+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Zákon o pomoci v hmotnej núdzi
Zákon o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov (417/2013)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 26.11.2013
Platnosť od: 12.12.2013
Účinnosť od: 01.01.2014
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
01.01.2014 *  
01.05.2017 81/2017  
01.07.2016 125/2016  
01.07.2015 140/2015  
01.01.2016 140/2015  
02.01.2016 378/2015  
01.01.2015 183/2014, 308/2014  
Hatályos 2017. május 1-től

417/2013.

Törvény
AZ ANYAGI SZÜKSÉGHELYZETBEN ÉLŐK SEGÉLYEZÉSÉRŐL, 
valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről


Kelt: 2013. november 26.


Módosítva:
Tt. 183/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 308/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 140/2015., hatályos 2015. július 1-től
Tt. 140/2015., hatályos 2016. január 1-től
Tt. 378/2015., hatályos 2016. január 2-től
Tt. 125/2016., hatályos 2016. július 1-től
Tt. 81/2017., hatályos 2017. május 1-től


A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt hozta meg:


I. cikkely

ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések

1. §
A törvény tárgya
(1) A jelen törvény szabályozza a jogviszonyokat
a) anyagi szükséghelyzetben élők segélyezése esetén,
b) rendkívüli segély nyújtása esetén és
c) egyszeri segély nyújtása esetén.
(2) A jelen törvény rendelkezései a Szlovák Köztársaság azon állampolgárára vonatkoznak, akinek állandó tartózkodási helye (lakhelye)1) van a Szlovák Köztársaság területén, valamint azon külföldi személyre, aki a külön jogszabályi előírásokkal2) összhangban vagy a Szlovák Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi szerződés alapján tartózkodik a Szlovák Köztársaság területén.

2. §
Anyagi szükséghelyzet
(1) Az anyagi szükséghelyzet az az állapot, amikor a háztartás tagjainak jelen törvény szerinti jövedelme nem éri el a külön jogszabályban3) meghatározott létminimum összegét, és a háztartás tagjai nem tudják vagy nem képesek munkával, tulajdonosi jogaik gyakorlásával vagy más tulajdonjogi viszonyuk és törvényes igényük érvényesítésével jövedelmüket biztosítani vagy jövedelmüket növelni.
(2) Alapvető létszükségletnek a jelen törvény céljaira a napi egyszeri meleg étel, a feltétlenül szükséges ruházat és a szálláshely számít.
(3) Segélyezett a jelen törvény céljaira az a természetes személy, akinek anyagi szükséghelyzetre való tekintettel segélyt vagy rendkívüli járadékot folyósítanak.

3. §
Háztartás
(1) A jelen törvény céljaira a háztartást az együtt elbírált természetes személyek (a továbbiakban csak „a háztartás tagjai”) alkotják, akik lehetnek:
a) egyedülálló,
b) férj és feleség,
c) férj, feleség és ellátatlan gyermekek,4) akik velük közös háztartásban élnek,
d) szülők és velük közös háztartásban élő ellátatlan gyermekek,
e) szülők és 25. életévüket be nem töltött gyermekek, akiknek nincs jövedelmük vagy jövedelmük kevesebb, mint a havi minimálbér5) összege és a szülőkkel közös háztartásban élnek,
f) szülők és a velük közös háztartásban élő, 25. életévüket be nem töltött gyermekek, akik nappali tagozaton folytatnak tanulmányokat és jövendő hivatásukra készülnek,
g) természetes személyek a b)-f) pont szerint, ha nekik segélyt nyújtanak válságos élethelyzetben, valamint lakhatást biztosítanak külön jogszabályok6) szerint,
h) nagykorú természetes személyek a b)-f) pont szerint, ha nekik reszocializációs központban gondoskodást nyújtanak bentlakásos formában.7)
(2) Ha az (1.) bek. c) és d) pontja szerint érintett gyermeket a bíróság mindkét szülő általi váltakozó személyes gondoskodásban8) helyezte el, és a bíróság döntése vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megegyezése alapján 
a) egy naptári hónapon belül mindkét szülő váltakozó gondoskodása esetén
1. az egyik szülőnél kevesebb mint 12 naptári napot tölt, ezt a gyermeket a szociális segély folyósítása szempontjából azon szülő háztartása tagjának kell tekinteni, akinél az adott naptári hónapban több napot tölt,
2. mindegyik szülőnél legalább 12 naptári napot tölt el az adott naptári hónapban, ezt a gyermeket az egyik naptári hónapban a szociális segély folyósítása szempontjából az anya háztartása tagjaként bírálják el, a következő naptári hónapban pedig az apa háztartása tagjaként bírálják el a szociális segély folyósítása szempontjából; az (1.) bek. c) és d) pontja szerinti, közös háztartásban való együttélés feltétele ez esetben mindkét szülőnél teljesítettnek tekintendő,
b) egy szülő gondoskodása alatt eltöltött egy naptári hónapban vagy több, egymást követő naptári hónapban ezt a gyermeket a szociális segély folyósítása szempontjából azon szülő háztartása tagjának kell tekinteni, akinél az adott naptári hónapban vagy naptári hónapokban az elhelyezése esedékes.
(3) Azon naptári napot, amelynek során a gyermek a bíróság döntése vagy a szülők bíróság által jóváhagyott megegyezése alapján a nap egy részét az egyik szülő, másik részét a másik szülő gondoskodásában tölti el, a (2.) bek. a) pontja szerinti célokra annál a szülőnél veszik figyelembe, akinek e napon több mint 12 órán át van a gondozásában a gyermek.
(4) A (2.) és (3.) bekezdésben taglalt gyermek egy naptári hónapban mindig csak az egyik szülővel kerül közös elbírálás alá.
(5) Nem tekintendő a háztartás tagjának a jelen törvény céljai szempontjából
a) a bírósági döntéssel nevelőszülői gondozásban vagy intézeti gondozásban elhelyezett eltartott gyermek,
b) az (1.) bek. szerinti természetes személy, ha vizsgálati fogságban van, vagy börtönbüntetését tölti, vagy
c) az (1.) bek. e) és f) pontjában taglalt gyermek, aki jogosulttá vált munkanélküli-segély folyósítására, még akkor is, ha a munkanélküli-segélyt számára az anyagi ráutaltság megállapítása esetén már nem folyósítják, vagy akinek rokkantsági nyugdíjat folyósítanak külön jogszabályi rendelkezés9) értelmében,
d) a nappali tagozaton doktori tanulmányokat folytató diák, amennyiben a diák az (1.) bek. e) vagy f) pontja szerinti gyermek.
(6) A munka-, szociális és családügyi hivatal (a továbbiakban csak „hivatal”) méltányossági szempontok alapján jogosult a háztartásból kizárni a háztartás azon tagját, akiről a szociális segély igénylője bizonyítja, hogy nem tartozik a háztartási közösséghez és nem vesz részt a közös szükségletek fedezetének viselésében. Nem tekinthető az első mondat szerinti tényállás bizonyításának csupán a segély kérelmezőjének írásbeli nyilatkozata, és nagykorú eltartott gyermek esetén csak a bírósági döntéssel megítélt tartásdíjról szóló határozat.
(7) Ha a természetes személy egyszerre két vagy több háztartás tagjának is tekinthető, a hivatal határozza meg, hogy a természetes személy melyik háztartásnak a tagja.

4. §
Jövedelem
(1) Az anyagi szükséghelyzet elbírálásakor és szociális segély folyósításakor a jelen törvény céljaira a háztartás tagjainak jövedelmeit számolják össze.
(2) Jövedelemnek számít a jelen törvény céljaira a külön jogszabály szerinti jövedelem10) és a nappali tagozat tanulmányi szakán doktori tanulmányokat folytató diák ösztöndíja.11)
(3) Nem számít jövedelemnek a jelen törvény céljaira
a) a függő munkaviszonyból12) vagy a hasonló külföldi jövedelemből származó bevétel 25%-a; ha a háztartás tagjának különleges járadékot folyósítanak, nem jövedelem  a munkaviszonyból, munkaviszonyhoz hasonló egyéb jogviszonyból   származó jövedelmének vagy hasonló külföldi jövedelmének az 50 %-a és egyéb, függő munkaviszonyból12) származó jövedelmeinek vagy hasonló külföldi jövedelmének  25 %-a,
b) az öregségi nyugdíj összegének 25%-a a nyugdíjminimum összegére való emelés nélkül vagy korengedményes nyugdíj összegének 25%-a; azon nyugdíjas esetében, aki legalább 25 éven át nyugdíj-biztosítotti viszonyban volt, ez az összeg a megítélt öregségi nyugdíj a nyugdíjminimum összegére való emelés nélkül vagy a külön jogszabály9) szerinti korengedményes nyugdíj és a folyósított öregségi vagy a külön jogszabály12a) szerinti korengedményes nyugdíj összegének 1%-ával növekszik minden, a 25 éven túl megszerzett további nyugdíj-biztosítotti év után,
c) a gyermekgondozási díj, a rokkantsági nyugdíj a nyugdíjminimum összegére való emelés nélkül, a rokkantság címén megítélt szociális járadék, az árvasági járadék 25%-a, az özvegyi nyugdíj 25%-a, ha az özvegy vagy özvegyasszony már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, valamint a jövedelemkiegyenlítő pótlék,
d) a családi pótlék és a családi pótlékhoz folyósított kiegészítő juttatás, vagy az ennek megfelelő juttatás az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térről szóló Egyezményhez csatlakozott államban, vagy a Svájci Konföderációban, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott13) családi pótlék összegének nagyságában,
e) a gyermekgondozási segély összege,
f) a község által külön jogszabály alapján14) folyósított feltétlenül szükséges azonnali segély összege,
g) a humanitárius segélyezés keretében nyújtott támogatás vagy más államigazgatási szerv által nyújtott támogatás, mely rendkívüli válsághelyzet kezelését szolgálja,
h) a középiskolás diák vagy felsőoktatási hallgató jövedelme, amennyiben nappali tagozaton tanul, ha a 12 hónap alatt megszerzett jövedelme nem haladja meg a nagykorú természetes személy létminimumának 1,2-szeresét,15)
i) a külön jogszabályok16) szerint folyósított juttatások,
j) a foglalkoztatásösztönző tevékenységként végzett önkéntes munkáért17) folyósított támogatás 25%-a,
k) a projektokban vagy külön jogszabály szerinti17a) programokban való részvételért kapott díjazás, összesen legfeljebb a nagykorú személy létminimumának 50 %-a összegéig.15)
l) alapítványok, polgári társulások, nonprofit szervezetek és nonprofit pénzügyi alapok által nyújtott pénzügyi támogatás vagy hozzájárulás a folyó évben együttesen legfeljebb a nagykorú természetes személy létminimumának15) 12-szereséig, valamint az anyagi szükséghelyzet enyhítését és a segélyezés erősítését szolgáló folyó évi dologi juttatások,
m) az alkalmazotti prémiumok és bónuszok,
n) a statisztikai adatszolgáltatás keretében a családi jövedelemviszonyokról szóló adatokért nyújtott térítés, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának felméréseihez,
o) a tanuló termelőmunkájáért nyújtott jutalom és a tanuló anyagi bebiztosítása,18)
p) a választási bizottsági tagságért vagy jegyzőségért folyósított jutalom,
q) a jövedelemadó túlfizetéséből vagy a jövedelemadó-előleg túlfizetéséből visszatérített összeg, legfeljebb 50 euró összegig,
r) a kötelező egészségbiztosítás túlfizetéséből visszatérített összeg, legfeljebb 50 euró összegig,
s) a külön jogszabály19) szerinti nyugdíjemelés összege január 1-jétől addig a napig, amely a januári nyugdíjjáradék kifizetésének napját megelőzi,
t) az önkéntes anyagi bebiztosítása külön jogszabály szerint,20)
u) a gyermekek szociális jogvédelmének és szociális gondnokságának pénzügyi eszközei,21)
v) a tartásdíj köteles személy általi kifizetése a póttartásdíj összegének mértékében,22) melyet a háztartás tagja köteles visszafizetni,
w) az egyedi támogatás.
(4) A jövedelmet a legközelebbi egész eurócentre kerekítik le.

5. §
Vagyon
(1) A jelen törvény céljaira vagyonnak számít minden tárgy, és amennyiben a jellegük lehetővé teszi, a vagyoni jogok és egyéb vagyoni értékek.
(2) Nem tekinthető az (1.) bek. szerinti vagyonnak
a) a gépjármű, melynek tulajdonosa vagy használója a háztartás tagja és a háztartás súlyos egészségkárosultság23) miatt ráutalt tagjának egyéni szállítására szolgál,
b) a háztartás egy gépjárműve, melynek értéke a szakértő által készített szakvélemény24) szerint, vagy a gépkocsi megvásárlásakor olyan személy által kidolgozott szakvélemény szerint, akinek tevékenységi tárgya új gépkocsik gyártása, árusítása vagy forgalmazása, nem több az egy nagykorú természetes személynek megszabott létminimum15) 35-szörösénél, vagy amely 10 évnél régebbi.

6. §
Törvényből fakadó igények
Jogigény a jelen törvény céljaira
a) a tartásdíj külön jogszabályi rendelkezés szerint,25)
b) a póttartásdíj külön jogszabályi rendelkezés szerint,22)
c) szociális biztosítási járadékok, biztosítási járadékok, kivéve a korengedményes öregségi nyugdíjat, az öregségi nyugdíjtakarékosságból származó jövedelmet a korengedményes öregségi nyugdíjat kivéve, a nyugdíj a kiegészítő nyugdíjtakarékosságból, szociális biztosítási járadékok, gyermekgondozási segély, ismétlődő családpótló gondoskodási járadékok,
d) jogigény a munkajogi viszonyokból vagy a munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyból fakadóan.


MÁSODIK RÉSZ
Az anyagi szükséghelyzet elbírálása

7. §
(1) Az anyagi szükséghelyzetet a háztartás tagjai jövedelmének, vagyonának és jogigény-érvényesítési lehetőségeinek elbírálásával állapítják meg.
(2) A saját munkával történő jövedelemszerzés vagy nagyobb jövedelemszerzés lehetőségét nem vizsgálják, ha olyan természetes személyről van szó, aki
a) betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt,
b) rokkant, mert kereső tevékenységvégzési képessége több mint 70%-kal csökkent,
c) ellátatlan gyermek,
d) egyedülálló szülő, aki személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik gyermekéről a gyermek 31 hetes koráig,
e) személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik ápolásra szoruló, súlyosan egészségkárosult természetes személyről;26) ez érvényes arra az időre is, amely során a természetes személynek külön jogszabály26a) szerint tehermentesítő szolgálatot nyújtanak,
f) reszocializációs programban vesz részt bentlakásos formában reszocializációs központban, melynek keretében nem tud jövedelmet biztosítani magának saját munkájával,
g) nappali tagozatos formában képzettségét növeli és nem ellátatlan gyermek,
h) kedvezőtlen egészségi állapotú, melynek a jelen törvény céljaira betegség, baleset vagy vesztegzár-intézkedés számít, melyből kifolyólag a természetes személyt a kezelőorvosa ideiglenesen munkaképtelenné nyilvánítja több mint 30 egymást követő napra.
(3) A jövedelemszerzés lehetőségét vagy jövedelemnövelés lehetőségét vagyon eladása vagy bérbeadása útján nem vizsgálják, ha
a) az ingatlant a háztartás arányos állandó lakhelyként használja; az állandó lakhely arányosságát figyelmen kívül hagyják, ha a háztartás minden tagja betöltötte a nyugdíjkorhatárt,
b) a mezőgazdasági földterületet vagy erdőterületet a háztartás saját szükségleteire használja,
c) az ingóság nem árverezhető el27) vagy amelynek beszerzésére egyszeri segélyt folyósítottak, a humanitárius segélyre folyósított támogatást vagy a súlyos egészségkárosultság szociális következményeinek kompenzálására nyújtott segélyt,
d) a vagyon háború, hadiállapot, rendkívüli állapot vagy vészhelyzet28) vagy rendkívüli helyzet29) idején a tulajdonos által nem használható.
(4) A jövedelemszerzés vagy jövedelemnövelés 6. § c) pontja szerinti igény érvényesítése általi biztosításának lehetőségét nem vizsgálják, ha a háztartás olyan tagjáról van szó, akit nem lehet felvenni a munkahely-keresők nyilvántartásába külön jogszabályok30) által taglalt okokból.
(5) A jövedelmet abban a naptári hónapban vizsgálják, amelyben az anyagi szükséghelyzet miatti segély iránti kérelem benyújtásra került, valamint folyamatosan abban az időszakban, amelyben az anyagi szükséghelyzet miatti segélyre a jogigény fennáll, a segély folyósításának végéig. 

8. §
(1) A természetes személy és a háztartás tagjai nincsenek anyagi szükséghelyzetben, még ha a háztartás tagjainak jövedelme nem is éri el a külön jogszabályban meghatározott létminimum összegét,3) ha vagyonukkal vagy törvényből fakadó igényeik érvényesítésével biztosíthatják alapvető létfeltételeiket és megoldhatják szükséghelyzetüket.
(2) A természetes személy nincs anyagi szükséghelyzetben, ha
a) fogva tartják, szabadságvesztés-büntetését tölti vagy külön jogszabály szerint meghozott határozattal31) intézményi fogságban tartják,
b) közösség, szerzetesrend, vallási vagy egyházi társaság által létrehozott közösség vagy ehhez hasonló csoport tagja,32) amennyiben saját belső előírásaik szerint az alapvető létfeltételei biztosítva vannak.


HARMADIK RÉSZ
Segély anyagi szükséghelyzetben, egyedi támogatás és egyszeri juttatás

9.§
Segély anyagi szükséghelyzetben
(1) Segélyre anyagi szükségben annak a természetes személynek keletkezik jogosultsága, aki teljesíti a 10-14. §-ban meghatározott feltételeket, és a 10. § 2., 3., 5. és 8. bek., a 11. § 2. bek., a 12. § 2. bek., a 13. § 2. bek. és a 14. § 2. bekezdésében meghatározott összegek együttes összege nagyobb, mint a 4. § szerinti jövedelmek együttes összege. Az anyagi szükséghelyzetben járó segély folyósítására legkorábban abban a naptári hónapban keletkezik jogigény, amelyben ez a jogigény érvényesítésre került.
(2) Anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyre nem keletkezik jogigény, ha a háztartás minden tagja külföldön tartózkodik 30 egymást követő naptári napnál hosszabb ideig.
(3) Anyagi szükséghelyzetben folyósított segély
a) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott juttatás (a továbbiakban csak „szociális segély”),
b) védő támogatás,
c) foglalkoztatásösztönző támogatás.
d) gyermekvédelmi támogatás,
e) lakásfenntartási támogatás.

