+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
+421 918 423 569   torvenytar@torvenytar.sk
Stavebný zákon
Zákon o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (50/1976)
INFORMÁCIE O ZÁKONE
Dátum prijatia: 27.04.1976
Platnosť od: 07.05.1976
Účinnosť od: 01.10.1976
Účinnosť do: -

PDF VERZIA
TLAČIŤ
HISTÓRIA
Účinnosť od Novela Zákon
17.10.2015 254/2015  
07.07.2015 154/2015  
01.12.2013 368/2013  
01.08.2013 219/2013  
02.01.2015 293/2014  
01.01.2016 247/2015  
01.10.2013 180/2013  
01.01.2015 314/2014  
Hatályos 2016. január 1-től

Tt. 50/1976.

Törvény
A TERÜLETRENDEZÉSRŐL ÉS AZ ÉPÍTÉSI RENDTARTÁSRÓL
(építésügyi törvény)


Kelt: 1976. április 27.


Módosítva:
Tt. 139/1982., hatályos 1983. január 1-től
Tt. 103/1990., hatályos 1990. május 1-től
Tt. 262/1992., hatályos 1992. július 1-től
Tt. 136/1995., hatályos 1995. július 1-től
Tt. 199/1995., hatályos 1995. október 1-től
Tt. 286/1996., hatályos 1996. október 9-től
Tt. 229/1997., hatályos 1997. szeptember 1-től
Tt. 175/1999., hatályos 1999. augusztus 1-től
Tt. 237/2000., hatályos 2000. augusztus 1-től
Tt. 237/2000., hatályos 2001. július 1-től
Tt. 553/2001., hatályos 2002. január 1-től
Tt. 217/2002., hatályos 2002. április 1-től
Tt. 416/2001., hatályos 2003. január 1-től
Tt. 103/2003., hatályos 2003. április 1-től
Tt. 245/2003., hatályos 2003. július 31-től
Tt. 417/2003., hatályos 2003. november 1-től
Tt. 608/2003., hatályos 2004. január 1-től
Tt. 541/2004., hatályos 2004. december 1-től
Tt. 290/2005., hatályos 2005. július 1-től
Tt. 479/2005., hatályos 2005. november 1-től
Tt. 24/2006., hatályos 2006. február 1-től
Tt. 218/2007., hatályos 2007. június 1-től
Tt.540/2008., hatályos 2008. december 13-tól
Tt. 66/2009., hatályos 2009. július 1-től
Tt. 513/2009., hatályos 2010. január 1-től
Tt. 145/2010., hatályos 2010. május 1-től
Tt. 118/2010., hatályos 2010. július 1-től
Tt. 547/2010., hatályos 2011. január 1-től
Tt. 408/2011., hatályos 2011. december 1-től
Tt. 300/2012., hatályos 2013. január 1-től
Tt. 300/2012., hatályos 2013. július 1-től
Tt. 219/2013., hatályos 2013. augusztus 1-től
Tt. 180/2013., hatályos 2013. október 1-től
Tt. 368/2013., hatályos 2013. december 1-től
Tt. 314/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 293/2014., hatályos 2015. január 1-től
Tt. 154/2015., hatályos 2015. július 7-től
Tt. 254/2015., hatályos 2015. október 17-től
Tt. 247/2015., hatályos 2016. január 1-től


A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt fogadta el:


ELSŐ RÉSZ
Területrendezési tervezés

1. szakasz 
A területrendezési tervezés céljai és feladatai 

1. § 
(1) A területrendezési tervezés rendszerbe foglalva és komplex módon oldja meg a terület térbeli elrendezését és célszerű hasznosítását, meghatározza ezek alapelveit, javaslatot tesz a környezetet, ökológiai egyensúlyt, a terület kulturális és történelmi értékeit, valamint a területfejlesztést és tájtervezést befolyásoló tevékenységek dologi és időbeli koordinálására, összhangban a fenntartható fejlődés alapelveivel.1)
(2) A területrendezési tervezés kialakítja a területen végzett összes tevékenység tartós összhangjának feltételeit, különös tekintettel a környezetről történő gondoskodásra, az ökológiai egyensúly elérésére, a fenntartható fejlődés biztosítására, a természeti források kíméletes hasznosítására és a természeti, civilizációs és kulturális értékek megőrzésére.

2. § 
(1) A területrendezési tervezés a következő feladatokat és tevékenységeket foglalja magába:
a) meghatározza a terület térbeli elrendezésének és célszerű hasznosításának szabályzóit, 
b) meghatározza a területen szükséges szanálási, helyreállítási vagy rekultivációs beavatkozásokat, és meghatározza a terület használatának további módját, 
c) kijelöli a védett területeket, védett objektumokat, nyugalmi övezeteket és a védőkörzeteket (a továbbiakban csak mint "védett tájrészek"), hacsak nem külön előírás szerint jönnek létre, és biztosítja a táj összes védett részének védelmét, 
d) meghatározza az egy vagy több építtető egy helyen összpontosuló építkezésére vonatkozó tárgyi és időbeli koordináció irányelveit és feltételeit, 
e) elbírálja és értékeli a tervezett építkezés és a területre vonatkozó egyéb intézkedések területi és műszaki következményeit, és javaslatot tesz azok terjedelmére, ami feltétele a környezetvédelmileg megfelelő és biztonságos használatuknak, 
f) meghatározza az építmények elhelyezését, és meghatározza tervezésük és megvalósításuk területi-műszaki, urbanisztikai, architektonikus és environmentális követelményeit, 
g) meghatározza a természeti források, a területi adottságok, valamint az egész környezet használatának alapelveit, hogy a területen folytatott tevékenység ne lépje át az elviselhető terhelés mértékét,1a) hogy kialakuljon és fennmaradjon a vidék ökológiai egyensúlya,1b) 
h) háttéranyagokat hoz létre a terület műszaki infrastruktúrájának és építkezési koncepciójának megalkotásához, 
i) javaslatot tesz a terület beépítésének és hasznosításának sorrendjére, 
j) olyan területi-műszaki, valamint szervezési intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek a környezet javításához, az ökológiai egyensúly eléréséhez és a fenntartható fejlődés biztosításához szükségesek.
(2) A területrendezési tervezés feladatait
a) a területről származó adatok követésével, kiértékelésével és nyilvántartásával biztosítják; elsősorban
1. a terület térbeli elrendezésének és célszerű használatának állandó nyomon követésével, 
2. a területen érvényesített, a térbeli elrendezésre és működőképességre vonatkozó szabályzók rendszeres kiértékelésével, 
3. az ökológiai egyensúly és a terület elviselhető terhelésének nyomon követésével, 
b) a területrendezési tervezésről szóló információs rendszer és az építkezésről szóló információs rendszer üzemeltetésével, 
c) területtervezési tevékenységgel, 
d) a területrendezési eljárási döntéshozatallal.
(3) Területrendezési tervezési tevékenységnek minősül
a) a területrendezés tervezési háttéranyagainak beszerzése és feldolgozása, valamint aktualizálásának biztosítása, 
b) a területrendezési tervezési dokumentáció beszerzése, feldolgozása, megtárgyalása és elfogadása, valamint aktualizálásának biztosítása.
(4) A területrendezési tervezési tevékenységet a legújabb társadalomtudományi, természettudományos és műszaki ismeretekkel, valamint a környezet állapotáról szóló ismeretekkel összhangban kell végrehajtani, méghozzá a jelen törvény szerinti eljárással és módon.
(5) A területrendezési tervezési tevékenységben térképészeti alapdokumentumként az állami térképészti alapművek, a geodéziai, a kartográfiai és kataszteri hatóságok automatizált információs rendszeréből származó vagy egyéb, célirányos térképészeti alapdokumentumok használandók.
(6) A területrendezési tervezési tevékenységre nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírások.1c)
(7) A területrendezési tervezés alapvető eszközei a területtervezési alapdokumentumok, a területrendezési dokumentáció és a területrendezési határozat.

2.a § 
A területrendezési tervezési alapdokumentumok és a területtervezési dokumentáció beszerzésének biztosítása a települési és a kerületi önkormányzatok által 
(1) A települési és a kerületi önkormányzat megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy útján biztosítja a területtervezési alapanyagok és a területtervezési dokumentáció beszerzését. Ez a személy nem lehet egyúttal az általa beszerzett területtervezési háttéranyagok vagy a területtervezési dokumentáció kidolgozója is.
(2) Megfelelő szakképesítés alatt a megfelelő végzettség, gyakorlat, az elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok összessége, valamint a területtervezési háttéranyagok és a területtervezési dokumentáció beszerzéséhez szükséges általános érvényű jogszabályok ismerete értendő.
(3) Az a természetes személy jelölhető ki megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek, aki 
a) feddhetetlen, 
b) szakirányú főiskolai vagy alapszintű főiskolai végzettséggel, és az adott szakterületen legalább három év gyakorlattal rendelkezik, vagy szakirányú, érettségivel végződő középiskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább öt év gyakorlattal rendelkezik, 
c) rendelkezik a megkövetelt szakvizsgával.
(4) A megfelelő szakképesítést a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma (a továbbiakban csak mint "minisztérium") vizsgával ellenőrzi.
(5) A megfelelő szakképesítést a megfelelő szakképesítésről kiállított igazolvány bizonyítja, ami tízévente megújítandó.
(6) A minisztérium vezeti a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek nyilvántartását.
(7) A minisztérium törli a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek nyilvántartásából azt, aki
a) elhunyt vagy halottá nyilvánították, 
b) jogképessége korlátozottá vált, 
d) a nyilvántartásba hamis vagy nem teljes adatok alapján került felvételre, 
e) a minisztérium írásbeli figyelmeztetése ellenére is megsérti területtervezési háttéranyagok vagy a területtervezési dokumentáció beszerzésére vonatkozó előírásokat, 
f) írásban kérvényezte a törlését, vagy 
g) a megfelelő szakképesítés legutóbbi ellenőrzésétől eltelt 10 év, és nem rendelkezik a megfelelő szakképesítés újbóli ellenőrzésével az 5. bekezdés szerint.
(8) A jelen törvény alkalmazásában feddhetetlennek számít az, aki nem volt jogerősen, szándékos bűncselekményért vagy területtervezési háttéranyagok vagy területtervezési dokumentáció beszerzésének biztosításával összefüggő bűncselekményért elítélve. A feddhetetlenséget erkölcsi bizonyítvánnyal kell alátámasztani, amely 3 hónapnál nem lehet régebbi.

2. szakasz 
A területrendezési tervezési dokumentáció

3. §
A területrendezési tervezési dokumentáció
A területrendezési tervezési dokumentáció a következő:
a) urbanisztikai tanulmány, 
b) regionális főterv, 
c) területfejlesztési prognózis, 
d) területi-műszaki dokumentáció.

4. §
Az urbanisztikai tanulmány
(1) Az urbanisztikai tanulmány meghatározza az adott terület részletes problémáit. A tanulmány a területi terv előkészítése során dolgozandó ki, mint a terület térbeli szerkezeti elrendezésének és működőképességének koncepciójavaslata, vagy a területi terv pontosítása vagy hitelesítése céljából, továbbá a területi terv módosítása és kiegészítése során, vagy némely specifikus földhasználati, táj-ökológiai, environmentális, urbanisztikai vagy architektonikus probléma megoldására az adott területen, mint háttéranyag a földhasználati döntésekhez, vagy ha ezt külön előírás követeli meg.1d)
(2) Az urbanisztikai tanulmányt rendszerint a területfejlesztési hatóság szerzi be. Beszerezhető azonban megfelelő szakképesítésű személy révén is, a 2.a § szerint, vagy a beszerzéséhez anyagilag hozzájárulhat mindenki, aki a beszerzésében érdekelt.
(3) Az urbanisztikai tanulmány tartalmát és terjedelmét azok a szempontok határozzák meg, amelyeket jóváhagy a területtervezési hatóság, amely garantálja az állami, regionális, ill. kommunális érdekek betartását.

5. §
A regionális főterv
(1) A regionális főterv részletesen meghatározza a település egyes részeinek területfejlesztési kérdéseit, elsősorban a lakhatás, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a műszaki hálózatok és szolgáltatások, a közhasznú építmények, a zöldterületek és az üdültetés kérdéseit. Akkor dolgozandó ki, ha a település területtervezési dokumentációjában javasolt bizonyos tényező megoldását részletezni kell; a területrendezési döntéshozatal, valamint további alapdokumentumok vagy területtervezési lépések háttéranyagát képezi.
(2) A regionális főterv tartalmát és terjedelmét a feladatkiírásban határozzák meg. A regionális főtervet az illetékes területtervezési hatóság szerzi be.

6. §
A területfejlesztési prognózis
(1) A területfejlesztési prognózis az adott terület térbeli szerkezeti elrendezésének és működőképességének hosszú távú lehetőségeit taglalja. A területi-műszaki, environmentális, gazdasági és szociális feltételek elemzése és kiértékelése alapján, valamint az ökológiai egyensúly, a területfejlesztési tendenciák és a környezettel való törődés elemzése és kiértékelése alapján dolgozzák ki. 
(2) A területfejlesztési prognózist a területtervezési hatóság szerzi be. A területfejlesztési prognózis tartalmát, céljait és terjedelmét a feladatkiírásban határozzák meg. A feladatkiírást a területfejlesztési hatóság és az érintett hatóságok vitatják meg az érintett kerületi és települési önkormányzatokkal. 

7. §
Területi és műszaki dokumentáció
(1) A területi és műszaki dokumentációt mint célirányosan és folyamatosan kiegészített adatállományt, amely jellemzi a terület állapotát és feltételeit, a Szlovák Köztársaság egészére és a kiemelt területi egységekre dolgozzák ki. 
(2) A területi és műszaki dokumentáció elsősorban a következőkre szolgál
a) a területtervezési dokumentáció kidolgozására, 
b) az ingatlanfejlesztés koncepciójának elbírálására és kialakítására, 
c) a terület feltételei változásainak folyamatos megfigyelésére, annak szervezésére és hasznosítására, 
d) a területrendezési döntéshozatalra, ha nincs kidolgozva megfelelő területtervezési dokumentáció.
(3) A területi és műszaki dokumentációt a minisztérium szerzi be, amely biztosítja annak folyamatos kiegészítését és változásainak bejegyzését. A minisztérium megbízása alapján más területtervezési szervek is beszerezhetik a területi és műszaki dokumentációt.
(4) A Szlovák Köztársaság egész területére vonatkozó területrendezési és műszaki háttéranyag Szlovákia területfejlesztési stratégiája, amely a területi adottságok, a környezet állapota, védelmének szükségessége és a tájtervezés alapján meghatározza az alapelveket, prioritásokat és hosszú távú célokat, a térbeli fejlesztés szükségletei alapján, a fenntartható fejlődés követelményeivel, az állami environmentális politikával, az environmentális akcióprogramokkal és az ágazati koncepciókkal összhangban; Szlovákia területfejlesztési koncepciójának kidolgozásához szükséges felméréseket, elemzéseket és értékeléseket is tartalmaz.
(5) A kidolgozott területi és műszaki alapanyagok teljességéért és helyességéért az a területtervezési hatóság felelős, amely azokat beszerzi, egyben meghatározza azok 
a) felhasználásának és alkalmazásának módját a szerint, milyen célból dolgozták ki azokat, vagy milyen célra használhatók, 
b) tárolásának módját a területtervezési hatóságnál és a területtervezési információs rendszerben.
(6) A területtervezési hatóságok, amelyek a területi-műszaki dokumentációt beszerezték, külön előírás alapján teszik azokat hozzáférhetővé.1e)

7.a §
Egyéb dokumentáció
(1) A területtervezési tevékenységben felhasználják a területre vonatkozó, már meglévő dokumentumokat és adathalmazokat (a továbbiakban csak mint "egyéb dokumentáció").
(2) Az 1. bekezdésben felsorolt dokumentumok közül kötelezően használandók: 
a) a fenntartható fejlődés stratégiája, az állami environmentális politika stratégiái, az environmentális akcióprogramok és ágazati koncepciók, 
b) területrendezési tervek, a földterületek erdő- és vízgazdálkodási, öntözési és meliorációs tervei, 
c) az ökológiai egyensúly területi rendszerének dokumentumai, a természet- és tájvédelem területi vetületei, a természet- és tájmegóvó programok, 
d) a történelmi és kulturális örökségvédelmi programok, 
e) a hulladékgazdálkodási programok, 
f) a települések egyes övezeteinek fejlesztési koncepciói és stratégiái, valamint a régiófejlesztési programok.

3. szakasz 
A területtervezési dokumentáció

8. §
(1) A területtervezési dokumentáció komplex módon meghatározza a terület térbeli elrendezését és célszerű használatát, összehangolja a területfejlesztést befolyásoló érdekeket és tevékenységeket, a környezetet és az ökológiai egyensúlyt, valamint meghatározza térbeli elrendezésének szabályzóit és a terület célszerű használatát. A területtervezési dokumentációt országos, regionális, települési szinten és településrészek szintjén dolgozzák ki.
(2) A területtervezési dokumentumok a következők:
a) Szlovákia területfejlesztési koncepciója, 
b) a régió fejlesztési terve, 
c) a település fejlesztési terve, 
d) az övezet fejlesztési terve.
(3) A területtervezési dokumentumok a Szlovák Köztársaság, a régiók és a települések területi fejlesztésének és környezetmegóvásának alapvető eszközei. Az államigazgatás központi szerveinek ágazati koncepciói és a települések fejlesztésének koncepciói, és egyéb, a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést érintő programoknak összhangban kell lenniük a területtervezési dokumentáció kötelező részeivel (13. §).

9. § 
Szlovákia területfejlesztési koncepciója
(1) Szlovákia területfejlesztési koncepciója a Szlovák Köztársaság egész területére vonatkozóan kerül kidolgozásra. Meghatározza annak térbeli elrendezését, a Szlovák Köztársaság területének célszerű használatát, továbbá az állam területfejlesztésre vonatkozó társadalmi, gazdasági, environmentális és kulturális követelményeinek keretét, valamint a környezetről és tájtervezésről való gondoskodást a Szlovák Köztársaságban és egyes régióiban. Ennek kidolgozásához a területi és műszaki háttéranyagot Szlovákia területi fejlesztésének stratégiája szolgáltatja.
(2) Szlovákia területfejlesztési koncepciója meghatározza elsősorban:
a) a településszerkezet elrendezését és hierarchiáját, valamint a települési és gazdasági agglomerációk csomópontjait, nemzetközi és országos összefüggéseiben, 
b) a fő urbanizációs tengelyek fejlesztését a Szlovák Köztársaság területén, 
c) a területi fejlesztés irányításának alapelveit, abból a célból, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén egyenrangú létfeltételek jöjjenek létre, valamint kialakítja a környezet javításának, az ökológiai egyensúly biztosításának, a kulturális és történelmi örökség és a fenntartható fejlődés megőrzésének területi feltételeit. 

10. § 
A régió fejlesztési terve
(1) A régió fejlesztési terve az ország egy, több településsel rendelkező részére dolgozandó ki, amelyben meg kell határozni a specifikus fejlesztési terveket, vagy olyan tevékenységet kell folytatni, amely jelentősen befolyásolja a terület térbeli elrendezését és működőképes használatát. A régió fejlesztési tervének összhangban kell lennie Szlovákia területi fejlesztése koncepciójának kötelező érvényű részével, és Szlovákia területfejlesztési koncepciójának indikatív részéből indul ki.
(2) A régió fejlesztési terve meghatározza elsősorban:
a) a településszerkezet alapelveit és szabályzóit, a terület térbeli elrendezését és működőképes használatát a fenntartható fejlődés és az urbanizáció, az ipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a környezettudomány és az idegenforgalom fejlődése szempontjából, 
b) a közúti és műszaki hálózat elrendezésének alapelveit és szabályzóit, 
c) a környezet megóvásának, az ökológiai egyensúly területi rendszerének, a tájrendezés és a műemlékvédelem, a védett műemléki területek és műemléki övezetek alapelveit és szabályzóit, 
d) a természeti források és jelentős tájelemek védelme és használata térbeli követelményeinek alapelveit és szabályzóit, 
e) a régió és települései területi fejlesztésének kölcsönös kapcsolatait és a szomszédos régiókkal való kapcsolatait, 
f) a közhasznú építkezéseket és az ország védett részeit.
(3) A tervezési terület határát az a területtervezési szerv határozza meg a feladatkiírásban, amely a régió fejlesztési tervét beszerzi.

11. § 
A település fejlesztési terve
(1) A település fejlesztési tervét egy vagy két, vagy több település területére dolgozzák ki.
(2) A városok és a 2000-nél több lakosú települések kötelesek településfejlesztési tervvel rendelkezni. A többi település csak abban az esetben köteles településfejlesztési tervvel rendelkezni, ha 
a) meg kell határozni a területi fejlesztésük koncepcióját, a településen terjedelmes új építkezéseket vagy átépítéseket kell megvalósítani, vagy közhasználatú építményeket kell elhelyezni, 
b) ez a régió fejlesztési tervének kötelező érvényű részéből következik, elsősorban a nemzetközi kötelezettségekre, vagy a terület, országos jelentőségű, közúti és műszaki hálózatának elhelyezésére vonatkoztatva. 
(3) Ha kettő vagy több település megegyezik, akkor lehet közös településfejlesztési tervük. 
(4) Ha 2000-nél kevesebb lakosú településről van szó, amelynek területére nem dolgoztak ki közös településfejlesztési tervet a 3. bekezdés szerint, a település fejlesztési terve kidolgozható az övezet fejlesztési tervének részletességével is. Ilyen esetben a beszerzés, a kidolgozás és a megvitatás menete figyelembe veszi a település fejlesztési tervére, valamint az övezet fejlesztési tervére vonatkozó eljárást is. 
(5) A település fejlesztési terve meghatározza elsősorban:
a) a település térbeli szerkezeti elrendezésének és célszerű használatának alapelveit és szabályzóit, tekintettel a környező területekre, 
b) a területek megengedett, korlátozott és tiltott célirányos hasznosítását, 
c) a környezet megóvásának, az ökológiai egyensúly területi rendszerének és a tájrendezésnek, beleértve a zöldterületeket is, az alapelveit és szabályzóit, 
d) a természeti források, kulturális és történelmi értékek és jelentős tájelemek védelmének és használatának alapelveit és szabályozóit, 
e) a település összefüggő beépített területe vagy a beépítésre kijelölt területe (a továbbiakban csak mint "beépített terület") és a település többi területe közötti határokat, 
f) a közlekedési és műszaki, valamint a közhasználatú hálózatok elrendezésének alapelveit és szabályozóit, 
g) a közhasználatú építkezésekre vagy szanálásra szánt, esetleg az ország védett részeinek számító területeket. 
(6) A település fejlesztési terve meghatározza, hogy a település mely részeire kell beszerezni és jóváhagyni az övezet fejlesztési tervét.
(7) Katonai körzetben a település fejlesztési terve helyett a katonai körzet fejlesztési tervét kell kidolgozni. A katonai körzet fejlesztési terve a beszerző határozata alapján vitelezendő ki, mégpedig olyan terjedelemben, mint ahogy a település fejlesztési terve vagy az övezet fejlesztési terve van kidolgozva. 

12. § 
Az övezet fejlesztési terve
(1) Az övezet fejlesztési tervét a település egy részére dolgozzák ki, ha az elfogadott településfejlesztési terv előírja, hogy
a) be kell szerezni az övezetek fejlesztési tervét a település meghatározott részére, 
b) közhasznú célra telket vagy épületet kell kijelölni.
(2) Az övezet fejlesztési terve meghatározza elsősorban
a) a telkek, az épületek, a közúti és műszaki hálózat részletesebb térbeli elrendezésének és célszerű használatának alapelveit és szabályzóit, 
b) az épületek egyes telkeken és a városi terekbe való elhelyezésének alapelveit és szabályzóit, valamint az egyes építkezési telkek beépítési feltételeinek alapelveit és szabályzóit, 
c) a telkeket, amelyek a település beépített területén vannak, az építkezési telkeken való építkezéseket és a lehetséges beépítés arányát, valamint a terület kihasználásának teherbírását, 
d) az építési teleknek nem minősülő területek építési telkekké nyilvánítását, beleértve azon telkek meghatározását, amelyeket a fejlesztési terv értelmében nem lehet tartósan az építési telkek közé sorolni, 
e) az ország védett részeit,
f) az építkezések elengedhetetlen felszereltségének alapelveit és szabályzóit, valamint azok csatlakoztatását a terület közúti és műszaki hálózatára, 
g) az épületek környező épületek közé, védett műemléki területekbe, műemléki övezetekbe és az egész tájba való betagolódásának alapelveit és szabályzóit, 
h) a zöldterületek, a jelentős tájelemek és az egyéb elemek, valamint az ökológiai egyensúly területi rendszerének elhelyezését az egyes telkeken, 
i) az új építkezések dologi és időbeli koordinálását, továbbá a meglévő épületek szanálását, 
j) a közhasználatú építkezésekre, építkezési tilalomra és szanálás végrehajtására kijelölt telkeket.

13. § 
A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű és indikatív része
(1) A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részre és indikatív részre tagolódik. Szlovákia területfejlesztési koncepciójában meghatározzák azokat a kötelező érvényű alapelveket és szabályzókat, amelyek elsősorban az ágazati koncepciók térbeli elrendezésre vonatkozó követelményeit és a Szlovák Köztársaság területének, valamint régióinak célszerű használatát tartalmazzák, összhangban a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a természet- és kulturális örökségvédelem alapelveivel. 
(2) A jóváhagyó szerv határozza meg a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű és indikatív részét. A kötelező érvényű részben mindig meghatározza a közhasználatú építkezéseket és az ország védett részeit. 
(3) A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részében hagyják jóvá az alábbiak alapelveit és szabályzóit: 
a) a régió településszerkezete, a régió területének térbeli szerkezete és célszerű hasznosítása, az ökológiai egyensúly területi rendszere, a környezet megóvása, a tájrendezés, a természeti források védelme és kíméletes használata, a műemlékvédelem, a védett műemléki területek, a műemléki övezetek és a jelentős tájelemek, a közúti és műszaki hálózatok elrendezése, a közhasználatú építkezések területeinek és az ország védett részeinek kijelölése, 
b) a település térbeli elrendezése és a község területének célszerű használata, a beépített terület határai, a közúti és műszaki, valamint a közösségi hálózat, a közhasználatú építkezésekre vagy szanálásra szánt, esetleg az ország védett részeinek számító területek kijelölése, a természeti források, kulturális és történelmi értékek és a jelentős tájelemek védelme és használata, az ökológiai egyensúly területi rendszere, a környezet megóvása, a tájrendezés, beleértve a zöldterületeket is, 
c) a telkek részletesebb térbeli elrendezésének és célszerű használatának övezetében, a terület építkezései, valamint közúti és műszaki hálózata, az építmények területi elhelyezkedése az egyes telkeken, a városi terekbe történő és az egyes építési telkek beépítési feltételei, az építkezések elengedhetetlen tartozékai és kapcsolódásuk a terület közúti és műszaki hálózatára, az épületeknek a környező épületek közé, a védett műemléki területekbe, a műemléki övezetekbe és az egész tájba való betagolódása. 
(4) A területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részében meghatározzák: 
a) a régió közhasználatú építkezéseit és az ország védett részeit, 
b) a település közhasználatú építkezésekre, szanálásra szánt területeit és az ország védett részeit, 
c) az övezet azon telkeit, amelyek a település beépített területén vannak és a közhasználatú építkezésekre, szanálásra szánt telkeket. 

4. szakasz 
A területfejlesztési tervezési dokumentáció beszerzése

A területfejlesztési tervezési hatóságok

16. § 
(1) A területfejlesztési tervezési dokumentációt a területfejlesztési tervezési hatóságok szerzik be.
(2) A területfejlesztési tervezés hatóságai a települések, a kerületi önkormányzatok és a kerületi építésügyi hivatalok.
(3) A területfejlesztési tervezés központi hatósága a minisztérium.
(4) A területfejlesztési tervezés hatósága, amely beszerzi a katonai körzetek fejlesztési terveit, a Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma (a továbbiakban csak mint "védelmi minisztérium").

17. § 
(1) A területtervezési hatóságok kötelesek a területtervezési dokumentációt a területi fejlesztés és a környezet megóvásának szükségleteivel összhangban, megfelelő és gazdaságos terjedelemben beszerezni. A települések fejlesztési terveit és az övezetek fejlesztési terveit új települések építése, közhasználatú építmények területi elhelyezkedése, valamint meglévő települések vagy azok részeinek jelentős átépítése, építésének befejezése vagy szanálása esetén, a környezet javítása, az ökológiai egyensúly biztosítása és a fenntartható fejlődés céljából mindig be kell szerezni.
(2) A területtervezési hatóságok 
a) saját kezdeményezésre, 
b) egyéb államigazgatási és települési szervek kezdeményezésére, 
c) természetes vagy jogi személyek kezdeményezésére szerzik be a területtervezési dokumentációt.
(3) A minisztérium módszertanilag irányítja a területtervezési hatóságok területtervezési tevékenységét és a tárgyi problémák megoldását, és megállapítja, hogy a területtervezési dokumentációt megfelelő terjedelemben szerzik-e be. A minisztérium módszertani iránymutatásai minden területtervezési szerv számára kötelező érvényűek. 

18. § 
(1) Szlovákia területfejlesztési koncepciójának kidolgozásáról a minisztérium gondoskodik.
(2) A régiók területfejlesztési tervezési dokumentációit a kerületi önkormányzatok szerzik be.
(3) Ha a régiók területtervezési dokumentációjának megoldása kettő vagy több önkormányzati kerület területére is kiterjed, a kerületi önkormányzatok megegyeznek, hogy melyikük szerzi be közülük a területtervezési dokumentációt. Ha nem kerül sor megegyezésre, a minisztérium dönti el, hogy melyik területi tervezési hatóság szerzi be a területtervezési dokumentációt.
(4) A települések és övezetek területtervezési dokumentációját a települések szerzik be.
(5) Ha a települések területtervezési dokumentációjának megoldása kettő vagy több település területére is kiterjed, a települések megegyeznek, hogy melyikük szerzi be közülük a területtervezési dokumentációt. 

19. § 
Beszerzési költségek
A területtervezési dokumentáció beszerzésével kapcsolatos költségeket az a területtervezési hatóság fedezi, amelyik beszerzi. A területtervezési hatóság azonban kérheti a területtervezési dokumentáció beszerzési költségeinek teljes vagy részleges megtérítését az államigazgatási, kerületi önkormányzati vagy települési szervektől, természetes vagy jogi személyektől, akiknek kizárólagos igénye előidézte a területtervezési dokumentáció beszerzését.

19.a § 
(1) A területtervezési dokumentáció beszerzése magában foglalja 
a) az előkészítő munkálatokat, 
b) a felmérések és elemzések feldolgozásának biztosítását, 
c) a feladatkiírás kidolgozásának biztosítását és annak megvitatását, 
d) a területtervezési dokumentáció megoldási vázlata kidolgozásának biztosítását (a továbbiakban csak mint "vázlat"), kidolgozása felügyeletének biztosítását és annak megvitatását, 
e) a területtervezési dokumentáció javaslata kidolgozásának biztosítását, kidolgozása felügyeletének biztosítását és annak megvitatását, 
f) a területtervezési dokumentáció háttéranyagainak előkészítését és a javaslat elfogadását.
g) a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű része kihirdetésének biztosítását, a területtervezési dokumentáció archiválását, a nyilvántartási lap elkészítését és annak kézbesítését a minisztériumnak. 
(2) A területtervezési dokumentáció kidolgozójának biztosítására a közbeszerzésre vonatkozó általános előírások alkalmazandók.1f)
(3) A kidolgozó személy elkészíti a felméréseket és elemzéseket, valamint a területtervezési dokumentáció vázlatát és javaslatát.

19.b § 
Az előkészítő munkálatok
(1) Az előkészítő munkálatokat az a területtervezési hatóság végzi el, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt. Az előkészítő munkálatok közé tartozik: 
a) a területtervezési dokumentáció beszerzésének megkezdéséről szóló értesítés közzététele, a helyileg megszokott módon, 
b) a területtervezési háttéranyagok és az egyéb háttéranyagok összegyűjtése, kötelező jellegük megállapítása és felhasználási lehetőségük kiértékelése, 
c) a területtervezési dokumentációban megoldandó cél és téma meghatározása, 
d) az érintett terület határainak kijelölése. 
(2) Az előkészítő munkálatokat az a területtervezési hatóság végzi el, amely beszerzi és biztosítja a területtervezési dokumentációt, együttműködve az egyéb államigazgatási, kerületi önkormányzati szervekkel, településekkel és természetes vagy jogi személyekkel, akik/amelyek a terület felhasználásában részt vesznek. 
(3) Az előkészítő munkálatok alapján az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, biztosítja a feladatkiírás, a vázlat és a területtervezési dokumentációs javaslat kidolgozásához szükséges felmérések és elemzések kidolgozását. 

19.c § 
Felmérések és elemzések
(1) A felmérések és elemzések célja elsősorban az, hogy a területtervezési háttéranyagok és az egyéb, kötelező érvényű háttéranyagok alapján ismereteket szerezzenek a térbeli elrendezés és a terület célszerű használatának állapotáról és fejlesztésének lehetőségeiről, a problémák és az érdekütközések megállapítása a tervezési területen, amely szükséges feladatkiírás, a vázlat és a területtervezési dokumentációs javaslat kidolgozásához.
(2) A régió fejlesztési tervéhez és a település fejlesztési tervéhez, a felmérések és elemzések keretében kidolgozásra kerül a terület optimális térbeli elrendezése és célszerű használata, figyelembe véve a tájökológiai, kulturális és történelmi, valamint társadalmi és gazdasági feltételeket (a továbbiakban csak "tájökológiai terv").
(3) A Szlovákia területi fejlesztési koncepciójához szükséges felméréseket és elemzéseket Szlovákia területi fejlesztésének stratégiája tartalmazza. 

20. § 
Feladatkiírás
(1) A felmérések és elemzések eredményeivel összhangban az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, biztosítja a feladatkiírás kidolgozását. A feladatkiírás elsősorban a fő célokat és követelményeket tartalmazza, amelyeket meg kell oldani a beszerzés tárgyát képező területtervezési dokumentációban, valamint a területtervezési dokumentáció kidolgozásának részletes formai, terjedelmi és tartalmi követelményeit.
(2) Feladatkiírást az illetékes területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megvitatja az érintett településekkel, az érintett kerületi önkormányzatokkal és az érintett jogi személyekkel, és megállapodást köt róla az érintett szervekkel. A település a település fejlesztési tervének feladatkiírását és az övezet fejlesztési tervének feladatkiírását a kerületi építésügyi hivatallal vitatja meg. Szlovákia területfejlesztési koncepciója feladatkiírása megvitatásának módját a minisztérium határozza meg.
(3) A területi terv feladatkiírásának megvitatását az a területtervezési hatóság hozza nyilvánosságra, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, mégpedig hatásos formában, a helyileg megszokott módon. A feladatkiírási javaslatot, iratbetekintés céljából, 30 napra ki kell függeszteni. A nyilvánosság a közzétételt követő 30. napig jogosult véleményét kifejteni a feladatkiírási javaslattal kapcsolatban. 
(4) A feladatkiírás megvitatására, a 2. bekezdés szerint, a területtervezési dokumentáció beszerzője megfelelő határidőt állapít meg, amely a feladatkiírási javaslat megvitatásáról szóló értesítés kézbesítését követő 30 napnál nem lehet rövidebb. Ha az érintett település, az érintett kerületi önkormányzat vagy az érintett szerv a megadott határidőn belül nem fejti ki véleményét, feltételezhető, hogy nem kívánja kifejteni véleményét a feladatkiírási javaslattal kapcsolatban, hacsak a területtervezési dokumentáció beszerzőjével nem egyezett meg másképpen.
(5) A 2. bekezdés szerinti nyilvános vita, az álláspontok és észrevételek kiértékelése után az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, felkéri az illetékes területtervezési szervet a feladatkiírási javaslat elbírálására: 
a) a régiófejlesztési terv feladatkiírásának
elbírálására a kerület a minisztériumot kéri fel, 
b) a településfejlesztési terv feladatkiírásának elbírálására a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel, 
c) az övezetfejlesztési terv feladatkiírásának elbírálására a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel.
(6) A minisztérium és a kerületi építésügyi hivatal az 5. bekezdés szerinti állásfoglalásban elbírálja, hogy 
a) a feladatkiírási javaslat tartalma összhangban van-e az elfogadott, magasabb szintű területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részével, 
b) a feladatkiírási javaslat tartalma, beszerzésének menete és megvitatása összhangban van-e a vonatkozó jogszabályokkal.
(7) A megvitatott feladatkiírást az ellentétes álláspontok kiküszöbölése után az alábbi szervek hagyják jóvá: 
a) a Szlovák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban csak mint "kormány"), ha Szlovákia területfejlesztési koncepciója kidolgozásának feladatkiírásáról van szó, 
b) a kerületi önkormányzat, ha a régiófejlesztési terv kidolgozásának feladatkiírásáról van szó, 
c) a település, ha a település vagy az övezet fejlesztési tervéről van szó.
(8) A település és a kerületi önkormányzat nem hagyhatja jóvá azt a feladatkiírást, amely ellentétes a kerületi építésügyi hivatal vagy a minisztérium álláspontjával. Amennyiben a település vagy a kerületi önkormányzat ennek ellenére jóváhagyja az ellenzett feladatkiírást, a jóváhagyás teljes egészében érvénytelennek számít. 

21. § 
Tervezet
(1) A területtervezési dokumentáció kidolgozója az elfogadott feladatkiírás alapján és a területtervezési dokumentációt beszerző területi tervezési hatóság felügyelete alatt kidolgozza annak tervezetét. A tervezetet több változatban dolgozzák ki.
(2) A tervezetet nem kell kidolgozni, ha olyan település fejlesztési tervéről van szó, amelynek lélekszáma 2000 lakosnál kevesebb, vagy övezetfejlesztési tervéről van szó. Ha nem dolgozzák ki a tervezetet, a kidolgozó az elfogadott feladatkiírás alapján dolgozza ki a fejlesztési terv javaslatát.
(3) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megvitatja a tervezetet az érintett településekkel, amelyek területét a tervezet érinti, az érintett kerületi önkormányzatokkal, az érintett szervekkel, az érintett természetes személyekkel és az érintett jogi személyekkel; ez a vita nyilvános. Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, közzéteszi a tervezet nyilvános vitájának időpontját a helyileg megszokott módon, biztosítja, hogy a közzététel napjától a tervezetet iratbetekintés céljából kifüggesszék, és meghatározza azt az időtartamot, legkevesebb 30 napot, amely során a lakosság megteheti észrevételeit a tervezettel kapcsolatban. A határidő letelte előtt nyilvános vitát hív össze, és ott általánosan érthető magyarázatot nyújt. Az érintett szerveknek, településeknek és az illetékes területi tervezési szervnek az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, egyenként kézbesíti a megoldási tervezet nyilvános vitájának bejelentését, és egyúttal felszólítja őket, hogy érvényesítsék véleményüket a bejelentés kézbesítésétől számított 30 napon belül. A megadott határidőn túl benyújtott álláspontokat nem veszik figyelembe. A tervezettel kapcsolatos álláspontok másolatait a területtervezési dokumentációt beszerző területtervezési hatóság megküldi annak a szervnek, amely külön jogszabály szerint illetékes az ügyben.1fa)
(4) A minisztérium, amely beszerzi Szlovákia területfejlesztési koncepcióját, 
a) nyilvánosságra hozza a tervezet alapvető adatait legalább két országos napilapban, feltüntetve a helyet, ahol a tervezettel részletesen meg lehet ismerkedni, és egyúttal tájékoztatja a lakosságot a véleményezési lehetőségről a meghatározott időpontig, amely 30 napnál nem lehet rövidebb, 
b) értesíti a területtervezéssel foglalkozó nemzetközi szervezeteket. 
(5) Az a területtervezési hatóság, amely a régió fejlesztési tervét szerzi be, 
a) felkéri a tervezési területen található településeket, hogy a helyileg megszokott módon hívják fel a lakosság figyelmét, hogy kifejthetik véleményüket a tervezetről a meghatározott időpontig, amely 30 napnál nem lehet rövidebb, és hogy közöljék álláspontjukat az elképzeléssel kapcsolatban, 
b) biztosítja a települések és a szomszédos régiók szerveinek értesítését, 
c) biztosítja a szomszédos régiók állami területi tervezési szerveinek értesítését. 
(6) A tervezet megvitatásának célja elsősorban
a) a területnek az alapvető urbanisztikai megoldásban javasolt térbeli elrendezése és célszerű használata, és komplexitása helyességének elbírálása, 
b) a terület elviselhető terhelésének, a természeti források takarékos kihasználásának, a területi ökológiai egyensúly biztosításának, valamint a terület közúti és műszaki hálózata kapacitásának elbírálása, 
c) a terület közúti és műszaki hálózata nyomvonalainak, valamint a közhasználatú építményeinek fekvésére javasolt megoldásoknak az elbírálása, 
d) a változatok elbírálása.
(7) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, a tervezet megvitatásának eredményei alapján kidolgozza az összefoglaló álláspontot. Szükség esetén elrendeli a tervezet újbóli megvitatását. Ha a tervezet megvitatásának eredményei alapján a feladatkiírás megváltozására kerül sor, az összefoglaló álláspontot, beleértve a feladatkiírás megváltozását is, jóváhagyásra be kell nyújtani annak a hatóságnak, amely az eredeti feladatkiírást jóváhagyta.
(8) Annak a területi tervezési hatóságnak a javaslatára, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, el lehet tekinteni a tervezet kidolgozásától a feladatkiírás elfogadásakor, ha a feladatkiírás előtt a megoldást urbanisztikai tanulmánnyal ellenőrizték, amelyet a 3., 5. és 6. bekezdések szerint vitattak meg. Ebben az esetben a feladatkiírásnak az összefoglaló álláspont funkcióját is be kell töltenie. 
(9) A tervezettel kapcsolatos álláspontokat és írásbeli észrevételeket, amelyeket figyelmen kívül hagytak, az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, újból megvitatja azokkal, akik azokat benyújtották. 
(10) A tervezet tartalmazza a stratégiai dokumentum értékeléséről szóló jelentést is.1fb)

22. § 
A területtervezési dokumentációs javaslat 
(1) A területtervezési dokumentációs javaslat megvitatását a területtervezési dokumentációt beszerző területtervezési hatóság a helyileg megszokott módon közli a lakossággal. A területtervezési dokumentációs javaslatot, iratbetekintés céljából, 30 napra ki kell függeszteni. A lakosság a területtervezési dokumentációs javaslattal kapcsolatban észrevételek benyújtására jogosult a közzététel napjától számított 30 napon belül.
(2) A területtervezési dokumentációs javaslat megvitatásáról a területtervezési szerv mindig egyenként értesíti az érintett településeket, az érintett kerületi önkormányzatokat és az érintett szerveket.
(3) A területtervezési dokumentációs javaslatot az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megvitatja az érintett településekkel, az érintett kerületi önkormányzatokkal, amelyeknek a területére a kivitelezés vonatkozik, és az érintett jogi személyekkel.
(4) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, megegyezik a területtervezési dokumentációs javaslatról az érintett szervekkel.
(5) A települések, a kerületi önkormányzatok és az érintett szervek kötelesek a területtervezési dokumentációs javaslattal kapcsolatos álláspontjukat jelenteni, attól a naptól számított 30 napon belül, amikor arról értesítve lettek. Ha a megkeresett szerv nem fejti ki véleményét a megadott időpontig, feltételezhető, hogy nincs hozzáfűznivalója a területtervezési dokumentációs javaslathoz.
(6) Ha olyan területtervezési dokumentációs javaslatot vitatnak meg, amely bonyolult viszonyokkal rendelkező területen kerül kivitelezésre, a területtervezési szerv az 1. bekezdés szerinti határidőt megfelelő mértékben meghosszabbíthatja. 
(7) A javaslattal kapcsolatos azon álláspontokat és írásbeli észrevételeket, amelyek figyelmen kívül lettek hagyva, a területtervezési dokumentációt beszerző területtervezési hatóság újból megvitatja azokkal, akik azokat benyújtották. 

23. § 
Az övezet fejlesztési tervének javaslata 
(1) Az övezet fejlesztési tervének javaslatát a település a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé, legkevesebb 30 napra, és a helyileg megszokott módon felszólítja a természetes személyeket és a jogi személyeket, hogy nyilatkozzanak azzal kapcsolatban. A nyilatkozatra szánt határidő letelte előtt a település nyilvános vitát hív össze a település lakosai számára; a nyilvános vitára a település biztosítja a kidolgozó szakszerű magyarázatát. 
(2) A település egyenként jelenti az illetékes szerveknek, esetleg az illetékes kerületi önkormányzatnak is, amelynek területét a kivitelezés érinti, az övezetfejlesztési terv javaslatának nyilvános vitáját; azoknak a természetes személyeknek és a jogi személyeknek, akiknek tulajdonjogát az övezet fejlesztési tervének kivitelezése érinti, valamint a terület közúti és műszaki hálózatai tulajdonosainak az övezetfejlesztési tervjavaslat megvitatásának időpontját a helyileg megszokott módon hozza tudomására. 
(3) A település köteles az övezetfejlesztési tervjavaslatot megvitatni azon telkek tulajdonosaival, amelyekre beépítési feltételeket, nem megengedett célszerű hasznosítási szabályzókat, vagy építési tilalmat javasolnak, valamint a tervezési területen található közúti és műszaki hálózatok tulajdonosaival. 
(4) A település a kidolgozóval együttműködve kiértékeli az övezetfejlesztési tervhez kapcsolódó álláspontokat. A 3. bekezdés szerinti személyek álláspontjait, amelyeket nem lehet figyelembe venni, megvitatja azok előterjesztőivel, ha közvetlenül érinti az ő tulajdonjogukat vagy egyéb, a telkekhez vagy az építményekhez fűződő jogaikat.

24. § 
A területtervezési dokumentáció elfogadásának háttéranyagai
Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, benyújtja a jóváhagyó szervnek a területtervezési dokumentáció megvitatásáról szóló beszámolót, a területtervezési dokumentációs javaslatot az összes álláspont és észrevétel kiértékelésével, valamint a kifogásokról és észrevételekről szóló határozati javaslattal együtt, és az általános érvényű jogszabályjavaslatot, amellyel a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részét kihirdetik.

25. § 
(1) A fejlesztési terv javaslatának jóváhagyásra történő benyújtása előtt meg kell vizsgálni, hogy 
a) a javaslat tartalma összhangban van-e az elfogadott, magasabb szintű területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részével, 
b) a javaslat tartalma, beszerzésének menete és megvitatása összhangban van-e a vonatkozó jogszabályokkal, 
c) a javaslat összhangban van-e a feladatkiírással, 
d) a javaslat összhangban van-e a fejlesztési terv terjedelmével, 
e) a fejlesztési terv kötelező érvényű része, amelyet általános érvényű jogszabályban javasolnak kihirdetni, összhangban van-e a 13. §-sal. 
(2) Az 1. bekezdés szerinti vizsgálat alapja a területfejlesztési tervjavaslat, a javaslat vitájában felmerült álláspontok és észrevételek kiértékelése és az általánosan érvényű jogszabály-javaslat, amellyel a fejlesztési terv kötelező érvényű részét hirdetik ki. Az 1. bekezdés szerinti elbírálás eredményét, a fejlesztési terv javaslatára vonatkozó jóváhagyó vagy elutasító állásponttal, valamint annak indoklásával együtt az illetékes szerv 30 napon belül tudatja a beszerzővel. 
(3) A régiófejlesztési terv javaslatának 1. bekezdés szerinti törvényességi vizsgálatára a kerületi önkormányzat a minisztériumot kéri fel. 
(4) A településfejlesztési terv javaslatának 1. bekezdés szerinti törvényességi vizsgálatára a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel. 
(5) Az övezetfejlesztési terv javaslatának 1. bekezdés szerinti törvényességi vizsgálatára a település a kerületi építésügyi hivatalt kéri fel. 
(6) Azt a fejlesztési tervjavaslatot, amelynek tartalma nincs összhangban a magasabb szintű területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részével, vagy a vonatkozó jogszabályokkal, vagy amelynek beszerzési és megvitatási folyamata nincs összhangban a vonatkozó jogszabályokkal, nem lehet jóváhagyni. Amennyiben ilyen ellentmondás ellenére kerül sor a jóváhagyásra, a jóváhagyás teljes egészében érvénytelennek számít.

5. szakasz 
A területtervezési dokumentumok elfogadása

26. § 
(1) Szlovákia területi fejlesztési koncepcióját a kormány hagyja jóvá. 
(2) A régiók fejlesztési terveit a kerületi önkormányzat hagyja jóvá.
(3) A települések és az övezetek fejlesztési terveit a település hagyja jóvá.

6. szakasz 
A területfejlesztési tervdokumentáció kötelező jellege 

27. § 
(1) A területtervezési dokumentáció kormány által jóváhagyott kötelező érvényű részeit a kormány rendelettel teszi közzé. A katonai körzetek fejlesztési terveinek kötelező érvényű részeit nem hozzák nyilvánosságra.
(2) A régió fejlesztési tervét és annak kötelező érvényű részeit a kerületi önkormányzat hagyja jóvá, és általános érvényű kerületi önkormányzati rendelettel teszi közzé. A kerületi önkormányzat a régió fejlesztési tervének kötelező érvényű részeit teszi közzé
a) a hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, legkevesebb 30 napra, 
b) az érintett településeknek és az érintett szerveknek történő kézbesítéssel. 
(3) A területtervezési dokumentációt és annak kötelező érvényű részeit a település hagyja jóvá és teszi közzé általános érvényű önkormányzati rendelettel. 
(4) A település a területtervezési dokumentáció kötelező érvényű részeit közzéteszi 
a) hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, legkevesebb 30 napra, valamint egyéb helyileg megszokott módon, 
b) az érintett szerveknek történő kézbesítéssel. 
(5) A település az övezet fejlesztési tervének jóváhagyásáról egyénileg értesíti azokat a személyeket, akikkel a fejlesztési terv javaslatát egyenként vitatta meg. 
(6) A jóváhagyott területtervezési dokumentáció kötelező érvényű vagy irányadó alapként szolgálhat további területtervezési dokumentáció, területi határozathozatal kidolgozásához és jóváhagyásához, valamint építési dokumentációk kidolgozásához. 

28. § 
A területtervezési dokumentáció archiválása 
(1) A jóváhagyott területtervezési dokumentációban az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területfejlesztési tervdokumentációt, a területtervezési dokumentáció szöveges részét, a fő nézetrajzokat és a kötelező érvényű részt jóváhagyási záradékkal jelöli meg, amely a következőket tartalmazza: 
a) a jóváhagyó szerv megjelölését, 
b) a határozat számát és a jóváhagyás dátumát, 
c) a bélyegző lenyomatát, a jogosult személy nevét és aláírását. 
(2) A kormány által jóváhagyott területtervezési dokumentációt a minisztériumban archiválják. A régiók fejlesztési terveit a minisztériumban, a kerületi önkormányzatokon és a kerületi építésügyi hivatalokban; a katonai körzetek fejlesztési terveit a honvédelmi minisztériumban archiválják. 
(3) A települések jóváhagyott fejlesztési terveit és az övezetek jóváhagyott fejlesztési terveit a települések, az építésügyi hivatalok és a kerületi építésügyi hivatalok archiválják. 
(4) A jóváhagyott fejlesztési terveket a 2. és 3. bekezdések szerint kell archiválni, az elfogadásuktól számított három hónapon belül. 
(5) Az a területtervezési hatóság, amely beszerzi a területtervezési dokumentációt, nyilvántartási lapot készít a fejlesztési terv tartalmáról, amelyet a jóváhagyásról szóló határozat másolatával együtt kézbesít a minisztériumnak. 

7. szakasz 
A területfejlesztési tervdokumentáció aktualizálása 

30. § 
(1) Az a területtervezési hatóság, amely beszerezte a területtervezési dokumentációt, folyamatosan figyeli, hogy nem változtak-e meg a területi és műszaki, gazdasági és társadalmi feltételek, amelyek alapján a területszervezés koncepciójának javaslata készült. Ha a feltételek megváltozására kerül sor, vagy ha közhasználatú építményeket kell elhelyezni, a területtervezési hatóság beszerzi a területtervezési dokumentáció kiegészítését vagy módosítását. 
(2) A település a település fejlesztési tervének kiegészítését vagy módosítását szerzi be, ha szükséges annak összehangolása a régió fejlesztési tervével vagy annak kiegészítéseivel és módosításaival.
(3) A kerületi önkormányzat régiófejlesztési tervének kiegészítését vagy módosítását szerzi be, ha szükséges annak összehangolása Szlovákia területfejlesztési koncepciójával vagy annak kiegészítéseivel és módosításaival. 
(4) A település és a kerületi önkormányzat kötelesek rendszeresen, de négyévente legalább egyszer, felülvizsgálni a jóváhagyott fejlesztési tervüket, hogy nem szükséges-e azt kiegészíteni vagy módosítani, vagy nem szükséges-e új fejlesztési tervet beszerezni. 

31. §
(1) A kötelező érvényű dokumentáció kiegészítéseit és módosításait az a hatóság hagyja jóvá, amely jóváhagyta az eredeti területtervezési dokumentációt. A települési rendszerek és övezetek területtervezési dokumentációjának kiegészítéseit és módosításait, amelyek jóváhagyását 1993. január 1-je előtt a kormány magának tartotta fenn, a település hagyja jóvá. A régiók területtervezési dokumentációjának kiegészítéseit és módosításait, amelyeket a jelen törvény hatályba lépése előtt a kormány hagyott jóvá, a kerületi önkormányzat hagyja jóvá. 
(2) A területtervezési dokumentáció kiegészítéseinek és módosításainak beszerzése során a 22-28. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. 
(3) A területtervezési dokumentáció irányadó részének alkalmazásáról az a hatóság dönt, amelyik a területtervezési dokumentációt beszerezte. 

8. szakasz 
A területrendezési eljárás 

32. § 
Építmények területi elhelyezése, a terület hasznosítási módja és fontos érdekek védelme a területen
(1) Ha a 2. bekezdés nem rendelkezik másként, építményeket elhelyezni, a terület hasznosításának módját megváltoztatni és a terület fontos érdekeit védeni csak területrendezési határozat alapján lehet, amelynek fajtái a következők:
a) az építmény területi elhelyezéséről szóló határozat, 
b a terület hasznosítási módjáról szóló határozat, 
c) a védett területről vagy védett övezetről szóló határozat, 
d) az építési tilalomról szóló határozat.
(2) Nem szükséges területrendezési határozat stratégiai park elhelyezése és stratégiai park kivitelezésével kapcsolatos terület-előkészítés esetén, amelyekre külön előírás1fc) szerint jelentős beruházásról szóló tanúsítványt adtak ki, ha a terület térbeli elrendezése és célszerű hasznosítása – amely nem ellentétes a stratégiai park elhelyezésével – a település vagy övezet fejlesztési tervéből következik.

33. §
Illetékesség
(1) A területrendezési eljárás lefolytatására az építésügyi hivatal az illetékes. 
(2) Ha a területrendezési eljárás lefolytatására, amelynek végén a terület kihasználásáról szóló határozatot, esetleg védett területről vagy védett övezetről szóló határozatot adnak ki, külön előírás szerint más államigazgatási hatóság az illetékes, nem az 1. bekezdésben feltüntetett, ez a hatóság a határozati vagy intézkedési javaslatról megállapodik az építésügyi hivatallal. 

34. § 
A területrendezési eljárás résztvevői
(1) A területrendezési eljárás résztvevője az indítványozó, a település, ha nem azonos a területrendezési eljárás lefolytatására illetékes építésügyi hivatallal és az, akinek ez a szerepe külön előírásból ered.1g)
(2) Az építmény területi elhelyezkedéséről, a terület kihasználásáról, az építési tilalomról és a védelmi övezetről szóló területrendezési eljárásokban az eljárás résztvevői jogi személyek és természetes személyek is, akiknek a telkekhez vagy építményekhez, valamint a szomszéd telkekhez és építményekhez – beleértve a lakásokat is – fűződő tulajdonjogát vagy egyéb jogát a határozat közvetlenül érintheti. 
(3) A területrendezési eljárásnak nem résztvevői a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői. 

A területrendezési eljárás megkezdése

35. §
(1) A területrendezési eljárás a résztvevő írásbeli javaslatára, az építésügyi hivatal vagy más államigazgatási szerv kezdeményezésére kezdődik meg. A javaslathoz csatolni kell a jelen törvény végrehajtási előírásaiban meghatározott dokumentációt, amelyet arra jogosult személy dolgozott ki (45. §, 4. bekezdés), és a külön előírásokban meghatározott okmányokat. A javaslathoz csatolni kell azon jogi személyek és természetes személyek listáját, akik számításba jöhetnek mint az eljárás résztvevői és az indítványozó előtt ismertek.
(2) Az építmény elhelyezéséről szóló területrendezési eljárás megkezdése kérvényének és a terület használatáról szóló területrendezési eljárás kérvényének másolatát, amely azt a területet érinti, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek, az építésügyi hivatal, a mellékletek nélkül, haladéktalanul közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján és a honlapján. Ha a honlapon történő közzététel nem lehetséges, az építésügyi hivatal csak a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé. Az építésügyi hivatalnak a közzétételt az építmény elhelyezéséről szóló területrendezési eljárás vagy a terület használatáról szóló területrendezési eljárás megkezdésének napjától biztosítania kell, egészen annak jogerős befejezéséig. A közzétételnek építmény elhelyezéséről szóló területrendezési eljárás megkezdése kérvényének és a terület használatáról szóló területrendezési eljárás kérvényének másolatán kívül, a mellékletek nélkül, tartalmaznia kell a vizsgálati eljárásban kiadott jogerős határozat és a záróvélemény hozzáférési adatait is annak a szervnek a honlapján, amely azt kiadta, amennyiben a területre vonatkozólag ilyet kiadtak.
(3) Ha a benyújtott javaslat nem teremt elegendő alapot a javasolt építmény területi elhelyezkedésének vagy a területen végrehajtandó egyéb intézkedéseknek – főleg a környezetre gyakorolt hatásainak – az elbírálására (32. §), az építésügyi hivatal felszólítja az indítványozót, hogy a javaslatot méltányos határidőn belül egészítse ki a szükséges adatokkal vagy háttéranyagokkal, és figyelmezteti őt, hogy különben a területrendezési eljárást leállítja. Ha az indítványozó a területrendezési határozat kiadására tett javaslatot nem egészíti ki a kért módon és határidőre, az építésügyi hivatal a területrendezési eljárást leállítja. 
(4) Ha az építésügyi hivatal azért állítja le a területrendezési eljárást, mert az indítványozó visszavonta javaslatát, az eljárás leállításához nincs szükség az eljárás többi résztvevőjének beleegyezésére. 

36. §
(1) Az építésügyi hivatal értesíti az érintett szerveket és az összes ismert résztvevőt a területrendezési eljárás megkezdéséről, és szóbeli egyeztetést rendel el, amely rendszerint helyszíni tényfeltárással van egybekötve. Egyúttal figyelmezteti a résztvevőket, hogy ellenvetéseiket és észrevételeiket legkésőbb a szóbeli egyeztetés során érvényesíthetik, egyébként azok figyelmen kívül lesznek hagyva. Ha a területrendezési határozatról szóló kérvény teljes, az építésügyi hivatal 7 napon belül bejelenti a területrendezési eljárás megkezdését. 
(2) Az építésügyi hivatal abban az esetben tekinthet el a szóbeli egyeztetéstől, ha a területre ki van dolgozva a területfejlesztési tervdokumentáció, amelynek alapján elbírálható a területrendezési határozati javaslat. Ha az építésügyi hivatal eltekint a szóbeli egyeztetéstől, meghatározza azt a határidőt, ameddig a résztvevők érvényesíthetik kifogásaikat, és figyelmezteti őket, hogy a később benyújtott kifogásokra nem lesznek tekintettel; ez a határidő 7 munkanapnál nem lehet rövidebb. 
(3) Az érintett szervek ugyanazon határidőn belül jelentik álláspontjukat, amelyben a területrendezési eljárás résztvevői érvényesíthetik észrevételeiket és kifogásaikat. Ha a javaslat alapos elbírálására a szervek közül valamelyiknek hosszabb időre van szüksége, kérésére az építésügyi hivatal a határidőt annak letelte előtt meghosszabbítja. Ha a területrendezési eljárás megkezdéséről értesített szerv a megállapított vagy a meghosszabbított határidőn belül nem jelenti be a javasolt építkezéssel kapcsolatos álláspontját, úgy tekintendő, hogy az építkezéssel az általa szem előtt tartott érdekek szempontjából egyetért. 
(4) A nyomvonal jellegű építmények területi elhelyezkedéséről vagy indokolt esetekben a különösen kiterjedt építkezésről szóló területrendezési eljárás megkezdéséről, továbbá olyan építkezés esetén, melynek eljárásában nagy számú résztvevő érintett, valamint a terület kihasználásáról, építési tilalomról és védett övezetről szóló területrendezési eljárás esetén, az építésügyi hivatal nyilvános hirdetményben tájékoztatja a területi eljárás résztvevőit. Az építésügyi hivatal abban az esetben is nyilvános hirdetményben tájékoztat a területrendezési eljárás megkezdéséről, ha az eljárás résztvevői vagy azok tartózkodási helye nem ismert. 
(5) Az építésügyi hivatal oly mértékben korlátozza a javaslat megvitatását azokkal az érintett szervekkel és az eljárás azon résztvevőivel, akiknek a területrendezési határozat kiadási javaslatához kapcsolódó álláspontját és véleményét a területrendezési eljárás megkezdése előtt bebiztosították, amilyen mértékben a követelményeiket teljesítették.

A területrendezési határozat háttéranyagai 

37. §
(1) A területrendezési határozat kiadásának alapját a települések és övezetek fejlesztési tervei képezik. Ha a területre nem volt kidolgozva a település vagy az övezet fejlesztési terve, a területi határozat kiadásának alapját a 3. § szerint kidolgozott területrendezési tervdokumentáció és a többi, a 7.a § szerinti, meglévő háttéranyag képezi; egyébként az építésügyi hivatal a területrendezési határozat kiadásához elengedhetetlen egyéb háttéranyagokat szerez be, elsősorban saját felméréssel vagy helyszíni tényfeltárással szerzett tényeket. 
(2) Az építésügyi hivatal a területrendezési eljárás során a javaslatot elsősorban a környezet megóvása és a területen megkövetelt intézkedések szükségessége és következményei szempontjából bírálja el; megvizsgálja a javaslatot és annak összhangját az 1. bekezdés szerinti háttéranyagokkal és a területre kiadott előző határozatokkal, elbírálja, hogy megfelel-e az építményekre vonatkozó általános műszaki követelményeknek és azokra az építményekre vonatkozó követelményeknek, amelyeket mozgáskorlátozottak használnak, esetleg azoknak az előírásoknak, amelyek megszabják a higiéniai és tűzvédelmi feltételeket, a munka és a műszaki berendezések biztonsági feltételeit, a közlekedési feltételeket, a természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, mezőgazdasági és erdészeti földalap-védelmi feltételeket stb., amennyiben ezek elbírálása nem tartozik más szervek hatáskörébe.
(3) Az építésügyi hivatal biztosítja a területrendezési eljárás során érintett államigazgatási szervek álláspontjait és azok kölcsönös összhangját, és elbírálja a résztvevők véleménynyilvánításait és kifogásait. Az építésügyi hivatal nem veszi figyelembe azokat a kifogásokat és észrevételeket, amelyek ellentétesek az elfogadott területrendezési tervdokumentációval.
(4) Ha az építésügyi hivatal a javaslat 1-3. bekezdések szerinti elbírálása után megállapítja, hogy a javaslat vagy a benyújtott dokumentáció nincs összhangban az 1. bekezdés szerinti háttéranyagokkal, az előző területrendezési határozatokkal, az általános műszaki feltételekkel vagy a 2. bekezdésben említett előírásokkal, a javaslatot visszautasítja.

38. §
Ha az indítványozó nem rendelkezik a telekre vonatkozó tulajdonjoggal vagy egyéb joggal, a tulajdonos beleegyezése nélkül az építmény területi elhelyezkedéséről szóló területi határozatot vagy a terület használatáról szóló határozatot csak akkor lehet kiadni, ha a telket a javasolt célra ki lehet sajátítani.

38.a §
Amennyiben az ügy jellege nem zárja ki, vagy ha külön előírások nem rendelkeznek másként, a területrendezési eljáráshoz egyéb eljárások is kapcsolódnak, amelyek szükségesek az építmény területi elhelyezkedéséhez vagy a terület használatának meghatározásához. Az ezek megvalósításában illetékes közigazgatási hatóságok a területrendezési eljárás során, a 140.a § szerint, érintett szerveknek minősülnek.

A területrendezési határozat

39. §
(1) A területrendezési határozatban az építésügyi hivatal kijelöli a javasolt célra szánt területet és megállapítja azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a társadalom érdekeit a területen, elsősorban a területrendezési tervezés céljai és tervezete közötti összhangot, az egyes építkezések tárgyi és időbeli koordinációját, valamint további intézkedéseket a területen, elsősorban a környezet megóvását, beleértve a terület architektonikus a urbanisztikai értékeit is, és dönt az eljárás résztvevői által emelt kifogásokról. Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozatban, indokolt esetekben, az építésügyi hivatal részletesebb háttéranyagok, tervdokumentáció vagy annak részei benyújtását is előírhatja; ezek alapján utólagosan további feltételeket állapíthat meg, amelyeket bele kell foglalni az építési engedélybe.
(2) Ha az építmény elhelyezéséről szóló területi határozat vagy a terület használatáról szóló területi határozat olyan területet érint, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek, tartalmaznia kell a vizsgálati eljárásban kiadott határozatra és a záróvéleményre vonatkozó információkat, ha ilyeneket kiadtak.

39.a §
Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozat 
(1) Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozattal kijelölik az építési telket, a rajta lévő építmény elhelyezkedését, megállapítják az építmény területi elhelyezkedésének feltételeit, meghatározzák a tervdokumentáció tartalmának feltételeit és a határozat érvényességének idejét. Az építmény területi elhelyezkedését feltüntetik a területrendezési határozat grafikai mellékletében.
(2) Az építmény területi elhelyezkedésének feltételeiben meghatározzák:
a) a természet és a táj védelmének és a környezet megóvását biztosító követelményeket, 
b) az urbanisztikai megoldás, az építmény architektonikai megoldása és az őt körülvevő környezet közötti összhang biztosítására vonatkozó követelményeket, elsősorban az építmény magasságát és térbeli elhelyezkedését, beleértve a telek határától és a szomszédos épületektől való távolságot, az épület magasságát, az épületek megközelíthetőségét és használatát mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek számára, csatlakozását a műszaki hálózatokra, a közúthálózatra, a beépített terültek és a nem beépített terület arányát az építési telken belül, beleértve a nem beépített terület rendezésére vonatkozó követelményeket, 
c) az ország védett részeire vonatkozó vagy azok közelségéből eredő követelményeket, 
d) az érintett szervek álláspontjából eredő követelményeket.
(3) Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozat nem szükséges a következőkhöz:
a) építményekhez, amelyek elhelyezésének feltételeit részletesen meghatározza az övezet fejlesztési terve, ha ez annak kötelező érvényű részében szerepel, 
b) kisméretű építményekhez, 
c) átalakítási és karbantartási munkálatokhoz, 
d) meglévő épületek zárt tereiben elhelyezett építményekhez, amennyiben nem változik a külső alaprajz határa és a tér magassági elrendezése, 
e) reklámépítmények.
(4) Egyszerű építmény, annak toldalék épülete vagy felépítménye elhelyezése esetén az építésügyi hivatal összeköti az építmény területi elhelyezkedésének területrendezési eljárását az építési engedélyezési eljárással, ha tekintettel a területi viszonyokra az elhelyezés feltételei egyértelműek; a többi építmények esetén azzal a feltételezéssel tesz így, hogy azok elhelyezésének feltételei az övezet fejlesztési tervéből következnek.
(5) Az építésügyi hivatal, az egyszerű építménynek, toldaléképületének vagy felépítményének területi elhelyezkedéséről szóló határozatban meghatározhatja, hogy annak megvalósításához elegendő 55. §, 2. bekezdése szerinti bejelentés. Nem vonatkozik ez azokra az építményekre, amelyeket speciális, katonai vagy egyéb építésügyi hivatalok engedélyeztek a 120. és 121. § szerint. 

39. b §
A földhasználatról szóló határozat 
(1) A földhasználatról szóló határozattal új földhasználatot engedélyeznek, meghatározzák annak feltételeit és érvényességi idejét. 
(2) Az új földhasználati feltételekben elsősorban azt határozzák meg, hogy milyen módon kell a területet elrendezni, rendbe hozni, erdősíteni, lecsapolni, a közúthálózathoz és a terület műszaki hálózataihoz és berendezéseihez csatlakoztatni. Meghatározza annak módját, hogyan biztosítsák az ország védett részeinek közelségéből és az érintett államigazgatási szervek álláspontjából eredő követelményeket, valamint a meglévő építmények és zöldterületek védelmének követelményeit. Az 1. bekezdés szerinti határozat feltételeivel meghatározható a terület rekreációs és szabadidős célú használatának teherbíró kapacitása, beleértve szálláslehetőségek számának meghatározását is. 
(3) A földhasználatról szóló határozat a következőkhöz szükséges:
a) olyan tereprendezési munkálatok kivitelezéséhez, amelyek jelentősen megváltoztatják az ökológiai egyensúly területi rendszerét, a táj képét, a jelentős tájelemek használatát vagy a terület vízelvezető feltételeit, elsősorban az árokásási és betemetési munkálatokhoz, feltöltési munkálatokhoz, gátakhoz és meliorációkhoz, 
b) nyilvános kertek, parkok, díszkertek és egyéb zöldterületek létrehozásához vagy megszüntetéséhez, ha azokhoz tereprendezési munkálatok, zöldterületek megszüntetése, járdák és egyéb szilárd felületek kialakítása, kisméretű kerti építmények kialakítása, valamint a zöldterületek megvilágítására és öntözésére szánt műszaki üzemeltető berendezések elhelyezése kapcsolódik, 
c) sportpályák, parkoló és tároló területek létrehozásához vagy megszüntetéséhez,
d) telkek felosztásához és tagosításához, ha ezek feltételeit nem határozza meg az övezetek fejlesztési terve, a telekrendezési tervhez és egyéb határozathoz vagy intézkedéshez, 
e) kitermelési munkálatokhoz, azokhoz hasonló munkálatokhoz és az azokkal összefüggő munkálatokhoz, hacsak külön előírás nem határozza meg másként.1h)
(4) Az építésügyi hivatal a földhasználatról szóló határozatban meghatározhatja, hogy a tereprendezési engedélytől eltekint.
(5) A földhasználatról szóló határozat összevonandó az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozattal, ha a telken, amelyre a határozat vonatkozik, építkezés is megvalósul. 

