+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb
Zákon o vyvlastňovaní pozemkov a stavieb a o nútenom obmedzení vlastníckeho práva k nim a o zmene a doplnení niektorých zákonov (282/2015)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 22.09.2015
Platnosť od: 29.10.2015
Účinnosť od: 01.07.2016
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2016. július 1-től

Tt. 282/2015.

Törvény
A TELKEK ÉS ÉPÍTMÉNYEK KISAJÁTÍTÁSÁRÓL ÉS A TULAJDONJOG KORLÁTOZÁSÁRÓL,
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2015. szeptember 22.


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:


I. cikkely

1. §
A szabályozás tárgya
A jelen törvény a tulajdonjog elvonását, az ingatlanhoz fűződő tulajdonjog korlátozását, a dologi tehernek megfelelő jog alapítását, korlátozását és megszüntetését, harmadik személyeknek a telekhez és az építményhez fűződő jogának korlátozását és megszüntetését szabályozza olyan esetekben, amelyekben azt az építkezés kivitelezése vagy intézkedés foganatosítása, az önálló szabályozás által meghatározott közérdekű célok megvalósítása elengedhetetlenül szükségessé teszi, megfelelő kártalanítás mellett.

A kisajátítás feltételei

2. §
(1) Kisajátításnak akkor van helye, ha
a) az elengedhetetlenül szükséges,
b) önálló szabályozás által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja, miközben a közérdeket a kisajátítási eljárás során igazolni kell,
c) ellentételezésként méltányos mértékű kártalanítás nyújtható,
d) a kisajátítás célja nem valósítható meg egyezség útján vagy más módon.
(2) A kisajátításnak összhangban kell lennie a területfejlesztés céljaival, amelyet a település területrendezési határozattal, területrendezési jóváhagyással vagy kötelező érvényű állásfoglalással1) igazol a kisajátítási eljárás során.
(3) A kisajátítás mértékének arányosnak kell lennie a kisajátítás céljával. A tulajdonjog nem ruházható át olyan esetekben, amelyekben a korlátozása is elégséges. Ha a tulajdonjog korlátozása kedvezőtlenebb volna a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosára nézve, mint a tulajdonjog átruházása, úgy az esetben is határozatba kell foglalni a tulajdonjog átruházását, ha azt a kisajátítás céljának megvalósítása nem indokolja, amennyiben arra vonatkozóan a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel. Kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának az a személy számít, akinek tulajdonát a kisajátítás érinti, és ezen teleknek vagy építménynek a tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy ezen telek vagy építmény vonatkozásában dologi tehernek megfelelő joggal rendelkezik.
(4) Amennyiben a kisajátítás csak az ingatlan egy részét érintő tulajdonjog átruházását vonná magával, s a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa ezáltal korlátozva lenne az ingatlan fennmaradó részének használatában, vagy ezt csak rendkívüli nehézségek árán tudná érvényesíteni, a kisajátítást ki kell terjeszteni az ingatlan fennmaradó részére az esetben is, ha azt a kisajátítás céljának megvalósítása nem indokolja, amennyiben arra vonatkozóan a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel. Az ingatlan fennmaradó részének kihasználhatóságát a kisajátítást kérő szerv bírálja el szakvélemény alapján.
(5) A rendkívüli nehézség fogalma leginkább abban merül ki, hogy
a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a kisajátított ingatlanrészen keletkezett akadály miatt korlátozva lett a telek vagy építmény fennmaradó részéhez való hozzáférésben,
b) a telek vagy építmény fennmaradó része nem használható a korábbi módon,
c) az ingatlan fennmaradó részén található építmény nem használható a fennmaradó építménnyel korábban funkcionális egységet alkotó kisajátított építmények felszámolása miatt,
d) korlátozódik a telek vagy építmény fennmaradó részén található közművek használata.
(6) Amennyiben a kisajátítás az ingatlannal szembeni dologi tehernek megfelelő jog korlátozását vonná magával oly mértékben, hogy annak jogosultja akadályozva lenne más, dologi teherrel terhelt telek vagy építmény használatában, vagy használata rendkívüli nehézségekkel járna, a kisajátítás az ingatlanhoz fűződő dologi tehernek megfelelő jog megszüntetésével megy végbe, amennyiben arra vonatkozóan annak jogosultja legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel.
(7) Amennyiben a kisajátítás az ingatlannal szembeni dologi tehernek megfelelő jog korlátozását vonná magával oly mértékben, hogy annak jogosultja ezen korlátozás vagy megszűnés okán akadályozva lenne más olyan telek vagy építmény használatában, amelyhez dologi tehernek megfelelő jog fűződik, vagy használata rendkívüli nehézségekkel járna, kisajátításra kerül az a telek vagy építmény is, amelyhez a dologi tehernek megfelelő jog fűződik, amennyiben arra vonatkozóan az ingatlannal szembeni szolgalmi jogviszony jogosultja legkésőbb a tervezet tárgyalása során szóbeli óvást emel.

3. §
(1) A telek vagy építmény tulajdonjogának megszerzését, a dologi tehernek megfelelő jog alapítását, korlátozását és megszüntetését, harmadik személyek telekhez vagy építményhez fűződő jogának korlátozását és megszüntetését célzó megállapodásra tett kísérlet eredménytelenségét
a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa által kiadott, a megállapodási javaslat elutasítását alátámasztó írásbeli nyilatkozattal és a kérelmező által a megállapodás elérésére irányuló kísérletek írásbeli értékelésével kell igazolni; kérelmezőnek minősül az, akinek a javára a kisajátítás történik, vagy
b) a megállapodási javaslat megküldését és kikézbesítését igazoló bizonyítékkal, leginkább tértivevénnyel kell igazolni, amennyiben arra a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a megállapodási javaslat kikézbesítésétől számított 90 napon belül nem válaszol, ha önálló szabályozás más határidőt nem állapít meg.2)
(2) Az 1. bekezdésbe foglalt feltétel teljesítése mellőzhető, ha
a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa nem ismert, vagy nem ismert az állandó lakhelye vagy székhelye,
b) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát bíróság vagy más közigazgatási szerv végzése korlátozza a szerződési szabadság gyakorlásában, megtiltva a telek vagy építmény tulajdonjogának átruházását más személyre, vagy
c) az ingatlan-nyilvántartási adatok hitelessége önálló szabályozás alapján megkérdőjelezhető.
(3) Az írásbeli megállapodási javaslatnak, amellyel a kérelmező a kisajátítást megállapodás útján szándékozik elérni, tartalmaznia kell a telek vagy építmény tulajdonjogának megszerzésével, korlátozásával vagy megszüntetésével felmerülő kártalanításra vonatkozó javaslatot, amelyhez a kérelmező csatolja
a) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa felé megfogalmazott figyelmeztetést, hogy ha a megállapodási javaslatra annak kikézbesítésétől számított 90 napon belül nem ad választ, az a megállapodási javaslat elutasításának minősül, hacsak az önálló szabályozás alá nem esik,
b) a figyelmeztetést, hogy amennyiben nem köttetik meg a megállapodás, a megállapodási javaslat tárgyát képező tulajdonjog kisajátítási eljárásban kisajátítás tárgyát képezheti,
c) a kisajátítást megalapozó közérdekű cél indoklását és a kisajátítás mértékének indoklását,
d) a telekrészt kijelölő geometriai terv ismertetésének helyszínét, időpontját és módját, amennyiben a megállapodás tárgya telekrész, valamint a csereingatlan meghatározásának alapjául szolgáló szakvélemény ismertetésének helyszínét, időpontját és módját.
(4) Lakóépület megvásárlása esetén az írásbeli megállapodási javaslatnak tartalmazni kell a cserelakásra vonatkozó ajánlatot is (15. § 7. bek).
5) Ha a kisajátítással érintett építmény tulajdonosa kérvényezte, hogy a kártalanítás a megvásárolt lakóépület vonatkozásában lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történjen, az ismételt írásbeli megállapodási javaslatnak tartalmaznia kell a cserelakás vagy családi ház beszerzésének és a tulajdonjog átruházásának feltételeit. Nem vonatkozik ez az önálló szabályozás alá eső kisajátításra.3)
(6) Az írásbeli megállapodási javaslat ajánlva kézbesítendő a telek vagy építmény tulajdonosának, vagy az általa a postai küldemények átvételére felhatalmazott megbízottjának.
(7) A kisajátítással érintett építmény tulajdonosa a szakvélemény kidolgozása céljából köteles lehetővé tenni a szakértő számára a telek vagy építmény helyszíni szemléjét; ellenkező esetben a szakértő az egyéb forrásokból beszerezhető adatok alapján is kidolgozhatja a szakvéleményt.
(8) A megállapodási javaslathoz előterjesztett szakvélemény kidolgozásának költségei a kérelmezőt terhelik.
(9) Amennyiben a kisajátítással érintett építmény tulajdonosa elfogadja a megállapodási javaslatot, a megállapodás megkötésével és a kataszteri operátumba történő beiktatással4) járó költségek, különös tekintettel a közjegyzői díjra és a közigazgatási eljárási illetékekre, a kérelmezőt terhelik.

4. §
A kisajátítási kártalanítás
(1) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát méltányos, pénzbeli kártalanítás illeti meg.
(2) Ha a kisajátított telekért vagy építményért járó vagyoni kompenzáció cseretelek kiutalásával is lehetséges, és a kisajátított telek tulajdonosa ezzel egyetért, a kompenzálásnak ez a módja elsőbbséget élvez a pénzbeli kártalanítás előtt. A kompenzációnak ez a módja nem vonatkozik az önálló szabályozás alá eső kisajátításra.3)
(3) A kártalanítás mértékének megállapítása a telek vagy építmény általános értéke, vagy a dologi tehernek megfelelő jog értéke alapján történik; ezt két évnél nem régebbi szakvélemény alapján kell megállapítani. A kisajátításért járó kártalanítás mértéke nem lehet alacsonyabb a szakvélemény által meghatározott általános értéknél.
(4) Amennyiben legkésőbb a kérelmező által előterjesztett javaslat tárgyalása során az eljárás résztvevője vagy más jogosult személy óvást emel a 9. § 2. bek. f) pontja értelmében a javaslat függelékét képező szakértői véleménybe foglaltak ellen, a kisajátító hatóság feladata bebiztosítani a szakvéleményt vagy nyilatkozatot kérni a szakértőtől, amely elengedhetetlen a kártalanítás pénzbeli értékének meghatározásához. A szakvélemény vagy a szakértő nyilatkozatának kiállításával járó kiadások eljárási költségeknek minősülnek és a kérelmezőt terhelik.
(5) A kártalanítás részét képezik azok a célirányosan ráfordított költségek is, amelyek a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy az eljárás más résztvevője oldalán, aki ezen költségek térítésére igényt formál a kisajátítási eljárás okán vagy azzal kapcsolatosan, illetve a kisajátítással keleteznek.
(6) A kisajátítási eljárás okán vagy azzal kapcsolatosan, illetve kisajátítással keletező célirányosan ráfordított összegnek leginkább
a) az ingó tulajdon vagy a kisajátított telken vagy építményben található mezőgazdasági kultúrák átköltöztetésének költségei,
b) az állandó lakhely megváltozásával, a vállalkozás székhelyének vagy helyének megváltozásával kapcsolatos költségek,
c) a műszaki infrastruktúrának a dologi tehernek megfelelő jog korlátozása vagy megszűnése okán történő áthelyezésével kapcsolatos költségek,
d) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy által bizonyíthatóan a kisajátítással kapcsolatosan bírósági illetékekre, közigazgatási eljárási illetékekre, valamint közjegyzői díjakra fordított költségek minősülnek.
(7) A költségtérítés összegét az 5. bekezdés alapján az eljárás azon résztvevőjének kell igazolnia, aki igényt támasztott rá.

5. §
(1) Ha a kisajátított építményhez vagy telekhez szolgalmi jog fűződik, amelytől egy másik telek vagy építmény rendes használata függ, megszüntetése vagy korlátozása esetén méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel a szolgalmi jog általános értékének.  Hasonlóképpen kell eljárni a szolgalmi jognak megfelelő jog megszüntetése vagy korlátozása esetén is, amikor egyúttal a telek vagy építmény, amelyhez a szolgalmi jognak megfelelő jog kapcsolódik, kisajátítására nem kerül sor.
(2) A dologi tehernek megfelelő jog létrehozása során ezen jogviszony jogosultjának azon telek vagy építmény tulajdonjogának korlátozásáért, amelyek birtoklásához dologi teher kapcsolódik majd, méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel ezen korlátozások terjedelmének.

