Módosítva:

Tt. 130/2010., hatályos 2010. április 15-től

Tt. 413/2010., hatályos 2010. november 1-től

Tt. 361/2011., hatályos 2011. november 1-től

Tt. 361/2011., hatályos 2013. január 19-től

Tt. 381/2012., hatályos 2014. január 19-től

Tt. 361/2011., hatályos 2013. április 1-től

Tt. 381/2012., hatályos 2014. április 1-től

Tt. 128/2013., hatályos 2013. június 1-től

Tt. 467/2013., hatályos 2014. január 1-től

Tt. 20/2016., hatályos 2016. január 1-től

Tt. 20/2016., hatályos 2017. január 1-től

Tt. 19/2018., hatályos 2018. február 1-től

Tt. 406/2019., hatályos 2019. december 1-től

Tt. 29/2020., hatályos 2020. április 1-től

Tt. 223/2020., hatályos 2020. augusztus 30-tól

Tt. 29/2020., hatályos 2020. szeptember 1-től

Tt. 223/2020., hatályos 2020. november 1-től

Tt. 316/2021., hatályos 2021. augusztus 31-től

Tt. 467/2021., hatályos 2022. január 1-től

Tt. 273/2022., hatályos 2022. augusztus 1-től

Tt. 480/2022., hatályos 2022. december 30-tól

Tt. 316/2021., hatályos 2023. január 1-től

Tt. 480/2022., hatályos 2023. január 1-től

Tt. 29/2020., hatályos 2023. április 1-től

Tt. 273/2022., hatályos 2023. április 1-től

Tt. 480/2022., hatályos 2023. július 1-től

A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma (a továbbiakban csak „belügyminisztérium“) a Tt. 8/2009. sz., a közúti közlekedésről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, többször módosított törvényének (a továbbiakban csak „törvény“) 77. § (8) bek., 85. §, 91. § (16) bek., 92. § (12) bek., 94. § (8) bek., 101. § (8) bek., 123. § (18) bek., 125. § (4) bek., 128. § (4) bek. és 133. § (3) bek. szerint és a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumával kötött megállapodása alapján, a törvény 86. § (6) bek., 87. § (10) bek., 88. § (9) bek., 89. § (4) bek., 91. § (11) és (12) bek. és a 91.a § (8) bek. szerint elrendeli:

(1) A szakmai alkalmassági vizsgáztatás kérelmezőjét (a továbbiakban csak „a vizsgáztatás kérelmezője“) a szakmai alkalmassági vizsgára az autósiskola jelenti be a kitöltött jelentkezőlap benyújtásával (a továbbiakban csak „jelentkezőlap“). A jelentkezőlaphoz mindig csatolni kell a vezetési jogosultság megadásáról szóló, hiánytalanul és helyesen kitölt kérvényt, a vizsgáztatásra jelentkezett kérelmezők jegyzékében szereplő összes vizsgázó esetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentkezőlapot, két példányban, az autósiskola üzemeltetője vagy az autósiskola meghatalmazott képviselője személyesen nyújtja be.

(3) A vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni, amennyiben azokat nem küldték el a Rendőri Testület szervének a törvény 108. § (6) bek. szerinti elektronikus szolgáltatáson vagy a közúti közlekedés egységes információs rendszerén keresztül:

a) az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot, ha a vezetési jogosultság megadása iránti kérvényen szereplő orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége lejárt, vagy ha ezt az igazolást helytelenül töltötték ki,

b) a pszichikai alkalmasságról szóló dokumentumot, ha ezt a törvény előírja,

c) a járművezetői tanfolyam elvégzéséről szóló igazolást, hacsak a törvény másként nem rendelkezik,

d) a speciális képzés elvégzéséről szóló igazolást a törvény 76. § (7) bek., 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerint, ha olyan személyről van szó, aki ilyen speciális képzést elvégzett,

e) a törvény 78. § (5) bek. vagy (6) bek. szerinti feltétel teljesítésének igazolását, ha ez a kérelmezőre vonatkozik,

f) a törvény 78. § (7) bek. vagy (8) bek. szerinti, alapképzést nyújtó tanfolyam elvégzéséről szóló igazolást, ha olyan személyről van szó, aki elvégezte az ilyen alapképzést nyújtó tanfolyamot.

(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat csak akkor kell a kérvényhez csatolni, ha speciális vizsgáról, a vezetési jogosultság megadására szolgáló szakmai alkalmassági vizsgáról vagy a vezetési jogosultság speciális képzés alapján való megadásának eldöntéséről van szó.

(5) A Rendőri Testület illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga időpontjának és helyszínének kijelölése előtt ellenőrzi a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény kitöltésének hiánytalanságát és helyességét, beleértve azon dokumentumok és nyomtatványok kitöltésének hiánytalanságát és helyességét is, amelyekkel a vizsgáztatás kérelmezője igazolja a meghatározott feltételek teljesítését. Ha a vizsgáztatás kérelmezője a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényben jelzi, hogy legalább hat hónapja a Szlovák Köztársaság területén tanul, a Rendőri Testület szerve a közigazgatási információs rendszerben ellenőrzi e feltétel teljesülését, és az ellenőrzés eredményét feltüntetik a szakmai alkalmassági vizsgára jelentkezők névjegyzékében.

(6) A Rendőri Testület illetékes szerve csak akkor jelöli ki a vizsga idejét és helyét, ha a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény, beleértve a csatolt dokumentumokat és nyomtatványokat is, hiánytalanul és helyesen van kitöltve. Máskülönben a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt, a csatolt dokumentumokkal és nyomtatványokkal együtt, haladéktalanul visszaadja, amit az autósiskola üzemeltetője vagy annak meghatalmazott képviselője a jelentkezési lapon aláírásával és az autósiskola pecsétjével igazol.

(7) A Rendőri Testület illetékes szerve a szakmai alkalmassági vizsga különböző részeinek letételére különböző időpontokban is kitűzheti az időpontokat, és minden így kitűzött időpontra vonatkozóan be kell tartani a törvény 80. § (2) bekezdése szerinti határidőt.

(8) A Rendőri Testület illetékes szerve a jelentkezési lapon feltünteti a szakmai alkalmassági vizsga megtartásának idejét és helyét. Az autósiskola üzemeltetője vagy az autósiskola általa meghatalmazott képviselője, aláírásával és az autósiskola pecsétjével igazolja, hogy a szakmai alkalmassági vizsga megtartásának idejéről és helyéről tájékoztatva lett.

(9) Az autósiskola a szakmai alkalmassági vizsga megtartásának idejéről és helyéről haladéktalanul értesíti azokat a vizsgára jelentkezett kérelmezőket, akik a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt, az előírt dokumentumokat és nyomtatványokat helyesen és hiánytalanul kitöltve benyújtották.

(10) A vizsgáztatás kérelmezője legkorábban azon a napon vizsgázhat, amikor betölti azt az életkort, amelyet az adott gépjármű-kategória vezetéséhez és vezetési jogosultságának megadásához előírnak.

(11) A vezetési jogosultság megadásának eldöntése során, az (1)–(3), (5) és (8) bekezdések rendelkezései megfelelően alkalmazandók olyan, vezetési jogosultságot kérelmező személy esetében is, aki az autósiskolában speciális képzésen vett részt a törvény 76. § (7) bek. vagy 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerint, ugyanakkor a kérelmező a vezetési jogosultság megadásának napján becsületbeli nyilatkozatot nyújt be, a törvény 77. § (4) bek. h) pontja szerint.

(12) A törvény 76. § (7) bek., 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsgáztatást kérelmező személy csak gépjárművezetői vizsgát tesz.

(13) A szakmai alkalmassági vizsga jelentkezési lapjának mintája megtalálható a 2. sz. mellékletben. A speciális vizsga jelentkezési lapjának mintája megtalálható a 2.a sz. mellékletben. A fenti jelentkezési lapok részét képezi a vezetési jogosultság megadását kérelmezők névsora, akik a szakmai alkalmassági vizsgára vagy a speciális vizsgára jelentkeztek, és amely a szóban forgó jelentkezési lap hátlapján van feltüntetve. A vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénymintája a 2.b sz. mellékletben található. A vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény egy A4-es formátumú lap mindkét oldalára nyomtatva készül.

(1) A szakmai alkalmassági vizsgát és annak minden részét megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik. Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjét a szakmai alkalmassági vizsga bármelyik részében nem felelt meg minősítéssel értékelik, a szakmai alkalmassági vizsgaértékelése is nem felelt meg. A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga összértékelését és minden részének értékelését bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának megfelelő részébe.

(2) A 15. § (3) bek. szerinti dokumentumokat a vizsgabiztos lepecsételi, feltünteti rajta a szakmai alkalmassági vizsga lefolytatásának dátumát és helyét, és az adatokat aláírásával igazolja.

(3) A szakmai alkalmassági vizsga megkezdése előtt, a vizsgáztatás kérelmezője igazolja személyazonosságát a vizsgabiztosnak, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a Szlovák Köztársaság területén van a szokásos tartózkodási helye és kijelenti, hogy teljesíti a törvény 77. § (1) bek. m)–r) pontjai szerinti feltételeket. A törvény 77. § (1) bek. c) pontja szerinti feltétel teljesítésének bizonyítására elfogadható a becsületbeli nyilatkozat is, míg annak a feltételnek a teljesülését, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább hat hónapja a Szlovák Köztársaság területén tanul, a vizsgabiztos a közigazgatási információs rendszerben ellenőrzi.

(4) A szakmai alkalmassági vizsgára a következő sorrendben kerül sor:

a) elméleti vizsga és

b) gépjárművezetői vizsga.

(5) Ha a vizsgáztatás kérelmezőjét a vizsga elméleti részében nem felelt meg minősítéssel értékelik, a szakmai alkalmassági vizsgát nem folytathatja, éspedig egészen addig, amíg a vizsga elméleti részében nem éri el a megfelelt minősítést.

(6) Ha a vizsgáztatás kérelmezője a vizsga folyamán a vizsgabiztos előzetes jóváhagyása nélkül iratokat vagy egyéb segédeszközöket használ, vagy viselkedésével más módon zavarja a szakmai alkalmassági vizsga rendes lefolytatását, a vizsgabiztos a vizsgát befejezi és a vizsgáztatás kérelmezőjét a vizsgáról kizárja. A kizárás oka bejegyzésre kerül a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjára. A vizsgáztatás kérelmezője, akit a szakmai alkalmassági vizsgáról kizártak, nem felelt meg minősítéssel értékelendő.

(7) A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga befejezését követően ismerteti a vizsgáztatás kérelmezőjét a szakmai alkalmassági vizsga összértékelésével, valamint annak egyes részeinek értékelésével, legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga befejezésének napján; ha a vizsgáztatás kérelmezőjét megfelelt minősítéssel értékelték, a vizsgabiztos legkésőbb a szakmai alkalmassági vizsga befejezésének napján kiadja a vezetési jogosultság megszerzésének tanúsítványát. A vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsga összértékelését közli az autósiskolával is. A szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának mintája a 2.c mellékletben található. A szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapja egy A4-es formátumú lap mindkét oldalára nyomtatva készül. A vezetési jogosultság megszerzését igazoló tanúsítvány mintája a 2.d mellékletben található.

(1) Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjét a szakmai alkalmassági vizsga valamelyik részében nem felelt meg minősítéssel értékelték, megismételheti a szakmai alkalmassági vizsgát, azonban minden megismételt vizsgára legkorábban a sikertelen vizsgát követő öt munkanap elteltével kerülhet csak sor. Az ismételt vizsgáztatást csak a vizsga azon részéből hajtják végre, amelyből a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője nem felelt meg, hacsak a jelen rendelet másként nem rendelkezik.

(2) A vezetési jogosultság megadásának kérelmezője legfeljebb három ismételt szakmai alkalmassági vizsgát tehet. Ha az első szakmai alkalmassági vizsganapjától számított hat hónapon belül sikeresen nem vizsgázik le, vagy a megadott határidőn belül egyáltalán nem teszi le a szakmai alkalmassági vizsgát, a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője a szakmai alkalmassági vizsgára csak a járművezetői tanfolyam elvégzése után jelentkezhet újra.

(3) A szakmai alkalmassági vizsga ismétlésére csak azon a helyen kerülhet sor, ahol a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője az első, sikertelen szakmai alkalmassági vizsgát végezte.

(4) Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője igazolja, hogy a szakmai alkalmassági vizsgán komoly indokból nem tudott megjelenni a (2) bekezdés szerinti határidőn belül, ezt a határidőt legfeljebb három hónappal meg lehet hosszabbítani. A (2) bekezdés szerinti határidőt csak írásbeli kérvény alapján lehet meghosszabbítani, melyet legkésőbb a határidő lejártának napján nyújtanak be a Rendőri Testület illetékes szervénél. A meghosszabbított határidő, a (2) bekezdés szerinti határidő leteltének napjától számítódik.

(5) Ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője, aki nem vett részt a szakmai alkalmassági vizsgán a megadott időpontban, legkésőbb a következő szakmai alkalmassági vizsga napján nem igazolja a komoly indokot, amely miatt nem vett részt az előző vizsgán, nem felelt meg minősítéssel értékelendő.

(1) Ha a szakmai alkalmassági vizsga megkezdése után a vizsgáztatás kérelmezője a szakmai alkalmassági vizsgától visszalép, vagy a vizsgabiztos a szakmai alkalmassági vizsgát egyéb indokból megszakítja, a vizsgabiztos szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapján a szakmai alkalmassági vizsga összértékelési részébe bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépést vagy a szakmai alkalmassági vizsga megszakítását.

(2) Ha a vizsgáztatás kérelmezője a szakmai alkalmassági vizsgától való visszalépés előtt vagy a szakmai alkalmassági vizsgamegszakítása előtt a szakmai alkalmassági vizsga valamelyik részét teljesítette és a teljesített részt megfelelt minősítéssel értékelték, annak értékelését figyelembe veszik és a szakmai alkalmassági vizsga e részét a szakmai alkalmassági vizsga folytatásakor nem kell újra teljesíteni.

(3) A Rendőri Testület szerve az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés szerinti esetekben, az autósiskolával történt megállapodás után kijelöli a szakmai alkalmassági vizsga új időpontját, ugyanakkor az új időpontban megtartott szakmai alkalmassági vizsga nem minősül a 17. § szerinti megismételt vizsgának, ha

a) a vizsgáztatás kérelmezője legkésőbb az új időpontban megtartott szakmai alkalmassági vizsganapján igazolja a komoly indokot, amely miatt a szakmai alkalmassági vizsgától visszalépett, vagy

b) a szakmai alkalmassági vizsga megszakításáról van szó.

(4) A vizsgabiztos bejegyzi a vizsgától való visszalépés vagy a megszakítás indokát a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapján a szakmai alkalmassági vizsga összértékelési részébe azon a napon, amikor a visszalépésre vonatkozó komoly indokot elfogadta, vagy azon a napon, amikor a szakmai alkalmassági vizsga megszakítására sor került.

(5) Ha a vizsgáztatás kérelmezője igazolja a komoly indokot, amely miatt a szakmai alkalmassági vizsgától visszalépett, a 17. § (2) bek. szerinti határidő a 17. § (4) bek. szerint meghosszabbítható. A 17. § (2) bek. szerinti határidőt csak írásbeli kérvény alapján lehet meghosszabbítani, amelyet legkésőbb e határidő lejártának napján kell benyújtani a Rendőri Testület illetékes szervénél. A meghosszabbított határidő a 17. § (2) bek. szerinti határidő leteltének napjától számítódik.

(6) Ha a szakmai alkalmassági vizsgát a vizsgabiztos szakítja meg, a 17. § (2) bek. szerinti határidő egy hónappal hosszabbodik meg, ugyanakkor a meghosszabbított határidő a 17. § (2) bek. szerinti határidő leteltének napjától számítódik.

(1) Az elméleti vizsgáztatásra elektronikus úton, vizsgateszt formájában kerül sor. 

(2) Az elméleti vizsgáztatás megkezdése előtt a vizsgabiztos tájékoztatja a vizsgáztatás kérelmezőjét az elméleti vizsga letételének módjáról.

(3) Az elméleti vizsgáztatás 30 percig tart.

(4) A vizsgateszt 40 véletlenszerűen kiválasztott kérdésből áll, amelyek közül 

a) 8 kérdés, amelyek a b)-d) és g) pontban említetteken kívüli közlekedési szabályok ismeretét ellenőrzik,

b) 2 kérdés az elsőbbségadásra vagy a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok ismeretét ellenőrzi,

c) 8 kérdés a közlekedési táblák és forgalomtechnikai eszközök ismeretét ellenőrzi, 

d) 4 kérdés, a közúti forgalmi helyzetek megoldásának képességét ellenőrzi,

e) 1 kérdés, amely a közlekedési baleset esetén alkalmazandó viselkedési szabályok ismeretét ellenőrzi,

f) 3 kérdés a vezetéselméleti ismereteket ellenőrzi,

g) 2 kérdés a közúti forgalomban való járművezetéshez szükséges okmányokra vonatkozó előírások ismeretét ellenőrzi,

h) 2 kérdés, a közúti közlekedésben használt járművek használatának feltételeire vonatkozó előírások ismeretét ellenőrzi,

i) 8 kérdés a biztonságos vezetés alapelveinek ismeretét ellenőrzi,

j) 2 kérdés, a járműszerkezet és -karbantartás ismereteit ellenőrzi.

(5) A C1, C1E, C és CE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt tartalmaz egy kérdést az áruszállítás biztonsági tényezőiről. Ez a vizsgakérdés a (4) bekezdés i) pontja szerinti kérdések egyikének helyébe lép és 

a) a rakomány elhelyezésére és rögzítésére, 

b) a különböző rakománytípusokra, 

c) a rakomány be- és kirakodására, 

d) a rakodóeszközök használatára

vonatkozó ismereteket vizsgálja.

(6) A D1, D1E, D és DE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt tartalmaz egy kérdést a járművezető felelősségéről utasok szállítása esetén. Ez a vizsgakérdés a (4) bekezdés i) pontja szerinti kérdések egyikének helyébe lép.

(7) A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D1E, D és DE vizsgateszt tartalmaz egy kérdést a közlekedés időbeosztásáról.^1a) Ez a vizsgakérdés a (4) bekezdés i) pontja szerinti kérdések egyikének helyébe lép.

(8) Az AM, A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetén a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések

a) az irányítási hibák felismerésére és elhárítására, 

b) a felfüggesztési hibák felismerésére és kijavítására, 

c) a fékrendszer hibáinak felismerésére és kijavítására, 

d) a kipufogórendszer meghibásodásainak felismerésére és elhárítására, 

e) a jármű lámpái és fényszórói, irányjelző lámpái, visszapillantó tükrei és fényvisszaverői hibáinak felismerésére és kijavítására, 

f) a gumiabroncsok hibáinak felismerésére és kijavítására, valamint a kerékcsere biztonsági elveire, 

g) a hangjelző készülékek meghibásodásának felismerésére és elhárítására, 

h) az üzemanyag, a motorolaj, a hűtőfolyadék stb. ellenőrzésére és feltöltésére, 

i) a láncok ellenőrzésére és hibaelhárítására

vonatkozó ismeretek ellenőrzésére irányulnak.

(9) A B1, B, BE és T kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetén a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések a (8) bekezdés a)-h) pontja szerinti ismeretek ellenőrzésére, valamint 

a) a szélvédő és az ablaktörlők, 

b) a biztonsági övek

meghibásodásainak felismerésére és kijavítására vonatkozó ismeretek ellenőrzésére irányulnak.

(10) A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriákra vonatkozó vizsgateszt esetén a (4) bekezdés j) pontja szerinti kérdések a (9) bekezdés szerinti ismeretek ellenőrzésére, valamint 

a) a belsőégésű motorok felépítésére és működési elvére, 

b) a kenőrendszer kialakítására és működési elvére,

c) a hűtőrendszer kialakítására és működési elvére, 

d) a tüzelőanyag-rendszer kialakítására és működési elvére, 

e) az elektromos rendszer kialakítására és működési elvére, 

f) a fékrendszer kialakítására és működési elvére, a blokkolásgátló fékrendszerek típusaira és használatára,

g) a gyújtás kialakítására és működési elvére,

h) a tengelykapcsolók és sebességváltók kialakítására és működési elvére,

i) a gumiabroncsok felépítésére, gondozására és megfelelő használatára,

j) a légfékrendszerre, a nyomásmérőre, a légtartályok tömítettségének ellenőrzésére,

k) a tengelykapcsolóra, a fékrendszerre és a sebességváltás működtetésének módjára,

l) a jármű kötelező felszereltségére, 

m) ha a kérelmező a CE és DE kategóriás vizsgára jelentkezik, a pótkocsivontató berendezésre és annak vezérlésére,

n) egyéb, a gépjárművek és pótkocsik gazdaságos üzemeltetésének követelményeivel és a környezetvédelemmel összefüggő hibák felismerésére és kijavítására,

o) a raktér, a segédajtók, a vészkijáratok, az elsősegélynyújtó berendezések, a tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági berendezések működésére,

p) a szállításhoz szükséges jármű- és fuvarokmányokra,

q) a menetíró készülék használatára³⁾

vonatkozó ismeretek ellenőrzésére irányulnak.

