszt átvenni. Az átvett panaszt, melynek kezelésére nem jogosult, az átvételtől számított 10 munkanapon belül továbbítja a kezelésre jogosult szervnek, és egyidejűleg értesíti erről a panaszost. A 8.§ 3. bekezdése szerinti panaszt a közigazgatási szerv nem továbbítja.

10. §
(1) A közigazgatási szerv a beérkezett panaszokról köteles nyilvántartást vezetni (a továbbiakban mint „nyilvántartás“) a többi írásos dokumentumtól elkülönítve. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a panasz, ismételt panasz, valamint a következő ismételt panasz benyújtásának és nyilvántartásba vételének napját,
b) adatokat az 5. § 2. bekezdése alapján,
c) a panasz tárgyát,
d) a panasz intézésére történő megbízás dátumát, illetve az intézésével megbízott személyt,
e) a panasz vizsgálatának az eredményeit,
f) a szükséges óvintézkedések elfogadására, illetve az azok teljesítésére szánt határidőt,
g) a panasz, ismételt panasz kezelésének befejezési idejét, illetve a következő ismételt panasz félretételének az idejét,
h) a korábbi panasz ellenőrzésének vagy az ismétlődő panasz vizsgálatának az eredményeit,
i) a panasz továbbításának dátumát annak kezelésére jogosult szervnek,
j) a panasz félretételének az indokait,
k) további megjegyzéseket
(2) Az ismétlődő panasz, illetve a továbbiakban ismétlődő panasz abban az évben van nyilvántartva, melyben az benyújtásra került. A megjegyzésben feltüntetendő az ezzel összefüggő panaszok száma.
(3) A közigazgatási szerv köteles a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv8) kérésére megszabott határidőn belül és szerkezetben éves beszámolót készíteni a panaszok vizsgálatáról.

11. §
Panaszkezelési illetékesség
(1) A panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, mely fennhatósága alá tartozik az a tevékenység, mellyel a panaszos szerint saját jogai vagy a törvénnyel védett érdekei sérültek. A panasz kezelésének módját a közigazgatási szerv belső rendelettel szabályozza.
(2) A közigazgatási szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a közvetlen felettesi szerv a jogosult. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz kezelésének az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv a jogosult a panaszt kezelni. Államigazgatási ügyek végrehajtásánál az önkormányzati szerv vezetője ellen irányuló panasz kezelésére a külön jogszabályok szerint ellenőrző jogkörrel bíró közvetlen felettes állami szerv a jogosult.9)
(3) Ha illetékességi vita merül fel, hogy mely közigazgatási hatóság illetékes a panasz intézésére, a hatóság, ahol a vita kialakult, a vita keletkezésétől számított tíz munkanapon belül felkéri az arra illetékes hatóságot a vita eldöntésére. A panasz ügyintézési határideje nem telik a panaszkezelési illetékességi vita eldöntése céljából való továbbítás napjától a döntésben illetékes hatóság határozatának kézhezvétele napjáig. A vita létrejöttéről és a panasztételi határidő múlásának szüneteléséről a panaszost írásban értesíti az a közigazgatási hatóság, ahol a vita keletkezett.
(4) A két közigazgatási szerv közti illetékességi vitáról a közvetlen közös felettes szerv dönt. Amennyiben ilyen szerv nincs, a panasz vizsgálatának illetékességéről az ellenőrzésére jogosult központi állami szerv dönt. Az illetékességi vitáról az erre jogosult szerv a kérvény beadásától számított 15 munkanapon belül köteles dönteni. A vitáról meghozott döntést azoknak a közigazgatási hatóságoknak kézbesítik, amelyek közt a vita kialakult. A közigazgatási hatóság, melyet a határozat illetékesnek jelölt meg a panasz intézésére, azonnali hatállyal írásban jelzi ezt a tényt a panaszosnak, megjelölve azt a napot is, amikor az ügyintézési határidő múlása megkezdődött.
(5) A panaszokra, melyek az önkormányzati szervek önkormányzati tevékenysége ellen irányulnak, az első bekezdés rendelkezései megfelelően vonatkoznak.

12. §
(1) A panasz kezelésére és kivizsgálására nem jogosult az a személy, aki ellen a panasz irányul, sem annak közvetlen beosztottjai.
(2) A panasz kivizsgálásából, illetve kezeléséből ki van zárva:
a) a panasz kezelésére jogosult önkormányzati szerv azon alkalmazottja, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,
b) más önkormányzati szerv alkalmazottja illetve az a személy, aki részt vett abban a tevékenységben, mely ellen a panasz irányul,
c) az a személy, akinél a panaszossal, panaszos képviselőjével, közigazgatási szerv azon alkalmazottjával, aki ellen a panasz irányul, valamint a panasz tárgyával kapcsolatban felmerül az összeférhetetlenség lehetősége.

13. §
Ügyintézési határidők
(1) A közigazgatási szerv köteles a panaszt 60 munkanapon belül elintézni.
(2) Amennyiben az szükséges, a közigazgatási szerv vezetője vagy az általa megbízott személy az első bekezdésben megszabott határidőt, annak lejárta előtt 30 munkanappal meghosszabbíthatja. A panasz vizsgálatának időtartamát nem hosszabbíthatja meg az a megbízott személy, aki a panaszt vizsgálja. A panaszkezelés meghosszabbítását a közigazgatási szerv köteles azonnali hatállyal, írásban közölni a panaszossal az indoklással együtt, mely miatt a határidő meghosszabbítása szükséges.
(3) A panasz intézésének határideje az első azt követő munkanapon kezd telni, amikor az intézésére illetékes közigazgatási hatóságnak e célból kézbesítették; illetékességi vita esetén a panasz intézésének határideje az első azt követő munkanapon kezd telni, amikor a határozatot a 11. § 4. bek. szerint kézbesítették.

15. §
A panasz tartalmának vizsgálata
A panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv köteles késedelem nélkül értesíteni a panasz tartalmáról azt a személyt, aki ellen a panasz irányul, mindezt olyan időben és mértékben, hogy a panasz vizsgálatát ne akadályozza. Egyidejűleg lehetővé teszi számára, hogy nyilatkozzon a panaszról, dokumentumokat, írásos okmányokat, adatokat, illetve egyéb információkat terjesszen be, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek.

16. §
A panasztevő együttműködése
(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv szükséges mértékben (6.§ 2. bekezdés) jogosult a panaszost együttműködésre felszólítani, megjelölve annak módját is, valamint azzal a kioktatással, hogy amennyiben a panaszos nem működik együtt, vagy nem teszi ezt meg a megadott határidőn belül, a panaszt a 6.§ 1. bekezdésének i) pontja alapján félreteszi.
(2) Az együttműködésre előírt határidő a felszólítás átvételétől számított 10 munkanap.
(3) A panaszos indokolt esetben, amennyiben igazolja, hogy az együttműködésre szánt határidő nem elegendő, írásban kérheti új határidő megszabását még annak lejárta előtt. A közigazgatási hatóság új határidőt szabhat ki a panaszosnak az együttműködés biztosítására.
(4) Az együttműködésre való felszólítás kiküldése és annak teljesítése közti időszakban a panasz kezelésére előírt határidő nem telik.

17. §
A közigazgatási szervek együttműködése
(1) Közigazgatási szerv köteles a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szervnek biztosítani minden szükséges okiratot, egyéb írásos dokumentumokat, nyilatkozatokat, információkat, illetve egyéb adatokat, melyek a panasz vizsgálatához szükségesek, valamint egyéb szükséges együttműködést, kivéve, ha külön jogszabály10) erről másképp rendelkezik.
(2) A közigazgatási szerv a kérvény kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül biztosítja az együttműködést.
(3) A panasz vizsgálatára más személyek, azok beleegyezésével, együttműködése is kérvényezhető, ha külön jogszabály10) erről másképp nem rendelkezik. Más személyek az együttműködést legkésőbb az együttműködési kérelem kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül biztosítják.
(4) A panasz ügyintézési határideje a 2. és 3. bekezdés szerinti együttműködési kérelmek kiküldésétől az együttműködés megvalósulásának időpontjáig nem telik. Az ügyintézési határidő megszakításáról a közigazgatási hatóság írásban értesíti a panaszost.