6. §
(1) A tulajdonjog elvonásáért járó kártalanítást a kérelmező egyszeri kifizetéssel, a kisajátítási határozatban foglaltakkal összhangban folyósítja annak hatályba lépésétől számított 30 napon belül, amennyiben arról önálló szabályozás másképp nem rendelkezik.5)
(2) A tulajdonjog korlátozásáért járó kártalanítást a kérelmező a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belül folyósítja.
(3) Amennyiben a kártalanítás a kisajátított építmény vonatkozásában lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történik, a kártalanítás a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított két éven belül esedékes. A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa ez idő alatt jogosult a kisajátított ingatlan korábbinak megfelelő mértékű térítésmentes használatára. A kisajátított ingatlan használatának kiadásai a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát terhelik. Amennyiben szanálásra kerülő ingatlanról van szó, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát megilleti a bérleti díj térítése. Amennyiben a kártalanítás a kisajátított építmény vonatkozásában lakás vagy családi ház vásárlásával vagy építésével történik, a kisajátítással ingatlant szerző téríti a szanált lakás vagy családi ház korábbi lakójának bérleti vagy albérleti díját mindaddig, amíg az be nem költözik a csereingatlanba.
(4) Amennyiben a kisajátított telekre vagy építményre az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett dologi jog gyakorlása akadályozva van, a kérelmező a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított 30 napon belül a kisajátító hatóság letéti számláján helyezi el a kisajátított telek vagy építmény utáni kártalanítási összeget.
(5) Amennyiben a kérelmező a 9. § 1 bek. alapján beterjesztett javaslathoz nem mellékeli a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa és azon harmadik személyek [9. § 2. bek. g) pont] közötti, a kártalanítás megosztásáról szóló megállapodást, amelyek a telek vagy építmény kisajátítása folytán megszűnő, dologi tehernek megfelelő joguk gyakorlásában akadályozva vannak, a kisajátító hatóság a harmadik személyek által benyújtott követeléseket azok terjedelmében elégíti ki. Amennyiben a követelések egyetemleges összege meghaladja a kisajátított telekért vagy építményért nyújtott kártalanítást, a kisajátító hatóság azokat arányosan elégíti ki. Amennyiben a kisajátított telekért vagy építményért nyújtott kártalanítás magasabb a benyújtott követelések egyetemleges összegénél, a kisajátító hatóság a különbözetet a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa felé egyenlíti ki.
(6) Azt a kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mivel a kisajátításról szóló határozat hatályba lépésének napjáig jogerősen nem ért véget a hagyatéki eljárás vagy a bírósági eljárás, vagy jogerősen nem ért véget a végrehajtási eljárás, melynek tárgya a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek tulajdonjoga, a kérelmező a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított 30 napon belül a telek vagy építmény elhelyezkedése alapján területileg illetékes bíróságon helyezi letétbe.
(7) Azt a nem erdőterületnek számító telek vagy építmény kisajátításáért járó kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mert annak tulajdonosa vagy más jogosult személy, illetve azok állandó lakhelye vagy székhelye nem ismert, a kérelmező az 1. vagy a 2. bekezdésben foglalt határidőn belül, külön jogszabály6) alapján a Szlovák Földalapnál helyezi letétbe.
(8) Az erdőterületek kisajátításáért járó kártalanítást a kérelmező önálló szabályozás7) alapján az erdőkezelőnél helyezi letétbe, amely a kártalanítás fölött a Szlovák Földalappal megegyező módon rendelkezik.
(9) Ha az ingatlan-nyilvántartási adatok hitelessége önálló szabályozás alapján megkérdőjelezhető, a kártalanítást a kérelmező az 1. vagy a 2. bekezdésben foglalt határidőn belül az ingatlan elhelyezkedése alapján területileg illetékes bíróságon helyezi letétbe.

A kisajátítási eljárás

7. §
A kisajátítási hatóság
(1) A kisajátítási eljárás lefolytatására a kisajátítással érintett ingatlan elhelyezkedése alapján területileg illetékes kisajátítási hatóság, azaz a kerületi székhelyen működő járási hivatal illetékes, ha az önálló szabályozás alá nem esik.8)
(2) A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma
a) másodfokon államigazgatási szerepet tölt be azokban a kisajátítási ügyekben, amelyek kisajátítási eljárásában első fokon a kerületi székhelyen működő járási hivatal jár el mint kisajátítási hatóság,
b) meghatározza, mely illetékes kisajátítási hatóság folytatja le a kisajátítási eljárást és ad ki kisajátítási határozatot olyan esetekben, ha a kisajátítás tárgyát képező telek vagy építmény fekvése folytán az eljárás lefolytatásra több, a kerületi székhelyen működő járási hivatal illetékes,
c) meghatározza, mely illetékes kisajátítási hatóság folytatja le a kisajátítási eljárást és ad ki kisajátítási határozatot olyan esetekben, ha a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes, a kerületi székhelyen működő járási hivatal kérelmezőként vagy más ügyfélként vesz részt a kisajátítási eljárásban,
d) összehangolja jelen törvénynek a külön szabályozás8) értelmében kisajátító hatósági hatáskörrel rendelkező állami szervek általi alkalmazását,
e) az állami tulajdonnak külön szabályozás9) alá eső átruházása esetén véleményezi, hogy teljesültek-e a kisajátítás jelen törvény által meghatározott feltételei,
f) koordinálja, ellenőrzi és módszertanilag irányítja a kisajátítási eljárás lefolytatására illetékes, kerületi székhelyen működő járási hivatalok tevékenységét.

8. §
A kisajátítási eljárás résztvevői
(1) A kisajátítási eljárásban ügyfél
a) a kérelmező,
b) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa,
c) a csődbiztos,
d) azon személy, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás közvetlenül érintheti.
(2) Ha a kisajátított telek vagy építmény tulajdonosának neve nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, vagy állandó lakhelye vagy székhelye ismeretlen, a Szlovák Földalap lesz a kisajátítási eljárás résztvevője; ha erdőterületről van szó, külön szabályozás értelmében7) annak kezelője.
(3) Ha a kisajátítással érintett telek vagy építmény tulajdonosa elhunyt vagy holttá nyilvánították, és a kisajátítandó telek vagy építmény hagyatéki eljárás tárgyát képezi, az örökösödésről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárás résztvevői a kisajátítási eljárás során ügyfélként szerepelnek.
(4) Ha a kisajátítással érintett telek vagy építmény tulajdonjoga bírósági eljárás tárgyát képezi, a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig a bírósági eljárás résztvevői a kisajátítási eljárás során ügyfélként szerepelnek.
(5)  Ha a kisajátítandó telek vagy építmény az ingatlan-nyilvántartás szerint több személy tulajdonában van, a kisajátítási eljárás résztvevői azon személyek, akik a tulajdonlap bejegyzése vagy az ingatlankataszterhez benyújtott okiratok szerint tulajdonosai az ilyen teleknek vagy építményeknek, mégpedig a bíróság jogerős döntéséig vagy megállapodás megkötéséig, amelyben eldöntik, ki ezen személyek közül a tulajdonosa.
(6) Ha a kisajátítással érintett telek vagy építmény tulajdonosa elhunyt vagy holttá nyilvánították, és a telek vagy építmény nem képezte hagyatéki eljárás tárgyát, a kisajátítási eljárás résztvevői azon személyek, akik igazolják, hogy mint örökösök figyelembe vehetők. A kisajátítást kérő nem köteles az ilyen vélt örökösöket felkutatni. A vélt örökösöket a 3. bekezdés értelmében a Szlovák Földalap képviseli az örökösödésről szóló bírósági döntés jogerőre emelkedéséig.
(7) Ha a külön szabályozás6) alapján kisajátított telek vagy építmény vonatkozásában nem került meghatározásra a jogosult személy, a Szlovák Földalap vagy a 2. bek. által meghatározott kezelő ügyfél lesz a kisajátítási eljárásban a jogosult személyt meghatározó döntés jogerőre emelkedéséig.

9. §
A kisajátítási eljárás megindítása
(1) A kisajátítási eljárás kizárólag a kérelmező írásbeli indítványa alapján indítható meg.
(2) Az indítványnak tartalmaznia kell
a) a kérelmező adatait, mégpedig
1. annak utónevét és családi nevét, születési dátumát, állandó lakcímét (a továbbiakban „személyi adatok”), amennyiben a kérelmező természetes személy,
2. a cégszerű megnevezést, az állandó lakcímet és a vállalkozás székhelyének címét, ha a tevékenység helyszíne nem egyezik meg az állandó lakcímmel, amennyiben a kérelmező természetes személy-vállalkozó,
3. a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a kérelmező jogi személy,
b) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának adatait, mégpedig
1. hozzáférhető személyi adatait, amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa természetes személy,
2. a cégszerű megnevezést, az állandó lakcímet és a vállalkozás székhelyének címét, ha a tevékenység helyszíne nem egyezik meg az állandó lakcímmel, amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa természetes személy-vállalkozó,
3. a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa jogi személy,
c) azon harmadik személy adatait, amelynek jogait a kisajátítás közvetlenül érintheti, mégpedig
1. a személyi adatait, amennyiben a harmadik személy természetes személy,
2. a cégszerű megnevezést, az állandó lakcímet és a vállalkozás székhelyének címét, ha a tevékenység helyszíne nem egyezik meg az állandó lakcímmel, a harmadik személy természetes személy-vállalkozó,
3. a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a jogi személy üzleti nevét vagy elnevezését, székhelyének címét, a statisztikai azonosító számot és a cégjegyzék vagy más regiszter adatait, ha a harmadik személy jogi személy,
d) a kisajátítás által érintett teleknek vagy építménynek, vagy azok részeinek az ingatlan-nyilvántartás10) vagy a telekkönyv, illetve más, hasonló nyilvántartás, vagy más, a tulajdonjogot igazoló, a parcellát azonosító okirat vagy az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatai és a geometriai terv alapján kiállított okirat alapján történő megjelölését, ha a kisajátítás által érintett telek nincs feltüntetve a kataszteri térképen, vagy ha a kisajátítás tárgya a kataszteri térképbe már bevezetett telek vagy építmény, vagy azok egy része, amelyek a hozzájuk kapcsolódó dologi teher bejegyzése során lettek bevezetve,
e) a harmadik személyeknek az ingatlan-nyilvántartásban vagy a telekkönyvben, illetve más, hasonló nyilvántartásban jegyzett, valamint a kérelmező által ismert, a kisajátítás tárgyát képező telekhez vagy építményhez kapcsolódó jogainak összefoglalását, különös tekintettel azon jogokra, amelyekre nézve a kisajátítási határozat korlátozó vagy megszüntető hatállyal bír, 
f) a kisajátítási kártalanítás feltételezett összegét, amely a telek vagy építmény általános értékét, vagy a dologi tehernek megfelelő jog szakértői vélemény által meghatározott általános értékét tükrözi,
g) a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának azon harmadik személyekkel kötött, a kártalanítás elosztására vonatkozó megállapodását, amelyeknek a kisajátítás által dologi jogaik megszűnnek, ha ez a megállapodás a kisajátítási indítvány beterjesztése előtt köttetett meg, amennyiben ez a megállapodás a kisajátítást kérő rendelkezésére áll,
h) a közérdek megvalósítása okán javasolt kisajátítás céljának meghatározását és a kérelmezőnek a kisajátításra vonatkozó indoklását,
i) azon körülmények leírását, amelyek alapján egyértelműsíthető, hogy a kisajátítás feltételei a 2. §-ba foglaltak értelmében teljesülnek,
j) arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező milyen határidőn belül veszi használatba a kisajátított telket vagy építményt a kisajátítás céljainak megvalósítására; ha a kisajátítás a kisajátítandó telek vagy építmény tulajdonjogának ideiglenes korlátozását vonja magával, ezen korlátozás időtartamát is.
(3) Az indítványhoz a kérelmező csatolja
a) az ingatlan tulajdonlapjának vagy a telekkönyvnek, vagy más, a parcelláknak az ingatlan-nyilvántartás alapján történő azonosítását tartalmazó nyilvántartás három hónapnál nem régebbi kivonatát,
b) más, a tulajdonjogot vagy a kisajátítandó telekhez és építményhez kapcsolódó egyéb dologi jogokat igazoló közokiratokat, amennyiben azok megállapítása az ingatlan-nyilvántartás adataiból nem lehetséges,
c) a kataszteri térképnek a kisajátítandó telkeket és építményeket ábrázoló másolatát; ha a telkek és ingatlanok nincsenek feltüntetve a kataszteri térképen, a parcellák azonosítását szolgáló grafikai és írásos dokumentációt,
d) ha a kisajátítás a telek egy részére vonatkozik, a geometriai tervet,
e) arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a telekhez vagy építményhez fűződő jog megállapodás útján történő megszerzése eredménytelen volt,
f) a telek vagy építmény általános értékét, vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános értékét meghatározó, két évnél nem régebbi szakértői véleményt,
g) ha a kisajátítás célja területrendezési határozathoz kötött, a hatályos területrendezési határozatot vagy annak hivatalosan hitelesített másolatát, az építmény elhelyezkedését egyértelműsítő grafikai függelékkel együtt,
h) a település kötelező érvényű álláspontját, amellyel igazolja, hogy a kisajátítás célja összhangban van az érvényes területrendezési dokumentációval (2. § 2. bek.),
i) az egyéb olyan okiratokat, amelyek szükségesek a kisajátítás tartalmának és mértékének egyértelmű meghatározásához.
(4) A kisajátítási eljárás gazdaságossága okán a kisajátítás tárgyában vagy a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának személyében egymással kölcsönösen összefüggő ügyekben a kérelmező közös indítványban kérheti a közös tárgyalás kitűzését. Ilyen esetben a kisajátító hatóság az ügy természetének megfelelően közös, vagy a kisajátítással érintett ingatlan valamennyi tulajdonosa számára külön kisajátítási határozatot ad ki. Ha a kisajátító hatóság közös kisajátítási határozat által egyesíti az ügyet, annak hatálya és a kisajátítási határozat elleni jogorvoslati kérelem beterjesztésének menete a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosainak mindegyike esetében külön elbírálás alá esik.
(5) Ha a kérelmezőnek tudomása van arról, hogy a kisajátító hatóságnak olyan dokumentum áll rendelkezésére, amelynek jelen törvény szerint az indítvány kötelező függelékét kell alkotnia, a kérelmező nem köteles azt az indítványhoz csatolni, elég, ha az indítványban utal rá. Ha a kisajátító hatóságnak ezen dokumentum nem áll rendelkezésére vagy más eljárás során használja fel, illetve harmadik személyek jogainak védelme okán nem tudja hozzáférhetővé tenni, a kisajátítási hatóság felszólítja a kérelmezőt ezen dokumentum pótlására.

