+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o spôsobe voľby prezidenta Slovenskej republiky
Zákon o spôsobe voľby prezidenta Slovenskej republiky, o ľudovom hlasovaní o jeho odvolaní a o doplnení niektorých ďalších zákonov (46/1999)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 18.03.1999
Platnosť od: 19.03.1999
Účinnosť od: 19.03.1999
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Žiadna história
Hatályos 2011. július 1-től 2015. június 30-ig (a jogszabály hatályon kívül helyezve a Tt. 180/2014. sz. jogszabályával)

Tt. 46/1999.

Törvény
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL, A VISSZAHÍVÁSÁRÓL SZÓLÓ NÉPSZAVAZÁSRÓL 
és egyes más törvények módosításáról


Kelt: 1999. március 18.


Módosítva:
Tt. 308/2000., hatályos 2000. október 4-től
Tt. 515/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 167/2008., hatályos 2008. június 1-től
Tt. 445/2008., hatályos 2009. január 1-től
Tt. 204/2011., hatályos 2011. július 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt hagyta jóvá:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
A Szlovák Köztársaság elnökének megválasztása

1. §
Bevezető rendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság elnökének megválasztása és az elnöki tisztségre1) jelöltről való szavazás (továbbiakban: „választás”) az általános, egyenlő, közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történik.
(2) A Szlovák Köztársaság elnökének (továbbiakban: „elnök”) megválasztása során választójoggal rendelkezik minden olyan szlovák állampolgár, aki a választás napján betöltötte 18. életévét és a választás napján a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik2) (továbbiakban: „választásra jogosult”).
(3) A választást a Szlovák Köztársaság területén tartják.

2. §
A választás időpontja
(1) A választást a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke legkésőbb a választás napja előtt 55 nappal tűzi ki. A választás kihirdetését nyilvánosságra hozzák a Szlovák Köztársaság Törvénytárában.
(2) A választást a Szlovák Köztársaság egész területén ugyanazon a napon tartják. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke dönthet úgy, hogy a választás két napon tartják.
(3) A választás a meghatározott napon 7 óráról 22 óráig tart. Ha a helyi körülmények azt igénylik, a község polgármestere a választás kezdetének időpontját korábbi órában határozhatja meg.
(4) Ha a választást két napon tartják, a választás az első napon 14 órakor kezdődik és 20 órakor fejeződik be. A választás a második napon 7 órakor kezdődik és 14 órakor fejeződik be. Ha a helyi körülmények azt igénylik, a község polgármestere a választás kezdetének időpontját korábbi órában határozhatja meg.

3. §
Szavazókörök és különleges szavazókörök
(1) A község, illetve Pozsonyban és Kassán a városrészek (továbbiakban: „község”) a szavazólapok leadásának és a szavazatszámlálás céljaira szavazóköröket alakítanak ki.
(2) A szavazóköröket és a területükön elhelyezkedő választóhelyiségeket a község polgármestere legkésőbb a választás előtt 45 nappal úgy alakítja ki, hogy a szavazókör rendszerint 1000 választásra jogosult személyt foglaljon magába. A község távoleső részén önálló szavazókör alakítható ki, ha az legalább 50 választásra jogosultat foglal magába.
(3) A község egészségügyi intézményben, szociális szolgáltatási intézményben, a fogvatartás helyén és a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának helyén önálló szavazókört alakíthat ki, ha az legalább 100 választásra jogosultat foglal magába.

4. §
A választásra jogosultak névjegyzéke
(1) A község az állandó választói névjegyzékből3) az egyes szavazókörökre vonatkozóan elkészíti az elnökválasztásra jogosultak névjegyzékét (továbbiakban: „választásra jogosultak névjegyzéke”).
(2) A község a különleges szavazókörökre vonatkozóan is elkészíti a választásra jogosultak névjegyzékét; az intézmény vezetője ennek során együttműködik a községgel. Az a község, amelyben különleges szavazókört alakítottak ki, a választásra jogosultak névjegyzékébe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a választásra jogosult állandó lakhelye szerint illetékes községet.
(3) A fegyveres erők tömegesen elszállásolt katonáit, illetve a fegyveres biztonsági testületek és a fegyveres testületek tömegesen elszállásolt tagjait az alakulatuk állomáshelyének elhelyezkedése szerinti község választásra jogosultjainak névjegyzékébe kell bejegyezni. A bejegyzésre a község polgármestere által megállapított határidőn belül az egység (alakulat) adatszolgáltatása alapján kerül sor. A választásra jogosultak névjegyzékébe való bejegyzés csak az adott választásra vonatkozóan érvényes. Az egység (alakulat) elhelyezkedése szerinti község a választásra jogosultak névjegyzékébe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a katona vagy tag állandó lakhelye szerint illetékes községet. A község ügyel arra, hogy ne jöjjenek létre olyan választókörzetek, amelyek választásra jogosultjainak névjegyzékében kizárólag a fegyveres erők katonái, illetve a fegyveres biztonsági testületek és a fegyveres testületek tagjai szerepelnek.
(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti választásra jogosultakat nem kell bejegyezni az állandó lakhelyük szerinti választókörzet választásra jogosultjainak névjegyzékébe.
(5) Az (1) és (2) bekezdések szerinti választásra jogosultak névjegyzékét a község legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával, két példányban nyújtja át a szavazóköri választási bizottságoknak.
(6) Azt a szlovák állampolgárt, aki a Szlovák Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakhellyel és a választás napján megjelenik a választóhelyiségben, a szavazóköri választási bizottság bejegyzi a választásra jogosultak névjegyzékébe; a választói névjegyzékébe való bejegyzés tényét a bizottság feltünteti a szavazásra jogosult személy szlovák útiokmányában.4)
(7) A szavazóköri választási bizottság az adott személyt a következők szerint jegyzi be a választásra jogosultak névjegyzékébe:
a) bírósági határozat alapján,5)
b) választói igazolvány alapján,
c) ha személyi igazolványával igazolja, hogy az állandó lakhelye a választókörzethez tartozik.

5. §
A választói igazolvány
(1) Azon választásra jogosult személy részére, aki nem tud majd abban a választókörzetben választani, ahol a választásra jogosultak névjegyzékében szerepel, a község a választás kitűzését követően kérelmére választói igazolványt állít ki, illetve törli a választásra jogosultak névjegyzékéből. A törlés csak a választói igazolvány igénybevételével megejtett választásra vonatkozóan érvényes.
(2) A választói igazolvány jogosultságot biztosít bármelyik választókörzet választásra jogosultjainak névjegyzékébe való bejegyzésre; a bejegyzés csak az adott választásra vonatkozóan érvényes.
(3) A rendőrségi őrizet azon helyiségeiben, a fogvatartás, esetleg a fegyelmi büntetésként alkalmazott fogvatartás azon helyein, illetve a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának azon helyein, amelyek vonatkozásában különleges választókörzet nem került kialakításra, a szavazásra jogosultak számára a választójog gyakorlásának lehetőségét választói igazolvány alapján az illetékes intézmény vezetőjével együttműködve az a szavazóköri választási bizottság biztosítja, amelynek területi illetékességébe az adott intézmény tartozik. Ez esetben a választási körzet nagyságára vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyhatók. Ha a választásra jogosultat előállítják, és ha ez lehetséges, az elővezetett személy választójogának gyakorlására a Rendőri Testület vagy a Katonai Rendészet illetékes egysége biztosít lehetőséget.

6. §
A választási szervek
(1) A választás lebonyolításának céljaira a következő választási szerveket kell létrehozni:
a) a szlovák köztársaságelnöki-választás Központi Választási Bizottsága (továbbiakban: „központi választási bizottság”),
b) a szlovák köztársaságelnöki-választás körzeti választási bizottságai (továbbiakban: „körzeti választási bizottságok”),
c) a szlovák köztársaságelnöki-választás szavazóköri választási bizottságai (továbbiakban: „szavazóköri választási bizottságok”),
(2) A bizottság tagja csak választásra jogosult lehet, elnökjelölt nem lehet a bizottság tagja.
(3) A bizottság tagja a következő szövegű fogadalom aláírásával foglalja el tisztségét: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul látom el, melynek során a törvényeknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően járok el.”
(4) A bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag több mint fele jelen van. A határozatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a jelenlévő tagok több mint fele igennel szavaz. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
(5) A bizottság az első ülésén saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Megegyezés hiányában az elnököt és az alelnököt sorsolással kell megválasztani. A sorsolást a bizottság jegyzője irányítja.
(6) Ha a bizottsági tagság megszűnik, a bizottság elnöke póttagot rendel be. A bizottsági tagság a delegáló politikai párt, politikai mozgalom, politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciója, vagy petíciós bizottság általi értesítésnek a bizottság elnöke részére történő kézbesítésével, vagy a bizottsági tagnak a tisztségéről való lemondásáról szóló értesítésének a bizottsági elnök részére történő kézbesítésével szűnik meg.
(7) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a választás eredményeinek feldolgozása céljaira a központi választási bizottság és a körzeti választási bizottságok mellett működő (szavazatösszesítő) szakmai testületeket hoz létre. A (szavazatösszesítő) szakmai testületekhez beosztott személyek a (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesznek.

7. §
A központi választási bizottság
(1) Minden, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező politikai párt és politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a választás előtt 35 nappal értesíti a Szlovák Köztársaság miniszterelnökét a központi választási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.
(2) A központi választási bizottság első ülésére legkésőbb a választás előtt 30 nappal kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke hívja össze.
(3) A központi választási bizottság
a) felügyeli az alsóbb szintű bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,
b) dönt a körzeti választási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,
c) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának a választás szervezési és műszaki előkészületeire vonatkozó információit,
d) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának a választás eredményeinek feldolgozására tett előkészületekre vonatkozó információját,
e) megállapítja a választás eredményeit,
f) elkészíti a választás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, és kihirdeti annak eredményét,
g) engedélyezi egyéb személyek jelenlétét a szavazóköri választási bizottságban és a körzeti választási bizottságban végzett szavazatszámlálásnál.
(4) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a központi választási bizottság feladatteljesítésének támogatására szakmai és adminisztratív testületet hoz létre.

8. §
A körzeti választási bizottság
(1) Minden, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt és politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a választás előtt 30 nappal értesíti a körzeti hivatal elöljáróját a kerületi választási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi- és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.
(2) A körzeti választási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a körzeti választási bizottságban nincs meg a meghatározott taglétszám vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a körzeti hivatal elöljárója a választásra jogosultak köréből nevezi ki a hiányzó tagokat.
(3) A körzeti választási bizottság első ülésére legkésőbb a választás előtt 25 nappal kerül sor; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.
(4) A körzeti választási bizottság
a) felügyeli szavazóköri választási bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,
b) dönt a szavazóköri választási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,
c) megtárgyalja a saját (szavazatösszesítő) szakmai testületének tevékenysége ellátására vonatkozó információit,
d) felügyeli a szavazási eredmények megállapításának menetét a szavazókörökben; a szavazóköri választási bizottságoktól jogosult felvilágosítást vagy más információkat kérni, illetve a megállapított hibákat a szavazóköri választási bizottsággal való megállapodást követően saját maga kiküszöbölheti, vagy felkérheti a szavazóköri választási bizottságot a hibák kiküszöbölésére,
e) megállapítja a választás eredményeit,
f) elkészíti a szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, és azt átadja a központi választási bizottságnak.
(5) A körzeti választási bizottság területi illetékessége megegyezik a körzeti hivatal területi illetékességével.

9. §
A szavazóköri választási bizottság
(1) Minden, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt, politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a választás előtt 30 nappal értesíti a község polgármesterét a szavazóköri választási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi- és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.
(2) A szavazóköri választási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a szavazóköri választási bizottságban nincs meg a meghatározott taglétszám, vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a község polgármestere a választásra jogosultak köréből nevezi ki a hiányzó tagokat.
(3) A szavazóköri választási bizottság első ülésére legkésőbb a választás előtt 23 nappal kerül sor; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(4) A szavazóköri választási bizottság
a) biztosítja a szavazás rendes menetét, felügyeli főként a szavazólapok szabályszerű leadását, fenntartja a rendet a választóhelyiségben és annak közvetlen környékén,
b) elbírálja a szavazólapok érvényességét,
c) megszámolja a szavazólapokat és a szavazatokat,
d) jegyzőkönyvet készít a szavazás menetéről és eredményéről, majd átadja azt az illetékes körzeti választási bizottságnak,
e) elvégzi a körzeti választási bizottság vagy a központi választási bizottság által rá kiszabott feladatokat.

10. §
A bizottság jegyzője
(1) A bizottság jegyzője biztosítja a választási bizottság tárgyalásával és annak előkészítésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat. A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésein.
(2) A jegyzőt
a) a központi választási bizottság esetében a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki, illetve váltja le,
b) a körzeti választási bizottság esetében a körzeti hivatal elöljárója a körzeti hivatal alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le,
c) a szavazóköri választási bizottság esetében a község polgármestere rendszerint a község alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le.
(3) A központi választási bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb a választás előtt 45 nappal nevezi ki, a körzeti választási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója legkésőbb a választás előtt 40 nappal nevezi ki, a szavazóköri választási bizottság jegyzőjét a község polgármestere legkésőbb a választás előtt 40 nappal nevezi ki. A jegyző a 6. § (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesz.

11. §
A köztársaságielnök-jelöltek
(1) A köztársaságielnök-jelölt állító javaslatnak6) tartalmaznia kell
a) a jelölt családi és utónevét, illetve tudományos címét,
b) a jelölt életkorát és személyi számát,
c) a jelölt foglalkozását,
d) a jelölt állandó lakhelyét,
e) a jelölt arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy egyetért jelölésével és teljesíti az elnökjelöltekre vonatkozó feltételeket.7)
(2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a kézbesítéstől számított hét napon belül megvizsgálja, hogy az elnökjelölt-állító javaslat6) tartalmazza-e a törvény szerinti adatokat; petíció esetében azt vizsgálja meg, hogy a petíció tartalmazza-e az (1) bekezdés szerinti tartalmi elemeket, illetve azt is, hogy a petíció megfelel-e a külön törvény8) szerinti feltételeknek, illetve, hogy minden petíciós ív vonatkozásában egyértelmű-e, hogy az adott jelöltre vonatkozó petícióról van szó. Ha a javaslat megfelel a törvény szerinti feltételeknek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslatot befogadja; egyéb esetben elutasítja azt. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat befogadásáról vagy elutasításáról szóló értesítést 24 órán belül kézbesíti az elnökjelölteknek, az adott elnökjelölt által megjelölt címre, egyéb esetben az állandó lakhelyére.  
(3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke a javaslat kézhezvételét követő napon értesíti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumát az elnökjelölt-állító javaslatról, az elnökjelöltek családi és utónevéről, tudományos címéről, életkoráról, foglalkozásáról, állandó lakhelyéről.
(4) Az elnökjelölt-állító javaslat elutasítása ellen a javaslat által érintett jelölt elnökjelölt-állító javaslatának elfogadásáról való döntésre irányuló javaslatot nyújthat be a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósághoz. A javaslatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének az elnökjelölt-állításra vonatkozó javaslat elutasításáról szóló értesítése kézbesítésétől számított három napon belül lehet benyújtani.

12. §
A jelöltségről való lemondás
Az elnökjelölt a választás első körének kezdete előtt írásban lemondhat jelöltségről. A jelöltségről való lemondásról szóló nyilatkozatot a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének kézbesíti. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke e tényről értesíti a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumát és a központi választási bizottságot, amely a körzeti választási bizottságok közvetítésével haladéktalanul értesíti a szavazóköri választási bizottságokat, amelyek tájékoztatják a választásra jogosultakat.

13. §
A szavazólap
(1) A szavazólapot úgy kell elkészíteni, hogy azon az összes elnökjelölt közösen szerepeljen. A szavazólapon a jelölteket ábécé-sorrendben kell feltüntetni a családi és utónév, tudományos cím, az életkor, a foglalkozás és az állandó lakhely szerinti község feltüntetésével.
(2) A szavazólapot el kell látni a központi választási bizottság bélyegzőlenyomatával és a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával, illetve minden jelölt családi neve előtt egy négyzet alakú keretet kell feltüntetni a szavazás során történő kezelés céljaira.
(3) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről és a községek részére megfelelő mennyiségben való eljuttatásáról.
(4) A község gondoskodik arról, hogy a szavazólapokat az elnökválasztás napján, legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával minden szavazóköri választási bizottsághoz eljuttassák.
(5) A szavazásra jogosult személy a szavazólapot a választás napján a választóhelyiségben kapja kézhez.

14. §
A szavazásra jogosultak tájékoztatása
(1) A kialakított választási körzetekről, a választóhelyiségekről és a választás idejéről a község legkésőbb a választás napja előtt 40 nappal a helyben szokásos módon tájékoztat.
(2) A község legkésőbb a választás napja előtt 20 nappal az állandó választói névjegyzékbe3) bejegyzett minden választónak értesítést küld, amelyben megjelöli a választás idejét, illetve azt a választási szavazókört és helyet, ahol a választásra jogosult választhat; az értesítésben figyelmeztet a szavazás előtti, személyazonosító igazolvánnyal való személyazonosítás kötelességére is, és tömören kitér szavazólap kezelésével kapcsolatos tudnivalókra.
(3) A külön jogszabály8a) szerinti község a (2) bekezdés szerinti értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.
(4) Ha az elnökjelölt lemondott jelöltségéről (12. §), vagy ha az elnökjelölt a szavazólapok elkészítését követően meghalt, a szavazóköri választási bizottság e körülményről az erre vonatkozó közleménynek a szavazóhelyiségben való kifüggesztésével tájékoztatja a szavazásra jogosultakat.