18. §
A panasz kivizsgálása
(1) A panasz kivizsgálása a jelen törvény értelmében vett ellenőrző tevékenység, mely megállapítja az ügy tényleges állását, valamint annak összhangját vagy ütközését az általános, kötelező érvényű jogszabályokkal.
(2) A panasz kivizsgálásakor annak tárgyából indulnak ki, eltekintve a panaszos személyétől és attól, hogy ki ellen irányul. Ha a tartalom alapján a beadványnak csak egy része minősül panasznak, csak ilyen terjedelemben kerül sor kivizsgálásra. Ha a panasz több önálló részből áll, mindegyik részt kivizsgálják. Ha a panaszt vagy annak egy részét nem lehet kivizsgálni, a panasz intézésében illetékes közigazgatási hatóság ezt a tényt jegyzőkönyvezi, és értesíti róla a panasztevőt.
(3) A közigazgatási hatóság csak a panasz azon részeit vizsgálja ki, amelyek vizsgálatára illetékes, a többi részt a 9. § értelmében továbbküldi az intézésére jogosult közigazgatási hatóságnak. Azokat a részeket, amelyek nem minősülnek panasznak, a közigazgatási hatóság nem vizsgálja, erről a panaszost tájékoztatja a panasz kivizsgálásának eredményéről szóló értesítésben, s feltünteti a ki nem vizsgálás indokait.
(4) A panasz vizsgálata az annak eredményeiről szóló jegyzőkönyv megvitatásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyv megvitatása nem lehetséges, a panasz vizsgálata a jegyzőkönyvnek a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervhez való kézbesítésével minősül befejezettnek.

19. §
Jegyzőkönyv a panasz kivizsgálásáról
(1) A panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv a panasz vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:
a) a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv megnevezését,
b) a panasz tárgyát
c) a közigazgatási szerv megnevezését, amely a panaszt vizsgálta,
d) a panasz vizsgálatának az időtartamát,
e) a feltárt eredményeket, 
f) a jegyzőkönyv kiállításának az idejét,
g) azon közigazgatási szerv alkalmazottainak a nevét és aláírását, akik a panaszt kivizsgálták, 
h) a közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa a panasz vizsgálatával megbízott személynek a nevét és aláírását, 
i) a panasz vizsgálatát végző közigazgatás szerv vezető alkalmazottjának, vagy az általa megbízott személy kötelességeit, amennyiben a vizsgálatot elvégző közigazgatási szerv által megszabott időben hiányosságok merültek fel:
1. intézkedéseket hozni a hiányosságok és azok okainak kiküszöbölése érdekében,
2. megnevezni a hiányosságokért felelős személyt,
3. az elfogadott óvintézkedések előterjesztése a panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek,
4. az elfogadott óvintézkedések kivitelezéséről szóló jelentés előterjesztése panasz vizsgálatát végző közigazgatási szervnek, valamint a rendelkezésre álló jogi felelősség alkalmazásáról,
5. amennyiben a panaszos személye nem bizalmas, értesíteni kell őt az elfogadott óvintézkedésekről; ha a panaszos személye bizalmas, az elfogadott óvintézkedésekről a panasz kezelésére jogosult közigazgatási szerv értesíti.
j) A dokumentumok átvételéről illetve átadásáról szól igazolás
(2) Ha a panasz vizsgálatára jogosult közigazgatási szerv vezető alkalmazottja vagy az általa megbízott személy megtagadja a jegyzőkönyv megismerését, az első bekezdés i) pontjában foglalt kötelessége teljesítését, vagy megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, a panasz vizsgálatát elvégző közigazgatási szerv mindezt jegyzőkönyvbe foglalja. 

20. §
A panasz kivizsgálásáról szóló jelentés
(1) A panasz elintézése akkor fejeződik be, amikor a kivizsgálása eredményéről szóló értesítést a panaszosnak elküldik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a panasz kivizsgálási eredményének indoklását, mely a jegyzőkönyvön alapul.
(2) Az értesítésben feltüntetik, hogy a panasz megalapozott vagy alaptalan. Ha a panasz több részből áll, a kivizsgálási eredményről szóló értesítés tartalmazza minden egyes rész vizsgálati eredményeit. A több részből álló panaszt akkor tekintik megalapozottnak, ha legalább egy része megalapozott.
(3) Ha a panasz megalapozott, az értesítésben feltüntetik, hogy a panaszt kivizsgáló közigazgatási hatóság kötelességeket szabott ki a 19. § 1. bek. j) pontja értelmében.

21. §
Megismételt panasz és többszörösen megismételt panasz
(1) Ismételt panasz olyan, ugyanazon panaszos által benyújtott panasz, melynek tárgya azonos, és nem mutat rá új fejleményekre.
(2) Az ismételt panasz kezelésére az a közigazgatási szerv a jogosult, amely ez előző panaszt is kezelte, ha ez nincs ellentétben a 11. § 2. bek. vagy a 12. §-ba foglaltakkal. A közigazgatási szerv ellenőrzi az előző panasz vizsgálatának helyességét, melyről feljegyzést készít. A feljegyzés készítésénél a 19. §-ba foglaltak alapján jár el.
(3) Amennyiben az előző panasz kezelése helyesnek bizonyult, a közigazgatási szerv erről indoklással egybekötve értesíti a panaszost és egyidejűleg tudomására hozza, hogy a következő ismételt panaszt félreteszi. Amennyiben az előző panasz kezelése helytelennek bizonyult, a közigazgatási szerv az ismételt panaszt kivizsgálja és kezeli.
(4) Egy másik panaszos által ugyanarra a tárgya vonatkozó panaszt, melyet már a közigazgatási szerv korábban kezelt, nem vizsgál ki. Az előző vizsgálat eredményét megküldi a panaszosnak.
(5) Az ismételt panasz a közigazgatási szerv a 13. §-ban foglalt időn belül köteles kezelni.
(6) A következő ismételt panasz ugyanannak a panaszosnak a panasza, melyet ugyanabban az ügyben nyújtott be, és benne a panaszos újabb tényeket nem tüntet fel. A következő megismételt panasz intézésének helyességét a közigazgatási hatóság ismételten nem vizsgálja ki és a megismételt következő panaszt félreteszi a 6. § 1. bek. e) pontja értelmében, s erről a panaszost nem értesíti.