10. §
(1) A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról az indítvány kézhez vételétől számított hét napon belül, illetve annak lezárásáról a határozat hatályba lépésétől számított hét napon belül köteles hivatalos hirdetőtábláján és honlapján tájékoztatni a nyilvánosságot.
(2) A kisajátító hatóság által kiadott információnak tartalmaznia kell
a) a kisajátítás célját,
b) a kérelmező adatait a 9. § 2. bek. a) pontja által leírtak terjedelmében,
c) a kataszteri területet,
d) a kisajátítandó telek parcellaszámát és az építmény helyrajzi számát.
(3) Amennyiben rendelkezik ezen felületekkel, a 2. bekezdésben foglalt információkat hivatalos hirdetőtábláján és honlapján az a település teszi közzé, amelynek területén a kisajátítandó telek vagy építmény található.
(4) A kisajátító hatóság az indítvány kézhez vételétől számított hét napon belül köteles írásban értesíteni a kisajátítási eljárás valamennyi ügyfelét, résztvevőit, és az ingatlan-nyilvántartás alapján helyileg illetékes járási hivatalt a kisajátítási eljárás megindításáról. A kisajátítás megindításáról szóló értesítésnek külön szabályozás10) alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.
(5) Amennyiben az indítvány nem tartalmaz elegendő, a kisajátítás feltételeinek teljesülését alátámasztó háttéranyagot, a kisajátító hatóság felszólítja a kérelmezőt, hogy az indítványt méltányos határidőn belül egészítse ki a szükséges adatokkal vagy okiratokkal, és figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a kisajátítási eljárást leállítja.
(6) A kisajátító hatóság felszólítja mindazon személyeket, amelyek a kisajátítandó telek vagy építmény vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban jegyzett dologi jogokkal rendelkeznek, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül nyújtsák be a kisajátítási kártalanításra vonatkozó igényeiket azok mértékének meghatározásával, egyben figyelmezteti őket, hogy a be nem jelentett igényt vagy a határidőn túl beterjesztett igényt nem veszi figyelembe. Ezen személyek igényük bejelentésével együtt kötelesek a kisajátító hatóság elé terjeszteni a kisajátítandó telekre vagy építményre vonatkozó dologi jog keletkezését igazoló okiratot.
(7) A kisajátítási eljárás megindításáról szóló, a 4. bekezdésbe foglaltaknak megfelelő értesítést a kisajátítási eljárás ügyfeleinek ajánlva, a saját kezükbe kell kikézbesíteni.
(8) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésének napjától a kisajátítási eljárás jogerős lezártáig tartózkodnia kell az ingatlanhasználat gyakorlásától, a bérleti szerződéskötési jogosultság kivételével. Az ezen kötelezettség megszegését eredményező jogügyletek a szerződéskötési jogosultság kivételével érvénytelennek minősülnek; nem vonatkozik ez a kérelmezővel kötött szerződésre vagy azon jogügyletekre, amelyeket a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a kisajátító hatóságnak a határozat meghozatalára rendelkezésére álló, a közigazgatási eljárásról szóló általános rendelet11) által megállapított határidőn túl bonyolít le.
(9) A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárásnak a 8. bekezdés alapján történt megindításáról szóló értesítés kézhez vételétől számított tíz napon belül az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés okán írásban értesíti az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalt, hogy melyik nappal lép életbe a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vonatkozásában az ingatlanhasználat gyakorlásának tilalma.12) Amint megszűnik az ingatlanhasználat gyakorlásának a 8. bekezdésben leírt tilalma, a kisajátító hatóság késedelem nélkül értesíti e körülményről az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalt.
(10) A kisajátító hatóság minden esetben az indítvány szóbeli tárgyalását rendeli el.
(11) A kisajátító hatóság legalább 15 nappal az indítvány szóbeli tárgyalásának időpontja előtt írásban értesíti a kisajátítási eljárás ügyfeleit és a résztvevő személyeket annak időpontjáról.
(12) A kisajátítással szembeni kifogásaikat az eljárás ügyfelei, valamint a résztvevő személyek legkésőbb az indítvány szóbeli tárgyalása során érvényesíthetik. A később érvényesített kifogásokat, a területrendezési eljárás során elutasított kifogásokat vagy azokat a kifogásokat, amelyeket a résztvevő a területrendezési eljárás során érvényesíthetett volna, nem veszik figyelembe. Ezen körülményre a kisajátító hatóságnak a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben kell figyelmeztetnie az eljárás ügyfeleit és a résztvevő személyeket.
(13) A kisajátítási eljárás résztvevője elfogultsági kifogást emelhet, amely tartalmazza a kisajátító szerv alkalmazottjának kizárását indokoló körülményeket; ezt legkésőbb a szóbeli tárgyalás során, vagy attól a naptól számított 30 napon belül teheti meg, amikor ezen körülményekről tudomást szerzett. Az elfogultsági kifogásnak tartalmaznia kell, ki ellen irányul, az okot, amely miatt indítványozza az alkalmazott kizárását, valamint azt, hogy a kisajátítási eljárás elfogultsági kifogást emelő résztvevője mikor szerzett tudomást a kizárás okáról. A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben felvilágosítja a kisajátítási eljárás résztvevőjét az elfogultsági kifogás érvényesítésének lehetőségéről.

11. §
(1) Amennyiben a kisajátítási eljárás során bizonyítást nyer, hogy nem teljesülnek a kisajátítás feltételei, a kisajátító hatóság elutasítja az indítványt. A kisajátító hatóság az indítvány elutasításáról szóló határozatot az annak hatályba lépéstől számított 15 napon belül kézbesíti ki az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalnak.
(2) Az indítvány elutasítása esetén a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy kártérítési igénnyel és a kisajátítási eljárással kapcsolatosan vagy annak következtében keletkezett, célirányosan ráfordított költségek térítésének igényével léphet fel a kérelmezővel szemben. Ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa és a kérelmező közt nem születik egyezség, ezen igény kielégítéséről és annak terjedelméről a bíróság dönt.

12. §
A kisajátítási eljárás leállítása
(1) A kisajátító hatóság leállítja a kisajátítási eljárást, ha
a) a kérelmező visszavonja az indítványt,
b) a kisajátítási eljárás során a kérelmező és a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa írásos egyezséget kötnek a kisajátítás céljának megvalósításához szükséges telekhez vagy építményhez fűződő jogának megszerzéséről.
(2) Az indítványnak a kérelmező általi visszavonása nem feltételezi az eljárás más résztvevőinek beleegyezését.
(3) A kisajátítási eljárás leállításáról szóló, az 1. bekezdés értelmében kiadott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4) A kisajátító hatóság a kisajátítási eljárás leállításáról szóló határozatot az annak hatályba lépéstől számított 15 napon belül kézbesíti ki az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalnak. A kisajátítás leállításáról szóló határozatnak külön szabályozás10) alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.
(5) Ha a kisajátító hatóság az indítvány visszavonása miatt leállítja a kisajátítási eljárást, a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy más jogosult személy a kisajátítási eljárással kapcsolatosan vagy annak következtében keletkezett kiadások okán kártérítési igénnyel léphet fel a kérelmezővel szemben. Ha a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa és a kérelmező közt nem születik egyezség, ezen igény kielégítéséről és annak terjedelméről a bíróság dönt.

13. §
A kisajátítási határozat
(1) Amennyiben teljesülnek a kisajátítás jelen törvény által szabályozott feltételei, a kisajátító hatóság külön rendelkezések által dönt a telekhez vagy építményhez kapcsolódó jogok kisajátításáról, valamint a kisajátítási kártalanításról és kifizetésének módjáról.
(2) A telekhez vagy építményhez kapcsolódó jogok kisajátításáról szóló külön rendelkezésekkel a kisajátító hatóság
a) meghatározza a közérdekben történő kisajátítás célját,
b) határozatot hoz
1. a telekhez vagy építményhez kapcsolódó tulajdonjog átruházásáról,
2. a telekhez vagy építményhez kapcsolódó tulajdonjog korlátozásáról, vagy
3. az építkezés vagy a közérdekű cél megvalósításához szükséges telekhez vagy építményhez kapcsolódó dologi teher alapításáról, korlátozásáról és megszüntetéséről; közérdekű célnak minősülnek az élet- és egészségvédelem, az államvédelem, a környezetvédelem, valamint az ásványkincsek, a barlangok, a földfelszín alatti vízkészlet, a természetes gyógyforrások, a felszíni vizek, illetve a közérdek céljainak megvalósítását szolgáló befejezett és be nem fejezett építmények megóvása érdekben foganatosított intézkedések,
c) határozatot hoz harmadik személyek jogainak korlátozásáról vagy megszüntetéséről, kizárólag olyan esetekben, ha ezen jogok további gyakorlása akadályozná vagy alapvetően korlátozná a kisajátítás céljának megvalósítását,
d) határozatot hoz a kisajátítás tárgyának bővítéséről, amennyiben azt a 2. § 4-7. bekezdései indokolttá teszik,
e) meghatározza, milyen határidőn belül és milyen módon köteles a kérelmező használatba venni a telket vagy az ingatlant a kisajátítás céljának megvalósítására,
f) határozatot hoz a kisajátítási eljárás résztvevői által emelt kifogások vonatkozásában, amennyiben érvényesítették ezeket,
g) határozatot hoz az eljárási költségek térítési kötelezettségéről.
(3) Kártérítési rendelkezései által a kisajátító hatóság
a) meghatározza a kisajátításért járó méltányos kártalanítást, amely a kisajátítással érintett ingatlan egyes tulajdonosait megilleti, és a 6. § 1., 2. vagy 3. bek. alapján a térítés módját, illetve ha a kérelmező és a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa közt nem jön létre a kisajátítási kártalanításra vonatkozó egyezség, a kisajátító hatóság meghatározza a telek vagy építmény általános értékének vagy a dologi tehernek megfelelő jog általános, a [9. § 2. bek f) pontja] értelmében szakértő által meghatározott értékének megfelelő kisajátítási kártalanítást; a magasabb kártalanítási igénnyel fellépő ingatlantulajdonost az eljárás megszakítása nélkül a bírósághoz irányítja,
(b) meghatározza azon harmadik személyek bejelentett igényeit, amelyek a kisajátított telek vagy építmény vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban jegyzett dologi joggal rendelkeznek, illetve a kisajátított telek vagy építmény utáni kártalanítási összeg rájuk eső részét.
(4) A kisajátítási határozatnak az alábbiakat is tartalmaznia kell
a) a kérelmező és a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának adatait a 9. § 2. bek. a) és b) pontja terjedelmében,
b) a kisajátítandó telek vagy építmény, vagy azok részeinek megjelölését a 9. § 2. bek. d) pontja terjedelmében,
c) a kisajátítás alapját képező geometriai terv megjelölését, amennyiben a kisajátítás tárgyát telek- vagy építményrész képezi, vagy ha a kisajátítási eljárás több, a kisajátítás tárgyát képező telek vagy azok részeinek összevonására irányul,
d) a kisajátítás megszüntetésének feltételeire vonatkozó felvilágosítást,
e) a határozat azon további kitételeit, amelyek egyértelművé teszik a kisajátítás tartalmát és terjedelmét, valamit a kártalanítás mértékét.
(5) A kisajátítási határozatot nem lehet szóban a kisajátítási eljárás résztvevőinek tudomására hozni.
(6) A kisajátító hatóság a határozat hatályba lépésétől számított 15 napon belül köteles azt az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatalnak kikézbesíteni. A kisajátításról szóló határozatnak külön szabályozás10) alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.