(11) Minden tesztkérdéshez három válasz tartozik, amelyek közül csak egy helyes.

(12) Minden tesztkérdéshez tartozik egy pontszámérték.

(13) Az egyes kérdéseket egy, két, három vagy négy ponttal értékelik. A (4) bekezdés g), h) és j) pontja szerinti kérdést egy ponttal értékelik. A (4) bekezdés c), e) és f) pontja szerinti kérdést két ponttal értékelik. A (4) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti kérdést három ponttal értékelik. A (4) bekezdés d) pontja szerinti kérdést négy ponttal értékelik.

(14) A vizsgáztatás kérelmezője akkor kapja meg a megfelelt minősítést, ha a vizsgán az elérhető 100 pontból legalább 90 pontot ér el.

(15) A vizsgabiztos az elméleti vizsga értékelését lepecsételi és aláírásával igazolja a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának megfelelő részében.

(16) A vizsgateszt elérhető szlovák, angol és magyar nyelven.

(1) A vizsga meghatározott időtartama 50%-kal meghosszabbodik, a vizsgáztatás kérelmezője bizonyítottan diszlexiás és ezt írásban igazolja a gyógypedagógiai tanácsadó központ vagy a gyógypszichológiai tanácsadó és megelőzési központ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás korlátlan érvényességű és a vizsgáztatás kérvényezője az elméleti vizsga elvégzése előtt mutatja be azt a vizsgabiztosnak. A vizsgabiztos az igazolás másolatát csatolja a vezetési jogosultság megadása iránti kérvényhez.

(1) A gépjárművezetői vizsga két részre van felosztva:

a) a gépjárművezetői vizsga első részére az autós gyakorlópályán vagy más megfelelő területen, a közúti forgalom kizárásával, kerül sor,

b) a gépjárművezetői vizsga második részére a közúti forgalomban kerül sor, beleértve a városi forgalmat is.

(2) A gépjárművezetői vizsga keretében, az AM, A1, A2 és A járműkategóriák vizsgáztatásakor, az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgálják

a) a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítését és műszaki ellenőrzését, mindenekelőtt a következő jártasságot:

1. a gumiabroncsok, a fékek, a kormánymű, a vészleállító, ha ezzel a jármű fel van szerelve, a lánc, az olajszint, a fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés ellenőrzésének elvégzése,

2. a védőfelszerelés helyes használatát, mint pl. a kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak,

b) a gépjármű vezetésének területén mindenekelőtt a következő jártasságot:

1. a jármű levétele a kitámasztó lábról és a jármű mellett haladva annak a motor segítsége nélküli mozgatása, a jármű leparkolása és kitámasztó lábra vagy oldaltámaszra való helyezése; kitámasztó lábnak tekintendő az állvány vagy más berendezés is, amely a motorkerékpár stabilizálására szolgál a megállás, várakozás vagy parkolás ideje alatt,

2. megfordulás a járművel menet közben az ellenkező irányba, különböző menetsebesség mellett az egyensúly megtartása, beleértve kis sebesség mellett és különböző forgalmi helyzetekben, valamint utas szállítása közben is,

3. uralnia kell a járművet kis sebesség mellett 15 km/h-ig úgy, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább két manővert hajt végre, beleértve a szlalom vezetést, melyek során használnia kell a tengelykapcsolót a fékkel kombinálva, miközben meg kell őriznie egyensúlyát, tekintete irányítását, a motorkerékpáron való elhelyezkedését és a lábak lábtartókon való elhelyezkedését,

4. uralnia kell a járművet 10 km/h feletti sebesség mellett, úgy, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább két manővert hajt végre, melyekből az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/h sebességgel megtett manővernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/h sebességgel, miközben meg kell őriznie egyensúlyát, tekintete irányítását, a motorkerékpáron való elhelyezkedését, a helyes kormányzási és sebességváltási technikát; a minimális 50 km/h sebesség nem vonatkozik a gépjárművezetői vizsgára az AM kategória esetén,

5. a fék használatát úgy, hogy a vizsgáztatás kérelmezője legalább két feladatot hajt végre, amelyek közül az egyik vészfékezés legalább 50 km/h sebesség mellett, miközben meg kell őriznie egyensúlyát, tekintete irányítását, a motorkerékpáron való elhelyezkedését; a minimális 50 km/h sebesség nem vonatkozik a gépjárművezetői vizsgára az AM kategória esetén.

(3) A gépjárművezetői vizsga keretében, az A1, A2 és A járműkategóriák (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgáztatásakor vizsgálják a közúti közlekedés szabályainak betartásában szerzett jártasságot, főleg a következőket:

a) besorolás a forgalmi sávba egy út melletti helyről, elindulás álló helyzetből a forgalmi sávban sík terepen és hegymenetben, lekanyarodás egy út melletti helyre,

b) a haladási irány megtartása, a szembejövő jármű vagy gyalogos kikerülése, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is,

c) haladás ívelt kanyarban,

d) áthaladás kereszteződésen,

e) irányváltás, balra és jobbra fordulás, sávváltás,

f) besorolás az autópálya vagy a gyorsforgalmi út forgalmi sávjába, ha ezt a vezetés útvonala lehetővé teszi, az autópálya vagy a gyorsforgalmi út elhagyása, a gyorsítósáv vagy a lassítósáv használatával,

g) előzés és elhaladás valami mellett,

h) a jármű vezetése körforgalomban, vasúti átjárón, gyalogos-átkelőhelyen keresztül, villamos- vagy autóbuszmegálló mellett, hegymenetben, lejtőn, alagútban, ha ezt a vezetés útvonala lehetővé teszi,

i) biztonságos leszállás a járműről.

(4) A gépjárművezetői vizsga keretében, a B1, B és BE járműkategóriák (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgáztatásakor vizsgálják

a) a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítését és műszaki ellenőrzését, mindenekelőtt a következő jártasságot:

1. az ülés és a fejtámasz beállítása, ha azzal a jármű fel van szerelve, a visszapillantó tükrök megfelelő helyzetbe történő beállítása és a szükséges kilátás biztosítása a vezetőülésből,

2. a biztonsági övek vagy más utasbiztonsági berendezések működésének és beállításának ellenőrzése, ha azokkal a jármű fel van szerelve,

3. az ajtók zárt állapotának ellenőrzése,

4. a gumiabroncsok, a fékek, a kormánymű, a motorolaj, a hűtőfolyadék és mosófolyadék szintjének, továbbá a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés ellenőrzésének elvégzése,

5. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése, a rakomány biztonságos elhelyezése és a rakomány jogtalan használat elleni biztosítása, a BE kategória vizsgáztatása esetén,

6. a kapcsolószerkezet, valamint a pótkocsifék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése, a BE kategória vizsgáztatása esetén,

b) a gépjármű vezetésének területén mindenekelőtt a következő jártasságot:

1. szlalomvezetés előre,

2. tolatás egyenesen, illetve tolatás kanyarban, tolatás jobbra és balra kanyarodással egy sarok mögött található helyre, az irány tartása mellett a megfelelő forgalmi sávon belül maradva,

3. visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével,

4. a jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen), előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn,

5. a jármű pontos megállítása fékezéssel, egy meghatározott helyen,

6. a pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása, a BE kategória vizsgáztatása esetén, ugyanakkor a vonójármű összekapcsolása előtt a járművek nem állhatnak egymás mögött egy vonalban.

(5) A gépjárművezetői vizsga keretében, a B1, B és BE járműkategóriák (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgáztatásakor a (3) bekezdés szerinti feladatok elvégzésében való jártasságot és közlekedési magatartást vizsgálják.

(6) A gépjárművezetői vizsga keretében, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T járműkategóriák (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgáztatásakor vizsgálják

a) a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítését és műszaki ellenőrzését, mindenekelőtt a következő jártasságot:

1. az ülés és a fejtámasz beállítása, ha azzal a jármű fel van szerelve, a visszapillantó tükrök megfelelő helyzetbe történő beállítása és a szükséges kilátás biztosítása a vezetőülésből,

2. a biztonsági övek vagy más utasbiztonsági berendezések működésének és beállításának ellenőrzése, ha azokkal a jármű fel van szerelve,

3. a gumiabroncsok, a fékek, a kormánymű, a motorolaj, a hűtőfolyadék és mosófolyadék szintjének, továbbá a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés ellenőrzésének elvégzése,

4. a rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése, a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők ellenőrzése,

5. a műszerfal ellenőrzése, beleértve a megszabott menetíró készüléket³⁾ is, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén,

6. a megszabott menetíró készülék használata, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén,

7. a légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése,

8. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése, mint a rakomány biztonságos elhelyezése valamint a jármű és a rakomány jogtalan használat elleni biztosítása, a C1, C1E, C, CE és T kategóriák vizsgáztatása esetén,

9. a kapcsolószerkezet, valamint a pótkocsi fék- és az elektromos csatlakozóinak ellenőrzése, a C1E, CE, D1E, DE és T kategóriák vizsgáztatása esetén,

10. a különleges járműbiztonsági intézkedések végrehajtásának képessége, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések, pl. vészkijáratok, kezelése, a D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén

b) a gépjármű vezetésének területén mindenekelőtt a következő jártasságot:

1. tolatás egyenesen, illetve tolatás kanyarban, tolatás jobbra és balra kanyarodással egy sarok mögött található helyre, az irány tartása mellett a megfelelő forgalmi sávon belül maradva,

2. visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével,

3. a jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen), előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn,

4. a jármű leparkolása a be- és kirakodáshoz rakodó rámpa, plató vagy hasonló létesítménynél, a C1, C1E, C, CE és T kategóriák vizsgáztatása esetén,

5. a pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása, a C1E, CE, D1E, DE és T kategóriák vizsgáztatása esetén, ugyanakkor a vonójármű összekapcsolása előtt a járművek nem állhatnak egymás mögött egy vonalban,

6. utasok buszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő parkolás, a D1, D1E, D és DE kategóriák vizsgáztatása esetén.

(7) A gépjárművezetői vizsga keretében, a C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D, DE és T járműkategóriák (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgáztatásakor a (3) bekezdés szerinti feladatok elvégzésében való jártasságot és közlekedési magatartást vizsgálják

(8) A (2) bekezdés b) pontjának 1–5. alpontja, (4) bekezdés b) pontjának (1)–(4) alpontja vagy (6) bekezdés b) pontja szerinti jártasság felmérése legfeljebb

a) 10 percig tart az AM, A1, A2, A, B1, B, C1, C, D1, D és T kategóriák szerinti vizsgáztatás kérelmezője esetében,

b) 15 percig tart a többi, a) pontban nem feltüntetett kategória vizsgáztatásának kérelmezője esetében.

(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga legkevesebb

a) 25 percig tart az A1, A2, A, B1, B, BE és T kategóriák szerinti vizsgáztatás kérelmezője esetében,

b) 45 percig tart a többi, a) pontban nem feltüntetett kategória vizsgáztatásának kérelmezője esetében.

(10) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga kiértékelése és a kérelmező megismertetése a vizsga eredményével nincs belefoglalva a (9) bekezdés szerinti időhatárokba.

(11) A pótkocsi megközelítése során a pótkocsi összekapcsolásához a vonójárművel a (6) bekezdés b) pontja ötödik alpontja szerint a kérelmezőnek asszisztálhat az oktató, azonban a pótkocsi és a gépjármű összekapcsolásával összefüggő feladatokat a kérelmező végzi el.

(12) Ha a vizsgáztatás kérelmezője siket vagy néma, a gépjárművezetői vizsgát jeltolmács segítségével is el lehet végezni,²⁾ ha ezt a jármű felszereltsége lehetővé teszi, és ha ezzel a közúti közlekedés biztonsága nincs veszélyeztetve.

(1) A gépjárművezetői vizsga során felmérik, hogy a kérelmező tudja-e bizonyítani képességeit valamint a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok biztonságos és helyes végrehajtását, a vezetési jogosultság kategóriájának függvényében. A 20. § (1) bek. b) pontja szerinti vizsga során mindig értékelni kell, hogy a vizsgáztatás kérelmezője

a) figyelemmel kíséri-e a közúti közlekedési helyzetet, elsősorban a rendőr és a közúti közlekedés irányítására jogosult más személyek utasításait, a fényjelzéseket, a közúti jelzéseket és a forgalomtechnikai eszközöket,

b) ügyel-e a járműben utazók biztonságára és a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságára,

c) figyelembe veszi-e a motor fordulatszámának, a sebességváltásnak, a gyorsításnak és fékezésnek a hatását az üzemanyag fogyasztásra és a káros anyag kibocsátásra, és úgy vezeti-e a B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművet, hogy csökkentse annak üzemanyag fogyasztását és a káros anyag kibocsátását a sebesség növelése és csökkentése közben, hegymenetben és lejtmenetben, és ha az szükséges és lehetséges a sebességfokozatok kézi váltásával is,

d) betartja-e a közúti közlekedés szabályait,

e) képes-e vezetés közben időben, helyesen és az oktató vagy a vizsgabiztos beavatkozása nélkül reagálni a közúti közlekedési helyzetre,

f) képes-e előrelátóan viselkedni a közúti közlekedés többi szereplőjének eljárásának viszonylatában,

g) figyelembe veszi-e az úttest állapotát, az időjárási viszonyokat, a jármű teljesítményét, méreteit, tömegét és más, a jármű vezetésével összefüggő körülményeket.

(2) Ha a gépjárművezetői vizsga során a vizsgáztatás kérelmezője súlyosan megsértette a közúti közlekedés szabályait, illetve komolyan veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a közúti közlekedés biztonságát, vagy ha olyan helyzet állt elő, hogy a gépjármű vezetése során az oktatónak vagy a vizsgabiztosnak közbe kellett avatkoznia, a kérelmezőt nem felelt meg minősítéssel kell értékelni és a vizsgabiztos befejezi a vizsgát.

(3) A vizsgáztatás kérelmezője, aki nem bizonyította a 20. § (2)–(7) bek. szerinti képességeit és a feladatok biztonságos és helyes végrehajtását a vezetési jogosultság kategóriájának függvényében, valamint az (1) bekezdés szerinti magatartását, nem felelt meg minősítéssel értékelendő.

(4) A gépjárművezetői vizsga mindig a 20. § (1) bek. a) pontja szerinti vizsgarésszel kezdődik. Ha a kérelmezőt nem felelt meg minősítéssel értékelik, a vizsgát nem folytatja és az egész gépjárművezetői vizsgát nem felelt meg minősítéssel kell értékelni.

(5) Ha a vizsgáztatás kérelmezőjét a gépjárművezetői vizsga, a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti második részében nem felelt meg minősítéssel értékelik, az egész a gépjárművezetői vizsgát nem felelt meg minősítéssel kell értékelni. A megismételt gépjárművezetői vizsga tárgya ebben az esetben csak a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti vizsgarész.

(6) A gépjárművezetői vizsga egyes részeinek értékelését és gépjárművezetői vizsga összértékelését a vizsgabiztos bejegyzi a szakmai alkalmassági vizsga nyilvántartólapjának megfelelő részébe, lepecsételi és aláírásával igazolja. Ha a vizsgáztatás kérelmezőjét nem felelt meg minősítéssel értékelik, a vizsgabiztos feltünteti az ilyen értékelés indoklását is.

(1) A gépjárművezetői vizsgára olyan gépjárművön vagy járműszerelvényen kerül sor, amelyek teljesítik az autósiskolák gyakorlójárműveire vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott feltételeket.⁴⁾

(2) A gépjárművezetői vizsgára a következő járműveken kerül sor:

a) az AM kategóriát kétkerekű, AM kategóriájú járművön vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h,

b) az A1 kategóriát kétkerekű, oldalkocsi nélküli A1 kategóriájú járművön vizsgáztatják, amely legalább 115 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral van felszerelve, és amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 90 km/h, teljesítménye pedig legfeljebb 11 kW, továbbá teljesítményének és a megengedett legnagyobb össztömegének aránya legfeljebb 0,1 kW/kg; elektromos motorok esetében a teljesítmény és a megengedett legnagyobb össztömeg arányának a 0,08 kW/kg – 0,1 kW/kg (beleértve) intervallumba kell esnie,

c) az A2 kategóriát kétkerekű, oldalkocsi nélküli A2 kategóriájú járművön vizsgáztatják, amely legalább 250 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral van felszerelve, és amelynek teljesítménye legkevesebb 20 kW de legfeljebb 35 kW, továbbá teljesítményének és a megengedett legnagyobb össztömegének aránya legfeljebb 0,2 kW/kg; elektromos motorok esetében a teljesítmény és a megengedett legnagyobb össztömeg arányának a 0,15 kW/kg – 0,2 kW/kg (beleértve) intervallumba kell esnie,

d) az A kategóriát kétkerekű, oldalkocsi nélküli A kategóriájú járművön vizsgáztatják, amelynek forgalomba helyezési megengedett legnagyobb össztömege legalább 180 kg, legalább 595 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral rendelkezik, melynek teljesítménye legkevesebb 50 kW; elektromos motorok esetében a teljesítmény és a megengedett legnagyobb össztömeg arányának legalább 0,25 kW/kg kell lennie,

e) a B1 kategóriát négykerekű, B1 kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 60 km/h,

f) a B kategóriát négykerekű, B kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 100 km/h,

g) a BE kategóriát olyan járműszerelvénnyel vizsgáztatják, amelynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 100 km/h, és amely nem tartozik B kategóriába, továbbá amely egy f) pont szerinti B kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 000 kg, és tényleges tömege legalább 800 kg, valamint amelynek raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a járművezető kabinja; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges,

h) a C1 kategóriát, C1 kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 4 000 kg, hossza legalább 5 m és legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva és előírt menetíró készülékkel³⁾ van felszerelve, továbbá a raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke,

i) a C1E kategóriát olyan járműszerelvénnyel vizsgáztatják, amelynek hossza legalább 8 m és egy h) pont szerinti C1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg, továbbá melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h továbbá a raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges,

j) a C kategóriát C kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, tényleges tömege pedig legalább 10 000 kg, hossza legkevesebb 8 m, szélessége pedig legalább 2,4 m, továbbá legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva, a sebességváltója lehetővé teszi a kézi sebességváltást és előírt menetíró készülékkel³⁾ van felszerelve, a s továbbá a raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke,

k) a CE kategóriát a következőkből álló járműszerelvényen vizsgáztatják:

1. C kategóriájú gépjármű és félpótkocsi, ugyanakkor

1a. a C kategóriájú gépjárműnek rendelkeznie kell blokkolásgátló fékekkel, a kézi sebességváltást lehetővé tevő sebességváltóval és előírt menetíró készülékkel,³⁾

1b. a félpótkocsi rakterének zárt dobozos felépítményből kell állnia, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke és

1c. a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömege legalább 20 000 kg, tényleges tömege pedig legalább 15 000 kg, hossza legkevesebb 14 m, szélessége legalább 2,4 m, és a legnagyobb tervezési sebessége pedig legalább 80 km/h legyen, vagy

2. egy j) pont szerinti C kategóriájú gépjárműből és egy pótkocsiból, melynek hossza legkevesebb 7,5 m, raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a járművezető kabinja, ugyanakkor a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegének legalább 20 000 kg, tényleges tömegének pedig legalább 15 000 kg kell lennie, hossza legkevesebb 14 m, szélessége legalább 2,4 m, és a legnagyobb tervezési sebessége pedig legalább,

l) a D1 kategóriát, D1 kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 4 000 kg, hossza legkevesebb 5 m, legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva és előírt menetíró készülékkel³⁾ van felszerelve,

m) a D1E kategóriát olyan járműszerelvényen vizsgáztatják, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, és az l) pont szerinti D1 kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek raktere egy legalább 2 m magas és legalább 2 m széles, zárt dobozos felépítményből áll, megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg,

n) a D kategóriát, D kategóriájú gépjárművön vizsgáztatják, amelynek hossza legkevesebb 10 m, szélessége pedig legalább 2,4 m, továbbá legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h, blokkolásgátló fékekkel van ellátva és előírt menetíró készülékkel³⁾ van felszerelve,

o) a DE kategóriát olyan járműszerelvényen vizsgáztatják, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 80 km/h a szélessége pedig legalább 2,4 m, és az n) pont szerinti D kategóriájú gépjárműből és pótkocsiból áll, amelynek raktere egy legalább 2 m magas és legalább 2 m széles, zárt dobozos felépítményből áll, megengedett legnagyobb össztömege legalább 1 250 kg és tényleges tömege legalább 800 kg,

p) a T kategória vizsgáztatása kerekes traktoron történik, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h és megengedett legnagyobb össztömege legalább 3 500 kg, továbbá amelynek legalább két tengelye van, legalább 1,5 m-es tengelytávval, és amelyhez pótkocsi csatlakozik, melynek legnagyobb tervezési sebessége legalább 25 km/h és amelynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 3 500 kg; a 20. § (1) bek. a) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga pótkocsi nélkül történik, kivéve a 20. § (6) bek. b) pontjának 5. alpontja szerinti manővereket.

