+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o majetku obcí
Zákon o majetku obcí (138/1991)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 20.03.1991
Platnosť od: 15.04.1991
Účinnosť od: 01.05.1991
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.02.2017 315/2016  
01.07.2016 125/2016  
01.01.2011 507/2010  
Hatályos 2017. február 1-től

Tt. 138/1991. 

Törvény
A KÖZSÉGI VAGYONGAZDÁLKODÁSRÓL


Kelt: 1991. március 20.


Módosítva:
Tt. 306/1992., hatályos 1992. június 25-től
Tt. 43/1993., hatályos 1993. február 15-től
Tt. 278/1993., hatályos 1994. január 1-től
Tt. 245/1994., hatályos 1994. november 1-től
Tt. 147/1995., hatályos 1995. július 20-tól
Tt. 130/1996., hatályos 1996. május 1-től
Tt. 447/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 522/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 12/2004., hatályos 2004. február 1-től
Tt. 445/2004., hatályos 2004. szeptember 1-től
Tt. 535/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 258/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 507/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 315/2016., hatályos 2017. február 1-től


A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt hozta meg:


ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések

1. §
A törvény célja
(1) E törvény célja, hogy meghatározza, a Szlovák Köztársaság vagyonából mely vagyontárgyak kerülnek községi tulajdonba1) és rendezni a községek vagyoni jogállását és vagyongazdálkodásának feltételeit.
(2) A községi vagyont ingatlanok és ingóságok alkotják, beleértve a pénzeszközöket, valamint a követeléseket és más vagyoni jogokat is, melyek a község tulajdonában lévő vagyonhoz kötődnek vagy amelyekre a község úgy szerez tulajdonjogot, hogy az a Szlovák Köztársaság tulajdonából e törvény rendelkezései alapján vagy külön rendelkezés szerint a tulajdonába kerül át, vagy saját tevékenységével szerez be.
(3) Ez a törvény nem vonatkozik
a) az értékpapírok kezelésére, melyet külön előírások szabályoznak,2) kivéve a 9. § 11. bek. szerintieket,
b) azon pénzeszközök kezelésére, melyeket külön előírások szabályoznak,2a)
c) azon községi vagyon kezelésére, melyeket külön előírások szabályoznak.2b)
(4) Ha ezen törvény második-negyedik része nem tartalmaz külön rendelkezést a Szlovák Köztársaság fővárosára, Pozsonyra és Kassa városára vonatkozóan, a község fogalma alatt3) e törvény értelmében a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony4) és Kassa városa5) is értendő.


MÁSODIK RÉSZ
A tulajdon átruházása a községre és a község vagyonjogi jogállása

2. §
A tulajdon átruházására a községre
(1) A Szlovák Köztársaság tulajdonából községi tulajdonba kerülnek azok a tárgyak, a helyi államigazgatási szervek ingóságai kivételével, amelyekkel a hatályba lépés napjáig külön jogszabályok szerint3) azok nemzeti bizottságok gazdálkodtak, amelyeknek a területén találhatók.
(2) Azok a tárgyak, amelyekkel gazdálkodni az állami vállalatoknak, költségvetési és támogatott szervezeteknek, valamint nemzeti bizottsági kisüzemeknek volt jogosultságuk,6) és amelyek fenntartói vagy alapítói joga a községre szállt át külön előírás alapján,7) a Szlovák Köztársaság tulajdonából azon község tulajdonába kerülnek át, amelynek a területén találhatók. A községek a kölcsönös jogokat és kötelességeket szerződésben szabályozzák.
(3) Azok a tárgyak, amelyekkel gazdálkodni az állami vállalatoknak, költségvetési és támogatott szervezeteknek, és amelyek fenntartói vagy alapítói joga központi államigazgatási szervre vagy az illetékes helyi államigazgatási szervre szállt át, a Szlovák Köztársaság tulajdonából azon község tulajdonába kerülnek át, amelynek területén találhatók, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv átruházza az alapítói vagy fenntartói jogát a községre szerződés alapján,8) vagy ha külön előírás így rendelkezik.
(4) Községi tulajdonba kerülnek a történelmi községháza-épületek, amelyek a hatályba lépés napján a Szlovák Köztársaság tulajdonában vannak.
(5) Az állami tulajdonban lévő ingatlanok, melyekkel külön törvény alapján3) a hatályba lépés napjáig a Stavoinvesta, a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony Fővárosi Fejlesztőintézete és a volt járási nemzeti bizottságok gazdálkodtak a komplex lakásépítés, a célirányos beruházási fejlesztés vagy egyéni lakásépítés bebiztosítása céljából, annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók, kivéve azt a vagyonrészt, amely a 3. § e) és f) pontja szerint e vagyontárgyakból nem kerül községi tulajdonba.
(6) A 2. bekezdésben felsorolt, külön törvény szerint más jogi vagy természetes személyekre történő vagyonátruházásra kijelölt tárgyak9) azt követően kerülnek községi tulajdonba, ha ezen előírások szerint olyan döntés születik, hogy nem kerülnek fel az átruházásra kerülő üzemrészlegek jegyzékére,10) vagy ha e jegyzékből kizárják azokat, ugyanúgy, mint azon tárgyakat, melyeket ismételt árveréseken sem tudtak értékesíteni. Ezeket a tárgyakat a község átadással és átvétellel kapja meg. Más speciális előírások rendelkezéseit11) ez esetben alkalmazni nem kell. A község dönthet úgy, hogy külön előírások szerinti eljárási módot választ.11a)
(7) A tárgyakat és tulajdonosi jogokat az 1, 2 és 5. bekezdés szerint a törvény hatályba lépésének napjától gyakorolja a község.

2.a §
(1) Azok az állami ingatlanok, amelyekben megszűnik a testnevelési egyesületek külön törvényben meghatározott tartós használati joga,11b) a hatálybalépés napján annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók. A község köteles megtartani az ilyen ingatlan eredeti rendeltetését.
(2) A törvény 14. §-át arányos mértékben kell alkalmazni. Az írásos jegyzőkönyveket a községek kötelezően a körzeti hivatalokkal együtt dolgozzák ki. A telekkönyvbe történő tulajdonjog-bejegyzési javaslatot a község az ingatlan átvételét követő 12 hónapon belül köteles benyújtani. 

2.b §
(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a vagyontárgyak, amelyek kezelője
a) olyan jogi személy, amelynek alapítói jogkörei külön törvény értelmében a községre szállnak át,11c)
b) a jogi személyiség nélküli alanyok iskolái és gyermeknevelési intézményei, az ezek használatában lévő intézmények, ha azok alapítói jogkörei külön törvény értelmében a községre szállnak át,11d)
c) a jogi személyiség nélküli alanyok szociális szolgáltató intézetei és a használatukban lévő intézmények, ha azok alapítói jogkörei külön törvény értelmében a községre szállnak át.11e)
(2) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából jogi személyek kezelésében lévő vagyontárgyak, ha a központi államigazgatási szerv vagy az illetékes helyi államigazgatási szerv szerződésben átruházza az alapítói jogokat e jogi személyek esetében a községre, vagy ha ezt külön törvény elrendeli; ezen átruházásra és ezen vagyonra jelen törvény 4.a és 14.b §-át kell arányos mértékben alkalmazni.
(3) Az 1. bekezdésben felsorolt vagyontárgyak annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók. A 2. bekezdésben felsorolt vagyontárgyak annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók, ha külön törvény erről másként nem rendelkezik. 

2.c §
(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a vagyontárgyak, amelyek kezelője
a) egészségügy terén működő jogi személy, ha külön törvény alapján az alapítói jogkör a községre száll át,11f)
b) egészségügy terén működő jogi személyiség nélküli alany, ha ezek az egészségügyi intézményeknek az alapítói jogköre külön törvény szerint a községre száll át.11f)
(2) Az 1. bekezdésben felsorolt vagyontárgyak, a megkezdett építkezéseket beleértve azon község tulajdonába kerülnek, amelynek a területén találhatók.

2.d §
(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a telkek, amelyeken a községi tulajdonba került építmények11g) állnak, s amelyek a község tulajdonába szálltak át a 2-2.c § értelmében, együtt azokkal a területekkel, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel.
(2) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonából azok a telkek is, amelyeken községi tulajdonba került építmények és megkezdett épületek állnak, és amelyek külön törvény alapján megkötött szerződéssel váltak községi tulajdonná,11h) beleértve azokat a területeket, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel és a megkezdett építkezéssel.
(3) Az építmények és megkezdett építkezések alatti területek az 1. és 2. bekezdés értelmében annak a községnek a tulajdonába szállnak át, amely az építmény vagy a megkezdett építkezés tulajdonosa.
(4) Községi tulajdonba kerülnek a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal és a község által megkötött szerződés alapján a Szlovák Köztársaság tulajdonából azok a telkek, amelyek ideiglenes használatba adásra kerültek külön jogszabály szerint11i) és azokon községi tulajdonban lévő építmények állnak, amelyek a 2-2.c § értelmében kerültek a község tulajdonába, beleértve a környező területeket is, amelyek fekvésük és kihasználtságuk alapján oszthatatlan egységet alkotnak az építménnyel.

3. §
Nem kerül községi tulajdonba
a) az a vagyon, amely kizárólagosan csak állami tulajdonban lehet,12)
b) az állampolgárok által személyesen használt telek,13)
c) az olyan állami tulajdonban lévő ingatlan, amely a hatálybalépés napjáig külön jogszabály alapján3) más mint állami szervezet tartós használatában volt,14) kivéve azt az ingatlantulajdont, amely a községre száll át a 15.a § szerint,
d) az állami tulajdonban lévő iskolák, az oktatási és más intézmények vagyona, melyre külön jogszabály alapján3) a hatálybalépés napjáig a nemzeti bizottságoknak volt használati joga, és amelyre külön törvény alapján15) a község nem szerezte meg a fenntartói jogokat, kivéve a gyermeknevelési intézményekhez, az alapiskolákhoz és oktatási intézményekhez tartozó telkeket, melyeket oktatási célkora vagy a vele összefüggő tevékenységekre nem hasznosítanak,
e) az az ingatlanvagyon, melyet külföldi képviseleti kirendeltségek szervei használnak diplomáciai és konzuláris tevékenységük kifejtése során vagy kulturális-információs központként a Szlovák Köztársaság területén,
f) az állami vállalat vagyonrésze más jogi személy vállalkozásában, ha olyan állami vállalatról van szó, mely esetében az alapítói jogokat a nemzeti bizottság vagy a község gyakorolta,15a) és ha rá külön jogszabály szerint7) az alapítói jog át lett ruházva; ezzel a vagyonrésszel az állami vállalat saját belátása szerint gazdálkodik külön jogszabály értelmében,11a)
g) az állami vagyonrész más jogi személy vállalkozásában, ha az megszüntetett állami vállalatból alakult meg,15b) és amellyel szemben az alapítói jogokat a nemzeti bizottság vagy a község gyakorolta; az állam e vagyonrészhez kötődő jogait ilyen esetben a megszűnt állami vállalat székhelye szerint illetékes körzeti hivatal gyakorolja, s azzal külön jogszabályban előírt módon jár el,11a)
h) a lakosság polgári védelmének céljait szolgáló objektum, mellyel a hatálybalépés napjáig külön törvény alapján3) a nemzeti bizottság gazdálkodott.

4. §
Egyéb vagyon és kötelezettségek átruházása a községre
(1) Községi tulajdonná válnak azok kapcsolódó tulajdonosi jogok is, amelyeket a gazdálkodás során a nemzeti bizottság, az állami vállalat, a költségvetési vagy támogatott szervezet és a nemzeti bizottságok e törvény 2. §-a 1-6. bekezdése szerinti kisüzemei gyakoroltak. Ez a rendelkezés átmenetileg a Stavoinvesta beruházási jogkörére is vonatkozik.16) Ezek a tulajdonosi jogok azokra a községi üzemekre, a költségvetési, támogatott és más szervezetekre (a továbbiakban csak „szervezetek”) szállnak át, amelyeknek alapítói és fenntartói jogát a község külön törvény alapján szerezte meg. A szervezetek ezen tulajdonosi joggal igazgatási jogot kapnak.
(2) A megszerzett vagyon értékének felső határáig a községre száll át minden, a vagyonnal kapcsolatos kötelezettség is. Hasonlóképpen minden kötelezettség átszáll közvetlenül a szervezetre.
(3) Tulajdonosi jog e törvény szempontjából minden kintlévőség és más vagyonhoz kötődő jog.

4.a §
(1) A Szlovák Köztársaság vagyonával együtt a községekre szállnak át a 2.b § 1. bekezdése szerint a vele kapcsolatos tulajdonosi jogok, és a megszerzett vagyon értékéig terjedően a kötelezettségek is.
(2) A községre nem szállnak át
a) a térítési kötelezettségek az állami vagyon kezelője által átvett, a községre a 2.b § 1. bekezdése szerint átruházott vagyonnal kapcsolatos áruszállításért, munkákért és más teljesítésekért, ha azoknak a határideje már lejárt vagy ha azokat a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő – e törvény szerinti – átruházása napjáig nem térítették meg,
b) a külön törvény szerinti16a) pénzbeli térítési kötelezettségek teljesítése, melyet az állami vagyon kezelőjének külön törvény értelmében16a) kötelessége lett volna megtéríteni, a Szlovák Köztársaság vagyona község általi átvétele hatálybalépésének napján a községre száll át.

4.b §
(1) Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonával együtt a 2.c § értelmében a kapcsolódó tulajdonosi jogok és a megszerzett vagyon és tulajdonosi jogok értékének felső határáig a kapcsolódó kötelezettségek is.
(2) Nem száll át a községre
a) a térítési kötelezettség az állami vagyon kezelője által átvett, a községre a 2.c § 1. bekezdése szerint átruházott vagyonnal kapcsolatos áruszállításért, munkákért és más teljesítésekért, ha azoknak a határideje már lejárt vagy ha azokat a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő – e törvény szerinti – átruházása napjáig nem térítették meg,
b) a külön törvény szerinti16a) pénzbeli térítési kötelezettségek teljesítése, melyet az állami vagyon kezelőjének külön törvény értelmében16a) kötelessége lett volna megtéríteni, a Szlovák Köztársaság vagyona község általi átvétele hatálybalépésének napján a községre száll át.

4.c §
Községi tulajdonba kerülnek a Szlovák Köztársaság vagyonával együtt a 2.d § értelmében a kapcsolódó tulajdonosi jogok, valamint a megszerzett vagyon és tulajdonosi jogok értékének felső határáig a kapcsolódó kötelezettségek is.