14. §
(1) A 13. § 2. bekezdésébe foglalt rendelkezések felülvizsgálatára a fellebbezési eljárás során a 7. § 2. bek. a) pontja értelmében a Közlekedési, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium illetékes. A 13. § 2. bekezdésébe foglalt rendelkezés megszüntetésével a 13. § 3. bekezdésében foglalt rendelkezés is hatályát veszti.
(2) A 13. § 3. bek. értelmében hozott rendelkezés ellen időben beterjesztett fellebbezés nem bír felfüggesztő hatállyal. A rendelkezés felülvizsgálatára a 13. § 3. bek. értelmében a bíróság illetékes. Az eljárás résztvevőjének a 13. § 3. bekezdése értelmében hozott rendelkezés felülvizsgálatát indítványozó peres indítványát a kisajátítási határozat hatályba lépésétől számított 30 napon belül kell benyújtania; a határidő lekésése jogvesztő hatállyal bír.

15. §
A kisajátítás joghatásai
(1) A kisajátítási határozat hatályba lépésének napjával a kérelmezőre száll a telek vagy építmény tulajdonjoga, vagy javára jön létre, korlátozódik vagy szűnik meg a telekhez vagy építményhez kapcsolódó dologi tehernek megfelelő jog, vagy javára korlátozódik vagy szűnik meg a telekhez vagy építményhez kapcsolódó egyéb jog, vagy a telek vagy az építmény vonatkozásában egyéb intézkedések kerülnek foganatosításra.
(2) A kisajátítási határozat jogerőre lépésével megszűnik
a) a telekre vagy építményre bejegyzett zálogjog,
b) a telekre vagy építményre bejegyzett végrehajtási jog,
c) a telekre vagy építményre bejegyzett, adóhátralék kapcsán keletkezett zálogjog,
d) a csődeljárás résztvevőinek a telekre vagy építményre bejegyzett jogai,
e) a telekre vagy építményre bejegyzett dologi teher, a törvényi dologi teher kivételével,
f) a dologi jogi joghatással bíró elővételi jog,
g) a telek, építmény vagy azok részeinek bérleti viszonya.
(3) A hatályos kisajátítási határozat alapján az ingatlan-nyilvántartás alapján területileg illetékes járási hivatal elvégzi az ingatlan-nyilvántartásban a 2. bekezdésben felsorolt jogok törlését.
(4) A kisajátítási hatóság úgy dönt, hogy a 2. bekezdésbe foglalt jogviszonyok nem szűnnek meg, ha a közérdek úgy kívánja, hogy a telek vagy az építmény a kisajátítást követően is be legyen terhelve, vagy ha ezen jogviszonyokból fakadó egyéb jogok gyakorlása nem akadályozza vagy jelentősen nem korlátozza a kisajátítás céljának megvalósítását.
(5) A kisajátítással nem szűnik meg
a) a lakás vagy nem lakás célú ingatlan bérleti viszonya,
b) a lakáshasználat joga, amennyiben az a kisajátítási eljárás résztvevője javára a kisajátítási határozat hatályba lépését megelőzően más, nem bérleti jogviszonyból, hanem főképp dologi tehernek megfelelő jogból vagy kölcsönzési szerződésből keletkezett.
(6) A kisajátítási határozat hatályba lépésének napjától a kérelmező felmondhatja a lakásbérletet, ha a bérlő általi további lakáshasználat akadályozza a kisajátítás céljainak a megvalósítását; méltányosan alkalmazandó mindez az 5. § b) bek. értelmében használatban lévő lakás használati jogának felmondására is.
(7) A bérletnek a 6. bek. értelmében történő felmondása esetén a bérlőnek joga van olyan pótbérleményre, amely alapterületét, felszereltségét, elhelyezkedését és bérleti díját tekintve megfelel azon lakásnak, amelynek bérlete megszűnik; a pótbérlemény biztosítása során figyelembe kell venni a bérlő és családtagjai életszükségleteit, munkafeltételeit. A bérlet csak a pótbérleménynek a kérelmező általi bebiztosítását követően szűnik meg. A bérlő kérelmére a kérelmező köteles téríteni a költözködés költségeit. A lakásbérlet felmondásának joga érintetlen marad.
(8) A pótbérleményhez a 7. bekezdésben foglaltaknak megfelelően azon személynek is joga van, aki az 5. bek b) pontja értelmében gyakorolja a lakáshasználatot.
(9) Az 5. bek. a) pontjában és a 6. és 7. bekezdésekbe foglaltak nem vonatkoznak az önálló szabályozás alapján3) megvalósuló kisajátításra. 

16. §
A kisajátított telek vagy építmény használata
(1) A kisajátított telek vagy építmény kizárólag a kisajátítás céljának megvalósítására használható.
(2) A teleknek vagy az építménynek a kisajátítás céljának megvalósítására irányuló használatba vételét a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belül meg kell kezdeni; a határidő nem haladhatja meg a kisajátítási határozat hatályba lépésének napjától számított két évet, vonalas építmények13) esetében a kisajátítási határozat hatályba lépésének napjától számított öt évet.

17. §
A kisajátítás megszüntetése
(1) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa, a kérelmező vagy jogi képviselőik indítványára a kisajátítási hatóság teljes mértékben vagy részlegesen megszünteti a kisajátítást, ha a 16. § 2. bekezdésében foglaltak értelmében a teleknek vagy az építménynek a kisajátítás céljának megvalósítására irányuló használatba vétele nem vette kezdetét.
(2) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogi képviselője indítványára a kisajátítási hatóság teljes mértékben vagy részlegesen megszünteti a kisajátítást abban az esetben is, ha a kérelmező nem teljesíti a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa felé a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belül kártalanítási kötelezettségét.
(3) A kisajátítás megszüntetésére irányuló, a 16. § 2. bekezdésében foglaltakkal indokolt indítványt a kisajátítás céljának megvalósítására irányuló használatba vételre vonatkozó határidő leteltétől számított öt éven belül lehet beterjeszteni. A 16. § 2. bekezdésében foglalt határidő letelte előtt csak az esetben lehet beterjeszteni az indítványt, ha a telek vagy építmény rendeltetés szerinti használatát meghatározó területrendezési határozat hatályát veszíti, vagy jogerősen hatályon kívül helyeztetik.
(4) A kisajátítás megszüntetésére irányuló, a kérelmezőnek a kisajátítási határozatba foglalt határidőn belüli kártalanítási kötelezettségének elmulasztásával indokolt indítványt a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa a kisajátítási határozatba foglalt, a kártalanítás kifizetésére vonatkozó határidő leteltétől számított öt éven belül terjesztheti be.
(5) A kisajátító hatóság a kisajátítás megszüntetéséről szóló jogerős határozatot annak hatályba lépésétől számított 15 napon belül kikézbesíti az ingatlan-nyilvántartás alapján helyileg illetékes járási hivatalnak; a kisajátítás megszüntetéséről szóló határozatnak külön szabályozás10) alapján tartalmaznia kell a telek vagy építmény adatait.
(6) A kisajátítás megszüntetéséről szóló határozat hatályba lépésének napjával a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogi képviselője visszanyeri mindazon jogait, amelyek a kisajátítási határozat alapján megszűntek, vagy amelyek gyakorlásában akadályozva volt. A kisajátítással kapcsolatos, a 15. § 2. bek. értelmében keletkezett joghatások fennmaradnak. A kisajátítási eljárás résztvevőinek a kisajátítás okán keletkezett kiadásainak térítésére, illetve kártérítésre vonatkozó igénye fennmarad.
(7) A kisajátítás teljes vagy részleges megszüntetése esetén a kérelmezőnek joga van a kisajátítás okán kiutalt kártalanítás visszatérítésére. Amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa vagy annak jogi képviselője és a kérelmező között nem születik egyezség ezen igények kielégítéséről és azok mértékéről, bíróság dönt a kérdésben.

18. §
Közös rendelkezések
(1) A kisajátítási eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírás14) vonatkozik, ha azt a jelen törvény másképp nem szabályozza.
(2) Az önálló szabályozás15) alá eső kisajátítást és kisajátítási eljárást a jelen törvény nem érinti.

19. §
Átmeneti rendelkezés a 2016. július 1-étől hatályos szabályozásokhoz
A 2016. július 1-e előtt megindított és jogerősen le nem zárt kisajátítási eljárásokat a 2016. június 30-áig érvényben lévő előírás szerint kell lefolytatni.


VIII. cikkely
A jelen törvény 2016. július 1-én lép hatályba.


Andrej Kiska s. k.
Peter Pellegrini s. k.
Robert Fico s. k.


1) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községi önkormányzatokról szóló, többször módosított törvénye 4. §-a 3. bek. d) pontja.
2) A Tt. 135/1961. sz., a közutakról szóló, többször módosított törvény (közúti törvény) 17. §-a 1. bek.
A Tt. 513/2009. sz., a vasutakról szóló törvényének kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 10a §-a.
3) A Tt. 135/1961. sz., többször módosított törvénye 17.a §-a.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 129/1996 sz., az autópályák és autóutak építésének előkészítési folyamatát felgyorsítását célzó egyes intézkedésekről szóló, többször módosított törvénye 8. §-a.
A Tt. 143/1998. sz., a polgári légi forgalomról (légiforgalmi törvény), valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 31. §-a.
A Tt. 338/2000. sz., a belvízi közlekedésről szóló, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye 5. §-a.
A Tt. 669/2007. sz., az autópályák és autóutak építésének előkészítése során foganatosított egyszeri rendkívüli intézkedésekről szóló törvény 6. §-a és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., az ingatlankataszterről szóló törvénye (kataszteri törvény) kiegészítéséről szóló, többször módosított törvénye.
A Tt. 513/2009. sz., többször módosított törvénye 11. §-a.
4) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995 sz., többször módosított törvénye 28. §-a.
5) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 129/1996. sz. törvénye 8. §-a 3. bek.
6) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 180/1995 sz., a telkek tulajdonjogának rendezését célzó egyes intézkedésekről szóló, többször módosított törvénye 17. §-a 2. bek.
7) A Tt. 326/2005. sz., az erdőkről szóló, többször módosított törvénye 50. §-a 6. bek.
8) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 51/1998. sz., a bányatevékenységről, a robbanóanyagokról és az állami bányaigazgatásról szóló, többször módosított törvénye 41. §-a 3. bek., a Tt. 319/2002. sz., a Szlovák Köztársaság védelméről szóló, többször módosított törvénye 23. §-a.
9) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 278/1993. sz., az állami vagyon kezeléséről szóló, többször módosított törvénye 8. §-ának 3. és 4. bek.
10) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., az ingatlan-nyilvántartásról és a tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzéséről szóló (kataszteri törvény), többször módosított törvénye 42. §-a 2. bekezdése.
11) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról szóló (közigazgatási törvény), a Tt. 527/2003. sz. törvénye által módosított törvénye 49. §-a 2. bek.
12) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Tt. 162/1995. sz., többször módosított törvénye 38. §-a.
13) A Tt. 50/1976. sz., a területrendezés tervezéséről és az építési rendtartásról (építési törvény) szóló, többször módosított törvény.
14) A Tt. 71/1967. sz., többször módosított törvénye.
15) Például a Tt. 319/2002. sz., többször módosított törvény, a Tt. 569/2007. sz., a geológiai munkálatokról (geológiai törvény) szóló, többször módosított törvény.
Časová verzia účinná od 1. júla 2016

282/2015 Z. z.