22. §
Panasztétel a panasz kivizsgálása ellen
(1) A panasz, mely az előző panasz vizsgálata ellen irányul, új, a közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasznak tekintendő.
(2) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panasz nem ismétlődő panasz, még akkor sem, ha a panaszos megismétli az előző panaszban feltüntetett tényeket. 
(3) Az 1. bekezdés szerinti panaszt azon közigazgatási hatóság vezetője vagy az általa meghatalmazott személy vizsgálja ki, aki az előző panaszt a 11. § 1. és 2. bek. szerinti illetékesség alapján intézte, amennyiben az nem ütközik a 12. § rendelkezéseibe. Ha a korábbi panaszt a közigazgatási hatóság vezetője intézte, az 1. bekezdés szerinti panasz intézésére a közvetlen felettes hatóság illetékes. Ha ilyen hatóság nem létezik, akkor az államigazgatás területén a központi államigazgatás illetékes panaszügyi ellenőrző hatósága. Ha a panaszt a központi államigazgatás illetékes panaszügyi ellenőrző hatóságának vezetője intézte, a panasz intézése ellen benyújtott további panaszt a 6. § 1. bek. f) pontja értelmében félreteszik.
(4) A közigazgatási szerv eljárásmódja ellen irányuló panaszt a közigazgatási szerv a 13. §-ban megszabott időn belül köteles kezelni.
(5) Ha a korábbi panasz intézése ellen benyújtott panaszt, mely elintézésre került az 1. bek. szerint, a közigazgatási hatóság a 6. § 1. bek. g) pontja értelmében félreteszi, erről a panaszost írásban értesíti. Az ezen bekezdés szerinti panaszok intézésére annak a közigazgatási hatóságnak a vezetője vagy az általa meghatalmazott személy illetékes, aki a panaszt az 1. bekezdés értelmében intézte, amennyiben az nem ütközik a 12. § rendelkezéseibe. Ha az 1. bekezdés szerinti panaszt a közigazgatási hatóság vezetője intézte, a panasz kezelésére a közvetlen felettes hatóság illetékes. Ha ilyen hatóság nem létezik, akkor az államigazgatás területén a központi államigazgatás illetékes panaszügyi ellenőrző hatósága.

23. §
A panasz kezelésének ellenőrzése
(1) A panasz kivizsgálásának az ellenőrzését a közigazgatási szerv végzi.11)
(2) A panasz vizsgálatát végző közigazgatási szerv jogosult ellenőrizni azon intézkedések teljesítését, melyek az egyes hiányosságoknak, illetve azok okainak az eltávolítására lettek elfogadva.

24. §
Eljárási bírságok
(1) A közigazgatási szervnek, mely nem teljesíti a törvény által megszabott kötelességeit, és ezzel hátráltatja, akadályozza a panasz kezelését vagy a hiányosságok javítását, a panasz kezelésére jogosult szerv jogosult 650 euró összegig terjedő eljárási bírságot kiszabni. Az eljárási bírság összegének a kiszabásakor a közigazgatási szerv figyelembe veszi a panasz kezelésének vagy a hiányosságok javítása hátráltatásának vagy akadályozásának a mértékét.
(2) Amennyiben az eljárási bírság kiszabása után se volt a kötelesség teljesítve, további bírság szabható ki, összesen 6500 euró összeg nagyságban.
(3) Az eljárási bírság kiszabására vonatkozó eljárást a kötelességszegés megállapításától számított 3 hónapon belül lehet elindítani, legkésőbb azonban a kötelességszegéstől számított egy éven belül.
(4) Az eljárási bírság kiszabásáról szóló eljárásra a közigazgatási eljárásokról szóló törvény vonatkozik.12)
(5) Az eljárási bírság, melyet 
a) a 2.§ 1. bekezdés a) pontjában, illetve a második bekezdésben feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, az állami költségvetés bevétele,
b) a 2.§ 1. bekezdés b) és c) pontjában feltüntetett közigazgatási szerv szabott ki, annak a közigazgatási szervnek a költségvetési bevétele, mely a bírságot kiszabta. 

25. §
Közös rendelkezések
(1) A közigazgatási szerv vezető alkalmazottja, ahol a panasz vizsgáltatik, köteles a panasz helyes kezelése, illetve vizsgálata érdekében megfelelő tárgyi, technikai és személyes feltételeket biztosítani.
(2) A költségeket, melyek
a) a panaszosnál keletkeztek, a panaszos viseli,
b) a közigazgatási szervnél keletkeztek, az illetékes szerv viseli.
(2) Mindenki köteles a titoktartásra azokról a tényekről, melyeket a panasz kezelésénél szerzett. E kötelesség alól írásban felmentést adhat az a személy, akinek ez a kötelesség az érdekében áll. 
(3) A közigazgatási szerv a panasz kezelésére vonatkozó eljárásmódjára a közigazgatási eljárásokról szóló törvény nem vonatkozik, kivéve ha e törvény nem rendelkezik másképp.

26. §
Átmeneti rendelkezések
(1) E jogszabály hatályba lépése előtt a közigazgatási szervnek benyújtott beadványokat a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint kezelik.
(2) E jogszabály hatályba lépése előtt elkezdett eljárás az eljárási bírság kiszabásáról a 2010. január 31. előtt hatályban lévő törvény szerint fejeződik be.
(3) A közigazgatási szerv a panaszok kezelését e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül a 11. § 1. bekezdése szerint belső rendeletekkel szabályozza.

26.a §
Átmeneti rendelkezés a 2017. június 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 2017. július 1-je előtt a közigazgatási hatóságnak címzett beadványokat a jelen törvény 2017. május 31-éig hatályos rendelkezései szerint intézik.

27. §
Hatálytalanító rendelkezések
A 164/2008. számú törvénnyel módosított 152/1998-as a panaszokról szóló törvény érvényessége megszűnik.

28. §
Hatályosság
E törvény 2010. február 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s.k.
Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) Például a 39/1993. számú törvény az Állami Számvevőszékről (NKÚ), a 350/1996. számú törvény a Szlovák Nemzeti Tanács házszabályáról.
2) Például Büntető perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, a Tt. 85/1990. sz., a petíciós jogról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 162/1995. sz., az ingatlankataszterről és az ingatlantulajdonosok nyilvántartásáról szóló törvénye (kataszteri törvény) a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 250/2007. sz., a fogyasztók védelméről szóló törvénye és a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz., a szabálysértésekről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
3) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és végrehajtói tevékenységről (végrehajtási rendtartás) szóló törvénye 218.a – 218.c §-ai és egyéb más törvényi módosításai a Tt. 280/1999. sz. törvénye értelmében, a Tt. 73/1998. sz., a Rendőri Testület, a Szlovák Titkosszolgálat, a Szlovák Köztársaság Büntetőintézeti és Igazságügyi Őrsége és a Vasúti Rendőrség állami szolgálati jogviszonyáról rendelkező törvényének 48. § 1. bek. e) pontja a Tt. 623/2005. sz. törvénye értelmében, a Tt. 4/2001. sz., a Büntetőintézeti és Igazságügyi Őrségről szóló törvényének 65.da §-a 2. bek. a Tt. 386/2015. sz. törvénye szerint, a Tt. 400/2009. sz., az állami szolgálatról szóló törvénye és egyéb törvénymódosítások 59. §-ának 1. bek. h) pontja és 65. §-a a Tt. 301/2016. törvénye megfogalmazásában.
4) Pl. a Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló törvénye 46. §-a, a Tt. 563/2009. sz., az adókezelésről (adórend) szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 63. §-a, a későbbi előírások értelmében.
4a) Pl. a Tt. 563/2009. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 50/1976. sz., a területtervezésről és építési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 39/1993. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszékéről a későbbi előírások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 162/1995. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz., az államigazgatás ellenőrzéséről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, a Tt. 128/2002. sz., a belső piac fogyasztóvédelmi célú állami ellenőrzéséről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi előírások szerint, a Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi szolgáltatások felett gyakorolt felügyeletről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 125/2006. sz., a munkabiztonsági ellenőrzésről szóló törvénye és a 82/2005. sz., az illegális munkavégzésről és illegális foglalkoztatásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 250/2007. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 357/2015. sz., a pénzügyi ellenőrzésről és auditálásról szóló törvénye a későbbi módosítások és kiegészítések értelmében.
4b) A Tt. 215/2004. sz., titokvédelmi törvénye és egyes más törvényi módosítások a későbbi előírások értelmében.
5) Például a 233/1995. számú törvény 5. §-ának 2. bekezdése, a Polgári nemperes rendtartás 16. §-a
6) A Tt. 305/2013. sz., a közhatalmi szervek  jogköreinek elektronikus végrehajtói gyakorlásáról (törvény az e-Government-ről/elektronikus kormányzásról) és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye 23. §-ának 1. bekezdése a Tt. 273/2015. sz. törvényének megfogalmazása szerint.
6a) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 19. §-a a későbbi módosítások szerint.
6b) A Tt. 323/1992. sz., a közjegyzőkről és közjegyzői tevékenységről szóló törvénye (közjegyzői rendtartás) 58. §-ának 1. bek. a későbbi módosítások értelmében. A Tt. 599/2001. sz., az iratok és az iratokon lévő aláírások járási hivatalok és községek általi hitelesítéséről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében.
6c) A Tt. 305/2013. sz. törvényének 23. §-a.
6d) A Tt.  586/2003. sz., az ügyvédi hivatásról szóló és a Tt.  455/1991. sz., az egyéni vállalkozásról (iparosságról) szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében.
7) 211/2000. számú, az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény 8. és 12. §-a.
8) 575/2001. számú törvény
9) 608/2003. számú törvény 4. §-a 1. bekezdésének b) pontja, 50/1976. számú törvény, 135/1961. számú törvény 3. §-a 5. bekezdésének d) pontja, 154/1994. számú törvény 31. §-a
10) 215/2004. számú törvény, 428/2002. számú törvény, 511/1992. számú törvény 23. §-a, 483/2001. számú törvény 89. §-a
11) 10/1996. számú törvény 7. §-a 3. bekezdésének c) pontja; 369/1990. számú törvény 18d. §-ának 1. bekezdése; 302/2001. számú törvény 19c. §-ának 1. bekezdése
12) 71/1967. számú törvény
Časová verzia účinná od 1. júna 2017

