+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele
Zákon o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele a o zmene a doplnení niektorých zákonov (305/2005)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 25.05.2005
Platnosť od: 14.07.2005
Účinnosť od: 01.09.2005
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2016. július 1-től

Tt. 305/2005.

Törvény
A GYERMEKEK SZOCIÁLIS JOGAINAK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZOCIÁLIS GONDNOKSÁGRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2005. május 25.


Módosítva:
Tt. 330/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 643/2007., hatályos 2008. január 1-től
Tt. 215/2008., hatályos 2008. június 20-tól
Tt. 448/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 466/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 317/2009., hatályos 2009. november 1-től
Tt. 466/2008., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 466/2008., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 180/2011., hatályos 2011. július 1-től
Tt. 180/2011., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 417/2013., hatályos 2014. január 1-től
Tt. 185/2014., hatályos 2014. július 1-től
Tt. 219/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 310/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 131/2015., hatályos 2015. július 20-tól
Tt. 175/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 378/2015., hatályos 2016. február 1-től
Tt. 91/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ

ELSŐ FEJEZET
Alapvető rendelkezések

1. §
A szabályozás tárgya
(1) A jelen törvény szabályozza a gyermekek szociális jogainak védelmét és a szociális gondnokság/gyámság feltételeit a családi válsághelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében, a gyermekek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek biztosítását, a gyermekek és nagykorú természetes személyek lelki, testi és szociális fejlődési zavarai elmélyülésének és ismétlődésének megelőzését, valamint a szociálpatológiai jelenségek növekedésének korlátozását.
(2) A gyermekek szociális jogainak védelme intézkedések halmaza 
a) a gyermek védelmének biztosítása érdekében, mely elengedhetetlen az általános jóléte érdekében és amely a leginkább tiszteletben tartja a nemzetközi egyezménynek1) megfelelő érdekeit,
b) a gyermek nevelése és sokoldalú fejlődése biztosítására természetes családi környezetében,
c) családpótló környezet biztosítására, ha a gyermek saját családjában nem nevelkedhet.
(3) A szociális gondnokság intézkedések halmaza a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődési zavarai kiküszöbölésének, enyhítésének vagy elmélyülése megakadályozásának érdekében, valamint segítségnyújtás a zavar és helyzet – melyben a gyermek vagy nagykorú természetes személy találtatik – súlyosságának függvényében.

2. §
A gyermekek szociális jogvédelme és a szociális gondnokság személyi dimenziója
A gyermekek szociálisjog-védelmét és a szociális gondnokságot azon esetben gyakorolják,
a) ha a gyermeknek
1. állandó lakhelye, átmeneti lakhelye, ideiglenes tartózkodási engedélye, tartós tartózkodási engedélye, megtűrt tartózkodási engedélye2) (a továbbiakban csak „szokásos lakhely”) van, vagy ha a gyermeknek nem jelölhető ki szokásos lakhely,
2. a Szlovák Köztársaság állampolgára és más állam területén tartózkodik,
3. nem a Szlovák Köztársaság állampolgára és a Szlovák Köztársaság területén található szülői vagy más nagykorú természetes személy kísérete nélkül, akinek a gyermeket a személyes gondjaira bízhatnák (a továbbiakban csak „kísérő nélküli kiskorú”),
4. a státusa fiatalkorú a külön jogszabály értelmében,3)
b) ha a nagykorú természetes személy 25 éven aluli és a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik (a továbbiakban csak „fiatal felnőtt”),
c) ha más felnőtt természetes személy a Szlovák Köztársaság területén szokásos lakhellyel rendelkezik.

A gyermekek szociális jogvédelmének és a szociális gondnokságnak a gyakorlása

3. §
(1) A szociális jogvédelmi intézkedéseket és szociális gondnokságot gyermek, nagykorú természetes személy, család, csoport és közösség érdekében gyakorolják elsősorban szociális munka, módszertan, technikák és eljárások közvetítésével, melyek megfelelnek a társadalomtudományok ismereteinek és a társadalom szociálpatológiai jelenségei állapotának és alakulásának.
(2) A szociális jogvédelmi intézkedések és a szociális gondnokság egymásra épülnek és kölcsönösen feltételezik egymást. Az intézkedés megválasztásakor és életbe léptetésekor előnyt élveznek a gyermek szülők általi nevelésének és általános fejlesztésének elvei, és ha ez nem lehetséges, a gyermek rokonsága kap előnyt.
(3) Elsőrendű szempont a szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedések megválasztása során a gyermek érdekének legjobb érvényesítése, melynek meghatározására és elbírálására a gyermek érdekeinek külön jogszabályban3aa) taglalt elvei vonatkoznak.
(4) A gyermekekkel végzett szociálisjog-védelmi és gondnoksági szociális munkára külön jogszabályi előírás vonatkozik.3a)

4. §
(1) A gyermekekkel kapcsolatos szociálisjog-védelmi és gondnoksági intézkedéseket, amennyiben a jelen törvény nem rendelkezik másként,
a) a természetes családi környezetben,
b) családpótló családi környezetben,
c) nyílt környezetben,
d) a jelen törvény intézkedéseinek végrehajtására kialakított és megszervezett környezetben kerülnek végrehajtásra.
(2) Természetes családi környezet a jelen törvény céljaira a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy otthoni környezete. Ha megfelelő és célszerű, a jelen törvény intézkedéseit a gyermek, a család vagy nagykorú természetes személy tágabb szociális környezetében is végrehajtják, valamint olyan természetes személyek háztartásaiban is, akik velük rokoni viszonyban vagy közeli viszonyban állnak.
(3) Családpótló családi környezet a jelen törvény céljaira azon nagykorú természetes személy otthona, akinek a gyermeket a bíróság a gondjaira bízta külön jogszabályi rendelkezések szerint.4) Családpótló családi környezet a 39. § (2) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete és az 56. § (8) bek. szerinti természetes személy otthoni környezete is.
(4) Nyílt környezet a jelen törvény céljaira minden közterület, középület vagy közút, mely az egyének és csoportok természetes társas környezete, melyben szokásosan tartózkodik, illetve az egyének és csoportok mobil vagy állandó térbeli hátországa.
(5) Művileg kialakított és megszervezett környezet a jelen törvények szerinti intézkedések végrehajtása céljából a szociális gyermekvédelmi és gondnoksági létesítmény (a továbbiakban csak „létesítmény”).

MÁSODIK FEJEZET
Az egyenlő bánásmód elve a gyermek szociálisjog-védelmének és a gondnokságnak a végrehajtásakor, valamint a gyermekjogok védelme

5. §
(1) A jelen törvényben lefektetett jogok egyformán megilletnek mindenkit a külön jogszabályban5) meghatározott egyenlő bánásmód elvével összhangban. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban tilos a nemi, vallási vagy felekezeti alapú, házassági vagy családi állapoton alapuló, a bőrszín, a nyelv, a politikai vagy egyéb világnézet szerinti, a szakszervezeti tevékenység, a nemzeti vagy szociális származás szerinti, az egészségkárosodás, életkor, vagyoni helyzet, a nem vagy más állapot szerinti megkülönböztetés.
(2) Mindenki, aki úgy véli, hogy jogai vagy törvényesen védett érdekei sérültek a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedéseinek jelen törvény szerinti végrehajtása által az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt, külön jogszabály alapján5) érvényesítheti jogainak védelmét a bíróságon.

6. §
A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Jogvédelmi Központ, a község, a nagyobb területi egység, a jogi személy vagy természetes személy, melynek a jelen törvény értelmében jogosítványt adtak ki (a továbbiakban csak „jogosítvánnyal bíró személy”), valamint azon jogalanyok, melyek a jelen törvény alapján a gyermekek szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedésit végrehajtják, kötelesek ügyelni arra, hogy ne veszélyeztessék vagy sértsék a gyermekek jogait. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy a jelen törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásával a gyermek védelmét és a róla való gondoskodást biztosítja, mely elengedhetetlen a jóléte és törvényben védett érdekei védelme végett, a nemzetközi egyezményekben1) elismert jogai tiszteletben tartása mellett, tekintettel a szülők, örökbefogadók, gyámok, gondnokok és olyan személyek jogaira és kötelességeire, akiknek a bíróság a gyermeket személyes gondozására bízta külön jogszabályi előírás szerint,4) vagy nevelőszülői gondozásba adta vagy leendő örökbefogadónak a gondjaira bízta külön jogszabályi előírás szerint6) (a továbbiakban csak „a gyermeket személyesen gondozó személy”).

7. §
(1) Mindenki köteles a gyermekvédelmi hatóság és szociális gondnoksági hatóság figyelmét felhívni a gyermek jogainak megsértésére.
(2) Ha a gyermek szociális jogvédelmének hatósága vagy a szociális gondnokság figyelmét felhívják a gyermekkel való durva és megalázó bánásmódra vagy büntetésének ilyen formáira, vagy ha a jelen törvény szerinti intézkedések foganatosítása során megállapításra kerül, hogy a szülő vagy a gyermek gondozását személyesen ellátó személy ilyesmit alkalmaz, a hatóság köteles ezek jellege és súlyossága alapján a jelen törvény valamely intézkedését foganatosítani.
(3) A jelen törvény intézkedéseinek végrehajtás során tilos a gyermek testi fenyítése bármely formájának alkalmazása és más durva vagy megalázó bánásmód vagy büntetésforma alkalmazása a gyermekkel szemben, mellyel testi vagy lelki sérülést okozhatnának neki.

8. §
(1) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében segítséget kérni a szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint7) illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól. Minden, az első mondatban felsorolt hatóság, jogi személy és természetes személy köteles a gyermeknek azonnali segítséget nyújtani élete és egészsége védelmében, intézkedni jogainak és törvényben védett érdekeinek védelmében, mégpedig az ilyen segítség közvetítésével. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek – életkorára és értelmi fejlettségére tekintettel – nem személyesen, hanem harmadik személy közreműködésével képes csak segítséget kérni.
(2) A gyermeknek jogában áll jogai védelme érdekében a segítséget szülei vagy a személyes gondozására kijelölt személy tudta nélkül is kérni. Mindez nem érinti a szülők jogait és kötelességeit, melyek szülői jogaikból és kötelességeikből fakadnak, sem a személyes gondozásra kijelölt személy külön jogszabályi előírásokból fakadó4) jogait és kötelességeit.

9. §
A szülőnek és azon személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről, jogai és kötelességei teljesítése közben jogában áll segítséget kérni az illetékes szociális jogvédelmi és gondnoksági hatóságoktól, más állami szervtől, mely külön jogszabály szerint7) illetékes a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmére, intézményektől, a községtől, a nagyobb területi egységtől, a jogosultsággal bíró jogalanyoktól, az iskolától, az oktatási létesítménytől vagy egészségügyi ellátótól; ezek a hatóságok és a jogosult jogalany köteles a szülőnek és a gyermekről személyesen gondoskodó személynek hatáskörei mértékében segítséget nyújtani.


MÁSODIK RÉSZ

ELSŐ FEJEZET
Szociális jogvédelmi és gondnoksági intézkedések a családi válsághelyzetek megelőzése és korlátozása, valamint a kedvezőtlen hatások kiküszöbölése érdekében

10. §
(1) A családi válsághelyzetek megelőzési intézkedései a gyermekek szociális jogvédelme és a gondnokság terén főként a következők:
a) a szülői jogok és kötelességek teljesítésére irányuló, a család szerepének betöltését, a házastársi viszony rendezését és szilárdítását, a szülők és gyermekek kapcsolatát javító programok, tréningek és tevékenységek szervezése vagy kiközvetítése, a problémamegoldó képesség fejlesztése és az új helyzetekhez való alkalmazkodási képesség fejlesztése,
b) önsegítő tevékenységek szervezése a családi szerep betöltésének és a szülői képességek fejlesztése érdekében,
c) a szociálpatológiai jelenségek megelőzése érdekében szervezett programok és tevékenységek szervezése és a rajtuk való részvétel közvetítése,
d) kulturális, szakköri és egyéb tevékenységekben való részvétel közvetítése a gyermekek szabadidejének helyes eltöltése érdekében.
(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben végzik. Ha az 1. bek. b) pontja szerinti intézkedéseket a 4. § 1. bek. d) pontja szerinti intézményben végzik, a jelen törvény negyedik részében taglalt rendelkezések az intézkedések ezen részére nem vonatkoznak.
(3) Az 1. bekezdés szerinti intézkedések jogi személy vagy természetes személy általi szervezésére nem vonatkoznak a 77–86. § rendelkezései. Az 1. bekezdés szerinti intézkedések megszervezésével a külön jogszabály szerinti egyéb jogalanyok8) hatáskörei nem sérülnek.

11. §
(1) A gyermekek lelki és testi fejlődésére vagy szociális fejlődésére gyakorolt negatív hatások korlátozására vagy kiküszöbölésére irányuló gyermekvédelmi és gondnoksági intézkedések elsősorban a következők:
a) segítségnyújtás, vagy segítségnyújtás közvetítése a gyermeknek, a szülőnek vagy más nagykorú természetes személynek a nevelési vagy családi problémák megoldásában a gyermek külön jogszabály szerinti9) igényeinek érvényesítése mellett,
b) a gyermekre és a családra hatást gyakorló negatív hatások nyomon követése, keletkezésük okainak meghatározása, valamint a negatív hatások csökkentésére szolgáló intézkedések megvalósítása,
c) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a gyermek családi, iskolai problémái megoldásának segítésére, valamint családsegítés céljából a nevelési problémák, szociális problémák és egyéb családi problémák, valamint emberi kapcsolatok rendezése érdekében,
d) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a családtagjuk vagy családtagjaik által veszélyeztetett vagy más személyek által veszélyeztetett gyermekek és fiatal felnőtt személyek részére,
e) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése nagykorú természetes személyek részére, akik viselkedésükkel saját családtagjaikat veszélyeztetik,
f) programok szervezése vagy a rajtuk való részvétel közvetítése a környezet negatív hatásainak csökkentésére és kiküszöbölésére, valamint a gyermekek és nagykorú személyek társadalmi kirekesztettségének megelőzése céljából a 4. § 1. bek. c) pontja szerinti környezetben.
(2) Ha a gyermek szülei válófélben vannak, szükséges
a) a gyermeknek és szüleinek szociális tanácsadást nyújtani vagy közvetíteni,
b) a gyermek szüleinek pszichológiai segítséget ajánlani a házastársi együttélés felújítás érdekében és a válás gyermekre gyakorolt negatív hatásai kiküszöbölése érdekében,
c) a gyermeknek biztosítani vagy közvetíteni a szükséges pszichológiai segítséget a válást követően is.
(3) Ha a gyermekek szociális jogvédelmét és szociális gondnokságát ellátó hatóság a jelen törvény szerinti intézkedések ellátása során megállapítja, hogy a gyermek, a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy segítségre szorul azon okból, mert nem képes megoldani a családi problémákat, a családi konfliktusokat, nem képes alkalmazkodni a családban kialakult új élethelyzethez, vagy ha sajátos problémával küzdő családról van szó és nem hajtható végre intézkedés az 1. bekezdés vagy a 10. § szerint, a végrehajtandó intézkedések megvalósítása vagy megvalósításának biztosítása részeként javasolja
a) a békéltetést (mediáció) mint a családi konfliktushelyzetek megoldásának elősegítőjét,
b) a szakszerű módszereket
1. a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben lévő új helyzethez való alkalmazkodásban,
2. a gyermek családi és szociális viszonyainak módosítását,
c) szakszerű módszereket az emberkereskedelem áldozataivá vált9a) gyermekek vagy nagykorú természetes személyek megsegítésében, vagy
d) tanácsadói-pszichológiai segítséget a sajátos problémákkal küzdő vagy válsághelyzetben lévő családoknak.
(4) A 3. bekezdés a) pontja szerinti békéltetés végrehajtására vagy annak biztosítására a 77–86. § rendelkezései nem vonatkoznak. A békéltetés a jelen törvény céljaira nem külön jogszabály szerinti9b) bíróságon kívüli vitarendező megoldás; a békéltetés végrehajtásával vagy annak biztosításával a gyermek szociális jogvédelme és szociális gondnoksága szempontjából más jogalanyok külön jogszabály9b) szerinti jogai és kötelességei nem sérülnek.
(5) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával kapcsolatos intézkedéseket a 4. § szerinti környezetben hajtják végre, amennyiben azok a gyermek vagy nagykorú természetes személy lelki, testi és szociális fejlődését veszélyeztető negatív hatások csökkentésére és kiküszöbölésére irányulnak.

Nevelési intézkedések

12. §
(1) Ha a gyermek érdeke megkívánja, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság külön jogszabályba foglalt4) nevelési intézkedések foganatosításáról dönt, vagy az alábbi nevelési intézkedéseket foganatosítja:
a) megfelelő módon figyelmezteti a gyermeket, annak szüleit vagy a róla gondoskodó személyt, amennyiben viselkedésével veszélyezteti vagy megsérti a gyermek kedvező lelki, testi és szociális fejlődését,
b) a gyermeket az ambuláns szakellátó intézet szakdiagnosztikai vizsgálatára kötelezi, amennyiben az szükséges a megfelelő gyermekvédelmi vagy gondnoksági intézkedés foganatosításához és a diagnosztika más módon nem biztosítható,
c) kötelezi a gyermeket az ambuláns szakellátó intézeti gyógykezelésen való részvételre,
d) kötelezi a gyermeket a nevelési programon vagy szociális programon való részvételre.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedésről kiadott határozata keretében nem emelheti ki gyermeket a szülő vagy a róla gondoskodó személy személyes gondozásából és nem rendelhet el a gyermek szülei vagy a róla gondoskodó személy számára külön jogszabályban9c) előírt kötelességeket.
(3) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság nevelési intézkedést elrendelő határozatában kijelöli azt a jogi vagy természetes személyt vagy feljogosított jogalanyt, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedés végrehajtásában, valamint az időszakot, melynek leteltét követően kiértékeli a nevelési intézkedések hatásait. Ha a gyermekkel kapcsolatosan az 1. bek. d) pontja szerint rendeltek el nevelési intézkedéseket, és ha az alkalmas és célszerű, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság felajánlhatja a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek a részvételt a nevelési vagy szociális programban.
(4) A gyermeknek, szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek kötelező segítséget nyújtani azon okok kiküszöbölésében, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak. Az azon okok kiküszöbölésében nyújtott segítség során, melyek miatt nevelési intézkedést foganatosítottak, a szociális munka minden módszerét, technikáját és eljárását ki kell használni, az okok jellegétől függően.

13. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kijelölheti az akkreditált jogalanyt, vagy jogi vagy természetes személyt – ennek a jogalanynak, jogi vagy természetes személynek az előzetes beleegyezésével –, amely/aki közreműködik vagy együttműködik a 12. § 1. bek. b)–d) pontja szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a 12. § 1. bek. c) pontja szerinti nevelési intézkedést kizárólag az érintett szakterületen jogosultságot szerzett orvos ajánlása alapján rendelheti el.

14. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság egyedül vagy a kijelölt jogi vagy természetes személlyel vagy kijelölt akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy bíróság által, a kiváltó okok szem előtt tartásával elrendelt nevelési intézkedések végrehajtási tervét, ha vele együttműködik a külön jogszabály9d) szerinti nevelési intézkedések végrehajtásában. Ha a bíróság külön jogszabály9c) szerint kötelességet írt elő, az első mondat szerinti nevelési intézkedési terv része a bíróság által előírt kötelesség teljesítésének módja is. A nevelési intézkedés végrehajtásának terve része a gyermekkel, a szülővel vagy a róla gondoskodó személlyel kapcsolatos szociális munka tervének.
(2) A nevelési intézkedés céljainak teljesülését rendszeresen, legalább kéthavonta egyszer kiértékelik, rendszerint a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenlétében. A nevelési intézkedés céljai kiértékelésének okait a gyermek, szülei, vagy a róla gondoskodó személy jelenléte nélkül, írásban feljegyzik a nevelési intézkedési végrehajtási tervében. Minden változást, ami a nevelési intézkedési terv végrehajtásának módjában és terjedelmében bekövetkezik, fel kell tüntetni a nevelési intézkedés végrehajtási tervében.
(3) A nevelési intézkedés céljának biztosítása során a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik más állami hatóságokkal, a községgel, az iskolával, az intézménnyel, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, az egészségügyi szolgáltatóval, más speciális intézettel és akkreditált jogalannyal.

15. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság kiértékeli a nevelési intézkedések hatékonyságát azon időszak leteltével, mely az elrendelésüket kimondó határozatban szerepelt.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nevelési intézkedéseket megszünteti, ha azok teljesítették céljukat. Azon nevelési intézkedések megszüntetését követően, melyeket a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság vagy a bíróság elrendelt, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság tovább követi, hogy a nevelési intézkedések hatásai fennmaradnak-e. Ha a nevelési intézkedések végrehajtásában akkreditált jogalany működött együtt, együttműködhet az ezeket követő megfigyelésben is, mégpedig a szülővel vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyén beleegyezésével.
(3) Amennyiben a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság által elrendelt nevelési intézkedések nem teljesítik vagy nem teljesítették a céljukat, a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság
a) módosítja
1. az időszakot, melynek elteltével a nevelési intézkedések hatékonyságát kiértékeli,
2. a jogi személy, természetes személy vagy akkreditált jogalany személyét, mely közreműködik vagy együttműködik a nevelési intézkedések végrehajtásában, vagy
b) megszünteti a nevelési intézkedés végrehajtását és
1. más megfelelőbb nevelési intézkedés elrendeléséről dönt,
2. javasolja a bíróságnak külön jogszabály10) szerinti nevelési intézkedés elrendelését, vagy
3. javasolja a bíróságnak más megfelelő, külön jogszabály11) szerinti intézkedés elrendelését.
(4) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság, mely együttműködik a bírósággal a külön jogszabály9d) szerinti nevelési intézkedés végrehajtásában, figyelemmel kíséri a nevelési intézkedés célját úgy, hogy a bíróság elrendelő határozatában megadott időszak lejárta előtt tájékoztatni tudja a bíróságot a nevelési intézkedés céljának teljesüléséről.

Szociális gondnokság

16. §
A gyermekek szociális gondnoksági (gyámsági) ügyeit a gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság látja el a jelen törvénybe foglalt intézkedések végrehajtásával, főként és elsősorban
a) kiskorúak esetében, akik külön jogszabály3) szerint egyébként bűncselekménynek számító tettet követtek el,
b) fiatalkorú bűncselekmény-elkövető esetében vagy fiatalkorú, külön jogszabály3) szerinti bűncselekmény-elkövetéssel gyanúsított személy esetében,
c) szabálysértés elkövető gyermek esetében,
d) olyan gyermek esetében, aki rá negatív befolyással bíró, őt veszélyeztető csoport tagja,
e) kábítószerrel visszaélő vagy kábítószert fogyasztó gyermek esetében,
f) szerencsejátékot12) játszó vagy szerencsejáték-függő, internetfüggő, számítógépes játékfüggő vagy egyéb játéktól függő gyermek esetében,
g) azon gyermek esetében, akinél magatartászavarok állnak fenn főként az iskolában, csoportokban, más gyermekkel, a szülőkkel vagy nagykorú személyekkel fenntartott kapcsolatokban,
h) azon gyermek esetében, akinél a magatartászavarok az iskolalátogatás hanyagolásában, otthonról vagy az elhelyezésükre szolgáló intézményből való megszökésekben mutatkoznak meg,
i) azon gyermekek estében, akiknél nem tapasztalhatók magatartási vagy viselkedési zavarok, de eseti vagy rövid távú viselkedésük súlyossága vagy aránytalansága miatt segítségre van szükségük.

17. §
(1) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a magatartászavaros gyermekeknek nyújtott segítség során, a gyermek magatartászavara súlyosságának és élethelyzetének függvényében
a) feladatot teljesít a külön jogszabály szerinti büntető eljárásokban,13)
b) feltár és a büntetőjogi eljárási hatóságoknak és a bíróságnak jelent minden fontos tényt a fiatalkorú fejlődéséről, életének eseményeiről, melyek befolyásolhatták magatartását, a családon belüli és iskolai viszonyokról, a családi kapcsolatairól, a családi és társadalmi környezetről,
c) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a fiatalkorúval szabadságvesztés-büntetésének töltése, védő-javító neveltetése idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában,
d) részt vesz a fiatalkorú felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását megelőzően,
e) hatást gyakorol a fiatalkorú családi környezetére és felkészíti a családot a fiatalkorú családba való visszatérésére,
f) segíti a fiatalkorút a szabadságvesztés-büntetésből, a fogvatartásból és a védő-javító nevelésből történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, munkakeresésben, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,
g) segítséget és védelmet nyújt a fiatalkorúnak és feladatokat lát el a szabálysértési eljárásokban,
h) együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek intézeti ellátást, védő-javító nevelést kap, vagy külön jogszabály szerinti4) nevelési intézkedéseket foganatosítanak vele kapcsolatosan, írásos és személyes kapcsolatot tart fenn az ezen intézetben elhelyezett gyermekkel,
i) ösztönzi őt drogfüggőség és egyéb függőségek gyógykezelésére, kapcsolatot tart a gyermekkel a gyógykezelés és a reszocializáció idején, valamint segíti a gyermeket a függőségét kezelő intézményből vagy a reszocializációs központból történt elbocsátását követően,
j) egyéb gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket hajt végre a jelen törvény értelmében.
(2) A gyermekek szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság együttműködik a büntetőeljárások hatóságaival feladataik teljesítése során, melyek a büntetőeljárással13) kapcsolatosak, valamint együttműködik a külön jogszabály szerinti14) próbára bocsátás és békéltetés végrehajtása során.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági intézkedéseket elsősorban
a) a gyermekkel, szülővel, a róla gondoskodó egyénnel és más, a védelmére és segítésére hatással bíró természetes személyekkel fenntartott személyes kapcsolatban,
b) a gyermek természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben látják el, ahol általában tartózkodni szokott.
(4) A gyermekkel és családjával végzett szociális munka része a gyermek bekapcsolása csoportos nevelési programokba vagy a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által szervezett vagy közvetített ambuláns szociális csoportprogramokba. E programok célja főként a szakszerű ráhatás a gyermek viselkedési problémáinak vagy magatartászavarainak kiküszöbölése vagy enyhítése érdekében, szociális készségeinek fejlesztése a szükséges társadalmi szokások, higiéniai szokások megszerzése érdekében, valamint a gyermek szabadideje helyes eltöltésének biztosítása. Amennyiben az célszerű és megfelelő, a programon való részvétel felajánlható a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyénnek.
(5) Ha a gyermekek szociális gondnokságának biztosítása során más jogalanyok közreműködése is szükséges, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság koordinátori szerepet lát el. Ez nem sérti a külön jogszabály szerinti15) más jogalanyok hatásköreit.
(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a gyermekkel végzett szociális munka terve alapján jár el.

Nagykorú természetes személyek felett gyakorolt szociális gondnokság

18. §
(1) A nagykorú természetes személy felett is a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság gyakorolja a szociális gondnokságot, mégpedig leginkább
a) a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból való elbocsátást követően,
b) ha próbára bocsátás vagy békéltető eljárás résztvevője külön jogszabály szerint,16)
c) ha kábítószerrel visszaél vagy kábítószer-fogyasztó,
d) intézeti nevelés vagy védő-javító nevelés megszűntével a nagykorúság elérését követően,
e) ha elbocsátják a drogfüggőségét vagy más függőségét kezelő egészségügyi intézményből,
f) ha elbocsátják a drogfüggők reszocializációs intézményéből,
g) ha segítséget kér kedvezőtlen élethelyzete megoldásában.
(2) Külön figyelmet fordítanak a fiatal felnőtt nagykorú természetes személyek felett gyakorolt szociális gondnoksági intézkedéseknek.

19. §
(1) A nagykorú természetes személy szociális jogvédelmével és szociális gondnokságával foglalkozó hatóság a nyújtott segítség során, a nagykorú természetes személy élethelyzetének vagy problémáinak jellege és súlyossága függvényében elsősorban
a) írásos és személyes kapcsolatot tart fenn a nagykorú természetes személlyel szabadságvesztés-büntetésének töltése, fogvatartása idején, közreműködik átnevelésében és személyes, családi, valamint szociális problémái megoldásában, főként a családi kapcsolatainak fenntartása és erősítése terén,
b) részt vesz a nagykorú természetes személy felkészítésében a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását megelőzően,
c) segíti a nagykorú természetes személyt a szabadságvesztés-büntetésből vagy a fogvatartásból történő elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, a munkakeresésben, lakáskeresésben, a hivatásra való felkészülés folytatási lehetőségeinek keresésében, valamint személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában,
d) ösztönzi a nagykorú természetes személyt a drogfüggőség és egyéb függőségek gyógykezelésére, kapcsolatot tart a nagykorú természetes személlyel a gyógykezelés és az azt követő reszocializáció idején, és támogatja a gyógykezelést és reszocializációt,
e) segíti a nagykorú természetes személyt a függőségét kezelő intézményből vagy a reszocializációs központból történt elbocsátását követően, főként a családba történő visszatérése megkönnyítésében, személyes problémái és kapcsolati problémái megoldásában, a munkakeresésben és lakáskeresésében,
f) ösztönzi a nagykorú természetes személyt az aktív munkakeresésben, valamint munkaképessége és alkalmassága megszerzésében és megtartásában,
g) speciális intézmények segítségét ajánlja és közvetíti a nagykorú természetes személynek,
h) reszocializációs programokban és más programokban való részvételt ajánl a nagykorú természetes személynek, melyeket más állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek és akkreditált jogalanyok szerveznek,
i) ösztönzi a nagykorú természetes személyt személy és kapcsolati problémák megoldására szakosodott önsegítő csoportok munkájában való részvételre,
j) végrehajtja a jelen törvény egyéb intézkedéseit.
(2) A nagykorú természetes személynek nyújtott segítség során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság elsősorban a községgel és az akkreditált jogalanyokkal együttműködve jár el.
(3) A nagykorú természetes személy segítése során a gyermekvédelmi és szociális gondnoksággal foglalkozó hatóság annak természetes családi környezetében vagy abban a nyitott környezetben nyújtja az intézkedéseket, ahol általában tartózkodni szokott.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nagykorú természetes személlyel kapcsolatos szociális gondnoksági intézkedések ellátása során a nagykorú természetes személlyel végzett szociális munka terve alapján jár el.

MÁSODIK FEJEZET
Életvédelmi, egészségvédelmi és a gyermek kedvező lelki, testi és szociális fejlődését biztosító intézkedések

Gondnokság és gyámság

20. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a gyermekvédelmi gyám szerepet látja el külön jogszabály17) értelmében, a gyermeknek, szüleinek vagy a róla személyesen gondoskodó egyénnek szociális tanácsadást és segítséget nyújt a szülő és a gyermek vagy a gyermek és a róla személyesen gondoskodó egyén, a gyermek és más gyermekek kölcsönös érdekütközése következményeinek kiküszöbölése vagy mérséklése érdekében, elsősorban a jelen törvény megfelelő intézkedésének felhasználásával.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek gyermekvédelmi gyámja szerepének ellátása során felméri a családi viszonyokat, a lakásviszonyokat és a gyermek szociális helyzetét a gyermekvédelmi gyám szerepének ellátása céljából. A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti helyzetfelmérés során a gyermek gyermekvédelmi gyámi szerepének ellátása keretében a szülői jogok és kötelességek kiskorú gyermekkel szembeni, külön jogszabály17a) szerinti gyakorlásának szabályozása ügyében tájékozódik, hogy képes-e mindkét szülő személyesen nevelni a gyermeket, érdekelt-e mindkét szülő a gyermek személyes gondozásában, kikéri mindkét szülő véleményét a gyermek szükségleteiről, ha mindketten személyesen gondoskodnak a gyermekről, és ezt akkor is megteszi, ha csak az egyik szülő mutat érdeklődést a gyermek mindkét szülő általi gondozása iránt, valamint elbírálja a gyermek mindkét szülő általi gondozásának lehetőségét, figyelembe véve a gyermek érdekeit, a gyermek szükségleteit és a gyermek véleményét.

21. §
(1) Ha a gyermek véleményét külön jogszabály szerint18) megállapítják, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság köteles a gyermeknek megadni a szükséges segítséget az adott üggyel kapcsolatos véleményének elnyerése megkönnyítése érdekében, mégpedig megfelelő, e célra alkalmas vagy kialakított környezetben. A gyermeknek nem kell élnie a véleménymondás jogával. A gyermek külön jogszabály szerinti18) véleményének megállapításához szülői egyetértésre, vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy egyetértésére nincs szükség, a vélemény ezen személyek jelenléte nélkül is beszerezhető. Arról, hogy a gyermek véleményét is kikérik, a szülőt vagy a gyermekről személyesen gondoskodó egyént tájékoztatni kell.
(2) Ha olyan gyermek véleményének a megállapításáról van szó, akivel kapcsolatosan gyermekvédelmi intézkedések léptek életbe gyermekvédelmi intézményben és szociális gondnokságot gyakorolnak az érdekében a 47. § 4. bek. c) pontja értelmében, a gyermek véleményének megállapítását ezen intézményben hajtják végre az intézménnyel történt előzetes megállapodás alapján.

22. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét külön jogszabály szerint19) bírósági döntés alapján látja el.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermekvédelmi gyám szerepét a gyermek külön jogszabály szerinti20) örökbeadásához történő hozzájárulás esetében bírósági döntés alapján látja el.
(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot bírósági döntéssel a gyermek örökbeadása esetére gyermekvédelmi gyámmá nevezték ki, a hozzájárulás előtt meggyőződik arról, teljesültek-e a külön jogszabály szerinti21) feltételek, mégpedig a 23. § 2. bek. szerinti eljárással.

23. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság összesített javaslatot terjeszt a bíróság elé a gyermek külön jogszabály szerinti22) örökbeadhatósági feltételeinek teljesüléséről.
(2) Az 1. bekezdés szerinti javaslat benyújtása előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban megállapítja
a) a gyermek családi viszonyait, lakásviszonyait és a szülők szociális helyzetét, valamint a szülők gyermek iránti érdeklődését,
b) az akadályokat, melyek a szülőket hátráltatják , hogy valódi érdeklődést mutassanak gyermekük iránt, valamint a családi és szociális viszonyaik rendezésében,
c) a község véleményét a gyermek szüleinek életmódjáról, lehetőségeiről, igyekezetéről és készségéről, hogy valós érdeklődést mutassanak gyermekük és a családi, valamint szociális viszonyaik rendezése iránt,
d) az intézmény véleményét, ha a gyermek ott van elhelyezve, a szülők gyermekkel való találkozás iránti érdeklődéséről, a szülők és a gyermek találkozásainak módjáról és időtartamáról, ezen találkozások gyermekre gyakorolt hatásairól,
e) az örökbefogadás céljainak teljesülését kizáró körülményekről a gyermek részéről, mégpedig
1. az örökbefogadás gyermek általi határozott elutasítása, ha kora és szellemi fejlettsége képessé teszik az örökbefogadás következményeinek megítélésére,
2. a gyermek kizárólagosan intézeti ellátáshoz kötött különleges gondoskodást igénylő egészségi állapota; a gyermek egészségi állapotát külön jogszabály szerinti22a) nyilatkozattal igazolják,
3. a gyermek nagykorúsághoz közeli életkora.
(3) Az 1. bekezdés szerinti örökbefogadhatósági javaslatban a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a 2. bekezdés szerinti vizsgálatai eredményeit.
(4) Ha a gyermek intézetben van elhelyezve, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 2. bekezdésben taglalt tényeket szükség szerint, de legalább hathavonta egyszer vizsgálja.
(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság haladék nélkül köteles javaslatot benyújtani a bíróságnak a gyermek örökbeadhatósága feltételeinek teljesüléséről, legkésőbb az azt követő munkanapon, amikor megállapította, hogy
a) teljesült a gyermek örökbeadhatásának külön jogszabály szerinti22b) feltétele,
b) a 2. bekezdés a)–d) pontja szerinti vizsgálat eredményei arról a tényről tanúskodnak, hogy a gyermek szülei nem mutattak valódi érdeklődést a gyermek iránt és a valódi érdeklődés kimutatásában semmilyen komoly akadály nem gátolta őket,
c) a gyermek részéről nem állnak fenn olyan körülmények, amelyek kizárják az örökbefogadás céljának teljesülését.

24. §
A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján vagyonkezelői gyámságot lát el külön jogszabály23) értelmében, együttműködik az intézménnyel, melyben a gyermek elhelyezésre került, és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal, amennyiben az kedvező és célszerű a gyermek vagyona védelmének szempontjából.

25. §
(1) A község, melynek területén a gyermek megszokott lakhelye van és amely bírósági döntés alapján gyámságot lát el külön jogszabály24) értelmében, köteles a gyermekről szóló külön jogszabály szerinti25) jelentés benyújtása előtt beszerezni
a) az egészségügyi dokumentációt vezető26) egészségügyi szolgáltatótól a tájékoztatást a gyermek egészségi állapotáról, beleértve a gyermekről kiadott legutóbbi jelentés óta eltelt időszakban nyújtott egészségügyi ellátásokat,
b) a tájékoztatást a gyermek iskolalátogatásáról vagy hivatásra való felkészüléséről, beleértve az elért iskolai eredményeket,
c) a gyermekvédelmi és gyámsági hatóság állásfoglalását a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedésekről, ha ilyenekre sor került,
d) az intézet állásfoglalását, ha a gyermek intézetben van,
e) a bíróság által kért tájékoztatókat.
(2) Ha a gyermek intézetben került elhelyezésre, a község együttműködik a gyámsági tisztség ellátásában ezzel az intézettel.
(3) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság bírósági döntés alapján a kíséret nélküli kiskorú gyámjának tisztségét is ellátja és a kíséret nélküli kiskorú a jelen törvény szerint alapított intézetben került elhelyezésre, a gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság együttműködik ezzel az intézettel.

A gyermek életének, egészségének és kedvező lelki, valamint testi fejlődésének és szociális fejlődésének folyamatos védelme

26. §
(1) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket hajt végre úgy, hogy a gyermek életének, egészségének és kedvező lelki, testi és szociális fejlődésének védelme folyamatosan biztosítva legyen.
(2) A gyermekvédelmi és gondnoksági hatóság megteremti a feltételeket a gyermekvédelmi és gyámsági intézkedések végrehajtására, amennyiben a gyermekkel való törődés megoldása nem tűr halasztást.

27. §
(1) Ha a gyermek teljesen gondoskodás nélkül marad, vagy ha az élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése komoly veszélybe kerül vagy sérül, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek körzetében a gyermek él, köteles haladéktalanul indítványt benyújtani a bíróságnak külön jogszabály szerinti28) haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, biztosítani a gyermek alapvető létszükségleteinek kielégítését és felvételét a gyermekotthonba az 51. § 2. bekezdése szerint vagy krízisközponti elhelyezését a 62. § 2. bek. szerint; a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság köteles biztosítani a gyermek felvételét a gyermekotthonba az 51. § 2. bek. értelmében vagy elhelyezését a krízisközpontban a 62. § 2. bek. szerint akkor is, ha még nem nyújtott be indítványt a bíróságnak külön jogszabály szerinti28) haladéktalan intézkedések elrendelése érdekében, de a bíróság erre felkéri.
(2) Az 1. bekezdés szerinti haladéktalan intézkedés elrendelésének indítványában a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság feltünteti a természetes személyt vagy jogi személyt, akit/amelyet a gyermek ideiglenes gondozására javasol, miközben a gyermek családi és rokoni kapcsolatainak fenntartását is szem előtt tartja. Jogi személyre tett javaslat esetén a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elbírálja a gyermek elsődlegesen krízisközponti átmeneti gondoskodásra bízásának lehetőségét és alkalmasságát.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság együttműködik a bírósággal a gyermeknek a gondozására bíróság által kijelölt természetes személynek vagy jogi személynek történő átadásában; az átadásnak a gyermek életkorának és észbeli fejlettségi fokának megfelelően kell megvalósulnia.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bíróság halaszthatatlan intézkedése által ideiglenesen természetes vagy jogi személy gondozására bízott gyermek családi viszonyainak alakítása céljából, elsősorban a községgel és az akkreditált jogalannyal együttműködve intézkedéseket hoz a gyermek családi kapcsolatainak rendezése érdekében.
(5) Ha a 4. bekezdés szerinti intézkedésekkel nem érhető el a gyermek családi kapcsolatainak rendezése, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 33–44. § rendelkezései szerint jár el.

28. §
Más állam területén kíséret nélkül tartózkodó gyermek hazatérése és áthelyezése
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a Szlovák Köztársaság külföldi diplomáciai kirendeltségének (a továbbiakban csak „külképviseleti hivatal”) vagy a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának értesítése alapján intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy
a) a gyermek, akinek szokásos lakhelye a Szlovák Köztársaság területén van és más állam területén tartózkodik szülői, rokoni vagy a gyermekről személyesen gondoskodó más személy kísérete nélkül, akire a nemzetközi egyezmény nem vonatkozik,29) a Szlovák Köztársaság területére hazatérjen,
b) a Szlovák Köztársaság állampolgárának más ország területén született és más ország területén elhagyott gyermek áthelyezésre kerüljön a Szlovák Köztársaság területére,
(2) A gyermek szülőjének, a gyermek rokonának vagy annak a személynek, aki személyesen gondoskodik a gyermekről segítségnyújtás jár, hogy a gyermeket más állam területén személyese gondoskodásba vehesse.
(3) Ha a gyermek szülője, rokona vagy a róla személyesen gondoskodó személy más állam területén nem tudja a gyermeket személyes gondozásba átvenni, a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésére vagy áthelyezésére szolgáló intézkedéseket a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság hatja végre.
(4) A gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülőjének, a róla személyesen gondoskodó személynek vagy az intézeti ellátását, a halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést végrehajtó intézménynek kell átvennie.
(5) Ha egyértelmű, hogy a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére való hazatérésekor vagy áthelyezésekor a gyermek szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy nem veszi át, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság különleges jogszabály szerint30) jár el.
(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság értesíti a külképviseleti hivatalt az intézkedésekről, melyeket elfogadott a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében, valamint a természetes személyt vagy jogi személyt, aki/amely külföldön a gyermeket átveszi. Egyidejűleg bejelenti, hogy mely természetes vagy jogi személy veszi át a gyermeket a Szlovák Köztársaság területére történő hazatérése után.
(7) A költségeket, melyek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatosan keletkeztek, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság téríti meg, ha azt nem fizette ki a szülő, a gyermekről személyesen gondoskodó személy vagy intézet.
(8) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melynek kiadásai keletkeztek a gyermek Szlovák Köztársaság területére való hazatérésének biztosításával kapcsolatosan, a költségeit a gyermek szülőjétől, a róla személyesen gondoskodó személytől vagy intézettől hajtja be, melyben a gyermeket intézeti gondoskodást vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés alapján elhelyezték a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt. Ha a 7. bekezdés szerinti költségeket az intézet térítette, melyben a gyermeket a Szlovák Köztársaság területéről történt távozása előtt halaszthatatlan intézkedést30) vagy védő nevelést elrendelő bírósági döntés10) alapján elhelyezték, az intézet a költségeket a gyermek szülőjétől vagy a róla személyesen gondoskodó személytől hajtja be.

29. §
Kísérő nélküli kiskorú
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság
a) külön jogszabály szerint30) jár el, ha a kísérő nélküli kiskorú nem bízható rokon vagy más olyan természetes személy személyes gondoskodására, akivel közeli kapcsolatban áll, vagy indítványt nyújt be a bíróságnak külön jogszabály szerint28) halaszthatatlan intézkedés elrendelésére és végrehajtja a halaszthatatlan intézkedéseket a gyermek érdekében mindaddig, míg a kísérő nélküli kiskorúnak nem jelölnek ki gyámot külön jogszabályi rendelkezés24) alapján vagy a kijelölt gyám a tisztségét át nem veszi,
b) értesíti azon ország külképviseleti hatóságát, melyben a kísérő nélküli kiskorú szokásos tartózkodási helye van a kísérő nélküli kiskorú visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedésekről és kéri a kísérő nélküli kiskorú visszatérést vagy áthelyezését abba az országba, ahol a szokásos tartózkodási helye van, amennyiben egyértelmű, hogy a szokásos tartózkodási hely biztonságos ország31) és ha nem vonatkozik rá nemzetközi egyezmény29) rendelkezése,
c) javasolja azon ország külképviseleti hatóságának, melyben a kísérő nélküli kiskorúnak nincs szokásos tartózkodási helye és amelyben a szülője vagy a róla személyesen gondoskodó személy található, a családegyesítést, valamint tájékoztat a családegyesítés érdekében meghozott intézkedésekről,
d) nyilatkozatot bocsát ki külön jogszabályi rendelkezés szerint,27) ha nem lehetséges a b) vagy c) pont szerint eljárni, vagy a kíséret nélküli kiskorú kérésére,
e) biztosítja a kíséret nélküli kiskorú elhelyezését a jelen törvény szerinti intézményben és teljesíti külön jogszabályból27) fakadó kötelességeit,
f) együttműködik a Nemzetközi Menekültügyi Szervezettel a kíséret nélküli kiskorú kibocsátó országba való visszatérésének biztosítása érdekében vagy a kíséret nélküli kiskorú harmadik országba történő kiutazásának biztosítása érdekében, amennyiben a kíséret nélküli kiskorú a visszatérés iránt nem mutatott érdeklődést.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedik a kíséret nélküli kiskorú esetében a Szlovák Köztársaság területén való tartózkodása teljes időtartamában az ellátásáról a kibocsátó országa kultúrájának, nyelvének, felekezetének és hagyományainak megfelelően.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság részt vesz a kíséret nélküli kiskorú szüleinek vagy más családtagjainak felkutatásában a kíséret nélküli kiskorú családegyesítése céljából.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság
a) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak, annak kérésére a jogi segítségnyújtást,
b) biztosítja a kíséret nélküli kiskorúnak a külön jogszabály szerinti31a) jogi segítségnyújtást.

A bírói határozat céljának biztosítása az intézetben, ahol intézeti ellátást, védő nevelést, halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést hajtanak végre

30. §
(1) Ha a bíróság intézeti ellátást, halaszthatatlan intézkedést vagy nevelési intézkedést rendelt el, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel, valamint a bírósági határozatban kijelölt intézettel – melyben az intézeti ellátás, a halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés megvalósul – együttműködve (a továbbiakban csak „a bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézet”) a gyermek elhelyezését.
(2) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt, legkésőbb a gyermek ezen intézetbe érkezésének napján a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja az intézetnek a bírósági határozat végrehajtásához
a) a bíróság határozatát az intézeti gondozásról, a védő nevelésről, halaszthatatlan intézkedésről vagy nevelési intézkedésről,
b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
c) a gyermek személyes helyzetéről és családi körülményeiről készült szociális jelentést; a szociális jelentés tartalmazza a 34. § 3. bek. taglalt tényeket,
d) a külön jogszabály szerinti felülvizsgálati jelentést a gyermek egészségkárosultságáról,32) ha ilyen kiadásra került.
(3) A gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése előtt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság segítséget nyújt a családból való távozás megkönnyítéséhez és feldolgozásához. A gyermeknek életkorához és észbeli fejlettségéhez mérten a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elsősorban tájékoztatást nyújt a bírósági határozatot végrehajtó intézetről, arról, hogy vihet-e magával személyes holmikat, a bírósági határozatot végrehajtó intézetben gyakorolható jogairól és kötelességeiről, valamint a szüleivel, törvényes képviselőjével, más közeli személlyel és a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósággal szembeni rendszeres személyes és írásbeli kapcsolattartási lehetőségéről.
(4) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság biztosítja a gyermeknek, akit bírósági határozatot végrehajtó intézetben helynek el az egészség-biztosítotti igazolványt, amennyiben azzal nem rendelkezik.
(5) Ha a gyermek bírósági határozat végrehajtására kijelölt intézetben történő elhelyezése nem hajtható végre a szülővel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel együttműködve, a bírósági határozat végrehajthatóságától számított hét napon belül a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot nyújt be a bíróságnak a határozat végrehajtása céljából.
(6) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság javaslatot tehet a bíróságnak a testvérek különböző bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésére, amennyiben ezt a gyermek egészségi állapota a felülvizsgáló szakorvos vagy pszichológus illetékes szakágban kiadott szakvéleménye vagy a külön jogszabály szerinti a gyermek egészségkárosultságáról kiadott szakvélemény32) alapján megköveteli. Ha a bíróság határozata alapján a testvérek bírósági határozatot végrehajtó különböző intézetekben kerültek elhelyezésre testvérek, vagy ha a bírósági határozat alapján kijelölt intézményben elhelyezett gyermek testvére vagy testvérei természetes családi környezetükben vagy nevelőszülői gondoskodásban vannak, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság intézkedéseket tesz a testvéri kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében.

31. §
A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely kíséret nélküli kiskorút helyez el bírósági határozatot végrehajtó intézetben, biztosítja ennek a kíséret nélküli kiskorúnak legkésőbb az intézeti elhelyezés napján
a) a bíróság határozatát a halaszthatatlan intézkedésről,
b) az útiokmányokat, ha azokkal a kíséret nélküli kiskorú rendelkezik,
c) az orvos által meghatározott kiterjedésű felülvizsgálati eredményeket, beleértve a diagnosztikai és laboratóriumi vizsgálatokét, az oltásokat és megelőző intézkedéseket, melyeket a közegészség-védelmi hatóság előír.33)

32. §
(1) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nyilvántartást vezet bírósági határozatot végrehajtó intézetben elhelyezett gyermekekről, mégpedig vezeti a családi és utónevüket, születésük dátumát, lakhelyüket, a bírósági végzés számjelét, a gyermek bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezésének időpontját, amennyiben a gyermeknek vannak testvérei, a bírósági határozatot végrehajtó intézet az ő tartózkodási helyüket is nyilvántartja, vezeti a gyermek családból történt kiemelésének okát, a gyermek más, a más bírósági határozatot végrehajtó intézetbe történő áthelyezésének időpontját akár bírósági döntés alapján, akár az érintett intézettel történt megállapodás alapján került rá sor, valamint a gyermek törvényes képviselője értesítésének a dátumát is, ha az áthelyezésre egyezség alapján került sor.
(2) Ha a gyermek érdekét szolgálja, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság indítványozhatja a bíróságon a gyermek más bírósági határozatot végrehajtó intézetben történő elhelyezését. Az első mondat szerinti indítványban feltünteti a bírósági határozat végrehajtására szolgáló intézetet, melybe a gyermek áthelyezését javasolja, figyelembe véve a gyermek testvéri és családi kapcsolatait, hogy a változás ne akadályozza a családi viszonyok rendezését és a családi és testvéri kapcsolattartást.
(3) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a bírósági határozatot végrehajtó intézettel, a községgel és a természetes családi környezetben fennálló viszonyok rendezésének elősegítésére akkreditált jogalannyal együttműködve kidolgozza a gyermek családjával végrehajtandó szociális munka tervét, melynek része a gyermek lelki, testi és szociális fejlődésének nyomonkövetése is. E célból hat hónaponként legalább egyszer meglátogatja a gyermeket a bírósági határozatot végrehajtó intézetben.
(4) A község legalább hat havonta egyszer jelentést terjeszt a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság elé a gyermek szüleinek szociális helyzetéről. Az első mondat szerinti jelentésnek részét képezi a gyermek családi körbe való visszatérési lehetőségének kiértékelése és azon lehetőség jelentése, hogy a gyermek a szülővel nem azonos más természetes személy gondjaira bízható (a továbbiakban csak „személyes gyermekvédelmi gondoskodás”) külön jogszabályi rendelkezés szerint,34) vagy nevelőszülői gondoskodásba kerülhet.
(5) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság legalább egyszer hat havonta jelentést terjeszt a bíróság elé azon intézkedések hatékonyságáról, melyeket azon okok kiküszöbölése érdekében foganatosítottak, melyek az intézeti gondoskodás elrendeléséhez vezettek, és tájékoztatja a bíróságot az intézeti gondoskodás megszüntetésének lehetőségéről, vagy a gyermek személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, nevelőszülői gondoskodásba adásának vagy örökbefogadásának lehetőségéről. Ha a gyermek elhelyezésére bíróság által kiadott nevelési intézkedési határozat szerint került sor a bírósági határozatot végrehajtó intézetben, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelési intézkedés hatékonyságát úgy figyeli, hogy azon határidő letelte előtt, melyet a bíróság a határozatban feltüntetett, tájékoztassa a bíróságot, hogy a nevelési intézkedések teljesítették-e a céljukat.
(6) Ha a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapítja, hogy a bírósági határozatot végrehajtó intézetben a gyermek élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélyben van vagy veszélybe kerülhet, a 2. bekezdés vagy a 27. § szerint jár el.


HARMADIK RÉSZ
Családpótló családi környezet biztosítása

33. §
Nevelőszülői gondoskodás vagy örökbefogadás közvetítése
(1) Ha a szülők nem biztosítják vagy nem tudják biztosítani a gyermekről való személyes gondoskodást és a gyermek nem helyezhető személyes gyermekvédelmi gondoskodásba, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság nevelőszülői gondoskodást vagy örökbefogadást35) (a továbbiakban csak „családpótló gondoskodást”) közvetít neki.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, melyet a gyermek külön jogszabály szerinti36) családpótló gondoskodásának megszervezésére kijelöltek (a továbbiakban csak „ a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság”), vagy az intézmény, ha a gyermek ott került elhelyezésre, köteles a családpótló gondoskodás közvetítésére ráutalt gyermeknek biztosítani a szociális tanácsadást, a tájékoztatást a családpótló gondoskodás kihatásairól és a pszichológiai gondoskodást (a továbbiakban csak „a gyermek felkészítése”) a korának és értelmi képességeinek megfelelő módon. A gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy a 6. bekezdés szerint kiértesített akkreditált jogalany vagy az intézet, ahol a gyermek elhelyezésre került, az 1. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése után haladéktalanul végrehajtja. A gyermek felkészítése nem szükséges, ha az a gyermek alacsony életkorára való tekintettek nem célszerű.
(3) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság ismer olyan természetes személyt, aki a gyermekkel szoros viszonyban áll, meghívhatja az ilyen személyt, ha azt jónak látja a gyermek családpótló gondoskodásra való előkészítéséhez.
(4) A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény családpótló gondoskodásra való felkészítési jelentést dolgoz ki. A gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló jelentés tartalmazza főként a tájékoztatást a gyermeknek nyújtott szociális tanácsadósról, a családpótló gondoskodás következményeiről, szempontjainak és véleményének figyelembe vételéről, valamint a javasolt családpótló gondoskodás formájáról. Ha gyermek örökbefogadásának előkészítéséről van szó és ehhez szükséges a gyermek egyetértése az örökbefogadással, tartalmazza a gyermek írásos egyetértő hozzájárulását is.4) Az intézmény vagy az akkreditált jogalany, mely a gyermek felkészítését végrehajtja, a gyermek felkészítéséről szóló jelentés legkésőbb 30 nappal a gyermek felkészítése megkezdésének napjától számítva kézbesíti a 34. § 1. bekezdése szerint a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak. Ha a gyermek felkészítése a megkezdéstől számított 30 napon belül nem fejeződik be, az intézmény vagy az akkreditált jogalany írásban tájékoztatja ezen szerveket a felkészítés elmaradásának okairól és a felkészítés befejezésének várható időpontjáról. Ha a felkészítés elmaradásának oka a gyermek nagyon alacsony életkora, de az 1. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, az intézmény, ahol a gyermek elhelyezésre került, haladéktalanul írásos tájékoztatást küld a 34. § 1. bekezdése értelmében a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak és az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, hogy a gyermek felkészítése nem valósult meg az alacsony életkora miatt; ez a tájékoztatás a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából a gyermek felkészítésének végrehajtásával egyenértékű. Ez az eljárás vonatkozik arányos mértékben a gyermek felkészítését ellátó kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságra is.
(5) Ha a gyermek nincs felkészítve a családpótló gondoskodás közvetítésére a felkészítés befejeztével sem, a családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló jelentésben fel kell tüntetni e tény sajátos okait a gyermek aktualizált felkészítési lehetőségeinek véleményezésével együtt. A 23. § 2. bekezdése e) pontja szerinti indokok felülvizsgálatára is ugyanez vonatkozik.
(6) Ha a családpótló gondoskodást, valamely gyermekvédelmi intézkedést igénylő gyermeknek a jelen törvény értelmében akkreditált jogalany közvetíti, melynek képviselője, esetleg alkalmazottja a gyermek ismerőse, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek felkészítését ennek az akkreditált jogalanynak kínálja fel. Ha az akkreditált jogalany két héten nem mutat szándékot arra, hogy a gyermeket fel akarja készíteni, a gyermek felkészítését a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény hajtja végre, melyben a gyermek elhelyezésre került.
(7) Ha a gyermek intézményben van elhelyezve, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megállapodik a gyermek felkészítésének folyamatáról az intézménnyel és az akkreditált jogalannyal. Ha az első mondat szerint nem lehet megállapodni a gyermek felkészítéséről, azt az intézmény valósítja meg.
(8) Az akkreditált jogalanynak, kivéve az intézetet, melyben a gyermek elhelyezésre került, a gyermek felkészítéséhez jogosítvánnyal kell rendelkeznie. A gyermek akkreditált jogalany általi felkészítésére a 2–4. bekezdés rendelkezései egyaránt vonatkoznak.
(9) Családpótló gondoskodás közvetítése a jelen törvény céljaira
a) nyilvántartás vezetése a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,
b) a nevelőszülői vagy örökbefogadási kérelmet benyújtó természetes személyek nyilvántartásának vezetése, a családpótló gondoskodást kérelmezők felvétele a jegyzékbe (a továbbiakban csak „kérelmezők jegyzéke”),
c) a természetes személy felkészítése, minősítése és ajánlása a b) pont szerinti kérelmezők jegyzékébe történő felvételre,
d) döntés a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy felvételéről a kérelmezők jegyzékébe,
e) a kérelmezők jegyzékének vezetése,
f) személyes kapcsolat felvételének közvetítése a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő kérelmező (a továbbiakban csak „kérelmező”) között.
(10) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézet, ahol a gyermeket elhelyezték, illetve az akkreditált jogalany a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást közvetíttek a jelen törvény értelmében, valamint a természetes személynek, akinek mint nevelőszülőnek a gondjaira bízták a gyermeket, szükség szerint és a beleegyezésükkel segítséget és szociális tanácsadást nyújt a családpótló gondoskodás céljai elérésének megkönnyítése érdekében.
(11) A természetes személy, akinek személy gondoskodására bíztak gyermeket, vagy a természetes személy, aki kérvényezte gyermek személyes gondoskodásba vételét, családpótló gondoskodási felkészítést kérhet. Az ilyen természetes személy családpótló gondoskodási felkészítését a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság végzi. E személy felkészítésére 38. § 4. bek. a) pontja vonatkozik. A természetes személy első mondat szerinti felkészítését végezheti akkreditált jogalany is, mely családpótló gondoskodásra való felkészítésre jogosult.

34. §
Családpótló gondoskodás közvetítésére váró gyermekek nyilvántartásának vezetése
(1) A gyermekek nyilvántartását, akiknek családpótló gondoskodást kell nyújtani, a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti. Ebbe a nyilvántartásba haladéktalanul, legkésőbb a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészültségéről kézbesített jelentés beérkezésétől számított 30. napon bejegyzi a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermeket, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által beszerzett írásos dokumentumok alapján, együttműködve az intézettel, ha a gyermek ott került elhelyezésre és az akkreditált jogalannyal, ha az végezte a gyermek felkészítését. Az írásos dokumentumok tartalmazzák
a) a bírósági határozatot az intézeti gondoskodás elrendeléséről vagy a külön jogszabály szerinti30) azonnali beavatkozásról,
b) a bírósági határozatot, hogy a gyermek örökbe adható, ha ez kiadásra került,
c) a szociális jelentést a gyermek helyzetéről,
d) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,
e) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ha a születési anyakönyvi kivonat beszerzése nehezen leküzdhető akadályt jelent, a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság írásos indoklást csatol azon okokról, melyek miatt a születési anyakönyvi kivonat nem mellékelhető és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát később csatolja,
f) a képi és hangfelvételeket a gyermek életének fontos eseményeiről,
g) a gyermek két hónapnál nem régebbi fényképét,
h) a szakvéleményt a gyermek egészségkárosultságáról külön jogszabályi rendelkezés értelmében,32) ha ilyen kiadásra került,
i) a jelentést a gyermek családpótló gondoskodásra való felkészítéséről, melynek részét képezi a gyermek érzelmi viszonya a testvéreivel.
(2) Ha teljesül a külön jogszabály szerinti feltétel36a) vagy ha olyan gyermekről van szó, akit a szülést követően az anya az egészségügyi intézményben hagyott,36b) vagy ha egyik szülő kiléte sem ismert,36c) a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a gyermek 3. bekezdés a) pontja szerinti alapvető adatait, a dokumentumok 1. bekezdés d) és g) pontja szerinti részeit megküldi az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mégpedig legkésőbb az azt a napot követő első munkanapon, amikor tudomására jutott ez a tény. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az első mondat szerinti alapvető kellékeket tartalmazó dokumentum kézbesítésének napján bejegyzi ezt a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni. Az egyéb kellékeket az írásbeli dokumentumhoz a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság folyamatosan kézbesíti.
(3) A gyermekről szóló szociális jelentés tartalmazza
a) a gyermek alapvető adatait,
b) az alapvető adatokat a szüleiről, kivéve a külön jogszabály szerinti eseteket,4) az alapvető adatokat a nagyszülőkről, a testvérekről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik,
c) a tájékoztatást a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről és a fejlettség aktuális állapotáról, a gyermek szokásairól és életének fontos eseményeiről,
d) az okokat, melyek miatt elvételre került a szülőktől,
e) a tájékoztatást a gyermek családi viszonyai rendezésének lehetőségéről.
(4) Alapvető adat a családpótló gondoskodásra felkészítendő gyermekről a gyermek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége.
(5) Alapvető adatokat a gyermek szüleiről, a nagyszüleiről, a testvéreiről és más személyekről, akikhez a gyermek kötődik, a családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából ezen személyek utóneve, családi neve, születésének dátuma és helye, lakcíme, személyi száma, állampolgársága és nemzetisége. Ezen személyek alapvető adatainak megszerzése az első mondat szerint nem sérti a külön jogszabály4) rendelkezéseit.

35. §
A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személyek kérvényeinek nyilvántartása
(1) A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személyek nyilvántartásba vételi kérvényeinek jegyzékét a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vezeti.
(2) A kérvényezők jegyzékébe történő felvételi kérelem a természetes személy azon személyi adatait tartalmazza, aki szeretne nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni, mégpedig az utó- és családi nevét, a születése dátumát és helyét, a lakcímét, a személyi számát, valamint más, a büntetés-nyilvántartás másolatának kikéréséhez külön jogszabály szerint szükséges adatokat.36d)
(3) A kérvényhez mellékelni kell
a) a kérdőívet,
b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy egészségi állapotáról szóló jelentést,
c) a bizonylatot a vagyoni helyzetéről, annak igazolása érdekében, hogy megvannak a szükséges vagyoni feltételek a család gazdasági-ellátó szerepének biztosításához.
(4) A természetes személyről, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, írásos dokumentációt vezetnek, mely tartalmazza
a) a 2. és 3. bekezdés szerinti kérvényt,
b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy büntetés-nyilvántartási regiszterének másolatát, melyet az érintett gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak adnak ki külön jogszabály36e) értelmében,
c) a jelentést a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy lakáskörülményeiről, családi viszonyairól és szociális helyzetéről,
d) a község véleményét a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy és családja életmódjáról,
e) a természetes személy belegyező nyilatkozatát, hogy a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság megvizsgálhatja, nem állt-e be változás az írásbeli dokumentációban és a kérvényben szereplő perdöntő feltételekben.
(5) A büntetés-nyilvántartási regiszter másolatának gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság általi beszerzésére külön jogszabály36e) rendelkezései vonatkoznak.
(6) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy jegyzékbe vételi eljárását felfüggeszti, amennyiben
a) a büntetés-nyilvántartási regiszter másolatának adatai alapján a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére a 39. § 4. bekezdése szerint,
b) a természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás végzésére az egészségi állapota miatt,
c) a természetes személy nem végzi el a családpótló gondoskodásra való felkészítést a kérvényezők jegyzékébe való felvételi kérelme benyújtásától számított egy éven belül, vagy
e) a bíróság külön jogszabály36f) alapján dönt
1. a természetes személy szülői jogainak felfüggesztéséről és ezen személy szülői jogainak gyakorlása a kérelmezők nyilvántartásába való bejegyzéséről folyó eljárás során fel van függesztve, vagy
2. a természetes személy szülői jogainak korlátozásáról, vagy
3. a természetes személy szülői jogaitól való megfosztásáról.
(7) Ha a természetes személy államközi örökbefogadást37) kérvényez, az írásos dokumentáció a 4. bekezdésben taglalt kellékeken kívül fényképet, képes és hangos anyagot is tartalmaz erről a természetes személyről és családi környezetéről.
(8) A természetes személynek, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretne válni, az összes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, a község, a kerület (megye) vagy az akkreditált jogalany, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítést végzi minden szükséges tájékoztatást megad a kérelmezők jegyzékébe történő felvételi kérvény benyújtásához.
(9) Ha a kérelmező, aki személyes kapcsolatot alakított ki a gyermekkel, akinek családpótló gondoskodást kell közvetíteni, más gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés iránt is érdeklődik, ismételten bejegyezhető a kérelmezők jegyzékébe az 1–8. bekezdések értelmében, amennyiben a bíróság mint leendő örökbefogadónak6) a gondjaira bízta a gyermeket, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, vagy mint nevelőszülőnek, ha a gyermeknek, akivel személyes kapcsolatot alakított ki, a gondozásba vételi folyamata megkezdődött. A családpótló gondoskodásra való felkészítésre a 49. § rendelkezései vonatkoznak.

A nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt érdeklődő természetes személy felkészítése a családpótló gondoskodásra

36. §
(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany a jelen törvény céljaira a gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, valamint az akkreditált jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, a gyermekotthon, a község, a kerület (megye) tájékoztatja a természetes személyt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni arról a lehetőségről, hogy választhat a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalanyok közül.

37. §
(1) Ha a természetes személy, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó kíván lenni, a családpótló gondoskodásra való felkészítésre akkreditált jogalanyt választott ki, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság átadja ennek az akkreditált jogalanynak a felkészítés céljából szükséges iratokat a 35. § 3. bek. a) pontja szerint.
(2) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése a családpótló gondoskodásra a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalany és a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy között megkötött írásos szerződés alapján történik. A házastársak, akik nevelőszülők vagy örökbefogadók kívánnak lenni, a szerződést a családpótló gondoskodásra való felkészítést végző jogalannyal közösen kötik meg. A szerződés megkötésére csak a 39. § 4. bekezdése szerinti feltétel teljesülésének ellenőrzése után kerülhet sor.
(3) A 2. bekezdés szerinti szerződésnek része
a) a személyi adatok, külön jogszabály szerinti védelméről szóló nyilatkozat,38)
b) a cél, melyre az adatok felhasználhatók,
c) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy beleegyezése személyi adatainak kezelésébe családpótló gondoskodásra való felkészítés közvetítése céljából azon jogalanyok által, melyek családpótló gondoskodás közvetítésében vesznek részt a jelen törvény szerint.

38. §
(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítés céljából az e tevékenységet végző jogalany a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése érdekében munkacsoportot hoz létre (a továbbiakban csak „csoport”). A csoport legalább egy tagjának mesterfokú pszichológia tanszakos felsőoktatási képzettséggel kell rendelkeznie.
(2) A gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság képviselője, amennyiben nem tagja az 1. bekezdés szerinti csoportnak, részt vesz a 4. bekezdés a) pont 1 alpontja szerinti felkészítésben és a felkészítés zárórészén.
(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése legalább 26 óra terjedelemben valósul meg
a) egyéni formában,
b) csoportos formában,
c) az egyéni és csoportos forma kombinációjában.
(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítése tartalmilag
a) alapvető információnyújtásból áll elsősorban
1. a családpótló gondoskodásról,
2. a gyermek fejlődéséről és szükségleteiről,
3. a gyermek jogairól a családpótló gondoskodás során, beleértve jogait a testvérkapcsolatai fenntartására és fejlesztésére,
4. a gyermek szüleinek jogairól és kötelességeiről,
b) a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírásából.
(5) A jogalany, mely családpótló gondoskodásra való felkészítést végez, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy felkészítésének befejeződése után zárójelentést dolgoz ki a felkészítésről, melyet az érintett személlyel is ismertet. A családpótló gondoskodásra való felkészítésről szóló zárójelentésnek részét képezi a természetes személy jellemzése, a természetes személy gyermeknevelési alkalmasságának véleményezése, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy érdeklődésének indokai, a házastársi kapcsolat szilárdsága és a családi környezet stabilitása. A zárójelentés a 35. § 4. bek. szerinti írásos dokumentumgyűjtemény (akta) részét képezi.
(6) Azon természetes személy esetében, aki már nevelőszülő vagy örökbefogadó, a felkészítés feltétele teljesültnek tekintendő.

