+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o používaní jazykov národnostných menšín
Zákon o používaní jazykov národnostných menšín (184/1999)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 10.07.1999
Platnosť od: 24.07.1999
Účinnosť od: 24.07.1999
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2012. október 1-től

Tt. 184/1999.

Törvény
A NEMZETI KISEBBSÉGI NYELVEK HASZNÁLATÁRÓL


Kelt: 1999. július 10.


Módosítva:
Tt. 318/2009., hatályos 2009. szeptember 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 287/2012., hatályos 2012. október 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
a Szlovák Köztársaság Alkotmányából és a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekből kiindulva,
tiszteletben tartva a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmét és fejlesztését,
figyelembe véve a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát szabályozó eddigi törvényeket,
elismerve és értékelve a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvének jelentőségét, mint az állam kulturális gazdagságának egyik jelét,
szem előtt tartva az integrálódó Európai Közösség feltételei között egy demokratikus, toleráns és prosperáló társadalom kialakulását,
tudatosítva azt a tényt, hogy a Szlovák Köztársaság államnyelve a szlovák nyelv, és a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai nyelvének használatát kívánatos törvényben rögzíteni,
az alábbi törvényt alkotta:


1. §
(1) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának az államnyelv használata mellett1) joga van a nemzeti kisebbség nyelvét (a továbbiakban a “kisebbségi nyelvet”) is használni. E törvény célja, hogy a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekhez és külön törvényekhez2) kapcsolódva rögzítse a kisebbségi nyelv hivatali érintkezésben és az ebben a törvényben szabályozott egyéb területeken való használatának szabályait.
(2) Kisebbségi nyelven e törvény alkalmazásában a Szlovák Köztársaság területén a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai által hagyományosan használt kodifikált vagy standardizált nyelvet kell érteni, amely különbözik az államnyelvtől; kisebbségi nyelv a bolgár nyelv, a cseh nyelv, a horvát nyelv, a magyar nyelv, a német nyelv, a lengyel nyelv, a roma nyelv, a ruszin nyelv és az ukrán nyelv.

2. §
A kisebbség nyelvének használata a hivatalos érintkezésben 
(1) Ha a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó, adott településen állandó lakhellyel rendelkező állampolgárai két egymást követő népszámlálás szerint a település lakosságának legalább 15%-át alkotják, e községben a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti települések jegyzékét és a települések (1) bekezdés szerinti kisebbségi nyelvű megjelölésének jegyzékét a Szlovák Köztársaság kormánya rendeletben állapítja meg.
(3) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának az (1) bekezdés szerinti településen2a) joga van a helyi államigazgatási szervvel, a területi önkormányzati szervvel és a területi önkormányzati szerv által alapított jogi személlyel (a továbbiakban “közigazgatási szerv”) folytatott szóbeli és írásbeli érintkezés során, ideszámítva az írásbeli háttéranyagokat és bizonyítékokat, a kisebbség nyelvén kommunikálni, és a közigazgatási szerv a kisebbség nyelvén írt beadványra az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is ad választ a közokiratok kiállításának kivételével, miközben ez a kivétel nem érinti a (4) és (5) bekezdések szerinti közokiratokat. Kétség felmerülése esetén a közigazgatási szerv válaszának államnyelvű szövege a mérvadó. A közigazgatási szerv adekvát módon megteremti az első mondat szerinti jogok érvényesülésének feltételeit, miközben meghatározhat egy időszakot az ügyek kisebbségi nyelvű intézésére. A közigazgatási szerv látható helyen biztosítja a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről szóló tájékoztatást a közigazgatási szerv székhelyén.
(4) Az (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv közigazgatási eljárás3) során hozott határozatát kisebbségi nyelvű beadvánnyal kezdődő eljárás esetén vagy kérésre az államnyelvi mellett kisebbségi nyelvű, hiteles átiratban is kiadja. Kétség esetén a közigazgatási szerv határozatának államnyelvű szövege a mérvadó.
(5) Az (1) bekezdés szerinti településen a születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, halotti anyakönyvi kivonatot, engedélyeket, jogosítványokat, igazolásokat, nyilatkozatokat és rendelkezéseket kérésre kétnyelvűen is kiadják, mégpedig államnyelven és a kisebbség nyelvén. Kétség esetén a közokirat államnyelvű szövege a mérvadó.
(6) Az (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv épületen elhelyezett megnevezését az államnyelv3aa) mellett kisebbségi nyelven is feltüntetik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv saját hatáskörében kiadott űrlapokat kérésre kétnyelvűen is rendelkezésére bocsátja, mégpedig államnyelven és a kisebbség nyelvén.
(8) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai azon településen, amely nem teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket, szóbeli kommunikáció során használhatják a kisebbség nyelvét, ha azzal a közigazgatási szerv és az eljárás résztvevői egyetértenek.
(9) A cseh nyelv hivatali érintkezésben történő használatát külön törvény3a) szabályozza.