15. §
A választási kampány
(1) A választási kampány (továbbiakban: „kampány”) a választás előtt 15 nappal kezdődik és a választás előtt 48 órával fejeződik be. Kampány alatt a jelölteknek, politikai pártoknak és mozgalmaknak, esetleg más szubjektumoknak a jelölt megválasztása érdekében kifejtett tevékenységét kell érteni, beleértve a rádió- és televízióadások (4) és (5) bekezdés szerinti igénybevételével, továbbá tömegtájékoztatási eszközök,9) óriás hirdetőfelületek, falragaszok és más információközvetítő eszközök igénybevételével megjelentetett hirdetéseket és reklámokat.10)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakon kívüli kampánytevékenység tilos.
(3) A kampányidőszak alatt minden jelölt számára azonos feltételekkel biztosított a tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférés.
(4) A Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió az (1) bekezdés szerinti kampány céljaira külön-külön, az egyes jelöltre vonatkozóan legfeljebb egyórás, összesen legfeljebb 10-órás műsoridőt biztosít úgy, hogy a műsorszórás idejének megállapításával egyik jelölt se kerüljön hátrányba. A műsoridőre vonatkozó igényt legkésőbb a kampány kezdete előtt öt nappal kell érvényesíteni, egyébként az igényjogosultság megszűnik. A Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió gondoskodik az ilyen jellegű műsor látható megjelöléséről és a többi műsortól való elkülönítéséről.
(5) A rádiós vagy televíziós műsorszórási engedély birtokosa (továbbiakban: „licenszbirtokos”) a kampány céljaira egy-egy jelöltre vonatkozóan legfeljebb egyórás, összesen legfeljebb 10-órás műsoridőt különíthet el. A licenszbirtokos az ilyen jellegű műsor látható megjelölését és a többi műsortól való elkülönítését egy nyilvánosságnak szánt közlemény sugárzásával biztosítja, amelyből kiderül, hogy fizetett politikai hirdetésről van szó.
(6) A telekommunikációs eszköz11) használatáért a Szlovák Rádiónak és a Szlovák Televíziónak a műsoridő (4) bekezdés szerinti terjedelemben való biztosításáért járó térítés a Szlovák Köztársaság központi költségvetésnek terhére történik.
(7) A licenszbirtokosok rádiós és televíziós műsorszórásának keretében folytatott kampány költségeit a jelöltek, vagy az őket jelölő politikai pártok és politikai mozgalmak térítik. A licenszbirtokosok a műsoridő megvásárlását kötelesek minden jelölt számára azonos feltételekkel, árképzéssel és fizetési lehetőségekkel biztosítani.
(8) A kampányidőszak alatt tilos kampányműsort sugározni a rádiós és televíziós műsorszórásban reklámok számára fenntartott idősávban, illetve tilos a rádiós és televíziós reklámot kampánycélokra felhasználni.
(9) Hírműsorok és publicisztikai műsorok sugárzása nem minősül kampánynak, ha sugárzásukra a kampányidőn kívüli módon és körülmények között kerül sor, illetve ha összhangban vannak a műsorszórást működtetők hatályos programszerkezetével.12) A műsorszórást működtetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a hírműsorok és a publicisztikai műsorok kiegyensúlyozottak és pártatlanok legyenek.
(10) A (9) bekezdés szerinti hírműsorok és publicisztikai műsorok, illetve a (4) és (5) bekezdés szerinti kampányműsorok kivételével, minden olyan más műsor sugárzása, amely a választók szavazását a jelölt előnyére vagy hátrányára befolyásolhatná, a kampányidőszak alatt tilos.
(11) Minden olyan jelölt, akivel kapcsolatban a kampányidőszak alatt a rádiós és televíziós műsorszórásban, illetve a tömegtájékoztatási eszközökben valótlan vagy elferdített információ jelent meg, a kampányidőszak alatti válaszadásra jogosult. E jogosultságát annak a műsorszórásnak a működtetőjénél, vagy annak a tömegtájékoztatási eszköznek a főszerkesztőjénél érvényesíti, amelyben az ilyen információ vagy állítás sugárzására vagy megjelentetésre sor került. Az adás működtetője vagy a főszerkesztő köteles az elnökjelöltnek azonos értékű sugárzási időt biztosítani, mint amilyenben az érintett információ vagy kijelentés elhangzott, mégpedig a kampányidőszak tartama alatt.
(12) A választás megkezdése előtt 48 órával és a választás ideje alatt a rádiós és televíziós műsorszórásban, illetve a tömegtájékoztatási eszközökben tilos a jelölteket előnybe vagy hátrányba hozó információkat szóban, írásban, hang vagy kép útján megjelentetni vagy sugározni.
(13) A választás ideje alatt a szavazóköri választási bizottságoknak helyet adó épületekben és azok közvetlen környezetében tilos bármelyik jelölt megválasztása melletti vagy megválasztása elleni befolyásoló tevékenységet folytatni.
(14) A közvélemény-kutatások eredményeit legkésőbb a választások előtt három nappal lehet nyilvánosságra hozni.
(15) A választási bizottságok, ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai és a jegyzők a jegyzőkönyvek aláírásáig nem adhatnak információkat a szavazás menetéről és részeredményeiről.
(16) A szavazás ideje alatt tilos nyilvánosságra hozni a szavazásról készült felmérések eredményeit.
(17) A központi választási bizottság a szavazással kapcsolatos információkat a szavazás folyamán is nyilvánosságra hozhat.
(18) Ha a választás második fordulójára kerül sor, a kampány a választás első fordulója eredményeinek a központi választási bizottság általi kihirdetésével kezdődik és a választás második fordulójának kezdete előtt 48 órával fejeződik be. A (2)-(17) bekezdések rendelkezéseit a választás második fordulója előtti kampányra megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió által biztosított műsoridő hossza két óra; a jelöltek a műsoridőre vonatkozó igényjogosultságukat legkésőbb a választás első fordulója eredményeinek kihirdetésétől számított 24 óráig érvényesítik. A licenszbirtokos a választás második fordulója előtti kampány céljaira legfeljebb kétórás műsoridőt biztosíthat.

16. §
A jelöltek propagációs célú kiadásainak megengedett összege
Az elnökjelölt a választás előtti kampányidőszakban a saját személyének népszerűsítésére összesen legfeljebb 132 775 eurót fordíthat, hozzáadatott-érték adóval13) együtt. Ebbe az összegbe az elnökjelölt által már megtérített vagy megtérítendő tételek számítanak bele, ide értve azokat a tételeket is, amelyeket harmadik személyek az elnökjelölt érdekében térítettek meg, vagy az ilyen térítésre kötelezettséget vállaltak. Ha a reklám, hirdetés vagy műsor megjelentetésére vagy sugárzására a Szlovák Rádión vagy a Szlovák Televízión kívüli helyen, ingyenesen vagy csökkentett áron került sor, azt a fenti összegbe a szokásos áron kell beszámítani.

17. §
E törvény alkalmazásában
a) az elnökjelölt népszerűsítése: bármilyen, az elnökjelöltet támogató vagy az ő érdekét szolgáló olyan nyilvános közlés, amelyért ellenértéket szolgáltatnak vagy ellenértéket kell szolgáltatni,
b) az elnökjelölt propagációs kiadásai: minden olyan pénzeszköz vagy más, pénzben kifejezhető eszköz összessége, amelyet az elnökjelölt időszaki sajtókiadványokban megjelentetett fizetett hirdetésre vagy reklámra,14) televíziós vagy rádiós műsorszórás keretein belül reklámra vagy műsorszponzorálásra,15) köztereken elhelyezett reklámokra, valamint reklámprogramokra, falragaszokra, szórólapokra és más propagációs anyagokra és tárgyakra fordít, függetlenül attól, hogy e költségek közvetlenül az elnökjelöltnél vagy harmadik személyeknél merülnek fel.

18. §
Az elnökjelölt népszerűsítését szolgáló pénzeszközök megszerzése
(1) Az elnökjelölt a saját jelöltsége támogatásának céljaira ajándékokat vagy más ingyenes teljesítéseket kizárólag csak a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkező természetes személytől, a Szlovák Köztársaságban székhellyel rendelkező jogi személytől, vagy a Szlovák Köztársaság területén bejegyzett politikai pártoktól és mozgalmaktól jogosult elfogadni.
(2) Az elnökjelölt az államtól, állami szervektől és a területi önkormányzati szervektől nem fogadhat el ajándékot vagy más ingyenes teljesítést.

19. §
A bejelentési kötelezettség
(1) Az elnökjelölt köteles nyilvántartást vezetni a saját személyének népszerűsítésére kapott ajándékokról és ezek ajándékozóiról, illetve köteles a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának írásban bejelenteni a saját személyének népszerűsítésére elfogadott pénzeszközök teljes összegét (18. §, (1) bekezdés) és a saját személyének népszerűsítésére fordított pénzeszközök teljes összegét (16. §). Ha az ajándékozó természetes személy és ajándékának értéke meghaladja a 331 eurót, az elnökjelölt írásos bejelentéséhez minden egyes ilyen ajándékozóra vonatkozóan csatolja annak családi és utónevét, állandó lakhelyének címét és ajándékának vagy ingyenes teljesítésének értékét, illetve, ha az ajándékozó jogi személy és ajándékának értéke meghaladja a 3319 eurót, minden egyes ilyen ajándékozóra vonatkozóan csatolja annak megnevezését, székhelyét és ajándékának vagy ingyenes teljesítésének értékét.
(2) Az időszaki sajtókiadvány kiadója16), a rádiós vagy televíziós műsorszórás működtetője17), a köztereken elhelyezett reklámok működtetője18), illetve az elnökjelölt érdekében reklámprogramot, falragaszt, szórólapot vagy más propagációs anyagot vagy tárgyat elkészítő természetes személy vagy jogi személy köteles a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának írásban bejelenteni az egyes elnökjelöltek által ezek megjelentetésére, sugárzására vagy elkészítésére fordított, e törvény szerinti propagációs (17. §) költségek nagyságát.
(3) Az elnökjelölt, a természetes személy és a jogi személy az (1) és (2) bekezdések szerinti bejelentést legkésőbb az elnökválasztás befejezésétől számított 30 napon belül teszi meg.
(4) A (2) bekezdésben jelölt természetes személy és jogi személy a bejelentésben feltünteti az egyes elnökjelöltek érdekében ingyenesen, vagy csökkentett áron megjelentetett, sugárzott vagy elkészített reklámok, szponzorált műsorok, hirdetések vagy más propagációs anyagok vagy programok szokásos árát is.
(5) A (2) bekezdésben jelölt természetes személyek és jogi személyek külön nyilvántartást vezetnek azokról a tényekről, amelyek vonatkozásában e törvény szerint bejelentési kötelezettségük áll fenn.
(6) A költségek beszámításának céljaira a propagációs anyag vagy program információs médium általi megjelentetésének napja, illetve az elkészített propagációs anyagnak az elnökjelölt érdekében való megjelentetésének napja az irányadó.

20. §
Bírságok
(1) Ha a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a bejelentésből (19. §, (1) bekezdés) azt állapítja meg, hogy az elnökjelölt túllépte a költségek 16. § szerinti legmagasabb engedélyezett összegét, a 19. § (2) és (3) bekezdések szerinti bejelentés megtételétől számított két hónapon belül a költségek 16. § szerinti legmagasabb engedélyezett összegét meghaladó összeg tízszeresének megfelelő pénzbírságot szab ki az elnökjelöltre.
(2) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a bejelentési kötelezettségét nem teljesítő elnökjelöltre, természetes személyre vagy jogi személyre 66 387 euróig terjedő összegű pénzbírságot szab ki.
(3) A pénzbírság kiszabásáról szóló döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

21. §
A szavazás 
(1) A szavazásra jogosult személy a szavazóköri választási bizottság elé járul és személyesen szavaz. Képviselő útján szavazni nem lehet.
(2) A szavazásra jogosult személy a szavazóhelyiségbe való megérkezést követően igazolja személyazonosságát, és a választói névjegyzéknek mindkét példányába való bejegyzését követően a szavazóköri választási bizottságtól a Szlovák Köztársaság állami címerével ellátott üres hivatalos borítékot (továbbiakban: „boríték”) és szavazólapot kap. Ha a szavazásra jogosult nem mutat be személyazonosító igazolványt és a szavazóköri választási bizottság egy tagja sem ismeri, a bizottság felkéri őt, hogy személyazonosságát a szavazóköri választási bizottság számára ismert két személy tanúsításával igazolja; ha a választó a szavazás befejezéséig ennek nem tesz eleget, a szavazást számára nem teszik lehetővé.
(3) A szavazóhelyiségben választói igazolvánnyal megjelenő választásra jogosultat a szavazóköri választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe. A bejegyzést a bizottság elnöke és a bizottság két további tagja írja alá; a választói igazolványt a szavazásra jogosultak névjegyzékéhez kell csatolni. A bizottság ez után átadja a választásra jogosultnak a szavazólapot és az üres borítékot.
(4) Azt követően, hogy a választásra jogosult kézhez kapta a szavazólapot és a borítékot, belép a szavazólapok kezelésére kialakított térbe, a szavazólapon megjelöli az általa választott elnökjelöltet, majd a szavazólapot a borítékba helyezi. A szavazásra jogosult a megjelölést a kiválasztott jelölt családi neve előtt elhelyezett keretbe írt „X” jellel végzi el. A szavazólap más módon történő kezelését figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az a választásra jogosult személy, aki testi fogyatékossága miatt, vagy azért, mert olvasásra vagy írásra képtelen, a szavazólapot nem képes egyedül kezelni, jogosult arra, hogy a szavazólapok kezelésére rendszeresített térbe egy másik választásra jogosult személy elkísérje, hogy az helyette, az utasításainak megfelelően a szavazólapot kezelje és a borítékba helyezze, azzal, hogy a kísérő személy nem lehet a szavazóköri választási bizottság tagja.
(6) A szavazásra jogosult a szavazást úgy végzi el, hogy a szavazólapok kezelésére rendszeresített tér elhagyását követően a szavazóköri választási bizottság előtt a borítékot a szavazóurnába helyezi. A szavazólapok kezelésére rendszeresített térbe való elvonulást elmulasztó választásra jogosult számára a bizottság nem teszi lehetővé a szavazást.
(7) Az a szavazásra jogosult személy, aki nem tud megjelenni a választóhelyiségben és a választás ideje alatt az állandó lakhelye szerinti községben tartózkodik, vagy rendelkezik választási igazolvánnyal, jogosult a szavazóköri választási bizottságtól mozgóurnás szavazás lehetőségét kérni. Ez esetben a szavazóköri választási bizottság legalább két saját tagját a mozgó szavazóurnával, a borítékkal és a szavazólapokkal kiküldi a szavazásra jogosulthoz; a szavazóköri választási bizottság kiküldött tagjai biztosítják a szavazás titkosságát.
(8) A testi fogyatékossága miatt a borítékot a szavazóurnába helyezni képtelen választásra jogosult helyett, kérésére és jelenlétében, a szavazólapot más szavazásra jogosult személy helyezheti a szavazóurnába, kivéve a körzeti választási bizottság tagját.

22. §
A választóhelyiségekben és a szavazólapok kezelésére rendszeresített térben végzett előkészületekre, a választóhelyiségek rendjére, a szavazás megszakítására és a szavazás befejezésére külön törvény19) vonatkozik.

23. §
A szavazóköri választási bizottságok szavazatszámlálása
(1) A szavazás befejezését követően a szavazóköri választási bizottság elnöke lepecsételteti a megmaradt, fel nem használt szavazólapokat és borítékokat, majd felnyittatja a szavazóurnát. Ha a szavazóköri választási bizottság az állampolgárok kérésére mozgó szavazóurnát is használt, az urnák felnyitása után azok tartalmát összekeveri.
(2) A szavazóköri választási bizottság a szavazólapokat tartalmazó borítékokat kiveszi a szavazóurnából, a borítékokat megszámolja, majd azok számát összeveti a jogosult választók névjegyzékének bejegyzéseivel. A 21. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő borítékokat elveti. A borítékba nem helyezett szavazólapokat ugyanígy elveti.
(3) A szavazólapoknak a borítékból való kivételét követően a bizottság az érvénytelen szavazólapokat elveti, majd megállapítja, hogy az egyes jelöltek hány szavazatot kaptak.
(4) A szavazólapokba a körzeti választási bizottság minden tagja betekinthet. A szavazóköri választási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.
(5) Abban a helyiségben, ahol a szavazóköri választási bizottság a szavazatokat számolja, a szavazóköri választási bizottság tagjain kívül a szavazóköri választási bizottság jegyzője, a felsőbb szintű választási bizottságok tagjai és ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai jogosultak jelen lenni, továbbá azok személyek is, akik számára ezt a központi választási bizottság engedélyezte.

24. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
(1) Azok a szavazólapok, amelyek nem az előírt nyomtatvánnyal készültek, érvénytelenek. Érvénytelen továbbá az a szavazólap, amelyen több mint egy jelöltet jelöltek meg „X” jellel, vagy az a szavazólap, amelyen egyetlen jelöltet sem jelöltek meg „X” jellel. A jelöltségről lemondott jelöltekre (12. §) és az elhalálozott jelöltekre leadott szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha a borítékban kettő vagy több szavazólap található, a szavazóköri választási bizottság az egyetlen jelölt megjelölését sem tartalmazó szavazólapot elveti. Ha borítékban kettő vagy több szavazólap található, amelyeken ugyanaz a jelölt került szabályszerű megjelölésre, a szavazóköri választási bizottság csak egy szavazólapot tekinti érvényesnek. Ha borítékban kettő vagy több szavazólap található, amelyeken nem ugyanazok a jelöltek kerültek szabályszerű megjelölésre, az összes szavazólap érvénytelen.
(3) Ha a szavazólap érvényességét illetően kétség merül fel, a szavazólap érvényességéről a szavazóköri választási bizottság dönt végleges hatállyal.

25. §
A szavazóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv
(1) A szavazóköri választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazóköri szavazás menetéről és eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Ha a szavazóköri választási bizottság valamelyik tagja a jegyzőkönyvet nem írta alá, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az aláírás elmulasztásának indokait.
(2) A választóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv tartalmazza
a) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleg a megszakítását,
b) a választókör választásra jogosultjainak névjegyzékébe bejegyzett választásra jogosultak számát,
c) a borítékot átvevő választásra jogosultak számát,
d) a leadott borítékok számát,
e) az összes jelöltre leadott érvényes szavaztok számát,
f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
g) az arra a jelöltre leadott szavazatok számát, akinek választhatósága megszűnt, illetve a jelöltségéről lemondott jelöltre leadott szavazatok számát.

26. §
A szavazóköri választási bizottság tevékenységének befejezése
(1) A szavazatok megszámolását és a választóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a szavazóköri választási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a körzeti választási bizottságnak, majd megvárja a tevékenység befejezésére vonatkozó utasítását.
(2) Ha a szavazóköri választási bizottság elnöke a körzeti választási bizottság felszólítására sem tesz eleget (1) bekezdés szerinti kötelességeinek a szavazás befejezését követő 24 óráig, a körzeti választási bizottság a többi szavazókör szavazási eredményeit kézbesíti a központi választási bizottságnak.
(3) A szavazóköri választási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat, borítékokat és a választásra jogosultak névjegyzékét, majd a többi választási irattal együtt megőrzésre átadja a községnek.

27. §
Az eredmények összegyűjtése a körzeti választási bizottságban
A körzeti választási bizottság begyűjti a szavazási eredményeket az egyes szavazóköri választási bizottságoktól, majd a (szavazatösszesítő) szakmai testületének közreműködésével hitelesíti a választóköri szavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvek hiánytalanságát. E tevékenységnél csak a bizottságok tagjai, ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai, a jegyző, illetve a központi választási bizottság erre vonatkozó engedélyével rendelkező személyek lehetnek jelen.

28. §
A körzeti választási bizottság szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyve
(1) A körzeti választási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazás eredményéről; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írják alá. Ha a körzeti választási bizottság valamelyik tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az aláírás elmulasztásának indokait.
(2) A körzeti választási bizottság szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyve tartalmazza
a) a szavazókörök számát, illetve azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a szavazás eredményét,
b) a választásra jogosultak névjegyzékeibe bejegyzett választásra jogosultak számát, 
c) a borítékot átvevő választásra jogosultak számát,
d) a leadott borítékok számát,
e) az összes jelöltre leadott érvényes szavaztok számát,
f) az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát,
g) az arra a jelöltre leadott szavazatok számát, akinek választhatósága megszűnt, illetve a jelöltségéről lemondott jelöltre leadott szavazatok számát.
(3) A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a körzeti választási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a központi választási bizottságnak, majd megvárja a tevékenység befejezésére vonatkozó utasítását. A többi választási iratot megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

29. §
A központi választási bizottság választás eredményéről szóló jegyzőkönyve
(1) A központi választási bizottság a körzeti választási bizottságok szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvei alapján két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyet a központi választási bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Ha a központi választási bizottság valamelyik tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az aláírás elmulasztásának indokait.
(2) A választás eredményéről szóló jegyzőkönyv tartalmazza
a) a járások számát,
b) azon körzeti választási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a jegyzőkönyveket,
c) a szavazókörök számát,
d) azon szavazóköri választási bizottságok számát, amelyek átadták a jegyzőkönyveket,
e) a szavazókörök választási névjegyzékeibe bejegyzett választásra jogosultak számát,
f) az összes jelöltre leadott érvényes szavaztok számát,
g) az arra a jelöltre leadott szavazatok számát, akinek választhatósága megszűnt, illetve a jelöltségéről lemondott jelöltre leadott szavazatok számát. ,
h) a jelöltek sorrendjét a választásra jogosultak rájuk leadott érvényes szavazatainak száma alapján,
i) az elnökké választott jelölt családi és utónevét és tudományos címét, vagy az arról szóló adatot, hogy a jelöltek egyike sem szerezte meg a szükséges szavazatszámot.

30. §
A választás eredményeinek kihirdetése
(1) A választás eredményeit a központi választási bizottság hirdeti ki. A választás eredményeinek kihirdetése tartalmazza
a) annak a jelöltnek a családi és utónevét, tudományos címét, aki megszerezte a szavazásra jogosultak érvényes szavazatainak több mint felét és ezáltal elnökké választották, vagy 
b) annak megállapítását, hogy a választás eredményeire tekintettel sor kerül a választás második fordulójára, illetve a második fordulóba tovább jutott jelöltek családi és utónevére, tudományos címére vonatkozó adatokat,
c) a többi jelölt sorrendjét a választásra jogosultak rájuk leadott érvényes szavazatainak száma alapján.
(2) A központi választási bizottság a választás eredményeinek kihirdetését követően a választás eredményéről szóló jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének.
(3) A központi választási bizottság a választási iratokat megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.

31. §
A választás második fordulója
(1) Ha az első fordulóban a jelöltek egyike sem szerezte meg a választásra jogosultak érvényes szavazatainak több mint felét, a választás második fordulójára a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének a választás kitűzéséről szóló határozatában megállapított időpontban kerül sor.20)
(2) A választás második fordulója során a 4. § (7) bekezdése, az 5. §, a 12. §, a 13. § és a 15-30. §-ok rendelkezései szerint kell eljárni.
(3) A választás második fordulójának helyéről és idejéről a községek a helyben szokásos módon tájékoztatják a választókat.
(4) Az elnökjelölt a választás első fordulója eredményeinek kihirdetését követően írásban mondhat le jelöltségéről; egyéb esetben a jelöltségről való lemondásra a 12. § rendelkezései vonatkoznak.


MÁSODIK RÉSZ
Az elnök visszahívásáról szóló népszavazás

32. §
A népszavazás kiírása
(1) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének hirdetményét a köztársasági elnök visszahívásáról szóló népszavazás kiírásáról21) (a továbbiakban: „népszavazás”) a Szlovák Köztársaság Törvénytárában kell közzétenni.
(2) A népszavazás megtartására vonatkozó kiírásnak tartalmaznia kell
a) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a népszavazás megtartására vonatkozó határozata elfogadásának napját,
b) a népszavazás megtartásának napját, esetleg napjait; a népszavazás időpontjának meghatározása során a 2. § (2)-(4) bekezdései szerint kell eljárni.

33. § 
A szavazási jogosultság
A népszavazáson a választásra jogosult személyek jogosultak szavazni (1. § (2) bekezdés).

34. §
A szavazókörök
A község a szavazólapok népszavazáson történő leadásának és a szavazatszámlálás céljaira népszavazási választóköröket (továbbiakban: „szavazókörök”) alakítanak ki. A szavazókörök kialakítására a 3. § (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak.

35. §
Választói névjegyzékek
(1) A község az állandó választói névjegyzékből3) az egyes szavazókörökre vonatkozóan elkészíti a népszavazáson szavazni jogosultak névjegyzékét (továbbiakban: „választói névjegyzék”).
(2) A község a különleges szavazókörzetre vonatkozóan is elkészíti a választói névjegyzéket; az intézmény vezetője ennek során együttműködik a községgel. Az a község, amelyben különleges szavazókört alakítottak ki, a választói névjegyzékébe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a szavazásra jogosult személy állandó lakhelye szerint illetékes községet.
(3) A fegyveres erők tömegesen elszállásolt katonáit, illetve a fegyveres biztonsági testületek és a fegyveres testületek tömegesen elszállásolt tagjait az egységük (alakulatuk) állomáshelyének elhelyezkedése szerinti község választói névjegyzékébe kell bejegyezni. A bejegyzésre a község polgármestere által megállapított határidőn belül az egység (alakulat) adatszolgáltatása alapján kerül sor. A választói névjegyzékbe való bejegyzés csak az adott népszavazásra vonatkozóan érvényes. Az egység (alakulat) elhelyezkedése szerinti község a választói névjegyzékbe való bejegyzésről haladéktalanul értesíti a katona vagy tag állandó lakhelye szerint illetékes községet. A község ügyel arra, hogy ne jöjjenek létre olyan szavazókörök, amelyek választói névjegyzékén kizárólag fegyveres erők katonái, illetve fegyveres biztonsági testületek és fegyveres testületek tagjai szerepelnek.
(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti szavazásra jogosultakat nem kell bejegyezni az állandó lakhelyük szerinti szavazókör választóinak névjegyzékébe.
(5) Az (1) és (2) bekezdések szerinti választói névjegyzékeket a község legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával, két példányban nyújtja át a szavazóköri választási bizottságoknak.
(6) Azt a szlovák állampolgárt, aki a Szlovák Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakhellyel és a népszavazás napján megjelenik a szavazóhelyiségben, a szavazóköri választási bizottság bejegyzi a választói névjegyzékbe; a választói névjegyzékbe való bejegyzés tényét a bizottság feltünteti a választásra jogosult szlovák útiokmányában.
(7) A szavazóköri választási bizottság a személyt a következők szerint jegyzi be a szavazóköri választási névjegyzékbe:
a) bírósági határozat alapján,3)
b) választói igazolvány alapján,
c) ha személyi igazolványával igazolja, hogy az állandó lakhelye a szavazókörhöz tartozik.

36. §
A választói igazolvány
(1) Azon választásra jogosult személy részére, aki nem tud majd abban a szavazókörben választani, ahol a választói névjegyzékben szerepel, saját kérésére a község választói igazolványt állít ki, és egyidejűleg a választói igazolvány kiadása tényének bejegyzésével törli őt a választói névjegyzékből.
(2) A választói igazolvány feljogosít bármelyik szavazókör választói névjegyzékébe történő bejegyzésre; a bejegyzés csak az adott népszavazás idejére érvényes.
(3) A rendőrségi őrizet azon helyiségeiben, a fogvatartás, esetleg a fegyelmi büntetésként alkalmazott fogvatartás azon helyein, illetve a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának azon helyein, amelyek vonatkozásában különleges szavazókör nem került kialakításra, a választásra jogosultak számára a választójog gyakorlásának lehetőségét választói igazolvány alapján az illetékes intézmény vezetőjével együttműködve az a szavazóköri választási bizottság biztosítja, amelynek területi illetékességébe az adott intézmény tartozik. Ez esetben a szavazókör nagyságára vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyhatók. Ha a választásra jogosultat előállítják az elővezetett személy választójogának gyakorlása céljából, ha ez lehetséges, a Rendőri Testület vagy a Katonai Rendészet illetékes egysége biztosítja a lehetőséget választójoga gyakorlására.

37. §
A népszavazási választási szervek
(1) A népszavazás lebonyolításának céljaira a következő népszavazási választási szerveket kell létrehozni:
a) Központi Népszavazási Bizottság (továbbiakban: „központi népszavazási bizottság”),
b) körzeti népszavazási bizottságok (továbbiakban: „körzeti népszavazási bizottságok”),
c) szavazóköri népszavazási bizottságok (továbbiakban: „szavazóköri népszavazási bizottságok”).
(2) A népszavazási bizottság tagja csak szavazásra jogosult személy lehet.
(3) A népszavazási bizottság tagja a következő szövegű fogadalom aláírásával foglalja el tisztségét: „Becsületemre fogadom, hogy tisztségemet lelkiismeretesen és pártatlanul látom el, és közben a törvényeknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően járok el.”
(4) A népszavazási bizottság akkor határozatképes, ha az összes tag több mint fele jelen van. A határozatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a jelenlévő tagok több mint fele igennel szavaz. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
(5) A népszavazási bizottság az első ülésén saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Megegyezés hiányában az elnököt és az alelnököt sorsolással kell megválasztani. A sorsolást a népszavazási bizottság jegyzője irányítja.
(6) Ha a népszavazási bizottsági tagság megszűnik, a népszavazási bizottság elnöke póttagot rendel be. A népszavazási bizottsági tagság a delegáló politikai párt, politikai mozgalom, vagy politikai pártok és politikai mozgalmak koalíciója általi értesítésnek a népszavazási bizottság elnöke részére történő kézbesítésével, vagy a bizottsági tag tisztségéről való lemondásáról szóló értesítésének a népszavazási bizottsági elnök részére történő kézbesítésével szűnik meg.
(7) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a népszavazás eredményeinek feldolgozása céljaira a központi népszavazási bizottság és a körzeti népszavazási bizottságok mellett (szavazatösszesítő) szakmai testületeket hoz létre. A szavazatösszesítő szakmai testületekhez beosztott személyek a (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesznek.

38. §
Központi népszavazási bizottság
(1) Minden, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában képviselettel rendelkező politikai párt és politikai mozgalom, illetve minden olyan petíciós bizottság, amelynek javaslatát elfogadták (11. §, (2) bek.), legkésőbb a népszavazás előtt 35 nappal értesíti a Szlovák Köztársaság miniszterelnökét a központi népszavazási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.
(2) A központi népszavazási bizottság első ülésére legkésőbb a népszavazás előtt 30 nappal kerül sor; az ülést a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke hívja össze.
(3) A központi népszavazási bizottság
a) felügyeli az alsóbb szintű bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,
b) dönt a körzeti népszavazási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,
c) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának a népszavazás szervezési és műszaki előkészületeire vonatkozó információit,
d) megtárgyalja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának a népszavazás eredményeinek feldolgozására tett előkészületekre vonatkozó információját,
e) megállapítja a népszavazás eredményeit,
f) elkészíti a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet és kihirdeti annak eredményét,
g) engedélyezi egyéb személyek jelenlétét a szavazóköri népszavazási bizottságban és a körzeti népszavazási bizottságban végzett szavazatszámlálásnál.
(4) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a központi népszavazási bizottság feladatteljesítésének támogatására szakmai és adminisztratív testületet hoz létre.

39. §
A körzeti népszavazási bizottság
(1) Minden, a 38. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt és politikai mozgalom legkésőbb a népszavazás előtt 30 nappal értesíti a körzeti hivatal elöljáróját a körzeti népszavazási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.
(2) A körzeti népszavazási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a körzeti népszavazási bizottságot nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően hozták létre, vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a körzeti népszavazási bizottság hiányzó tagjait a körzeti hivatal elöljárója nevezi ki.
(3) A körzeti népszavazási bizottság első ülésére legkésőbb a népszavazás előtt 25 nappal kerül sor; az ülést a körzeti hivatal elöljárója hívja össze.
(4) A körzeti népszavazási bizottság
a) felügyeli szavazóköri népszavazási bizottságok felkészültségét a jelen törvény szerinti feladatok elvégzésére,
b) dönt a szavazóköri népszavazási bizottságok eljárásával kapcsolatos panaszokról,
c) megtárgyalja a saját (szavazatösszesítő) szakmai testületének a tevékenysége ellátására vonatkozó információit,
d) felügyeli a népszavazási eredmények megállapításának menetét a szavazókörökben; a szavazóköri népszavazási bizottságoktól jogosult felvilágosítást vagy más információkat kérni, illetve a megállapított hibákat a szavazóköri népszavazási bizottsággal való megállapodást követően saját maga kiküszöbölheti, vagy felkérheti a szavazóköri népszavazási bizottságot a hibák kiküszöbölésére,
e) megállapítja a népszavazás eredményeit,
f) elkészíti a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet, és azt átadja a központi népszavazási bizottságnak.

40. §
A szavazóköri népszavazási bizottság
(1) Minden, a 38. § (1) bekezdésben meghatározott politikai párt és politikai mozgalom legkésőbb a népszavazás előtt 30 nappal értesíti a község polgármesterét a szavazóköri népszavazási bizottság egy tagjának és egy póttagjának családi és utónevéről, valamint állandó lakhelyéről.
(2) A szavazóköri népszavazási bizottságnak legalább öt tagja van. Ha a szavazóköri népszavazási bizottságot nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően hozták létre, vagy ha a taglétszám öt fő alá csökken és nem áll rendelkezésre póttag, a hiányzó tagokat a község polgármestere nevezi ki.
(3) A szavazóköri népszavazási bizottság első ülésére legkésőbb a népszavazás előtt 23 nappal kerül sor; az ülést a község polgármestere hívja össze.
(4) A szavazóköri népszavazási bizottság
a) biztosítja a népszavazás rendes menetét, így különösen felügyel a szavazólapok szabályszerű leadására, fenntartja a rendet a szavazóhelyiségben és annak közvetlen környékén,
b) elvégzi a szavazatszámlálást,
c) a szavazókörre vonatkozóan jegyzőkönyvet készít népszavazás menetéről és eredményéről, majd átadja azt az illetékes körzeti népszavazási bizottságnak,
d) elvégzi a körzeti népszavazási bizottság vagy a központi népszavazási bizottság által rá kiszabott feladatokat.