A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy bejegyzési eljárása a kérelmezők nyilvántartásába és a kérelmezők nyilvántartásának vezetése

39. §
(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság dönt, a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy kérelmezők jegyzékébe való bejegyzéséről 15 napon belül azt követően, hogy megkapta a személy családpótló gondoskodásra való felkészítéséről szóló zárójelentést.
(2) A kérelmezők nyilvántartásába a teljeskörű jogi cselekvőképességgel bíró természetes személy jegyezhető be, akinek családpótló gondoskodásra való alkalmasságát is felülvizsgálták.
(3) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy családpótló gondoskodásra való alkalmasságának elbírása a kérelmezők jegyzékébe történő felvétel céljaira a következőkből áll:
a) a 65. § 3. és 4. bekezdése szerinti dokumentumok,
b) az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által megállapított további ügydöntő tények.
(4) A nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személy nem alkalmas családpótló gondoskodás nyújtására, ha
a) szándékosan elkövetett bűncselekményért jogerősen több mint egyéves időtartamú feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetésre ítélték, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el, vagy
b) szándékosan elkövetett, valamely élet- és egészségellenes, szabadságjog vagy emberi méltóság ellenes, család és ifjúság elleni, más jogok és szabadságjogok elleni, emberiesség elleni bűncselekményért jogerősen elítélték, vagy ha elítélték valamilyen terrorcselekmény vagy az extrémizmus valamely formája miatt, s ez még akkor is érvényes, ha a bűncselekményért kirótt büntetésének nyilvántartását törölték, vagy ha már külön jogszabály szerint38a) úgy tekintenek rá, mintha ilyen cselekményért soha nem ítélték volna el.
(5) A kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozatnak tartalmaznia kell a természetes személy jegyzékbe vételének napját és a kérelmező kötelezését minden, a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából ügydöntő tény bejelentésére a keletkezéstől számított 15 napon belül.
(6) A természetes személy kérelmezők jegyzékébe történő felvételről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjától a kérelmező besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítésének folyamatába, melyhez családpótló gondoskodás közvetítése szükséges.
(7) Az 1–5. bekezdés rendelkezései a 35. § 9. bek. szerinti természetes személyre is vonatkoznak.

40. §
(1) A családpótló gondoskodásra való felkészítést felfrissítik, ha az ilyen felkészítés lezárását követően a kérelmező életviszonyai megváltoznak, ha a lezárást követően két év telik el, ha a kérelmező nevelőszülő, örökbefogadó vagy 35. § 9. bek. szerinti személy. A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítésének időtartamára a csoport tesz javaslatot.
(2) A családpótló gondoskodásra való felkészítés frissítéséről a jogalany, mely ezt a felkészítést végzi, jelentést dolgoz ki. A felkészítés frissítéséről szóló jelentés része a vélemény a kérelmező családpótló gondoskodásra való alkalmasságáról, ha a frissítő felkészítésen olyan természetes személy vett részt, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó vagy 35. § 9. bek. szerinti személy.

41. §
(1) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből
a) a bíróság örökbefogadásról vagy nevelőszülői gondoskodásba adásról szóló jogerős döntését követően,
b) a kérelmező kérésére.
(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság törli a kérelmezőt a kérelmezők jegyzékéből, ha
a) komoly tényeket tár fel a kérelmezőnél, melyek ellentétben állnak a családpótló gondoskodás céljaival,
b) a kérelmező a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvétel közvetítése és a családpótló gondoskodás közvetítése szempontjából döntően fontos tényeket nem jelent be a 39. § 5. bekezdése értelmében,
c) a kérelmező megsértette a 42. § 3. bekezdésének rendelkezéseit,
d) a kérelmezőt felkészítés frissítéséről szóló jelentés alkalmatlannak nyilvánítja a családpótló gondoskodásra,
e) a kérelmező a felszólítást követően, az annak kézbesítésétől számított 30 napon belül sem kezdi meg a családpótló gondoskodásra való felkészítése frissítését a 40. § értelmében.

42. §
(1) A kérelmező besorolása a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtést közvetítő folyamatba, melynek célja a családpótló gondoskodás közvetítése, a kérelmezők jegyzékébe felvett kérelmezők sorrendjét követi. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a kérelmezők sorrendjét módosíthatja, ha az a gyermek érdekét szolgálja. A sorrend módosítását a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak indokolnia kell. Az indoklást csatolni kell a kérelmező aktájához.
(2) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítése előtt a kérelmezőnek minden tájékoztatást meg kell kapnia a gyermekről, amely fontos lehet a számára a gyermek családpótló gondoskodásba vétele szempontjából, meg kell kapnia a gyermekről szóló szociális jelentést, a gyermek fényképeit, a képi és hangfelvételeket. A szociális jelentés része a 34. § 4. bek. szerinti összes adat.
(3) A kérelmező tájékoztatást a gyermekről, beleértve a 34. § 4. bek. szerinti adatokról csak a gyermekorvosnak adhat, valamint annak a jogalanynak, amely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végzi, amennyiben erre szüksége van a gyermek családpótló gondoskodásba vételéről szóló döntése meghozatalához.
(4) A gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére a kérelmező és a gyermek között csak a kérelmező beleegyezésével kerülhet sor.
(5) A kérelmező felkérheti a jogalanyt, mely a családpótló gondoskodásra való felkészítését végezte, a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés segítésére; az ilyen jogalany képviselője jelen lehet a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételén.
(6) A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének a gyermek életkorának, észbeli fejlettségi fokának, szükségleteinek és lehetőségeinek megfelelő mértékben és módon kell megvalósulnia, a gyermeknek ismerős és megfelelő környezetben, mely alkalmas a kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének kiközvetítésére. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtése előtt a gyermeknek az életkorának, észbeli fejlettségi fokának megfelelő segítséget kell nyújtani a gyermek és a – kapcsolatteremtés közvetítéséhez hozzájáruló – kérelmező közötti kapcsolatteremtés megkönnyítésére. E célból a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság az intézmény rendelkezésére bocsátja a 35. § 4. bek. c) pontja szerinti jelentést. A kérelmező gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének előkészítésére is vonatkoznak a 39. § 2. bek. rendelkezései.
(7) A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság vagy az intézmény, amennyiben a gyermek ott került elhelyezésre, jelentést dolgoz ki, melyet ismertet a kérelmezővel és a gyermekkel is, az életkorához és szellemi fejlettségéhez mért módon. A kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló jelentés tartalmazza
a) a kérelmező és a gyermek személyes kapcsolatfelvételéről szóló pszichológiai értékelést, beleértve a kapcsolat alakulásának kilátásait,
b) a kérelmező hozzájárulását a jelentés bíróságnak és a jelen törvény szerint családpótló gondoskodás közvetítésében résztvevő jogalanyoknak történő átadásához.
(8) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermek nyilvántartási jegyzékbe vételekor megállapítja, hogy a kérvényezőt nem tartja nyilván a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés közvetítésére váró személyek jegyzékében, olyan akkreditált jogalanyt von be a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába, mely a területileg illetékes körzetben működik, mégpedig legkésőbb két héten belül azt a napot követően, hogy a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket nyilvántartásába felvették. Az első mondat szerinti akkreditált jogalanynak feljogosítással kell rendelkeznie kérelmező családpótló gondoskodásra való előkészítésére és gyermekkel való személyes kapcsolatteremtésének közvetítésére az adott gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatósági azon területi illetékességének vonatkozásában, melyben a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermeket a nyilvántartásában vezetik.
(9) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a 8. bekezdésben taglalt akkreditált jogalanynak rendelkezésére bocsátja a gyermekről szóló szociális jelentést, kép- és hanganyagot, a gyermek fényképét és a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést. A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság kötelessége családpótló gondoskodás közvetítésére azt követően is fennáll, hogy a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének folyamatába akkreditált jogalanyt vont be, ezt a tényt a 8. bekezdés szerinti akkreditált jogalanynak tudomására hozza.
(10) Ha az akkreditált jogalany megkeresi a kérvényezők jegyzékében szereplő kérelmezőt és az egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, ezt a tényt jelenti az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti.
(11) Az akkreditált jogalany személyi adatokat a gyermekről csak az azon illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnál a kérvényezők jegyzékébe felvett kérelmezőnek nyújthat, ahol a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékében a gyermeket nyilvántartják.
(12) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, megállapodik a kérelmezővel, aki hozzájárult a gyermekkel való személyes kapcsolatfelvételhez, valamint az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének további lépéseiben, és minden szükséges cselekményt végrehajt a többi akkreditált jogalany vonatkozásában, mely a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésében szerepet kapott.
(13) Az intézet, melyben a gyermek elhelyezésre került, az akkreditált jogalanynak, annak írásbeli kérvényére, kiegészítést és frissítést nyújt a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges információk vonatkozásában.

43. §
Családpótló gondoskodás közvetítése gyermeknek más, mint a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékét vezető illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság által
(1) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítését nem kezdi meg két héten belül azt a napot követően, amikor a gyermeket felvette a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek jegyzékébe, felkéri a többi illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságot a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésére. Az első mondatban szereplő határidő lerövidíthető, ha a gyermek érdeke úgy kívánja.
(2) A kijelölt gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, a többi illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermek aktáját, mely tartalmazza
a) a gyermekről szóló szociális jelentést,
b) a jelentést a gyermek egészségi állapotáról,
c) a gyermek fényképét,
d) a gyermekről készült kép- és hanganyagot.
(3) Ha bármelyik kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy kérelmezőinek nyilvántartásában olyan kérvényezőt vezet, aki besorolható a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, legkésőbb a ténymegállapítást követő munkanapon jelenti ezt annak az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, és a hozzájárulását kéri a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítéséhez.
(4) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, haladéktalanul, legkésőbb a 3. bekezdés szerinti egyetértési kérelem kézbesítését követő munkanapon értesíti az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóságot, mely a 3. bekezdés szerinti kérelmet benyújtotta, hogy egyetért a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel. Amennyiben nem ért egyet a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtéssel, feltünteti az elutasítás indokait.
(5) A gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére ez esetben is a 42. § rendelkezései vonatkoznak.
(6) Ha az 1. bekezdés szerint felkért illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy a kérelmezők nyilvántartásában nem tartja nyilván a kérelmezőt, akit be lehet vonni a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésének folyamatába, az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság körzetében területileg illetékes akkreditált jogalanyt von be, melynek jogosultsága van a családpótló gondoskodásra való felkészítésre, valamint a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítésére, mégpedig legkésőbb két héten belül azt követően, hogy megkapta a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséről szóló, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak címzett kérvényt.
(7) Az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság a 6. bekezdésben taglalt akkreditált jogalany elé terjeszti a gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésének céljából a gyermekről szóló szociális jelentést, a jelentést a gyermek egészségi állapotáról, a gyermek fényképét, a gyermekről készült kép- és hanganyagot. Az akkreditált jogalany információkat a gyermekről csak az érintett gyermekvédelmi és gyámhatóság kérelmezőinek nyilvántartásában szereplő azon kérelmezőnek nyújthat, akit a hatóság a 6. bekezdés értelmében a közvetítési folyamatba besorolt. Az akkreditál jogalany gyermek és a kérvényező közti személyes kapcsolatteremtés közvetítéséhez szükséges adatszolgáltatására a 42. § 13. és 14. bekezdése egyaránt vonatkozik.
(8) Ha az akkreditált jogalany felkeresi a kérelmezők nyilvántartásába besorolt kérelmezőt, aki egyetértését fejezi ki a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtés kiközvetítésével, jelenti ezt a tényt az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóságnak, mely őt a 6. bekezdés szerinti közvetítési folyamatba bekapcsolta. E tény akkreditált jogalany általi bejelentését követően a 3–5. bekezdés szerint kell eljárni.
(9) Ha az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, egyetért a gyermek és a kérelmező közötti személyes kapcsolatfelvétel kiközvetítésével, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapodik a kérelmezővel, aki egyetértett a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtéssel és az akkreditált jogalannyal a gyermek és a kérelmező közti kapcsolatteremtés további menetéről, és minden szükséges teendőt megtesz a többi akkreditált jogalany irányában.

44. §
Nemzetközi örökbefogadás közvetítése
(1) Ha a bírósági döntés alapján örökbefogadható gyermeknek a Szlovák Köztársaság területén nem lehetséges kérelmezővel való személyes kapcsolatteremtést közvetíteni, az illetékes gyermekvédelmi és szociális gondnoksági hatóság, mely a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartási jegyzékben vezeti a gyermeket, aktát készít a gyermekről nemzetközi örökbefogadás közvetítésének céljából, melyet a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszt legkésőbb hat hónapon belül azt követően, hogy a gyermeket bejegyezte a családpótló gondoskodás közvetítését igénylő gyermekek nyilvántartásába.
(2) A gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítését megcélzó aktája tartalmazza
a) a gyermekről szóló szociális jelentést,
b) a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést,
c) a bírósági döntést a gyermek örökbeadhatóságáról,
d) az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság igazolását a nemzetközi egyezmény37) általi feltétel teljesültségéről,
e) a bíróság határozatát az intézeti gondoskodás elrendeléséről,
f) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, mely az akta benyújtásának napjától számítva nem régebbi két hónapnál,
g) két hónapnál nem régebbi két fényképet,
h) kép- és hanganyagot a gyermekről.
(3) A nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság a gyermek aktájának felülvizsgálatát követően bejegyzi a gyermeket azon gyermekek nyilvántartásába, akiknek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető; a nyilvántartás tartalmazza a gyermek 34. §. 4. bek. szerinti alapvető adatait.
(4) Ha a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság megállapítja, hogy a fogadóállamok örökbefogadást kérelmezőinek nyilvántartásában vezet olyan kérelmezőt, aki besorolható a gyermekkel való személyes kapcsolatteremtési eljárásba, haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon jelenti ezt az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket a családpótló gondoskodást igénylő gyermekek nyilvántartásában vezeti, és a nemzetközi egyezmény37) szerint jár el.
(5) A gyermek bejegyzésével azon gyermekek nyilvántartásába, akinek nemzetközi örökbefogadás közvetíthető, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 42. és 43. §-ban rögzített eljárási kötelességei nem változnak.
(6) A nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogszabályai (74. §) végrehajtására kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság jelentést küld a gyermek új külföldi családi környezetbe történt beillesztéséről és az örökbefogadási határozatot jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, mely a gyermeket nyilvántartásában vezeti a 34. § értelmében. Az első mondat szerinti jelentés kizárólag csak az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak szól.

44.a §
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság a jelen törvény értelmében végzett intézkedései során megállapítja, hogy a gyermekről személyesen gondoskodó természetes személy, a nevelőszülő vagy a gyám, akinek a gyermeket családpótló gondoskodás végett a gondjaira bízták, szakszerű segítségre szorul a gyermek családpótló környezetének biztosításában, javasolja, hogy az érintett személynek
a) szociális vagy szakmai tanácsadást nyújtsanak vagy biztosítsanak,
b) intézkedést hajtsanak végre vagy biztosítsanak
1. a nevelési problémák vagy családi problémák megoldásának megkönnyítése céljából,
2. a gyermek törvényes jogainak érvényesítése érdekében.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság folyamatosan figyeli a személyes családpótló gondoskodást vagy nevelőszülői gondoskodást, és hat hónaponta legalább egyszer jelentést tesz a bíróságnak a személyes családpótló gondoskodás vagy nevelőszülői gondoskodás minőségéről, beleértve a tájékoztatást, hogy a szülők személyes gondoskodásukba vehetik-e a kiskorú gyermeket; ez nem érvényes, ha a gyermek a bíróság tudomásával, külön jogszabályi rendelkezés38aa) értelmében külföldön tartózkodik.


NEGYEDIK RÉSZ
Gyermekvédelmi és gyámsági intézkedés végrehajtása intézményben

45. §
(1) A jelen törvény szerinti intézkedéseket olyan intézetekben hajtják végre, mint a gyermekotthonok, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai, a krízisközpontok, a drogfüggők és egyéb függőségben szenvedők reszocializációs központjai (a továbbiakban csak „reszocializációs központok”), valamint más, a jelen törvény intézkedései végrehajtására létesített intézetek.
(2) A jelen törvény szerint intézkedéseket, ha a törvény másképp nem rendelkezik, olyan intézetekben hajtják végre, melyeket az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, a község, a megye vagy az akkreditált jogalany hozott létre.
(3) A község és a megye főként önkormányzati jogkörei gyakorlásaként hozhat létre intézeteket. E célokat a község és a megye biztosíthatja akkreditált jogalanyokon, jogi személyeken vagy természetes személyeken keresztül a 71. § 1. bek. e) pontja szerint.
(4) A megye a területi körzetében található községeknek az önkormányzati hatásköreik megvalósítása céljából tájékoztatást nyújt a területi körzetében működő akkreditált jogalanyokról.
(5) Ha a község vagy a megye a 49., 50., 62. és 63. § értelmében intézményt hoz létre, rá is az akkreditált jogalanyra vonatkozó feddhetetlenségi feltételek érvényesek minden alkalmazott vonatkozásában, aki hivatását a gyerekekkel közvetlen kapcsolatba kerülve végzi, de a szakmai alkalmasság, valamint a munkamódszerek és formák végrehajtásának dokumentálásában is (79. §).
(6) Ha ellenőrző tevékenység során megállapították, hogy a 49., 50., 62. és 63. § szerinti intézmény, melyet község, megye vagy akkreditált jogalany létesített, nem felel meg a jelen törvényben lefektetett feltételeknek és a 91. és 92. § szerint meghozott intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 32. § 2. és 6. bekezdése szerint jár el. A gyermekvédelmi és gyámhatóság egyidejűleg intézkedéseket foganatosít annak megakadályozása érdekében, hogy bírósági döntés alapján ebben az intézetben helyezzenek el gyermekeket.

46. §
(1) Ha a gyermek és nagykorú felnőtt kedvező lelki, testi és szociális fejlődése szempontjából előnyös, a 49., 50., 62. és 63. § szerinti intézményekben egyéb módszerek, technikák és eljárások alkalmazása nem tilos.
(2) Külön jogszabály szerinti8) egyéb jogalanyok hatáskörei nem változnak.

47. §
(1) Minden intézetnek nevet kell viselnie, melyből egyértelmű a tevékenysége tárgya és szakiránya, és amennyiben az megfelelő és célszerű, a célcsoportja is. Az intézet nyilvános megjelölése nem kötelező.
(2) Ha a jelen törvény másként nem rendelkezik, a 3. bekezdésben feltüntetett munkamódszerek, technikák és eljárások, valamint gondoskodás megválaszthatók és kombinálhatók úgy, hogy az intézet az alapítási célját teljesíthesse.
(3) Az intézmény alapítási céljának biztosítása
a) főként
1. a 3. § szerinti szociális munkával,
2. szakszerű diagnosztikával,
3. krízisfeldolgozás segítésével,
4. speciális szociális tanácsadással,
5. neveléssel,
6. iskolai tanításra való felkészülés segítésével,
7. gyógyító-nevelő gondoskodással,
8. pszichológiai gondoskodással,
9. speciális pedagógiai gondoskodással,
10. reszocializációval és reszocializációs programokkal,
11. üdülési tevékenységgel,
12. rehabiltációs tevékenységgel,
13. munkaterápriával történik,
b) főként a következők feltételeinek megteremtésével történik:
1. ételkészítés,
2. szakköri tevékenység,
3. kulturális tevékenység,
4. munkavégzési érvényesülés,
5. értéktárgyak megőrzése,
c) főként bebiztosítja
1. a pszichoterápiát,
2. az étkezést,
3. egészségügyi ellátást,
4. a képzést és a hivatásra való felkészítést,
5. a pszichológiai gondozást,
d) gondoskodásnyújtással, elsősorban
1. a lakhatás,
2. az étkezés,
3. a kiszolgáló tevékenységek,
4. a személyes felszereltség terén.
(4) Az intézmény tevékenységét az alapítási céljainak megfelelően végzi,
a) ambuláns formában,
b) egész napos vagy meghatározott napszakos formában,
c) bentlakásos formában.
(5) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a 4. bekezdés szerinti tevékenységi formák az igényeknek és céloknak megfelelően kombinálhatók.
(6) Ha az intézmény alapítási céljának teljesülét szolgálja a 3. bekezdés szerinti tevékenységek valamelyikének egy alkalommal történő vagy rövid távú nyújtása, az más jogi személy vagy természetes személy által is biztosítható, amennyiben az megfelel a szakmai követelményeknek; ez nem vonatkozik azokra a tevékenységekre, melyeket az intézet a 49. § 4., az 50. § 1., a 62. § 2., 6., 8. és 9., valamint a 63. § 3. és 7. bekezdése szerint végez.
(7) Az intézet szakmai munkája színvonalának növelése érdekében az intézet kidolgozza és végrehajtja a továbbképzési programját. A továbbképzési programnak része a program biztosításának módja is.
(8) Az intézet lakhatást is biztosít, ha bentlakásos formában biztosítja céljai teljesülését.
(9) A lakhatás a jelen törvény céljaira a lakóhelyiség, a lakóhelyiség tartozékai és a közös helyiségek, az üzemeltető berendezések, a lakással kapcsolatos felszerelések és dologi teljesítések használatát jelenti.
(10) Az étkeztetés a jelen törvény céljaira étkezés biztosítása az egészséges táplálkozás elveivel összhangban, az étkezési egységek szerint a gyermekek és nagykorú természetes személyek életkorának és egészségi állapotának megfelelően.
(11) Személyes felszereltség a jelen törvény céljaira a gyermekotthonban élő gyermeknek és fiatal felnőttnek nyújtott ruházat, lábbeli, higiéniai kellék, a tanszerek és egyéb, személyi szükségleteket szolgáló dolgok.
(12) Kiszolgáló tevékenység a jelen törvény céljaira a takarítás, a mosás, a vasalás, a fehérnemű és felsőruházat karbantartása.
(13) Az étkeztetést, beleértve annak biztosítási módját, a lakhatást és a rábízottaknak nyújtott gondoskodás többi részletét abban az intézetben, amelyet a célok végrehajtása érdekében a község vagy a megye alapított a jelen törvény szerint, általános érvényű rendeletben a község vagy a megye szabályozza, ha ez a törvény másként nem rendelkezik.
(14) Az intézet, mely megszűnt vagy alapítási célját megszűnt teljesíteni, köteles megtenni a szükséges lépéseket az intézet ügyfeleinek ellátásáért, ha más módon nem került sor az ügyfelek megsegítésének és védelmének biztosítására.

47.a §
Intézeti ápolási gondoskodás
(1) A 45. § 1. bekezdése szerinti intézet ápolói gondoskodást38b) nyújthat, melyet az intézmény azon alkalmazottai nyújtanak, aki teljesítik az egészségügyi hivatás ellátására vonatkozó feltételeket,38c)
(2) A külön jogszabályban38d) lefektetett betegápolói gondoskodás egészségügyi tevékenységeit az általános egészségbiztosítás alapján térítik, amennyiben az 1. bekezdés szerinti intézet megkötötte a szerződést a gyermekvédelmi és gyámügyi intézeti ápolói gondoskodás nyújtásáról.38e)
(3) Amennyiben az 1. bekezdés szerinti intézet általános egészségbiztosítás alapján térített ápolói gondoskodás nyújt, ki kell jelölnie legalább egy személyt, aki az ápolói gondoskodás szakszerű nyújtásáért felel (a továbbiakban csak „felelős személy”).
(4) A felelős személy természetes személy, aki mesterfokú felsőszintű képesítést szerzett ápolói tanszakon, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek végzésére gyermekápolói vagy közösségben végzett ápolói gondoskodásra szakosodva.
(5) A felelős személynek munkaviszonyban kell állnia az intézettel és a felelős személy tisztségét csak egy intézetben láthatja el.
(6) A felelős személy nem végezheti egészségügyi szolgáltató szakmai képviselőjének tevékenységét.
(7) Egészségügyi tevékenységeket a 2. bekezdés szerinti intézetben speciális gyermekápolói munkatevékenységek végzésére vagy közösségben végzett ápolói gondoskodásra vagy pszichiátriai ápolói gondozásra szakosodott nővér végezheti.
(8) Az 1. bekezdés szerinti intézet, mely ápolói szolgáltatást nyújt, köteles
a) az ápolói szolgáltatást helyesen nyújtani,
b) anyagi-műszaki felszereléssel rendelkezni a mellékletbe foglaltak szerint,
c) ápolási dokumentációt vezetni a nyújtott ápolási szolgáltatásnak megfelelően.

48. §
(1) Az intézetek tevékenységüket térítésmentesen végzik.
(2) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, térítést csak a 47. § 3. bekezdés d) pontjának első-harmadik alpontja szerint nyújtott gondoskodásért szabnak ki.
(3) Ha a 49. § szerinti intézetben és az egészéves bentlakásos szociális gyermekotthonban32) intézeti gondoskodást elrendelő bírósági döntést hajtanak végre, vagy ha a fiatal felnőttnek vagy más nagykorú természetes személynek a jelen törvény értelmében nyújtanak gondoskodást, a nyújtott gondoskodásért járó térítés megállapításánál a 2. bekezdés szerint járnak el.
(4) Ha a gyermekotthonban, krízisközpontban és reszocializációs központban azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntést hajtanak végre, nevelési intézkedésről szóló bírósági döntést hajtanak végre, vagy gyermekvédelmi és gyámhatóság nevelési intézkedésről szóló határozatát hajtják végre, térítési díjat a gyermekre, a gyermek szüleire vagy a személyre, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, nem vetnek ki; ez nem érvényes, ha a reszocializációs intézetben a gyermeket azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntéssel helyezték el és a javaslatot az elrendelésre nem a gyermekvédelmi és gyámhatóság nyújtotta be. Ha a gyermeknek lábbelit, ruhát kell biztosítani, a reszocializációs központ megegyezhet a szülővel vagy a személlyel, aki a gyermekről személyesen gondoskodik, a lábbeli és ruházat költségeinek megtérítéséről; ezek a kiadások nem számíthatók be a 89. § 3. és 13. bekezdése szerinti tényleges költségek kimutatásába.
(5) A gyermekotthon egészségügyi gondoskodás nyújtható a 47.a § értelmében, valamint egyéb tevékenységek a 47. § 3. bek. szerint.
(6) Akkreditált jogalany által létrehozott intézetben nyújtott gondoskodás térítési díjáról az alapító dönt a gyermek szülőjével vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személlyel vagy a nagykorú természetes személlyel kötött megállapodás alapján.
(7) Ha a község, a megye vagy az akkreditált jogalany által alapított intézetben intézeti gondoskodást elrendelő bírósági döntést, azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági, illetve gyermekvédelmi és gyámhatósági határozatot hajtanak végre, a térítési díjakat a 2. és 5. bekezdés szerint állapítják meg.

49. §
Gyermekotthon
(1) A gyermekotthon intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozat39) céljainak végrehajtására létrehozott és megszervezett környezet.
(2) A gyermekotthon ideiglenes helyettesíti a gyermek természetes vagy családpótló családi környezetét.
(3) Az intézeti gondoskodás a nagykorúság elérésével ér véget, a fiatal nagykorú kérheti a gyermekotthon gondoskodását önállósulása eléréséig, legfeljebb 25. életéve betöltéséig. Önállósulás alatt a jelen törvény céljaira az önálló lakhatás és önfenntartás elérésének képessége értendő.
(4) A gyermekotthon az indokok alapján, melyek miatt a bíróság intézeti gondoskodást, azonnali beavatkozást vagy nevelési intézkedést rendelt el, a 47. § 3. bek. a) pontja első és harmadik, ötödik–tizenkettedik alpontja, a b) pont második, harmadik és ötödik alpontja, a c) pont második–negyedik alpontja, a d) pont és a 4. bek. c) pontja szerint jár el.
(5) A gyermekotthonban egészségügyi ellátás nyújtható a 47.a § szerint, valamint egyéb ellátások a 47. § 3. bek. szerint.
(6) Ha a gyermek egészségi állapota megköveteli, vagy az indok, mely alapján a gyermek gyermekotthonba került, a gyermekotthon feltételeket teremt iskola létesítésére a gyermek tankötelezettségének teljesítése és hivatásra való felkészítése céljából, vagy megteremti a gyermek egyéni képzésének feltételeit.

50. §
Gyermekotthon kísérő nélküli kiskorúak részére
(1) A kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonára, melyben kísérő nélküli kiskorúakat helyeznek el külön jogszabály28) szerint azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntéssel, a 49., 51–56. és 58–60. § rendelkezései vonatkoznak, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthonában a bírósági döntés végrehajtása során figyelembe kell venni a gyermek előző neveltetését és tiszteletben kell tartani a kulturális és felekezeti másságát.
(3) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthona orvosi vizsgálatot biztosít a 31. § c) pontja által előírtak szerint, amennyiben az elhelyezés előtt a kíséret nélküli kiskorú vonatkozásában nem került csatolásra a 31. § c) pontja szerinti irat.
(4) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthona megteremti a feltételeket a szlovák nyelv külön jogszabály40) szerinti oktatására.
(5) A kíséret nélküli kiskorúk gyermekotthona köteles megállapítani, amennyiben azt a gyermek életkora és értelmi fejlettsége lehetővé teszi, a gyermek véleményét mindazon tényekről, amelyek vele kapcsolatosak, főként megállapítani a gyermek véleményét az áthelyezéséről, a családjával való egyesítéséről, a kiinduló országába való visszatéréséről, a menedékjog megadásáról vagy kiegészítő védelem nyújtásáról, mégpedig mindezt még az áthelyezését, a családjával való egyesítését, a kiinduló országába való visszafordítását, vagy a menedékkérelmi nyilatkozatának vagy kiegészítő védelmi nyilatkozatának benyújtását megelőzően. A gyermek véleményének első mondat szerinti megállapítása céljából a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona olyan nyelven beszélő tolmácsot biztosít, melyet a gyermek megért.
(6) A kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona megteremti a feltételeket a beszélgetéshez és a kísérő nélküli kiskorú részvételéhez a menedékkérelmi eljárás során.27)

A gyermekotthonokra vonatkozó közös rendelkezések

51. §
(1) A gyermekotthonban gyermeket
a) intézeti gondoskodást elrendelő jogerős bírósági döntés alapján,
b) külön jogszabály30) szerinti azonnali intézkedést kimondó bírósági döntés alapján,
c) nevelési intézkedést41) elrendelő bírósági döntés alapján helyezhetnek el.
(2) Sürgős esetben, különösen, ha a gyermek teljesen törődés nélkül maradt vagy az élete és egészsége került veszélybe, felvehető a gyermek a gyermekotthonba a 30. § 2. bek.-be foglalt iratok nélkül is; ezeket az iratokat a gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles utólag beszerezni.
(3) Gyermekotthon alapítható mint
a) gyermekotthon,
b) gyermekközpont.

52. §
(1) A gyermekotthonban intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés és nevelési intézkedés valósul meg
a) a gyermekotthon alkalmazottjának otthoni környezetében (a továbbiakban csak „hivatásos nevelőszülői család”), ahol meghatározott számú gyermeknek nyújtanak gondoskodást gyermekotthon által biztosított családi házban vagy lakásban, vagy az alkalmazott tulajdonában, társtulajdonában lévő családi házban vagy lakásban, bérleményében vagy társbérleményében; a gyermekotthon által a gyermek vagy fiatal felnőtt költségeire a nevelőszülői családnak folyósított összeg a gyermek életkorát követve legfeljebb a létminimum háromszorosa lehet,42)
b) önálló diagnosztikai csoportokban, melyekben szakszerű diagnosztikát végeznek (a továbbiakban csak „önálló diagnosztikai csoport”), önálló csoportokban vagy speciális önálló csoportokban meghatározott számú gyermeknek, önálló étkeztetéssel, gazdálkodással és elkülönített költségvetéssel, önálló családi házban vagy lakásban, vagy a gyermekotthon elkülönített részében; a gyermekekről nevelők és a gyermekotthon alkalmazottai gondoskodnak.
(2) Az intézeti elhelyezési határozat és azonnali intézkedés végrehajtása során a nevelőszülői családban történő elhelyezés előnyt élvez az önálló csoportokban vagy speciális önálló csoportokban történő elhelyezéssel szemben. Ha nem lehetséges az első mondat értelmében eljárni, a bírósági döntés végrehajtásában a hivatásos nevelőszülői családban és gyermekotthonok önálló csoportjaiban történő elhelyezés előnyt élvez a gyermekközpontok önálló csoportjaiban történő elhelyezéssel szemben.
(3) A létesítményben, amely nem különálló családi ház vagy különálló lakás, csoportok hozhatók létre az 53. § 4. bek. szerint úgy, hogy a gyermekek összlétszáma ne haladja meg a 40 főt.
(4) A gyermekotthon a gyermeknek vagy a kiskorú felnőttnek, aki eltartott gyermeknek számít42a) a hivatásos nevelőszülői családban alapfelszerelést nyújt és megtéríti az egészségi állapotával, életkorával, speciális szükségleteivel, sporttevékenységével kapcsolatos további költségeket. A gondoskodás feltételei, főként a 33. § 9. bek. f) pontja, a 47. § 7. bek. és a 49. § 6. bek. szerinti eljárások biztosításának módja a munkáltató és munkavállaló által megkötött szerződés részét képezi.

53. §
(1) Az intézeti gondoskodás, az azonnali intézkedés és nevelési intézkedés az 52. § 1. bek. a) pontja értelmében elsősorban olyan gyermeknél alkalmazandó, aki
a) átmenetileg, a gyermek körülményeinek rendezéséhez szükséges időre kivételre került a szülői gondoskodásból, vagy gyermekotthonba került az 51. § 2. bek. szerint,
b) szakdiagnosztika eredményei alapján gyógyító-nevelő gondoskodásra szorul, vagy külön jogszabály22a) szerinti nyilatkozat alapján különleges törődést igényel egészségi állapota miatt,
c) fokozott törődést igényel szakdiagnosztikai vélemény alapján viselkedészavarok miatt,
d) fokozott törődést igényel szakdiagnosztikai vélemény alapján drogfüggőség vagy más függőség miatt,
e) fokozott törődést igényel szakdiagnosztikai vélemény alapján, mert kínzás, szexuális visszaélés áldozata lett, vagy olyan bűncselekmény áldozata, mely veszélyezteti kedvező lelki fejlődését, testi fejlődését és szociális fejlődését, vagy megalapozott gyanú áll fenn, hogy ilyen bűncselekményt követtek el vele szemben.
(2) A gyermekotthon köteles a gyermekotthonban úgy megteremteni a feltételeket, hogy minden három éven aluli gyermek, aki felvételre került, legkésőbb négyhetes diagnosztikai ellátást követően hivatásos nevelőszülői családba kerüljön; ez nem érvényes annak a gyermeknek az esetében, aki egészségi állapota miatt különleges törődést igényel speciális csoportban a 4. bekezdés c) pontjának ötödik alpontja szerint, a 4. bekezdés e) pontjában taglalt gyermek esetében, vagy ha ez a gyermek érdekeit szolgálja a testvérkapcsolatok megőrzése végett.
(3) Ha a gyermek gyermekotthonból áthelyezésre kerül hivatásos nevelőszülői családba vagy más, a bírósági döntés végrehajtására szolgáló intézetbe, a gyermekotthon megteremti annak a feltételeit, hogy a gyermek megismerkedhessen a nevelőszülőkkel és elősegíti a nevelői kapcsolatfelvételt a gyermek és a nevelőszülők között.
(4) Az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést az 52. § 1. bek. b) pontja értelmében végrehajthatják
a) különálló diagnosztikai csoportban a szakdiagnózis felállításához feltétlenül szükséges ideig, legfeljebb azonban tizenkét hétig; ez nem érvényes, ha a nevelési intézkedés időtartamát a bíróság meghatározta,
b) önálló csoportban,
c) speciális önálló csoportban azon esetben, ha ez nem hajtható végre az a) vagy b) pont szerint, mégpedig
1. viselkedészavaros gyermekek esetében, akik szakdiagnosztika alapján igényelnek törődést,
2. drogfüggő vagy más függőségekben szenvedő gyermekek esetében az egészségügyi szolgáltató ajánlásában megjelölt gyógykezelés végéig,
3. a kínzás, szexuális visszaélés miatt fokozott törődést igénylő gyermekek esetében, vagy olyan gyermek esetében, aki bűncselekmény áldozata, mely veszélyezteti kedvező lelki fejlődését, testi fejlődését és szociális fejlődését,
4. a kísérő nélküli kiskorúak esetében, akik fokozott törődést igényelnek nyelvi, kulturális és felekezeti másságuk miatt,
5. külön jogszabályban22a) szabályozottak szerinti nyilatkozat szerint lelki zavarban szenvedő, mentálisan sérült, testileg sérült, érzelemzavaros, kombinált fejlődési zavarokban szenvedő gyermekek esetében, és olyan gyermekek esetében, akinek egészségi állapota kizárólag bentlakásos formában nyújtott gondoskodást tesz lehetővé külön jogszabályok22a) értelmében,
d) fiatal felnőttek önálló csoportja esetében,
e) kiskorú anyák és gyermekeik önálló csoportja esetében; a kiskorú anyákra és gyermekeikre az 57. § rendelkezései nem vonatkoznak.
(5) A hivatásos nevelőszülői családban a gyermekekről házaspárok gondoskodnak, akik a gyermekotthon alkalmazottai, vagy olyan természetes személy, aki a gyermekotthon alkalmazottja. Ha a törődést a gyermekotthon egyetlen alkalmazottja biztosítja, az ilyen személy házastársára a 39. § 4. bek. és 11. bek. b) pontja egyformán vonatkozik.
(6) Házastársak a gondoskodást hivatásos nevelőszülői családban, mely önálló házban vagy lakásban működik, amely a gyermekotthon különálló része, csak akkor biztosíthatják, ha mindketten a gyermekotthon alkalmazottai.
(7) Fiatal felnőtt az intézeti gondoskodás befejeződését követően a nagykorúság elérése után önálló csoportban, speciális önálló csoportban a 4. bek. c) pontjának első–harmadik, valamint ötödik alpontja szerint vagy hivatásos nevelőszülői családban akkor tartózkodhat, ha ezt kérvényezi, és ha ez lehetséges és célszerű. A fiatal felnőtt a tartózkodás feltételeiről írásban megállapodik a gyermekotthonnal. Az írásos megállapodásnak része az önállósulásra való felkészülés konkrét terve, melyet az 55. § 2. bek. értelmében dolgoznak ki a fiatal felnőttre szabva.
(8) Az önálló csoportban, speciális önálló csoportban vagy hivatásos nevelőszülői családban a meghatározott gyermeklétszám csak indokolt esetben és az alapító beleegyezésével léphető túl.
(9) Intézeti gondozást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban csak olyan természetes személy végezhet, aki teljesíti a szakképesítés feltételeit, hogy legalább teljeskörű középiskolai végzettséggel rendelkezik, a külön jogszabályban43) előírt speciális szakképesítési feltételeket, és legalább teljeskörű középiskolai végzettséggel rendelkezik, és elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való 40 órás felkészítőt, vagy legalább teljeskörű középiskolai végzettséggel rendelkezik és elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való 60 órás felkészítőt.
(10) Az 1. bekezdés d) pontjában taglalt gyermek esetében intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban csak olyan természetes személy végezhet, akinek mesterfokú felsőszintű végzettsége van és teljesíti a külön jogszabály szerinti43) különleges szakképzettségi feltételeket és elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodásra való legalább 40 órás felkészítőt.
(11) A hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való felkészítés lényege
a) az alapvető információnyújtás
1. a családpótló gondoskodásról,
2. a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről, valamint a gyermek szükségleteiről,
3. az intézeti gondozásban lévő gyermek jogairól,
b) a gyermekekkel és fiatal felnőttekkel való nevelőmunkában szükséges gyakorlati készségek begyakorlása,
c) a felkészítés írásos értékelése; az írásos értékelés tartalma elsősorban
1. a természetes személy törekvésének értékelése az a) pont szerint információk megszerzésére és az együttműködésének értékelése a b) pont szerinti gyakorlatokon a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészülésben,
2. a természetes személy hivatásos családpótló gondoskodás végzésére való motivációjának feltüntetése,
3. a következtetés feltüntetése, hogy a természetes személy elvégezte-e vagy nem végzete el a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítést.
(12) Intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban olyan természetes személy is végezhet, aki teljesíti a külön jogszabály szerinti43a) különleges szakképzettségi feltételeket, ha mesterfokú felsőszintű végzettsége van, amennyiben az 1. bek. c) és d) pontja szerinti gyermekről van szó, vagy a 93. § 9. bek. feltüntetett természetes személy, aki
a) gyermekekről gondoskodott vagy gyermekotthonban szociális munkát végzett megszakítás nélkül legalább három éven keresztül, és
b) elvégezte a 11. bekezdés a) pontja szerinti és b) pontja szerinti előkészítő egyes részeit legalább nyolc óra terjedelemben.
(13) A 12. bekezdés b) pontja szerinti felkészítést a területileg illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság végzi, vagy bármely más gyermekvédelmi és gyámhatóság természetes személy foglalkoztató a gyermekotthonnal megállapodva, vagy akkreditált jogalany végzi, akinek jogosultsága van hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésre a 11. bek. szerint, a természetes személyt foglalkoztató gyermekotthonnal megállapodva; az előkészítésre változatlan mértékben vonatkoznak az 53. § 11. bek. c) pontjának rendelkezései.

53.a §
(1) A gyermekotthonban intézeti nevelést, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hajtanak végre hivatásos nevelőszülői családban az 52. § 1. bek. a) pontja szerint és önálló csoportban az 53. § 4. bek. a), b), d) és e) pontja szerint, önálló családi házakban vagy önálló lakásokban, melyek társasházakban találhatók. A gyermekotthon egy családi házában vagy egy lakásában csak egy önálló csoport vagy egy diagnosztikai csoport létesíthető, és amennyiben a gyermekotthonban a gyermekek szükségleteinek megfelelő feltételek vannak rá, egy speciális önálló csoport is létrehozható.
(2) A gyermekközpontban intézeti nevelést, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hajtanak végre az 52. § 1. bekezdése szerint. A gyermekközpont elsősorban olyan gyermekek teremti meg a feltételeket, akiknek gondozása önálló diagnosztikai csoportban vagy speciális önálló csoportban történő ellátást igényel, amennyiben az nem valósítható meg az 1. bekezdés szerint.

54. §
(1) Az 53. § a) pontja szerinti diagnosztikai csoportokat az alkalmas módon és a célnak megfelelően hozzák létre
a) a gyermek hivatásos nevelőszülői családba, önálló csoportba, speciális csoportba való besorolása,
b) a gyermek más intézetbe történő áthelyezésének javaslása érdekében.
(2) A gyermek gondozását egy-egy önálló diagnosztikai csoportban diagnosztikai tevékenységre képzett szakalkalmazottak és a gyermekotthon más alkalmazottai biztosítják. A diagnosztikai tevékenységre képzett szakalkalmazottak megválasztása során figyelembe kell venni a diagnosztikai tevékenység végzéséhez szükséges szakirányokat.
(3) Az önálló diagnosztikai csoport elsősorban
a) szakszerű diagnosztikát végez,
b) diagnosztikai jelentést dolgoz ki a gyermekről azon célból, hogy az önálló diagnosztikai csoportban töltött időt követően egyéni fejlesztési tervet készíthessenek a gyermek számára.
(4) Ha a szakszerű diagnózis megállapítására vagy a szakszerű diagnosztika elvégzésére diagnosztikai tevékenységet kell biztosítani, melyet a gyermekotthon önálló diagnosztikai csoportjának szakalkalmazottai nem tudnak elvégezni, más szakemberekkel is elvégeztethetők.
(5) A gyermek hivatásos nevelőszülői családban, önálló csoportban vagy speciális önálló csoportban való elhelyezésekor tiszteletben kell tartani a testvéri kötelékeket és a szülői kapcsolatokat.
(6) Ha a gyermeket hivatásos nevelőszülői családba, önálló csoportba vagy speciális önálló csoportba sorolják be, szakszerű diagnosztikát és diagnosztikai tevékenységeket a gyermekotthon szakalkalmazottai vagy más szakemberek végzik. A szakszerű diagnosztikára és diagnosztikai tevékenységek végzésére az 1–5. bekezdések rendelkezései egyaránt vonatkoznak.
(7) Ha a szakdiagnosztika eredményei vagy a szakdiagnosztika köztes eredményei azt mutatják, hogy a három éven aluli gyermeket speciális önálló csoportban kell elhelyezni az 53. § 4. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében, vagy hogy a gyermeket a lelki zavarral bíró gyermekek speciális csoportjában kell elhelyezni, vagy a gyermeknek különleges törődésre van szüksége kizárólag bentlakásos formában, a gyermekotthon felkéri a munka-, szociális és családügyi hivatalt, melynek körzetében a székhelye van, a külön jogszabály szerinti22a) különleges gondoskodás elbírálására.

55. §
(1) A gyermekotthon kidolgozza a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervét, melynek része elsősorban a gyermekkel végzett nevelő munka terve, a gyermekkel és családjával végzett szociális munka terve, melyet a községgel és a gyermekvédelmi és gyámhatósággal vagy az akkreditált jogalannyal együttműködve készít el. A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének, valamint a gyermek családjával végzett szociális munka tervének a 32. § 3. bek. szerint összhangban kell állnia és egymáshoz kell kapcsolódnia. A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének része a terv teljesítésének rendszeres időpontokban történő kiértékelése és annak módja. A gyermekkel végzett nevelési munkát legalább havonta egyszer értékelik. A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének teljesítését legalább félévente egyszer értékelik.
(2) A gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervének része a gyermek szükségleteinek és életkorának megfelelő önállóságra nevelésének terve is, melyet legkésőbb egy évvel a gyermek nagykorúságának elérése előtt foglal bele a gyermekotthon a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervébe.
(3) Az 59. § 1. bek. f) pontja szerinti intézeti gondoskodás befejeztével a gyermekotthon a fiatal felnőtt bevonásával kidolgozza annak önállósulási tervét, melynek részét képezi a lakhatás biztosításának feltételezett módja is. A fiatal felnőttel együtt kidolgozott önállósodási tervezetben feltüntetik távozásakor feltüntetik a fiatal felnőtt javaslatait a 69. § 2. bek. első mondata szerint.
(4) Az önállósulást előkészítő, 2. és 3. bekezdésben taglalt terv tartalmazza a község által a fiatal felnőttnek a 75. § 1. bek. e) pontjának negyedik alpontja szerint nyújtható segítség lehetőségeit az intézeti gondoskodást követően.

56. §
(1) A gyermekotthon megteremti a gyermek és szülei találkozásának feltételeit. A gyermeknek és szüleinek a gyermekotthon, a gyermekvédelmi és gyámhatóság és a község segítséget nyújt a találkozási folyamat megkönnyítésében, kölcsönös kapcsolataik fejlesztésében és a gyermek családi viszonyainak rendezésében.
(2) A gyermekotthon megállapodik a szülőkkel és a véleményét megfogalmazni képes gyermekkel a találkozók helyéről, idejéről, időtartamáról és módjáról, a gyermek szükségleteinek és a szülők képességeinek és lehetőségeinek szem előtt tartásával.
(3) Ha a gyermek érdekei elengedhetetlenné teszik, a gyermekotthon meghatározhatja, hogy a szülő a gyermekkel
a) csak a gyermekotthon gyermek számára ismert alkalmazottja jelenlétében,
b) csak a gyermekotthonban, az e célnak megfelelően létrehozott helyen,
c) a gyermekotthonban, az annak székhelyét jelentő község területén,
d) más megfelelő vagy a szülő-gyermek találkozók céljából létrehozott helyen találkozhat.
(4) A gyermek és szülei kapcsolatának rendezése érdekében a gyermekotthon feltételeket teremt a szülők gyermekotthoni tartózkodásához. A gyermekotthon írásban megállapodik a szülőkkel gyermekotthoni tartózkodásuk feltételeiről.
(5) Ha az célszerű és jó, a gyermekotthon a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervével összhangban lehetővé teheti a gyermek tartózkodását a szüleinél.
(6) A gyermekotthon legalább három nappal a gyermek szüleihez való távozása előtt jelenti a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a szülőknél való tartózkodás időpontját, helyszínét és időtartamát, hogy a gyermekvédelmi és gyámhatóság friss információkat adhasson a gyermekotthonnak a családi környezetről, amennyiben az a gyermek érdekében szükséges.
(7) A gyermek csak a gyermekotthon beleegyezésével tartózkodhat a gyermekotthonon kívül, erről személyes nyilvántartás készül, melyben feltüntetik a gyermek gyermekotthonból való távozásának és visszatérésének időpontját , a gyermeket átvevő természetes személy személyi adatait, mégpedig az utónevét és családi nevét, lakcímét, születésének dátumát és a gyermekkel való tartózkodásának helyét. A gyermekotthon figyelemmel kíséri a gyermekotthonon kívüli tartózkodás gyermek testi, lelki és szociális fejlődésére gyakorolt hatását.
(8) A gyermeknek joga van találkozni a nagyszüleivel, a testvéreivel és azokkal a természetes személyekkel, akik hozzá közelállnak. Az 1–7. bekezdés rendelkezései ez esetben is érvényben maradnak. Ha az első mondat szerinti természetes személy szeretné, hogy a gyermek ismétlődően, rövidtávúan a gyermekotthon kívül tartózkodjon a 7. bek. szerint, a természetes személy köteles elvégezni az informatív tanácsadást legalább három óra időtartamban. Az informatív tanácsadás fő célja a tájékoztatás a családpótló gondoskodásról és a gyermek jogairól. Az informatív tanácsadást a gyermekotthon, az érintett személy szokásos lakhelyének gyermekvédelmi és gyámhatósága vagy akkreditált jogalany végzi, melynek jogosultsága van hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésre az 53. § 11. bekezdése értelmében. Az informatív tanácsadás elvégzéséről írásos feljegyzés készül, mely a gyermek gyermekotthon által vezetett aktájának része. A gyermekvédelmi és gyámhatósága és az akkreditált jogalany a második mondat szerinti informatív tanácsadást a gyermekotthonnal megállapodva végzik.
(9) A gyermekotthon a gyermekvédelmi és gyámhatósággal és a községgel megállapodva kezdeményezheti a bíróságon az intézeti gondoskodás megszüntetését.
(10) Ha a fiatal felnőtt hivatására készül, a gyermekotthon biztosítja számára az étkezést a napi étkezési egység összege meghatározott részének kifizetésével azon időszak étkezési egységének megfelelően, amikor a gyermekotthonon kívül tartózkodik.
(11) A gyermekotthon folyamatosan vizsgálja, hogy a gyermeknél teljesültek-e a külön jogszabály szerinti44) örökbefogadás feltételei, és haladéktalanul, legkésőbb a teljesülésüket követő első munkanapon értesíti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságot erről a tényről.
(12) A gyermekotthon megteremti a feltételeket a kísérő nélküli kiskorú és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa Hivatala képviselőjének és a Nemzetközi Migrációs Szervezet képviselőjének találkozójához a különleges jogszabály szerinti27) eljárás céljából, valamint jogi tanácsadás biztosítása céljából a 29. § 4. bek. a) pontja értelmében. Az 1–8., 10. és 11. bekezdés rendelkezései a kísérő nélküli kiskorúakra arányos mértékben vonatkoznak.

57. §
(1) A gyermekotthon megteremtheti a feltételeket a terhes nő tartózkodásához terhessége hatodik hónapjának kezdetétől, valamint a nő szülését követően neki és gyermekének, legfeljebb a gyermek tizenkét hónapos koráig. A szükséges intézkedések meghozatala céljából a gyermekotthon együttműködik a gyermekvédelmi és gyámhatósággal.
(2) A gyermekotthon az 1. bekezdés szerinti a terhes nőnek, a gyermek anyjának és gyermekének lakást, étkezést és kiszolgáló tevékenységeket biztosít; a gondoskodás és tartózkodás nyújtásának feltételeiről a gyermekotthon írásos megállapodást köt.
(3) A gyermekotthon megteremtheti a feltételeket a gyermekotthonban az 51. § 1. bek. szerint elhelyezett gyermekkel, szüleivel és a vele rokoni viszonyban álló személyekkel végzendő szakszerű munkamódszerekhez, melyek megkövetelik a szülők és a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyek ideiglenes, vagy rövid távú, ismétlődő gyermekotthoni tartózkodását. Ha a családdal végzett szakmunka részeként családdal végzett szociális munka is megvalósul, a természetes személynek, aki azt végzi, mesterfokú felsőszintű végzettséggel kell rendelkeznie szociális munka szakirányon vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott okirattal kell rendelkeznie ilyen felsőfokú végzettségről.
(4) Ha a gyermekotthon megteremti a feltételeket a 3. bekezdés szerint szakszerű munkamódszerek végzéséhez, a szülőknek vagy a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyeknek a lakhatást és ételkészítési lehetőséget nyújt. A lakhatás és tartózkodás nyújtásának feltételeiről a gyermekotthon írásos megállapodást köt ezekkel a természetes személyekkel. Ha a szülők vagy a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyek tartózkodása idején a gyermek ezekkel a személyekkel együtt van elhelyezve, a gyermekotthon a gyermek étkeztetésére hozzájárulást nyújt a 64. § szerint.
(5) A gyermekotthon megteremtheti a feltételeket a nagykorú természetes személy tartózkodásának meghosszabbításához, ha róla a gyermekotthonban gondoskodtak, a 25. életéve betöltéséig a 49. § 3. bek. értelmében, amennyiben ez a személy folyamatosan a hivatására való felkészüléssel kapcsolatos tanulmányokat végez. Az első mondat szerinti tartózkodás ideje nem lehet több 24 hónapnál. A hivatásra való felkészüléssel kapcsolatos folyamatos tanulmányokat más jogszabály szerint42a) bírálják el.
(6) A tartózkodás meghosszabbításának feltételeit és a tartózkodási térítési díj összegének nagyságát a gyermekotthon és az 5. bekezdés szerinti nagykorú természetes személy írásos szerződésben rögzíti. A térítési díj nagyságára a 61. § 6. bekezdése és 7. bekezdésének első és harmadik mondati egyaránt vonatkozik.

58. §
(1) Ha a gyermek engedély nélkül elhagyja a gyermekotthont, a gyermekotthon köteles ezt a tényt azonnali hatállyal jelenteni a legközelebbi rendőrségi alakulatnak, a gyermek szüleinek, a bíróságnak, mely az intézeti gondoskodást, az azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelte, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak; ha a gyermek menedékkérő, a gyermekotthon köteles e tényt jelenteni a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának is.
(2) Ha a gyermekotthon lehetővé tette a gyermeknek a gyermekotthonon kívüli tartózkodást és a gyermek a megadott időpontig a gyermekotthonba nem tért vissza, a gyermekotthon köteles azonnal, legkésőbb a 24 órán belül felszólítani a gyermek szülőjét vagy a 56. § 8. bek. szerinti személyt, hogy biztosítsa a gyermek visszatérését a gyermekotthonba 24 órán belül. Ha a gyermek a megadott időben nem tér vissza a gyermekotthonba, a gyermekotthon az 1. bekezdés szerint jár el.

59. §
(1) Az intézeti gondoskodás, az azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés befejeződik, ha
a) a bíróság jogerős végzéssel megszünteti az intézeti gondoskodást,
b) letelik az azonnali intézkedés időszaka,
c) letelik az időtartam, melyre a nevelési intézkedést elrendelték,
d) az illetékes hatóság jogerősen dönt a gyermek ideiglenes elhelyezéséről annál a természetes személynél, aki nevelőszülő akar lenni, vagy a bíróság jogerős végzésével, mellyel a gyermeket a leendő örökbefogadók gondjaira bízza,
e) a bíróság jogerős végzésével a gyermeket családpótló gondoskodásra konkrét személyre vagy nevelőszülők gondoskodására bízza, vagy a gyermek jogerősen örökbefogadásra kerül,
f) nagykorúvá válik.
(2) Ha a gyermekotthonban kísérő nélküli kiskorút helyeztek el, a bírósági határozat végrehajtása megszűnik akkor is, ha
a) biztosítják a kísérő nélküli kiskorú és szülei, vagy a róla személyesen gondoskodó személy egyesítését,
b) biztosítják a kísérő nélküli kiskorú visszatérését a kibocsátó országba,
c) a gyermek nagykorúvá válik.
(3) A gyermeket az 1. bekezdés a)–e) pontja szerinti gyermekotthoni intézeti nevelést, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést követő távozáskor gyermekotthon csak a szülőnek vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személynek adható ki.
(4) A gyermekotthon a fiatal felnőtt beleegyezésével fenntartja vele a kapcsolatot a gyermekotthonból való távozását követően is és tanácsokkal segíti az önállósulását.
(5) Az egészségkárosult fiatal felnőttnek, aki egészségi állapota miatt önálló életvitelre nem képes, az intézetből a nagykorúság elérését követő távozásakor a gyermekotthon a községgel és megyével, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatósággal vagy akkreditált jogalannyal együttműködve védett lakhatást vagy más, külön jogszabály szerint32) alapított intézeti elhelyezést biztosít, mely olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek megfelelnek a szükségleteinek, amennyiben ilyen szolgáltatásokra rászorul.
(6) Ha a gyermekotthonban bírósági határozat alapján elhelyezett kísérő nélküli kiskorút érintő döntés végrehajtása a nagykorúság elérésével szűnik meg,
a) a fiatal felnőttre nem vonatkoznak a jelen törvény gyermekotthonban élő fiatal felnőtteket érintő rendelkezései, amennyiben a Szlovák Köztársaságban megtűrt tartózkodási státusa van egyéb okból, mint abból, hogy a magánéletének és családi életének tiszteletben tartása ezt megköveteli és a gyermekotthonban elhelyezésre került a fiatal felnőtt testvére is, vagy ha emberkereskedelem áldozata, ha a b) pont másként nem rendelkezik,
b) a fiatal felnőttekre vonatkozó rendelkezések erre a fiatal felnőttre is vonatkoznak
1. menedékkérelme elbírálásának időszakában,
2. megtűrt tartózkodási státus iránti kérelmének elbírálása időszakában, vagy
3. az emberkereskedelemmel összefüggő bűncselekmény feltárása során a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok döntéshozatalára megszabott határidőben.

60. §
(1) A gyermekotthon írásos dokumentációt (aktát) vezet a gyermekről, mely tartalmazza
a) a bíróság határozatát az intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés elrendeléséről,
b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
c) bizonyítványait,
d) a szociális jelentést a gyermekről,
e) a diagnosztikai jelentést a gyermekről,
f) a gyermek egészségi állapotáról szóló jelentést,
g) a gyermek életét felölelő fotódokumentációt,
h) a gyermek életének fontos eseményeiről készült kép- és hangfelvételeket,
i) egyéb, az intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés céljai teljesítésének szempontjából fontos információkat,
j) a feljegyzéséket a gyermek lelki, testi és szociális fejlődéséről,
k) a feljegyzéseket a szülők látogatásairól és egyéb látogatásokról,
l) a gyermek egyéni személyiségfejlesztési tervét.
(2) A gyermek aktájának 1. bek. a)–l) pontjai szerinti részeit folyamatosan frissítik.
(3) A gyermekotthon a kísérő nélküli kiskorúról aktát vezet az 1. bekezdés a), d) és i)–l) pontjai értelmében.

61. §
(1) A 47. § 3. bek. d) pont második alpontja értelmében az elrendelt intézeti gondoskodás során a gyermeknek nyújtott törődésért térítési díjat határoznak meg. Az intézeti gondoskodás térítési díját a szülő fizeti a bíróság által megszabott tartásdíjból. Ha a bíróság által kiszabott tartásdíj összege nagyobb, mint az intézeti gondoskodás meghatározott térítési díja, a különbözet a gyermeket illeti meg megtakarítás létrehozásával, melyet a gyermek számára nyitott önálló személyi számlán vagy betétkönyvön helyeznek el. Ha a bíróság által kiszabott tartásdíj összege kisebb, mint az intézeti gondoskodás meghatározott térítési díja, a különbözet kifizetésére a szülőket nem kötelezik.
(2) Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap mindkét elhalt szülője után, a szolgáltatásnyújtás térítési díja az árvasági járadékok összege, legfeljebb a minimális tartásdíj44a) összege. Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap egyik elhalt szülője után, a másik elhalt szülő után pedig nem keletkezett jogcíme árvajáradékra vagy szolgálati árvajáradékra, a szolgáltatásnyújtás térítési díja az árvasági vagy szolgálati árvajáradék összege, legfeljebb a minimális tartásdíj44a) összege. Ha a gyermek árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap egyik elhalt szülője után, a szolgáltatásnyújtás térítési díja a bíróság által a másik szülőre kiszabott tartásdíj; az 1. bekezdés rendelkezései érvényesülnek.
(3) Ha a gyermek árvasági járadékának összege nagyobb, mint az intézeti gondoskodás meghatározott térítési díja, az árvajáradék és a térítési díj közti különbözet a gyermeket illeti meg megtakarítás létrehozásával, melyet a gyermek számára nyitott önálló személyi számlán vagy betétkönyvön helyeznek el.
(4) A gyermeknek a szülő, a gyermekotthon törvényes képviselője, vagyonkezelő gondnoka vagy gyámja nyit személyi számlát vagy betétkönyvet, A gyermek számláján lévő eszközöknek a kezeléséhez bírósági beleegyezés szükséges.
(5) A gyermekotthonban, mely az 56. § 4. bek. és 57. §-a szerint teremtette meg a feltételeket, térítés fejében nyújtanak gondoskodást a 47. § 3. bek. d) pontjának második alpontja szerint.
(6) A fiatal felnőtt, aki gondoskodást kérvényezett, a 47. § 3. bek. d) pontjának első és második alpontja szerint fizet térítést; önkéntes katonai felkészülés, rendszeres gyakorlat vagy a Szlovák Köztársaság hadseregében teljesített szolgálat idejére a fiatal felnőttre térítési díjat nem szabnak ki.
(7) A fiatal felnőtt gyermekotthoni lakhatásért legfeljebb a külön jogszabály szerinti42) létminimum összegének 30%-át fizeti. Ha a fiatal felnőtt árvasági járadékot vagy szolgálati árvajáradékot kap, a térítési díjára a 2. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. Ha a fiatal felnőtt szociális segélyt kap külön jogszabály szerinti44b) pótlékkal, a 6. bekezdés szerint fizet térítési díjat, legfeljebb a segély nagyságának összegében.
(8) Ha a szülő tartási kötelessége a fiatal felnőttel szemben fennáll, az 1. bekezdés rendelkezései is érvényesek.
(9) A be nem fizetett térítési díj vagy annak része állami követelés, amennyiben a gyermekotthoni gondoskodást a gyermekvédelmi és gyámhatóság által létesített intézmény nyújtja. Az első mondat szerinti állami követelésre nem vonatkozik a nyilvánosságra hozatali kötelesség a Lejárt Állami Követelések Központi Nyilvántartójában.44ba)

62. §
Krízisközpont
(1) A krízisközpont a jelen törvény értelmében biztosítja
a) a jelen törvénybe foglalt intézkedések végrehajtását a gyermek törvényes képviselőjével vagy a nagykorú személlyel kötött megállapodás alapján, ha a gyermek, a család vagy a nagykorú természetes személy válságos élethelyzetbe kerül,
b) a bíróság külön jogszabály szerinti41) nevelési intézkedést elrendelő határozatának végrehajtását,
c) a bíróság külön jogszabály szerinti30) azonnali intézkedést elrendelő határozatának végrehajtását,
d) nevelési intézkedés végrehajtását a 12–15. § szerint.
(2) A krízisközpont tevékenységét a 47. § 4. bek. c) pontja szerint végzi, ha 1. bek. b) és c) pontja szerinti bírósági határozat végrehajtását biztosítja; a gyermek felvételére sürgős esetekben az 51. § 2. bekezdése vonatkozik.
(3) A krízisközpont az azonnali intézkedést hivatásos nevelőszülői családban is végrehajthatja. A hivatásos nevelőszülői család a gyermeknek a saját természetes családi környezetében nyújt gondoskodást. A krízisközpont alkalmazottai, aki hivatásos nevelőszülői családban gondoskodnak a gyermekről, kötelesek megfelelni az 53. § 9. és 10. bek. szerinti feltételeknek. A krízisközpont gyermeknek a saját természetes családi környezetében gondozást nyújtó alkalmazottjának házastársa köteles megfelelni az 39. § 4. bek. szerinti feltételeknek.
(4) A 47. § 4. bek. a) pontja szerinti intézkedés végrehajtásához nincs szükség a szülő, a gyermeket személyesen gondozó személy, vagy az őt ellátó intézet hozzájárulására.
(5) A krízisközpont a 47. § 3. bek. a) pontjának első–negyedik, hetedik és nyolcadik alpontjai szerint végzi tevékenységét, s ha bentlakásos formában dolgozik, a 47. § 3. bek. a) pontjának ötödik és hatodik alpontja, c) pontjának harmadik és negyedik, valamint d) pontjának első–harmadik alpontjai szerint is.
(6) A krízisközpont egyéni kríziskezelési tervet dolgoz ki, melynek részét képezik a gyermekkel, a fiatal felnőttel, a családdal és az érintett személyek közeli hozzátartozóival végzett munka módszerei. Az első mondat szerinti terv része az iskolával való együttműködés módja és a tankötelezettségét be nem fejezett gyermek törvényes képviselőjének rendszeres tájékoztatásának módja, ha a krízisközpont a munkáját a 47. § 4. bek. c) pontja szerint végzi. Az egyéni kríziskezelési terv teljesítését írásban értékelik. Ha gyermek kerül krízishelyzetbe, a krízisközpont az első mondat szerinti egyéni kríziskezelési terv teljesítését írásban értékeli a gyermekvédelmi és gyámhatóság közreműködésével.
(7) A krízisközpont írásban kidolgozza a krízisközpont programját, mely tartalmazza főként a célcsoportokat, a krízisközpont szakirányultságát, ha a krízisközpont bizonyos fajta krízishelyzetekben nyújtott segítségre szakosodott vagy bizonyos életkorú gyermekek csoportjára, a krízisközpontba való felvétel feltételeit, a krízisközpont munkamódszereit, eljárásait, szakképzettségi garanciáit, az ügyfelek jogait és kötelességeit, a későbbi szakmai tanácsadási kínálatot a válsághelyzetek áthidalásához, és a férőhelyek számát, ha a kríziskezelést bentlakásos formában végzi. A természetes személyek védelme és biztonsága érdekében a krízisközpont nem teszi közzé (nyilvánossá) a programját.
(8) Ha a krízisközpontban bírósági határozat kerül végrehajtásra az 1. bek. b) és c) pontja szerint, a krízisközpont írásos aktát vezet, mely tartalmazza a 30. § 2. és 4. bekezdése szerinti iratokat, és gondoskodást nyújt a 47. § 3. bek. d) pontjának negyedik alpontja szerint is. Ha a gyermek a krízisközpont engedélye nélkül a krízisközponton kívül tartózkodik, a krízisközpont az 58. § szerint jár el. Ha a gyermek a krízisközpont engedélyével a krízisközponton kívül tartózkodik, a krízisközpont az 56. § 6. és 7. bekezdése szerint jár el.
(9) Ha a krízisközpontban bírósági határozat kerül végrehajtásra az 1. bek. b) és c) pontja szerint, a krízisközpont a gyermeknek, aki rövid ideig a krízisközponton kívül tartózkodik a krízisközpont engedélyével szülei meglátogatása vagy a róla személyesen gondoskodó személy meglátogatása miatt, akik gondoskodásából a gyermeket bírósági határozattal kiemelték, egyéni kríziskezelési terve teljesítése érdekében étkezési támogatást nyújthat a napi étkezési egység azon része összegében, mely megfelel az időszaknak, amikor a gyermek a krízisközponton kívül tartózkodik.