10. §
Szociális segély
(1) A szociális segély az alapvető létfeltételek biztosítását szolgálja.
(2) A szociális segély
a) 61,60 euró havonta egyedülálló személy esetében,
b) 117,20 euró havonta egy felnőtt és egy gyermek, vagy legfeljebb négy gyermek esetében,
c) 107,40 euró havonta gyermektelen pár esetében,
d) 160,40 euró havonta gyermekes pár esetében, legfeljebb négy gyermek esetében,
e) 171,20 euró havonta egy felnőtt és több mint négy gyermek esetében,
f) 216,10 euró havonta több mint négy gyermekes pár esetében.
(3) Ha az 6. és 7. bekezdés másként nem rendelkezik, a 2. bekezdés szerinti szociális segély összege 61,60 euróval csökken a háztartás minden egyes nagykorú tagja esetében, aki nem áll olyan jogviszonyban, mely függő munkaviszonyból eredő jövedelemszerzési jogigényt alapoz meg,12) és írásbeli szerződés alapján nem vesz részt a hivatal és a község, költségvetési szervezet vagy község által létrehozott támogatott szervezet, vagy a Szlovák Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy, mely más személyek részére, a megrendelésük alapján önkéntes munkát szervez vagy közvetít annak érdekében vagy általános közérdekből (a továbbiakban csak „önkéntes tevékenység szervezője”) havi 32 óra terjedelemben tevékenységek, 
a) kisebb szolgáltatások végzésében a község, a község által alapított költségvetési szervezet vagy község által alapított támogatott szervezet részére,
b) önkéntes tevékenységben,33) vagy
c) rendkívüli helyzetet29) megelőző munkákban, munkavégzésben rendkívüli helyzet esetén és a rendkívüli helyzet következményeinek elhárításában.
(4) A 3. és az 5. bekezdés b) pontja bekezdés szerint írásos szerződés tartalmazza
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének helyét és fajtáját,
c) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének kezdetét és időtartamát, a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák végzésének kezdő és záró óráját napi meghatározott időtartamokban,
d) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti munkák szervezőjének kötelezettségét a szerződéses feltételek biztosítására a szerződés teljes időtartama alatt,
e) az egyéb szerződéses feltételeket.
(5) Ha a háztartás tagja olyan jogviszonyban áll, mely függő munkaviszonyból származó jogigényt alapoz meg,12) a kisebb községi szolgáltatások, önkéntes tevékenység vagy 3. bek. c) pontja szerinti tevékenység havi mértékét úgy határozzák meg, mint különbséget a 32 óra és az ezen jogviszonyban szerződött mérték között. Ha a 6. és 7. bek. másként nem rendelkezik, a 2. bekezdés szerinti járadék 61,60 euróval csökken a háztartás minden olyan felnőtt tagja esetében, aki az adott naptári hónapban nem végez tevékenységet
a) legalább havi 32 óra terjedelemben, ha a jogviszony e tevékenység vonatkozásában havi 32 órát rögzít,
b) a szerződött jogviszonyban, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,12) amennyiben e jogviszonyban az egyezményes tevékenység mértéke kevesebb havi 32 óránál, vagy ha a hivatal és a község, a községi költségvetési vagy község által alapított támogatott szervezet, vagy karitatív szervezet írásos szerződése alapján nem vesz részt kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban az első mondatban meghatározott mértékben.
(6) Az az időszak, amikor a háztartás tagja az adott naptári hónapban azon okból nem végezhet jogviszonyt megalapozó tevékenységet, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,12) mert a kezelőorvosa átmenetileg munkaképtelennek ismerte el, olyan időnek tekintendő, melyben ez a családtag a jelen jogviszonyban végzett tevékenységet, ha neki jövedelempótlást folyósítanak33a) jövedelempótlásként az átmeneti munkaképtelenség idejére33a) vagy táppénzt33b) az érintett naptári hónap vonatkozásában; a háztartás tagjának, akinek nem folyósítanak táppénzt azon okból, hogy munkaviszonyban álló természetes személy vagy állami alkalmazott, akinek különleges jogszabályok33c) értelmében nincs kötelező táppénzbiztosítása, olyan családtagnak számít, akinek táppénzt folyósítanak. Ha a háztartás tagja nem tud kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban részt venni, mert a kezelőorvosa átmenetileg munkaképtelennek minősítette több mint 15 egymást követő napra, az órakötelezettsége
a) a 3. bek. szerint csökken 1 órával minden napra, amíg az átmeneti munkaképtelensége az adott naptári hónapban fennállt,
b) az 5. bek. első mondata szerint csökken 1 órával minden napra, amíg az átmeneti munkaképtelensége az adott naptári hónapban fennállt az első mondat szerint nem kezelt időben.
(7) Az az időszak, amikor a háztartás tagja az adott naptári hónapban azon okból nem végezhet jogviszonyt megalapozó tevékenységet, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg,12) vagy nem vehet részt kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban, mert közmunka-büntetését tölti, a Szlovák Köztársaság fegyveres testületének rendszeres gyakorlatán33d) vagy feladatteljesítésében vesz részt, olyan időnek tekintendő, mintha a háztartás ezen tagja jogviszonyt megalapozó tevékenységet végzett volna, mely függő munkaviszonyból származó jövedelmet alapoz meg vagy kisebb községi szolgáltatásokban, önkéntes tevékenységben vagy 3. bek. c) pontja szerinti munkákban vett volna részt.
(8) A háztartás minden nagykorú tagjának,
a) aki nem tartotta be a terápiás rendet, az adott naptári hónapban, amikor a terápiás rend megszegésére fény derült, a 2. bekezdés értelmében 61,60 euróval csökkentik a járadékát,
b) akinek esetében a 28. § 2. bek. d) pontja szerinti kötelezettség nem teljesült, az adott naptári hónaptól, melyben a kötelesség nem teljesült, a naptári hónap végéig, amikor a kötelességszegés kiderült, a 2. bekezdés értelmében 61,60 euróval csökkentik a járadékát.
(9) A segély 3. vagy 5. bekezdés szerinti csökkentésének indokait első alkalommal abban a naptári hónapban vizsgálják, mely az anyagi szükséghelyzetben élők segélyére való jogosultság megállapítását követően eltelt két naptári hónapot követi.
(10) A 3. és 5. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a háztartás azon tagjára,
a) aki a 7. § 2. bek. a), c), valamint e)-h) pontjában szerepel,
b) akinek foglalkoztatásösztönző támogatásra keletkezett jogigénye, abszolvensi gyakorlatból,34) vagy foglalkoztatásösztönző támogatás jár önkéntes szolgálatból17) kifolyólag,
c) akinek korengedményes öregségi nyugdíjat folyósítanak,
d) aki külön jogszabályi előírások alapján34a) rokkanttá nyilvánított természetes személy,
e) aki várandós nő a szülés orvos által megállapított várható időpontját megelőző nyolcadik héttől,
f) aki szülő vagy természetes személy, akinek bírósági végzés alapján szülői gondoskodást pótló gondoskodására bízták a gyermeket,34b) amennyiben személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik a három éven aluli gyermekről,
g) aki egyedülálló szülő, vagy természetes személy, akinek bírósági végzés alapján szülői gondoskodást pótló gondoskodására bízták a gyermeket,34b) amennyiben személyesen, egész nap és rendesen gondoskodik a hat éven aluli gyermekről,
h) aki munkaterápián34c) vesz részt
i) aki kisebb községi szolgáltatásokat, önkéntes munkát vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységet végez szerződés alapján, melytől a hivatal a 13. bekezdés alapján áll el, vagy
j) akinek nem ajánlották fel kisebb községi szolgáltatások, önkéntes munka vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzését.
(11) A hivatal a községgel, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezettel, vagy az önkéntes munka szervezőjével írásbeli szerződés alapján biztosíthatja, koordinálhatja és ellenőrizheti a személyek részvételét a 3. bekezdés szerinti tevékenységekben.
(12) A 11. bekezdés szerinti írásbeli szerződés tartalmazza a 4. bekezdés szerinti követelményeket, valamint a hivatal kötelezettségvállalását a személyek részvételének bebiztosítására a kisebb községi szolgáltatások, az önkéntes munkák vagy a 3. bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek végzésében.
(13) Ha a község, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezet, vagy az önkéntes munka szervezője megsérti a 3. bekezdés vagy a 11. bekezdés értelmében megkötött szerződést, a hivatal elállhat a szerződés teljesítésétől; új szerződést a hivatal legkorábban az előző szerződés felmondását követően három hónap elteltével köthet.

11. §
Védő támogatás
(1) Védő támogatást a háztartás azon tagjának nyújtanak, akinek nem áll módjában saját munkájával jövedelmet szerezni vagy jövedelmét növelni.
(2) A védő támogatás a háztartás mindenegyes tagja esetében
a) 63,07 euró havonta, ha a háztartás 7.§ 2. bek. a), b), d)-f) pontja szerinti tagjáról van szó,
b) 34,69 euró havonta, ha a háztartás 7. § 2. bek. h) pontja szerinti tagjáról van szó,
c) 13,50 euró havonta, ha a háztartás olyan tagjáról van szó, aki
1. terhes nő a terhesség negyedik hónapjának kezdetétől, amennyiben rendszeresen, havonta egyszer preventív orvosi ellenőrzésen vesz részt nőgyógyászatra és szülészetre szakosodott szakorvosnál; preventív orvosi ellenőrzésnek kell tekinteni az adott hónapban egészségügyi ellátás nyújtását is intézményi egészségügyi ellátás keretében,
2. gyermek szülője és személyesen, egész napon át és rendesen egy éven aluli gyermekről gondoskodik.
(3) Védő támogatás jár a 2. bek. c) pontja értelmében a háztartás azon tagjának, akinek a 2. bekezdés a) vagy b) pontja szerint is jár védő támogatás.
(4) Ha a 7. § 2. bek. h) pontja szerinti kedvezőtlen egészségi állapot megszakítás nélkül tovább tart egymást követő három naptári hónapnál, a védő támogatás jogigénye annak a naptári hónapnak az utolsó napján jár le, ameddig a kedvezőtlen egészségi állapot tartott. Ha a 3 hónap letelte előtt a felülvizsgáló orvos igazolja, hogy a kedvezőtlen egészségi állapot a 3 naptári hónap lejárta után is folyamatosan fenn fog állni, a védő támogatás legfeljebb a kedvezőtlen egészségi állapot fennállásának 12 naptári hónapjára jár. Ezen határidő lejártával a védő támogatás jogigénye megszűnik. A védő támogatás jogigénye akkor is megszűnik, ha a kedvezőtlen egészségi állapot 2 naptári év alatt összesen 12 naptári hónapon át tart.
(5) Védelmi pótlék a 2. bek. b) pontja szerint nem jár
a) abban a naptári hónapban, melyben a háztartás tagja terápiás rendsértésére fény derült,
b) azon naptári hónaptól, amelytől nem teljesült a 28. § 2. bek. d) pontja szerinti kötelesség annak a naptári hónapnak a végéig, melyben a kötelességszegésre fény derült.

12. §
Foglalkoztatásösztönző támogatás
(1) A foglalkoztatásösztönző támogatás célja tudás, szakmai készség, gyakorlati tapasztalat, munkavégzési szokások megszerzése, megtartása, elmélyítése vagy gyarapítása a munkaerő-piacon való jobb érvényesülés érdekében.
(2) A foglalkoztatásösztönző támogatás havi 63,07 euró.
(3) Foglalkoztatásösztönző támogatás jár a háztartás minden tagjának,
a) akinek függő munkaviszonyból származó jövedelme van legalább a havi minimálbér összegében,
b) aki a munkakeresők nyilvántartásában szerepel és
1. levelező tagozaton középiskolai tanulmányokat folytat35) képzettsége javítása érdekében, vagy levelező tagozatos formában megszervezett felsőoktatási tanulmányokat36) folytat és nem szerzett mesterfokú felsőoktatási végzettséget,
2. munkaerő-piaci felkészítő képzésben vesz részt,37) valamint külön jogszabályok szerinti projektekben,38)
3. nagykorú és foglalkoztatásösztönző tevékenységet végez kisebb községi szolgáltatások formájában, vagy kisebb szolgáltatások formájában a kerületi önkormányzatok részére,39)
4. nagykorú és kisebb községi szolgáltatásokat végez legalább havi 64 óra és legtöbb havi 80 óra terjedelemben a hivatal és a község, vagy a község által fenntartott költségvetési vagy támogatott szervezet közötti írásbeli szerződés alapján,
5. nagykorú és önkéntes munkát végez33) legalább havi 64 óra és legtöbb havi 80 óra terjedelemben a hivatal és az önkéntes munkát szervező szervezet írásbeli szerződése alapján,
c) akinek gyermekgondozási segélyt folyósítanak, amennyiben középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanul; ez nem vonatkozik azokra, akik felsőfokú mesterképzésen szereztek végzettséget, vagy
d) aki külön jogszabály szerint39a) önkéntes katonai kiképzésen vesz részt.
(4) A községeknek nyújtott kisebb községi szolgáltatások vagy a kerületi önkormányzatoknak kisebb szolgáltatások a 3. bekezdés b) pontjának 3. pontja szerint, a kisebb községi szolgáltatások a 3. bekezdés b) pontjának negyedik pontja szerint és az önkéntes munka a 3. bekezdés b) pontjának ötödik pontja szerint legfeljebb 18 egymást követő naptári hónapon át végezhető. A kisebb községi szolgáltatások a 3. bekezdés b) pontjának negyedik pontja szerint és az önkéntes munka a 3. bekezdés b) pontjának ötödik pontja szerint ismételten legalább 6 egymást követő naptári hónap elteltével végezhető, s ez az idő attól a naptári hónaptól fogva kezd telni, amelyben a megelőzően, foglalkoztatásösztönző támogatásért végzett kisebb községi szolgáltatások és önkéntes munka végzése befejeződött.
(5) Az az időszak, amikor a háztartás tagja a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek feladatai vagy rendszeres gyakorlatai33d) miatt nem vehet részt a 3. bek. b) pont 4. és 5. alpontja szerinti tevékenység végzésében, olyan időszaknak számít, amelyben a háztartás ezen tagja a 3. bek. b) pont 4. és 5. alpontja szerinti tevékenység végzésében vett rész.
(6) A 3. bekezdés b) pontjának negyedik vagy ötödik pontja szerint megkötött írásbeli szerződés a 10. § 4. bekezdése szerinti követelményeket tartalmazza.
(7) Ha a 3. bekezdés b) pontjának negyedik vagy ötödik pontja szerinti szerződést megsérti a község, a község által létrehozott költségvetési vagy támogatott szervezet, vagy az önkéntes tevékenység szervezője, a hivatal eláll a szerződéstől; új szerződést a hivatal leghamarabb három hónappal azt követően köthet, amikor az előző szerződést felmondta.
(8) A hivatal jogosult ellenőrizni a személyek részvételét a kisebb községi szolgáltatásokban vagy az önkéntes munkákon közvetlenül azok végzésének a helyszínén.
(9) Foglalkoztatásösztönző támogatás nem jár a háztartás azon tagjának, aki
a) az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és neki támogatást nyújtanak abszolvensi gyakorlatból,34) vagy foglalkoztatásösztönző tevékenységként végzett önkéntes munkából,17) kifolyólag,
b) teljesíti a védő támogatás folyósításának a feltételeit a 11. § 2. bek. a) vagy b) pontja értelmében.
(10) Foglalkoztatásösztönző támogatásra a háztartás tagjának a foglalkoztatás ösztönző támogatásnak a munkahivatallal való együttműködés megszegése miatti megvonását és az álláskeresők nyilvántartásából való törlését követően csak a foglalkoztatásösztönző támogatás megvonása napjától számított 12 hónap elteltével keletkezhet jogigénye, ugyanígy, ha azon okból, hogy a hivatal a 28. § 2. bek. a) pontja értelmében megállapította, hogy a háztartás tagja nem végzi azokat a tevékenységeket, amelyek jogalapot teremtenek a foglalkoztatásösztönző támogatás folyósítására. 

13. §
Támogatás eltartott gyermek után
(1) Az eltartott gyermek utáni támogatás célja a háztartásban élő, tankötelezettségének rendesen eleget tevő gyermek nevelésének, képzésének és sokoldalú fejlesztésének támogatása.
(2) A támogatás összege havi 17,20 euró minden, az 1. bekezdés szerinti eltartott gyermek után.
(3) Nem jár eltartott gyermek utáni támogatás, ha
a) a gyermek törvényes képviselője nem törődik azzal, hogy a gyermek rendesen teljesítse tankötelezettségét, és ezen okból a családi pótlék kezelésére különleges átvevőt40) jelöltek ki,
b) a gyermek vagy szülője esetében nevelési intézkedést41) rendeltek el, de ez a nevelési intézkedés nem teljesíti azt a célt, amely végett elrendelték.
(4) Az eltartott gyermek utáni támogatást a tanév kezdetétől nyújtják az iskolai tanítási időszak és az iskolai szünet idejére; az eltartott gyermek utáni támogatást a tankötelezettség különleges teljesítési formája esetén is folyósítják, ha ezek a különleges tankötelezettség-teljesítési módok42) a Szlovák Köztársaság területén valósulnak meg a tankötelezettség végrehajtásaként.

14. §
Lakhatási támogatás
(1) A lakhatási támogatást a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások részleges fedezésére folyósítják.
(2) A lakhatási támogatás összege
a) 55,80 euró havonta, ha egytagú háztartásról van szó,
b) 89,20 euró havonta, ha több tagú háztartásról van szó, vagy ha a lakást egyszerre több bérlő bérli.
(3) Lakhatási támogatás akkor jár, ha a háztartás valamelyik tagja
a) a lakás tulajdonosa vagy társtulajdonosa, vagy családi ház tulajdonosa, melyet a háztartás lakás céljaira használ,
b) olyan lakás bérlője, olyan családi ház bérlője vagy tartós lakáscélú intézményben43) olyan lakóhelyiség bérlője, amelyet a háztartás lakásként használ.
(4) Lakhatási támogatás jár, ha a háztartás lakóhelye
a) életvitelt segítő lakólétesítményben, szociális otthonban vagy speciális intézetben van, amennyiben ott a nagykorú személynek szociális szolgáltatást nyújtanak egész éves bentlakásos formában, menhelyen, átmeneti otthonban, szükséglakásban vagy krízisközpontban van, vagy
b) lakásban vagy családi házban van életfogytig tartó haszonélvezeti jog alapján; a lakásfenntartással kapcsolatos költségek térítésének igazolása nem követelmény.
(5) Lakhatási támogatás jár, ha a háztartás vagy a háztartás tagja
a) a 3. bekezdés a) pontja szerinti lakásban a lakásfenntartással kapcsolatos költségek és az ingatlanadó térítője, illetve azon esetben, ha a lakásfenntartási költségek térítésében tartozása van, bemutatja a törlesztési részletfizetésről szóló megállapodást és az igazolást törlesztési határidők pontos teljesítéséről,
b) a 3. bekezdés a) pontja szerinti családi ház után ingatlanadót és kommunális hulladékdíjat fizet,
c) a 3. bekezdés b) pontja szerinti lakásban, családi házban vagy tartós lakáscélra szolgáló helyiségben bérleti díjat és lakásfenntartási költségeket fizet, amennyiben ez a bérleti szerződés részét képezi, vagy abban az esetben, ha a lakásfenntartási költségek térítésében tartozása van, bemutatja a törlesztési részletfizetésről szóló megállapodást és az igazolást törlesztési határidők pontos teljesítéséről,
d) térítést fizet szociális szolgáltatás nyújtásáért szociális szolgáltató intézményben, vagy térítést fizet a gondoskodásért szociális gyermekintézményben vagy -ellátóban.
(6) A lakhatási támogatás folyósításának feltételei felülvizsgálatra kerülnek
a) egymást követő 6 naptári hónap elteltével a lakhatási támogatásra való jogosultság teljesítésének legutóbbi igazolását követően,
b) egymást követő 12 hónap elteltével a lakhatási támogatásra való jogosultság legutóbbi igazolását követően, ha az 5. bekezdés b) pontja szerinti költségeket éves rendszerességgel térítik.
(7) Lakhatási támogatás egy lakásra, családi házra vagy tartós lakhelyként szolgáló létesítmény lakóhelyiségére csak egyszer folyósítható, függetlenül attól, hány háztartás használja a lakást.