5. §
A tárgy lehet község, valamint más jogi személy és természetes személy közös tulajdonában.17)

6. §
(1) A község vagyonával önállóan, vagy vagyonkezelő (a későbbiekben csak „vagyonkezelő”) közvetítésével gazdálkodik, amely lehet külön törvény alapján létrehozott költségvetési vagy támogatott szervezet.18)
(2) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa város vagyonuk egy részét a városkerületek kezelésébe adják.19) A városkerület a kezelésébe adott vagyon működtetését olyan vagyonkezelőre bízhatja, melyet külön jogszabály alapján hozott létre.18)
(3) A községi vagyon kezelése a jogok és kötelességek összességét jelenti a vagyonkezelőre vagy városrészre bízott vagyonnal kapcsolatosan, melyet a község bízott rá vagy amelyet a vagyonkezelő saját tevékenységével szerzett meg. A kezelő vagy a városrész jogosult és köteles a község vagyonát fenntartani, a tevékenységi körében meghatározott feladatok teljesítésére vagy azzal összefüggésben használni, abból hasznot szerezni, és vele ezen törvénnyel és a községi vagyongazdálkodásról szóló jogszabállyal összhangban gazdálkodni; városrész esetében19) összhangban kell állnia a gazdálkodásnak a város statútumával is.
(4) A vagyonkezelő nem szerezheti meg az általa kezelt vagyon tulajdonjogát. A vagyon, melyet a vagyonkezelő megkap, a község tulajdona. A vagyonkezelő vagy a városrész a község nevében gyakorolja a jogi teendőket a község vagyonának kezelése során. A vagyonkezelő vagy a városrész a község nevében jár el a bíróságokon vagy más szerveknél olyan ügyekben, melyek az általa kezelt községi vagyonnal kapcsolatosak.
(5) A község saját vagyonát alaptőke-betétként beviheti kereskedelmi társaságokba19a) vagy vagyonával jogi személyt alapíthat.19b)
(6) Minden jogi tevékenységet, mely a községi vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos, írásban kell rögzíteni, különben érvénytelen.
(7) A városrész tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodásra19) arányos mértékben kell alkalmazni az 1., a 3-6. bekezdést, a 6.a §-t, a 7. és 7.a §-t, a 9. § 1. és 2. bekezdését, a 9.a-12. §-okat.

6.a §
(1) Községi vagyonkezelés akkor jön létre, ha
a) a község vagyonának kezelését vagyonkezelőre vagy városrészre bízzák,19)
b) a községi vagyonkezelést átruházzák,
c) a vagyonkezelő saját tevékenységével vagyont szerez meg községi tulajdonba.
(2) A kezelésbe adott vagyont a község a vagyonkezelő létrehozásáról szóló alapító okiratban határozza meg.19c) A község a vagyongazdálkodási alapelvekben meghatározott feltételek mellett bízhatja meg a kezelőt a községi vagyon működtetésével és ugyanígy vonhatja meg tőle ezt a jogot.
(3) A községi vagyon kezelésének átruházása vagyonkezelők közt vagyonkezelési szerződéssel történik. A vagyonkezelési szerződésnek írásban kell megköttetnie, és a külön jogszabályban meghatározott tartozékok mellett19d) tartalmaznia kell az átruházás tárgyát, annak hasznosítási célját, az átruházás pontos időpontját és az egyezményes árat is, amennyiben térítéses átruházásról van szó. A vagyonkezelést átruházó szerződés érvényességéhez a község egyetértése is szükséges, ha arról a községi vagyongazdálkodási előírások úgy rendelkeznek.
(4) A vagyonkezelők szerződéssel kölcsönösen kicserélhetik a kezelésükben lévő községi vagyont is. A 3. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a vagyonkezelési cseréről szóló szerződés esetében is.


HARMADIK RÉSZ
Gazdálkodás a községi vagyonnal

7. §
(1) A község szervei és szervezetei kötelesek a község vagyonával a község és annak polgárai javára gazdálkodni, a környezet védelmét és gyarapítását szem előtt tartva. 
(2) A község szervei és szervezetei kötelesek a község vagyonát gyarapítani, védeni, annak értékét növelni. Kötelesek főként
a) fenntartani és használni a vagyont,
b) védeni a vagyont a megrongálás, megsemmisülés, elveszítés vagy visszaélés ellen,
c) minden jogi eszközt ki kell használniuk a vagyon védelmében, beleértve jogaik és jogos érdekeik kellő időben történő érvényesítését az illetékes szerveknél,
d) a vagyont könyvelési nyilvántartásukban vezetni külön jogszabály értelmében.21)

7.a §
(1) A község köteles a meghatározott célt szolgáló vagyon rendeltetését megtartani, ha az a 2.b § 1. bekezdése és a 2.c § szerint került a tulajdonába, és a Szlovák Köztársaság vagyonának átruházása napján oktatási-nevelési célokat szolgált az oktatási-nevelési folyamatban, illetve a vele közvetlenül összefüggő tevékenységekben, vagy ha az a szociális segítségnyújtást és az egészségügyi ellátást szolgálta.
(2) Az 1. bekezdésben meghatározott kötelesség a községi képviselőtestület döntése alapján érhet véget
a) ha azzal megváltozik az 1. bekezdésben szereplő vagyon célirányos rendeltetése,21a)
b) ha azzal az 1. bekezdésben szereplő vagyon vagyoni betétként használható fel kereskedelmi társaság vagy más jogi személy létrehozására,21b)
c) ha azzal az 1. bekezdésben szereplő vagyont feleslegessé nyilvánítják,
d) az 1. bekezdés szerinti ingóság feleslegessé vagy felhasználhatatlanná nyilvánításáról, ha annak értéke meghaladja a 3500 eurót; ha az ilyen ingóság értéke ennél kevesebb, a feleslegessé vagy felhasználhatatlanná válásról a 9. § 1. bekezdésében meghatározott alkalmazott dönt.
(3) Ha a Szlovák Köztársaság vagyona a 2.b § 2. bekezdése alapján kerül községi tulajdonba, annak meghatározott célú rendeltetését külön törvény mondhatja ki.
(4) Az 1. bekezdés szerinti községi tulajdonra zálogjog,21c) kezességi jog21d) nem érvényesíthető, az ilyen vagyon nem kerülhet végrehajtásra, csődeljárás vagy felszámolás alá külön törvények alapján.21e)

8. §
(1) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa a város alapító okiratában határozzák meg a 2--2.d § alapján a városrészek kezelésére bízott vagyon mértékét.22) A városrészekre általában nem ruházzák át annak a vagyonnak a működtetését, amely részben vagy egészében összvárosi szükségleteket szolgál vagy a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak vagy Kassa városának munkavégzését biztosítja.
(2) A múzeumi és képtári gyűjtemények, valamint a könyvtárak könyvállományának kezelését külön törvények szabályozzák.

9. §
(1) A községi vagyonnal való gazdálkodási alapelvek, melyeket a községi képviselőtestület fogad el, főként 
a) a községi vagyon működtetésére a község által létrehozott szervezetek jogait és kötelességeit,
b) a község által létrehozott szervezetektől történő vagyonelvételt,
c) a vagyon használatba vételi eljárását,
d) az értékpapírok kezelését szabályozzák,
e) kimondják, a szervezet mely tevékenységeit kell jóváhagynia a község szerveinek,
f) a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját a birtokolt értékpapírokkal és vagyonrészekkel kapcsolatosan a község által létrehozott jogi személyekben vagy olyan jogalanyoknál, amelyekben a község meghatározó személy és döntő többsége van,22aa) különös tekintettel a vagyonkezelés átláthatóságára és a hatékony vagyongazdálkodásra.
(2) A községi képviselőtestület hagyja jóvá
a) a községi ingatlanvagyon átruházásának módját; ez nem érvényes abban az esetben, ha a község az ingatlant külön törvény22a) értelmében köteles átruházni,
b) a nyilvános üzleti pályázatok feltételeit, ha a község ingatlanvagyonának átruházását nyilvános üzleti pályázaton valósítják meg,
c) a községi ingatlanvagyon átruházását, ha az közvetlen eladással történik,
d) a községi ingatlanvagyon átruházását, ha az meghaladja a községi képviselőtestület által meghatározott értéket,
e) a gazdálkodási alapelvekben meghatározott értékszint felett a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,
f) a községi tulajdon bevitelét az alakuló vagy már létező kereskedelmi társaságokba,
g) a koncessziós szerződéseket építési munkák elvégzésére vagy a külön jogszabály22ab) alapján megkötött koncessziós szerződéseket (a továbbiakban csak „koncessziós szerződés”) szolgáltatások nyújtásáról, mégpedig a község összes képviselője háromötödének egyetértésével.
(3) A Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony és Kassa városa alapítólevelében részletesen szabályozza,
a) milyen mértékben és mely esetekben kell a városrészek kezelésében lévő ingatlanvagyon szerződéses átruházását csak a városrészek helyi képviselőtestületeinek jóváhagyásához kötni; ezt megelőzően szükséges a polgármester jóváhagyása,
b) a városrészek kezelésére bízott vagyon elvételének feltételeit.

9.a §
(1) Amennyiben ezen törvény másként nem rendelkezik, a községi tulajdon átruházása az alábbiak szerint történik meg:
a) nyilvános üzleti versenypályázat alapján,22b)
b)önkéntes árverésen22c) (a későbbiekben csak „árverés”), vagy
c) közvetlen eladással legkevesebb olyan áron, amely eléri az általános, külön törvény alapján22d) meghatározott vagyonértéket.
(2) A község vagyoneladási szándékát és annak módját közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján, a község honlapján, ha azzal rendelkezik, valamint a regionális sajtóban. Ha az 1. bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítésről van szó, a regionális sajtóban közzétett hirdetményben legalább azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol a nyilvános üzleti versenypályázat vagy árverés feltételei közzé vannak téve.
(3) A nyilvános üzleti versenypályázat feltételeit a község legalább 15 napra nyilvánosságra hozza a versenypályázatok végső benyújtási határidejét megelőzően.
(4) A községi vagyon árverésen történő átruházására külön jogszabályok vonatkoznak.22c)
(5) A község legalább 15 napra nyilvánosságra hozza szándékát, hogy közvetlen eladással akar vagyont értékesíteni. Párhuzamosan közzéteszi az árajánlatok benyújtásának határidejét. A község nem ruházhatja át vagyonát közvetlen eladással, ha a vagyon külön törvény alapján22d) meghatározott általános értéke meghaladja a 40 000 eurót. Az ingatlannak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, hogy más ingatlannal felcserélhetővé ne váljon. A község vagyonának általános értékét22d) meghatározó bizonylat közvetlen eladás esetén a községi képviselőtestület döntéshozatali napjához képest nem lehet hat hónapnál régebbi.
(6) A község nem ruházhat át községi tulajdont közvetlen eladással olyan természetes személyre, aki ebben a községben
a) a község polgármestere,
b) a községi képviselőtestület képviselője,
c) község által alapított vagy létrehozott jogi személy statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja,
d) a községi hivatal vezetője,
e) a község alkalmazottja,
f) a község főellenőre,
g) közeli hozzátartozója22e) az a)-f) pontban felsorolt személyeknek.
(7) A község nem ruházhatja át vagyonát közvetlen eladással olyan jogi személyre, amelynek alapítója, üzletrészének tulajdonosa, statutáris szerve vagy statutáris szervének tagja, valamint igazgató, végrehajtó vagy felügyelő szervének tagja a 6. bekezdésben felsorolt személy; ez a rendelkezés nem érvényes, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a község vagy amelyben a községnek üzletrésze van.
(8) Az 1-7. bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák a községi vagyon átruházásánál, amennyiben
a) az ingatlan vagyont a község átruházni köteles külön jogszabály alapján22a) vagy mellyel a külön törvényben22a) meghatározott elővételi jog érvényesül az átruházás során,
b) az építménnyel beépített terület a leendő tulajdonos tulajdonában van a környező területtel együtt, mely fekvésénél és kihasználásánál fogva szerves egységet képez az építménnyel,
c) olyan községi vagyonrészről van szó, melyre törvényben előírt elővételi jog kerül érvényesítésre,22f)
d) ingóságról van szó, melynek maradványértéke nem haladja meg a 3 500 eurót,
e) a községi vagyon átruházására különleges elbírálásra érdemes okokból kerül sor, melyekről a községi képviselőtestület az összes képviselő háromötödös többségével dönt, miközben a különleges szempontot indokolni kell; a vagyon ilyen átruházásának szándékát a község köteles legkevesebb 15 nappal annak községi képviselőtestületi jóváhagyása előtt hivatali hirdetőtábláján kifüggeszteni és községi honlapján, ha az létezik, közzétenni, és a szándéknyilatkozatnak ezen időszak teljes terjedelmében a nyilvánosság előtt kell maradnia.
(9) Ha ezen jogszabály vagy külön jogszabály22g) másként nem rendelkezik, az 1-3., valamint az 5-7. bekezdések arányos mértékben kötelezően alkalmazandók a község részéről községi vagyon bérbeadása esetén is, melynek során legalább akkora bérleti díjat kell kérni, amekkora abban az időben és azon a helyen szokásos, amikor valamilyen azonos jellegű vagy hasonló dolgot meghatározott célú használatra bérbe adnak, kivéve
a) a község tulajdonában lévő ingóságot, melynek maradványértéke kevesebb mint 3 500 euró,
b) az olyan községi vagyonbérletet, melynek az időtartama ugyanazon személy esetében nem haladja meg egy naptári hónapon belül a tíz napot,
c) a különleges elbírálásra jogosult községi vagyonbérleti szerződést, melyről a községi képviselőtestület az összes képviselő háromötödös többségével dönt, miközben a különleges bánásmódot indokolni kell; a vagyon ilyen átruházásának szándékát a község köteles legkevesebb 15 nappal annak községi képviselőtestületi jóváhagyása előtt hivatali hirdetőtábláján kifüggeszteni és községi honlapján, ha az létezik, közzétenni, és a szándéknyilatkozatnak ezen időszak teljes terjedelmében a nyilvánosság előtt kell maradnia.
(10) Az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat e törvény nem érinti.
(11) Az értékpapírok és a más jogi személyekben lévő községi vagyonrészek tulajdonosváltással járó kezelése során a községnek az 1-7. bekezdések értelmében kell eljárnia, ha azt külön jogszabály ki nem zárja.2)
(12) Arra a természetes és jogi személyre, aki/amely nem a közszféra alanya22ga) és aki/amely köteles nyilvántartásba vetetni magát a közszféra partnereinek jegyzékében,22gb) községi vagyon csak akkor ruházható át, ha szerepel a közszféra partnereinek jegyzékében.22gc)

9.b §
(1) A természetes személynek, akinek a községben állandó lakhelye van, jogában áll kérni a jogi aktus semmissé nyilvánítását vagy a községi vagyonhoz kötődő tulajdonjog megállapítását, ha a községi vagyon harmadik személyre történő átruházása nem nyilvános üzleti versenypályázaton,22b) árverésen22c) vagy közvetlen eladással történt legalább a külön jogszabály szerint megállapított vételár összegéért,22d) kivéve azokat az eseteket, amelyek során e törvény más módszert is lehetővé tesz.
(2) Az 1. bekezdés alapján bírósági per is indítható a községi vagyon tulajdonjogának átruházását követő egy éven belül.

9.c §
(1) Koncessziós vagyon az a községi vagyon, melyet a koncesszionárius a koncessziós szerződésben meghatározott terjedelemben, feltételek mellett és határidőben használ építkezési munkák végrehajtása céljából, vagy a külön törvény22aa) alapján megkötött koncessziós szerződésben lefektetett szolgáltatás nyújtása céljára.
(2) A koncessziós vagyont a község más személy tulajdonába nem ruházhatja át.
(3) Koncessziós vagyon használata az1. bekezdés értelmében lehetséges
a) a községi ingatlanvagyonra lépés esetén,
b) községi telken létesített építmény esetén, ha a koncessziós szerződés értelmében az építmény tulajdonjoga legkésőbb a koncessziós szerződésben meghatározott határidő végén a községre száll át,
c) községi tulajdonban lévő objektum áthelyezése vagy eltávolítása esetén,
d) községi vagyon felújítása, üzemeltetése, karbantartása és javítása esetén,
e) szolgáltatásnyújtás vagy más üzleti célú felhasználás esetén,
f) községi vagyon bérbeadása, kikölcsönzése során, vagy községi vagyonra történő szerződéses szolgalmi jog bejegyzése esetén harmadik személy javára,
g) olyan községi vagyon esetében, mely teljes elhasználódottsága vagy károsodottsága, elavultsága vagy gazdaságtalansága miatt, esetleg más komoly okból eredeti célját vagy rendeltetését már nem képes szolgálni
h) községi tulajdonban lévő földterületeken kitermelt nyersanyag esetében külön jogszabályban előírt feltételek mellett.22h)
(4) A koncesszionárius a koncessziós vagyon használata során a saját nevében jár el, nincs községi vagyonkezelői státusa ezen törvény szerint. A koncesszionárius köteles a koncessziós vagyont jó állapotban tartani, azt a meghatározott célra használni, biztosítani annak karbantartását és üzemeltetését, valamint téríteni az ezekkel kapcsolatos költségeket, köteles biztosítani a vagyon védelmét, tájékoztatni a községet a koncessziós vagyon állapotáról a szerződésben rögzített terjedelemben, illetve teljesíteni a további, szerződésbe foglalt kötelességeket.
(5) A koncesszionárius nem használhatja a koncessziós vagyont saját vagy harmadik személy kötelezettségeinek fedezeteként/biztosítékaként, azt más személy tulajdonába át nem ruházhatja, ha ez a törvény erről másként nem rendelkezik.