63. §
Reszocializációs központ
(1) Reszocializációs központot a jelen törvény értelmében a gyermekek és nagykorú felnőtt személyek belső képességeinek mozgósítása céljából hoznak létre, hogy leküzdjék drogfüggőségük vagy egyéb függőségeik lelki, testi és szociális következményeit és hogy visszakerüljenek természetes életkörnyezetükbe.
(2) A reszocializációs központban
a) szakszerű segítséget kizárólag addiktológus44c) vagy pszichiáter44c) ajánlására nyújtanak, valamint az 5. bekezdés szerint reszocializációs programba történő felvétel követelményeinek teljesítése után
1. felnőtt természetes személynek,
2. gyermeknek a törvényes képviselőjével vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel, vagy a bírósági határozatot végrehajtó intézettel – ahol a gyermek elhelyezésre került intézeti elhelyezést elrendelő bírósági döntéssel – történt megállapodás alapján,
b) nevelési intézkedést41) elrendelő bírósági határozatot hajtanak végre,
c) azonnali intézkedést30) elrendelő bírósági határozatot hajtanak végre, amennyiben nevelési intézkedés41) elrendelésére javaslatot nyújtottak be.
(3) Ha a 2. bekezdés a) pontja első alpontja szerinti nagykorú természetes személy gyermek szülője, a reszocializációs központ feltételt teremthet a gyermek ezen szülővel való tartózkodására.
(4) A reszocializációs központ tevékenységét a 47. § 3. bek. a) pontja első, negyedik, nyolcadik, tizedik, tizenkettedik és tizenharmadik alpontja, a b) pont második–negyedik alpontja, a c) pont első és második alpontja értelmében végzi.
(5) A 47. § 3. bek. a) pont tizedik alpontja szerinti reszocializációs program mindenképpen tartalmazza a célcsoportokat, a létszámkapacitást, a felvételi feltételeket, a reszocializációs program időtartamát, munkamódszereit, munkafolyamatait, szakmai biztosítását, a 2. bekezdésben taglalt személyek jogait és kötelességeit, valamint a tartózkodás utáni szakszerű segítség kínálatát. A reszocializációs program írásban kerül kidolgozásra és nyilvánosan elérhető.
(6) Étkezésnyújtásnak számít a reszocializációs központban a munkaterápia keretében folyó ételkészítés is.
(7) A reszocializációs központ a 2. bekezdésben taglalt személyekkel közösen egyéni reszocializációs tervet dolgoz ki, melynek része a gyermek vagy felnőtt személy adaptációs időszakának meghatározása, a családdal és a közeli hozzátartozókkal végzett munka módszere, az iskolával való együttműködés és a gyermek törvényes képviselőjének rendszeres tájékoztatási módja, ha tankötelezettségét be nem fejezett gyermeknek nyújtanak szakszerű segítséget. Az egyéni reszocializációs folyamat részleteit a reszocializációs központ feljegyzi és értékeli legalább havonta egyszer a gyermek vagy a nagykorú személy bevonásával, és háromhavonta egyszer a 90. § 4. bek. szerint illetékes gyermekvédelmi és gyámhatósággal és a 2. bek. a) pontja második alpontja szerinti bírósági határozatot végrehajtó intézettel.
(8) A reszocializációs központban a drogfüggők vagy más függőségben szenvedők reszocializálása rendszerint nyolchónapos bentlakásos formában történik.
(9) A reszocializációs központ a 4. bekezdésben taglalt tevékenységek mellett
a) végez tevékenységeket a 47. § 3. bek. a) pontjának hatodik alpontja szerint, ha tankötelezettségét be nem fejezett gyermeknek nyújt szakszerű segítséget,
b) végez tevékenységeket a 47. § 3. bek. a) pontjának hetedik alpontja szerint, ha gyermeknek nyújt szakszerű segítséget,
c) írásos akták vezet a 30. § 2. és 4. bekezdése szerint és az 58. § szerint jár el, ha a 2. bek. b) és c) pontja szerinti bírósági határozatot hajt végre vagy szakszerű segítséget nyújt 2. bek. a) pontjának második alpontja szerint intézettel kötött kölcsönös megállapodás alapján.
(10) Ha az 1. bekezdés szerinti gyermek vagy a felnőtt személy humán immunhiányt okozó vírussal fertőzött vagy humán immunhiányt okozó vírus kiváltotta betegségben szenved, a reszocializációs központ a kezelőorvossal megállapodást köt komplex egészségügyi ellátásának biztosításáról.


ÖTÖDIK RÉSZ
A gyermekvédelem és gyámság pénzügyi jellegű intézkedései

A gyermek családi viszonyainak rendezését támogató hozzájárulások

64. §
(1) Annak érdekében, hogy a gyermek és szülei vagy a róla személyesen gondoskodó személy, akinek gondoskodásából a bíróság határozattal kiemelte és gyermekotthonban helyezte el, a kapcsolatukat rendezhessék és fenntarthassák, valamint a családi viszonyok rendezésének támogatására
a) a község útiköltség-támogatást nyújthat,
b) a gyermekotthon étkeztetési támogatást nyújthat.
(2) A gyermek szüleinek vagy annak a személynek, aki róla személyesen gondoskodik és akik külön jogszabály szerint45) a község lakosai, a község támogatást nyújthat abba a gyermekotthonba való elutazáshoz, ahol a gyermek elhelyezésre került. Ha a község az első mondat szerint támogatást folyósít, a támogatás folyósításának feltételeit, formáját és részleteit általános érvényű helyi rendeletben szabályozza. A tájékoztatást az utazási támogatás célszerűségéről a község a gyermek 55. § szerinti egyéni személyiségfejlesztési tervéből kapja meg.
(3) A gyermeknek, aki a gyermekotthon engedélyével a gyermekotthonon kívül tartózkodik szülei meglátogatása vagy a róla személyesen gondoskodó személy vagy az 56. § 8. bek. szerinti személy meglátogatása céljából, a gyermekotthon támogatást folyósít a napi étkezési hozzájárulás összegének azon része mértékében, mely a gyermekotthonon kívüli tartózkodás időszakának megfelel.
(4) A 3. bekezdés szerinti étkeztetési hozzájárulás a gyermekotthon folyósítja, ha a szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy őszinte érdeklődést mutat a gyermekkel való kapcsolat rendezésére és fenntartására, és kellő igyekezet fejt ki családi viszonyai, lakásviszonyai és szociális körülményei rendezésére annak érdekében, hogy a gyermekről személyesen gondoskodhasson.
(5) A 4. bekezdésben taglalt szülő vagy gyermekről személyesen gondoskodó személy érdeklődését közösen bírálja el a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a község, melynek területén a 3. bekezdés szerint a gyermekotthon engedélyével a gyermek tartózkodik, és a gyermekotthon , ahol elhelyezésre került. A szülő vagy a gyermekről személyesen gondoskodó személy érdeklődésének elbírálására a gyermekvédelmi és gyámhatóság akkreditált jogalanyt is meghívhat, amennyiben az a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel dolgozik.
(6) A szülőknek, a gyermekről személyesen gondoskodó személynek vagy az 56. §. bek. szerinti személyeknek az 1. bekezdés szerint nyújtott támogatások célszerűségét a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a község és a gyermekotthon, ahol a gyermek elhelyezésre került, közösen bírálja el. Az első mondat szerinti támogatások célszerűségének elbírálására a gyermekvédelmi és gyámhatóság akkreditált jogalanyt is meghívhat, amennyiben az a gyermek szüleivel vagy a róla személyesen gondoskodó személlyel dolgozik.
(7) Ha a gyermekotthon megállapítja, hogy az étkezésre nyújtott hozzájárulást nem a megadott célra használják fel, dönthet úgy, hogy a továbbiakban már nem folyósítja.

65. §
(1) Ha a szülő vagy gyermekről személyesen gondoskodó személy azon község lakosa, ahol a gyermek szokásos lakhelye van, és gyermek az intézeti gondoskodást elrendelő bírósági határozaton alapuló gyermekotthoni elhelyezését megelőzően bizonyíthatóan legalább egy éven át a községben tartózkodott, a község pénzforrásokat különít el költségvetéséből a gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására, beleértve a gyermek lakásviszonyait és szociális viszonyait is.
(2) Ha nem lehetséges vagy nem célravezető az 1. bekezdés szerinti természetes személyek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására pénzt fordítani, a község az elkülönített pénzeszközöket olyan természetes személy felkutatására fordíthatja, akinek a gyermek személyes gondjaira bízható, és családpótló környezet kialakításának támogatására fordíthatja azt.
(3) A gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására fordított minimális havi összeg legalább a 89. § 3. bek. szerint meghatározott összeg 10%-ának egytizenkettede minden megkezdett naptári hónap után, melyben a gyermeknek gyermekotthoni ellátást nyújtottak.
(4) A gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására összességégében elkülönített összeg felhasználási módját a község általános érvényű helyi rendeletben szabályozza.
(5) A 3. bekezdés szerint meghatározott, a gyermek családi viszonyainak rendezésére és helyreállítására fordított minimális havi összeget a község a gyermeknek jövendő önállósodása megkönnyítésére (a továbbiakban csak „megtakarítás képzésére”) folyósítja, amennyiben a gyermekotthoni elhelyezését követően egy éven belül nem rendeződtek a családi viszonyai vagy nem újultak meg a családi kapcsolatai és a község
a) nem teljesítette 1. bekezdés szerinti kötelességét vagy nem használta fel a pénzeszközöket a 2. bekezdés értelmében, és
b) bizonyíthatóan legalább egy éven át a gyermek a gyermekotthoni elhelyezését megelőzően nem tette meg az 1. bekezdés szerinti természetes személyek érdekében a 10. § 1. bek. a) és c) pontja vagy a 11. § 1. bek. taglalta intézkedések valamelyikét a gyermek vagy családja nevelési vagy családi problémái súlyosságának megfelelően.
(6) Az 1. bekezdés szerinti kötelességek teljesítését vagy az elkülönített pénzeszközök 2. bekezdés szerinti felhasználását, valamint az 5. bekezdés b) pontja szerinti feltételek teljesítését a község a gyermek gyermekotthon által, a 75. § 1. bek. k) pontja szerint vezetett egyéni személyiségfejlesztési tervébe tett bejegyzéssel bizonyítja. E tény kiértékelésének folyománya a gyermek aktájának részét képezi.
(7) A 6. bekezdés szerinti kötelesség teljesítésének elbírálásakor az 5. bek. b) pontja szerinti feltétel teljesültnek számít, ha
a) az 1. bekezdés szerinti természetes személyek bizonyíthatóan elutasították a község által felkínált segítséget egy éven át a gyermek a gyermekotthoni elhelyezését megelőzően, vagy
b) a községnek a gyermek és családja gyermekvédelmi és gyámhatóság által vezetett aktája szerint, bizonyíthatóan nem volt tudomása arról, hogy szükséges a 10. § 1. bek. a) és c) vagy a 11. § 1. bek. szerinti intézkedések valamelyikének végrehajtása a gyermek és családja érdekében legalább egy évvel a gyermek azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozattal30) történt gyermekotthoni elhelyezését megelőzően.
(8) A község az intézeti gondoskodás ideje alatt havonta utalja el megtakarítás képzését célzó támogatását a gyermek személyi számlájára vagy betétkönyvére, melyet a gyermekotthon vagy a vagyonkezelő gyám45a) nyitott meg a számára, egészen az intézeti gondoskodás jogerős bírói döntéssel való megszüntetéséig vagy az intézeti gondoskodásnak a gyermek nagykorúságával való befejeztéig, vagy a gyermek családpótló környezetbe történő áthelyezéséig.4) A gyermek személyi számláján vagy betétkönyvén lévő pénzeszközök kezeléséhez bírósági hozzájárulás szükséges. A minimális havi megtakarítási támogatás összegének meghatározására a 3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. A község a megtakarítás képzését célzó támogatást attól a naptári hónaptól kezdődően utalja át, amelyben a gyermekotthon, ahol a gyermek elhelyezésre került, bejelenti, hogy a gyermeknek személyi számlát vagy takarékbetétkönyvet nyitott.
(9) Az 1. bekezdés szerinti határidő múlásának kezdete szempontjából a gyermek intézeti elhelyezése napjának számít a gyermek gyermekotthonba való belépésének napja.
(10) Az 1. bekezdés szerinti határidő múlásának kezdete szempontjából a gyermek intézeti belépése napjának számít
a) az azonnali intézkedést elrendelő bírósági határozat30) szerinti belépés, ha a bíróság intézeti gondoskodást rendelt el a gyermeknek és egyidejűleg kijelölte a gyermekotthont, ahol a gyermeket el kell helyezni,
b) a nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozat10) szerinti belépés, ha a bíróság a nevelési intézkedés hatékonyságát kiértékelve úgy döntött, hogy intézeti gondoskodást rendel el és egyidejűleg kijelölte a gyermekotthont, ahol a gyermeket el kell helyezni.

Az intézetben végrehajtott bírósági határozat céljai elérését és a fiatal felnőtt önállósodásának segítését célzó támogatások biztosítása

66. §
(1) A gyermeknek, akit gyermekotthonban vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában helyeztek el azonnali intézkedést vagy intézeti elhelyezést elrendelő bírósági döntéssel, zsebpénz és dologi ajándék/adomány jár.
(2) A dologi adomány és a zsebpénz annak a gyermeknek is jár, akit kríziskezelő központban helyeztek el azonnali intézkedést elrendelő bírósági döntéssel. A zsebpénz és dologi adományok folyósítására azon gyermek esetében, akit azonnali intézkedés alapján reszocializációs központban helyeztek el, a 67. és 68. § rendelkezései nem vonatkoznak.
(3) Zsebpénz jár annak a fiatal felnőttnek is, akiről gyermekotthonban gondoskodnak, ha a jövendő hivatására készül.
(4) Az 59. § 1. bek. f) pontja és 2. bek. c) pontja szerinti fiatal felnőttnek önállósodása megkönnyítését segítő támogatás jár; ez nem vonatkozik az 59. § 5. bek. szerinti fiatal felnőttre.

67. §
(1) A gyermek szociális fejlődésének irányítása céljából havi zsebpénzt kap a gyermek életkora szerint, legfeljebb a külön jogszabály szerinti létminimum42) összegének 50%-a összegében.
(2) A zsebpénz felhasználásáról a gyermek dönt; a gyermeknek meg kell kapnia az életkorát és észbeli fejlettségét szem előtt tartó szükséges segítséget.
(3) Amennyiben az helyes és célszerű, a gyermeknek folyósítható a havi zsebpénz részletekben is, vagy a gyermek beleegyezésével a zsebpénzét vagy annak egy részét időszakosan meg is őrizhetik.
(4) Kivételes esetben nevelési célzattal a gyermeknek nyújtható alacsonyabb összegű zsebpénzt, mint a meghatározott összeg. A különbséget a kifizetett és a gyermeknek az 1. bekezdés szerint járó összeg között a csökkentett összegű zsebpénz folyósítását követő hónapban fizetik ki.
(5) A gyermekotthon, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona és a krízisközpont a havi zsebpénz összegét úgy folyósítja, hogy csökkenti azt minden olyan napra átszámított összeggel, amikor a gyermek szándékosan és engedély nélkül a gyermekotthonon, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonán és a krízisközponton kívül tartózkodott az 58. § értelmében.
(6) A zsebpénz 3. vagy 4. bekezdés szerinti folyósításakor a gyermeknek az életkorához mért módon el kell magyarázni, miért kapja a zsebpénzt több részletben vagy kisebb összegben, és életkori-szellemi fejlettségi foka mértékében lehetővé kell tenni számára, hogy véleményt mondjon a zsebpénz ilyen folyósítási módjáról.
(7) A gyermekotthon, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthona és a krízisközpont köteles kiértékelni, hogy a 3. és 4. bekezdés szerint folyósított zsebpénz elérte-e a célját. Értékelését ismertetnie kell a gyermekkel.
(8) A gyermek beleegyezésével a zsebpénzből megtakarítás képezhető. A gyermek belegyezését a megtakarítás-képzésbe az életkorának és szellemi fejlettségének megfelelő módon kell megszerezni.

68. §
A gyermeknek és a fiatal felnőttnek élete jelentős eseményei alkalmával, így születés- és névnapján, a gyermek és fiatal felnőtt életében fontos vallási eseményekkor, iskolai sikerek, sportsikerek és a társadalmi élet más területein elért sikerek esetén tárgyi jutalom jár, a naptári év folyamán legfeljebb a külön jogszabály szerinti létminimum42) összegének nagyságában.

69. §
(1) Az intézeti gondoskodás nagykorúság elérését követő befejeződésekor a fiatal felnőttnek a gondoskodást nyújtó gyermekotthonból való távozáskor egyszeri támogatást nyújtanak önálló életének megkönnyítése céljából.
(2) A gyermekotthon az önálló életvitel megkönnyítését célzó támogatást pénzben nyújtja a fiatal felnőtt által javasolt módon. Ha az célszerű, a község 75. § 1. bek. e) pontja alapján megtett javaslatára a fiatal felnőtt lakhatásának (otthonteremtésének) bebiztosítására, lakberendezésére vagy más célokra is, melyek növelik a fiatal felnőtt önálló életviteli képességeit, a gyermekotthon dönthet a fiatal felnőtt önállósulását segítő támogatás dologi formában történő nyújtása vagy kombinált nyújtása mellett, vagy más módon nyújthatja a pénzügyi támogatást, mint azt a fiatal felnőtt javasolja. A dologi támogatást vagy a kombinált dologi-pénzbeli támogatást a fiatal felnőtt önálló életvitelének megkönnyítésére a gyermekotthon hatályos határozat alapján nyújtja.
(3) Az önálló életvitel megkönnyítését célzó támogatás a fiatal felnőttnek legfeljebb a külön jogszabály szerinti létminimum42) 15-szörös összegében folyósítják és legkorábban a fiatal felnőtt gyermekotthonból való távozásának napján fizetik ki.
(4) Az önálló életvitel megkönnyítését célzó támogatás a fiatal felnőttnek nem jár, ha a fiatal felnőttnek az intézeti gondoskodást követően gyermekek szociális otthonában vagy felnőttek szociális otthonában,32) vagy speciális intézetben45b) nyújtanak ellátást, vagy ha a fiatal felnőtt nem nyújtott be támogatás iránti kérelmet legkésőbb a gyermekotthonból való távozása napján azon okból, hogy az 59. § 1. bek. f) pontja szerinti intézeti gondoskodás befejeződése idején a gyermekotthon engedélye nélkül a gyermekotthon kívül tartózkodott.

70. §
Reszocializációs támogatás
(1) A fiatalkorúak3) és nagykorú természetes személyek szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátásukat követő reszocializációjának megkönnyítése céljából reszocializációs támogatás nyújtható elsősorban a személyi okmányok és alapvető személyes szükségletek beszerzésére.
(2) Reszocializációs támogatást nyújtanak
a) a Szlovák Köztársaság állampolgárának vagy a Szlovák Köztársaság területén külön jogszabály27) értelmében állandó tartózkodási hellyel bíró külföldinek szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátását követő, ha azt a Szlovák Köztársaság területén töltötte le,
b) a Szlovák Köztársaság állampolgárának, akinek állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, amennyiben szabadságvesztés-büntetését vagy fogvatartását bizonyíthatóan a Szlovák Köztársaság területén kívül töltötte le, mégpedig a Szlovák Köztársaság területére való visszatérését követően.
(3) Reszocializációs támogatást nyújtanak, ha a szabadságvesztés-büntetés vagy fogvatartás több mint 30 egymást követő napon át tartott és a 2. bekezdés szerinti állampolgár vagy külföldi személy a szokásos tartózkodási helyének gyermekvédelmi és gyámhatóságához fordul segítségért a társadalmi életbe való beilleszkedésben a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátását követő nyolc munkanapon belül.
(4) A reszocializációs támogatás összege a külön jogszabályban46) meghatározott létminimum összegének legfeljebb 40%-a lehet. Az ugyanazon, 2. bekezdés szerinti állampolgárnak vagy külföldinek egy naptári éven belül nyújtott reszocializációs támogatás együttes összege nem haladhatja meg az első mondatban meghatározott összeget.
(5) A reszocializációs támogatás nyújtásakor figyelembe veszik a szabadságvesztés-büntetésből vagy fogvatartásból történt elbocsátáskor külön jogszabály47) értelmében kifizetett letétben lévő és egyéb pénzösszegeket.
(6) A reszocializációs támogatást készpénzben, tárgyiasult formában vagy kombinált formában nyújtják.


HATODIK RÉSZ
A gyermekvédelem és szociális gondnokság/gyámság szervezeti felépítése

71. §
(1) A gyermekvédelmi és gyámsági intézkedéseket
a) állami hatóságok hajtják végre, így
1. a minisztérium,
2. a gyermekvédelmi és gyámhatóság,
3. a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ,
b) a község ,
c) a nagyobb területi egység (megye),
d) az akkreditált jogalany,
e) a 10. § értelmében gyermekvédelmet és gyámságot gyakorló jogi vagy természetes személy,
f) a 73. § 4. bek. b) pontja értelmében intézkedési joggal bíró, önálló szociális munkási gyakorlatot végző szociális munkás hajtja végre.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság hatóságai a Munka-, Szociális és Családügyi Központ , valamint a munka-, szociális és családügyi hivatalok.
(3) A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központ a Szlovák Köztársaság területén jogköröket gyakorló államigazgatási hatóság. Székhelye Pozsonyban van. A Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központot a munka-, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban csak „miniszter”) által kinevezett és visszahívható igazgató irányítja és a munkájáért is ő felel.

72. §
A minisztérium hatáskörei
A minisztérium mint a gyermekvédelem és gyámság központi államigazgatási hatósága
a) kidolgozza a gyermekvédelem és gyámság, valamint szociális prevenció koncepcióját,
b)igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a gyermekvédelem és gyámság területén, valamint a Nemzetközi Gyermekvédelmi és Ifjúságvédelmi Központban,
c) dönt az akkreditációk megadásáról, érvényességük meghosszabbításáról, az akkreditáció módosításáról és megszüntetéséről,
d) teljesíti a nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió jogszabályaiból48) eredő feladatokat,
e) vezeti és frissíti az akkreditált jogalanyok jegyzékét és azon természetes személyek jegyzékét, akik elvégezték a szociális munka vagy tanácsadói munka területével kapcsolatos felügyelők akkreditált szakmai felkészítőjét (a továbbiakban csak „felügyelők jegyzékét”),
f) ellenőrzi a jelen törvény szerint végzett intézkedések színvonalát,
g) biztosítja a nemzetközi együttműködést a gyermekvédelem és gyámság területén,
h) koordinálja a gyermekvédelmi és gyámsági állami hatóságok, községek, megyék, akkreditált jogalanyok és más, jogi személyek és a gyermekvédelem és gyámság területén dolgozó természetes személyek tevékenységét.

73. §
A gyermekvédelmi és gyámhatóságok hatáskörei
(1) A Munka-, Szociális és Családügyi Központ mint gyermekvédelmi és gyámügyi államigazgatási hatóság
a) igazgatja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja az államigazgatás végrehajtását a munka-, szociális és családügyi hivatalokban, a gyermekvédelem és gyámság, valamint a pszichológiai tanácsadói szolgáltatások területén,
b) kidolgozza a gyermekvédelem és szociális gyámság koncepcióját, a szociálpatológiai jelenségek megelőzésének koncepcióját a kerületek területére lebontva, valamint a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának tervezetét az intézményekben, összhangban a minisztériumi koncepciók céljaival,
c) gyermekotthont és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonát alapít, ellenőriz és irányít módszertanilag, jóváhagyja ezen gyermekotthonok belső szervezési rendjét,
d) kijelöli a fő célokat a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának terén az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok területi körzeteiben lévő intézetekben, valamint szervezési biztosításuk módozatait, és jóváhagyja a fő célokat és azok szervezési biztosításának módját az illetékes 3. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságok részére és az illetékes 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámsági hatóságok részére legkésőbb a következő naptári év május hónapjának 31-éig, illetve ezeken a fő célokon belül intézkedéseket, módszereket, technikákat, eljárásokat határozhat meg, amelyek végrehajtását az e) pont értelmében ezeknek a gyermekvédelmi és gyámsági hatóságoknak biztosítja,
e) elbírálja a 2. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságok kérvényeinek indokait és jóváhagyja e hatóság területi körzetében a fő célok módosításait,
f) közbeszerzést hirdet meg külön jogszabály49) szerint,
g) honlapján közzéteszi az elmúlt évi átlagos folyó költségek 89. § 3. bek. szerint meghatározott összegét egy gyermekotthoni férőhely és egy, a kísérő nélküli fiatalkorúak gyermekotthoni férőhelyének vonatkozásában,
h) másodfokon eljár és döntéseket hoz a gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, melyekről alapfokon a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, a gyermekotthon és a kísérő nélküli fiatalok gyermekotthona dönt,
i) részt vesz a nemzetközi egyezményekből és nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítésében,
j) koordinálja a kerületek egyes területi körzetein belül a munka-, szociális és családügyi hivatalok, községek, nagyobb területi egységek (megyék), akkreditált jogalanyok és más, a gyermekvédelemben és gyámügyben működő jogi és természetes személyek tevékenységét,
k) koordinálja a kísérő nélküli kiskorúaknak nyújtott segítséget,
l) lépéseket tesz a gyermek 28. § 1. bek. szerinti területre való visszatérésének vagy áthelyezésének biztosítása érdekében,
m) jelenti a külföldi külképviseleti hivatalnak a gyermek Szlovák Köztársaság területére való biztonságos visszatérése vagy áthelyezése érdekében meghozott intézkedéseket,
n) lépéseket tesz a 29. § 1. bek. b) és c) pontja szerint a kísérő nélküli kiskorú érdekében,
o) részt vesz regionális projektek kidolgozásában és megvalósításában, melyek célja a szociálpatológiai jelenségek megelőzése, valamint a gyermek és nagykorú természetes személyek ellen elkövetett erőszak megelőzése és kiküszöbölése,
p) koordinálja a munka-, szociális és családügyi hivatalok tevékenységét a nemzeti tervek megszabta feladatok teljesítésében, és szociális megelőző, gyermekvédelmi és gyámügyi programok teljesítésében,
r) részt vesz az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs intézkedések megvalósításában,
s) szervezi és biztosítja a gyermekvédelmi és gyámhatóságok alkalmazottainak szakképzését a gyermekvédelem és gyámügyek, valamint a felügyelet területén,
t) feldolgozza a statisztikai adatokat és adminisztratív forrásokat49a) a gyermekvédelem és gyámügyek területéről,
u) a szociális ügyek és munkaügyi szolgáltatások egységes informatikai rendszerén belül üzemelteti és fejleszti az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információátadás összekapcsolt egységes rendszerét, ugyanígy nyomon követi a családpótló családi gondoskodás közvetítése terén zajló folyamatokat,
v) feladatokat teljesít a bírósági határozatok végrehajtásának biztosításában az intézetekben, mégpedig
1. pénzügyi támogatást nyújt a 89. § értelmében,
2. folyamatosan figyeli a férőhelyek számának alakulását és kidolgozza róluk az áttekintést a gyermekotthonok és a kísérő nélküli fiatalok gyermekotthonai esetében, a krízisközpontokban és a nagyobb területi egységek, községek vagy akkreditált jogalanyok által alapított reszocializációs központokban, melyekben bírósági határozatot hajtanak végre illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok területi körzetében a célból, hogy meghatározza az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és külön jogszabály szerinti10) nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtási tervének biztosítási módját az intézetekben (a továbbiakban csak „bírósági határozat végrehajtásának biztosítása az intézetekben”),
3. az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal, valamint és a területi körzetekben illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal és a nagyobb területi egységekkel együttműködve kidolgozza a bírósági határozatok végrehajtása regionális szükségleteinek áttekintését a területi körzetekben illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok intézeteiben az elkövetkező naptári év vonatkozásában legkésőbb április 30-áig,
4. a d) pont szerinti prioritások alapján kidolgozza és közzéteszi a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának tervét az intézetekben, melynek részét képezi az intézeti férőhelyek kellő számának összes feltétele és szervezési módszertani biztosítása a bírósági határozatok végrehajtásához, beleértve az intézet szakosodását és a speciális kríziskezelő központ szakirányát, férőhelyszámát és a szükséges férőhelyek 53. § szerinti szakosodását, melyet a nagyobb területi egység (megye), község vagy akkreditált jogalany által alapított intézetben biztosítani kell a területi körzetekben illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságok részére legkésőbb a naptári év június 30-áig a következő naptári év vonatkozásában,
5. kidolgozza és közzéteszi a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának módját legkésőbb a naptári év október 31-éig a következő naptári év vonatkozásában,
5. szerződést köt pénzügyi támogatás nyújtásáról a 89. § értelmében a nagyobb területi egységgel, a községgel és az akkreditált jogalannyal, valamint ellenőrzi a szerződéses feltételek betartását,
7. kézbesíti a szerződéses feltételek javaslatát a nagyobb területi egységnek, községnek és akkreditált jogalanynak a folyó költségvetési év január 31-éig,
8. frissíti és biztosítja az információk szabad elérhetőségét a 26. § szerinti folyamatos gyermekvédelem biztosítása érdekében,
w) további, a jelen törvényben és külön jogszabályokban50) kirótt feladatokat lát el.
(2) A munka-, szociális és családügyi hivatal
a) dönt
1. nevelési intézkedés elrendeléséről és annak megszüntetéséről a 12–15. § értelmében,
2. a reszocializációs támogatásról,
b) ellátja
1. a 16. és 17. § szerinti gyámügyi intézkedések teendőit gyermekek esetében,
2. a külön jogszabály szerinti17) pártfogói felügyelő szerepét,
3. a külön jogszabály szerinti52) pártfogó szerepét,
4. a kísérő nélküli kiskorú gyámjának szerepét,
5. a pártfogói felügyelő szerepét külön jogszabály értelmében3) büntetőperes eljárásban,
6. a szükséges teendőket a gyermek 28. § 3–5. és 8. bekezdése szerinti külföldről való hazatérése vagy áthelyezése érdekében,
7. felkészíti a természetes személyt, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a családpótló gondoskodásra és a családpótló gondoskodás professzionális végzésére, valamint tájékoztató tanácsadást nyújt az 56. § 8. bek. szerint,
8. a 33. § 10. és 11. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedéseket,
9. a 18. és 19. § szerinti gyámügyi intézkedéseket,
10. a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat gyermek, nagykorú természetes személy és család esetében, a pszichológiai tanácsadó szolgáltatásokat a 11. § 3. bek. d) pontja szerint,
c) biztosítja
1. a gyermek életének, egészségének és kedvező fejlődésének folyamatos védelmét,
2. a lelki segélynyújtást a 11. § 2. bek. b) és c) pontja értelmében,
d) javaslatot nyújt be a bíróságnak
1. azonnali intézkedés elrendelésére külön jogszabály értelmében,30)
2. apaság megállapítására külön jogszabály szerint,53)
3. apaság kizárására külön jogszabály szerint,54)
4. az örökbefogadás feltételei teljesüléséről szóló eljárás megindítására,21)
5. intézeti nevelés elrendelése vagy intézeti nevelés megszüntetése céljából,
6. nevelési intézkedés bírósági elrendelése vagy nevelési intézkedés bírósági megszüntetése céljából,
7. a szülői jogokba és kötelességekbe való beavatkozás55) végrehajtása céljából,
e) az a hatóság,
1. amely a bírósági határozatot végrehajtó intézeteknek benyújtja a 30. és 31. § szerinti iratokat,
2. amellyel megállapodva a bírósági határozatot végrehajtó intézet indítványt nyújthat be az intézeti gondoskodás vagy nevelési intézkedés megszüntetésére,
3. mely koordinátori szerepet tölt be, ha arra szükség van, a gyermekre vonatkozó gyámsági intézkedések végrehajtásában vagy a kínzásnak, szexuális visszaélésnek kitett és elhanyagolt gyermekek megsegítésében, vagy azok esetében, akiknél fennáll a kínzás, szexuális visszaélés vagy elhanyagolás megalapozott gyanúja, vagy akik emberkereskedelem9a) áldozatává váltak, a kísérő nélküli kiskorú helyzetének kiértékelésekor vagy a kísérő nélküli kiskorú érdekében alkalmazandó intézkedések kiválasztásakor és végrehajtásakor más jogalanyokkal együttműködve,
4. mely a gyermekeknek, családoknak és nagykorú természetes személyeknek szakszerű segítséget közvetít specializált intézmények által, és részt vesz a község, a nagyobb területi egység vagy akkreditált jogalany által szervezett programokban és tevékenységekben,
5. amely végrehajtja vagy biztosítja a 11. § 3. bek. a)–c) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedéseket,
6. amely behajtja a gyermek 28. § 8. bek. szerinti hazatérésével vagy áthelyezésével kapcsolatos költségeket,
7. amely megírja és a bíróságnak benyújtja az indítványokat és a gyermek tartásával és nevelésével kapcsolatos javaslatokat,
8. amely vezeti a gyermek, a nagykorú természetes személy és a család aktáját, mellyel kapcsolatban intézkedéseket hajt végre a jelen törvény szerint, valamint az akták nyilvántartását is,
9. mely kidolgozza a fő feladatokat az intézkedések végrehajtása terén és a javaslatot ezek végrehajtásának biztosítására az elkövetkező naptári év vonatkozásában, s az 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti legkésőbb április 30-áig,
10. mely a következő naptári év vonatkozásában legkésőbb június 30-áig kidolgozza és nyilvánosságra hozza az 1. bek. d) pontja szerinti fő feladatok alapján a területi körzetébe tartozó végrehajtandó intézkedéseket, melyeknek részét képezi azon a feltételek és szervezési módok biztosítása is, melyet akkreditált jogalanyok vagy önálló praxist folytató szociális munkások végeznek, valamint a 11. § 3. bek. a) pontja szerinti békéltetők (mediátorok); az intézkedések végrehajtási tervének kidolgozásakor az érintett nagyobb területi egységgel és a területi körzetében található községekkel együttműködve jár el,
11. amely kidolgozza a végzendő szociális munka tervét a gyermekre, szüleire és azon személyekre vonatkozóan, akik személyesen gondoskodnak a gyermekről,
12. amely kidolgozza a nevelési intézkedés tervét a 14. § 1. bek. szerint,
13. amely kidolgozza a szociális munka tervét a azon gyermek családjával, akit a 32. §. 3. bek. szerinti bírósági intézkedés végrehajtása okán intézetben helyeztek el,
14. amely kidolgozza a nagykorú természetes személlyel végzendő szociális munka tervét,
15. amely meghatározza és közzéteszi a 4. bek. szerinti területi körzetében az intézkedések végrehajtását szolgáló projektek részletes feltételeit és jóváhagyási eljárásait, közzéteszi a projektek benyújtásának felhívásait és a jóváhagyja ezeket a projekteket,
16. amely 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti a területi körzet jóváhagyott fő feladatainak módosítási kérelmét és annak indoklását,
17. mely beszerzi, összegyűjti, feldolgozza, megőrzi az adatokat a statisztikák készítéséhez és az adminisztratív forrásokat49a) a gyermekvédelem és gyámügy területéről,
18. amely szerződést köt pénzügyi hozzájárulás kiutalásáról gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához az 5. bekezdés értelmében,
19. amely együttműködik az 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatósággal bírósági határozatok intézeti végrehajtása biztosítása regionális szükségletei áttekintésének kidolgozásában és a bírósági határozatok intézeti végrehajtása bebiztosítási tervének kidolgozásában, a 3. bekezdés szerinti illetékes gyermekvédelmi és gyámhatósággal pedig a fő feladatok tervének elkészítésében a családpótló gondoskodás közvetítése, a családpótló pótszülői gondoskodásra való felkészítés és hivatásos nevelőszülői felkészítés terén, ha szükséges és célszerű ezeket a felkészítéseket akkreditált jogalany által végezni a fő feladatok részeként a családpótló családi gondoskodás területén,
20. amely a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi rendelkezéseinek végrehajtására kijelölt hatóság elé terjeszti az írásos dokumentumokat a gyermekek nemzetközi egyezmények és európai uniós jogszabályi rendelkezések szerinti jogvédelméről,
f) szakértő csoportok hoz létre (38. §)
g) nyilatkozatot tesz közzé külön jogszabály27) értelmében,
h) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 8. bek. szerint,
i) további, a jelen törvénnyel és külön előírásokkal50) kirótt feladatokat lát el.
(3) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2. bekezdésben meghatározott hatáskörökön kívül
a) dönt
1. a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni akaró természetes személy bejegyzéséről a kérvényezők nyilvántartásába,
2. a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni akaró természetes személy be nem jegyzéséről a kérvényezők nyilvántartásába,
3. a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni akaró természetes személy kérvényezők nyilvántartásába történő bejegyzési eljárásának leállításáról a 35. § 6. bek. értelmében,
4. a kérvényező nyilvántartásból való kivételéről,
b) koordinálja a segítségnyújtást és szociális tanácsadást a családpótló családi gondoskodás és személyes pótszülői gondoskodás célja teljesítésének megkönnyítése érdekében,
c) ellenőrzi az n) pont szerinti szerződés feltételeinek teljesülését,
d) végrehajtja
1. a gyermek felkészítését a családpótló gondoskodásra,
2. a szükséges intézkedéseket a 43. § értelmében, ha a gyermeknek, akinek családpótló gondoskodást kellene közvetíteni, nem közvetíthető ki személyes kapcsolatfelvétel a kérvényezővel,
e) nyilvántartást vezet a gyermekekről, akiknek családpótló gondoskodást kell közvetíteni,
f) nyilvántartja a nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá válni kívánó természetes személyek kérvényeit,
g) személyes kapcsolatfelvételt közvetít a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, miközben együttműködik a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal,
h) koordinálja a személyes kapcsolatfelvétel közvetítését a családpótló gondoskodást igénylő gyermek és a kérvényező között, együttműködve a többi érintett gyermekvédelmi és gyámhatósággal és akkreditált jogalannyal, ha a közvetítést nem saját területi körzetén belül biztosítja,
i) a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi rendelkezéseinek végrehajtására kijelölt hatóság elé terjeszti az írásos dokumentumokat a 44. § 2. bek. értelmében,
j) pénzeszközöket nyújt a 89. § szerint,
k) kidolgozza és végrehajtja a gyermekvédelem és gyámügy terén végrehajtott intézkedések felülvizsgálati programját, saját hatáskörben a 93. § 8. bek. szerint,
l) a területi körzetébe tartozó többi gyermekvédelmi és gyámhatósággal, valamint az érintett nagyobb területi egységgel együtt kidolgozza a fő feladatok tervét a családpótló gondoskodás közvetítése területén a területi körzet vonatkozásában az elkövetkező naptári évre, és azt az 1. bekezdés szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóság elé terjeszti legkésőbb április 30-áig,
m) kidolgozza és közzéteszi az 1. bek. d) pontja szerint a családpótló gondoskodás közvetítésének bebiztosítási tervét,
n) szerződést köt az akkreditált jogalannyal pénzügyi támogatás nyújtásáról,
o) a jelen törvénnyel és különleges jogszabályokkal50) meghatározott egyéb feladatokat teljesít a családpótló gondoskodás területén.
(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvényben megszabott feltételek mellett biztosíthatja
a) a 11. § 2. bek. és 3. bek. a)–c) pontja, a 12. § 1. bek. b) és d) pontja, a 17. § 4. bek., a 33. § 9. bek. c) pontja, a 44.a § 1. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, vagy nevelési intézkedések végrehajtását külön jogszabály9d) értelmében vagy a 14. § 1. bek. második mondata szerinti kötelesség végrehajtását akkreditált jogalany által vagy akkreditált jogalannyal együttműködve,
b) a 11. § 3. bek. b) pontja, a 12. § 1. bek. d) pontja szerinti intézkedések végrehajtását, szociális tanácsadás nyújtását a 44.a § 1. bek. b) pontja szerint, vagy a 14. § 1. bek. második mondatában előírt kötelességeket önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkás által.
(5) A 2. és 3. bekezdésben taglalt gyermekvédelmi és gyámhatóság a jelen törvényben lefektetett feltételek mellett szervezésileg biztosítja a 4. bekezdés szerinti intézkedések végrehajtását akkreditált jogalanyoknak és önálló szociális munkási gyakorlatot folytató szociális munkásoknak meghirdetett projektpályázatok által is, ha a 11. § 3. bek. b)–d) pontja és a 17. § 4. bek. szerinti intézkedések végrehajtását, a 14. § 1. bek. második mondata vagy a 44.a§ 1. bek. szerint nevelési intézkedésnek minősülő intézkedések végrehajtását, családpótló családi nevelést közvetítő intézkedés és 4. § 2. és 3. bek. szerinti intézkedés végrehajtását biztosítja; az ilyen felhívások közzétételére a különleges előírás49) nem vonatkozik.

74. §
A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ jogkörei
A Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ kijelölt hatóság a nemzetközi egyezményekből57) és az Európai Unió jogilag kötelező rendelkezéseiből58) eredő feladatok végrehajtására, vagyis
1. teljesíti átvevő szerv és átutaló szerv feladatait a tartás behajtása területén a nemzetközi egyezmények59) értelmében,
2. teljesíti a központi hatóság feladatait a nemzetközi egyezmények60) és az Európai Unió jogi aktusai58) értelmében,
3. bizonylatokat ad ki a nemzetközi egyezmények61) szerint,
4. további feladatokat teljesít a gyermekvédelem területén nemzetközi vonatkozásban különleges jogszabályok szerint,62)
5. együttműködik a szerződéses államok külföldi átvevő és átutaló hatóságaival, a külföldi szerződéses államok központi szerveivel, a külképviseleti hivatalokkal, a központi államigazgatási szervekkel, bankokkal, külföldi bankok kihelyezett részlegeivel, a helyi államigazgatási hatóságokkal, a területi önkormányzati szervekkel és akkreditált jogalanyokkal.

75. §
Községi jogkörök
(1) A község önkormányzati jogköreinek gyakorlása során
a) végrehajt
1. intézkedéseket, melyek célja a gyermekek és 10. § szerinti nagykorú felnőtt személyek lelki, testi és szociális fejlődészavarai kialakulásának megelőzése,
2. intézkedéseket a 11. § 1. bek. szerint,
b) szervez
1. nevelési programokat vagy szociális programokat azoknak a gyermekeknek, akik esetében a gyermekvédelmi és gyámhatóság vagy a bíróság nevelési intézkedéseket rendelt el,
2. programokat a veszélyeztetett gyermekek és nagykorú természetes személyek és családok megsegítésére a 11. § 1. bek. c)–e) pontja értelmében a 4. § szerinti környezetben,
3. reszocializációs programokat,
c) együttműködik
1. a gyermekvédelmi és gyámhatóság vagy bíróság által kirótt nevelési intézkedések végrehajtásában,
2. a segítségnyújtásban azon gyermekek esetében, akiknek a gyermekvédelmi és gyámhatóság jóléti gondnokságot nyújt, és részt vesz a gyermekkel végzett szociális munka kidolgozásában és megvalósításában,
3. a gyermek családi viszonyainak rendezése és megújítása folyamatában pénzügyi támogatást nyújt a 64. és 65. § értelmében,
d) biztosítja
1. a gyermek szülőjének vagy a róla személyesen gondoskodó személynek a juttatást az intézménybe való útiköltségre a 64. § 1. bek. a) pontja értelmében,
2. tájékoztatást a természetes személynek, aki nevelőszülő vagy örökbefogadó akar lenni a kérvényezők nyilvántartásába való bejegyzési kérvény benyújtásának szükségességéről és a családpótló nevelésre való felkészítést végző jogalanyokról,
3. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem és gyámügyek területéről az állami gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak a statisztikai adatok és adminisztratív források49a) feldolgozása céljából,
4. a pénzeszközöket a 65. § szerint,
e) segítséget nyújt
1. a gyermeknek sürgős esetben, különösen, ha élete, egészsége vagy kedvező lelki, testi és szociális fejlődése forog veszélyben,
2. a gyermeknek vagy nagykorú természetes személynek, akit családtagja vagy más természetes személy magatartása veszélyeztet,
3. a gyermek és szülei kölcsönös kapcsolatainak fenntartásában és rendezésében és a gyermek családi viszonyainak rendezésében, ha a gyermeket intézeti gondozásba, halaszthatatlan intézkedés vagy nevelési intézkedés alá vonták,
4. a fiatal felnőttnek a helyettesítő személyes gondoskodás, a nevelőszülői gondoskodás vagy intézeti gondoskodás befejeződése után lakhatás és munkahely biztosításában,
f) együttműködik
1. az állami gyermekvédelmi és gyámhatósággal a gyermek és családja családi körülményeinek, lakáskörülményeinek és szociális helyzetének felmérésében gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések megtétele céljából,
2. az intézettel a fiatal felnőtt önállósodásának biztosításában,
g) feltételeket teremt a közösségi munkához,
h) a lakosság igényei szerint intézményt alapít a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának céljaira a 4950., 62. és 63. § értelmében és jelenti a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a 73. § 1. bek. értelmében az ezen intézményekben bírósági határozat végrehajtására kijelölt férőhelyek számát,
i) olyan természetes személyeket kutat fel, akikre gyermek gondozása bízható,
j) véleményt mond azon természetes személy életmódjáról, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, valamint a családjáról a 35. § 4. bek. d) pontja szerint,
k) nyilvántartást vezet a gyerekekről, családokról és nagykorú személyekről, akik részére gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenységet végez,
l) további, jelen törvény és különleges jogszabályok50) szerinti feladatokat teljesít.
(2) A község az 1. bekezdés c) pontjának első és második alpontja, a d) pontja, az e) pontjának első és negyedik alpontja, az f) pontja, a g) pontja, a j)–l) pontja kivételével az önkormányzati hatásköröket akkreditált jogalany vagy jogi személy és természetes személy által is gyakorolhatja, ha a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedés végzését nem kötik az ezen törvény szerinti akkreditációhoz.

76. §
A nagyobb területi egység hatáskörei
A nagyobb területi egység önkormányzati hatásköreinek gyakorlása során
a) biztosítja területén a gyermekjogok és a törvénnyel védett gyermeki érdekek védelmét célzó szociális programok kidolgozását és teljesítését a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása érdekében,
b) területe vonatkozásában elemzéseket dolgoz ki a gyermekekre és családokra ható kedvezőtlen befolyásokról, a szociálpatológiai fejlődési irányvonalakról,
c) megteremti a feltételeket
1. a 10. és 11. §-ban taglalt intézkedések megszervezéséhez,
2. a kedvező lelki fejlődés, testi fejlődés és szociális fejlődés biztosításához, a szülői jogok és kötelességek gyakorlásához, valamint a jelen törvény és különleges jogszabály4) szerinti nevelési intézkedések végrehajtásához,
3. területén élő lakosság igényei szerint a gyermeknek, nagykorú természetes személyeknek és családoknak nyújtandó segítséghez, ha azok válsághelyzetbe kerülnek,
4. a területén élő lakosok felkészítéséhez, ha nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá szeretnének válni, családpótló családi gondoskodást szeretnének nyújtani és ha hivatásos családpótló gondoskodást szeretnének végezni,
5. a 33. § 10. bek. szerinti gyermekjogi és gyámügyi intézkedések végrehajtásához,
6. reszocializásiós programok szervezéséhez a területén élő drogfüggő és más függőségekben szenvedő lakosok, a szabadságvesztés-büntetésből szabadult lakosok, a drogfüggők reszocializációs intézetéből elbocsátott lakosok részére,
7. a 4. § 4. és 5. bekezdése szerinti környezetben végrehajtandó intézkedésekhez a területén élő lakosok igényei szerint,
d) vezeti területén a jelen törvény szerint alapított intézetek nyilvántartását,
e) az 50., 62. és 63. § értelmében intézményeket alapít és ellenőriz, valamint más intézményeket is a területileg érintett lakosság szükségletei szerint a 45–48. § értelmében és intézményeket hozhat létre a 49. § értelmében, valamint jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a 73. § 3. bek. szerint az ezen intézményekben bírósági határozatok végrehajtására szolgáló férőhelyek számát,
f) folyósítja
1. a községeknek, akkreditált jogalanyoknak, jogi személyeknek és természetes személyeknek a 71. § 1. bek. e) pontja értelmében a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához a pénzügyi támogatásokat,
2. a statisztikai adatokat a gyermekvédelem végrehajtásával kapcsolatosan az állami gyermekvédelmi és gyámügyi szerveknek a statisztikai adatok és adminisztrációs források49a) feldolgozása céljából, valamint adatokat továbbít az intézetek nyilvántartásaiból,
g) együttműködik a községekkel, a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságokkal, az akkreditált jogalanyokkal és más jogi és természetes személyekkel, melyek a gyermekvédelem és gyámügyek területén működnek a jelen törvény értelmében a szociálpatológiai jelenségek megelőzése és növekedésének korlátozása terén,
h) egyéb feladatokat lát el a jelen törvény és különleges jogszabályok50) értelmében.


HETEDIK RÉSZ
Akkreditáció

Akkreditált jogalany által végrehajtott intézkedések

77. §
(1) Jelen törvény szerinti intézkedéseket végrehajthat vagy végrehajtásukban különböző módszerek, technikák és eljárások végzésével részt vehet megítélt akkreditáció alapján természetes személy vagy jogi személy is, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. A 10. § szerinti intézkedések végrehajtásához akkreditációra nincs szükség.
(2) Akkreditáció nem adható ki a 72. §, a 73. § 1. bek., 2. bek. a) pontja, b) pontjának első–hatodik, kilencedik és tizedik alpontja, c) pontja, d) pontja, e) pontjának első–negyedik, hatodik–tizenötödik alpontja, g)–i) pontja, 3. bek. a), c), e), f) pontja, h)–n) pontja szerinti intézkedések végzésére, melyeket saját hatáskörben az állami gyermekvédelmi és gyámhatóságok végeznek, valamint a 74. § szerinti intézkedésekre. Akkreditáció nem adható ki békéltetés végzésére, sem szupervízori tevékenységre.
(3) Akkreditált jogalany a jelen törvény szerinti tevékenységeket nem végezheti nyereségszerzés céljából.

78. §
Az akkreditált jogalany a nemzetközi örökbefogadás közvetítése során ellátja
a) a fogadó állam feladatát, melyek főként a következők:
1. szociális jelentés a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjéről és annak beterjesztése a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központhoz,
2. tanácsadást nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása előtt és a nemzetközi örökbefogadás megvalósulása után,
3. segítséget nyújt a nemzetközi örökbefogadás kérvényezőjének a nemzetközi örökbefogadás megkönnyítése céljából,
4. folyó jelentés kidolgozása a nemzetközi örökbefogadási folyamatról, az örökbefogadás előtti gondoskodás lefolyásáról, ha az a Szlovák Köztársaság területén történik, valamint a nemzetközi örökbefogadás befejezésére hozott intézkedésekről, s ezeket a kibocsátó állam központi hatósága vagy a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ elé terjeszti, amennyiben a kibocsátó állam ezt megköveteli,
5. rendszeres jelentéseket készít a gyermekről a Szlovák Köztársaság területére történt áthelyezését követően a kibocsátó állam központi hatósága részére,
6. válaszol a kibocsátó állam központi hatóságának megalapozott kérvényére vagy a kibocsátó állam rendesen akkreditált jogalanyainak kérdéseire, melyek a konkrét nemzetközi örökbefogadással kapcsolatosak külön jogszabályi előírások37) értelmében,
b) a kibocsátó állam feladatait, melyek leginkább a következők:
1. a gyermek nemzetközi örökbefogadás közvetítésére szolgáló aktájának elkészítése és annak benyújtása a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak,
2. bizonyítás előterjesztése arról, hogy a belegyezéseket a nemzetközi egyezményekkel64) összhangban szerezték meg,
3. elbírálni a gyermek iratanyaga és a kérvényezők iratanyaga alapján, hogy a gyermek államközi örökbefogadása szolgálja legjobban a gyermek érdekeit, melyről jelentést dolgoznak ki,
4. intézkedések meghozatala a nemzetközi örökbefogadás kérvényezői és a gyermek szülei személyes találkozásának megakadályozása érdekében mindaddig, míg nem teljesülnek a nemzetközi egyezményekbe65) foglalt követelmények,
5. nemzetközi egyezmény66) szerinti beleegyezés megszerzése az örökbefogadás kérelmezőitől,
6. intézkedések meghozatala a gyermek fogadó államba való belépésének biztosítására és a gyermek fogadó államban való tartózkodásának biztosítására,
7. javaslat előterjesztése a beleegyezés megadására a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központnak, hogy a nemzetközi örökbefogadás megvalósulhat.

79. §
Az akkreditáció megadásának feltételei
(1) Az akkreditáció megítélését kérvényezőnek (a továbbiakban csak „az akkreditáció kérvényezője”), amennyiben természetes személy, az alábbi feltételek teljesülését kell igazolnia:
a) teljeskörű jogi cselekvőképesség,
b) feddhetetlenség és szakmai alkalmasság,
c) a természetes személyek szakmai alkalmasságát, ha munkajogviszonyban vannak vagy lesznek, vagy más szerződéses jogviszonyú más természetes személyek alkalmasságát, ha hivatásukat az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban végzik vagy fogják végezni,
d) a c) pont szerinti természetes személyek feddhetetlenségét,
e) az állandó lakhelyet vagy átmeneti lakhelyet a Szlovák Köztársaság területén,2) ha külföldiről van szó,
f) a munkaformák és –módszerek, valamint végrehajtásuk írásos dokumentálását,
g) a fogadó állam illetékes hatóságainak előzetes hozzájárulását az együttműködéshez nemzetközi örökbefogadás közvetítésében, ha a kérvényező 78. § szerinti intézkedések végzésére kér akkreditációt,
h) a dologi-műszaki felszerelés meglétét az intézkedések végrehajtásához, melyekre akkreditációt kérvényezett és a finanszírozás módját vagy feltételezett módját,
i) a helyiségek tulajdonjogát vagy használati jogát, melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett, majd végrehajtják, kivéve a 4. § 1. bek. a)–c) pontja szerinti intézkedéseket,
j) igazolást a helyiségek – melyekben az intézkedéseket, melyekre akkreditációt kérvényezett – megfelelő higiénés feltételeiről,
k) írásban kidolgozott szupervíziós program és a szupervíziós program keretében végzett, akkreditációs kérvény tárgyát képező intézkedések biztosítási módja; a 93. § 8. bek. szerinti szupervíziós programra ugyanez vonatkozik,
l) az akkreditáció 85. § szerinti megvonására nem került sor ötéves időszakon át az akkreditációs kérelem benyújtását megelőzően; e feltétel igazolására elegendő a feltétel minisztérium általi hitelesítése.
(2) Az akkreditáció kérvényezője, ha jogi személy, az 1. bekezdés c), d), f) és l) pontjába foglalt feltételek mellett köteles igazolni a következő feltételek teljesülését is:
a) székhelye vagy leányvállalatának székhelye a Szlovák Köztársaság területén található,
b) munkajogviszonyban alkalmaz felelős képviselőt, aki megfelel a feddhetetlenségi és szakmai alkalmassági követelményeknek,
c) feddhetetlen.
(3) A felelős képviselő természetes személy, aki felel a megszerzett akkreditációban szereplő intézkedések, módszerek, technikák és eljárások szakszerű végrehajtásáért. A természetes személy mint felelős képviselő csak egyetlen akkreditált jogalannyal vagy egyetlen akkreditációt kérvényező jogalannyal állhat munkajogviszonyban.
(4) Nem feddhetetlen az 1. bekezdés b) és d) pontja, valamint a 2. bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények szempontjából az a személy, akit jogerősen elítéltek szándékos bűncselekményért vagy család és ifjúság elleni hanyagságból elkövetett bűncselekményért a Büntető Törvénykönyv 204–211. §-a értelmében, s még akkor sem, ha az említett bűncselekményért történt elítélését eltörölték, vagy ha már külön jogszabály38a) alapján úgy tekintenek rá, mint aki ilyen cselekményért elítélve nem volt. A feddhetetlenséget a bűnügyi nyilvántartás másolatával igazolják. A feddhetetlenség feltételének teljesülését a minisztérium vizsgálja.36d)
(5) A szakmai alkalmasság az 1. bek. b) és c), valamint 2. bekezdés b) pontja értelmében, ha ez a törvény másként nem rendelkezik,
a) felsőfokú tanulmányok elvégzése az érintett humán, szociális vagy pedagógia szakirányon a végzett tevékenység jellegének megfelelően és legalább hároméves, teljes munkaidőben végzett gyakorlat az intézkedésnek, módszernek, technikának és eljárásnak megfelelően; szakmai alkalmasság az 1. bekezdés b) és 2. bekezdés b) pontja értelmében mesterszintű felsőfokú tanulmányok elvégzése az érintett humán, szociális vagy pedagógia szakirányon a végzett tevékenység jellegének megfelelően és legalább ötéves , teljes munkaidőben végzett gyakorlat az intézkedésnek, módszernek, technikának és eljárásnak megfelelően,
b) középfokú tanulmányok elvégzése az érintett szakirányon a végzett tevékenység jellegének megfelelően és legalább hároméves, teljes munkaidőben végzett gyakorlat az intézkedésnek, módszernek, technikának és eljárásnak megfelelően,
c) ezen törvény és a végrehajtásához kiadott általános érvényű jogi előírások ismerete,
d) a nemzetközi magánjog különleges előírásainak ismerete a nemzetközi örökbefogadás területén, ha 78. § e) pontja szerinti intézkedések végzéséről van szó,
e) a gyermekvédelem, a kedvezőtlen társadalmi jelenségek keletkezési okainak és elmélyülése megelőzési elveinek ismerete annak függvényében, mire igénylik az akkreditációt,
f) az általános érvényű jogi előírások67) ismerete az akkreditáció tárgyát képező tevékenységek vonatkozásában.

Akkreditációs eljárás

80. §
(1) Az akkreditációs eljárás az írásos kérvény minisztériumnak történt kézbesítése napján kezdődik.
(2) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az természetes személy, tartalmazza az utónevét, családi nevét, állandó lakhelyének címét, az akkreditáció kérvényezőjének, a felelős személynek és minden olyan természetes személynek a személyi számát, akit az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további, külön jogszabályok36d) szerinti adatokat, melyek az összes természetes személy büntetés-nyilvántartási másolatának kikéréséhez szükségesek, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket.
(3) Az akkreditáció kérvényezőjének kérvénye, ha az jogi személy, tartalmazza az üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyét, azonosító számát, a jogi személy jogi formáját, a természetes személy vagy természetes személyek, akik a vezető szervet képezik, és a felelős személy személyi számát, valamint azon természetes személyek személyi számát is, akiket az akkreditáció kérvényezője alkalmaz és akik a tevékenységeket, módszereket, technikákat és eljárásokat végezni fogják, és további, külön jogszabályok36d) szerinti adatokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a felelős képviselő és az összes, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba kerülő természetes személy büntetés-nyilvántartási másolatának kérvényét benyújthassák, valamint más meghatározott, az akkreditációs folyamathoz szükséges kellékeket.

81. §
(1) Az akkreditáció megadásáról, érvényességének meghosszabbításáról, tartalmának módosításáról és az akkreditáció megszüntetéséről a minisztérium dönt az akkreditációs bizottság véleményének meghallgatását követően.
(2) Az akkreditációs bizottságot a miniszter hozza létre mint az akkreditációs kérvények elbírálásának, az akkreditáció érvényessége meghosszabbításának és az akkreditáció megszüntetésének tanácsadó testületét.
(3) Az akkreditációs bizottság elnökből, alelnökökből és további tagokból áll (a továbbiakban csak „bizottsági tag”), akiket a miniszter nevez ki és hív vissza az állami hatóságok, községek, nagyobb területi egységek képviselőből, elméleti és gyakorlati szakemberekből. Az egyetemek és főiskolák legalább három fővel képviseltetik magukat.
(4) Az akkreditációs bizottság tagjainak tevékenysége közérdekű tevékenység.68) Az akkreditációs bizottság tagjának munkáltatója munkabér-térítéses munkaszüneti napot ad, melyet a munkáltatónak a minisztérium megtérít. Az útiköltséget a minisztérium téríti meg külön jogszabály69) értelmében; a közlekedés módját az akkreditációs bizottság elnöke határozza meg.

82. §
(1) Az akkreditációs bizottság az akkreditációs kérvényről az alábbiak szerint mond véleményt:
a) az akkreditációs kérvényben szereplő tények megállapítása és hitelesítése szerint,
b) a 79. § 5. bek.-ben előírt szakmai alkalmasság hitelesítése szerint, mégpedig
1. a benyújtott iratok elbírálásával a 79. § 5. bek. a) és b) pontja értelmében,
2. a 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismeretek meglétének szóbeli megállapításával.
(2) A 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket a természetes személy kérvényező, vagy a jogi személy kérvényezőt képviselő felelős személy esetében vizsgálják beszélgetés formájában.
(3) Az akkreditációs bizottság, ha azt az akkreditációs kérvényben jelzett intézkedés, módszer, eljárás vagy technika jellege megköveteli, felkéri a jogi személyt vagy természetes személyt az iratok kiegészítésére további szakismeretek meglétéről, melyek a tevékenység végzéséhez szükségesek.
(4) Az akkreditációs bizottság javasolhatja a szakmai gyakorlat teljesültségének elismerését, amennyiben nem felelős képviselőről van szó és ha azt a tevékenység jellege lehetővé teszi.
(5) Az akkreditációs bizottság 79. § 5. bek. c)–f) pontja szerinti ismereteket 79. § 1. bek. b) pontja szerinti természetes személyek esetében is vizsgálhatja.
(6) Az akkreditáció kérvényezőjének tudásvizsgálatáról az akkreditációs bizottság jegyzőkönyvet készít.

83. §
(1) Az akkreditáció megítéléséről szóló határozat tartalmazza
a) a természetes személy utó- és családi nevét, vagy a jogi személy üzleti megnevezését vagy elnevezését,
b) az akkreditált jogalany felelős képviselőjének utó- és családi nevét,
c) az intézkedéseket, módszereket, technikákat és eljárásokat, melyekre az akkreditációt kiállították, végrehajtásuknak formáját és helyét,
d) az ügyfelek célcsoportját,
e) az intézet összférőhely-számát és a bírósági határozatok bentlakásos formában történő végrehajtásához meghatározott férőhelyszámot,
f) az akkreditáció érvényességének időtartamát.
(2) Az akkreditáció maximális érvényességi ideje öt év, ha ez a törvény másként nem rendelkezik. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további öt évvel meghosszabbítható.
(3) A 78. § szerinti feladatok végzésére feljogosító akkreditáció érvényessége legfeljebb három év. Az akkreditált jogalany legkésőbb az érvényességi határidő előtti 90. napon benyújtott kérvénye alapján az akkreditáció érvényessége további három évvel meghosszabbítható.
(4) A 2. és 3. bekezdés szerint benyújtott kérvényekre is vonatkoznak a 80. § 2. és 3. bekezdésének rendelkezései. A kérvénynek része a döntő tényekben bekövetkezett változások elírása, főként a 79. § szerinti feltételek változásai, melyek meghosszabbítási kérvényben szereplő akkreditáció hatálya idején álltak be. Az akkreditáció meghosszabbításának kérvényezője csak a minisztérium írásbeli felszólítását követően köteles bizonyítani a 79. § szerinti feltételek vagy a 79. § szerinti feltételek valamelyikének teljesítését. Ha az akkreditációs bizottságnak az akkreditáció meghosszabbítását kérő kérvény, a benne feltüntetett tények és megállapítások hitelességének megállapítása után nem támad kétsége az akkreditáció meghosszabbítása feltételeinek teljesüléséről, nem kell végrehajtania a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát a 82. § 1. bek. b) pontja szerint.
(5) Az akkreditált jogalany köteles
a) biztosítani a személyi adatok külön jogszabály38) szerinti védelmét,
b) nyolc napon belül bejelenteni minden változást, különösképpen a 79. § szerinti feltételekben bekövetkezetteket,
c) felelősségbiztosítási szerződést kötni az akkreditált tevékenység végzésével más személyeknek okozott károkkal kapcsolatosan.
(6) A minisztérium nyilvántartást vezet az akkreditált jogalanyokról és rendszeresen, legalább havonta egyszer frissíti ezt a jegyzéket. Az akkreditált jogalanyok jegyzéke nyilvánosan elérhető és az 1. bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.

Az akkreditáció megszűnése és megszüntetése

84. §
Az akkreditáció megszűnik
a) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával,
b) az akkreditáció érvényessége lejáratának napjával, ha az akkreditált jogalany kevesebb mint 90 nappal az érvényességi határidő lejárta előtt kérte az akkreditáció meghosszabbítását,
c) az akkreditált jogalany akkreditáció megszüntetését kérő írásos kérvényének kézbesítése napjával, vagy
d) az akkreditációt birtokló természetes személy halálával vagy jogi személy megszűnésével.

85. §
(1) A minisztérium megszünteti az akkreditációt, ha
a) az akkreditált jogalany, annak törvényes képviselői, a felelős személy vagy más alkalmazottjai, vagy tevékenységi módja, végrehajtott intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai, melyekre az akkreditációt megkapta, veszélyeztetik a gyermek életét és egészségét, kedvező lelki, testi és szociális fejlődését, vagy a gyermek élete, egészsége, kedvező lelki, testi és szociális fejlődése veszélybe kerülhet,
b) az akkreditált jogalany akkreditált tevékenysége megkezdése előtt nem kötött felelősségbiztosítási szerződést az akkreditált tevékenység intézkedései, módszerei, technikái és eljárásai végzésével más személyeknek okozott károkkal kapcsolatosan és a biztosítás nem áll fenn a kiadott akkreditáció teljes érvényességi időszakában,
c) az akkreditált jogalany olyan, jelen törvény szerinti intézkedést végez, melyre nem szerzett akkreditációt,
d) az akkreditált jogalany nem a 83. § 5. bek. a) pontja szerint jár el.
(2) A minisztérium megkezdheti az akkreditáció megszüntetési eljárását, ha
a) megalapozott kétségek merülnek fel arra vonatkozóan, hogy az akkreditált jogalany nem teljesíti a 79. § szerinti feltételek valamelyikét,
b) komoly, az ezen törvény szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tényeket jelentettek neki, főleg a jelen törvény megsértéséről tanúskodó tényeket és a 7. § 3. bek.-vel és a 73. § 2. bek. c) pontjával kapcsolatos megállapításokat,
c) a 91. és 92. § szerinti ellenőrző tevékenység során komoly hiányosságokra derült fény, vagy ismétlődtek a hiányosságok, vagy nem teljesítették a kötelességeket,
d) az akkreditált jogalany nem jelentette be a 83. § 5. bek. b) pontja szerint a döntő tényekben beállt változásokat.
(3) Az 1. bek. a), d) és e) pontjai szerint 

86. §
Az akkreditált jogalany köteles megtenni a szükséges lépéseket ügyfelei biztonsága érdekében, ha az akkreditációja megszűnik vagy megszüntetésre kerül és az ügyfeleknek más módon nem nyújtottak segítséget és védelmet.


NYOLCADIK RÉSZ
Finanszírozás

87. §
(1) A jelen törvény intézkedéseit a 71. § 1. bek. a) pontja szerinti államigazgatósági hatóságok hajtják végre térítésmentesen, amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik.
(2) A jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozását az állami költségvetés, a község költségvetése, a nagyobb területi egység költségvetése, az akkreditált jogalany költségvetése és a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti jogalany költségvetése biztosítja; a 71. § 1. bek. d) és e) pontja szerinti jogalanyok esetében a gondoskodásért nyújtott térítési díjból és a befizetett szerződéses térítési díjból is.
(3) A község és a nagyobb területi egység a jelen törvény szerinti intézkedéseket finanszírozhatja más községekkel, jogi és természetes személyekkel45) társított eszközökből is.
(4) A költségvetési szervezetek és a támogatott szervezetek társíthatják eszközeiket a jelen törvény szerinti intézkedések finanszírozására külön jogszabály70) rendelkezése értelmében.
(5) A minisztérium a jelen törvény szerinti intézkedések támogatására dotációt nyújthat a községeknek, nagyobb területi egységeknek, akkreditált jogalanyoknak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek.

88. §
A nagyobb területi egység és a község által nyújtott pénzügyi támogatás
(1) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához, ha az összhangban áll a nagyobb területi egység lakosságának szükségleteivel.
(2) A nagyobb területi egység pénzügyi támogatást csak akkor nyújthat a községnek olyan intézményre, amelyet a község alapított, ha az intézmény nem kapott pénzügyi támogatást.
(3) A község pénzügyi támogatást nyújthat akkreditált jogalanynak, jogi és a 71. § 1. bek. e) pontjában taglalt természetes személyeknek a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtásához.
(4) Az 1–3. bekezdés szerinti jogalanyoknak nyújtott pénzügyi támogatás feltételeit a nagyobb területi egység és a község általános érvényű rendeletben határozza meg úgy, hogy a pénzügyi támogatás következő költségvetési évre vonatkozó feltételeit legkésőbb április 30-áig közzétételre kerüljenek.