(3) A gépjárművezetői vizsga és a vezetési jogosultság alkalmazásában

a) a tényleges tömeg a jármű tömege a gépjárművezetői vizsga lefolytatása idején,

b) a kézi sebességváltóval ellátott jármű olyan jármű, amely rendelkezik a tengelykapcsoló pedállal vagy kézzel működtethető tengelykapcsoló karral az AM, A1, A2 és A kategóriájú járművek esetében, amit az ilyen jármű vezetőjének elinduláskor vagy a jármű megállításakor, illetve a sebességfokozatok váltásakor használnia kell,

c) automata sebességváltós jármű az a jármű, amely másként működik, mint a b) pont szerinti jármű.

(4) Ha a gépjárművezetői vizsgát automata sebességváltós gépjárművön folytatják le, az adott vezetési jogosultság csak az automata sebességváltós gépjárművek vezetésére korlátozódik.

(5) A további BE kategóriájú vezetési jogosultság már nem lesz korlátozva a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult a manuális sebességváltós B kategóriájú gépjármű vezetésére.

(6) A törvény 76. § (7) bek. szerint megadott B kategóriájú vezetési jogosultság már nem lesz korlátozva a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult a manuális sebességváltós B kategóriájú gépjármű vezetésére.

(7) A további BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 vagy D1E kategóriájú vezetési jogosultság már nem lesz korlátozva a (4) bekezdés szerint, ha a kérelmező már jogosult manuális sebességváltós gépjármű vezetésére, amely a B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1 vagy D1E kategóriák valamelyikébe tartozik, és a gépjárművezetői vizsga során bizonyítja a 21. § (1) bek. c) pontja szerinti képességeket.

(8) A vezetési jogosultság (4) bekezdés szerinti korlátozása megszűnik, ha az így korlátozott vezetési jogosultság birtokosa sikeres készségellenőrző vizsgát tesz a gépjárművezetői vizsga 20. § szerinti terjedelmében, manuális sebességváltós gépjárművön vagy járműszerelvényen, ahol a gépjárműnek manuális sebességváltója van, és amely gépjárművek abba a kategóriába tartoznak, amelyek vezetésére a vezetési jogosultság korlátozott.

(9) A vezetési jogosultság (4) bekezdés szerinti korlátozása megszűnik akkor is, ha az így korlátozott vezetési jogosultság birtokosa

a) az AM kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, A1, A2 vagy A kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,

b) az A1 kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, A2 vagy A kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,

c) az A2 kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, A kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,

d) a B, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategória esetében sikeres szakmai alkalmassági vizsgát tesz, BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D vagy DE kategóriás vezetési jogosultság megadására, manuális sebességváltós gépjárművön,

e) a B kategória esetében sikeres külön vizsgát tesz a törvény 76. § (7) bek. szerint, manuális sebességváltós gépjárművön.

(10) Ha az orvosi vizsgálat eredménye szerint a vizsgáztatás kérelmezője csak műszakilag átalakított gépjárművet vagy csak orvostechnikai eszköz használatával vezethet, a gépjárművezetői vizsgát csak műszakilag ily módon átalakított gépjárművön vagy ezzel az orvostechnikai eszközzel lehet lefolytatni.

(11) A 20. § (1) bek. a) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga során a járműben jelen lehet a vizsgáztatás kérelmezője, aki vizsgázik, az a személy, aki e gépjárművek vezetésének oktatására jogosult, aki az oktatójárműben az oktató számára fenntartott helyen ül, és a vizsgabiztos. A gépjárműben, amelyen a gépjárművezetői vizsgáztatás folyik, helyet foglalhatnak a vizsgáztatás olyan kérelmezői is, akik vizsgáztatására következőként kerül majd sor; a vizsgabiztos ebben az esetben biztosítja, hogy ezek a személyek semmilyen módon ne avatkozzanak be a vizsga rendes és biztonságos lebonyolításába. A gépjárművezetői vizsga 20. § (1) bek. a) pontja szerinti lefolytatásának módját a vizsgabiztos határozza meg, úgy, hogy annak objektív értékelése biztosítva legyen.

(12) A 20. § (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsga során mindig jelen van a járműben a vizsgáztatás kérelmezője, aki vizsgázik, az a személy, aki e gépjárművek vezetésének oktatására jogosult, aki az oktatójárműben az oktató számára fenntartott helyen ül, és a vizsgabiztos. Ha a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsgára olyan járműben kerül sor, amely négy vagy annál több ülőhelyen teszi lehetővé a személyszállítást, a járműben helyet foglalhatnak a vizsgáztatás olyan kérelmezői is, akik vizsgáztatására következőként kerül majd sor; a vizsgabiztos ebben az esetben biztosítja, hogy ezek a személyek semmilyen módon ne avatkozzanak be a vizsga rendes és biztonságos lebonyolításába. A járműben helyet foglalhat a 25.b § szerinti felügyeletet, értékelést és ellenőrzést végző személy is.

(13) Ha a 20. § (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsgáztatás A1, A2, A vagy más olyan kategóriájú járművön folyik, amelynek csak két ülőhelye van, a vizsgabiztos a gépjármű biztonságos vezetésének képességét egy másik járműről méri fel, amely a jármű mellett halad, amelyen a 20. § szerinti (1) bek. b) pontja szerinti gépjárművezetői vizsgáztatás folyik, vagy ez mögött a jármű mögött halad, ugyanakkor azzal az a személlyel, aki e gépjárművek vezetésének oktatására jogosult és a vizsgáztatás kérelmezőjével előre megállapodnak a vezetési útvonalban és a kommunikáció módjában.

(1) A törvény 76. § (7) bek. szerinti speciális vizsga lefolytatására értelemszerűen alkalmazandó a 15. § (1)–(3), (5) és (8)–(11) bek., 16. § (1)–(3), (6) és (7) bek., 17. §, 17.a §, 20. § (1), (4), (5) bek., (8) bek. b) pontja, (9) bek. a) pontja, (10)–(12) bek., 21. § és 22. § (1), (3), (10)–(13) bek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti speciális vizsgára olyan járműszerelvényen kerül sor, amely járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot és nem haladja meg a 4 250 kg-ot, továbbá amely B kategóriájú gépjárműből és zárt dobozos felépítményű pótkocsiból áll, melynek szélessége és magassága legalább akkora mint a járművezető kabinja, és amelynek megengedett legnagyobb össztömege  meghaladja a 750 kg-ot és tényleges tömege legalább 800 kg, ugyanakkora zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben el is maradhat a vonójárműétől, feltéve, hogy a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges.

(3) A törvény 78. § (2) bek. c) pontja vagy (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsga lefolytatására értelemszerűen alkalmazandó a 15. § (1)–(3), (5), (8), (9) és (11) bek., 16. § (1)–(3), (6) és (7) bek., 17. §, 17.a §, 20. § (1)–(3) bek., (8) bek. a) pontja, (9) bek. a) pontja, (10) és (12) bek., 21. §, 22. § (1), (5)–(8) bek. A törvény 78. § (2) bek. c) pontja szerinti speciális vizsga lefolytatására alkalmazandó a 22. § (2) bek. c) pontja. A törvény 78. § (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsga lefolytatására alkalmazandó a 22. § (2) bek. d) pontja.

(1) A vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében a vezetési jogosultságokról szóló döntéshozatallal összefüggő nyilvántartást vezetnek.

(2) A szakmai alkalmassági vizsga egyes részeinek minden értékelését a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében a vizsgabiztos aláírásával és az előnyomtatás szerintibélyegzőjének lenyomatával igazolja. A vizsgabiztos aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával ellát, a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében feljegyzett adatokban végrehajtott javítást is.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a speciális vizsgára is, a vezetési jogosultság megadására speciális képzés alapján.

(4) A vezetési jogosultság megadását a vizsgabiztos bejegyzi járművezetők nyilvántartásába.

(5) A vezetési jogosultságok jegyzőkönyvének mintája a 3. sz. mellékletben szerepel.

(6) Amennyiben az elméleti vizsgáztatást elektronikus úton végzik, az (1)–(3) és (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, és

a) a szakmai alkalmassági vizsga elvégzésének időpontját és egyes részeinek értékelését bejegyzik a járművezetők nyilvántartásába,

b) a vizsgáztatás adott kérelmezőjének személyére vonatkozóan a járművezetők nyilvántartása által generált számot e rendelet alkalmazásában a vezetési jogosultságok jegyzőkönyvében szereplő sorszámnak vagy vezetési jogosultságok jegyzőkönyvébe bejegyzett számnak kell tekinteni.

(1) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezőjének szakmai képzésének minimális terjedelmét és alkalmazási körét a következő területek képezik:

a) a közúti közlekedési szabályok és a gépjármű vezetésével, személy- és teherszállítással valamint a gépjármű üzemeltetésével összefüggő előírások ismerete,

b) a közúti közlekedés biztonsága különös tekintettel arra a képességre, hogy a gépjárművet a járművezető úgy vezesse, hogy a közúti közlekedés további résztvevőinek cselekményeivel kapcsolatban előrelátó legyen, vegye figyelembe az úttest állapotát, az időjárási viszonyokat, a jármű teljesítményét, méreteit, tömegét és egyéb körülményeket, amelyek a jármű vezetésével összefüggenek,

c) képes legyen objektíven, egységesen és megkülönböztetés nélkül értékelni a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjénél a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok teljesítését és a 21. § szerinti képességek igazolását,

d) a szakmai alkalmassági vizsga elvégzéséhez szükséges kommunikációs képességek, amelyek elsősorban a következők:

1. érthető és világos kommunikáció a vizsga kérelmezőjével, amely magában foglalja a szakmai alkalmassági vizsgakérelmezőjének értékelését, oly módon, hogy visszaigazolást biztosít számára a teljesítményéről és a hibákról, amelyeket a vizsga alatt elkövetett,

2. a megfelelő kommunikációs nyelv megválasztásának képessége a vizsgáztatás kérelmezőjével szemben,

3. a vizsgáztatás kérelmezői részéről érkező kérdések és kezdeményezések kezelésének képessége,

4. a vizsgáztatás kérelmezőivel szembeni viselkedés,

e) a járművek műszaki és fizikai jellemzőinek ismerete, elsősorban a kormánymű, a fékrendszer, az alváz, a motor és a sebességváltó részei, a lámpák és fényszórók, külön a gépkocsik és külön a motorkerékpárok esetében,

f) a biztonsági követelmények betartása a rakomány be- és kirakodásakor valamint annak rögzítésekor,

g) a biztonsági követelmények betartása tömegközlekedés esetén,

h) a jármű fizikai alapjellemzőinek ismerete, mint a sebesség, súrlódás, dinamika, a jármű vezetését befolyásoló ellenállások,

i) a gazdaságos gépjárművezetés alapelveinek ismerete, a környezetre való tekintettel,

j) a tachográf menetíró készülék használatának ismerete a járművekben és a biztonsági szünetek és a pihenési idő betartása a járművezetés során,^1a)

k) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgája tartalmának és végrehajtási módjának ismerete,

l) gyakorlati képzés, amelynek célja a készségek fenntartása és fejlesztése a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok végrehajtásához, és a készségek fenntartására és fejlesztésére a 21. § szerint, a vezetési jogosultság azon kategóriái számára létrehozva, amelyek számára a vizsgabiztos az igazolvány kiadását kéri.

(2) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezőjének szakmai felkészítése legkevesebb 60 tanórát vesz igénybe, olyan tanulmányi programban, hogy kezelni tudja a következőket:

a) a vezetési viselkedés elmélete a gépjármű vezetése során,

b) a vizsgáztatás kérelmezőjének vizsgáztatási követelményei,

c) a közúti közlekedés vonatkozó jogszabályai, beleértve az Európai Unió jogszabályait is,

d) a vizsgáztatás kérelmezőjének elméleti és gyakorlati ismereteinek helyes értékelése,

e) a vizsgáztatás kérelmezője által elkövethető hibák felismerése,

f) a vizsgáztatás kérelmezőjének értékelésének egységessége és összhangja,

g) kommunikáció a vizsga kérelmezőjével,

h) tiszteletteljes viselkedés a vizsga elvégzésének kérelmezőjével szemben,

i) a gépjárművek műszaki sajátosságai a vezetési jogosultság kategóriájának terjedelmében, melynek keretében a szakmai alkalmassági vizsgára sor kerül, úgy, mint kormánymű, gumiabroncsok, fékek, világítás,

j) biztonság a rakomány be- és kirakodásakor, valamint az utasok fel- és leszállásakor,

k) a jármű fizikai jellemzőinek ismerete, mint a gyorsaság, a súrlódás, a dinamika és az erő,

l) a jármű gazdaságos vezetésének ismerete, az üzemanyag-fogyasztás és a környezetvédelem szempontjából.

(3) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezőjének szakmai felkészítése az igazolvány érvényességének kiterjesztése miatt, a vizsgabiztos számára legkevesebb 16 tanórát vesz igénybe. A szakmai felkészítésre megfelelően alkalmazandók az 1. és (2) bekezdések, attól függően, hogy a vizsgabiztos milyen gépjármű-kategóriákra kérvényezi a vizsgabiztosi igazolvány érvényességének kiterjesztését.

(1) A vizsgabiztosi igazolvány kiadásának vizsgáztatása, a szakképzés befejezése után, a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője számára

a) elméleti vizsgából és

b) gépjárművezetői vizsgából áll.

(2) A vizsgabiztosi igazolvány kiállításához szükséges vizsga minden egyes részének eredményét a megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik.

(3) Az elméleti vizsga egy háromtagú bizottság előtt zajlik, amely a belügyminisztérium alkalmazottaiból vagy rendőrökből áll, akik közül az egyikük a bizottság elnöke.

(4) A gépjárművezetői vizsgát a belügyminisztérium által kijelölt személy előtt kell elvégezni.

(5) A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőnek az elméleti vizsgán bizonyítania kell a 23. § (2) bek. szerinti tudás elsajátítását.

(6) A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmezőnek a gépjárművezetői vizsgán bizonyítania kell a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok teljesítését, és igazolnia a 21. § szerinti képességeket.

(7) Az elméleti vizsgára a gépjárművezetői vizsga előtt kerül sor és annak sikeres végrehajtása a gépjárművezetői vizsga elvégzésének feltétele.

(8) A gépjárművezetői vizsga eredményét a (4) bekezdés szerint megbízott személy aláírásával igazolja a gépjárművezetői vizsga elvégzéséről szóló nyilvántartólapon, ahol abban az esetben, ha a vizsgát nem felelet meg minősítéssel értékeli, feltünteti az ilyen értékelés okait.

(9) Az elméleti vizsga tartalmát azon gépjárművek kategóriája szerint határozzák meg, amelyekhez a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője a szakképzést elvégezte.

(10) Gépjárművezetői vizsga ugyanolyan kategóriájú gépjárművön történik, amilyenre a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője a szakképzést elvégezte.

(1) A vizsgabiztosi igazolvány kiadására vonatkozó vizsga eredményét megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel kell értékelni és be kell jegyezni a vizsgabiztosok nyilvántartásába és a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező vizsgáját minősítő nyilvántartólapra, ahol abban az esetben, ha a vizsgát nem felelt meg minősítéssel értékelték, fel kell tüntetni az ilyen értékelés okait.

(2) A vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező vizsgájának eredményét be kell jegyezni a vizsga lefolyásáról szóló jegyzőkönyvbe, amit a vizsgabizottság elnökének és tagjainak aláírásaival kell megerősíteni.

(3) A vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a vizsgabiztosi igazolvány kiadására pályázókat vagy a vizsgán részt vevő vizsgabiztosokat annak eredményéről.

(4) Ha a vizsgabiztosi igazolvány kiadásának kérelmezője a vizsga valamely részéből nem felelt meg minősítést kapott, a vizsgát egyszer megismételheti, az újbóli vizsgára legkorábban a sikertelen vizsga időpontjától számított hét nap múlva kerülhet sor. A megismételt vizsgára csak a vizsga azon részéből kerül sor, amelyből a vizsgabiztosi igazolvány kiadását kérelmező nem felelt meg. A megismételt vizsgára megfelelően alkalmazandók a 24. § (1)–(3) bekezdéseinek rendelkezései.

(1) A vizsgabiztos rendszeres képzésen vesz részt, amely a következőkből áll:

a) két év alatt 32 óra elméleti oktatás,

b) öt év alatt 40 óra gyakorlati képzés.

(2) Az elméleti oktatás az ismeretek fenntartására és fejlesztésére irányul a 23. § szerint.

(3) A gyakorlati képzés a 20. § (2)–(7) bek. szerinti feladatok kezelési képességének fenntartására és fejlesztésére irányul valamint a 21. § szerinti készségek fenntartására és fejlesztésére.

(4) A 23. § (3) bek. szerinti szakképzés elvégzése rendszeres képzésben való részvételnek tekinthető nyolc óra elméleti oktatás és nyolc óra gyakorlati képzés keretében.

(1) A vizsgabiztos esetében a vizsgabiztosi igazolvány kiadásától számított egy évig a következő dolgokra ügyelnek:

a) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájának lefolytatási módjának felügyelete,

b) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájának értékelése,

c) a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgájára vonatkozó módszertani útmutatás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések végrehajtásáról írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely részét képezi a vizsgabiztosok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásának.

(3) Legalább ötévente egyszer meg kell vizsgálni a vizsgabiztosnál a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgáztatásának módját. Ez az ellenőrzés legalább hat órát vesz igénybe.

(4) A (3) bekezdés alapján végzett ellenőrzésről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely részét képezi a vizsgabiztosok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásának.

(5) A naptári évben legalább egyszer meg kell vizsgálni a vizsgabiztosnál a vezetési jogosultság megadását kérelmező szakmai alkalmassági vizsgáztatásának módját és annak értékelését; ez nem érvényes, ha az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a naptári évben már végrehajtották, vagy ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést elvégezték. Az ellenőrzésről írásos jegyzőkönyv készül, amely részét képezi a vizsgabiztosok belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásának.

(1) A vizsgabiztosnál, akinél a 25.b § (1) bek. a) pontja, 25.b § (5) bek. szerinti vizsgálat során vagy a 25.b § (3) bek. szerinti ellenőrzés során hiányosságokat állapítottak meg a szakmai alkalmassági vizsga vagy a speciális vizsga levezetésének módja és értékelése során, a törvény 81. § (7) bek. szerinti szerve haladéktalanul módszertani tanácsokat nyújt a feltárt hiányosságokra összpontosítva.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertani tanácsok nyújtása után hatvan napon belül a vizsgabiztos rendkívüli vizsgát tesz a 24. § (1) bek. a) pontja szerint.

(3) A rendkívüli vizsgára és annak értékelésére megfelelően alkalmazandók a 24. § 2., 3. és (5) bek., valamint a 25. §.

(1) A vizsgabiztos igazolványának érvényességét a 24. § (1) bek. a) pontja szerinti sikeres vizsga alapján lehet meghosszabbítani.

(2) A vizsgáztatásra és annak értékelésére megfelelően alkalmazandók a 24. § 2., 3. és (5) bek., valamint a 25. §.

(3) Az elméleti vizsga tartalmát az határozza meg, hogy a vizsgabiztos a gépjárművek mely kategóriáira jogosult a szakmai alkalmassági vizsgáztatást végezni.