15. §
Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély összege
(1) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély összegét úgy határozzák meg, mint a 2., 3., 5. és 8. bek., a 11. § 2. bek., a 12. § 2. bek., a 13. § 2. bek. és a 14. § 2. bekezdésében feltüntetett összegek összessége és a 4. § szerinti jövedelmek összessége közti különbséget.
(2) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított, az 1. bekezdés szerint kiszámított segély összegét egész tíz eurócentekre kerekítik fel.
(3) A 10-14. § szerinti segély összegét és támogatások összegét a Szlovák Köztársaság kormánya rendelettel módosíthatja.

16. §
Egyedi támogatás
(1) Egyedi támogatás jár annak a természetes személynek
a) akinek munkaviszonya vagy ehhez hasonló szerződéses jogviszonya keletkezett legalább a meghatározott heti munkaidő felének terjedelmében, és szerződéses munkabére eléri legalább a minimálbér felének összegét, legfeljebb azonban a minimálbér kétszeresét,
b) aki a munkaviszony vagy ehhez hasonló szerződéses jogviszony keletkezése előtt
1. hosszútávon munkanélküli polgár volt,44) vagy
2. legalább 12 egymást követő naptári hónapon keresztül
2.a) nem végzett függő munkaviszonyból, vállalkozásból, egyéb önálló kereseti tevékenységből,44a) vagy ehhez hasonló tevékenységből fakadó, jövedelemigényt megalapozó tevékenységet külföldön,
2.b) nem a tankötelezettsége teljesítésének tett eleget,
2.c) nem a leendő hivatására készült nappali tagozatos tanulmányok végzésével,
2.d) nem kapott táppénz-ellátást, gyermekgondozási segélyt vagy öregségi nyugdíjat, vagy
2.e) nem kapott rokkantsági járadékot, szolgálati támogatást, szolgálati nyugdíjat vagy szolgálati rokkantsági nyugdíjat, amennyiben betöltötte az öregséginyugdíj-igényhez szükséges korhatárt, és
c) aki olyan háztartás tagja, amelynek anyagi szükséghelyzet miatt segélyt folyósítanak, vagy amelyben munkaviszony létrejöttének vagy az ehhez hasonló a) pont szerinti jogviszony keletkezésének következtében az anyagi szükséghelyzetben járó segély folyósítását megszüntették.
(2) Egyedi támogatás a természetes személynek a munkaviszonya vagy ehhez hasonló, a) pont szerinti jogviszonya fennállása alatt jár, legfeljebb azonban 12 egymást követő naptári hónapon keresztül
a) 126,14 euró összegben havonta az első 6 naptári hónapban,
b) 63,07 euró összegben a következő 6 naptári hónapban.
(3) Egyedi támogatás jár a természetes személynek akkor is, ha az 1. bekezdés szerinti egyedi támogatásra való jogigénye keletkezésétől számított 12 naptári hónapon belül munkaviszonya vagy ehhez hasonló jogviszonya befejeződik, és ismételten munkaviszonya vagy ehhez hasonló jogviszonya keletkezik az 1. bekezdés a) pontja szerint. Az első mondatban taglalt egyedi támogatás olyan időtartamban és nagyságban jár, amelyben akkor járna, ha munkaviszonya vagy ehhez hasonló jogviszonya nem ért volna véget.
(4) Az egyedi támogatás a természetes személynek nem jár azt a napot követő naptól, amikor a felmondási idejének le kellene járnia, ha munkaviszonya vagy ehhez hasonló, 1. bekezdés a) pontja szerinti jogviszonya a külön jogszabály szerinti,44b) védelmi idő miatt nem ér véget.
(5) Egyedi támogatásra a természetes személynek akkor keletkezhet jogigénye, ha 12 hónap telik el attól a naptól számítva, hogy jogerős határozattal megvonták tőle az egyedi támogatás olyan okból, hogy mint jogosult nem teljesítette a 28. § 2. bekezdése a) pontja szerinti feltételeket és a hivatal megállapította, hogy a jogosult nem felelt meg az 1. bekezdés a) pontjában támasztott feltételnek.

17. §
Egyszeri segély
(1) Az egyszeri segély a rendkívüli kiadások részleges fedezésére szolgál a háztartás azon tagjai esetében, akiknek anyagi szükséghelyzetben segélyt folyósítanak. Az egyszeri segély elsősorban a nélkülözhetetlen ruházat, fehérnemű, lábbeli, a nélkülözhetetlen háztartási felszerelés, mégpedig fekvőhely, asztal, szék, hűtőszekrény, tűzhely, főzőlap, fűtőtest, tüzelő, mosógép, takarók, ágynemű, szokásos konyhai edények, rendkívüli gyógykezelési kiadások vagy tanszerek beszerzésére szolgál.
(2) Egyszeri segélyt egy alkalommal az igazolt tényleges kiadások összegében lehet megítélni, legfeljebb azonban az egy nagykorú természetes személy létminimuma összegének15) háromszorosáig terjedően. Az adott naptári év folyamán ismételten megítélt egyszeri segélyek együttes összege nem haladhatja meg az 1. mondat szerinti összeget.

18. §
Az anyagi szükséghelyzetben járó segély, egyedi támogatás és egyszeri segély folyósítása és finanszírozása
(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyszeri segély pénzben, dologi formában vagy kombináltan nyújtható. Az egyedi támogatást pénzben folyósítják.
(2) A pénzben kifizetett anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt készpénzben folyósítják a Szlovák Köztársaság területén lévő lakcímre, vagy bankszámlára utalják át bankba vagy külföldi bank fiókjába a Szlovák Köztársaság területén.
(3) A szociális segély nyújtásának formáját és módját a hivatal határozza meg.
(4) Az egyszeri segély formáját a község határozza meg.
(5) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást legkésőbb annak a naptári hónapnak a végéig folyósítják, amely azt a naptári hónapot követi, melyben az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély vagy egyedi támogatás jogigényének feltételei teljesültek.
(6) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt az egész naptári hónapért folyósítják még abban az esetben is, ha a jogigény feltételei csak a hónap egy részében teljesültek, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
(7) Az egyedi támogatást a naptári hónapért arányosan folyósítják az adott naptári hónap megfelelő számú naptári napjai mértékében, melyek során fennállt a munkaviszony vagy az ahhoz hasonló jogviszony a 16. § értelmében.
(8) Nem folyósítanak segélyt anyagi szükséghelyzetben, ha a 15. § szerint kiszámított összeg kevesebb lenne 1 eurónál.
(9) Anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és egyedi támogatást külföldre nem folyósítanak.
(10) A címzett halálának napjáig kifizetendő, anyagi szükséghelyzetben járó segély összegeit a segély átvételére való jogosultság hivatal általi igazolása alapján
a) a háztartás egy másik, nagykorú tagjának fizetik ki, aki jogilag teljes mértékben cselekvőképes, vagy
b) külön megbízott személynek a 23. § 1. bek. szerint.
(11) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást az állami költségvetésből finanszírozzák a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumának (a továbbiakban csak „minisztérium”) költségvetési kiadásain keresztül.
(12) Az egyszeri segélyt a község költségvetéséből finanszírozzák.

19. §
Az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás jogigényének érvényesítése
(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás jogigényét a hivatalhoz benyújtott írásos kérvény vagy garantált elektronikus aláírással aláírt elektronikus kérvény útján érvényesítik.
(2) A kérvény tartalmazza
a) a háztartás tagjainak utó- és családi nevét, születésének dátumát, személyi számát, családi állapotát és tartózkodásának címét,
b) az írásos küldemények fogadásának címét és a lakcímet, vagy a Szlovák Köztársaság területén működő bankban vagy külföldi bank fiókjában vezetett bankszámla számát, ahová a szociális segély vagy az egyedi támogatás átutalható,
c) az adatokat a háztartás tagjainak jövedelméről, lakásviszonyairól, követeléseiről és vagyonáról; ez nem érvényes, ha a kérvény tárgya egyedi támogatás kérése.

20. §
Jogigény keletkezése az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás folyósítására
Jogigény anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítására akkor keletkezik, ha teljesülnek a jogigény keletkezésének és érvényesítésének feltételei.

21. §
Jogigény megszűnése az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás folyósítására
A jogigény anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy a hónap egy részéért járó segély folyósítására, vagy az egyedi támogatás érintett havi folyósítására megszűnik, ha három hónap eltelik azon naptól számítva, amelytől az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy az egyedi támogatást folyósítani kellett volna.


NEGYEDIK RÉSZ
Közös rendelkezések

22. §
Eljárásrend
(1) A jelen törvény eljárásrendjére a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások érvényesek, kivéve a közigazgatási eljárásról szóló általános jogszabály 18. § 3. bek., a 33. § 2. bek., a 60. §, a 62-68. §-át, amennyiben a 3. bekezdés, a 19. § 1. bekezdése és a 28. § 2. bekezdésének b) pontja másként nem rendelkezik.
(2) Az anyagi szükséghelyzetben járó segély kérelmezőjét és címzettjét az anyagi szükséghelyzetben járó segéllyel kapcsolatos eljárásban a háztartás tagjai képviselőjének kell tekinteni.
(3) Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély csökkentése vagy elvétele, folyósításának megszüntetése elleni fellebbezésnek, valamint a különleges átvevő kijelölése és a különleges átvevő felmentése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. Az egyedi támogatás elvételéről vagy nyújtásának felfüggesztéséről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(4) Ha különleges átvevőt jelölnek ki a 23. § 1. bek. c) pontja szerint, a hivatal írásos formában nem bocsátja ki a határozatát.

23. §
Különleges átvevő (címzett)
(1) A hivatal különleges átvevőt jelöl ki, ha
a) ha az anyagi szükséghelyzetben eddig folyósított segély nem érte el azt a célt, amelyre nyújtották,
b) indokoltan feltételezhető, hogy az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély nem éri el célját, melyre folyósítják,
c) az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély kifizetésének napja egybeesik a címzett halálának napjával és a háztartás tagjai kiskorúak, vagy olyan személyek, akik jogi cselekvőképességükben korlátozottak,
d) a háztartás tagjának más szociális támogatást folyósítanak különleges átvevő közvetítésével.
(2) A különleges átvevő a község, más jogi személy vagy természetes személy, aki teljeskörű jogi cselekvőképességgel bír.
(3) A különleges átvevő köteles az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyt a háztartás tagjainak érdekében olyan célokra felhasználni, amilyenekre folyósították.
(4) A hivatal felmenti a különleges átvevőt, ha
a) állításának a feltételei megszűntek,
b) a különleges átvevő nem teljesíti kötelességeit; a hivatal egyidejűleg más különleges átvevőt határoz meg.

24. §
Anyagi szükséghelyzetben járó segélyre nyújtott előleg
(1) Előleg az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre megítélhető, ha
a) megindult az eljárás
1. a jogosultságról (6.§),
2. az ápolási támogatásról,
3. az apaság meghatározásáról,
b) ha benyújtották a javaslatot a kiskorú gyermek tartásdíjának vagy a nagykorú eltartott gyermek tartásdíjának bírósági végrehajtására pótlólagos tartásdíj megítéléséről szóló eljárás megkezdésének céljából.
(2) Az 1. bekezdés a) pontja szerinti eljárás befejezését követően a hivatal dönt az anyagi szükséghelyzetben járó segélyről, és dönt a segély teljes összegű kifizetéséről vagy annak visszafizetéséről.
(3) A hivatal elszámolja a segélyre folyósított előleget a kifizetett tartásdíjjal, a megítélt gyermekgondozási segéllyel, a gyermek pótszülői ellátására ismételten folyósított pénzbeli támogatással, a gondozási támogatással vagy pótlólagos tartásdíjjal együtt.

25. §
Változások az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyek és egyedi támogatások folyósításában
(1) Ha az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt vagy az egyedi támogatást jogtalanul ítélték meg, azon hónap első napjától kezdődően vonják vissza, amelyben jogtalan megítélésére sor került.
(2) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt megvonják, emelik vagy csökkentik, nagyobb vagy kisebb összegben fizetik ki, ha változnak az anyagi szükséghelyzetben járó segély jogigényének meghatározó feltételei. Az egyedi támogatást megvonják, ha változnak az egyedi támogatás jogigényének meghatározó feltételei.
(3) Ha megállapításra kerül, hogy az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt nem ítélték meg, holott az járt volna, vagy ha később ítélték meg, az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi segélyt akkora összegben ítélik meg, amekkorában attól naptól kezdve járt volna, amelytől meg kellett volna ítélni.
(4) Felfüggesztik az anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítását, ha a címzett nem tesz eleget a hivatal 28. § 2. bek. b) pontja szerinti felszólításának a folyósításukhoz vagy a nagyságuk megállapításához szükséges tények igazolásának benyújtására a megszabott határidőn belül, és ha erre a következményre írásban külön is figyelmeztették.
(5) A hivatal dönt az anyagi szükséghelyzetben járó segély és az egyedi támogatás folyósításának megújításáról attól a naptári hónaptól kezdve, amelyben a címzett igazolja a segély nyújtásához és az egyedi támogatás nyújtásához szükséges döntő feltételeket. Az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és egyedi támogatás jogigénye megszűnik az anyagi szükséghelyzetben járó segély és egyedi támogatás folyósítása megszüntetésének napjától, ha a felfüggesztésük napjától számított három hónapon belül a címzett nem igazolja a folyósításukhoz szükséges döntő tényeket.
(6) A természetes személy köteles visszafizetni az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyt és egyedi támogatást vagy ezek egy részét, ha ezeket jogtalanul vagy nagyobb összegben folyósították neki, mint járt volna. Ha a természetes személy okozta, hogy az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és egyedi támogatást vagy ezek egy részét jogtalanul vagy nagyobb összegben folyósították vagy folyósítják neki, mint járna, köteles az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt, az egyedi támogatást vagy ezek egy részét 10 %-kal megemelt összegben visszafizetni.
(7) A jog a jogtalanul kifizetett szociális segély és egyedi támogatás visszafizettetésére három év elteltével szűnik meg azon napot követően, amikor a hivatal ezt a tényállást megállapította, legkésőbb tíz évvel azon naptári hónap utolsó napját követően, amelyben az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt és az egyedi támogatást vagy ezek egy részét folyósították. Ezek a határidők szünetelnek az összeg visszafizetéséről folyó eljárás idején, a határozat végrehajtása vagy a 8. bekezdés szerinti részletlefogások idején.
(8) A hivatal lefoghatja a jogcím nélkül kifizetett 7. bekezdés szerinti anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy egyedi támogatást a folyósított vagy később folyósításra kerülő anyagi szükséghelyzetben járó segélyből és a folyósított vagy később folyósításra kerülő egyedi támogatásból.
(9) A jogigény a jogtalanul kifizetett anyagi szükséghelyzetben járó segély és a jogtalanul kifizetett egyedi támogatások vagy ezek túlfizetéseinek visszafizetésére nem képezi az örökösödési eljárás tárgyát.
(10) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre és egyedi támogatásra nem vethető ki végrehajtás,46) kivéve a külön jogszabályok szerinti47) büntetések végrehajtásának eseteit.


ÖTÖDIK RÉSZ
Az államigazgatási hatóságok és a községek hatáskörei

26. §
Államigazgatási hatóságok
(1) Az államigazgatási feladatokat az anyagi szükséghelyzet kezelése terén az alábbiak hajtják végre
a) Munka-, Szociális és Családügyi Központ (a továbbiakban csak „központ”) külön jogszabályi előírások szerint48) és
b) a hivatal.
(2) A hivatal 
a) dönt
1. az anyagi szükséghelyzetben járó segélyről,
2. az egyedi támogatásról,
3. a különleges átvevő meghatározásáról és felmentéséről,
b) felülvizsgálja az anyagi szükséghelyzetben járó segély megítéléséhez szükséges tényeket a kérvényező és a címzett lakhelyén,
c) igazolást ad ki az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély összegének átvételére való jogosultságról,
d) ellenőrzi, hogy a különleges átvevő teljesíti-e kötelességeit,
e) tanácsadó szolgáltatást nyújt anyagi szükséghelyzetben az anyagi szükséghelyzet mértékére és jellegére vonatkozóan, annak okaira és keletkezésre vonatkozóan, tájékoztat az anyagi szükséghelyzet megoldási lehetőségeiről és eligazítást ad a szociális segítség érvényesítése terén,
f) nyilvántartást vezet a címzettekről, a háztartások tagjairól és különleges átvevőkről; a nyilvántartás tartalmazza a címzett és a háztartás tagjainak utó- és családi nevét, személyi számát, születése dátumát és lakcímét, ha természetes személyről van szó,
g) szerződést köt kisebb községi szolgáltatások és munkák végzéséről a 10. § 3. bek. c) pontja szerint a községgel, a község által alapított költségvetési vagy támogatott szervezettel, szerződést köt önkéntes tevékenység végzéséről önkéntesmunka-szervezővel és ellenőrzi a részvételt a kisebb községi szolgáltatások végrehajtásán, az önkéntes tevékenységben vagy a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti munkákban,
h) kontroluje dodržiavanie liečebného režimu člena domácnosti počas jeho dočasnej pracovnej neschopnosti; na kontrolu dodržiavania liečebného režimu člena domácnosti sa vzťahuje osobitný predpis.48a)

27. §
Községi hatáskörök
A község
a) dönt az egyszeri segélyekről,
b) tanácsadást nyújt természetes személyeknek az anyagi szükséghelyzet terén.