39.c §
Az ország védett részeiről szóló határozat 
(1) Az ország védett részéről szóló határozat meghatározza annak határait, a közérdek védelméből kifolyólag megtilt, vagy korlátoz bizonyos tevékenységeket1i) és meghatározza védelmének feltételeit, elsősorban azt, hogy mely tevékenységek nem végezhetők a területen és mely tevékenységek azok, amelyek csak bizonyos feltételek teljesítése mellett végezhetők.
(2) Az 1. bekezdés szerinti határozat feltételei meghatározzák a védelem módját, elsősorban az építési, területrendezési, kitermelési, faültetési és permetezési, trágyázási, magas frekvenciájú műszerek üzemeltetési tilalmát, korlátozását vagy megvalósításuk módját, biztosítják az érintett szervek követelményeit stb. 
(3) Ha az ország védett részei közül valamelyiket, elsősorban védett területet vagy védett övezetet, általános érvényű jogszabállyal vagy az illetékes közigazgatási szerv által kiadott határozattal jelölik ki, külön az ország védett részéről szóló határozatot nem adják ki. 
(4) Ha megszűnik a rendeltetés, amelyre az ország védett részéről szóló határozatot kiadták, vagy ugyanazt a területet meghatározza egy övezet elfogadott fejlesztési terve, az építésügyi hivatal külön javaslat nélkül is megszünteti a határozatot. Ha határozattal dologi terhet hoztak létre és bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat megszüntetése vagy érvényességi idejének letelte után az építésügyi hivatal javaslatot nyújt be a dologi teher törlésére. 

39.d §
Az építési tilalomról szóló határozat 
(1) Az építési tilalomról szóló határozat kijelöli azt a területet, amelyen átmenetileg megtiltja, vagy korlátozza az építési tevékenységet, főleg akkor, ha ez a tevékenység megnehezíthetné, vagy ellehetetlenítené a készülő fejlesztési terv szerinti jövőbeli földhasználatot vagy annak megszervezését.
(2) Építési tilalmat csak az elkerülhetetlenül szükséges időre lehet megállapítani, de legfeljebb az építési tilalomról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított öt évre. 
(3) Az építési tilalomról szóló határozattal nem lehet megtiltani, sem korlátozni a karbantartási munkálatok elvégzését. 
(4) Ha megszűntek az okok, amelyek miatt kiadták az építési tilalomról szóló határozatot, vagy ugyanazt a területet meghatározza egy övezet elfogadott fejlesztési terve, az építésügyi hivatal külön javaslat nélkül is megszünteti a határozatot. Ha határozattal dologi terhet hoztak létre és bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat megszüntetése vagy érvényességi idejének letelte után az építésügyi hivatal javaslatot nyújt be a dologi teher törlésére.

40. §
(1) Az építmény területi elhelyezkedéséről szóló határozat és a földhasználatról szóló határozat a jogerőre emelkedése napjától két évig érvényes, a nyomvonal jellegű építmények területi elhelyezkedéséről szóló határozat a jogerőre emelkedése napjától három évig érvényes, ha indokolt esetben az építésügyi hivatal nem állapított meg hosszabb határidőt; nem veszíti el azonban érvényességét, ha e határidőkön belül építési engedélyre vonatkozó kérelem vagy tereprendezés, terepmunkák és létesítmények engedélyezésére vonatkozó kérelem került beadásra a jelen törvény szerint (71. §, 1 bekezdés), vagy ha a földhasználat a kijelölt célból megkezdődött.
(2) Az ország védett részéről szóló határozat és az építési tilalomról szóló határozat érvényességének idejét az építésügyi hivatal határozza meg. Ha a határozat érvényességét nem lehet előre időben behatárolni, az építésügyi hivatal dönt az érvényességének lejártáról, ha megszűnik a rendeltetés, amelyre a határozatot kiadták.
(3) A területrendezési határozat érvényességének idejét az építésügyi hivatal az indítványozó kérésére meghosszabbíthatja, ha azt a határidő lejárta előtt nyújtották be. Az építési tilalomról szóló határozat érvényességének ideje, annak meghosszabbítása után sem lépheti túl az öt évet, a területrendezési határozat jogerőre emelkedésének napjától számítva. A területrendezési határozat érvényességének ideje nem hosszabbítható meg, ha ugyanarra a területre egy övezet fejlesztési tervét is jóváhagyták, amely rendezi a területrendezési határozat tárgyát. 
(4) A területrendezési határozat kötelező érvényű az indítványozó jogutódai, valamint a területrendezési eljárás többi résztvevője számára is. 

41. §
A területrendezési határozat módosítása
(1) Az építésügyi hivatal az indítványozó kezdeményezésére a jogerős területrendezési határozatot új területrendezési határozattal helyettesítheti, ha ezt a területtervezési dokumentáció vagy a területrendezési határozat más háttéranyagai vagy a terület feltételei lehetővé teszik. Hasonló feltételek teljesítése mellett az építésügyi hivatal újjal helyettesítheti a saját kezdeményezésre kiadott területrendezési határozatot is.
(2) Az építésügyi hivatal, indokolt esetekben és az érintett szervekkel való megegyezés után, kivételt engedélyezhet a védett területről szóló, védett övezetről szóló és építési tilalomról szóló határozatban szereplő építési tilalom vagy a területen végzett némely tevékenységre vonatkozó korlátozás alól. 

42. §
A területrendezési határozatról szóló értesítés 
(1) A területrendezési határozatról a résztvevőket annak írásbeli kézbesítésével értesítik. 
(2) A nyomvonal jellegű építmények elhelyezkedéséről és indokolt esetekben a különösen terjedelmes építmények elhelyezkedéséről szóló területrendezési határozatot, a nagyszámú résztvevővel megvalósítandó építkezés eljárásának területrendezési határozatát, valamint a földhasználatról szóló és a védett övezetről szóló határozatot, ha az nagy kiterjedésű területet érint, nyilvános hirdetményben teszik közzé. A kézbesítés a területi határozat 15 napra történő kifüggesztésével történik, a helyileg megszokott módon. A kézbesítés napjának e határidő utolsó napja számít. 
(3) A nukleáris létesítmények vagy különösen fontos objektumok és további fontos objektumok1ia) elhelyezkedéséről szóló területrendezési határozat az eljárás résztvevőinek külön előírás szerint1g) nyilvános hirdetményben kézbesítendő. A kézbesítés a területi határozat 15 napra történő kifüggesztésével történik, a helyileg megszokott módon. A kézbesítés napjának e határidő utolsó napja számít.
(4) A területrendezési határozat elleni fellebbezés halasztó hatályát nem lehet kizárni.
(5) A fellebbezési eljárás során figyelmen kívül hagyják azokat a kifogásokat és észrevételeket, amelyek az elsőfokú eljárás során nem kerültek érvényesítésre, holott érvényesíthetők lehettek volna. Az építésügyi hivatal a területrendezési eljárás megkezdéséről szóló értesítésben köteles erre felhívni az eljárás résztvevőinek figyelmét.
(6) A terület használatáról szóló területi határozatot vagy a terület használatáról szóló területi határozatot, amely olyan területet érint, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek az építésügyi hivatal haladéktalanul közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján és a honlapján. Ha a honlapon történő közzététel nem lehetséges, az építésügyi hivatal csak a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé. A határozatot kiadásának napján kell közzétenni, egészen jogerőre emelkedésének napjáig.


MÁSODIK RÉSZ
Építési szabályzat

1. szakasz 
Alapvető rendelkezések 

43. §
Az épület 
(1) Az épület olyan építészeti szerkezet, melyet építőanyagokból, építési tevékenységgel építettek fel, amely a földhöz szilárdan kapcsolódik, vagy amelynek illesztése alap elkészítését követeli meg. A földhöz való szilárd kapcsolódás alatt a következő értendő: 
a) szilárd alaphoz történő kapcsolódás, 
b) földben lévő szilárd alaphoz vagy másik épülethez való, gépalkatrészekkel vagy hegesztéssel történő rögzítés, 
c) cölöpökkel vagy földben, vagy más építményben lévő horgonyokra szerelt kötelekkel való rögzítés, 
d) a terület műszaki hálózataihoz és berendezéseihez való csatlakozás, 
e) föld alatti elhelyezkedés.
(2) A reklámépítmény építési munkálatokkal, építészeti termékekből felépített építészeti szerkezet, amely szilárdan kapcsolódik a talajhoz az 1. bekezdés, a)-d) pontjai szerint vagy gépészeti alkatrészekkel vagy hegesztéssel rögzítették a földön található szilárd alaphoz, vagy melynek illesztése megköveteli az alap módosítását, és melynek rendeltetése reklám, propaganda, navigációs és más információk terjesztése, melyek közterületről láthatók. A reklámépítmények a jelen törvény alkalmazásában az információs felület mérete alapján a következőképpen tagozódnak:
a) reklámépítmények, melyek legnagyobb információs felülete kisebb, mint 3 m2,
b) reklámépítmények, melyek legnagyobb információs felületének mérete 3 m2 – 20 m2 között van és
c) reklámépítmények, melyek legnagyobb információs felülete nagyobb, mint 20 m2.
(3) A 2. bekezdés szerinti legnagyobb információs felület alatt, a reklámépítményen elhelyezett egyik legnagyobb információs felület, függőleges síkban található merőleges vetülete értendő, az építésügyi hivatalnak benyújtott tervdokumentáció szerint.

43.a §
Az építmények felosztása 
(1) Az építmények, építészeti és műszaki kivitelezésük és rendeltetésük szerint magasépítési és mélyépítési építmények lehetnek. 
(2) A magasépítési építmények térbelileg koncentrált, tetővel ellátott épületek, beleértve a földfelszín alatti helyiségeket is, amelyek építészeti és műszaki szempontból alkalmasak és célszerűek az emberek, állatok vagy tárgyak védelmére; falakkal nem, de tetővel rendelkezniük kell. Rendeltetésük szerint lehetnek lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló épületek. 
(3) A mélyépítési építmények a következők:
a) autópályák, utak, helyi és közhasználatban lévő utak, rakpartok, járdák és fedetlen parkolók, 
b) vasúti, kötél- és egyéb pályák, 
c) felszállópályák, leszállópályák és repülőtéri kifutók, 
d) hidak, közúti felüljárók, alagutak, gyalogos felüljárók és aluljárók, 
e) kikötők, navigációs csatornák és kamarák, mederszabályozások, duzzasztó- és védőgátak, öntözési és meliorációs rendszerek, halastavak, 
f) olaj- és gáztávvezetékek, helyi gázvezetékek, 
g) helyi és távolsági víz- és gőzvezetékek, vízkezelők, helyi szennyvízvezetékek és -tisztítók, 
h) helyi és távolsági elektronikus kommunikációs hálózatok és vezetékek, telekommunikációs póznák, transzformátor állomások, 
i) helyi és távolsági elektromos vezetékek, póznák, transzformátor állomások, kábeltelevízió-hálózatok, 
j) bányászati építmények és kitermelő-berendezé-sek, 
k) energetikai berendezések építményei, gázművek és hulladékégetők, 
l) nukleáris anyagok és radioaktív hulladék feldolgozására és tárolására szolgáló építmények, 
m) vegyipari létesítmények, finomítók, kokszoló ü-zemek építményei, 
n) nehézipari építmények, például nagyolvasztó ke-mencék, hengerművek és öntödék, 
o) fedetlen sportpályák, autó-, motorkerékpár- és kerékpárpályák, golfpályák, sípályák és sífelvonók, 
p) szórakoztató és szabadidős parkok, állat- és növénykertek,
r) reklámépítmények,
s) egyéb mélyépítési építmények, például hulladék-lerakatok. 

43.b §
A lakóépületek
(1) A lakóépületek olyan építmények, melyek alapterületének legalább a fele a lakhatást szolgálja. A lakóépületek közé a következők tartoznak:
a) társasházak, 
b) családi házak, 
c) egyéb lakóházak, például gyermekotthonok, kollégiumok, idősotthonok és hajléktalanszállók. 
(2) A társasház olyan négy vagy több lakásból álló, lakás céljára szolgáló épület, amelynek közterületre nyíló közös főbejárata van.
(3) A családi ház elsősorban családi lakhatásra szolgáló, önálló bejárattal rendelkező épület, amelyben legfeljebb három lakás található, legfeljebb két föld feletti szintje és tetőtere van.
(4) A lakás olyan lakóhelyiség vagy lakóhelyiségek összessége, amely tartozékaival funkcionális, zárt egészet alkot, és tartós lakhatásra szolgál. 
(5) A lakóhelyiség olyan helyiség, amely építési és műszaki megoldásával és felszerelésével teljesíti a tartós lakhatás feltételeit. 
(6) A lakás tartozékai a jelen törvény alkalmazásában azok a helyiségek, amelyek a lakás kommunikációs, gazdasági vagy higiéniai funkcióit töltik be. 

43.c §
A nem lakás céljára szolgáló épületek
(1) A nem lakás céljára szolgáló épületek olyan építmények, melyek alapterületének több mint fele nem lakás céljára szolgál. Ezek közé tartoznak a következők: 
a) szállodák, motelek, panziók és egyéb rövid távú tartózkodást biztosító szállásadó helyek, 
b) bankok és posták adminisztratív, igazgatási és vezetési épületei, 
c) kereskedelmi és szolgáltató épületek, beleértve a gépjármű-szervizeket és töltőállomásokat, 
d) közlekedési és telekommunikációs épületek, állomások, hangárok, depók, garázsok és fedett parkolók, 
e) ipari épületek és raktárak, tározók és silók, 
f) a kultúrát és szórakozást szolgáló épületek, múzeumok, könyvtárak és galériák, 
g) oktatást, művelődést, kutatást szolgáló épületek, 
h) kórházak, egészségügyi és szociális intézetek, 
i) fedett sportlétesítmények, 
j) mezőgazdasági épületek, raktárak és istállók, 
k) vallási tevékenység végzésére szolgáló épületek, krematóriumok és temetők, 
l) műemlékek, amelyek nem lakóépületek, 
m) egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületek, például büntető intézetek vagy kaszárnyák.
(2) Ha az épületeknek több rendeltetésük is van, a legnagyobb hasznos alapterületű rész határozza meg a fő rendeltetést. 
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló épület egy része lakhatási célra szolgál, erre a részre a lakóépületekre vonatkozó követelmények érvényesek. 

43.d §
Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények
Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy teljesítsék a külön jogszabály1j) szerinti alapvető követelményeket.

43.e §
Az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények
Az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeket, beleértve a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek által használt építményekre vonatkozó általános műszaki követelményeket, az építkezés területi és műszaki megoldására vonatkozó követelmények, az építmények építési és műszaki, valamint rendeltetési megoldásai határozzák meg, amelyek szerint a jogi személyek és természetes személyek, államigazgatási szervek és önkormányzatok kötelesek eljárni az építmények elhelyezése, tervezése, engedélyezése, megvalósítása, átadása, használata és eltávolítása során.

43.f § 
Az építőanyagok 
Az építkezés kivitelezése során csak olyan építőanyagokat lehet javasolni és felhasználni, amelyek külön előírás szerint1k) alkalmasak az építményben való felhasználásra a szándékolt célra (a továbbiakban csak mint "megfelelő építőanyagok").

43.g § 
Az építési munkálatok
(1) Az építési munkálatok olyan szakmai tevékenységek, melyekkel az építményt az építőanyagokból létrehozzák. Építési munkálatoknak minősülnek azok a szerelési munkák is, amelyekkel 
a) az építménybe tartósan és szilárdan beépítik vagy az építményből kiveszik az építőanyagot, elsősorban az üzemeltető berendezéseket, valamint az építmény műszaki, energetikai és technológiai berendezéseit, felszereléseit, 
b) az építmény csatlakozik a terület közúti és műszaki hálózatához. 
(2) Ha külön előírás szerint1l) bizonyos építési munkálatok elvégzéséhez szakképzettség és egészségügyi alkalmasság szükséges, azokat csak olyan természetes személy végezheti el, aki a megkövetelt szakképzettséggel és egészségügyi alkalmassággal rendelkezik. Ha az építési munkálatokra biztonsági vagy higiéniai előírások, műszaki szabványok, általánosan használt munkafolyamatok és az építési termékek gyártó által megadott használati utasításai vonatkoznak, az építési munkálatokat ezekkel összhangban kell elvégezni. 

43.h § 
Az építési telek 
(1) Építési telek alatt a terület azon része értendő, amelyet a település fejlesztési terve vagy az övezet fejlesztési terve, vagy a területrendezési határozat beépítésre jelöl ki, valamint az a telek, amin már építmény található.
(2) Az a nem beépítésre szánt telek, amely a mezőgazdasági földalap1la) vagy az erdészeti földalap1lb) részét képezi, a település fejlesztési tervében vagy az övezet fejlesztési tervében építési telekké nyilvánítható, ha teljesülnek a mezőgazdasági földalapból vagy az erdészeti földalapból való tartós kiemelés feltételei, vagy ha beépített területen található.

43.i §
Az építési terület 
(1) Az építési terület (felvonulási terület) az a terület, amely az építkezés megvalósítása során az építési munkálatok elvégzésre, az építőanyagok és az építkezés megvalósításához szükséges közlekedési és egyéb eszközök tárolására és az építkezés berendezéseinek elhelyezésére van kijelölve; magában foglalja építési telket, esetleg bizonyos mértékben más telkeket vagy azok részeit is. 
(2) Az építkezés berendezései alatt olyan építmények és berendezések értendők, amelyek az építkezés megvalósítása, az átépítés vagy a karbantartási munkálatok alatt üzemeltetési, gyártási, raktározási vagy szociális célt szolgálnak; ezeket a célokat csak átmenetileg szolgálják.
(3) Az építési területet
a) akár teljes körülkerítéssel kell megóvni idegen személyek bejutása ellen olyan helyekre, ahol életük vagy egészségük veszélybe kerülhet, 
b) építési területként kell megjelölni, az építkezés és az építkezés kivitelezői szükséges adatainak feltüntetésével, 
c) tisztán tartott gépjármű-behajtóval és -kihajtóval rendelkezik a helyi vagy közhasználatban lévő utakhoz, amelyeken biztosítja az anyagellátást, a kiásott föld és építési törmelék elszállítását, valamint a hozzáférést a mentők és tűzoltók számára, 
d) köteles lehetővé tenni az építőanyagok és mechanizmusok biztonságos elhelyezését, valamint az építkezés berendezéseinek elhelyezését,
e) köteles lehetővé tenni az építési munkálatokat végző személyek biztonságos mozgását, 
f) hulladék-elszállítással vagy -megsemmisítéssel rendelkezik, 
g) köteles rendelkezni az építési munkálatok elvégzéséhez és az építési munkálatokat végző személyek elhelyezéséhez szükséges felszereléssel, 
h) köteles olyan kialakítással és üzemeltetési móddal rendelkezni, hogy az építkezésen és annak környékén biztosítva legyen az emberek egészségének védelme,1m) valamint a környezet külön előírás szerinti védelme.1n)
(4) Ha beépített területen lévő építési területről, nyomvonal jellegű építési területről vagy egyéb, nagy kiterjedésű mélyépítési területről van szó, az építésügyi hivatal az építési engedélyben eltekinthet a 3. bekezdés szerinti, az építési területre vonatkozó bizonyos műszaki követelményektől.
(5) Az építési területen, az építkezés egész ideje alatt ott kell lennie az építésügyi hivatal által hitelesített építési tervdokumentációnak, amely szükséges az építkezés megvalósításához és az állami építési felügyelet végrehajtásához. 

2. szakasz 
Építkezés kivitelezésére való jogosultság és kiemelt építészeti tevékenységek

44. § 
Az építkezések kivitelezésére való jogosultság
(1) Az építkezést és annak módosítását csak olyan jogi személy vagy természetes személy valósíthatja meg, aki külön előírás szerint az építési tevékenységek végzésére jogosult,2) az építkezés kivitelezésének vezetését az építésvezető végzi. 
(2) Az egyszerű építkezéseket és azok módosításait az építkező saját maga részére, önerőből is megvalósíthatja, ha a megvalósítás vezetését az építési felügyelet végzi. Az egyszerű építkezések és azok módosításainak [139b. §, 1 bekezdés, b) és c) pontok], az kisméretű építkezések és azok módosításainak önerőből történő megvalósításához elég, ha az építkező olyan személlyel biztosítja a kivitelezés szakmai vezetését, akinek építészeti vagy építőművészi szakirányú főiskolai vagy építészeti középiskolai szakképzettsége és legalább három év szakmai gyakorlata van (a továbbiakban csak mint "szakképzett személy"), hacsak saját maga nem teljesíti a fenti követelményeket. 

45. §
A kiemelt építészeti tevékenységek
(1) Azok a kiemelt tevékenységeknek, melyeknek eredménye hatással van a közérdek védelmére az építészetben (a továbbiakban csak mint "a kiemelt építészeti tevékenységek"), a következők: 
a) tervezési tevékenység, 
b) építkezés megvalósításának vezetése, 
c) kiemelt geodéziai és térképészeti tevékenység.2a) 
(2) Tervezési tevékenység alatt értendő: 
a) a területrendezési tervezési háttéranyagok és a területrendezési tervdokumentáció kidolgozása, 
b) a területrendezési határozat kiadásához szükséges dokumentáció kidolgozása, 
c) az építési engedély kiadásához szükséges építmények terveinek kidolgozása, beleértve az építmények szerkezetének statikai és dinamikai számításait is, valamint energetikai projektelemzését.
(3) Az építkezés megvalósításának vezetése alatt az építési területen és az építményen folyó építési munkálatok és egyéb tevékenységek szervezése, vezetése és irányítása, az építkezés kivitelezési módjának és folyamatának követése, az építmény térbeli elhelyezésének és a dokumentációnak az összhangjáért, valamint az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények betartásáért való felelősség értendő.
(4) A kiemelt építészeti tevékenységeket csak azok a természetes személyek végezhetik, akik külön előírás szerint2b) megszerezték a jogosultságot e tevékenységek végzésére (a továbbiakban csak mint "jogosult személy"). A jogosult személyek kötelesek e tevékenységük közben gondoskodni a közérdek védelméről. 
(5) Jogi személyek akkor végezhetnek kiemelt építészeti tevékenységeket, ha annak elvégzését jogosult személyekkel biztosítják.
(6) Nem számít kiemelt építészeti tevékenységnek
a) az egyszerű építmények, kisméretű építmények és ezen építmények módosítási dokumentációjának és tervezetének kidolgozása, melyeket megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy kidolgozhat, 
b) a 139.b § 1. bekezdésének b) és c) pontjaiban szereplő egyszerű építmények megvalósításának vezetése, kisméretű építmények és módosításaik megvalósításának vezetése.

46. §
A tervező
(1) A tervező tervezési tevékenységet folytat, és felel a dokumentáció 45. § 2. bekezdése szerinti kidolgozásának helyességéért és teljességéért. Az építmény kidolgozott tervének tervezője felel annak megvalósíthatóságáért is. A statikai számításokat olyan formában kell kidolgozni, hogy az ellenőrizhető legyen. A tervező köteles a területtervezési háttéranyagok, a területtervezési dokumentációs javaslat vagy az építmény tervének kidolgozásába más jogosult tervezőket is bevonni, ha bizonyos részek önálló kidolgozására nem jogosult.
(2) A tervező köteles az építmények műszaki, használati és gazdaságossági feltételei alapján az új és jelentős mértékben felújított épületeket a megfelelő építési szerkezetek alkalmazásával, a megújuló energiaforrásokon alapuló alternatív energetikai rendszerek, valamint az automatizált vezérlésű, szabályozó és ellenőrző rendszerek felhasználásával megtervezni.

46.a §
Az építésvezető
(1) Az építésvezető szervezi, vezeti és irányítja az építési munkálatokat és egyéb tevékenységeket az építési területen és az építményen, továbbá nyilvántartást vezet róluk az építési naplóban.
(2) Az építésvezető jogosult
a) megállapítani az egyes építési munkálatok és egyéb tevékenységek megkezdését és befejezését az építési területen és az építményen, 
b) utasításokat adni az építési munkálatok elvégzésével, a munka megszervezésével és az egyes személyek mozgásával kapcsolatban az építési területen és az építményen, 
c) átvenni az építőanyagokat, megállapítani azok alkalmasságát, és meghatározni azok elhelyezését és raktározását az építési területen, 
d) utasításokat adni az építési munkálatok és egyéb tevékenységek azonnali leállítására az építési területen és az építményen, ha olyan akadály merült fel, amely miatt azok további kivitelezése nem megengedett, 
e) az építési munkálatok sorrendjének irányítására, 
f) kiutasítani az idegen személyt az építési területről és az építményről. 

46.b §
Az építési felügyelet
Az építési felügyeletet végző személy 
a) követi az építkezés megvalósításának módját és folyamatát úgy, hogy szavatolva legyen a munkabiztonság és az egészségvédelem, a műszaki berendezések rendes felszerelése és működése, az építészeti termékek és építőanyagok szakszerű elhelyezése, azok felhasználásának alkalmassága, a gépek és berendezések szakszerű elhelyezése; felügyeli az építési napló vezetését, 
b) felelős az építmény térbeli helyzetének és a dokumentációnak az összhangjáért, valamint az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények betartásáért, továbbá közös felelősséget visel az építkezés megvalósításához kiadott határozatokban, elsősorban a területrendezési határozatban és az építési engedélyben szereplő feltételek betartásáért, 
c) befolyást gyakorol az építkezésen megállapított hibák eltávolítása érdekében; ha a hibákat az építési felügyelet hatáskörében nem lehet kiküszöbölni, késedelem nélkül jelenti azokat az építésügyi hivatalnak. 

46.c §
Az építkezés geodétája és térképésze
Az építkezés geodétája és térképésze felelős a geodéziai pontok kijelöléséért és azok aktualizálásáért, a kitűzési hálózatok javaslatának kidolgozásáért, a kitűzési hálózatok kiépítéséért, a kitűzésért és az építmény térbeli helyzete geometriai paramétereinek ellenőrző méréséért, a létező földalatti vezetékek felszíni kijelöléséért, az építkezés valós kivitelezése tárgyainak beméréséért és ábrázolásáért a területrendezési határozattal és az építési engedéllyel összhangban.

46.d §
Az építési napló
(1) Az építési napló egy dokumentum, amely az építési területen elhelyezett dokumentáció részét képezi; feljegyzik benne az összes fontos eseményt, amely az építési területen történt. Az építési naplóba bekerül minden fontos adat az építési munkálatokról, az állami építési felügyelet tevékenységéről, az állami felügyeletről, a tervezőnek a kivitelezés felügyeletéről és a szerzői felügyeletről, valamint az építési munkálatokat befolyásoló tevékenységről és az építkezés menetéről. 
(2) Az építési naplót az építésvezető vagy az építkező vezeti az előkészítő munkálatok első napjától egészen az építkezési munkálatok befejezéséig. 
(3) Az építési naplóba a következő további személyek jogosultak bejegyzést tenni, az építkezésen történt látogatásuk dátumának, a megállapított tényeknek és a foganatosított intézkedéseknek a feltüntetésével:
a) az állami építési felügyelet gyakorlására jogosult személy, 
b) az építkezés geodétája és térképésze, 
c) az építkező vagy annak meghatalmazott helyettese és az építkezés tulajdonosa, hacsak nem azonos az építkezővel, 
d) a tervező és az építmény részterveinek tervezője, 
e) az építkezés kivitelezője, 
f) az építési felügyelet ellátó személy, 
g) az állami felügyelet ellátó személy, 
h) az építési területen a munkabiztonságot irányító személy.

3. szakasz 
Az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények

47. §
Az építmények tervezésére vonatkozó általános műszaki követelmények
Az építményeket úgy kell tervezni, hogy élettartamuk egész ideje alatt összhangban legyenek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel, a beépítési feltételekkel, hogy megfelelő építészeti termékekből készüljenek, és emellett 
a) az építmény beleilljen a területbe az urbanisztikai, architektonikai és environmentális alapelvekkel, valamint a természet- és tájvédelmi és a műemlékvédelmi követelményekkel összhangban úgy, hogy kiküszöböljék az építkezés negatív hatásait a környezetre, az egészség- és környezetvédelem szempontjából, illetve hogy azokat elviselhető mértékűre korlátozzák, 
b) az építmény megközelíthető legyen a közútról, a helyi vagy közhasználatban lévő utakról, 
c) az építmény építési és műszaki felszerelése megfeleljen használati céljának és módjának, és ha olyan építményről van szó, amelyet csak mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek használatára szánnak, vagy olyan építményről, amely a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhető, akkor ezeknek tejesíteniük kell azokat a külön követelményeket is, amelyek lehetővé teszik az építmény használatát a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek számára, különös tekintettel az akadálymentesítés követelményére, 
d) az építmény rá legyen csatlakoztatva a vízvezeték-hálózatra és a szennyvízcsatorna-hálózatra, ha a környéken megfelelő kapacitású vízvezeték és szennyvízcsatorna található, 
e) az épület műszaki rendszere a műszaki, használati és gazdaságossági lehetőségeken belül lehetővé tegye költséghatékony kihasználását, tekintettel az éghajlati viszonyokra, az építmény területi elhelyezkedésére és használatának módjára, főleg magas hatásfokú megújuló energiaforrásokon alapuló alternatív energetikai rendszerek, valamint automatizált vezérlésű, szabályozó és ellenőrző rendszerek felhasználásával,
f) minden épület fel legyen szerelve nagy sebességű fizikai infrastrukúrával2ba) és hozzáférési ponttal,2bb) hacsak külön jogszabály nem rendelkezik másként,2bc)
g) a szennyvízcsatorna-hálózatba kiengedett szennyvíz összhangban legyen a külön előírásokban megállapított követelményekkel2c) és a csatornahálózatról szóló rendeletekkel, 
h) az építmény összes csatlakozása a terület közműhálózataira önállóan elzárható vagy leköthető legyen, és az elzárási, lekötési helyek és mérőberendezések könnyen hozzáférhetőek legyenek és tartós megjelöléssel legyenek ellátva, 
i) az építmény használata során keletkező hulladék elszállítása vagy annak más módon történő megsemmisítése biztosítva legyen, 
j) az építmény rendeltetési és üzemeltetési megoldásai a lehető legjobban vegyék figyelembe az építmény helyének éghajlati viszonyait és a telek lehetőségeit úgy, hogy az a lehető legjobban használja ki a napsugárzást és a nappali fényt, 
k) biztosítva legyen az építmény lehető legjobb szél-, eső-, zaj-, rezgés-, rengésvédelme, a geológiai altalajból jövő ionizációs sugárzás, a geopatogén zónák hatásai, a kóboráram, a talajvíz- és felszíni vizek elleni védelme, 
l) a légkört szennyező anyagok, a fény, a hő és egyéb elektromágneses sugárzás kibocsátása és a külső környezetbe történő elvezetésük feltételei az építmény megvalósítása, az építmény üzemeltetése és a kapcsolódó tevékenységek során összhangban legyenek a külön előírásokban megállapított követelményekkel;3) ha ilyen követelmények nincsenek előírva, akkor azokat azon technika aktuális fejlettségi szintje szerint kell megoldani, amilyen a konkrét építmény tervezése idejében volt. 
m) a nukleáris berendezéssel ellátott építmény teljesítse a külön előírás szerinti követelményeket.4)

Az építkezések megvalósítására vonatkozó általános műszaki követelmények

48. §
(1) Az építkezéseket a hiteles tervvel és építési engedéllyel összhangban kell megvalósítani, és teljesíteniük kell az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket.
(2) Az építményeket a telek alapozási viszonyainak megfelelő és a felszín alatti vizek rendszeréhez illeszkedő módon kell megalapozni. Az építmény alapozása során ügyelni kell arra, hogy az építmény alapozásával ne legyen veszélyeztetve szomszédos építmények stabilitása, és ne változzanak meg a szomszédos telkek alapozási viszonyai. Azokat a szomszédos építményeket és telkeket, amelyek stabilitása vagy alapozási viszonyai az építmény alapozásával veszélybe kerülhetnek, még az építkezési munkálatok megkezdése előtt ez ellen biztosítani kell.
(3) Az építmény alapozása és a felszín alatti építmények elhelyezése során végzett földmunkákat, amelyek ugyanabban időben és ugyanazon helyen folynak, össze kell hangolni. A gödrök és földhányások nem tehetik lehetetlenné a szomszédos építkezésekre vagy telkekre való bejutást vagy behajtást. A közutakon és közterületeken található gödröket megfelelő, kellően biztonságos és elégséges kapacitású átkelőkkel, útátjárókkal és kerülőutakkal kell ellátni és megjelölni. 
(4) Az építmények alapjainak biztonságosan át kell vinniük az építési szerkezet és a hasznos teher által kiváltott terhelést az építmények altalajába. Az alapozási szintnek olyan mélységben kell lennie, amely nem szokott átfagyni. 
(5) A tartószerkezeteknek tartósan és biztonságosan kell ellenállniuk az építmény, az építmény használata és a külső hatások által kifejtett megterhelésnek, és ezt a megterhelést át kell vezetniük az építmény alapjaiba. A tartószerkezeteknek tartósan és biztonságosan ellen kell állniuk a tűz által kiváltott megterhelésnek is. 
(6) Azoknak az építményeknek, amelyek bányászati tevékenység hatásainak vannak kitéve, vagy bányászati módon végzett tevékenység vagy felszín alatti munkálatok hatósugarában lévő telkeken vannak, eleget kell tenniük azoknak az építményalapozási és épületszerkezeti követelményeknek, amelyek e feltételek között is megfelelőek.
(7) A földrengés-veszélyes övezetben lévő építményeknek eleget kell tenniük a terület lehetséges földrengés-intenzitási követelményeinek.

49. §
(1) Az építmények falainak és mennyezeteinek az építmény fajtája szerint a szükséges szigetelési tulajdonságokkal kell rendelkezniük.
(2) Az épület külső falainak ellen kell állniuk minden külső éghajlati hatásnak.
(3) Az építmény tetejének fel kell fognia és el kell vezetnie a csapadékot, és meg kell akadályoznia annak bejutását az épületszerkezetbe.
(4) A tetőburkolatnak ellen kell állnia az éghajlati hatásoknak és a hó által okozott terhelésnek.

50. §
(1) A lépcsőházaknak üzembiztosnak és az építmény fajtájához, továbbá az épület használati céljához és módjához mértnek kell lenniük. 
(2) A lépcsőházak tereit kielégítő módon kell megvilágítani, és biztonságos korlátokkal kell ellátni, amelyek szerkezetileg megfelelnek az építmény fajtájának, az épület használati céljának és módjának.
(3) Az építményben található lépcsőházak számának meg kell felelniük az építmény üzemeltetési feltételeinek és a tűzvédelmi követelményeknek. 

51. §
(1) A kéményeknek biztonságosan el kell vezetniük a hulladékgázokat a tüzelőanyagok égetésére szolgáló berendezésekből és az egyéb technológiai berendezésekből a külső légkörbe, és ellent kell állniuk az égéstermékek hatásainak. 
(2) A kéményeket szerkezetileg úgy kell felépíteni, hogy azokat tisztítani lehessen. 

52. §
(1) A belső vezetékeknek biztonságosaknak kell lenniük, és lehetővé kell tenniük az építmény rendeltetésszerű használatát.
(2) A nagy és többemeletes építmények belső vezetékeit az építményen belül is elzáró-szerkezetekkel kell ellátni, melyek meghibásodás vagy karbantartás esetén lehetővé teszik az energia- vagy a vízvezetékek elzárását vagy megszakítását az építmény egy részében. 

53. §
Az építmények technológiai felszerelésének lehetővé kell tennie azt a technológiai folyamatot, amelyre szánták, és egyúttal teljesítenie kell a biztonsági és munkavédelmi követelményeket, a műszaki berendezések biztonsági követelményeit, a tűzvédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi követelményeket.

4. szakasz 
Az építkezéseknek, valamint azok módosításainak és karbantartási munkálatainak engedélyeztetése

Az építkezések, valamint azok módosítási és karbantartási munkálatai

54. §
Az építkezések, valamint azok módosítási és karbantartási munkálatai csak az építési engedély alapján vagy az építésügyi hivatalnál tett bejelentés alapján valósulhatnak meg. 

55. §
(1) Amennyiben a jelen törvény és a végrehajtási előírásai vagy külön előírások nem rendelkeznek másként, minden típusú építkezéshez építési engedély szükséges, tekintet nélkül azok építési és műszaki kivitelezésére, rendeltetésére és időtartamára; építési engedély szükséges az építmények módosításához is, elsősorban hozzáépítés, felépítmény elhelyezése és építészeti kiigazítások esetén.
(2) Az építésügyi hivatalnál tett bejelentés elegendő
a) egyszerű építmény, az ahhoz történő hozzáépítés és felépítmény elhelyezése esetében, ha az építésügyi hivatal a területrendezési határozatban így állapította meg, 
b) kisméretű építmények esetében, amelyek a főépületet kiegészítő funkcióval bírnak és amelyek nem befolyásolhatják jelentősen a környezetet;
c) építészeti kiigazítások esetében, amelyek nem változtatják meg jelentősen az építmény külalakját, nem avatkoznak be az építmény tartószerkezetébe, nem változtatják meg az építmény használatának módját, és nem veszélyeztetik a társadalom érdekeit; 
d) karbantartási munkálatok esetében, amelyek hatással lehetnek az építmény stabilitására, az építmény tűzvédelmi biztonságára, külalakjára vagy környezetére, és a műemlék-épületek összes karbantartási munkálatai esetében, 
e) az elektronikus kommunikációs hálózatok (a telekommunikációs berendezések hordozói) építése esetében, amelyeket meglévő építményekre szerelnek fel, amennyiben ezek magassága nem haladja meg a 6 m-t, szélessége pedig a 2,5 m-t és nem avatkoznak bele az építmény tartószerkezetébe, 
f) a felszíni elektronikus kommunikációs hálózatok építése esetében, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t, magasságuk pedig a 4,5 m-t, 
g) a telekommunikációs berendezések cseréje és kiegészítése esetében, az elektronikus kommunikációs hálózatok már meglévő építményein, ha nem kerül sor az építmény módosítására,
h) azon reklámépítmények esetében, melyek legnagyobb információs felülete kisebb, mint 3 m2, ha a jelen törvény másképpen nem rendelkezik.

56. §
Építési engedély és bejelentés sem szükséges a következő esetekben:
a) bányaművek, felszín alatti bányászati építkezések, a felszíni fejtőkben és tározókban lévő építmények esetén, amennyiben a bányászati előírások szerint az állami bányafelügyelet szerveinek engedélyezési hatáskörébe és felügyelete alá tartoznak, 
b) az elektronikus kommunikációs hálózatok felszíni és felszín alatti vezetékei esetén, beleértve a támpontokat és kitűzési pontokat, 
c) átmenetileg elhelyezett, hordozható berendezések esetén, mint pl. az árusítóbódék, az épületek ünnepi díszítésének és kivilágításának szerkezetei és berendezése, 
d) filmesek és tévéstábok kellékeiként szolgáló építmények esetén, 
e) geodéziai, fából készült és hordozható mérőtornyok, jelzések és piramisok esetén, 
f) komló és szőlőültetvények szerkezetei esetén, 
g) elektromos vezetékek építési kiigazításai esetén, tekintet nélkül a feszültségre, amennyiben nem változik azok nyomvonala, 
h) karbantartási munkálatok esetén, nincs előírva a bejelentési kötelezettség az 55. §, 2. bekezdésének d) pontja szerint, 
i) elektronikus kommunikációs hálózatok vezetékei és antennák levezetése esetén, amelyek az építmények zárt terében vannak elhelyezve,
j) azon reklámépítmények esetében, melyek legnagyobb információs felületének mérete kevesebb, mint 1,2 m2, és a közvilágítás oszlopain vagy a munkavezetékek oszlopain vannak elhelyezve, és ha nem lógnak bele a közutak átjáró profiljába sem a vasutak átjáró szelvényébe.

57. §
Az építésügyi hivatalnak történő bejelentés
(1) Az építkező az 55. §, 2. bekezdésben szereplő építkezések megvalósítását és az építészeti kiigazítási és karbantartási munkálatokat köteles előre, írásban bejelenteni az építésügyi hivatalnak. Az kisméretű építmény bejelentéséhez mellékel egy egyszerű vázlatrajzot; ha az 55. § 2. bekezdésének, a) pontja szerinti egyszerű építményről van szó, mellékeli az építési engedély kérelmezéséhez szükséges dokumentumokat a háttéranyagokkal és a tervdokumentációval. Az építésügyi hivatal meghatározhatja, hogy a bejelentett kisméretű építményt, építészeti kiigazítást vagy karbantartási munkálatokat csak építési engedély alapján lehet megvalósítani. 
(2) Az építkező az 1. bekezdés szerint bejelentett építkezéseket, építészeti kiigazítási és karbantartási munkálatokat csak az építésügyi hivatal írásbeli értesítése alapján valósíthatja meg, miszerint azok ellen a hivatal kifogást nem emel. Az építésügyi hivatal az írásbeli értesítéshez az építésügyi hivatal csatolja a hitelesített egyszerű vázlatrajzot, és ha az 55. §, 2. bekezdésének, a) pontja szerinti egyszerű építményről van szó, az írásbeli értesítéshez csatolja a hitelesített tervdokumentációt is. Az építkező a bejelentett építkezés megvalósítását, az építészeti kiigazítást vagy karbantartó munkálatokat az írásbeli értesítés kézbesítésétől számított két éven belül kezdheti meg, hacsak az építésügyi hivatal nem állapítja meg másként. A bejelentett reklámépítkezést, melyen a legnagyobb információs felület kisebb, mint 3 m2, az építkező csak az építésügyi hivatal értesítése kézbesítésének napjától számított egy éven belül kezdheti megvalósítani, ha az építésügyi hivatal indokolt esetekben nem állapított meg hosszabb határidőt az építkezés megkezdésére.
(3) A bejelentés napjának az a nap tekintendő, amikor a bejelentést az építésügyi hivatalhoz benyújtották vagy postára adták. 
(4) Ha az építészeti kiigazításokat vagy karbantartó munkálatokat műemlék épületen kell megvalósítani, az építkező az építésügyi hivatalhoz eljuttatott bejelentéséhez mellékeli a műemlékvédelmi szervek álláspontját is. 
(5) Az építésügyi hivatal értesítése nem helyettesíti az érintett szervek külön előírás szerint1n) megkövetelt határozatait, álláspontjait, nyilatkozatait, beleegyezéseit vagy egyéb intézkedéseit. Az építésügyi hivatal erre az értesítésben hívja fel az építkező figyelmét, beleértve a vonatkozó szlovák műszaki szabványok betartásának kötelezettségét az építmény megvalósítása és használata során.

Az építési engedély kérvényezése

58. §
(1) Az építési engedély kérvényét, az okmányokkal és a jogosult személy által kidolgozott, előírt dokumentációval együtt az építtető nyújtja be az építésügyi hivatalhoz. A kérvényben feltünteti az építmény használatának célját és módját, az építmény helyét és az építkezés előrelátható befejezésének idejét, a meghatározott időre épülő építmény esetében feltünteti az építmény használatának idejét is. 
(2) Az építtetőnek igazolnia kell, hogy ő a telek tulajdonosa vagy a jelen törvény 139. §, 1. bekezdése alapján a telekhez fűződő egyéb joga van, amely feljogosítja őt a kívánt építmény létrehozására a telken. Jelentős beruházás, autópálya, gyorsforgalmi út vagy vasút építtetője az építési engedély kiadása előtt igazolja, hogy ő a telek tulajdonosa vagy a telekhez fűződő egyéb joga van a 139. § 1. bek. szerint. Ez nem érvényes, ha ezeket a tényeket a területrendezési eljárás során igazolta, és területrendezési határozat jogerőre emelkedése óta nem került sor változásra.
(3) Ha építészeti kiigazításról, felépítményről vagy az építményen esedékes karbantartó munkálatokról van szó, az építtető jogi vagy természetes személy is lehet, amely/aki az építmény bérlője, ha erről a tulajdonossal kötött, írásos szerződést nyújt be. 
(4) A jelen törvény hatálya alá tartozó felszín alatti építkezések építtetőjének nem kell igazolnia a telek tulajdonjogát vagy a telekhez vagy a rajta található építményekhez fűződő egyéb jogát, ha olyan építkezésekről van szó, amelyek sem funkcionálisan, sem szerkezetükkel nem függenek össze sem a telken található építményekkel, sem a telken folyó üzemeltetéssel, és amelyek egyébként sem befolyásolhatják a telek használatát arra a célra, amelyre rendelve van. 

58.a §
(1) Az építési engedélyt a következők esetében kell kérvényezni: 
a) önálló építmény vagy annak módosítása, 
b) építmények csoportja, beleértve a felvonulási terület építményeit, 
c) az építmények csoportjának egyes építményei a b) pont szerint, ha befejezésük után önállóan használhatók lesznek, 
d) amennyiben szükséges a műszaki hálózatok és berendezések (közművek) áthelyezése. 
(2) Az építésügyi hivatal értesítheti az építtetőt, hogy építési eljárást csak a kérvény további építményekre, esetleg építmények egész csoportjára [62. §, 1 bekezdés, b) és c) pontok] történő kibővítése után folytatja le.
(3) Az építési engedély kérvényének másolatát, amely olyan építményt érint, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek, mellékletek nélkül, az építésügyi hivatal haladéktalanul közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján és a honlapján. Ha a honlapon történő közzététel nem lehetséges, az építésügyi hivatal csak a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé. Az építési engedély kérvényének másolatának az egész eljárás folyamán, egészen annak jogerős befejezéséig, nyilvánosnak kell lennie. A közzétételnek az építési engedély kérvényén kívül tartalmaznia kell a vizsgálati eljárásban kiadott jogerős határozat és a záróvélemény hozzáférési adatait is annak a szervnek a honlapján, amely azt kiadta, amennyiben az építményre vonatkozólag ilyet kiadtak.

59. §
Az építési eljárás résztvevői
(1) Az építési eljárás résztvevői a következők:
a) az építtető, 
b) azok a személyek, akik tulajdonjoggal vagy a telekhez vagy a rajta található építményekhez fűződő egyéb joggal rendelkeznek, beleértve a szomszédos telkeket és építményeket, ha az ezekhez a telkekhez és építményekhez fűződő tulajdonjogukat vagy más jogukat az építési engedély közvetlenül érintheti, 
c) további személyek, akiknek ez a szerepe külön előírásból következik,1g)
d) az építési felügyelet vagy a szakképzett személy, 
e) a tervező az építmény tervét érintő részben. 
(2) Az építési eljárásnak az 1. bekezdés, b) pontja szerint nem résztvevői a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői. 

Az építési eljárás

60. §
(1) Ha az építési engedély kiadására előterjesztett kérvény, elsősorban annak dokumentációja nem szolgáltat elegendő háttéranyagot a javasolt építmény vagy a rajta elvégzendő karbantartási munkálatok elbírálásához, vagy ha a dokumentációban nem tartják be a területrendezési határozat feltételeit, az építésügyi hivatal felszólítja az építtetőt, hogy a kérvényt méltányos határidőn belül egészítse ki, esetleg hogy hozza azt összhangba a területrendezési határozat feltételeivel, valamint figyelmezteti őt, hogy egyébként az építési eljárást leállítja. 
(2) Az építésügyi hivatal az építési eljárást leállítja, ha az építkező
a) nem nyújtotta be a jogosult személy által kidolgozott dokumentációt, 
b) az építési engedély kérvényében nem igazolta az 58. §, 2-4. bekezdése szerinti tartozékokat, 
c) az 1. bekezdésben meghatározott határidőre nem egészítette ki a kérvényt, 
d) a meghatározott határidőre a benyújtott dokumentációt nem hozta összhangba a területrendezési határozat feltételeivel, 
e) az építési engedély kérvényét visszavonta, 
f) megkezdte az építkezés megvalósítását az előtt, hogy az építési engedély jogerőre emelkedett volna. 

61. § 
(1) Az építésügyi hivatal bejelenti az építési eljárás megkezdését az érintett államigazgatási szerveknek, az összes ismert résztvevőnek, és elrendeli a szóbeli eljárást, helyszíni tényfeltárással összekötve. Egyúttal figyelmezteti őket, hogy kifogásaikat legkésőbb a szóbeli egyeztetésen érvényesíthetik, különben azokat nem veszik figyelembe. Észrevételeiket és kifogásaikat, amelyek érvényesítve voltak vagy érvényesítve lehettek volna a területrendezési meghallgatáson vagy az övezet fejlesztési tervének vitája során, nem veszik figyelembe. Az építésügyi hivatal attól a naptól számított 7 napon belül értesítést küld az építési eljárás megkezdéséről, amikor az építési engedély kérvénye teljes lett. 
(2) A helyszíni tényfeltárástól, esetleg a szóbeli egyeztetéstől is eltekinthet az építésügyi hivatal, ha jól ismertek előtte az építési terület viszonyai, és a kérvény elegendő mennyiségű alappal szolgál a javasolt építkezés elbírálására. 
(3) Az építésügyi hivatal, legkevesebb 7 munkanappal a helyszíni tényfeltárás, illetve a szóbeli egyeztetés előtt értesíti a résztvevőket az építési eljárás megkezdéséről. Ha az építésügyi hivatal a szóbeli egyeztetéstől eltekint, megszabja, hogy a résztvevők meddig érvényesíthetik kifogásaikat, és figyelmezteti őket, hogy a később benyújtott kifogásokat nem veszi figyelembe.
(4) Nyomvonal jellegű építkezések esetében vagy különösen nagy kiterjedésű építkezések és nagyszámú résztvevővel megvalósítandó építkezések eljárásának indokolt esetében az építésügyi hivatal az építési eljárás megkezdéséről, legkevesebb 15 nappal a helyszíni tényfeltárás lefolytatása, esetleg a szóbeli egyeztetés előtt, nyilvános hirdetményben értesíti a résztvevőket, ha nem kerül sor szóbeli egyeztetésre, akkor a 3. bekezdésben megadott határidő lejárta előtt. 
(5) Nukleáris létesítmény építése vagy kiemelten fontos objektumok és további fontos objektumok1ia) esetén az építésügyi hivatal az építési eljárás megkezdéséről, legkevesebb 15 nappal a helyszíni tényfeltárás lefolytatása, esetleg a szóbeli egyeztetés előtt, nyilvános hirdetményben értesíti a résztvevőket, ha nem kerül sor szóbeli egyeztetésre, akkor a 3. bekezdésben megadott határidő lejárta előtt.
(6) Az építésügyi hivatal mindig egyenként értesíti az érintett szerveket. Ezek a szervek kötelesek ugyanazon határidőn belül jelezni álláspontjukat, amelyen belül az eljárás résztvevői érvényesíthetik kifogásaikat. Ha az államigazgatási szervek közül valamelyiknek az elbíráláshoz hosszabb időre van szüksége, annak a határidő lejárta előtti kérelmezésére az építésügyi hivatal meghosszabbítja a határidőt. Ha az érintett szerv a megállapított vagy meghosszabbított határidőn belül az engedélyeztetett építkezéssel kapcsolatban nem ismerteti álláspontját, úgy tekintendő, hogy az építkezéssel, az általa szem előtt tartott érdekek szempontjából, egyetért.

62. §
(1) Az építési eljárás során az építésügyi hivatal elsősorban a következőket vizsgálja:
a) teljesíti-e a dokumentáció az övezetek fejlesztési tervében megállapított beépítési feltételeket vagy a területrendezési határozat feltételeit, 
b) teljesíti-e a dokumentáció a közérdeket érintő, elsősorban a környezetvédelemre és az emberi élet és egészség védelmére vonatkozó követelményeket, továbbá megfelel-e az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeknek a jelen törvény olvasatában, és a külön előírásoknak,4a)
c) biztosítva van-e az építkezés összetett jellege és folyamatossága, biztosítva van-e a rendes használathoz szükséges műszaki, közhasználatú vagy egyéb felszerelés időben történő kiépítése, 
d) az építkezés kivitelezésére jogosult személy fogja-e megvalósítani az építkezést, vagy ha az építkezést az építtető önerőből fogja megvalósítani, biztosítva van-e az építkezés kivitelezésének a vezetése az építési felügyelet vagy szakképzett személy által; ha az építkezés kivitelezőjét pályázat útján választják ki, az építkező az építkezés kivitelezőjének kilétét a pályázat befejezése után tizenöt napon belül közli az építésügyi hivatallal,
e) az új vagy a jelentős mértékben felújított épület az építkezés műszaki, használati és gazdaságossági feltételeinek alapján a megfelelő építési szerkezetek alkalmazásával, a megújuló energiaforrásokon alapuló alternatív energetikai rendszerek, valamint az automatizált vezérlésű, szabályozó és ellenőrző rendszerek felhasználásával van-e megtervezve.
(2) Ha az építményt üzemrészlegként fogják használni, az építésügyi hivatal az 1. bekezdés, b) pontja szereplő szempontok szerint vizsgálja a jövőbeli üzemrészleg hatásait is; a műszaki berendezés tervezetének műszaki és gazdasági színvonalát nem vizsgálja.
(3) Az építésügyi hivatal biztosítja az érintett szervek álláspontjait, azok kölcsönös összhangját, és elbírálja az eljárás résztvevőinek véleményét és kifogásait.
(4) Ha az építmény megvalósítása vagy használata a jelen törvény vagy külön előírások által védett közérdeket sérthet, vagy aránytalanul nagyobb mértékben korlátozná vagy veszélyeztetné a résztvevők jogait és jogos érdekeit, mint azzal a területrendezési határozatban számoltak, az építésügyi hivatal az építési engedély kérvényét elutasítja.

63. §
Az egyszerű és kisméretű építkezések dokumentációját az építésügyi hivatal azon érdekek szempontjából is megvizsgálja, amelyek az államigazgatási szerveket külön előírás szerint védik, elsősorban akkor, ha az elbíráláshoz elegendők az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények, a jelen törvény olvasatában, vagy egyéb előírások. Az építésügyi hivatal jelenti az érintett szerveknek az építési eljárás megkezdését; ezek a szervek az elbírálást fenntarthatják maguknak, kötelesek viszont, legkésőbb a szóbeli egyeztetés alkalmával, közölni álláspontjukat vagy a 61. §, 3. és 5. bekezdéseiben meghatározott határidőn belül.

64. §
(1) Azokkal az államigazgatási szervekkel és résztvevőkkel, akiknek az építési eljárás során benyújtott dokumentációval kapcsolatos álláspontját és nyilatkozatát az eljárás megkezdése előtt megszerezték, az építésügyi hivatal a kérvény megvitatását annak mértékében korlátozza, amennyire az ő követeléseik teljesítésre kerültek. 
(2) A nyomvonal jellegű építkezések építési eljárását, amelyekről az eljárás résztvevői az építészeti eljárás megkezdése előtt pozitívan nyilatkoztak, az építésügyi hivatal a nyomvonal azon részeire korlátozza, amelyek nem beépített területeken haladnak, ezzel biztosítva az érintett szervek álláspontjainak összehangolását, és annak megállapítását, hogy a kérvény megfelel-e az övezetek fejlesztési tervében meghatározott feltételeknek.

65. §
Építési eljáráshoz, ha azt az ügy jellege nem zárja ki, vagy ha külön előírások nem rendelkeznek másként, egyéb eljárások4c) is kapcsolódnak, melyek szükségesek az építkezés megvalósításához. Az ezek megvalósításában illetékes közigazgatási szervek az építési eljárás során érintett szerveknek minősülnek a 140.a § szerint. 

Az építési engedély

66. §
(1) Az építésügyi hivatal az építési engedélyben határozza meg az építmény megvalósításának és használatának kötelező érvényű feltételeit és dönt az eljárás résztvevőinek kifogásairól. Az építésügyi hivatal a megállapított feltételekkel biztosítja elsősorban a társadalom érdekeinek védelmét az építkezés és az építmény használata során, az építmény komplexségét, az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények, esetleg azok előírásainak és műszaki szabványainak betartását, továbbá az érintett szervek által megállapított követelmények betartását, elsősorban az építmény és használata környezetre kifejtett negatív hatásainak kiküszöbölését vagy korlátozását.
(2) Ha az építési engedély olyan építményt érint, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek, tartalmaznia kell a vizsgálati eljárásban kiadott határozatra és a záróvéleményre vonatkozó információkat, ha ilyeneket kiadtak. Ez nem érvényes, ha a területi határozat jogerőre emelkedése után, a javasolt tevékenység elbírálásában nem került sor változásra.
(3) Az építkezés megvalósításának kötelező érvényű feltételei biztosítják, esetleg meghatározzák 
a) az építmény telken belüli területi elhelyezkedését, azokban az esetekben, ha az építmény területi elhelyezkedéséről szóló eljárást összekapcsolják az építészeti eljárással, 
b) a közérdek védelmét, elsősorban az egészség és a környezet védelmét, 
c) a vonatkozó műszaki előírások betartását, a hozzáférést és az épület használatát a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek számára, 
d) az építkezés befejezésének határidejét, 
e) az érintett szervek 140.b § szerinti kötelező érvényű álláspontjaikban érvényesített követelményeinek teljesítését, ha azok közigazgatási határozatokban nincsenek meghatározva, esetleg a közművek, közutak és egyéb műszaki felszerelések tulajdonosainak követelményeit az ezekre a hálózatokra való csatlakozással kapcsolatban, 
f) az építési felügyeletet vagy a szakképzett személyt, ha az építkezés megvalósítására önerőből kerül sor, 
g) a megfelelő építőanyagok1k) használatát, 
h) az építkezés megkezdésének bejelentési kötelezettségét. 
(4) Az építkezés megvalósításának kötelező érvényű feltételeiben szükség szerint meghatározzák továbbá: 
a) egy részletesebb dokumentáció benyújtását még az építkezés megkezdése előtt, amely szükséges az építkezés kivitelezési feltételei betartásának ellenőrzéséhez, 
b) az építkezés bizonyos stádiumának bejelentését az állami építési felügyelet végrehajtása céljából, 
c) az okmányok, szakértői vélemények, mérések és bírálatok benyújtását, 
d) az építkezés megvalósításához szükséges részletesebb követelményeket, elsősorban az építkezés összetett jellege és folyamatossága, a közműhálózatokra és közutakra való csatlakozás, a felszíni vizek elvezetése, az építmény környezetének kialakítása és a zöldterületek védelmének feltételei, esetleg azok áthelyezése szempontjából, 
e) a telkek feltétlenül szükséges kiterjedésének behatárolását, amelyek az építkezési terület részét fogják képezni, 
f) a szomszédos telken vagy építkezésen végrehajtandó intézkedések részleteit a 135. § szerint, 
g) az építkezés megvalósításához szükséges statikai számítások pontosítását, 
h) az építkezés kivitelezője nevének (cégnevének) és címének (székhelyének) bejelentését, ha pályázat útján lesz meghatározva [62. §, 1 bekezdésének, d) pontja], 
i) az építkezés kijelölésének könnyítéseit (75a. §, 1 bekezdés), 
j) az építkezés kijelölésének követelményeit az építési területen.

67. §
(1) Az építésügyi hivatal az építési engedély kiadása után egy-egy hitelesített példányban megküldi a tervdokumentációt az építkezőnek, a településnek, amelynek kataszteri területén az építkezés megvalósul, és az építkezés tulajdonosának, hacsak nem azonos az építkezővel; a tervdokumentáció egy példányát az építésügyi hivatal megtartja. A nyomvonal jellegű építkezések esetében csak a dokumentáció vonatkozó részét küldi meg a településnek.
(2) Az építési engedély elveszti érvényét, ha az építkezést a jogerőre emelkedésének napjától számítva két éven belül nem kezdték meg, hacsak az építésügyi hivatal indokolt esetekben az építkezés megkezdésére nem állapított meg hosszabb határidőt.
(3) A reklámépítményre vonatkozó építési engedély elveszti érvényét, ha az építkezést az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül nem kezdték meg, ha az építésügyi hivatal indokolt esetekben nem állapított meg hosszabb határidőt az építkezés megkezdésére.
(4) Ha az építkező a reklámépítkezés időtartamának módosítását kérvényezi e határidő lejárta előtt, akkor a kérvény benyújtásától számítva a reklámépítkezés időtartama, egészen a kérvényről szóló határozat jogerőre emelkedéséig nem telik.

68. §
(1) Az építésügyi hivatal indokolt esetekben az építkező kérésére engedélyezheti az építmény módosítását még annak elkészülése előtt.
(2) Amilyen mértékben a módosítás érinti az építési eljárás résztvevőinek jogait, törvény által védett érdekeit vagy kötelességeit, valamint az érintett szervek által védett érdekeket, az építésügyi hivatal megvitatja a kérvényt és határozatot ad ki, amellyel vagy jóváhagyja az építkezés módosítását, miközben dönt a résztvevők esetleges kifogásairól és szükség szerint további kötelező érvényű feltételeket szab, vagy a kérvényt elutasítja. A módosítási eljárásra arányos mértékben vonatkoznak az építési eljárásról szóló rendelkezések.

69. §
(1) Az építési engedélyt és az érvényességének meghosszabbításáról szóló határozatot ugyanolyan módon hozzák nyilvánosságra, mint az építési eljárás megkezdését és a szóbeli egyeztetésről való értesítést; ezeket a határozatokat, az egyszerű és kisméretű építkezések esetében az államigazgatási szervekkel is közlik, amelyek fenntartják a dokumentáció elbírálásának jogát. 
(2) Ha az építési engedélyt nyilvános hirdetményben teszik közzé, akkor 15 napra kifüggesztik a helyileg megszokott módon. A kézbesítés napjának e határidő utolsó napja számít.
(3) Az építési engedélyt vagy azt a határozatot, mellyel elutasították az építési engedély megadásáról szóló kérvényt, amely olyan építményt érintett, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek, az építésügyi hivatal haladéktalanul közzéteszi a hivatalos hirdetőtábláján és a honlapján. Ha a honlapon történő közzététel nem lehetséges, az építésügyi hivatal csak a hivatalos hirdetőtábláján teszi közzé. A határozatot kiadásának napján kell közzétenni, egészen jogerőre emelkedésének napjáig.

70. §
Az építési engedély és az érvényességének meghosszabbításáról szóló határozat az eljárás résztvevői jogutódjainak számára is kötelező érvényű.

5. szakasz
Tereprendezés és terepmunkálatok engedélyezése

71. §
(1) Az építésügyi hivatal engedélyéhez kötött, ha abban külön előírás szerint más szervek nem illetékesek, 
a) a tereprendezés, amellyel jelentősen megváltozik a környezet arculata vagy a vízelvezető feltételek, 
b) kitermelési/jövesztési és azokhoz hasonló munkálatok vagy azokkal összefüggő munkálatok.
(2) Az 1. bekezdés a) és b) pontjaiban szereplő tereprendezésekre és terepmunkálatokra engedélyt nem adnak ki, ha az építésügyi hivatal a területrendezési határozatban annak kiadásától eltekintett. 
(3) Nem szükségeltetik engedély az állami szervek épületeinek megjelölése, a közbiztonság és közrend érdekében kihelyezett jelzések, az utca, a tűzvédelmi, a közlekedési, a vízgazdálkodási és a leíró jelzések, a geodéziai pontok és postaládák megjelölése esetében.

72. §
A terep-, a jövesztési és azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatok kérvényezésére a telek tulajdonosa vagy az a személy jogosult, aki a kérvényezett célból jogosult a telek használatára.

73. §
A terep-, jövesztési és azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatok engedélyezésének eljárására arányos mértékben vonatkoznak a 4. szakasz rendelkezései.

74. §
A kitermelési/jövesztési munkálatok leállítása előtt a kitermelő köteles tervet kidolgozni azok bebiztosítására, vagy felszámolására, és felkérni az építésügyi hivatal annak elfogadására, hacsak külön előírások másképp nem rendelkeznek.

6. szakasz 
Az építkezések kijelölése

75. §
(1) Az építkezés, az építmény módosítása, a tereprendezési és felszíni jövesztési munkálatok megkezdése előtt az építkezőnek biztosítania kell az építkezés kijelölését olyan természetes vagy jogi személy által, aki geodéziai és térképészeti tevékenység folytatására jogosult, továbbá biztosítania kell bizonyos geodéziai és kartográfiai tevékenységek hivatalos földmérő és térképész általi hitelesítését.
(2) Az építkezés, az építmény módosítása, a tereprendezési és felszíni jövesztési munkálatok kijelölésének minőségi feltételeit és műveletét külön előírás szabályozza.8)
(3) A kijelölést a földmérői rajzok szerint kell végrehajtani, a területrendezési határozattal vagy építési engedéllyel összhangban.

75.a §
(1) Az építésügyi hivatal egyszerű, kisméretű vagy átmeneti építmények, ezen építmények módosítása és kisebb kiterjedésű tereprendezési munkálatok esetében eltekinthet a 45. §, 4. bekezdése szerinti, jogosult személyekkel történő kijelöléstől. 
(2) Az építmény térbeli elhelyezkedése és az építészeti eljárás során hitelesített dokumentáció összhangjáért, melynek során az 1. bekezdés szerint eltekintettek a jogosult személyekkel történő kijelöléstől, az építtető a felelős.
(3) A tereprendezési munkálatok térbeli elhelyezkedésének megállapításáért, melyek során eltekintettek a jogosult személyekkel történő kijelöléstől, az a felelős, aki az építésügyi hivatalnál kérvényezte azok engedélyezését. 
(4) A térbeli elhelyezkedés kijelöléséről szóló okmányokat az építtető az építmény használatbavételi eljárásakor nyújtja be az építésügyi hivatalhoz. Olyan építmények és tereprendezési munkálatok esetében, amelyek átadásához nem szükségeltetik használatbavételi eljárás, az építtető a kijelöléséről szóló okmányt az általa archivált dokumentációhoz csatolja.

7. szakasz
Az építmények használata

Az építmények használatbavételi eljárása

76. §
(1) A befejezett építményt, esetleg annak önálló használatra alkalmas részét, vagy az építmény ama részét, amelyen módosítást vagy karbantartó munkálatokat hajtottak végre, amennyiben ezek az építkezési munkálatok építési engedélyhez voltak kötve, csak a használatbavételi határozat alapján lehet használni. 
(2) A befejezett tereprendezési munkálatok, kitermelési munkálatok és az azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatok esetében csak akkor van szükség a használatbavételi eljárásra, ha azt az építésügyi hivatal az engedélyezése során elrendelte.
(3) Használatbavételi határozatra azon egyszerű építmények, azok hozzáépítései és ráépítései esetében is szükség van, amelyeket az 55. §, 2. bekezdésének a) pontja szerint elegendő volt csak bejelenteni.
(4) Kolaudačné rozhodnutie sa nevyžaduje na reklamné stavby, na ktorých najväčšia informačná plocha má veľkosť od 3 m2 do 20 m2.

77. §
A használatbavételi eljárást az az építésügyi hivatal folytatja le, amelyik az építési engedélyt kiadta vagy a tereprendezési munkálatokat, kitermelési munkálatokat és az azokhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatokat engedélyezte. 

78. §
(1) A használatbavételi eljárás résztvevői az építkező, az építmény tulajdonosa, ha nem azonos az építkezővel, és a telek tulajdonosa, amelyen az építmény található. 
(2) Ha az építésügyi hivatal összevonja a használatbavételi eljárással az építmény befejezés előtti módosításának eljárását, az eljárás résztvevőivé válnak az építési eljárás azon résztvevői is, akiket a módosítás érinthet.

79. §
(1) A használatbavételi eljárás az építkező javaslatára kezdődik meg. 
(2) Az építmény használatbavételéről szóló javaslatot írásban nyújtják be. A javaslatban feltüntetik az építmény, a tereprendezési vagy kitermelési munkálatok megjelölését és helyét, az építmény, a tereprendezési vagy kitermelési munkálatok befejezésének feltételezett idejét, beleértve az építkezési terület kiürítését és az építmény környéke rendbetételének befejezését, és az arra vonatkozó adatot, hogy sor kerül-e próbaüzemelésre, ha igen, mennyi ideig.

80. §
(1) Az építésügyi hivatal, legkevesebb 10 nappal a szóbeli meghallgatással egybekötött helyszíni tényfeltárás előtt értesíti az eljárás résztvevőit, a települést, ha az építésügyi hivatalként nem illetékes a használatbavételi eljárásban, és az érintett szerveket a használatbavételi eljárás megkezdéséről. 
(2) A használatbavételi eljárás megkezdéséről szóló értesítésben az építésügyi hivatal figyelmezteti a résztvevőket és az érintett szerveket, hogy kifogásaikat és álláspontjukat legkésőbb a szóbeli meghallgatás során érvényesíthetik, egyébként azokat nem veszi figyelembe. 
(3) Az építésügyi hivatal meghívja a használatbavételi eljárásra a tervezőt, és ha az építkezés önerőből valósult meg, azt a személyt is, aki az építési felügyeletet ellátta. Ha az célszerű, meghívja az építkezés kivitelezőjét is vagy más személyeket. 

81. §
(1) A használatbavételi eljárás során az építésügyi hivatal elsősorban azt vizsgálja, hogy az építkezés megvalósítására az építésügyi hivatal által, az építési eljárás során hitelesített dokumentáció szerint került-e sor, és hogy betartották-e a beépítési feltételeket, melyeket az övezetek fejlesztési terve határoz meg, vagy a területrendezési határozatban és az építési engedélyben meghatározott feltételeket. Vizsgálja továbbá, hogy az építmény tényeleges megvalósítása vagy annak használata nem fogja-e veszélyeztetni a közérdeket, elsősorban az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem, a munkavédelem és a műszaki berendezések védelme szempontjából. 
(2) Ha az építkezés megvalósítása során olyan műszaki előírások megváltozására kerül sor, amelyek alapján a tervdokumentációt kidolgozták, azokat az építésügyi hivatal csak akkor veszi figyelembe, ha azok rendelkezései vonatkoznak a hatályba lépésük előtt tervezett és megvalósított építkezésekre is.
(3) Ha az építésügyi hivatal a használatbavételi eljárás során az építmény használatát gátló hiányosságokat állapít meg, meghatározza azok kiküszöbölésének határidejét, és az eljárást megszakítja. 
(4) A használatbavételi eljárással összeköthető az építmény módosításáról szóló eljárás (68. §), ha a tényleges megvalósítás nem tér el lényegesen az építésügyi hivatal által, az építési eljárás során hitelesített dokumentációtól. 

81.a §
(1) Az építésügyi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel a szóbeli meghallgatásról, amely tartalmazza: 
a) az építmény megjelölését, 
b) annak megállapítását, hogy betartották-e a területrendezési határozat és az építési engedély feltételeit, és hogy eleget tettek-e az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeknek, 
c) a befejezett építmény tényleges megvalósításának összehasonlítását az építésügyi hivatal által hitelesített tervdokumentációval, 
d) az építmény tényleges megvalósítása során megállapított eltérések jegyzékét, esetleg hivatkozást a használatbavételi határozat háttéranyagaira, 
e) az eljárás résztvevőinek kifogásait, 
f) az érintett szervek álláspontjait.
(2) Az 1. bekezdés szerinti jegyzőkönyvet az építésügyi hivatal helyettesítheti egy egyszerű feljegyzéssel is, főleg ha az építkezés a hitelesített dokumentációval összhangban lett befejezve, ha nincsenek eltérések az építmény tényleges megvalósításában, és ha az eljárás résztvevői nem emeltek kifogásokat. 

81.b §
A használatbavételi határozatot nem adják ki, ha nincs biztosítva az emberek biztonsága, egészségük védelme és a környezetvédelem, valamint az épület rendeltetés szerinti használata, elsősorban ha
a) az építésügyi hivatal által, az építési eljárás során hitelesített tervdokumentáció szerint nincs biztosítva az építmény fűtése és csatlakozása víz-, elektromos- és szennyvízhálózatra, 
b) nincs biztosítva a felvonók hitelesített dokumentáció szerinti, biztonságos és folyamatos üzemeltetése, 
c) nincs biztosítva a biztonságos bejárat és behajtás az építményekhez, 
d) nincsenek teljesítve az építkezési engedély azon feltételei, melyek az építmény okvetlenül szükséges komplex jellegére, az építmény környezetre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölésére, esetleg azok elfogadható szintre történő korlátozására vonatkoznak, 
e) nincsenek beterjesztve az előírt vizsgálatok megfelelő eredményeinek okiratai és az építőanyagok gyártójának megfelelőségi nyilatkozata (43. f §),
f) nincs beterjesztve energetikai tanúsítvány, holott olyan lakóépületről van szó, amelynek kötelezően energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

81.c §
Az építésügyi hivatal, a következő esetekben, eltekinthet a használatbavételi eljárástól: 
a) kisméretű építmények, építészeti kiigazítások és karbantartó munkálatok esetén, amelyek bejelentése után az építésügyi hivatal megállapította, hogy építési engedélyhez kötöttek, 
b) egyszerű építmények és azok módosításai esetén, kivéve a lakás céljára szolgáló építményeket, egyéni üdülésre szánt építményeket, garázsokat és üzemeltető vagy gyártó berendezésekkel ellátott építményeket. 

