A Szlovák Köztársaság Kormánya a Tt. 19/2002. sz., az approximációs rendelkezések kiadásának körülményeiről szóló, a Tt. 207/2002. sz. törvényével módosított törvénye 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján elrendeli:

Ez a kormányrendelet külön jogszabályok¹⁾ alapján meghatározza

a) az egyes élelmiszeripari létesítmények szerkezetére, elrendezésére és felszerelésére vonatkozó követelményeket,

b) az állati eredetű élelmiszerek más kiskereskedelmi létesítményekbe történő beszállítását olyan kiskereskedelmi létesítményből, amelynek ez csak mellékes, helyi és korlátozott tevékenysége, 

c) a baromfihús és a házinyúlhús őstermelők általi, valamint a vadak és a vadhús vadászterület használója általi, végfelhasználó részére vagy a végfelhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítmény részére kis mennyiségben történő közvetlen eladásának és beszállításának követelményeit,

d) a vágóhídon kívül sürgősen levágott állatok húsa megjelölésének részleteit, valamint a vágóhídon kívül sürgősen levágott állatok kísérőiratait.

(1) E kormányrendelet céljaira kis mennyiséget gyártó élelmiszeripari létesítménynek minősül az a létesítmény, amely teljesíti a (3)–(5) bekezdésbe foglalt követelményeket.

(2) A külön jogszabály²⁾ által elrendelt szerkezetre, elrendezésre és felszerelésre vonatkozó rendelkezések (a továbbiakban csak „strukturális követelmények”) alól a kis mennyiséget gyártó élelmiszeripari létesítményeknek csak a 4. § alól adhatók kivételek.

(3) A szerkezeti követelményekből ezeknek a kis mennyiséget gyártó élelmiszeripari létesítményeknek engedélyezhető kivételek:

a) vágóhíd, amely

1. legfeljebb 30 számosállat-egységet vág egy héten,

2. előre közli a regionális élelmiszer-biztonsági és állategészség-ügyi felügyelettel³⁾ a vágás időpontját és az állatok számát és eredetét úgy, hogy lehetővé tegye az állatok ante mortem⁴⁾ vizsgálatát a farmon vagy a vágóhídon,

b) feldolgozóüzem, amely legfeljebb heti 5 t kicsontozott húst vagy ennek megfelelő mennyiségű kicsontozatlan húst állít elő.

(4) E kormányrendelet céljaira egy számosállat-egységnek egy darab kifejlett, két évnél idősebb szarvasmarha, vagy egy kifejlett nem párosujjú patás értendő. Ha egyéb házi patásokról van szó, egy darab

a) növendék szarvasmarha 6 hónapos korig 0,4 számosállat-egységgel egyenlő,

b) szarvasmarha hat hónapos kortól kétéves korig 0,6 számosállat-egységgel egyenlő,

c) kecske vagy juh 0,15 számosállat-egységgel egyenlő,

d) sertés koca vagy tenyészkan 50 kg feletti élősúllyal 0,5 számosállat-egységgel egyenlő,

e) egyéb sertés 0,3 számosállat-egységgel egyenlő,

f) elválasztott malacok, kisbárányok és kecskegidák legfeljebb 15 kg élősúlyig 0,05 számosállat-egységgel egyenlőek.

(5) Ha vadról van szó, a (4) bekezdés szerinti átszámítás alkalmazandó.

A kis mennyiséget előállító élelmiszeripari létesítmény üzemeltetője köteles kérvényt beadni a kis mennyiséget előállító élelmiszeripari létesítmény engedélyezésére,⁵⁾ amelyben a külön jogszabályban⁶⁾ lefektetett kellékek mellett közli

a) a kért kivételeket a strukturális követelmények alól,

b) a kis mennyiséget előállító élelmiszeripari létesítmény jellegét, elrendezését, építészeti és technológiai felszereltségét,

c) az élelmiszeripari üzem tevékenységének fajtáját, módját és terjedelmét, és a gyártás folyamattervét,

d) az élelmiszer-higiéniai és -biztonsági intézkedéseket a strukturális kivételek engedélyezésével kapcsolatban, leginkább a HACCP alapelvek⁷⁾ alapján lefektetett, helyes higiéniai gyakorlat és folyamatok érvényesítésére vonatkozó intézkedésket.

(1) A kis mennyiséget előállító élelmiszeripari létesítmény számára az alábbi kivételek engedélyezhetők a strukturális követelmények alól:

a) a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti vágóhíd nem köteles rendelkezni

1. megfelelő és higiénikus istállókkal vagy várakoztatásra alkalmas karámokkal, ha az állatokat a legfeljebb 50 kilométer távolságra levő tenyészetből egyenesen a levágásra szolgáló térbe viszik,

2. önálló, zárható berendezésekkel a beteg, betegséggyanús állatok részére, ha az állatok olyan farmról származnak, amelynek tulajdonosa vagy bérlője a vágóhíd üzemeltetője, vagy ha olyan vágóhídról van szó, amely annak a farmnak a részét képezi, melynek bérlője a vágóhíd üzemeltetője,

3. különálló helyiséggel vagy területtel a különböző fajtájú állatok levágására és vágóhídi feldolgozására, ha ezek a tevékenységek eltérő időben zajlanak,

4. önálló helyiséggel a gyomor és a belek kiürítésére és tisztítására, ha ezek a műveletek más műveletektől eltérő időben történnek úgy, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését,