9.d §
(1) Ha a koncessziós szerződés megengedi, a koncesszionárius bérbe, kölcsönbe adhatja a koncessziós vagyont, illetve szolgalmi jogot jegyeztethet be rá harmadik személy javára. A bérleti szerződést, a kölcsönzési szerződést vagy a szolgalmi jog bejegyzéséről szóló szerződést a koncesszionárius harmadik személlyel legtovább arra az időre kötheti meg, amit a koncessziós szerződés meghatároz a koncesszió időtartamaként. Koncessziós vagyon bérbeadása esetén a 9.a § 9. bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók. A bérleti díjat és a szolgalmi jog bejegyzéséért járó térítést a koncesszionárius és a harmadik személy megállapodással szabja meg. Az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat22i) ez a rendelkezés nem érinti.
(2) Ha a koncessziós szerződés úgy rendelkezik, a koncesszionárius a község előzetes írásos beleegyezését követően jogosult másodlagos nyersanyag-felvásárlónál értékesíteni, vagy külön törvény22j) alapján felszámolni a községi koncessziós vagyont, ha az teljes elhasználódottsága vagy megkárosodottsága miatt, elavultsága és üzemi gazdaságtalansága vagy más komoly okból nem képes rendeltetésének vagy meghatározott céljának eleget tenni.
(3) Ha a koncessziós szerződés úgy rendelkezik, a község szerződést köthet a koncesszionáriussal a koncessziós szerződésből fakadó községi követelések részletfizetéséről vagy a követelések kifizetésének elhalasztásáról. A követelések kifizetésének elhalasztása esetén a községi követelések megtérítésének maximális haladéka egy naptári év a követelés keletkezésének napjától számítva. Késedelmi kamatokat a szerződéses részletfizetés idejére vagy a fizetési haladék idejére nem számolhatók fel és nem követelhetők. Az állami segítségnyújtásra vonatkozó külön jogszabályokat22i) ez a rendelkezés nem érinti. Ha a koncesszionárius valamely törlesztőrészletet nem fizeti ki rendesen és időben, vagy nem fizeti ki tartozását a megadott határidőben, a község fizetési keresletet nyújt be ellene, követelve a késedelmi kamatokat is a szerződéses részlettörlesztés vagy fizetési haladék teljes időtartamára.

9.e §
(1) A közös vállalat jogi személy, melyet a koncesszió megvalósítása érdekében22aa) a község és a koncesszionárius együtt hoz létre. Közös vállalat az a jogi személy is, amelyet a koncesszionárius alapít, s amelynek alaptőkéjébe a koncessziós szerződés értelmében beviszi a községi vagyont is.
(2) A község akkor viheti be a községi vagyont mint betétet a közös vállalatba vagy a közös vállalat alaptőkéjébe, ha ezt a koncessziós szerződés tartalmazza.
(3) Kiemelt/elsőségi vagyon a község ingatlanvagyona, melyet a község a közös vállalatba bevitt. Az elsőségi vagyon nem használható fel a közös vállalat, a koncesszionárius vagy harmadik személy kötelezettségeinek biztosítékaként, és más személyek tulajdonába sem ruházható át. Az elsőségi vagyonra nem vonatkozik a végrehajtási döntés, a végrehajtás, nem része a csődvagyonnak, nem kerülhet felszámolásra. Az elsőségi vagyont a község javaslatára a telekkönyvi nyilvántartásban22k) is bejegyzik. Ha a koncessziós szerződés úgy rendelkezik, az elsőségi vagyon bérbe adható, kikölcsönözhető, vagy bejegyezhető rá szolgalmi jog, legtovább a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós időszak végéig, vagy a közös vállalat jogutód nélküli megszűnéséig. Az elsőségi vagyon jellege nem szűnik meg más jogutódra történő átvitel után sem. A telekkönyvben bejegyzett szolgalmi jog megszűnésekor a község köteles javaslatot benyújtani a telekkönyvi hivatalnak a bejegyzés törlésére.
(4) A közös vállalat köteles megőrizni a tulajdonába került elsőbbségi vagyon célzott rendeltetését; ez a kötelezettség a jogutódra is vonatkozik.
(5) A községség az elsőbbségi vagyonról külön nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a tárgyak és dolgok jegyzékét az azonosítókkal együtt, és az utalásokat a közös vállalat könyvelésében való feltüntetésről; a közös vállalat köteles ezeket az adatokat a község rendelkezésére bocsátani.
(6) Az elsőbbségi vagyon kezelésének és karbantartásának joga visszaszáll a községre, ha a közös vállalat ellen csődeljárás indul, de a község ennek során a közös vállalat nevében jár el, a saját számlájára. Ha a közös vállalat csődbe megy, az elsőbbségi vagyon községi tulajdonba kerül a bíróság csődhatározatának jogerőre emelkedésével, vagy a fellebbviteli bíróság döntésének jogerőre emelkedésével, mellyel a fellebbviteli bíróság megerősíti az elsőfokú bíróság döntését a csődről, mégpedig a koncessziós szerződésben meghatározott térítés fejében, legfeljebb azonban a szakértő által meghatározott áron. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv mellékletként bekerül a telekkönyvi hivatalnak benyújtott, a község tulajdonjogának bejegyzésére tett javaslatba. A szakértőnek az elsőbbségi tulajdon értékét meghatározó szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a község téríti.
(7) A közös vállalat felszámolásának napján az elsőbbségi tulajdon községi tulajdonba kerül a koncessziós szerződésben meghatározott összegért, legfeljebb azonban a szakértői véleményben megállapított áron. A felszámoló köteles átadni, a község pedig köteles átvenni ezt a vagyont, az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül. Az elsőbbségi vagyon átadásáról és átvételéről készült jegyzőkönyv mellékletként bekerül a telekkönyvi hivatalnak benyújtott, a község tulajdonjogának bejegyzésére tett javaslatba. A szakértőnek az elsőbbségi tulajdon értékét meghatározó szakértői vélemény kidolgozásáért járó díjat a község téríti.

10. §
A község csak akkor tekinthet el tulajdonjogának kikényszerítésétől, ha azt számára a községi vagyongazdálkodás alapelveiben meghatározott okok átmenetileg vagy tartósan engedélyezik.

11. §
(1) A községek területi változások esetén23) kötelesek vagyonjogi viszonyaikat rendezni.
(2) A községek vagyonjogi megállapodásáról szóló szerződésének tartalmaznia kell a községi szervezetek, dolgok, pénzeszközök, jogok és kötelezettségek elosztását.
(3) A községek vagyonjogi megállapodása e változások hatályba lépésének napjához kötődik, legkésőbb az azt követő első naptári év első napjához.


NEGYEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

Közös rendelkezések

12. §
Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, vagy ha azt a dolog jellege nem zárja ki, a község a vagyon megszerzése és a vele való gazdálkodás során külön jogszabályok szerint jár el.24)

13. §
A vitákban, melyek az állami tulajdonjog, vagyonjog és kötelezettségek községre történő átruházása során keletkeznek, a bíróság dönt.

Átmeneti és zárórendelkezések

14. §
(1) A dolgok tulajdonjogának, a vagyonjognak és a kötelezettségeknek az átadásáról az átruházó és az átvevő jogi személyek kötelesek jegyzőkönyvet írni. A dolgokkal való gazdálkodási jogról, valamint a tulajdonjogról és kötelezettségről a kezelő szervezetek a helyi államigazgatási szervekkel, a községi képviselőtestülettel és szervezetekkel készítenek jegyzőkönyvet.
(2) Az állami tulajdonjog községre történő átszállásáról az illetékes telekkönyvi központok készítenek bejegyzést a helyi államigazgatási szervek és a községi képviselőtestület által hitelesített jegyzék alapján.25)
(3) A község által alapított vagy létrehozott szervezetek, amelyek a község ingatlan vagyonát kezelik e törvény alapján, javaslatot tesznek a telekkönyvi központnak a községi vagyonkezelési jog bejegyzésére.
(4) A község, a város, a városrész, valamint a község által alapított vagy létrehozott szervezetek kötelesek az e törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül javaslatot tenni az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre. Ha a vagyon megszerzése más feltételekhez is kötődik,26) kötelesek a javaslatot a vagyon átvételét követő 12 hónapon belül benyújtani.

14.a §
Ha a községi tulajdonba olyan ingatlan került, amelynek egy része a rendelkezés hatályba lépésének napjáig3) a lakosság polgári védelmének céljait szolgálta, a község köteles az ingatlan ezen részét meghagyni e célok szolgálatára. Az ingatlan ezen részének használatát a község köteles külön előírás alapján26a) szerződésben szabályozni.

14.b §
(1) Az átadó személy, amelynek az átadás napjáig a Szlovák Köztársaságnak az a vagyona a kezelésében volt, amely ezen törvény 2.b §-a 1. bekezdése értelmében a községre száll át, írásos jegyzőkönyvet készít az érintett községgel e vagyon átadásáról legkésőbb két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a Szlovák Köztársaság vagyona e törvény értelmében és külön törvény szerint a község tulajdonába kerül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagyon meghatározását és értékét a külön törvény21) alapján vezetett könyvelés szerint, a vele kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő átruházása napjáig; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza az ingatlan külön törvény26b) szerinti kataszteri adatait és számszerűsítve az esetleges költségeket is ezen ingatlan szükséges javításaival kapcsolatosan. A jegyzőkönyvet azon alany statutáris szervének a képviselője írja alá, amelynek kezelésében a vagyon volt és amelynek a vagyona ezen törvény értelmében a községre száll át, illetve a község statutáris szerve.
(2) A község köteles az állami vagyon 2.b § alapján történt átvételének napját követő 12 hónapon belül az illetékes kataszteri ingatlan-nyilvántartónak benyújtani az e vagyon tulajdonjogának bejegyeztetését külön törvény szerint26c) kérő indítványt. 
(3) A 2.b § 1. bekezdésében felsorolt dolgok azon a napon kerülnek községi tulajdonba, amikor külön jogszabály értelmében az alapítói jogkör a községre száll; ez a nap a Szlovák Köztársaság vagyona községre történt átruházásának a napja. A 2.b § 2. bekezdésében felsorolt dolgok a szerződésben meghatározott napon vagy a külön törvényben meghatározott napon kerülnek a község tulajdonába.

14.c §
(1) Az átadó személy, amelynek az átadás napjáig a Szlovák Köztársaságnak az a vagyona a kezelésében volt, amely ezen törvény értelmében a községre száll át, írásos jegyzőkönyvet készít az érintett községgel e vagyon átadásáról legkésőbb két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a Szlovák Köztársaság vagyona e törvény értelmében a község tulajdonába kerül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagyon meghatározását és értékét a könyvelés szerint és a külön törvény21) alapján felbecsült értékét, valamint a vagyon amortizációjának mértékét, a vele kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történő átruházása napjáig; ha ingatlanról van szó, a jegyzőkönyv tartalmazza az ingatlan külön törvény26b) szerinti kataszteri adatait. A jegyzőkönyvet azon alany statutáris szervének a képviselője írja alá, amelynek kezelésében a vagyon volt és amelynek a vagyona ezen törvény értelmében a községre száll át, illetve a község statutáris szerve.
(2) A község köteles az ezen törvény alapján átvett vagyon átvételének napját követő hat hónapon belül az illetékes kataszteri ingatlan-nyilvántartónak benyújtani az e vagyon tulajdonjogának bejegyeztetését külön törvény szerint26c) kérő indítványt. 
(3) A 2.c §-ban felsorolt dolgok azon a napon kerülnek községi tulajdonba, amikor külön jogszabály értelmében az alapítói jogkör a községre száll; ez a nap a Szlovák Köztársaság vagyona községre történt átruházásának a napja.

14.d §
(1) A Szlovák Köztársaság vagyonának kezelője, akinek a 2.d § 1. és 2. bekezdése szerinti vagyonátruházás napjáig a vagyon a kezelésében volt, írásos jegyzőkönyvet vesz fel az illetékes községgel e vagyon átadásáról, legkésőbb két hónapon belül attól a naptól számítva, amikor a Szlovák Köztársaság vagyona e törvény értelmében a község tulajdonába került. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadott vagyon meghatározását és könyvelési értékét külön törvény21) szerint, a vele kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Szlovák Köztársaság vagyonának községre történt átruházása napjáig, valamint az ingatlan-nyilvántartói adatokat külön törvény szerint.26b) A jegyzőkönyvet a község staturáris szerve és a Szlovák Köztársaság vagyonát kezelő azon szerv statutáris képviselője írja alá, amelynek tulajdona e törvény értelmében a községre száll át.
(2) A 2.d § 4. bekezdése szerinti szerződésnek része a vagyonátadásról szóló írásos jegyzőkönyv is. A jegyzőkönyvet aláírja a község statutáris szerve és a kerületi székhely körzeti hivatalának statutáris szerve, melynek az állami vagyon ideiglenesen a használatában volt, és amelynek a tulajdona a szerződéssel a községre száll át.
(3) A községek kötelesek a Szlovák Köztársaság ezen törvény 2.d §-a alapján átvett vagyon megszerzésének napját követő hat hónapon belül az illetékes kataszteri ingatlan-nyilvántartónak benyújtani az e vagyon tulajdonjogának bejegyeztetését külön törvény szerint26c) kérő indítványt. 
(4) A Szlovák Köztársaság 2.d § 1. és 2. bekezdésében felsorolt vagyona 2009. július 1-jén kerül községi tulajdonba. A Szlovák Köztársaság 2.d § 4. bekezdésében felsorolt vagyona a szerződésben meghatározott napon kerül községi tulajdonba.

15. §
Azokat az ingatlanokat, amelyek 1949. december 31-éig27) községi tulajdonban voltak és amelyek a községi szervek ügyvitelének céljait szolgálták (városháza, községháza), amennyiben a Szlovák Köztársaság tulajdonában vannak, az ezen ingatlanokkal gazdálkodó szervezetek kötelesek e törvény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül községi tulajdonba átadni, ha azt a község kéri. Ilyen esetben a község köteles megállapodást kötni a szervezettel az objektum további használatáról.