82. §
(1) A használatbavételi határozattal engedélyezik az épület rendeltetésszerű használatát, és ha szükséges, meghatározzák az építmény használatának feltételeit. 
(2) A használatbavételi határozatban az építésügyi hivatal meghatározhatja az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményekből következő feltételeket, a használatbavételi eljárás során megállapított, az építmény tényleges megvalósítása során létrejött apró hiányosságok eltávolítását, valamint azok ésszerű határidőn belüli kiküszöbölését. Ezt csak abban az esetben teheti meg, ha olyan hiányosságokról van szó, amelyek nem veszélyeztetik az egyének egészségét és biztonságát, és összességükben nem akadályozzák az építmény rendes és zavartalan, rendeltetésszerű használatát; egyébként a használatbavételi határozatot nem adja ki.
(3) Ha nem lakás céljára szolgáló épületről van szó, az építési hivatal a 2. bekezdés feltételei alapján meghatározza az időpontot, ameddig a használatba vett épület kivitelezőjének be kell nyújtania az energetikai tanúsítványt; ez a határidő hat hónapnál nem lehet hosszabb.
(4) Az építmény használati feltételeiben, az építmény fajtája és rendeltetése szerint, az építésügyi hivatal elhelyezi elsősorban az apró eltérések megjelölését az építmény hitelesített dokumentációjában, amelyeket az építésügyi hivatal tudomásul vett, és a közérdek biztosításának, a résztvevők jogai és jogos érdekei védelmének, a környezet megóvása biztosításának, az emberek biztonságának és egészségvédelmének, a tűzvédelemnek és a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek hozzáférése biztosításának további kötelezettségeit.
(5) Ha az építményt üzemként kívánják használni, a használatbavételi határozat egyúttal annak igazolása is, hogy az üzem üzemeltetésre alkalmas. 

83. §
Az építésügyi hivatal az építkező kérésére időben korlátozott engedélyt adhat ki az épület idő előtti használatba vételére a teljes átadás és átvétel előtt is, amennyiben az nincs jelentős hatással az építmény használhatóságára és az idő előtti használatba vétel nem veszélyezteti emberek biztonságát és egészségét. Az ilyen építmény átadása és átvétele után, 15 napon belül, az építkező vagy a jövőbeli használó köteles benyújtani az építésügyi hivatalhoz az építmény használatbavételéről szóló javaslatot.

84. §
(1) Azoknál az építményeknél, amelyeknél a komplex kipróbálás zökkenőmentesen átmegy próbaüzembe, a próbaüzemelést az építésügyi hivatal beleegyezésével, valamint a településsel és az érintett szervekkel kötött megállapodásban rögzített feltételek mellett lehet megkezdeni. 
(2) Ha az építmény használatra való alkalmasságának elbírálására ki kell értékelni a próbaüzemnek vagy egy időszakaszának lefolyását, az építésügyi hivatal az érintett szervekkel való megállapodás után dönt az építmény átmeneti próbaüzemi használatáról, és meghatározza annak feltételeit. 
(3) A próbaüzem vagy egy időszakaszának befejezése és kiértékelés után az építésügyi hivatal az építkezőnek kiadja a használatbavételi határozatot.

85. §
Az építmény használati céljának módosítása 
(1) Az építményt csak a használatbavételi határozatban, esetleg az építési engedélyben meghatározott célra lehet használni. Az építmény használati céljának módosításai, amelyek az építmény használati módjának módosításán, üzemeltető berendezésinek módosításán, az emberi életet és egészséget vagy a környezetet veszélyeztető gyártási módszerek vagy tevékenységek módosításán vagy jelentős bővítésén alapulnak, megkövetelik az építésügyi hivatal az építmény használatának módosításáról szóló határozatát; az építmény használatának módosításáról szóló eljárásra arányos mértékben vonatkoznak a 76-84. § rendelkezései.
(2) Az építmény használati céljának módosítását, amely az építmény módosításával van összekapcsolva, az építésügyi hivatal építési eljárás során vitatja meg, és annak befejezése után lefolytatja az építmény módosításának használatbavételi eljárását. Az építmény használati céljának módosítását, amely az építmény építészeti kiigazításain alapuló módosításával van összekapcsolva, mely által nem változik jelentősen az építmény külalakja és nem avatkozik be az építmény tartószerkezetébe, az építésügyi hivatal az 1. bekezdés szerinti, az építmény használatának módosításáról szóló eljárás keretében, azzal összevonva vitathatja meg.
(3) Az építmény használati céljának azon módosításait, amelyek az 1. és 2. bekezdés szerinti módosításokon alapulnak, az építésügyi hivatal nem engedélyezi, ha ellentétesek a területrendezési tervdokumentáció kötelező érvényű részével. 

8. szakasz 
Az építmények karbantartása és eltávolítása

86. §
Az építmények karbantartása
(1) Az építmény tulajdonosa köteles az építésügyi hivatal által hitelesített tervdokumentációval és az építésügyi hivatal határozatával (építési engedély, használatbavételi határozat) összhangban jó állapotban tartani az építményt úgy, hogy elkerülje a tűzveszélyt és az elégtelen higiéniai állapotokból eredő veszélyeket, hogy ne kerüljön sor elértéktelenedésére, vagy külalakjának veszélyeztetésére, és minél hosszabb ideig fennmaradjon a használhatósága. 
(2) Ha a tulajdonos nem tartja rendesen karban az építményt, az építésügyi hivatal a közérdek szem előtt tartásával elrendelheti, hogy megadott határidőn belül és megadott feltételek mellett gondoskodjon a hibák kiküszöböléséről. A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használói kötelesek lehetővé tenni az elrendelt karbantartás végrehajtását. 
(3) Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései a tereprendezésre, -munkálatokra és berendezésekre arányos mértékben érvényesek.
(4) A reklámépítmény tulajdonosa, a reklámépítmény fennállásának teljes ideje alatt köteles biztosítani annak kereszt- és vezetéknévvel, cégszerű megnevezéssel, elnevezéssel, védjeggyel vagy más jelképpel történő megjelölését, amely lehetővé teszi a reklámépítmény tulajdonosának azonosítását.

87. §
Szükségszerű kiigazítások
(1) Ha az építmény nem felel meg az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek (43.d §), és ezzel veszélyezteti, vagy megterheli a használókat vagy az építmény környezetét, az építésügyi hivatal közérdekből elrendeli, hogy az építmény tulajdonosa elkerülhetetlen kiigazításokat hajtson végre az építményen vagy az építkezési telken. Az elrendelt kiigazításokat a tulajdonos saját költségén köteles megvalósítani. 
(2) Ha a szükséges kiigazítás megvalósításához dokumentáció vagy egyéb háttéranyag szükséges, az építésügyi hivatal felszólítja az építmény vagy a telek tulajdonosát azok benyújtására, a meghatározott terjedelemben és határidőre. Ha az elrendelt kötelezettséget nem teljesítik, az építésügyi hivatal a szükséges dokumentációt vagy háttéranyagot a kötelezett költségére maga is beszerezheti. Ezek beszerzése után az építésügyi hivatal elrendeli a kiigazítások végrehajtását, és meghatározza a megvalósítás feltételeit és határidejét. 
(3) Ha az elrendelendő szükséges kiigazítás nem követeli meg a dokumentáció vagy egyéb háttéranyag benyújtását, az építésügyi hivatal felszólítja az építmény vagy a telek tulajdonosát, hogy végezze el a kiigazításokat, megállapítja azok terjedelmét, módját, és a megvalósítás feltételeit és határidejét.
(4) Az építményt vagy annak egy részét, amelyen elrendelték a szükségszerű építészeti kiigazításokat, csak használatbavételi határozat alapján lehet használni, hacsak az építésügyi hivatal használatbavételi eljárástól el nem tekintett.

Az építmények eltávolítása

88. §
(1) Az építésügyi hivatal utasítja az építmény tulajdonosát
a) az emberi életet vagy egészséget veszélyeztető, hibás építmény eltávolítására, amennyiben azt nem lehet gazdaságosan kijavítani,
b) az építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen, vagy bejelentés-köteles építmény esetében az építési hatóság 57. §, 2. bekezdése szerinti írásbeli értesítése nélkül felépített építmény eltávolítására; az építmény eltávolítását csak azokban az esetekben nem rendelik el, amikor az építmény utólagos engedélyezése nem ellentétes a közérdekkel,
c) azon építménye eltávolítására, amelynek építési engedélyét hatálytalanították (102. §, 3. bekezdés),
d) azon átmeneti építménye eltávolítására, amely esetében letelt az annak fennállására megállapított időtartam, vagy létrehozásának oka megszűnt. 
(2) Az 1. bekezdés b) pontja szerinti építmény eltávolítását az építésügyi hivatal az építmény tulajdonosa számára rendeli el, ha ő az építkező, vagy az építmény bérlője számára, ha ő az építkező az 58. §, 3 bekezdése szerint. 
(3) Az építmény eltávolításához, amennyiben az nem volt elrendelve, az építésügyi hivatal engedélye szükséges, ha a jelen törvény másként nem rendelkezik. Az engedélyt az építmény tulajdonosa kérvényezheti. Az engedélyezési kérvényben az építmény tulajdonosa feltünteti az építmény fajtáját, rendeltetését, helyét és megjelölését, az építmény eltávolításának okait és a munkálatok feltételezett megkezdésének és befejezésének dátumát, továbbá azt, hogy az építményt önerőből vagy kivitelező által távolítja-e el, valamint, hogy mi történik majd a hulladékkal és a felszabaduló telekkel, és milyen intézkedések szükségesek a szomszédos telkek és építmények biztosításához. 
(4) Az építésügyi hivatal engedélye nem szükséges az építési terület azon berendezéseinek eltávolításához, amelynek átmeneti jellegét az építési engedélyben az építkezés idejére korlátozták, valamint olyan építmények és berendezések eltávolításához, amelyek nem építési engedélyhez kötöttek. Kisméretű építmények [55. § 2. bekezdése b) pontja] és reklámépítmények esetében elég bejelenteni a határidőt, ameddig az eltávolításra sor kerül. 
(5) Az építési terület berendezéseinek tulajdonosa előre egyeztet az építésügyi hivatallal az építési terület berendezéseinek további lehetséges felhasználásáról, ha azok az építkezés befejezése után más célra is felhasználhatók. A megbeszélés eredménye alapján vagy benyújtják az építésügyi hivatalhoz a rendeltetés módosításának, esetleg az építészeti kiigazításoknak a javaslatát, vagy a berendezést az építkezés befejezése után eltávolítják.
(6) A reklámépítmény eltávolításához nem szükséges az építésügyi hivatal engedélye.
(7) Az építésügyi hivatal engedélye nem szükséges olyan reklámépítmény eltávolításához, amely építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen épült, vagy az építésügyi hivatal írásos értesítése nélkül, az 57. §, 2. bek. szerint olyan építmények esetében, melyeket be kell jelenteni, vagy azzal ellentétesen, ha az építmény eltávolításának bejelentését a telek vagy az építmény tulajdonosa vagy olyan személy, aki más jogokkal rendelkezik a telekkel vagy az építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], és ezek nem jogosítottak fel más személyt a reklámépítmény megvalósítására a saját telkükön vagy saját építményükön, vagy a reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulása, mely a jelen törvény szerint került bejegyzésre . Az építésügyi hivatal abban az esetben,
a) ha a reklámépítmény tulajdonosa nem ismert, a reklámépítmény eltávolításának jóváhagyását annak a személynek adja ki, aki az építmény eltávolításának bejelentését benyújtotta, a bejelentés benyújtásának napjától számított 30 napon belül,
b) ha a reklámépítmény tulajdonosa ismert, az építésügyi hivatal felszólítja őt, hogy a felszólítás kézbesítésének napjától számított 15 napon belül igazolja, hogy jogosult volt a reklámépítmény megvalósítására azon a telken vagy építményen, ahol az el van helyezve, és hogy azt a jelent törvény feltételeivel összhangban készítették el. Ha a reklámépítmény tulajdonosa a meghatározott határidőn belül nem igazolja, hogy jogosult volt a reklámépítmény megvalósítására vagy, hogy az építmény a jelent törvény feltételeivel összhangban készült, az építésügyi hivatal a határidő hiábavaló elteltének napjától számított 30 napon belül kiadja a reklámépítmény eltávolításának jóváhagyását annak a személynek, aki az építmény eltávolításának bejelentését benyújtotta.
(8) A jelen törvény szerint, a telek vagy az építmény tulajdonosa és a reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulása, mely a jelen törvény szerint került bejegyzésre vagy az a személy, aki más jogokkal rendelkezik a telekkel vagy az építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], az építésügyi hivatal reklámépítmény eltávolítási jóváhagyásának kézbesítése után jogosult a reklámépítmény eltávolítására, a reklámépítmény tulajdonosának költségére.

88.a §
Az építmény utólagos engedélyeztetési eljárása
(1) Ha az építésügyi hivatal megállapítja, hogy az építmény építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen került felépítésre, saját kezdeményezésre eljárást indít, és felszólítja az építmény tulajdonosát, hogy a megszabott határidőn belül nyújtsa be az arra vonatkozó okmányokat, hogy az utólagos engedélyezés nem ellentétes a jelen törvénnyel védett közérdekkel, elsősorban a területrendezési tervezés céljaival és szándékaival, és a külön előírásokkal. Ha az építkezést jogerős, de már kiadott építési engedély nélkül kezdték meg, az építésügyi hivatal a 140.b § szerinti kötelező érvényű álláspontok és az építési eljárás során benyújtott háttéranyagok alapján elbírálja az építmény és a köz érdekeinek összhangját. 
(2) Ha az építmény tulajdonosa a megkövetelt okmányokat nem nyújtja be a megadott határidőn belül, vagy ha azok alapján kiderül, hogy az építmény a közérdekkel ellentétes, az építésügyi hivatal elrendeli az építmény eltávolítását. 
(3) Ha az olyan építmény tulajdonosa, amelyről kiderül, hogy utólagos engedélyezése nem ellentétes a közérdekkel, az eljárás során nem bizonyítja, hogy ő az engedély nélküli építménnyel beépített telek vagy egy részének tulajdonosa, vagy hogy ehhez a telekhez egyéb jogai fűződnek (58. § 2. bekezdése), és a beépített telek vagy egy részének tulajdonosa az utólagos engedélyeztetéssel nem ért egyet, az építésügyi hivatal a telek tulajdonosát a bírósághoz irányítja, és az eljárást megszakítja (137. §). Az építési eljárás addig szünetel, amíg a bíróság jogerős döntést nem hoz az ügyben.
(4) Az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló határozatban az építésügyi hivatal utólagosan engedélyezi a már elvégzett építési munkálatokat, és meghatározza az építkezés befejezésének feltételeit, vagy elrendeli a megvalósított építmény kiigazításait. 
(5) Ha az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló eljárás során a köz érdekeivel ellentétes dolgok merülnek fel, vagy az építkező a megadott határidőn belül nem teljesíti az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló határozat feltételeit, az építésügyi hivatal elrendeli az építmény eltávolítását.
(6) Az építésügyi hivatal elrendeli az építmény eltávolítását abban az esetben is, ha az építkező a megadott határidőig
a) nem nyújtja be az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló kérvényt,
b) nem teljesíti az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló határozat feltételeit. 
(7) Az építkezés utólagos engedélyeztetési eljárására arányos mértékben érvényesek az 58-66. § rendelkezései.
(8) Az 1-7. bekezdések szerint járnak el a be nem jelentett egyszerű építkezések vagy azok módosítása esetében is, ha az 55. § 2. bekezdésének a) pontja szerint megállapították, hogy az bejelentendő. 
(9) Az építésügyi hivatal, befejezett építkezés esetén, az építkezés utólagos engedélyezéséről szóló eljárást összevonhatja a használatbavételi eljárással. 

88.b §
(1) A 88.a § 1-6. bekezdéseinek rendelkezései nem vonatkoznak azon építési eljárásokra, melyekben azért került sor a jogerős építési engedély megsemmisítésére, mert az a törvénnyel, általános érvényű jogszabállyal vagy általános érvényű rendelettel ellentétesen került kiadásra.8a) Az építési engedély kiadásának megismételt eljárására arányos módon vonatkoznak az 58-66. § rendelkezései.
(2) A 88. a § rendelkezései a reklámépítményekre nem vonatkoznak.

89. §
(1) Az építmény eltávolításának költségei a tulajdonost terhelik. Az építésügyi hivatal eldöntheti, hogy az építmény eltávolítása valós költségeinek egy részét a tulajdonos viseli, az építmény állapotáért való felelősségének mértéke szerint, a fennmaradó részt pedig az állami építési hozzájárulás eszközeiből fedezik.
(2) Az eltávolítandó építmény tulajdonosa felelős a szomszéd építményeken és telkeken keletkezett kárért, amennyiben azt nem azok hibás állapota okozta. A biztosítási munkálatok költségeit, amelyeket a szomszédos építmény hibás állapota miatt párhuzamosan el kell végezni, ennek a szomszédos építménynek a tulajdonosa viseli.

90. §
(1) Az építmény eltávolításáról szóló eljárást az az építésügyi hivatal folytatja le, amely illetékes lenne ezen építkezés építési engedélyének a kiadására.
(2) A határozatban, amellyel elrendeli vagy engedélyezi az építmény eltávolítását, az építésügyi hivatal meghatározza az eltávolítandó építmény okvetlenül szükséges dokumentációja biztosításának, a munkálatok szakszerű irányításának és biztosításának feltételeit, beleértve a környező építményeket is, továbbá az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményekből eredő és a dokumentáció archiválására vonatkozó feltételeket.
(3) Az építmény eltávolításáról szóló határozat feltételeivel az építésügyi hivatal elsősorban a következőket biztosítja: 
a) az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények betartását, 
b) az érintett államigazgatási szervek és település követelményeinek betartását, 
c) az eljárás résztvevői jogainak és jogos érdekeinek védelmét, 
d) az építmény eltávolítási munkálatainak elvégzését arra jogosult jogi vagy természetes személy által; azon építmények esetében, amelyeket nem ilyen személy fog eltávolítani, meghatározza azt a személyt, aki a munkálatok feletti szakfelügyeletet biztosítja. 
(4) Az építésügyi hivatal az építmény eltávolításáról szóló határozat feltételeiben 
a) bejelentési kötelezettséget rendelhet el a munkálatok bizonyos stádiumában, az állami építési felügyelet végrehajtásának biztosítására, 
b) a szomszédos telkek tulajdonosai számára előírhatja, hogy bizonyos ideig viseljék el azt, hogy bizonyos munkálatokat az ő telkükről vagy építményükről kell végrehajtani, 
c) részletesebb feltételeket határozhat meg a munkálatok folyamatát és módját illetően, elsősorban a szomszédos építmények stabilitásának biztosítására, a szomszédos építmények biztonságos használatának szavatolására, a szomszédos utakon való közlekedés biztosítására stb., 
d) előírhatja a telek rendbetételét, a felszíni vizek elvezetésének biztosítását és növényzet kiültetését az építmény eltávolítása után, 
e) előírhatja az építmény dokumentációjának leadását nyilvántartás és archiválás céljából. 
(5) Ha az építmény eltávolításáról a bíróság döntött, az építésügyi hivatal csak a 2. bekezdés szerinti feltételeket határozza meg. 

91. §
Ha az építmény rossz állapota közvetlenül emberéleteket veszélyeztet, és ha az építményt nem lehet megtartani, az építésügyi hivatal kivételesen szóbeli utasítást adhat ki az építmény eltávolítására és biztosíthatja az építmény eltávolítását a tulajdonosokkal való megbeszélés nélkül is. Az építésügyi hivatal legkésőbb 3 napon belül írásban értesíti az építmény tulajdonosát a határozatról és annak okairól, amiért az utasítást kiadta, és dönt az építmény eltávolítási/bontási költségeinek megtérítéséről. 

92. § 
(1) Ha az építésügyi hivatal védett műemlék építmény eltávolításáról dönt, előre beszerzi az illetékes állami műemlékvédelmi hatóságok beleegyezését. Az építésügyi hivatal hasonlóképpen beszerzi a külön előírásokban szereplő hatóság belegyezését, ha ez azokban közvetlenül elő van írva. 
(2) Az 1. bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a 91. § szerinti építmény eltávolítására vonatkozó utasításra; az építésügyi hivatal azonban értesíti az 1. bekezdésben szereplő hatóságokat az okokról, melyek az építmény eltávolítását elrendelő utasítás kiadásához vezettek, amennyiben lehetséges még az eltávolítási munkálatok megkezdése előtt. 

93. § 
Az építésügyi hivatal egyszerűsíti az eljárást a 88-92. § szerint, az építmények módosításának, tereprendezés, kitermelési és ahhoz hasonló vagy azokkal összefüggő munkálatoknak, valamint információs, reklám a propaganda célú berendezéseknek az eltávolítása során.

94. § 
A biztonsági munkálatok elrendelése 
(1) Ha az építmény, állapotából kifolyólag, emberi éltet vagy egészséget, esetleg jelentős anyagi vagy kulturális értékeket veszélyeztet, és ha nem szükséges az építményt azonnal eltávolítani, az építésügyi hivatal az építmény tulajdonosát a halaszthatatlan biztonsági munkálatok elvégzésére kötelezi. 
(2) Ha a késedelemből kifolyólag veszély fenyeget, és ha az építmény biztonságát vagy eltávolítási munkálatait nem lehet másképp bebiztosítani, az építésügyi hivatal elrendeli egy jogi vagy egy természetes személy számára, aki jogosult az építési munkálatok elvégzésére, hogy végezze el a halaszthatatlan munkálatokat, és meghatározza azok feltételeit.
(3) A halaszthatatlan biztonsági munkálatokat és az építmény eltávolítását az építmény tulajdonosának költségére végzik. 
(4) Az 1-4. bekezdések rendelkezései arányos mértékben alkalmazandók, ha tereprendezés, terepmunkálatok és berendezések biztonságára vonatkoztatva rendelik el a jelen törvény értelmében. 

95. §
Állami építési hozzájárulás
(1) Az építésügyi hivatal annak az állampolgárnak, aki az építmény tulajdonosa, állami építési hozzájárulást adhat az elrendelt szükségszerű kiigazítások, az építmény eltávolítási, karbantartási vagy biztonsági munkálatai költségeinek részleges vagy teljes fedezésére, ha a tulajdonos a költségeket saját eszközeinek hiánya miatt nem tudja fedezni és a szükséges eszközökhöz hitel útján sem tud hozzájutni. 
(2) Az építésügyi hivatal fenntartja az elrendelt szükségszerű kiigazításokra vagy az építmény vagy egyes részeinek karbantartási munkálataira nyújtott hozzájárulás visszafizettetésének jogát abban az esetben, ha az elvégzett munkák által felértékelődött építmény visszterhes átruházására kerül sor.
(3) Az 1. bekezdés szerinti állami építési hozzájárulást akkor lehet folyósítani, ha az elrendelt szükségszerű kiigazítások költségeinek rendezését nem lehet más jogszabályok alapján biztosítani.

96. §
Az építmény kiürítése 
(1) Ha az építmény olyan állapotban van, hogy közvetlenül veszélyezteti az emberi életet és egészséget, az építésügyi hivatal elrendeli az építmény kiürítését az építmény használói számára; a határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Ha olyan építményről van szó, melyben lakások találhatók, az építésügyi hivatal értesíti az építmény tulajdonosát, hogy a veszélyeztetett építmény használóinak pótlakást biztosítson,9) és ha nem kerül sor önkéntes kiürítésre, akkor biztosítsa a határozat végrehajtását. 
(2) Az építmény 1. bekezdés szerinti kiürítéséről szóló határozatot szóban is be lehet jelenteni; a határozat írásbeli példányát haladéktalanul kézbesíteni kell. 
(3) Az építésügyi hivatal az építmény kiürítését akkor is elrendeli, ha ez olyan halaszthatatlan biztonsági munkálatok, kiigazítások és karbantartás elvégzéséhez szükséges, melyeket ő rendelt el. Ebben az esetben az 1. bekezdés rendelkezéseivel arányos módon kell eljárni. 

96.a §
Az építésügyi hivatal 86., 87., 88., 88. a, 94. és 96. §-a szerint kiadott határozatai az építmény tulajdonosainak jogutódjai számára is kötelező érvényűek. 

97. §
Az eljárás résztvevői
(1) Az eljárás résztvevői, a 86-96. § szerint azok a jogi személyek és természetes személyek, akik tulajdon vagy egyéb joggal rendelkeznek az építmény vagy a telek viszonylatában, és jogaikat, jogos érdekeiket vagy kötelességeiket a határozat közvetlenül érintheti.
(2) Az egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használói csak abban az esetben az eljárás résztvevői, ha a lakáshoz vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez fűződő használati jogaikat az intézkedések, melyeket az építésügyi hivatal az 1. bekezdés szerinti eljárásban elrendel, közvetlenül érinthetik. 
(3) Az eljárás résztvevője az a vállalkozásra jogosult jogi vagy természetes személy is, akinek a halaszthatatlan munkálatok elvégzését elrendelhetik (94. §).

9. szakasz 
Az állami építési felügyelet

98. §
(1) Az állami építési felügyelet biztosítja a közérdek, valamint a jogi személyek és természetes személyek jogainak és jogos érdekinek védelmét, amelyek az építkezés megvalósításából vagy módosításából, az építmény használat közbeni tulajdonságaiból, az építmény és tereprendezés, terepmunkálatok és berendezések eltávolításából erednek a jelen törvény értelmében. 
(2) Az állami építési felügyelet szervei jogosultak annak megállapítására, hogy 
a) az építkezést, az építészeti kiigazításokat vagy a karbantartó munkálatokat az építési engedély szerint vagy a bejelentés alapján végzik-e, 
b) teljesülnek-e az építkezés megvalósításának, 44. § szerinti feltételei, 
c) az építkezésen megtalálható-e az építészeti eljárás során hitelesített tervdokumentáció és vezetik-e az építési naplót, 
d) az építkezés, építészeti kiigazítások vagy karbantartó munkálatok megvalósítása során betartják-e az építési engedély feltételeit, az általános érvényű jogszabályokat, és az építési munkálatokra és az építőanyagokra vonatkozó műszaki szabványokat, 
e) az építményt a használatbavételi határozatban engedélyezett módon használják-e, 
f) az építményt építészetileg jó állapotban tartják-e, 
g) betartják-e az építmény eltávolításáról szóló engedély vagy rendelet, vagy az elrendelt építészeti kiigazítások és karbantartási munkálatok feltételeit, 
h) a tereprendezési vagy kitermelési munkálatokat az engedély szerint végzik-e el, 
i) az építmény eltávolításával nem veszélyeztetik-e a szomszédos telkeket és a rajtuk található építményeket. 

99. §
Az állami építési felügyelet szervei a következő szervek megbízott dolgozói:
a) a Szlovák Építési Felügyelet (123.a §), 
b) az építésügyi hivatal, 
c) az egyéb államigazgatási hatóságok, amelyek külön előírások szerint jogosultak felügyelni az építkezések megvalósítását, használatát és eltávolítását a jelen előírások keretében, 
d) a kerületi építésügyi hivatal. 

100. § 
Az építkező, az építkezést megvalósító vagy eltávolító jogosult személy vagy jogi személy, valamint az építmény tulajdonosa is kötelesek 
a) lehetővé tenni az állami építési felügyelet szervei és az általuk bevont szakértők számára az építési területre és az építkezésre való bejutást, a betekintést annak dokumentációjába, és megteremteni a felügyelet elvégzésének feltételeit, 
b) késedelem nélkül jelenteni az építésügyi hivatalnak az építkezésen keletkezett hibákat, amelyek veszélyeztetik az emberek biztonságát, életét vagy egészségét, vagy jelentős nemzetgazdasági károkat okozhatnak.

101. §
Ha indokoltan lehet tartani a közérdek veszélyeztetésétől, az állami építési felügyelet szerve jogosult az építkező vagy az építkezés tulajdonosának költségére mintavételt és -vizsgálatot elrendelni, valamint az építmény vizsgálatát elrendelni, és szakértőket hívni a műszakilag bonyolult vagy szokatlan építmény elbírálására. 

102. §
(1) Ha az állami építési felügyelet valamely szerve hibát állapít meg az építkezésen, a dolog jellege szerint felszólítja az építkezőt, a jogosult személyt vagy az építkezést megvalósító jogi személyt, hogy a hibát hárítsák el, vagy figyelmeztet más felelős szervet, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. 
(2) Ha a jogi személy vagy a természetes személy figyelmen kívül hagyja az állami építési felügyelet szervének felszólítását, az építésügyi hivatal határozatot ad ki, amelyben elrendeli a hiba elhárítását; az építkezés megvalósítása során az építésügyi hivatal leállíttatja a munkálatokat az építkezésen. A munkálatok leállításáról szóló határozat elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A hibák elhárítása után az építkezési munkálatokat csak az építésügyi hivatal új határozata alapján lehet folytatni.
(3) A 2. bekezdés szerinti határozatban az építésügyi hivatal a természetes vagy jogi személyt, a dolog jellege szerint arra is kötelezheti, hogy tartózkodjon az olyan tevékenységtől, amely a külön előírásokban megengedett mértéken felül károsítja a környezetet, vagy olyan intézkedésekre kötelezheti, amelyek megengedett szintre csökkentik tevékenységének negatív hatásait a környezetre. Más szervek hatásköre külön előírás szerint nem érintett.
(4) Ha az állami építési felügyelet szerve az építkezésen elháríthatatlan hibát állapít meg, amely az építkezés megvalósítása során keletkezett, és amely akadályozza az építkezési munkálatok további folytatását, az építésügyi hivatal az ő kezdeményezésére hatályon kívül helyezi az építési engedélyt, és meghatározza a további eljárást. 
(5) Az állami építési felügyelet szerve,
a) ha nem engedélyezett építkezést állapít meg, jelenti ezt az építésügyi hivatalnak; ha épülőfélben lévő építményről van szó, késedelem nélkül felszólítja az építkezőt, hogy állítsa le a munkálatokat az építkezésen, 
b) szükség szerint figyelmezteti az illetékes szervet, hogy valamelyik felelős dolgozó az építkezésen nem a közérdekkel összhangban végzi tevékenységét, és felszólítja őket, hogy jelentsék neki, milyen intézkedést fogadtak el ennek orvoslására, 
c) jelenti az építésügyi hivatalnak, hogy a jogosult személyek az építési területen nem a jogosultságukkal összhangban végzik tevékenységüket; az építésügyi hivatal javaslatot tehet azok levizsgáztatására. 
(6) Más államigazgatási hatóságok külön előírás szerinti határozatkiadási joga az építkezés hibáinak elhárításáról érintetlen marad; ha azonban a hibák elhárításához szükséges az építmény építési és műszaki megoldásába történő beavatkozás, akkor erről az építésügyi hivatal dönt.

103. §
Az építmény tulajdonosa köteles az építmény tényleges megvalósításának dokumentációját annak egész használata alatt megőrizni; az építmény tulajdonjogának megváltozása esetén átadja azt az új tulajdonosnak, az építmény eltávolítása esetén pedig az építésügyi hivatalnak.

104. §
(1) Ha az okmányok (elsősorban a hitelesített dokumentáció), amelyekből meg lehetne állapítani, hogy milyen rendeltetésre engedélyezték az építményt, nem őrződnek meg, érvényes, hogy az építmény rendeltetésének célja az, amire építési és műszaki elrendezésével fel van szerelve. Ha az építmény felszerelése többféle rendeltetésről tanúskodik, feltételezhető, hogy az építmény rendeltetésének célja az, amire problémamentesen használják.
(2) Az építésügyi hivatal az építmény tulajdonosát kötelezheti arra, hogy beszerezze az építmény tényleges megvalósításának dokumentációját azokban az esetekben, ha azt nem készítették el, nem maradt fenn, vagy nincs megfelelő állapotban. Amennyiben nincs szükség az építmény tényleges megvalósítása teljes dokumentációjának elkészítésére, az építésügyi hivatal csak az egyszerűsített dokumentáció elkészítését rendeli el (az építmény törzskönyve). 


HARMADIK RÉSZ
Bírságok

105. §
A szabálysértések
(1) Szabálysértést követ el és 10 000 szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki
a) olyan egyszerű építményt, kisméretű építményt, építészeti kiigazításokat vagy karbantartó munkálatokat valósít meg, amelyeket be kell jelenteni, de nem jelentette be vagy a bejelentéssel ellentétesen jár el, 
b) a jelen törvény olvasata szerinti tereprendezést és terepmunkálatokat végez, amelyekhez az építésügyi hivatal engedélye szükséges, ilyen engedély nélkül vagy azzal ellentétesen eljárva, 
c) nem biztosítja az állami építési felügyelet elvégzéséhez szükséges feltételeket, akadályozza annak elvégzését, nem teljesíti az állami építési felügyelet szervének felszólítását, vagy nem teszi meg az állami építési felügyelet szervei által elrendelt intézkedést, 
d) az állami építési felügyelet szervének ismételt felszólítása vagy az építésügyi hivatal határozata ellenére elhanyagolja az építményt, 
e) a jogosult személyeknek saját telkükre vagy saját építkezésükre lehetetlenné teszi a bejutást (134. §), vagy az államigazgatási szervek jogosult alkalmazottainak, akik a jelen törvényből eredő és az adott telket vagy építkezést érintő feladatukat végzik, 
f) az építmény megvalósításának irányítását végzi, és az állami építési felügyelet szervének felszólítása ellenére nem teljesíti kötelességeit.
(2) Szabálysértést követ el és 25 000 szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki
a) építkezőként építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen módosítja az építményt, 
b) a használatbavételi határozattal, esetleg az építési engedéllyel ellentétesen használja az építményt, vagy az építmény tulajdonosaként vagy más használatra jogosult személyként más személynek lehetővé teszi az épület használatát a használatbavételi határozat kiadása előtt vagy azzal ellentétesen, 
c) az illetékes hatóság engedélye nélkül eltávolítja az építményt, 
d) az építésügyi hivatal felhívása ellenére komoly indok nélkül elodázza az építkezés befejezését, az építési engedélyben meghatározott határidőn túl, 
e) a meghatározott időre nem nyújtja be az elkerülhetetlen kiigazításokhoz szükséges dokumentációt, vagy nem végzi el az elrendelt elkerülhetetlen kiigazításokat (87. §),
f) a nem lakás céljára szolgáló épület kivitelezőjeként nem nyújtja be a használatbavételi határozat szerinti határidőre (82. § 3. bek.) a használatba vett épület energetikai tanúsítványát.
(3) Szabálysértést követ el és 1 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki 
a) területrendezési határozat nélkül vagy azzal ellentétesen olyan tevékenységeket végez, melyekhez területrendezési határozat szükséges, 
b) építkezőként, építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen új építkezést valósít meg, 
c) használatbavételi határozat nélkül használja az építményt, amennyiben ilyen határozat szükséges, 
d) az állami építési felügyelet szervének ismételt felszólítása vagy az építésügyi hivatal határozata ellenére oly mértékben elhanyagolja az építményt, hogy annak állapota az emberek életét és egészségét veszélyezteti, 
e) a megszabott határidőn belül nem tesz eleget az illetékes építésügyi hivatal építmény eltávolításáról szóló határozatának. 
(4) Szabálysértést követ el és 5 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtandó az, aki építési engedély nélkül, védett területen vagy védett övezetben vagy olyan telken, amelyet nem jelöltek ki beépítésre, elsősorban mezőgazdasági vagy erdőterületen építkezést valósít meg.
(5) Szabálysértést követ el és bírsággal sújtandó az, aki olyan reklámépítményt hoz létre vagy használ,
a) melynek legnagyobb információs felülete kisebb, mint 3 m2, amelyet be kell jelenteni, és ilyen bejelentés nélkül vagy azzal ellentétesen működteti, 150 euró bírsággal sújtandó,
b) melynek legnagyobb információs felületének mérete 3 m2-től 20 m2-ig terjed, építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen működteti, 250 euró bírsággal sújtandó,
c) melynek legnagyobb információs felülete nagyobb, mint 20 m2, építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen, vagy használatbavételi határozat nélkül, vagy azzal ellentétesen működteti, 450 euró bírsággal sújtandó,
d) amely nincs megjelölve (86. § 4. bek., 142. d §, 2. bek.) és az építésügyi hivatal vagy felügyelet által meghatározott határidőben nem biztosítja a reklámépítmény megjelölését, 50 euró bírsággal sújtandó.
A szabálysértéseket az építésügyi hivatal vagy felügyelet tárgyalja.
(5) A szabálysértéseket az építésügyi hivatal vagy felügyelet tárgyalja. 
(6) A szabálysértésekre és azok tárgyalására a szabálysértésekre vonatkozó általános előírások érvényesek.10) 

106. §
A közigazgatási vétségek 
(1) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet 400 000 szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki 
a) olyan egyszerű építményt, kisméretű építményt, építészeti kiigazításokat vagy karbantartó munkálatokat valósít meg, amelyeket be kell jelenteni, de nem jelentette be, vagy a bejelentéssel ellentétesen jár el, 
b) a jelen törvény olvasata szerinti tereprendezést és terepmunkálatokat végez, amelyekhez az építésügyi hivatal engedélye szükséges, ilyen engedély nélkül vagy azzal ellentétesen eljárva, 
c) nem biztosítja az állami építési felügyelet elvégzéséhez szükséges feltételeket, akadályozza annak végrehajtását, nem teljesíti az állami építési felügyelet szervének felszólítását [102. § 2. bekezdése], vagy nem teszi meg az állami építési felügyelet szervei által elrendelt intézkedést, 
d) az állami építési felügyelet szervének ismételt felszólítása vagy az építésügyi hivatal határozata ellenére elhanyagolja az építményt, 
e) a nem lakás céljára szolgáló épület kivitelezőjeként nem nyújtja be a használatbavételi határozat szerinti határidőre (82. § 3. bek.) a használatba vett épület energetikai tanúsítványát.
(2) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet 2 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki
a) az építmény megvalósítására nem megfelelő építőanyagot használt (43.f §),
b) építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen módosítja az építményt, 
c) az illetékes szerv engedélye nélkül eltávolítja az építményt, 
d) az építkezés befejezése után nem távolítja el az építési terület átmeneti berendezéseit, 
e) más személy számára olyan építkezést valósít meg, amely nem szerepel tevékenységi körében, 
f) a meghatározott időre nem nyújtja be az elkerülhetetlen kiigazításokhoz szükséges dokumentációt vagy nem végzi el az elrendelt szükségszerű kiigazításokat (87. §), 
g) azzal rontja a környezetet, hogy az építési engedéllyel ellentétesen elodázza az építkezés határidejét.
(3) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet 5 millió szlovák koronáig terjedő bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki 
a) területrendezési határozat nélkül vagy azzal ellentétesen olyan tevékenységeket végez, melyekhez területrendezési határozat szükséges, 
b) építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen valósítja meg az építményt, 
c) oly mértékben elhanyagolja az építményt, hogy annak állapota az emberek életét és egészségét veszélyezteti, 
d) a használatbavételi határozat nélkül vagy azzal ellentétesen használja az építményt, vagy az építmény tulajdonosaként vagy más használatra jogosult személyként más személynek lehetővé teszi az épület használatát a használatbavételi határozat kiadása előtt vagy azzal ellentétesen, 
e) komoly indok nélkül nem végezte el az építésügyi hivatal által elrendelt halaszthatatlan biztonsági munkálatokat, 
f) a meghatározott határidőn belül nem teljesítette az illetékes építésügyi hivatal építmény eltávolításáról szóló határozatát. 
(4) Az építésügyi hivatal vagy felügyelet azt a jogi személyt vagy vállalkozásra jogosult természetes személyt, aki olyan reklámépítményt hoz létre vagy használ
a) melynek legnagyobb információs felülete kisebb, mint 3 m2, amelyet be kell jelenteni, és ilyen bejelentés nélkül vagy azzal ellentétesen működteti, 150 euró bírsággal sújtja,
b) melynek legnagyobb információs felületének mérete 3 m2-től 20 m2-ig terjed, építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen működteti, 250 euró bírsággal sújtja,
c) melynek legnagyobb információs felülete nagyobb, mint 20 m2, építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen, vagy használatbavételi határozat nélkül, vagy azzal ellentétesen működteti, 450 euró bírsággal sújtja,
d) amely nincs megjelölve (86. § 4. bek., 142. d §, 2. bek.) és az építésügyi hivatal vagy felügyelet által meghatározott határidőben nem biztosítja a reklámépítmény megjelölését, 50 euró bírsággal sújtja.
(5) Az 1. bekezdés, a)-c) pontjainak, a 2. bekezdés, a) és b) pontjainak valamint a 3. bekezdés, a) és b) pontjainak rendelkezései ugyanúgy érvényesek arra a jogi személyre vagy vállalkozásra jogosult természetes személyre, aki kivitelezőként valósítja meg az építményt.
(6) A 4. bekezdés szerinti bírságot ismételten is ki lehet szabni, egészen a hiányosságok kiküszöböléséig.

107. §
A bírságok kiszabásának határideje és a bírságokból származó bevételek 
(1) A bírságot csak attól a naptól számított két éven belül lehet kiszabni, amikor a bírság kiszabására jogosult szerv tudomására jutott, hogy a jogi személy vagy vállalkozásra jogosult természetes személy megsértette, vagy nem teljesítette kötelességét (106. §), de legkésőbb attól a naptól számított három évig, amikor a kötelességszegésre sor került, vagy amikor a kötelességet teljesíteni kellett volna. 
(2) A bíráságok az állami költségvetés bevételeinek számítanak. A település által kiszabott bírságok a települési költségvetés bevételeinek számítanak. 


NEGYEDIK RÉSZ 
Kisajátítás 

108. § 
A kisajátítás tárgya és céljai 
(1) A telkeket, építményeket és a hozzájuk kötődő jogokat, amelyek a 2. bekezdésben felsorolt építmények megvalósításához vagy közérdekű intézkedésekhez szükségesek, ki lehet sajátítani, vagy a telkek és építmények tulajdonjogát korlátozni lehet10a) az építésügyi hivatal határozatával (a továbbiakban csak mint "kisajátítás").
(2) Kisajátításra csak közérdekből kerülhet sor, a következő esetekben:
a) az elfogadott területfejlesztési tervdokumentáció szerinti közhasznú építkezések, 
b) higiéniai, biztonsági és egyéb védőövezetek és védett területek kialakítása, és ezek védelmi feltételeinek biztosítása, 
c) település alakzatok/részek szanálása vagy szanálási kiigazításának elvégzése az elfogadott területrendezési dokumentáció szerint, 
d) a telekhez és építményhez elengedhetetlenül szükséges hozzáférés feltételeinek megteremtése, 
e) a környezet állapotát vizsgáló állami megfigyelő hálózat berendezéseinek elhelyezéséhez vagy megfelelő működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése, 
f) autópályák, utak és helyi utak kiépítése és kezelése, beleértve védőövezeteik létrehozását és a kiváltott kiigazítások kiépítését is, külön előírás szerint,10e) 
g) villamos energia előállítására vagy szállítására alkalmas energetikai műtárgyak kiépítése, külön előírás szerint,10c) 
h) gázipari berendezések kiépítése, külön előírás szerint,10d) 
i) katonai objektumok és speciális célú katonai területek kiépítése, külön előírás szerint,10b) 
j) ásványlelőhelyek kitermelése céljából, külön előírás szerint,10f) 
k) vízgazdálkodási műtárgyak kiépítése vagy üzemeltetése, külön előírás szerint,10g) 
l) vasúti pálya és annak részei megépítése és a pálya védőövezetében lévő építkezések, amelyek a pálya üzemeltetését vagy a rajta történő közlekedést, a pálya megközelítését vagy egy részének megközelítését, vagy a pálya üzemeltetésének vagy a rajta történő közlekedésnek biztonságát szolgálják,10h)
m) műemlékek megőrzése és megfelelő használata, külön előírás szerint,10i) 
n) üzemanyag- és kőolaj-vezetékek kiépítése, külön előírás szerint,10j) 
o) jelentős befektetést igénylő építmények megvalósítása, külön előírás szerint,10ja) 
p) nyilvános repülőterek és reptéri berendezések létrehozása vagy üzemeltetése, beleértve azok védőövezetét, külön előírás szerint.10jb) 
(3) A 2. bekezdésben feltüntetett célok miatt történő kisajátítás közérdekű voltát a kisajátítási eljárás során kell igazolni. A 2. bekezdés a) pontja szerinti építményeknek azok a közhasznú szolgáltatásoknak és a terület fejlesztését és környezetvédelmét támogató közhasználatú műszaki berendezéseknek helyet adó épületek tekintendők, amelyeket a jóváhagyó szerv a területfejlesztési tervdokumentáció kötelező érvényű részben meghatároz. 

109. § 
A kisajátítás célja 
(1) A kisajátítás célja a telkek és építmények tulajdonjoga átruházásának esetleg korlátozásának elérése, vagy dologi teher létrehozása, megszüntetése, esetleg korlátozása a telkekre és építményekre. 
(2) A telkek és építmények tulajdonjoga a kisajátítással az indítványozóra ruházódik át. A kisajátítással megszűnik az összes többi jog, amely a kisajátított telkekhez és építményekhez fűződik, hacsak a határozatban másként nem rendelkeztek; nem vonatkozik ez a lakások és nem lakás célú helyiségek használati jogára, amely a kisajátítással nem szűnik meg. 

110. § 
A kisajátítás feltételei 
(1) Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a kisajátítás célját nem lehet megegyezéssel vagy más módon elérni. 
(2) A kisajátításnak összhangban kell lennie a területfejlesztési tervezés céljaival és szándékaival, és ezt a területrendezési határozattal bizonyítják; ha külön előírás10jba) másképpen nem rendelkezik. Amennyiben a cél, amely miatt kisajátítanak, nem követeli meg területrendezési határozat kiadását, közvetlenül a kisajátítási eljárás során vizsgálják a területrendezési tervezés céljaival és szándékaival való összhangot. 
(3) A kisajátítást csak szükséges mértékben lehet megvalósítani. Ha a kisajátítás célja csupán a jog korlátozásával elérhető, nem lehet a jogot teljes egészében megvonni. Ha a kisajátítással csak a telek egy részének tulajdonjoga ruházódik át, vagy a telekhez vagy építményhez fűződő egyéb jog korlátozódik, és a tulajdonos vagy más jogosult személy nem használhatná a telek fennmaradó részét vagy a telekhez vagy építményhez fűződő korlátozott jogát, esetleg azokat csak aránytalanul nagy nehézségekkel tudná használni, a ki sajátítást kiterjesztik a fennmaradó részekre is, amennyiben ezt a tulajdonos vagy más jogosult személy kérelmezi. 

A kisajátítási kártalanítás 

111. § 
A telkekért és építményekért járó kártalanítás 
(1) A kisajátításra kártalanítás fejében kerül sor. 
(2) Ha a kisajátított ingatlanért pénzbeli kártalanítást nyújtanak, a szakértői véleménnyel megállapított piaci ár határozza meg a megfelelő árat. A jelen törvény olvasatában az ingatlan piaci árának egy ugyanolyan vagy hasonló ingatlan ára tekintendő, ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, és összehasonlítható minőségben. 
(3) Ha a kisajátítási eljárás során az eddigi tulajdonos és azok között, akiknek a kisajátított telekhez vagy építményhez kötődő, a kisajátítással megszűnő jogaik vannak, nem kerül sor megegyezésre a kártalanítás összegének elosztásáról, az indítványozó a kártalanítás összegét azon a bíróságon helyezi letétbe, amelynek körzetébe a telek vagy az építmény tartozik; ugyanez érvényes, ha külön előírás szerinti zálogjogról van szó.10jc) A fenti követelések kielégítéséről a bíróság dönt, elsősorban arra való tekintettel, hogy ne legyen veszélyeztetve a hitelezők követelésének biztosítása. 
(4) Azt a kártalanítást, amelyet azért nem lehet kifizetni, mivel a kisajátításról szóló határozat végrehajtási napjáig jogerősen nem ért véget a hagyatéki eljárás, a bírósági eljárás, vagy nem került meghatározásra a jogosult személy, átadják a Szlovák Földalapnak, amely megőrzi azt, mint a telek kisajátítása után járó kártalanítást, amelyet kezelnek.10ka) 

111.a §
A dologi tehernek megfelelő jogok megszüntetéséért, korlátozásáért vagy létrehozásáért járó kártalanítás 
(1) Ha a kisajátított építményhez vagy telekhez dologi tehernek megfelelő jog (szolgalmi jog) kapcsolódik,10l) amelytől egy másik építmény vagy telek rendes használata függ, megszüntetése vagy korlátozása esetén méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel azon kiadásoknak, amelyeket az építmény vagy telek rendes használatának biztosítására kell fordítani. Hasonlóképpen kell eljárni a dologi tehernek megfelelő jog megszüntetése vagy korlátozása esetén is, mikor egyúttal az építmény vagy telek, melyhez a dologi tehernek megfelelő jog kapcsolódik, kisajátítására nem kerül sor. 
(2) A dologi tehernek megfelelő jog létrehozása során, a telek vagy építmény tulajdonjogának korlátozásáért méltányos kártalanítást kell nyújtani, amely megfelel ezen korlátozások terjedelmének. 

111.b §
A kártalanítás nyújtása
(1) A 111. § szerinti kártalanítást készpénzben rendezik, hacsak külön törvény vagy az eredeti és az új tulajdonos megegyezése nem engedélyez más módot. A dologi tehernek megfelelő jogért dologi kártalanítást is lehet nyújtani. Ha a kisajátított telekért járó vagyoni kompenzáció cseretelek kiutalásával is lehetséges, és a kisajátított telek tulajdonosa ezzel egyetért, a kompenzálásnak ez a módja elsőbbséget élvez a készpénzben nyújtandó kártalanítás előtt. 
(2) A kártalanítást az nyújtja, akire átszáll a telek vagy építmény tulajdonjoga, vagy akinek javára a kisajátítással létrejött a dologi tehernek megfelelő jog. 
(3) A kisajátított építmény használójának ingó vagyona átköltöztetéséért annak új rendeltetési helyére, kártalanítás nyújtandó a célszerűen ráfordított költségek mértékében. 

A kisajátítási eljárás

112. §
(1) A kisajátítási eljárást az építésügyi hivatal folytatja le.
(2) A kisajátítási eljárás az államigazgatási szervek, jogi vagy természetes személy javaslatára kezdődik meg, amely/aki a kisajátítás tárgyát abból a célból fogja használni, amelyre azt kisajátítják. Amennyiben az indítványozó a kisajátítási eljárásban illetékes hatóság, meghatároz egy fellebbviteli szervet, ez a másik építésügyi hivatal a saját hatáskörében lefolytatja az eljárást és kiadja a kisajátításról szóló határozatot. 
(3) A kisajátítási javaslat tartalmazza az eljárás résztvevőinek megjelölését, a kisajátított telek vagy építmény megjelölését, a javasolt terjedelmet és a követelés megindoklását, a rendeltetés feltüntetésével, amelyre a kisajátítást javasolja, a kártalanítási javaslatot és annak bizonyítékát, hogy a telek vagy építmény jogának megszerzési kísérlete eredménytelen volt. A javaslat tartalmának részleteit általános érvényű jogszabály állapítja meg [143. §, c) pontja].
(4) A megállapodás eredménytelenségét az elküldött, a kérelmező követelését tartalmazó, megállapodás megkötését szorgalmazó, írásbeli felszólításának tértivevényével kell igazolni. Ez a felszólítás tartalmazza továbbá a követelt jog átruházásának vagy tárgyi teher létrejöttének okait, a kártalanítási javaslatot, legkevesebb a 111. § 2. bekezdése szerint megállapított mértékben, és egy figyelmeztetést, hogy ha a felszólításra a telek vagy építmény tulajdonosa a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem válaszol, azt fogják feltételezni, hogy a megállapodást elutasítja.

113. §
(1) A kisajátítási javaslat megvitatására az építésügyi hivatal szóbeli egyeztetést rendel el.
(2) Az építésügyi hivatal legkevesebb 15 nappal a szóbeli meghallgatás előtt írásban értesíti arról az eljárás résztvevőit. Ha a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek végrehajtási zálogjog tárgyát képezi, az építésügyi hivatal bejelenti a kisajátítási eljárás megkezdését, a szóbeli meghallgatás megvalósítását és a kisajátításról szóló határozatot a végrehajtónak is, akit a bíróság a végrehajtással megbízott; a végrehajtó nem résztvevője a kisajátítási eljárásnak. 
(3) Az eljárás résztvevőinek a kisajátítással szembeni kifogásaikat legkésőbb a szóbeli meghallgatás során érvényesíteniük kell. A később bejelentett kifogásokat, a területrendezési eljárás során visszautasított kifogásokat, vagy amelyeket a résztvevő a területrendezési eljárás során a jelen törvény szerint érvényesíthetett volna, nem veszik figyelembe. Erre a tényre az eljárás résztvevőit nyomatékosan figyelmeztetni kell. 
(4) A jelen eljárási szakaszban az eljárás résztvevője hivatkozhat elfogultságra, amely tartalmazza a közigazgatási szerv alkalmazottjának kizárását bizonyító tényeket, legkésőbb a szóbeli egyeztetés során vagy attól a naptól számított 15 napon belül, mikor ezek a tények a tudomására juthattak. Az elfogultsági kifogásnak tartalmaznia kell, hogy ki ellen irányul, az okot, hogy miért kell a közigazgatási szerv alkalmazottját kizárni, és mikor szerzett tudomást az eljárás kifogást előterjesztő résztvevője a kizárás okáról. A közigazgatási szerv az eljárás résztvevőjét az eljárás megkezdéséről szóló határozatban világosítja fel erről. 
(5) Azt az elfogultsági kifogást, amelyet határidő után nyújtottak be, és az ugyanazzal az indokkal beadott, ismételt elfogultságra hivatkozó kifogást a döntéshozó szerv, amely a közigazgatási szerv alkalmazottját kizárhatja, nem veszi figyelembe. Ha az elfogultságra hivatkozó kifogás csak a körülményeket érinti, amelyek a közigazgatási szerv alkalmazottjának a tárgyalt dologról szóló eljárás során kifejtett tevékenységéből erednek, az elfogultságra történő hivatkozást nem veszik figyelembe. 

113.a §
(1) Ha a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek tulajdonosának neve nem szerepel az ingatlankataszterben, vagy a tulajdonjog hagyatéki eljárás vagy bírósági eljárás tárgyát képezi, a kisajátítási eljárás résztvevője lesz
a) a Szlovák Földalap, ha olyan telekről van szó, amelyet ő kezel, 
b) a hagyatéki eljárás résztvevői és a Szlovák Földalap, ha olyan építményről vagy telekről van szó, amelynek tulajdonjoga hagyatéki eljárás tárgyát képezi, egészen a hagyatékról szóló határozat jogerőre emelkedéséig, 
c) a bírósági eljárás résztvevői és a Szlovák Földalap, ha olyan építményről vagy telekről van szó, amelynek tulajdonjoga bírósági eljárás tárgyát képezi, egészen a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig.
(2) Ha a kisajátított építmény vagy a kisajátított telek nem került kiadásra külön előírás szerint10m) azért, mert nem született döntés a jogosult személyről, a kisajátítási eljárás résztvevője lesz a kötelezett személy és a Szlovák Földalap, egészen a határozat jogerőre emelkedéséig, amellyel a jogosult személyt megállapítják.
(3) Ha a kisajátított telek vagy a kisajátított építmény tulajdonosa elhunyt vagy holttá nyilvánították, és a telek vagy építmény nem képezte hagyatéki eljárás tárgyát, a kisajátítási eljárás résztvevői azon személyek, akik igazolják, hogy mint örökösök figyelembe vehetők. A kisajátítás indítványozója nem köteles az ilyen vélt örökösöket felkutatni. A vélt örökösöket a Szlovák Földalap képviseli az öröklési tanúsítvány jogerőre emelkedéséig vagy az örökségről meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedéséig.
(4) Ha a kisajátított telek vagy építmény az ingatlankataszter szerint kétszeres vagy többszörös tulajdonban van, a kisajátítási eljárás résztvevői azon személyek, akik a tulajdonlap bejegyzése vagy az ingatlankataszterhez benyújtott okiratok szerint tulajdonosai az ilyen teleknek vagy építményeknek, mégpedig a bíróság jogerős döntéséig vagy megegyezésig, melyben eldöntik, ki a kétszeres vagy többszörös tulajdonos közül a kisajátított telek tulajdonosa. Az érintett járási hivatal a kérvényező kérésére bejelenti azon személyek listáját, akik tulajdonjogáról az ingatlankataszterhez benyújtott okiratok tanúskodnak.
(5) A kisajátításért járó kártalanítást a kezdeményező a 3. § értelmében a telek vagy építmény helye szerint illetékes bíróságon helyezi letétbe.

114. §
(1) A kisajátítási eljárás eredményei alapján az építésügyi hivatal kiadja a kisajátításról szóló határozatot. 
(2) A kisajátításról szóló határozat, a külön előírásban1c) megállapított alaki kellékeken kívül, elsősorban a következőket határozza meg: 
a) a kisajátítás tárgyát, terjedelmét és célját, 
b) kisajátításért járó kártalanítást és kiegyenlítésének módját, 
c) a határidőt, ameddig meg kell kezdeni a telek és az építmény használatát azzal a céllal, amelyre kisajátították, 
d) a kisajátításról szóló határozat megszüntetésének kérvényezésének feltételeit.
(3) A kisajátításról szóló határozat elleni fellebbezés halasztó hatályát nem lehet kizárni.

A kisajátított telek és építmény használata

115. §
(1) A kisajátított telket és építményt csak arra a célra lehet használni, amelyre kisajátították.
(2) A telek és építmény használatát arra a célra, amelyre kisajátították, legkésőbb a kisajátításról szóló határozatban megállapított határidőig meg kell kezdeni; a határidő két évnél nem lehet hosszabb. 

116. §
(1) A résztvevő vagy jogutódja kérésére az építésügyi hivatal részben vagy teljesen megszünteti a telkekhez és építményekhez fűződő jogok kisajátításáról szóló határozatot, ha a meghatározott határidőn belül nem kezdődött meg azok használata azzal a céllal, amelyre kisajátították. A kisajátításról szóló határozat megszüntetését, a 115. § 2. bekezdése szerint megállapított határidő letelte után, két évig lehet kérvényezni. E határidő letelte előtt csak akkor lehet benyújtani a kérvényt, ha a telek vagy építmény adott célra történő használatát megállapító területrendezési határozat érvényét vesztette, vagy megszüntették. E jogairól az építésügyi hivatal az eljárás résztvevőjét a kisajátításról szóló határozatban világosítja fel. 
(2) Ha a kisajátításról szóló határozatot részben vagy teljesen megszüntették, az, aki a kisajátításért a kártalanítást nyújtotta, jogosult annak visszatérítésére, és az, akitől kisajátítottak, kártalanításra jogosult az elszenvedett károkért. A kártalanítást, a kártalanításról szóló általános előírások szerint az nyújtja, akinek javára kisajátítottak. Ha nem kerül sor megegyezésre ezekről az igényekről és azok összegéről, akkor az általános előírások szerint illetékes bíróságok döntenek róla. 


ÖTÖDIK RÉSZ 
Az építésügyi hivatalok, a speciális építésügyi hivatalok és a települések

Az építésügyi hivatalok

117. §
(1) Az építésügyi hivatal a település. Az építésügyi hivatal hatásköre átruházott államigazgatási hatáskör. 
(2) Az a település, amely közös községi hivatal székhelye,11) jelenti annak létrehozást a kerületi építésügyi hivatalnak, valamint azon települések jegyzékét, amelyek számára a közös községi hivatal a feladatokat teljesíti a területrendezési eljárás és az építési rendtartás terén; a minisztérium a jegyzéket a világhálón teszi közzé. 
(3) A település alkalmazottjának, aki az építésügyi hivatal tevékenységét biztosítja, teljesítenie kell a speciális képesítés feltételeit. A speciális képesítés feltételeinek megszerzését vizsgával kell ellenőrizni. A szakképesítés tartalmát és terjedelmét és az ellenőrzés folyamatát, valamint a speciális képesítés feltételeinek bizonyítását általános kötelező jogszabály írja elő, amelyet a minisztérium ad ki.

117.a §
Amennyiben a jelen törvény 108. § 2. bekezdésének f) és o) pontja szerinti építkezések megvalósításáról van szó, az építésügyi hivatal hatáskörét, a kisajátítások során, a kerületi építésügyi hivatal látja el.

117.b §
Ha autópálya és gyorsforgalmi út kiépítésének megvalósításáról vagy olyan építmény kiépítésének megvalósításáról van szó, amely külön jogszabály10ja) szerint jelentős beruházásnak minősül, az építésügyi hivatal hatáskörét a területrendezési eljárás során a kerületi székhely körzeti hivatala látja el. Az előző mondat rendelkezése nem használandó, ha a külön jogszabály10ja) szerinti jelentős beruházás bányaépítmény, bányászati létesítmény vagy egyéb, bányászati tevékenységgel összefüggő építmény.

118. §
Azokban az ügyekben, amelyek közigazgatási eljárásában első fokon a település jár el mint építésügyi hivatal, másodfokon a kerületi építésügyi hivatal tölti be államigazgatási szerepét. 

119. §
(1) Abban az esetben, ha olyan építményről vagy intézkedésről van szó, amely két vagy több építésügyi hivatal körzetében valósul meg, az illetékes építésügyi hivatalt a kerületi építésügyi hivatal határozza meg. 
(2) Abban az esetben, ha olyan építményről vagy intézkedésről van szó, amely több kerület területén valósul meg, az illetékes építésügyi hivatalt a minisztérium határozza meg.
(3) Abban az esetben, ha az eljárásban a település mint építésügyi hivatal illetékes, és egyúttal indítványozó, építkező vagy az eljárás tárgyát képező építmény tulajdonosa, vagy a tereprendezés, terepmunkálatok vagy tereptárgyak kérelmezője, a kerületi építésügyi hivatal határozza meg, melyik építésügyi hivatal folytatja le az eljárást és adja ki a határozatot. 
(4) Az illetékes építésügyi hivatal meghatározására nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások.1c)

120. §
Speciális építésügyi hivatalok
(1) A repülőterek építése, a repülőterek területi körzetében történő építkezések és repülőtéri magasépítészeti művek építése, felszállópályák építése és a felszállópályákon történő építkezések, közutak építése, vízművek építése és az integrált engedélyezés alá tartozó építkezések,10ma) valamint azon felszíni építkezések esetében, amelyek a felszín alatti bányaművek és bányászati építmények üzemeltetését közvetlenül szolgálják, éspedig a szállítótornyok, az aknaépítmények, a szállító- és szellőztető gépek gépházai, valamint robbanóanyag-raktárak építése során az építésügyi hivatal jogkörét, a területrendezési határozathozatal jogkörébe tartozó ügyeken és a kisajátításon kívül, a külön előírás szerint felsorolt területek államigazgatási szervei látják el (a továbbiakban csak mint "speciális építésügyi hivatalok"). 
(2) A speciális építésügyi hivatalok a jelen törvény szerint járnak el, amennyiben az 1. bekezdés szerinti külön előírások nem írják elő másként; az építkezést vagy annak módosítását engedélyezni csak a 140.b § szerinti kötelező érvényű álláspont alapján lehet, melyet az a helyileg illetékes építésügyi hivatal adott ki, amelyik meggyőződik a területrendezési határozatban megállapított feltételek betartásáról vagy az övezetek fejlesztési tervében megállapított beépítési feltételekről, ha területrendezési határozatot nem adnak ki. Ha területrendezési határozatot nem adnak ki, a speciális építésügyi hivatalok az építkezést vagy annak módosítását azon, helyileg illetékes építésügyi hivatal kötelező érvényű álláspontja alapján engedélyezik, amelyik ellenőrzi az övezet fejlesztési tervében meghatározott beépítési feltételek betartását vagy a terület térbeli elrendezésének és célszerű hasznosításának összhangját, ami a település fejlesztési tervében van meghatározva.

121. §
Katonai és egyéb építésügyi hivatalok
(1) Az építésügyi hivatalok hatáskörét, kivéve a kisajátítási ügyek jogkörét, a jelen törvény szerint a katonai körzetek területén a védelmi minisztérium szervei látják el.
(2) Az építésügyi hivatalok hatáskörét, kivéve a területrendezési határozathozatal és kisajátítási ügyek jogkörét, a jelen törvény szerint a következők látják el:
a) a védelmi minisztérium a katonai körzeteken kívüli honvédelmi célú építkezések esetén, 
b) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“) az állam biztonságát szolgáló építkezések esetén, 
c) a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testületének építkezései esetén, 
d) a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma az uránipari építkezések esetén, 
e) Szlovák Köztársaság Atomenergia Felügyelete a nukleáris berendezések építése és a nukleáris berendezésekkel összefüggő építkezések során, melyek a nukleáris létesítmény elhatárolt területén belül találhatók.
(3) A 120. § szerinti eljárásokban és a 2. bekezdés szerinti eljárásokban a helyileg illetékes építésügyi hivatal, a 140.a § szerint érintett hatóság szerepét tölti be.

123. §
A kerületi építésügyi hivatal fenntarthatja magának az építésügyi hivatal jogkörét egyes műszakilag bonyolult vagy szokatlan építmények esetében, vagy olyan intézkedések esetén, amelyek környezetre gyakorolt hatása különösen nagy vagy terjedelmes.

123.a §
A Szlovák Építésügyi Felügyelet
(1) Létrejön a Szlovák Építésügyi Felügyelet (a továbbiakban csak mint "felügyelet"), amely olyan szakmai szerv, amelyen keresztül a minisztérium a fő állami építésügyi felügyeletet gyakorolja. 
(2) A felügyelet állami költségvetési szervezet, amely pénzügyileg a minisztérium költségvetéséhez kapcsolódik. A felügyeletet a Pozsonyban székelő igazgatóság és az építésügyi felügyelőségek (a továbbiakban csak mint "felügyelőségek") alkotják, amelyek pénzügyileg az igazgatóság költségvetéséhez kapcsolódnak a kiadásaik megelőlegezésével. A felügyelet igazgatósága olyan alkalmazottak szolgálati hivatala, akik a felügyeletnél közszolgálatot látnak el,11b) és olyan alkalmazottak munkáltatója, akik a felügyeletnél közérdekű munkát látnak el.11c) A felügyelet igazgatóságának élén a felügyelet igazgatója áll, akit a Szlovák Köztársaság építésügyi és régiófejlesztési minisztere nevez ki és hív vissza (a továbbiakban csak mint "miniszter"). A felügyelet igazgatója a szolgálati hivatal vezetője. A felügyelőségek élén a felügyelőségek igazgatói állnak, akiket a felügyelet igazgatója nevez ki és hív vissza.
(3) A felügyelet a 98-102. § szerint a következők felett gyakorolja az állami építési felügyeletet:
a) az építésügyi hivatalok határozataiban megállapított feltételek és rendelkezések betartása,
b) az építkezés résztvevőire vonatkozó, jelen törvényben meghatározott kötelességek és egyéb területrendezési intézkedések betartatása, 
c) az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelmények, valamint az építkezésre vonatkozó alapvető követelmények betartatása, amennyiben a felügyeletet, külön előírás szerint, nem látja el más szerv, 
d) a 43.f § szerinti megfelelő építőanyag-használata az építkezésen.
(4) A felügyelet elrendeli a felügyelet gyakorlása során megállapított hiányosságok kiküszöbölését, és felügyeli ennek végrehajtását. Ha a felügyelet és az építésügyi hivatal párhuzamos eljárása során nem egyeznek meg arról, hogy ki folytassa le az eljárást, az eljárás lefolytatására a felügyelet az illetékes. 
(5) A felügyelőségek első fokú közigazgatási hatóságok, a felügyelet igazgatósága másodfokú közigazgatási hatóság. A felügyelet igazgatóságának illetékességi területe a Szlovák Köztársaság területe; az építésügyi felügyelőségek székhelyei és illetékességi területei a mellékletben szerepelnek. 
(6) A felügyelet felépítésének részleteit a miniszter által kiadott alapszabályzat részletezi. 
(7) A felügyelet feladatait 
a) az állam biztonságát szolgáló építkezéseken a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma látja el, 
b) a honvédelmi célokat szolgáló építkezéseken a védelmi minisztérium látja el, 
c) a nukleáris berendezések építkezésén vagy a nukleáris berendezésekkel összefüggő építkezéseken a Szlovák Köztársaság Atomenergia Felügyelete látja el.


HATODIK RÉSZ
Speciális érdekek védelme

125. §
Az államvédelmi érdekek biztosítása
(1) A területi tervezés feladatainak teljesítése során ügyelni kell az állam védelmére és biztonságára. 
(2) A védelmi minisztérium által kijelölt szervek (a továbbiakban csak mint "a védelmi minisztérium szervei"), a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által kijelölt szervek (a továbbiakban csak mint "a belügyminisztérium szervei") előírhatják és bejelenthetik azoknak a területi építésügyi hivataloknak, amelyekben az állam védelme és biztonsága érdekében területrendezési határozatot és építési engedélyt csak a védelmi minisztérium szerveinek vagy a belügyminisztérium szerveinek beleegyezésével lehet kiadni. A védelmi minisztérium szervei vagy a belügyminisztérium szervei az építmények megvalósításához és használatához való beleegyezésüket egyéni feltételek teljesítéséhez köthetik. A beleegyezés megszerzéséhez szükséges eljárásra a 126. § 2. bekezdése érvényes.
(3) A védelmi minisztérium szervei vagy a belügyminisztérium szervei az 1. bekezdésben meghatározott területeken a már létrehozott építmények esetében érvényesíthetik az elengedhetetlen kiigazításokra vonatkozó követelményeket, vagy azok során fenntarthatják az építmény módosítására vonatkozó előzetes jóváhagyás jogát; az elkerülhetetlen kiigazítások költségeit, melyekre a védelmi minisztérium szerveinek vagy a belügyminisztérium szerveinek külön kérésére került sor, ezek a szervek fedezik.
(4) A védelmi minisztérium megszabja a beszerzés, megvitatás és elfogadás során követendő eljárást a meghatározott katonai körzetek területének területtervezési dokumentációja kidolgozása során.12) 
(5) Az építésügyi hivatal az eljárás résztvevői számára külön előírás szerint1g) nem teszi lehetővé a hozzáférést külön jogszabály szerinti információkhoz,12aa) ha az azokhoz való hozzáférés kedvezőtlenül befolyásolná a közbiztonságot.12ab) 

A környezeti tényezők és más speciális érdekek védelme

126. §
(1) Amennyiben a jelen törvény szerinti eljárás olyan érdekeket érint, melyeket a népegészség védelméről, az egészséges életkörülmények alakításáról és védelméről, a vizekről, a természetes gyógyfürdők és természetes gyógyforrások védelméről, a mezőgazdasági földalap védelméről, az erdőkről és erdőgazdálkodásról, a légkör védelméről szóló intézkedésekről, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról, a kulturális műemlékről, az állami természetvédelemről, a tűzvédelemről, a biológiai fegyverek tilalmáról, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosításáról, a hulladékról, az állatorvosi ellátásról, a környezetre való hatásokról, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról, a súlyos ipari balesetek megelőzéséről, az államhatárok felügyeletéről, a közutakról, a vasutakról és a vasúti közlekedésről, a polgári légi forgalomról, a belvízi hajózásról, az energetikáról, a hő energetikáról, az elektronikus kommunikációról, a közüzemi vízvezetékekről és csatornahálózatokról, a polgári védelemről, a munkaügyi felügyeletről és az állami földtani felügyeletről szóló előírások védenek, az építésügyi hivatal, az érintett szerv kötelező érvényű álláspontja alapján dönt a 140.a § szerint, amely külön előírások szerinti követelményeket érvényesít. 
(2) Amennyiben a jelen törvény rendelkezik a külön előírásokkal védett érdekek felülvizsgálati eljárásáról és az érintett államigazgatási szervek álláspontjának vagy hasonló rendelkezésének érvényesítéséről, az 1. bekezdésben felsorolt érintett szervek ennek értelmében járnak el. Ezen közigazgatási szervek önálló határozatkiadási joga érintetlen marad, ha arról az általuk szem előtt tartott érdekek védelméről szóló előírások úgy rendelkeznek.
(3) Az építmény elhelyezéséről szóló határozat vagy a védőövezetről szóló határozat kiadása előtt, amely olyan építményt érint, amelynek nukleáris berendezés is részét képezi, az építésügyi hivatal köteles kötelező érvényű álláspontot kérni a 140.b § szerint a Szlovák Köztársaság Atomenergia Felügyeletétől.
(4) Az érintett szerv a külön előírás szerinti12a) környezetre gyakorolt hatások elbírálásának folyamán kiadott álláspontjában feltüntetheti, hogy álláspontjával helyettesíti véleményezését vagy az eljárás során elbírált célhoz fűződő álláspontját, amelyet a jelen törvény szerint követ. 