89. §
A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok által nyújtott pénzügyi támogatások
(1) A nagyobb területi egység, a község, az akkreditált jogalany, amennyiben gyermekotthonnak, kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonának, krízisközpontnak vagy reszocializációs központnak az alapítója, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak a naptári év szeptember 30-áig bejelenti
a) az ezen intézetekben külön jogszabály szerinti10) bírói határozattal elrendelt intézeti gondoskodás, azonnali intézkedés és nevelési intézkedés végrehajtására kijelölt férőhelyek számát a következő naptári év vonatkozásában; ha az akkreditált jogalany az előző naptári évinél több férőhelyet kérvényez, az értesítéshez csatolja az akkreditáció módosításáról kiadott határozat másolatát,
b) az 51. § 3. bek. szerinti szervezeti felépítést, beleértve a szervezeti szerkezet szétírását és az 53. § szerinti férőhelyeket a következő naptári év vonatkozásában, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számát a folyó naptári év augusztus 31-éig, ha gyermekotthoni férőhelyeket jelent be,
c) a tevékenységét bentlakásos formában végző krízisközpont ilyen célú férőhelyeinek számát, a krízisközpont szakirányultságát, ha a krízisközpont bizonyos válsághelyzetekben nyújtott segítségre vagy ha gyermekek egy bizonyos korcsoportjára szakosodott.
(2) A 73. § 1. bek. szerinti illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a területi hatáskörére vonatkozó bírósági határozatok végrehajtása bebiztosításának tervében jóváhagyott fő feladataival összhangban biztosítja a meghatározott számú férőhelyet az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonokban és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaiban pénzügyi támogatás nyújtásával. A pénzügyi támogatás céljából az 1. bekezdés szerinti férőhelyszámba beleszámítanak azok a helyek is, melyek fiatal felnőttel vagy 53. § 4. bek. e) pontja szerinti gyermekkel vannak vagy lesznek elfoglalva.
(3) Az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai a bírósági határozatok végrehajtásának támogatására a pénzügyi támogatást a kimutatott tényleges költségek szerint kapják, legfeljebb azonban az átlagos folyó költségek összegében minden egyes férőhelyre, melyet a bírósági határozatok végrehajtása bebiztosításának tervében átlagos folyó költségként egy-egy férőhelyre meghatároztak az összes, 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság által alapított gyermekotthon és kísérő nélküli gyermekek gyermekotthona vonatkozásában meghatároztak az előző naptári évben.
(4) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságok és az akkreditált jogalanyok szerződést kötnek az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonoknak és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonainak a bírósági határozatok végrehajtására nyújtott pénzügyi hozzájárulásról.
(5) Ha a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak nagyobb összférőhely-számot jelentenek be az akkreditált jogalanyok által alapított gyermekotthonokban vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaiban, mint amennyit a 73. § 1. bek. v) pontjának negyedik alpontja meghatároz, a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság abban a gyermekotthonban vagy kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában biztosítja a szükséges férőhelyszámot, amely megfelel a bírósági határozatok végrehajtása bebiztosításának fő feladatai tervében meghatározott feltételeknek. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az 52. § 2. bek. értelmében jár el.
(6) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a jelen törvényben lefektetett feltételek mellett pénzügyi támogatást nyújt a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak bírósági határozat végrehajtásához az általa alapított krízisközpontban és reszocializációs központban.
(7) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a pénzügyi támogatást bírósági határozat végrehajtásához krízisközpontnak azon férőhelyek száma alapján nyújtja, amelyek bírósági határozat végrehajtására vannak kijelölve, legfeljebb azonban a bentlakásos krízisközpont tevékenysége végrehajtásához megszabott férőhelyek számának 25%-a mértékében, ha
a) ezek a helyek bírósági határozat, bíróság által elrendelt azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés végrehajtására vannak kijelölve külön jogszabály10) értelmében,
b) a krízisközpont szakirányultsága vagy szakosodása révén összhangban áll a bírósági határozatok végrehajtása biztosításának tervében megfogalmazott fő feladatokkal.
(8) A pénzügyi támogatást a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak a szerződéses krízisközponti helyek után a 3. bekezdés szerint megállapított nagyságban folyósítják; ha az összhangban áll a fő célokkal és a bírósági határozat végrehajtása terve alapján szükséges, a 7. bekezdés szerinti férőhelyek mértéke növelhető, legfeljebb 25%-kal.
(9) A krízisközponti férőhelyek száma, melyekre a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a pénzügyi támogatást bírósági határozat végrehajtásának biztosításához, legfeljebb a férőhelyek 50%-a lehet a bentlakásos formában tevékenykedő krízisközpont összes férőhelyéből, amennyiben ezek a helyek bírósági határozat, bíróság által elrendelt azonnali intézkedés vagy nevelési intézkedés végrehajtására vannak kijelölve külön jogszabály10) értelmében.
(10) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel, a községgel vagy az akkreditált jogalannyal pénzügyi támogatás nyújtásáról bírósági határozat végrehajtásához a krízisközpontban, amely folyamatosan bírósági határozat végrehajtását szolgáló férőhelyeket tart fenn a krízisközpontban a megkötött szerződés érvényességi ideje alatt.
(11) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság reszocializációs központ esetében a pénzügyi támogatást a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak bírósági határozatot végrehajtó külön jogszabály10) szerinti nevelési intézkedéshez és azonnali intézkedéshez nyújtja – ha az azonnali intézkedés kiadásának javaslatát a gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság terjesztette be – a reszocializációs központban végrehajtott azonnali intézkedések és nevelési intézkedések alapján. A reszocializációs központtól nem követelik meg az e célra szolgáló, bejelentett férőhelyszám 1. bekezdés szerinti folyamatos elkülönítését.
(12) A reszocializációs központok és krízisközpontok jegyzékét, melyekben bírósági határozat hajtható végre a következő naptári évben a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a folyó naptári év december 31-éig.
(13) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság reszocializációs központ esetében a pénzügyi támogatást a nagyobb területi egységnek, a községnek és az akkreditált jogalanynak a reszocializációs központban a 11. bek. értelmében végrehajtott azonnali intézkedések és nevelési intézkedések alapján nyújtja a 3. bekezdésben meghatározott nagyságban.
(14) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződésben rögzíti a nagyobb területi egységgel, a községgel vagy az akkreditált jogalannyal a reszocializációs központi, bírósági határozat végrehajtására szolgáló pénzügyi támogatás nyújtásának feltételeit a 11. bekezdés szerint, a nevelési vagy azonnali intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt, mellyel a bíróság a gyermeknek krízisközponti tartózkodást rendelt el.
(15) A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság az akkreditált jogalanynak pénzügyi támogatást nyújt a jelen törvény szerinti intézkedések, módszerek, technikák és eljárások végrehajtására, összhangban a 73. § 2. bek. e) pontja tizedik alpontja és a 73. § 3. bek. m) pontja szerinti intézkedés-végrehajtási tervvel. Az első mondatban szereplő akkreditált jogalany kiválasztására külön jogszabály49) vonatkozik, kivéve a 73. § 5. bek. szerinti intézkedés biztosítását.
(16) A 15. bek. szerinti akkreditált jogalanynak a pénzügyi támogatást az intézkedések, módszerek, technikák és eljárások végrehajtása tényleges költségeinek összegében folyósítják a jelen törvény értelmében, legfeljebb azonban a szerződésben megállapított összegben.
(17) Az önálló gyakorlatot folytató szociális munkás mediációs (békéltető) tevékenységének és jelen törvény szerinti intézkedéseinek pénzügyi támogatására egyaránt vonatkoznak a 15. és 16. bekezdés rendelkezései.


KILENCEDIK RÉSZ
Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások

90. §
(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzésére nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás71) általános szabályai, ha ezen törvény másként nem rendelkezik.
(2) A nevelési intézkedésekről, a kérvényezők jegyzékébe történő felvételről, a kérvényezők jegyzékéből való törlésről, a gondoskodásért az 56. § 4. bek. és az 57. § szerint fizetendő térítésről, a reszocializációs támogatásról, az akkreditáció kiadásáról, az akkreditáció érvényessége meghosszabbításáról, az akkreditáció módosításáról és megszűntetéséről, a bírságokról, az étkezési támogatás meg nem adásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő tárgyi juttatásról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő kombinált juttatásról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő, a fiatal felnőtt által javasolt módtól eltérő másfajta pénzügyi juttatás meghatározásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő juttatásról megtagadásáról szól eljárásokra a közigazgatási eljárásról szól törvény 1–25., 27–59., 61., 69. és 85. §-ai vonatkoznak.
(3) Az intézet illetékes döntést hozni az étkezési hozzájárulás megtagadásáról és a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás megtagadásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás tárgyi formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás kombinált formában történő nyújtásáról, a fiatal felnőtt önálló életvitelét segítő támogatás más módozatú pénzügyi támogatásáról, mint azt a fiatal felnőtt javasolta. Az étkezési hozzájárulás 62. § 9. bek. szerinti nyújtására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárás általános érvényű rendelkezései.71)
(4) A helyileg illetékes munka-, szociális és családügyi hivatalt azon munka-, szociális és családügyi hivatal székhelye szerint határozzák meg, amelynek körzetében
a) a gyermek szokásos lakhelye található,
b) a gyermek csak bizonyos időben tartózkodik és nevelése és étkeztetése nem tűr halasztást,
c) a kíséret nélküli kiskorú tartózkodik,
d) a nagykorú felnőtt személy szokásos lakhelye található.
(5) A helyileg illetékes nagyobb területi egységet azon nagyobb területi egység székhelye szerint határozzák meg, amelynek területén a 71. § 1. bek. e) pontja szerinti akkreditált jogalany, a jogi személy vagy a természetes személy gyermekvédelmi vagy gyámügyi tevékenységet végez.
(6) Az 1–3. bekezdések szerinti eljárások során a gyermeknek – ha képes saját véleménye megfogalmazására – biztosítani kell a meghallgatás jogát minden eljárásban, amely őt érinti. A gyermek nem köteles az első mondatban taglalt jogával élni. A gyermek véleményének kellő figyelmet kell szentelni korának és fejlettségi fokának megfelelően. A gyermekkel meg kell adni
a) a tájékoztatást véleménymondási jogáról, véleménye meghallgatásának okairól és annak hatásáról az eljárásban,
b) a szükséges segítséget a tárggyal kapcsolatos véleménye megállapításának folyamatában.


TIZEDIK RÉSZ
A gyermekvédelmi és gyámsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és a bírságok

91. §
(1) A jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtását a 10. § 1. bek. szerinti intézkedés kivételével a minisztérium ellenőrzi. Más hatóságok külön jogszabályok szerinti ellenőrzési jogköreit ez a rendelkezés nem befolyásolja.
(2) Az ellenőrző tevékenység során megállapítják a jelen törvény, más általános érvényű jogszabályok, a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező gyermekjogi területet érintő nemzetközi egyezmények és európai uniós jogi aktusok betartását.
(3) Az ellenőrzés végrehajtása során különleges előírások72) szerint járnak el.
(4) Az ellenőrzés végrehajtásának szándékos megakadályozása, a külön jogszabály73) szerinti kötelességek teljesítésének szándékos elmulasztása és a jelen törvény be nem tartása miatt a minisztérium bírságot szabhat ki.

92. §
(1) A minisztérium arra a jogalanyra, melyben ellenőrzést végzett, 30 eurótól 300 euróig terjedő bírságot szabhat ki ellenőrzés végrehajtásának szándékos megakadályozása, a külön jogszabály73) szerinti kötelességek teljesítésének szándékos elmulasztása miatt. A bírság ismételten is kiszabható, ha a kötelességet a megszabott határidőig sem teljesítik, legfeljebb 300 euró összegben.
(2) A minisztérium arra a jogalanyra, melyben ellenőrzést végzett, 1 650 euróig terjedő bírságot szabhat ki a jelen törvény be nem tartása miatt. Ha a minisztérium a bírság kirovását elrendelő határozatában határidőt szab meg a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére, s a jogalany a megadott határidőben ezt nem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.
(3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bírság összegének meghatározásakor figyelembe veszik a feltárt hiányosságok és elmulasztott kötelességek súlyosságát, azok mértékét és következményeit, az esetleges ismétlődő hiányosságokat és kötelességmulasztást, vagy több kötelesség elmulasztását.
(4) Az 1. és 2. bekezdés szerinti bírság azon naptól számított egy éven belül szabható ki, amikor a minisztérium megállapította, hogy a feltárt hiányosságok vagy kötelességszegések a megadott határidő végéig nem lettek kiküszöbölve, legkésőbb három éven belül attól a naptól számítva, melyen a feltárt hiányosságokat ki kellett volna küszöbölni.
(5) A bírságból származó bevételek az állami költségvetés bevételei.


TIZENEGYEDIK RÉSZ
Közös rendelkezések

93. §
(1) A 12 15. §, a 20. §, a 22. § 2. és 3. bek., a 23. §, a 25. § 2. bek. a) pontja, b) pontjának ötödik alpontja és d) pontjának második és harmadik alpontja szerinti intézkedéseket csak olyan természetes személyek hajthatják végre, akik felsőfokú végzettséget szereztek szociális munka, pszichológia, jog, szociális szolgáltatások és tanácsadás, közpolitika és közigazgatás szakirányon vagy pedagógiai szakirányú tanszakokon, vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.
(2) Családpótló családi nevelést, gyámságot gyermeknek, a 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti intézkedés koordinálását és megvalósítását a jelen törvény céljaira csak olyan természetes személyek végezhetik, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére.
(3) Nagykorúak szociális gondnokságát a 73. § 2. bek. b) pontjának kilencedik alpontja szerint a jelen törvény értelmében csak olyan természetes személyek láthatják el, akik teljesítik a szakmai alkalmassági feltételeket külön jogszabály szerinti,3a) szociális munkás által végzett szociális munka végzésére, vagy felsőfokú képesítést szereztek felnőttoktatás (andragogika) szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.
(4) Pszichológia segítséget és pszichológiai ellátást gyermekvédelmi és gyámsági célokra csak olyan természetes személyek nyújthatnak, akik felsőfokú képzettséget szereztek pszichológia szakirányon vagy ilyen honosított képesítésük van külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett végzettségről.
(5) Gyógypedagógiai ellátást a jelen törvény céljaira csak pszichológus vagy gyógypedagógus nyújthat.
(6) Az intézet pedagógia alkalmazottjára vagy szakalkalmazottjára74) külön jogszabályi előírás43a) vonatkozik.
(7) Békéltetést (mediáció) a gyermekvédelmi és gyámügyekben felmerült viták rendezése érdekében csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a békéltetőket felkészítő akkreditált szakképzést.
(8) Szupervízori programot gyermekvédelmi és gyámügyekben csak olyan természetes személy végezhet, aki elvégezte a szupervízorokat felkészítő akkreditált szakképzést szociális munka vagy tanácsadói munka területén.
(9) Intézeti szociális munkát csak olyan természetes személyek végezhetnek, akik megfelelnek a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti3a) szakmai alkalmassági feltételeknek. Koordinátori feladatot a gyermekkel, a nagykorú személlyel vagy a családdal végzett munka egyéni tervének kidolgozásában csak olyan természetes személy láthat el, aki megfelel a szociális munka asszisztensei által végzett szociális munka, külön jogszabály szerinti3a) szakmai alkalmassági feltételeknek.
(10) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, aki a 20. § 2. bek. szerinti helyzetfelmérést készíti, írásos feljegyzést készít a helyzetfelmérésről. Ennek az írásos feljegyzésnek része a gyermekvédelmi és gyámhatóság válsággondnoki szerepe ellátására tett eljárási javaslat, mely a feltárt tényekből indul ki. Az írásos feljegyzés a 73. § 2. bek. e) pontjának nyolcadik alpontja szerinti akta része.
(11) Az akkreditált jogalany köteles statisztikai adatokat szolgáltatni gyermekvédelmi és gyámügyi tevékenysége azon területéről, melyre akkreditácója vonatkozik az állami gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságoknak statisztikai adatfeldolgozások és adminisztratív források képzése céljából.
(12) Ha a gyermekvédelmi és gyámintézkedéseket pszichoterápiai módszerek útján kell biztosítani, a pszichoterápiát a megadott keretek közt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként csak szakmailag alkalmas természetes személyek végezhetik. A szakmai alkalmasságot a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia nyújtásához mesterfokú, felsőoktatási intézményben a meghatározott szakirányon megszerzett okirattal vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirattal, valamint a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés elvégzését igazoló okirattal bizonyítják. A gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések részeként végzett pszichoterápia végzésének kereteit, a tanszakok jegyzékét és a szociális munka vagy tanácsadói munka területén végzendő pszichoterápia gyakorlására felkészítő akkreditált szakképzés tartalmi kereteit általános érvényű előírás szabályozza, melyet a minisztérium ad ki.

93.a §
(1) A szupervízorok nyilvántartását a minisztérium vezeti. A nyilvántartásba a minisztérium kérvénye alapján bejegyzi a természetes személyt, amennyiben
a) teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír,
b) mesterfokú végzettséget szerzett felsőoktatási intézményben vagy külföldi felsőoktatási intézmény által kiadott, honosított okirata van,
c) feddhetetlen és
d) okiratot szerzett a szupervízorokat felkészítő akkreditált, legalább 240 órás szakképzésben szociális munka vagy tanácsadói munka területén.
(2) A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazza a bejegyzést kérő természetes személy utó- és családi nevét, levelezési címét és telefonszámát vagy más elérhetőségét, melyen az érdeklődőnek a szupervízori programról részletesebb tájékoztatást adnak.
(3) A kérvény melléklete a diploma vagy az 1. bek. b) pontja szerinti okirat hitelesített másolata, a három hónapnál nem régebbi büntetés-nyilvántartási kivonat és az 1. bek. d) pontja szerinti okirat hiteles fénymásolata. A szupervízorok nyilvántartásába való felvételi kérvény tartalmazhat további, 120 szónál nem hosszabb tájékoztatást a bejegyzést kérő természetes személy szakmai alkalmasságáról és tapasztalatairól, főkent a szupervízori programokban eltöltött gyakorlati idejéről, szupervízori programok végzése idején.
(4) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzés céljaira feddhetetlen az a természetes személy, aki jogerősen nem ítéltek el szándékos bűncselekményért. A feddhetetlenséget a szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzési kérelem benyújtási napjától számított három hónapnál nem régebbi büntetés-nyilvántartási kivonattal igazolják.
(5) A kérvény adatainak helyességéért és valósságáért a szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzést kérvényező természetes személy felel.
(6) A szupervízorok nyilvántartásába történő bejegyzésre a közigazgatási rendtartás71) általános szabályai nem vonatkoznak.
(7) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesülnek, a minisztérium a kérvény beérkezésétől számított öt munkanapon belül bejegyzi a kérvényezők nyilvántartásába a természetes személyt.
(8) Ha az 1–4. bekezdés szerinti feltételek teljesültek, a kérvényre úgy tekintenek, mintha be sem nyújtották volna és minisztérium erről írásban értesíti a kérvényezőt a beérkezés napjától számított nyolc napon belül.
(9) A természetes személyt a szupervízorok nyilvántartásában a jegyzékbe való felvétel napjától számított öt éven át vezetik.
(10) A minisztérium törli a szupervízorok nyilvántartásából azt a természetes személyt, aki
a) írásban kéri a törlést,
b) meg lett fosztva jogi cselekvőképességétől vagy korlátozva lett jogi cselekvőképességében,
c) szándékos bűncselekményért jogerősen el lett ítélve,
d) öt éven át nyilvántartásban szerepelt a 9. bek. értelmében,
e) elhalálozott vagy holttá lett nyilvánítva.
(11) A szupervízorok jegyzéke a minisztérium honlapján nyilvánosan elérhető. A szupervízorok jegyzéke tartalmazza a 2. bekezdés szerinti adatokat és a tanulmányi programot, melyen a szupervízorok jegyzékében szereplő természetes személy felsőfokú végzettséget szerzett az 1. bekezdés b) pontja szerint, és tartalmazhat további információkat a 3. bekezdés második mondata értelmében. Igazolást arról, hogy a természetes személyt vezetik a szupervízorok nyilvántartásában a minisztérium csak e személy kérésére ad ki.
(12) A természetes személy ismételt felvételére a szupervízorok nyilvántartásába az 1–11. bekezdés rendelkezései egyformán vonatkoznak.

93.b §
A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának jogkörei
(1) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtása céljából jogosult
a) személyesen kivizsgálni a környezetben a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerint azt az információt, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek lehet kitéve, vagy embertelen vagy rossz bánásban részesül ( a továbbiakban csak „a gyermek helyzetének vizsgálata”),
b) személyesen kivizsgálni a gyermek neveléséről, egészségéről, étkeztetéséről és sokoldalú fejlődéséről való gondoskodást, vagy személyesen kivizsgálni a gyermek 4. § 1. bek. a), b) és d) pontja szerinti környezetben való helytelen viselkedésének okait, elsősorban a gyermek meglátogatásával és a vele való elbeszélgetéssel, a szülőjének, vagy a vele rokoni viszonyban lévő más személynek a meglátogatásával,
c) személyesen meggyőződni a 4. § szerinti környezet alkalmasságáról a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlesztésének biztosítására, főként akkor, amikor az ilyen vizsgálat azért szükséges, hogy a gyermek tartózkodhat-e ebben a környezetben a jövőben,74a)
d) személyesen megállapítani vagy kivizsgálni a gyermek életét, egészségét, testi és lelki fejlődését és szociális fejlődését nyílt terepen érő rossz hatásokról szóló információkat,
e) információkat beszerezni az iskolában, az oktatási intézményben, az általános gyermek- és ifjúsági egészségügyi szolgáltató rendelőjében,74b) vagy más személynél a gyermek nevelésének és sokoldalú fejlődésének biztosítottságáról; ez a jogosultság arányos mértékben vonatkozik a gyermeknek a 33. § 9. bek. b) pontja szerint nevelést és sokoldalú fejlődést biztosító természetes személlyel vagy a gyermekkel rokoni (közeli) viszonyban lévő természetes személlyel kapcsolatos információk beszerzésére is,
f) berendelni a gyermeket, a szülőjét, más, róla személyesen gondoskodó személyt, a 33. § 9. bek. b) pontja szerinti természetes személyt, aki a gyermekkel rokoni viszonyban van, vagy más természetes személyt, aki tájokoztatást adhat a gyermek környezetéről,
g) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt készíteni, ha az szükséges annak bizonyítására, hogy a gyermek élete, egészsége veszélynek van kitéve, vagy hogy a gyermek embertelen vagy rossz bánásban részesül,
h) még a jelenlévő természetes személy beleegyezése nélkül is hangfelvételt készíteni a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásának bemutatása céljából.
(2) Az 1. bekezdés a)–c) pontja szerinti jogkörök lakásban vagy más, lakásként szolgáló létesítményben vagy hozzá tartozó térségben (a továbbiakban csak „lakóhely”) akkor gyakorolhatók, ha a lakóhelyre való belépést a benne tartózkodó nagykorú személy engedélyezi; ez nem érvényes akkor, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 93.g § szerint jár el. Az első mondat szerinti jogosultságot olyan módon kell gyakorolni, mely nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges elengedhetetlen mértéket és amely megfelel a gyermek életkorának, szellemi fejlettségi fokának és a helyzet súlyosságának, melyben a gyermek van.
(3) Az 1. bekezdés a)–d) pontja szerinti jogkörök végrehajtásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja írásos feljegyzést készít. Az írásos feljegyzés része az okok feltüntetése, melyek miatt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosultságaival élt.

93.c §
Képfelvétel, audiovizuális felvétel és hangfelvétel
(1) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítéséről, illetve ennek az okairól a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja köteles előre tájékoztatni a jelenlevő természetes személyeket. Ha a gyermek jelen van a gyermekvédelmi és gyámhatóság intézkedésénél, a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja az életkorának és szellemi fejlettségének megfelelő módon elmagyarázza neki a képi felvétel, hangfelvétel, audiovizuális felvétel készítésének okait és a felvételek későbbi felhasználásának feltételeit is.
(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt fog készíteni jogköreinek gyakorlásáról a 93.b § 1. bek. a)–c) pontja értelmében a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben, ezt a tájékoztatást még azt megelőzően meg kell adni, hogy a jelenlevő természetes személy lehetővé teszi a jogosultságai végrehajtását; a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja képi felvételt, hangfelvételt, audiovizuális felvételt előzetes tájékoztatás nélkül csak akkor készíthet, ha jogkörei gyakorlása során olyan körülményekre bukkan, amelyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben forog vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve.
(3) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja hangfelvételt készít
a) a 4. § 1. bek. a) és b) pontja szerinti környezetben végrehajtott intézkedés lefolyásáról, ha a lakóhelyen jelenlévő nagykorú természetes személy ezt kéri,
b) a gyermek véleményének külön jogszabály18) szerinti megállapításáról.
(4) A 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel külön jogszabály74c) értelmében nem nyilvános. A gyermekvédelmi és gyámhatóság az első mondat szerinti felvételt csak a büntetőjogi eljárásban részt vevő hatóságnak, a bíróságnak és külön jogszabályban74d) rögzített célra más hatóságnak bocsátja rendelkezésére.
(5) A képfelvétel, az audiovizuális felvétel és hangfelvétel megrongálódásáról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, mely a rongálódást megállapította, hivatalos feljegyzést készít, melyben rögzíti a megrongálódás dátumát vagy a megrongálódás megállapításának dátumát, valamint a sérülés bekövetkezésének körülményeit; a sérült felvétel továbbra is az akta részét képezi.
(6) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedést hajt végre 4. § szerinti környezetben, nem áll jogában 93.b § 1. bek. g) és h) pontja szerinti jogköreinek gyakorlását más személy által készített képfelvétellel, audiovizuális felvétellel és hangfelvétellel helyettesíteni.

93.d §
Megbízás
A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja 93.b § 1. bek. a)–c) pontja szerinti jogköreinek gyakorlása során a gyermekvédelmi és gyámhatóság írásos megbízásával igazolja magát, mely tartalmazza
a) az alkalmazott utó- és családi nevét,
b) az alkalmazott beosztását,
c) a gyermekvédelmi és gyámhatóság nevét és székhelyét,
d) a gyermekvédelmi és gyámhatóság igazgatójának utó- és családi nevét és aláírását,
e) a gyermekvédelmi és gyámhatóság hivatali bélyegzőjének lenyomatát.

93.e §
A szülő és más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy kötelességei
A szülő és más, a gyermekről személyesen gondoskodó személy köteles
a) lehetővé tenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának jogosultságai gyakorlását és megfelelő információkat és okiratokat nyújtani neki a gyermekvédelmi és gyámintézkedések végrehajtásának céljaira,
b) a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére személyesen együttműködni a hatósággal a gyermek jogainak és törvénnyel védett érdekeinek védelmében,
c) személyesen megjelenni a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézésében megjelölt helyen, és amennyiben a gyermekvédelmi és gyámhatóság idézése azt feltünteti, biztosítani a gyermek részvételét is.

A gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság eljárása a gyermek helyzetének kivizsgálása érdekében

93.f §
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság olyan információkkal rendelkezik, melyek arról tanúskodnak, hogy a gyermek élete, egészsége veszélyben van vagy embertelen és rossz bánásmódnak van kitéve, s ez nem vizsgálható ki a 93.b § 1. bek b)–f) pontja szerint, illetve a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának nem teszik lehetővé a gyermek helyzetének vizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság javaslatot tehet a bíróságon a lakóhelyre való belépés engedélyezésére a gyermek helyzetének külön jogszabály74e) szerinti felülvizsgálata céljából (a továbbiakban csak „engedélyezési indítvány”); a 27. § rendelkezése ezzel nem sérülnek.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles az engedélyezési indítvány benyújtása előtt értesíteni – akárcsak szóban is – a szülőt vagy más, a gyermekről személyesen gondoskodó személyt, hogy engedélyezési indítványt nyújt be. Ha ez lehetetlen vagy nem célszerű, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezt a tényt az engedélyezési indítványban feltünteti.
(3) Az engedélyezési indítványban a gyermekvédelmi és gyámhatóság feltünteti
a) az okot, mely miatt a gyermek helyzetét felül kell vizsgálni,
b) az információ forrását, mely alapján a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerinti jogosultsága gyakorlásához vezetett,
c) a 93.b § 1. bek. a)–f) pontja szerint kihasznált jogosultságait vagy ezek ki nem használásának indokait,
d) a további fontos, számára ismert tényeket a gyermek helyzetéről,
e) a lakóhely 1. bekezdés szerinti azonosító adatait.

93.g §
(1) Ha a bíróság engedélyezi a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a lakóhelyre való belépést a gyermek helyzetének kivizsgálása céljából ( a továbbiakban csak „belépést a lakóhelyre”), a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja jogosult a Rendőri Testület tagjának ( a továbbiakban csak „rendőr”) kíséretében belépni a lakóhelyre és felülvizsgálni a gyermek helyzetét.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjával együtt jogosult a lakóhelyre belépni a a gyermekvédelmi és gyámhatóság által meghívott természetes személy is, ha azzal ez a természetes személy egyetért. A gyermekvédelmi és gyámhatóság meghívja az iskola képviselőjét, az oktatási intézmény képviselőjét, az általános gyermek- és ifjúsági orvost, akivel szerződéses viszonyban áll ambuláns általános ellátás nyújtásáról,74b) az akkreditált jogalany alkalmazottját, ha akkreditált jogalany nyújtja a gyermeknek valamely gyermekvédelmi és gyámsági intézkedést, vagy más természetes személyt, aki segíthet a gyermek helyzetének felmérésében. Nem lehet meghívott természetes személy az, aki a lakóhelyre való belépésével vagy a gyermek helyzetének felmérésében a saját érdekeit érvényesíthetné. Meghívott természetes személy biztosításához elég a szóbeli vagy elektronikus felkérés, a kérvény utólagos papír alapú változatának kézbesítésével.
(3) A Rendőri Testület részlege a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére védelmet nyújt a gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottjának és a meghívott természetes személynek a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépésben és a gyermek helyzetének felmérésében.
(4) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja felszólíthatja a rendőrt vagy a meghívott természetes személyt, hogy a gyermek helyzetének kivizsgálása során ne kísérjék őt, ha a gyermek érdekeit ez szolgálja leginkább.
(5) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles a lakóhelyre való, bíróság által engedélyezett belépést megelőzően
a) igazolni önmagát a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek a bírósági engedéllyel,
b) röviden elmagyarázni a bírósági engedély célját, és
c) felszólítani a lakóhelyen tartózkodó nagykorú természetes személyt a gyermek helyzete kivizsgálásának lehetővé tételére.
(6) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a gyermek a lakóhelyen tartózkodik, de nem tették lehetővé a gyermek helyzetének felülvizsgálatát, a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosítja a lakóhely kinyitását informatikai rendszerekből kiválasztott kulcsszolgáltató segítségével. Ha a lakóhelyen tartózkodó természetes személynek bírósági engedély bemutatásával nem lehet igazolni a kilétet a lakás kinyitását megelőzően, a gyermekvédelmi és gyámhatóság ezzel az engedéllyel közvetlenül a lakás kinyitását és lakásba való belépést követően igazolja magát a lakásban tartózkodó természetes személynek.
(7) A gyermekvédelmi és gyámhatóság alkalmazottja, a rendőr és a meghívott természetes személy a bírósági engedéllyel történő lakásba való belépéskor és a gyermek helyzetének vizsgálatakor köteles tiszteletben tartani az ott lakók becsületét és emberi méltóságát, nem avatkozhat be az ott lakó személyek alapvető jogaiba és szabadságjogaiba a gyermek helyzetének felméréséhez elengedhetetlenül szükséges mérték felett, s e jogosultságának végzését azonnal be kell fejeznie, amint az a célját elérte.
(8) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles audiovizuális felvételt biztosítani a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről és a gyermek állapotának kivizsgálásáról; a jelenlévő személyek beleegyezésére nincs szükség.
(9) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a lakóhely elhagyását követően
a) biztosítja a lakóhely bezárását, ha azt a lakóhelyen lévő természetes személy nem tudja megtenni,
b) haladéktalanul értesítést küld a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről a lakóhely tulajdonosának, ha az nem volt jelen a lakásban.
(10) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság biztosította a lakóhely bezárását, a 9. bekezdés b) pontja szerinti értesítésnek része az időpont és helyszín megjelölése, ahol a lakóhely kulcsai átvehetők.
(11) A gyermekvédelmi és gyámhatóság köteles írásos jelentést kézbesíteni a bíróságnak a lakóhelyre bírósági engedély alapján történő belépésről legkésőbb 20 munkanapon belül a lakóhely lezárásától vagy a bírósági engedély érvényességének lejártától számítva.

94. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatók, az egészségbiztosítók, a bíróságok, az büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézetei, a Szociális Biztosító, a büntetőeljárások szervei, az iskolák, oktatási intézmények, járási hivatalok, egyéb államigazgatási hatóságok, a községek és nagyobb területi egységek (megyék) kötelesek együttműködni a gyermekvédelmi és gyámhatóságokkal, valamint a jelen törvény szerint meghozott bírósági határozatok végrehajtására létesített intézményekkel a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtásában. Ugyanilyen kötelességei vannak a gyermekvédelmi és gyámhatóságoknak, az egészségügyi szolgáltatóknak, az egészségbiztosítóknak, a bíróságoknak, a büntetés-végrehajtási és igazságügyi őrség intézeteinek, a Szociális Biztosítónak, a büntetőeljárások szerveinek, az iskoláknak, oktatási intézményeknek, járási hivataloknak, egyéb államigazgatási hatóságoknak a községekkel és nagyobb területi egységekkel (megyék) szemben a jelen törvény szerinti önkormányzati jogköreik végrehajtásának megfelelő mértékben.
(2) A gyermekvédelmi és gyámhatóságok a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések gyakorlása során együttműködnek a községekkel, a nagyobb területi egységekkel, az akkreditált jogalanyokkal, egyházakkal, vallási közösségekkel és más, e téren működő jogi és természetes személyekkel.
(3) Az 1. bekezdésben feltüntetett személyek kötelesek a gyermekvédelmi és gyámhatóság kérésére térítésmentesen tájékoztatást nyújtani a gyermekről való gondoskodás színvonalának megállapítása céljából.
(4) A 3. bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség nem érinti az állami hatóságok és 1. bekezdés szerint más személyek kötelességeit,50) ha fennáll a gyermek kínzásának, a vele való visszaélésnek vagy elhanyagolásának a gyanúja.
(5) A 73. § 2. bek. e) pontjának harmadik alpontja szerinti koordináció céljaira az 1. bekezdésben feltüntetett személyek, a bíróság és a rendőr – aki a büntetőeljárás hatósága74f) – kivételével, kötelesek együttműködni a gyermek helyzetének kiértékelésére irányuló eljárásokban és a gyermek helyzetének megoldását célzó eljárásokban a gyermekvédelmi és gyámhatósággal.

95. §
A jelen törvény azon rendelkezései, amelyek a saját családjukban nem nevelhető gyermekek egyenrangú pótkörnyezetének biztosítását szabályozzák, azokra a gyermekekre is vonatkoznak, akik egészéves bentlakásos szociális otthonban32) lettek elhelyezve bírósági döntés alapján.

96. §
Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, község vagy nagyobb területi egység, a jelen törvény feladatait végrehajtó akkreditált jogalany alkalmazottja köteles a titoktartásra azon tényeket illetően, melyeket a jelen törvény szerinti intézkedések végrehajtása során ismert meg, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. Tájékoztatást csak abban az esetben ad, ha a tények elhallgatása a gyermek és a nagykorú természetes személyek életét és egészségét veszélyeztetné, vagy ha ez a kötelessége külön jogszabályi rendelkezések3) szerint.

96.a §
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak bejelentést tesznek a gyermek jogainak megsértéséről, köteles a bejelentő kilétét titokban tartani, ha a bejelentő ezt kéri; ez nem érvényes, ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság büntetőeljárási hatóságnak, bíróságnak vagy más, külön jogszabályban meghatározott szervnek74d) nyújt tájékoztatást. A gyermekvédelmi és gyámhatóság titokban tarthatja a bejelentő kilétét, ha az a bejelentés tartalmának kivizsgálása céljából elengedhetetlen.
(2) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak ismétlődően jelentenek be tényeket, melyek a 93.b § szerinti jogosultságai gyakorlásával nem nyertek bizonyítást, az ilyen bejelentéseket nem kell tovább vizsgálnia, s erről a bejelentőt tájékoztatja.
(3) Ha a bejelentő annak az eljárásnak résztvevője, melyben a gyermekvédelmi és gyámhatóság a gyermek kríziskezelő gondnokának szerepét látja el, a gyermekvédelmi és gyámhatóság azonnali hatállyal továbbítja ezt a tájékoztatást az illetékes bíróságnak.

97. §
Az általános érvényű jogszabály, melyet a minisztérium kibocsát, meghatározza
a) a gyermekek és fiatal felnőttek létszámát az 53. § szerinti hivatásos nevelőszülői családban, a gyermek és fiatal felnőtt költségeinek térítését a hivatásos nevelőszülői családban és az 52. § 1. bek. a) pontja szerint a nevelőszülői családban vezetett kiadások nyilvántartásának részleteit,
b) a gyermekek és fiatal felnőttek létszámát és az alkalmazottak létszámát az önálló diagnosztikai csoportokban, az önálló csoportokban, a speciális önálló csoportokban és a fiatal felnőttek önálló csoportjaiban, az 53. § 4. bek. e) pontja szerinti kiskorú gyermekes anyák önálló csoportjaiban, a részleteket az alapfelszereltségről és további felszerelésekről az 52. § 4. bek. értelmében, a részleteket az étkeztetésről és a lakásért fizetett térítési díjról a gyermekotthonban a 61. § értelmében, valamint az értéktárgyak megőrzését a 47. § 3. bek. b) pontjának ötödik alpontja értelmében,
c) a zsebpénz nagyságát, a tárgyi jutalom és támogatások értékét a 66–70. § értelmében,
d) az akkreditációs kérvény benyújtásának, tartalmi kellékeinek részleteit és a szakmai alkalmasság és szaktudás felülvizsgálatának részleteit a 79., 80. és 82. § értelmében,
e) a dotáció nyújtásának mértékét és részleteit a 87. § 5. bek. alapján.

97.a §
E törvénnyel beépülnek a jogrendbe az Európai Unió kötelező jogi rendelkezései, melyeket a 2. sz. melléklet tartalmaz.


TIZENKETTEDIK RÉSZ
Átmeneti és zárórendelkezések

98. §
(1) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek az Egyének, Párok és Családok Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központjában ( a továbbiakban csak „Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ”) és munkavégzésük helye a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ volt, 2055. szeptember 1-jétől a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.
(2) Azon alkalmazottak jogai és kötelességei a munkajogi kapcsolatokban, akik 2005. augusztus 31-éig közérdekű munkát végeztek a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központban és munkavégzésük helye a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatósága, területi munkahelye és a területi munkahelyek munkahelye, az igazgatóság és területi munkahelye volt, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében ezek a munkahelyek találhatók.
(3) Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a feladatai teljesítésére szolgált, 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra száll át. Az állami vagyon kezelése, melyet 2005. augusztus 31-éig a pozsonyi székhelyű Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ végzett és amely a munkahelyei és területi munkahelyei feladatainak teljesítésére szolgált, 2055. szeptember 1-jétől azokra a munka-, szociális és családügyi hivatalokra szállnak át, amelyek területi körzetében a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ igazgatóságának és a Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ területi munkahelyeinek munkahelyei találhatók.
(4) A Tanácsadó-pszichológiai Szolgáltató Központ által 2005. augusztus 31-éig megkötött szerződésekből fakadó jogok és kötelességek 2005. szeptember 1-jével a Munka-, Szociális és Családügyi Központra szállnak át.

99. §
(1) Az állami alkalmazott, aki 2005. augusztus 31-én megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott külön jogszabály75) szerinti képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.
(2) Ha az intézeti gondoskodást, azonnali intézkedést és nevelési intézkedést hivatásos nevelőszülői családban biztosította olyan intézet alkalmazottja, aki megfelelt a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végzéséhez támasztott a képzettségi feltételeknek, a jelen törvény szerinti képzettségi követelményeknek is megfelel.

100. §
(1) A gyermekről, nagykorú természetes személyről és családról 2005. augusztus 31-éig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és iratanyagot a gyermekvédelmi és gyámhatóságnak, a községnek és más, gyermekvédelmet és gyámságot ellátó jogalanyoknak 2006. március 31-éig ki kell egészíteniük és hozzá kell alakítaniuk a jelen törvény követelményeihez.
(2) Ha a természetes személy, aki nevelőszülővé vagy örökbefogadóvá akar válni, a 2055. augusztus 31-éig hatályos előírások szerint teljesítette a közte és a gyermek közötti személyes kapcsolat közvetítésének feltételeit, melynek célja családpótló gondoskodás biztosítása, és 2005. augusztus 31-én vezetik a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékében, bejegyzésre kerül a jelen törvény szerinti kérelmezők nyilvántartásába is.
(3) Ha a természetes személy 2005. szeptember 1-je előtt érdeklődött a nevelőszülőség vagy örökbefogadás iránt, de 2055. augusztus 31-éig nem került be a nevelőszülőségre vagy örökbefogadásra alkalmas állampolgárok jegyzékébe a 2005. augusztus 31-én hatályos jogszabály szerint, a családpótló gondoskodás közvetítése során a jelen törvény szerint kell eljárni.
(4) A gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ, melyet a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján hoztak létre mint szociális intézetet, a jelen törvény szerint alapított intézetnek minősül; az intézet alapítója köteles biztosítani az intézet céljának jelen törvény szerinti teljesítését.
(5) Ha a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján létrehozott gyermekotthon, a krízisközpont és a reszocializációs központ alapítója természetes vagy jogi személy, mely szociális segítséget nyújtott a 2005. augusztus 31-ig hatályos előírások szerint, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig ez az alapító a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogalany kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.
(6) A jogi vagy természetes személy, amely/aki 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján76) engedélyezett szociális segítséget nyújtott olyan intézkedések végzésével, melyek tartalmilag megfelelnek a jelen törvénynek, köteles kérni a jelen törvény szerinti akkreditáció kiadását legkésőbb 2006. május 31-éig. 2006. május 31-éig az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy a jelen törvény értelmében akkreditált jogalanynak tekintendő és így vezetik az akkreditált jogalanyok 83. § 5. bek. szerinti nyilvántartásban. Ha az első mondatban taglalt jogi vagy természetes személy kéri az akkreditáció kiadását, akkreditált jogalanynak tekintendő a jelen törvény értelmében egészen az akkreditáció megadási bizonylatának vagy az akkreditáció megtagadásáról szóló írásos bizonylat kézbesítéséig.
(7) A 2055. augusztus 31-éig külön jogszabály alapján76) engedélyt kérő jogi és természetes személyek kérvényéről, ha az ügyükben még nem született jogerős döntés, 2005. augusztus 31-e után a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint döntenek.
(8) Ha a község, a jogi vagy természetes személy 2005. augusztus 31-e után 6. bekezdés szerinti intézkedéseket hajt végre és teljesítette a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerinti finanszírozási támogatásnyújtás feltételeit, annak merítése során és elszámolásakor és 2006. május 31-éig a 2005. augusztus 31-éig hatályos jogszabály szerint jár el.
(9) A gyermekotthon alapítója a gyermekotthonban feltételeket teremt és biztosít
a) 2006. december 31-éig úgy, hogy 2007. január 1-jétől minden egy éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban,
b) 2008. december 31-éig úgy, hogy 2009. január 1-jétől minden három éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően és a diagnosztikai központ önálló csoportjában történt elhelyezést követően kizárólag hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azt a gyermeket, akinek egészségi állapota különleges és fokozott gondoskodást és törődést igényel önálló speciális csoportban.
(10) A gyermekek egészéves bentlakásos szociális otthonai az intézeti gondoskodást elrendelő határozat alapján felveszik a gyermekeket 2008. december 31-éig. A gyermekvédelmi és gyámhatóságok biztosítják az összes, intézeti nevelés elrendelésével bíró egészségkárosult gyermek felvételét és megteremtik ennek a feltételeit a jelen törvény szerint alapított intézetekben.
(11) Ha a nevelőszülői gondoskodást nyújtó intézet 2005. augusztus 31-éig nevelőszülői gondoskodást nyújt a 2005. augusztus 31-éig hatályos törvény alapján gyermekeknek, akiket jogerős bírósági határozattal nevelőszülői gondoskodásba helyeztek vagy akiket átmenetileg olyan személy gondoskodásába helyeztek, aki nevelőszülővé akar válni, az intézet 2005. szeptember 1-jétől a nevelőszülői gondoskodás okainak megszűnéséig azon gyermekek esetében, akiknek az intézet ilyen gondoskodást nyújtott 2005. augusztus 31-éig, a 2005. augusztus 31-ig hatályos jogszabály77) szerint jár el. 2005. szeptember elsejétől ezek az intézetek a jelen törvény szerint alapított intézetnek tekintendők egészen a megszűnésükig. A 79–86. § rendelkezései ezen intézményekre nem vonatkoznak.
(12) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt a nagyobb területi egységnek (megye) az általa alapított intézetekben a 12. bekezdés szerint nyújtott intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére, valamint a külön jogszabály szerinti32) szociális szolgáltatások költségeinek a fedezésére azoknak a nevelőszülői ellátást nyújtó intézeteknek, melyekkel szerződést kötött. A pénzeszközöket a következő naptári évre az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a nagyobb területi egység folyó év október 31-ig benyújtott kérvénye alapján folyósítja. A pénzeszközök nyújtásáról az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel. A támogatási összeg nagyságának megállapításáról külön jogszabály rendelkezik.32) A pénzügyi támogatás nyújtásával a 12. bekezdés szerint intézeti nevelőszülői ellátás költségeinek fedezésére a nagyobb területi egység külön jogszabály szerint32) jogkörei nem sérülnek.
(13) A nagyobb területi egység, a község és az akkreditált jogalany, amennyiben krízisközpont alapítója a 62. § vagy reszocializációs központ alapítója a 63. § szerint, 2005. szeptember 30-ig jelenti az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságnak a külön jogszabály56) szerinti azonnali intézkedést vagy nevelési intézkedést elrendelő bírósági határozatok végrehajtására meghatározott férőhelyek számát az elkövetkező naptári évre vonatkozóan a területi körzet intézeti ellátási és bírósági határozat-végrehajtási fő feladatainak kidolgozása céljából.
(14) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 2. és 3. bekezdése értelmében 2005. október 31-ig kidolgozza a fő feladatok tervét és biztosításának módját a 73. § 2. bek. e) pontjának kilencedik és tizenkettedik alpontja értelmében, és 2005. december 15-ig a jóváhagyott fő irányelvek alapján kidolgozza a 73. § 2. bek. e) pontjának tizedik alpontja és a 73. § 3. bek. m) pontja szerinti terveket.
(15) A gyermekvédelmi és gyámhatóság a 73. § 1. bek. értelmében 2005. november 15-ig jóváhagyja a 73. § 1. bek. d) pontja szerinti fő irányelveket.
(16) Ha a jelen törvény hatálybalépéséig bírósági határozatot hajtanak végre olyan gyermekotthonban, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. november 30-ig benyújtott írásos kérvénye alapján.
(17) Ha bírósági határozatot hajtanak végre kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában, amelyet a jelen törvény szerint akkreditált jogalanynak számító jogi személy vagy természetes személy alapított, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság pénzügyi támogatást nyújt neki a 2006. évre a jelen törvény értelmében a 2005. augusztus 31-e után benyújtott írásos kérvénye alapján. A pénzügyi támogatás ebben az esetben előlegként is folyósítható, 2005. szeptemberétől kezdődően, leghamarabb attól a naptól fogva, amikor az írásbeli kérelmet benyújtották; e pénzügy támogatás folyósítására nem vonatkoznak a 8. bek. rendelkezései.
(18) A Tt. 195/1998. sz., a szociális segélyezésről szóló törvényének és későbbi módosításainak rendelkezései, melyek a megelőző szociális gyermekvédelmet, a nagykorú polgár megelőző szociális védelmét, a gyermekvédelmet, a családpótló gondoskodás megszervezését, a szociális tanácsadást, a gyermekotthonok, krízisközpontok és reszocializációs központok működését szabályozzák, 2005. szeptember 1-jétől nem vonatkoznak a jelen törvény értelmében végzett gyermekvédelemre és gyámügyekre.
(19) A gyermek családi viszonyainak helyreállítását és rendezését célzó, 64. § szerinti pénzügyi támogatási kötelezettség, a gyermek 64. § szerinti megtakarításainak képzésére fordítandó támogatás kötelezettsége azon esetekre vonatkozik, amikor a gyermek gyermekotthonban került elhelyezésre intézeti elhelyezést elrendelő jogerős bírósági döntés alapján 2005. december 31-ét követően.
(20) A nagyobb területi egységek és községek pénzügyi eszközeinek célirányos megkötése a 89. § 4. bek. értelmében a 2006–2008-as költségvetési évekre vonatkozik.
(21) A pénzügyi támogatás 89. § szerinti nyújtásának feltételeit a 2006-os évre a nagyobb területi egység és a község úgy határozza meg, hogy azok legkésőbb 2005. november 30-án ki legyenek hirdetve.

Átmeneti rendelkezések a 2009. január 1-től hatályos módosításokhoz

100.a §
A gyermekotthonok alapítói 2012. december 31-éig biztosítják és megteremtik a feltételeket, hogy 2013. január 1-jétől abban a létesítményben, mely nem önálló családi ház vagy önálló lakás, a gyermekek csoportonként összlétszáma ne haladja meg a 40 főt. Ha a gyermekotthonban 2008. december 31-éig intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának első és hatodik alpontja értelmében a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint, az első mondatban meghatározott gyermeklétszám túlléphető, ha a gyermekotthon 2009. január 1-jét követően intézeti gondoskodást, azonnali gondoskodást vagy nevelési intézkedést nyújtottak speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében 2009. január 1-jétől; az első mondat szerinti létesítményben előnyt élvez az intézeti gondoskodás, azonnali gondoskodás vagy nevelési intézkedés speciális önálló csoportokban az 53. § 2. bek. c) pontjának ötödik alpontja értelmében.

100.b §
Ha 2008. december 31-én a gyermekotthon családi házának két önálló lakásegységében legfeljebb két önálló csoport vagy speciális önálló csoport van elhelyezve, az egy önálló csoport megalakításának vagy speciális önálló csoport megalakításának 53.a § 1. bek. szerinti követelménye 2009. január 1-jétől teljesítettnek tekintendő.

100.c §
A 2008. december 31-ig vezetett, gyermekvédelmet és gyámügyeket érintő nyilvántartást és aktákat a gyermekekről, nagykorú természetes személyekről és családokról a gyermekvédelmi és gyámhatóság, a nagyobb területi egység, a község, az intézetek és akkreditált jogalanyok kiegészítik és felülbírálják a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében legkésőbb 2009. március 31-éig.

100.d §
(1) A gyermeknek, akinek 2007. december 31-éig intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján jogigénye keletkezett megtakarítás képzésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében, ezt a támogatást 2008. december 31-e után is folyósítják a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint.
(2) Az intézeti elhelyezést elrendelő bírósági határozat alapján elhelyezett gyermeknek a családi viszonyai rendezésére és helyreállítására folyósított pénzügyi segély felhasználása és nyújtása során a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 65. § szerint járnak el.

100.e §
(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a gyermekotthonok, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni és krízisközpontok férőhelyeinek biztosítása céljából a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében történik. Az első mondat szerinti pénzügyi támogatást a 2009. január 1-jétől hatályos törvény 89. § 3. bek. szerinti összegben nyújtják.
(2) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. évre nyújtott pénzügyi támogatása a reszocializációs központok szükséges férőhelyeinek biztosítása céljából a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint történik, mégpedig a 2008. december 31-éig bejelentett reszocializációs intézeti férőhelyek számának megfelelően.

100.f §
A reszocializációs intézetek jegyzékét, melyekben 2009-ben bírósági határozat hajtható végre, a gyermekvédelmi és gyámhatóság dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a 73. § 1. bek. értelmében 2009. január 31-éig.

100.g §
(1) A munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság felülvizsgálják a fő célkitűzéseket és a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtásának szükségességét. Ha változásokat kell végrehajtani a 2009. évre jóváhagyott fő irányelvekben, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2009. február 28-áig a Munka-, Szociális és Családügyi Központ elé terjeszti a módosítási kérelmet a 2009-es évre a területi hatáskörében jóváhagyott fő irányelvei vonatkozásában, valamint ennek az indoklását. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ elbírálja az indokokat és az első mondat szerinti hatóság területi hatáskörére vonatkozóan jóváhagyja a fő irányelvek módosítását 2009. március 31-éig. Ha az irányelvek módosítását jóváhagyták, a munka-, szociális és családügyi hivatal és az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kidolgozza a bebiztosításuk tervét a 73. § 3. bek. m) pontja szerint a jóváhagyást követő 15 napon belül, majd a 2009. január 1-jétől hatályos törvény szerint jár el.
(2) Ha a 2009-re jóváhagyott fő irányelvekben nem hajtottak végre változásokat, a munka-, szociális és családügyi hivatal, az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság, valamint a gyermekvédelmi és gyámhatóság a 2009. évi fő irányelvek biztosításakor a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint jár el.

100.h §
(1) Az akkreditációs kérvényekről, melyekről 2008. december 31-éig nem született jogerős döntés, 2009. január 1-jét követően a 2008. december 31-éig hatályos törvény szerint döntenek.
(2) Az akkreditált jogalany, akinek a 2008. december 31-éig hatályos törvény értelmében adták meg az akkreditációt, akkreditált jogalanynak tekintendő a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében.

100.i §
Ha az intézetben 2009. január 1-jén olyan természetes személy végez szociális munkát, aki ezt a szociális munkát 2008. december 31-éig is végezte, a szociális munka végzéséhez szükséges szakképzettségi feltételek az esetében a 2009. január 1-jétől hatályos törvény értelmében teljesültnek tekintendők.

100.j §
Átmeneti rendelkezések a 2011. július 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-áig megkötött szerződéseiből78) fakadó jogok és kötelezettségek, melyek a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonainak alapítói jogköreihez kötődnek, illetve az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság gyermekotthonokkal és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonaival kapcsolatos hatásköreit érintik, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységére vonatkoznak a 2011. június 30-áig hatályos törvény értelmében, 2001. július 1-jétől a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át.
(2) A 2011. június 30-ig keletkezett gyermekvédelmi és gyámügyi jogviszonyok résztvevőinek jogai és kötelességei a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreinek átruházásából, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadóan 2011. július 1-jével az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatóságra szállnak át a delimitációs jegyzőkönyvek alapján, melyeket az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság kötött meg a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámhatósággal.
(3) A szociális ügyek terén állami szolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottakra vonatkozó, a gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai alapítói jogköreit, valamint az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóság bírósági határozat végrehajtását gyermekvédelmi intézeti elhelyezéssel biztosító tevékenységéből fakadó, a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerinti jogok és kötelességek 2001. július 1-jétől az eddigi állami közszolgálati hatóságról – az illetékes gyermekvédelmi és gyámhatóságról – az állami közszolgálati hivatalra, azaz a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságra szállnak át.
(4) Ha a kijelölt gyermekvédelmi és gyámhatóság 2011. június 30-ig nem zárta le az eljárást olyan ügyekben, melyekben alapfokon gyermekotthonok és kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonai jártak el és hoztak döntést, 2011. június 30-a után az ügyet79) eljárás és döntéshozatal céljából továbbküldi a 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságnak.
(5) A családpótló gondoskodásra való felkészítést, mely 2011. június 30-áig nem zárult le, 2011. június 30-a után a 2011. június 30-áig hatályos törvény szerint fejezik be. A 2011. június 30-áig lezárult, hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítések a 2011. július 1-jétől hatály törvény értelmében megvalósult hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítésnek minősülnek. A természetes személy, aki elvégezte a hivatásos családpótló gondoskodásra való felkészítést 2010. január 1-je és 2011. június 30-a között, 2011. december 31-éig kérheti a jogalanynál, melynél a felkészítést elvégezte, a felkészítés 2011. július 1-től hatályos törvény szerinti kiegészítését.
(6) A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a nagyobb területi egységnek pénzeszközöket nyújt azon intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, amellyel szerződést kötött pénzügyi támogatás nyújtásáról a szociális szolgáltatások költségeinek fedezésére a 2008. december 31-éig hatályos törvény alapján. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság a következő naptári évre a nagyobb területi egység október 30-ig benyújtott kérvénye alapján folyósít pénzügyi támogatást. A 73. § 1. bek. szerinti gyermekvédelmi és gyámügyi hatóság szerződést köt a nagyobb területi egységgel a pénzügyi támogatások folyósításáról. A pénzügyi támogatás nagyságára a 2008. december 31-éig hatályos törvény rendelkezései vonatkoznak. A pénzeszközök nyújtása a nagyobb területi egységeknek az intézeti nevelőszülői gondoskodás kiadásainak fedezetére a 100. § 11. bek. értelmében, nem befolyásolja a nagyobb területi egységeknek a 2008. december 31-ig hatályos törvény szerinti jogköreit. A 100. § 12. bek. rendelkezéseit 2011. július 1-jét követően nem alkalmazzák.
(7) Ha az állami alkalmazott 2011. június 30-ig megfelelt a képzettségi követelményeknek, melyeket a gyermekvédelmi és gyámügyi intézkedések végrehajtóval szemben támasztottak a 93. § 1. bek. szerint, a 2011. július 1-jétől hatályos törvény szerinti intézkedések végrehajtóval szemben támasztott képzettségi követelmények teljesültnek tekintendők.
(8) A gyermekotthonok alapítói kötelesek biztosítani és megteremteni a feltételeket 2011. december 31-éig a gyermekotthonban úgy, hogy 2012. január 1-jétől minden hat éven aluli gyermek a gyermekotthoni elhelyezést követően, legkésőbb a diagnosztikai vizsgálatokat követően hivatásos nevelőszülői családba kerüljön, kivéve azokat a gyermekeket, akiknek az egészségi állapota bizonyíthatóan speciális önálló csoportban való elhelyezést igényel az 53. § 4. bek. c) pontja vagy az 53. § 4. bek. e) pontja szerint, vagy ha a gyermeknek ez az érdeke a testvérkapcsolatok megőrzése szempontjából. A különleges törődés szükségességének bizonyítására az 54. § 7. bek. első mondata szintén vonatkozik.

100.k §
Átmeneti rendelkezések a 2014. július 1-től hatályos módosításokhoz
Ha a 45. § 1. bek. szerinti létesítménynek nincs olyan természetes személy alkalmazottja, aki megfelel a 47.a § 4. bek. szerinti követelményeknek, a felelős személy tevékenységét ebben az intézetben olyan természetes személy is végezheti, aki mesterfokú felsőszintű végzettséget szerzett ápolói szakirányon, ötéves szakmai gyakorlattal bír és szakmailag alkalmas speciális munkatevékenységek végzésére pszichiátria szakterületén, legtovább azonban 2017. július 1-jéig.

100.l §
Átmeneti rendelkezések a 2016. január 1-től hatályos módosításokhoz
(1) Ha a gyermekvédelmi és gyámhatóság 73. § 1. bek. d) pontja szerint jóváhagyott fő feladatainak része a 2016-os évre a 17. § 4. bek. szerinti nevelési-üdülési csoportos program is – a 2015. december 31-ig hatályos jogszabály értelmében –, ennek a fő feladatnak a biztosítására a 2015. december 31-ig hatályos törvény vonatkozik.
(2) Az akkreditáció odaítélésének eljárása, mely 2015. december 31-ig nem zárult le, a 2016. január 1-jétől hatályos törvény szerint kerül lezárásra.

100.m §
Átmeneti rendelkezések a 2016. július 1-től hatályos módosításokhoz
A 2016. július 1-je előtt megkezdett eljárásban, mely nem zárult le jogerősen, a 2016. június 30-ig hatályos törvények szerint kell eljárni.


VI. cikkely

Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, kivéve a 88. és 89. §-t, mely 2006. január 1-jén lép hatályba.


Ivan Gašparovič s. k.
Pavol Hrušovský s. k.
Mikuláš Dzurinda s. k.


1) Gyermekjogi Egyezmény (kihirdetve: Tt. 104/1991. sz. alatt)
2) A Tt. 48/2002. sz. idegenrendészeti törvénye a későbbi módosítások értelmében
3) Büntető törvénykönyv
3a) A Tt. 219/2014. sz., a szociális munkáról és egyes, a szociális és családvédelem területén kifejtett szaktevékenységek végzésének feltételeiről szóló törvénye és más törvényi módosítások
3aa) A Tt. 36/2005. sz., a családról szóló törvénye és más törvényi változások 5. cikkelye a 175/2015. sz. megfogalmazásában
4) A Tt. 36/2005. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
5) A Tt. 365/2004. sz. törvénye az egyenlő bánásmód érvényesítéséről egyes területeken és a diszkrimináció elleni védelemről szóló törvénye és más törvényi módosítások (antidiszkriminációs törvény)
6) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 103. §-a
7) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 171/1993. sz., a Rendőri Testületről szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
8) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 279/1993. sz., az iskolai létesítményekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
9) Pl. az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 599/2003. sz., az anyagi szükséghelyzetben történő segélyezésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint, a Tt. 36/2005. sz. törvénye
9a) A Büntető törvénykönyv 179., 180. és 367. §-a
9b) A Tt. 420/2004. sz., a békéltetésről (mediáció) szóló törvénye és más törvényi módosítások
9c) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 4. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában
9d) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 2. bek., a Tt. 175/2015. sz. törvénye megfogalmazásában
10) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 37. §-ának 3. bek.
11) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 44. §-a
12) A Tt. 171/2005. sz., a hazárdjátékokról szóló törvénye és más törvénymódosítások
13) Büntető törvénykönyv, Büntetőperes eljárás
14) A Tt. 550/2003. sz., a békéltető és mediációs hivatalnokokról szóló törvénye és más törvényi módosítások
15) Pl. a Tt. 550/2003. sz. törvénye, a 279/1993. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében
16) Büntető törvénykönyv
Büntetőperes eljárás
A Tt. 550/2003. sz. törvénye
17) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 31. §-a
17a) Pl. Tt. 36/2005. sz. törvényének 24. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvénye értelmében
18) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 38. §-a
19) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 39. §-ának 3. bek., 57. §-ának 4. bek. és 60. §-a
20) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 3. bek.
21) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek.
22) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 4. bek.
22a) A Tt. 447/2008. sz., a súlyosan egészségkárosultak pénzügyi kompenzációjáról szóló törvény 11. §-a
22b) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. b) és c) pontja
23) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 33. §-ának 3. bek.
24) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 57. §-ának 3. bek.
25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 58. §-ának 2. bek.
26) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos szolgáltatásokról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
27) A Tt. 480/2002. sz., a menedékjogról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
28) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 365. §-a
29) A Nemzetközi Gyermekrablások Polgárjogi Vetületeiről Szóló Egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)
30) A peren kívüli polgári eljárás rendtartásának 360. és 369. §-a
31) A Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 719/2002. sz. rendelete, mely a biztonságok harmadik országok és biztonságos kibocsátó országok listáját tartalmazza a Szlovák Köztársaság Kormányának Tt. 288/2004. sz. rendelete megfogalmazásában
31a) A Tt. 327/2005. sz., az anyagi szükséghelyzetben élő személyek segélyezéséről szóló törvénye és a Tt. 586/2003. sz., az ügyvédi szolgáltatásokról szóló törvényének módosítása és kiegészítése, valamint a Tt. 455/1991. sz., az iparszerű vállalkozásokról (iparostörvény) a későbbi módosítások szerint, a Tt. 8/2005. sz. törvénye szerinti megfogalmazásban
32) A Tt. 447/2008. sz. törvénye
33) Az SZK NT Tt. 272/1994. sz., az emberi egészségvédelemről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
34) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 45–47. §-a
35) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 44. §-ának 3. bek. b) pontja, 48–53. §-a, 97–110. §-a
Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)
36) A Tt. 453/2003. sz., a szociális, családügyi, foglalkoztatási szolgáltatási államigazgatási szervekről és más törvénymódosításokról szóló törvénye 5. §-ának 8. bek.
36a) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 102. §-ának 1. bek. c) pontja
36b) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 10. bek.
36c) A Tt. 576/2004. sz. törvénye 11. §-ának 11. bek.
36d) A Tt. 330/2007. sz., a büntetés-nyilvántartásról szóló törvénye és más törvényi módosítások, 10. § 4. bek.
36e) ) A Tt. 330/2007. sz. törvénye
36f) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 38. §-a
37) Egyezmény a gyermekvédelemről és a nemzetközi örökbefogadásokban való együttműködésről (kihirdetve a Tt. 380/2001. sz. alatt)
38) A Tt. 428/2002. sz., a személyi adatok védelméről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
38a) A Büntető törvénykönyv 92. és 93. §-a
38aa) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 45. §-ának 4. bek. és 50. §-ának 1. bek. a Tt. 175/2015. sz. törvénye értelmében
38b) A Tt. 576/2004. sz., az egészségügyi ellátásról, az egészségügyi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokról és más törvényi változásokról szóló törvénye 7. §-ának 8. bek. a Tt. 185/2014. sz. törvénye szerint
38c) A Tt. 578/2004. sz., az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi alkalmazottakról, az egészségügyi kamarákról és egyes más törvényi változásokról szóló törvénye 31. §-a a későbbi módosítások értelmében
38d) A Tt. 577/2004. sz., az kötelező egészségbiztosítási járulékból fedezett egészségügyi ellátás tartalmáról és az egészségügyi szolgáltatások költségeinek térítéséről szóló törvényének 7. sz. melléklete, a Tt. 185/2014. sz. törvénye megfogalmazásában
38e) A Tt. 581/2004. sz., az egészségbiztosítókról, az egészségügyi felügyeletről és más törvénymódosításokról szóló törvénye 7.a §-ának 1. bek. a Tt. 185/2014. sz. törvénye megfogalmazásában
39) A Tt. 36/2005. sz. törvénye
Peren kívüli polgári peres eljárásrend
40) A Tt. 245/2008. sz., a köznevelésről és közoktatásról szóló törvény (közoktatási törvény) és más törvénymódosítások, 146. § 3. bekezdés
41) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 37. §-a
42) A Tt. 601/2003. sz. törvénye a létminimumról és más törvénymódosításokról, 2. § c) pont
42a) A Tt. 600/2003. sz. törvénye a családi pótlékról és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
43) A Szlovák Köztársaság Oktatási minisztériumának Tt. 437/2009. sz. hirdetménye, mely rögzíti a pedagógia alkalmazottak és szakalkalmazottak különböző kategóriájával szemben támasztott képzettségi és speciális képzettségi követelményeket
43a) A Tt. 317/2009. sz., a pedagógia alkalmazottakról és szakalkalmazottakról szóló törvénye és más törvénymódosítások
44) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 101. és 102. §-a
44a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 62. §-a
44b) A Tt. 599/2003. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
44ba) A Tt. 374/2014. sz. törvénye az állami követelésekről és más törvénymódosítások
44c) A Tt. 599/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
45) Az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
45a) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 33. és 34. §-a
45b) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról szóló törvényének 39. §-a, valamint a a Tt. 455/1991. sz., az iparszerű vállalkozásokról (iparostörvény) a későbbi módosítások szerint
46) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja
47) Az SZK Nemzeti Tanácsának Tt. 156/1993. sz., a fogvatartás végrehajtásáról szóló törvénye
A Tt. 59/1965. sz., a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
48) Pl. Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)
A Tanács (EK) 2003. november 27-ei rendelete a bírósági joghatóságról és az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben és a szülői jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos ügyekben, mely megszünteti az (EK) 1347/2000. sz. rendeletét (K., EU L 338, 2003. 12. 23.), az (EK) tanácsának 2116/2004. sz., 2004. december 2-án kelt rendeletébe foglalt változások és módosítások értelmében (K., EU L 367, 2004. 12. 14.)
49) A Tt. 523/2003. sz. törvénye a közbeszerzésről és a Tt. 575/2001. sz., a kormány és a központi államigazgatás tevékenységének szerkezeti felépítéséről szóló törvényének módosítása a későbbi változások értelmében
49a) A Tt. 540/2001. sz., az állami statisztikáról szóló törvénye a későbbi módosítások értelmében
50) Pl. a Büntető törvénykönyv, a büntetőperes eljárásrend, a Polgári peres eljárásrend, a Peren kívüli polgári eljárásrend és a Közigazgatási rendtartás
52) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 60. és 102. §-ának 3. bek.
53) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 94. §-ának 1. bek
54) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 96. §-a
55) A Tt. 36/2005. sz. törvényének 38. és 39. §-a
57) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)
Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)
Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)
Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)
58) A Tanács (EK) 2201/2003. sz., 2003. november 23-án kelt rendelete
59) A külügyminiszter 33/1959. sz. hirdetménye a Tartásdíj külföldi behajtásáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 14/1974. sz. hirdetménye A gyermektartással kapcsolatos döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
A külügyminiszter 132/1976. sz. hirdetménye a Tartási kötelezettségről szóló döntések elismeréséről és végrehajthatóságáról szóló egyezményről
60) A nemzetközi gyermekrablások polgárjogi szempontjairól szóló egyezmény (kihirdetve: Tt. 119/2001. sz. alatt)
Európai egyezmény a gyermekekről való gondoskodás és a gyermekekről való gondoskodás megújítása terén hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról (kihirdetve: Tt. 366/2001. sz. alatt)
Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)
61) Egyezmény a jogkörökről, döntésjogról, a kölcsönös elismerésről és végrehajtásról a szülői jogok és kötelességek terén a gyermekek védelme érdekében (kihirdetve: Tt. 344/2002.)
62) Pl. a Tt. 97/1963. sz. törvénye a nemzetközi magánjogról és eljárási jogról a későbbi módosítások értelmében, a Polgári peres eljárás 95. § 1. bek., a Peren kívüli polgári eljárási rendtartás 12. §-ának 1. bek.
64) Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt)
65) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 29. cikkelye
66) Az Egyezmény a gyermekvédelemről és nemzetközi örökbefogadásról (kihirdetve: Tt. 380/2001. sz. alatt) 17. cikkelye
67) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvénye, Polgári perrendtartás, Peren kívüli polgári eljárási rendtartás és Közigazgatási eljárási rendtartás
68) A munka törvénykönyve 136. §-ának 1. bek.
69) A Tt. 283/2002. sz., az útiköltség-térítésről szóló törvénye a későbbi módosítások szerint
70) A Tt. 523/2004. sz. törvénye a közigazgatás költségvetési szabályairól és egyes más törvényi változásokról, a későbbi módosítások szerint
71) A Tt. 71/1976. sz. törvénye a közigazgatási eljárásról a későbbi módosítások szerint
72) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye az államigazgatás ellenőrzéséről a későbbi módosítások szerint
A Tt. 502/2001. sz. törvénye a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról és más törvényi módosításokról a Tt. 618/2004. sz. törvényének megfogalmazásában
73) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye 12. §-ának 2–4. bek. és 16. §-a a későbbi módosítások szerint
74) A Tt. 317/2009. sz. törvényének 12. és 16. §-a
74a) Pl. a Tt. 36/2005. sz. törvényének 25. és 45. §-a a későbbi módosítások szerint
74b)A Tt. 576/2004. sz. törvényének 12. §-a a későbbi módosítások szerint
74c) Tt. 211/2000. sz. törvénye az információkhoz való szabad hozzáférésről és más törvényi módosításokról (infotörvény) a későbbi módosítások szerint
74d) Pl. a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 10/1996. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint
74e) A Polgári Perrendtartás 179.b §-a a Tt. 175/2015. sz. törvényének megfogalmazásában
74f) A Büntető törvénykönyv 10. §-ának 8–10. bek. a későbbi módosítások értelmében
75) A Tt. 312/2001. sz. törvénye az állami szolgálati jogviszonyról és más törvényi módosításokról a későbbi módosítások szerint
76) A Tt. 195/1998. sz. törvényének 84. §-a a későbbi módosítások szerint
77) A Tt. 195/1998. sz. törvénye 29. §-a 1. bek., 2. bek. első mondata, 3–19. bek., 43. §-a 1. bek. a későbbi módosítások szerint
78) Pl. a Tt. 528/2008. sz., az Európai Közösság támogatási alapjaiból nyújtott segélyről és támogatásról szóló törvényének 18. §-a
79) A Tt. 71/1976. sz. törvényének 20. §-a


1. sz. melléklet a Tt. 305/2005. sz. törvényéhez
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓI TEVÉKENYSÉG NYÚJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ANYAGI-TECHNIKAI ALAPFELSZERELÉS

a) vérnyomás-mérő és fonendoszkóp,
b) glükométer (vércukorszint-mérő),
c) lázmérő,
d) nyelvlapoc (orvosi spatula),
e) vesetál,
f) szabóméter,
g) egyszerhasználatos tűk, egyszerhasználatos fecskendők, IV-kanülök (intravénás kanülök, vénakanülök)
h) Esmarch-pólya,
i) bőrfertőtlenítő tampon,
j) fertőtlenítőszer,
k) indikátor-papír vizelet kivizsgálására,
l) steril és nem steril mull-lapok,
m) steril sebészeti eszközök (csipesz, olló, peán/érfogó)
n) steril és nem steril kötözőpólyák,
o) kötszerolló,
p) ragtapasz,
q) egyszerhasználatos alátétek,
r) steril és nem steril, egyszerhasználatos kesztyűk,
s) szájmaszk,
t) hulladékgyűjtő edény vagy zacskó,
u) infúziós gyógykezelés nyújtásához szükséges segéd-eszközök,
v) váladékszívó/nyákszívó és steril leszívó katéterek,
w) steril nazogasztrikus szondák és Janet-fecskendők,
x) gyógyszerek tárolására szolgáló hűtőszekrény,
y) eszközök és egészségügyi felszerelés tárolására szolgáló szekrény,
z) kartotékszekrény.