Zákon
O VYVLASTŇOVANÍ POZEMKOV A STAVIEB A O NÚTENOM OBMEDZENÍ VLASTNÍCKEHO PRÁVA K NIM
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 22. septembra 2015


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

§ 1
Predmet úpravy
Tento zákon upravuje odňatie vlastníckeho práva, obmedzenie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe, zriadenie, obmedzenie, zrušenie práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe, obmedzenie, zrušenie práv tretích osôb k pozemku alebo ku stavbe, ak je to nevyhnutné pre uskutočnenie stavby alebo opatrenia v nevyhnutnej miere, vo verejnom záujme a na účel podľa osobitných zákonov a za primeranú náhradu.

Podmienky vyvlastnenia

§ 2
(1) Vyvlastnenie možno uskutočniť len
a) v nevyhnutnej miere,
b) vo verejnom záujme na účel ustanovený zákonom, pričom verejný záujem na vyvlastnení sa musí preukázať vo vyvlastňovacom konaní,
c) za primeranú náhradu, a
d) ak cieľ vyvlastnenia nemožno dosiahnuť dohodou alebo iným spôsobom.
(2) Vyvlastnenie musí byť v súlade s cieľmi a zámermi územného plánovania, ten sa preukazuje územným rozhodnutím, územným súhlasom alebo záväzným stanoviskom obce1) vo vyvlastňovacom konaní.
(3) Rozsah vyvlastnenia musí byť primeraný účelu, na ktorý sa vyvlastňuje. Nemožno rozhodnúť o prechode vlastníckeho práva tam, kde stačí jeho obmedzenie. Ak by obmedzenie vlastníckeho práva bolo pre vyvlastňovaného nepriaznivejšie ako jeho prechod, rozhodne sa o prechode vlastníckeho práva, ak to vyvlastňovaný uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní, aj keď tento prechod nie je nevyhnutný na dosiahnutie účelu vyvlastnenia. Vyvlastňovaný je ten, proti koho majetku vyvlastnenie smeruje a je vlastníkom alebo spoluvlastníkom vyvlastňovaného pozemku alebo stavby alebo má k tomuto pozemku alebo k tejto stavbe právo zodpovedajúce vecnému bremenu.
(4) Ak by vyvlastnením malo dôjsť k prechodu vlastníckeho práva iba k časti pozemku alebo k časti stavby a vyvlastňovaný by tak nemohol užívať zostávajúcu časť pozemku alebo zostávajúcu časť stavby, alebo by túto časť mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, rozšíri sa vyvlastnenie aj na zostávajúcu časť pozemku alebo zostávajúcu časť stavby, ak to vyvlastňovaný uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní, aj keď vyvlastnenie tejto zostávajúcej časti pozemku alebo zostávajúcej časti stavby nie je nevyhnutné na dosiahnutie účelu vyvlastnenia. Využiteľnosť zostávajúcej časti pozemku alebo zostávajúcej časti stavby posúdi vyvlastňovací orgán na základe znaleckého posudku.
(5) Neprimeranými ťažkosťami sú najmä
a) obmedzenie prístupu k zostávajúcej časti pozemku alebo k časti stavby v dôsledku prekážky vytvorenej na vyvlastnenej časti pozemku,
b) nemožnosť užívať zostávajúcu časť pozemku alebo zostávajúcu časť stavby doterajším spôsobom,
c) nemožnosť využívať stavbu na zostávajúcej časti pozemku pre odstránenie vyvlastnených stavieb, ktoré tvorili so zostávajúcou stavbou jeden funkčný celok,
d) obmedzenie využitia inžinierskych sietí na zostávajúcej časti pozemku alebo zostávajúcej časti stavby.
(6) Ak by sa vyvlastnením obmedzilo právo zodpovedajúce vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe takým spôsobom, že oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu by na základe takého obmedzenia nemohol užívať iný pozemok alebo inú stavbu, ku ktorým sa viaže vecné bremeno, alebo by ich mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, vyvlastnenie sa uskutoční zrušením práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe, ak túto skutočnosť oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní.
(7) Ak by sa vyvlastnením obmedzilo alebo zrušilo právo zodpovedajúce vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe takým spôsobom, že oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu by na základe takého obmedzenia alebo zrušenia nemohol užívať iný pozemok alebo inú stavbu, s ktorými je spojené právo zodpovedajúce vecnému bremenu, alebo by ju mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, vyvlastní sa aj pozemok alebo stavba, s ktorou je spojené právo zodpovedajúce vecnému bremenu, ak túto skutočnosť oprávnený z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu uplatnil ako námietku najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní.

§ 3
(1) Bezvýslednosť pokusu o nadobudnutie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe, o zriadenie, obmedzenie, zrušenie práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo stavbe, obmedzenie, zrušenie práv tretích osôb k pozemku alebo ku stavbe dohodou sa preukazuje
a) písomným odmietnutím návrhu na uzavretie dohody vyvlastňovaným a písomným zhodnotením spôsobov pokusu vyvlastniteľa o dohodu s vyvlastňovaným; vyvlastniteľ je ten, v prospech koho sa má uskutočniť vyvlastnenie alebo
b) dôkazom o zaslaní a o doručení návrhu na uzavretie dohody vyvlastňovanému, najmä doručenkou, ak bol vyvlastňovaný nečinný v lehote 90 dní odo dňa, keď mu bol návrh na uzavretie dohody doručený, ak osobitné zákony neustanovujú inú lehotu.2)
(2) Splnenie podmienky podľa odseku 1 sa nevyžaduje, ak je
a) vyvlastňovaný neznámy alebo ak nie je známe miesto jeho trvalého pobytu alebo sídlo,
b) vyvlastňovaný obmedzený v zmluvnej voľnosti zákonmi, rozhodnutím súdu alebo rozhodnutím iného orgánu verejnej moci, ktorým sa mu zakazuje previesť vlastnícke právo k pozemku alebo ku stavbe na iného, alebo
c) hodnovernosť údajov v katastri nehnuteľnosti spochybnená podľa osobitného zákona.
(3) Písomný návrh na uzavretie dohody, ktorou chce vyvlastniteľ dosiahnuť cieľ vyvlastnenia dohodou, musí obsahovať návrh náhrady za nadobudnutie, obmedzenie alebo zrušenie práva k pozemku alebo ku stavbe, ku ktorému vyvlastniteľ priloží
a) upozornenie o tom že, ak vyvlastňovaný neodpovie na návrh na uzavretie dohody v lehote 90 dní odo dňa jeho doručenia, ak osobitné zákony neustanovujú inú lehotu, považuje sa návrh na uzavretie dohody za odmietnutý,
b) upozornenie o tom, že ak nedôjde k uzavretiu dohody, vlastnícke právo, ktoré je predmetom návrhu na uzavretie dohody, môže byť predmetom vyvlastnenia vo vyvlastňovacom konaní,
c) odôvodnenie verejného záujmu na uskutočnenie účelu vyvlastnenia a rozsah vyvlastnenia s odôvodnením,
d) oznámenie miesta, času a spôsobu nahliadnutia do geometrického plánu vymedzujúceho časť pozemku, ak je predmetom dohody len časť pozemku, a do znaleckého posudku, ktorý bol podkladom na určenie náhrady.
(4) Ak ide o výkup stavby na bývanie, súčasťou písomného návrhu na uzavretie dohody je aj ponuka zabezpečenia náhradného bývania (§ 15 ods. 7).
(5) Ak vyvlastňovaný požiadal vyvlastniteľa o náhradu za výkup stavby na bývanie obstaraním bytu alebo rodinného domu kúpou alebo výstavbou, súčasťou opakovaného písomného návrhu na uzavretie dohody sú aj podmienky obstarania náhradného bytu alebo náhradného rodinného domu a podmienky prevodu vlastníckeho práva k nemu. To sa nevzťahuje na vyvlastnenie podľa osobitných zákonov.3)
(6) Písomný návrh na uzavretie dohody sa doručuje doporučene do vlastných rúk vlastníkovi pozemku alebo vlastníkovi stavby, alebo jeho splnomocnencovi na preberanie zásielok.
(7) Vyvlastňovaný je povinný umožniť znalcovi vykonať miestnu ohliadku pozemku alebo stavby potrebnú na vypracovanie znaleckého posudku; ak tak neurobí znalec, môže vypracovať znalecký posudok aj podľa údajov, ktoré možno zaobstarať inak.
(8) Náklady spojené s vyhotovením znaleckého posudku predloženého k návrhu na uzavretie dohody znáša vyvlastniteľ.
(9) Ak vyvlastňovaný príjme návrh na uzavretie dohody, vyvlastniteľ znáša náklady spojené s jej uzavretím a náklady súvisiace s vkladom do katastra nehnuteľností,4) najmä odmenu notára a správne poplatky.

§ 4
Náhrada za vyvlastnenie
(1) Vyvlastnenému patrí za vyvlastnenie primeraná náhrada, ktorá sa poskytuje v peniazoch.
(2) Ak je možné majetkové vyrovnanie za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu pridelením náhradného pozemku alebo náhradnej stavby a vyvlastňovaný s tým súhlasí, tento spôsob vyrovnania má prednosť pred poskytnutím náhrady v peniazoch. Tento spôsob vyrovnania sa nevzťahuje na vyvlastnenie podľa osobitných zákonov.3)
(3) Podkladom na určenie náhrady za vyvlastnenie je všeobecná hodnota pozemku alebo všeobecná hodnota stavby, alebo všeobecná hodnota práva zodpovedajúceho vecnému bremenu; tá sa určí na základe znaleckého posudku nie staršieho ako dva roky. Náhrada za vyvlastnenie nesmie byť nižšia ako všeobecná hodnota určená znaleckým posudkom.
(4) Ak najneskôr pri prerokovaní návrhu vyvlastniteľa na vyvlastnenie na ústnom pojednávaní účastník konania alebo iná oprávnená osoba namietne skutočnosti, ktoré sú obsahom znaleckého posudku priloženého k návrhu podľa § 9 ods. 2 písm. f), vyvlastňovací orgán zabezpečí odborné vyjadrenie alebo vysvetlenie znalca na účel posúdenia skutočností, ktoré sú dôležité na rozhodnutie o sume náhrady za vyvlastnenie. Náklady spojené s vyhotovením odborného vyjadrenia alebo vysvetlenia znalca sú trovami konania, ktoré znáša vyvlastniteľ.
(5) Súčasťou náhrady za vyvlastnenie je aj náhrada účelne vynaložených nákladov, ktoré vzniknú vyvlastnenému alebo inému účastníkovi konania v dôsledku alebo v súvislosti s vyvlastňovacím konaním, ako aj vyvlastnením, ktorý si náhradu týchto nákladov uplatňuje.
(6) Za účelne vynaložené náklady, ktoré vzniknú v dôsledku alebo v súvislosti s vyvlastňovacím konaním, ako aj vyvlastnením, sa považujú najmä
a) náklady na presťahovanie hnuteľného majetku alebo poľnohospodárskych kultúr z vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby,
b) náklady spojené so zmenou trvalého bydliska, náklady spojené so zmenou sídla alebo so zmenou miesta podnikania,
c) náklady spojené s prekládkou technickej infraštruktúry, ktoré vzniknú v dôsledku obmedzenia alebo zrušenia práva zodpovedajúcemu vecnému bremenu,
d) súdne poplatky, správne poplatky, ako aj odmena notára, ktoré vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba preukázateľne vynaloží v súvislosti s vyvlastnením.
(7) Sumu náhrady nákladov podľa odseku 5 je povinný preukázať ten účastník konania, ktorý ich uplatnil.