(1) A vizsgabiztosi igazolvány terjedelmét a 24. § (1) bek. szerinti sikeres vizsga alapján lehet kiterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsga lefolytatására és annak értékelésére megfelelően alkalmazandók a 24. § (2)–(10) bek., valamint a 25. §.

(1) A vizsgabiztos igazolványa egy kétoldalas, hőre lágyuló fóliába hegesztett, 9,5 cm x 6,5 cm méretű okmány.

(2) A vizsgabiztos igazolványának mintáját a 4. sz. mellékletben ábrázolják.

(1) A gépjárművezetés fizikai képességének és szellemi képességének minimális követelményei és értékelésük módszere az 5. sz. mellékletben van meghatározva.

(2) A vezetési jogosultság megadását kérelmező egészségügyi alkalmasságát a vezetési jogosultság megszerzésére irányuló képzésbe történő besorolás előtt állapítják meg.

(1) A becsületbeli nyilatkozat mintája, a törvény 87. § (9) bek. szerint a 6. sz. mellékletben található.

(2) Az a személy, aki az egészségügyi alkalmasságról szóló határozat alapján orvosi vizsgálaton vesz részt, az értékelő orvosnak a vonatkozó határozatot is benyújtja.

(3) A szakmai pszichiátriai vizsgálat következtetései alapján orvosi vizsgálaton résztvevő személynek, be kell nyújtania a vizsgálatot végző orvos számára az alkoholra, más tudatmódosító szerekre vagy gyógyszerekre vonatkozó vizsgálat dokumentumának másolatát is, amelyet a Rendőri Testület szerve hitelesített, amely az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról döntött az alkoholhoz, más tudatmódosító szerekhez vagy gyógyszerekhez való viszonylatban.

(4) Az orvosi vizsgálat tárgya a következő:

a) az értékelt személy egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel azokra a betegségekre és rendellenességekre, amelyek kizárják vagy feltételhez kötik a gépjárművek vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot; a betegségek és rendellenességek, amelyek kizárják vagy feltételhez kötik a gépjárművek vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot, és ezek megállapításának módja az 5. sz. mellékletben vannak feltüntetve,

b) átfogó fizikai vizsgálat, beleértve a hallás, a látásélesség, a látómező, az egyensúly és az indikatív neurológiai vizsgálatot; megelőző ellenőrzés eredményeit is figyelembe veszik külön jogszabály szerint.⁵⁾

(5) Az értékelő orvos, az (1) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat, az egészségügyi dokumentáció, egyéb kezdeményezés vagy az általa elvégzett kivizsgálás alapján, abban az esetben, ha a vizsgált személynél fennáll a betegség vagy más rendellenesség gyanúja, amely feltételhez kötné vagy kizárná az egészségügyi alkalmasságot, kérvényezi a szakorvosi kivizsgálást.⁵⁾ Szakorvosi kivizsgálással megállapítják a minimális követelmények teljesítését úgy, ahogyan az az 5. sz. mellékletben szerepel.

(6) Az orvosi vizsgálatnak alávetett személy esetében, aki az orvosi alkalmassági vizsgálatról szóló határozat alapján vesz részt a vizsgálaton, a vizsgálatot végző orvos, mikor a (4) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat tárgyáról és az (5) bekezdés szerinti szakorvosi kivizsgálás szükségességéről dönt, figyelembe veszi azokat a tényeket, amelyek a vonatkozó határozatban fel vannak tüntetve.

(7) Az értékelő orvos feljegyzi az orvosi vizsgálat eredményét az értékelt személy egészségügyi dokumentációjába és a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény „Az orvosi vizsgálat eredményének igazolása“ részébe, vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba. Az orvosi vizsgálat eredményét be kell jegyezni a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénybe, mégpedig úgy, ahogy az a 7. sz. mellékletben szerepel, mint az orvosi vizsgálat eredményének bejegyzésének meghatározott módja, az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba.

(8) Ha az orvosi vizsgálat nem állapít meg olyan egészségkárosodást, amely miatt a vizsgált személy nem lenne képes vezetni egy adott gépjármű-kategóriát, az értékelő orvos az orvosi vizsgálat eredményében feltünteti, hogy a vizsgált személy egészségügyileg alkalmas arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó járművet vezesse.

(9) Ha az orvosi vizsgálat olyan egészségkárosodást állapít meg, amely miatt a vizsgált személy nem képes vezetni egy adott gépjármű-kategóriát, az értékelő orvos az orvosi vizsgálat eredményében feltünteti, hogy a vizsgált személy egészségügyileg nem alkalmas arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó gépjárművet vezesse.

(10) Ha az orvosi vizsgálat olyan egészségkárosodást állapít meg, amely az egészségügyi alkalmasságot a törvény a 86. § (2) bek. szerinti feltételéhez köti, az értékelő orvos javasolja a vezetési jogosultság korlátozását úgy, hogy ez a korlátozás megfeleljen az értékelt személy egészségügyi alkalmasságának.

(11) A vezetési jogosultság (10) bekezdés szerinti korlátozására tett javaslatot az értékelő orvos harmonizált európai uniós kóddal (a továbbiakban csak „harmonizált kód“) a 9. sz. melléklet szerint bejegyzi az egészségügyi dokumentációba és a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénybe vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba.

(12) Ha az értékelt személy egészségügyi alkalmassága feltételhez kötött a törvény 86. § (2) bek. c) pontja szerint, az értékelő orvos megállapítja a következő orvosi vizsgálat időpontját és az egészségügyi dokumentációba, valamint a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvénybe vagy az egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumba bejegyzi a vonatkozó nemzeti kódot.

(1) Az egészségügyi alkalmasságot, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatban a Rendőri Testület szervének határozata alapján a törvény 91. § (4) bek. szerint pszichiátriai szakértői vizsgálattal vizsgálják meg, amelyet a pszichiátria szakterületére szakosodott orvos végez el (a továbbiakban csak „pszichiáter“).

(2) Az a személy, aki részt vesz a pszichiátriai szakértői vizsgálaton, benyújtja a pszichiáternek az (1) bekezdés szerinti határozatot is.

(3) Az egészségügyi alkalmasság alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséggel kapcsolatos vizsgálatának további részleteit az 5.a melléklet határozza meg.

(1) A mentális alkalmasságra vonatkozó minimális követelményeket és a mentális alkalmasság kondicionálásának feltételeit a törvény 88. § (4) bek. szerint a 10. sz. melléklet határozza meg; az értékelő pszichológus a mentális alkalmasság elbírálása során standardizált pszichológiai teszteket használ, amelyek a járművezetői célcsoportra vannak standardizálva és melyek standardizálása 15 évnél nem régebbi, továbbá figyelembe veszi az egészségügyi dokumentáció előző bejegyzéseit is.

(2) A vezetési jogosultság megadását kérelmező mentális alkalmasságát, aki a törvényből adódóan köteles magát pszichológiai vizsgálatnak alávetni, a vezetési jogosultság megszerzésére irányuló képzésbe történő besorolása előtt vizsgálják.

(3) Az a személy, aki a mentális alkalmasság vizsgálatáról szóló határozat alapján vesz részt a pszichológiai vizsgálaton, az értékelő pszichológusnak benyújtja a vonatkozó határozatot is.

(4) A pszichológiai vizsgálat eredményét az értékelő pszichológus bejegyzi a vezetési jogosultság megadását kérelmező vagy a járművezető egészségügyi dokumentációjába és a mentális alkalmasságról szóló dokumentumba.

(5) Ha a pszichológiai vizsgálat nem állapítja meg az okokat, amelyek miatt az értékelt személy nem lenne alkalmas gépjármű vezetésére, az értékelő pszichológus a pszichológiai vizsgálat zárójelentésében feltünteti, hogy az értékelt személy gépjármű vezetésére mentálisan alkalmas.

(6) Ha a pszichológiai vizsgálattal megállapítják az okokat, amelyek miatt az értékelt személy gépjármű vezetésére nem alkalmas, az értékelő pszichológus a pszichológiai vizsgálat zárójelentésében feltünteti, hogy az értékelt személy gépjármű vezetésére mentálisan nem alkalmas.

(7) Ha a pszichológiai vizsgálattal megállapítják az okokat, amelyek miatt az értékelt személy mentális alkalmasságát a törvény 88. § (4) bek. szerint feltételhez kell kötni, az értékelő pszichológus javasolja a vezetési jogosultság korlátozását a vonatkozó nemzeti kód által a 9. sz. melléklet szerint, amelyet bejegyez a mentális alkalmasságról szóló dokumentumba.

(8) Az egyes pszichológiai vizsgálatok közötti intervallum, a törvény 88. § (4) bek. szerint nem lehet 12 hónapnál rövidebb.

(9) A becsületbeli nyilatkozat mintája a törvény 88. § (8) bek. szerint, a 11. sz. mellékletben található.

(1) Az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot a következő esetekben adják ki:

a) ha a vezetési jogosultság megadásának kérelmezője számára lejárt az orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvény esetében, vagy ha ez az igazolás helytelenül van kitöltve,

b) ha olyan járművezetőről van szó, aki egészségügyi alkalmassági felülvizsgálaton vesz részt,

c) ha olyan járművezetőről van szó, akinek ez kötelessége a törvény 87. § (4) bek., 89. § (1) bek. vagy 143.b § szerint,

d) ha olyan személyről van szó, akire a 87. § (5) bekezdése vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló dokumentum érvényessége és a törvény 77. § (4) bek. f) pontja szerinti orvosi vizsgálat eredményéről szóló igazolás érvényessége az orvosi vizsgálat elvégzésének dátumától számított egy év; ha az értékelt személy egészségügyi alkalmassága a törvény 86. § (2) bek. c) pontja szerint feltételhez kötött, az érvényesség idejét az értékelő orvos határozza meg, ami legfeljebb egy év lehet. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum érvényességét az értékelő orvos határozza meg, melynek ideje legfeljebb öt év lehet; ha az értékelt személy 65 évnél idősebb, ez az idő legfeljebb két év lehet.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságáról szóló dokumentum mintája és kitöltésének módja a 7. sz. mellékletben található. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum méretei 86 mm x 55 mm, mintája és kitöltésének módja a 8. sz. mellékletben található.

(4) A mentális alkalmasságot igazoló dokumentumot akkor adják ki, ha 

a) a vezetési jogosultság megadásának kérelmezőjéről van szó,

b) olyan járművezetőről van szó, aki mentális alkalmassági vizsgálatnak veti alá magát,

c) olyan járművezetőről van szó, akinek ez kötelessége a törvény 89. § (1) bek. vagy a 143.b § szerint,

d) olyan személyről van szó, akire a törvény 88. § (4) bekezdése vonatkozik.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy mentális alkalmasságáról szóló dokumentum érvényessége a pszichológiai vizsgálat dátumától számított egy év; ha az értékelt személy mentális alkalmassága a törvény 88. § (4) bekezdése szerint feltételhez kötött, a dokumentum érvényességi idejét az értékelő pszichológus határozza meg, ami legfeljebb egy év lehet. A (4) bekezdés d) pontja szerinti mentális alkalmasságról szóló dokumentum érvényességét az értékelő pszichológus határozza meg, melynek ideje legfeljebb öt év lehet; ha az értékelt személy 65 évnél idősebb, ez az idő legfeljebb két év lehet.

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy mentális alkalmasságról szóló dokumentum mintája és kitöltésének módja a 12. sz. mellékletben található. A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy mentális alkalmasságát igazoló dokumentum méretei 86 mm x 55 mm, mintája és kitöltésének módja a 13. sz. mellékletben található.

(1) A szaktanácsadás olyan személyre irányuló professzionális szakmai tevékenység, aki alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt történő gépjárművezetés vétségét vagy bűncselekményét követte el, esetleg olyan személyre, akinek ez a kötelezettsége a törvényből ered. A szaktanácsadásnak az ilyen személynek, mint a közúti közlekedés résztvevőjének, felelősségteljes és biztonságos viselkedéséhez kell vezetnie.

(2) A szaktanácsadást, amelyen a személy részt vesz, annak teljes időtartama alatt ugyanaz az értékelő pszichológus végzi.

(3) A személy, aki a szaktanácsadáson részt vesz, az értékelő pszichológus személyét csak abból az okból változtathatja meg, ha az értékelő pszichológus anyasági vagy szülői szabadságon van, ha az értékelő pszichológus tartósan munkaképtelen, ha az értékelő pszichológus felfüggeszti vagy befejezi szakmai praxisát, vagy ha az értékelő pszichológus elhalálozik.

(4) A szaktanácsadás négy csoportterápiából és egy egyéni kilépő interjúból áll. Egy-egy csoportterápia három órából áll, miközben egy óra 45–60 percig tart. Az egyes csoportterápiák közötti intervallumoknak, legalább 7, de legfeljebb 14 naptári napnak kell lenniük. Az egyéni kilépő interjú legfeljebb egy óráig tart, és legkésőbb az utolsó csoportterápia napját követő 30 naptári napon belül meg kell valósítani.

(5) A csoportterápián egy csoportban legkevesebb három, de legtöbb tíz személy vehet részt, akik szaktanácsadáson vesznek részt.

(6) Ha a személy komoly indokból nem tud részt venni a csoportterápián, az értékelő pszichológus meghatározza a pót csoportterápia dátumát, időpontját és helyét. Az indok komolyságát az értékelő pszichológus dönti el, ugyanakkor pót csoportterápia lehetősége csak egyszer adható meg a szaktanácsadás egész időszaka alatt.

(7) A személy, aki a szaktanácsadáson részt vesz, az első csoportterápia elején átadja az értékelő pszichológusnak a szaktanácsadáson való részvételről szóló határozatot, abból a célból, hogy az értékelő pszichológus másolatot készíthessen belőle.

(8) A szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum kiállításának feltétele az összes csoportterápián való aktív részvétel és az egyéni kilépő interjú abszolválása.

(9) Annak a személynek, aki nem jelenik meg az összes csoportterápián az értékelő pszichológus által meghatározott időben, az értékelő pszichológus nem állítja ki a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentumot.

(10) Annak a személynek, aki a csoportterápián vagy az egyéni kilépő interjún alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt jelenik meg, nem lesz engedélyezve a csoportterápián vagy az egyéni kilépő interjún való részvétel és az értékelő pszichológus nem állítja ki számára a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentumot.

(11) A szaktanácsadás terjedelme és tartalma a 13.a sz. mellékletben található.

(1) Az egészségügyi alkalmasság, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség felülvizsgálatáról szóló dokumentumot a pszichiáter állítja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum mintája a 7.a sz. mellékletben található.

(3) A szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentumot az értékelő pszichológus állítja ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti dokumentum mintája a 13.b sz. mellékletben található.

(1) A szakmai alkalmassági vizsgáztatáshoz, a szakmai alkalmasság felülvizsgálata miatt megfelelően alkalmazandók 15., 16. és 18–22.b §.

(2) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvre a vezetési jogosultságokról készült jegyzőkönyv megfelelően alkalmazandó.

(3) A szakmai alkalmasság felülvizsgálatról szóló dokumentum mintája a 13.c sz. mellékletben található.

(1) A járművezetők rehabilitációs programja olyan szakmai és átképző tevékenység, amelynek célja a B kategóriás vezetési jogosultság birtokosának hozzáállásának pozitív befolyásolása és felelős magatartásának erősítése, akit a törvény kötelez az ilyen programban való részvételre.

(2) A járművezetők rehabilitációs programját, amelyen a személy részt vesz, ugyanaz az értékelő pszichológus végzi annak időtartama alatt. A személy az értékelő pszichológus személyét csak abból az okból változtathatja meg, ha az értékelő pszichológus anyasági vagy szülői szabadságon van, ha tartósan munkaképtelen, vagy ha felfüggeszti vagy befejezi szakmai praxisát.

(3) A járművezetők rehabilitációs programja három csoportterápiából áll. Minden találkozó 3 óráig tart, egy óra pedig 50 percig, legalább egy pszicho-higiénés szünettel egy találkozó során. Az egyes csoportterápiák közötti intervallum legalább 7 nap; a járművezetők rehabilitációs programját annak megkezdésétől számított 6 héten belül be kell fejezni.

(4) A csoportterápián egy csoportban legkevesebb 3, de legtöbb 10 személy vehet részt, akik a járművezetők rehabilitációs programjában vesznek részt.

(5) Ha a személy komoly indokból nem tud részt venni a csoportterápián, az értékelő pszichológus meghatározza a pót csoportterápia dátumát, időpontját és helyét. Az indok komolyságát az értékelő pszichológus dönti el, ugyanakkor pót csoportterápia lehetősége csak egyszer adható meg a járművezetők rehabilitációs programjának időszaka alatt.

(6) A személy, aki a járművezetők rehabilitációs programjában vesz részt, az első csoportterápia elején átadja az értékelő pszichológusnak a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételről szóló határozatot, abból a célból, hogy az értékelő pszichológus másolatot készíthessen belőle.

(7) A járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentum értékelő pszichológus általi kiállításának feltétele az összes csoportterápián való aktív részvétel.

(8) Annak a személynek, aki nem jelenik meg az összes csoportterápián az értékelő pszichológus által meghatározott időben, az értékelő pszichológus nem állítja ki a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentumot.

(9) Az értékelő pszichológus nem teszi lehetővé a részvételt a csoportterápián annak a személynek, aki a csoportterápián alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt jelenik meg, ugyanakkor az általa vezetett dokumentációban írásos feljegyzést készít erről a tényről és a személynek nem állítja ki a járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentumot.

(10) A járművezetők rehabilitációs programjában individuális formában csak olyan személy vehet részt, aki nem beszéli a szlovák nyelvet olyan szinten, amely a járművezetők rehabilitációs programjának elvégzéséhez szükséges.

(11) A járművezetők rehabilitációs programjának terjedelme és tartalma a 13.d sz. mellékletben található.

(12) A járművezetők rehabilitációs programjában való részvételt igazoló dokumentum mintája a 13.e sz. mellékletben található.

(1) A vezetői engedély egy 8,56 cm x 5,398 cm méretű dokumentum, amely többrétegű polikarbonátból készült, a felületén átlátszó réteggel és védőelemekkel. A vezetői engedély fizikai tulajdonságainak és a tesztelésére szolgáló módszereknek összhangban kell lenniük a külön jogszabállyal.⁶⁾ A vezetői engedélynek két oldala van.

(2) A vezetői engedély előlapja a törvény 94. § (6) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza és

a) a „Vezetői engedély“ valamint a „Szlovák Köztársaság“ feliratokat, szlovák nyelven nagybetűkkel nyomtatva,

b) a bal felső sarokban egy kék színű téglalapot, melynek méretei 2 cm x 1 cm, amelyben egy tizenkét sárga csillagból kialakított kör található; a körben, nagy betűkkel az „SK“ felirat van feltüntetve,

c) a vezetői engedély hátterét, a „Vezetői engedély“ felirat képezi az Európai Unió tagállamainak nyelvein rányomtatva

Свидетелство за управление на МПС,

Permiso de Conducción,

Řidičský průkaz,

Korekort,

Führerschein,

Juhiluba,

Άδεια Οδήγησης,

Driving Licence,

Permis de conduire,

Ceadúnas Tiomána,

Vozačka dozvola,

Patente di guida,

Vaditaja aplieciba,

Vairuotojo pažymejimas,

Vezetői engedély,

Licenzja tas-Sewqan,

Rijbewijs,

Prawo Jazdy,

Carta de Conduçăo,

Permis de conducere,

Vodičský preukaz,

Vozniško dovoljenje,

Ajokortti,

Körkort,

d) az „EURÓPAI UNIÓ MINTÁJA“ feliratot, úgy rányomtatva, hogy a vezetői engedély hátterét alkossa.

(3) A vezetői engedély hátoldala a konkrét vezetői engedélyről tartalmaz specifikus információkat

a) 9. a jármű(vek) kategóriáját(it), amelyeket az engedély birtokosa jogosult vezetni,

b) 10. a vezetési jogosultság első kiadásának dátumát a vezetési jogosultság minden kategóriájára (ezt a dátumot az új vezetői engedélyen is újból feltüntetik későbbi pótlás vagy csere esetén); a dátum minden mezőjét számok alkotják a következő sorrendben: nap.hónap.év (NN.HH.ÉÉ),

c) 11. a vezetői engedély érvényességi idejének lejártát, a vezetési jogosultság minden kategóriájára; a dátum minden mezőjét számok alkotják a következő sorrendben: nap.hónap.év (NN.HH.ÉÉ).