41. §
A népszavazási bizottság jegyzője
(1) A népszavazási bizottság jegyzője biztosítja a népszavazási bizottság tárgyalásával és annak előkészítésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat. A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a népszavazási bizottság ülésein.
(2) A jegyzőt
a) a központi népszavazási bizottság esetében a Szlovák Köztársaság Kormánya nevezi ki, illetve váltja le,
b) a körzeti népszavazási bizottság esetében a körzeti hivatal elöljárója a körzeti hivatal alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le,
c) a szavazóköri népszavazási bizottság esetében a község polgármestere rendszerint a község alkalmazottai közül nevezi ki, illetve váltja le.
(3) A központi népszavazási bizottság jegyzőjét a Szlovák Köztársaság Kormánya legkésőbb a népszavazás előtt 45 nappal nevezi ki, a körzeti népszavazási bizottság jegyzőjét a körzeti hivatal elöljárója legkésőbb a népszavazás előtt 40 nappal nevezi ki, a szavazóköri népszavazási bizottság jegyzőjét a község polgármestere legkésőbb a választás előtt 40 nappal nevezi ki. A jegyző a 37. § (3) bekezdésben meghatározott szöveggel és módon fogadalmat tesz.

42. §
A szavazólap
(1) A szavazólapon fel kell tüntetni
a) a népszavazás napját, esetleg napjait,
b) a következő szöveget:
„Igennel szavazok a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségéből való visszahívására” 
„Nemmel szavazok a Szlovák Köztársaság elnökének tisztségéből való visszahívására” 
c) a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatás.
(2) Minden szavazólapot el kell látni a központi népszavazási bizottság bélyegzőlenyomatával és a község hivatalos bélyegzőjének lenyomatával.
(3) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről és a községek részére megfelelő mennyiségben való eljuttatásáról.
(4) A község gondoskodik arról, hogy a szavazólapokat a népszavazás napján, legkésőbb a szavazás megkezdése előtt két órával minden szavazóköri népszavazási bizottsághoz eljuttassák.

43. §
A szavazásra jogosultak tájékoztatása
(1) A kialakított szavazókörökről, a szavazóhelyiségekről és a szavazás idejéről a község legkésőbb a népszavazás napja előtt 40 nappal a helyben szokásos módon tájékoztat.
(2) A község legkésőbb a népszavazás napja előtt 20 nappal az állandó választói névjegyzékbe3) bejegyzett minden választónak értesítést küld, amelyben megjelöli a népszavazás idejét, illetve azt a szavazókört és helyet, ahol a választásra jogosult szavazhat; az értesítésben figyelmezet a szavazás előtti, személyazonosító igazolvánnyal való személyazonosítás kötelességére is, és tömören kitér szavazólap kezelésével kapcsolatos tudnivalókra.
(3) A külön jogszabály8a) szerinti község a (2) bekezdés szerinti értesítést államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén küldi ki.

44. §
A szavazás módja
(1) A szavazásra jogosult személyesen szavaz; képviselő útján szavazni nem lehet. A szavazásra jogosult személy a szavazóhelyiségben kapja kézhez a szavazólapot.
(2) A szavazásra jogosult személy a szavazást a szavazólapon található keretbe írt „X” jellel végzi el, majd az így kezelt szavazólapot a szavazóurnába helyezi. A szavazás titkos.
(3) A bizonyos fajta szavazásra való befolyásolás tiltására, a szavazóhelyiségek előkészítésére, a szavazólapok kezelésére rendszeresített térre (fülke), a szavazás megkezdésére, a szavazásra, a szavazóhelyiség rendjére, a szavazás megszakítására és a szavazás befejezésére a 15. § (12) és (13) bekezdéseit, illetve a 21. § és a 22. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a szavazás során nem használnak borítékot.

45. §
A szavazólapok érvényességének elbírálása
(1) A szavazólap érvénytelen, ha olyan iratot adtak le, ami nem minősül szavazólapnak (42. §). A szavazólap akkor is érvénytelen, ha kettétépték, vagy több részre tépték, vagy ha a 44.§ (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon töltötték ki, vagy ha egyáltalán nem kezelték.
(2) Ha a szavazólap érvényességét illetően kétség merül fel, a szavazólap érvényességéről a szavazóköri népszámlálási bizottság dönt végleges hatállyal.

46. §
A szavazóköri népszavazási bizottságok szavazatszámlálása
(1) A szavazás befejezését követően a szavazóköri népszavazási bizottság elnöke lepecsételteti a megmaradt, fel nem használt szavazólapokat, majd felnyittatja a szavazóurnát. Ha a szavazóköri népszavazási bizottság az állampolgárok kérésére mozgó szavazóurnát is használt, az urnák felnyitása után azok tartalmát összekeveri.
(2) A szavazóköri népszavazási bizottság a megszámolja szavazólapokat, majd azok számát összeveti a népszavazási névjegyzék bejegyzéseivel.
(3) A szavazóköri népszavazási bizottság külön számolja meg az érvénytelen szavazólapokat és az érvényes szavazólapokat, majd megállapítja az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását elutasító szavazatok számát.
(4) A szavazólapokba a szavazóköri népszavazási bizottság minden tagja betekinthet. A szavazóköri népszavazási bizottság elnöke ellenőrzi a szavazatszámlálás helyességét.
(5) Abban a helyiségben, ahol a szavazóköri népszavazási bizottság a szavazatokat számolja, a szavazóköri népszavazási bizottság tagjain kívül a szavazóköri népszavazási bizottság jegyzője, a felsőbb szintű bizottságok tagjai és ezek (szavazatösszesítő) szakmai testületeinek tagjai jogosultak jelen lenni, továbbá azok a személyek is, akik számára ezt a központi népszavazási bizottság engedélyezte.

47. §
A szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv
(1) A szavazóköri népszavazási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Az aláírás esetleges elutasításának indokait fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A szavazóköri népszavazási bizottságnak a szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyve tartalmazza
a) a népszavazás kezdetének és befejezésének időpontját, esetleg a megszakítását,
b) a szavazókörben a népszavazási választói névjegyzékbe bejegyzett szavazásra jogosultak számát, 
c) a szavazólapot átvevő szavazásra jogosultak számát,
d) a leadott szavazólapok számát,
e) a leadott érvényes szavazólapok számát és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,
f) az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását elutasító szavazatok számát.
(3) A szavazóköri népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a szavazóköri népszavazási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a körzeti népszavazási bizottságnak, majd megvárja a körzeti népszavazási bizottság tevékenységének befejezésére vonatkozó utasítását.
(4) Ha a szavazóköri népszavazási bizottság elnöke a körzeti népszavazási bizottság felszólítására a szavazás befejezését követő 24 óráig nem tesz eleget az (3) bekezdés szerinti kötelességeinek, a körzeti népszavazási bizottság a többi szavazókör népszavazási eredményét kézbesíti a központi népszavazási bizottságnak.
(5) A szavazóköri népszavazási bizottság lepecsételi a leadott szavazólapokat és a népszavazási névjegyzékeket, majd a többi népszavazási irattal együtt megőrzésre átadja a községnek.

48. §
A körzeti népszavazási bizottság jegyzőkönyve
(1) A körzeti népszavazási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a népszavazás eredményéről, amelyet a bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai ír alá. Az aláírás esetleges elutasításának indokait fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A körzeti népszavazási bizottság a szavazóköri népszavazási bizottságok által kézbesített, a népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a népszavazás eredményét.
(3) A körzeti népszavazási bizottság jegyzőkönyve tartalmazza
a) a szavazókörök számát, illetve azon szavazóköri népszavazási bizottságok számát, amelyek átadták a népszavazás menetéről és eredményéről szóló jegyzőkönyvet ,
b) a népszavazási névjegyzékekbe bejegyzett választásra jogosult személyek számát, 
c) a szavazólapot átvevő választásra jogosult személyek számát,
d) a leadott szavazólapok számát,
e) a leadott érvényes szavazólapok számát és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,
f) az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását nem támogató szavazatok számát.
(4) A népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a körzeti népszavazási bizottság elnöke az egyik példányt haladéktalanul kézbesíti a központi népszavazási bizottságnak, majd megvárja a körzeti népszavazási bizottság tevékenységének befejezésére vonatkozó utasítását. A többi népszavazási iratot megőrzésre átadja a körzeti hivatalnak.

49. §
A központi választási bizottság népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyve
(1) A központi népszavazási bizottság átvizsgálja a körzeti népszavazási bizottságok jegyzőkönyveit, majd ezek alapján megállapítja a népszavazás eredményeit.
(2) A központi népszavazási bizottság két példányban jegyzőkönyvet készít a népszavazás eredményéről, amelyet a központi népszavazási bizottság elnöke, alelnöke és többi tagjai írnak alá. Az aláírás esetleges elutasításának indokait fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
(2) A központi népszavazási bizottság jegyzőkönyve tartalmazza
a) a szavazókörök számát, illetve azon szavazóköri népszavazási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet ,
b) a járások számát, illetve azon körzeti népszavazási bizottságok számát, amelyek kézbesítették a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
c) a népszavazási névjegyzékekbe bejegyzett választásra jogosult személyek számát, 
d) a szavazólapot átvevő választásra jogosult személyek számát,
e) a leadott szavazólapok számát,
f) a leadott érvényes szavazólapok számát és a leadott érvénytelen szavazólapok számát,
g) az elnök tisztségéből való visszahívását támogató szavazatok számát, illetve az elnök tisztségéből való visszahívását nem támogató szavazatok számát.
(4) A népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv mindkét példányának aláírását követően a központi népszavazási bizottság kihirdeti a népszavazás eredményét, majd a népszavazás eredményéről szóló jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul kézbesíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének; a központi népszavazási bizottság tevékenységére vonatkozó többi iratot megőrzésre átadja a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának.


HARMADIK RÉSZ
Közös rendelkezések

50. §
A segédeszközök
(1) A szavazóköri választási bizottságok és a szavazóköri népszavazási bizottságok részére azok a községek biztosítják a különböző segédeszközöket, a választási és szavazóhelyiségeket és azok berendezését, amelyek területén azokat megalakították.
(2) A körzeti választási bizottságok és a körzeti népszavazási bizottságok részére a körzeti hivatalok, a központi választási bizottság és a központi népszavazási bizottság részére a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma biztosítják a különböző segédeszközöket.

51. §
Az állami szervek és a községek együttműködése
Az állami szervek és a községek kötelesek együttműködni a jelen törvény végrehajtása során.

52. §
A bizottságok tagjainak jogosultságai
(1) A választási bizottsági tagság és a népszavazási bizottsági tagság tiszteletbeli tisztség. A választási bizottsági tagság és a népszavazási bizottsági tagság tisztségének ellátása egyéb, közérdekű feladatellátásnak minősül. A választási bizottsági tag és a népszavazási bizottsági tag tisztségének ellátása miatt nem korlátozható a munkajogviszonyából vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó jogaiban és igényjogosultságaiban; elsősorban szabadságra és munkabérpótlásra jogosult,22) illetve, ha egyéni vállalkozóról van szó, a nemzetgazdasági szintű havi átlagbér arányos részének térítésére jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabérpótlást kifizető munkáltató jogosult a kifizetett összeg megtérítésére. A választási bizottsági tag és a népszavazási bizottsági tag arra az időre vonatkozóan jogosult a díjazásra, amelyre vonatkozóan nem kap bérpótlást az (1) bekezdés szerint. A díjazás nagyságáról és a térítés módjáról külön általános érvényű jogszabály rendelkezik.23)

53. §
A jelöltek jogosultságai
Az elnökjelölt jogosult arra, hogy az, akinél munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kampány előkészítésének és lefolytatásának céljaira 40 napos szabadságot biztosítson számára.

54. §
A választási költségek térítése
(1) A választással és a népszavazással kapcsolatos költségek térítése, beleértve a községek költségeinek térítését, az állami költségvetés terhére történik.
(2) A kampánnyal összefüggő költségek nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti költségeknek, kivéve a Szlovák Rádiónak és a Szlovák Televíziónak a telekommunikációs berendezés használatáért járó költségtérítéseket.

55. §
Különös rendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma irányítja a községeket és a helyi államigazgatási szerveket
a) a választási körzetek és a népszavazási körzetek kialakítása,
b) a választási helyiségek és a népszavazási helyiségek bebiztosítása és felszerelése,
c) a választási dokumentumok és a népszavazási dokumentumok megőrzése kapcsán.
(2) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumával való megegyezést követően a választás eredményeinek és a népszavazás eredményeinek feldolgozására vonatkozó módszertani útmutatást ad ki.


V. cikkely

A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba.


Jozef Migaš s.k.
Mikuláš Dzurinda s.k.


1) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (2) és (6) bekezdései; a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.
2) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (2) bekezdése; a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.
3) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába történő választásokról szóló Tt. 80/1990. számú, többször módosított törvény második része.
4) Az útiokmányokról szóló Tt. 381/1997. számú törvény 5. § (1) bekezdése.
5) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 80/1990. számú, többször módosított törvényének 8. § (2) bekezdése.
6) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (3) bekezdése; a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.
7) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 103. cikkének (1) bekezdése a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvénye és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye szerint.
8) A petíciós jogról szóló, Tt. 85/1990. számú törvény, a módosító Tt. 242/1998. számú törvény értelmében.
8a) A nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló, Tt. 184/1999. számú, a későbbi módosítások szerint.
9) A Tt. 81/1966 számú, az időszaki kiadványokról és egyéb tömegtájékoztatási eszközökről szóló többször módosított törvénye 3. §-ának (2) bekezdése.
10) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a reklámról szóló, Tt. 220/1996. számú, többször módosított törvénye 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja.
11) A távközlésről szóló, Tt. 110/1964. számú, többször módosított törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja.
12) A rádiós és televíziós műsorszórás működtetéséről szóló, Tt. 468/1991. számú, többször módosított törvény 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja.
13) A hozzáadottérték-adóról szóló, Tt. 222/1992. számú, többször módosított törvény.
14) A Tt. 81/1966. számú, többször módosított törvényének 3. §-a (1) bekezdése.
15) A Tt. 468/1991. számú, többször módosított törvényének 2. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontjai.
16) A Tt. 81/1966. számú, többször módosított törvénye 3. §-ának (1) bekezdése.
17) A Tt. 468/1991. számú, többször módosított törvényének 2. és 3. §-ai.
18) A Szlovák Nemzeti Tanácsa helyi illetékekről szóló, Tt. 544/1990. számú törvényének 10.a §-a (1) és (3) bekezdései a törvényt módosító Tt. 72/1992. számú törvénye szerint.
19) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 80/1990. számú, többször módosított törvényének 26. és 27. §-ai, illetve 29-31. §-ai.
20) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992. számú Alkotmánya 101. cikkének (4) bekezdése a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvény és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvénye értelmében.
21) A Szlovák Köztársaság Tt. 460/1992 számú Alkotmánya 106. cikkének (1) bekezdése, a Tt. 244/1998. számú alkotmánytörvény és a Tt. 9/1999. számú alkotmánytörvény szerint.
22) A Szövetségi Szociális- és Munkaügyi Minisztériumnak az egyéb közérdekű ügyletekről szóló, Tt. 18/1991. számú rendelete.
23) A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának a választási bizottságok tagjainak díjazásáról, illetve díjazásuk és költségeik kifizetésének és térítésének módjáról szóló, Tt. 122/1994. számú rendelete.
Časová verzia účinná od 1. júla 2011 do 30. júna 2015 (predpis bol zrušený predpisom 180/2014 Z. z.)  

46/1999 Z. z.

Zákon
O SPÔSOBE VOĽBY PREZIDENTA SLOVENSKEJ REPUBLIKY, O ĽUDOVOM HLASOVANÍ O JEHO ODVOLANÍ 
a o doplnení niektorých ďalších zákonov


z 18. marca 1999


Zmena:
308/2000 Z. z. s účinnosťou od 4. októbra 2000
515/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
167/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2008
445/2008 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2009
204/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2011.


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Voľba prezidenta Slovenskej republiky

§ 1
Úvodné ustanovenie
(1) Voľba prezidenta Slovenskej republiky a hlasovanie o kandidátovi na funkciu prezidenta1) (ďalej len „voľba“) sa konajú na základe všeobecného, rovného a priameho volebného práva tajným hlasovaním.
(2) Právo voliť prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „prezident“) majú občania Slovenskej republiky, ktorí v deň voľby dovŕšili 18 rokov veku a zdržiavajú sa v deň voľby na území Slovenskej republiky2) (ďalej len „oprávnený volič“).
(3) Voľba sa koná na území Slovenskej republiky.

§ 2
Čas konania voľby
(1) Voľbu vyhlasuje predseda Národnej rady Slovenskej republiky najneskôr 55 dní pred dňom jej konania. Vyhlásenie voľby sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(2) Voľba sa koná v ten istý deň na celom území Slovenskej republiky. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky môže určiť, že voľba sa koná v dvoch dňoch.
(3) Voľba sa koná v určený deň od 7. hodiny do 22. hodiny. Ak to miestne podmienky vyžadujú, starosta obce môže určiť začiatok hlasovania na skoršiu hodinu.
(4) Ak sa voľba koná v dvoch dňoch, hlasovanie v prvý deň sa začína o 14. hodine a končí sa o 20. hodine. Druhý deň sa hlasovanie začína o 7. hodine a končí sa o 14. hodine. Ak to miestne podmienky vyžadujú, starosta obce môže určiť začiatok hlasovania na skoršiu hodinu.