§ 5
(1) Ak je s vlastníctvom vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby spojené vecné bremeno, od ktorého závisí riadne užívanie iného pozemku alebo inej stavby, poskytne sa oprávnenému z vecného bremena pri jeho obmedzení alebo pri jeho zrušení náhrada za vyvlastnenie zodpovedajúca všeobecnej hodnote práva zodpovedajúceho vecnému bremenu. Obdobne sa postupuje pri obmedzení alebo pri zrušení práva zodpovedajúceho vecnému bremenu bez toho, aby súčasne došlo k vyvlastneniu pozemku alebo stavby, s ktorej vlastníctvom je spojené vecné bremeno.
(2) Pri zriadení práva zodpovedajúceho vecnému bremenu sa poskytne oprávnenému z vecného bremena za obmedzenie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe, s ktorých vlastníctvom bude spojené vecné bremeno, náhrada za vyvlastnenie zodpovedajúca rozsahu tohto obmedzenia.

§ 6
(1) Náhradu za odňatie vlastníckeho práva poskytne vyvlastniteľ vyvlastnenému jednorazovo, spôsobom určeným v rozhodnutí o vyvlastnení a v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení, ak osobitný zákon neustanovuje inak.5)
(2) Náhradu za obmedzenie vlastníckeho práva poskytne vyvlastniteľ vyvlastnenému v lehote určenej v rozhodnutí o vyvlastnení.
(3) Ak sa poskytuje náhrada za vyvlastnenie stavby na bývanie obstaraním bytu alebo rodinného domu kúpou alebo výstavbou, náhradu poskytne vyvlastniteľ v lehote dvoch rokov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení. Do poskytnutia náhrady je vyvlastnený oprávnený bezodplatne užívať vyvlastnenú nehnuteľnosť primerane doterajším spôsobom. Vyvlastnený znáša náklady spojené s bežným užívaním vyvlastnenej nehnuteľnosti. Ak ide o asanovanú nehnuteľnosť, poskytne sa vyvlastňovanému náhrada nájomného. Ak je náhradou obstaranie bytu alebo rodinného domu kúpou alebo výstavbou, nadobúdateľ vykúpenej nehnuteľnosti uhrádza osobe z asanovaného bytu alebo rodinného domu nájomné alebo podnájomné za dočasné bývanie až do presťahovania do obstaraného bytu alebo rodinného domu.
(4) Ak na vyvlastňovanom pozemku alebo na vyvlastňovanej stavbe viaznu vecné práva zapísané v katastri nehnuteľností, vyvlastniteľ zloží náhradu za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu na účet cudzích prostriedkov vyvlastňovacieho orgánu do 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení.
(5) Ak vyvlastniteľ k návrhu podľa § 9 ods. 1 nepriloží dohodu vyvlastňovaného o rozdelení náhrady s tretími osobami [§ 9 ods. 2 písm. g)], ktorým na vyvlastňovanom pozemku alebo na vyvlastňovanej stavbe viaznu vecné práva, ktoré vyvlastnením zaniknú, vyvlastňovací orgán uspokojí prihlásené pohľadávky tretích osôb podľa ich výšky. Ak úhrnná výška pohľadávok prevyšuje náhradu za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu, vyvlastňovací orgán uspokojí prihlásené pohľadávky pomerne. Ak je náhrada za vyvlastnený pozemok alebo za vyvlastnenú stavbu vyššia ako celkový úhrn prihlásených pohľadávok, poukáže vyvlastňovací orgán zvyšnú časť náhrady vyvlastňovanému.
(6) Náhradu za vyvlastnenie, ktorú nemožno vyplatiť z dôvodu, že do právoplatnosti rozhodnutia nebolo právoplatne skončené konanie o dedičstve alebo súdne konanie, alebo nebola právoplatne skončená exekúcia, ktorých predmetom je vlastníctvo vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby, zloží vyvlastniteľ v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení do úschovy na súde, v obvode ktorého sa nachádza pozemok alebo stavba.
(7) Náhradu za vyvlastnenie pozemku okrem lesného pozemku alebo za vyvlastnenie stavby, ktorú nemožno vyplatiť z dôvodu, že vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba nie je známa, alebo nie je známa adresa jej trvalého pobytu alebo adresa jej sídla, zloží vyvlastniteľ v lehote podľa odseku 1 alebo odseku 2 do úschovy Slovenskému pozemkovému fondu podľa osobitného zákona.6)
(8) Náhradu za vyvlastnenie lesných pozemkov zloží vyvlastniteľ správcovi lesných pozemkov podľa osobitného predpisu,7) ktorý naloží s prijatou náhradou za vyvlastnenie lesných pozemkov rovnako ako Slovenský pozemkový fond.
(9) Náhradu za vyvlastnenie nehnuteľností, ktorých hodnovernosť údajov zapísaných v katastri nehnuteľností je spochybnená podľa osobitného predpisu, zloží vyvlastniteľ v lehote podľa odsekov 1 a 2 na súde, v ktorého obvode sa nehnuteľnosť nachádza.

Vyvlastňovacie konanie

§ 7
Vyvlastňovacie orgány
(1) Na konanie o vyvlastnení je príslušný okresný úrad v sídle kraja, v územnom obvode ktorého sa nachádza pozemok alebo stavba, o ktorej sa má konať, ak osobitný zákon neustanovuje inak.8)
(2) Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky
a) vykonáva štátnu správu v druhom stupni vo veciach vyvlastnenia, v ktorých vo vyvlastňovacom konaní v prvom stupni koná okresný úrad v sídle kraja ako vyvlastňovací orgán,
b) určuje, ktorý príslušný vyvlastňovací orgán uskutoční vyvlastňovacie konanie a vydáva rozhodnutie o vyvlastnení, ak sa pozemky alebo stavby, ktoré sú predmetom vyvlastnenia, nachádzajú v územnom obvode viacerých okresných úradov v sídlach krajov ako vyvlastňovacích orgánov,
c) určuje, ktorý príslušný vyvlastňovací orgán uskutoční vyvlastňovacie konanie a vydáva rozhodnutie o vyvlastnení, ak je vyvlastniteľom alebo iným účastníkom vyvlastňovacieho konania okresný úrad v sídle kraja, ktorý je príslušným na vyvlastňovacie konanie,
d) koordinuje uplatňovanie tohto zákona inými štátnymi orgánmi vykonávajúcimi pôsobnosť vyvlastňovacieho orgánu podľa osobitných predpisov,8)
e) vyjadruje sa pri prevode majetku štátu podľa osobitného zákona,9) či sú splnené podmienky na vyvlastnenie podľa tohto zákona,
f) riadi, kontroluje a metodicky usmerňuje činnosť okresných úradov v sídlach krajov ako vyvlastňovacích orgánov.

§ 8
Účastníci vyvlastňovacieho konania
(1) Účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú:
a) vyvlastniteľ,
b) vyvlastňovaný,
c) správca konkurznej podstaty,
d) osoba, ktorej právo môže byť vyvlastnením priamo dotknuté.
(2) Ak je v katastri nehnuteľností zapísaný ako vlastník vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby vlastník, ktorý je neznámy alebo nie je známe miesto jeho trvalého pobytu alebo sídlo, účastníkom vyvlastňovacieho konania je Slovenský pozemkový fond a ak ide o lesný pozemok jeho správca podľa osobitného predpisu.7)
(3) Ak vyvlastňovaný zomrie alebo je vyhlásený za mŕtveho a vlastníctvo vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby je predmetom dedičského konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú účastníci konania o dedičstve, a to až do právoplatnosti rozhodnutia súdu o dedičstve.
(4) Ak vlastnícke právo k vyvlastňovanému pozemku alebo vyvlastňovanej stavbe je predmetom súdneho konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú účastníci súdneho konania, a to až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu.
(5) Ak je k vyvlastňovanému pozemku alebo k vyvlastňovanej stavbe v katastri nehnuteľností zapísané vlastníctvo viacerých vlastníkov, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú osoby, ktorým vlastníctvo k takémuto pozemku alebo k takejto stavbe vyplýva zo zápisu v liste vlastníctva alebo na základe listín predložených katastru nehnuteľností, a to až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia súdu alebo dohody, kto z týchto osôb je vlastníkom.
(6) Ak vlastník vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho a pozemok alebo stavba nebola predmetom dedičského konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú osoby, ktoré preukážu, že ako dedičia prichádzajú do úvahy. Vyvlastniteľ však nie je povinný zisťovať domnelých dedičov. Domnelých dedičov až do právoplatnosti rozhodnutia súdu o dedičstve podľa odseku 3 zastupuje Slovenský pozemkový fond.
(7) Slovenský pozemkový fond alebo správca podľa odseku 2 je účastníkom vyvlastňovacieho konania aj vtedy, ak podľa osobitného zákona6) vyvlastňovaný pozemok alebo vyvlastňovaná stavba nebola vydaná oprávnenej osobe z dôvodu, že sa nerozhodlo o oprávnenej osobe, a to až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým sa určí oprávnená osoba.