127. §
(1) Amennyiben a jelen törvény szerinti eljárás vagy intézkedés során váratlanul kulturális értékek, épületrészletek vagy védett természeti képződmények, valamint régészeti leletek kerülnek elő, az építésügyi hivatal a speciális érdekeket védő illetékes szervvel történt megállapodás után meghatározza az állami műemlékvédelmi, az állami természetvédelmi és a régészeti leletvédelmi érdekek feltételeinek biztosítását. 
(2) Az építkező és az építkezést megvalósító, vagy annak előkészítését biztosító, vagy a jelen törvény szerinti egyéb munkákat kivitelező szervezet a leletet azonnal jelenti az építésügyi hivatalnak és az állami műemlékvédelmi szervnek, esetleg a régészeti intézetnek vagy az állami természetvédelmi szervnek, és megteszi az okvetlenül szükséges intézkedéseket, hogy a lelet ne rongálódjon vagy ne semmisüljön meg, amennyiben erről nem dönt az építésügyi hivatal az állami műemlékvédelmi szervvel, esetleg a régészeti intézettel vagy az állami természetvédelmi szervvel való megegyezés után.
(3) Az építésügyi hivatal a kiadott építési engedélyt megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, ha az építkezés során különösen jelentős kulturális műemlék fellelésére kerül sor, amelynek jelentőségét a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma igazolja, és meghatározza, hogyan fedezi az építkező költségeit, melyeket annak az építkezésnek az előkészítésére és megvalósítására fordított, amelyre az építési engedélyt hatályon kívül helyezték. 

127.a §
Természeti katasztrófák és balesetek esetén nyújtott engedmények 
(1) Amennyiben természeti katasztrófa, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény miatt, vagy azok közvetlen veszélye miatt elkerülhetetlen az építkezés megvalósítása, az építmény eltávolítása, az építészeti kiigazítások vagy építkezésbiztonsági munkálatok végrehajtása és tereprendezés megvalósítása a telkeken, azok elkezdhetők előzetes engedélyezés és bejelentés nélkül is. A megvalósító köteles a munkálatok megvalósítását haladéktalanul bejelenteni az építésügyi hivatalnál, amely megszabja a további eljárást.
(2) Amennyiben természeti katasztrófa, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény által megrongált vagy megsemmisített építményeket vagy telkeket kell felújítani az eredeti engedélyekkel összhangban, elég, ha azok felújítását előre bejelenti a településnek. Az eljárásra adekvátan vonatkozik az 57. § rendelkezése. 
(3) Amennyiben a természeti katasztrófa, baleset vagy egyéb rendkívüli esemény következményeinek mérséklésére vagy veszélyének elhárítására elkerülhetetlen az építkezés, az építészeti kiigazítások vagy a tereprendezés megvalósítása, az építésügyi hivatal 
a) az okvetlenül szükséges, az elbíráláshoz és határozathozatalhoz elengedhetetlen terjedelemre korlátozhatja az építési engedély kérvényének vagy tereprendezési munkálatok engedélyezési javaslatának és mellékleteik terjedelmét, 
b) eltekinthet a területrendezési eljárástól vagy összekötheti a területrendezési eljárást az építési eljárással vagy egyéb eljárásokkal, 
c) lehetővé teheti az okmányok utólagos beadását, 
d) előzetes engedélyt adhat ki, amelyben megállapítja az okmányok utólagos beadásának határidejét; azok benyújtása után lefolytatja az eljárást és kiadja a határozatot. 


HETEDIK RÉSZ
Az információs rendszer és nyilvántartás

A kiemelt építészeti információk rendszere 

128. §
(1) A kiemelt építészeti információk rendszere a rendszeresen gyűjtött, feldolgozott, elrendezett és kiadott, válogatott műszaki és egyéb információk összessége, melyek szükségesek az építési határozathozatalhoz (a továbbiakban csak mint "információs rendszer“).
(2) Az információs rendszert az építészeti katalógusban hozzák nyilvánosságra, kivéve azokat az információkat, amelyek a terület állapotára és feltételeire vonatkoznak. 

129. §
(1) A minisztériumok és a többi központi államigazgatási szerv a jelen törvény szerint együttműködik az információs rendszer létrehozásában, bevezetésében és aktualizálásában.
(2) Az építészet területén működő államigazgatási szer-vek, jogi személyek és természetes személyek teljesítik feladataikat, melyek az információs rendszer alapításából, bevezetéséből és aktualizálásából, valamint a rendszer számára történő információadásból következnek.

129.a §
Reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulásainak nyilvántartója
(1) A reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulásainak nyilvántartója olyan jogi személyek érdekvédelmi társulásainak elektronikus nyilvántartója, melyek tevékenységi körében szerepel a társadalmi felelősség érvényesítése, mint a közérdek tárgyáé, melyeknek érdekében áll olyan eljárásokban való részvétel, melyekben elrendelik a nem engedélyezett reklámépítmények eltávolítását; információs rendszer részét képezi. A nyilvántartásba vétel önkéntes alapon működik.
(2) Az 1. bekezdés szerinti nyilvántartásba kérvényezés alapján miden kérvényezőt bejegyeznek, aki igazolja, hogy
a) legalább egy éve jogi személyek társulása, amelyet a Polgári Törvénykönyv 20.i §, 2. bek. szerint jegyeztek be és
b) tagjai legalább 9 300 reklámépítménnyel rendelkeznek, melyekből legalább
1. 300 db reklámépítménynek a legnagyobb információs felülete nagyobb, mint 20 m2,
2. 6 500 db reklámépítménynek a legnagyobb információs felülete 3 m2-től 20 m2-ig terjed,
3. 2 500 db reklámépítménynek a legnagyobb információs felülete kisebb, mint 3 m2.
(3) Az 1. bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel kérvényt írásos formában kell benyújtani és tartalmaznia kell
a) az azonosító adatokat a következő terjedelemben: megnevezés, a székhely címe, statisztikai azonosító szám, telefonos és elektronikus elérhetőség,
b) az elnök azonosító adatait a következő terjedelemben: kereszt- és vezetéknév, születési dátum, állandó lakhelyének címe,
c) a tagok listája a kérvény benyújtásának napján és az ő azonosító adataik, az a) pont szerinti terjedelemben,
d) becsületbeli nyilatkozat a tagok által birtokolt reklámépítmények adatairól és számáról.
(4) A kérvény mellékletété képezi a kivonat a jogi személyek nyilvántartásából; ez nem érvényes, ha a jogi személyek nyilvántartása hozzáférhető az illetékes szerv honlapján.12ac)
(5) Ha a kérvény nem teljes vagy a minisztérium indokoltan kételkedik a kérvényben szereplő adatok valódiságában, a minisztérium felszólítja a kérvényezőt, hogy kérvényét egészítse ki vagy az adatok valódiságát igazolja, és megállapítja számára az ésszerű határidőt. Ha a kérvényező a megadott határidőn belül a kérvényét nem egészíti ki, vagy az adatok valódiságát nem igazolja, a minisztérium a kérvényezőt nem veszi nyilvántartásba és visszajuttatja a kérvényt a kérvényezőnek.
(6) A nyilvántartásba történő bejegyzés 1. bekezdés szerinti módosítását a minisztérium reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulásának, a bejegyzésben szereplő adatok megváltoztatásáról szóló kérelmére vagy saját kezdeményezésre hajtja végre. Az 1. bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosítását minisztérium saját kezdeményezésre akkor valósítja meg, ha megállapítja, hogy a bejegyzett adatok nem valósak vagy nem teljesek.
(7) Az 1. bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlést a minisztérium reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulásának kérvénye alapján vagy saját kezdeményezéséből valósítja meg. Az 1. bekezdés szerinti nyilvántartásból való törlést a minisztérium saját kezdeményezése alapján akkor valósítja meg, ha megállapítja, hogy
a) a reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulása valótlan adatok alapján került bejegyzésre,
b) a reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulásának tagjai nem birtokolják a 2. bekezdés, b) pontja szerinti számú reklámépítményt vagy
c) a reklámépítmény-tulajdonosok érdekvédelmi társulása megszűnt.

130. §
Az információs rendszerek 
(1) A területrendezési tervezési információs rendszer és az építészeti információs rendszer üzemeltetője a minisztérium. Az információs rendszerek az állami információs rendszer részét képezik.
(2) Saját hatáskörükben az információs tevékenységben szokásos módon és az elfogadott tervezetek alapján részt vesznek a kerületi építésügyi hivatalok és a települések is. 
(3) Az 1. bekezdés szerinti információs rendszerek tartalma az adatok és információk területi azonosításának egységes módján és szerkezetén alapul, melyeket egységes módszertan alapján szereznek be és dolgoznak fel, és egységesített nyilvántartási lapokon vezetnek.
(4) A területrendezési tervezési információs rendszer tartalmazza
a) a területi tervezési dokumentációt és további adatokat és információkat a terület állapotáról, elsősorban a térbeli elrendezésről, a terület célirányos használatáról és a területre vonatkozó határértékekről, 
b) a területfejlesztési tervezési dokumentációt, 
c) egyéb dokumentációt.
(5) Az építészeti információs rendszer tartalmazza
a) az építményekre és telkekre vonatkozó adatokat és információkat, elsősorban azok fajtáiról, célszerű használatáról, elhelyezéséről, tulajdonosaikról és a területre vonatkozó beépítési feltételekről, 
b) az építésügyi hivatalok és települések határozatait, elsősorban a területrendezési határozatokat, építési engedélyeket és a használatbavételi határozatokat.

A dokumentáció nyilvántartása és tárolása

131. §
(1) A területrendezési tervdokumentációt és minden hozzá tartozó háttéranyagot, valamint a területfejlesztési dokumentáció esetleges módosításairól és kiegészítéseiről szóló okmányokat az a területi tervezési szerv köteles nyilvántartani és tárolásukat biztosítani, amely a területi tervezési dokumentációt beszerzi.
(2) A területrendezési határozatokat és a területrendezési határozatokkal és az építmények védelméről, védett területről és védőövezetről szóló határozatokkal kapcsolatos valamennyi iratot, melyet külön előírás szerint adtak ki, beleértve az esetleges módosításokat és kiegészítéseket, az illetékes az építésügyi hivatal köteles nyilvántartani és tárolásukat biztosítani. 

132. § 
Az építési engedélyeket, az építési engedélyeket érintő összes irattal együtt, a használatbavételi határozatokat és az építkezésekre vonatkozó egyéb intézkedéseket az illetékes építésügyi hivatal és a helyileg illetékes település tartja nyilván, és biztosítja tárolásukat. 

133. § 
A területi tervezési szervek és az építésügyi hivatalok, amelyek nyilvántartják és tárolják a területi tervezési dokumentációt és az építkezések dokumentációját, azoknak a szervezeteknek és személyeknek, akik igazolják kérelmük indokoltságát, kötelesek lehetővé tenni a betekintést e dokumentációba és kivonatok készítését belőle; emellett kötelesek olyan intézkedéseket hozni, hogy a dokumentációba való betekintés során ne sértsenek állam-, gazdasági vagy szolgálati titkot, és törvény által előírt vagy elismert titoktartási kötelezettséget sem. 


NYOLCADIK RÉSZ
Közös rendelkezések 

134. § 
Az idegen telkekre és építkezésekre történő belépés 
(1) A területi tervezési szerv, az építésügyi hivatal, a kerületi építésügyi hivatal, a kerületi építésügyi felügyelet és további államigazgatási szervek megbízott alkalmazottai beléphetnek az idegen telekre, építési területre, építkezésre és építményekbe azok tulajdonosainak tudtával, ha a jelen törvényből következő olyan feladatokat látnak el, amelyek ezekkel a telkekkel és építkezésekkel kapcsolatosak; emellett ügyelniük kell arra, hogy a legkevésbé zavarják azok használatát, és hogy tevékenységük során ne keletkezzenek olyan károk, amelyek elkerülhetőek lettek volna. A belépésre való jogosultságot külön igazolvánnyal kell igazolni. 
(2) Ha okvetlenül szükséges, a belépésre jogosult személlyel együtt az 1. bekezdés szerinti idegen telekre, építési területre, építkezésre és építménybe beléphetnek a jogosult személy által meghívott szakértők és a 45. § 4. bekezdése szerint jogosult személyek is. 
(3) A jelen törvény 91., 94. és 96. §-a szerinti feladatok esetében, az építkezés hibáiból eredő veszélyek elhárítása céljából, amelyek emberek biztonságát, életét vagy egészségét veszélyeztetik, vagy jelentős károkat okozhatnak, az 1. bekezdés szerinti idegen telekre, építési területre, építkezésre és építménybe való belépésre feljogosított személyek beléphetnek a tulajdonos tudta nélkül is. Kötelesek azonban haladéktalanul tájékoztatni a tulajdonost a végrehajtott beavatkozásokról. 
(4) Amennyiben kétségek merülnek fel a jogosultság mértékéről, az építésügyi hivatal dönt az egyes esetekben. 
(5) A jogosultság végrehajtásának, idejének és mértékének, az idegen telken és építkezésen korlátozottnak kell lennie az okvetlenül szükséges mértékig. Ha a belépő személy tevékenysége során a telek vagy építkezés megrongálódására kerül sor, azokat vissza kell állítani eredeti állapotukba, amennyiben az lehetséges; egyébként a kártalanításra vonatkozó általános előírások érvényesek.12c) 
(6) Az államvédelmi érdekek vagy egyéb fontos állami érdekek körébe tartozó telkekre vagy építkezésekre való belépés korlátozásairól és a szükséges engedélyekről szóló külön előírások nem érintettek. 

135. § 
A szomszédos telken vagy építkezésen történő intézkedések 
(1) Az építésügyi hivatal, az építkezés megvalósításához vagy annak módosításához, és az elkerülhetetlen módosítások, fenntartó vagy biztonsági munkálatok megvalósításához, továbbá az építmény eltávolításához elrendelheti azok számára, akik a szomszédos telkek vagy építmények tulajdonjogával vagy más kapcsolódó jogokkal rendelkeznek, hogy tűrjék el a munkálatoknak az ő telkükről vagy építményükről való elvégzését. 
(2) Az, akinek javára az építésügyi hivatal az 1. bekezdés szerinti intézkedést elrendelte, köteles ügyelni arra, hogy a legkevésbé zavarja a szomszédos telkek vagy építmények használatát, és hogy a végrehajtott munkálatok során ne keletkezzenek olyan károk, amelyek elkerülhetőek lettek volna; a munkálatok befejezése után köteles a szomszédos telket vagy építményt eredeti állapotába visszaállítani, és ha ez nem lehetséges vagy gazdaságilag nem célszerű, köteles a tulajdonost kártalanítani, a kártalanításra vonatkozó általános előírások szerint. 

136. § 
A vitás ügyek rendezése 
(1) Amennyiben a területrendezési tervdokumentáció, területrendezési eljárás, építési eljárás vagy egyéb eljárások megvitatásának során, amelyeket a közigazgatási szervek a jelen törvény szerint, vagy a repülőterek és repülőtéri berendezések építésére, vasúti pályák és a pályákon való építkezésre, közutak építésére, vízművek és elektronikus kommunikációs hálózatok építésére vonatkozó külön előírás szerint végeznek, ellentétes álláspontok létrejöttére kerül sor az eljárásban résztvevő államigazgatási szervek között, az ilyen vitás kérdést az említett szervek felettes szervei megállapodással döntik el. 
(2) Amennyiben a létrejött vitás kérdést nem sikerül az 1. bekezdés szerinti szervek megegyezésével megszüntetni, az illetékes központi államigazgatási szervekkel történt megvitatás után a minisztérium dönt a kérdésben. Ha olyan építkezésekről van szó, ahol az eljárást külön előírás szerinti szervek folytatják le, a vitás kérdést a szóban forgó szervek fölérendelt központi államigazgatási szerve dönti el, hasonló módon. 
(3) Ha a vitás kérdés a terület műszaki hálózatai és berendezései tulajdonosának kötelező érvényű álláspontja következtében jött létre, aki a 140.a § 1 bekezdésének c) pontja szerint érintett szervnek számít, a vitás kérdés megoldásában felettes szervnek az a minisztérium minősül, amelyik hatáskörébe a hálózatok és berendezések tulajdonosa tartozik. 

137. §
Polgárjogi és egyéb kifogások 
(1) Az eljárást a jelen törvény szerint lefolytató építésügyi hivatalok, mindig megpróbálkoznak a résztvevők közötti megegyezés elérésével is, az olyan kifogások esetében, amelyek a telkekhez vagy építményekhez fűződő tulajdonjogból vagy egyéb jogokból erednek, de túllépik az építésügyi hivatal vagy az együttműködő államhatalmi szervek hatáskörét. 
(2) Amennyiben az eljárás résztvevői között, az 1. bekezdés szerinti kifogással kapcsolatban nem kerül sor megegyezésre, amely, ha bebizonyosodna annak jogossága, lehetetlenné tenné a kívánt intézkedés megvalósítását vagy csak lényegesen eltérő mértékben vagy formában tenné azt lehetővé, az építésügyi hivatal az indítványozót vagy más résztvevőt, a kifogás jellege szerint, a bírósághoz vagy más illetékes szervhez irányítja, és az eljárást leállítja. 
(3) Az építésügyi hivatal megállapítja a határidőt, ameddig be kell mutatni annak bizonyítékát, hogy a bíróságon, esetleg más illetékes szervnél javaslatot tettek a vitás kérdés eldöntésére. Amennyiben a javaslatot a meghatározott határidőn belül nem nyújtották be, az építésügyi hivatal a kifogást maga is megítélheti, és döntést hozhat az ügyben. 
(4) Abban az eljárásban, amely során az építésügyi hivatal a jelen törvény szerint közérdekből rendel el intézkedéseket, és ha késedelem veszélye áll fenn, a kifogást, melynek során nem került sor megegyezésre, maga ítéli meg, és döntést hoz az ügyben. 

138. §
Az államigazgatási szervek, települések együttműködése és a jogi személyek közreműködése 
(1) Az államigazgatási szervek, települések és más szervek, amelyek a jelen törvény szerint járnak el és döntenek, a területrendezési tervdokumentáció, a területrendezési határozatok és intézkedések előkészítésének kezdetétől ügyelnek a mezőgazdasági és erdészeti földalap leghatékonyabb védelmének elérésére, és együttműködnek az azok védelmét biztosító szervekkel. 
(2) Az építésügyi hivatalok és más szervek, amelyek a jelen törvény szerint folytatják le az eljárást és határozatokat adnak ki, valamint további államigazgatási szervek is, amelyek az építési ügyekben eljárásokat folytatnak és külön előírás szerint adnak ki határozatokat vagy állásfoglalásokat, kötelesek együttműködni. Elsősorban arra kötelesek ügyelni, hogy a tartalmilag összefüggő közigazgatási eljárások, amennyiben az lehetséges, egymáshoz kapcsolódjanak, sokoldalúan kihasználják ezen eljárások eredményeit, időben adjanak le teljes álláspontokat és megkeresésre gazdasági, műszaki és egyéb adatokat és háttéranyagokat is. 
(3) A tudományos intézetek és egyéb jogi személyek, az építésügyi hivatalok és a települések vagy azon szervek, amelyek feladatokat látnak el a területi tervezés szakterületén, kérésére tudatják a tevékenységük során megállapított adatokat és eredményeket.

139. §
Egyes fogalmak meghatározása 
(1) A "telkekhez és építményekhez fűződő egyéb jogok" fogalma alatt, a "telkekhez és építményekhez fűződő tulajdonjog és egyéb jogok" összetételben használva, az eset jellegéből adódóan a következők értendők: 
a) a telek vagy az építmény bérleti szerződés, adásvételi szándékról szóló szerződés vagy megállapodás, a jövőbeli tárgyi teherről szóló megállapodás alapján történő használata, amelyekből az építkezés megvalósításának vagy módosításának joga következik,13) 
b) a telekkel vagy az építménnyel összefüggő tárgyi teherből következő jog,13a) 
c) egyéb jogszabályokból következő jog,13b) 
d) koncessziós szerződés alapján történő telek- vagy építményhasználat, amelyből az építkezés megvalósításának vagy módosításának joga következik.13c) 
(2) Amennyiben a jelen törvény a következő fogalmat használja:
a) az "építmény" fogalma alatt annak része is értendő, 
b) a "tulajdonos" fogalma alatt a dolog jellege szerint az állami vagyon kezelője is értendő,14) 
c) a "szomszédos telkek és a rajtuk lévő építmények" fogalma alatt azok a telkek értendők, melyeknek közös határuk van azzal a telekkel, amely a jelen törvény szerint a közigazgatási eljárás tárgyát képezi, valamint az ezeken a telkeken található építmények értendők, 
d) a "szomszédos építmény" fogalma alatt az az építmény is értendő, mely bár nem olyan telken található, amelynek közös határa van azzal a telekkel, amely a jelen törvény szerint a közigazgatási eljárás tárgyát képezi, de annak használata a tervezett építmény által érintett lehet. 
(3) A jelen törvény alkalmazásában nyomvonal jellegű építmények elsősorban: 
a) a kőolaj-vezetékek, gázvezetékek, csővezetékek, melegvíz-vezetékek, 
b) autópályák, utak és helyi utak, 
c) vasútvonalak, 
d) föld alatti és föld feletti villamos áram-vezetékek, 
e) vízvezetékek és szennyvízvezetékek, védőgátak, hajózási és vízelvezető csatornák, 
f) az elektronikus kommunikációs hálózatok vezetékei, 
g) repülőterek, 
h) kikötők. 
(4) Abban az esetben, ha kétség merül fel, hogy a 3. bekezdés szerinti nyomvonal jellegű vezetékről vagy annak egy részéről van-e szó, az az államigazgatási szerv dönt, amely annak engedélyezésében illetékes.

139.a § 
A területi tervezés fogalmai 
(1) A terület térbeli elrendezésének és célszerű használatának szabályozója kötelező érvényű irányelv, amellyel egy bizonyos objektum elhelyezését és elrendezését, vagy a területen elvégzendő bizonyos tevékenységet irányítanak. A tájszerkezeti elemek tulajdonságainak értékeivel van kifejezve, szóban, számszerűleg és lehetőség szerint grafikusan is. A szabályozó tiltó, korlátozó vagy támogató tényező jellegű, a terület térbeli elrendezésével és célirányos használatával összefüggésben. A szabályozó ezzel meghatározza a tilos, korlátozott vagy megengedett tevékenységet vagy funkciót a területen.
(2) A terület térbeli elrendezése és célszerű használata egy komplex folyamat, melynek során kölcsönösen összhangba hozzák az életkörnyezetben végzett gazdasági és egyéb emberi tevékenységeket. 
(3) A táj a tér, a fekvés, a domborzat és a többi funkcionálisan összefüggő materiális természeti és ember által kialakított és átalakított elem komplex rendszere, elsősorban a geológiai alapzat és a talajképző réteg, a vízrendszer, a talaj, a növény- és állatvilág, a területhasználat mesterséges objektumainak és elemeinek, valamint ezeknek a táj társadalmi és gazdasági jelenségeiből eredő összefüggéseinek rendszere. A táj az ember és a többi élőlény életkörnyezete. 
(4) A terület ökológiailag optimális térbeli elrendezése és célszerű használata (tájökológiai terv) komplex folyamat, melynek során a gazdasági és egyéb emberi tevékenység térbeli követelményeit kölcsönösen összehangolják a tájökológiai feltételekkel, amelyek a táj szerkezetéből erednek. A terület ökológiailag optimális térbeli elrendezése és célirányos használata együttesen biztosítja a táj térbeli szerkezetének megfelelő ökológiai egyensúlyát, a természet, a biodiverzitás és a természeti források védelmét és ésszerű kihasználását, az ökológiai egyensúly területi rendszerének, valamint az ember közvetlen környezetének kialakítását és védelmét. A tájszerkezet és annak elemei az adott területen szükséges tevékenységek határértékeiként, korlátozó vagy támogató tényezőiként jelennek meg. 
(5) A terület állapotát és feltételeit a terület térbeli elrendezéséről és célszerű használatáról szóló adatok, továbbá a területre vonatkozó általános érvényű jogszabályokból, az elfogadott területi tervezési dokumentációból és az érvényes közigazgatási határozatokból eredő, kötelező érvényű korlátozások fejezik ki.
(6) Az urbánus tér a települések urbanizált környezetének az a része, amelyben az urbanizáció anyagi, térbeli és funkcionális elveit érvényesítik; ez elsősorban az utca, az udvar és a tömör vagy laza beépítéssel létrehozott tér. 
(7) A területfejlesztés olyan fejlődés, amely tartósan fenntartható módon elégíti ki a tájban élő emberek alapvető létszükségleteit, miközben nem csökkenti annak diverzitását, biztosítja a terület optimális térbeli elrendezését és célszerű használatát, továbbá az építmények és berendezések environmentális biztonságát és megfelelőségét, az ökológiai egyensúly területi rendszerének kialakítását és megőrzését, a természeti források kíméletes használatát, a természeti és kulturális örökség védelmét.
(8) A település beépített területét a település kataszteri területén, illetve a település kezelésében lévő kataszteri területek összességén található egy vagy több, térbelileg elkülönülő beépített terület alkotja. A beépített terület a következők összessége:
a) építkezési telkek, beépített területek, udvarok és szomszédos parcellák, amelyeket olyan célra használnak, melyekre az építményeket létrehozták, 
b) mezőgazdasági földek és vízfelületek, melyeket az a) pontban felsorolt parcellák vesznek körül, 
c) egyéb telkek és földterületek, 
d) beépítésre alkalmas telkek, melyek erre a célra lettek elkülönítve a település jóváhagyott fejlesztési tervében vagy az övezet jóváhagyott fejlesztési tervében, 
e) telkek, melyek a település elfogadott fejlesztési tervében vagy az övezet elfogadott fejlesztési tervében olyan építmények elhelyezésére lettek kijelölve, melyek a lakosság szabadidős és üdülési igényeinek kielégítését szolgálják (üdülés).
(9) A zöldterület a településeken, azok környékén, valamint az ország többi részében a nyomvonal jellegű építmények mentén kiültetett vagy gondozott növényzet.
(10) A terület tömegközlekedési és műszaki berendezései a következők:
a) autópályák, közutak és helyi utak, 
b) országos és regionális vasúti pályák, villamossínek, trolibusz-vezetékek és speciális pályák, 
c) repülőterek, 
d) kikötők, 
e) az elektronikus kommunikációs hálózatok vezetékei, 
f) a villamosenergia-hálózat vezetékei és berendezései és az elektromos közvilágítás, 
g) a gázt szállító tranzit gázvezetékek és a lakossági gázhálózat berendezései, 
h) a lakossági hőszolgáltató hálózatok vezetékei, 
i) a lakosság vízellátását biztosító vízművek, az ivóvízellátást biztosító vízvezeték-hálózatok és a szennyvízelvezető hálózatok a rájuk csatlakozó szennyvíztisztítókkal, gátak, víztározók, hajózási és vízelvezető csatornák, 
j) duzzasztógátak és nyitott vízelvezetők, 
k) vízfolyások védőgátjai és a terület árvízvédelmének egyéb építményei, 
l) hulladéklerakók és egyéb hulladékgazdálkodási építmények, 
m) a polgári védelem berendezései.
(11) A jelen törvény alkalmazásában kiterjedt új építkezésnek és átépítésnek minősül a településen az olyan építkezés és átépítés, amellyel a következők érhetők el:
a) a község beépített területének legkevesebb 15%-kal való növelése, 
b) település lakosságszámának 2000 fölé való növelése, 
c) a településen belüli lakott vagy kevert terület több mint 2 ha-ral való növelése, 
d) a településen belüli gyárterület több mint 3 ha-ral való növelése, vagy ha azzal jelentősen megnő a település közlekedési és műszaki berendezéseinek igénybevétele, vagy
e) a település üdülőterületének látogatottsága legkevesebb 10%-kal megnő, vagy az üdülőterület több mint 2 ha-ral megnő.

139.b § 
Az építési rendtartás (szabályzat) fogalmai 
(1) Az egyszerű építmények a következők:
a) lakóépületek, melyek beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t, egy föld feletti szintjük van, lehet egy föld alatti szintjük és tetőterük is, 
b) egyéni üdülőépítmények, 
c) földszintes építmények és az építkezés berendezései, ha azok beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t és a 15 m-es magasságot, 
d) támfalak, 
e) föld alatti építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 300 m2-t és a 6 m-es mélységet,
f) reklámépítmények, melyek legnagyobb információs felületének mérete nagyobb, mint 3 m2.
(2) Az 1. bekezdés c) és e) pontjában szereplő építmények csak abban az esetben minősülnek egyszerű építménynek, ha tűzvédelmi szempontból a műszaki norma szerint határozzák meg az azt használó személyek számát, ami 30 személynél nem lehet több. 
(3) A következő építmények nem minősülnek egyszerű építményeknek: a gyúlékony- és robbanóanyag-raktá-rak, a polgári védelmi építmények, a tűzvédelmet ki-szolgáló építmények, az uránipari és nukleáris berendezések és a gépjárművek meghajtására szolgáló folyékony üzemanyag, cseppfolyósított gáz- vagy sűrített gáz-töltőállomások építményei, gyúlékony folyadékok, gyúlékony gázok szivattyúállomásainak épületei és a gyúlékony gáz vagy az égést segítő gáz túlnyomásos tartályai töltőhelyeinek építményei. 
(4) Az építkezés befejezése előtti módosítások alatt az építési engedélyhez, esetleg az építési eljárás során építésügyi hivatal hitelesített dokumentációhoz képest történő módosítások értendők.
(5) A befejezett építmények módosításai a következők:
a) felépítmények, melyekkel növelik az építmények magasságát, 
b) hozzáépítések, melyekkel az építmények alaprajzilag bővülnek, és amelyek üzemeltetés szempontjából kölcsönösen összekapcsolódnak a meglévő építménnyel, 
c) építészeti kiigazítások, melyek során megmarad az építmény külső alaprajzi és magassági behatárolása is.
(6) Az kisméretű építmények olyan építmények, melyeknek a főépítményt kiegészítő funkciójuk van (pl. lakóépületekhez, szolgáltatásokat biztosító építményekhez, gyártó és raktárépületekhez, magán nyaralókhoz) és amelyek nem befolyásolhatják nagy mértékben a környezetet, ezek a következők: 
a) földszintes építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t és magassága az 5 m-t, például kocsiszínek, mosodák, nyári konyhák, fészerek, szemétgyűjtő konténerek tárolói, aprójószág tartását biztosító építmények, szaunák, kerékpár- és babakocsi-tárolók, várótermek és sportlétesítmények építményei, 
b) felszín alatti építmények, ha azok beépített területe nem haladja meg a 25 m2-t és mélységük a 3 m-t, például pincék, emésztőgödrök. 
(7) Az kisméretű építmények közé tartoznak a következők is:
a) szervezetek erdőterületen lévő épületei, melyek az erdei termelés és a vadászat biztosítását szolgálják, ha azok beépített területe nem haladja meg a 30 m2-t és magasságuk az 5 m-t, például takarmány-, szerszám- vagy trágyatárolók, 
b) kerítések, 
c) az építmények és telkek csatlakozásai az összes építmény és telek közműhálózatára és a csatornarendszerére, továbbá az kisméretű építmények és telkek csatlakozása a fő építmény közműhálózataira és csatornarendszerére, 
d) a tömegközlekedési járdaszigetek, átjárók a járdákon és a szomszédos telkekre, átereszek stb.,
e) reklámépítmények, melyek legnagyobb információs felülete kisebb, mint 3 m2.
(8) A következő építmények nem minősülnek kisméretű építményeknek: a gyúlékony- és robbanóanyag-raktárak, a polgári védelmi építmények, a tűzvédelmet kiszolgáló építmények, az uránipari és nukleáris berendezések, vízművek, a gépjárművek meghajtására szolgáló folyékony üzemanyag, cseppfolyósított gáz- vagy sűrített gáz-töltőállomások építményei, gyúlékony folyadékok, gyúlékony gázok szivattyúállomásainak épületei és a gyúlékony gáz vagy az égést segítő gáz nyomásos tartályai töltőhelyeinek építményei. 
(9) Az állam védelmét biztosító építmények olyan építmények, amelyek az állam védelmét, szuverenitását és területi egységét, a határok sérthetetlenségét, a béke megőrzését, a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződésekből és egyéb katonai jellegű szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését, a légtér sérthetetlenségének biztosítását és a törvény szerinti hírszerzői védelmet szolgálják, valamint amelyek a védelmi minisztérium feladatainak teljesítésére, a Szlovák Köztársaság fegyveres erői feladatainak teljesítésére, továbbá a védelmi minisztérium által alapított és fenntartott költségvetési szervezeteknek, dotációs szervezeteknek, részvénytársaságoknak vagy állami vállalatok feladatainak teljesítésére szolgálnak.
(10) Az állam biztonságát szolgáló építményeknek azok az építmények tekintendők, amelyeket a belügyminisztérium, a Szlovák Információs Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Hivatal kezel, bérel vagy kölcsönvesz és szolgálati célokból használ, és azok az építmények, melyeket szolgálati célokra a felsorolt szervek által alapított és fenntartott költségvetési szervezetek vagy dotációs szervezetek, részvénytársaságok és állami vállalatok kezelnek, bérelnek vagy kölcsönvesznek.
(11) A Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Testülete építményeinek azok az építmények tekintendők, amelyek ennek a testületnek a szolgálati tevékenységére szolgálnak, és azok az épületek, amelyek szolgálati célzattal alakulatainak kezelésében vagy használatában vannak.
(12) Az uránipar építményeinek azok, az erre a célra épített vagy szolgáló építmények tekintendők, melyek az erre a célra fenntartott területen a radioaktív nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására, szállítására és tárolására szolgálnak. 
(13) A felszíni tárlók és fejtők építményei azok az építmények, melyek a ténylegesen megvalósult tárlók és fejtők vonalával kijelölt határokon belül találhatók, esetleg azon a területen, amely ki van téve a kitermelés közvetlen hatásainak (pl. robbantási munkák), amennyiben a telkek nem voltak rekultiválva.
(14) A nukleáris energetikai berendezések építményeire külön előírások vonatkoznak.4)
(15) Karbantartó munkálatoknak minősülnek, melyek során bejelentési kötelezettség sincs (mindennapos karbantartó munkálatok), elsősorban a következők:
a) a homlokzat javítása, a tetőfedőanyag vagy lapos tető felszínének javítása és cseréje, eresz- és levezetőcsatornák cseréje, a kerítés javítása és részeinek cseréje, ha ezzel nem változik meg annak nyomvonala, 
b) a lényegtelen épületszerkezetek, elsősorban a belső válaszfalak, vakolatok, fal- és padlóburkolatok, csempék, kémények, ablakok, ajtók és lépcsőházi korlátok javításai és cseréje, 
c) az építmény műszaki, energetikai vagy technológiai felszerelésének karbantartása és javítása, valamint egyes részeinek cseréje, amennyiben ezzel alapvetően nem változik a terület közműveire való csatlakozása, nem romlik az építmény hatása a környékre vagy a környezetre, elsősorban a légkondicionáló berendezés, lift, fűtőtestek és kazánok, valamint a belső hálózatok cseréje, 
d) berendezési tárgyak, elsősorban konyaszekrények, kádak, beépített szekrények cseréje, 
e) festési és mázolási munkálatok.

140. § 
A közigazgatási rendtartáshoz fűződő viszony 
Amennyiben kimondottan nincs másként elrendelve, a jelen törvény szerinti eljárásokra a közigazgatási eljárásról szóló általános előírások vonatkoznak. 

140.a § 
Az érintett szervek
(1) A jelen törvény szerinti érintett szervek a következők: 
a) az a közigazgatási szerv, amely a 126. §, 1 bekezdésében lévő érdekeket védő közigazgatási szerv, ha a hatáskörét szabályozó külön előírás szerinti eljárás a jelen törvény szerint az eljárás részét képezi, kötődik hozzá vagy összefügg vele, 
b) a település, ha a jelen törvény szerint nem számít építésügyi hivatalnak és az eljárás a területén található telket vagy építményt érinti, kivéve autópálya és gyorsforgalmi út kiépítését, 
c) a terület műszaki hálózatainak és berendezéseinek tulajdonosa és más jogi személy, ha azt külön előírás határozza meg.15)
(2) A Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak és Kassa városának területén az érintett szervek az egyes városrészek, ha a Szlovák Köztársaság fővárosának, Pozsonynak a statútuma szerint az építésügyi hivatal jogkörét a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony gyakorolja, vagy Kassa városának statútuma szerint az építésügyi hivatal jogkörét Kassa városa gyakorolja. Ha az építésügyi hivatal jogkörét a városrész gyakorolja, az érintett szervek a Szlovák Köztársaság fővárosa, Pozsony vagy Kassa városa.
(3) A jelen törvény szerinti eljárásokban érintett szervek saját hatáskörükön belül elsősorban azzal védik a 126. §, 1 bekezdésében szereplő érdekeket, hogy jogukban áll betekinteni az iratokba, kötelező érvényű álláspontot kiadni a 140.b § szerint, részt venni a szóbeli tárgyalásokon és a helyszíni szemlén, továbbá jogában áll végrehajtani az építésügyi hivatallal közös, jelen törvény szerinti feladatokat.
(4) A település mint érintett szerv az eljárásban a területtervezési dokumentáció tartalmát érvényesíti, elsősorban a területtervezési dokumentáció alapelveit és szabályzóit, valamint további érdekeket, ha külön előírásokból következnek.

140.b §
Kötelező érvényű álláspont 
(1) A kötelező érvényű álláspont a jelen törvény szerinti eljárások alkalmazásában az érintett szervek olyan álláspontja, nyilatkozata, beleegyezése vagy egyéb közigazgatási művelete, a külön előírásokkal védett érdekek érvényesítésére, amely kötelező érvényű álláspontként külön előírásban szabályozott. A kötelező érvényű álláspont tartalma a jelen törvény szerinti eljárás során kötelező érvényű a közigazgatási szerv számára, és a kötelező érvényű álláspont más kötelező érvényű álláspontokkal való összehangolása nélkül nem lehet dönteni az ügyben. 
(2) Az érintett szerv külön előírásban meghatározott saját hatáskörében jogosult érvényesíteni a követeléseket. Saját kötelező érvényű álláspontjában mindig köteles feltüntetni a külön előírás rendelkezését, amelynek alapján érvényesíti jogkörét, és azt, hogy egyúttal ezzel a kötelező érvényű állásponttal helyettesíti-e az eljárásra vonatkozó, jelen törvény szerinti álláspontot. 
(3) Az érintett szervet köti az ügyben előzőleg kiadott kötelező érvényű álláspontjának tartalma; ez nem érvényes, ha a jogszabály módosítására került sor, amely alapján az érintett szerv a kötelező érvényű álláspontot kiadta, vagy ha a tényállás lényeges változására került sor, amelyekből az érintett szerv kiindult. Ha az érintett szerv később kiad egy kötelező érvényű álláspont, feltünteti benne, hogy az előző kötelező érvényű álláspontját a későbbi kötelező érvényű álláspontjával megerősíti, kiegészíti, módosítja, vagy helyettesíti, a törvény szerinti okok feltüntetésével együtt. 
(4) A kötelező érvényű álláspont, álláspont és nyilatkozat kiadásának határideje 30 nap; abban az esetben, ha autópályákról vagy gyorsforgalmi utakról van szó, 7 nap, hacsak külön előírás nem határozza meg másként.15a)
(5) A kötelező érvényű álláspontokból eredő, érintett szervek közötti vitás kérdések megoldása során a 136. § szerint kell eljárni. Ha az eljárás résztvevőinek kifogásai a kötelező érvényű álláspont tartalma ellen irányulnak, az építésügyi hivatal megszakítja az eljárást és kikéri az érintett szervek kifogásokkal kapcsolatos álláspontját. Ha az érintett szerv nem változtatja meg álláspontját, az építésügyi hivatal az érintett szerv felettes szervétől kéri a kötelező érvényű álláspont megerősítését vagy módosítását. Az eljárás megszakításának ideje alatt az építésügyi hivatal számára nem telnek a határidők az ügy eldöntésére. 
(6) Ha a jelen törvény szerinti határozat elleni fellebbezés a kötelező érvényű álláspont tartalma ellen irányul, a fellebbviteli szerv az eljárást megszakítja és kikéri a kötelező érvényű álláspont kiadására illetékes érintett szervtől, a fellebbezés tartalmával kapcsolatos álláspontját. A fellebbezést, az érintett szervnek a fellebbezés tartalmára vonatkozó álláspontjával együtt, az építésügyi hivatal benyújtja az érintett szerv felettes szervének, és kikéri tőle a kötelező érvényű álláspont megerősítését vagy módosítását. Az eljárás megszakításának ideje alatt nem telnek a fellebbezés eldöntésére kiszabott határidők.
(7) Ha a jelen törvény szerinti jogerős a határozat az érintett szerv olyan kötelező érvényű álláspontjának tartalmán alapul, amelyet később megszüntettek vagy módosítottak, mivel a törvénnyel ellentétes volt, ez az eljárás felújítására ad okot.

140. c §
A területi eljárásról, építési eljárásról és használatbavételi eljárásról valamint az ezekben az eljárásokban kiadott határozatok alaki kellékeiről szóló külön rendelkezések
(1) Ha a területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás megkezdéséhez egyik háttéranyagként külön előírás szerinti határozatra van szükség,15b) az ilyen határozat háttéranyagként felhasználható ezen eljárások mindegyike során, melyek ugyanazon terület használatát vagy ugyanazon építményt érintik, ha nem kerül sor az eljárás tárgyának megváltoztatásra ezen eljárás megkezdésére vonatkozó valamelyik javaslatban, összevetve a vizsgálati eljárás vagy a külön előírás szerinti15b) környezeti hatásvizsgálat tárgyával.
(2) Ha olyan területhasználatról, építményről vagy azok változtatásáról van szó, melyekhez az illetékes szerv külön előírás szerinti15c) záróvéleményt vagy határozatot adott ki a külön előírás szerinti vizsgálati eljárás során,15b) az építésügyi hivatal elektronikus vagy írásos formában megküldi az illetékes szervnek a területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás megkezdéséről szóló javaslatot, amely tartalmazza a vizsgálati eljárásban vagy a záróvéleményben kiadott határozatban megállapított feltételek belefoglalása módjának írásbeli kiértékelését, a tervdokumentációt, ha az eljárás megkezdéséről szóló javaslat részét képezi, együtt a területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás megkezdéséről szóló értesítéssel. Az észrevételek írásbeli kiértékelését az biztosítja, akinek kezdeményezésére az első mondatban felsorolt eljárások közül valamelyik megkezdődött.
(3) Ha az építésügyi hivatal a 2. bekezdés szerinti eljárás megkezdéséről szóló javaslat benyújtása alapján megkapja az illetékes szerv kötelező érvényű állásfoglalását, amelyben az építmény elhelyezéséről szóló területi eljárás, a terület használatáról szóló területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás megkezdéséről szóló javaslat és a külön előírás15d) vagy a külön előírás15d) szerint kiadott határozatok közötti ellentmondást állapít meg, az építésügyi hivatal ezt az eljárást felfüggeszti és meghatározza a határidőt az eljárás megkezdéséről szóló javaslat és a külön előírás15d) vagy az annak alapján kiadott határozatok összhangba hozatalára. Ha az indítványozó a megadott határidőn belül beadványát nem hozza összhangba, az építésügyi hivatal az eljárást leállítja.
(4) Ha az indítványozó az építmény elhelyezéséről szóló területi eljárás, a terület használatáról szóló területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás megkezdésére nyújt be javaslatot, miközben a terület vagy az építmény, amelyet ez az eljárás érint, külön előírás szerinti eljárás tárgyát képezték és a záróvéleményben az építmény megvalósításával vagy a terület használatával egyet nem értés került kifejezésre, az építésügyi hivatal az eljárást leállítja.
(5) Ha az építmény elhelyezéséről szóló területi eljárás, a terület használatáról szóló területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás tárgyával kapcsolatban annak megkezdése napjáig már megkezdődött és jogerősen be nem fejeződött egy eljárás, külön előírás szerint,15d) az építésügyi hivatal annak jogerős befejezése napjáig eljárását felfüggeszti.
(6) Ha az építésügyi hivatal indokoltan úgy véli, hogy az építmény elhelyezéséről szóló területi eljárás, a terület használatáról szóló területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás tárgyával kapcsolatban külön előírás szerinti15e) eljárást kellene lefolytatni, amely azonban a területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás megkezdéséig nem kezdődött el, a 2. bekezdés szerinti ügymenettel megküldi javaslatát az említett eljárás megkezdésére az illetékes szervnek. Az illetékes szerv ehhez a javaslathoz kidolgozza kötelező érvényű állásfoglalását, ha ellentmondást állapít meg a külön előírással,1ga) amelyben feltünteti ezt a tényt.
(7) Ha az építmény elhelyezéséről szóló területi eljárás, a terület használatáról szóló területi eljárás, az építési eljárás vagy a használatbavételi eljárás során módosítás végrehajtásának szükségessége jön létre, melynek következtében ezen eljárás tárgya javasolt tevékenységgé vagy javasolt tevékenység módosításává válik,15f) amely engedélyeztetés tárgyát képezi, az indítványozó köteles jelenteni az építésügyi hivatalnak azt a tényt, hogy az említett módosítással kapcsolatban az illetékes szervnél külön előírás szerinti15g) módosítási bejelentést vagy külön előírás szerinti15h) szándékot nyújt be. Az építésügyi hivatal felfüggeszti az eljárást, egészen addig, míg az illetékes szerv le nem folytatja eljárását a javasolt tevékenységgel vagy javasolt tevékenység módosításával kapcsolatban, külön előírás szerint.15d)
(8) Az építmény elhelyezéséről szóló területi határozat, a terület használatáról szóló területi határozat, az építési engedély vagy a használatbavételi határozat ellen, melyet külön előírás szerinti15b) eljárás előzött meg, fellebbezést nyújthat be az is, aki nem volt résztvevője az eljárásnak, de csak olyan terjedelemben, amilyenben kifogásolja a külön előírás szerinti15d) határozat tartalma és az engedély közötti ellentmondást.
(9) A 8. bekezdés szerinti fellebbezés benyújtásának határideje 15 munkanap, mely a 8. bekezdésben feltüntetett engedélyek közzétételének napjától kezd telni.
(10) A 8. bekezdés szerinti fellebbezés benyújtásával az, aki a fellebbezést benyújtotta, az eljárás résztvevőjévé válik.
(11) Az építésügyi hivatal, amely a megtámadott határozatot kiadta, a 8. bekezdés szerinti fellebbezés kézbesítése után
a) annak tartalmáról értesíti az eljárás többi résztvevőin kívül az illetékes szervet is, amely az említett fellebbezési eljárásban érintett szervként szerepel,
b) felszólítja az eljárás többi résztvevőjét, hogy nyilatkozzanak a fellebbezés tartalmával kapcsolatban,
c) szükség szerint kiegészíti az eljárást az újonnan javasolt bizonyítékok elvégzésével.
(12) Az építésügyi hivatal a kiadott záróvélemény nélkül vagy a vizsgálati eljárásban kiadott határozat nélkül nem dönt az ügyben, ha az eljárás tárgyát olyasmi képezi, amely külön előírás szerinti15b) határozathozatal alá tartozik.
(13) Az építmény elhelyezéséről szóló területi határozatnak, a terület használatáról szóló területi határozatnak, az építési engedélynek és a használatbavételi határozatnak, melyek olyan területet érintenek, mellyel kapcsolatban hatásvizsgálatokat vagy külön előírás szerinti1ga) vizsgálati eljárást végeztek, tartalmazniuk kell a vizsgálati eljárásban kiadott határozatról szóló és a záróvéleményből való információkat, ha ezek kiadásra kerültek.


KILENCEDIK RÉSZ 
Átmeneti és záró rendelkezések 

Átmeneti rendelkezések

141. § 
(1) A jelen törvény hatályba lépésének napjáig kidolgozott fejlesztési terveket a jelen törvény szerint kell átdolgozni, megvitatni, esetleg elfogadni. Az eddigi előírások szerint kidolgozott, elfogadott fejlesztési terv módosítási javaslatának vagy kiegészítésének megvitatására és elfogadására a jelen törvény rendelkezései vonatkoznak. Indokolt esetekben a minisztérium engedélyezheti a kivételt. 
(2) A jelen törvény hatályba lépésének napja előtt befejezett építmények esetében az eljárást az eddigi előírások szerint kell lefolytatni, hacsak nem olyan építményekről van szó melyekre az Állami Építészeti Bizottság 243/1957-es sz. rendelete 119. pontjának rendelkezései vonatkoznak, amellyel kiadják a végrehajtó előírásokat a befejezett építmények vagy azok részeinek átadásáról és átvételéről, valamint az állandó üzemeltetésre (használatra) való engedélyezésről szóló kormányrendelethez.
(3) A 11. § 2. bekezdésében meghatározott települések, melyek nem rendelkeznek a település fejlesztési tervével, kötelesek azt beszerezni és elfogadni 2005. június 30-ig. 
(4) Közérdekből ki lehet sajátítani a következő telkeket:
a) az érvényes előírások szerint engedélyezett építményekkel beépített telkeket, melyek használati jogával 1990. november 24-ig a nemzeti bizottságok rendelkeztek, és amelyek külön előírás szerint17) a település tulajdonába kerültek, és amelyek esetében eddig nem került sor a tulajdonjogi viszonyok rendezésére; az ilyen telkekhez fűződő jogok kisajátításának javaslatát az a település nyújthatja be, amelyre az építmény tulajdonjoga17) legkésőbb 2000. december 31-ig átszállt, 
b) az érvényes előírások szerint engedélyezett és külön előírásokban17a) meghatározott építményekkel beépített telkeket, amelyek 1995. október 1-je előtt az állam tulajdonában voltak és amelyek esetében eddig nem került sor a tulajdonjogi viszonyok rendezésére; az ilyen telkekhez fűződő jogok kisajátításának javaslatát az állam nevében az építmény illetékes gondnoka nyújthatja be17b) legkésőbb 2000. december 31-ig, 
c) a mezőgazdasági témájú nemzetközi kiállítások megrendezésére használt, zárt kiállítási területen lévő telkeket, amelyeket az 1989. december 31-én kiadott engedély alapján hoztak létre; a kisajátítási javaslatot az állam nevében a kiállítási terület illetékes gondnoka nyújthatja be17b) legkésőbb 2000. december 31-ig.
(5) A 4. bekezdés szerinti kisajátítás során a 109-114. § szerint kell eljárni. 
(6) A külön előírás szerint,18) 2003. április 1-je előtt megszerzett speciális képesítés, a jelen törvény szerinti speciális képesítésnek tekintendő.
(7) A 2003. április 1-je előtt a jelen törvény szerint megkezdett kisajátítási eljárást a helyileg illetékes építésügyi hivatal fejezi be. 
(8) A jelen törvény szerint a járási hivatal által indított eljárást a helyileg illetékes építésügyi hivatal fejezi be. 
(9) A 2004. január 1-je előtt az építési rendtartás területén, a kerületi hivatal által megkezdett közigazgatási eljárást a helyileg illetékes kerületi építésügyi hivatal fejezi be.
(10) A 2000. augusztus 1-ig elfogadott területtervezési dokumentáció, amely 2006. július 31-ig nem volt sem aktualizálva, sem a 30. § 4. bekezdése szerint felülvizsgálva, 2006. augusztus 1-től elveszti kötelező érvényét. 
(11) A 2005. november 1-je előtt, a jelen törvény szerint megkezdett közigazgatási eljárásokat a 2005. október 31-ig hatályos előírásoknak megfelelően kell befejezni.

142. § 
Az építési felügyelet jogköreinek átruházásával kapcsolatban, a területrendezési tervezés és az építési eljárás területén, 2003. november 1-től az alkalmazottak munkajogi és egyéb jogviszonyokból eredő jogai és kötelességei, akik ezen jogkörök végrehajtását biztosították, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelettől átkerülnek az építési felügyelethez. Az állam vagyona, amely 2003. október 31-én a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet kezelésében volt, és amely az építési felügyelet jogköreinek végrehajtását biztosítja a területrendezési tervezés és az építési eljárás területén, 2003. november 1-től átkerül az építési felügyelet kezelésébe. A vagyon kezelésének átruházása részleteit, elsősorban az átvett vagyon fajtáját és mennyiségét, valamint az azzal összefüggő jogok és kötelességek átruházását az eddigi és a jövőbeli kezelők közötti megállapodásokkal szabályozzák. 

142.a § 
Átmeneti rendelkezés a 2005. július 1-jén hatályba lépő módosításokhoz 
Azok a kisajátítási eljárások, amelyek a 117. a § szerint megvalósuló építkezésekkel kapcsolatosak és 2005. július 1-je előtt kezdődtek, a jelen törvény szerint fejezendők be.

142.b §
Átmeneti rendelkezés 
Azok a területrendezési eljárásokat, amelyek a 117.b § szerint megvalósuló építkezésekkel kapcsolatosak, és amelyek a jelen törvény hatályba lépése előtt kezdődtek, azok szerint az előírások szerint kell lefolytatni, amelyek a jelen törvény hatályba lépése előtt voltak érvényben.

142.c §
Átmeneti rendelkezés a 2013. augusztus 1-jén életbe lépő módosításokhoz
Azok a területrendezési eljárások, amelyek a 117.b § szerint megvalósuló építkezéssel kapcsolatosak és nem zárultak le 2013. július 31-ig, az eddigi előírások szerint fejezendők be.

142.ca §
Átmeneti rendelkezés a 2015. január 1-től hatályos módosításokhoz
Az építmény elhelyezéséről szóló területi eljárásban, a terület használatáról szóló területi eljárásban, az építési eljárásban vagy a használatbavételi eljárásban kiadott, 2015. január 1-je előtt jogerőre nem emelkedett határozta ellen a 2015. január 1-je után hatályos jogszabály szerint lehet fellebbezést benyújtani.

142.d §
Átmeneti rendelkezések a 2015. január 2-tól hatályos módosításokhoz
(1) Azokat az eljárásokat, melyeket elkezdtek és 2015. január 1-ig jogerősen nem fejeztek be, az eddigi előírások szerint kell befejezni.
(2) A 2015. január 1-ig érvényes előírások szerinti információs, reklám és propaganda célú berendezések a jelen törvény szerint reklámépítményeknek minősülnek, a 2015. január 2-tól hatályos változat alapján. Az ilyen berendezés tulajdonosa köteles azt 2015. július 31-ig reklámépítményként megjelölni, a 86. §, 4. bek. szerint.
(3) A 2015. január 1-ig érvényes előírások szerinti információs, reklám és propaganda célú berendezések tulajdonosa, amelyeket 2015. január 1-ig engedély nélkül vagy azzal ellentétesen építettek fel, 2015. július 31-ig köteles kérvényezni az építmény utólagos engedélyezését az illetékes építésügyi hivatalnál. Az építésügyi hivatal a reklámépítmény utólagos engedélyezését megadja, ha a reklámépítmény tulajdonosa igazolja, hogy annak utólagos engedélyezése nem ellentétes a jelen törvény által védett közérdekkel és a külön előírásokkal, hogy tulajdonosa a teleknek, melyen a nem engedélyezett építmény található, vagy tulajdonosa annak az építménynek, amelyhez a nem engedélyezett építmény kapcsolódik, vagy más jogokkal rendelkezik e telekkel vagy eme építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], és a beépített telek vagy építmény tulajdonosa vagy az a személy, aki más jogokkal rendelkezik a telekkel vagy az építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], egyetért az utólagos engedélyezéssel. A reklámépítmény utólagos engedélyezésének eljárására a 88. a §, 1., 2. és 4-7. bek. alkalmazandó. Ha az építésügyi hivatal utólagosan nem engedélyezi a reklámépítményt vagy az információs, reklám és propaganda célú berendezések tulajdonosa nem kérvényezi az építmény utólagos engedélyezését az első mondat szerint, az ilyen reklámépítményt el lehet távolítani a jelen törvény reklámépítmény eltávolítására vonatkozó, 2015. január 2-tól hatályos változatának rendelkezései szerint.
(4) Az ingóság tulajdonosa, amely 2015. január 2-tól teljesíti a reklámépítmény 43. §, 2. bek. szerinti feltételeit, 2015. július 31-ig köteles bejelenteni az ilyen reklámépítmény elhelyezését az ingóság elhelyezésének helyén illetékes építésügyi hivatalnak és a bejelentéshez csatolni az építési engedély kérvényezésének alaki kellékeihez szükséges háttéranyagokat valamint a tervdokumentációt. Ha az ingóság tulajdonosa igazolja, hogy az ingóság elhelyezése nem ellentétes a jelen törvény által védett közérdekkel és a külön előírásokkal, hogy tulajdonosa a teleknek vagy annak az építménynek, amelyen az ingóságot elhelyezték, vagy más jogokkal rendelkezik e telekkel vagy eme építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], és a telek vagy építmény tulajdonosa vagy az a személy, aki más jogokkal rendelkezik a telekkel vagy az építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], egyetért az ingóság elhelyezésével, építésügyi hivatal értesíti az ingóság tulajdonosát, hogy az ingóság, mint reklámépítmény elhelyezése ellen nincs kifogása és ez az ingóság engedélyezett reklámépítménynek számít, a jelen törvény 2015. január 2-tól hatályos változata szerint. Ha az ingóság tulajdonosa nem jelenti be az ingóság elhelyezését az első mondat szerinti határidőn belül, vagy nem igazolja, hogy az ingóság elhelyezése nem ellentétes a jelen törvény által védett közérdekkel és a külön előírásokkal, hogy tulajdonosa a teleknek vagy annak az építménynek, amelyen az ingóságot elhelyezték, vagy más jogokkal rendelkezik e telekkel vagy eme építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], és a telek vagy építmény tulajdonosa vagy az a személy, aki más jogokkal rendelkezik a telekkel vagy az építménnyel kapcsolatban [139. §, 1. bek., a)-c) pont], egyetért az ingóság elhelyezésével, az ilyen reklámépítményt a jelen törvény reklámépítmény eltávolítására vonatkozó, 2015. január 2-tól hatályos változatának rendelkezései szerint.

142.e §
Átmeneti rendelkezés
A jelen törvény hatályossága előtt megkezdett és jogerősen le nem zárt kisajátítási eljárásokat, az eddigi szabályozás szerint kell befejezni.

142.f §
Átmeneti rendelkezések a 2017. január 1-től hatályos szabályozásokhoz
A 47. § f) pontjába foglalt rendelkezés alkalmazandó az épületekre, akárcsak a belső hálózatok építészeti kiigazításaira, amelyekre az építési engedély iránti kérvényt 2016. december 31-e után adják be az építésügyi hivatalba.

Záró rendelkezések 

143. § 
A részleteket
a) a területtervezési háttéranyagok, a területtervezési dokumentáció és feladatkiírásaik tartalmáról és feldolgozásának módjáról, a fejlesztési tervek nyilvántartási lapjainak és a területtervezési tevékenység tartalmáról, 
b) a szakképesítés ellenőrzési kérvényének tartalmáról, amely a területtervezési háttéranyagok és a települések területtervezési dokumentációjának beszerzéséhez és azok hitelesítéséhez szükséges, 
c) a területrendezési határozatok, azok kiadási javaslatainak tartalmáról, és a mellékelt dokumentáció, az kisméretű építmények, az építészeti kiigazítások és a karbantartó munkálatok bejelentésének terjedelméről és tartalmáról, 
d) az építkezések általános műszaki követelményeiről, valamint a mozgáskorlátozott és tájékozódásukban korlátozott személyek által használt építmények általános műszaki követelményeiről, 
általános érvényű jogszabály tartalmazza, amelyet a minisztérium ad ki.

143.a §
A jelen törvénnyel átvételre kerülnek, az Európai Unió jogilag kötelező érvényű aktusai, melyek a 2. sz. mellékletben találhatók.

144. § 
Megszűnnek:
1. a Tt. 34/1958. sz. kormányrendeletével módosított, a Tt. 8/1956. sz. kormányrendelete, a befejezett építmények vagy azok részeinek átadásáról és átvételéről, valamint állandó üzemeltetésre (használatra) való engedélyezésről;
2. a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 1-6. tétele), a Cseh Nemzeti Tanács 146/1971. sz. törvényével (A melléklet 3., 4. tétele és B melléklet 3., 4. tétele) és a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971. sz. törvényével (D melléklet 5., 6. tétele) módosított, a Tt. 84/1958. sz. törvénye, a területtervezésről; 
3. a Tt. 87/1958. sz., építészeti rendtartásról szóló törvénye; 
4. a Tt. 60/1961. sz. törvényének 9. §-a, a nemzeti bizottságok feladatairól a szocialista rend biztosítása során; 
5. a műszaki minisztérium 572/1950. sz. rendelete (a Cseh Nemzeti Tanács 146/1971. sz. törvényével módosított, a Tt. 544/1950. sz. törvénye, a beépítési tervről, a helyi nemzeti bizottság kötelességeiről a települések kiépítése során, a védőövezetekről és a kisajátításról (A melléklet 1., 2. tétele);
6. a Tt. 144/1959. sz. rendeletével módosított, az Állami Építésügyi Bizottság 243/1957. sz. rendelete, amely meghatározta a kormányrendelet végrehajtási rendelkezéseit, a befejezett építmények vagy azok részeinek átadásáról és átvételéről, valamint állandó üzemeltetésre (használatra) való engedélyezésről;
7. a Tt. 108/1966. sz. rendeletével, a Tt. 162/1970. sz. rendeletével és a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 7.tétele) módosított, az Állami Építésügyi Bizottság elnök miniszterének 144/1959. sz. rendelete, amely alapján végrehajtandó az építészeti rendtartásról szóló törvény;
8. a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 1., 8-11. tétele), a Tt. 162/1970. sz. rendeletével, a Cseh Nemzeti Tanács 146/1971. sz. törvényével (A melléklet 3., 4. tétele és a B melléklet 3. tétele) és a Szlovák Nemzeti Tanács 159/1971. sz. (C melléklet 5. tétele) törvényével módosított, az Állami Építésügyi Bizottság 153/1959. sz. rendelete, a területtervezésről;
9. az építésügyi minisztérium 143/1960. sz. rendelete, mellyel némely építmények esetében az építésügyi hivatalok jogköre a nemzetvédelmi minisztérium szerveire ruházódik át;
10. az építésügyi minisztérium 59/1961. sz. rendelete, mellyel némely építmények esetében az építésügyi hivatalok jogköre a belügyminisztériumra ruházódik át;
11. a Szlovák Nemzeti Tanács 131/1970. sz. törvényével (melléklet 12. tétele), a Tt. 137/1970. sz. rendeletével és a Cseh Nemzeti Tanács 146/197. sz. törvényével (D melléklet 2. tétele) módosított, az Állami Műszaki Bizottság 108/1966. sz. rendelete, a tervezési tevékenységre való jogosultságról;
12. a Cseh Szocialista Köztársaság építésügyi és műszaki miniszterének 134/1969. sz. rendelete, amellyel némely építkezések esetében az építésügyi hivatal jogköre a Cseh Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériumára száll át;
13. a Szlovák Szocialista Köztársaság építésügyi és műszaki miniszterének 140/1969. sz. rendelete, amellyel némely építkezések esetében az építésügyi hivatal jogköre a Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyi Minisztériumára száll át;
14. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Építési és Műszaki Minisztériumainak fő döntőbíróságának, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Bizottságnak a 162/1970. sz. rendeletének 11., 15., 16. § és a 22. §, 2. és 3. bekezdései, a lakásépítések során hozott némely intézkedésekről;
15. a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium, valamint a Szövetségi Pénzügyminisztérium 66/1972. sz. rendelete, családi házak építésére alkalmas telkek beszerzéséről. 

144.a § 
Megszűnnek: 
1. a Szlovák Nemzeti Tanács 494/1991. sz. törvényével, a Szlovák Nemzeti Tanács 134/1992. sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 287/1994. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 222/1996. sz. törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 595/1990. sz. törvényének, 1. § 3. bekezdésének d) pontja és 13. § 5. bekezdése, valamint A mellékletének 28-33. tételei, B mellékletének 14. és 15. tételei, C mellékletének 69-90. tételei, D mellékletének 5-25. tételei, E melléklete, az állami környezetvédelmi felügyeletről, 
2. a Tt., a területtervezésről és települések építéséről szóló, 280/1949. sz. törvényével módosított, a Megbízottak Testületének SZNT 128/1945. sz. rendelete, a szlovákiai városok és falvak építéséről, 
3. a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1946. sz. rendelete, az építési célú kisajátításról a gyárak területének bővítése céljából, 
4. az Állami Tervezési és Statisztikai Hivatal SZNT 90/1946. sz. rendelete, a szlovákiai városok és falvak regulációs tervei kidolgozásának útmutatójáról, 
5. a Tt. 45/1979. sz. rendeletével, a Tt. 376/1992. sz. rendeletével és a Tt. 204/1996. sz. rendeletével módosított, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium 83/1976. sz. rendelete, az építkezés általános műszaki követelményeiről, 
6. a Tt. 377/1992. sz. rendeletével módosított, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium 84/1976. sz. rendelete, a területtervezési dokumentáció területtervezési háttéranyagairól,
7. a Tt. 155/1980. sz. rendeletével és a Tt. 378/1992. sz. rendeletével módosított, a Szövetségi Műszaki és Fejlesztési Minisztérium Tt. 85/1976. sz. rendelete, a területi eljárás és az építészeti rendtartás részletesebb szabályozásáról.

145. § 
A jelen törvény 1976. október 1-én lép hatályba.


Husák s.k.
Indra s.k.
Štrougal s.k.