3. §
(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv tanácskozása kisebbségi nyelven is folyhat, ha azzal valamennyi jelenlevő egyetért.
(2) A 2. § (1) bekezdés szerinti településen a község képviselő-testületének tagja jogosult e szerv tanácskozásain a kisebbségi nyelvet is használni. A község képviselő-testületi tanácskozásának többi résztvevője akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha azzal a község képviselő-testületének minden jelenlévő tagja és a község polgármestere egyetért. A tolmácsolást a község biztosítja.
(3) A 2. § (1) bekezdés szerinti községben a krónika kisebbségi nyelven is vezethető.
(4) A hivatali ügyvitelt, különösen a jegyzőkönyveket, határozatokat, statisztikákat, nyilvántartásokat, mérlegeket, a nyilvánosságnak szánt információkat és az egyházak, illetve vallási közösségek nyilvánosságnak szánt ügyvitelét, az anyakönyvvezetésen kívül, a 2. § (1) bekezdés szerinti településen az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is lehet vezetni.

4. §
A kisebbségi nyelvű megjelölések
(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti településen annak államnyelvű elnevezése mellett a község kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a település kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási szerv épületein vagy a kisebbség nyelvén kiadott határozatokon, amennyiben ez a megjelölés fel van sorolva a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben.
(2) A település kisebbségi megjelölését tartalmazó közúti jelzőtáblákat a 2. § (1) bekezdés szerinti településen a község nevét mindig államnyelven feltüntető közúti jelzőtábla alatt helyezik el. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általánosan kötelező jogszabállyal meghatározza a településeket a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató céllal megjelölő, a település nevét tartalmazó közúti jelzőtáblától eltérő közúti jelzőtáblát.
(3) A település kisebbségi nyelvű megjelölését a 2. § (1) bekezdés szerinti településen fel lehet tüntetni a vasútállomások, autóbusz-állomások, repülőtér és kikötő megjelölésénél is. A település kisebbségi nyelvű megjelölését az államnyelvű elnevezés alatt kell megjeleníteni egyforma vagy kisebb betűtípussal.
(4) A 2. § (1) bekezdés szerinti település saját területén az utcaneveket és más helyi földrajzi jelöléseket kisebbségi nyelven is feltüntetheti.
(5) Szakmai publikációkban, sajtóban és a tömegkommunikáció más eszközeiben, illetve a közigazgatási szervek hivatali tevékenységében, amennyiben használják a kisebbségi nyelvet, a standardizált földrajzi elnevezések mellett3b) fel lehet tüntetni a földrajzi objektumok kisebbségi nyelvben meghonosodott és használt megjelölését a kisebbség nyelvén is. 
(6) A 2. § (1) bekezdés szerinti településen a Szlovák Köztársaság állampolgárainak életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának fenyegetettségét érintő információkat a nyilvánosság számára elérhető helyeken az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is feltüntetik. Minden feliratot és a nyilvánosság tájékoztatására szánt hirdetményt, különösen az árusítóhelyeken, sportlétesítményekben, vendéglátóipari egységekben, az utcán, az út mellett és felett, az autóbusz-állomásokon és vasútállomásokon, fel lehet tüntetni a kisebbség nyelvén is.
(7) A síremlékeken, az emlékműveken és az emléktáblákon a feliratokat az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni. 
(8) A 2 § (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv saját hatáskörében kérésre az államnyelv mellett3aa) kisebbségi nyelven is biztosítja a tájékoztatást az általánosan kötelező jogszabályokról. A 2. § (1) bekezdés szerinti település saját hatáskörben kiadott általánosan kötelező rendeleteit az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven is kiadhatja; ebben az esetben az államnyelvű szöveg a mérvadó.

4.a §
Helyi népszavazás a település megjelölésének módosításáról
(1) A 2. § (1) bekezdés szerinti település lakosainak szavazásával határozhat a településnek a Szlovák Köztársaság kormányának rendeletében meghatározott kisebbségi nyelvű megjelölése módosításáról.
(2) A település megjelölésének módosításáról szóló helyi népszavazásra külön törvény vonatkozik.3c)

5. §
(1) A kisebbségi nyelv bíróság előtti és más területeken való használatának jogát külön törvények is szabályozzák.2)
(2) A 2. § (1) bekezdés nem vonatkozik a kisdedóvó intézményekben folyó nevelésre, az alapiskolára, a középiskolákra és a kultúrára. A kisebbségi nyelvnek e területeken való használatát külön törvények szabályozzák.4)
(3) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgára a 2. § (1) bekezdés szerinti településen az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények, illetve a szociális jogi gyermekvédelmi és szociális gondnoksági létesítmények személyzetével folytatott kommunikáció során használhatja a kisebbségi nyelvet. Az előző mondat szerinti egészségügyi létesítmény vagy szociális szolgáltató létesítmény, illetve szociális jogi gyermekvédelmi és szociális gondnoksági létesítmény lehetővé teszi a kisebbségi nyelv e törvény és külön törvények szerinti használatát, amennyiben az adott létesítmény feltételei azt megengedik.