§ 9
Začatie vyvlastňovacieho konania
(1) Vyvlastňovacie konanie sa začína len na písomný návrh vyvlastniteľa.
(2) Návrh musí obsahovať
a) údaje o vyvlastniteľovi, a to
1. meno a priezvisko, dátum narodenia, adresu trvalého pobytu (ďalej len „osobné údaje“) vyvlastniteľa, ak je vyvlastniteľom fyzická osoba,
2. obchodné meno, adresu trvalého pobytu a adresu sídla, ak miesto podnikania nie je totožné s miestom trvalého pobytu, ak je vyvlastniteľom fyzická osoba – podnikateľ,
3. názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie a údaje o zápise v obchodnom registri alebo inom obdobnom registri, ak je vyvlastniteľom právnická osoba,
b) údaje o vyvlastňovanom, a to
1. dostupné osobné údaje, ak je vyvlastňovaným fyzická osoba,
2. obchodné meno, adresu trvalého pobytu a adresu sídla, ak miesto podnikania nie je totožné s miestom trvalého pobytu, ak je vyvlastňovaným fyzická osoba – podnikateľ,
3. názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie a údaje o zápise v obchodnom registri alebo inom obdobnom registri, ak je vyvlastňovaným právnická osoba,
c) údaje o tretej osobe, ktorej právo môže byť vyvlastnením priamo dotknuté, a to
1. osobné údaje, ak je tretia osoba fyzickou osobou,
2. obchodné meno, adresu trvalého pobytu a adresu sídla, ak miesto podnikania nie je totožné s miestom trvalého pobytu, ak je treťou osobou fyzická osoba – podnikateľ,
3. názov, sídlo a identifikačné číslo organizácie a údaje o zápise v obchodnom registri alebo inom obdobnom registri, ak je treťou osobou právnická osoba,
d) označenie pozemku alebo označenie stavby, alebo ich častí, ktoré sú predmetom vyvlastnenia, a to podľa údajov katastra nehnuteľností10) alebo podľa pozemkovej knihy, alebo inej obdobnej evidencie, alebo vyplývajúce z iných listín preukazujúcich vlastníctvo s identifikáciou parcely alebo s písomnou identifikáciou o stave údajov katastra nehnuteľností pozemku a podľa geometrického plánu, ak nehnuteľnosť, ktorá je predmetom vyvlastnenia, nie je zobrazená v katastrálnej mape, alebo ak je predmetom vyvlastnenia časť pozemku alebo časť stavby už zobrazenej v katastrálnej mape alebo pri zriadení vecného bremena k časti pozemku alebo k časti stavby,
e) prehľad práv tretích osôb zapísaných v katastri nehnuteľností alebo v pozemkovej knihe, alebo inej obdobnej evidencii, alebo, ktoré sú vyvlastniteľovi známe, ktoré sa viažu k pozemku alebo ku stavbe, ktorých sa vyvlastnenie týka, s osobitným označením tých práv, pri ktorých sa navrhuje obmedzenie alebo zánik súčasne s rozhodnutím o vyvlastnení,
f) údaj o sume predpokladanej náhrady za vyvlastnenie, ktorá pozostáva zo všeobecnej hodnoty pozemku alebo stavby, alebo všeobecnej hodnoty práva zodpovedajúceho vecnému bremenu určenej znaleckým posudkom,
g) dohodu vyvlastňovaného o rozdelení náhrady s tretími osobami, ktorým na vyvlastňovanom pozemku alebo na vyvlastňovanej stavbe viaznu vecné práva zanikajúce vyvlastnením, pokiaľ táto dohoda bola uzavretá pred podaním návrhu na vyvlastnenie a vyvlastniteľ má túto dohodu k dispozícii,
h) vymedzenie účelu, na ktorý sa vyvlastnenie vo verejnom záujme navrhuje a odôvodnenie návrhu vyvlastniteľa na vyvlastnenie,
i) opis skutočností nasvedčujúcich tomu, že sú splnené podmienky vyvlastnenia podľa § 2,
j) údaj o tom, v akej predpokladanej lehote vyvlastniteľ začne s užívaním vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby na uskutočnenie účelu vyvlastnenia; ak ide o dočasné obmedzenie vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe vyvlastnením, aj čas tohto obmedzenia.
(3) K návrhu vyvlastniteľ priloží
a) výpis z listu vlastníctva k nehnuteľnosti nie starší ako tri mesiace alebo výpis z pozemkovej knihy, alebo inej obdobnej evidencie s identifikáciou parciel podľa katastra nehnuteľností,
b) iné verejné listiny preukazujúce vlastnícke právo a iné vecné práva k pozemku alebo ku stavbe, ktorá sa navrhuje vyvlastniť, ak ich nemožno zistiť z údajov uvedených v katastri nehnuteľností,
c) kópiu z katastrálnej mapy so zobrazením pozemkov a stavieb navrhnutých na vyvlastnenie; ak pozemky a stavby nie sú zobrazené v katastrálnej mape, priloží grafickú a písomnú identifikáciu parciel,
d) geometrický plán, ak sa navrhuje vyvlastniť časť pozemku,
e) dôkaz o tom, že pokus o nadobudnutie práva k pozemku alebo ku stavbe dohodou bol bezvýsledný,
f) znalecký posudok o všeobecnej hodnote pozemku alebo stavby alebo všeobecnej hodnoty práva zodpovedajúceho vecnému bremenu nie starší ako dva roky,
g) právoplatné územné rozhodnutie alebo jeho úradne osvedčenú kópiu, ak účel vyvlastnenia vyžaduje vydanie územného rozhodnutia, vrátane kópie jeho grafickej časti, z ktorej je zrejmé umiestnenie stavby,
h) záväzné stanovisko obce o súlade účelu vyvlastnenia s platnou územnoplánovacou dokumentáciou (§ 2 ods. 2),
i) iné listiny, ktoré sú potrebné na jednoznačné určenie obsahu a rozsahu vyvlastnenia.
(4) Z dôvodu hospodárnosti vyvlastňovacieho konania vo veciach, ktoré majú vzájomnú súvislosť v predmete vyvlastňovania alebo osobe vyvlastňovaného, môže vyvlastniteľ podať spoločný návrh na spoločné ústne prejednanie veci. V takom prípade vyvlastňovací orgán podľa povahy veci vydá spoločné rozhodnutie o vyvlastnení alebo samostatné rozhodnutia o vyvlastnení na každého vyvlastňovaného. Ak vyvlastňovací orgán spojí vec v spoločnom rozhodnutí o vyvlastnení, sú právoplatnosť a postup pri opravnom prostriedku podanom proti rozhodnutiu o vyvlastnení posudzované osobitne pri jednotlivých vyvlastňovaných.
(5) Ak má vyvlastniteľ vedomosť o tom, že vyvlastňovací orgán má k dispozícii dokument, ktorý má tvoriť podľa tohto zákona prílohu návrhu, vyvlastniteľ nie je povinný k návrhu tento dokument priložiť, postačí ak naň v návrhu odkáže. Ak vyvlastňovací orgán tento dokument nemá k dispozícii alebo je potrebný na iné konanie, alebo ak ho na účely daného konania nemôže sprístupniť z dôvodu ochrany práv tretích osôb, vyvlastňovací orgán vyzve vyvlastniteľa na doplnenie návrhu o tento dokument.

§ 10
(1) Vyvlastňovací orgán je povinný informovať verejnosť na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle o začatí vyvlastňovacieho konania do siedmich dní od doručenia návrhu a o skončení vyvlastňovacieho konania do siedmich dní od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení.
(2) Vyvlastňovací orgán v takejto informácii uvedie
a) účel vyvlastnenia,
b) údaje o vyvlastniteľovi v rozsahu údajov podľa § 9 ods. 2 písm. a),
c) katastrálne územie,
d) parcelné číslo pozemku a súpisné číslo stavby, ktoré sú predmetom vyvlastnenia.
(3) Informácie podľa odseku 2 zverejní na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle obec, ak ho má zriadené, v ktorej katastrálnom území sa vyvlastňovaný pozemok alebo vyvlastňovaná stavba nachádza.
(4) Vyvlastňovací orgán je povinný písomne oznámiť začatie vyvlastňovacieho konania všetkým účastníkom vyvlastňovacieho konania, zúčastneným osobám a príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do siedmich dní od doručenia návrhu. Oznámenie o začatí vyvlastňovacieho konania musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
(5) Ak návrh neposkytuje dostatočný podklad na posúdenie splnenia podmienok vyvlastnenia, vyzve vyvlastňovací orgán vyvlastniteľa, aby návrh v primeranej lehote doplnil potrebnými údajmi alebo podkladmi, a upozorní ho, že inak vyvlastňovacie konanie zastaví.
(6) Vyvlastňovací orgán vyzve osoby, ktoré majú k vyvlastňovanému pozemku alebo k vyvlastňovanej stavbe vecné práva zapísané v katastri nehnuteľností, aby v lehote desiatich dní odo dňa doručenia výzvy prihlásili vyvlastňovaciemu orgánu svoje nároky s určením ich výšky voči náhrade za vyvlastnenie a súčasne ich upozorní, že na neprihlásené nároky alebo na nároky prihlásené po lehote neprihliada. Spolu s prihláškou sú tieto osoby povinné predložiť vyvlastňovaciemu orgánu doklad o tom, že v prospech prihláseného nároku bolo zriadené na vyvlastňovanom pozemku alebo vyvlastňovanej stavbe vecné právo.
(7) Oznámenie o začatí vyvlastňovacieho konania podľa odseku 4 sa doručuje účastníkom vyvlastňovacieho konania doporučene do vlastných rúk.
(8) Odo dňa doručenia oznámenia o začatí vyvlastňovacieho konania až do právoplatnosti skončenia vyvlastňovacieho konania je vyvlastňovaný povinný zdržať sa nakladania s vyvlastňovaným pozemkom alebo s vyvlastňovanou stavbou okrem práva uzavrieť nájomnú zmluvu. Právne úkony, ktorými vyvlastňovaný poruší túto povinnosť, okrem práva uzavrieť nájomnú zmluvu, sú neplatné; to neplatí pri zmluve uzavretej s vyvlastniteľom alebo pri právnom úkone, ktorý vyvlastňovaný vykoná po lehote na rozhodnutie ustanovenej vyvlastňovaciemu orgánu podľa všeobecného predpisu o správnom konaní.11)
(9) Vyvlastňovací orgán písomne v lehote desiatich dní odo dňa doručenia oznámenia o začatí vyvlastňovacieho konania podľa odseku 8 oznámi príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností, na účely zápisu poznámky do katastra nehnuteľností, deň, od ktorého sa vyvlastňovanému zakazuje nakladať s pozemkom alebo so stavbou.12) Ak zanikne zákaz nakladania s pozemkom alebo so stavbou podľa odseku 8, vyvlastňovací orgán bezodkladne písomne oznámi okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností túto skutočnosť.
(10) Vyvlastňovací orgán nariadi vždy ústne pojednávanie o návrhu.
(11) Vyvlastňovací orgán písomne oznámi účastníkom vyvlastňovacieho konania a zúčastneným osobám termín uskutočnenia ústneho pojednávania o návrhu najmenej 15 dní vopred.
(12) Námietky proti vyvlastneniu musia účastníci vyvlastňovacieho konania, ako aj zúčastnené osoby uplatniť najneskôr pri prerokovaní návrhu na ústnom pojednávaní. Na námietky uplatnené neskôr, na námietky, ktoré sa v územnom konaní zamietli alebo ktoré mohol účastník uplatniť v územnom konaní, sa neprihliada. Na túto skutočnosť musí upozorniť vyvlastňovací orgán účastníkov konania a zúčastnené osoby v oznámení o začatí vyvlastňovacieho konania.
(13) Účastník vyvlastňovacieho konania môže uplatniť námietku predpojatosti, ktorá obsahuje skutočnosti nasvedčujúce vylúčenie zamestnanca vyvlastňovacieho orgánu, najneskôr na ústnom pojednávaní alebo do 30 dní odo dňa, keď sa o týchto skutočnostiach dozvedel. V námietke predpojatosti musí byť uvedené proti komu smeruje, dôvod, pre ktorý má byť zamestnanec vyvlastňovacieho orgánu vylúčený, a kedy sa účastník vyvlastňovacieho konania podávajúci námietku predpojatosti o dôvode vylúčenia dozvedel. Vyvlastňovací orgán poučí účastníka vyvlastňovacieho konania o možnosti uplatniť námietku predpojatosti v oznámení o začatí vyvlastňovacieho konania.

§ 11
(1) Ak sa vo vyvlastňovacom konaní preukáže, že nie sú splnené podmienky vyvlastnenia, vyvlastňovací orgán návrh zamietne. Vyvlastňovací orgán doručí rozhodnutie o zamietnutí návrhu príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti.
(2) Vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba má voči vyvlastniteľovi pri zamietnutí návrhu nárok na náhradu škody a účelne vynaložených nákladov, ktoré jej vznikli v súvislosti s vyvlastňovacím konaním alebo v jeho dôsledku. Ak nedôjde k dohode medzi vyvlastňovaným a vyvlastniteľom o uspokojení týchto nárokov a ich výške, rozhodne súd.

§ 12
Zastavenie vyvlastňovacieho konania
(1) Vyvlastňovací orgán zastaví vyvlastňovacie konanie, ak
a) vyvlastniteľ vezme návrh späť,
b) v priebehu vyvlastňovacieho konania uzavrú vyvlastniteľ a vyvlastňovaný písomnú dohodu o získaní práva k pozemku alebo ku stavbe potrebného na uskutočnenie účelu vyvlastnenia.
(2) K späťvzatiu návrhu vyvlastniteľom sa nevyžaduje súhlas ostatných účastníkov konania.
(3) Proti rozhodnutiu o zastavení vyvlastňovacieho konania vydanému podľa odseku 1 sa nemožno odvolať.
(4) Vyvlastňovací orgán doručí rozhodnutie o zastavení vyvlastňovacieho konania príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti. Rozhodnutie o zastavení vyvlastňovacieho konania musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
(5) Ak vyvlastňovací orgán zastaví vyvlastňovacie konanie z dôvodu späťvzatia návrhu, má vyvlastňovaný alebo iná oprávnená osoba voči vyvlastniteľovi nárok na náhradu škody, ktorá mu vznikla vyvlastňovacím konaním alebo v jeho dôsledku. Ak nedôjde k dohode medzi vyvlastňovaným a vyvlastniteľom o uspokojení nárokov na náhradu škody a ich výške, rozhodne o nich súd.