§ 3
Volebné okrsky a osobitné volebné okrsky
(1) Obec, v Bratislave a v Košiciach mestské časti (ďalej len „obec“) vytvárajú na odovzdávanie hlasovacích lístkov a na sčítanie hlasov volebné okrsky.
(2) Volebné okrsky a volebné miestnosti v nich určí starosta obce najneskôr 45 dní pred dňom voľby tak, aby volebný okrsok zahŕňal spravidla 1 000 oprávnených voličov. Pre vzdialené časti obce možno utvoriť samostatné volebné okrsky, ak je v nich aspoň 50 oprávnených voličov.
(3) Obec môže vytvoriť v zdravotníckych zariadeniach, v zariadeniach sociálnych služieb, v miestach, kde sa vykonáva väzba, a v miestach, kde sa vykonáva trest odňatia slobody, osobitný volebný okrsok, ak je v ňom aspoň 100 oprávnených voličov.

§ 4
Zoznamy oprávnených voličov
(1) Obec vyhotoví zo stáleho zoznamu voličov3) zoznam voličov oprávnených voliť prezidenta (ďalej len „zoznam oprávnených voličov“) v jednotlivých volebných okrskoch.
(2) Obec vyhotoví zoznam oprávnených voličov aj pre osobitný volebný okrsok; vedúci zariadenia pri tom poskytne obci súčinnosť. Obec, v ktorej sa vytvoril osobitný volebný okrsok, bezodkladne oznámi zápis do zoznamu oprávnených voličov obci príslušnej podľa miesta trvalého pobytu oprávneného voliča.
(3) Vojaci ozbrojených síl a príslušníci ozbrojených bezpečnostných zborov a ozbrojených zborov, ktorí sú hromadne ubytovaní, sa dopisujú do zoznamu oprávnených voličov v obci, na ktorej území je umiestnený útvar. Zápis sa vykoná na základe podkladov dodaných útvarom, a to v lehote určenej starostom obce. Zápis do zoznamu oprávnených voličov platí iba na čas vykonania voľby. Obec, v ktorej má útvar sídlo, bezodkladne oznámi zápis do zoznamu oprávnených voličov obci príslušnej podľa miesta trvalého pobytu vojaka alebo príslušníka. Obec dbá, aby sa nevytvárali volebné okrsky, v ktorých sú v zozname oprávnených voličov zapísaní len vojaci ozbrojených síl a príslušníci ozbrojených bezpečnostných zborov a ozbrojených zborov.
(4) Oprávnení voliči podľa odsekov 2 a 3 sa nezapíšu do zoznamu oprávnených voličov vo volebnom okrsku podľa miesta trvalého pobytu.
(5) Zoznam oprávnených voličov podľa odsekov 1 a 2 odovzdá obec v dvoch rovnopisoch okrskovým volebným komisiám najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.
(6) Občana Slovenskej republiky, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a dostaví sa v deň voľby do volebnej miestnosti, okrsková volebná komisia dopíše do zoznamu oprávnených voličov; zápis do zoznamu oprávnených voličov komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade4).
(7) Okrsková volebná komisia dopíše do zoznamu oprávnených voličov osobu
a) na základe rozhodnutia súdu,5)
b) na základe voličského preukazu,
c) ktorá sa občianskym preukazom preukáže, že má trvalý pobyt v mieste, ktoré patrí do volebného okrsku.

§ 5
Voličský preukaz
(1) Oprávnenému voličovi, ktorý nebude môcť voliť vo volebnom okrsku, v ktorom je zapísaný do zoznamu oprávnených voličov, vydá obec po vyhlásení voľby na jeho žiadosť voličský preukaz a zo zoznamu oprávnených voličov ho vyčiarkne. Vyčiarknutie platí iba na čas vykonania voľby prostredníctvom voličského preukazu.
(2) Voličský preukaz oprávňuje na zápis do zoznamu oprávnených voličov v ktoromkoľvek volebnom okrsku; zápis platí iba na čas vykonania voľby.
(3) V celách policajného zaistenia, v miestach, kde sa vykonáva väzba, prípadne disciplinárny trest väzenia, a v miestach, kde sa vykonáva trest odňatia slobody, v ktorých nebol vytvorený osobitný volebný okrsok, zabezpečí oprávneným voličom možnosť výkonu volebného práva na základe voličského preukazu v spolupráci s vedúcim príslušného zariadenia okrsková volebná komisia, v ktorej územnom obvode je toto zariadenie. Veľkosť volebného okrsku nemusí byť v tomto prípade zachovaná. Ak dôjde k predvedeniu oprávneného voliča a je to možné, umožní výkon volebného práva predvedenej osobe príslušný útvar Policajného zboru alebo Vojenskej polície.

§ 6
Volebné orgány
(1) Na voľbu sa zriaďujú tieto volebné orgány:
a) Ústredná volebná komisia pre voľbu prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „ústredná volebná komisia“),
b) obvodné volebné komisie pre voľbu prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „obvodná volebná komisia“),
c) okrskové volebné komisie pre voľbu prezidenta Slovenskej republiky (ďalej len „okrsková volebná komisia“).
(2) Členom komisie môže byť len oprávnený volič, nemôže však ním byť kandidát na prezidenta.
(3) Člen komisie sa ujíma svojej funkcie podpísaním sľubu tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť zákonmi a inými právnymi predpismi.“.
(4) Komisia je spôsobilá uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov. Uznesenie je prijaté, ak sa zaň vyslovila nadpolovičná väčšina prítomných členov. Ak dôjde k rovnosti hlasov, návrh sa považuje za zamietnutý.
(5) Komisia na svojom prvom zasadaní určí zo svojho stredu predsedu a podpredsedu. Ak nedôjde k dohode, určí sa predseda a podpredseda žrebom. Žrebovanie riadi zapisovateľ komisie.
(6) Ak dôjde k zániku funkcie člena komisie, predseda povolá náhradníka. Funkcia člena komisie zaniká dňom doručenia písomného oznámenia politickej strany, politického hnutia alebo koalície politických strán a politických hnutí, alebo petičného výboru, ktorý ho určil, alebo oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi.
(7) Štatistický úrad Slovenskej republiky na spracúvanie výsledkov voľby vytvára pre ústrednú volebnú komisiu a obvodné volebné komisie odborné (sumarizačné) útvary. Osoby zaradené do odborných (sumarizačných) útvarov skladajú sľub v znení a spôsobom uvedeným v odseku 3.

§ 7
Ústredná volebná komisia
(1) Každá politická strana a politické hnutie, ktoré sú zastúpené v Národnej rade Slovenskej republiky, a petičný výbor, ktorého návrh sa prijal (§ 11 ods. 2), oznámia najneskôr 35 dní pred konaním voľby meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena ústrednej volebnej komisie a jedného náhradníka predsedovi vlády Slovenskej republiky.
(2) Prvé zasadanie ústrednej volebnej komisie sa uskutoční do 30 dní pred dňom konania voľby; zasadanie zvolá predseda vlády Slovenskej republiky.
(3) Ústredná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť komisií nižších stupňov zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup obvodných volebných komisií,
c) prerokúva informácie Ministerstva vnútra Slovenskej republiky o organizačnej a technickej príprave voľby a odporúča návrhy na vykonanie opatrení,
d) prerokúva informáciu Štatistického úradu Slovenskej republiky o príprave spracúvania výsledkov voľby,
e) zisťuje výsledky voľby,
f) vyhotoví zápisnicu o výsledku voľby a vyhlasuje jej výsledok,
g) dáva povolenie na prítomnosť iných osôb pri sčítaní hlasov v okrskovej volebnej komisii a obvodnej volebnej komisii.
(4) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky vytvára na pomoc pri plnení úloh ústrednej volebnej komisie odborný a administratívny útvar.

§ 8
Obvodná volebná komisia
(1) Každá politická strana, politické hnutie uvedené v § 7 ods. 1 a petičný výbor, ktorého návrh sa prijal (§ 11 ods. 2), oznámia najneskôr 30 dní pred dňom voľby meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena obvodnej volebnej komisie a jedného náhradníka prednostovi obvodného úradu.
(2) Obvodná volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Ak obvodná volebná komisia nemá určený počet členov alebo ak ich počet klesne pod päť a nie je náhradník, vymenuje chýbajúcich členov z oprávnených voličov prednosta obvodného úradu.
(3) Prvé zasadanie obvodnej volebnej komisie sa uskutoční do 25 dní pred dňom konania voľby; zasadanie zvolá prednosta obvodného úradu.
(4) Obvodná volebná komisia
a) dohliada na pripravenosť okrskových volebných komisií zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup okrskových volebných komisií,
c) prerokúva informáciu o zabezpečení činnosti svojho odborného (sumarizačného) útvaru,
d) dozerá na zisťovanie výsledkov hlasovania vo volebných okrskoch; je oprávnená vyžadovať od okrskových volebných komisií vysvetlenia alebo iné informácie a môže zistené chyby po dohode s okrskovou volebnou komisiou odstrániť sama alebo požiadať okrskovú volebnú komisiu, aby zistené nedostatky odstránila,
e) zisťuje výsledky voľby,
f) vyhotoví zápisnicu o výsledku hlasovania a odovzdá ju ústrednej volebnej komisii.
(5) Územný obvod obvodnej volebnej komisie je zhodný s územným obvodom obvodného úradu.

§ 9
Okrsková volebná komisia
(1) Každá politická strana, politické hnutie uvedené v § 7 ods. 1 a petičný výbor, ktorého návrh sa prijal (§ 11 ods. 2), oznámia v lehote 30 dní pred dňom voľby meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena okrskovej volebnej komisie a jedného náhradníka starostovi obce.
(2) Okrsková volebná komisia musí mať najmenej päť členov. Ak okrsková volebná komisia nemá určený počet členov alebo ak ich počet klesne pod päť a nie je náhradník, vymenuje chýbajúcich členov z oprávnených voličov starosta obce.
(3) Prvé zasadanie okrskovej volebnej komisie sa uskutoční do 23 dní pred dňom konania voľby; zasadanie zvolá starosta obce.
(4) Okrsková volebná komisia
a) zabezpečuje riadny priebeh hlasovania, najmä dozerá na správne odovzdanie hlasovacích lístkov a dbá o poriadok vo volebnej miestnosti a v jej bezprostrednom okolí,
b) posudzuje platnosť hlasovacích lístkov,
c) sčítava hlasovacie lístky a hlasy,
d) vyhotoví zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku a odovzdá ju príslušnej obvodnej volebnej komisii,
e) plní ďalšie úlohy, ktoré jej uloží príslušná obvodná volebná komisia alebo ústredná volebná komisia.

§ 10
Zapisovateľ komisie
(1) Zapisovateľ komisie zabezpečuje organizačné a administratívne záležitosti súvisiace s prípravou a priebehom rokovania volebnej komisie. Zúčastňuje sa na zasadnutiach komisie a má právo poradného hlasu.
(2) Zapisovateľa
a) ústrednej volebnej komisie vymenúva a odvoláva vláda Slovenskej republiky,
b) obvodnej volebnej komisie vymenúva a odvoláva prednosta obvodného úradu zo zamestnancov obvodného úradu,
c) okrskovej volebnej komisie vymenúva a odvoláva starosta obce spravidla zo zamestnancov obce.
(3) Zapisovateľa ústrednej volebnej komisie vymenuje vláda Slovenskej republiky najneskôr 45 dní pred dňom voľby, zapisovateľa obvodnej volebnej komisie vymenuje prednosta obvodného úradu 40 dní pred dňom voľby a zapisovateľa okrskovej volebnej komisie vymenuje starosta obce 40 dní pred dňom voľby. Zapisovateľ skladá sľub v znení a spôsobom uvedeným v § 6 ods. 3.

§ 11
Kandidáti na funkciu prezidenta
(1) Návrh na kandidáta na funkciu prezidenta6) musí obsahovať
a) meno, priezvisko a akademický titul kandidáta,
b) vek a rodné číslo kandidáta,
c) povolanie kandidáta,
d) adresu trvalého pobytu kandidáta,
e) vyhlásenie kandidáta o tom, že súhlasí so svojou kandidatúrou a že spĺňa podmienky na zvolenie za prezidenta7).
(2) Predseda Národnej rady Slovenskej republiky preskúma do siedmich dní od doručenia návrhu na kandidáta na funkciu prezidenta6), či návrh obsahuje zákonom ustanovené údaje; pri petícii preskúmava, či spĺňa náležitosti podľa odseku 1, ako aj to, či petícia spĺňa požiadavky ustanovené osobitným zákonom8) a či z každého petičného hárku je zrejmé, že ide o petíciu za určitého kandidáta. Ak návrh spĺňa podmienky ustanovené zákonom, predseda Národnej rady Slovenskej republiky návrh prijme; inak ho odmietne. Oznámenie o prijatí alebo o odmietnutí návrhu predseda Národnej rady Slovenskej republiky doručí do 24 hodín kandidátom na funkciu prezidenta na adresu, ktorú kandidát uvedie, inak na adresu jeho trvalého pobytu.
(3) Predseda Národnej rady Slovenskej republiky oznámi Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky návrhy na kandidátov na funkciu prezidenta, meno, priezvisko a akademický titul kandidátov, ich vek, povolanie a adresu trvalého pobytu v deň nasledujúci po dni, keď návrh prijal.
(4) Proti odmietnutiu návrhu na kandidáta na funkciu prezidenta môže kandidát, ktorého sa návrh týka, podať návrh na rozhodnutie o prijatí jeho návrhu na kandidáta na funkciu prezidenta na Najvyšší súd Slovenskej republiky. Návrh možno podať do troch dní odo dňa doručenia oznámenia predsedu Národnej rady Slovenskej republiky o odmietnutí návrhu na kandidáta na funkciu prezidenta.

§ 12
Vzdanie sa kandidatúry
Kandidát na funkciu prezidenta sa môže pred začatím prvého kola voľby písomne vzdať kandidatúry. Vyhlásenie o vzdaní sa kandidatúry doručí predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky. Predseda Národnej rady Slovenskej republiky túto skutočnosť oznámi Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky a ústrednej volebnej komisii, ktorá to bezodkladne prostredníctvom obvodných volebných komisií oznámi okrskovým volebným komisiám, ktoré o tom informujú oprávnených voličov.

§ 13
Hlasovací lístok
(1) Hlasovací lístok sa vyhotoví spoločný pre všetkých kandidátov na funkciu prezidenta. Na hlasovacom lístku sa uvedú kandidáti v abecednom poradí s uvedením priezviska, mena a akademického titulu, veku, povolania a obce trvalého pobytu.
(2) Hlasovací lístok musí byť opatrený odtlačkom pečiatky ústrednej volebnej komisie a odtlačkom úradnej pečiatky obce a pred priezviskom každého kandidáta musí byť vyobrazený rámček, v ktorom sa robia úpravy pri hlasovaní.
(3) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky zabezpečí, aby sa hlasovacie lístky vyhotovili a v potrebnom množstve doručili obci.
(4) Obec zabezpečí, aby hlasovacie lístky boli doručené v deň konania voľby prezidenta všetkým okrskovým volebným komisiám najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.
(5) Oprávnený volič dostane hlasovací lístok vo volebnej miestnosti v deň konania voľby.

§ 14
Informovanie oprávnených voličov
(1) O vytvorených volebných okrskoch, o volebných miestnostiach a o čase voľby informuje obec spôsobom v mieste obvyklým najneskôr 40 dní pred dňom voľby.
(2) Obec najneskôr 20 dní pred dňom voľby zašle každému voličovi zapísanému v stálom zozname voličov3) oznámenie, v ktorom uvedie čas konania voľby, volebný okrsok a miesto, kde môže oprávnený volič voliť; v oznámení tiež upozorní na povinnosť preukázať sa pred hlasovaním preukazom totožnosti a uvedie stručný opis spôsobu úpravy hlasovacieho lístka.
(3) Obec podľa osobitného predpisu8a) zašle oznámenie podľa odseku 2 v štátnom jazyku a v jazyku národnostnej menšiny.
(4) Ak sa kandidát na funkciu prezidenta vzdal svojej kandidatúry (§ 12) alebo ak kandidát na funkciu prezidenta zomrel po vyhotovení hlasovacích lístkov, okrsková volebná komisia o tom informuje oprávnených voličov vyvesením oznámenia vo volebnej miestnosti.