1) A Tt. környezetről szóló, 17/1992. sz. törvényének 6. §. 
1a) A Tt. 17/1992. sz. törvényének 5. §.
1b) A Tt. 17/1992. sz. törvényének 4. §.
1c) A Tt. közigazgatási eljárásról szóló, 71/1967. sz. törvénye (közigazgatási rendtartás).
1d) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 129/199.6 sz. törvénye, az autópályák és gépjármű utak építésének előkészítésének némely intézkedéseiről. 
1e) A Tt. 171/1998. sz. törvénye, a környezetről szóló információk hozzáférhetőségéről. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 273/1998. sz. rendelete, a környezetről szóló információk hozzáférhetőségéért járó térítésekről. 
1f) A Tt. 523/2003. sz. törvénye, a közbeszerzésről és a Tt. 82/2005. sz. törvényével módosított, a Tt. 575/2001. sz. törvényének módosításáról, a kormány tevékenységének szervezéséről és a központi államigazgatás szervezéséről többször módosított
1fa) A Tt. 24/2006. sz. törvényének 9. § 5. bekezdése, a környezetre történő hatások elbírálásáról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
1fb) a Tt. 24/2006. sz. törvényének 9. §.
1fc) A Tt. 175/1999. sz., a jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos egyes intézkedésekről, valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye 1. § 3., 8., 11. és 12. bek.
1g) A Tt. többször módosított, 24/2006. sz. törvényének, 24-27. §.
1ga) A Tt. Többször módosított 24/2006 sz. törvénye.
1h) a Szlovák Nemzeti Tanács 498/1991. sz. törvényével módosított, a Tt. 44/1988. sz. törvényének, 27. §, az ásványkincs védelméről és használatáról (bányászati törvény).
1i) Például a Tt. 309/1991. sz. törvénye, a légkör szennyező anyagoktól való védelméről (a légkörről szóló törvény), a Tt. 44/1988. sz. törvénye, a Tt. 195/2000. sz. törvénye, a telekommunikációról, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 164/1996. sz. törvénye, a vasúti pályákról és a Tt. 455/1991. sz., vállalkozásokról szóló törvényének módosításáról (vállalkozói törvény), módosítva a Tt. 58/1997. sz. törvényével, a többször módosított és kiegészített, a Tt. 143/1998. sz. törvénye, a polgári légi forgalomról (repülési törvény), a Tt. 281/1997 sz. törvénye, a katonai körzetekről és a törvény, amely módosítja, a többször módosított és kiegészített, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 222/1996. sz. törvényét, a helyi államigazgatás szervezéséről, a Tt. többször módosított, 70/1998. sz. törvénye, az energetikáról és a Tt. 455/1991. sz., vállalkozásokról szóló törvényének módosításáról (vállalkozói törvény), A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995. sz. törvénye, a geodéziáról és térképészetről.
1ia) A Tt. 330/2003. sz. törvényével módosított, a Tt. 319/2002. sz. törvényének, 27. § a Szlovák Köztársaság védelméről 
1j) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 305/2011. sz., az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvének I. sz. melléklete (Hivatalos Lap L 88, 2011.04.04.).
1k) A Tt. 90/1998. sz. törvénye
1l) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 272/1994. sz. törvénye, az emberek egészségének védelméről.
1la) A Tt. többször módosított 307/1992. sz. törvénye, a mezőgazdasági földalap védelméről.
1lb) A Tt. többször módosított 61/1977. sz. törvénye, az erdőkről.
1m) Például a Tt. 272/1994. sz. törvénye.
1n) Például a Tt. 222/1996. sz. törvényével, a Tt. 309/1991. sz. törvényével, és a Tt. 138/1973. sz., vizekről szóló törvényével (víztörvény) többször módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 287/1994. sz. törvénye, a természet és a táj védelméről.
2) A Kereskedelmi Törvénykönyv 2. §, 2. bekezdése.
2a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995. sz. törvényének, 6. §, a geodéziáról és térképészetről.
2b) a Tt. 236/2000. sz. törvényével, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995. sz. törvényének, 7. §, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 216/1995. sz., a földmérők és térképészek kamarájáról szóló törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 138/1992. sz. törvénye a hitelesített építészekről és a hitelesített építészmérnökökről.
2ba) A 351/2011. sz. törvénye az elektronikus hírközlésről a Tt. 247/2015. sz. törvénye értelmében, 67.a § 1. bek. f) pont.
2bb) A 351/2011. sz. törvénye a Tt. 247/2015. sz. törvénye értelmében, 67.a § 1. bek. g) pont.
2bc) A 351/2011. sz. törvénye a Tt. 247/2015. sz. törvénye értelmében, 67.e §.
2c) A Tt. 138/1973. sz. törvénye
3) Például a Tt. 309/1991. sz. törvénye.
4) A Tt. 130/1998. sz. törvénye, a nukleáris energia békés felhasználásáról és a Tt. 174/1968. sz., a munkabiztonsági állami szakfelügyeletről szóló törvényének módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 256/1994. sz. törvényével.
4a) Például a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 297/1994. sz. rendelete, az építkezések építészeti és műszaki követelményeiről és a berendezések műszaki feltételeiről, tekintettel a polgári védelem követelményeire, módosítva a Tt. 349/1998. sz. rendeletével, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 406/1992. sz. rendelete, a radon és további természetes radioaktív anyagok sugárzása korlátozásának követelményeiről, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 138/1995. sz. rendelete, melyek meghatározzák a tűzbiztonsági alapelveket, az építkezéseken és olyan üzemegységekben vagy más helyiségekben, ahol a termékek felületkezelését festékanyagokkal végzik.
4b) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 81/1994. sz. törvényével, a Kereskedelmi törvénykönyv 281-288. §-aival módosított, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 263/1993. sz. törvénye, az árucikkek, szolgáltatások és közmunkák közbeszerzésről (közbeszerzési törvény).
4c) Például a Tt. 245/2003. sz. törvénye, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és ellenőrzéséről valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
8) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 215/1995, sz. törvényének 5. és 6. §
8a) A Tt. 527/2003. sz. törvényével módosított, a Tt. 71/1967. sz. törvényének, 65-69. §, a közigazgatási rendtartásról (közigazgatási rendtartás).
9) A Kereskedelmi Törvénykönyv 712. §. A Szlovák Nemzeti Tanács 189/1992. sz. törvényének, 5. §, a lakások bérlésével és cserelakásokkal összefüggő némely viszony szabályozásáról.
10) a Szlovák Nemzeti Tanács 372/1990. sz. többször módosított törvénye, a szabálysértésekről.
10a) A Polgári törvénykönyv 128. §, 2. bekezdése.
10b) A Tt. 169/1949. sz. törvénye, a katonai körzetekről, a a Tt. 101/1964. sz. törvényével módosított, a Tt. 40/1961. sz. törvénye a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről a szövetségi Gyűlés Elnökségének 17/1976. sz. törvényerejű intézkedése és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 42/1994. sz. törvénye, a Tt. 44/1963. sz. kormányrendeletével módosított, a Tt. 42/1961. sz. kormányrendelete, a védelmi célú kisajátításról
10c) A Tt. 79/1957. sz. törvénye, a villamos energia előállításáról, szállításáról és fogyasztásáról (villamosítási törvény).
10d) A Tt. 64/1962 sz. törvényével és a Tt. 174/1968 sz. törvényével módosított, a Tt. 67/1960 sz. törvénye, a fűtőgázok előállításáról, szállításáról és felhasználásáról (Gázipari törvény) 
10e) A Tt. 27/1984. sz. törvényével (a Tt. 55/1984. sz. törvényének teljes szövege) módosított, Tt. 135/1961. sz. törvénye, a közutakról (úttörvény).
10f) A Szlovák Nemzeti Tanács 498/1991. sz. törvényével módosított, a Tt. 44/1988. sz. törvénye, az ásványkincsek védelméről és felhasználásáról (bányászati törvény), a Szlovák Nemzeti Tanács 499/1991. sz. törvényével és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 154/1995. sz. törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 51/1988. sz., bányászati tevékenységről, robbanóanyagokról és az állami bányászati felügyeletről szóló törvénye.
10g) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 238/1993. sz. törvényével módosított, a Tt. 138/1973. sz. törvénye, a vizekről (víztörvény). 
10h) A Tt. 513/2009. sz. törvényének, 11. §, a vasutakról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10i) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 200/1994. sz. törvényével módosított, a Szlovák Nemzeti Tanács 27/1987. sz. törvénye, az állami műemlékvédelemről.
10j) A Tt. 29/1959. sz. kormányrendelete, az idegen ingatlanokhoz fűződő jogosultságokról, a földalatti üzemanyag és olajvezetékek építése és üzemeltetése során.
10ja) A Tt. többször módosított, 175/1999. sz., jelentős beruházások előkészítésével kapcsolatos egyes intézkedésekről és némely törvények kiegészítéséről szóló törvényének 1. §-ának 2. és 3. bekezdése
10jb) A Tt. többször módosított, 143/1998. sz. törvényének, 31. §, a polgári légi forgalomról (repülési törvény) és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10jba) a Tt. 175/1999 sz. törvényének 4.a § 1. bek., a jelentős beruházásokat érintő némely rendelkezésekről valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 154/2015 sz. törvényével.
10jc) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának többször módosított, 233/1995. sz. törvénye, a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (Végrehajtói rendtartás) és a további törvények módosításáról és kiegészítéséről.
10ka) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Tt. 180/1995. sz., telek tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló törvénye 17. §-ának 3. bekezdése.
10l) A Polgári törvénykönyv 151.n, 151.o, 151.p és 151.r §.
10m) Például a Tt. többször módosított 403/1990. sz. törvénye, a vagyoni sérelmek következményeinek mérsékléséről, a Tt. többször módosított 87/1991. sz. törvénye, a peren kívüli rehabilitációkról, a Tt. többször módosított 229/1991. sz. törvénye, a termőföldhöz és egyéb mezőgazdasági vagyonhoz fűződő jogviszonyok rendezéséről, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 282/1993. sz. törvénye, némely, egyházakat és vallási csoportokat ért vagyoni sérelmek mérsékléséről.
10ma) A Tt. 245/2003. sz. törvénye.
11) A Tt. többször módosított, 369/1990. sz. törvényének, 20.a §, a községi önkormányzatokról.
11b) A Tt. többször módosított, 312/2001. sz. törvénye, a közszolgálatról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
11c) A Tt. többször módosított, 552/2003. sz. törvénye, a közérdekű munkavégzésről.
12) A Tt. 281/1997. sz. törvénye.
12a) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 127/1994. sz. törvényének, 18. §, 3. bekezdése, a környezetre gyakorolt hatások elbírálásáról.
12aa) A Tt. 145/2010. sz. törvényével módosított, a Tt. 211/2000. sz. törvényének, 11. §, 1 bekezdésének, h) pontja, az információkhoz való szabad hozzáférésről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről (az információ szabadságáról szóló törvény).
12ab) Az információkhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről a döntéshozó folyamatban és a környezeti ügyekben való igazságszolgáltatás jogáról történt megállapodás 4. cikkelyének 4. bekezdése (a Tt. 43/2006. sz. értesítése).
12ac) § 3 ods. 4 písm. j) zákona č. 275/2006 Z. z. o informačných systémoch verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 305/2013 Z. z.
12c) A Polgári törvénykönyv 420. és azt követő §-ai. 
13) Kereskedelmi törvénykönyv. Polgári törvénykönyv.
13a) A Polgári törvénykönyv 151.n-151.p §.
13b) Például a Tt. többször módosított, 364/2004. sz. törvénye, a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 372/1990. sz., szabálysértésekről szóló törvényének (víztörvény) módosításáról, a Tt. többször módosított, 656/2004. sz. törvénye, az energetikáról és némely törvények módosításáról, a Tt. 66/2009. sz. törvénye, az épületek alatt elterülő telkek vagyonjogi rendezésének némely intézkedéseiről, melyek az állam tulajdonából a települések és a területi közigazgatási egységek tulajdonába kerültek, valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
13c) A Tt. 503/2009. sz. törvényével módosított, a Tt. 25/2006. sz. törvényének, 15. §, a közbeszerzésről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről.
14) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. törvénye, az állam vagyonának kezeléséről. 
15) Például a Tt. 656/2004. sz. törvénye, az energetikáról és némely törvények módosításáról, a Tt. 657/2004. sz. törvénye, a hőenergiáról, a Tt. többször módosított, 610/2003. sz. törvénye, az elektronikus kommunikációról, a Tt. többször módosított, 364/2004. sz. törvénye a vizekről és a Szlovák Nemzeti Tanács többször módosított, 372/1990. sz., szabálysértésekről szóló törvényének módosításáról, a Tt. többször módosított, 135/1961. sz. törvénye, a közutakról (úttörvény).
15a) A Tt. 454/2007. sz. törvényével módosított, a Tt. 543/2002. sz. törvényének, 58. §, 6. bekezdése, a természet és a táj védelméről.
15b) § 29 a 37 zákona č. 24/2006 Z. z.
15c) § 3 písm. k) zákona č. 24/2006 Z. z.
15d) § 29 ods. 12, § 37 ods. 1 a § 19 ods. 1 zákona č. 24/2006 Z. z.
15e) § 18 ods. 1 a 2 zákona č. 24/2006 Z. z.
15f) § 3 písm. f) zákona č. 24/2006 Z. z.
15g) § 29 ods. 1 písm. b) zákona č. 24/2006 Z. z.
15h) § 22 ods. 1 zákona č. 24/2006 Z. z.
17) A Szlovák Nemzeti Tanács 138/1991. sz. törvényének, 2. §, 1. bekezdése, a települések vagyonáról.
17a) Például a Tt. 169/1949. sz. törvénye, a Tt. 79/1957. sz. törvényének, 27. §, 1. és 2. bekezdése, a Tt. 40/1961. sz. törvényének, 25. §, a Tt. 27/1984. sz. törvényével módosított, a Tt. 135/1961. sz. törvényének, 17. §, a Tt. 138/1973. sz. törvényének, 37. §, 2. bekezdése, a Tt. 44/1988. sz. törvényének 31. §, 3. bekezdésének, b) pontja, a Tt. 51/1964. sz. törvényének, 28. §, a Szlovák Nemzeti Tanács 27/1987. sz. törvényének 15. §, 3. bekezdése és 17. §, 2. bekezdése, a Tt. 29/1959. sz. kormányrendeletének, 2. §, a Tt. 42/1961. sz. kormányrendelete.
17b) Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 278/1993. sz. törvénye, a Tt. többször módosított, 111/1990. sz. törvénye, az állami vállalatokról, a Tt. többször módosított, 61/1977. sz. törvénye az erdőkről, a Tt. 138/1973. sz. törvénye.
18) A Szlovák Köztársaság kormányának többször módosított, 163/1992. sz. rendelete, amely meghatározza a környezetvédelmi államigazgatási szervekben betöltött, speciális és megfelelő szakképesítést igénylő tisztségek előfeltételeit. A Szlovák Köztársaság kormányának 157/1997. sz. rendelete, a kerületi és járási hivatalokban végzett némely tevékenység speciális szakmai előfeltételeiről.


Melléklet a Tt. 50/1976. sz. többször módosított törvényéhez

Az építésügyi felügyeletek központjai és területi körzetei

Felügyelet – székhely Járásonkénti területi illetékesség
I. Besztercebányai Felügyelet Besztercebánya, Selmecbánya, Breznóbánya, Gyetva, Korpona, Losonc, Poltár, Nagyrőce, Rimaszombat, Nagykürtös, Zólyom, Zsarnóca, Garamszentkereszt
II. Pozsonyi Felügyelet Pozsony, I, Pozsony, II, Pozsony, III, Pozsony, IV, Pozsony, V, Dunaszerdahely, Malacka, Miava, Bazin, Szenc, Szenice, Szakolca
III. Nyitrai Felügyelet Bán, Galánta, Galgóc, Komárom, Léva, Nyitra, Érsekújvár, Simony, Pöstyén, Privigye, Vágsellye, Topolcsány, Nagyszombat, Aranyosmarót
IV. Kassai Felügyelet Bártfa, Gölnicbánya, Homonna, Kesmárk, Kassa, I, Kassa, II, Kassa, III, Kassa, IV, Kassa-vidéke, Lőcse, Mezőlaborc, Poprád, Eperjes, Rozsnyó, Kisszeben, Szinna, Szobránc, Igló, Ólubló, Sztropkó, Felsővízköz, Tőketerebes, Varannó, Nagymihály
V. Zsolnai Felügyelet Nagybiccse, Csac, Alsókubin, Illava, Kiszucaújhely, Liptószentmikló, Turócszentmárton, Námesztó, Vágújhely, Vágbeszterce, Puhó, Rózsahegy, Trencsén, Stubnyafürdő, Turdossin, Zsolna

2. sz. melléklet, a Tt. többször módosított, 50/1976 sz. törvényéhez

Az Európai Uniótól átvett jogilag kötelező érvényű aktusainak listája
Az Európai Parlament és Tanács 2011/92/EU sz. irányelve, kelt: 2011. december 13., az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált változat) (EU HK L 26, 2012. 1. 28.).
Časová verzia účinná od 1. januára 2016

50/1976 Zb.

Zákon
O ÚZEMNOM PLÁNOVANÍ A STAVEBNOM PORIADKU
(stavebný zákon)


z 27. apríla 1976


Zmena:
139/1982 Zb. s účinnosťou od 1. januára 1983
103/1990 Zb. s účinnosťou od 1. mája 1990
262/1992 Zb. s účinnosťou od 1. júla 1992
136/1995 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 1995
199/1995 Z. z. s účinnosťou od 1. októbra 1995
286/1996 Z. z. s účinnosťou od 9. októbra 1996
229/1997 Z. z. s účinnosťou od 1. septembra 1997
175/1999 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 1999
237/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2000
237/2000 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2001
553/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2002
217/2002 Z. z. s účinnosťou od 27. apríla 2002
416/2001 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2003
103/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. apríla 2003
245/2003 Z. z. s účinnosťou od 31. júla 2003
417/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2003
608/2003 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2004
541/2004 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2004
290/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2005
479/2005 Z. z. s účinnosťou od 1. novembra 2005
24/2006 Z. z. s účinnosťou od 1. februára 2006
218/2007 Z. z. s účinnosťou od 1. júna 2007
540/2008 Z. z. s účinnosťou od 13. decembra 2008
66/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2009 
513/2009 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2010
145/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. mája 2010
118/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2010
547/2010 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2011
408/2011 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2011
300/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2013
300/2012 Z. z. s účinnosťou od 1. júla 2013
219/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. augusta 2013
180/2013 Z. z. účinnosťou od 1. októbra 2013
368/2013 Z. z. s účinnosťou od 1. decembra 2013
314/2014 Z. z s účinnosťou od 1. januára 2015
293/2014 Z. z s účinnosťou od 2. januára 2015
154/2015 Z. z. s účinnosťou od 7. júla 2015
254/2015 Z. z. s účinnosťou od 17. októbra 2015
247/2015 Z. z. s účinnosťou od 1. januára 2016


Federálne zhromaždenie Československej socialistickej republiky sa uznieslo na tomto zákone:


PRVÁ ČASŤ
Územné plánovanie

Oddiel 1
Ciele a úlohy územného plánovania

§ 1
(1) Územným plánovaním sa sústavne a komplexne rieši priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia, určujú sa jeho zásady, navrhuje sa vecná a časová koordinácia činností ovplyvňujúcich životné prostredie, ekologickú stabilitu, kultúrno-historické hodnoty územia, územný rozvoj a tvorbu krajiny v súlade s princípmi trvalo udržateľného rozvoja.1)
(2) Územné plánovanie vytvára predpoklady pre trvalý súlad všetkých činností v území s osobitným zreteľom na starostlivosť o životné prostredie, dosiahnutie ekologickej rovnováhy a zabezpečenie trvalo udržateľného rozvoja, na šetrné využívanie prírodných zdrojov a na zachovanie prírodných, civilizačných a kultúrnych hodnôt.

§ 2
(1) Územné plánovanie zahŕňa tieto úlohy a činnosti:
a) určuje regulatívy priestorového usporiadania a funkčného využívania územia, 
b) určuje potrebné asanačné, rekonštrukčné alebo rekultivačné zásahy do územia a určuje spôsob jeho ďalšieho využívania, 
c) vymedzuje chránené územia, chránené objekty, oblasti pokoja a ochranné pásma (ďalej len "chránené časti krajiny"), ak nevznikajú podľa osobitných predpisov inak, a zabezpečuje ochranu všetkých chránených častí krajiny, 
d) určuje zásady a podmienky vecnej a časovej koordinácie miestne sústredenej výstavby jedného stavebníka alebo viacerých stavebníkov, 
e) posudzuje a hodnotí územno-technické dôsledky pripravovaných stavieb a iných opatrení v území a navrhuje ich rozsah, ktorý podmieňuje ich environmentálne vhodné a bezpečné využívanie, 
f) rieši umiestňovanie stavieb a určuje územnotechnické, urbanistické, architektonické a environmentálne požiadavky na ich projektovanie a uskutočňovanie, 
g) určuje zásady využívania prírodných zdrojov, podmienok územia a celého životného prostredia, aby sa činnosťami v ňom neprekročilo únosné zaťaženie územia,1a) aby sa vytvárala a udržiavala ekologická stabilita1b) krajiny, 
h) vytvára podklady pre tvorbu koncepcií výstavby a technického vybavenia územia, 
i) navrhuje poradie výstavby a využívania územia, 
j) navrhuje územno-technické a organizačné opatrenia nevyhnutné na zlepšenie životného prostredia, dosiahnutie ekologickej stability a zabezpečenie trvalo udržateľného rozvoja.
(2) Úlohy územného plánovania sa zabezpečujú
a) sledovaním, vyhodnocovaním a evidenciou údajov a informácií o území, najmä
1. trvalým sledovaním priestorového usporiadania a funkčného využívania územia, 
2. pravidelným vyhodnocovaním uplatňovania regulatívov priestorového usporiadania a funkčného využívania územia, 
3. sledovaním ekologickej stability a únosnosti zaťažovania územia, 
b) prevádzkovaním informačného systému o územnom plánovaní a informačného systému o výstavbe, 
c) územnoplánovacou činnosťou, 
d) rozhodovaním v územnom konaní.
(3) Územnoplánovacou činnosťou je
a) obstarávanie a spracovanie územnoplánovacích podkladov a udržiavanie ich aktuálneho stavu, 
b) obstarávanie, spracovanie, prerokúvanie a schvaľovanie územnoplánovacej dokumentácie a udržiavanie jej aktuálneho stavu.
(4) Územnoplánovacia činnosť sa vykonáva podľa najnovších poznatkov spoločenských, prírodných a technických vied a poznatkov o stave životného prostredia, a to postupom a spôsobom podľa tohto zákona.
(5) V územnoplánovacej činnosti sa používajú mapové podklady základného štátneho mapového diela, automatizovaného informačného systému geodézie, kartografie a katastra alebo iné účelové mapové podklady.
(6) Na územnoplánovaciu činnosť sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.1c)
(7) Základnými nástrojmi územného plánovania sú územnoplánovacie podklady, územnoplánovacia dokumentácia a územné rozhodnutie.

§ 2a
Zabezpečovanie obstarávania územnoplánovacích podkladov a územnoplánovacej dokumentácie obcami a samosprávnymi krajmi
(1) Obec a samosprávny kraj zabezpečujú obstarávanie územnoplánovacích podkladov a územnoplánovacej dokumentácie prostredníctvom odborne spôsobilej osoby. Táto osoba nemôže byť súčasne spracovateľom ňou obstarávaných územnoplánovacích podkladov alebo územnoplánovacej dokumentácie.
(2) Odbornou spôsobilosťou sa rozumie vzdelanie, prax a súhrn teoretických vedomostí, praktických skúseností a znalosť všeobecne záväzných právnych predpisov potrebných na obstarávanie územnoplánovacích podkladov a územnoplánovacej dokumentácie.
(3) Za odborne spôsobilú osobu možno ustanoviť fyzickú osobu, ktorá
a) je bezúhonná, 
b) má vysokoškolské vzdelanie alebo bakalárske vzdelanie príslušného smeru a najmenej tri roky praxe v príslušnom odbore alebo má stredoškolské vzdelanie príslušného smeru ukončené maturitou a najmenej päť rokov praxe v príslušnom odbore, 
c) zloží požadovanú skúšku.
(4) Odbornú spôsobilosť overuje Ministerstvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo") skúškou.
(5) Odborná spôsobilosť sa osvedčuje vydaním preukazu o odbornej spôsobilosti a overuje sa každých desať rokov.
(6) Ministerstvo vedie register odborne spôsobilých osôb.
(7) Ministerstvo vyčiarkne z registra odborne spôsobilých osôb toho, kto
a) zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho, 
b) prestal byť plne spôsobilý na právne úkony, 
c) prestal byť bezúhonným, 
d) bol do registra zapísaný na základe nepravdivých alebo neúplných údajov, 
e) porušuje napriek písomnému upozorneniu ministerstva predpisy o obstarávaní územnoplánovacích podkladov alebo územnoplánovacej dokumentácie, 
f) písomne požiadal o vyčiarknutie alebo
g) po uplynutí 10 rokov od posledného overenia odbornej spôsobilosti nemá overenú odbornú spôsobilosť podľa odseku 5.
(8) Bezúhonným na účely tohto zákona je ten, kto nebol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo za trestný čin spáchaný v súvislosti so zabezpečením obstarávania územnoplánovacích podkladov alebo územnoplánovacej dokumentácie. Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov nie starším ako 3 mesiace.

Oddiel 2
Územnoplánovacie podklady

§ 3
Územnoplánovacie podklady
Územnoplánovacie podklady sú:
a) urbanistická štúdia, 
b) územný generel, 
c) územná prognóza, 
d) územno-technické podklady.

§ 4
Urbanistická štúdia
(1) Urbanistická štúdia rieši čiastkové problémy v území. Spracúva sa pri príprave územného plánu ako návrh koncepcie priestorového usporiadania a funkčného využívania územia alebo na spodrobnenie alebo overenie územného plánu a pri zmene a doplnkoch územného plánu, alebo na riešenie niektorých špecifických územno-technických, krajinno-ekologických, environmentálnych, urbanistických alebo architektonických problémov v území ako podklad pre územné rozhodovanie, alebo ak to ustanovuje osobitný predpis.1d)
(2) Urbanistickú štúdiu obstaráva spravidla orgán územného plánovania. Môže ju však obstarať prostredníctvom odborne spôsobilej osoby podľa § 2a alebo na jej obstaranie finančne prispieť každý, kto prejaví o jej obstaranie záujem.
(3) Obsah a rozsah urbanistickej štúdie sa určuje v jej zadaní, na ktoré dáva súhlas orgán územného plánovania, ktorý garantuje štátne, regionálne, resp. komunálne záujmy.

§ 5
Územný generel
(1) Územný generel podrobne rieši otázky územného rozvoja jednotlivých zložiek osídlenia, najmä bývania, priemyslu, poľnohospodárstva, dopravy, technických sietí a služieb, občianskej vybavenosti, zelene a rekreácie. Spracúva sa, ak treba prehĺbiť riešenie určitej zložky osídlenia navrhnuté v územnoplánovacej dokumentácii; je podkladom územného rozhodovania a spracovania ďalšej alebo stupňov územnoplánovacej dokumentácie.
(2) Obsah a rozsah územného generelu sa určuje v zadaní. Územný generel obstaráva príslušný orgán územného plánovania.

§ 6
Územná prognóza
(1) Územná prognóza rieši možnosti dlhodobého priestorového usporiadania a funkčného využívania územia. Spracúva sa na základe rozboru a hodnotenia územnotechnických podmienok, environmentálnych podmienok, ekonomických podmienok a sociálnych podmienok územia, ako aj na základe rozboru a hodnotenia územného systému ekologickej stability, tendencií územného rozvoja a starostlivosti o životné prostredie.
(2) Územnú prognózu obstaráva orgán územného plánovania. Obsah, ciele a rozsah územnej prognózy sa určujú v zadaní. Zadanie prerokuje orgán územného plánovania s dotknutými orgánmi, s dotknutými samosprávnymi krajmi a s dotknutými obcami.

§ 7
Územno-technické podklady
(1) Územno-technické podklady ako účelove zamerané a sústavne dopĺňané súbory údajov charakterizujúcich stav a podmienky územia sa spracúvajú pre celé územie Slovenskej republiky a pre vybrané územné celky.
(2) Územno-technické podklady slúžia najmä
a) na spracovanie územnoplánovacej dokumentácie, 
b) na posudzovanie a tvorbu koncepcie investičnej výstavby, 
c) na priebežné sledovanie zmien v podmienkach územia, jeho organizáciu a využitie, 
d) na územné rozhodovanie, ak nie je príslušná územnoplánovacia dokumentácia spracovaná.
(3) Územno-technické podklady obstaráva ministerstvo, ktoré zabezpečuje ich priebežné dopĺňanie a zmeny. Na základe poverenia ministerstva môžu niektoré územno-technické podklady obstarať aj iné orgány územného plánovania.
(4) Územno-technickým podkladom pre celé územie Slovenskej republiky je Stratégia územného rozvoja Slovenska, ktorá ustanovuje zásady, priority a ciele dlhodobého územného rozvoja a starostlivosti o životné prostredie na základe podmienok územia, stavu životného prostredia, potrieb jeho ochrany a tvorby krajiny a na základe posúdenia priestorových požiadaviek stratégie trvalo udržateľného rozvoja, stratégie štátnej environmentálnej politiky, environmentálnych akčných programov a odvetvových koncepcií; obsahuje aj prieskumy, rozbory a hodnotenia pre spracovanie Koncepcie územného rozvoja Slovenska.
(5) Za úplnosť a správnosť spracovaných územno-technických podkladov zodpovedá orgán územného plánovania, ktorý ich obstaráva, pričom určí spôsob ich
a) používania a uplatňovania podľa účelu, na ktorý boli spracované alebo na ktorý sú použiteľné, 
b) uloženia na orgánoch územného plánovania a v informačnom systéme o územnom plánovaní.
(6) Orgány územného plánovania, ktoré územno-technické podklady obstarali, ich sprístupňujú podľa osobitného predpisu.1e)

§ 7a
Ostatné podklady
(1) V územnoplánovacej činnosti sa využívajú existujúce dokumenty a súbory informácií, ktoré obsahujú informácie o území (ďalej len "ostatné podklady").
(2) Z dokumentov uvedených v odseku 1 sa povinne využívajú
a) stratégie trvalo udržateľného rozvoja, stratégie štátnej environmentálnej politiky, environmentálne akčné programy a odvetvové koncepcie, 
b) projekty pozemkových úprav, lesných, vodohospodárskych, závlahových a melioračných úprav pozemkov, 
c) dokumenty územného systému ekologickej stability, územné priemety ochrany prírody a krajiny, programy starostlivosti o prírodu a krajinu, 
d) programy ochrany kultúrneho a historického dedičstva, 
e) programy odpadového hospodárstva, 
f) koncepcie rozvoja jednotlivých oblastí života obcí a stratégie a programy regionálneho rozvoja.

Oddiel 3
Územnoplánovacia dokumentácia

§ 8
(1) Územnoplánovacia dokumentácia komplexne rieši priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia, zosúlaďuje záujmy a činnosti ovplyvňujúce územný rozvoj, životné prostredie a ekologickú stabilitu a ustanovuje regulatívy priestorového usporiadania a funkčného využívania územia. Územnoplánovacia dokumentácia sa spracúva pre stupeň celoštátny, regionálny, pre obce a časti obce.
(2) Územnoplánovaciu dokumentáciu tvoria:
a) Koncepcia územného rozvoja Slovenska, 
b) územný plán regiónu, 
c) územný plán obce, 
d) územný plán zóny.
(3) Územnoplánovacia dokumentácia je základným nástrojom územného rozvoja a starostlivosti o životné prostredie Slovenskej republiky, regiónov a obcí. Odvetvové koncepcie ústredných orgánov štátnej správy a koncepcie rozvoja obcí a iné programy týkajúce sa hospodárskeho, sociálneho alebo kultúrneho rozvoja musia byť v súlade so záväznými časťami územnoplánovacej dokumentácie (§ 13).

§ 9
Koncepcia územného rozvoja Slovenska
(1) Koncepcia územného rozvoja Slovenska sa spracúva pre celé územie Slovenskej republiky. Rieši priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia Slovenskej republiky a ustanovuje rámec sociálnych, ekonomických, environmentálnych a kultúrnych požiadaviek štátu na územný rozvoj, starostlivosť o životné prostredie a tvorbu krajiny Slovenskej republiky a jej regiónov. Územno-technickým podkladom na jej spracovanie je Stratégia územného rozvoja Slovenska.
(2) Koncepcia územného rozvoja Slovenska ustanovuje najmä
a) usporiadanie a hierarchizáciu štruktúry osídlenia a uzlov sídelných a hospodárskych aglomerácií v medzinárodných a celoštátnych súvislostiach, 
b) rozvoj hlavných urbanizačných osí na území Slovenskej republiky, 
c) zásady usmerňovania územného rozvoja s cieľom utvárať rovnocenné životné podmienky na celom území Slovenskej republiky a vytvárať územné predpoklady na zlepšenie životného prostredia, zabezpečenie ekologickej stability, zachovanie kultúrno-historického dedičstva a pre trvalo udržateľný rozvoj.

§ 10
Územný plán regiónu
(1) Územný plán regiónu sa spracúva pre časť krajiny s viacerými obcami, v ktorej treba riešiť špecifické rozvojové zámery alebo vykonávať činnosti výrazne ovplyvňujúce priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia. Územný plán regiónu musí byť v súlade so záväznou časťou Koncepcie územného rozvoja Slovenska a vychádza zo smernej časti Koncepcie územného rozvoja Slovenska.
(2) Územný plán regiónu ustanovuje najmä
a) zásady a regulatívy štruktúry osídlenia, priestorového usporiadania a funkčného využívania územia z hľadiska jeho trvalo udržateľného rozvoja a rozvoja urbanizácie, priemyslu, poľnohospodárstva, lesného hospodárstva, vodného hospodárstva, environmentalistiky a cestovného ruchu, 
b) zásady a regulatívy usporiadania verejného dopravného a technického vybavenia, 
c) zásady a regulatívy starostlivosti o životné prostredie, územného systému ekologickej stability, tvorby krajiny a ochrany kultúrnych pamiatok, pamiatkových rezervácií a pamiatkových zón, 
d) zásady a regulatívy priestorových požiadaviek ochrany a využívania prírodných zdrojov a významných krajinných prvkov, 
e) vzájomnú nadväznosť územného rozvoja regiónu a jeho obcí a väzby na susediace regióny, 
f) verejnoprospešné stavby a chránené časti krajiny.
(3) Vymedzenie hraníc riešeného územia určí v zadaní orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územný plán regiónu.

§ 11
Územný plán obce
(1) Územný plán obce sa spracúva pre územie jednej obce alebo pre územie dvoch alebo viacerých obcí.
(2) Mestá a obce s viac ako 2 000 obyvateľmi sú povinné mať územný plán obce. Ostatné obce sú povinné mať územný plán obce, ak
a) treba riešiť koncepciu ich územného rozvoja, uskutočňovať rozsiahlu novú výstavbu a prestavbu v obci alebo umiestniť verejnoprospešné stavby, 
b) to vyplýva zo záväznej časti územného plánu regiónu, najmä na splnenie medzinárodných záväzkov alebo na umiestnenie verejného dopravného a technického vybavenia územia celoštátneho významu.
(3) Ak sa na tom dohodnú dve obce alebo viac obcí, môžu mať jeden spoločný územný plán obcí.
(4) Ak ide o obec s menej ako 2 000 obyvateľmi, ktorej územie nie je riešené spoločným územným plánom obcí podľa odseku 3, môže byť územný plán obce spracovaný s podrobnosťou územného plánu zóny. V takom prípade postup obstarania, spracovania a prerokovania zohľadňuje postupy aj pre územný plán obce, ako aj pre územný plán zóny.
(5) Územný plán obce ustanovuje najmä
a) zásady a regulatívy priestorového usporiadania a funkčného využívania územia obce v nadväznosti na okolité územie, 
b) prípustné, obmedzené a zakázané funkčné využívanie plôch, 
c) zásady a regulatívy starostlivosti o životné prostredie, územného systému ekologickej stability a tvorby krajiny vrátane plôch zelene, 
d) zásady a regulatívy ochrany a využívania prírodných zdrojov, kultúrno-historických hodnôt a významných krajinných prvkov, 
e) hranice medzi súvisle zastavaným územím obce alebo územím určeným na zastavanie (ďalej len "zastavané územie") a ostatným územím obce, 
f) zásady a regulatívy verejného dopravného a technického vybavenia a občianskeho vybavenia, 
g) plochy pre verejnoprospešné stavby, na vykonanie asanácie a pre chránené časti krajiny.
(6) Územný plán obce ustanovuje, pre ktoré časti obce treba obstarať a schváliť územný plán zóny.
(7) Vo vojenskom obvode sa namiesto územného plánu obce spracúva územný plán vojenského obvodu. Územný plán vojenského obvodu sa rieši podľa rozhodnutia obstarávateľa v rozsahu spracovania územného plánu obce alebo územného plánu zóny.

§ 12
Územný plán zóny
(1) Územný plán zóny sa spracúva pre časť obce, ak schválený územný plán obce ustanovuje
a) obstarať územný plán zóny pre vymedzenú časť obce, 
b) vymedziť pozemok alebo stavbu na verejnoprospešné účely.
(2) Územný plán zóny ustanovuje najmä
a) zásady a regulatívy podrobnejšieho priestorového usporiadania a funkčného využívania pozemkov, stavieb a verejného dopravného a technického vybavenia územia, 
b) zásady a regulatívy umiestnenia stavieb na jednotlivých pozemkoch, do urbánnych priestorov a zastavovacie podmienky jednotlivých stavebných pozemkov, 
c) pozemky, ktoré sú v zastavanom území obce, stavby na stavebných pozemkoch a podiel možného zastavania a únosnosť využívania územia, 
d) nezastavané pozemky za stavebné pozemky vrátane určenia pozemkov, ktoré podľa územného plánu nemožno trvalo zaradiť medzi stavebné pozemky, 
e) chránené časti krajiny, 
f) zásady a regulatívy nevyhnutnej vybavenosti stavieb a napojenie na verejné dopravné a technické vybavenie územia, 
g) zásady a regulatívy začlenenia stavieb do okolitej zástavby, do pamiatkových rezervácií, do pamiatkových zón a do ostatnej krajiny, 
h) umiestnenie zelene, významných krajinných prvkov a ostatných prvkov územného systému ekologickej stability na jednotlivých pozemkoch, 
i) vecnú a časovú koordináciu novej výstavby a asanácie existujúcich stavieb, 
j) pozemky pre verejnoprospešné stavby, stavebnú uzáveru a na vykonanie asanácie.

§ 13
Záväzná časť a smerná časť územnoplánovacej dokumentácie
(1) Územnoplánovacia dokumentácia sa člení na záväznú časť a na smernú časť. V Koncepcii územného rozvoja Slovenska sa ako záväzné vymedzujú zásady a regulatívy, ktoré usmerňujú požiadavky najmä odvetvových koncepcií na priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia Slovenskej republiky a jej regiónov v súlade s princípmi trvalo udržateľného rozvoja, ochrany životného prostredia, prírodného a kultúrneho dedičstva.
(2) Schvaľujúci orgán určí záväznú časť a smernú časť územnoplánovacej dokumentácie. V záväznej časti vždy určí verejnoprospešné stavby a chránené časti krajiny.
(3) V záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie sa schvaľujú zásady a regulatívy
a) v regióne štruktúry osídlenia, priestorového usporiadania a funkčného využívania územia regiónu, územného systému ekologickej stability, starostlivosti o životné prostredie, tvorby krajiny, ochrany a šetrného využívania prírodných zdrojov, ochrany kultúrnych pamiatok, pamiatkových rezervácií, pamiatkových zón a významných krajinných prvkov, usporiadania verejného dopravného a technického vybavenia, ustanovenia plôch pre verejnoprospešné stavby a pre chránené časti krajiny, 
b) v obci priestorového usporiadania a funkčného využívania územia obce, hranice zastavaného územia, usporiadania verejného dopravného, občianskeho a technického vybavenia, ustanovenia plôch pre verejnoprospešné stavby, na vykonanie asanácie a pre chránené časti krajiny, ochrany a využívania prírodných zdrojov, kultúrno-historických hodnôt a významných krajinných prvkov, územného systému ekologickej stability, starostlivosti o životné prostredie, tvorby krajiny vrátane plôch zelene, 
c) v zóne podrobnejšieho priestorového usporiadania a funkčného využívania pozemkov, stavieb a verejného dopravného a technického vybavenia územia, umiestnenia stavieb na jednotlivých pozemkoch, do urbánnych priestorov a zastavovacie podmienky jednotlivých stavebných pozemkov, nevyhnutnej vybavenosti stavieb a napojenie na verejné dopravné a technické vybavenie územia, začlenenia stavieb do okolitej zástavby, do pamiatkových rezervácií, do pamiatkových zón a do ostatnej krajiny.
(4) V záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie sa ustanovia
a) v regióne verejnoprospešné stavby a chránené časti krajiny, 
b) v obci plochy pre verejnoprospešné stavby, na vykonanie asanácie a pre chránené časti krajiny, 
c) v zóne pozemky, ktoré sú v zastavanom území obce, a pozemky pre verejnoprospešné stavby a na vykonanie asanácie.

Oddiel 4
Obstarávanie územnoplánovacej dokumentácie

Orgány územného plánovania

§ 16
(1) Územnoplánovaciu dokumentáciu obstarávajú orgány územného plánovania.
(2) Orgánmi územného plánovania sú obce, samosprávne kraje a krajské stavebné úrady.
(3) Ústredným orgánom územného plánovania je ministerstvo.
(4) Orgánom územného plánovania, ktorý obstaráva územné plány vojenských obvodov, je Ministerstvo obrany Slovenskej republiky (ďalej len "ministerstvo obrany").

§ 17
(1) Orgány územného plánovania sú povinné obstarávať územnoplánovaciu dokumentáciu v súlade s potrebami územného rozvoja a starostlivosti o životné prostredie v primeranom a hospodárnom rozsahu. Územné plány obcí a územné plány zón sa obstarávajú vždy na výstavbu nových obcí, na umiestnenie verejnoprospešných stavieb a na podstatnú prestavbu, dostavbu alebo asanáciu existujúcich obcí alebo ich častí s cieľom zlepšiť životné prostredie, zabezpečiť ekologickú stabilitu a trvalo udržateľný rozvoj.
(2) Orgány územného plánovania obstarávajú územnoplánovaciu dokumentáciu
a) z vlastného podnetu, 
b) z podnetu iných orgánov štátnej správy a obcí, 
c) z podnetu fyzických osôb alebo právnických osôb.
(3) Ministerstvo metodicky usmerňuje orgány územného plánovania v územnoplánovacích činnostiach a riešení vecných problémov a zisťuje, či sa územnoplánovacia dokumentácia obstaráva v zodpovedajúcom rozsahu. Metodické usmernenia ministerstva sú záväzné pre všetky orgány územného plánovania.

§ 18
(1) Koncepciu územného rozvoja Slovenska obstaráva ministerstvo.
(2) Územnoplánovaciu dokumentáciu regiónov obstarávajú samosprávne kraje.
(3) Ak riešenie územnoplánovacej dokumentácie regiónov zasahuje do územia dvoch alebo viacerých samosprávnych krajov, samosprávne kraje sa dohodnú, ktorý z nich ju obstará. Ak nedôjde k dohode, rozhodne o orgáne územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, ministerstvo.
(4) Územnoplánovaciu dokumentáciu obcí a zón obstarávajú obce.
(5) Ak riešenie územnoplánovacej dokumentácie zasahuje do územia dvoch alebo viacerých obcí, obce sa dohodnú, ktorá z nich územnoplánovaciu dokumentáciu obstará.

§ 19
Náklady na obstaranie
Náklady spojené s obstaraním územnoplánovacej dokumentácie uhrádza orgán územného plánovania, ktorý ju obstaráva. Orgán územného plánovania môže však požadovať čiastočnú alebo úplnú úhradu nákladov za obstaranie územnoplánovacej dokumentácie od orgánov štátnej správy, orgánov samosprávnych krajov, obcí, fyzických osôb alebo právnických osôb, ktorých výhradná potreba vyvolala obstaranie územnoplánovacej dokumentácie.

§ 19a
(1) Obstarávanie územnoplánovacej dokumentácie zahŕňa
a) prípravné práce, 
b) zabezpečenie spracovania prieskumov a rozborov, 
c) zabezpečenie spracovania zadania a jeho prerokovanie, 
d) zabezpečenie spracovania konceptu riešenia územnoplánovacej dokumentácie (ďalej len "koncept"), dohľad nad jeho spracovaním a jeho prerokovanie, 
e) zabezpečenie spracovania návrhu územnoplánovacej dokumentácie, dohľad nad jeho spracovaním a jeho prerokovanie, 
f) prípravu podkladov na schválenie návrhu územnoplánovacej dokumentácie.
g) zabezpečenie vyhlásenia záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie, uloženie územnoplánovacej dokumentácie a vyhotovenie registračného listu a jeho doručenie ministerstvu.
(2) Na zabezpečenie spracovateľa územnoplánovacej dokumentácie sa použijú všeobecné predpisy o verejnom obstarávaní.1f)
(3) Spracovateľ zhotovuje prieskumy a rozbory, koncept a návrh územnoplánovacej dokumentácie.

§ 19b
Prípravné práce
(1) Prípravné práce vykonáva orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu. Obsahom prípravných prác je
a) zverejnenie oznámenia o začatí obstarávania územnoplánovacej dokumentácie spôsobom v mieste obvyklým, 
b) sústredenie územnoplánovacích podkladov a ostatných podkladov, určenie ich záväznosti a vyhodnotenie možnosti ich využitia, 
c) určenie účelu a predmetu riešenia územnoplánovacej dokumentácie, 
d) určenie hraníc riešeného územia.
(2) Prípravné práce vykonáva orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu a zabezpečuje ich v spolupráci s ostatnými orgánmi štátnej správy, orgánmi samosprávnych krajov, obcami a právnickými osobami a fyzickými osobami, ktoré sa podieľajú na využívaní územia.
(3) Na základe prípravných prác orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, zabezpečí spracovanie prieskumov a rozborov nevyhnutných na spracovanie zadania, konceptu a návrhu územnoplánovacej dokumentácie.

§ 19c
Prieskumy a rozbory
(1) Cieľom prieskumov a rozborov je, najmä na základe územnoplánovacích podkladov a záväzných ostatných podkladov, získanie poznatkov o stave a možnostiach vývoja priestorového usporiadania a funkčného využívania územia, určenie problémov a stretov záujmov v riešenom území potrebných na spracovanie zadania, konceptu a návrhu územnoplánovacej dokumentácie.
(2) Pre územný plán regiónu a územný plán obce sa v rámci prieskumov a rozborov spracúva optimálne priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia s prihliadnutím na krajinno-ekologické, kultúrno-historické a socio-ekonomické podmienky (ďalej len "krajinno-ekologický plán").
(3) Prieskumy a rozbory pre Koncepciu územného rozvoja Slovenska obsahuje Stratégia územného rozvoja Slovenska.

§ 20
Zadanie
(1) V súlade s výsledkom prieskumov a rozborov orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, zabezpečí spracovanie zadania. Zadanie obsahuje najmä hlavné ciele a požiadavky, ktoré treba riešiť v obstarávanej územnoplánovacej dokumentácii, a podrobné požiadavky na formu, rozsah a obsah spracovania územnoplánovacej dokumentácie.
(2) Zadanie prerokuje príslušný orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, s dotknutými obcami, s dotknutými samosprávnymi krajmi a s dotknutými právnickými osobami a dohodne ho s dotknutými orgánmi. Obec prerokuje zadanie pre územný plán obce a zadanie pre územný plán zóny s krajským stavebným úradom. Spôsob prerokovania zadania pre Koncepciu územného rozvoja Slovenska určí ministerstvo.
(3) Prerokovanie zadania územného plánu oznámi orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, verejnosti účinnou formou a spôsobom, ktorý je v mieste obvyklý. Návrh zadania sa musí na 30 dní vystaviť na verejné nahliadnutie. Verejnosť je oprávnená podať pripomienky k návrhu zadania do 30 dní odo dňa oznámenia.
(4) Na prerokovanie zadania podľa odseku 2 určí obstarávateľ územnoplánovacej dokumentácie primeranú lehotu, ktorá nesmie byť kratšia ako 30 dní odo dňa doručenia oznámenia o prerokovaní návrhu zadania. Ak sa dotknutá obec, dotknutý samosprávny kraj alebo dotknutý orgán v určenej lehote nevyjadrí, predpokladá sa, že nemá k zadaniu pripomienky, ak sa s obstarávateľom územnoplánovacej dokumentácie nedohodol inak.
(5) Po prerokovaní podľa odseku 2 a po vyhodnotení stanovísk a pripomienok orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, požiada o posúdenie návrhu zadania príslušný orgán územného plánovania:
a) o posúdenie zadania územného plánu regiónu požiada samosprávny kraj ministerstvo, 
b) o posúdenie zadania územného plánu obce požiada obec krajský stavebný úrad, 
c) o posúdenie zadania územného plánu zóny požiada obec krajský stavebný úrad.
(6) Ministerstvo a krajský stavebný úrad v stanovisku podľa odseku 5 posúdia, či je
a) obsah návrhu zadania v súlade so záväznou časťou schválenej územnoplánovacej dokumentácie vyššieho stupňa, 
b) obsah návrhu zadania a postup jeho obstarania a prerokovania v súlade s príslušnými právnymi predpismi.
(7) Prerokované zadanie po odstránení rozporov schvaľuje
a) vláda Slovenskej republiky (ďalej len "vláda"), ak ide o zadanie na spracovanie Koncepcie územného rozvoja Slovenska, 
b) samosprávny kraj, ak ide o zadanie na spracovanie územného plánu regiónu, 
c) obec, ak ide o územný plán obce alebo zóny.
(8) Obec a samosprávny kraj nemôžu schváliť zadanie v rozpore so stanoviskom krajského stavebného úradu alebo ministerstva. Ak by obec alebo samosprávny kraj napriek tomu takéto rozporné zadanie schválil, schválenie je v celom rozsahu neplatné.

§ 21
Koncept
(1) Spracovateľ územnoplánovacej dokumentácie spracuje na základe schváleného zadania a pod dozorom orgánu územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, jej koncept. Koncept sa spracúva vo variantoch.
(2) Koncept netreba spracovať, ak ide o územný plán obce, ktorý rieši územie s menej ako 2 000 obyvateľmi, alebo o územný plán zóny. Ak sa nevypracúva koncept, spracovateľ spracuje na základe schváleného zadania návrh územného plánu.
(3) Orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, prerokuje koncept s obcami, ktorých územia sa týka, s dotknutými samosprávnymi krajmi, s dotknutými orgánmi, s dotknutými fyzickými osobami a dotknutými právnickými osobami; toto prerokovanie je verejné. Orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, oznámi uskutočnenie verejného prerokovania konceptu spôsobom v mieste obvyklým, zabezpečí, aby odo dňa oznámenia bol koncept vystavený na verejné nahliadnutie, a stanoví lehotu najmenej 30 dní, v ktorej sa verejnosť môže ku konceptu vyjadriť. Pred uplynutím lehoty zvolá verejné prerokovanie a zabezpečí na ňom všeobecne zrozumiteľný výklad. Dotknutým orgánom, obciam a príslušnému orgánu územného plánovania orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, doručí oznámenie o verejnom prerokovaní konceptu riešenia jednotlivo a súčasne ich vyzve, aby svoje stanovisko uplatnili do 30 dní odo dňa doručenia oznámenia. Na stanoviská uplatnené po tejto lehote sa neprihliada. Kópie stanoviska ku konceptu zašle orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, orgánu príslušnému podľa osobitného predpisu.1fa)
(4) Ministerstvo, ktoré obstaráva Koncepciu územného rozvoja Slovenska, 
a) zverejní podstatné údaje o koncepte v aspoň dvoch celoštátnych denníkoch s uvedením miesta, kde sa možno s konceptom oboznámiť podrobne, a zároveň informuje verejnosť o možnosti vyjadriť sa k nemu v určenej lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako 30 dní, 
b) upovedomí medzinárodné organizácie zaoberajúce sa územným plánovaním.
(5) Orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územný plán regiónu, 
a) požiada obce, ktoré sú v riešenom území, aby spôsobom v mieste obvyklým zverejnili upozornenie verejnosti, že sa môže vyjadriť ku konceptu v určenej lehote, ktorá nesmie byť kratšia ako 30 dní, a aby oznámili stanovisko ku konceptu, 
b) zabezpečí upovedomenie obcí a orgánov susediacich regiónov, 
c) zabezpečí upovedomenie orgánov územného plánovania štátu susediaceho s regiónom.
(6) Účelom prerokovania konceptu je najmä
a) posúdenie správnosti základného urbanistického riešenia priestorového usporiadania a funkčného využívania územia a komplexnosti navrhovaného riešenia, 
b) posúdenie únosnosti zaťaženia územia, šetrného využívania prírodných zdrojov, zabezpečenia územného systému ekologickej stability a kapacity verejného dopravného a technického vybavenia územia, 
c) overenie vhodnosti navrhnutého riešenia umiestnenia verejného dopravného a technického vybavenia územia a verejnoprospešných stavieb, 
d) posúdenie variantov.
(7) Podľa výsledkov prerokovania konceptu spracuje orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, súborné stanovisko. V prípade potreby nariadi nové prerokovanie konceptu. Ak na základe výsledkov prerokovania konceptu dôjde k zmene zadania, musí sa súborné stanovisko vrátane zmeny zadania predložiť na schválenie tomu orgánu, ktorý schválil pôvodné zadanie.
(8) Od spracovania konceptu možno na návrh orgánu územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, upustiť pri schválení zadania, ak sa pred zadaním riešenie preverilo urbanistickou štúdiou prerokovanou podľa odsekov 3, 5 a 6. Zadanie musí v tomto prípade spĺňať aj funkciu súborného stanoviska.
(9) Stanoviská a písomné pripomienky ku konceptu, ktoré neboli zohľadnené, znovu prerokuje orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu s tými, ktorí ich uplatnili.
(10) Koncept obsahuje aj správu o hodnotení strategického dokumentu.1fb)

§ 22
Návrh územnoplánovacej dokumentácie
(1) Prerokovanie návrhu územnoplánovacej dokumentácie oznámi orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, verejnosti spôsobom v mieste obvyklým. Návrh územnoplánovacej dokumentácie musí byť vystavený počas 30 dní na verejné nahliadnutie. Verejnosť je oprávnená podať pripomienky k návrhu územnoplánovacej dokumentácie do 30 dní odo dňa oznámenia.
(2) O prerokúvaní návrhu územnoplánovacej dokumentácie upovedomí orgán územného plánovania dotknuté obce, dotknuté samosprávne kraje a dotknuté orgány vždy jednotlivo.
(3) Návrh územnoplánovacej dokumentácie prerokuje orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, s dotknutými obcami, s dotknutými samosprávnymi krajmi, ktorých územia sa riešenie týka, a s dotknutými právnickými osobami.
(4) Orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, dohodne návrh územnoplánovacej dokumentácie s dotknutými orgánmi.
(5) Obce, samosprávne kraje a dotknuté orgány sú povinné oznámiť svoje stanoviská k návrhu územnoplánovacej dokumentácie do 30 dní odo dňa, keď o ňom boli upovedomené. Ak sa dožiadaný orgán nevyjadrí v určenej lehote, predpokladá sa, že nemá pripomienky k návrhu územnoplánovacej dokumentácie.
(6) Ak sa prerokúva návrh územnoplánovacej dokumentácie, ktorá rieši územie so zložitými vzťahmi, môže orgán územného plánovania lehotu podľa odseku 1 primerane predĺžiť.
(7) Stanoviská a písomné pripomienky k návrhu, ktoré neboli zohľadnené, znovu prerokuje orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, s tými, ktorí ich uplatnili.

§ 23
Návrh územného plánu zóny
(1) Návrh územného plánu zóny obec zverejní na úradnej tabuli najmenej na 30 dní a vyzve fyzické osoby a právnické osoby spôsobom v mieste obvyklým, aby sa k nemu vyjadrili. Pred uplynutím lehoty na vyjadrenie obec zvolá verejné prerokovanie pre obyvateľov obce; na verejnom prerokovaní obec zabezpečí odborný výklad spracovateľa.
(2) Obec oznámi dotknutým orgánom, prípadne aj dotknutému samosprávnemu kraju, ktorého územia sa riešenie týka, prerokovanie návrhu územného plánu zóny jednotlivo; fyzickým osobám a právnickým osobám, ktorých vlastnícke práva sú riešením územného plánu zóny dotknuté, a vlastníkom verejného dopravného a technického vybavenia územia termín prerokovania návrhu územného plánu zóny spôsobom v mieste obvyklým na území riešenej zóny.
(3) Obec je povinná návrh územného plánu zóny prerokovať s vlastníkmi pozemkov, na ktoré sa navrhujú zastavovacie podmienky, regulatívy neprípustného funkčného využívania pozemkov alebo stavebná uzávera, a s vlastníkmi stavieb verejného dopravného a technického vybavenia riešeného územia.
(4) Obec vyhodnotí stanoviská k územnému plánu zóny v spolupráci so spracovateľom. Tie stanoviská osôb podľa odseku 3, ktoré nemožno zohľadniť, prerokuje s tými, ktorí ich uplatnili, ak sa bezprostredne týkajú ich vlastníckych práv alebo iných práv k pozemkom alebo k stavbám.

§ 24
Podklady na schvaľovanie územnoplánovacej dokumentácie
Orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, predloží schvaľujúcemu orgánu správu o prerokovaní územnoplánovacej dokumentácie spolu s vyhodnotením všetkých stanovísk a pripomienok a s návrhom na rozhodnutie o námietkach a pripomienkach, návrh územnoplánovacej dokumentácie a návrh všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa vyhlasuje záväzná časť územnoplánovacej dokumentácie.

§ 25
(1) Pred predložením návrhu územného plánu na schválenie sa preskúma, či
a) obsah návrhu je v súlade so záväznou časťou schválenej územnoplánovacej dokumentácie vyššieho stupňa, 
b) obsah návrhu a postup jeho obstarania a prerokovania sú v súlade s príslušnými právnymi predpismi, 
c) návrh je v súlade so zadaním, 
d) návrh je v súlade s rozsahom územného plánu, 
e) záväzná časť územného plánu navrhovaná na vyhlásenie všeobecne záväzným právnym predpisom je v súlade s § 13.
(2) Podkladom na preskúmanie podľa odseku 1 je návrh územného plánu, vyhodnotenie stanovísk a pripomienok z prerokovania návrhu a návrh všeobecne záväzného právneho predpisu, ktorým sa vyhlasuje záväzná časť územného plánu. Výsledok posúdenia podľa odseku 1 so súhlasným alebo s nesúhlasným stanoviskom k návrhu územného plánu s jeho zdôvodnením oznámi príslušný orgán obstarávateľovi do 30 dní.
(3) O preskúmanie súladu návrhu územného plánu regiónu podľa odseku 1 samosprávny kraj požiada ministerstvo.
(4) O preskúmanie súladu návrhu územného plánu obce podľa odseku 1 obec požiada krajský stavebný úrad.
(5) O preskúmanie súladu návrhu územného plánu zóny podľa odseku 1 obec požiada krajský stavebný úrad.
(6) Návrh územného plánu, ktorého obsah nie je v súlade so záväznou časťou územnoplánovacej dokumentácie vyššieho stupňa alebo s príslušnými všeobecne záväznými právnymi predpismi alebo ktorého postup obstarania a prerokovania nie je v súlade s príslušnými všeobecne záväznými právnymi predpismi, nemožno schváliť. Pokiaľ by prišlo k schváleniu napriek takémuto rozporu, schválenie je v celom rozsahu neplatné.

Oddiel 5
Schvaľovanie územnoplánovacej dokumentácie

§ 26
(1) Koncepciu územného rozvoja Slovenska schvaľuje vláda.
(2) Územné plány regiónov schvaľuje samosprávny kraj.
(3) Územné plány obcí a zón schvaľuje obec.

Oddiel 6
Záväznosť územnoplánovacej dokumentácie

§ 27
(1) Záväzné časti vládou schválenej územnoplánovacej dokumentácie vláda vyhlási nariadením. Záväzné časti územného plánu vojenského obvodu sa nezverejňujú.
(2) Samosprávny kraj schvaľuje územný plán regiónu a jeho záväzné časti vyhlasuje všeobecne záväzným nariadením. Samosprávny kraj zverejní záväzné časti územného plánu regiónu
a) vyvesením na úradnej tabuli najmenej na 30 dní, 
b) doručením dotknutým obciam a dotknutým orgánom.
(3) Obec schvaľuje územnoplánovaciu dokumentáciu a jej záväzné časti vyhlasuje všeobecne záväzným nariadením.
(4) Obec zverejní záväzné časti územnoplánovacej dokumentácie
a) vyvesením na úradnej tabuli najmenej na 30 dní, ako aj iným v mieste obvyklým spôsobom, 
b) doručením dotknutým orgánom.
(5) Obec o schválení územného plánu zóny individuálne upovedomí osoby, s ktorými návrh územného plánu prerokovala jednotlivo.
(6) Schválená územnoplánovacia dokumentácia je v určenom rozsahu záväzným alebo smerným podkladom na vypracovanie a schvaľovanie ďalšej územnoplánovacej dokumentácie, na územné rozhodovanie a na vypracovanie dokumentácie stavieb.

§ 28
Uloženie územnoplánovacej dokumentácie
(1) V schválenej územnoplánovacej dokumentácii orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, označí textovú časť územnoplánovacej dokumentácie, hlavné výkresy a záväznú časť schvaľovacou doložkou, ktorá obsahuje
a) označenie schvaľovacieho orgánu, 
b) číslo uznesenia a dátum schválenia, 
c) odtlačok pečiatky, meno oprávnenej osoby a jej podpis.
(2) Územnoplánovacia dokumentácia, ktorú schválila vláda, je uložená na ministerstve. Územné plány regiónov sú uložené na ministerstve, v samosprávnych krajoch a na krajských stavebných úradoch; územné plány vojenských obvodov sú uložené na ministerstve obrany.
(3) Schválený územný plán obce a schválený územný plán zóny je uložený v obci, na stavebnom úrade a na krajskom stavebnom úrade.
(4) Schválené územné plány treba uložiť podľa odsekov 2 a 3 do troch mesiacov od ich schválenia.
(5) Orgán územného plánovania, ktorý obstaráva územnoplánovaciu dokumentáciu, vyhotoví o obsahu územného plánu registračný list, ktorý spolu s kópiou uznesenia o schválení doručí ministerstvu.

Oddiel 7
Aktualizácia územnoplánovacej dokumentácie

§ 30
(1) Orgán územného plánovania, ktorý obstaral územnoplánovaciu dokumentáciu, sústavne sleduje, či sa nezmenili územnotechnické, hospodárske a sociálne predpoklady, na základe ktorých bola navrhnutá koncepcia organizácie územia. Ak dôjde k zmene predpokladov, alebo je potrebné umiestniť verejnoprospešné stavby, orgán územného plánovania obstará doplnok alebo zmenu územnoplánovacej dokumentácie.
(2) Obec obstará zmenu alebo doplnok územného plánu obce, ak je to potrebné na zosúladenie s územným plánom regiónu alebo s jeho zmenami a doplnkami.
(3) Samosprávny kraj obstará zmenu alebo doplnok územného plánu regiónu, ak je to potrebné na zosúladenie s Koncepciou územného rozvoja Slovenska alebo s jej zmenami a doplnkami.
(4) Obec a samosprávny kraj sú povinné pravidelne, najmenej však raz za štyri roky, preskúmať schválený územný plán, či nie sú potrebné jeho zmeny alebo doplnky alebo či netreba obstarať nový územný plán.

§ 31
(1) Zmeny alebo doplnky záväznej dokumentácie schvaľuje orgán, ktorý schválil pôvodnú územnoplánovaciu dokumentáciu. Zmeny a doplnky územnoplánovacej dokumentácie sídelných útvarov a zón, ktoré si vyhradila pred 1. januárom 1993 na schválenie vláda, schvaľuje obec. Zmeny a doplnky územnoplánovacej dokumentácie regiónov, ktoré pred nadobudnutím účinnosti tohto zákona schválila vláda, schvaľuje samosprávny kraj.
(2) Pri obstarávaní zmien a doplnkov územnoplánovacej dokumentácie sa postupuje podľa ustanovení § 22 až 28 primerane.
(3) O úprave smernej časti územnoplánovacej dokumentácie rozhoduje orgán, ktorý územnoplánovaciu dokumentáciu obstaral.

Oddiel 8
Územné konanie

§ 32
Umiestňovanie stavieb, využívanie územia a ochrana dôležitých záujmov v území
(1) Ak odsek 2 neustanovuje inak, umiestňovať stavby, meniť využitie územia a chrániť dôležité záujmy v území možno len na základe územného rozhodnutia, ktorým je
a) rozhodnutie o umiestnenie stavby, 
b) rozhodnutie o využití územia, 
c) rozhodnutie o chránenom území alebo o ochrannom pásme, 
d) rozhodnutie o stavebnej uzávere.
(2) Územné rozhodnutie sa nevyžaduje na umiestnenie strategického parku a na prípravu územia na realizáciu strategického parku, na ktoré bolo vydané osvedčenie o významnej investícii podľa osobitného predpisu,1fc) ak priestorové usporiadanie územia a funkčné využívanie územia, ktoré nie je v rozpore s ich umiestnením, vyplýva z územného plánu obce alebo z územného plánu zóny.

§ 33
Príslušnosť
(1) Na územné konanie je príslušný stavebný úrad.
(2) Ak je na územné konanie, ktorým sa vydáva rozhodnutie o využití územia alebo o chránenom území či o ochrannom pásme, príslušný podľa osobitných predpisov iný orgán štátnej správy než orgán uvedený v odseku 1, dohodne sa tento orgán o návrhu rozhodnutia alebo opatrenia so stavebným úradom.

§ 34
Účastníci územného konania
(1) Účastníkom územného konania je navrhovateľ, obec, ak nie je stavebným úradom príslušným na územné konanie a ten, komu toto postavenie vyplýva z osobitného predpisu.1g)
(2) V územnom konaní o umiestnení stavby, o využívaní územia, o stavebnej uzávere a o ochrannom pásme sú účastníkmi konania aj právnické osoby a fyzické osoby, ktorých vlastnícke alebo iné práva k pozemkom alebo stavbám, ako aj k susedným pozemkom a stavbám vrátane bytov môžu byť rozhodnutím priamo dotknuté.
(3) Účastníkmi územného konania nie sú nájomcovia bytov a nebytových priestorov.

Začatie územného konania

§ 35
(1) Územné konanie sa začína na písomný návrh účastníka, z podnetu stavebného úradu alebo iného orgánu štátnej správy. Návrh sa doloží dokumentáciou ustanovenou vykonávacími predpismi k tomuto zákonu spracovanou oprávnenou osobou (§ 45 ods. 4), a dokladmi ustanovenými osobitnými predpismi. V návrhu sa uvedie zoznam právnických osôb a fyzických osôb, ktoré prichádzajú do úvahy ako účastníci konania a sú navrhovateľovi známi.
(2) Kópiu žiadosti o začatie územného konania o umiestnení stavby a územného konania o využití územia, ktoré sa týka územia, vo vzťahu ku ktorému sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu,1ga) bez príloh zverejní stavebný úrad bezodkladne na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle. Ak zverejnenie na webovom sídle nie je možné, zverejní ho stavebný úrad len na úradnej tabuli. Zverejnenie musí stavebný úrad zabezpečiť odo dňa začatia územného konania o umiestnení stavby alebo územného konania o využití územia až do jeho právoplatného ukončenia. Zverejnenie musí obsahovať okrem kópie žiadosti o začatie územného konania o umiestnení stavby alebo územného konania o využití územia bez jej príloh aj údaje o sprístupnení právoplatného rozhodnutia vydaného v zisťovacom konaní a záverečného stanoviska na webovom sídle orgánu, ktorý ho vydal, ak bolo ohľadom územia vydané.
(3) Ak predložený návrh neposkytuje dostatočný podklad pre posúdenie umiestnenia navrhovanej stavby alebo iného opatrenia v území (§ 32), najmä vplyvov na životné prostredie, vyzve stavebný úrad navrhovateľa, aby návrh v primeranej lehote doplnil potrebnými údajmi alebo podkladmi, a upozorní ho, že inak územné konanie zastaví. Ak navrhovateľ nedoplní návrh na vydanie územného rozhodnutia požadovaným spôsobom v určenej lehote, stavebný úrad územné konanie zastaví.
(4) Ak stavebný úrad zastaví územné konanie z dôvodu, že navrhovateľ vzal návrh späť, na zastavenie konania nie je potrebný súhlas ostatných účastníkov konania.

§ 36
(1) Stavebný úrad oznámi začatie územného konania dotknutým orgánom a všetkým známym účastníkom a nariadi ústne pojednávanie spojené spravidla s miestnym zisťovaním. Súčasne upozorní účastníkov, že svoje námietky a pripomienky môžu uplatniť najneskoršie pri ústnom pojednávaní, inak že sa na ne neprihliadne. Stavebný úrad oznámi začatie územného konania do 7 dní odo dňa, keď je žiadosť o územné rozhodnutie úplná.
(2) Od ústneho pojednávania môže stavebný úrad upustiť v prípade, že je pre územie spracovaná územnoplánovacia dokumentácia, na základe ktorej možno posúdiť návrh na územné rozhodnutie. Ak stavebný úrad upustí od ústneho pojednávania, určí lehotu, do ktorej môžu účastníci uplatniť námietky, a upozorní ich, že sa na neskoršie podané námietky neprihliadne; táto lehota nesmie byť kratšia ako 7 pracovných dní.
(3) Dotknuté orgány oznámia svoje stanoviská v rovnakej lehote, v ktorej môžu uplatniť svoje pripomienky a námietky účastníci územného konania. Ak niektorý z orgánov potrebuje na riadne posúdenie návrhu dlhší čas, stavebný úrad na jeho žiadosť určenú lehotu pred jej uplynutím, primerane predĺži. Ak dotknutý orgán, ktorý bol vyrozumený o začatí územného konania, neoznámi v určenej alebo predĺženej lehote svoje stanovisko k navrhovanej stavbe, má sa za to, že so stavbou z hľadiska ním sledovaných záujmov súhlasí.
(4) Začatie územného konania o umiestnení líniovej stavby alebo v odôvodnených prípadoch aj zvlášť rozsiahlej stavby, stavby s veľkým počtom účastníkov konania, ako aj územného konania o využití územia, o stavebnej uzávere a o ochrannom pásme, ak sa týka rozsiahleho územia, oznámi stavebný úrad účastníkom územného konania verejnou vyhláškou. Stavebný úrad oznámi začatie územného konania verejnou vyhláškou aj v prípade, že mu účastníci konania alebo ich pobyt nie sú známi.
(5) S dotknutými orgánmi a účastníkmi konania, ktorých stanoviská a vyjadrenia k návrhu na vydanie územného rozhodnutia boli zabezpečené pred začatím územného konania, obmedzí stavebný úrad prerokovanie návrhu podľa miery, v akej boli ich požiadavky splnené.

Podklady územného rozhodnutia

§ 37
(1) Podkladom pre vydanie územného rozhodnutia sú územné plány obcí a zón. Ak pre územie nebol spracovaný územný plán obce alebo zóny, podkladom na vydanie územného rozhodnutia sú spracované územnoplánovacie podklady podľa § 3 a ostatné existujúce podklady podľa § 7a; inak stavebný úrad obstará v rozsahu nevyhnutnom na vydanie územného rozhodnutia iné podklady, najmä skutočnosti získané vlastným prieskumom alebo zistené pri miestnom zisťovaní.
(2) Stavebný úrad v územnom konaní posúdi návrh predovšetkým z hľadiska starostlivosti o životné prostredie a potrieb požadovaného opatrenia v území a jeho dôsledkov; preskúma návrh a jeho súlad s podkladmi podľa odseku 1 a predchádzajúcimi rozhodnutiami o území, posúdi, či vyhovuje všeobecným technickým požiadavkám na výstavbu a všeobecne technickým požiadavkám na stavby užívané osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu, prípadne predpisom, ktoré ustanovujú hygienické, protipožiarne podmienky, podmienky bezpečnosti práce a technických zariadení, dopravné podmienky, podmienky ochrany prírody, starostlivosti o kultúrne pamiatky, ochrany poľnohospodárskeho pôdneho fondu, lesného pôdneho fondu a pod., pokiaľ posúdenie nepatrí iným orgánom.
(3) Stavebný úrad v územnom konaní zabezpečí stanoviská dotknutých orgánov štátnej správy a ich vzájomný súlad a posúdi vyjadrenie účastníkov a ich námietky. Stavebný úrad neprihliadne na námietky a pripomienky, ktoré sú v rozpore so schválenou územnoplánovacou dokumentáciou.
(4) Ak stavebný úrad po posúdení návrhu podľa odsekov 1 až 3 zistí, že návrh alebo predložená dokumentácia nie je v súlade s podkladmi podľa odseku 1, s predchádzajúcimi územnými rozhodnutiami, so všeobecnými technickými požiadavkami alebo s predpismi uvedenými v odseku 2, návrh zamietne.

§ 38
Ak nemá navrhovateľ k pozemku vlastnícke alebo iné právo, možno bez súhlasu vlastníka územné rozhodnutie o umiestnení stavby alebo rozhodnutie o využití územia vydať len vtedy, ak možno na navrhovaný účel pozemok vyvlastniť.

§ 38a
S územným konaním sa spájajú, pokiaľ to nevylučuje povaha veci alebo ak osobitné predpisy neustanovujú inak, aj iné konania potrebné na umiestnenie stavby alebo na určenie využitia územia. Správne orgány príslušné na ich uskutočňovanie majú v územnom konaní postavenie dotknutého orgánu podľa § 140a.

Územné rozhodnutie

§ 39
(1) V územnom rozhodnutí vymedzí stavebný úrad územie na navrhovaný účel a určí podmienky, ktorými sa zabezpečia záujmy spoločnosti v území, najmä súlad s cieľmi a zámermi územného plánovania, vecná a časová koordinácia jednotlivých stavieb a iných opatrení v území a predovšetkým starostlivosť o životné prostredie včítane architektonických a urbanistických hodnôt v území a rozhodne o námietkach účastníkov konania. V rozhodnutí o umiestnení stavby si v odôvodnených prípadoch stavebný úrad môže vyhradiť predloženie podrobnejších podkladov, projektovej dokumentácie alebo jej časti; podľa nich môže dodatočne určiť ďalšie podmienky, ktoré sa musia zahrnúť do stavebného povolenia.
(2) Ak sa územné rozhodnutie o umiestnení stavby alebo územné rozhodnutie o využití územia týka územia, vo vzťahu ku ktorému sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu,1ga) musí obsahovať informácie o rozhodnutí vydanom v zisťovacom konaní a záverečnom stanovisku, ak boli vydané.