5. önálló vágóvonalakkal különböző fajtájú állatok levágására és vágóhídi feldolgozására, ha ezek a tevékenységek eltérő időben zajlanak,

6. önálló, megfelelő berendezéssel rendelkező hellyel az állatszállító eszközök tisztítására, mosására és fertőtlenítésére, ha az állatok egyenesen a tenyészetből, a tenyésztő vagy a szállító által vannak a vágóhídra szállítva, és a tenyésztő vagy a szállító rendelkezik a higiéniai követelményeknek megfelelő berendezéssel,

7. fekete-fehér öltözőkkel, ha a vágóhíd épületében, a munkaterületen kívül elegendő szekrény áll rendelkezésre a munka- és személyes ruházat elhelyezésére, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy védik az épület tiszta részét a szennyeződéstől; az illemhelyek nem nyílhatnak közvetlenül a munkatérbe;

b) a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feldolgozóüzem nem köteles rendelkezni

1. önálló berendezésekkel a különböző fajtájú állatok húsának feldolgozására, ha ezek a műveletek a különböző fajtájú húsokkal időben elválasztva történnek,

2. önálló helyiségekkel a nem védett, nem csomagolt, és a védett, csomagolt hús külön tárolására, ha tárolásuk különböző időben történik,

3. fekete-fehér öltözőkkel, ha a vágóhíd épületében, a munkaterületen kívül elegendő szekrény áll rendelkezésre a munka- és személyes ruházat elhelyezésére, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy védik az épület tiszta részét a szennyeződéstől; az illemhelyek nem nyílhatnak közvetlenül a munkatérbe.

(2) A vágóhíddal rendelkező élelmiszeripari létesítmény, amelyen legfeljebb heti 5 tonna húst dolgoznak fel, a vágóhíd saját termeléséből a 2. § (3) bekezdése b) pontja alapján, nem köteles rendelkezni önálló helyiséggel a hús feldolgozására, ha az állatok levágására szolgáló helyiségben az állatok levágása és vágóhídi feldolgozása, valamint a hús feldolgozása eltérő időben történik, és elvégzik a megfelelő intézkedéseket a hús szennyeződésének megakadályozása céljából.

(3) A strukturális követelmények alól kivétellel rendelkező vágóhidak és feldolgozóüzemek üzemeltetői folyamatosan dokumentációt vezetnek, és bemutatják a helyi élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi felügyeletnek, hogy megfelelően tartják be az (1) és (2) bekezdések alapján elfogadott intézkedéseket a termelés higiéniájának bebiztosítására.

(1) Az állati eredetű élelmiszerek beszállítása a kiskereskedelmi létesítmény helyi tevékenységének minősül, ha a 6. § alapján állati eredetű élelmiszer kezelésével kapcsolatos tevékenységeket vagy feldolgozásával és raktározásával kapcsolatos tevékenységeket végez, és más, olyan kiskereskedelmi létesítménynek szállítja be a szállítás higiéniai feltételeinek betartásával, amely tőle legfeljebb 2 óra alatt megtehető útra van.

(2) Állati eredetű élelmiszer beszállítását más kiskereskedelmi létesítménynek az (1) bekezdés alapján csak olyan kiskereskedelmi létesítmény végezhet, amely

a) állandó létesítményként⁸⁾ lett létrehozva, kivéve az élelmiszert árusító sátrakat és standokat, mozgóboltokat mozgó árusításra külön jogszabályok alapján,⁹⁾

b) betartja a vonatkozó higiéniai követelményeket a 6. § alapján,

c) be van jegyezve¹⁰⁾ állati eredetű élelmiszer beszállítására, és a 6. § alatti tevékenységek végzésére.

(3) A mellékes, helyi és korlátozott tevékenységet folytató kiskereskedelmi létesítmény üzemeltetője köteles az illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszeripari felügyeletnek minden év március 31-éig becsületbeli nyilatkozatot kiállítani, melynek mintája e rendelet 1. sz. mellékletében található.

(1) Hús, darált hús, húskészítmények vagy hústermékek, olvasztott állati zsiradékok és tepertő beszállítása a kiskereskedelmi létesítmény által más kiskereskedelmi létesítménynek az 5. § (1) bekezdése alapján 

a) mellékes tevékenységnek minősül, ha a kiskereskedelmi létesítmény hetente

1. legfeljebb 2 tonnányi,¹¹⁾ házi patás állat és vadfarmokról származó vad húsát, beleértve a párosujjú patás emlősöket, vagy 1,5 tonnányi baromfihúst vagy házinyúlhúst vagy farmon tenyésztett futómadarak húsát dolgozza fel, vágja fel, szeleteli, porciózza, csontozza ki,

2. összességében legfeljebb 1 tonna darált húst vagy hőkezelés utáni fogyasztásra szánt hústerméket, olvasztott állati zsiradékot és tepertőt vagy hőkezelt hústerméket állít elő,¹²⁾

3. legfeljebb 200 kg darált húst vagy nyers állapotban való fogyasztásra szánt húskészítményt vagy nem hőkezelt húskészítményt állít elő, azon húskészítmények kivételével, amelyek gyártási folyamata vagy összetétele kizárja a szalmonellafertőzés vagy más patogén mikroorganizmusok veszélyét,