§ 15
Kampaň pred voľbou
(1) Kampaň pred voľbou (ďalej len „kampaň“) sa začína 15 dní a končí sa 48 hodín pred začiatkom voľby. Kampaňou sa rozumie činnosť kandidátov, politických strán a hnutí, prípadne ďalších subjektov v prospech voľby kandidáta vrátane inzercie alebo reklamy prostredníctvom rozhlasového a televízneho vysielania podľa odsekov 4 a 5, hromadných informačných prostriedkov9), veľkoplošných nosičov, plagátov a iných nosičov informácií10).
(2) Vedenie kampane mimo času určeného v odseku 1 je zakázané.
(3) V čase kampane má každý kandidát zabezpečený rovnaký prístup k hromadným informačným prostriedkom.
(4) Slovenský rozhlas a Slovenská televízia vyčlenia na kampaň podľa odseku 1 každý najviac po jednej hodine vysielacieho času na kandidáta, maximálne 10 hodín vysielacieho času tak, aby určením času vysielania nebol žiaden z týchto kandidátov znevýhodnený. Nárok na vysielací čas sa musí uplatniť aspoň päť dní pred začiatkom kampane, inak zaniká. Slovenská televízia a Slovenský rozhlas zabezpečia zreteľné označenie a oddelenie tohto vysielania od ostatných relácií.
(5) Držiteľ licencie na rozhlasové alebo televízne vysielanie (ďalej len „držiteľ licencie“) môže vyhradiť na kampaň najviac po jednej hodine vysielacieho času na kandidáta, maximálne 10 hodín vysielacieho času. Držitelia licencií zabezpečia zreteľné označenie a oddelenie tohto vysielania od ostatných relácií odvysielaním oznamu pre verejnosť, že ide o platenú politickú reklamu.
(6) Úhrady za používanie telekomunikačného zariadenia11) sa uhrádzajú Slovenskému rozhlasu a Slovenskej televízii v rozsahu vysielacieho času poskytnutého podľa odseku 4 zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky.
(7) Náklady na kampaň v rozhlasovom a televíznom vysielaní držiteľov licencií uhrádzajú kandidáti alebo politické strany a politické hnutia, ktoré ich kandidovali. Držitelia licencií sú povinní zabezpečiť pre všetkých kandidátov rovnaké podmienky nákupu vysielacieho času a rovnaké cenové a platobné podmienky.
(8) Počas kampane je zakázané vysielať kampaň v časoch, ktoré sú v rozhlasovom a televíznom vysielaní vyhradené reklame, alebo využívať rozhlasovú a televíznu reklamu na kampaň.
(9) Za kampaň sa nepovažuje vysielanie spravodajských a publicistických relácií, pokiaľ sa realizujú spôsobom a za okolností ako v čase mimo kampane a sú v súlade s platnými programovými skladbami vysielania prevádzkovateľov vysielania.12) Prevádzkovatelia vysielania sú povinní zabezpečiť, aby spravodajské a publicistické relácie boli vyvážené a nestranné.
(10) Vysielanie iných relácií s výnimkou spravodajských a publicistických relácií podľa odseku 9 a tých, ktoré sú venované kampani podľa odsekov 4 a 5, ktoré by mohli ovplyvniť hlasovanie voličov v prospech alebo v neprospech kandidáta, je počas kampane zakázané.
(11) Každý kandidát, ktorý je počas kampane predmetom nepravdivých alebo pravdu skresľujúcich informácií a vyjadrení v rozhlasovom a televíznom vysielaní a v hromadných informačných prostriedkoch, má právo na odpoveď počas kampane. Toto právo uplatní u prevádzkovateľa vysielania alebo u šéfredaktora hromadného informačného prostriedku, ktorý odvysielal alebo uverejnil takúto informáciu alebo vyjadrenie. Prevádzkovateľ vysielania alebo šéfredaktor je povinný poskytnúť kandidátom na funkciu prezidenta rovnako hodnotný vysielací čas, v akom bola odvysielaná predmetná informácia alebo vyjadrenie, v lehote počas trvania kampane.
(12) V čase 48 hodín pred začatím voľby a počas voľby je zakázané v rozhlasovom a televíznom vysielaní a v hromadných informačných prostriedkoch zverejňovať alebo vysielať informácie o kandidátoch v ich prospech alebo v neprospech slovom, písmom, zvukom alebo obrazom.
(13) Počas voľby sa v budovách, kde sídlia okrskové volebné komisie, a v ich bezprostrednom okolí zakazuje presviedčanie za voľbu alebo proti voľbe niektorého z kandidátov.
(14) Uverejňovať výsledky prieskumov verejnej mienky možno najneskôr tri dni pred dňom konania voľby.
(15) Volebné komisie, členovia ich odborných (sumarizačných) útvarov a zapisovatelia nesmú poskytovať informácie o priebehu a čiastkových výsledkoch hlasovania až do podpísania zápisnice.
(16) Počas hlasovania je zakázané uverejňovať výsledky prieskumov hlasovania.
(17) Ústredná volebná komisia môže uverejňovať aj priebežné informácie o hlasovaní.
(18) Ak sa koná druhé kolo voľby, kampaň sa začína vyhlásením výsledkov prvého kola voľby ústrednou volebnou komisiou a končí sa 48 hodín pred konaním druhého kola voľby. Ustanovenia odsekov 2 až 17 sa vzťahujú primerane aj na kampaň pred druhým kolom voľby s tým, že vysielací čas, ktorý vyčlení Slovenská televízia a Slovenský rozhlas, sú dve hodiny; kandidáti uplatnia nárok na vysielací čas do 24 hodín od vyhlásenia výsledkov prvého kola voľby. Držiteľ licencie môže vyhradiť na kampaň pred druhým kolom voľby maximálne dve hodiny vysielacieho času.

§ 16
Prípustná výška výdavkov kandidátov na propagáciu
Kandidát na funkciu prezidenta môže na svoju propagáciu počas kampane pred voľbou vynaložiť najviac celkovo 132 775 eur vrátane dane z pridanej hodnoty.13) Do tejto sumy sa započítavajú čiastky, ktoré kandidát na funkciu prezidenta uhradil alebo má uhradiť, vrátane čiastok, ktoré uhradili alebo sa zaviazali za kandidáta na funkciu prezidenta uhradiť tretie osoby. Ak sa reklama, inzerát alebo relácia zverejnili alebo odvysielali bezplatne alebo za zníženú cenu inde ako v Slovenskom rozhlase alebo v Slovenskej televízii, započítava sa do uvedenej sumy ich obvyklá cena.

§ 17
Na účely tohto zákona
a) propagáciou kandidáta na funkciu prezidenta sa rozumie akékoľvek verejné oznámenie určené na jeho podporu alebo slúžiace na jeho prospech, za ktoré sa poskytne alebo má poskytnúť odplata,
b) za výdavky kandidáta na funkciu prezidenta na propagáciu sa považuje súčet všetkých peňažných a iných prostriedkov oceniteľných peniazmi, ktoré kandidát na funkciu prezidenta vynaloží na úhradu platenej inzercie alebo reklamy v periodickej tlači14), na úhradu reklamy alebo na sponzorovanie relácií v rozhlasovom a televíznom vysielaní15), na úhradu ceny reklám umiestnených na verejných priestranstvách a na úhradu za zhotovenie reklamných programov, plagátov, letákov a iných propagačných materiálov a predmetov, bez ohľadu na to, či povinnosť úhrady vznikla priamo kandidátovi na funkciu prezidenta alebo tretím osobám.

§ 18
Získavanie finančných prostriedkov na propagáciu kandidáta na funkciu prezidenta
(1) Kandidát na funkciu prezidenta je oprávnený získavať dary a iné bezodplatné plnenia na podporu svojej kandidatúry iba od fyzických osôb, ktoré majú trvalý pobyt na území Slovenskej republiky, od právnických osôb, ktoré majú svoje sídlo na území Slovenskej republiky, alebo od politických strán a hnutí, ktoré sú registrované v Slovenskej republike.
(2) Kandidát na funkciu prezidenta nemôže prijať dar ani iné bezodplatné plnenie od štátu, od štátnych orgánov a od orgánov územnej samosprávy.

§ 19
Oznamovacia povinnosť
(1) Kandidát na funkciu prezidenta je povinný viesť evidenciu o všetkých daroch, ktoré dostal na svoju propagáciu, a o ich darcoch a písomne oznámiť Ministerstvu financií Slovenskej republiky celkovú sumu finančných prostriedkov, ktoré získal na svoju propagáciu (§ 18 ods. 1), a celkovú sumu finančných prostriedkov, ktoré vynaložil na svoju propagáciu (§ 16). K písomnému oznámeniu kandidát na funkciu prezidenta pripojí meno, priezvisko, trvalý pobyt a hodnotu daru alebo bezodplatného plnenia každého darcu, ak je darcom fyzická osoba a hodnota jej daru prevýšila 331 eur, a názov, sídlo a hodnotu daru alebo bezodplatného plnenia každého darcu, ak je darcom právnická osoba a hodnota jej daru prevýšila 3319 eur.
(2) Vydavateľ periodickej tlače16), prevádzkovateľ rozhlasového a televízneho vysielania17), prevádzkovateľ reklám umiestnených na verejných priestranstvách18) a fyzická osoba alebo právnická osoba, ktoré zhotovili reklamný program, plagát, leták alebo iný propagačný materiál, alebo predmet v prospech kandidáta na funkciu prezidenta, sú povinní písomne oznámiť Ministerstvu financií Slovenskej republiky výšku prostriedkov vynaložených jednotlivými kandidátmi na funkciu prezidenta na propagáciu podľa tohto zákona (§ 17), ktorú zverejnili, odvysielali alebo zhotovili.
(3) Oznámenie podľa odsekov 1 a 2 predloží kandidát na funkciu prezidenta a fyzická osoba a právnická osoba najneskôr do 30 dní od konania voľby prezidenta.
(4) Fyzická osoba a právnická osoba uvedené v odseku 2 uvedú v oznámení aj sumy zodpovedajúce obvyklej cene reklám, sponzorovaných relácií, inzercie alebo iných propagačných materiálov, alebo programov, ktoré zverejnili, odvysielali alebo zhotovili v prospech jednotlivých kandidátov na funkciu prezidenta bezplatne alebo za zníženú cenu.
(5) Fyzické osoby a právnické osoby uvedené v odseku 2 vedú o skutočnostiach, na ktoré sa vzťahuje ich oznamovacia povinnosť podľa tohto zákona, osobitnú evidenciu.
(6) Rozhodujúcim na započítanie výdavkov je deň zverejnenia propagačného materiálu alebo programu prostredníctvom informačného média a deň zverejnenia zhotoveného propagačného materiálu v prospech kandidáta na funkciu prezidenta.

§ 20
Sankcie
(1) Ak Ministerstvo financií Slovenskej republiky zistí z oznámenia (§ 19 ods. 1), že kandidát na funkciu prezidenta prekročil najvyššiu prípustnú sumu výdavkov uvedenú v § 16, do dvoch mesiacov od prijatia oznámenia podľa § 19 ods. 2 a 3 uloží kandidátovi na funkciu prezidenta pokutu vo výške desaťnásobku sumy, o ktorú prekročil najvyššiu prípustnú sumu výdavkov uvedenú v § 16.
(2) Kandidátovi na funkciu prezidenta, fyzickej osobe alebo právnickej osobe, ktorá nesplní oznamovaciu povinnosť (§ 19), uloží Ministerstvo financií Slovenskej republiky pokutu do výšky 66 387 eur.
(3) Odvolanie proti rozhodnutiu o uložení pokuty nemá odkladný účinok.

§ 21
Spôsob hlasovania
(1) Oprávnený volič predstupuje pred okrskovú volebnú komisiu a hlasuje osobne. Zastúpenie nie je prípustné.
(2) Oprávnený volič po príchode do volebnej miestnosti preukáže svoju totožnosť a po zázname v oboch rovnopisoch zoznamu oprávnených voličov dostane od okrskovej volebnej komisie prázdnu úradnú obálku opatrenú štátnym znakom Slovenskej republiky (ďalej len „obálka“) a hlasovací lístok. Ak oprávnený volič nepredloží preukaz totožnosti a žiadny z členov okrskovej volebnej komisie ho nepozná, komisia ho požiada, aby svoju totožnosť preukázal svedectvom dvoch osôb známych okrskovej volebnej komisii; ak tak volič neurobí do ukončenia hlasovania, hlasovanie sa mu neumožní.
(3) Oprávneného voliča, ktorý sa dostavil do volebnej miestnosti s voličským preukazom, zapíše okrsková volebná komisia do zoznamu oprávnených voličov. Zápis podpíše predseda a dvaja členovia komisie; voličský preukaz sa pripojí k zoznamu oprávnených voličov. Potom komisia vydá oprávnenému voličovi hlasovací lístok a prázdnu obálku.
(4) Po tom, čo oprávnený volič dostal hlasovací lístok a obálku, vstúpi do priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov, na hlasovacom lístku označí kandidáta, za ktorého hlasuje, a hlasovací lístok vloží do obálky. Označenie sa vykoná tak, že oprávnený volič pri vybranom kandidátovi urobí značku „X“ v rámčeku umiestnenom pred priezviskom kandidáta. Na iné úpravy hlasovacieho lístka sa neprihliada.
(5) Oprávnený volič, ktorý nemôže sám upraviť hlasovací lístok pre telesné postihnutie alebo preto, že nemôže čítať alebo písať, má právo vziať so sebou do priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov iného oprávneného voliča, nie však člena okrskovej volebnej komisie, aby zaňho hlasovací lístok podľa jeho pokynov upravil a vložil do obálky.
(6) Oprávnený volič hlasuje tak, že po opustení priestoru určeného na úpravu hlasovacích lístkov vloží obálku pred okrskovou volebnou komisiou do volebnej schránky. Oprávnenému voličovi, ktorý sa neodobral do tohto priestoru, komisia hlasovanie neumožní.
(7) Oprávnený volič, ktorý sa nemôže dostaviť do volebnej miestnosti a zdržiava sa v čase voľby v obci, v ktorej má trvalý pobyt, alebo má voličský preukaz, má právo požiadať okrskovú volebnú komisiu o vykonanie hlasovania do prenosnej volebnej schránky. V takom prípade okrsková volebná komisia vyšle k oprávnenému voličovi aspoň dvoch svojich členov s prenosnou volebnou schránkou, obálkou a hlasovacími lístkami; vyslaní členovia okrskovej volebnej komisie zabezpečia, aby bola zachovaná tajnosť hlasovania.
(8) Za oprávneného voliča, ktorý nemôže pre telesné postihnutie sám vložiť obálku do volebnej schránky, môže ju do nej na jeho požiadanie a v jeho prítomnosti vložiť iný oprávnený volič, nie však člen okrskovej volebnej komisie.

§ 22
O prípravách vo volebnej miestnosti, v priestoroch na úpravu hlasovacích lístkov, poriadku vo volebnej miestnosti, prerušení hlasovania a ukončení hlasovania platia ustanovenia osobitného zákona19).

§ 23
Sčítavanie hlasov v okrskovej volebnej komisii
(1) Po ukončení hlasovania dá predseda okrskovej volebnej komisie zapečatiť zvyšné nepoužité hlasovacie lístky a obálky a otvoriť volebnú schránku. Ak okrsková volebná komisia na žiadosť občanov použila aj prenosnú volebnú schránku, obsah schránok po ich otvorení zmieša.
(2) Okrsková volebná komisia vyberie obálky s hlasovacími lístkami z volebnej schránky, sčíta obálky a porovná ich počet so záznamami v zozname oprávnených voličov. Iné obálky ako v § 21 ods. 2 komisia vylúči. Takisto vylúči hlasovacie lístky, ktoré neboli v obálkach.
(3) Po vybratí hlasovacích lístkov z obálok komisia vylúči neplatné hlasovacie lístky a zistí, koľko hlasov získal každý kandidát.
(4) Každý člen okrskovej volebnej komisie môže nazrieť do hlasovacích lístkov. Predseda okrskovej volebnej komisie kontroluje správnosť sčítavania hlasov.
(5) V miestnosti, kde okrsková volebná komisia sčítava hlasy, majú právo byť prítomní okrem jej členov zapisovateľ okrskovej volebnej komisie, členovia volebných komisií vyššieho stupňa a členovia ich odborných (sumarizačných) útvarov, ako aj osoby, ktorým na to dala povolenie ústredná volebná komisia.

§ 24
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
(1) Hlasovacie lístky, ktoré nie sú na predpísanom tlačive, sú neplatné. Neplatný je ďalej hlasovací lístok, na ktorom je označených značkou „X“ viac ako jeden kandidát, alebo hlasovací lístok, na ktorom nie je značkou „X“ označený ani jeden kandidát. Na hlasy v prospech kandidátov, ktorí sa vzdali kandidatúry (§ 12) alebo ktorí zomreli, sa neprihliada.
(2) Ak sú v obálke dva alebo viac hlasovacích lístkov, okrsková volebná komisia vylúči hlasovací lístok s neoznačenými kandidátmi. Ak sú v obálke dva alebo viac hlasovacích lístkov, na ktorých je správne označený ten istý kandidát, okrsková volebná komisia počíta za platný len jeden z hlasovacích lístkov. Ak sú v obálke dva alebo viac hlasovacích lístkov, na ktorých je správne označený iný kandidát, sú všetky hlasovacie lístky neplatné.
(3) Ak vzniknú pochybnosti o platnosti hlasovacieho lístka, rozhoduje s konečnou platnosťou o platnosti hlasovacieho lístka okrsková volebná komisia.

§ 25
Zápisnica o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku
(1) Okrsková volebná komisia vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku, ktorú podpíše predseda, podpredseda a ostatní členovia komisie. Ak niektorý z členov okrskovej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, dôvody nepodpísania sa v zápisnici poznamenajú.
(2) V zápisnici o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku sa uvedie
a) čas začiatku a ukončenia hlasovania, prípadne jeho prerušenie,
b) počet oprávnených voličov zapísaných do zoznamu oprávnených voličov vo volebnom okrsku,
c) počet oprávnených voličov, ktorým boli vydané obálky,
d) počet odovzdaných obálok,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre všetkých kandidátov,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov,
g) počet hlasov pre kandidáta, ktorý prestal byť voliteľný, a kandidáta, ktorý sa práva kandidovať vzdal.