HATODIK RÉSZ
Jogok és kötelességek az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és egyedi támogatás során

28. §
Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt vagy egyedi támogatást kérvényező kötelességei
(1) Az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérő személy vagy egyedi támogatást kérő személy köteles
a) igazolni minden olyan tényt, mely döntő jelentőséggel bír az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre vagy egyedi támogatásra való jogosultság létrejöttében,
b) a hivatal felszólítására benyújtani a kért okiratokat, melyek az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyre és az egyedi támogatásra való jogosultság eldöntéséhez szükségesek,
c) lehetővé tenni a jogosultság elbírálásához szükséges tények helyszíni hitelesítését a tartózkodási helyen (lakhelyen).
(2) A címzett köteles
a) a hivatalnak írásban vagy elektronikus eszköz közvetítésével garantált elektronikus aláírással ellátva 8 napon belül közölni minden változást azon tényekben, amelyek döntő befolyással bírnak az anyagi szükséghelyzetben járó segélyezésre vagy egyedi támogatásra való jogosultság fennállásában,
b) a hivatal felszólítására a kért tényeket a hivatal által megszabott határidőn belül igazolni,
c) lehetővé tenni a jogosultság elbírálásához szükséges tények helyszíni hitelesítését a tartózkodási helyen (lakhelyen),
d) kézbesíteni a hivatalnak az igazolást a háztartás tagja átmeneti munkaképtelenségének kezdetéről és végéről három munkanapon belül a munkaképtelenség kezdetéről vagy lezárulásáról szóló igazolás kiállítását követően.
(3) A hivatal az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérőtől vagy egyedi támogatást kérőtől vagy címzettől nem kéri a 31. § szerinti azon személyi adatok igazolását, amelyek
a) a hivatal számára ismertek más hivatali tevékenységből kifolyólag,
b) a hivatal által beszerezhetők a közigazgatás elérhető informatikai rendszeréből.

29. §
A hivatal alkalmazottjának jogai és kötelességei
(1) A hivatal alkalmazottja jogosult
a) ellenőrizni az anyagi szükséghelyzetben járó segély megítéléséhez szükséges tények fennállását az anyagi szükséghelyzetben járó segélyt kérvényező vagy a címzett személy lakhelyén; látogatásakor köteles felmutatni a hivatal megbízó levelét,
b) kikérni az anyagi szükséghelyzetben segélyt kérvényezőtől, az egyedi támogatás kérvényezőjétől vagy a címzettől a szükséges tájékoztatást és magyarázatokat,
c) kikérni más személyektől az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való igény megítéléséhez szükséges tájékoztatást és magyarázatokat.
(2) A hivatal alkalmazottja köteles
a) tájékoztatni az anyagi szükséghelyzetben járó segély vagy egyedi támogatás címzettjét a szükséghelyzet megoldásának lehetőségeiről,
b) segítséget nyújtani az anyagi szükséghelyzetben járó segély jogigényének érvényesítésében.

30. §
Közreműködés és együttműködés
(1) Az államigazgatási hatóság, más közhatalmi szerv, az egészségügyi szolgáltató, az iskola, a speciális nevelési létesítmény, a község, az önkormányzati kerület, további jogi személyek és a természetes személy köteles a hivatallal együttműködni a jelen törvény szerinti feladatai teljesítése során, elsősorban haladéktalanul és térítésmentesen jelenteni a tényeket az anyagi szükséghelyzettel és az egyedi támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a hivatal kérésére tájékoztatást nyújtani.
(2) A hivatal a jelen törvény szerinti feladatainak teljesítése során együttműködik a civil szervezetekkel, olyan személyek társulásával, melyek azon célból alakultak meg, hogy projekteket és programokat valósítsanak meg, amelyeknek célja az anyagi szükséghelyzet megoldásának támogatása, az egyházakkal és vallási közösségekkel, a községekkel, az önkormányzati kerületekkel, más jogi személyekkel és természetes személyekkel.

31. §
Személyes adatok kezelése
(1) A község az egyszeri támogatásokról való döntés és a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák végzéséről való döntés céljaira, valamint a különleges átvevő tisztsége végzésének céljából személyes adatokat kezel a 3. bekezdés szerint és a személyekről a 2. bekezdés szerint az egyszeri támogatás megítéléséhez, a 10. § 3. bek. c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák végzéséhez vagy a különleges átvevői tisztség betöltéséhez szükséges terjedelemben, összhangban a külön jogszabályi előírásokkal.49)
(2) A központ és a hivatal személyes adatokat kezel
a) az anyagi szükséghelyzetben segélyt kérvényezőről, az egyedi támogatás kérelmezőjéről és címzettjéről,
b) a háztartás tagjairól,
c) a különleges átvevőről, ha az természetes személy,
d) más természetes személyről az anyagi szükséghelyzetben járó támogatásról meghozandó határozathoz szükséges mértékben.
(3) A személyes adatok, melyeket a központ és a hivatal a természetes személyekről a 2. bekezdés értelmében kezel, az alábbiak
a) utónév és családi név, titulus,
b) a tartózkodás formája,
c) személyi szám, ha van ilyen, a születés dátuma,
d) családi állapot,
e) állampolgárság,
f) szociális státus,
g) adatok a jövedelemről,
h) adatok az ingó vagyonról, az ingatlan vagyonról és más vagyoni jogokról,
i) adatok az egészségi állapotról az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély megítéléséhez szükséges mértékben.
j) lakásviszonyok,
k) telefonszám, lakcím és elektronikus postacím,
l) bankszámlaszám bankban vagy külföldi bank fiókjában, a bank azonosító kódja vagy a külföldi bankfiók azonosító kódja,
m) egyéb adatok, melyek összhangban állnak az adatkezelés céljával és feltétlenül szükségesek az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és egyedi támogatás nyújtásához.
(4) A központ, a hivatal és a község az általa kezelt személyes adatokat a közhatalmi szerv, más jogi személy vagy természetes személy rendelkezésére bocsátja, ha az feltétlenül szükséges külön jogszabályból50) fakadó feladataik teljesítéséhez, mégpedig olyan terjedelemben, mely a jelen törvény szerinti vagy külön jogszabályból50) fakadó cél eléréséhez elengedhetetlen, vagy ha az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély hatásainak erősítéséről van szó.
(5) A központ és a hivatal az anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyről való döntés céljaira, a község az egyszeri támogatásról való döntés céljaira és a 10. § 3. bekezdésének c) pontja szerinti kisebb községi szolgáltatások vagy munkák céljaira, valamint a különleges átvevő tisztsége végzésének céljaira személyes adatokat szerezhet be az érintett személy jóváhagyása nélkül, másolással, szkenneléssel vagy hivatalos okiratok adathordozóra történő más fajta rögzítésével.


HETEDIK RÉSZ
Közös, átmeneti és zárórendelkezések

32. §
Ha az általános érvényű jogszabályi előírásokban „anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és anyagi szükséghelyzetben folyósított segítséghez nyújtott támogatás” vagy „anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és anyagi szükséghelyzetben folyósított segélyhez nyújtott támogatások” szóösszetétel szerepel, alatta „anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt” kell érteni a megfelelően ragozott formában.

33. §
Átmeneti rendelkezések
(1) A 2014. január 1. előtti igényekről 2013. december 31-ét követően is a 2013. december 31-éig hatályos törvény szerint kell dönteni.
(2) Ha 2013. december 31-ei dátummal az anyagi szükséghelyzetben folyósított segély és a segélyhez nyújtott támogatások kifizetését felfüggesztették, és az anyagi szükséghelyzetben lévő polgár nem nyújtja be az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és a segélyhez folyósított támogatások kifizetéséhez meghatározó tények igazolását 2014. január 31-éig, jogigénye az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre és a segélyhez nyújtott támogatásokra 2014. január 31-én megszűnik.
(3) A hivatal saját kezdeményezésre felülbírálja az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyt és a segélyhez nyújtott támogatásokat, melyeknek hatályossága 2013. december 31-éig tartott, és az anyagi szükséghelyzetben járó segélyre való jogosultságról a 2014. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint dönt legkésőbb 2014. július 31-éig.
(4) Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és a segélyhez folyósított támogatások, melyekről a hivatal jogerősen 2013. december 31-éig döntött, legfeljebb 2014. június 30-áig járnak.

33.a §
Átmeneti rendelkezések a 2015. január 1-jétől hatályos módosításokhoz
(1) A 2015. január 1-je előtt keletkezett igényekről 2014. december 31-e után is a 2014. december 31-éig hatályos törvény szerint kell dönteni.
(2) Az egyedi támogatás iránti igényről, amely 2015. január 1-je előtt keletkezett és amelyről 2014. december 31-éig nem született jogerős döntés, a 2014. december 31-éig terjedő időszakra a 2014. december 31-éig hatályos törvény szerint, a 2014. december 31-e utáni időszakra pedig a 2015. január 1-jétől hatályos törvény szerint kell dönteni.
(3) A hivatal saját hatáskörében legkésőbb 2015. január 31-éig átértékeli az egyedi támogatási igényt, mely 2015. január 1-je előtt keletkezett és amely fennáll 2014. december 31-ét követően is a 2015. január 1-jétől hatályos törvény értelmében. A munkaviszony vagy ehhez hasonló jogviszony keletkezésének feltételét és a természetes személy hosszantartó munkanélküli44) státusának feltételét a munkaviszony vagy ehhez hasonló jogviszony keletkezése előtti időszakban az első mondat szerinti egyedi támogatásra vonatkozó igény átértékelése szempontjából teljesítettnek tekintik.
(4) Ha a 3. bekezdés szerinti egyedi támogatásra való jogigény átértékelése után az egyedi támogatás folyósításának feltételei teljesültek, az egyedi támogatás a 2015. január 1-jétől hatályos törvény 16. §-a 2. bek. szerinti folyósítási időtartamába beleszámítják az egyedi jogigény átértékelése előtt nyújtott egyedi támogatás időtartamát is. Ha a 3. bekezdés szerinti egyedi támogatásra való jogigény átértékelése után az egyedi támogatás folyósításának feltételei nem teljesültek a 2015. január 1-jétől hatályos törvény 16. §-a 2. bek. szerint, az egyedi támogatást a 2014. december 31-ig hatályos törvény szerint folyósítják.
(5) Egyedi támogatás annak a természetes személynek is jár, aki 2014. december 31-éig aktivációs támogatást kapott munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszony fennállása alapján és kapja azt 2014. december 31-e után is, valamint aki munkaviszonyának vagy ahhoz hasonló jogviszonyának keletkezése előtt a 2015. január 1-jétől hatályos törvény 16. §-a 1. bek. b) pontjának feltételeit teljesítette, munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszonya legalább a heti munka munkaidő felében lett egyezményesen megállapítva és a jövedelme ezen munkaviszonyból vagy ahhoz hasonló jogviszonyból legalább a minimálbér megfelelője vagy legfeljebb a minimálbér kétszerese; a 16. § 2-5. bekezdésének rendelkezései 2015. január 1-jétől egyformán hatályosak.
(6) Ha a természetes személy teljesíti az egyedi támogatás 5. bekezdés szerinti feltételeit, az egyedi támogatás 2015. január 1-jétől hatályos 16. § 2. bekezdés szerinti folyósítási időszakába beleszámít az az időtartam is, mely alatt munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszony fennállása címén aktivációs támogatást kapott egészen az egyedi támogatás folyósítására való jogigénye keletkezéséig.

34. §
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek az Európai Uniónak a mellékletben feltüntetett kötelező érvényű jogi aktusai.

35. §
Megszüntető rendelkezések
Megszűnik a Tt. 599/2003. sz., az anyagi szükséghelyzetről szóló törvénye és egyes más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a Tt. 5/2004. sz. törvénye értelmében, a Tt. 191/2004. sz. törvénye, a Tt. 453/2004. sz. törvénye, a Tt. 613/2004., a Tt. 614/2004., a Tt. 721/2004., a Tt. 305/2005., a Tt. 471/2005., a Tt. 573/2005., a Tt. 310/2006., a Tt. 675/2006., a Tt. 532/2007., a Tt. 139/2008. a Tt. 562/2008., a Tt. 563/2008. sz. törvénye, a Tt.184/2009. sz., a Tt. 572/2009. sz., a Tt. 373/2010. sz., a Tt. 543/2010. sz., a Tt.120/2011. sz., a Tt. 180/2011. sz., a Tt. 468/2011. sz., a Tt. 393/2012. sz. és a Tt. 96/2013. sz. törvénye.


IV. cikkely
A jelen törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.


Pavol Paška s.k.
Robert Fico s.k.


1) A Tt. 253/1998. sz., a Szlovák Köztársaság polgárai tartózkodási helyének bejelentéséről és a Szlovák Köztársaság lakosságnyilvántartásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
2) A Tt. 480/2002. sz., menekültügyi törvénye és egyes más törvényi módosítások a későbbi módosítások szerint.
A Tt. 404/2011. sz., a külföldiek tartózkodásáról szóló törvénye és egyes más törvényi változások a Tt. 75/2013. sz. törvény megfogalmazása szerint.
3) A Tt. 601/2003. sz., a létminimumról és egyes más törvények változásáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-a a későbbi előírások szerint.
4) A Tt. 601/2003. sz., a családi pótlékról szóló törvényének 3. §-a és a Tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a Tt. 532/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.
5) A Tt. 663/2007. sz., a minimálbérről szóló törvénye 2. §-ának 1. bekezdése.
6) A Tt. 305/2005. sz., a gyermekek szociális jogainak védelméről és a szociális gondnokságról szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 62. §-ának 1. bek. a) pontja a Tt. 180/2011. sz. törvényének megfogalmazásában.
7) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 63. §-a a későbbi előírások értelmében.
8) A Tt. 36/2005. sz. családjogi törvénye és egyes más törvények módosítása, 24. és 36. § 1. bekezdése a Tt. 217/2010. sz. törvényének megfogalmazásában.
9) A tt. 461/2003. sz., a szociális biztosításról szóló törvénye a későbbi változások értelmében.
10) A Tt. 601/2003. sz. törvényének 4. §-a a későbbi módosítások szerint.
11) A Tt. 131/2002. sz., a felsőoktatási intézményekről szóló törvénye és egyes más törvényi módosítások 54. §-ának 18. bek. a Tt. 363/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.
12) A Tt. 595/2003. sz., a jövedelemadókról szóló törvényének 5. §-a a későbbi megfogalmazások értelmében.
12a) A Tt. 43/2004. sz., az öregségi nyugdíj-takarékosságról, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
13) A tt. 600/2003. sz. törvénye 8. §-ának 1. és 3. bek. a későbbi módosítások szerint.
14) A Szlovák Nemzeti Tanács Tt. 369/1990. sz., a községekről szóló törvénye 3. §-ának 4. bek. a későbbi módosítások értelmében.
15) A Tt. 601/2003. sz. törvénye 2. §-ának a) pontja a későbbi módosítások értelmében.
16) A Tt. 5/2004. sz., a foglalkoztatási szolgáltatásokról és egyes más jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 32. §-a 12. bek. d) pontja, 43. §-a 4., 5. és 10. bekezdése, 49., 51., 53., 53.a és 57. §-a.
17) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 52.a §-a a későbbi módosítások értelmében.
17a) a Tt. 5/2004. sz. törvénye 54. §-a a későbbi módosítások értelmében.
18) A Tt. 184/2009. sz., a szakképzésről és gyakorlati képzésről szóló törvénye és más jogszabályi változások 12. §-ának 4. és 6. bekezdése és 13. §-a.
19) A Tt. 461/2003. sz. törvényének 82. §-a a későbbi módosítások szerint.
20) A Tt. 406/2011. sz., az önkéntességről szóló törvénye és más törvényi változások, 6. § 2. bekezdés d) pont.
21) A Tt. 305/2005. sz. törvényének 64., 65., 69. és 70. §-a a későbbi módosítások szerint.
22) A Tt. 201/2008. sz., a póttartásdíjról szóló törvénye és a Tt. 36/2005. sz. családjogi törvényének módosítása és kiegészítése a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának Tt. 615/2006. sz. határozata szerint, a későbbi módosítások értelmében.
23) A Tt. 447/2008. sz., a súlyos egészségkárosodás pénzügyi kompenzálásáról szóló törvénye és más törvényi változások, 14. § 6. bekezdés.
24) A Tt. 382/2004. sz., a bírósági szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló törvénye és más törvényi változások, 16. § 1. bekezdés.
25) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 62. és 71. §-a a Tt. 217/2010. sz. törvényének megfogalmazásában.
26) A Tt. 447/2008. sz. törvénye 14. §-ának 4. bek. és 15. §-a a Tt. 180/2011. sz. törvényének megfogalmazásában.
26a) A Tt. 448/2008. sz., a szociális szolgáltatásokról és a Tt. 455/1991. számú, a kisvállalkozásokról szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 54. § a Tt. 485/2013. sz. törvénye értelmében.
27) Az SZK NT Tt. 233/1995. sz., a bírósági végrehajtókról és végrehajtói tevékenységről (Végrehajtói rendtartás) és egyes törvényi változásokról szóló törvénye 114., 114.a és 115. §-a.
28) A Tt. 227/2002. sz., a háború alatti, rendkívüli helyzet alatti, hadiállapot alatti és szükségállapot alatti állambiztonságról szóló alkotmánytörvény a későbbi módosítások értelmében.
29) Az SZK NT Tt. 42/1994. sz., a lakosság civil védelméről szóló törvénye 3. §-ának 1. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
30) A Tt. 5/2004. sz. törvénye 34. §-ának 14. bekezdése a későbbi módosítások szerint.
31) A Tt. 404/2011. sz. törvénye 2. §-a 1. bek. p) pontja, 88-100. §-a a Tt. 75/2013. sz. törvényének megfogalmazásában.
32) A Tt. 308/1991. sz., a vallásszabadságról, az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénye a későbbi módosítások szerint.
33) A Tt. 406/2011. sz. törvénye.
33a) A Tt. 462/2003. sz., az alkalmazott átmeneti munkaképtelensége idején járó jövedelempótlásról szóló törvénye és egyes más törvények a későbbi módosítások szerint.
33b) A Tt. 461/2003. sz. törvénye 33. §-ának 1. bek. a Tt. 557/2007. sz. törvénye megfogalmazásában.
33c) A Tt. 461/2003. sz. törvénye 4. § 1. bek. d) pontja a későbbi módosítások szerint.
33d) A Tt. 570/2005. sz., a hadkötelezettségről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 14.d §-a a Tt. 378/2015. sz. törvénye értelmében.
34) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 51. §-a a későbbi módosítások értelmében.
34a) A Tt. 328/2002. sz., a rendőrök és katonák szociális biztosításáról szóló törvénye és egyes más törvények változásai és kiegészítései. A Tt. 461/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások értelmében.
34c) A Tt. 448/2008. számú törvénye a későbbi jogszabályok értelmében.
34b) A Tt. 36/2005. sz. törvénye 45., 48. §-a, 56. §-a 1. bek. és 103. §-a.
35) A Tt. 245/2008. sz., a nevelésről és oktatásról szóló (közoktatási) törvénye 54. §-ának 3. bek. és egyes más törvények módosítása a későbbi megfogalmazás szerint.
36) A Tt. 131/2002. sz. törvénye 60. §-a 3. bekezdése a Tt. 455/2012. sz. törvényének megfogalmazásában.
37) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 46. §-a a későbbi módosítások szerint.
38) A Tt. 5/2004. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.
39) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 52. §-a a későbbi módosítások szerint.
39a) A Tt. 378/2015. sz., az önkéntes katonai kiképzésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 2. §-ának 2. bek.
40) A Tt. 600/2003. sz. törvénye a későbbi módosítások szerint.
41) A Tt. 305/2005. sz. törvénye 12. §-ának 1. bek. a Tt. 466/2008. sz. törvényének megfogalmazásában.
42) A Tt. 245/2008. sz. törvényének 23. §-a.
43) A Polgári törvénykönyv 717. 0-a
44) A tt. 5/2004. sz. törvénye 8. §-a 1. bek. c) pontja a későbbi módosítások szerint.
44a) A Tt. 595/2003. sz. törvénye 5. §-a 1. bek. a) –e) pontja, valamint a 6.§ 1. és 2. bek.
44b) Pl. a Munka Törvénykönyvének 64. §-a, a Tt. 73/1998. sz., az SZK Rendőri Testülete, a Szlovák Információs Szolgálat, a Büntetés-végrehajtási Testület és a Vasúti Rendőrség tagjainak állami szolgálatáról szóló törvénye 195. §-a a későbbi módosítások értelmében.
46) A Tt. 71/1967. sz., a közigazgatási eljárásról (közigazgatási rendtartás) szóló törvény ötödik része a későbbi jogszabályok szerint.
Az Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 233/1995. sz. törvénye a későbbi jogszabályok szerint.
A Tt. 65/2001. sz. törvénye a bírósági követelések kezeléséről és behajtásáról a későbbi jogszabályok értelmében.
47) Az SZNT Tt. 372/1990. sz. szabálysértési törvényének 88.aa §-a a 417/2013. sz. törvény megfogalmazásában.
48) A Tt. 453/2003. sz., a szociális ügyek, családügyek és munkaügyi szolgáltatások terén működő államigazgatási hatóságokról és egyes más törvények módosításáról szóló törvénye, a későbbi változások szerint.
48a) A Tt. 5/2004. sz. törvényének 20.b §-a a későbbi módosítások értelmében.
49) A Tt. 122/2013. sz., a személyes adatok védelméről szóló törvénye és egyes más törvények módosításai.
50) Például a Tt. 544/2010. sz. törvénye a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma alá tartozó szociális támogatásokról.