4. más kiskereskedelmi létesítménynek olyan mennyiségű húst, darált húst, húskészítményt vagy hústerméket, olvasztott állati zsiradékot és tepertőt szállít be, amely nem lépi túl az összességében feldolgozott, vagy más módon módosított hús és az 1–3. pontok szerinti állati eredetű készítmények 25%-át,

b) korlátozott tevékenységnek minősül, ha az élelmiszeripari létesítmény

1. csak közvetlenül a végfelhasználónak ad el, vagy az igényei szerint, jelenlétében tovább porcióz, szeletel, vagy másként módosít, feldolgoz és csomagol húst, darált húst, húskészítményeket, olvasztott állati zsiradékot, tepertőt és hústermékeket,

2. úgy jelöli meg az előállított darált hús vagy hőkezelés utáni fogyasztásra szánt húskészítmények és hústermékek adagjait, hogy a fogyasztás előtti alapos hőkezelés szükségességéről tájékoztassa a másik kiskereskedelmi létesítményt vagy a végfelhasználót, akinek beszállít.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott darálthús-összmennyiségbe nem számít bele az a darált hús, amelyet a kiskereskedelmi létesítményben, az élelmiszer árusítására kijelölt részben, a végfelhasználó kérésére, az ő jelenlétében darálnak.

(3) A kiskereskedelmi létesítmény, amely az (1) bekezdés a) pontja alapján beszállítói tevékenységet végez, az állati eredetű élelmiszer kezelése vagy feldolgozása és raktározása során a külön jogszabály¹³⁾ szerinti általános higiéniai követelmények mellett ezeket a külön higiéniai követelményeket köteles betartani:

a) ha a helyiségek különböző gyártási és feldolgozási műveletekre vannak használva az (1) bekezdés a) pontja alapján, a nyers hússal és a kész húskészítményekkel való munkára, vagy a különböző fajtájú állatokból származó húsok feldolgozására, időbeli vagy térbeli elválasztással, és a megfelelő higiéniai módszerek betartásával kell biztosítani az egyes gyártási szakaszok elválasztását, és megakadályozni a szennyeződést,

b) a friss hús hőmérséklete egyetlen részében sem lehet több, mint

1. +3 °C, ha vágási melléktermékekről van szó, és +7 °C, ha más, házi, páros ujjú patásból származó húsról, vagy vadfarmról származó vadhúsról van szó, kivéve a futómadarakat,

2. +4 °C, ha baromfihúsról, nyúlhúsról vagy futómadarak húsáról van szó.

c) a darált hús vagy a hústermékek készítéséhez felhasznált húsnak teljesíteni kell a b) pontban leírt követelményeket, és azt a darált húst és húskészítményt, amely a gyártás után közvetlenül nem kerül átadásra a végfelhasználónak a létesítményben, ahol gyártották, a gyártás után közvetlenül be kell csomagolni, és

1. legfeljebb +2 °C belső hőmérsékletre kell lehűteni, ha darált húsról van szó, vagy legfeljebb +4 °C -ra, ha húskészítményről van szó, vagy

2. lefagyasztani -18 °C vagy alacsonyabb belső hőmérsékletre; a darált húst vagy húskészítményeket kiolvasztás után nem szabad újra lefagyasztani,

d) a darált baromfihús, vagy a nem páros ujjú patásokból származó darált hús, amely közvetlenül a végfelhasználónak való beszállításra van szánva, vagy a végfelhasználónak való beszállításra szánt, mechanikusan válogatott húst tartalmazó húskészítmények csomagolásán a külön jogszabályban szereplő¹⁴⁾ adatokon túl fel kell tüntetni azt a figyelmeztetést, hogy ezeket a termékeket a felhasználás előtt alapos hőkezelésnek kell alávetni,

e) ezekből a szövetekből és anyagokból nem szabad húskészítményt¹⁵⁾ előállítani:

1. nőstény vagy hím állatok nemi szerveiből, kivéve a heréket,

2. a vizeletkiválasztó szervekből, kivéve a veséket és a húgyhólyagot,

3. légcsőből, hörgőcskékből és a lebenyen kívüli hörgőkből,

4. szemből és szemhéjból,

5. külső hallójáratokból,

6. a szarvak szöveteiből,

7. a baromfi fejéből, leszámítva a taréjt, a fül és a torok alatti bőrlebenyt és a karunkulusokat,

8. baromfi nyelőcsövéből, begyéből, beleiből és nemi szerveiből,

f) olvasztott állati zsiradék és tepertő előállítása során¹⁶⁾

1. olyan alapanyagokat kell felhasználni, amelyek teljesítik a külön higiéniai követelményeket¹⁷⁾ és amelyek zsírszövetből állnak, vér és szennyeződés nélkül,

2. a kiskereskedelmi létesítménynek teljesíteni kell a szabályozott hőmérsékletű nyersanyagok és késztermékek raktározásáról szóló külön higiéniai követelményeket,¹⁸⁾