5.a §
A nyilvánosság tájékoztatása kisebbségi nyelven
(1) A nyilvánosság tájékoztatására szánt, a helyi rádió vagy egyéb technikai berendezések által közzétett hirdetményeket 2. § (1) bekezdés szerinti településen az államnyelv mellett kisebbségi nyelven3aa) is közzé lehet tenni.
(2) A 2. § (1) bekezdés szerinti település a hivatali hirdetőtáblán, a község weboldalán és a kiadott időszaki kiadványban5) megjelent fontos információkat az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is közzéteszi, mégpedig:
a) létrehozásának módját és a település önkormányzati szerveinek jogköreit,
b) azoknak a jogszabályoknak, utasításoknak, útmutatóknak, értelmező rendelkezéseknek áttekintését, amelyek alapján a község eljár és döntést hoz, vagy amelyek a természetes személyek és jogi személyek községhez fűződő jogait és kötelességeit szabályozzák,
c) az információszerzés lehetőségének helyét, idejét és módját, továbbá információkat arról, hogy a természetes személyek és jogi személyek hol nyújthatnak be kérelmet, javaslatot, indítványt, panaszt vagy más beadványt,
d) annak az eljárásnak a leírását, amelyet a községnek be kell tartania minden kérelem, javaslat és más beadvány intézése során, beleértve a betartandó határidőket is,
e) a község által az egyes eljárási cselekmények és eljáró szervek eljárása után beszedendő eljárási illetékek6) díjszabását, és az információkhoz való hozzáférés biztosítása után járó térítési illetékek díjszabását,
f) a közösségi eszközökkel való gazdálkodással és a község vagyonával való rendelkezéssel kapcsolatos információkat.
(3) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványokat, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusait, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjait a 2. § (1) bekezdés szerinti településen ki lehet adni kisebbségi nyelven is, miközben az alapinformációkat fel kell tüntetni államnyelven is.

5.b §
A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárainak joguk van a Szlovák Rádió és Televízió közvetítésével információkat terjeszteni és fogadni kisebbségi nyelven. A regionális és helyi televíziós programszolgáltatások vagy rádiós programszolgáltatások sugárzása kisebbségi nyelven külön törvényben meghatározott feltételek mellett valósul meg.7)

7. §
(1) A közigazgatási szerv és alkalmazottai a hivatali érintkezésben az államnyelvet kötelesek használni, e törvény és más törvények által meghatározott feltételek mellett a kisebbségi nyelvet is használják. A közigazgatási szerv és alkalmazottai nem kötelesek a kisebbségi nyelvet ismerni.
(2) A 2. § (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv köteles az e törvényben és más törvényekben rögzített kisebbségi nyelvhasználat feltételeit megteremteni.
(3) A 2. § (1) bekezdés szerinti településen a községi rendőrségen szolgálati érintkezésben használni lehet az államnyelvtörvény mellett a kisebbségi nyelvet is, amennyiben a jelenlévők azzal egyetértenek.
(4) Amennyiben a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek, a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a tűzoltó- és mentőszolgálatnak, valamint a községi rendőrségnek a tagjai bírják a kisebbségi nyelvet, a 2. § (1) bekezdés szerinti településen használhatják a kisebbség nyelvét a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgáraival történő kommunikációban.

7.a §
(1) A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (a továbbiakban csak „kormányhivatal“) szakmai és módszertani segítséget nyújt a közigazgatási szerveknek és a rendvédelmi és mentőszolgálati testületeknek ezen törvény végrehajtása során.
(2) A kormányhivatal kétévente egyszer jelentést nyújt be a Szlovák Köztársaság kormányának a kisebbségek nyelvhasználatának állásáról a Szlovák Köztársaság területén. Az első mondat szerinti jelentéssel kapcsolatban, annak benyújtása előtt állást foglal a Kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Egyenlőségi Tanácsa.
(3) A (2) bekezdés szerinti célból a kormányhivatal jogosult a közigazgatási szervektől információkat és írásbeli háttéranyagokat kérni a hatáskörükbe tartozó területeken érvényesülő kisebbségi nyelvhasználatról. 
(4) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti első jelentést 2012. december 31-ig nyújtja be.

7.b §
Közigazgatási szabálysértések
(1) A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a közigazgatási szerv, amely a 2. § (1) bekezdés szerinti településen:
a) nem teszi lehetővé a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának a kisebbség nyelvén történő kommunikációt a szóbeli és írásbeli érintkezés során vagy erről a lehetőségről nem tájékoztatja (2. § (3) bekezdés),
b) a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának kérésére nem adja ki a kisebbség nyelvén a határozat hiteles átiratát és a születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, halotti anyakönyvi kivonatot (2. § (4) és (5) bekezdések),
c) nem biztosítja székhelyének épületén annak kisebbségi nyelvű megjelölését (2. § (6) bekezdés),
d) kérésre nem bocsátja rendelkezésre a saját hatáskörében kiadott űrlapot a kisebbség nyelvén is (2. § (7) bekezdés),
e) nem biztosítja területén, saját hatáskörében a település kisebbségi nyelvű megjelölését a 4. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben,
f) nem biztosítja a 4. § (6) bekezdés első mondata szerinti információkat, feliratokat és hirdetményeket saját hatáskörében,
g) kérésre nem biztosítja a tájékoztatást az általánosan kötelező jogszabályokról kisebbségi nyelven is (4. § (8) bekezdés),
h) nem nyújt információkat és írásbeli anyagokat a kormányhivatalnak a 7.a § (3) bekezdés szerint.
(2) A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a jogi személy vagy természetes személy vállalkozó, aki a 4. § (6) bekezdés szerinti feliratot vagy hirdetményt nem tünteti fel a kisebbség nyelvén is, amennyiben a Szlovák Köztársaság állampolgárainak életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának fenyegetettségét érintő információkat tartalmazó feliratról vagy hirdetményről van szó.
(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti szabálysértéseket a kormányhivatal tárgyalja meg.
(4) Amennyiben a kormányhivatal olyan kötelességszegést állapít meg, amely az (1) és (2) bekezdések szerinti közigazgatási szabálysértés és az írásbeli figyelmeztetésben meghatározott határidő leteltét követően sem történik meg a megállapított hiányosságok kijavítása, a kormányhivatal 50 eurótól 2500 euróig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságot kiszabó eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály vonatkozik.9)
(5) A bírság megállapításánál figyelembe veszik a szabálysértés súlyosságát, következményeit, az elkövetés körülményeit, a jogellenes cselekmény ismétlését és időtartamát. Bírságot a kormányhivatal szabálysértésről való tudomásszerzésének napjától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az elkövetés napjától számított két éven belül lehet kiszabni.
(6) A jelen törvény szerint kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételeit képezik.