(4) A vezetői engedély hátoldala tartalmazhatja a következő információkat is, amelyek a konkrét vezetői engedélyre specifikusak:

a) 12. kiegészítő információkat vagy korlátozásokat kódok formájában a 9. sz. melléklet szerint, amelyek a járművek adott kategóriájára vonatkoznak; a 600.09 és 600.10 kódokat a vezetői engedélyen nem tüntetik fel,

b) 13. más állam feljegyzéseit,

c) 14. egyéb feljegyzéseket.

(5) A vezetői engedély hátoldalán, jobb oldalon, kiegészítő szöveg van feltüntetve az 1, 2, 3, 4a, 4b, 4c, 5, 10, 11 a 12 sz. kódszámokhoz, a következőképpen: „1. Vezetéknév 2. Keresztnév 3. Születési dátum és hely 4a. A kiadás dátuma 4b. Az érvényesség lejártának dátuma 4c. Kibocsájtó 5. A vezetői engedély száma 10. Érvényesség kezdete 11. Érvényesség vége 12. Kódok“.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti a) pontja szerinti kód érvényes az összes kategóriára, amelyekre a vezetői engedélyt kiadták, bejegyezhető a 9–11 tételekbe.

(7) A vezetői engedélyen szereplő adatok, beleértve az engedély birtokosának arcképmását és aláírását is, személyre szabottak, lézeres gravírozási technológiával. A vezetői engedélyen a személyes adatok a latin ábécé betűivel, fekete színnel személyre szabottak. A vezetői engedély elő- és hátlapján feltüntetett információknak szabad szemmel olvashatóknak kell lenniük, ugyanakkor a 9–12 tételekhez a hátoldalon legalább öt pontos betűnagyság használandó. A vezetői engedélyen használt színek megnevezése pantone rendszerű.

(8) A vezetői engedély kitöltetlen mintáját a 14. sz. mellékletben ábrázolják.

(1) A nemzetközi vezetői engedély, az 1968. november 8-án, Bécsben aláírt, Közúti Közlekedési Egyezmény szerint (a továbbiakban csak „Bécsi egyezmény“) egy védőelemekkel ellátott, 14,8 cm x 10,5 cm méretű könyvecske. Ennek első és utolsó lapja, melyek a könyvecske borítóját képezik, szürke színűek, belső oldalai pedig fehérek.

(2) A könyvecske borítójának első és utolsó oldalán előnyomtatott adatok szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély belső oldalain előnyomtatott adatokat szlovák, angol, orosz, spanyol, német és kínai nyelven tüntetik fel, az utolsó két belső oldalt pedig francia nyelven nyomtatják.

(3) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélybe az egyes adatokat a latin ábécé nyomtatott betűivel vagy angol dőlt betűkkel töltik ki. A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben feltüntetik birtokosának személyes adatait és a vezetési jogosultság tartományát az érvényes a vezetői engedély szerint, beleértve tartományának esetleges korlátozását és a gépjárművezetésre vonatkozó további korlátozó feltételeket.

(4) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben feltüntetik a vezetési jogosultságok kategóriáit a megfelelő piktogramokkal, melyek tartományát a Rendőri Testület szerve bélyegzőjének lenyomatával jelölik meg. A bélyegző lenyomatának a vezetési jogosultság minden kategóriánál ott kell lennie, ha a Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kiadásának kérelmezője ennek a kategóriának a birtokosa.

(5) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély tartalmazza továbbá birtokosának fényképét, a törvény 101. § (5) bekezdése szerint, valamint az aláírását.

(6) A Bécsi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kitöltetlen mintáját a 15. sz. mellékletben ábrázolják.

(1) Az 1949. szeptember 19-én, Genfben aláírt, A közúti közlekedésről szóló egyezmény (a továbbiakban csak „Genfi egyezmény“) szerinti nemzetközi vezetői engedélyre érvényes a 33. § (1), (3) és (5) bek.

(2) A könyvecske borítójának első és utolsó oldalán előnyomtatott adatok szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély belső oldalain előnyomtatott adatok szlovák, angol, francia, orosz, német, spanyol és kínai nyelven vannak feltüntetve.

(3) A Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedélyben fel vannak tüntetve a vezetési jogosultságok kategóriái, melyek tartományát a Rendőri Testület szerve bélyegzőjének lenyomatával jelölik meg. A bélyegző lenyomatának a vezetési jogosultság minden kategóriájánál ott kell lennie, ha a Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kiadásának kérelmezője ennek a kategóriának a birtokosa. 

(4) A Genfi egyezmény szerinti nemzetközi vezetői engedély kitöltetlen mintáját a 16. sz. mellékletben van ábrázolják.

(1) A rendszámtáblák méretei a következők:

a) 52 cm x 11 cm vagy 34 cm x 20 cm, kibocsátva az M, N, O, R kategóriájú járművekre, az L7e kategóriájú teherszállító quadra és személyszállításra tervezett quadra,

b) 24 cm x 15 cm, kibocsátva az L3e, L4e, L5e, T, C, PS, LS kategóriájú járművekre és az L7e kategóriájú többfunkciós quadra; ha a típusjóváhagyó hatóság^6a) kivételt adott a hátsó rendszámtábla elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények alól, a hátsó rendszámtábla mérete 24 cm x 15 cm,

c) 14,5 cm x 11 cm kibocsátva az L1e, L2e és L6e kategóriájú járművekre.

(2) Az O1 kategóriájú járművekre kibocsátott rendszámtábla, amelynek vontató járműve L kategóriájú jármű, méretei 24 cm x 15 cm vagy 14,5 cm x 11 cm is lehetnek.

(3) Az O és R kategóriájú járművekre kibocsátott rendszámtáblán a Szlovák Köztársaság címere után, a forgalmi rendszámon következő két betű közül az első Y; ez nem érvényes, az O1 kategóriájú jármű esetében, amelynek vontató járműve L kategóriájú jármű.

(4) Indokolt esetekben a T és C kategóriájú járműre is kibocsáthatnak 52 cm x 11 cm méretű rendszámtáblát, amelyen a Szlovák Köztársaság címere után, a forgalmi rendszámon következő két betű közül az első Y.

(5) A különleges gépjárművekre kibocsátott rendszámtábla, a traktorok kivételével, és a különleges forgalmi rendszámmal ellátott rendszámtábla méretei 24 cm x 15 cm; indokolt esetekben a speciális forgalmi rendszámmal ellátott rendszámtábla, amely H betűt vagy S betűt tartalmaz méretei 52 cm x 11 cm, 34 cm x 20 cm vagy 14,5 cm x 11 cm is lehetnek.

(6) A polikarbonát és poliészter áttetsző keverékéből készült rendszámtábla, amely a jármű bekapcsolt megvilágítása mellett fényt bocsát ki, fehér alapon lévő fekete színű betűket és számjegyeket tartalmaz és méretei 52 cm x 11 cm; a törvény 123. § (18) bekezdése szerinti rendszámtábla fehér alapon zöld színű betűket és számokat tartalmazhat.

(7) A törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtábláján a betűknek EL vagy EV betűvel kell kezdődniük.

(8) A rendszámtábla alapfóliájának szerves részét képezi egy kék terület megkülönböztető jelzéssel és csillagokkal, amely a rendszámtábla bal szélén helyezkedik el, valamint a Szlovák Köztársaság címere, amely a rendszámtáblán az első két betű után van elhelyezve, vagy ha speciális forgalmi rendszámról van szó, akkor a P betű után vagy az első két számjegy után, vagy a C betű után, ha különleges forgalmi rendszámról van szó.

(9) A Szlovák Köztársaság megkülönböztető jelzése az SK betűkből áll, melyek színe fehér és legalább 2 cm magasak, vonalvastagságuk pedig 0,4 cm. A betűk felett 12 sárga csillag található, amelyek középpontjai egy 1,5 cm sugarú körvonalon helyezkednek el; ugyanazon csillag két szemben lévő csúcsa közötti távolság 0,4 cm – 0,5 cm. A megkülönböztető jelzés és a csillagok egy téglalap alakú kék területen vannak elhelyezve, amely legalább 9,8 cm magas és legalább 4 cm, de legfeljebb 5 cm széles. Ha a rendszámtáblán található kék terület méretei a forgalmi rendszám két sorba történő elosztása miatt csökkennek, a megkülönböztető jelzés és a csillagok méretei is arányosan csökkenhetnek.

(10) A rendszámtáblán a betűk és számjegyek domborított kivitelűek és fehér alapon fekete színűek; a törvény 123. § (18) bekezdése szerinti jármű rendszámtábláján a betűk és számjegyek fehér alapon zöld színűek lehetnek. A rendszámtábla szélére peremvájatot kell sajtolni, amelynek színe megegyezik a rendszámtábla betűinek és számjegyeinek színével és amely védőelemeket tartalmaz.

(11) A rendszámtáblát a jármű karosszériájának külső oldalán kell elhelyezni

a) az L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, O, R, PS kategóriájú járművek és az L7e kategóriájú többfunkciós quadok esetében a jármű hátulján, középen vagy a bal oldalán,

b) az M, N kategóriájú járművek és az L7e kategóriájú teherszállító quadok esetében a jármű elején, általában középen és a hátulján, középen vagy a bal oldalán,

c) a C és T kategóriájú járművek esetében a 24 cm x 15 cm méretű rendszámtáblát a jármű hátulján, a bal oldalon, esetleg, ha 52 cm x 11 cm méretű rendszámtáblát bocsátottak ki, hátul középen,

d) az LS kategóriájú járművek esetében hátul, általában középen.

(12) A rendszámtáblát a jóváhagyó hatóság⁷⁾ által meghatározott helyre kell felerősíteni merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára legfeljebb 5° eltéréssel, ugyanakkor ahol azt a jármű alakja megköveteli, a rendszámtábla a függőlegeshez viszonyítva megdönthető

a) legfeljebb 30°-kal, ha a számozott hordozó oldal felfelé döntött, azzal a feltétellel, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest síkja közötti távolság nem több, mint 120 cm,

b) legfeljebb 15°-kal, ha a számozott oldal lefelé döntött, azzal a feltétellel, hogy a rendszámtábla felső széle és az úttest síkja közötti távolság nem több, mint 120 cm.

(13) Ha a rendszámtáblát máshová kell felerősíteni, mint azt a jóváhagyó hatóság⁷⁾ meghatározta, a jármű elején rendszámtábla alsó széle és az úttest síkja közötti távolságnak legalább 20 cm-nek kell lennie, a jármű hátulján pedig legalább 30 cm-nek. A rendszámtábla felső széle nem lehet az úttest síkjától magasabban, mint

a) 150 cm, az L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, LS kategóriájú járművek és az L7e kategóriájú többfunkciós quadok esetében,

b) 200 cm, az M, N, O, R kategóriájú járművek, az L7e kategóriájú teherszállító quadok és személyszállításra tervezett quadok esetében,

c) 400 cm, C, T és PS kategóriájú járművek esetében.

(14) Ha a rendszámtábla a (13) bekezdés szerint van felerősítve, be kell tartani a (12) bekezdés szerinti feltételeket.

(15) A rendszámtábla oldalsó széle nem szelheti át azt a függőleges síkot, amely párhuzamos a jármű hosszanti síkjával, amely a jármű érintője a jármű legnagyobb szélességi pontjában.

(16) A rendszámtáblát úgy kell elhelyezni a járművön, hogy a forgalmi rendszám vízszintesen, balról jobbra legyen olvasható.

(17) A rendszámtáblák mintáit a 17. melléklet tartalmazza.

(1) A CD és CC feliratos jelzések fekete színű legalább 8 cm magas, legalább 1 cm széles vonalvastagságú CD vagy CC betűkből állnak; a betűk ellipszis alakú fehér alapon vannak elhelyezve, amelynek vízszintes tengelye legalább 17,5 cm hosszú, függőleges tengelye pedig legalább 11,5 cm hosszú. 

(2) A CD és CC betűkkel ellátott jelölések mintái a 18. mellékletben találhatók.

A különleges rendszámtáblák kezeléséről és azok kibocsátásáról szóló nyilvántartás formanyomtatványának mintáját, a különleges forgalmi rendszám kibocsátásáról szóló formanyomtatvány mintáját és a különleges forgalmi rendszám kibocsátásáról szóló tanúsítvány mintáját a 19. sz. mellékletben ábrázolják.

(1) A Szlovák Köztársaság autójele az SK betűkből áll, melyek színe fekete, magasságuk legalább 8 cm, vonalvastagságuk pedig legalább 1 cm; a betűk ellipszis alakú fehér alapon vannak elhelyezve, amelynek vízszintes tengelye legalább 17,5 cm hosszú, a függőleges pedig legalább 11,5 cm.

(2) A Szlovák Köztársaság autójelének mintáját a 20. sz. mellékletben ábrázolják.

(1) A BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását 2013. szeptember 30-ig az eddigi előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is elvégezhetik.

(2) Az eddigi előírások szerinti rendszámtáblákat, kivéve a járás rövidítése után az első helyen X betűt tartalmazó speciális rendszámtáblát, a raktárkészletek kimerüléséig adják ki a járművek üzembentartóinak.

(3) A közúti közlekedésre jóváhagyott járművek rendszámtábláinak elhelyezése az eddigi előírások szerint marad érvényben.

(4) A vezetési jogosultság megadásáról szóló eljárásra az eddigi előírások használandók, ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt a vezetési jogosultság kérvényezőinek képzése megkezdődött vagy a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt már benyújtották.

(1) Az eddigi előírások szerint elhelyezett közúti jelzéseket, 2016. december 31-ig összhangba kell hozni a jelen rendelet szerinti feltételekkel.

(2) A vezetési jogosultság megadásáról szóló eljárásra az eddigi előírások használandók, ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt a vezetési jogosultság kérvényezőjének képzése megkezdődött vagy a vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényt már benyújtották.

(3) Az eddigi előírások szerint kiadott egészségügyi alkalmasságra és mentális alkalmasságra vonatkozó dokumentumok, a jelen rendelet szerint kiadott dokumentumoknak tekintendők.

(1) Azon vizsgabiztos esetében, akinek vizsgabiztosi igazolványát 2013. január 19-ig adták ki, 2014. január 19-ig végrehajtandók a 25.b § (1) bek. szerinti intézkedések.

(2) A BE, C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását 2017. január 19-ig az eddigi előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is elvégezhetik.

(3) A 2013. január 19. előtt megkezdett szaktanácsadást az eddigi előírások szerint kell befejezni.

(1) Az A kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását és a törvény 78. § (3) bek. c) pontja szerinti speciális vizsgákat 2018. december 31-ig, a 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is el lehet végezni, ugyanakkor e gépjárművek robbanómotorja hengerűrtartalmának legalább 595 cm3 kell lennie.

(2) A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti vezetési jogosultság megadására vonatkozó kérvényeket 2015. december 31-ig lehet használni.

(3) A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerinti egészségügyi alkalmassági dokumentumok és mentális alkalmassági dokumentumok mintáit, 2014. december 31-ig lehet használni, ugyanakkor fel kell rajtuk tüntetni a forgalmi rendszámot és az orvosi vizsgálat vagy a pszichológiai vizsgálat elvégzésének dátumát.

(4) A 2013. december 31-ig hatályos előírások szerint kiadott vezetői engedélyeket a raktárkészletek kimerüléséig lehet kiadni, de legkésőbb 2014. december 31-ig.

A vizsga a közúti közlekedési szabályokból 2023. március 31-ig elméleti vizsgának minősül.

A 2021. december 31-ig kiadott vizsgabiztosi igazolványok érvényben maradnak a bennük feltüntetett időpontig.

2022. december 31-ig a CE kategóriájú gépjárművek vezetésére vonatkozó szakmai alkalmasság vizsgáztatását a 2022. július 31-ig hatályos előírások szerinti feltételeket teljesítő gépjárműveken is el lehet végezni.

(1) A rendszámtáblák, a CD és CC betűjelű jelzések, valamint a Szlovák Köztársaság 2022. december 31-ig hatályos jogszabályok szerinti rendszámtáblái hatályban maradnak. 

(2) A rendszámtáblákat, a CD és CC betűjelű jelzéseket és a Szlovák Köztársaság 2022. december 31-ig hatályos jogszabályok szerinti rendszámtábláit a készleteik kimerüléséig kell kiadni.

A 2023. március 31. előtt megkezdett, vezetői engedély kiadására irányuló eljárásokra a jelen rendelet 2023. március 31-ig hatályos rendelkezései vonatkoznak, ha az első szakmai alkalmassági vizsga időpontját 2023. március 31. előtt állapították meg.

A jelen rendelettel átvételre kerülnek az Európai Uniótól átvett kötelező jogi aktusok, melyek a 21. mellékletben vannak feltüntetve.

A jelen rendelet 2009. február 1. lép hatályba.

1a) A Tt. 462/2007 sz. törvénye a munkaidő megszervezéséről a közlekedésben és a Tt. munkaügyi felügyeletről szóló, 125/2006 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, valamint a Tt. illegális munkavégzésről és illegális foglalkoztatásról szóló, 82/2005 sz. törvényének módosításáról és kiegészítéséről, továbbá némely törvények módosításáról és kiegészítéséről módosítva a Tt. 309/2007 sz. törvényével.

2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 149/1995 sz. törvénye a siketek jelbeszédéről.

3) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete ( 2014. február 4. ) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28.)

4) A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumának 45/2016 sz. rendelete 5. §, a Tt. többször módosított, autósiskolákról és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 93/2005 sz. törvényének végrehajtásáról.

5) A Tt. többször módosított, az állami egészségbiztosítás által fedezett egészségügyi ellátások köréről, valamint az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások visszatérítéséről szóló, 577/2004 sz. törvénye 2. §.

6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (EGT vonatkozású szöveg) I. sz. melléklet, 1. pont, (EU H. L. 403. o., 2006. 12. 30.) érvényes olvasatában.

6a) A Tt. 106/2018 sz. törvénye 136. § 2. bek. a) pont 44. alpont.

7) A Tt. a közúti forgalomban lévő járművek üzemeltetéséről és némely törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló, 106/2018 sz. törvénye 136. § (2) bek. a) pontja és 138. §. a) pontja.

12) A Szlovák Köztársaság Kormányának 12/2008 sz. rendelete az egészségügyi hivatás gyakorlásának szakmai alkalmasságához kapcsolódó szakmai titulusok és azok rövidítéseinek használatáról.

I. A látásra vonatkozó minimumkövetelmények

(1) Az 1. csoportba tartozó értékelt személynek,

a) legalább 0,5-ös binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie a két szem együttes – szükség esetén korrekciós lencsével segített – használatával (a szembe helyezhető műlencsék nem minősülnek korrekciós lencséknek) és

b) egyúttal látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 120 fokosnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 50 fokot, felfelé és lefelé pedig legalább 20 fokot bővül, ugyanakkor a központi látómező 20 fokos tartományán belül a látómező semmilyen zavarai nem jelentkezhetnek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személynél progresszív jellegű szembetegséget észlelnek vagy diagnosztizálnak, a személy egészségügyi alkalmasságát a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel és az erre a betegségre irányuló szemészeti szakvizsgálat kötelezettségének feltételéhez kötik.

(3) Az 1. csoportba tartozó értékelt személy, aki funkcionálisan teljesen elveszítette egyik szemére a látását vagy (pl. kettős látás esetén) csak az egyik szemét használja, legalább 0,5-ös – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel kell rendelkeznie, ugyanakkor az egy szemmel látás állapotának legalább hat hónapja fenn kell állnia és ennek a szemnek a látóterének teljesítenie kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelményt. Az értékelő orvos ilyen esetben mindig kéri a szemészeti szakvizsgálatot.

(4) A 2. csoportba tartozó értékelt személynek,

a) legalább 0,8-as látásélességgel kell rendelkeznie a jobbik szemén és legalább 0,1-essel a rosszabbik szemén, korrekciós lencsék használatának esetén is,

b) egyúttal látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160 fokosnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 70 fokot, felfelé és lefelé pedig legalább 30 fokot bővül, ugyanakkor a központi látómező 30 fokos tartományán belül a látómező semmilyen zavarai nem jelentkezhetnek.

(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti 0,8-as és 0,1-es értékek elérésére korrekciós lencséket használnak, a minimális látásélességet (0,8 és 0,1) vagy szemüveg segítségével kell elérni, amelynek erőssége nem haladja meg plusz nyolc dioptriát, vagy kontaktlencsék segítségével, ugyanakkor a korrekciót jól kell tűrni.

(6) A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmassága ki van zárva, ha kettős látása van vagy kontrasztérzékenységi zavara.