§ 13
Rozhodnutie o vyvlastnení
(1) Ak sú splnené podmienky vyvlastnenia ustanovené týmto zákonom, vyvlastňovací orgán rozhodne samostatnými výrokmi o vyvlastnení práv k pozemku alebo ku stavbe a o náhrade za vyvlastnenie a o spôsobe jej úhrady.
(2) Výrokmi o vyvlastnení práv k pozemku alebo ku stavbe vyvlastňovací orgán
a) určí účel vyvlastnenia vo verejnom záujme,
b) rozhodne o
1. prechode vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe,
2. obmedzení vlastníckeho práva k pozemku alebo ku stavbe alebo
3. vzniku, obmedzení, alebo zániku práva zodpovedajúceho vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe potrebného na uskutočnenie stavby, alebo opatrenia vo verejnom záujme; opatrením vo verejnom záujme je opatrenie vydané na účel ochrany života, zdravia, bezpečnosti štátu, životného prostredia, nerastného bohatstva, jaskýň, podzemných vôd, prírodných liečivých zdrojov, vodných tokov, kultúrneho dedičstva, ako aj dokončených alebo nedokončených stavieb vo verejnom záujme.
c) rozhodne o obmedzení alebo zániku práv tretích osôb, len ak by ďalší výkon týchto práv bránil alebo podstatne obmedzoval dosiahnutie účelu, na ktorý sa má vyvlastniť,
d) rozhodne o rozšírení predmetu vyvlastnenia, ak je to odôvodnené podľa § 2 ods. 4 až 7 ,
e) určí, v akej lehote a akým spôsobom je vyvlastniteľ povinný začať s užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnila,
f) rozhodne o námietkach účastníkov vyvlastňovacieho konania týkajúcich sa vyvlastnenia, ak boli uplatnené,
g) rozhodne o povinnosti nahradiť trovy konania.
(3) Výrokmi o náhrade za vyvlastnenie vyvlastňovací orgán
a) určí primeranú náhradu za vyvlastnenie, ktorá prislúcha jednotlivým vyvlastneným a určí lehotu podľa § 6 ods. 1, 2 alebo ods. 3 a spôsob jej zaplatenia, ak nedôjde medzi vyvlastniteľom a vyvlastňovaným k dohode o náhrade za vyvlastnenie, vyvlastňovací úrad určí náhradu za vyvlastnenie v sume zodpovedajúcej všeobecnej hodnote pozemku alebo stavby, alebo všeobecnej hodnote práva zodpovedajúceho vecnému bremenu na základe znaleckého posudku [§ 9 ods. 2 písm. f)]; s požiadavkou na vyššiu náhradu za vyvlastnenie odkáže vyvlastneného bez prerušenia konania na súd,
b) rozhodne o prihlásených nárokoch tretích osôb, ktoré majú k vyvlastnenému pozemku alebo k vyvlastnenej stavbe vecné práva zapísané v katastri nehnuteľností s určením sumy, v akej majú byť uspokojené z náhrady za vyvlastnenie pozemku alebo stavby.
(4) Rozhodnutie o vyvlastnení musí obsahovať aj
a) údaje vyvlastniteľa a vyvlastneného v rozsahu údajov podľa § 9 ods. 2 písm. a) a b),
b) označenie vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby, alebo ich častí v rozsahu údajov podľa § 9 ods. 2 písm. d),
c) označenie geometrického plánu, ktorý je podkladom na vyvlastnenie, ak sa navrhuje vyvlastniť časť pozemku alebo časť stavby, alebo ak sa vo vyvlastňovacom konaní navrhuje zlúčenie viacerých pozemkov alebo ich častí, ktoré sú predmetom vyvlastnenia,
d) poučenie o možnostiach a podmienkach zrušenia vyvlastnenia,
e) ďalšie náležitosti rozhodnutia, ktoré sú potrebné na jednoznačné určenie obsahu a rozsahu vyvlastnenia a jeho náhrady.
(5) Rozhodnutie o vyvlastnení nemožno účastníkom vyvlastňovacieho konania oznámiť ústnym vyhlásením.
(6) Vyvlastňovací orgán doručí rozhodnutie o vyvlastnení príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti. Rozhodnutie o vyvlastnení musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)

§ 14
(1) Na preskúmanie výrokov podľa § 13 ods. 2 v odvolacom konaní je príslušné Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky podľa § 7 ods. 2 písm. a). Zrušením výroku podľa § 13 ods. 2 stráca platnosť aj výrok podľa § 13 ods. 3.
(2) Včas podané odvolanie proti výroku podľa § 13 ods. 3 nemá odkladný účinok. Na preskúmanie výrokov podľa § 13 ods. 3 je príslušný súd. Žaloba, ktorou sa účastník konania domáha preskúmania výroku podľa § 13 ods. 3 v súdnom konaní, musí byť podaná v lehote 30 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení; zmeškanie lehoty nemožno odpustiť.

§ 15
Účinky vyvlastnenia
(1) Dňom nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení prechádza na vyvlastniteľa vlastnícke právo k pozemku alebo ku stavbe, alebo v jeho prospech vzniká, obmedzuje sa, alebo zaniká právo zodpovedajúce vecnému bremenu k pozemku alebo ku stavbe, alebo v jeho prospech sa obmedzuje, alebo zaniká iné právo k pozemku alebo ku stavbe, alebo sa na pozemku alebo na stavbe zriaďujú iné opatrenia.
(2) Právoplatnosťou rozhodnutia o vyvlastnení zanikajú
a) záložné právo, ktoré sa viaže k pozemku alebo ku stavbe,
b) exekučné záložné právo, ktoré sa viaže k pozemku alebo ku stavbe,
c) daňové záložné právo, ktoré sa viaže k pozemku alebo ku stavbe,
d) práva účastníkov konkurzného konania, ktoré sa viažu k pozemku alebo ku stavbe,
e) vecné bremeno k pozemku alebo ku stavbe okrem zákonného vecného bremena,
f) predkupné právo, ak má účinky vecného práva,
g) nájom pozemku, stavby alebo ich častí.
(3) Na základe právoplatného rozhodnutia o vyvlastnení príslušný okresný úrad na úseku katastra nehnuteľností vykoná výmaz práv uvedených v odseku 2 v katastri nehnuteľností.
(4) Vyvlastňovací orgán rozhodne, že právne vzťahy podľa odseku 2 nezanikajú, ak verejný záujem vyžaduje, aby aj po vyvlastnení pozemok alebo stavbu naďalej zaťažovali alebo ak ďalší výkon práv vyplývajúcich z týchto právnych vzťahov nebráni ani podstatne neobmedzuje dosiahnutie účelu, na ktorý sa má pozemok alebo stavba vyvlastniť.
(5) Vyvlastnením nezaniká
a) nájom bytu alebo nebytového priestoru,
b) právo užívať byt, ktoré nadobudol účastník vyvlastňovacieho konania pred nadobudnutím právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení z iného právneho vzťahu ako z nájmu, najmä z práva zodpovedajúceho vecnému bremenu alebo zo zmluvy o výpožičke.
(6) Odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení môže vyvlastniteľ vypovedať nájom bytu, ak ďalšie užívanie bytu nájomcom bráni účelu vyvlastnenia; to sa primerane vzťahuje aj na vypovedanie práva užívať byt, ktorý je užívaný podľa odseku 5 písm. b).
(7) Nájomca bytu má pri vypovedaní nájmu podľa odseku 6 právo na zabezpečenie nájmu náhradného bytu, ktorý je veľkosťou obytnej plochy, vybavením, umiestnením a nájomným primeraný bytu, ktorému nájom skončí na základe výpovede, a to s prihliadnutím na životné a pracovné potreby nájomcu a členov jeho domácnosti. Nájom bytu sa neskočí skôr, než vyvlastniteľ poskytne takýto náhradný byt. Na požiadanie nájomcu je vyvlastniteľ povinný uhradiť nájomcovi nevyhnutné výdavky spojené so sťahovaním. Právo vypovedať nájom bytu nie je dotknuté.
(8) Právo na zabezpečenie nájmu náhradného bytu podľa odseku 7 sa vzťahuje aj na toho, kto užíva byt podľa odseku 5 písm. b).
(9) Odsek 5 písm. a) a odseky 6 a 7 sa nevzťahujú na vyvlastnenie podľa osobitných zákonov.3)

§ 16
Užívanie vyvlastneného pozemku alebo vyvlastnenej stavby
(1) Vyvlastnený pozemok alebo vyvlastnenú stavbu možno užívať len na účel, na ktorý bola vyvlastnená.
(2) S užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý boli vyvlastnené, sa musí začať v lehote určenej v rozhodnutí o vyvlastnení; lehota nesmie trvať viac ako dva roky odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení a pri líniovej stavbe13) nesmie trvať viac ako päť rokov odo dňa nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o vyvlastnení.

§ 17
Zrušenie vyvlastnenia
(1) Na návrh vyvlastneného, vyvlastniteľa alebo ich právnych nástupcov zruší vyvlastňovací orgán úplne alebo čiastočne vyvlastnenie, ak sa v lehote podľa § 16 ods. 2 nezačalo s užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnila.
(2) Na návrh vyvlastneného alebo jeho právneho nástupcu zruší vyvlastňovací orgán úplne alebo čiastočne vyvlastnenie aj vtedy, ak vyvlastniteľ nezaplatí vyvlastnenému náhradu za vyvlastnenie v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyvlastnení.
(3) Návrh na zrušenie vyvlastnenia z dôvodu, že sa nezačalo v lehote podľa § 16 ods. 2 s užívaním pozemku alebo stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnila, možno podať do piatich rokov po uplynutí tejto lehoty. Pred uplynutím lehoty podľa § 16 ods. 2 možno podať návrh len vtedy, ak územné rozhodnutie určujúce využitie pozemku alebo stavby na daný účel stratilo platnosť alebo bolo právoplatne zrušené.
(4) Návrh na zrušenie vyvlastnenia z dôvodu, že vyvlastniteľ nezaplatil náhradu za vyvlastnenie v lehote uvedenej v rozhodnutí o vyvlastnení, môže vyvlastnený podať do piatich rokov po uplynutí lehoty na zaplatenie náhrady uvedenej v rozhodnutí o vyvlastnení.
(5) Vyvlastňovací orgán doručí právoplatné rozhodnutie o zrušení vyvlastnenia príslušnému okresnému úradu na úseku katastra nehnuteľností do 15 dní odo dňa nadobudnutia právoplatnosti; rozhodnutie o zrušení vyvlastnenia musí obsahovať údaje o pozemku alebo stavbe podľa osobitného zákona.10)
(6) Práva, ktoré boli vyvlastnenému rozhodnutím o vyvlastnení odňaté alebo obmedzené, opäť nadobúda vyvlastnený alebo jeho právny nástupca dňom právoplatnosti rozhodnutia o zrušení vyvlastnenia. Účinky spojené s vyvlastnením, ktoré nastali podľa § 15 ods. 2 zostávajú zachované. Nárok na náhradu škody a nákladov spojených s vyvlastnením, ktoré vznikli účastníkom vyvlastňovacieho konania, zostávajú zachované.
(7) Ak vyvlastnenie bolo úplne alebo čiastočne zrušené, má vyvlastniteľ nárok na vrátenie poskytnutej náhrady za vyvlastnenie. Ak nedôjde k dohode medzi vyvlastneným alebo jeho právnym nástupcom a vyvlastniteľom o uspokojení týchto nárokov a ich výške, rozhodne o nich súd.

§ 18
Spoločné ustanovenia
(1) Na vyvlastňovacie konanie sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní,14) ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Vyvlastnenie a vyvlastňovacie konanie upravené osobitnými zákonmi15) nie sú týmto zákonom dotknuté.

§ 19
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. júla 2016
Konania o vyvlastnení začaté a právoplatne neukončené pred 1. júlom 2016 sa dokončia podľa predpisu účinného do 30. júna 2016.


Čl. VIII
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. júla 2016.


Andrej Kiska v. r.
Peter Pellegrini v. r.
Robert Fico v. r.


1) § 4 ods. 3 písm. d) zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
2) § 17 ods. 1 zákona č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
§ 10a zákona č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
3) § 17a zákona č. 135/1961 Zb. o v znení neskorších predpisov.
§ 8 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z. o niektorých opatreniach na urýchlenie prípravy výstavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá v znení neskorších predpisov.
§ 31 zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 5 zákona č. 338/2000 Z. z. o vnútrozemskej plavbe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
§ 6 zákona č. 669/2007 Z. z. o jednorazových mimoriadnych opatreniach v príprave niektorých stavieb diaľnic a ciest pre motorové vozidlá a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov v znení neskorších predpisov.
§ 11 zákona č. 513/2009 Z. z. v znení neskorších predpisov.
4) § 28 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
5) § 8 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z.
6) § 17 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom v znení neskorších predpisov.
7) § 50 ods. 6 zákona č. 326/2005 Z. z. o lesoch v znení neskorších predpisov.
8) Napríklad § 41a ods. 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení neskorších predpisov, § 23 zákona č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
9) § 8 ods. 3 a 4 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.
10) § 42 ods. 2 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov.
11) § 49 ods. 2 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny zákon) v znení zákona č. 527/2003 Z. z.
12) § 38 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
13) Zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov.
14) Zákon č. 71/1967 Zb. v znení neskorších predpisov.
15) Napríklad zákon č. 319/2002 Z. z. v znení neskorších predpisov, zákon č. 569/2007 Z. z. o geologických prácach (geologický zákon) v znení neskorších predpisov.