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

7.c §
(1) A 2. § (1) bekezdésben a két egymást követő népszámláláson azon népszámlálásokat kell érteni, amelyek eredményeit 2011. július 1. után hirdetik ki.
(2) A 2. § (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a településekre, amelyek a Szlovák Köztársaságnak a 2011. július 1-ig érvényes és hatályos, 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletében vannak meghatározva, miközben ezek a települések akkor veszítik el jogukat a nemzeti kisebbség nyelvének használatára, ha a 2011. július 1-je utáni, egymást követő három népszámlálás eredményei alapján a Szlovák Köztársaság adott településén állandó lakhellyel rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai egyszer sem alkotják a község lakosságának 15%-át. 
(3) A 2. § (5) bekezdés rendelkezései szerint a kétnyelvű születési anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonatok, halotti anyakönyvi kivonatok, engedélyek, jogosítványok, igazolások, nyilatkozatok és rendelkezések kiadását 2012. június 30-a után lehet kérni.
(4) A 2. § (6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a közigazgatási szerv kisebbségi nyelvű megjelölése megegyezik az államnyelvű elnevezéssel.
(5) A 4. § (1)-(3) bekezdések rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha a település kisebbség nyelvű megjelölése megegyezik az államnyelvű elnevezéssel.

7.d §
A közigazgatási szervek 2012. június 30-ig kötelesek végrehajtani az intézkedéseket a 2. § (4)-(7) bekezdések és a 4. § (1) bekezdés rendelkezéseinek biztosítására.

7.e §
A 7.b § 1. és 2. bekezdése szerinti szabálysértéseket, amelyek nem lettek 2012. szeptember 30-ig jogerősen megtárgyalva, ezen törvény szerint a kormányhivatal tárgyalja meg.

8. §
Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 270/1995. sz., a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényének 10. §-a.

8.a §
Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 318/2009. sz. törvénye által módosított, a községek nemzeti kisebbségek nyelvén történő megjelöléséről szóló, 191/1994. sz. törvénye.

9. §
Ezen törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba.


Rudolf Schuster, s.k.
Jozef Migaš, s.k.
Mikuláš Dzurinda, s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 270/1995. sz., a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényének 1. § (4) bekezdése.
2) Például: Kisebbségvédelmi keretegyezmény (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 160/1998 sz. hirdetménye), A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 588/2001. sz. hirdetménye), a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 18. §, a büntetőeljárásról szóló törvény 2. §, a vallási meggyőződés szabadságáról és az egyházak és a vallási közösségek jogállásáról szóló 308/1991. sz. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontja, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának felépítéséről, az alkotmánybírósági eljárásról és az alkotmánybírák jogállásáról szóló 38/1993. sz, törvényének 23. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a 13/2006. sz. törvénnyel módosított, az utónévről és a családi névről szóló 300/1993. sz. törvényének 2. § (1) bekezdése, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, anyakönyvekről szóló 154/1994. sz. törvényének 16. §, 19. § (3) és (4) bekezdése, az időszaki és alkalmi kiadványoknak, valamint az audiovizuális művek másolatainak köteles példányairól szóló 212/1997. sz. törvény 2. § (8) bekezdése, az információkhoz való szabad hozzáférésről és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 211/2000. sz. törvény (az információk szabadságáról szóló törvény) 6. § (5) bekezdése, a Szlovák Rádióról és Televízióról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 532/2010. sz. törvény 5. § (1) bekezdésének g) pontja.
2a) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, községek rendszeréről szóló 369/1990. sz. törvényének 1. § (1) bekezdése. A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, a Szlovák Köztársaság fővárosáról, Pozsonyról szóló 377/1990. sz. törvényének 1.a §  (2) bekezdése. A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, Kassa városáról szóló 401/1990. sz. törvényének 2. § (2) bekezdése.
3) Például a többször módosított, közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás), a többször módosított, a területrendezési tervről és az építési rendtartásról szóló 50/1976. sz. törvény (építési törvény), a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. törvénye, a többször módosított iparűzési vállalkozásról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény).
3a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvényének 3. §-a.
3aa) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított 270/1995. sz. törvénye.
3b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa többször módosított, földmérési és térképészeti, 215/1995. sz. törvényének 18. §.
3c) A Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, a községekről szóló 369/1990. sz. törvényének 11.a §-a.
4) Például a többször módosított, oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról, valamint egyéb törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló 596/2003. sz. törvény, a többször módosított, nevelésről és oktatásról, valamint egyéb törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló 245/2008. sz. törvény (közoktatási törvény) 11. § (2) bekezdése.
5) Az időszakos sajtóról, hírügynökségekről és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 167/2008. sz. törvény (sajtótörvény) 2. § (1) bekezdése.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, közigazgatási illetékekről szóló 145/1995. sz. törvénye.
7) Például a Szlovák Rádióról és Televízióról és egyéb törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 532/2010. sz. törvény, a programszolgáltatások digitális sugárzásáról, a digitális átvitel által történő egyéb tartalmi szolgáltatások nyújtásáról, és az egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 220/2007. sz. törvény (digitális sugárzásról szóló törvény).
9) A többször módosított 71/1967. sz. törvény.
Časová verzia účinná od 1. októbra 2012

184/1999 Z. z.