15.a §
(1) A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület, mely 1949. december 31-éig községi tulajdonban volt, s amely e törvény hatályba lépésének napjáig a Szlovák Köztársaság tulajdonában van, községi tulajdonba kerül abból a nemzeti vagyonból, amelybe külön jogszabály szerint került,27) amennyiben a 2. § szerint még nem került vissza községi tulajdonba.
(2) Ha az 1. bekezdésben feltüntetett község megszűnt, vagyona az 1. bekezdés szerint arra a községre száll át, amely a jogutódja lett. Ha jogutódként több község szerepel, az 1. bekezdés alapján egyenlő arányban kerül a tulajdonukba a földterület. Ugyanez érvényes akkor is, ha az 1. bekezdésben szereplő község egy vagy több községgé bomlik szét.
(3) Az erdőterülettel együtt az 1. bekezdés értelmében a községek tulajdonába kerülnek az ezen törvény hatályba lépésének napján e területen található erdei növényzetek is, valamint a beruházásokkal 1949. december 31-e után kiépített erdei utak vagy azok kiépített szakaszai.
(4) A kiépített erdei utakat vagy azok részeit az állami erdőgazdálkodási szervezet mint az állami vagyont kezelő szerv adja át tulajdonba a földterület tulajdonosának kérése alapján vagyonátadási szerződéssel.
(5) A kiépített erdei út vagy annak szakasza, ha az több tulajdonos földterületén vezet keresztül, a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonába kerül27a) a kiépített erdei út egyes tulajdonosok erdőterületének nagysága arányában.

15.b §
(1) A földterülettel és a növényekkel együtt a 15.a § szerint községi tulajdonba kerülnek a gazdasági épületek, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célokat szolgáló, valamint hozzájuk kapcsolódó vízgazdálkodási épületek és létesítmények, beleértve a beépített területeket is, ha azok 1949. december 31-éig községi tulajdonban voltak és ezen törvény hatályba lépésének napján a Szlovák Köztársaság tulajdonában voltak.
(2) Ha a község tulajdonába az 1. bekezdés szerint dolgok kerülnek át, a község köteles az eddig használójuknak, aki velük e törvény hatályba lépéséig gazdálkodott, lehetővé tenni ezek térítésmentes használatát 1992. október 1-ig, ha a község és az eddigi használó között nem születik más megállapodás. A használatból származó haszon az eddigi használót illeti meg.
(3) Pénzbeli kártérítés és a kiadott ingatlan állapotából származó különbségért ellentételezés nem jár.

15.c §
(1) Azon a vagyonon kívül, melynek tulajdonjoga nem száll át a községre a 3. § szerint, a Szlovák Köztársaság vagyonából nem kerül községi tulajdonba a 15.a és 15.b § szerint az a földterület sem,
a) amely be van építve, amelyen olyan épületek és más építmények vannak, melyek nem kerülnek községi tulajdonba a 15.a és 15.b § szerint,
b) amelynek egyes részeit külön jogszabály szerint arra jogosult személyeknek csereként vagy pótföldként átadták olyan területek helyett, melyeket nekik kiadni nem tudtak,28)
c) amelyen kerttelepet vagy üdülőtelepet hoztak,
d) amelyen testnevelési vagy sportegyesület létesítménye áll,
e) amely e törvény hatályba lépésnek napján magánosításra kijelölt vagyon része volt egy már jóváhagyott privatizációs terv alapján, vagy külön törvény értelmében egy már jóváhagyott transzformációs terv szerint az alaptőke részét képezte,29)
f) amelyen ásványkincs-lelőhelyek találhatók,30)
g) amelyek olyan községek után kerültek állami tulajdonba, amelyek külön törvény alapján szűntek meg.31)
(2) A község abban az esetben lemondhat arról, hogy a 15.a és 15.b § értelmében a tulajdonába kerüljön valamilyen dolog, ha arra tulajdonosi jogok korlátozása vonatkozik, vagy különleges rendszerben lehetne használni azt külön jogszabály értelmében.32)

15.d §
(1) A 15.a és 15.b § szerinti dolgok e törvény hatályba lépésének napján kerülnek községi tulajdonba. Községi tulajdonba kerülnek a velük kapcsolatos tulajdonosi jogok is, és a megkapott vagyon értékének felső határáig a községre szállnak át a fennálló kötelezettségek is.
(2) A törvény 14. §-ának rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni. Írásos jegyzőkönyvet a község az addigi tulajdonosokkal készíti el. Az ingatlan-nyilvántartói bejegyzésre a javaslatot a község a vagyon átvételének napjától számított 12 hónapon belül köteles benyújtani.

15.e §
A 3. § e) és f) pontjában felsorolt dolgok annak a községnek a tulajdonába kerülnek, amely őket saját pénzügyi eszközei felhasználásával kiépítette. Ezek a dolgok az építkezés befejezésének napján kerülnek községi tulajdonba.33) A 4. és 14. § rendelkezéseit arányosan kell alkalmazni.

15.f §
(1) A megkezdett építkezések és a befejezett építkezések, melyek esetében a beruházói jogkör külön törvény szerint33a) a községre szállt át, 2004. január 1-jén annak a községnek a tulajdonába kerül, amely 2003. december 31-éig a beruházójaként szerepelt.
(2) 2004. július 1-éig a község köteles összhangba hozni a 6. § 3. bekezdésével jogviszonyát az általa 2001. december 31-éig alapított jogi személyekkel.
(3) A 7.a § 1. bekezdése szerinti kötelességek és a 7.a § 4. bekezdése szerinti korlátozások arra a vagyonra vonatkoznak, amely az egészségügyi ellátás biztosítására szolgál, 2004. december 31-éig.

16. §
(1) Községi tulajdon 1994. november 1-jétől a 2. bekezdésben szereplő vagyon is, amelynek 1993. január 1-jén külön törvény szerint a Szlovák Köztársaság vált a tulajdonosává.34)
(2) A vagyon, melyre az 1. bekezdés vonatkozik, a katonai körzetekben található földterület, mely 1949. december 31-éig községi tulajdonban volt,27) és 1994. október 31-éig a Szlovák Köztársaság birtokolta
(3) Az idézett rendelkezés az SZK Alkotmánybíróságának Tt. 130/1996. sz. döntése következtében 1996.5.1-jén hatályát vesztette, érvényét pedig 1996.11.1-jén.
(4) A gazdálkodás céljának ellenőrzése érdekében a község képviselői lehetőséget kapnak a kijelölt területekre való belépésre, egészségüket és életüket védő intézkedések foganatosítása mellett.
(5) A község köteles megtartani a vagyon rendeltetésének jellegét a 2. bekezdés értelmében államvédelmi célokra.
(6) A község tulajdonjoga és a Szlovák Köztársaság tulajdonjoga is bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartási kataszterben.37)

17. §
Az idézett rendelkezés az SZK Alkotmánybíróságának Tt. 130/1996. sz. döntése következtében 1996. 5. 1-jén hatályát, 1996. 11. 1-jén pedig érvényét veszítette.

18. §
Hatálybalépés
Ez a törvény a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba. 


F. Mikloško, s. k.
V. Mečiar, s. k.


1) A Tgy. 143/1968. sz., a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvénye 4. cikkelye 7. bekezdése a későbbi változások szerint.
2) Pl. A Tgy.. 530/1990. sz., a kötvényekről szóló törvénye a későbbi változások szerint, a Kereskedelmi törvénykönyv, a Tt. 566/2001. sz., az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról szóló törvénye, valamint más törvény-kiegészítések és -módosítások (az értékpapír-törvény) a későbbi változások értelmében, a Tt. 594/2003. sz., a kollektív befektetésről szóló törvénye és más törvény-kiegészítések és -módosítások a későbbi változások értelmében.
2a) A Tt. 523/2004. sz., a közigazgatási költségvetések szabályozásáról szóló törvénye és más törvény-kiegészítések és -módosítások a későbbi változások értelmében. A Tt.. 583/2004. sz., a területi önkormányzatok költségvetési szabályairól szóló törvénye és más törvény-kiegészítések és -módosítások a későbbi változások értelmében.
2b) Pl. A Szlovák Nemzeti Tanács Tgy. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 182/1993. sz., a lakások és nem lakáscélú helyiségek tulajdonjogáról szóló törvénye a későbbi változások értelmében.
3) Az SZNT Tgy. 369/1990. sz. törvénye.
4) Az SZNT Tgy. 377/1990. sz., a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló törvénye az SZNT Tgy. 523/1990. sz. Törvénye szerint.
5) Az SZNT Tgy. 401/1990. sz., Kassa városáról szóló törvénye.
6) az SZSZK Kormányának Tgy.. 233/1988, sz. a nemzeti bizottságok kisüzemeiről mint jogi személyekről szóló rendelete 1.§-a.
7) az SZNT Tgy. 518/1990. sz., a nemzeti bizottságok alapítói vagy működtetői jogának községekre, központi államigazgatási szervekre és helyi államigazgatási szervekre történő átruházásáról szóló törvényének 2. §-a 1 és 3 §-a. 1. bek., 4-5. §-a 1. bek.
8) az SZNT Tgy. 518/1990. sz. törvénye 5. §-a 1. bek.
9) A Tgy. 427/1990. sz., az állami tulajdonban lévő tárgyak más jogi vagy természetes személyekre történő átruházásról szóló törvénye. Az SZNT 474/1990. sz., a Szlovák Köztársaság szerveinek hatáskörét szabályozó törvénye az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak természetes vagy jogi személyekre történő átruházása terén.
10) A Tgy. 427/1990. sz. törvényének 4. §-a 3. bek., az SZNT 474/1990. sz. törvénye 6. §-a 3. bek.
11) A Tgy. 92/1991. sz., az állami vagyon más személyekre történő átruházásáról szóló törvényének 4. §-a.
11a) A Tgy. 92/1991. sz. törvénye a Tgy. 92/1992. sz. módosítás szerint
11b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz., az állami vagyon kezeléséről szóló törvénye, 18. § 3. bek.
11c) Pl. az SZNT Tgy. 542/1990. sz., az oktatási államigazgatásról és oktatási önigazgatásról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében, a Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.
11d) Az SZNT Tgy. 542/1990, sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint.
11e) A Tt. 195/1998. sz. törvénye a későbbi rendelkezések értelmében.
11f) Pl. az SZK NT Tt. 277/1994. sz., az egészségügyi ellátásról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében.
11g) A Tgy.. 50/1976. sz., a területrendezésről és építkezési rendtartásról (építésügyi törvény) szóló törvényének 43. §-a a későbbi előírások szerint.
11h) Az SZK NT Tt. 278/1993. sz. törvényének 18.d §-a 1. bek. a Tt. 161/2003-as sz. törvénye értelmében.
11i) Az SZK NT Tt. 278/1993. sz. törvényének 5. §-a a későbbi előírások szerint.
12) Pl. a Tgy. 100/1960.sz., a CSSZSZK Alkotmánya 10. cikkelye a későbbi alkotmánytörvények értelmében, a Tgy. 29/1984. sz., az alap- és középiskolákról szóló törvény (közoktatási törvény) 11.a §-a a Tgy. 171/1990. sz. törvénye és a Tgy. 522/1990. sz. törvénye 46.a §-a értelmében, valamint az SZNT Tgy. 126/1985. sz., a tűzvédelemről szóló törvénye az SZNT Tgy. 525/1990. sz. törvénye értelmében.
13) a Polgári törvénykönyv 198. és következő §-ai.
14) a Gazdasági törvénykönyv 70. §-a. A Szövetségi Pénzügyminisztérium Tgy. 119/1988. sz., a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló rendeletének 10. §-a.
15) az SZNT 518/1990. sz. törvényének 3. §-a 3. bek. h) és i)pontja.
15a) A Szövetségi Gyűlés Elnökségének törvényi intézkedései, Tgy. 364/1990. sz., az állami vállalatokra bízott állami vagyonnal való gazdálkodásról. A Tgy. 92/1991. sz., az állami vagyon más személyekre történő átruházásáról szóló törvényének 45. §-a a későbbi előírások értelmében.
15b) A Tgy. 111/1990. sz., az állami vállalatról szóló törvényének 32. §-a 3. bek.
16) Az SZNT 518/1990. sz. törvénye 3. §-a 2. bekezdésének d) pontja
16a) Pl. a Tt. 366/1999. sz., az adóbevételekről szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, az SZK NT Tt. 273/1994. sz., az egészségbiztosításról, az egészségbiztosítás finanszírozásáról és az Általános Egészségbiztosító létrehozásáról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, az SZK NT Tt. 274/1994. sz., a Szociális Biztosítóról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében, az SZK NT Tt. 387/1996. sz., a foglalkoztatásról szóló törvénye a későbbi előírások értelmében.
17) Pl. a Gazdasági törvénykönyv 12. és következő §-ai, a Polgári törvénykönyv 136. és következő §-ai
18) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 21. §-a a Tt. 584/2005. sz. törvénye értelmében
19) Az SZNT Tgy. 377/1990. sz. törvénye 2. §-ának 2. bekezdése a későbbi előírások szerint. Az SZNT Tgy. 401/1990. sz. törvénye 2. §- a 2. bekezdése a későbbi előírások szerint.
19a) A Kereskedelmi törvénykönyv 56. §-a.
19b) Pl. a Kereskedelmi törvénykönyv 56. §-a, a Tt. 213/1997. sz., a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről szóló törvénye a későbbi előírások szerint.
19c) A Tt. 523/2004. sz. törvényének 21. §-a 9. bek. g)pontja a Tt. 584/2005. törvénye értelmében
19d) A Polgári törvénykönyv 43-51.§-a.
21) A Tt. 431/2002. törvénye a könyvelésről
21a) Az SZNT Tgy. 542/1990. sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint. A Tgy. 29/1984.sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint.
21b) A Tt. 195/1998. sz. törvénye a 450/2000. sz. módosítás szerint, 66. § j) pont.
21c) A Polgári törvénykönyv 151.a – 151.m § a későbbi módosítások szerint.
21d) A Polgári törvénykönyv 553. §-a a Tgy. 509/1991. sz. törvénye értelmében.
21e) Pl. a Tt. 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról a későbbi jogszabályok értelmében , az SZK NT Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és a végrehajtói tevékenységről (végrehajtási rendtartás) szóló törvénye a későbbi szabályozás szerint, a Tgy. 328/1991. sz. törvénye a csődeljárásról és felszámolásról a későbbi módosítások értelmében.
22) Az SZNT Tgy. 542/1990. sz. törvényének 2. §-a 2. Bek. és az SZNT Tgy. 523/1990. sz. törvénye 3. §-a 3. bek., valamint az SZNT 401/1990. sz. törvényének 2. §-a 2. bek.
22a) Az SZNT Tgy. 542/1990. sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint. A Tgy. 29/1984. sz. törvénye a későbbi rendelkezések szerint.
22aa) Pl. a Kereskedelmi törvénykönyv 66.a §-a, a Tt. 25/2006. sz., a közbeszerzésről törvény 8. §-a1. bek. b) pontja a későbbi előírások értelmében.
22ab) A Tt. 25/2006. sz., a közbeszerzésről szóló törvénye és egyes törvények módosítása a későbbi előírások értelmében.
22b) A Kereskedelmi törvénykönyv 281 - 288. §-a.
22c) A Tt. 527/2002. sz., az önkéntes árverésekről szóló törvénye, valamint az SZNT Tgy. 323/1992. sz., a jegyzőkről és jegyzőségekről szóló törvénye (jegyzői rendtartás) a későbbi jogszabályváltozások szerint.
22d) Az SZK Igazságügyi Minisztériumának Tt. 492/2004. sz. rendelete a vagyon általános értékének megállapításáról s későbbi jogszabályváltozások értelmében.
22e) A Polgári törvénykönyv 116. §-a.
22f) Pl. a Polgári törvénykönyv 140. §-a.
22g) Pl. az SZNT Tgy. 189/1992. sz., a lakásbérletekkel és pótlakásokkal kapcsolatos szabályozása a későbbi változtatások értelmében.
22ga) A Tt. 523/2004. sz. törvénye 3. §-ának 1. bek.
22gb) A Tt. 315/2016. sz., a közszféra partnereinek jegyzékéről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye.
22gc) A Tt. 315/2016. sz. törvényének 18. §-a.
22h) Pl. a Tgy. 44/1988. sz., az ásványkincsek védelméről és felhasználásról szóló törvénye (bányászati törvény) a későbbi jogszabályok szerint, az SZNT Tgy. 51/1988. sz., a bányászatról, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
22i) Pl. a Tt. 231/1999. sz., az állami támogatásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikkelye (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010).
22j) A Tt. 223/2001. sz., a hulladékgazdálkodásról szóló törvénye és egyes más törvények módosítása és kiegészítése a későbbi előírások szerint.
22k) Az SZK NT 162/1995. sz., a telekkönyvi nyilvántartásról és az ingatlan tulajdonjog és egyéb jogok bejegyzéséről szóló törvénye (telekkönyvi törvény) 38. és 39. §-a a későbbi előírások szerint.
23) Az SZNT Tgy. 369/1990. sz. törvényének 2. §-a, az SZNT Tgy. 517/1990. sz., a Szlovák Köztársaság területi felosztásáról szóló törvényének 4. §-a
24) Pl. a Tgy. 40/1964. sz. Polgári törvénykönyve a későbbi előírások értelmében (a teljes kiadás a Tgy. 47/1992. sz. alatt), a Tgy. 513/1991. sz. Kereskedelmi törvénykönyve, a Tgy. 528/1990. sz., a devizagazdálkodásról szóló törvényének 25. §-a a Tgy. 228/1992. sz. törvénye értelmében (a teljes kiadás a Tgy. 457/1992. sz. alatt).
25) Az SZNT Tgy. 472/1990. sz., a helyi államigazgatásról szóló törvénye 1. §-a. Az SZNT Tgy. 369/1990. sz. törvénye 11. §-a, az SZNT Tgy. 377/1990. sz. törvénye 11. §-a az SZNT Tgy.. 523/1990.sz. törvénye értelmében, az SZNT Tgy. 401/1990. sz. törvénye 10. §-a.
26) A Tgy. 427/1990. sz. törvénye 4. és következő §-ai.
26a) A Polgári törvénykönyv 659. és következő §-ai.
26b) Az SZK NT Tt.162/1995. sz., az ingatlan-nyilvántartóról és a tulajdonjog és egyéb, az ingatlanhoz kötődő jogok bejegyzéséről szóló törvényének 42. §-a (kataszteri törvény).
26c) Az SZK NT Tt. 162/1995. sz. törvénye 43. §-a
27) Tgy. 279/1949. sz., a nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvénye
27a) A Polgári törvénykönyv 137- 142. §-a
28) A Tgy. 123/1975. sz., a föld és más mezőgazdasági vagyon termelési célú használatára vonatkozó törvényének 12.a §-a a Tgy. 95/1988. sz. és Tgy. 114/1992. sz. törvénye szerint; a Tgy. 229/1991.sz., a föld és más mezőgazdasági vagyon tulajdonjogáról szóló törvénye 11. §-ának 2. és 3. bekezdése a Tgy. 93/1992. sz. törvénye szerint.
29) A Tgy. 92/1991. sz. törvénye a Tgy. 92/1992.sz. törvénye szerint. A Tgy. 42/1992. sz., a szövetkezeti vagyonviszonyok rendezéséről és vagyonjogi igényekről szóló törvénye.
30) A Tgy. 44/1988. sz., a nyersanyagkincs védelméről és kihasználásáról szóló törvénye (bányászati törvény) 4. és 5. §-a az SZNT Tgy. 498/1991. sz. törvénye szerint.
31) A Tgy. 169/1949. sz., a katonai körzetekről szóló törvénye.
32) Pl. az SZNT Tgy. 11/1949. sz. törvénye a Tátrai Nemzeti Parkról. Az SZNT Tgy. 1/1955. sz. törvénye az állami környezetvédelemről a Tgy. 100/1977.sz., valamint a Tgy. 72/1986. sz. törvénye szerint. Az SZNT Tgy. 7/1958. sz., a kulturális emlékekről szóló törvénye. Az SZNT Tgy. 27/1987. sz., a műemlékvédelemről szóló törvénye. A Tgy. 61/1977. sz., az erdőkről szóló törvénye a Tgy. 229/1991. sz. törvénye értelmében. A Tgy. 100/1977. sz., az erdőgazdálkodásról és az erdőgazdálkodás állami igazgatásáról szóló törvénye a Tgy. 131/1991. sz. törvénye értelmében, és a Tgy. 510/1991. sz. törvénye szerint. A Tgy. 44/1988. sz. törvénye a Tgy. 498/1991. sz. törvény értelmében.
33) A Tgy. 50/1976. sz., a területrendezésről és építkezési rendtartásról szóló törvényi (építési törvény) 76. és következő §-ai a későbbi jogszabályok értelmében.
33a) A Tgy. 518/1990. sz. törvényének 3.§-a 2. bekezdésének d) pontja.
34) A Tgy. 541/1992. sz. alkotmánytörvénye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság vagyonának felosztásáról a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, és annak átruházásáról a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra. A Tgy. 542/1992. sz. alkotmánytörvénye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről
37) A Tgy. 265/1992. sz. törvénye az ingatlanok tulajdonjogának és más vele kapcsolatos jogoknak a bejegyzéséről. A Tgy. 266/1992. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság ingatlan-kataszteréről.
Časová verzia účinná od 1. februára 2017