Melléklet A Tt. 417/2013. sz. törvényéhez

Az Európai Unió átvett jogi aktusainak jegyzéke
Az Európai Parlament és Tanács 2011/95/EU, 2011. december 13-án kelt irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás). (HL L337., 2011.12.20.)
Časová verzia účinná od 1. mája 2017

417/2013 Z. z.

Zákon
O POMOCI V HMOTNEJ NÚDZI 
a o zmene a doplnení niektorých zákonov


z 26. novembra 2013


Zmena:
183/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
308/2014 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2015
140/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2015
140/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016
378/2015 Z. z. s účinnosťou od 2. januára 2016
125/2016 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2016
81/2017 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2017


Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:


Čl. I

PRVÁ ČASŤ
Základné ustanovenia

§ 1
Predmet zákona
(1) Tento zákon upravuje právne vzťahy pri poskytovaní 
a) pomoci v hmotnej núdzi, 
b) osobitného príspevku a 
c) jednorazovej dávky.
(2) Tento zákon sa vzťahuje na občana Slovenskej republiky, ktorý má na území Slovenskej republiky trvalý pobyt,1) a cudzinca zdržiavajúceho sa na území Slovenskej republiky v súlade s osobitným predpisom2) alebo medzinárodnou zmluvou, ktorou je Slovenská republika viazaná.

§ 2
Hmotná núdza
(1) Hmotná núdza je stav, keď príjem členov domácnosti podľa tohto zákona nedosahuje sumy životného minima ustanovené osobitným predpisom3) a členovia domácnosti si nevedia alebo nemôžu prácou, výkonom vlastníckeho práva alebo iného práva k majetku a uplatnením nárokov zabezpečiť príjem alebo zvýšiť príjem.
(2) Základné životné podmienky na účely tohto zákona sú jedno teplé jedlo denne, nevyhnutné ošatenie a prístrešie.
(3) Príjemca na účely tohto zákona je fyzická osoba, ktorej sa poskytuje pomoc v hmotnej núdzi alebo osobitný príspevok.

§ 3
Domácnosť
(1) Domácnosť na účely tohto zákona tvoria spoločne posudzované fyzické osoby (ďalej len "člen domácnosti"), ktorými sú:
a) jednotlivec, 
b) manžel a manželka, 
c) manžel, manželka a nezaopatrené deti4) žijúce s nimi v domácnosti, 
d) rodičia a nezaopatrené deti žijúce s nimi v domácnosti, 
e) rodičia a deti do 25 rokov veku, ktoré nemajú príjem alebo majú príjem nižší ako mesačná minimálna mzda5) a žijú s rodičmi v domácnosti, 
f) rodičia a deti nad 25 rokov veku žijúce s nimi v domácnosti, ktoré sa pripravujú na budúce povolanie dennou formou štúdia, 
g) fyzické osoby podľa písmen b) až f), ak sa im poskytuje pomoc v krízovej životnej situácii a bývanie podľa osobitného predpisu,6)
h) plnoleté fyzické osoby podľa písmen b) až f), ak sa im poskytuje starostlivosť v resocializačnom stredisku pobytovou formou.7)
(2) Ak bolo dieťa uvedené v odseku 1 písm. c) a d) zverené súdom do striedavej osobnej starostlivosti obidvoch rodičov8) a má byť na základe rozhodnutia súdu alebo súdom schválenej dohody rodičov 
a) počas jedného kalendárneho mesiaca striedavo v starostlivosti obidvoch rodičov, pričom u
1. jedného rodiča má byť menej ako 12 kalendárnych dní v príslušnom kalendárnom mesiaci, považuje sa toto dieťa za člena domácnosti na účely poskytovania pomoci v hmotnej núdzi toho rodiča, u ktorého sa v príslušnom kalendárnom mesiaci nachádza viac dní, 
2. každého rodiča má byť najmenej 12 kalendárnych dní v príslušnom kalendárnom mesiaci, posudzuje sa toto dieťa jeden kalendárny mesiac ako člen domácnosti na účely poskytovania pomoci v hmotnej núdzi spoločne s matkou a ďalší nasledujúci kalendárny mesiac ako člen domácnosti na účely poskytovania pomoci v hmotnej núdzi spoločne s otcom; podmienka spolužitia v domácnosti uvedená v odseku 1 písm. c) a d) sa považuje na tento účel za splnenú u obidvoch rodičov, 
b) počas jedného kalendárneho mesiaca alebo viac po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov v starostlivosti jedného rodiča, považuje sa toto dieťa za člena domácnosti na účely poskytovania pomoci v hmotnej núdzi toho rodiča, v ktorého starostlivosti má byť v príslušnom kalendárnom mesiaci alebo v príslušných kalendárnych mesiacoch.
(3) Kalendárny deň, v ktorom má byť podľa rozhodnutia súdu alebo súdom schválenej dohody rodičov dieťa určitú časť dňa v starostlivosti jedného rodiča a ďalšiu časť dňa má byť v starostlivosti druhého rodiča, sa na účely odseku 2 písm. a) započítava tomu z rodičov, ktorý má mať v tento deň dieťa v starostlivosti viac ako 12 hodín.
(4) Dieťa uvedené v odsekoch 2 a 3 sa v kalendárnom mesiaci spoločne posudzuje vždy len s jedným z rodičov.
(5) Člen domácnosti na účely tohto zákona nie je
a) nezaopatrené dieťa zverené na základe rozhodnutia súdu do náhradnej rodinnej starostlivosti alebo ústavnej starostlivosti, 
b) fyzická osoba uvedená v odseku 1, ak je vo výkone väzby alebo výkone trestu odňatia slobody, alebo
c) dieťa uvedené v odseku 1 písm. e) a f), ktorému vznikol nárok na výplatu dávky v nezamestnanosti, a to aj ak mu nárok na výplatu dávky v nezamestnanosti v čase posudzovania nároku na pomoc v hmotnej núdzi už netrvá, alebo ktorému sa vypláca invalidný dôchodok podľa osobitného predpisu,9)
d) študent v doktorandskom študijnom programe v dennej forme, ak študent je dieťa uvedené v odseku 1 písm. e) alebo písm. f).
(6) Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny (ďalej len "úrad") môže v prípadoch hodných osobitného zreteľa z domácnosti vylúčiť člena domácnosti, o ktorom žiadateľ o pomoc v hmotnej núdzi preukáže, že s ním spoločne nezdieľa domácnosť a spoločne sa nepodieľa na úhrade spoločných potrieb. Za preukázanie skutočností podľa prvej vety nemožno považovať len písomné vyhlásenie žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi a v prípade plnoletých nezaopatrených detí len rozhodnutie súdu o určení výživného.
(7) Ak možno fyzickú osobu považovať za člena dvoch alebo viacerých domácností, úrad určí, do ktorej domácnosti fyzická osoba patrí.

§ 4
Príjem
(1) Pri posudzovaní hmotnej núdze a poskytovaní pomoci v hmotnej núdzi sa na účely tohto zákona započítavajú príjmy členov domácnosti.
(2) Príjem na účely tohto zákona je príjem podľa osobitného predpisu10) a štipendium študenta v doktorandskom študijnom programe v dennej forme.11)
(3) Príjem na účely tohto zákona nie je
a) 25% z príjmu zo závislej činnosti12) alebo obdobného príjmu v cudzine; ak sa členovi domácnosti poskytuje osobitný príspevok, príjmom nie je 50 % z jeho príjmu z pracovného pomeru alebo z obdobného pracovného vzťahu alebo z obdobného príjmu v cudzine a 25 % z jeho ostatného príjmu zo závislej činnosti12) alebo z obdobného príjmu v cudzine,
b) 25% zo starobného dôchodku bez jeho zvýšenia na sumu minimálneho dôchodku a z predčasného starobného dôchodku; dôchodcovi, ktorý získal obdobie dôchodkového poistenia viac ako 25 rokov, sa táto suma zvyšuje o 1% priznaného starobného dôchodku bez jeho zvýšenia na sumu minimálneho dôchodku a predčasného starobného dôchodku podľa osobitného predpisu9) a vyplácaného starobného dôchodku a predčasného starobného dôchodku podľa osobitného predpisu12a) za každý ďalší rok dôchodkového poistenia získaného po 25. roku dôchodkového poistenia,
c) 25% z materského, invalidného dôchodku bez jeho zvýšenia na sumu minimálneho dôchodku, sociálneho dôchodku priznaného z dôvodu invalidity, sirotského dôchodku, vdovského dôchodku a vdoveckého dôchodku, ak vdova alebo vdovec dovŕšil dôchodkový vek, a z vyrovnávacieho príplatku,
d) prídavok na dieťa a príplatok k prídavku na dieťa alebo dávka toho istého druhu vyplatená v inom členskom štáte Európskej únie, v štáte, ktorý je zmluvnou stranou Dohody o Európskom hospodárskom priestore, alebo vo Švajčiarskej konfederácii najviac vo výške prídavku na dieťa ustanovenej osobitným predpisom,13)
e) príspevok na starostlivosť o dieťa, 
f) nevyhnutná okamžitá pomoc poskytnutá obcou podľa osobitného predpisu,14)
g) dotácia na podporu humanitárnej pomoci a dotácia poskytnutá iným orgánom štátnej správy, ktorá je určená na riešenie mimoriadnej krízovej situácie, 
h) príjem žiaka strednej školy a študenta vysokej školy, ktorí študujú dennou formou štúdia, získaný za 12 mesiacov, ak tento príjem neprevyšuje 1, 2-násobok sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu,15)
i) príspevky poskytované podľa osobitného predpisu,16)
j) 25% z príspevku na aktivačnú činnosť formou dobrovoľníckej služby,17)
k) finančné príspevky poskytované na základe účasti v projektoch alebo programoch podľa osobitného predpisu17a) v úhrne najviac do výšky 50 % sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu,15)
l) finančná podpora alebo finančný príspevok z prostriedkov nadácií, občianskych združení, neziskových organizácií a neinvestičných fondov získané v bežnom roku najviac do výšky 12-násobku sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu15) a nepeňažné plnenia určené na podporu a posilnenie účinkov pomoci v hmotnej núdzi získané v bežnom roku, 
m) zamestnanecká prémia a daňový bonus, 
n) príjem za poskytnutie údajov pre štatistiku rodinných účtov, ktoré vykonáva Štatistický úrad Slovenskej republiky, 
o) odmena za produktívnu prácu žiakovi a hmotné zabezpečenie žiaka,18)
p) odmena za výkon funkcie člena a zapisovateľa volebnej komisie, 
q) vrátený preplatok dane z príjmov a preplatok na preddavkoch na daň z príjmov v sume najviac 50 eur, 
r) vrátený preplatok na poistnom na verejné zdravotné poistenie v sume najviac 50 eur, 
s) suma zvýšenia dôchodkovej dávky podľa osobitného predpisu19) za obdobie od 1. januára do dňa, ktorý predchádza výplatnému termínu splátky dôchodkovej dávky v januári,
t) materiálne zabezpečenie dobrovoľníka podľa osobitného predpisu,20)
u) opatrenie sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately finančného charakteru,21)
v) výživné uhradené povinnou osobou vo výške sumy náhradného výživného,22) ktoré je člen domácnosti povinný vrátiť,
w) osobitný príspevok.
(4) Príjem sa zaokrúhľuje na najbližší eurocent nadol.

§ 5
Majetok
(1) Majetok na účely tohto zákona sú veci, a ak to ich povaha pripúšťa, práva alebo iné majetkové hodnoty. 
(2) Za majetok podľa odseku 1 sa nepovažuje
a) motorové vozidlo, ktorého držiteľom alebo vlastníkom je člen domácnosti a využíva sa na individuálnu prepravu, na ktorú je člen domácnosti odkázaný z dôvodu ťažkého zdravotného postihnutia,23)
b) jedno motorové vozidlo v domácnosti, ktorého hodnota podľa odborného stanoviska vyhotoveného znalcom24) alebo dokladu o kúpe motorového vozidla vyhotoveného osobou, ktorej predmetom činnosti je výroba, predaj alebo distribúcia motorových vozidiel, nie je vyššia ako 35-násobok sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu,15) alebo ktoré je staršie ako 10 rokov.

§ 6
Nárok
Nárok na účely tohto zákona je
a) výživné podľa osobitného predpisu,25)
b) náhradné výživné podľa osobitného predpisu,22)
c) dávky sociálneho poistenia, poistenia okrem predčasného starobného dôchodku, dôchodky starobného dôchodkového sporenia okrem predčasného starobného dôchodku, dôchodky doplnkového dôchodkového sporenia, dávky sociálneho zabezpečenia, rodičovský príspevok, opakované príspevky na podporu náhradnej starostlivosti,  
d) nárok z pracovnoprávneho vzťahu alebo z obdobného pracovného vzťahu. 


DRUHÁ ČASŤ
Posudzovanie hmotnej núdze

§ 7
(1) Hmotná núdza sa zisťuje posúdením príjmu, majetku a možnosti uplatnenia nárokov členov domácnosti.
(2) Možnosť zabezpečiť si príjem alebo zvýšiť si príjem vlastnou prácou sa neskúma, ak ide o fyzickú osobu, ktorá
a) dosiahla vek potrebný na nárok na starobný dôchodok, 
b) je invalidná z dôvodu poklesu schopnosti vykonávať zárobkovú činnosť o viac ako 70%, 
c) je nezaopatrené dieťa, 
d) je osamelý rodič, ktorý sa osobne, celodenne a riadne stará o dieťa do 31 týždňov veku dieťaťa, 
e) sa osobne, každodenne a riadne stará o fyzickú osobu s ťažkým zdravotným postihnutím odkázanú na opatrovanie;26) to platí aj na čas, v ktorom sa fyzickej osobe poskytuje odľahčovacia služba podľa osobitného predpisu,26a)
f) sa zúčastňuje na resocializačných programoch v resocializačnom stredisku pobytovou formou, v rámci ktorých si nemôže zabezpečiť príjem vlastnou prácou, 
g) si zvyšuje kvalifikáciu formou denného štúdia a nie je nezaopatrené dieťa, 
h) má nepriaznivý zdravotný stav, za ktorý sa na účely tohto zákona považuje choroba, úraz alebo karanténne opatrenie, pre ktoré je fyzická osoba uznaná ošetrujúcim lekárom za dočasne práceneschopného na viac ako 30 po sebe nasledujúcich dní.
(3) Možnosť zabezpečiť si príjem alebo zvýšiť si príjem predajom majetku alebo prenájmom majetku sa neskúma, ak ide o
a) nehnuteľnosť, ktorú užíva domácnosť na primerané trvalé bývanie; na primeranosť trvalého bývania sa neprihliada, ak všetci členovia domácnosti dovŕšili dôchodkový vek, 
b) poľnohospodársku pôdu a lesnú pôdu, ktorú užíva domácnosť pre svoju potrebu, 
c) hnuteľnú vec, ktorá nepodlieha exekúcii27) alebo na ktorú sa poskytla jednorazová dávka, dotácia na podporu humanitárnej pomoci alebo peňažný príspevok na kompenzáciu sociálnych dôsledkov ťažkého zdravotného postihnutia, 
d) majetok, ktorý v čase vojny, vojnového stavu, výnimočného stavu alebo núdzového stavu28) alebo mimoriadnej situácie29) nemôže vlastník užívať. 
(4) Možnosť zabezpečiť si príjem alebo zvýšiť si príjem uplatnením nároku podľa § 6 písm. c), ak ide o dávku v nezamestnanosti, sa neskúma, ak ide o člena domácnosti, ktorého nemožno zaradiť do evidencie uchádzačov o zamestnanie z dôvodov uvedených v osobitnom predpise.30)
(5) Príjem sa posudzuje v kalendárnom mesiaci, v ktorom sa podala žiadosť o pomoc v hmotnej núdzi, a priebežne počas celého obdobia trvania nároku na pomoc v hmotnej núdzi a jej poskytovania.

§ 8
(1) Fyzická osoba a členovia domácnosti nie sú v hmotnej núdzi, aj keď príjem členov domácnosti nedosahuje sumy životného minima ustanovené osobitným predpisom,3) ak si majetkom alebo uplatnením nárokov môžu zabezpečiť základné životné podmienky a riešiť si hmotnú núdzu.
(2) Fyzická osoba nie je v hmotnej núdzi, ak
a) je vo výkone väzby, vo výkone trestu odňatia slobody alebo je umiestnená v zariadení na základe rozhodnutia o zaistení podľa osobitného predpisu,31)
b) je členom komunity, rehole, spoločnosti alebo obdobného spoločenstva založeného cirkvou alebo náboženskou spoločnosťou,32) ak podľa ich vnútorných predpisov má zabezpečené základné životné podmienky.