2. sz. melléklet a Tt. 305/2005. sz. törvényéhez
AZ EURÓPAI UNIÓ ÁTVETT KÖTELEZŐ JOGSZABÁLYAINAK JEGYZÉKE

1. Az Európai Parlament és Tanács 2013/32/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve a nemzetközi védelem nyújtásáról és visszavonásáról (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)
2. Az Európai Parlament és Tanács 2013/33/EU sz., 2013. június 26-án kelt irányelve, mely meghatározza a nemzetközi védelmet kérők fogadásának szabályait (átdolgozott változat) (EU K., L 180, 2013. 6. 29.)
Časová verzia účinná od 1. júla 2016

305/2005 Z. z.

Zákon
O SOCIÁLNOPRÁVNEJ OCHRANE DETÍ A O SOCIÁLNEJ KURATELE
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 25. mája 2005


Zmena:
330/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
643/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2008
215/2008 Z. z. s účinnosťou od 20. júna 2008
448/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
466/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
317/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2009
466/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
466/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
180/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011
180/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
417/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2014
185/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2014
219/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
310/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
131/2015 Z. z. s účinnosťou od 20. júla 2015
175/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
378/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2016
91/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ

PRVÁ HLAVA
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet úpravy
(1) Tento zákon upravuje sociálnoprávnu ochranu detí a sociálnu kuratelu na zabezpečenie predchádzania vzniku krízových situácií v rodine, ochrany práv a právom chránených záujmov detí, predchádzania prehlbovaniu a opakovaniu porúch psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu detí a plnoletých fyzických osôb a na zamedzenie nárastu sociálnopatologických javov.
(2) Sociálnoprávna ochrana detí je súbor opatrení na zabezpečenie
a) ochrany dieťaťa, ktorá je nevyhnutná pre jeho blaho a ktorá rešpektuje jeho najlepší záujem podľa medzinárodného dohovoru,1)
b) výchovy a všestranného vývinu dieťaťa v jeho prirodzenom rodinnom prostredí,
c) náhradného prostredia dieťaťu, ktoré nemôže byť vychovávané vo vlastnej rodine.
(3) Sociálna kuratela je súbor opatrení na odstránenie, zmiernenie a zamedzenie prehlbovania alebo opakovania porúch psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby a poskytovanie pomoci v závislosti od závažnosti poruchy a situácie, v ktorej sa nachádza dieťa alebo plnoletá fyzická osoba.

§ 2
Osobný rozsah sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú
a) pre dieťa, ktoré
1. má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt, prechodný pobyt, povolenie na prechodný pobyt, povolenie na trvalý pobyt, má povolený tolerovaný pobyt2) (ďalej len „obvyklý pobyt“), alebo pre dieťa, ktorému nemožno určiť obvyklý pobyt,
2. je občan Slovenskej republiky a nachádza sa na území iného štátu,
3. nie je občan Slovenskej republiky a nachádza sa na území Slovenskej republiky bez sprievodu rodiča alebo inej plnoletej fyzickej osoby, ktorej by mohlo byť dieťa zverené do osobnej starostlivosti (ďalej len „maloletý bez sprievodu“),
4. je mladistvý podľa osobitného predpisu,3)
b) pre plnoletú fyzickú osobu do 25 rokov veku, ktorá má na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt (ďalej len „mladý dospelý“),
c) pre inú plnoletú fyzickú osobu, ktorá má na území Slovenskej republiky obvyklý pobyt.

Vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately

§ 3
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú pre dieťa, plnoletú fyzickú osobu, rodinu, skupinu a komunitu najmä prostredníctvom sociálnej práce, metódami, technikami a postupmi zodpovedajúcimi poznatkom spoločenských vied a poznatkom o stave a vývoji sociálnopatologických javov v spoločnosti.
(2) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na seba nadväzujú a vzájomne sa podmieňujú. Pri voľbe a uplatňovaní opatrení majú prednosť opatrenia na zabezpečenie výchovy a všestranného vývinu dieťaťa jeho rodičmi, a ak to nie je možné, príbuznými dieťaťa.
(3) Prvoradým hľadiskom pri voľbe a uplatňovaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je najlepší záujem dieťaťa, na určovanie a posudzovanie ktorého sa uplatňuje zásada o záujme dieťaťa podľa osobitného predpisu.3aa)
(4) Na výkon sociálnej práce na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vzťahuje osobitný predpis.3a)

§ 4
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú, ak tento zákon neustanovuje inak,
a) v prirodzenom rodinnom prostredí,
b) v náhradnom rodinnom prostredí,
c) v otvorenom prostredí,
d) v prostredí utvorenom a usporiadanom na výkon opatrení podľa tohto zákona.
(2) Prirodzené rodinné prostredie na účely tohto zákona je domáce prostredie dieťaťa, rodiny alebo plnoletej fyzickej osoby. Ak je to vhodné a účelné, opatrenia podľa tohto zákona sa vykonávajú aj v širšom sociálnom prostredí dieťaťa, rodiny alebo plnoletej fyzickej osoby a v domácnostiach fyzických osôb, ktoré sú s nimi v príbuzenskom vzťahu alebo ktoré majú s nimi blízky vzťah.
(3) Náhradné rodinné prostredie na účely tohto zákona je domáce prostredie plnoletej fyzickej osoby, ktorej súd zveril dieťa do starostlivosti podľa osobitného predpisu.4) Náhradné rodinné prostredie je aj domáce prostredie fyzickej osoby podľa § 39 ods. 2 a domáce prostredie fyzických osôb podľa § 56 ods. 8.
(4) Otvorené prostredie na účely tohto zákona je každé verejné priestranstvo, verejný objekt alebo komunikácia, ktoré sú pre jednotlivcov a skupiny prirodzeným sociálnym prostredím, v ktorom sa zvyčajne zdržiavajú, a mobilné alebo stále priestorové zázemia jednotlivcov a skupín.
(5) Prostredie utvorené a usporiadané na výkon opatrení podľa tohto zákona je zariadenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately (ďalej len „zariadenie“).

DRUHÁ HLAVA
Zásada rovnakého zaobchádzania pri vykonávaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a ochrana práv dieťaťa

§ 5
(1) Práva ustanovené týmto zákonom sa zaručujú rovnako každému v súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania ustanovenou osobitným predpisom.5) V súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania sa zakazuje diskriminácia z dôvodov pohlavia, náboženského vyznania alebo viery, manželského stavu a rodinného stavu, farby pleti, jazyka, politického zmýšľania alebo iného zmýšľania, odborovej činnosti, národného pôvodu alebo sociálneho pôvodu, zdravotného postihnutia, veku, majetku, rodu alebo iného postavenia.
(2) Každý, kto sa domnieva, že jeho práva alebo právom chránené záujmy boli dotknuté pri vykonávaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona v dôsledku nedodržania zásady rovnakého zaobchádzania, môže sa domáhať právnej ochrany na súde podľa osobitného predpisu.5)

§ 6
Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže, obec, vyšší územný celok, právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorej bola udelená akreditácia podľa tohto zákona (ďalej len „akreditovaný subjekt“), a subjekty, ktoré vykonávajú opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona, sú povinné dbať na to, aby nedochádzalo k ohrozovaniu alebo porušovaniu práv dieťaťa. Všetky orgány, právnické osoby a fyzické osoby uvedené v prvej vete vykonávaním opatrení podľa tohto zákona zabezpečujú dieťaťu ochranu a starostlivosť, ktorá je nevyhnutná pre jeho blaho a ochranu jeho právom chránených záujmov, pri rešpektovaní jeho práv priznaných medzinárodným dohovorom1) s ohľadom na práva a povinnosti jeho rodičov, osvojiteľov, poručníka, opatrovníka a osoby, ktorej súd zveril dieťa do osobnej starostlivosti podľa osobitného predpisu4) alebo pestúnskej starostlivosti alebo do starostlivosti budúcich osvojiteľov podľa osobitného predpisu6) (ďalej len „osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa“).

§ 7
(1) Každý je povinný upozorniť orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na porušovanie práv dieťaťa.
(2) Ak je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately upozornený na použitie hrubých alebo ponižujúcich foriem zaobchádzania a foriem trestania dieťaťa, alebo ak pri výkone opatrení podľa tohto zákona zistí ich použitie rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, je povinný v závislosti od ich povahy a závažnosti uplatniť niektoré z opatrení podľa tohto zákona.
(3) Pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona je zakázané používať všetky formy telesných trestov na dieťati a iné hrubé alebo ponižujúce formy zaobchádzania a formy trestania dieťaťa, ktoré mu spôsobujú alebo môžu spôsobiť fyzickú ujmu alebo psychickú ujmu.

§ 8
(1) Dieťa má právo požiadať o pomoc pri ochrane svojich práv orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, iný štátny orgán, ktorý je príslušný podľa osobitných predpisov7) chrániť práva a právom chránené záujmy dieťaťa, zariadenie, obec, vyšší územný celok, akreditovaný subjekt, školu, školské zariadenie alebo poskytovateľa zdravotnej starostlivosti. Všetky orgány, právnické osoby a fyzické osoby uvedené v prvej vete sú povinné poskytnúť dieťaťu okamžitú pomoc pri ochrane jeho života a zdravia, vykonať opatrenia na zabezpečenie jeho práv a právom chránených záujmov, a to aj sprostredkovaním tejto pomoci. To platí aj vtedy, ak dieťa nemôže vzhľadom na svoj vek a rozumovú vyspelosť požiadať o pomoc samo, ale prostredníctvom tretej osoby.
(2) Dieťa má právo požiadať o pomoc pri ochrane svojich práv aj bez vedomia rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa. Tým nie sú dotknuté práva a povinnosti rodičov vyplývajúce z rodičovských práv a povinností a práva osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, upravené osobitným predpisom.4)

§ 9
Rodič a osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, majú právo pri výkone svojich práv a povinností požiadať o pomoc orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, iný štátny orgán, ktorý je príslušný podľa osobitných predpisov7) chrániť práva a právom chránené záujmy dieťaťa, zariadenie, obec, vyšší územný celok, akreditovaný subjekt, školu, školské zariadenie a poskytovateľa zdravotnej starostlivosti; tieto orgány a akreditovaný subjekt sú povinné rodičovi a osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, túto pomoc poskytnúť v rozsahu svojej pôsobnosti.

DRUHÁ ČASŤ

PRVÁ HLAVA
Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na predchádzanie vzniku krízových situácií v rodine a na obmedzenie a odstraňovanie negatívnych vplyvov

§ 10
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na predchádzanie vzniku krízových situácií v rodine sú najmä
a) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch, tréningoch a aktivitách zameraných na podporu plnenia rodičovských práv a povinností, plnenia funkcií rodiny, na utváranie a upevňovanie vzťahov medzi manželmi, medzi rodičmi a deťmi, rozvoj schopností riešiť problémové situácie a adaptovať sa na nové situácie,
b) organizovanie svojpomocných aktivít na podporu plnenia funkcií rodiny a na podporu rozvoja rodičovských zručností,
c) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch a aktivitách zameraných na predchádzanie sociálnopatologickým javom,
d) sprostredkovanie kultúrnych, záujmových a iných aktivít zameraných na podporu vhodného využívania voľného času detí.
(2) Opatrenia podľa odseku 1 písm. a) až c) sa vykonávajú v prostredí podľa § 4. Ak sú opatrenia podľa odseku 1 písm. b) vykonávané v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. d), ustanovenia štvrtej časti tohto zákona sa na výkon týchto opatrení nevzťahujú.
(3) Na organizovanie opatrení podľa odseku 1 právnickou osobou alebo fyzickou osobou sa ustanovenia § 77 až 86 nevzťahujú. Organizovaním opatrení podľa odseku 1 nie je dotknutá pôsobnosť iných subjektov podľa osobitných predpisov.8)

§ 11
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na obmedzenie a odstraňovanie negatívnych vplyvov, ktoré ohrozujú psychický vývin, fyzický vývin alebo sociálny vývin dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby, sú najmä
a) ponúknutie pomoci dieťaťu, rodičom alebo inej plnoletej fyzickej osobe alebo ponúknutie sprostredkovania pomoci pri riešení výchovných problémov alebo rodinných problémov a pri uplatňovaní nárokov dieťaťa podľa osobitných predpisov,9)
b) sledovanie negatívnych vplyvov pôsobiacich na dieťa a rodinu, zisťovanie príčin ich vzniku a vykonávanie opatrenia na obmedzenie pôsobenia nepriaznivých vplyvov,
c) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch zameraných na pomoc pri riešení problémov detí v rodine, v škole a na pomoc rodinám pri riešení výchovných problémov, sociálnych problémov a iných problémov v rodine a v medziľudských vzťahoch,
d) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch zameraných na pomoc deťom a plnoletým fyzickým osobám ohrozeným správaním člena rodiny, členov rodiny alebo správaním iných osôb,
e) organizovanie alebo sprostredkovanie účasti na programoch zameraných na plnoleté fyzické osoby, ktoré svojím správaním ohrozujú členov rodiny,
f) organizovanie alebo sprostredkovanie programov na obmedzenie a odstránenie negatívnych vplyvov prostredia a na predchádzanie sociálnemu vylúčeniu detí a plnoletých fyzických osôb v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. c).
(2) Ak sa rodičia dieťaťa rozvádzajú, je potrebné
a) dieťaťu a jeho rodičom poskytnúť alebo sprostredkovať sociálne poradenstvo,
b) rodičom dieťaťa odporučiť psychologickú pomoc v záujme obnovy manželského spolužitia a v záujme predchádzania nepriaznivým vplyvom rozvodu na dieťa,
c) dieťaťu poskytnúť alebo zabezpečiť potrebnú psychologickú pomoc aj po rozvode.
(3) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona zistí, že dieťa, rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, potrebujú pomoc z dôvodu, že nie sú schopní riešiť problémy v rodine, konflikty v rodine, prispôsobiť sa novej situácii v rodine, alebo ak ide o rodinu so špecifickým problémom a nemožno vykonať opatrenia podľa odseku 1 alebo podľa § 10, navrhne ako súčasť vykonávaných opatrení vykonanie alebo zabezpečenie vykonania
a) mediácie ako odbornej metódy na uľahčenie riešenia konfliktných situácií v rodine,
b) odborných metód na
1. prispôsobenie sa novej situácii v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b),
2. úpravu rodinných a sociálnych pomerov dieťaťa,
c) odborných metód na pomoc deťom alebo plnoletým fyzickým osobám, ktoré boli obeťami obchodovania,9a) alebo
d) poradensko-psychologickej pomoci rodinám so špecifickým problémom a pri krízových situáciách.
(4) Na vykonávanie alebo zabezpečenie vykonávania mediácie podľa odseku 3 písm. a) sa § 77 až 86 nevzťahujú. Mediácia podľa tohto zákona nie je mimosúdna činnosť na riešenie sporu podľa osobitného predpisu;9b) vykonávaním alebo zabezpečením vykonávania mediácie na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nie sú dotknuté práva a povinnosti iných subjektov podľa osobitného zákona.9b)
(5) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na obmedzenie a na odstraňovanie negatívnych vplyvov, ktoré ohrozujú psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby, sa vykonávajú v prostredí podľa § 4.

Výchovné opatrenia

§ 12
(1) Ak je to potrebné v záujme dieťaťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately rozhodne o uložení výchovného opatrenia ustanoveného osobitným predpisom4) alebo o uložení týchto výchovných opatrení:
a) upozorní vhodným spôsobom dieťa, jeho rodičov alebo osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, ak svojím správaním môžu ohroziť alebo narušiť priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin dieťaťa,
b) uloží dieťaťu povinnosť podrobiť sa odbornej diagnostike v špecializovanej ambulantnej starostlivosti, ak je to potrebné na uplatnenie primeraného opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pre deti a diagnostiku nemožno zabezpečiť iným spôsobom,
c) uloží dieťaťu povinnosť zúčastniť sa na liečbe v špecializovanej ambulantnej starostlivosti,
d) uloží dieťaťu povinnosť zúčastniť sa na výchovnom programe alebo na sociálnom programe.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nemôže rozhodnutím o uložení výchovného opatrenia odňať dieťa z osobnej starostlivosti rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa a uložiť rodičom dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, povinnosť podľa osobitného predpisu.9c)
(3) V rozhodnutí o výchovnom opatrení orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určí právnickú osobu alebo fyzickú osobu, alebo akreditovaný subjekt, ktorý má spolupôsobiť alebo spolupracovať pri výkone výchovného opatrenia, a obdobie, po uplynutí ktorého zhodnotí účinky výchovného opatrenia. Ak sa dieťaťu uložilo výchovné opatrenie podľa odseku 1 písm. d) a je to vhodné a účelné, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ponúknuť rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, účasť na výchovnom programe alebo na sociálnom programe.
(4) Dieťaťu, jeho rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, musí byť poskytnutá pomoc na odstránenie príčin, pre ktoré bolo uložené výchovné opatrenie. Pri poskytovaní pomoci na odstránenie príčin, pre ktoré bolo uložené výchovné opatrenie, musia byť využité všetky metódy, techniky a postupy sociálnej práce v závislosti od povahy týchto príčin.

§ 13
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže určiť akreditovaný subjekt alebo právnickú osobu alebo fyzickú osobu, ktorá má spolupôsobiť alebo spolupracovať pri výkone výchovného opatrenia podľa § 12 ods. 1 písm. b) až d) po predchádzajúcom súhlase tohto akreditovaného subjektu alebo tejto právnickej osoby alebo fyzickej osoby.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uloží výchovné opatrenie podľa § 12 ods. 1 písm. c) len na základe odporúčania lekára so špecializáciou v príslušnom špecializačnom odbore.

§ 14
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vypracováva sám alebo v spolupráci s určenou právnickou osobou alebo fyzickou osobou alebo určeným akreditovaným subjektom podľa dôvodov, pre ktoré bolo výchovné opatrenie uložené, plán výkonu výchovného opatrenia uloženého orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo súdom, ak mu poskytuje súčinnosť pri vykonávaní výchovných opatrení podľa osobitného predpisu.9d) Ak súd uložil povinnosť podľa osobitného predpisu,9c) je súčasťou plánu výchovného opatrenia podľa prvej vety aj spôsob plnenia povinnosti uloženej súdom. Plán výkonu výchovného opatrenia je súčasťou plánu sociálnej práce s dieťaťom, jeho rodičmi alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(2) Plnenie účelu výchovného opatrenia sa pravidelne, najmenej raz za dva mesiace, vyhodnocuje spravidla za účasti dieťaťa, jeho rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa. Dôvod vyhodnotenia plnenia účelu výchovného opatrenia bez účasti dieťaťa, jeho rodiča alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, sa zaznamenáva písomne v pláne výkonu výchovného opatrenia. Každá zmena spôsobu a rozsahu výkonu výchovného opatrenia musí byť zaznamenaná v pláne výkonu výchovného opatrenia.
(3) Pri zabezpečovaní účelu výchovného opatrenia orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spolupracuje s inými orgánmi štátnej správy, obcou, školou, zariadením, ak je v ňom dieťa umiestnené, poskytovateľom zdravotnej starostlivosti, iným špecializovaným zariadením a s akreditovaným subjektom.

§ 15
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zhodnotí účinnosť výchovného opatrenia po uplynutí obdobia, ktoré uviedol v rozhodnutí o jeho uložení.
(2) Výchovné opatrenie orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zruší, ak splnilo svoj účel. Po zrušení výchovného opatrenia, o ktorom rozhodol orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo súd, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sleduje, či trvajú účinky výchovného opatrenia. Ak spolupracoval pri výkone výchovného opatrenia akreditovaný subjekt, môže spolupôsobiť tiež pri následnom sledovaní, či trvajú účinky výchovného opatrenia, a to po dohode s rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(3) Ak výchovné opatrenie, ktoré uložil orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, neplní účel alebo nesplnilo účel, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) zmení
1. obdobie, po ktorého uplynutí zhodnotí účinky výchovného opatrenia,
2. právnickú osobu, fyzickú osobu alebo akreditovaný subjekt, ktoré majú spolupôsobiť alebo spolupracovať pri výkone výchovného opatrenia, alebo
b) zruší výchovné opatrenie a
1. rozhodne o uložení iného vhodného výchovného opatrenia,
2. navrhne súdu uloženie výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu10) alebo
3. navrhne súdu prijatie iného vhodného opatrenia podľa osobitného predpisu.11)
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý poskytuje súčinnosť súdu pri vykonávaní výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu,9d) sleduje účel výchovného opatrenia tak, aby pred uplynutím obdobia, ktoré uviedol súd v rozhodnutí o jeho uložení, informoval súd o plnení účelu výchovného opatrenia.

Sociálna kuratela detí

§ 16
Sociálnu kuratelu detí zabezpečuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonávaním opatrení podľa tohto zákona najmä pre
a) maloletého, ktorý sa dopustil páchania činu inak trestného podľa osobitného predpisu,3)
b) mladistvého páchateľa trestnej činnosti alebo mladistvého podozrivého z páchania trestnej činnosti podľa osobitného predpisu,3)
c) dieťa, ktoré sa dopustilo priestupku,
d) dieťa, ktoré je členom skupiny, ktorá ho svojím negatívnym vplyvom ohrozuje,
e) dieťa zneužívajúce drogy alebo dieťa závislé od drog,
f) dieťa hrajúce hazardné hry12) alebo dieťa závislé od hazardných hier, internetu, počítačových hier a iných hier,
g) dieťa, u ktorého sa pre poruchy správania prejavujú problémy najmä v škole, v skupinách, vo vzťahoch s inými deťmi, rodičmi alebo inými plnoletými fyzickými osobami,
h) dieťa, u ktorého sa prejavujú poruchy správania zanedbávaním školskej dochádzky, útekmi z domu alebo zo zariadenia, v ktorom je umiestnené,
i) dieťa, u ktorého sa neprejavili problémy v správaní ani poruchy správania, avšak jeho jednorazové správanie alebo krátkodobé správanie vyžaduje pre svoju závažnosť alebo neprimeranosť pomoc.

§ 17
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri pomoci dieťaťu s poruchami správania v závislosti od povahy a závažnosti poruchy správania dieťaťa a situácie, v ktorej sa dieťa nachádza,
a) plní úlohy v trestnom konaní podľa osobitných predpisov,13)
b) zisťuje a oznamuje orgánom činným v trestnom konaní a súdu dôležité skutočnosti o vývine mladistvého, životných udalostiach, ktoré ovplyvnili jeho správanie, o vzťahoch v rodine, v škole, o jeho rodinných pomeroch, o rodinnom prostredí a sociálnom prostredí,
c) udržiava písomný kontakt a osobný kontakt s mladistvým počas výkonu trestu odňatia slobody, výkonu ochrannej výchovy a spolupôsobí pri jeho prevýchove a riešení jeho osobných problémov, rodinných problémov a sociálnych problémov,
d) podieľa sa na príprave mladistvého na prepustenie z výkonu trestu odňatia slobody, z výkonu väzby a z výkonu ochrannej výchovy,
e) pôsobí na rodinné prostredie mladistvého a pripravuje rodinu na návrat mladistvého do rodiny,
f) pomáha mladistvému po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody, z výkonu väzby a z výkonu ochrannej výchovy, najmä pri uľahčení návratu do rodiny, hľadaní možností pokračovať v ďalšej príprave na povolanie, pri hľadaní zamestnania, riešení osobných problémov a vzťahových problémov,
g) poskytuje pomoc a ochranu mladistvému a plní úlohy v priestupkovom konaní,
h) spolupracuje so zariadením, v ktorom dieťa vykonáva ústavnú starostlivosť, ochrannú výchovu alebo výchovné opatrenie podľa osobitného predpisu,4) a udržiava osobný kontakt a písomný kontakt s dieťaťom umiestneným v tomto zariadení,
i) motivuje k liečbe drogových závislostí a iných závislostí, udržiava kontakt s dieťaťom počas liečby a resocializácie a pomáha dieťaťu po návrate zo zariadenia na liečbu závislosti alebo z resocializačného strediska,
j) vykonáva ďalšie opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje súčinnosť orgánom činným v trestnom konaní pri plnení úloh, ktoré súvisia s trestným konaním,13) a súčinnosť pri výkone probácie a mediácie podľa osobitného predpisu.14)
(3) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vykonávajú najmä
a) v osobnom styku s dieťaťom, jeho rodičmi, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a s inými fyzickými osobami, ktoré môžu mať vplyv na ochranu dieťaťa a pomoc dieťaťu,
b) v prirodzenom rodinnom prostredí dieťaťa alebo otvorenom prostredí, v ktorom sa dieťa zvyčajne zdržiava.
(4) Súčasťou sociálnej práce s dieťaťom a jeho rodinou je aj zapájanie dieťaťa do výchovných skupinových programov alebo sociálnych skupinových programov organizovaných alebo sprostredkovaných orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonávaných ambulantnou formou, celodennou formou alebo pobytovou formou. Účelom týchto programov je najmä odborné pôsobenie na odstránenie alebo zmiernenie problémov v správaní dieťaťa alebo jeho porúch správania, na rozvoj sociálnych zručností, na získanie potrebných spoločenských návykov, hygienických návykov a na zabezpečenie vhodného využitia voľného času dieťaťa. Ak je to vhodné alebo účelné, možno ponúknuť účasť na programe rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(5) Ak je pri zabezpečení sociálnej kurately detí potrebné spolupôsobenie iných subjektov, plní orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately úlohu koordinátora. Tým nie je dotknutá pôsobnosť iných subjektov podľa osobitných predpisov.15)
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje pri výkone opatrení sociálnej kurately pre deti podľa plánu sociálnej práce s dieťaťom.

Sociálna kuratela plnoletých fyzických osôb

§ 18
(1) Sociálnu kuratelu zabezpečuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately aj pre plnoletú fyzickú osobu, a to najmä
a) po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby,
b) ak je účastníkom probácie alebo mediácie podľa osobitných predpisov,16)
c) ak zneužíva drogy alebo je závislá od drog,
d) po zániku ústavnej starostlivosti alebo ochrannej výchovy po dovŕšení plnoletosti,
e) ak bola prepustená zo zdravotníckeho zariadenia na liečbu drogových závislostí alebo iných závislostí,
f) ak bola prepustená zo zariadenia na resocializáciu drogovo závislých,
g) ak požiada o pomoc pri riešení nepriaznivej životnej situácie.
(2) Osobitná pozornosť sa pri výkone opatrení sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu venuje mladým dospelým.

§ 19
(1) Pri výkone opatrení sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v závislosti od povahy a závažnosti životnej situácie alebo problému plnoletej fyzickej osoby najmä
a) udržiava písomný kontakt a osobný kontakt s plnoletou fyzickou osobou počas výkonu trestu odňatia slobody, výkonu väzby a spolupôsobí pri jej prevýchove a riešení jej osobných problémov, rodinných problémov a sociálnych problémov, najmä pri udržiavaní a posilňovaní rodinných väzieb,
b) podieľa sa na príprave plnoletej fyzickej osoby na prepustenie z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby,
c) pomáha plnoletej fyzickej osobe po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby, najmä pri uľahčení návratu do rodiny, pracovnom uplatnení, hľadaní bývania, hľadaní možností pokračovať v ďalšej príprave na povolanie a pri riešení osobných problémov a vzťahových problémov,
d) motivuje plnoletú fyzickú osobu k liečbe drogových závislostí a iných závislostí, udržiava kontakt s plnoletou fyzickou osobou počas liečby a následnej resocializácie v záujme podpory liečby a resocializácie,
e) pomáha plnoletej fyzickej osobe po návrate zo zariadenia na liečbu závislosti alebo z resocializačného strediska najmä pri uľahčení návratu do rodiny, riešení osobných problémov a vzťahových problémov, pracovnom uplatnení a hľadaní bývania,
f) motivuje plnoletú fyzickú osobu k aktívnemu prístupu pri hľadaní zamestnania a k získavaniu alebo udržaniu pracovných zručností a spôsobilostí,
g) odporúča a sprostredkúva plnoletej fyzickej osobe pomoc špecializovaných inštitúcií,
h) ponúka plnoletej fyzickej osobe účasť na resocializačných programoch a iných programoch organizovaných inými orgánmi štátnej správy, obcami, vyššími územnými celkami a akreditovanými subjektmi,
i) motivuje plnoletú fyzickú osobu k účasti v svojpomocných skupinách zameraných na riešenie osobných problémov a vzťahových problémov,
j) vykonáva ďalšie opatrenia podľa tohto zákona.
(2) Pri poskytovaní pomoci plnoletej fyzickej osobe postupuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najmä v súčinnosti s obcou a akreditovaným subjektom.
(3) Opatrenia sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu sa vykonávajú najmä v prirodzenom rodinnom prostredí plnoletej fyzickej osoby alebo v otvorenom prostredí, v ktorom sa obvykle zdržiava.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje pri výkone opatrení sociálnej kurately pre plnoletú fyzickú osobu podľa plánu sociálnej práce s plnoletou fyzickou osobou.

DRUHÁ HLAVA
Opatrenia na zabezpečenie ochrany života, zdravia a priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa

Výkon opatrovníctva a poručníctva

§ 20
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vykonáva funkciu kolízneho opatrovníka dieťaťa podľa osobitného predpisu,17) poskytuje dieťaťu, jeho rodičom alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, sociálne poradenstvo a pomoc na odstránenie alebo zmiernenie dôsledkov rozporu záujmov medzi rodičmi dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a dieťaťom alebo medzi deťmi navzájom, najmä využitím vhodných opatrení podľa tohto zákona.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri výkone funkcie kolízneho opatrovníka dieťaťa zisťuje rodinné pomery, bytové pomery a sociálne pomery dieťaťa na účely výkonu funkcie kolízneho opatrovníka dieťaťa. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zisťovaní pomerov podľa prvej vety na účely výkonu funkcie kolízneho opatrovníka dieťaťa vo veciach úpravy rodičovských práv a povinností k maloletému dieťaťu podľa osobitného predpisu17a) zisťuje informácie o spôsobilosti obidvoch rodičov osobne vychovávať dieťa, záujem obidvoch rodičov o osobnú starostlivosť o dieťa, názory obidvoch rodičov na zaistenie potrieb dieťaťa v prípade osobnej starostlivosti o dieťa obidvomi rodičmi, a to aj vtedy, keď len jeden rodič prejaví záujem o osobnú starostlivosť o dieťa obidvomi rodičmi, a posudzuje možnosti osobnej starostlivosti o dieťa obidvomi rodičmi s prihliadnutím na záujmy dieťaťa, na zaistenie potrieb dieťaťa a na názor dieťaťa.

§ 21
(1) Ak sa zisťuje názor dieťaťa podľa osobitného predpisu,18) musí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytnúť dieťaťu potrebnú pomoc na uľahčenie priebehu zisťovania jeho názoru na vec, a to v prostredí vhodnom alebo utvorenom na tento účel. Dieťa nemusí právo na vyjadrenie názoru využiť. Na zisťovanie názoru dieťaťa podľa osobitného predpisu18) nie je potrebný súhlas rodiča alebo inej osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, a názor možno zisťovať aj bez prítomnosti týchto osôb. O tom, že sa bude zisťovať názor dieťaťa, musí byť rodič alebo iná osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, informovaný.
(2) Ak sa zisťuje názor dieťaťa, pre ktoré sú vykonávané opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 47 ods. 4 písm. c), ktoré má utvorené vhodné podmienky na zisťovanie názoru dieťaťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykoná zisťovanie názoru dieťaťa v tomto zariadení po predchádzajúcej dohode s týmto zariadením.

§ 22
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva funkciu opatrovníka podľa osobitného predpisu19) na základe rozhodnutia súdu.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva funkciu opatrovníka na udelenie súhlasu s osvojením dieťaťa podľa osobitného predpisu20) na základe rozhodnutia súdu.
(3) Ak bol orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ustanovený súdom za opatrovníka na udelenie súhlasu s osvojením dieťaťa, presvedčí sa pred udelením súhlasu s osvojením dieťaťa, či sú splnené podmienky podľa osobitného predpisu,21) a to postupom podľa § 23 ods. 2.

§ 23
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podáva súdu návrh o splnení podmienok osvojiteľnosti dieťaťa podľa osobitného predpisu.22)
(2) Pred podaním návrhu podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zisťuje najmä
a) rodinné pomery, bytové pomery a sociálne pomery rodičov dieťaťa a záujem rodičov o dieťa,
b) prekážky, ktoré bránia rodičom v prejavení skutočného záujmu o dieťa a v úprave rodinných pomerov a sociálnych pomerov,
c) stanovisko obce k spôsobu života rodičov dieťaťa, k možnosti, snahe a ochote rodičov prejaviť o dieťa skutočný záujem a upraviť si rodinné pomery a sociálne pomery,
d) stanovisko zariadenia, ak je v ňom dieťa umiestnené, k záujmu rodičov stretávať sa s dieťaťom, spôsobu a rozsahu stretávania sa rodičov s dieťaťom a k vplyvu týchto stretnutí na dieťa,
e) okolnosti na strane dieťaťa vylučujúce splnenie účelu osvojenia, a to
1. preukázateľný nesúhlas dieťaťa s osvojením, ak je dieťa schopné vzhľadom na svoj vek a rozumovú vyspelosť posúdiť dôsledky osvojenia,
2. zdravotný stav dieťaťa vyžadujúci osobitnú starostlivosť poskytovanú výlučne pobytovou formou v zariadení; zdravotný stav dieťaťa sa preukazuje vyjadrením podľa osobitného predpisu,22a)
3. vek dieťaťa blízky veku plnoletosti.
(3) V návrhu o osvojiteľnosti dieťaťa podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uvedie výsledky svojho zisťovania vykonaného podľa odseku 2.
(4) Ak je dieťa umiestnené v zariadení, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zisťuje skutočnosti uvedené v odseku 2 podľa potreby, najmenej raz za šesť mesiacov.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný podať súdu návrh o splnení podmienok osvojiteľnosti dieťaťa bezodkladne, najneskôr v pracovný deň, ktorý nasleduje po dni, keď zistil, že
a) je splnená podmienka osvojiteľnosti dieťaťa podľa osobitného predpisu,22b)
b) výsledky zisťovania podľa odseku 2 písm. a) až d) svedčia o skutočnosti, že rodičia dieťaťa neprejavovali o dieťa skutočný záujem a v prejavení skutočného záujmu im nebránila závažná prekážka,
c) na strane dieťaťa nie sú okolnosti, ktoré vylučujú splnenie účelu osvojenia.

§ 24
Obec, na ktorej území má dieťa obvyklý pobyt a ktorá vykonáva na základe rozhodnutia súdu funkciu majetkového opatrovníka podľa osobitného predpisu,23) spolupracuje so zariadením, v ktorom je dieťa umiestnené, a s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak je to vhodné a účelné na ochranu majetku dieťaťa.

§ 25
(1) Obec, na ktorej území má dieťa obvyklý pobyt a ktorá vykonáva na základe rozhodnutia súdu funkciu poručníka dieťaťa podľa osobitného predpisu,24) je povinná pred podaním správy o dieťati podľa osobitného predpisu25) zistiť
a) informáciu o zdravotnom stave dieťaťa u poskytovateľa zdravotnej starostlivosti, ktorý vedie jeho zdravotnú dokumentáciu,26) vrátane poskytnutej zdravotnej starostlivosti za obdobie od podania poslednej správy o dieťati,
b) informácie o školskej dochádzke dieťaťa alebo jeho príprave na povolanie vrátane informácie o dosiahnutých školských výsledkoch,
c) stanovisko orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately k účinkom opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak boli vykonávané,
d) stanovisko zariadenia, ak je v ňom dieťa umiestnené,
e) informácie podľa dožiadania súdu.
(2) Ak je dieťa umiestnené v zariadení, obec spolupracuje pri výkone funkcie poručníka dieťaťa s týmto zariadením.
(3) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na základe rozhodnutia súdu vykonáva funkciu poručníka maloletého bez sprievodu a maloletý bez sprievodu je umiestnený v zariadení zriadenom podľa tohto zákona spolupracuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s týmto zariadením.

Zabezpečenie sústavnej ochrany života, zdravia a priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa

§ 26
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately tak, aby ochrana života, zdravia a priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa bola sústavne zabezpečovaná.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately utvára podmienky na výkon opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak riešenie starostlivosti o dieťa neznesie odklad.

§ 27
(1) Ak sa ocitne dieťa bez akejkoľvek starostlivosti alebo ak je jeho život, zdravie alebo priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin vážne ohrozený alebo narušený, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorého obvode sa dieťa nachádza, je povinný bezodkladne podať súdu návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu,28) zabezpečiť uspokojenie základných životných potrieb dieťaťa a jeho prijatie do detského domova podľa § 51 ods. 2 alebo do krízového strediska podľa § 62 ods. 2; orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný zabezpečiť prijatie dieťaťa do detského domova podľa § 51 ods. 2 alebo do krízového strediska podľa § 62 ods. 2 aj vtedy, ak nepodal súdu návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu28) a súd ho o to požiada.
(2) V návrhu na nariadenie neodkladného opatrenia podľa odseku 1 orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uvedie fyzickú osobu alebo právnickú osobu, ktorej navrhuje dieťa dočasne zveriť do starostlivosti, pričom prihliada na zachovanie rodinných vzťahov a príbuzenských vzťahov dieťaťa. Pri navrhovaní právnickej osoby orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately posúdi možnosť a vhodnosť prednostného dočasného zverenia dieťaťa do starostlivosti krízového strediska.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje súdu súčinnosť pri odovzdaní dieťaťa do starostlivosti súdom určenej fyzickej osobe alebo právnickej osobe; odovzdanie dieťaťa sa musí uskutočniť spôsobom primeraným veku dieťaťa a rozumovej vyspelosti dieťaťa.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s cieľom úpravy rodinných pomerov dieťaťa, ktoré bolo neodkladným opatrením súdu dočasne zverené do starostlivosti fyzickej osoby alebo právnickej osoby, v spolupráci najmä s obcou a akreditovaným subjektom vykoná opatrenia na zabezpečenie úpravy rodinných pomerov dieťaťa.
(5) Ak opatrenia podľa odseku 4 neviedli k úprave rodinných pomerov dieťaťa, postupuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 33 až 44.

§ 28
Návrat a premiestnenie dieťaťa nachádzajúceho sa na území iného štátu bez sprievodu
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva na základe oznámenia Diplomatickej misie Slovenskej republiky v zahraničí (ďalej len „zastupiteľský úrad“) alebo Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky opatrenia na zabezpečenie
a) návratu dieťaťa, ktoré má obvyklý pobyt na území Slovenskej republiky a nachádza sa na území iného štátu bez sprievodu rodiča, príbuzného alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, a na ktoré sa nevzťahuje medzinárodný dohovor,29) na územie Slovenskej republiky,
b) premiestnenia dieťaťa, ktoré sa narodilo na území iného štátu občanovi Slovenskej republiky a je opustené, na územie Slovenskej republiky.
(2) Rodičovi dieťaťa, príbuznému dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, sa poskytuje pomoc, aby mohli dieťa prevziať na území iného štátu do osobnej starostlivosti.
(3) Ak nemôže rodič, príbuzný dieťaťa alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, prevziať dieťa na území iného štátu do osobnej starostlivosti, opatrenia na návrat dieťaťa alebo premiestenie dieťaťa na územie Slovenskej republiky vykonáva orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(4) Pri návrate alebo premiestnení dieťaťa na územie Slovenskej republiky musí dieťa prevziať rodič dieťaťa, osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo zariadenie na výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia.
(5) Ak je zrejmé, že dieťa pri jeho návrate alebo premiestení na územie Slovenskej republiky neprevezme rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje podľa osobitného predpisu.30)
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oznámi zastupiteľskému úradu opatrenia, ktoré prijal v záujme zabezpečenia návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky, a fyzickú osobu alebo právnickú osobu, ktorá prevezme dieťa v cudzine. Súčasne oznámi, ktorá fyzická osoba alebo právnická osoba prevezme dieťa po jeho návrate na území Slovenskej republiky.
(7) Náklady, ktoré vznikli so zabezpečovaním návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky, hradí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak neboli hradené rodičom, príbuzným, osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo zariadením.
(8) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorému vznikli náklady so zabezpečovaním návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky, vymáha ich od rodiča dieťaťa, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo od zariadenia, v ktorom bolo dieťa umiestené na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti alebo rozhodnutia súdu o ochrannej výchove pred jeho odchodom zo Slovenskej republiky. Ak náklady podľa odseku 7 uhradilo zariadenie, v ktorom bolo dieťa pred jeho odchodom zo Slovenskej republiky umiestnené na základe rozhodnutia súdu o neodkladnom opatrení30) alebo na základe rozhodnutia súdu o výchovnom opatrení,10) vymáha ich od rodiča dieťaťa alebo od osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa.

§ 29
Maloletý bez sprievodu
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) postupuje podľa osobitného predpisu,30) ak maloletý bez sprievodu nemôže byť zverený do osobnej starostlivosti príbuzného alebo inej fyzickej osoby, ku ktorej má blízky vzťah, alebo podáva súdu návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu28) a vykonáva neodkladné úkony v záujme dieťaťa, kým nie je maloletému bez sprievodu ustanovený poručník podľa osobitného predpisu24) alebo sa ustanovený poručník neujme svojej funkcie,
b) oznamuje zastupiteľskému úradu krajiny, v ktorej má maloletý bez sprievodu obvyklý pobyt, opatrenia prijaté v záujme návratu alebo premiestnenia maloletého bez sprievodu a žiada o jeho návrat alebo premiestnenie do krajiny, v ktorej má maloletý bez sprievodu obvyklý pobyt, ak je zrejmé, že má obvyklý pobyt v bezpečnej krajine,31) a nevzťahuje sa naňho medzinárodný dohovor,29)
c) navrhuje zastupiteľskému úradu krajiny, v ktorej nemá maloletý bez sprievodu obvyklý pobyt a v ktorej sa nachádza jeho rodič alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, ich zlúčenie a oznamuje opatrenie prijaté v záujme tohto zlúčenia,
d) podáva vyhlásenie podľa osobitného predpisu,27) ak nemožno postupovať podľa písmen b) a c) alebo na žiadosť maloletého bez sprievodu,
e) zabezpečuje umiestnenie maloletého bez sprievodu do zariadenia podľa tohto zákona a plní úlohy podľa osobitného predpisu,27)
f) spolupracuje s Medzinárodnou organizáciou pre migráciu pri zabezpečovaní návratu maloletého bez sprievodu do krajiny pôvodu alebo pri zabezpečovaní vycestovania maloletého bez sprievodu do tretej krajiny, ak maloletý bez sprievodu o takýto návrat alebo vycestovanie prejavil záujem.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia pre maloletého bez sprievodu počas jeho pobytu na území Slovenskej republiky na zabezpečenie starostlivosti primerane kultúre, jazyku, náboženstvu a tradíciám krajiny jeho pôvodu.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa podieľa na vyhľadávaní rodičov alebo iných členov rodiny maloletého bez sprievodu na účel zlúčenia maloletého bez sprievodu s jeho rodinou.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) zabezpečuje maloletému bez sprievodu na jeho žiadosť právne poradenstvo,
b) zabezpečuje maloletému bez sprievodu právnu pomoc podľa osobitného predpisu.31a)

Zabezpečenie účelu rozhodnutia súdu v zariadení, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, ochranná výchova, neodkladné opatrenie alebo výchovné opatrenie

§ 30
(1) Ak súd rozhodol o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo o uložení ochrannej výchovy alebo výchovného opatrenia, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečuje v spolupráci s rodičmi dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, a zariadením, v ktorom sa vykonáva ústavná starostlivosť, ochranná výchova, neodkladné opatrenie alebo výchovné opatrenie, určeným v rozhodnutí súdu (ďalej len „zariadenie na výkon rozhodnutia súdu“), umiestnenie dieťaťa do tohto zariadenia.
(2) Pred umiestnením dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu, najneskôr v deň príchodu dieťaťa do tohto zariadenia, zabezpečí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zariadeniu na výkon rozhodnutia súdu
a) rozhodnutie súdu o ústavnej starostlivosti, ochrannej výchove, neodkladnom opatrení alebo o výchovnom opatrení,
b) rodný list dieťaťa,
c) sociálnu správu o osobných pomeroch dieťaťa a rodinných pomeroch dieťaťa; sociálna správa obsahuje skutočnosti uvedené v § 34 ods. 3,
d) posudok o zdravotnom postihnutí dieťaťa podľa osobitného predpisu,32) ak bol vydaný.
(3) Pred umiestnením dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu poskytuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pomoc na uľahčenie a zvládnutie jeho odchodu z rodiny. Dieťaťu sa poskytujú spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti najmä informácie o zariadení na výkon rozhodnutia súdu, do ktorého má byť umiestnené, o možnosti vziať si so sebou osobné veci, o jeho právach a povinnostiach v zariadení na výkon rozhodnutia súdu a o možnostiach udržiavania pravidelného osobného styku a písomného styku s rodičom, zákonným zástupcom, inou blízkou osobou a s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečuje dieťaťu, ktoré je umiestnené v zariadení na výkon rozhodnutia súdu, preukaz poistenca, ak ho dieťa nemá.
(5) Ak nie je možné zabezpečiť umiestnenie dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu v spolupráci s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, do siedmich dní odo dňa vykonateľnosti rozhodnutia, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podá súdu návrh na výkon rozhodnutia.
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže podať súdu návrh na umiestnenie súrodencov do rôznych zariadení na výkon rozhodnutia súdu, ak to vyžaduje zdravotný stav dieťaťa na základe posudku lekára so špecializáciou v príslušnom špecializačnom odbore, psychológa alebo posudku o zdravotnom postihnutí vydaného podľa osobitného predpisu.32) Ak sú súrodenci umiestnení v rôznych zariadeniach na výkon rozhodnutia súdu alebo ak sa súrodenec alebo súrodenci dieťaťa umiestneného v zariadení na výkon rozhodnutia súdu nachádzajú v prirodzenom rodinnom prostredí alebo náhradnom rodinnom prostredí, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenia na udržiavanie a rozvíjanie súrodeneckých väzieb.

§ 31
Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý umiestňuje do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu maloletého bez sprievodu, zabezpečuje tomuto zariadeniu najneskôr v deň umiestnenia maloletého bez sprievodu do tohto zariadenia
a) rozhodnutie súdu o nariadení neodkladného opatrenia,
b) cestovné doklady, ak sa nachádzajú u maloletého bez sprievodu,
c) doklad o lekárskej prehliadke v rozsahu určenom lekárom vrátane diagnostického a laboratórneho vyšetrenia, očkovania a preventívneho opatrenia, určenými orgánom na ochranu zdravia.33)

§ 32
(1) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedie evidenciu detí umiestnených v zariadeniach na výkon rozhodnutia súdu, a to meno, priezvisko, dátum narodenia, bydlisko, číslo rozhodnutia súdu, dátum umiestnenia dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu, zariadenie na výkon rozhodnutia súdu, a ak má súrodencov, miesto ich pobytu, dôvody vyňatia dieťaťa z rodiny, dátum premiestnenia dieťaťa do iného zariadenia na výkon rozhodnutia súdu na základe rozhodnutia súdu alebo na základe dohody s týmto zariadením, dátum návratu dieťaťa do zariadenia na výkon rozhodnutia súdu z iného zariadenia na výkon rozhodnutia súdu a dátum a spôsob informovania zákonného zástupcu dieťaťa, ak dieťa bolo premiestnené na základe dohody.
(2) Ak je to v záujme dieťaťa, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podať súdu návrh na zmenu zariadenia na výkon rozhodnutia súdu. V návrhu podľa prvej vety uvedie zariadenie na výkon rozhodnutia súdu, do ktorého navrhuje dieťa umiestniť, so zohľadnením súrodeneckých väzieb a rodinných väzieb dieťaťa, aby zmena nebránila úprave rodinných pomerov dieťaťa a zachovaniu rodinných väzieb a súrodeneckých väzieb.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v spolupráci so zariadením na výkon rozhodnutia súdu, s obcou a akreditovaným subjektom, ktorý vykonáva opatrenia zamerané na úpravu rodinných pomerov v prirodzenom rodinnom prostredí, vypracúva plán sociálnej práce s rodinou dieťaťa, ktorého súčasťou je sledovanie psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa. Na tento účel najmenej raz za šesť mesiacov navštevuje dieťa v zariadení na výkon rozhodnutia súdu.
(4) Obec najmenej raz za šesť mesiacov predkladá orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately správu o sociálnej situácii rodičov dieťaťa. Súčasťou správy podľa prvej vety je zhodnotenie podmienok návratu dieťaťa do rodinného prostredia a oznámenie možnosti zverenia dieťaťa do osobnej starostlivosti inej fyzickej osoby než rodiča podľa osobitného predpisu34) (ďalej len "náhradná osobná starostlivosť") alebo do pestúnskej starostlivosti.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najmenej raz za šesť mesiacov predkladá súdu správu o účinkoch opatrení, ktoré boli prijaté na odstránenie dôvodov, pre ktoré bola nariadená ústavná starostlivosť, a informuje súd o možnostiach zrušenia ústavnej starostlivosti alebo zverenia dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti, pestúnskej starostlivosti alebo o možnosti osvojenia. Ak je dieťa umiestnené v zariadení na výkon rozhodnutia súdu na základe rozhodnutia o uložení výchovného opatrenia, sleduje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately účel výchovného opatrenia tak, aby pred uplynutím obdobia, ktoré uviedol súd v rozhodnutí o jeho uložení, informoval súd o plnení účelu výchovného opatrenia.
(6) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zistí, že je, alebo môže byť v zariadení na výkon rozhodnutia súdu ohrozený život dieťaťa, jeho zdravie alebo jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin, postupuje podľa odseku 2 alebo podľa § 27.


TRETIA ČASŤ
Zabezpečenie náhradného rodinného prostredia

§ 33
Sprostredkovanie pestúnskej starostlivosti alebo osvojenia
(1) Ak rodičia nezabezpečujú, alebo nemôžu zabezpečiť osobnú starostlivosť o dieťa a nie je možné dieťa zveriť do náhradnej osobnej starostlivosti, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sprostredkuje dieťaťu pestúnsku starostlivosť alebo osvojenie35) (ďalej len „náhradná rodinná starostlivosť“).
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určený na účely organizovania náhradnej rodinnej starostlivosti podľa osobitného predpisu36) (ďalej len „určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately“) alebo zariadenie, ak je v ňom dieťa umiestnené, musí poskytnúť dieťaťu, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, sociálne poradenstvo, informácie o účinkoch náhradnej rodinnej starostlivosti a psychologickú starostlivosť (ďalej len „príprava dieťaťa“) spôsobom primeraným veku a rozumovej vyspelosti dieťaťa. Prípravu dieťaťa realizuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo akreditovaný subjekt upovedomený podľa odseku 6 o potrebe pripraviť dieťa, alebo zariadenie, v ktorom je dieťa umiestnené, bezodkladne po naplnení podmienok ustanovených v odseku 1. Príprava dieťaťa sa nevyžaduje, ak to nie je účelné vzhľadom na nízky vek dieťaťa.
(3) Ak je určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately známa fyzická osoba, ktorá má k dieťaťu blízky vzťah, môže takú osobu, ak je to vhodné a účelné, prizvať k príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť.
(4) O príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť vypracúva určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie správu o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť. Správa o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť obsahuje najmä informácie o poskytnutí sociálneho poradenstva dieťaťu, o účinkoch náhradnej rodinnej starostlivosti, o zohľadnení jeho názorov a želaní a odporúčanie formy náhradnej rodinnej starostlivosti. Ak ide o prípravu dieťaťa na osvojenie a vyžaduje sa súhlas dieťaťa s osvojením, musí byť súčasťou správy o príprave dieťaťa na osvojenie aj písomne vyhotovený súhlas dieťaťa s osvojením.4) Zariadenie, ktoré realizuje prípravu dieťaťa, alebo akreditovaný subjekt, ktorý realizuje prípravu dieťaťa, doručí správu o príprave dieťaťa najneskôr do 30 dní od začatia prípravy dieťaťa určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 34 ods. 1 a príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Ak nie je príprava dieťaťa skončená do 30 dní od jej začatia, zariadenie alebo akreditovaný subjekt, písomne informuje tieto orgány o dôvodoch neskončenia prípravy dieťaťa a o predpokladanom termíne skončenia prípravy dieťaťa. Ak nebola príprava dieťaťa realizovaná z dôvodu nízkeho veku dieťaťa a sú splnené podmienky podľa odseku 1, zariadenie, v ktorom je dieťa umiestnené, bezodkladne doručí určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 34 ods. 1 a príslušnému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately písomnú informáciu, že príprava dieťaťa nebola realizovaná z dôvodu nízkeho veku dieťaťa; táto informácia sa na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti považuje za správu o príprave dieťaťa. Tento postup platí primerane aj na určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý realizuje prípravu dieťaťa.
(5) Ak dieťa nie je pripravené na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti ani po skončení prípravy dieťaťa, v správe o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť sa uvedú osobitne dôvody tejto skutočnosti spolu s vyjadrením k možnostiam aktualizácie prípravy dieťaťa. Na posúdenie dôvodov sa § 23 ods. 2 písm. e) vzťahuje rovnako.
(6) Ak vykonával pre dieťa, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, niektoré z opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona akreditovaný subjekt, ktorého zástupca, prípadne zamestnanec je pre dieťa osoba známa, ponúkne určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately možnosť pripraviť dieťa tomuto akreditovanému subjektu. Ak akreditovaný subjekt v lehote dvoch týždňov neprejaví vôľu, že chce dieťa pripravovať, prípravu dieťaťa vykoná určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie, v ktorom sa dieťa nachádza.
(7) Ak je dieťa umiestnené v zariadení, dohodne určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postup prípravy dieťaťa so zariadením a s akreditovaným subjektom. Ak nemožno dohodnúť postup prípravy dieťaťa podľa prvej vety, prípravu dieťaťa vykonáva zariadenie.
(8) Akreditovaný subjekt okrem zariadenia, v ktorom je dieťa umiestnené, musí mať na vykonávanie prípravy dieťaťa akreditáciu. Na prípravu dieťaťa akreditovaným subjektom sa odseky 2 až 4 vzťahujú rovnako.
(9) Sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti na účely tohto zákona je
a) vedenie prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť,
b) evidencia žiadostí fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, o zapísanie do zoznamu žiadateľov o náhradnú rodinnú starostlivosť (ďalej len „zoznam žiadateľov“),
c) príprava, posúdenie a odporúčanie fyzickej osoby podľa písmena b) na zapísanie do zoznamu žiadateľov,
d) rozhodovanie o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov,
e) vedenie zoznamu žiadateľov,
f) sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom o pestúnsku starostlivosť alebo o osvojenie (ďalej len „žiadateľ“).
(10) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie, kde bolo dieťa umiestnené, alebo akreditovaný subjekt poskytuje dieťaťu, ktorému bola sprostredkovaná náhradná rodinná starostlivosť podľa tohto zákona, a fyzickej osobe, ktorej bolo dieťa zverené do náhradnej rodinnej starostlivosti, podľa potreby a s ich súhlasom pomoc a sociálne poradenstvo na uľahčenie plnenia účelu náhradnej rodinnej starostlivosti.
(11) Fyzická osoba, ktorej bolo dieťa zverené do náhradnej osobnej starostlivosti, alebo fyzická osoba, ktorá podala návrh na zverenie dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti, môže požiadať o prípravu na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti. Prípravu tejto fyzickej osoby na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti vykonáva orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Na prípravu tejto osoby sa § 38 ods. 4 písm. a) vzťahuje rovnako. Prípravu fyzickej osoby podľa prvej vety môže vykonať aj akreditovaný subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť.

§ 34
Vedenie prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť
(1) Prehľad detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, vedie určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Do tohto prehľadu bezodkladne, najneskôr do 30 dní od doručenia správy o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť zapíše určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately dieťa na základe spisovej dokumentácie zabezpečenej orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v spolupráci so zariadením, ak je v ňom dieťa umiestnené, a s akreditovaným subjektom, ak vykonával prípravu dieťaťa. Spisová dokumentácia obsahuje
a) rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti alebo neodkladného opatrenia súdu podľa osobitného predpisu,30)
b) rozhodnutie súdu, že dieťa je osvojiteľné, ak bolo vydané,
c) sociálnu správu o dieťati,
d) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
e) rodný list dieťaťa; ak je získanie rodného listu spojené s ťažko prekonateľnou prekážkou, doloží orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately písomnú informáciu o dôvodoch, pre ktoré nie je možné doložiť rodný list do spisovej dokumentácie a rodný list dieťaťa doloží dodatočne,
f) obrazový a zvukový záznam o podstatných udalostiach v živote dieťaťa,
g) fotografiu dieťaťa nie staršiu ako dva mesiace,
h) posudok o zdravotnom postihnutí dieťaťa podľa osobitného predpisu,32) ak bol vydaný,
i) správu o príprave dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť, ktorej súčasťou je vyjadrenie k citovým väzbám dieťaťa k súrodencom.
(2) Ak je splnená podmienka podľa osobitného predpisu36a) alebo ak ide o dieťa, ktoré zanechala žena po pôrode v zdravotníckom zariadení,36b) alebo ak nie je známy ani jeden z rodičov,36c) orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zašle základné údaje o dieťati podľa odseku 3 písm. a), časti dokumentácie podľa odseku 1 písm. d) a g) určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately najneskôr nasledujúci pracovný deň po dni, keď sa dozvedel o tejto skutočnosti. Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zapíše toto dieťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť dňom doručenia základných náležitostí spisovej dokumentácie podľa prvej vety. Ostatné náležitosti spisovej dokumentácie podľa odseku 1 doručuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do spisovej dokumentácie priebežne.
(3) Sociálna správa o dieťati obsahuje
a) základné údaje o dieťati,
b) základné údaje o rodičoch dieťaťa okrem prípadov podľa osobitného predpisu,4) jeho starých rodičoch, súrodencoch a iných fyzických osobách, ku ktorým má dieťa blízky vzťah,
c) informácie o psychickom vývine, fyzickom vývine a sociálnom vývine dieťaťa a o ich aktuálnej úrovni, o zvykoch dieťaťa a dôležitých udalostiach jeho života,
d) dôvody, pre ktoré bolo dieťa odňaté zo starostlivosti rodičov,
e) informácie o možnostiach úpravy rodinných pomerov dieťaťa,
f) odporúčanie formy náhradnej rodinnej starostlivosti.
(4) Základné údaje o dieťati na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti sú meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, bydlisko, rodné číslo, štátna príslušnosť a národnosť dieťaťa.
(5) Základné údaje o rodičoch dieťaťa, starých rodičoch dieťaťa, súrodencoch dieťaťa a iných fyzických osobách, ku ktorým má dieťa blízky vzťah, na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti sú meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, bydlisko, štátna príslušnosť a národnosť týchto fyzických osôb. Získavaním základných údajov o fyzických osobách podľa prvej vety nie je dotknutý osobitný predpis.4)

§ 35
Evidencia žiadostí fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom
(1) Evidenciu žiadostí fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, o zapísanie do zoznamu žiadateľov vedie určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Žiadosť o zapísanie do zoznamu žiadateľov obsahuje osobné údaje fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, a to jej meno, priezvisko, dátum a miesto narodenia, bydlisko, rodné číslo, a ďalšie údaje podľa osobitného predpisu36d) potrebné na podanie žiadosti o odpis registra trestov.
(3) K žiadosti musia byť priložené
a) dotazník,
b) správa o zdravotnom stave fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom,
c) doklad o majetkových pomeroch na preukázanie primeraného majetkového základu na plnenie ekonomicko-zabezpečovacej funkcie rodiny.
(4) O fyzickej osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, sa vedie spisová dokumentácia, ktorá obsahuje
a) žiadosť podľa odsekov 2 a 3,
b) odpis registra trestov fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, vydaný určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa osobitného predpisu,36e)
c) správu o bytových pomeroch, rodinných pomeroch a sociálnych pomeroch fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom,
d) vyjadrenie obce o spôsobe života fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, a jej rodiny,
e) písomný súhlas fyzickej osoby, že určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže zisťovať, či nedošlo k zmene rozhodujúcich skutočností uvedených v žiadosti a spisovej dokumentácii.
(5) Na obstaranie odpisu registra trestov určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa vzťahuje osobitný predpis.36e)
(6) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zastaví konanie vo veci zapísania fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov, ak
a) podľa údajov z odpisu registra trestov nie je fyzická osoba spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti podľa § 39 ods. 4,
b) podľa správy o zdravotnom stave fyzickej osoby nie je spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
c) sa preukáže, že fyzická osoba nie je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu,
d) fyzická osoba neskončí prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť do jedného roka od podania žiadosti o zapísanie do zoznamu žiadateľov alebo
e) súd rozhodol podľa osobitného predpisu36f)
1. o pozastavení výkonu rodičovských práv fyzickej osoby a výkon rodičovských práv tejto osoby je pozastavený v čase konania vo veci zapísania fyzickej osoby do zoznamu žiadateľov,
2. o obmedzení výkonu rodičovských práv fyzickej osoby, alebo
3. o pozbavení výkonu rodičovských práv fyzickej osoby.
(7) Ak fyzická osoba žiada o sprostredkovanie medzištátneho osvojenia,37) spisová dokumentácia obsahuje okrem skutočností podľa odseku 4 aj fotografie, obrazový a zvukový záznam tejto fyzickej osoby a jej rodinného prostredia.
(8) Fyzickej osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, každý orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obec, vyšší územný celok alebo akreditovaný subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, poskytuje informácie potrebné na podanie žiadosti o zapísanie do zoznamu žiadateľov.
(9) Ak má žiadateľ, ktorý nadviazal osobný vzťah s dieťaťom, ktorému je potrebné sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, záujem o sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu s ďalším dieťaťom, môže byť opakovane zapísaný do zoznamu žiadateľov podľa odsekov 1 až 8, ak mu súd zveril dieťa, s ktorým nadviazal osobný vzťah, do starostlivosti budúcich osvojiteľov6) alebo, ak bolo začaté konanie o zverení dieťaťa, s ktorým nadviazal osobný vzťah, do pestúnskej starostlivosti. Na prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť sa vzťahuje § 40.

Príprava fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť

§ 36
(1) Subjekt vykonávajúci prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť na účely tohto zákona je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovaný subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovaný subjekt vykonávajúci prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, detský domov, obec alebo vyšší územný celok informujú fyzickú osobu, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, o možnosti vybrať si subjekt vykonávajúci prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť.