Zákon 138/1991 Zb.

Zákon
O MAJETKU OBCÍ


zo dňa 20. marca 1991


Zmena:
306/1992 Zb. s účinnosťou od 25. júna 1992
43/1993 Z. z. s účinnosťou od 15. februára 1993
278/1993 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 1994
245/1994 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 1994
147/1995 Z. z. nadobúda účinnosť 20. júla 1995
130/1996 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 1996
447/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
522/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
12/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2004
445/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. septemba 2004
535/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
258/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2009
507/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
315/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2017


Slovenská národná rada sa uzniesla na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Úvodné ustanovenia

§ 1
Účel zákona
(1) Účelom tohto zákona je ustanoviť, ktoré veci z majetku Slovenskej republiky prechádzajú do vlastníctva obcí,1) a upraviť majetkové postavenie a hospodárenie obcí s ich majetkom.
(2) Majetok obce tvoria nehnuteľné veci a hnuteľné veci vrátane finančných prostriedkov, ako aj pohľadávky a iné majetkové práva, ktoré sú vo vlastníctve obce podľa tohto zákona alebo ktoré nadobudne obec do vlastníctva prechodom z majetku Slovenskej republiky na základe tohto zákona alebo osobitného predpisu, alebo vlastnou činnosťou.
(3) Tento zákon sa nevzťahuje na
a) nakladanie s cennými papiermi, ktoré upravujú osobitné predpisy,2) s výnimkou podľa § 9a ods. 11,
b) nakladanie s finančnými prostriedkami, ktoré upravujú osobitné predpisy,2a)
c) nakladanie s majetkom obce, ktoré upravujú osobitné predpisy.2b)
(4) Ak neobsahuje druhá až štvrtá časť tohto zákona osobitnú úpravu pre hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislavu a pre mesto Košice, rozumie sa pod pojmom obec3) podľa tohto zákona aj hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava4) a mesto Košice.5)


DRUHÁ ČASŤ
Prechod vlastníctva na obce a majetkové postavenie obcí

§ 2
Prechod vlastníctva na obce
(1) Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky veci, okrem hnuteľností patriacich orgánom miestnej štátnej správy, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia národným výborom, na území ktorých sa nachádzajú.
(2) Veci, ku ktorým patrilo právo hospodárenia štátnym podnikom, rozpočtovým, príspevkovým organizáciám a drobným prevádzkárňam národných výborov,6) ku ktorým prešla zakladateľská alebo zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného predpisu,7) prechádzajú z majetku Slovenskej republiky do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú. Obce si vzájomné práva a povinnosti upravia zmluvne.
(3) Veci, ku ktorým patrilo právo hospodárenia štátnym podnikom, rozpočtovým a príspevkovým organizáciám a ku ktorým prešla zakladateľská a zriaďovateľská funkcia na ústredný orgán štátnej správy alebo na príslušný orgán miestnej štátnej správy, prechádzajú z majetku Slovenskej republiky do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú, ak ústredný orgán štátnej správy alebo príslušný orgán miestnej štátnej správy prenesie svoju zakladateľskú alebo zriaďovateľskú funkciu na obec na základe dohody8) alebo ak tak ustanoví osobitný predpis.
(4) Do vlastníctva obcí prechádzajú aj historické radnice, ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona sú v majetku Slovenskej republiky.
(5) Nehnuteľnosti vo vlastníctve štátu, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia Stavoinveste, bývalej Výstavbe hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a bývalým okresným národným výborom za účelom zabezpečenia systému komplexnej bytovej výstavby, účelovej investičnej výstavby a individuálnej bytovej výstavby, prechádzajú do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú, okrem časti majetku, ktorý sa podľa § 3 písm. e) a f) tohto zákona nestáva majetkom obce.
(6) Veci uvedené v odseku 2 podliehajúce prevodom vlastníctva na iné právnické a fyzické osoby podľa osobitných predpisov,9) sa stanú majetkom obce potom, čo sa podľa týchto predpisov rozhodne, že sa nezaradia do zoznamu10) prevádzkových jednotiek určených na účely prevodu vlastníctva alebo ak sa z tohto zoznamu vylúčia, ako aj tie veci, ktoré sa nevydražia ani v opakovanej dražbe. Tieto veci nadobudne obec odovzdaním a ich prevzatím. Ustanovenia iných osobitných predpisov11) sa v týchto prípadoch nepoužijú. Obec môže rozhodnúť, že uplatní postup podľa osobitných predpisov.11a)
(7) Veci a majetkové práva podľa odsekov 1, 2 a 5 nadobúda obec dňom účinnosti tohto zákona.

§ 2a
(1) Nehnuteľné veci štátu, ku ktorým zaniká právo trvalého užívania telovýchovných jednôt podľa osobitného predpisu,11b) prechádzajú dňom nadobudnutia jeho účinnosti do vlastníctva obce, na území ktorej sa nachádzajú. Obec je povinná zachovať účelové určenie takejto nehnuteľnosti.
(2) Ustanovenie § 14 zákona sa použije primerane. Písomné protokoly sú povinné spísať obce s obvodnými úradmi. Návrh na zápis do katastra nehnuteľností sú obce povinné podať do 12 mesiacov od prevzatia nehnuteľných vecí.

§ 2b
(1) Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky veci v správe
a) právnických osôb, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitných zákonov,11c)
b) zriaďovateľov škôl a školských zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto škôl alebo zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného zákona,11d)
c) zriaďovateľov zariadení sociálnych služieb bez právnej subjektivity v užívaní týchto zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného zákona.11e)
(2) Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky aj veci v správe právnických osôb, ak ústredný orgán štátnej správy alebo príslušný orgán miestnej štátnej správy prevedie zriaďovateľskú funkciu k týmto právnickým osobám na obec dohodou alebo ak tak ustanoví osobitný zákon, pričom sa na tento prechod a tento majetok použijú ustanovenia § 4a a 14b primerane.
(3) Veci uvedené v odseku 1 prechádzajú do vlastníctva obcí, na území ktorých sa nachádzajú. Veci uvedené v odseku 2 prechádzajú do vlastníctva obcí, na území ktorých sa nachádzajú, ak osobitný zákon neustanoví inak.

§ 2c
(1) Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky veci v správe
a) právnických osôb v oblasti zdravotníctva, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitných zákonov,11f)
b) zriaďovateľa zdravotníckych zariadení bez právnej subjektivity v užívaní týchto zdravotníckych zariadení, ku ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec podľa osobitného zákona.11f)
(2) Veci uvedené v odseku 1 vrátane rozostavaných stavieb prechádzajú do vlastníctva obcí, na území ktorých sa nachádzajú.

§ 2d
(1) Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky pozemky pod stavbami11g) vo vlastníctve obce, ktoré prešli do vlastníctva obce podľa § 2 až 2c, vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.
(2) Do vlastníctva obcí prechádzajú z majetku Slovenskej republiky aj pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami vo vlastníctve obce, ktoré prešli do jej vlastníctva dohodou podľa osobitného zákona,11h) vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou alebo rozostavanou stavbou.
(3) Pozemky pod stavbami a rozostavanými stavbami podľa odsekov 1 a 2 prechádzajú do vlastníctva tej obce, ktorá je vlastníkom stavby alebo rozostavanej stavby.
(4) Do vlastníctva obcí prejdú dohodou uzavretou medzi obvodným úradom v sídle kraja a obcou z majetku Slovenskej republiky pozemky v dočasnej správe podľa osobitného predpisu11i) pod stavbami vo vlastníctve obce, ktoré prešli do vlastníctva obce podľa § 2 až 2c, vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou.

§ 3
Vlastníctvom obcí sa nestáva
a) majetok, ktorý môže byť výlučne vo vlastníctve štátu,12)
b) pozemky v osobnom užívaní občanov,13)
c) nehnuteľný majetok v štátnom vlastníctve, ktorý bol ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) v trvalom užívaní inej než štátnej organizácie,14) s výnimkou toho nehnuteľného majetku, ktorý prechádza do vlastníctva obcí podľa § 15a,
d) majetok škôl, školských a iných zariadení v štátnom vlastníctve, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia národným výborom a ku ktorým neprešla zriaďovateľská funkcia podľa osobitného predpisu15) na obec, s výnimkou nehnuteľností patriacich predškolským zariadeniam, základným školám a školským budovám, ktoré sa nevyužívajú na vyučovanie (vyučovací proces) alebo činnosť s týmto procesom súvisiacu,
e) nehnuteľný majetok, ktorý sa používa na výkon diplomatických a konzulárnych činností zahraničných zastupiteľských misií ako i zahraničných kultúrnych a informačných stredísk na území Slovenskej republiky.
f) majetková účasť štátneho podniku na podnikaní iných právnických osôb, ak ide o štátny podnik, voči ktorému vykonával zakladateľskú funkciu národný výbor alebo obec,15a) ak na ňu podľa osobitného predpisu7) prešla zakladateľská funkcia; s touto majetkovou účasťou naloží štátny podnik podľa osobitného predpisu,11a)
g) majetková účasť štátu na podnikaní iných právnických osôb, ktoré boli založené zo zrušených štátnych podnikov,15b) voči ktorým vykonával zakladateľskú funkciu národný výbor alebo obec; práva štátu týkajúce sa tejto majetkovej účasti vykonáva obvodný úrad príslušný podľa sídla zrušeného štátneho podniku a naloží s nimi podľa osobitného predpisu,11a)
h) účelové objekty pre potreby civilnej ochrany obyvateľstva, ku ktorým patrilo ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) právo hospodárenia národným výborom.

§ 4
Prechod ďalšieho majetku a záväzkov na obce
(1) Do majetku obcí prechádzajú i súvisiace majetkové práva, ku ktorým mali právo hospodárenia národné výbory, štátne podniky, rozpočtové a príspevkové organizácie a drobné prevádzkárne národných výborov uvedené v § 2 ods. 1 až 6 tohto zákona. To platí i pri prechode investorskej funkcie Stavoinvesty.16) Tieto majetkové práva prechádzajú na obecné podniky, rozpočtové, príspevkové a iné organizácie (ďalej len "organizácie"), ku ktorým zakladateľská a zriaďovateľská funkcia prešla na obec podľa osobitného predpisu. Organizáciám vznikne k týmto majetkovým právam právo správy.
(2) Do výšky nadobúdaného majetku prechádzajú na obec všetky súvisiace záväzky. Obdobne prechádzajú všetky súvisiace záväzky priamo na organizácie.
(3) Majetkovými právami podľa tohto zákona sú pohľadávky a iné majetkové práva. 