TRETIA ČASŤ
Pomoc v hmotnej núdzi, osobitný príspevok a jednorazová dávka

§ 9
Pomoc v hmotnej núdzi
(1) Nárok na pomoc v hmotnej núdzi vzniká fyzickej osobe v hmotnej núdzi, ak spĺňa podmienky ustanovené v § 10 až 14 a úhrn súm uvedených v § 10 ods. 2, 3, 5 a 8, § 11 ods. 2, § 12 ods. 2, § 13 ods. 2 a § 14 ods. 2 je vyšší ako úhrn súm príjmu podľa § 4. Nárok na pomoc v hmotnej núdzi vzniká najskôr v kalendárnom mesiaci, v ktorom sa tento nárok uplatnil. 
(2) Nárok na pomoc v hmotnej núdzi nevzniká, ak sa všetci členovia domácnosti zdržiavajú v cudzine dlhšie ako 30 po sebe nasledujúcich dní.
(3) Pomoc v hmotnej núdzi je
a) dávka v hmotnej núdzi (ďalej len „dávka“), 
b) ochranný príspevok, 
c) aktivačný príspevok, 
d) príspevok na nezaopatrené dieťa, 
e) príspevok na bývanie.

§ 10
Dávka
(1) Dávka je určená na zabezpečenie základných životných podmienok.
(2) Dávka je 
a) 61,60 eura mesačne, ak ide o jednotlivca, 
b) 117,20 eura mesačne, ak ide o jednotlivca s dieťaťom alebo najviac so štyrmi deťmi, 
c) 107,10 eura mesačne, ak ide o dvojicu bez detí, 
d) 160,40 eura mesačne, ak ide o dvojicu s dieťaťom alebo najviac so štyrmi deťmi, 
e) 171,20 eura mesačne, ak ide o jednotlivca s viac ako štyrmi deťmi, 
f) 216,10 eura mesačne, ak ide o dvojicu s viac ako štyrmi deťmi. 
(3) Ak v odsekoch 6 a 7 nie je ustanovené inak, dávka podľa odseku 2 sa znižuje o sumu 61,60 eura za každého plnoletého člena domácnosti, ktorý nie je v právnom vzťahu, ktorý zakladá nárok na príjem zo závislej činnosti,12) a nezúčastní sa na základe písomnej dohody medzi úradom a obcou, rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, ktorej zriaďovateľom je obec, alebo právnickou osobou so sídlom na území Slovenskej republiky, ktorá organizuje alebo sprostredkúva dobrovoľnícku činnosť pre inú osobu s jej súhlasom v jej prospech alebo vo verejný prospech (ďalej len "organizátor dobrovoľníckej činnosti") v rozsahu 32 hodín mesačne na vykonávaní
a) menších obecných služieb pre obec alebo rozpočtovú organizáciu alebo príspevkovú organizáciu, ktorej zriaďovateľom je obec, 
b) dobrovoľníckej činnosti,33) alebo
c) prác na predchádzanie mimoriadnej situácii,29) počas vyhlásenej mimoriadnej situácie a pri odstraňovaní následkov mimoriadnej situácie
(4) Písomná dohoda podľa odseku 3 a odseku 5 písm. b) obsahuje 
a) identifikačné údaje účastníkov dohody, 
b) miesto a druh vykonávania menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c), 
c) začiatok a dĺžku vykonávania menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) s určením hodiny začatia a hodiny skončenia denného časového vymedzenia vykonávania menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c), 
d) záväzok organizátora menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) zabezpečiť dohodnuté podmienky počas celého obdobia trvania dohody, 
e) ďalšie dohodnuté náležitosti.
(5) Ak je člen domácnosti v právnom vzťahu, ktorý zakladá nárok na príjem zo závislej činnosti,12) mesačný rozsah menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) sa určí ako rozdiel medzi 32 hodinami a rozsahom dohodnutým v tomto právnom vzťahu. Ak v odsekoch 6 a 7 nie je ustanovené inak, dávka podľa odseku 2 sa znižuje o sumu 61,60 eura za každého plnoletého člena domácnosti, ktorý v príslušnom kalendárnom mesiaci nevykoná činnosť v rozsahu
a) najmenej 32 hodín mesačne, ak rozsah činností v tomto právnom vzťahu je dohodnutý na najmenej 32 hodín mesačne,
b) dohodnutom v právnom vzťahu, ktorý zakladá nárok na príjem zo závislej činnosti,12) ak rozsah činností v tomto právnom vzťahu je dohodnutý na menej ako 32 hodín mesačne alebo sa na základe písomnej dohody medzi úradom a obcou, rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, ktorej zriaďovateľom je obec, alebo organizátorom dobrovoľníckej činnosti nezúčastní menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) v rozsahu určenom podľa prvej vety.
(6) Čas, v ktorom člen domácnosti v príslušnom kalendárnom mesiaci nemôže vykonať činnosť v právnom vzťahu, ktorý zakladá nárok na príjem zo závislej činnosti,12) z dôvodu, že bol ošetrujúcim lekárom uznaný za dočasne práceneschopného, sa považuje za čas, v ktorom tento člen domácnosti vykonal činnosť v tomto právnom vzťahu, ak sa mu poskytuje náhrada príjmu pri dočasnej pracovnej neschopnosti zamestnanca33a) alebo nemocenské33b) z tohto právneho vzťahu za príslušný kalendárny mesiac; člen domácnosti, ktorému sa neposkytuje nemocenské z dôvodu, že je fyzickou osobou v pracovnom pomere alebo v štátnozamestnaneckom pomere, ktorá za podmienok ustanovených osobitným predpisom33c) nie je povinne nemocensky poistená, sa považuje za člena domácnosti, ktorému sa poskytuje nemocenské. Ak sa člen domácnosti nemôže zúčastniť menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) z dôvodu, že bol ošetrujúcim lekárom uznaný za dočasne práceneschopného na viac ako 15 po sebe nasledujúcich dní, rozsah hodín
a) podľa odseku 3 sa zníži o 1 hodinu za každý deň trvania dočasnej pracovnej neschopnosti v príslušnom kalendárnom mesiaci,
b) podľa odseku 5 prvej vety sa zníži o 1 hodinu za každý deň trvania dočasnej pracovnej neschopnosti v príslušnom kalendárnom mesiaci, ktorá sa nezohľadnila podľa prvej vety.
(7) Čas, v ktorom člen domácnosti v príslušnom kalendárnom mesiaci nemôže vykonať činnosť v právnom vzťahu, ktorý zakladá nárok na príjem zo závislej činnosti,12) alebo sa nemôže zúčastniť menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) z dôvodu výkonu trestu povinnej práce, pravidelného cvičenia alebo plnenia úloh ozbrojených síl Slovenskej republiky,33d) sa považuje za čas, v ktorom tento člen domácnosti vykonal činnosť v tomto právnom vzťahu alebo sa zúčastnil menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c).
(8) Za každého plnoletého člena domácnosti,
a) ktorý nedodržal liečebný režim, sa v kalendárnom mesiaci, v ktorom sa zistilo nedodržanie liečebného režimu, dávka podľa odseku 2 znižuje o sumu 61,60 eura,
b) za ktorého nebola splnená povinnosť podľa § 28 ods. 2 písm. d), sa od kalendárneho mesiaca, v ktorom došlo k nesplneniu tejto povinnosti, do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom sa zistilo nesplnenie tejto povinnosti, dávka podľa odseku 2 znižuje o sumu 61,60 eura.
(9) Skutočnosť odôvodňujúca zníženie dávky podľa odseku 3 alebo odseku 5 sa prvýkrát skúma za kalendárny mesiac nasledujúci po uplynutí dvoch kalendárnych mesiacov, v ktorom vznikol nárok na pomoc v hmotnej núdzi.
(10) Odseky 3 a 5 sa nevzťahujú na člena domácnosti, 
a) ktorý je uvedený v § 7 ods. 2 písm. a), c) a e) až h),
b) ktorému vznikol nárok na aktivačný príspevok, príspevok na vykonávanie absolventskej praxe34) alebo na príspevok na aktivačnú činnosť formou dobrovoľníckej služby,17)
c) ktorým je poberateľ predčasného starobného dôchodku,
d) ktorým je fyzická osoba uznaná za invalidnú podľa osobitného predpisu,34a)
e) ktorým je tehotná žena, od začiatku ôsmeho týždňa pred očakávaným dňom pôrodu určeným lekárom,
f) ktorým je rodič alebo fyzická osoba, ktorej bolo dieťa zverené do starostlivosti nahrádzajúcej starostlivosť rodičov na základe právoplatného rozhodnutia súdu,34b) ak sa osobne, celodenne a riadne stará o dieťa do troch rokov veku,
g) g) ktorým je osamelý rodič alebo osamelá fyzická osoba, ktorej bolo dieťa zverené do starostlivosti nahrádzajúcej starostlivosť rodičov na základe právoplatného rozhodnutia súdu,34b) ak sa osobne, celodenne a riadne stará o dieťa do šiestich rokov veku,
h) ktorý sa zúčastňuje na pracovnej terapii,34c)
i) ktorý vykonáva menšie obecné služby, dobrovoľnícku činnosť alebo práce podľa odseku 3 písm. c) na základe dohody, od ktorej úrad odstúpi podľa odseku 13, alebo
j) ktorému vykonávanie menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa odseku 3 písm. c) nebolo ponúknuté.
(11) Úrad môže na základe písomnej dohody s obcou, rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, ktorej zriaďovateľom je obec, alebo s organizátorom dobrovoľníckej činnosti zabezpečiť, koordinovať a kontrolovať účasť osôb na činnostiach podľa odseku 3. 
(12) Písomná dohoda podľa odseku 11 obsahuje náležitosti podľa odseku 4 a záväzok úradu zabezpečiť účasť osôb na menších obecných službách, dobrovoľníckej činnosti alebo prácach podľa odseku 3 písm. c). 
(13) Ak dohodu podľa odseku 3 alebo odseku 11 poruší obec, rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia, ktorej zriaďovateľom je obec, alebo organizátor dobrovoľníckej činnosti, môže úrad od dohody odstúpiť; novú dohodu môže úrad uzatvoriť najskôr po uplynutí troch mesiacov od odstúpenia od predchádzajúcej dohody.

§ 11
Ochranný príspevok
(1) Ochranný príspevok je určený na zabezpečenie osobných výdavkov člena domácnosti, ktorý nemá možnosť zabezpečiť si príjem alebo zvýšiť si príjem vlastnou prácou. 
(2) Ochranný príspevok za každého člena domácnosti je
a) 63,07 eura mesačne, ak ide o člena domácnosti podľa § 7 ods. 2 písm. a), b), d) až f), 
b) 34,69 eura mesačne, ak ide o člena domácnosti podľa § 7 ods. 2 písm. h), 
c) 13,50 eura mesačne, ak ide o člena domácnosti, ktorý je 
1. tehotná žena od začiatku štvrtého mesiaca tehotenstva, ktorá sa zúčastňuje pravidelne raz za mesiac na preventívnych prehliadkach u lekára so špecializáciou v špecializačnom odbore gynekológia a pôrodníctvo; za účasť na preventívnej prehliadke v príslušnom mesiaci sa považuje aj poskytovanie zdravotnej starostlivosti v ústavnej zdravotnej starostlivosti, 
2. rodič dieťaťa, ktorý sa osobne, celodenne a riadne stará o dieťa do jedného roku veku dieťaťa. 
(3) Ochranný príspevok podľa odseku 2 písm. c) patrí členovi domácnosti, aj ak mu patrí ochranný príspevok podľa odseku 2 písm. a) alebo písm. b).
(4) Ak nepriaznivý zdravotný stav podľa § 7 ods. 2 písm. h) trvá bez prerušenia dlhšie ako 3 po sebe nasledujúce mesiace, nárok na ochranný príspevok zaniká posledným dňom kalendárneho mesiaca, v ktorom uplynuli 3 mesiace, počas ktorých nepriaznivý zdravotný stav trval. Ak pred uplynutím 3 mesiacov posudkový lekár potvrdí, že nepriaznivý zdravotný stav bude trvať ďalej bez prerušenia aj po uplynutí 3 kalendárnych mesiacov, ochranný príspevok patrí najviac počas 12 kalendárnych mesiacov trvania nepriaznivého zdravotného stavu. Po uplynutí tejto doby nárok na ochranný príspevok zaniká. Nárok na ochranný príspevok zaniká aj vtedy, ak nepriaznivý zdravotný stav trvá v priebehu 2 kalendárnych rokov spolu 12 kalendárnych mesiacov.
(5) Ochranný príspevok podľa odseku 2 písm. b) nepatrí
a) v kalendárnom mesiaci, v ktorom sa zistilo nedodržanie liečebného režimu členom domácnosti,
b) od kalendárneho mesiaca, v ktorom došlo k nesplneniu povinnosti podľa § 28 ods. 2 písm. d), do konca kalendárneho mesiaca, v ktorom sa zistilo nesplnenie tejto povinnosti.

§ 12
Aktivačný príspevok
(1) Aktivačný príspevok je určený na podporu získania, udržania, prehĺbenia alebo zvýšenia vedomostí, odborných zručností, praktických skúseností, pracovných návykov na účely zvýšenia pracovného uplatnenia na trhu práce.
(2) Aktivačný príspevok je 63,07 eura mesačne.
(3) Aktivačný príspevok patrí za každého člena domácnosti, 
a) ktorý má príjem zo závislej činnosti najmenej vo výške mesačnej minimálnej mzdy, 
b) ktorý je v evidencii uchádzačov o zamestnanie a
1. zvyšuje si kvalifikáciu formou externého štúdia na strednej škole35) alebo štúdia organizovaného externou formou na vysokej škole36) a nezískal vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa, 
2. zúčastňuje sa na vzdelávaní a príprave pre trh práce37) a projektov podľa osobitného predpisu,38)
3. je plnoletý a vykonáva aktivačnú činnosť formou menších obecných služieb pre obec alebo formou menších služieb pre samosprávny kraj,39)
4. je plnoletý a vykonáva menšie obecné služby v rozsahu najmenej 64 hodín mesačne a najviac 80 hodín mesačne na základe písomnej dohody medzi úradom a obcou alebo rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, ktorej zriaďovateľom je obec, 
5. je plnoletý a vykonáva dobrovoľnícku činnosť33) v rozsahu najmenej 64 hodín mesačne a najviac 80 hodín mesačne na základe písomnej dohody medzi úradom a organizátorom dobrovoľníckej činnosti,
c) ktorému sa vypláca rodičovský príspevok, ak študuje na strednej škole alebo na vysokej škole; to neplatí, ak získal vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa, vagy
d) ktorý vykonáva dobrovoľnú vojenskú prípravu podľa osobitného predpisu.39a)
(4) Menšie obecné služby pre obec alebo menšie služby pre samosprávny kraj podľa odseku 3 písm. b) tretieho bodu, menšie obecné služby podľa odseku 3 písm. b) štvrtého bodu alebo dobrovoľnícka činnosť podľa odseku 3 písm. b) piateho bodu môžu byť vykonávané najviac 18 po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov. Menšie obecné služby podľa odseku 3 písm. b) štvrtého bodu alebo dobrovoľnícka činnosť podľa odseku 3 písm. b) piateho bodu môžu byť opätovne vykonávané najskôr po uplynutí 6 po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov, ktoré začínajú plynúť od kalendárneho mesiaca, ktorý nasleduje po kalendárnom mesiaci, v ktorom bolo ukončené predchádzajúce vykonávanie menších obecných služieb alebo dobrovoľníckej činnosti, za ktoré patril aktivačný príspevok.
(5) Čas, v ktorom sa člen domácnosti nemôže zúčastniť výkonu činností podľa odseku 3 písm. b) štvrtého bodu a piateho bodu z dôvodu pravidelného cvičenia alebo plnenia úloh ozbrojených síl Slovenskej republiky,33d) sa považuje za čas, v ktorom sa člen domácnosti zúčastnil výkonu činností podľa odseku 3 písm. b) štvrtého bodu a piateho bodu.
(6) Písomná dohoda podľa odseku 3 písm. b) štvrtého bodu alebo piateho bodu obsahuje náležitosti podľa § 10 ods. 4.
(7) Ak dohodu podľa odseku 3 písm. b) štvrtého bodu alebo piateho bodu poruší obec, rozpočtová organizácia alebo príspevková organizácia, ktorej zriaďovateľom je obec, alebo organizátor dobrovoľníckej činnosti, úrad od dohody odstúpi; novú dohodu môže úrad uzatvoriť najskôr po uplynutí troch mesiacov od odstúpenia od predchádzajúcej dohody.
(8) Úrad je oprávnený vykonávať kontrolu účasti osôb na menších obecných službách alebo dobrovoľníckej činnosti priamo na mieste ich výkonu.
(9) Aktivačný príspevok nepatrí členovi domácnosti, ktorý
a) je vedený v evidencii uchádzačov o zamestnanie a poskytuje sa mu príspevok na vykonávanie absolventskej praxe34) alebo príspevok na aktivačnú činnosť formou dobrovoľníckej služby,17)
b) spĺňa podmienky nároku na ochranný príspevok podľa § 11 ods. 2 písm. a) alebo písm. b).
(10) Nárok na aktivačný príspevok môže vzniknúť na člena domácnosti až po uplynutí 12 mesiacov odo dňa právoplatného rozhodnutia o odňatí aktivačného príspevku z dôvodu jeho vyradenia z evidencie uchádzačov o zamestnanie pre nespoluprácu alebo z dôvodu, že príjemca nesplnil povinnosť podľa § 28 ods. 2 písm. a) a úrad zistil, že člen domácnosti nevykonával aktivity, ktoré sú podmienkou na vznik nároku na aktivačný príspevok. 

§ 13
Príspevok na nezaopatrené dieťa
(1) Príspevok na nezaopatrené dieťa je určený na podporu výchovy, vzdelávania a všestranného rozvoja dieťaťa v domácnosti, ktoré riadne plní povinnú školskú dochádzku.
(2) Príspevok na každé nezaopatrené dieťa podľa odseku 1 je 17,20 eura mesačne.
(3) Príspevok na nezaopatrené dieťa nepatrí, ak
a) zákonný zástupca dieťaťa nedbá o riadne plnenie povinnej školskej dochádzky dieťaťa a z toho dôvodu bol určený osobitný príjemca prídavku na dieťa, 40)
b) bolo dieťaťu alebo jeho rodičovi uložené výchovné opatrenie41) a výchovné opatrenie neplní účel, na ktorý bolo uložené.
(4) Príspevok na nezaopatrené dieťa sa poskytuje od začiatku školského roka v období školského vyučovania a školských prázdnin; príspevok na nezaopatrené dieťa sa poskytuje aj pri formách osobitného spôsobu plnenia školskej dochádzky,42) ak sa tieto osobitné spôsoby plnenia školskej dochádzky vykonávajú na území Slovenskej republiky ako povinná školská dochádzka.