(7) A 2. csoportba tartozó személy, akinek az egyik szemén különböző okokból jelentős látáscsökkenés jött létre, az A C1, C1E, C, CE, D1, D1E, D és DE kategóriájú gépjárművezetésre legkevesebb hat hónap elteltével lehet egészségügyileg alkalmas a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett, de csak ha a szakorvosi vizsgálat igazolja a gépjárművezetéshez szükséges egészségügyi alkalmasságot.

II. A hallásra vonatkozó minimumkövetelmények

(1) A hallásvizsgálatok során különös figyelmet fordítanak a betegség vagy a hallászavar kompenzálásának lehetőségére.

(2) Az 1. csoportba tartozó értékelt személy,

a) a Fowler szerinti, 50%-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas,

b) a Fowler szerinti, 51%-tól 90 %-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas, ha hallását hallókészülék segíti,

c) a Fowler szerinti, 90% feletti hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas, a teljes egészségi állapota egyéni elbírálása alapján.

(3) A 2. csoportba tartozó értékelt személy,

a) a Fowler szerinti, 50%-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas,

b) a Fowler szerinti, 51%-tól 90%-ig terjedő hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmas, ha hallását hallókészülék segíti az egyik vagy mindkét fülén,

c) a Fowler szerinti, 90% feletti hallásvesztés esetén gépjármű vezetésére egészségügyileg alkalmatlan.

(4) Azokat, a 2. csoportba tartozó személyeket, akik speciális beültethető hallókészülékkel rendelkeznek, kétoldali súlyos halláskárosodás esetén, egyénileg, specializált egészségügyi osztályon értékelik, amely a beültetést elvégezte, vagy amely ilyen beültetéseket végez.

III. A mozgáskorlátozott személyek egészségügyi alkalmassága

(1) Gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmatlan az a személy, aki olyan mozgásszervi betegségben vagy a mozgásszervi rendellenességében szenved, amely mozgáskorlátozottságot eredményez, és amely gépjármű vezetése során veszélyt jelenthet a közúti forgalomra.

(2) A mozgáskorlátozott személyt, csak a szakorvos véleménye alapján lehet gépjárművek vezetésére egészségügyileg alkalmasnak elismerni.¹²⁾ Ennek a véleménynek a mozgásszervi betegség vagy a mozgásszervi rendellenesség orvosi vizsgálatán kell alapulnia. Ha ez a gépjárműnek az adott személy általi biztonságos kezeléséhez szükséges, a szakorvosi vizsgálat feltételhez kötheti az adott személy egészségügyi alkalmasságát, egy vagy több orvostechnikai eszköz használatától vagy a jármű egy vagy több műszaki módosításától.

(3) A mozgásszervi rendszer progresszív betegségében szenvedő személy egészségügyileg azzal a feltétellel alkalmas a gépjárművezetésre, hogy rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt, amely erre a betegségre irányul, és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot. A mozgásszervi rendszer nem változó fogyatékossága esetén, az érintett személynek nem kell rendszeres orvosi vizsgálaton részt vennie.

(4) A 2. csoportba tartozó, korlátozott mozgást eredményező, mozgásszervi rendszeri betegségben, zavarban, rendellenességben, vagy fogyatékosságban szenvedő személy egészségügyi alkalmasságának értékelésénél mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint elsősorban a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége.

IV. Az egészségügyi alkalmasság és a szív- és érrendszeri betegségek

(1) Azok a betegségek, hibák vagy állapotok, amelyek a szív- és érrendszer hirtelen zavaraként jelentkezhetnek, melyek az agy működésének hirtelen legyengülését vagy zavarát eredményezhetik, veszélyt jelentenek a közúti forgalomra, és kizárják vagy korlátozzák az egészségügyi alkalmasságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti betegségek, hibák vagy állapotok, amelyek esetében az (1) bekezdés szerinti betegségben, hibában vagy állapotban szenvedő személy gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak elismerhető a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján és azon feltétel mellett, hogy rendszeresen részt vesz az ilyen betegségre, hibára vagy állapotra irányuló orvosi vizsgálaton, és az orvosi vizsgálat eredménye igazolja kigyógyulását vagy ennek a betegségnek, hibának vagy állapotnak a javulását, a következők:

a) az 1. csoportba tartozó személy esetében

1. kórosan lassú szívműködés (a szinuszcsomó-betegség és ingerületvezetési zavar) vagy kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia) a szívritmus zavarai miatt bekövetkezett hirtelen eszméletvesztés esetével vagy eseteivel a múltban,

2. kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia), amely strukturális szívbetegséggel és tartós kamrai tachycardiával társul,

3. defibrillátor beültetése vagy cseréje, illetve megfelelő vagy nem megfelelő defibrillátor sokk,

4. ájulás (átmeneti eszmélet- és izomtónusvesztés gyors kialakulás, rövid időtartam és spontán felépülés által jellemzett globális agyi hypoperfúzió következtében, vélhetőleg reflexátvitelű, ismeretlen okú, szívbetegségre utaló bizonyíték nélkül),

5. akut coronaria szindróma,

6. perkután szívkoszorúér-beavatkozás,

7. szívkoszorúér-bypass műtét,

8. agyvérzés/átmeneti iszkémiás roham,

9. a New York Heart Association szerinti I., II. és III. stádiumú szívelégtelenség,

10. szívátültetés,

11. szívműködést segítő eszközök,

12. szívbillentyűműtét,

13. rosszindulatú magas vérnyomás (a szisztolés vérnyomás ≥ 180 Hgmm-re vagy a diasztolés vérnyomás ≥ 110 Hgmm-re emelkedése, fenyegető vagy progresszív szervkárosodással párosulva),

14. veleszületett szívbetegség,

15. hipertrófiás kardiomiopátia, ha nem társul hozzá ájulás,

16. hosszú QT-szindróma ájulás, torsade des pointes vagy Q-Tc > 500 ms,

17. súlyos szervkárosodással járó magas vérnyomás,

18. szívinfarktus utáni súlyos szövődmény,

19. tartósabb funkcionális korlátozás nélküli, iszkémiás vagy embolikus eredetű, átmeneti agyi keringési zavarok (stroke) ismételt előfordulása,

20. stroke utáni állapot, a fizikai vagy mentális funkciók súlyos korlátozásával,

b) a 2. csoportba tartozó személy esetében

1. az a) pont szerinti betegség, hiba vagy állapot kivéve a harmadik, kilencedik, tizenegyedik és tizenöttől huszadikig terjedő pontokat,

2. alacsony pulzusszámmal járó szívritmuszavarok, szinuszcsomó-betegség és pitvari-kamrai ingerületvezetési zavar, másodfokú, Möbitz II. típusú blokkal, harmadfokú pitvari-kamrai blokk vagy váltakozó szárblokk,

3. kórosan gyors szívműködés (pitvari és kamrai aritmia), defibrillátor beültetésére utaló jelekkel párosulva,

4. jelentős nyaki verőér-szűkület,

5. az aorta maximális átmérője meghaladja az 5,5 cm-t,

6. a New York Heart Association szerinti I. és II. stádiumú szívelégtelenség, feltéve, hogy a bal kamrai ejekciós frakció legalább 35 %,

7. III. stádiumú vérnyomás (a diasztolés vérnyomás ≥ 110 Hgmm vagy a szisztolés vérnyomás ≥ 180 Hgmm),

8. súlyos szív- és érrendszeri betegség, mint pl. a veleszületett vagy szerzett szívbetegség súlyos formája, III. fokozatú funkcionális korlátozással, súlyosabb szívritmuszavarral vagy korábbi ájulásos epizóddal,

9. a perifériás artériák elzáródásos érelmeszesedésének súlyosabb formája, trofikus hibákkal vagy hemodinamikailag súlyos carotis stenosisok vagy az aorták nagyobb aneurizmáival,

10. az agy érrendszeri betegsége későbbi rendellenességekkel,

11. a defibrillátor beültetése utáni szövődmények,

12. szövődmények fellépése folyamatos szívritmus-szabályozás esetén.

(3) A következő szív- és érrendszeri betegségek, hibák vagy állapotok esetében az egészségügyi alkalmasság kizárt:

a) az 1. csoportba tartozó személy esetében

1. perifériás vaszkuláris megbetegedések – mellkasi és hasi aortaaneurizma, ha az aorta legnagyobb átmérője alapján komoly veszély áll fenn, hogy az hirtelen átszakad, és így a jármű irányítását lehetetlenné tevő esemény bekövetkezésének jelentős kockázata,

2. a New York Heart Association szerinti IV. stádiumú krónikus szívelégtelenség,

3. szívbillentyű-zavar aorta-visszaáramlással, aortaszűkülettel, mitrális visszaáramlással vagy mitrális szűkülettel, ha a funkcionális képesség a becslés szerint New York Heart Association IV. stádiumnak felel meg, vagy ha voltak ájulásos epizódok,

4. Brugada-szindróma ájulással vagy túlélt hirtelen szívleállással,

b) a 2. csoportba tartozó személy esetében

1. az a) pont első és negyedik pontja szerinti betegség, hiba vagy állapot,

2. defibrillátor beültetése,

3. a New York Heart Association szerinti III. és IV. stádiumú szívelégtelenség,

4. a szívtevékenység támogatására bevezetett berendezés,

5. a New York Heart Association szerinti III. és IV. stádiumú szívbillentyű-zavar vagy 35 % alatti ejekciós frakcióval, mitrális szűkülettel és súlyos pulmonális hipertóniával, vagy echokardiográfiával igazolt súlyos aortaszűkülettel vagy ájulással járó aortaszűkülettel, kivéve a teljesen tünetmentes súlyos aortaszűkületet, ha a fizikai terhelhetőséget vizsgáló teszt követelményei teljesülnek,

6. hipertrófiás kardiomiopátia, ájulásos epizódokkal, vagy ha teljesülnek a defibrillátor beültetésének feltételei, a hirtelen szívhalál elsődleges megelőzésének részeként,

7. hosszú QT-szindróma, ájulás, torsade des pointes és Q-Tc > 500 ms kíséretében.

(4) A részletesen leírt kardiomiopátiában (főleg arritmogén jobb kamrai szívizombetegség, spongiform kardiomiopátia, katekolaminerg polimorf kamrai tachycardia és rövid QT-szindróma) vagy a kardiomiopátia esetlegesen felfedezett új formáiban szenvedő kérelmezők vagy járművezetők esetében alaposan ki kell értékelni a vezetési alkalmasságot befolyásoló hirtelen esemény bekövetkezésének kockázatát és a konkrét szívizombetegséget előrejelző tüneteket.

(5) Azon személy egészségügyi alkalmasságát, aki súlyos szervkárosodás nélküli magas vérnyomásban szenved, az orvosi vizsgálat egyéb eredményeivel, a lehetséges egészségügyi szövődményekkel és azzal a veszéllyel összefüggésben kell elbírálni, amelyet ezek a szövődmények a közúti közlekedésre jelenthetnek.

(6) Azon személy egészségügyi alkalmasságát, akinek korábban szívinfarktusa volt, mindig az értékelő orvos bírálja el. Ez a személy azzal a feltétellel ismerhető el gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló orvosi ellenőrzésen, és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki egészségügyi alkalmasságát.

(7) Azon személy egészségügyi alkalmasságának értékelése során, akinek korábban szívinfarktusa volt, a szívinfarktus utáni egészségügyi alkalmasság megállapítására irányuló első orvosi vizsgálat részét képezi a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló szakorvosi vizsgálat is. Ez a személy azzal a feltétellel ismerhető el gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló orvosi ellenőrzésen és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki egészségügyi alkalmasságát.

(8) Azon személy egészségügyi alkalmasságát, aki súlyos szervkárosodás nélküli magas vérnyomásban szenved vagy azon személyét, akinek korábban szívinfarktusa volt, a törvény 86. § (2) bek. d) pontja szerint más módon is feltételhez köthető, mint a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel kötelezettsége, elsősorban az egészségügyi alkalmasság 9. sz. melléklet szerinti feltételhez kötésével.

(9) Az (1)–(4) bekezdésekben feltüntetett betegségektől, hibáktól vagy szív- és érrendszeri állapotoktól eltérőkben szenvedő személyt, vagy az (1)–(4) bekezdésekben feltüntetett betegségek, hibák vagy szív- és érrendszeri állapotok enyhébb formáiban szenvedő személyt, a gépjárművezetésre egészségügyileg alkalmasnak csak szakorvosi kivizsgálás alapján lehet elismerni, azzal a feltétellel, hogy rendszeresen részt vesz a szív- és érrendszer vizsgálatára irányuló orvosi ellenőrzésen, és az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki egészségügyi alkalmasságát.

(10) A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmasságának értékelésénél, a szív- és érrendszer tekintetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint elsősorban a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége.

V. A cukorbetegség és az egészségügyi alkalmasság

(1) A cukorbeteg személyeknél, a gépjárművezetéshez szükséges fizikai és mentális képesség minimális szintje szempontjából, a súlyos hipoglikémia alatt olyan állapot értendő, amikor más személy segítségére van szükségük, visszatérő hipoglikémia alatt pedig a második, 12 hónapon belül előforduló súlyos hipoglikémiás állapot, beleértve azt is, amely nem függ össze a gépjármű vezetésével.

(2) Az a személy, aki cukorbetegségben szenved, és olyan gyógyszereket szed, amelyek hipoglikémiát idézhetnek elő, csak akkor tekinthető egészségügyileg alkalmasnak, ha

a) rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a cukorbetegség vizsgálatára irányul és

b) becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy érti a hipoglikémiával összefüggő kockázatot, ezt az állapotot megfelelően az ellenőrzése alatt tudja tartani, amit a vércukorszint rendszeres napi ellenőrzésével igazol.

(3) Az egyes orvosi vizsgálatok közötti intervallumot eseti alapon kell meghatározni, ugyanakkor ez az időtartam nem haladhatja meg az öt évet.

(4) A cukorbetegségben szenvedő személy egészségügyi alkalmassága kizárt,

a) ha visszatérő súlyos hipoglikémia lép fel,

b) ha az ilyen személynél a hipoglikémia nem tudatosításának szindrómáját diagnosztizálják, vagy

c) visszatérő súlyos hipoglikémia esetében az utolsó eset óta kevesebb, mint három hónap telt el.

(5) A 2. csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő személy egészségügyi alkalmasságának értékelése esetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint elsősorban a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége.

(6) Az a személy, aki a 2. csoportba tartozik, és inzulinnal vagy más gyógyszerekkel kezelendő cukorbetegségben szenved, a szakorvosi vizsgálat eredménye alapján egészségügyileg alkalmasnak minősíthető, ha

a) ennél a személynél a legutóbbi 12 hónapban nem fordult elő visszatérő súlyos hipoglikémia,

b) ennél a személynél a hipoglikémia nem tudatosításának szindrómáját nem diagnosztizálták,

c) ez a személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy ezt az állapotot megfelelően az ellenőrzése alatt tudja tartani, éspedig a vércukorszint rendszeres, legalább napi kétszeri mérésével és a gépjármű vezetéséhez kötött időben,

d) ez a személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja, hogy tudatában van a hipoglikémiából eredő kockázattal,

e) ennél a személynél nem léteznek más, a cukorbetegséggel összefüggő korlátozó szövődmények,

f) ez a személy rendszeresen részt vesz a cukorbetegségre irányuló orvosi ellenőrzésen, és az orvosi vizsgálat eredményei az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki.

(7) Az egyes orvosi vizsgálatok közötti intervallumot eseti alapon kell meghatározni, ugyanakkor ez az időtartam nem haladhatja meg a két évet.

VI. Az idegrendszer betegségei, hibái vagy állapotai valamint az obstruktív alvási apnoé szindróma és az egészségügyi alkalmasság

(1) Az idegrendszernek a gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot kizáró betegségei, hibái vagy állapotai alatt, az idegrendszer olyan betegségeit, hibáit vagy állapotait értjük, amelyek egészségügyi komplikációkat vagy rendellenességeket okoznak, amik a gépjármű vezetése közben veszélyt jelentenek a közúti forgalomra

a) az 1. csoportba tartozó személy esetében

1. tudatzavarokat okozó rohamszerű neurológiai betegségek,

2. súlyos fokú hiperkinézis és spasztikusság,

3. idegrendszeri sebészeti beavatkozásokat, baleseteket vagy betegségeket követő állapotok, tartós enyhíthetetlen fájdalmakkal vagy mélyen érzékeny mozgászavarokkal, illetve súlyos trofikus elváltozásokkal,

4. a perifériális idegek sérülését követő betegségek vagy állapotok, tartós mozgás- vagy érzékenység-zavarokkal, illetve trofikus elváltozásokkal, melyek mértéke megakadályozza a gépjármű biztonságos vezetését,

5. tudat- vagy mozgászavarokkal járó rohamok, mint pl. a narkolepszia és kataplexia,

b) a 2. csoportba tartozó személy esetében

1. az a) pont szerinti betegségek, hibák vagy állapotok,

2. epilepszia, az antiepilepsziás kezelések abbahagyását követő tízéves, rohammentes időszakon belüli epileptikus tünetek,

3. és az idegrendszer más betegségei és zavarai, amelyek az érintett személy gépjárművezetői alkalmasságát befolyásolják.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában az epilepszia meghatározása, ha legfeljebb öt év leforgása alatt legalább két epilepsziás roham következett be. Provokált epilepsziás roham alatt, a jelen rendelet alkalmazásában, azt az állapotot értjük, amelyet beazonosítható provokáló tényező vált ki, és amely elkerülhető.

(3) Az idegrendszer közúti közlekedés biztonságát befolyásoló betegségei, hibái vagy állapotai, amelyek esetében az 1. csoportba tartozó személyt csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján és azzal a feltétellel lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely az idegrendszer betegségeinek, hibáinak vagy állapotainak vizsgálatára irányul, és az orvosi vizsgálat eredményei az egészségügyi alkalmasságot nem zárják ki, elsősorban betegségekhez vagy sebészi beavatkozásokhoz kapcsolódó neurológiai zavarok, amelyek befolyásolják a központi vagy a periferikus idegrendszert és mentális, érzékszervi vagy motorikus zavarokat okoznak, továbbá befolyásolják az egyensúlyt és a koordinációt, mint például:

a) a központi idegrendszer sérüléseit és betegségeit követő állapotok, tartós enyhíthetetlen fájdalmakkal vagy mélyen érzékeny mozgás- és észlelési zavarokkal (mentális folyamatok, érzékelés, emlékezet, megismerés), illetve súlyos trofikus elváltozásokkal,

b) a perifériális idegek sérülését követő betegségek vagy állapotok, tartós mozgás- vagy érzékenység-zavarokkal, illetve trofikus elváltozásokkal, ha ezek akadályozzák a gépjármű vezetését,

c) provokált epilepsziás roham; az az értékelt személy, aki provokált epilepsziás rohamot kapott, amelyet beazonosítható provokáló tényező váltott ki, és amely valószínűleg nem fog járművezetés közben megismétlődni, egyes esetekben egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítható, de csak a neurológiai szakvélemény alapján (az értékelésnek szükség esetén összhangban kellene lennie, a jelen mellékletben feltüntetett más zavar vagy betegség értékelésével vagy egyéb komorbiditási tényezővel),

d) az első vagy egyetlen nem provokált roham; az az értékelt személy, akinek az első nem provokált epilepsziás rohama volt, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, ha tizenkét hónap alatt nem voltak rohamai és részt vett a megfelelő orvosi értékelésen, amely magában foglalta a stimulációs módszerekkel kombinált EEG vizsgálatot is; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,

e) epilepszia; az értékelt személy egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, ha eltelik egy egyéves időszak, újabb rohamok nélkül; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,

f) az epilepszia sebészeti kezelésének műtét utáni állapotai; az e) pont szerint kell eljárni,

g) kizárólag alvás közben jelentkező rohamok; az az értékelt személy, akinél csak alvás közben jelentkeztek rohamok, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, amennyiben ez az állandósult állapot legalább annyi ideje megfigyelhető, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam; ha az értékelt személynél a rohamok ébrenléti állapotban is előfordulnak, megkövetelik, hogy a szakorvosi vizsgálatot megelőző egy éves időszakban ne kerüljön sor újabb rohamra,

h) az eszméletet vagy a cselekvőképességet nem befolyásoló rohamok; az az értékelt személy, akinél addig kizárólag eszméletvesztés nélküli és funkcionális zavart nem okozó epilepsziás roham lépett fel, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető azzal a feltétellel, hogy ez az állandósult állapot legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam; azt a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek semmilyen más típusú epilepsziás rohama nem volt, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja; ha az értékelt személynél bármilyen más típusú roham is előfordul, megkövetelik, hogy a szakorvosi vizsgálatot megelőző egy éves időszakban ne kerüljön sor újabb rohamra,

i) a terápia orvos által elrendelt módosításának következtében fellépő rohamok; az értékelt személy gépjármű vezetésére alkalmatlannak tekinthető a terápia befejezésének fokozatos megkezdésétől, majd azt követő befejezésétől számított hat hónapig; ha rohamok lépnek fel az orvos által elrendelt változások idején vagy a gyógyszeres kezelés felfüggesztését követően, az értékelt személynek az addig hatásos terápia megújítását követő három hónapon belül nem szabad járművet vezetnie,

j) az eszméletvesztés egyéb formái; az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni.