Zákon
O POUŽÍVANÍ JAZYKOV NÁRODNOSTNÝCH MENŠÍN


z 10. júla 1999


Zmena:
318/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 2009
204/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
287/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 2012


Národná rada Slovenskej republiky,
vychádzajúc z Ústavy Slovenskej republiky a medzinárodných dohôd, ktorými je Slovenská republika viazaná,
rešpektujúc ochranu a rozvoj základných práv a slobôd občanov Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine,
prihliadajúc na doteraz existujúce platné zákony upravujúce používanie jazykov národnostných menšín,
uznávajúc a oceňujúc význam materinských jazykov občanov Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine, ako prejav kultúrneho bohatstva štátu,
majúc na zreteli vytvorenie demokratickej, tolerantnej a prosperujúcej spoločnosti v podmienkach integrujúceho sa Európskeho spoločenstva,
uvedomujúc si, že slovenský jazyk je štátnym jazykom Slovenskej republiky a je želateľné ustanoviť používanie jazykov občanov Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine,
uzniesla sa na tomto zákone:


§ 1
(1) Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, má právo okrem štátneho jazyka1) používať jazyk národnostnej menšiny (ďalej len „jazyk menšiny“). Účelom tohto zákona je ustanoviť v nadväznosti na medzinárodné dohody, ktorými je Slovenská republika viazaná, a osobitné zákony2) pravidlá používania jazyka menšiny v úradnom styku a v oblastiach upravených týmto zákonom.
(2) Jazykom menšiny sa na účely tohto zákona rozumie kodifikovaný alebo štandardizovaný jazyk tradične používaný na území Slovenskej republiky jej občanmi patriacimi k národnostnej menšine, ktorý je odlišný od štátneho jazyka; jazykom menšiny je bulharský jazyk, český jazyk, chorvátsky jazyk, maďarský jazyk, nemecký jazyk, poľský jazyk, rómsky jazyk, rusínsky jazyk a ukrajinský jazyk.

§ 2
Používanie jazyka menšiny v úradnom styku
(1) Ak občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine a majú trvalý pobyt v danej obci, tvoria podľa dvoch po sebe nasledujúcich sčítaniach obyvateľov v obci najmenej 15% obyvateľov, majú právo v tejto obci používať v úradnom styku jazyk menšiny.
(2) Zoznam obcí podľa odseku 1, ako aj zoznam označení obcí podľa odseku 1 v jazykoch menšín ustanoví nariadenie vlády Slovenskej republiky.
(3) Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, má právo v obci2a) podľa odseku 1 komunikovať v ústnom a písomnom styku pred orgánom miestnej štátnej správy, orgánom územnej samosprávy a územnou samosprávou zriadenou právnickou osobou (ďalej len „orgán verejnej správy“) vrátane predkladania písomných listín a dôkazov aj v jazyku menšiny a orgán verejnej správy poskytne odpoveď na podanie napísané v jazyku menšiny okrem štátneho jazyka aj v jazyku menšiny s výnimkou vydávania verejných listín, pričom táto výnimka sa netýka verejných listín podľa odsekov 4 a 5. V pochybnostiach je rozhodujúce znenie odpovede orgánu verejnej správy v štátnom jazyku. Orgán verejnej správy vytvorí podmienky na uplatnenie práva podľa prvej vety adekvátnym spôsobom, pričom si môže určiť časový priestor na vybavovanie vecí v jazyku národnostnej menšiny. Orgán verejnej správy zabezpečí informáciu o možnostiach používania jazyka menšiny v sídle orgánu verejnej správy na viditeľnom mieste.
(4) Rozhodnutie orgánu verejnej správy v správnom konaní3) v obci podľa odseku 1 sa v prípade, ak sa konanie začalo podaním v jazyku menšiny alebo na požiadanie, vydáva okrem štátneho jazyka v rovnopise aj v jazyku menšiny. V pochybnostiach je rozhodujúci text rozhodnutia v štátnom jazyku.
(5) Rodný list, sobášny list, úmrtný list, povolenia, oprávnenia, potvrdenia, vyjadrenia a vyhlásenia v obci podľa odseku 1 sa na požiadanie vydávajú dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny. V pochybnostiach je rozhodujúci text verejnej listiny v štátnom jazyku.
(6) Označenie orgánu verejnej správy umiestnené na budovách sa v obci podľa odseku 1 uvádza popri štátnom jazyku3aa) aj v jazyku menšiny.
(7) Orgán verejnej správy v obci podľa odseku 1 poskytuje občanom úradné formuláre vydané v rozsahu jeho pôsobnosti na požiadanie dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny.
(8) Občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine, môžu v úradnom styku v obci, ktorá nespĺňa podmienky podľa odseku 1, pri ústnej komunikácii používať jazyk menšiny, ak s tým zamestnanec orgánu verejnej správy a osoby zúčastnené na konaní súhlasia.
(9) Používanie českého jazyka v úradnom styku upravuje osobitný zákon.3a)