9/2010 Z. z.

Zákon
O SŤAŽNOSTIACH


zo dňa 4. decembra 2009


Zmena:
289/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2012
386/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
94/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Základné ustanovenia

§ 1
(1)Tento zákon upravuje postup pri podávaní, vybavovaní a kontrole vybavovania sťažností fyzických osôb alebo právnických osôb.
(2) Na účely tohto zákona je
a) vybavovaním sťažnosti prijímanie, evidencia, prešetrovanie a vybavenie sťažnosti,
b) vybavením sťažnosti vrátenie, odloženie sťažnosti, oznámenie výsledku prešetrenia sťažnosti alebo oznámenie výsledku prekontrolovania správnosti vybavenia predchádzajúcej sťažnosti.

§ 2 
(1) Podľa tohto zákona postupujú orgány verejnej správy, ktorými sú
a) orgány štátnej správy a nimi zriadené organizácie,
b) orgány územnej samosprávy a nimi zriadené organizácie,
c) osoby, ktorým zákon zveril rozhodovanie o právach, právom chránených záujmoch alebo povinnostiach iných osôb.
(2) Podľa tohto zákona postupujú aj iné orgány Slovenskej republiky,1) ak osobitný predpis neustanovuje inak.

§ 3
(1) Sťažnosť je podanie fyzickej osoby alebo právnickej osoby (ďalej len "sťažovateľ"), ktorým
a) sa domáha ochrany svojich práv alebo právom chránených záujmov, o ktorých sa domnieva, že boli porušené činnosťou alebo nečinnosťou (ďalej len "činnosť") orgánu verejnej správy,
b) poukazuje na konkrétne nedostatky, najmä na porušenie právnych predpisov, ktorých odstránenie je v pôsobnosti orgánu verejnej správy.
(2) Podanie sa posudzuje podľa obsahu.

§ 4
(1) Sťažnosťou podľa tohto zákona nie je podanie, ktoré
a) má charakter dopytu, vyjadrenia, názoru, žiadosti, podnetu alebo návrhu,
b) poukazuje na konkrétne nedostatky v činnosti orgánu verejnej správy, ktorých odstránenie alebo vybavenie je upravené osobitným predpisom,2)
c) je sťažnosťou podľa osobitného predpisu,3)
d) smeruje proti rozhodnutiu orgánu verejnej správy vydanému v konaní podľa osobitného predpisu,4)
e) smeruje proti záverom kontroly, auditu, dohľadu, dozoru alebo inšpekcie podľa osobitného predpisu,4a) alebo
f) obsahuje utajované skutočnosti alebo z obsahu ktorého je zrejmé, že jeho vybavením ako sťažnosti podľa tohto zákona by došlo k ohrozeniu utajovaných skutočností podľa osobitného predpisu.4b)
(2) Sťažnosťou podľa tohto zákona nie je ani podanie
a) orgánu verejnej správy, v ktorom upozorňuje na nedostatky v činnosti iného orgánu verejnej správy,
b) osoby poverenej súdom na výkon verejnej moci.5)
(3) Podanie podľa odseku 1 písm. a), b), d), e) a f) alebo podľa odseku 2 písm. a) a b) označené ako sťažnosť, orgán verejnej správy odloží, o čom toho, kto podanie podal  písomne upovedomí do 15 pracovných dní od doručenia podania s uvedením dôvodu. Orgán verejnej správy takéto podanie neodloží, ak je príslušný podanie vybaviť podľa osobitného predpisu.
(4) Podanie podľa odseku 1 písm. c) orgán verejnej správy vybaví podľa osobitného predpisu.3) Ak na jeho vybavenie nie je príslušný, postúpi podanie orgánu verejnej správy, ktorý je na jeho vybavenie príslušný podľa osobitného predpisu3) a súčasne to oznámi tomu, kto podanie podal. Na postúpenie takejto sťažnosti sa vzťahuje lehota podľa § 9.
(5) Podanie podľa odseku 1 písm. d), z ktorého je zrejmé, že smeruje proti rozhodnutiu, ktoré nie je právoplatné, orgán verejnej správy vybaví podľa osobitného predpisu.4) Ak na vybavenie podania podľa odseku 1 písm. d) nie je orgán verejnej správy príslušný, postúpi takéto podanie do piatich pracovných dní od jeho doručenia orgánu, ktorý napadnuté rozhodnutie vydal, o čom upovedomí toho, kto podanie podal.