§ 4a
(1) Do vlastníctva obcí prechádzajú s majetkom Slovenskej republiky podľa § 2b ods. 1 aj súvisiace majetkové práva a do výšky nadobúdaného majetku aj súvisiace záväzky.
(2) Na obec neprechádzajú
a) záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku štátu, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva obce podľa § 2b ods. 1, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec podľa tohto zákona,
b) záväzky na úhradu peňažných plnení podľa osobitných zákonov,16a) ktoré bol povinný uhradiť správca majetku štátu podľa osobitných zákonov16a) do dňa prechodu majetku Slovenskej republiky na obec podľa tohto zákona.

§ 4b
(1) Do vlastníctva obcí prechádzajú s majetkom Slovenskej republiky podľa § 2c aj súvisiace majetkové práva a do hodnoty nadobúdaného majetku a majetkových práv aj súvisiace záväzky.
(2) Na obec neprechádzajú
a) záväzky na úhradu za dodávky tovarov, prác a iných výkonov prevzaté správcom majetku Slovenskej republiky, súvisiace s majetkom, ktorý prechádza do vlastníctva obce podľa § 2c ods. 1, ktoré sú po lehote splatnosti alebo neboli uhradené ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec podľa tohto zákona,
b) záväzky na úhradu peňažných plnení podľa osobitných zákonov,16a) ktoré bol povinný uhradiť správca majetku Slovenskej republiky podľa osobitných zákonov16a) do dňa prechodu majetku Slovenskej republiky na obec podľa tohto zákona.

§ 4c
Do vlastníctva obcí prechádzajú s majetkom Slovenskej republiky podľa § 2d aj súvisiace majetkové práva a do hodnoty nadobúdaného majetku a majetkových práv aj súvisiace záväzky.

§ 5
Vec môže byť v spoluvlastníctve obcí alebo obce a inej právnickej alebo fyzickej osoby.17)

§ 6
(1) Obec hospodári so svojím majetkom samostatne alebo prostredníctvom správcu majetku obce (ďalej len "správca"), ktorým je jej rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia zriadená podľa osobitného predpisu.18)
(2) Hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice zverujú časti svojho majetku do správy mestským častiam.19) Mestská časť môže majetok, ktorý jej bol zverený do správy, zveriť do správy správcovi, ktorého zriadila podľa osobitného predpisu.18)
(3) Správa majetku obce je súhrn oprávnení a povinností správcu alebo mestskej časti k tej časti majetku, ktorú im obec zverila do správy alebo ktorú správca nadobudol vlastnou činnosťou. Správca alebo mestská časť sú oprávnení a povinní majetok obce držať, užívať na plnenie úloh v rámci predmetu činnosti alebo v súvislosti s ním, brať z neho úžitky a nakladať s ním v súlade s týmto zákonom a so zásadami hospodárenia s majetkom obce; mestská časť19) tiež v súlade so štatútom mesta.
(4) Správca nemôže nadobudnúť majetok do svojho vlastníctva. Majetok, ktorý správca nadobúda, je vlastníctvom obce. Správca alebo mestská časť vykonáva právne úkony pri správe majetku obce v mene obce. Správca alebo mestská časť koná v mene obce pred súdmi a inými orgánmi vo veciach, ktoré sa týkajú majetku obce, ktorý spravuje.
(5) Obec môže svoj majetok vložiť ako vklad do základného imania obchodnej spoločnosti19a) alebo môže zo svojho majetku založiť právnickú osobu.19b)
(6) Všetky právne úkony spojené s nakladaním s majetkom obce musia mať písomnú formu, inak sú neplatné.
(7) Na hospodárenie s majetkom vo vlastníctve mestskej časti19) sa primerane vzťahujú odseky 1, 3 až 6, § 6a, § 7 a 7a, § 9 ods. 1 a 2, § 9a až 12.

§ 6a
(1) Správa majetku obce vzniká
a) zverením majetku obce do správy správcu alebo mestskej časti,19)
b) prevodom správy majetku obce,
c) nadobudnutím majetku do vlastníctva obce vlastnou činnosťou správcu.
(2) Majetok obce zverený do správy určí obec pri zriadení správcu v zriaďovacej listine.19c) Obec môže za podmienok určených v zásadách hospodárenia s majetkom obce správcovi zveriť do správy ďalší majetok obce alebo odňať správu majetku obce.
(3) Prevod správy majetku obce medzi správcami sa uskutočňuje zmluvou o prevode správy. Zmluva o prevode správy musí mať písomnú formu a musí obsahovať okrem náležitostí ustanovených v osobitnom predpise19d) aj určenie predmetu prevodu, účel jeho využitia, deň prevodu a dohodnutú cenu, ak je prevod odplatný. Na platnosť zmluvy o prevode správy sa vyžaduje súhlas obce, ak to určia zásady hospodárenia s majetkom obce.
(4) Správcovia si môžu zmluvou o zámene správy vzájomne vymeniť majetok obce vo svojej správe. Ustanovenie odseku 3 sa použije aj na zmluvu o zámene správy.


TRETIA ČASŤ
Hospodárenie s majetkom obce

§ 7
(1) Orgány obce a organizácie sú povinné hospodáriť s majetkom obce v prospech rozvoja obce a jej občanov a ochrany a tvorby životného prostredia.
(2) Orgány obce a organizácie sú povinné majetok obce zveľaďovať, chrániť a zhodnocovať. Sú povinné najmä
a) udržiavať a užívať majetok,
b) chrániť majetok pred poškodením, zničením, stratou alebo zneužitím,
c) používať všetky právne prostriedky na ochranu majetku, vrátane včasného uplatňovania svojich práv alebo oprávnených záujmov pred príslušnými orgánmi,
d) viesť majetok v účtovníctve podľa osobitného predpisu.21)

§ 7a
(1) Obec je povinná zachovať účelové určenie majetku, ktorý nadobudla podľa § 2b ods. 1 a § 2c a ktorý ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec slúži na výchovno-vzdelávací proces v oblasti vzdelávania a výchovy a činnosti s nimi bezprostredne súvisiace a na zabezpečenie sociálnej pomoci a zdravotnej starostlivosti.
(2) Povinnosť podľa odseku 1 sa skončí na základe rozhodnutia obecného zastupiteľstva
a) o zmene účelového určenia majetku uvedeného v odseku 1,21a)
b) o vklade majetku uvedeného v odseku 1 do obchodnej spoločnosti alebo o jeho použití na založenie inej právnickej osoby,21b)
c) o prebytočnosti nehnuteľnej veci uvedenej v odseku 1,
d) o prebytočnosti alebo neupotrebiteľnosti hnuteľnej veci uvedenej v odseku 1, ak jej zostatková cena je vyššia ako 3 500 eur; pri nižšej zostatkovej cene o prebytočnosti alebo o neupotrebiteľnosti takejto hnuteľnej veci rozhoduje zamestnanec určený zásadami prijatými podľa § 9 ods. 1.
(3) Ak prejde do vlastníctva obcí majetok Slovenskej republiky podľa § 2b ods. 2, môže účelové určenie majetku ustanoviť osobitný zákon.
(4) Na majetok vo vlastníctve obce uvedený v odseku 1 nemožno zriadiť záložné právo21c) ani zabezpečovací prevod práva,21d) uskutočniť výkon rozhodnutia, konkurzné konanie a vyrovnacie konanie podľa osobitných zákonov.21e)

§ 8
(1) Hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice určia v štatúte mesta rozsah majetku nadobudnutého podľa § 2 až 2d zvereného mestským častiam do správy.22) Mestským častiam sa spravidla nezverí majetok, ktorý prevažne alebo celkom slúži celomestským potrebám alebo zabezpečuje plnenie funkcií hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a mesta Košice.
(2) Nakladanie so zbierkovými predmetmi múzeí a galérií a s knižničnými fondmi knižníc upravia osobitné predpisy.

§ 9
(1) Zásady hospodárenia s majetkom obce, ktoré určí obecné zastupiteľstvo, upravia najmä
a) práva a povinnosti organizácií, ktoré obec zriadila, pri správe majetku obce,
b) podmienky odňatia majetku organizáciám, ktoré obec zriadila,
c) postup prenechávania majetku do užívania,
d) nakladanie s cennými papiermi,
e) ktoré úkony organizácií podliehajú schváleniu orgánmi obce,
f) spôsoby výkonu práv vyplývajúcich z vlastníctva cenných papierov a majetkových podielov na právnických osobách založených obcou alebo v ktorých má obec postavenie ovládajúcej osoby alebo rozhodujúci vplyv22aa) s dôrazom na transparentnosť a efektívnosť nakladania s majetkom.
(2) Obecné zastupiteľstvo schvaľuje
a) spôsob prevodu vlastníctva nehnuteľného majetku obce; to neplatí, ak je obec povinná previesť nehnuteľný majetok podľa osobitného predpisu,22a)
b) podmienky obchodnej verejnej súťaže, ak sa má prevod vlastníctva nehnuteľného majetku obce realizovať na základe obchodnej verejnej súťaže,
c) prevody vlastníctva nehnuteľného majetku obce, ak sa realizujú priamym predajom,
d) prevody vlastníctva hnuteľného majetku obce nad hodnotu určenú obecným zastupiteľstvom,
e) nakladanie s majetkovými právami nad hodnotu určenú v zásadách hospodárenia,
f) vklady majetku obce do majetku zakladaných alebo existujúcich obchodných spoločností,
g) koncesné zmluvy na uskutočnenie stavebných prác alebo koncesné zmluvy na poskytnutie služby uzatvorené podľa osobitného predpisu22ab) (ďalej len "koncesná zmluva"), a to trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov.
(3) Hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava a mesto Košice podrobnejšie upravia v štatúte mesta,
a) v akom rozsahu a v ktorých prípadoch podliehajú zmluvné prevody vlastníctva nehnuteľného majetku zvereného do správy mestským častiam len schváleniu miestnymi zastupiteľstvami mestských častí; predtým je potrebný súhlas primátora,
b) podmienky odňatia majetku mestským častiam, ktorý im bol zverený do správy.

§ 9a
(1) Ak tento zákon neustanovuje inak, prevody vlastníctva majetku obce sa musia vykonať
a) na základe obchodnej verejnej súťaže,22b)
b) dobrovoľnou dražbou22c) (ďalej len "dražba") alebo
c) priamym predajom najmenej za cenu vo výške všeobecnej hodnoty majetku stanovenej podľa osobitného predpisu.22d)
(2) Obec zverejní zámer predať svoj majetok a jeho spôsob na svojej úradnej tabuli, na internetovej stránke obce, ak ju má obec zriadenú, a v regionálnej tlači. Ak ide o prevod podľa odseku 1 písm. a) a b), musí oznámenie v regionálnej tlači obsahovať aspoň miesto, kde sú zverejnené podmienky obchodnej verejnej súťaže alebo dražby.
(3) Podmienky obchodnej verejnej súťaže obec uverejní minimálne na 15 dní pred uzávierkou na podávanie návrhov do obchodnej verejnej súťaže.
(4) Na prevod majetku obce dražbou sa vzťahuje osobitný zákon.22c)
(5) Obec zverejní zámer predať svoj majetok priamym predajom najmenej na 15 dní. Zároveň zverejní lehotu na doručenie cenových ponúk záujemcov. Obec nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom, ak všeobecná hodnota majetku stanovená podľa osobitného predpisu22d) presiahne 40 000 eur. Nehnuteľnosť musí byť jednoznačne identifikovaná tak, aby nebola zameniteľná s inou nehnuteľnosťou. Stanovenie všeobecnej hodnoty majetku obce22d) pri priamom predaji nesmie byť v deň schválenia prevodu obecným zastupiteľstvom staršie ako šesť mesiacov. 
(6) Obec nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na fyzickú osobu, ktorá je v tejto obci
a) starostom obce,
b) poslancom obecného zastupiteľstva,
c) štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu právnickej osoby zriadenej alebo založenej obcou,
d) prednostom obecného úradu,
e) zamestnancom obce,
f) hlavným kontrolórom obce,
g) blízkou osobou22e) osôb uvedených v písmenách a) až f).
(7) Obec nemôže previesť vlastníctvo svojho majetku priamym predajom na právnickú osobu, v ktorej zakladateľom, vlastníkom obchodného podielu, štatutárnym orgánom alebo členom štatutárneho orgánu, členom riadiaceho, výkonného alebo dozorného orgánu je osoba uvedená v odseku 6; to neplatí, ak ide o právnickú osobu, ktorej zakladateľom je obec alebo v ktorej má obec obchodný podiel.
(8) Ustanovenia odsekov 1 až 7 sa nepoužijú pri prevode majetku obce, a to
a) nehnuteľného majetku, ktorý je obec povinná previesť podľa osobitného predpisu22a) alebo ktorým sa realizuje právo na prednostný prevod podľa osobitného predpisu,22a)
b) pozemku zastavaného stavbou vo vlastníctve nadobúdateľa vrátane priľahlej plochy, ktorá svojím umiestnením a využitím tvorí neoddeliteľný celok so stavbou,
c) podielu majetku obce, ktorým sa realizuje zákonné predkupné právo,22f)
d) hnuteľnej veci, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
e) pri prevodoch majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorých obecné zastupiteľstvo rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, pričom osobitný zreteľ musí byť zdôvodnený; zámer previesť majetok týmto spôsobom je obec povinná zverejniť najmenej 15 dní pred schvaľovaním prevodu obecným zastupiteľstvom na svojej úradnej tabuli a na svojej internetovej stránke, ak ju má obec zriadenú, pričom tento zámer musí byť zverejnený počas celej tejto doby.
(9) Ak tento alebo osobitný predpis22g) neustanovuje inak, ustanovenia odsekov 1 až 3 a 5 až 7 je obec povinná primerane použiť aj pri prenechávaní majetku obce do nájmu, a to najmenej za také nájomné, za aké sa v tom čase a na tom mieste obvykle prenechávajú do nájmu na dohodnutý účel veci toho istého druhu alebo porovnateľné veci okrem
a) hnuteľnej veci vo vlastníctve obce, ktorej zostatková cena je nižšia ako 3 500 eur,
b) nájmu majetku obce, ktorého trvanie s tým istým nájomcom neprekročí desať dní v kalendárnom mesiaci,
c) pri nájmoch majetku obce z dôvodu hodného osobitného zreteľa, o ktorých obecné zastupiteľstvo rozhodne trojpätinovou väčšinou všetkých poslancov, pričom osobitný zreteľ musí byť zdôvodnený; zámer prenajať majetok týmto spôsobom je obec povinná zverejniť najmenej 15 dní pred schvaľovaním nájmu obecným zastupiteľstvom na svojej úradnej tabuli a na svojej internetovej stránke, ak ju má obec zriadenú, pričom tento zámer musí byť zverejnený počas celej tejto doby.
(10) Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci nie sú týmto zákonom dotknuté.
(11) Pri nakladaní s cennými papiermi a majetkovými podielmi na právnických osobách, dôsledkom ktorého je zmena vlastníctva, musí obec postupovať podľa odsekov 1 až 7, ak tento postup nevylučuje osobitný predpis.2)
(12) Fyzická osoba a právnická osoba, ktorá nie je subjektom verejnej správy,22ga) ktorá má povinnosť zapisovať sa do registra partnerov verejného sektora,22gb) môže byť nadobúdateľom majetku obce podľa tohto zákona len vtedy, ak je zapísaná v registri partnerov verejného sektora.22gc)

§ 9b
(1) Fyzická osoba, ktorá má v obci trvalý pobyt, sa môže domáhať neplatnosti právneho úkonu alebo určenia vlastníctva obce k majetku, ktorý bol obcou prevedený na tretiu osobu, ak prevod majetku obce nebol realizovaný na základe obchodnej verejnej súťaže,22b) dražbou22c) alebo priamym predajom najmenej za cenu stanovenú podľa osobitného predpisu,22d) okrem prípadov, keď tento zákon iný spôsob prevodu pripúšťa.
(2) Žalobu podľa odseku 1 je možné podať na súde do jedného roka odo dňa prevodu vlastníckeho práva z majetku obce na nadobúdateľa.