(4) Az idegrendszer olyan betegségei, hibái vagy állapotai, amelyek befolyásolják a közúti közlekedés biztonságát, és amelyek esetében a 2. csoportba tartozó személyt csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak elismerni valamint azzal a feltétellel, hogy ez a személy rendszeres orvosi vizsgálaton vesz részt, amely az idegrendszer betegségeit, hibáit vagy állapotait vizsgálja, ugyanakkor az orvosi vizsgálat eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot, ezek a betegségek a következők:

a) a (3) bekezdés szerinti betegségek, hibák vagy állapotok,

b) provokált epilepsziás roham; az a személy, akinél epilepsziás rohamot állapítottak, amelyet beazonosítható provokáló tényező váltott ki, és amely valószínűleg nem fog megismétlődni, csak akkor nyilvánítható egészségügyileg alkalmasnak, ha negatív eredményű EEG és neurológiai vizsgálaton vesz részt; ez nem érvényes, ha egyedi esetként előforduló rohamot vagy eszméletvesztést állapítottak meg nála,

c) az első vagy egyetlen nem provokált roham; az az értékelt személy, akinek az első nem provokált epilepsziás rohama volt, egészségügyileg alkalmasnak tekinthető, ha antiepileptikumok nélkül a következő öt évben nem voltak epilepsziás rohamai, és ha elvégezték a megfelelő neurológiai értékelést, beleértve az EEG vizsgálatot is; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,

d) epilepszia; elengedhetetlen, hogy az állapotot, mikor tíz évig nem fordultak elő újabb rohamok, antiepileptikumok segítsége nélkül érje el; a tényt, hogy a feltüntetett időszakban az értékelt személynek nem volt epilepsziás rohama, az értékelt személy becsületbeli nyilatkozattal igazolja,

e) az eszméletvesztés egyéb formái; az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni; az ismétlődés kockázatának nem szabadna évi 2%-nál magasabbnak lennie,

f) súlyosabb alvászavarok, amelyek elsősorban a koncentráció-képességet és a reakciósebességet befolyásolják, valamint az idegrendszer egyéb betegségei és zavarai, amelyek az érintett személy gépjármű-vezetői alkalmasságát befolyásolják.

(5) Az idegrendszer betegségeivel, hibáival vagy állapotaival kapcsolatos egészségügyi alkalmasság értékelésekor a 2. csoportba tartozó személy esetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

(6) A 2. csoportba tartozó értékelt személy a megszabott időszakban nem szedhet epilepszia elleni gyógyszereket, amelynek során nem fordulnak elő nála epilepsziás rohamok. Akut roham esetén az egészségi állapot értékelésének részét képezik az EEG és a neurológiai vizsgálatok.

(7) A 2. csoportba tartozó személyt nem lehet egészségügyileg alkalmasnak elismerni, ha orvosi vizsgálat igazolta, hogy a roham kialakulásának kockázata, 12 hónap alatt több, mint 2 százalék.

(8) A jelen rendelet alkalmazásában a közepesen súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma az óránként 15–29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma az óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, ugyanakkor a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.

(9) A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma gyanús személyt csak a szakorvosi vizsgálat alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani.

(10) A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma diagnózissal rendelkező személy egészségügyileg alkalmas, feltéve, hogy a szakorvosi vizsgálat igazolja, hogy

a) a betegséget megfelelően ellenőrzése alatt tartja,

b) kezelésben részesül,

c) és a kezelés hatásos.

(11) A közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma diagnózissal rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának feltétele, a rendszeres orvosi vizsgálaton való részvétel kötelezettsége, három évet nem meghaladó intervallumokban, az 1. csoportba tartozó személyek esetében és egy év a 2. csoportba tartozó személyek esetében. A vizsgálatok célja a kezelés betartása mértékének, a kezelés folytatása szükségességének és az éberség szükséges mértéke megőrzésének ellenőrzése.

VII. Az egészségügyi alkalmasság és a mentális zavarok

(1) A mentális zavarok, amelyek kizárják a gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasságot az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében, azok a betegségek vagy állapotok, amelyek olyan egészségügyi szövődményeket vagy rendellenességeket okoznak, amik veszélyt jelentenek a közúti közlekedésre a következők:

a) skizofrénia, bipoláris hangulatzavar,

b) organikus személyiségzavar,

c) a demencia minden fajtája,

d) a szomatikus betegségek miatti maradandó súlyos mentális változások,

e) pszichotikus zavarok,

f) krónikus intoxikáció következtében fellépő organikus személyiségzavarok, cselekedetek, érzelmek és gondolkodás,

g) értelmi fogyatékosság,

h) és egyebek.

(2) A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló mentális zavarok, amelyek esetében az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személyt gépjármű vezetésére csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet alkalmasnak nyilvánítani, valamint azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a mentális zavarok vizsgálatára irányul, és az orvosi vizsgálat eredménye nem zárja ki az egészségügyi alkalmasságot a következők:

a) betegség, baleset vagy idegsebészeti beavatkozással okozott veleszületett mentális zavarok,

b) öregedés által kiváltott súlyos viselkedési zavarok vagy

c) az ítélőképesség, viselkedés vagy alkalmazkodóképesség súlyos zavaraihoz vezető személyiségzavarok,

d) és egyebek.

(3) A mentális zavarokkal kapcsolatos egészségügyi alkalmasság értékelésekor a 2. csoportba tartozó személy esetében, mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

VIII. Az egészségügyi alkalmasság és az alkoholfüggőség

(1) Az egészségügyi alkalmasság értékelésekor az alkoholfüggőség vagy az alkoholos befolyásoltság alatti gépjárművezetéstől való tartózkodás képtelensége kapcsán figyelembe kell venni a gépjárművezető ilyen állapotának vagy cselekedetének társadalmi veszélyességét.

(2) A gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasság kizárt az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében, aki alkoholfüggő vagy alkoholos befolyásoltság alatt képtelen tartózkodni a gépjárművezetéstől.

(3) Egészségügyileg alkalmasnak csak a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján ismerhető el az az 1. vagy 2. csoportba tartozó személy, aki a múltban alkoholfüggő volt, valamint azzal a feltétellel, hogy legalább 2 éve kétségbevonhatatlanul következetesen és tartósan nem fogyaszt alkoholt, rendszeresen részt vesz az alkoholfüggőséggel kapcsolatos orvosi ellenőrzésen, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.

(4) Az az 1. vagy 2. csoportba tartozó személy, akinek kórtörténetében ismételt akut alkoholmérgezések szerepelnek, egészségügyileg alkalmasnak csak a szakorvosi vizsgálat alapján ismerhető el és azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely az alkoholfüggőség vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.

IX. Az egészségügyi alkalmasság és egyéb tudatmódosító szerek valamint gyógyszerek

(1) A gépjármű vezetésére vonatkozó egészségügyi alkalmasság kizárt az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személy esetében, aki egyéb tudatmódosító szerektől vagy gyógyszerektől, illetve ezek kombinációjától függő, vagy rendszeresen visszaél a tudatmódosító szerekkel vagy gyógyszerekkel, illetve ezek kombinációjával.

(2) Az az 1. vagy 2. csoportba tartozó személy, aki a múltban egyéb tudatmódosító szerektől vagy gyógyszerektől, illetve ezek kombinációjától volt függő, vagy rendszeresen visszaélt a tudatmódosító szerekkel vagy gyógyszerekkel, illetve ezek kombinációjával, egészségügyileg alkalmasnak csak a szakorvosi vizsgálat alapján ismerhető el és azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a tudatmódosító szerektől és gyógyszerektől való függőség vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.

X. Az egészségügyi alkalmasság és a súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségek, hibák és állapotok

(1) Azt az 1. csoportba tartozó személyt, aki súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségben, hibában vagy állapotban szenved, csak szakorvosi vizsgálat alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, valamint azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségek, hibák és állapotok vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot.

(2) Azt a 2. csoportba tartozó személyt, aki súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségben, hibában vagy állapotban szenved, csak kivételes esetben és csak szakorvosi vizsgálat alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, valamint azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a súlyos veseműködési elégtelenség által okozott betegségek, hibák és állapotok vizsgálatára irányul, és az orvosi ellenőrzés eredményei nem zárják ki az egészségügyi alkalmasságot. Az ilyen személy egészségügyi alkalmasságának értékelésekor mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

XI. Az egészségügyi alkalmasság és szervátültetéssel vagy mesterséges implantátum beültetésével összefüggő állapotok

Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személyt, aki szervátültetésen vagy mesterséges implantátum beültetésén esett át, ha ez a szervátültetés vagy beültetés befolyásolja a gépjármű vezetési képességét, és erre a befolyásolásra nem alkalmazható a jelen melléklet más rendelkezése, gépjármű vezetésére csak szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, és ha az szükséges, csak azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely a szervátültetéssel vagy beültetéssel összefüggő állapot vizsgálatára irányul. A 2. csoportba tartozó személy egészségügyi alkalmasságának értékelésekor mindig figyelembe kell venni az összes tényt és kockázatot, amelyek a gépjármű ilyen személy általi vezetését érintik, tekintettel a 2. csoport jellemzőiből eredő sajátosságokra, mint például a hosszú vezetési útvonal, utasok szállítása, a veszélyes áruk szállításának lehetősége vagy a túlméretes rakomány szállításának lehetősége és hasonlók.

XII. További betegségek, hibák vagy állapotok, amelyek befolyásolhatják az egészségügyi alkalmasságot

Az 1. vagy a 2. csoportba tartozó személyt, aki olyan betegségben, hibában vagy állapotban szenved, amelyek nincsenek feltüntetve a fenti rendelkezésekben, és amelyek olyan funkcionális képességcsökkenéshez vezethetnek, amely a gépjármű vezetése közben veszélyt jelent a közúti közlekedésre, csak szakorvosi vizsgálat eredményei alapján lehet egészségügyileg alkalmasnak nyilvánítani, és ha az szükséges, csak azzal a feltétellel, hogy rendszeresen orvosi ellenőrzésen vesz részt, amely ennek a betegségnek, hibának vagy állapotnak a vizsgálatára irányul.

I. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában a Rendőri Testület szervének határozata alapján végzik el, a törvény 91. § (4) bek. szerint, ha a vezetési jogosultság birtokosával, mint gépjárművezetővel szemben indokolt gyanú áll fenn, hogy alkohol, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer fogyasztásával, illetve az ezek megállapítására vonatkozó vizsgálaton való részvétel visszautasításával megsértette a közúti közlekedés szabályait, továbbá vonatkozik más személyre is, akinek ez a kötelezettsége a törvényből ered (a továbbiakban csak „kötelezett személy“).

II. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatára, különösképpen az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség viszonylatában, pszichiátriai szakorvosi kivizsgálással kerül sor.

III. A pszichiátriai szakorvosi kivizsgálás célja kizárni vagy megállapítani az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől (opioidoktól, kannabinoidoktól, kokaintól, amfetamin típusú stimulánsoktól, nyugtatóktól vagy altatóktól, illékony anyagoktól) való függőség, illetve egyszerre többféle pszichoaktív anyagtól való kombinált függőség diagnózisát.

IV. A pszichiátriai szakorvosi kivizsgálást a következők alkotják:

1. maga a pszichiátriai vizsgálat,

2. orientációs szomatikus és neurológiai vizsgálat a krónikus etilizmus vagy krónikus droghasználat markereire összpontosítva (facies alcoholica, ascites, pókhálószerű hajszálerek, alkoholos polineuropátia, injekciós tűk nyomai, jelentős súlycsökkenés és hasonlók),

3. fakultatív klinikai pszichológiai vizsgálat, célzott pszichológiai tesztek használatával, kifejezetten az alkoholfogyasztással összefüggő problémák szűrésére (például AUDIT, MAST, MALT),

4. toxikológiai vizsgálat (alkohol kimutatása a kilélegzett levegőben, THC kimutatására szolgáló kvalitatív tesztek, morfin, kokain, nyugtatók és altatók vagy egyebek kimutatására),

5. a vér biokémiai vizsgálata, a krónikus alkoholfogyasztás markereire összpontosítva (GMT),

6. hematológiai vizsgálat (vérkép a krónikus alkoholfogyasztás markereire összpontosítva – MCV és más tudatmódosító szerekkel való visszaélésre – vér által terjedő fertőzések vizsgálata, például HCV elleni ellenanyagok).

V. Eredmény:

1. az elsődleges vizsgálat alapján, a megállapítások teljes egyértelműsége esetén, a Tt. többször módosított, 576/2004 sz., az egészségügyi ellátásról és az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatásokról, valamint egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényének 1. sz. melléklete szerint megállapítják vagy kizárják az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőség diagnózisát, amelyet a kötelezett személynél a Rendőri Testület szerve derített ki,

2. a pszichiáter a saját klinikai megállapításain kívül, a pszichopatológiai elemzés és eredmény összefüggésében figyelembe veszi a Rendőri Testület szervének toxikológiai jelentését, a határozat kiadásától a kötelezett személynek a pszichiátriai vizsgálatra történő megérkezéséig eltelt időt, illetve a kórelőzmény más releváns tényeit,

3. a megismételt ellenőrző vizsgálatok alapján, ha tekintettel a gyakori elbagatellizáló törekvésekre, és a szubjektíven közölt adatok valamint a segédvizsgálatokból szerzett objektív megállapítások közötti ellentmondás esetén, nem lehet végső diagnózist felállítani rögtön az első vizsgálat alapján, a kötelezett személy ambuláns diagnosztikai megfigyelésen vesz részt, egy hetes intervallumokkal, négy héten keresztül,

4. az ambuláns diagnosztikai megfigyelés keretében ismételten értékelik

a) a klinikai állapot változásait,

b) a toxikológiai leleteket,

c) a vizsgálatok időpontjainak betartását.

VI. Ha a pszichiáter pszichiátriai szakorvosi kivizsgálással

1. nem állapítja meg a kötelezett személynél az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról – különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre – szóló dokumentumban nem javasolja az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát; a vizsgálat eredményét „Z 71.4 Alkoholfogyasztással kapcsolatos tanácsadás és felügyelet“ vagy „Z 71.5 Kábítószer-fogyasztással kapcsolatos tanácsadás és felügyelet“ diagnóziskóddal bejegyzi a kötelezett személy egészségügyi dokumentációjába,

2. megállapítja a kötelezett személynél az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőséget, az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról – különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre – szóló dokumentumban javasolja az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát.

VII. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatáról – különös tekintettel az alkoholtól, más tudatmódosító szertől vagy gyógyszertől való függőségre – szóló dokumentumot a pszichiáter köteles elküldeni a Rendőri Testület illetékes szervének, a törvény által előírt határidőn belül.

II. Az értékelt személy gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos becsületbeli nyilatkozatának kitöltésének formája, tartalma és módja

(1) Az értékelt személy gépjárművezetésre való egészségügyi alkalmasságával kapcsolatos becsületbeli nyilatkozatának bevezető részét (a továbbiakban csak „az értékelt személy becsületbeli nyilatkozata“) az előnyomtatás szerint kell kitölteni, a következőképpen:

1. az értékelt személy vezeték- és keresztneve,

2. az értékelt személy születési dátuma,

3. az értékelt személy állandó vagy átmeneti lakhelyének címe,

4.

a) fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi,

b) fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa,

c) fel kell tüntetni a csoportot, amelybe az értékelt személy a Tt. 8/2009 sz. törvényének 87. § (7) bekezdése értelmében tartozik.

(2) Az értékelt személy becsületbeli nyilatkozatának 5. pontját az egyes tételekhez fűzött megjegyzések szerint kell kitölteni.

(3) A 6. pontban fel kell tüntetni a becsületbeli nyilatkozat megírásának helyét és dátumát.

(4) A 7. pont a becsületbeli nyilatkozatot benyújtó személy aláírásának van fenntartva.

II. Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum kitöltésének módja

(1) Az egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni.

(2) Az értékelő orvos az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentum címében áthúzza azt a lehetőséget, amely az értékelt személy esetében nem releváns.

(3) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy nincs birtokában.

(4) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy nem kérvényezi.

(5) Az a) pont végén áthúzandó az a csoport, amelybe az értékelt személy nem tartozik, a Tt. 8/2009 sz. törvényének 87. § (7) bekezdése szerint.

(6) A b) pont végén, az 1. és 2. alpontban az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik.

(7) A b) pont végén, a 3. alpontban az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik, oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani.

(8) A dokumentum érvényességének lejárati dátumát csak akkor kell feltüntetni, ha a személy egészségügyi alkalmassága a Tt. 8/2009 sz. törvényének 86. § (2) bekezdése szerinti feltételhez kötött.

(9) Ha a b) pont végén szereplő 1–3. alpontok közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő orvos ezt a pontot áthúzza.

I. Melléklet letöltése – 08. minta

II. A járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentum/a feltételhez kötött egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentum kitöltésének módja

(1) A járművezető egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentumot/a feltételhez kötött egészségügyi alkalmasságról szóló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni

1. az értékelő orvos vezeték- és keresztneve, címe (székhelye) (pecsét formájában is elegendő, ha ez tartalmazza a megkövetelt adatokat),

2. az értékelt személy vezeték- és keresztneve,

3. az értékelt személy személyi azonosítója, ha azzal rendelkezik vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,

4. fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa,

5.

a) az értékelő orvos feltünteti a csoportot, amelybe az értékelt személy a Tt. 8/2009 sz. törvényének 87. § (7) bekezdése szerint tartozik,

b)

1. – 2. az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik,

3. az értékelő orvos feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „01.06. pre C“, „01.06, 61. pre C, CE“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani,

6. az orvosi vizsgálat elvégzésének helyét és dátumát,

7. a dokumentum érvényességének lejárati dátumát, ha a személy egészségügyi alkalmassága a Tt. 8/2009 sz. törvényének 86. § (2) bekezdése szerinti feltételhez kötött,

8. a nyilvántartási számot,

9. az értékelő orvos pecsétjének lenyomata és aláírása.

(2) Ha az 5. pont b) alpontjának 1–3. pontjai közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő orvos ezt a pontot áthúzza.