3. az olvasztásnál tilos olvadást gyorsító anyagokat használni,

4. a kiolvasztott zsiradék legfeljebb 4 meq/kg peroxidot tartalmazhat.¹⁹⁾

(1) A 8. § (1) bekezdése, és a 9. § (1) és (2) bekezdése szerint a kis mennyiség

a) az erre a tevékenységre a jelen kormányrendelet alapján regisztrált²⁰⁾ őstermelő saját tenyészetéből származhat; ha vadak és vadhús kis mennyiségéről van szó, a vadászterület e tevékenységre regisztrált²¹⁾ használójának vadászterületéről származhat,

b) közvetlenül csak a végfelhasználónak, vagy a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi létesítménynek beszállítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kis mennyiséget csak a helyi kiskereskedelmi létesítménybe lehet beszállítani, amely megfelelően felszerelt kiskereskedelmi élelmiszerbolt, megfelelően felszerelt piaci árusítóhely,²²⁾ vagy közétkeztetési intézmény,²³⁾ kivéve az óvodai, iskolai és kórházi intézményeket, élelmiszerek korlátozott idejű árusítására alkalmas árusítóhelyeket, mozgóboltokat külön jogszabályok szerint,²⁴⁾ szupermarketeket, elosztóközpontokat, nagykereskedelmi egységeket, szállítási végpontokat, házaló árusítást, csomagküldő szolgáltatással történő árusítást, internetes, vagy más közvetített árusítást, amely

a) az élelmiszert az árusítás vagy a végfelhasználónak való átadás helyszínén kezeli és raktározza, vagy dolgozza fel, készíti elő, és szolgálja fel a belőle készült ételt a végfelhasználónak,

b) a szállításra vonatkozó higiéniai előírások betartása mellett legfeljebb két órányi útra van annak a kerületnek illletékességi területétől, amelyben az őstermelőt és tevékenységét regisztráló²⁰⁾ regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet van; ha szabadon élő vadállatokból készült termékek kis mennyiségéről van szó, a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet, amely regisztrálta a vadászterület²¹⁾ használóját.

(3) A (2) bekezdés szerinti helyi kiskereskedelmi létesítmény nem szállíthatja tovább a kis mennyiségeket más létesítménynek, és nem hozhatja forgalomba más módon, mint a kiskereskedelmi létesítményben a végfelhasználónak történő eladás, vagy a belőle való ételkészítés végfelhasználó számára. A végfelhasználó az így megvásárolt állati eredetű termékeket csak otthoni fogyasztásra használhatja.

(1) Kis mennyiségű hús

a) baromfiból az őstermelő farmján vagy tenyészetében levágott (a továbbiakban csak baromfihús), nem feldolgozott baromfi teste, és a róluk leválasztott, feldolgozatlan vágási melléktermékek és belsőségek, amelyeket az őstermelő által levágott, saját tartású, egészséges baromfi levágásával nyertek az (2) bekezdés b) szakaszának 1. pontja szerint,

b) nyúlból a feldolgozatlan nyúltest és a róla leválasztott feldolgozatlan vágási melléktermékek, amelyet az őstermelő által levágott, saját tartású, egészséges nyúlból nyertek a (2) bekezdés b) szakasza 2. pontja szerint.

(2) Az őstermelő akkor árulhatja a saját helyiségében, vagy a helyi piacon közvetlenül a végfelhasználónak, vagy szállíthatja be a helyi, közvetlenül a végfelhasználót ellátó kiskereskedelmi létesítménynek a baromfihúst és a nyúlhúst, ha

a) olyan farmon vagy tenyészetben végzi az emberi fogyasztásra szánt baromfihús vagy nyúlhús előállítására vonatkozó műveleteket, amelyet a kis mennyiségű hús beszállítására az (1) bekezdés szerint külön regisztráltak,²⁰⁾

b) a farmon vagy a tenyészetben évente kevesebb, mint 

1. 10 000 darab baromfit,

2. 2 500 darab nyulat

állít elő.

(3) Őstermelőként a baromfival és a belőle nyert hússal csak ezek a műveletek végezhetők:

a) elkábítás és levágás kivéreztetéssel, forrázás, tollfosztás, belső szervek eltávolítása, fej eltávolítása és más vágási feldolgozás,

b) tisztítás, hűtés vagy fagyasztás, a megfelelő szállítóedénybe helyezés, vagy felkínálás a végfelhasználónak megvásárlásra.

(4) Őstermelőként a házinyulakkal és a belőlük nyert hússal csak a következő műveletek végezhetők:

a) elkábítás és levágás kivéreztetéssel, nyúzás, belső szervek eltávolítása, és más vágási feldolgozás, kivéve a fej eltávolítását,

b) tisztítás, hűtés vagy fagyasztás, a megfelelő szállítóedénybe helyezés, vagy felkínálás a végfelhasználónak megvásárlásra.

(5) Az őstermelő az őstermelői gyártás szintjén nem végezhet olyan műveleteket, amelyek alapvetően módosítják a baromfihús vagy a nyúlhús egészlegességét, mint például darabolás, porciózás, csontozás, szeletelés, vágás, darálás vagy bármilyen feldolgozás²⁵⁾ vagy a baromfihús vagy a nyúlhús előzetes csomagolása fogyasztói csomagolásokba, beleértve a vákuumcsomagolást vagy a módosított atmoszférájú csomagolást, amelyek során előfordulhat a hús szennyeződése, vagy új veszélyforrások keletkezhetnek.