§ 14
Príspevok na bývanie
(1) Príspevok na bývanie je určený na čiastočnú úhradu nákladov spojených s bývaním.
(2) Príspevok na bývanie je
a) 55,80 eura mesačne, ak ide o domácnosť s jedným členom domácnosti, 
b) 89,20 eura mesačne, ak ide o domácnosť s viacerými členmi domácnosti, alebo ak ide o nájom bytu viacerými nájomcami.
(3) Príspevok na bývanie patrí, ak niektorý člen domácnosti je
a) vlastníkom alebo spoluvlastníkom bytu, vlastníkom alebo spoluvlastníkom rodinného domu, ktorý domácnosť užíva na bývanie, 
b) nájomcom bytu, nájomcom rodinného domu alebo nájomcom obytnej miestnosti v zariadení určenom na trvalé bývanie,43) ktoré domácnosť užíva na bývanie. 
(4) Príspevok na bývanie patrí, ak domácnosť býva v
a) zariadení podporovaného bývania, zariadení pre seniorov, domove sociálnych služieb alebo špecializovanom zariadení, ak sa v nich poskytuje sociálna služba plnoletej fyzickej osobe celoročnou pobytovou formou, v útulku, domove na polceste, zariadení núdzového bývania alebo v krízovom stredisku alebo
b) byte alebo v rodinnom dome na základe práva doživotného užívania; preukazovanie uhrádzania nákladov za služby spojené s bývaním sa nevyžaduje.
(5) Príspevok na bývanie patrí, ak domácnosť alebo člen domácnosti
a) v byte podľa odseku 3 písm. a) uhrádza náklady za služby spojené s bývaním a daň z nehnuteľnosti alebo v prípade, že má nedoplatky spojené s úhradou nákladov za služby spojené s bývaním, predloží dohodu o splátkach a potvrdenie o riadnom plnení splátkového kalendára, 
b) v rodinnom dome podľa odseku 3 písm. a) uhrádza daň z nehnuteľnosti a poplatky za komunálny odpad, 
c) v byte, rodinnom dome alebo v obytnej miestnosti v zariadení určenom na trvalé bývanie podľa odseku 3 písm. b) uhrádza nájomné a náklady za služby spojené s bývaním, ak je to dohodnuté v nájomnej zmluve alebo v prípade, že má nedoplatky spojené s úhradou nákladov za služby spojené s bývaním, predloží dohodu o splátkach a potvrdenie o riadnom plnení splátkového kalendára, 
d) platí úhradu za sociálnu službu v zariadení sociálnych služieb alebo úhradu za starostlivosť v zariadení sociálnoprávnej ochrany detí a sociálnej kurately.
(6) Podmienky nároku na príspevok na bývanie sa opätovne prehodnotia po uplynutí 
a) 6 po sebe nasledujúcich mesiacov od posledného preukázania splnenia podmienok nároku na príspevok na bývanie, 
b) 12 po sebe nasledujúcich mesiacov od posledného preukázania splnenia podmienok nároku na príspevok na bývanie, ak sa výdavky podľa odseku 5 písm. b) uhrádzajú ročne.
(7) Príspevok na bývanie v jednom byte, rodinnom dome alebo v obytnej miestnosti v zariadení určenom na trvalé bývanie patrí len raz bez ohľadu na počet domácností užívajúcich byt.

§ 15
Suma pomoci v hmotnej núdzi
(1) Suma pomoci v hmotnej núdzi sa určí ako rozdiel medzi úhrnom súm uvedených v ods. 2, 3, 5 a 8, § 11 ods. 2, § 12 ods. 2, § 13 ods. 2 a § 14 ods. 2 a úhrnom súm príjmu podľa § 4.
(2) Suma pomoci v hmotnej núdzi vypočítaná podľa odseku 1 sa zaokrúhľuje na desať eurocentov nahor.
(3) Sumu dávky a sumu príspevkov podľa § 10 až 14 môže upraviť vláda Slovenskej republiky nariadením.

§ 16
Osobitný príspevok
(1) Osobitný príspevok patrí fyzickej osobe,
a) ktorej vznikol pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah dohodnutý najmenej v rozsahu polovice ustanoveného týždenného pracovného času a jej dohodnutý príjem je najmenej vo výške minimálnej mzdy zodpovedajúcej dohodnutému rozsahu týždenného pracovného času, najviac vo výške dvojnásobku minimálnej mzdy,
b) ktorá pred vznikom pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu
1. bola dlhodobo nezamestnaným občanom44) alebo
2. najmenej 12 po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov
2a. nevykonávala činnosť zakladajúcu nárok na príjem zo závislej činnosti, príjem z podnikania, príjem z inej samostatnej zárobkovej činnosti44a) alebo na obdobný príjem v cudzine,
2b. neplnila povinnú školskú dochádzku,
2c. nepripravovala sa na budúce povolanie dennou formou štúdia,
2d. nepoberala nemocenské, materské alebo starobný dôchodok alebo
2e. nepoberala invalidný dôchodok, výsluhový príspevok, výsluhový dôchodok alebo invalidný výsluhový dôchodok, ak dovŕšila vek potrebný na nárok na starobný dôchodok, a
c) ktorá je členom domácnosti, ktorej sa poskytuje pomoc v hmotnej núdzi alebo ktorej sa skončilo poskytovanie pomoci v hmotnej núdzi v súvislosti so vznikom pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu podľa písmena a).
(2) Osobitný príspevok patrí fyzickej osobe počas trvania pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu podľa odseku 1 písm. a) najviac 12 po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov
a) vo výške 126,14 eura mesačne prvých 6 kalendárnych mesiacov,
b) vo výške 63,07 eura mesačne ďalších 6 kalendárnych mesiacov.
(3) Osobitný príspevok patrí fyzickej osobe aj vtedy, ak v období 12 kalendárnych mesiacov od vzniku nároku na osobitný príspevok podľa odseku 1 skončí pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah a opätovne vznikne pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah podľa odseku 1 písm. a). Osobitný príspevok podľa prvej vety patrí v rozsahu a vo výške, v ktorom by patril, ak by pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah neskončil.
(4) Osobitný príspevok nepatrí fyzickej osobe odo dňa nasledujúceho po dni, v ktorom mala uplynúť výpovedná doba, ak pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah podľa odseku 1 písm. a) neskončil z dôvodu ochrannej doby podľa osobitných predpisov.44b)
(5) Nárok na osobitný príspevok môže vzniknúť fyzickej osobe až po uplynutí 12 mesiacov odo dňa právoplatného rozhodnutia o odňatí osobitného príspevku z dôvodu, že príjemca nesplnil povinnosť podľa § 28 ods. 2 písm. a) a úrad zistil, že príjemca neplnil podmienku podľa odseku 1 písm. a).

§ 17
Jednorazová dávka
(1) Jednorazová dávka je určená na čiastočnú úhradu mimoriadnych výdavkov členov domácnosti, ktorým sa poskytuje pomoc v hmotnej núdzi. Jednorazová dávka je určená najmä na zabezpečenie nevyhnutného ošatenia, bielizne, obuvi, nevyhnutného vybavenia domácnosti, a to postele, stola, stoličky, chladničky, sporáku, variča, vykurovacieho telesa, paliva, práčky, periny, posteľnej bielizne, bežného kuchynského riadu, mimoriadnych liečebných nákladov alebo školských potrieb.
(2) Jednorazovú dávku možno priznať jednorazovo do výšky preukázaných skutočných výdavkov, najviac do výšky trojnásobku sumy životného minima pre jednu plnoletú fyzickú osobu.15) Súčet súm opakovane priznanej jednorazovej dávky v tom istom kalendárnom roku nesmie presiahnuť sumu podľa prvej vety.

§ 18
Poskytovanie pomoci v hmotnej núdzi, osobitného príspevku a jednorazovej dávky a ich financovanie
(1) Pomoc v hmotnej núdzi a jednorazová dávka sa poskytujú v peňažnej, vecnej alebo v kombinovanej forme. Osobitný príspevok sa poskytuje v peňažnej forme.
(2) Pomoc v hmotnej núdzi poskytovaná v peňažnej forme a osobitný príspevok sa poskytujú v hotovosti na adresu na území Slovenskej republiky alebo poukázaním na účet v banke alebo v pobočke zahraničnej banky na území Slovenskej republiky.
(3) Formu a spôsob poskytovania pomoci v hmotnej núdzi určuje úrad.
(4) Formu poskytnutia jednorazovej dávky určí obec.
(5) Pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok sa poskytujú najneskôr do konca kalendárneho mesiaca nasledujúceho po kalendárnom mesiaci, v ktorom boli splnené podmienky nároku na poskytnutie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku.
(6) Pomoc v hmotnej núdzi sa poskytuje za celý kalendárny mesiac, a to aj v prípade, ak podmienky nároku boli splnené len za časť mesiaca, ak tento zákon neustanovuje inak.
(7) Osobitný príspevok za kalendárny mesiac sa poskytuje pomerne vo výške zodpovedajúcej počtu kalendárnych dní v kalendárnom mesiaci, počas ktorých je splnená podmienka trvania pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu podľa § 16.
(8) Pomoc v hmotnej núdzi sa neposkytuje, ak suma určená podľa § 15 je nižšia ako 1 euro.
(9) Pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok sa neposkytujú do cudziny.
(10) Sumy pomoci v hmotnej núdzi splatné ku dňu smrti príjemcu sa vyplatia na základe potvrdenia úradu o oprávnení na prevzatie splatnej sumy pomoci v hmotnej núdzi
a) inému plnoletému členovi domácnosti, ktorý má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu, alebo
b) osobitnému príjemcovi podľa § 23 ods. 1 písm. c).
(11) Pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok sú financované zo štátneho rozpočtu prostredníctvom rozpočtových výdavkov kapitoly Ministerstva práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo").
(12) Jednorazová dávka je financovaná z rozpočtu obce.

§ 19
Uplatnenie nároku na pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok
(1) Nárok na pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok sa uplatňujú na úrade podaním písomnej žiadosti alebo podaním žiadosti elektronickými prostriedkami podpísanej zaručeným elektronickým podpisom. 
(2) Žiadosť obsahuje
a) meno, priezvisko, dátum narodenia, rodné číslo, rodinný stav, adresu pobytu členov domácnosti, 
b) adresu na doručovanie písomností a adresu alebo číslo účtu v banke alebo v pobočke zahraničnej banky na území Slovenskej republiky na poukazovanie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku, 
c) údaje o príjme, bytových pomeroch, nárokoch a údaje o majetku členov domácnosti; to neplatí, ak ide o žiadosť o poskytnutie osobitného príspevku. 

§ 20
Vznik nároku na poskytnutie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku
Nárok na poskytnutie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku vzniká splnením podmienok pre vznik nároku a uplatnením nároku. 

§ 21
Zánik nároku na poskytnutie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku
Nárok na poskytnutie pomoci v hmotnej núdzi alebo jej časti za mesiac a nárok na poskytnutie osobitného príspevku za mesiac zaniká uplynutím troch mesiacov odo dňa, od ktorého mali byť pomoc v hmotnej núdzi alebo osobitný príspevok poskytnuté.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 22
Konanie
(1) Na konanie podľa tohto zákona sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní okrem § 18 ods. 3, § 33 ods. 2, § 60, § 62 až 68 všeobecného predpisu o správnom konaní, ak v odseku 3, § 19 ods. 1 a v § 28 ods. 2 písm. a) nie je ustanovené inak.
(2) Žiadateľ o pomoc v hmotnej núdzi a príjemca sa na účely konania o pomoci v hmotnej núdzi považujú za zástupcu členov domácnosti.
(3) Odvolanie proti rozhodnutiu o znížení alebo odňatí pomoci v hmotnej núdzi a o zastavení jej poskytovania a odvolanie proti rozhodnutiu o určení a o uvoľnení osobitného príjemcu nemá odkladný účinok. Odvolanie proti rozhodnutiu o odňatí osobitného príspevku a o zastavení jeho poskytovania nemá odkladný účinok. 
(4) Ak je ustanovený osobitný príjemca podľa § 23 ods. 1 písm. c), úrad nevydáva písomné vyhotovenie rozhodnutia.

§ 23
Osobitný príjemca
(1) Úrad určí osobitného príjemcu, ak
a) sa doterajším poskytovaním pomoci v hmotnej núdzi nedosiahol účel, na ktorý je určená, 
b) možno odôvodnene predpokladať, že poskytovaním pomoci v hmotnej núdzi sa nedosiahne účel, na ktorý je určená, 
c) pomoc v hmotnej núdzi je splatná ku dňu smrti príjemcu a členovia domácnosti sú neplnoletí, alebo sú osoby, ktoré nemajú spôsobilosť na právne úkony, 
d) členovi domácnosti sa poskytuje iná sociálna dávka prostredníctvom osobitného príjemcu.
(2) Osobitný príjemca je obec, iná právnická osoba alebo fyzická osoba, ktorá má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu.
(3) Osobitný príjemca je povinný pomoc v hmotnej núdzi použiť v prospech členov domácnosti a na účel, na ktorý je určená.
(4) Úrad uvoľní osobitného príjemcu, ak 
a) odpadli dôvody na jeho určenie, 
b) osobitný príjemca neplní svoje povinnosti; úrad zároveň určí iného osobitného príjemcu.

§ 24
Preddavok na pomoc 
v hmotnej núdzi
(1) Preddavok na pomoc v hmotnej núdzi sa môže priznať, ak 
a) začalo konanie o
1. nároku (§ 6), 
2. peňažnom príspevku na opatrovanie, 
3. určení otcovstva, 
b) bol podaný návrh na výkon súdneho rozhodnutia na vymoženie výživného maloletého dieťaťa a nezaopatreného plnoletého dieťaťa na účely začatia konania o náhradnom výživnom.
(2) Po ukončení konania podľa odseku 1 písm. a) úrad rozhodne o pomoci v hmotnej núdzi a rozhodne o doplatení pomoci v hmotnej núdzi alebo o jej vrátení.
(3) Úrad zúčtuje preddavok na pomoc v hmotnej núdzi so zaplateným výživným, s priznaným rodičovským príspevkom, opakovaným peňažným príspevkom na podporu náhradnej starostlivosti o dieťa, peňažným príspevkom na opatrovanie alebo náhradným výživným.

§ 25
Zmeny v poskytovaní pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku
(1) Ak sa pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok priznali neprávom, odnímu sa od prvého dňa v mesiaci, v ktorom sa priznali neprávom.
(2) Pomoc v hmotnej núdzi sa odníme, zvýši alebo zníži a vyplatí sa vo vyššej sume alebo v nižšej sume, ak sa zmenia skutočnosti rozhodujúce na nárok na pomoc v hmotnej núdzi. Osobitný príspevok sa odníme, ak sa zmenia skutočnosti rozhodujúce na nárok na osobitný príspevok.
(3) Ak sa zistí, že pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok neboli priznané, hoci sa priznať mali, vyplácali sa v nižšej sume alebo vo vyššej sume, ako patrili, alebo sa priznali neskôr, nárok na pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok sa priznajú v sume ako patrili odo dňa, od ktorého mali byť priznané.
(4) Poskytovanie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku sa zastaví, ak príjemca nevyhovie výzve úradu podľa § 28 ods. 2 písm. b) v určenej lehote preukázať skutočnosti rozhodujúce na ich poskytovanie alebo na ich výšku a bol na tento dôsledok vo výzve písomne upozornený.
(5) Úrad rozhodne o obnovení poskytovania pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku od kalendárneho mesiaca, v ktorom príjemca preukáže skutočnosti rozhodujúce na poskytovanie pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku. Nárok na poskytnutie pomoci v hmotnej núdzi a nárok na poskytnutie osobitného príspevku zaniká odo dňa zastavenia poskytovania pomoci v hmotnej núdzi a odo dňa zastavenia poskytovania osobitného príspevku, ak v lehote troch mesiacov odo dňa zastavenia ich poskytovania príjemca nepreukáže skutočnosti rozhodujúce na ich poskytovanie. 
(6) Fyzická osoba je povinná vrátiť pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok alebo ich časť poskytnuté neprávom alebo vo vyššej sume, ako patrili. Ak fyzická osoba spôsobila, že sa jej poskytovala alebo poskytuje pomoc v hmotnej núdzi, osobitný príspevok alebo ich časť neprávom alebo vo vyššej sume, ako patrili, je povinná vrátiť poskytnutú pomoc v hmotnej núdzi, osobitný príspevok alebo ich časť zvýšené o 10%.
(7) Právo na vrátenie neprávom poskytnutej pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku alebo ich časti zaniká uplynutím troch rokov odo dňa, keď úrad túto skutočnosť zistil, najneskôr uplynutím desiatich rokov od posledného dňa kalendárneho mesiaca, za ktorý sa pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok alebo ich časť poskytli. Tieto lehoty neplynú počas konania o povinnosti vrátiť sumu podľa prvej vety, počas výkonu rozhodnutia alebo počas výkonu zrážok podľa odseku 8.
(8) Úrad môže zrážať neprávom poskytnutú pomoc v hmotnej núdzi a neprávom poskytnutý osobitný príspevok podľa odseku 7 z poskytovanej alebo neskôr priznanej pomoci v hmotnej núdzi a z poskytovaného alebo neskôr priznaného osobitného príspevku.
(9) Nárok na vrátenie neprávom poskytnutej pomoci v hmotnej núdzi a neprávom poskytnutého osobitného príspevku alebo na vrátenie ich preplatku nie je predmetom dedičstva.
(10) Pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok nemožno postihnúť výkonom rozhodnutia,46) okrem výkonu rozhodnutia o pokute podľa osobitného predpisu.47)


PIATA ČASŤ
Pôsobnosť orgánov štátnej správy a obce

§ 26
Orgány štátnej správy
(1) Úlohy štátnej správy na úseku pomoci v hmotnej núdzi vykonávajú
a) Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny (ďalej len "ústredie" podľa osobitného predpisu48)
b) úrad.
(2) Úrad
a) rozhoduje o
1. pomoci v hmotnej núdzi, 
2. osobitnom príspevku, 
3. určení a uvoľnení osobitného príjemcu, 
b) overuje skutočnosti potrebné na posúdenie nároku na pomoc v hmotnej núdzi v mieste pobytu žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi a príjemcu, 
c) vydáva potvrdenie o oprávnení na prevzatie splatnej sumy pomoci v hmotnej núdzi, 
d) kontroluje plnenie povinností osobitného príjemcu, 
e) poskytuje poradenskú činnosť v oblasti hmotnej núdze zameranú na zistenie rozsahu a charakteru hmotnej núdze, na zistenie príčin jej vzniku, na poskytnutie informácií o možnosti riešenia hmotnej núdze a na usmernenie pri uplatnení sociálnej pomoci, 
f) vedie evidenciu príjemcov, členov domácností a osobitných príjemcov; evidencia obsahuje meno, priezvisko, rodné číslo, dátum narodenia a adresu miesta pobytu príjemcov, členov domácnosti a osobitného príjemcu, ak ním je fyzická osoba, 
g) uzatvára dohodu o výkone menších obecných služieb a prác podľa § 10 ods. 3 písm. c) s obcou, rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, ktorej zriaďovateľom je obec, dohodu o výkone dobrovoľníckej činnosti s organizátorom dobrovoľníckej činnosti a kontroluje účasť na výkone menších obecných služieb, dobrovoľníckej činnosti alebo prác podľa § 10 ods. 3 písm. c),
h) ellenőrzi, hogy a háztartás tagja betartja-e a terápiás rendet átmeneti munkaképtelensége idején; a háztartás tagja terápiás rendje betartásának ellenőrzésére külön előírás48a) vonatkozik.