§ 3
(1) Rokovanie orgánu verejnej správy v obci podľa § 2 ods. 1 sa môže uskutočňovať aj v jazyku menšiny, ak s tým súhlasia všetci prítomní.
(2) Poslanec obecného zastupiteľstva v obci podľa § 2 ods. 1 má právo používať na rokovaní tohto orgánu jazyk menšiny. Ostatní účastníci rokovania obecného zastupiteľstva môžu používať jazyk menšiny, ak s tým súhlasia všetci prítomní poslanci obecného zastupiteľstva a starosta obce. Tlmočenie zabezpečí obec.
(3) Kronika obce podľa § 2 ods. 1 sa môže viesť aj v jazyku menšiny.
(4) Úradná agenda, najmä zápisnice, uznesenia, štatistiky, evidencie, bilancie, informácie určené pre verejnosť a agenda cirkví a náboženských spoločností určená pre verejnosť okrem matriky, sa v obci podľa § 2 ods. 1 môže viesť popri štátnom jazyku3aa) aj v jazyku menšiny.

§ 4
Označenia v jazyku menšiny
(1) V obci podľa § 2 ods. 1 sa popri názve obce v štátnom jazyku uvádza aj označenie obce v jazyku menšiny, a to na dopravných značkách označujúcich začiatok obce a koniec obce, budovách orgánov verejnej správy alebo rozhodnutiach vydaných v jazyku menšiny, ak je takéto označenie uvedené v nariadení vlády podľa § 2 ods. 2.
(2) Dopravné značky s označením obce v jazyku menšiny sa umiestňujú v obci podľa § 2 ods. 1 pod dopravnými značkami s názvom obce, ktorý sa uvádza vždy v štátnom jazyku. Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom dopravnú značku na účely informatívneho označovania obcí v jazykoch menšín, ktorá sa bude odlišovať od dopravnej značky s názvom obce.
(3) Označenie obce v jazyku menšiny sa v obci podľa § 2 ods. 1 môže uvádzať aj pri označení železničnej stanice, autobusovej stanice, letiska a prístavu. Označenie obce v jazyku menšiny sa zobrazuje pod názvom v štátnom jazyku s rovnakým alebo menším typom písma.
(4) Obec podľa § 2 ods. 1 môže na svojom území označovať ulice a iné miestne geografické značenia aj v jazyku menšiny.
(5) V odborných publikáciách, v tlači a iných prostriedkoch masovej komunikácie a v úradnej činnosti orgánov verejnej správy, ak sa v nich používa jazyk menšiny, sa popri štandardizovaných geografických názvoch3b) môžu uvádzať aj označenia geografických objektov, ktoré sú vžité a zaužívané v jazyku menšiny, aj v jazyku menšiny.
(6) V obci podľa § 2 ods. 1 sa informácie týkajúce sa ohrozenia života, zdravia, bezpečnosti alebo majetku občanov Slovenskej republiky uvádzajú na miestach prístupných pre verejnosť popri štátnom jazyku3aa) aj v jazyku menšiny. Všetky nápisy a oznamy určené na informovanie verejnosti, najmä v predajniach, na športoviskách, v reštauračných zariadeniach, na uliciach, pri cestách a nad nimi, na letiskách, autobusových staniciach a železničných staniciach, sa môžu uvádzať aj v jazyku menšiny.
(7) Nápisy na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach sa môžu uvádzať popri štátnom jazyku3aa) aj v jazyku menšiny.
(8) Orgán verejnej správy v rámci svojej pôsobnosti v obci podľa § 2 ods. 1 zabezpečuje na požiadanie informácie o všeobecne záväzných právnych predpisoch popri štátnom jazyku3aa) aj v jazyku menšiny. Obec podľa § 2 ods. 1 môže vydávať všeobecne záväzné nariadenia v rámci svojej pôsobnosti popri znení v štátnom jazyku aj v jazyku menšiny; v takomto prípade je rozhodujúce znenie v štátnom jazyku.

§ 4a
Miestne referendum o zmene označenia obce 
(1) Obec podľa § 2 ods. 1 môže formou hlasovania svojich obyvateľov rozhodnúť o zmene označenia obce v jazyku menšiny uvedenej v nariadení vlády Slovenskej republiky.
(2) Na miestne referendum o zmene označenia obce sa vzťahuje osobitný zákon.3c)

§ 5
(1) Právo používať jazyk menšiny v konaní pred súdmi a v iných oblastiach upravujú aj osobitné zákony.2)
(2) Ustanovenie § 2 ods. 1 sa nevzťahuje na oblasť predškolskej výchovy, základných škôl, stredných škôl a kultúry. Používanie jazyka menšiny v týchto oblastiach upravujú osobitné zákony.4)
(3) Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, môže pri komunikácii s personálom zdravotníckych zariadení a zariadení sociálnych služieb alebo zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v obci podľa § 2 ods. 1 používať jazyk menšiny. Zdravotnícke zariadenie alebo zariadenie sociálnych služieb alebo zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa predchádzajúcej vety umožní používanie jazyka menšiny podľa tohto zákona a osobitných zákonov, ak to podmienky daného zariadenia dovoľujú.