§ 39a
Rozhodnutie o umiestnení stavby
(1) Rozhodnutím o umiestnení stavby sa určuje stavebný pozemok, umiestňuje sa stavba na ňom, určujú sa podmienky na umiestnenie stavby, určujú sa požiadavky na obsah projektovej dokumentácie a čas platnosti rozhodnutia. Umiestnenie stavby sa vyznačí v grafickej prílohe územného rozhodnutia.
(2) V podmienkach na umiestnenie stavby sa určia požiadavky
a) na ochranu prírody a krajiny a na zabezpečenie starostlivosti o životné prostredie, 
b) na zabezpečenie súladu urbanistického riešenia a architektonického riešenia stavby s okolitým životným prostredím, najmä na výškové a polohové umiestnenie stavby vrátane odstupov od hraníc pozemku a od susedných stavieb, na výšku stavby, prístup a užívanie stavieb osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie, na napojenie na siete technického vybavenia, napojenie na pozemné komunikácie, na podiel zastavanej plochy a nezastavanej plochy zo stavebného pozemku vrátane požiadaviek na úpravu jeho nezastavaných plôch, 
c) vyplývajúce z chránených častí krajiny alebo z ich blízkosti, 
d) vyplývajúce zo stanovísk dotknutých orgánov.
(3) Rozhodnutie o umiestnení stavby sa nevyžaduje na
a) stavby, ktorých podmienky na umiestnenie podrobne rieši územný plán zóny, ak je to v jeho záväznej časti uvedené, 
b) drobné stavby, 
c) stavebné úpravy a udržiavacie práce, 
d) stavby umiestňované v uzavretých priestoroch existujúcich stavieb, ak sa nemení vonkajšie pôdorysné ohraničenie a výškové usporiadanie priestoru, 
e) reklamné stavby.
(4) Stavebný úrad spojí územné konanie o umiestnení stavby so stavebným konaním pri jednoduchej stavbe alebo jej prístavbe a nadstavbe, ak sú podmienky umiestnenia jednoznačné vzhľadom na pomery v území; pri ostatných stavbách tak urobí za predpokladu, že podmienky na ich umiestnenie vyplývajú z územného plánu zóny.
(5) Stavebný úrad môže v rozhodnutí o umiestnení jednoduchej stavby, jej prístavby alebo nadstavby určiť, že na jej uskutočnenie postačí ohlásenie podľa § 55 ods. 2. Nevzťahuje sa to na stavby povoľované špeciálnymi, vojenskými a inými stavebnými úradmi podľa § 120 a 121.

§ 39b
Rozhodnutie o využívaní územia
(1) Rozhodnutím o využívaní územia sa povoľuje nové využívanie územia, určujú sa jeho podmienky a čas jeho platnosti.
(2) V podmienkach nového využívania územia sa určí najmä spôsob, akým sa má územie upraviť, usporiadať, zalesniť, odvodniť, pripojiť na pozemné komunikácie, na siete a zariadenia technického vybavenia územia, spôsob zabezpečenia požiadaviek vyplývajúcich z blízkosti chránených častí krajiny a zo stanovísk dotknutých orgánov štátnej správy a určenia požiadaviek na ochranu existujúcich stavieb a zelene. Podmienkami rozhodnutia podľa odseku 1 sa môže určiť aj kapacitná únosnosť využívania územia na voľnočasové alebo rekreačné potreby obyvateľstva vrátane limitov pre ubytovacie kapacity.
(3) Rozhodnutie o využívaní územia sa vyžaduje na
a) vykonávanie terénnych úprav, ktorými sa podstatne mení územný systém ekologickej stability, vzhľad krajiny, využitie významných krajinných prvkov alebo odtokové pomery v území, najmä na výkop alebo zasypanie priekop, zavážky, na násypy a meliorácie, 
b) zriadenie alebo zrušenie verejných sadov, parkov, okrasných záhrad a inej zelene, ak sú spojené s terénnymi prácami, s odstraňovaním zelene, s vybavením chodníkmi a inými spevnenými plochami, s umiestnením drobnej záhradnej architektúry a technickým prevádzkovým zariadením na osvetlenie a údržbu zelene, 
c) zriadenie alebo zrušenie športových ihrísk, odstavných a skladovacích plôch, 
d) delenie a sceľovanie pozemkov, ak podmienky na to nie sú určené územným plánom zóny, projektom pozemkových úprav, iným rozhodnutím alebo opatrením, 
e) ťažobné práce, im podobné práce a s nimi súvisiace práce, ak osobitný predpis neustanovuje inak.1h)
(4) Stavebný úrad môže v rozhodnutí o využívaní územia určiť, že sa upúšťa od povolenia terénnych úprav.
(5) Rozhodnutie o využívaní územia sa zlúči s rozhodnutím o umiestnení stavby, ak sa má na pozemku, ktorého sa rozhodnutie týka, uskutočniť aj stavba.

§ 39c
Rozhodnutie o chránenej časti krajiny
(1) Rozhodnutím o chránenej časti krajiny sa ustanovujú jej hranice, zakazujú alebo obmedzujú určité činnosti z dôvodov ochrany verejného záujmu1i) a určujú sa podmienky jej ochrany, najmä ktoré činnosti v území nemožno vykonávať a ktoré činnosti možno vykonávať iba pri splnení určených podmienok.
(2) Podmienkami rozhodnutia podľa odseku 1 sa určí spôsob ochrany, najmä zákaz, obmedzenie alebo spôsob uskutočňovania stavieb, terénnych úprav, ťažobných prác, výsadby stromov a postreku stromov, hnojenia pôdy, prevádzky vysokofrekvenčných prístrojov, zabezpečujú sa požiadavky dotknutých orgánov a pod.
(3) Ak sa niektorá z chránených častí krajiny, najmä chránené územie alebo ochranné pásmo, vymedzí vše obecne záväzným právnym predpisom alebo rozhodnutím príslušného správneho orgánu podľa neho vydaným, rozhodnutie o chránenej časti krajiny sa nevydáva.
(4) Ak zanikne účel, na ktorý bolo vydané rozhodnutie o chránenej časti krajiny, alebo to isté územie rieši schválený územný plán zóny, stavebný úrad zruší rozhodnutie aj bez návrhu. Ak bolo rozhodnutím zriadené vecné bremeno zapísané v katastri nehnuteľností, stavebný úrad podá návrh na jeho výmaz po zrušení rozhodnutia alebo po uplynutí času, na ktorý bola obmedzená jeho platnosť.

§ 39d
Rozhodnutie o stavebnej uzávere
(1) Rozhodnutím o stavebnej uzávere sa vymedzuje územie, v ktorom sa dočasne zakazuje alebo obmedzuje stavebná činnosť, najmä ak by mohla sťažiť alebo znemožniť budúce využívanie územia alebo jeho organizáciu podľa pripravovaného územného plánu.
(2) Stavebnú uzáveru možno určiť iba na nevyhnutne potrebný čas, najviac však na päť rokov odo dňa právoplatnosti rozhodnutia o stavebnej uzávere.
(3) Rozhodnutím o stavebnej uzávere nemožno zakázať ani obmedziť vykonávanie udržiavacích prác.
(4) Ak pominuli dôvody, pre ktoré bolo vydané rozhodnutie o stavebnej uzávere, alebo to isté územie rieši schválený územný plán zóny, stavebný úrad zruší rozhodnutie aj bez návrhu. Ak bolo rozhodnutím zriadené vecné bremeno zapísané v katastri nehnuteľností po zrušení rozhodnutia alebo po uplynutí času, na ktorý bola obmedzená jeho platnosť, stavebný úrad podá návrh na jeho výmaz.

§ 40
(1) Rozhodnutie o umiestnení stavby a rozhodnutie o využití územia platí dva roky odo dňa, keď nadobudlo právoplatnosť a rozhodnutie o umiestnení líniovej stavby platí tri roky odo dňa, keď nadobudlo právoplatnosť, ak stavebný úrad neurčil v odôvodnených prípadoch dlhšiu lehotu; nestráca však platnosť, pokiaľ bola v týchto lehotách podaná žiadosť o stavebné povolenie alebo o povolenie na terénne úpravy, práce a zariadenia podľa tohto zákona (§ 71 ods. 1), alebo ak sa začalo s využitím územia na určený účel.
(2) Čas platnosti rozhodnutia o chránenej časti krajiny, ako aj rozhodnutia o stavebnej uzávere určí stavebný úrad. Ak sa platnosť rozhodnutia nemôže vopred časovo obmedziť, rozhodne stavebný úrad o skončení jeho platnosti, ak zanikne účel, na ktorý bolo rozhodnutie vydané.
(3) Čas platnosti územného rozhodnutia môže stavebný úrad predĺžiť na žiadosť navrhovateľa, ak ju podal pred uplynutím lehoty. Čas platnosti rozhodnutia o stavebnej uzávere ani po predĺžení nesmie presiahnuť päť rokov odo dňa, keď územné rozhodnutie nadobudlo právoplatnosť. Čas platnosti územného rozhodnutia nemožno predĺžiť, ak bol na to isté územie schválený územný plán zóny, ktorý rieši predmet územného rozhodnutia.
(4) Územné rozhodnutie je záväzné aj pre právnych nástupcov jeho navrhovateľa a ostatných účastníkov územného konania.

§ 41
Zmena územného rozhodnutia
(1) Stavebný úrad môže z podnetu navrhovateľa nahradiť územné rozhodnutie, ktoré je právoplatné, novým územným rozhodnutím, ak to umožňuje územnoplánovacia dokumentácia alebo iné podklady pre územné rozhodnutie alebo podmienky v území. Za rovnakých okolností môže stavebný úrad nahradiť územné rozhodnutie, ktoré vydal z vlastného podnetu.
(2) Stavebný úrad môže z rozhodnutia o chránenom území, o ochrannom pásme a o stavebnej uzávere v odôvodnených prípadoch a po dohode s dotknutými orgánmi povoliť výnimku so stavebného zákazu alebo z obmedzenia niektorých činností v území.

§ 42
Oznámenie územného rozhodnutia
(1) Územné rozhodnutie sa účastníkom oznamuje doručením písomného vyhotovenia.
(2) Verejnou vyhláškou sa oznámi územné rozhodnutie o umiestnení líniovej stavby a v odôvodnených prípadoch aj o umiestnení zvlášť rozsiahlej stavby, stavby s veľkým počtom účastníkov konania, ako aj rozhodnutie o využití územia a o ochrannom pásme, ak sa týka rozsiahleho územia. Doručenie sa uskutoční vyvesením územného rozhodnutia na 15 dní spôsobom v mieste obvyklým. Posledný deň tejto lehoty je dňom doručenia.
(3) Územné rozhodnutie o umiestnení stavby jadrového zariadenia alebo objektov osobitnej dôležitosti a ďalších dôležitých objektov1ia) sa účastníkom konania podľa osobitného predpisu1g) doručuje verejnou vyhláškou. Doručenie sa uskutoční vyvesením územného rozhodnutia na 15 dní spôsobom v mieste obvyklým. Posledný deň tejto lehoty je dňom doručenia.
(4) Odkladný účinok odvolania proti územnému rozhodnutiu nemožno vylúčiť.
(5) V odvolacom konaní sa neprihliada na námietky a pripomienky, ktoré neboli uplatnené v prvostupňovom konaní v určenej lehote, hoci uplatnené mohli byť. Stavebný úrad je povinný účastníkov konania na to upozorniť v oznámení o začatí územného konania.
(6) Územné rozhodnutie o umiestnení stavby alebo územné rozhodnutie o využití územia, ktoré sa týka územia, vo vzťahu ku ktorému sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu1ga) zverejní stavebný úrad bezodkladne na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle. Ak zverejnenie na webovom sídle nie je možné, zverejní ho stavebný úrad len na úradnej tabuli. Rozhodnutie musí byť zverejnené odo dňa jeho vydania až do nadobudnutia jeho právoplatnosti.


DRUHÁ ČASŤ
Stavebný poriadok

Oddiel 1
Základné ustanovenia

§ 43
Stavba
(1) Stavba je stavebná konštrukcia postavená stavebnými prácami zo stavebných výrobkov, ktorá je pevne spojená so zemou alebo ktorej osadenie vyžaduje úpravu podkladu. Pevným spojením so zemou sa rozumie
a) spojenie pevným základom, 
b) upevnenie strojnými súčiastkami alebo zvarom o pevný základ v zemi alebo o inú stavbu, 
c) ukotvenie pilótami alebo lanami s kotvou v zemi alebo na inej stavbe, 
d) pripojenie na siete a zariadenia technického vybavenia územia, 
e) umiestnenie pod zemou.
(2) Reklamná stavba je stavebná konštrukcia postavená stavebnými prácami zo stavebných výrobkov, ktorá je pevne spojená so zemou podľa odseku 1 písm. a) až d) alebo upevnená strojnými súčiastkami alebo zvarom o pevný základ na zemi alebo ktorej osadenie vyžaduje úpravu podkladu a ktorej funkciou je šírenie reklamných, propagačných, navigačných a iných informácií viditeľných z verejných priestorov. Reklamné stavby sa na účely tohto zákona členia podľa veľkosti informačnej plochy na
a) reklamné stavby, na ktorých najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2,
b) reklamné stavby, na ktorých najväčšia informačná plocha má veľkosť od 3 m2 do 20 m2 a
c) reklamné stavby, na ktorých najväčšia informačná plocha je väčšia ako 20 m2.
(3) Najväčšou informačnou plochou podľa odseku 2 sa rozumie kolmý priemet jednej najväčšej informačnej plochy umiestnenej na reklamnej stavbe na zvislú rovinu podľa projektovej dokumentácie predloženej stavebnému úradu.

§ 43a
Členenie stavieb
(1) Stavby sa podľa stavebnotechnického vyhotovenia a účelu členia na pozemné stavby a inžinierske stavby.
(2) Pozemné stavby sú priestorovo sústredené zastrešené budovy vrátane podzemných priestorov, ktoré sú stavebnotechnicky vhodné a určené na ochranu ľudí, zvierat alebo vecí; nemusia mať steny, ale musia mať strechu. Podľa účelu sa členia na bytové budovy a nebytové budovy.
(3) Inžinierske stavby sú
a) diaľnice, cesty, miestne a účelové komunikácie, nábrežia, chodníky a nekryté parkoviská, 
b) železničné, lanové a iné dráhy, 
c) vzletové dráhy, pristávacie dráhy a rolovacie dráhy letísk, 
d) mosty, nadjazdy, tunely, nadchody a podchody, 
e) prístavy, plavebné kanály a komory, úpravy tokov, priehrady a ochranné hrádze, závlahové a melioračné sústavy, rybníky, 
f) diaľkové ropovody a plynovody, miestne rozvody plynu, 
g) diaľkové a miestne rozvody vody alebo pary, úpravne vody, miestne kanalizácie a čistiarne odpadových vôd, 
h) diaľkové a miestne elektronické komunikačné siete a vedenia, telekomunikačné stožiare, transformačné stanice, 
i) diaľkové a miestne rozvody elektriny, stožiare, transformačné stanice, televízne káblové rozvody, 
j) banské stavby a ťažobné zariadenia, 
k) stavby energetických zariadení, plynárne a spaľovne odpadu, 
l) stavby na spracovanie a ukladanie jadrového materiálu a rádioaktívneho odpadu, 
m) stavby chemických zariadení, rafinérie a koksovne, 
n) stavby ťažkého priemyslu, napríklad vysoké pece, valcovne a zlievarne, 
o) nekryté športové ihriská, automobilové, motocyklové a bicyklové dráhy, golfové ihriská, lyžiarske trate a vleky, 
p) zábavné a oddychové parky, zoologické a botanické záhrady,
r) reklamné stavby,
s) ostatné inžinierske stavby, napríklad skládky odpadu.

§ 43b
Bytové budovy
(1) Bytové budovy sú stavby, ktorých najmenej polovica podlahovej plochy je určená na bývanie. Medzi bytové budovy patria
a) bytové domy, 
b) rodinné domy, 
c) ostatné budovy na bývanie, napríklad detské domovy, študentské domovy, domovy dôchodcov a útulky pre bezdomovcov.
(2) Bytový dom je budova určená na bývanie pozostávajúca zo štyroch a z viacerých bytov so spoločným hlavným vstupom z verejnej komunikácie.
(3) Rodinný dom je budova určená predovšetkým na rodinné bývanie so samostatným vstupom z verejnej komunikácie, ktorá má najviac tri byty, dve nadzemné podlažia a podkrovie.
(4) Byt je obytná miestnosť alebo súbor obytných miestností s príslušenstvom usporiadaný do funkčného celku s vlastným uzavretím, určený na trvalé bývanie.
(5) Obytná miestnosť je miestnosť, ktorá svojím stavebnotechnickým riešením a vybavením spĺňa podmienky na trvalé bývanie.
(6) Príslušenstvo bytu na účely tohto zákona sú miestnosti, ktoré plnia komunikačné, hospodárske alebo hygienické funkcie bytu.

§ 43c
Nebytové budovy
(1) Nebytové budovy sú stavby, v ktorých je viac ako polovica ich využiteľnej podlahovej plochy určená na nebytové účely. Medzi nebytové budovy patria
a) hotely, motely, penzióny a ostatné ubytovacie zariadenia na krátkodobé pobyty, 
b) budovy pre administratívu, správu a na riadenie, pre banky a pošty, 
c) budovy pre obchod a služby vrátane autoservisov a čerpacích staníc, 
d) dopravné a telekomunikačné budovy, stanice, hangáre, depá, garáže a kryté parkoviská, 
e) priemyselné budovy a sklady, nádrže a silá, 
f) budovy pre kultúru a na verejnú zábavu, pre múzeá, knižnice a galérie, 
g) budovy pre školstvo, na vzdelávanie a výskum, 
h) nemocnice, zdravotnícke a sociálne zariadenia, 
i) kryté budovy pre šport, 
j) poľnohospodárske budovy a sklady, stajne a maštale, 
k) budovy a miesta na vykonávanie náboženských aktivít, krematóriá a cintoríny, 
l) kultúrne pamiatky, ktoré nie sú bytovými budovami, 
m) ostatné nebytové budovy, napríklad nápravné zariadenia alebo kasárne.
(2) Ak sú budovy určené na rôzne účely, rozlišujú sa podľa hlavného účelu, na ktorý pripadá najväčšia časť využiteľnej podlahovej plochy.
(3) Ak časť nebytovej budovy slúži na bývanie, vzťahujú sa na túto časť požiadavky na bytové budovy.

§ 43d
Základné požiadavky na stavby
Stavby musia byť navrhnuté a zhotovené tak, aby spĺňali základné požiadavky na stavby podľa osobitného predpisu.1j)

§ 43e
Všeobecné technické požiadavky na výstavbu
Všeobecné technické požiadavky na výstavbu vrátane všeobecných technických požiadaviek na stavby užívané osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie určujú požiadavky na územno-technické riešenie výstavby, stavebnotechnické a účelové riešenie stavieb, podľa ktorých sú právnické osoby, fyzické osoby, orgány štátnej správy a samosprávy povinné postupovať pri umiestňovaní, projektovaní, povoľovaní, uskutočňovaní, kolaudovaní, užívaní a odstraňovaní stavieb.

§ 43f
Stavebné výrobky
Na uskutočnenie stavby možno navrhnúť a použiť iba stavebný výrobok, ktorý je podľa osobitných predpisov1k) vhodný na použitie v stavbe na zamýšľaný účel (ďalej len "vhodný stavebný výrobok").

§ 43g
Stavebné práce
(1) Stavebné práce sú odborné činnosti, ktorými sa uskutočňuje stavba zo stavebných výrobkov. Stavebnými prácami sú aj montážne práce, ak sa nimi
a) trvale a pevne zabudovávajú do stavby alebo sa zo stavby vynímajú stavebné výrobky, najmä prevádzkové zariadenia a zariadenia technického, energetického a technologického vybavenia stavby, 
b) stavba pripája na verejné dopravné a technické vybavenie územia.
(2) Ak sa podľa osobitných predpisov1l) vyžaduje na vykonávanie určitých stavebných prác odborná kvalifikácia a zdravotná spôsobilosť, môže ich vykonávať iba fyzická osoba, ktorá má požadovanú odbornú kvalifikáciu a zdravotnú spôsobilosť. Ak sa na stavebné práce vzťahujú bezpečnostné alebo hygienické predpisy, technické normy, všeobecne zaužívané pracovné postupy a návody výrobcu stavebných výrobkov na spôsob použitia, stavebné práce sa musia vykonať v súlade s nimi.

§ 43h
Stavebný pozemok
(1) Stavebným pozemkom sa rozumie časť územia určená územným plánom obce alebo územným plánom zóny, alebo územným rozhodnutím na zastavanie a pozemok zastavaný stavbou.
(2) Nezastavaný pozemok, ktorý je súčasťou poľnohospodárskeho pôdneho fondu1la) alebo lesného pôdneho fondu,1lb) možno v územnom pláne obce alebo v územnom pláne zóny určiť za stavebný pozemok, ak sú splnené podmienky na jeho trvalé vyňatie z poľnohospodárskeho pôdneho fondu alebo z lesného pôdneho fondu, alebo ak je v zastavanom území.

§ 43i
Stavenisko
(1) Stavenisko je priestor, ktorý je počas uskutočňovania stavby určený na vykonávanie stavebných prác na stavbe, na uskladňovanie stavebných výrobkov a dopravných a iných zariadení potrebných na uskutočňovanie stavby a na umiestnenie zariadenia staveniska; zahŕňa stavebný pozemok, prípadne v určenom rozsahu aj iné pozemky alebo ich časti.
(2) Zariadením staveniska sa rozumejú stavby a zariadenia, ktoré počas uskutočňovania stavby, zmeny stavby alebo udržiavacích prác slúžia prevádzkovým účelom, výrobným účelom, skladovacím účelom a sociálnym účelom; týmto účelom slúžia dočasne.
(3) Stavenisko musí
a) byť zabezpečené pred vstupom cudzích osôb na miesta, kde môže dôjsť k ohrozeniu života alebo zdravia, a to prípadne aj úplným ohradením, 
b) byť označené ako stavenisko s uvedením potrebných údajov o stavbe a účastníkoch výstavby, 
c) mať zriadený vjazd a výjazd z miestnej komunikácie alebo z účelovej komunikácie na prísun stavebných výrobkov, na odvoz zeminy a stavebného odpadu a na prístup vozidiel zdravotníckej pomoci a požiarnej ochrany, ktorý sa musí čistiť, 
d) umožňovať bezpečné uloženie stavebných výrobkov a stavebných mechanizmov a umiestnenie zariadenia staveniska, 
e) umožňovať bezpečný pohyb osôb vykonávajúcich stavebné práce, 
f) mať zabezpečený odvoz alebo likvidáciu odpadu, 
g) mať vybavenie potrebné na vykonávanie stavebných prác a na pobyt osôb vykonávajúcich stavebné práce, 
h) byť zriadené a prevádzkované tak, aby bola zabezpečená ochrana zdravia ľudí na stavenisku a v jeho okolí,1m) ako aj ochrana životného prostredia podľa osobitných predpisov.1n)
(4) Ak ide o stavenisko v zastavanom území, stavenisko líniovej stavby alebo rozsiahle stavenisko inej inžinierskej stavby, stavebný úrad môže v stavebnom povolení upustiť od niektorých technických požiadaviek na stavenisko podľa odseku 3.
(5) Na stavenisku musí byť po celý čas výstavby projektová dokumentácia stavby overená stavebným úradom, potrebná na uskutočňovanie stavby a na výkon štátneho stavebného dohľadu.

Oddiel 2
Oprávnenie na uskutočňovanie stavieb a vybrané činnosti vo výstavbe

§ 44
Oprávnenie na uskutočňovanie stavieb
(1) Stavbu a jej zmenu môže uskutočňovať len právnická osoba alebo fyzická osoba oprávnená na vykonávanie stavebných prác podľa osobitných predpisov2) a vedenie uskutočňovania stavby vykonáva stavbyvedúci.
(2) Jednoduché stavby a ich zmeny môže uskutočňovať stavebník sám pre seba svojpomocou, ak vedenie ich uskutočňovania vykonáva stavebný dozor. Na uskutočňovanie jednoduchých stavieb a ich zmien [§ 139b ods. 1 písm. b) a c)], drobných stavieb a ich zmien svojpomocou stačí, ak stavebník zabezpečí odborné vedenie ich uskutočňovania osobou, ktorá má vysokoškolské vzdelanie stavebného smeru alebo architektonického smeru alebo odborné stredoškolské vzdelanie stavebného smeru a najmenej tri roky praxe v odbore (ďalej len "kvalifikovaná osoba"), ak sám nespĺňa uvedené požiadavky.

§ 45
Vybrané činnosti vo výstavbe
(1) Vybrané činnosti, ktorých výsledok má vplyv na ochranu verejných záujmov vo výstavbe (ďalej len "vybrané činnosti vo výstavbe"), sú:
a) projektová činnosť, 
b) vedenie uskutočňovania stavieb, 
c) vybrané geodetické a kartografické činnosti.2a)
(2) Projektovou činnosťou sa rozumie
a) vypracovanie územnoplánovacích podkladov a územnoplánovacej dokumentácie, 
b) vypracovanie dokumentácie potrebnej na vydanie územného rozhodnutia, 
c) vypracovanie projektu stavieb potrebného na vydanie stavebného povolenia vrátane statických a dynamických výpočtov konštrukcií stavieb a projektového energetického hodnotenia.
(3) Vedením uskutočňovania stavieb sa rozumie organizovanie, riadenie a koordinovanie stavebných prác a iných činností na stavenisku a na stavbe, sledovanie spôsobu a postupu uskutočňovania stavby, zodpovednosť za súlad priestorovej polohy s dokumentáciou stavby a za dodržanie všeobecných technických požiadaviek na výstavbu.
(4) Vybrané činnosti vo výstavbe môžu vykonávať len fyzické osoby, ktoré získali oprávnenie na výkon týchto činností (ďalej len "oprávnená osoba") podľa osobitných predpisov.2b) Oprávnené osoby sú povinné pri tejto činnosti chrániť verejné záujmy.
(5) Právnické osoby môžu vykonávať vybrané činnosti vo výstavbe, ak zabezpečia ich výkon oprávnenými osobami.
(6) Za vybrané činnosti sa nepovažuje
a) vypracovanie dokumentácie a projektu jednoduchých stavieb, drobných stavieb a zmien týchto stavieb, ktoré môže vypracovať osoba s príslušným odborným vzdelaním, 
b) vedenie uskutočňovania jednoduchých stavieb uvedených v § 139b ods. 1 písm. b) a c) , drobných stavieb a zmien týchto stavieb.

§ 46
Projektant
(1) Projektant vykonáva projektovú činnosť a zodpovedá za správnosť a úplnosť vypracovania dokumentácie podľa § 45 ods. 2. Projektant vypracovaného projektu stavby zodpovedá aj za jeho realizovateľnosť. Statický výpočet musí byť vypracovaný v takej forme, aby bol kontrolovateľný. Projektant je povinný prizvať na vypracovanie častí územnoplánovacích podkladov, návrhu územnoplánovacej dokumentácie alebo projektu stavby ďalších oprávnených projektantov, ak nie je oprávnený niektorú časť vypracovať sám.
(2) Projektant je povinný v rámci technických, funkčných a ekonomických podmienok stavby navrhovať nové budovy a významne obnovované existujúce budovy s využitím vhodných stavebných konštrukcií, alternatívnych energetických systémov založených na obnoviteľných zdrojoch energie a automatizovaných riadiacich, regulačných a monitorovacích systémov.

§ 46a
Stavbyvedúci
(1) Stavbyvedúci organizuje, riadi a koordinuje stavebné práce a iné činnosti na stavenisku a na stavbe a vedie o nich evidenciu v stavebnom denníku.
(2) Stavbyvedúci je oprávnený
a) určovať začatie a skončenie jednotlivých stavebných prác a iných činností na stavenisku a na stavbe, 
b) dávať pokyny týkajúce sa vykonávania stavebných prác, organizácie práce a pohybu osôb na stavenisku a na stavbe, 
c) preberať stavebné výrobky, zisťovať ich vhodnosť a určovať ich umiestnenie a uskladnenie na stavenisku, 
d) dávať príkazy na okamžité zastavenie stavebných prác a iných činností na stavenisku a na stavbe, ak sa vyskytla prekážka, pre ktorú je ich ďalšie vykonávanie neprípustné, 
e) koordinovať poradie stavebných prác, 
f) vykázať cudziu osobu zo staveniska a zo stavby.

§ 46b
Stavebný dozor
Osoba vykonávajúca stavebný dozor
a) sleduje spôsob a postup uskutočňovania stavby tak, aby sa zaručila bezpečnosť a ochrana zdravia pri práci, riadna inštalácia a prevádzka technického vybavenia na stavbe, odborné ukladanie stavebných výrobkov a hmôt, vhodnosť ich použitia a odborné ukladanie strojov a zariadení; sleduje vedenie stavebného denníka, 
b) zodpovedá za súlad priestorovej polohy s dokumentáciou stavby, za dodržanie všeobecných technických požiadaviek na výstavbu a spoluzodpovedá za dodržanie podmienok rozhodnutí vydaných na uskutočnenie stavby, najmä územného rozhodnutia a stavebného povolenia, 
c) vplýva na odstránenie závad, ktoré na stavbe zistil; ak nemožno závady odstrániť v rámci výkonu stavebného dozoru, bezodkladne ich oznámi stavebnému úradu.

§ 46c
Geodet a kartograf stavby
Geodet a kartograf stavby sú zodpovední za riadne zriadenie a aktualizáciu geodetických bodov, vypracovanie návrhu vytyčovacích sietí, vybudovanie vytyčovacích sietí, vytyčovanie a kontrolné meranie geometrických parametrov priestorovej polohy stavby, vyznačenie existujúcich podzemných vedení na povrchu, meranie a zobrazenie predmetov skutočnej realizácie stavby v súlade s územným rozhodnutím a stavebným povolením.

§ 46d
Stavebný denník
(1) Stavebný denník je dokument, ktorý je súčasťou dokumentácie uloženej na stavenisku; zaznamenávajú sa v ňom všetky podstatné udalosti, ktoré sa stali na stavenisku. Do stavebného denníka sa zapisujú všetky dôležité údaje o stavebných prácach, o vykonávaní štátneho stavebného dohľadu, štátneho dozoru, dozoru projektanta nad vykonávaním stavby a autorského dozoru a o iných činnostiach ovplyvňujúcich stavebné práce a priebeh výstavby.
(2) Stavebný denník vedie stavbyvedúci alebo stavebník od prvého dňa prípravných prác až do skončenia stavebných prác.
(3) Do stavebného denníka sú oprávnené robiť zápisy, a to dátum návštevy staveniska, zistené skutočnosti a urobené opatrenia, tieto ďalšie osoby:
a) osoba oprávnená vykonávať štátny stavebný dohľad, 
b) geodet a kartograf stavby, 
c) stavebník alebo jeho splnomocnený zástupca a vlastník stavby, ak nie je stavebníkom, 
d) projektant a projektant čiastkových projektov stavby, 
e) zhotoviteľ (dodávateľ) stavby, 
f) osoba vykonávajúca stavebný dozor, 
g) osoba vykonávajúca štátny dozor.
h) koordinátor bezpečnosti práce na stavenisku.

Oddiel 3
Všeobecné technické požiadavky na výstavbu

§ 47
Všeobecné technické požiadavky na navrhovanie stavieb
Stavby sa musia navrhovať tak, aby boli po celý čas životnosti v súlade so základnými požiadavkami na stavby, so zastavovacími podmienkami a aby boli zhotovené z vhodných stavebných výrobkov a pritom aby
a) stavba bola začlenená do územia v súlade s urbanistickými, architektonickými a environmentálnymi zásadami a požiadavkami ochrany prírody a krajiny a pamiatkovej starostlivosti tak, aby sa vylúčili negatívne účinky stavby na okolie z hľadiska ochrany zdravia a životného prostredia, prípadne aby sa obmedzili na prípustnú mieru, 
b) stavba bola prístupná z cesty, miestnej komunikácie alebo z účelovej komunikácie, 
c) stavba stavebnotechnickým vybavením zodpovedala účelu a spôsobu užívania, a ak ide o stavbu, ktorá je určená len na užívanie osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie alebo o stavbu, ktorá je prístupná širokej verejnosti, aby spĺňala aj osobitné požiadavky na užívanie stavby osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie, najmä požiadavku bezbariérovosti, 
d) stavba bola napojená na verejný vodovod a verejnú kanalizáciu, ak v okolí stavby je verejný vodovod s dostatočnou kapacitou a verejná kana-lizácia, 
e) technický systém budovy v rámci technických, funkčných a ekonomických možností umožňoval dosiahnuť nákladovú efektívnosť vzhľadom na klimatické podmienky, umiestnenie stavby a spôsob jej užívania, najmä využitím vysokoúčinných alternatívnych energetických systémov založených na obnoviteľných zdrojoch energie a automatizovaných riadiacich, regulačných a monitorovacích systémov,
f) každá budova bola vybavená vysokorýchlostnou fyzickou infraštruktúrou v budove2ba) a prístupovým bodom,2bb) ak osobitný predpis neustanovuje inak,2bc)
g) odpadové vody vypúšťané do verejnej kanalizácie boli v súlade s požiadavkami osobitných predpisov2c) a v súlade s kanalizačným poriadkom, 
h) každá prípojka stavby na verejné technické vybavenie územia bola samostatne uzavierateľná alebo odpojiteľná a aby miesta uzáverov, odpojení a meracích zariadení boli ľahko prístupné a trvale označené, 
i) bol zabezpečený odvoz alebo iný spôsob zneškodnenia odpadu z užívania stavby, 
j) dispozičné a prevádzkové riešenie stavby čo najviac zohľadňovalo klimatické podmienky miesta stavby a možnosti pozemku tak, aby sa čo najlepšie využilo slnečné žiarenie a denné svetlo, 
k) bola zabezpečená čo najväčšia ochrana stavby pred vetrom, dažďom, hlukom, vibráciami, otrasmi, ionizačným žiarením z geologického podložia, vplyvom geopatogénnych zón, bludných prúdov a podzemných a povrchových vôd, 
l) sa emisie látok znečisťujúcich ovzdušie, svetelné, tepelné a ostatné elektromagnetické žiarenie a podmienky ich odvádzania do vonkajšieho prostredia pri realizácii stavby, prevádzke stavby a súvisiacich činnostiach riešili v súlade s požiadavkami osobitných predpisov;3) ak takéto požiadavky nie sú ustanovené, aby sa riešili podľa aktuálneho stavu techniky v čase navrhovania konkrétnej stavby, 
m) stavba s jadrovým zariadením spĺňala požiadavky osobitného predpisu.4)

Všeobecné technické požiadavky na uskutočňovanie stavieb

§ 48
(1) Stavby sa musia uskutočňovať v súlade s overeným projektom a stavebným povolením a musia spĺňať základné požiadavky na stavby.
(2) Stavby sa zakladajú spôsobom zodpovedajúcim základovým pomerom pozemku a režimu podzemných vôd. Pri zakladaní stavby sa musí dbať, aby sa zakladaním stavby neohrozila stabilita susedných stavieb a nezmenili sa základové pomery susedných pozemkov. Susedné stavby a pozemky, ktorých stabilita alebo základové pomery by sa mohli zakladaním stavby ohroziť, treba zabezpečiť ešte pred začatím stavebných prác.
(3) Zemné práce pri zakladaní stavby a pri umiestňovaní podzemných stavieb, ktoré sa uskutočňujú v rovnakom čase a na rovnakom mieste, sa musia koordinovať. Výkopy a skládky nesmú znemožňovať prístup alebo príjazd k susedným stavbám a pozemkom. Výkopy na pozemných komunikáciách a na verejných priestranstvách sa musia primerane vybaviť dostatočne bezpečnými a kapacitne vyhovujúcimi priechodmi, priecestiami alebo obchádzkami a musia sa označiť.
(4) Základy stavieb musia bezpečne prenášať do podložia stavieb zaťaženie vyvolané stavebnými konštrukciami a úžitkovým zaťažením. Základová škára sa musí založiť v nepremŕzajúcej hĺbke.
(5) Nosné konštrukcie musia trvale a bezpečne odolávať zaťaženiu vyvolanému stavbou, užívaním stavby a vonkajšími vplyvmi a toto zaťaženie prenášať do základov stavby. Nosné konštrukcie musia trvale a bezpečne odolávať aj požiarnemu zaťaženiu.
(6) Stavby na pozemkoch v dosahu účinkov banskej činnosti alebo činnosti vykonávanej banským spôsobom alebo v dosahu podzemných stavieb musia spĺňať požiadavky na zakladanie stavieb a na stavebné konštrukcie zodpovedajúce aj týmto podmienkam.
(7) Stavby na území so seizmickým ohrozením musia spĺňať požiadavky zodpovedajúce stupňu možnej seizmicity územia.

§ 49
(1) Steny a stropy stavieb musia podľa druhu stavieb vykazovať potrebné izolačné vlastnosti.
(2) Obvodové steny stavieb musia odolávať všetkým vonkajším klimatickým vplyvom.
(3) Strechy stavieb musia zachytávať a odvádzať zrážky a zabraňovať ich vnikaniu do stavebných konštrukcií.
(4) Strešná krytina musí byť odolná proti klimatickým vplyvom a účinkom a proti zaťaženiu spôsobenému snehom.

§ 50
(1) Schodištia musia byť prevádzkovo bezpečné a primerané druhu stavby, účelu a spôsobu užívania stavby.
(2) Priestory schodíšť musia byť dostatočne osvetlené a musia byť vybavené bezpečným zábradlím, konštrukčne primeraným druhu stavby, účelu a spôsobu užívania stavby.
(3) Počet schodíšť v stavbách musí zodpovedať ich prevádzkovým podmienkam a požiadavkám požiarnej ochrany.

§ 51
(1) Komíny a výduchy musia bezpečne odvádzať odpadové plyny zo zariadení na spaľovanie palív a z iných technologických zariadení do vonkajšieho ovzdušia a odolávať účinkom spalín.
(2) Komíny sa musia konštrukčne postaviť tak, aby ich bolo možné čistiť.

§ 52
(1) Vnútorné rozvody musia byť bezpečné a musia umožňovať užívanie stavby na účel, na ktorý je určená.
(2) Vnútorné rozvody veľkých a viacposchodových stavieb musia mať aj vo vnútri stavby uzávery umožňujúce uzavrieť alebo prerušiť prívod energie alebo vody do časti stavby v prípade poruchy alebo pri údržbe.

§ 53
Technologické vybavenie stavieb musí umožňovať technologický proces, pre ktorý je určené, a zároveň spĺňať požiadavky bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci a bezpečnosti technických zariadení, požiarnej ochrany, ochrany zdravia ľudí a ochrany životného prostredia.

Oddiel 4
Povoľovanie stavieb, zmien stavieb a udržiavacích prác

Stavby, ich zmeny a udržiavacie práce

§ 54
Stavby, ich zmeny a udržiavacie práce na nich sa môžu uskutočňovať iba podľa stavebného povolenia alebo na základe ohlásenia stavebnému úradu.

§ 55
(1) Stavebné povolenie sa vyžaduje, pokiaľ tento zákon a vykonávacie predpisy k nemu alebo osobitné predpisy neustanovujú inak, pri stavbách každého druhu bez zreteľa na ich stavebnotechnické vyhotovenie, účel a čas trvania; stavebné povolenie sa vyžaduje aj pri zmene stavieb, najmä pri prístavbe, nadstavbe a pri stavebných úpravách.
(2) Ohlásenie stavebnému úradu postačí
a) pri jednoduchej stavbe, jej prístavbe a nadstavbe, ak tak určil stavebný úrad v územnom rozhodnutí, 
b) pri drobných stavbách, ktoré plnia doplnkovú funkciu k hlavnej stavbe a ktoré nemôžu podstatne ovplyvniť životné prostredie;
c) pri stavebných úpravách, ktorými sa podstatne nemení vzhľad stavby, nezasahuje sa do nosných konštrukcií stavby, nemení sa spôsob užívania stavby a neohrozujú sa záujmy spoločnosti;
d) pri udržiavacích prácach, ktoré by mohli ovplyvniť stabilitu stavby, požiarnu bezpečnosť stavby, jej vzhľad alebo životné prostredie a pri všetkých udržiavacích prácach na stavbe, ktorá je kultúrnou pamiatkou, 
e) pri stavbách elektronických komunikačných sietí (nosiče telekomunikačných zariadení) umiestňovaných na existujúcich objektoch, ktoré nepresahujú výšku 6 m, šírku 2,5 m a nezasahujú do nosných konštrukcií stavby, 
f) pri prízemných stavbách elektronických komunikačných sietí, ak ich zastavaná plocha nepresahuje 25 m2 a výška 4,5 m, 
g) pri výmene alebo dopĺňaní telekomunikačných zariadení na existujúcich stavieb elektronických komunikačných sietí, keď nedôjde k zmene stavby,
h) pri reklamných stavbách, na ktorých najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2, pokiaľ tento zákon neustanovuje inak.

§ 56
Stavebné povolenie ani ohlásenie sa nevyžaduje
a) pri banských dielach, banských stavbách pod povrchom a pri stavbách v povrchových lomoch a skrývkach, pokiaľ podliehajú schvaľovaniu a dozoru orgánov štátnej banskej správy podľa banských predpisov, 
b) pri nadzemných a podzemných vedeniach elektronických komunikačných sietí, vrátane oporných a vytyčovacích bodov, 
c) pri krátkodobých prenosných zariadeniach, ako sú predajné stánky, konštrukcie a zariadenia na slávnostnú výzdobu a osvetlenie budov, 
d) pri scénických stavbách pre film a televíziu, 
e) pri geodetických drevených a prenosných meračských vežiach, signáloch a pyramídach, 
f) pri konštrukciách chmeľníc a vinohradov, 
g) pri stavebných úpravách elektrických vedení bez obmedzenia napätia, pokiaľ sa nemení ich trasa, 
h) pri udržiavacích prácach, pri ktorých nie je predpísané ohlásenie podľa § 55 ods. 2 písm. d), 
i) pri rozvodoch elektronických komunikačných sietí a zvodoch antén, ktoré sú umiestňované v uzavretých priestoroch stavieb,
j) pri reklamných stavbách, na ktorých má najväčšia informačná plocha veľkosť do 1,2 m2, umiestnených na stĺp verejného osvetlenia alebo na stĺp trakčného vedenia, ak nezasahujú do prejazdného profilu pozemnej komunikácie ani do priechodového prierezu dráh.

§ 57
Ohlásenie stavebnému úradu
(1) Stavebník je povinný uskutočnenie stavieb, stavebných úprav a udržiavacích prác uvedených v § 55 ods. 2 vopred písomne ohlásiť stavebnému úradu. K ohláseniu drobnej stavby pripojí jednoduchý situačný výkres; ak ide o jednoduchú stavbu podľa § 55 ods. 2 písm. a), pripojí podklady s náležitosťami žiadosti o stavebné povolenie a projektovú dokumentáciu. Stavebný úrad môže určiť, že ohlásenú drobnú stavbu, stavebnú úpravu alebo udržiavacie práce možno uskutočniť len na základe stavebného povolenia.
(2) Stavebník môže uskutočniť stavby, stavebné úpravy a udržiavacie práce ohlásené podľa odseku 1 len na základe písomného oznámenia stavebného úradu, že proti ich uskutočneniu nemá námietky. K písomnému oznámeniu stavebný úrad pripojí overený jednoduchý situačný výkres a ak ide o jednoduchú stavbu podľa § 55 ods. 2 písm. a), k písomnému oznámeniu pripojí overenú projektovú dokumentáciu. Stavebník môže začať uskutočňovať ohlásenú stavbu, stavebnú úpravu alebo udržiavacie práce do dvoch rokov odo dňa jeho doručenia stavebníkovi, pokiaľ stavebný úrad neurčí inak. Ohlásenú reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2, môže stavebník začať uskutočňovať len do jedného roka odo dňa doručenia oznámenia stavebného úradu stavebníkovi, pokiaľ stavebný úrad v odôvodnených prípadoch neurčil na začatie stavby dlhšiu lehotu.
(3) Za deň ohlásenia sa považuje deň, keď bolo ohlásenie podané stavebnému úradu alebo odovzdané na poštovú prepravu.
(4) Ak sa majú stavebné úpravy alebo udržiavacie práce uskutočniť na stavbe, ktorá je kultúrnou pamiatkou, priloží stavebník k ich ohláseniu stavebnému úradu stanovisko orgánu pamiatkovej starostlivosti.
(5) Oznámenie stavebného úradu nenahrádza rozhodnutia, stanoviská, vyjadrenia, súhlasy alebo iné opatrenia dotknutých orgánov požadované podľa osobitných predpisov.1n) Stavebný úrad na to v oznámení upozorní stavebníka vrátane povinnosti dodržať pri uskutočňovaní a užívaní stavby príslušné slovenské technické normy.

Žiadosť o stavebné povolenie

§ 58
(1) Žiadosť o stavebné povolenie spolu s dokladmi a predpísanou dokumentáciou vypracovanou oprávnenou osobou podáva stavebník stavebnému úradu. V žiadosti uvedie účel a spôsob užívania stavby, miesto stavby a predpokladaný čas jej skončenia a pri stavbe na určitú dobu aj dobu užívania stavby.
(2) Stavebník musí preukázať, že je vlastníkom pozemku alebo že má k pozemku iné právo podľa § 139 ods. 1 tohto zákona, ktoré ho oprávňuje zriadiť na ňom požadovanú stavbu. Stavebník významnej investície, diaľnice, rýchlostnej cesty alebo železničnej dráhy preukazuje, že je vlastníkom pozemku alebo že má k pozemku iné právo podľa § 139 ods. 1 pred vydaním stavebného povolenia. To neplatí, ak tieto skutočnosti preukázal v územnom konaní a po právoplatnosti územného rozhodnutia nedošlo k zmene.
(3) Ak ide o stavebnú úpravu, nadstavbu alebo udržiavacie práce na stavbe, môže byť stavebníkom právnická alebo fyzická osoba, ktorá je nájomcom stavby, ak o tom predloží písomnú dohodu s vlastníkom stavby.
(4) Stavebník podzemných stavieb podliehajúcich tomuto zákonu nepreukazuje vlastníctvo alebo iné právo k pozemku alebo stavbám na ňom, ak ide o stavby, ktoré funkčne ani svojou konštrukciou nesúvisia so stavbami na pozemku ani s prevádzkou na ňom a ktoré ani inak nemôžu ovplyvniť využitie pozemku na účel, ktorému je určený.

§ 58a
(1) Žiadosť o stavebné povolenie sa podáva pre
a) samostatnú stavbu alebo jej zmenu, 
b) súbor stavieb vrátane stavieb zariadenia staveniska, 
c) jednotlivé stavby súboru stavieb podľa písmena b), ak budú po dokončení schopné samostatného užívania, 
d) podmieňujúce preložky sietí a zariadení technického vybavenia.
(2) Stavebný úrad môže stavebníkovi oznámiť, že vykoná stavebné konanie až po rozšírení žiadosti na ďalšie stavby, prípadne na celý súbor stavieb [§ 62 ods. 1 písm. b) a c)].
(3) Kópiu žiadosti o stavebné povolenie týkajúce sa stavby, vo vzťahu ku ktorej sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu,1ga) bez príloh zverejní stavebný úrad bezodkladne na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle. Ak zverejnenie na webovom sídle nie je možné, zverejní ho stavebný úrad len na úradnej tabuli. Kópia žiadosti o stavebné povolenie musí byť zverejnená počas trvania konania až do jeho právoplatného ukončenia. Zverejnenie musí obsahovať okrem kópie žiadosti o stavebné povolenie údaje o sprístupnení právoplatného rozhodnutia vydaného v zisťovacom konaní a záverečné stanovisko na webovom sídle orgánu, ktorý ho vydal, ak bolo k stavbe vydané.

§ 59
Účastníci stavebného konania
(1) Účastníkmi stavebného konania sú:
a) stavebník, 
b) osoby, ktoré majú vlastnícke alebo iné práva k pozemkom a stavbám na nich vrátane susediacich pozemkov a stavieb, ak ich vlastnícke alebo iné práva k týmto pozemkom a stavbám môžu byť stavebným povolením priamo dotknuté, 
c) ďalšie osoby, ktorým toto postavenie vyplýva z osobitného predpisu,1g)
d) stavebný dozor alebo kvalifikovaná osoba, 
e) projektant v časti, ktorá sa týka projektu stavby.
(2) Účastníkmi stavebného konania podľa odseku 1 písm. b) nie sú nájomcovia bytov a nebytových priestorov.

Stavebné konanie

§ 60
(1) Ak predložená žiadosť o stavebné povolenie, najmä dokumentácia neposkytuje dostatočný podklad pre posúdenie navrhovanej stavby alebo udržiavacích prác na nej alebo ak sa v dokumentácii nedodržia podmienky územného rozhodnutia, vyzve stavebný úrad stavebníka, aby žiadosť v primeranej lehote doplnil, prípadne aby ju uviedol do súladu s podmienkami územného rozhodnutia, a upozorní ho, že inak stavebné konanie zastaví.
(2) Stavebný úrad zastaví stavebné konanie, ak stavebník
a) nepredložil dokumentáciu vypracovanú oprávnenou osobou, 
b) nepreukázal požadované náležitosti žiadosti o stavebné povolenie podľa § 58 ods. 2 až 4, 
c) nedoplnil žiadosť v určenej lehote podľa odseku 1, 
d) neuviedol v určenej lehote predloženú dokumentáciu do súladu s podmienkami územného rozhodnutia, 
e) vzal žiadosť o stavebné povolenie späť.
f) začal uskutočňovať stavbu predtým, ako stavebné povolenie nadobudlo právoplatnosť.

§ 61
(1) Stavebný úrad oznámi začatie stavebného konania dotknutým orgánom štátnej správy, všetkým známym účastníkom a nariadi ústne konanie spojené s miestnym zisťovaním. Súčasne ich upozorní, že svoje námietky môžu uplatniť najneskoršie pri ústnom pojednávaní, inak že sa na ne neprihliadne. Na pripomienky a námietky, ktoré boli alebo mohli byť uplatnené v územnom pojednávaní alebo pri prerokúvaní územného plánu zóny, sa neprihliada. Stavebný úrad oznámi začatie stavebného konania do 7 dní odo dňa, keď je žiadosť o stavebné povolenie úplná.
(2) Od miestneho zisťovania, prípadne aj od ústneho pojednávania môže stavebný úrad upustiť, ak sú mu dobre známe pomery staveniska a žiadosť poskytuje dostatočný podklad pre posúdenie navrhovanej stavby.
(3) Stavebný úrad oznámi účastníkom začatie stavebného konania najmenej 7 pracovných dní pred konaním miestneho zisťovania prípadne ústneho pojednávania. Ak stavebný úrad upustí od ústneho pojednávania, určí, do kedy môžu účastníci uplatniť námietky, a upozorní ich, že sa na neskoršie podané námietky neprihliadne.
(4) Pri líniových stavbách alebo v odôvodnených prípadoch aj pri zvlášť rozsiahlych stavbách, stavbách s veľkým počtom účastníkov konania stavebný úrad upovedomí účastníkov o začatí stavebného konania verejnou vyhláškou najmenej 15 dní pred konaním miestneho zisťovania, prípadne ústneho pojednávania, a ak sa nekoná ústne pojednávanie, pred uplynutím lehoty určenej podľa odseku 3.
(5) Pri stavbe jadrového zariadenia alebo objektov osobitnej dôležitosti a ďalších dôležitých objektov1ia) stavebný úrad upovedomí účastníkov o začatí stavebného konania verejnou vyhláškou najmenej 15 dní pred konaním miestneho zisťovania, prípadne ústneho pojednávania, a ak sa nekoná ústne pojednávanie, pred uplynutím lehoty určenej podľa odseku 3.
(6) Stavebný úrad upovedomí dotknuté orgány vždy jednotlivo. Tieto orgány sú povinné oznámiť svoje stanovisko v rovnakej lehote, v ktorej môžu uplatniť svoje námietky účastníci konania. Ak niektorý z orgánov štátnej správy potrebuje na riadne posúdenie dlhší čas, predĺži stavebný úrad na jeho žiadosť lehotu pred jej uplynutím. Ak dotknutý orgán v určenej alebo predĺženej lehote neoznámi svoje stanovisko k povoľovanej stavbe, má sa za to, že so stavbou z hľadiska ním sledovaných záujmov súhlasí.

§ 62
(1) V stavebnom konaní stavebný úrad preskúma najmä, 
a) či dokumentácia spĺňa zastavovacie podmienky určené územným plánom zóny alebo podmienky územného rozhodnutia, 
b) či dokumentácia spĺňa požiadavky týkajúce sa verejných záujmov, predovšetkým ochrany životného prostredia, ochrany zdravia a života ľudí, a či zodpovedá všeobecným technickým požiadavkám na výstavbu ustanoveným týmto zákonom a osobitnými predpismi,4a)
c) či je zabezpečená komplexnosť a plynulosť výstavby, či je zabezpečené včasné vybudovanie technického, občianskeho alebo iného vybavenia potrebného na riadne užívanie, 
d) či bude stavbu uskutočňovať osoba oprávnená na uskutočňovanie stavieb, alebo ak stavbu bude uskutočňovať stavebník svojpomocou, či je zabezpečené vedenie uskutočňovania stavby stavebným dozorom alebo kvalifikovanou osobou; ak zhotoviteľ stavby bude určený vo výberovom konaní, stavebník oznámi zhotoviteľa stavby stavebnému úradu do pätnástich dní po skončení výberového konania,
e) či nová budova alebo významne obnovovaná existujúca budova je v rámci technických, funkčných a ekonomických podmienok stavby navrhnutá s využitím vhodných stavebných konštrukcií, vysokoúčinných alternatívnych energetických systémov založených na obnoviteľných zdrojoch energie a automatizovaných riadiacich, regulačných a monitorovacích systémov.
(2) Ak sa má stavba užívať ako prevádzkareň, stavebný úrad skúma z hľadísk uvedených v odseku 1 písm. b) aj účinky budúcej prevádzky; technicko-ekonomickú úroveň projektu technologického zariadenia nepreskúmava.
(3) Stavebný úrad zabezpečí stanoviská dotknutých orgánov, ich vzájomný súlad a posúdi vyjadrenie účastníkov konania a ich námietky.
(4) Ak by sa uskutočnením alebo užívaním stavby mohli ohroziť verejné záujmy chránené týmto zákonom a osobitnými predpismi alebo neprimerane obmedziť či ohroziť práva a oprávnené záujmy účastníkov vo väčšom rozsahu, než sa počítalo v územnom rozhodnutí, stavebný úrad žiadosť o stavebné povolenie zamietne.

§ 63
Dokumentáciu jednoduchých a drobných stavieb preskúma stavebný úrad aj z hľadiska záujmov, ktoré hája orgány štátnej správy podľa osobitných predpisov, a to najmä vtedy, ak na posúdenie postačia všeobecné technické požiadavky na výstavbu, vydané podľa tohto zákona, alebo iné predpisy. Stavebný úrad oznámi dotknutým orgánom začatie stavebného konania; tieto orgány si môžu posúdenie vyhradiť, sú však povinné oznámiť svoje stanovisko najneskoršie pri ústnom pojednávaní alebo v lehote určenej podľa § 61 ods. 3 a 5.

§ 64
(1) S orgánmi štátnej správy a s účastníkmi, ktorých stanoviská a vyjadrenia k dokumentácii predloženej pri stavebnom konaní sa opatrili pred jeho začatím, obmedzí stavebný úrad prerokovanie žiadosti podľa miery, v akej sa ich požiadavky splnili.
(2) Stavebné konanie o líniových stavbách, o ktorých sa pred stavebným konaním opatrili kladné vyjadrenia účastníkov konania, obmedzí stavebný úrad v časti trasy, ktorá prebieha nezastavaným územím na zabezpečenie súladu stanovísk dotknutých orgánov a na zistenie, či žiadosť zodpovedá podmienkam určeným v územnom pláne zóny.

§ 65
So stavebným konaním sa spájajú, pokiaľ to nevylučuje povaha veci alebo ak osobitné predpisy neustanovujú inak, aj iné konania4c) potrebné na uskutočnenie stavby. Správne orgány príslušné na ich uskutočňovanie majú v stavebnom konaní postavenie dotknutého orgánu podľa § 140a.

Stavebné povolenie

§ 66
(1) V stavebnom povolení určí stavebný úrad záväzné podmienky uskutočnenia a užívania stavby a rozhodne o námietkach účastníkov konania. Stavebný úrad zabezpečí určenými podmienkami najmä ochranu záujmov spoločnosti pri výstavbe a pri užívaní stavby, komplexnosť stavby, dodržanie všeobecných technických požiadaviek na výstavbu, prípadne ich predpisov a technických noriem a dodržanie požiadaviek určených dotknutými orgánmi, predovšetkým vylúčenie alebo obmedzenie negatívnych účinkov stavby a jej užívania na životné prostredie.
(2) Ak sa stavebné povolenie týka stavby, vo vzťahu ku ktorej sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu,1ga) musí obsahovať informácie o rozhodnutí vydanom v zisťovacom konaní a záverečnom stanovisku, ak boli vydané. To neplatí, ak po právoplatnosti územného rozhodnutia nedošlo k zmene v posudzovaní navrhovanej činnosti.
(3) Záväznými podmienkami uskutočňovania stavby sa zabezpečí, prípadne určí
a) umiestnenie stavby na pozemku v prípadoch spojeného konania o umiestnení stavby so stavebným konaním, 
b) ochrana verejných záujmov, predovšetkým zdravia ľudí a životného prostredia, 
c) dodržanie príslušných technických predpisov, prístup a užívanie stavby osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie, 
d) lehotu na dokončenie stavby, 
e) plnenie požiadaviek uplatnených v záväzných stanoviskách podľa § 140b dotknutými orgánmi, ak nie sú určené správnymi rozhodnutiami, prípadne požiadavky vlastníkov sietí a zariadení verejného dopravného technického vybavenia na napojenie na tieto siete, 
f) stavebný dozor alebo kvalifikovaná osoba, ak sa stavba uskutočňuje svojpomocou, 
g) použitie vhodných stavebných výrobkov,1k)
h) povinnosť oznámiť začatie stavby.
(4) V záväzných podmienkach uskutočňovania stavby sa podľa potreby ďalej určí:
a) predloženie podrobnejšej dokumentácie ešte pred začatím stavby, ktorá je potrebná na kontrolu dodržania podmienok určených na vyhotovenie stavby, 
b) oznámenie určitého štádia stavby na účel výkonu štátneho stavebného dohľadu, 
c) predloženie dokladov, odborných expertíz, meraní a posudkov, 
d) podrobnejšie požiadavky na uskutočnenie stavby predovšetkým z hľadiska komplexnosti a plynulosti, napojení na siete a zariadenia technického vybavenia, pozemné komunikácie, odvádzanie povrchových vôd, úpravy okolia stavby a podmienok ochrany zelene, prípadne jej premiestnenia, 
e) vymedzenie nevyhnutného rozsahu plôch pozemkov, ktoré budú tvoriť súčasť staveniska, 
f) podrobnosti pre opatrenia na susednom pozemku alebo na stavbe podľa § 135, 
g) spodrobnenie statických výpočtov na vyhotovenie stavby, 
h) oznámenie mena (názvu) a adresy (sídla) zhotoviteľa stavby, ak bude určený vo výberovom konaní [§ 62 ods. 1 písm. d)], 
i) úľavy na vytýčenie stavby (§ 75a ods. 1), 
j) požiadavky na označenie stavby na stavenisku.

§ 67
(1) Stavebný úrad po vydaní stavebného povolenia zašle projektovú dokumentáciu po jednom overenom vyhotovení stavebníkovi, obci, v ktorej územnom obvode sa stavba bude uskutočňovať, a vlastníkovi stavby, ak nie je stavebníkom; jedno vyhotovenie projektovej dokumentácie si stavebný úrad ponechá. Pri líniových stavbách môže zaslať obci len príslušnú časť dokumentácie.
(2) Stavebné povolenie stráca platnosť, ak sa so stavbou nezačalo do dvoch rokov odo dňa, keď nadobudlo právoplatnosť, pokiaľ stavebný úrad v odôvodnených prípadoch neurčil na začatie stavby dlhšiu lehotu.
(3) Stavebné povolenie pre reklamnú stavbu stráca platnosť, ak sa so stavbou nezačalo do jedného roka odo dňa, keď nadobudlo právoplatnosť, pokiaľ stavebný úrad v odôvodnených prípadoch neurčil na začatie stavby dlhšiu lehotu.
(4) Ak stavebník požiada o zmenu doby trvania reklamnej stavby pred uplynutím tejto doby, tak podaním žiadosti doba trvania reklamnej stavby až do nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia o žiadosti neplynie.

§ 68
(1) Stavebný úrad môže v odôvodnených prípadoch na žiadosť stavebníka povoliť zmenu stavby ešte pred jej dokončením.
(2) V rozsahu, v akom sa zmena dotýka práv, právom chránených záujmov alebo povinností účastníkov stavebného konania, ako aj záujmov chránených dotknutými orgánmi, prerokuje stavebný úrad žiadosť a vydá rozhodnutie, ktorým buď zmenu stavby povolí, pričom rozhodne aj o prípadných námietkach účastníkov a určí podľa potreby ďalšie záväzné podmienky, alebo žiadosť zamietne. Na konanie o zmene sa primerane vzťahujú ustanovenia o stavebnom konaní.

§ 69
(1) Stavebné povolenie a rozhodnutie o predĺžení jeho platnosti sa oznámi rovnakým spôsobom ako začatie stavebného konania a upovedomenie o ústnom pojednávaní; tieto rozhodnutia týkajúce sa jednoduchých a drobných stavieb sa oznámia aj orgánom štátnej správy, ktoré si vyhradili posúdenie dokumentácie.
(2) Ak sa stavebné povolenie oznamuje verejnou vyhláškou, vyvesí sa na 15 dní spôsobom v mieste obvyklým. Posledný deň tejto lehoty je dňom doručenia.
(3) Stavebné povolenie alebo rozhodnutie, ktorým sa zamietla žiadosť o udelenie stavebného povolenia týkajúceho sa stavby, vo vzťahu ku ktorej sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu,1ga) zverejní stavebný úrad bezodkladne na svojej úradnej tabuli a na svojom webovom sídle. Ak zverejnenie na webovom sídle nie je možné, zverejní ho stavebný úrad len na úradnej tabuli. Rozhodnutie musí byť zverejnené odo dňa jeho vydania až do nadobudnutia jeho právoplatnosti.

§ 70
Stavebné povolenie a rozhodnutie o predĺžení jeho platnosti sú záväzné aj pre právnych nástupcov účastníkov konania.

Oddiel 5
Povolenie terénnych a prác

§ 71
(1) Povolenie stavebného úradu vyžadujú, pokiaľ na to nie sú príslušné podľa osobitných predpisov iné orgány, 
a) terénne úpravy, ktorými sa podstatne mení vzhľad prostredia alebo odtokové pomery, 
b) ťažobné a im podobné alebo s nimi súvisiace práce.
(2) Na terénne úpravy a práce uvedené v odseku 1 písm. a) a b) sa povolenie nevydáva, ak stavebný úrad v územnom rozhodnutí od jeho vydania upustil.
(3) Povolenie sa nevyžaduje pri označeniach budov štátnych orgánov, pri návestiach v záujme verejnej bezpečnosti a poriadku, pri uličných, požiarnych, dopravných, vodohospodárskych a opisných značkách, pri označení geodetických bodov a poštových schránok.

§ 72
Podať žiadosť o povolenie terénnych, ťažobných a im podobných alebo s nimi súvisiacich prác je oprávnený vlastník pozemku alebo ten, kto má iné oprávnenie užívať pozemok na požadovaný účel.

§ 73
Na konanie o povolení terénnych úprav, ťažobných a im podobných alebo s nimi súvisiacich prác sa vzťahujú primerane ustanovenia oddielu 4.

§ 74
Pred zastavením ťažobných prác je prevádzateľ povinný vypracovať plán ich zabezpečenia alebo likvidácie a požiadať stavebný úrad o jeho schválenie, ak neustanovujú osobitné predpisy inak.

Oddiel 6
Vytyčovanie stavieb

§ 75
(1) Pred začatím stavby, zmeny stavby, terénnych úprav a ťažobných prác na povrchu musí stavebník zabezpečiť vytýčenie stavieb fyzickou osobou alebo právnickou osobou oprávnenou vykonávať geodetické a kartografické činnosti a autorizačné overenie vybraných geodetických a kartografických činností autorizovaným geodetom a kartografom.
(2) Kvalitatívne podmienky a výsledný operát vytýčenia stavieb, zmien stavieb, terénnych úprav a ťažobných prác na povrchu ustanovuje osobitný predpis.8)
(3) Vytyčovanie sa robí podľa vytyčovacích výkresov v súlade s územným rozhodnutím alebo stavebným povolením.

§ 75a
(1) Stavebný úrad môže pri jednoduchých, drobných a dočasných stavbách, zmenách týchto stavieb a pri terénnych úpravách menšieho rozsahu upustiť od vytýčenia oprávnenými osobami podľa § 45 ods. 4.
(2) Za súlad priestorovej polohy stavby s dokumentáciou overenou v stavebnom konaní, pri ktorej sa upustilo od vytýčenia na to oprávnenými osobami podľa odseku 1, zodpovedá stavebník.
(3) Za určenie priestorovej polohy terénnych úprav, pri ktorých sa upustilo od vytýčenia na to oprávnenými osobami, zodpovedá ten, kto požiadal stavebný úrad o ich povolenie.
(4) Doklady o vytýčení priestorovej polohy predloží stavebník stavebnému úradu pri kolaudácii. Pri stavbách a terénnych úpravách, ktoré nevyžadujú kolaudáciu, pripojí stavebník doklad o vytýčení k ním uchovávanej dokumentácii.

Oddiel 7
Užívanie stavieb

Kolaudácia stavieb

§ 76
(1) Dokončenú stavbu, prípadne jej časť spôsobilú na samostatné užívanie alebo tú časť stavby, na ktorej sa vykonala zmena alebo udržiavacie práce, pokiaľ tieto stavby vyžadovali stavebné povolenie, možno užívať len na základe kolaudačného rozhodnutia.
(2) Dokončené terénne úpravy, ťažobné a im podobné alebo s nimi súvisiace práce sa kolaudujú len v prípadoch, že to stavebný úrad určil pri ich povolení.
(3) Kolaudačné rozhodnutie sa vyžaduje aj pre jednoduché stavby, ich prístavby a nadstavby, ktoré postačilo ohlásiť podľa § 55 ods. 2 písm. a).
(4) Azon reklámépítmények esetében, melyek legnagyobb információs felületének mérete 3 m2-től 20 m2-ig terjed, nem kötelező a használatbavételi határozat.

§ 77
Kolaudačné konanie vykonáva stavebný úrad, ktorý vydal stavebné povolenie alebo povolil terénne úpravy, ťažobné a im podobné alebo s nimi súvisiace práce-

§ 78
(1) Účastníkmi kolaudačného konania sú stavebník, vlastník stavby, ak nie je stavebníkom a vlastník pozemku, na ktorom je stavba umiestnená.
(2) Ak stavebný úrad zlúči s kolaudačným konaním konanie o zmene stavby pred dokončením, sú účastníkmi konania aj tí účastníci stavebného konania, ktorých by sa zmena mohla dotýkať.

§ 79
(1) Kolaudačné konanie sa začína na návrh stavebníka.
(2) Návrh na kolaudáciu stavby sa podáva písomne. V návrhu sa uvedie označenie a miesto stavby, terénnych úprav alebo miesto ťažobných prác, predpokladaný termín dokončenia stavby alebo terénnych úprav, alebo ťažobných prác vrátane vypratania staveniska a dokončenia úprav okolia stavby a údaj o tom, či sa bude vykonávať skúšobná prevádzka a čas jej trvania.

§ 80
(1) Stavebný úrad oznámi účastníkom konania, obci, ak nie je stavebným úradom príslušným na kolaudačné konanie, a dotknutým orgánom začatie kolaudačného konania najmenej 10 dní pred ústnym pojednávaním spojeným s miestnym zisťovaním.
(2) V oznámení o začatí kolaudačného konania upozorní stavebný úrad účastníkov a dotknuté orgány, že námietky a stanoviská môžu uplatniť najneskoršie pri ústnom pojednávaní, inak že sa na ne neprihliadne.
(3) Stavebný úrad prizve na kolaudačné konanie projektanta a ak ide o stavbu uskutočnenú svojpomocou aj osobu, ktorá vykonáva stavebný dozor. Ak je to účelné, prizve aj zhotoviteľa stavby alebo inú osobu.

§ 81
(1) V kolaudačnom konaní stavebný úrad najmä skúma, či sa stavba uskutočnila podľa dokumentácie overenej stavebným úradom v stavebnom konaní a či sa dodržali zastavovacie podmienky určené územným plánom zóny alebo podmienky určené v územnom rozhodnutí a v stavebnom povolení. Ďalej skúma, či skutočné realizovanie stavby alebo jej užívanie nebude ohrozovať verejný záujem, predovšetkým z hľadiska ochrany života a zdravia osôb, životného prostredia, bezpečnosti práce a technických zariadení.
(2) Ak v priebehu uskutočňovania stavby dôjde k zmene technických predpisov, podľa ktorých bola spracovaná projektová dokumentácia, prihliada na ne stavebný úrad len vtedy, pokiaľ sa ich ustanovenia vzťahujú aj na stavby projektované a uskutočňované pred ich účinnosťou.
(3) Ak stavebný úrad pri kolaudačnom konaní zistí na stavbe závady brániace jej užívaniu, určí lehotu na ich odstránenie a preruší konanie.
(4) S kolaudačným konaním sa môže spojiť konanie o zmene stavby (§ 68), pokiaľ sa skutočné realizovanie podstatne neodchyľuje od dokumentácie overenej stavebným úradom v stavebnom konaní.

§ 81a
(1) Stavebný úrad spíše o ústnom pojednávaní protokol, ktorý obsahuje
a) označenie stavby, 
b) zistenie, či sa dodržali podmienky územného rozhodnutia a stavebného povolenia a či sa vyhovelo všeobecným technickým požiadavkám na výstavbu, 
c) porovnávanie skutočného realizovania dokončenej stavby s projektovou dokumentáciou overenou stavebným úradom, 
d) súpis zistených odchýlok od skutočného realizovania stavby, prípadne odkaz na podklady kolaudačného rozhodnutia, 
e) námietky účastníkov konania, 
f) stanoviská dotknutých orgánov.
(2) Protokol podľa odseku 1 môže stavebný úrad nahradiť jednoduchým záznamom, najmä ak sa stavba dokončila v súlade s overenou dokumentáciou, ak nie sú zistené odchýlky od skutočného realizovania stavby a neboli podané námietky účastníkov konania.

§ 81b
Kolaudačné rozhodnutie sa nevydá, ak nie je zaistená bezpečnosť a ochrana zdravia ľudí a životného prostredia, ako aj riadne užívanie stavby na určený účel, najmä ak
a) nie je podľa dokumentácie overenej stavebným úradom v stavebnom konaní zabezpečené vykurovanie stavby a pripojenie na rozvod vody, elektriny a na kanalizačnú sieť, 
b) nie je zaistená bezpečná a plynulá prevádzka výťahov podľa overenej dokumentácie, 
c) nie je zaistený bezpečný prístup a príchod k stavbám, 
d) nie sú splnené podmienky stavebného povolenia na nevyhnutnú komplexnosť výstavby a na vylúčenie negatívnych účinkov stavby na okolité životné prostredie, prípadne ich obmedzenie na prípustnú mieru, 
e) nie sú predložené doklady o vyhovujúcich výsledkoch predpísaných skúšok a vyhlásenia výrobcu o zhode stavebných výrobkov (§ 43f),
f) nie je predložený energetický certifikát a ide o bytovú budovu podliehajúcu povinnej energetickej certifikácii.

§ 81c
Stavebný úrad môže od kolaudácie upustiť, ak ide o
a) drobné stavby, stavebné úpravy a udržiavacie práce, po ktorých ohlásení stavebný úrad určil, že podliehajú stavebnému povoleniu, 
b) jednoduché stavby a ich zmeny s výnimkou stavieb na bývanie, stavieb na individuálnu rekreáciu, garáží a stavieb s prevádzkovým alebo výrobným zariadením.