§ 26
Ukončenie činnosti okrskovej volebnej komisie
(1) Po sčítaní hlasov a podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku predseda okrskovej volebnej komisie jedno vyhotovenie zápisnice doručí bezodkladne obvodnej volebnej komisii a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti.
(2) Ak predseda okrskovej volebnej komisie nesplní na výzvu obvodnej volebnej komisie povinnosti podľa odseku 1 do 24 hodín po ukončení hlasovania, obvodná volebná komisia doručí výsledky hlasovania v ostatných volebných okrskoch ústrednej volebnej komisii.
(3) Okrsková volebná komisia zapečatí odovzdané hlasovacie lístky, obálky a zoznam oprávnených voličov a odovzdá ich spolu s ostatnými volebnými dokumentmi do úschovy obci.

§ 27
Zber výsledkov hlasovania v obvodnej volebnej komisii
Obvodná volebná komisia zhromaždí výsledky hlasovania z jednotlivých okrskových volebných komisií a prostredníctvom svojho odborného (sumarizačného) útvaru overí úplnosť zápisníc okrskových volebných komisií o priebehu a výsledku hlasovania vo volebnom okrsku. Pri tejto činnosti môžu byť prítomní len členovia komisií, členovia ich odborných (sumarizačných) útvarov, zapisovateľ a osoby, ktorým na to dala povolenie ústredná volebná komisia.

§ 28
Zápisnica obvodnej volebnej komisie o výsledku hlasovania
(1) Obvodná volebná komisia vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu o výsledku hlasovania; zápisnicu podpíše predseda, podpredseda a ostatní členovia komisie. Ak niektorý z členov obvodnej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, dôvody nepodpísania sa v zápisnici poznamenajú.
(2) V zápisnici obvodnej volebnej komisie o výsledku hlasovania sa uvedie
a) počet volebných okrskov a počet okrskových volebných komisií, ktoré doručili výsledok hlasovania,
b) počet oprávnených voličov zapísaných v zoznamoch oprávnených voličov,
c) počet oprávnených voličov, ktorým boli vydané obálky,
d) počet odovzdaných obálok,
e) počet platných hlasov odovzdaných pre všetkých kandidátov,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre jednotlivých kandidátov,
g) počet hlasov pre kandidáta, ktorý prestal byť voliteľný, a kandidáta, ktorý sa práva kandidovať vzdal.
(3) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o výsledku hlasovania predseda obvodnej volebnej komisie doručí bezodkladne jedno vyhotovenie zápisnice ústrednej volebnej komisii a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti. Ostatné volebné dokumenty odovzdá do úschovy obvodnému úradu.

§ 29
Zápisnica ústrednej volebnej komisie o výsledku voľby
(1) Ústredná volebná komisia na podklade zápisníc obvodných volebných komisií o výsledku hlasovania vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu, ktorú podpíše predseda, podpredseda a ostatní členovia ústrednej volebnej komisie. Ak niektorý člen ústrednej volebnej komisie zápisnicu nepodpísal, dôvody nepodpísania sa v zápisnici poznamenajú.
(2) V zápisnici o výsledkoch voľby sa uvedie
a) počet okresov,
b) počet obvodných volebných komisií, ktoré doručili zápisnice,
c) počet volebných okrskov,
d) počet okrskových volebných komisií, ktoré odovzdali zápisnice,
e) počet voličov zapísaných v zoznamoch oprávnených voličov vo volebných okrskoch,
f) počet platných hlasov odovzdaných pre všetkých kandidátov,
g) počet hlasov pre kandidáta, ktorý prestal byť voliteľný, a kandidáta, ktorý sa práva kandidovať vzdal,
h) poradie kandidátov podľa počtu platných hlasov oprávnených voličov, ktoré získali,
i) meno, priezvisko a akademický titul kandidáta, ktorý bol zvolený za prezidenta, alebo údaj o tom, že žiaden z kandidátov nezískal potrebný počet hlasov.

§ 30
Vyhlásenie výsledkov voľby
(1) Ústredná volebná komisia vyhlási výsledky voľby. Vyhlásenie výsledkov voľby musí obsahovať
a) meno, priezvisko a akademický titul kandidáta, ktorý získal nadpolovičnú väčšinu platných hlasov oprávnených voličov a bol zvolený za prezidenta, alebo
b) konštatovanie, že vzhľadom na výsledky voľby sa uskutoční druhé kolo voľby, údaje o mene, priezvisku a akademickom titule kandidátov, ktorí postúpili do druhého kola,
c) poradie ďalších kandidátov s uvedením počtu platných hlasov oprávnených voličov, ktoré získali.
(2) Ústredná volebná komisia po vyhlásení výsledkov voľby doručí jeden rovnopis zápisnice o výsledku voľby bezodkladne predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky.
(3) Ústredná volebná komisia odovzdá volebné dokumenty do úschovy Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky.

§ 31
Druhé kolo voľby
(1) Ak v prvom kole voľby nezískal ani jeden z kandidátov nadpolovičnú väčšinu platných hlasov oprávnených voličov, druhé kolo voľby sa uskutoční v čase určenom v rozhodnutí predsedu Národnej rady Slovenskej republiky o vyhlásení voľby.20)
(2) V druhom kole voľby sa postupuje podľa § 4 ods. 7, § 5, 12, 13,§ 15až 30.
(3) O čase a mieste konania druhého kola voľby informujú obce voličov spôsobom v mieste obvyklým.
(4) Kandidát na funkciu prezidenta sa môže po vyhlásení výsledkov prvého kola voľby písomne vzdať kandidatúry; inak sa na vzdanie kandidatúry vzťahuje § 12.


DRUHÁ ČASŤ
Ľudové hlasovanie o odvolaní prezidenta

§ 32
Vyhlásenie ľudového hlasovania
(1) Vyhlásenie predsedu Národnej rady Slovenskej republiky o konaní ľudového hlasovania o odvolaní prezidenta21) (ďalej len „ľudové hlasovanie“) sa uverejňuje v Zbierke zákonov Slovenskej republiky.
(2) Vo vyhlásení o konaní ľudového hlasovania sa uvedie
a) deň prijatia uznesenia Národnej rady Slovenskej republiky, na ktorého základe sa má vykonať ľudové hlasovanie,
b) deň, prípadne dni konania ľudového hlasovania; pri určení času konania ľudového hlasovania sa postupuje podľa § 2 ods. 2 až 4.

§ 33
Právo hlasovať
Právo hlasovať v ľudovom hlasovaní majú oprávnení voliči (§ 1 ods. 2).

§ 34
Okrsky na hlasovanie
Obce vytvárajú na odovzdávanie hlasovacích lístkov a sčítanie hlasov v ľudovom hlasovaní okrsky na ľudové hlasovanie (ďalej len „okrsky na hlasovanie“). Na vytváranie okrskov na hlasovanie sa vzťahujú ustanovenia § 3 ods. 2 a 3.

§ 35
Zoznam na hlasovanie
(1) Obec vyhotoví zo stáleho zoznamu voličov3) zoznam oprávnených voličov hlasovať v ľudovom hlasovaní (ďalej len „zoznam na hlasovanie“) v jednotlivých okrskoch na hlasovanie.
(2) Obec vyhotoví zoznam na hlasovanie pre osobitný okrsok na hlasovanie; vedúci zariadenia pri tom poskytne obci súčinnosť. Obec, v ktorej sa utvoril osobitný okrsok na hlasovanie, bezodkladne oznámi zápis do zoznamu na hlasovanie obci príslušnej podľa miesta trvalého pobytu oprávneného voliča.
(3) Vojaci ozbrojených síl a príslušníci ozbrojených bezpečnostných zborov a ozbrojených zborov, ktorí sú hromadne ubytovaní, sa dopisujú do zoznamu na hlasovanie v obci, na ktorej území je umiestnený útvar. Zápis sa vykoná na základe podkladov dodaných útvarom, a to v lehote určenej starostom obce. Zápis do zoznamu na hlasovanie platí iba na čas vykonania ľudového hlasovania. Obec, v ktorej má útvar sídlo, bezodkladne oznámi zápis do zoznamu na hlasovanie obci príslušnej podľa miesta trvalého pobytu vojaka alebo príslušníka. Obec dbá, aby neboli utvárané okrsky na hlasovanie, v ktorých sú v zozname na hlasovanie zapísaní len vojaci ozbrojených síl a príslušníci ozbrojených bezpečnostných zborov a ozbrojených zborov.
(4) Oprávnení voliči podľa odsekov 2 a 3 sa nezapíšu do zoznamu na hlasovanie v okrsku na hlasovanie podľa miesta trvalého pobytu.
(5) Zoznam na hlasovanie podľa odsekov 1 a 2 odovzdá obec v dvoch rovnopisoch okrskovým komisiám na hlasovanie najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.
(6) Občan Slovenskej republiky, ktorý nemá trvalý pobyt na území Slovenskej republiky a dostaví sa v deň ľudového hlasovania do miestnosti na hlasovanie, bude dopísaný okrskovou komisiou na hlasovanie do zoznamu na hlasovanie; zápis do zoznamu na hlasovanie komisia zaznamená v jeho slovenskom cestovnom doklade.
(7) Okrsková komisia na hlasovanie dopíše do zoznamu na hlasovanie v jej okrsku osobu
a) na základe rozhodnutia súdu,3)
b) na základe hlasovacieho preukazu,
c) ktorá občianskym preukazom preukáže, že má trvalý pobyt v mieste, ktoré patrí do okrsku na hlasovanie.

§ 36
Hlasovací preukaz
(1) Oprávnenému voličovi, ktorý nebude môcť hlasovať v okrsku na hlasovanie, v ktorom je zapísaný do zoznamu na hlasovanie, vydá obec na jeho žiadosť hlasovací preukaz a súčasne ho z tohto zoznamu vyčiarkne s poznámkou, že mu bol vydaný hlasovací preukaz.
(2) Hlasovací preukaz oprávňuje na zápis do zoznamu na hlasovanie v ktoromkoľvek okrsku na hlasovanie; zápis platí iba na čas ľudového hlasovania.
(3) V celách policajného zaistenia, v miestach, kde sa vykonáva väzba, prípadne disciplinárny trest väzenia, a v miestach, kde sa vykonáva trest odňatia slobody, v ktorých nebol vytvorený osobitný okrsok na hlasovanie, zabezpečí oprávneným voličom možnosť výkonu hlasovacieho práva na základe hlasovacieho preukazu v spolupráci s vedúcim príslušného zariadenia okrsková komisia na hlasovanie, v ktorej územnom obvode je toto zariadenie. Veľkosť okrsku na hlasovanie nemusí byť v tomto prípade zachovaná. Ak dôjde k predvedeniu oprávneného voliča a je to možné, umožní výkon hlasovacieho práva predvedenej osobe príslušný útvar Policajného zboru alebo Vojenskej polície.

§ 37
Orgány na ľudové hlasovanie
(1) Na ľudové hlasovanie sa zriaďujú tieto orgány na ľudové hlasovanie:
a) Ústredná komisia na ľudové hlasovanie (ďalej len „ústredná komisia na hlasovanie“),
b) obvodné komisie na ľudové hlasovanie (ďalej len „obvodná komisia na hlasovanie“),
c) okrskové komisie na ľudové hlasovanie (ďalej len „okrsková komisia na hlasovanie“).
(2) Členom komisie na hlasovanie môže byť len oprávnený volič.
(3) Člen komisie na hlasovanie sa ujíma svojej funkcie podpísaním sľubu tohto znenia: „Sľubujem na svoju česť, že budem svedomite a nestranne vykonávať svoju funkciu a budem sa pritom riadiť zákonmi a inými právnymi predpismi.“.
(4) Komisia na hlasovanie je spôsobilá uznášať sa, ak je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jej členov. Uznesenie je prijaté, ak sa zaň vyslovila nadpolovičná väčšina prítomných členov. Ak dôjde k rovnosti hlasov, návrh sa považuje za zamietnutý.
(5) Komisia na hlasovanie na svojom prvom zasadnutí určí dohodou zo svojho stredu predsedu a podpredsedu. Ak nedôjde k dohode, určí sa predseda a podpredseda žrebom. Žrebovanie riadi zapisovateľ komisie na hlasovanie.
(6) Ak dôjde k zániku funkcie člena komisie na hlasovanie, predseda komisie na hlasovanie povolá náhradníka. Funkcia člena komisie na hlasovanie zaniká dňom doručenia písomného oznámenia politickej strany alebo politického hnutia, alebo koalície politických strán a politických hnutí, ktorá ho určila, alebo oznámenia člena o vzdaní sa funkcie predsedovi.
(7) Štatistický úrad Slovenskej republiky na spracúvanie výsledkov ľudového hlasovania vytvára pre ústrednú komisiu na hlasovanie a obvodné komisie na hlasovanie odborné (sumarizačné) útvary. Osoby zaradené do odborných (sumarizačných) útvarov komisií na hlasovanie skladajú sľub v znení a spôsobom uvedeným v odseku 3.

§ 38
Ústredná komisia na hlasovanie
(1) Každá politická strana a politické hnutie, ktoré sú zastúpené v Národnej rade Slovenskej republiky, oznámia najneskôr 35 dní pred konaním ľudového hlasovania meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena ústrednej komisie na hlasovanie a jedného náhradníka predsedovi vlády Slovenskej republiky.
(2) Prvé zasadanie ústrednej komisie na hlasovanie sa uskutoční do 30 dní pred konaním ľudového hlasovania; zasadanie zvolá predseda vlády Slovenskej republiky.
(3) Ústredná komisia na hlasovanie
a) dohliada na pripravenosť komisií na hlasovanie nižších stupňov zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup obvodných komisií na hlasovanie,
c) prerokúva informácie Ministerstva vnútra Slovenskej republiky o organizačnej a technickej príprave ľudového hlasovania a odporúča návrhy na vykonanie opatrení,
d) prerokúva informáciu Štatistického úradu Slovenskej republiky o príprave spracúvania výsledkov ľudového hlasovania,
e) zisťuje výsledky ľudového hlasovania,
f) vyhotoví zápisnicu o výsledku ľudového hlasovania a vyhlási výsledok ľudového hlasovania,
g) dáva povolenie na prítomnosť iných osôb pri sčítaní hlasov a sumarizácii hlasov v okrskovej komisii na hlasovanie a obvodnej komisii na hlasovanie.
(4) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky utvára na pomoc pri plnení úloh ústrednej komisie na hlasovanie odborný, administratívny útvar.

§ 39
Obvodná komisia na hlasovanie
(1) Každá politická strana a politické hnutie uvedené v § 38 ods. 1 oznámia najneskôr 30 dní pred dňom ľudového hlasovania meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena obvodnej komisie na hlasovanie a jedného náhradníka prednostovi obvodného úradu.
(2) Obvodná komisia na hlasovanie musí mať najmenej päť členov. Ak obvodná komisia na hlasovanie nie je vytvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak klesne počet jej členov pod päť a nie je náhradník, vymenuje chýbajúcich členov obvodnej komisie na hlasovanie prednosta obvodného úradu.
(3) Prvé zasadanie obvodnej komisie na hlasovanie sa uskutoční do 25 dní pred konaním ľudového hlasovania; zasadanie zvolá prednosta obvodného úradu.
(4) Obvodná komisia na hlasovanie
a) dohliada na pripravenosť okrskových komisií na hlasovanie zabezpečovať úlohy podľa tohto zákona,
b) rozhoduje o sťažnostiach na postup okrskových komisií na hlasovanie,
c) prerokúva informáciu o zabezpečení činnosti svojho odborného (sumarizačného) útvaru,
d) dozerá na zisťovanie výsledkov hlasovania v okrskoch; je oprávnená vyžadovať od okrskových komisií na hlasovanie vysvetlenia alebo iné informácie a môže zistené chyby po dohode s okrskovou komisiou na hlasovanie odstrániť sama alebo požiadať okrskovú komisiu na hlasovanie, aby zistené nedostatky odstránila,
e) zisťuje výsledky ľudového hlasovania,
f) vyhotoví zápisnicu o výsledku ľudového hlasovania a doručí ju ústrednej komisii na hlasovanie.

§ 40
Okrsková komisia na hlasovanie
(1) Každá politická strana alebo hnutie uvedené v § 38 ods. 1 oznámi v lehote 30 dní pred dňom ľudového hlasovania meno, priezvisko a adresu trvalého pobytu jedného člena okrskovej komisie na hlasovanie a jedného náhradníka starostovi obce.
(2) Okrsková komisia na hlasovanie musí mať najmenej päť členov. Ak okrsková komisia na hlasovanie nie je vytvorená spôsobom uvedeným v odseku 1 alebo ak klesne počet jej členov pod päť a nie je náhradník, vymenuje chýbajúcich členov starosta obce.
(3) Prvé zasadanie okrskovej komisie na hlasovanie sa uskutoční do 23 dní pred konaním ľudového hlasovania; zasadanie zvolá starosta obce.
(4) Okrsková komisia na hlasovanie
a) zabezpečuje riadny priebeh ľudového hlasovania, najmä dozerá na správne odovzdanie hlasovacích lístkov a dbá o poriadok v miestnosti na hlasovanie a v jej bezprostrednom okolí,
b) vykonáva sčítanie hlasov,
c) vyhotoví a odovzdá zápisnicu o priebehu a výsledku ľudového hlasovania v okrsku na hlasovanie príslušnej obvodnej komisii na hlasovanie,
d) plní ďalšie úlohy, ktoré jej uloží príslušná obvodná komisia na hlasovanie alebo ústredná komisia na hlasovanie.