(6) A baromfi és a nyulak levágásának és ezt követően testük vágási feldolgozásának higiénikus módon, gyorsan kell megtörténni, úgy, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését, főként az emésztőrendszer tartalmának kifolyását a bontás során, vagy a nyúzás során a bőr külső felének érintkezését a testtel. A levágott baromfi vagy nyúl felületi szennyeződéseinek letisztítására, vagy hűtésükre csak nyomás alatt levő ivóvízzel való zuhanyzás használható. A baromfihús vagy nyúlhús tisztítása törlőkendőkkel, és a baromfihús állóvízbe merítése megengedhetetlen. A (3) és (4) bekezdés szerinti műveleteknek olyan térben kell történniük, ahol van a kéz és az eszközök mosására alkalmas berendezés, és ahol nem tartózkodnak állatok. 

(7) Az őstermelő, aki közvetlenül árusítja vagy beszállítja a baromfihúst vagy a nyúlhúst, betartja az ezen élelmiszerek szállítására és tárolására vonatkozó külön jogszabályba²⁶⁾ foglalt követelményeket, és a baromfihúst vagy a nyúlhúst megfelelő hőmérsékleten tárolja és szállítja, főként köteles biztosítani, hogy a tárolás, szállítás és kezelés során megóvja a szennyeződéstől, megromlástól, bomlástól, napsugárzástól vagy más hőforrásoktól, szennyvíztől vagy más káros anyagoktól, vagy olyan behatásoktól, amelyek előnytelenül befolyásolják a higiéniáját és biztonságát.

(8) Ha a baromfihús vagy a nyúlhús közvetlenül a levágás után nem kerül eladásra az őstermelő helyiségeiben a végfelhasználónak, vagy meleg állapotban nem kerül beszállításra helyi kiskereskedelmi létesítménynek, amely közvetlenül végfelhasználót lát el, és legfeljebb kétórányi szállításra fekszik az őstermelő farmjától vagy tenyészetétől, az őstermelő minél hamarabb lehűti +4 fokot meg nem haladó hőmérsékletre. Ezt a hőmérsékletet meg kell tartani a friss hús eladásáig vagy beszállításáig. A baromfihúst vagy a nyúlhúst az őstermelő meleg állapotban csak a saját helyiségeiben adhatja el a végfelhasználónak, és erre a tényre figyelmeztetnie kell a vevőt. Ha közvetlenül a végfelhasználót kiszolgáló kiskereskedelmi létesítménybe szállítják be a meleg baromfihúst vagy nyúlhúst, írásbeli információt kell hozzá csatolni, melyre felvezetik a baromfi vagy a nyúl levágásának dátumát és óráját, és azt az információt, hogy a hús nincs lehűtve.

(9) Az őstermelő a levágás és a baromfi vagy nyúl testének és belsőségeinek kezelése után

a) a baromfihús vagy a nyúlhús tárolására, kezelésére, beszállítására, mozgatására és árusítására tiszta szállítóedényeket, felszerelést és közlekedési eszközöket használ, amelyek nem lehetnek a hús szennyeződésének forrásai, és amelyeket minden használat után kitisztít és fertőtlenít,

b) saját maga ellenőrzi, hogy a beszállított, vagy közvetlen értékesítésre felkínált baromfihús vagy nyúlhús a frissen nézzen ki, és friss illata legyen, látható eltérések nélkül, és ne legyen szennyezett,

c) úgy kezeli a vágási feldolgozás során leválasztott részeket, és belsőségeket, amelyeket nem emberi fogyasztásra szánnak, mint állati eredetű melléktermékeket.²⁷⁾

(10) Az őstermelő, aki közvetlenül a végfelhasználónak értékesíti a baromfihúst vagy a nyúlhúst a saját helyiségeiben, vagy a helyi piactéren, vagy a kereskedő, aki ezzel ellátja a végfelhasználót a helyi kiskereskedelmi létesítményben, amely közvetlenül végfelhasználókat lát el, a hús visszakövethetőségének érdekében a végfelhasználó tájékoztatására szánt, külön jogszabály¹⁴⁾ szerinti megjelölésen kívül köteles feltüntetni

a) a minden egyes testhez vagy belsőséghez külön rögzített címkén könnyen olvasható módon ezeket az adatok a hús eredetéről:

1. az őstermelő utónevét, családnevét és címét, ha az őstermelő természetes személy, vagy a kereskedelmi nevét és a vállalkozás címét, ha az őstermelő természetes személyként vállalkozó, vagy az élelmiszeripari vállalt kereskedelmi nevét és létesítményének székhelyét, ha az őstermelő jogi személy,

2. az őstermelő regisztrált létesítményének, farmjának vagy tenyészetének címét, ahonnan a hús származik, ha ez nem azonos az 1. pont szerinti címmel, vagy székhellyel,

b) a vásárló számára jól látható és olvasható figyelmeztetést: „A baromfihús nem esett át állatorvosi ellenőrzésen. A végfelhasználó háztartásában való felhasználásra hőkezelés után javasolt.” vagy „A nyúlhús nem esett át állatorvosi ellenőrzésen. A végfelhasználó háztartásában való felhasználásra hőkezelés után javasolt.”,

c) a testek és a belsőségek módosításáról szóló adatokat a (11) bekezdés alapján.

(11) Ha a farmi tenyészetekből származó baromfi vagy nyúl teste az őstermelő helyiségeiben, a helyi piactéren, vagy a helyi kiskereskedelmi egységben bontatlanul, csak részben bontva, tollastul vagy szőröstül kerül forgalomba, erre a végfelhasználó figyelmét megjelöléssel kell felhívni.