§ 82
(1) Kolaudačným rozhodnutím sa povoľuje užívanie stavby na určený účel, a ak je to potrebné, určia sa podmienky užívania stavby.
(2) V kolaudačnom rozhodnutí môže stavebný úrad určiť podmienky vyplývajúce zo všeobecných technických požiadaviek na výstavbu, odstránenie drobných nedostatkov skutočného realizovania stavby zistených pri kolaudačnom konaní a určiť primeranú lehotu na ich odstránenie. Môže tak urobiť iba v prípade, že ide o nedostatky, ktoré neohrozujú zdravie a bezpečnosť osôb a nebránia vo svojom súhrne riadnemu a nerušenému užívaniu stavby na určený účel; inak kolaudačné rozhodnutie nevydá.
(3) Ak ide o nebytovú budovu, stavebný úrad v podmienkach podľa odseku 2 určí lehotu, do ktorej je stavebník povinný predložiť energetický certifikát kolaudovanej budovy; táto lehota nesmie byť dlhšia ako šesť mesiacov.
(4) V podmienkach užívania stavby stavebný úrad podľa druhu a účelu stavby uloží najmä vyznačenie drobných odchýlok do overenej dokumentácie stavby, ktoré stavebný úrad vzal na vedomie, a ďalšie povinnosti na zabezpečenie verejných záujmov, na ochranu práv a oprávnených záujmov účastníkov, na zabezpečenie záujmov starostlivosti o životné prostredie, bezpečnosť a ochranu zdravia ľudí, požiarnu bezpečnosť a zabezpečenie prístupu osobám s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie.
(5) Ak sa má stavba užívať ako prevádzkáreň, je kolaudačné rozhodnutie zároveň osvedčením, že prevádzkáreň je spôsobilá na prevádzku.

§ 83
Stavebný úrad môže na žiadosť stavebníka vydať časove obmedzené povolenie na predčasné užívanie stavby aj pred odovzdaním a prevzatím všetkých dodávok, pokiaľ to nemá podstatný vplyv na užívateľnosť stavby a predčasné užívanie neohrozuje bezpečnosť a zdravie osôb. Do 15 dní po odovzdaní a prevzatí takej stavby je stavebník alebo budúci užívateľ povinný podať stavebnému úradu návrh na kolaudáciu stavby.

§ 84
(1) Pri stavbách, kde komplexné vyskúšanie plynule prechádza do skúšobnej prevádzky, môže sa skúšobná prevádzka začať so súhlasom stavebného úradu a za podmienok určených po dohode s obcou a dotknutými orgánmi.
(2) Ak na posúdenie spôsobilosti stavby na užívanie treba zhodnotiť priebeh skúšobnej prevádzky alebo jej časového úseku, stavebný úrad po dohode s dotknutými orgánmi rozhodne o dočasnom užívaní stavby na skúšobnú prevádzku a určí jej podmienky.
(3) Po skončení a vyhodnotení skúšobnej prevádzky alebo jej časového úseku vydá stavebný úrad na návrh stavebníka kolaudačné rozhodnutie.

§ 85
Zmena v užívaní stavby
(1) Stavbu možno užívať len na účel určený v kolaudačnom rozhodnutí, prípadne v stavebnom povolení. Zmeny účelu užívania stavby, ktoré spočívajú v zmene spôsobu užívania stavby, jej prevádzkového zariadenia, v zmene spôsobu a v podstatnom rozšírení výroby alebo činností, ktoré by mohli ohroziť život a zdravie ľudí alebo životné prostredie, vyžadujú rozhodnutie stavebného úradu o zmene v užívaní stavby; na konanie o zmene v užívaní stavby sa vzťahujú primerane ustanovenia § 76 až 84.
(2) Zmenu v užívaní stavby, ktorá je spojená so zmenou stavby, prerokuje stavebný úrad pri stavebnom konaní a po jej dokončení vykoná kolaudáciu zmeny stavby. Zmenu v užívaní stavby, ktorá je spojená so zmenou stavby spočívajúcou v stavebných úpravách, ktorými sa podstatne nemení vzhľad stavby a nezasahuje sa do nosných konštrukcií stavby, môže prerokovať stavebný úrad v spojenom konaní o zmene v užívaní stavby podľa odseku 1.
(3) Zmeny účelu užívania stavby, ktoré spočívajú v zmenách podľa odseku 1 a 2, stavebný úrad nepovolí, ak sú v rozpore so záväznou časťou územnoplánovacej dokumentácie.

Oddiel 8
Údržba stavieb a ich odstraňovanie

§ 86
Údržba stavby
(1) Vlastník stavby je v súlade s dokumentáciou overenou stavebným úradom a s rozhodnutím stavebného úradu (stavebné povolenie, kolaudačné rozhodnutie) povinný udržiavať stavbu v dobrom stave tak, aby nevznikalo nebezpečenstvo požiarnych a hygienických závad, aby nedochádzalo k jej znehodnoteniu alebo ohrozeniu jej vzhľadu a aby sa čo najviac predĺžila jej užívateľnosť.
(2) Ak vlastník stavbu riadne neudržiava, môže mu stavebný úrad vo verejnom záujme nariadiť, aby sa v určenej lehote a za určených podmienok postaral o nápravu. Užívatelia bytov a nebytových priestorov sú povinní umožniť vykonanie nariadenej údržby stavby.
(3) Ustanovenia odseku 1 a 2 platia primerane aj pre terénne úpravy, práce a zariadenia podľa tohto zákona.
(4) Vlastník reklamnej stavby je povinný zabezpečiť počas celej doby trvania reklamnej stavby jej označenie menom a priezviskom, obchodným menom, názvom, ochrannou známkou alebo iným symbolom, ktorý umožňuje identifikáciu vlastníka reklamnej stavby.

§ 87
Nevyhnutné úpravy
(1) Ak stavba nezodpovedá základným požiadavkám na stavby (§ 43d), a tým ohrozuje alebo obťažuje užívateľov alebo okolie stavby, stavebný úrad vo verejnom záujme nariadi vlastníkovi stavby uskutočniť nevyhnutné úpravy na stavbe alebo na stavebnom pozemku. Nariadené úpravy je vlastník povinný vykonať na vlastné náklady.
(2) Ak sa na uskutočnenie nevyhnutnej úpravy vyžaduje dokumentácia alebo iné podklady, stavebný úrad uloží vlastníkovi stavby alebo stavebného pozemku ich predloženie v určenom rozsahu a lehote. V prípade nesplnenia uloženej povinnosti môže stavebný úrad obstarať potrebnú dokumentáciu alebo podklady na náklady povinného. Po ich zabezpečení stavebný úrad nariadi vykonanie úpravy a určí podmienky a lehotu jej uskutočnenia.
(3) Ak nevyhnutná úprava, ktorá sa má nariadiť, nevyžaduje dokumentáciu alebo iné podklady, uloží stavebný úrad vlastníkovi stavby alebo stavebného pozemku vykonanie úpravy a určí rozsah, spôsob, podmienky a lehotu jej uskutočnenia.
(4) Stavbu alebo jej časť, na ktorej boli nariadené nevyhnutné stavebné úpravy, možno užívať len na základe kolaudačného rozhodnutia, ak stavebný úrad od ich kolaudácie neupustil.

Odstraňovanie stavieb

§ 88
(1) Stavebný úrad nariadi vlastníkovi stavby odstránenie
a) závadnej stavby ohrozujúcej život alebo zdravie osôb, pokiaľ ju nemožno hospodárne opraviť, 
b) stavby postavenej bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním alebo bez písomného oznámenia stavebného úradu podľa § 57 ods. 2 pri stavbách, ktoré treba ohlásiť; odstránenie stavby sa nenariadi iba v prípadoch, keď dodatočné povolenie stavby nie je v rozpore s verejným záujmom, 
c) stavby, na ktorú bolo zrušené stavebné povolenie (§ 102 ods. 3), 
d) dočasnej stavby, pri ktorej uplynul určený čas jej trvania alebo pominul účel, na ktorý bola zriadená.
(2) Odstránenie stavby podľa odseku 1 písm. b) nariadi stavebný úrad vlastníkovi stavby, ktorý je stavebníkom, alebo nájomcovi stavby, ak je stavebníkom podľa § 58 ods. 3.
(3) Na odstránenie stavby, pokiaľ nebolo nariadené, je potrebné povolenie stavebného úradu, ak tento zákon neustanovuje inak. O povolenie môže žiadať vlastník stavby. V žiadosti o povolenie vlastník stavby uvedie druh, účel, miesto a označenie stavby, dôvody odstránenia stavby a dátum predpokladaného začatia a skončenia prác, či stavbu odstráni svojpomocne alebo prostredníctvom zhotoviteľa, ako sa naloží s odpadom a s uvoľneným pozemkom a aké opatrenia sú potrebné na zabezpečenie susedných pozemkov a stavieb.
(4) Povolenie stavebného úradu sa nevyžaduje na odstránenie zariadenia staveniska, ktorého dočasnosť bola obmedzená v stavebnom povolení na čas trvania stavby, a na odstránenie stavieb a zariadení, ktoré nepodliehajú stavebnému povoleniu. Pri drobných stavbách [§ 55 ods. 2 písm. b)] a reklamných stavbách postačí ohlásenie lehoty, do ktorej budú odstránené.
(5) Vlastník zariadenia staveniska vopred prerokuje so stavebným úradom možnosť ďalšieho využitia zariadenia staveniska, ak ho možno po dokončení výstavby využiť na iné účely. Podľa výsledku prerokovania buď predloží stavebnému úradu návrh na zmenu účelu užívania, prípadne na stavebné úpravy, alebo zariadenie staveniska po dokončení výstavby odstráni.
(6) Na odstránenie reklamnej stavby sa povolenie stavebného úradu nevyžaduje.
(7) Povolenie stavebného úradu sa nevyžaduje na odstránenie reklamnej stavby, ktorá je postavená bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, alebo bez písomného oznámenia stavebného úradu podľa § 57 ods. 2 pri stavbách, ktoré treba ohlásiť, alebo v rozpore s ním, ak ohlásenie odstránenia stavby podal vlastník pozemku alebo stavby alebo osoba, ktorá má iné práva k pozemku alebo stavbe [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)], a títo nedali právo inej osobe uskutočniť reklamnú stavbu na svojom pozemku alebo svojej stavbe alebo záujmové združenie vlastníkov reklamných stavieb registrované podľa tohto zákona. Stavebný úrad
a) ak vlastník reklamnej stavby nie je známy, vydá osobe, ktorá podala ohlásenie odstránenia stavby súhlas s odstránením reklamnej stavby do 30 dní odo dňa podania ohlásenia,
b) ak vlastník reklamnej stavby je známy, stavebný úrad ho vyzve, aby do 15 dní odo dňa doručenia výzvy preukázal, že mal oprávnenie na uskutočnenie reklamnej stavby na pozemku alebo na stavbe, kde je umiestnená, a že je zhotovená v súlade s podmienkami podľa tohto zákona. Ak vlastník reklamnej stavby v určenej lehote nepreukáže, že mal oprávnenie na uskutočnenie reklamnej stavby alebo že stavba je zhotovená v súlade s podmienkami podľa tohto zákona, stavebný úrad do 30 dní odo dňa márneho uplynutia lehoty vydá osobe, ktorá podala ohlásenie odstránenia stavby súhlas s odstránením reklamnej stavby.
(8) Vlastník pozemku alebo stavby, záujmové združenie vlastníkov reklamných stavieb registrované podľa tohto zákona alebo osoba, ktorá má iné práva k pozemku alebo stavbe [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)], je oprávnená po doručení súhlasu stavebného úradu s odstránením reklamnej stavby odstrániť reklamnú stavbu na náklady vlastníka reklamnej stavby.

§ 88a
Konanie o dodatočnom povolení stavby
(1) Ak stavebný úrad zistí, že stavba bola postavená bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, začne z vlastného podnetu konanie a vyzve vlastníka stavby, aby v určenej lehote predložil doklady o tom, že dodatočné povolenie nie je v rozpore s verejnými záujmami chránenými týmto zákonom, najmä s cieľmi a zámermi územného plánovania, a osobitnými predpismi. Ak bola stavba začatá bez právoplatného stavebného povolenia, ktoré už bolo vydané, stavebný úrad posúdi súlad stavby s verejnými záujmami na základe záväzných stanovísk podľa § 140b a podkladov predložených v stavebnom konaní.
(2) Ak vlastník stavby požadované doklady nepredloží v určenej lehote alebo ak sa na ich podklade preukáže rozpor stavby s verejným záujmom, stavebný úrad nariadi odstránenie stavby.
(3) Ak vlastník stavby, pri ktorej sa preukáže, že jej dodatočné povolenie nie je v rozpore s verejnými záujmami, v priebehu konania nepreukáže, že je vlastníkom pozemku zastavaného nepovolenou stavbou alebo jeho časti, alebo že má k tomuto pozemku iné právo (§ 58 ods. 2) a vlastník zastavaného pozemku alebo jeho časti s dodatočným povolením nesúhlasí, stavebný úrad odkáže vlastníka pozemku na súd a konanie preruší (§ 137). Konanie o stavbe zostane prerušené až do právoplatnosti rozhodnutia súdu vo veci.
(4) V rozhodnutí o dodatočnom povolení stavby stavebný úrad dodatočne povolí už vykonané stavebné práce a určí podmienky na dokončenie stavby alebo nariadi úpravy už realizovanej stavby.
(5) Ak sa v konaní o dodatočnom povolení stavby preukáže rozpor s verejnými záujmami alebo stavebník v určenej lehote nesplní podmienky rozhodnutia o dodatočnom povolení stavby, stavebný úrad nariadi odstránenie stavby.
(6) Stavebný úrad nariadi odstránenie stavby aj v prípade, ak stavebník v určenej lehote
a) nepredloží žiadosť o dodatočné povolenie stavby, 
b) nesplní podmienky rozhodnutia o dodatočnom povolení stavby.
(7) Na konanie o dodatočnom povolení stavby sa primerane vzťahujú ustanovenia § 58 až 66.
(8) Podľa odsekov 1 až 7 sa postupuje aj pri neohlásenej jednoduchej stavbe alebo jej zmene, ak bola určená na ohlásenie podľa § 55 ods. 2 písm. a).
(9) S konaním o dodatočnom povolení stavby, ktorá je už dokončená, môže stavebný úrad spojiť kolaudačné konanie.

§ 88b
(1) Ustanovenia § 88a ods. 1 až 6 sa nevzťahujú na konanie o stavbách, pri ktorých bolo zrušené právoplatné stavebné povolenie z dôvodu, že bolo vydané v rozpore so zákonom, všeobecne záväzným právnym predpisom alebo všeobecne záväzným nariadením.8a) Na opakované konanie o žiadosti o stavebné povolenie sa primerane vzťahujú § 58 až 66.
(2) Ustanovenia § 88a sa nevzťahujú na reklamné stavby.

§ 89
(1) Náklady na odstránenie stavby znáša jej vlastník. Stavebný úrad môže rozhodnúť, že časť skutočných nákladov na odstránenie stavby uhradí vlastník podľa miery svojej zodpovednosti za stav stavby a zvyšná časť sa uhradí z prostriedkov na štátny stavebný príspevok.
(2) Vlastník odstraňovanej stavby zodpovedá za škodu vzniknutú na susedných stavbách alebo pozemku, pokiaľ ju nevyvolal ich závadný stav. Náklady zabezpečovacích prác, ktoré treba súbežne urobiť pre závadný stav susednej stavby, znáša vlastník tejto stavby.

§ 90
(1) Konanie o odstránení stavby vykonáva stavebný úrad, ktorý by bol príslušný vydať pre stavbu stavebné povolenie.
(2) V rozhodnutí, ktorým sa nariaďuje alebo povoľuje odstránenie stavby, určí stavebný úrad podmienky pre zabezpečenie nevyhnutnej dokumentácie odstraňovanej stavby, pre odborné vedenie prác a bezpečnosti, včítane okolitých stavieb, ďalej podmienky vyplývajúce zo všeobecných technických požiadaviek na výstavbu a podmienky pre archivovanie dokumentácie.
(3) Podmienkami rozhodnutia o odstránení stavby stavebný úrad zabezpečí najmä
a) dodržanie všeobecných technických požiadaviek na výstavbu, 
b) dodržanie požiadaviek dotknutých orgánov štátnej správy a obce, 
c) ochranu práv a právom chránených záujmov účastníkov konania, 
d) vykonanie prác pri odstránení stavby na to oprávnenou právnickou osobou alebo fyzickou osobou; pri stavbách, ktoré nebude odstraňovať takáto osoba, určí osobu, ktorá bude zabezpečovať odborný dozor nad prácami.
(4) Stavebný úrad môže v podmienkach rozhodnutia o odstránení stavby
a) uložiť povinnosť oznámiť určité štádium prác na zabezpečenie výkonu štátneho stavebného dohľadu, 
b) uložiť vlastníkom susedných pozemkov, aby po určený čas znášali vykonávanie niektorých prác zo svojich pozemkov alebo stavieb, 
c) určiť podrobnejšie podmienky postupu a spôsobu prác, najmä na zabezpečenie stability susedných stavieb, na zaručenie bezpečného užívania susedných stavieb, premávky na priľahlých komunikáciách a pod., 
d) uložiť povinnosť po odstránení stavby upraviť pozemok, zabezpečiť odvádzanie povrchových vôd a vysadiť zeleň, 
e) uložiť povinnosť odovzdať dokumentáciu stavby na účely evidencie a archivovania.
(5) Ak o odstránení stavby rozhodol súd, stavebný úrad určí len podmienky podľa odseku 2.

§ 91
Ak sú závadným stavom stavby bezprostredne ohrozené životy osôb a ak stavbu nemožno zachovať, môže stavebný úrad výnimočne vydať ústny príkaz na odstránenie stavby a zabezpečiť odstránenie stavby bez prerokovania s vlastníkmi stavby. Stavebný úrad najneskoršie do 3 dní písomne oznámi rozhodnutie vlastníkovi stavby a dôvody, pre ktoré bol príkaz vydaný, a rozhodne o úhrade nákladov na odstránenie stavby.

§ 92
(1) Ak stavebný úrad rozhoduje o odstránení pamiatkove chránenej stavby, vopred si obstará súhlas príslušného orgánu štátnej pamiatkovej starostlivosti. Obdobne si stavebný úrad obstará súhlas orgánu uvedeného v osobitných predpisoch, ak je to v nich priamo ustanovené.
(2) Ustanovenie odseku 1 sa nevzťahuje na vydanie príkazu na odstránenie stavby podľa § 91; stavebný úrad však oznámi orgánom uvedeným v odseku 1 dôvody, ktoré viedli k vydaniu príkazu na odstránenie stavby, pokiaľ možno ešte pred začatím odstraňovacích prác.

§ 93
Stavebný úrad zjednoduší postup podľa § 88 až 92 pri odstraňovaní zmien stavieb, terénnych úprav, ťažobných a im podobných alebo s nimi súvisiacich prác, ako aj informačných, reklamných a propagačných zariadení.

§ 94
Nariadenie zabezpečovacích prác
(1) Ak stavba svojim stavom ohrozuje život alebo zdravie osôb, prípadne značné majetkové alebo kultúrne hodnoty, a ak nie je nevyhnutné stavbu ihneď odstrániť, nariadi stavebný úrad vykonať neodkladné zabezpečovacie práce vlastníkovi stavby.
(2) Ak hrozí nebezpečenstvo z omeškania a ak sa vykonanie zabezpečovacích prác alebo odstránenie stavby nedá zabezpečiť inak, stavebný úrad nariadi právnickej osobe alebo fyzickej osobe, ktorá má oprávnenie na stavebné práce, vykonať neodkladné práce a určí pre ne podmienky.
(3) Neodkladné zabezpečovacie práce a odstránenie stavby sa robia na náklad vlastníka stavby.
(4) Ustanovenia odsekov 1 až 4 sa primerane použijú, ak sa zabezpečovacie práce pre terénne úpravy, práce a zariadenia nariaďujú podľa tohto zákona.

§ 95
Štátny stavebný príspevok
(1) Stavebný úrad môže občanovi, ktorý je vlastníkom stavby, poskytnúť štátny stavebný príspevok na čiastočné alebo úplné krytie nákladov na nariadené nevyhnutné úpravy, odstránenie stavby, údržbu alebo zabezpečovacie práce, ak vlastník náklady nemôže uhradiť pre nedostatok vlastných prostriedkov a nemôže pritom získať potrebné prostriedky pôžičkou.
(2) Stavebný úrad si vyhradí vrátenie príspevku poskytnutého na nariadené nevyhnutné úpravy alebo údržbu, prípadne jeho časti pre prípad, že dôjde k odplatnému prevodu stavby, ktorá bola vykonanými prácami zhodnotená.
(3) Štátny stavebný príspevok podľa odseku 1 možno poskytnúť, ak úhradu nákladov na nariadené nevyhnutné úpravy nemožno zabezpečiť podľa iných právnych predpisov.

§ 96
Vypratanie stavby
(1) Ak je stavba v takom stave, že bezprostredne ohrozuje život alebo zdravie osôb, nariadi stavebný úrad užívateľom stavby jej vypratanie; odvolanie proti rozhodnutiu nemá odkladný účinok. Ak ide o stavbu obsahujúcu byty, stavebný úrad upovedomí vlastníka stavby, aby užívateľom ohrozenej stavby zabezpečil bytovú náhradu,9) ak nedôjde dobrovoľnému vyprataniu, aby zabezpečil vykonanie rozhodnutia.
(2) Rozhodnutie o vyprataní stavby podľa odseku 1 možno oznámiť ústne; písomné vyhotovenie tohto rozhodnutia sa musí bezodkladne doručiť.
(3) Stavebný úrad nariadi vypratanie stavby aj vtedy, ak je to potrebné na vykonanie neodkladných zabezpečovacích prác, nevyhnutných úprav a údržby, ktoré sám nariadil. Postupuje pri tom primerane podľa odseku 1.

§ 96a
Rozhodnutia stavebného úradu vydané podľa § 86 , 87 , 88 , 88a , 94 a 96 sú záväzné aj pre právnych nástupcov vlastníkov stavby.

§ 97
Účastníci konania
(1) Účastníkmi konania podľa § 86 až 96 sú právnické osoby a fyzické osoby, ktoré majú vlastnícke alebo iné práva k pozemku alebo stavbe a ktorých práva, právom chránené záujmy alebo povinnosti môžu byť rozhodnutím priamo dotknuté.
(2) Užívatelia jednotlivých bytov a nebytových priestorov sú účastníkmi konania len vtedy, ak ich užívacie práva k bytu alebo k nebytovému priestoru môžu byť priamo dotknuté opatreniami, ktoré má v konaní podľa odseku 1 stavebný úrad nariadiť.
(3) Účastníkom konania je aj právnická osoba alebo fyzická osoba oprávnená na podnikanie, ktorej sa má nariadiť vykonanie neodkladných prác (§ 94).

Oddiel 9
Štátny stavebný dohľad

§ 98
(1) Štátny stavebný dohľad zabezpečuje ochranu verejných záujmov, ako aj práv a právom chránených záujmov právnických osôb a fyzických osôb, ktoré vyplývajú z uskutočňovania stavby alebo jej zmeny, z vlastností stavby pri jej užívaní, z odstránenia stavby a z terénnych úprav, prác a zariadení podľa tohto zákona.
(2) Orgány štátneho stavebného dohľadu sú oprávnené zisťovať, či
a) sa stavba, stavebné úpravy alebo udržiavacie práce vykonávajú podľa stavebného povolenia alebo na základe ohlásenia, 
b) sú splnené podmienky na uskutočňovanie stavby podľa § 44, 
c) sa na stavbe nachádza projekt stavby overený v stavebnom konaní a či sa vedie stavebný denník, 
d) sa pri uskutočňovaní stavby, stavebných úprav alebo pri udržiavacích prácach dodržiavajú podmienky stavebného povolenia, všeobecne záväzné právne predpisy a technické normy vzťahujúce sa na stavebné práce a stavebné výrobky, 
e) sa stavba užíva spôsobom povoleným v kolaudačnom rozhodnutí, 
f) sa stavba udržiava v dobrom stavebnom stave, 
g) sa dodržiavajú podmienky povolenia alebo nariadenia odstránenia stavieb alebo nariadených stavebných úprav a udržiavacích prác, 
h) sa terénne úpravy alebo ťažobné práce vykonávajú podľa povolenia, 
i) sa odstraňovaním stavby neohrozujú susedné pozemky a stavby na nich.

§ 99
Orgánmi štátneho stavebného dohľadu sú poverení zamestnanci
a) Slovenskej stavebnej inšpekcie (§ 123a), 
b) stavebného úradu, 
c) iných orgánov štátnej správy oprávnených osobitnými predpismi dozerať na uskutočňovanie, užívanie a odstraňovanie stavieb v medziach týchto predpisov, 
d) krajského stavebného úradu.

§ 100
Stavebník, oprávnená osoba či právnická osoba uskutočňujúca alebo odstraňujúca stavbu, ako aj vlastník stavby sú povinní
a) umožniť orgánom štátneho stavebného dohľadu a nimi prizvaným znalcom vstupovať na stavenisko a do stavby, nazerať do jej dokumentácie a utvárať predpoklady pre výkon dohľadu, 
b) bezodkladne ohlásiť stavebnému úradu závady na stavbe, ktoré ohrozujú jej bezpečnosť, životy či zdravie osôb alebo môžu spôsobiť značné národohospodárske škody.

§ 101
Ak je odôvodnená obava z ohrozenia verejných záujmov, je orgán štátneho stavebného dohľadu oprávnený nariadiť na náklad stavebníka alebo vlastníka stavby odobratie a preskúšanie vzoriek, skúšky stavby a prizvať znalcov na posúdenie technicky náročných alebo neobvyklých stavieb.

§ 102
(1) Ak orgán štátneho stavebného dohľadu zistí na stavbe závadu, vyzve podľa povahy veci stavebníka, oprávnenú osobu alebo právnickú osobu uskutočňujúcu stavbu, aby urobili nápravu, alebo upozorní iný zodpovedný orgán, aby vykonal potrebné opatrenia.
(2) Ak právnická osoba alebo fyzická osoba nedbá na výzvu orgánu štátneho stavebného dohľadu, vydá stavebný úrad rozhodnutie, ktorým nariadi urobiť nápravu; pri uskutočňovaní stavby môže stavebný úrad práce na stavbe zastaviť. Odvolanie proti rozhodnutiu o zastavení prác nemá odkladný účinok. Po vykonaní nápravy možno v prácach na stavbe pokračovať len na základe nového rozhodnutia stavebného úradu.
(3) V rozhodnutí podľa odseku 2 môže stavebný úrad uložiť fyzickej alebo právnickej osobe podľa povahy veci tiež povinnosť zdržať sa takej činnosti, ktorá nad prípustnú mieru ustanovenú osobitnými predpismi poškodzuje životné prostredie, alebo povinnosť vykonať také opatrenia, ktoré znížia nepriaznivé účinky ich činnosti na životné prostredie na prípustnú mieru. Pôsobnosť iných orgánov podľa osobitných predpisov nie je dotknutá.
(4) Ak orgán štátneho stavebného dohľadu zistí na stavbe neodstrániteľnú závadu vzniknutú pri uskutočňovaní stavby, ktorá bráni pokračovať v prácach na stavbe, zruší stavebný úrad na jeho podnet stavebné povolenie a určí ďalší postup.
(5) Orgán štátneho stavebného dohľadu, 
a) ak zistí nepovolenú stavbu, oznámi to stavebnému úradu; ak ide o rozostavanú stavbu, bezodkladne vyzve stavebníka, aby zastavil práce na stavbe, 
b) upozorní podľa potreby príslušný orgán, že niektorý zo zodpovedných pracovníkov na stavbe nevykonáva svoju činnosť v súlade s verejnými záujmami, a vyzve ich, aby mu oznámil, aké opatrenie na nápravu prijali, 
c) oznámi stavebnému úradu, že oprávnené osoby nevykonávajú na stavenisku činnosť v súlade so svojím oprávnením; stavebný úrad môže dať návrh na ich preskúšanie.
(6) Právo ďalších orgánov štátnej správy vydávať podľa osobitných predpisov rozhodnutia o náprave závad stavby zostáva nedotknuté; ak je však na nápravu potrebný zásah do stavebnotechnického riešenia stavby, rozhodne o ňom stavebný úrad.

§ 103
Vlastník stavby je povinný dokumentáciu skutočného realizovania stavby uchovávať po celý čas jej užívania; pri zmene vlastníctva stavby ju odovzdá novému nadobúdateľovi a pri odstránení stavby stavebnému úradu.

§ 104
(1) Ak sa doklady (predovšetkým overená dokumentácia), z ktorých by bolo možno zistiť účel, na aký bola stavba povolená, nezachovajú, platí, že stavba je určená účelu, na ktorý je svojím stavebnotechnickým usporiadaním vybavená. Ak vybavenie stavby nasvedčuje viacerým účelom, predpokladá sa, že stavba je určená účelu, na ktorý sa užíva bez závad.
(2) Stavebný úrad môže vlastníkovi stavby nariadiť, aby obstaral dokumentáciu skutočného realizovania stavby v prípadoch, keď nebola vôbec vyhotovená, nezachovala sa alebo nie je v náležitom stave. Pokiaľ nie je nevyhnutné vyhotoviť úplnú dokumentáciu skutočného realizovania stavby, uloží stavebný úrad iba vyhotovenie zjednodušenej dokumentácie (pasport stavby).


TRETIA ČASŤ
Sankcie

§ 105
Priestupky
(1) Priestupku sa dopustí a pokutou do 10 000 Sk sa potresce ten, kto
a) uskutočňuje jednoduchú stavbu, drobnú stavbu, stavebné úpravy alebo udržiavacie práce, ktoré treba ohlásiť, bez takéhoto ohlásenia alebo v rozpore s ním, 
b) uskutočňuje terénne úpravy a práce podľa tohto zákona, na ktoré je potrebné povolenie stavebného úradu, bez takéhoto povolenia alebo v rozpore s ním, 
c) nezabezpečuje podmienky na vykonávanie štátneho stavebného dohľadu, bráni v jeho výkone, nesplní výzvu orgánu štátneho stavebného dohľadu alebo neurobí opatrenie nariadené orgánom štátneho stavebného dohľadu, 
d) neudržiava stavbu napriek opätovnej výzve orgánu štátneho stavebného dohľadu alebo rozhodnutiu stavebného úradu, 
e) znemožňuje vstup na vlastný pozemok alebo na vlastnú stavbu oprávneným osobám (§ 134) alebo oprávneným zamestnancom orgánov štátnej správy, ktorí plnia úlohy vyplývajúce z tohto zákona a týkajúce sa tohto pozemku alebo stavby, 
f) vykonáva vedenie uskutočňovania stavby a napriek výzve orgánu štátneho stavebného dohľadu neplní svoje povinnosti.
(2) Priestupku sa dopustí a pokutou do 25 000 Sk sa potresce ten, kto
a) ako stavebník mení stavbu bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, 
b) užíva stavbu v rozpore s kolaudačným rozhodnutím, prípadne stavebným povolením alebo ako vlastník stavby či iný oprávnený na jej užívanie umožní inej osobe užívanie stavby pred vydaním kolaudačného rozhodnutia alebo v rozpore s ním, 
c) odstráni stavbu bez povolenia príslušného orgánu, 
d) napriek výzve stavebného úradu predlžuje bez vážneho dôvodu dokončenie stavby nad lehotu určenú v stavebnom povolení, 
e) nepredloží v určenej lehote dokumentáciu potrebnú na nevyhnutné úpravy alebo nevykoná nariadené nevyhnutné úpravy (§ 87),
f) ako stavebník nebytovej budovy nepredloží energetický certifikát kolaudovanej stavby v lehote určenej v kolaudačnom rozhodnutí (§ 82 ods. 3).
(3) Priestupku sa dopustí a pokutou do 1 milióna Sk sa potresce ten, kto
a) vykonáva činnosti, na ktoré je potrebné územné rozhodnutie bez takého rozhodnutia alebo v rozpore s ním, 
b) ako stavebník uskutočňuje novú stavbu bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, 
c) užíva stavbu bez kolaudačného rozhodnutia, pokiaľ je také rozhodnutie potrebné, 
d) napriek opätovnej výzve orgánu štátneho stavebného dohľadu alebo rozhodnutiu stavebného úradu neudržiava stavbu do tej miery, že jej stav ohrozuje životy alebo zdravie osôb, 
e) v určenej lehote nevykoná rozhodnutie príslušného stavebného úradu o odstránení stavby.
(4) Priestupku sa dopustí a pokutou do 5 miliónov Sk sa potresce ten, kto bez stavebného povolenia uskutočňuje stavbu v chránenom území alebo v ochrannom pásme či na pozemku, ktorý nie je určený na zastavanie, najmä na poľnohospodárskom alebo lesnom pozemku.
(5) Priestupku sa dopustí a potresce sa ten, kto uskutočňuje alebo užíva
a) reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2, ktorú treba ohlásiť, bez takého ohlásenia alebo v rozpore s ním pokutou vo výške 150 eur,
b) reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha má veľkosť od 3 m2 do 20 m2, bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním pokutou vo výške 250 eur,
c) reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha je väčšia ako 20 m2, bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, alebo bez kolaudačného rozhodnutia, alebo v rozpore s ním pokutou vo výške 450 eur,
d) reklamnú stavbu bez označenia (§ 86 ods. 4, § 142d ods. 2) a v lehote určenej stavebným úradom alebo inšpekciou nezabezpečí označenie reklamnej stavby pokutou vo výške 50 eur.
Priestupky prejednáva stavebný úrad alebo inšpekcia.
(6) Priestupky prejednáva stavebný úrad alebo inšpekcia.
(7) Na priestupky a ich prejednávanie sa vzťahujú všeobecné predpisy o priestupkoch.10)

§ 106
Správne delikty
(1) Stavebný úrad alebo inšpekcia uloží pokutu do 400 000 Sk právnickej osobe alebo fyzickej osobe oprávnenej na podnikanie, ktorá
a) uskutočňuje jednoduchú stavbu, drobnú stavbu, stavebné úpravy alebo udržiavacie práce, ktoré treba ohlásiť, bez takéhoto ohlásenia alebo v rozpore s ním, 
b) uskutočňuje terénne úpravy a práce podľa tohto zákona, na ktoré je potrebné povolenie stavebného úradu, bez takéhoto povolenia alebo v rozpore s ním, 
c) nezabezpečuje podmienky vykonávania štátneho stavebného dohľadu, bráni v jeho výkone, nesplní výzvu orgánu štátneho stavebného dohľadu [§ 102 ods. 2] alebo neurobí opatrenie nariadené orgánom štátneho stavebného dohľadu, 
d) neudržiava stavbu napriek opätovnej výzve orgánu štátneho stavebného dohľadu alebo rozhodnutiu stavebného úradu, 
e) ako stavebník nebytovej budovy nepredloží energetický certifikát kolaudovanej stavby v lehote určenej v kolaudačnom rozhodnutí (§ 82 ods. 3).
(2) Stavebný úrad alebo inšpekcia uloží pokutu do 2 miliónov Sk právnickej osobe alebo fyzickej osobe oprávnenej na podnikanie, ktorá
a) použila na zhotovenie stavby stavebný výrobok, ktorý nie je vhodný (§ 43f), 
b) mení stavbu bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, 
c) odstráni stavbu bez povolenia príslušného orgánu, 
d) neodstráni dočasné zariadenie staveniska po skončení výstavby, 
e) uskutočňuje pre iného stavbu mimo rozsahu predmetu svojej činnosti, 
f) nepredloží v určenej lehote dokumentáciu potrebnú na nevyhnutné úpravy alebo nevykoná nariadené nevyhnutné úpravy (§ 87), 
g) zhoršuje životné prostredie tým, že predlžuje lehotu výstavby v rozpore so stavebným povolením.
(3) Stavebný úrad alebo inšpekcia uloží pokutu do 5 miliónov Sk právnickej osobe alebo fyzickej osobe oprávnenej na podnikanie, ktorá
a) vykonáva činnosti, na ktoré je potrebné územné rozhodnutie bez takéhoto rozhodnutia alebo v rozpore s ním, 
b) uskutočňuje stavbu bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, 
c) neudržiava stavbu do tej miery, že sú tým ohrozené životy alebo zdravie osôb, 
d) užíva stavbu bez kolaudačného rozhodnutia alebo v rozpore s ním, alebo ako vlastník stavby či iný oprávnený na jej užívanie umožní inej osobe užívanie stavby pred vydaním kolaudačného rozhodnutia alebo v rozpore s ním, 
e) bez vážneho dôvodu nevykonala neodkladné zabezpečovacie práce nariadené stavebným úradom, 
f) v určenej lehote nevykoná rozhodnutie príslušného stavebného úradu o odstránení stavby.
(4) Stavebný úrad alebo inšpekcia uloží právnickej osobe alebo fyzickej osobe oprávnenej na podnikanie, ktorá uskutočňuje alebo užíva
a) reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2, ktorú treba ohlásiť, bez takého ohlásenia alebo v rozpore s ním pokutu vo výške 150 eur,
b) reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha má veľkosť od 3 m2 do 20 m2, bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním pokutu vo výške 250 eur,
c) reklamnú stavbu, na ktorej najväčšia informačná plocha je väčšia ako 20 m2, bez stavebného povolenia alebo v rozpore s ním, alebo bez kolaudačného rozhodnutia, alebo v rozpore s ním pokutu vo výške 450 eur,
d) reklamnú stavbu bez označenia (§ 86 ods. 4, § 142d ods. 2) a v lehote určenej stavebným úradom alebo inšpekciou nezabezpečí označenie reklamnej stavby pokutou vo výške 50 eur.
(5) Ustanovenia odseku 1 písm. a) až c), odseku 2 písm. a) a b) a odseku 3 písm. a) a b) platia rovnako na právnickú osobu alebo fyzickú osobu oprávnenú na podnikanie, ktorá uskutočňuje stavbu ako zhotoviteľ.
(6) Pokutu podľa odseku 4 možno uložiť aj opakovane, a to až do odstránenia nedostatkov.

§ 107
Lehoty ukladania a výnosy pokút
(1) Pokutu možno uložiť iba do dvoch rokov odo dňa, keď sa orgán oprávnený na uloženie pokuty dozvedel o tom, že právnická osoba alebo fyzická osoba oprávnená na podnikanie porušila alebo nesplnila povinnosť (§ 106), najneskoršie však do 3 rokov odo dňa, keď došlo k porušeniu povinnosti alebo keď povinnosť mala byť splnená.
(2) Pokuty sú príjmom štátneho rozpočtu. Pokuty uložené obcou sú príjmom rozpočtu obce.


ŠTVRTÁ ČASŤ
Vyvlastnenie

§ 108
Predmet a účely vyvlastnenia
(1) Pozemky, stavby a práva k nim, potrebné na uskutočnenie stavieb alebo opatrení vo verejnom záujme, uvedených v odseku 2, možno vyvlastniť alebo vlastnícke práva k pozemkom a stavbám možno obmedziť10a) rozhodnutím stavebného úradu (ďalej len "vyvlastniť").
(2) Vyvlastniť možno len vo verejnom záujme pre
a) verejnoprospešné stavby podľa schválenej územnoplánovacej dokumentácie
b) vytvorenie hygienických, bezpečnostných a iných ochranných pásem a chránených území a pre zabezpečenie podmienok ich ochrany, 
c) vykonanie asanácie sídelného útvaru alebo jeho asanačných úprav podľa schválenej územnoplánovacej dokumentácie, 
d) vytvorenie podmienok pre nevyhnutný prístup k pozemku a stavbe, 
e) vytvorenie podmienok pre umiestnenie alebo riadnu prevádzku zariadenia štátnej pozorovacej siete, ktorou sa zisťuje stav životného prostredia, 
f) výstavbu a správu diaľníc, ciest a miestnych komunikácií vrátane zriadenia ich ochranných pásiem a pre vybudovanie súvisiacich vyvolaných úprav podľa osobitných predpisov,10e)
g) výstavbu energetického diela na výrobu alebo rozvod elektriny podľa osobitných predpisov,10c)
h) výstavbu plynárenských zariadení podľa osobitných predpisov,10d)
i) výstavbu vojenských objektov a vojenských priestorov osobitného určenia podľa osobitných predpisov,10b)
j) účely dobývania ložísk nerastov podľa osobitných predpisov,10f)
k) výstavbu alebo prevádzkovanie vodohospodárskych diel podľa osobitných predpisov,10g)
l) stavby dráhy a jej súčastí a stavby v ochrannom pásme dráhy, ktoré slúžia prevádzke dráhy alebo doprave na dráhe, na účely prístupu k dráhe alebo k jej súčasti alebo na účel zabezpečenia prevádzky dráhy alebo dopravy na dráhe,10h)
m) zachovanie a riadne užívanie kultúrnej pamiatky podľa osobitných predpisov,10i)
n) výstavbu potrubí pre pohonné látky a ropu podľa osobitných predpisov,10j)
o) uskutočnenie stavieb, ktoré sú významnou investíciou podľa osobitných predpisov,10ja)
p) zriadenie alebo prevádzkovanie verejných letísk a leteckých pozemných zariadení vrátane ich ochranných pásiem podľa osobitných predpisov.10jb)
(3) Verejný záujem na vyvlastnení na účely uvedené v odseku 2 sa musí preukázať vo vyvlastňovacom konaní. Za stavby podľa odseku 2 písm. a) sa považujú stavby určené na verejnoprospešné služby a pre verejné technické vybavenie územia podporujúce jeho rozvoj a ochranu životného prostredia, ktoré vymedzí schvaľujúci orgán v záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie.

§ 109
Cieľ vyvlastnenia
(1) Cieľom vyvlastnenia je dosiahnuť prechod, prípadne obmedzenie vlastníckeho práva k pozemkom a stavbám alebo zriadenie, zrušenie, prípadne obmedzenie práva vecného bremena k pozemkom a stavbám.
(2) Vlastnícke právo k pozemkom a stavbám prechádza vyvlastnením na navrhovateľa. Vyvlastnením zanikajú všetky ostatné práva k vyvlastneným pozemkom a stavbám, pokiaľ nie je v rozhodnutí ustanovené inak; to sa nevzťahuje na právo užívať byty a nebytové priestory, ktoré vyvlastnením nezaniká.

§ 110
Podmienky vyvlastnenia
(1) Vyvlastniť možno len vtedy, ak cieľ vyvlastnenia nemožno dosiahnuť dohodou alebo iným spôsobom.
(2) Vyvlastnenie musí byť v súlade s cieľmi a zámermi územného plánovania a ten sa dokazuje územným rozhodnutím; ak osobitný predpis10jba) neustanovuje inak. Pokiaľ účel, na ktorý sa vyvlastňuje, nevyžaduje vydanie územného rozhodnutia, skúma sa súlad s cieľmi a zámermi územného plánovania priamo vo vyvlastňovacom konaní.
(3) Vyvlastnenie sa môže uskutočniť len v nevyhnutnom rozsahu. Ak možno účel vyvlastnenia dosiahnuť iba obmedzením práva, nemožno právo odňať v plnom rozsahu. Ak sa vyvlastnením prevádza vlastnícke právo iba k časti pozemku alebo sa obmedzuje iné právo k pozemku alebo stavbe a vlastník alebo iný oprávnený by nemohol využívať zostávajúcu časť pozemku alebo obmedzené právo k pozemku alebo stavbe, prípadne by ich mohol užívať len s neprimeranými ťažkosťami, rozšíri sa vyvlastnenie aj na zostávajúcu časť, pokiaľ o to vlastník alebo iný oprávnený požiada.

Náhrada za vyvlastnenie

§ 111
Náhrada za pozemky a stavby
(1) Vyvlastnenie sa uskutočňuje za náhradu.
(2) Ak sa náhrada za vyvlastňovanú nehnuteľnosť poskytuje v peniazoch, určuje sa jej primeranosť podľa trhovej ceny určenej znaleckým posudkom. Na účely tohto zákona sa za trhovú cenu nehnuteľnosti považuje cena rovnakej alebo porovnateľnej nehnuteľnosti v tom istom čase, v tom istom mieste a v porovnateľnej kvalite.
(3) Ak v priebehu vyvlastňovacieho konania nedôjde medzi doterajším vlastníkom a tými, ktorým na vyvlastňovanom pozemku alebo stavbe viaznu práva zanikajúce vyvlastnením, k dohode o rozdelení náhrady, zloží navrhovateľ náhradu na súde, v ktorého obvode pozemok alebo stavba leží; to isté platí, aj ak ide o záložné práva podľa osobitného predpisu.10jc) Súd rozhodne o uspokojení týchto nárokov, najmä s prihliadnutím na to, aby sa neohrozilo zabezpečenie nárokov záložných veriteľov.
(4) Náhrada, ktorú nemožno vyplatiť preto, lebo do dňa vykonateľnosti vyvlastňovacieho rozhodnutia nebolo právoplatne skončené konanie o dedičstve, súdne konanie alebo nebola určená oprávnená osoba, sa odovzdá Slovenskému pozemkovému fondu, ktorý s ňou naloží ako s náhradou za vyvlastnenie pozemku, s ktorým nakladá.10ka)

§ 111a
Náhrada za zrušenie, obmedzenie alebo zriadenie práv zodpovedajúcich vecným bremenám
(1) Ak je s vyvlastňovanou stavbou alebo pozemkom spojené právo zodpovedajúce vecnému bremenu,10l) od ktorého závisí riadne užívanie inej stavby alebo pozemku, poskytne sa pri jeho zrušení alebo obmedzení primeraná náhrada zodpovedajúca nákladom, ktoré bude treba vynaložiť na zabezpečenie riadneho užívania stavby alebo pozemku. Obdobne sa postupuje pri zrušení alebo obmedzení práva zodpovedajúceho vecnému bremenu bez toho, že by súčasne dochádzalo k vyvlastneniu pozemku alebo stavby, s ktorými je právo zodpovedajúce vecnému bremenu spojené.
(2) Pri zriadení práva zodpovedajúceho vecnému bremenu sa poskytne za obmedzenie vlastníctva pozemku alebo stavby primeraná náhrada zodpovedajúca rozsahu tohto obmedzenia.

§ 111b
Poskytovanie náhrad
(1) Náhrada podľa § 111 sa poskytne v peniazoch, ak osobitný zákon alebo dohoda pôvodného vlastníka s novým vlastníkom nepripúšťa iný spôsob. Za právo zodpovedajúce vecnému bremenu možno poskytnúť náhradu aj vo vecnom plnení. Ak je možné majetkové vyrovnanie za vyvlastnený pozemok pridelením náhradného pozemku a vyvlastnený s tým súhlasí, tento spôsob vyrovnania má prednosť pred poskytnutím náhrady v peniazoch.
(2) Náhradu poskytne ten, na koho prechádza vlastnícke právo k pozemku alebo k stavbe alebo v prospech koho sa vyvlastnením zriadilo právo zodpovedajúce vecnému bremenu.
(3) Za presťahovanie hnuteľného majetku užívateľa vyvlastnenej stavby do miesta nového určenia sa poskytne náhrada vo výške účelne vynaložených nákladov.

Vyvlastňovacie konanie

§ 112
(1) Vyvlastňovacie konanie vykonáva stavebný úrad.
(2) Vyvlastňovacie konanie sa začína na návrh orgánu štátnej správy, právnickej alebo fyzickej osoby, ktorá má predmet vyvlastnenia využiť na účel, na ktorý sa vyvlastňuje. Pokiaľ je navrhovateľom orgán príslušný na vyvlastňovacie konanie, ustanoví odvolací orgán, ktorý iný stavebný úrad v jeho pôsobnosti vykoná konanie a vydá rozhodnutie o vyvlastnení.
(3) Návrh na vyvlastnenie obsahuje označenie účastníkov konania, označenie vyvlastňovaného pozemku alebo stavby, navrhovaný rozsah a odôvodnenie požiadavky s uvedením účelu, na ktorý sa vyvlastnenie navrhuje, návrh náhrady a dôkaz o tom, že pokus o získanie práva k pozemku alebo k stavbe dohodou bol bezvýsledný. Podrobnosti o obsahu návrhu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis [§ 143 písm. c)].
(4) Bezvýslednosť dohody sa preukazuje doručenkou zaslanej písomnej výzvy na uzavretie dohody obsahujúcou požiadavku žiadateľa, dôvody požadovaného prevodu práva alebo vzniku vecného bremena, návrh odplaty najmenej vo výške určenej podľa § 111 ods. 2 a upozornenie, že ak na výzvu vlastník pozemku alebo stavby neodpovie do 15 dní odo dňa doručenia, bude sa predpokladať, že dohodu odmieta.

§ 113
(1) Na prerokovanie návrhu na vyvlastnenie nariadi stavebný úrad ústne pojednávanie.
(2) Stavebný úrad oznámi účastníkom konania termín uskutočnenia ústneho pojednávania písomne najmenej 15 dní vopred. Ak je vyvlastňovaná stavba alebo vyvlastňovaný pozemok predmetom exekučného záložného práva, oznámi stavebný úrad začatie vyvlastňovacieho konania, uskutočnenie ústneho pojednávania a rozhodnutie o vyvlastnení aj exekútorovi, ktorého poveril súd vykonaním exekúcie; exekútor nie je účastníkom vyvlastňovacieho konania.
(3) Námietky proti vyvlastneniu musia účastníci konania uplatniť najneskoršie pri ústnom pojednávaní. Na námietky uplatnené neskoršie a na námietky, ktoré boli v územnom konaní zamietnuté alebo ktoré mohol účastník uplatniť v územnom konaní podľa tohto zákona, sa neprihliada. Na túto skutočnosť sa musia účastníci konania výslovne upozorniť.
(4) Na účely tejto časti účastník konania môže uplatniť námietku predpojatosti, ktorá obsahuje skutočnosti nasvedčujúce vylúčenie zamestnanca správneho orgánu, najneskôr na ústnom pojednávaní alebo do 15 dní odo dňa, keď sa mohol o týchto skutočnostiach dozvedieť. V námietke predpojatosti musí byť uvedené proti komu smeruje, dôvod, pre ktorý má byť zamestnanec správneho orgánu vylúčený, a kedy sa účastník konania podávajúci námietku predpojatosti o dôvode vylúčenia dozvedel. Správny orgán poučí o tom účastníka konania v oznámení o začatí konania.
(5) Na námietku predpojatosti podanú po lehote a na opakovanú námietku predpojatosti podanú z toho istého dôvodu orgán, ktorý rozhoduje o vylúčení zamestnanca správneho orgánu, neprihliadne. Ak sa námietka predpojatosti týka len okolností, ktoré spočívajú v postupe zamestnanca správneho orgánu v konaní o prejednávanej veci, na námietku predpojatosti sa neprihliada.

§ 113a
(1) Ak vyvlastňovaná stavba alebo vyvlastňovaný pozemok nemá v katastri nehnuteľností zapísaného vlastníka alebo vlastníctvo je predmetom konania o dedičstvo alebo súdneho konania, účastníkom vyvlastňovacieho konania
a) je Slovenský pozemkový fond, ak ide o pozemok, s ktorým nakladá, 
b) sú účastníci konania o dedičstvo a Slovenský pozemkový fond, ak ide o stavbu alebo pozemok, ktorého vlastníctvo je predmetom dedičského konania, a to až do právoplatnosti rozhodnutia o dedičstve, 
c) sú účastníci súdneho konania a Slovenský pozemkový fond, ak ide o stavbu alebo pozemok, ktorého vlastníctvo je predmetom súdneho konania, a to až do právoplatnosti súdneho rozhodnutia.
(2) Ak vyvlastňovaná stavba alebo vyvlastňovaný pozemok nebol vydaný podľa osobitných predpisov10m) z dôvodu, že nebolo rozhodnuté o oprávnenej osobe, je účastníkom vyvlastňovacieho konania povinná osoba a Slovenský pozemkový fond, a to až do právoplatnosti rozhodnutia, ktorým sa určila oprávnená osoba.
(3) Ak vlastník vyvlastňovaného pozemku alebo vyvlastňovanej stavby zomrel alebo bol vyhlásený za mŕtveho a pozemok alebo stavba nebola predmetom dedičského konania, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú osoby, ktoré preukážu, že ako dedičia prichádzajú do úvahy. Navrhovateľ vyvlastnenia nie je povinný zisťovať takýchto domnelých dedičov. Domnelých dedičov zastupuje Slovenský pozemkový fond až do právoplatnosti osvedčenia o dedičstve alebo právoplatnosti rozhodnutia súdu o dedičstve
(4) Ak je k vyvlastňovanému pozemku alebo stavbe v katastri nehnuteľností zapísané duplicitné alebo viacnásobné vlastníctvo, účastníkmi vyvlastňovacieho konania sú osoby, ktorým vlastníctvo k takémuto pozemku alebo stavbe vyplýva zo zápisu na liste vlastníctva alebo z listín predložených katastru nehnuteľností, a to až do právoplatného rozhodnutia súdu alebo dohody, kto z duplicitných alebo viacnásobných vlastníkov je vlastníkom vyvlastňovaného pozemku. Príslušný okresný úrad na požiadanie žiadateľa alebo stavebného úradu oznámi mená osôb, o ktorých vlastníctve svedčia listiny predložené katastru nehnuteľností.
(5) Náhradu za vyvlastnenie podľa odseku 3 zloží navrhovateľ do úschovy na súde, v ktorého obvode sa pozemok alebo stavba nachádza.

§ 114
(1) Na základe výsledkov vyvlastňovacieho konania vydá stavebný úrad rozhodnutie o vyvlastnení.
(2) Rozhodnutie o vyvlastnení okrem náležitostí ustanovených osobitným predpisom1c) určuje najmä
a) predmet, rozsah a účel vyvlastnenia, 
b) náhradu za vyvlastnenie a spôsob jej úhrady, 
c) lehotu, do ktorej sa musí začať s užívaním pozemku a stavby na účel, na ktorý sa vyvlastnili, 
d) podmienky na podanie žiadosti o zrušenie rozhodnutia o vyvlastnení.
(3) Odkladný účinok odvolania proti rozhodnutiu o vyvlastnení nemožno vylúčiť.

Užívanie vyvlastneného pozemku a stavby

§ 115
(1) Vyvlastnený majetok a stavbu možno užívať len na účely, na ktoré boli vyvlastnené.
(2) S užívaním pozemku a stavby na účel, na ktorý boli vyvlastnené, sa musí začať najneskoršie v lehote určenej v rozhodnutí o vyvlastnení; lehota nesmie byť dlhšia ako dva roky.

§ 116
(1) Na žiadosť účastníka alebo jeho právneho nástupcu zruší stavebný úrad úplne alebo čiastočne rozhodnutie o vyvlastnení práv k pozemkom a stavbám, ak sa v určenej lehote nezačalo s ich užívaním na účel, na ktorý sa vyvlastnili. Žiadosť o zrušenie rozhodnutia o vyvlastnení možno podať do dvoch rokov po uplynutí lehoty podľa § 115 ods. 2. Pred uplynutím tejto lehoty možno podať žiadosť len vtedy, ak územné rozhodnutie určujúce využitie pozemku alebo stavby na daný účel stratilo platnosť alebo bolo zrušené. O týchto právach musí stavebný úrad poučiť účastníka konania v rozhodnutí o vyvlastnení.
(2) Ak rozhodnutie o vyvlastnení bolo celkom alebo čiastočne zrušené, má ten, kto poskytol náhradu za vyvlastnenie, nárok na jej vrátenie a ten, komu sa vyvlastnilo, nárok na náhradu spôsobenej ujmy. Náhradu poskytne podľa všeobecných predpisov o náhrade škody ten, v prospech ktorého sa vyvlastnilo. Ak nedôjde k dohode o týchto nárokoch a ich výške, rozhodujú súdy príslušné podľa všeobecných predpisov.


PIATA ČASŤ
Stavebné úrady, špeciálne stavebné úrady a obce

Stavebné úrady

§ 117
(1) Stavebným úradom je obec. Pôsobnosť stavebného úradu je preneseným výkonom štátnej správy.
(2) Obec, ktorá je sídlom spoločného obecného úradu,11) oznámi krajskému stavebnému úradu jeho zriadenie, ako aj zoznam obcí, pre ktoré spoločný obecný úrad plní úlohy na úseku územného konania a stavebného poriadku; ministerstvo zverejňuje zoznam prostredníctvom siete internetu.
(3) Zamestnanec obce, ktorý zabezpečuje činnosť stavebného úradu, musí spĺňať osobitný kvalifikačný predpoklad. Získanie osobitného kvalifikačného predpokladu sa overuje skúškou. Obsah a rozsah odbornej prípravy a postup pri overovaní a osvedčovaní osobitného kvalifikačného predpokladu ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 117a
Ak ide o uskutočnenie stavieb podľa § 108 ods. 2 písm. f) a o) tohto zákona, vykonáva pôsobnosť stavebného úradu vo veciach vyvlastnenia krajský stavebný úrad.

§ 117b
Ak ide o uskutočnenie stavby diaľnice a rýchlostnej cesty alebo uskutočnenie stavby, ktorá je významnou investíciou podľa osobitného predpisu,10ja) vykonáva pôsobnosť stavebného úradu vo veciach územného konania a stavebného konania obvodný úrad v sídle kraja. Ustanovenie predchádzajúcej vety sa nepoužije, ak je významnou investíciou podľa osobitného predpisu10ja) banská stavba, banské dielo alebo stavba súvisiaca s banskou činnosťou.

§ 118
Vo veciach, v ktorých v správnom konaní v prvom stupni koná obec ako stavebný úrad, vykonáva štátnu správu v druhom stupni krajský stavebný úrad.

§ 119
(1) Ak ide o stavbu alebo opatrenie, ktoré sa má uskutočniť v územnom obvode dvoch alebo viacerých stavebných úradov, určí príslušný stavebný úrad krajský stavebný úrad.
(2) Ak ide o stavbu alebo opatrenie, ktoré sa má uskutočniť v územnom obvode viacerých krajov, určí príslušný stavebný úrad ministerstvo.
(3) Ak je na konanie príslušná obec ako stavebný úrad a je zároveň navrhovateľom, stavebníkom alebo vlastníkom stavby, alebo žiadateľom o povolenie terénnych úprav, prác alebo zariadení, ktoré sú predmetom konania, krajský stavebný úrad určí, ktorý stavebný úrad vykoná konanie a vydá rozhodnutie.
(4) Na určenie príslušného stavebného úradu sa nevzťahujú všeobecné predpisy o správnom konaní.1c)

§ 120
Špeciálne stavebné úrady
(1) Pri stavbách letísk, stavbách v územných obvodoch letísk a stavbách leteckých pozemných zariadení, stavbách dráh a na dráhe, pri stavbách pozemných komunikácií, pri vodných stavbách a stavbách podliehajúcich integrovanému povoľovaniu10ma) a pri stavbách na povrchu, ktoré bezprostredne slúžia prevádzke banských diel a banských stavieb pod povrchom, a to ťažných vežiach, jamových budovách, strojovniach ťažných strojov a ventilátorovniach a pri stavbách skladov výbušnín vykonávajú pôsobnosť stavebného úradu s výnimkou právomoci vo veciach územného rozhodovania a vyvlastnenia orgány vykonávajúce štátnu správu na uvedených úsekoch podľa osobitných predpisov (ďalej len "špeciálne stavebné úrady").
(2) Špeciálne stavebné úrady postupujú podľa tohto zákona, pokiaľ osobitné predpisy podľa odseku 1 neustanovujú inak; povoliť stavbu alebo jej zmenu možno len na základe záväzného stanoviska podľa § 140b vydaného miestne príslušným stavebným úradom, ktorý overuje dodržanie podmienok určených v územnom rozhodnutí alebo zastavovacích podmienok určených územným plánom zóny, ak sa územné rozhodnutie nevydáva. Ak sa územné rozhodnutie nevydáva, špeciálne stavebné úrady povolia stavbu alebo jej zmenu len na základe záväzného stanoviska miestne príslušného orgánu územného plánovania, ktorý overuje dodržanie zastavovacích podmienok určených územným plánom zóny alebo súlad s priestorovým usporiadaním územia a funkčným využívaním územia , ktoré je určené v územnom pláne obce.

§ 121
Vojenské a iné stavebné úrady
(1) Pôsobnosť stavebných úradov, s výnimkou právomoci vo veciach vyvlastnenia, vykonávajú podľa tohto zákona na území vojenských obvodov orgány ministerstva obrany.
(2) Pôsobnosť stavebných úradov, s výnimkou právomoci vo veciach územného rozhodovania a vyvlastnenia, vykonávajú podľa tohto zákona
a) ministerstvo obrany pri stavbách pre obranu štátu mimo územia vojenských obvodov, 
b) Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo vnútra“) pri stavbách pre bezpečnosť štátu, 
c) Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky pri stavbách Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, 
d) Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky pri stavbách uránového priemyslu, 
e) Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky pri stavbách jadrových zariadení a stavbách súvisiacich s jadrovým zariadením nachádzajúcich sa v areáli ohraničenom hranicami jadrového zariadenia.
(3) V konaniach podľa § 120 a v konaniach podľa odseku 2 má miestne príslušný stavebný úrad postavenie dotknutého orgánu podľa § 140a.

§ 123
Krajský stavebný úrad si môže vyhradiť právomoc stavebného úradu pri jednotlivých technicky náročných alebo neobvyklých stavbách alebo pri opatrení s väčšími alebo rozsiahlejšími účinkami na životné prostredie v ich okolí.

§ 123a
Slovenská stavebná inšpekcia
(1) Zriaďuje sa Slovenská stavebná inšpekcia (ďalej len "inšpekcia"), ktorá je odborným orgánom, prostredníctvom ktorého ministerstvo vykonáva hlavný štátny stavebný dohľad.
(2) Inšpekcia je štátna rozpočtová organizácia zapojená finančnými vzťahmi na rozpočet ministerstva. Inšpekciu tvorí riaditeľstvo inšpekcie so sídlom v Bratislave a stavebné inšpektoráty (ďalej len "inšpektoráty"), ktoré sú preddavkovými organizáciami zapojenými na rozpočet riaditeľstva inšpekcie. Riaditeľstvo inšpekcie je služobným úradom zamestnancov, ktorí v inšpekcii vykonávajú štátnu službu11b) a zamestnávateľom zamestnancov, ktorí v inšpekcii vykonávajú práce vo verejnom záujme.11c) Na čele riaditeľstva inšpekcie je riaditeľ inšpekcie, ktorého vymenúva a odvoláva minister výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (ďalej len "minister"). Riaditeľ inšpekcie je vedúcim služobného úradu. Na čele inšpektorátov sú riaditelia inšpektorátov, ktorých vymenúva a odvoláva riaditeľ inšpekcie.
(3) Inšpekcia vykonáva štátny stavebný dohľad podľa § 98 až 102 a dohľad nad
a) plnením podmienok a opatrení uložených rozhodnutiami stavebných úradov, 
b) dodržiavaním povinností ustanovených týmto zákonom účastníkom výstavby a iných opatrení v území, 
c) dodržiavaním všeobecných technických požiadaviek na výstavbu, ako aj základných požiadaviek na stavby, ak dohľad nevykonáva iný orgán podľa osobitného predpisu, 
d) použitím vhodných stavebných výrobkov podľa § 43f v stavbách.
(4) Inšpekcia nariaďuje odstránenie nedostatkov zistených výkonom dohľadu a dohliada na ich odstránenie. Ak pri súbežnom konaní inšpekcie a stavebného úradu nedôjde medzi nimi k dohode o tom, kto konanie vykoná, je na konanie príslušná inšpekcia.
(5) Inšpektoráty sú správnymi orgánmi prvého stupňa a riaditeľstvo inšpekcie je správnym orgánom druhého stupňa. Územným obvodom riaditeľstva inšpekcie je územie Slovenskej republiky; sídla a územné obvody stavebných inšpektorátov sú uvedené v prílohe.
(6) Podrobnosti o organizácii inšpekcie upraví štatút, ktorý vydá minister.
(7) Úlohy inšpekcie plní na stavbách
a) pre bezpečnosť štátu Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, 
b) na obranu štátu ministerstvo obrany, 
c) s jadrovým zariadením alebo súvisiacich s jadrovým zariadením Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky.


ŠIESTA ČASŤ
Ochrana osobitných záujmov

§ 125
Zabezpečenie záujmov obrany štátu
(1) Pri plnení úloh územného plánovania treba dbať na záujmy obrany a bezpečnosti štátu.
(2) Orgány určené ministerstvom obrany (ďalej len "orgány ministerstva obrany"), orgány určené Ministerstvom vnútra Slovenskej republiky (ďalej len "orgány ministerstva vnútra") môžu určiť a oznámiť stavebným úradom územia, v ktorých možno v záujme zaistenia obrany a bezpečnosti štátu vydať územné rozhodnutie a stavebné povolenie len so súhlasom orgánov ministerstva obrany alebo orgánu ministerstva vnútra. Orgány ministerstva obrany alebo orgán ministerstva vnútra môže svoj súhlas viazať na splnenie osobitných podmienok na uskutočnenie a užívanie týchto stavieb. O postupe pri udelení súhlasu platí § 126 ods. 2.
(3) Orgány ministerstva obrany alebo orgány ministerstva vnútra môžu v územiach určených podľa odseku 1 uplatňovať pri stavbách už zriadených požiadavky na nevyhnutné úpravy alebo si pri nich vyhradiť predchádzajúci súhlas na zmeny stavby; náklady na nevyhnutné úpravy uskutočnené na osobitnú požiadavku orgánov ministerstva obrany alebo orgánu ministerstva vnútra uhrádzajú tieto orgány.
(4) Ministerstvo obrany ustanoví postup pri obstarávaní, prerokúvaní a schvaľovaní územnoplánovacej dokumentácie území určených vojenských obvodov.12)
(5) Stavebný úrad účastníkom konania podľa osobitného predpisu1g) odmietne sprístupniť informácie podľa osobitného predpisu,12aa) ak by ich sprístupnenie mohlo nepriaznivo ovplyvniť bezpečnosť verejnosti.12ab)

Ochrana zložiek životného prostredia a iných osobitných záujmov

§ 126
(1) Ak sa konanie podľa tohto zákona dotýka záujmov chránených predpismi o ochrane zdravia ľudu, o utváraní a ochrane zdravých životných podmienok, vodách, o ochrane prírodných liečebných kúpeľov a prírodných liečivých zdrojov, o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu, o lesoch a lesnom hospodárstve, o opatreniach na ochranu ovzdušia, o ochrane a využití nerastného bohatstva, o kultúrnych pamiatkach, o štátnej ochrane prírody, o požiarnej ochrane, o zákaze biologických zbraní, na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci, o odpadoch, o veterinárnej starostlivosti, o vplyvoch na životné prostredie, o jadrovej bezpečnosti jadrových zariadení, o prevencii závažných priemyselných havárií, o správe štátnych hraníc, o pozemných komunikáciách, o dráhach a o doprave na dráhach, o civilnom letectve, o vnútrozemskej plavbe, o energetike, o tepelnej energetike, o elektronických komunikáciách, o verejných vodovodoch a verejných kanalizáciách, o civilnej ochrane, o inšpekcii práce a o štátnej geologickej správe, rozhodne stavebný úrad na základe záväzného stanoviska dotknutého orgánu podľa § 140a, ktorý uplatňuje požiadavky podľa osobitných predpisov.
(2) Ak tento zákon ustanovuje postup pri preskúmaní záujmov chránených osobitnými predpismi a pri uplatňovaní stanovísk alebo obdobných opatrení dotknutých orgánov štátnej správy, postupujú podľa neho dotknuté orgány uvedené v odseku 1. Právo týchto správnych orgánov vydať samostatné rozhodnutie zostáva nedotknuté, ak to predpisy na ochranu nimi sledovaných záujmov ustanovujú.
(3) Pred vydaním rozhodnutia o umiestnení stavby alebo rozhodnutia o ochrannom pásme, týkajúceho sa stavby, ktorej súčasťou je jadrové zariadenie, je stavebný úrad povinný vyžiadať si záväzné stanovisko podľa § 140b od Úradu jadrového dozoru Slovenskej republiky.
(4) Dotknutý orgán môže v stanovisku v procese posudzovania vplyvov na životné prostredie podľa osobitných predpisov12a) uviesť, že jeho stanoviskom sa nahrádza aj jeho vyjadrenie alebo stanovisko k posudzovanému zámeru v konaní, ktoré nasleduje podľa tohto zákona.

§ 127
(1) Ak pri konaní alebo postupe podľa tohto zákona dôjde k nepredvídaným nálezom kultúrne cenných predmetov, detailov stavby alebo chránených častí prírody, ako aj k archeologickým nálezom, určí stavebný úrad po dohode s príslušným orgánom hájacim osobitné záujmy podmienky zabezpečenia záujmov štátnej pamiatkovej starostlivosti, štátnej ochrany prírody a archeologických nálezov.
(2) Stavebník a organizácia uskutočňujúca stavbu alebo zabezpečujúca jej prípravu alebo vykonávajúca iné práce podľa tohto zákona, nález ihneď ohlási stavebnému úradu a orgánu štátnej pamiatkovej starostlivosti, prípadne archeologickému ústavu alebo orgánu štátnej ochrany prírody a urobí nevyhnutné opatrenia, aby sa nález nepoškodil alebo nezničil, pokiaľ o ňom nerozhodne stavebný úrad po dohode s orgánom štátnej pamiatkovej starostlivosti, prípadne archeologickým ústavom alebo orgánom štátnej ochrany prírody.
(3) Stavebný úrad môže vydané stavebné povolenie zmeniť alebo zrušiť, ak počas stavby dôjde k nálezu mimoriadne významnej kultúrnej pamiatky, ktorej význam potvrdí Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky, a určí ako sa stavebníkovi uhradia náklady na prípravu a uskutočňovanie stavby, na ktorú bolo stavebné povolenie zrušené.

§ 127a
Úľavy pri živelných pohromách a pri haváriách
(1) Ak v dôsledku živelnej pohromy, havárie alebo inej mimoriadnej udalosti, alebo ich bezprostrednej hrozby je nevyhnutné uskutočniť stavbu, odstrániť stavbu, vykonať stavebné úpravy alebo zabezpečovacie práce na stavbách a uskutočniť terénne úpravy na pozemkoch, možno ich začať bez predchádzajúceho povolenia alebo ohlásenia. Ten, kto ich uskutočňuje, je povinný ich uskutočnenie bezodkladne ohlásiť stavebnému úradu, ktorý určí ďalší postup.
(2) Ak sa majú obnoviť stavby alebo pozemky poškodené alebo zničené živelnou pohromou, haváriou alebo inou mimoriadnou udalosťou v súlade s pôvodnými povoleniami, stačí, ak sa ich obnova vopred ohlási obci. Na postup sa primerane vzťahuje ustanovenie § 57.
(3) Ak je na zmiernenie následkov alebo odvrátenie hrozby živelnej pohromy, havárie alebo inej mimoriadnej udalosti nevyhnutné uskutočniť stavbu, stavebné úpravy alebo terénne úpravy, stavebný úrad môže
a) obmedziť rozsah žiadosti o stavebné povolenie alebo návrhu na povolenie terénnych úprav a ich príloh na nevyhnutný rozsah potrebný na posúdenie a rozhodnutie, 
b) upustiť od územného konania alebo spojiť územné konanie so stavebným konaním alebo s inými konaniami, 
c) umožniť predloženie dokladov až dodatočne, 
d) vydať predbežné povolenie, v ktorom sa určí lehota na dodatočné predloženie dokladov; po ich predložení vykoná konanie a vydá rozhodnutie.


SIEDMA ČASŤ
Sústava informácií a evidencia

Sústava vybraných informácií pre výstavbu

§ 128
(1) Sústava vybraných informácií pre výstavbu je súbor systematicky zhromažďovaných, spracovaných, usporiadaných a vydávaných vybraných technických a iných informácií potrebných na rozhodovanie vo výstavbe (ďalej len "sústava informácií).
(2) Sústava informácií sa zverejňuje v katalógu pre výstavbu, s výnimkou informácií o stave a podmienkach územia.

§ 129
(1) Ministerstvá a ostatné ústredné orgány štátnej správy spolupracujú pri založení, zavádzaní a aktualizácií systému informácií podľa tohto zákona.
(2) Orgány štátnej správy, právnické osoby a fyzické osoby činné vo výstavbe plnia úlohy vyplývajúce zo založenia, využívania a aktualizácie systému informácií a z poskytovania informácií pre tento systém.