§ 37
(1) Ak si fyzická osoba, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, vybrala na prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť akreditovaný subjekt, poskytne určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately akreditovanému subjektu na účely tejto prípravy časti spisovej dokumentácie podľa § 35 ods. 3 písm. a).
(2) Príprava fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť sa vykonáva na základe písomnej dohody uzatvorenej medzi subjektom vykonávajúcim prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť a fyzickou osobou, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom. Manželia, ktorí majú záujem stať sa pestúnmi alebo osvojiteľmi, uzatvárajú dohodu so subjektom vykonávajúcim prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť spoločne. K uzavretiu dohody je možné pristúpiť až po overení splnenia podmienky spôsobilosti podľa § 39 ods. 4.
(3) Súčasťou dohody podľa odseku 2 je
a) ustanovenie o ochrane osobných údajov podľa osobitného predpisu,38)
b) účel, na ktorý môžu byť osobné údaje použité,
c) súhlas fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, s poskytnutím osobných údajov na účel sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti subjektom, ktoré sa podieľajú na sprostredkovaní náhradnej rodinnej starostlivosti podľa tohto zákona.

§ 38
(1) Na účely prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť subjekt vykonávajúci túto prípravu zriaďuje tím na prípravu fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom (ďalej len „tím“). Najmenej jeden člen tímu musí mať vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore psychológia.
(2) Zástupca orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ak nie je členom tímu podľa odseku 1, zúčastňuje sa na príprave podľa odseku 4 písm. a) prvého bodu a v záverečnej časti prípravy.
(3) Príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, sa vykonáva v rozsahu najmenej 26 hodín
a) individuálnou formou,
b) skupinovou formou alebo
c) kombináciou individuálnej formy a skupinovej formy.
(4) Príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, spočíva
a) v poskytnutí základných informácií najmä o
1. náhradnej rodinnej starostlivosti,
2. vývine dieťaťa a potrebách dieťaťa,
3. právach dieťaťa v náhradnej rodinnej starostlivosti vrátane práva dieťaťa na udržiavanie a rozvíjanie súrodeneckých väzieb,
4. právach a povinnostiach rodičov dieťaťa,
b) v posudzovaní spôsobilosti fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti.
(5) Subjekt, ktorý vykonáva prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, vypracúva po skončení prípravy fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, záverečnú správu o jej príprave, s ktorou ju oboznámi. Súčasťou záverečnej správy o príprave na náhradnú rodinnú starostlivosť musí byť najmä charakteristika osobnosti fyzickej osoby, vyjadrenie k predpokladom fyzickej osoby vychovávať dieťa, k motivácii záujmu fyzickej osoby stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, k stabilite manželského vzťahu a rodinného prostredia. Záverečná správa je súčasťou spisovej dokumentácie podľa § 35 ods. 4.
(6) V prípade fyzickej osoby, ktorá je pestún alebo osvojiteľ, považuje sa podmienka prípravy za splnenú.

Rozhodovanie o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov a vedenie zoznamu žiadateľov

§ 39
(1) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately rozhoduje o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov do 15 dní odo dňa doručenia záverečnej správy o príprave fyzickej osoby na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti.
(2) Do zoznamu žiadateľov môže byť zapísaná fyzická osoba spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu, posúdená ako spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti.
(3) Posúdenie spôsobilosti na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti na účely zapísania do zoznamu žiadateľov je posúdenie
a) dokumentácie podľa § 35 ods. 3 a 4,
b) ďalších rozhodujúcich skutočností zistených určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(4) Fyzická osoba, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, nie je spôsobilá na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti, ak
a) bola odsúdená za úmyselný trestný čin na nepodmienečný trest odňatia slobody vo výmere vyššej ako jeden rok, a to aj, ak jej bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo sa na ňu hľadí, akoby nebola za takýto čin odsúdená podľa osobitného predpisu,38a) alebo
b) bola odsúdená za úmyselný trestný čin za niektorý z trestných činov proti životu a zdraviu, proti slobode a ľudskej dôstojnosti, proti rodine a mládeži, proti iným právam a slobodám, proti mieru a ľudskosti, alebo bola odsúdená za niektorý z trestných činov terorizmu a extrémizmu, a to aj, ak jej bolo odsúdenie za takýto trestný čin zahladené alebo sa na ňu hľadí, akoby nebola za takýto čin odsúdená podľa osobitného predpisu.38a)
(5) Rozhodnutie o zapísaní do zoznamu žiadateľov musí obsahovať deň zapísania fyzickej osoby do zoznamu žiadateľov a povinnosť žiadateľa oznámiť všetky rozhodujúce skutočnosti na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom a na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti, a to do 15 dní od ich vzniku.
(6) Odo dňa právoplatnosti rozhodnutia o zapísaní fyzickej osoby do zoznamu žiadateľov môže byť žiadateľ zaradený do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(7) Ustanovenia odsekov 1 až 5 sa vzťahujú aj na fyzickú osobu podľa § 35 ods. 9.

§ 40
(1) Príprava na náhradnú rodinnú starostlivosť sa aktualizuje, ak dôjde po skončení tejto prípravy k zmene pomerov na strane žiadateľa, ak od jej skončenia uplynú dva roky, ak žiadateľ je pestún, osvojiteľ alebo fyzická osoba podľa § 35 ods. 9 Rozsah aktualizácie prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť odporučí tím.
(2) O aktualizácii prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť vypracúva subjekt, ktorý vykonáva túto prípravu, správu. Súčasťou správy o aktualizácii prípravy je vyjadrenie o spôsobilosti žiadateľa na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti, ak sa aktualizácie prípravy zúčastnila fyzická osoba, ktorá je pestúnom alebo osvojiteľom alebo fyzickou osobou podľa § 35 ods. 9.

§ 41
(1) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyradí žiadateľa zo zoznamu žiadateľov
a) na základe právoplatného rozhodnutia súdu o osvojení alebo zverení dieťaťa do pestúnskej starostlivosti,
b) na jeho žiadosť.
(2) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately rozhodne o vyradení žiadateľa zo zoznamu žiadateľov, ak
a) zistí závažné skutočnosti na strane žiadateľa, ktoré sú v rozpore s účelom náhradnej rodinnej starostlivosti,
b) žiadateľ neoznámil rozhodujúce skutočnosti na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom a na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti podľa § 39 ods. 5,
c) žiadateľ porušil ustanovenie § 42 ods. 3,
d) žiadateľ je podľa správy o aktualizácii prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť posúdený ako nespôsobilý na vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
e) žiadateľ ani na jeho výzvu nezačne do 30 dní od doručenia tejto výzvy aktualizovať prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť podľa § 40.

§ 42
(1) Zaradenie žiadateľa do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, zohľadňuje poradie žiadateľov zapísaných do zoznamu žiadateľov. Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže poradie žiadateľov zmeniť, ak je to v záujme dieťaťa. Zmenu poradia musí určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately odôvodniť. Odôvodnenie sa musí pripojiť do spisovej dokumentácie o žiadateľovi.
(2) Pred sprostredkovaním nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom musia byť žiadateľovi poskytnuté všetky informácie o dieťati dôležité na jeho rozhodnutie prijať dieťa do náhradnej rodinnej starostlivosti, sociálna správa o dieťati, fotografie dieťaťa, obrazový a zvukový záznam dieťaťa. Sociálna správa obsahuje základné údaje podľa § 34 ods. 4.
(3) Žiadateľ môže poskytnúť informácie o dieťati vrátane základných údajov podľa § 34 ods. 4 len detskému lekárovi a subjektu, ktorý vykonával jeho prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, ak je to potrebné na jeho rozhodnutie prijať dieťa do náhradnej rodinnej starostlivosti.
(4) K sprostredkovaniu nadviazania osobného vzťahu medzi žiadateľom a dieťaťom môže dôjsť len so súhlasom žiadateľa.
(5) Žiadateľ môže požiadať subjekt, ktorý vykonával jeho prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť, o uľahčenie nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom; zástupca tohto subjektu môže byť prítomný pri nadväzovaní osobného vzťahu dieťaťa so žiadateľom.
(6) Nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sa musí uskutočniť v rozsahu a spôsobom zodpovedajúcim veku, rozumovej vyspelosti, potrebám a možnostiam dieťaťa a v prostredí dieťaťu blízkom alebo vhodnom na sprostredkovanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom. Pred nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom musí byť dieťaťu poskytnutá spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti pomoc na uľahčenie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom, ktorý dal súhlas na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi ním a dieťaťom. Na tento účel poskytuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zariadeniu správu podľa § 35 ods. 4 písm. c). Na prípravu dieťaťa na nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sa § 33 ods. 2 vzťahuje rovnako.
(7) O priebehu nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom vypracúva určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo zariadenie, ak je v ňom dieťa umiestnené, správu, s ktorou oboznámi žiadateľa a dieťa spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti. Správa o priebehu nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom obsahuje
a) psychologické zhodnotenie nadväzovania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom vrátane uvedenia názoru na vývoj tohto vzťahu,
b) súhlas žiadateľa s poskytnutím správy súdu a subjektom spolupodieľajúcim sa na sprostredkovaní náhradnej rodinnej starostlivosti podľa tohto zákona.
(8) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zistí po zapísaní dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, že nevedie v zozname žiadateľov žiadateľa, ktorého možno zaradiť do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s týmto dieťaťom, zapojí do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom aj akreditované subjekty, ktoré pôsobia v jeho územnom obvode, a to najneskôr do dvoch týždňov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť. Akreditovaný subjekt podľa prvej vety musí mať akreditáciu na vykonávanie prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť a na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom s miestom ich vykonávania v územnom obvode určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(9) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, poskytne akreditovanému subjektu podľa odseku 8 na účely sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sociálnu správu o dieťati, fotografiu dieťaťa, obrazový a zvukový záznam o dieťati a správu o zdravotnom stave dieťaťa. Povinnosť určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sprostredkovať dieťaťu náhradnú rodinnú starostlivosť trvá aj po zapojení akreditovaného subjektu do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom. Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyhľadá žiadateľa a žiadateľ vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, túto skutočnosť oznámi akreditovanému subjektu uvedenému v odseku 8.
(10) Ak akreditovaný subjekt vyhľadá žiadateľa zapísaného do zoznamu žiadateľov a tento vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, oznámi túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(11) Akreditovaný subjekt môže poskytnúť informácie o dieťati len žiadateľovi zapísanému v zozname žiadateľov vedenom určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(12) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, dohodne so žiadateľom, ktorý vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, a s akreditovaným subjektom ďalší postup pri sprostredkovaní nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom a vykoná všetky potrebné úkony k ostatným akreditovaným subjektom, ktoré boli zapojené do sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom.
(13) Na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom akreditovaným subjektom sa vzťahujú odseky 2 až 7 rovnako.
(14) Zariadenie, v ktorom je dieťa umiestnené, poskytuje akreditovanému subjektu na jeho písomnú žiadosť doplnenie a aktualizáciu informácií potrebných na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom.

§ 43
Sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti dieťaťu iným ako určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť
(1) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, nesprostredkuje dieťaťu nadviazanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom do dvoch týždňov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, požiada ostatné určené orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom. Lehotu uvedenú v prvej vete možno skrátiť, ak je to v záujme dieťaťa.
(2) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, predloží ostatným určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spisovú dokumentáciu dieťaťa na účely sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti, ktorá obsahuje
a) sociálnu správu o dieťati,
b) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
c) fotografiu dieťaťa,
d) obrazový a zvukový záznam o dieťati.
(3) Ak ktorýkoľvek určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zistí, že vedie v zozname žiadateľov žiadateľa, ktorý môže byť zaradený do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi ním a dieťaťom, oznámi túto skutočnosť bezodkladne, najneskôr v pracovný deň nasledujúci po jej zistení, určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a požiada o súhlas na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom.
(4) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, oznámi bezodkladne, najneskôr v pracovný deň po doručení žiadosti o súhlas podľa odseku 3, určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý požiadal o súhlas podľa odseku 3, že súhlasí s nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom. Ak nesúhlasí s nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom, uvedie dôvody nesúhlasu.
(5) Na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sa vzťahuje § 42 rovnako.
(6) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately požiadaný podľa odseku 1 zistí, že nevedie v zozname žiadateľov žiadateľa, ktorého možno zaradiť do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu s dieťaťom, zapojí do procesu sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom aj akreditované subjekty, ktoré majú akreditáciu na vykonávanie prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť a na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom s miestom ich vykonávania v územnom obvode tohto určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a to najneskôr do dvoch týždňov odo dňa doručenia žiadosti o sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(7) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytne akreditovanému subjektu podľa odseku 6 na účely sprostredkovania nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom sociálnu správu o dieťati, fotografiu dieťaťa, obrazový a zvukový záznam o dieťati a správu o zdravotnom stave dieťaťa. Akreditovaný subjekt môže poskytnúť informácie o dieťati len žiadateľovi zapísanému v zozname žiadateľov vedenom na určenom orgáne sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý ho zapojil do procesu sprostredkovania podľa odseku 6. Na poskytnutie informácií potrebných na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom akreditovanému subjektu sa vzťahuje § 42 ods. 13 a 14 rovnako.
(8) Ak akreditovaný subjekt vyhľadá žiadateľa zapísaného do zoznamu žiadateľov a tento vysloví súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom, oznámi túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý ho zapojil do procesu sprostredkovania podľa odseku 6. Po oznámení tejto skutočnosti akreditovaným subjektom sa postupuje podľa odsekov 3 až 5.
(9) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, súhlasí s nadviazaním osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý požiadal o súhlas, dohodne so žiadateľom, ktorý vyslovil súhlas s nadviazaním osobného vzťahu s dieťaťom a akreditovaným subjektom, ďalší postup pri sprostredkovaní nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom a žiadateľom a vykoná všetky potrebné úkony k ostatným akreditovaným subjektom.

§ 44
Sprostredkovanie medzištátneho osvojenia
(1) Ak nemožno dieťaťu, ktoré je na základe rozhodnutia súdu osvojiteľné, sprostredkovať nadviazanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom na území Slovenskej republiky, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, vyhotoví spisovú dokumentáciu dieťaťa na účely sprostredkovania medzištátneho osvojenia a predloží ju orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určenému na vykonávanie medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie (§ 74) najneskôr do šiestich mesiacov odo dňa zapísania dieťaťa do prehľadu detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť.
(2) Spisová dokumentácia dieťaťa na účely sprostredkovania medzištátneho osvojenia obsahuje
a) sociálnu správu o dieťati,
b) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
c) rozhodnutie súdu, že dieťa je osvojiteľné,
d) potvrdenie určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o splnení podmienky podľa medzinárodného dohovoru,37)
e) rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti,
f) rodný list dieťaťa, ktorý v deň predloženia spisovej dokumentácie nie je starší ako dva mesiace,
g) dve fotografie dieťaťa nie staršie ako dva mesiace,
h) obrazový a zvukový záznam o dieťati.
(3) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určený na vykonávanie medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie (§ 74) po posúdení spisovej dokumentácie dieťaťa zapíše dieťa do prehľadu detí, ktorým možno sprostredkovať medzištátne osvojenie; prehľad obsahuje základné údaje o dieťati podľa § 34 ods. 4.
(4) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určený na vykonávanie medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie (§ 74) zistí, že v zozname žiadateľov o osvojenie z prijímajúcich štátov vedie žiadateľa, ktorý môže byť zaradený do procesu nadviazania osobného vzťahu medzi ním a dieťaťom, oznámi bezodkladne, najneskôr v nasledujúci pracovný deň, túto skutočnosť určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a postupuje podľa medzinárodného dohovoru.37)
(5) Zapísaním dieťaťa do prehľadu detí, ktorým možno sprostredkovať medzištátne osvojenie, nie je dotknutá povinnosť určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupovať podľa § 42 a 43.
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately určený na vykonávanie medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie (§ 74) zasiela správu o začleňovaní dieťaťa do nového rodinného prostredia v cudzine a rozhodnutie o osvojení oznamuje určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý vedie dieťa v prehľade detí podľa § 34. Správa podľa prvej vety je určená len určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 44a
(1) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri vykonávaní opatrení podľa tohto zákona zistí, že fyzická osoba, ktorej je dieťa zverené do náhradnej osobnej starostlivosti, pestún alebo poručník, ktorý sa osobne stará o dieťa, potrebuje odbornú pomoc na uľahčenie zabezpečovania náhradného rodinného prostredia pre dieťa, navrhne tejto fyzickej osobe
a) poskytnutie alebo zabezpečenie poskytnutia sociálneho poradenstva alebo iného odborného poradenstva,
b) vykonanie alebo zabezpečenie vykonania opatrení
1. na uľahčenie riešenia výchovných problémov alebo rodinných problémov,
2. pri uplatňovaní zákonných nárokov dieťaťa.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately priebežne sleduje výkon náhradnej osobnej starostlivosti a pestúnskej starostlivosti a najmenej raz za šesť mesiacov predkladá súdu správu o kvalite starostlivosti o dieťa v náhradnej osobnej starostlivosti alebo v pestúnskej starostlivosti vrátane informácie o tom, či rodičia môžu prevziať maloleté dieťa do osobnej starostlivosti; to neplatí, ak sa dieťa zdržiava v cudzine s vedomím súdu podľa osobitného predpisu.38aa)


ŠTVRTÁ ČASŤ
Vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v zariadení

§ 45
(1) Opatrenia podľa tohto zákona sa vykonávajú v zariadeniach, ktorými sú detský domov, detský domov pre maloletých bez sprievodu, krízové stredisko, resocializačné stredisko pre drogovo závislých a inak závislých (ďalej len „resocializačné stredisko“) a v iných zariadeniach zriadených na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona.
(2) Opatrenia podľa tohto zákona, ak tento zákon neustanovuje inak, sa vykonávajú v zariadeniach, ktoré zriadili určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obec, vyšší územný celok alebo akreditovaný subjekt.
(3) Obec a vyšší územný celok môžu zriaďovať zariadenia najmä na účely výkonu samosprávnych pôsobností podľa tohto zákona. Tento účel môže obec a vyšší územný celok zabezpečiť aj prostredníctvom akreditovaných subjektov a právnických osôb alebo fyzických osôb podľa § 71 ods. 1 písm. e).
(4) Vyšší územný celok poskytuje obciam, ktoré sa nachádzajú v jeho územnom obvode, na účely výkonu ich samosprávnej pôsobnosti informácie o akreditovaných subjektoch pôsobiacich v jeho územnom obvode.
(5) Ak zriadi obec alebo vyšší územný celok zariadenie podľa § 49, 50, 62 a 63, vyžaduje sa rovnako ako u akreditovaného subjektu splnenie podmienok bezúhonnosti všetkých zamestnancov, ktorí vykonávajú svoje povolanie v priamom kontakte s deťmi, odbornej spôsobilosti a zdokumentovania metód práce a formy ich výkonu (§ 79).
(6) Ak bolo kontrolnou činnosťou zistené, že zariadenie podľa § 49, 50, 62 a 63, ktoré zriadila obec, vyšší územný celok alebo akreditovaný subjekt nespĺňajú podmienky ustanovené týmto zákonom a prijaté opatrenia podľa § 91 a 92 neviedli k náprave, postupuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 32 ods. 2 alebo 6. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately súčasne vykoná úkony potrebné na zabránenie umiestňovania detí na základe rozhodnutia súdu do tohto zariadenia.

§ 46
(1) Ak je to účelné pre priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin dieťaťa a plnoletej fyzickej osoby, vykonávanie ďalších metód, techník a postupov podľa tohto zákona sa v zariadeniach uvedených v § 49, 50, 62 a 63 nevylučuje.
(2) Pôsobnosť iných subjektov podľa osobitných predpisov8) nie je dotknutá.

§ 47
(1) Každé zariadenie musí mať názov, z ktorého vyplýva predmet jeho činnosti a odborné zameranie, a ak je to vhodné a účelné, aj jeho cieľovú skupinu. Verejné označenie zariadenia názvom sa nevyžaduje.
(2) Ak tento zákon neustanovuje inak, metódy, techniky a postupy práce a starostlivosť, uvedené v odseku 3, možno voliť a kombinovať tak, aby zariadenie plnilo účel, na ktorý bolo zriadené.
(3) Účel, na ktorý bolo zariadenie zriadené, sa zabezpečuje
a) vykonávaním najmä
1. sociálnej práce podľa § 3,
2. odbornej diagnostiky,
3. pomoci na zvládnutie krízy,
4. špeciálneho sociálneho poradenstva,
5. výchovy,
6. pomoci pri príprave na školské vyučovanie,
7. liečebno-výchovnej starostlivosti,
8. psychologickej starostlivosti,
9. špeciálno-pedagogickej starostlivosti,
10. resocializácie a resocializačných programov,
11. rekreačnej činnosti,
12. rehabilitačnej činnosti,
13. pracovnej terapie,
b) utváraním podmienok najmä na
1. prípravu stravy,
2. záujmovú činnosť,
3. kultúrnu činnosť,
4. pracovné uplatnenie,
5. úschovu cenných vecí,
c) zabezpečením najmä
1. psychoterapie,
2. stravovania,
3. zdravotnej starostlivosti,
4. vzdelávania a prípravy na povolanie,
5. psychologickej starostlivosti,
d) poskytovaním starostlivosti najmä
1. bývania,
2. stravovania,
3. obslužných činností,
4. osobného vybavenia.
(4) Zariadenie vykonáva svoju činnosť podľa účelu, na ktorý bolo zriadené,
a) ambulantnou formou,
b) celodennou formou alebo po určitú časť dňa,
c) pobytovou formou.
(5) Ak tento zákon neustanovuje inak, možno formy činnosti podľa odseku 4 vhodne a účelne kombinovať.
(6) Ak je v záujme plnenia účelu, na ktorý bolo zariadenie zriadené, potrebné vykonávať niektorú z činností podľa odseku 3 jednorazovo alebo krátkodobo, možno ich výkon zabezpečiť inou právnickou osobou alebo fyzickou osobou, ktorá spĺňa požadované odborné predpoklady; to sa nevzťahuje na činnosti, ktoré vykonáva zariadenie podľa § 49 ods. 4, § 50 ods. 1, § 62 ods. 2, 6, 8 a 9 a § 63 ods. 3 a 7.
(7) Na účel zvyšovania profesionality práce v zariadení zariadenie vypracúva a uskutočňuje program supervízie. Súčasťou programu supervízie je aj spôsob zabezpečenia tohto programu.
(8) V zariadení sa poskytuje bývanie, ak zariadenie plní svoj účel pobytovou formou.
(9) Bývanie na účely tohto zákona je užívanie obytnej miestnosti, príslušenstva obytnej miestnosti a spoločných priestorov, ich prevádzkového zariadenia a vybavenia a vecné plnenia spojené s bývaním.
(10) Stravovanie na účely tohto zákona je poskytnutie stravy v súlade so zásadami zdravej výživy a s prihliadnutím na vek a zdravotný stav detí a plnoletých fyzických osôb podľa stravných jednotiek.
(11) Osobné vybavenie na účely tohto zákona je šatstvo, obuv, hygienické potreby, školské potreby a iné veci osobnej potreby poskytnuté deťom v zariadení a mladým dospelým v detskom domove.
(12) Obslužné činnosti na účely tohto zákona sú upratovanie, pranie, žehlenie a údržba bielizne a šatstva.
(13) Poskytovanie stravovania vrátane spôsobu zabezpečovania stravovania, poskytovanie bývania a ostatné podrobnosti o poskytovanej starostlivosti v zariadeniach, ktoré zriadila na účel výkonu zverených pôsobností podľa tohto zákona obec alebo vyšší územný celok, upraví vo všeobecne záväznom nariadení príslušná obec alebo vyšší územný celok, ak tento zákon neustanovuje inak.
(14) Zariadenie, ktoré zaniklo alebo prestalo plniť účel, na ktorý bolo zriadené, je povinné vykonať nevyhnutné úkony na zabezpečenie klientov zariadenia, ak nebola pomoc a ochrana klientov zabezpečená iným spôsobom.

§ 47a
Ošetrovateľská starostlivosť v zariadení
(1) Zariadenie podľa § 45 ods. 1 môže poskytovať ošetrovateľskú starostlivosť,38b) ktorú poskytujú zamestnanci zariadenia spĺňajúci podmienky na výkon zdravotníckeho povolania.38c)
(2) Zdravotné výkony ošetrovateľskej starostlivosti ustanovené osobitným predpisom38d) sa uhrádzajú na základe verejného zdravotného poistenia, ak má zariadenie podľa odseku 1 uzatvorenú zmluvu o poskytovaní ošetrovateľskej starostlivosti v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.38e)
(3) Ak zariadenie podľa odseku 1 poskytuje ošetrovateľskú starostlivosť uhrádzanú na základe verejného zdravotného poistenia, musí si ustanoviť najmenej jednu kvalifikovanú osobu zodpovednú za odborné poskytovanie ošetrovateľskej starostlivosti (ďalej len „zodpovedná osoba“).
(4) Zodpovedná osoba je fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore ošetrovateľstvo, má päťročnú odbornú prax a má odbornú spôsobilosť na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v pediatrii alebo v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite.
(5) Zodpovedná osoba musí byť v pracovnom pomere k zariadeniu a činnosť zodpovednej osoby môže vykonávať len v jednom zariadení.
(6) Zodpovedná osoba nesmie vykonávať činnosť odborného zástupcu poskytovateľa zdravotnej starostlivosti.
(7) Zdravotné výkony v zariadení podľa odseku 2 vykonáva sestra so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v pediatrii, so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v komunite alebo so špecializáciou v špecializačnom odbore ošetrovateľská starostlivosť v psychiatrii.
(8) Zariadenie podľa odseku 1, ktoré poskytuje ošetrovateľskú starostlivosť, musí
a) poskytovať ošetrovateľskú starostlivosť správne,
b) mať základné materiálno-technické vybavenie podľa prílohy,
c) viesť ošetrovateľskú dokumentáciu v rozsahu poskytovanej ošetrovateľskej starostlivosti.

§ 48
(1) Zariadenie vykonáva svoju činnosť bez úhrady.
(2) Ak tento zákon neustanovuje inak, úhrada sa určuje len za starostlivosť poskytnutú podľa § 47 ods. 3 písm. d) prvého až tretieho bodu.
(3) Ak sa v zariadení podľa § 49 a v domove sociálnych služieb pre deti s celoročným pobytom32) vykonáva rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti alebo ak sa poskytuje mladému dospelému alebo inej plnoletej fyzickej osobe starostlivosť podľa tohto zákona, postupuje sa pri určení úhrady za poskytnutú starostlivosť podľa odseku 2.
(4) Ak sa v detskom domove, v krízovom stredisku a v resocializačnom stredisku vykonáva rozhodnutie súdu o nariadení neodkladného opatrenia, rozhodnutie súdu o uložení výchovného opatrenia alebo rozhodnutie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o uložení výchovného opatrenia, úhrada sa dieťaťu, rodičovi dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, neurčuje; to neplatí, ak je v resocializačnom stredisku umiestnené dieťa na základe rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia a návrh na jeho nariadenie nepodal orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Ak je potrebné zabezpečiť dieťaťu ošatenie a obuv, resocializačné stredisko môže dohodnúť s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťaťa, aj úhradu výdavkov na ošatenie a obuv; tieto výdavky sa nezahŕňajú do preukázateľných skutočných výdavkov podľa § 89 ods. 3 a 13.
(5) V detskom domove možno poskytovať zdravotnú starostlivosť podľa § 47a a ostatné činnosti podľa § 47 ods. 3.
(6) Úhradu za poskytovanú starostlivosť v zariadení zriadenom akreditovaným subjektom dohodne zriaďovateľ tohto zariadenia s rodičom dieťaťa alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo s plnoletou fyzickou osobou.
(7) Ak sa v zariadeniach, ktoré zriadila obec, vyšší územný celok alebo akreditovaný subjekt, vykonáva rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, rozhodnutie súdu o nariadení neodkladného opatrenia alebo rozhodnutie súdu alebo orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o uložení výchovného opatrenia, ustanovujú sa úhrady za poskytnutú starostlivosť podľa odsekov 2 a 4.

§ 49
Detský domov
(1) Detský domov je prostredie utvorené a usporiadané na účely vykonávania rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia.39)
(2) Detský domov dočasne nahrádza dieťaťu jeho prirodzené rodinné prostredie alebo náhradné rodinné prostredie.
(3) Ak ústavná starostlivosť skončí dosiahnutím plnoletosti, môže mladý dospelý požiadať detský domov o poskytovanie starostlivosti až do jeho osamostatnenia sa, najdlhšie do 25 rokov veku. Osamostatnenie na účely tohto zákona je zabezpečenie si bývania a schopnosť samostatne sa živiť.
(4) Detský domov podľa dôvodov, pre ktoré rozhodol súd o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia, postupuje podľa § 47 ods. 3 písm. a) prvého až tretieho bodu, piateho až dvanásteho bodu, písmena b) druhého, tretieho a piateho bodu, písmena c) druhého až štvrtého bodu, písmena d) a odseku 4 písm. c).
(5) V detskom domove možno poskytovať zdravotnú starostlivosť podľa § 47a a ostatné činnosti podľa § 47 ods. 3.
(6) Ak to vyžaduje zdravotný stav dieťaťa alebo dôvod, pre ktorý dieťa bolo umiestnené do detského domova, detský domov utvorí podmienky na zriadenie školy na účely plnenia povinnej školskej dochádzky a prípravy na povolanie alebo utvorí podmienky na individuálne vzdelávanie dieťaťa.

§ 50
Detský domov pre maloletých bez sprievodu
(1) Na detský domov pre maloletých bez sprievodu, v ktorom je umiestnený maloletý bez sprievodu neodkladným opatrením súdu podľa osobitného predpisu,28) ustanovenia § 49, 51 až 56 a § 58 až 60 sa vzťahujú rovnako, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Pri výkone rozhodnutia súdu v detskom domove pre maloletých bez sprievodu treba prihliadať na predchádzajúcu výchovu dieťaťa a rešpektovať kultúrne a náboženské odlišnosti dieťaťa.
(3) Detský domov pre maloletých bez sprievodu zabezpečí lekársku prehliadku v rozsahu podľa § 31 písm. c), ak pred umiestnením dieťaťa do detského domova pre maloletých bez sprievodu nebol doložený doklad podľa § 31 písm. c).
(4) Detský domov pre maloletých bez sprievodu utvára podmienky na výučbu slovenského jazyka podľa osobitného predpisu.40)
(5) Detský domov pre maloletých bez sprievodu je povinný zistiť, ak je to vzhľadom na vek dieťaťa a jeho rozumovú vyspelosť možné, názor dieťaťa na všetky skutočnosti, ktoré sa ho týkajú, najmä zistiť názor dieťaťa na jeho premiestnenie, zlúčenie s rodinou, návrat do krajiny pôvodu, udelenie azylu alebo poskytnutie doplnkovej ochrany, a to už pred vykonaním úkonov na účely jeho premiestnenia, zlúčenia rodiny, návratom do krajiny pôvodu alebo pred podaním vyhlásenia, ktorým sa žiada o udelenie azylu alebo poskytnutie doplnkovej ochrany. Na účely zisťovania názoru dieťaťa podľa prvej vety detský domov pre maloletých bez sprievodu zabezpečí tlmočenie do jazyka, ktorému dieťa rozumie.
(6) Detský domov pre maloletých bez sprievodu utvára podmienky na vykonanie pohovoru s maloletým bez sprievodu v konaní o azyle a na jeho účasť v tomto konaní.27)

Spoločné ustanovenia o detských domovoch

§ 51
(1) Do detského domova možno prijať dieťa na základe
a) právoplatného rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti,
b) neodkladného opatrenia súdu podľa osobitného predpisu,30)
c) právoplatného rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia.41)
(2) V naliehavých prípadoch, najmä ak sa dieťa ocitlo bez akejkoľvek starostlivosti alebo ak je život alebo zdravie dieťaťa ohrozené, možno prijať dieťa do detského domova bez dokladov podľa § 30 ods. 2; tieto doklady je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately povinný poskytnúť dodatočne.
(3) Detský domov sa zriaďuje ako
a) domov detí alebo
b) centrum detí.

§ 52
(1) V detskom domove sa vykonáva ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie
a) v domácom prostredí zamestnanca detského domova (ďalej len „profesionálna rodina“), ktorý poskytuje starostlivosť určenému počtu detí v rodinnom dome alebo v byte poskytnutom detským domovom alebo v rodinnom dome alebo v byte, ktorého je zamestnanec vlastníkom, spoluvlastníkom, nájomcom alebo spoločným nájomcom; suma poskytnutá detským domovom na úhradu výdavkov na dieťa alebo mladého dospelého v profesionálnej rodine je podľa veku dieťaťa najviac vo výške trojnásobku sumy životného minima,42)
b) v samostatných diagnostických skupinách, ktoré vykonávajú odbornú diagnostiku (ďalej len „samostatná diagnostická skupina“), v samostatných skupinách alebo špecializovaných samostatných skupinách pre určený počet detí, so samostatným stravovaním, hospodárením a vyčleneným rozpočtom, zriadených v samostatnom rodinnom dome, byte alebo vo vymedzenej časti detského domova; starostlivosť o deti zabezpečujú vychovávatelia a ďalší zamestnanci detského domova.
(2) Vykonávanie rozhodnutia o ústavnej starostlivosti a rozhodnutia o neodkladnom opatrení v profesionálnej rodine má prednosť pred ich vykonávaním v samostatných skupinách a v špecializovaných samostatných skupinách. Ak nemožno postupovať podľa prvej vety, vykonávanie rozhodnutí súdu v profesionálnych rodinách a samostatných skupinách domovov detí má prednosť pred ich vykonávaním v samostatných skupinách centrách detí.
(3) V objekte, ktorý nie je samostatným rodinným domom alebo samostatným bytom, možno zriadiť skupiny podľa § 53 ods. 4 tak, aby celkový počet detí nepresiahol 40.
(4) Detský domov poskytuje dieťaťu alebo mladému dospelému, ktorý je nezaopatreným dieťaťom,42a) v profesionálnej rodine základné vybavenie a uhrádza mu zvýšené náklady spojené so zdravotným stavom, vekom, špeciálnymi potrebami, športovou činnosťou dieťaťa alebo mladého dospelého. Podmienky poskytovania starostlivosti, najmä spôsob zabezpečenia postupu podľa § 33 ods. 9 písm. f), § 47 ods. 7 a § 49 ods. 6, tvoria súčasť dohody uzatvorenej medzi zamestnávateľom a zamestnancom.

§ 53
(1) Ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie sa vykonávajú podľa § 52 ods. 1 písm. a) najmä pre dieťa, ktoré
a) bolo odňaté zo starostlivosti rodičov na prechodný čas potrebný na úpravu pomerov dieťaťa alebo bolo prijaté do detského domova podľa § 51 ods. 2,
b) vyžaduje na základe výsledkov odbornej diagnostiky liečebno-výchovnú starostlivosť alebo vyžaduje na základe vyjadrenia podľa osobitného predpisu22a) osobitnú starostlivosť z dôvodu zdravotného stavu,
c) vyžaduje zvýšenú starostlivosť na základe výsledkov odbornej diagnostiky z dôvodu porúch správania,
d) vyžaduje zvýšenú starostlivosť na základe výsledkov odbornej diagnostiky z dôvodu, že je drogovo závislé alebo inak závislé,
e) vyžaduje zvýšenú starostlivosť na základe výsledkov odbornej diagnostiky z dôvodu, že bolo týrané, pohlavne zneužívané alebo bol na ňom spáchaný trestný čin ohrozujúci jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin alebo je dôvodné podozrenie, že bol na ňom spáchaný takýto trestný čin.
(2) Detský domov je povinný utvárať podmienky v detskom domove tak, aby každé dieťa do troch rokov veku, ktoré sa prijíma do detského domova, bolo najneskôr po štvortýždňovej diagnostike zaradené do profesionálnej rodiny; to neplatí v prípade dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje osobitnú starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine podľa odseku 4 písm. c) piateho bodu, v prípade dieťaťa uvedeného v odseku 4 písm. e), alebo ak je to v záujme dieťaťa z dôvodu zachovania súrodeneckých väzieb.
(3) Ak sa dieťa premiestňuje do profesionálnej rodiny detského domova alebo z iného zariadenia na výkon rozhodnutia súdu, detský domov utvára podmienky na zoznámenie dieťaťa s profesionálnym rodičom a na uľahčenie nadviazania výchovného vzťahu medzi dieťaťom a profesionálnym rodičom.
(4) Ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie sa vykonávajú podľa § 52 ods. 1 písm. b)
a) v samostatnej diagnostickej skupine nevyhnutne potrebný čas na určenie odbornej diagnózy, najdlhšie dvanásť týždňov; to neplatí, ak je dĺžka trvania výchovného opatrenia určená súdom,
b) v samostatnej skupine,
c) v špecializovanej samostatnej skupine v prípade, že nemožno túto vykonať podľa písmena a) alebo b), a to
1. pre deti s poruchami správania, ktoré vyžadujú starostlivosť na základe odbornej diagnostiky,
2. pre deti drogovo závislé a inak závislé po skončení liečby na základe odporúčania poskytovateľa zdravotnej starostlivosti,
3. pre deti, ktoré vyžadujú zvýšenú starostlivosť z dôvodu, že boli týrané, pohlavne zneužívané alebo boli na nich spáchané trestné činy ohrozujúce ich priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin,
4. pre maloletých bez sprievodu, ktorí vyžadujú osobitnú starostlivosť pre jazykové, kultúrne a náboženské odlišnosti,
5. pre deti s duševnou poruchou na základe vyjadrenia podľa osobitného predpisu,22a) s mentálnym postihnutím, telesným postihnutím, zmyslovým postihnutím, kombináciou postihnutí a pre deti, ktorých zdravotný stav vyžaduje osobitnú starostlivosť výlučne pobytovou formou na základe vyjadrenia podľa osobitného predpisu22a),
d) v samostatnej skupine pre mladých dospelých,
e) v samostatnej skupine pre maloleté matky s deťmi; na maloleté matky s deťmi sa § 57 nevzťahuje.
(5) V profesionálnej rodine zabezpečujú starostlivosť o deti manželia, ktorí sú zamestnanci detského domova, alebo fyzická osoba, ktorá je zamestnancom detského domova. Ak starostlivosť zabezpečuje jeden zamestnanec detského domova, na manžela tohto zamestnanca sa vzťahuje § 39 ods. 4 a ods. 11 písm. b) rovnako.
(6) Manželia môžu zabezpečovať starostlivosť v profesionálnej rodine, ktorá je zriadená v samostatnom dome alebo byte, ktorý je vymedzenou časťou detského domova, len ak sú obaja zamestnanci detského domova.
(7) Mladý dospelý môže zotrvať po skončení ústavnej starostlivosti po dosiahnutí plnoletosti v samostatnej skupine, špecializovanej samostatnej skupine podľa odseku 4 písm. c) prvého až tretieho bodu a piateho bodu alebo v profesionálnej rodine, ak o to požiada, a ak je to vhodné a účelné. Podmienky zotrvania mladého dospelého dohodne detský domov písomne s mladým dospelým. Súčasťou písomnej dohody je aj konkrétny plán prípravy na osamostatnenie sa mladého dospelého podľa § 55 ods. 2 vypracovaný pre mladého dospelého.
(8) Určený počet detí v samostatnej skupine, špecializovanej samostatnej skupine alebo profesionálnej rodine možno prekročiť len so súhlasom zriaďovateľa a v odôvodnených prípadoch.
(9) Ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie môže vykonávať v profesionálnej rodine len fyzická osoba, ktorá spĺňa kvalifikačný predpoklad najmenej úplného stredného vzdelania, osobitný kvalifikačný predpoklad podľa osobitného predpisu43) a absolvovala prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti v rozsahu 40 hodín alebo spĺňa kvalifikačný predpoklad najmenej úplného stredného vzdelania a absolvovala prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti v rozsahu najmenej 60 hodín.
(10) Ak ide o dieťa podľa odseku 1 písm. c) a d), môže vykonávať ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie v profesionálnej rodine len fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a spĺňa osobitné kvalifikačné predpoklady podľa osobitného predpisu43) a absolvovala prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti v rozsahu najmenej 40 hodín.
(11) Príprava na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti spočíva najmä
a) v poskytnutí základných informácií
1. o náhradnej rodinnej starostlivosti,
2. o psychickom vývine, fyzickom vývine a sociálnom vývine dieťaťa a potrebách dieťaťa,
3. o právach dieťaťa v ústavnej starostlivosti,
b) v nácviku praktických zručností vo výchovnej práci s deťmi a mladými dospelými,
c) v písomnom zhodnotení prípravy; súčasťou písomného zhodnotenia prípravy je najmä
1. zhodnotenie záujmu fyzickej osoby o získanie informácií podľa písmena a) a zhodnotenie spolupráce v nácviku podľa písmena b) počas prípravy na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti,
2. uvedenie motivácie fyzickej osoby na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti,
3. uvedenie záveru, že fyzická osoba absolvovala alebo neabsolvovala prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti.
(12) Ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie môže vykonávať v profesionálnej rodine aj fyzická osoba, ktorá spĺňa kvalifikačný predpoklad podľa osobitného predpisu,43a) fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa a spĺňa kvalifikačný predpoklad podľa osobitného predpisu,43a) ak ide o dieťa podľa odseku 1 písm. c) a d), alebo fyzická osoba uvedená v § 93 ods. 9 a táto fyzická osoba
a) zabezpečovala starostlivosť o deti alebo vykonávala sociálnu prácu v detskom domove nepretržite najmenej tri roky a
b) absolvovala časti prípravy podľa odseku 11 písm. a) prvého bodu a písmena b) v rozsahu najmenej ôsmich hodín.
(13) Prípravu podľa odseku 12 písm. b) vykonáva orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa miesta sídla detského domova alebo ktorýkoľvek orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately po dohode s detským domovom, ktorý fyzickú osobu zamestnáva alebo akreditovaný subjekt, ktorý má udelenú akreditáciu na prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti podľa odseku 11, po dohode s detským domovom, ktorý fyzickú osobu zamestnáva; na túto prípravu § 53 ods. 11 písm. c) platí rovnako.

§ 53a
(1) V domove detí sa vykonáva ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie v profesionálnej rodine podľa § 52 ods. 1 písm. a) a v samostatnej skupine podľa § 53 ods. 4 písm. a), b), d) a e) zriadených výlučne v samostatných rodinných domoch alebo v samostatných bytoch, ktoré sa nachádzajú v obytných domoch. V jednom rodinnom dome alebo byte domova detí možno zriadiť len jednu samostatnú skupinu alebo jednu samostatnú diagnostickú skupinu, a ak sú v domove detí utvorené vhodné podmienky zodpovedajúce potrebám detí, aj jednu špecializovanú samostatnú skupinu.
(2) V centre detí sa vykonáva ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie podľa § 52 ods. 1. Centrum detí utvára podmienky najmä pre dieťa, ktoré vyžaduje starostlivosť v samostatnej diagnostickej skupine alebo v špecializovanej samostatnej skupine, ak ju nemožno vykonávať podľa odseku 1.

§ 54
(1) Samostatná diagnostická skupina podľa § 53 ods. 4 písm. a) je zriadená najmä na účel vhodného a zodpovedajúceho
a) zaradenia dieťaťa do profesionálnej rodiny, samostatnej skupiny, špecializovanej samostatnej skupiny,
b) navrhnutia preradenia dieťaťa do iného zariadenia.
(2) Starostlivosť o deti v jednej samostatnej diagnostickej skupine zabezpečujú odborní zamestnanci na vykonávanie diagnostiky a ďalší zamestnanci detského domova. Pri výbere odborných zamestnancov na vykonávanie diagnostiky musí byť zohľadnené zastúpenie odborov potrebných na výkon diagnostickej činnosti.
(3) Samostatná diagnostická skupina najmä
a) vykonáva odbornú diagnostiku,
b) vypracúva diagnostickú správu o dieťati na účely spracovania individuálneho plánu rozvoja osobnosti dieťaťa po skončení pobytu v samostatnej diagnostickej skupine.
(4) Ak na účely určenia odbornej diagnózy alebo na vykonávanie odbornej diagnostiky treba zabezpečiť diagnostické činnosti, ktoré nemožno vykonať odbornými zamestnancami samostatnej diagnostickej skupiny, môžu byť zabezpečené iným odborníkom.
(5) Pri zaraďovaní dieťaťa do profesionálnej rodiny, samostatnej skupiny alebo do špecializovanej samostatnej skupiny sa rešpektujú súrodenecké väzby a rodičovské väzby.
(6) Ak je dieťa zaradené v profesionálnej rodine, v samostatnej skupine alebo špecializovanej samostatnej skupine, odbornú diagnostiku a diagnostické činnosti vykonávajú odborní zamestnanci detského domova alebo iní odborníci. Na vykonávanie odbornej diagnostiky a diagnostických činností podľa prvej vety sa vzťahujú odseky 1 až 5 rovnako.
(7) Ak výsledky odbornej diagnostiky alebo priebežné výsledky odbornej diagnostiky preukazujú, že dieťa vo veku do troch rokov treba zaradiť do špecializovanej samostatnej skupiny podľa § 53 ods. 4 písm. c) piateho bodu alebo že dieťa treba zaradiť do špecializovanej samostatnej skupiny pre deti s duševnou poruchou, alebo je dieťaťu potrebné poskytovať osobitnú starostlivosť výlučne pobytovou formou, detský domov požiada úrad práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorého územnom obvode má sídlo, o posúdenie potreby osobitnej starostlivosti podľa osobitného predpisu.22a)

§ 55
(1) Detský domov vypracúva individuálny plán rozvoja osobnosti dieťaťa, ktorého súčasťou je najmä plán výchovnej práce s dieťaťom, plán sociálnej práce s dieťaťom a jeho rodinou vypracovaný v spolupráci s obcou a orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo v spolupráci s akreditovaným subjektom. Individuálny plán rozvoja osobnosti dieťaťa a plán sociálnej práce s rodinou dieťaťa podľa § 32 ods. 3 musia byť v súlade a musia na seba nadväzovať. Súčasťou individuálneho plánu rozvoja osobnosti dieťaťa je aj spôsob a časový interval vyhodnocovania plnenia tohto plánu. Plán výchovnej práce s dieťaťom sa vyhodnocuje najmenej jedenkrát mesačne. Individuálny plán rozvoja osobnosti dieťaťa sa komplexne vyhodnocuje najmenej jedenkrát polročne.
(2) Súčasťou individuálneho plánu rozvoja osobnosti dieťaťa je aj plán prípravy na osamostatnenie sa zodpovedajúci potrebám a možnostiam dieťaťa, ktorý zahrnie detský domov do individuálneho plánu rozvoja osobnosti dieťaťa najneskôr rok pred dosiahnutím plnoletosti dieťaťa.
(3) Po skončení ústavnej starostlivosti podľa § 59 ods. 1 písm. f) vypracuje detský domov s mladým dospelým plán prípravy na osamostatnenie sa, ktorého súčasťou je aj predpokladaný spôsob zabezpečenia si ďalšieho bývania. Do plánu prípravy na osamostatnenie sa vypracovaného s mladým dospelým sa uvedie pri jeho odchode návrh mladého dospelého podľa § 69 ods. 2 prvej vety.
(4) Plán prípravy na osamostatnenie sa podľa odsekov 2 a 3 zohľadňuje možnosti pomoci obce podľa § 75 ods. 1 písm. e) štvrtého bodu mladému dospelému po skončení ústavnej starostlivosti.

§ 56
(1) Detský domov utvára podmienky na stretávanie sa dieťaťa s jeho rodičmi. Dieťaťu a jeho rodičom poskytuje detský domov, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a obec pomoc na uľahčenie priebehu stretnutí, na rozvoj a úpravu ich vzájomných vzťahov a na úpravu rodinných pomerov dieťaťa.
(2) Detský domov dohodne s rodičmi dieťaťa a s dieťaťom, ktoré je schopné vyjadriť svoj názor, miesto, čas, rozsah a spôsob stretávania sa s ohľadom na potreby dieťaťa, možnosti a schopnosti rodičov dieťaťa.
(3) Ak je to v záujme dieťaťa nevyhnutné, detský domov môže určiť, že rodičia dieťaťa sa môžu stretnúť s dieťaťom
a) len za prítomnosti zamestnanca detského domova, ktorý je dieťaťu známou osobou,
b) len v detskom domove, ktorý na tento účel utvára vhodné podmienky,
c) mimo detského domova na území obce, v ktorej je sídlo detského domova,
d) na inom mieste vhodnom alebo utvorenom na účel stretávania sa dieťaťa s jeho rodičmi.
(4) Na účely úpravy vzťahov medzi dieťaťom a jeho rodičmi detský domov utvára podmienky na pobyt rodičov v detskom domove. Detský domov písomne dohodne s rodičmi podmienky ich pobytu v detskom domove.
(5) Ak je to vhodné a účelné, môže detský domov v súlade s individuálnym plánom rozvoja osobnosti dieťaťa umožniť dieťaťu pobyt u rodičov.
(6) Detský domov oznámi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately čas, miesto a dĺžku pobytu dieťaťa u rodičov najmenej tri pracovné dni pred odchodom dieťaťa k rodičom tak, aby mohol orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytnúť detskému domovu aktuálne informácie o rodinnom prostredí, ak je to potrebné v záujme dieťaťa.
(7) Dieťa sa môže zdržiavať mimo detského domova len so súhlasom detského domova, o čom sa vedú záznamy, v ktorých je uvedený čas odchodu dieťaťa z detského domova a čas návratu dieťaťa do detského domova, osobné údaje fyzickej osoby, ktorá dieťa preberá, a to jej meno, priezvisko, bydlisko, dátum narodenia a miesto pobytu dieťaťa. Detský domov sleduje vplyv pobytu dieťaťa mimo detského domova na jeho psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin.
(8) Dieťa má právo stretávať sa s prarodičmi, so súrodencami a s fyzickými osobami, ku ktorým má blízky vzťah. Ustanovenia odsekov 1 až 7 sa vzťahujú rovnako. Ak má fyzická osoba podľa prvej vety záujem, aby sa dieťa opakovane krátkodobo zdržiavalo mimo detského domova podľa odseku 7, je táto fyzická osoba povinná absolvovať informačné poradenstvo v rozsahu najmenej troch hodín. Informačné poradenstvo je zamerané najmä na poskytovanie informácií o náhradnej starostlivosti a o právach dieťaťa. Informačné poradenstvo vykonáva detský domov, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa miesta obvyklého pobytu tejto osoby alebo miesta sídla detského domova alebo akreditovaný subjekt, ktorý má udelenú akreditáciu na prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti podľa § 53 ods. 11. O absolvovaní informačného poradenstva sa vyhotoví písomný záznam, ktorý je súčasťou spisovej dokumentácie dieťaťa vedenou detským domovom. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovaný subjekt uskutočňujú informačné poradenstvo podľa druhej vety po dohode s detským domovom.
(9) Detský domov môže po dohode s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a obcou podať súdu podnet na zrušenie ústavnej starostlivosti.
(10) Ak sa mladý dospelý pripravuje na povolanie, detský domov mu zabezpečuje stravovanie vyplatením sumy na zabezpečenie stravy v hodnote časti dennej stravnej jednotky zodpovedajúcej obdobiu, počas ktorého sa zdržiaval mimo detského domova.
(11) Detský domov nepretržite skúma, či sú u dieťaťa splnené podmienky na osvojenie podľa osobitného predpisu44) a bezodkladne, najneskôr v prvý pracovný deň po ich splnení oboznamuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o tejto skutočnosti.
(12) Detský domov utvára podmienky na stretnutie maloletého bez sprievodu so zástupcami Úradu vysokého komisára Organizácie Spojených národov pre utečencov a Medzinárodnej organizácie pre migráciu na účely postupu podľa osobitného predpisu27) a na účely zabezpečovania právneho poradenstva podľa § 29 ods. 4 písm. a). Ustanovenia odsekov 1 až 8, 10 a 11 sa na maloletých bez sprievodu vzťahujú primerane.

§ 57
(1) Detský domov môže utvoriť podmienky na pobyt tehotnej ženy od začiatku šiesteho mesiaca tehotenstva a ženy po pôrode a jej dieťaťa, najdlhšie do dvanástich mesiacov veku dieťaťa. Na účel prijatia potrebných opatrení detský domov spolupracuje s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Detský domov poskytuje tehotnej žene, matke dieťaťa a dieťaťu podľa odseku 1 bývanie, stravovanie a obslužné činnosti; podmienky poskytovania starostlivosti a pobytu dohodne detský domov písomne.
(3) Detský domov môže utvárať podmienky na vykonávanie odborných metód práce s dieťaťom umiestneným do detského domova podľa § 51 ods. 1, jeho rodičom alebo s inými fyzickými osobami, ktoré sú v príbuzenskom vzťahu s dieťaťom, ktoré vyžadujú pobyt rodičov v detskom domove na určitý čas alebo vyžadujú ich krátkodobé opakované pobyty alebo pobyty iných fyzických osôb, ktoré sú v príbuzenskom vzťahu s dieťaťom. Ak sa ako súčasť odborných metód práce s rodinou vykonávajú metódy sociálnej práce s rodinou, fyzická osoba, ktorá ich vykonáva, musí mať vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v odbore sociálna práca alebo má uznaný doklad o takomto vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(4) Ak utvorí detský domov podmienky na vykonávanie odborných metód práce podľa odseku 3, poskytuje rodičom alebo iným fyzickým osobám, ktoré sú v príbuzenskom vzťahu s dieťaťom, bývanie a utvára podmienky na prípravu stravy. Podmienky poskytovania bývania a pobytu dohodne detský domov s týmito fyzickými osobami písomne. Ak je počas pobytu rodičov alebo iných fyzických osôb, ktoré sú v príbuzenskom vzťahu s dieťaťom, dieťa umiestnené s týmito fyzickými osobami, detský domov poskytuje príspevok na stravu dieťaťa podľa § 64.
(5) Detský domov môže utvoriť podmienky na predĺženie pobytu plnoletej fyzickej osoby, ktorej bola v detskom domove poskytovaná starostlivosť do dovŕšenia 25. roku veku podľa § 49 ods. 3, ak sa táto fyzická osoba sústavne pripravuje na povolanie štúdiom. Dĺžka pobytu podľa prvej vety nemôže byť dlhšia ako 24 mesiacov. Sústavná príprava na povolanie štúdiom sa posudzuje podľa osobitného predpisu.42a)
(6) Podmienky na predĺženie pobytu a výšku úhrady za tento pobyt dohodne písomne detský domov s plnoletou fyzickou osobou podľa odseku 5. Na určenie výšky úhrady sa vzťahuje § 61 ods. 6 a 7 prvá a tretia veta rovnako.

§ 58
(1) Ak dieťa opustí detský domov bez súhlasu, detský domov je povinný túto skutočnosť oznámiť bezodkladne najbližšiemu útvaru policajného zboru, rodičom dieťaťa, súdu, ktorý nariadil ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie alebo uložil výchovné opatrenie, a orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately; ak je dieťa žiadateľom o udelenie azylu, detský domov je povinný oznámiť túto skutočnosť aj Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky.
(2) Ak detský domov umožnil pobyt dieťaťu mimo detského domova a dieťa sa v určenom čase do detského domova nevrátilo, detský domov je povinný ihneď, najneskôr do 24 hodín vyzvať rodičov dieťaťa alebo osoby podľa § 56 ods. 8, aby do 24 hodín zabezpečili návrat dieťaťa do detského domova. Ak sa dieťa v určenom čase do detského domova nevráti, postupuje detský domov podľa odseku 1.

§ 59
(1) Výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia sa skončí
a) zrušením ústavnej starostlivosti právoplatným rozhodnutím súdu,
b) uplynutím obdobia neodkladného opatrenia,
c) uplynutím obdobia, na ktoré bolo uložené výchovné opatrenie,
d) právoplatným rozhodnutím príslušného orgánu o dočasnom zverení dieťaťa do starostlivosti fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom, alebo právoplatným rozhodnutím súdu o zverení dieťaťa do starostlivosti budúcich osvojiteľov,
e) právoplatným rozhodnutím súdu o zverení dieťaťa do náhradnej osobnej starostlivosti alebo do pestúnskej starostlivosti alebo právoplatným rozhodnutím o osvojení dieťaťa,
f) dosiahnutím plnoletosti.
(2) Ak bol v detskom domove umiestnený maloletý bez sprievodu, výkon rozhodnutia súdu sa skončí aj
a) zabezpečením zlúčenia maloletého bez sprievodu s jeho rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa,
b) zabezpečením bezpečného návratu maloletého bez sprievodu do krajiny jeho pôvodu,
c) dosiahnutím plnoletosti dieťaťa.
(3) Dieťa možno pri odchode z detského domova po skončení výkonu ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia v detskom domove podľa odseku 1 písm. a) až e) odovzdať len rodičovi alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(4) Detský domov udržiava s mladým dospelým s jeho súhlasom kontakt aj po jeho odchode z detského domova a poskytuje mu potrebné poradenstvo pri osamostatňovaní.
(5) Mladému dospelému so zdravotným postihnutím, ktorý sa nemôže osamostatniť vzhľadom na svoj zdravotný stav po skončení výkonu ústavnej starostlivosti dosiahnutím plnoletosti, detský domov v spolupráci s obcou, vyšším územným celkom a orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo akreditovaným subjektom zabezpečí prijatie do zariadenia chráneného bývania alebo iného zariadenia zriadeného podľa osobitného predpisu,32) ktoré poskytuje služby zodpovedajúce jeho potrebám, ak je odkázaný na poskytovanie týchto služieb.
(6) Ak sa výkon rozhodnutia súdu, ktorým bol v detskom domove umiestnený maloletý bez sprievodu, skončí dosiahnutím plnoletosti,
a) nevzťahujú sa ustanovenia tohto zákona o mladých dospelých v detskom domove na mladého dospelého, ak má na území Slovenskej republiky tolerovaný pobyt z iného dôvodu ako z dôvodu, že to vyžaduje rešpektovanie jeho súkromného a rodinného života a v detskom domove je umiestnený aj súrodenec mladého dospelého, alebo že je obeťou obchodovania s ľuďmi, ak v písmene b) nie je ustanovené inak,
b) vzťahujú sa ustanovenia o mladých dospelých v detskom domove aj na mladého dospelého počas
1. posudzovania žiadosti o udelenie azylu,
2. posudzovania žiadosti o udelenie tolerovaného pobytu alebo
3. lehoty určenej na rozhodnutie sa o spolupráci s orgánmi činnými v trestnom konaní pri objasňovaní trestného činu súvisiaceho s obchodovaním s ľuďmi.

§ 60
(1) Detský domov vedie spisovú dokumentáciu dieťaťa, ktorá obsahuje
a) rozhodnutie súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia,
b) rodný list dieťaťa,
c) vysvedčenie,
d) sociálnu správu o dieťati,
e) diagnostickú správu o dieťati,
f) správu o zdravotnom stave dieťaťa,
g) fotografie dieťaťa dokumentujúce život dieťaťa,
h) obrazový a zvukový záznam dokumentujúci podstatné udalosti v živote dieťaťa,
i) iné informácie rozhodujúce na posúdenie plnenia účelu ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia,
j) záznamy o psychickom vývine, fyzickom vývine a sociálnom vývine dieťaťa,
k) záznamy o návštevách rodičov a ostatných návštevách,
l) individuálny plán rozvoja osobnosti dieťaťa.
(2) Časti spisovej dokumentácie dieťaťa uvedené v odseku 1 písm. c) až l) sa priebežne aktualizujú.
(3) Detský domov vedie spisovú dokumentáciu maloletého bez sprievodu podľa odseku 1 písm. a), d) a i) až l).

§ 61
(1) Za poskytovanú starostlivosť dieťaťu s nariadenou ústavnou starostlivosťou podľa § 47 ods. 3 písm. d) druhého bodu sa určuje úhrada. Úhrada za poskytovanú starostlivosť sa hradí z výživného určeného rodičovi súdom. Ak je rozsah súdom určeného výživného vyšší ako určená úhrada za poskytovanú starostlivosť, rozdiel patrí dieťaťu na tvorbu úspor, ktoré sú vedené na osobnom účte dieťaťa alebo na jeho vkladnej knižke. Ak je rozdiel súdom určeného výživného nižší ako určená úhrada za poskytovanú starostlivosť, platenie rozdielu sa od rodiča nevyžaduje.
(2) Ak dieťa poberá sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok po každom zomretom rodičovi, úhrada za poskytovanú starostlivosť je vo výške sumy sirotských dôchodkov, najviac vo výške minimálneho výživného.44a) Ak dieťa poberá sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok po jednom zomretom rodičovi a po druhom zomretom rodičovi mu nárok na sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok nevznikol alebo nemá určeného druhého rodiča, úhrada za poskytovanú starostlivosť je vo výške sumy sirotského dôchodku alebo sirotského výsluhového dôchodku najviac vo výške minimálneho výživného.44a) Ak dieťa poberá sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok po jednom zomretom rodičovi, úhrada za poskytovanú starostlivosť je v rozsahu súdom určeného výživného žijúcemu rodičovi; odsek 1 sa vzťahuje rovnako.
(3) Ak je sirotský dôchodok dieťaťa vyšší ako určená úhrada za poskytovanú starostlivosť, rozdiel medzi sirotským dôchodkom a určenou úhradou za poskytovanú starostlivosť patrí dieťaťu na tvorbu úspor, ktoré sa vedú na osobnom účte dieťaťa alebo na vkladnej knižke dieťaťa.
(4) Osobný účet dieťaťa alebo vkladnú knižku dieťaťa zriaďuje rodič, štatutárny zástupca detského domova, majetkový opatrovník alebo poručník dieťaťa. Na nakladanie s prostriedkami na účte dieťaťa je potrebný súhlas súdu.
(5) V detskom domove, ktorý utvoril podmienky podľa § 56 ods. 4 a podľa § 57, sa poskytuje za úhradu starostlivosť podľa § 47 ods. 3 písm. d) druhého bodu.
(6) Mladý dospelý, ktorý požiadal o poskytovanie starostlivosti, platí úhradu za starostlivosť podľa § 47 ods. 3 písm. d) prvého a druhého bodu; počas výkonu dobrovoľnej vojenskej prípravy, pravidelného cvičenia alebo plnenia úloh ozbrojených síl Slovenskej republiky mladým dospelým sa úhrada neurčuje.
(7) Úhradu za bývanie v detskom domove platí mladý dospelý vo výške najviac 30 % sumy životného minima podľa osobitného predpisu.42) Ak mladý dospelý má nárok na sirotský dôchodok alebo sirotský výsluhový dôchodok, na určenie úhrady sa odsek 2 vzťahuje rovnako. Ak je mladý dospelý poberateľom dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke podľa osobitného predpisu,44b) platí úhradu podľa odseku 6 najviac vo výške tejto dávky a týchto príspevkov.
(8) Ak trvá vyživovacia povinnosť rodiča k mladému dospelému, odsek 1 sa vzťahuje rovnako.
(9) Nezaplatená úhrada alebo jej časť je pohľadávkou štátu, ak sa poskytuje starostlivosť v detskom domove, ktorý zriadil orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Na pohľadávku štátu podľa prvej vety sa nevzťahuje povinnosť zverejnenia v Centrálnom registri splatných pohľadávok štátu.44ba)

§ 62
Krízové stredisko
(1) Krízové stredisko podľa tohto zákona zabezpečuje
a) vykonávanie opatrení podľa tohto zákona na základe dohody so zákonným zástupcom dieťaťa alebo na základe dohody s plnoletou fyzickou osobou, ak sa dieťa, rodina alebo plnoletá fyzická osoba nachádza v krízovej životnej situácii,
b) výkon rozhodnutia súdu o výchovnom opatrení podľa osobitného predpisu,41)
c) výkon rozhodnutia súdu o neodkladnom opatrení podľa osobitného predpisu,30)
d) výkon výchovného opatrenia podľa § 12 až 15.
(2) Krízové stredisko vykonáva svoju činnosť podľa § 47 ods. 4 písm. c), ak zabezpečuje výkon súdneho rozhodnutia podľa odseku 1 písm. b) a c); na prijatie dieťaťa v naliehavých prípadoch sa § 51 ods. 2 vzťahuje rovnako.
(3) V krízovom stredisku sa môže neodkladné opatrenie vykonávať v profesionálnej rodine. Profesionálna rodina poskytuje starostlivosť dieťaťu vo svojom vlastnom prirodzenom rodinnom prostredí. Zamestnanci krízového strediska, ktorí zabezpečujú starostlivosť o dieťa v profesionálnej rodine, musia splniť podmienky podľa § 53 ods. 9 a 10. Manžel zamestnanca krízového strediska, ktorý zabezpečuje starostlivosť o dieťa vo svojom vlastnom prirodzenom rodinnom prostredí, musí spĺňať podmienku podľa § 39 ods. 4.
(4) Na vykonávanie opatrení podľa § 47 ods. 4 písm. a) nie je potrebný súhlas rodiča, osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo zariadenia, v ktorom je dieťa umiestené.
(5) Krízové stredisko vykonáva činnosť podľa § 47 ods. 3 písm. a) prvého až štvrtého bodu, siedmeho a ôsmeho bodu, písmena b) druhého bodu a ak vykonáva činnosť pobytovou formou, aj podľa § 47 ods. 3 písm. a) piateho a šiesteho bodu, písmena c) tretieho a štvrtého bodu, písmena d) prvého až tretieho bodu.
(6) Krízové stredisko vypracúva individuálny plán na zvládnutie krízy, ktorého súčasťou sú metódy práce s dieťaťom, plnoletou fyzickou osobou, rodinou a blízkymi osobami týchto osôb. Súčasťou plánu podľa prvej vety je spôsob spolupráce so školou a spôsob pravidelného informovania zákonného zástupcu dieťaťa s neskončenou povinnou školskou dochádzkou, ak krízové stredisko vykonáva svoju činnosť podľa § 47 ods. 4 písm. c). Plnenie individuálneho plánu na zvládnutie krízy krízové stredisko vyhodnocuje písomne. Ak sa v krízovej situácii nachádza dieťa, krízové stredisko vyhodnocuje individuálny plán podľa prvej vety v spolupráci s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(7) Krízové stredisko písomne vypracúva program krízového strediska, ktorý obsahuje najmä cieľové skupiny, špecializáciu krízového strediska, ak sa krízové stredisko špecializuje na pomoc v určitých druhoch krízových situácií alebo na určitú vekovú kategóriu detí, podmienky prijatia do krízového strediska, metódy práce, postupy práce, profesijné zabezpečenie, práva a povinnosti klientov, ponuku následnej odbornej pomoci po skončení individuálneho plánu na zvládnutie krízy a kapacitu, ak krízové stredisko vykonáva činnosti pobytovou formou. V záujme ochrany a bezpečnosti fyzických osôb krízové stredisko nezverejňuje program krízového strediska.
(8) Ak sa v krízovom stredisku vykonáva rozhodnutie súdu podľa odseku 1 písm. b) a c), krízové stredisko vedie spisovú dokumentáciu, ktorá obsahuje doklady podľa § 30 ods. 2 a 4 a poskytuje starostlivosť aj podľa § 47 ods. 3 písm. d) štvrtého bodu. Ak sa dieťa zdržiava bez súhlasu krízového strediska mimo tohto strediska, krízové stredisko postupuje podľa § 58. Ak sa dieťa zdržiava mimo krízového strediska so súhlasom krízového strediska, postupuje krízové stredisko podľa § 56 ods. 6 a 7.
(9) Ak sa v krízovom stredisku vykonáva rozhodnutie súdu podľa odseku 1 písm. b) a c), môže krízové stredisko dieťaťu, ktoré sa zdržiava krátkodobo so súhlasom krízového strediska mimo krízového strediska z dôvodu návštevy rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, ktorým bolo dieťa odňaté zo starostlivosti rozhodnutím súdu, poskytnúť na účel podpory plnenia individuálneho plánu na zvládnutie krízy príspevok na stravu vo výške časti dennej stravnej jednotky zodpovedajúcej obdobiu, počas ktorého sa dieťa zdržiava mimo krízového strediska.