(12) A nyúl fejét a testétől csak a végfelhasználó kérésére lehet elválasztani, miután az az őstermelő helyiségeiben, a helyi piactéren vagy a helyi kiskereskedelmi létesítményben eladásra került.

(13) Az őstermelő azon a nyilvántartáson kívül, amelyet a hús visszakövethetősége, és a termelés higiéniájának ellenőrzése végett vezet, vezet továbbá

a) írásbeli nyilvántartást, amely igazolja a baromfik vagy a nyulak összmennyiségét, 

1. amelyet évente tenyészt a regisztrált farmon vagy a regisztrált tenyészetben,

2. levág a regisztrált farmon vagy a regisztrált tenyészetben,

b) külön feljegyzést a (2) bekezdés szerint a farmon vagy a tenyészetben levágott baromfik és nyulak számáról vagy a beszállított vagy közvetlenül értékesített baromfik és nyulak számáról hetente és naptári évenként.

(14) A (13) bekezdés szerinti feljegyzéseket az őstermelő legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.²⁸⁾

(1) A kis mennyiségű, elejtett, szabadon élő vad alatt,²⁹⁾ amelyet a vadászterület felhasználója a végfelhasználónak közvetlenül értékesíthet, vagy beszállíthat a helyi kiskereskedelmi létesítménybe, amely közvetlenül a végfelhasználót látja el, legfeljebb az adott vadászterületen évente valóban elejtett vadak 30%-a értendő.

(2) A szabadon élő vadakból származó hús (a továbbiakban csak „vadhús”) kis mennyisége¹¹⁾ alatt, amelyet a vadászterület használója helyben közvetlenül értékesíthet a végfelhasználónak, legfeljebb heti 1 t kicsontozott vadhús, vagy ennek megfelelő mennyiségű, kicsontozatlan vadhús értendő.

(3) A szabadon élő, elejtett vad, vagy a belőle származó vadhús kis mennyisége csak a szakképzett személy³⁰⁾ általi átvizsgálást követően értékesíthető közvetlenül, vagy beszállítás útján. Az elejtett vad helyszíni vizsgálatáért a vadászterület használója a felelős. A szakképzett személy az elejtett vad helyszíni vizsgálatát követően köteles nyilvántartást leadni a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyeletnek az elejtett vadak fajtájáról, számáról és vizsgálatáról. Ha a szakképzet személy a vizsgálat során abnormális tüneteket észlelt, vagy az elejtés előtt a vad szokatlan viselkedése volt tapasztalható, vagy ha felmerült a gyanú, hogy a környezetből szennyeződött, jelentenie kell az élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi felügyeletlen.

(4) A szakképzett személy a szabadon élő vad elejtést követő lehető legrövidebb időn belül elvégzi a vizsgálatot, amely során az állat jóltápláltságát és testfelszínét szemléli meg, különös tekintettel az ektoparaziták miatt bekövetkező, lényeges bőr- és szőrzeti elváltozásokra, gyulladásos elváltozásokra a bőrön, harapásoktól származó sérülésekre, ha

a) nagy méretű, szabadon élő vadról van szó, megvizsgálja a testnyílásokat és azok környékét, a testüregeket, belső szerveket, az izomzatot, és a fejen elsősorban a szájüreg nyálkahártyáját és a nyelvet; a nagy méretű, szabadon élő vadat az elejtést követően rögtön fel kell nyitni és kizsigerelni, a mellkasi üreg szerveit, a májat, a lépet és a veséket a testtel együtt kell vizsgálatra bocsátani, 

b) ha mezei vagy üregi nyúlról van szó, megvizsgálja a szemeket és környéküket, a hastájékot és a külső nemi szerveket,

c) ha vadmadarakról van szó, megvizsgálja a szemet és a testnyílásokat.

(5) A vadászterület használója a szabadon élő elejtett vad, vagy a belőle származó vadhús kis mennyisége közvetlen végfelhasználónak vagy közvetlenül végfelhasználókat ellátó kiskereskedelmi létesítménynek történő értékesítése során igazolja a nagy testű vad esetében az elejtett csülkös vad eredetéről szóló jeggyel, a csülkös vad megjelölésére szolgáló jellel, vagy szállítólevéllel, kis állatok esetében szállítólevéllel.

(6) Az elejtett vad hűtésének az elejtést követően megfelelő időn belül el kell kezdődni, és el kell érni, hogy a hőmérséklet a hús egy részében sem lépje túl a +7 °C-ot, ha szabadon élő, nagy testű állatról van szó, és a +4 °C-ot, ha kis testű, szabadon élő állatról van szó. Ez a hőmérsékletet a vadak szállítása során is tartani kell. Ha a hőmérsékleti értékek ezt lehetővé teszik, nem szükséges az aktív hűtés.

(7) A lehűtött elejtett állatot, vagy a belőle származó vadhúst a végfelhasználónak az elejtést követő 7 napon belül lehet értékesíteni.

(8) A vad nyúzásának vagy a tollfosztásnak, a (2) bekezdés szerint feldolgozásra szánt kis testű állatok bontásának, és a vadhús darabolásnak, feldolgozásnak vagy csontozásának higiénikus módon úgy kell történni, hogy megelőzzék a hús szennyeződését. Az esetleges felszíni szennyeződést levágással kell megszüntetni. Azoknak a helyiségeknek, amelyekben ezeket a tevékenységeket végzik, fel kell lenniük szerelve a kéz és az eszközök ivóvizes mosását lehetővé berendezéssel.