I. HARMONIZÁLT EU KÓDOK

A. JÁRMŰVEZETŐ (egészségügyi okok)

01. Látáskorrekció és/vagy -védelem

01.01. Szemüveg

01.02. Kontaktlencse (lencsék)

01.05. Szem letakarása

01.06. Szemüveg vagy kontaktlencsék

01.07. Speciális optikai segédeszköz

02. Hallókészülék/kommunikációs segédeszköz

03. Művégtag/merevített végtag

03.01. Felső végtagprotézis/merevített végtag

03.02. Alsó végtagprotézis/merevített végtag

B. JÁRMŰ-ÁTALAKÍTÁSOK

10. Módosított sebességváltó

10.02. A sebességfokozat automatikus kiválasztása

10.04. Átalakított sebességváltó

15. Módosított tengelykapcsoló

15.01. Átalakított tengelykapcsoló-pedál

15.02. Kézi működtetésű tengelykapcsoló

15.03. Automata tengelykapcsoló

15.04. A tengelykapcsoló-pedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás

20. Módosított fékrendszer

20.01. Átalakított fékpedál

20.03. Bal lábas használatra alkalmas fékpedál

20.04. Csúsztatható fékpedál

20.05. Döntött fékpedál

20.06. Kézi működtetésű fék

20.07. Maximum … N (*) erővel működtethető fék [például „20.07(300 N)“]

20.09. Átalakított kézifék

20.12. A fékpedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás

20.13. Térddel működtetett fék

20.14. Külső erő segítségével működtetett fékrendszer

25. Módosított gázadagoló rendszer

25.01. Átalakított gázpedál

25.03. Döntött gázpedál

25.04. Kézi működtetésű gázpedál

25.05. Térddel működtetett gázpedál

25.06. Külső erő segítségével működtetett gázpedál

25.08. Bal oldali gázpedál

25.09. A gázpedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás

31. Pedál-átalakítások és pedálvédelem

31.01. Extra párhuzamos pedálok

31.02. Azonos, vagy közel azonos magasságban elhelyezett pedálok

31.03. A nem lábbal működtetett gázpedál és fékpedál akadályozását vagy működésbe hozatalát megelőző megoldás

31.04. Megemelt padló

32. Kombinált fékező és gázadagoló rendszerek

32.01. Egy kézzel működtetett kombinált gázadagoló és fékező rendszer

32.02. Külső erő segítségével működtetett kombinált gázadagoló és fékező rendszer

33. Kombinált fékező, gázadagoló és kormányrendszerek

33.01. Külső erő segítségével, egy kézzel működtetett kombinált fékező, gázadagoló és kormányrendszer 

33.02. Külső erő segítségével, két kézzel működtetett kombinált fékező, gázadagoló és kormányrendszer

35. Módosított kezelőgombok (világításkapcsoló, ablaktörlő/mosó, kürt, irányjelző stb.)

35.02. A kormánymű elengedése nélkül működtethető kezelőelemek

35.03. A kormánymű elengedése nélkül, bal kézzel működtethető kezelőelemek

35.04. A kormánymű elengedése nélkül, jobb kézzel működtethető kezelőelemek

35.05. A kormánymű valamint a gázadagoló és fékező szerkezetek elengedése nélkül működtethető kezelőelemek

40. Módosított kormánymű

40.01. Maximum … N erővel (*) működtethető kormány [például „40.01 (140 N)“]

40.05. Átalakított kormánykerék (nagyobb, vastagabb kormánykerék-rész, csökkentett átmérő stb.)

40.06. Módosított helyzetű kormánykerék

40.09. Lábbal működtetett kormány

40.11. Segédeszköz a kormánykeréknél

40.14. Egy kézzel/karral működtetett alternatív átalakított kormányrendszer

40.15. Két kézzel/karral működtetett alternatív átalakított kormányrendszer

42. Átalakított visszapillantó eszközök

42.01. Átalakított visszapillantó eszköz

42.03. Az oldalirányú kitekintést lehetővé tevő belső kiegészítő eszköz

42.05. Holttér ellenőrzésére szolgáló eszköz

43. A vezetőülés helyzete

43.01. Normál kitekintési magasságban, a kormánykeréktől és a pedáloktól normál távolságban elhelyezett vezetőülés

43.02. A test alakjához igazított vezetőülés

43.03. A megfelelő stabilitás érdekében oldaltámasszal ellátott vezetőülés

43.04. Kartámasszal ellátott vezetőülés

43.06. Biztonsági öv átalakítása

43.07. A megfelelő stabilitás érdekében támasszal ellátott biztonsági öv

44. Motorkerékpárok módosításai (alkódok használata kötelező)

44.01. Közös kezelőszervvel működtetett első- és hátsó fék

44.02. Átalakított első fék

44.03. Átalakított hátsó fék

44.04. Átalakított gázkar

44.08. Olyan ülésmagasság, amely lehetővé teszi a járművezető számára, hogy ülő testhelyzetben egyszerre mindkét lábát letegye a földre, és a motorkerékpárt annak megállításakor és álló helyzetben egyensúlyozza

44.09. Maximum … N erővel (*) működtethető első fék [például „44.09 (140 N)“]

44.10. Maximum … N erővel (*) működtethető hátsó fék [például „44.10 (240 N)“]

44.11. Átalakított lábtámasz

44.12. Átalakított fogantyú

45. Kizárólag oldalkocsis motorkerékpár

46. Csak triciklik

47. Kettőnél több kerékkel rendelkező járműre korlátozva, amely elindításához, megállításához és álló helyzetben tartásához nem szükséges a járművezető egyensúlyozása

50. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű azonosító szám, alvázszám) korlátozva

A további előírások céljából a 01–44 kóddal együtt használandó betűk:

a bal

b jobb

c kéz

d láb

e közép

f kar

g hüvelykujj

C. KORLÁTOZOTT VEZETÉSRE VONATKOZÓ KÓDOK

61. Nappali vezetésre korlátozott (például: egy órával a napkeltét követően, illetve egy órával a napnyugtát megelőzően)

62. A jogosult lakóhelye körüli ... km-es sugarú körön vagy városon/régión belüli vezetésre korlátozott

63. Utasok nélküli vezetés

64. Legfeljebb ... km/h sebességű vezetésre korlátozott

65. Vezetés kizárólag a legalább egyenértékű kategóriájú járművekre vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében

66. Pótkocsi nélkül

67. Autópályán és gyorsforgalmi úton a vezetés nem engedélyezett

68. Tilos az alkoholfogyasztás

69. Az EN 50436 szabvány szerinti alkoholszondás indításgátlóval felszerelt járművek vezetésére korlátozva. A lejárat időpontjának feltüntetése opcionális [például „(69 (01.01.12)“]

D. ADMINISZTRATÍV ÜGYEK

70. A(z) ... számú, ... által kiállított vezetői engedély cseréje (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jel is; például „70.0123456789.NL”)

71. A(z) ... számú vezetői engedély másodpéldánya (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jel is; például „71.987654321.HR“)

73. B kategóriájú, négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1).

78. Automata sebességváltóval rendelkező járművekre korlátozva

79. […] A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva, a törvény 102–106. § érvényesítésével kapcsolatban

79.01. Kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli járművekre korlátozva

79.02. AM kategóriájú, háromkerekű vagy könnyű négykerekű járművekre korlátozva

79.03. Triciklire korlátozva

79.04. Tricikli és 750 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi szerelvényére korlátozva

79.05. A1 kategóriájú, 0,1 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg arányú motorkerékpárok

79.06. BE kategóriájú járművek, melyek pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot

80. „A” kategóriájú motoros tricikli vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező, 24 év alatti vezetőkre korlátozva

81. „A” kategóriájú motorkerékpár vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező, 21 év alatti vezetőkre korlátozva

95. A egyes járművezetők kötelező alapképesítéséről és rendszeres továbbképzéséről szóló, többször módosított, Tt. 280/2006 sz. törvényében előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal (SZAB) rendelkező járművezető, ...-ig [például „95 (01.01.12)“]

96. B kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege 3 500 kg és 4 250 kg között van

97. Nem vezethet olyan C1 kategóriájú járművet, amely a 165/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik.

II. NEMZETI KÓDOK

A. JÁRMŰVEZETŐ (egészségügyi okok)

500. Rendszeres orvosi vizsgálat a törvény 86. § (2) bek. c) pontja szerint

B. JÁRMŰVEZETŐ (mentális alkalmasság)

600. Rendszeres pszichológiai vizsgálat a törvény 88. § (4) bek. szerint

600.09 A haladási elsőbbség jogával rendelkező gépjármű és veszélyes anyagok szállítására használt gépjármű vezetésének engedélyezése

600.10 Futár- és taxiszolgálatra, valamint postai szolgáltatásnyújtásra használt gépjárművek vezetésének engedélyezése.

C. ADMINISZTRATÍV ÜGYEK

700. A 23. életév betöltéséig csak menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben használt gépjárműveket engedélyezett vezetni, ha az autóbusz-járat útvonalának hossza nem haladja meg az 50 km-t.

I. A gépjárművezetéshez szükséges mentális képességek minimális szintjét standardizált pszichológiai tesztekkel értékelik, amelyek a következőkre összpontosítanak:

1. Az általános értelmi képességek minimum a népesség átlaga alatti szinten.

2. Írástudás (alfabetizmus).

3. Teljesítményi diszpozíciók minimum a népesség átlaga alatti szinten (minimum 33 percentilis) a következő kritériumok mindegyikében:

a) terhelés közbeni figyelem,

b) pszichomotoros tempó,

c) szenzomotoros reakcióképesség és koordináció (képi és hangingerek sorozataira adott szenzomotoros reakciók gyorsasága és pontossága),

d) dinamikus háttéren megjelenő vizuális ingerekre adott reakciók (legalább 160 fokos látószögben), melyet a perifériális látás mérésére szolgáló műszer segítségével tesztelnek, a haladási elsőbbség jogával rendelkező járművek vezetői és a veszélyes anyagokat szállító járművek vezetői esetében (ADR),

e) emlékezet, vizuális érzékelés és érzékelési sebesség.

II. A személyiségszerkezet miatti ellenjavallatok

1. Kritikátlan önkép, túlzott önértékelés.

2. érzelmi labilitás.

3. A viselkedés és önuralom racionális szabályozásának, illetve a negatív hatások toleranciájának alacsony szintje.

4. Az élethelyzetek kezelésének, a terhelésnek és a közlekedési helyzetek kiértékelésének többnyire rosszul alkalmazott stratégiái

a) felelőtlen, meggondolatlan, gátlástalan, impulzív és agresszív viselkedés, illetve vezetési stílus,

b) a kockázat valamint veszély felbecsülési és felmérési képességének alacsony szintje, magas kockázati hajlam,

c) társadalmilag elfogadhatatlan viselkedés a közúti közlekedés többi résztvevőjével szemben, versengő, nem együttműködő tájékozódás, intolerancia, fölényeskedés.

III. Olyan jelek, tünetek és jellemzők anamnesztikus megléte, amelyek ellentétesek a közlekedéshez alkalmazkodó viselkedéssel

a) közlekedési balesetek és közlekedési kihágások,

b) bevont vezetői engedély,

c) az összes és az éves levezetett kilométer,

d) balesetek magasabb száma,

e) ismételten elkövetett bűncselekmények,

f) nevelési, tanulási, munkahelyi és partnerproblémák,

g) alkoholizmus és pszichotróp anyagoktól való függőség,

h) egészségügyi hibák, zavarok és betegségek,

i) neurotikus vagy pszichotikus megbetegedések.

IV. A mentális alkalmasság feltételhez kötése

Az értékelő pszichológus a mentális alkalmasságot feltételekhez kötheti, ha olyan értékelt személyről van szó,

a) akinek kognitív hiányosságai vannak, amelyek a standardizált pszichodiagnosztikai módszer 33 percentilisénél alacsonyabbak,

b) kinek személyiségprofiljában a kockázati faktorok szempontjából bizonytalan az előrejelzés,

c) akinél a neurotikus és/vagy pszichotikus megbetegedések kockázatainak szempontjából bizonytalan az előrejelzés,

d) mikor az értékelt személy pszichológiai profiljának összefüggésében, az önszabályozás, kockázatkezelés, motiváció és akarat területén meglévő potenciális kockázatok szempontjából bizonytalan az előrejelzés,

e) mikor az értékelt személy pszichológiai profiljának összefüggésében, tekintettel a teljesítményi előfeltételekre valamint a személyiség szerkezetének és dinamikájának jellemzőire is, kockázati anamnesztikus jelek találhatók.

II. A mentális alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentum kitöltésének módja

(1) A mentális alkalmasság felülvizsgálatán résztvevő, vezetési jogosultság megadását kérelmező személy/járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni.

(2) Az értékelő pszichológus a dokumentum címében áthúzza azt a lehetőséget, amely az értékelt személy esetében nem releváns.

(3) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy nincs birtokában.

(4) A vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, úgy kell kijelölni, hogy bekarikázzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy kérvényezi, és X alakban áthúzzák azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyek megadását az értékelt személy nem kérvényezi.

(5) Az 1. és 2. pont végén az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik; a 600.09 és 600.10 kódokat mindig az 1. pontban kell bejegyezni

(6) A 3. pont végén az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyek megadását kérvényezi, amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani.

(7) A dokumentum érvényességének lejárati dátumát csak akkor kell feltüntetni, ha a személy mentális alkalmassága feltételhez kötött a Tt. 8/2009 sz. törvényének 88. § (4) bekezdése szerint.

(8) Ha a befejezésben szereplő 1–3. alpontok közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő pszichológus ezt a pontot áthúzza.

I. Melléklet letöltése – 13. minta

II. A járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentum/a feltételhez kötött mentális alkalmasságról szóló dokumentum kitöltésének módja

(1) A járművezető mentális alkalmasságát igazoló dokumentumot/a feltételhez kötött mentális alkalmasságról szóló dokumentumot az előnyomtatás szerint kell kitölteni

1. az értékelő pszichológus vezeték- és keresztneve, címe (székhelye) (pecsét formájában is elegendő, ha ez tartalmazza a megkövetelt adatokat),

2. az értékelt személy vezeték- és keresztneve,

3. az értékelt személy személyi azonosítója, ha azzal rendelkezik vagy az értékelt személy születési dátuma, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,

4. fel kell tüntetni a vezetési jogosultságok kategóriáit, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa,

5.

1. – 2. az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik; a 600.09 és 600.10 kódokat mindig az 1. pontban kell bejegyezni,

3. az értékelő pszichológus feltünteti azokat a vezetési jogosultság-kategóriákat, amelyeknek az értékelt személy a birtokosa, és amelyekre az ebben a pontban feltüntetett eredmény vonatkozik, oly módon, hogy feltünteti a megfelelő kódot (esetleg kódokat) a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 9/2009 sz. rendeletéhez tartozó 9. sz. melléklet szerint, továbbá a „pre“ szót és a vezetési jogosultság kategóriájának megjelölését (például „600. pre C“, „600.09, 600.10. pre B“). Abban az esetben, ha egy kód több kategóriára, több kód egy vagy több vezetési jogosultság-kategóriára vonatkozik, a kódokat és a vezetési jogosultság-kategóriákat vesszővel kell elválasztani,

6. a pszichológiai vizsgálat elvégzésének helye és dátuma,

7. a dokumentum érvényességének lejárati dátumát, ha a személy az egészségügyi alkalmassága feltételhez kötött, a Tt. 8/2009 sz. törvényének 88. § (4) bekezdése szerint,

8. a nyilvántartási számot,

9. az értékelő pszichológus pecsétjének lenyomata és aláírása.

(2) Ha az 5. pont 1–3. alpontjai közül valamelyik az értékelt személy szempontjából nem releváns, az értékelő pszichológus ezt a pontot áthúzza.

(3) Az értékelő pszichológus a mentális alkalmasságot igazoló dokumentum címében áthúzza azt a lehetőséget, amely az értékelt személy szempontjából nem releváns.

I. Az alkohollal kapcsolatos szaktanácsadás

1. ülés

A pszichológus bemutatása, a szaktanácsadás törvényi szabályozása, a szaktanácsadás szabályai, szervezési utasítások, adminisztráció, a csoporton belüli megismerkedés.

A csoport tagjainak elvárásai és aggodalmai, a közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének körülményeinek leírása a csoport tagjainak szempontjából, baleseti statisztikák, a közúti baleset szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei.

A „tanulás – viselkedés – szokások“ modell magyarázata, a szaktanácsadáson résztvevők első benyomásainak értékelése, házi feladat kiadása.

2. ülés

A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének körülményeinek elemzése, a szaktanácsadás résztvevői által, csoportos vita.

A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének indítékainak elemzése, a szaktanácsadás résztvevői által, járművezetői anamnézis.

A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések alkoholos befolyásoltság alatt történt megszegésének szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei, a szaktanácsadás konkrét résztvevőjének esetében, a folyamatos magatartás lehetséges következményei.

3. ülés

Az alkohol hatása fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten, a szaktanácsadás egyes résztvevőinek alkoholizálási indítékainak elemzése, az alkohol szerepe a társadalomban és a csoportos folyamatok.

A véralkoholszint, a maradványalkohol problematikája, Widmark-képlet.

A közlekedési viselkedés megzavarása alkohol befolyása alatt, a közúti forgalom veszélyei és kockázatai.

4. ülés

Alkoholfogyasztás, a vele való visszaélés és alkoholfüggőség, az alkohol visszautasításának stratégiai, az alkohol visszautasításának konkrét technikái.

Az önkép és hogyan látnak engem mások, tekintettel a jelen helyzetre, az alkoholfogyasztás egyéni szokásai, kognitív szerkezetátalakítás, a visszaesés nagy kockázatával járó helyzetek.

A kiegészítő kérdések, témák, megjegyzések és hasonlók helye; az elvárások és aggodalmak kiértékelése, a csoport résztvevői és az értékelő pszichológus kölcsönös visszajelzései.

Egyéni kilépő interjú.

A szaktanácsadás haszna a résztvevő számára és annak felhasználása a gépjárművezetés során a közúti forgalomban, a résztvevő aktivitásának értékelése, a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum kiállítása.

II. Más tudatmódosító szerekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos szaktanácsadás

1. ülés

A pszichológus bemutatása, a szaktanácsadás törvényi szabályozása, a szaktanácsadás szabályai, szervezési utasítások, adminisztráció, a csoporton belüli megismerkedés.

A csoport tagjainak elvárásai és aggodalmai, a közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének körülményeinek leírása a csoport tagjainak szempontjából, baleseti statisztikák, a közúti baleset szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei.

A „tanulás – viselkedés – szokások“ modell magyarázata, a szaktanácsadáson résztvevők első benyomásainak értékelése, házi feladat kiadása.

2. ülés

A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének körülményeinek elemzése, a szaktanácsadás résztvevői által, csoportos vita.

A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének indítékainak elemzése más tudatmódosító szer vagy gyógyszer, a szaktanácsadás résztvevői által, járművezetői anamnézis.

A közúti közlekedési szabályok és a törvényi rendelkezések más tudatmódosító szer vagy gyógyszer befolyása alatt történt megszegésének szomatikus, pszichológiai, társadalmi és jogi következményei, a szaktanácsadás konkrét résztvevőjének esetében, a folyamatos magatartás lehetséges következményei.

3. ülés

A más tudatmódosító szerek és gyógyszerek felosztása és azok hatása fiziológiai, kognitív és viselkedési szinten, a szaktanácsadás egyes résztvevőinek más tudatmódosító szer vagy gyógyszerfogyasztási indítékainak elemzése, más tudatmódosító szer vagy gyógyszer szerepe a társadalomban és a csoportos folyamatok.

A közlekedési viselkedés megzavarása más tudatmódosító szer vagy gyógyszer hatása alatt, a közúti forgalom veszélyei és kockázatai.

4. ülés

Más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek fogyasztása, a velük való visszaélés és a tőlük való függőség, a más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek visszautasításának stratégiai, a más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek visszautasításának konkrét technikái.

Az önkép és hogyan látnak engem mások, tekintettel a jelen helyzetre, a más tudatmódosító szerek vagy gyógyszerek fogyasztásának egyéni szokásai, kognitív szerkezetátalakítás, a visszaesés nagy kockázatával járó helyzetek.

A kiegészítő kérdések, témák, megjegyzések és hasonlók helye; az elvárások és aggodalmak kiértékelése, a csoport résztvevői és az értékelő pszichológus kölcsönös visszajelzései.

Egyéni kilépő interjú.

A szaktanácsadás haszna a résztvevő számára és annak felhasználása a gépjárművezetés során a közúti forgalomban, a résztvevő aktivitásának értékelése, a szaktanácsadáson való részvételt igazoló dokumentum kiállítása.

1. Rendszámtábla 52 cm x 11 cm méretben

2. Rendszámtábla 34 cm x 20 cm méretben

3. Rendszámtábla 24 cm x 15 cm méretben

4. Rendszámtábla 14,5 cm x 11 cm méretben

A CD és CC betűkkel ellátott jelzések

A Szlovák Köztársaság autójele

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (átdolgozott szöveg) (HL L 403., 2006. 12. 30.) módosítva a 2009. augusztus 25-i 2009/113/EK bizottsági irányelvvel (HL L 223., 2009. 08. 26.), a Bizottság 2011. november 28-i 2011/94/EU irányelvével (HL L 314., 2011. 11. 29.), a Bizottság 2012. november 19-i 2012/36/EU irányelvével (HL L 101., 2013. 04. 10.), a Tanács 2013. május 13-i 2013/22/EU irányelvével (HL L 158., 2013. 06. 10.) és a Tanács 2013. május 13-i 2013/22/EU irányelvével (HL L. 261., 2013. 10. 03.).

2. A Bizottság 2014/85/EU irányelve (2014. július 1.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 194., 2014. 7. 2.).

3. A Bizottság (EU) 2015/653 irányelve (2015. április 24.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 107., 2015. 4. 25.).

4. A Bizottság (EU) 2016/1106 irányelve (2016. július 7.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 183., 2016. 7. 8.).

5. A Bizottság (EU) 2020/612 irányelve (2020. május 4.) a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 141., 2020. 5. 5.).