§ 41
Zapisovateľ komisie na hlasovanie
(1) Zapisovateľ komisie na hlasovanie zabezpečuje organizačné a administratívne záležitosti súvisiace s prípravou a priebehom rokovania komisie na hlasovanie. Zúčastňuje sa na zasadnutiach komisie na hlasovanie a má právo poradného hlasu.
(2) Zapisovateľa
a) ústrednej komisie na hlasovanie vymenúva a odvoláva vláda Slovenskej republiky,
b) obvodnej komisie na hlasovanie vymenúva a odvoláva prednosta obvodného úradu zo zamestnancov obvodného úradu,
c) okrskovej komisie na hlasovanie vymenúva a odvoláva starosta obce (primátor) spravidla zo zamestnancov obce.
(3) Zapisovateľa ústrednej komisie na hlasovanie vymenuje vláda Slovenskej republiky najneskôr 45 dní pred dňom ľudového hlasovania, zapisovateľa obvodnej komisie na hlasovanie vymenuje prednosta obvodného úradu 40 dní pred dňom ľudového hlasovania a zapisovateľa okrskovej komisie na hlasovanie vymenuje starosta obce 40 dní pred dňom ľudového hlasovania. Zapisovateľ skladá sľub v znení a spôsobom uvedeným v § 37 ods. 3.

§ 42
Hlasovací lístok
(1) Na hlasovacom lístku sa musí uviesť
a) deň, prípadne dni konania ľudového hlasovania,
b) text
„Som za odvolanie prezidenta Slovenskej republiky z jeho funkcie“
„Som proti odvolaniu prezidenta Slovenskej republiky z jeho funkcie“,
c) poučenie o spôsobe hlasovania.
(2) Každý hlasovací lístok musí byť opatrený odtlačkom pečiatky ústrednej komisie na hlasovanie a odtlačkom úradnej pečiatky obce.
(3) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky zabezpečí, aby sa hlasovacie lístky vyhotovili a v potrebnom množstve doručili obciam.
(4) Obec zabezpečí, aby boli hlasovacie lístky doručené v deň konania ľudového hlasovania všetkým okrskovým komisiám na hlasovanie najneskôr dve hodiny pred začatím hlasovania.

§ 43
Informovanie oprávnených voličov
(1) O vytvorených okrskoch na hlasovanie, o miestnostiach na hlasovanie a o čase a mieste hlasovania informuje obec spôsobom v mieste obvyklým najneskôr 40 dní pred dňom ľudového hlasovania.
(2) Obec najneskôr 20 dní pred dňom ľudového hlasovania zašle každému oprávnenému voličovi zapísanému v stálom zozname voličov3) oznámenie, v ktorom uvedie čas konania ľudového hlasovania, okrsok a miesto na hlasovanie, kde môže oprávnený volič hlasovať; v oznámení tiež upozorní na povinnosť preukázať sa pred hlasovaním preukazom totožnosti a uvedie stručný spôsob úpravy hlasovacieho lístka.
(3) Obec podľa osobitného predpisu8a) zašle oznámenie podľa odseku 2 v štátnom jazyku a v jazyku národnostnej menšiny.

§ 44
Hlasovanie
(1) Oprávnený volič hlasuje osobne; zastúpenie nie je prípustné. Oprávnený volič dostane hlasovací lístok v miestnosti na hlasovanie.
(2) Oprávnený volič hlasuje tak, že na hlasovacom lístku v príslušnom rámčeku urobí značku „X“ a upravený hlasovací lístok vloží do schránky na hlasovanie. Hlasovanie je tajné.
(3) O zákaze presviedčania za určitý spôsob hlasovania, prípravách v miestnosti na hlasovanie, priestoroch na úpravu hlasovacích lístkov, začatí hlasovania, hlasovaní, poriadku v miestnosti na hlasovanie, prerušení hlasovania a ukončení hlasovania platia ustanovenia § 15 ods. 12 a 13, § 21 a 22 s tým, že pri hlasovaní sa nepoužije obálka.

§ 45
Posudzovanie platnosti hlasovacích lístkov
(1) Hlasovací lístok je neplatný, ak bola odovzdaná písomnosť, ktorá nie je hlasovacím lístkom (§ 42). Hlasovací lístok je ďalej neplatný, ak je pretrhnutý na dve alebo viac častí alebo ak je vyplnený iným spôsobom, ako je uvedené v § 44 ods. 2, alebo nie je upravený vôbec.
(2) V prípade pochybností o platnosti hlasovacieho lístka rozhoduje s konečnou platnosťou okrsková komisia na hlasovanie.

§ 46
Sčítanie hlasov okrskovou komisiou na hlasovanie
(1) Po ukončení hlasovania dá predseda okrskovej komisie na hlasovanie zapečatiť zvyšné nepoužité hlasovacie lístky a otvoriť schránku na hlasovanie. V prípade, že okrsková komisia na hlasovanie na žiadosť občanov použila aj prenosnú schránku na hlasovanie, obsah schránok po ich otvorení zmieša.
(2) Okrsková komisia na hlasovanie hlasovacie lístky sčíta a porovná ich počet so záznamami v zozname na hlasovanie.
(3) Okrsková komisia na hlasovanie osobitne sčíta neplatné hlasovacie lístky a platné hlasovacie lístky a zistí počet hlasov za to, aby bol prezident odvolaný z funkcie, a počet hlasov za to, aby prezident nebol odvolaný z funkcie.
(4) Každý člen okrskovej komisie na hlasovanie môže nazrieť do hlasovacích lístkov. Predseda okrskovej komisie na hlasovanie kontroluje správnosť sčítania hlasov.
(5) V miestnosti, kde okrsková komisia na hlasovanie sčítava hlasy, majú právo byť prítomní okrem jej členov zapisovateľ okrskovej komisie na hlasovanie, členovia komisií vyššieho stupňa a členovia ich odborných (sumarizačných) útvarov, ako aj osoby, ktorým na to dala povolenie ústredná komisia na hlasovanie.

§ 47
Zápisnica o priebehu a výsledku ľudového hlasovania v okrsku 
(1) Okrsková komisia na hlasovanie vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu o priebehu a výsledku ľudového hlasovania v okrsku, ktorú podpíše predseda, podpredseda a ostatní členovia komisie. Dôvody prípadného odmietnutia podpisu sa v zápisnici poznamenajú.
(2) V zápisnici okrskovej komisie na hlasovanie o priebehu a výsledku ľudového hlasovania v okrsku sa musí uviesť
a) čas začatia a ukončenia ľudového hlasovania, prípadne jeho prerušenia,
b) počet oprávnených voličov zapísaných v okrsku do zoznamu na hlasovanie,
c) počet oprávnených voličov, ktorým sa vydali hlasovacie lístky,
d) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
e) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov a počet odovzdaných neplatných hlasovacích lístkov,
f) počet hlasov za to, aby bol prezident odvolaný z funkcie, a počet hlasov za to, aby prezident nebol odvolaný z funkcie.
(3) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o priebehu a výsledku ľudového hlasovania v okrsku predseda okrskovej komisie na hlasovanie jedno vyhotovenie zápisnice doručí bezodkladne obvodnej komisii na hlasovanie a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti okrskovej komisie na hlasovanie.
(4) Ak nesplní predseda okrskovej komisie na hlasovanie na výzvu obvodnej komisie na hlasovanie povinnosť podľa odseku 3 do 24 hodín po ukončení hlasovania, obvodná komisia na hlasovanie doručí výsledky hlasovania v ostatných okrskoch na hlasovanie ústrednej komisii na hlasovanie.
(5) Okrsková komisia na hlasovanie zapečatí odovzdané hlasovacie lístky a zoznamy na hlasovanie a odovzdá ich spolu s ostatnými dokumentmi o ľudovom hlasovaní do úschovy obci.

§ 48
Zápisnica obvodnej komisie na hlasovanie 
(1) Obvodná komisia na hlasovanie vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu o výsledku ľudového hlasovania, ktorú podpíše predseda, podpredseda a ostatní členovia komisie. Dôvody prípadného odmietnutia podpisu sa v zápisnici poznamenajú.
(2) Obvodná komisia na hlasovanie zisťuje výsledky ľudového hlasovania na základe zápisníc o priebehu a výsledku ľudového hlasovania doručených okrskovými komisiami na hlasovanie.
(3) V zápisnici obvodnej komisie na hlasovanie sa musí uviesť
a) počet okrskov na hlasovanie a počet okrskových komisií na hlasovanie, ktoré odovzdali zápisnicu o priebehu a výsledku ľudového hlasovania,
b) počet oprávnených voličov zapísaných v zoznamoch na hlasovanie,
c) počet oprávnených voličov, ktorým sa vydali hlasovacie lístky,
d) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
e) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov a počet odovzdaných neplatných hlasovacích lístkov,
f) počet hlasov za to, aby bol prezident odvolaný z funkcie, a počet hlasov za to, aby prezident nebol odvolaný z funkcie.
(4) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o výsledku ľudového hlasovania doručí predseda obvodnej komisie na hlasovanie jeden rovnopis zápisnice bezodkladne ústrednej komisii na hlasovanie a vyčká na jej pokyn na ukončenie činnosti obvodnej komisie na hlasovanie. Ostatné dokumenty o ľudovom hlasovaní odovzdá do úschovy obvodnému úradu.

§ 49
Zápisnica ústrednej komisie na hlasovanie 
(1) Ústredná komisia na hlasovanie preskúma zápisnice obvodných komisií na hlasovanie a na ich základe zisťuje výsledky ľudového hlasovania.
(2) Ústredná komisia na hlasovanie vyhotoví v dvoch rovnopisoch zápisnicu o výsledku ľudového hlasovania, ktorú podpíše predseda, podpredseda a ostatní členovia ústrednej komisie na hlasovanie. Dôvody prípadného odmietnutia podpisu sa v zápisnici poznamenajú.
(3) V zápisnici ústredná komisia na hlasovanie uvedie
a) počet okrskov na hlasovanie a počet okrskových komisií na hlasovanie, ktoré doručili zápisnicu o výsledku ľudového hlasovania,
b) počet okresov a obvodných komisií na hlasovanie, ktoré doručili zápisnicu o výsledku ľudového hlasovania,
c) počet oprávnených voličov zapísaných v zoznamoch na hlasovanie,
d) počet oprávnených voličov, ktorým sa vydali hlasovacie lístky,
e) počet odovzdaných hlasovacích lístkov,
f) počet odovzdaných platných hlasovacích lístkov a počet odovzdaných neplatných hlasovacích lístkov,
g) počet hlasov za to, aby bol prezident odvolaný z funkcie, a počet hlasov za to, aby prezident nebol odvolaný z funkcie.
(4) Po podpísaní oboch rovnopisov zápisnice o výsledku ľudového hlasovania vyhlási ústredná komisia na hlasovanie výsledky ľudového hlasovania a jeden rovnopis zápisnice o výsledku ľudového hlasovania doručí bezodkladne predsedovi Národnej rady Slovenskej republiky; ostatné dokumenty o činnosti ústrednej komisie na hlasovanie odovzdá do úschovy Ministerstvu vnútra Slovenskej republiky.


TRETIA ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 50
Pomocné prostriedky
(1) Všetky pomocné prostriedky, volebné miestnosti, miestnosti na hlasovanie a ich vybavenie zabezpečia pre okrskové volebné komisie a pre okrskové komisie na hlasovanie obce, na ktorých území sú zriadené.
(2) Pre obvodné volebné komisie a pre obvodné komisie na hlasovanie zabezpečia všetky pomocné prostriedky obvodné úrady a pre ústrednú volebnú komisiu a ústrednú komisiu na hlasovanie Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky.

§ 51
Spolupráca štátnych orgánov a obcí
Štátne orgány a obce sú povinné spolupôsobiť pri vykonávaní tohto zákona.

§ 52
Nároky členov komisií
(1) Funkcia člena komisie na voľbu a člena komisie na hlasovanie je čestnou funkciou. Výkon funkcie člena komisie na voľbu a člena komisie na hlasovanie sa považuje za iný úkon vo všeobecnom záujme. Člen komisie na voľbu a člen komisie na hlasovanie nesmie byť pre výkon svojej funkcie obmedzený v právach a nárokoch vyplývajúcich z jeho pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu; predovšetkým má nárok na pracovné voľno s náhradou mzdy,22) prípadne, ak ide o samostatne zárobkovo činnú osobu, na náhradu, ktorá sa rovná pomernej časti priemernej mesačnej mzdy pracovníka v národnom hospodárstve.
(2) Zamestnávateľ, ktorý vyplatil náhradu mzdy podľa odseku 1, má nárok, aby mu bola vyplatená suma uhradená. Člen okrskovej volebnej komisie a okrskovej komisie na hlasovanie má nárok na odmenu za výkon funkcie v čase, keď nemá nárok na náhradu mzdy podľa odseku 1. Výšku odmeny a spôsob úhrady ustanovuje osobitný všeobecne záväzný právny predpis.23)

§ 53
Nároky kandidátov
Kandidát na funkciu prezidenta má právo, aby mu ten, u koho je v pracovnom pomere alebo v obdobnom pracovnom vzťahu, poskytol neplatené voľno v rozsahu 40 pracovných dní na zabezpečenie prípravy a priebehu kampane.

§ 54
Úhrada volebných nákladov
(1) Výdavky spojené s voľbou a výdavky spojené s ľudovým hlasovaním vrátane výdavkov obcí sa uhrádzajú zo štátneho rozpočtu.
(2) Výdavkami podľa odseku 1 nie sú výdavky spojené s kampaňou okrem úhrady nákladov Slovenskému rozhlasu a Slovenskej televízii za používanie telekomunikačného zariadenia.

§ 55
Osobitné ustanovenia
(1) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky usmerňuje obce a miestne orgány štátnej správy pri
a) vytváraní volebných okrskov a okrskov na hlasovanie,
b) zabezpečovaní a vybavovaní volebných miestností a miestností na hlasovanie,
c) úschove volebných dokumentov a dokumentov z ľudového hlasovania.
(2) Štatistický úrad Slovenskej republiky po dohode s Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky vydá metodiku spracovania výsledkov voľby a výsledkov ľudového hlasovania.


Čl. V 

Tento zákon nadobúda účinnosť dňom vyhlásenia.


Jozef Migaš v. r.
Mikuláš Dzurinda v. r.


1) Čl. 101 ods. 2 a 6 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 244/1998 Z. z. a ústavného zákona č. 9/1999 Z. z.
2) Čl. 101 ods. 2 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 244/1998 Z. z. a ústavného zákona č. 9/1999 Z. z.
3) Druhá časť zákona Slovenskej národnej rady č. 80/1990 Zb. o voľbách do Slovenskej národnej rady v znení neskorších predpisov.
4) § 5 ods. 1 zákona č. 381/1997 Z. z. o cestovných dokladoch.
5) § 8 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 80/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
6) Čl. 101 ods. 3 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 244/1998 Z. z. a ústavného zákona č. 9/1999 Z. z.
7) Čl. 103 ods. 1 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 244/1998 Z. z. a ústavného zákona č. 9/1999 Z. z.
8) Zákon č. 85/1990 Zb. o petičnom práve v znení zákona č. 242/1998 Z. z.
8a) Zákon č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov.
9) § 3 ods. 2 zákona č. 81/1966 Zb. o periodickej tlači a o ostatných hromadných informačných prostriedkoch v znení neskorších predpisov.
10) § 2 ods. 1 písm. b) zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 220/1996 Z. z. o reklame v znení neskorších predpisov.
11) § 1 ods. 4 písm. a) zákona č. 110/1964 Zb. o telekomunikáciách v znení neskorších predpisov.
12) § 11 ods.1 písm. e) zákona č. 468/1991 Zb. o prevádzkovaní rozhlasového a televízneho vysielania v znení neskorších predpisov.
13) Zákon č. 222/1992 Zb. o dani z pridanej hodnoty v znení neskorších predpisov.
14) § 3 ods. 1 zákona č. 81/1966 Zb. v znení neskorších predpisov.
15) § 2 ods. 1 písm. e) a f) zákona č. 468/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
16) § 3 ods. 1 zákona č. 81/1966 Zb. v znení neskorších predpisov.
17) § 2 a 3 zákona č. 468/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
18) § 10a ods. 1 a 3 zákona Slovenskej národnej rady č. 544/1990 Zb. o miestnych poplatkoch v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 72/1992 Zb.
19) § 26 a 27, § 29 až 31 zákona Slovenskej národnej rady č. 80/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.
20) Čl. 101 ods. 4 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 244/1998 Z. z. a ústavného zákona č. 9/1999 Z. z.
21) Čl. 106 ods. 1 Ústavy Slovenskej republiky č. 460/1992 Zb. v znení ústavného zákona č. 244/1998 Z. z. a ústavného zákona č. 9/1999 Z. z.
22) Vyhláška Federálneho ministerstva práce a sociálnych vecí č. 18/1991 Zb. o iných úkonoch vo všeobecnom záujme.
23) Vyhláška Ministerstva financií Slovenskej republiky č. 122/1994 Z. z. o výške odmeny, o spôsobe úhrady a výplaty odmeny a náhrad členom volebných komisií.