§ 63
Resocializačné stredisko
(1) Resocializačné stredisko podľa tohto zákona sa zriaďuje na aktivizovanie vnútorných schopností detí a plnoletých fyzických osôb na prekonanie psychických dôsledkov, fyzických dôsledkov a sociálnych dôsledkov drogových závislostí alebo iných závislostí a na zapojenie sa do života v prirodzenom prostredí.
(2) V resocializačnom stredisku sa
a) poskytuje odborná pomoc len na základe odporúčania adiktológa44c) alebo psychiatra44c) a splnenia podmienok prijatia uvedených v resocializačnom programe podľa odseku 5
1. plnoletej fyzickej osobe,
2. dieťaťu na základe dohody so zákonným zástupcom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo so zariadením na výkon rozhodnutia súdu, v ktorom bolo dieťa umiestnené na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti; súčasťou dohody je aj spôsob a výška úhrady za poskytovanú starostlivosť,
b) vykonáva rozhodnutie súdu o výchovnom opatrení,41)
c) vykonáva rozhodnutie súdu o neodkladnom opatrení,30) ak bol podaný návrh na uloženie výchovného opatrenia.41)
(3) Ak je plnoletá fyzická osoba podľa odseku 2 písm. a) prvého bodu rodič dieťaťa, môže resocializačné stredisko utvoriť podmienky na pobyt dieťaťa s týmto rodičom.
(4) Resocializačné stredisko vykonáva činnosť podľa § 47 ods. 3 písm. a) prvého bodu, štvrtého bodu, ôsmeho bodu, desiateho bodu, dvanásteho bodu a trinásteho bodu, písmena b) druhého bodu až štvrtého bodu, písmena c) prvého bodu, tretieho bodu až piateho bodu, písmena d) prvého bodu a druhého bodu.
(5) Resocializačný program podľa § 47 ods. 3 písm. a) desiateho bodu obsahuje najmä cieľové skupiny, kapacitu, podmienky prijatia do resocializačného strediska, dĺžku trvania resocializačného programu, metódy práce, postupy práce, profesijné zabezpečenie, práva a povinnosti fyzických osôb uvedených v odseku 2 a ponuku následnej odbornej pomoci po skončení pobytu. Resocializačný program sa vypracúva písomne a je verejne dostupný.
(6) Poskytovanie stravovania v resocializačnom stredisku je aj príprava stravy v rámci pracovnej terapie.
(7) Resocializačné stredisko vypracúva za účasti fyzických osôb uvedených v odseku 2 individuálny resocializačný plán, ktorého súčasťou je určenie adaptačnej fázy resocializačného procesu dieťaťa alebo plnoletej fyzickej osoby, metódy práce s rodinou a blízkymi osobami týchto osôb, spôsob spolupráce so školou a spôsob pravidelného informovania zákonného zástupcu dieťaťa, ak poskytuje odbornú pomoc dieťaťu s neskončenou povinnou školskou dochádzkou. Podrobnosti o priebehu individuálneho resocializačného procesu resocializačné stredisko zaznamenáva a vyhodnocuje najmenej raz mesačne s dieťaťom alebo s plnoletou fyzickou osobou a raz za tri mesiace s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately príslušným podľa § 90 ods. 4 a zariadením na výkon rozhodnutia súdu podľa odseku 2 písm. a) druhého bodu.
(8) V resocializačnom stredisku sa resocializácia drogových závislostí a iných závislostí vykonáva pobytovou formou spravidla najmenej osem mesiacov.
(9) Resocializačné stredisko okrem činností podľa odseku 4
a) vykonáva činnosti podľa § 47 ods. 3 písm. a) šiesteho bodu, ak poskytuje odbornú pomoc dieťaťu s neskončenou povinnou školskou dochádzkou,
b) vykonáva činnosti podľa § 47 ods. 3 písm. a) siedmeho bodu, ak poskytuje odbornú pomoc dieťaťu,
c) vedie spisovú dokumentáciu podľa § 30 ods. 2 a 4 a postupuje podľa § 58, ak vykonáva rozhodnutie súdu podľa odseku 2 písm. b) a c) alebo poskytuje odbornú pomoc na základe dohody so zariadením podľa odseku 2 písm. a) druhého bodu.
(10) Ak je dieťa alebo plnoletá fyzická osoba podľa odseku 1 infikovaná vírusom ľudskej imunodeficiencie alebo má ochorenie spôsobené vírusom ľudskej imunodeficiencie, resocializačné stredisko dohodne s ošetrujúcim lekárom spôsob zabezpečenia komplexnej zdravotnej starostlivosti.


PIATA ČASŤ
Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančného charakteru

Príspevok na podporu úpravy rodinných pomerov dieťaťa

§ 64
(1) Na úpravu a zachovanie vzťahov medzi dieťaťom a rodičom alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa, ktorým bolo dieťa odňaté zo starostlivosti rozhodnutím súdu a umiestnené do detského domova, a na podporu úpravy ich rodinných pomerov
a) obec môže poskytovať príspevok na dopravu,
b) detský domov poskytuje príspevok na stravu.
(2) Rodičom dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, ktorí sú podľa osobitného predpisu45) obyvateľmi obce, môže obec poskytovať príspevok na dopravu do detského domova, v ktorom je dieťa umiestnené. Ak obec poskytuje príspevok na dopravu podľa prvej vety, podmienky poskytovania tohto príspevku, jeho formu a podrobnosti jeho poskytovania ustanoví obec vo všeobecne záväznom nariadení. Informácie o účelnosti poskytnutého príspevku na dopravu obec získava z individuálneho plánu rozvoja osobnosti dieťaťa podľa § 55.
(3) Dieťaťu, ktoré sa zdržiava so súhlasom detského domova mimo detského domova z dôvodu návštevy rodičov alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo fyzickej osoby podľa § 56 ods. 8, detský domov poskytuje príspevok na stravu vo výške časti dennej stravnej jednotky zodpovedajúcej obdobiu, počas ktorého sa dieťa zdržiava mimo detského domova.
(4) Príspevok na stravu podľa odseku 3 poskytuje detský domov, ak rodičia dieťaťa alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, prejavujú skutočný záujem o úpravu vzťahov s dieťaťom a zachovanie vzťahov s dieťaťom a vynaložili primerané úsilie na úpravu svojich rodinných pomerov, bytových pomerov a sociálnych pomerov tak, aby sa mohli osobne starať o dieťa.
(5) Záujem rodičov dieťaťa alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa podľa odseku 4, posudzujú spoločne orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obec, na území ktorej sa zdržiava dieťa so súhlasom detského domova podľa odseku 3, a detský domov, v ktorom je dieťa umiestnené. Na posúdenie záujmu rodičov dieťaťa alebo osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prizvať aj akreditovaný subjekt, ak pracuje s rodičmi dieťaťa alebo s osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(6) Účelnosť poskytnutých príspevkov podľa odseku 1 rodičom, osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo fyzickým osobám podľa § 56 ods. 8 posudzujú spoločne orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obec a detský domov, v ktorom je dieťa umiestnené. Na posúdenie účelnosti poskytnutých príspevkov podľa prvej vety môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prizvať aj akreditovaný subjekt, ak pracuje s rodičmi dieťaťa alebo s osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa.
(7) Ak detský domov zistí, že poskytnutý príspevok na stravu nebol použitý na určený účel, môže rozhodnúť o jeho ďalšom neposkytnutí.

§ 65
(1) Ak je rodič dieťaťa alebo osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, obyvateľmi obce, na ktorej území má dieťa obvyklý pobyt a dieťa sa preukázateľne zdržiavalo na jej území najmenej jeden rok pred umiestnením do detského domova na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, obec vyčlení finančné prostriedky zo svojho rozpočtu na úpravu a obnovu rodinných pomerov vrátane bytových pomerov a sociálnych pomerov dieťaťa.
(2) Ak nie je možné alebo účelné použiť finančné prostriedky na úpravu a obnovu rodinných pomerov fyzických osôb podľa odseku 1, obec môže vyčlenené finančné prostriedky použiť na vyhľadanie fyzickej osoby, ktorej možno dieťa zveriť do osobnej starostlivosti, a na podporu utvorenia náhradného rodinného prostredia pre dieťa.
(3) Mesačná výška finančných prostriedkov na úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa je najmenej jedna dvanástina z 10 % sumy určenej podľa § 89 ods. 3 za každý začatý kalendárny mesiac, počas ktorého sa dieťaťu poskytuje starostlivosť v detskom domove.
(4) Spôsob použitia celkovo vyčlenených finančných prostriedkov na úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa určí obec vo všeobecne záväznom nariadení.
(5) Mesačnú výšku finančných prostriedkov na úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa určenú podľa odseku 3 poskytuje obec dieťaťu na uľahčenie a podporu budúceho osamostatnenia sa (ďalej len „príspevok na tvorbu úspor“), ak sa do jedného roka od umiestnenia dieťaťa do detského domova neupravili rodinné pomery dieťaťa alebo neobnovili rodinné pomery dieťaťa a obec
a) nesplnila povinnosť podľa odseku 1 alebo nepoužila vyčlenené finančné prostriedky podľa odseku 2 a
b) preukázateľne počas najmenej jedného roka pred umiestnením dieťaťa do detského domova nevykonávala pre fyzické osoby podľa odseku 1 niektoré z opatrení podľa § 10 ods. 1 písm. a) a c) alebo § 11 ods. 1 zodpovedajúce závažnosti výchovných problémov alebo rodinných problémov a situácii dieťaťa a jeho rodiny.
(6) Splnenie povinnosti podľa odseku 1 alebo použitie vyčlenených finančných prostriedkov podľa odseku 2 a splnenie podmienky podľa odseku 5 písm. b) preukazuje obec najmä záznamom v evidencii podľa § 75 ods. 1 písm. k) detskému domovu pri tvorbe individuálneho plánu rozvoja osobnosti dieťaťa. Záver zhodnotenia skutočností podľa prvej vety tvorí súčasť spisovej dokumentácie dieťaťa.
(7) Na účely posúdenia splnenia povinnosti podľa odseku 6 sa podmienka podľa odseku 5 písm. b) považuje za splnenú, ak
a) fyzické osoby podľa odseku 1 preukázateľne odmietli ponúkanú pomoc obce počas jedného roka pred umiestnením dieťaťa do detského domova alebo
b) obec nemala preukázateľne podľa spisovej dokumentácie dieťaťa a rodiny vedenej orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedomosť o potrebe vykonávať niektoré z opatrení podľa § 10 ods. 1 písm. a) a c) alebo § 11 ods. 1 pre dieťa a jeho rodinu najmenej jeden rok pred umiestnením dieťaťa do zariadenia na základe neodkladného opatrenia súdu.30)
(8) Obec poukazuje príspevok na tvorbu úspor počas vykonávania ústavnej starostlivosti mesačne na osobný účet dieťaťa alebo na jeho vkladnú knižku, ktoré v prospech neho zriadi detský domov alebo majetkový opatrovník45a) do zrušenia ústavnej starostlivosti právoplatným rozhodnutím súdu alebo do skončenia ústavnej starostlivosti dosiahnutím plnoletosti dieťaťa alebo do umiestnenia dieťaťa do náhradného rodinného prostredia.4) Na nakladanie s finančnými prostriedkami na osobnom účte dieťaťa alebo na jeho vkladnej knižke sa vyžaduje súhlas súdu. Na účely určenia minimálnej mesačnej výšky príspevku na tvorbu úspor sa vzťahuje odsek 3 rovnako. Obec poukazuje príspevok na tvorbu úspor od kalendárneho mesiaca, v ktorom jej detský domov oznámil zriadenie osobného účtu dieťaťa alebo jeho vkladnej knižky.
(9) Na účely určenia začiatku plynutia lehoty podľa odseku 1 sa za deň umiestnenia dieťaťa považuje deň nástupu dieťaťa do detského domova.
(10) Na účely určenia začiatku plynutia lehoty podľa odseku 1 sa považuje aj deň nástupu dieťaťa do zariadenia
a) na základe neodkladného opatrenia súdu,30) ak súd nariadil nad dieťaťom ústavnú starostlivosť a zároveň určil detský domov, do ktorého má byť dieťa umiestnené,
b) na základe rozhodnutia súdu o uložení výchovného opatrenia,10) ak súd po zhodnotení účinnosti výchovného opatrenia rozhodol o nariadení ústavnej starostlivosti a zároveň určil detský domov, do ktorého má byť dieťa umiestnené.

Príspevky na zabezpečenie účelu rozhodnutia súdu vykonávaného v zariadení a na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého

§ 66
(1) Dieťaťu, ktoré bolo umiestnené do detského domova alebo do detského domova pre maloletých bez sprievodu na základe rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia alebo o uložení ústavnej starostlivosti, poskytuje sa vreckové a vecné dary.
(2) Vreckové a vecné dary sa poskytujú aj dieťaťu, ktoré bolo umiestnené v krízovom stredisku na základe rozhodnutia súdu o neodkladnom opatrení. Na poskytovanie vreckového a vecných darov dieťaťu, ktoré bolo umiestnené v resocializačnom stredisku na základe neodkladného opatrenia, sa § 67 a 68 nevzťahujú.
(3) Vreckové sa poskytuje aj mladému dospelému, ktorému sa poskytuje starostlivosť v detskom domove, ak sa pripravuje na povolanie.
(4) Mladému dospelému podľa § 59 ods. 1 písm. f) a ods. 2 písm. c) sa poskytuje príspevok na uľahčenie jeho osamostatnenia sa; to sa nevzťahuje na mladého dospelého podľa § 59 ods. 5.

§ 67
(1) Na účel usmerňovania sociálneho vývinu dieťaťa sa dieťaťu poskytuje vreckové mesačne vo výške podľa veku dieťaťa, najviac vo výške 50 % sumy životného minima podľa osobitného predpisu.42)
(2) O spôsobe využitia vreckového rozhoduje dieťa; dieťaťu musí byť poskytnutá potrebná pomoc zohľadňujúca jeho vek a rozumovú vyspelosť.
(3) Ak je to vhodné alebo účelné, vreckové možno poskytnúť dieťaťu vo viacerých čiastkach v mesiaci, alebo so súhlasom dieťaťa možno vreckové dieťaťa alebo jeho časť uschovať na určitý čas.
(4) Výnimočne možno z dôvodu výchovného pôsobenia poskytnúť dieťaťu vreckové aj v nižšej sume ako v určenej sume. Rozdiel medzi poskytnutým vreckovým a vreckovým, ktoré sa malo dieťaťu v mesiaci poskytnúť podľa odseku 1, sa poskytne v mesiaci nasledujúcom po mesiaci, v ktorom sa vreckové poskytlo v nižšej sume.
(5) Detský domov, detský domov pre maloletých bez sprievodu a krízové stredisko poskytne vreckové v mesačnej výške zníženej o prepočítanú dennú výšku vreckového za každý deň, ktorý sa dieťa zdržiavalo úmyselne bez súhlasu mimo detského domova, detského domova pre maloletých bez sprievodu a krízového strediska podľa § 58.
(6) Pri poskytnutí vreckového podľa odsekov 3 alebo 4 musí byť dieťaťu primeraným spôsobom vysvetlený dôvod, pre ktorý sa vreckové poskytne vo viacerých čiastkach alebo v nižšej sume, a musí sa umožniť dieťaťu s ohľadom na jeho vek a rozumovú vyspelosť vyjadriť svoj názor na takéto poskytovanie vreckového.
(7) Detský domov, detský domov pre maloletých bez sprievodu a krízové stredisko musí zhodnotiť, či sa poskytnutím vreckového podľa odsekov 3 alebo 4 dosiahol účel. So svojím hodnotením musí oboznámiť dieťa.
(8) Z vreckového možno so súhlasom dieťaťa tvoriť úspory. Súhlas dieťaťa s tvorením úspor musí byť získaný spôsobom primeraným veku a rozumovej vyspelosti dieťaťa.

§ 68
Dieťaťu a mladému dospelému sa pri dôležitých udalostiach v jeho živote, ktorými sú najmä deň ich narodenín a menín, významné náboženské udalosti v živote dieťaťa a mladého dospelého, dosiahnutie školských úspechov, športových úspechov a iných úspechov v ostatných oblastiach spoločenského života, poskytujú vecné dary v kalendárnom roku najviac vo výške sumy životného minima podľa osobitného predpisu.42)

§ 69
(1) Po skončení ústavnej starostlivosti dosiahnutím plnoletosti dieťaťa, sa mladému dospelému poskytuje pri odchode z detského domova, v ktorom vykonával ústavnú starostlivosť, jednorazový príspevok na uľahčenie jeho osamostatnenia sa.
(2) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého poskytuje detský domov v peňažnej forme spôsobom navrhnutým mladým dospelým. Ak je to účelné na zabezpečenie bývania mladého dospelého, na zabezpečenie vecí súvisiacich s bývaním alebo na iné účely súvisiace so zvýšením schopnosti mladého dospelého samostatne sa živiť, ktoré navrhne obec podľa § 75 ods. 1 písm. e) štvrtého bodu, môže detský domov rozhodnúť o poskytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého aj vo vecnej forme alebo v kombinovanej forme alebo môže rozhodnúť o určení iného spôsobu poskytnutia peňažnej formy tohto príspevku, ako navrhne mladý dospelý. Vecnú formu príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého alebo vecnú časť kombinovanej formy tohto príspevku poskytne detský domov podľa právoplatného rozhodnutia.
(3) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého sa poskytuje najviac vo výške 15-násobku sumy životného minima podľa osobitného predpisu42) a vyplatí sa mladému dospelému najneskôr v deň jeho odchodu z detského domova.
(4) Príspevok na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého sa neposkytuje, ak sa mladému dospelému poskytuje starostlivosť v domove sociálnych služieb pre deti alebo v domove sociálnych služieb pre dospelých32) alebo v špecializovanom zariadení45b) po skončení ústavnej starostlivosti alebo ak mladý dospelý nepodal žiadosť o jeho poskytnutie najneskôr v deň svojho odchodu z detského domova z dôvodu, že sa v čase skončenia výkonu ústavnej starostlivosti podľa § 59 ods. 1 písm. f) zdržiaval bez súhlasu detského domova mimo detského domova.

§ 70
Resocializačný príspevok
(1) Na účel uľahčenia resocializácie mladistvých3) a plnoletých fyzických osôb po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby najmä na účel vybavenia osobných dokladov a zabezpečenia nevyhnutných vecí osobnej potreby možno poskytnúť resocializačný príspevok.
(2) Resocializačný príspevok sa poskytuje
a) občanovi Slovenskej republiky alebo cudzincovi s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu27) po jeho prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo po prepustení z výkonu väzby, ak ich vykonával na území Slovenskej republiky,
b) občanovi Slovenskej republiky s trvalým pobytom na území Slovenskej republiky, ak výkon trestu odňatia slobody alebo výkon väzby vykonával preukázateľne mimo územia Slovenskej republiky, a to po jeho návrate na územie Slovenskej republiky.
(3) Resocializačný príspevok sa poskytne, ak výkon trestu odňatia slobody alebo výkon väzby trval viac ako 30 po sebe nasledujúcich dní a občan alebo cudzinec podľa odseku 2 sa uchádza o pomoc orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v mieste obvyklého pobytu pri začlenení do života do ôsmich pracovných dní odo dňa prepustenia z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby.
(4) Resocializačný príspevok sa poskytuje najviac vo výške 40 % sumy životného minima podľa osobitného predpisu.46) Celková suma resocializačných príspevkov poskytnutých tomu istému občanovi alebo cudzincovi podľa odseku 2 v kalendárnom roku nesmie presiahnuť výšku ustanovenú v prvej vete.
(5) Pri poskytovaní resocializačného príspevku sa zohľadňuje úložné a ďalšie peňažné prostriedky vyplatené pri prepustení z výkonu trestu odňatia slobody alebo z výkonu väzby podľa osobitného predpisu.47)
(6) Resocializačný príspevok sa poskytuje v peňažnej forme, vo vecnej forme alebo v kombinovanej forme.


ŠIESTA ČASŤ
Organizácia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately

§ 71
(1) Opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonávajú
a) orgány štátnej správy, ktoré sú
1. ministerstvo,
2. orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
3. Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
b) obec,
c) vyšší územný celok,
d) akreditovaný subjekt,
e) právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 10.
f) sociálny pracovník vykonávajúci samostatnú prax sociálneho pracovníka výkonom opatrenia podľa § 73 ods. 4 písm. b).
(2) Orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sú Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny a úrady práce, sociálnych vecí a rodiny.
(3) Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže je orgán štátnej správy s pôsobnosťou na území Slovenskej republiky. Jeho sídlom je Bratislava. Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže riadi a za jeho činnosť zodpovedá riaditeľ, ktorého vymenúva a odvoláva minister práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (ďalej len „minister“).

§ 72
Pôsobnosť ministerstva
Ministerstvo ako ústredný orgán štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) vypracúva koncepciu sociálnoprávnej ochrany detí, sociálnej kurately a sociálnej prevencie,
b) riadi, kontroluje a metodicky usmerňuje výkon štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
c) rozhoduje o udelení akreditácie, o predĺžení platnosti akreditácie, zmene akreditácie a o zrušení akreditácie,
d) plní úlohy vyplývajúce z medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie,48)
e) vedie a aktualizuje zoznam akreditovaných subjektov a vedie zoznam fyzických osôb, ktoré skončili odbornú akreditovanú prípravu supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce (ďalej len „zoznam supervízorov“),
f) kontroluje úroveň vykonávania opatrení podľa tohto zákona,
g) zabezpečuje medzinárodnú spoluprácu v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
h) koordinuje činnosť štátnych orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obcí, vyšších územných celkov, akreditovaných subjektov a ďalších právnických osôb a fyzických osôb, ktoré pôsobia v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 73
Pôsobnosť orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
(1) Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny ako orgán štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
a) riadi, kontroluje a metodicky usmerňuje výkon štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a vykonávanie poradensko-psychologických služieb uskutočňované úradmi práce, sociálnych vecí a rodiny,
b) vypracúva koncepcie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, predchádzania sociálnopatologickým javom pre územné obvody krajov a koncepcie zabezpečovania výkonu súdnych rozhodnutí v zariadeniach v súlade s koncepčnými zámermi ministerstva,
c) zriaďuje, kontroluje a metodicky usmerňuje detský domov a detský domov pre maloletých bez sprievodu a schvaľuje vnútornú organizačnú štruktúru týchto detských domovov,
d) určuje priority v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach v územných obvodoch určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a spôsob ich organizačného zabezpečenia a schvaľuje priority a spôsob ich organizačného zabezpečenia v oblasti vykonávania opatrení pre určené orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 3 a pre orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 2 najneskôr do 31. mája na nasledujúci kalendárny rok a môže určiť v rámci týchto priorít opatrenia, metódy, techniky a postupy, ktorých vykonávanie zabezpečí podľa písmena e) pre tieto orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
e) posudzuje dôvody žiadosti orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 2 a schvaľuje pre územný obvod tohto orgánu zmenu priorít,
f) vyhlasuje verejné obstarávanie podľa osobitného predpisu,49)
g) zverejňuje na svojom webovom sídle výšku priemerných bežných výdavkov určených podľa § 89 ods. 3 na miesto v detských domovoch a v detských domovoch pre maloletých bez sprievodu za predchádzajúci rok,
h) koná a rozhoduje v druhom stupni vo veciach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, v ktorých v prvom stupni koná a rozhoduje úrad práce sociálnych vecí a rodiny, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, detský domov a detský domov pre maloletých bez sprievodu,
i) podieľa sa na realizácii záväzkov vyplývajúcich z uzatvorených medzinárodných zmlúv a medzinárodných dohovorov,
j) koordinuje v jednotlivých územných obvodoch krajov činnosti úradov práce sociálnych vecí a rodiny, obcí, vyšších územných celkov, akreditovaných subjektov a ďalších právnických osôb a fyzických osôb, ktoré pôsobia v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
k) koordinuje poskytovanie pomoci maloletým bez sprievodu,
l) vykonáva úkony na zabezpečenie návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie podľa § 28 ods. 1,
m) oznamuje zastupiteľskému úradu v cudzine opatrenia prijaté v záujme bezpečného návratu alebo premiestnenia dieťaťa na územie Slovenskej republiky,
n) vykonáva úkony v záujme maloletého bez sprievodu podľa § 29 ods. 1 písm. b) a c),
o) podieľa sa na tvorbe a realizácii regionálnych projektov zameraných na prevenciu sociálnopatologických javov a prevenciu a elimináciu násilia páchaného na deťoch a plnoletých fyzických osobách,
p) koordinuje činnosť úradov práce sociálnych vecí a rodiny v oblasti plnenia úloh národných plánov a programov v oblasti sociálnej prevencie, sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
r) podieľa sa na realizácii opatrení v oblasti rovnosti príležitostí a antidiskriminácie,
s) organizuje a zabezpečuje odbornú prípravu zamestnancov orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a supervízie,
t) spracúva štatistické zisťovania a administratívne zdroje49a) z oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
u) prevádzkuje a rozvíja v rámci jednotného informačného systému v oblasti sociálnych vecí a služieb zamestnanosti jednotný prepojený systém zhromažďovania, spracovávania a prenosu informácií, ako aj sledovania procesov v oblasti sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti,
v) plní úlohy na zabezpečenie vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach, a to
1. poskytuje finančné prostriedky podľa § 89,
2. priebežne sleduje a vypracúva prehľad o stave miest v detských domovoch a v detských domovoch pre maloletých bez sprievodu, v krízových strediskách a v resocializačných strediskách zriadených vyšším územným celkom, obcou alebo akreditovaným subjektom, určených na vykonávanie rozhodnutí súdu v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely určenia spôsobu realizácie plánu zabezpečovania vykonávania rozhodnutí súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu10) v zariadeniach (ďalej len „plán zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadení“),
3. vypracúva v spolupráci s určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a v spolupráci s vyšším územným celkom prehľad regionálnych potrieb v oblasti vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na nasledujúci kalendárny rok najneskôr do 30. apríla,
4. vypracúva a zverejňuje na základe priorít podľa písmena d) plán zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach, ktorého súčasťou sú podmienky a spôsob organizačného zabezpečenia potrebného počtu miest na zabezpečenie vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach vrátane počtu miest a požiadaviek na odborné zameranie a špecializáciu krízového strediska, počtu miest a špecifikácie potrebných miest podľa § 53, ktoré treba zabezpečiť v zariadeniach zriadených vyšším územným celkom, obcou alebo akreditovaným subjektom, pre územné obvody určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do 30. júna kalendárneho roka na nasledujúci kalendárny rok,
5. vypracúva a zverejňuje spôsob realizácie plánu zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu do 31. októbra kalendárneho roka na nasledujúci kalendárny rok,
6. uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku podľa § 89 s vyšším územným celkom, obcou a akreditovaným subjektom a kontroluje dodržiavanie zmluvných podmienok,
7. doručuje návrh zmluvných podmienok vyššiemu územnému celku, obci a akreditovanému subjektu do 31. januára bežného rozpočtového roku,
8. aktualizuje a zabezpečuje dostupnosť informácií na účely zabezpečenia sústavnej ochrany dieťaťa podľa § 26,
w) plní ďalšie úlohy ustanovené týmto zákonom a osobitnými predpismi.50)
(2) Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny
a) rozhoduje o
1. uložení, zmene a o zrušení výchovných opatrení podľa § 12 až 15,
2. resocializačnom príspevku,
b) vykonáva
1. pre dieťa opatrenia sociálnej kurately podľa § 16 a 17,
2. funkciu kolízneho opatrovníka podľa osobitného predpisu,17)
3. funkciu opatrovníka podľa osobitného predpisu,52)
4. funkciu poručníka maloletému bez sprievodu,
5. funkciu opatrovníka v trestnom konaní podľa osobitného predpisu,3)
6. potrebné opatrenia na návrat a premiestenie dieťaťa z cudziny podľa § 28 ods. 3 až 5, 7 a 8,
7. prípravu fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť a prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti a na informačné poradenstvo podľa § 56 ods. 8,
8. opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 33 ods. 10 a 11,
9. opatrenia sociálnej kurately podľa § 18 a 19,
10. poradensko-psychologické služby pre dieťa, plnoletú fyzickú osobu a rodinu, poradensko-psychologickú pomoc podľa § 11 ods. 3 písm. d),
c) zabezpečuje
1. sústavnú ochranu života, zdravia a priaznivého vývinu dieťaťa,
2. psychologickú pomoc podľa § 11 ods. 2 písm. b) a c),
d) podáva návrhy na súd
1. na nariadenie neodkladného opatrenia podľa osobitného predpisu,30)
2. na určenie otcovstva podľa osobitného predpisu,53)
3. na zapretie otcovstva podľa osobitného predpisu,54)
4. na začatie konania o splnení podmienok osvojiteľnosti,21)
5. na nariadenie ústavnej starostlivosti alebo zrušenie ústavnej starostlivosti,
6. na uloženie výchovného opatrenia alebo zrušenie výchovného opatrenia uloženého súdom,
7. na vykonanie zásahu do rodičovských práv a povinností,55)
e) je orgán,
1. ktorý predkladá zariadeniam, v ktorých sa vykonáva rozhodnutie súdu, doklady podľa § 30 a 31,
2. s ktorým po dohode môže zariadenie, v ktorom sa vykonáva rozhodnutie súdu, podať podnet na zrušenie ústavnej starostlivosti alebo výchovného opatrenia,
3. ktorý plní úlohu koordinátora, ak treba pri vykonávaní opatrení sociálnej kurately pre deti alebo pomoci deťom, ktoré sú týrané, pohlavne zneužívané, zanedbávané alebo u ktorých je dôvodné podozrenie z týrania, pohlavného zneužívania alebo zanedbávania alebo ktoré boli obeťou obchodovania,9a) alebo pri vyhodnocovaní situácie maloletého bez sprievodu a pri voľbe a uplatňovaní opatrení pre maloletého bez sprievodu spolupôsobenie iných subjektov,
4. ktorý sprostredkúva deťom, rodinám a plnoletým fyzickým osobám odbornú pomoc špecializovaných inštitúcií a účasť na programoch a aktivitách organizovaných obcou, vyšším územným celkom alebo akreditovaným subjektom,
5. ktorý vykonáva alebo zabezpečuje vykonávanie opatrení podľa § 11 ods. 3 písm. a) až c) a podľa § 17 ods. 4,
6. ktorý vymáha náklady spojené so zabezpečením návratu alebo premiestnenia dieťaťa podľa § 28 ods. 8,
7. ktorý spisuje a podáva súdu návrhy a podnety vo veciach výchovy a výživy dieťaťa,
8. ktorý vedie spisovú dokumentáciu dieťaťa, plnoletej fyzickej osoby a rodiny, pre ktoré vykonáva opatrenia podľa tohto zákona, a evidenciu spisových dokumentácií,
9. ktorý vypracúva návrh priorít v oblasti vykonávania opatrení a návrh ich zabezpečenia za svoj územný obvod na nasledujúci kalendárny rok a predkladá ich orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 1 najneskôr do 30. apríla,
10. ktorý vypracúva a zverejňuje na základe priorít podľa odseku 1 písm. d) plán vykonávania opatrení pre svoj územný obvod, ktorého súčasťou sú aj podmienky a spôsob organizačného zabezpečenia vykonávania opatrení akreditovanými subjektmi alebo sociálnym pracovníkom vykonávajúcim samostatnú prax sociálneho pracovníka a mediácie podľa § 11 ods. 3 písm. a) najneskôr do 30. júna na nasledujúci kalendárny rok; pri vypracúvaní plánu vykonávania opatrení postupuje v súčinnosti s príslušným vyšším územným celkom a obcami, ktoré sa nachádzajú v jeho územnom obvode,
11. ktorý vypracúva plán sociálnej práce s dieťaťom, jeho rodičmi alebo osobou, ktorá sa osobne stará o dieťa,
12. ktorý vypracúva plán výchovného opatrenia podľa § 14 ods. 1,
13. ktorý vypracúva plán sociálnej práce s rodinou dieťaťa, ktoré bolo umiestnené v zariadení na výkon rozhodnutia súdu podľa § 32 ods. 3,
14. ktorý vypracúva plán sociálnej práce s plnoletou fyzickou osobou,
15. ktorý určuje a zverejňuje podrobné podmienky a postup schvaľovania projektov na zabezpečenie vykonávania opatrení vo svojom územnom obvode podľa odseku 4, vyhlasuje výzvy na podávanie týchto projektov a schvaľuje tieto projekty,
16. ktorý predkladá orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 1 žiadosť o zmenu v schválených prioritách pre svoj územný obvod a jej odôvodnenie,
17. ktorý získava, zhromažďuje, spracúva, uchováva informácie pre štatistické zisťovania a administratívne zdroje49a) z oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
18. ktorý uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku na zabezpečenie vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 5,
19. ktorý spolupracuje s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 1 pri vypracúvaní prehľadu regionálnych potrieb v oblasti zabezpečovania vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach a pri tvorbe plánu zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadení a s určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 3 pri vypracúvaní návrhu priorít v oblasti sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti, prípravy na náhradnú rodinnú starostlivosť a prípravy na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti, ak je potrebné a účelné tieto prípravy zabezpečiť akreditovaným subjektom ako súčasť priorít v oblasti sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti,
20. ktorý predkladá orgánu určenému na vykonávanie medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie písomnú dokumentáciu na zabezpečenie ochrany práv detí podľa medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie,
f) zriaďuje tím (§ 38),
g) podáva vyhlásenie podľa osobitného predpisu,27)
h) vypracúva a uskutočňuje program supervízie vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vo svojej pôsobnosti podľa § 93 ods. 8,
i) plní ďalšie úlohy ustanovené týmto zákonom a osobitnými predpismi.50)
(3) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately okrem pôsobnosti uvedenej v odseku 2
a) rozhoduje
1. o zapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov,
2. o nezapísaní fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov,
3. o zastavení konania vo veci zapísania fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, do zoznamu žiadateľov podľa § 35 ods. 6,
4. o vyradení žiadateľa zo zoznamu žiadateľov,
b) koordinuje poskytovanie pomoci a sociálneho poradenstva na uľahčenie plnenia účelu náhradnej rodinnej starostlivosti a náhradnej osobnej starostlivosti,
c) kontroluje dodržiavanie podmienok zmluvy podľa písmena n),
d) vykonáva
1. prípravu dieťaťa na náhradnú rodinnú starostlivosť,
2. potrebné opatrenia podľa § 43, ak nie je možné dieťaťu, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, sprostredkovať nadviazanie osobného vzťahu medzi ním a žiadateľom,
e) vedie prehľad detí, ktorým treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť,
f) eviduje žiadosti fyzických osôb, ktoré majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom,
g) sprostredkúva nadviazanie osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom, pritom spolupracuje s ostatnými určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovanými subjektmi,
h) koordinuje sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi dieťaťom, ktorému treba sprostredkovať náhradnú rodinnú starostlivosť, a žiadateľom, s ostatnými určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a akreditovanými subjektmi, ak sprostredkovanie nezabezpečí v rámci svojho územného obvodu,
i) predkladá orgánu určenému na vykonávanie medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie spisovú dokumentáciu dieťaťa podľa § 44 ods. 2,
j) poskytuje finančné prostriedky podľa § 89,
k) vypracúva a uskutočňuje program supervízie vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vo svojej pôsobnosti podľa § 93 ods. 8,
l) vypracúva v spolupráci s ostatnými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vo svojom územnom obvode a v spolupráci s príslušným vyšším územným celkom návrh priorít v oblasti sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti za svoj územný obvod na nasledujúci kalendárny rok a predkladá ich orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 1 najneskôr do 30. apríla,
m) vypracúva a zverejňuje na základe priorít podľa odseku 1 písm. d) plán zabezpečenia v oblasti sprostredkovania náhradnej rodinnej starostlivosti,
n) uzatvára zmluvu o poskytnutí finančného príspevku s akreditovaným subjektom,
o) plní ďalšie úlohy v oblasti náhradnej starostlivosti ustanovené týmto zákonom a osobitnými predpismi.50)
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately za podmienok ustanovených týmto zákonom môže zabezpečiť vykonávanie
a) opatrení podľa § 11 ods. 2 a ods. 3 písm. a) až c), § 12 ods. 1 písm. b) a d), § 17 ods. 4, § 33 ods. 9 písm. c), § 44a ods. 1, výchovných opatrení podľa osobitného predpisu9d) alebo povinnosti uvedenej v § 14 ods. 1 druhej vete prostredníctvom akreditovaného subjektu alebo ich vykonávať v spolupráci s akreditovaným subjektom,
b) opatrení podľa § 11 ods. 3 písm. b), § 12 ods. 1 písm. d), sociálneho poradenstva podľa § 44a ods. 1 písm. a) a opatrení podľa § 44a ods. 1 písm. b) alebo povinnosti uvedenej v § 14 ods. 1 druhej vete prostredníctvom sociálneho pracovníka vykonávajúceho samostatnú prax sociálneho pracovníka.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa odseku 2 a 3 môže za podmienok ustanovených týmto zákonom organizačne zabezpečiť vykonávanie opatrení podľa odseku 4 aj prostredníctvom výziev na podávanie projektov akreditovanými subjektmi a sociálnymi pracovníkmi vykonávajúcimi samostatnú prax sociálneho pracovníka, ak zabezpečuje vykonávanie opatrení podľa § 11 ods. 3 písm. b) až d) a podľa § 17 ods. 4, opatrení, ktoré sú výchovným opatrením, povinnosťou podľa § 14 ods. 1 druhej vety alebo opatrením podľa § 44a ods. 1, opatrení na sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti a opatrení v prostredí podľa § 4 ods. 2 a 3; na vyhlasovanie týchto výziev sa nevzťahuje osobitný predpis.49)

§ 74
Pôsobnosť Centra pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže
Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže plní úlohy orgánu určeného na vykonávanie medzinárodných dohovorov57) a právnych aktov Európskej únie,58) a to
1. plní úlohy prijímajúceho orgánu a odosielajúceho orgánu v oblasti vymáhania výživného podľa medzinárodných dohovorov,59)
2. plní úlohy ústredného orgánu podľa medzinárodných dohovorov60) a právnych aktov Európskej únie,58)
3. vydáva osvedčenie podľa medzinárodného dohovoru,61)
4. plní ďalšie úlohy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí vo vzťahu k cudzine podľa osobitných predpisov,62)
5. spolupracuje s prijímajúcimi orgánmi a odosielajúcimi orgánmi zmluvných štátov v cudzine, s ústrednými orgánmi zmluvných štátov v cudzine, zastupiteľskými úradmi, ústrednými orgánmi štátnej správy, bankami, pobočkami zahraničných bánk, orgánmi miestnej štátnej správy, orgánmi územnej samosprávy a s akreditovanými subjektmi.

§ 75
Pôsobnosť obce
(1) Obec pri výkone svojej samosprávnej pôsobnosti
a) vykonáva
1. opatrenia zamerané na predchádzanie vzniku porúch psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu detí a plnoletých fyzických osôb podľa § 10,
2. opatrenia podľa § 11 ods. 1,
b) organizuje
1. výchovné programy alebo sociálne programy pre deti, ktorým bolo orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately alebo súdom uložené výchovné opatrenie,
2. programy na pomoc ohrozeným deťom a plnoletým fyzickým osobám a rodinám podľa § 11 ods. 1 písm. c) až e) v prostredí podľa § 4,
3. resocializačné programy,
c) spolupôsobí
1. pri výkone výchovných opatrení uložených súdom alebo orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
2. pri pomoci deťom, pre ktoré orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva sociálnu kuratelu, a podieľa sa na spracovaní a plnení plánu sociálnej práce s dieťaťom,
3. pri úprave a obnove rodinných pomerov dieťaťa finančnou podporou podľa § 64 a 65,
d) poskytuje
1. rodičovi dieťaťa alebo osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, príspevok na dopravu do zariadenia podľa § 64 ods. 1 písm. a),
2. informácie fyzickej osobe, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na podanie žiadosti o zapísanie do zoznamu žiadateľov a o subjektoch vykonávajúcich prípravu na náhradnú rodinnú starostlivosť,
3. štatistické údaje z oblasti výkonu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov,49a)
4. finančné prostriedky podľa § 65,
e) poskytuje pomoc
1. dieťaťu v naliehavých prípadoch, najmä ak je ohrozený jeho život, zdravie alebo priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin,
2. dieťaťu alebo plnoletej fyzickej osobe ohrozenej správaním člena rodiny, členov rodiny alebo správaním iných fyzických osôb,
3. na zachovanie a úpravu vzájomných vzťahov medzi dieťaťom a rodičom a úpravu rodinných pomerov dieťaťa, ak bolo dieťa umiestené v zariadení na výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia alebo výchovného opatrenia,
4. mladému dospelému po skončení náhradnej osobnej starostlivosti, pestúnskej starostlivosti a ústavnej starostlivosti pri zabezpečení bývania a zamestnania,
f) poskytuje súčinnosť
1. štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zisťovaní rodinných pomerov, bytových pomerov a sociálnych pomerov dieťaťa a jeho rodiny na účely vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
2. zariadeniu pri zabezpečovaní osamostatnenia sa mladého dospelého,
g) utvára podmienky na prácu s komunitou,
h) zriaďuje zariadenia podľa potrieb obyvateľov na účel výkonu opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 45 až 48 a môže zriadiť zariadenia podľa § 49, 50, 62 a 63 a oznamuje orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 počet miest určených v týchto zariadeniach na vykonávanie rozhodnutí súdu,
i) vyhľadáva fyzické osoby, ktorým by bolo možné zveriť dieťa do starostlivosti,
j) vyjadruje sa k spôsobu života fyzickej osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, a jej rodiny podľa § 35 ods. 4 písm. d),
k) vedie evidenciu detí, rodín a plnoletých fyzických osôb, pre ktoré vykonáva opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
l) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a osobitných predpisov.50)
(2) Obec môže s výnimkou odseku 1 písm. c) prvého a druhého bodu, písmena d), písmena e) prvého a štvrtého bodu, písmena f), písmen g), j) až l) zabezpečiť výkon samosprávnej pôsobnosti aj prostredníctvom akreditovaného subjektu alebo prostredníctvom právnickej osoby alebo fyzickej osoby, ak sa nevyžaduje akreditácia na vykonávané opatrenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona.

§ 76
Pôsobnosť vyššieho územného celku
Vyšší územný celok pri výkone samosprávnej pôsobnosti
a) zabezpečuje tvorbu a plnenie sociálnych programov zameraných na ochranu práv a právom chránených záujmov detí a na predchádzanie a zamedzenie nárastu sociálnopatologických javov na svojom území,
b) vypracúva analýzu nepriaznivých vplyvov pôsobiacich na deti a rodiny, vývojových trendov sociálnopatologických javov na svojom území,
c) utvára podmienky
1. na organizovanie opatrení podľa § 10 a 11,
2. na zabezpečenie priaznivého psychického vývinu, fyzického vývinu a sociálneho vývinu dieťaťa, vykonávanie rodičovských práv a povinností a vykonávanie výchovných opatrení podľa tohto zákona a osobitného predpisu,4)
3. na pomoc deťom, plnoletým fyzickým osobám a rodinám, ktoré sa nachádzajú v krízovej situácii, podľa potrieb obyvateľov svojho územia,
4. na prípravu obyvateľov svojho územia, ktorí majú záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, na náhradnú rodinnú starostlivosť a na prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej rodinnej starostlivosti,
5. na opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 33 ods. 10,
6. na organizovanie resocializačných programov a sociálnych programov najmä pre drogovo závislých a inak závislých obyvateľov svojho územia, obyvateľov po prepustení z výkonu trestu odňatia slobody, obyvateľov po prepustení zo zariadenia na resocializáciu drogovo závislých,
7. na vykonávanie opatrení v prostredí podľa § 4 ods. 4 a 5 podľa potrieb obyvateľov územia,
d) vedie evidenciu zariadení zriadených podľa tohto zákona na svojom území,
e) zriaďuje a kontroluje zariadenia podľa § 50, 62 a 63 a iné zariadenia podľa potrieb obyvateľov územia na účel výkonu opatrení podľa § 45 až 48 a môže zriadiť zariadenia podľa § 49 a oznamuje určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 3 počet miest určených v týchto zariadeniach na vykonávanie rozhodnutí súdu,
f) poskytuje
1. obci, akreditovanému subjektu, právnickej osobe alebo fyzickej osobe podľa § 71 ods. 1 písm. e) finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona,
2. štatistické údaje z oblasti výkonu sociálnoprávnej ochrany detí štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov49a) a poskytuje údaje z evidencie zariadení,
g) spolupracuje s obcami, orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, akreditovanými subjektmi a ďalšími právnickými osobami a fyzickými osobami, ktoré pôsobia v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona v oblasti predchádzania a zamedzenia nárastu sociálnopatologických javov,
h) plní ďalšie úlohy podľa tohto zákona a osobitných predpisov.50)


SIEDMA ČASŤ
Akreditácia

Vykonávanie opatrení akreditovaným subjektom

§ 77
(1) Opatrenia podľa tohto zákona môže vykonávať alebo sa podieľať na výkone týchto opatrení vykonávaním rôznych metód, techník a postupov na základe udelenej akreditácie aj fyzická osoba alebo právnická osoba, ak tento zákon neustanovuje inak. Na vykonávanie opatrení podľa § 10 sa akreditácia nevyžaduje.
(2) Akreditáciu nemožno udeliť na vykonávanie opatrení podľa § 72, § 73 ods. 1, ods. 2 písm. a), b) prvého až šiesteho bodu, deviateho a desiateho bodu, písm. c), písm. d), písm. e) prvého až štvrtého bodu, šiesteho až pätnásteho bodu, písm. g) až i), ods. 3 písm. a), c), e), f), písm. h) až n) ktoré vykonávajú vo svojej pôsobnosti štátne orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a § 74. Akreditáciu nemožno udeliť ani na vykonávanie mediácie a programu supervízie.
(3) Akreditovaný subjekt nevykonáva opatrenia podľa tohto zákona na účel dosiahnutia zisku.

§ 78
Akreditovaný subjekt vykonáva pri sprostredkovaní medzištátneho osvojenia úlohy
a) prijímajúceho štátu, ktorými sú najmä
1. vypracúvanie sociálnej správy o žiadateľovi o medzištátne osvojenie a jej predkladanie Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
2. poskytovanie poradenstva žiadateľovi o medzištátne osvojenie pred uskutočnením medzištátneho osvojenia a po uskutočnení medzištátneho osvojenia,
3. poskytovanie pomoci žiadateľovi o medzištátne osvojenie potrebnej na uľahčenie procesu medzištátneho osvojenia,
4. vypracúvanie priebežnej správy o procese medzištátneho osvojenia, priebehu predosvojiteľskej starostlivosti, ak sa vykonáva na území Slovenskej republiky, a o opatreniach prijatých na skončenie procesu medzištátneho osvojenia a ich predkladanie ústrednému orgánu štátu pôvodu alebo Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže, ak to vyžaduje štát pôvodu,
5. poskytovanie pravidelných správ o dieťati po jeho premiestnení na územie Slovenskej republiky ústrednému orgánu štátu pôvodu,
6. poskytovanie odpovede na opodstatnené žiadosti ústredného orgánu štátu pôvodu alebo riadne akreditovaných organizácií štátu pôvodu, súvisiace s konkrétnym medzištátnym osvojením v súlade s osobitným predpisom,37)
b) štátu pôvodu, ktorými sú najmä
1. zhotovovanie spisovej dokumentácie dieťaťa na účely sprostredkovania medzištátneho osvojenia a jej predkladanie Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže,
2. poskytovanie dôkazu o tom, že súhlasy sa získali v súlade s medzinárodným dohovorom,64)
3. posudzovanie na základe spisovej dokumentácie dieťaťa a spisovej dokumentácie žiadateľov o osvojenie, či je medzištátne osvojenie v najlepšom záujme dieťaťa, o čom vypracúva správu,
4. prijímanie opatrenia na zamedzenie osobnému stretnutiu žiadateľov o medzištátne osvojenie s rodičmi dieťaťa, kým sa nesplnia požiadavky podľa medzinárodného dohovoru,65)
5. získavanie súhlasu podľa medzinárodného dohovoru66) od žiadateľov o osvojenie,
6. prijímanie opatrenia na zabezpečenie povolenia na vstup dieťaťa a pobyt dieťaťa v prijímajúcom štáte,
7. predkladanie návrhu na vyslovenie súhlasu, že medzištátne osvojenie sa môže uskutočniť, Centru pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže.

§ 79
Podmienky udelenia akreditácie
(1) Žiadateľ o udelenie akreditácie (ďalej len „žiadateľ o akreditáciu“), ktorým je fyzická osoba, musí preukázať splnenie týchto podmienok:
a) spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu,
b) bezúhonnosť a odbornú spôsobilosť,
c) odbornú spôsobilosť fyzických osôb, ktoré zamestnáva alebo bude zamestnávať v pracovnoprávnom vzťahu, alebo iných fyzických osôb v inom zmluvnom vzťahu, a ktoré vykonávajú alebo budú vykonávať svoje povolanie v kontakte s klientmi,
d) bezúhonnosť fyzických osôb podľa písmena c), ktoré budú svoje povolanie vykonávať v kontakte s klientmi,
e) trvalý pobyt alebo prechodný pobyt na území Slovenskej republiky,2) ak ide o cudzinca,
f) písomne zdokumentované metódy práce a formy ich výkonu,
g) predbežný súhlas príslušných orgánov prijímajúceho štátu alebo štátu pôvodu so spoluprácou pri sprostredkovaní medzištátneho osvojenia, ak žiadateľ žiada o akreditáciu na vykonávanie opatrení podľa § 78,
h) materiálno-technické vybavenie potrebné na vykonávanie opatrení, na ktoré žiada akreditáciu a spôsob alebo predpokladaný spôsob ich financovania,
i) vlastnícke právo alebo užívacie právo k priestorom, v ktorých budú vykonávané opatrenia, na ktoré žiada akreditáciu, okrem § 4 ods. 1 písm. a) až c),
j) potvrdenie o zodpovedajúcich hygienických podmienkach v priestoroch, v ktorých budú vykonávané opatrenia, na ktoré žiada akreditáciu,
k) písomne vypracovaný program supervízie a spôsob zabezpečovania programu supervízie vykonávaných opatrení, na ktoré žiada akreditáciu; na program supervízie § 93 ods. 8 platí rovnako,
l) neodňatie akreditácie podľa § 85 v období piatich rokov pred podaním žiadosti o udelenie akreditácie; na preukázanie splnenia tejto podmienky stačí overenie tejto podmienky ministerstvom.
(2) Žiadateľ o akreditáciu, ktorým je právnická osoba, popri podmienkach uvedených v odseku 1 písm. c), d), f) až l) musí preukázať aj splnenie týchto podmienok:
a) jej sídlo alebo sídlo pobočky sa nachádza na území Slovenskej republiky,
b) zamestnáva v pracovnom pomere zodpovedného zástupcu spĺňajúceho podmienku bezúhonnosti a odbornej spôsobilosti,
c) bezúhonnosť.
(3) Zodpovedný zástupca je fyzická osoba, ktorá zodpovedá za odborné vykonávanie opatrení, metód, techník a postupov, na ktoré bola udelená akreditácia. Fyzická osoba môže byť v pracovnom pomere ako zodpovedný zástupca len s jedným akreditovaným subjektom alebo s jedným žiadateľom o akreditáciu.
(4) Za bezúhonnú sa na účely odseku 1 písm. b) a d) a odseku 2 písm. b) a c) nepovažuje osoba, ktorá bola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin alebo bola právoplatne odsúdená za trestný čin spáchaný z nedbanlivosti proti rodine a mládeži podľa § 204 až 211 Trestného zákona, a to aj vtedy, ak jej bolo odsúdenie za uvedené trestné činy zahladené, alebo sa na ňu hľadí, akoby nebola za taký čin odsúdená podľa osobitného predpisu.38a) Bezúhonnosť sa preukazuje odpisom registra trestov. Splnenie podmienky bezúhonnosti zisťuje ministerstvo.36d)
(5) Odborná spôsobilosť podľa odseku 1 písm. b) a c) a odseku 2 písm. b), ak tento zákon neustanovuje inak, je
a) absolvovanie vysokoškolského štúdia v príslušnom humanitnom, sociálnom alebo pedagogickom zameraní podľa povahy vykonávaného opatrenia a najmenej trojročná prax vykonávaná na plný úväzok v oblasti zodpovedajúcej vykonávanému opatreniu, metóde, technike a postupu; odborná spôsobilosť podľa odseku 1 písm. b) a odseku 2 písm. b) je absolvovanie vysokoškolského štúdia druhého stupňa v príslušnom humanitnom, sociálnom alebo pedagogickom zameraní podľa povahy vykonávaného opatrenia a najmenej päťročná prax vykonávaná na plný úväzok v oblasti zodpovedajúcej vykonávanému opatreniu, metóde, technike a postupu,
b) absolvovanie stredoškolského štúdia príslušného zamerania podľa povahy vykonávaného opatrenia a najmenej trojročná prax vykonávaná na plný úväzok v oblasti zodpovedajúcej vykonávanému opatreniu, metóde, technike a postupu,
c) znalosť tohto zákona a všeobecne záväzných právnych predpisov vydaných na jeho vykonanie,
d) znalosť osobitných predpisov medzinárodného práva súkromného v oblasti medzištátnych osvojení, ak ide o vykonávanie opatrení podľa § 78,
e) znalosť princípov ochrany detí, predchádzania, zabraňovania príčinám vzniku a prehlbovania negatívnych javov a procesov v spoločnosti v závislosti od opatrenia, na ktoré sa žiada akreditácia,
f) znalosť všeobecne záväzných právnych predpisov67) súvisiacich s vykonávaným opatrením, na ktoré sa žiada akreditácia.

Konania o akreditácii

§ 80
(1) Konanie o udelení akreditácie sa začína odo dňa doručenia písomnej žiadosti ministerstvu.
(2) Žiadosť žiadateľa o akreditáciu, ktorým je fyzická osoba, obsahuje meno, priezvisko, miesto trvalého pobytu, rodné číslo žiadateľa o akreditáciu, zodpovednej osoby, ako aj všetkých fyzických osôb, ktoré žiadateľ o akreditáciu zamestnáva a ktoré budú opatrenia, metódy, techniky a postupy priamo vykonávať, a ďalšie údaje podľa osobitného predpisu36d) potrebné na podanie žiadosti o odpis registra trestov všetkých uvedených fyzických osôb a ďalšie určené náležitosti potrebné na akreditačné konanie.
(3) Žiadosť žiadateľa o akreditáciu, ktorým je právnická osoba, obsahuje obchodné meno alebo názov, sídlo právnickej osoby, identifikačné číslo, právnu formu právnickej osoby, meno, priezvisko, miesto trvalého pobytu a rodné číslo fyzickej osoby alebo fyzických osôb, ktoré sú štatutárnym orgánom, zodpovednej osoby a všetkých fyzických osôb, ktoré žiadateľ o akreditáciu zamestnáva a ktoré budú opatrenia, metódy, techniky a postupy priamo vykonávať, a ďalšie údaje podľa osobitného predpisu36d) potrebné na podanie žiadosti o odpis registra trestov u zodpovedného zástupcu a všetkých fyzických osôb, ktoré budú svoje povolanie vykonávať v kontakte s klientmi, a ďalšie určené náležitosti potrebné na akreditačné konanie.

§ 81
(1) O udelení akreditácie, predĺžení platnosti akreditácie, zmene akreditácie a o zrušení akreditácie rozhoduje ministerstvo po predchádzajúcom vyjadrení akreditačnej komisie.
(2) Akreditačnú komisiu zriaďuje minister ako poradný orgán na posudzovanie žiadosti žiadateľa o akreditáciu, o predĺženie akreditácie a na posudzovanie zrušenia akreditácie.
(3) Akreditačná komisia sa skladá z predsedu, podpredsedu a ďalších členov (ďalej len „člen komisie“), ktorých vymenúva a odvoláva minister zo zástupcov orgánov štátnej správy, obcí, vyšších územných celkov a z odborníkov teórie a praxe. Univerzity a vysoké školy sú v komisii zastúpené najmenej tromi členmi.
(4) Činnosť členov akreditačnej komisie je úkonom vo všeobecnom záujme.68) Členovi akreditačnej komisie poskytne jeho zamestnávateľ pracovné voľno s náhradou mzdy, ktorú zamestnávateľovi hradí ministerstvo. Cestovné náhrady hradí ministerstvo podľa osobitného predpisu;69) spôsob dopravy určí predseda akreditačnej komisie.

§ 82
(1) Akreditačná komisia sa vyjadruje k žiadosti žiadateľa o akreditáciu na základe
a) zisťovania a overenia skutočností uvedených v žiadosti o udelenie akreditácie,
b) overenia odbornej spôsobilosti podľa § 79 ods. 5, a to
1. posúdením predložených dokladov podľa § 79 ods. 5 písm. a) a b),
2. ústnym pohovorom na zistenie znalostí podľa § 79 ods. 5 písm. c) až f).
(2) Znalosti podľa § 79 ods. 5 písm. c) až f) sa overujú ústnym pohovorom so žiadateľom, ktorým je fyzická osoba, alebo so zodpovedným zástupcom žiadateľa, ktorým je právnická osoba.
(3) Akreditačná komisia, ak to vyžaduje povaha opatrenia, metódy, postupu alebo techniky, na ktorých vykonávanie sa žiada akreditácia, požiada právnickú osobu alebo fyzickú osobu o doplnenie dokladov o ďalších odborných znalostiach potrebných na ich vykonávanie.
(4) Akreditačná komisia môže odporučiť uznanie podmienky odbornej praxe za splnenú, ak nejde o zodpovedného zástupcu a ak to dovoľuje povaha opatrenia.
(5) Akreditačná komisia môže overovať znalosti podľa § 79 ods. 5 písm. c) až f) aj u fyzických osôb podľa § 79 ods. 1 písm. b).
(6) O priebehu overenia znalostí žiadateľa o akreditáciu vyhotoví akreditačná komisia zápisnicu.

§ 83
(1) Rozhodnutie o udelení akreditácie obsahuje
a) meno a priezvisko fyzickej osoby alebo obchodné meno právnickej osoby alebo názov právnickej osoby,
b) meno a priezvisko zodpovedného zástupcu akreditovaného subjektu,
c) opatrenie, metódy, techniky a postupy, na ktoré sa udeľuje akreditácia, formu ich vykonávania a miesto ich vykonávania,
d) cieľovú skupinu klientov,
e) celkový počet miest v zariadení a počet miest v zariadení určených na vykonávanie činnosti zariadenia pobytovou formou,
f) obdobie platnosti akreditácie.
(2) Akreditácia má platnosť najviac päť rokov, ak tento zákon neustanovuje inak. Na žiadosť akreditovaného subjektu podanú najneskôr 90 dní pred skončením platnosti akreditácie možno predĺžiť platnosť akreditácie najviac o päť rokov.
(3) Akreditácia na vykonávanie úloh podľa § 78 má platnosť najviac tri roky. Na žiadosť akreditovaného subjektu podanú najneskôr 90 dní pred skončením platnosti akreditácie možno predĺžiť platnosť akreditácie najviac o tri roky.
(4) Na žiadosť podanú podľa odsekov 2 a 3 sa § 80 ods. 2 a 3 vzťahujú rovnako. Súčasťou žiadosti je aj popis zmien rozhodujúcich skutočností, najmä zmien podmienok podľa § 79, ktoré nastali počas obdobia platnosti akreditácie, o ktorej predĺženie žiada akreditovaný subjekt. Žiadateľ o predĺženie platnosti akreditácie je povinný preukázať splnenie podmienok podľa § 79 alebo splnenie niektorej z podmienok podľa § 79 až na písomné vyzvanie ministerstva. Ak akreditačná komisia po posúdení žiadosti o predĺženie platnosti akreditácie, zistení a overení skutočností uvedených v žiadosti nemá pochybnosti o splnení podmienok na predĺženie platnosti akreditácie, nemusí vykonať overenie odbornej spôsobilosti podľa § 82 ods. 1 písm. b).
(5) Akreditovaný subjekt je povinný
a) zabezpečovať ochranu osobných údajov podľa osobitého predpisu,38)
b) do ôsmich dní písomne oznámiť všetky zmeny rozhodujúcich skutočností, najmä zmeny podmienok podľa § 79,
c) uzatvoriť zmluvu o poistení zodpovednosti za škodu spôsobenú iným osobám v súvislosti s vykonávaním opatrení, na ktoré bola udelená akreditácia.
(6) Ministerstvo vedie zoznam akreditovaných subjektov a pravidelne najmenej jedenkrát mesačne tento zoznam aktualizuje. Zoznam akreditovaných subjektov je verejne prístupný a obsahuje údaje podľa odseku 1.

Zánik a zrušenie akreditácie

§ 84
Akreditácia zaniká
a) dňom skončenia platnosti akreditácie,
b) dňom skončenia platnosti akreditácie, ak akreditovaný subjekt požiadal o predĺženie jej platnosti v lehote kratšej ako 90 dní pred uplynutím jej platnosti,
c) dňom doručenia písomnej žiadosti akreditovaného subjektu o zrušenie akreditácie alebo
d) smrťou fyzickej osoby, ktorej bola udelená akreditácia, alebo zánikom právnickej osoby.

§ 85
(1) Ministerstvo zruší akreditáciu, ak
a) je akreditovaným subjektom, jeho štatutárnymi zástupcami, zodpovednou osobou alebo inými zamestnancami alebo spôsobom činnosti, spôsobom vykonávania opatrenia, metódy, techniky a postupu, na ktoré bola udelená akreditácia, ohrozený život a zdravie dieťaťa, jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin alebo môže byť ohrozený život a zdravie dieťaťa alebo jeho priaznivý psychický vývin, fyzický vývin a sociálny vývin,
b) akreditovaný subjekt neuzatvoril pred začatím činností, na ktoré mu bola udelená akreditácia, zmluvu o poistení zodpovednosti za škodu spôsobenú iným osobám v súvislosti s vykonávaním opatrenia, metódy, techniky a postupu, na ktoré bola udelená akreditácia, a poistenie netrvá počas platnosti udelenej akreditácie,
c) akreditovaný subjekt vykonáva opatrenia podľa tohto zákona, na ktoré nemá udelenú akreditáciu, d) akreditovaný subjekt nepostupoval podľa § 83 ods. 5 písm. a).
(2) Ministerstvo môže začať konanie o zrušení akreditácie, ak
a) existujú dôvodné pochybnosti, že akreditovaný subjekt neplní niektorú z podmienok podľa § 79,
b) mu boli oznámené závažné skutočnosti súvisiace s vykonávaním opatrení podľa tohto zákona, najmä skutočnosti svedčiace o porušení tohto zákona a zistenia podľa § 7 ods. 3 a § 73 ods. 2 písm. c),
c) boli kontrolnou činnosťou podľa § 91 a 92 zistené závažné nedostatky alebo opakované nedostatky alebo neplnenia povinností,
d) akreditovaný subjekt neoznámil zmeny rozhodujúcich skutočností podľa § 83 ods. 5 písm. b).
(3) Odvolanie proti rozhodnutiu o zrušení akreditácie podľa odseku 1 písm. a), d) a e) nemá odkladný účinok.

§ 86
Akreditovaný subjekt je povinný vykonať nevyhnutné úkony na zabezpečenie svojich klientov, ak akreditácia zanikla alebo bola zrušená a nebola zabezpečená pomoc klientom a ochrana klientov iným spôsobom.


ÔSMA ČASŤ
Financovanie

§ 87
(1) Opatrenia podľa tohto zákona vykonávajú orgány štátnej správy podľa § 71 ods. 1 písm. a) bez úhrady, ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Financovanie opatrení podľa tohto zákona sa zabezpečuje zo štátneho rozpočtu, z rozpočtu obce, z rozpočtu vyššieho územného celku, z rozpočtu akreditovaného subjektu a z rozpočtu subjektu podľa § 71 ods. 1 písm. e); pri subjektoch podľa § 71 ods. 1 písm. d) a e) aj z úhrad za poskytnutú starostlivosť a zo zaplatenej dohodnutej úhrady.
(3) Obce a vyššie územné celky môžu financovať opatrenia podľa tohto zákona aj z prostriedkov združených s inými obcami, právnickými osobami alebo fyzickými osobami.45)
(4) Rozpočtové organizácie a príspevkové organizácie môžu združovať prostriedky na financovanie opatrení podľa tohto zákona v súlade s osobitným predpisom.70)
(5) Ministerstvo môže na podporu vykonávania opatrení podľa tohto zákona poskytovať dotácie obciam, vyšším územným celkom, akreditovaným subjektom, právnickým osobám a fyzickým osobám uvedeným v § 71 ods. 1 písm. e).

§ 88
Finančný príspevok poskytovaný vyšším územným celkom a obcou
(1) Vyšší územný celok môže poskytovať akreditovanému subjektu, právnickej osobe alebo fyzickej osobe podľa § 71 ods. 1 písm. e) alebo obci finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona, ak je to v súlade s potrebami obyvateľov územia vyššieho územného celku.
(2) Vyšší územný celok môže poskytovať obci finančný príspevok na zariadenie, ktoré zriadila, len vtedy, ak finančný príspevok nebol poskytnutý tomuto zariadeniu.
(3) Obec môže poskytovať akreditovanému subjektu a fyzickej osobe alebo právnickej osobe podľa § 71 ods. 1 písm. e) finančný príspevok na vykonávanie opatrení podľa tohto zákona.
(4) Podmienky poskytovania finančného príspevku subjektom podľa odsekov 1 až 3 upraví vyšší územný celok a obec vo všeobecne záväznom nariadení tak, aby podmienky poskytovania finančného príspevku na nasledujúci rozpočtový rok boli oznámené najneskôr do 30. apríla.

§ 89
Finančný príspevok poskytovaný orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
(1) Vyšší územný celok, obec a akreditovaný subjekt, ak sú zriaďovateľmi detského domova, detského domova pre maloletých bez sprievodu, krízového strediska alebo resocializačného strediska, oznamujú orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 do 30. septembra kalendárneho roka
a) počet miest v týchto zariadeniach určených na vykonávanie rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu10) na nasledujúci kalendárny rok; ak akreditovaný subjekt požaduje vyšší počet miest ako v predchádzajúcom kalendárnom roku, k oznámeniu doloží kópiu rozhodnutia o zmene akreditácie,
b) spôsob organizácie podľa § 51 ods. 3 vrátane rozpisu organizačnej štruktúry a miest podľa § 53 na nasledujúci kalendárny rok a počet detí a mladých dospelých k 31. augustu kalendárneho roka, ak nahlasuje miesta v detskom domove,
c) celkový počet miest určených na vykonávanie činnosti krízového strediska pobytovou formou, špecializáciu krízového strediska, ak sa krízové stredisko špecializuje na pomoc v určitých druhoch krízových situácií alebo na určitú vekovú kategóriu detí.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 v súlade so schválenými prioritami podľa plánu zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v územných obvodoch určených orgánov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečuje potrebný počet miest v detskom domove a v detskom domove pre maloletých bez sprievodu, ktoré zriadili akreditované subjekty, poskytnutím finančného príspevku. Na účely poskytovania finančného príspevku sa do počtu miest podľa odseku 1 započítavajú aj miesta, ktoré sú alebo budú obsadené mladým dospelým, a dieťaťom podľa § 53 ods. 4 písm. e).
(3) Finančný príspevok na vykonávanie rozhodnutia súdu v detskom domove a v detskom domove pre maloletých bez sprievodu, ktoré zriadili akreditované subjekty, sa poskytuje vo výške preukázaných skutočných výdavkov, najviac vo výške priemerných bežných výdavkov na každé miesto podľa plánu zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu, ktoré sa určia výškou priemerných bežných výdavkov na každé miesto vo všetkých detských domovoch a v detských domovoch pre maloletých bez sprievodu zriadených orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 za predchádzajúci kalendárny rok.
(4) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 a akreditovaný subjekt uzatvárajú zmluvu o poskytnutí finančného príspevku na vykonanie rozhodnutí súdu v detskom domove a v detskom domove pre maloletých bez sprievodu, ktoré zriadil akreditovaný subjekt.
(5) Ak je orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 oznámený vyšší celkový počet miest v detských domovoch alebo v detských domovoch pre maloletých bez sprievodu zriadených akreditovanými subjektmi ako určený počet miest podľa § 73 ods. 1 písm. v) štvrtého bodu, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 zabezpečí potrebný počet miest v detskom domove a v detskom domove pre maloletých bez sprievodu, ktorý zodpovedá požiadavkám určeným v prioritách a v pláne zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 postupuje podľa § 52 ods. 2.
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje za podmienok ustanovených týmto zákonom finančný príspevok vyššiemu územnému celku, obci a akreditovanému subjektu na vykonávanie rozhodnutí súdu v krízovom stredisku a v resocializačnom stredisku, ktoré zriadil.
(7) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje finančný príspevok na vykonávanie rozhodnutí súdu v krízových strediskách podľa počtu miest určených v krízovom stredisku na vykonávanie rozhodnutí súdu najviac na 25 % miest z celkového počtu miest určených na vykonávanie činnosti krízového strediska pobytovou formou, ak
a) sú tieto miesta určené na vykonávanie rozhodnutí súdu o nariadení neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu10) a
b) odborné zameranie alebo špecializácia krízového strediska je v súlade so schválenými prioritami a plánom zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu.
(8) Finančný príspevok vyššiemu územnému celku, obci a akreditovanému subjektu sa poskytuje na dohodnutý počet miest v krízovom stredisku vo výške určenej podľa odseku 3; ak je to v súlade so schválenými prioritami a podľa plánu zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu potrebné, možno percento miest určené v odseku 7 zvýšiť najviac o 25 %.
(9) Počet miest v krízovom stredisku, na ktoré orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje finančný príspevok na zabezpečenie vykonávania rozhodnutí súdu, je najviac 50 % z celkového počtu miest určených v krízovom stredisku na vykonávanie činnosti krízového strediska pobytovou formou, ak sú tieto miesta určené na vykonávanie rozhodnutí súdu o nariadení neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu.10)
(10) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 uzatvorí s vyšším územným celkom, obcou alebo akreditovaným subjektom zmluvu o poskytnutí finančného príspevku na vykonanie rozhodnutí súdu v krízovom stredisku, ktorá obsahuje aj počet miest sústavne vyčleňovaných na vykonávanie rozhodnutí súdu počas platnosti tejto zmluvy v krízovom stredisku.
(11) Finančný príspevok na vykonávanie rozhodnutí súdu v resocializačných strediskách orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje vyššiemu územnému celku, obci alebo akreditovanému subjektu na vykonávanie výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu10) a neodkladného opatrenia, ak návrh na nariadenie neodkladného opatrenia podal orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, podľa počtu
vykonávaných výchovných opatrení a neodkladných opatrení v resocializačných strediskách. Od resocializačného strediska sa nevyžaduje sústavné vyčleňovanie oznámeného počtu miest podľa odseku 1.
(12) Zoznam resocializačných stredísk a krízových stredísk, v ktorých možno vykonávať rozhodnutie súdu v nasledujúcom kalendárnom roku, vypracuje a sprístupní orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 do 31. decembra kalendárneho roka.
(13) Finančný príspevok vyššiemu územnému celku, obci a akreditovanému subjektu sa poskytuje podľa počtu vykonávaných výchovných opatrení a neodkladných opatrení podľa odseku 11 v resocializačnom stredisku vo výške určenej podľa odseku 3.
(14) Podmienky poskytnutia finančného príspevku na vykonávanie rozhodnutia súdu podľa odseku 11 v resocializačnom stredisku dohodne v zmluve orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 s vyšším územným celkom, obcou alebo akreditovaným subjektom pred začatím vykonávania výchovného opatrenia alebo neodkladného opatrenia, ktorým súd nariadil dieťaťu pobyt v resocializačnom stredisku.
(15) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa poskytne akreditovanému subjektu finančný príspevok na vykonávanie opatrenia, metódy, techniky a postupu podľa tohto zákona v súlade s plánom vykonávania opatrení podľa § 73 ods. 2 písm. e) desiateho bodu a podľa § 73 ods. 3 písm. m). Na výber akreditovaného subjektu podľa prvej vety sa vzťahuje osobitný predpis49) okrem zabezpečenia opatrení podľa § 73 ods. 5.
(16) Finančný príspevok akreditovanému subjektu podľa odseku 15 sa poskytuje vo výške preukázaných skutočných výdavkov na vykonávanie opatrenia, metódy, techniky a postupu podľa tohto zákona, najviac vo výške dohodnutej v zmluve.
(17) Na poskytovanie finančného príspevku na vykonanie mediácie a opatrení podľa tohto zákona sociálnym pracovníkom vykonávajúcim samostatnú prax sociálneho pracovníka sa odseky 15 a 16 vzťahujú rovnako.