(9) Az állatok testének és az ehető melléktermékek megjelöléséért a végfelhasználónak való eladás, vagy a végfelhasználókat ellátó kiskereskedelmi létesítménynek való beszállítás előtt a vadászterület használója a felelős. A megjelölésben feltüntetett adatoknak a településről, járásról, kerületről, az elejtés dátumáról, és a vadjel számáról azonosnak kell lenniük a csülkös vad eredetéről szóló iratban, vagy a kis testű és egyéb vad szállítólevelében lévővel az (5) bekezdés szerint.

(10) A közvetlen felhasználásra szánt, elejtett szabadon élő vadat vagy a belőle származó vadhúst forgalmazó, közvetlenül a végfelhasználót ellátó kiskereskedelmi létesítmény kereskedőjének jól látható, és könnyen olvasható figyelmeztetést kell elhelyeznie a végfelhasználó számára: „A vad/vadhús (pl. vaddisznó, szarvas, őz) (vizsgálat dátuma) napon szakértő által meg volt vizsgálva, és hőkezelés után a végfelhasználó háztartásában való felhasználásra van szánva.”

(11) A vadászterület használója nyilvántartást vezet az (1) és (2) bekezdés szerinti elejtett szabadon élő vadak vagy a belőlük származó vadhús felhasználásáról, amely tartalmazza az állat elejtésének dátumát, a konkrét elejtett vad megjelölésére használt jel számát, és az elejtett vad vagy vadhús felhasználásának módját.

(12) A vadászterület használója a (11) bekezdés szerinti feljegyzéseket a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig megőrzi, és igénylés alapján hozzáférhetővé teszi az illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.²⁹⁾

(13) A vadászterület használója a felelős azért, hogy a szabadon élő vad, vagy a belőle származó vadhús, ha a fonálféregre érzékeny vadfajról van szó, ne kerüljön eladásra a végfelhasználónak, vagy ne kerüljön beszállításra közvetlenül a végfelhasználókat ellátó kiskereskedelmi létesítménynek, amíg nem szereznek negatív tanúsítványt a fonálféreg-vizsgálatról külön jogszabály alapján.³¹⁾

(1) A vágóhídon kívül, kényszervágás során levágott házi patások testét a vágóhídra szállítás során kísérő dokumentummal kell szállítani, melynek mintája a 2. sz. mellékletben található.

(2) A kényszervágással vágóhídon kívül levágott állatok húsát, amely a vágóhídon hatósági állatorvos általi post mortem vizsgálat során emberi fogyasztásra alkalmasnak volt ítélve, csak akkor lehet forgalomba hozni, ha külön egészségügyi jelzéssel van ellátva, vagy külön négyzet alakú azonosító jelzéssel, amelynek legkisebb oldalhossza 5,5 centiméter, amely ezeket az olvasható adatokat tartalmazza:

a) a felső részében annak a járásnak a jelzését,³²⁾ amelyben a létesítmény található,

b) a középső részben a létesítmény engedélyszámát, amely alatt a külön egészségügyi jelzésen fel lehet tüntetni a hús egészségügyi vizsgálatát elvégző hatósági állatorvos nevét,

c) az alsó részében „N” betűt.

(3) A friss hús külön egészségügyi jelzéssel való ellátására a (2) bekezdés szerint megfelelően vonatkozik a külön jogszabály.³³⁾

(4) A vágóhídon kívül kényszervágott állatok belsőségeinek, vérének és bőrének emberi fogyasztásra való felhasználása tilos.

Ezzel a kormányrendelettel végrehajtásra kerülnek az Európai Unió kötelező jogérvényű aktusai, amelyek a (3) bekezdésben vannak felsorolva. 

Ez a kormányrendelet az Európai Unió műszaki normáiról és műszaki előírásairól³⁴⁾ szóló jogszabályokkal összhangban lett elfogadva.

Megszűnik a Szlovák Kormány 283/2009. sz. rendelete, amely elrendeli a kis mennyiséget előállító élelmiszeripari létesítmények szerkezetére és berendezésére vonatkozó követelményeket.

Ez a kormányrendelet 2011. november 1-jén lép hatályba.

1) Az Európai Parlament és Tanács 852/2004. sz., 2004. április 29-én kelt rendelete 13. cikk, (4) bekezdés b) a hatályos formában.

Az Európai Parlament és Tanács 853/2004. sz., 2004. április 29-én kelt rendelete az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó higiéniai előírásokról 1 cikk (3) bekezdés d) és e) pont és (5) bekezdés b) pont ii.) betű, 10. cikk, (4) bekezdés, b) és III. melléklet I. rész VI. fejezet 9. pont a hatályos formában.

2) A 853/2004. sz. határozat III. melléklete

3) A többször módosított Tt. 39/2007. sz. törvény az állat-egészségügyi ellátásról 8. § (3) bekezdés.

4) Az Európai Parlament és Tanács 854/2004. sz. 2004. április 29-én kelt rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszer hatósági ellenőrzésének megszervezéséről. 

5) A többször módosított Tt. 39/2007. sz. törvény 41. §. 

6) A többször módosított Tt. 39/2007. sz. törvény 41. § (4) bekezdése. 