§ 5a
Informovanie verejnosti v jazyku menšiny
(1) Oznamy určené na informovanie verejnosti prostredníctvom miestneho rozhlasu alebo prostredníctvom iných technických zariadení sa v obci podľa § 2 ods. 1 môžu zverejňovať popri štátnom jazyku3aa) aj v jazyku menšiny.
(2) Obec podľa § 2 ods. 1 zverejňuje dôležité informácie uvedené na úradnej tabuli obce, na webovom sídle obce a vo vydávanej periodickej tlači,5) popri štátnom jazyku aj v jazyku menšiny, a to:
a) informácie o zložení a právomoci orgánov samosprávy obce,
b) prehľad právnych predpisov, pokynov, inštrukcií, výkladových stanovísk, podľa ktorých obec koná a rozhoduje alebo ktoré upravujú práva a povinnosti fyzických osôb a právnických osôb vo vzťahu k obci,
c) miesto, čas a spôsob, akým je možné získavať informácie a informácie o tom, kde môžu podať fyzické osoby alebo právnické osoby žiadosť, návrh, podnet, sťažnosť alebo iné podanie,
d) postup, ktorý musí obec dodržiavať pri vybavovaní všetkých žiadostí, návrhov a iných podaní, vrátane príslušných lehôt, ktoré je potrebné dodržať,
e) sadzobník správnych poplatkov,6) ktoré obec vyberá za úkony a konania správnych orgánov, a sadzobník úhrad za sprístupňovanie informácií,
f) informácie o hospodárení s verejnými prostriedkami a nakladaní s majetkom obce.
(3) Príležitostné tlačoviny určené pre verejnosť na kultúrne účely, katalógy galérií, múzeí, knižníc, programy kín, divadiel, koncertov a ostatných kultúrnych podujatí sa v obci podľa § 2 ods. 1 môžu vydávať v jazyku menšiny, pričom základné informácie musia byť uvedené aj v štátnom jazyku.

§ 5b
Občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine, majú právo rozširovať a prijímať informácie v jazyku menšiny prostredníctvom Rozhlasu a televízie Slovenska. Regionálne a lokálne vysielanie televíznej programovej služby alebo rozhlasovej programovej služby v jazykoch menšín sa realizuje za podmienok upravených osobitnými zákonmi.7)

§ 7
(1) Orgán verejnej správy a jeho zamestnanci sú povinní používať v úradnom styku štátny jazyk a za podmienok ustanovených týmto zákonom a osobitnými zákonmi používajú aj jazyk menšiny. Orgán verejnej správy a jeho zamestnanci nie sú povinní ovládať jazyk menšiny.
(2) Orgán verejnej správy v obci podľa § 2 ods. 1 je povinný vytvárať podmienky na používanie jazyka menšiny podľa tohto zákona a osobitných zákonov.
(3) V obci podľa § 2 ods. 1 sa v obecnej polícii môže v služobnom styku používať okrem štátneho jazyka aj jazyk menšiny, ak s tým prítomní súhlasia.
(4) Ak príslušníci ozbrojených síl Slovenskej republiky, ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov, Hasičského a záchranného zboru a obecnej polície ovládajú jazyk menšiny, v obci podľa § 2 ods. 1 môžu používať jazyk menšiny pri komunikácii s občanmi Slovenskej republiky, ktorí patria k národnostnej menšine.

§ 7a
(1) Úrad vlády Slovenskej republiky (ďalej len „úrad vlády“) poskytuje odbornú a metodickú pomoc orgánom verejnej správy a organizačným zložkám bezpečnostných a záchranných zborov pri vykonávaní tohto zákona.
(2) Úrad vlády predkladá vláde Slovenskej republiky raz za dva roky správu o stave používania jazykov menšín na území Slovenskej republiky. K správe podľa prvej vety pred jej predložením zaujme stanovisko Rada vlády pre ľudské práva, národnostné menšiny a rodovú rovnosť.
(3) Na účel podľa odseku 2 je úrad vlády oprávnený vyžadovať od orgánov verejnej správy informácie a písomné podklady o používaní jazyka menšín v oblasti ich pôsobnosti.
(4) Prvú správu podľa odseku 2 predloží úrad vlády do 31. decembra 2012.

§ 7b
Správne delikty
(1) Správneho deliktu na úseku používania jazykov menšín sa dopustí orgán verejnej správy, ktorý v obci podľa § 2 ods. 1
a) neumožní občanovi Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, komunikovať v ústnom a písomnom styku v jazyku menšiny alebo ho o takejto možnosti neinformuje (§ 2 ods. 3),
b) na požiadanie občana Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, nevydá rovnopis rozhodnutia a rodný list, sobášny list alebo úmrtný list aj v jazyku menšiny (§ 2 ods. 4 a 5),
c) nezabezpečí svoje označenie na budove, v ktorej sídli, aj v jazyku menšiny (§ 2 ods. 6),
d) neposkytne na požiadanie úradný formulár vydaný v rozsahu jeho pôsobnosti aj v jazyku menšiny (§ 2 ods. 7),
e) nezabezpečí na svojom území označenie obce v jazyku menšiny vo svojej pôsobnosti v prípadoch ustanovených v § 4 ods. 1,
f) nezabezpečí uvedenie informácií, nápisov a oznamov vo svojej pôsobnosti podľa § 4 ods. 6 prvej vety,
g) nezabezpečí na požiadanie informácie o všeobecne záväzných právnych predpisoch aj v jazyku menšiny (§ 4 ods. 8),
h) neposkytne úradu vlády informácie a písomné podklady podľa § 7a ods. 3.
(2) Správneho deliktu na úseku používania jazykov menšín sa dopustí právnická osoba alebo fyzická osoba podnikateľ, ktorá neuvedie nápis alebo oznam podľa § 4 ods. 6 aj v jazyku menšiny, ak ide o nápis alebo oznam obsahujúci informáciu týkajúcu sa ohrozenia života, zdravia, majetku alebo bezpečnosti občanov Slovenskej republiky.
(3) Správne delikty podľa odsekov 1 a 2 prejednáva úrad vlády.
(4) Ak úrad vlády zistí porušenie povinnosti, ktoré je správnym deliktom podľa odsekov 1 a 2 a ani po písomnom upozornení nedôjde v ním určenej lehote k náprave zistených nedostatkov, môže úrad vlády uložiť pokutu od 50 eur do 2 500 eur. Na konanie o uložení pokuty sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.9)
(5) Pri ukladaní pokuty sa prihliadne na závažnosť správneho deliktu, jeho následky, na okolnosti, za ktorých bol spáchaný, na čas trvania a opakovanie protiprávneho konania. Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, kedy sa úrad vlády dozvedel o správnom delikte, najneskôr však do dvoch rokov odo dňa, kedy došlo k jeho spáchaniu.
(6) Výnos pokút uložených podľa tohto zákona je príjmom štátneho rozpočtu.

Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 7c
(1) V § 2 ods. 1 sa pod dvomi po sebe nasledujúcimi sčítaniami obyvateľov rozumejú sčítania obyvateľov, ktorých výsledky boli vyhlásené po 1. júli 2011.
(2) Ustanovenie § 2 ods. 1 sa nevzťahuje na tie obce, ktoré sú uvedené v nariadení vlády Slovenskej republiky podľa § 2 ods. 2 platného a účinného k 1. júlu 2011, pričom tieto obce právo používať jazyk národnostnej menšiny stratia, ak podľa výsledkov troch po sebe nasledujúcich sčítaní obyvateľov po 1. júli 2011 občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine a majú trvalý pobyt v danej obci, ani jedenkrát netvoria v obci najmenej 15 % obyvateľov.
(3) Podľa ustanovení § 2 ods. 5 možno požadovať vydávanie dvojjazyčných rodných listov, sobášnych listov, úmrtných listov, povolení, oprávnení, vyjadrení a vyhlásení od 30. júna 2012.
(4) Ustanovenie § 2 ods. 6 sa nepoužije, ak sa označenie orgánu verejnej správy v jazyku menšiny zhoduje s názvom v štátnom jazyku.
(5) Ustanovenia § 4 ods. 1 až 3 sa nepoužijú, ak sa označenie obce v jazyku menšiny zhoduje s názvom v štátnom jazyku.

§ 7d
Orgány verejnej správy sú povinné vykonať opatrenia na zabezpečenie súladu s ustanoveniami § 2 ods. 4 až 7 a § 4 ods. 1 do 30. júna 2012.

§ 7e
Správne delikty podľa § 7b ods. 1 a 2, ktoré neboli právoplatne prejednané do 30. septembra 2012, prejedná podľa tohto zákona úrad vlády.

§ 8
Zrušuje sa § 10 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky.

§ 8a
Zrušuje sa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z.z. o označovaní obcí v jazyku národnostných menšín v znení zákona č. 318/2009 Z. z.

§ 9
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 1999.


Rudolf Schuster v.r.
Jozef Migaš v.r.
Mikuláš Dzurinda v.r.


1) § 1 ods. 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky.
2) Napríklad Rámcový dohovor na ochranu národnostných menšín (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 160/1998 Z. z.), Európska charta regionálnych alebo menšinových jazykov (oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 588/2001 Z. z.), § 18 Občianskeho súdneho poriadku, § 2 Trestného poriadku, § 5 ods. 1 písm. e) zákona č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností, § 23 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 38/1993 Z. z. o organizácii Ústavného súdu Slovenskej republiky, o konaní pred ním a o postavení jeho sudcov, § 2 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 300/1993 Z. z. o mene a priezvisku v znení zákona č. 13/2006 Z. z., § 16 a § 19 ods. 3 a 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1994 Z. z. o matrikách v znení neskorších predpisov, § 2 ods. 8 zákona č. 212/1997 Z. z. o povinných výtlačkoch periodických publikácií, neperiodických publikácií a rozmnoženín audiovizuálnych diel, § 6 ods. 5 zákona č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií), § 5 ods. 1 písm. g) zákona č. 532/2010 Z. z. o Rozhlase a televízii Slovenska a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
2a) § 1 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
§ 1a ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 377/1990 Zb. o hlavnom meste Slovenskej republiky Bratislave v znení neskorších predpisov.
§ 2 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 401/1990 Zb. o meste Košice v znení neskorších predpisov.
3) Napríklad zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov, zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov, zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
3a) § 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
3aa) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
3b) § 18 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z. o geodézii a kartografii v znení neskorších predpisov.
3c) § 11a zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
4) Napríklad zákon č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
5) § 2 ods. 1 zákona č. 167/2008 Z. z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon).
6) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 145/1995 Z. z. o správnych poplatkoch v znení neskorších predpisov.
7) Napríklad zákon č. 532/2010 Z. z., zákon č. 220/2007 Z. z. o digitálnom vysielaní programových služieb a poskytovaní iných obsahových služieb prostredníctvom digitálneho prenosu a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o digitálnom vysielaní) v znení neskorších predpisov.
9) Zákon č. 71/1967 Zb. v znení neskorších predpisov.