DEVIATA ČASŤ
Konanie vo veciach sociálnoprávnej ochrany a sociálnej kurately

§ 90
(1) Na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní,71) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Na konanie o výchovných opatreniach, o zapisovaní do zoznamu žiadateľov, o vyradení zo zoznamu žiadateľov, o úhrade za poskytnutú starostlivosť podľa § 56 ods. 4 a § 57, o poskytovaní resocializačného príspevku, o udelení akreditácie, predĺžení platnosti akreditácie, o zmene akreditácie a o zrušení akreditácie, o pokutách, o neposkytnutí príspevku na stravu, o poskytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého vo vecnej forme, o poskytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého v kombinovanej forme, o určení iného spôsobu poskytnutia peňažnej formy príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, ako navrhol mladý dospelý, o neposkytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého vzťahujú sa § 1 až 25, § 27 až 59, § 61, 69 a 85 zákona o správnom konaní.
(3) Zariadenie je príslušné na rozhodovanie o neposkytnutí príspevku na stravu a o neposkytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, o poskytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého vo vecnej forme, o poskytnutí príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého v kombinovanej forme, o určení iného spôsobu poskytnutia peňažnej formy príspevku na uľahčenie osamostatnenia sa mladého dospelého, ako navrhol mladý dospelý. Na poskytnutie príspevku na stravu podľa § 62 ods. 9 sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.71)
(4) Miestna príslušnosť úradu práce, sociálnych vecí a rodiny sa spravuje sídlom úradu práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorého obvode
a) má dieťa obvyklý pobyt,
b) sa dieťa zdržiava len po určitý čas a riešenie jeho výchovy a výživy neznesie odklad,
c) sa zdržiava maloletý bez sprievodu,
d) má plnoletá fyzická osoba obvyklý pobyt.
(5) Miestna príslušnosť vyššieho územného celku sa spravuje sídlom vyššieho územného celku, na ktorého území vykonáva akreditovaný subjekt, právnická osoba alebo fyzická osoba podľa § 71 ods. 1 písm. e) opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(6) V konaniach podľa odsekov 1 až 3 musí byť dieťaťu, ktoré je schopné formulovať svoje vlastné názory, zabezpečené právo byť vypočuté v každom konaní, ktoré sa ho týka. Dieťa nemusí právo podľa prvej vety využiť. Názoru dieťaťa musí byť venovaná náležitá pozornosť zodpovedajúca veku a vyspelosti dieťaťa. Dieťaťu je potrebné poskytnúť
a) informácie o jeho práve vyjadriť svoj názor, o dôvodoch vypočutia jeho názoru a vplyve ním vyjadreného názoru na konanie,
b) potrebnú pomoc na uľahčenie priebehu zisťovania jeho názoru na vec.


DESIATA ČASŤ
Kontrola vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a pokuty

§ 91
(1) Kontrolu vykonávania opatrení podľa tohto zákona s výnimkou vykonávania opatrení podľa § 10 ods. 1 vykonáva ministerstvo. Kontrolné oprávnenia iných orgánov podľa osobitných predpisov tým nie sú dotknuté.
(2) Kontrolnou činnosťou sa zisťuje dodržiavanie tohto zákona, ostatných všeobecne záväzných právnych predpisov, medzinárodných dohovorov a právnych aktov Európskej únie v oblasti práv detí, ktorými je Slovenská republika viazaná.
(3) Pri vykonávaní kontroly sa postupuje podľa osobitných predpisov.72)
(4) Za zavinené marenie výkonu kontroly, za zavinené nesplnenie povinnosti podľa osobitného predpisu73) a za nedodržiavanie tohto zákona môže ministerstvo ukladať pokuty.

§ 92
(1) Ministerstvo môže uložiť subjektu, v ktorom sa vykonala kontrola, pokutu od 30 eur do 300 eur za zavinené marenie výkonu kontroly a za zavinené nesplnenie povinnosti podľa osobitného predpisu.73) Pokutu možno uložiť aj opakovane, ak povinnosť nebola splnená v určenom termíne, najviac do 300 eur.
(2) Ministerstvo môže uložiť subjektu, v ktorom sa vykonala kontrola, pokutu do 1 650 eur za nedodržanie tohto zákona. Ak v rozhodnutí o pokute ministerstvo určí lehotu na odstránenie zistených nedostatkov a subjekt v určenej lehote neodstráni nedostatky, možno uložiť pokutu opakovane.
(3) Pri určení výšky pokuty podľa odsekov 1 a 2 sa prihliada najmä na závažnosť zistených nedostatkov a nesplnených povinností, na rozsah ich následkov, na prípadné opakované zistenie nedostatkov alebo neplnenie povinností, alebo na neplnenie viacerých povinností.
(4) Pokutu podľa odsekov 1 a 2 možno uložiť do jedného roka odo dňa, keď ministerstvo zistilo, že v uvedenej lehote neboli odstránené zistené nedostatky alebo nesplnenia povinností, najneskôr do troch rokov odo dňa, v ktorom mali byť zistené nedostatky odstránené.
(5) Výnosy z pokút sú príjmom štátneho rozpočtu.


JEDENÁSTA ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 93
(1) Opatrenia podľa § 12 až 15, § 20, § 22 ods. 2 a 3, § 23, § 25 ods. 3, § 73 ods. 2 písm. a), písm. b) piateho bodu a písm. d) druhého a tretieho bodu môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré získali vysokoškolské vzdelanie v študijnom odbore sociálna práca, psychológia, právo, sociálne služby a poradenstvo, verejná politika a verejná správa alebo v študijných odboroch pedagogického zamerania alebo majú uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(2) Sprostredkovanie náhradnej rodinnej starostlivosti, sociálnu kuratelu pre deti, koordinovanie prijímania a realizovania opatrení podľa § 73 ods. 2 písm. e) tretieho bodu môžu na účely tohto zákona vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce sociálnym pracovníkom podľa osobitného predpisu.3a)
(3) Sociálnu kuratelu pre plnoletých podľa § 73 ods. 2 písm. b) deviateho bodu môžu na účely tohto zákona vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce sociálnym pracovníkom podľa osobitného predpisu3a) alebo získali vysokoškolské vzdelanie v študijnom odbore andragogika alebo majú uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(4) Psychologickú pomoc a psychologickú starostlivosť na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré získali vysokoškolské vzdelanie v študijnom odbore psychológia alebo majú uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou.
(5) Liečebno-výchovnú starostlivosť na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže vykonávať len psychológ alebo liečebný pedagóg.
(6) Na pedagogického zamestnanca a odborného zamestnanca74) v zariadení sa vzťahuje osobitný predpis.43a)
(7) Mediáciu na riešenie sporov vo veciach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré skončili odbornú akreditovanú prípravu mediátora.
(8) Program supervízie na účely sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré skončili odbornú akreditovanú prípravu supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce.
(9) Sociálnu prácu v zariadení môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce asistentom sociálnej práce podľa osobitného predpisu.3a) Plnenie úloh koordinátora pri spracúvaní individuálnych plánov práce s dieťaťom, s plnoletou fyzickou osobou alebo s rodinou môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré spĺňajú podmienky odbornej spôsobilosti na výkon sociálnej práce sociálnym pracovníkom podľa osobitného predpisu.3a)
(10) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý zisťuje pomery podľa § 20 ods. 2, vyhotoví zo zisťovania pomerov písomný záznam. Súčasťou písomného záznamu je aj odporúčanie ďalšieho postupu orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri výkone funkcie kolízneho opatrovníka, ktoré vychádza zo zistených pomerov. Písomný záznam je súčasťou spisovej dokumentácie vedenej podľa § 73 ods. 2 písm. e) ôsmeho bodu.
(11) Akreditovaný subjekt je povinný poskytovať štatistické údaje z oblasti výkonu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, na ktoré má udelenú akreditáciu, štátnym orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na účely spracovania štatistických zisťovaní a administratívnych zdrojov.
(12) Ak treba zabezpečiť sociálnoprávnu ochranu detí a sociálnu kuratelu metódami psychoterapie, môžu psychoterapiu vykonávať v ustanovenom rozsahu ako súčasť vykonávaných opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately len odborne spôsobilé fyzické osoby. Odborná spôsobilosť na výkon psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa preukazuje dokladom o získaní vysokoškolského vzdelania druhého stupňa v ustanovenom študijnom odbore alebo uznaným dokladom o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaným zahraničnou vysokou školou a dokladom o skončení odbornej akreditovanej prípravy na výkon psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Rozsah vykonávania psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zoznam študijných odborov a odbornú akreditovanú prípravu na výkon psychoterapie v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 93a
(1) Ministerstvo vedie zoznam supervízorov. Do zoznamu supervízorov zapíše ministerstvo fyzickú osobu na jej žiadosť, ak
a) je spôsobilá na právne úkony v plnom rozsahu,
b) získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa alebo má uznaný doklad o takom vysokoškolskom vzdelaní vydaný zahraničnou vysokou školou,
c) je bezúhonná a
d) má doklad o úspešnom absolvovaní odbornej akreditovanej prípravy supervízora v oblasti sociálnej práce alebo poradenskej práce v rozsahu najmenej 240 hodín.
(2) Písomná žiadosť o zapísanie do zoznamu supervízorov obsahuje meno, priezvisko fyzickej osoby, ktorá žiada o zápis do tohto zoznamu, jej kontaktnú adresu a telefónne číslo alebo iný kontaktný údaj, na ktorom budú poskytnuté záujemcom o programy supervízie bližšie informácie.
(3) Prílohou žiadosti je overená fotokópia diplomu alebo dokladu podľa odseku 1 písm. b), výpis z registra trestov nie starší ako tri mesiace a overená fotokópia dokladu podľa odseku 1 písm. d). V žiadosti o zapísanie do zoznamu supervízorov môžu byť uvedené bližšie informácie v rozsahu najviac 120 slov o odbornej spôsobilosti a profesijných skúsenostiach fyzickej osoby, ktorá žiada o zapísanie do zoznamu supervízorov, najmä dĺžke praxe vo vykonávaní programov supervízie oblasť vykonávania supervíznych programov.
(4) Za bezúhonnú sa na účely zapísania do zoznamu supervízorov považuje fyzická osoba, ktorá nebola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin. Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako tri mesiace ku dňu podania písomnej žiadosti o zápis do zoznamu supervízorov.
(5) Za správnosť a úplnosť údajov v žiadosti zodpovedá fyzická osoba, ktorá požiadala o zapísanie do zoznamu supervízorov.
(6) Na zapísanie do zoznamu supervízorov sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.71)
(7) Ak sú splnené podmienky podľa odsekov 1 až 4, ministerstvo do piatich pracovných dní od doručenia žiadosti zapíše fyzickú osobu do zoznamu žiadateľov.
(8) Ak nie sú splnené podmienky podľa odsekov 1 až 4, na takúto žiadosť sa hľadí ako keby nebola podaná a ministerstvo o tom písomne informuje žiadateľa do piatich pracovných dní od doručenia žiadosti.
(9) Fyzická osoba je vedená v zozname supervízorov počas piatich rokov odo dňa zapísania do zoznamu.
(10) Ministerstvo vymaže zo zoznamu supervízorov fyzickú osobu, ktorá
a) písomne požiada o výmaz,
b) bola pozbavená spôsobilosti na právne úkony alebo jej spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená,
c) bola právoplatne odsúdená za úmyselný trestný čin,
d) bola vedená v zozname supervízorov päť rokov podľa odseku 9,
e) zomrela alebo bola vyhlásená za mŕtvu.
(11) Zoznam supervízorov je verejne prístupný na webovom sídle ministerstva. Zoznam supervízorov obsahuje údaje podľa odseku 2 a študijný program, v ktorom získala fyzická osoba vedená v zozname supervízorov vysokoškolské vzdelanie podľa odseku 1 písm. b) a môže obsahovať bližšie informácie podľa odseku 3 druhej vety. Potvrdenie o tom, že fyzická osoba je vedená v zozname supervízorov, vydá ministerstvo len na jej žiadosť.
(12) Na opakované zapísanie fyzickej osoby do zoznamu supervízorov odseky 1 až 11 platia rovnako.

§ 93b
Oprávnenia zamestnanca orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately
(1) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je na účel vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oprávnený
a) osobne preverovať v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b) informácie o tom, že by dieťa mohlo byť vystavené ohrozeniu života, zdravia alebo neľudskému alebo zlému zaobchádzaniu (ďalej len "preverenie stavu dieťaťa"),
b) osobne preverovať starostlivosť o výchovu, zdravie, výživu a všestranný vývin dieťaťa alebo osobne zisťovať dôvody nevhodného správania sa detí v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a), b) a d) najmä návštevou dieťaťa a rozhovorom s dieťaťom, s rodičom dieťaťa, s inou osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, alebo s fyzickou osobu, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah,
c) osobne preverovať vhodnosť prostredia podľa § 4 pre zabezpečenie výchovy a všestranného vývinu dieťaťa, a to aj vtedy, ak takéto preverenie je potrebné z dôvodu, že by sa dieťa v tomto prostredí mohlo v budúcnosti zdržiavať,74a)
d) osobne zisťovať alebo osobne preverovať informácie o negatívnych vplyvoch na život, zdravie, fyzický vývin, psychický vývin a sociálny vývin dieťaťa v otvorenom prostredí,
e) zisťovať v škole, v školskom zariadení, u poskytovateľa všeobecnej ambulantnej starostlivosti pre deti a dorast, s ktorým má uzatvorenú dohodu o poskytovaní všeobecnej ambulantnej starostlivosti,74b) alebo u inej osoby informácie o zabezpečovaní starostlivosti o výchovu a všestranný vývin dieťaťa; oprávnenie sa primerane vzťahuje aj na zisťovanie informácií o zabezpečovaní starostlivosti o výchovu a všestranný vývin dieťaťa fyzickou osobu podľa § 33 ods. 9 písm. b) alebo fyzickou osobu, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah,
f) predvolať dieťa, rodiča dieťaťa, inú osobu, ktorá sa osobne stará o dieťa, fyzickú osobu podľa § 33 ods. 9 písm. b), fyzickú osobu, ktorá má s dieťaťom blízky vzťah, alebo inú fyzickú osobu, ktorá môže poskytnúť informácie o prostredí dieťaťa,
g) vyhotoviť, a to aj bez súhlasu prítomnej fyzickej osoby, obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam, ak je to potrebné na účely preukázania ohrozenia života dieťaťa, zdravia dieťaťa, neľudského alebo zlého zaobchádzania s dieťaťom,
h) vyhotoviť, a to aj bez súhlasu prítomnej fyzickej osoby, zvukový záznam na účely preukázania priebehu vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(2) Oprávnenie podľa odseku 1 písm. a) až c) v byte alebo v inom priestore slúžiacom na bývanie alebo v priestore k nim patriacom (ďalej len "obydlie") možno vykonať, ak na vstup do obydlia udelila súhlas plnoletá fyzická osoba v obydlí; to neplatí, ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupuje podľa § 93g. Oprávnenie podľa prvej vety musí byť vykonané spôsobom, ktorý neprekročí mieru nevyhnutnú na dosiahnutie jeho účelu a ktorý bude zodpovedať veku dieťaťa, rozumovej vyspelosti dieťaťa a závažnosti situácie, v ktorej sa dieťa nachádza.
(3) Z výkonu oprávnenia podľa odseku 1 písm. a) až d) vyhotoví zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately písomný záznam. Súčasťou písomného záznamu je aj uvedenie dôvodov, pre ktoré zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oprávnenie vykonal.

§ 93c
Obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam
(1) O vyhotovovaní obrazového záznamu, obrazovo-zvukového záznamu a zvukového záznamu podľa § 93b ods. 1 písm. g) a h), ako aj o dôvode jeho vyhotovenia je zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately povinný vopred informovať prítomné fyzické osoby. Ak je dieťa prítomné pri vykonávaní opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, vysvetlí zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spôsobom primeraným jeho veku a rozumovej vyspelosti dôvod vyhotovovania obrazového záznamu, obrazovo-zvukového záznamu a zvukového záznamu, ako aj jeho ďalšie použitie.
(2) Ak bude zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyhotovovať obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam z výkonu oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. a) až c) v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b), musí byť táto informácia podaná ešte predtým, ako prítomná fyzická osoba umožní výkon tohto oprávnenia; zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže bez predchádzajúceho informovania vyhotoviť obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam len vtedy, ak počas výkonu oprávnenia zistí okolnosti nasvedčujúce tomu, že dieťa je vystavené ohrozeniu života, zdravia alebo neľudskému alebo zlému zaobchádzaniu.
(3) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyhotoví zvukový záznam z priebehu
a) vykonávania opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v prostredí podľa § 4 ods. 1 písm. a) a b), ak ho o to požiada plnoletá fyzická osoba prítomná v obydlí,
b) zisťovania názoru dieťaťa podľa osobitného predpisu.18)
(4) Obrazový záznam, obrazovo-zvukový záznam a zvukový záznam podľa § 93b ods. 1 písm. g) a h) sa nesprístupňuje podľa osobitného predpisu.74c) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately záznam podľa prvej vety poskytne iba orgánu činnému v trestnom konaní, súdu a inému orgánu na účel ustanovený osobitným predpisom.74d)
(5) O poškodení obrazového záznamu, obrazovo-zvukového záznamu a zvukového záznamu spíše orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktorý poškodenie zistil, úradný záznam, v ktorom uvedie dátum poškodenia záznamu alebo dátum, kedy bolo poškodenie záznamu zistené, a okolnosti poškodenia záznamu; poškodený záznam naďalej tvorí súčasť spisovej dokumentácie.
(6) Ak zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vykonáva opatrenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v prostredí podľa § 4, nie je oprávnený nahradiť výkon svojho oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. g) a h) obrazovým záznamom, obrazovo-zvukovým záznamom alebo zvukovým záznamom vyhotoveným inou osobou.

§ 93d
Poverenie
Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa pri výkone oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. a) až c) preukazuje písomným poverením orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, ktoré obsahuje
a) meno a priezvisko zamestnanca,
b) funkčné zaradenie zamestnanca,
c) názov a sídlo orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
d) meno a priezvisko riaditeľa orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a jeho podpis,
e) odtlačok úradnej pečiatky orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 93e
Povinnosti rodiča dieťaťa a inej osoby, ktorá sa osobne stará o dieťa
Rodič dieťaťa a iná osoba, ktorá sa osobne stará o dieťa, je povinná
a) umožniť zamestnancovi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately výkon jeho oprávnení a poskytnúť mu potrebné informácie a doklady na účely výkonu opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately,
b) na požiadanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s ním osobne spolupracovať pri ochrane práv a právom chránených záujmov dieťaťa,
c) osobne sa dostaviť na miesto uvedené v predvolaní orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, a ak je to uvedené v predvolaní orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zabezpečiť aj účasť dieťaťa.

Postup orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately pri zabezpečení preverenia stavu dieťaťa

§ 93f
(1) Ak má orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately informácie nasvedčujúce tomu, že dieťa je vystavené ohrozeniu života, zdravia, neľudskému alebo zlému zaobchádzaniu, ktoré nie je možné overiť podľa § 93b ods. 1 písm. b) až f), a zamestnancovi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nie je umožnené preveriť stav dieťaťa, môže orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podať súdu návrh na povolenie vstupu do obydlia na účel preverenia stavu dieťaťa podľa osobitného predpisu74e) (ďalej len "návrh na povolenie"); ustanovenie § 27 tým nie je dotknuté.
(2) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný pred podaním návrhu na povolenie oznámiť, čo i len ústne, rodičovi alebo inej osobe, ktorá sa osobne stará o dieťa, že podá návrh na povolenie. Ak to nie je možné alebo účelné, uvedie orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately túto skutočnosť v návrhu na povolenie.
(3) V návrhu na povolenie orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately uvedie
a) dôvod, pre ktorý je potrebné preveriť stav dieťaťa,
b) zdroj informácií, ktoré viedli k výkonu oprávnení podľa § 93b ods. 1 písm. a) až f),
c) využité oprávnenia podľa § 93b ods. 1 písm. a) až f) alebo dôvod ich nevyužitia,
d) ďalšie dôležité skutočnosti o stave dieťaťa, ktoré sú mu známe,
e) identifikáciu obydlia podľa odseku 1.

§ 93g
(1) Ak súd povolil orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vstup do obydlia na účel preverenia stavu dieťaťa (ďalej len "vstup do obydlia"), zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je oprávnený v sprievode príslušníka Policajného zboru (ďalej len "policajt") vstúpiť do obydlia a preveriť stav dieťaťa.
(2) So zamestnancom orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je oprávnená vstúpiť do obydlia aj orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prizvaná fyzická osoba, ak s tým prizvaná fyzická osoba súhlasí. Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prizve zástupcu školy, zástupcu školského zariadenia, všeobecného lekára pre deti a dorast, s ktorým má uzatvorenú dohodu o poskytovaní všeobecnej ambulantnej starostlivosti,74b) zamestnanca akreditovaného subjektu, ak akreditovaný subjekt vykonával pre dieťa niektoré z opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, alebo inú fyzickú osobu, ak môžu napomôcť prevereniu stavu dieťaťa. Prizvanou fyzickou osobou nemôže byť ten, kto by vstupom do obydlia alebo účasťou na preverení stavu dieťaťa mohol sledovať svoj vlastný záujem. Na zabezpečenie prítomnosti prizvanej fyzickej osoby stačí ústne požiadanie alebo elektronické požiadanie s dodatočným doručením žiadosti v listinnej podobe.
(3) Útvar Policajného zboru na požiadanie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytne ochranu zamestnancovi orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a prizvanej fyzickej osobe pri vstupe do obydlia na základe povolenia súdu a preverení stavu dieťaťa.
(4) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže vyzvať policajta alebo prizvanú fyzickú osobu, aby ho počas preverenia stavu dieťaťa nesprevádzali, ak je to vzhľadom na najlepší záujem dieťaťa vhodné.
(5) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný pred vstupom do obydlia na základe povolenia súdu
a) preukázať sa fyzickej osobe nachádzajúcej sa v obydlí povolením súdu,
b) stručne objasniť účel povolenia súdu a
c) vyzvať plnoletú fyzickú osobu nachádzajúcu sa v obydlí k dobrovoľnému umožneniu preverenia stavu dieťaťa.
(6) Ak je možné dôvodne predpokladať, že sa dieťa nachádza v obydlí a nebolo umožnené dobrovoľné preverenie stavu dieťaťa, zabezpečí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately otvorenie obydlia kľúčovou službou vybranou z dostupných informačných zdrojov. Ak nebolo možné preukázať sa fyzickej osobe nachádzajúcej sa v obydlí povolením súdu pred otvorením obydlia, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately sa fyzickej osobe nachádzajúcej sa v obydlí preukáže týmto povolením ihneď po otvorení obydlia a vstupe doň.
(7) Zamestnanec orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, policajt a prizvaná fyzická osoba sú pri vstupe do obydlia na základe povolenia súdu a preverení stavu dieťaťa povinní dbať na česť a ľudskú dôstojnosť fyzických osôb v obydlí, nesmú zasahovať do základných práv a slobôd fyzických osôb v obydlí nad mieru nevyhnutnú na dosiahnutie účelu preverenia stavu dieťaťa a výkon tohto oprávnenia musí byť ukončený bezodkladne po tom, ako sa splní jeho účel.
(8) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný zabezpečiť obrazovo-zvukový záznam zo vstupu do obydlia na základe povolenia súdu a preverenia stavu dieťaťa; súhlas prítomných osôb sa nevyžaduje.
(9) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately po opustení obydlia
a) zabezpečí uzamknutie obydlia, ak to nemôže urobiť fyzická osoba nachádzajúca sa v obydlí,
b) bezodkladne doručí oznámenie o vykonaní vstupu do obydlia na základe povolenia súdu vlastníkovi obydlia, ak nebol prítomný v obydlí.
(10) Ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečil uzamknutie obydlia, je súčasťou oznámenia podľa odseku 9 písm. b) aj miesto a čas, kedy je možné prevzatie kľúčov od obydlia.
(11) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately je povinný doručiť súdu písomný záznam z priebehu vstupu do obydlia na základe povolenia súdu najneskôr do 20 pracovných dní od uzavretia obydlia alebo od uplynutia doby platnosti povolenia súdu.

§ 94
(1) Poskytovatelia zdravotnej starostlivosti, zdravotné poisťovne, súdy, ústavy zboru väzenskej a justičnej stráže, Sociálna poisťovňa, orgány činné v trestnom konaní, školy, školské zariadenia, okresné úrady, ďalšie orgány štátnej správy, obce a vyššie územné celky sú povinné poskytovať súčinnosť orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a zariadeniam zriadeným na výkon rozhodnutia súdu podľa tohto zákona na účely vykonávania opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately. Rovnakú povinnosť majú orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, poskytovatelia zdravotnej starostlivosti, zdravotné poisťovne, súdy, ústavy zboru väzenskej a justičnej stráže, Sociálna poisťovňa, orgány činné v trestnom konaní, školy, školské zariadenia, okresné úrady a ďalšie orgány štátnej správy k obciam a vyšším územným celkom, a to v rozsahu potrebnom na výkon ich samosprávnej pôsobnosti podľa tohto zákona.
(2) Orgány štátnej správy v oblasti sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately spolupracujú pri výkone opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s obcami, vyššími územnými celkami, akreditovanými subjektmi, cirkvami, náboženskými spoločnosťami a ďalšími právnickými osobami a fyzickými osobami pôsobiacimi v tejto oblasti.
(3) Osoby uvedené v odseku 1 sú povinné na žiadosť orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately bezplatne poskytnúť informácie na účely overenia úrovne starostlivosti o dieťa.
(4) Plnením informačnej povinnosti podľa odseku 3 nie sú dotknuté povinnosti50) štátnych orgánov a ďalších osôb podľa odseku 1, ak ide o podozrenie z týrania dieťaťa, zneužívania dieťaťa alebo zo zanedbávania starostlivosti o dieťa.
(5) Na účely koordinácie podľa § 73 ods. 2 písm. e) tretieho bodu sú osoby uvedené v odseku 1 okrem súdu a policajta, ktorý je orgánom činným v trestnom konaní,74f) povinné pri zosúlaďovaní postupov pri hodnotení situácie dieťaťa a postupov riešenia situácie dieťaťa spolupracovať s orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.

§ 95
Ustanovenia tohto zákona upravujúce opatrenia na zabezpečenie rovnocenného náhradného prostredia deťom, ktoré nemôžu byť vychovávané vo vlastnej rodine, sa vzťahujú aj na deti, ktoré sú umiestnené v domove sociálnych služieb s celoročným pobytom32) na základe rozhodnutia súdu.

§ 96
Zamestnanec príslušného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, obce alebo vyššieho územného celku, akreditovaného subjektu, ktorý plní úlohy ustanovené týmto zákonom, je povinný zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, ktoré sa dozvedel v súvislosti s vykonávaním opatrení podľa tohto zákona, ak tento zákon neustanovuje inak. Informácie poskytuje len v prípade, ak by ich zamlčaním bol ohrozený život alebo zdravie detí a plnoletých fyzických osôb alebo ak táto povinnosť vyplýva z osobitných predpisov.3)

§ 96a
(1) Ak je orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately oznámené porušovanie práv dieťaťa, je povinný utajiť totožnosť oznamovateľa, ak o to oznamovateľ požiada; to neplatí, ak orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje informácie orgánu činnému v trestnom konaní, súdu a inému orgánu na účel ustanovený osobitným predpisom.74d) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately môže utajiť totožnosť oznamovateľa, ak je to na dosiahnutie účelu preverenia oznámenia nevyhnutné.
(2) Ak sú orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately opakovane oznamované skutočnosti, ktoré sa výkonom oprávnení podľa § 93b nepreukázali, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately nemusí takéto oznámenie preverovať, o čom upovedomí oznamovateľa.
(3) Ak je oznamovateľ účastníkom konania, v ktorom orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately plní funkciu kolízneho opatrovníka dieťaťa, orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately doručí bezodkladne toto oznámenie príslušnému súdu.

§ 97
Všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo, ustanoví
a) počet detí a mladých dospelých v profesionálnej rodine podľa § 53, výšku úhrady výdavkov na dieťa a mladého dospelého v profesionálnej rodine a podrobnosti vedenia evidencie výdavkov podľa § 52 ods. 1 písm. a) profesionálnou rodinou,
b) počet detí, mladých dospelých a počet zamestnancov v samostatných diagnostických skupinách, v samostatných skupinách, v špecializovaných samostatných skupinách a v samostatných skupinách pre mladých dospelých, v samostatných skupinách pre maloleté matky s deťmi podľa § 53 ods. 4 písm. e), podrobnosti o základnom vybavení a o ďalšom vybavení podľa § 52 ods. 4, podrobnosti o stravovaní a výšku úhrady za bývanie v detskom domove podľa § 61 a o úschove cenných vecí podľa § 47 ods. 3 písm. b) piateho bodu,
c) výšku vreckového, vecného daru a príspevkov podľa § 66 až 70,
d) podrobnosti o podávaní žiadostí o udelenie akreditácie, obsahových náležitostiach žiadosti o udelenie akreditácie a o overení odbornej spôsobilosti a odborných znalostí podľa § 79, 80 a 82,
e) rozsah a podrobnosti poskytovania dotácií podľa § 87 ods. 5.

§ 97a
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 2.


DVANÁSTA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

§ 98
(1) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, ktorí k 31. augustu 2005 vykonávali práce vo verejnom záujme k zamestnávateľovi, ktorým je Centrum poradensko-psychologických služieb pre jednotlivca, pár a rodinu (ďalej len „Centrum poradensko-psychologických služieb“), a miesto výkonu ich práce bolo riaditeľstvo Centra poradensko-psychologických služieb so sídlom v Bratislave, prechádzajú od 1. septembra 2005 na Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny.
(2) Práva a povinnosti z pracovnoprávnych vzťahov zamestnancov, ktorí k 31. augustu 2005 vykonávali práce vo verejnom záujme k zamestnávateľovi, ktorým je Centrum poradensko-psychologických služieb, a miesto výkonu ich práce boli pracoviská riaditeľstva, územné pracoviská a pracoviská územných pracovísk, riaditeľstva a územné pracoviská Centra poradensko-psychologických služieb, prechádzajú od 1. septembra 2005 na úrady práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorých územnom obvode sa tieto pracoviská nachádzajú.
(3) Správa majetku štátu, ktorú k 31. augustu 2005 vykonávalo riaditeľstvo Centra poradensko-psychologických služieb so sídlom v Bratislave, a ktorý slúžil na plnenie jeho úloh, prechádza od 1. septembra 2005 na Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny. Správa majetku štátu, ktorú k 31. augustu 2005 vykonávalo riaditeľstvo Centra poradensko-psychologických služieb, a ktorý slúžil na plnenie úloh jeho pracovísk a jeho územných pracovísk, prechádza od 1. septembra 2005 na úrady práce, sociálnych vecí a rodiny, v ktorých územnom obvode sa nachádzajú pracoviská riaditeľstva Centra poradensko-psychologických služieb a územné pracoviská Centra poradensko-psychologických služieb.
(4) Práva a povinnosti z dohôd uzatvorených Centrom poradensko-psychologických služieb do 31. augusta 2005 prechádzajú od 1. septembra 2005 na Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny a na úrady práce, sociálnych vecí a rodiny.

§ 99
(1) Štátny zamestnanec, ktorý spĺňal do 31. augusta 2005 kvalifikačné predpoklady na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa osobitného predpisu,75) spĺňa kvalifikačné predpoklady na vykonávanie týchto opatrení aj podľa tohto zákona.
(2) Ak výkon ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a výchovného opatrenia zabezpečoval v profesionálnej rodine zamestnanec zariadenia, ktorý spĺňal do 31. augusta 2005 kvalifikačné predpoklady na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, spĺňa kvalifikačné predpoklady na vykonávanie týchto opatrení aj podľa tohto zákona.

§ 100
(1) Evidenciu a spisovú dokumentáciu týkajúcu sa sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vedenú o dieťati, plnoletej fyzickej osobe a rodine do 31. augusta 2005 musia orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, zariadenia, obce a ostatné subjekty vykonávajúce opatrenia sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately doplniť a prispôsobiť podľa tohto zákona najneskôr do 31. marca 2006.
(2) Ak fyzická osoba, ktorá má záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom, splnila podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 podmienky na sprostredkovanie nadviazania osobného vzťahu medzi ňou a dieťaťom, ktorému treba zabezpečiť náhradnú rodinnú starostlivosť, a je k 31. augustu 2005 vedená v prehľade občanov vhodných vykonávať náhradnú rodinnú starostlivosť, zapíše sa do zoznamu žiadateľov podľa tohto zákona.
(3) Ak fyzická osoba mala v období pred 1. septembrom 2005 záujem stať sa pestúnom alebo osvojiteľom a nebola k 31. augustu 2005 vedená v prehľade občanov vhodných vykonávať náhradnú rodinnú starostlivosť podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005, postupuje sa pri sprostredkovaní náhradnej rodinnej starostlivosti podľa tohto zákona.
(4) Detský domov, krízové stredisko a resocializačné stredisko zriadené ako zariadenia sociálnych služieb podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 sa považujú za zariadenia podľa tohto zákona; zriaďovateľ týchto zariadení je povinný zabezpečiť plnenie účelu zariadenia podľa tohto zákona.
(5) Ak je zriaďovateľ detského domova, krízového strediska a resocializačného strediska zriadených podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá poskytovala sociálnu pomoc podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005, je povinná požiadať o udelenie akreditácie podľa tohto zákona najneskôr do 31. mája 2006. Do 31. mája 2006 je tento zriaďovateľ považovaný za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona a je vedený v zozname akreditovaných subjektov podľa § 83 ods. 5. Ak zriaďovateľ uvedený v prvej vete požiada o udelenie akreditácie, je považovaný za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona až do dňa vydania osvedčenia o udelení akreditácie alebo doručenia písomného oznámenia o nevydaní osvedčenia.
(6) Právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá do 31. augusta 2005 poskytovala sociálnu pomoc na základe povolenia podľa osobitného predpisu76) vykonávaním opatrení, ktoré obsahovo zodpovedajú opatreniam podľa tohto zákona, je povinná požiadať o udelenie akreditácie podľa tohto zákona najneskôr do 31. mája 2006. Do 31. mája 2006 je právnická osoba alebo fyzická osoba uvedená v prvej vete považovaná za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona a je vedená v zozname akreditovaných subjektov podľa § 83 ods. 5. Ak právnická osoba alebo fyzická osoba uvedená v prvej vete požiada o udelenie akreditácie, je považovaná za akreditovaný subjekt podľa tohto zákona až do dňa vydania osvedčenia o udelení akreditácie alebo doručenia písomného oznámenia o nevydaní osvedčenia.
(7) O žiadostiach právnických osôb a fyzických osôb o vydanie povolenia podľa osobitného predpisu,76) o ktorých do 31. augusta 2005 nebolo právoplatne rozhodnuté, sa rozhoduje po 31. auguste 2005 podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005.
(8) Ak obec, právnická osoba alebo fyzická osoba vykonáva po 31. auguste 2005 opatrenia podľa odseku 6 a splnila podmienky na poskytnutie finančného príspevku podľa právneho predpisu účinného do 31. augusta 2005, postupuje sa pri jeho čerpaní a zúčtovaní do 31. mája 2006 podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005.
(9) Zriaďovatelia detských domovov zabezpečia a utvoria podmienky v detských domovoch
a) do 31. decembra 2006 tak, aby od 1. januára 2007 bolo každé dieťa do jedného roku veku zaradené po jeho umiestnení v detskom domove a diagnostickom pobyte v samostatnej diagnostickej skupine výlučne do profesionálnej rodiny s výnimkou dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje osobitnú zvýšenú opateru a starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine,
b) do 31. decembra 2008 tak, aby od 1. januára 2009 bolo každé dieťa do troch rokov veku zaradené po jeho umiestnení v detskom domove a diagnostickom pobyte v samostatnej diagnostickej skupine výlučne do profesionálnej rodiny s výnimkou dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje osobitnú zvýšenú opateru a starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine.
(10) Domovy sociálnych služieb pre deti s celoročným pobytom prijímajú deti s nariadenou ústavnou starostlivosťou do 31. decembra 2008. Orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately zabezpečia a utvoria do 31. decembra 2008 podmienky na prijímanie všetkých detí so zdravotným postihnutím, ktoré majú nariadenú ústavnú starostlivosť, v zariadeniach zriadených podľa tohto zákona.
(11) Ak zariadenie pestúnskej starostlivosti poskytuje k 31. augustu 2005 pestúnsku starostlivosť podľa predpisov účinných do 31. augusta 2005 deťom, ktoré sú zverené do pestúnskej starostlivosti právoplatným rozhodnutím súdu o zverení dieťaťa do pestúnskej starostlivosti alebo ktoré sú dočasne zverené do starostlivosti osoby, ktorá má záujem stať sa pestúnom, postupuje toto zariadenie pri poskytovaní starostlivosti od 1. septembra 2005 do skončenia dôvodov poskytovania pestúnskej starostlivosti deťom, ktorým poskytovalo toto zariadenie starostlivosť k 31. augustu 2005, podľa predpisu účinného do 31. augusta 2005.77) Od 1. septembra 2005 sa tieto zariadenia až do ich zániku považujú za zariadenia podľa tohto zákona. Ustanovenia § 79 až 86 sa na tieto zariadenia nevzťahujú.
(12) Určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately poskytuje vyššiemu územnému celku finančné prostriedky na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa odseku 12, ktoré zriadil, a v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa odseku 12, s ktorým uzatvoril zmluvu o poskytovaní finančného príspevku na úhradu nákladov za sociálnu službu podľa osobitného predpisu.32) Finančné prostriedky na nasledujúci kalendárny rok poskytuje určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na základe žiadosti vyššieho územného celku podanej do 31. októbra. O poskytnutí finančných prostriedkov uzatvorí určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately s vyšším územným celkom zmluvu. Na určenie výšky finančných prostriedkov sa vzťahuje osobitný predpis.32) Poskytovaním finančných prostriedkov na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v pestúnskych zariadeniach podľa odseku 12 vyššiemu územnému celku nie je dotknutá pôsobnosť vyššieho územného celku podľa osobitného predpisu.32)
(13) Vyšší územný celok, obec a akreditovaný subjekt, ak sú zriaďovateľmi krízového strediska podľa § 62 alebo resocializačného strediska podľa § 63, oznámia určenému orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do 30. septembra 2005 počet miest určených na vykonávanie rozhodnutia súdu o nariadení neodkladného opatrenia a o uložení výchovného opatrenia podľa osobitného predpisu56) na nasledujúci kalendárny rok v týchto zariadeniach na účely vypracovania návrhu priorít v oblasti vykonávania ústavnej starostlivosti a v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach za jeho územný obvod.
(14) Orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 2 a 3 do 31. októbra 2005 vypracujú návrhy priorít a návrhy ich zabezpečenia podľa § 73 ods. 2 písm. e) deviateho a dvanásteho bodu a § 73 ods. 3 písm. l) a do 15. decembra vypracujú na základe schválených priorít plány podľa § 73 ods. 2 písm. e) desiateho bodu a § 73 ods. 3 písm. m).
(15) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 schváli do 15. novembra 2005 priority podľa § 73 ods. 1 písm. d).
(16) Ak sa vykonáva ku dňu účinnosti tohto zákona rozhodnutie súdu v detskom domove, ktorý zriadila právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá sa podľa tohto zákona považuje za akreditovaný subjekt, poskytne jej určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančný príspevok na rok 2006 podľa tohto zákona na základe písomnej žiadosti podanej do 30. novembra 2005.
(17) Ak sa vykonáva rozhodnutie súdu v detskom domove pre maloletých bez sprievodu, ktorý zriadila právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá sa podľa tohto zákona považuje za akreditovaný subjekt, poskytne jej určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančný príspevok podľa tohto zákona na základe písomnej žiadosti podanej po 31. auguste 2005. Finančný príspevok možno v tomto prípade poskytnúť preddavkovo, počnúc septembrom 2005, najskôr odo dňa podania písomnej žiadosti; na poskytnutie tohto finančného príspevku sa nevzťahuje odsek 8.
(18) Ustanovenia zákona č. 195/1998 Z. z. o sociálnej pomoci v znení neskorších predpisov, ktoré upravujú sociálnu prevenciu dieťaťa, sociálnu prevenciu plnoletého občana, sociálnoprávnu ochranu detí, organizovanie náhradnej starostlivosti, sociálne poradenstvo, detský domov, krízové stredisko a resocializačné stredisko, sa od 1. septembra 2005 nevzťahujú na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa tohto zákona.
(19) Povinnosť finančne podporovať úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa podľa § 64, poskytovať príspevok na tvorbu úspor dieťaťa podľa § 64 sa vzťahuje na prípady, keď bolo dieťa umiestené do detského domova na základe právoplatného rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti po 31. decembri 2005.
(20) Účelové viazanie finančných prostriedkov vyššieho územného celku alebo obce podľa § 89 ods. 4 platí pre rozpočtové roky 2006 až 2008.
(21) Podmienky poskytovania finančného príspevku podľa § 89 na rok 2006 upraví vyšší územný celok a obec tak, aby boli oznámené najneskôr do 30. novembra 2005.

Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2009

§ 100a
Zriaďovatelia detských domovov zabezpečia a utvoria podmienky v detských domovoch do 31. decembra 2012 tak, aby od 1. januára 2013 v objekte, ktorý nie je samostatným rodinným domom alebo samostatným bytom, celkový počet detí v skupinách nepresiahol 40. Ak sa v detskom domove do 31. decembra 2008 vykonávala ústavná starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie v špecializovaných samostatných skupinách podľa § 53 ods. 2 písm. c) prvého bodu a šiesteho bodu zákona účinného do 31. decembra 2008, možno prekročiť počet detí podľa prvej vety, ak detský domov po 1. januári 2009 vykonáva ústavnú starostlivosť, neodkladné opatrenie a výchovné opatrenie v špecializovaných samostatných skupinách podľa § 53 ods. 4 písm. c) piateho bodu zákona účinného od 1. januára 2009; prednosť má vykonávanie ústavnej starostlivosti, neodkladného opatrenia a výchovného opatrenia v špecializovaných samostatných skupinách podľa § 53 ods. 4 písm. c) piateho bodu v objekte podľa prvej vety.

§ 100b
Ak sú k 31. decembru 2008 v dvoch samostatných bytových jednotkách rodinného domu detského domova umiestnené najviac dve samostatné skupiny alebo špecializované samostatné skupiny, zriadenie jednej samostatnej skupiny alebo špecializovanej samostatnej skupiny podľa § 53a ods. 1 zákona účinného od 1. januára 2009 sa považuje za splnené.

100c
Evidenciu a spisovú dokumentáciu týkajúcu sa sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately o dieťati, o plnoletej fyzickej osobe a o rodine vedenú do 31. decembra 2008 doplnia a prehodnotia orgány sociálnoprávnej ochrany a sociálnej kurately, vyššie územné celky, obce, zariadenia a akreditované subjekty podľa zákona účinného od 1. januára 2009 najneskôr do 31. marca 2009.

§ 100d
(1) Ak dieťaťu, ktoré bolo umiestnené do detského domova do 31. decembra 2007 na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, vznikol nárok na príspevok na tvorbu úspor podľa zákona účinného do 31. decembra 2008, poskytuje sa tento príspevok aj po 31. decembri 2008 podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.
(2) Pri použití a poskytovaní finančných príspevkov na úpravu a obnovu rodinných pomerov dieťaťa, ktoré bolo umiestnené do detského domova po 31. decembri 2007 na základe rozhodnutia súdu o nariadení ústavnej starostlivosti, sa postupuje podľa § 65 zákona účinného od 1. januára 2009.

§ 100e
(1) Pri poskytovaní finančného príspevku určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na rok 2009 na zabezpečenie potrebného počtu miest v detskom domove, v detskom domove pre maloletých bez sprievodu a v krízovom stredisku sa postupuje podľa zákona účinného do 31. decembra 2008. Finančný príspevok podľa prvej vety sa poskytuje vo výške podľa § 89 ods. 3 zákona účinného od 1. januára 2009.
(2) Pri poskytovaní finančného príspevku určenými orgánmi sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na rok 2009 na zabezpečenie potrebného počtu miest v resocializačných strediskách sa postupuje podľa zákona účinného od 1. januára 2009, a to podľa počtu miest v resocializačných strediskách oznámených podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.

§ 100f
Zoznam resocializačných stredísk na rok 2009, v ktorých možno vykonávať rozhodnutie súdu, vypracuje a sprístupní orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 do 31. januára 2009.

§ 100g
(1) Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny a určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately prehodnotia priority a potrebu zabezpečenia vykonávania opatrení podľa zákona účinného od 1. januára 2009. Ak je potrebné vykonať zmeny v schválených prioritách na rok 2009, úrad práce, sociálnych vecí a rodiny a určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately predloží Ústrediu práce, sociálnych vecí a rodiny do 28. februára 2009 žiadosť o zmenu v schválených prioritách na rok 2009 pre svoj územný obvod a jej odôvodnenie. Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny posúdi dôvody tejto žiadosti a schváli pre územný obvod orgánu podľa prvej vety zmenu priorít do 31. marca 2009. Ak bola schválená zmena priorít, úrad práce, sociálnych vecí a rodiny a určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vypracujú plán zabezpečenia podľa § 73 ods. 3 písm. m) do 15 dní od schválenia zmeny priorít a postupujú podľa zákona účinného od 1. januára 2009.
(2) Ak neboli vykonané zmeny v schválených prioritách na rok 2009 podľa odseku 1, úrad práce, sociálnych vecí a rodiny, určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately postupujú pri zabezpečení priorít na rok 2009 podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.

§ 100h
(1) O žiadostiach o akreditáciu, o ktorých sa do 31. decembra 2008 právoplatne nerozhodlo, rozhoduje sa od 1. januára 2009 podľa zákona účinného do 31. decembra 2008.
(2) Akreditovaný subjekt, ktorému bola udelená akreditácia podľa zákona účinného do 31. decembra 2008, je akreditovaný subjekt podľa zákona účinného od 1. januára 2009.

§ 100i
Ak v zariadení k 1. januáru 2009 sociálnu prácu vykonáva fyzická osoba, ktorá sociálnu prácu vykonávala aj do 31. decembra 2008, kvalifikačné predpoklady na vykonávanie sociálnej práce podľa zákona účinného od 1. januára 2009 sa považujú za splnené.

§ 100j
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. júla 2011
(1) Práva a povinnosti z dohôd78) uzatvorených určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately do 30. júna 2011 v súvislosti s výkonom zriaďovateľskej pôsobnosti vo vzťahu k detským domovom a detským domovom pre maloletých bez sprievodu a v súvislosti s pôsobnosťou určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa zákona účinného do 30. júna 2011 prechádzajú od 1. júla 2011 na orgán sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedený v § 73 ods. 1.
(2) Práva a povinnosti účastníkov právnych vzťahov sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vyplývajúce z prechodu zriaďovateľskej pôsobnosti k detským domovom a k detským domovom pre maloletých bez sprievodu a z prechodu pôsobnosti v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately vzniknuté do 30. júna 2011 prechádzajú od 1. júla 2011 z určeného orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na orgán sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedený v § 73 ods. 1 podľa delimitačných protokolov uzatvorených medzi určeným orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately a orgánom sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedeným v § 73 ods. 1.
(3) Práva a povinnosti zo štátnozamestnaneckého pomeru štátnych zamestnancov vykonávajúcich štátnu službu v oblasti sociálnych vecí vo vzťahu k zriaďovateľskej pôsobnosti k detským domovom a k detským domovom pre maloletých bez sprievodu a v oblasti zabezpečenia vykonávania rozhodnutí súdu v zariadeniach sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa zákona účinného do 30. júna 2011 prechádzajú od 1. júla 2011 z doterajších služobných úradov, ktorými sú určené orgány sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately, na služobný úrad, ktorým je orgán sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedený v § 73 ods. 1.
(4) Ak určený orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately neskončil do 30. júna 2011 konanie vo veciach, v ktorých v prvom stupni konal a rozhodoval detský domov alebo detský domov pre maloletých bez sprievodu, postúpi vec79) po 30. júni 2011 na konanie a rozhodnutie orgánu sociálnoprávnej ochrany detí a rodiny a sociálnej kurately uvedenému v § 73 ods. 1.
(5) V príprave na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti, ktorá nebola skončená do 30. júna 2011, sa po 30. júni 2011 postupuje podľa zákona účinného od 1. júla 2011. Príprava na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti skončená do 30. júna 2011 sa považuje za prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti podľa zákona účinného od 1. júla 2011. Fyzická osoba, ktorá absolvovala prípravu na profesionálne vykonávanie náhradnej starostlivosti od 1. januára 2010 do 30. júna 2011, môže požiadať do 31. decembra 2011 subjekt, u ktorého absolvovala túto prípravu, o doplnenie tejto prípravy podľa zákona účinného od 1. júla 2011.
(6) Orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 poskytuje vyššiemu územnému celku finančné prostriedky na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa § 100 ods. 11, ktoré zriadil, a v zariadení pestúnskej starostlivosti podľa § 100 ods. 11, s ktorým uzatvoril zmluvu o poskytovaní finančného príspevku na úhradu nákladov za sociálnu službu podľa zákona účinného do 31. decembra 2008. Finančné prostriedky na nasledujúci kalendárny rok poskytuje orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 na základe žiadosti vyššieho územného celku podanej do 31. októbra. O poskytnutí finančných prostriedkov uzatvorí orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately podľa § 73 ods. 1 s vyšším územným celkom zmluvu. Na určenie výšky finančných prostriedkov sa vzťahuje zákon účinný do 31. decembra 2008. Poskytovaním finančných prostriedkov na úhradu výdavkov na poskytovanie starostlivosti v pestúnskych zariadeniach podľa § 100 ods. 11 vyššiemu územnému celku nie je dotknutá pôsobnosť vyššieho územného celku podľa zákona účinného do 31. decembra 2008. Ustanovenie § 100 ods. 12 sa od 1. júla 2011 nepoužije.
(7) Ak štátny zamestnanec spĺňal do 30. júna 2011 kvalifikačné predpoklady na vykonávanie opatrení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately ustanovené v § 93 ods. 1, považujú sa kvalifikačné predpoklady na vykonávanie týchto opatrení podľa zákona účinného od 1. júla 2011 za splnené.
(8) Zriaďovatelia detských domovov sú povinní zabezpečiť a utvoriť podmienky v detských domovoch do 31. decembra 2011 tak, aby od 1. januára 2012 bolo každé dieťa do šiestich rokov po jeho umiestnení v detskom domove najneskôr po diagnostike zaradené do profesionálnej rodiny s výnimkou dieťaťa, ktorého zdravotný stav vyžaduje preukázateľne osobitnú starostlivosť v špecializovanej samostatnej skupine podľa § 53 ods. 4 písm. c), alebo v prípade dieťaťa podľa § 53 ods. 4 písm. e) alebo ak je to v záujme dieťaťa z dôvodu zachovania súrodeneckých väzieb. Na preukázanie potreby osobitnej starostlivosti podľa prvej vety § 54 ods. 7 platí rovnako.

§ 100k
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2014
Ak zariadenie podľa § 45 ods. 1 nemá v pracovnom pomere fyzickú osobu, ktorá spĺňa podmienky ustanovené v § 47a ods. 4, činnosť zodpovednej osoby v tomto zariadení môže vykonávať aj fyzická osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore ošetrovateľstvo, má päťročnú odbornú prax a má odbornú spôsobilosť na výkon špecializovaných pracovných činností v špecializačnom odbore psychiatria, najdlhšie však do 1. júla 2017.

§ 100l
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2016
(1) Ak je súčasťou schválených priorít podľa § 73 ods. 1 písm. d) pre orgán sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately na rok 2016 aj zabezpečenie výchovno-rekreačného skupinového programu podľa § 17 ods. 4 v znení účinnom do 31. decembra 2015, vzťahuje sa na zabezpečenie tejto priority zákon účinný do 31. decembra 2015.
(2) Konanie o udelenie akreditácie, ktoré nebolo do 31. decembra 2015 právoplatne ukončené, sa dokončí podľa zákona účinného od 1. januára 2016.

§ 100m
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
V konaní začatom pred 1. júlom 2016, ktoré nebolo právoplatne skončené, sa postupuje podľa predpisov účinných do 30. júna 2016.


Čl. VI

Tento zákon nadobúda účinnosť 1. septembra 2005 okrem § 88 a 89, ktoré nadobúdajú účinnosť 1. januára 2006.


Ivan Gašparovič v. r.
Pavol Hrušovský v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) Dohovor o právach dieťaťa (oznámenie č. 104/1991 Zb.).
2) Zákon č. 48/2002 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3) Trestný zákon.
3a) Zákon č. 219/2014 Z. z. o sociálnej práci a o podmienkach na výkon niektorých odborných činností v oblasti sociálnych vecí a rodiny a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
3aa) Čl. 5 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
4) Zákon č. 36/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5) Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou a o zmene a doplnení niektorých zákonov (antidiskriminačný zákon).
6) § 103 zákona č. 36/2005 Z. z.
7) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
8) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach v znení neskorších predpisov.
9) Napríklad zákon č. 599/2003 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 36/2005 Z. z.
9a) § 179,180 a 367 Trestného zákona.
9b) Zákon č. 420/2004 Z. z. o mediácii a o doplnení niektorých zákonov.
9c) § 37 ods. 4 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
9d) § 37 ods. 2 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
10) § 37 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
11) Napríklad § 44 zákona č. 36/2005 Z. z.
12) Zákon č. 171/2005 Z. z. o hazardných hrách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13) Trestný zákon.
Trestný poriadok.
14) Zákon č. 550/2003 Z. z. o probačných a mediačných úradníkoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
15) Napríklad zákon č. 550/2003 Z. z., zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 279/1993 Z. z. v znení neskorších predpisov.
16) Trestný zákon.
Trestný poriadok. Zákon č. 550/2003 Z. z.
17) § 31 zákona č. 36/2005 Z. z.
17a) Napríklad § 24 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 217/2010 Z. z.
18) § 38 Civilného mimosporového poriadku.
19) § 39 ods. 3, § 57 ods. 4 a § 60 zákona č. 36/2005 Z. z.
20) § 102 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
21) § 102 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z.
22) § 102 ods. 4 zákona č. 36/2005 Z. z.
22a) § 11 zákona č. 447/2008 Z. z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
22b) § 102 ods. 1 písm. b) a c) zákona č. 36/2005 Z. z.
23) § 33 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
24) § 57 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
25) § 58 ods. 2 zákona č. 36/2005 Z. z.
26) Zákon č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
27) Zákon č. 480/2002 Z. z. o azyle a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
28) § 365 Civilného mimosporového poriadku.
29) Dohovor o občianskoprávnych aspektoch medzinárodných únosov detí (oznámenie č. 119/2001 Z. z.).
30) § 360 až 369 Civilného mimosporového poriadku.
31) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 716/2002 Z. z., ktorým sa vydáva zoznam bezpečných tretích krajín a bezpečných krajín pôvodu v znení nariadenia vlády Slovenskej republiky č. 288/2004 Z. z.
31a) § 24a zákona č. 327/2005 Z. z. o poskytovaní právnej pomoci osobám v materiálnej núdzi a o zmene a doplnení zákona č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 8/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
32) Zákon č. 447/2008 Z. z.
33) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1994 Z. z. o ochrane zdravia ľudí v znení neskorších predpisov.
34) § 44 ods. 3 písm. a), § 45 až 47 zákona č. 36/2005 Z. z.
35) § 44 ods. 3 písm. b), § 48 až 53, § 97 až 110 zákona č. 36/2005 Z. z.
Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
36) § 5 ods. 8 zákona č. 453/2003 Z. z. o orgánoch štátnej správy v oblasti sociálnych vecí, rodiny a služieb zamestnanosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
36a) § 102 ods. 1 písm. c) zákona č. 36/2005 Z. z.
36b) § 11 ods. 10 zákona č. 576/2004 Z. z.
36c) § 11 ods. 11 zákona č. 576/2004 Z. z.
36d) § 10 ods. 4 zákona č. 330/2007 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
36e) Zákon č. 330/2007 Z. z.
36f) § 38 zákona č. 36/2005 Z. z.
37) Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
38) Zákon č. 428/2002 Z. z. o ochrane osobných údajov v znení neskorších predpisov.
38a) § 92 a 93 Trestného zákona.
38aa) § 45 ods. 4 a § 50 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
38b) § 7 ods. 8 zákona č. 576/2004 Z. z. o zdravotnej starostlivosti, službách súvisiacich s poskytovaním zdravotnej starostlivosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 185/2014 Z. z.
38c) § 31 zákona č. 578/2004 Z. z. o poskytovateľoch zdravotnej starostlivosti, zdravotníckych pracovníkoch, stavovských organizáciách v zdravotníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
38d) Príloha č. 7 zákona č. 577/2004 Z. z. o rozsahu zdravotnej starostlivosti uhrádzanej na základe verejného zdravotného poistenia a o úhradách za služby súvisiace s poskytovaním zdravotnej starostlivosti v znení zákona č. 185/2014 Z. z.
38e) § 7a ods. 1 zákona č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 185/2014 Z. z.
39) Zákon č. 36/2005 Z. z.
Civilný mimosporový poriadok.
40) § 146 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
41) § 37 zákona č. 36/2005 Z. z.
42) § 2 písm. c) zákona č. 601/2003 Z. z. o životnom minime a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
42a) Zákon č. 600/2003 Z. z. o prídavku na dieťa a o zmene a doplnení zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
43) Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 437/2009 Z. z., ktorou sa ustanovujú kvalifikačné predpoklady a osobitné kvalifikačné predpoklady pre jednotlivé kategórie pedagogických zamestnancov a odborných zamestnancov.
43a) Zákon č. 317/2009 Z. z. o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
44) §101 a 102 zákona č. 36/2005 Z. z.
44a) § 62 zákona č. 36/2005 Z. z.
44b) Zákon č. 599/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
44ba) § 5 zákona č. 374/2014 Z. z. o pohľadávkach štátu a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
44c) Zákon č. 599/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
45) Zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o
obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
45a) § 33 a 34 zákona č. 36/2005 Z. z.
45b) § 39 zákona č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
46) § 2 písm. a) zákona č. 601/2003 Z. z.
47) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 156/1993 Z. z. o výkone väzby v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 59/1965 Zb. o výkone trestu odňatia slobody v znení neskorších predpisov.
48) Napríklad Dohovor o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone a spolupráci v oblasti rodičovských práv a povinností a opatrení na ochranu dieťaťa (oznámenie č. 344/2002 Z. z.). Nariadenie Rady (ES) č. 2201/2003 z 27. novembra 2003 o súdnej právomoci a uznávaní a výkone rozsudkov v manželských veciach a vo veciach rodičovských práv a povinností, ktorým sa zrušuje nariadenie (ES) č. 1347/2000 (Ú. v. EÚ L 338, 23. 12. 2003) v znení jeho zmien a doplnkov nariadením rady (ES) č. 2116/2004 z 2. decembra 2004 (Ú. v. EÚ L 367, 14. 12. 2004).
49) Zákon č. 523/2003 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene zákona č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov.
49a) Zákon č. 540/2001 Z. z. o štátnej štatistike v znení neskorších predpisov.
50) Napríklad Trestný zákon, Trestný poriadok, Civilný sporový poriadok, Civilný mimosporový poriadok a Správny súdny poriadok.
52) § 60, § 102 ods. 3 zákona č. 36/2005 Z. z.
53) § 94 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z.
54) § 96 zákona č. 36/2005 Z. z.
55) § 38 a 39 zákona č. 36/2005 Z. z.
57) Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 33/1959 Zb. o Dohovore o vymáhaní výživného v cudzine.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 14/1974 Zb. o Dohovore o uznaní a vykonateľnosti rozhodnutia o vyživovacej povinnosti k deťom.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 132/1976 Zb. o Dohovore o uznávaní a výkone rozhodnutí o vyživovacej povinnosti.
Dohovor o občianskoprávnych aspektoch medzinárodných únosov detí (oznámenie č. 119/2001 Z. z.).
Európsky dohovor o uznávaní a výkone rozhodnutí týkajúcich sa starostlivosti o deti a o obnove starostlivosti o deti (oznámenie č. 366/2001 Z. z.).
Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
Dohovor o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone a spolupráci v oblasti rodičovských práv a povinností a opatrení na ochranu dieťaťa (oznámenie č. 344/2002 Z. z.).
58) Nariadenie Rady (ES) č. 2201/2003 Z. z. z 27. novembra 2003.
59) Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 33/1959 Zb. o Dohovore o vymáhaní výživného v cudzine.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 14/1974 Zb. o Dohovore o uznaní a vykonateľnosti rozhodnutia o vyživovacej povinnosti k deťom.
Vyhláška ministra zahraničných vecí č. 132/1976 Zb. o Dohovore o uznávaní a výkone rozhodnutí o vyživovacej povinnosti.
60) Dohovor o občianskoprávnych aspektoch medzinárodných únosov detí (oznámenie č. 119/2001 Z. z.).
Európsky dohovor o uznávaní a výkone rozhodnutí týkajúcich sa starostlivosti o deti a o obnove starostlivosti o deti (oznámenie č. 366/2001 Z. z.).
Dohovor o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
61) Dohovor o právomoci, rozhodnom práve, uznávaní a výkone a spolupráci v oblasti rodičovských práv a povinností a opatrení na ochranu dieťaťa (oznámenie č. 344/2002 Z. z.).
62) Napríklad zákon č. 97/1963 Zb. o medzinárodnom práve súkromnom a procesnom v znení neskorších predpisov, § 95 ods. 1 Civilného sporového poriadku a § 12 ods. 1 Civilného mimosporového poriadku.
64) Čl. 4 Dohovoru o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
65) Čl. 29 Dohovoru o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
66) Čl. 17 Dohovoru o ochrane detí a o spolupráci pri medzištátnych osvojeniach (oznámenie č. 380/2001 Z. z.).
67) Napríklad zákon č. 36/2005 Z. z., Civilný sporový poriadok, Civilný mimosporový poriadok a Správny súdny poriadok.
68) § 136 ods. 1 Zákonníka práce.
69) Zákon č. 283/2002 Z. z. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
70) Zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
71) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
72) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 502/2001 Z. z. o finančnej kontrole a vnútornom audite a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 618/2004 Z. z.
73) § 12 ods. 2 až 4 a § 16 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74) § 12 a 19 zákona č. 317/2009 Z. z.
74a) Napríklad § 25 a 45 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74b) § 12 zákona č. 576/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74c) Zákon č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení neskorších predpisov.
74d) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.
74e) § 179b Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 175/2015 Z. z.
74f) § 10 ods. 8 až 10 Trestného poriadku v znení neskorších predpisov.
75) Zákon č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
76) § 84 zákona č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
77) § 29 ods. 1, ods. 2 prvá veta, ods. 3 až 19, § 43 ods. 1 zákona č. 195/1998 Z. z. v znení neskorších predpisov.
78) Napríklad § 15 zákona č. 528/2008 Z. z. o pomoci a podpore poskytovanej z fondov Európskeho spoločenstva v znení neskorších predpisov.
79) § 20 zákona č. 71/1967 Zb.


Príloha č. 1 k zákonu č. 305/2005 Z. z.
ZÁKLADNÉ MATERIÁLNO-TECHNICKÉ VYBAVENIE NA POSKYTOVANIE OŠETROVATEĽSKEJ STAROSTLIVOSTI

a) tlakomer a fonendoskop,
b) glukomer,
c) teplomer,
d) ústne lopatky,
e) emitná miska,
f) krajčírsky centimeter,
g) jednorazové ihly, jednorazové striekačky, i. v. kanyly,
h) Esmarchovo ovínadlo,
i) tampóny na dezinfekciu kože,
j) dezinfekčný roztok,
k) indikátorové papieriky na vyšetrenie moču,
l) sterilné a nesterilné štvorce,
m) sterilné chirurgické nástroje (pinzeta, nožnice, peán),
n) sterilné a nesterilné ovínadlá,
o) preväzové nožnice,
p) leukoplast,
q) jednorazové podložky,
r) sterilné a nesterilné jednorazové rukavice,
s) ochranná tvárová maska,
t) dóza alebo vrecko na odpadový materiál,
u) pomôcky na podávanie infúznej liečby,
v) odsávačka a sterilné odsávacie katétre,
w) sterilné nasogastrické sondy a Jannetove striekačky,
x) chladnička na liečivá,
y) skrinka na nástroje a zdravotnícky materiál,
z) kartotečná skrinka.

Príloha č. 2 k zákonu č. 305/2005 Z. z.
ZOZNAM PREBERANÝCH PRÁVNE ZÁVÄZNÝCH AKTOV EURÓPSKEJ ÚNIE

1. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/32/EÚ z 26. júna 2013 o spoločných konaniach o poskytovaní a odnímaní medzinárodnej ochrany (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 180, 29. 6. 2013).
2. Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2013/33/EÚ z 26. júna 2013, ktorou sa stanovujú normy pre prijímanie žiadateľov o medzinárodnú ochranu (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 180, 29. 6. 2013).