§ 5
Podávanie sťažností
(1) Sťažnosť musí byť písomná a možno ju podať v listinnej podobe alebo v elektronickej podobe.
(2) Sťažnosť musí obsahovať meno, priezvisko a adresu pobytu sťažovateľa. Ak sťažnosť podáva právnická osoba, musí obsahovať jej názov a sídlo, meno a priezvisko osoby oprávnenej za ňu konať. Sťažnosť v listinnej podobe musí obsahovať vlastnoručný podpis sťažovateľa. Ak je sťažovateľovi možné doručiť písomnosti podľa tohto zákona v elektronickej podobe, sťažnosť môže obsahovať aj adresu sťažovateľa na takéto doručenie.
(3) Sťažnosť musí byť čitateľná a zrozumiteľná. Musí z nej byť jednoznačné proti komu smeruje, na aké nedostatky poukazuje a čoho sa sťažovateľ domáha (ďalej len „predmet sťažnosti“).
(4) Sťažnosť podaná v elektronickej podobe musí byť sťažovateľom autorizovaná podľa osobitného predpisu;6) to neplatí ak sťažnosť bola odoslaná prostredníctvom prístupového miesta, ktoré vyžaduje úspešnú autentifikáciu sťažovateľa.6a)
(5) Ak sťažnosť podaná v elektronickej podobe nie je autorizovaná podľa osobitného predpisu,6) ani odoslaná prostredníctvom prístupového miesta, ktoré vyžaduje úspešnú autentifikáciu sťažovateľa,6a) sťažovateľ ju musí do piatich pracovných dní od jej podania potvrdiť a to vlastnoručným podpisom, jej autorizáciou podľa osobitného predpisu6) alebo jej odoslaním prostredníctvom prístupového miesta, ktoré vyžaduje úspešnú autentifikáciu sťažovateľa,6a) inak sa sťažnosť odloží. O odložení sťažnosti a dôvodoch jej odloženia orgán verejnej správy písomne upovedomí sťažovateľa do 15 pracovných dní od odloženia. Sťažovateľom sa na účely odsekov 4 a 5 rozumie aj osoba oprávnená konať v mene právnickej osoby. Lehota na vybavenie sťažnosti začína plynúť prvým pracovným dňom nasledujúcim po dni doručenia potvrdenia sťažnosti. Ak potvrdenie sťažnosti obsahuje iné údaje ako sťažnosť podaná v elektronickej podobe, orgán verejnej správy sťažnosť podanú v elektronickej podobe odloží.
(6) Ak sťažnosť neobsahuje náležitosti podľa odseku 2, a ak ide o sťažnosť podanú v elektronickej podobe aj podľa odseku 4 alebo odseku 5 orgán verejnej správy ju odloží podľa § 6 ods. 1 písm. a).
(7) Ak sa sťažovateľ dostaví na orgán verejnej správy osobne podať sťažnosť, ktorú nemá vyhotovenú písomne podľa odseku 1, orgán verejnej správy sťažovateľa príjme a umožní mu, aby si sťažnosť v listinnej podobe vyhotovil. Ak sa na orgán verejnej správy dostaví osoba, ktorej zdravotný stav bráni, aby si sťažnosť v listinnej podobe vyhotovila sama, za túto osobu ju vyhotoví zamestnanec orgánu verejnej správy. Povinnosť sťažovateľa uviesť náležitosti sťažnosti podľa odsekov 2 a 3 tým nie je dotknutá.
(8) Písomnosti súvisiace s vybavovaním sťažnosti, ktorú podalo viac sťažovateľov spoločne a nie je v nej určené, komu z nich sa majú doručovať, orgán verejnej správy zašle sťažovateľovi, ktorý ako prvý uvádza údaje podľa odseku 2.
(9) Ak si sťažovateľ zvolí zástupcu, ktorý v jeho mene podáva sťažnosť, súčasťou sťažnosti musí byť písomné splnomocnenie s osvedčeným podpisom6b) (ďalej len „splnomocnenie“) zastupovať sťažovateľa pri podaní sťažnosti a pri úkonoch súvisiacich s vybavovaním sťažnosti. Ak sa sťažnosť podáva v elektronickej podobe, postupuje sa pri zastupovaní sťažovateľa podľa osobitného predpisu.6c) Ak zástupca k sťažnosti splnomocnenie nepriloží, orgán verejnej správy sťažnosť odloží podľa § 6 ods. 1 písm. c). Povinnosť priloženia splnomocnenia sa nevzťahuje na zastupovanie sťažovateľa advokátom podľa osobitného predpisu.6d)
(10) Sťažnosť adresovaná zamestnancovi alebo vedúcemu orgánu verejnej správy je sťažnosťou podanou orgánu verejnej správy.

§ 6
Odloženie sťažnosti
(1) Orgán verejnej správy sťažnosť odloží, ak
a) neobsahuje náležitosti podľa § 5 ods. 2, a ak ide o sťažnosť podanú v elektronickej podobe aj podľa § 5 ods. 4 alebo ods. 5,
b) zistí, že vo veci, ktorá je predmetom sťažnosti, konal alebo koná súd, prokuratúra, iný orgán činný v trestnom konaní alebo koná iný orgán verejnej správy,
c) zistí, že sťažnosť sa týka inej osoby, než ktorá ju podala a nie je priložené splnomocnenie podľa § 5 ods. 9,
d) od udalosti, ktorej sa predmet sťažnosti týka, uplynulo v deň jej doručenia viac   ako päť rokov,
e) ide o ďalšiu opakovanú sťažnosť podľa § 21 ods. 6,
f) ide o sťažnosť proti vybavovaniu sťažnosti podľa § 22 ods. 3,
g) ide o ďalšiu sťažnosť proti vybavovaniu sťažnosti podľa § 22 ods. 5,
h) mu bola zaslaná na vedomie,
i) sťažovateľ neposkytol spoluprácu podľa § 16 ods. 1, alebo ak spoluprácu neposkytol v lehote podľa § 16 ods. 2 alebo
j) sťažovateľ neudelil súhlas podľa § 8 ods. 2.
(2) Ak sťažnosť nie je v súlade s § 5 ods. 3 alebo ak chýbajú informácie potrebné na jej prešetrenie, orgán verejnej správy písomne vyzve sťažovateľa, aby sťažnosť v lehote podľa § 16 ods. 2 doplnil a súčasne ho poučí, že inak sťažnosť odloží.
(3) Orgán verejnej správy odloží sťažnosť, ktorú sťažovateľ pred jej vybavením písomne vezme späť alebo ak sťažovateľ písomne orgánu verejnej správy pred vybavením sťažnosti oznámi, že na jej vybavení netrvá.
(4) O odložení sťažnosti a dôvodoch jej odloženia podľa odseku 1 písm. b), c), d), f) a g) orgán verejnej správy sťažovateľa písomne upovedomí v lehote podľa § 13.

§ 7
(1) Podanie sťažnosti sa nesmie stať podnetom ani dôvodom na vyvodzovanie dôsledkov, ktoré by sťažovateľovi spôsobili akúkoľvek ujmu.
(2) Informácie z dokumentácie súvisiacej s vybavovaním sťažnosti, ktoré sú chránené alebo ku ktorým je prístup obmedzený podľa osobitného predpisu,7) sa nesprístupňujú.

§ 8
Utajenie totožnosti sťažovateľa
(1) Totožnosť sťažovateľa je orgán verejnej správy povinný utajiť, ak o to sťažovateľ požiada. Orgán verejnej správy môže utajiť totožnosť sťažovateľa, ak je to v záujme vybavenia sťažnosti. Pri prešetrovaní takejto sťažnosti sa používa jej odpis, alebo, ak je to možné, jej kópia, bez uvedenia údajov, ktoré by identifikovali sťažovateľa. Každý, komu je totožnosť sťažovateľa známa, je povinný o nej zachovať mlčanlivosť.
(2) Ak sťažovateľ požiadal o utajenie svojej totožnosti, ale predmet sťažnosti neumožňuje jej prešetrenie bez uvedenia niektorého z údajov o jeho osobe, orgán verejnej správy o tom sťažovateľa bezodkladne upovedomí. Súčasne ho poučí, že vo vybavovaní sťažnosti bude pokračovať len vtedy, ak v určenej lehote písomne udelí súhlas s uvedením potrebného údaja o svojej osobe; inak sťažnosť odloží podľa § 6 ods. 1 písm. j).
(3) Sťažnosť, v ktorej sťažovateľ požiadal o utajenie svojej totožnosti, na ktorej vybavenie orgán verejnej správy nie je príslušný, najneskôr do desiatich pracovných dní od jej doručenia vráti sťažovateľovi s uvedením dôvodu.

§ 9
Prijímanie sťažností
Orgán verejnej správy je povinný sťažnosť prijať. Prijatú sťažnosť, na ktorej vybavenie nie je príslušný, postúpi najneskôr do desiatich pracovných dní od doručenia orgánu verejnej správy príslušnému na jej vybavenie a zároveň o tom upovedomí sťažovateľa. Orgán verejnej správy nepostúpi sťažnosť podľa § 8 ods. 3.