§ 9c
(1) Koncesný majetok je majetok obce, ktorý užíva koncesionár v rozsahu, za podmienok a v lehote dohodnutej v koncesnej zmluve na uskutočnenie stavebných prác alebo v koncesnej zmluve na poskytnutie služby uzatvorenej podľa osobitného zákona.22aa)
(2) Obec nesmie koncesný majetok previesť do vlastníctva iných osôb.
(3) Obsahom užívania koncesného majetku podľa odseku 1 môže byť
a) vstup na nehnuteľný majetok obce,
b) zriadenie stavby na pozemku vo vlastníctve obce, ak podľa koncesnej zmluvy sa vlastníkom stavby stane obec najneskôr v lehote podľa koncesnej zmluvy,
c) prekládka a odstránenie stavby vo vlastníctve obce,
d) rekonštrukcia, prevádzka, údržba a oprava majetku obce,
e) poskytovanie služieb alebo iné komerčné využitie,
f) prenechanie majetku obce do nájmu, výpožičky alebo zriadenie zmluvného vecného bremena na majetok obce v prospech tretej osoby,
g) nakladanie s majetkom obce, ktorý pre svoje úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke, alebo z iných závažných dôvodov už nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu,
h) nakladanie s materiálom vyťaženým na pozemkoch vo vlastníctve obce za podmienok ustanovených v osobitnom predpise.22h)
(4) Koncesionár pri užívaní koncesného majetku koná vo vlastnom mene a nemá postavenie správcu majetku obce podľa tohto zákona. Koncesionár je povinný koncesný majetok udržiavať v riadnom stave, dodržiavať účel, na ktorý je určený, zabezpečovať jeho údržbu a prevádzku a uhrádzať náklady s tým spojené, zabezpečovať jeho ochranu, informovať obec o koncesnom majetku v rozsahu povinností dohodnutých v koncesnej zmluve a plniť ďalšie povinnosti dohodnuté v koncesnej zmluve.
(5) Koncesionár nesmie koncesný majetok použiť na zabezpečenie svojich záväzkov alebo záväzkov tretej osoby, ani previesť do vlastníctva iných osôb, ak tento zákon neustanovuje inak.

§ 9d
(1) Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár môže prenechať koncesný majetok do nájmu, výpožičky alebo zriadiť zmluvné vecné bremeno v prospech tretej osoby. Nájomnú zmluvu, zmluvu o výpožičke alebo zmluvu o zriadení vecného bremena môže koncesionár uzatvoriť s treťou osobou najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve. Pri prenechaní koncesného majetku do nájmu sa ustanovenie § 9a ods. 9 nepoužije. Nájomné a odplata za zriadenie vecného bremena sa určí dohodou medzi koncesionárom a treťou osobou. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci22i) nie sú týmto dotknuté.
(2) Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, koncesionár je po predchádzajúcom písomnom súhlase obce oprávnený koncesný majetok, ktorý pre úplné opotrebenie alebo poškodenie, zrejmú zastaranosť alebo nehospodárnosť v prevádzke alebo z iných závažných dôvodov nemôže slúžiť svojmu účelu alebo určeniu, predať osobe, ktorá sa zaoberá výkupom druhotných surovín alebo zabezpečiť likvidáciu podľa osobitného predpisu.22j)
(3) Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, obec môže s koncesionárom uzatvoriť dohodu o splátkach alebo dohodu o odklade platenia pohľadávky obce, ktorá vznikla z koncesnej zmluvy. Dohodu o odklade platenia možno uzatvoriť najviac na obdobie jedného roka od splatnosti pohľadávky obce. Úroky z omeškania sa za obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia neuplatňujú a nevymáhajú. Osobitné predpisy v oblasti štátnej pomoci22i) nie sú týmto dotknuté. Ak koncesionár nezaplatí niektorú splátku riadne a včas alebo ak nezaplatí celý dlh v dohodnutej lehote, obec uplatní voči koncesionárovi pohľadávku obce vrátane úrokov z omeškania za celé obdobie trvania dohody o splátkach alebo dohody o odklade platenia.

§ 9e
(1) Spoločný podnik je právnická osoba, ktorú na účel realizácie koncesie22aa) založila obec spoločne s koncesionárom. Spoločný podnik je aj právnická osoba, ktorú založil koncesionár, do ktorej základného imania bol na základe koncesnej zmluvy vložený majetok obce.
(2) Obec môže vložiť majetok obce ako vklad pri založení spoločného podniku alebo ako vklad do základného imania spoločného podniku, ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve.
(3) Prioritný majetok je nehnuteľný majetok obce, ktorý obec vložila do spoločného podniku. Prioritný majetok nemožno použiť na zabezpečenie záväzkov spoločného podniku, koncesionára alebo tretej osoby ani previesť do vlastníctva iných osôb. Prioritný majetok nepodlieha výkonu rozhodnutia, exekúcii, nie je súčasťou konkurznej podstaty a ani predmetom likvidácie. Označenie prioritného majetku v katastri nehnuteľností22k) sa vykoná poznámkou na návrh obce. Ak je to dohodnuté v koncesnej zmluve, prioritný majetok možno dať do nájmu, výpožičky alebo na prioritný majetok zriadiť zmluvné vecné bremeno, najviac na obdobie koncesnej lehoty určenej v koncesnej zmluve alebo do dňa zrušenia spoločného podniku bez právneho nástupcu. Prioritný majetok nestráca svoj charakter ani prechodom na právneho nástupcu. Po zániku vecného bremena zapísaného v katastri nehnuteľností je obec povinná dať návrh na výmaz vecného bremena.
(4) Spoločný podnik je povinný zachovať účelové určenie prioritného majetku, ktorý nadobudol do vlastníctva; táto povinnosť sa vzťahuje aj na právneho nástupcu.
(5) Obec vedie o prioritnom majetku osobitnú evidenciu, ktorá obsahuje zoznam vecí s uvedením identifikačných údajov a odkaz na účtovný zápis v účtovníctve spoločného podniku; spoločný podnik je povinný poskytnúť tieto údaje obci.
(6) Oprávnenie konať za spoločný podnik vo veciach prevádzky a údržby prioritného majetku prechádza na obec vyhlásením konkurzu na spoločný podnik; obec pri tom koná v mene spoločného podniku a na vlastný účet. Ak bol na spoločný podnik vyhlásený konkurz, prioritný majetok prechádza do vlastníctva obce právoplatnosťou uznesenia súdu o vyhlásení konkurzu alebo právoplatnosťou rozhodnutia, ktorým odvolací súd potvrdil rozhodnutie súdu prvého stupňa o vyhlásení konkurzu za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva obce do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza obec.
(7) Dňom zrušenia spoločného podniku likvidáciou prioritný majetok prechádza do vlastníctva obce za náhradu určenú v koncesnej zmluve, najviac za cenu stanovenú znaleckým posudkom. Likvidátor je povinný odovzdať a obec prevziať tento majetok; o odovzdaní a prevzatí sa spíše zápisnica. Zápisnica o odovzdaní a prevzatí prioritného majetku je prílohou návrhu na záznam vlastníckeho práva obce do katastra nehnuteľností. Odmenu znalca za vypracovanie znaleckého posudku, ktorým sa oceňuje prioritný majetok, uhrádza obec.

§ 10
Obec môže upustiť od vymáhania majetkových práv obce len vtedy, ak dôvody pre trvalé alebo dočasné upustenie určí v zásadách hospodárenia s majetkom obce.

§ 11
(1) Obce musia pri územných zmenách23) usporiadať svoje majetkovoprávne vzťahy.
(2) Dohoda o majetkovoprávnom vyrovnaní obcí musí obsahovať rozdelenie organizácií, vecí, finančných prostriedkov, práv a záväzkov obcí.
(3) Majetkovoprávne vyrovnanie obcí sa vykoná ku dňu účinnosti týchto zmien, najneskôr k prvému dňu nasledujúceho kalendárneho roka.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

Spoločné ustanovenia

§ 12
Ak nie je v tomto zákone ustanovené inak alebo ak to nevylučuje povaha veci, riadi sa obec pri nadobúdaní majetku a nakladaní s ním osobitnými predpismi.24)

§ 13
Spory, ktoré vzniknú pri prechode vlastníckeho práva, majetkových práv a záväzkov štátu na obec, rozhodujú súdy.

Prechodné a záverečné ustanovenia

§ 14
(1) O prechode vlastníctva vecí, postúpení majetkových práv a záväzkov sú povinné spísať odovzdávajúce a nadobúdajúce právnické osoby písomné protokoly. O prechode práva hospodárenia k veciam a postúpení majetkových práv a záväzkov do správy organizácií spíšu protokoly orgány miestnej štátnej správy, obecné zastupiteľstvá a organizácie.
(2) Zápis prechodu vlastníckeho práva štátu na obec vykonajú príslušné strediská geodézie na základe zoznamov potvrdených orgánom miestnej štátnej správy a obecným zastupiteľstvom.25)
(3) Organizácie založené alebo zriadené obcou, ktoré vykonávajú správu nehnuteľného majetku obce podľa tohto zákona, navrhujú na strediská geodézie zapísať správu majetku obce.
(4) Obce, mestá, mestské časti a organizácie založené alebo zriadené obcou sú povinné podať do 12 mesiacov od účinnosti tohto zákona návrh na zápis do evidencie nehnuteľností. Ak sa nadobudnutie majetku viaže na ďalšie podmienky,26) sú povinné podať návrh do 12 mesiacov od prevzatia majetku.

§ 14a
Ak do majetku obce prešla nehnuteľnosť, ktorej časť slúžila ku dňu účinnosti osobitného predpisu3) potrebám civilnej ochrany obyvateľstva, obec je povinná zachovať účelové určenie tejto časti nehnuteľnosti. Užívanie tejto časti nehnuteľnosti je obec povinná upraviť dohodou podľa osobitného predpisu.26a)

§ 14b
(1) Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku Slovenskej republiky mal tento majetok v správe, ktorý podľa § 2b ods. 1 tohto zákona prechádza na obce, spíše písomný protokol s príslušnou obcou o odovzdaní tohto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku Slovenskej republiky podľa tohto zákona a podľa osobitného zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve podľa osobitného zákona,21) súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona26b) a prípadné vyčíslenie nákladov na nevyhnutné opravy tejto nehnuteľnosti. Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok, ktorého vlastníctvo prechádza podľa tohto zákona na obec a štatutárny orgán obce.
(2) Obce sú povinné do 12 mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku štátu podľa § 2b podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných zákonov.26c)
(3) Veci uvedené v § 2b ods. 1 prechádzajú do vlastníctva obcí dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec; tento deň je dňom prechodu majetku Slovenskej republiky na obec. Veci uvedené v § 2b ods. 2 prechádzajú do vlastníctva obcí dňom uvedeným v dohode alebo dňom ustanoveným v osobitnom zákone.

§ 14c
(1) Odovzdávajúci subjekt, ktorý do dňa prechodu majetku Slovenskej republiky mal v správe majetok, ktorý podľa tohto zákona prechádza na obec, spíše s obcou písomný protokol o odovzdaní tohto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku Slovenskej republiky podľa tohto zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve a oceneného podľa osobitného zákona21) a výšku oprávok tohto majetku, súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec; ak ide o nehnuteľnosť, protokol obsahuje aj údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného zákona.26b) Protokol podpisuje štatutárny orgán subjektu, ktorý mal v správe majetok, ktorého vlastníctvo prechádza podľa tohto zákona na obec, a štatutárny orgán obce.
(2) Obce sú povinné do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku podľa tohto zákona podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitných zákonov.26c)
(3) Veci uvedené v § 2c prechádzajú do vlastníctva obcí dňom nadobudnutia účinnosti osobitného zákona, ktorým prechádza zriaďovateľská funkcia na obec; tento deň je dňom prechodu majetku Slovenskej republiky na obec.

§ 14d
(1) Správca majetku Slovenskej republiky, ktorý mal do dňa prechodu majetku podľa § 2d ods. 1 a 2 tento majetok v správe, spíše písomný protokol s príslušnou obcou o odovzdaní tohto majetku najneskôr do dvoch mesiacov odo dňa prechodu majetku Slovenskej republiky podľa tohto zákona. Protokol obsahuje presné vymedzenie a hodnotu odovzdávaného majetku vedenú v účtovníctve podľa osobitného zákona,21) súvisiace majetkové práva a záväzky ku dňu prechodu majetku Slovenskej republiky na obec a údaje katastra nehnuteľností podľa osobitného predpisu.26b) Protokol podpisuje štatutárny orgán obce a štatutárny orgán správcu majetku Slovenskej republiky, ktorý mal v správe majetok Slovenskej republiky, ktorého vlastníctvo prechádza podľa tohto zákona na obec.
(2) Prílohou dohody podľa § 2d ods. 4 je písomný protokol o odovzdaní majetku. Protokol podpisuje štatutárny orgán obce a štatutárny orgán obvodného úradu v sídle kraja, ktorý mal v dočasnej správe majetok štátu, ktorého vlastníctvo prechádza dohodou na obec.
(3) Obce sú povinné do šiestich mesiacov odo dňa nadobudnutia majetku Slovenskej republiky podľa § 2d podať na príslušnom katastri nehnuteľností návrh na zápis vlastníckeho práva k tomuto majetku podľa osobitného predpisu.26c)
(4) Majetok Slovenskej republiky uvedený v § 2d ods. 1 a 2 prechádza do vlastníctva obcí 1. júla 2009. Majetok Slovenskej republiky uvedený v § 2d ods. 4 prejde do vlastníctva obce dňom uvedeným v dohode.

§ 15
Nehnuteľnosti, ktoré k 31. decembru 194927) vlastnili obce a ktoré slúžili pre administratívne účely obecných orgánov (radnice, obecné domy) a pokiaľ sú v majetku Slovenskej republiky, sú organizácie, ktoré majú k týmto nehnuteľnostiam právo hospodárenia, povinné na žiadosť obce previesť do jej vlastníctva v lehote 6 mesiacov odo dňa účinnosti tohto zákona. V takom prípade je obec povinná dohodnúť sa s organizáciou o ďalšom užívaní objektu.