7) Az Európai Parlament és Tanács 852/2004. rendeletének 5. és 7. cikke. 

8) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2006. április 12-én kelt, 28167/2007-OL sz. rendelete, a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének fejezete, mellyel kihirdettetik a közvetlen fogyasztásra szánt, kis mennyiségű hagyományos élelmiszer gyártásának és eladásának néhány külön követelményét, és az élelmiszeripari létesítmények szerkezeti, berendezési és felszerelési követelményeire vonatkozó követelményeket, 10. § (1) bekezdés (kihirdetve Tt. 4/2008. sz. alatt)

9) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2006. április 12-én kelt, 28167/2007-Ol sz. rendelete (kihirdetve Tt. 4/2008. sz. alatt), 14. § b-d) pontok.

10) A többször módosított Tt. 39/2007. sz. törvény második cikkének 40. § (3) bekezdés e).

11) Az Európai Közösség 853/2004. sz. rendelete I. melléklet 1.1. a hatályos formában.

12) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2005. augusztus 18-án kelt, 1895/2004-100 számú rendelete, mellyel kihirdettetik a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének hústermékekre vonatkozó fejezete (kihirdetve Tt. 455/2005. sz.) 2. § (24) bekezdés.

13) Az Európai Közösségek 852/2004. sz. rendelete a hatályos formában.

14) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2004. április 28-án kelt, 1187/2004-100. sz. rendelete, mellyel kihirdettetik a Szlovák Köztársaság Élelmiszerkódexének élelmiszerek megjelölésére vonatkozó fejezete (kihirdetve Tt. 265/2004. sz.).

15) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete I. melléklet 7.1. a hatályos formában.

16) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete I. melléklet 7.5. és 7.6. a hatályos formában.

17) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete III. melléklet XII. rész II. fejezet 1. pont a hatályos formában. 

18) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete III. melléklet XII. rész I. fejezet és II. fejezet 1. pont d) betű és 5. pont.

19) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete III. melléklet XII. rész II. fejezet 4. pont a hatályos formában. 

20) A Tt. 39/2007. sz. törvény 40. § (3) bekezdés c) pont.

21) A Tt. 39/2007. sz. törvény 40. § (3) bekezdés d) pont

22) A Tt. 178/1998. sz. törvény a termékek és szolgáltatások piactéren történő árusításáról és a Tt. 455/1991. sz. törvény a vállalkozásról (vállalkozói törvény) módosításáról a Tt. 524/2005. sz. törvény által 2. § (1) bekezdés a) pont.

23) A többször módosított Tt. 355/2007. sz. törvény a közegészség védelméről, támogatásáról és fejlesztéséről és egyéb törvények módosításáról 26. § (1) bekezdés. 

24) A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának 2006. április 12-én kelt, 28167/2007-OL sz. rendelete (kihirdetve Tt. 4/2008. sz. alatt) 14. § b-d) pontok. 

25) Az Európai Közösségek 852/2004. sz. rendelete 2. cikk (1) bekezdés m) betű. 

26) Az Európai Közösségek 852/2004. sz. rendeletének I. melléklete a hatályos formában. 

27) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21. ) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet)

28) A Tt. 39/2007. sz. törvény 4. § (1) bekezdés. 

29) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete I. melléklet 1.5., 1.7. és 1.8. pontok a hatályos formában.

30) Az Európai Közösségek 853/2004. sz. rendelete III. melléklet IV. rész I. fejezet. 

A Tt. 39/2007. sz. törvény 6. § (2) bekezdés ao) pont.

31) A Bizottság 2075/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról. 

32) A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának Tt. 597/2002. sz. rendelete a kerületek statisztikai számozásáról, a járások statisztikai számozásáról és a községek statisztikai számozásáról.

33) Az Európai Közösségek 854/2004. sz. rendelete I. melléklet I. rész III. fejezet 1., 2., 4., és 6. és 9. pontok. 

34) Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról.

1. Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL különkiadás, 13. fejezet 34. kötet), módosítva a Bizottság 1019/2008/EK rendeletével (2008. október 17.) (HL L 277, 2008.10.18.), az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendeletével (2009. március 11.) (HL L 87, 2009.3.31).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL különkiadás, 3. fejezet 45. kötet), módosítva

a Bizottság 2074/2005/EK rendeletével (2005. december 5.) (HL L 338, 2005.12.22.),

a Bizottság 2076/2005/EK rendeletével (2005. december 5.) (HL L 338, 2005.12.22.),

a Bizottság 1662/2006/EK rendeletével (2006. november 6.) (HL L 320, 2006.11.18.),

a Tanács 1791/2006/EK rendeletével (2006. november 20.) (HL L 363, 2006.12.20.),

a Bizottság 1243/2007/EK rendeletével (2007. október 24.) (HL L 281, 2007.10.25.),

a Bizottság 1020/2008/EK rendeletével (2008. október 17.) (HL L 277, 2008.10.18), 

az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendeletével (2009. március 11.) (HL L 87, 2009.3.31.),

a Bizottság 1161/2009/EK rendeletével (2009. november 30.) (HL L 314, 2009.12.1.),

a Bizottság 558/2010/EU rendeletével (2010. június 24.) (HL L 159, 2010.6.25.),

a Bizottság 150/2011/EU rendeletével (2011. február 18.) (HL L 46, 2011.2.19.).