§ 129a
Register záujmových združení vlastníkov reklamných stavieb
(1) Register záujmových združení vlastníkov reklamných stavieb je elektronickou evidenciou záujmových združení právnických osôb, ktoré majú v predmete činnosti presadzovanie spoločenskej zodpovednosti ako predmetu verejného záujmu, ktoré majú záujem byť účastníkom v konaní, v ktorom sa nariaďuje odstránenie nepovolenej reklamnej stavby; je súčasťou informačného systému. Registrácia je dobrovoľná.
(2) Do registra podľa odseku 1 sa na základe žiadosti zapíše každý žiadateľ, ktorý preukáže, že
a) je združením právnických osôb registrovaným podľa § 20i ods. 2 Občianskeho zákonníka najmenej jeden rok a
b) jeho členovia vlastnia najmenej 9 300 reklamných stavieb, z ktorých je najmenej
1. 300 ks reklamných stavieb, na ktorých najväčšia informačná plocha je väčšia ako 20 m2,
2. 6 500 ks reklamných stavieb, na ktorých najväčšia informačná plocha je od 3 m2 do 20 m2,
3. 2 500 ks reklamných stavieb, na ktorých najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2.
(3) Žiadosť o zapísanie do registra podľa odseku 1 musí byť písomná a obsahuje
a) identifikačné údaje v rozsahu názov, adresa sídla, identifikačné číslo IČO, telefonický a elektronický kontakt,
b) identifikačné údaje o predsedovi v rozsahu meno a priezvisko, dátum narodenia, adresa trvalého pobytu,
c) zoznam členov ku dňu podania žiadosti a ich identifikačné údaje v rozsahu písmena a),
d) čestné vyhlásenie o údaji o počte reklamných stavieb, ktoré vlastnia členovia.
(4) Prílohou žiadosti je výpis z registra právnických osôb; to neplatí, ak je register právnických osôb prístupný na webovom sídle príslušného orgánu.12ac)
(5) Ak žiadosť nie je úplná alebo má ministerstvo dôvodné pochybnosti o pravdivosti údajov uvedených v žiadosti, ministerstvo vyzve žiadateľa, aby žiadosť doplnil alebo pravdivosť údajov preukázal a určí mu nato primeranú lehotu. Ak žiadateľ v určenej lehote žiadosť nedoplní alebo pravdivosť údajov nepreukáže, ministerstvo žiadateľa do registra nezapíše a vráti žiadosť žiadateľovi.
(6) Zmenu zápisu v registri podľa odseku 1 uskutoční ministerstvo na žiadosť záujmového združenia vlastníkov reklamných stavieb o zmenu údajov v zápise alebo z vlastného podnetu. Z vlastného podnetu ministerstvo uskutoční zmenu zápisu v registri podľa odseku 1, ak zistí, že zapísané údaje nie sú pravdivé alebo nie sú úplné.
(7) Výmaz z registra podľa odseku 1 uskutoční ministerstvo na žiadosť záujmového združenia vlastníkov reklamných stavieb alebo z vlastného podnetu. Z vlastného podnetu ministerstvo uskutoční výmaz z registra podľa odseku 1, ak zistí, že
a) záujmové združenie vlastníkov reklamných stavieb bolo zapísané na základe nepravdivých údajov,
b) členovia záujmového združenia vlastníkov reklamných stavieb nevlastnia počet reklamných stavieb podľa odseku 2 písm. b) alebo
c) záujmové združenie vlastníkov reklamných stavieb zaniklo.

§ 130
Informačné systémy
(1) Ministerstvo je prevádzkovateľom informačného systému o územnom plánovaní a informačného systému o výstavbe. Informačné systémy sú časťami štátneho informačného systému.
(2) V rozsahu svojej pôsobnosti sa podieľajú na vykonávaní informačných činností podľa štandardov a na základe schválených projektov aj krajské stavebné úrady a obce.
(3) Obsah informačných systémov podľa odseku 1 je založený na jednotnom spôsobe územnej identifikácie a štruktúry údajov a informácií získaných a spracovaných podľa jednotnej metodiky a vedie sa na jednotných registračných listoch.
(4) Informačný systém o územnom plánovaní obsahuje
a) územnoplánovacie podklady a ďalšie údaje a informácie o stave územia, najmä o priestorovom usporiadaní a funkčnom využívaní územia a o limitoch vzťahujúcich sa na územie, 
b) územnoplánovaciu dokumentáciu, 
c) ostatné podklady.
(5) Informačný systém o výstavbe obsahuje
a) údaje a informácie o stavbách a o stavebných pozemkoch, najmä o ich druhu, funkčnom využívaní, umiestnení, o ich vlastníkoch a o zastavovacích podmienkach, ktoré sa naň vzťahujú, 
b) rozhodnutia stavebných úradov a obcí, najmä územné rozhodnutia, stavebné povolenia a kolaudačné rozhodnutia.

Evidencia a ukladanie dokumentácie

§ 131
(1) Územnoplánovaciu dokumentáciu a všetky podklady k nej, ako aj doklady o prípadných zmenách a doplnkoch územnoplánovacej dokumentácie je povinný evidovať a ich ukladanie zabezpečovať orgán územného plánovania, ktorý územnoplánovaciu dokumentáciu obstaráva.
(2) Územné rozhodnutia a všetky písomnosti týkajúce sa územných rozhodnutí a rozhodnutí o ochrane objektov, chránenom území a ochrannom pásme, vydávané podľa osobitných predpisov, včítane prípadných zmien a doplnkov je povinný evidovať a ich ukladanie zabezpečovať príslušný stavebný úrad.

§ 132
Stavebné povolenia spolu so všetkými písomnosťami týkajúce sa stavebného povolenia, kolaudačné rozhodnutia a iné opatrenia týkajúce sa stavieb eviduje a ich ukladanie zabezpečuje príslušný stavebný úrad a miestne príslušná obec.

§ 133
Orgány územného plánovania a stavebné úrady, ktoré evidujú, ukladajú územnoplánovaciu dokumentáciu a dokumentáciu stavieb, sú povinné umožniť organizáciám a osobám, ktoré preukážu odôvodnenosť svojej požiadavky nazerať do tejto dokumentácie a robiť z nej výpisy; pritom sú povinné urobiť opatrenia, aby nazretím do dokumentácie nebolo porušené štátne, hospodárske alebo služobné tajomstvo, ako ani zákonom uložená alebo uznaná povinnosť mlčanlivosti.


ÔSMA ČASŤ
Spoločné ustanovenia

§ 134
Vstup na cudzie pozemky a stavby
(1) Poverení zamestnanci orgánu územného plánovania, stavebného úradu, krajského stavebného úradu, inšpekcie a ďalších orgánov štátnej správy môžu vstupovať na cudzí pozemok, na stavenisko, na stavbu a do nej s vedomím ich vlastníkov, ak plnia úkony vyplývajúce z tohto zákona, ktoré sa týchto pozemkov a stavieb dotýkajú; pritom musia dbať, aby čo najmenej rušili ich užívanie a aby ich činnosťou nevznikli škody, ktorým možno zabrániť. Oprávnenie na vstup sa preukazuje osobitným preukazom.
(2) Ak je to nevyhnutné, môžu s osobou oprávnenou na vstup na cudzí pozemok, na stavenisko, na stavbu a do nej podľa odseku 1 vstupovať aj znalci a oprávnené osoby podľa § 45 ods. 4 touto osobou prizvané.
(3) V prípade úkonov podľa § 91 , 94 a 96 tohto zákona na odvrátenie nebezpečenstva spôsobeného závadami na stavbe, ktoré ohrozujú bezpečnosť, životy alebo zdravie osôb, alebo môžu spôsobiť značné škody, môžu osoby oprávnené na vstup na cudzie pozemky, na stavby a do nich podľa odseku 1 na ne vstupovať bez vedomia vlastníka. Sú však povinné ho bez meškania o vykonaných úkonoch upovedomiť.
(4) Pri pochybnostiach o rozsahu oprávnenia rozhodne v jednotlivých prípadoch stavebný úrad.
(5) Doba a rozsah výkonu oprávnenia na cudzom pozemku a stavbe musia byť obmedzené na nevyhnutne potrebnú mieru. Ak pri činnosti vstupujúceho došlo k poškodeniu pozemku alebo stavby, musia byť uvedené, ak je to možné, do pôvodného stavu; inak platia o náhrade škody všeobecné predpisy.12c)
(6) Osobitné predpisy o obmedzeniach alebo potrebných povoleniach na vstup na pozemky alebo stavby v okruhu záujmov obrany štátu alebo iného dôležitého záujmu štátu nie sú dotknuté.

§ 135
Opatrenia na susednom pozemku alebo stavbe
(1) Na uskutočnenie stavby alebo jej zmeny a na uskutočnenie nevyhnutných úprav udržiavacích alebo zabezpečovacích prác a na odstránenie stavby môže stavebný úrad uložiť tým, ktorí majú vlastnícke alebo iné práva k susedným pozemkom alebo stavbám, aby trpeli vykonanie prác zo svojich pozemkov alebo stavieb.
(2) Ten, v prospech ktorého uložil stavebný úrad opatrenie podľa odseku 1, je povinný dbať, aby čo najmenej rušil užívanie susedných pozemkov alebo stavieb a aby vykonávanými prácami nevznikli škody, ktorým možno zabrániť; po skončení je povinný uviesť susedný pozemok alebo stavbu do pôvodného stavu, a ak to nie je možné alebo hospodársky účelné, poskytnúť vlastníkovi náhradu podľa všeobecných predpisov o náhrade škody.

§ 136
Riešenie rozporov
(1) Ak dôjde pri prerokúvaní územnoplánovacej dokumentácie, územnom konaní, stavebnom konaní alebo pri iných konaniach, ktoré vykonávajú správne orgány podľa tohto zákona alebo podľa osobitných predpisov pre stavby letísk a leteckých zariadení, stavby dráh a na dráhe, stavby pozemných komunikácií, vodohospodárske diela a stavby elektronických komunikačných sietí, k protichodným stanoviskám medzi orgánmi štátnej správy spolupôsobiacimi v konaní, riešia taký rozpor orgány nadriadené týmto orgánom dohodou.
(2) Ak sa vzniknutý rozpor nepodarí odstrániť dohodou orgánov podľa odseku 1, rozhodne ministerstvo po prerokovaní s príslušnými ústrednými orgánmi štátnej správy. Ak ide o stavby, kde konanie vykonávajú orgány podľa osobitných predpisov, rozhodne o rozpore ústredný orgán štátnej správy nadriadený týmto orgánom obdobným postupom.
(3) Ak vznikol rozpor v dôsledku záväzného stanoviska vlastníka sietí a zariadení technického vybavenia územia, ktorý je dotknutým orgánom podľa § 140a ods. 1 písm. c), je na účely riešenia rozporov nadriadeným orgánom ministerstvo, do pôsobnosti ktorého patrí vlastník sietí a zariadení.

§ 137
Občianskoprávne a iné námietky
(1) Stavebné úrady vykonávajúce konanie podľa tohto zákona, sa pokúsia vždy aj o dosiahnutie dohody účastníkov pri tých námietkach, ktoré vyplývajú z vlastníckych alebo iných práv k pozemkom a stavbám, ale prekračujú rozsah právomoci stavebného úradu alebo spolupôsobiacich orgánov štátnej moci.
(2) Ak medzi účastníkmi konania nedôjde k dohode o námietke podľa odseku 1, ktorá, keby sa zistilo jej oprávnenie, by znemožnila uskutočniť požadované opatrenie alebo by ho umožnila uskutočniť len v podstatne inej miere alebo forme, odkáže stavebný úrad navrhovateľa alebo iného účastníka podľa povahy námietky na súd alebo na iný príslušný orgán a konanie preruší.
(3) Stavebný úrad určí lehotu, v ktorej sa musí predložiť dôkaz, že na súde, prípadne inom príslušnom orgáne bol podaný návrh na rozhodnutie v spornej veci. Ak návrh nebude v určenej lehote podaný, môže si stavebný úrad urobiť úsudok o námietke sám a rozhodnúť vo veci.
(4) V konaní, pri ktorom stavebný úrad nariaďuje vo verejnom záujme opatrenia podľa tohto zákona, a ak hrozí nebezpečenstvo z omeškania, urobí si sám úsudok o námietke, pri ktorej nedošlo k dohode, a vo veci rozhodne.

§ 138
Spolupráca orgánov štátnej správy, obcí a súčinnosť právnických osôb
(1) Orgány štátnej správy, obce a iné orgány, ktoré postupujú a rozhodujú podľa tohto zákona, dbajú od začiatku prípravy územnoplánovacej dokumentácie, prípravy územných rozhodnutí a opatrení o dosiahnutie najúčinnejšej ochrany poľnohospodárskeho a lesného pôdneho fondu a spolupracujú s orgánmi zabezpečujúcimi jeho ochranu.
(2) Stavebné úrady a iné orgány, ktoré vykonávajú konanie a vydávajú rozhodnutia podľa tohto zákona, ako aj ďalšie orgány štátnej správy, ktoré vo veciach výstavby vykonávajú konanie, vydávajú rozhodnutia alebo stanoviská podľa osobitných predpisov, sú povinné spolupracovať. Najmä sú povinné dbať na to, aby vecne súvisiace správne konania na seba pokiaľ možno nadväzovali, všestranne využívať výsledky týchto konaní, odovzdávať včas a úplné stanoviská a na dožiadanie aj ekonomické, technické a iné údaje a podklady.
(3) Vedecké inštitúcie a iné právnické osoby oznamujú stavebným úradom a obciam alebo tým orgánom, ktoré zabezpečujú úlohy na úseku územného plánovania, na ich žiadosť údaje a výsledky, ku ktorým dospeli pri svojej činnosti.

§ 139
Vymedzenie niektorých pojmov
(1) Pod pojmom "iné práva k pozemkom a stavbám" použitým v spojení "vlastnícke alebo iné práva k pozemkom a stavbám na nich" sa podľa povahy prípadu rozumie
a) užívanie pozemku alebo stavby na základe nájomnej zmluvy, dohody o budúcej kúpnej zmluve alebo dohody o budúcej zmluve o vecnom bremene, z ktorých vyplýva právo uskutočniť stavbu alebo jej zmenu,13)
b) právo vyplývajúce z vecného bremena spojeného s pozemkom alebo stavbou,13a)
c) právo vyplývajúce z iných právnych predpisov,13b)
d) užívanie pozemku alebo stavby na základe koncesnej zmluvy, z ktorej vyplýva právo uskutočniť stavbu alebo jej zmenu.13c)
(2) Ak sa v tomto zákone používa pojem
a) "stavba", rozumie sa tým aj jej časť, 
b) "vlastník", rozumie sa tým podľa povahy veci aj správca majetku štátu,14)
c) "susedné pozemky a stavby na nich", rozumejú sa tým pozemky, ktoré majú spoločnú hranicu s pozemkom, ktorý je predmetom správneho konania podľa tohto zákona a stavby na týchto pozemkoch, 
d) "susedná stavba", rozumie sa ňou aj stavba na takom pozemku, ktorý nemá síce spoločnú hranicu s pozemkom, o ktorý v konaní podľa tohto zákona ide, ale jej užívanie môže byť navrhovanou stavbou dotknuté.
(3) Líniovými stavbami sú na účely tohto zákona najmä
a) ropovody, plynovody, produktovody, teplovody, 
b) diaľnice, cesty a miestne komunikácie, 
c) stavby dráh, 
d) podzemné a nadzemné vedenia rozvodu elektriny, 
e) vodovodné a kanalizačné rady, ochranné hrádze, plavebné a derivačné kanály, 
f) vedenia elektronickej komunikačnej siete, 
g) letiská, 
h) prístavy.
(4) V prípade pochybnosti o tom, či ide o líniovú stavbu podľa odseku 3 alebo o jej súčasť, rozhodne orgán štátnej správy príslušný na jej povolenie.

§ 139a
Pojmy územného plánovania
(1) Regulatív priestorového usporiadania a funkčného využívania územia je záväzná smernica, ktorou sa usmerňuje umiestnenie a usporiadanie určitého objektu alebo vykonávanie určitej činnosti v území. Je vyjadrený hodnotami vlastností prvkov krajinnej štruktúry slovne, číselne a podľa možností aj graficky. Regulatív má charakter zákazov, obmedzení alebo podporujúcich faktorov vo vzťahu k priestorovému usporiadaniu a funkčnému využívaniu územia. Regulatív tým určuje zakázanú, obmedzenú a prípustnú činnosť alebo funkciu v území.
(2) Priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia je komplexný proces vzájomného zosúlaďovania požiadaviek hospodárskych a iných činností človeka v životnom prostredí.
(3) Krajina je komplexný systém priestoru, polohy, georeliéfu a ostatných navzájom funkčne prepojených hmotných prirodzených a človekom pretvorených aj vytvorených prvkov, najmä geologického podkladu a pôdotvorného substrátu, vodstva, pôdy, rastlinstva a živočíšstva, umelých objektov a prvkov využitia územia, ako aj ich väzieb vyplývajúcich zo sociálno-ekonomických javov v krajine. Krajina je životným prostredím človeka a ostatných živých organizmov.
(4) Ekologicky optimálne priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia (krajinno-ekologický plán) je komplexný proces vzájomného zosúlaďovania priestorových požiadaviek hospodárskych a iných činností človeka s krajinno-ekologickými podmienkami, ktoré vyplývajú zo štruktúry krajiny. Ekologicky optimálne priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia súčasne zabezpečuje vyhovujúcu ekologickú stabilitu priestorovej štruktúry krajiny, ochranu a racionálne využívanie prírody, biodiverzity a prírodných zdrojov, tvorbu a ochranu územného systému ekologickej stability a bezprostredného životného prostredia človeka. Štruktúra krajiny a jej prvky sa prejavujú ako limity, obmedzenia alebo podporujúce faktory požadovaných činností v danom území.
(5) Stav a podmienky územia vyjadrujú údaje o priestorovom usporiadaní a funkčnom využívaní územia a o záväzných obmedzeniach vyplývajúcich zo všeobecne záväzných právnych predpisov, zo schválenej územnoplánovacej dokumentácie a z platných správnych rozhodnutí, ktoré sa naň vzťahujú.
(6) Urbánny priestor je časť urbanizovaného prostredia obce, v ktorom sa uplatňujú hmotnopriestorové a funkčné princípy urbanizmu; je ním najmä ulica, dvor a priestor vytvorený kompaktnou alebo rozvoľnenou zástavbou.
(7) Územný rozvoj je rozvoj, ktorý trvalo udržateľným spôsobom uspokojuje základné životné potreby ľudí v krajine, pričom neznižuje jej diverzitu, zabezpečuje optimálne priestorové usporiadanie a funkčné využívanie územia, environmentálnu bezpečnosť a vhodnosť stavieb a zariadení, tvorbu a zachovanie územného systému ekologickej stability, šetrné využívanie prírodných zdrojov, ochranu prírodného a kultúrneho dedičstva.
(8) Zastavané územie obce tvorí jedno alebo viac priestorovo oddelených zastavaných území v katastrálnom území obce, resp. v súbore katastrálnych území v správe obce. Zastavané územie je súbor
a) stavebných pozemkov, zastavaných plôch, dvorov a susedných parciel, ktoré sa užívajú na účel, na ktorý boli stavby uskutočnené, 
b) poľnohospodárskych pozemkov a vodných plôch obklopených parcelami uvedenými v písmene a), 
c) pozemkov ostatných plôch, 
d) pozemkov vhodných na zastavanie vymedzených na tento účel schváleným územným plánom obce alebo schváleným územným plánom zóny, 
e) pozemkov, ktoré podľa schváleného územného plánu obce alebo schváleného územného plánu zóny sú určené na umiestnenie stavieb na účel uspokojovania voľnočasových a rekreačných potrieb obyvateľstva (rekreácie).
(9) Zeleň sú vysadené alebo udržiavané rastliny v sídlach a v ich okolí, ako aj pozdĺž líniových stavieb v ostatnej krajine.
(10) Verejným dopravným a technickým vybavením územia sú
a) diaľnice, cesty a miestne komunikácie, 
b) celoštátne a regionálne železničné dráhy, električkové dráhy, trolejbusové dráhy a špeciálne dráhy, 
c) letiská, 
d) prístavy, 
e) vedenia elektronickej komunikačnej siete, 
f) vedenia a zariadenia verejného rozvodu elektrického prúdu a verejné elektrické osvetlenie, 
g) plynovody tranzitnej prepravy plynu a zariadenia verejného rozvodu plynu, 
h) tepelné siete verejného rozvodu tepla, 
i) vodohospodárske diela na verejné zásobovanie obyvateľstva vodou, vodovodné rady na verejné zásobovanie pitnou vodou a kanalizačné rady s čistiarňami odpadových vôd z verejnej kanalizácie, priehrady, vodné nádrže, prieplavy a plavebné kanály, 
j) hate a otvorené privádzače vody, 
k) ochranné hrádze vodných tokov a iné stavby povodňovej ochrany územia, 
l) skládky odpadu a ďalšie stavby na nakladanie s odpadom, 
m) zariadenia civilnej ochrany.
(11) Za rozsiahlu novú výstavbu a prestavbu v obci sa na účely tohto zákona považuje taká výstavba a prestavba, ktorou sa dosiahne
a) rozšírenie zastavaného územia obce najmenej o 15%, 
b) zvýšenie počtu obyvateľov obce nad 2000, 
c) rozšírenie obytného územia alebo zmiešaného územia v obci o viac ako 2 ha, 
d) rozšírenie výrobného územia v obci o viac ako 3 ha alebo ak tým výrazne stúpnu nároky na dopravnú a technickú vybavenosť obce, alebo
e) zvýšenie návštevnosti rekreačného územia v obci najmenej o 10% alebo zväčšenie rekreačného územia o viac ako 2 ha.

§ 139b
Pojmy stavebného poriadku
(1) Jednoduché stavby sú
a) bytové budovy, ktorých zastavaná plocha nepresahuje 300 m2, majú jedno nadzemné podlažie, môžu mať aj jedno podzemné podlažie a podkrovie, 
b) stavby na individuálnu rekreáciu, 
c) prízemné stavby a stavby zariadenia staveniska, ak ich zastavaná plocha nepresahuje 300 m2 a výšku 15 m, 
d) oporné múry, 
e) podzemné stavby, ak ich zastavaná plocha nepresahuje 300 m2 a hĺbka 6 m,
f) reklamné stavby, na ktorých najväčšia informačná plocha má veľkosť od 3 m2.
(2) Stavby uvedené v odseku 1 písm. c) a e) sa považujú za jednoduché stavby iba vtedy, ak z hľadiska požiarnej bezpečnosti je pre ich užívanie počet osôb určený podľa technickej normy, najviac však 30 osôb.
(3) Za jednoduché stavby sa nepovažujú stavby skladov horľavín a výbušnín, stavby pre civilnú ochranu, stavby pre požiarnu ochranu, stavby uránového priemyslu a jadrových zariadení a stavby čerpacích staníc kvapalných palív, skvapalnených plynov alebo stlačených plynov pre pohon motorových vozidiel, stavby prečerpávacích staníc horľavých kvapalín, horľavých plynov a stavby plniarní tlakových nádob horľavým plynom alebo horenie podporujúcim plynom.
(4) Zmenami stavieb pred ich dokončením sa rozumejú zmeny vo vzťahu k stavebnému povoleniu, prípadne vo vzťahu k dokumentácii stavby overenej stavebným úradom v stavebnom konaní.
(5) Zmeny dokončených stavieb sú
a) nadstavby, ktorými sa stavby zvyšujú, 
b) prístavby, ktorými sa stavby pôdorysne rozširujú a ktoré sú navzájom prevádzkovo spojené s doterajšou stavbou, 
c) stavebné úpravy, pri ktorých sa zachováva vonkajšie pôdorysné aj výškové ohraničenie stavby.
(6) Drobné stavby sú stavby, ktoré majú doplnkovú funkciu pre hlavnú stavbu (napr. pre stavbu na bývanie, pre stavbu občianskeho vybavenia, pre stavbu na výrobu a skladovanie, pre stavbu na individuálnu rekreáciu) a ktoré nemôžu podstatne ovplyvniť životné prostredie, a to
a) prízemné stavby, ak ich zastavaná plocha nepresahuje 25 m2 a výška 5 m, napríklad kôlne, práčovne, letné kuchyne, prístrešky, zariadenia na nádoby na odpadky, stavby na chov drobného zvieratstva, sauny, úschovne bicyklov a detských kočíkov, čakárne a stavby športových zariadení, 
b) podzemné stavby, ak ich zastavaná plocha nepresahuje 25 m2 a hĺbka 3 m, napríklad pivnice, žumpy.
(7) Za drobné stavby sa považujú aj
a) stavby organizácií na lesnej pôde slúžiace na zabezpečovanie lesnej výroby a poľovníctva, ak ich zastavaná plocha nepresahuje 30 m2 a výška 5 m, napríklad sklady krmiva, náradia alebo hnojiva, 
b) oplotenie, 
c) prípojky stavieb a pozemkov na verejné rozvodné siete a kanalizáciu všetkých stavieb a pozemkov a pripojenie drobných stavieb a pozemkov na rozvodné siete a kanalizáciu hlavnej stavby, 
d) nástupné ostrovčeky hromadnej verejnej dopravy, priechody cez chodníky a na susedné pozemky, priepusty a pod.,
e) reklamné stavby, na ktorých najväčšia informačná plocha je menšia ako 3 m2.
(8) Za drobné stavby sa nepovažujú stavby skladov horľavín a výbušnín, stavby pre civilnú ochranu, stavby pre požiarnu ochranu, stavby uránového priemyslu a jadrových zariadení, vodné stavby, stavby čerpacích staníc kvapalných palív, skvapalnených plynov alebo stlačených plynov pre pohon motorových vozidiel, stavby prečerpávacích staníc horľavých kvapalín, horľavých plynov a stavby plniarní tlakových nádob horľavým plynom alebo horenie podporujúcim plynom.
(9) Stavbami pre obranu štátu sú stavby na zabezpečenie obrany štátu, zvrchovanosti a územnej celistvosti štátu, nedotknuteľnosti hraníc, zachovávania mieru, plnenia záväzkov vyplývajúcich z medzinárodných zmlúv o spoločnej obrane proti napadnutiu a z ďalších medzinárodných zmlúv vojenskej povahy, zabezpečenia nedotknuteľnosti vzdušného priestoru a spravodajského zabezpečenia obrany podľa zákona, ktoré slúžia na plnenie úloh ministerstva obrany, ozbrojeným silám Slovenskej republiky, rozpočtovým organizáciám, príspevkovým organizáciám, akciovým spoločnostiam a štátnym podnikom v zakladateľskej alebo zriaďovateľskej pôsobnosti ministerstva obrany.
(10) Za stavby pre bezpečnosť štátu sa považujú stavby v správe, nájme alebo vo výpožičke ministerstva vnútra, Slovenskej informačnej služby a Národného bezpečnostného úradu užívané na služobné účely a stavby, ktoré sú v správe, nájme alebo vo výpožičke rozpočtových organizácií alebo príspevkových organizácií, akciových spoločností a štátnych podnikov v zakladateľskej alebo v zriaďovateľskej pôsobnosti týchto orgánov.
(11) Za stavby Zboru väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky sa považujú stavby na služobnú činnosť tejto stráže a stavby v jej správe a užívaní na služobné účely ich útvarov.
(12) Za stavby uránového priemyslu sa považujú stavby postavené alebo slúžiace na účely ťažby, spracúvania, transportu a ukladania rádioaktívnych surovín na území vyhradenom na tieto účely.
(13) Stavbami v povrchových lomoch a skrývkach sú stavby vnútri hraníc vymedzených čiarou skutočne realizovanej skrývky alebo uskutočnenej ťažby, prípadne v území vystavenom priamym účinkom ťažby (napr. trhacích prác), ak pozemky neboli rekultivované.
(14) Na stavby jadrových energetických zariadení sa vzťahujú osobitné predpisy.4)
(15) Udržiavacími prácami, pri ktorých nie je potrebné ani ohlásenie (bežné udržiavacie práce), sú najmä
a) opravy fasády, opravy a výmena strešnej krytiny alebo povrchu plochých striech, výmena odkvapových žľabov a odtokových zvodov, opravy oplotenia a výmena jeho častí, ak sa tým nemení jeho trasa, 
b) opravy a výmena nepodstatných stavebných konštrukcií, najmä vnútorných priečok, omietok, obkladov stien, podláh a dlažby, komínov, okien, dverí a schodišťových zábradlí, 
c) údržba a opravy technického, energetického alebo technologického vybavenia stavby, ako aj výmena jeho súčastí, ak sa tým zásadne nemení jeho napojenie na verejné vybavenie územia ani nezhorší vplyv stavby na okolie alebo na životné prostredie, najmä výmena klimatizačného zariadenia, výťahu, vykurovacích kotlov a telies a vnútorných rozvodov, 
d) výmena zariaďovacích predmetov, najmä kuchynských liniek, vaní, vstavaných skríň, 
e) maliarske a natieračské práce.

§ 140
Vzťah k správnemu poriadku
Ak nie je výslovne ustanovené inak, vzťahujú sa na konanie podľa tohto zákona všeobecné predpisy o správnom konaní.

§ 140a
Dotknuté orgány
(1) Dotknutým orgánom podľa tohto zákona je
a) orgán verejnej správy, ktorý je správnym orgánom chrániacim záujmy uvedené v § 126 ods. 1, ak konanie podľa osobitného predpisu upravujúceho jeho pôsobnosť je súčasťou konania podľa tohto zákona, má naň nadväzovať alebo s ním súvisí, 
b) obec, ak nie je stavebným úradom podľa tohto zákona a konanie sa týka pozemku alebo stavby na jej území okrem stavby diaľnice alebo rýchlostnej cesty, 
c) vlastník sietí a zariadení technického vybavenia územia a iná právnická osoba, ak to ustanovuje osobitný predpis.15)
(2) Na území hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy a mesta Košice sú dotknutými orgánmi mestské časti, ak podľa Štatútu hlavného mesta Slovenskej republiky Bratislavy vykonáva kompetencie stavebného úradu hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava alebo Štatútu mesta Košice kompetencie stavebného úradu vykonáva mesto Košice. Ak kompetencie stavebného úradu vykonáva mestská časť, dotknutým orgánom je hlavné mesto Slovenskej republiky Bratislava alebo mesto Košice.
(3) Dotknuté orgány v konaniach podľa tohto zákona chránia záujmy uvedené v § 126 ods. 1 v rámci svojej pôsobnosti najmä tým, že majú právo nazerať do spisov, podávať záväzné stanoviská podľa § 140b, zúčastňovať sa na ústnom pojednávaní a miestnej obhliadke a vykonávať so stavebným úradom spoločné úkony podľa tohto zákona.
(4) Obec ako dotknutý orgán uplatňuje v konaniach obsah územnoplánovacej dokumentácie, najmä zásady a regulatívy záväznej časti územnoplánovacej dokumentácie a ďalšie záujmy, ak jej to vyplýva z osobitných predpisov.

§ 140b
Záväzné stanovisko
(1) Záväzné stanovisko je na účely konaní podľa tohto zákona stanovisko, vyjadrenie, súhlas alebo iný správny úkon dotknutého orgánu, uplatňujúceho záujmy chránené osobitnými predpismi, ktorý je ako záväzné stanovisko upravený v osobitnom predpise. Obsah záväzného stanoviska je pre správny orgán v konaní podľa tohto zákona záväzný a bez zosúladenia záväzného stanoviska s inými záväznými stanoviskami nemôže rozhodnúť vo veci.
(2) Dotknutý orgán je oprávnený uplatňovať požiadavky v rozsahu svojej pôsobnosti ustanovenej osobitným predpisom. Vo svojom záväznom stanovisku je povinný vždy uviesť ustanovenie osobitného predpisu, na základe ktorého uplatňuje svoju pôsobnosť, a údaj, či týmto záväzným stanoviskom zároveň nahrádza stanovisko pre konanie nasledujúce podľa tohto zákona.
(3) Dotknutý orgán je viazaný obsahom svojho predchádzajúceho záväzného stanoviska, ktoré vo veci vydal; to neplatí, ak došlo k zmene ustanovení právneho predpisu, podľa ktorých dotknutý orgán záväzné stanovisko vydal, alebo k podstatnej zmene skutkových okolností, z ktorých dotknutý orgán vychádzal. Ak dotknutý orgán vydá neskoršie záväzné stanovisko, uvedie v ňom, či jeho predchádzajúce záväzné stanovisko sa neskorším záväzným stanoviskom potvrdzuje, dopĺňa, mení alebo nahrádza s uvedením dôvodov podľa zákona.
(4) Lehota na podanie záväzného stanoviska, stanoviska a vyjadrenia je 30 dní; ak ide o stavby diaľnic a rýchlostných ciest je 7 dní, ak osobitný predpis neustanovuje inak.15a)
(5) Pri riešení rozporov medzi dotknutými orgánmi vyplývajúcich zo záväzných stanovísk sa postupuje podľa § 136. Ak námietky účastníkov konania smerujú proti obsahu záväzného stanoviska, stavebný úrad konanie preruší a vyžiada si od dotknutého orgánu stanovisko k námietkam. Ak dotknutý orgán stanovisko nezmení, stavebný úrad si vyžiada potvrdenie alebo zmenu záväzného stanoviska od orgánu, ktorý je nadriadeným orgánom dotknutého orgánu. Počas prerušenia konania neplynú lehoty na rozhodnutie veci stavebným úradom.
(6) Ak odvolanie proti rozhodnutiu podľa tohto zákona smeruje proti obsahu záväzného stanoviska, odvolací orgán konanie preruší a vyžiada si stanovisko k obsahu odvolania od dotknutého orgánu príslušného na vydanie záväzného stanoviska. Odvolanie spolu so stanoviskom dotknutého orgánu k obsahu odvolania predloží stavebný úrad orgánu, ktorý je nadriadeným orgánom dotknutého orgánu a vyžiada si od neho potvrdenie alebo zmenu záväzného stanoviska. Počas prerušenia konania neplynú lehoty na rozhodnutie o odvolaní.
(7) Ak je právoplatné rozhodnutie podľa tohto zákona založené na obsahu záväzného stanoviska dotknutého orgánu, ktoré bolo neskôr zrušené alebo zmenené pre rozpor so zákonom, ide o dôvod na obnovu konania.

§ 140c
Osobitné ustanovenia k územnému konaniu, stavebnému konaniu a kolaudačnému konaniu a náležitostiam rozhodnutí vydaným v týchto konaniach
(1) Ak sa pre začatie územného konania, stavebného konania alebo kolaudačného konania vyžaduje ako jeden z podkladov pre jeho začatie rozhodnutie podľa osobitného predpisu,15b) je také rozhodnutie použiteľné ako podklad v každom z týchto konaní týkajúcom sa toho istého využívania územia alebo tej istej stavby, ak v niektorom návrhu na začatie tohto konania nedôjde k zmene v predmete konania v porovnaní s predmetom zisťovacieho konania alebo posudzovania vplyvov na životné prostredie podľa osobitného predpisu.15b)
(2) Ak ide o také využívanie územia, stavbu alebo ich zmenu, ku ktorým vydal príslušný orgán podľa osobitného predpisu15c) záverečné stanovisko alebo rozhodnutie vydané v zisťovacom konaní podľa osobitného predpisu,15b) stavebný úrad zašle príslušnému orgánu elektronicky alebo písomne návrh na začatie územného konania, stavebného konania alebo kolaudačného konania, ktorý obsahuje písomné vyhodnotenie spôsobu zapracovania podmienok, určených v rozhodnutí vydanom v zisťovacom konaní alebo v záverečnom stanovisku, projektovú dokumentáciu, ak je súčasťou návrhu na začatie konania, spoločne s oznámením o začatí územného konania, stavebného konania alebo kolaudačného konania. Písomné vyhodnotenie pripomienok zabezpečuje ten, z podnetu ktorého sa začalo niektoré z konaní uvedených v prvej vete.
(3) Ak stavebný úrad dostane na základe podania návrhu na začatie konania podľa odseku 2 záväzné stanovisko príslušného orgánu, v ktorom sa vyjadruje nesúlad návrhu na začatie územného konania o umiestnení stavby, územného konania o využití územia, stavebného konania alebo kolaudačného konania s osobitným predpisom15d) alebo s rozhodnutiami vydanými podľa osobitného predpisu,15d) stavebný úrad toto konanie preruší a určí lehotu na zosúladenie návrhu na začatie konania s osobitným predpisom15d) alebo s rozhodnutiami vydanými na jeho základe. Ak navrhovateľ v určenej lehote podanie nezosúladí, stavebný úrad konanie zastaví.
(4) Ak navrhovateľ podá návrh na začatie územného konania o umiestnení stavby, územného konania o využití územia, stavebného konania alebo kolaudačného konania, pričom územie alebo stavba, ktorej sa toto konanie týka, boli predmetom konania podľa osobitného predpisu a v záverečnom stanovisku bol vyslovený nesúhlas s uskutočňovaním stavby alebo využívania územia, stavebný úrad konanie zastaví.
(5) Ak vo vzťahu k predmetu územného konania o umiestnení stavby, územného konania o využití územia, stavebného konania alebo kolaudačného konania bolo ku dňu jeho začatia už začaté a právoplatne neukončené konanie podľa osobitného predpisu,15d) stavebný úrad do dňa jeho právoplatného ukončenia svoje konanie preruší.
(6) Ak sa stavebný úrad odôvodnene domnieva, že vo vzťahu k predmetu územného konania o umiestnení stavby, územného konania o využití územia, stavebného konania alebo kolaudačného konania malo byť uskutočnené konanie podľa osobitného predpisu,15e) ktoré sa však do dňa začatia územného konania, stavebného konania alebo kolaudačného konania nezačalo, zašle návrh na začatie uvedeného konania postupom podľa odseku 2 príslušnému orgánu. Príslušný orgán k tomuto návrhu vypracuje záväzné stanovisko, ak zistí jeho nesúlad s osobitným predpisom,1ga) v ktorom uvedie túto skutočnosť.
(7) Ak v priebehu územného konania o umiestnení stavby, územného konania o využití územia, stavebného konania alebo kolaudačného konania vznikne potreba vykonania zmeny, v dôsledku ktorej sa predmet tohto konania stane navrhovanou činnosťou alebo zmenou navrhovanej činnosti,15f) ktorá je predmetom povoľovania, je navrhovateľ povinný oznámiť stavebnému úradu skutočnosť, že v súvislosti s uvedenou zmenou predkladá príslušnému orgánu oznámenie o zmene podľa osobitného predpisu15g) alebo zámer podľa osobitného predpisu.15h) Stavebný úrad preruší konanie až do ukončenia konania príslušného orgánu k tejto navrhovanej činnosti alebo zmene navrhovanej činnosti podľa osobitného predpisu.15d)
(8) Proti územnému rozhodnutiu o umiestnení stavby, územnému rozhodnutiu o využití územia, stavebnému povoleniu a kolaudačnému rozhodnutiu, ktorému predchádzalo konanie podľa osobitného predpisu,15b) má právo podať odvolanie aj ten, kto nebol účastníkom konania, ale len v rozsahu, v akom sa namieta nesúlad povolenia s obsahom rozhodnutia podľa osobitného predpisu.15d)
(9) Lehota na podanie odvolania podľa odseku 8 je 15 pracovných dní a začne plynúť odo dňa zverejnenia povolení uvedených v odseku 8.
(10) Podaním odvolania podľa odseku 8 sa ten, kto ho podal, stáva účastníkom konania.
(11) Stavebný úrad, ktorý napadnuté rozhodnutie vydal, po doručení odvolania podľa odseku 8
a) upovedomí o jeho obsahu okrem ostatných účastníkov konania aj príslušný orgán, ktorý je v uvedenom odvolacom konaní dotknutým orgánom,
b) vyzve ostatných účastníkov konania, aby sa vyjadrili k obsahu odvolania,
c) podľa potreby doplní konanie vykonaním novo navrhnutých dôkazov.
(12) Stavebný úrad vo veci nerozhodne bez vydaného záverečného stanoviska alebo bez rozhodnutia vydaného v zisťovacom konaní, ak ide o predmet konania, ktorý podlieha rozhodovaniu podľa osobitného predpisu.15b)
(13) Územné rozhodnutie o umiestnení stavby, územné rozhodnutie o využití územia, stavebné povolenie a kolaudačné rozhodnutie týkajúce sa územia, vo vzťahu ku ktorému sa uskutočnilo posudzovanie vplyvov alebo zisťovacie konanie podľa osobitného predpisu,1ga) musia obsahovať informácie o rozhodnutí vydanom v zisťovacom konaní a zo záverečného stanoviska, ak boli vydané.


DEVIATA ČASŤ
Prechodné a záverečné ustanovenia

Prechodné ustanovenia

§ 141
(1) Územné plány rozpracované ku dňu nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa podľa neho upravia, prerokujú, prípadne schvália. Na prerokovanie a schválenie návrhu zmeny alebo doplnku schváleného územného plánu vyhotoveného podľa doterajších predpisov sa vťahujú ustanovenia tohto zákona. V odôvodnených prípadoch môže výnimku povoliť ministerstvo.
(2) Pri stavbách dokončených predo dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa konanie vykoná podľa doterajších predpisov, pokiaľ nejde o stavby na ktoré sa vzťahovalo ustanovenie bodu 119 vyhlášky Štátneho výboru pre výstavbu č. 243/1957 Ú.l. (Ú.v.), ktorou sa vydávajú vykonávacie predpisy k vládnemu nariadeniu o odovzdaní a prevzatí dokončených stavieb alebo častí a o povolení na ich uvedenie do trvalej prevádzky (užívania).
(3) Obce ustanovené v § 11 ods. 2, ktoré nemajú územný plán obce, sú povinné ho obstarať a schváliť do 30. júna 2005.
(4) Vo verejnom záujme možno vyvlastniť pozemky
a) zastavané stavbami povolenými podľa platných právnych predpisov, ku ktorým mali právo hospodárenia k 24. novembru 1990 národné výbory a ktoré prešli do vlastníctva obcí podľa osobitného predpisu17) a pri ktorých dosiaľ nedošlo k majetkovoprávnemu vysporiadaniu; návrh na vyvlastnenie práv k takýmto pozemkom môže podať obec, na ktorú prešlo vlastníctvo k stavbe,17) najneskôr 31. decembra 2000, 
b) zastavané stavbami povolenými podľa platných právnych predpisov a vymedzenými v osobitných predpisoch,17a) ktoré boli pred 1. októbrom 1995 vo vlastníctve štátu a pri ktorých dosiaľ nedošlo k majetkovoprávnemu vysporiadaniu; návrh na vyvlastnenie práv k takýmto pozemkom môže podať v mene štátu príslušný správca stavby17b) najneskôr do 31. decembra 2000, 
c) v uzavretom priestore výstaviska určeného na konanie medzinárodných výstav so zameraním na poľnohospodárstvo, ktoré bolo zriadené na základe povolenia do 31. decembra 1989; návrh na vyvlastnenie môže podať v mene štátu príslušný správca tohto výstaviska17b) najneskôr do 31. decembra 2000.
(5) Pri vyvlastňovaní podľa odseku 4 sa postupuje podľa § 109 až 114.
(6) Osobitný kvalifikačný predpoklad získaný podľa osobitných predpisov18) pred 1. aprílom 2003 sa považuje za osobitný kvalifikačný predpoklad podľa tohto zákona.
(7) Vyvlastňovacie konanie začaté podľa tohto zákona pred 1. aprílom 2003 dokončí miestne príslušný stavebný úrad.
(8) Konanie začaté podľa tohto zákona na okresnom úrade dokončí miestne príslušný stavebný úrad.
(9) Správne konanie na úseku stavebného poriadku začaté krajským úradom pred 1. januárom 2004 dokončí miestne príslušný krajský stavebný úrad.
(10) Územnoplánovacia dokumentácia schválená do 1. augusta 2000, ktorá nebola do 31. júla 2006 aktualizovaná ani preskúmaná podľa § 30 ods. 4, stráca od 1. augusta 2006 záväznosť.
(11) Správne konania začaté podľa tohto zákona pred 1. novembrom 2005 sa dokončia podľa predpisov účinných do 31. októbra 2005.

§ 142
V súvislosti s prechodom kompetencií stavebnej inšpekcie v oblasti územného plánovania a stavebného konania prechádzajú 1. novembra 2003 práva a povinnosti z pracovnoprávnych a iných právnych vzťahov zamestnancov zabezpečujúcich výkon týchto kompetencií zo Slovenskej inšpekcie životného prostredia na inšpekciu. Majetok štátu, ktorý bol do 31. októbra 2003 v správe Slovenskej inšpekcie životného prostredia a ktorý slúži na zabezpečenie výkonu kompetencií stavebnej inšpekcie v oblasti územného plánovania a stavebného konania, prechádza 1. novembra 2003 do správy inšpekcie. Podrobnosti o prechode správy majetku štátu, najmä druh a rozsah preberaného majetku, ako aj o prechode súvisiacich práv a povinností sa upravia dohodami medzi doterajším a budúcim správcom.

§ 142a
Prechodné ustanovenie k zmenám účinným od 1. júla 2005
Vyvlastňovacie konania v súvislosti s uskutočňovaním stavieb podľa § 117a, ktoré sa začali pred 1. júlom 2005, sa dokončia podľa tohto zákona.

§ 142b
Prechodné ustanovenie
Územné konania v súvislosti s uskutočňovaním stavby podľa § 117b, ktoré sa začali pred účinnosťou tohto zákona, sa dokončia podľa predpisov platných do účinnosti tohto zákona.

§ 142c
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. augusta 2013
Územné konania v súvislosti s uskutočňovaním stavby podľa § 117b začaté a neskončené do 31. júla 2013 sa dokončia podľa doterajších predpisov.

§ 142ca
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2015
Proti rozhodnutiu vydanému v územnom konaní o umiestnení stavby, územnom konaní o využití územia, stavebnom konaní alebo kolaudačnom konaní, ktoré nenadobudlo právoplatnosť pred 1. januárom 2015 možno podať odvolanie podľa právnej úpravy účinnej po 1. januári 2015.

§ 142d
Prechodné ustanovenia k úpravám účinným od 2. januára 2015
(1) Konania, ktoré boli začaté a právoplatne neukončené do 1. januára 2015, sa dokončia podľa doterajších predpisov.
(2) Informačné, reklamné a propagačné zariadenia podľa predpisov platných do 1. januára 2015 sa považujú za reklamné stavby podľa tohto zákona v znení účinnom od 2. januára 2015. Vlastník takého zariadenia je povinný ho označiť ako reklamnú stavbu podľa § 86 ods. 4 do 31. júla 2015.
(3) Vlastník informačného, reklamného a propagačného zariadenia podľa predpisov platných do 1. januára 2015, postaveného bez povolenia alebo v rozpore s ním do 1. januára 2015, je povinný do 31. júla 2015 požiadať o dodatočné povolenie stavby príslušný stavebný úrad. Stavebný úrad rozhodne o dodatočnom povolení reklamnej stavby, ak vlastník reklamnej stavby preukáže, že jej dodatočné povolenie nie je v rozpore s verejným záujmom chráneným týmto zákonom a osobitnými predpismi, že je vlastníkom pozemku zastavaného nepovolenou stavbou alebo že je vlastníkom stavby spojenej s nepovolenou stavbou, alebo že má k tomuto pozemku alebo stavbe iné právo [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)] a vlastník zastavaného pozemku alebo stavby alebo osoba, ktorá má k tomuto pozemku alebo stavbe iné právo [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)], s dodatočným povolením súhlasí. Na konanie o dodatočnom povolení reklamnej stavby sa použije § 88a ods. 1, 2 a 4 až 7. Ak stavebný úrad dodatočne nepovolí reklamnú stavbu alebo vlastník informačného, reklamného a propagačného zariadenia nepožiada o dodatočné povolenie stavby podľa prvej vety, takú reklamnú stavbu možno odstrániť podľa ustanovení o odstránení reklamnej stavby podľa tohto zákona v znení účinnom od 2. januára 2015.
(4) Vlastník hnuteľnej veci, ktorá od 2. januára 2015 spĺňa podmienky reklamnej stavby podľa § 43 ods. 2, je povinný do 31. júla 2015 ohlásiť umiestnenie takej reklamnej stavby stavebnému úradu v mieste umiestnenia hnuteľnej veci a k ohláseniu priložiť podklady s náležitosťami žiadosti o stavebné povolenie a projektovú dokumentáciu. Ak vlastník hnuteľnej veci ohlásením preukáže, že nie je umiestnenie hnuteľnej veci v rozpore s verejným záujmom chráneným týmto zákonom a osobitnými predpismi, že je vlastníkom pozemku alebo stavby, na ktorom je umiestnená hnuteľná vec, alebo že má k tomuto pozemku alebo stavbe iné právo [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)] a vlastník pozemku alebo stavby alebo osoba, ktorá má k tomuto pozemku alebo stavbe iné právo [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)], s umiestnením hnuteľnej veci súhlasí, stavebný úrad oznámi vlastníkovi hnuteľnej veci, že k umiestneniu hnuteľnej veci ako reklamnej stavby nemá námietky a táto hnuteľná vec sa považuje za povolenú reklamnú stavbu podľa tohto zákona v znení účinnom od 2. januára 2015. Ak vlastník hnuteľnej veci neohlási umiestnenie hnuteľnej veci v lehote podľa prvej vety alebo nepreukáže, že nie je umiestnenie hnuteľnej veci v rozpore s verejným záujmom chráneným týmto zákonom a osobitnými predpismi, že je vlastníkom pozemku alebo stavby, na ktorom je umiestnená hnuteľná vec, alebo že má k tomuto pozemku alebo stavbe iné právo [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)] a vlastník pozemku alebo stavby alebo osoba, ktorá má k tomuto pozemku alebo stavbe iné právo [§ 139 ods. 1 písm. a) až c)], s umiestnením hnuteľnej veci súhlasí, takú reklamnú stavbu možno odstrániť podľa ustanovení o odstránení reklamnej stavby podľa tohto zákona v znení účinnom od 2. januára 2015.

§ 142e
Prechodné ustanovenie
Vyvlastňovacie konania začaté a právoplatne neskončené pred účinnosťou tohto zákona, sa dokončia podľa doterajších predpisov.

§ 142f
Prechodné ustanovenie k úpravám účinným od 1. januára 2017
Ustanovenie § 47 písm. f) sa použije pre budovy, ako aj stavebné úpravy vnútorných rozvodov budov, pre ktoré sa žiadosť o stavebné povolenie podá stavebnému úradu po 31. decembri 2016.

Záverečné ustanovenia

§ 143
Podrobnosti o
a) obsahu a spôsobe spracovania územnoplánovacích podkladov, územnoplánovacej dokumentácie a ich zadaní, registračných listov územných plánov a o obsahu územnoplánovacích činností, 
b) obsahu žiadosti o overenie odbornej spôsobilosti na obstarávanie územnoplánovacích podkladov a územnoplánovacej dokumentácie obcí a o spôsobe jej overenia, 
c) obsahu rozhodnutí, návrhov na jeho vydanie a rozsahu a obsahu prikladanej dokumentácie, ohlásení drobných stavieb, stavebných úprav a udržiavacích prác, 
d) všeobecných technických požiadavkách na výstavbu a všeobecných technických požiadavkách na stavby užívané osobami s obmedzenou schopnosťou pohybu a orientácie,
ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.

§ 143a
Týmto zákonom sa preberajú právne záväzné akty Európskej únie uvedené v prílohe č. 2.

§ 144
Zrušujú sa:
1. vládne nariadenia č. 8/1956 Zb. o odovzdaní a prevzatí dokončených stavieb alebo ich častí a o povolení na ich uvedenie do trvalej prevádzky (užívania) v znení vládneho nariadenia č. 34/1958 Zb.;
2. zákon č. 84/1958 Zb. o územnom plánovaní v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb. (pol. 1 až 6 prílohy), zákona Českej národnej rady č. 146/1971 Zb. (pol. 3, 4 prílohy A a pol. 3, 4 prílohy B) a zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb. (pol. 5, 6 prílohy D);
3. zákon č. 87/1958 Zb. o stavebnom poriadku;
4. § 9 zákona č. 60/1961 Zb. o úlohách národných výborov pri zabezpečovaní socialistického poriadku;
5. vyhláška Ministerstva techniky č. 572/1950 Ú.l. (č. 544/1950 Ú.v. o zastavovacom pláne, o povinnostiach miestneho národného výboru pri výstavbe obce, ochranných pásmach a o vyvlastnení v znení zákona Českej národnej rady č. 146/1971 Zb. (pol. 1, 2 prílohy A);
6. vyhláška Štátneho výboru pre výstavbu č. 243/1957 Ú.l. (Ú.v.), ktorou sa vydávajú vykonávacie predpisy k vládnemu nariadeniu o odovzdaní a prevzatí dokončených stavieb alebo ich častí a o povolení na ich uvedenie do trvalej prevádzky (užívania), v znení vyhlášky č. 144/1959 Ú.l. (Ú.v.);
7. vyhláška ministra predsedu Štátneho výboru pre výstavbu č. 144/1959 Ú.l. (Ú.v.), ktorou sa vykonáva zákon o stavebnom poriadku, v znení vyhlášky č. 108/1966 Zb. , vyhlášky č. 162/1970 Zb. a zákona Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb. (pol. 7 prílohy);
8. vyhláška Štátneho výboru pre výstavbu č. 153/1959 Ú.l. (Ú.v.) o územnom plánovaní v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb. (pol. 1, 8 až 11 prílohy), vyhlášky č. 162/1970 Zb. , zákona Českej národnej rady č. 146/1971 Zb. (pol. 3, 4 prílohy A a pol. 3 prílohy B) a zákona Slovenskej národnej rady č. 159/1971 Zb. (pol. 5 prílohy C);
9. vyhláška ministra výstavby č. 143/1960 Zb. , ktorou sa prenáša pri niektorých stavbách právomoc stavebných úradov na orgány Ministerstva národnej obrany;
10. vyhláška ministra výstavby č. 59/1961 Zb. , ktorou sa pri niektorých stavbách prenáša právomoc stavebných úradov na Ministerstvo vnútra;
11. vyhláška Štátnej komisie pre techniku č. 108/1966 Zb. o oprávnení na projektovú činnosť v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 131/1970 Zb. (pol. 12 prílohy), vyhlášky č. 137/1970 Zb. a zákona Českej národnej rady č. 146/1971 Zb. (pol. 2 prílohy D);
12. vyhláška ministra výstavby a techniky Českej socialistickej republiky č. 134/1969 Zb., ktorou sa pri niektorých stavbách prenáša pôsobnosť stavebného úradu na Ministerstvo spravodlivosti Českej socialistickej republiky;
13. vyhláška ministra výstavby a techniky Slovenskej socialistickej republiky č. 140/1969 Zb. , ktorou sa pri niektorých stavbách prenáša právomoc stavebného úradu na Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej socialistickej republiky;
14. § 11 , 15 , 16 , § 22 ods. 2 a 3 vyhlášky Federálneho výboru pre technický a investičný rozvoj, hlavného arbitra Československej socialistickej republiky a ministerstiev výstavby a techniky Českej socialistickej republiky a Slovenskej socialistickej republiky č. 162/1970 Zb. o niektorých opatreniach v bytovej výstavbe;
15. vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj a Federálneho ministerstva financií č. 66/1972 Zb. o zadovažovaní pozemkov na výstavbu rodinných domčekov.

§ 144a
Zrušujú sa
1. § 1 ods. 3 písm. d) a § 13 ods. 5 a položky 28 až 33 prílohy A, položky 14 a 15 prílohy B, položky 69 až 90 prílohy C, položky 5 až 25 prílohy D, príloha E zákona Slovenskej národnej rady č. 595/1990 Zb. o štátnej správe pre životné prostredie v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 494/1991 Zb., zákona Slovenskej národnej rady č. 134/1992 Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. , 
2. nariadenie Zboru povereníkov č. 128/1945 Zb. SNR o výstavbe miest a obcí na Slovensku v znení zákona č. 280/1949 Zb. o územnom plánovaní a výstavbe obcí, 
3. nariadenie Slovenskej národnej rady č. 51/1946 Zb. SNR o vyvlastnení na účely stavby a rozšírenia výrobných podnikov, 
4. vyhláška Štátneho plánovacieho a štatistického úradu č. 90/1946 Zb. SNR, ktorou sa vydáva návod na vyhotovenie regulačných plánov miest a obcí na Slovensku, 
5. vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj č. 83/1976 Zb. o všeobecných technických požiadavkách na výstavbu v znení vyhlášky č. 45/1979 Zb. , vyhlášky č. 376/1992 Zb. a vyhlášky č. 204/1996 Z. z. , 
6. vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj č. 84/1976 Zb. o územnoplánovacích podkladoch a územnoplánovacej dokumentácii v znení vyhlášky č. 377/1992 Zb. , 
7. vyhláška Federálneho ministerstva pre technický a investičný rozvoj č. 85/1976 Zb. o podrobnejšej úprave územného konania a stavebnom poriadku v znení vyhlášky č. 155/1980 Zb. a vyhlášky č. 378/1992 Zb.

§ 145
Tento zákon nadobúda účinnosť 1. októbrom 1976.


Husák v.r.
Indra v.r.
Štrougal v.r.


1) § 6 zákona č. 17/1992 Zb. o životnom prostredí.
1a) § 5 zákona č. 17/1992 Zb.
1b) § 4 zákona č. 17/1992 Zb.
1c) Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
1d) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 129/1996 Z. z. o niektorých opatreniach na urýchlenie prípravy výstavby diaľnic a ciest pre motorové vozidlá.
1e) Zákon č. 171/1998 Z. z. o prístupe k informáciám o životnom prostredí. Vyhláška Ministerstva životného prostredia Slovenskej republiky č. 273/1998 Z. z. o úhradách za sprístupnenie informácií o životnom prostredí.
1f) Zákon č. 523/2003 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene zákona č. 575/2001 Z. z. o organizácii činnosti vlády a organizácii ústrednej štátnej správy v znení neskorších predpisov v znení zákona č. 82/2005 Z. z.
1fa) § 9 ods. 5 zákona č. 24/2006 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
1fb) § 9 zákona č. 24/2006 Z. z.
1fc) § 1 ods. 3, 8, 11 a 12 zákona č. 175/1999 Z. z. o niektorých opatreniach týkajúcich sa prípravy významných investícií a o doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
1g) § 24 až 27 zákona č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov.
1ga) Zákon č. 24/2006 Z. z. v znení neskorších predpisov
1h) § 27 zákona č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 498/1991 Zb.
1i) Napríklad zákon č. 309/1991 Zb. o ochrane ovzdušia pred znečisťujúcimi látkami (zákon o ovzduší), zákon č. 44/1988 Zb. , zákon č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 164/1996 Z. z. o dráhach a o zmene zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení zákona č. 58/1997 Z. z. , zákon č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon č. 281/1997 Z. z. o vojenských obvodoch a zákon, ktorým sa mení zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 222/1996 Z. z. o organizácii miestnej štátnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 70/1998 Z. z. o energetike a o zmene zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z. o geodézii a kartografii.
1ia) § 27 zákona č. 319/2002 Z. z. o obrane Slovenskej republiky v znení zákona č. 330/2003 Z. z.
1j) Príloha I nariadenia Európskeho parlamentu a Rady (EÚ) č. 305/2011 z 9. marca 2011, ktorým sa ustanovujú harmonizované podmienky uvádzania stavebných výrobkov na trh a ktorým sa zrušuje smernica Rady 89/106/EHS (Ú. v. EÚ L 88, 4. 4. 2011).
1k) Zákon č. 90/1998 Z. z.
1l) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 272/1994 Z. z. o ochrane zdravia ľudí.
1la) Zákon č. 307/1992 Zb. o ochrane poľnohospodárskeho pôdneho fondu v znení neskorších predpisov.
1lb) Zákon č. 61/1977 Zb. o lesoch v znení neskorších predpisov.
1m) Napríklad zákon č. 272/1994 Z. z.
1n) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 287/1994 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení zákona č. 222/1996 Z. z. , zákon č. 309/1991 Zb. , zákon č. 138/1973 Zb. o vodách (vodný zákon) v znení neskorších predpisov.
2) § 2 ods. 2 Obchodného zákonníka .
2a) § 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z. o geodézii a kartografii.
2b) Zákon Slovenskej národnej rady č. 138/1992 Zb. o autorizovaných architektoch a autorizovaných stavebných inžinieroch v znení zákona č. 236/2000 Z. z. § 7 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 216/1995 Z. z. o Komore geodetov a kartografov.
2ba) § 67a ods. 1 písm. f) zákona č. 351/2011 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení zákona č. 247/2015 Z. z.
2bb) § 67a ods. 1 písm. g) zákona č. 351/2011 Z. z. v znení zákona č. 247/2015 Z. z.
2bc) § 67e zákona č. 351/2011 Z. z. v znení zákona č. 247/2015 Z. z.
2c) Zákon č. 138/1973 Zb.
3) Napríklad zákon č. 309/1991 Zb.
4) Zákon č. 130/1998 Z. z. o mierovom využívaní jadrovej energie a o zmene a doplnení zákona č. 174/1968 Zb. o štátnom odbornom dozore nad bezpečnosťou práce v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 256/1994 Z. z.
4a) Napríklad vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 297/1994 Z. z. o stavebnotechnických požiadavkách na stavby a o technických podmienkach zariadení vzhľadom na požiadavky civilnej ochrany v znení vyhlášky č. 349/1998 Z. z. , vyhláška Ministerstva zdravotníctva Slovenskej republiky č. 406/1992 Zb. o požiadavkách na obmedzenie ožiarenia z radónu a ďalších prírodných rádionuklidov, vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej republiky č. 138/1995 Z. z. , ktorou sa ustanovujú zásady požiarnej bezpečnosti pri výstavbe a užívaní prevádzkarní a iných priestorov, v ktorých sa vykonáva povrchová úprava výrobkov náterovými hmotami.
4b) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 263/1993 Z. z. o verejnom obstarávaní tovarov, služieb a verejných prác (Zákon o verejnom obstarávaní) v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 81/1994 Z. z. , § 281 až 288 Obchodného zákonníka .
4c) Napríklad zákon č. 245/2003 Z. z. o integrovanej prevencii a kontrole znečisťovania životného prostredia a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
8) § 5 a 6 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z.
8a) § 65 až 69 zákona č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení zákona č. 527/2003 Z. z.
9) § 712 Občianskeho zákonníka. § 5 zákona Slovenskej národnej rady č. 189/1992 Zb. o úprave niektorých pomerov súvisiacich s nájmom bytov a s bytovými náhradami.
10) Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov.
10a) § 128 ods. 2 Občianskeho zákonníka
10b) Zákon č. 169/1949 Zb. o vojenských obvodoch, zákon č. 40/1961 Zb. o obrane Československej socialistickej republiky v znení zákona č. 101/1964 Zb., zákonného opatrenia Predsedníctva Federálneho zhromaždenia č. 17/1976 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 42/1994 Z. z. , vládne nariadenie č. 42/1961 Zb. o vyvlastnení pre účely obrany v znení vládneho nariadenia č. 44/1963 Zb.
10c) Zákon č. 79/1957 Zb. o výrobe, rozvode a spotrebe elektriny (elektrizačný zákon).
10d) Zákon č. 67/1960 Zb. o výrobe, rozvode a využití vyhrievacích plynov (Plynárenský zákon) v znení zákona č. 64/1962 Zb. a zákona č. 174/1968 Zb.
10e) Zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení zákona č. 27/1984 Zb. (úplné znenie č. 55/1984 Zb. ).
10f) Zákon č. 44/1988 Zb. o ochrane a využití nerastného bohatstva (banský zákon) v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 498/1991 Zb. , zákon Slovenskej národnej rady č. 51/1988 Zb. o banskej činnosti, výbušninách a o štátnej banskej správe v znení zákona Slovenskej národnej rady č. 499/1991 Zb. a zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 154/1995 Z. z.
10g) Zákon č. 138/1973 Zb. o vodách (vodný zákon) v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 238/1993 Z. z.
10h) § 11 zákona č. 513/2009 Z. z. o dráhach a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
10i) Zákon Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. o štátnej pamiatkovej starostlivosti v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 200/1994 Z. z.
10j) Vládne nariadenie č. 29/1959 Zb. o oprávneniach k cudzím nehnuteľnostiam pri stavbách a prevádzke podzemných potrubí pre pohonné látky a ropu.
10ja) § 1 ods. 2 a 3 zákona č. 175/1999 Z. z. o niektorých opatreniach týkajúcich sa prípravy významných investícií a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10jb) § 31 zákona č. 143/1998 Z. z. o civilnom letectve (letecký zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
10jba) § 4a ods. 1 zákona č. 175/1999 Z. z. o niektorých opatreniach týkajúcich sa významných investícií a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 154/2015 Z. z.
10jc) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 233/1995 Z. z. o súdnych exekútoroch a exekučnej činnosti (Exekučný poriadok) a o zmene a doplnení ďalších zákonov v znení neskorších predpisov.
10ka) § 17 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 180/1995 Z. z. o niektorých opatreniach na usporiadanie vlastníctva k pozemkom.
10l) § 151n , 151o , 151p a 151r Občianskeho zákonníka .
10m) Napríklad zákon č. 403/1990 Zb. o zmiernení následkov niektorých majetkových krívd v znení neskorších predpisov, zákon č. 87/1991 Zb. o mimosúdnych rehabilitáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 229/1991 Zb. o úprave vlastníckych vzťahov k pôde a inému poľnohospodárskemu majetku v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 282/1993 Z. z. o zmiernení niektorých majetkových krívd spôsobených cirkvám a náboženským spoločnostiam.
10ma) Zákon č. 245/2003 Z. z.
11) § 20a zákona č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.
11b) Zákon č. 312/2001 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
11c) Zákon č. 552/2003 Z. z. o výkone práce vo verejnom záujme v znení neskorších predpisov.
12) Zákon č. 281/1997 Z. z.
12a) § 18 ods. 3 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 127/1994 Z. z. o posudzovaní vplyvov na životné prostredie.
12aa) § 11 ods. 1 písm. h) zákona č. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) v znení zákona č. 145/2010 Z. z.
12ab) Čl. 4 ods. 4 Dohovoru o prístupe k informáciám, účasti verejnosti na rozhodovacom procese a prístupe k spravodlivosti v záležitostiach životného prostredia (oznámenie č. 43/2006 Z. z.).
12ac) A Tt. 275/2006 sz törvényének 3. §, 4. bek., j) pontja, a közigazgatási információs rendszerekről valamint némely törvények módosításáról és kiegészítéséről, módosítva a Tt. 305/2013 sz. törvényével.
12c) § 420 a nasl. Občianskeho zákonníka
13) Obchodný zákonník. Občiansky zákonník.
13a) § 151n až 151p Občianskeho zákonníka .
13b) Napríklad zákon č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 656/2004 Z. z. o energetike a o zmene niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 66/2009 Z. z. o niektorých opatreniach pri majetkovoprávnom usporiadaní pozemkov pod stavbami, ktoré prešli z vlastníctva štátu na obce a vyššie územné celky a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
13c) § 15 zákona č. 25/2006 Z. z. o verejnom obstarávaní a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č. 503/2009 Z. z.
14) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu.
15) Napríklad zákon č. 656/2004 Z. z. o energetike a o zmene niektorých zákonov, zákon č. 657/2004 Z. z. o tepelnej energetike, zákon č. 610/2003 Z. z. o elektronických komunikáciách v znení neskorších predpisov, zákon č. 364/2004 Z. z. o vodách a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov (vodný zákon) v znení neskorších predpisov, zákon č. 135/1961 Zb. o pozemných komunikáciách (cestný zákon) v znení neskorších predpisov.
15a) § 85 ods. 6 zákona č. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny v znení zákona č. 454/2007 Z. z.
15b) A Tt. 24/2006 sz. törvényének 29. és 37. §
15c) A Tt. 24/2006 sz. törvényének, 3. §, k) pontja
15d) A Tt. 24/2006 sz. törvényének, 29. §, 12. bek., 37. § 1. bek. és 19. § 1. bek.
 15e) A Tt. 24/2006 sz. törvényének, 18. §, 1. és 2. bek.
15f) A Tt. 24/2006 sz. törvényének, 3. §, f) pontja
15g) A Tt. 24/2006 sz. törvényének, 29. §, 1. bek., b) pontja
15h) A Tt. 24/2006 sz. törvényének, 22. §, 1. bek.
17) § 2 ods. 1 zákona Slovenskej národnej rady č. 138/1991 Zb. o majetku obcí.
17a) Napríklad zákon č. 169/1949 Zb., § 27 ods. 1 a 2 zákona č. 79/1957 Zb., § 25 zákona č. 40/1961 Zb. , § 17 zákona č. 135/1961 Zb. v znení zákona č. 27/1984 Zb. , § 37 ods. 2 zákona č. 138/1973 Zb. , § 31 ods. 3 písm. b) zákona č. 44/1988 Zb. , § 28 zákona č. 51/1964 Zb. , § 15 ods. 3 a § 17 ods. 2 zákona Slovenskej národnej rady č. 27/1987 Zb. , § 2 vládneho nariadenia č. 29/1959 Zb., vládne nariadenie č. 42/1961 Zb.
17b) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. , zákon č. 111/1990 Zb. o štátnom podniku v znení neskorších predpisov, zákon č. 61/1977 Zb. o lesoch v znení neskorších predpisov, zákon č. 138/1973 Zb.
18) Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 163/1992 Zb. , ktorým sa ustanovujú predpoklady pre výkon funkcií v orgánoch štátnej správy pre životné prostredie, ktoré si vyžadujú osobitnú odbornú spôsobilosť v znení neskorších predpisov. Nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 157/1997 Z. z. o osobitných kvalifikačných predpokladoch na výkon niektorých činností v krajských úradoch a okresných úradoch.


Príloha k zákonu č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov

Sídla a územné obvody stavebných inšpektorátov

Inšpektorát - sídlo Územná pôsobnosť v obvodoch okresov
I. Inšpektorát Banská Bystrica Banská Bystrica, Banská Štiavnica, Brezno, Detva, Krupina, Lučenec, Poltár, Revúca, Rimavská Sobota, Veľký Krtíš, Zvolen, Žarnovica, Žiar nad Hronom.
II. Inšpektorát Bratislava Bratislava I, Bratislava II, Bratislava III, Bratislava IV, Bratislava V, Dunajská Streda, Malacky, Myjava, Pezinok, Senec, Senica, Skalica.
III. Inšpektorát Nitra Bánovce nad Bebravou, Galanta, Hlohovec, Komárno, Levice, Nitra, Nové Zámky, Partizánske, Piešťany, Prievidza, Šaľa, Topoľčany, Trnava, Zlaté Moravce.
IV. Inšpektorát Košice Bardejov, Gelnica, Humenné, Kežmarok, Košice I, Košice II, Košice III, Košice IV, Košice-okolie, Levoča, Medzilaborce, Poprad, Prešov, Rožňava, Sabinov, Snina, Sobrance, Spišská Nová Ves, Stará Ľubovňa, Stropkov, Svidník, Trebišov, Vranov nad Topľou, Michalovce.
V. Inšpektorát Žilina Bytča, Čadca, Dolný Kubín, Ilava, Kysucké Nové Mesto, Liptovský Mikuláš, Martin, Námestovo, Nové Mesto nad Váhom, Považská Bystrica, Púchov, Ružomberok, Trenčín, Turčianske Teplice, Tvrdošín, Žilina.

Príloha č. 2 k zákonu č. 50/1976 Zb. v znení neskorších predpisov

Zoznam preberaných právne záväzných aktov Európskej únie 
Smernica Európskeho parlamentu a Rady 2011/92/EÚ z 13. decembra 2011 o posudzovaní vplyvov určitých verejných a súkromných projektov na životné prostredie (kodifikované znenie) (Ú. v. EÚ L 26, 28. 1. 2012).