§ 15a
(1) Poľnohospodárska a nepoľnohospodárska pôda, ktorá bola vo vlastníctve obcí k 31. decembru 1949 a pokiaľ sa nachádza ku dňu účinnosti tohto zákona v majetku Slovenskej republiky, prechádza do vlastníctva obce, z majetku ktorej sa previedla do národného majetku podľa osobitného predpisu27) a ak už do jej vlastníctva neprešla podľa § 2.
(2) Ak obec uvedená v odseku 1 zanikla, prechádza vlastníctvo podľa odseku 1 na obec, ktorá sa stala jej právnym nástupcom. Ak je právnym nástupcom viac obcí, prechádza pôda podľa odseku 1 do ich vlastníctva rovnakým dielom. To isté platí, ak sa obec uvedená v odseku 1 rozdelila na dve alebo viac obcí.
(3) S lesnou pôdou podľa odseku 1 prechádzajú do vlastníctva obcí aj lesné porasty nachádzajúce sa na tejto pôde ku dňu účinnosti tohto zákona a investičné lesné cesty alebo ich časti vybudované po 31. decembri 1949.
(4) Investičné lesné cesty alebo ich časti odovzdá do vlastníctva štátna organizácia lesného hospodárstva, ktorá ich spravuje, na základe žiadosti vlastníka pozemku dohodou o vydaní majetku.
(5) Investičná lesná cesta alebo jej časť prechádzajúca lesnými pozemkami viacerých vlastníkov prechádza do podielového spoluvlastníctva27a) podľa veľkosti podielu investičnej lesnej cesty na lesnom pozemku vlastníka.

§ 15b
(1) Spolu s pôdou a porastami podľa § 15a prechádzajú na obec aj hospodárske budovy a stavby slúžiace poľnohospodárskej a lesnej výrobe alebo s ňou súvisiacemu vodnému hospodárstvu, vrátane zastavaných pozemkov, ak tieto boli vo vlastníctve obcí k 31. decembru 1949 a pokiaľ ku dňu účinnosti tohto zákona sú majetkom Slovenskej republiky.
(2) Ak do vlastníctva obce prechádzajú veci podľa odseku 1, je obec povinná umožniť doterajšiemu užívateľovi, ktorý s nimi hospodáril do účinnosti tohto zákona, užívať ich bez náhrady do 1. októbra 1992, ak nedôjde medzi obcou a doterajším užívateľom k inej dohode. Úžitky z užívania patria doterajšiemu užívateľovi.
(3) Finančné náhrady a rozdiely v stave vydávaných nehnuteľností sa neposkytujú.

§ 15c
(1) Popri majetku, ktorý sa nestáva vlastníctvom obcí podľa § 3, neprechádzajú z majetku Slovenskej republiky do ich vlastníctva podľa § 15a a 15b ani pozemky
a) zastavané, na ktorých sú umiestnené budovy a iné stavby a zariadenia, ktoré neprechádzajú do vlastníctva obcí podľa § 2 alebo § 15b,
b) alebo ich časti, ktoré sa oprávneným osobám poskytli podľa osobitných predpisov na výmenu alebo ako náhradné za tie, ktoré sa im nemohli vydať,28)
c) na ktorých bola zriadená záhradkárska alebo chatová osada,
d) na ktorých sú telovýchovné alebo športové zariadenia,
e) ktoré ku dňu účinnosti tohto zákona sa stali súčasťou majetku určeného na privatizáciu na základe už schváleného privatizačného projektu alebo základného imania schváleného transformačného projektu podľa osobitných predpisov,29)
f) na ktorých sa nachádzajú ložiská nerastov,30)
g) ktoré do vlastníctva štátu prešli z obcí, ktoré zanikli podľa osobitného predpisu.31)
(2) Obec sa môže vzdať svojho práva na prechod vecí do svojho vlastníctva podľa § 15a a 15b v prípade, ak sa na ne vzťahujú obmedzenia vlastníckeho práva, alebo osobitný režim ich užívania podľa osobitných predpisov.32)

§ 15d
(1) Veci podľa § 15a a 15b tohto zákona nadobúda obec dňom účinnosti tohto zákona. Do majetku obcí prechádzajú i súvisiace majetkové práva a do výšky nadobúdaného majetku prechádzajú na obec všetky súvisiace záväzky.
(2) Ustanovenia § 14 zákona sa použijú primerane. Písomné protokoly sú povinné spísať obce s doterajšími užívateľmi. Návrh na zápis do evidencie nehnuteľností sú obce povinné podať do 12 mesiacov od prevzatia majetku.

§ 15e
Veci uvedené v § 3 písm. e) a f) prechádzajú do majetku obce, ktorá ich dobudovala z vlastných finančných prostriedkov. Tieto veci prechádzajú do vlastníctva obce dňom dokončenia stavby.33) Ustanovenia § 4 a 14 zákona sa použijú primerane.

§ 15f
(1) Rozostavané stavby a dokončené stavby, ku ktorým prešla investorská funkcia na obec podľa osobitného zákona,33a) prechádzajú dňom 1. januára 2004 do vlastníctva obce, ktorá je k 31. decembru 2003 ich investorom.
(2) Do 1. júla 2004 obce uvedú do súladu s § 6 ods. 3 svoje právne vzťahy k právnickým osobám, ktoré založili do 31. decembra 2001.
(3) Povinnosť podľa § 7a ods. 1 a obmedzenia podľa § 7a ods. 4 sa vzťahujú na majetok, ktorý slúži na zabezpečenie zdravotnej starostlivosti, do 31. decembra 2004.

§ 16
(1) Vlastníctvom obcí, počnúc 1. novembrom 1994, je aj majetok podľa odseku 2, ktorého vlastníkom sa Slovenská republika stala 1. januára 1993 podľa osobitného predpisu.34)
(2) Majetkom, na ktorý sa vzťahuje odsek 1, sú pozemky vo vojenských obvodoch, ktoré boli vo vlastníctve obcí k 31. decembru 194927) a boli vo vlastníctve Slovenskej republiky k 31. októbru 1994.
(3) Predmetné ustanovenie stratilo v dôsledku nálezu Ústavného súdu SR č. 130/1996 Z. z. dňom 1.5.1996 účinnosť a dňom 1.11.1996 aj platnosť.
(4) Na účel posúdenia hospodárenia sa zástupcom obcí umožní vstup do vymedzených priestorov za podmienok zaručujúcich ochranu zdravia a života.
(5) Obce sú povinné zachovávať účelové určenie majetku podľa odseku 2 na obranu štátu.
(6) Vlastnícke právo obcí a vlastnícke právo Slovenskej republiky sa zapíše do katastra nehnuteľností.37)

§ 17
Predmetné ustanovenie stratilo v dôsledku nálezu Ústavného súdu SR č. 130/1996 Z. z. dňom 1.5.1996 účinnosť a dňom 1.11.1996 platnosť.

§ 18
Účinnosť
Tento zákon nadobúda účinnosť prvým dňom mesiaca nasledujúceho po dni jeho vyhlásenia.


F. Mikloško v. r.
V. Mečiar v. r.


1) Čl. 4 ods. 7 ústavného zákona č. 143/1968 Zb. o československej federácii v znení neskorších predpisov.
2) Napríklad zákon č. 530/1990 Zb. o dlhopisoch v znení neskorších predpisov, Obchodný zákonník, zákon č. 566/2001 Z. z. o cenných papieroch a investičných službách a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o cenných papieroch) v znení neskorších predpisov, zákon č. 594/2003 Z. z. o kolektívnom investovaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2a) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 583/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách územnej samosprávy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
2b) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
3) Zákon SNR č. 369/1990 Zb.
4) Zákon SNR č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb.
5) Zákon SNR č. 401/1990 Zb. o meste Košice.
6) § 1 nariadenia vlády SSR č. 233/1988 Zb. o drobných prevádzkárňach národných výborov ako právnických osobách.
7) § 2 ods. 1 a § 3 ods. 1, § 4 a 5 ods. 1 zákona SNR č. 518/1990 Zb. o prechode zakladateľskej alebo zriaďovateľskej funkcie národných výborov na obec, ústredné orgány štátnej správy a orgány miestnej štátnej správy.
8) § 5 ods. 1 zákona SNR č. 518/1990 Zb.
9) Zákon č. 427/1990 Zb. o prevodoch vlastníctva štátu k niektorým veciam na iné právnické alebo fyzické osoby. Zákon SNR č. 474/1990 Zb. o pôsobnosti orgánov Slovenskej republiky vo veciach prevodov niektorých vecí vo vlastníctve štátu do vlastníctva fyzických alebo právnických osôb.
10) § 4 ods. 3 zákona č. 427/1990 Zb. § 6 ods. 3 zákona SNR č. 474/1990 Zb.
11) § 4 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby.
11a) Zákon č. 92/1991 Zb. v znení zákona č. 92/1992 Zb.
11b) § 18 ods.3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu.
11c) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve v znení neskorších predpisov, zákon č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov.
11d) Zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
11e) Zákon č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11f) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 277/1994 Z. z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších predpisov.
11g) § 43 zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
11h) § 18d ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení zákona č. 161/2003 Z. z.
11i) § 5 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
12) Napr. čl. 10 Ústavy ČSFR č. 100/1960 Zb. v znení neskorších ústavných zákonov, § 11a zákona č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon) v znení zákona č. 171/1990 Zb. a zákona č. 522/1990 Zb., § 46a zákona SNR č. 126/1985 Zb. o požiarnej ochrane v znení zákona SNR č. 525/1990 Zb.
13) § 198 a nasl. Občianskeho zákonníka.
14) § 70 Hospodárskeho zákonníka. § 10 vyhlášky Federálneho ministerstva financií č. 119/1988 Zb. o hospodárení s národným majetkom.
15) § 3 ods. 3 písm. h) a i) zákona SNR č. 518/1990 Zb.
15a) Zákonné opatrenie Predsedníctva Federálneho zhromaždenia č. 364/1990 Zb. o nakladaní s majetkom zvereným štátnemu podniku. § 45 zákona č. 92/1991 Zb. o podmienkach prevodu majetku štátu na iné osoby v znení neskorších predpisov.
15b) § 32 ods. 3 zákona č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku.
16) § 3 ods. 2 písm. d) zákona SNR č. 518/1990 Zb.
16a) Napríklad zákon č. 366/1999 Z. z. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 273/1994 Z. z. o zdravotnom poistení, financovaní zdravotného poistenia, o zriadení Všeobecnej zdravotnej poisťovne a o zriaďovaní rezortných, odvetvových, podnikových a občianskych zdravotných poisťovní v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1994 Z. z. o Sociálnej poisťovni v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 387/1996 Z. z. o zamestnanosti v znení neskorších predpisov.
17) Napr. § 12 a nasl. Hospodárskeho zákonníka a § 136 a nasl. Občianskeho zákonníka.
18) § 21 zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
19) § 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
19a) § 56 Obchodného zákonníka.
19b) Napríklad § 56 Obchodného zákonníka, zákon č. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné služby v znení neskorších predpisov.
19c) § 21 ods. 9 písm. g) zákona č. 523/2004 Z. z. v znení zákona č. 584/2005 Z. z.
19d) § 43 až 51 Občianskeho zákonníka.
21) Zákon č. 431/2002 Z. z. o účtovníctve
21a) Zákon Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov.
21b) § 66 písm. j) zákona č. 195/1998 Z. z. v znení zákona č. 450/2000 Z. z.
21c) § 151a až 151m Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov.
21d) § 553 Občianskeho zákonníka v znení zákona č. 509/1991 Zb.
21e) Napríklad zákon č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov a zákon č. 328/1991 Zb. o konkurze a vyrovnaní v znení neskorších predpisov.
22) § 2 ods. 2 a § 3 zákona SNR č. 377/1990 Zb. v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb. § 2 ods. 2 zákona SNR č. 401/1990 Zb.
22a) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov.
22aa) Napríklad § 66a Obchodného zákonníka, § 8 ods. 1 písm. b) zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22ab) Zákon č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22b) § 281 až 288 Obchodného zákonníka.
22c) Zákon č. 527/2002 Z. z. o dobrovoľných dražbách a o doplnení zákona Slovenskej národnej rady č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
22d) Vyhláška Ministerstva spravodlivosti Slovenskej republiky č. 492/2004 Z. z. o stanovení všeobecnej hodnoty majetku v znení neskorších predpisov.
22e) § 116 Občianskeho zákonníka.
22f) Napríklad § 140 Občianskeho zákonníka.
22g) Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 189/1992 Zb. o úprave niektorých pomerov súvisiacich s nájmom bytov a s bytovými náhradami v znení neskorších predpisov.
22ga) § 3 ods. 1 zákona č. 523/2004 Z. z.
22gb) Zákon č. 315/2016 Z. z. o registri partnerov verejného sektora a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22gc) § 18 zákona č. 315/2016 Z. z.
22h) Napríklad zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov.
22i) Napríklad zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov, čl. 107 až 109 Zmluvy o fungovaní Európskej únie (Ú. v. EÚ C 83, 30. 3. 2010).
22j) Zákon č. 223/2001 Z. z. o odpadoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
22k) § 38 a 39 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
23) § 2 zákona SNR č. 369/1990 Zb. § 4 zákona SNR č. 517/1990 Zb. o územnom členení Slovenskej republiky.
24) Napr. zákon č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník v znení neskorších predpisov (úplné znenie č. 47/1992 Zb.), zákon č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník, § 25 devízového zákona č. 528/1990 Zb. v znení zákona č. 228/1992 Zb. (úplné znenie č. 457/1992 Zb.
25) § 1 zákona SNR č. 472/1990 Zb. o organizácii miestnej štátnej správy. § 11 zákona SNR č. 369/1990 Zb. § 11 zákona SNR č. 377/1990 Zb. v znení zákona SNR č. 523/1990 Zb. § 10 zákona SNR č. 401/1990 Zb.
26) § 4 a nasl. zákona č. 427/1990 Zb.
26a) § 659 a nasl. Občianskeho zákonníka.
26b) § 42 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon).
26c) § 34 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z.
27) Zákon č. 279/1949 Zb. o finančnom hospodárení národných výborov. 
27a) § 137 až 142 Občianskeho zákonníka.
28) § 12a zákona č. 123/1975 Zb. o užívaní pôdy a iného poľnohospodárskeho majetku na zabezpečenie výroby v znení zákona č. 95/1988 Zb. a zákona č. 114/1990 Zb.,
§ 11 ods. 2 a 3 zákona č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku v znení zákona č. 93/1992 Zb.
29) Zákon č. 92/1991 Zb. v znení zákona č. 92/1992 Zb. Zákon č. 42/1992 Zb. o úprave majetkových vzťahov a vyporiadaní majetkových nárokov v družstvách.
30) § 4 a 5 Zákona č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení zákona SNR č. 498/1991 Zb.
31) Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch.
32) Napr.: Zákon SNR č. 11/1949 Zb. SNR o Tatranskom národnom parku.
Zákon SNR č. 1/1955 Zb. SNR o štátnej ochrane prírody v znení zákona SNR č. 100/1977 Zb. a zákona SNR č. 72/1986 Zb. Zákon SNR č. 7/1958 Zb. SNR o kultúrnych pamiatkach. Zákon SNR č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti. Zákon č. 61/1977 Zb. o lesoch v znení zákona č. 229/1991 Zb. Zákon č. 100/1977 Zb. o hospodárení v lesoch a štátnej správe lesného hospodárstva v znení zákona SNR č. 131/1991 Zb. a zákona SNR č. 510/1991 Zb. Zákon č. 44/1988 Zb. v znení zákona SNR č. 498/1991 Zb.
33) § 76 a nasl. zákona č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
33a) § 3 ods. 2 písm. d) bod 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 518/1990 Zb.
34) Ústavný zákon č. 541/1992 Zb. o delení majetku Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky medzi Českú republiku a Slovenskú republiku a jeho prechode na Českú republiku a Slovenskú republiku. Ústavný zákon č. 542/1992 Zb. o zániku Českej a Slovenskej Federatívnej Republiky.
37) Zákon č. 265/1992 Zb. o zápisoch vlastníckych a iných vecných práv k nehnuteľnostiam. Zákon Slovenskej národnej rady č. 266/1992 Zb. o katastri nehnuteľností v Slovenskej republike.