§ 10
(1) Orgány verejnej správy sú povinné viesť centrálnu evidenciu sťažností podľa tohto zákona (ďalej len "evidencia") oddelene od evidencie ostatných písomností. Evidencia musí obsahovať najmä tieto údaje:
a) dátum doručenia a dátum zapísania sťažnosti, opakovanej sťažnosti a ďalšej opakovanej sťažnosti,
b) údaje podľa § 5 ods. 2,
c) predmet sťažnosti,
d) dátum pridelenia sťažnosti na vybavovanie a komu bola pridelená,
e) výsledok prešetrenia sťažnosti,
f) prijaté opatrenia a termíny ich splnenia,
g) dátum vybavenia sťažnosti, opakovanej sťažnosti alebo odloženia ďalšej opakovanej sťažnosti,
h) výsledok prekontrolovania predchádzajúcej sťažnosti alebo prešetrenia opakovanej sťažnosti,
i) dátum postúpenia sťažnosti orgánu príslušnému na jej vybavenie,
j) dôvody, pre ktoré orgán verejnej správy sťažnosť odložil,
k) poznámku.
(2) Opakovaná sťažnosť a ďalšia opakovaná sťažnosť sa eviduje v roku, v ktorom bola doručená. V poznámke sa uvedie číslo sťažnosti, s ktorou súvisí.
(3) Orgány verejnej správy sú povinné na požiadanie ústrednému orgánu štátnej správy pre kontrolu vybavovania sťažností8) predkladať ročnú správu o vybavovaní sťažností v ním stanovenom termíne a štruktúre.

§ 11
Príslušnosť na vybavenie sťažnosti
(1) Na vybavenie sťažnosti je príslušný orgán verejnej správy, do ktorého pôsobnosti patrí činnosť, o ktorej sa sťažovateľ domnieva, že ňou boli porušené jeho práva alebo právom chránené záujmy. Vybavovanie sťažností orgán verejnej správy upraví vnútorným predpisom.
(2) Na vybavenie sťažnosti podanej proti vedúcemu orgánu verejnej správy je príslušný najbližší nadriadený orgán verejnej správy. Ak takýto orgán nie je, v oblasti štátnej správy je príslušný ústredný orgán štátnej správy pre kontrolu vybavovania sťažností. Na vybavenie sťažnosti proti vedúcemu orgánu územnej samosprávy pri výkone štátnej správy je príslušný najbližší orgán štátnej správy, ktorému zákon zveril kontrolnú pôsobnosť podľa osobitného predpisu.9)
(3) Ak vznikne spor o tom, ktorý z orgánov verejnej správy je príslušný na vybavenie sťažnosti, orgán, v ktorom spor vznikol, požiada do desiatich pracovných dní odo dňa vzniku sporu príslušný orgán o rozhodnutie sporu. Lehota na vybavenie sťažnosti v čase od odoslania sťažnosti orgánu príslušnému na rozhodnutie sporu o príslušnosť do doručenia rozhodnutia o spore neplynie. O vzniku sporu a neplynutí lehoty sťažovateľa písomne upovedomí orgán verejnej správy, v ktorom spor o príslušnosť vznikol.
(4) Spor o príslušnosť na vybavenie sťažnosti medzi orgánmi verejnej správy rozhoduje ich najbližší spoločný nadriadený orgán. Ak takýto orgán nie je, príslušný na rozhodnutie v oblasti štátnej správy je ústredný orgán štátnej správy pre kontrolu vybavovania sťažností. Orgán verejnej správy príslušný na rozhodnutie sporu o príslušnosť na vybavenie sťažnosti rozhodne do 15 pracovných dní od doručenia žiadosti. Rozhodnutie o spore sa doručuje orgánom verejnej správy, ktoré sa sporili o príslušnosť. Orgán verejnej správy rozhodnutím určený ako príslušný na vybavenie sťažnosti bezodkladne oznámi písomne túto skutočnosť sťažovateľovi spolu s uvedením dňa, ktorým začala plynúť lehota na vybavenie sťažnosti.
(5) Na sťažnosti, ktoré smerujú proti samosprávnej činnosti orgánov územnej samosprávy, sa ustanovenie odseku 1 vzťahuje primerane.

§ 12
(1) Sťažnosť nesmie byť pridelená na prešetrovanie a vybavenie tomu, proti komu smeruje, ani zamestnancovi v jeho riadiacej pôsobnosti.
(2) Z prešetrovania a vybavenia sťažnosti je vylúčený
a) zamestnanec orgánu verejnej správy príslušného na vybavenie sťažnosti, ak sa zúčastnil na činnosti, ktorá je predmetom sťažnosti,
b) zamestnanec iného orgánu verejnej správy a osoba, ak sa zúčastnila na činnosti, ktorá je predmetom sťažnosti,
c) ten, o koho nepredpojatosti možno mať pochybnosti vzhľadom na jeho vzťah k sťažovateľovi, jeho zástupcovi, k zamestnancovi orgánu verejnej správy, proti ktorému sťažnosť smeruje, alebo k predmetu sťažnosti.

§ 13
Lehota na vybavenie sťažnosti
(1) Príslušný orgán verejnej správy je povinný sťažnosť vybaviť do 60 pracovných dní.
(2) Ak je sťažnosť náročná na prešetrenie, môže vedúci orgánu verejnej správy alebo ním splnomocnený zástupca lehotu podľa odseku 1 predĺžiť pred jej uplynutím o 30 pracovných dní. Lehotu nemôže predĺžiť splnomocnený zástupca, ktorý sťažnosť prešetruje. Orgán verejnej správy oznámi predĺženie lehoty sťažovateľovi bezodkladne, písomne, s uvedením dôvodu; prečo je predĺženie lehoty nevyhnutné.
(3) Lehota na vybavenie sťažnosti začína plynúť prvým pracovným dňom nasledujúcim po dni jej doručenia orgánu verejnej správy príslušnému na jej vybavenie; v prípade sporu o príslušnosť, lehota na vybavenie sťažnosti začína plynúť prvým pracovným dňom nasledujúcim po dni doručenia rozhodnutia podľa § 11 ods. 4.

§ 15
Oboznamovanie s obsahom sťažnosti
Orgán verejnej správy príslušný na vybavenie sťažnosti je povinný bezodkladne oboznámiť toho, proti komu sťažnosť smeruje, s jej obsahom v takom rozsahu a čase, aby sa jej prešetrovanie nemohlo zmariť. Zároveň mu umožní vyjadriť sa k sťažnosti, predkladať doklady, písomnosti, informácie a údaje potrebné na vybavovanie sťažnosti.

§ 16
Spolupráca sťažovateľa
(1) Orgán verejnej správy príslušný na vybavenie sťažnosti je oprávnený v nevyhnutnom rozsahu (§ 6 ods. 2) písomne vyzvať sťažovateľa na spoluprácu s určením spôsobu jej poskytnutia a s poučením, že v prípade neposkytnutia spolupráce alebo jej neposkytnutia v stanovenej lehote, sťažnosť odloží podľa § 6 ods. 1 písm. i).
(2) Lehota na poskytnutie spolupráce sťažovateľa je desať pracovných dní od doručenia písomnej výzvy sťažovateľovi.
(3) Ak sťažovateľ v odôvodnených prípadoch preukáže, že lehota na poskytnutie spolupráce nie je dostatočná, môže pred jej uplynutím písomne požiadať o určenie novej lehoty. Orgán verejnej správy môže sťažovateľovi určiť novú lehotu na poskytnutie spolupráce.
(4) V čase od odoslania výzvy na poskytnutie spolupráce do jej poskytnutia lehota na vybavenie sťažnosti neplynie.

§ 17
Súčinnosť orgánov verejnej správy
(1) Orgán verejnej správy je povinný poskytnúť orgánu verejnej správy príslušnému na vybavenie sťažnosti doklady, iné písomnosti, vyjadrenia, informácie, údaje potrebné na vybavovanie sťažnosti, ako aj ďalšiu nevyhnutnú súčinnosť, ak osobitný predpis10) neustanovuje inak.
(2) Orgán verejnej správy poskytne súčinnosť najneskôr do desiatich pracovných dní od doručenia žiadosti o súčinnosť.
(3) Pri vybavovaní sťažnosti možno požadovať súčinnosť aj od iných osôb s ich súhlasom, ak osobitný predpis10) neustanovuje inak. Iné osoby poskytnú súčinnosť najneskôr do desiatich pracovných dní od doručenia žiadosti o súčinnosť.
(4) Lehota na vybavenie sťažnosti v čase od odoslania žiadosti o poskytnutie súčinnosti podľa odsekov 2 a 3 do jej poskytnutia neplynie. Prerušenie plynutia lehoty orgán verejnej správy písomne oznámi sťažovateľovi.