§ 27
Pôsobnosť obce
Obec
a) rozhoduje o jednorazovej dávke, 
b) poskytuje fyzickým osobám poradenskú činnosť v oblasti hmotnej núdze.


ŠIESTA ČASŤ
Práva a povinnosti pri poskytovaní pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku

§ 28
Povinnosti žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi a žiadateľa o osobitný príspevok a povinnosti príjemcu
(1) Žiadateľ o pomoc v hmotnej núdzi a žiadateľ o osobitný príspevok sú povinní
a) preukázať všetky skutočnosti rozhodujúce na vznik nároku na pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok, 
b) na výzvu úradu predložiť doklady potrebné na rozhodnutie o nároku na pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok, 
c) umožniť overenie skutočností potrebných na posúdenie nároku na pomoc v hmotnej núdzi v mieste svojho pobytu.
(2) Príjemca je povinný 
a) úradu písomne alebo elektronickými prostriedkami so zaručeným elektronickým podpisom oznámiť do ôsmich dní zmeny vo všetkých skutočnostiach rozhodujúcich na trvanie nároku na pomoc v hmotnej núdzi a osobitný príspevok, 
b) na výzvu úradu preukázať požadovanú skutočnosť v lehote určenej úradom, 
c) umožniť overenie skutočností potrebných na posúdenie nároku na pomoc v hmotnej núdzi v mieste svojho pobytu,
d) úradu doručiť potvrdenie o začiatku a skončení dočasnej pracovnej neschopnosti člena domácnosti do troch pracovných dní odo dňa vystavenia potvrdenia o začiatku alebo o skončení dočasnej pracovnej neschopnosti.
(3) Úrad od žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi, žiadateľa o osobitný príspevok alebo príjemcu nežiada preukazovanie osobných údajov podľa § 31, ktoré 
a) sú úradu známe z výkonu inej činnosti úradu, 
b) môže úrad získať z dostupného informačného systému verejnej správy.

§ 29
Práva a povinnosti zamestnanca úradu
(1) Zamestnanec úradu je oprávnený
a) overovať skutočnosti potrebné na posúdenie nároku na pomoc v hmotnej núdzi v mieste pobytu žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi alebo príjemcu; pri návšteve je povinný preukázať sa poverením úradu, 
b) požadovať od žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi, žiadateľa o osobitný príspevok alebo od príjemcu potrebné informácie a vysvetlenia, 
c) požadovať od iných osôb potrebné informácie a vysvetlenia na posúdenie nároku na pomoc v hmotnej núdzi.
(2) Zamestnanec úradu je povinný
a) informovať žiadateľa o pomoc v hmotnej núdzi alebo príjemcu o možnostiach riešenia hmotnej núdze, 
b) poskytovať pomoc pri uplatnení nároku na pomoc v hmotnej núdzi.

§ 30
Súčinnosť a spolupráca
(1) Orgán štátnej správy, iný orgán verejnej moci, poskytovateľ zdravotnej starostlivosti, škola, špeciálne výchovné zariadenie, obec, samosprávny kraj, ďalšia právnická osoba a fyzická osoba sú povinné poskytnúť úradu súčinnosť pri plnení úloh podľa tohto zákona, najmä bezodkladne a bezplatne oznamovať skutočnosti vo veciach pomoci v hmotnej núdzi, poskytovania osobitného príspevku a na žiadosť úradu poskytnúť informácie.
(2) Pri plnení úloh podľa tohto zákona úrad spolupracuje s občianskymi združeniami, so združeniami osôb vytvorenými na účel realizácie projektov alebo programov, ktorých predmetom činnosti je podpora riešenia hmotnej núdze, s cirkvami a s náboženskými spoločenstvami, s obcami, so samosprávnymi krajmi, s ďalšími právnickými osobami a s fyzickými osobami.

§ 31
Spracúvanie osobných údajov
(1) Obec na účely rozhodovania o jednorazovej dávke a na účely výkonu menších obecných služieb alebo prác podľa § 10 ods. 3 písm. c) a osobitný príjemca na účely výkonu svojej funkcie spracúvajú osobné údaje podľa odseku 3 o osobách podľa odseku 2 v rozsahu potrebnom na rozhodnutie o jednorazovej dávke, výkon menších obecných služieb alebo prác podľa § 10 ods. 3 písm. c) alebo na výkon funkcie osobitného príjemcu v súlade s osobitným predpisom.49)
(2) Ústredie a úrad spracúvajú osobné údaje o
a) žiadateľovi o pomoc v hmotnej núdzi, žiadateľovi o osobitný príspevok a príjemcovi, 
b) členoch domácnosti, 
c) osobitnom príjemcovi, ak ním je fyzická osoba, 
d) inej fyzickej osobe v rozsahu nevyhnutnom na rozhodnutie o pomoci v hmotnej núdzi.
(3) Osobné údaje, ktoré ústredie a úrad spracúvajú o fyzických osobách uvedených v odseku 2, sú
a) meno, priezvisko a titul, 
b) druh pobytu, 
c) rodné číslo, ak je pridelené, a dátum narodenia, 
d) rodinný stav, 
e) štátne občianstvo, 
f) sociálne postavenie, 
g) údaje o príjme, 
h) údaje o hnuteľnom majetku, nehnuteľnom majetku a iných majetkových právach, 
i) údaje o zdravotnom stave v rozsahu nevyhnutnom na dosiahnutie účelu poskytovania pomoci v hmotnej núdzi, 
j) údaje o bytových pomeroch, 
k) telefónne číslo, adresa pobytu a elektronická adresa, 
l) číslo účtu banky alebo pobočky zahraničnej banky a kód banky alebo kód pobočky zahraničnej banky, 
m) ďalšie údaje, ktoré sú v súlade s účelom spracúvania a sú nevyhnutné na účel poskytovania pomoci v hmotnej núdzi a osobitného príspevku.
(4) Ústredie, úrad a obec poskytujú osobné údaje, ktoré spracúvajú, orgánu verejnej moci, inej právnickej osobe alebo fyzickej osobe, ak je to nevyhnutné na plnenie ich úloh podľa osobitného predpisu50) a v rozsahu nevyhnutnom na dosiahnutie účelu podľa tohto zákona alebo osobitného predpisu,50) alebo ak ide o posilnenie účinkov pomoci v hmotnej núdzi.
(5) Ústredie a úrad na účely rozhodovania o pomoci v hmotnej núdzi, obec na účely rozhodovania o jednorazovej dávke a na účely výkonu menších obecných služieb alebo prác podľa § 10 ods. 3 písm. c) a osobitný príjemca na účely výkonu svojej funkcie môžu získavať osobné údaje bez súhlasu dotknutej osoby kopírovaním, skenovaním alebo iným zaznamenávaním úradných dokladov na nosič informácií.


SIEDMA ČASŤ
Spoločné, prechodné a záverečné ustanovenia

§ 32
Kde sa vo všeobecne záväzných právnych predpisoch používajú slová "dávka v hmotnej núdzi a príspevok k dávke v hmotnej núdzi" alebo slová "dávka v hmotnej núdzi a príspevky k dávke v hmotnej núdzi" vo všetkých tvaroch rozumie sa tým "pomoc v hmotnej núdzi" v príslušnom tvare.

§ 33
Prechodné ustanovenia
(1) O nárokoch pred 1. januárom 2014 sa aj po 31. decembri 2013 rozhoduje podľa zákona účinného do 31. decembra 2013.
(2) Ak k 31. decembru 2013 je zastavená výplata dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi a občan v hmotnej núdzi nepreukáže skutočnosti rozhodujúce na poskytovanie dávky v hmotnej núdzi a príspevkov k dávke v hmotnej núdzi do 31. januára 2014, nárok na dávku v hmotnej núdzi a príspevky k dávke v hmotnej núdzi zaniká od 1. januára 2014. 
(3) Úrad z vlastného podnetu prehodnotí dávku v hmotnej núdzi a príspevky k dávke v hmotnej núdzi, na ktoré trval nárok k 31. decembru 2013, a rozhodne o nároku na pomoc v hmotnej núdzi podľa zákona účinného od 1. januára 2014 najneskôr do 31. júla 2014. 
(4) Dávka v hmotnej núdzi a príspevky k dávke v hmotnej núdzi, o ktorých úrad právoplatne rozhodol do 31. decembra 2013, patria najdlhšie do 30. júna 2014.

§ 33a
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 1. januára 2015
(1) O nárokoch pred 1. januárom 2015 sa rozhoduje aj po 31. decembri 2014 podľa zákona účinného do 31. decembra 2014.
(2) O nároku na osobitný príspevok, ktorý vznikol pred 1. januárom 2015 a o ktorom do 31. decembra 2014 nebolo právoplatne rozhodnuté, sa rozhodne za obdobie do 31. decembra 2014 podľa zákona účinného do 31. decembra 2014 a za obdobie po 31. decembri 2014 podľa zákona účinného od 1. januára 2015.
(3) Úrad z vlastného podnetu prehodnotí najneskôr do 31. januára 2015 nárok na osobitný príspevok, ktorý vznikol pred 1. januárom 2015 a ktorý trvá po 31. decembri 2014, podľa zákona účinného od 1. januára 2015. Podmienka vzniku pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu a podmienka postavenia fyzickej osoby ako dlhodobo nezamestnaného občana44) pred vznikom pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu sa na účely prehodnotenia nároku na osobitný príspevok podľa prvej vety považujú za splnené.
(4) Ak po prehodnotení nároku na osobitný príspevok podľa odseku 3 sú splnené podmienky nároku na osobitný príspevok, do obdobia poskytovania osobitného príspevku podľa § 16 ods. 2 účinného od 1. januára 2015 sa započítava aj obdobie poskytovania osobitného príspevku do prehodnotenia nároku na osobitný príspevok. Ak po prehodnotení nároku na osobitný príspevok podľa odseku 3 nie sú splnené podmienky nároku na osobitný príspevok podľa § 16 ods. 1 písm. a) účinného od 1. januára 2015, osobitný príspevok sa poskytuje podľa zákona účinného do 31. decembra 2014.
(5) Osobitný príspevok patrí aj fyzickej osobe, ktorej k 31. decembru 2014 patril aktivačný príspevok z dôvodu trvania pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu a patrí jej aj po 31. decembri 2014 a ktorá pred vznikom pracovného pomeru alebo pred vznikom obdobného pracovného vzťahu splnila podmienku podľa § 16 ods. 1 písm. b) účinného od 1. januára 2015, pracovný pomer alebo obdobný pracovný vzťah bol dohodnutý najmenej v rozsahu polovice ustanoveného týždenného pracovného času a dohodnutý príjem z tohto pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu je najmenej vo výške minimálnej mzdy zodpovedajúcej dohodnutému rozsahu týždenného pracovného času a najviac vo výške dvojnásobku minimálnej mzdy; ustanovenia § 16 ods. 2 až 5 účinné od 1. januára 2015 platia rovnako.
(6) Ak fyzická osoba spĺňa podmienky nároku na osobitný príspevok podľa odseku 5, do obdobia poskytovania osobitného príspevku podľa § 16 ods. 2 účinného od 1. januára 2015 sa započítava aj obdobie, počas ktorého jej patril aktivačný príspevok z dôvodu trvania pracovného pomeru alebo obdobného pracovného vzťahu do vzniku nároku na poskytnutie osobitného príspevku.

§ 34
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe.

§ 35
Zrušovacie ustanovenie
Zrušuje sa zákon č. 599/2003 Z. z. o pomoci v hmotnej núdzi a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 5/2004 Z. z., zákona č. 191/2004 Z. z., zákona č. 453/2004 Z. z., zákona č. 613/2004 Z. z., zákona č. 614/2004 Z. z., zákona č. 721/2004 Z. z., zákona č. 305/2005 Z. z., zákona č. 471/2005 Z. z., zákona č. 573/2005 Z. z., zákona č. 310/2006 Z. z., zákona č. 675/2006 Z. z., zákona č. 532/2007 Z. z., zákona č. 139/2008 Z. z., zákona č. 562/2008 Z. z., zákona č. 563/2008 Z. z., zákona č. 184/2009 Z. z., zákona č. 572/2009 Z. z., zákona č. 373/2010 Z. z., zákona č. 543/2010 Z. z., zákona č. 120/2011 Z. z., zákona č. 180/2011 Z. z., zákona č. 468/2011 Z. z., zákona č. 393/2012 Z. z. a zákona č. 96/2013 Z. z.


Čl. IV
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2014.


Pavol Paška v. r.
Robert Fico v. r.


1) § 3 zákona č. 253/1998 Z. z. o hlásení pobytu občanov Slovenskej republiky a registri obyvateľov Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.
2) Zákon č. 480/2002 Z. z. o azyle a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 75/2013 Z. z.
3) § 2 zákona č. 601/2003 Z. z. o životnom minime a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
4) § 3 zákona č. 600/2003 Z. z. o prídavku na dieťa o zmene a doplnení zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení zákona č. 532/2007 Z. z.
5) § 2 ods. 1 zákona č. 663/2007 Z. z. o minimálnej mzde.
6) § 62 ods. 1 písm. a) zákona č. 305/2005 Z. z. o sociálnoprávnej ochrane detí a o sociálnej kuratele a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 180/2011 Z. z.
7) § 63 zákona č. 305/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
8) § 24 a 36 ods. 1 zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 217/2010 Z. z.
9) Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov.
10) § 4 zákona č. 601/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
11) § 54 ods. 18 zákona č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 363/2007 Z. z.
12) § 5 zákona č. 595/2003 Z. z. o dani z príjmov v znení neskorších predpisov.
12a) Zákon č. 43/2004 Z. z. o starobnom dôchodkovom sporení a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
13) § 8 ods. 1 a 3 zákona č. 600/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov. 
14) § 3 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
15) § 2 písm. a) zákona č. 601/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov. 
16) § 32 ods. 12 písm. d), § 43 ods. 8 a 9, § 46 ods. 4, 5 a 10, § 49, 51, 53, 53a a 57 zákona č. 5/2004 Z. z. o službách zamestnanosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
17) § 52a zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
17a) § 54 zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
18) § 12 ods. 4 a 6 a § 13 zákona č. 184/2009 Z. z. o odbornom vzdelávaní a príprave a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
19) § 82 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
20) § 6 ods. 2 písm. d) zákona č. 406/2011 Z. z. o dobrovoľníctve a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
21) § 64, 65, 69 a 70 zákona č. 305/2005 Z. z. v znení neskorších predpisov.
22) Zákon č. 201/2008 Z. z. o náhradnom výživnom a o zmene a doplnení zákona č. 36/2005 Z. z. o rodine a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 615/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov. 
23) § 14 ods. 6 zákona č. 447/2008 Z. z. o peňažných príspevkoch na kompenzáciu ťažkého zdravotného postihnutia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
24) § 16 ods. 1 zákona č. 382/2004 Z. z. o znalcoch, tlmočníkoch a prekladateľoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
25) § 62 a 71 zákona č. 36/2005 Z. z. v znení zákona č. 217/2010 Z. z.
26) § 14 ods. 4 a § 15 zákona č. 447/2008 Z. z. v znení zákona č. 180/2011 Z. z.
26a) § 54 zákona č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 485/2013 Z. z.
27) § 114, § 114a a 115 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
28) Ústavný zákon č. 227/2002 Z. z. o bezpečnosti štátu v čase vojny, vojnového stavu, výnimočného stavu a núdzového stavu v znení neskorších predpisov.
29) § 3 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. o civilnej ochrane obyvateľstva v znení neskorších predpisov.
30) § 34 ods. 14 zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
31) § 2 ods. 1 písm. p), § 88 až 100 zákona č. 404/2011 Z. z. v znení zákona č. 75/2013 Z. z.
32) Zákon č. 308/1991 Zb. o slobode náboženskej viery a postavení cirkví a náboženských spoločností v znení neskorších predpisov.
33) Zákon č. 406/2011 Z. z.
33a) Zákon č. 462/2003 Z. z. o náhrade príjmu pri dočasnej pracovnej neschopnosti zamestnanca a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
33b) § 33 ods. 1 zákona č. 461/2003 Z. z. v znení zákona č. 557/2007 Z. z.
33c) § 4 ods. 1 písm. d) zákona č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
33d) § 14d zákona č. 570/2005 Z. z. o brannej povinnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 378/2015 Z. z.
34) § 51 zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34a) Zákon č. 328/2002 Z. z. o sociálnom zabezpečení policajtov a vojakov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.Zákon č. 461/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
34b) § 45, § 48, § 56 ods. 1 a § 103 zákona č. 36/2005 Z. z.
34c) Zákon č. 448/2008 Z. z. v znení neskorších predpisov.
35) § 54 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
36) § 60 ods. 3 zákona č. 131/2002 Z. z. v znení zákona č. 455/2012 Z. z.
37) § 46 zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
38) Zákon č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
39) § 52 zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
39a) § 2 ods. 2 zákona č. 378/2015 Z. z. o dobrovoľnej vojenskej príprave a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
40) Zákon č. 600/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov. 
41) § 12 ods. 1 zákona č. 305/2005 Z. z. v znení zákona č. 466/2008 Z. z.
42) § 23 zákona č. 245/2008 Z. z. 
43) § 717 Občianskeho zákonníka.
44) § 8 ods. 1 písm. c) zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
44a) § 5 ods. 1 písm. a) až e) a § 6 ods. 1 a 2 zákona č. 595/2003 Z. z. v znení neskorších predpisov.
44b) Napríklad § 64 Zákonníka práce, § 195 zákona č. 73/1998 Z. z. o štátnej službe príslušníkov Policajného zboru, Slovenskej informačnej služby, Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky a Železničnej polície v znení neskorších predpisov.
46) Piata časť zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších predpisov.
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. v znení neskorších predpisov.
Zákon č. 65/2001 Z. z. o správe a vymáhaní súdnych pohľadávok v znení neskorších predpisov.
47) § 88aa zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení zákona č. 417/2013 Z. z. 
48) Zákon č. 453/2003 Z. z. o orgánoch štátnej správy v oblasti sociálnych vecí, rodiny a služieb zamestnanosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
48a) § 20b zákona č. 5/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov.
49) Zákon č. 122/2013 Z. z. o ochrane osobných údajov a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
50) Napríklad zákon č. 544/2010 Z. z. o dotáciách v pôsobnosti Ministerstva práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.


Príloha k zákonu č. 417/2013 Z. z.

Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2011/95/EÚ z 13. decembra 2011 o normách pre oprávnenie štátnych príslušníkov tretej krajiny alebo osôb bez štátneho občianstva mať postavenie medzinárodnej ochrany, o jednotnom postavení utečencov alebo osôb oprávnených na doplnkovú ochranu a o obsahu poskytovanej ochrany (prepracované znenie) (Ú. v. EÚ L 337, 20. 12. 2011).