§ 18
Prešetrovanie sťažnosti
(1) Prešetrovanie sťažnosti je jednou z foriem kontrolnej činnosti vykonávanej podľa tohto zákona, ktorou sa zisťuje skutočný stav veci a jeho súlad alebo rozpor so všeobecne záväznými právnymi predpismi.
(2) Pri prešetrovaní sťažnosti sa vychádza z jej predmetu, bez ohľadu na sťažovateľa a toho, proti komu sťažnosť smeruje. Ak je podľa obsahu iba časť podania sťažnosťou, prešetrí sa iba v tomto rozsahu. Ak sa sťažnosť skladá z viacerých samostatných častí, prešetruje sa každá z nich. Ak nemožno sťažnosť alebo jej časť prešetriť, orgán verejnej správy príslušný na vybavenie sťažnosti to uvedie v zápisnici o prešetrení sťažnosti a oznámi to sťažovateľovi.
(3) Orgán verejnej správy prešetrí iba tie časti sťažnosti, na ktorých vybavenie je príslušný, ostatné časti sťažnosti postúpi podľa § 9 orgánu verejnej správy príslušnému na ich vybavenie. Časti, ktoré nie sú sťažnosťou, orgán verejnej správy neprešetruje, o čom sťažovateľa upovedomí v oznámení výsledku prešetrenia sťažnosti, s uvedením dôvodov ich neprešetrenia.
(4) Sťažnosť je prešetrená prerokovaním zápisnice o prešetrení sťažnosti. Ak ju nemožno prerokovať, sťažnosť je prešetrená doručením jedného vyhotovenia zápisnice o prešetrení sťažnosti orgánu verejnej správy, v ktorom bola sťažnosť prešetrovaná.

§ 19
Zápisnica o prešetrení sťažnosti
(1) Orgán verejnej správy príslušný na vybavenie sťažnosti vyhotoví zápisnicu o prešetrení sťažnosti (ďalej len "zápisnica"), ktorá obsahuje najmä
a) označenie orgánu verejnej správy príslušného na vybavenie sťažnosti,
b) predmet sťažnosti,
c) označenie orgánu verejnej správy, v ktorom sa sťažnosť prešetrovala,
d) obdobie prešetrovania sťažnosti,
e) preukázané zistenia,
f) dátum vyhotovenia zápisnice,
g) mená, priezviská a podpisy zamestnancov orgánu verejnej správy, ktorí sťažnosť prešetrili,
h) meno, priezvisko a podpis vedúceho orgánu verejnej správy, v ktorom sa sťažnosť prešetrovala, alebo ním splnomocneného zástupcu,
i) povinnosť vedúceho orgánu verejnej správy, v ktorom sa sťažnosť prešetrovala, alebo ním splnomocneného zástupcu, v prípade zistenia nedostatkov v lehote určenej orgánom verejnej správy, ktorý sťažnosť prešetroval,
1. prijať opatrenia na odstránenie zistených nedostatkov a príčin ich vzniku,
2. určiť osobu zodpovednú za zistené nedostatky,
3. predložiť prijaté opatrenia orgánu prešetrujúcemu sťažnosť,
4. predložiť orgánu prešetrujúcemu sťažnosť správu o splnení opatrení a uplatnení právnej zodpovednosti,
5. ak nie je totožnosť sťažovateľa utajená, oznámiť mu prijaté opatrenia; ak je totožnosť sťažovateľa utajená, oznámiť mu prijaté opatrenia prostredníctvom orgánu verejnej správy príslušného na vybavenie sťažnosti,
j) potvrdenie o odovzdaní a prevzatí dokladov.
(2) Ak sa vedúci orgánu verejnej správy, v ktorom sa sťažnosť prešetrovala, alebo ním splnomocnený zástupca odmietne oboznámiť so zápisnicou, splniť povinnosti podľa odseku 1 písm. i), alebo ak zápisnicu odmietne podpísať, orgán verejnej správy, ktorý sťažnosť prešetroval, uvedie tieto skutočnosti v zápisnici.

§ 20
Oznámenie výsledku prešetrenia sťažnosti
(1) Sťažnosť je vybavená odoslaním písomného oznámenia výsledku jej prešetrenia sťažovateľovi. Oznámenie musí obsahovať odôvodnenie výsledku prešetrenia sťažnosti, ktoré vychádza zo zápisnice.
(2) V oznámení sa uvedie, či sťažnosť je opodstatnená alebo neopodstatnená. Ak má sťažnosť viacero častí, oznámenie výsledku prešetrenia sťažnosti obsahuje výsledok prešetrenia každej z nich. Sťažnosť zložená z viacerých častí je vyhodnotená ako opodstatnená, ak aspoň jedna z jej častí je opodstatnená.
(3) Ak je sťažnosť opodstatnená, v oznámení sa uvedie, že orgánu verejnej správy, v ktorom sa sťažnosť prešetrovala, boli uložené povinnosti podľa § 19 ods. 1 písm. i).

§ 21
Opakovaná sťažnosť a ďalšia opakovaná sťažnosť
(1) Opakovaná sťažnosť je sťažnosť toho istého sťažovateľa, v tej istej veci, ak v nej neuvádza nové skutočnosti.
(2) Na vybavenie opakovanej sťažnosti je príslušný orgán verejnej správy, ktorý predchádzajúcu sťažnosť vybavil, ak to nie je v rozpore s § 11 ods. 2 alebo s § 12. Orgán verejnej správy prekontroluje správnosť vybavenia predchádzajúcej sťažnosti, o čom vyhotoví záznam. Pri vyhotovení záznamu postupuje primerane podľa § 19.
(3) Ak bola predchádzajúca sťažnosť vybavená správne, orgán verejnej správy túto skutočnosť oznámi sťažovateľovi s odôvodnením a poučením, že ďalšie opakované sťažnosti odloží. Ak sa prekontrolovaním vybavenia predchádzajúcej sťažnosti zistí, že nebola vybavená správne, orgán verejnej správy opakovanú sťažnosť prešetrí a vybaví.
(4) Sťažnosť iného sťažovateľa v tej istej veci, ktorú orgán verejnej správy už vybavil, sa neprešetruje. Výsledok prešetrenia takejto sťažnosti sa oznámi sťažovateľovi.
(5) Opakovanú sťažnosť je orgán verejnej správy povinný vybaviť v lehote podľa § 13.
(6) Ďalšia opakovaná sťažnosť je sťažnosť toho istého sťažovateľa, podaná po opakovanej sťažnosti v tej istej veci, ak v nej sťažovateľ neuvádza nové skutočnosti. Správnosť vybavenia opakovanej sťažnosti orgán verejnej správy opätovne neprekontroluje a ďalšiu opakovanú sťažnosť odloží podľa § 6 ods. 1 písm. e), o čom sťažovateľa neupovedomí.

§ 22
Sťažnosť proti vybavovaniu sťažnosti
(1) Sťažnosť, v ktorej sťažovateľ vyjadruje nesúhlas s vybavovaním svojej predchádzajúcej sťažnosti je novou sťažnosťou proti postupu orgánu verejnej správy pri vybavovaní sťažnosti.
(2) Sťažnosť proti postupu orgánu verejnej správy pri vybavovaní sťažnosti nie je opakovanou sťažnosťou, a to ani vtedy, ak v nej sťažovateľ opakuje skutočnosti z predchádzajúcej sťažnosti.
(3) Sťažnosť podľa odseku 1 vybaví vedúci toho orgánu verejnej správy alebo ním splnomocnený zástupca, ktorý predchádzajúcu sťažnosť v zmysle príslušnosti podľa § 11 ods. 1 a 2 vybavil, ak to nie je v rozpore s § 12. Ak predchádzajúcu sťažnosť vybavil vedúci orgánu verejnej správy, na vybavenie sťažnosti podľa odseku 1 je príslušný najbližší nadriadený orgán. Ak takýto orgán nie je, v oblasti štátnej správy je príslušný ústredný orgán štátnej správy pre kontrolu vybavovania sťažností. Ak sťažnosť vybavil vedúci ústredného orgánu štátnej správy pre kontrolu vybavovania sťažností, sťažnosť smerujúca proti vybavovaniu takejto sťažnosti sa odloží podľa § 6 ods. 1 písm. f).
(4) Sťažnosť proti vybavovaniu sťažnosti je orgán verejnej správy povinný vybaviť v lehote podľa § 13.
(5) Ďalšiu sťažnosť proti vybavovaniu sťažnosti, ktorá bola vybavená podľa odseku 1, orgán verejnej správy odloží podľa § 6 ods. 1 písm. g), o čom sťažovateľa písomne upovedomí. Na vybavenie sťažnosti podľa tohto odseku je príslušný vedúci toho orgánu verejnej správy alebo ním splnomocnený zástupca, ktorý sťažnosť podľa odseku 1 vybavil, ak to nie je v rozpore s § 12.  Ak sťažnosť  podľa odseku 1 vybavil vedúci orgánu verejnej správy, na vybavenie sťažnosti je príslušný najbližší nadriadený orgán. Ak takýto orgán nie je, v oblasti štátnej správy je príslušný ústredný orgán štátnej správy pre kontrolu vybavovania sťažností.

§ 23
Kontrola vybavovania sťažností
(1) Orgány verejnej správy vykonávajú kontrolu vybavovania sťažností.11)
(2) Orgán verejnej správy, ktorý sťažnosť vybavil, je oprávnený kontrolovať, či sa opatrenia prijaté na odstránenie nedostatkov a príčin ich vzniku riadne plnia.

§ 24
Poriadková pokuta
(1) Orgánu verejnej správy, ktorý neplní povinnosti podľa tohto zákona a tým sťažuje vybavovanie sťažnosti, marí jej vybavovanie alebo nápravu nedostatkov, môže orgán verejnej správy príslušný na vybavenie sťažnosti uložiť poriadkovú pokutu do výšky 650 eur. Pri určovaní výšky poriadkovej pokuty prihliada na mieru sťaženia alebo marenia vybavovania sťažnosti alebo nápravy nedostatkov.
(2) Poriadkovú pokutu podľa odseku 1 možno, ak nebola povinnosť napriek jej uloženiu splnená, uložiť opakovane, do úhrnnej výšky 6 500 eur.
(3) Konanie o uložení poriadkovej pokuty možno začať do troch mesiacov odo dňa zistenia porušenia povinnosti, najneskôr do jedného roka od porušenia povinnosti.
(4) Na konanie o uložení poriadkovej pokuty sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.12)
(5) Poriadková pokuta, ktorú uložil
a) orgán verejnej správy uvedený v § 2 ods. 1 písm. a) a ods. 2, je príjmom štátneho rozpočtu,
b) orgán verejnej správy uvedený v § 2 ods. 1 písm. b) alebo c), je príjmom rozpočtu toho orgánu, ktorý ju uložil.

§ 25
Spoločné ustanovenia
(1) Vedúci orgánu verejnej správy, v ktorom sa sťažnosť prešetruje, je povinný vytvárať vhodné materiálne, technické a personálne podmienky na správne a včasné prešetrenie a vybavenie sťažnosti.
(2) Trovy, ktoré vznikli
a) sťažovateľovi, znáša sťažovateľ,
b) orgánu verejnej správy, znáša tento orgán.
(3) Každý je povinný o skutočnostiach, ktoré sa dozvedel pri vybavovaní sťažnosti, zachovávať mlčanlivosť. Od tejto povinnosti ho môže písomne oslobodiť ten, v koho záujme má túto povinnosť.
(4) Ak nie je v tomto zákone ustanovené inak, na postup orgánu verejnej správy pri vybavovaní sťažností sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.

§ 26
Prechodné ustanovenia
(1) Podanie doručené orgánu verejnej správy predo dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa vybavuje podľa predpisov účinných do 31. januára 2010.
(2) Konanie o uložení poriadkovej pokuty začaté predo dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona dokončí orgán verejnej správy podľa predpisov účinných do 31. januára 2010.
(3) Vybavovanie sťažností orgán verejnej správy upraví vnútorným predpisom podľa § 11 ods. 1 do šiestich mesiacov od nadobudnutia účinnosti tohto zákona.

§ 26a
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júna 2017
Podania doručené orgánu verejnej správy pred 1. júnom 2017 sa vybavia podľa tohto zákona v znení účinnom do 31. mája 2017.

§ 27
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon č. 152/1998 Z. z. o sťažnostiach v znení zákona č. 164/2008 Z. z.

§ 28
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. februára 2010.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


1) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 350/1996 Z. z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
2) Napríklad Trestný poriadok, Správny súdny poriadok, zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
3) Napríklad § 218a až 218c zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení zákona č. 280/1999 Z. z., § 48 ods. 1 písm. e) zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení zákona č. 623/2005 Z. z., § 65da ods. 2 zákona č. 4/2001 Z. z. o Zbore väzenskej a justičnej stráže v znení zákona č. 386/2015 Z. z., § 59 ods. 1 písm. h) a § 65 zákona č. 400/2009 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 301/2016 Z. z.4) Napríklad § 46 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok), § 63 zákona č. 563/2009 Z. z. o správe daní (daňový poriadok) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4a) Napríklad zákon č. 563/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 98 až 104 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 39/1993 Z. z. o Najvyššom kontrolnom úrade Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov, zákon č. 128/2002 Z. z. o štátnej kontrole vnútorného trhu vo veciach ochrany spotrebiteľa a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov, zákon č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 125/2006 Z. z. o inšpekcii práce a o zmene a doplnení zákona č. 82/2005 Z. z. o nelegálnej práci a nelegálnom zamestnávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 250/2007 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 357/2015 Z. z. o finančnej kontrole a audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
4b) Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5) Napríklad § 5 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 16 Civilného mimosporového poriadku.
6) § 23 ods. 1 zákona č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o e-Governmente) v znení zákona č. 273/2015 Z. z.
6a) § 19 zákona č. 305/2013 Z. z. v znení neskorších predpisov.
6b) § 58 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov.Zákon č. 599/2001 Z. z. o osvedčovaní listín a podpisov na listinách okresnými úradmi a obcami v znení neskorších predpisov.
6c) § 23 ods. 3 zákona č. 305/2013 Z. z.
6d) Zákon č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
7) § 8 až 12 zákona č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
8) § 24 zákona č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov.
9) § 4 ods. 1 písm. b) zákona č. 608/2003 Z. z. o štátnej správe pre územné plánovanie, stavebný poriadok a bývanie a o zmene a doplnení zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov, § 3 ods. 5 písm. d) zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov, § 31 zákona č.154/1994 Z. z. o matrikách v znení neskorších predpisov.
10) Napríklad zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov, § 23 zákona Slovenskej národnej rady č. 511/1992 Zb. v znení neskorších predpisov, § 89 zákona č. 483/2001 Z. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11) § 7 ods. 3 písm. c) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov, § 18d ods. 1 zákona č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov, § 19c ods. 1 zákona č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení neskorších predpisov.
12) Zákon č. 71/1967 Zb. v znení neskorších predpisov.